Full text of "Magyarország családai. Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying.

We alsó ask that you:

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web

at|http : //books . google . com/

A---

/ >

2l?g5

M. 1

■^^

Digitized by

Google

Digitized by

Google

Digitized by

Google

MAGYARORSZÁG CSALÁDAl

£S

f 9

NEMZEIíRfiNDI TÁBLÁKKAL.

— ^S& —

IRTA

-*H&»H<^

'^^m^J^w^9''^

KIADJA RÁTH MÓR.

Digitized by

Google

PEST, 1859. NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

Digitized by VjOOQIC

■aas^A <^*^I^« Haagen János-Vilmoa az 1662-ki or-
azággyülésen magyar honfinsitást nyert 0-

Haagev CSalAd. A czimeres nemes levelet Haager Tamás
budai postamester Mária Terézia ktrályasszonytól nyerte 1741-ki oct.

Czímere : a vért kék udvarában egy ezüst horgony , melynek
Ms6 végénél viz-irányosan egy szál fa látszik. A vért fölötti sisak ko-
rónájából természetes szinü oroszlán emelkedik ki , első lábaival a vért-
belihez hasonló ezüst horgonyt tartva. Foszladék mindkét oldalról
ezftst-kék.

Haan csal&iL Haan András és József Bécsben 1694-ki
aag. SO-án kelt ezimeres levélben I. Leopold király által emeltettek
nemességre. Elzen ezimeres levelüket először Bars vármegyében 1694-ki
HOT. IS-án Kis-Tapolcsány]ban tartott közgyűlésen hirdettették ki

Czinierük függőleges és viz* irány os vonal által négyfelé osztott
vért Az első és negyedik osztály vörös mezejében arany oroszlán áll
bátnlsó lábain , első lábait támadásra nyújtva ki. A második és harma-
dak osztály kék mezejében egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal
látható. A vért (blöttí sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-
fiámy k5£0tt a vértbeli leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról
araaj-kék, balról ezüst-vörös.

A család egyik ága a múlt század közepén Hont és Nógrád me-
gfSie nakadt , és ez utóbbiban jelenleg is a birtokosok között áll.

Leszánkiazási fája az ismert ágazatnak következő :

>)l<82-ki56.t0rv.6i^

•) OoSUcL Hfald. Nro 170. Di.tizedbyGoOglc

Haat.

HmoiK.

I ^ — -

Andréi I. Józief

1694. 1694. Mu

""iL Jówef

Banbaii 1732.
(Naményi E»ta)

Ferenos lU. Józtef

Hont ▼. f6'SX.«biró 1755.

1755-1782. Nógrád t. szémvev6.

(Bene Anna)

BorUU L Imre

(vox. Honrátk Gáspár) (N. N.)

II. Imre N.

Nógrád ▼. íó-n.-biró (V. Honráth Aat)
1828-1882.

István Elek Lórinoz Izabella

ker. Jegyzó katona, f Yáozon. (Horkorich Ignáoz)
Kar.-Kesztben. f

IL J6z9ef 1732-beii a Bars megyei kéts^telen nemesek sori-
ban áll. Özvegye Naményi Katalin Nógrád megyébe költözvén, 1755-ki
deo. 16«án fiai Ferenoz és IIL József részére Bars megyétól ne-
messég! bizonyítványt vett ki , és azt 17ő6-ki febr. 27-én Nógrád me-
gyében is kihirdetteté.

Ferencz Hont vármegyében fliszolgabirói hivatalt viselt, éa
testvérével együtt 1782-ki aug. 30-án Nógrád megyétól nemességéről
ismét bizonyítványt vett ki ^).

III. József Nógrád megyének számvevóje és táblabírája volt
Nejétól Bene Annától fia I m r e , a ki nemzé

II. I m r é t , ki Nógrád megyének aljegyzője, majd alszolgabirája,
és 1828— 1832-ig fószolgabirája volt. Meghalt Váczon 1841. táján.
Nógrád megyétől I835-ki május 11-én vett ki nemesi bizonyítványt').
Gyermekeit a táblázat mutatja.

Haas család. 1712-ben III. Károly királytól kapta czimeras
nemes levelét Haas Károly József ^).

Czimere : a vért kék udvarában zöld mezon fekv6 nyúl , felemelt
íiilekkel , és az átellenében fekvA növénynek leveleit rágdosva. A vért

^) Protoool. a Neograd. amii 1782.

<) llletó megyei jegyzőkönyv 1835-ki 796. azám alatt

•) CoUeci Herald. Nro 878.

Digitized by VjOOQlC

■aaiB — Hacksttk. 8

Mdtti sisak koronáján pellikán ül, fiait melle vérével táplálva. Fősz-
Uá jobbról arany-kék, balról ezust-vörös.

■aan család. Haasz Ferencz 1760^ki februárban Mária Te-
réoA királjasszonytól nyerte czimeres nemes levelét ^).

Czimere : a vért kék udvarában az alyjáról kezdve a vért fels6
risaig felfordított V alakú vörda piramis , oldalainál kidomborulva,
eselkedik , cs e piramisban három ezüst liliom bárom szöget alakitva
ifttstik; — a vért kék részében a piramis hegyének mindkét oldalá-
nál trany nyúl ugrándozik. A vért íblötti sisak koronájából két bi-
fily-32irv (jobbról kék-vörös , balról vörös-kék) emelkedik ki , és ezek
liegyébAI egy-egy ezüst liliom néz ki. Foszladék jobbról arany-kék,
bliöl ezüst-vörös.

Mindkét családnál a czimerben a nyúl (s Haas) a családnévre
na ezéizással.

Haliard jr család. Kihalt család Közülök Habardy László
1599-ben abaujvári esperes , ^ri kanonok , utóbb éneklÓ kanonok és
ielesi prépost volt. 1610-ben a leleszi levéltárt a világi requisitorok
kezeíbfil Zemplén vármegye elótt átvette ^.

■abcmaajer csal&cL Habermajer Gotfrid 1760-ki
tprilis hóban Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes
imlét^.

Gztmere f&ggftl^esen kétfelé osztott vért , a jobboldali osztály
ttSst mezejében négy rézsútos fehér-vörös koczka (rhombus), és a
▼Meekben egy ezüst liliom látszik. A bal osztály kék mezejében ter-
aéttetes szinü tigris áll hátulsó lábain , farkát hátra felkondoritva , és
ebi lábaival öt arany zab-kalászt tartva. (E zab-kalászok a család veié-
tanevére vonatkoznak). A ^ért fblötti sisak koronájából két kiterjesz-
tett fekete saa-azámy között az öt arany zab-kalász nyúlik ki Foszladék
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

■abokay család. Szabolcs vármegye nemes családa Fényes
Bek Geographiája szerint

Haby CMl4d« Marmaros megye nemesei sorában áll Fényes
Bek Geographiája szerint

HackÉtok család. Hackstok Jakab 1722 ki nov. 9.én
ni Károly királytól nyerte czimeres levelét , mely Veszprém megyé-

*) OoUeci Herald. Nro 10.

*) Szinnay C. Zemplin not top. 317.

')OollMt Herald. Kro 90.

Digitized by

Google

« Hack — Hadik.

nek Pápa városában 1723-ki jalius 6-án tartott kOzgyttlésen hirdette-
tett ki ').

Hack család. Haek János-Frigyes az 1715-ki országgyűlésen
az indigenák közé foWétetett *).

Hacstich csal&d. Hacsich Péter végvidékí kapitány,
1830-ki sept. 24-én nyert ozimeres nemes levelet, mely Krassó várme-
gyében 1831 -ki május S-án kihirdettetett.

Haczoky caalád (Kolos-Saárdi). Erdély kihalt osaláda 3).

Hadady caal4d. Szatbmár vármegye nemes családainak
egyike , birtokos Csengerben ^).

Hadaly C«al4d* (Hadai). Közülök ismeretessé 16n Hadai y
K á r 0 1 y kir. tanácsos , a pesti egyetemnél a maihesb tanára , melyet
elAbb Gyfirben , 1786-ban a pozsonyi akadémiában , és 1312-tfil a pesti
egyetemnél tanított. Latin nyelven több szám- és mértani munkát
adott ki.

Hadár család. Hadár Miklós 1760-ban Mária Terézia
király-asszony által nemesittetett meg czimeres levélben ^).

Czimere : a vért ezüst mezejében egy három léposAs fekete
állvány, melyb&l egy vörös medve emelkedik ki, els6 bal lábát ra-
gadozásra nyújtva ki , jobb lábával pedig kardot tartva. Fölötte bal#
oldalról vörös esillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából szemközt
két hattyú-nyak emelkedik ki, csőreikben egy drágaköves gyürfit
tartva. Poszladék joUbról ezüst- vörös, balról ezüst-fekete.

Hadik család. (Futaki, gróf). Biztos adatok szerint a család
Thurócz megyei eredetű ^> , hol már a XVI. században a protest. egy^
háznak jeles férfiakat mutatott fel

0 kz eredeti armalis Veizprém vármegye levéltárábtn Tan.

') 1716 ki 136 törv. ci.

») Köváry Erdély ner. oaaládai 270.

**) Szirmay Szathmár várm. II. 129.

^) Collect. Hei'ald. Nro 91.

') Vállas Nemzeti EDcyclopaedla-ja (685. lap) nerint. A Hadik család
„nemzetaége feletio rég^ eredetöiiek iariaiik , mely már a magyarok kijövetele-
kor . 8 még a X VIII. század vége felé is a Kaukázus tövénél maradt magyarok
rokonainak fejedelmeiben virágzott.*' — E vélemény világosabbá tételére nézve
a t családtól nyert adatok nyomán közölhetem a következőket : Mid6u a múlt
század vége felé (1772- ben) gr. Hadik Andrá* fővezér Gallicziában működött,
Mayerkaiiser Agatkangelus előbb orosz misslonariiis akkor tábori papt<Sl a kö-
vetkező tudősitást nyerte , mely a család levéltárában van eredetben : „Seriea
narrationis meae. Quidam ZacUarias Tifflisiens is in Oómroimitate nostra Catliolíoa

Digitized by

Google

Badik. «

Hadik Boldizs&r 1585-ben Tót*PrÓDán volt evaog. lelkész.
If ejéftftl Veronától két fia:I. JánosésDániel született.

IJános Tót-Prónin született 158ő-ben. Wittebergában tanult
1609-ben. 1614-ben lelkész lett Trencsénben. Meghalt 1642-ben, kora
67.ík évében «).

Dániel szintén papi pályára adván magát, 1616-ban Prágá-
ban, 1618-ban pedig íllyésbázy Gráspár pártfogása mellett Wittebergá-
ban tanult Hazajővén, 1622-ben modori lelkész Ifin ').

Boldizsárral egy idAben élt (ennek tán testvére) Tóbiás, kinek
Burian Borbálától fia Jónás, ki szintén Wittebergában tanult 1627-

Mosdokae, vír pro more oríentali paríius , fide digous , montis Caucasi admodtim
gaams , ei ideo a mwis tempore Belli praecedentii sub generáli Tottleben jpro
dactoré per moniem Caueatmn, per Georgiám Natoliam usque adhibitus, Jsperín,
xtú et occaaione commeroti quidam Princlpi in Rabardia minori (cui subieota
Gabardia major) notus et fere familiarif, prinoipis uomeo jam memória excidit.
Priaoepé ille , prout et alit etiam novitatum amantes saepe de bello Turcico , et
aliis com praefato Zacharia ditoonum formanj, de Bellidncibus Ruuicla: de Ro-
maaczoir , etc. de CaeiareiSy iater quoe íama peritua tupremuB Belli MartoLalltif
Sxedleniiftimiia Dominui Greneralia Hadik. Copidos ei caríosus uii et alii prin*
oipee plures teiendi num ex familia aliqua erűm taniue Heros prodierit , oum
natio Unngarioa sea Hnnnxca , velut bio oommuoiter ab antiquissima Civitate
Hadiár (eoins de Caoto extant rudera) Madaryana , sit de eonim naiione , adeo
maximo dacebant honori et gloriae de Stemate eorum tantum florere virmn , et
prmecipiie ilie praeCatiu senex prinoepe qui inter reliqna etiam reoenaebat : q uod
dnaeantiqQtBsimae inter prinoipet tint familiae Hadi kire
pna, Genikire altéra, quae autem in varios puliurarunt ramos , ad mo-
rwD garmanioarum magnae nobilitatis lÜamiliarum , nti sant Saohien , Saohien-
CoVorg, SachsenSeitz, SaohMn-Gotlia eta Anbalt, Anbalt-Zeobst eta Sic etiam
Hadikire, Sobabarkire, Beokmursare eto. Xonc quaestio est an Excellenmus Dous
geaeraüs de aliquo borom sit ateramate , ego attamen (?) indagare neqntvi , quia
imprímis cam illis omnis oonversatio a RuMts fnit iohibita, neqae negotium mibi
rAOOoiendatum. lllud unnm poasum astesere « quod avidi fuerint reioiendi , num
ille tam famoaoa Heros de eorum origine tit/' — Haec relatio nuUia annalibua
sertptís, B9d pure fnloitur traditionibns. Ita narravit P. Agatbagelus Mayerliau-
ser Capucinns ex provincia Boemica , quondam in Moscovia miasiouariua.

E jelentett Mayerbausertól 1789-ben már mint Szucsaván Bukovinában
tábori lelkésztó) ballotta ünterberger Hadik ezredbeli badnagy Woynitz
▼ároaában , ki azután elmondá azt gr. Deymnak , ki a dolog végére járni kivan-
Táa , a gallicziai Capncinui Prorinoialis Fr. Sándor által Írásban szerzé meg
Jb^reHkansertól a fölebbi elbetaélést , és azt a levelezésekkel együtt átadá gróf
Hadik Aadráanak.

*) Ribini Meraorabilia Auguat. Confeaa l. 443. Klein Biograpliien II. 2^2.
Gzvnttínger p. 165. Bartbolomaeidea Memória qui Wiiteb aiudnerunt p. 112.

') Bartbolomaeidea Memória etc. p. 124. r^ T

Digitized by VjOOQIC

8 Hadik.

ben. — 1636-ban pappá ordináltatván , 1642-ben bánóozi, 1645«ben
rokona Hadik L János halála után trencséni lelkész lett. Ennek Crispini
Erzsétfil volt fia III. János, ki elAbb a beczkói kerületben melsiczi
lelkész, majd utóbb Zaj-Ugróczra ment át 1673-ban számkivetésbe
esett . és Hamburgban halt meg '). Neje Pilarík Anna , Pilarik István
leánya volt

A följebb emiitett I. Jánosnak (Boldizsár fiának) volt II. J á-
n 0 s nevű fia , a kinek neje Serek Zsuzsanna , Serek Benedek leánya
volt, esettel született I. Mihály, ki 1669-ben a Trencsén megyei
nemesek lajstromában elfordul.

I. Mihálynak Jabloniczky Juliannától két fia : II. M i h á 1 y
és István származott; kik közül Mihály katonai pályára lépvén,
családjának uj fényt szerze, s emelkedésének alapját veté meg.

S most , mielőtt a család egyes tagjairól tovább értekeznek , lás-
suk a következő leszármazási táblázatot :

Tóbiáj
(Burián Bora)

1 ^ 1

Jónás
Trencséni lelkész

1647.
(Crispini Erzse)

III. János

1673.

Zay-ngróczt lelkész.

f Hamburgban.

(Pilarik Ann»)

Hadik N.

Dánlel

modori lelkész

1622.

Boldizsár

1Ö86.

Tótpróuai lelkész

(aeje Verona)

I. János

ttttl. 1585. 1 1642.

superintendens.

IL János
(Serek Zsnzsa)

István

Miliály
1669,
(Jabloniczky Jnlia)

István
(Borovszky Klára)

M. Teréz Róza
sz. 1727. sz. 1728.

Mihály
sz. 1732.

László
sz. 1734.

István
sz. 1735.

II. Mihály

cs. kir. kapitány

1709. 1 1733.

(Hardy Francziska)

Ldid fohff, a hö9, lapon.

^) Hogy a Hamburgban számkivetésben elhalt Hadik János egykori zay-
ngróczi lelkész Jónásnak Crispini Erzsétól fia volt , világosan írja Bartholo-
maeides Memória Eorum qui Wittebergae studuerunt
pag. 146. Jónásnak atyja Tóbiás^olt;— I. Jánosnak atyja pedig Boldissár. --
k osaládnév hajdan gyakran H o d i o k i n ••nftk ii iratoti

Digitized by VjOOQIC

Hadik.

II. Mihály tíaitma lapon.
CB. kir. k&pitánv
1709. 1 1733.
(Hardy Franoziska)

I — — — — ^ ,

LAndráa

•xilL 1710. 1 1790.

lovaisági tábora.

gróf lett 1763.

(Herczeg LiohnoYSzky Franoziska)

Jáao«

«2üL 17fiö. dec. 27.

et. kir. kam. és kelyt. tan.

(gr. Breuner Francziska)

Mária-Jozefa

■ztiL 17Ö0.

dec. 11.

Ádám
it.1784.
tl«ö2.
68. k. kain.
étkapil
(gr. Van.
aemailL
Janka)

Teréz Francziska
az. 1785. sz. 1788.
(1. gróf (Marko-

L&bia. vita Ján.)
2. Gröller
alezredes.

Mária
szül. 1790.
(gr. Seldem

József)

Károly
OS. kir. kam.
altáboraagy

tl800.
(gr. Rolowrat
Krakowszky
Mária-Teréz)

II. András

SZ.1764. t]840.

cs. kir. kam.

lovas tábora.

(b. Rassler

Mária)

Béla

szfiL 1822.

ea kir. kam.

tengtréas-kapit

Gizella

szál 1825.

(b. Baillou Vilmos)

AndráS'Frigyes

szül. 1789. t ltó»-

es. kir. kam. és kapii

(b. Fttníkircken

Karolina f)

Yilmot

tl8l9.
es. kir. kaoL óniagy.
(gr. Festetioh Bora)

Júlia

sztil. 1818.

(b. Roden Fer. tábora )

Gusztáv

szül. 1801. jun. 23.

cs. kir. kamarás,

volt tábora. 1848.

(Hertelendy Kata)

Leopoldina
bM. 1805.

Karolina

szttL1806.

(gr. Amadé Viktor)

A osalád — mint e táblázatból látjuk — I M i h á 1 y nál kezdve
egy más fényes Ösvényre — a hadi pályára kezde lépni , melyen foly-
tonosan a legnjabb idfikig magas fokozatokat ére el, és több tábornokot
mutata féL

Már I. M i h á 1 y Nyitra várának örseregében mint zászlós szol-
gált, és 1680. táján Báb falu mellett (Nyitra várm.) esett el. Ennek
testvére István hasonlóan csatában veszté életét 0*

*) Mint n. Mihálynak ozimeres levélért beadott eredeti folyamod-
ványtbas ottftsha^jitk.

Digitized by VjOOQIC

10 Hadik.

II. Mihály torán elvesztvén atyját, nagybátyja István
gyámsága alatt volt; az is elesvén , miután iQu korát elérte, el6bb a
Pálffy, azután az Ebergényi ezredben furir, és mint lustralis irnok
nyolcz évig szolgált, majd a Kollonich végre a Nádasdy ezredben
1701-ben zászlós, 1705-ben hadnagy, 1709-bea pedig kapitány tón %
és az volt 1 733-ig, midőn szélhüdésben meghalt *). E II. M i h á 1 y —
mint az előttem feküdt eredeti okmányból kitűnik — hűsége s érdemet
jutalmául III. Károly királytól 17204ci nov. €-án czimeres nemes le-
velet nyert. E czimeres levél a következő czimert mutatja : a vért fe-
kete udvarában egy királyi koronán hátulsó lábain oroszlán áll , kettős
farkát háta mOgött felkondoritva , szájában egy törökfejet üstökénél
fogva , első jobb lábában pedig kivont kardot tartva. Ugyan ebez ha-
sonló oroszlán emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából is. Foszla-
dék jobbról ezüst kék, balról arany-kék ^).

Emiitett II. Mihály 1708-ki aug lO-én házasodott, nőül vévén
a Luczemburgbói származott, és 1699-ki nov. 4-én megnemesitett Hardy
Gotfried leányát Hardy Francziskát, kitől egy fíja

I. András I7t0-ben született — mint mondatik — Kőszegben.
Atyja a jezsuitákhoz adta tanulni, 9 András kedvet mutatott, hogy
ezen rendbe álljon , de atyjának tanácsát és akaratát követvén , szán-
dékát megváltoztatta, s katonává lett a Ghilányi huszár-ezredben
1730-ban , honnét a gr. Dessewfiy ezredébe ment át. Mária Terézia
királyasszony és férje alatt felejthetlen hadi érdemeket szerze magá-
nak. Két franozia , egy török és három porosz háborúban több mint 45
éven át szolgált ; és a legmagasb katonai méltóságra emelkedett. —
1738-ban mint kapitány a török ellen táborozott Vallis Olivér vezérlete
alatt, és már ekkor nagy reményeket gerjesztett maga felől. A Bolgár-
országba töréskor 120 magyar huszárral az előőrsöket visszaverte. Bosz-
nia" szélén 400 emberrel Rudnick várát bevette. Grotzkánál 260 em-
berrel nagyszámú törököt vert meg. — 1744-ben egy szállitványnyal
Eugen fővezérhez küldetvén , annjrira megnyerte a fővezér tetszését,
hogy ez Őtet egy Szileziába induló magyar felkelt seregnél őrnagygyá
nevezte. Az első és második porosz hadjáratban a Sziléziában fekvő,
és az ellenségtől körülvett Neisz várába 400 embert az ellenségen ke-
resztül bevezetett. A moloviczi ütközet előtti napon ugy Leuchtenberg

0 Ugyanott.

^) Mint irja Köreidy László levelében , egyszersmind megérintve , hogy
még halála eI6tt századát Grassalkovich hadnagynak adá el.
«) Collect. Uerald. Nro 45. Adami Scuta gentü. IV.

Digitized by VjOOQIC

Hadik. fi

Í8 Grottkau inellett is a legnagyobb veszélyek k(5zt a2 ellenségnek el-
szakadását eszközlé. Midőn a porosz Frankensteinnál táborozott , Szi*
lezia belsejéből Boroszlón át 350 huszárral ráütött , és egy egész ezred
porosz buszárt összezavarván , nagy részét elfogá és behozá. Ekkor al-
ezredes lett. ~ Vitéz segédkezése által Beleznay ezredes vezénylete
mellett egy egész vasas ezredet két század karabélyossal levert , miből
sok elesett, több százat és két zászlót elfogott A második franczia há-
borúban mint ezredes, Biberachnál a Rajnán átkelve, Oppenheimnál az
ellena^ táborából egy gyalogsági erős roham után az egész lovasságot
visszaverte, és sokakat elfogott. Nem kevésbé — midőn a franczia had-
sereg az ausztriai szerencsés hadi működések miatt a Rajnán túlra
húzódott, Ferencz osászár alatt az ő utó-csapata oly szerencsés ered-
ményt szült , hogy az ellenségből sok elesett , sok levágatott Német-
alfóklön Ramillies és Antverpen mellett különös vitézséget tanúsított ;
(Őleg már mint tábornok 5000 emberével Antverpen és Berg op Zoom
vára ostrománál, és ez utóbbinak nemcsak őrségét verte meg, de midőn
a várparancsnok ellene kitörést intézett , ebből 47 tisztet , és 945 köz-
legényt elfogott, és két álgyút elfoglalt 1756-ban hadvezéri helyettes
rangra emeltetett. Az utolsó porosz hadjáratban (1757-ben) mint al«
táboroag}' épen Mária Terézia nevenapján véletlenül Berlinbe tört be^
a várost elfoglalta , az ott volt Őrséget szétverte , és noha a király
Dessaui Móricz herozeggel ellene sietett, ennek megérkezése előtt,
ügyessége által a városra rótt 310 ezer tallér hadi adót, hét zászlóval
és sok fogolylyal együtt szerencsésen PelsŐ-Lausnitzba vivé. 1758-ban
Mária Terézia nagykeresztjével tiszteltetett meg , s Daun után ő volt
második, ki ezen kitüntetést megérdemlette. Ugyanez évben mint lo-
vassági tábornok a Zweibrücki herczeg mellett az egész osztrák sereg
paranosnoksf^át átvévén , a nevezett berezegnek Meissen , Strehlen,
Torgau , Wittenberg mellett eszélyessége és vitézsége által volt se-
gélyére; azután reá bízatott a Dippolswaldi positio, és tél idején annak
ftrsége Preybergen keresztül sz egész altenburgi fejedelemséggel és
bérozeivel , melyeket ő az ellenségtől vitézül megóvott Majd mint fő-
▼esér a szászországi hadtest vezérletét vévén át, és a porosz herczeg
£ktiő alatt álló tábort is a legerősb helyből kimozdítva , megveré , Son-
nensteint elfoglalá. Ennyi érdemeiért Futak és Csernovicz ura-
dalmakat nyeré adományban^ és 1763 ban Mária Terézia királyasszony
által magyar grófságra emeltetett, és ugyanez évben budai fő-
parancsnokká neveztetett ki. 1764 ben mint teljhatalmú biztos és
vezénylő tábornok Erdélybe tétetett, hol négy évig hivatalát erélyesen

Digitized by VjOOQIC

M Radík.

betOlté. 1769-ben mint os. kir. biztos az fllyriai ooDgres3usra küldetett,
hol iámét tizenegy hónapig szerencsésen működött 1772-ben Lengyel-
ország megosztásakor 6 küldetett az ausztriai birodalomhoz csatlandó
résznek átvételére , mely közben szelidsége és mérsékletével annyira
megnyerte a lengyelek hajlandóságét , hogy azok neki oszlopot emel-
nének. Ugyan ekkor a Lengyelországban fekvő hadsereg fővezérévé,
és Galliezia és Lodomeria kormányzójává lett. 1774-ben a fóhadi ta-
nács elnökévé, és Feldmarschallá, 1776-ban Bács vármegye főispánjává
neveztetett. 1777-ki april 4-én IL József császár által római sz. biro-
dalmi grófi rangra emeltetett 0- 1789-ben a török ellen küldött had-
sereg vezérlete bizatott reá , de bal lábán sebet kapván , elgyengült,
mi miatt Futakra visszavonult, s a vezérletet Laudonnak engedte át.
Meghalt mart. 12-én lt90-ben, s Futakon temettetett eL Jelszava volt :
„Virtuti nihil invium." Nejétói berezeg Lichnovszky Fran-
cziskától következő gyermekei születtek :

I.) Mária-Jozefa szül. 1760. dec. 11-én.

n.) J á n o s gr. OS. kir. kamarás, és m. kir. helytartósági tanácsos
szüL 1755-ki január 27-én. 1783-ki január 8-án egybekelt gr. Breuner
Francziskával (ki 1763-ki dec. 17-én született). Ettől gyermekei:

a) Ádám-József cs. kir. kamarás és lovas kapitány
született 1784-beu. Meghalt 1862-ben. Egybekelt 1820-ki sept. 24-én
gróf Van der Nath Jankával, (ki 1798-ki dec. 22-én született).
Ettől gyermekei : 1) Béla szül. 1822-ben ; cs. kir. kamarás, tengerész-
kapitány , és a tengerészeti főparancsnokságnál admirali segéd. —
2) Gizella szüL 1825-ki jan. 22.én. Egybekelt 1842-ki dec. 10-én
báró Baillou Vilmos századossal; — ettől elválván (1860. jan.) , ismét
férjhez ment (1860. jul 3-án) gróf Stadion Rudolfhoz Würzburgba.

b) Teréz szül. 1786-ben. Első férje gróf Labia cs. kir.
kamarás és val. belső titkos tanácsos ; ennek halálával második férje
ns. GröUer cs. kir. alezredes.

c) Francziska szül. 1788-ban. Neje nemes Markowttz
Jánosnak.

d) Mária szül. 1790. april 1-én. (Tsillagkeresztes hölgy.
1812-ki május 10-én egybekelt gr. Seldern József cs. k. kamarás
éa ÓrnagygyaL

III.) Káról y- J ó z s e f (I. Andrásnak fia) cs. kir. kamarás és al-
tábornagy volt. Meghalt 1800. jul. 24-én Marengónál nyert sebeiben.

') Az el6ttem kitárt eredeti grófi diploma Bteríüt ^ hémá tíotéi
Felfő-Magjarországi Minerva 1825-kt foly. 895.

Digitized by VjOOQIC

Hadik.

Egybekelt 1781. jan. 7-én gr. Eolowrat-Krakowszki Mária-Teréziával,
(ki 1756. oct 28. szül., meghalt 1844-ki dea 20-áD). Ettfil gyermekei:

a) Frigyes (András) szül. 1789-ben, os. kir. kamarás, és
lovas kapitány volt. Meghalt 1839-ki jan. 24-én. Nőül vette ISlO-ki
sept. 10-én gróf Fünfkircben Karolina csillagkeresztes hölgyet

b) Vilmos (Károly) cs. kir. kam. és 6rnagy, meghalt
1819-ben. Özvegye tolnai gr.Festetich Borbála, csillagkeresztes hölgy,
meghalt 1857-ki ootober 18-án. Ettől leánya Júlia szül. 1818-ki apri)
íS-áiL Egybekelt hirzenaui báró Roden Ferencz cs. kir. kamarás és
tábornokkal.

IV.) András szül. 1764-ki május 12-én. Cs. kir. kamarás, val.
belső titkos tanácsos , és lovassági tábornok , és a 6-ik számú huszár-
ezred tulajdonosa volt. Meghalt 1840-ki június 18-án. Neje gamer-
sohwangi báró Raszler Mária csillagkeresztes hölgy született 1783-ki
ootober 11-én ; meghalt 1854-ki oct. 7-én Bécsben. Ettől gyermekei :

a) Gusztáv szül. 1801. június 23-án, cs. kir. kamarás,
szintén a katonai pályán szerepelt. (18d5-ben) a 6-ik számú huszár-
ezredben százados volt. 1848-ban forradalmi tábornok, és a sze-
gedi hadtest főparancsnoka volt. Jelszava: „Tettben az élet.^^
Jelenleg birtokán Arad megyei Szemlak helységben lakik. 1851-ki
october 14-ke óta neje hertelendi Hertelendy Ignácz cs. kir. valóságos
kamarás leánya Hertelendy
Katalin.

b) Leopoldina
szül. 1805-ben.

c) Karolina
született 1806-ban. Egybekelt
1827-kisept. 22-én gr. Amadé
Viktorral.

A család grófi czimere ')
-» mint itt a metszvényen is
láthatjuk, — négyfelé osztott
▼ért, egy közép-vérttel, mely-
nek fekete udvarában az ősi
nemesi czimer : a királyi ko-
ronán álló oroszlán szájában törökfejet , első jobb lábában pedig kivont

0 Ax eredeti grófi diploma szerint. L. különben A d a m i : [Scuta gentü.
IT. kötetében isi r^ n^n^n]í>

Digitized by VjOO^ LC

M Hadnagy — Hagara.

kardot tartva. Az első osztály vörös mezejében két sz61A-t6 nyúlik fd,
8 róla két arany 8z5Id*gerezd íiigg. A második osztály kék mezejében
négyszegletű faragott kövekből épült fehér vár-torony emelkedik fel,
alul kapuval. A harmadik osztály kék mezejében pánczélos kar könyö-
köl , borostyán ágat tartva. A negyedik osztály arany mezejében koro-
nás kétfejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet
grófi korona födi , s azon négy koronás sisak áll. Az elsÖn a pánczélos
kar borostyán ággal ; a másodikon a kétfejű fekete sas ; a harmadikon
a szölö-töke ; a negyediken a fehér vártorony látható. Az elsőnek és
negyediknek foszladéka ezűst-kék, a másodiknak arany-fekete, a harma-
diknak arany-vörös. A vértet kétfelül (telamonok gyanánt) két arany
oroszlán tartja.

Hadnasy család, (Pálfalvi). Erdélyi székely család. Had-
nagy János Szent-Imrén három jobbágyot kap adományban Bá-
thori Gábortól 1609-ki oct. 14-én ^).

Pálfalvi Hadnagy Mátyás 1611-ben Mikó Perencz ellen
vdt ').

Hadnagy emálkd. (Dalnoki). Erdélyi háromszéki család. —
Közülök dalnoki Hadnagy Lukács kiszakadt Magyarországba
Krassó megyébe , 1806-ki jan. 3-án a sepsi , kezdi , orbai és miklósvárí
széknek Zágonban tartott gyűléséből kiadott nemesi bizonyitványát
1806-ki mart. 3-án tartott közgyűlésen hirdetteté ki Krassó vármegyé-
ben, hol jelenleg ilynevü család már nem létez.

Hadoa csalAd. Zemplén vármegye czimerleveles családainak
egyike ^.

Hadrltlua család. Pozsony vármegyében találjuk a XVIL
században.

Hadritius Gryörgy 1635 ben itélőmester *) , 1636-ban s talán
előbb is egyszersmind Pozsony vármegye jegyzője *) is volt.

Hagara család. (Magosligethi). Szathmár és Ugocsa megyei
caalád. A múlt század közepén emelkedék fel.

Hagara Pál Ugocsa megyének 1743— 1746-tól al- s fő-jegyzője,
1750-ben másod-, 1756-ban pedig első alispánja, 1761. és
1765-ben országgyűlési követe volt , a hét éves porosz háború alatt

') Kemény Jos. Notitia Arch. et Capituli Albeniis. p. 238.

») Kállay : Székely nemzet 2Ö0.

•) Szirmfty C. Zemplin not. top. 112.

*) 1635-ki 65. törv. ez.

*) Horváth Mihálynak 1636-ban kihirdetett Armalisán aláírva.

.gitizedby Google

wbi megyei kormányzó áz ujoncz-allitás , készpénz , és gabona aján-
Uokra nézve érdemeket szerezvén, 176ő-ben kir. tanácsossá nevezte-
tett, és Szatbmár megye szélén (ekv6 Magoslígeth helységre is
lirályi adományt nyert , ugy, hogy elöiievét a család onnan írhassa *).
Pia folt

Hagara Pál 1800-ban másod alispán) és 1802-ben országgyűlési
iSni szintén Ugocsa megyében ^)

Hagara Dániel 1757-ben Ugocsa megye rendszerinti es-
küdtje*).

Emiitett II. Pál bírt Ugoosa megyében Sásváron és Batáron b.
E század elején Hagara László kapitány birta egész Magos-
lígeth helységet*).

Hagen CMlAd. 1712-ben III. Károly király által nemesittetik
megHagen Mátyás és Dávid^).

A család czimere viz-irányosan kétfelé osztott vért A felsA ezüst
BiesAen egy kék ruhás , vörös nyakfoszlányos szűz áll , jobb kezével
egy a feldön álló horgonjmak nyelét tartva. Az alsó kék mezíben fara-
gott kövekből épült, három bástyájú erősség látszik. A vért Mötti
Msak koronáján daru áll , egyik felemelt lábával kövecset , csőrében
pedig arany csillagot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-

TÍW9«).

Hag^n €Mll&d* (Fels6-öri). Vas megyében egyike azon ne-
mes családoknak, melyek 1582-ben Rudolf királytól Fels6-ör helységre
adományt nyertek. (Lá#rf Zámbó ciaUd).

Bacymássy család. (Szen^gi^óthi és beregszói f). Ismert
törzse Unghi máskép Hagymássy I s t v á n a XV. század közepén élt '').
&Qek fia Miklós szörényi bán Miksa császárhoz szitván , 1491-ben
fogadtatott Ulászló király kegyelmébe. 1505-ben jelen volt a rákosi
országgyűlésen *).

*) Szirmay C. ügoosa. 55. 61. és Szathmár várm. II. 264.

»; Ugyanott 62. X19. 172.

•) Ugyanott 60.

^ Szirmay Szathmár várm. 11. 163.

*) CoUect Herald. Nro 679. - Lehoczky Stemmat. II. 165.

*) Adami Scuta gentiL IV. Burgsialler id. U. stb

'0 R^gestrum Bnrsae Graooviens. 12. 27. 35. lapjai szerint : Rrakóbaa
I4^ban Hagymássy Illés, 1511-ben Hagymássy János, 1521-ben Hagy-
mássy Bálás tanult Emiitett János valószínűleg az, ki a táblázaton is
Uftkato, éa Miklósnak űa volt

') Jánay : Magyar nemzet napjai a moháosi vész után. 157.

Digitized by

Google

Bagymássy.

A család leszármazási kimutatása következő 0 :

István
(Unghi Hagymán)

Miklós

Szörényi báa

löOö.

(Tározav-Lucza)

László
1640.

Lestár

Kata >
(1. Varkooh Miklöa
2. Bocskai István
fejedelem)

János

Badai rárnagv.

(Lévai Dóra)

« — z:^ »

Péter

Gábor
(Sárkány János) 1004.

(L Mathényi Bora.
2. Pemeszy Kata)

Kristóf

1607-1677.

Hnszti kapii

tábornok.

(Sanyiki

Krisztina)

l-t61 Zsuzsa
(l. Falnssy István.
2. Cziráky László)

2-tól Orsolya Miklós
(Viczay Sándor) f

János

^Miklós

István

sz.-gróti kapit

(Kisfaludy Bora,

ki utóbb
Török Imre neje)

Margit
(PalásthyPéi

étemé)

Miklósnak Tárezaj Luczától — mint látjuk — három fia volt:
1. László, kinemzé Lestárt. -- Lestámak leánya Katalin elóbb
Varkoos Miklósnak neje , kinek halála után nejévé 16n Bocskay István
erdélyi fejedelemnek. Meghalt 1604-ben *).

Miklósnak másik fia J á n o s budai várnagy volt '), NejétAl Lévai
Dorottyától fia Péter, ki nemzé Annát Sárkány Jánosnét és Gr á-
bort. — Gábornak két neje volt Az elsó (1604-ben) Majthényi
Borbála, kitol született leánya Zsuzsanna előbb (1627-ben) Falussy
Istvánné , utóbb Cziráky Liszlóné. — Második neje Perneszy Katalin
volt ; ettól születtek : leánya Orsolya , Viozay Sándorné , és M i k 1 ó s ,
ki magnóikul halt el.

Miklósnak harmadik fia L Kristóf legnagyobb szerepet vitt a
családban. Neje Tarozay Lucza után Sáros megyében Makovicza vára*
hoz is örökségi joga volt , de ettól Szeredy György hatalmaskodása

') Geneal. antheni tom. II.

*) Szirmay C. Zemplin noi hist. p. 131. WolpL Betkteu. YI. 133. 238.

^) Lehooiücy Stemmai 11. 165.

Digitized by

Google

Hagymássy. 17

által elüttetett, s e miatt sikeretlenül perlekedett. Miat katona Sza-
poljaj pártján állván, el6bb Huszt kapitánya ^) (155? — 1564) , utóbb
Erdélyben János Zsigmond hadainak főkapitánya (1566-ban) volt.
1560-ban (Tsáky Mihály kanczellárral 6 küldetett Bécsbe követségbe
L Ferdinánd királyhoz béke-alkudozásra, de sikeretlenül jártak. Ez
évben kapta Arad megyében János Zlsigmondtól adományban (^úcs-
falut^). Birtokai azonban nagyrészt Erdélyben feküdtek , hol 50 hely-
s^t birt ^). János 2^sigmond halála után egy ideig Békési (vagy job-
\)an Békés) Gáspárral tartott , utóbb Báthorihoz csatlakozott ; a szé-
kelyek pedig 6t ohajták fejedelemnek , de nbos nyoma , hogy ezt haj-
hászta volna. Még 1577-ben 6 vezérlé az erdélyi hadakat Váradra ;
valószínűleg nemsokára meghalt. NejétÓl Sanyiki Krisztinától *) három
gyermeket ismerjük : J á n o 8 1 , Istvánt és Margitot

János (I. Kristófnak fia) Nádasdy Pálnak és Thurzónak ud-
vinx>ka, 1632-ben Sz.-Péternél a török foglyokat tíszabaditá. Vitézül
bámoli Kapomaknál is. Elesett Kanizsánál. Hadi vitézségéért arany
lándzozal jutalmaztatott Birt Huszton , Déván , Kóváron , Telegden,
Kerekiben, Lúgoson, Karánsebesen ^). Fia Miklós Kóvárnái lováról
leesvén, családja fi-ágát megszakasztó '^).

István, ki 16l4*ben Szathmár megyében Ecseden Báthori
Gábor végrendelete folytán egy telket kapott ^) , sz.-gróthi kapitány-
Bak iratik ^. Neje Kisfaludy Borbála volt, ki utóbb Török Imréhez
menvén férjhez, ettfil leánya Katalin Szegedy Pálnak lAn nejévé.

Ezeken kivül — ámbár a családfán nem állanak — még több
tiga 18 volt a Hagymássy családnak , kikról a történelem emlékezik.
Ujeaek a következ6k :

Hagymássy Kelemen, ki -> ugy látszik — I. Kristófnak test-
vére lehetett Kelemen szintén Erdélyben szerepelt , és a maros-vásár-

') Forgách : Ck>mmeiit 332. 339. — Kemény : Noi. (Jupitali Albeasis 11.
pag.91.

^ Fábián : Arad vármegye 7.

') Lekoczky : Siemmatogr. II. p. 165.

^) Geneal. auik tom. II. éa Dedootionee et Tabelláé geneaL Nemz. Muz.
foL 213. 8Z. kézirat. — Ellenben Lehoozky id helyen nejéül StanÍ8zl<5ft Báthori
Emébeiet írja.

^) Ha való , mint Leboozky Stemmat. II. p. 166. írja.

•) ügyanoU.

') Szinnay Szathmár várm. II. 70.

') Lehoozky Stemmat II. 166.

Digitized by VjOOQIC

18 Hagymiiy — Ríjda.

helyi országgyűlés Petrovita Péterhez 6t küldé követségbe , hogy azt
és Izabellát az országba, visszahivják ').

Hagymássy Kristóf 16C^-ben Bocskai részére állván , ennek
serege egy részét vezérlé Sopron városa ellen , de sikeretlenül. 1620-
ban Kfiszegh vára kapitánya volt , midfin Batthyány Perencz a várat
véletlenül megtámadván ^ elfoglalta, s Hagymássy Kristófot fogva
Pozsonyba küldötte <).

A család elönevét adó helység Beregszó Temes vármegyében,
Sz.*Qiróth pedig (most Szent-Grót) Zala megyében fekszik.

A család ozimere : a vért udvarában nytllal nyakán átlótt hattjrú.
A vért fölötti sbak koronáján ugyan oly hattyú áll , s a háttérben há-
rom zászló leng.

Hagymásy család. Zemplén vármegye armalísta családai-
nak egyike •).

Halnrlkfll család. Heinrich Ádám és fiai vezeték-
nevüknek H a i n r i k f f i-ra változtatása mellett L Ferencz király által
1800 ban ozimeres nemességre emeltettek.

Czimerük négyfelé osztott vért Az első osztály kék mezejében
hármas zöld halmon kettós farkú koronás oroszlán áll , fölötte jobbról
arany nap, és ezüst félhold ragyog. A második osztály vörös mezejében
balról jobbra rézsútosan három ezüst folyam hullámzik le. A harmadik
osztály arany mezejében fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal
szemlélhető, A negyedik osztály kék mezejében zöld téren fészkén üló,
a három fiát melle vérével tápláló ezüst pellikán látható. A vért fölötti
sisak koronáján a leirt egyfejü fekete sas áll. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös •).

Hajdú CMlád. (M.-Bakaai). Erdélyben Közép-Szolnok me-
gyei család, azon megyei M.-Baksáról irja elönevét is. Kiterjedt Torda
vármegyébe is, hol Haj dú Ábel 1814-ben szolgabiró volt.

Hajdn család. (Sz.- Udvarhelyi). Mint elóneve mutatja, szé-
kely család. Közülök

János 1815-ben Udvarhelyszék tiszti ügyésze.

Károly ugyanott 1847-ben iktató (ProtokolUsta).

Vannak szovátai Hajdúk is, kik közül Mózs«s 1847-ben
Maros-szék házi számvevője.

0 Wolph. B«tlilen tom. I. p. 585.

») Kazy Hiatoria R. H. tom. 1. 188. Peikö Gerg«ly 166. 171. 176. 120. 192.

*) Szirmay Colt. Zemplm. noi iopu 112.

*) Adatni Scuta gentil. tom. IV.

Digitized by

Google

Hajt család. A Haji család birtokos volt Doboka megyében
1702.ben Nagy-Sajón *).

Hajnal család. Komarom vármegyében leljük meg a muIt
század végén is.

1695-ben Hajnal Márton Komárom vármegyei eskttdt

1728-ban Hajnal Ádám megveszi Füsy János és Márton an-
drásházi pusztabeli birtokát itélómester elfitt').

1780. és 1790ben Komárom városában több udvartelki nemes
kfiít ft Hajnal család is perbe idéztetik ').

Hajnal nevű család Békés megyében is 1720-ban a kétségtelen
Dooesek sorában álL Jelenleg Hajnal Ábel békési reform, lelkész.

Hajnik család. Hajnik Pál született Váczon 1774-ki febr.
20^ Iskoláit bevégezvén , ügyvédi s jogtudori vizsgálatot tett , és
1800-bia a pozsonyi Akademiátmn jogtanár lettl 1808-ban nemesi
raogra emeltetett, s ugyanez évben Pestre a kir. egyetemhez sta-
tirtika és bányászati jogtanárává Mn. Nyomtatásban megjelent jeles
umkija : ,,Historia jurb Hungarici a tempore S. Stepbani ad gL regn.
Fnoeiscam L etc. Budae 1807.f* — Meghalt 1809-ki dea 12-én •). -
Egjik fia Károly a „Magyar Sajtó'^ politikai hirlap jelenlegi
nrkesztftje, egykor országgyűlési jeles gyors-iró Pozsonyban született
1806-kidec. 10-én «).

Pál a forradalombani részvéte miatt tObb ideig külfoldtfn tar*
^óáodva, kegyelemmel hazatért.

A család egyik tagja berezeg Esterházy uradalmi íS-ügyésze
y^

Czimerük négyfelé osztott vért, melynek alyjáról gúla alakban a
^ kfizepeig egy ötödik osztály ékezfidik be , és kettfis keresztet mu-
^ Az els6 és negyedik osztály udvarában hármas zöld hegyen bagoly
ft A második és harmadik osztályban gyűrűkbe tekerMzö kigyó lát*
sik A vért íblötti sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között
Wkk bagoly ül. A vértet szokásos foszladék hullámozza körül.

Hajnóczy csaalád. Szerem vármegyei család. KözQlök Haj-
>0ttj József el6bb Szerem vármegye alispánja (1789.), utóbb kir.

*) Hodor Doboka várm. 95.

^ Fénjefl Komárom várm. U%

*) Ugyanott 89.

Ő Vállas: Nemz. Enoyolop. 689.

*) Darálik : Magyar írók 11. 101. ^ .

rt <pigitized by VjOOQIC

tO n^Jodí — Halácsy.

kamarai titoknok , s Martinovics Ignácz egyik m^titttjé , s az ^tosze-
esküvés al-igazgaíója. Halálra Ítéltetvén, lefejeztetett Budán 1795-ben.

Hajodi esal&d. (Patai és györgyfalvi). E^ély kibatt csa-
ládainak egyike 0*

Hal&Cfty család. (Halácsi) Trencsén megyei eredetű nemes
család , mely oklevelei szerint már a XV. században birtokos volt B o-
brovnik és Halacs helységben^).

Halácsy Gáspár részére II. Ulászló király 1493-ban adott
ki iktató parancsot Bobrovnikra nézve. 1 507-ben kelt a Halacsróli ado*
mány-levél, mely 1519-ben U. Lajos, 1527-ben és 1530 ban János
király, késftbb I. Ferdinánd király áltál is megerósittetett.

Ez idfiben élt — és ugy látszik Gráspámak fia volt — Halácsy
Ferenoz, kinek Spáezay Margittól gyermekei: János, Rafael,
Pál, Katalin és Anna valának ^).

A családnál órzött ekmányokon kivül még több adatok szólnak a
család viszonyairól a káptalanok , névszerint az esztergamí káptalan
levéltárában. így

1578-ban Klobuskszky Anna Baráthy JáMsné egész nemes cu-
riáját örökösen eladja Trencsén megyei Adamóczon Halácsy R á f ae I-
oak 300 arany forintért *).

1580* ban Halácsy János Hanczlikfalván (Trencsén várm.) két
nemesi Curiára adományt Vész néhai Períd(?) Mihály magszakadtán ^).

1585-ben Halácsy Pál és Latkóczy László néhai Halácsy Já-
nosnak gyermekeit : Rafaelt, Ádámot , Annát és Katát a spáczai, felsÖ-
és alsó-korompai (Pozsony várm.) birtokokból ki&dott részükről nyug-
tatják «).

1590-ben Halácsy Rafael (néhai H. Jánosnak fia) Spáciíai;
alsó- és felsÖ-korompai birtokrészeit Ramoosaházy Györgygyei Közép-
Szolnok megyei Szánok, Csalyános, Uj-Németh , Míhályfalva birtdcai*-
ért elcseréli, s annak örökösen átírja T).

<) Kóvári : Erdély nev. osaládai 270. 1.

^) Rátk Károly nr szíves közlése szerínt.

') Liierae obligatioDales nob. Franoisoi Halaosy , fi liomm Joannis , Ra-
phaelís , et Panli , ac fillorum Cathariaae et Annae , supra Bobrovnik pro 400 íl
auri huQg. Nitiiae 1522. — lUtli Károly ur kivonata szerint.

*) Esztergami káptalan. Libro 6. fol. 508. amii ]57d.

^) ugyanott Capsa 4. fasc. 4. Nro 16.

^ Ugyanott Libro 7. fol. 258.

') Ugyanott Libro 8. fol. 247.

Digitized by VjOOQIC

Baláegy. U

1000-ban Haláosy Adámés Anna Felsfi-Korompán négy job-
bágy- és két zsellér-telkei Baráthy Istvánnak 167 forintért elzálogosí-
tanak >>.

1609-beD H. Ádám Spáozán is egy jobbágytelket 140 forintban
Pogány Ferenoznek zálogit el ').

1612-ben Haláosy P á l és Á d á m Spáozán egy elpusztult Curiát
Bende Miklósnak 200 forintban 25 évre zálogitnak el ^.

1612-ben Haláosy Ádám, és H. Kata Szluba Máténé egy
részr&I, más részről Latkóozy Mihály és Anna Némethy Györgyné
feisft-korompai két, és Spáczai egy jobbágytelek iránt egyességre

1614-ben a Haláosy család mindkét ágra Bobrovnik helységbe
beiktatUtik ^). E birtokra nézve 1625-ben H. Rafael és Kata ís-
aét egyességet kötnek; valamint 1626-ban Haláosy Ferencz és
ÍAtkóczy Mihály Spácza , Alsó- és Felsfi-Korompa iránt lépnek egyez-
DÉnyre •3-

1626-ban H. Ferenoz Bobrovnikon kertjét három hold szántó-
fiOddel együtt Rajmann Pálnak 300 forintért 35 évre beirja '').

1628-ban H. Ferencz Spáozán fekvő némely szántóföldeinek
kiváltására engedélyt ad nagyságos Koháry Péternek *).

Ugyancsak 1628-ban Haláosy Ádám és Bobrovnik Ferenoz egy
részről , más részről Latkóozy Mihály Bobrovnik , Halács és Dvorecz
(Treocsén várm.) helységbeli birtokokban! örökösödés iránt a királyi
tábU eMlt ioditott perben barátságosan kiegyeznek ^).

16S3-ban Haláosy Katalin és férje Szluha IVIáté Spáczán há-
rom jobbágyot Egry Katalinnak 500 forintban beirnak ^®).

16d4-ben Haláosy Ferencz Halácson két zsellértelket és egy
Wtet 200 forintban Kürthy Jánosnak zálogit el ''),

1641-ben Halácsy Rafael Nozdrokóozon (Trencsén vm) Örökös

*> U^anoti Libro 10. fel 580.

*> Ugyanott Libro 11. fol. 162

•) Ugyanott Libro 11. fol. 424.

*> Ef^krgmmi káptalan. Libro 11.

*} Ugyanott Capsa 38. faso. 3. Nro 12.

Ó UgyanoU Libro 13. fol. 381.

'O Ugyanott Gapia 33. faso. 7. Nro 1.

•) Ugyanott Libro la foL 453.

•) Ugyanott CapM d2. fase. 10. Nro 26.

^ Esztergami káptalan. Libro 14. fol. 337

fl) Ugyanott Libro 14. fol. 381.

Digitized by

Google

92 Halapa — Halasy.

Curíáját Hodossy Fereneznek és nejének Poturnay Dorottyának 200
aranyban és 567 imperialis tallérban 20 évre zálogba adja ^). — 1650-
ben pedig ismét H. Rafael Nozdrokóczon nemesi Curiáját minden
tartozékaival nagyságos Illyésházy Gábornak és nejének Széchy Évá-
nak 1200 magyar forintért 15 évre zálogitja el ^).

Az eddig előadottakból következő leszármazás tUnik ki :

Halicfv Ferenoz

1621.

^ (Spáctay^ Margit) ^^^^

JánoB Rafael Pál Kata Aana

Anna Kata Rafael Ádám

(Szlnha Máié)

1672-ben Halácsy Jusztina Gyürky András neje, fiók Gáspár
volt«).

1549-ben uj királyi adomány mellett Halácsy Mihály, Mik-
lós, Oszvald és Benedek Halácsi helységbe, nemkülönben
János, Rafael, Miklós, Ferencz Helven helységbe (Tren-
csén várm.) a nyitrai káptalan által beíktattatott, Vesznyerszky ellent-
mondása mellett ').

1 760 ban élt Halácsy I g n á c z.

] 787-ben H. Ferencz a kincstári harminczadnál hivatalnok .

i 820-ban Halácsy László kir. személynöki itélimester volt stb.

Halapa család. (Bohuniczi). Bohuniczi Halapa Mátyás
Nyitra megyei Appony, Pruszka és Tuhinán 1470 ben birtokosnak
iratik *).

Halaay csal4d. (Dévaványai). A H a 1 a s y család , mely eUl-
nevét Külsó-Szolnok megyei Déva-Ványa mezóvárosról irja , hol Ha-
la^y Ferencz, idÓsb és ifjabb Halasy József stb. birtokosok , ki-
terjedt Heves, Komárom, Pest, Szabolcs és Zala vármegyékbe.

Czimerük — mint alább látható — jobbról balra rézsútosan vo-
nuló ezüst csikolat által kétfelé osztott vért ; a felsó osztály kék mező-
ben egy lépó oroszlánt mutat , elsó felemelt jobb lábában egy nyilat

0 Esztergami káptalan. Oapsa 65. faso. 3. Nro 120.

^ Ugyanott Capsa 35. faso. 1. Nro 13.

^) Szent Benedeki Conveni Protoc. Q. pag. 300.

^) Az eredeti a Boncaik család levéltárában h k5i 4. szám.

Ő Lehcczkj Steúimat. U. pag. 166.

Digitized by VjOOQIC

Halasy.

tiftva; az a1s6 osztály üres vörös mezŐMI áll. A vért Mötti sisak ko-
roDÍjiból kinyúló oroszlán első jobb lábában szintén nyilat tart. Posz-
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család leszármazásá-
ról adataim nem lévén, csak
néhány tagját nevezhetjük
meg. Halasy Mártonnak
Ttlüán Annától gyermekei :
Márton , S z i d o n i a és
Anna anyai jogon a szolnok-
ibonyi uradalomban lettek
birtokosok.

Komárom megyében Ha-
]my család bir Csúzon >)

Zala megyében birtokos
Beesehelyen.

Halasy Károly 1815-
ben Heves vármegye elsó alispánja; utóbb királyi tanácsos. (1837.)
Halasy Kázmér Heves vármegye fószolgablrája 1845-ben.
Halasy Ferencz a debreczeni kerületi tábla jegyzője , 1815—
1820-ban ülnöke; utóbb királyi tanácsossá neveztetett 1841-ben.

Halasy Lajos 1846-ban főhadnagy a 39. számú cs. kir. gyalog
ezredben.

Halasy OMlád. (Fekete). Fekete Halasy Péter 1617-
kcB IL Mátyás királytól nyert czimeres nemes levélben emeltetett né-
néd rangra.

Czimere, melyet ekkor kapott, fenálló hadi vért, melynek kék
udvarában zöld téren kettős farkú, természetes szinü oroszlán áll
bátabó lábain, első jobb lábában egy vörös zászlót lobogtatva , melyen
báróra ezüst liliom látszik. A vért fölötti sisak koronájából a leírthoz
basonló oroszlán emelkedik ki, első jobb lábában ezüst buzogányt tartva.
Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös ').

Halasy Fekete Péter hajdú kapitány volt, és már 1606-ban
Booskaitól Í8 nemes levelet nyert. (Lásd Fekete aaldd e munka Ili. köt.

*) R%|asy Márton az 1807-tí országgyűlésen választmányi tag. 1807-ki
SLl0rT.es.

^ Admmi Sonta genÜL tom. IV.

Digitized by

Google

Haláss.

Halász csal&d. (Babusi). Erdély osalida, melybfil babusi

Halász Gedeon 1815-ben az erfiditési osztálynál elsfi (Shadnagy

volt.

Haláas család* (Dabasi). Pest megyei Dabas helységrfil

Írja nevét , s ott valamint
Gíyónon (melynek V% i^zét
birják) stb. jelenleg is bir-
tokos.

Czimere : a vért kék ud-
varában zöld téren fészkén
üld , S fiait melle vérével táp-
láló pellikán. A vért fólötti
sisak koronáján daru áll, egyik
felemelt lábában golyót , csfi-
rében pedig halat tartva. —
Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-víSrös.

A család a XVIL szá-
zad végétói főleg hadi ])ályán

szerze érdemeket. -- A jelenig nemzedék leágazását nem ismerve^ a

jelen század elejéig a családfa igy terjedt le :

Ferenoz
1670.

1. Péter

esredes

kunok kapit.

8ZŰ1. 1676. t 1741.

Zrigniond

kapiUDV.

t 1792.

II. Péter
kapitány.

III. Péter

lov. kapit.

1796.

Ábrahám

főhadnagy

179a

A törzsnek fia I. Péter 1676-ki jun. 23-áB született. 1703-ban
elfogatván a Rákóczyaktól , ott vállalt szolgálatot , és Rákóczy testír-
ségcnél kapitány lett. 1711 ben a szathmári békét aláirta, s a császár
hűségére állott. 1 7 1 G-ban a török ellen liarczolt. 1735-ben a Pero-
féle lázadáskor egyike volt azoknak, kik sereget gyűjtve, a zavargókat
szétverték. Ez érdemeiért a íblségtól arany nyaklánczczal jutalmazta-

Digitized by

Google

Halásiy. 95

tott meg. Majd a porosz háborúban (1741-ben) mint ezredes, cs a
konok kapitánya különbözteté meg magát. Meghalt Teschinben (Szi-
léziában) 1741-ki juniixs T-én , s ott az evang. egyházban temettetett
el '). Fiai : Zsigmond, II. Péter stb.

Zsigmond 1743 ban már kapitány volt , utóbb porosz szolgá-
latba áHott, és ott ezredes volt. Meghalt 1792-ki dec. I5-én Gyónón.

n. P é t e r mint kapitány nyugalomba lépett. Fiai : III. Péter
1796-ban lovas kt^itány. Ábrahám pedig ugyanakkor főhadnagy
vdt

Ugyan e családból volt Halász Mihály, a török háborúban fő-
kapitány ; fia J á n o s a toskanai berezeg Leopold ezredben főkapitány,
1778-ban az osztrák-porosz háborúban végig rés^t vett.

Ualász Imre Pest megyei táblabíró, a debreczeni reform. Col-
legiuraban nemes ííjak részére 4000 rén. forint alapitvány t tett.

Halász Mihálynak leánya Klára 1796-ban Mindszenty Sá-
muel hitvese.

A jelenleg élők közül Gyónón birtokos Halász Boldizsár,
1848-baii Pest megyei képviselő volt

A család egyik ága névszerint Miklós s örökösei birtokos Krassó
megyében ia, hol Bárra helységet birják. Nevezett Halász M 1 k 1 ó s és
testvérei Feat vármegyétől 1832-ki mart 24-én vettek ki nemesi bizo-
ajritványt , mely Kraseó megyében azon évi april 5-ki közgyűlésen ki-
hirdettetett.

EmUtett Hálást Miklós Pest megyénél szolgabírói hivatalt
viselt; utóbb táblabíró, és a Dunamelléki reform, egyház-kerület ül-
nöke, meghalt Gyónón 1841 -ki január 3-án, kora 62. évében. Hét élő
gyermeke maradt Leányai Halász Jenő , Lisznyay Kálnoián, és £rdélyi
József nejei lőneL

Ugyan 1841-ben július 11-én halt meg Halász Kálmán , Pest
megye volt táblabírája, kora 31. évében hosszas sorvadásban Pesten.
Eltemettetett AlsóDabason.

Hftlász család Zemplén megye nemesei sorában is található ')

HaliUity toMl&d. Gömör vármegye nemes családai sorában
áU»).

Halászy István Vásárhelyi Mihálylyal 1654-ben Komárom me^
gyében az egész alsó-gelléri nemes udvar birtokaikba királyi adomány

0 L'Advooat Lexioon. Ford. Mindszenty S&muel. IV. darab. 133. lap.
*) Ssirmay C. Zemplin not. top. 112.
*} Bariholomaeides C. Qömör 144.

Digitized by

Google

26 ilaller.

és parancsolat folytán beiktattatik '). Talán ez István az, ki 1660-
ban Várad védelmében vett részt ').

Haller család. (Hallerkfii, gróf). Régi család, mely a XV.
század végén Norímbergából származott hazánkba, és magát honfi
tetteivel egészen honfiusitá. Különben kün már a Xllf. században mint
nemesek vesznek részt a tornákon. 1195-ben Nürnberg mellett tartott
tornán Ualler Frigyes mint kapitány tűnt fel , és ugyanott Haller
Hi Idcbrand és György is jelen voltak '). Haller Vilmos kapi-
tány pedig azon 400 vasas nemes lovagot vezérlé , kik Vf. Henriket
Nürnbergből Donauwerthig kisérék.

Nevezett Vilmosnak utódai voltak: Ulrik (1272.), ismét
Ulrik (1326.), Jakab (1355.), Péter (1425), és György,
kinek részére Zsigmond király egy Ítéletet megerAsit*); ismét Péter
(1498.); és e Péternek fia volt azon Haller Rupert, ki legelső lép-
vén magyar fóldre, Budán telepedett meg.

Rupertnak, ki 1500-ban halt meg, négy fia volt. Ezek egyike
R á z m á n (Erasmus) elvevén Dubraviczky Borbálát , Hány Mátyás *)
várkapitány özvegyét 1543. elÖtt •). Zólyom megyében tartá lakhelyét,
azonban nevezett nejétói csak egyetlen leánya Orsolya maradván,
ki Benkovics Istvánhoz ment nóül , — fi-ágon családját nem terjeszté.

Erasmus testvére Péter Budán született 1500-ban, mely évben
atyja meghalt. A mohácsi vész mint I. Ferdinánd hive s hadi biztosa
Erdélybe megy , és ott Szebenben letelepedik. Első neje Sohirmer Ág-
nes meghalván, kitöI egyetlen fia II. Péter maradt,* — 1543. elótt
elveszi gyerómonostori Klemény Katalint, s ez által magának a magyar
családokkal összeköttetést szerez. így lesz 1543-ban szebeni polgár-
mester. Szerencséjét főleg azon időközben alapitá meg , midón János
király özvegye Izabella Erdélyből kivonult. 1551-ben orsz. tanácsos és
Fejér megyei főispán. 1552-ben szászok grófja és kincstárnok lón '').

') Fényes £. Eomftrom v&rm. lOl.

> . SzalArdy Siralmas RrÓDika 54Q. lap.

») Rimcr'« TurnierbuoL 1530. S. 176. 178. 188. 190.

*) Fe^ér : Cod. Dipl. tom. X. vol. VII p. 346. Sigifmundiit Rex Georgio
(y%l Gregorio) ODmit; Haller sententiam pro aorore ipsius Clara latam oonfirmat.
Norírobergae február. 28. 1431.

*) Uonrát latráD : Verbőtzi István Emlékezete. II. 298. 299.

*) Sz Benedeki Convent. Faac. 41. Nro 29. „Barbara filia Nicolai Dobra-
▼iczky Eraami Haller de Halleratein consora íoliibet Mariam Regi-
nam ab ooonpatione Jurium qaoromlibet Joannia Dubravlozi^ Anno 1643.

^ Kemény Joa. Notitia Archivi et Capii Albensia II 269. 270. Mint kinca-
tárnok jeleutéet teáz a só- éa bánya-ügyben 1662. deo. 16. — Catalog. Maa. Muaaei
Széoh. regniool. I. 739.

Digitized by

Google

Hallcr.

El évben építette az 6 róla úgynevezett Haller bástyát Szebenben.
1553 ban Pejéregyházat, Longodárt, Zoltán, Balás-Telkét, s a Geréb
család kihalásán a vízaknai Gerébházat és vele Vízakna kírálybiró-
ságát. — Es oly oszélyesen íntézé dolgait, hogy midőn 1556-ban Iza-
bella ismét átvevé a kormányt , Haller Péter orsz. tanácsosi czímével
jószágait is megtarthatá 0- 1558'ban fi vette meg Szeben városának
Peketevizt és Váralját. 1562-ben midőn a pártos székelyek követeket
küldenék Szebenbe , hogy melléjök álljanak , ezeket elfogaiá , és a szé-
keljek lecsillapitásáról visszatérő Szapolyay Sbigmond Jánosnak Sze-
ben város kulcsait elébe küldötte , és a várost a pártütés minden gya-
núja alól kimentette. Meghalt 15704)en. (Mások szerint 1569 ben). —
Első nejétől egy fia, a másodiktól négy maradt.

Es most — mielőtt az egyes tagokiól történelmi jegyzeteinket
folytatnók, -^ lássuk Ruperttól kezdve a családfát napjainkig :

I. tábla.

Rnpert
tlőOO.

£rMID1t8

1643-1550.
(Dabraviotky Borbála)

I ' "^ 1

Orsolya i

(Bankovics István)

Péter

flzöl. 1500. +1570.

(l Sohírmer Ágnes.

2. Kemény RaU)

l-iől II. Péter

tlö66
(Budai Margit)

tl506.

2tól Gábor

t leoa

(1. Bornemisza 1.
2. Bocskai Ilona)

Mihály
(Perneiai Bora)

Keresiély
tl560.

I. János
tl67&

III. Péter
(Lónyav Ilona)

ívrPétcr

(1. Tarnóczy Sára.

2. Pécsi Erzse)

~ V. Péter t
(Bethlen Jndit)

I. István

kükfillói ÍŐisp.

onz. tabom.

tl657.

(1. Kendy Jadii

2. Bmrkóczy Anna)

"" Foíst. II iábldn.

(palocsai
Honráth)

Zsigmond
(Kendy Kríszi)

' Miklós t

I. Gy'órgy ^
szathraári kapii
országos fókapii

tl633.
(Nyáiy Bora)

FoJyl. ir.tábldti.

>) K&véri mnni 1656. iúmí. 18. 34-ik artxo.

Digitized by

Google

Hallcr.

H. t á b I a.

Pál 1 168Ö.

ktiküllöi fóisp.

(1. Bethlen Bora.

2. Barkóczy Judii

3. Torma Kata)

I "^ ;— í

9 gyermek

I. iBtTán ki at l táblán.

köküllói f;&iflpáii,

orsz. tábom.

tl6B7.

(1. Kendy Judit.

2. Barkóczy Anna)

II. Gábor

zarándí fftispán

1663.

Diarínm iró.

II. János

tordai fóisp.

iró 1 1696.

(Kornia Kata)

Jodit
(Dániel Mihály)

Mária
(Károlyi Mihály)

II. István

gróf 1 1710.

orsz. elnök.

(l. Kemény Mária.

2. Torma Bora)

József

1691-bea

meglöveiett

Krisztina
(Petky János)

III. Gábor

táblai ülnók

1 1723.

(Károlyi Klára)

Fo/yf. Ili táblán.

III János Bora Kata

kormányzó (Bornemisza (gr. (}sáky

1 1756. János) Zsigmond)

(3. Dániel Zsófia)
, -;^ 1

4 leány.

János

cs. kir. kamarás.

tl839.

(L Bethlen Jozefin.

2. Kleisoht Zsófia)

Ferencz

József
(Kis Anna)

Karolina

t 1849.

(gr. Vay Miklós)

Rákhel László
apáoza. f 1719.
(gróf
BethlM
Kata)

I "^ 1

II. Pál
4. 1794,

(Ualler Zsófia)

Zsigmond

kir. tábl. ülnök.

tl803.

(Toldalaghy

Krisztina)

Karolina
(Maoskásy Lajos)

Klára
(Földváry Józaef)

Digitized by

Google

Haller.

III. tábla.

III. Gábor ki a IL táblán.
táblai ülnök
t 1723.
(Károlyi Klára)

IIL István

tl7ö6.

(1. Forgách

Anna.

2. Komis Zsnzsa)

' AnUl •

t 1791.
igr. Andrésy 1 )

11. László

Teleniaeh fordít.

(gr. ForgácK

Róza)

I '^ 1

V. Gábor
kincstárnok

t 1819.

(Bornemisza

Klára)

IV. Gábor

tábornok

(Grassalkovleh

Anna)

I ^ 1

József

(gr. Koháry

M -Teréz)

Sándor •)

(Szent-Iványi

Franoziska)

József

(gr. Csáky

Anna)

Klára
(Sztáray
Mihály)

liánló

ÍÓispálL

t 1887.

(gr. Gynlay

Anna)

Anna

nfil 1815.

(L gr. Kálnoky

Gyöigy.

2. b. Sz.-Kere8zti

Zsigmond)

Gábor

tl832.

(gr. Bethlen

Antónia)

György

szül. 1818.

(Bálinth Bora)

Franoziska

ti84a.

(b. Jósika
Lajos)

Gabriela
(Wei87.
Tivadar)

Leopoüdina
■zM.1862.

Fanny
•ztil. 1856.

Imre

(b. Palocsay

Luiza)

Eleonóra

Anna

(gröf
Szinnay)

Ignácz Lajos

szül 1794. szfíl. 1791. f 1847.

Kflktillói ÍSispán. (b. Bornemisza
Anna-Mária.
tl83a)

Ferenoz

szül. 1796.

altábornagy.

Kormányzói segéd

Budán.

Lajos

szül. 1822.

(gr. Kálnol^ Júlia)

KaUlin
szül. 1855. jan. 1.

Teréz

szül. 1825.

(b. Apor György)

Róza

*) Ezeknek testvéreik még : J u I i a (Szapáry Petemé) ; C i c i I i a
(Toroczkay Istv&nné).

Digitized by VjOOQIC

Haller.

IV. tábla

LGyörgj ki a* L táblám.
•zathmári upit
onz. í5kapit.

t 1633.
(Nyáry Bora)

Ilona
(hóojMj Zaígroond)

L Sáronel
Diósgyőri kupit

tl643.
(Károlyi Eve)

IL Sánmel
1699. osztály.

II. György

1 1711.

Szolnoki í6ifpáa.

(1. Bán£íy Apna.

í. Bethlen Eva)

III. Sámuel

1 1742.

(Barkóozy Jalia)

IIL György-Jánoe

tonácfof.

(Kornii Anna)

Zsigmond

CB. kir. kam.

táblai tílnök

1794.

Imre

Sámuet
tábornok.

Jozefa Erzfe

(gr, Berény (gr. Uunyady
Tamás) János)

Antónia
(Révay Károly)

Ferencz

(Korda Zsuzsa)

I "T^ 1

Antal

t 1796.

Bora Eva Bora György

(Huszár (Gyulaffy (Haller 1737.

József) László) JózseO (gr. Gsáky Bora)

(N.

János
Zsuzsa)

Julianna

Bora

(gr. Esterházy

Dániel)

Pái

tl766.

(Perényi

Krisztina)

I ^ 1

Péter

(b. Orozy

Anna)

Fs/yl. m áds. tafon.

Ferencz István

Fejér ▼. fóisp.

t 1839.

(gr. Koruis Anna)

Antal

(Deroraain

Jozefin)

Czeczilia

(gr. Esterházy

Dénes)

Bora

(gr. Bethlen

JózseO

Gábor
(b. Bornemisza Jozefin)

György
(gr. Bethlen Luiza)

Gabrieia
1 1867. april 7.

Franczlska

Edmund
szül. 1842.

Eugen
szül. 1844.

Digitized by

Google

Haller. 81

Péter ki a* előbhi lapon.
(b. Orczy Anna)

Pál László Anna Klára Kriska Jánot Cuozelle

1807. tábornok, (b Henter (gr. Korn is (Almássy f 1847. f

kapit. tia4^ Anna) Gáspár) János) (Fáy

(oóden) (b. Sz.-Eeresztí Konstanczia)
Mária)

Anna Klára Ferenoz Sándor Mathild

(Komis Kár.) (Kelemen Ján.) krasznai kanonok. (gr. Teieky Ede)

Rupert fiának Péternek Schirmer Agnestól fia II. Péter Buda}
Margittól, ki 1506-ki január IS-én halt meg , és a szebeni templomban
temettetett el, két fia maradt :Keresztély és János, amaz 1560 ,
emez 1575-ben utód nélkül, atjjok Péter pedig 1566-ban halt meg.

Péternek Kemény Katától négy fiat közül Mihály Perneszy
Borával nemzé III. Pétert, ki Lényay Ilonával IV. Pétert, kinek
elsA neje Tamóczy Sára , a második Pécsy Erzse volt Egyetlen fia
IV. P é t e r , ámbár nóül vévé Bethlen Juditot, — ágát berekeszté.

Mihálynak testvére I. Gábor kétszer nósüL Másodszor már
Bocskay István fejedelem nővérét Ilonát veszi el. Midón Báthori
Zs^moud Oppelnt odahagyva , a fejedelems^et ismét átveszi , a tordai
gyűlésből ót küldi egyik kOvetül Miksa fóherczeghez. I602.ben Basta
alatt R Zsigmond ellen küzdött *)• ^ utóbb Bocskainak legtevé-
kenyebb bajnoka'). Ezért kapja 1606ban a kapjoni uradalmat «
^ebeket '). 1607-ben a leglÓbb zászlós urak sorában áll , és Fogaras
kapitányságát viselé. Utóbb Rákóczy Zsigmond fejedelem tanácsosául
nevezek 0* Meghalt 1608-ban. Egyike volt azoknak, kiaz„Arria-
nismust^ és „Socinianismust^' elfogadák ^). — Gyermekei:
iIstTán,Anna Palocsay Horváthné, Zsigmondésl. György.
Ezek kOzül

Zsigmond Kendy Krisztinával Miklós fiat nemzvén , miután
az elhalt , maga b magnóikul halván el , jószágait István testvérére
hagyj*.

*) Wolpk. Bethlen tom. V. p. 131.

«) Ugyanott VL 283. 291. 293.

*) Kftvári szerint ekkor kapja Zoltánt is, de Lehoczky szerint ezt
éflg I. Paer kapA.

^) KóTárí szerint 1607- ki jan. 25. artioulos 8.

^ Nagy Szabó Ferenoz krónikája; Mikó: Erdéljri tdrténelmi adatok.
Lkdtta

Digitized by VjOOQIC

33 Hall«r.

I. György a kapjoni ágat alapitá. Róla és a IV. táblán álló
ágazatáról alább leecd szó. Most tekintsünk végig I. István sarjadékát.

I. Is tván , kinek Bocskai végrendeletileg Kfivárt hagyá ^) , —
Bethlen 6. és Rákóezy bizalmát is birá. Elóbb KüküllA vármegye fö-
ispánja ,' utóbb országos tábornok. Nagy befolyással volt arra ^ hogy
Brandeburgi K«ta még férje éltében fejedelem-asszonynak , >ennek le-
mondása után pedig hogy Rákóczy György fejedelemnek választassék.
1637-ben országos elnök lón. Jószágaira 1630-ban a fi-ágra uj ado-
mányt visz. S mint gazdag ur ^) 6 épitteté a fejéregyházi és zoltáni
kastélyt Meghalt 1657ben. Fia három maradt: Pál, II. Gábor,
II. J á n o s.

P á 1 1656-ban tattá lakodahnát Bonban Bethlen Borbálával
Bethlen Miklós nővérével ^). Apaffy korában tekintélyes szerepet vitt,
^Nagyságos'* czimet viselt, és KüküUó vármegye f&ispánja volt.
Első neje halála után még háromszor nftsült, s ámbár kilencz gyer-
meke született, de mind elhalván, 168ő-ben maga is magnóikul halt el
IQabb korában 1662-ben Kemény János alatt harczolt, s részt vett a
segesvári ütkteetben.

II. Gábor 1630-ban künjárt az Akadémiákon. Egy „Diarlumot*'
(naplót) irt, melyet Bethlen Farkas is használt. 1659-ben váradi kapi-
tány lesz ^). ö szerzé meg losonczi Bánfiy Zsigmond leányát Barcsay

') R u m 7 : Monomenta Hnng. 11. 827. V. östse. S o g e I : Monamenta
pag. 383.

^) M i k o 1 a : História (x6aeal. Transylv. p. 25. írja róla : „ma^mi rerum
experentia ac simul fntdentta eximiw , non muUos sihi eüam opibw púres habuU^ qui
simul C&mittiiuM KüküüSUnsis supremus erat Praefeeius ^ qui ei Casiettum F^ér^
tfiyhái toeatum , cum eastro Zoltány , ac copiosivs per Regnum bonit eondiderái.^ —
De ezzel eIleokez6i ir róla Bethlen Miklós önéletirásábao , mint alább idézendjdk.

*) Bethlen Miklós önéletírásában (kiadta Szalay László.
(. köt 237. lap) ezt irja róla : — „ Vitének Kolosvárla . . . . tf néném BarbáUuMk
Haller Pállal való kézfogására , és onnét Búnra a lakodalomra , anno 1656, far-
sangban , tnelg is meg lön , noha azután mind «4 aiyémnak , anyámnak nagy ke$erú'
sigére , meri at anyám arra való bos%úJdból , hogy Bethlen Ferenc* veji Kapi Oy9rgg
nagyságos ur , miért ő is a leányát nagyságos urnák adja , nagy résunt •» atyám
kedve ellen adta Haller Pálnak , a kinek abban ai időben a nagyságos tituluson kivül
semmiife sem volt , mert az atyja Haller ístván a két fiának Pálnak és Jánosnak ai
egy Fejérhálán kivül semmit sem adotty az anyámnak kellett jó sierint tartani a vejét,
azonban a néném pápietává lón az ura kedvéért. Ai anyám igen buzgó lévén vallasd-
hot^ megátkoiá a nénémet^ lÓnek gyermeki , de egygyel megsértek , s meghala ; azután
a gyermekek i$ meghalánah , magvasMokada , vő , titul%$ j vallás', minden oda leve ;
tanulhat erróU kinek isten eszet adott,^^

*) Kővári szerint 1659. május 24. articnl 39.

Digitized by

Google

Haller. 33

AkosDi^L második feleségül; és ekkor kapa Barcsaytól Balásfal-
71 1 '). 1660-ban Barcsay Ákos által Ali basához megy követül az adó
m^Onnyitcse végett , ekkor a kezeire bízott vár elárulását követeié a
törOk , de Gábor nem tévé , s ezért hatvanhárom fontos vasat veretett
leá Ali. 166 l-ben Kemény János ellenében a medgyesi gyűlésen 6t is
fejedelemségre jeleié ki a török. Jelen volt a segesvári ütközetben is,
hol Kemény János alaptalan gyanúból többekkel együtt öt is eltávolitá
roagától. 1663-ban mint zarándi főispán és borosjenöi kapitány a budai
bftsához megy követségbe , a váradi és jenöi basák bevádlására ') ;
ugyanez évben részt vesz Apaffyval az érsekújvári hadjáratban , mely-
bil hazamenet Budán a török letartóztatá ') , és lenyakaztatá. Két
leánya maradt: Judit Dániel Mihályné, és Mária Károlyi Mi-
hályné.

II. János (II. Gábornak testvére) 1662-ben részt vesz Kemény
János utolsó szerencsétlen táborozásában. 1664-ben fejedelmi tanácsos
lesz*). Mint eszes és gazdag ember, s mint Torda megyei főispán
Apafly ellen Béldivel az ellenzék sorába lep, azonban befogatik, meg-
aótázzák, és Fogarasba zárak, hol az ismeretes „U ármas Istoria'^
czimü munka Írásával üzé unalmait ^), öt év múlva kiszabadulván , és
aoóta alól felmentetvén, újra kezdé pályáját. 1684-ben az adó országos
felügyelőjének neveztetett ^) ; a következő évben Bécsbe küldetett kö-
vetségbe ') 1691 ben országos kincstárnokká választatott ®). 1696-ban
minden hivataláról lemondván, ez utóbbiban Apor István válta fel őt ^).
Meghalt ugyanez évben. Eltemettetett Szent-Pálon ^®). Nejétől báró
Karnis Katalintól gyermekei : Krisztina Petky Jánosné , József
éslL latyán.

') Szalárdy : Siralmas Krónika 594.

*) TudoinAnyoa gyűjtemény 1821-ki Vll. köt. 135-138. lap.

*} lAad Czeglédy István Naplóját. Uj M'Agyrtir Múzeum ld59ki
faljmm. II. fözet 63 lap. Ezen ,,Apaffy Mihály Érsekújvár alá
nenetele 1663- ban*^ ozimti napló eddig Egri Fodor Sámuel művének
» tartatott , de oz csak átirója volt.

*) 1664. 31. jan. art 39. Köváry szerint

*) ElÓször Kolosvárott , utóbb l750-ben Pozsonyban nyomatott ki 4-rét-
W — Ezttnkivül másik műve Corenos J. után fordítva : ), A békességes
Urésitek paizsa.'' Tsik , 1682-ben.

*) 1684-ki mart 8. ari 19. Kóvári szerint.

^ 1685-ki oct 24. ari 11. Kővári szerint

*) 1691-ki jan. 10. art. 8. Eóvárí szerint.

*) Oierey Mih. Históriája. 64. 97. 114. ^22. 254.

^ Mikola id. h. pag. 26. ,,^,^^, .vGoOglc

Hdler.

József nyughatlan elméjű lévén, Bécsben atyját is eláruli,
utóbb TokOly Imrével kibujdosván , ez ellen is ármányt forralt , s ezt

is meg akará 15ni , miért T(V
köly fit Tergovistyében Bol-
gárországban megiöveté ^).

II. István Erdélynek
az ausztriai ház alájutásával
nagy szerepet nyeri 1692-ben
Ifin tanácsos, 1699-ben aprii
l-jén báróságot nyer, sfit fi
szerzi meg családának fi-gyer-
mekei részére a grófs^^t is,
melyrfil azonban a diploma ha-
lála után 1713.jul. 8. kelt«J,
és csak I7I7-ben hirdettetett
ki'). Késfibb a Grubernium-
nak — mely akkor csak három
tagból álla — két szász mellett
egyetlen magyar tagja. De Cserey szerint mint félénk ember a BániFy
Gy^^rgy halálával reá maradt elnökségét nem töltheté be. Meghalt
száraz betegségben Szebenben 1710-ben ^). Négyszer nfisült. Kemény
Máriától fia volt III. Gábor. Második neje Torma Borbálától fia
János, s ezenkívül fia László is. Ezek közül

János cs. kir. kamarás elAbb (1729.) Csik, Gyergyó és Kászon
székek ffikirálybirája ^) , utóbb 1734-tfil Erdély fSkormányzója lesz.
Meghalt 1756-ki oct. 18-án. Eüsfi neje Barkóezy,a második Apor
leány, a harmadik Dániel Zsófia volt. Csupán ez utóbbitól marad-
ván négy leánya, ágazata fiu-ágon megszakadt

László Jánosnak a Gubernátornak testvére, 1719-ben hatt meg.
Pia Pál általi unokája Zsigmond 1770-ben aranysarkantyús, utóbb
kir. ülnök, 1796-ban táblai elnöki helyettes. Meghalt 1803-ban. Tol-
dalaghy Krisztinától leánya Karolina tinkoyai Macskásy Lajosné ;
fia J á n o 8 meghalt 1843-ki oct 24-én. Mint gyakorlati gazda, példája
által Erdély gazdászatára a legszebb befolyást gyakorlá. Fejéregyházat

>) Cserey Mik. Hisioriája. 221. V. ö. Lehoczky Siemmai II. 167.

*) Historisok-Heraldiaohet Handbach. 297.

*) K6vári id. h. 109.

*) Oierey Mih. 286. 410-412. 421—423. 439.

*) Benkö Károly : Gfik, Gyergyó éf Eáizoa fzAkak lairiaok. 82. Umle

HaUer. 96

egj alakra épHteté , méúest tárta stb. S belgazdaságát kfttonai pontos-
aggal kezeié. Első nejétfii Bethlen Jozefin grófnötfi], és Kleist
Zsuzsától a táblán látható gyermekei születtek.

III. Gábor (II. Istv^ánnak Kemény Máriától született fia) szin-
tén az erdélyi ki r. táblán ülnök volt. Meghalt 1723-ban, kora 38-ik
érében 0* Nejctól Ejtfolyi E[lárától következő gyermekei maradtak :
lü. István, II. László, Júlia Szapáry Péterné, IV. Gábor,
Sándor, és Czeczília Toroczkay Istvánné. Ezek közül

IIL István 1756'ban halt meg. Neje Forgách Anna, és Kornis
Zsozsánna volt Piok Antal 1791-ben halt meg; és gróf Andrásy
káoytól hasonnevű fiában ágát megszakasztá.

II. L á 8 z 1 ó (III. István testvére^ született 1 7 1 7-ben. Már 24 éves
korában kormány-hivatalt viselt , és fontos ügyeket sikeresen végzett,
«jért Marmaros várm^ye főispánjává neveztetett. Meghalt 175 l-ben,
kora 34. évében , midfin épen a hétszemélyes tábla ülnökéül nevezte-
tett Leforditá Telemachus utazását, és Ovidius Metamorphosisait.
Ez utóbbi kéziratban elveszett Telemachus pedig halála után ki-
Dyomalott. Nejétói Forgách Rózától fia

V.Gábor kincstárnok volt. Meghalt 1819-ben. Báró Borne-
misza Klárától két fia maradt : László ca. kir. kam. val. belsfi titkos
tanácsos, és fóispán , meghalt 1837-ben. Nejétói marosnémethi és ná-
diskai gróf Gyulay Annátót leánya Anna született 1815-ben. Férjhez
ment 1887-ben kóröspataki gróf Kálnoky György os. kir. kamaráshoz,
ennek halála után nejévé lón báró Szentkereszti Zsigmondnak.

Gábor (Gábornak b. Bori^misza Klárától született fia) 1817-
ben nősült, elvévén bethleni gróf Bethlen Antónia esill-ker. hölgyet.
Heghalt 1832-ben. Gyermekei:

a) Francziska, báró Jósika Lajos neje, meghalt 1843-ban.

b) György szüL 1818-ban. Nejétől nemes Bálínth Borbálától
gyermekei: í) Leopoldina szül. 1852-ben. 2) Fanny született
1856-ban.

c) Gabriela szül. 1830-ban. Egybekelt 1851-ben storkenfeisi
Weiaz Tivadarral.

IV. Gábor (IIL Gábornak fia) tábornok volt Nejétől gr. Gras-
laUtovkdi Annától fia volt

József cs. kir. kamarás, ki 1790-bea vette nöül gróf Koháry
Mária Teréziát Ettól gyermekei :

^ Látd Siabó Mihály fölötte mondott magjar halotti beszédét ily ozim
ihAt: v^omo interm-inabilitíaótus** eta

DigitiS^by Google

36 Haller..

a) Lajos szül. 1791. május 7-én. Meghalt 1847-kl mart. U-én.
Nejét6l kászoni báró Bornemisza Anna (f 1833.) csiüagker. hölgytől
gyermekei :

1) Lajos szül. 1822.ki július 22.én. Egybekelt körös-
pataki gróf Kálnoky Júliával 1853-baD. Gyermeke K a t a 1 i n-T erez
született 18ő5-ki január l-jén.

2) Terézia osillagkeresztes hölgy, szül. 1825-ki oct. 16.
Egybekelt 1842-ki febr. 28-án al- torjai báró Apor Gryörgygyel. özvegy
1848. óta.

3) Róza.

b) Ignáoz cs. kir. kamarás és voltfóispán, szül. 1794-ki jan.
14-én (Nfitlen).

c) Ferencz szül. 1796-ki mart. 2-án. Cs. kir. kamarás; valós,
belsó titkos tanácsos; a 12. számú m. huszárezred tulajdonosa, al-
tábornagy; és cs. kir. föherczeg Albrecht magyarországi főkor-
mányzó 6 fensége Ad-latusa.

Sándor (III. Gábornak fia) Szent-Iványi Francziskával nemzé
Klárát gr. Sztáray Mihálynét, és Józsefet, kies. kir. kam. val.
bebő titkos tanácsos , Bihar vármegye ffiispánja , s Szabolcs, Békés,
Csanád, Csongrád, Arad vármegye Adminbtratora és kir. biztosa, és
kinek neje gr. Csáky Anna volt.

Kapjofd dg.

Visszatekintve az I. táblán I. Györgyhöz, erról és ennek a
IV. táblán látható ágazatáról kell még szólanunk.

I. G y ö r g y (I. Gábornak fia) Magyarországban szerepelt, Szath-
már vár kapitánya, III. Ferdinánd király tanácsosa, és a Tiszán innen
való részek főkapitánya volt. Meghalt 1633-ki april 20-án , kora 39 ik
évében ') ; és Leleszen az egyházban temettetett el , hol sírköve is lát-
ható. Neje bedeghi Nyáry Borbála volt , ki utóbb Varkocs Györgyhez
ment nőül Ettől születtek Haller Györgynek gyermekei: Ilona
Lónyay Zsigmondné , és

I. Sámuel, ki Diós-Győr várkapitánya volt. 1643-ban kora
30. évében Eger mellett a török elleni csatában esett , és Leleszen te-
mettetett el , hol egy vörös halotti zászlón eme fölirás állt, (vagy áll
máig is?) : ^^Memoriae S. ac M. D. Samuelis Haller eto.
qui postquam 10 annis laudabriiter saepe victorias
reportasset, 3-ia ootobris in ho9te8 ardi insuliantes

<) Szirmay A. Szathmár várm. l. köt 199.. lap.

Digitized by VjOOQIC

Halier. 37

faeta eruptione, in ipso victoríae cursu, nővér-
ei n te fortuna, Agriae trucidatus, aetatis 30/* *). —
Nejétói Károlyi Évától gyermekei: II. Sámuel és II. György,
kik 1699-beD osztoztak.

II. György tanácsos , és utóbb Szolnok vármegye főispánja
volt Meghalt 1711-ben. Egyik neje losonczi Bánffy Anna, második
Bethlen Eva volt. Gyermekei : III. S á m u e 1 és III. György.

Báró IIL Sámuel nak , ki 1742-ben halt meg, nejétől Barkóczy
Júliától gyermekei : Zsigmond, Imre és IV. Sámuel voltak.
Ez utóbbi táborszernagy volt , és 1741-ben egy gyalog ezredet (a mos-
tini 31-ik számú gyalog ezredet) 6 állitá fel , és 6 szcrvezé. Leányai :
Jozefa Herényi Tamásné , Erzse kéthelyi báró Hunyady Jánosné,
és A n 1 0 D i a báró Révay Károlyné volt. Ezek közül

Erzse Hunyady János bárónó 1784-ben Szathmár megyei
Tomány és Erdószada helységbe királyi adomány mellett be-
ikUttatott *).

IIL György tanácsos volt. Nejétől Komis Annától gyermekei
következők :

a) Perencz, kinek Korda Zsuzsától fia A n t a 1 1796-baD halt
meg, Mikes Juliannától gyermekei: Ferenoz, István és II. An-
tal maradtak. István főispán 1839-ben halt meg, és Komis Annával
oemzé C z e c z 1 1 i a Esterházy Díenesnét , és B o r b á 1 á t gr. Bethlen
Józsefnét. — II Antalnak nejétől Deromain Jozefintől gyermekei :
Gáborés György. Amannak neje b. Bornemisza Jozefin , emennek
gr Bethlen Luiza , mindkettőnek gyermekeit a táblázaton láthatjuk.

b) Borbála báró Huszár Józsefné.

c) Éva rátóthi gróf Gyulaffy Lászlóné.

á) György 1737-ben. Nejétől gróf Csáky Borbálától gyer-
mekei : Julianna és János, kinek neje gr. Nemes Zsuzsanna.
e) Pál meghalt 1766-ban. Báró Peréby Krisztinától fia
Pé t e r OS. kir. kamarás, és (1787.) krasznai {Őispán, báró Orczy
Annái birta feleségül , és ettől következő gyermekei születtek :

1) Pál 1807-ben a borodsági nemesség kapitánya, (nőtl.)

2) László nádor huszár-kapitány, és végre tábornok.
Meghalt 184^-ben Neje báró Szentkereszty Mária.

3) Anna báró Henter Antalné.
é) Klára gr. Komis Gáspámé.

*) Lehoozky Siemmat If. 167.

>) Szirmay Sukthmár várm. I. köt 177. 178. l.

Digitized by

Google

98 Halkr.

5) Kriska zsadányi és török-szent-miklóai Almáay Já-
nosné.

6) Cziozelle f.

7) János 1807-ben nádor huszár-kapitány , és a Bihar
megyei felkelfi nemesség kajntánya. Hitvestársa Fáy Konstanczia gróf-
né, kitAl gyermekei : F e r e n c z krasznai esperes ^ Anna gr. Komis
Károlyné, Klára Kelemen Jánosné, M a t h i 1 d gr. Tekky Eduardné,
ésSándor.

Birtokaik szerint a család ágait — mint K6vári irja — külön-
félekép nevezik. Lászlónak a Telemach fordítójának ágát u g r a i ;
IV. Gábor ágát 8zentpáli; — János(t 1843.) maradékit, a forra-
dalomban részt vett Ferencz és József ágát fejéregyházi
Hallereknek szokták nevezni -^ igy lévén oszolva birtokuk.

A család 1438-ki május 31-én kapott czimerbóvitést. 1528 ki
mart. 27-én a ,,H a 1 1 e r s t e i n^^ elönevet nyerte, mely a XVII. század
végén már „Hallerkói^^-nek Íratott. A bárósági diploma 1699-ki
apríl 1-én, a grófsági pedig 1713-ki július 8-án, és a kapjoni ágra
nézve — Kőváry szerint — l753-ki június 18-án kelt.

Hallersteini Haller báró család él jelenleg is Franezia- és Bajor-
országban ; ezek azon ágból származnak , mely Magyarországba soha
be nem jővén, kün maradt.

A család grófi czimere — mint (blebb a 34. lapon látható — egy
függőleges és három viz-irányos vonal által nyolcz udvarra oszlott
vért Az első és hatodik osztály fekete udvarában rézsútos és viz-irányos
ezüst csikolatot , a második és ötödik osztály kék udvarban V alakú
csikolatot mutat. A harmadik és nyolczadík osztály vörös mezeje üres.
A negyedik cs hetedik ezüst mezőben zsákmány után ragadó oroszlán
látszik. A vért fólött két sisak áll. A jobb-oldalínak koronájából két
elefánt-ormány közt egy félig meztelen , s fehér foszlánynyal bekötött
fejű szerecsen nyúlik fel. A bal*oldaIinak tetején vánkus van , s abból
jobbról dámvad-szarv, balról kiterjesztett sas-szárny emelkedik. A
vértet kétfelÓl foszladék folyja körül ')•

M így látható e ozimer Haller JánoBiudc „Hármas Istoriája^'
(nyom. Pozsony 1750.) elöit. — Kóváiynál (272. lapon) azon hibával van kö-
zölve, hogy az eg^ik fisak fölött a két elefánt-ormány között a szerecsen hiány-
zik. — A Hisior. Herald. Hsndbuoh 297. lapon négyfelé osztóit vértet,
8 abban tányérokat, s szarvas- szarvakat ir U, de az más (nem a magyar) Hal-
lerok ozimere. Mindkettő látható Siebmaoher Gross. Wappeabnoh. Soppl.
YII. 14 és IX. köt

Digitized by

Google

Halmánrl család. (Szilágy-Somlyói). Hazája Kraszna vár-
megye , hol jelenleg is virágzik 0*

Már a XVII. század elején élt kOzüIOk Halmágyi István, egy-
kor Mihály oláh vajda udvamoka , de kit odahagyva 1603-ban 50 lo-
vassal Székely Mózses táborába ment , és 500 önkénytesbfil álló csa-
patot vezényletté); ugyanez évben Radulhoz követségben is járt').
Utóbb — agy látszik — ismét Radul vajda embere 16n, mert ez küldé
tt 1605-ben néhány bojárjával követségben Bocskayhoz ^).

1686-ban Halmágyi Já^os Sz.-Somlyón a várkapitánynak Olasz
Perencznek iró-deákja, kihez Bagossy László Sz.-Jóbról levelet irt *).

A múlt század közepén él a családból Halmágyi Ferencz,
ki az Brmellékre házasodik , elvevén ott bernáthfalvi Bernáth Ist-
ván leányát Sárát , s a következő családfát alapitja ^ :

Ferancz

Rösfo-Stolnok alisp.

1769.

(Bernáth Sára)

I '^ 1

N. László N.

(Yíiéziié) Köiép'S^ohiok alisp. (Szilágyiné)

1788. i 1811.

(Zalakapólcsi

Domokos Mária)

I : — "^ 1

Léid folffi, m köp, Up^H,

0 Ha lm ágy Zaráad vármagyében fekmk. A XVII. tzáiad elején a
halnágyi kastély — mely hajdan a nemet Kasza családé volt — 1604-ben Hor-
váth Ábrahám ve^rlete alatt a hajdúság (magyar gyalogság) által feldalatott.
Wolph. Bethlen, tom. YI. pag. 53. 64. 384.

>) Wolph. Bethlen tom. Y. p. 349. Székely eredetű erdélyinek írja : „S<e-
fkanwt UülmtífifiMi JRchuciü olim KcQOMdM ^iifli aetas fuit^ staior el apparitar , «n*
gime sieutuM , fMlria trai^syhanus ^ emm iri§ÍHÍa plvt minus equUibu$ , immi instio (mí
fmtainm tsi) lUdmUú , ad Mojsem venii e/e.^^ -^ Azonban később tom. YI. pag. 275.
magyarnak állítja , írván: ^^Wajvcda RadMÜvi ..... eacpedwerat ad l^neipem
Bpcskainm SttpktMum Haímdffi^ Hungmrum; em adjnnaernt e $wut B^trcnibus ete^^
A viszonyok összevágnak , és igy bajos hinni , hogy két kfilönböz6 Halmágyi
Istvánt kell érteni; - ámbár hogy - mint alább látandjuk — a székely földön
is van Halmágyi esalád

«) Ugyanott id. Y. p. 291.

*) Ugyanott id. YI. p. 275. Y. össze Böjthit, Engetnél : pag. 288.

') Tnd0m.6y^temény 1828-ki X. köt. 116. lapon közölve a levél : ,,Nuei
é» Yité%U BaUmá$9Í Jdn^ttuUt T, NUes Stniftri hapitdny-Olatz Fere^i ur eó kegyeimé
írmie^énúk'' iija a ktilozimen Bagossy Lászld. Kelt a levél Szent-Jóbon
jim.27. 1686.

•) DéoMy Miklós nr szives kösléséböl.

Digitized by

Google

40 uaimai^.

László hi mi elóbbi lapon.
Közép-Szolnok alisp.
1788. 1 1811.
(Zalakapólcsi Domokos Mária)

Eszter Lajos Ozeczilia Klára Teréz Lívia Rozália

(Vincze Pál) t 1840. (Décsey (Kóv. Dános (Becsky (Kóvér (Fényes

(lUosvay Ferencz) Dienes) József) László) Lajos)

Teréz)

, ^ ,

Zsuzsanna Ferenoz Karolina

(Vámosy Károly) t (Bcrnáth JózseO

A családfa törzsének Ferencznek, ki Közép-Szolnok vármegye
elsö alispánja volt, — fia László szintén azon megye alispánja 1788-
bsn. Az 1790^ki magyarországi bongyülésre megyéjéből követ, egy-
szersmind megbizottja , hogy ott a partiamnak Magyarországhoz csa*
tolásán működjék. Végre kerületi táblai ülnök Debreczenben. Meghalt
1811-ben. Nyolcz g}'ermeke közt egyetlen fia Lajos (f 1840.) nejétói
Illosvay Teréztól ^ hagy ismét fi-utódot Ferenezben, ki azonban
ez ágat sírba vitte.

A másik ág Somlyón Halmágyi másik Lászlónak Szolga
Borbálától való László, Miklós és Róza gyermekeiben él.

Ez utóbbi ágból volt István is, 1814-ben Kraszna vármegye
fiók-törvényszéki ülnöke , és alszolgabirája.

A család reform, vallású.

Czimerük : három búza-kalászt tartó kar.

Halm&c^yl család. (Étfalvi). Mint elfineve mutatja, három-
széki székely család. — Mennyire van vérviszonyuk az előbbihez? —
és váljon a Bethlen Farkas által emiitett, 1603-ban éló székely eredetti
Halmágyi István nem e családhoz tartozik-e? (lásd az elfibbi lapon
a 2-ik jegyzetet) — bővebb adatok hiányában nem vitathatom.

Az étfalvi Halmágyi családból I s t V á n a múlt század végén
a kir. táblánál kezde hivatalt viselni, és 1814-ben már a kormányszék-
nél val. titkár volt. Doboka megyében Marokházi és Gyulatelki javai
leány-ágon vejeire szállottak ^).

Étfalvi Halmágyi László 1847-ben BelsŐ-Szolnok vármegye
alszolgabirája volt.

Vannak Fogaras vidéken is Halmágyiak , s ezek gör. kath. val-
lásuak« Ezekből Simon Fogaras vidéknél állomási biztos. János
fogarasi gör. kath. lelkész 181ő-ben.

^) Másutt e Lajosnak nejéül Darvay Terézt találom.
>) Bodor Doboka várm. 95.

Digitized by

Google

Halmy - Hamar. 41

Halmy család. Zemplén várm. kihalt családainak egyike 0*
Halonstere család. Halousiere Károly II. Lcopold
királytól emeltetett nemességre 1791-ben kelt czimeres levélben.

Czimere három felé osztott vért , a vért felső részében ezüst me-
zJben ^fejü fekete sas nftl ki. A jobb-oldali fekete udvarban fehér
VMÜsz-eb nyakán vörös örvvel , hátulsó lábain áll ; a baloldali vörös
udvarban rézsútosan egymás íblött bárom arany csillag ragyog. A vért
íbidtt két koronás sisak áll ; a jobb-oldalin egyfejü fekete sas , a bal-
oldalin két keresztben állitott meztelen kard mered föl. Foszladék
jobbról ezüst-fekete, balról arany-vörös *).

Halus család. Halus Márton 1712-ben III. Károly ki-
rálytól kapja czimeres levelét ^).

Czimere : a vért udvarában zöld berkes dombon fiait melle véré*
▼el tápláló peHikán fészkel. A vért fölötti sisak koronáján koronás sár-
láoy áll, szétterjesztett szárnyakkal, kigyóféle farkát lábai alá tekerve,
és felemelt jobb lábában arany golyót tartva. Foszladék jobbról ezüst-
vörös, balról arany-kék.
I Hamar család. (Páni). Elfinevét Nyitra megyei P a n hely-

8%r61 Írja. Törzse Hamar Mihály, ki Thor Pállal é.s Miklóssal,
továbbá Mihók Tamással , és végre Hamar Andrással és Bá-
linttal 1602-ki april20 án kelt czimeres levélben Rudolf király által
emeltetett nemességre. Czimeres levelük azon idfiben Nyitra és Eszter-
■ gam megyében kihirdettetett.

Czímerük : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
I oroszlán , elsA jobb lábában kivont kardot , a balban félholdat tart. A
vért fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , elsó jobb lábával ki-
▼oot kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös.

A nemesség-szerzfi Hamar Mihálynak utóda Hamar István
mr Heves vármegyében lakott, és I698-ki június 26-án Heves me-
gyétfii vett ki nemességéről bizonyitványt , bemutatván : az érintett
1602-ki armalis levelet a Graran sz. Benedeki Convent hiteles átiratá-
ban, és igazolván , hogy a szerzó Mihálynak negyed izén egyenes uno-
kája legyen. Ezen Istvántól a osalád leszármazása *) következfi :

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 82.
Ő Adami 8<mta geniil. tom. IV.
0 CoUeet Herald Nro 680.

*} H«ve8 megyétól 1756-baD kiadott nemeai bizonyitvány , s máB perbeli
giMalogia nerini

Digitized by

Google

*»

Ittvin

István

FerenoB

Heves ▼. sxolnbínS

1756.

(Berozely Bnse)

Aatal Mihály János Bnse

« — "" r

János Mária

M&ria (

(VMdváiy.
Sándor) . L

(Balozer Erise) f (L Thassr Fer.

2. PethA Imre)

Miklós Anna

. j i#^ . Nógrád V. al-sz -biró (Bercxely

Lajos Zsigmond Mána utóbb jegyrö Mihályné)

Berozelen.
1 1855. ^jáB.

"^^ Pái ^ Gyula N.

BreekinTárott f 184a f I84a

prímatialis figyész.

Istvánnak unokája Ferenoz Heves megye szolgabirája, és
táblabirája neines8égér61 azon megyétől 1756*ki nov. 5-én vett ki ne-
mesi bizonyítványt. Egyik fiának Antalnak atódai Heves megyei
Csány stb. helyeégben székelnek.

Mihálynak ága Nógrádba szakadt , hol fia Miklós e század má-
sodik tizedében alszolgabiró , utóbb pertámok , végre börtön-feltigyelfi,
s legvégre egykori birtokán Berczelen községi jegyzfi volt. Meghalt
1853. táján. Két fia a forradalom részén esett el 1848-ban. Legidösb
fia P á 1 az esztergami érseki uradalom ügyésze.

E táblázat hiányaira mutat , hogy azon Hamar P á 1 1 s annak
leányát Francziskát Hannulik Jánosnét , — továbbá Hamar Andrást
s annak (ISdOban) özvegyét vattai Battha Annát stb. nem leljük.

A családfán álló Ferenoznek fia Antal és fia János I779-ki
december l-jén Heves megyétől nemességi bizonyítványt vévén ki, azt
1782-ben május 22-én Krassó vármegyében kihirdettetek , s azon me-
gyében Antal főszolgabíró, János esküdt volt. Jelenleg azonban
Krassóban e család már nem létezik.

Hamar család* (Futásfalvi). Székely család. KözülOk Hamar
István Fogarasvidék főjegyzője 1848-ban. — H. Lajos Három-
széknek kezdi al-székében jegyző 1848-ban.

H. Dániel és H. Györgyné Kovács Amália Alsó Fejér megyében
Asszonynépén birtokosok ').

0 l^rök Antal nr szerint

Digitized by VjOOQIC

Hám — Hanvay. 4S

CMll4d. Czimere : a vért kék mezejében hármas zöld
iMlmoii repülni készülő febér galamb , csfirében zöld galyat tartva ; fö-
lötte öt cdilag ragyog.

Közülök HámJánoscs. kir. val. belső titkos tanácsos, 1828-ki
spríl 15-kéröl szatbmán püspök 1857-ki dee. 30 káig, midfln kora 77.
érében meghalt. 1848-baQ esztergami érsek volt

Hamllton csal&d. HamiltonJakabaz 17l5ki ország-
gyűlésen indigenáltatott ^).

Haminertchiiiit család. Hammersohmit Ferencz-Antal
1718'baQ ni. Károly király által nemesittetett meg.

Czimere : a vért kék mezejében hátulsó lábain álló oroszlán , első
jobb lábában kivont kardot tartva ; előtte a vért jobboldali alsó szögle-
tében tűz ég. A vért fblötti sisak koronáján két fekete sas-szárny között
a leirt oroszlán emelkedik ki. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-
vörös^.

Hammersohmit Antal 1729-ben Bodrogh vármegye országgyű-
lési követe volt •).

Hámory család. (Előbb Hamraerschmidt). A följebb emii-
tett családtól különbözőknek látszanak azon Hammerschmidtek , kik
közül Hannibál cs. kir. kapitány volt , s nevét Hámor y-ra változ-
tttá. Nejétől Prónay leánytól fia E d u a r d.

■ámos €Malád. Gömör és Torna megye családainak egyike.

Hámos Pál 1792-ben emeltetett nemességre, és ilyen czimert
oyert : négyfelé osztott vért , az első és negyedik osztály vörös udvará-
ban a jobb oldalon fehér szikla emelkedik, mely alatt egy zöld föveges,
fehér öltönyös vörös nadrágos bányász két kalapácscsal a sziklán mű-
ködik, fölötte két arany csillag ragyog. A második és harmadik osztály
kék^mezejében zöld dombon öt fenyőfa zöldéi. A vért fölötti sisak ko>
rónáján daru áll, egyik felemelt lábában golyót tartva. Poszladék jobb-
tH ezüat-vörös, balról arany-kék •*).

Hámos Antal 1839-ben Gömör vármegye alszolgabirája.

Hailip<( CSalád« Lásd Emst család e munka IV. köt.
73-74. lapjain.

Hamvay család* (Hamvai és Szkárosi). G^mör vármegye
egyik legr^bb családa. Egy törzstől ered a Darvas , Sándor , Soldos

0 1715-ki IdS-ik törv. ozlkk.
^ CoUect. Herald. Nro Ő20.
*) Ldiociky Stemmai L 190.
*) Adami Sonia gentil. tom. iV.

Digitized by

Google

4M Hanehok — Handlefn.

családdal stb. (tdéd hamvai Darvas család) , és ezekkel egyenU czimert
visel Már 1260-beQ birja a család Hamvat és Szkárost. 1250-ben
Miklós Gömör vármegye alispánja. 1361-ben István, 1378-ban
János Grömör megye alispánjai ^ j.

1 550- ben febr. 14-én az egy törzsű rokonokkal Uarovay De-
tíieter, Gábor, Lajos, Lörlncz, József, Gáspár és
Uriel uj királyi adományt nyernek I. Ferdinánd királytól Hamva,
Szkáros s egyéb helységbeli javaikra. Lásd Soldos család.

1639-ben Hamvay János,

1653-ban Hamvay György Gömör varmegyének alispánjai ').

1 660-ban élt Hamvay P e r c n c z.

1649-ben az országgyűlés rendeli, hogy Hamvay Erzsébet a
Tiiuránszky Péter impetrált birtokokba visszahelyeztessék ^).

Hamván jelenleg is birnak Hamvay Sándor és Perencz*).

Hamvay család Zemplén megye nemesei sorában is áll ^).

Hanchok <;salád. Nyitra megyében találjuk, legalább a
XVn. században, midfin (166l»ben) Haoehok Mihály Nyitra megye
szolgabirája volt *).

Han€»oviizky c^aalád. Hanosovszky János és Ferencz
1718-ban Hl. Károly király által nemesitettek meg czimeres nemes
levélben, mely szerint czimerük következő*:

A. vért zöld udvarában vörös téren hátulsó lábain kettős farkú
oroszlán áll, elsfi jobb lábával kivont kardot tartva. A vért fölötti sisak
koronáján fészkén ülő , s fiait vérével tápláló fehér pellikán kiterjesz-
tett szárnyakkal látható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst*
vörös ■').

A család 2iemplén megyében lakozik , és Őrös helységben köz-
birtokos •).

Handleln család. Handlein Pál és Mátyás 1706-ban
nyerték czimeres nemes levelüket

Czimerük : a vért kék udvarában zöld tér fólött hátulsó lábain

M Bartholomaeides C. Gömör. p. 756. és Lehootky Stemmai II 168.

^ Bartholomaeidea id. m. 758.

•) 1649ki 59. törv. ozikk.

*) Fényes E. Geographiai szótár 11. 86.

*) Szlrmay 0. Zemplin not. top. 112.

*) Eredeti oklevél.

^ Colleot Herald. Nro 525.

') Szirmay Zemplin noi top. p. 112. 291.

Digitized by

Google

Hangái — Hangyás^ 4$

illó, kétfarkú koronás oroszlán, els/S lábaival egy ezüst horgonyt tartva ;
fölötte jobbról arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából
szintén a vértbeli oroszlán emelkedik ki , ezüst horgonyt tartva. Fosz-
Udék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0»

Hangfal család* Tudtunkra kihalt család , melyből Hangái
György és Benedek Szapolyay János hi vei l Ferdinánd ellené-
ben, ezért János király 1530 ban Budán kelt kiváltság-levele által
ókét s Bars megyei Németi helységben fekvft házukat minden adó s
egyéb fizetési teher alól örökösen kivette ').

Hang^ony csal&tf. A Hangony (vagy Hangon) családból
1562-ben élt Hangony GyiJrgy , ki Balogh mellett Bebek György-
nek * török általi megveretésében részt vett , és ott török fogságba

esett »)•

Ugyan e családhoz tartozik a következő nemzékrendi töredék ^) :

Hangon Rárol7

(Teazéri Bora)

Miklós Jánoa

1602. 1602.

Hansogvy család. A Hangossy családból Imre 1706-ban
Rákóczy hivc és ezredese volt. Pecsétén a czimer-vértet két nemtfi
tartá ; a vért fölötti sisak koronájából bárom strucz-toll emelkedik ki.

Hang^ya család, Zemplén megye armalista nemes családai-
nak sorában áll ^).

JHangyás család. (Kis-M anyai). Elónevéröl ítélve , Nyitra
megyei család ; azon megyében fekszik K i s-M anya helység.

A család néhány izén lejöv5 származási rendje ^) következfi :

Jánoa

, -\ V i

Sándor
1783.
. . (Kémetk Judit)

I "" : 1

MOUly Pál Mária János Katalin

(Kőnk oly iZsuzfa) (Hodossy fer) Nyáregyházán. (Gáncs Jánosné)

•) Collect Herald. Nro 759.

*) Budai Fer. Magyarorsz. polg. Iiist. Lex. U. 169.

*) Ifliváaffy : 16d5-kí kiadás. 274.

') Deméndi-Teszéry-féle per.

') Scirmay C. ZempHn not. top, 112.

^ FerberJózaef közleménye Merint

Digitized by VjOOQIC

46 HankoTlefi — Hájmibal.

A családfái törzsnek Jánosnak legidftsb fia yolt Sándor, kinek
öt gyermekét a táUa mutatja.

Ezenkívül e családból valók : Dávid, iíj, Jánds és Gedeon,
kinek neje Madarassy Karolina 1850-ben.

Kis-mányai Hangyás Dávid Pest vármegyének volt föszolga-
birája. Meghalt Pesten 1828-ki dec. 23-án, kora ő5-ik évében. Neje
nemes Fórián Anna volt.

A család reform, vallású.

Hankovics csal&d. A Hankovics család 1760-ban nyerte
czimeres nemes levelét

Czimere : a vért kék udvarában királyi korona , melyet a vért
két oldaláról benyúló meztelen kar tart A vért fölötti sisak koronájá-
ból szintén meztelen kar nyúlik fe], egy drágaköves arany gyüríH
tartva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék ^).

A Hankovics család birtokos Erdélyben Kolos megyei Bikaion.

Hankovics György,^— kinek első neje Zárics Ida, második
neje Bátori Róza — a forradalom elótt Bibar vármegye központi szol-
gabirája volt.

GryOrgynek öcscse Károly, kinek nejétói Gábor Annától gyer-
mekei: Irma, György, Károly és Gábor.

Amazoknak öcscseik még : Kristóf, papnövendék , F e r e n c z
ügyvéd s Bihar megyei aljegyző , korán elhaltak. Nővéreik . Anna
Zakariás Istvánné, és Jozefa özvegy Grajzagó Miklósné Szamos-
Ujvárott *).

HanllLVS <;sal4d. Ugocsa megyei nemes család , hol e század
elején (1806-ben) Hankus János megyei fő-adószedő , birtokos volt
Szőllős-Végh-Ardón , Egresen, F.-Karaazlón^). Mint egyik írónk róla
gyakrabban emlitt — igen jeles férfiú •).

A múlt század közepén a család két tagja Hankus Pál és Han-
kus János, amaz Pálfalván, emez Kis-Tlellőn lakozó Nógrád megyébe
származtak, mintáz 1755-ki nemesi vizsgálati lajstrom mutatja^ hol
neveik a „Series eb neo*ad venatum investigendorum^
rovatba iktatvák. — Utódaikból jelenleg is élnek.

Haimlbal CMl&d. Hannibál Jakab 1717-ben UL Károly
királytól kapta czimeres nemes levelét.

*) Adatni Souta gentil, tom IV.

*) Török Antal közlése izerint.

») Szirmay C. Ugocsa. pag. 62. 78. 88w

•) Ugyanott 77. 9a 15& 163. DigitizedbyGoOglc

HüidIIibI — Hano¥9sky. 49

Cámert : a vért kék udvarában zttid téren hátulsó lábain álló,
kettósfarkú oroszlán , elsó jobb lábával zöld koszorút tartva. A vért
fol^tti sisak koronájából vör5s ruhába öltözött, kék öves magyar vitéz
emelkedik ki, fején prémes kalpag , kilógó vörös tetővel, jobb karjában
kivont kardot tart Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany kék <).

A család Sopron megyében székel , hol Hannibál Ferencz
1731-ben szolgabiró volt.

A család egyik tagja Hannibál Ferencz mint kamarai tiszt
Sopron megyétől 1790-ki april 24-én nemességi bizonyitványt vévén
ki, Krassó megyébe költözött, hol 18(^-ki sept 22én kihirdetteté ne-
mességét Krassóból később ismét F.-Bányára tétetett át.

Hannibál <;sal&d. Nemesség-szerzője Hannibál János, ki
Mária Terézia királyasszonytól 1771-ben nyeré ezimeres levelét *).

Czimere négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály
vörös mezejében zöld téren fehér egyszarvú emelkedik ki. A második
és harmadik osztály kék mezejében magas hegyes szikla tetején arany
koronából arany egyfejü sas emelkedik ki, kiterjesztett szárnyakkal.
A vért {blött jobb-oldali sisak koronájából a leirt egyszarvú , a másik
»sak koronájából az emiitett szikla , s annak tetején a koronából ki-
növő egyfejü sas diszeleg. Foszladék jobbról ezüst^vörös , balról arany-
kék*).

Hanovuky CMBMikd* 1798-ban I. Ferencz király által emel-
tetett nemességre Hanovszky János.

Gzimere négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály
kék mezejében balról jobbra rézsútosan egy ezüst csikolat, s azon vörös
hoki és csillag , és azok közt egy zöld leveles makk látszik , a csikolat
Mott repülő fehér galamb van , a csikolat alatt pedig zöld téren ezüst
horgony álL A második és harmadik osztály vörös mezején három
fiirész-féle fogas-csikolat vonul át; az osztály alyjáról hármas zöld
halmoii koronájából pánczélos és sisakos férfiú nyúlik fel , jobbjában
kivont kardján zöld koszorút tartva. A vért íblötti sisak koronáján két
kHerjentett sas*szárny között (melyek közül a jobb-oldali viz-irányo-
ma {&ig ezüst, félig kék, a bal-oldali vörös és ezüst) egy zöld fenyő-fa
CBcikedik ki, s annak derekán keresztbe helyezve két arany-markolatu
aestekn kard látszik. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *).

>j Oolleoi Herald. Kro 599.

<) CdUsoí Herald. Nro S18.

*) Adaaii Souta gentiL tom. IV. C^r\r\n]í>

•) Adami Scttta genUl. iom. IV. ^ ^ ^^^^ ^^ ^OOgLL

Hanoiik — Haii&ély.

Hanullk család. Hanulik Mihály nemesittetett meg
I. Ferencz király által ISOUben.

Czimere : «négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály
arany mezejében jobbra néző kék grif áll, első jobb lábában buzogányt
tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében három ezüst
folyam hulláfüzik, melyek előtt ezüst horgony látszik , ugy hogy teteje
a legfelső folyamot , alja a legalsó folyamot érinti. A vért fólötti sisak
koronájából a 'leirt kék grif emelkedik ki buzogánynyal. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 0-

A család jelenleg is több tagjában él.

nany caal&d. Kihalt család, melyből Hány Mátyás a
XVI. század elején Zólyom várkapitánya volt, nejétől Dubraviozky
Borbálától két leánya maradt: Anna Rácz Miklósné, és Zsófia
Nagy Sebestyénné. Neje Dubraviozky Borbála másodszor Haller Ráz-
mányhoz ment férjhez 0-

A XVII. század elején Zala megyében lelünk Hány családot,
melyből Hány Bálás 1608-ban Zala vármegye szolgabirája volt*).

Hansa család. Zemplén vármegye czimerleveles családainak
egyike *).

Hanzél f caal&d* Hanzély M ó z s e a s általa fiai : Meny-
hért, Gryörgy, Márton,
Mátyás és János 1646-ki
sept. 9-én Pozsonyban kelt ozi-
meres levél által III. Ferdinánd
király által Magyarország ne-
mesi rendébe felvétetvén, ezen
nemes levél 1647-ben Liptó vár-
megye közgyűlésén kihirdette-
tett

A család czimere — miAt
itt a metszvény is ábrázolja —
fenálló hadi vért, melynek ég-
színű udvarában hármas zöld
fialom emelkedik , mindegyik te-
tején rózsa-szál, a középső rózsa-

^) Adami Scuta gentil. tom. IV.

*) Sz. Benedek! Convent. Fasc. 41. Nro 29.

«) ie08-ki k. u. 14. tönr. ez.

^) Szirmay C Zeinplin not iop. 112.

Digitized by

Google

Barabor. 49

szálon fehér galamb áll , csfirében lefelé forditott rózsa-szálat tartva ;
fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A vért fölötti
sisak koronáján a leírthoz hasonló galamb áll , csőrében lefordított
rózsa-szállal. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös.
A család leszármazása következő :

Hanzély Mózses

1646.
(Guth Facundía)

MeoThért György I. Márton Mátyás János

t t I r— '^ i 1646.

•^^^ (Tachemaky

*ööo. Zsuzsa)

Imre Gáspár

• ^ 1 Sámuel

Mózses (Raksányi N.^

I "^ i

Sámuel János

I ^ ^ i (Vozár Anna)
Sámuel | ^ ,

András

1764.

II Márton

tl844.

(Eubinyi Sidonia)

Apollónia Erzse László Ferencz Kata Anna Miklós Albert

(Sréter (Kubinyi (Baloghy (Perlaky (Eneasey f f

László) István) Julia) Gábor) Sándor)

Sidonia Ilona Béla Hermina Márton

Az utóbbi II Márton mint ügyvéd Pesten szerencsés körül-
iKnyek által tetemes birtokot szerze családja részére. Meghalt IS^i-ki
<H^tober 5-én, kora 70. évében. Két fia Nógrád megyébe telepedett, hol
birtokaik vannak ').

A család ágost. evang. vallású.

Harabor család. (Hliniki f). E kihalt család egy törzsbfil
ered aDacsóésLuka családdal, mint e munka III. köt. 216. lapján
írintve volt,

A H arabor-ok törzse az 124d-ban és 1260-ban adományt nyert

0 Nógrád vármegyébe már 1755-ki nemesi viza^laikor Uanzély István ,
^ ugyanakkor mint jövevény Hanzély János jegyeztetett be.

Mátyásnak fiáról J á n o s ról^ ki 1663-ban élt, lásd Bar tholomaeides:
^*«»oria Ungaromm , qui Yittebergae studnerunt, pag. 142. Ribini II. 140. stb.

Digi4edby Google

Haraboflsai — Haragos.

négy testvér egyike Vaczik volt, kitől a leszármazás a XV. század kö-
zepéig — mint a család letűntéig következőleg alakult 0 '

Yaozik
1243-1260.

Marcell Bathur Sapk

Harabor
de Hlinik.

László
1336.

István

1380.

-A

Pál
1415.

László
1434.

János
1380.

Imre
1395.

Péter

István György
1423.

Cryörgy
1379.

^"-^ '

Simon

1432.

Miklós

Bereczk
1385.

János

1402.

kiskorú.

László — mint itt látjiik — három ágra terjeszté a családot,
de minden ág csak három izén élt. Istvánnak Pál fiától unokája
László 1435-ben látszik nősültnek , s már 1437-ben gyermekvesztett-
nek iratik.

Jánosnak Imre fiátóli unokái 1402-ben még kiskorúak, és
1435-ben már nem éltek. Hasonlóan Simon is meghalt még 1435.
elfitt ; valamint Bereczk fia János sem élte meg az 1435-ik évet.
Bennök kihalt a család.

HaraboMal csal&d. A nemesség-szerző Harabossai
András, ki Harabossai János, Jakab és Mihály, továbbá P o p r a c h
János és András részére is 1686-ban I. Leopold királytól nyerte a czi-
meres nemes levelet.

Czimerük : a vért kék mezejében egy jobb oldalról benyúló vörös
mezü kar, meztelen kardot tartva, melyre egy kettős farkú arany orosz-
lán megy fól. A vért fölötti sisak koronáján egy arany-markolatu kard
áll, s annak hegyén zöld koszorú diszeleg. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös *).

Harag^Oft CMBlkú. Zemplén vármegye czimerleveles nemes
családai sorában áll ').

1) Wagner C. Mss. tom. LXX. p. 190. — Ipolyi Arnold ur is közlött egy
családfát , de némi csekély eltéréssel , nevezetesen Urabor és fia László
közé még egy személyt Uarabort helyez , és azt liptói főispánul irja ; igy
egy Ízzel hosszabb volna a családfa.

') CoUeot. Herald, pag. 118. és Adaai Sonta gentil. tom. IV.

») Szirmay C. Zemplin not. top. 112. oigitized by GoOglc

Haragos — Harassthl. 51

Haragos Cáalád. (Disznó-pataki). Belsfi-Szolnok vármegye
családa , azon megyében fekszik D i s z n ó-p a t a k helység , és azon
megyében Haragos János 1847-ben rectif. biztos volt.

Haral caal&d. (Harai). Kfivárvidéki család. Közülök él Harai
Victor stb.

Haramlncliicli c^salád. Zágráb megyei nemes család)
Urtokos Netretiohen stb.

Harang csal&d. Szabolcs vármegye nemessége sorában áll
Fényes E. Greographiája szerint.

Haraazthl caal&d. Régi család , mely a rokon Thétényl csa-
liddal együtt Zsigmond királytól 1405*ben kapja czimeres levelét ')•
Torzsük — mint a czimeres levélben megneveztetik — Haraszthi
János, ennek fia Jakab, ennek fiai: Péter, János és László,
kik hárman Théténi Péter Buda vár al- várnagyával együtt nyerek a
czimert

Közös czimerök egy dőlt paizs , melynek arany udvarában két
rézsútos fekete csikolat (duobus baradis nigris) rézsútosan látszik , az
előtérben daru áll egy lábon. A paizs íblött sisak áll , melyről fekete
{oBzladék hullámzik le, a sisak fölött a foszladék arany-fekete, s a sisak-
bői daru-nyak annak fél testével emelkedik ki.

Haraszthi Ráz mán 1416-ban Beregb vármegyében birta 6e-
lénes, Papi, Barabási, Csonka, Kyrvo, Harka és Jand helységet, melyek
utóbb a Perényi , Sárkány , Dobó , Zekel , Czobor és Thurzó családra
báromlottak ^).

1486-ban Haraszthi F erén ez szörényi bán és Arad megyei
(tispán volt ^y. Az 1498-ki országgyűlés megróva öt Koszorú vára el-
vesztéseért. Müy roppant birtokai voltak Ferencznek, főleg a Bán-
ágban, kitűnik abból , hogy 6 1518-ban a Vásárhelyi máskép Patkóczi
bstélylyal, Bakófalva, Rakovazina, Balza, Borzos, Valfínecz, Rakócz,
Babatin , Zarincz , Burgudia , Klenocz , Bozzia , Sulincz , Fagymagh,
Dragovincz, Mílolot, Aaghvásárhely, Opprisincz , Boilincz, Dragotincz,
Batófalva , Bandia , Nyerges , Ochovitza , Menyes , Kuthoya , Ulavincz,
Gyertyános, Rekethés , Radovela Temes vármegyében, Zacha

•) Kaprinay Mss. B. tom. IV. pag. 252 - 254.

*) Lehoczky Steminat. II. pag. 168.

') l^hoczky e Ferenczet Arad megyei fÓiflpánul írja 1586-ban » azon-
^ az évszám hibásan áll 1486. helyeit , mert bizonyos az , hogy az 1486 ban él6
Haiiizthi Ferencznek leánya Kata volt , lévai Cseh Zsigmond neje. — Lásd
^>riaay Mss. tom. XLIII. pag. 317. Digitized by GoOglc

4»

ftt Hiirasstlii.

kastélylyal Hosszúpatak, F.-Bényes, A-^BéDjes, Megyerts, Serked,
a lugosi kerületben; — Koldofalva, Kuboast, Lugas máskép
Bánkfalva, Balintz a lugosi kerületben; — Challya kastélylyal
KüIsö- és Belsö-Challya , Jáz, Pély , Pongrácz , Panád , Keresztúr, Ko-
vácsi, Keu, Gyárak Orod vármegyében; ~ Palilesevel, Alma-
szegh, Sárfeű, Thosia, Gergelypertoja Orod vármegyében; —
Eáposztás-Megyer, Berki, Szászhalom, Eűrkény Pest megyében;
Agas-egyháza Fejér vármegyében; — Kathlo, Sólymos, Raka-
sach , Melchefalva , Sebes, Sz.-Lélek Temes vármegyében; —
Saginova, EAprivnó, Sumethacz, Cenlibríg, Verhogy, Kajniczi, Melka-
váz és Benedikluk Pozsega vármegyében, jószágait hű szol-
gálatiért és 25,000 forintért bevallja lévai Cseh János fiának Zsig-
mondnak és nejének Haraszthy Katalinnak, és Bakos Mihály-
nak és ennek neje Haraszthy Annának, az 6 leányainak , kiket
Dóczy Zsófiától Dóczy László leányától nemzett 0-

Ugyancsak emiitett Haraszthi Ferencz még elfibb t. i. 1508-ban
már némely javait bevallá nevezett két leányainak , és azok férjeik-
nek »).

Vele egy időben élt s testvére volt HarasztbiJános, kinek
leánya Anna Siraky Boldizsárhoz ment nőül , és kinek leánya Siraky
Ilona Keszy Mátyásnak 16n felesége.

Ezek szerint Ferencztól és testvére János ágazati kimutatása
kávetkez6 :

Haraszthi N.

A _^ ,

Ferenoz János

Szörényi bán i "^ 1

1486—1518. Anna

(Dóczy Zsófia) (Siraky Boldizs.)

Kata Anna

(Cseh Zsigmond) (Bakos Mihály)

Haraszthi család jelenleg is él Ung és Zemplén vármegyében,
ez utóbbi e század elején Egreseu közbirtokos ').

Ung megyében Haraszthy József rendszerinti esküdt.

Ung megyében birtokos a család M o k c s á n , honnan elönevét
Írja. Bihar megyében birtokos Mezó-Xelegden.

0 Sz. Benedek! Convent. Proioc B. p. 163.

') Ugnranott Faso. 93. Nro 12. hol Bakos Mihály Midiael de Pakos-
aak iratik. Lehoozkynál is P a k o s áll.

») S«r».y C. Zemplin not top. 280. ^^,^^^^ ^^ GoOgk

Harasi#59 — Hárinnai. Í$

A család egyik tagja mokcsai Haraszthy Ágoston, miután
Éjszak-Amerikát beutazta volna , és hazajővén , „U tazás Éjszak-
Amerikába n^' czimü munkáját kiadá, — a Bánságban birtokát
eladván, még 1848. el6tt családostól Amerikába költözve, ott telepe-
dett meg.

Harasztoft caal&d. Hajdan Békés vármegye családa. Kö-
zfitok Harasztos Domokos az 1447ki budai országgyűlésre Békés
rirmegye kOvete ^).

Haraaztofti CMlád. Közülök 1628-ban Harasztosi Bálás
deák Konstantinápolyban residense volt az erdélyi fejedelemnek ^).

Harazi csalid. Zólyom vármegye hajdani kihalt családa. —
Harazi Simonnak fia Lukács azon megye alispánja volt 1381-ben ').

Harcz család. Harcz István czimeres nemes levelet nyert
I719.ki sept 11-én III. Károly királytól •).

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren királyi korona, melyen
egy kettfis farkú oroszlán hátulsó lábain áll, els6 két lábával egy ezüst
félholdat ragadva meg. Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fólötti
aaak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék.

Harczy család. (Szombathelyi). Szombathelyi Harozy Máté
(Matheus Hartzy de Sabaria) és általa Hartzy Tamás, Pál, Am-
brus és Mihály 1580-ki mart. 8-án kelt czimeres nemes levélben
Rudolf király által emeltettek nemességre. Czimeres levelük elfibb
1581-ben (feria 2-da proxima post Dnicam Exaudi) Vas megyének
Szombathelyen, majd 1681 ben (feria 2-da prox. post Dnicam Oculi)
Pozsony megyének közgyűlésén hirdettetett ki *).

Hardicsay család. (Hardicsai). Hardicsai Hardicsay család
Zemplén vármegye egyik kihalt családa ^).

Hárinnai Farkas család. (Szerdahelyi , Szeszármai és
Hirínnai +).

Törzséül Farkas Tamás (1320. t) erdélyi vajdát állitják , de ez
tévedés , tudva lévén , hogy nevezett vajda a Zéchen család 6sei közül
wlt ').

0 Kovachich G. M. Vestígia Comitíorum apud Uungaroa pag. 266—268.

') Kemény János Önéletírása. Kiadta Szalay L. 128. lap.

•) Fejér Cod. Diplom. tom. IX. vol. 7. p. 443.

•) Collcct Herald. Nro 38a

') Az eredeti Armalis Veszprém vármegye levéltárában van.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 82.
^} Különös kedvük van a geneak

, genealog^oknak e Farkas Tamásra, mára

I^ösa családnál hasonló igényt mntattonk fel iránta. Addig is, mig a Z é c h e n
^Hf Szécsényi osalád tárgyalásához jutunk , egyebeken kivnl utalunk
«^ftgner Collect. Geneal. Uistorioa Familiar. Deo. II. p. 130-135.

Digitized by

Google

M Harlnnai.

A Harinnai család legrégibb tudható eldAdei közül lehetett azon
Farkas Tamás, ki Harinnát, Bányiczát és Idát 1411-kiapril
6-áii kapja 0} és innen veszi fel a H a r i n n a i nevet.

Kővári szerint a XIV. században még szeszármai Farkas
nevet hordának *) ; — Hodor szerint ') 1458-ban a Harinnay-ak Szer-
d a h e 1 y elftné wel éltek.

A család azon törzse , kitől rendszerint a családfát lehozzák , Ha-
rinnay Miklós asztalnok-mester , 1 475-ben nyeri Dedrádot,
S zász-Fülpöst, Tancsot, ölyvest és Szent-Andrást*).

A családot némelyek — s köztök Benkö is — két külön családra,
a Harinnai és Farkas családra osztják ; de — ugy látszik —
ez tévedés.

A Harinnaiak családfája az emiitett M i k 1 ó s tói következőleg ^)

jó le:

Miklós

1476.

(Suky Kata)

Ferenoz Zsuzsa

(Erdélyi Erzse) (Torma György)

Tamás Miklós János

I -^ I t (Perusich

Maréit Anna)

(szászfülpösi I

Bikli János)

, f^ ,

Tamás II. Ferenez György Krisztina

1580. elesett 1602. 1602. (1. Bal ásy Demeter.

(Zutory Erzse) 2. Huszár Mátyás)

"^wiw Miklós

(Szengyel Sára)

I -^ I

III. Ferenez
(Inczédjp- Kata)

Sára lY. Ferenez

(Földváry Pál) 1 1709. táján.

A családfán láthatók közül Ferenoznek Erdélyi Erzsébettől há-
rom fia volt. Miklós, ki magtalanul halt meg , Tamás és János.

*) Kővári L. Erdély ner. családai. 110.

*) ugyanott.

■j Hodor Doboka rárm. 97.

*) Kővári id. h.

^) Hodor id. h. 99. Benkó : Speciális Transylvania I. köi után.

Digitized by

Google

HaiiniuJ. SS

Tamásnak egyetlen leánya Margit szászfülpösi Bikly János-
hoz ment nőül , és miután — mint följebb mondatott — Szászíiilpüst
is a HarÍDDai család lyrta 1475. óta , — valószinüleg a Bikly család e
házasság útján jutott Szásziiilpöshöz , ha csak részben már előbb nem
birt ott, és a Bikly család utóbb Harinnai Bikly-nek irá magát.

Jánosnak Perusith Annától gyermekei: Tamás, IL Fe-
rencz, György és Krisztina eUbb szent-demeteri Baláay Fe-
renczné, utóbb berhidai Huszár M átyásné. Ezek közül

ILFerencz Székely Mózses mellett barczol , és elesik a Bár-
czán 1603-ki július 17-én ^). Testvére György fogságba került,
honnan magát megválta ^).

n. Ferencznek Zutory Erzsébettől fiai: Farkas és Miklós,
ki 1602-ben Beszterczének Báthori Zsigmond részére feladásában mű-
ködött*). Szengyel Sárától fia

in. Ferencz 16o7-ben Doboka vármegye egyik követe a
károlyfejérvári országgyűlésen •). Nejétől Inczédy Katalintól leánya
Sára Földváry Pálné, és fia IV. F e r e n c z , kiben 1709. táján a csa-
lád fi-^^ elenyészett.

A fólebb emiitett Farkas (II. Ferencznek fia) 1602-ben Szath-
maron harmad magával mint Báthori Zsigmond kezese volt letartóz-
tatva addig , mig Bogáthy Miklós Rudolf császártól visszajö , kihez
Erdély átadása végett volt küldve.

Hogy azonban a feljebb közlött családfa nem teljes , onnan is ki-
tűnik, mert azon nem találhatók a következők :

1496-ban Harinnai Farkas János, kinek neje BánlTy Eufrozina
▼olt Ugyanez évben élt H. F. A n n a , mogyorósi BánflFy László első
ncje^).

1560— 1580-bau éltek Harinnai János és Erzse, ki Békés
Gáspár első neje volt. Ez összeköttetésnél fogva részese a Békés ter-
cek H. J á n o s , ki 1575-ben a sz.-páli csatán elfogatott, és Harinnai
Miklós kimenekült, de birtokát mindkettó elveszte, söt Jánosnak
^ha feje is nem vétetett •). E János birta Belsö-Szolnok megyében
* Bethleni kastélyt.

') Wolph. Bethlen tom. V. pag. 408.
*) Ugyanott pag. 411»

') Bethlen Wolph. Hist. iom. V. a 64. és 65. lap közöti
*) Hodor Doboka várm. 98.
*) Ugyanott 97.

•) Betklen Wolph. tom. II. pag. 374-382. Bethlen a lefejezettek közül
^^t meg nem nevez, állítván, hogy : „el praeier kos duo^ quorum nomina oiseqm

Digitized by

Google

5(1 Harmathy - Harraeh.

Ugyan ezekkel egy időben élt Harinnai Farkas Márton, ki
1662-ben Szucsaván maradt Dévay Péterrel, Girolthy Grergelylyel s
néhány száz magyar katonával , hogy Basiliust vagy Heraklides Ja-
kabot a vajdaságba beállítsa ^).

Harmathy család. Szabolcs vármegye nemes családainak
sorában áll Fényes Greographiája szerint.

Harinoft család. Heves s Nógrád megyében van lakhelye.

1660-ban kapja ozimeres nemes levelét I. Leopold királytól.

Az 1705-ki a Rákóczy által rendelt személyes nemesi fölkelésre
a család maga helyett zsoldost állított *).

1709-ben a nemesi segélyfizetési lajstromban az armalisiák között
emlittetik Harmos Pál, Mihály és András.

171 l-ben a Rákóczy forradalmában részt nem vett, hanem honn
maradt nemesek sorában emlittetik Harmos P á 1 , és idfisb és ifjabb
Harmos Mihály.

1722-ben a nemesi vizsgálatkor produkál a család, és az 1660-ki
armalis alapján kétségtelen nemesnek ismertetik. Hasonlóan az 1734-ki
productiokor is Harmos Pál és Mihály említtetnek.

1755-ben a kétségtelen armalista nemesek sorában áU Harmos
Bálás, Ferencz és Mátyás.

1794-ben Mihály és Pál,

1796-ban Mátyás és János,

1807-ben István, Imre és Antal vesznek ki Nógrád me-
gyétől nemességi bizonyítványt.

Harmos János Temes megyei Buziásra költözvén , saját és fiai
Mátyás és János neveikre vesz ki Nógrád vármegyétől 1844-ben ne-
mesi bizonyitványt *).

Harmos László 1837-ik év óta Eger megyei kanonok.

Harmos Lajos 1842-ben Nógrád vármegyei al-adószedó lett.
Fia Bertalan.

A múlt század közepén Harmos János 1760-ban Nagyvárad
városa jegyzője volt, utóbb a káptalan ügyvéde lőn.

Harracta csal&d, A Harraeh családnak hazánkban a hon-
fiusitást az 1563-ki 77. törv. czikk adá meg. Azonban birtokai nagy
részben Mosón megyében az ország szélén feküvén , hivatalt főleg a

0 Hodor id. h. 97.

>) Ez 8 a következő adatok mind Nógrád vármegye jegyzökönyveiből.

*) A megyei JegT^zökönyy 1989. száma alatt

Digitized by VjOOQIC

Harrach.

«»

szomszéd tartományokban viseltek. A család a XVTI. századtól két fő-
ágon, úgymint a Lajtha-bruchi és Rohraui ágra van oszolva.
A lajtha-brucki ágnak, mely hazánkban birtokos, leszármazása ^)
kOretkezfi :

Gr. Harraoh Otto-Frídrik
(gr. Novellára Lairiiiia)

Ferdinánd Bonavent.
(gr. Lamberg Teréz)

I ^^ I

Alajos Rajmurd

szül. 1669. 1 1742. nov. 7.

nápolyi al-király.

(1. gr. Sternberg Mária Bora.

2. gr. Thanhausenn Anna.

8. gr. Dietrichstein M. Emesztina)

M. I^lippina
(Gr. Thun Fcr.)

Fridrik Gyárf.

8z. 1696. 1 1749.

állam-miniszter.

(H. Liohtenstein

Mária)

Mária- Anna

8Z. 169a 1 1768

(1. gr. Rabattá

Lajos.

2. gr. Hrczan

Zsigmond)

Mária- Luiza
szttL 1702.

t 177Ö.

(h. Lamberg

Ferenoz)

Ferdinánd*)
szül. 1708.

t 1778.
(1. gr. Gallas

Erzse.

2. Harrach

Róza)

Mária-EUeonora Mária-Róza
S2. 1767. 1 1768. sfc 1768. t 1814.
(h. Kinsky József)

BóaM.
lüL 1721.

tl786.

(gr- Harraoh

Ferdinánd)

Jánoa Em6 Guidó
iz. 1722. szül. 1723.
1 1746. t 1783.

(h. Dieiriohstein
M. Jozefa)

Mária- Anna M. Jozefa Ferenoz **)

szül. 1726. szül. 1727. szül. 1732.

1 1781. 1 1788. 1 178L

(gr. Lodron (1. LLich- altábornagy.

Miklós) tenstein (gr. Hobenembs

János. Rebeka)

2. h. Lob- I zf^. •

kovitz ^*?^™L

JózseO *^^*- 1^^-

(gr. Waldburg)

Mária-Jozefa János nep.
tt. 1766. 1 1783. sz. 1766.
(gr. Wilczek (h. Liohtenstein
Ferenoz) M. Jozefa)

Ernó Kristóf Károly
szül. 1767. sz. 1761

(gr. Ditrich- doctor.
stein
M. Teréz)

Ferenoz-János
szül. 1796.

Terézia

szül. 1798.

t 1817.

Ferdinánd Teréz

szül. 176a sz. 1764.

(Reisky t

Janka)

Károly-Fülöp Ágoston
szül 1796. szül. 1800.

*) Ennek testvérei még: Károly szül. 1700. f 1720. kanonok.
Ven ez el szül. 1703. f 1734. Parmanál esettel. — János-E rnft
ttül. 1705. 1 1739. Nyitrai püspök.

♦♦) Ennek nővére: Krisztina született 1740. f 1791. apácza-
fejedelem-asszony.

>) Schönfeld id. h. II. 80-86.

Digitized by

Google

Harsághy — Harsány.

A család legtöbb tagja az arany gyapjas rend vitéze , és ausz-
triai tartományi lovász-mester (Obesterbland-Stallmeister in Oesterreich
ob und unter der Enns). Volt közülök egy-két udvari tanácsos , volt
állam-miniszter, al-tábornagy , és a családfa tetején álló Alajos-
Tamás épen nápolyi alkirályságot viselt.

Hars4ghy €;sal4d« Sáros és Zemplén vármegyei nemes csa-
lád. Ez utóbbiban birtokos e század elején Hegyi helységben 0-

Harsányt család. Harsányi nevű nemes család Heves, Sza-
bolcs, Ugocsa, Zemplén ^) stb. megyékben lakozik.

Egyik Harsányi családnak czimere : a vért kék udvarában zöld
téren hátulsó lábain álló kettós-farkú oroszlán , els6 jobb lábával egy
ezüst liliomot tartva ; hasonló alak n61 ki a vért fölötti sisak koronájá-
ból is. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös ').

Ugocsa megyében Harsány Sámuel 1806-ben birtokos Szölós-
Végh-Ardón *).

Harsányi Pál birtokos Dabólczon *).

Harsányi György Tökölyi párti kapitány 1676-ban Tarozalt
pusztitá ^).

Harsány család, (Sárospataki és kis-harsányi). Erdély és

Magyarországban kiterjedve ;
ez utóbbi Magyarországból
szakadt, s lehet hogy az elóbb
emiitettekkei is vérséges vi-
szonyban áll, de arról bóvebb
adatok nélkül bizonyost nem
állithatunk.

A család ismert törzse
kis-harsányi Literati Mi-
hály a kis-harsányi (Baranya
megyében?) határon egy hárs-
fa mellett néhányad magával
egy portyázó török csapatra
bukkanván, az azt vezénylfi
agát levágta, s fejét a magyar

*) Szirmay C Zemplin not. top. 373.
*) Ugyanott 112.

») Burgstaller Co

*) Szirmay C. üg
*) Ugyanott 167.
*) Szumay 0. 2^plin not. top. 148.

J ugyanoic ii^.

*) Bnrgstaller Colleotio Insignium nob. Hong. familiarum.
*) Szirmay C. ügocga 77.

Digitized by

Google

Barsány^

táborba vitte, a miért Mátyás királytól 1467-beQ „M i o h a e 1 literati

de Sárospatak et fias-Harsány^' királyi adományt nyert Kis-Harsányra,

és — miat iratik — innen van a család czimerében a vért kék udvara-

bao egy magyar mentés bajnok , jobb kezében kivont kardot , bal kezé-

beo levágott törökfejet tartva ; ugyanez alak n61 ki a vért iblötti sisak

koronájából is, mint a metszvény ábrázolja.

A család leszármazása I. Mihálytól kezdve következőleg ')

ji le :

Mihály

Literátus

de S.-Patak

et Kis-Harsány.

1467.

I. Tamás

Benedek

1. István

Jtkab

IL István

Ferencz I. János

t (Szentmártoni
Bora 1716.)

II. János
(Kabos Mária)

Zsigmond

III. István

József
(Hatfaludy 1.)

IL Tamás

András

■ II. Mihály Miklói IL János'
t t

IIL Mihály
t r-

Cryörgy

III. János
t

Zsigmond
I ^ I

Mária
(Bakó Márton)

IIL János

1760.

(Vásárhelyi Sára)

Sára IV. János

(Lészai Sándor) t.l819.

(Dobokai Francziska)

t ■ ^ I

Borbála

(Szacsvai Zsigmond)

A családfán látható I. János ezredes ITlG-ban Erdélybe faáza-
lodvin , feleségül vette Szentmártoni Borbálát y kivel kapja az Alsó-
Pejér m^yei S á r d i és az e körül fekvő jószágok egy részét , — és
tovetkezAleg ugyancsak Sárdon a Serasei , Szöcs , Adorján , Borza és
Bdios jogokat , — mely családok kihaláshoz közeledtek , — örök áron
aegvásárolván, azokra III. Károly királytól ITlS-ki jul 24^ királyi
bde^ezést nyert. így származott be Erdélybe aHarsányi család ezen

0 Hodor E. ur szivei közleménye.

Digitized by

Google

éd Harsány.

I. J á n o s által , kinek utódai házasság útján a Récsei , Tisza , Eabos,
Veér, Buda, Szeredai és más családokkal is összeköttetésbe jővén,
Erdély több megyéjében és Magyarországon is Tisza-Füreden bir-
tokos leve.

A táblázaton állók közül -emlitendök még Jakab, ki I. Apafiy
Mihálynak gyermekkori oktatója volt, a török nyelvet beszélte, és
1661-ben a brandeburgi fejedelemhez menvén, ott mint tanácsos 0
még 1676-ban életben volt.

Hogy a följebbi családfa nem teljes, mutatja az, hogy azon többek
a következők sem találhatók :

Az erdélyi ágból : Harsányi CaL József előbb főjegyző, 177 1-
ben kir. pénztárnok KüküUő vármegyében stb. ; Sámuel ennek test-
vér-öcscse előbb kir. testőr, 1785-ben gubernialis hivatalnok. 1809-ik
év körül az erdélyi kir. tábla val. ülnöke. Francziából magyarra for-
ditá és kiadá „D'A rnaud meséi t.^^ Nejével Véer Annával semmi
gyermeket nem nemzett.

1771-ben leljük harsányi és m.*bényei Harsányi Lászlót Kü-
küUő vármegye ülnökeüL

1796-ban kis-harsányi Harsányi Ferencz Alsó-Fejér várme-
gyében adó-rovó biztos.

M ó z s e s ugyanott irnok.

1796-ban H. József Doboka vármegye levéltárnoka, majd
szolgabirája 1796— 1809-ig. Lakott Hid-Ahnáson. 1810— 1813-ban
Arendae regiae Perceptor volt. Ez vagy másik J ó z s e f az, kinek neje
Diószeghy leány, kitől leányai : Zsuzsa f 1819. és Mária.

Nincs a családfán Harsányi Benedek sem, valószinüleg II. Já-
nosnak testvére, — 1790-ben már csak özvegye Biró Kata élt.

A családfán álló IV. János az erdélyi tartományi főszámoltató
hivatalnál ingrossista volt; meghalt 1819-ben mint rationum consultor.
Benne az erdélyi ágazat fi-ágon kihalt , egyetlen leánya Erdélyben a
Harsányi család utolsó sarjadéka Borbála Szacsvai Zsigmondné.

Harsány család* Harsány Mihály és unokái Ferencz
és J á n o s 1801-ben I. Ferencz királytól kaptak czimeres nemes levelet.

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott vért ; a felső osztály kék
udvarában pánczélos kar kivont kardot tartva látszik ; az alsó osztály
arany udvarában zöld téren királyi korona , és a fólött rézsútosan ke-
resztbe helyezve két kék zászló leng , ezek között a korona tetején egy

0 Bethlen Miklóa Önéletírása. Kiadta Szalay L. I. köt. 423. 1.

Digitized by VjOOQIC

Hart -* Hartman, M

TOrOs liliom látsziL A vért fölötti korona sisakján szintén pánczélos
kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról
annj-kék ^).

Hart család. Hart János 1755-ben Mária Terézia király-
asszony által emeltetett nemességre ').

Czimere három részre osztott vért. A felső rész jobb-oldali osz-
tálya ezüst mezejében egy barna galamb repül ; a bal-oldali osztály
Tfirös mezejében két fehér nádszál arany zsinórral megkötve látszik.
Az alsó osztály kék udvarában arany fél malom-kerék látszik. Fosz-
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.

Harthay család. (Kis-Harthai). Zemplén vármegyének
egyik kihalt családa, melyből Harthay Gábor 1646-ban Zemplén
m^e alispánja volt ; és a latin verselésben jártas , mint s.-a.-ujhelyi
házira tett számos feliratai gyanittaták ^).

Hartlque család. Hartique Antal 1791-ben nyert czimeres
nemes levelet.,

Czimere négy részre osztott vért. Az els6 és negyedik osztály
ezQst mezejében jobbról balra rézsútosan vörös csikolat vonul le , azon
egy fehér förész látszik. A csikolat fölött és alatt egy piros sziv tűnik
fel A második és harmadik osztály arany mezejében két vizirányos
kék csikolat között egy czombig levágott emberi láb látszik. A vért
fol0tti sisak koronájából pánczélos sisakos bajnok emelkedik , jobb ke-
zében lándzsát, a balban egy hosszúkás gömbölyű paizsot tartva,
melyen egy sziv piroslik. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-
kék •).

Hartnaan család. (Máskép Erós). Ismert törzse Hartman

máskép Erős Márton, ki Pilarik Jánosnak Földváry Juliannától

született leányát Pilarik Máriát vévén nőül, ezzel az osztatlan Föld-

nry nemzetség birtokaiban részesült, és ily családfát alkotott :

Hartman Márton

(Pilarik Mária)

1730.
j^ ^ ,

János Mihály Mária

(Trangua KritftóO

János Johanna János

(Gyurikovios Istv.)

A család evang. vallású.

0 Adami Scnia geniil. tom. IV.

«) Oollect Herald. Nro 273.

*) Stinnay C Zemplin not. top. 82. not. hisior. 172. 177.

*} Adami Scuia gentil. tom. iV .

Digitized by

Google

6t HartmAnn ^ Hariickerii.

Hartmann c^salád. Báró Hartmann Pál az 1655-ki ország-
gyűlésen indigenatust nyert 0-

Haruckern család. (Báró f). Alapítja Haruckem ^) J á-
n o s-Gr y Ö r g y , ki mint jövevény hazánkban a legrövidebb id6 alatt
a legfóbb méltóságokra emelkedett, és a leggazdagabb mágnások egyike
leve , azonban fi-ágon csakhamar magbaszakadyán , nagy kiterjedésű
szerzett uradalmait örökség útján jelenleg leány-ági utódai : több neves
magyar családok birják.

Haruckem J á n o s-Gr y Ö r g y — mint iratik — ausztriai ere-
detű, és egy linczi sűtónek ^) fia volt , ki szorgalma és tehetségei által
a hadi élelmezési biztosságnál ffitisztségre emelkedvén, mint római
birodalmi lovag 1723-ban (129. törv. czikk szerint) magyar indigena-
tust nyert , és egyszersmind ezen évben a Békés , Csongrád és Zaránd
vármegyékben fekvő fiscalis jószágokat 1719-ben III. Károly királytól
ffileg azon érdemeinek tekintetbe vételével *) , hogy fi a török had-
járatok által nagyon megürült kincstár részére több száz ezerét meg-
takarított, még ezen felül 24,000 forintnak fizetése mellett királyi ado-
mányban nyerte , és azokba aug. 10-én a váradi káptalan által be is
iktattatott. Mivel azonban az 1723-ban kelt adománylevélbfil sok hely-
ség és puszta neve kimaradt, 1736-ki január 27-én uj adománylevelet
adatott ki magának , melyben is az adományozott helységek és puszták
igy neveztetnek meg : Gyula mezővárosa mint az egész uradalom feje,
továbbá Fövenyes , ölyved , Apáti , Sz.-Benedek , Remeteháza , Bereg-
egyháza, Alabián , Gyürkhely, Békés , Berény, Endröd, Gyúr, Kamut,
Dánfok, Csatár , Tőgye , Nyárszeg , Szentes , Sz.-Fabián , Ecser, Veres-
egyháza, Donát Sz.-László, Töke, Heked , Derekegyházának egy része,

') 1656.ki 119. törv. ez.

*) A család neve az 1723-ban törvényben H a r u k e r n-nak iratik ; —
Hellebranth. J. Szarvas várossáróli Értekezésében , valamint Mogyo^
róssy János Gyula „Hajdan és most'^ czimü munkájában mindég Haruckem-
nek Írja. Ez utóbbi — ki az eredeti okiratokat olvasá, és igy legjobban tudhatá
azonban nála az elsó Haruckem János- György arczképe alatti kézirati hason-
más azt mutatja , hogy J á n o s-G y ö r g y magát Harrucke r-nak irta.

') Hellebranth János id. h. 12. lapon Markovitz Mátyás Gommentariusa
szerint. — Mogyoróssy János a Hamoker-ek származatáról hallgat.

*) Éhez járult az is, hogy — mint Hellebranth id. h. 11. lapon irja —
Thau Albert- János Szegeden lakó kamarai igazgató jelentése szerint „as esen
puiUdkból biQÖvö hoMMon igen csekély , — a minden órában kiiUheiö háborútól való
félelem nagy , a gabonának és más iermesUményeknek eladkatása igen bt^os , — és a
mélyen meggyökeredneii tolvajság és a% itt lakó embereknek arra vtUó hajlandóságok^
is megrögiött gonost indulatok kiirthatatlan legyen,**^ ^ j

Digitized by VjOOQIC

Harnckem. M

Bökény, Szeghalom, Paás, Balkány, Torda, K.-Környe, Öcsöd, Szarvas,
Káka, Báboczka, Félegybáza, Tatárszállása, Csaba, N.- és Kis-Podány,
Földvár, Borosgyán, Veszély, Grerendás, Kigyós, Eperjes, Kerek-
^háza, Szabadka, Gyarmat, Pázmány, ösvény, Bucsa, Kis- és Nagy-
Harang, Grerla, Mezft-Megyer, Sz.-Miklós, K.- és N.-Décse , Doboz,
Csorvás , K.-Ladány , Méhes , Kis-Károly , Gryoma , Ege , Nagy-Telek,
Vé8zt6, Mágor, Tárcsa, Edeles, Németi, vagyis Nemeskereki , Bél-
megyer, Félhalom, Póhalora, Szénás, Kis< és Nagy-Csákó , Királyság,
Kondoros , Murony , Sopron , Halásztelek , Sima , Simasziget , Csejt,
Orosháza, Székudvar, Petzér, Gyires, Sz.- Király, Sz.-M ártón , Szent-
Ttmás, Pél és Elek.

Haruckem János-György 1724-ben már Békés vármegye
(Sispánjává lett, azonban e hivatalába csak 1732-ki oct. 9-én iktatta-
tott be 0* Még el6bb, már 1729-ben báróságra emeltetett. Meghalt
1742-ben. Neje Felner Máriával következő családfát alkotott :

Haruckem János-György

Békés V. főispán.

Báró 1729. 1 1742.

(Felner Mária)

, A — ,

Janka Ferencz Francziska Cecília József

(gr. Werdenburg Békés v. (b. Pechmann) (Wenkhelm (Hoche N)

JózsefJ fSispán. t Jözs. Ágost.) i ^ ^ , i

f 1775 Borbála

(1. Mansfeld Anna. (gr. Siskoyics

2 Diriing Mária-Antonia) JózseQ

Mól Mária- Anna 2-tól Jozefa

(gr. Stockhammer József) (gr. Károlyi Antal)

Báró Haruckern János-Gryörgynek balála után a Gyulai nagy-
uradalom három leány és két fiu-gyermeke közt feloszlott.

Ceciliának gr. Werdenburg Józseftől született leányát gr. Wer-
denburg Jozefát b. Gruber Ferencz vette nőül, kinek egyetlen leányát
Teréziát ismét gróf Wenckheim József (József-Ágostonnak fia) vezeté
Utirhoz; és igy a Wenckheim család a Haruckern javakban Janka
vonalán is örökösödött.

Francziska, báró Pechmanné magnélkül halt el.

Cecil ia Wenckheim József Ágostonnétól ered a magyarországi
Wenckheim ház.

József Hoche leánytól nemzé B o r b á 1 á t , gr. Siskovics József
tüzérségi tábornok nejét , ki szintén magnélkül halt el.

*) MogyorÓMy id. h. 179. r^^^^J^

^^ ^ DigitizedbyCjOOgle

M Hartvisias — Hi^twich .

F e r e n c z , atyja halála után 1742-től Békés vármegye föispánja,
egyszersmind a cs. kir. udvari kamara tanácsosa Bécsben. Meghalt
177ő-ben. Neje kettő volt: 1. Mansfeld Anna, és 2. Diriing Mária-
Antónia, kiktől csak két leány-gyermeke maradván, benne a rövid ideig
virágzott b. Haruckern család fi-ága kihalt , és a szép birtok a leány-
utódokra szált Ferencznek első nejétől leánya Mária-Anna gróf
Stockhammer Józsefhez menvén férjhez , ez által a Stockhammer fi-
ágon kivtil, beházasodás útján a b. Bedekovich , gr. Mitrowszky, gróf
Bolza, gr. Esterházy, és gr. Batthyány családok örökösödtek.

Ferencznek második nejétől Diriing Mária-Annától született
leányát Jozefát gr. Károlyi Antal vévé nőül, s általa a fi-ágon kivül
beházasodás útján gr. Königsegh , gr. Sztáray stb. is osztályosává lőn
a Haruckern javaknak.

A Haruckern család czimere egy négyfelé osztott vért. Az első
és negyedik osztály vörös mezejében egy fejér búbos galamb áll, a vért
belseje felé fordulva ; a második és harmadik osztályt jobbról balra
hárántosan lefelé vonuló ezüst-vörös koczkák képezik. A vért iblött két
koronás sisak áll , a jobb-oldalinak koronáján a leirt búbos galamb áll,
a bal-oldalin egy fekete sas-szárny lebeg, s annak közepén vizirányosan
három ezüst-vörös koczkás csikolat látszik.

Hartvtgliui tSMlád. Gróf Hartvigius János 1659 ben ma-
gyarországi indigenatust nyert *).

Hartwlch család. Hartwich (vagy Hartwigh) Károly Dá-
niából származott hazánkba , fia Hartwich József 1734-ben III. Ká-
roly királytól ozimeres nemes levelet nyert ^) , és elvevén galanthai
Balogh Istvánnak fajszi Ányos Évától született leányát Balogh Mag-
dolnát, ettől csak két leánya maradt , úgymint : Rozália Horváthné,
és Terézia előbb györgyei Bencsík Miklósné, utóbb Komjáthy
Lászlóné ^) , kikben a Hartwich család kihalt. Utódaik Balogh István
után, ki Abony, Tószeg , Paladics és Kecske ura volt , most is tetemes
részt bimak az abonyi uradalomban.

A Hartwich család czimere négyfelé osztott vért , melynek kö-
zepén viz-irányosan egy fekete csikolaton három fehér rózsa látszik.
Az első és negyedik osztály vörös mezejében pánczélos kar könyököl,
arany buzogányt tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében

*) 1669-ki 131. törv. cíikk.
*) Adami Scata gentil. tom. IV.
*) Perbeli genealógia.

Digitized by VjOOQIC

Hartyány - Haskó. 6S

Utnlfló két lábán álló oroszlán els6 lábaival egy ezüst horgonyt tart.
A vért íblOtti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny között
egy fehér egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös, bal-
ról araoy-kék.

Harty4ny család. (Guláosi f). Ugocsa és Zemplén megyé-
ben virágzott, de már kihalt.

Gulácsi Hartyány (néha Harthyány) János 1660-ban másod,
1670— 1675-ben első alispánja volt Ugocsa vármegyének 0 > és 1664-
ben Oszödfalván egy rétet szerzett zálogban, honnan gyanitható, hogy
ott több birtoka is volt *).

Hártyán (Sós-Hartyán) helység Nógrád megyében is létezik , és
tten megyében is élt Hartyány családból , melybAl volt Hartyány Ká-
roly, kinek magvaszakadtán ^ Darvas Pál és Ráday Gredeon iktattattak
be Nógrád megyei Kelecsény pusztába stb. , de ellentmondás történt.

Háry csal4d. (Hári). Zala vármegye nemes osaláda, melyből
Hárj Farkas Zala vármegye levéltámoka 1837—1848.

Háry Gusztáv ugyanott lajstromozó 1844-ben.

Egy Háry Péter 1606-ban élt, levelet írván DersflEy Ferenoznek
Beozkóról apríl 27.én *).

Has&chy €SMl&d. Rikalt család, melyből Hasághy Imre
tt 1563-ki országgyűlésen a határvizsgáló bizottmány tagjául nevez-
tetett ki »).

Hasznost család. Kihalt család , mely a Rathold nemból
ered , s melynek nevét egykori birtoka Heves megyében a romban he-
veri Hasznos vára is fentartja. Közülök Hasznosi Domokos 1313 —
1321-ben nádor volt. L. többet Ráday c$.

Haserhac csal4d. Közülök Haserhag István országbirói
it^mester volt *).

Haskó család. Közülök Haskó Jakab előbb nyitravág<*
njhelyi prépost, majd mosoni czimz. püspök , s végre 1690-ben Nyítra
scgyei püspök, melyről 1691-ben lemondván, a nyitra-vágujhelyi pré-
postsigra visszatért*

0 Szirmay C. ügoosa 53. 142.

^ Szirmay C. Ugocsa 20. és C. Zemplin noi top. 82.

Ó Sz. Benedek! Conv. H. Fása 7. Nro 16.

*} Kemény : Noi Arohivi et Capitali Albensis IL réfz lia

Ő 15e3-ki 60. tönr. oz.

*) Lekoozky Stemmai II. 168. ^ ^

Haspray csaláA Haspray Pál 1643-ki dec lOén kelt ozi-
meres nemes levélbea IIL Ferdioancl király áUal nemesittetett meg,
de családa kihalt ^).

Haszlinger család Haszlinger István*András 1790-ben
nyert czimeres nemes levelet.

Czimere négy részre osztott vért. Az elsfi és negyedik osztály
ezüst mezejében zöld téren egy vörös ruhás , prémes kalpagú sárga
csizmás magyar vitéz áll^ jobb karját kinyújtva, bal kezét kardja fölé
fehér övébe dugva. A második osztály kék mezejében kettAs farkú
oroszlán hátulsó lábain áll, els6 lábaival arany karikát fogva. A negye-
dik osztály kék mezejében arany grif áll, arany csillagot tartva. A vért
fölötti sisak koronájából a leirthoz hasonló magyar vitéz emelkedik ki
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék ^).

Haszlinger József 1794-ben az erdélyi hadi parancsnokságnál
törvényszéki irnok.

Hatala esal4d. Pest vármegye nemes családai sorában em*
littetik Fényes E. Geographiájában.

Halalowic^ család. Hatalovios József 17ő6-ban Mária
Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelet.

Czimere egy viz-irányosan kétfelé osztott vért, molyntk felső
részében kék mezőben egy arany oroszlán nyúlik fel , első jobb lábával
három piros rózsát tartva , fölötte jobbról arany nap , balról ezüst fél-
hold látszik. Az alsó osztály függólegesen kétfelé oszlik , a jdWb-oldali
rész ezüst , a bal-oldali vörös mezőt képez , melyekbe a vért alyjáról
két szarvas-szarv emelkedik fel , az udvarok szineivel ellenkezőleg szí-
nezve. A vért fölötti sisak koronájából egy szétterjesztett szárnyú arany
grif nyúlik fel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^).

Hatbafny család. Szepes vármegye nemes családai közé
soroztatik Fényes E. Geographiájában.

Hatfaludy c^salád. (Hattmansdorű). Erdély családa , előbbi
nevök Hattmansdorfer. 1454* ki octob. 9-ről V. László királytól
kaptak armalist. Utóbb III. Károly király alatt 1736-ban nevöket
Hatfalud y-ra változtaták , régi nevöket előnévnek tartván meg.

Mióta Hatfal udy névvel élnek , leszármazásuk ^) következő :

0 Az eredeti armalis Veszprém vármegye levéltárában*

*) Adami Scuta gentil. tom. IV.

») Collect. Herald. Nro 133.

*) Kővári L Erdély nev. oialádai 111.

Digitized by VjOOQIC

Márton
(Lnkács Bora)

A ,

I. Ferencz
(Katona Zsuzsa)

II Ferencz

táblai ülnök.

K.* Szolnoki f&ispán.

(ákosi Szilágyi Rák.)

Ágnes

(n. -ajtai

Donátb Lajos)

1. József + 1829.

Dobokaí aarainist

(Eetlieli Zsuzsa)

Elek 1816.

(l. Katona Róza.

2. P. Honpáth Teréa)

II. József
(Bilogh Zsófia)

I --^ ,

Istrán
(1. Török Kata.
2. Lígner Kata>

III. Ferencz
(Balogh Zsófia)

I "^ 1

Ferenoz

Mária

(Macskási

János)

Sándor

Doboka ▼.

főszolgabíró

182Ö-I827.

(Szoboszlai Róza)

János
őrnagy.

Zidia Deasó

Amália

Lajos

Doboka várm.

fftjegyzó

1826-1832.

(Berzenczei Ant.)

Anra
(Mózsa Miklós)

József Doboka várm. igaz. biztos 1775-beD, alispán 1780-ban,
íhzolgabiró 1790-ben, utóbb 1816-baQ fSispáni helyettes és királyi
tuicsosL Meghalt 1829-ki deo. 22-én.

Ferencz 1794-ben Közép-Szolnok vármegyei alispán

Elek 18 12 ben Ejraszna vármegyei ^törvényszéki ülnök.

in. Ferencz 1815-ben Kolos vármegyében partialis törvény-
ttdd ülnök.

István 1847-ben BelsS-Szolnok vármegyei alszolgabiró.

Hogy e táblázat sem teljes, onnan látszik , mert nem leljük azon
Hatfaludy Pált, ki Doboka vármegyében 1847-ben dézma-bérszedó.

Antal 1847-ben Doboka vármegye alszolgabirája.

Hatfaludy idősb Pál Marmaros megye másod alispánja 1807-ben.

HaUialmy csalAd. (Hathalmi f). Veszprém vármegyének
tihalt régi nemes családa, mely nevét azon megyei Hathalom puszt^ól
Tette.

I^^nae Heotor Ispán (Comes), ki eredetét Siciliából vette,
kmnan jött be, és attól I. Károly király alatt Veszprém várme-
gyében tetemes jószágokkal adományoztatott. — E nemzetség egyik
^a Marczaltó birtokáról Marczali vagy Marczaltövi nevet

0 Hodor : Doboka várm. 429. 440. 4i9. 469. ftb.

Di^i^by Google

«9

vett fel, s törzse lett a kihalt Marozali családnak; a nemzetség
másik tagja az 1317-ben adományban kapott Hathalmi pusztáról
H a t h a 1 m i-nak neveztetett 0-

Emiitett Hectortól kezdve a Hathalmy-ak leszármazási táblája
következő :

I. tábla.

Heotor (Gomes)
1317-ben kap^ Haihalmot.

János
de Lak.

Znnkor
kassai vámagy.

I ^ 1

Marko

(Comes)

gyftri várnagy

1380.

Péter
(Comes)
deDalka.

TT^ '

György

de Hathalom,

Szörényi bán.

Miklós
de Haihalom.

Ferencz

Péter
de Haihalom.

János
de Ihazy*

László

de Dalka.

Veszprémi fóispán.

Miklós

László Lázár
14Ö0.

Mihály

Sylvester Lázár Yiciorinus

veszprémi követ
1505.
' (Sitkey Fruzsina)

Péter György

(serki Kolos Erzse)

I ""

Léid fblyi, 11, táblán.

László

János
Martha.

Pál Lázár

Mihály

I 1

László György Judit

György

László

István Sándor János Mihály
t t t I

Farkas

Ferenoz
t

') Szegedi Decreta Reg. Hung. p. 274. „(renerofío C. Hectoris cum Carolo
L Rtge $ regno NeapolUano in Hungáriám ingressi , multitque pofseMtionibut ab eodem
locupleiaii fiUi a capite bonomm , quod eit obiigit^ nomen accestiverunt • . . vohiipíe
unu$ voeari Comes Maroiali aut HarcuUtM a Mmxioliő prope Jtmrinum , dein
Mub Sigitmundo anno i400. Regni Uung. Palatínus^ aiter C. Haihalmi ab HatkaUm
prope Papám : quae tam illustris generatio , vt humanarum rerum sünt vicissitudines^
e palatinaH dignitate ad novaculam decidit^ jamquo defecit ante septennium cireiter in
pannoso quodam et misero Papensi Ckirurgo bonis omnibus k^othecario jure per alioe
possessis ífi . . . Josephum Festetics de BaUaoára • . . isWoolif .** — Y, ö. Kaprinay
Mü. B. pag. 60. 77.

Digitized by VjOOQIC

Hátfaalny. 69

n. t á b I a.

Gjörgy HmL tMán.
iKoIc -- ^

(serki Kolos Erzse)

Miklós Mátyás Pál Anna Erzse Zsófia*)

százados, (Bossányi (1. Viozay (Pogrányi (LThury

elesett 1594. Bora) Bálás) Benedek) György,

r Amadé Kata) i 2. nebojszai 2. Tóthi

Balogh) Lengyel

IstTán)

Dániel Erzse

(komiohi
Szopek Henrik)

Miklós
(Knbinyi Zsófia)

György

t (L Téglú Eoryitíí Gáspár.

2. Baan Sándor)

György Sandrin

fieSÍ. (Csabi Erzse)

(Thnri Benedek)
^Ennek testvérei m%: István t, Mihályt, Orsolyaf.

A caaládí&n látható I. Lázár, kinek neje Sitkey Fruzsina volt,
1505-ben Veszprém vármegyének rákosi gyűlésre egyik követe 0* Fia
bárom vok: Péter magnélkül halt el, György és LászIó két
Ifiton ágat alapitának.

Györgynek Serki máskép kolosdorfí Kolos Erzsébettíil egyik fia
Mityás Pápa környékén némely száguldozó tatárcsapatok ellen ha-
dikozott, s azon csatásásokban esett el 1594- ben ^). Testvére

Miklós Mezó -Keresztesnél Miksa fóherczeg mellett harezol^
8 ugyanott a törökök üldözése végett megujitott szerencsétlen kimene-
telű utolsó csatában esett el 1596-ban ^).

A feljebb emiitett Mátyásnak Amadé Katalintól fia Miklós
Külnnyi Zsófiával nemzé Györgyöt, ez ágon az utolsó Hathalmyt,
ki 1635-ben osztozott Pogrányi Istvánnal, nridón Komárom megyei

0 Jászay : A noftgyar nemzet napjai a m^iáosi vtez után. 157- 1. •
Ő UbránSy 1686-ki kiad. 416. L
^ Ugj^anoil 46a 1. .

Digitized by

Google

10 Hfafhái^ - HMranl.

Ácsnak fele része a Kolos Erzsébetéi képviselő Hathalmy örökösöknek
jutott 0.

Nem találjuk a családfán Hathalmy Orsolyát, kit a német
eredetű báró Thanhauser Honorius vett nőül, ki 1593-ban lett Szé-
csény vár kapitánya , s a Hatlialmyak által fiusittatván , Hathalmy ne-
vezetet vett fel, s 1594-ben egyik csatában sebet kapott ^).

A család czimere : a paizs vörös udvarában egy függőleges s két
viz-irányos fehér csikolat. A vért fólötti sisak koronáján hattyú áll
szétterjesztett szárnyakkal, jobb lábában nyilat tartva.

Hatházy család. Erdély kihalt családa , melyből Hatházy
Gergely Tököly ellen harczolt 1690-ben *).

Egy Hatházy Gáspár 1647-ben sátoraUya-ujiwtyi ref. lelkész
volt *).

Hatlma család. Ismert törzse Hathna János az olaszországi
hadjáratban , és Galambócz ostromában szerzett érdemeiért 1430*ban
Zsigmond királytól kapja Trencsén megyei Budetint ^). Ennek fia volt
György, ennek László, kiben ugy látszik a család kihalt

Hatvány család. Már a XV. században virágzott Mátyás
király alatt élt Hatvány PálnakfiaGáP).

Komárom vármegyében 1699-ben találunk Hatvány családot,
n^dybSl Hatvány Terésmek s férjének Konkoly Lászlónak Kurtit-Keszi-
ben volt birtokrészét eladja a Pesthy család ^).

Hlktvany családot Zemplén vármegye is caimerleveles nemesei
közé száimt ®).

Hatvani család. (Tótörí és hatvani). Erdély családa. Már a
XVI. században virágzott Közülök Hatvány Zsigmond Doboka vár-
megyének 1612—1615. főispánja volt 1603-ban Székely Mózses kö-
vete Jeromos moldvai vajdához *). Birta Tfitört.

Bels6-Szolnok megyében találunk Hatvanyakat, hol közülök
Miklós 1815-ben reotif. biztos volt

<) Fényes £. Komárom vármegye 142. 1.

^ latvánfPy id. h. 401. éa 411. 1.

*) Cserey Mih. Históriája 206. 1.

*) Snrmay 0. Zemplin noi top. 264.

*) Lehoczky Stemmat. 11. p. 168.

*) Kaprinay Diplomái IL 447.

^ Fényes £. Komárom várm. 126. 1.

') Szirmay G. Zemplin noi top. p. 112.

•) Wolph. Beihlen Hisi V. p. 32a 334. - Hodor t Dobolta véna. lOL 411.

Digitized by VjOOQIC

Haradjr — HaTrafiek. 71

Havady C^aalád. (Kidéi). Doboka vármegyében birtokos volt
Kidén. Közülök kidéi Havady István 1711— 1712-ben Doboka vár-
megye jegyzője volt. Kihalt e család 1720. táján. Birtokaik leány-ágra
szállottak 0-

Hawas eaalád. Gömör és Zemplén vármegye nemeseinek so»
rában áU >).

Haachln család, Hauchin Pál-Antal az 1687.ki ország-
gyűlésen hazafiusittatott ').

Hamer család. Hauser József 1717-ben III. Károly király
iltal emeltetett nemességre *).

Czimere : négy részre osztott vért, egy kisebb közép-vérttel, mely-
nek vOrös udvarában kékbe öltözött kar könyököl, kivont kardot villog-
tatva. A nagy vért első osztályának kék udvarában bárom csonka
tornyú, négyszegletes kövekből épült, kapuval ellátott vár látszik. A
máaodik és harmadik osztály arany udvarában két kiterjesztett fekete
3i9-8zámy látható. A negyedik osztály kék mezejében hátulsó lábain
kettfc farka arany oroszlán áll, első jobb lábában kivont kardot tartva.
A vért fólötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny kö-
xOtt három daru-toll (vörös , arany és fekete) emelkedik ki. Foszladék
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Haiuperszky család. Hausperszky György 1687-ben
fogadtatott a magyar hazafiusitott családok sorába ^).

Havranek család. Már az 165ő-ki országgyűlés 33-ik tör-
▼ényczikke emlitést tesz Havranek Miklósról, hogy adósságai a
aakziai rendeknél kifizettessenek. — Azonban csak 1797-ben lép a
Havrandc család a magyar nemesség sorába , midőn Havranek József
L Perencz királytól czimeres levelet nyert •).

Czimere négyfelé osztott vért, melynek első és negyedik osztálya
wany mezejében zöld halmon egy kitárt könyvön fekete madár áll^
jobb lábában iró-tollat tartva. A második és harmadik osztály kék me«
»jén jobbról balra hárántosan fehér csikolat vonul le , melyen egy
botra tekerfidzó kigyó látszik , az udvar felső részében arany nap , az
dsdban arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából arany

0 Hodor Doboka várm. 101. 455. L

') Bartholomaeides C. Gömör 144 Szirmay C. Zemplin noi top. 112.

•) ie87-ki 2».ik törv. C2Íkk.

*} CoUeoi Herald. Nro 568.

») 1687-kl 28.ik törv. ozikk.

•) Colkot Herald, pag. 186. ni

Digitized by VjOOQIC

7Z Hayek — Hebranea.

oroszlán nfil ki , elsfi jobb lábával meztelen kardot villogtatva. Fosz-
ladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék 0-

Hayek család. (Waldstaetteni). Waldstaetteni Hayek János-
Ernö az 1840-ki országgyűlésen magyar hon fiúsítást nyert *).

Hazádi család. Hazádi János 1712-ben IIL Károly király-
tól nyerte czimeres nemes levelét *).

Czimere : a vért kék udvarában zöld térról felemelkedő hét fehér
rózsa-szál. A vért fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar könyököl,
három fehér rózsa-szálat tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról
ezüst-vörös.

A osalád lakhelye Gömör vármegye.

Hazuga család. (Kelemenfalvi). Lakhelye Zemplén vár-
megye, hol e század elején Varano-Csemernye, Vehécz és Bánócz hely-
ségben birtokosnak iratik *).

Fényes Elek Geographiája szerint Heves megyében is létezik
Hazuga család.

Házy család. (Nemes-Szákuli). Házy J á n o s os. k. alezredes
Krassó megyei Szákul, Tinkova és Kavaran helységre 1812. sept. 27-éa
nyert királyi adomány-levelet , mely Krassó megyében azon évi nov.
5-én hirdettetett ki. — A család jelenleg is birja a nevezett jószágokat.
A tinkovai határban az Istvánhegyi vas-gyárt alapiták , mely je-
lenleg a herczeg Fürstenbergeké.

Házy Frigyes birt Simándon is. Gyermekei: Eleonóra és
János; ez utóbbi Pesten 1836-ki april 10-én, kora 15-ik évében mint
tanuló halt el.

Most csak Házy Mihálynak, — kinek neje aradi Török
leány , — vannak gyermekei , kikhez a család fentartásának reménye
van kötve ^).

Hebran€» család. Zemplén vármegye armalista nemes osa-
ládainak egyike ^).

^) Adami Souta geniil. tom. lY.

') 1840-ki 5^ik iörv. ozikk.

•) Collect. Herald. Nro 681.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. pag. 107 335. 343. 370.

'*> H & z i nevtt család már el6bb is a XV . században létezett. Házi Dávid-
István 1483-ban Mátyás király egyik hadvezére volt. — Házi János Bethlen
Gábor török tolmácsa és Írnoka a XVI. század végén Kecskeméten született , és
Envaral AsHUn török munkáját magyarra fordítva Kassán 1620-ban adte ki

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 112.

Digitized by VjOOQIC

Heekelberg ^ Hederráry. Yt

Heckelbergp család. Heckelbetg Miklós és neje
Rutharín Mária 11. Ferdmand király által emeltettek nemességre So
prooban 1622-ki jul. 16«án kelt czimeres nemes levélben, mely Sopron
Tánnegyének 1624 ben Reminiscere vasárnap utáni második ferián
Urdettetett ki 0.

Héczcy Gsal&d. Zemjdén vármegyében Barancs és Ger-*
csely helységben birtokos ^.

Hedenr&ry csalikd. (Kihalt). A történeteinkben nagy sze-
repet játszott Hederváry család Németországból a Hennenburgi
ngj Hounburgi grófoktól vette eredetét. Az elsftk, kik magyar fóldre
léptek, Volfger és Hedrik testvérek voltak , kik Turóczi ') sze-
rint 300 nyilassal jöttek be Gejza vezér idejében, s attól a kisceni (most
Mietojvárí) begyet , és Gyórön alul a Duna egy szigetét kapták ado-
niojba. TÓlök eredt a Hederváry család, mely nevet a H e d r i k által
éptett Hedervárától vette , és melyból késóbb több más virágzó
esdád is kifejlődött*

Rövid idö alatt a család a haza legmagasb hivatalaiba jutott , és
nem egy tagja a nádori hivatalt viselte.

1 150-beii élt M ó r (Maurus Comes) főispán , kinek fia István
öt gyermeket nemzett, úgymint: Sándort, Serafint, Chepant
(ngyís Istvánt), ki 1206-ban nádor és Bács vármegye főispánja volt,
Poth-ot, ki szintén nádor és Mosón vármegye főispánja volt 1209-ben,
^ Chepán testvérével a Lebéni apátságot alapitá *) ; végre Sault,
ki 1188-ban csanádi püspök, utóbb kalocsai érsek volt.

Az emiitettek családfán következőleg állanak :

Maunis
Comea U50.

István

Siador Serafin Chepan Poth Saul

nádor 1206. nádor 1209. osanádi püspök

1188.

0 Az eredeti Armalis levél Sopron sz. kir. város levéltárában őriztetik.

^ Szirmay C. Zemplin not top. 112. 237. 270.

*) Tnróozi Chronioon. P. IL cap. XI. igy írja : „Fo« haee de Ákmania
^4f«r«ff cwm firúire iuo Hedrieo , de Comiiibui Hovmhurg ortui , et ireeeniis dex^
^vitt fkalemüs iniroivit,*^ A Chronioon ríthmia de Hennenberg írja de H o n m-
^«rg helyett; hasonlóan Maglen is. A Budai Krónika szintén Houm-
bttrch-ot mond. — Kézai Simon (Edit.- Podliraczky pag. 79.) igy irja : ,,Fotfeii
^•^ftr cum Bedrico fratre suo introivii de Vildonia eum quadritíginia
"Aü^fJbolerolú" eto.

*) Katona Histor. Gritío. T. lU. Nro CC0XXX7. ^ i

Digitized by VjOOQlC

flederváry.

Ezek közül melyiknek fia volt Kernen mester, vagy Dienes,
kitSl azután a család leszármazása folytonosan a magszakadásig le-
hozatik, biztos adatok nélkül megmondanom nem lehet. S&t e Kémen-
nél még valamivel el6bb élt VialkaDienes, 1 232-ben nádor , ki
szintén a Hederváry nemzetségből származott , s kit Bonfini szerint
IV. Béla király által szcmeitAl fosztatott meg.

Nevezett Kémen mester , ésfial. Lfirincz és I. Dienes a
tatárok ellen tüntetek ki magokat Amaz országbiró, majd (1267-ben)
nádor, és Somogy, Sopron és Mosón megyék fSispánja volt , és Heder-
vári Poth Lfirincznek is neveztetett, honnan gyanitható, hogy atyja
K e m e n fia lehetett Pothnak az 1209-ben volt nádornak.

K e m e n t61 kezdve a család leszármazási táblázata következfi 0 •

Kernen
mester.

L6rinoz

Poth.

Nádor 1267.

II. Kernen

főpohárnok

1289.

Dienes
1280.

' I. Miklós
Rakó nevez.

Henrik
bán.

'II. Lőrincz LJ^nos

az Ujlaky 1322.
osalád törzse.

Domokos
1322.

Péter János
a Hercieg a Titmd$$ff
OS. törzse, os. törzse.

Gorrard
1322.

U. Dienes Pál

1320.

^ — .

'~~ Dezső ILMiklóí

mester. 1366.
Soproni főispán. Győr v. főisp.

Hedrik '
1378.

'Erzse

m. Miklós

kir. főajtónálló.

István
mester.

Ldid folyí, a Adv. laip<m.

György Ferenoz Mihály

*) L. Wagner Colleot. G^neal. Hisiorica Dec. I. pag. 75-90. hol azoa«
ban még sok hiány (s tán hiba) is mutatkozik. Y. Ö. Wagner Mss. tom. LXX.
p. 128. Geneal. Autheni Mss. tom. II. stb. — Fejér Cod. DipL tom. YIII. vol. I.
pag. 12Ő. r^ T

Digitized by VjOOQIC

Uétttwárj.

m. Miklós hi a% előbbi Utfon.
kir. fóajtónálló.
1364. országbíró.

IILDiexies ILIstyán
gjróri huL 1388.
1382. Nógrád ▼.
fÓispáa.

Kata
(Vörös.

kói
Volíárd)

IV. Miklós
1403.

(Euüuy Ilona)

Mihály

EPál II. László
147L egri pösp.

Ferenoz

Magdolna

(Marczali

Lásiló)

Agata
(pakosi
Zemere

Imre)

Erzse Sebke Skolast I. Imre
1 1420.
(Osl Dóra)

II. János

I. László
t

III. Lóríacz
1437. 1 1447.
Nádor.
(2. Blagay Margit)

II. Imre

maohói bán

1450.

(1. Teutnr Hanka.

2. Gara Bora)

' — :r^ »

Dorot^
(Drágffy Bért.)

VI. Miklós

1491.
(Heniog 1 )

V. Miklós

I "" 1

Osvald
144L

IV. Lörinoz II. Ferenoz Kata

t (Chaaki Bora) (Rozgony István)

III Fereacz III. János
Ngridikapit. t

III. István

154L

Győr V. alisp.

László Imre Brigitta

(Fanohy Imre)
1506.

IV. Lörinoz

U. György
1548. (Paztohi Bora)

Zsófia Kata

(nebojszal Porkoláb

vagy

Bor Hona)

IV. János

IV. István

1552.
(nebojszai
Balogh Zsi

)

m. Imre

V. István

1604.

(1. Károlyi Zsuzsa.

2. Andrásy Kata)

yi. litván V. János
(fiiterfaázv Soopi püsp.

Anna 2^zsánna

(L Kerekes (1. veglai

András. Horváth Zsigm.

2. poltári Sóos 2. Kapy Gábor)
István)

Ferenoz
t

Imre

^Lörincz
t

János
pozsonyi kanon.

Ilona Katalin

t 165a

(Viozay Jánosáé)

Digitized by

Google

7f HeátrTáry.

Eemennek L£r i noz fia 1267-beii nádor volt; és nemzé ü. Ke-
ment (vagy Kelement) , ki 1289-ben fSpohámok-mester , és Baranya
megye főispánja vala^). Neje Balog Miklósnak (Nicolai Sinistri) leánya
lévén , ettől született fia I. K o r r a r d , ki 1322-ben a pécsi káptalan
előtt Ígéretet tett, hogy LArincz, János és Domokos rokonaival közösen
birt javait el nem fogja idegeniteni.

Kemennek másik fia Dienes 1280-ban élt, amidőn testvér-
unokájának II. Kemennek Turda helységet engedé át, attól viassont
Nyitra megyei Dejtát kajiván. Dienes nemzé I. Miklóst, a ki Bakó-
nak is neveztetett ;ésHenriketa bánt , kinek Péter fiától a szek-
csői Herczeg család, János fiától pedig a Tamássy család
eredett *).

I. Miklós atyja lőn II. Lőrincznek, I. Jánosnak és
Domokosnak. Ezek közül II. Lőrincz az Ujlaky család törzse
lőn. Domokos, kiről íbljebb volt szó , magnélkül múlt ki. L J á n o s
nemzé II. D i e n e s t és Pált').

II. Dienes, ki 1320-ban még életben volt, három gyermeket
hagyott maga után, úgymint: Dezsőt, IL Miklóst és He-
driket*).*

Dezső mester Erzsébet királyné országbirája, és Sopron vár-
megye főispánja , Róbert Károly királylyal harczolt BazMrád havas-
alfbldi vajda ellen, s ott a királyt megmenteni akarván, ennek öltözeté-
ben harczolt, és elesett

n. Miklós 13ő6-ban Győr vármegye főispánja, három gyer-
meket nemze: Erzsébetet, István mestert, ki három fiában ágát
bevégzé , és

ni. Miklóst, kia királyné {Sajtónálló-m.estere, és Mosón, Fejér
és Tolna vármegyék íSispánságát viselte. Számos gyermeke maradt.
Leányai közül Katalin vöröskői, és óvári Volfard neje lőn. Fiai közül

in. Dienes győri kanonok 1382-ben.

') Az érdemeit tartalmazó okleveleket közli Wagner CoUeci Geneal. Deo. I.
pag.SO-82.

») Fejér CoA Diplom. tom. X. vol. VII. pag. 894.

^ A táblázaton ezen II. Dienes-ig igen felötlő a rövid idő alatti több nem-
zedék Bzaporodása ; lehet hogy itt hibáa a családfa , és I. Dienes ugyanazonos
volna II. Dienessel (I. Miklós II. Miklóssal), miután I. Dienes él 1280-ban, kis
unokája pedig IL Dienes ]d20-ban, tehát 40 év alatt. Azonban adatok hiánx^ban.
e kételyt felvilágositanom vagy eldöntenem nem lehet.

*) £ Hedriktől származtatja Wagner a Tamássy-akat, — de hibásan, mint
Fejérnél egy oklevél is mutatja.

Digitized by VjOOQIC

■ederváry. ^

n. István Nógrád megye f^Sispánja 1388-ban, nemzé Györ-
gyöt és Mihály t Amaz — ugy látszik Kanisay Ilonával — nemzé
EPált, ki 1471-ben az Esztergeti pusztát irja be valaki részére;
ULászlót asánta egri püspököt ') (1451—1464.); és Ferenozet,
kinek egyik leánya Magdolna Marczali Lászlóhoz , A g a t a pakosi
Zemere Imréhez ment nóül.

IV. Miklós 1403-ban élt, és nemzé IH. Lörinczet, ki elóbb
(najd 9 évig) fólovász-mester , azután 1437-töl nádor volt. Czimer-
pecsétén a vértben három függőleges csikolatot viselt '). — Meghalt
lUl'hen. Második neje Blagay Antalnak leánya Blagay ') Margit
Toit Ettől gyermekei: 11. Imre, VI. Miklós és Angelika.

n. Imre 14ő0-ben machói bán, kétszer nósült. Elsó neje Teutur
Hioka (Johanka ?) volt ; a második Garai Dezsó leánya Borbála , kitől
egj leáoya Dorottya maradt , utóbb Drágfiy Bertalannak hitves-társa ;
és igj fi-ágon magszakadt.

VL Miklós jószágaira 1491-ben királyi uj adományt vitt, és
koBszú öregkort ért. Három gyermeke volt : IV. Lórincz, ki ugy
Mtszik atyja életében magtalanul halt meg; Katalin Rozgony Ist-
mmé, és H Ferencz, ki Cháki Benedek leányát Borbálát birta
otfil, de tőle gyermekei nem maradtak ^).

Vissza kell térnünk III. Miklósnak fiához I. Imréhez, ki
1420-ban halt meg. Ennek neje Osl Dorottya volt , és ettől nemzett
gjermek^ által a Hederváry család legtovább élt. Gyermekei voltak :
V. Miklós, II. János és I. László. E két utóbbi utódot nem

V.Miklósnak fia volt Osvald*), ki 1441-ben étt, és öt fiúnak
egy leánynak Brigittának Panchy Imre nejének lőn atyjává. Piai
bteol emUtendő

III. Perencz, ki Belgrád várkapitánya volt , azonban e várat
» török ellen hanyagsága miatt megvédni nem tudván , 1522-ben hűt-
•a»ég bélyegén javait (Rárót) elveszte , s azok egy része Bakich Pal-
áik adományoztatott. Gyermekei nem maradtak. Testvére

*) Bonfini

^ Wagner Coll. Geneal. Bee. I. a táblán közli e czimert.

Ő Hibáaan áll Wagnernél Ballag a-nak írva.

*) Wagner Coll. Geneal. I. 87. lapon a jegyzetben iija , kegy második
Wttéget ia tulajdonítanak neki ; Rokonoki (tan jobban Bakonoki) Dorottyát
^ tttól leitek volna gyermekei : I a t v á n , (kinek egyetlen leánya Dorottya,
ttradtX Jánoa, György, Zsófia, Kata éa Ferenoa.

h Oavaldot némelyek Lörinoz nádornak testvéréül iiják. ^^^ i

.gitizedbyCjOOgle

B«drr¥ii7.

ül. István Oy6r vármegyének alispánja volt 1641-ben. Gyer-
meke négy maradt. Piai : 11. G y ö r g y , kinek Paztóhi Borától utódai
nem lettek, és IV. Lfirincz, ki nagybátyja elkobzott javaiért több ideig
perlekedett, azonban sikertelenül, mig maga igényeirfil a Bakieh család
részére lemondott. Neje nebojszai Porkoláb máskép Bor Ilona,
ki előbb Nyáry özvegye volt. EttÓl két fia született: IV. János mag-
talan halt meg, I V. I s t v á n ( 1 552.) pedig nőül vévén nebojszai Balogh
Gergely leányát Zsuzsannát, atyja lön a magnélkül elhalt III. I m*
rének és V. Istvánnak.

V. I s t V á n kétszer nősült ; első neje Károlyi Zsuzsanna , a má-
sodik Andrásy Katalin ^) volt
Ezektől két fia és két leánya
maradt, (két fia korán elhalt).
Leányai : A n n a előbb Kere-
kes Andrásné, utóbb poltári
Sóos István neje lőn; Zsu-
zsanna előbb veglai Hor-
váth 2^igmondné (1675-ben),
utóbb Kapy Gáborné volt. —
Fiai közül János pozsonyi
kanonok , zirozi apát , s végre
scopi püspök lőn ; testvére

VI. István , ámbár ne-
jétől galanthai Esterházy Er^
zsébettől született fia VI. Lőrincz, de ez korán elhalván , és másik
fia J á n o s pappá lévén , a Hederváry családot fi-ágon bevégzé.
Leánya kettő volt : Ilonát kora halál ragadta el, Katalint lóosi
Viczay János vezeté oltárhoz , és ez által örökölték a Vie^^y-ak nar
gyobbára a Hederváry jószágokat. Katalin 1680-ban haU meg, és a
Hederváry nevet sírba vitte.

A család czimere — mint azt följebb a metszvény V. János-
nak (Wagner által kiadott) pecsété után ábrázolja — (tiggőlegeaen
kétfelé osztott vért , a jobb-oldali osztály ismét viz-szintesen alsó és
felső udvart képez , a felsőbbikben az ősi czimer : a három függőleges
csikolat látható ; az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán , első
lábait ragadmány után nyújtva. A vért jobb-oldali osztályában szintén

^) 'Wagnernél Collect. Geneal. Dec. 1. 89. Andrásy Kata lY. Totván nejéül
iratik, de kéziratai közt későbbi jegyzékében V. litván nejéül tévé.

Digitized by

Google

HAdcy T HagftMs. 1t

i leirthoz teljesen hasonló oroszlán szemlélheti A vért fölötti sisak
koroDáján kiterjesztett számjakkal koronás egyfejü fekete sas emel-
kedik ki A sisak két oldaláról a vértet szokásos foszladék veszi körül.

Hedry csal&d. Sáros vármegye egyik legrégibb családa,
mdj — mint e munka folytában már érintve volt , — az A b a nembfil
Tette származását a gágyi Báthory, Bertóthy, Frichi,
Sírok ay stb. családdal együtt, melyekből jelenleg csak Hedry és
Beithóty család él még.

A család törzse az 1330-ban Szalánoz várát birt II. Péternek fia
ÜL Péter volt, ki osztálykor Hedrychfalvat (Hedri helységet) kap-
tíd, ettől nyeré sarjadéka a Hedry nevezetet.

A törzs III. Péternek atyja IL P é t e r , — mint adntén a Frichi
családnál már emlitfik — osere-úton szerzé Hedri helységet ^).

in. Péternek fia volt Gergely, ki Barius és Frichi István
hutlenségi bélyegen 1403-ban Zsigmond királytól Sárosy Kelemennel
egjűtt F r i c h helységre kir . adományt nyert ').

A család leszármazási táblázatát nem nyerhetvén meg , csak né-
Umj tagját emlithetjük fel e családnak , melyből tíVbben Sáros vár-
megyénél hivatalt viseltek.

Hedry Péter 1838— 1846-ban abzolgabiró.

Hedry Ernő 1838-ban alszolgabiró, 1846-ban pedig már az első
ilispini székben ült.

Apaffy I. Mihály korában Erdélyben is szerepelt egy Hedry,
névszerint Benedek, ki 1670-ben nevezett erdélyi fejedelemtől a
kécri udvarhoz járt követségben , az összeesküvés gyanújában állott
ttgjar urak ügyében.

Heem Gsal&d. Heeiú Benedek 1366-ban kövi és krassói
ffi^m, és L Lajosnak a velenczések ellen hadvezére volt ').

Heer Gsal4d« Zemplén vármegye armalista nemes családainak
egyike •).

Hegedős család* (Felső-Orí) Egyike azon hatvannégy ne-
mes családnak , melyek 1582-ben Rudolf királytól Vas megyei Felső-
Őr helységre uj királyi adományt nyertek. Lásd Zdmbö család.

Hegedfis család. Oly nevezet, melyet több külön család
visd. Hegedűs család él Pozsony, Szabolcs, Ugoesa, Zemplén,

0 Wagner Diplomái C. Sáros. pag. 331.
^ ugyanott pag. 362.
") Lehoczky Stemmai IL pag. 171. ftb.
*) Szinnay G. Zemplin noi top. pag. 112.

Digitized by VjOOQIC

§ö HegeáAs — Hegyest.

Vas stb. megyékben, melyeknek leszármazási fáikat nem ismerve, róIok
osak töredékes adatokat nyújthatunk.

Kétségkívül a történelemben legeifii azon Hegedús István szere-
pelt, ki 1552-ben Dobó Istvánnal Eger várát védelmezé ^).

Az Ugocsa megyében birtokos Hegedús család is a régiebbek
közül való. Hegedús T a m á s n a k fia László 1466-ban élt, midőn
többek közt Grödénybázára nézve Mátyás királytól megerósitó kivált-
ságlevelet kapott'). E század elején ugyancsak Ugocsa megyében
Fancsikán közbirtokos Hegedús Gergely').

Zemplén megyében az armalista családok közt áll a Hegedús
család *).

Hegedfis család. Hegedús József, György és Pe-
ren ez 1753-ban Mária Terézia király-asszonytól kaptak czimeres
nemes levelüket^).

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott vért ; az alsó osztály ezüst-
vörös koczkás udvart képez ; a felsó osztály kék mezejében három
arany búza-kalász emelkedik fel. A vért fólötti sisak koronájából két
kiterjesztett fekete sas-szárny között szintén három arany búza-kalász
látható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös.

Szintén Hegédús családbelieket tüntet fel a következfi családfái
töredék:

Hegedűs Ferencz

I ■ ^^ I

Jinos Anna ^ Ferdinánd Károly

Pest várm. ház (Sauska Lajos) os. kir. ómagy. os. kir. hivatalnok

gondnok. Baranyában.

tl853.jiin.2ö.
kora 55. évében.
(Miskey Genovéva)

Mária

Heg^esi csalid. (Boros-Jenfii). Jelenleg Erdélyben él, hová
Magyarországból a nemzeti fejedelmek alatt költözött Hegy esi
János 1643-ki mart. 21-én 2iarándban két pusztát kap beiratképen ^).

0 Istvánffy.

*) Szirmay C. Ugocsa p. 150.

•) Ugyanott 120.

*) Szirmay 0. Zemplin not. top. 112.

*) Colleoi Herald. Nro 250.

*) Kővári L. £rdély nev. osaládai. lU. L

Digitized by

Google

ttegyiAf.

6Í

Janódnak fia M i h á I jr , kinek Oseréti)^! Annától htnét Mihály
és István, ^9 e£ ntdbbi lehetett azon Hegyesi István ,- ki Apafiy
alatt kamarai javak igazgatója volt^ és 168é-ban „Kegyesség nagy^
titk aU edmü ktojrv^t adott Ifi J>. ^ ' '.'' /

Hegyesi András már IGTV'bétt ApájOP^ ndvarábam volt alkál-
maava^; és eaei^ András és Mihály ^e^g« Vei egydtt If 04-ben
a Rákóéz^ AMiradalom eMt a gm^nyi várba knenekfilfcek f>.

Konmkra a osalád legalább l^t ágon j8ve le , az egyik ág l^rzáf-
mazása kOvetkeíA: ' * '

Hfgytii Jáu«£
(PaUtkai Anna)

El^k
1780-1S26.
(1. PönkSirtí Bora.
2. Pálfi Anna)

Ztozaa Róza f Ferenca Anna.

(Pálft Cügron (nös) (Gyújtó

Diesea) János) Lajoa)

Jóasef
. (Kaprqnozai Anna)

r^-^ fs -^

Blek
(Sz5c8 Klára)

Erzse
(Viski Fer.)

Miklós

Amália f
"(Sailvásyné)

A család másik ágazata főleg KükfiÜó vármegyei birtokot; le-
származása *) igy kivetkezik :

L István
(B^ló Zsuzsa)

L Károly
(nfiUen)

L Sándor
(Daróczi Amália)

Ifona

IL István
(Gyarmaty Júlia)

Zsigmond
(Orbok Zsuzsa)

ZüisM. 111. Istráa

(Budai Miki) (Buroz
Gusztáva)

Attiáfia Léopéld Albeft
(Keresztes (Koama
György) Klára)

Yilmoa

Irma

Anna Sándor 111. Károly Zsigmondi • Ottilia

(Ponorí István) (status fogoly) (Pálff Stefánia)

0 Bod P. Magyar Athenás. 103. lap.
>) Gberey Mik. Uistoríája. 118. 1.
*) Ugyanott 396. lap.
*) TörOk Antal ur közlése szerint.

Digitized by VjOOQIC

9t Hegywsjf/- Begyl.

E máaodik ágazat nagyobb réaze katonai pályán műkOiOtt. —
L István alezredes; L Sándor ezredea, a a?& erdélyi 1834,, 1837.
és 1841-ki országgyűlésen kir. liivatalos volt

I. Károly százados; IL István ftbadnagy, és a most é\&k
kjQzül n. Károly szintén fObadnagy-

HeffyeMy cMlád* C^iineres leveles család ílógrád váriaer
gyében, hová Sáros vármegyéből származbatott ^ Ic^áM {^I^e^^ld
királytól 1658-ban kelt czimeres levele Sárp$ várm^gyébw hirdette-
tett ki 16ő9-ki mart. 19 én , a mint ezt az 1734-ki Nógrád mqgyeí n^
mesi vizsgálatkor felmutaták.

A család 1730. táján szakadt Nógrád megyébe, és ott Karancs-
Kesziben beházasodás útján birtokhoz jutott Az 1755-ki nemesi Össze-
irásban Hegyesy Jánost és Józsefet (valószínűleg testvéreket)
találjuk , s ezektfil két ágra szakadt a családfa ; mely — habár nem
teljesen — következóleg j<$ve le :

Hegyesy N.

I I I !■ ^ I

János József

1753. Nógrád v. fSfzolgabiró

(Bene Róza) 1769—1773.

Ania,l btvátt Jáuvi LászkS Pál

Rosnyói

Pál EriflzttiHt

usgy-prépost

K.-Kesziben. (Bakó Gábor) 1844

Eduárd József Sándor Alajos Kálmán

Rosnyó megyei
pap.

A család ujabb idóben Mezfi-hegyesi előnévvel irja magát.

Oimere: a vért kék mezejében zöld téren álló grif, elsó jobb
lábával meztelen kiurdot tartya. A vért íblötti sisak koronájából egy
bajnok emelkedik ki , jobb kezével szintén kardot villogtatva. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Hesyallyay <?salád. Zemplén vármegye kihalt családa. —
KözülOk 1436-ban élt Hegy allyay Jánosa-

He^yt cMlád. (Felsfi-Öri). Vas megyei Felsfi-Örról irja ne-
vét, és egyike azon családoknak, melyek Rudolf királytól 1582-ben
Fels6-Ör helységre uj királyi adományt nyertek. Lásd Zámhó család.

Valószínűleg e családból vannak Hegyiek Mosony és Zala
megyében is.

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 84.

Digitized by VjOOQIC

■egyt' -^ HtiBMtIé. ••

(Hegyi). H^yi bdjmég van Pozaony vir^
Bi^ébeii Í0, Biég podíg kettfi b, mítHlkeltfit mmuMk lakják t Uipk.
E he^^Mf^ birt már hajdan a Hegyi osalád, melyUl Hegyi Fe«
rencz a XV. axámdban élt, s kAvetlD«9& osaládfát ^) alkotott:

Hegyi Ferencz .,

Sebestyén Péter ItHiAi^ i «. ! Getfcly

Ávm u^ri^mm^ Magdelna Sira I Kata* Fatenoz

(Onory (Paty Miklós) (Thedy ^Zakal (Péchy János)' , t

Pál) István). Benedek) 1680.

Ez ágazat — mint látszik — fi-ágon kihalt. Gergelynek vonaláií
Péchy , Füssy , Bene osaládokkali összeköttetése által a Lipthay család
OrOlQdOdOtt.

Hegyi- nevű nemes család jelenleg emlittetik Bihar és Gömör
Tánnegyében is.

■egymechy család: Közülök Hegymeghy Borbálának
Meako Jakab nejének panaszai az 1715-ki országgyűlésen tárgy al-
tattak*).

Helll család. 1741.ben october 28-án Mária Terézia király-
isszonytól kapta czimeres nemes levelét *) Heill Ignácz.

Czimere vizk-ányosan kétfelé osztott vért , a felsfi osztály kék
odnrában egy félig láthatd arany oroszlán emelkedik ki , els8 lábait
ngidozásra nyújtva ki. Az alsó osztály vörös mezejében három ki-
nyílott fehér rózsa látszik , kettfl ftflül, egyik alul (háromszeg alakban
Wyezve). A vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny
y^mty melyek közül a jobb-oldali vizirányosan arany-kék, a másik
ttftst-vörtte , egy vörösbe öltözött kar könyököl , kivont kardot tartva.
FonUdék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös.

Helmerle család. Alapítója Heimerle Jáno^Farkas;
ki 1741-ben Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes
levelét •).

Czimere négyfelé osztott vért , az elsA osztály vörös udvarában
egy fehér szikla emelkedik fel , tetejéből lángot okádva , az udvar jobb
oldalából felhőből egy kar nyúlik be , mely kalapácsával a szikla tete*

') KisfiJadi Lipthay levéltárából perbeli genealógia szerint

■) 1715-ki 108. törv. ozikk.

Ő Colleot Herald. Nro 171.

•) ügy-ioU Nro 287. Digit.edbyGoOglc

ti nMmm-^Btl99*0i.

jéá « lángok közé üt A násodik ösztély kék dUMábM ét%Mf Mezfirfil
fafirjoni ftrftBJr búm-kaláfz emeUdedak fel. A fa«ii»kdik osztály kék mes9€H
jébttn.ytfr^leUér esíkdtUség-szj^nij^ virág és gyflttiÖk)9 Octalik'ki.
A negyedik os^stály vörös ndvarálMm hátulsó lébftfn iMmiy oroizláii ált,
első jobb lábával bányász-kalapácsot tartva. A vért fólötti sisak koro-
nájából két kiterjesztett fekete sas szárny k0zStt_ft most leirt arftny
oroszlán emelkedik ki , a bányász^kalapáosot tartva.

Helncz Gsalikd. Bibar vármegye nemes esaládakiak egyike
Fényes E. Geo^rapliiája szerint

Helnricli c»alid« Heinricb János 1760-ban január-
l)i^B kelt c^imeres levélben nemesittetett meg Ii(tária Teré^a király-
as^íoqytól 0- ■ ' , í

Czimere négyfelé osztott vért ; az elsó és negyedik osztály kék
mezejében királyi korona látszik átütve kere^f:|en két lándzsá[«al , és
fölötte arany csillag ragyog. A második és harmadik osztály vörö|i| me*'
zejében hátulsó lábaira felállva fehér ofoss^o ,el^ j}oU) lábáiypt buzo-
gányt tartva szemlél hetÓ, A vért fólötti ^isak korongból pái^CEélos
kar nyúlik fel , meztelen pallóst tartva. Foszladék jobbról ar^y-kékf
balról ezü8t-v<Jrös. - , , '■,,'■:

Hetszler <malád« Heis;pler Donatus császári hadvezér J^
l687-ki országgyűlésen magyar Jt^onfiusitást nyert *).

l|ei«2ler család. Nevezetessé t^tte magát közülök ba^k*
ban gr. Ueister Sigebert császári t^iboroagy , C8« kir* tMAosoB,
hadi tanácsi eln0k, cs. kir. kamarás,, ki fóleg az l7Q3*-^1710ig tartott
Rákóczy forradalom ellenében szerze érdemeket, és 17t5/be|i,in(ii^«r
honausitást nyert ^). Született 1646-ki aug. 6-áp. jMf^halt^ I71fikU
febr 2^'én. Birta Sziléziában « Groschitzi,^ Stigerocf^sági^' i^
Kirchbergi uradalmat. Neje négy volt : a) gróf Zinzendorf Mária*
Anna « b> gróf Lamberg Margit , c) báró . Qera Sr^sábe^ ^ ég d) gróf
Katzianer Jozefa-^lojzia. ^ .. : . ; i

A család leszármazási táblázata következó *) :

0 CoUect Herald. Nro 11.
*) 1687.ki 2S, tönr. ez. .

') 171ő-ki 131. törv. czikk. A osaUd neve leggyakrabban Haisier-it^
iratik.

*) Schönfeld ; Adels-ScUematiamüs. II. Jakrg. 79.

Digitized by

Goóg'Ie

.( OlMmrteiiirH^IMIfl. M

HeisierSiegbert
(báró DaUl Kata)

I 1 1 ■ 1 1 n i^Ai I

báró GrQtfried .
(gr, yírmond' Mária- Anna)

gr. Henrik Siegbert
szül. 1646. 1 1718.

iáboniágy.
MagTw nidigma.

Rudolf Alberl

altábornagy altábornagy,

1 1771. sept 21. hadi ianáctos

(L gr. fflutnbung Eleonóra. f 1746.; bel. 1&

2. gr. Gleisbaob Mária-Jozefa) (gr. jKaunitz Gabriela)

Jáao0 Goifriod:

Tiroli tart. főnök.

1 180a sept 20.

(gr. Roeenbeigi Uralni . ;

Mária- Antónia)

I " II I A I I I I I I I Ili I M I ' II H

Janka-6»bríela Alojzia Rudolf FülQp

pozaonyi apácza. «zül. 1776. korra, tanács tábornok

t (gr. BAfbnegen Fer.) Crriltzben. azüL 1784.

1 1770. (gr, Königsegg

Aulendorf M.-Sidonia)

Mmimemmt/tUk lemáikú. Heizenstein.Otto-Felioián,
János-Kristóf, Ferdinánd az I687'kj országgyűlésen hon-
fiositattak 0-

Heydendorff csalid. Erdélyi Bzáaz ^^rcdetü csnlad, Medgyes
vidékén. 1610-ben ^) kapott nemességet. Tagjai a kormányszéknél hi-
vataloskodtak, hol tanáo3osságig vitték ; vagy Medgyes székben^ mint
1848-bao Heydendorf Károly.

Heydendorf J á n o s-A n d r á s 181 5>ben a kormányszéknél hites
jegyzA voUm

Helbarff csalid* Helburg kapitány az 1687-ki országgyü-
lésen indigenatust nyert ^

Helle CMlíd. A XVII. század végén élt Helle István, ki-
nek Borsod megyéből ^zánna2U)tt nejétől Nyirfi Erzsébettől gyermekei :
a) Rozália 1730-ki jap. 7-kétöl Níagy György i^ejcj meghalt 1784.
táján. b^Lörincz élt 1767-ben. c;) Erzsébet; és d) György.

Czimerük : a vért kék mezejében hátulsó lábain álló oroszláo,
kivont kardot tartva. A vért íblötti sisak koronáján pánczélos kar ki-

0 1687-ki 28. törr. dikk.

') Kővári : Erdély nev. osaládai, I

•) 1687.ki29.iarr.osdkk

Digitized by

Google

6«

HeUébrMtli *- HéHMiadi.

vont kardot tart , melynek közepérfil két kiterjesztett sas*8zámy nyúlik
ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Hellebrantli család* Békés éa Heves m^yei család. Kö-
zülök Hellebranth János következő családot alkotott :

János
(Platiiy Teréz)

József

Mihály

Gáspár

Annft
(Tormay)

János, volt b.-^zarvasi jegyző , Szarvas váÉés történeteit irá
le a Tudom, gyűjteményben, s külön is kiadva 1822-ben.

A múlt században Hellebranth Pál Csetneken 1787. febr. 19.én
kelt egybe Knezl Zsuzsannával.

Hellenbacli család. (Báró). Ismert törzse nemes Hellen-
bacfa Jeremiás körmöozi j<^ módú 4MMiyász, (mások szerint, vagy)
utóbb a körmöczi bányai kamaránál számvevő tiszt Ennek három fia
volt: János, János-Kristóf ^ és János-Gottfrieddel, a

két előbbi Wittebergben járta
iskoláit, s egyikök 1656. és
16584)aB értékelést adott ki
ugyanott *).

Legtöbbre vitte Hellen-
bach János-Q-ottfried,
ki 168ő-ben már Jenában az
orvosi tudorságot nyeré el.
Hazajővén, szerencsés gyógyi*
tásái az udvarhoz is utat nyi-
lának neki y és I. Leopold ki-
rálynak egy baját sikeresen
orvosolván, annak kegyelmébe
jött , s cs. k. tanácsosi czimet,
egyszersmind 1686-ban báróságot njrert^). 1694-ben Nyitra me-
gyében Tóot-Sookon , Dióson , Átrakón , Vásárdon és Qellénfalván a
Sooky és Dombay családok javaiba iktatott be , de Csetj Imre ellent-
mondása mellett *). A Rákóczy forradalomban ennek pártjához csatla-

') Ha csak e János-Kristóf nem egy János-Gottf rieddeL

') Bartholomaeides Memória Ungaromm. pag. 148.

') Haan L. Jena Hangarica. p. 19.

*) Nyitrai káptalan. Libro 8. Proth. 87. foUo 37—46. ^ t

..gitizedbyCjOOgle

koBoit , és a báayáBz-kaBmim grófja lAíi , mely miatt jéflaágait elvesz*
tette , de a szathmiri békekMés atán III. Kárdy király ismét kegyel-
mébe vette , 8 jószágait visszaadatta , és ismét bányászati fíkok Wn.
Meghalt 1728-ban.

A bárósági diplomával nyert ozimere a cialádttak ftgg61egesen
kétfelé osstott vért ; a jobbK}ldaU osztály arany mezejébM jobbról egy
kétfejű fekeée wt^ njúSik be , kiterjesztett számynyal , és mindkét fejé-
vel láthatók^; a bal^oldali ezüst mezftben egy hátulsó lábam álkt,
kettfiaíarknvörtto oroszlán balra fordulva, mászni látszatik. A vért
íblötti sisak koronájából két kiterjesztett saa^szárny kOzOtt, melyek
koziil a jobb-oldali vkirányossa fekete-arany , a bal-oldali ezüst-kék,
konmis vörito oroszlán emelkedik ki , szintén balra fordulva , és elsó
lábaival a sas-szárnyakba fogódzva Poazladék jobbról arany^ekete,
balról ezüst-vörös 0-

A esalád leszármazását muta^ a ktfvetkez5 táblásat :

Jercndás

b. János ^Gottfried

orvoa,
utóbb bánya-flTÓf.

tl7S8.

Polexina Vilhelmma

(Ujfiünny Polexina) (Földváry Mihály) C^^sday £zeoktel)

Józaef KrísitiBa

I (Rudnay Péter)

f ^ I

Ztnzsa
(báró Stainlein

Eduárd)

Dgyan e családbeli , s Györgynek fia , vagy testvére volt báró
Hellenbach Károly, kinek nejétfii Rajman Juliannától (elfibb Géozy
Imre neje volt) gyermekei: József, Klára és Julianna; s ta-
lán ennek leánya a most is élfi Karolina csillagkeresztes hölgy,
néhai Bory Miklós udv. referendarius neje.

Szintén e családból származott báró Hellenbach Zsuzsanna
Csemiczky Ferenczné a múlt század második felében.

Helmeczy család. Már 1596-ban említést lelünk e család-
ról, midfin Halmeczy János Sirok vár kapitánya volt '). Sfit e János-
nál még elfibb éltek , s valószinüleg fiséi voltak azon Helmeezy Oábor

*) GoUsoi Herald. Nro 806. és Adami Seata g^mtíL tam. IV.
*) Iftv«iiíiyHistl686-ki kiad. 452.1.

Digitized by VjOOQIC

jBS Helmatli ^ flüMiKperger.

és Andr4u9 (feák ^ kiknek 1423-báii Zemplén megyében Véke heljaégú
beu lő jobb^jrtelek és ^gy olpiiflatult házhely, egy malommal együtt
per útján ítéltetett oda 0*

E család kihalt »).

■elmmth c»alád. A Helmuth osaládból kmcreteé Helmuth
Gáipár, ki 17 l«4)an született Uj városka helységben. 1764-tfil
1781<*ig,8tomiai, bazini plébános, alesperes; 1781-töl pozsonyi, 1784-ki
július 23-tól esztergamí kanonok és nógrádi föéspeies volt. Meghalt
lüfagy^zombatban 1807-Jci mait. 1-én , kora 8d« érében. Vagyonát sze-
gényeknek és ^tatos alapítványokra hagyá ^y.

Czimere — mint egy rézmetszvény mutatja ^-* a vért udvarában
zOld téren álló galamb^ zöld olaj-ágat tartva A vért fblötti sisak koro-
nájából három struCz-toU nyúlik fel. A vért körül szokásos foezladék
hullámzik.

Hem család. Hem László és Igná^z 1790-ben emel-
tettek a nemesek sorába.

Czimerük : a vért kék mezejében zöld téren hátulsó lábain ágas*
kodó fehér egyszarvú , nyakán arany korona ragyog , melyből kétfelfil
arany láncz csüng le. Ugyan ilyen egyszarvú nyúlik fel a vért fölötti
sisak koronájából is két elefánt-ormány között , melyek közül a jobb-
oldali arany-kék, a bal-oldali vörös-ezüst. Foszladék jobbról arany-kék,
balrólezüst-vörös •).

Hemeczperger család. Hemeczperger János 1741-ki
october 28-án kelt czimeres nemes levél áltat Mária Terézia király-
asszonytól nemesittetett meg ^).

Czimere : vizírányosan kétfelé osztott vért , a felsó kék mezőben
két arany csillag ragyogd az alsó vörös mezőben egy futó agarat mutat,
melynek nyakán arany örv vati. A vért fólötti sisak koronájálxU két
egymást elfedu kiterjesztett sas-szárny emelkedik íbl : a háttérben álló
vizírányosan vörtí3*ezüstj az előtérben álló arany-kék. — Foszladék
jobbról arany -kék ^ balról ezüst-vörös.

0 Szirmay C. Zeroplin Ojot. top. 289. L

*) Ujabb id6ben ismét támadt Helmeczy nevezetű osalád , az f gykori
hirlap-szerkesztfi , s m. akadémiai tag Helmeczy Jíihály által « azonban
e nevet csak 6 vévé fel , előbbi ,Bierbrttiier* nevét születése helyéről H e 1-
in jS c z 7;T6 váliöztatráa.

') Memória Basilicae Strigoniensis. pag. 175.

*) AdamiScatagüi»tíi;«oin.IV. .

*) Collect Herald. Nro 172.

Digitized by

Google

HettCMilőcsy eMlád. Zeibplén vármegye kilútlt nemed
OBládiinak ^yike ^>

Héiicz OMlád. (Aszúpstski f). Nyitra megyei kihalt család.

1489-ben élt as2Úpataki Hencz Zsigmondnak fia Pál^.

Ugyanez idAi>en (1603-ban> ék Hencz B e n e d e k, ki ily családf-
át ^alkotoU:

Henoz Benedek
1606.
(CaaUd^ Pora)

Máté GyVigy

(Onlányi Eezaula)

1 '' "■ ' I Agtm

Ztóűh Ferencz Müd<5fl N. (TajnaYné)

1Ö41. (GoBztonyi Miklós)

Heneze c^salid. Nyitra megye nemes családainak sorában
ílL Heocze István 1837-ben Nyitra megyénél az alapitványi pénz-
tárik (Sgcmdnoka.

Hencaselffy család. (Petroveczi). Kihalt csaUuL Petroveozi
HeDGsdffy István királyi űgy-igazgató volt 151& ben ^>.

Uemdrej emaíkú. Etaülök Hendrey Pál Arad megyei táUa-
UTÓ 1841-ben kir. udvarnokká neveztetett 1812-ben a Ludovioeára
síz forintot ajánlott ^).

Uemúj család. (Gyallai). Komárom megyei kihalt család.
fijiUai H e n d y Pál 1485-ben királyi ember, gyanánt (homo régiós)
Dereztctik meg •).

■eniaCiMin csalid. Uenneman János és Sámuel-
Leopold 1794-ben I. Ferenez kidlly által nemesitettek meg ^X

Czimerük négyfelé osztott vért ; az els6 és negyedik osztály f&-
^ ttdvairában zöld téren királyi koronán hátulsó lábain arany oroszlán

0 Szirmay C. Zemplin. not. top. 82.

^ Lehoczky Stemmat. 11. 171.

*) A kiiríai levéltárban perbeli genealógia. — Lásd e munka IV. kötet
I9S- lapját is. — Hencz Györgyre vonatkoz^g Mm. Mus^ fol. lat. Nro 2340.
W ezáU : ^n^Hmoniahé Judicis Curiae 8i9fh. Bdihori f wjier írwuuttfHone certarum
^^tntntm Biruí$iaUum pro parte nobilis Qrod fiUi nobiUi cvndam Georgii Henc*^
« hikÜM octavaHbm ad InMtanÜttm S$epkam Gh0c*y faeia 1578,'*'

^) Verbóczy : Trípartitunia Elótzava.

*) 1812-ki 2-ik törv. ozik.

•) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora XI!. 27a 281.

Ő Adami Souta gentíL tom. IV. r^ ^

Digitized by VjOOQIC

•• BmmivIb — Itaiter. .

áll, eisft jobb lábinl kivont kardja h^gyéu Imrigöit ftjct tartva. A
második és harmadik osztály kék udvarában hármas fehér sziklán vMto
lábú és eafird gélya áll, csfirében arany kígyót tartm; fiSltfMe jobbról
esüst félhold , balról arany nap ragyog. A vért fóldtíi sisak katonáján
két kiterjesztett fekete sas-szárny között pánczélos kar könyököl , ezüst
buzogányt tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék.

Hennequin család. Közülök gr. Hennequin János-Károly
az 1827-ki országgyűlésen nyerte meg magyar bonfiusittatását ^).

Henney caalád« Lásd Hennyey család.

Hensch család. Henseh János 1717-ben ÜL Károly király-
tól kapta czimeres nemes levelét , mely saarínt ozimere a vért kék ud-
varában zöld térrfil fölemelkedő hármas magas fehér sziklahegy, itt-ott
bemohosodva. A vért fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki,
első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös,
balról arany-kék ').

Henter család. (Sepei sz.-iványi , nemes és báró). Gyökeres
székely család , melynek nevével a XVI. század végétU Erdély törté-
nelmében gyakrabban találkozunk.

Eredetét rendszerint az A p o r családéval kötik egybe olykép^i^
mint e munka L kötet 53. lapján iratik , hogy az áUitólog magva*
szakadt Apor István leányának Ilonának, Burczia Máté nejének
két fia maradt: István és Lukács. Amazmegtartáaz Apor nevet,
és Bálványos ura maradt ; Lukács pedig Sepei-Sz. Jvánra (Vagy tán
inkább Nagy-Ajtára) ment lakni, hol elsőbb kis Henteniek kezdek
nevezni , mig fia M á t é már csak Henter névvel marada ^).

Azonban több rendbeli táblázaton a e^lád nem Lukácstól,
hanem Dénestől hozatik le , és az ekő történelmileg ismert Henter
Gráspárt a legtöbben nem Lukács, hanem Dénes fiának iiják.

A leghasználtabb — bár sajnos, hogy nem teljes — leazármaaári
táblázat szerint következőleg ^) jő le a család :

«) 1827-ki 44. törv. czikk.
«) CoUect. Herald- Nro 666.

•) Benkó : Special. Transylv. II. -— Szegedy : Sinopsis Reg. Belae IV.
után.
•) Kővári L. Erdély ncv. aaládai. 143. 1.

Digitized by

Google

nétttcf*

I. t á b 1 a.

Gáspár

1532.

MMógy. kövei

I ^ I

Miklós
I ^ 1

Margit

1610.
(Cserey Jáaoa)

Bénm

Boldizsár

I. Benedek
1Ö83-1591.

Háromsz. f6k irály bíró.

(Burozia Apor Borbála)

Bálint

"Mihály
t 1684.

I. Péter

1649.

MiklósTári kapit.

I. András

1635.

Sepi alkirálybirő.

(Hadnagy Kata)

Gergely
a móesi ág törtse.

Jáooi
tl6Öl.
(Apafi
Auia)

l^T
(Kolkto-

tíoi
György)

ATsctina

(Mdi
László)

Pál

(Szilvási
Erzse)

I ^ 1

Gábor

(Balogh
Erzse)

'—r^ '

János
(Gyerófi

Erzse)

r-r^ »

István

(Nemes
Máriát)

Ferencz

1704.
itélómest.

(l^ikes
Eva)

II. András
1685.

(Nat,
Jttdif

Ádám
báró 1753.
(Sármasági
Krisztina)

Ádám
1764.
(petki Nagy
Bora)

Antal

szfíl. 174a 1 1824.
Udvarhelyi
íókirálybiró.

(gr. Haller Anna)

József
(Daczó
Anna)

n — "" 1

Dániel

^-7^

Dávid

1794.

I "" 1

Sándor

Mihály

(Kilényi

Sz,ékely

Eva)

Lásd folyt.
a II tábl

II. Benedek

1682.

Csiki f5kir.-biró.

(Petki Bora)

Dávid
(Káinoki Anna)

István
(Henter Teréz)

Imre
(Pataki Klára)

József
(Sándor Zsuzs.)

Jodoka Gejza

Klára
(Dániel Elek)

Anna
(b. BakovBzki
Márton)

József

báró.

(Gál Anna)

Jozefa
(Dezsófy
Mihály)

Róza

(Berzeaczey

János)

Atörzs Dénesnek fiaiközülGáspár 153 l-ben Miklósvárszék
aegbizottja Szapolyay Jánoshoz a szék kiváltságainak megerősitése
Qgyébeo ') , N.-Ajtán lakott ^ ; s t51e kezdve minden lustrán láthatni
Benter-eket, mint nagy-ajtai birtokosokat KAvári szerint pedig az is
▼iUgosnak látszik , miszerint Sepsi-Szent-Ivánt a Boldizsárnak
^íöokíja LBenedek — ki szintén Nagy- Aj tárói irá magát — (1583.)

0 A Kémet Székely Nemzet Ck>nstitutiojl. 16.

Ő Oapit. Alb. Com. Marmaroa íasc 3, Nro 9. K/$vári szerint

•igitized by

Google

kapta Apor Borbálával ^) , s6t -f- ugj^wd Kfivári — a káptalani kút-
ffik még arra is rávisznek , mikép a szén t-i váni nevet Benedeknek
fia I. András kezdé legelőször faafttsnálni ').

n. t á b 1 a.

Mih&lv UmI táblán,
(KiWni Székely Éva)

I ■■■■ —— ^1 l\ » I ^A ■ M^— — —

László Dávid

(Torma Klára) báró 1744.

(1. Lázár DroM.

Benedek 2. Petki Bora)

(Turóozi Anna)

-1

I r^ 1 Zsigmond Ferencz

János f 1788.

(zsögi Mikó Anna) (gy^ Almásy

+ 1853. ^ Anni ^

itéWmestcr. (b. Lusbszky János)

(1. Koszta Mária. ^
2. Vájna Eleonóra)

János Antal

L Benedek már lő78-ban Háromszék ffikirályhirája, 1586-baii
a fejedelmi tábla ülnöke. Valészinülég fi volt az , ki 1603-ban Seges*
várott^ mint Székely M<Szses követe halálra kinoztatott •).

Ugyanez idfiben éltek még egy Henter Benedek és Gáspár,
kik a családfán nincsenek, s kik Székely Mózsessel a Bárczán estek el ^>.

I. Benedeknek fia I. Péter 1631-ben egy primipilatust kap
Nagy-Ajtán I. Rákóczy György tfil, 1649-ben Miklósvárszék kapitánya
volt*).

I. A n drás (I. Benedeknek fia) Sepsi szék alkirálybir^a , Had-
nagy Katalintól hat férfikort ért gyermeke maradt. Ezek közül

f*ál Apaffy Mihály alatt 1662-ben megbélyegeztetett •). Ága-
zata István kis unokájában halt meg^ ,

Ferencz itélömester 1704-ben Rákóczy alatt. Mikes Évától
két fia maradt: Ádám tanácsos és udvari titkár volt, ki I753-ki

>) L Llb, Reg. §íg. Báthorí.91. l. 1Ö83. óvröl.

^) Capit Alb. Protoc. Mickaelis Barsi fasc. 69.

Ó Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 363.

*) Ugyanott V. 409.

*) Kállay Székely nemz. 261.

•) Kazy História R. H. Ubro Vili.

Digitized by VjOOQIC

nfenfe^l

é«

rjúrioH <^j

noT. 26-áa bárőságra emeltétett. Unokájk A n t a 1 (szül. 1748. f ÍSH.
janius 30-ári) cs. Icií. kamarád , és üdvarhelysíék fSfeiráljrbff ája , és a
Jézus-rend vitéze, a Kis-KükülM meHett fekvA szent-demeterí kastély
kertjében, hol ákkof lakott, * \^

minden gyermeke születésére
egy fenyőt ühete. öyermekei
kOzt öt leány van, mint a
táUázat matatja. Egyetlen 6a
J ó 2 9 e f Erdély legjöMr gaz*
dünak egyiké. „Udvarának'^ '
kapuja Keleihentetkén ,' ' 6s-
magyan-osan -^ ínint irjá K8-
véri — mindennek' i&titi áll. ^'
Királyi hivatalos , de Vásár-
hely févén alegmesszibb hely,
hová kimegy , az országgyü^
léseken nem jelene meg. Jó
hazafi , és a2 irodalom íAélég
hwátja.'^

Ferencz itélÖmesternek másik fia József megmaradt nemesnek,
ennek unokája Dávid 1794-foen Doboka vármegye alszolgabirája.

II. András (I. Andrásnak fia) 1680-ban Tököly ellen ^áboro-
zott ^. Nagy Judittól fiai nem maradtak.

M i h á 1 y (I. Andrásnak fia) a Rákóczy forradalomban tábornok
és követ a portára '). Kiléni Székely Évától két fia maradt : László
és D á V i d. — Amannak ága megmaradt a nemesi renden , és -r- mint
I táblázat mutatja — lenyúlik egész a jelenig. Legvégén János áll,
ki 1846-ban lett itélömester', és 1863-ban halt meg. — Dávid 1744-
ben báróságra emeltetett, és ámbár két nejétől (1. Lázár Druzslaqnától
és 2. Petki Borbálától) két fia : Zsigmond és Ferencz maradt;
ágazata Ferencz fiában, (ki í732-ben született), és Háromszék fők irály-
birája volt, I78d-ki febr. 1-én kihalt. Ferencznek Anna nevű leánya
báró Lusinszky János neje Ifin.

11. B e n e d e k (I. Andrásnak fia) Apaűy i^l^tt taoácsos, 1682-ben
Csiki fökirálybiró, 1695-ben udvari titkár *), A I^kóczy forradalomkor

') Cwrey Mik. Hisi 157. 1.
*) Ugyanott 257. 326. 455. 1.
<) Kállay Bzékely Nemz. 251.

Digitized by

Google

94 Hemiyey -^ Hr^bdk.

eooek hive. Végével fegyelemmel j6 han Moldvából '> P^tki Sorától
Dávid fiamHrl^lt, kinek ágft táblázatunkon Józsefben a Sándor
Zfuzj^nna férjében és gyermekében éL

A család ősfészkét: Szent-Ivánt nemes H^t^r Jói^a^ birja
Sámuellel, kit hiányos nemzékrendünkön nem láthatunk, A niási|(
családfészket Nagy-Ajtát Henter Sándor lakji^. János (f 1853:ban>
ága Csíkban székel,

A család egy másik ága , mely a táblázaton szentén nei3(i lelhetfi,
gzcréiíyebb körre szorítva következőket mutatá fel: He^tí|f Dávidol^
háromszéki aljegyzőt, Ignáczot a fisealis D^ectorat^nál tisztet,
Laj ost guberoialis írnokot 1794-b61; — tová^jbá Farkiajit Kplqfr^
megyei árvaszéki ülnököt és Doboka megyééi rectiiioator biztost, Zsig-
mondot szinten Doboka vármegyei rectíf. biztotst l&l^<fböL Ug;^-
ott rectíf. biztos 1847-ben Henter László is*).

A család e^ímere — raint följebb a metszvény muta|tjfk -— a vért
felsfi részének közepéről lefelé két domborúan r^útos vonal fUi^l
három felé osztatík ; az alsó osztálynak, melyavérl^ ajyáról pirafn^ alak*
ban nyűUk fel, kék udvarában zöld téren egy aranykoronán álló^ egyik
felemelt lábában kövecset tartó , és nyakán átnyilazott daru áU A vért
felsó két osztálya vörös mezőt mutat , melyek közül a jobb-oldaliban
kivont kard , a balban iró-toll látható. A vért fölött koronás sisak áll.
Foszladék jobbról arany* vörös, balról ezüst-kék.

Heiinyey család. Hennyey család (néhol irva Heaney-
nek is) Zemplén vármegye kihalt családainak egyike ^),

Hennyey János Patócsi Ferenczriek egyik lovas hadnagya volt,
és kitünÓen harczolt Csállya vára ostromában lőőí^ben ^).

Henz^yey Miklósnak Dombay Annától született leányit Hen-
nyey Margit Zeleméri Kamarás Miklósnak neje volt 1569-ben *).

Hennyey nevű család jelenleg Sopron megye nemes családaí
között említtetik Fényes Elek Geographiájában.

Heöbök családi. (Felsfi-Ori). Vas megyei azon hatvannégy
család egyike, melyek 1582-ben Felsö-ör helységre uj adománylevelet
nyertek. (Lásd Zdmbó család).

0 Kövárí id. h. 114.

') Ar 1847-ki országos tiszti névtár szerint pedig Fejér megyében sze-
gények ügyvédét Henter Imrét b o d o k i előnévvel találjak.
') Szirmay C. Zemplin not top. 82.
*) Istvánffy Libro XVII.
^) Szirmay C. Ugocsa p. 84. Lehoozky Stemmat. IL 171.

Digitized by VjOOQIC

Hedlgyl - BertorstelB. •$

■eMsyi €*alád. Kilialt oaaUd, melyfaN a XVi. száladban
élt HeOlgliy Gáspár Njitra vároi^^e provisora, kinek C&ery Mihály
nejével Viskelety Juliannád együtt Pozsony megyei Ónfalván lekvA
birtokát 1610-ben visszaereszté ^y Ugy látszik e Gáspárnak fiai voltak
HeOlghy Ferencz és ü. Gáspár, kik 1676-ban Komárom megyei
birtokukat LAgört Mohy Istvánnak adák el ^).

EmUtettlL Gáspár, ki 1654-ben Hölgyi Jánossal zálog-
birtokot szerze^), — 1665-ki január 12-én kin személynök 16n ^). E
Gáspárnak leánya Anna Berényi Péternek hitvese volt , és ugy lát-
szik — benne az egyik ágazat enyészett el.

A HeOlgyi családnak egy másik ágazata , mely törzsérM Már-:
tonról Martinovicsnak is neveztetett, igy sarjadzott le ;

György

i "^ I

Jakal>

Mátyás

A véglzén álló Heölgyi máskép Martinovics Mátyás Pozsony
megyei Körtvélyes helységbeli per alatti birtokrészét örökösen Csery
Mihálynak vállá be ^).

Herberstein csalid. Jelenleg Ausztriában és porosz Szilé-
ziában laknak és birnak. Őseik közülHerbersteinVaikard^Adám, János,
Zsigmond , kik részben a bányászatnál voltak hazánkban alkalmazva,
I609-b«i honfiusitást nyertek ^),

Késfibb 1687-ben Herberstein Ferdinand-Krnő, János-Kristóf és
János-Frigyes nyertek magyar honfiusitást ; de ugy látszik azon ága-
zathoz tartoztak, melynek már magvaszakadt '').

Őseik közül báró Herberstein Zsigmond már It. Lajos király
alatt hazánkban követséget viselt Miksa császár részérói ^).

*) Nyitrai káptalan Faac SS. NfO 124. és Esztergám i káptalan Libro 11.
foL264.

^ Fényes : Komárom várm. 114.

«) Pray : Maa. tom. IV. pag. 138. Z62--3^

*) £redeti oklevél

*) Entergami kápi Libro IL foL 1A7.

Ó 1609 ki 77. törv. cau

'J 1687-ki 28. törv. ez.

*) L. Kovadiioh Sonpt. Minor. ^ t

Digitized by VjOOQlC

HerMeg caMkú. (Szekosfii f). Mint itt Mjéhb (a 74. lapon
láthatjuk) a Hederváry családdal egjr kttEös tOrz$böl ered Ttosse
H e a r i k bán volt , kitől néhány iaen ketdett sarjadzi^ni a cealádf A ^) :

Henrik Un

- • '! '

I. Péter
Herczeg
132Í. ' '

Jteó4

Mijrtós ...

. ' n.Jinm' :
vajda. , ,
Tamássy nevű.
1888. tl4ia. /

' ' 11. Péter '
1848.
Bodrog V. föisp.

' lUM FUU5p Pál
Boszniai püspök 1437. 1437—1468.

' UjkIó < Henrik '
1437. 1427.

A táblázaton állók közül It P é t e r 1343-ban Bodrog vármegye
főispánja volt , midfin Giletí Miklós nádor a Bodrog városában tartott
nádori törvényszék alkalmával öt Gál pécsi kanonok panaszára jószá-
gain a vámszedés megszüntetésében elmarasztalta. Fiai : Rafael
1444-ben lett boszniai püspök, éskötélezé magát a törökök elleni hadba
menetelre. Testvérei : F ü 1 ö p (gyakran P h i 1 p e s-nek irva) és P á 1 ,
kik 1437-ben Hederváry Lörincz nádorral perlének, tésöbb megegyez-
vén, Hód és Vásárhely birtokába jutottak illetéktelenül, mitől azonban
késfibb elestek ') - -

Emiitett Pál 1468-ban Mátyás király, ipelíett kezességet vállalt.

Mint a következők mutatják, a fólebbi táblázat hiányos, mert
előbb megszakad, mint sem a család elenyészett Még a H e r c z e g-ek
jóval tovább virágzottak. Herczeg Miklós Mátyás király korában
főpohárnok volt, 1459-ben ő is felesküdt nevezett király hűségére^
midőn egynémelyek Miksa császár pártjára térének.

Herozeg Ferencz 1505-ben Baranya vármegyét képviselte a
rákosi országgyűlésen *).

H. Miklós 1526-ban Mohácsnál harczol és fogságba esett,
honnan később kiszabadult, Szolimán Őt lovasul, ii^yyerestül szabadon
bocsátván.

0 Fejér Cod. Diplom. tom. X. voL VII. p* 894.

») Fejérnél id. h. Rafael, Fülöp, Pál, világosan Péter feaíul irat-
nak , ellenben 1450-ben efsy oklevélben (lásd Teleki Hunyadiak kora X. kötet.
248—256. 1.) Lászlónak fiaiul mondatnak ; a két hely tigy egyeztethető , hogy
talán Láazlónak csupán fogadott fiaiul tekintendők.

•) Jászay : A magyar nemzet napjai a moháosi véaz után. t§7. 1.

.gitizedby Google

■er«iÉg — Mr A. ti

HeroKeglmre 1527-beB jelen Tolt I. Ferdinánd király koronáz-
tatásán, 8 akkor lett udvarmesterré.

Ezután nemsokára a család kihalt.

A család Szekcsörfil irta el^nevét , és ezenfelül több adomá-
Bya8 birtoka is volt, igy nyerte többek közt 1464'ben is Trewtl Miklós
migszakadtán ennek birtokait másokkal együtt.

nercmeg CMlád. (Máskép Panajuth). Herczeg máskép Pa-
oftjnth Pál Uunyad vármegyétfii 1831-ki június 10-én nyert nemesi
bizonyítványt nyert, mely Krassó vármegyében 1832-ki január 21-én
kihirdettetett, azonban 1835-ki aug. 19-én tartott közgyűlésben a ne-
nesek sorából kitörültetett 0.

Heresey cmalád. Zemplén vármegye nemes családa. Herczeg
György 1608-ban birta Szög helységet *).

Herczer családi. 1790-ben Herczer Ferencz czimeres
oeiies levelet nyert.

Czimere következfi : a vért arany udvart, és abban kétfejű fekete
fut mutat kiterjesztett szárnyakkal ; a vért aljáról egy kék piramis
njúlik fel ugy , hogy annak felsfi része és hegye a fekete sast kétfelé
osKtra a vért felsfi részéig ér , s abban királyi korona tetején egy piros
m látszik. A vért íblötti sisak koronáján egyfejü fekete sas áll kiter-
jesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról arany-fekete, balról arany-
kék*).

Herdb €;sal4d. Herdh A u t a 1 és Nep. János 179 1 -ki april
%^ Florenczben kelt czimeres levélben 11. Leopold király által ne-
veltettek meg; és nemes levelük 1792-ki april SO-án Krassó váraae-
gyében hirdettetett ki.

Czimere : négyfelé osztott vért ; az elsfi és negyedik osztály kék
odnrában egy négyszögletű kövekből épült bástya , kapuval ellátva,
lUiató , tetején lángoló tűz ég , az udvar két oldaláról rézsútosan föl-
felé (gúla alakban) szögletben végzfidfi arany csikolat , és a fölött jobb-
ról ezüst félhold , balról arany csillag ragyog. A második és harmadik
<tttily arany mezejében zöld téren hátulsó lábain álló ezüst grif van,
clai jobb lábában kivont kardja végén levágott törökfejet tartva.
Ugyan ilyen grif nfil ki a vért fölötti sisak koronájából is. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *).

*) KrtLsaó várm. Jegyzőkönyv 2377. sxtoi alatt

') Szirmay C. ZerapHn noi top. 112. 296.

•) Adami Scata gentil. tom. IV.

*) Adami Soata gentil. tom. IV. f^^^rrT/^

•8 HvrilfB — brényf .

A nemesaég-szerzfinek utódai jelenleg is nagyobb réasben állami
hivatalnokok. F e r e n c z Krassó m^^ében lakik Dognáoakán.

Herdon család. Zemplén vármegye armalista nemes csa-
ládainak egyike 0*

Herdowicli család. Herdovios János 1757-ben nemealttetett
meg Mária Terézia király-asszonytól ')*

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren álló daru , ibiemelt
egyik lábában golyót tartva. A paizs felső résjiét háromszorosan arany-
vörös koczkás csikolat foglalja el. A vért fölötti sisak koronájából két
kék kiterjesztett sas-szárny emelkedik ki, mindeniken rézsútosan a vért
felső részbeli arany-vörös koczkás csikolat látszik. Foszladék jobbról
arany-vörös, balról ezüst-kéL

Herédy család. (Herédi f). Nógrád megyében birta Heréd
helységet, onnan vette nevét és elönevét.

Közülök Mihály 1598-ban Nógrád megyének szolgabirája volt ^).

1601-ben Herédy Mihály tiltakozik Herédy idősb Mihály
és György ellen Heréd helységnek — melyhez neki is joga volt —
elzálogitása miatt ^).

Herédy Mihály 1647-ben Hont megye szolgabirája volt^), a
utánna ugy látszik — nemsokára a család elenyészett.

Herendlch család* Herendich máskép Apotheca-
r i u s nevű család Zemplén megye kihalt armalista nemesei közé szá*
mittatik %

Herényi család. (Breznóbányai). Breznóbányai Herényi
(vagy Hereni) András testvérével Istvánnal , és fiaival Illéssel s Ist-
vánnal 1612-ben nemesittetett meg '').

C z i m e r ö k : Delfin és horgony.

Közülök Herényi András Nógrád vármegyében Tamássiban
született. 1762-ben Altorfon, utóbb Jenában tanult , 1764-ben lónya*
bányai evang. lelkész lón ^}.

Herényi család bir Gömör megyei Bikkszög helységből '>

*) Szirmay C. Zemplin uot. top. p. 112.

») CoUect Herald. Nro 58.

') Protoo. C. Neograd. anni 1598.

•) Ugyanaz I601-ik évről.

*) 1647-ki 153. törv. ez.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 64.

'') Lehoozky Stemniai II. 171.

') Jena Hungarioa. p. 72.

•) Fényes Geogr. Szótár 1. 133.

Digitized by VjOOQIC

■ereyei. M

■ereptí család. Erdély ésaláda, melynek tagjai nagyobbára
p^i és tanári pályán szerepeltek , s fSleg az egyházi szónoklat terén
tontek fel.

A XVI. században M.- Vásárhelyt lakának , midfin 159ő-ben He-
repei Gergely gyalogsági alhadnagy volt 0-

Már a muIt század második felében 1771-ben Herepei István
al-pestesi lelkész (dfibb Losádi) , s egyszersmind senior , irt verseket
is ^. Már atyja , sfit tán nagy-atyja is mint al-pestesi pap , és Himyad
ker. reform, esperes volt. T61e a családfa következőleg sarjadzott le ') :

István

1771.

pestesi pap.

Ádám Jázios László f

+ 1811. tájb. 1 1812. kolosvári pap.

Enyedi tanár. Kolosvárí tanár. (Hermán 1.)

I rT' I (Méhes Zsuzsa)

Ádám

I — "^ 1

Károly Gergely

vízaknai pap. kolosvári pap.

(Rrizbai Kata) (Barthos Eszter)

Károly Ödön (Jejza Otlo Gergely Ádám

jjA dám, János és László testvérek alapítják — * úgymond
EAvári — Erdélyben az egyházi szónoklat mai népszerű jellegét.'^

Ádámtól mint nagy-enyedi történet- tanártól több ily tárgyú
kézirat maradt hátra , melyek azonban az enyedi CoUegium könyvtárá-
val elpusztultak.

János eUbb szászvárosi, utóbb vízaknai lelkész; végre hittani
tanár Kolosvárott. A szerencsétlen báró Radák Póli felett oly gyász-
beszédet monda, hogy Kolosvár úrhölgyei egy szelenczében 100 darab
aranynyal tisztelték meg. Mint Írótól Egyházi történelem maradt föl
kéziratban.

László lángész volt , ki rögtönzött beszédeivel bámulásra ra-
gadta Kolosvár hallgatóit. Utóbb Szathmárra ment lelkésznek.

Károly 1825-ben lett kolosvári lelkész , 1836-ban N.-Enyeden
hittani tanár ; végre az ágost. evang. püspökség alatti y s lutherán ^)

0 Nagy Szabó Fer. Memorialeja. Gr. Mikó Erdélyi történelmi adatok.
L köt. 44. lap.

*) Benkó : Transylvania Generális II. 370.
0 Kóvári : Erdély nev. osaládai. 115. l
•} Kővári id h, 116.

Digilf « by VjOOQIC

100 Hérgées -* Berlelii.

papok nagy jövedelmében részes vizaknaí papságra ment , hol jelenleg
is él. Munkája: ,,A Nagy^Enyedi Collegium története^^
kéziratban hever.

Gergely 1830-ban Dézsen káplán, 18d2-ben ott, 183ő-ben
Kolosvárott lön lelkészszé. 1846-ban kiadta „Alkalmi beszédei t.^^
Jelenleg — irja Kővári — dr. Wolfahrt uj testamentomának magya-
rázatán dolgozik Incze Dániellel , melynek első kötete 1852-ben jelent
meg, s utóbb a többi is.

Hérg^écz C9al4d« Hérgécz Mátyás, János és András
1712-ben III. Károly király által emeltettek nemesi rangra 0*

Czimerök : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló,
kettős farkú arany oroszlán, ragadó helyzetben, kioltott piros nyelvvel ;
fölötte jobbról és balról egy-egy arany csillag ragyog. A vért fölötti
sisak koronáján pánczélos kar könyököl, három fehér liliom-szálat
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család 1776-ban Békés megyéből vett ki nemesi bizonyítványt.

Heriez család. Ung megyei nemes család. Hericz Márton
1730-ban a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke, ily családfát alkota :

Hericz Márton
(Brezinay Erzse)
I ^ í

Imre
I '^ 1

József

ld05.

Hericz nevű családból Pera, Jova, Lapadát, Nikola
Arad megye nemesei sorában foglaltatnak.

Harlng család. Hering Ignácz közalapitványi ügyész
^ 1842-ben emeltetett nemességre *).

Herkály család. Heves vármegyei nemes család, közbir-
tokos azon megyei Németmezö pusztán ^).

Herke család. Borsod vármegye nemeseinek sorában emlit-
tetik Fényes E. Geographiájában.

Herleiii család. Herlein Xav. Ferencz 1746-ban
Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét.

Czimere : a vért zöld udvarában egy a vért mindkét oldaláról
rézsútosan (felforditott V alakban) felnyúló s szegletien végződő ezüst

0 .Collect Herald. Nro 682.

») Lásd „Világ" polii hírlap 1842-ki évi 33. szám.

») Fényes Geogr. szótór III. 130.

'' '' ,\ Digitized by VjOOQ IC

Herlieli ^ Hetmanii. ÍM

csikolat , melynek szOgletében egy kinyílt vörös rózsa , és az oldalokon
egy-egy zöld nád látható. A csikolat alatt ezüst horgony álL A vért
firtötti sisak koronáján három struoz-toll (zöld , fehér , vörös) lengedez.
Foazladék jobbról zöld-ezüst, balról 2öld-vörÖs >)

Herlich család. Herlich Fülöp 1647-ki jun. 3-án kelt
czimeres levélben a B ez egh és U r b á n y családdal ^yütt III. Fer-
dinánd király által nemesittetett meg; és armalis levelük 165! -ki
Biart. dO-án Zólyom megyében hirdettetett ki ').

Hermann család Hermann Gry örgy 1719-ben III. Károly
király által emeltetett a nemesek sorába ^).

Czimere : a vért kék udvarában zöld dombon királyi korona , s
azon vörösbe öltözött kar könyököl, arany-markolatu kivont kardot
tartvsu A vért íbiötti sisak koronájából karó mellett szóUö-tóke zöldéi,
s róla két (Urt saölA csüng le. Fbszladék jobbról ezüst-vörös , balról
aranj-kék.

Hermann nevű családot (s tán ^n ezt) mntat a következő nem-
sékrendi töredék:

Hermann N.
Istvln Ferencz

Antal József János Mihály Imre

08. kir. kapiiány. váoxi kanonok

186a

An t al OS. kir. kapitány és Somogy vármegyei táblabíró Somogy
megyétől 1828-ki sept 22-én vett ki nemességéről bizony itványt

József plébános, jelenleg váczi kanonok testvéreivel együtt
1831-ki apríl 20-án Nógrád megyében hirdetteté ki nemességét 0.

Hermann család. Hermann István 1791-ben II. Leopold
királytól czimeres nemes levelet nyert , s ilyen ozimert : a vért felsó
réaz^Dek közepéről kiinduló kettős rézsútosan domború vpnal által
(melyek egyike a jobb , másika a bal oldal közepéig ér) három részre
oszlik. Az alsó gúla alakú osztály kék udvarában királyi korona , s a
fidött arany csillag ragyog. A jobb-oldali felső osztály ezüst mezejében
hátulsó lábain egy fekete medve áll, első lábával buzogányt tartva.
A bal-oldali felső osztály vörös udvarában hátulsó lábain arany orosz-
lán áll , első jobb lábával kivont kardot tartva. A vért íblötti sisak

') Adami Souta gentil. t lY. és Burgiialler Golleciio Inaign. nob. Hung.

*) Zólyom vármegye l^l*ki jegyzökönyve.

•) CoUsoi Herald. Kro 892.

*) Jegyzőkönyv Ö6d. »ám alaU* ^ ,

Digitized by VjOOQIC

loa BermaiiA.

koronájából szintén arany oroszlán emelkedik ki , kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról ezüst^Örös, balról aranj-kék 0.

Herinann család. (Máskép Szabó). Hermann máskép
Szabó János 18 16-ki június 10-én Temes megyétől nyert nemesi
bizonyitványát 1820-ki october 23-án Krassó megyében hirdetteté ki,
azonban ez utóbbi megyében jelenleg már e család nem létez.

Hermann család. Az elóbbiektól különbözA Hermann csa-
lád az , melynek czimere négyfelé osztott vért Az első és negyedik
osztály arany mezejében egy ágaskodó fekete vadkecske látszik. A
második és harmadik osztály vörös mezejében zöld halmon arany koro-
nából egy fehér öltönyü arany szárnyú angyal emelkedik ki , s jobb
kezében kivont pallost tart A vért fólötti síssJl koronáján zöld halmon
vörös csArű és lábú fehér galamb áll , csórében zöld gallyat tartva,
körüle két kiterjesztett sas-szárny lebeg: a jobb-oldali vizirányosan
félig ezüst, félig vörös, a másik félig arany, félig ezüst. Foszladék jobb-
ról arany-fekete, balról ezüst-vörös *).

E család — ugy látszik — Pozsony megyében lakozott.

Hermann család. Erdélynek is volt Hermann nevű családjai
mely Nürnbergből származott be , és ott tizenkét izén át rendszerint
hosszú életkort élve, a múlt században halt ki.

Szebenben a disznódi kapu lerontásakor Hermann szobrát régi
helyérÓl az evang. tanodába tévén át , ez alkalommal a következó le-
származási kimutatás ') jött napfényre :

Hermán 1080- ban született Nürnbergben , és 1 143-ban Gteyuk
király által hivattatván be, Szebent épité , mely róla Hermann-*
stadt-nak neveztetik. 1165-ben kora 85-ik évében egy fiúnak atyja
lón. Meghalt 1205-ben.

Fia s utódai évszerint igy következnek :

H. Hermán szül. 1165-ben. Meghalt 1280. kora 115. évében.

m. Hermán szüL 1226. megh. 1321. kora 96. évében.

Miklós szül. 1274. megh. 1394. kora 120. évében.

IV. Hermán szül. 1343. megh. 1440. kora 105.

V. Hermán szül. 1402. megh. 1520. kora 118.
Miklós szül. 1476. megh. 1588. kora 112. évében.

') Adami Scuta geniil. tom. IV.

') Borgstaller : Collectio Insign. nob. Hung.

•} A Sieb. Boté után a Magyar Fntír lŐ5Őki 208. stáma Török Antal
közlése szerint. — Hermán nemzetségról emlékezik m6r IV. Béla 12G5-ki ok-
levele is. Lásd Katona: Hist. Critia tom. V I. p. 230. ^ j

Digitized by VjOOQIC

Hermánál — Hersehlng. lOS

György született 1539-ben. Meghalt 1634. kora 95. évében.

Márton szül. 1607. megh. 1660. kora 53.

György szül. 1634. megh. 1714. kora 80.

Márton szül. 1672. megh. 1749. kora 77.

György szül. 1710. megh. 1764 kora 54.

Sámuel szüL 1738. kihalt.

E leszármazásban feltünft azon hoBszú életkor , melyet a család
tagjai a XIV.— XVL század - állitólag — megéltek ; még feltünfibb
f^Sj hogy az ntódok születési ideje rendszerint atyjaik oly idfis ko-
rára esik, midőn azok életidejöknek már 80 — 85-ik évét is betölték.

Hermányl csalAd. Zemplén vármegye czimer-Ieveles csa-

Hevo^es család, Herovios Bernát, József és Sándor
1790-ben nyertek czimeres nemes levelet.

Gzimerök : a véri vörös mezejében hátalsó lábain álló , koronás
febér egyszarvú, mely elsA lábaival egy arany-markolatu kivont pallost
tm Fölötte jobbról arany félhold , babról arany csillag ragyog. A vért
feletti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a
lárt ^yszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst*
Tőrös*).

Herovics Sándor 1838-ban Vas vármegye alszolgabirája volt.

■erpai csal&d. Herpai Mihály 1754-ben Mária Terézia
Urátjasseony által emeltetett nemességre ^).

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren álló magyar vitéz,
TörOsbe (dtözve , lábain sárga -csizma, fején prémes (vörös lefíiggös)
blpag, hátán panyókásan párducz-bór csüng, jobb kezében kivont
kirdot, a balban tojásdad alakú patzsot tart , melyen arany betűkkel e
aó: „Fide" olvasható. A vért íbiöttí sisak koronájából két kiterjesz*
tett fekete sas-szárny között egészen a kirt magyar vitéz szemlélhető.
Fopzladék jobbról arany-kék, babról ezüst-vörös.

■eraclilng; család. Hersching János-Arnold 1733-ki
jttQttrhaa kelt ezimerés nemes levélben IIL Károly király által nyerte
niegnemesittetését ^).

Czimere: vizirányosan kétfelé — kék és vörös udvarra osztott
vért, melyben ezüst sziklán hátulsó lábain arany oroszlán áll, kettós-
Í»Aii hátra felkondoritva , elsó jobb lábával kivont kardot , a balban

') Szirmay C. Zemplin not. top. p. 112.
^ Adami Souia gentil. tom. lY .
>) CoUeci Herara. Kro 260.
^) Ck>ll«ot. Herald. Nro 298.

Digitized by

Google

104 Herter — Hertoteady*

pedig egy hatszögletű arany csillagot tartva. A vért fólötti sisak koro-
nája fölött két kiterjesztett sas-szárny között (melyek közül a jobb-
oldali vizirányosan félig kék félig arany, a másik félig arany félig kék)
a vértbeli csillag ragyog. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-
vörös.

A család Baranya vármegyében viselt megyei hivatalokat. Her-
sching Gáspár 1758-ban 0) Hersching János pedig 1760-ban ^)
Baranya vármegye alispánja volt.

Utóbbi idóben Ugocsa megyében loljükaosaládot. Hersching
György 1806-ben Ugocsa vármegye számvevője , közbirtokos Ne*
vetlenCftluban *).

Herser család. Erdélyi szász család. Brassói Herser Jánoa
1607-ben Bornemisza Boldizsárral fejedelmi beleegyeiéa mellett cse-
rélt jószágot •).

Herszényi cmBlká. (Herszényi). Erdélyben Fagaras vidék
hasonnevű falujáról irja vezeték- s el&nevét. Eldfidei HavasalfoldrAl
beszármazott b o j é r-ok lehettek ; mert Nádasdi Anna Majláth btván
vajda özvegye, B o r c z á n bojér maradékinak emliti MátétésMár-
k o t, adván nekik herszényi és több jószágrészekre 16&6*baa ujttoit
adománylevelet , melynek azonban eredetije elégett ^).

Közülök Herszényi György 1816-ben Fogaras vidék ülnöke.

Jelenleg élnek: József (1847-ben alszcdgabiró}} György
(ugyanakkor rectif. biztos Fogarasban);^ Sámu.el (1847-bcnatarto*
mányi biztosságnál szolgált) stb.

Hertelendy család. (Hertelendi és vindomyalaki> ősi
fészke Zala vármegye , hol a család fis elei — Zala megye Uzonyit*
ványa szerint — még 1524-ben és lő43-baft Vindornya vagyis
Pusztalaki akkor pusztát , jelenleg helységet s több ingatlan ne-
mesi fekvA vagyont királyi adomány mellett birtak , és eien és egyéb
ösi javaikon azok osztoztanak ia Az id6k viszontagságai , de fSleg pe-
dig az 1711-ki tűzveszély alkalmával Némethujvároti nemtá ingatlan
birtokaikról törvényes jogaikat bizonyító okmányaiknak elenyésaése
után, 1718-ban III. Károly királytól uj királyi adományt nyertek.

<) Lehoozky Siemmaft. L p. 188.
*) Eredeti okmány szerint.
») Szirmay C. Ugocsa. p. 62. 171.
*) Kállay Székely nemz. 237. lap.

^) Török Antal ur közlése szerint a báró Bornemisza oaalád levéltárában
okiratok.

Digitized by VjOOQIC

Hert4M4y»

U6vél a család több ágra szakadrán , több más vármegyébe is
dterjcdett; igy már 1608— 18Sl6-ben ') Hertelendy Ambrus Vas
várai^ének szolgablrája volt

1650-ben élt Hertelendy Zsigmond, ki anyja Mesterházy
Ásna után birtokos volt Alsó-Mesteriben (Vas vármegyében).

A múlt században Zala megyében a család tagjai közül Herte-
lendy György 1762-ben szolgabiró volt. Ennek fia Hl. György
ogTioicon megyében (1822.) alispán ; testvére Mihály elAbb (1787.)
ktmtrai ügyész Kis-Komáromban , utóbb kir. tanácsos volt.

József (U. Györgynek fia) nóül vévén ecskai Lázár Kata-
lint, Torontál vármegyébe telepedett, ott (1787— 1803-ban) alispán,
otóbb kir. tanácsos és arany-sarkantyús vitéz lón , kinek családja Xo-
nntil m^^ében Urtokán lakik.

A Torontál megyei ágazatnak leszármazási táblája következó :

Hertelendy I. György

' íTgÍ

17
Zala V. szolgabiró.

III. György
Zala V. alispán.

Mihály
kir. tanács.

József

k!r. tanácsos ,

arany-sark. vitéz,

Toron tál v. alispán.

(Ecskai Lázár Kata)

Károly
oal. 1786.

^ k. kam. kapii

(Hrabovfldty

Leopoldin)

Ignáoz
szül 1789.

tl866.

Toron tál v.

főispán ,

OS. kir. kam.

udv. tanács.

(2ioher Anna)

Miksa

szül. 1792.

Torontál várm.

követe.
(beodrai Kará-
csonyi Mária}

I ^ 1

Gyula

Jozefln Antónia

(Heyde (b. LebzeHem
őrnagy altábornagy)
özvegye)

Katalin

(gr. Hadik

Gusztáv)

Imre

József
(«TodiBakoZajda)

Maihild
(Debreczeny)

Hermine

A Torontál megyébe költözött Józsefnek nejétől ecskai Lázár
Ettilintól Öt eyerineke született :

0 ie06-ki 16. - leiS-ki a - leiS-tó 49. törv. oz. éa eredeti ok»*n|f)QQ|^

10«

Hertelendy.

ímm

a) K á r 0 1 y született 1786-ban , meghalt 1867-ben ; cs. kir. ka-
marás és kapitány volt. Nejétől hrabovaí Hrabovszky Leopoldinától
gyermekei : 1. J ó z s e f , kinek neje divodi Bakó Zajda ; 2. M a t h i 1 d
Debreczenyné j 3. H e r m i n e.

b) Ignácz szül. 1789-ben, a megyei hivatalos pályán Torontál

vármegye fAispánságaig vivé,
egyszersmind cs. kir. kamarás,
udvari tanácsos voll Meghalt
1 856-ban. Zichrer Anna nejé-
tói gyermekei: 1. Katalin
gr. Hadik Gusztáv neje, és
Imre.

c) Miksa szül. 1792-
ben, Torontál megyének al-
ispánja , és az 1 832/35- és
1839/io-ki országgyűlésen kö-
vete volt. — Nejétől beodrai
Karácsony Máriától született
fia Gyula.

d) J 0 z e f i ne , Heyde ómagy özvegye ; — és

e) Antónia, báró Lebzeltern altábornagy neje.

A Torontáli ág ezen megyében birja Bocsár helységet , melyet
Hertelendy József 1803 ki július 8-án I. Ferencz királytól mint a
szent koronára szállt birtokot 73,329 forint 4 kr.-nak letétele mellett
királyi adományban nyert fiu ágra 0.

A Zala vármegyében maradt ágazatból egyik Hertelendy N.
1787-ben a Dunántúli ker. tábla titkára volt.

Hertelendy Károly az 1839-ki országgyűlésen Zala vármegye
követe.

Imre 1837-ben Zala vármegye fószolgabirája.

Kálmán ugyanott 1844-ben alszolgabiró volt.

Legmaradandóbb emléket szerzett magának Hertelendy Gábor
fóhadvezéri helyettes , és Mária Terézia rendének lovagja. Született
1748-ban. A hadi pályát közlegénységen kezdé, s Ötvennégy évi szol-
gálata közben kimutatott bátor vitézségeért , mely idó alatt sok vesze-
delmes sebeket kapott, fóhadvezéri helyettességre emeltetett. Els6
ezredese volt a nádori huszár-ezrednek, annak felállitásakor 1800-ban.

0 Hiteles okiratok szerint

Digitized by

Google

Hertneky — Helhei. 107

Mohait 1826-ki június 16-án Gyöngyi^sön ^). Emlékét egy magyar
lelkes induló zene-dallam is fentartja.

A család czímere — mint fbljebb a metszvény ábrázolja — a
rért kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló
oroszlán , kinyújtott elsó lábával arany koronát tart ; a korona alatt, a
két oroszlán között , egy nyil látszik lefelé forditva , és egy könyökben
meghajtott karon átütve. A vért fölött ötgombos korona, és azon ismét
a koronás sisak látszik , mely fölött fészkén tilÓ és fiait vérével tápláló
pellikán kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet szokásos fősz-*
1ad& veszi körül.

Herineky család. E század elején Ugocsa vármegyében
Nevetlenfaluban közbirtokos HertnekyFerencz*).

Heteley caalád. Kihalt család , melyból Hetéig Mihály
1514-ben Tokaj várparancsnoka volt *).

üétháMl család. Ismeretessé lón Héthársi János, kinek
Zsigmond király 142ő-ben a körmöczbányai malmot zálogba adá.

Hetbei caal4d. Már Salamon király korában fóispánságot
viselt egy H e t h e i nevezetű (1067-ben). Ugyancsak a Hethei család-
ból származott iratik azon V á c z nevű remete, ki nevezett király alatt
Vácz városa környékén remeteskedett, s kiról némelyek szerint e város
ii kapta volna nevét *).

A Hethei család, névszerínt Hethei Mihálynak fia Már-
ton Szolga-Gyór várának jobbágya, 1270-ben erósittetett meg nemes-
ségében^).

A XV. század elején élt Hethei nevű család Beregh vármegye*^
bm, nevezetesen Hethei Lászlónak fia János 14d0-ban for-
dul elö «).

1524-ben Hethei Mihály BánJSy Jakabbal Tomori Pál se-
gélyére sietett Ferhát basa ellen, s ugyanott elesett.

Kihdt-e ezen család? — arról adataink nincsenek.

H e t h e y nevű család Zemplén vármegye czimerleveles osaládai
között emlittetik ''). Hasonlóan Hetey nevű család él Szabolcs vár-
megyében is.

0 Láid Fillértár 1835 ki évfoly. 16. 17. szám.
•) Szirmay C. Ugocsa p. 171.
*) Szirmay C Zemplin noi top. 140.
Thurócsi Schwandtnemél I.

<) Feiér Cod. Dipl. tom. V. voL I. p.

•) Ugyanott tom. X. vol. VII. 211.

^) S«r«ayC.Z.mplÍBnottop.p.U2. DigitizedbyGoOglc

10$ UtihéMy - HMiy.

Hethény CMlád. (Hetényi f). Ugoosa Tármegye egyik ki-
halt régi családa , mely vezeték* s előnevét azon megyei He tény
helységről vette. Törzséül Heten nevű kun vagy bessenyö nevű vi-
téz tartatik , ki a Névtelen jegyzó szerint Taksony vezértől kapott bir-
tokot 0- Azonban ennek nemzetsége ugy látszik a tatárjáráskor elpusz-
tult, csak igy lévén fölfogható, hogy Heten helysége a királyra szál-
ván, az e helységet 1273-ban Othobor szolnoki főispánnak csere-
képen adományozá ') ; és ezen Othobomak maradékai ismét Hetén y
nevet vévén fel, ujolag e nevű családot alapiták.

1319-ben Péternek fia György, Lászlónak fia An-
drás, Jánosnak fia másik András, és végre Mártonnak
fia Miklós Hetény előnevet viseltek. Ez utóbbi Mártonnak
utódai valószínűleg azok , kik magokat Hetheni Mártonok-^nak ne-
vezték *).

1383-ban a többi elhaltával András, előbb nemzett Miklósnak
fia, H e t e n r e nézve határjárást tartatott.

1415-ben a Hetheni nemzetség Csepe&lván foglalást tett ^).

14 lobban Hetheni Mihály Ugocsa megye alispánja volt ^).

1419-ben Hetheni György Csatóházán is birt , és azt felazáii-
tatá^).

1466-ben a Hetheniek Szőlős mellett a Ráró ssigeiet fogla-
lák el ^),

1478-ban Hetheni Márton Ambrus, testvéreivel együtt Hetény
és Veletére nézve Mátyás királytól minden kiváltság-leveleinek m^-
erősitését nyeri, melyben a család ősei is megemlitetnek , nevezetesen
hogy Othobomak fiaiKozmaésMykó valának ^).

A Hetény család a XV. század vége felé látszik elenyészni.

néthy család. Szabolcs , Ung és Zemplén megyében lakik
vagy birtokol.

Zemplén megyében birtokos e század elején (s talán jelenleg is)
Fűzesséren *)•

^) Anonymus Belae R. Notar. eap. 57.

») Szirmay C. Ugocsa p. 133.

•) Ugyanott

') Ugyanott pag. 136.

*) Ugyanott p. ÖO.

•) Ugyanott 128.

') Ugyanott 94.

•) Ugyanott 134.

*) Szirmay C. Zemplin not. icfp, 376..

Digitized by

Google

üng vármegyében Héthy Antal 1845-ben fSjegyzfi volt.
Héthi nevű osalád birtokos GömOr vármegyében Héth hely-
iégben.

Hetyey eMlád* (Atyai). Az atyai Hetyey családból Hetyey
István 1548-ban Bereg vármegye alispánja volt ^).

Hettyey család. (Makkos-Hetyei). Sopron és Vas megyei
csalid. Ez utóbbi megyeben fekszik F e 1 s 5-H e t y e helység , M a k-
ko8*Hety e pedig , melyrfil a család elfinevét irja, a szomszéd Sopron
megyéhez tartozik.

1467-ben kelt Mátyás király iktató parancsa a budai káptalan-
hoz, hogy Békén és Felsfi-Hetye , máskép Adorjánháza helységekben
Kdedi Gál, és Hetyey István beiktattassék »).

Hetyei Bálint 1697— 1605-ben nádori itéWmester volt »). 1603-
hm visszahelyeztetési parancsot nyert sitkei és tokoresi zálogban vett
részbirtoka iránt Sitkey Tamás ellenében. Eziránt a per még 1608-ban
is folyt, midőn — ugy látszik — egyesség által szüntetett meg *).

Hetyey István 1845-ben Vas megye számvevfije volt.

Hetyey Benedek szombathelyi megyei pap, és püspöki iktató.

Hétzey család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes csa-
Uii közé számittatik ^).

Hétzey Mihály 1552-ben egri nagyprépost volt

Hewenesl család. (Kis-Hevesi). Dunántúli egyik kihalt ne-

nes család, mely azon vidék elSbbkelfi családaival állt összeköttetésben.

Ifibbek közt Hevenesi János, kinek neje Telekesi Török Julianna

Tote, következő családfát «) alkotott :

János
(Török Juliaanft)
r ^ I

István Antal Kata Bora

r-.-'^ , » katona. (Gerzneriosné) (Kia Gergely)

Antal

Hevenesi István 1715-ben Zala vármegye országgyűlési kö-
pete volt '). Antal kapitány Fejér megyében , neje Sajnovics Kata.
permeké nem maradt.

0 Regestram Instrumentor. Mss. Mus. Nro 2383.

') A Sitkey család levéltári Regestruroa szerint.

*) Lehoozky Stemmai 1. 176.

*) Sitkey család levéltári Regestr.

^) Szirmay C. Zemplin not top. 112.

*) Nemz. Mtiz. kézirat fol. lat. 213. sz. a.

^ Lehoczky Stemmat. L 210. ^ i

Digitized by VjOOQlC

ÍM Hevessy - Hldvéghy.

E család ivadéka volt a felejthetlen érdemű HevenesI Gábor,
született 16Ő6-ban Vas vármegyében. 1671-ben a jesuiták szerzetébe
állott. Meghalt Bécsben 1715-ben '). Vas szorgalmát a theologiai tu-
dományokon kivül íiSleg a magyar egyházi történelemfe fordstá, ez
okból tömérdek kéziratot gyüjte össze , melynek egy szép része a pesti
egyetemi könyvtár kincsei közé tartozik.

HeveMy család. Gömör vármegye birtokos nemes családa.
Eözülök azon megyénél Hevessy Bertalan 1839-ben al- , 1842-ben
f6-szolgabiró volt.

Hevessy család birtokos Zemplén vármegyében is Bánóczon
és Bisztrán ^).

HideskSy család. Hidegköy előbb Kaltenstein
Tóbiás 1792-ben kelt czimeres nemes levél által nemesittetett meg.

Czimere négy részre osztott vért , az els6 és negyedik osztály
kék mezejében egy folyamból fehér szikla emelkedik ki, melynek he-
gyén arany korona ragyog , és azon egy fekete zerge álL A második
és harmadik osztály arany mezejében fehér nadrágos és mellényes,
dohány-szinű nyitott kabátos , fekete sapkás férfiú áll , jobb kezében
horgonyt , a balban egy kigyót tartva , mely a horgonynyal lánoz által
van összekötve. A vért aljáról gúla alakban egy Ötödik osztály ékeli
be magát, melynek vörös udvarában arany bőség-szarvból zöld kigyók
özönlenek* szét. A vért fölötti sisak koronájukból a már leirt vértbeli
férfiú emelkedik ki, horgonyt és kigyót tartva. Foszladék jobbról
ezüst-kék , balról arany-vörös ^).

Hidegkóy család Zemplén megye armalista nemes családai
közé számíttatik *).

Hldvéghy család. Bars vármegyei nemes család , több me-
gyékre is kiterjedve. Törzse Hidvéghy Laj os 1584-ben czimeres levél
megujitását kapta ^) ily czimerrel :

A vért kék udvarában oroszlán három lábán áll , negyedik fel-
emelt lábával kivont kardot villogtat

Emiitett L a j o s t ó 1 következőleg sarjadzott le a család a múlt
század második feléig ^) (l763-íg) t

0 L. Danielik Józ«. Magyar írók. II. köt 111. 1.

^) Szirmay C. Zemplin. not top. 342. 369.

*) Adami Scuta gentil. tom. IV.

^) Szirmay C. Zemplin. not top. 112.

^) Greneal. auth. Mss. tom. I. és Lehoczky Stemmat. II. 172.

*) Geneal. auth. Mss. tom I.

Digitized by VjOOQIC

HldT^y.

111

Hidvéghy N>

Lajos

1584.
(Boflsány Ilona)

Fmzaina

1612.

(paczolai Sárkány András)

Gábor 11. Menyhért
1614 1630.

(Hmsőczy
Dorottya)

I "" 1

L Mihály

megfult.

(Aranyady Judit)

László I. János

Sz.-Kereszten. 1656.
Nyitra v.
eskfidt.

L IstTán

(1. Bory

Zsófia)

2. Kürthy

Erzse) r

Sándor
1609.

Zsófia)

n. Mihály
Bars

▼árme^ében

m. Menyhért

1679.

(Gáspár

Magdolna)

János

máskép

Szelecsény.

1638.

(1. Beleznay

András 1651.

2. Bedócz

Sándor)

György

Gynrina.

1700.

(1. Loxay Ilona.

2. Ordódy Erzse)

András

in. Mihál>r
máskép Gynrina.
(Aponyi Klára)

István

1750.

(Simonyi 1.)

József
1763

István
1763.

Lajosnak a törzsnek fiai közül Menyhértnek, Hrnsóozy Do-
rottyától egy fia maradt : I. M i h á 1 y , ki ügyvéd volt , és Nyitra me-
gyében a paczolai kastélyt épitteté. — 1663-ban nádori adományban
kapta Alsó- vagy Vég-P aczolajt, és Alsó-Behenicz részjószágot ')•
Korában azt hitték róla , hogy a gonosz szellemekkel czimborál. Meg-
halt evés közbeni megfulás által. Nejétói Aranyady Jánosnak leányá-
tól Judittól gyermekei nem maradván , birtokait a királyi ügyész fog-
Ui el , 8 később Hellenbach János-Gottfried orvos (utóbb báró) kapta
adományba.

*) Regestrum diversorum Inslrumentorum Mss. Mos. foÍ. lat.. 2340. sz. á

Digitized by VjOOQIC

László (Lajosnak harmadik fia) Sz.*KereszteQ lakott Fia há-
rommaradt: Mihály Bars vármegyében; IL Menyhért, kinek
neje Gáspár Magdolna volt; és János, ki Szelecsényben lakott s
birt, s innen Szelecsény i*nek is neveztetett.

L János Paczolajon lakott, 1656-ban Nyitra vármegye es-
küdtje volt.

S á n d o r nak nejétfil Sóky Flórián leányától Sóky Zsófiától, Hm-
sóczy János özvegyétói egyetlen leánya Anna maradt, elÓbb Belez-
nay Andrásné 1651-ben, utóbb Bedócz Sándomé. ^

István (szintén Lajosnak fia) kétszer nósült, elsA neje Bo«y
Zsófiid, a második nagykürthi Kürthy Erzse volt; az elsötfil
György, a másodiktól András nevű fia maradt.

Nevezett György Gjruriná-nak is neveztetett, élt 1700-ban.
Neje : 1. Loxay Ilona, és 2. Ordódy Erzse volt Az elóbbitól maradt fia
III. Mihály, ki szintén atyjáról Gyuriná-nak is neveztetett. Ennek
Appony Bálás leányától Appony Klárától fia István (1750.) Simonyi
Gáspárnak leányát birá nóül , és ettől születtek a táblázat végén álló
Hidvéghy Józseféslstván fiai.

Bars megyében Szelecsényben lakott Hidvéghy Mihály, ki
1826-ban Bars megyétÓl nemesi bizonyitványt vett ki. Fiai Antal
és Z s i g m o n d Nagy-SzelecsénybÓl Nógrád megyébe költöztek , amaz
Nöténcsre telepedett, hol községi jegyzó volt; Zsigmond pedig
Legénden lakott , neje Keviczky Julianna volt. Mmdketten nemessé-
güket Nógrád megyében 1828-ban hirdettetek ki 0*

Már a múlt század elején élt Nógrád megyében Hidvéghy Pál,
ki az 1726-ki nemesi vizsgálatkor a nemesség- szerzÓ Hidvéghy Lajos*
tóli leszármazásának kimutatására köteleztetett ^).

Szintén nem áll a táblázaton Hidvéghy Anna, kinek részére
férje Sóky János a sóoki javak iránt végrendeletét tévén, az ellen
1 696-ban Csery Imreés Gáspár tiltakoztak ^).

1683-ban Hidvéghy Péter Zemplén vármegyében lakott, és
egyik követül küldetett a lengyel király tábora elé , hogy a megyét a
tábor élelmezési tehertől megkíméljék •).

Hldy család. Doboka vármegyében Pánczélcsehen birtokos
család volt 1702-ben, és a sóbeli haszonhoz is joggal birt ^).

*) Nógrád megyei 1828-ki kÖ2-jegy*6könyv.

*) Ugyanaz az l726-ik évról.

•) Hyitrai káptalan Prothoc. 87. fol. 307.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 150.

*) Hodor Doboka várm 104. ^ ^

Digitized by VjOOQIC

nierMis — HlUer. US

Hlernels család. Hierneis Ágoston az 1687-ki ország-
gyűlésen magyar honfiusitást nyert ^).

Hieroniinl család. Hieronimi Illés és általa testvérei
Hieronimi Izsák, Jakab, András és Mihály testvérek (nem
nemes állásukból) 1659-ki sept. 7<én Pozsony várában kelt ozimeres
nemes levélben L Leopold király által emeltettek nemességre ').

Cziaierúk : hadi vért , jobbról vörös , balról égszinű , a vért alját
zOld tér foglalja el ; — a bal oldalon egy osonka fa-törzsök látszik,
indybAl Ot ág nyúlik fel , az ötödik s illetőleg legmagasabb ágon ter-
nészetes színekkel festett sas látszik ; — a vért jobb oldalán balra
oézfileg fehér egyszarvú ágaskodik , lehajtott fóvel , mintegy döfni ké-
szfilve A vért fölötti sisak koronájából a leirt egyszarvú emelkedik ki
kokiökig. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-sárga.

Hiller család. (Butyini) Báró Hiller János-Károly régi
wurtembergi családból vette eredetét, s 1748ban született Régióban
Olaszországban. Aty)a Antal mint Ómagy halt meg, miután 52 évi jeles
katonáskodásaért Mária Terézia által 1771-ben osztrák örökös tarto-
aánybeli nemességgel jutalmaztatott. — János-Károly 14 éves
korában Un katona, és 1778-ban a porosz háborúban több alkalommal
vitézkedvén, századossá neveztetett. A török háborúban Növi első
a^gszállásánál tünteté ki magát ; hasonlóan kitűnt D u b i c z a vár
ostrománál is. Laudon ibiismerte benne a rendkívüli tehetséget , és
eoodc ajánlatára nyeré a Mária Terézia vitézi rend keresztjét, és meg-
eogedé , hogy bárói ozimerébe az 6 czimerét tarló két vad embert
fiftvehesse. Belgrád ostrománál is rendkívüli érdemeket szerze magá-
nak, és ezredessé a valóságos tábornoki segéddé neveztetvén , Laudon-
oak haláláig elválhatlan bajnoktársa lett ; és tniclAtt az, az 6 karjai közt
kiadta volt nagy lelkét, egy különös levélben nejével és öcscsével
^jütt Atet is a császár kegyelmébe ajánlá, ki is Hillert 1792-ben bárói
rangra emelvén, 1802-ben a magyar honfiusitást országgyüléslleg is
iB^ jeré '). 1794-ben tábornok^ 1795-ben az olasz hadseregnél tá-
bornok-hadi biztossá neveztetett. 1798-ban a zürcki ütközetben sebet
kapott ', késftbb tábornagy-helytartóvá, s fóherczeg Károly által Kocsa-
kow és Suvarow orosz hadvezéreknél hadi miniszternek neveztetett.
1800-ban a tyroli hadsereg vezérlete bízatott reá , s a béke bekövet-
kextérel Ausztria tábomok-paranosnokává lön. A franozia háborúban

0 1687-ki 29. törv. ez.

*) Ipolyi Arnold ur közlése szerint.

») 1802-ki 34. törv. ez. p ooal(>

Di^ized by VjOOy LC

114 HlUer.

roppant érdemeket szerze magának, részt vévén minden döntő ütközet-
ben ; különösen kitűnt az a s p e r n i ütközetben. 1814-ben a béke be-
következtével Galliczia fflhadi kormányzójává neveztetett. Meghalt
Lembergben 1819-ki június 5-én 0- — „Minthogy az ősz vitéz egész
élete folytán inkább babér-szedéssel mint vagyon-gyüjtéssel foglalko-
dott , a magyar honositásért járó dijnak csak felét tehette le : s igy az
1830-ki országgyűlés végzése szerint maradéki a honositottak lajstro-
mából kitörlendök közé estek. Azonban maradt három fia , úgymint :
E r n ö-G edeon, József és Gundacker, kik közül kettő őr-
nagy, harmadik a keleti követségnél Konstantinápolyban tizenegy
évig szolgálván , atyjok nyomain járának , és e hátramaradt dij elenge-
déseért folyamodtak, aminthogy az, az I836-ki országgyűlésen nekiek
el is engedtetett *).

Jelenleg a család Temes vármegyében birja Perkoszovát^).

A család bárói oziraere két egymáson fekvő paizsból áll. A na-
gyobb paizs arany mezejében egy kisebb paizs van négyfelé osztva,
melynek elsŐ és negyedik arany udvarában a belső oldalból kinyúló
kétfejű fekete oroszlánnak fél teste látszik. A második osztály kék ud-
varában pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. A negyedik
osztály kék udvarában hátulsó lábain ezüst oroszlán áll. A paizsot ne-
mesi korona disziti , és azon vörös ruhás kar könyököl , kivont kardot
tartva. A nagyobb paizs tetején bárói korona , és azon három koronás
sisak áll, melyek közül a jobb-oldaliból négy strucz-toU között (melyek
fekete-sárga, és sárga-fekete szinűek) egy lófarkú zászló , hegyén fél-
holddal nyúlik fel. A középső sisakból két fekete sas-szárny között pán-
czélos, sisakos férfiú áll , kivont pallost tartva. A harmadik sisakból
két elefánt-ormány között (melyek egyike félig arany-vörös , másika
vörös-arany) vörösbe öltözött férfi-kar könyököl , kivont kardján levá-
gott törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-fekete , balról arany-
vörös. Az egész czimerpaizst két vad ember tartja , egy kezökben vas-
tag dorongra támaszkodva. A czimer alatt e jelszó áll : „Fortitudine
et m érit is."

Báró H i 1 1 e r család él Würtemberg és Poroszországban G ft r-
t r i n g e n i melléknévvel, emezektől különböző czimerűk van, s bárók
ITOS-ban lettek.

«) L. Életrajzát Fillériár 1834-ki foly. 67. 67. lap.

») 1836-ki 46. törv. czik. - Báró Hiller József pedig az 1840kÍ
országgyűlésen indigenáltatott. 1840-ki 60. iörv. ez.

») Fényes Geographiai szótár III. k. 221. 1. ^ .

Digitized by VjOOQIC

Hliidy.

115

Hlndy eial4d. (Nagy- és Kis-Hindi). Nyitra megyei eredetű
l8 régi nemes család '). Már a legrégiebb századokban találunk a csa-
ládnak egyes tagjaira, mint Hindy Péter, Mátyás, Sebestyén,
Bertalan, János-ra stb. , de kiket a családfával iz szerint még
eddig nem sikerült összefüggésbe hozni Azonban a XV. század köze-
pétől kezdve , — midőn Hindy Péter élt , — a leszármazási kimutatás
oklevelekre alapítva, már szakadatlanul és teljes összefiiggésben sar-
jadzik le.

Nevezett Hindy Péter
Mátyás király korában élt, és
Nyitra megyei Hind hely-
aégbeli ősi birtokára, mely-
nek az oklevél szavai szerint
már eldődei is békés birtoká-
ban valának, — nevezett Má-
tyás királytol fiai Osvald
és János részére is Budán
1476-ki virágvasárnap előtti
5-dik ferián uj királyi ado-
mányt nyert *).

Áz 1476-ban élt Péter-
tfl kezdve a családfa követ-
kezőleg alakult :

') ,,A osalid magát hagyomány szerint a hét vezérek egeikétől U n d-tól
nármaziatja. Hogy a család Ázsiából jött ki, — ugymond a velem közlött
CMládtörténeti leirás — az is oda látszik matatni , hogy Ázsiában most is tannak
üjaáj nevezettiek , kik közül kettő 1843-ban Romában papnövendék volt , s
kikk^ mostani veszprémi püspök R. J. ur beszélt is , s ezt a családnak tudtára
adá. (Lásd 184d-ki „S y o n'' egyházi lapot). Továbbá Ázsiában most is van Hind
aevfi tartomány és város , s minthogy ^— ugymond — a Magyar-Turk nemzet,
e tartomány Turk*Hind név alatt ismeretes. (Fessler 1. 184 1)'' — A családnév
régi okmányokban H y n d y-nek , és igen gyakran Ind y-nek is íratott

*) A család több adomány-levéilel bir, mint : a) Mátyás királytól a nyitrai
káptalannál in Indice statutionali Nro 3. ab anno 1462-1600. - b) Ismét ott
CoUatio Zapolyae Nro 267. in fasoionlo annorum 1400—1500. -=- o) Ugyanott
ab Ulmdialao Rege in Indice statncionaU ab 1500—1510. Nro 448. — d) A Mathia
Rege ín Indice statudonali ab 1400—1500. sub Nro 79. a nyitrai káptalannál , és
aawit Benedeki Conventnél is Capsa sub Lit. F. és T. Fása 4. Nro 39. 40. —
Tégre e) L Leopold királytól de anno 1695. snb sigillo authentico Capituli

Digitized by VjOOQIC

Bináy I. Péter
1466-J-1476.

' Oavald I, Jánoi 1476.

1476 - 1483. (1. Kerék MiMplolna.

2. SimoirriKa^)

^^Ben«d»k II. Péter Bálit ímMm Lánló Zeigmond

(Tajnay Márta) kir. udvam. 1

I. Mihály JáBOf Miklóe Pál H. Mihály

I (ChukaErzae) r—f" 1

^-;;;d;r^^-5Zi — • ^"^^^^"^

1586-1615.

I 7^^ 1

Jánoe
1629.

Zsigmond Jeromof János Fm»ÍQa Judit I. Fereaos

1652. t 1652.

(Csaka Erzse) r— zf '

pl ^ i , II. Ferenci György Máté

János Zsuzsa 1662. f |

(Deseriozky i ■ ^' 1 I

plébános. Tdalbert János Mátyás*

1666.

Imre Máté István Mátyás

(Székely Ilona)

' T T^ >

István György

(Czompö Kata)

János Istrán Ferenoz

1761. 1760. eksett

(Kovács Kata) (Gubernáth inna)

I ^ : ■ ■ ■ ' I

Apollónia Mihály Anna Pál
(Horváth Pál) k. kincstári ( Jabloniozky gran. hadnagy-
számvevő tiszt. Jenő) t

, — ^ ' ■' I t

Borbála József Iván Mihály

(Nagy János) (Bernhardt Teréz) sz€l. 1805. szül. 1507.

J ügyvéd. kegyesreadi

'István Júlia MárilT (Nehéz Jnlia) áldoaár.

1 1846. 1 1855.

Kálmán Árpád Giielb Géaa Zoltán

tl853.

A családiai törzsnek Péternek csak egyik fia J áno a terjeszti le
ágazatát, két neje 1. Kerék Magdolna, és 2. Simonyi J^ata fAUX\ —

igitized by VjOO

MiBdt. Ili

ettktSl azfiletett hat gyermeke közül iámét csak B a I ás a kir. udvar-
Dok lett esalád-fentartó.

Mielőtt tovább mennénk , megemlitjük , miszerint e családfa sem
lehet egészen teljes , arról a családnak több tagja lemaradt : igj hiába
keressük táblázatunkon azon Hindy GryÖrgyöt, ki 1526-ban II. La-
jos király alatt kir. udvamok volt ').

Nem leljük táblázatunkon Péternek (valószínűleg I. Péternek)
gyermekeit: Jeromost és A n n á t Koros Istvánnét sem , kik Hont
m^yei Terbegecz helységbeli birtokukat 1536-ben Csery Ferencznek
MdLö6en bevallják ^.

Végre nem föggeszthető össze a táblázatcm állókkal, a család le-
velei közi falálható azon töredék régi családfái jegyzék sem , mely itt
következik :

DomokoB

Jeromos Jánoi Zsuzsa

(Híftdy)

Zsigmond István Ferencz

(€Mka lii«dokia)

Péter Hona
(Csuka Bertalan)

Csuka Péter Marinka

(Hindy Mátyás)

I ^ "^ 1

János Péter

elestek a háborúban.

Viaszatérve az előbbi fó-táblázathoz : Bálás a királyi udvamdk
három fii^ nemze: Mihályt, Jánost és Miklóst. Ezek közül
Miklós leányában Borbálában, Török Pál hitvesében végzé be
ágazatát.

Jánosnak Csuka Erzsébettől*) szintén osak leányai: Fru-
zsin* és Judit maradván , fi<^ágon ez is magvaszakadt.

^) Engel Monumenta üngríca. pag. 197.

*) Szent Benedeki Oonveni Fása 8. Nro 6. y^Bneronimus filius , ti Anna
fSa Fttri it Hffnd , Siephani de Koros eonMors , trés ussiones in Terbegecz Cottn
temtkenn pro 200 florenis perennalüer faieniur Francisco de Cherff Í535,^*^

0 A Csóka osalád , — mely a Hindy családdal többszöri b^átasodás
áltU rokon y — szintén a Hind helységben régóta birtokos családok egyiV^l
■ár Mátjráfl király alatt említett 1476-kl adományUeyelében a beiktatásnál jelen
▼oltak: Chnka András, hindi Chnka Péter, hyndi Chuka Ferenci,
Miklós és Sebestyén.

Digitized by VjOOQIC

118 Hlrk«-qirsdi.

A hannadik fiu I. Mihály két fiút hagyott maga után, Bene-
deket és Pált. Ezen utóbbi János fia által terjeszté le mind mai
napig fi-ágon családját.

Jánosnak unokája II. Ferencz elzálogosítván kis-hindi bir-
tokát Desericzky Istvánnak, azt fia György 1693-ban csalai , 1699-ben
nádasi plébános válta vissza.

Máténak két fia, mindkettő János lévén — (valószinüleg a
keresztelésnél történt tévedés miatt) egyik idfisb, másik íQabb János
névvel különböztetett meg. IQabb Jánosnak több gyermeke közül
Mátyás Székely Ilonával nemzé Györgyöt és Istvánt, ki
Czompó Katalinnal atyja lön három fiúnak. Ezek közül Ferencz a
n^m^i felkelAk közt a franozia háborúban esett el. Istvánnak Gu*
bemáth Annától fi-gyermekei elhaltak.

Jánosnak Kovács Katalintól gyermekei :

a) Borbála, Nagy Jánosné.

b) József, kinek Bemhardt Teréztól született gyermekei kö-
zül csak leánya J u 1 i a -éL

c) I ván ezükiett Léván 1805-ben. 1838-ban ügyvédi oklevelet
nyei't. Irodalmi pályán a „Nemzeti Újsága szerkesztése körül szerze
érdemekét. 1852-töl á „Szent István Társulat" ügyei körül nagy buz-
gósággal fáradozik ^). Nehéz Júliától született gyermekei a táblázaton
láthatók.

d) Mihály szintén Léván szül. 1807-ki nov. 9-én. 1826-ban a
kegyes iskolai rendbe lépett, és azóta mint tanár működik. Tudományos
értekezésein kivül önállólag „Római Régiségtárt" adott ki a tanulók
használatára 1849-ben ').

A család czimere — mint följebb a metszvényen látható — a
vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán , elsó jobb
lábával buzogányt tartva; fölötte balról csillag ragyog. A vért fölötti
sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki , kivont kardot villog-
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Hlrkó család. Székely család , melyből Hirkó az agyagfalvi
gyűlésen Sepsi szék követe volt ^),

Hlros család. Lakhelye Pest és Fejér megye.

Hlracli c^aalád. Gömör megye nemes családai közé számita-
tikFényesE. Geographiájában.

^) L. Ferenczy és Danielik Magyar írók 1. 185.
*) Lásd életirását ugyanott
Ó K&llay : Székely Nemz. 251.

Digitized by

Google

Hitler - Hoehárd. 119

HlUerCMlád. Hitter Péter az 1687-ki országgyűlésen
magyar honfiusitást nyert ^).

Hlawács család. Hlavács János 1771-ben Mária Terézia
király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét ^), már ekkor a m. kir.
helytartóságnál tanácsos volt.

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló,
koronás arany grif , első jobb lábával egy eltörött nyilat tartva, mely-
nek eltörött alsó része leesik. A vért fblötti sisak koronáján szintén az
dAbbihez hasonló koronás grif áll , első jobb lábával négy arany nyilat
markolva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék

Hlavács Ignácz 1787-ben a nyitrai m. kincstári igazgatóság-
Dal hivatalnok.

Hlavathy család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes
családainak egyike ^).

Hllniczky c^salád* Hliniczky Pálnak Baross Annától
leánya Ilona, neje lŐn Urbanovszky Andrásnak.

HcMiitzl család. Hoantzl György 174 I-ben Mária Terézia
király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét.

Czimere viz-szintesen két részre , úgymint (felső) kék és (alsó)
vörös udvarra osztott vért , melynek alját hármas zöld Iialom foglalja
el , és azon hátulsó lábain egy arany oroszláii , elsfi jobb lábával ezüst
DyQat , hegyével lefelé tartva , ugy hogy az oroszlán fele testével már
a vörös 5 fele felsÓ testével a felső kék mezőben látszik. A vért fölötti
sisak koronájából vörös mezü vitéz nyúlik föl , mellét fehér mellvas,
fejét vörös tollas fehér ércz-sisak födi , jobb kezében arany markolatú
kardot tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *).

Htichárd család. Erdély családa , hová Prancziaországból
XIV. Lajos király alatti vallásos üldözés elől bujdostak ki, mint refor-
mátusok. A kibujdosott unokája Hoehárd Izsák gr. Teleki József
hívására a göttingai akadémiából 1776-ban Marosvásárhelyre jött, ott
a (ranczia s német nyelvtan tanára lőn ^) ; és a következő családfát
alkotá :

«) ie87.ki 2a törv. ez.

*) AdRini Sonta gentil. tom. IV.

*3 Szirmay C. Zemplm not. top. 112.

*) Adami Scnia gentiL tom. IV.

*) Péterfi Józsefnek H. József fölötti halotti beszéde Kővári László szé-
riát, Id után adatott e család -ismertetés. — Ugyan e szerint Izsák nak két test-
vére a franeiia forradalomban kitűnő szerepet viseltek. A Pierer Univ. Lezia
pedig közli Hoohard Miklós dandár vezér életét, ki 1796-ban nyaktiló
alatt vMxett

Digitized by

Google

ff 0 HocUiiirg — HoehkolRer.

Hoohárd Izsák
tanár 1776-tól.
(Viebuff Mária)
r

József István

József Kata Lftjos Ferenoz Sándor Karolina

sóbánya nagy (Szecsei (Veisz Mária) gózh. kapit. (Istvánfi (Ördög
(GyajtóKata) Samu) 1 Zsuzsa) István)

Júlia Ilka ^rta Mari JóskT Ödön Lenka

J ó z s e f az Izsák fia, egyelőre aranymives, a nyugtalán kedélyek
egyike. Fiatal korában Magyarországon a francziák ellen felkelt ne*
mességhez csatlakozott , majd Bécsben egy szabad csapathoz. Utóbb
Marosvásárhely szépítésére egy sziget-sétányt rendezett, mely Napóleon
akkori letartóztatási helyérfil E 1 b a-nak neveztetett. Fia

József a forradalom elÓtt kolosi, 1854-ben parajdi sóbánya-
nagy. 1846-tól a m. természettud. társulat tagja. Testvére

F erén ez a selmeozi és trieszti hajózási Akadémia növendéke,
dunai gőzhajói kapitány, keleten igen szép utazást tett

Hochburg^ család. Grróf Hochburg János-Domokos,
és JánoS'József az 171ő-ki országgyűlésen magyar honfiusitást
nyertek ^).

A család nevét igy irja az országgyűlési végzemény , de való*
szinüleg egy a Porosz-Szileziában most is élő gr. Hochberg családdal ;
azonban valószinü, hogy e család azon ágából eredtek, mely már
kihalt.

Hoclier család. Hocher Páll. Leopold király alatt minisz-
ter volt , és egyike azoknak , kik Zrinyi Péternek , Frangepánnak stb.
halálra Ítéltetését buzgón sürgetek. Az 1681-ki országgyűlésen magyar
honfi.usitást nyert ^). Családja — ugy látszik — kihalt.

Hochkoffler család. (Hochenfelsi). Hochenfelsi Hoch-
koffier János 1708»ban czimeres nemes levelet nyert I. József ki-
rálytól*).

Czimere négy részre osztott paizs , egy közép kisebb paizszsal,
melynek vörös udvarában arany grif látszik. A paizs első és negyedik
osztályának arany mezejében koronás egyfejü fekete sas látható szét-

0 lT15-ki 135. törv. ez.

') 1681*ki 8L törv. oz.

•) Collect Herald. Nro 746.

Digitized by

Google

Hoctacmer — Hodássy. ítí

terjesztett szárnyakkal. A második és harmadik osztály fekete meze-
jeben fehér ^yszarvú látszik köldökig. A paizs fi^Iöttí sisak koronáján
a leirt egyfejü sas szemlélhető. Foszladék jobbról arany-kék , balról
ezüst- vörös.

Jelenleg a család ismeretlen.

ll€>clinenier család, Czimere következő : a paizs felsÖ ré-
szének közepéről kidomborodva lefelé a paizs két oldalának közepéig
két vonal által három udvar támad ; az alsó gúla alakú ezüst udvar-
ban a paizs alján , mindkét oldalon egy-egy zöldes sziklán , faragott
kövekből épült, vörös tetejű vártorony áll , melynek bástya-kapuja felé
egy-^y róka igyekszik felmászni ; a két torony között a paizs alján
k^ golyón a szerencse istennője áll , piros zászlót lengetve , melynek
Qszálya ágyékát is elfbdi. A paizs fölötti sisak koronájából két kiter-
jesztett fekete sas-szárny között arany oroszlán emelkedik ki, első jobb
lábában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüstrvöröB ^).

HoctareMer család. Somogy megyei nemes család. Czimeres
Bemes levelét Hochreiter József, Gryörgy és Mátyás
1753-ban Mária Terézia király-asszonytól nyerte ').

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
oranlán j első jobb lábával kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti
aiaak koronáján ^yfejü fekete sas áll , mindkét oldalra szétterjesztett
anumyakkal, nyakán átnyilazva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.

József 1760-ban a m. kir. kincstár alatt szolgált.

Péter 1820--1825-ben a kir.kincst. sóhivatalnál hivatalnok.

Ambrus Somogy vármegyében 1840 — 1843 ban fSszoIgabiró
vdt. Birtokos Bükösdön.

Hodáazy család. (Uodászi). A család alapitója Hodászy
Lukács Nagyváradon született; és már 1580-ban Wittebergában
tttult ^. Hazajővén , Ecseden ref. lelkész , és a közép-szolnoki tractus
seoioralett, innen lelkész Debreczenben , és 1604-ben Csengeren su-
perintendenssé választatott. — I609-ki octob. 12-én Bécsben kelt czi-
levélben hodászi előnévvel II. Mátyás király által megnemesit-

') Adami Scuta gentil. tom. IV.

*) Collect. Herald Nro 2Ö1.

•) Bartholomaeidei Memória, p. 74. mely szerint Wittebergában Hodosi-
■ak íratott be. - Láad Lampe 623. — Horányi Memória Hung. II. 147. mindeadtt
H o d & 8 z y-nak irva.

Digitized by VjOOQIC

12t HodernursEky — He4l€ft«

teteit 0) mely nemes levél szerÍDt neje Zabo Margit , fiai: András
és Mihály valának. Meghalt 1613-ki május lő-én, esés következ-
tében *).

Czimere : a paizs kék udvarában egy szárnyas angyal , melléo
fehér kereszttel, ugyanaz emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából,
jobb kezében olajfa-ágat, a balban pálma-gallyat tartva. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.

A Hodászy család jelenleg Vas vármegyében tartja lakását,
hol Hodászy Ignácz 1838-ban megyei föhadi adószedA volt.

Hodermarszky család, A nemességet s vele a ezimert
Hodermarszky Pál nyerte III. Károly királytól 1712-ben 3).

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif , els6
jobb lábában kivont kardot tartva. Ugyan ilyen grif emelkedik ki a
paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék , balról
ezüst-vörös*

Ugy látszik — a család Zemplén vármegyéből eredt, hol Hoduro
marszky István 1707-ben munkácsi gördg egy* pfispök lett^, és
több görög egyes, papokkal szövetkezve a ruthen néppel Rákóczy eUen
harczolt; valószínűleg ez által szerze érdemeket családja megnemo-
sitésére.

Hodermarszky Jerotheus 1724-ben szintén Zemplén mogye
Krasznibrod helységbeli ruthen kolostorban Archimandrita volt ^).

Hodlcz család* Hodicz Venczel az 1647-ki ország-
gyűlésen honfiusittatott ^). A család magát a Rogalla házból ere-
dezteti Lengyelországból , honnan Cseh- , Morvaországba , Szileziába
terjedtek. Hodicz G y ö r g y cs. k. kam. gyalogsági ezredes stb. 1603-ki
sept. 10-én birodalmi báróságra, 1641-ben jul. 10-én pedig grófságra
emeltetett). Ezen G-yörgynek testvére lehetett Venczel, ki ha-

0 Hiteles oklevél szerint. Az Armalisban ^^nobiUi el Reverendm Luom*
Hodászy de eadem^^ neveztetik, ugyan ebben raondatik : ^e statu et conditioDe
ignobíli , in qua hactenns perstitisse dicuntur.*^ E szerint osak mint pap tekin-
tethetett elóbb a Bocskay-féle (és a ref. papokat átaUnosan megnemesitó) Ar*
malisnál fog^ nemesnek. — Lásd e családról P r a y Mss. tom. XIX. p. 8.

>) Lásd Életrajzát tólem közölve: Danielikjózs. Magyar írók II.
111. lap.

•) Collect. Herald. Nro 683.

') Szirmay C. Zemplin noi top. 69.

^) Szirmay C. Zemplin noi top. 388.

•J 1647-ki lÖÖ. törv. ez.

^ Histor. Herald. Handbuch. 339.

Digitized by VjOOQIC

Hodor.

tz»

lánkhiiii honfiusitást nyert , de a kinek utódai nem maradván, a család
ismertetése körünkön kivül esik.

Azonban beházasodás után a család hozzánk ismét érdekelve
lévén, e tekintetben közölheti a következő családfa ^) :

Gr. Hodicz György

Gyula-Leopold

tl693.

(gr. NoBtitz Bora)

Ferenoz-József

(b. Caretto Philippina)

Mátyás
(b. Miniatti Anna-Mária)

Ferenoz

(b. Sennyey Bora)

I ;"^ . •

Krisztina

ÍZÜL 1778.

A gróf Hodicz család , mely Wolframitzról is irja nevét, jelen-
leg Cseh- , Morva- és Szilezia-országban honos.

Hodor család. (Kezdi Sz.-Léleki). A család előnevét Kezdi
S Z.-L élekről irja , s ott fisi idfik óta lakhelye , székely ört^ksége , s
tíz holdnyi birtoka a családnak. Már 1525. táján Hodor Kelemen
Kezdi széki ev. reform, esperes ').
Azonban izrfil izre szakadatlan nem-
zékrendét a családnak csak Hodor
Mátétól birjuk, ki 1667-kijan.
19-én Apafiy Mihály fejedelemtől
Armalist nyert ; ekkor kap ozimerül
a paizs kék mezejében egy lábon
álló gólyát , mely felemelt lábával
iró-tollat tart, példázva Máténak
a fejedelmi udvarban tollával vég-
hezvitt érdemeit. A paizs tetején
álló sisak koronáján szintén a leirt
gólya látszik, mint az egész czimert
itt a metszvény ábrázolja.

A családfa Mátétól következőleg sarjadzott le :

0 Schönfeld Adela-Sohemai TI. 200.

*) B e n k ő :_Tnuiisylvaiiia],Generali« Sopplem.

Digitized by

Google

194

H9ilor.

Hodor Máté
1667.

I. Zsigmond
tl709.

Krisztina
(Konrád Endre)

I. József

Sár»
(Cseh Péter)

1. János

II. József
(Pálfi 1.)

Bertalan

1 1794 elóti

(Fejér Krisztina)

Lórincz
károm$»éki ág.

Imre Lajos II. Zsigmond It. János Ágnes Klára

t 1 1820. tájt t (Tokay (Oipkés

(Németi)

József) János)

két fiu, egy leány.

László István Ferencz
pap 1838.

Mihály IIL János

sz. 17Ö5. 1 1821.
(1. Jákó Róza.
2. Vájna Anna)

1-tól N. 2-tól Károly III. József Mária Róza

leány. szül. 1796. f f 1868. aug. 18. szül. 1802. f 1833.

lak. Dobokán. (Farkas János) (Gr. Kun Zsigm.)
(Ferenczi Mária)

Máténak a törzsnek fia I. Zsigmond bodzái harminezados
(ratíonista) , Leopold császár hive , mint ilyent egy rácz kuruoz meg^
öli 0 1709.ben.

II. J ó z s e f kolosi kamara Ispán 1771. eUtt és után ; eltemette-
tett Kolosvárott a Minoriták sírboltjában.

Bertalan tordai királyi hivatalnok, u. m gazdatiszt a só-
gazdászat mellett 1771.ik év elfitt és után. 1767-1770. körül Torda
vármegye közgyűlésen mint „kétség alá hozott nemes^' producált

Imre 1796-ban pap és tanár, utóbb Csiosó-Kereszturban plé->
bános.

Lajos előbb királyi testfir, majd erdélyi udvari kanozelláriáii
fogalmazó (1815.), utóbb ugyanott titoknok Bécsben. Meghalt 1830.
táján.

István 1830-ban kolosvári rom. kath. segéd-pap; 1838 ban
szilágy-somlyói, utóbb a k.-fejérvári papnöveldében tanár.

m. János született 1755-ben. Meghalt 1821-ki nov. 16-án.
1797-ig tordai sóhivatalnok (= Provisor Oecomiae Fiscalis), 1797 —
1804-ig kolos-monostori kir. uradalmi tiszttartó és fögondnok, 1804-t61

0 Cserey HiL Históriája 434. lap.

Digitized by

Google

Rodoaay. IM

18214g a Szilágyban (Közép-Szolnok és Kraszna várm.) ffi-dézsmás.
Ebft nejétől Jákó Rózától egy leánya, második nejétói Vájna
Annától következó négy gyermeke született :

a) Károly szül. 1796-ki május 22-én. 1815— 1831-ig fókor-
mányszéki imok, 1825 — 1848-ig Doboka vármegye táblabirája. Az
irodalom terén derék munkája „Doboka vármegye természeti és pol-
gári Esmértetése. Kolosv. 1837/^ által szerze magának érdemet ^).

b) IIL József elhalt.

c) Mária Farkas Jánosné, meghalt 1858-ki május 18-án*

d) Róza szül. 1802-ben. Gróf Kun Zsigmond neje; meghalt
1833-ki8epi4-én.

Hodor nevű családot szentpéteri előnévvel lelünk Magyaror*
szagban is ) melyból szentpéterí Hodor Pál vathai reform, lelkész,
Seiler gr. után magyarítva ily ozimű munkát adá ki: „Keresztyén
vallásnak és egy keresztyén Filosofus vallásának summás leirása.'^
Debreczen , 1799. 8r. 398. lap *).

Hodouy család. Hodossy nevezetű család Bihar, Borsod,
Hont , Somogy , Szabolcs vármegyék nemessége között említtetik. —
Biztos adatamk nem lévén a Hodossy-akról , nyomozásaink után is ugy
kellé meggyózódnünk, hogy e néven is több, külön törzsekból szakadt,
családaink legyenek. Erre látszik mutatni azon körülmény is , hogy az
eUazámlált vármegyék közül is Bihar, Somogy vármegyékben is létez-
aek Hódos nevű helység és puszta, melyekrÓl külön külön család ve-
lieté nevét; valamint ezeken felül még Vas, Szatmár és Pozsony
vármegyében is lelünk Hódos helységekre.

Kétségkivül legrégiebb Hódos i család az, mely Pozsony me-
gyei Hódos helységgel áll összefüggésben. E család ósei Pozsony vár
jobbágysága alól fólmentetvén , a királyi szolgák (nemesek) sorába
1279-ben emeltettek ^>. És valószínűnek vélem , hogy ezeknek mara-
dékaik közül szakadtak át a szomszéd Nyitrá megyébe is.

E család ivadékai lehettek Uodosi Bern át, Albert, Pál és
I m re , kik 1604-ben egyesscgre léptek a Szokolyiakkal.

Tán ezekhez számithatnók Hodosi M i h á 1 y t is *) , ki 1652.ben
újhelyi harminczados volt, s kinek neje eörvistyei Borjú Erzsébet volt.

0 És e munkának is több rendbeli adatok köslése által egyik h6 pártolója,
oíért es alkalommal íb köszönetemet nyilvánítom.
*) L. Danielik Magyar írók. II. köi 112. lap.
*) Fejér Cod. DipL tom. VIL vol. II. p. 504.
•) Lehoczky Stemmat II. p. 172. nr^r^^lo

Digitized by VjOOQ IC

ÍM Hodossy — Hoftr.

1 649-ben Hodossy Istvánnak Berényi Géborrali ügye felöl
az országgyűlés intézkedett ^).

1754- ben Hodossy József anyai részbirtokát Sárkány és Karva
heljTségben Csery Sándor nyitrai másod alispánnak zálogitá el 100
forintban *).

Hodossy család. (Máskép Szabó). Hodossy máskép Szabó
Pál, Mihály és János Rákóczy Györgytől 1651-ben nyertek
ezimeres nemes levelet. Ezeknek utódai közül Hodossy József ne-
mességéról 1724-ki aug. 28-án Nógrád megyétől nyert bizonyitványt ;
mivel azonban az egész bizonyitvány Rákóczy György Armalisán ala-
pult, az 1726-ki aug. 1-én tartott nemesi vizsgálatkor a nevezett vár-
megye bizonyitványát visszavonta ').

Valószinüleg e Hodossyak ágát képezi a Bihar megyei Hodossy
család is, melyből egy ágazat töredék-nemzékrende következő :

Hodo887 N.

' Klára N. Sámuel

(Csanádi Sámuel) (Mészáros) kapitány.

(1. Pulfzky Zsuzsa.
2. b. Podmaniczky Júlia)

'l tői Karolina Miklós Mária

(Vér Dániel) 1807. 1807.

A táblázaton álló Sámuel elvégezvén iskoláit, a császári hu-
szárok közé állott , és ott fokonként al- , fő-hadnagy , majd al« , s végre
osztály-kapitányságig emelkedett. A török háborúban Növi és Sza-
b ács vára bevételénél tünteté ki vitézségét Ebő nejétől Pulszky
Zsuzsannától leánya Karolina Erdélybe ment férjhez Vér
Dánielhez. Második nejétől báró Podmaniozky Juliannától születtek
fia Miklós és leánya Mária *).

Hoffer család. Hoffer Mátyás 17 17-ben lU. Károly király-
tól kapott ezimeres nemes levelet ^).

Czimere : függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb«-oldali osztály
ezüst udvarában zöld térről terepélyes zöld élőfa emelkedik íbl ; a baU
oldali osztály vörös udvarában zöld téren fehér galamb áll> csőrében
zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik

*) 1649-ki 61. törv. ez.

*) Nyitrai káptalan. Protoa 108. foL lia

•) Lásd Protocol. C. Neograd. anni 1726.

*) Vay László : Német HivBég. 602. Up.

*) CoUeoi Herald. Nro 670. ^ .

Digitized by VjOOQIC

HoAnaiin. ttl

ki , els6 jobb lábában horgonyt tartva. Poszladék jobbról ezüst-vOrős,
balról arany-kék.

A Hoffer családnak lakhelye Zemplén vármegye 0-

Hoff mann csal&d, (Csatori). Csatori Hoffmann Gr y ö r g y
a szepesi kamara tanácsosa 1617-ben kapta Szedekerte Sáros me-
gyei helységet. Neje gradeczi stansith Horváth Krisztina volt ').

Hoff mann csal&d. Hoffmann János 1618-ki april 5-én
kelt Armalisban II. Mátyás király által nemesittetett meg , és czimeres
levele még azon évben Thurócz vármegyében hirdettetett ki •)•

Yalószinüleg e családból volt Hoffmann Pala pécsi püspök , ki
1653-ban a Vezekénynél elesett négy Esterházy fölött mondott gyász-
be^édet.

Hoffmann István a határ-igazitás tárgyában 1622 -ben a len-
gyel királyhoz követ •).

Hoffmann család Hoffmann Mihály-Konstantin
kincstári tanácsos, II. Leopold királytól 1791-ki april 28-án kelt Arma-
list kapott, mely 1792-ki april SO-án Krassó megye közgyűlésén hir-
dettetett ki *).

Czimere négy részre osztott paizs. Az elsó osztály arany udvará-
ban pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva ; a második osztály
kék mezejében zöld téren^ két szemközt álló arany oroszlán felfordított
horgonyt tart; a harmadik osztály ezüst mezejének alján hármas zöld
halom, és a fölött egy felfordított V alakú kék csikolaton ezüst félhold,
és két arany csillag látható ; a negyedik osztály zöld mezején három
fejérfolyam hullámzik. A paizs fblötti sisak koronájából a leirt két orosz-
lán emelkedik ki , felfordított horgonyt tartva fejeik fölött. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-kék ®).

A nemesség-szerző utódai jelenleg is nagyobb részben állam-
hivatalnokok. Közülök H. Ferencz Dognacskán lakik Krassó vár-
megyében.

Hoffmann család. Hoffmann János, Xav. Ferencz,
és ennek unokái Antal, András, Ferencz 1793-ban I. Ferencz
királytól czimerleveles nemességet nyertek.

') Szirmay C. Zemplin noi top. 112.

^ Lehoczky Siemmai II. 173.

*) Körmöcz sz. k. b. várof levéltirábiui van az eredeti armalia.

•) 1622-ki 67. törv. ez.

') KnuMÓ virm. Jegyzökönyve.

•) Adami Scata gentU. tom. IV. oigitized by GoOglc

tS9 HolItaiAii - H«heu«Ufni-lIeehbigeB.

Czimerök : a paizs egy széles vörös csikolat által két (alsó és
felsfi) részre oszlik , a felsA rész fehér , az alsó fekete , a paizs egész
udvarában egy természetes sziaü koronás oroszlán hátulsó lábain áll,
elsó lábaival egy kék papir-gOngyOt tart ; az oroszlán teste derékban a
vörös csikolat által elfedetik. A paizs (blötti sisak koronáján két kiter-
jesztett sas-szárny között, Cn^^lyek közül a jobb-oldali viz-szintesen
félig arany, félig fekete, a másik félig vörös, félig ezüst), a paizsbelihez
hasonló koronás oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete,
balról ezüst-vörös 0-

Hoffman CMlád. Hoffman György 179 l-ben június 2-áa
II. Leopold királytól kapott ezimeres nemes levelet , mely Krassó vár-
megyében 1792-ki sept. 20-án hirdettetett ki >).

A család czimere viz-szintesen kétfelé osztott paizs ; a paizs aly-
jában fehér udvarban magas kopár fehér hegyen egy esiga-géppel két
bányász valami követ, vagy tán só-darabot huz fel ; a paizs felső részé-
ben kék udvarban arany nap és ezüst félhold ragyog. A paizs íblötti
sisak koronájából három strucz-toll leng , az 1 sÓ arany, a 2-ik k^ , a
harmadik fehér. — Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös ^).

Hoffmann család. Indigenált család. Hoffmann János-
Gergely és másik János 168 l-ben nyertek magyar honfiusitást *).

Uoheu család. Hohen János az 1687-ki országgyűlésen
hazafiusittatott ^).

Holicnfdd család. Hohenfeld Otto-Henrik és Ottó-
Ferdinánd az 1687-ki országgyűlésen honfiusitást nyertek ^).

Holieuzplierii Hechlng^en család. Hohenzollern He-
chingen FridrikXav. Ferencz herczeg, (a mostani hohenzollern
hechingeni uralkodó fejedelem Fridrik Vilmos nagyatyjának testvére}
az 1827-ki országgyűlésen magyar honfiusitást nyert ''). Született
1757-ki május 31-én; meghalt 1844-ki april 6-án. Három gyermeke
maradt: á) Frigyes Ferencz-Antal szül. 1790. f 1847-ben.
özvegye herczeg Hohenzollern-Sigmaringea Annunciata,ki utóbb
Waldburgi Stüger János cs. kir. alezredeshez ment nfiül. — ^) F r i-

') AcUmi Scttta gentil. tom. IV.
*) Krassó várm. Jegyzökönyve.
*) Adami Souta gentil. tom. IV.
*) 1681- ki 82. törv. oz.
*J 1687-ki 29. törv. ez.
Ó 1687-ki 28. lörv. ez.
') 1827-ki 41. törv. ez.

Digitized by VjOOQIC

■•ylsy. Itt

derika-Juliaszai. 179S-ben. — c) Friderika-Jozefine szüL
1795-beo, liliei gróf Vetter Bódog cs. kir. fenagy neje. ^ Bfint lit-
jnk, a honoátott ága fi*igOD magbattakadt

Hojrtoy család. (Domalygom). Hoytdy Mihály és Ben-
jámin 1742-ki aug. 9-én Bécsben keh ozimeres nemes levélben Mária
Teffézia királyné által nemesitettek meg ^ , és armalis levelük Baranya
m^yében Péoaett 1742-ki oot 29-én, — Somogy megyében MarczaK-
ban pedig 1749-ki jnttus 27*én tartott közgyűlésen kiUrdettetett.

Nevetett nemes8%-8zerz0k 1743^ki nov. 8*án a péesí káptalan
eUM történi örök bevallás mellett Czindery Ignáoztól Somogy vár-
Begyei Domalics vagy Domalgos pusztát és wivartelket vették
meg, melyre 1744-ki febr. 27-én Pozsonyban Pálffy János nádortól
adományt szerzének.

Említett Hoytsy Mihály 1768-ban Baranya vármegye alispánja
voli>).

Czimere a osaládnak függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobb-
oklalí osztály vörös udvarában pánczélos kar könyököl , kivont kardot
tartva ; a baloldali osztály kék udvarában fehér horgony áll , melyre
Ugyó tekerfidzik fel. A paizs fölötti sisak koronáján pánozélos kar kö-
nyököl, kivont kardot viüogtatva. Foszladék jobbról ezttst-vörös, luJról
ezüst-kék.

Hoytsy Pál Baranya várm^ye levékámoka azon megyétÓl
1842-ki június 6-án nemesi bizonyítványt vévén ki , azt gyermekei ne-
veire 1843-ban Nógrád megyében is kihirdetteted). Gyermekei:
Mária, Pál és Imre.

Nógrád megyében már 1788-ban élt Hoytsy János, az akkori
József császár systema szerinti megyei törvényszéknél ( Judioium sub-
aliemum) Auscmltans volt *).

Valószínűleg Jánosnak fia volt Hoytsy Lajos, a m. kir. udv.
kamaránál számvevő tiszt, közbirtokos Nógrád megyében Saéesénykén,
kindi nejétől !faozolay Erzsébettől gyermekei: Auguszt, Miksa
nagy-oroszi kerületi jegyző , a „D i n n y e-t a n*^ irója ; Pál volt ügy
véd és cs. kir. járásbirói segéd ; N. Pogány Ignáczné stb.

*) Colleci HenOd. Nro 182.
*) htkooMky Siemmai I. p. 188.
^ Jegyzőkdn^n 626-ki szám alati

*) HivaialoB orsz. SchematLemufl. — Egy Hoiosius János már 1706-
fasB E-Gyarmaton evang. lelkész volt, innen 1717-ben ment Sztr«govár«^Qg|^

:«ttO H«lc««i -^ Jfoleei.

UgjrsQ e üaMidhoz tartozik Hoytsy S á li do r of . kir.
kinek neje Cseruyuí Ida,

Holczer család. Hctoer János- Jakab 171B*ban III. Ká-
roly királytól nyerte o^imorea semea levelét 0*

Cztmere «gy jobbról balra ré^toaan fehér út(viaobIique8érata)
által kétfelé oBztoit paizs; a £d0Ö kék udrarban egy felkantárotott
ágaskodó fehér ló emelkedik ki ; az alsó vörös meztism zöld téren há-
tulsó lábain medve áll, eW lábúval egy köteg fát tartva ; ugyai^ ilyen
medve nyúlik fel a paizs fölötti sisak koronájából is. Fosiladék jobbról
ezüst-vörös, balról arany-kék.

■olcsüMmn csAlád. (Máskép Z i r t y). Hokzinami Antal
1790-hen kapott czimeresnemes leviriet, és ekkor neve is Zirty^re
változtattatott.

Czimere viz-szintesen három részre osztott paizs , a fels& kék me-
zóben három arany csillag ragyog ; a paizs alján zöld halmon bagoly
áll egy lábon , másik lábával arany lándzsát tartva , a bagoly teste na*
gyobb réssben már a vörös udvarban látszik. A paizs fblltttí sisak ko-
rongján pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszkd^ jobb-
ról ezüst-vörös, balról arany-kék >>.

A nemesség^szerzA Holozmann Antal m. k. helytartósági
titkár volt.

HoUwiMteteir cmIM. MegneoMsittetett 1799-ben I. Fe-
renoz király áltid Holezmeister Ágoston személyében.

Czimeres levele szerint ilyen ozimert kapott : a paizs bal oldalról
jobbra rézsútosan menó vonal által két részre oszlik, a jobb-oldali felsS
ezttst udvarban kétfejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal látható ; a
bal-oldali alsó vörös udvarban három viz-szintes arany osikolat látható.
A paizs fölötti sisak koronáján a leirt kétfejű fekete sas áll. Foadidék
jobbról e«ü$t-fekete, balról arany- vörös «).

■olees CMllád. Heves és Zólyom megyében van lakhelye.

A Heves megyei Holecz családnak egyik ágazatát mutatja a
következő n^nzékrend *) :

*) Collect Herald. Nro 5l3.
•) Adami Soaia gentil. tom. IV.
•) Ugyanott.
*) Perbeli genealógia.

Digitized by

Google

H«lef|i^»Uaky. Ifi

HolwsBoUiwftr

1698.

(1. Nesith Horváth Kata.

2.(>á|iyil[agyKata)

Mihály' Judit Zsozaa Enae

1709—1725. (Kompolthy György) (Ordódy Gyöigy) (Korompior Jánoi)

.JL

Klára János?

(HoAzka Gydrgy)

A tOrzs Boldizaámak fia M i h á 1 y , és leánya E r z s e Korompay
Jsoosoé ellentmond 1747-ben Darvas Perenoz beiktatásának Nógrád
Bwgyoi Nagy-Keresztúrra nézve ^.

Hasonlóan Mihály 1725-ben tíltdcozik bágyoni birtokr^sz miatt
az egri káptalan elótt. Leánya Klára pedig érdektársaíval , úgymint
atyja nővéreinek utódaival Bágyon végett 1747-ben perlekedett.

Holecz Mártonnak magszakadtán Urbányi János 1741-ben
N<^rád megyei nagy-szalatnyói birtokba adomány mellett iktattatott
dkotmondás mellett *).

A Zólyom megyei Holecz család ocsovai elónevet visel, és
kaz&lök Károly (1820*ban) Zólyom vármegye alispánja, és cs. kir.
tanácaoB volt.

■olesh CMili^. Szabolcs vármegye nemes családai sorában
emUti Fényei 6. Gki^grapfaiájában.

niollcs f^sali^. A H 0 1 i 0 s család 1790-ben nyerte czimeres
nemes levelét.

Gzimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif , elsó
lábaival három piros golyót tartva; (Aötte jobbról arany csillag, balról
féfikold ragyog. A paizs fblötti sisak koronáján szintén ii leirt grif lát-
ható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös *).

Hollaky csal&d* (Kis-Halmágyi , báró és nemes). Zaránd
várm^ye egyik nevezetesebb családa, melynek tagjai aaon megye leg-
főbb hivatalait viseltek. A múlt század elején Hollaky János temesi
knikiűSftdosCrationista) (1706«ben), Qz(Aym András leányát, Szotyori
Ilonát, Kozma József öavegyét vévé dóüP), s igya Kozma által
kapott zaráodi javak felét családára vitte át, a másik felét Geréb An-
tal kapa a másik Szotyori leánynyaL

0 Ss. Bensdekl Ck>nvent. Protoool. U. pag. lld.

*) Ugyanott Capsa H. Fása 2. Nro 5.

*) Adatni Sonta gentiL tom. IV.

*) Owsy História. 411. lap. ^.g,,^, .^ GoOglc

Itt

IbUalty.

Jánostól kezdve a családfa köyetkezfileg jőve le 0 :

I. Jááos

1708.

(Szotyori Ilona)

Pál

1766-1770.

xarándi í<5iip. • ^^ .

(l.MacikásiKata. ,„ J^« , ,

2. Barcsai Erzse) (PAvai Vajna Anna)

II. Jánoi
(lilényi Székely Zsuzsa)

Ist5rán
zarándi főispán

1815.
CMedve Zsuzsa)

Igaácz Ágnes Zsuzsa Mária

(Maoskásiné)

Ferencz
gubem. titkár

1847.
(Gál Ágnes) W.

József
(Tdrí TeréiO

József

Anna János Júlia Pál

Róza Antal ' Kata

(L Szeredai Elek. 179a (Osinár

2. Roszta István) (Török László)
Cecil)

Antal
tanácsos

1823.

(Török

Karolina)

Imre

(Melczer

Anna)

Albert

zarándi

l5-sz.-biró

1847.

(Váradi

Erzse)

Pál

tábl.üln.

(tib. Török

Anna)

Pál

(Bosnyák

Judit)

Farkas Anna

(gr. TeUky (Kilény^
Kata) Székely

Elek)

Bora Ignáoz Rdza

Ferencz Gusztáv Hngo

Zoltán Gizella Árpád

Gzili Irma Imre Anna

Bfatild Antónia

Blai^

A törzsnek I. Jánosnak fia Pál zarándi (előbb 17414mi alispán,
utóbb) íSispán , az 1770-ki országos Sohematisinusban bárónak iratik.
Bs Lehoozky szerint a Hollakj caalád 1700*ban njrerte a báróságot '>.

II. Jánosnak fia István szintén Záránd vármegye íSispánja volt.

Albert Zaránd megye főszolgabirája 1816-ben.

0 Kővári Erdély nev. csaL 117. lap.
^ Lehoczky Stemmai L 168.

Digitized by

Google

HoUát-üfllé.

Itt:

Antal, Farkas, István az 1790-ki országgyűlésen királyi
hivatalosak az erdélyi országgyűlésen 0 ; s az6ta .miodég résztvevők
abban.

Antal ffikormányazéki titoknok, 1823-han a kolosvári színházat
bérié').

Hol lat €«alád. Hollát Benedek, és általa neje Nagy Mag-
dolna, és fiai :Miklós, György, Benedek és János, és unoka-
testvére (fratruelis) Hollát István Bécsben 16ő9-ki mart. 5-én kelt
annalis levélben I. Leopold király által emeltettek nemességre , és ne-
mes levelük azon évi július 7-én Veszprém vármegyének Pápán tartott
közgyűlésében hirdettetett ki ^).

Holló család. (Krompachi f). Szepes vármegyének a XVII.
században feltűnt nemes családa. Holló Mátyás Bethlen Gábor alatt
élt, és ez ellenében a
császár hive volt Nejé-
től Klobusiczky Bszter-
tAl született fiai közül
Zsigmond UI. Fer-
dinánd és I. Leopold ki-
rályok alatt hivatalos-
kodott. Elfibb sztrop-
kél y Ificsei , majd eper-
jesi harminczados, innen
felső-magyarországi ge-
iteralis Perceptor, és ha-
di fizető-mester lön. —
L Leopold király által
Kazmir János lengyel
királyhoz követségben is
járt Utóbb kir. udvar-
Dok , és a szepesi és po-
zsonyi kamara tanácsosa , és L Leopoldnak mindenkor tántorithatlan
hive volt. — Még gyermekkorában Homonnán a Jesuiták alatt járván
iskolába, az evang. vallásról a kath. hitre tért ; melyért midón felbőszült
atyjától fenyegettetett volna, áttéréséhez szigorúan ragaszkodván,
atyja íb megindult, ^3 szintén áttért — Elgy^b vallásos tettei közt i^

0 1790-ki országgyűlési jegyzőkönyv 18. lap. Kővári azerint

*) Jáiékfzini koszorú 116. lap. Kfivári szerint.

•) Az eredeti Annalis Veszprém vármegye levéltárában van.

.gitizedbyCjOOgle

ÍM léllósy.

szepesi káptalan egyházában pompás padokat és predikálló^széket csi-
náltatott. Meghalt 1685-ben , hivataloskodása 60. évében 0-

At jja Mátyás Klobusiczon temettetett el.

Zsigmond nAtlenül halt meg, de testvérétfii maradt egy fia
Zsigmond, ki szintén a kir. kincstárnál szolgált. E család ugy lát-
szik ennek leányában balt ki ; rövid, hézagos nemzékrendUk igy áll :

HoUóMáiyAa
(Klohnnozky Eszter)

I '■^" >

I. Zsifpnond N.

kunanii tanáosos

4. iAg5. 11. Zsigmond

^ (PakayKUra)

Mim
(BoMeczky János)

A család czimere ') — mint följebb a metszvény ábrázolja —
négy részre osztott vért, egy közép kisebb vérttel , melyet korona fód,
és melynek udvarában fekete holló áll , csőrében drágaköves arany
gyiSirut tartva '). A nagyobb vért elsfi és negyedik mezejében egyfejö
fekete sas kiterjesEtett szárnyakkal látható ; — a második és harmadik
udvarban hátulsó lábain kettAsfarkú oroszlán áll, elsfi jobb lábával
kettős keresztet tartva. Az egész paizst királyi korona födi.

Holló oevü család Zemplén megye armalista nemes családai
között is helyet foglal ^) ; — és Borsod vármegyében -szintén honos,
hol Dom&bázán birtokos

nollófly eflalád. HoUósy nevű nemes család él a Dunántúl
Fejér , Gyftr j Veszprém vármegyékben. A HoUósi nemeseknek emléke
elfifordul már a XV. század közepén , midfin a HoUósi nemesek kezénél
lévő Vas meg) ei L a a p s a pusztát V. László király a Tharrodfalvmk-
nak tij adomáoyczimén adományozza ^).

^) L. Rónyeslstvinjesuifa Halotti beszédét „krompMki Hollé Sigmttnd
feleit'^ LÖOM 168(i. — És Sobwarinor : de Ssaltetiis. pmg. 179.

t) Az idézett luOotti beszéd előtt látható rajzról : ,;3oata Gentílitia Hon*
garioa in diversis formatis aeri inoisa*' ozimii gyűjteményben.

*) Érdekesnek tartam e ozimer közlését azon okból is , mert egy példája
annak , miszerint a legtávolabbi (vagy közvetettebb) név-hasonlatosságok a Hu-
nyady család nevéhez (Gorvos Holló ■■ Honyady Gorvinns) és annak eziaeréhés
több családot vonzanak arra, hogy czimer-hasonlóság által a nem létezett rokon-
ságra czélozzanak.

*) Szirmay C Zemplin noi top. 112.

*) Gr. Teleki Hunyadiak kora. X. köi 604. 1. n ^

Digitized by VjOOQIC

Nem lévéa a caaládrü te^es adattínk » dak a kOvMkcfeft töredék-
áá ágazatokat 0 kttzölhetem :

HoUdBy Gáspár

16dO. Zala ▼. £5-s2oIgabiró.

(Darabos MagdoLMi)

iíj. Gáspár Magdolna

(Bácsmogvei Erzse) (Batky Gáspár)

Erzse Julianna Teréz

(HorTáth Miklós) (Ferosák Dániel) (Csébi István)

A családfán álló HoUósy Gáspár lődO-bta Zala vármegye fö-
szolgabirája volt ').

A múlt században élt Hollósy Boldizsár, kinek Baroza Mag-
dolnától leányai: Borbála Szabady Mihályné, és Magdolna
Ányos Antalné«

A XVII. század közepén élt Hollósy P á 1 , ki következe családfát

alapított :

HolldtyPál
(Kláris Anna)

Ferenoz Péter Mária Ilona Kata

16d8. (Károlyi Ferencz)

1698.

Katalin Károlyi Ferenoz neje ^ Győr és Veszprém megyei ja*
vait Szapáry Péternek zálogitja el *).

Hollósy János 1769-ben Komárom megyei Aba pusztán egy
birtokrészt Zádory Andrástól örök bevallás jogán vett *).

Fejér megyében Hollósy Zsigmond 1840-ben föszolgabiró
volt

Holló család. (Máskép Szalkár). Holló máskép Szal-
kár József 1758-ban Mária Terézia király-asszony által czimeres
nemesi rangra emeltetett ^).

Czimere : a paizs kék mezejében hármas zöld dombon könyOkl6
pánczélos kar , kivont kardot tartva. A paizs fiöötti sisak ketott&jából
három kék strucz-toll nyúlik fbl. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék.

>) Tabelláé geneal. Mas. Moáaéi toí, lat. ÍIS. fiz. a.

*) 1630-ki 3. törv. ez.

*) Ráth Károly által közlött oklevél nyomán.

*) Fényes £. Komárom várm. 131.

0 Colleci Herald. Nro 69.

Digitized by VjOOQIC

tt« HoUM — H#lBMB«y.

HoUcial család. Elöbtn neve Korbuly volt; — s ugy lát-
szik — hazája Erdélyben Szamos-Ujvár , innen szakadtak át Magyar-
országba ; nevöket Hollós y-ra változtatva.

E családból született Gertenyesen HoUósy Kornélia
Lonovics Józsefné , dalszinészetünk egjrik legjelesb tagja. Atyja Hol-
lósy Bogdán 1859-ki jan. 30-án , kora 79. évében Aradon halt meg.

Valószinüleg e család egyik ágából eredt HoUósy József, ki
Arad megyétól 1826-baQ kapott nemesi bizonyitványt ^).

Homoky család. Lakhelye Ung és Ugocsa vármegye. Ez
utóbbi megyében e század elején Homoky György, Márta, Esz-
ter birtokos Fert&s- Almáson ').

Homoky Laj os 1845-ben Ung vármegye alszolgabirája.

Homoky nevű család 1702* ben Erdélyben Doboka megyében
Iklódon birtokos, és só-jövedelemben részesüló ').

noinolkay CMMlád. Szabolcs vármegye nemes családai sorá-
ban áll F é n y e 8 E. Geographiája szerint.

Hoinonnay család. Lásd Drugeth család.

Homonnay CMMlád. (Irmesi). Heves és Pest vármegyében
stb. él. A család* alapi tó irmesi Homonnay András, ki testvéreivel
Homonnay Mártonnal, Jánossal, Istvánnal, Gergely-
lyel és Mihálylyal Bécsben 1634-ki július 26-án kelt czimeres
levél által nemesi rangra emeltetett ; mely Armalis Heves megyének
Fülek várában 1636-ki april 18-án tartott közgyűlésében hirdette-
tett ki *).

Czímere a családnak : a paizs kék mezejében hármas zöld halmon
álló arany grif, elsó lábait ragadozásra nyújtva; hasonló grif nyúlik
fel a paizs fólötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst kék,
balról arany-vörös.

A czimer-szerzök egyikének Homonnay Istvánnak ágazata követ*
kezöleg sarjadzott le :

0 Jegysókönyvi 703. sz. alaü.

^ SzirmajT C. Ugoosa p. 175.

*) Hodor Doboka Tárm. 104.

0 A OMOAd által közlött hiteles iratok szerint.

Digitized by

Google

■•Borka.

139*

Eva
(Mndiy János
Egerben)

Honoim&Y Istyán
na. 1634. jnl. 26.

István

szül. 1640.

István
szül. 1687. oot. 18.

Erzse János Apollónia

szül. 1721. májas 4.

János
szül. 1749. dec 29.

Judit
(Vay János)

János Imre András Antal

saL1784. szüL 1786. sz. 1789 nov. 27. szül. 1792.

május 20. oot 25. pap. nov. 27.

. í

Imre Müiály Sándor Mária

Károly

József Lajos

szül. 1799. szül. 1801.
mart. 15 ang. 27.

Lajos Erzse

szül. 1843. SZÜL 1830.

april 21. mari 18.

Antal Ferencz Anna Bora

Anna Mária Ferenoz

(Fáj Alajos) (Szakái Ferencz) szül. 1819.

nov. 24.

Angelika Konstantin

szül. f 828. május 16.

Ez ágazat kath. vallású, köztök Lajos (szül. 1801.) Pesten a
kegyes iskolai rendűek házának kapusa.

A reform, vallású ágból Imre született Kápolnán Borsod vár-
megyében 1784-ben. Iskolái bevégeztével Losonczon a ref. iskolában
saónoklati tanár 16n. Sokat irt verset, sokat fordított Ovídius-ból;
(kitdt 1827.) Leforditá Eutropius római történeteit is, (Budán
1832.) ^) ; és sokat szenvedett szűkölködésben. Neje Szána Zsófia
Tolt. Meghalt Pesten, 1858-ki aprilban esés következtében *)

Honorka c^al&d. Houorka Lfirincz 1686-ban I. Leopold
királytól nyerte czimeres nemes levelét ^).

CTzimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló grif , kivont kar-
dot tartva. A paizs fblötti sisak koronájából a paizsbelihez hasonló ko-

0 Lásd életrajzát Ferenozy Jakab és üanielik Józs. Magyar írók I. köt.
180-19aL

s) Magyar Sajtó 1858<ki d-ik szám a „Fóvárcil Ujdonságrok'' között.

>) Collecfc Hcrali Nro 807. n ^

Digitized by VjOOQlC

119 HoráBssky — linrectky.

ronás grif emelkedik ki. Foezladék jobbról arany-kék , balról ezüst-
vörös.

Hor&nwky csal&d. Liptó és Szepes vármegye nemes csa-
ládainak egyike. Horánszky P é t e r él 1528-ban ^).

Horánszky György 1646*ban Szepes vármegye követe.

Hor&iiyi CMMl&d. Pest vármegyei nemes család Czimere :
négy részre osztott paizs , melyen jobbról balra rézsútosan vörös csiko-
lat, és azon három arany csillag látszik ; — az elsó és negyedik osztály
arany szinü ; a harmadik és negyedik osztály kék udvarban ágaskodó
fehér egyszarvút mutat. A paizs iblötti sisak koronájából magyar vitéz
nyúlik ibl , fején kalpag , derekán Öv ; jobb kezében kivont kardja he*
gyén levágott törökfej van. A paizst szokásos foszladék veszi körül ').

A családból Horányi Gábor 1747-ki nov. 21-tól alispánja, ké-
sóbb kir. tanácsos volt. Fia E lek Budán született 1736-ki febr. 15-én.
Iskolái végeztével a kegyes iskolai szerzetbe lépett 17ő2-ben. Utazást
tett a külfóldön ; honnan hazajővén , több helyen tanárkodott. A tudo-
mányok több ágaiban , de fSleg a történelemben járatos lévén , e szak-
ban is sok becses munkával gazdagitá a tudományosságot ; sót több
történelmi forrást is kiadott. Meghalt 1809-ki sept. 11-én. Testvére

Antal Budán tartományi biztosi segéd (1770-ben) ; utóbb pesti
kerületi biztos volt

Horecmy CBáikú. Trencsén vármegyei nemes család. —
Közülök Horecsny Ferencz 1726-ban Nógrád megyei nemesi
vizsgálatkor Trencsén megye bizonyítványival igazolá nemességét.

Horeczky csal4d« (Báró). Csehországból eredeztetik horkai
Parducz Jánostól, mig egy másik ágnak, mely máig lesarjad-
zott, törzsöke Herbert volt a XIV. században '). Magyarországba a
XVI. században szakadt , miután Horeczky János morvaországi al-
kanczellár fogarasi Majláth Ilonát vévé nőüL Ennek kis unokái
közül Gábor báró az l638-ki országgyűlésen honfiusitást nyert ^).
Azonban fiaiban ága kifogyott. A testvérétói Miksától leszármazó
ág folytonosan magyar családokba házasodva , magyarra vált , és mint
ilyen nyervén a báróságot , a nemzeti bárók közé lépett

Czimerök : egyszarvú , és egy vár-bástya.

Családfájuk a múlt század végéig következóleg jóve le :

*) Wagner AnalMta So«y>ii8. II. 153.

^ „Soafa GentilitU Htmgarioa" ozimű gyűjt

*) Lehocsky Stémmai IL

») 1638-ki 73. törv. oz.

Digitized by VjOOQIC

Ifora'— ■•fly.

ÍM

Hérbei^

' Stibor '

János
1455.

1 ^— 1

Péter

— — A. _ .

György Yenozel

Jakab János

Miklós

(glosskai

Folkenkan Margit)

János 1602.

Morva alkanezell.

(1. zdetinai Zabkovna

Kata.

2. fog. Majlátb Ilona)

'l-<6l Joakim Mikldi
t t

Srn6
t

Yenozel Károly

t t

2-tól Gábor
(ecsi Majthény Kata)

Ferenoz
(Serényi Margit)

Giibor

báró

163& iikdigen*

János
t

Miksa
(Jarost Kata)

1 ^ 1

János 1781

' Károly Vilmos
t t

Antal

Imre

(MigtliéDy Angelika)

A . —

János Flórian
Beesátt^ban. (Pestrár*
(Jtnmiciky megyei

Mária) • Bora)

Antal
1796.

vi^lO

János-József N. N.
báró (gr.Gvadány) (b.O'Donel)
Cúferen.
(Nyáry 1.)

B században éioek báró Horeczky Ferdinánd (1832—1839.)
Antal y ki az 1847«ki országgyűlésen jelen volt.

Hora család. (Prelukai). Kfivárvidékén él. KöztiMk prelukai
Ucm János Kfivárvidék tilnOke 1815.ben.

Hovhy család. Hont megyében fordul elA e családnév már a
XVX században , midőn Horhy Benedek fiának Lfirinoznek
leánya Katalin Deméndy hitvese volt 0*

Horhy Tamás és fiai Márton és György 1633-ban Hont
megyei A.-Sipik helységbeli birtokrésztiket elzálógítják Gyttrky Bene^
d^nek és nejének Bory Benedeknek ^.

Horhy Antal 1839-ben gr. Esterházy János országgyűlést kép*
viselftje.

0 Sz. Benedeki Conveui Faso. 17. Nro 58.
*) ugyanott Prothoa JL pag. 183.

Digitized by

Google

M^ HorkoTlcs — Hondák*

Horhy Mihály 1832- ben gr. Esterházy János országgyűlési
képviseltje. Meghalt Pesten 1856. septemberben 0*

Horkay csal4d. Gömör vármegye nemes családa ^,

Horkowícz család. (Komjáthi). Horkovicz András és
György 1620-ban nyerték czimeres nemes levelüket.

Czímerük : a paizs jobb oldalról balra rézsútosan levonuló arany
csikolat által két (alsó és felsó háromszegletes) udvarra oszlik ; a felsÓ
ezüst udvarban piros rózsa, az alsó vörös udvarban fehér liliom látszik.
A paizs fólötti sisak koronájából arany oroszlán emelkedik ki, elsó jobb
lábával zöld rózsa-gallyat tartva, melyen három piros rózsa nyílik.
Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék •).

A család Gömör és Nógrád megyében tartja lakását Nógrád me-
gyében Horkovicz József berezeg Coburg ügyésze volt, fia
Ignáoz 1847-ben Nógrád megyei rendszerinti esküdt. Neje Haan
Izabella.

Hornlk család. Homik J a k a b-L a j o s 17%-ban I. Ferencz
királytól nyert nemesitÓ armalist.

Czimere négyfelé osztott paizs ; az első és negyedik osztály arany
udvarában koronás egyfejü fekete sas van; a második és harmadik
osztály vörös mezejében hármas zöld halmon koronás arany oroszlán
áll , első jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs íblött két koronás
sisak áll , a jobb-oldalinak tetején a koronás egyfejü fekete sas áll , a
bal-oldaliból pedig a paizsbeli oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról
arany-fekete, balról arany-vörös •).

HornikJános fShadnagy 1815-ben Erdélyben a katonai élel-
mezési hivatalnál.

H(»rnlak család. Horniak Kristóf hf^nmnozadoa 1766-ban
Mária Terézia királyasszonytól nyert armalist ^).

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobb-QkUIi osztály
vörös mezejében hármas fehér sziklán befelé fordulva pánczélos kar
könyököl , kivont kardot tartva. A bal-oldali osztály kék mezejében
zöld téren arany grif áll, elsfi jobb lábával három kinyilt fehér liliomot
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kétfarkú arany oroszlán emel-
kedik ki , és kétfelól két elefánt-ormány emelkedik ki , melyek közül a

0 Magyar Sajtó lS56-ki sept. dO-ki számban 1. neorologj&i
') Bariholomaeidea C. Gömör. pag. 144.
*) Adami Soufa genüL tom. IV.
ft) Adami Soufa gentiL tom. IV.
») CoUeci Herald. Nro 227.

Digitized by VjOOQIC

ttén^áfli. -141

jobb-oldali vizirányosan félig vörös, félig fehér^ abáf-oldali félig arany,
félig kék.

Horváth cwiiádok. (Átaljában). Magyar- és Erdélyország-
ban egy sereg Horváth nevezetű család van. Eredetüket legtöbb-
nyíre mind Horvátországból vévé , és a legtöbb az ösi horvát (ioh vég-
zetük melléknevét most is birja , mint itt a következőkben is látni fog-
juk. Beszármazván honunkba , itt a nép Aket nemzetükről nevezé el,
igf maradt reájok a Horváth nevezet. Történelmünkben is annyi
ily nevezetű fordul elé , hogy e osaládbelieknek teljes , hézagtalan (söt
mondhatni hibátlan) ismertetését adni alig lehetséges, ÍSleg a osaládok-
oak saját leszármazásaikróli adatok közlése hiányában ; pedig ilynevü
esaládtól egytÖl sem nyervén közleményt , kénytelen vagyok csupán
sa^ erftmböl gyűjtött adataimra támaszkodni.

Horváth család. (Ajtich). Jelenleg Hont , Nógrád várme-
gyében van lakhelye s birtoka. Eredetét valószínűleg szintén Horvát-
orságban kell keresnünk, mire kulcsul az A j tich nevezet szolgálhat.
Ugy látszik a család ősi fészke Horvátországban B o z o t h a ; Zágráb
m^yében már 1468-bán lelünk bozothai Aythich Simonra mint
Mxxm megyei esküdtre ')•

Nógrád vármegyében az Ajtics Horváth család a XVH. század
régen tűnik fel. 1676-ban Kis-Kűrtösön élt Ajtich Horváth Péter ,
kinek neje Mesko Zsófia, Kántor G-yörgy özvegye volt , és ezzel követ-
kező családfát ') alkotott :

Horváth Péter

1676.
(Meiko Zaófta)

I ■ I ■ A- . I I I I ■ I

Jözsef Kata Anna

1755. (Bepeciky Zsigm.) (nógrádi Horváth Jánoa)

nolgabiró 1773.

Farkas Mária

Harmos.

Bertalan Barabás

Ajtich Horváth János 1670-ben Hont megyei szolgabíró.
Valóazinüleg egy másik ágat alapithatott Ajtich Horváth Fe-
r e n c z , ki a Rákóczy-féle zavarokból 1710-ben hazajött.
Ajtich Horváth János 1784-ben űgjrvéd volt.
Jelenleg többi közt él a családból Horváth Medárd.

') Gr. Teleki Htmyadiak kora XII. 319. 82a
^ Perbeli genealógia aierint.

Digitized by

Google

iát

Ji^4<^

Horvátit e«<il^. (Bakonokit), fil&iev^ után ítélve, Zala
vármegyei eredetű, azon megyében fekszik Kis- és Nagy-Bakoaak
helység. A XVI. század elején (1510. t^jáii) ált bakonoki Horváth
György, kinek leányát Klárát mes^tegnyői Szerecsen Li^ v^e
nfiül, és ennek leányát Krisztinát 1548-ban n^ül birta Drugeth
György >).

1632-ben Strásán lakó bakonoki Horváth (ryörgy és István,
nővérüknek Horváth Juditnak s gyermekeinek terheit is magokra
vállalván , Michko nevű malmukat , kertjüket, gyümölosösüket, rétjei-
ket , és egy darab földjüket azon joggal , melylyel azt aAyjok bakonoki
Horváth Gáspár birta, Zerdahelyi Miklóspak a pozsonyi káptalan előtt
431 £ 10 den. fejében zálogba adták '). 1636-ban ugyancsak Miklós
és már emiitett törv. korú leány^nóvére Judit, Strásán lUuska malmu-
kat örökösen bevallák Zerdahelyi Miklósnak.

1663-ban bakonoki Horváth Jánosnak leánya Borbála
többekkel ellentmond Baloghy Gáspár beiktatásának Felsó-Cserí hely-
ségre nézve ').

(Barbarich). L. Barbarich
család.

Horv&fth fSMláil.

(Bessenyfii). Valószinüleg ki-
halt , vagy csupán a B e s s e-
n y fi i név mellett maradt 0*

Horváth család.

(Bibithi és Legéndi). Már a
XVII. század közepén Nógrád
megyében leljük a családot,
hol egyelőre L e g é n d hely-
ségben valának birtokosok, és
a család némely tagja innen
irta előnevét is.

Az 1662-ki megyei jegy-

Bibiiki Horvitíi ci.

zőkönyvben emlittetik Bibithi máskép Horváth Pál. Ennek

*) S^irmay C. Zeroplin not top. 77.

*) Caery József urnái az eredeti oklevél.

») Sx. Benedeki Convenfc Capm R Fasc. 2. Kro 14

^) Lehoozky Stemmaté IL 174. emlit üy^WÜ onlédoi

Google

IMWvHb*

ite

utódja ismét Pál 17094>en éP>. Bnuek fia lehetett János, ki az
175fi->ki nemegi lajatromban áll; s tán ennek fia Ferenoz, kit&l a
esalád egyik ágának leszármazása következő :

Ferenoz
(lak. Legénden)

Gedeon

1811-1828.

NöRTád ▼. £Ó-fz.-biró.

1 1841. tálán.

(Cenraf)

■ A .1,, I I

Anna
(Káldy István)

(Hbor

tl846.

(Sznbszky Mária

tl8360

Hódolna
(Káldy István)

György
éL

Kálmán
C8.kir.

(PUtíiv
(Rnttkay Liic?a) önmgy. Fwencz) Lojos)

Ágnes
(veres

Ijfirinoz

Ferencs

Elek

Nógrád V.

alisp. 1848-ig,

(n6tlen)

Bálint
Győr me-
gyében
Koronczón,

Móricz

lak. Váozon,

(nótl^n)

Piroska Mária

(Dubraviozky (Vághy

László) Antal)

Ferencznek gyermekei közül Gedeon Nógrád megyének 1811 —
1828-ig íSszolgabirája voli Gyermekei közül György és ágazata él,
másik fia K á 1 m á n mint ömagy halt el.

Grábornak fiai közül Elek sziptén Nógrád megyénél kezdvén
hivatalos pályáját , ritka népszerűsége mellett mint az ellenzéki párt
egyik kitűnőbb tagja 1847-ben másod , majd az első alispáni székbe
emeltetett. O volt a megyének utolsó választott alispánja; 1848-I>aQ a
megyének a forradalmiak erdekében igazgatása miatt egy ideig letar-
tóztatva, utóbb hivatalától magányba vonult

A család egy másik ága I m r é 1 6 1 , valószinüleg az 1765-ben élt
Jánosnak testvérétől jött le. Nevezett Imre Pest megyei Irsán lakott,
és Nógrád megyétől 1753-ki dec. 13-án kapott nemesi bizonyitványt,
fia László-JánoS; ki még Legénden b birtokos volt, Nógrád me-
gyétől 1813-ki aug. 11-én^) nyert nemesi bizonyítványt, ennek fia
Imre«

A család XVn. századbeli elődeihez adhatunk még egy perbeli
néhány izre terjedő nemzékrendet ^), mely itt követkeizik :

•) Protocol. 0. Neogr. annomm 1662. et 1709.

^ Jegyzőkönyvi 1176. szám alatt

Ó Wagner Tabnlae Genealógiáé Mss. tab. ZjXL

Digitized by

Google

1«4

Bibithi Horvitii Gáspár
(Nagy Ilona)

N. Borbála L6rincz Farkaa

(Szabóné) (Rákóozyné) 1667.

1660.

György Miklós János
1695.

Lfiríncznek gyermekei mint Hont megyei BorfAn lakozók jelel-
tetnek meg a családfán.

A család ozimere — mint fbljebb a metszvény is ábrázolja —
függfileg kétfelé osztott paizs , a jobb-oldali osztály v(Ms udvarában
zöld téren hátulsó lábain arany oroszlán áll , elsfi lábaival alabárdot
tartva , fölötte csillag ragyog. A bal-oldali osztály kék udvarában zöld
téren vörösbe öltözött magyar vitéz áll, jobbjában kivont kardot tartva.
A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar meztelen kardot, és annak
hegyén levágott törökfejet tart Foszladék jobbról arany-kék , balról
ezüst-vörös.

Horváth csal4d« (Boosfalvai). Boosfalvai Horváth Márton
és általa testvérei Horváth Benedek és András Regensburgban 16ő3-ki
június 1-én kelt armalis levélben Hl. Ferdinánd király által elfibbi,
nem nemes állásukból, nemesi rangra emeltettek ; és czimeres levelük
Soprony megyének 1653-ki sept. 15-én Nemeskéren tartott közgyű-
lésen kihirdettetett.

Czimerük : a paizs vörös udvarában zöld téren hátulsó lábain fel-
ágaskodó fehér ló. A paizs fölötti sisak koronájából kék öltözetű ma-
gyar vitéz emelkedik fel, jobb kezében kivont kardot, a balban levágott
törökfejet tartva. Foszladék jobbról ezüst bibor szin , balról arany-kék.

1698-ban Benedeknek unokái boosfalvai Horváth Mihály,
János, G-yörgy Sopron megyében kétségtelen nemesekül ismer-
tetnek akkori alispán felső-bükki Nagy István által ^).

Horwáth családt (Brezovai Bugarin). A brezovai Bugarin
Horváth család lakhelye Torna vármegye, hol többnyire megyei
hivatalokat viseltek. András 1646-ban megyei jegyző volt és követ.

Ismét András 1722- és 1729.ben Torna megyei követ*).

Legutóbbi időkben Károly 1838 — 1843-ban megyei fő-ügyvéd.

Horváth család. (Csúni). A csúni (vagy csúnyi) Horváth
család rövid ideig virágzók. A XVII. században élt közülök Horváth

0 Oklevelek.

^ LehooKkr Siemmat L 212. 213«

Digitized by VjOOQIC

Horráliu 146

Gáspár, kinek Kosztolányi Ambrus leányától Borbálától fia Far*
kas nemzé Borbálát, ki elAbb gáthai Rauser Benedek neje, és
ennek halálával kir. ügy-igazgató Perekedy Miklós neje volt 0*

Horváth CMMlád, (Dulepszkai). Néhány tagja több elókelfi
családdal sógorosodva már e munka folytában is emlitetett.

Horváth család. (Máskép Dutkovich). Horváth más-
kép Dutkovich Márton , és általa rokona Dutkovich máskép
Szabó nevezetű 1609-ben II. Mátyás királytól nyert czimeres levél-
ben neniesitetett meg ^).

Horváth család. (Felsó-Bükki). Erdély családa. Régebben
Kolosvárról írták magukat.

Családfájuk következő ») :

Horváth járton

(Caeh Eva)
, : A .^

Ev% Gergely József Klára

(LóoseiPál) (Gáborfiy Róza) jetuita. (Koloavári MiklÓA)

£ruébet Ferencz Pál

(Buda Sándor) szül. 1770. f 1846. apát

Fi80. direotor.
(Czobel Erzse)

Gergely Zsuzsa Ferenoz Benedek

CB. kir. kapit. (pávai Vájna Sándor) (nótlen) (Iszlai 1.)

Közülök József Kolos várm. köztörvényszék ülnöke 1815-ben
Ferencz (mohait 1846. jun. 3.) ki az 1834-ben nyert itélómestcr-
9^b6I a közügyek igazgatóságába lépett, 6 volt hivatva Wesselényi be-
perlésére.

Horváth család. (Graji). A gaji Horváth családból is-
meretes gaji Horváth Gergely 1464-ben Mátyás király udv. tisztje,
és Buda vár vámagya ; kinek Mátyás király meghagyá , hogy a po-
zsonyi polgárokat Dénes esztergami érsek vám-zsarlosai ellen védje *).

Horiráth család. (Gradeczi, Stansith f) Agradeczi
Stansith Horváth család is kétségtelenül Horvátországból veszi
eredetét, és ámbár Magyarországban crak a XVI. század közepén

') Greneal. auth. Mm. tom. I.

^ Az eredeti Armalii Körmöcz sz. k. bánya-vároi levéltárában van.

*) K6vári: £rdély nev. családai. 118. 1.

*) Gr. Teleki t Hunyadiak kora XI. köt. 93. 1.

Digi^bydOOgle

146

Htonráth.

I. FerdínaDd király koriban lép föl, eredetét bizonjos 1264>beii élt
G á 1-tóI 0 hozza le , kitfil leszármazása következfi :

I. t á b 1 a.

GAl 1264
Marko

Boldizsár
László

Miklós

Denel Péter

Stausitli Miklós

Bálint

tal

Stansitli András

Gáspár

Marko Tamás

Máté

s . . ^ — _,

Gergely Péter Bálás Berta Máté János Bora Agata Margit Orsolya

György

Vitus

Máté

Tlihály

Gergely

Ilona

(Vojkovjoh

Gergöly)

Márk
szigetvári kapitány.

t 1661.

(1. Hahoty Krisztina.

2. bajnai Botk Erzse)

I ' ^ 1

Gergely
Szepes várra, alispán.

+ 1597.
(1. Amadé Fruzsina.
2. Sembery Fruzsina)

Márk Boldizsár Krisztina Anna Kata

+ Szepes V. alisp. (csatari (Mariássy Pál) (osatari

1622. Hoffman György) . (Hoffman Utv.^

(Kiss Kata)

Márk Gergely Krisztina Fruzsina Kata Anna Boldizsár*)

1653. + (Görgey (Pécsy (Keczer (Pongrácz 1680.

(Mariássy Miklós) Lajos) Ferenoz) Péter) (Mariássy

Zsófia) Klára)
I ^ — I
Lásd folyt, a 11. táblán.

Boldizsár
+

Miklós Anna

+ (Pottumyay)

*) Ennek testvérei még : Máriaf és Menyhért +.

') Wagner : tabulae (jeneal. Mas. — Creneal. autkentícacjías. iom. 1.

Digitizedby VjOC

BMréA.

117

IL tibU.

Márk ki US /. téhlán.
(Maríásiiy Zsöflá)

Inir«
Ssepes ▼. alisp.

t 1712.
(dobai Székely

Pál ZsófSa
+ (Kubinyi
Ádám)

Iloim

(Szmrosányí

János)

Kata Éva Boldizsár

(Feigel (Zmcskal (Modory
Zsigin.) Jób) Zsuzsaj

Farkas

Imre

(Pottomyay

Julianna)

ZsöBa

(M%riáS8y

János)

Márk

Klára Zsuzsa

(Síirroay Sándor) (b. Révay Móztes)

Anna-Mária
(Marlássy Ferencz)

Gergely

V. György

(b. Hellenbach

Anna- Mária)

Anna- Mária

(Dessewffy

András)

Kata

(Poitumyay

Mátyás)

Zsófia

(Sirinieiisis

Sándor)

Márk Imre
f Szepea v.
alispán.
tl801.

Boldizsár Janka Klára Anna-Mária Bora*)

(Berzeviczy (Szirmay (Mariássy (Mariássy (Berzeviczy

Teréz) tstrán) László) László) Sándor)

*) Ennek nővére: Júlia (Szulyovszky Lászlóné).

A családfa első táblázata, -— melynek etejéről sajnos, hogy az
évek lemaradtak , — mutatja , hogy a család ősi neve S t a n s i t h volt,
neljet azonban csak a XIV. században élhetett Miklós nál látunk
először feljegyezve.

Mint emiitök, Magyarországba a család Stansith Márk
neoiélyében lépett fel, ki előbb Győr várában lovassági százados, utóbb
l&56*baD Batthyány ajánlatára a Gyulára ment Kerecsényi helyébe
Szigetvár parancsnokává neveztetett ') , és még azon ^vben a török
ellen Szigetvárát vitézül védelmezte. Jeles katonai érdemeiért még az
1556-ki évben a Varkóczi-ak hűtlenségen azoknak Bihar és Szepej
megyei javaikat L Ferdinánd királytól adományba kapta *). Egyszer-
smind Baranya vármegye főispánjává neveztetett ki, valamint némelyek

') Istvánffy ]6d5-ki kiad. p. 234.

*) "Wagner : Analecta Com. Soepus. L pag. 177.

)i|iltpd by

Google

14S tUrwéHk.

szerint 1559-ben báróságra is emeltetett ^). A Szepes megyében nyert
helységek közt volt Kereszt, Nére vagy Sztráska. Márknak
két neje volt. Az elsfi Hahoty (mások szerint Haboldi) Krisztina,
kitfil egy fia Gergely maradt. Másodszor nfiül vévé bajnai Botb
Erzsét, Bakich Pál özvegyét , ki halála után Istvánffy Miklóshoz ment
férjhez, és oda Márktól sok kincset vitt. Meghalt Márk 1561-ben *).
Helyébe Szigeth várra kapitányul Zrinyi Miklós neveztetett, ki Márk-
nak kardját és pánczélját annak fia gyámjaitól száz aranyon kére ma*
gának ^). Fiának Gergely nek gyámjaiul a király Draakovith György
pécsi püspököt , Semsey Ferenczet és Therjék Tamást rendelé •).

Gergely (Márknak fia) Wittebergában tanult*). Hazajővén,
Sztráska helységben tanodát alapitott , hová külfoldról hozott tanáro-
kat. 1590 — 1592-ben Szepes megye alispánja volt*). Megh. 1597-ben.
Két neje volt ] az elsó Amadé Fruzsina, a második dersenyei Sembery
Boldizsárnak leánya Sembery Fruzsina. Ezektói két fia és három leánya
született, mint a táblán láthatjuk. Fiai közül

Boldizsár 1622- és 1623-ban Szepes vármegye alispánja volt ^).
Neje Kiss Lukácsnak leánya Kiss Katalin volt Ettől négy fiu és
hat leány-gyermeke született. A leányok Márián kivül^ ki korán el-
halt, mind férjhez mentek. A fiuk közül Gergely ifjú, Menyhért
gyermekkorában halt el. — Boldizsár nőül Mariássy Ferencz
leányát Mariássy Klárát birta , kitol született fi-gyermekei magtalanul
haltak el. Maga Boldizsár a kuruczok elleni hadban esett el. Boldizsár*
nak negyedik testvére

Márk, ki magát Neere és Svabotz örökös urának irá , 1653-ki

') Geneal. authent. Mm. toin. I. — Lehoczky Stemmai 1. p. 168. et II.
p. 175. Lehoczky azt mondja , hogy a báróság^ diploma nem publicáltatott —
Azonban — ugy látszik — a nemességet is osak Stansith Horváth Márk
nyeré 1548-ban. L. Collectan. Herald, p. 106. és Adami Scnta gentil. tom. IV.
hol Stansitli Horvátli Márknak 1548-ki armalisában ily ozimer adatik : kék mez6*
ben grif, mely első jobb lábában kivont kardot, a balban egy levágott törökfejet
vörösbe Öltözött felvállal , tart A paizs fölötti sisak koron^án szintén grif áll,
kardot és koronát tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörÖs. Mint
látjuk, ez egészen különböző czimer attól , melyet a család utóbb viselt, s melyet
valószínűleg a szigeti védelem után nyerhetett.

*) Istvánffy, Histor. 168ö.ki kiad. p. 267.

') Wagner , Analeota Scepus. 1. 183.

*) Ugyanott 182.

^) Bartholomaeides , Memória eto. p.

•) Wagner , Analeota Scepus. III. p. 248.

') Ugyanott p. 246. ^ t

Digitized by VjOOQIC

■trvátt.

febr. 9-én kelt egybe Mariássy János leányával Zsófiával '), kitíSl tizen-
két gyermeke született. A leányok közül öt hajadon korában halt el ; a
hatodik Zsófia nagy-olaszi Kubinyi Ádámné, a hetedik Ilona
Szmrecsány Jánosné, a nyolczadik Kata
Feigel 2bigmondQé, a kilenczedík Éva
Zmeskal Jóbné lón. A fiúk közül Pál
gyermekkorában halt el. Boldizsár és
lm re. két külön ágat alapitának.

Imre 171 l-ben Szepes vármegyé-
nek alispánja volt, az 1712-ki országgyű-
lésre követül menvén , ott halt meg Po-
zsonyban 1712-ki sept. 7-én, kora 59.
évében. Nejétói dohai Székely idósb An-
drás leányától Székely Zsuzsannától , ki-
vel 33 évig élt házasságban , tizenkét fia
és három leánya maradt. A fiuk közül
kilencz gyermekkorban, a tizedik Far-
kas íQu korában , és két leánya szintén kisded korban haltak eL Egy
felmaradt leánya Mariássy János neje lón. Márk nevű fia magnóikul
halt meg. Imre nejétói Pottumyay Juliannától (elóbb Kubiny Já-
nosnétól) csak három leányt nemze , úgymint : Zsuzsannát báró
Révay Mózsesnét, Klárát Szirmay Sándomét, és Anna-Máriát
Mariássy Ferencznét ; igy fi-ágon ez ág kihalván, nagyobb részt utánna
a Szirmay család örökölt.

Boldizsár (Márknak, Mariássy Zsófiától fia) a másik ágat ala-
pitá, de mely szintén rövid ideig élt. Boldizsárnak Modory Zsuzsanná-
tól gyermekei : A n n a-M ária Dessewfiy Andrásné , K a t a Pottur-
nyay Mátyásné , Zsófia Sirmiensis Sándorné ; és Gergely (néhol
György) ki báró Hellenbach A n n a-M áriát vette nóül, ettól szüle-
tett nyolcz gyermeke : a) M á r k , ki magnóikul halt meg. b) Imre,
ki nőtlenül élt, és 1790 — 92-ben Szepes megye alispánja , utóbb cs. k.
udvari tanácsos voU. Meghalt 1801-ben ^). c) Boldizsár, kinek
neje Berzeviczy Terézia volt. d) Johanna Szirmay Istvánné. e) és f)
Klára és Anna Mariássy Lászlóné. g) Borbála Berzeviczi Sán-
dorné. A) Julianna Szulovszky Lászlóné.

') A 1 and a József lőcsei városi tanáosnok ez alkalomra latin verseket irt.
*) Reden und Gebethe bey der Einsargong, eta und Leioheafeyerlichkeit
det hoohw. Emerioh Horváth Stansith vou Gradeoz, eta LeutBohan, 1801.

Digitized by VjOOQIC

150 U^rrém*

E^^kben kihalt a osfklád.

Czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja -^ a paizs arany
mezejében egy vártorcny , melyet jobbról koronás grif, balról hátulsó
lábán álló koronás oroszlán tart els6 lábaikkal. A paizs fdlött korona
áll 0.

Vallá««ra nézve ágost evang. voltak.

Horválli <'ftlilácl. (Kis Halapsioh). A Halapsich család
Horvátországban virágzott. Közülök Halapsioh J á n o s 1490-ben
horvátországi bán , kit kis Horvát-nak nevezének; egyike 6 azok-
nak, kik Mátyás királytól Miksa császárhoz hajlanak, éa 1494-ben
II. Ulászló király alatt is a pártosok közé tartozott ^).

Horváth család. cMáskép Haraszthi). Hont vármegyében
fordul elé a XVII. század elején, midón 1612-ben Haraszthi máa-
kép Horváth István Nagy Egyed ellenében Harasztiban fekvő
négy házhely iránt kedvezfi itélö nyert ^). E Haraszthy család e sze-
rint horvát eredetű volt, és késóbb a Horváth név elmaradt neve
mellől.

Horváth (család. (Hrastyáni). A hrastyáni Horváth család-
ból élt 1523-ban Miklós; 1602-ben Péter, kinek neje Koqcsek
Anna volt; — 1643-ban Zsófia Maszlik Dávidné, ki Dnigeth Já-
nos országbiró elótt bevallást tett; 1656-ban kelt e család Javairól egy
bizonyítvány •).

Horvátit család (Máskép Jelsith, Szemerkovicsi f).
Már a XVI. század végén Nógrád megyében találjuk, hová Jelsith
Miklós szakadt, és 1601-ben Divény vára várnagya volt ^), 1602-ben
nejével Dubraviczky Annával, ettfil született Mihály, György
és J á n o s fiaival , és G á s p á r testvérével Hont megyei N.-Túr hely-
ségben beiktattatott, ellentmondván Thury Ferencz és István ^>.

Jelsith György 1618- és 1622-ben Nógrád megye szolgabirája
volt ^).

R(^vid családfájuk igy áll :

*) Az 1712-ben meghalt Imre fölött mondott halotti bearád, a egyebek.

*) latvÁnSy História l685-ki kiad. p. 12. 25.

•) Sz. Benedeki Conv. Protoc. O. p. 345.

*) Ipolyi Arnold g^üjteményéból.

*) Protoool. C. Neograd. anni 1601. pag. 72.

^) Sz. Benedeki Convent Capsa J. FaoO. 2. Nro 25.

'> 1618-ki 4a 1622.ki 36. törv. ez.

Digitized by VjOOQIC

muráik. t»

Jelriili de SzemerkoTkh N.

Miklós Gáspár

dlvényi várnagy 1601.

1601.
(Dnbravíczky Anna)

Miiiály ^y'^rgj János

ndgrádi szolgabíró 1637.

1622. (Bálvándy Mária)
(Dubrariczky Fruzsina)

Jánosnak neje Bálvándy Mária 1637-ben Hont megyei A.-Sipek
belységben fekvő zálog birtokrész kibocsátása miatt meginteti Bory
Juditot, SzentJványi Ráfaelnét 0-

Már 1651-ben Zólyom megyei Dubravicza, Hont megyei Dao80>
lam, Sirak és Ipolykéri birtokrészbe Jelsith H. György magszakadtán
Jánosy GryOrgy iktattatik be ^). Hasonlóan a Jelsith család magszakad-
tán nyerik mások a nagythúri birtokrészt is ^.

A család ösi neve szemerkovicsi Jelsith volt, (néha
roszul J e 1 1 e s i c h-nek is Íratott) , — a Horváth nevezetet már csak
Miklósnak fiai nyerek , kikben a család kifogyott.

Horváth család. (Kamicsáczi). A kamicsáezi Horváth csa-
lád a XVI. század elején tűnt fel nálunk. Kamicsáczi Horváth Márk
budai vámagy 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen •).

Horváth család* (Kapronczai). Erdélyben Alsó-Fejér vár-
megyében birtokos, hol János adó-iró biztos 1815-ben. József
azolgabiró 1836-ban. Fia József és leánya Katalin Jenéi Elek né.
Zsuzsanna meghalt 1857-ben. Károly megyei imok volt 1836.
körül *).

Horváth <»alád. (Köpösdi). A XV. asázad végén él köpösdi
Horváth Tamás, kinek fia Bálás reegi Chama István ellen
1496-ban Baabi László tanuvallatást tétetett ^).

Horváth család. (Kocsi). Kocsi máskép Horváth Mihály
és István 1741-ki oct. 21-én Mária Terézia királyasszonytól nyerte
ezimeres nemes levelét ^).

>) Sz. Benedek! Gonvent. Fasc. 17. Nro öa

«) Ugyanott Faac. 4. Nro 34.

Ó Ugyanott Capsa H. Faso. 8. Nro 21.

*) Jáazay : A magyar nemzet napjai a mokáofi vóia utáa. 156.

^) Török Antal közi.

*) Sz. Benedeki Conv. Faso. 54. Nro 40.

') CqUmí Herald. Nro 184.

Digitized by VjOOQIC

1S2 H^rrétli.

Gzimere : a paizs vizirányosan arany és kék inez6re oszlik, a paizs
alján úszó hattyú látszik, nyakán veresifi nyillal átütve. A paizs fölötti
sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0-

A család Veszprém vármegyében tartja lakhelyét, hol tagjai
megyei hivatalokat viseltek. Kocsi Horváth Sámuel 1837 — 1843-
ban azon megye elsfi alispánja volt.

A család egyik igen derék tagja KocsL Horváth Zsigmond
Pesten 1858-ki nov. 15-én balt meg.

Horváth csal&d. (Lomniczai Kiasevich). El&bbi horvátor-
szági vezetékneve K i s s e v i c h ; Szepes megyébe származva , L o m-
n i c z o t szerzek , és arról az elfinév. Már a XVI. század közepén Sze-
pes megyében leljük lomniczai Horváth Mihálynak fiát János
szepesi prépostot , ki Szepes várát I. Ferdinánd részére más kapitány-
nak adá át 1534-ben ^). E János Palocsáról is irta magát

Lomniczai Kissevich László 1602 — 1616-ban Szepes megyei
alispán ^). Még 1621-ben nemes Papi Istvánnak Abauj megyei Pamlén
helységben egy telket zálogitá el *>. Már 1627 ben csak özvegye Mó-
ricz Kata él, ki gyermekeinek Kristófnak és Annának ter-
hüket is magára vállalván , emiitett Pamlénban egy telket vall be a
szepesi káptalan elfitt melléthei Barna Györgynek ^).

1677-ben lomniczai Kissevich Horváth György a pozsonyi
kamaránál tanácsos, 30 évnél többet töltött kamarai hivatalban. 1656-
ban követségben járt az erdélyi fejedelemhez. Ffileg vallásossága által
tünteté ki magát, és a protest. egyházba átment városiak visazatéritésén
fáradozott 1 686-ban báróságot nyert ^).

A család másik ágából szintén György, kinek családja követ-
kezfileg áll :

Horváth György
(Czingely Borbála)
I-

Anna-Mária Klára

(Borvulszky János) (Tfike Tamásné)

1760.

0 Colleci Herald. Nro 184

') Wagner : Analecta SoepoB. II. 162. 179.

*) Lehoczky : Stemmai I. p. 207.

*) Eredeti oklevél nálam.

^) Eredeti oklevél nálam.

^ Adami : Mss. Mdb. lat. 4. Nro 182. és Lehoezky : Stammat 1. 16a

Digitized by VjOOQIC

A család czimere: a paizs kék udvarában arany koronán álló
grify éM lábaival koronát tartva. Ugyan ez alak látható a patzs fólötti
sisak koronáján is. A paizst foszladék veszi körül.

Horváth család. (Mankó-bükki). Dunántúli család , Sopron
8 egyéb megyékben. Tudomásom szerint emlithetftk közülök :

Mankóbükki Horváth Ferenoz 16ö2-ben Vas, Zala és So-
mogy várm^ye hites jegyzAje 0*

Bfankóbükki Horváth György 1654-ben Sopron vármegye
parochialis alispánja ^).

Mankóbükki Horváth Zsigmond nejével Fitter Katalinnal
1689-ben Veszprém és Győr megyei Bánkfalva, Börosháza, Felső-
Neskenye , Pervád , Asszonyfalva , Borba , Néma helység és pusztabeli
részbirtokait Szapáry Péternek zálogitja el ^).

Mankóbükki Horváth E r z s é b e t , Sándor Ferencz neje 1690.
Iáján *).

Horváth család. (Mikeszászi). A mikeszászi Horváth
család Erdély kihalt családainak egyike ^).

Horváth CMlád. (Mladosovith). A XVU. század elején lel-
jük hazánkban, raidfin Mladosovith Péter 1606 ban Bocskainak egyik
béke biztosa volt ^. Késóbb Mladosovith Horváth Ist ván , és öcscsei
iíj. Mladosovith Horváth György és Miklós Nógrád megyében
Berzencze helységet birták 1617-ben '), kiknek magvaszakadtán Ber-
zencze helységet DuIó Gábor Nógrád megyei alispán kapta nádori
adományban , mivel azonban beiktatáskor ezer száz tizenegy tallér zá-
kgos összeg erejéig Battik Gergely ellentmondott , erre nézve Dúló
Gábor 1658-ban megegyezett Battik Gergelylyel ®).

Zemplén megye is kihalt családai közé sorozza ').

Horváth család. (Muraniozi, báró). Zemplén vármegye csa-
láda, birja azon megyében e század elején Pethófalvát '®)* Közülök
muranicsi báró Horváth Imre 1770-ben Tiszántúli ker. táblai ülnek.

*) Nádori osztoztató par&nos Szalay Benedek részére 1652'beiL
^ Eredeti okmányon igy aláírva.
•) Ráth Károly által közlött oklevél.
^3 GeneaL autneni Mm. tom. II.
*) Kővári : Erdély nev. családai. 270.

*) Kazy História R. Hong. tom. I. p. 61. — Szirmay C. Zemplin noi hist
13L 140.

^ Nógrád megyei levéltár.

^ Eredeti oklevél.

^ Szirmay C. Zemplin not. top. S2,

«<S ugyanott. 106.846.

Digitized by VjOOQIC

Ui Hpnrátk.

■orwátte CMlád. (Nagyváradi). Székely fbldün Telek a
féazke. KözüI(dL Károly, kinek atyja háromszéki alkirálybiró volt,
ujabb politikai merényletek miatt 1854. mart 10-én kivégeztetett '>.
A család egyik ágazatából Horváth Fere&oz Alsó-Fejér megye
számvevfije volt. Fia Miklós előbb cs. kir. íKhadnagy , utóbb a forra-
dalmiak részén a piski csatában 1849*ben esett eL Másik fia János
főkormányszéki fogalmazó , meghalt 1854-ben. Nejétói Pyerkcr Zsu«
zsaonától gyermekei :MiklósésLászló'). Ez utóbbi ágazat táblá-
zata ez:

Ferenoz
Alsó* Fejér v. számvevft.

Miklós János

elesett 1849. íŐkorm. fo^lmazó.

fíSTA
(Pyerker Zsuzsa)

I-

Miklós László

Horváth család. (Nesith). Hont és Nógrád vármegyében
tartá lakását.

1638-ban Nesith Horváth László és neje Szentkereszty Anna
bevallásának Hont megyei Kis-Túr helységbeli részbirtokra ellene
mondott a Szegesdy család ^),

1660. táján élt Nesith Horváth Mihály, kinek családját e táblá-
zat mutatja :

Mihály

Mátyás Katalin Erzsébet

t (Holecz Boldizsár) (SövényLázy Lörincz)

Egy másik családfája következó :

József

a XVII. században.

(lak. Boriban)

Gáspár Katalin Borbála

I (Nagy Jánosné) (Székely Albertné)

1650. táján.

I ^

Gergely Erzse Kata Péter

(Vargha N. neje) (Nagy György) r

Erzsébet

(Ballá András'

Kis-Kérben)

0 K6vári : Erdély nev. osaládai. 259.

*) Török Antal közlése szerint

*) Sz. Benedeki Convent. Frotoa BB. pag. 389.

Digitized by

Google

Hdrrátt. ÍM

Horváth CMlád. (Nógrádi). Nógrád megyében él. Család-
ftjá következő :

Jánof
(Ajtích Horváth Anna)
I — "^^ I

Lánzló

Dienes

ilffyvéd 1840.

Tak. PetAn.

Valér Ádám N. N. N.

(Poagráczl.) (Vajdané) (Antonyné) (Vagyonfiné)

Horváth esalád. (Palocsai, báró). Szepes megyei család,
mely — ugy látszik — a lomniczai Kissevich családból eredett , mert
lomniczai Kissevich Horváth János (Mihálynak atyja) is irta magát
Pilocsáról, és midfin 1589-ben a Laszko családtól palocsai Hor-
váth György Szepes megyei Dunajecz várat megvevé, ugy látszik
lomniczai Horváth János utáni jogán válta magához 0-

Nevezett palocsai Horváth György lő93-ban szerzé Szepes
m^ei L a 11 de k helységet is ^). És fi a családnak elsfi ismert törzse,
— kirfil nyomott emlékeink szólnak. — Györgynek nejétfii Sulyok
Krisztinától leánya Anna volt, kit Báthori Gábor birt nfiül ^).

Nem levén a családról adataink, csak a következő töredék leszár-
mazást közölhetjük :

litván

1680. iáján.

(Károlyi Jadit)

I — ■ .'^ — 1

István
(gr. Caáky Bora)

Zsigmond
(gr. Pethfi Rdga)

'~ Klára 177Ö.
(b. DessewFy Sámuel)

A család egyik ága 1700-ban nyert báróságot ^).

Palocsai báró Ferdinándnak szomolányi Nagy Alojziától fia
Tivadar meghalt 1835-ben kora 26. évében.

Horváth család. (Palóczi). Ung vármegyének egyik tehe-
tfisb családa , birtokos jelenleg is az elfinevet adó Ung megyei Palócz
helységben.

*) Wagner : Analeota Soepus. 1. 180.
^ U^anott 439.

*) Szirmay C. Zemplin noi. top. 7L
*) Schönfeld Adels-Schemat. \Í 191.
*) Lehoozky Stenunai 1. 168.

Digitized by VjOOQIC

Palóczi Horváth György 163ő-ben ungi országgyűlési követ '),
1637-ben Szatlimár megyei Kis-Kólos helységben részbirtokot nyer
királyi adományban *).

Palóczi Horváth János 1649-ben Rákóczy György erdélyi fe-
jedelem titkára •).

Zemplén megyében 1777-ben palóczi Horváth László jegyző ').

Palóczi H. Pál 1790-ben Ung m^ye követe és alispánja *).

Palóczi H. György ugyanott másod alispán 18I0~181ő-ben.

Palóczi H. Simon Ung megyei első alispán 1838 — 1844-ben,
egyszersmind kir. tanácsos, és 1843-ban országgyűlési követ El jelen-
leg is.

Palóczi Horváth Gábor Ung vármegye föszolgabirája 1838^
1847-ben.

Horv4(h család. (Széplaki , Petrichevich , nemes és báró).
Erdély egyik nevesebb családa. Horvátországból származtak , honnan
állítólag az akkori zavarok elöl 1543-ban radochiPetrichevich
névvel Miklós lépett először Erdélybe , s ott vévé fel a Horváth ne-
vet; egy másik ág j)edig Horvátországban maradt, hol Petriche-
vich név alatt most is él.

Az Erdélybe költözött Miklóstól kezdve következőleg jő le a
család :

I. t á b 1 a.

I. Miklós

1543^1584.

(Széplaki Both Anna)

I ■ — -^ I

Kozma Klára I. János Kata

1578-1590. (1. Vitéz Miklós. 1616. (Orbai László)

Fogarasi várnagy. 2. Macskás! Mihály) (Szigeti Anna)
(Petki Bora) |

r "

I. György 1608. 11. György II. Miklós

(Béldi Erzse) (Bethlen Krisztina) 1630-1647.

n ' ; ' T' :; ^ir. • (^"- Toldalaghi Borb.)

Bora Anna Zsigmond Kata , — a. ,

(Toroczkai (Barcsai
István)' Ákos)

(Alsó János) háiá folyt. II táblán.

Krisztina
(alp. Balogh Zsigm.)

0 Lehoczky Stemmat. I. 215.
*) Szirmay Szathmár várm. II. 189.

') Mamssy András 1649-ki június 9-én kelt armalisán neve aláirva. Lásd
Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 204. 1.

*) Szirmay G. Zemplin noi top. 170. noi hisi 330.

Digitized by VjOOQIC

R#rTáfli.

159

II. t á b 1 a.

II. Miklós kia*LlábláH.
1630-1647.
(ikl. Toldalaghi Borbála)

LFeranox
1670.

U. Ferenoz

1691.

(koQiárdi

Btlog Kata)

IIL Ferencz
(Páli Uona)

IL Koima Borbála 111. Miklós

(FoltyBora) (Berzenczei Istv.) (Sárosi Zsuzsa)

I "" 1

Folyt Ul táblán.

ÍV. Miklós Anna
1691. (Manrer

Gábor)

Bora
(Dániel György)

lY . Ferenoz

tl804.
(Ziúki Teréz)

III. Rozma

1764.

(Benkó Mária)

lY. Kozma Mózses János

tábornok. f 1777. (Toroczkai Ágnes)

1778. báró, (gr. Eún Klára)

Károly
(Barcsai Róza)
I

Teréz
(SiménElek)

Rákhel
(Toldalaghy István)

V. Ferenoz
tl835.
(gr. Vass Antónia)

Karolina
(b. Cryórfi Samu)

Ida Károly .Kálmán N.

Acsalád törzse Miklós s utódai rendszerint jó házasságok által
War kedvezfi állapotra hozák a családot. Miklósnak fia I. K o z m a
Szapolyai János-Zsigmond alatt Bécsvár gondviselóje , a Báthoriak
&latt(1578 — 1590.) a fogarasi vár kapitánya, és fejedelmi tanácsos
volt — Fia L György 1608-ban tett végrendeletében bejövetelök-
rAl emlékezvén , megemliti , hogy mindenét apja szerzó ügyességének
kOszóoheti 0* Béldi Erzsébettói csak két leánya maradván , ez ág fi-
ngon kihalt

1584-ki július 10-én osztoztak Széplakon a Símén családdal,
iiova mindketten házasodtak. Horváthéknak ekkor ott kilencz telek
jutott. S innen , a Kis-Küküll6 mellett fekvfi Széplakról vették elöne-
▼Oket, mely jószágnak a II. táblázaton álló I. Ferencz ága most b
birtokában van.

*) Koloi-monostori Convent XVlII. dö. Kóvárí aaerint .

Digitized by

Google

mnitké

m. fcibla.

II. Kozma ki a II táblán,
(Folty Bora)

Klára
(Sándor Gergely)

Bolciízsár

(l.Jdfika Mária.

2. Zsúki Klára)

BolUisaár

(Dániel Jadit)

I ' ' ^^ . , — I
1. Dániel

1602.

(Toldy Mária)

V. Miklós
(Váró Erzse)

Judit
(Toroczkai Mihály)

VI. Miklós

Ublai nin.

1 1814.

Teré*
(Dániel Elek)

ZsóBa
(Horváth FerjBDCz)

11. Dániel
1821. .
(gr. Lázár Eva)

Farkas
(Daczó Bora)

I * 1

Albert

(b. Szentkereszti

Zsuzsa)

I ^ 1

több gyermek*

Zsigmond
(BáníTy Mária)

Mihály
(b. Inczédi Mária)

Miklós

Ödön

János- Miklós

sztil. 1801. jun. 21.

cs. kir. kam. tábornok.

1846. hdró.

(b. Jósika Jozefa)

III. Dániel Lázár

(gr. Toldy KaU) szül. 1807.
tl85l.
iró.

Emilia
(gr, Rindsmaalné)

Lajoe-József

szül. 1834.

oi. kir. íóhadnagy.

Jozefa-Róza
szül 1836.

L Miklósnak fia I. János Bethlen korában Küküllfi megyei
hivatalnok, 1616-ki april 20-án nyeri az úgynevezett Folthi része-
ket. 161 6- ki april 22-én széplaki részére is uj adományt vesz. Szigeti
Annától született gyermekei közül II. Miklós ágán látjuk a családot
egész a jelenkorig leterjedni. Több gyermekei közül I. Ferencz és
U K o z m a két ágra terjeszté a családot ; amannak ágát a II. táblázat,
II. K 0 z m a utódait a III. táblázat mutatja.

Az II. táblázaton állók közül IL Ferencz az Unitaria val-
lásról egy apologicus munkát adott ki 17(X)-ban (Kolosvárott, 4-rét>

Ugyanez ágon III. Kozmának fia IV. Kozma tábornok
1778-ban báróságot nyert, de benne ez ága kihalt.

Ez ág jelenleg is unitárius vallású.

A III. táblázaton II. D á n i e 1 e század elején a kolosvári színház
egyik moecenása. Aszinháznak 1821-ben történt megnyitásánál & kezdé
magyar versezetével az ünnepélyt. Gr. Lázár Évától gyermekei :

Digitized by VjOOQIC

Rorráth. fSa

a) János-Miklós szül 1801-ki jon. 21-én. Cs. kir. kamarás,
altábornagy, és osztály-parancsnok, 1846-ban báróságra emelte*
tett 1857-ben pedig nagyanyjáról rokona gróf Toldy Sámuel-—
kiben a Toldy gróf család fí-ága kihalt — Potriohevich Horváth János
altábornagyot fiául és Ör0k5seül fogadván , fejedelmi legfelsőbb enge<
dély mellett a gróf Toldy nevezet és czimer említett Jánosra és utó«
daira ruháztatott 0, mely által a gróf Horváth Toldy nevű család
▼eszi kezdetét Neje báró Jósika Jozefine csillagkeresztes hölgy
(szül. 1810. t 1836. aug. 21), kitől gyermekei: 1) Lajos- József
szüL 1834-ki aug. 31-én , cs. kir. huszár-fóhadnagy. — 2) Jozefa-
Rozália szül. 1836-ki aug. 19-én.

b) III. Dániel 1848-ban a pesti nemzetgyűlésen követ volt
Neve az irodalom terén is eléfordult Neje gr. Toldy Katalin.

c) Lázár szüL 1807-bQn. Irodalmi térre lépvén, e pdlyát 1836-
ban „Az Elbujdosott^^ czimU regényével kezdé meg. 1843-ban
^onderú^' czimü szépirodalmi és divatlapot inditott meg, mely
által a magyar irodalomnak , fóleg a felsA körökbe juthatására nézve
szerze érdemeket. 1845-ben m. akadémiai tagul választatott Irt több
munkát. 1848-ban keleten tett szép utazást Meghalt 18ől-ben sziv-
eréoek pattanása következtében ').

d) Emilia szül. 1813-ki october 31-én. Férjhez ment 1836-ki
dea 6-áa gróf Rindsmaul Adalberthez. Testvére Lázár egy levél-
cyclust folytatott hozzá a y,Honderű^^*ben. Erdély szellemdús hölgyei-
nek egyike.

A család czimere : a paizs kék mezejében egy tengerben úszó
delfin , hátra felkondorított farkkal Fölötte jobt»xSl arany csillag, balr
ról félhold ragyog.

Horváth CMlád. (Petrinyei). Közülök petrinyei Horváth
Tamás 1600-ban nfiül birta Ladony máskép Nagy Csemetéi
Annát, thömördi Thulok György özvegyét ^.

Horváth család. (Sárospataki). Zemplén vármegye kihalt
családainak egyike *).

Horráth család . (Máskép Simonchioh, báró f ). Simon-
chich Horváth János 1662^1681-ben a határvizsgáló országos vá-

*) Lásd Pq0Ü Napló l8S?-ki 28. szám.

^ L. Életrajzát Ferenczy J. és Danielik : Magyar írók 1. 202—204.

*) Geneal. aothent. Mas. tora. II.

*) Szinsáy C. Zemplin not top. 82. r^ i

Digitized by VjOOQIC

180 Ronrétli.

lasztmány tagja '). Fia János az 1715-ki országgyűlésen reaz részt.
1708— 1723-ig kir. személjnOk-mester. 1700-ban báró lett*). Leánya
Rozália Amadé Antal neje 16n.

Horváth család. (Gyulai, Susalith). Mint eUnevük mutatja,
Békés megyében laktak; ott fordul elfi 1683-ban gyulai Susalith
Horváth Istvánnak fia Ferenoz, ki a íblebbi és az 1586-ki
évben , továbbá 1593-ban is Békés megyei Veresegyházi birtok-
részét Kis-Zegedy Istvánnak és nejének Karácsony Erzsének zálogitá
* el '). Nevezett István 1560-ban Békés megye alispánja volt *).

Ugyancsak Ferenczczel egy időtájban élt susalith Horváth
Mihály, ki nejével Sulyok Petronellával következfi osalád£&t al*
kotott *) :

Mihály
(Sulyok Petronella)
I —

Péter

Hona 1630. Zsófia

(Fráter Istvánná) (Pethfi Mihály)

Ez utóbbi ág griébeni elfinevet is használt; és az fisi Susa-
lith név az oklevelekben Suselith (sAt Suohich) elferditett alakban
is fordul néha el6.

Mihálynak nővére, vagy leánya volt Susalith Horváth Katalin,
kisfaludi Lipthay Miklós itélómester Özvegye 1540— 1564-ben ^).

E család is kihalt

Horváth csal&d. (Grizányi és Szent- Andrási). Zemplén vár-
megye elókel6 nemes családa ''). E század elején szent-Andrási Hor-
váth Imrének neje Melczer Borbála után birtokosok 2^mplén me-
gyei Kis-Ujlakon ^), és Szólnooska helységben.

Ugyan e családból való volt Horváth Tamás, kinek neje kis-
terenyei Thernyey Júlia e század elején Pesten halt meg.

') 1662.ki 37. 1681 -ki 23. törv. ez.
') Lehoozky Stemmai 1. 168. 174.
') Mogyoröasy János-GyoU: Hajdan és most. 190.
*) Ugyanott. 194. 1.

^) Deduotionet Msb. Mus. fol. lat. 213. sz. a.

*) L. Nagy Ivántól ,,a kisfaludi Lipthay család nemzékrende
és oklevelei." Pest, 1868. XV. Up.

^ Szirmay G. Zemplin noi top. 107.
*) Ugyanott 284. 326.

Digitized by

Google

H^rtátk.

eMll4d. (Szemerei). Zemplén megyei el6kel6bb ne-
mes család ').

Horváth GMlad. (Bcent-
OjOrgyi). ősi fészke , és jelenleg is
birtoka Szent-György helység
Vas Tármegyében a Répcze mellett.

Tagjai legtöbbnyire Vas vár-
m^yénél viseltek hivatalt Ismert
törzse Horváth István Vas megye
táblabirája volt, 1631-ben szerze
Szent-Gryörgyön cturiát, neje Ká-
rolyi Margit, Károlyi István-
nak Gudnay Margittól született
leánya volt ; a családfa tfile követ-
kezőleg sarjadzott le ') :

Horvitli N.

Utváa

1681.

(Károlyi MargH)

Jáaos 1081.

Vm V. alkpá]!.

(Szelettey Anna)

Ferenez
1631.

L Zsigmond

Yu ▼. alÍ8p.

Rákóczy

(Pc^áayi £va)

Mária Kristóf Kata Magdolna
(Tallián t (1. Enyedy (Kéiy Imre)
Pál) Pál.

2. Esterházy
László)

I. József Judit
Vas V, (Tevely
alispán. György)

(Sz^edy
Bora)

IL Jáaos

kir. tiuiáoMS.

tl769.

(L Bencsik Mária.

2. P^nrin Kata)

Fereaoz
Vas V. alisp.

1776.
(Daróozy
Francziska)

L Antal 1. László
alezredes (1. Bezeré<iy
elesett 1746. Mária.
2.Bakáűs
Orsolya)

Jnlia Erzse
apáoza. (Festetich
József
tábornok)

r "^ I

Lá$d foiyL a k»v, lapon.

l-t6I József
(ZakeL)

Teréz

(Tallián

János)

János
(1. Julianna.
2.Kedsozky
Teréz)

' ■■ ^ ■ I

l-tól Ferenoz

Elek
hadnagy.

IL Antal

Ferenoz Erzse

katona. (Gál

Antal)

vni

0 Szirmay C. Zemplin. not. top. 107.

^ GeneaL autk. Ifaa. tom. IL — Bossáayi íMp. Esterkázy elleni per

165. Up. Stb. Digitized by LjOOg IC

•Mt

tf^rrálh.

Ftmmot M ék ilikU
Vas ▼. alispán
1775.
(Daróozy Franaialá)

II. Zsigmond
Békea v. főispán.

tl809.
(1. Fejérvárjr N.
2. Somsich Anna)

Ignáos Ferencz

Uh Zd^mond

1810. gróT
Mmffűnntitf lett.

(gr. Sdinüdegg
Mária)

III. ÁiMÍ

ezredes

1803.

(Sregcdy

Gonstanozia)

János

cs. kir. kam.
ker. tábl. üln.

tl841.
(Latinovics

Anna)

11. József

1809.
kapitány.

Kristóf Mária
+ (gr. Almásy
Illés)

Edmond

OS. kir. kam.

1859.

(b. Paccassi)

IV. Antal

(b. Orezy Pattliaa

18S4-t6l)

József László

(gr. Rhevenhüller (nös)
Mária 1837«t5l)

A táblázaton láthatók közül L Zsigmond, eUbb Vas vár-
megye alispánja, utóbb Rákóczy alatt causarnm Director. Meg-
halt 1713-ban. Testvére

I. J ó z s e f elóbb Vas megye pénztámoka , utóbb alispánja. En-
n^k mezfiszegedi Szegedy Borbálától született fiai közül L Antal
mind alezredes 1746-ban Piacenzánál esett el a francziák ellen.

H. János királyi tanácsos 1769-ben magtalanul halt el.

I. L á 8 z 1 ó két nejétói számos gyermeket hagyott
Ferencz 1776-ben Vas vármegye alispánja volt Nejét&l Da-

róczy Francziskától fiai közül

II. Z s i g m 0 n d lett a család gazdag vagyoni helyzetének meg-
alapítója. Ez fiatal korában a m. testórségnél szolgált , utóbb a Dunán-
túli kerületi táblánál biztos; 1790-, 1792- 17d6-ban Sopron megye or-
szággjrülési követe volt ; és ezután Békés megye főispáni helyettese,
végre azon megye valóságos fóispánja , ca kir. kamarás , és val. belső
tftkos tanácsos lett. Tömérdek vagyont szerzett, s birt Vas, Sopron,
Zala, Veszprém, Somogy, Tolna, Pest, Békés stb. megyékben. Meghalt
1809*ben 0* Eltemettetett Sz.-György mezóvárosban a családi sírbolt-
ban. Elsó neje Fejérváry leány , a második sárdi Somsich Anna volt,
kiktől gyermekei következők t

*)L. KagyJózsef MKüabathelyi nagy-prépost által fölötte mondott
halotti beszéd. 1809. febr. 21-én.

H^nrálh. MS

a) ni. Zsigmond 1807-ben Somogy vármegye követe, majd
aranysarkantyús vitéz. 1810*ben Hugonna-ra adományt, grófi
rangot, és nevének H u g o n n a y-ra változtatását nyeré , és igy alapí-
tója Ido a gr» Hugón nay családnak. (Lásd ezt). Meghalt 18244)en.

b) Antal lovas ezredes , Mária Terézia-rend vitéze, cs. kir. ka-
marás, a franczia háborúban több sebet kapott. 1803-ban nyerte a
Mária Terézia katonai rendet, mdylyel czimere ítíLé búrói korona ada-
tott Neje Szegedy Gonstanozki voli

c) János Békés megyei követ az 180&*ki országgyűlésen, hon-
nan OS. kir. kamarássággal tér vissza ; utóbb Dunántúli kerük^i táblai
ülnök. Meghalt 1841-ki június 30-án, kora 64-ik évében Pesten. Bl-
temeltetett 8z.-(7yörgyön. NejétAl borsodi Latinovios Anoátti fiai :

1) Antal 1834-ik óta íerje b. Orezy Paulinának.

2) József 1848-ban a forradalmiak részén ezredes. Nqe
1837. óta gr. KhevenhüUer Mária.

3) László, szintén nős.

d) József 1809-ben a gr. Gyulay ezredben kapitány. Gyer-
mekei: 1) Edmund cs. k. kamarás, 1848-bftn Nógrád megyei ecseghi
kerületi képviselő a nemzetgyűlésen. 2) Anna b. Paccassiné.

e) Kristóf meghalt magtalanul.
0 Mária gr. Almássy Illés neje.

A család czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja — apaizs
kék udvarában hátulsó lábain álló kettösfarkú arany oroszlán, elsÖ jobb
lábával kivont pallost tartva , melynek hegyét a paizs teteje miatt nem
lithatni. A paizs fólötti sisak koronáján vörös mezü férfi-kar könyö-
kiA , kivont kurdot markoL Foszladék jobbról arany*kék , bidról ezüst-
vörös >).

Horváth Antal az 1803-ki Mária Teréziái rend nyerésekére
esimert máskép színezve Byeré : a paizs ezüst udvarban zöld téren ter-
mészetes szinü oroszlán mutat , kivont karddal, a paizs fölött búróí ko-
rona , és azon a koronás sisak áll , melyen pánoz^os kar ktoyököl, ki-
nmt karddal Foszladék mindkét oldalról ezüst^vörös.

Horváth esal&d* (Szeni-Mihály»úri). Néhány izén a család
igazata a XVI. és XVII. században következő *) :

*) Adami Scuta gsntil. iom. IV.

^ Tkeszéry-Deméndy-féle perbeli genealógia.

Digitized by VjOOQIC
11*

tti

■•nrátk.

Horváth MiKály
(Teazérj Erzge)

Mihály

Jánoa

Hát3rás Mihály Erzse

IGOO. (galanthai Balogh

János)

Mihály

Fnizfiim

Horváth család. (Tállyai). KOzülOk a múlt század kOz^pén
1755-ben tállyai Horváth Menyhért a Nógrád megyei két-
ségtelen nemesek sorában áll ').

Horváth család. (Teplai). Ismeretes közülök tepW Horváth
Perencz lG31-ben»).

Horváth család. (Vázsonyk^i). Dunántúl Veszprém megyei
Vázsonykörfil irá elSnevét. A XVI. században élt vázsonykfii
Horváth G-áspár^), kitől ily családfa származott le :

Gáspár
(Angynl Zsóíla)

Jánoa
1688.
(1. PethA Judii
2. Sibrik Bora)

Ferenoz

Márk
t

Gergely

Zsóaa
(Ányos Kríst4S£iié)

1-161 Gáspár

Zsigmond

2-tól Ferenoz
^ t

György
(Haydy Anna)

Má^ás

Kata

1647.

(Csúzy Pál)

Judit
(Túry Farkas)

HoPT&th család. (Véglai). A vegliai szigetekbfil származ-
hatott.

A véglai Horváth család tagjaiul tartatnak azon Horváth Kata,
János és Gáspár, kik közül ez utóbbi 1528-ban Hunyad megyé-
ben a magyar-solymosi jószágot részeivel együtt I. Ferdinánd
király pártjára állásaért bélyegen veszté el *)•

Véglai Horváth János felsó-töókei lakos, 1643-ki apr. 22-éa
Dobokai részjószágát , melyet neje Nyiresi Rebeka birt , eladta 35 ma-
gyar forintért szolgabiró Szilvássy Andrásnak ^).

*) Protoo. C. Neograd. anni 1755.

') Kemény önéletírása. Kiadta Szalay L. 210. lap.

*) Perbeli hiteles genealógiáról.

*) Koloívári Közlöny 1858-ki 98-ik szám.

») Doboka várm. 104. 1. oigitized by GoOgle

H^nrélh.

ÍM

Horváth család. (Zalukai, Vozith). Nógrád m^yei család.
Magyarországi törzae Voxith J á n o s , ki Horvátországból Zaluká*
TÓI származott ki a mohácsi vész után , J á n o s király pártját kivetve,
68 itt Horváth nevet nyert, lő38-ban péosváradi kapitány vcdt, mi-
din Szapolyay János királytól (Budae Feria 2-da prox. post Dominicam
Lsetare 1538.) Penczy Tamásnak magszakadtán Nógrád megyei
F.-Pencz helységet, ésaSidi pusztát nyerte adományban 0* J^*
no 8 na k neje Uza Zsófia volt, Penczy Tamásnak özv^ye. Unokája
isaétH János, kinek neje 1597-ben Vas Zsófia, és ki 1600-ban
Stéeaény vár kapitánya volt '). E IL Jánostól kezdve a család követ*
kézileg jó le napjainkra:

J&BOS

1597-1600.

Széosényi kapitány.

iVas Zsófia)

I. Györgry

1633-1637.

Nógrád V. alispán.

(1. Kéry Anna.
2. Kovácsy Sára)

Jáno0 II. György

1. István

1652-1654.

Nógrád ▼. alispán.

(Ebeozky Jn

8pán.
idit)

Magdolna

(Madách Jánosné)

1661.

Ferenoz

1672.

(Dienes Erzse)

Judit 1672.
(Baranyay István)

László
(Darvas Anna)

Katalin
(Eecskeméihy Pál)

III. G

i?r^

-A.-

Julianna
(Eozáry András)

József

Nógrád V. számvev6

1793.

Anna Julianna

Grábor

Antal

Nógrád V. fö-sz -bíró

18^8-1836.

(Uaan L)

Károly
fó-ügyvéd.

tl849.
(Kende L)

GráspAr

lak. Tamóoz.

(1. Haan Borbála.

2. Freinfeld Kata)

Albert István János Miklós

^^•jegyz6 volt fószolgabiró. plébános. pap.

Eetegen (Nagy ApoUonia)
1855.

Berta

Ferencz

Karolina-Krisztina

Amália

Szabolcsban

sztü. 1824

isftl. 1829.

1640.

Cryula

0 Az eredeti Ipolyi AmoldnáL

') Protoool. C. Neograd. anni 1597. pag. 7&

Digitized by

Google

iW Hurrául.

A táblázati törzsnek Jánosnak két fia: I. György (1628-tól
1637-ig) Szécsény vára kapitánya 0, és 1633— 1687.ig Nógrád megye
alispánja, és I. István 1652-ben már alispán, melyról 1654*ki július
27-én mondott le. Mindketten 1628*ban Esterházy Miklós nádor ado-
mánya mellett iktattatnak be mind azon javakba , melyeket Kis- és
Nagy-Romhányban s egyebütt Radossa Borbála előbb Vásárdy Far-
kasnak, utóbb Pekry Lfirincz özvegye birt. A beiktatásnak többen
ellentmondtak *). I. I s t v á n Terchy Mihálylyal nádori adomány jo-
gán 1637«ben Haraszthi puszta fele részébe b beiktattatott, azonban
többen ellentmondtak ^). I. G y ö r g y n e k nejei voltak : Kéry Anna,
ennek halála után Kovácsy Sára , ki 1652 ben már mint özvegy emlit-
tetik. Fiai: János és Gryörgy, Jánosnak leánya Magdolna
Madách Jánoshoz ment nőül.

I. Istvánnak neje Ebeczky Judit, már 1672-ben mint Özvegy élt.

A táblázat utolsó elótti nemzedéke között Károly 1818-ban
Nógrád megye f(5*ügyésze , utóbb b. Balassa teljes meghatalmazottja,
szép törvénytudománynyal birt. Meghalt 1849 ben. Nejétói Kende
leánytól gyermeke nem maradt

Antal 1828—1839 ig Nógrád megye föszolgabirája volt. Nejé-
tÓl Haan leánytól gyermekei a táblázaton láthatók ; közülök János
vilykei plébános, Miklós a pécsi megyében pap. István 1848.
előtt fÓszolgabirói czimmel alszolgabiró volt ; utóbb egy ideig cs. kir.
járásbiró is. Gyermekei vannak.

Gáspárnak egyik fia Ferencz Szabolcs vármegyébe költöz-
vén , 1840*ki május 16-án Nógrád megyétől nemesi bizonyitványt
vett ki 8).

A család czimere : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá-
bain álló oroszlán, első jobb lábával kardot , a másikban félholdat tart ;
fölötte jobbról és balról arany csillag ragyog. Ugyan ilyen oroszlán
emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Horváth c^salád. (Zalabéri). Zala vármegyei nemes család,
tulajdonosa jelenleg is az elönevet adó Z a 1 a b é r helységnek.

A múlt század elején él közülök zalabéri Horváth Ferencz,
kinek nejétől fajszi Ányos Krisztinától fia Zsigmond, kinek József

0 L. Tudománytár 1837.ki foly. II. köi stb.

*) Sz. Benedeki Convent.

*) Jegyzőkönyvi 87a izám alaü.

Digitized by VjOOQIC

n^wféik.

17»24)en zalai követ , — kinek János 1822.ben &Ib vámiegye^elsS
alispánja, és os. kir. aranykulosos 1832<>ben.
Csdádfán igy állnak:

Ferencz
(Aiiyo8 Krisztina)

2j8]gxnond

József
1792.

János
1882. alispin
és cs. kir. kam.

A családfán nincsenek Horváth Péfcer 1837— 1846. Zala vár-
megye föszolgabirája. — Horváth Boldizsár 1844-ben ugyanott
tlazolgabiró stb.

Horvátit <;ftalád. (Zsákodi , Kovachich). Erdélyország csa-
lida, hová I. Apaffy Mihály alatt ment Horvátországból Buzinból, hol
Kovácsich nevet viselt, mi utxibb Horváth-ra változott. A beköl*
tözö Kovachich Miklós — gyanitás szerint — a Zrinyi Péter-féle össze-
esküvésbe volt bonyolódva, azért hagyá oda családját^ hol szép birtokot
hagyott, mit sógora Filipovios, a zágrábi káptalannak 5000 darab
aranyon adott el ')• Az Erdélybe lépő Miklós, ki Gyulafival ment
be Szentdemeterre, honnan a szomszédos Magyar-Zsákodra telepedett;
következfi családfát alkotá :

I. Mikl<5s

Samu

1696.

(Szabó Znizsa)

I "" 1

Antal t

kir. tanács.

(gr. Ferrati

Erzse)

László

Gyniason.

(SimonfTy Zsuzsa)

Ambrus

Bora

(Bálintfy

Antal)

Kata

(pál. Donát

János)

Zsigmond
(Apor Bora)

Kozma
1760.
kir. tábl. iHn. r
(Gyulay Ágnes)

Ferencz
(káli Kna Bora)

Ágoston
(Holiaki Anna)

Apollónia
(Siklódi Fdr.)

Jnlia
(Kovács Antal)

IstTán
(nöUen)

János
(nőtlen)

Ignácz
(nótlen)

Kata
(Betejg SándotO

Zsigmond

Elek

JU-torkUiél

1865.

') KÓYári : Erdély nev. cnOádai 117—118. 1.

Digitized by

Google

A onlád tagjai Crikaaékben királybMaágot is vMehek, és Kfi-
külM megyében hasonlóan hivataloskodtak.

Az utolsó ízen álló István az irodalom terén is mníUtOdött mint
a törvénytudománjokban gazdag jártasságú férfiú egy ideig az udvar-
nál felgyűlt perek bevégzésére vitetett fel y ma mint számfeletti táblai
ülnök él Zsákodi magányában, testvérével Jánossal a volt (Bispán-
nal. Ignácz katonai pályát kezdett, s utóbb a harczmez&n sebeket
nyert.

Honr&th CMlád. (Sáros-berke8zi> Kfivár vidékénél sáros-
berkeszi Horváth József iktató 1794-ben.

HorvAth csal&d. (Ilmérí vagy zápolyai). Ilméri vagy zápo-
lyai Horváth Bertalan 1620-ban zálogba veszi az ilméri szólóért
67 forintban Kis-Kereskényi Lászlónak és fiának Mátyástól Malonyai
birtokát, és nagy-kereskényi malomrészét ').

Horváth család. (Vingárthi). A vingárthi Horváthok köziU
G á 8 p á r él 1628-ban ^. Utódai kihaltak.

Horváth család. (Koltai). Koltai Horváth Imre az 1832-ki
országgyűlésen gr. Bethlen Özvegye gr. Zichy Jozefa képviselője volt

Horváth család (Máskép Szabó). A Horváth máskép
Szabó család 1683-ki június 24-én I. Leopold királytól nyerte cí-
meres nemes levelét y mely 1684-ben Nyitra megyében hirdettetett ki

Czimerük : a paizs kék udvarában zöld dombon királyi korona,
melyen férfi-kar könyököl , kivont kardot tartva , melynek hegyén le-
vágott törökfej vérzik. A paizs fólötti sisak koronájából kettósfarkú
arany oroszlán emelkedik , elsó jobb lábával kivont kardot , a balban
levágott törökfejet tartva.

Horváth máskép Szabó család már elóbb is emlittetik. Mányai
Anna , kinek Idmya (Csuthy Anna Köteles Istvánné volt) , Hont me-
gyei A.-Sipik helységbeli részét egykori előbbi férjének Horváth más-
kép Szabó Andrásnak megszabaditása végett Bory Juditnak zá-
logitáel 1688-ban <).

Horváth család. Heves megyében Sz.- Jakab helységben stb.
birtak. A XVH. század elejétól három Íziglen családfájuk ez:

0 Ss. Benedeki Oonveni Faso. I. Nro 66.
*) Kaprínai: Mss. B. iom. XXVIL p. 267.
^ Sz. Benedeki Oonveni Fsm. 9. Nro 6. - 1642. Faso. 61. Nro 18.

Digitized by

Google

!•»

Horvátii János

Jánof Bálint István Mátyás

(Btk Ilona) (Simon Erznébet (Pliülep Uonft) (Szabó Zsófia)

1662. özv. 1662. 1662.

^ i I— -

C": — ^ ^ .. ' '

Kata Pál Oyörgy Bálint Hona Erzae György

János fiainak özvegyei és gyermekeik 1662-ben nádori parancs
mellett osztoztak 0-

Horváth csalid. Nógrád megyei Losoncz mezővárosban
Ukptátti meg. Az 1755-ki nemesi vizsgálatkor ott találtatott Horváth
József.

Horváth F e r e n c z (1836.) Losonoz város jegyzője volt

Czimerök : a paizs udvarában ágaskodó ló , fölötte hold és csillag
ngjog, a paizs íblötti sisak koronáján kar könyököl, kivont karddal

Horváth család. Horváth Márton nyerte 1686ban I. Leo-
pold királytól az armalis levelet ').

Czimere: a paizs kék udvarában jobbról felemelkedő hármas
ttikla, melynek középsőjén hármas szál fehér liliom virágzik, a paizs
Ddrarának zöld terén szarvas ágaskodik, elsó lábait a sziklára helyezve.
A paizs fblötti sisak koronájából arany grif nyúlik fel , kivont kardot
nllogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.

Horváth család. A czimeres nemes levelet Horváth Ferencz
nyerte ÜL Kéroly királytól 1713-ban »).

Czimere : a paizs kék mezejében zöld halmon királyi korona , s
tton vörösbe öltözött kar könyököl, kivont kardot tartva ; fölötte jobb-
rd arany nap ragyog. A paizs fólötti sisak koronáján zöld halmon szin-
^ vörösbe öltözött kar könyököl , kivont karddal. FoszLJ k jobbról
«iny-kék, balról ezüst-vörös.

Horváth család. 1718-ban UI. Károly királytól nemesitetett
■íg Horváth István •).

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló fehér bárány. A
P^ fblötti sisak koronáján arany csiga-héj (kagyló) áll, és abból
Wom arany kalász nyúlik fbl. Foszladék jobbról ezüst vörös , balról
traoy-kék.

0 ErkUtí oklevél.
0 CoUaet Herald. Nro 80a
Ő Ck>lltot Herald. Nro 655.
^) CoUeoi Herald. Nro 580.

Digitized by

Google

tl^ ItonrAth.

Horváth család, Horváth János 1719-ben III. Károly ki-
rálytól kapta czimeres nemes levelét 0*

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren jobbról fehér grif,
balról kettfisfarkú arany oroszlán áll , egy koronát tartva , mely fblOtt
arany csillag fénylik. A paizs (blött koronás sisak áll. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Horvátit család. Horváth János alapitá, ki 1720-ban
IIL Károly királytól nyerte czimeres nemes levelét ').

Czimere: a paizs kék udvarában zöld dombon királyi korona,
melyen pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. A paizs fölötti
sisak koronáján szintén a leirthoz hasonló kar látszik , kivont karddal.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Horváth csaalád. 179 l-ben 11. Leopold királytól kapU czi-
meres nemes levelét Horváth György.

Czimere: négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal,
melyen korona van , és melynek kék udvarában négyszegű kövekből
épült várból emelkedik ki egy vörös öltözetű , fekete fövegü bajnok,
kezében kivont kardot tartva. A nagyobb paizs els6 és negyedik kék
udvarában arany oroszlán áll kivont karddal. A második és harmadik
osztály fekete udvarában egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal
látható. A paizs ft5lötti sisak koronájából két elefánt-ormány között,
melyek közül a jobb-oldali vizirányosan félig arany félig vörös^ a másik
félig kék , félig arany, — egy természetes szinü oroszlán emelkedik ki,
elsó lábával egy égÖ lángot tartva. A jobb-oldali elefánt-ormányból
vörös, a balból arany zászló leng. Foszladék Jobbról arany-vörös, balról
arany-fekete •).

Horváth család. Horváth testvérek 179ő-ben nyertek czi-
meres nemes levelet.

Czimerök négy részre osztott paizs y az els6 és negyedik osztály
fekete udvarában arany oroszlán emelkedik ki, elsó jobb lábával kivont
kardot tartva. A második és harmadik osztály vörös udvarát fehér ke-
reszt osztja négy részre. A paizs fölötti sisak koronigából is a leirt
arany oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balról
ezüst-vörös •).

0 Colleot. Herald. Nro 381.
^ Ugyanott Nro 446.
') Adami Soata gentil tom. lY.
*) Ugyanott.

Digitized by

Google

Horw&tll család. A czimeres nemes lehelet Horváth Xav.
Ferencz kapta 1792-lbeQ 0-

Gzimere négy részre oeztott paizs. Az első és n^yedik osztály
yMs udvarában arany oroszlán áll , élaó jobb lábában kivont kardot, a
balban vadászkűrtöt tartva. A második és harmadik osztály jobbról
balra rézsútosan fehér és kék udvart mutat; és benne arany böség-
suru látszik, melybfil virágok és négy kalász nyúlik ki. A paizs fölötti
sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny között a paizsfaeli
oroszlán emelkedik ki , kardot és vadászkürtöt tartva. Poszladék jobb-
ról arany-vörös, balról ezüst-kék.

Horváti! család. Horváth Mihály 1791-ben nyerte ezi-
neres nemes levelét ^).

Gzimere négyfelé osztott paizs, ugy hogy a paizs alyjáról piramis
tUku ötödik osztály nyúlik fel, melynek ezüst udvarában zöld halnx>n
korona, és azon pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Az ela6
és negyedik osztály vörös udvarában kettösfarkú arany oroszlán áU,
ibiőtte jobbról arany nap , balról ezüst félhold ragyog A második és
btnnadik osztály kék mezejében fehér egyfejü sas áll , melyen vörös,
felfordított Y alakú csikolat látszik. A paizs tetején álló sisak kora*
DÁján a leirt két fekete sas-szárny között pánczélos kar könyököl , ki-*
voDt kardot tiu-tva. Poszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék.

1794-ben nevezett Horváth Mihály báróságra emeltetvén,
eI6bhi czimere megbAvittetett , t. i. a paizsra bárói korona , és a fölé
bárom koronás sisak adatott , a középsőn könyököl a szárnyak között a
kar kivont karddal ; a jobb-oldalin a paizsbeli oroszlán , a bal-oldalin a
febér sas látható. Poszladék mint elfibb ^).

Valószinüleg e családhoz tartozik báró Horváth Antal, és
Zsófia, Argier özvegye, nemkülönben b. Horváth Kata, Fuflfka öz-
vegye, ki 18ö5-ki június 16-én halt meg Pesten.

Vallásuk görög nem-egyesült.

Horváth család. Horváth Mihály és neje Szepessy Do-
rottya, s fiók H. Mihály Béosben 1635-ki július 6-án kelt armalis le-
vélben n, Perdinand király által Ce conditione et statu ignobili) emel-
tettek nemességre; és nemes levelük 1636-ki (Sabbatho prox. post
festum Epiphan.) Pozsony megye közgyűlésén Zempcz (= Szencz)
mezóvárosban hirdettetett ki *).

0 Ck>Uooi Herald, pag. 132.
^ Collect. Herald, pag. 130.
') Adami Scuta gentil. tom. IV.
*) Báth Károly kösdétfe szerint.

Digitized by VjOOQIC

1» Honrálk

CzimerOk : vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály vörös
udvarában hármas zöld halom középsőjéből két fehér liliom virit ; a
felsfi osztály kék udvarában arany grif áll , els6 lábaival zöld élőfát
tartva. Ugyan ez látható a paizs íblötti sisak koronáján. Foszladék
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Honráth család. (ZarándI). A zarándi Horváth család már
a XVI. században a nevezett megyében virágzott. Közülök zarándi
Horváth Endre Zaránd vármegye követe volt az 1505-ki rákosi or-
szággjrülésen 0.

Horválli család. Horváth András és György, továbbá
királyföldi Tamás és István, Királyföldy Tamás, István,
Tompa István Berekallyi vagy jobban Berekallya Ladon helységbeli
lakosok ezen nevezett helységet aBerekallyi család magszakadtán
nádori adományban kaptak 1728-ki mart. 13-án, és beiktattattak a
vasvári káptalan áltat , a midőn a beiktatásnak ellene mondtak Kiss
Erzse előbb Tompa Ferenczné , akkor Ajkay Fcrencz felesége , és fiaik
Tompa János, Péter, László ').

Horvát család. Székesfejérvári család, melyből a nagy tudo-
mányú történet-buvár Horvát István múzeumi őr tűnt fel. Szü-
letett 1784-ki május 3-án , Székes-Fejérvárt , hol atyja János tisztes
mesterember volt , ki oda Győr megyéből költözött *). Horvát István,
kit lángoló hazaszeretetéről és roppant tudományosságáról az egész
hon ismert, 1812 tői a nemzeti Múzeumban az országos Széchényi-
könyvtár Őre , 1833-tól haláláig a pesti egyetemben a Diplomatica és
Heraldica tanára volt. Sokat irt és kiadott , legtöbb munkája azonban
bevégzetlenül kéziratban maradt. Meghalt Pesten, 1846-ki jan. l3-án.
Fiai közül Árpád jelenleg a tanári széken utóda, és ennek neje Szen-
drey Júlia az irónő, Petőfi Sándor a költőnek özvegye.

A családfa igy áll :

Horvát János

r^ --^ 1

István

sz. 1784 -1846.

(Szepessy Karolina)

Karolina Árpád Gyula

(Hajdi Imre) tanár.

(Szendrey Jnlia)
18Ő9.

0 Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a moháosi vén után. 158. 1.

*) A Vasvári káptalan hiteles átiratából.

*) Ferenezy és Danielik Jőzi. Magyar írók L köt. 196-198. li^P*

Digitized by

Google

■mtvéMi. lYS

Hor¥Íth»ok. Még egy csoport Horvátfa-ra találunk törté-
Deteínkben, kiknek családi eredetét, összeköttetését nem ismerve, r&bk
rOriden itt egyben kell emlékeznünk.

Honráth Bertalan I. Ferdmand király korában élt , és Gyár-
mst várának is kapitánya volt 1552* ben ^). Vele ugyan egy idfiben élt
egy másik H. Bertalan , nnért a két férfiú élet történeteit is bajos
egymástól m^külöoböztetai.

H. Bálint 1605-ben Bocskai hive 16n Némethi Gergelynek a
esepregi várból kibocsátott felhivó levele folytán.

H. Gáspár 1526-ban II Lajos király küldöttje Szapolyay Já-
noshoz'). 1528-ban I. Ferdinánd részére esküdteté fel Erdélyt; 1533-
biD Bécsben a török követek megjelenésekor is jelen volt

Horváth György Csanád megyében 1444-ben a Cseri vár ka-
pitánya volt.

H. György 1594.ben Pálffy Miklós alvezére, Hardek főhad-
▼ezernek táborozásában vett részt

H. G y ö r g y Brandenburgi Katalin, és L Rákóczy Gryörgy ügyé-
nek elómozditója , és ez utóbbinak 1633-ban az eperjesi béke végrehaj-
tására követe.

H. 1 8 1 V á n Bethlen Gábor hadvezére 1622— 1626-ban.

H. Mátyás Szathmár várát oltalmazta Szapolyai János vezére
Kun Kocsárd ellen.

H.Mihály 1594-ben Báthori Zsigmond ót küldi sereggel a
moldvai és oláh vajdák segélyére.

U. J á n o s élt 1526-ban <) ; egy másik H. J á n o s 1671-ben *).

H. Lázár 1526.ban*).

Az irói pályán is több ilynevü egyén tűnt fel :

H. Ádám SZÜL Komlódon május 1-én 1760-ban, meghalt 1820.
jso. 20-án Nagy-Bajomban. A „H u n n i a s'' stb. költemények szerzÓje.

H. J á n o s székesfejérvári püspök , és belsó titkos tanácsos , ma-
gyar akadémiai tag. Született Csicsón 2^1a vármegyében 1769-ki nov.
4-én. Meghalt 1835-ki január 16-án.

<) Kovaohich : Sorípiores Minor. II. p. 115. - IstvánlTy : 1685-ki kiadás
184. na 319. — Szerémy : 129 1.
*) Engel : Monnmenta 877.
*) Engel: Monumenta 377.
*) JUzy: Uisi R. UuDg. III. 108.
*) Engel : MonamenU. p. 374. oigitized by GoOglc

IÍ0r¥á«hy.

Horváth J ó z 3 e f-E 1 e k m. akadémiai lev. tag. Meghalt 1835-ki
január 20-áQ. Munkái f61eg a Tudom. Gyűjteményben jelentek meg.

H. Zsigmond kfivágö Örsi prépost, m. akadémiai tag. Született
KÍ8-K(Sc8k£n Zala várm. 1782«ki június 21-én. Meghalt 1845-ben oct.
n-én , stb ^).

Horváthy család. (Disznósi). Régi Hont megyei család.

Azon megyében fekszik Disznós
és Horváthi helység is, mely
eMbbírfil a család elfinevét irja , az
utóbbiról pedig családnevét vévé ').
A család törzse Loránd és
Lörincz, kik Szepes vára alatt
tett szolgálataikkal 1277-ben nyer-
ték a nemességet, és Horváthi
helységet. Lörincz magnélkül halt
el; Lorándnak pedig fia volt Lu-
kács, ki L Károly király udvará-
ban volt apród, és attól uj adomány-
levelet nyert; Lukácsnak fia vala
Gergely, ki Zsigmond khrály ud-
varmestere volt. Ennek fia L P é t e r , ennek H. P é t e r , ennek fiai :
László, János és UI. Péter. János magnélkül halt meg. A
másik kettő kétfelé osztá Horváthi helységet.

Lászlónak fiai: Simon és Lázár. Simon nemzé Tamást,
kinek fia Gáspár kihalt. Lázárnak fia P á 1 , a ki nemzé Jánost és
Lászlót. Lászlónak fiai voltak P á 1 és János.

n. Péternek ágán jó le a család a jelenig , unokája IV. Péter,
kinek fia L András lő89-ben élt, és egy könyvébe tett némi igen
csekély krónikái adatokat.
A családfa következó :

^) Itt emlitendÓ mint iró H. £ n d r e pázroándi plébános , az Arp&dia
szerzője, született Győr vármegyében Pázmándon (nem nemes 8zül6kt61) 1778*ki
nov. 25-én. Meglialt ld39-ki mart 7-én.

') Disznó 8-H o r V á t i nevii helység van Borsod vármegyében is*

•) üj Magyar Muzemn 1868 ki foly. 51—64. lap.

Digitized by

Google

Vurráfliy.

115

Urinet és LoráBi
1277.

László

Ttináf
Gáfpár

Lukács
1330. táján.

György
udvarmester
1396. táján.

L Péter

II. Péter

János

Istyán
t

III. Péter

Imre

IV. Péter

János László

t I

Pál

IL János

András Bora V.Péter Fruzsina
1Ö89. (Maróthy f

n I Mihály)

IIL Jáaos 1652.
(Bakó Zsuzsa)

Ferenoz

(Maszlik Kata)

I -^ 1

Györgry 1666.
Honti alispán 1619.

Ferenoz

Ádám

Nep. János
Jánof 1840.

Jusztina
(Majthény Imrené)

(Nagy Zsuzsa)

Pál

(1. Burján Zsuzsa.

2. Mesko Judit)

Gábor

l*tól Éva Anna

(Tttay György) (Tóth
Zsigm.)

Pél György 2-tól Jó^9e£ Teréz Júlia
(1. Daosó Eva. (Gáspár f
% Kosztolányi Tamás)
Krisztina)

' 1461 Gábor
(Horváthy Borbála)

-t

Emerentia Mária

(Veres Lászlóné)

József Gábor Kálmán Lajos

IH. János birt Bars megyében Rudnán is, hol kilenoz telkét
Dóczy Menybért Barinyi Daniéinak engedte viaszaráltani 1648-ban 0.

0 St, Benedek! Convenf . Proi N. pag. 150.

Digitized by

Google

196

H«86iúMtól — HMtiAfIdaqr.

Fia Perencz kapitány 1683-ban, midAn portyázásaival csapata több
rablást követvén el, Nógrád megye által üldöztetett 0-

Nincsenek a osaládfán Horváthy Lukács, ki 1430-ban élt ^).
Horváthy Ádám mester lő05-ben Pest megye követe a rákosi
országgyűlésen •).

Horváthy Gergely 168ő-ben Nógrád vármegyének ideigle-
nesen helyettesitett jegyzője •).

Horváthy Márton, kinek Balogh Annától leánya Teréz
(szül. 1796.) Lipthay Gáborné.

Houzúaszól caalád. Erdélyben élt a XVI században , mi-
dón Hosszúaszói Antal lő66-ban a tordai gyülésból követül
küldetett Szebenbe, Izabella és Petrovich visszahivatása ügyében.

HoMzúfalusy család. (Hosszúfalvi). A hosszúfalvi Hosszú-
falusy család egyike a régicbb nemes családoknak , melyből — mint a
velem közlött család-ismertetés szól — „már 144ő-ben Hunyadi Jánost

a Drágul vajda elleni hadjá-
ratban három vitéz Hosszu-
falusy követte^). KettÓ kö-
zülök a havasalföldi ütközet-
ben elesett, dealegidósb, név-
szerint Hosszúfalusy József,
— ki már akkor kapitány
volt, — élve maradt , s érde-
meinek jutalmául három falut
kapott, u. mu Zsitvát, Borzast
és Sz.-Miklóst Már Hosszú-
falva Sövény falvával együtt
előbb birtokukban volt."

József maradékai so-
káig Erdélyben maradtak, s csak a XVII. század második felében a
Rákóczy- féle mozgalmak viharai közt hagyta el H. Zsigmond ósi
lakhelyét, és nejével Poroszlay Zsófiával együtt Magyarországra Bor-
sod megyébe telepedett meg. Ezektói született L Sámuel, ki nóül

0 Eredeti oklevelek.

Ő Fejér: Cod. Diplom. lom. X. voL VII. p. 811.
•) Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Iö7. 1.
^) Eredeti okiraton l6Ő5*ki mari 2-áról aláírva ,^absi nótárius
pro tempore.**

') Kár, hogy ez ismertetésnél az oklevelek ia nem közöltettek velem.

Ho«fiá. Ifi

▼etteGellérffy Sárát, s atyja 16o IL Sámuelnak ésErzsé-
betnek , ki csicseri Ormos Lászlóhoz ment feleségül.

II. Sámuel felesége Beaenjey Mária Tolt, kit^l J áao9 szüle-
tett, ki, valamint atyja is ttíbh t vármegyéknek táblabirája volt. —
János nÖül vette S z e m e r e Erzsébetet , kitfil három maradék szü*
letett: Ignácz, Júlia és Ferdinánd.

I g n á c z turíki Thuránszky Franociskát ,

Ferdinánd pedig mikófalusi Bekény Erzsébetet vette nSül,
liktU számos maradék vette lételét. E!z utóbbi Vattán lakik Borsodban.

A családfa következfi ;

Zsigmond

1670. táján.

(Porogzhy Zaófta)

I. Sámuel
(Gellérffjr Sára) ^ '

II. Sámuel Erzsébet

(Bevenyei Mária) (oncseri Ormof László)

• """ I

János

(Szemere Erzse)

Ignáoz Júlia Ferdinánd

(Turánszky Franoziska) (Bekenj Erzse)

több gyermek. Dezs6 aüb,

jogász 1859.

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja, — a paizs
kék udvarában egy hegyével fölfelé álló nyil , mellette jobbról félhold,
Utói arany csilli^ , a nyil alatt szinte félhold ragyog. A paizs fólötti
Mk koronájából három dara-toU leng. A paizst szokásos foszladék
veszi körüL

Hoflnú GSal&dU (Resztolcsi). Erdélyi család. Német nevét
Dönessége nyerésekor magyarositá meg. 1600. táján nyert Resztócson
fcttokotO. Hosszú Miklós született lt68-ban, meghalt 1841-ben ;
Kfivárvidék nyugalm. pénztámoka volt Fia László most él , Kövár-
▼idék jegyzője volt 1847-ben ^y

János 1815-ben kfivárvidéki rectificator biztos.

József 1847-ben Belsó-Szölnok vármegyében protocolista.

Hosszú Illés kis-nyirési előnévvel élve, Kövárvidékétöl
1832.ki octob. 9-én vett ki nemesi bizonyityányt , és Krassó megyébe
költözvén, ott élelmezési biztos l£n , és nemességét 1832-ki nov. b-m

0 K6várí : Erdély nev. családaL 295.

*) Ez „d e K.«N y i r e s'' irá magát az orazágoa tissti névtár szerint.

12 -oogle

ItS H099IA - Vo^siAtétby.

kihirdetteté. Egyik fia György jelenleg Krassóban törvényszéki
ülnök.

HOMaeú CMlád. Hosszú Pál Nyitra megyétől 1792-ki
május 3-án vett ki nemességéről bizonyítványt , és azt — Krassó me-
gyébe költözvén, - ott 1792.ki sept 20-án hirdetteté ki. Családja
jelenleg Krassóban nincs.

HoMzúmezey család. (Kólcs-Hosszúmezfii f ). Kihalt csa-
lád. Zemplén megyei Kólcs-Hosszúmezí^rÖl irva elÓnevét. Eredetét a
Bogáth-Radván nemzetségből hozzák le '). ' '

1403-ban élt a családból Hosszúmezöi Bálint, ki egy beikta-
tásnál mint királyi ember jelöltetik meg ^).

Hosszúmezey Bálás 1558-ban Zeipplén megye alispánja^), és
1560'ban egyik királyi biztos a felső-magyarországi zavarok lecsende-
sitésére •).

Iő78-ban H. Gryörgy Zemplén megye orsróggyülési követe
volt *). Később a család elé nem fordul , valószínűleg röviddel utóbb
kihalt.

HOMZÚtelky családi (Hosszútelki f). Erdélyben Doboka
megyében élt , ée birt M.-Földváron a XVI. szádadban ; .osztozó volt a
Szalaházy és Liptay családokkal — Egy 1568-ki oklevélben az akkori
Írásmód szerint „Uozzuwthelk i^'-nek íratott ^).

HOMZÚtótliy család. (Hosszútóthi f). Zala vármegye egyik
réglebb családa, később átszármazva Veszprém vármegyébe is, jbol
Cseszneket, Ugodot, Pápát stb. bírták.

Ősük Hosszú tóthy Márk állítólag 136Ő-ben kapitány'').

Gryörgy lő05-ben Veszprém vármegye követe a rákosi or3Z%-
gyülésre ®).

Másik Gryörgy 1557-ben követ a regénsburgi gyűlésre, 1559-
ben országgyűlési kiküldött^), 1566-ban törökországi követ '®).

0 Szirmay 0. Zemplin noi top. 334.
«) Ugyanott 379.
*) Ugyanott not hiator. 72.
^) Wagner Coll Geneal. dso. III. 44.
^) Szirmay C. Zemplin not histor. 88.
•) Hodor : Doboka várm. 106.

^) Lelioozky Stemmat. II. 175. — A Tropfai. Esioras. nyomán e csa-
ládról van nemzékrend aOeneal. authent. Mss, iom. L is, de az koholmány.
») Jászay Pál id. h. 157.
•) 1569-ki 42. törv. ez.
••) latvánHyieSÖ-W kiad. 822. DigitizedbyGoOglc

Ifottamr — m^ym. 17*

János 1560-ban országos rovásoló (dicator) 2iala vármegyé-
ben 1),

Farkasélt 1530. táján, nejeOstffy Erzsébet volt.

István 1604- és 1613-lMin az országgyűlés által a határvissgáló
választmány tagjánl neveztetik ki ').

László szepesi prépostból erdélyi püspök, innen 1646-ban vá-
radi, innen 1648-ban váozi püspök^ egyszersmind kir. táblai idnök.
Meghalt 1649-ben.

György élt 1649-ben'), s i^y látszik — benne halt ki^ a
Hosszútótfay család.

HottnMir GMll4d» Gömör vármegye czimeres nemes családai
közé soroztatik *).

Hotykay család. Kihalt család. A XVI. században élt Hoty*
kay János, ki ily családfát alkotott ^) :

r Hotykay János

Klára István

(Szilvásujíiftlvi

Ujfiünsy Márton) „ ^^^^^í ^ .

(1. Beiczj Jakab.

2. y ékey F^rMOc)

■oyiMl család. Gróf Hoyos Ern« lS27-ben, ésgr. Hoyos
Antal 1840-ben magyarországi honfiusitást nyertek ^).

A Hoyos^Sprmzenátem család most Ausztria lakosa , Spanyol-
orsEágból ensdezteti ma^ ; és nevét Castíiymak Hoyos nevű városán
iü., mely állítólag IfiQO^ lelt volna a család birtokában. Nemessége
wgerfl6itésétl545-kijattiiisl2^én, a báróságot 154»4i julnis IS-án
bpta. 1674-ki sepi 23^án nkn'ai sz. birodalmi, — lőd^ld január 8-án
pedig ausztriai grófiságra emeltétett ''). •

Leszármacási táblájuk^ melyből magyar eudádoUiali szóródásuk
is khünik ^) , következő :

0 Tudományos Gyűjtemény 1830-ki foly, XIL köt. S. lap.
«) 1604.ki 15-ik , 1613-ki 26. törv. ez,
•) ie49-ki eo. törv. ez.
*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144
*) Creneal. antheni Mss. tom. 11.
•) I827.tí 41. és 1840-ki 51. törv. ez.

^) Hifi Herald. Handbaoh. 369. Schönfeld Adels-Sehemat. II. 155—157.
») Schönfeld id. h. I. 82-^84. oigitized by GoOqIc

12*

n^guka - vunémy-

Fülöp-Ignáoz

szül. 1687. 1 1762.

(gr. Hohenfeld Mária)

János- Antal

SZÜL 178L 1 1791.

(gr. Auersjjerg

A. Antónia)

János^Leopold
szttL 1726. f 1796.
(gr. Harbersiein

M.-Leopoldina)

I r^ r^

Mária-Jozefa stb.
szül. 1767.
(gr. Nádasdy Ferencz)

Mária-Antonia

szül. 1767.

(gr. Vanderaatffc

Henrik)

János-Ernő
szül. 1767.

(gr, EueíÍBiein
Mária)

János-Ernő stb.
szil. 1718. tl781.
(gr# Sinzendorf Mária)

;± ^ <

János-FtilÖp

szül. 1747. tlÖOS.

(berezeg Clary

MáriaoKrísztioa)

I ^ I

Já&os-firmŐ

szül. 1779.

(gr. Sc&labendorf

Mám/TMfc)

János-Ferencz
sz. 1795. 1 1813.

Antal
sz. 1804.

János
8Z.1808.

EmÖ
sz. 1811.

Mária

Mária Hfinrik Krisztina Karolina Teréz Júlia Sidonia
szül. 1800. sz. ISÍXi. sz. 1809. sz. 1811. sz. 1813. sz. 1816. sz. 1818.

J á n o S-E rnönek, kia honfiusitást nyerte , — neje gr. Kuef*
stein Mária gr. Kuefstein János-Antalnak gr. Széchényi Mária-Évától
született leánya volt

Czraierílk : négyfelé osztott paizs, egy köM^pmaamá fjMj her-
melín körzettel kék udvart mutat , s benne bairóLegy réssútoB arany
csíkidat látszik,' melynek két végén sárkány-ftgek áUmdc. Ez valöszinü-
leg az isi esimer. Az elsft és negyedik osztiUy vÓtöB udvmrábaa kék
esikolai, és azon arany horgony látsák. A másodíkiés harmadü otztáljr
vdrte udvarában két eeüai oroszlán egymással szemközt álL

Haynky c^salád. Hoyizky János 1715-ben Nykra megyef
tót-sóki birtokát cseréli Csery Imrével ^).

Haibllns család. Mária Terézia királyaaszosytól 17fil-ben
nyerte czimeres nemes levelét *).

Hölbling Antal kir. kamarai ellenőr Baranya megyétől 1803-ki
június 16-án vett ki nemesi bizonyitványt , melyet Krassó vármegyé-
ben 1836-ki aug. 9-én hirdettetett ki '). Krassóban már nem léteznek.

Hdsyészy család. (Simonyi). Lakhelye Komárom) Sopron
stb. vármegye.

*) Nyitrai káptalan. Protoc. 91^ fol. 151.

>) Colleot. Herald.

*) Krassó várm. Jogyzökönyve.

Digitized by

Google

H«9 ^ nraV^YtEky. Ml

1644-ki febr. 27-éii Hugyészy Ferencz Öyflr vári lovas
btooáoak és neje Enessey Orsolyának, és gyermekeiknek Ho-
gyészy Jánosnak, Pálnak, Évának Győr ih^yei Enesse hely-
ségben Enessey Gryörgy és fla János egy nemes telek negyedrészét 19
birodalmi talléron vallotta be ').

1689-ben Högyészy Anna Végh János Gyír vári lovas zsoldos
katonának neje , és följebb említett Högyészy Perencznek Enessey Or-
solyától (néhol Erzsétfil) leánya az Enessei pusztán egy fél telket
Enessey Istvánnak és nejének Vépy Ilonának 150 m. forinton vall be
MÍGsen ^y

Simonyi Högyészy Antalnak nejétől Zichy Annától fia An-
tal 1832-ben Komárom megyei táblabíró. ,
H. Gábor 1815-ben m. kir. testfir volt.

H. Pál 1839— 1843-ban Sopron ^rmegye alispánja, utóbb kir.
üblai ülnök volt

HŐS csal&d. Gömör várraegye nemesrendü családa ^).
Hölclllch család. (Máskép Szabó). Hölchich máskép
Szabó András Laxenburgban 1666-ki május I5-én I. Leopold király-
tál nyert czimeres levélben nemesitetett . meg ; és cziraeres levele
Nyitra megyében 1668-ban hirdettetett ki *).

Hrabeczy család. Sopron vármegye nemes családa.
Hrabtk^y c^salád. (tírabóczi). Zemplén vármegyének kihalt
osaládai közé számíttatik ^).

HrabOTSzky család. (Hrabovaí). Trencsén vármegye is-
Biartebb nevű családa , birtokában jelenleg is a nevet és elönevet adó
Hrabove helységnek; valamint .birtokos, ott Hrabovka hely-
iégben.

Tagjai legtObbnyire i^egyei hivatalokat viseltek.
Hrabovszky Péter 1640-ben Budentinban Szunyogh Gáspár
pnefeotusa volt ®).

H. János 1695-ben házat vett bogárdi Horváth Zsuzsannától,
miért ellene Bogárdi Kata Vandriczka Jánosné pert indított ^>

^) A gyön káptalan előtt

*) Ugyanott

*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144.

*) Pozsony Tárm, levéltárában van az eredeti Armalis.

^) Szirmay C. Zemplin not top. 82.

*) Eredeti levél hozzá intézve.

Ő Kaprínai A. tom. 43. pag. 133*

Digitized by

Google

IM Bnrii«n»ky.

Hr^bovsafcy Gáspár 1722*bm Trenoe^n vármegye követe
volt*).

Hrdbovazky József 1728-baD Trenosén vármegye azolgabirája.

A család leszármazási tábláját nem hirván, a következő két rend-
beli töredék-nemzékrendet ^) közölhetem :

H. Miklós
(b. Révay Kata)

Sándor Mária

-.->N-P

Péter
1800. táján.

(MagÓéhy László)

A másik következő ^) :

H. Miklós
(Gedey Rozália)

Kata Zsófia Mária

( Vályi László) (Má|kyiif Pál) ;

Hrabovszky Antal 1760-ban m. kir« kamarai tanácsos , egyszer-
spíiínd kir. tigy-igazgató.

Hrabovszky László 1760-ban Békés vármegye alispánja ; utóbb
(1770.) egyszersmind cs. kir. tanácsos.

H. I s t V á n-K á r o 1 y (1825-ben) k. kaiparaí hivatalnok.

H. S á m u e 1 1 844-ben a Dunántúli lerületi tábla jegyzfija

H. István 1846-ban a 32. számú gyalog ezredben főhadnagy.

H. Róbert 1846-ban a 34. számú gyalog ezredben Badnagy.

H. A n tal 1846-ban a 48. sz. gyalog ezredben százados.

H. Gryörgy 1846-ban az 1. számú huszár-ezredben másod ka-
pitány.

A katonai pályán legmagasbra vitte Hrabovszky J á n o s ^ báró,
a vas korona-rend másod , a Teréz- és Leopold-rendek , és az orosz
Anna-rend másod osztályú vitéze , a porosz szent György-rend nagy-
keresztese, a pápai szent Gergely- és Krisztus-rend , a szardíniái szent
Móricz és Lázár , a parmai Constantin György-rendek közép-keresz-
tese , cs. kir. kamarás , tábornok , egy ezred tulajdonos , és hadi kor-
mány helyettes 1844 — 1847-ben Nagyváradon ; 1 848-ban Eszék vár-
parancsnoka.

*) Lehoczky Stemmat. I. p. 213.
^ Bossányi oontra Esterházy per 203. lap.
• •) Teszéry Deméndy-féle per. ,

Digitized by VjOOQIC

Hraské -^ HroBM.vtskV. li<

Hrabovszky Dávid a magyar tudom. Akadémiára adakozott
1840-ben 0-

H.Péter 1844-ben alapitvány tett, mely az országgyűlésen
beczikkelyeztetett ').

A Hrabovszky család az ország több megyéjébe is elszéledt

Hrabovszky Károly 1795-ben Krassó vármegyében fiSszolga*
biró, 1794-ki június 24-én Gömör vármegyétől vett ki nemesi bizonyit-
ványt, melyet Krassó vármegyében 1795-ki nov. 3-án hirdettetett ki*
Jelenleg Krassóban családja nem létez.

Ugyancsak Krassó megyébe költözött Hrabovszky I g n á c z is,
Békés megyétől 1796-ki sept. 11-én vévén ki nemességi bizonyitványt,
mely Krassó megyében 1796-ki dec. ő-én hirdettetett ki. Nevezett
I g n á c z akkor Krassó vármegye tiszteletbeli esküdtje volt Jelenleg
e m^;yében már nem létez.

A Hrabovszky család Bihar megyébe is ki van terjedve, hol
H. Albert megyei Í8*adószed6 volt 1837-ben.

H. János 1845 -ben Bihar vármegye al-ügyésze volt.

H. György iró volt 8j.

Hraskó család. (Máskép Raskó). Legutóbbi nemzedéket e
táblázat mutatja :

Hraskó N.

János Ferencz Mária Erzae

kir. üg^igsz. Észterg. m. pap, (MihálTÍ János) (Kanyuscsák (Urbányi
Ügyé«zl844. phiLdootor. Jázsef) ÁBdrás)

tPe8tenl846.
mari. 2-án
kora 46.

HreUay c^salád. Abauj és Gömör vármegyei nemes család.

Hrieskió osalád. Szabdbs vármegye nemes* oBiAldai között
foglal helyet F é n y e s E. Geographraja szerint

■HMOWinyl osalád. Gh^mör várm^ye egyik nemes csa*
Uda?).

flbr<9smoViBky család* Tarócz megyei család, honnan e
BMgyéiiek nemességi bizonyitványa mellett Hroznovszky Imre és

*J 1840-ki 42. tönr. ez.

») 1844-ki la törv. ez.

•) L. Tudományos Gyűjtemény 1826-ki foly. VII. köt. 53- lap.

*) Bartiiolomaeídes C Gömör. pag. 144.

Digitized by VjOOQIC

IS4 MhmyáltOTtes — Hadtch.

Gábor Nógrád megyébe telepedvén , ott 1726-ban nemességüket be-
mutaták. Grábor az 1755-ki nemesi lajstromban is előfordul *).

Hrnyakovlcs család. 1751-ben nyerte M. Terézia király-
asszonytól czimeres nemes levelét

Czimere : jobbról balra rézsútosan húzott fehér csikolat által két
részre osztott kék udvarú paizs ; az alsó udvarban egy fehér oszlop, és
azon arany gyűrű áll ; a felső udvarban három arany csillag ragyog.
A paizs íblötti sisak koronájából kék zászló lengedez. Foszladék jobb-
ról ezüst-kék, balról arany-kék ^).

Habay csal&d. (Hubói). Gömör megyei Hubó helységről
Írja elÓnevét, és azon helységben most is birtokos.

Ki van terjedve a család Borsod, Heves, Pest megyébe b.

Hubay Bertalan birtokos Tisza- Várkonyban.

Hubay József 1847-ben személy nöki itélömester, jelenleg a
pesti cs. kir. fötörvényszéknél ülnök.

Huber család. Huber F e r e n c z 1672-ben élelmezési tiszt
volt a lévai várban , leánya Huber Borbála nemzetes Kis Ferencz
hitvese volt ^).

Hubert család. (Előbb Eutelhüber). Hubert József-
Richárd előbbi Eutelhüber nevének Huber t*re változtatásá-
val 1762-ben Mária Terézia királyasszony által nemesi rangra emel-
tetett*).

' Czimere négy részre osztott paizs , az első és negyedik osztály
kék udvarában ezüst bak-kecske ágaskodik ; a harmadik és negyedik
osztály fekete udvarában három strucz-toll (arany , kék és ezüst) emel-
kedik fel. A paizs íblötti sisak koronájából szintén hasonló szinü három
strucz-toll leng , az előtérben az ezüst bak látható. Foszladék jobbról
arany-fekete, balról ezüst-kék.

Hadar család. Bereg vármegye nenea otriádnitask e^ke.

Hudlch család* Hudich Nep. János postamester H^roái^
han 1802-ben I. Ferencz királytól czimeres ntmea levtlet njtwt

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék
udvarában fehér sziklán fehér gólya áll, osővéhen aöld kígyiát tart. A
második és harmadik osztály ezüst mezejében zöld téren arany talig*
zatú és fejezetű fehér oszlop áll , körülfolyva zöld ággal , tetejében

«) Protoool. C. Neograd.

V) Adami Soata gentíL tom. IV.

•) Oklevél.

*) Colleoi Herald. Nro 32.

Digitized by VjOOQIC

Hn^étt - Hdényi; 1S5

inny korona fekszik. A paizs al jjáról gúla alakban egy ötödik osztály
Djúfik fel , melynek vörös udvarában arany pósta-trombita arany zsi*
DÓron íug. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás, prémkalpagos
ffltgjar vitéz nyúlik fel, jobbjában kivont kardja hegyén levágott
törtkfejet mutatva. Poszladék jobbról ezüst-kék , balnH arany-vörös 0-

■veder család. Hueder Mihály 1722. aug. 2.án III. Ká-
roly királytól nyerte czimeres nemes levelét *).

Czimere : a paizs kék udvarában egy hatszögletű arany csillag.
k piizs (blötti sisak koronáján balra fordulva daru áll , felemelt bal
mávEl egy kövecset tartva. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-
▼QrOs.

■vga <9Hllad. (Kisiri f). Zemplén vármegye egyik kihalt
eadida^).

■aC^iunay család* (Gróf , Szent-Györgyi). Szent-Györgyi

Borira th Zsigmond 1807-ben Somogy vármegye követe, utóbb

ABjaurkantyús vitéz, 1810-ben Hugón na helységre királyi ado-

iBÍoyt, egyszersmind nevének Hugón nay-ra változtatása mellett

grófi rangot nyert; és igy alapitá a Hugonnay grófi családot; (lásd

itt 162. lap.) Meghalt 1824.ki deo. 23-án , kora 5ő-ik évében Tétény-

^, eltemettetett Fejér vármegyében Fel-Csúthon. (Családja, melyet

dtpta, igy áll:

Zsigmond

tl824.

(osáfordi Csillagli Jozefa)

fi«Bttv-Adol£ Kálmán József Fereooz Berta Ája Laura
1858. 1858.

Ghr. Hugonnay Kálmán a kis-tétényi iskolának építésére telket
iilott 1858-ban •).

Bvldenberc család. Huldenberg Dániel az 1715-ki or-
Qíggyülésen a 134. tOrv. czikben nyerte honfiusitását.

Hvlényl család. Hulényi Mátyás és János 1802-ben
l Ferencz királytól nyertek czimeres nemes levelet.

Czimerük négyfelé osztott paizs ; az első és negyedik osztály kék
«lnrában zOld téren daru áll , felemelt egyik lábával kövecset , cs5ré-
^ iró-tollat tartva. A második és harmadik osztály vörös udvarában

0 Adami Sotata gentil. tom. IV.

*) GoUect Herald. Nro 328.

0 Szirmay C. Zemplin. noi top. p. 82.

•) u Poütiw irjdo»-gok 13. «4m. oigitizedb, Google

t89 Haley — Huya4i*

arAny királyi korona áll, és azon három arany búza-;kalász van áthúzva*
A paizs íblötti sisak koronáján két elefánt-ormány köztíitt, (melyek
közül a jobb-oldali félig ezüst , félig kék , a másik félig vörös , íéhg
arany) , egy arany oroszlán emelkedik ki , első lábával arany kettős
keresztet tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös ^).

Huley család. Huley Márton és áltiúa fiai János és Pál
1679-ben I. Leopold királytól czimeres levélben nemesítettek meg.

Czimerük : a paizs udvarában kar könyököl, kalászokat tartva, és
a paizs tetején a sisak koronájából ágaskodó ló emelkedik ki ^}.

Hunk&r család. Somogy , Veszprém nemes családa^ Mint
Veszprém vármegye egyik országgyűlési követe, kitűnt a családból
Hunkár Antal, egykor katona , később t^labiró , fB az 1839-ki
és 1847-ki országgyűlésen Veszprém vármegye követe; 1848-ban
Veszprém vármegye fóispánja.

Hunkár Sándor 184ő-ben Veszprém vármegye alszolgabirája*

Hunkár Benjámin 1836-ban Győr várm^ye adószedője.

Hunyadi c^salád. (Hunyadi f). Történdmünk büszkesége,
melynek magyar eredetéről a homály és kétely gr. Teleki József nagy-
szejTü munkája folytán ^) kétségkívül el van oazl^tva ; és ámbár a psa-
ládfát nem birjuk is feljebb vinni a kormányzó Jánosnak atyjánál^
vagy legföljebb nagyatyjánál, de oklevelek bizonyítják, hogy a Hu-
ny a d i család már jóval előbb diszlett Hunyad megye nemes birto-
kosai közt.

A Hunyadi család egyelőre nem volt sem igen előkelő , de nem-
telen sem. Ezt tanúsítják az egykorúak közt még a család ellenei is^).
Hogy Hunyadi János a kormányzó nem volt sem Zsigmond termé-
szete^ ^) , sem törvényes fía , hogy nem szárma^tt a Scaligier nemzet-
ségből , hogy nem volt valami Hollós nevűnek fia , hogy atyja nem
származott a római Corvin családból , — mint a hízelgő BopBn me-
sélte , — sem a hasonnevű lengyel családból , sem v^re valami (neai

*) Adami Scuia gentil. tom. IV. ' '

») Lehoczky Stemmat. II. p. 173.

^) Unnyadiak kora Magyarorsságon. Irta gr. Teleki Józ8< I. kÖt. 26— 62.

^) ChalkondyUflz (Oorpus ^oriptor. HwtBjuia)^ y.256 ) Ifanyadi Jioos-
ról Írja : ^^enere natus erat non admodum obsfuro,^'' L Ciliéi grófok évkönyve
H a h n n á, 2 II. 704. 1. psekély , de nemes családból valónak írja. L. Teíeki id. h.
1.27. lap.

^) Hogy a gyűrűt elragadó , és lelőtt hollóróli beszéd i^aptalan rege , nem
szükség megjegyeznünk , s hogy ez csupán a Hunyadiak fég^ családi cumerök
alapján költetett. i . , .

Digitized by VjOOQIC

Hwyadl.

18T

b létezeit) Hunyadi székely családból 0 ; — nwnd azt gf df Teleki
jeles munkájában megmutatá.

De nem származott Hu-
nyadi Jánois oláh nemzet-
ségből sem, ámbár családfáján
találunk is oláhos keresztne-
veket, és ámbár néhány ok-
levélben atyja is , 6 is nevez-
tetik Hunyadi Oláb-nak ^) ;
„DKrt — úgymond gróf Te-
leki — valamint még a mai
idUeu is az erdélyi magyaro-
kat, különösen a Hunyad me-
gyeieket , kik közt igen régi
ós törzsökös magyar családok
találtatnak, könnyen mondják
oláhoknak , ugy ez még kön-
nyebben megtörténhetett a
íbldleirásban kevéssé jártas
régibb idíben" *). A mi pedig

az oláhos keresztneveket illeti^ az annyiszor emiitett tudós történet-iró
gróf szerint megjegyezhetjük, hogy hazánkban az idegen keresztnevek a
l^örzsökösebb magyar családokban is divatoztak, és divatoznak máig
is, és így erről az eredetre következtetni épen nem lehet.

A Hunyadi ház oklevelileg els6 bizonyos törzse Serbe volt,
ennek testvére R a d u 1. Serbének fíai: Magos, Woyk és Radul
1409-ben élnek, midőn Hunyadi Voyk (Serbenek fia) Zsigmond király-

') A Hunyadi székely névre vonatkozólag Kerchelich által Notit.
Prolimina r. 270. lapon közlött , 8 vagy koholt vagy helytelenül olvasott
oklevél után készült elefánt-csont művek felírásait is egyenesen koholmánynak
írja Teleki. I. köt 54. lap. 2. jegyzet.

*> 1435- és 1437-ki oklevelekben igy áll: „Joamit Oláh, filio quondam Voyk
d€ Huny4td , ef per eum alteri Joanni sinUliter Oláh , fratri ejus cantaW^ ; ismét :
yjalrifut Joanm Ölek, /ilits tfuondam Voyk de fíunyad,^^ — Albert 1439-ki levelében :
^MMHit el alteri Joimni Oláh de Hunyod,'' L. Teleki Hunyadiak kora 1. köt. 48. 1.
A Corvin nevet a családra csak Mátyás korában Bonfin költötte , az azelótt
jMieretlen volt, és innen igen hibáznak azon Íróink, kik ezt széltiben használják,
i5t még Holló s-ra is magyarítják. Valósággal Jánosa kormányzó , és fiai
H u B 7 a d t^nak irták magokai

•) Budai Fer. Hist. Lex. II. d. 247. 1. nyilván irja, hogy HanjrtdÍJt
«ifMgMl nererték Ol4hn»k. ^^^^^^ ^^ GoOgle

168

Buiqrttdt.

tói uj adományképen a maga testvérei, és János fia részére kapja
Hunyadot'), tehát már azelfitt is birták. SSt nagyon tralészinüleg
már I. Lajos király 1378-ban ada Hunyadi János atyjának Voyknak
adományt *).

Voyk, ki Buth vagy Buthi-nak is Íratott és neveztetett, már
Zsigmond király alatt udvari lovag (miles aulieus) volt , mi azon kcHT-
ban elég fényes hivatal vala. Az is bizonyos , hogy a holló ozimenrel
már Hunyadi Jánosnak a kormányzónak elei is éltek, mint ezt az
]4ő3-ki czimerbfivitfi királyi levél ayilván mondja. Voyknak hitves*
társa a karánsebesi Morzsinay magyar nemes család ivadéka: Mor-
zsinay Erzsébet volt, anyja a halhatatlan hfisnek, és ország-
kormányzó Hunyadi Jánosnak, ki ismét atyja Ifin a hagy királynak
Mátyásnak.

A család nemzékrende következfi :

N. N.

Serbe

Radol

Magoa Voyk (Buthi)

1409.

(Morzsinai Erzse)

ki másodszor

Csolnokosi Jariszlóné.

Radul

N.
(Székelyné)

János
82. 1386. t 14Ö6.

kormányzó.
(Szilágyi Erzse)

János
tl441.
Szörényi bán.

Mária
(Argyesi Manzilla)

László

belgrádi kapit.

tl4ö7.

mart 23.

Mátyás

szül. 1443. t 1490.

Magyarorsz. királya.

(1. Podiebrad Kata.

2. Beatrix sicilia kir. 1.)

melléknótól szül.

-*■

János (Corvinus)

Horvát, Tót és Dalm. bán.

Oppelni herczeg.

1 1Ö04. oot 12.

(Frangepán Beatrix)

Kristóf

ifjan

Erzse

') L. az oklevelet Fejér: Genus , incuoalmla et virtus Joaniiia Corvin!
őá Hmiyad. Budae 1844. p. 32.

«) Ugyanott 33. lap. ronalí>

Digitized by VjOOQ LC

A táblázaton látható Morzsinaj Erzsébettel, — ki megi^együl-
vén, másodszor Cbolnokost Jariaelóhoz ment férjhez , és a már tái^alt
Gaolooko^ családnak törzse l&n, ^ Hunyadi Voyknak négy gyermeke
acfileteU. Egyik leánya Székelyhez ment nfiül , és ettől azOlettek Szé-
kely Jánoa a bán, Tamás a vranai perjel stbw — - Másik leánya

Mária Argyesi Manzillahoz ment férjhez , és anyja lön az Oláh
családnak, melyből Oláh Miklós esztergami érsek és prímás eredett ^).

E két leányon kivül Voyknak két János nevű fia volt ; az idősb
János a kormányzó, és ae ifjabb János, ki bátyjával az idősebb
Jánossal ^yszerre sztf r^yi bán volt, és 1441-ben esett el; eltemette-
tett a gyulaff^rvári székesegyháziban , hol kő-koporsóján ily íblirat ')
volt (d vasható :

y,Miles Joannes vocatus , fráter gubematoris sit junctua coelicis
fiboris anno Dni 1434. ^j de HuDyad ; — (ismét) Hic est tumulatus
Jolianoes miles Junior de Huniad vocatus fráter eius.'^

Legmagasabbra emelte a családot idősb János rendkívüli vi-
téo^e , hadvezérí ügyessége , és szeplőtlen jelleme által. Eletének^
oűről Teleki gróf annyi könyvet irt, leirásáraitt szúk volna a tér, és
kfílOnben is azt minden magyar hazafinak ismerni kell. Itt csak némely
dironologiai adatokat kell róla megemlit^oünk. 1440-ki aug. 9-én test-
vérével az iQabb Jánossal , mint szdrénjri bánok , hűséges szolgálataik,
kOlOnteen (hrsova, Szörény, Miháld, és Győrén várak oltalmában tanú-
sított ügyesa^ök tekintetéből I. Ulászló királytól uj adomány ozim
sktt kapják Sólymos, Berekszó, Nyavalyás és Burján helységeit,
mdyek eddig az erdélyi vajdasághoz tartoztak , Hunyad -- valamint
Bosár helységet — Temes vármegyében ').

144ő-ben János és fiai László és Mátyás a gj^ulafejérvári
kytalan áltid Világos vár , és az ahoz tartozó Zaránd és Arad megyei
ilO helység birtokába minden ellenmondás nélkül beiktattatnak ^).

') E rokonságról is osufolhaük a Hunyadiakat Oláhoknak.

^ Szeredai Colleot. Insorlpt. Eccl. Albae Jnliae 36. — Lásd Teleki id. m.
I. köt. 47. lapon.

*) 1^ az érszám hibás, és valószínűleg 1454. helyeit áll, mert valószinttleg
akkor kétziteiett a sírkó , noka János az ifjabb 1441-ben halt el. Hogy az
1434. érszám hibás , mutatja az is , hogy akkor még a másik János kormányzó
■em Tolt, hanem az volt már 1454*ben.

*) L. az oklevelet Tsleki : Hunyadiak kora X. köi 89. lapon. Bz oklevél-
ben igy fordul elé : y^Magnificorum uiriusque Jommk fiUorum Wésfk dt UumufiA
\ iiof IronNH ZéirrynMfiftiffn/*

*) Teleki ; Hunyadiak kora X. köi 169 --164 lap.

Digitized by VjOOQIC

ttO Hwiytféf.

1446-ban választatott János kormányzóvá^). Ugyanét évben
iktattatott be Déva várába, és annak tartozandóságaiba ^).

1453-ki január 30-án V. László király Hunyadi János eddig volt
kormányzónak, érdemeit , hű szolgálatait és hadjáratait hoskzasan leír-
ván és magasztalván , ezen számtalan érdemei tekintetéből At és mara-
dékait örökös beszterczei grófoknak nevezi, Erdélyben
fekvfi Besztereze városával és annak minden tartozékaival megajándé-
kozza, ezen vidéket Örökös grófságra emelvén, és minden más hatóság
alól, a királyét , nádorét, és országbíróét ide ilem értve , — kivévén •).

Ugyanaz napról kelt adományában V. László királytól G'örgény
éi3 Déva váráról és azok tartozékairól Torda és Hunyad megyében , va-
lamint a Temes megyében fekvő oláh kerületről (ugy látszik uj) ado-
mánylevelet nyer *).

Még ugyancsak I453kí febr. l-éa pedig V. László király Hu*»
nyadi Jánosnak 6si czimerét , mely egy csőrében arany gyűrűt tartó
hollót ábrázolt , — fehér mezőben koronát tartó vörös oroszláníial bő-
víti meg ^). És e megbővitett czimert az eredeti után ^ rajzolva ábrá-
zolja a fólebbi metszvény is. E czimer ~ mint a királyi okmány tar-
talmazza , — következő : a jobb oldalra dőlő paizs ilégy részre oszlik,
az első és negyedik osztály kék udvarában egy szárnyaát kissé feíeitaelő,
és balra fordult fekete holló látszik , csőrében arany gjürűt tartva; a
második és harmadik osztály ezüst mezejében szintén balra fordult
vörös oroszlán áll hátulsó lábain , háta mögé felkondoritott farkkal , és
első bal lábával arany koronát tartva. A paizs tetején koronás arany
sisak áll , melyből egy szétteijesztett arany szárny nyátik fel. A sisak
két oldaláról a paizst arany-kék foszladék veszi körül.

Hunyadi János a kormányzó 1456-ki aug. 11-én halt meg kora
68-ik évében'). Nejétől horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Szilágyi
Mihálynak a szintén volt kormányzónak nővérétói két fia maradt:
László és Mátyás.

László 145 2-ben már pozsonyi gróf , és főispán ^) , utóbb Bel-

0 Teleki : Hunyadiak kora X. köi 183. 1.
») Ugyanott X. köt 197. lap.
») Ugyanott X. 347.
*) Ugyanott X. 356.
*) Ugyanott X. 365.

*) Dr. Wenzel Gusztáv ur szíves ködéséből a budai kamarai levéltárban
lévő eredeti okmány után rajzolva.

'') Teleki : Hunyadiak kora II. 444.
») Ugyanott X. köt. 338. 339. 343. 1.

Digitized by VjOOQIC

■vByadt. t9Í

giád vár kapitánya , 1456-ban Óeszevesz Ciliéivel , ki ekkor tVsszevag*
daltatik ; a k6vetkez6 1457-ki mart. 23-án pedig az alig 24 éves Hu-
nyadi László is, családja elleneinek cselszövényei folytán Budán le-
fejeztetett *). Állítólag Gara nádor egyik leányával jegybe járt. Test-
vér-öcscse

Mátyás (szül 1443-ki február 27-én) bátyja megöletése után
V. László király által Csehországba Podiebradhoz vitetett , és ott a
király halálával letartóztatott. 1458-ki január 24-én magyar királylyá
Tálasztatott ') ; és mint 15 éveshez kormányzóul anyai nagybátyja
Szilágyi Mihály adatott. Visszakerülvén Fridrik császártól a korona,
1464-ben megkoronáztatott ^}. 0 volt hazánk eg3rik legtiagyobb királya,
és korában Európa fejedelmeinek legjelesbifce. DicsS emléke nemzeté-
nél halhatatlan. Meghalt 1490-ki april 6-án *) , némelyek véleménye
szornt mérgezés következtében ^). Székesfejérváron temettetett el.
Ebi oeje K a t a I i n a cseh király Podiebrad leánya volt , ki 1464-ben
Itth m^ *) , s kitol semmi gyermeke nem maradt. Ezután 12 évig élt
arr^ységben , mely idö alatt egy ismeretlen nötöl János fia szüle-
tett 1476-ban nősült másodszor, elvévén Beatrixet, Ferdinánd nápolyi
király leányát ''} ; kitÓl szintén nem maradtak utódai. .

Mátyásnak természetes fia János berezeg, kit Corvinnak is ne-
veznek , és ki atyjának hirtelen halála miatt trónra nem juthatott ;
wég atyja életében Hptói fóispán , majd dalmát- , horvát- és tótországi
bán, és oppelni herozeg lón. Biancha , mailandi herczegnót , mint nem
király , nóül meg nem kaphatván , Frangepán Beatrixet vévé nóül,
kitSl két gyermeke: Kristófés Beatrix születtek, de korán elhal-
lak; igy János 1604-ki octob. 12-én meghalván, családját sírba vitte,
őrhegye Frangepán Beatrix utóbb György brandeburgi örgrófhoz,
n Lajos egyik tanácsnokához ment nőül , és igy kerültek a Hunyadi
liáz levelei Anspachba , honnan II. József császár korában a budai ka-
marai levéltárba vándoroltak vissza.

Hogy a táblázaton átlókon kivül is voltak már , és pedig már a
XIV. és XV. században is Hunyadiak, kik ^ cf^ládnak egy mádk ágából

^ Teleki : Hunyadiak kora 11. köt Ö08-510. 1.

«) Ugyanott III. k. 34. 1.

») Ugyanott III. k. 361. 1.

*) Ugyanott V. köt. 501.

*J Ugyanott V.k. 603.1.

•) Ugyanott UI. k. 367. 1.

^ Ugyanott IV. köt 490. lap. ^ .

Digitized by VjOOQIC

19»

■niqrtdy.

származhattak, azt történelmi adatok és oklevelek is bizonyiigák : igy
Hunyadi Pál 142Uben Erdélyben milkói püspOk volt ^). Hunyadi
János 1430-ban turóczi ffiispánnak iratik ^). Hunyadi Simon 1451-
ben Hunyad vármegye alispánja volt *).

A XVI. század elején négy Hunyadi járt Krakóban iskolába :
Hunyadi Benedek 1511-ben; Mátyás 1527-ben; Lajos és Lu-
kács 1535-ben ^).

Hunyadi Péter 1540-ben Déva vára kapitánya volt.
Hunyadi F erén ez Báthori István lengyel király s ennek ha-
lála után Báthori 2bigmond udvari orvosa ; Báthori István halálára
latin verseket nyomatott Krakóban.

Hanyady csal&d. (Kéthelyi gróf, kis-kresztyeni nemes). A
kis-kresztyeni Hunyady család, melynek egyik része jelenleg a két-
helyi Hunyadi grófi ágon
virágzik, — a XVI. században Bars
és a vele szomszédos megyékben
tűnik fel. 1563-ban Hunyady Má-
tyás a leszenyei Czakó (:= Cfaako)
psalád által intetik meg, hogy a
neje leszenyei Czakó Dorottya —
elfibb leszenyei Czakó Andrásné —
után birt (Hont megyei) leszenyei,
ujfalusi és felsfi-csehii birtokokat
adja ki^). Ugyancsak e Hunyady
Mátyás 1564-ben Pathy Bene-
dekkel ellentmond Ebeezky György,
Tamás és András beiktatásának
Ebeczk helységre nézve.

*) Bcnkó : Milkovia I. pag. 122. - S6i egy Hunyadi Mihály a budai
káptalannak egy 1331-ben kelt oklevelében is elóforJul , melyet Pál országbíró
hoz el6 egy itél6 levelében. (L. Három Értekezés. Aranka 3. 1 ) E Mi-
hály Hunyadi állítólag Székely Jánosnak fia volt , és Fejér szerint (Hunyadi
301. lap) a mondott oklevélben mint fölperes fordul el6 , és mint gyamtni lehet,
bánfi hunyadi birtokos volt. De F e j é r e gyanittatásainak okát nem adja.

') B. EoUer által kidolg. országbírók és fóíspánok névsorában. Lásd Le-
hoozkynál is. Steramai I. p. 157.

•) Tud. Gyűjtemény 1831.ki foly. VII. köi 30. 1.

*) Bursa : Cracoviensís p 27. 41. 46.

^) A család közlése szerint.

Digitized by

Google

ÍM

A család leszármazási £i^$ saíakadMianul azonban csak Hunyady
Andrással kezdUik , ki Rudolf királytól 1607-ben ozimeres nemes
levelet, és nem sokkal utóbbacsalád Bars megyei kis-kresztyenei
nemesi ouriára, és (1694-ben) Nyitraszeghre adománylevelet
nyert ; és mióta a család eÜnevét is részint mindkét helységről, részint
<»ak az eUbbirAI írja.

Hnnyady Andrásnak Viszoosányi Borbálától , ki leány-
ágon a liires Raskay, Fánchy sib. családokból eredett , — nyoloz gyer-
meke, ée ezek ktfzött két fia maradt, kik a családot felemelek , és máig
lenyúló két ágra szakaszták ; mint azt a következfi családfán 0 l^t-
ha^:

I. tábla.

Hmivady I. András

1607.

(Viiaociányi BorbÜa)

L Lásiló noná Amia Zsuzsa Judit KaU Erzse I. Ferencz

1677—1684. (Fabri- (Gáfor (Jakui (Viz- (Motony (Brunsz- Somoffyr.

Bmts ▼árm. ciub Fer.) Andr.) kele^ István) vik Mih.) sz.-biró.

Ágost) Fer.) CVarsányi

(Appimji Erzse)

I I. ///. tdbl

I. Inácz Anna Mária Judit I. Mihály

Ban V. fS5jegyz6. (Bacfkády (Dobóoaky (1. Simonyi Adátti. (Simonohioh

ie94.aUipAn. Pálné) László) 2. Bossány Imre) Horváth Zsuzsa)

(Bogá^Anna) |

U$é IL tátién. II. Ferenoz Miklós

(Majthény Mária (Ambró Borbtía)

utóbb

Kelio Ferenozné)

I ^ ■ i

Farkas

1728-1747.

(GserySva)

Istrán László Oyórgy

IL Mihály Ignáoz

(Korossy Franoziska)

János Anna

(Palásthyné) ^ Teréz Mária

(Űrményi Bernát) (Sipeky Sándor)

0 A OMJádi levéltár adatai szerint ^ t

[^izedbyCjOOgle

II. tábla.

L ÍZDÁcz ki a% U táblán.

éSftli^pálL

(Bogády Anna) _____

III. László

alispán.

(AppoBjti Kato)

Mária
(Bossány Józaet)

Kata
(Gflli^ Mátyás)

János Anna Elek Mária-Anna

iiegyeBrendi (Mérey . 1804. (M^ihény
szerzetes. Zsigmond) (Festetioh Imre)

Teréz)

Klára JttHanna

(b. Pi4iiska HortnlaiM^i
Eerestély) apácza.

IIL Ferencz

huszár fÓhadn.

(nag^jókai

Farkas Krisztina)

Vincze

(kékesi

Bajkovioh Jaze£a)

Vincentia
(b. Neícem Károly)

Jnlianna
(nemes-kéri
Kiss Sándor)

Lajos

lak. Szoln.-

Abonyban

1879.

(Tallián

Jozeb)

József t
(Bózsa

Mária)
I

Móricz Karolina Mária

kapit. (Simonyi (Buros

Elek) Kár.) .

Johanna Francziska
(Zabojszky (galaAthai
Jánoi) • Balogh
KristóO

Mária Ottilia Ilona

Oszkár
szttL 1837.

Iván
szül. 1838.

Arthúr
szül. 1839.

E két táblázat tünteti fel a nemesri ágat.

I. András két fia I. László és I. Fereiioz 1653-l)an oiz-
toztak meg ^) a kis-kresztyeni fiemesi udvartelken ; mely után — ugy
látszik — nemsokára FerenoZ' Somogy vármegyébe költözött, és ott
telepedett le , és törzse 15n a grófi ágnak , melyet a III. táblázaton lát-
hatunk.

I. Andrásnak említett két fián kivül a táblázaton látható hat
leánya következó : 1. Ilona Fabricius Agostonné, kinek leánya Mag-
dolna Huszár loire neje lftB«'2. Aana<3áfor Ferenczné. 3. Zsuzsa
Jakus Istvánné. 4. J u d i t Vizkelety Ferenczné. 5. K & t a 1 i n Moíony
Istvánná ; és 6. E r z s e Brunszvik Mihályné.

MielAtt itt a család egyes tagjainak életére vonatkozó adatok
közlését folytatnék , lássuk itt folytatólagosan a grófi vonalt , melyet
I. Ferencz alapitott ; és azután lássuk a történelmi adatokat.

0 Bars megyének 1804.ki deo. 9-én kelt , s a osalád elMei által viselt Li-
vatalokról kiadott bizonyitványában. ^^^^^^^ ^^ GoÓglé

■myaáy.

f9$

m. tábla.

A gró/i ájf.

1653-1690.
' Gbmogy ▼. 8z.«bin$.

II. L«izló

(kaűozelL titkár 1719.)

kir. stemélynök.

IL András
Bars V. alisp.

1693-94.

abádor 1709.

(Hanosok.Judit)

-LL

Judit
(1. Sándor Pál.
IDcMÖBokL)

nyitrai alispán.
tl748.

J6m£

György
jesnita.

Antal

báró ^753.

(Mattvasovssky

íofHla)

JáiKMiiep.

aróf 1795.

1 1821.

(gr. Pálffy Terel)

Mávik
(?erdi^E«lyi) ,

Jöntf

szel. 1802.

cs. kir. kam.

(kg Li«h«nMt«i»

UenrieUa)

Perenez

szm.l90i

(gr. ^íohy Júlia)

László Kálmán Yilnos

st. 1826. BZŐi: 1828. sz. 1830.

(gf Oláky Qü kar. . haszáiS '

Sai:olta) . ómagy. kapitány.

JuUa fái

sztíl. 1831. 8z. 1838.
(kg. ObrÉB»-!
vich Mil^á^y)

iTán
Z.1826.

Imro
SZ.1827.
CÉ. kir.
buszár^ka^it
€8. k. kam. .
185d.

MIária Franoziska < Zsóta RaK>liiia^|

SZ.1828. SZÖL1832. szol. 1830. «zül 1836.

(gr. Bombelles (gr, Wickenbúrg
.L»Jqs ektedes) Ottokár)

*) Ennek testvérei még: AUjosszül. 1842.; Ida szül. 1849.

Nemesi ág. ^ : i

Törzse I. Andrásnak fia : IL á s z I ó , ki testvérével I. Perenczczél
1653-ban osztozott, Bars megyének 1677-ben másod, 16794)ett eM
választott alispánja volt, é^ aa volt 1694*ig,9 és érdemeiért I» lieopold
királytól arany lánczoBal éa éretíimel is kittintetett. 1694-beri pedi^
Nyttraszegbre kapott Donatiot. Apponyí Zsuzsannától bárom idlnya,
és két fia maradt : 1. 1 g n á c z és I. M i h á 1 y. oigitzed by GoOglc

13*

I. Mihály, ki i693-bi0x oeatos^tt meg testvérével, és Bars
megyei Simonyiban lakott ^) , nfiül Simonohich Horváth Zsuzsannát
birta, kitfiin. Ferencz és Miklós tai maradtak.

n. Ferencznek neje Majthényi Mária, utóbb Kelio Ferencz-
né, szülte H. Farkast, ki nejével Csery Évával 1728-ban Nyitra
megyei Tóth-Sook és Átrakón is azerze bírtokrészt ^). Három fia ma-
radtak: István, László és G-yörgy.

Miklósnak Ambró Borbálától fia Mihály és Ignácz,
amannak fia János^éa leánya Anna Palástbyné; emennek leányai:
Teréz Ürményi Bemátné , és M á r i a Sipeky Sándomé.

I. Ignácz (L Lászlónak £a> el&bb Bara megyei iZ^egyzft, utóbb
alispán a múlt század elején. Bogády Katalintól nemzé Máriát Bos-
aányi Józ8efn((t , Katalint Gillig Mátyásnfit , és

III. Lászlót, ki Apponyi Katalint vévé nóül, és attól született
két fia, négy leánya. Leányai közül Julianna Hortulana néven
Klálra rendű apácza. Fiai közül János kegyésrendi szerzetes volt,
másik fia

E 1 e k a tolnai Peatetioh családból nósült , feleségül vévén Fes-
tetich Teréziát, kitől III. Ferencz, Vincze és Julianna nemes*
kéri Kiss Sándorné születtek. Elek 1804-ben vett ki Bars vármegyétfil
eldódeinek érdemeirfil szóló bizonyitványt Vinczének kékesi Raj-
kovich Jooefától ^yetlen leánya Vinoentia b. NéSbem Károlyné, él.

III. Ferencz nagy^jókai Farkas Krisztinától a táblázaton lát-
ható számos gyermeket nemzett. Fm közül Józsefnek Rózsa Má-
riától három leánya maradt. Móricz cs. kír. kapitány; — és

Lajos, ki Komárom megyéből szólnok-abonyi birtokára teve
lakását Komárom vármegyének (1888-bBn) (Sszolgabirája volt. — Ne«
jétól Vizeki Tallián Jozefától fiai: Oszkár, Iván és Arthur.

Gröfi ág.

Ez ág — mint emiitök — I. Ferencznél kezdódik. Ennek
Varsányi Erzsébettől két fia magasabbra emelé a család fényét. —
n, László am. kir. udv. kanczelláriánál titkár') volt (1719-ben),

n Tádém. Gyűjtemény 1880-ki foly. Y. kdi 127. 1.
*J Nyitni káptalan. Proioo. 9& foL34. ét Pr«toc. 106* fót. 8& Se. Bene^
deki Ckmyeni Oapaa H. Fasc. 4 Nro 7*

*) Eredeti okmányok.

Digitized by

Google

utóbb királyi azeiiiélyiibkB^k iratík ^). Utódai nem maradtak. II. A n-
drás Bars megyében kezdé hivatalos pályáját; 1684-beii al-, 1688-
hm fi^jegyzü lett, 16»4-ben

pedig alkpán. 1686-ban a A, A A ^ *íc (T '

nemesi ftlkelésnél kapitány M\mi/wi vvK^M ' I

volt ; utóbb a királyi táblánál
filnOk , al-orsrigbiró , majd
al^ádor (t716-bin). Han-
tsok Judittól öt gyermeke r^í^iS^L^^MíLMei /^^ <
nmnát:

m) Judit 1. Sándor
Fiké, 2. Dese/T Boldizsáraé.

b) István Nyitrame-
gymk kOzel nyolcz évig al-
ispánja 1743-ig; többször or-
sággyülési követ, utóbb aranysarkantyús vitéz. Meghalt 1743-ban ^)í
eltemettetett Örményben azon évi novomb. 7-én. Birt Bars megyében
Zelizen , Nyitrában Tamóczon , Kéthelyen , és Heves megyében is- —
Oyermekei nem maradtak.

c) József magnélkfil halt eL

d) György Trencsénben jesuita volt.

e) Antal 1730-ban Bars inegyei alispán volt. Utóbb 1753-ki
mari 24-én báróságot nyert, és egyszersmind Kéthely-re ado-
mányt, honnan ez idótöl ezen ág elónevét irja^). NejétSl Mattya-
sovszky Borbálától leánya Mária 2^rdahelyiné , és fia

János ne p., ki 1797-ki mart. 8-án grófi rangot nyert. I795-ki

^) Lehoczky Stenunai. 11. ISf. írja Personali s-nak ; és nála Stemm. 1.
173—174 lelünk ugyan a PersonaHsak sorában egy Hunyady Lászlót, de aít
MlC50-b«a» amidÖD^mi Lászlónk még alig is élt. Különben is Lehoczky
fli«ve e résdMB igen kibás. ▲ kir. Gmria levéltári adatai után készült Penonaasi
lajstromban pedi||^ sehol nem leljül^ ; ott 16fiO-ben Oros^ György iratik Perao-
nalisnak. Hogy pedig László a kanczelláriánál szolgált , számos királyi Prí-
TÜegimiiok mutatják, melyeken aláírva neve a kanczelláré után következik.

*) Lásd Szegedy Mihály jesuitának fölötte : ,,Homo Sanclíi$ in %afientia\
caM magyar halotti beszédét.

0 Kétkelyí nradahnában Somogy; megyében Mesztegnyöban nep. siont
János tiszteletére alapítványt tett Lásd ennek iinnepélyét „L^nty hip. Nopa
PUuOatié EtteharisHca^*' czimü beszédében. Pozsony 1747-ben. — A majki néma
barátok klastromában is egy cellát alapított , hol az ajtó felett czimere látható.
Iiáad Yahot : Magyarország képekben. III. köt. 41-43. lap.

Digitized by VjOOQIC

július .24^n kelt egybe nejével gráf faiSj T^fjaeffüi kitftl két fin:
Jósssef és Ferencz grófok maradtak,

József gróf, és üb. kir kamarás, szüL 4^02-beQ, nfiül vette
1825-ki öüt I-én herczeg Líchteostein Henriette csiltegkesrosztes ée
pdotahölgyet ; kitdl gyermekei következők: )^. Iván siriiL 1826-ki
juUus 7-€ü. — 2) I m r € Joakim ezül í 827. juL 22*én, C8. kir. huazár-
századoa és os. kir. kamarág 1858-baD, — 3) Mária azüL 18284Í
Dov, 19-éQ. — 4) Pranczíska izüL lS32-ki a(^ 8-án. Olgyb^kelt
lS50-ki május lO-én gr. Bombelles Lajos ezredessel. — ő) Zsófin
szül 1835. mart. 14*én. Neje gr. Wickeaburg Ottokár os. kir. kmauém
és huszár-századosoak 1655-Ii aug. 8-ka óta. -^ 6) KAroii^^ szül.
1836-ki dec, 26-áa. - 7} Alajos szül 1Ö42, fehr^ í8-á»4-r- 8) Ida
szül. 1849 ki april 23-án. . . . ,

F e r e Q c z gróf , és cs. kir. kamarás , szül. 18;04!*ki sept. |7*:én.
Neje vásonykeői gróf Zicb j Julía , csillagkeresztes hölgy , k^től gyer^
mekei : a) L á s z 1 ó sziil 1826-ki július 26-áD, a pozsonyi cs. kin hely-
tartóságnál hivatabok. Neje 1856-ki jun. 2-tól Qsáky Safolta gró&é. —
i) Kálmán szül. 1828-ki oot. 14-én; a 10-ik számú huszár-ezredben
Arnagy. — c) Vilmos szül. 1830-ki mart. 7*én; a 6. számú huszár-
ezredben kapitány. — d) Júlia szül. 1831 -ki aug. 26-áp; férjhez
ment 1853-ki aug. 1-én a jelenlegi szerb fejedelem Milos fiához,
Obrenovich Mihály herezeghez. — d) P ál szül. 1838-ki oőt. 4-én.

A Himyady család grófi ága neme§ fsyu ménesei általa, fCifg a
hazai lótenyészetre hat jótékonyan.

A Hunyady osalád fisi nemesi czimere, melyet az 1607-kL armalis
levélben nyert, és melyet itt az elsfi metszvény ábrázol, egy vi^irányo-
san kétfelé osztott vért ; a felső osztály vörös , az alsó ezüst udvart
mutat, a paizs alján zöld mezőről egy £atöi:zsök nyúlik ki, melj^ből egy
zöldellő ágon fehér galamb ül , a fa alatt fekete medve áll ^ , egyik p^
vLábát felemelve., és abban három szál arany kalászt tartva. A paias
folöttí sisak koronáján két vörös zászló kö^tt kiieijesztett ezüst saa-
száiny nyúlik. Foszladék mindkét oldalról arany-kék ^).

E czimer az egyik ág részére a báróság és grófság nyerésekor
tetemesen megbővitetett , mint ezt a második czin^r-metsasvény mu-
tatja; e szerint a paizs négy felé osztott vért; az elaő é» negyedik
osztály ezüst mezejében barna medve áll hátolsó két lábán , első lábai-
val egy kalászt tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében

0 Az eredeti armalis leírása utia.

Digitized by VjOOQIC

■iliya^F.

tt»

pánoEékM kár könyököl, károm nyilat tartva, hegyeikkel ftlfelé. A
pana kösepét egy kiseblx paizs foglalja el , melynek arany udvarában
egj áftlöraaDkön<»Arébengyü-'
rát taf«ó hoUó álL A paizs
fiSlött grófi koroiia, és azon
két koronás sisak áll ; a jobb-
oUafiból két vörös zászló kö-
zött ezüst-fekete sas-szárny
ixyilik ki ; a baloldaliból két
eleíant*ormány (jobbról viz-
íiányoaaD kék-arany, babról
arany-kék) közt a pánczélos
kar három nyilvessasöt tarl
Foszladék jobbról arany-feke-
te, balról ezüst-kék. A paizsot
4dani0iaokgyaDánt két hátulsó
lábaikon álló vadász^eb veszi
körül 0.

Végre ezektől , de fSUíj^ az elsötÓl színezésben és a törzsökön
áBó madár nemére nézve különböző ozimer az, melyet itt a harmadik
ezimer ábrázol, és melyet a nemesi ág néhány nemzedéken át basznál ;
ez tw L kék udvarban a fatörzs kihajtásán fekete hollót mutat csőrében
tartott gyűrűvel, a medve pedig ül, s nyilakat tart. E ozimer az 1694-
ki nyitra-széghi donatióban adatott.

Biinyady cMlád. Az elfibb tárgyalt két rendbeli (kihalt és
jeléül^ is virágzó) Hunyady családon kivül még több ilynevü család
▼an halfánkban. így a Hunyady név Fényes E. Geographiája
flKrint Beregh , Bihar , Ugoosa , Saabdlos stb. megyék nemessége sort-
ban áll.

Gömör megyében Hunyady Miklós már 1601-ben birtokos-
képen tűnik fel ^).

Nógrád megyében szintén 184Ő-ik év elótt ^y Hunyady neve-
zetű megyei tiszteletbeli esküdt volt ^).

Ugocsa vármegyében e század elején Hunyady nevű család bir-
tokos Forgolány helységben *).

0 h. Adami Sonta genüI. tom. IV.
*) Protoc. C. Neomd. amii 1001.

*) Czimei^peoBétében Magyarországa ozitaerévét élt. Mily alapon? —
aUHtem ismeretlen.

*) Szirmay C. Ugoosa. p. 129.

Digitized by

Google

9M Huytr -^ Mtiig.

Valftonnt vidószinül^ a Bihar m^^yeí nemesek sorában emHtett
Hunjady családból Tette eredetét Hunyady Ferenoz^ a airit sadoad
végén debreczeni prédikátor és TiszántúK superíntendens, ki ,,KereaE«
tény Archivarius avagy históriai gyűjteménye czimú két kötetes mim*
kaján (nyomt. Váoz 1794.) kivül egyéb papi munkákat is adott kL
Meghalt 1795-ben 0.

Hunyor család. S^mplén vármegye nemes osaládai sorában
áll Fényes E. Gteographiája szerint

Huija család. Szabolcs vármegye nemes osaládsi k<Szé sofW*-
tátik Fényes E. Geographiájában,

Hurka család. S^mplén vármegye egyik ozimerleveles iks^
mes családa ^.

Hury család. Heves vármegye Bemeasq^kltaOttfog^ helyet
Fényes E. Greographiája szerint

Hussáff család. A Huszág (vagy Huszák) család
1667-ki július 12-én I. Leopold királytól njerte czimeres ntmm leve-
lét, és Zólyom, Nógrád , Zemplén stb. megyében lakozik.

Nógrád megyében már 1689-ben leljük Huszág Istvánt, ki
ügyvéd volt ^ , és ki valószinüleg az armalist nyerte.

1726-ban Huszág Ferenoz Nógrád megye elAtt a nem^ viza-
gáktkor nemess^t az 1667-ki armalisra ^ melyet atyja kapott^ —
alapítva, mutatá meg *).

1755-ben Huszág Gáspár áll a nemesi lajstromban.

Huszág G-yörgy 1791-ki mi^us 6-án nyert Nógrád mi^gyétdl
nemesi bizonyítványt , mely azon évi május 10-én Zólyom miegyében is
kihirdettetett Ennek fia Sámuel, kinek fia Gusztáv LoaonGzoii
kereskedó , 1845-ki január 7-én Zólyom megyétfil vett ki nemesi bizo-
nyitványt, melyet 18á6-ki május 1-én kihirdettetett^). E Imármazáfl
igy áll :

Sámnel

CT"'' »

Goiztáv

184a

>) Danielik József: Magyar írók II. 118.
') Szirmay C. Zemplin noi top. 112«
*) Protoo. C. Neograd. anni lasa
•) Ugyanott az 1726-ik évrjw ..
*} ugyanott 1846-ik évr^ii^ í^

Digitized by

Google

A Huszág osaUd ágost. eVang. válIásu , s néhány egyházi férfiút
is mutatott fel : igy.

HuszágSámuel beszterozei születésű , 1747-ben járt Witte-
bergában ; 1748-ban meghalt.

Huszág Pál beszterozei fi, 1770-ben járt Wittebergában,
1772-ik év után rakonczai lelkész , hol meg is halt ').

■«n4F CMlitd. (Baráthi). Elfikelfi birtokos osalád Nógrád,
Hont, Bars, Esztergám , Pest stK megyékben. Törzse Huszár L M á r-
t o n , ki a háborús viszonyok
kflattti, régi nemességi okmá-
nyainak elégése után Rudolf
királytól 1591-ben régi ne-
meaaégét bizonyitó és meg-
erfeit6 királyi ozimeres levelet
nyert.

Czimere — itt látható-
iig— fenáltó hadi paizs, mely-
nek Tőrtts udvarában zi^ld té-
ren egy fehér ménen ül6 kék
(fltOzettt magyar huszár szá-
guld , az üldOzA ellenség felé
bátra fordulva^}, a kardját
hátra vágva. A paizs fölötti
nsak koronájából fehér ló
ágaskodik. Foszladék jobbról
arany-kék , balról ezüst-vörös.
k paizst telamonok gyanánt
két arany grif veszi körüL

SlAnevét a család Hont megyei Baráthi helysegrAl trja , mely-
nek BQoat is birtokában van.

L Mártontól kezdve a család leszármazási táblázata követ-
keze :

r^-'^Q'^^

0 Barthebmaodw : Mtmoría qm WHteb. eta 2fi3. á71.

Ő Iiftamstevéii(irbeaalHqiélrhQl9^l«MAlva»Abjriaolva: elóreaé<6
arozozal, míoiáii az eredeti oklevélben a huszár vÍMzatekmt6 fejjel van
f eitve , és leirva. '

Digitized by

Google

1591.

Gy5rg7

Erzsébet

Jáno0
kapitány

István
szerzetes.

II. Márton

I ^— 1

IIL Matton

t 1726.
(Dalai Ilona)

I "^ ^^

IV. Márton

szfO. 1684. 1 1756.

(l.HudeozRakhel.

2. Jeszenszky Mária)

l-t61 János
szül. 1710.

Nep. János

Imre
gyetvai
plébános.

2-tól I. József
szül. 1739. 1 1816.

cs. kir. tanácsos.
(Majlátk MániO

II. József
Éz. 1774. 1 1856.

(kiS'1carci0iLÍ
Somogyi Mária)

Boldizsár
(Sámson Kata)

Mária

(gr. Berchtoldt

Antal)

y. Márton
(Csefalvay Mária)

1^ ■ ' » "-^ ' '' "i
János Imre

' Esztergára r.

• «litpia

s kövei

Mária

tl827.

([Ázmándi

Eempelen János)

Ida (él)

(b. Vettlsbeig

Károly)

Othlia
él

Sándor

lak. Budán.

(Madách Anna)

Etelka Ida Anna Gizella

Károly

szül. 1806.

Nógrád V. követ.

(Terstyánszky

Mária)

III. József

szül. 1804. 1 1841

Nógrád V. elsó alisp.

(Madách Mária)

Klára
(Otskay Antal)

Julianna

(Szajoli

Fejér Liyos)

IV. József
tl849.

Mária

(sz. Imrei

Károlyi Mikáa)

László Mária Mathllj^

Róza
1 1842.

István
szül. 1826. szül. 1829.
(Blaskovioh
Annaf)

(Jeszenisky
Jóveíné)

Gyula
szm. 18M. 1 1658.
• irf

Béla

I. Mártonnak unokája István Fálofl BZMteteB v«li ^)i A másik
János, núnt kapitán j Füldc alatt a i(Mk«k eHení haratMn bsett el
1644.ben.

*) L. Életét röviden Magyar írók. U. köi 119. lap.

Digitized by

Google

IV* UirtoQiiftk, ki 16844)en sciileti^iás 17M^Imd tíéghMli,
két neje volt: az eM HtídMt Rakhel, kitffl két & mankdt; a második
jeaz^uoiei Jeszanazky Mária, kitffl I Józaef és V. Márton szil-
leteU.

V. MártomakCse&lTOy Máriától lialmre(lak Tinnyén) Ebi-
tergam megye első alispánja és országgyűlési követe volt.

L József szia 17304)en. Meglialt 1816-ban. Egykor Hont
vánncgyo f(B-ügyésze ^ később os. kir. tanáosos. Nc^étjü székb^yi Mi^
Uth Máriától (szüL 1745. f 1813.) bájröm gyermeke mamdtr II. Jó-
zsef, BoIdUsár és Mátfia gró£ Berobtoldt AiO*! Meségt.

Bol^izsáraak Sámson Katalintól a táblázsíton láÚMló báfom
leánya, és egy fia Sándor maradt, kinek sztr^ovai és keleosényi
Madách Máriától négy leánya él.

n. József szül. 1774-ben. Meghalt 1856.ki sept. Pesten. Elte-
nettetett a családi sirboltban Keszegben (Nógrád megyében). Hitve-
vesétől kis-karcsai Somogyi Máriától gyermekei következek :

a) Károly sziU. 1803-ban. Lakhelye Nógrád várm. Tereske.
1844-ben Nógrád megyének országgyűlési követe, és e megyének egyik
kitűnő — általánosan tisztelt — férfia. Nejétói nádasi Terstyánszky
Máriától gyermekei: 1) Róza meghalt 1842-ben. — 2) István
szül. 1826-ban. Nejétól Blaskovich Annától (ki korán elhalt) egy fia
Béla maradt. - 3) László szül. 1829-ben. — 4) Mária. —

5) Mathild jeszeni Jeszenszky Józsefné Tolna megyében. —

6) G y u 1 a szüL 1838-ban. Fétiyes irói tehetségeinek korán szép jeleit
adta. Meghalt 1858-ban. 1857-ben egy kötet „B e s z é 1 y e i'' jelentek
meg , melynek jövedelme a nemzeti színházi nyug-intézetre szentel-
tetett.

b) m, József szüL 1804-ben. Nógrád megyénél kezdé hiva-
taloB pályáját, melyról azonban a legszebb remények közepette a kora
halál ragadta le, 1832-ben tiszteletbeli fSjegyzó, 1836*ban valóságos
Ojegyző l&i, 1838-ban másod, 18a9-ki mágus 7-én pedig ^sA alispánná
választatott Meghalt 1841-ki július l(MtL Eltemettetett a családi
skboMbaa Keszegen. Nejét&l aztiegovai Madách Máriától fia IT. JT i-
zsef 1849-ben édes anyjával, s mostoha atyjával Balogh Károlylyal
^yatt az oláhok által megöletett. Leányfő M á r i a szent-imrei Károlyi
Miksa neje.

c) K 1 4 r a otskói Otskay Antalné.

d) Julianna szajoli Fejér Lajosné; mhrfkettónek gyermekei
vannak.

Digitized by VjOOQIC

> eMlád. (Nag74iMáihi). E uűiintk imert törzsei
Huszár János azathniári katona, és testvére Perenoz, kik — mivel
a moháén ütközet után okleveleik elvesztek, — ezeknek pótlásánl
Miksa királytól 1572-ki oct. 27* én — mint már elfibb is nemesek —
ujitó ozimeres nemes levelet nyertek ^) ,nag j-baráthi' eUbévvel *).

Czimerük: a paizs kék udvarában hármas domb középsójébSl
kinyúló oroszlán, elsft jobb lábával pallost tartva. A paizs fólötti sisak
koronájából szintén oroszlán emelkedik ki , elsA jobb lábával kivont
kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst^vörOs, haltról arany-kék.

Emiitett Jánosnak ^yik unokája 1. 1 s t v á n 1647-ben adóalanyt
nyert , ndyhe a gyfiri káptalan által beiktatkatolt. Ezen Istvántól kö-
vetkeze^ jó le a esaládfa :

<
János
1Ö72.

LIftváa

1647.

I.Láfldó
1757. I^pitány.

ILLászb

1810.

KonAroiii v.

fótzolgabiró.

Elek III. Láailó 7ersni»*JózMf

Dynfl:. kapit. Eszterffam v. JQffvzó Komárom v. f5-8z.-biró

1832. 1832. ^ ,1841.

£6-törv. filnök PMen
1859.

I ■ ■ --^ 1

Imre ftb.

IL Lászlónak) ki Komárom várm^yének ftszolgabirája volt,
és 1810 — 18174)en egyszersmind alispáni jdöH; három fia: Elek,
m. László és Ferenoz Komárom vármegyétól nemeeségttkrAl

') Komárom vármegyének 1882-ki april 9-én kelt nemed bizonyítványa
szerint

*) Lehetne, hogy e család a feljebb tárgyalt btrétU Hnuár OMŰáddal
egy törziböl ered, de az elszakadás oly régi, hogy az ösnekttttetás esakaal591-ik
évén tol létezhetett. Különben jelenleg a kir. levelek szerint czimereik is
teljesen kftlönbömek.

Digitized by

Google

1832-ki üfunl 9-én vettek ki bigoDyitváayt , mely Fejér isármegyébeD
1836-ki nuyrt 23-án, -* Gyér vármegyében pectig 18t9-ki ju. 14^n
hirdettetett ki

Ferenoznekfia Imre, franoziából magyarra fordítva Méry*nek
,^éva^ czimtt regényét adá ki 1868-ban.

Komárom megyében 1719*benHu8zár Éva és Julianna Gyu*
lay Ferenoeet megidéak ; adná okát beigtatásuk ellenmondáisának Ke-
as^fafiilvára nézve , hová ujolag beiktatatnak ').

Ugyanezen évben Huszár Zsuzsanna Nedeozky líihály
tev^ye, és ennek leánya Nedeozky Ilona , Ujlaky Ferencz hitvese,
watat dnna'^edcoai és lábatlimi Nedeozky Sándornak , ki Komárom vár-
megye alispánja végrendeléses örökösei , Ítéletet letiltó parancsot nyer-
Uk Huszár Ilona fennevezett Nedeozky Sándor Özvegye ellen '),
Sajt eüdegeniléeét megeWHlenitfi perében.

1727-ben Huszár Julianna és Katalinfolytottak uj osztály
pert Huflsár Imre, Ilona és Zsuzsanna, úgyszintén Nedeozky
Fereocz ellen ^.

Hmnár CMl&d. (Várdai) VárdaiHunár György 1482.ben
élt, és Kinisi Pál vezérlete alatt hadba menvén végrendeletet tett,
mely szerint halála esetében a T4r4ai özvegyének 300 ftot hagyott ^).

Itanár CMlád. (Rej^óezi és Krpelláni.) E családnak törzse
regóczi Huszár István , ki gyermek korában török fogságba esVén,
Konstantinápolyban a muzulmán hitben neveltetetett; és ott l£54-bén
hivatalt viselt, midón a Szolngit váránál elfogott s rabságban sinyl^
Nyáry Lörinozct segité rabságából m^^szökni ^), és azzal maga is meg-
szökött ; és újra kereszténynyé lett E szolgálataért Nyáry ÍMnot Tin-
röez vármegyében Kreplán és Konszkó helységet , és Szucsánybaa- is
néhány telket ajándékozott Huszár Istvánnak , ki azotán mo|^sülvén,
tOrzse lett Turócz megyében a nemes Hussár családnak ^, mely azon
mígjéhea több alispánt mutatott fel.

%y Huszár Péter 1548-ban és ez , vagy ^y másik — 1620^
ban Turócz vármegye alispánja volt '').

*) Fényes Komárom várm. 104.

Ő Ugyanott 182.

*) Fényes Komárom várm. 182.

*) Budai HÍ8tlex.IL30&

') Vewl öasze If tváníTy 1685.ki kiadás p. 2ia

*) Lehoczky Sienmat U. 191. Budai Fer. Hi«t Lex. IL 809.

^ Lehoeiky Stenmat. L 214. n ^

Digitized by VjOOQIC

Huszár Imre 1671 — ^TS-^ban szintén ott viselt alisp&nságot'^).
; Regóozi Huszár Imre ncgével Ny^ry Máriával ily családfát
alkotott *).

Inifs
(Nyiry Mária)

Zmzia JdsMf Jnlianmi Eme Klára Krísztiiia

(Mednyanszky (Török (Gzingely (l.&akoYisky {Mmmyim

Ufrán) András) Gáspár) Imre Ferdinánd)

2 Kada Fer.)

ITgyUtszik ezen UtiBzár Imrének at^ft I s t v á b y anyp p^d%
Marsovazky Borbála irolt ^>,
. Regóczi Huszár Mátyásnak neje Fáncsy KAtaliii 1689-beQ ^).
E család ág (atlitólag) egyik tagja jelenleg regóoii H. Aatal,a
szomolnoki bányai hatóság egyik tanácsnoka.

» ^. mk • ^ A családnalt egy

másik ága a Krpelláni
eUnevezettel ClS , jelen-
leg Tréncsin szab. kir.
városban székel, bová
Nyitra megj^éWn sza-
kadt; Nyitra megyétfii
H. János és József test-
vérek 1807-ki Julián
nyert nemességi bizo-
nyitványckat Ti^ocsta
vármegyében ISOT-diki
nov. 23-kán birdettet^
vén ki.

Családfájuk, mely
négy izén folytonosan aranyműveseket mutat fel^kttvetkezC ^:

0 Ugyanott I. 214-215.

') Bossányi contra Eszterliázy per 433. lap.

*) Deduotiones generál. Mss. Mos. Nro 213. p. 30. — hol Huszár Zsazsa
Mednyanszky Istvánná ezen Huszár Istvánnak a Marsovszky Bora leányául
iratik.

*) Protoc. C. Neograd anni 1639.

^) Szontagh Dániel ur szíves közléfo szerint

Digitized by VjOOQIC

Mk<m

f765.
(Stsa££ftlR>

Jtoo; Jóaef

■nayanhret JurwiyiiittTet .

t iSai t 1834.

íBi*»*g>fai) ^_ (ChalupkE BorbáU)

Sámuel Károly Teréz

wnaajadkwm. anúmntvet
1 1861.
(Schmegner Róza)

Jáno« Sándor Iiajos

(Frimel 1.) Uyat

Lsjoft

...X.

Aadcáf , János Károlír Amitf

%7Yéd (Gavora Juczi) orvostuaor (Maszárik Mihály

(Thuránszky i '■■■ -^ 1 (Micbiay leszkdi lelkéíz)

Joíáöi,) Guwtáv K»w4ámi)

tneologuB I

A.«

Irma Hem^iia József.

A KrpeUáni Huszáír 4g^Wt címere — mint itt a metas^y mu-
tatJA) — a paiza udvarában Qgy magyar huszár diss^öItQi^bep ; joU> ke*
zét&leipelve tartja, melH^e láoozou egy rabáll, (o^éloinra talán
Nyáry megszf^badítíásáfa). . X foij^ Jobb szögletében csillag , a balbaa
féUioId ragyx)g. A paiza fólötti spa^tk koronájából ^y struoz toll lenge*
dez. A paizst kétfelül.foszladék veszi körüL

Emlitést érdemei a család ^beli kegyelete, hogy még máig ia
gondosan 5rzi azon magyar huszár öltözetet , melyben — mint a velem
közlött tudósítás hangzik — Huszár István a szolnoki h6s vérzett , s
tetteért Nyáry Lörinoz által Krpellán fbldére érdemesitetett.

Huszár nevűeket egyéb megyékben is találunk, kiknek azonban
családi összeköttetésüket nem ismerem. Ilyenek a jelenben H. G y ö r g y
kiskomáromi lelkész, és veszprémi consistorialis tanácsos j — Sándor
a szatmári semmarium rectora , s egyház kerületi jegyző \ Károly
izékesfejérvárí professor s consistorialis jegyzA ; -^ Jánosa beszter-
czei kamai erdószség számvevője ,Miháry és Adolf a csongrádi és
tolnai járásbíróságnál imokok.

HuazAr cs^á^. (Brenhidai). Ismert törzse Huszár Péter,
ki már 1576-ban Pápa vára kapitánya volt 0) ée 1594-ben Qyőr vár

0 István^ 1686-ki kiad. pag. 853.

Digitized by VjOOQIC

M§ HtMéfi

védelmében sebet nyert 0. Utóbb Báthori Zsigmond Erdélybe hivá,
és ott szerencséjét bíztositi. Azonban csakhamar elfelejté Báthori ke-
gyét, és nem sokára vissza hozatala elloi szavazott; ezért az 1601-ki
kolosvári országgyűlés elfogatá és Dévára fogságba vetteté. Utdbb —
midAn Bassa győzött , ez öt Lúgos parancsnokává tette. Azonban 1603-
ban Székely Mózses Lúgost bevéteti , Huszárt megfogatá és a vén em-
bert nem lehete a török táborban a tatárok dQhétSl megmenteni Mur-
za, a tatár vezér ünnepi ruhába öltözött, saktQJtott Hmsár véréi
mint áldozatét megivá '). Fiai István és Mátyás.

István atyjával ellenkezőig, a fairadalmiak részén állott,
1603-ban Székely Mózses mellett harozol ,^) , 1605-be& aaaacenoséaebb
Bocskai részen áll ^). Mmt katholikus 1607-ben a jesuiták Brdélybóli
száműzetésének ellenmond ^). Neje Bán% Borbála volt. Ettfl fia II.
Péter, Totoczkay Judit félje, 16ő6-ban Aranytfazék éa Toroozkó
Szent-Gy<$rgy közötti határviszályban országos biztos. Ehinek leánya
Zsuzsa Földváry Ferenczné , kiben ez ág kihalt*

L Péternek másik fia Mátyás, Maros-Szék fókirálybirája és í&-
asztalnok volt 1632-ben, Székely Mózsea bélyegén 1635-ki aug. 31-én
kapta adományban a Fiatfalvi kastélyt ').. 1638-ban aláirta a dézsi gyü
lés végzéseit '}. Ugyan ez idA tájban Kemény János vezérlete alatt
harozolt ^. Utóbb (8 lovászmester volt ^. Két leánya maraicbr; Bor-
bála elAbb Nemes Jánosné, másodszor Torma Györgyné, és M a r g i t
elAbb Toldalaghy Mihályné, utóbb MacskásI Boldizsárné, ki a porta
sarcza kielégitésére minden ezüstjét a haza oltárára vitte ; utóbb jobbra
változván a haza SQrsa , 1663-ban az ország kárpótolá ^^. E két leány-
ban a brenhidai Huszár család kihalt. \

Nemzék rendjük következő :

0 Ugyanott pag. 414

^ WoIpL Bethlen Hint. tom. V. p. 8. 5. 210 >2ia - Nagy Szabó Ferenoz
11 emorialéja Mikónál I. 59.

•) Ugyanott tpm. V. p. 873.

*) Ug>anoit tom. VI. p. 1^ 27%. 884. 840.

*) 1607.ki jun. 10. 77.ik aiüc, K6váry szeríni

*) Kallay A. Székely nemz. 252.

*>) Bod P. Eodes. Hisi Ma. Ugjranoti

•) Kemény Jánoa Önéletiráaa. Kiadta Szalay t 3Sd*

•) Ugyanott 431 487.

>^ 1663. oct 20. art. 28.

Digitized by

Google

Haszár. ' tQ9

Huszár I. Péter
1Ö76 - lfl03.

István Mátyás

1607-26. 1636.

(BánfQjJBoriO ^ ^^^j;;^^ Margit 1663. ^

II. Péter. (1. Nemes Ján. (1. Toldalaghv Mih.

1666. 2. Torma 6y.) 2. Macskási Bold.)
(Toroczkay Judit)

Zsuzsa.
(1. Földváry Fer.)

Talán ezen Huszár I. Péternek Ssei s rokonai közül voltak a kö-
vetkezA Huszárok is:

Huszár Bal ás, kinek kenyeseveczí kastélyát az 1471-ki 29. t.
ez. leromboltatni rendeli

Huszár Mihály, ki 1530-ban Nagyszombat körül I. Ferdinánd
Idrály étlen kezde támadást , de Hardeck tábornok által legyőzetett. 0

Huszár család. (Kövesdi, báró.) Az Erdélyben székelA kö-
vesd! báró Huszár család — mint e munka II. köt 148. lapján érintók
— a kovesdi Bóér családból származott.

Boér Ferencz krasznai (Bispánnak fia J ó z s e f , ki 1742-ben kir.
táblai ülnök, 1747-ben Torda vármegyei fóispán lett: 1730-ban báró-
ságot nyert, s nevét Huszár-ra változtatá, ') talán azért, mivel a
brenbidai Huszárok egyik utolsó leánya Borbála, anyjáról
Torma Éváról nagyanyja volt

Boér Simontól kezdve a Huszár családot alapító Józsefig '),
s ettól a jelenig igy folyik le a nemzedékrend :

0 Budai Fer. Hifi Lex. II. 809.

«J Gub. Protoo. 1730 : 77& jun. 22. Kővári Bzerirt.

>) E munka IL köi US, lapjáa a B o 6 r o k ez ága talán Mikoia História
Trantylv. pag. 58. után kibás, mert Kővári: (Erdély nev. csal. 125. lap) nem
egyez, itt tehát K6vári szerint adatik a leszármazás. Mikolánál Boér Simonnak
2-dik nejét6i Kopasz Klárától származott Ferencz, és ennek fiaJózsefa
Huszár nevet felvevő, míg itt Boér Simonnak neje Imecs Fruzsina, sfia
Ferencz ennek ismét Ferencz, és ennek a kérdéses József.

Digitized by VjOOQIC

flO

Hii9£ár.

Beér Simon.
(1. Imecs Fruzsina.
2. Kopasz Klára)

Zsigmond
fogarasi v, kapli.
reform, ág törtté.

Ferencz
udv. kancz.

hiv.
(Cseffey 1.)

Pál,
(Folti Eva)
E% ág U él.

ZsüE
rgalgói
Rácz Ist)

Ilona
(Apor
Lázár)

Simon
(Henler Bora)
uiádai maradiak.

Ferencz

krasznai

íi5isp>

(Torma Eva)

Gábor
(Imeos Erzse)

I ^^ 1

stb.

báró Hu$%ár JózBtl
1730-1747.
(Gr. Haller Bora)

Sándor
(Prinyi Mária)

Zsuzsa
gr. Ibarra

Krisztina

(b. Pölnicz

Lajos)

Antal Bora.

1 1804. (Bethlen

(gr. Kornis .\nna) Fark.)

József. István. Anna.

József

(gr. Mikes

Kata

József
(1. gr. Teleki Bora.
2. gr. Mikes Róza)

László,
t

Károly

(gr. Nemes

Anna)

Antal

Mária Kata Lajos. Zsigmond. Mihály,

(b. Bornemisza (Ferenozi f 1848.

JózseO Ignáoz^ (Bethlen 1.)

Sándor. Erzse Miklós.

(gr. Bethlen

Kamilló.

Ádám.

János. Károly.

gub. fogaim, (b. Bornemisza

1847. Klára)

B. Huszár Antal 1904-ben apriL2-án orozva gyilkoltatott meg.
Neje illy sírkövet állíttatott emlékére : ^)

Optimo merito

Antonio L. B. Huszár de Kövesd.

Qui non. April. Nocte diem invidente Incertae vulnere $icae in Perenne

iuarum vulnve LaMentablLIs oCCIDIt cum Ladiilao Nato Anie denato una

quiescenti hocjugalis fídei monimentum unico laeta filio moesta poiuit

Coniux. C. A. K.
Antalnak fia Károlyaz 1834-ki erdélyi országgyűlésen ellen-
zéki követ Fiát a forradalom koruknál fogva magával sodra, és 1849
után a négy besorozott testvér négy korona-tartományban közlegény,
kedett. 0

Zsigmond 1848. őszén a nép ellenszenvének lett áldozata.

•) Kővári : Erdély nev. os. 126. lap.

Digitized by

Google

Hassár — Hassty. f II

Birja a család többi közt Bogdán Szovár hegyet.

Hunár f^salád. (Dézsi) Erdélyben K6vár vidéken székel.
Dézsi Huszár József azon vidék sebészorvosa 1847-ben.

Hiiftz4r család. (Nagy-ajtai). Ez elfinevét viselé Huszár Jó-
zsef 1847-ben üdvarhelyszékbaa ügyvéd.

Huszár nevű család a már tárgyaltakon kivül van még Zem-
plén vármegyében is, hol Gesztely helységben birtokos. ')

Huftzinecz család. Alapitója Huszinecz Mihály, 1743-ban
M. Terézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. ^

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felsA részben (a
paizs ugy nevezett fejében) ezüst félhold és jobbról balról egy arany-
csillag ragyog. A paizs alsó részében aranyoroszlán áll, első lábaival
egy ezüst buzogányt tartva. Ugyan éhez hasonló oroszlán emelkedik a
paizs Í6\6iú sisak koronájából is. Foszladék jobbról aranykck , balról
ezüst-vörös,

Hwnka család. Huszka A ndrás 1717-ben UI. Károly
királytól kapta czimeres levelét. ')

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös öltözetű
balra néz6 magyar vitéz , jobb kezében kivont kardot , a balban lópor-
tartó tülköt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörösbe Öltözött kar
könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról
arany kék.

Hnazty család. Ily nevű család él Gömör , Heves, Mosony,
Ung stb. megyében ; valószinüleg mind nem egy család ivadéka. Tudo-
másom szerint kéti^ndbeli (s lehet, hogy még több) Huszty család van.

Az egyik Huszty család 156ő-ben nemesitetett meg; ^) és akkor
Pozsony megyében élt Ennek

czimere a paizs kék udvarában egy folyamból kiálló magas szikla,
mely felöl két oldalról két fehér liliom látszik ; a szikla csúcsán kiter-
jesztett szárnyakkal fehér galamb áll , piros csőrében egy vörös szólö-
gerezdct tart. A paizs fölötti sisak koronájából egy kék öltözetű, ösz
szakálú, bajuszú öreg ember emelkedik , fején zöld koszorú van ; jobb
kezében fehér liliomot tart. Foszladék jobbról aranykék , balról ezüst
vörös. *)

*) Szinnay C. Zemplin noi top. 227.

*) Adami Souta gentíL tom. lY.

») Collect. Hemld. nro. 590.

•) Lekoczky Stemraat. II. p. 192. ^ t

*) BargsiaUer Colleotio Insignium stb. Digitized by LjOOg IC

Ztt Ha»sly — HnsstoptcE.

Talán e család eldödeibez tartozott azon raszinyai Huszti
György, ki 1532-ben a Bécs ostromlására indult törökök fogsá-
gába esett, és e helyzetben Ázsiában egész az Indus vizéig jutott, s
ezen viszontagságokkal teljes utazásait leirta. ^)

A Huszti- akból több említésre méltó férfiú volt. így

Huszti Péter XVIL század magyar költői 'közt emlitendö:
„Aeneis az az a trójai Eneás dolgai stb/' czimü munki^a Kolos-
várott nyomatott 1625-ben.

Huszti István orvos doctor Arnd imádságos könyvét forditá
magyarra, és 1698-ban kiadta ily czim alatt : „Keresztényi jósá-
gos cselekedetekkel teljes paradicsom kertecske/'
Egy másik forditmánya ez: „Égre kézenfogva vezérlő ka-
lauz,melly a szent at'yáknak -és a bölcsességnek régi
szeretőinek regulainak velejét foglalja magában/'
Debreczen 1705.

Másik Huszti István a törvény tudományban! jártasságát ta-
nusitá ezen czimü: „Jurisprudentia practíca, seu Com-
mentarius novus ír Jus Hungaricum compositu s''
etc. Budán 1745. nagy munkájával.

Huszthy Sándor 1646-ban s.-pataki helv. hitv. tanár. ')

A Huszty család Ugocsa megyében is egyike azoknak, kik
1750-ben Péterfalvára nádori uj adományt nyertek. •)

Hogy az elészámlált Huszti- ak egy ugyan azon osaládbeliek
voltak volna, — nem állithatom*

Az 1565-ben nemesi tett Huszty családtól különböző az, melly-
nek czimere következő :

A paizs kék udvarában zöld halomból fehér egyszarvú emelkedik
ki; fölötte jobbról arany csillag, balról félhold ragyog. Ugyanezen
alak látható a paizs fölötti sisak koronájából is kiemelkedve ; hol két-
felől két zászló leng. A paizst szokásos foszladék veszi körül. *)

Husztopecz fssalád. Husztopecz János az 1659-ki or-
szággyűlésen nyert honfiusitást, és valószínűleg kihalt. ')

0 UtvánSy lőd5-ki kiad. pag. 122. — Megvan kéziratban ezen utazás
Romában a vaticani könyvtárban. L. ismertetését M. Történelmi tár. Kiadta a
ro. tud. Akadémia. IV. köt. 242. lap.

^ Szirmay C. Zemplin not. top. 215.

•) Szirmay C. Ugocsa p. 125.

•j Souta gentilitia Hung. gyűjtemény.

) 1659-ki 133. törv. ez.

Digitized by

Google

Hatter — Hoyn. 213

Hutter €»alád. 1768-ban nemesitetett meg.

Czimere négyfelé osztott paizs , egy közép kissebb paizszsal,
mellynek ezüst mezejében egyfejü fekete sas látható kiterjesztett szár*
nyakkal. Az 1. és 4-ik osztály mezejében egy hermelin prémes vörös
tetejű berezegi korona van. A 2- és 3-ik osztály kék mezejében fakó
egyszarvú ágaskodik , nyakán vörös kantár van. A paizs íblötti sisak
koronájából szintén ollyan egyszarvú nyúlik fel, de fején a korona ra-
gyog. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüst kék. 0

Huyn család. Gróf Huyn Károly és Hugó az 1840-ki
országgjrülésen dij-elengedés mellett , — de országgyűlési ülés és sza-
vázat nélkül — honfiusitatott ^)

0 Adami Scuta gentiL tom. IV.
^ 1840-ki 49. törv. ez.

Digitized by

Google

Ibafalwl család. Ismeretes e családból Ibafalvi Tamás,
esztergami prépost 1463 — 1494-ig, ki 1487-ben a még gyermekkorú
estei Ipoly Érsek mellé segédül rendeltetett. 0

Ibrányl család. (Vajai és ibrányi) Lehoozky ') szerint a
család törzse Ibrahim nevű török basa volt, ki a keresztyén vallásra
térvén át Lukács nevet vett fel , és Szén t-G y ö r g y helységet
szerzé, melly nevéről I b r a m-nak (késfibb I b r á n y) neveztetett. Ne-
jéül Kállai Simon leányát irja, kitől leánya Katalin Vay István-
hoz ^) mene férjhez, és ennek gyermekei magukat vajai Ibrányiak-
nak hivaták.

Mennyi valóság legyen ez eléadásban I b r a h i m-ra vonatkozó-
lag ; — el nem dönthetem, de az bizonyos, hogy IV. László király alatt
bizonyos Albertnak fía Sebestyén, mivel semmi hadfelkelésben és
nemzetgyűlésben meg nem jelent, e makacssági hűtlenségen veszté el
I b r á n y földét, és azt a nevezett király 1280-ban M a r c z e 1 fiának
Sefrid ispánnak adományozá *) Ez oklevél nyomán bizonyos, hogy
I b r á n y földje (vagy helysége) már ekkor létezett, tehát jóval elóbb,
mintsem a törökkeli viszonyaink kezdődtek ; és innen valószinü, hogy
nevezett Sefrid ispán (Comes) lön az I b r á n y család alapitója.

0 Schmitt Arch. Epp. Strlgon. II 12. Péterft dono. Hang. I. 212. - Me-
mória Basilicae Strigon. 82. 133.

') Lehoczky Steramatogr. II. 194.

') Mint alább látandjuk, itt Lehoozkynál a nevekben is tévedésben van,
mert 1-ör az Ibrányi családnak a Vay- és Péchy-ekkeli pörükben felmutatott
genealogiájok szerint Kállay Simonnak leánya E r z s e Ibrányi Gergely nek
(és nem Lukács nak) volt neje ; 2-or ezen Gergelynek leánya Margit (nem
Kata) lön Vay Istvánnak, az Ibrányiak ősének, nejévé.

^) Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 3. pag. 32.

Digitized by VjOOQIC

Holey - HuyaiM.

315

A régi ibrányi Ibrányi család fiága nem aok&ig tartá fen ma-
gát, a XV. század elején Ibrányi Gergelynek ') már csak egy
András nevű fia, ki mag nélkül halt el, és egy leánya Margit
volt. Nevezett Margit-ot 1414-dik év táján vette nőül vajai Vay
vezetéknevet , magát vajai Ibrányi nak nevezé , és igy lön ujolag
az Ibrányi család megalapitója. A családfa következőleg alakult :

Ibrányi Gergely.
(Killai Erzse)

Margit

(Vay latvánné)

1414. 1417.
I — : ^ 1

▼ajai Ibrányi István

András
t

I. László

János.

I. Miklós 1523.

(Szamos-njlaky

Potentiana)

Idősb I. Ferencz.
1) Chapy Anna.
2) Lónyay Krisrtina)

Bálint

Pál. 11. László
t t

Miklós.

Zsófia
1690.
(Chernél
Pál)

Anna Kata

1690. (Tatay

(Bornemisza István)
V. Yittcze László)

János

(Rákóczy

Anna)

I ^ 1

II. Ferenoz.
al^szágbiró

1682.

III. László

1626. 1663.

(Dóozy Anna)

I ^ I

III. Ferencz.

J^nna
(Vay Ábrahám)

János.

liászló.
Ezredes^ 1 1707.

y. László. István Julianna

t i (Kléry Fortunatus)

Károly

(Krajnik

Mária)

Antal.
1897.

Teréz
(Keltz)

II. Miklós

1780. kir. tanács.

Szabolcs V. alisp.

(b. Vécsey Mária)

István.

János József.

1807. (Kállay

Szabolcs V. í(5biró. Francisca)
(nőtlen).

Farkas
Szabolcs V.
alispán.
(Becski Erzse)

Mihály

(Irinyi

Julianna)

III. Miklós

Szabolcs V. fójegyzó

+ 1807.

(gr. Klobusiczky

Mária.

I ^' ' I

egy leány.

0 Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII . pag. 739. szerint Ibrányi András
és Gergely 1436-ben Szabolcs megyei Chnr helységnek és Zárd halastó-
nak birtokába^ a mellyet Darahynak fiától Jánostól zálogozimen birtak, —
a Wesá Omveat által iktattattak be. r^ ^^.t1/>

Digitized by VjOO^ IC

110 Ibrányt.

Mint emlitik : a régiebb Ibrányi-ák kihalván , a családfán lát-
ható íbrányi Gergelynek leányát Margitot Vay István vévé nötil,
és ennek a fia István és utódai magukat vajai I b r á n y i-aknak ne-
veztetek, és a Vayak részére 1418-ban kelt pallos-jogi kiváltság-levél-
ben, valamint e Vay-aknak és Ibrányi-aknak egyenlő czimeröket meg-
ujjitó 1507-ki királyi adománylev élben is nevezett Istvántól szárma-
zott Lászlónak fiai is név szerint betétettek, és birtokukat Vaján meg-
tartották 0-

I. Lászlónak fia L Miklós lő26-ban a Szapolyai által tartott
tokai gyűlésen részt vett '). Nejétói Szamos-újlaki Potentianától há-
rom gyermekét látjuk a táblázaton : Idósb Ferenczet, kinek eszeni
Chapy Annától és Lónyay Krisztinától fia Miklós elhalván, csak
leányai maradtak ; ezek közül A n n á tói Bornemisza máskép Vincze
Lászlónétól leány ágon a péchujfalusi Péchy család szakad le.

I. Miklósnak második fia Bálint, gyermekeiben kihalt. A har-
madik fiu János, kinek neje Rákóczy Anna volt, a jelenkorig ter-
jeszté le ágazatát. Ennek fia

IL Ferencz hires törvénytudó , és alországbiró volt. öt kül-
dötte Miksa császár Erdélybe a Fogaras vára és földe iránt Báthori
István és Békés Gráspár között támadt pernek elintézésére '), és 1582-
ben az országgyűlés által a Szepességre az ország határainak meg-
.vizsgálására küldetett *). 1560-ban többed magával Kis-Madán, Fóka-
Teleken , és Tökés-pusztán Szatmár várm^yében királyi adományban
birtokot nyert *). Neje rosályi Kán Magdolna •) volt. Fia

III. László 1635-ben az országgyűlés által a száraz vámok el-
törlésére kiküldött választmány tagjául neveztetett ''). Neje Dóczy
Anna volt ; ettól fia III. Ferencz, kinek Anna leányát Vay Ábra-
hám vezeté oltárhoz ; fiai a mag nélkül kihalt János és IV. L á s z-
1 ó , ki Rákóczi ezredese volt, és 1707-ben a trencsini ütközetben esett
el ^). Három gyermeke közül csak István hagya maradékot.

*) Szirmay A. Szatmár várm. II. 367. -Vay László : Német Hivség 369. 1.

') Jászay Pál a M. nemz. napjai a mohácsi vész utáo. 81. lap.

*) Szirmay id. li. II. 367.

•) 1582-ki 6. törv. oz.

0 Szirmay Szatmár várm. II. 92.

•) Ugyanott II. 82.

') 1635-ki 72. törv. ez.

^) Szirmay Szatmár várm. II 36a - Coti Zemplin noi hÍ8L^S9, .

.gitizedbyüiOOgle

Ibrányl tít

Istvánnak három fia volt : a) I s t v á n magnélkttl halt el ; i) K á*
r o 1 y , és e) II. M i k 1 ó s.

Károlynak nejétől Krajnikfalvi Krajnik Máriától fia Antal
(1807.) és leánya Teréz Keltznfi maradt.

n. M i k 1 ó s a múlt század végén sok ideig Szabolcs vármegye
lUispánja, utóbb (1780-ban) kir. tanácsos volt. Nejétfii báró Véosey
Bl áriától gyermekei következők :

1) János Szabolcs vármegye ffiszolgabirája volt. Nfitlen.

2) József , kinek neje Kállay Francziska.

3) F a r k a s elfibb Szabolcs vármegyei alispán % utóbb (1807«
bai)a tiszántúli kerületi tábla ülnöke. Birt Szatmárban Nagy-Géczben.
Neje szántói Becsky Erzse.

4) Mihály, kinek neje Irinyi Julianna.

5) IIL Miklós Szabolcys vármegye ffijegyzfije volt. Meghalt
I807-ki febr. 9-én. Nejétfii gróf Klobusiczky Máriától egy leánya
maradt.

Azonban mint adatainkból látjuk, e családfán a most élfi nemze-
dék hiányzik , de hiányzanak még a családnak már régebben élfi neve-
zetes tagjai ia Illyenek

Ibrányi Cryörgy, ki 1474-ben a budai káptalannak éneklő
kanonokja volt ^).

Ibrányi István 1507-ben esztergami kanondk ').

Ibrányi Péter, ki egyike volt 1523-ban azon bíráknak , kik
Kesserew Mihály bosznai püspököt nfirokonával egyeztetek ^).

Ismét István^), ki talán testvére volt I. M i k 1 ó s-nak, kivel
1517-ben Szatmár megyei Ders faluban , Hodászon és Kántor-Jánosi-
ban részbirtokot nyert királyi adományban ; ®) és ugyan csak Miklós-
sal a tokai gyűlésen is jelen volt 1526-ban ^).

Ibrányi Ferencz 1604-ben császári hadi-tiszt ®).

Ibrányi Mihály 1649-ben Rákóczy György erdélyi hadainak
hadnagya *); utóbb 1649-ben váradi alkapitány, a midfin fit Rákóczy

«) 1807-ki 31. törv. ez.

^ Szirmay Szatmár várm. II. k 367. lap.

•) UgTanot^.

*) Tadományos gyűjt. 1836-kt X. köt 106. 1.

*) Talán ugyan egy a följebb esztergami kanonokkal.

*) Szirmay Szatmár várm. II. 81. 86. 89. 1.

^ Jánay id. h. 61.

•) "Wolfg. Bethlen tóm. VI. p. 117.

•) Szirmay Szatmár II. 367. ^,^,^^^, ,^ GoOglc

218 Idek *- Igas.

György 47 10 tallér-, és 645 arany átadásáról nyugtatá ^). Lfeginkább
Keméoy János alatt táborozott ^) ; és egy ízben Pucheím által kemé-
nyen megveretett Ennek fia volt IbrányiAdám, ki 1661-ben tö-
rökfogságba esett ^).

Idek család. Illy nevű családból II. Ulászló király alatt élt
IdekLászló. Erre és aranyadi Anyás Mihályra bizta Várdal Péter
kalocsai érsek a maga Zárka nevű várának oltalmazását, melyért nekik
el6re bizonyos Összeg pénzt is fizetett. Azonban mindketten hanyagon
teljesítvén tisztöket, egyszer midőn a várból eltávoztak, azt Kis Hor-
vát János elfoglalta. Ez okból Várday Péter panaszára Ulászló király
Ijónyai Pál által mindkettöjök javait a vigyázatlanságuk által okozott
kár térítéséül elfoglaltatá ^)

Iffju család. (Kihalt.) Az Iffju család Magyarországról
szakadt Erdélybe. Iffju Márton 1543-ban Szatraár megyei Da-
nyád helységbeli részbirtokára királyi adományt kap ^).

IfíjVL János, az idősb, ifjúsági korát mint katona Szigetvárá-
ban tölte , utóbb Szapolyay János Zsigmond korában Erdélybe men-
vén, ott vitézségével elfimene telét eszközlé, és később nőül vévén Maj-
láth Margitot , Báthori András Özvegyét , ez által nagy családi össze-
köttetésbe jó , és megvagyonosodik. Egyike volt 6 azoknak, kiket Bá-
thori Zsigmond 1594-ki aug. 31-én a kolosvárí piaczon lefejeztetett ').
Háromszor sújtott hozzá a bakó, mig végre a földre ledöntve, fejét ve-
hété ''). Fia János 1599-ben jegyzé el nóül Jeremiás moldvai vajda
leányát ®) ; de tőle gyermeke nem levén, benne fi-ágon, — nővérében
Annában pedig , ki enyingi Török Jánosnak neje volt , leányágon
halt ki a család *).

Igaz család. Doboka vármegyében Gyulán 1693-ban birto-
kos volt ^®).

0 Regestr. Insirumeniorum. Ms. Musaei Nro. 2340. fol. lai pag. 16.
') Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 224. 362. — Szirmay C.
Zemplin not. hist. 174.

*) Szalárdy Siralmas Krónika 473. 1. — Szirmay Szaimár virm. II. 368.

*) Budai Hist. lex. II.

^) Szirmay Szatmár vArm. II. 222.

•) Wolph. Bethlen, tom. III. p. 374. 463.

') Ugyanott III. 472.

') Ugyanott tom. V. p. 322. — Benkö Transylv. Gen. 1. p. 521.

*) B. Bornemisza osalád levéltára.

»«) Hodor Doboka várm. 105.

Digitized by

Google

l9lár. - Iklddy. %19

Ifl&r család. S^mplin vármegye czimerleveles családftinak

I^lay család. Szintén S^mplin vármegye nemes családa. A
czimeres n^nes levelet Iglay Mihály és Simon nyerték I. Leo-
pold királytól 1686.ban ').

CzimerUk a paizs vörös udvarában kék magyar ruhába öltözött
férfiú, fölemelt jobb kezében csizmadia-kést(crepidamcothurnariam) ^)
tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oUyan férfiú emelkedik
ki , jobbjában vinczellér-kést , baljában szólfiíiirtöt tartva. Foszladék
jobbról aranykék, balról ezüst vörös.

Igmándy család. (Boldogasszonfai). Somogy vármegyei
nemes család , mely — ugy látszik — Komárom megyei Kis-Igmánd
helységből vévé eredetét. Közülök Antal 1844-ben a dunántúli ker.
tábla ülnöke volt

Igö család. Gömör vármegye nemes családainak egyike *).

Ig^arf ó c^salád Szabolcs vármegyének nemes rendű csalá-
dai között áll.

Közülök Igyartó Pálam. kir. udv. kamara titoknoka, 1842-ben
a marmarosi kir. kamarai igazgatóságnál elsó ülnökké és kir. taná-
csossá neveztetett ^).

Uiász család. Gyór vármegyei czimerleveles nemes csa-
lád, melybóli Pest megyébe származását megyei bizonyitványnyal iga-
zolá Ihász Márton 1848. el6tt ^).

Iklödy család. (Iklódi.) Iklód magyarfalu Szatmár vár-
megyében, melynek most is birtokosat az Iklódy család, mely neve-
zetét is e helységről vette ').

1423-ban Iklódy István, Barla, György, Mihály,
ésBertalan egészen birták a nevezett helységet, és annak határát
Kántor- Jánositól megkülönböztették ^).

A régiebb századokban már az ügyészi pályán látjuk a család
tagjait így Iklódy 1416-ban István, 1426-ban Gergely, István és

^) Szirmay C. Zemplin not. top. 113.
«) Collect Herald. Nro. 810.
») Tán ,dnUc9.'

*) Bartholomaeidet C. Gömör. pag. 145.
*) Pe»ti Hírlap 1842.ki 194. szám. (nov. 10.)

*) E családtól nyert közlemény eltévedvén, talán a nemzékrend a pótlék-
köietben közölhetó lesz — addig nyerendő adatok nyomán.
^ Szirmay Szatmár várm. II. 88.
•) Ugyanott ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc

*M Iklédy.

Mihály, 1429-ben Mihály, UCO-ban György, 1466-ban Ba-
1 á s mint prókátorok említetnek ^).

1639-ben nevezetesnek irja Szirmay : Iklódy I s t v á n t, ki a re-
form, vallásról a kath. vallásra térvén minorita lett, s később megölet-
vén, kanonizálása iránt folyt per ^).

A családból e század elején Iklódy László birtokos Szatmár
vármegyében Iklódon kívül még Gencsen és Endréden.

Iklódy CMlád. (Iklódi f) Hodor szerint e kihalt család Er-
délyben Doboka megyében virágzott, és 1590-dik év táján kihalt ^).
Különbözőnek kell a fóljebb tárgyalt családtól lenni azon oknál fogva,
mert említett írónk szerint e család a Doboka megyei Nagy- és Kis-
Iklód helységről irja magát ; és ugyanott nevét Magyaros-I klód és
Iklód-Szent-Ivány puszták tartják fen. A Dengelegi családdal, melyből
Dengelegí Pongrácz 1444-ben al vajda volt, — osztályosnak íratik ;
minthogy Toldalaghy András Iklódy ivadék Dengelegi Tamás másod
unokáját Aknay Katát tartotta második házas társul.

1465-ben Iklódy István mint királyi ember (homo regius) for-
dul elő a Füld helység iránt Famasi Veres Benedek részére kelt ha-
tárjárató parancsban.

1517. Iklódy F e r e n c z birtokos és Doboka vármegye főispánja.

Ismert nemzékrendük következő :

Iklódy Domokos.

, ^ ,

László. Osvald. Anastasia

(ozegei

fialás
1526. táján.

Vas Pál.

Péter. KaU

(Literatí György.)

Másik töredék nemzékrend ímez :

István

Benedek
(Kodori Ágnes.)

Péter Zsófia

t (Radó György).

A táblázaton álló Zsófiának Radó Györgynének leány-utódai a
Kemény, Toldalaghi stb. családokban élnek.

1) Szirmay Szatmár vArm. 1. 139. 1^. 11.

^ Ugyanott II. 89.

») Hodor Doboka várm. 105 - 107. 11.

Digitized by

Google

Ukay. - niésy. 121

Ilkay család. (ükaL) Pozony megyei — valószínűleg kihalt
régi család, melybAI 1455-ben élt Ilkay Tamás, Ilkay Jánosnak űa,
bmét Bálás Jánosnak fia , Péter Istvánnak , és Mihály Jánosnak
fia, stb., kiknek részére László király Konth Miklós egykori nádornak
a Pozsony megyei Ilka helység iránt 1359-ben kelt itéletlevelét át-
írja, megerósiti, egyszersmind a netalán Ilka helységben lappangó
minden királyi jogot is a mondott családnak adományozza 0*

Ilkey család. (Vargyasi.) Székely prímipilaris család, erre
vonatkozó adomány-levelét 1651-ben nyerte *).

Pest megyében is eléfordul az 1 1 k e y név , ha jól tudom e csa-
lád elfibbi neve Varga volt, s szintén Erdély ból szakadt.

lUard család. Székely család , melyből lUard Ferenc z
4506-ban Marosszéknek képviselője volt az agyagfalvi gyűlésen •).

Illés család. Zemplin vármegyei nemes család, e század ele-
jén birtokos Megyászon *).

Illés f^salád. (Edvi) Dunántúli nemes család, ipelyböl több
evimg. lelkész tűnt feL A múlt század végén élt lUésAdám evang.
lelkész Ritiben. Ennek ^yik fia Pál (szül. 1793. jun. 29-én) azintén
lelkész Nemes-Dömölkön , iskoláinak bevégzése és a külföldi egyete-
meknek meglátogatása után 1817-ben lett pappá; jelenleg superint.
levéltárnok, s egyházkerületi senior. Mint iró ugy a hittani- mint a
nOvelési téren ismeretessé tévé nevét ^). A m. akadémiának 1835-t61
lev. tagja. Egyik testvére Ádám pesti ügyvéd, birtokos (1859-tól)
Nógrádban Tolmácson.

mésy család. Illésy István 1719-ben nyerte III. Károly
királytól czimeres nemességét.

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy karó mellett zöl-
dcllfi szölótó, melyrÓl jobbról egy, -balról két piros ráólÓítirt csüng. A
paizs fölötti sisak koronáján pánozélos kar könyököl , kivont kardot
tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A paizs aljáról
kétoldalról zöld ág nyúlik föl , a paizs alatt levágott végeik keresztbe
helyezvék •).

>) Teleki Hunyadiak kora X. köt. 440* 1.
*) Kállay Székely nemz. 146. lap.
•) Ugyanott 252 1.

*) Szirmay C. Zemplin noi. top. 230.

*) Lásd életrajzát Ujabb Israeretektára IV. 423. A család nevét a „J e n a
Hnngarica^* 137. lapján Ilié s-nek találjuk írva.

CoUeoi. Herald. Nrt). 419. ^ ^

Digitized by VjOOQIC

ttt lUésy. - Ulyéshásy.

niésy €sal4d. A fólebbitSl különböző. Ennek nemesség szer-
zői Illésy Pál és Gáspár és Zsigmond valának. Czimeres nemes
levelük IIL Károly királytól 1720- ki nov. lO-én adatott *).

Czimerük függőig kétfelé osztott paizs , a jobb oldali osztály
kék udvarában vörös mezű kar könyököl, kivont karddal; iblötte
aranycsilag ragyog ; a baloldali arany mezőben kék kiterjesztett szárny
látható. A paizs fölötti sisak koronájából jobbról vörös, balról kék sas-
szárny látszik , a vörösben arany csillag, ragyog. A két szárny között
vörös ruhás kar könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék,
balról ezüstvörös.

Illésy nemes család Zemplin vármegyében is él *).

Illlts család. A czimeres nemes levelet 1 1 1 i t s Gábor nyerte
1751-ben M. Teréz királyasszonjrtól.

Czimere a paizs kék mezejében jobbról balra rézsútosan levonuló
fehér csikolat , mellyen egy vörös alakú test nyúlik el. A paizs fölötti
sisak koronáján vörös mezű kar nyúlik föl , egy két hegyű zászlót len-
getve. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös •).

Illos CMl&d. Közülök Illos Károly 1765.ben Győr vármegye
szolgabirája volt.

niovay család. Bars megyében a múlt században élt IIIo-

vay J ó z s e f és ily családfát alkotott : *)

Illovay József

(Zichy Anna Miria)

I -^ I

László Anna Bora. Krisztina Klira

1770. (Balogh Sánd.) (Gsergó Mih.)

Illyés család. Erdély régi családa, melyből Hlye D i e n e s-
nek Ca János 1459-ben élt ^).

Illyés család. Közülök Illyés András 1696-tól 1713-ig Er-
dély kath. püspöke volt. Czimere a paizs kék mezejében egy magyar
vitéz, fölemelt jobbjában kivont karddal rohanva egy hátulsó lábain
álló medvére.

Illyésliázy család. (Illésházi gróff). Történeti jelességü,
tősgyökes magyar mágnás-család, melynek eredetét némely iróink ^) a

') Collect Herald. Nro. 410.
') SzirmtLj C. Zemplin not. top. p. llá.
') Adami Scata Gentil tom. IV.
^) Perbeli genealógia.
') Kállay Székely Nemz. 252.

•) Lelioczky Steram. II. p. 198. — Hormayr Mednyánszky Taaohenbuch
für d. vaterl. Geech. 1821. 288-^9. és 1830. 11-13. ^ t

Digitized by VjOOQIC

niyésháty.

Salamon nemzetségből hozzák. A
Salamon nemzetségnek a Csallóköz
birtokosai közt már a XIL században
eléfordul okleveles nyoma ^J; smint
e munka IV. köt. 80 lapján emlí-
tem, — Mednyánszky szerint 1238-
ban osztoztak meg a Salamon nem*
béli Salamon urnák fiai Péter és
Illés ^) atyai birtokaikban, s ak-
kor ez az Illyésházy , amaz a Szer-
házy (Esterházy) ágnak lett tör-
zsévé.

Az elftttem fekv6 családfa sze-
rint a XV. század elején 1400dik-
ban élt E 1 i a s (magyarul Illés,)
pozsonmegyei csallóközi V a 1 1 a-ról viselvén eUnevét (praedicatum),
és ennek fia M i h á 1 y már Illésházi Ilié s-nek iratik, bizonyosan aty-
járól véve nevet, és az által alapított Illésháza helységtől elSnevét.
A családfa az utolsó kihalt családtagig következő izeken vi-
rágzott:

Illés
1400.

I A. ■ ,

Mihály
1444.

I. György

Pozson V. követ

1605.

(1. Tankházi Margit.

2. Vajas Vattai

Magdolna)

Margit

1609.

(borsai Csorba

Pál)

II. György
t 1526.

I. Ferencz.

1540.

(borsai Csorba

Ilona)

Farkas,
t 1550.

Pál.

Anna*

1. Tamás. Kata

154a Pózon (Ilraéri
V. alispán Fer.)

1. cs. Pogány Anna
2. Földes Zsófi)

I ^ 1

Lásd folyt, a köv, Inpon.

Zsófia

(l. Oszlány

János

2. Marsovszky

Mihály)

«) Fejér Cod. Dipl. tom. II. p. 228.

') Mednyánszky ez adatra nem idéz kútfót; az elóttem fekv5 genealógia pe-
dig egy Illést 1400-ban éltet, s igy valószinú, hogy a családnév emez Ilié stól
tói nyerte eredetét ; az Esterházyakkali összeköttetés pedig leányágról I. T a-
m á 8 atán veheté szárraazatát. Az általam itt közlendő családfa a ,Genealogiae
auihentioae tom. I. kéziratból való, összevetve Lehoozkyéval, és Wi^eréval
(Mss. tom. LXX. p. 141) stb. Digitized by Google

2t4

lUyéaliásy.

I. Tamás, ii os elSbbi lapon.
1540. iklisp.
(1. Gs. Pogány Anna
2. Földes Zsófia. )

l-t6llI.Ferencz Kata III. György BrigitU 2- töl I. István Zsófia

1556. 1575. 1577. (Thurn Föl.) nádor 1 1609 (Esterházy

(Pataky (Bosnyák 1. Erdódy Anna Fer.)

Zsuzsa) András) 2. Pálffy Kata.)

III. Ferencz.
elóbb barát
1624.
(Szirmay^Kata)

II. Tamás. Ádám.

1658. ásváni

(Fornósze- pleb.
ghy Kata)

IV. Ferenoz Zsófia

Báró lett (Ocskay

éles. Párkánynál Fer.)
1. Peklér Mária
2. Sárkány Erzse.)

Gáspár.

gróf.

Trenosén s Lipió

V. fóispán.

t 1648.

(Thurzó Ilona)

11. Istrán
(tóti Lengyel
Erzse)

Era

Gábor IV. György

(1. yjfalusy kir.fóaszt

Eva 1681.

2. Tarnow (Forgách

Zsófi Mária
3. Bi. Széosy
Eva.)

Kata

(Bethlen

Péter)

Kata
(Batthány Pál)

László

Miklós

gróf, és

1687. kancellár.

(Balassa Erzse)

Ilona

(Esterházy

Miklós)

József
föasztaln.

tl7ö9
(1. gr. (3sáky Franoiska
2. gr. Traun Petronella)

Anna Mária
(gr. Erdódy László)

Teréz. János

(hercz. Batthyány septeravir.
Ádám) (gr. Batthyány

Sidonia)

Julía

(gr. Balassa

János)

2. gr. Herberstein)

Franoisca
gr. Batthyány
György)

István
kir. fóasztalnok
szül. 1762— 1 1738
(Gr. Barkóczy Ter.)

Joiefin
(gr. Windisohgraetz
Fer.)

Mária
(gr. Fekete)

Illés fiának Mihálynak — mini látjuk a táblázaton, — két
gyermeke 0 volt I. György és Margit borsai Csorba Pálnc.

*) Ldioozky szerint id. h. Mátyás 1496-ban gyulafehérvári pr^KMé
is ennek fia volt ^ t

Digitized by VjOOQIC

LGyÖrgyaz 1505-ki rákosi országgyűlésen Pozson vármegye egyik
kOf ete ToIt >), és 1509-beii kir. udvaraoL EIs& neje Ttnkházy Margit
(Tankházy Ábrahám leánya) , a második Vajas-Vattai Györgynek leá-
nya Bfagdolna. liehoczky szerint ezen Györgynek, és testvérének M á-
tyásnak') magbaszakadó Tankbázi Ábrahám a pozsoni káptakn
tUki 200 frtot, hagyott , mivel — úgymond — midfin a nevezettek is-
koláztak, és Mátyás király udvarában nOvelkedtek, jövedehneikbfil
jogtalanul költekezett

L Györgynek gyermekei a) IL György a mohácsi ütközetben
1526-ban esett el; ») L Ferencz ma^t Mol-Tejedi Illés-nek
irá, és neje borsai Csorba Pál leánya Ilona volt ; ettől gyermekei : Pál,
Anna, és Farkas, bírta Zniót (Turóozban) Tejedet (Poson megyé-
ben), és magnélkfil elhalt 15dO-ben; O Kata ivánkafalvi Umeri (v.
Örmény) Ferenczné ; 4) Z a ó f i a először Bars megyei Oszlány János-
nak, másod Ízben marsovai Marsovazky Mihálynak volt neje. Es végre
é)L Tamás 1640-ben Pozsony vármegye alispánja volt. Első
neje k.-magyari Földes Zsófia volt; a második (1559*ben) csehi Po-
gJAy Péternek leánya Anna , ki utébb peleskei Eördögh Ferenczhez
ment nőül. Az els5 gyermekei I. István és Zsófia Esterházy Fe-
renczné; a másodiktól II. Ferencz, Katalin magyarbéli Bosnyák
Andrásné (1576 ben) III. György és Brigitta Thum Fülöp neje
1591-ben.

L István sz^ esze által nagyra emelé családát Az 1594-ki és
1602-ki országgyűlésen kitünteté magát 1603 ban a király ellen lá-
zitó Írások kibocsátásával terheltetett , és fUeg Joó János személynök
oda működött , hogy vétkesnek ítéltessék. István viszont más íratok
nyonán Joó Jánost erösebben vádolá, a mint ez csakugyan el is esett ;
niésházy pedig az idézés el61 Lengyelhonba menekülvén , javai a csáb-
rághi és szitnyai uradalmak elkoboztattak , honnan visszajövet Bocskai
partjára állott , ki javaiba is visszaállitá. Érsekújvárt 6 menté m^ a
töröktől, n. Mátyás királyt ÍBIeg fi segité a trónra, és 1608-ban már
■iot kir. Oi udvamok a koronázám országgyűlésen nádorrá válasz-
tatott M<^halt 1609-ki máj. 5-én Bécsben; eltemettetett Bazinban «).

0 Jáftay a msgjrar nemzet napjai a mokáoii véts után.
*) hUá a ÍÖljebbi jegyzetet

^ L. Életrajzát Mednyánszky TaMshenb. L d. vaterL GefoL 1621. 288 —
aoa L - Felifi magyarom. Minerva 1828-ki foly. 1892. Up. é$ FUlértár 1935-ki

4a Slám tttk Digitized by GOOg IC

Zt6 lllyéflháfty. -

Életpályája adataihoz jegyezzük még, hogy e16bb Poesony megye alis-
pánja volt; 1577-ben kamarai tanácsos, 1586-ban vette el Pálfiy Ka-
ta t a dúsgazdag lepoglavai Krusich János özvegyét. Krusich János-
nak leánya Katalin gr. Dtetríchstein Miksané volt,kine1c halálával az
özvegy Katalin a liptói föispánságot mostoha atyjára Illyéaházy Ist-
vánra hagyta 1600-ban; 1608-ban egyszersmind Trenosin és Liptó megye
ffiispánjává is neveztetett , mely megyék örökös f6ispáadága a oaaládot
végső izéig illette. Gyermekei nem maradtak II. Ferencz testvérének
a trencséni javakból 200 frtot hagyott ^ és a pozsonmegyeí lócsá birto-
kot ; még többet hagyott ennek fiának GiáspárnaL Atalános örököseQl
nejét Pálflfy Katalint tévé, ki azután 1613-ban ii szentgyörgyi urodal-
mat testvére Páltfy Miklós fiainak hagyl; Surányt sfl vének Bosnyák
Tamásnak, EbeHiardot Fánósi Fcrescznek 0*

II. Ferencz (II. Tamásnak elsó nejétói Pataky Zsuasától ^)
két fiat hagyott maga után: III. Ferenczet és Gáspárt

Gáspár mint nagybátyjának a nádornak fő örököse azvagyonon
kivül a Trencsin és Liptó megyei ÍVispánságokban is annak utóda lön.
1610-ben Bethlen Gábornak hadvezére volt. lölO^-ben réaat vett a bé-
kealkudozásokban. 1621-bcn a morvaországi ^atárszélekeil Bcumova
várát foglalta el. 1626*ban Bethlen Gábor az2sal bizta m^, hogy a se-
gélyére jött gróf Mansfeld és a weimari hérceég seregeit az ellenséges
megtámadások ellen fedezze, melyet jó foganattal teljesített, mert
Vallenstein ellenségi hadvezér szemességét kijátszva, Mansfeld sere-
geit Trcncsénnél a Vagon szerencsésen átvezette ^). Agának grófságot
nyert. Meghalt {648-ban, miután a katfai vallásrál a luther. vallásra
tért *). Nejétói betlehemfalvi Thurzó Ilonától gyermekei következÓk :.

á) II. István , kinek neje lengyeltóthi Lengyel Erzae volt, egy
leányt Évát hagyván maga után, ágazata kihalt

^) Gábor szintén Trencsin és Liptó megye főispánja. Testvéré-
vel Györgygyei a dobrasori és babóthi birtokok végett ügyeiket az
országgyűlés intézi el 164d-ben *J. 1655 ben h sicárazvámok eltörlésé-
vel megbízott országos küldöttség tagja volt ®). 1665-ben a protestáns

0 Lehoczicy Steramatog. II. p. 119.

'j Geneal. autU. tom. 1. Ellenbea Lehoczky szerint egy nőéeetvére Zsu-
zsanna volt Pataky Ferenezné.

•) Pethö Gergely Krónika 207 lap.

•j Kaiy Hiét R. H. tora. II. p. 12a

*) 1Ö49-kt 88-ik tíirv^ ez.

•) 1655.ki 29. tört. ez. oigitized by Google

lUyeshásy. 227

vallásról , melynek nagybátyja István nádor buzgó híve volt, a kath.
hitre tért ^). Elsó neje (1657) divékujfalusi Ujfalusy Éva, giletínczi
Osztrosith Pál özvegye volt; a második (1663. 1665.) Tarnow Zsófia
Petronella lengyel hölgy, a harmadik Rimaszécsy Éva volt. Fia
László magnóikul halt el, leánya Katalin Batthyány Pálhoz ment nőül.

c) IV. Gr y ö r g y hasonlóan főispán. I. Leopold királynál tekin-
tetben állott, azonban a Tököly pártjára hajolván , egy ideig U58 l-ben
'•fogva volt *). Már 1659. IG62-ben királyi föasztalnok-mester volt *).
1684-ben teljesen Leopold kir. hűségére tért. Nejétől gróf Forgách
Máriától egyetlen leánya Ilona Esterházy Miklós neje volt.

<f) K a t a 1 i n iktari Bethlen Péter neje *) kitől azonban gyerme-
kei nem maradtak. Férje 1646-ban halt meg, kit ő 1648-ban követett.

így a G á s p á r ága kihalván , tekintsünk a másik — legtovább
virágzott nemzedékre.

III. Ferenc z nagybátyja a nádor által annak szerzett javaiból
kizáratván , előbb sz. ferenczi rendi szerzetes , és Füleken zárdafőnök
volt. Utóbb a szerzetet odahagyva megnősült, feleségül vévén Szirmay
Katalint^). Ettől négy gyermeke lőn, úgymint 1. 11. Tamás, 2.
Ádám, az ásváni plébános; 3. Zsófia Ocskay Ferenczné, és 4.
IV. Peren ez.

II. Tamásnak 1649-ben báróságot nyert neje Fornószeghy
Kata volt, és némelyek szerint ettől gyermekei is voltak ®).

rV. F e r e n c z , miután nagybátyja Gáspár maradékai elhal-
tak, a családi javakat öröklé. Első neje Peklér Mária, Eteky Pál győri
harroinczados özvegye volt, kivel 1650-ben Egyházfalva, Nagy magyar,
Nagy-Lak, Bustelek , és Gomba helységet kapta ; maga pedig szerzé a
Mihályfalvi birtokot , és magyarbéli szőlőket. Második neje ákosházi
Sárkány Miklósnak Darabos Katalintól, született leánya, Sárkány Er-
zsébet volt, kitől nemzé fiát Miklóst.

*) Pethő Gergely krónika az 1665-ik évre.

«j Kazy Hist R. H. III. p. 243. 258. 259. és 1681-ki 53. törv. ez.

*) 1659. és 1662-ki országgyűlési végzemény záradéka.

^) Kemény János önéletleirása. Kiadta Szalay L. 62. lap.

*) LeLoczky szerint 1. neje Szirmay Kata, a 2-ik Kemendy Péter leánya.
— Wagner szerint első neje Keméndy leány (1633 ), a 2-ik peleskei Eördögli
Krisztina 1645-ben.

*) Wagner szerint e Tamásnak fia volt Á d á m az ásváni plébános, és leá-
nya volt Ilona. r^n^r\rf]í>

338 lllyésházy.

Miklós 1678-ban ágazatának grófságot nyert. 1687-ben a
batár vizsgáló országos küldöttség tagjául választatott. Utóbb kan-
c z e 1 1 á r volt 1715 - 1723-ban. Nejétől Balassa Erzsébettől két gyér-
meke maradt A n n a-M ária gr. Erdódy Lászlónc, és J ó z s e f.

Emiitett József (1730— 1759) kír. föasztalnok naestcr volt.
Két neje volt: 1. gróf Csáky Francziska, és a 2. gr. Traun Petronislla.
Ez utóbbitól születtek : egy fia János, és leányai Teréz gr. Bat-
thyány Ádámné ; J u 1 i a n n a előbb gr. Balassa Jánosné, utóbb Hcr-
bersteinné ;Francziskagr. Batthyány Györgyné.

J á n o 8 a hétszemélyes tábla ülnöke volt. 1791-ben az országos
codificaló választmány egyik tagja 0- Meghalt 1800-ban. Nejétől gr.
Batthyány Sidoniától egy fia István s leányai Jozefina (szül.
1764.) gr. Windischgrütz Ferencz özvegye , és M á r i a gr. Feketenc
születtek.

István született Pozsonyban 1762-ki apriL 30-án. Már II. Jó-
zsef császár alatt gr. Jankovich János tárnok mester mellett a Hóra-
féle pórlázadás leküzdésére küldetett 1786-ban nőül vette gr. Barkó-
czy Terézt) kitől azonban gyermekei nem maradtak. 1790-ki ország*
gyűlésen Trcncsén vármegye országgyűlési követe volt. 1792-ben cs.
kir. kamarás, 1797-ben a trencsén-liptói insurgensek ezredese, 1800-
ban atyja halála után a nevezett két megye főispánja. E minőségben —
ugy 1802- tői 1825-ig minden országgyűlésnek szónokság és hazafi-ér-
zelem által kitűnő tagja volt. 1801-ben titk. tanácsos, 1808-ban arany-
gyapjas, az 1813-ki vizkárok ügyében kir. biztos, és ez és más alkal-
makkal bőkezű, nemes lelkű jól tevője a szenvedőknek. Az I823-ki ese-
mények egy időre visszaléptetek főispáni székéről, de az 1825-ki or-
szággyűlés elején még is kir. föasztalnok lett. A m. akadémia alapitói
közt előkelő helyet foglal, és 1830-ban ennek igazg. tanácsi tagja lőn.
E valóban nagyúri , lovagias lelkület, — irja élctirója,') — s határtalan
bőkezűsége, mellyel sokan méltatlanul visszaéltek , agg korában arra
kényszeriték,hogy jószágai nagy részét elidegenitsc s a nyilvános élet-
ből visszavonuljon. 1836 óta, nagy uradalmai eladása, és adósságai ki-
fizetése után, a Csalóközben keblezett sárvai uradalmában visszavo-
nulva, s fájó lélekkel töltötte végnapjait 1837 óta beteges lett, s
1838-ki jul. 30-kán a bécs-badeni fürdőben, kifejlett gyomorrák kínjai

>) I791-k| 67. törv. ez.

*) Lásd Életrajzát ujabb ismeretek tára. IV. 424- 427. £• r^la sok Jellem*

zetes olvasható Aszalay : Szellemi Röppentyűiben.

Digitized by

Google

lUyéshásy. — Ilmérl.

közt hunyta le örökre szemeit benne az utolsó Ilycsházy. Külsejére
nézve közép termetű , izmos , vállas férfi volt , lelkes arczczal, sasorraL
és sasszemekkel , szögbajjal y mosolyra kész ajkakkal Egykori javait
most báró S i n a birja.

A család grófi czimere — mint följebb a mctszvény ábrázolja —
apaizs kék udvarában egy aranykoronán álló, koronás egyfejü fekete
sas, kiterjesztett szárnyakkal, nyakán nyillal átlőve. A paizs fölött
grófi korona, és azon sisak , melynek koronáján a paizsbeli sas ismétlő-
dik. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstfekete.

•lUyevOlgyt család. Kihalt család, melyből lUyevöl-
gyi János 15ü6-ben kir. itélőmester volt 0*

Iliuért család. (Ivánkafalvi). Az ivánkafalvi II méri csa-
lád néhol I r m é 1 i-nek is iratik. A család őséül KorsBenedek tar-
tatik, ki IV. Béla királytól Nyitra vármegyében 1 1 m é r helységet vagy
mezővárost kapta ^), mely később a mai Ürmén y-nyé lőn ; és ezen
1 1 m é r i családból származtatik a most virágzó Ü r m é n y i család is.
Az Ilméri törzs már Róbert Károly király korában nevezetes egyént
mutatott fel Ilméri János kalocsai érsekben (1301.), kit azonban né-
melyek a Forgách család ősei közé sorolnak.

Az Ilmériek egyik ága , mely magát Ivánkafal várói irja , kö-
vetkező családfát alkotott, valószinüleg kihalásáig :

István mester
de Ilmér.

István.

Miklós
1441.

I. János.

II. János

1465.

(Bogárdy Margit)

András

(pókateleki

Zomor Verona)

Zsófia
(korom pfti
Nehéz Péter)

Imre

n.-váradi

prépost

Istyán.

Orsolya
(l. Litterati
Demeter.
2. Ecby Egyed)

Láí«zló

Erzse
(Patassy
Albert)

Fercncz

(1. Illyéskázy

Bora.

2. Teszéry

FruzHÍna)

Osvald
(Ilona)

István
1564. 90.

Anqa
Sámbo-
kréthy
László)

Dorottya
(Ilicsényi
Muczius
Mátyás.)

') Jászay A magyar nemz. napjai a moL vész után. 156. L

^ BadaiHistlex.il. ^ ,

Digitized by VjOOQIC

230

Ilo svay.

A törzsnek fiáról Miklósról szól egy 1441-ki oklevél, mely a
Sámbokréthen lakó Simonyi család kezeinél, mint egyik leány -ági ivu-
déknál van ^). Ennek fia J á n o s 1465-ben élt , neje Bogárdy máskép
deméndi Brigand Miklósnak leánya volt '). Ennek fia András, s leá^
nya Zsófi a korom pai és ledniczei Nehéz Péterné a pozsonyi kápta-
lan 1549 ki oklevele szerint. A család , mint látjuk, András unokáiban
leány- ágra szállt.

Ilosvay család. (Nagy-Ilosvai ) Elónevét a Bereg megyei
Ilosváról veszi, melynek jelenleg is birtokában van. Törzse Tata-
mér Vlachi de Ilosva, az Árpáddal kijött főbbek egyikének
utóda, állitólag 1200. táján uj adományt nyert; Öt fia öt külön hely-
ségben Ilosva, Bilke , Komlós, Dolha, és Lipcse egymással határos bir-
tokokba helyezkedvén az Ilosvay, Bilkey^ Komlósy, Dol-

hay,ésLipcsey családokat ala-
pitá; mint azt eme családoknak
közös czimere tanusitja. A család
Mátyás királytól pallos-jogot (jus
gladii-t) nyert.

1505-ben élt e családból Ilos-
vay Jeromos, ki a rákosi ország-
gyűlésen Kraszna vármegye követe
volt 5).

1526-ban Ilosvay János Pe-
rényi Gábor Ugocsa megyei főispán
bandériumához tartozott, melyet el-
hagyván a bereghiekhez csatlako-
zott , miért a leleszi convent által
idézteté őt Perényi ^).
1538-ban Ilosvay Orbán Krakóban járt az egyetembe *).
1560-dik táján élt Ilosvay Miklós, kinek Charoavoday Fruzsi-
nától fia J á n 0 s volt

1560-ban Ilosvay Mihály Szatmár vármegyében Vitka,Ká-

') Eelecsény József által közlött nemzékrend szerlni

'j Knprinay Mss. B. tom. L. pag. 63.

•) jAazAj Magyar nemz. végnapjai a moh. vész után 1Ö8. 1.

*) Szírraay C. Ugocsa p. 15.

^} Regestram Barsae Craooviensis p. 49.

Digitized by

Google

Ilofl^y.

131

palna , Paplan és Kolosa helységben többekkel részbirtokot nyert ki-
rályi adományban ').

1602-ben Thibai Gergelynek javairól Zemplin megyében Vinnán
febr. 12-én választott bíróság elótt osztály kelt^ Morvay Anna Ilosvay
Józsefné, és neje Morvay Dorottya Semsey Ferenoz özvegye közt egy*
részről, más részról pedig Bornemisza Zsuzsanna Ilosvay István özve-
gye közt, mint leányainak Ilosvay Margitnak , és Katalinnak Eödönffy
György nejének gyámja között *).

Ilosvay István 1670-ben Ugoosa vármegye másod alispánja ').

György ugyanott 1708^ban másod, 1716- 1717-ben első alis-
pán volt ').

Imre Rákóczy Ferenoznek , kibez már 1703-ban hozzá álbtt,
egyik kurucz ezredese, majd tábornoka ^).

István váradi olvasó kánonoic, deeretorum dootor, ymeri ezimz.
püspök, és egri nagyprépost volt 1544-beti •).

József 1784-ben Szatmár megyének aladószedóje ^).

A XVl. század közepén élt Ilosvay F e r e n c z , kinek ágazata a
múlt század végéig lehozva ^) következő.

/Ilosvay N.

Ferencz.

Péter.

Gábor 16d0
(Bftk:«)r Anna)

Ábrahám.

Bálint.
(I^néczy
Krigztipa)

Imre
(Kende N.)

Zsuzsa

1770.

(Lövey Ádám.)

Mária

(Bessenyey

Zsígm.)

Gábor

(Perény:

Erzse)

Bora
(1. Galgóozy
2. Motó Fer.)

József: László.

Mária
Yinoze N.)

Klára
(Szintay tcr.)

Imre.

Bálint
(Sz«rdahelyi
Klára)

Zsuzsa
(Zoltay)

Fruzsina

(Trencsényi

Ferenoz)

Péter. 2jsigmond.

Klára
(KtirtLy Miki.)

Mária
(Jékey László.)

*) Szirmay Szatmár vánn. II 97. 98. és 189. 11.

^ Regestrum Lii Gyulafianorum Mss. Mus. Nro 2340.

*) Szirmay G. Ugocsa. p. 53.

*) Ugyanott 64. Ö5.

^) Lehoczky Stemmat. II. 198. — Szirmay 0. Zemplin noi hisi 192.

*) Schematismus Arohi Dioeoesis Agriensis anni 1854

^ Szirmay Saitmár várm. 1. 158.

*) Perbeli geneologia.

Digitized by VjOOQIC

Md ll«ty«y.

E családfán Ferencz fiának Gábornak nejéül oaebi Pogány Anna
is iratik ; s egyszersmind I m r e a Kende leány férjének unokái is fiaiul
iratnak 0*

Az Ilosvay család elvap terjedve Bereg , Bihar, Szabolcs, Szat-
már, Ugoosa stb. megyékben. E század elején Szatmár megyében bir*
tokosul iratik Eis-Máda, Gy6r-Telek, Mátyfalván, továbbá

József maradéki birják nagyobb részben Tatárialvát,

László maradéki Fülpösön,

Imre Danyádon,

Ferencz Rákóozon, Fancsikán,

József Túrozon,

László özvegye Rákóczon ,

Péter Felsó-Karaszlón bírtak e század elején 1806-ban.

A Szatmár megyei reform, ágazat igy áll : *)
lUmrmj Lánlö.

László Polexina Sándor. Kriaztioa

Biharban (baji Patav (óvári PoagráOK (gr. Toldy Samu.)

í^\6 Karolinil l^tvinO Teréz)

Lila Kata

t (Lnby Zsigm)

A kath. ág imez :

Ilotvay N.

Lila Lórinoz Kríatóí. Gáznár Gusztáv.

(Szerdahelyi (Jékey (SikeTEnse)
Pál.) Teréz) « -^ •

Bereg megyében Kálmán, a hirlapi halálozási jelentés *) sse-
rint az ifjúság leventéje, a farsang áldozata lett 1858-ban.

A család czimere — mint feljebb a metszvény mutatja, — egy
négyfelé osztott paizs, melynek elsó osztályában aranykorona, a máso-
dikban pánczélos kar kivont karddal, a harmadikban két úszó hal, a
negyedikben két élófa látszik. A paizsfolötti sisak koronájából egy ma*
gyár férfiú emelkedik ki, vállán egy rúdon két horogról két hal (ponty)
fiig le. A paizst a szokásos foszladék veszi kOrüL

Dosyay néven többen az irodalmi téren is tűntek fel, ámbár váj-
jon e családhoz tartoznak-e? nem tudjuk. Ilyen Ilosvay Péter a
„Toldi Miklós'' versek irója, ki Kusalykóben, a Szilágyságban -^

0 Wagner Mzt. ton. LXX. p. 176.
S) Politikai Ujdoniágok 1858-ki 18« fiáa.

^) Klszedée után még bóvebb osaládttt nyervén, ez a „P ó 1 1 é k k ö t e t-
ben' iog megjelenni

Digitized by VjOOQIC

lUsvay. — Imbseii.

tss

ugj látszik — iskolamester vagy falujegyzfije yolt, és 1564 — 1574.
kOzt virágzott Ennek azonban igaz neve Selymes, és csak elftneve
voUIlosvay. — Más Ilosvay Péter az, ki 0 el6bb Debreczenben,
utóbb Wittembergában tanult, és lő62-ben a praedestinatio
iránti mély gondolkozása miatt magát Csaholyban felakasztotta ').

Ilosvay János Meisnernek latin munkáját forditá magyarra ily
ozim alatt: „Elek, halok oh Jézus te benned, azért te
benned bizom. Krisztus urunk születéséről valókét
elmélkedések/' 1639.

IlAway család. A XIIL XIV. században virágzott, nevök (de
Ilsva) GOmOr megye Ilsva, most Jolsva egykori birtokukra vi-
szonylik. 1350-ben élt
közülök Péter , ki a

Bajmócziaknak vásári
kiváltságot nyert. En-
nek fia L e s t á r (Leu-
stach), ki Zsigmond ki-
rály korában 1387-ben
(6 ajtónálló , utóbb Fe-
jér vármegye fóispánja
és ország nádora volt ').
Czimer • pecsétét , mely
egy koronázott falevél-
ből áll , itt a rajz mu-
tatja •). — Egyik Fia
György odajárt Zsig-
mond királylyal a kon-
stanczi gyűlésre , és ott
idatott kérésére az általa birt Privigye városnak vásári kiváltság. Má-
sik fia Miklós váozi püspök volt 1419.ben. A család rokon volt a
LoráotflTy családdal.

Imbsen család. Imbsen Tivadar, Vilmos és Konrád
tz 1715-ki országgyűlésen nyertek honfiusitást ^).

<) Toldj F. A magyar költészet története L 117. 139. 186. 19a

^ Ssirmay Szatmár várm. IL 111.

•) Bartolomaeidet a Gömör. 187. Lehoozky Stemmai II. 198.- Hlbiznak
ixok, kik a de 1 1 s va oialádot 1 1 la va, vagy Ilosvay osaláddal hozzák öss-
•MkötietMie.

^) Eredeti okmány pecsétéről rajzolva.

•) ITlí-ki 186.ik tönr. ex. Digi.ized by GoOgk

Z3i Imecs.

Xinecs család. (Njujtódi f.) Erdélyben a székely foMön több-
féle I m e c s családot találunk.

A nyujtódí Imecs család neháoy tagjait a következe nemzékrend

mutatja :

Mátyás
1G02.

1 ^ 1

István Bora Mihály

háromszéki alkaplt. (Mikes
(Tomori Petronella)

Judit Hona Fruzsina

f 1676. dec. (maksai (k^esdiBóér . .. -

(Apor Lázár) Jankó Mih.) Simon.)

Mátyás IGOO-ban a létzfalvi országgyűlésen jairalt veszti, em-
lítetik az 1602-ki medgyesi gyűlésen is 0- 1603-ban Székely Mó-
zsessel harczol, és a Bárczán fogsiágba esik ^). Ugyanakkor István
fia is fogságba került, utóbb őket Básta szabadon boosátá ').

M i H á 1 y Mátyásnak másik fia , Székely Mózses egyik vezére,
elesett 1603-ban.

A család mint látjuk a XVII. század végén halt ki ^).

Imecs család. (Imecsfalvi.) Hasonlóan Háromszék most is

élő primőr csalácia ^). Családfai törzsük a XVII. században élt I m e c 3

Tamás, kitől a múlt század elején történt elágazásig igy jő le a

családfa :

Tamás

, ^ .

Mózses
CDonáth Erzse)
r

Tamás,

Mózses István

1710. 1710.

A két utóbbi : Mózses és István a Rákóczi forradalomban
vettek részt, és 1710-ben Moldvából jöttek haza kegyelemre •).

Imecs család. (Vargyasi). A vargyasi Imecs család
1678 -ki jun. 3*án Fejérvárott kelt czimeres levelet kapott, s azngyan*
ott 1679. jun. U-én kihirdettetett '').

^) Kállay Székely nemz. 253.
») Wolph. Bethlen V. 410.
•) Ugyanott 498.

*) Ugyanott 364 371. -878. — Tán téved tehát Kován, midSn Mihályt
1630. táján írja elhaltnak ; — Bethlen világosan beszél rÖlok.

*) Kállay Székely nemz. 114. — Köváry Erdély nev. cs. 126.

•) Cserey M. Hist. 43a 1.

') Kővári, Erdély nev. cs. 126. ^^^^^^^ ^^ GoOglc

Imre. — ImreHy. 9M

Imre CsalAd. (Febft-eJri.) A felsó-firí Imre csaUd egyike
azon hatvannégy családnak , melyek lő82-ben Rudolf királytól vasme-
gyei Pels6-Ör helységre uj kir. adományt nyertek 0.

Imre család Pest megyében is virágzott, 1715-ben Imre Já-
nos els6, 1717-ben másod-alispánja volt Pest vármegyének.

Imre család. (Ethfalvi.) Székely család, közülök ethfalvi
Imre György 1659-ben Sepsi székben assessor volt *).

Imre család. (GIdófalvi.) Tán egy család a följebbivel. 6i-
dófalvi Imre András 1677. táján assessor volt szintén Sepsi székben^).

Ugyan ez időben élt Imre Miklós, ki Káinokon lakó Bedó
Istvántól egy szilvást kapott 1674. táján, mivel azt szekéren az ellen-
ség torkából megszabaditá *).

Imreffy család. (Szerdahelyi f.) A szerdahelyi DersíFy csa-
láddal egy torzsból, a Győr nemből (genus) ered, mint e munka III.
köt 286 lapján emlitók. A XIII. században élt D e r s nek egyik fia
Miklós(l336— 1356) többek közt nemzé Jánost (1376.) kinek
fia volt Imre alapitó és névadó törzse az I m r e f f y - aknák.

A család a XVI. század elején kezde emelkedni. ImreíFy M i-
hály 1505-kén jelen volt a rákosi országgyűlésen *). I5I4-ben II.
Ulászló királynak már fö-lovászmestere volt •). Jelen volt 1526-ban a
mohácsi ütközetben hol török-fogságba esett, de Ibrahim nagyvezértől
szabadságát visszanyerte ''), II. Lajos király eleste után I. Ferdinánd
pártján állott , és jelen volt ennek koronáztatásán is, a midón már a
nagyságosok rendén állott, és a midón Nádasdy Tamással együtt Buda
várkapitányává neveztetett. Ennek fia ismét

Mihály 1552-ben élt ®), és nemzé Pétert, kinek Perneszy
Zsófiától fia volt

János, ki Erdélybe szakadt ki, Bocskai István által 1605-ben
i lippai ráczok megfékezésére küldetett ki ^). Báthori Oábor fejedelem

0 Lásd e munka II. köt. 34. 1.

*) Kállay Székely nemz. 253. L

») Ugyanott

•) Ugyanott.

*) Jászay A magyar nemz. napjai a moh. véfz után 157.

*) Wagner Diplomát. Sáros. p. 400.

^) Jászay id. h. 453.

Ő Lehoczky Stemmat. II. 200.

•) Wolgh. Bethlen Hist VI. p. 317.

Digitized by

Google

tM Imreffy. — Imreghy.

alatt annak egyik legkedvesebb tanácsosa —- de rósz tanácsosa volt, ki
fejedelmének erkölcseit alávaló nizelgéseivel ^) és kedvhajhászó csapó-
dárkodásaival megvesztegetni segített. Saját nejét eladta a kéjelgfi
Báthorinak, és ezért nyeré Alvinczet, Somlyót, Diószeghet ^). 1608-
ban Komis Zsigmonddal követségben járt Kassára ^) , hogy a fejede-
lemség iránt lUyésházy István nádorral egyezkedjék, melynek követ-
keztében Báthori a bécsi békekötést elfogadta , és némely íbltételek
alatt Erdély fejedelmének elismertetett. Jánosnak fia ismét
Mihály volt, ki családját sirba vitte.

Iinreghy család. (Imregbi f.) Zemplin vármegye kihalt 6si
törzsökös magyar családa , mely a K a p 1 o n nemből vette eredetét, és
Zemplin megyei I m r e g h helységről kapta nevét.

A Kaplon nemből származott Imreghy Dienesnek Ga An-
drás 1310-ben Kylvassan , Belvassan , és Enye-Teleke nevű Szatmár
megyei birtokait elcserélte Zemplin megyei Gerebse, Géres, és Eőres
Zemplin megyei birtokokért István bánnak István , Vid , és Miklós
fiaival ').

Később 1350-ben nevezett Dienesnek fiai, András és Die-
nes Szatmár megye Sályi helységet a Csaholyi család ő^i egyikével
Ábrahámnak Péter fiával cseréltek el.

1436-ban élt a családból Imreghy Sebestyén, kiben a család-
nak magva szakadt , és többi közt Géres birtokukat utánnuk a G é-
ressy-ek kapták adományban ^).

A családfa igy áll :

0 Kemény János, önéleiirása kimdU SiaUy L. 80. 1. ezt írja róla : ,,A*
ewűtieti Imrefi pnbUce fiefM átallotta aaal ht^elkedni i dicséhenni : Ha — úgymond —
voU Nogf SándoTy a* i$ jobb és virtuoiusabb nem 9oU Bátort Gábornál $ km volt Sán^
dórnak Parmenioja^ tanáososa, nem alábbvaló van Bátkorinak is Imrefi Jánosa,^*"

*) Böjthi G. Engelnél Monumenta Ungr. p. 277. ^Joannos Imrefius^ qui
vxorem suam Principi prostituerat,'^ — és p. 34. írja : f^Qmdquid enim auri argentin
que in publioum inferebatur aerarium^ id omne nobilissimae duao fbedu eorporis
quaestu merelrices Deng^legiaius^ et hmrefiana^ tam audaci interee partiebanitn' inso^
lentiOf eic,

•) 1608.ki 19. törv. ez.

^3 Szirmay C. Zemplin. noi top. 83. 291. 293. 369.

^) Szirmay Szatmár várm. II. 124. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Inakody. — Ineze.

9S7

Dienes

AndráJi

1310- 1350.
-^-

Dlenefl.

Dienes
1350.

János

I "" 1

Miklós.

I ^ 1

Sebestyén

1436.

Inakody család. A XVII. század elején birtokos Somogy
Tármegyében Inakody Gryörgy, ki 1608-ban Pápa várában számol aty-
jaGával nemes Agha Mátyással ^).

Ináncsy család. Zemplin vármegye kihalt családainak
egpke ^.

Incze család. (Baczoni.) Háromszéki székely nemes család.

Fészke Nagy-Baczon. Ismert törzsük Incze István, ki következft

családfát alkotott :

Incze I. István

1668.
(Pap Judit)

Máté

szül. 1679. 1 1742.

kolosvárí ref. pap.

(Sajgó Bogdányi Erzse)

Sámnel. Anna Erzse. Zsuzsa II. István I. Mihály

t 10 éves t (Verestói m. vásárhelyi kolosvári esper.
korában t György.) tanár. 1788

1788

111. István
etper. Gör-
géayben

II. Samu
k. kalotai pap
(Ócsai Bora.)

Zsuzsa
(Basané)

József
ügyvéd

János Kata Simon
Bárdi (Técsi)
pap.

I- István Dániel József JuIia II. Mihály Anna.
(Gjmlay (Kayser (Topler (Ferenczi +

Zsuzs.) Anna) (Róza) József

Lásd folyL a k99. lapon.

*) Eredeti kézirat

*) Szirmay C Zemplin. noi top. 83.

Digitized by

Google

Ineze.

L Miály ki ai előbbi lapon.
kolosvárí esper.

1788
(Pataki Sára)

Sára
(Méhes Gy.)

HL Mihály

OlVOS.

(Szathnaári
P. Krisztina.)

III. Sámuel

kolosv. esper.

(Baranyai Ágn.)

Sr. Sámuel

V. Mihály

fogaim.

titkár

1848.

Ágnes
(Bartalis
János.)

Krisztina
(Lengyel Istv.)

Mihály
orvos.
(Albert Francziska.)

Fáni István VI. Mihály. Krisztina

orvos növen.

A családfa törzsének Istvánnak Pap Judittól 1679kÍ8ept.
23án született Ga Má té. Iskoláit Udvarhelyen, 1697 töl Kolosvárott
járta ; azután három évig a zilahi iskola igazgatását vivé. 1706-ban a
külföldi (belgiumi) akadémiákra ment, és ott Franequcrában irta érte-
kezését „De PolytheismoGentiu m." A németországi egyete-
meket is meglátogatván , hazatérése után gr. Teleky Mihály udvari
papja, majd 1708ban szigeti pappá lön. 1709-ben nőül vette bogdányi
Sajgó Erzsébetet, Sajgó Mihály volt szigeti papnak Borosjenei Anná-
tól született leányát ^). 1741-ben a kolosvári ref. koUegiomban a böl-
csészet és keleti nyelvek , utóbb négy év múlva a theologia tanárává
tétetett. 1720 ban ugyanott első pap, és curator lett Meghalt 1742-ki
sept. 1 9én kora 63. évében. A táblázaton látható hat gyermeke közül
az első húrom nálánál előbb elhalt. Zsuzsa Verestói Györgynek a
kolosvári koUegiomban bölcsészet és mértan tanárának neje volt. I s t-
vá n , ki a leydeni akadémián is tanult, utóbb m.-vásárhelyi tanár lAn.
Mihály pedig Kolosvárott tanárkodott ^).

11. Istvánnak fiai közül 11. Sámuel előbb Angolországban ten-
gerész tábori pap, utóbb Erdélyben koloskalotai pap és esperes, kinek
mindnégy fia kormányi hivatalnok.

0 L. Felette mondott halotti beszéd ily ezim alatt : Azlzraelfiai-
tói eltemettetett, de Istentől megelevcnitett Mózses stb.
szathm ári Pap Zsigmondtól. Kolosv. 4r. És Huszti Györgytől
,,Sacerdös mysticusvir Dei etc." Ezek után irt rólok Benkő is:
T r a n s y 1 V. g e n e r. II. p. 460. Az ujabb nemzedék genealógiája Török Autul
közlése. — L B o d P. Magyar Athenását is 346. lap.

*) Benkó Jos. Transylvania gener. II. 277.

Digitized by

Google

m. István (II. Istváa fia) görgényi esperes , kinek fiát Jánost
a sárdi papot 1848-baa az olá tábor ölte meg.

Máténak fia I. Mihály kolosvári esperes volt , ennek fia III.
Mihály orvos, ennek fia IV. Mihály szintén orvos , és ennek fia
VI. M i h á 1 y is orvosi pályára készül.

IIL Sámuelnak fia IV. Sámuel fogalmazó és V. M i h á 1 y
titkár 1848-ban a fökormányszéknél.

Incrze család. (Csik-Delnei.) Csik székely család, melyből
1611-ben Intze Bálás fel-csikszéki főjegyzfi volt ^). Intze Klára
1726-ban Csató Mihályné.

Intze Gáspár 1794-ben dézsmaszedö a K&halmi székben.

Egy ága a családnak Alsó Fejér megyébe szakadván , ott J ó-
z s e f azolgabiró volt még 1836-ban is. Fia Domokos, leányai A g-
n e s Kovács Istvánné, Klára stb.

Incze CMlád. (Illyefalvi). Ezek közül 1775-ben él István-
nak fia Sámuel ^).

Mihály 1794. lUyefalván jegyző.

Incze CMl4d. (Lisznyói.) Háromszéki székely család. Közü-
lők Ferencz, Déván re{orm. lelkész és egyliázi jegyzó volt. Több
munkát adott ki. Meghalt 1772-ben. Hivatalában fia I s t v á n követé ^).
Valószínűleg ennek fia István 1794-ben szegények ügyvéde. Egy
másik István jelenleg ügyvéd M -Vásárhelyen.

Incxe crsalád. (Száraz-ajtai). Egy ág Kraszna megyébe sza-
kadt, hol F e r é n c z még 1840-ben főszolgabíró. Károly 1 843-ban,
s azon innen 1847-ig ugyanott megyei aljegyző.

Incze család. (Martonosi). Ezek közül Mihály gidófalvi
pap volt; ennek fia Dávid *) 1788 - 1794. vásárhelyi tanár.

Mncze CMlád. (Harasztosi.) Közülök István 1794-ben Ara-
nyos szék levéltámoka.

Incze család. (Kis- és nagy-solymosi). Kis-solymosi Incze
Ferencz 1848-ban dézsi kamarai ügyvéd.

Nagy-solymosi Incze Ferencz (idősb) a jénai ásványtani és alten-
burgi növénytani s magyar természet vizsgáló társulatok tagja, meg-
halt 1853-ki mart 8-án.

0 Kállay Székely nemz. 253. l. és Benkö Cslk-Gyergyó és Kászon le-
írása 55. L

*) Benkó Traosylv. gener. II.
■) Ugyanott 488.

*) Ugyanott p. 675.

Digitized by

Google

Incze. — Iftczédy.

Ineze család. (Nagj-ajtai.) Közülök nagy-ajtai Inoze M i-
hály erdélyi főkormányszéki nyugalmazott hites jegyzfi.

Incze CMl4d. (Zalányi). Közülök zalányi locze Dániel a
nagy-enyedi ref. fötanoda igazgató tanára. Meghalt 1856-ban.

A háromszéki I n c z é k közül Incze Gergely Magyarországra
Krassó megyébe szakadt, és ott Míklósvár széktftl 1840. mart. 16-án
kelt nemességi bizonyitványát 1741. aug. 2-án tartott közgyűlésen ki-
birdetteté ; jelenleg azonban Krassó megyében ily nevű család nem
létezik.

Inczédy család. (Nagy- várad!, nemes és báró.) A család ma-
gát Dalmátiából eredezteti 0) honnan törzs-Ase I o s v i o s vi^ jobban
Icsevics Márk 1480-dik év táján Mátyás kir. korában jött Ma-
gyarországra, és a törökök el-
len vitézül harczolt ; s ki —
állitólag ~ Dalmátiában töb-
bi közt Ince, vagy Incze
helységét is birta; ennek fia
volt Icsevics Tamás ezre-
des, ennek fiai Mátyás és
Péter') régi nemességüket
megerósitó czimeres levelet
nyertek Rudolf királytól; és
miután Péter magnóikul
halt el. Mátyás Bihar me-
gyébe telepedve , dalmata ne-
vét régi dalmacziai birtokukra
emlékeztetfileg I n c z é d y-re
változtatá , és ekkor vagy kc-
sfibb nagy-váradi elöne-
vet véve föL
A család leágazása következő :

') a lactéáy fölötti haloiii beazédben 1752-b6n mondatik : D o m e s t i o a
Intzedianae Familiae tabularia testantu r.^'

')K6vár3r*nál e Péter helyett 6 ergely áll, valószínűleg hibából,
mert Köváry csak Benkó után dolgozott, én a Benkö által használt halotti pr««
dikatziökat olvasám.

Digitized by

Google

iMSéijf.

I. tibla.

IcMvíct niárk

i4daujt.

loteviot Támftt
Ezredei

lBOzéd|r Bfátyáfl
armalist ksp.

Mihály

t 16öa
(1. Vadat Judit
2. G«SkA«i Kata.)

Péter

ÍLMáMi I. Péter. Zúgroond I. Pál

tl«m tl67i. (Cwrey 1 1704.

(K Gazda Kriazi) táb. ttln.

• Stel, váaay

II. Péter Jánot)
Fejér íóitpb
(Diöf i Druz.)

György.

ío poéta

mester

(Keresz-

Klárm) tea Bora)

Mihály ErzM Kata
IS8Ö. (Sárotfy (Harln-
Nádud- Jánoaj

LdsdiLtM.

van
Anna)

Fer.)

L. III. íM.

Jll. SámneL

Torda r. fóbiró

, (g-T^yJul.)

Láezld
íftkoriB. tan.
tl829 juLdl.
(b. KeméBj Ráta)

Zsigmond

, ÉSÍSZ ,

ÜL Péter. Teréz.

Krisztina Bora

(l. nyári Inozédy Istr.) Benkö
2. Buda Gá^r) Istirán)

iiisló
KaS)

Kata Sámuel Anna
(Toroozkay (Moluú L cZeik
László) Kata László)
2. Lészay
Lajos.)

Sándor
tl844.

(gf. Beth

len

Bora)

Zsuzsa
(BanSk
János)

Julta

(Bokros

Lajos)

Karolina
(Vass
Fer.)

II. t á b 1 a.

I Pál ki M /. tábléíL.

tl704.

Ublai üln.

(Liposey Klára)

József

U. Pál
tl782
kora 86.

L Gergely
. bér6
(gr.Kendeffy
Ágnes)

2i8uzsa

(Toldalaghy

JánosnéJ

111. Pál. II. Gergely

CBarosai f 1816.

ignes.) (Barosay Karolina)

Ágnes
(Rhédei

László)

Zsuzsa

gr. Lázár

JússeO

Mária
(P. Horváth

Mihály) oogle

Hit íüttíééj:-

m. Tábla,!

II. Mihály ki a% l táblán.

1685. , , •
(Nádudvari
. Appa)

I' Sámuel

báró

(Lészay Anna)

11. Sáiyiuel II. György István WíLály Teréz. Ágnes.

(Vitéz Eva) (gr. Vas Ágnes) (Bánffy f

Ágnes.)

Teréz IV. Sámnel.

(Könczei (Haller SMffa)

JózseO 1S19.

Ágnes Anna József Erzse .Mihály

(Vucs Márt.) (Székely Jáp.) (Keczeli Agn.) (Keozeli And.) (Hatfalndy Drozsa)

Zsigmond Zsuzsanna Lászld. Gergely

(Simándil.) (1. Eöszeghy László (Bec^ l) (Tarcza Róza)

♦ (Tárczk Ján.)
Inczédy I. Mihály niik , ki 1658-baii halt meg , — mint az I.
táblán látjuk, — két neje volt; az első Vadas Judit, a második Csó-
kási Kata, Csókást OyOrgynek leánya , ki által az Inczédy-ek Bornem-
isza Annával^ Apaffy Mihálynéval jutottak rokonságba ; és ez öss^köt-
tetés volt oka , hogy nevezett Mihály oda hagyva nagyváradi curiá*
ját 0 Erdélybe telepedett , nagyobb elfilépés reményében. Első nejétől
gyermekei IL Mátyás, III. Péter és Zsigmond; a másodiktól
I. Pál, György, II. Mihály, Kata HartnnaiFerenez, és Er-
zsébet Sárossy Jánosné születtek).

I. Mátyás — valamint testvérei is — Apaffy fejedelemnél állt
kegyben , vagy hivatalban. Midőn Apaffynak egykor — mint Bethlen
írja ') eszébe jött az özvegy Báthori Zeófia szépsége, nejétől Bornem-
isza Annától elválást tervezve , Inczédy Mátyást küldé ahoz, hogy őt
megkérje. Azonban az éktelen házasságnajt az urak igen ellene voltak.
Meghalt Mátyás magnélkül 1678-ban.

I. Péter, ki 1667-ben követségben járt a portára ') Apaffynál
belső kamarás volt , és a leng;^el királyhoz járt követségben. Meghalt
1674-ben kora 86. évében. Első neje Grazda Mária, a második Szigeti
Sára volt. Egy fia maradt.

0 Id. kalotti beszéd. L. n^la Szalárdy Siralmas krónika 411. 1.

*) Gr. Bethlen Miklós Önébtirása. Kiadta SzaUj László. 392.

•) Gr. Bethlen id. k. 420. l. oigitized by GoOglc

IncEédy. M3

11. Péter, ki Fejér vármegye rőispinja volt. Ennek Diósi
Dniziannától fiai ül. Sámuel ésZsigmond 0-

IlL Sámuel Torda megyének fftblrája volt 1794-ben. Enyedy
Juliannától fia László, val. bel. titkos, és erdélyi kormányszéki ta-
nácsos, és a kolosvári reform, collegium igazgatója volt. Meghalt
1829-ki jul. 31-én kora 53. évében. B. Kemény Katalintól (f 1844)
gyermekeit az I. táblán láthatjuk , kik közül Sámuel nevét a forra-
dalomban ismeretessé tévé ^).

Zsigmondnak az őrnagynak gyermekei Péter és Teréz.

Ez ág n e m e s-rendü maradt.

I. Mihálynak I. Zsigmond fia Cserey Krisztinát ') vette nőül,
de csak egyetlen leánya maradt Klára Szilvási Jánosné.

György (I. Mihálynak fia) Apafiy Mihály titoknoka volt. Ke-
resztesi Borbálától csak két leánya maradt. Krisztina előbb nyári
Inczédi Istvánnéy utóbb Buda Gráspámé ; és Borbála Benkő Istvánné ^).

I. Pál (I. Mátyásnak fia) kinek utódait a II. táblázat mutatja;
előbb ÁpaíFy udvari kincstárnoka , majd az öszves fiscalis uradalmak
igazgatója *), végre pedig kir. táblai ülnök lön. Meghalt 1704-ben.
Nejétől Lipcsey Klárától négy gyermeke született : a) J ó z s e f, ki bá-
róságot szerezvén, nevét J ó z s i n c z y-ra változtatá. Ezt és maradékait
lássuk a Józsinczy esaládndl — 6) II. Pál ki nőtlen korában 1732ben
halt meg ; — c) Gergely, kiről alább szólandunk , — és d) Z s u-
z s a n n a Toldalaghy Jánosné.

A most emiitett I. Gergely M. Terézia király asszonytól Jó-
zsef testvérével együtt báróságra emeltetvén, mig József testvére s
illetőleg ennek fiai nevüket J ó z s i n c z i-ra változtaták, I. Gergely
megmaradván az Inczédy nevezet mellett , ágazatát e néven ter-
jeszté le Neje b. Kendefiy Ágnes volt, kitől két fia maradt: III. Pál
Barcsay Ágnes férje, magtalanul halt el, és II. G c r g e 1 y.

II. Gergelynek (ki 1816-ban halt meg) Barcsay Karolinától
szintén csak leányai maradtak : Á g n e s Rhédey Lászlóné, Zsuzsán-
na gr. Lázár Józsefné, és Mária Petrichevioh Horváth Mihályné. S
igy ezen bárói vonal C-agon kihalt.

*) KővAry szerint Zaigmond, mert az id. halotti beszéd szerint F e r e n c z
másik fia.

«J Kővári id. h. 127.

») Cserey Mih Hist 37.

*) Id halotti beszéd.

*J Idéz. halotti beszéd, és Cserey M. Hist. 125-6 1. r" ^^^l^

Di^ized by VjOOQ Ic

U4 Inezédy.

Hátra van még I. Mihálynak 11. Mihály nevű fiáról szóla*
nunk, kinek ivadékát a III. tábls tünteti föl.

II. M i h á 1 y el&bb íS-postamester, majd kincstárnok lön Erdély-
ben, és 1685-ben a bécsi udvarhoz követségben is küldetett 0* Nejétől
Nádudvari Annától született fia I. Sámuel , ki szintén báróságot szer*
zett, és nejétói Lészai Annától következő gyermekei maradtak:

a) IL Sámuel báró, kinek Vitéz Évától csak egy leánya Te-
réz, Könczey Józsefné maradván , ágát bezárta.

^) II. G y ö r g y báró, gr. Vass Agnestól fia IV. Sámuel, kinek
neje gr. Haller Zsófia.

c) I s t V á n báró, kinek b. BánfiPy Agnestól egyik fia József nejétfii
Keczeli Agnestól nemzé 1) Zsigmondot (kinek neje Simándi
leány) és 2) Zsuzsannát elfibb Kószeghy Lászlónét, utóbb Vita
Sámuelnét. Másik fiának Lászlónak utódai a táblán láthatók.

á) Mihály,

e) T e r é z , és

/) A g n e s , magnóikul haltak el.

Az Inezédy család Apaffy korában Alvinczen és Berbereken is
nyert jószágot , s azzal együtt az ott fekvó Zrebernyik várát, mely az
e családból kiszakadt Józsinczy családra mene által.

A család nemesi czimere, melyről Inezédy III. Péter 1757.ben
vett czimeres levelet ^), a paizs kék udvarában álló arany grif, első
jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fólötti sisak koronáján pán-
ozélos kar kivont kardot tart. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.

A bárói czimer — mely a bárói diplomában adatott , és melyet
följebb a metszvény is ábrázol , következő : a fenálló hadi paizs öt ud-
varra osztatik, ugy hogy a paizs alsó részében gúla gyanánt nyúlik be
egy osztály. A paizs közepét pedig hatodik osztály gyanánt az ősi czimer
paizsa (kék mezőben kardos grif foglalja el). Az 1. osztály kék meze-
jében hátulsó lábain álló oroszlán zöld koszorút tart. A 2-ik udvarban
egyfejü sas repül, fölötte három csillag ragyog. A 3-ik udvarban ezüst
kereszt látszik. A 4-ik mezőben bástya-fal fölött horgony áll. Az 5-ik
gúla alaku alsó osztályban ismét egyfejü sas repül. A paizst bárói ko-
rona fedi , azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból a kardos grif, a

0 1685-ki cet 24. art. 1. Kőváry szerint - Az idéz. halotti beszédbea
^yMagisUr scrinü Libellontm^ seu Regittraior Provinciális 'nah^*" iratik ; ugyvok e hi-
vatalt el6bb testvére György is viselé, s azután lett csak titoknok.

«) Collect Herald. Nro 60.

Digitized by VjOOQIC

iBkey. Mft

bal-oIdalibóI sas-szárny emelkedik. A sisakról szokásos foszladék hul-
lámzik le 0-

Inkey C9a]4d. (Pallini.) A pallini I n k e y család , mely a
DoDántúI, s6t Horvátországban is birtokos, egyike azon vidék jelenté-
kenyebb és gazdagabb családainak.

Nemessége — állitólag — 1419-ben erfisittetett meg *).

Családi közlemény hiányában a család teljes nemzék-rendét nem
közölhetvén , csupán töredék-ágazatot , és a család némely ismertebb
tagjait emiithetem meg.

A nemzékrend egyik ágazat-töredékét képezi egy perbeli adat

szerint a következő kimutatás :

Ferenoz
(Horváth Dóra)

Inkey János
(Szegedy Mária)

Gáspár Petronella

'Károly. Jozefa Francziaka ' ^^'fj^uir^
(Mai thény *''

János.)

Inkey Ferenoz országgyűlési követ, 1812-ben a határvizsgáló
országos bizottmány tagja ^).

Inkey Ádám 2000, és János 2500 frtot ád 1812-ben a Ludo-
▼iceára *>.

Inkey Imre, ki 1827-ben a m. akadémiára ezer forintot aján-
lott ^), utóbb cs. kir. kamarás, 1842-ben Zólyom vármegye főispáni
helyettesévé ^), utfibb valóságos főispánjává neveztetett

Inkey József, Lajos, Zsigmond és Ifigenia testvé-
rek, élők 1857-ben.

Inkey Ferdinánd cs. kir. kamarás 1858-ki május 1-én tar-
totta fényes lakodalmát nejével stríteozi Deym Ludmilla grófnóvel.
Lakása Horvátország szélén uradalma székhelyén Raszinyán.

Inkey János nep. cs. kir. kamarás meghalt 1840-ki oot. 30-án.
Nejétói báró Majthényi Erzsébettói fia Eduárd szül. 1803-ban ; mint
C8. kir. huszár kapitány 1841-ben lett cs. kir. kamarás ; utóbb ezredes,

') A czimer színei, — bár azok a metazvényen megjelölve vannak, — a
leírási kihagyvák, mert bizonyos meghatározására nincsenek adataim.
*) Goth. geneal Taschenbuch d. Freyk. H. 1859. 301.
Ó 1812-ki 4 törv. ez.
•)1812.ki2. törv. ez.
*) 1827-ki 12. törv. ez.

•) „V i l á g** pol. hirlap 1842-ki jan. 29. 9. szám.

Digitized by

Google

t46 Institoris. — If olffy.

és 1856-ki jun. 17 én ausztriai birodalmi báróságra emeltetett.
Neje 1837-ki febr. 8-kától walsuganai Cibini Mathild. (Szül. 1821.
juniás 8.)-

InsUlorift család. (MosóczL) Aradmegyei birtokos család.
Eredetét — mint előneve mutatja — a nyitramcgyei M o s ó c z hely-
ségből vévé. Egyik ágazata több evang. lelkészt mutata feL Ilyen volt
Institoris II 1 é s a Zsolnán lakott evang. lelkész Institoris M i h á 1 y-
nak fia, ki 1691-ben Jenában járt az egyetemben. Hazajövet elfibb Lő-
csén, utóbb beszte rezei lelkész lön. Meghalt 1720ban 0-

Institoris Gábor szül. 1732-ki jan. 12 én Gyöngyösön, szintén
járt Jenában. 1761bcn pappá avattatván, elfibb kassai, utóbb puszta-
födémesi ev. lelkész lön. 1794 ben Pozsonyban a „Halál és utolsó
Ítélet elleni vigasztalások" czimü könyvecskét adott ki ^J.

Mosóczi Institoris Mihály a multszázad végén pozszonyi ev.
lelkész volt j és egy beszédje „G yökeretlen fa*' czim alatt nyoma-
tott ki. Meghalt 1803 ki octob. 7-cn.

A család egyik ága Arad megyébe származott, hol birtokot
szerze. Ott él e század elején mosóczi Institoris Györgynek fia Sa-
mu e 1. Továbbá m. Institoris Jánosésignácz.

Ez utóbb emiitettek íöml János 1838— 47-ben Arad várme-
gye főjegyzője ; — Ignácz pedig 1838-ban esküdt, 1841 -47-bcn al-
szolgabiró volt.

Ippy CM iád. (Ippi f}. Kraszna megye kihalt családainak
egyike. Birtokosak voltak Krasznában Ipp , FelsÖ-Kaznacs , Cserese,
Márta, Néháza, és Szék ; Biharban Széplak, Baromlak és Köre helysé-
gekben 1549-ben. Végivadékai, a kikben fi-ágon el is enyésztek, ezek:

Ij»py István

Bernát Ilona Bertatan

Birtokaikba leány-utódaik örökösödtek, mig Ippra adományt
nyert Bydeskuthy László 1598-ban Báthori Zsigmondtól, a hol ma-
gát lö99-ben statuáltatta^

Ipolffy család. Kihalt család. Közülök IpoIÍTy Miklós
1536-ban Szcpcs vár kapitánya volt ^).

0 Jena Hungaríca 34.

'j Ugyanott 69. — A család több ev. lelkész tagjairól még olv. Bartolo-
maeides Memória Hung., qui Wittebergae studueruut V43 262. 26Ö. 1.
') Sperfogel Ancal. Scepus. Wagner Antal. Scepus tom- ILjf. 186.

Googk

.gitizedbyV^OOQle

IrányossSFf -^ J rinyi. ttf

CMláiL Hfia-béb M; Terézia kmly itsstoRjtól
ncmesitetett meg. Czimere Aiggölegesen kétfelé osztott, paio, a jobbr
oldali 062tály.ézübt udvariban a'baloUlaiból agy kétfejű- fekete hasnak
fele rnze'oyúlik ki. A baloldali oBitíAj viScös udvarli 'mi^t, mely kö-
zepén egy vizinbyos arany osikolat által kéifbLé Aszlik « é$ alól felül
egj lÉ-anjr kagylét mutat A' paizsfőldtfei siaafa' kojíom^bdl.kéi ^ymást
clfedfi vörös sasszárny nyúlik ki ^ éa aünak ki^ztpén az arany kagyló

látsúk. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös 0-

, ■ . . . í

Iratossy család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes
családai sorában áll '). ^ • '\

1527-ben Iratossy Mihály deák Ugocsa várraegye jegy-
zÓje volt •).

1646-ban Iratossy Jáoios a.*ujhelyt reform, lelkész *).

Irinyi család. (Irinyi.) Szatmár vármegyei régi nemes csa-
lád, mely nevezetét azon megyei Iriny helységtől vette , és azon
helys^nek most is birto'kosa , ezenkivu^ e század elején közbirtokos
még azon m^yében Körtvélyes, Mezö-Petri, Endréd, Portelek, Ecsed,
Rohod, Parasznya, Mátészalka ^ 3ándofjalu , Kocsord , Györtelek hely-
ségben, továbbá Irinyi Anta4 özvegye Penészlek, és Nyir-Me-
gyes;— Irinyi László.()z végy e Farkas-Aszó, Gebe, Kis-Hó-
dos ; — és Mihály Hodasz" h^Iységben'ltatnak közbirtokosokul *)
(1807).

A család törzsei Vid Veoozel és László testvér atyafiak IV.
László magyar király alatt' Csehországban Slilfrit váránál a Morva fo-
lyam mellett az ellenség királyát Ottók er t földre teritvén, és annak
fiátMarcellinust elevenen megfog váú^ lánczra. kö tva szolgáltaták
it, miért IV. László királytól 1278-^n Szatmár vármegyét Iriny
nevű földel nyerték adományban ^).

A család czimere is a följebbi jelenetre czéloz ; t. L a paizs udva-
rában az ifjú királyi berezeg álí fényes öltözetben, melljén csillag ra-

0 AdatdáAita getidl. fom.lt. • f • -- ^

*) Szirmajr C Zemplin not. top. 113.
•) Szirmay C. ügocsa p. 16. 66.
*) Szirmay C. 2iempliii. not. top }54 ^ ■ • %/

0 Szirmay Szatmár várm. IL 21. 24. 2^. 30. 38. 65. 8a .85/91: 104. 106.
lia 117. 120. 176. 276.

•) Ugyanoü U. 3% Lá|á Fejér Obd MpL iom. T. vol. II p. KQO.

Digitized by VjOOQIC

M8 Irte9<«

gyog, éi lánccoD lábánál vtres báricmy párás királyi Imronánl és pál-
ozával láteik >).

1420>ban élt Irinyi Tamás, ki egátaea birta ír ínyt *>.

1695-ben Irinyi G-yörgy Szatmár ▼áradgye alispánja volt *).

1597-ben I. András ugyanazon megye jeg]rzA)e ^).

A családfa egyik ágon a XVL században (1680. táján ált) Ir'mji
Bereczktfil következőleg sarjadzott le : ^)

I. tábla.
Bereozk.

Ferenci

leoa

SzatiD&r ▼. n. birö
(Turóezi Oreolya.)

György 1«33.

Szatm. ▼• tzbird.

(Nairy^dai Étim)

f ■ "^^ I

Iitváii

(C«glédy ErM>)

2Etigmoiid

1694

Sz&tmár ▼. tzbiró.

(feli5-poly>i BSk Kata)

Imre

1718-17«.

Szatmár t. tzbírö.

(ftamooseháiy Éva.)

Láazló 1 1787.
Statmir v. alispán
(Linkner A. Mária)

Zsuzia Látzló Imr« Zsigmond

szfil. 1769. szbiró 17d4 f 1806. iestfir, és kaptl

(b. Vay László. (Eördögh ISssbirá (Zoltán JuKaaan)

Bora) (Beosky Anna)

I ^ 1 I ^ I

3 leány. László N.

t 1806. leány.

Egy másik ágazat, melyet aíbljebbivel összekapcsolni adatok hiá-
nyában nem lehet, következőleg jö le a család a mai napig :

'J Ugyanott

*) Szirmay Szatmár várm. U. 39.

') Ugyanott L 128.

•) Ugyanott L 185.

*) a Vay László : ITémet hivségl 818. 371. itb.

Digitized by VjOOQIC

iriiqri*

M»

IL tibla.

István
(bájogi Hegen Sxénás Mária)

I 7-'^^ 1

Istirán

1734- 1788.

Szatmár v. fSsz. bíró.

(Beosky Krisztina)

I. Antal. István Ferenoz Imre

Ssttnár T. ísabird testőr katona tbíró

1766—1778 t t 1806.

(1. Magos Mária
IBartaBnse)

Anna
(Göez Fer.)

Krisztina
(Gröcz Fer.
2-dik neje.)

IteiKata
(Yajridám)

II. Antal
fatiMk
babonában.

Julianna

(Ibránvl

Mih.)

Teréz

(Eördögh

Dániel)

Tamás
(]. Czóbel 1.)
2. Ibrányi)

Ágoston
(Halassy Lniz)

£ndre.

Ger6.
1859.

Irén.

István

(nyujtódi

Farkas

Hermina)

Judit
(Bagossy
László)

BerUlan

huszár ezr.

(b. Véosey 1.)

Leona.
1859.

Szeréna.
1859.

I. Antalnak
2-dik cejét61 gyermekei:

Klára

CBessewffy

János)

Ignáoz
(Keloz 1.)

I "^—1

Antal

Krisztina
^Orosz)

András
(Gerzon Teréz)

As I. táblán látható F erén ez 1600*ban Seatmár vármegye
izolgabirája 0- Fí& Grjörgy IGSS-bap ugyanott szolgabíró '). Udo-
kaja Zsigmond 1694-ben szintén szolgabíró '). Ennek fia

Imre 1718 — 1732-íg ugyanott szolgabíró ^), és talán 6 1734-
ben házi (S-adószedó ^). Nejétől ramocsabázi Ramocsabázi Évától fia

László 1746.banjegyzft, 1754-ben házi adószedó, 1778-1784-
ben másod alispán volt Meghalt 1787-ki sept 29-én. Nejétói udvar
helyi Linkner Anna Máriától kivetkezők : ^

*) Szirmay Szathroár várm 1. 131.

*) Ugyaaoti 1. 132.

Ó Ugyanott 1. 133.

^) Ugyanott L 134.

^) Ugyanott 1. 13&

•) Yay^ Német hivség 318.

Digitized by

Google

«50

Iriiljrl.

á) Zsuzsanna -szili 1769-ki fel)r. 7-én , egybekelt báró Vay
Lászlóval 1787-ki jun. 27^n.

6) László 1784-ben Szatmár várcoi^ye alszolgabirája volt. Ne-
jétől lászlófalvi Eördögh Borbálától három leányt nemze.

c)Imre 1790 - 1796-ban a l- utóbb f 6 -szolgabíró. Meghalt
Irinyben 1806-ki dec. 27-én. Nejét&l tasnád-szántói Beeski Annától
született fia L á s z l ó , ki 1806-ban halt meg, és egy leánya.

cOZsigmond előbb m. kír. tostór , utóbb a fölkelő nooie^ségr
nél kapitány. Neje csepei Zoltán Julianna. * ; ~

A IL táblázat élén álló István nak neje bájogi Hégea Saén^s
Mária volt. Ettől fiaistván,! 732-ben a 1-, 1734— SS-'ban f Ö szolga^
biró 0, kinek tasznád-szántóí Becsky Krisztinától több fia kttcUl .

I. Antal 1765 — 1778-ban Szatmár vármegye 0szolgabirája ^)
volt. Első nejétől Magos Máriától Öt , — második nejétől Barta Erzsé-
bettől szintén öt gyermeke maradt , mint a táblázaton láthatjuk^ fUsö
nejétől Tamás fia terjeszté a családot. A másodikt(3 I g n á c z nak és
talán András nak is vannak gyermekei.

m. tábla.

Még egy ágát ismerjük a családnak, melyet az előbbiekhez szin-
tén nem kapcsolhatunk. Ennek legutóbbi npmy<^r^|tfit ^ V^YPt.||f>7Őkh<>n
láthatjuk:

Irinyi János
szül. 1787. t ia56. '-
( JoannovicŰ Róza)

< ^ ' ' ■
János

ismert

végyéaz.

Victoria

Vnlkán

János)

József

szül. 1822.

tW9.

Lila

(Gozman

JiiM>9)

Antónia

(Det-ecskoí

AnHal)

Rozália

(Kopócsy '

Mihály) ,

(nótlen). » '

János a családapa, Zsákán szül. 1787 ki jan. 6-án és Biharban
a n.-létai uradalom igazgatója volt közel 40 évig. Szorgalmas s erélyes
gazda, s értelmes gazdászati iró is. Birt Vértesen. Meghalt 185^ki
april lő-én »). Egyik fia József szül. Albben 1822-ben.~1848 elŐlt
a Pesti hirlap dolgozó társa. Kiadta uti naplóját franozia- és angolor-
szági útjáról. Irta ,B é 1 a^ regényt , és fordítá ,Tatoás báty kunyhóját.^
Legutóbb szintén a journalisticai pályán működött s a pi^oto^tantismus

.134.

') Szirmay Szatmár várm. I.

*) Ugyanott. 135. ' '

*) Vasárnapi újság 18Ö8-ki 13. szám, hol arczképes élfetníjzk áll.-j

gle

Iniuiy«-*-lraay. tU

érdekébeo kevéssel halála előtt egy jogtörténelmi müvet adott ki.
Meghalt hirtelen szivgytiladásban Pesten 1869-ki febr. 20-án ^).

Irmai család. (Nyárad'-Gálfalvi) Erdélyben e nevén Irmai
István 1794-ben kormányszéki iraok, 181ő*ben jegyzőkönyv hivatali
segéd, azon évben fogalmazóvá elémozditva.

Iróff y család. Közülök Iróffi Mártona Szilágyságban
birtokos.

Irsay család. (Irsai.) Régi nemes család, melynek okleveles
nyoma már 1395-ben eléfordul '). Birtokos Heves és Pest megyében
ez utóbbiban a család vezeték- s elönevét adó I cs a helységben.

Irsay János 1560-ban János választott királytól Belcznán,
Szelesztyén, Csotorofalván, Veletén, Sófalván, és Uusztközön a Chiar-
lai Literati Domokos hűtlenségi bélyegen elkobzott rész-jószágokat, és
Marmaros megyében ahuszticuriát mindkét ágra adományban kapja ^}.

1715-ben Irsay András és Pál többekkel, úgymint Röth István-
nal, Varacskay Andrással és Buzogány Mihálylyal a pestmegyei Alberti
puszta iránt Szeleczky Márton és nejének Sokoray Erzsébet beiktatásá-
nak Váczon febr. 7-éa A nevezett pusztát a fentebbiek birták, de 17 I5-ki
juL 4-én N.-Szombatból Simonchich itélőmester , tanácsos és kir. sze-
mélynökhez kir. parancs kelt, a pusztának tólök elvételé végett ^).

1721 -ki május 24-én runyai Soldos István és János Soldos ÍV
másnak fiai, és runyai Soldos Istvánnak és nejének Irsay Annának
unokái , tovább Soldos Menyhért és Soldos Éva Csiszár Istvánné
pestmegyei Irsa helységbeli részüket Irsay Pálnak, Varatskay
Andrásnak, és Buzogány Mihálynak 300 frtcrt 23 évre elzálogositják ^).

1738-ban fehér vasárnap előtti szombaton a feljebb nevezett Sol-
dos családbelíck Irsay Pálnak 930 magyar frtért az emlitctt Irsa
belységbéli részbirtokot örökösen bevallottak ^).

1742-ben Cantate vasárnap előtti szombaton ezen bezálogitás és
bevallás ellen a bevallóknak fíai tiltakoztak ; és

1756-ban a Soldos család a zálogba vevők utódaival egycsségre
léptek , ós a birtokrészt visszanyervén , némely költségek fejében azt
még 3 évre a zálogosok kezében hagyták.

I) VasárDapi újság 1859-ki 14. áz.

*) F« jér Cod. Diplom. tom. X. vol II. p. 268.

') Hodor Károly közleméDye az erdélyi Irsay ág iroványaiból.

') Ugyan onnan.

^) A Soldos család okmány-regestrumáböl nálam.

•) Ugyanott.

Digitized by

Google

Iraay.

Ennyit tudhatunk családi tudositás nélkül a pestmegyei I r a a y-
akról ; azonban a családnak ^yik ága Erdélybe szakadván, névszerínt
Irsay János, Grábor éa István testvérek, ebeknek utódai jelenleg
is élnek Erdélyben, és következő családfa ') szerint sarjadztak le :

Irray N.

I. János
1Ö60— 70.

1. Gábor. 1. István

11. János 11. István L Mihály
végr. 1653. 1633. 1633.

(két neje volt) i

Imre

tl640el6tt

-*■

N.
(Deákné)

Dénes. Pál. Simon

II. Gábor
1 1731. előtt

II. Mihály
(Somodi Krisxtina)

111. Istv'án
(Széki Erzs.)

111. János Kata II. Gábor
1735-48. (Pál 1731.

(György)

Zsuzsa Anna
(Dénes (Baróti
Péter) István)

I. József Lászsó. I. Ferencz
1780 1780.

IV. István
1 1735. elótt
(Décsi BoraJ

ni.(Hbor

(Szarvad í

Klára)

déiti I ága%at

Ádám

1773.

Szarvadi

Klára)

Zsigmond

1752.

(1. Komáromi Kriszt.

2. Korody Mária)

11. Ádám

Mária

(Sarmasági

Miklós)

I. Sámuel
sz 1756.
(Homoki Rakhel)

IV. Gábor

Klára

1800 ban

él

I. János
1 1815.

111. József

sz. 1807. t 1840.

(Bányay Róza)

V. János
1859.

II Sámuel
éL

Borbála
(Kispál Józs.)

II. Józsefi
(Homoki
Rakhel)

II. Ferenoz. V. István.

Mária
(Korda
Sándor).

*) Családi adatokból Hodor Károly közlése szerint

•igitized by

Google

Ifsay. MS

£ családfán állókra rövid megjegyzések a következAk :
II. Gábor, ki 1731-dik elStt meghalt , maros-járai előnévvel
élt, fia IV. I s t V á n , kiről legtObb adatok szólnak, 1698-ban septemb.
15-én bort ámltatott Viczében Doboka vármegyében gr. Apor István
számára, 80 frt árút. Ugyan ezen évi dec. 17-én Balogh Ferencz által
Irsay István mint szamosujvári udvarbíró 1200 frt lefizetéséről
Djugtatik. 1700-ban febr. 6-án gr. Bánfiy György és Apor István nyűg-
tatványa szerint rationista (vagy harminozados) volt. Május 7-én Sza-
mosuj várban tiszttartó vagyis udvarbirónak neveztetik. 1704-ki sept.
26-án Teleky Mihály (II. Rákóczy Ferencz tábornoka) a kdosvári
sósvölgyi táborból „Nemzetes és vitézlő Irsay István szamosujvári fis*
ealitas udvarbirájának'^ m^hagyja , hogy 100 köböl búzát Sármásra
szállitasson. 1707-ki jul. 15-én Luczai János 217 m. frtról nyugtatja
Istvánt, mint beszterczei harminczadost. 1710-ki febr. 14 én osebi Po«
gioy M^iyhért száz kŐ sóról ad neki nyugtatványt , dec. 10-én csebi
Pogány György 210 kősóról nyugtatja. Ugyan azon évi sept. 20-án
Rhédey Ádám (Rákóczy Fer. erdélyi hadainak fő-fizető mestere 3000
r. forint fizetése iránt keresi meg Istvánt mint főinspectort. 1718 ban
Alsó János katonaszij bőrök vásárlására perceptor Irsay Istvántól 24
irtot vesz fel. 1719-ki január 10-én a szamosujvári vár pénztárából
magánosoknak és a b.-szolnokmegyei gyrásszéknek költségül kiadá-
sokat tesz.

II. József 1771-ben b.-szolnokmegyei szolgabíró volt
A hatodik nemzedék között álló L Sámuel Dézsen a reform,
iskolában kezdi iskolai pályáját, és ott tanul 1775— 1778-ki april 24-ig.
Mint még tanuló 1776-ban jun. 13-án retractál. II. József császár ural-
kodása alatt a dézsi törvényszékhez figyelőnek (auscultans) mcghiva-
tik. 1796' 1804-ig a dézsi járásban adórovó. Utóbb Dézs város had-
nagyául neveztetett ki, de e hivatal elfoglalása előtt meghalt 1808-dik
év előtt.

A b.-szolnokmegyei 1770ki nemesi Összeíráskor a család a kéte-
sek közé soroztatott , mi végre produkálniok kelletett ; erre szolgált a
család-okmányok között Faso. VI. Nro 6. található : „productiora szol-
gáló dooumentumok jegyzéka^

A dézsi-ág házasság által birtokossá vált B.-Szolnok, Kolos,
és Doboka vármegyékben : Dézs város, Dczsakna, Bálványos-várallya,
Néma, Dengelegh , Borháza, Kis-Iklód, Esztény falvakban. Irsay S á-
muelnak kis-iklódi birtokáról az országos hadi segedelemre nézvo
7 frt 25 kr. évi jövedelmét olvastuk I819.ben. r^^^^T^

" Digitizedby VjOOQLC

Mi iMák. -. láépy.

A családi okmányok szerint a család Erdélyben összeköttetésben
állott (jelesül Torda vármegyében a kihalt E rdélyi (f 1641) erdö-
csanádi és fúlpösi Szucsáki 0 (f 1783.) és Palatkay családdal ; mely
utóbbi cs&ladból Palatkay András (1748-ban) magát az Erdélybe be-
szakadt Irsay I. G á b o r leány-utódának tartotta.

Az Irsay családnak az erdélyi ágnál lévő oklevelek szerint is Ma-
gyarországon I r « a , Alberti, PilisésBugyi pestmegyei, és Boczo-
nád, Pascony (?) Birra (?) és Tisza-Szalók hevesmegyei helységekben
és pusztákban és Marmaros megyében voltak birtokaik.

I9a4k €;sal4d. (Kis-dobronyi.) Szatmár vármegye nemes csa-
láda, és ott több helységben birtokos , nevezetesen Isaák G á s p á r , ki
1796-ban Szatmár vármegye szolgabirája volt, birtokainak iratik e
század elején Csenger-Ujfalu, Matolcs , Kis-Ar , Cscke, Kis-Szekeres,
Damó, Vámos-Oroszi helységben ').

Isaák Sámuel birtokos Nagy-Ar, Damó, Kisszekeres hely-
ségben; Szatmár vármegyének 1790-ben jegyzője *), 1825 — 27-ben
pedig elsó alispánja és kir. tanácsos. Az 1827-ki országgyűlésen követ,
és a határviz!<gáló bizottmány tagja *).

Isaák nevű család van Zemplin vármegyében is ^); valamint
Bereg, Heves és Szabolcs vármegyékben is.

Isaáky család. Aradmegyei család, hol Isaáky A n ta L Ja-
kab, Imre és ennek fia Gryörgy 1813ban nemességükről bizo-
nyitványt nyertek ^).

Isépy család. (Magyar-Isépi.) Régi nemes család a B o g á t h-
Rad ván nembfil, melynek egyik ivadéka Lukács 1247-ben osztozott
testvérével Pasával. Lukácsnak (1260-ban) hat gyermeke volt, kik el-
osztozván, mindenik az osztályban kapott birtokról vévé nevét, és igy
származának a Rákóczy, Morvay, Körtvélyesy stb. kihalt családok.

^) 1665 ki nov. 30-án Görgény-Szent-Iinréa a fejedelmi udvarban (ma mit
már színe vesztett, viaszra bontott egy darabban keresztül nyúló papírszeletre
nyomott Ő pecsét alatt) kelt azon zálogos levél, mely srerhit fülpösi Szucsáki
Péieréslstván a lengyelországi rabságból i kiszabadi fásukra tordamegyei
nagy-szederjesi részbirtokukat m -vásárhelyi Szilágyi Jánosnak és nejének Szöts
Erzsének 200 tallérba elzálogositák. —Az eredeti oki. az erdélyi Irsay családnál.

«) Szirmay Szatmár várm. 1. 135. II. 132. 230. 236 238. 244. 247. 249.

•) Ugyanott 1. 137. II. 235. stb.

•j 1827(ki 30. törv. ez.

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 113

•) Arad várm. jegyzökönyve 1116. száma. ^ .

Digitized by VjOOQIC

Bzek közül Liiiácsii&k fia J^o^iokos istt tOrzse ') az Isépy csa-
ládoak. mely a Lukica maradékaiból eg3redül maradt fen Zemplén vár-
megyébe^ faol Magyar-Isépen most is birtokos.

1371*beo Isypi Lukáas anyjának Kolusnak kiadott leány-ne*
gyedéről nyugtatja Butkai Miklóst ^).

1392-ben Isépi András és Márknak fia Máté osztozik atya*
fiaival *).

1404-ben Isépy, Péter elaggott vén korában és különben is
gyermektelen lévén, Zsigmond királytól szabad végrendelkezési jo-
got nyer *).

1586-ban Isépy János Radéczi István egri püspök udvarmes-
tere volt.

. Bir a család (e század elején) Zemplin vármegye Kolbása és
Lasztócz helységében is *).

Isépy László Zemplin vármegyében 1835-ben esküdt, 1843-
ban szolgabíró volt

Adatok hiányában nem tudhatom, e család közé tartozik-e azon
Isépy György?, ki I719-ki máj. 21-én ÍII. Károly királytól czimöres
nemes levelet nyert •). Czimere e kíváltság-lcvél szerint a paizs kék
udvarában egy karó melletti szólótoké, melyről zöld levelek, és balról
egy piros szólÓfiirt csüng alá. A paizs fölötti sisak koronáján egy ga-
lamb áll, csőrében egy piros szólölurtöt tartva. Poszladék jobbról ezüst-
vörös, balról aranykék.

Egyik tagja a családnak Isépy Pál (kamarai hajdú) Zemplin
megyétől 1829-ki mart. 24-én nyert nemesi bizonyitványt, és azt lakta
helyen Krassó megyeben 1836-kl april. 14-ki gyűlésen kihirdetteté ').

Isold család. IsoTd István 16S5-ben I. Leopold királytól
kapta czimercs nemes-levelét '),

') Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 80. 90. — Wagner. Collect. Croneal.
Hfst. dec IV. p. 88.

*) Ugyanott 247.

») Ugyanott 90.

•) Katona Hist. II. p. 663. éa Szirmay id. li. 247. - Budai szerint 1402-ben
azt nyerte, hogy abanjmegyei javait Debró István egri kapitányra Lagyliassa,
de ez pirtosság miatt hűtlenségbe esvén, Zmgmond király 1403 ban azt renddé,
Iiogy Tabajdy Bertalanra hagyhassa javait

*) Szirmay id. h. 248. 269.

•) Collect Herald. Nro 390.

^ Krassómegyei jegyzőkönyv.

•) Collect. Herald. Nro 785.

Digitized by

Google

tM Iséé. - Isdnies.

Czimere a paizs kék udvarában hátulsó két lábán álM arany grif,
eisfi jobb lábával négy darab vassarkantyú-pengét , bal lábával pedig
2öld koszorút tart. Ebez egészen hasonló grif emelkedik ki a paizsfb-
lötti sisak koronájából is. J^oszíladék jobbról aranykék, balról ezüstvörOs.

Isold Istvánnak neje Katalin ; Nagy Mibálynak Soós Borbá-
lától született leánya volt , kitol gyermekei : Isold István, Mária,
Mihály és János valának.

A családnak — ugy látszik — lakhelye Barsmegye. Legalább
János 1722-ben SzÓllfisOn Barsmegyében lakott

Isóö csalid Zcmplin vármegyei czimerleveles nemes család *).

Isp4ny CMlád. Több ily nevezetűt mutathatunk föl, a nél-
kül, hogy ezeket egy családból származottakul állithatnók. így

Ispány János Zaránd megyéból való 1414-ben a kosztniczi zsi-
natra megy az érsekkel *).

Ispány Andrásnak neje a XVII. század elején Tercsy Anna volt •).

iDHiekucz CMll4d. 1759-bcn nyerte czimeres nemes levelét *).
Czimere a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló arany oroszlán, elsft
jobb lábával meztelen pallost , a ballal pedig egy tojásdad kb paizsot
tart, melynek vörös udvarában ezüst csillag ragyog. A paizsfolötti si-
sak koronájából két elefánt ormány között, melyek közül a jobboldali
vizirányosan arany és kék, a baloldali vörös és ezüst, — egy meztelea
pallos áll hegyével fölfelé. Foszladék jobbról ara ny kék, balról ezüsvörös.

A követbezÓ 1760-ban Mária-Terézie királyasszonytól ismét kap
czimeres levelet Iszekucz nevezetű család, melynek az elóbbitól
czimere különbözik. Elnnek czimere fUggÓlegesen kétfelé osztott paizs,
melynek jobb oldali ezüst udvarában a paizs baloldalából ^gf kétfejű
vörös sasnak fele testrésze látható. A baloldali osztály kék udvarábaa
zöld téren fehér bárány , és a (blött három arany csillag látható ; ugy
hogy két csillag följebb , egyik plattok áll. A paizsfolötti sisak koroná-
ján vörös mezü , sárga hajtókáju kar könyököl, kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-kék ^).

Issekutz Kristóf Manó 1787 ben a m. kir. udvari kanczella-
rlánál lajtromozó segéd volt.

^) Ssirmay 0. 2^inpliii noi top. 113.
*) Lehoczky Stemm. I(. p. 202.
') Sz.-benedeki Conv. Faso a Nro 5.
*) Adami Scuta geniil. (om. IV.
»;Uí7aiiott.

Digitized by VjOOQlC

htanlch. ~ btók.

%ft9

Isekucz M a r c z e 1 , és fiai Mihály, István és András
1816-ban Arad vármegye clfitt igazolák nemességüket ').

btanlch család. Istanich J á n o s és testvéröcscse Ibtanich
György Pozsonyban 1630-ki május 23*án kelt czimeres levelet kap-
tak II. Ferdinánd királytól ').

Isteues család. Istenes György ]717ben III. Károly ki-
rály által emeltetett nemesi rangra ^).

Czimere a paizs vörös udvarában zöld téren arany korona, mely-
lyen az éberség jelvénye a daru áll egy lábon , másik fölemelt lábával
kövecset tart. A paizsfólötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete
sasszárny között vörös mezü kéz könyököl , három aranykalászt tartva.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Istók család. Gömör vármegye nemcsrendii csalóda 0- I^ak-
helye Lökösháza, melynek V3 -részét bírja *).

Islwánffy család.

(baraoyavári és kis - asz-
szonyfalvi). Az IstváníFy
család eredete ismeretlen
elAttem; már a XVI. század
elején kis-asszonyfalvi elő-
névvel Baranya vármegyé-
ben virágzott, és IstváníFy
István mint a nevezett
megyének követe az 1505ki
rákosi országgyűlésen vett
részt •). Nevezett István-
nak atyjától Jánostól
kezdve a család leszárma-
zási fája következő :

0 Arad vánn. jegyzökönyve 18l6-ik évi 817. szám.

*) Bazin az. kir. város levéltárában van az eredeti ar malis.

») Collect Herald. Nro Ö52.

*) Bartolomaeides C. Gömör. p. 145.

^) Fényes Geogr. S^tár III. 44. 45.

*) Jáizay A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után. 157.

litized by

Google

t58 Istvánffy.

JánoB

1480.

I 1

1. Iftrán

1605.
Baranya ▼. követ

II. János Imre Ferencz László I. Pál Kata Anna

kir. udvam. I f 1519. Baranya (Batthyányi (Maoedo-

I f V. alisp. Bened.) mai Miklós

I- :-— -: 1 (1. Gyulai 1Ö40)

János. III. István. Heovig

2. Gara Erzse)

II. István N. N. N.

tl642. (EörBold.) (Zokol (Lónyay
István) Péter)

'lIL János Miklós IV. István Kata Zsófia

t alnádor Veszprém v. (Markfal vay (Dóczy

tört iró alisp. 1583. János . Mihály)

t 1615. (Jakab Jusztina)
(Both Erzse)

I : "" 1

Eva Orsolya Kata

(Draskovich Ján.) (Hpchei (Eeglevich

Dóczy Ján.) György.)

A családfa élén álló I-Jánosnakfial. István már 1474*ben
a lengyelek ellen Boroszlónál harczolt, 1494-ben zt erdélyi só*aknák
gondviselóje volt. 1505-ben Baranya vármegye követe volt a rákosí
országgyűlésen. 1508-ban Ulászló 6t nevezte gyermekei Lajos és Má-
ria nevelőjéül. Több gyermeke maradt Ezek közül Ferenoz és
László mag^élkül haltak el. Kata Batthyány Benedek neje, Anna
Macedóniai Miklósnak 1540-ben özvegye volt

IL J á n 0 s kir. udvarnok volt, és a mohácsi ütközetben esett el
1526-ban '). Fia IL István és három férjhez ment leánya maradt.
Nevezett II. Istvánt Nádasdy Tamás Jókánál Pozsony m^yében a
Dunába fullasztotta 1542-ben;^ miért midón nagybátyja Verböczy Ist-
ván, és többi hatalmas rokonai , mint Macedoni Péter és Batthyány
Farkas Nádasdyt megidéztetek, az I. Ferdinánd pártjára menekült ').
Ezen II. Istvánban ez ág kihalt

Imrének két fia volt János és István. Ez utóbbi Borsod,
Gömör és Torna megyék jegyzőjének iratik *),

í) Pethó Gerg. Krónikája 99. lap.

«) Istvánfly Hist. 1685-ki kiad. 167. P o r g á c k : Comment 803.

•) Lekocrky Stemmat II. 203. oigitized by GoOglc

Istváttty. M9

I. Pál, ki Baranya megye alispánjául iratik V- 1532-ben Mo-
hács alatt Perény Péterrel együtt török-fogságba esett, honnan magát
pénzen válta ki. 1549-ben L Ferdinánd részéről már mint királyi ta-
nácsos követül járt Martinuzzi Györgyhez a kötendÓ egyezkedés
tárgyában. 1550-ben Kőszegre rendeltetett az ország határainak meg-
vizsgálására '). 1552ben adományban kapja a hűtlenségbe esett Ke-
resztúry, máskép zerdahelyi Magassy János birtokait ^). Ezután nem
sokára meghalálozott. Els6 neje Gyulay Hedvig, kinek anyja Batthyány
Zsófia után kapták az Istvánflfyak Tótországban Viniczát. Második
neje Garai Erzsébet volt. Ezektől öt gyermeke maradt á) III. János,
ki korán elhalt; i) IV. István, c) Miklós az alnádor és történet-
ire; ^) K a t a Markfalvay Jánosné, és 0) Z s ó f i a Dóczy Mihályné.

IV. István 1573-ban Kanizsa várában Alapy Gáspár mellett
hadnagy volt, a midőn a szigethi törököktől megmenekült, utób 1583-
ban Veszprém vármegye alispánja •), és Veszprém vár kapitánya volt,
és a következő évben *) Ormándi Péterrel fényes győzelmet vett Ali
koppányi bégen, kinek hollófekete paripáját, és drága kardját neki ad-
ták vitéz társai. Neje Jakab Jusztina volt

Miklós szül. 1535-ben. Iskoláit Bolognában, Paduaban és
Gratzban tanulta. A latin és görög nyelvet ékesen beszélte, és 27 éves
korában Oláh Miklós érsek titkára lön. 1566-ban Zrínyi alatt harczolt,
valamint utóbb is gyakrakban vett részt a hadmezején. Ezután királyi
1576-ban pedig al-nádor lett. Néhányszor követségben is használtatott.
Remek tollal latin nyelven megirta hazánk történetét Mátyás király
halálától koráig. Egy felindulás okozta szélhűdés Pozsonyban az or-
szággyűlés alatt 1615-ben vete véget életének •). Miklós birt slavo-
niai javain kivül Győr vármegyében is (1588-ban) Radván és Szent-
Vlden ^) ; és már iQabb korában 1558-ban Rácz máskép Ratkovics

0 Lehoczky Stemmai IL 203.

«) IMO-ki 43. törv. ez.

^ Kaprinai Mm. B. tom. IV. p. 160. üjlaky Fer. kh-. helytartó adomány-
levele.

*) Lehoozky Stemmat. II. p. 203.

*) Pethö Gergely Krónika. 128.

•) Lásd életrajzát 0 arozképét Hormayr Mednyanszky Tasokenbuck f. va-
terL GeMkiohte 1812. lg. 337 - 349. - Febő magyarországi Minerva 1828-ki
foly. 1892. lap. - Fülértár 1835ki 40. szám. - Yasámapi QJság 1857-ki 29. sz.
Horányi Mem. Hong. tom, II. stb.

0 Tudományos Gyűjtemény 1829-ki XII. köi 36. 1. oigitized by GoOglc

17*

M9 Mvániy.

Pállal Komárom megyei Lábatlan helység birtokába iktattatott Ver-
böczy István, Imre, és Lábatlan Gryörgy magvaszakad tán 0- Neje baj-
nál Both Erzsébet volt, kivel 35 évet élt. Ettftl egy fia P á l korán
elhalt , és a Csallóközben Föl-Baáron temettetett el. Leányai Éva
Draskovich Jánoshoz, Orsolya lipcsei Dóczy Jánoshoz, Katalin
Keglevich Györgyhez mentek n6ül Saját keresményét és könyvgyűj-
teményét a zágrábi jesuitáknak hagyá ^). Eltemettetett Miklós Vi-
niozán.

Miklóssal egy idóben élt Istvánffy Pál rokona, ki Zrínyi mellett
esett el 1566-ban Szigetvár védelmében.

Miklósnak az alnádornak fiága kihalván, váljon testvérétSl Ist-
vántól maradtak-e fi-utódok , arról nincsenek biztos adataink; és
igy azt sem állithatom , váljon azon Istvánffy M á t y á s , ki 1672-ben
Gömör vármegye jegyzÓje volt , és összeesküvési gyanú miatt elfogat-
ván, Kassára hurczoltatván, és 1692-ben meghalván, a megye által
40 frt költséggel temettetett el, özvegyének pedig 30 frt adatott, *) —
e családhoz tartozott-e ?

Bizonyos az , hogy c családbóli származását igényié a múlt szá-
zad végén (1782-ben) élő Istvánffy Alajos királyi táblai jegyzA, mint
ez az általa használt czímer pecsétéről cs a „kis-asszonyfalvi^^
előnév viseléséből kitűnik *).

Hasonlóan e család közé kell számitanunka ,kis-asszony-
f a l V i^ elónév használata miatt a jelenleg élő Istvánffy József po-
zsonymegyei dévényi plébánost cs stomfai alesperest 1857-ben *>.

A család ozimere — ^mint a 257. lapon a metszvény mutatja — (lig-
gőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali arany osztályban liliom,
s fblötte félhold és csillag , a baloldali arany osztályban pedig korona
felett álló egyfcjü sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A paizsíblötti
koronanélküli sisakon egy szárnyas sasláb emelkedik fól , körmeivel a
sisak tetejét fogva meg. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.

0 Fényes Komárom várm. 182. 1, kol Baranyavári előnévvel iratík.

*) A zágrábi jesuitáknak eltörlése után könyvtárok a pesti egyetemi
könyvtárba került, hol UivánSy könyvei közfii iöbb darab található, szépen be-
kötve, s a borítékon a család czimerével ellátva. Ilyen a többi közt a „ÜMtoe
Graecae Áegypiiacae^* czimü is.

*) Bariholomaeides G. Gömör. p. 763.

^) Eredeti oklevelén aláírva.

^) Schematísmns Gleri A. dioea Stríg. 1857. p. 135.

^ *^ igitized by

Google

Idtránfly. ^ Isslay.

Istránffy c^Mllád. (Madéfalvi.) Erdélynek is van Istvinffy
nevű székely fts osaláda , melynek néhány izén kCvetkezfi a leszárma-
zási táblázata 0

Istvánffy Miklós
(Borsos Ilona)

Ignácz
(Csutak N )

János
nótlen.

Péter Tamás
(Kecskeméti (Dobokai
N.) Bora.)

' István. Lás2ló. '

Ádám

Antal. József. Pál

fótörvsz. tan.

(Halmágyi

Bora)

Borát

(Geiszler

János)

Róza. Tamás. József. Borbála.
Tamásnak fia Pál előbb főkormányszéki titkár, jelenleg főtör-
vényszéki tanácsos.

Iftzkay csal4d. Zemplin vármegye nemes rendU családai kö-
zött áll *).

Iszlay Ci«alad. (Iszlói.) Erdélyben több ily nevű család kö-
zött legbirtokosabb az iszlói I s z 1 a y család , mely a székely földön a
Nyarad mellékén él. Ismert törzse Iszlay Gergely, kitől ilyen a le-
származás :

Gereely
(Tombold £rzse)

I "^ 1

Miklós
(Koozkán Zsuzsa)

István
(Szathmári Mária)

Miklós.

István.
(Maurer
Borbála)

Sámuel.

Mária

^ Símén

György)

Mózes.

Miklós
(Vasi.)

László

fókomL-sz titk.

1848.

(Horváth Bened.)
A cdalád ÍSleg Marosszékben szerepelt. A most élA László
1848-ig í&kormányszéki titoknok; mint nfitlen — Kővári szerint —
családát alkalmasint berekeszti.

^) Török Antal közlése szerint.

*) Szirraay 0. Zemplin not. top. 113.

') Kővári Erdély nev. osaládai. 128. 1,

Digitized by

Google

MS Ivaes^n. — Iváalcs.

Ivácson család. cRen^^tei.) Gyergyószéki székely család.
Pizidariusi levelét remetei Iváceon István többekkel együtt 1646-
ban Rákóczy Györgytől kapja 0-

Iw&dy család. Heves vármegye nemes családai közé számít-
tatik F é n y e s R Geographiájában.

Iván család. Egyik ága a Lasztaméry kihalt Zemplin megyei
régi nemes családnak. L, Loiztaméry.

Iwán család. Vasmegyei nemes család. Közülök Iván S á-
m uel 1846-ben Vas vármegye al-adószedAje.

Ivanchlch család. Ivancbich György 1760-ban M.-Te-
rézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét.

Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon álló grif,
els6 lábaival ezüst félholdat tartva ; fólötte Jobbról arany csillag ra-
gyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló grif emelkedik.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék *).

Közülök Ivanchich előbb jesuita , és hittanár Nagyszombat-
ban, kiadta saját leczkéit 1773-ban. Esztergami kanonok lett 1774-ben;
és siklósi szent-háromsági apátur ; meghalt 1784-ben mint honti fő-
esperes *).

Iwánczy család. Valószínűleg kihalt — Ivánczy János
1559-ben a följebbviteli törvényszék ülnökévé választatik •).

Ivánczy János tinnini vál. püspök volt 1625- 1630-ban ^).

Iwánlcs család. Ivánics György 1720-ban III. Károly ki-
rálytól kapta czimeres nemes levelét ®).

Czimere : a paizs kék udvarának alapját arany térség foglalja el,
s azon drágaköves arany korona nyugszik , melylyen piros lábú fehér
galamb áU, piros csőrében zöld galylyat tartva. A paizsíblötti sisak ko-
ronáján a leirthoz hasonló galamb áll. Foszladék jobbról ezüst-vörö.<9,
balról arany-kék.

Iwánlcs család. Ivánics Ferencz 1725-ben lU. Károly király
által emeltetett czimeres nemességre ''y

') Székely Constiiutio. 97. lap.
«) Adami Scuta gentil. tom. IV.

*) Memória Baiilioae StrigonienBÍs 173. és vésett czimere a „Sonta genti-
litia Hnngarica^^ gjűjteményben.
•) lö59-ki 38. törv. ez.
*) Az 1625-16dO-ki végzemények záradéka.
^ CoUect. Herald. Nro 423.
•^ Ugyanott Nro 324.

Digitized by VjOOQIC

iTáiika* M8

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a feM udvar kék, az
alsó arany ] a paizs aljáról z5ld téren hátulsó lábain áll egy farkas,
ugy hogy testének fele része az arany udvarban vörös, a kék udvarban
arany. A paizsfblötti sisak koronáján vörös mezü kar kivont kardot vil-
logtat Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Ivánka család. (Draskóczi és jordánföldi,) Egyike legré-
giebb, Turócz megyei eredetű , nemes családainknak , mely magát a
Hunt Pázmán nembfil származtatja.

A ,Turóozi Regestrum^ 0 hitelessége szerint 1391-ben
mid0n Bebek Imre országbíró azon megyében a birtokjogivizsgáló
torvényszéket tariá , T e n k-nek fia György elémutatá IV. Béla ki-
rálynak 1249-ben (octavo Idus maji) kelt adomány-levelét királyi ne-
mese (Jobbagionum regalium) fiaínak Tamás, Máté és Béna ré-
szére Jordán földén három ekényi földrfil.

Ugyan akkor Ivánkának fia András ugyancsak IV. Béla ki-
rálynak 1262-ben (sexto calend. nov.) Jordánibidén két ekényi földrfil
kopasz ^Ivánka részére kelt adomány-levelét mutatá fel ^).

Nemkülönben ugyan akkor Andrásnak fia Barnabás az
,Erden^ (tán erdAn?) birtok iránt a Turóczi Conventnak 1318-ban
Mária üdvözletének ünnepe elfitti napon kelt levelét mutatá fel, mely
szerint Érden Ivánkának fia, és János, Ivánka, Lfirinoz,
MiklósésJakab Erdennek fiai, Márknak fiát Pált, űul és testvé-
rül fogadák, és 6t mintha Erdennek fia lett volna, minden atyai és örö-
kOs javakban egyenUn részesnek fogadák, egyszersmind neki feleségül
Erdennek egy leányát adák ^).

Ezek szerint ezen korból ilyen leszármazási nemzékrend ^) áll :

^ Ezen kopasz Ivánka a Forgácli osalád őseivel közösnek látszik. Lásd
e munka lY. kötet 197. lapon a 1) jegyzetben. — AzAppony család 6sei kö-
idtt it volt Ivánka nevű , de ez semmi viszonyban nem áll ezekkel, mert az
Appony család nem aHunt-Pázmán, hanem a Pech nemb61 (genus)
ertcL Lá«d e munka I. köt. 57. lapon.

') Engel Monumentaiban Regestrum de Thúroch p. 64.

*) Ugyanott 97. lap.

^) Tekintve e nemzékrendre, azaForgáohok családfájával, melylyen
•zintén Ivánka és annak fiai: András, Tamás és Milván találhatók,
Qgy alhatna összeköttetésben, ha említett Ivánka nak fiaihoz A n d r á s-, T a*
más* és Milvan-hoz számithatjuk negyedik testvérül Erdentis. Ezen
esetben András, ki Jordánföldéröl az 1262-ki adomány-levelet fölmutatá, .

964

Ivánka.

Ivánka

Érden.

János. Iv^ánka. Lórincz.
Mind 1318ban.

András
Miklós.

Jakab. N.
(Pálné).

Azonban követve a család adatait, az Ivánka családnak törzsatyja
Erden, ennek fia Iván eh, ennek fia György, János, Ivánka,
Miklós, Jakab és LÖrincz, kik II. András király kíséretében a
szentföldön vitézkedtek, és ott J a k a b és L A r i n c z el is esett, I v á n-
ka pedig állitólag a Jordán vizében fuldokló királyt megmenté.
Visszatérvén a négy megmaradt testvér 1218-ban Draskócz-Jor-

d á n földével adományozta-
tott , mely jószágra a család
tagjai IV. Béla királytól 1249
1262-ben uj adomány-levelet
kaptak, és egyrészének mai
napon is birtokában vannak.

A család , a király életé-
nek megmentése emlékére ad-
digi — mint iratik — kék me-
zőben fenálló farkas czimerc
helyett , következő czimert
használt : a paizs kék udvará-
ban egy magyar vitéz áll,
jobbjában a magyar királyok
kormánybotját (sceptrum) a
balban az ország almáját tart-
va. Régi családi képeken a
pánczélos vitézt mutató czimer paizs fölötti sisak koronájából is hasonló
vitéz emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös,
mint azt itt a metszvény ábrázolja. A család jelenleg szintén basonlo

ugyanazon személy lenne a Forg&okok ősei közt Andrással, ki Ghim várát
birta, és Znio várát is épité stb. (L. e munka IV. köt. 197. 1.). Ezen Forgáoh osa-
ládbeli Andrásnak fiai között találtatik ugyan I v á n k a is, ki két fiában kihalt,
de nem emlitetik A c h i 1 1 e s, ki atyjával jordáni Andrással 126b-ben Jordán-
földére megerősítő adományt kapott, melyet 1391-ben Miklósnak fiai Berta
lan, Lörincz, és István, Michbnek fiai Márton, és Istvánnak fiai Jakab és Tamás
nemkülönben Andrásnak fia Péter mutattak fel. Lásd Regestrura de Thuroch. En-

^^ ^' • Digitizedby Google

Iváiika.

Ibtó

czimerrel él, azon különbséggel, hogy a paizs kék mezejében a pánczé-
los és kaozagányos vitéz helyett most vörös ruhás magyar vitéz áll, és
t paizs sisakjából is ilyen nyúlik fel, kezeikben az emiitett királyi pál-
czát, és ország-almát tartva.

A leszármazási fa következő :

I. tábla.
Erdeo.

Ivanoh.

IvAnka.

Taróozv.

ispánja

Miklós.

Jakab.

Lórinoz.

Láid a 11 tdkldn.

Baláa Sebestyén

György

rzT^ — '

Tamás.

Bernát.

Béna.

Jakab. György. Péter.
Abaujba szakadtak.

Gál
"^l. Gergely.

Mihály.

György

IPáT

György Gergely
t t

Mátyás MIbály Miklós
János.

^) A családfa fentartását — mint iratik — annak köszönheti, hogy a prae-
naoQtrei szerzetesek Ivánka András halála után szintén egy IV. Béla királytól
•zármaztatott adománylevelet mutatván elé, Znio várát elfoglalták, mi végett a
GBslád hosszasan perlekedvén, e per Tnróoz vármegye levéltárában mai nap is
megragyon, a család tagjai érdektikben tartották leszármazásukat idöröl időre

^^*»»- Digitized by GoOglC

iTáBlOl.

II. t á b 1 a.

Ivánka, ÍU az L iáblán.

Péter
12

Márton

György

Jánof.

MátyáB

András
Ackillea

Bertalan

Miklós
Jakab

István. An<|rás. György
János. Mihály. György

István. Ferenoz. Soma. János

Soma

György. Tóbiás. János. Pál. Soma. Ferenoz. József

t t Jordán-

földén.

Miklós

Bálás.

György. Miklós. Menyhárt. L. ///.

íTTr^ ' TT'^ •/! — ^ — • táblán.

Vidor. István. Menyhárt

'György' '^ "*"

János

János
t

Miklós

György János
' iám. János.

Bálint

' Jeromos Májkyás
' Imre. ' 'Miklós '

Dái

liel.' iSryÖrgy. Ján. Fer. Dániel

Ádám

András. GzÖrgy
t t

János Miklós György

Jánof András György. Ferencz. Dániel.

t r-f 1 1^ ^ . , ^ , I ,

János István Ferenoz János

György + +
t

Imre.
"Páf"'

János.

András

Imre.
(Nedeczky
Petronella
Paláston)

István.

Ferencz. Ádám. János. József

János Gábor Péter. Pál. Miklós.

Imre. Dénes.
Jordánföldén Turóczban.

Digitized by

Google

IváÉfab

Mátyás,
t

III. tábla.

Bálás, hi a II táblán.
Mátyás

Mátyás

Miklós

Péter.

János.

Miklós

Soma. János

I ^ 1

József. Dániel

Miklós. Samu.
t I

I ""

Samu. Pál. Gábor.

I. Imre

1776.

(Gedey Zsuzsa)

Eszter Apollónia II. Imre
(Sándor (Sembery Kis-Zielló-
Tamás László) ben

(PrónayAmal.)

László
(Péchv
Petronella.

Zsigmond IH. Imre

honti képriseló forr. ezr.

1848. (nyéki

(Rudnay Etelka) Németh

r— ; — "^ --I Mária)

Oszkár. László.

Ida Petro-
(báró Kaas nella.
Ede)

Móricz.

Béla; György. Ödön.

Etelka Ida.
(Szilassy (Röth
István) Sándor)

Amália. Jolánta.

E harmadik táblázat mutatja a család legvirágzóbb ágát. I.
Imre 1776-ban élt, és gróf Forgách Miklós jószágainak kor-
mánjzója volt Szécsényben. Gedey Zsuzsannától két leány -gyermeke
maradt Az egyik fía

IL I m r e nógrádmegyei Kis-Zell6ben székel. Nejétől tót-prónai
és blatniozai P r ó n a y Amáliától gyermekeit a táblázat mutatja.

I. Imrének második fia László volt, kinek nejétől pécb-ujfalusi
Péchy Petronellától következő gyermekei maradtak;

Digitized by

Google

M8 Ivaiikó. — Ivány.

fl) Zsigmond 1848-ik év elfitt Hont megye egyik nevesebb
ellenzéki szónoka, az I84^g-ki pozsonyi országgyűlésen Korpona sz. k.
város követe, és az 1848-ki nemzetgyűlésen Hont vármegye egyik
képviselője. Lakik hontmegyei F. Szemeredén. Nejétől rudnéi és divék-
ujfalusi Rudnay Etelkától, fiai : 0 sz k á r és L á s z 1 ó.

b) Imre 1846-ban a nádorhuszároknál cs. kir. főhadnagy és
dandársegéd. 1848-ban forradalmi ezredes. Lakik pestmegyei Farmo-
son. Neje nyéki Németh Mária.

c) I d a báró Kaas Ede cs. kir. kapitány neje. Lakik Farmoson.

d) Petronella.

A osalád evang. vallású, és a családnak másik ágából több evang.
lelkész is volt. — Abauj megyében is — ugy látszik — most is élnek
I ván k á k, kik közül egyik e század elején Ivánka Imrének, Pál aty-
jának (Lásd II. táblán) adta el jordánfbldi részét.

Iwankó család. Szabolcs vármegye nemes családainak egyi-
ke F é n y e s E. Geographiája szerint.

Ivankovlti cmiI&cL Vas vármegye nemes családainak so-
rában áll.

Iwanócxy Cíial&d. Köpülök Ivanóczi P á 1 Nyítra vármegye
szolgabirája volt 1649-ben *).

IvannoMlcs család. E család 1790-ben nemesittetett meg
Ivannossics József személyében.

Czimere négy részre osztott paizs: az 1. és 4-ik osztályban kék
udvarban két fehér folyam hullámzik, fölöttük aranycsillag ragyog. A
2- és 3-ik osztály zöld udvarában hátulsó lábaira állva ragadozó farkas
látszik. A paizsfölötti sisak koronájából szintén a leirt farkas emelke-
dik fbl. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-zöld »).

Ivanowlch család. Horvát család, melyből a XVI. század-
ban élt Ivanovich Miklós, ki a brezoviczai jószágot elidegeniti ; és
kinek három leány-gyermeke volt : Borbála Bedekovich Jánosné,
Katalin Poroly Mihályné, és A n n a ').

Iv&ny család. (Királyfia-Karchai.) Pozsonymegyei Király-
fia-Karcsáról irja elónevét.

Czimerén a paizs vörös udvarában egy könyökló férfikar látszik,
átütve egy nyillal. A paizsfölötti sisak koronáján szintén kar kö-

0 1649-ki 8e. törv. ez*

•) Adami Scuia gentil. tom. IV.

•) Mb. Musaei fol. lat Nro 213. tab. 26.

Digitized by

Google

IváDyi. - iTÖca. aM

nyököl, kívoDt kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös.

Ivány A n t a 1 él 1 839-ben.

l¥&iiyl CMll4d. Iványi László 1794-ben kapta oziraeres
nemesitfi levelét. Nevezett László 1800-bftQ Pest vármegye szám-
vevÓje volt

Czimere négyfelé osztott paizs , az 1 - és 4-dik osztály ezüst udva<
rában kétfejű fekete sas látszik, a 2- és 3-ik osztály kék udvarában
pedig hátulsó lábain álló koronás arany oroszlán van, első jobb lábával
kivont kardot és azon levágott törökfejet tart. A paizsfólötti sisak ko-
ronájából a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-fekete,
balról arany-kék ^).

Iványi család van Vasvármegyében is, hol Iványi Sámuel
1838-ban alszolgabiró volt.

Iványi család Zemplin megyében is a nemesi rendben áll ').

Nemkülönben a XVII. században Komárom vármegyében is ta-
lilimk Iványi családra. 1607-ben Szentgyörgyi György hitvese Ivány
Anna és Ivány Boldizsár ékeli rész-jószágukat Pázmándy Ferencznek
elzálogositják. 1 6 1 5-ben pedig nevezett IványiAnna Szentgyörgyi
György neje apáthi pusztabéli birtokát tiz évre zálogba adja Gyárfás
Mihálynak ').

Ivanylst család. Ivanyisi Jakab 1713-ban III. Károly kí-
vály által czimeres nemes levélben nemesittetett meg *).

. Czimere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
grif, els6 jobb lábával három nyilat tart , hegyeikkel fölfelé. A paizs
fölötti sisak koronájából szintén olyan grif emelkedik ki. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

l¥&nyoii ciial&d. Györmegyeí Böny helységben a múlt
században élnek Iványos Éva Györy Péter kapitánynak neje , Ivá-
nyos Klára Roboz Pálné 1734-ben , Iványos Zsófia Nagy Márton
özvegye ;ésl. Erzsébet Sáry Sámuelné. A család rokon a losonczi
Farkas, Kenései, és Skublits családhoz.

Ivöcil család. (Ragályi.) Gi5mÖr vármegye családja. Közűlök
ragályi Ivócs János 1 646-ban GiJmör vármegye országgyűlési követe*).

') AdAmi Souta gentiL tom. IV.

^ Szirmay C. Zemplin. not. top. 112.

*) Fényes E. Komárom várm. 99. 158.

^ Collect. Herald. Nro 656.

^) Bartolomaeides : C. Gömör p. 244.

Digitized by

Google

910

Ivflles. — Ividy.

Ragályi Iwocs István 1679-bea azon megye alispánja ^).

Iviilcs család. Az Ivsios család 1792-ben nyert ozimeres
nemes levelet

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály ezüst udva-
rában vörös magyar ruhás , fahéj szinű csizmás , kalpagos vitéz áll ;
jobbjában kivont kardot, a balban magyar nemzeti színű zászlót tartva.
A 2- és 3-ik osztály kék udvarában zöld téren egy fehér vár áll, mely-
nek tetejében egy dárda hegyén levágott törökfej szemlélhető. A paizs
folötti sisak koronájából tigris emelkedik ki , jobbjában egy dárdára
szúrt törökfej, baljában nemzeti zászló látszik. Foszladék jobbról ezüst-
vörös, balról ezüst-kék »).

Közülök Ivsics MóríczésAntalacs. kir. hadseregnél tisztek
1846.ban.

Ivuly család. (Karánsebesi.) E család Karánsebesrfil, hol
egy utcza ma is I v u I y utcza nevet visel , a török zaklatások elöl vo-
nult Hunyad vármegyébe , és ott Hátszeg vidéken és V.-Hunyad kör-
nyéken több helységben ma is birtokos.

Leszármazási táblázatuk következő :

I. Antal.
(Bibiozey 1.)

II. Antftl.
(Csolnftkosy ].)

Máté

(Poginy

Teréz)

Albert.

(Pára

Verona)

LajoB.

Sándor. Ádám.
(Góla t
Berta)

Terér.
(Poncét
őrnagy)

Károly

(kanonok)

1825.

Lajos. Ilka.

János. Rakliel Zsöfia

(Csulai (Farkas (Gsnlai

Zznzs.) József) Fer.)

A osalád tagjai többnyire megyei hivatalokat viseltek. Máté
alispán voltul 8 1 5), kinek testvérét II. A n t a 1 1 e század elsfi éveiben az
Oláh- és Erdélyország szélein elterjedt rabló csoport magával elhur-
czolta, és kiadását a részökre biztosítandó megk^yelmezéstÖl, és bün-
tetlen hazatérhetéstÖl fóltételezték azon rablók néhány hunyadmegyei
tagjai. Az Ígéret megtörtént, Ivuly haza menekedett, de az igért ke-
gyelem a rablók irányában,— kiknek bandája oly igen el volt terjedve
a vidéken, — elmaradt •).

0 Bartolomaeides : C. Gömör p. 758.
t) Adami Souia gentíl. tom. IV.
*) Török Ani közlése szerint.

Digitized by

Google

Iibiyyay-— IcdMieiy.

Izbiisyay CMllád.(Izbiigyait.) ZempUn vármegyének egyik
kihalt 68 családa 0. Közülök Izbugyai FűIöp 1430-ban veszprémi
kanonok volt ').

Izdenczy család. (Monostori , báró és nemes.) Régi család,
melynek törzséül Márk iratik , ki Aba Sámuel korában élt és melyrfil

egy vonalon a családfát is leszar*
maztatják. Ezt mellfizve ') ; miután
teljes és hiteles családfát nem kö-
zölhetünk, töredék-adatainkat állít-
juk elö:

Izdenózy Miklós Eger vára
oltalmazásában szerze érdemeket,
és ezért 1527-ben I. Ferdinánd ki-
rálytól több birtokot nyert *).

Izdenczy István százados és
öreg ember volt, mikor öt 1566-ban
gr. Eck gyfiri kapitány a törökök
ellen Palotára küldötte.
Izdenczy András követségben is járt Konstantinápolyban ;
1638-ban Lubló vára és a 13 szepesi város visszaváltása iránt követ a
lengyel királyhoz, 1635-ben e hivataltól, minthogy Komárom vára al-
kapitánya volt fblmentetett , és helyébe Barna György neveztetett ^).
Ennek atyja Péter, anyja Palásthy Anna volt. Nóvére volt Zsu-
zsanna Elefanty Lászlóné. András 1659-ben már nem élt, midőn az
0 magvaszakadtán Komárom megyei Örs pusztabeli részét Sigray Já-
nos nyerte adományban. Családfai kimutatása ez :

Izdenczy Péter
(PaláathjT Anna)

Zsuzsanna András

(Elefanty László 1630.

török követ.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 83.

*) Leleszi Convent.

») G«nealauthent.iom.L van ily családfis egyenlő a T rop he um Es-

iorasiannm beliveL

•) Bdai Fer. Lexik. III. 284.

*) 1630-ki 16. 32. és 1685-ki 67. — 1638-ki 37. törv. ez, -- Arczképéi lásd
OrieüiiB Redivxvns IL 6. táblán. ^ _ Pooalí>

Digitized by VjVJUV LV^

tn lMá%mtmy* -^ Isáray.

Izdenczy Márton 168ő-ben mint Tökölj Imre híve, Tokaj vár
kapitánya lett '). 1709 ben II. Rákóczy Ferenoz pártján az Oeoonomi-
cum Consilium ülnöke volt *).

Ugyan ez id6 tájban élt Izdenczy Gryörgy, kinek családja ')

igyáll:

György
(fiödönffy Zsuzsa)

E&roly. Judit. Bora. Zsuzsanna 1672.

(Dienes GyÖrgyné.)

A múlt század végén Izdenczy Józsefam. kir. udv. kanozel-
larián referendarius , és állam-minister , ki Temes vármegyében M o-
nostorra adományt nyert *); majd (1805. táján) sz. István rend
közép-keresztese, és báró lett

A bárók közöl 1825-ben élők János és József testvérek, kik
Monostort birják. Báró Izdenczy József jelen volt az 1843-ki or-
szággyűlésen.

A család nemesi ága Trencsin vármegyében székel.

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja ~ négy-
felé osztott paizs, melynek baloldali szögletéből jobbra rézsútosan egy
arany csikolat (fascia) vonul, és azon két kinyilt (zöld leveles) piros ró-
z sa látszik. A paizs közepét ötödik osztály gyanánt egy kisebb koronás
paizs foglalja el , és annak kék udvarában aranyrózsa diszlik. A paizs
1- és 4-ik osztályának ezüst udvarában zöld téren vörös grif áll, első
lábait ragadozásra nyújtva ki. A 2- és 3-ik osztály, melyen az emiitett
aranycsikolat rézsútosan átnyúlik , vörös udvart mutat A paizsfölötti
sisak koronájából két elefánt-ormány között , mélyek joboldalija viz-
irányosan arany-kék , a baloldali vörös- ezüst, — a paizsbeli vörös grif
nyúlik ki, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-zöld, bal-
ról ezüst-vörös *).

Izdray család. Kihalt család, melyből 1484-ben Izdrai Pál
mint királyi ember (homo regius) fordul el6 ')•

0 Szirmay C. ZempLin noi top. 140. 160. noi hisi 257.

») Kézirat

■) Perbeli genealógia.

*) Lehoczky Stemmai 11. 204.

^) Adami Scuia Gentil. tom. IV.

•) Teleky Huoyadiak kora XII. 267,

Digitized by

Göogle

Jablanczay CMl4d. Pozsony vármegye nemes családa,
mclybfil Jablanczay Mihály táblabíró Pozsony vármegyétől 1794 ki
máj. 31-én nemesi bizonyítványt vévén ki , azt lakása helyén Krassó
megyében 1796-ki máj. 9-én kihirdetteté 0* Jelenleg Krassóban e
család nem létezik*

Jabl4nezy C«al4d. Nemes család , melyből Jablánozy J ó-
zsef C3. kir. tanácsos, és a m kir. udvari kanozelláriánál titkár 1760*
1770.ben.

Jablánczy Antal a nagyszombati kerületi tábla titkára 1787-
ben; és ISlO^ben ugyanott ülnök. Neje Pamhaokel Jozefa, kitől leánya,
Francziska báró Flddn ig Károlyné.

Jablánczy Károly 1787-ben szintén a nagyszombati ker. táb-
lánál lajsti^omozó (iazt

Jablánczy Sándor 1843 — 47-ben a nagyszombati kerületi tábla
ülnöke volt.

JaUonczajr család. (Máskép Jablouczai-Pctfaes.) Magyar-
országból aaakadt Erdélybe, hol Alsó*Fejér vármegyében bivataloskod-
tak, lakván Maros-Sz.-Imréa. József régebben szolgabíró, 184S«ban
BÚatén József ncvU (iával , akkor már s^olgabiróval az oláhok által
Dagykcgyctbnül öletett meg. Másik fia B 1 e k főjegyző volt, utóbb
tartományi tiszteletbeli biztos. J. Klára Eleknek testvére Z u d o r
István hitvese.

J4br6c2ky család. (Jabródi.>DaImáQziából eredt, és onnan
Magyarországba a Siepesaégbe származott. Jábróczky Lajosnak fia
Benedek állítólag Zsigmond királytól Pozsonyban 141 l-ben (in
festő ded. S. Michaelis Archangeli) nemességet és czimert nyert *) ér-

*i Krassó virm jegyzőkönyve.

*) Kapriaai Mu A. iom, XLYllI. pag. 325 « h3l ezen oztmares levél több
egyebekkel található ; leírva egy a szepeai káptalannak transump tárnából, me*
lyet kéimárki'jábróczky Jób, Dániel és idám testvérek 1632-ben eszközölt^

%7k Jabréezky.

demeiért, mert— úgymond a czimeres levél — nevezett Lajosnak egyik
fia Albert mint kir. testfirségi kapitány Nikápolynál küzdött a ki-
rály mellett, és ott esett el, Benedek pedig , ki kir. udvarnok volt,
Siklóson együtt szenvedett a királlyal fogságot. E czimeres levelet
Jábróczky Jób, Dániel és Ádám testvérek kérésére a szepesi
káptalan 163S-ben sz. Sebestyén és Fábián napján átirá, és az átírás-
nál bizonyitá, hogy nevezett testvéreknek atyjok idfisb Ádám, ennek
atyja S a n d r i n , ennek 0 s v a 1 d , ennek Demeter, ennek Jónás,
ennek B e r n á d , ennek Kálmán 0; enoek Gothard, ennek Be-
nedek a czimerszerzfik egyike volt.

Nevezett három testvérek 1653-ban Szepes vármegyétől nemes-
ségekről bizonyitványt nyertek *).

A három testvér ketteje Jób és Dániel Magyarországban ma-
radt, és a magyarországi ágat alapiták , mely Abauj megyében székel,
és melyből

Jábróczky Pál 1766 — 1773-ban a s.-pataki jesuiták Perjele
volt 3). Továbbá

Jábróczky András 1787-ben diósgyőri kamarai ügyész.

Jábróczky Norbert a szepesi kamaránál tanácsos és kir. ügyi
aligazgató 1770-ben.

Jábróczky Gábornak nejétől Semsey Katalintól leánya M á-
r i a , járdánházi Kovács János kamarai igazgató neje, meghalt Nagy-
Váradon 1793-ki június 18-án •).

A nevezett testvérek harmadika Ádám Brdélybe szakadt, és
mint ilyen 1693-ban gróf Csáky István szepesi főispántól arról kap bi-
zonyitványt , hogy ő és családja valóságos nemesnek ismertetik , de
hogy a család elszegényedvén , Késmárkra vonta magát 0 , továbbá

tek. E czímerea levélnek stylje annyira elüt Zsigmond király egyéb 1398-tól
1425-ig kiadott czimeres leveleitől, söt oly njabbkori irály érzik rajta már ma-
gában a ezimer leirásban w^ milyent Rndolf király koráfg nem találunk. Igen
kivánatos volna ez okból mbden kétely eikáritására as eredetH látnunk, melyet
a szepesi káptalan I6d2-ben átirt

0 £ név is igen szokatlan azon korban osalád-történeteiak saerbt

') Eaprinai id. h.

*) Szirmay C. Zemplin not. top.

*) B. Vay L. Német Kivség.

*} A,késmárki* előnévvel nevwteiik JábróiSzky idósb Ádám aPe-
thökkel 1601-ben Jóo János személynök elfltt tett egyességben ia Fiai pedig
1653 ban de Kes mark-Várai 1 ya ifa(nak.

Digitized by

Google

Jábrécsky.

«7ft

arról is bizoDjit , hogy teatvér-atyáfiá Jöbnakés Danidnak és
fia idősb Ádámnak, kit a Tökölyiek 1681-bcn lefejeztek ')•

Ezen idfisb Ádám már 1601-ben Tököly István udvari főkapi-
tánya volt ; és az emiitett évben a gersei Pethfiknek 2000 magyar fo-
rint űzetésére kötelezé magát, mert Pethö Perenczet megsebzé ^).

A család ezen okmányait, úgymint az 1411-ki armalisnak a sze-
pesi káptalan által vett 1632-ik évi transsumptumát, az 1653^ki sze-
pesmegyei nemesi bizonyítványt, az 1601 -ki sebzési dijról a Pethö csil-
láddal kötött egyesség-levelet , Csáky István 1693 -ki bizonyítványát
mind eredetiben Kis János Nagy-Idán 1735ben kelt elismer vénye sze-
rint Jábróczky Gáborné Szereday Bora részére Erdélybe bevitte ^).

Es ezek után már az emiitett okmányok nyomán, az erdélyi^ágat
illetőleg pedig Hodor K. .^Doboka vármegye esmérte tésé-
ben^^ tett közlése szerint lássuk a család nemzékrendét :

Lajos

Benedek. Albert
1398. un. 1391.

Gothard

Kálmán

Bernád.

Jónás.

^ M . ..... ^

Demeter

Osrald

Sandrin.

Ádám 1601. '

udv. íökapü

t 1681.

Jób.

1632-63.

Dániel. 11. Ádám
1632-53. 1632-1 69a
Erdéljbe megy.
(Kapy Erzse).

Lásd /b/y/. u köv. lúgon

*) Kaprinaí id. li. -- Hodornál Doboka várm. 108. lap. a% Erdélybe köl-
tőies már 1590-re tétetik, pedig az csak Á d á m által történt ez okirat szerint,
ki 1632— 1693-ban élt.

*) Ugyanott

'} Kaprínai id« Láz érdek leit levelek régén eredeti aláírása 8 pcoséte
alatt található Kis János e nyugtája. És igy az eredeti armalis magyarországi

'='*™^*' Digitized by GoOQIc

18* ^

t76 Jak»bffl.

II. Ádám ki M dőhhilmfm.
1632. 1693.
Erdélybe megy.
(Eapy Erzse).

I -^ ■ t

I. Gábor

1 1736. táján

(Szereday Bora)

Kata. II. Gábor. Mihály Jáaos. Zsigmond

b.Dujar<Kn 1790. 1702. 1771. 1771.

JóweO I . ""^ , » (Kapy Ense)
Antal

tl82d

(gr. Lázár

Johanna)

^^ ' •

Zsuzsanna

(EeczeliMih)

Gábornak fiai közül Mihály 1702.ben birtokos Doboka virme-
gyei Sz.-Miklóson , hol a só-jövedelemben is részes volt. Korán elhalt,
mert alattvalói meggyilkolák 0* özvegyét b. Apor István kincstárnok
vette el.

Z s i g m 0 n d a Doboka megyei fóitclószéknek számfeletti birája
1771.ben.

János szintén ugyanaz 1771-ben, és egyszersmind B.-Szolnok
vármegye fó s rendes táblabírája. Mindkettfi ága kihalt

II. G ábor 1790 ben kir. hivatalos volt az erdélyi országgyűlé-
sen. Ennek fia Antal az erdélyi ágnak utolsó férfi ivadéka 1823-ban
halt meg. NejétÓl gr. Lázár Johannától leánya Zsuzsanna Ke-
czeli Mihályné.

A család czimere az emiitett armalís levél leirása szerint vizirá-
nyosan kétfelé osztott paizs , az alsó osztály arany, a fels6 ezüst ; az
alsó osztályból gúla gyanánt egy vérszínű vörös szikla emelkedik egé-
szen az ezüst osztályig íbl , és azon fészkében üld, s három fiát melle
vérével tápláló pellikán látszik , szétterjesztett szárnyakkal. A paizs
fölött két rostélyos sisak áll^ melyek közül a jobb oldalinak koronáján
kettós kereszt vérrel befecskendezve látható, a baloldalinak koronájá-
ból pedig természetes színű, kettósfarku oroszlán emelkedik ki, első
jobblábában levágott törökfejet, a balban pedig véres csákányt tart.

Jacobffl család. 1760-ban M. Teréz királyasszonytól kapta
czlmeres nemeslevelét.

Czimere vizirányosan kétfelé vágott paizs, az alsó kék osztályban
aranykoronán pánozélos kar könyököl kivont kardot és a&m aranyko-

*) Hodor Doboka várm. 108. 1. C"n.r^rí]í>

Digitized by VjOOQ IC

Jag asldi, - Jag osies. Hff

szorút tartva ; a felső ezüst osztályba egyfejü vörös sas nyúlik feL A
paizsfölöttí sisak koronájáo a leirt pánczélos kar könyököl, kardot
és azon aranykoszorút tartva. Poszladék jobbról ezüst-vörös balról
arany-kék ^).

Lásd Jakobffi cs.

Jasaslch család. Zala várm^ye nemes családa, elszakadva
Esztergám megyébe is.

A czimeres nemes levelet Jagasioh János kapta 1715-ben III.
Károly királytól «).

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren jobbra for-
dulva, hátulsó lábaira ágaskodó szarvas. A paizsfólötti sisak koronáján
egyik fblemelt lábával kavicsot tartó daru álL Foszladék jobbról ezüst-
vörös, balról arany-kék.

A család leszármazása egyik ágon, s néhány izén igy terjedt :

Jagasits Ferencz.
(gyulai Gaal Anna)

András
zalai alisp. 1770.
(1. Nagy Magd
2. Vaj At Sára)

T^tól Mai;git ZBÖfia Regina 2-iól Jalianna

(Farkas (Oszterhuber Rajki (Sümegi JózseQ.

László) Antal) Boldizsár)

Ferencznek fia A n d r á s 1770-ben zalamegyei alispátiul iratik •).

Jagasich Alajos 1844'ben Lippán kamarai sóházi ellenór.

Jagasicb Sándor elóbb uradalmi ügyész, 18478 -ban Eszter-
megyei országgyűlési követe. 1850*ik óta Esztergám megye cs. kir.
fSnöke, és Ferencz József rend vitéze.

Jaffodlcs család* Jagodics Ferencz és György 1714-
ben III. Károly által emelteitek czimeres nemességre *).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren , hátulsó lábain álló,
kettSsfarku oroszlán , elsó jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs-
fölötti sisak koronáján veres mezű kar egy vörös-zöld szinű zászlót
emel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst -vörös.

Egy-e ezzel azon Jagodics család , mely él és birtokos Krassó
vármegyében? nem tudom. Jagodics S pasoj e 1824-ki sepi I7-én kir.

') Adami Souta gentil. tom. lY.

') C!oll Herald. Nro 614

*) Leboczky Stemmai I. 211.

*J Collect Herald. Nro 627. ^ ,

Digitized by VjOOQIC

ttS Jakab.

adományben kapta Krassó vármegyében Kernyeoza helységet, és ez
adománylevél 1825-kijun. 16-án Krassó vármegye kttzgyül^n is ki*
hirdettetett. Spasoje-nak egyik fia Pál krassomegyei volt szolga-
biró, és másik fia Péter bírják Kernyeoza helységet. Ezeknek is csa-
ládjaik vannak.

Jakab család Jakab nevű nemes család Magyarországban
lakozik Gömör , Szabolcs és Zemplin ') vármegyében , és valószinüleg
több helyen is.

Vasmegyeben 1672-ben élt Jakab Pál, kinek neje Káldy Ka-
talin Békásy Miklóstól annak nagymesteri kastély részét zálogba veszi
a vasvári káptalan előtt.

Jakab család. (Szent-Gericzei). Erdélyi székely család, ne-
vét kétségkívül a Jakab keresztnévből vette, mely a XIÍ I — XV. szá-
zadbeli oklevelekben ily kifejezési alakban : „JacobusfiliusBecz,
vagy filius Miké" használatban volt elannyira, hogy fóleg a szé-
kely család nagy része a nem nagy szárou 6si törzsekből épen ez utón
származott. 1394-ben az erdélyi köztartományi gyiílés ítélet levelében
szintén ez eset fordul elö , mely szerint Szomordok-telke földje
Almási László fiának , Jakabnak lön Ítélve, kitől származtak az almási
Jakabok, s később ^lak hely ök és birtokuk szerint a középtaki, rákosdi,
csik-szentmártoni, bögözi, k.-szentléleki, és szent-gericzei Jakabok. Ma
legkiterjedtebb törzság aszent*ge riczei, melynek oklevelei nyo-
mán készült e családtörténeti rajz ^).

Egy XVÍ. századbeli hiteles irományban e falu neve Szent-
G e r e c h e ; azonban már a XVII. században a középszótagbeli e-t =
í-vé, a cA-t = tZ'vé lágyítva látjuk előfordulni. III. Károly és M.-Te-
rézia alatt pedig Szent-Lélekké változtaták ; de e fejedelmek ha-
lála után csak hamar, a nagyobbára unitáriusokból álló falu korábbi
nevét visszakövetelte , és azóta máig Sz.-G ericzének (hibásan Sz.-
Gerliczének) mondatik.

Eredetileg a Jakabok is — mint az egész székely nemzet — bir-
tokosok, szabadok és nemesek voltak, mindeniket a nemzet maga sze-
rozte magának fegyverével. Később a megyei magyar nemességet utá-
nozván, mely régi birtokaira adományt vitt, és ujabban szerzett birto-
kait adomány mellett nyerte, — a székely fő- és középrendüek is uj ado-

0 Szirmay C Zemplin not. top. 113.

^) És melynek egyik tagjától JakabElektől származoti eme köz-
lemény.

Digitized by VjOOQIC

Jakab.

mányt kezdettek kérni királyi joggal egybek^Jtve — saját dsi székely
birtokaikra nézve j vagy pedig eredeti székely nemességök mellé czi-
merlevdeket nyerni ; mert a közterhek alól csak e keit6 mentesített
bármely honpolgárt. £ szokásnak hódolt a Jakab nemzetség is, és
l^elöl Csikszentmártoni Jakab András kért és nyert ado-
mányt 1570-ben János-Zsigmondtól Jakabfalván, Szent-Mártonban,
Szent-Imrén, Csekefalván, és Szent-Györgyön lév6 székely örökségeire
nézve; azután vajasdi Jakab Mihály fejedelmi testfirt kiváltsa-
goIja 1617-ben Bethlen Gábor a közterhektől. Rákosdi J a k a b B o 1-
d i z s á r t szintngy uj adománynyal erósiti meg birtokaiban I Apaffy
Mihály 1677-ben, valamint szintén szén t-gericzei Jakab Si-
mon is II. Rákócczy Györgytől, atyja, és a hon iránti hű és engedel-
mes szolgálatiért András, Mihály , György és István fiaival
^yütt 1649-ki február 10-én czimerleveles nemességet nyer, mely le-
vélben a fiak három elseje is megvan nevezve.

Czimerük : égszin kék
paizs , melynek udvarában
zöld mentébe öltözött férfi,
barna lovon ülve ábrázolta-
tik, sisakos fővel, jobbjában
dárdával , baljában kivont é?
fölemelt kardot tartva. A paizs
fölött vitézi és bezárt sisak
sisak van, melyeket gyöngy-
gyei és drágakövekkel kira-
kott korona fed , a sisak csú-
csairól pedig különböző fosz-
ladék hullámzik alá , a paizs
mindkét oldalát ékesen di-
szitve.

A ozimeres levél kihirdettetett 1649-ki augustus 26-án Maros-
széken, minden ellentmondás nélkül. Sőt az M.-Terézia alatt is, midőn
törvényhozási utón kivül , ősi szabadságuk daczára , minden székely
családok, melyek adomány vagy czimerlevéli nemességet bizonyitni
nem tudtak, közterhek alá vonattak ; a kir. tábla 1772-dik január 29-
kén kelt Ítélete által érvényesittetett ... A sors ugy akarta, hogy II.
Rákóczy Györgynek hamar igényelnie kelljen e család hűségét, mely-

t8» Jttlnb.

nek következtében 1657-beti mind a négy uj nemes sarj követte 4t
lengyelországi hadjáratiban, hárman odavesztek, s csak György, a
negyedik fiu került haza, a ki még 1662-dik elején Kemény János fe«
jedelem mellett harczolt , két fiát tatár-rabságra hurczolták , örökre
odaveszteket ; a falu öreg- és asszonynépe az erdőkbe menekülvén, neje
egy fa odvába rejtette a nemes-levelet, csak harmadik fiók születése-
kor érezvén ösztönt és nyervén időt megkeresésére, mely hosszas ve-
szend6ben-lét , és nedves állapot nyoma az oklevél egy részén most is
látható, olvashatlanná tévén a szavakat.

E család vagyona, műveltsége és polgári befolyása tekintetében a
székely nemzet középrendéhez tartozó; kezdettől máig a középszernél
maradt, fiai a hazát saját verőkkel védték, a közterheket szolgáló em-
bereik által hordozták.

így például III. András nak ágán, kinek ágán e tudósítás köz-
lője is áll, I. E I e k , ennek fia II. Elek, és ennek két atyafi-testvére
vett részt a török és franczia háborúban, és ez elődöknek fölkelő hu-
szár-egyén ruhái máig a család kegyeletét birják.

Sxaporaféle család lévén s az által birtokuk gyakran szerfölött
eloszolván, kényszerttvü voUttk házasság s tisztségek viselése által
segiteoi magukon, és szerezni meg a oyagi jólételük nélkülözhetlen fól*
tételeit, valamint osztályuk társadalmi előnyeit is.

így lön , hogy a negyedik izbtli Zsigmond és Miklós egy
testvérnek tizennégy fia közül az elsőnek József nevű fia S z a -
bédrftf ugysziiitén annak Györgytől származó unokája: Far-
kas Pókába, nemkülönben a másodiknak Györgytől származó uno-
kája Gergely Kénosba házasodván, s fiu-leány felesége által
mindhárom feles birtokhoz jutván , alapitói lettek a szabédi, pó-
kai, k é n o 3 i mellék-ágaknak, de magukat mind Szén t-G e r i c z é-
ről Íratják.

Magán- és köztisztviselői hivatalokat számosan viseltek, volt k^
zöttök nem egy derék udvari tiszt, uradalmi felügyelő,ügyvéd, adóiró,
dúló, al- és főjegyző, egy tanár, egy hirlapiró.

Nemzékrendjök im ez ;

Digitized by

Google

Jakab.

t81

I. tábla.

Jakab Simon.

164a
(Patkós Ilonft)

látván
t

I. Andris
t

I. Mihály
I

József. Zsigmond

István. II. András
t

György

végrend.

1694. máj. 16.

János. Gergely.
1662. tatár rabok.

1. Miklós
szül. 1668.

Lásd a //. tábián.

György

(169d-tól

neje Nagy

Anna)

József
sz. 1709.
fiQan.

Gergely
t ifjan.

Miklós
(1720-tól
abodi Kovács
Anna)

kiklós
sz.l72a
t korán.

József Gergely Miklós Sámuel

Badl. 1732.

ur. feiüg^.

(tompái

Botos

Rebeka)

sz.1734.

Dániel György S

(martonosi sz. 1740.
GálHedv.) (Cseh Mária)

&mu

László

(Zalányi
István)

József
(iluszár Hona)

Sándor.

Klára.

^ , György
kir. táb. imok

Zsuzsa

rjakab
András)

Klára
(l. b. Kemény

József.
2 Ozdy Gerg.)

Gergely

sz 1770.

fökorm. hivat.

(kénosi Baozó

Zsuzsa)

Kénoti I éganai.

József
sz. 1771 1 1827.
(Székely Róza)

Károly

Lajos

SZ.1803.

udvarh. sz.

Dúló, főjegyző

(Iszfay Zsuzsa)

Gergely

sz. 1817.

(Vas Rákhel)

Gyula
SZ.1837.

Lajos
sz. 1839.

Dezsó.
sz.1847.

Ida. Berta.

Digitized by

Google

S8»

Jakab.

IL tábla.

I. Miklós, ki a* 1. iáhlán.
8z. 1668.

Zsigmond
szül 1693.
(második nejétől
születtek :)

József
t 1718.

György
(Tóth N.)

2^ífmond III. András II. Simon
t (Patkós a-i ó-szövet-

Sárs) Bég tudója.

I ^ 1 (szabédi

L. a III. táblán. Székely Kata)

I ^ 1

Lásd IV. táblán.

Miklós

Zsigmond
t

József
(szabédi

Székely
Krisztina)

Ádám
(káli Nagy
Anna)

Sámuel

(Jobbágy

Judit)

András

urad. feltlgy.

adó-igazg.

tl848

(Huszár Agn.)

Lidi

(Balta

István

özv.)

Zsuzsa

(CTsomi
Sámuel)

András

gazdatiszt

nőtlen.

Gergely
1 1853.

Sándor

Jószef

elesett

Karolina) 1849.

_(Nafly
oTína

Farkas
nőtlen,
gazda.

Sándor. József.

Farkas
(pápai
Zolnai
Ágnes)

Imre
Tordav.tbiró
(ilenezfalvi
Szász Anna)

Imre

(Nyáradi

Bora)

Károljr
járás-hiv.

Imre

katona-állomási

biztos
(Erdei Sára)

Klára
Jakab

János
Torda v.
aljegyző

nőtlen.

József
k. t ügyrv.
járás ni V.

tl856.

(Tollas
Karolina)

András

Torda v. tbir^

(Lemény

Jozefa)

Simon
ügyvéd

' Rudolf'

Anna. Klára. Karolina. Eszter.

I^jos. Luiza. Amália.

Digitized by

Google

JaUb.

fSS

m. tábla.

III. Andráa ki a II táblán.
(Pstkós Sám)

I. Elek
(Kozma Kata)

IL Elek.

maroaszéki tbiró.

(1 Boros Teréz.

2. Szekeres Jnsziína)

IV. András
(Jakab Zisnzsa)

I ^ 1

Anna
(Tibáld Mihályné)

l-tól Julianna András 2*i6\ III. Elek. József Jusztina. Zsuzsi Ágnes

(Boros Elek) (Szekeres szül. 1820. un. pap (felei (iklandi (sz.-gerí-

Be(a) grófi titk. b tanár. Kacsó Balogh czei ifj.
I (Miké Róza) 1849. óta Mih) Zsigro ) Gál

az ang. gö- Zsigm)

Sándor. Bora-

rög szigete-
ken él.

Julianna
szül. 1857.

József
SZ.18Ö8.

IV. tábla.

II. Simon ki a 11. táblán,
(siabédi S^éhely Klára)

1 ^ 1

III. Simon
marossz. járás

hivatalnok.
(Geréb Mária)

Sándor
Rettegen.

Zsigmond
iQan f

F^rencz

1. Nag^ Zsuzsa.

2. György Rákhel.

3. Csupor Anna)

Karolina
id. Gál
Zsigpnond)

2-tól Jusziiaa
(Farkas György)

3-tól Lajos. Sándor

Róza Rákhel József

((Dsopor (Kövesdy (Boros
Mihály) Domokos) Teréz).

III. táblán állók közül III. Elek (szül. 1820.) 1848-baD az er^
délyi kiocstárnál hivatalnok és hirlapiró; 1851 óta gr. Mikó Imre tit-
kára. Neje Miké Róza.

Testvére József kolosvári unitárius másodpap és collegiumi
tanár, 1849. óta politikai számkivetésben él az angol-görög szigeteken.

Jakab család. (Bögözi.) Erdélyben Alsó-Fejér megyében ho-
nol. Közűiök Károly 1848-ban adó-iró biztos, 1849-ben alszolgabiró
volt János Torda városi hivatalnok.

Jakab c^salád. (Etédi..) Közfilök etédi Jakab György
1848-ban Fogmras vidék alkapitánya.

Digitized by

Google

tSf Jakab. - Mcabházy.

Jakab osal&d. (Homorod-almisi.) Közúlök János ügyvéd
M.-Vásárhelyen.

Jakab család. (Középlaki.) Kraszna vármegyében középlaki
Jakab Lajos 1794-ben megyei irnok, Károly táblai ügyvéd Kolos-
várott 1848-ban.

Ezeken kivül is vannak még Jakabok Erdélyben, kiket elSnév
nélkül találva, családi összeköttetésüket nem ismerjük. így a Szilágy-
ságban Perencz, István, Grábor. — Torda vármegyében K á-
roly,Simon, György, András és örököli: Sándor, Anna,
Pálíiné, Zsuzsa Ménaságíné , K a t a Fábiánné. — Küküll6 megyé-
ben János és György.

Jakabfalvy család. (Jakabfalvi.) Abauj, Borsod, Négrád,
Pest, Szabolcs, Torna megyékben lakhelye vagy birtoka van.

Egy töredék nemzékrendet látunk a következfibep :

Dániel
(Fáy lloua)

Dániel Borbála Erzse

(Básthy Sándor)

A nógrádmegyei ágazat leányágon Kántor család után leszár-
mazva birt Dolyánban is. Ez ágból E m i I i a Kun Józsefné.

Jakabffy család. Lakhelye Zala és Krassó vármegye. Zala
vármegyében Jakabfiy Gergely 1837- 1844-ben f6-számvev6.

Krassó vármegyében Jakabffy S í m o n és testvérei Miklós és
Kristóf Csanád vármegyétől 1793-ki jul 27-én kelt nemesi bizo-
nyitványukat azon évi nov. 5-én Krassó vármegyében kihirdettetek.

Simon Krassó vármegye alispánja s a magyar helytartóta-
nácsnál előadó volt. Testvére Miklós birta Zsaguzsen helységet,
melyre nézve n^e gyermekeit Imrét és Gyulát íiusitatta. Ezek
1841-ben statnáltattak a nevezett helységben, a midfin a királyi ember
(homo regius) Frummer József volt, ki az iktatás második napján
szélhűdés következtében hirtelen meghalván, az egész félbe maradt, s
későbben uj statutio tartatott Másik testvére Kristóf 1836-baQ
főszolgabíró , 1848-ban alispán , majd cs. kir. tanácsos ; gyermektelen,
Lúgoson él.

ImrénekésGyulának gyermekei vannak.
Jakabtaázy család* Borsodmegyei mwma esatád. Id47-ben
nemes Jakabházy János és Gáspár saját lotartcktftiásuk és Be«

Digitized by VjOOQIC

J^keli.-Jáké.

»U

kény és Blés helységek lerombolása tárgyában egyességre lépnek
nemes Diénes Gryörgygyel ^).

Jakabházi család eWfordul Erdélyben a székelyföldön is, bd
Jakabházi Pál 1679. körül udvarhelyszéki alkirálybiró volt »)

Jakcli család. Lásd itt a 290. lapon.

Jaklln család. (Elefánti). Nyitra vármegyei Elefánt
helységről vette elönevét ; és ugy látszik — a család már kihalt

Czimere — mint a metsz-
vény ábrázolja — a paizs ud«
varában hárm^ halom emel*
kedik , a jobboldali halom te-
tején félhold, a balöldalin csil-
lag ragyog, a középső halmon
korona áll , és abból oroszlán
emelkedik ki, első jobb lábai*
ban kivont kardot , a balban
hármas buzakalászt tart A
paizs fölött korona van , és a
paizst szokásos foszladék veszi
körül.

A család legtöbbnyire egyházi pályán virágzott

Jáklin Balás 1687-ben tinnini czimzetes, utóbb pedig 1691 —
1696-ig nyitrai püspök, és kanczellár volt

Elefánti Jáklin Miklós egy 1693-ki július SO^án kelt oklevél
szerint Léván a várban saját házában lakott.

Jáklin István-Miklós szepesi kanonokból 1 73ő-ben lett eaz-
tergami éceklő kanonok, majd almisi czimzetes püspök, ötven éves ka-
nonoksága után meghalt 1787* ki január 1-én. Születése helyén Ele-
fánton templomot épittetett ^).

Ennek tán testvére elefánti JáklinJózsefl 760-1 770-ben
a dunáninneni kerületi tábla ülnöke.

Jákö család. (Hódosi f ) Szatmár vármegyének kihalt csa-
láda , mely hajdan Hódos helységét birta , és innen irta magát h ó-
d o s i J a a k ó-nak. Nevezetesen a XV. században birta JakóJános
ésFerencz. Jánosnak leánya volt Orsolya, kitől Verbőozy Ist-

III. /lén

") 1647-ki 108-ik törv. czíkk.

*) Killay Székely nem. 252.

•j Memória Basilicae Strigon. 107-168.

Digitized by

Google

«86 Jaké. - Jákéiry.

ván, és Torday Zsigmond elfogtalak, de Orsolya férjhez menvén Miko*
Jay Ferenczhez, ez 1528-ban nevezett helységre I. Ferdinándtól ado*
mányt nyert ').

J4kó csal&d. (Félegyházi.) Szatmár megye nemes osaláda^
birtokos Batiz helységben ').

Jákö <*salád. (Kézdi-szent-Iéleki.) A szent-léleki Jákó család
1761-ben M.-Teréz királyasszonytól nyerte czimeres levelét. "

Czimere elóször függőlegesen kétfelé oszló paizs , a jobboldali
osztály kctk udvarában egy arany markolatú karddal nyakán fölfelé át-
döfött ^ levágott törökfej látszik. A baloldali osztály vizirányosan van
kétfelé osztva, a felső vörös mczŐbf^n arany irótoll, az alsó kékmezóben
pedig lánggal égő raáglyából egy fehér pli<5nix (sas forma) nyúlik föl,
szétterjf^sztett szárnyakkal A paizsföloiti sisak koronájábót két ele-
fánt-ormány nyúlik ki, a jobboldali vizirányosan kék-ezüst, a baloldali
arany vörös. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst*kék •).

A család Erdély szckely családa, nielybftl kezdi-szent-léleki Jákó
László 1794-ben Torda vármegye levéltámoka, 1815-ben már ki r.
dczma^beazedöy egyszersmind Torda város tanácsnoka volt.

J á k ó - k laknak Itycfalván is«

Jakobffy család. A JakobíFy család 1760-ban M.-Terézia
királyasszony által nemesittetett meg.

Czimere következő : a paizs egy viz-irányos fehér csík ólat által,
melylyen három vörös csillag diszlik, két részre oszlik, az alsó kék me-
zőben jobbról balra három rézsútos arany csíkolat fut le ; a felső kék
udvarban a fehér csíkolatból kiemelkedő (növő) természetes szinű
oroszlán látszik ragadozásra készülve. A paizsfölötti sisak koronájából
két kiterjesztett kék szárny között , melyek közepén fehér csíkolaton
egy-egy vörös csillag ragyog , a paizsbelihez hasonló oroszlán emelke-
dik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A családból JakoblTy János 1787-ben örmény városi plébános,
és gyulafejérvári kanonok volt.

Jákóffy család. (Rahói és szuhai f .) Gömör vármegye
egyik nevesebb kihalt családa. írattak Szuháról ^) és, de leginkább

^) Szírmay Szaímár várm. 11. 39á.

*) Ugyanott 11. 297. és az előszóban.

■) Adarai Scuta Gentil. tom. IV.

*) Ugyanott.

») Fejér, Cod.Dipl. tom. X.vol.V.p. 600. ,,,,,, ,^ GoOgk

Jákóify. %87

R a h ó r 6 1, mely Ősi birtokok volt. Ismert tözsük rahói Jákóffy János
a XV. század végén élt, ettől a családfa 0 következőleg származott le:

rahói
Jikó János

I ' -^ 1

Hedvig. Orsolya Jakóffy István Benedicta Bora Jusztina
14a9. 1489. 1482. 1507. (Vasyhon 1489. 1489.

(keszibóozi (Zádor Demeter

Dacfó Tit ) özv. J489.)

Tamás I. Péter

-I íSoós Bora,

György 1577-ben már

1 1570. (Névery Mátyásné)
(azűgyi Orbonás
Anna)

I ^ : : — I

Kata Orsolya II. Péter Lajos

(1. Koháry Imre. 1600. (Barbarich t

2. Benic^y Fer. (Csató Dóra)

3. Onory Miklós) Imre)

Ferencz Kata

mnrányi kap. (1. Kürthy Fer.

1 1639. 2. Jánoky Gásp.)
(Dersffy Zsnzs.)

Tamásnak fia Gr y ö r g y, szügy i Orbonás Ferencznek Palásthy
Orsolyától született leányát vévén nőül , ezzel örökölt Hont megyében
Í3 birtokot. Meghalt 1570ben. özvegye élt még 1580-ban b. Gyerme-
kei: Kata először Koháry Imrené, azután 1575'ben Beniczky Pe-
renezné, legutóbb (1579-ben) Onory Miklósné volt.— Orsolya 1600-
ban Csató Imréné. — Lajos korán elhalt. — II. Péter Barbarich
Dorottyát birta nőül, ki 1596'ban már özvegy volt, és 1603-ban már
Galambos Miklósnak hitvese.

Bmliteit II. Péternek gyermekei: d) Kata előbb Kürthy
Ferenoz, utóbb Jánoky Gáspár felesége, és 6) F e r e n e z , ki a Széchy
családnak Murány , Balogh és Lipcse várában kapitány volt, és 1638-
ban a lengyel határok iránt országos biztos '). Meghalt 1639-b6n kora
46. évében, és eltemettetett a rahói evang. egyházban , melyet a pon-
gyelokival együtt ő építtetett. Nejétől Dersffy Zsuzsannától gyerme-

*) Perbeli hitetés nemzékrend szerint. — Bartliolomaeides Not. C. Gömör.
pag. 184 - 185. hibásan irja , hogy Tamásnak fia volt Péter és György^
és hogy Péternek fia lett volna Ferencz. — Nem látszott jobban tudni a dol-
got Lehoczky sem, Stemmai II. pag. 192.

*; 1638-ki törv. czikk. DigitizedbyGOOglC

Jakusttii.

kei nem maradván, családja nemzedéksorái £érfi4gon bezárta. Végrea*
deleiében a wittebergai egyetemre menfi ifjakról b gondoskodott.

Jakusltli CBalkáj (Orbovai f.) Horvátországból, hol Pozsega
megyében birták Orbov át, származtak fel Magyarországba, (Sleg
Trencsín vármegyébe, hol OroszlyánkS várát birták , mint annak örö-
kös urai. Már Hunyady János harozaiban 1451-ben részt vesz a esalád
egyik öse László, kit Serviában Kupse-nak neveztek 0* £nnek
előde volt J a k u s vagy is J a k a b , kinek nevétől neveztetett a család
Jakusith-nak.

Legelső , ki magyar földön telepedett meg, Jakusith F e r e n c z
volt, 1560-ban Győr vftrának alkapitánya, midőn neki levelet ir gr.
Eck győri főkapitány '). E Perencznek anyja OsztrosithAnna
volt E Ferencz szerzé Oroszlyánkőt és Pruszkát Trenosin vármegyé-
ben, és élt még 1577 ben. Tőle a családfa ') következő lesarjadzást vett :

Ferencz

győri alkapit

1560.

András
t

II. András.

bdróieOQ

1 1623. oct 26.

(Tliarzó Judit)

Dorottya
(Swény
Ferencz)

György

1642 1647.
egri püsp.

1. Imre.
1654.
(keteai
Pethe
Róza.)

JánoB
(Szu-
nyogh
Kata)

Miklós*

Erzae
(Barkó-

czy
László)

Kata
(1. Da-
róczy

Fer.)
2. Palo-

csay
Istt.)

Auna Jadit Sára
1645. apáoza. (Zay
(Dm- L6r.)

geth
Ján.)

Zsuzsa

t 1676.

(1. Balassa Bál.)

2. TökÖlv Miki.

3. Sirchich Gásp.)

Judit
(ttévay
László)

Katalin f 1716.
(1. Gsáky Zsism.

2. Révay László.

3. Ora Uozv Istv.
4. Szu^yogh Gásp.)

II. Imre
+ 1692.nov.26.
(Serényi Polix)

Polixéna Jozefa.
(1. gr. Kobáry János,
2. gr. Hatzfeld Antal)

Teréz-Róza

(1. Zichy Ádám.

1. Erdódy György).

<) Katona Hisi critia XIII. p. 788. 964. Lehoozky szériái

*) Tudományos gyűjtemény 1830ki XII. köi 25. lap. — Lehoozky e Fa-

rencznek .C u m a n u s' melléknevet ir, mi okból ? nem tudom. — Lehoozky a

Jakusith nemzékrendét nagyon Összezavarja.
•) Wagner Mss. tom. LXX. p. 149.

Digitized by

Google

JakasHh. 989

Ferencznek fia A adrás 1606-ban báróságot nyert 0- 1607-ben
nftül vette Thurzó (Jyörgy nádor leányát Juditot. 1609-ben Sileziába
követ ^). Meghalt 1623-ki octob. 26-án. Nevezett nejétől kilencz gyer-
meke született. Ezek közül

György előbb veszprémi, utóbb lG42-t61 1647-ig egri püs-
pök. Mint veszprémi püs])ök 1638-ban a határvizsgáló bizottmány
tagja , és követ a lengyel királyhoz a lyublói vár iránt ^) ; továbbá a
slavoniai és horvátországi rendek sérelmeinek megvizsgálására szintén
egyik kiküldött tag volt. ö fogadta ismét vissza a szakadásra tért mun-
kácsi görög egyesült hiveket a görög-kath. vallásra *). Családi birto-
kán trencs in megyei Pruszkán a Ferenczes szerzeteseknek zárdát
alapita.

Anna, homonnai Drugeth János országbíró és Zemplén megyei
iSIspan (+ 1645. nov. 22.) özvegye igen buzgott kath. vallása mellett.
1650beii 6 vitte be újra TSke-Terebesre az obnan Perényi által el-
űzött pálos szerzeteseket ^).

Kata, előbb Daróozy Ferencz neje ®), utóbb „tekintetes és
és nagyságos palocsai báró Palocsay Istvánnak Dunajecz urának hit*
vese," meghalt 1648-ki juL 12^n ').

János nejétől Szunyogh Katától csak három leányt hagyott
hátra. Ezek közül Zsuzsanna, előbb Balassa Bálintnak (?), másod*
azor Tököly Miklósnak, s végre Sirchtch Gáspárnak neje volt. Meghalt
1676^ki január 16-án, kora 33-ik évében *). Ennek testvére Katalin
három férjet élt túl , az első Csáky Zsigmond volt f 1665.), a második
Révay László, a harmadik Orehóczy Isliván, a negyedik Szunyogh 6ás*
pár volt. Meghalt 1716-ban.

I. Imre 1654-ben élt. Neje hetesi Pethe Rozália volt, ki férje
halála után másodszor férjhez ment Pázmány Miklóshoz, ki Imregyer*

>) Lehoozky Steramai I. p. 16S.

«) 1609-ki 63-ik, és 16l8-ki 12 törv. czik.

») 1638-ki 37. 39. ö2-ik törv. c2Ík.

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 69

») ügryanoH not. hist. 181. 241.

•) Wagner szerint.

') Mint a temetésére Rattilovszky János által latinul irt gyász-vei-sek bi-
aonyüják. Nymoat. „Graeóban'' 1648.

•) Fölöite Landrovics István jesuita mondott halotti beszédet , mely
nyomra ily czim aUtt „E 1 vá 1 a s z t o tt J n h** stb. jelent meg ; és ott a család
czimere is látható. f^ nir^rf]í>

Dkj^zed by VjOOQ IC

MO Jakchy.

mekeioek gyámjává lévén, miután az árvák javait elidegenité, e végett
1659-ben az országgyűlés intézkedett ^). I. Imrének csf&k egy fia
maradt

II. Imre , ki 1687-ben a Vág folyamhoz országos biztosul ne-
veztetett *). Meghalt 1692.ki nov. 3-án. Neje Serényi Polixéna volt,
kivel együtt 1684-ben trencsinmegyei Pruszkán kórházat alapítanak^).
Csak két leányok , úgymint Polixéna 1. gr. Koháry Istvánné, 2. gr.
Hatzfeldné, ésTerézial. gr. Zichy Adámné 2. gr. Erdédy György-
né, — maradván, II. Imrében a család fiágon kihalt.

Azonban nem találjuk a közölt családfán azon Jakusith Imrét,
ki lőGO-ben törökfogságba esett ^) , honnan szintén látható , hogy e
családfa sem teljes.

Czimerük ez: a vért alyjáról egy halom tetején korona van,
melyből farkas emelkedik ki, bárányt tépve szét ^).

Jakcby család. (Kusalyi f.) Szatmár virmegyéndc és Er-
délyben Belső-Szolnok vármegyének egyik kihalt ős csajáda. Törzse
K o d u n volt ^X kinek fia I v á n k a, és ennek gyermekei L e w k e s és
Ja keh valának.

„1345ben Iwach mester Péternek, Durug fiának fia egyrészről,
másrészről pedig LewkesésJakch, Ivánkának Codun fiának fiai,
Jakch helység iránt megalkudtak egymással a váradi káptalan előtt,
hogy nevezett Lewkesnek és Jachnak birtokában maradjon örökre ^).

A család korán fölemelkedék, több tagja viselt főbb hivatalt így
Jakchnak (kitől a családnév eredt) egyik utóda György 1400-baa
királyi fő-tárnokmester, másik utóda Mihály 1414—1428. 1437-ben
erdélyi vajda és székelyek ispánja volt *).

Györgynek egyik fia Dienes is 1430ban váradi püspök volt.
Ugyan ekkor

0 1659-ki 100-ik törv, ez.

*) 1687.ki 16. törv. czik.

■) Fényes Geographíai szótár III. 266

•) Petíiö Gergely Krónika 131. lap.

^) Jakusith Kata Landrovios István Ixalotti beszédében látható
a czímer.

*) Nero iudom, honnan vette Kővári azon állítását (Erdély nev. családai
128. L), hogy a Jakchy család egyeredetü a Forgách családdal ? De az bisonyo*,
hogy ez állítás tévedésen alapszik.

"0 Szirmay Szatmár várm. II. 274

') Kállay Székely nemz. 133. 110. 1.

Digitized by VjOOQIC

Jakcjiy. Ml

János Í3 székelyeid ispánja ^). László Szatmár yármegye £5-
ispánja.

1444-ben LászlóesPétera várnai ütközet etótt tett ország-
gyűlés végzéseit Szatmár vármegyének részérfil alái^iftfiik ^ bolJakch
Mihály erdélyi vajda is említtetik ').

Szatmárban tObb helyen jbift a család, nevezetesen Szent-Már-
Mártonban. Tisza-Beosén , Garbolozon birtak 1427*ben Istvánnak fiai
Mibályés László^ kiktfil azokat a Gachalyak perlék eL 1445-ben
Jakchy Mihályra háromlott Atya helység is, és róla ismét a
Drágfiy-akra. Ugyancsak Mihály 1445-beQ lépett Tisza-Kórod helység
birtokába is ').

1471-ben Jakch István Oroszi helységet b^íta Szatmár vár-
megyében.

1509-bcn kusalyi Jakchy Andrásnak minden birtokai EUe-
weulgyi János nádori itétó mesternek adományoztattak. 1624-)ben pe-
dig Jakchy Mihály jószágainak ^y része DrágíFy Jánosnak; más
része Bekényi Bernát személynöknek adományoztattak '•).

Kusalyi Jakchy Mihály 1526-ban rointSb^polyay híve részt vett
a tokaji gyűlésen is ^). Neje ártánházi Bornemisza Anna volt, ettől
gyermekei Kata Parlaghy Györgyné 1589. 1612-ben, M ihály és
Boldizsár.

A Jakohy-ak egyik ága Kászonról irá magát ; ezekbfil kászoni
Jakchy László 1505-ben Bercg vármegye követe volt a rákosi or-
szággyűlésen ')•

A család a Szilágyságban is nagy birtokos volt GyOrgy a tár-
nokmester már birta Szilágy-Csehet, Sülelmedet, Felsó-Várczát, Biká-
czát, Nyirest, Tohálat , Kusalyt , Aranymezét , Györgytelkét , és Gör-
csön felét ; mint fiu-ági jószágokat

Jakchy 1490-beD nötázák. László és János (1505. 1516.) ré-
szöket Drágffy György vévé meg zálog-czimen '').

') Kállaynál nincs emiiive.

*) Szirmay Szatmár vánn. II. 274.

•> Ug7aiiott

*) Ugyanott

*) Jászay A magyar nem. napjai a moliáosi vész után 81—240. L

•) Ugyanott 158. 1.

^ KÖváry Erdély nev. családai 128. 1. ^ t

^ Digjt^d by VjOOQIC

to»

iakehy.

Családi sírboltjuk maradványai — irja Kővári — KusalyKan^ mely
egy hajdani várhely alatt fekszik, a templomban máig is láthatók.

A család leszármazási fája kOvetkezS :

I. t á b 1 a.

Kodim

I "" 1

Iváokft

Lewket.
1345.

Jakeh
(vagyis Jakab)

Rosenth.

1358.

(Heem Bálás

fia neje)

János mester Miklós

Jakch de Ensaly 1378.

Györgv
138a 1401.
Bereg v. fóisp.
íó tárnok mest r

András

kincstárnok

1388.

István
1409.

Erxse Jusztina

(szekosói (Asszony falvi

Herezeg Istv.) Istv.)

Miliály.' László
1409.

Ldid 11. táblán.

Mihály.

Péter
de Kusaly.

1481.

(l.. Zsófia

2. Potentíana

Báthori L. özvegye)

Fereiicz
1495.

Imre.
1609.

Mibály
de Kasaly

Rlára.

Mihály

1544.

(Bomemiesa

Anna)

Petronella. Anna Kata Boldizsár Mihály. András

(pereoheni (Parlaghy (Révay t t

Báthori György") Anna)
Elek.)

A n. táblázat, mely Györgytől )6lea kászoni elönevű ágaza-
tot mutatja.

Digitized by

Google

Ja|ua. — Jak9le|i.

n. tábla.

György ki iu L idbidn.
1380. 1401.
Bereg ▼. f óisp.
fötárnok.

Dienes

1430.

▼aradi püsp.

János

székelek

ispái^

László
erdélyi vajda

György

145a

(Semsei Afra)

kíu&m I 4ga*ai

Lánló

-—-A ,

János.

Mihály
székeljek

András
14da

László
t

János

Jakchy de Kazon

1476.

I "^ 1

András Kata

(Ujhely (Dalmadi
Cecilia) Miklós)
I

István
(KaU)

László

J. de Kason.

1Ö05. Bereg v. köv.

János

1Ö07.

(Kata)

György

Magdolna

(Désházy

Péter)

Katalin

(kovazói

Mathuznay

Miklós.)

Erzse

(bátorkezi

Eördög János)

Anna. Klára.

Jaksa család. 2ieinpllD vármegye cziroerleveles nemes csa*
ládái sorába számíttatik 0.

Jakfttch család. (Nagy-Laki báró f) Nevök Íratott J a x i t h-
nak is. Ráczországból származott hazánkba a Hunyadiak korában. Leg-
alább JaksichDemetere korban élt, és 1471 -ben Csupor Miklós
vajda alatt ötszáz huszárt vezérlett a legyelck ellen, és zemplinmegyei
Nagy-Mihálynál győzelmet aratott. 1476-ban a török ellen vívott
SzendrÖ és Posasin vidéken. 1477-ben Mátyás királyt azaustríai hadba
kisérte. 1491-cen midőn II. Ulászló király öcscse Albert ellen vívott,
ennek táborából egy góliát vitézzel párbajra kelt, és annak fejét vette.
1502-ben az ilju Hunyadi segélyére a török ellenében Márk rokoná-
val egy csapat ráczot vezérle '). 1610ben 5 ölte meg Mínye oláh vaj-
dát, de maga is a szebeniek által meggyilkoltatott. Budai szerint alig-

') Szirmay C. Zemplin noi top. 113.
*) Pethó Gergdj M. Krón. 94. 1.

Digitized by

Google

994 ilalies. •* Jámbor,

ha 6 volt azon Jaksich , ki l4Sl*ben Szerviában Kinisi Pállal bar-
czolt vala 0-

Már az 1550-ben éifi Jakaich Féter Nagy-Lakról irta elö-
nevét. Leánya Skolastika Dobs Domokos neje lőn. Fia Márk volt.

Nagylaki Jakeich Miklós 16874)eQ báróságra emelte te tt^ s va-
lószinüleg bepne balt ki a család. .

Azonban Nagylaki elönevü Jaksich osalád jelenleg is van ; — de
hogy a följebbihez vérséges összek(Jttetésben állna, — nincs róla tudo-
másom. Elme mosi élí^ nagylaki Jaksiéh családnak óse Illés, mint az
Esztergami várban 6 cs. kir. felsége lovas és gyalog rendű egyik £5-
kapitánya, Bécsben 1717-ki april 22*én kelt czimeres levélben neme-
sittetett meg IIL Károly által, moly ozimeres levél Esztei^mm megyé-
nek 1718-ki april. 2-án tartott közgyülédén hirdettetett ki; és jelenleg
egyik ntódánál Jaksich Urosnál , hajdú -böszörményi postamesternél
firiztetik ^).

Az érdeklett czimerlevél szerint e család czimere következft, elő-
ször a paizs vizirányosan kétfelé osztatik: a febó vörös udvarnak jobb
oldalán egy rovátkos tetejű vár látszik , mellette egy pánczélos vitéz,
jobbjában zászlót tartva. A paizs alsó része függólegesen kétfelé osz-
lik, a jobboldali kék udvarban zöldes sziklán magas bástyafal és annak
tetejéból egy arany egy fejű sas emelkedik ki ; a baloldali kék mezőben
három ágyu-golyó és egy kard látható. A paizsfölötti sisak koronájá-
ból pánczélos férfiú emelkedik ki, jobbjában kivont kardot, a baljában
vörös zászlót tartva. Poszladék jobbról arany -kék, balról arany-vörös.

Jaltcs család. Jalics Kristóf 1795-ben t. Ferencz király-
tól nyerte czimeres nemes-levelét.

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály arany udva-
rában zöld téren természetes szinü oroszlán áll, zöld koszorút tartva ;
a 2- és 3-ik osztály kék udvarában sűrű felhfik közül a félhold látszik
kibontakozni. A paizsfölötti sisak koronájából vörös mezű, sárga öves,
prémkalpagos magyar vitéz emelkedik ki . jobbjában ezüst buzogányt
emelve fel. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék •).

Jámbor család. Szabolcs vármegye nemes családai sorában
áll F é n y e s Geographiája szerint.

*) Pethfi Gergely M. krőn. 85. 1. Lásd Fábián Arad várm.

') Báró Graffenried-Burgenstein családtörténeti adatgyűjteménye szerint

■) Adami Scuta GentU. tom. IV. r. . u Ponalí>

Digitized by VjOOv Le

Jémboríiy. — Jancsé. 295

J&mborffy caal&d. (E16bb VohImanO Jámborffy eiöbb
Vohlman Ferencz 1801-ben I. Ferencz király által emeltetett
czimerleveles nemességre.

Czimére öt részre osztott hadi paizs ; az ötödik osztály a paizs
aljáról gúla gyanánt nyúlik fel , és ennek kék udvarában hármas zöld
dombon arany oroszlán áll, első jobb lábában rózsát tartva. A paizs 1.
és 4-ik osztályának vörös udvarában egészen pánozélba öltözött, sisa-
kos vitéz áll, jobbjában kivont kardot, a balban paizsot tartva. A 2. és
3-ik osztály arany udvarába balról felhőből egy kék mezű férfikar nyú-
lik be iró tollat tartva. A paizsfölötti sisak koronájából jobbra ezüst-
vörös, balra fekete-arany strucztoU lengedez, és ezek között a paizs béli
pánczélos vitéz nyúlik fel. Foszladék ezüst-vörös, balról arany kék 0-

Jáinborszky család. A Jámborszky család 1751-ben M.-
Terézia király asszonytól nyert czimeres nemeslevelet.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , melynek alsó vörös
udvarában hármas zöld domb középsőjéből ezüst grif emelkedik ki,
jobbjában kivont kardot tartva ; a felső kék udvarban három arany-
csillag ragyog , felül egy, alább kettő. A paizsfölötti sisak koronájából
két kiterjesztett fekete sasszárny között egy aranykereszt nyúlik fel.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ').

A család Szepes vármegyében lakozik.

J&ii család. Birtokos Gömör, Nógrád és Pest megyében. Ira-
tik neve J á a n - nak is. Közűlök

1740-ben él Ján László, kinek neje sóvári Soós Klára.

1760. táján Ján G-yörgynek neje szántói Szabó Zsuzsanna.

Janaky család. Valószinúleg kihalt család. Janaky M i-
h á 1 y és általa fiai Miklós és János; nemkülönben testvére Ja-
naky György és ennek fiai György, János, István és Mik-
lós III. Ferdinánd királytól Pozsonyban 1649-ki april. 5-én kelt czi-
meres nemeslevelet nyertek, mely Trencsin vármegyében hirdette-
tett ki »).

Saneiió család. (Esztelneki, gidófalvi , és kisnyujtódi.) Há-
roraszéki őd székely család, kik közúlJancsó Pál 1631-ben élt ^).
Jancsó István Kemény Jánosnak egyik vitéz hadnagya volt ^).

1) Adami Scuta Gentil. iom. IV.

*) Ugyanott.

*) Az eredeti armalis Zala vármegye levéltárában van.

*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 205.

») Ugyanott DigitizedbyGoOglC

Mé Jancsovtes, — Janiesáry.

A család elönevét Háromszék három külön helységéről irta, való-
színűleg ágazatok szerint.

Az esztelnekí ágazat, melyből esztelneki Jancsó Ferenc z
1761- 177()-ben Szepes megye alispánja volt '), Szepes vármegyébe
származott , hol most is éL Az utóbbi időkben esztelneki Jancsó Ká«
roly a kir. kúriánál kiadó 1844-ben.

A gidófalvi ágazatból gidófalvi idősb Jancsó Mihály 1646-ban
^ Sepsi székben assessor ^).

A nyujtódi ágazat nagy részben Kezdi* Vásárhelyen tartja laká-
sát. Ott 1794-ben András, Péter, József valóságos, János,
F e r e n c z számfeletti városi tanácsnokok. Ugyanott 1845-ben Jancsó
Áron is tanácsnok. — Másik Jancsó Áron léczfalvi ref. pap.

Nyujtódi Jancsó István 1794-ben a Fiscale Archívum re-
gestransa.

Kis-nyujtódi Jancsó Domokos 1815-ben Csikszékben ügyvéd.

Jancsó János 1815-ben Hunyad vármegye levéltámoka.

A legutóbbi időkből említhetők Jancsó Pala magyar színészet
egyik úttörője.

Jancsó Imre az erdélyi udvari kanczellária nyugalm. titkára.
György és Józsefa kincstárnál fogalmazók 1848-ban. — L a j o s
kir. közügy igazgatósági lajstromozó. Mihály főkormányszéki ügy-
véd. János és József kezdi-vásárhelyi városi hivatalnokok ; Má-
tyás maksai ref. lelkész. József kolosvári városi hivatalnok jelenleg
is. Józsefa nagy -enyedi, Lajosa kolosvári ref. tanodában tanárok.

Jancsók vannak Krássó vármegyében is, hol Jancsó Antal fő-
szolgabíró volt , és Szerem megyétől nyert nemesi bizonyítványát
Krassó megyében 1790-kí octob. 20-an hírdetteté ki. Utódai azon me-
gyében is élnek, és állami szolgálatban vannak.

Janc(M>vl€A család. Gömör megye nemes családaínak egyike.

Jant csal&d. Jani Pál 1681-ben magyarországi honfíusitást
nyert ').

Janlca&ry család. (Dragomírestí.) Görögországból a múlt
század utolsó tizedében származott be. Birtokos Komárom és Krassó
megyében, sőt Temesben is , és most Fejér megyében Duna-Pentelén.
Alapitója JanícsáryMíklós,a magyarországi hajózásnak és gab-

0 Wagner Car. Analecta SoepuBÜ III. p. 249.
*) Kállay Székely nemz. 252.
») 1681-ki 82. lörv. ez.

Digitized by

Google

Janiesáry,

t97

nakereskedésnek különösen az örökös tartományokkal és külfölddel e
század elején, egyik legkitűnőbb és vállalkozóbb pályatörője volt. Nagy
kiterjedésű s az ország négy folyamát hasitó számos hajóival tovább
félszázadnál folytatott gabnakereskedése, több, hazai érdekű vállalko*
zásai és ezekben tanúsított valódi kereskedelmi szelleme , szilárd be-
csületessége, fáradhatlan tevékenysége és kereskedési széles ismerete
és tapasztaltsága által neve a kereskedő világban egyiránt ismertté és
tiszteltté lón. A ki e század elején a még alig pólyájában sinyló honi
hajózás és gabnakereskedés kínos állását és alárendeltségét, országos
folyamaink és partjainak szabályozatlan, ugy szólván primitiv állapotát,
szóval azon tenger akadályokat és mostoha körülményeket ismerte vagy
ismeri , melyekkel kereskedőinknek és vizi jármüveinknek közdeniök
kellett, csak is az fogja érdeme szerint méltányolni tudni azon mun-
kásságot és kitűrést, melyet Janicsáry 'M i k 1 ó s egész életén át bebi-
zonyított

Erdemei legfelsőbb helyen is elismertetvén, 1836-ik évben kras-
sómegyei Dragomirest kincstári helységet s vele az országos ne-
mességet „d rag órai resti" melléknévvel nyerte királyi adomány-
képpen. Meghalt 1850-ben. Számos figyermekei közül lg náoz atyja
temesvári telepén folytatja a termény nagykereskedést, többi fiai nagy-
részben mezei gazdászattal foglalkoznak, és következők :

János.

Döme h. ügy V. 1847-
ben a posonyi országgyű-
lésen Komárom városa kö-
vete.

M í h á 1 y cs. kir. lovas-
százados.

Sándor.

Szilárd.

Czimerűk : fenálló hadi
paizs, melynek égszinkck
udvarában alúl hármas zöld
domb emelkedik fel , és a
középsőn máglya lángjai
között nyitott csőrrel, ki-
oltott nyelvvel , és szétter-

Digitized by

Google

M8 Janikovieh. — Jánky.

jesztett szárnyakkal ezüst phönix madár látszik. A paizs jobboldali
szögletében hatszegü aranycsillag ragyog. A paízsfolöttí sisak koroná-
jából két strucztoU leng, a jobboldali vörös , a baloldali kék , és ezek
között ismét a leirt csillag látható. Poszladék jobbról iirany-kék, balról
ezüst-vörös. Mint ezt följebb a metszvény is ábrázolja.

Jantkovlcli család. Nógrádmegyei nemes család. Leg-
utóbbi nemzedéke igy áll :

Janikovieh Gáspár.

I ^ -: ' : 1

AniaL István Benjámin. Alajos

érseki hatvani

tized- beszedó. prépost

1842. 1859.

Czimerök vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső osztályban
két szőlőtőke áll ; az alsó osztályban egy rózsa virít. A paizsfölötti si-
sak koronájából szintén szőlőtőke emelkedik ki. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Janka család. (Bulcsi.) Közülök Janka Laj os erdélyi udv.
kanczelláriai ügyvivő 1848-ban, birtokos Doboka vármegyében. L.
Jánki család.

Jankafy család, (ösi f .) Doboka vármegyének ^yik ki-
halt ős családa. Eősi Jankafy S i m o n és szintén egy másik S í m o d^
nemkülönben általok Jankafy Lőrincz és János 1479-ben Mátyás
királytól, — mivel régi kiváltság-leveleik elvesztek, — uj czimeres le-
vél által erősíttetnek meg nemességükben. Bírtak Doboka megyében
Szász-uj Oss helységben 0* 1511-ben élt eőssi Jankafy Máté.
1570. táján Jankafy Orsolya bikali Vitéz Gábornak neje; és ez idő-
ben a Jankafy férS-ág az oklevelekből már eltűnik.

Jánky család. Jánki András, Tamás és Márton
1718-ban ül. Karoly királytól kapták czimeres nemes levelüket ^).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös magyar
ruhás, sárga csizmás, prémkalpagos, kék öves magyar hadi férCu, jobb-
jában érczbuzogányt tartva, balját oldalán függő fekete hüvelyű kard-
jára téve. A paizsfölötti sisak koronáján vörös mezű kar nyugszik, ki-
vont kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Magyarországban Szabolcs vármegyében él J á n k í család.

") Hodor Doboka várm. 109. és 750. L

»J Collcct. Herald. Nro 610. oigitized by GoOgk

Jánky. - Jankó. SM

Erdélyben él bulcsi Jánki nevű család , mely Alsó-Fejér és
Hunyad megyében birtokos. Ebbfil Jánki F e r e n c z hunj^megyei
törvényszéki ülnök 1836-ban. Jánki Antal 18d6-ban maros-njvári só-
házi ellenfir, utóbb (1848) só-pénztámok M.-Portuson. János 1848-
ban só-hivatali irnok. M.-Solymoson.

Allitólag a Jánky család egy a bulcsi Janka csíaiáddal ^).
LásdJánkacs.

Jánky család. (Jánki f .) Szatraár vármegye egyik 6s csa-
láda, mely azon megyei Janka helységet birta 1374. s 1383*b-n Jánki
László, Miklósnak fia birta nevezett helységet. Jánky László 1 387 -
ben zenebonáskodván Temesvár táján , Gara nádor által szétveretett,
s jószága elfoglaltatván , Gara Miklósnak adatott, ki azt a váradi káp-
talannak valIá be. 1405-ben a váradi káptalan Darahy Jánosnak és
Tamásnak zálogitá el , de Janky Lukács váradi püspök visszafog-
lalta, mert 6 ártatlan volt László bátyja támadásában, s a maga ré-
szét e miatt el nem vesztheté. Ezután á Jánky név Janka helység
történetéből letűnik ').

Jankó család. Borsod, Gömör és Pozsony megyében van ily
nevű nemes család. Ez utóbbiban Jankó Mihály 1837-ben ffijegyzó,
1846-ban els6 alispán, 1843-ban országgyűlési követ volt.

Jankó család. Erdélyben — ugy látszik — több Jankó csa-
lád volt, vagy legalább többféle ágazat. így

Jankó István zaláni nemes (nobilis de Zalán) 1586 ban a Kál-
nokiakkal perel Egyedmezeje iránt ').

Zágoni Jankó Boldizsár orbai székbiró 1629-ben ^), ki ekkor
jószágaira fejedelmi egyezést vitt *).

Maxai Jankó Mihály Kezdi szék birá]a 1630 ban <<).

Zágoni Jankó Boldizsárt 1690 .táján Tökölyi Imre híve Mi-
kes Pál kegyetlenül kapujára akasztatta. Hasonlóan megfogatá Jankó
Tamást is, és összevagdaltatá ; ugyanekkor Jaukó Péter futással
menekült meg ; de Mikes mindenüket felprédáltatá, és ingóságait a Tö-

') Török Ant. szerint a család állitása nyomán.

*) Szirmay Szatmár várm. IL 213.

•) KálUy Székely nemz. 252.

•) ugyanott

*) Ugyanott 116. I.

•) Ugyanott 262. I. n.....K,GoOgle

Digitized by'

Jankoviek.

kölyi t&borában árvisrelték el ^). Ezeket miat f6bb nemeseket em-
líti Cserei.

JankoTicIl család. (Daruvári gróf és nemes.) Lakhelye a
birtokai KOrös, Pozsega és Veröcze vármegyében, iiegutóbbi ismert tör«
zsük JankovichBonaventura 1722-beD III. Károly királytól
czimeres nemeslevelet kapott ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren , egylábon álló daru,
egyik fölemelt lábában kavicsot tartva. A paizsfólötti sisak koronáján
szintén olyan daru áll. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Bonaventurának egyik utóda volt Jankovich Antal, ki 1728-
ban született Pécsett, ki Chiolnich akkori diákóvári püspök pártfogása
mellett szép tehetsegeit kinuVelvén , közpályára lépett , és 1754 ben
Verőcze vármegye ügyészi hivatalát nyerte el. 1756-ban Pozsega vár-
megye jegyzóje és 1758-ban ezen megye alispánja lett. •) 1767-ben a
a horvátországi helytartóság áUitatván fel, éhez táblabíró és taná-
csossá neveztetett ; és az ájtatos alapítványok kezelése, valamint a sla-
voniai selyem tenyésztés ügye is reá bizatott. 1770*ben Chiolnich Jó«
zsef a fóispáni hivatalról az 6 kedveért lemondván , Jankovich Antal
Pozsega vármegye fóispáni helyettesévé neveztetett ki. Hivatalosko-
dásában szerzett érdemei mindinkább szaporodván, már 1772-ki octob.
28-án grófi rangra emeltetett , és ugyan ekkor nemesi czimere is meg-
bóvittetett, mint alább a leirásból láthatjuk. 1775-ki január 30-án pe-
dig Pozsega vármegye föíspánsága is reá szállíttatott. 1777-ben a gö-
rög-nemegyesült vallásuaknak zsinatára királyi biztosul volt küldve,
hol eme vallásuaknak részére történt rendezésnél, valamint az 1781 -ki
april 5-ki zsinaton is, hol szintén kir. biztos volt , és hol metropolita
választatott, helyes és eszélyes eljárása által a kormány teljes megelé-
gedését érdemié ki , és ezért 1781-ki dec. 7-én valóságos belsÓ titkos
tanácsosi rangra emeltetett. Pozsega megye mutatja szorgalmának
nyomait, hol ennek a környéken elszórt kunyhóit összefűzte, és falusi
rendre szoktatá. A vármegyét több jeles épületekkel szépité, s benne
jó országutakat csináltatott. Daruvárott templomot épittetett, és nem
messze Daruvártól üveggyárat. Lipnikon és Daruvárott pedig a hasz-
nos fürdőket alapitá. — 1782-ben a hétszemélyes kir. legfelsőbb tör-

0 Cserey Mih. Históriája 210. 1.
»j Collect. Herald Nro 344.

') Ugylátazik 1760-baii 6 azon Jankovioh Antal, ki egyszersmind R6-
rö. virmegy .lúptoj* volt. ^ oigitized by GoOgk

Jaükovteh. 301

vényszék ülnökévé neveztetett. A következe 1783ik évben a görög-
nemegyesülteknek zsinatán , hol az aradi és bácsi püspökök választat-
tak, ismét kir. biztosként működött. Alig végzé e foglalatosságát, már
1784-ben ismét a temesi bánságban ily működésben kellett résztven-
nie, hogy a Niczky által elkezdett szabályozást folytassa, s végrehajtsa.
De nehezebb tiszt várt reá a Hóra és Kloszka oláh zendülök lecsillapí-
tására kiküldetése által , hová mellé Papilla tábornok adatott. De ö e
nehéz tisztet is bevégzé, és a zendülést lecsendesité , bár a sok munka
egészségét támadá meg , melybÖl felgyógjrulván , 1785-ben kir. kincs*
tári elnökké, és egyszersmind a sz. István rend középkeresztessévé ne-
veztetett ; mivel pedig a vármegyéknél bizonyos változások történtek
és a Pozsega megyei föispánság másnak adatott , Szerem megyei föis-
pánságát nyerte még. Azonban jutalmait mind ezekben még nem érte
el, mert 1787- ben a kir. hétszemélyes tábla elnökévé és kir. fiStárnok-
mesterré neveztetett. O volt első , ki a hétszemélyes tábla elsÖ elnöke
lehetett, mely fényes méltóságát halálig megtartá, mely 1789-ki aug.
19-én köszönt be. Hűlt tetemei Budáról csepregi jószágába vitettek és
temettettek el 0- Neje nemeskéri Kis Katalin volt, kitol egyetlen fiók
hét éves korában elhalván, számos jószágait Jankovich János test-
vérére, ki a Nádasdy huszárezredben kapitány, utóbb (1770-ben') Po-
zsega vármegyei alispán volt, — és ennek utódaira hagyta.

Jánosnak utódai daruvári Jankovich Izidor , kir. tanácsos, ki
magát ,d e S t r a X e m a n^s irá 1829-ben.

A legújabb időkben László 1844-ben verőczemegyei alispán,
1848-ban ugyanott főispán.

Gyula 184&>ban Pozsega vármegye főispánja, a forradalom
után Pozsega vármegye cs. kir. főnöke, ki 1857-ben megnyeré , hogy
néhai nagybátyja Antalnak 1772-ki sept. 12-én adott grófi rang reá s
utódaira is ruháztassék ^). Neje gr. Montbell Alojzia

A család grófi czimere négyfelé osztott paizs. egy közép paizs-
zsal , melynek kék udvarában a leirt neme^ czimer : a kavicsot tartó
daru áll. A paizs első ezüst udvarában zöld téren egy vadember áll,
fején 8 ágyékán zöld koszorúval , balkezében aranykék zászlót tartva.
A második o^tály zöld udvarában két hullámzó folyam felett egy
aranycsillag ragyog. A harmadik osztály kék mezejében egy vörös fe-

') Lásd életrajzát Kölesy Vincze Károly és Melczer Jakab : Nemzeti Plu-
tarkns II. köt. 263-259.

«) Miigyarsaj tó 1967-ki 97. szám. (Apríl. 29. ^.^.,^^^,^^ GoOglc

amb

Jankovlcli.

delíi vár emelkedik magas toronjnyal és kapuval. A 4-ik osztály vörös
udvarában arany oroszlán áll , elsö lábaival egy aranyoszlopot tartva,
mely alatt egy ezüst félliold látszik. A palzsot grófi korona fedi , és
azon három koronás sisak áll ; ezekbfil a jobboldaliból a leirt vadember
zászlóval ; a baloldaliból a paizsbeli oroszlán az aranyoszloppal emelke-
dik ki ; a középsfin a kavicsot tartó daru áll. Foszladék a jobboldali si-
sak körűi ezüst-vörös, a közepsS körűi ezüst-kék, a baloldali körűi
arany-zöld. A paizs telamonjai két arany grif , a jobboldali aranysze-
gélyű vörös zászlót Magyarország czimerével , a baloldali aranysze-
gélyű kék zászlón Slavonia czimerét tartja ').

Ugy látszj^ , — még e család sarjadékai közé tartoznak Jankó-
vich György 1787-ben Verőcze vármegye alispánja. Jankovich
Mátyás a Szerémségen tartományi biztos 1770 ben, és tán 6 1787-
ben a pécsi papnövelde ügyésze.

Jankowtcli család. (Jeszenlczei ) E család is Horvátor-
szágból vette eredetét, honnan a török háborgások alatt Trencsin vár-
megyébe költözött. Ott találjuk a XVII. szazad végén Jankovich
Miklós és András testvéreket.

Jankovich Miklós és általa érdcktáriai 16S6-ban I. Leopold
királytól nyertek czimeres nemeslevelet ').

Czimerük — mint itt a
metszvény ábrázolja , — fen-
álló hadi paizs , melynek ég-
színkék udvarában zöld téren
hátulsó lábain álló, kettós-
farkú oroszlán nyitott torok-
kal, és kioltott nyelvvel szem-
lélhető, elsö jobb lábával egy
zöld borostyán - koszorút , a
a bal lábával zöld pálma-galy-
lyat tartva. A paizsfölötti si-
sak koronáján egy piros lábú
fehér galamb áll, piros csőré-
ben zöld galyat tartva ; szár-
nyai szétterjesztvék. Foszla-
dék jobbról ezüst- vörös , bal-
ról arany kék.

«) Adami Scuta Gcntil. tom. IV.
*) Colleoi Herald. Nro 809.

Digitized by

Google

JaBkovicli. 808

A esaládÍA következőleg sarjadzott le :

I. tábla.
Jankovícli N.

r__ ^ ; ,

Miklós András

1686. (Énem Mária)

(Rajczy Zsuzsa) i rf — "l »

j ■ A . ■ , I Jozset

Iáid 11 iábla. szfil. 1706.

(Krotunszka lengyel

grófnő)

Antal Szaniszló
SZÜL 1763 1 1847.

franozia báró

(Falconet Mária

Lucia.

I ; 1

Anzelm,
t 1830. kora
24. évében.

IMielÖtt a leszármazási táblázatot tovább folytatnók meg kell Is-
mertetnünk András ágazatát, mely Francziaföldre származva ki, ott
igen szép emelkedést nyert. Ugyanis Andrásnak József nevű fía, ki
barsmegyei Szklenó helységben 1706-ki febr. 22-én született, mint is-
kolás gyermek Lengyelországba vitetett , és .ott szembetűnő külseje
mellett szép tehetség is födöztetvén fel benne , Lescinszky Szaniszló
lengyel királynak bemutattatott, ki is őt kitaníttatván, idővel tanácsát
és szolgálatját is használta , és hűségében s tapasztalásában annyira
megnyugodott, hogy őt kincstári ellenőrré nevezé , s többször legfőbb
bizalmával is megtisztelé. 1736-ban Francziaországba szállítandó em-
bereivel s jószágainak nagy részével terhelt hajóját gondviselésére
bizta. Nőül a lengyelországi kis pecsét titkárának s braclai (Kis-Len-
gyelországban vajdaság) Crotunszka nevű tárnokmester leányát, (Sza-
niszló király közel rokonát) vette el ; és folyvást nevezett királynak ol-
dala mellett , mint annak megbízottja , Francziaország (lotharingi tar-
tománybeli Luneville városában lakott 1736-ban Francziaországban
meghonosittatott, és ez ország jövedelmeiről számoló kamarának vég-
zése szerint a régi nemesség sorába fölvétetett. Meghalt 1768-ban.
Nevezett lengyelnőtől fia

Antal Szaniszló (Péter Ferrerius) Lunevilleben született
1763-ki jul. 7-én. A jogi tanulmányok bevégzése után mint tiszt lépett
a Trucbsess nevű gyalogezredbe, és ott néhány évig szolgált. — 1786-
ban azemélj^en megjelent Magyarországban és jul. 14-én Bars vár- ^t^

DigitizGG 'rS

804 JankoTieh.

megyétől kétségtelen nemességéről bizonyítványt vett ki. — 1789-ben
a közönséges rendek összehívásakor a lunnevíUei nemesség tisztvá-
lasztó gyűlésében részt vett, és a jul. 14-kí történtek után a nemesség
az állandó biztossághoz tulajdon képviselőjévé választá. A polgári tör-
vényszékek felállításakor azok tagjává választatott , és midőn a város
Őt bizonyos kedvezmények kieszközlése végett a ministeriumhoz kül-
dené, azt sikerrel végezte ; s hazatérvén a nemzetőrség kormányzója
lett. Midőn Lunevilleben a Royal AUemand, és Pérche katonai ezredek
között zendülés támada, ő azt szerencsésen lecsillapitá. 1792-ben Paris
vidékén tartózkodván , megtudá , hogy XVL Lajos a könnyen sejthető
förgeteg elhárítása végett pénzt szándékozik kölcsön felvenni, ő tizen-
ötezer frankot vitt a királynak , és e veszélyes időszakban minden hi-
vatalról lemondván a napához , Falconet asszonyhoz , az ezen nevű hí-
res szobrász menyéhez fordulva, a válságos idők alatt csendes magány-
ban élt 1808-ban a közönséges megyebeli tanácsba meghivatott, mely-
nek ötször volt elnöke, és mint ilyen 1814 és 1815 ben XVIII. Lajos
királyhoz küldetett a meurthei birtokosokra rótt rendkívüli adó eltör-
lésének eszközlése végett , a mire a királyt reá is bírta ; az orosz czár-
tól pedig kinyerte , hogy a Lotharingiára rótt négy millió Ötszáz ezer
frank adónak egy harmada elengedtetett ; továbbá megvolt hatalmazva,
hogy a szövetséges seregek kívánságának teljesítésére a rendes és
rendkívüli pénztárakból elegendő pénzt vehessen ki. Ezen utolsó idő-
szakban Bouthillier marquis távollétében a Meurthe megyei igazgató
hivatalt viselte. Majd az uj kamara követévé választatott a megye ál-
tal, és e tisztet 1830 ig dicsőséggel vitte. A Chateau-salins városi
választó gyűlésnek négyszer volt elnöke. 1817-ben báróvá ne-
veztetett,és e rang diszjeleivel felékesittetett a bordeauxi ber-
ezeg keresztelése ünnepén , melyre, valamint X. Károly koronázására
is kivolt küldve. Mindég fizetés nélkül szolgált, s soha sem vállalt fize-
téses hivatalt. 0 volt az, ki a kamarában azon javaslatot terjeszté elé,
hogy a követség ideje alatt hivatalt vállaló megyei követek uj válasz-
tás alá vétessenek. X. Károly király nyilt levele által megengedé neki,
hogy Anzelm Szaniszló egyetlen egy fiának javára , ki a törvények
doctora , és a Meurthe megyében a farkasok kiirtására ügyelő hivatal
hadnagya , (Lieutenant de Ix)uveteríe) volt, — első szülöttségi örökö-
dést (majorátust) alapithasson (Morímont stb.) javaiban , de nagyre-
ményű fia kora 24. évében hivatali buzgóságának áldozata lett ; mert
farkasvadászatra cselédeivel együtt kimenvén, véletlenül elsült puská'^
jának golyója térdét áKaljárta, melynek folytán 1830-ks jan. 22«én

JanlMTteh.

megbftlt — A n t ftl Szaniszló 1832-ki év njnráo magyarországi atya-
fiainak látogatására jővén , nejével Falconet Mária Luiza asszonynyal
együtt , és több hetekig itt mutatását a magyar nemzeti múzeumnak
ajándékozott több rendbeli oklevelek és emlékpénzek által kivánta örö-
kösiteni 0* ^ látogatásának lett azon eredménye is , hogy francziaor*
szági birtokainak örökösévé hasonnevű rokonát óhajtván tenni, e végre
Jankovich Vinczénk Vineze nevű fiát választá ; ki ki is költöz-
vén, s ott Antal Szaniszlónak 1647-ben történt halála után annak ja-
vaiban és bárói rangjában örököse lön.
És most térjünk a II. táblázatra.

II. tábla.

I. Miklós, ki ai L táblán,
1686.
(Rajczy Zsuzsa)

I. Ferenoz. II. Miklós Gábor,

septemvir 1760. f

(Szunyogli Zsuzsa)

Lásd Uh tábl

György
(Mikalóczy
(Zsófia)

Julianna
(Závody Mik.)

Ldid F. tábl.

Ferencz.

I. János

András
t

Imre
(Pongráez
Róza)

II. János

tl837.

(Tersztyanszky

Franciska)

Mihály László Apollónia

kecskeméti f 1854. (Harmos

pléb. és prép. Nógrád v. Gábor

sz. 1804. 1 1855. iörvsa. eln. cs. k. kapit.)
(Kovács Laura)

Ilona.

Béla.

Sándor.

Anna
(Kovács
Zsigm.)

Victoria

(Tonisics

Istv.)

Franciska
t

Rozália
(Li tassy
Bálint).

Imre
(Vajda N.)

Imre.

A II. táblán I. Miklósnak gyermekei I. F e r e n c z, 11. M i k 1 ó s,
és György által itt ismét három külön ágra oszlott a család, m{g
mtiit a III. táblán látszik II. Miklósnak három íia szintén három külön
ágat terjesztett le.

I. Fereneznek ágazatán II. János Nógrád vármegyében Forgách
grófoknál uradalmi igazgató, s megyei táblabiró volt Lakott Varsány-

^ Lásd mindkeiió életrajzát KOzhasinu Esmeretek tára VI. k. 499-500. IgljC

JankoTfdi.

ban, meghalt I837-k] febr. T-én kora 67. évében. Fiai: Mihály sok
ideig turai plébános, majd 1855-ben kecskeméti plébános és prépost,
de csak hamar cholerában meghalt.

László Nógrád megyénél esküdt, alszolgabiró , I842-tí(l fószol-
gabiró, 1848 ban a császári kormány által kinevezett alispán, a forra-
dalmiak által elfogva, utóbb 1850-tÓl megyei törvényszéki elnök. Neje
kovásznai Kovács Laura meghalt 1854. aprilben; László pedig I854-kí
decemberben. Afaradtak gyermekeik Ilona és Béla.

in. tábla.

II. Miklós

1741. 1760.

septemvir

(Sznnyogh Zsuzsa)

I. László
1756.
Nógrád V.
f fisz. bíró
(Szentiványí 1.)

III Miklós.

1787.

kir. táb. üln.

jászkun kapit.

(Beniczky Angelika)

József
(b. Ponffráoz
MagdoUia)

L. IV. tábla.

ÍV. Miklós

régiség* tudós

■ gytíjtó

(Rudnyácszky

Antónia)

József
kir. tan.
Fejér v. Antal

aíisp.

1829.

Krisztina Erzse Anna

(Tajnay (Kapnváry (Berse-

Ignáoz)

Apollónia
(Boroakay
viozy Miklós)
Jeromos)

y. Miklós

b. Rudnyánszky

Flóra)

egy leány.

Lórinoz
(b.LaffBrt
Vinoentia)

Gyula

(Huszár

Ilona)

Miklós. Béla. Antónia. Tinka.

János

Mária

Konstaaczia

Terézia

insurg. ezredes

(Muslay

(Tahy Antal)

(Mocsáry

(Skerlecz

Antal

Pál.)

Antónia)

fóisp.

' Antal

Nógrád V. alisp.

kir. tanácsos

t 18Ö5.

(b. Véosev
Eleonóra)

István Miklós Róza Antónia

b. Barkóczy (Gyürkv (Rárolvi (Luby

Rozália). (Alexanar.) János) József)

(Draskóczy
László)

Erzie

(Ötlik)

Ilona
(Baláa.)

A III. táblán II. Miklós 1741-ben aranysarkantyús vitéz, 1760-
ban hétszemélyes táblai ülnök, nfiül birta jeszeniczei Szunyogh Zsu-

Google

zsannát, ettAl három fia három külön ágat alkotott

® ..gitized by

Jaidf^vieh.

•07

L László Nógrád megyében 1756-bftn íSszolgabíró volt. Nejé-
tfii Szentiványi leánytól egyetlen fia János a franczia háborúk alatt
insurrectionalis ezrede& Skerlecz Antóniától fia Antal gazdag birtokos
Nógrád megyében. 1832-t£l másod, 18d6-tól 1839-ig pedig els6 alis-
pán, azután cs. kir. tanácsos , és Gömör vármegye föispáni helyettese.
1821-ben n6ül vette báró Vécsey Eleonórát Meghalt 1856-ki decemb.
22 én, kora 64. évében. Gyermekei a táblázaton láthatók.

IIL Miklós 1787-ben kir. táblai ülnök, jászkun kapitány volt.
Nejétói Beniczky Angelikától több leánya között egyik fia József
kir. tanácsos és Fejér megye alispánja volt 1829-ben. Másik fia IV.
Miklós hires régiségbuvár s gyűjtő voli (Sz. 1773. f 1846.) Régi-
ségeit és ritkaságait a nemzeti múzeum számára az ország vévé meg ^).
Nejétói Rudnyánszky Antóniától két fia V. Miklós, kinek egy leá-
nya van ,ésL6rincz terjeszti ágazatát.

József (IL Miklósnak fia) báró Pongrácz Magdolnát vette
DÓül. Utódai a IV. táblán láthatók, ésazudvardi ágat képezik.

IV. t á b 1 a.

József, tí a 111. táblán.
(b. Pongrácz Magdolna)

János,
t

Ignácz.

Xavér.

István
(Henozi
Jozefa)

Bora

(Fogarassy

Ji)zsef)

Jozefa
(1. Simonyl
2. Ordódy.)

Laios
(Szabad-
hegyi
Johanna)

Sándor.

János.

István
(Sághy
Panlina)

Béla. Aladár.

Ceoilia
(llalassy
Edvard)

Magdolna

FranoLska

(b. Heller

Mórloz)

Jozefa

(Tallián

Károly)

V. tábla.

György yki a ÍL táblán.
(Mikalóczy Zsófia)

Antal.

Mátjrás

(nándon Bene

Consfantina)

Vincze

(Molnár Zsófia

Galábqpson lak )

Mária
(Petykó István)

Vincze
Francziaországban

Ufó
(Vanlchier Ludov.

Marqnise)
I ^

Szaniszló. Mária.

Györpr

jászkun tokapii

(kov. Kovács Hona)

Aurél. György. Ilona.

0 L. Hormayr, Mednyánszky Taschenbuch 1821. év. 329-366. Tudoi
gyftítem. 1817, IX. köt 3. 1. - és 1830. VH. köt. 3. VIII. k. 3. 11.

20*

JanlmVleli.

Az V. tábla élén I. György , I. Miklósnak fia áll. Györgynek
fiai Mátyás nándori Bene Constanoziát vévén n6ül , kapa nógrád-
megyei galabócsi stb. részbírtokait, melyet jelenleg fia V i n c z e, eUbb
táblai ügyvéd , utóbb 1850. után (egy ideig) nógrádmegyei törvény-
széki ülnök bir. Egyik fia V i n c z e Franoziaországban báró, mint föl-
jebb emlitök András ágánál. Má<iik fia G y ö r g y jelenleg jászkun fii-
kapitány stb. Nejétől kovájíznai Kovácb Ilonától gyermekei Aurél,
György, Ilona.

JankOTicIl csalAd. (Pribéri és vuchini.) A pribéri Janko-
vieb esaládból János I787ben királyi táblai ülnök volt. - Antal
1825-ben cs. kir. kamarás, és helytartósági titkár.

Jankovtcli családi (Csalmai ) Közűlök csalmai Jankovich
M ihá ly a munkácsi ker. tartományi biztos 1787-ben.

Jankovich csal Ad. Jankovich Mihály, Grabsselich Sza-
niszlóval 1655-ben együtt kaptak I. Leopold királytól czimeres nemes-
levelet »).

Czimerük a paizs felsó középrészéből e paizs két oldaláig két
rézsútosan húzott vonal által három részre osztott paizs. A jobbol-
dali felsó vörös udvar ezüst (f ranczia) liliomot, a bal felső aranyosztály
kék liliomot mutat ; az alsó udvarban hármas halmon fehér galamb
áll, piros lábakkal , és piros osÓrében zöld gallyat tartva. A paízsfólötti
sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot villogtatva.
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék.

JankovlCft család. Jankovics Athanáz 1792-ben nyert czi-
meres nemeslevelet.

Czimere négy részre osztott paizs, az ötödik osztály a paizs alyjá-
ról ffúla alakban nyúlik fel. Az 1. osztály vörös mezejében arany bfiség
szaruja látszik, belőle gabna s gyümölcs özönlik ki. A 2-ik osztály kék
mezejében négy folyam hullámzik át. A 3-ik osztály kék mezejében fe-
hér bika ágaskodik. A 4-ik zöld mezÓben farkas látszik hátulsó lábaira
állva. A gúla alaku 5ik osztály ezüst mezejében folyam tetején úszó
vitorlás hajó szemlélhető. A paizsfólötti sisak koronáján két szemközt
kinyúló arany oroszlán horgonyt tart. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-kék »).

Jankowtcs család. Jankovics Tivadarés János 1791-
ben nemességre emeltetvén, ily czimert kaptak :

«) CoUect. Herald.

») Adami Scuta gentU. toin. IV. oigitized by GoOglc

JMkovieft. M»

A paizs vizaráoyosan kétfelé oszlik , a felső rész kék , az alsó fe-
hér, a paizs aljján hátnisó kétlábáa koronás oroszlán áll, úgyhogy a
paizs alsó fele részében kék , a felsőben fehér szint mutat ; az oroszlán
elsÓ jobb lábában kivont kardot villogtat, melylyen zöld koszorú van ;
az elsó ballábával tart három nyilat. A paizsfölötti sisak koronájából
két sasszárny között a leirt oroszlán áll, félig fehér, félig kék szinben.
A szárnyak vizirányosan kék ezüst szinüek. Foszladék mindkét oldal-
ról ezüst-kék ').

Jankovlcs család. Jankovics Mihály 1794-ben nyert czi-
roeres nemeslevelet.

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1. és 4-ik osztály vörös meze-
jében balról jobbra három rézsútos csíkolat vonul le ; a 2. és 3-ik osz-
tály kék udvarában hátulsó lábain álló oroszlán elsfi lábaival arany-
esillagot tart. A paizsfólötti sisak koronáján két elefánt-ormány között,
melyek közül a jobboldali félig vörös, félig ezüst , a másik arany-kék,
— a paizsbéli oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös,
balról arany-kék *).

Jankovtcs család. (Máskép Doctorovics.) Jankovics más-
kép Doctorovics Pál és János, fiai néhai Jankovics György po-
zsegai kereskedőnek , 1802-ben I Ferenoz királytól nyertek ozimeres
nemeslevelett.

Czimertik függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali ezüst
udvarban zöld téren vörös lepelben Aesculap áll , jobbjában zöld nö-
vényt tartva, baljával botjára támaszkodva, melyre zöld kígyó te-
kérődzik. A baloldali vörös udvarban aranyoroszlán áll, elsfi jobb lábá-
ban kivont karddal. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett
fekete sasszámj között a paizsbéli oroszlán emelkedik ki. Foszladék
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék ').

Ezekből látható, hogy hazánkban többféle Jankovich család van,
és igy előnév használata nélkül nem tudhatjuk , melyikhez tartozott
azon íQ. Jaűkovics László is, ki 1767-ben Veszprém vármegye alis-
pánja volt stb.

Jankovics Antal krassómegyei táblabíró, 1794-ki mart. 17-cd
Verőcze megyétől kiadott nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében

0 Adami Seuta gentü. iom. IV.
') Ugyanott
») Ugyanott.

Digitized by VjOOQIC

Sitf JankoVteft.

1796-ki január 5-én hirdetteté ki. Utóbb föszolgabiró voli Fiai élnek
Frassóban.

Jankovics János kapitány szinten Krassó megyében Bunya egy
részére 1811-ki jun. 19-én Bécsben kelt adomány-levelet nyert, mely
azon megyében 1812-ki jul. 20-ki közgyűlésben hirdettetett ki,

Jonóczy csol4d Zemplin vármegye czimerleveles családai*
nak sorában áll ^).

Jánoky család. (Jánoki és nagy-szuhai.) A Jánoky család
a Hunth Paznan nemből (genus) ered, és pedig azon ágazatból, mely-
nek les^rmazása a Csery család tárgyalásánál már e munka III. kOt.
151. lapján közöltetett

Ugyanis Demeter veszprémi püspök , Tamás mesternek fia,
Dersnek unokája szügyi Laco Andrásnak Miklós nevű fiától nemzett
unokája János ellen a nyolczados törvényszék elótt pert folytatott
azért , hogy ez utóbb emiitett János akkor mídón Demeter püs-
pök, és testvérének Istvánnak fiai Miklós és Tamás Jánok hely-
ségbe beiktattak, ellentmondott; a törvény Jánok helységet 1398-
ban csakugyan Demeternek és testvératyafiainak itélé oda ^).

1430ban azonban a nyolczados törvényszék Ítélete folytán emii-
tett E g y ed nek fia J á n o s , és a másik ágon Istvánnak fia Tamás
hontmegyei Thur , Cseri , Vajda , Bithus , és Jánok helységeken, és a
harmathi részbirtokon osztozván, ugylátszik Jánok egészen, vagy rész-
ben Egyed fiának Lászlónak jutott, mert ez 14ő6ban Jánoky Lász-
ló-nak nevezé magát , és igy — ugy látszik — 6 volt 6se a Jánoky
esaládnak ^).

Hogy ez eléadás érthetőbbé legyen, szükséges itt e leszármazást
közölnünk :

') Szlrmay C. Zemplin not. top. 113.

*) Az oklevél kivonata ez : „In causa Demetrii Episűopi Veszprimiensis
filii magistri Thomae filii DerS} contra Joannem filinm Nicolai filii Andreáé dieti
Láoode Zyg^ ob contradictionem siatationÍB J^ok in ooiavis mota adjadioatoriae
pro praefato Demetrio Eppo , Nioolao item Thoma, et Diers filiis fratnun snorom
totius possessionis dictae Jánok emanatae 1398/*

') „1430. Penea adjudioatorias ootavales , Divisio inter Joanuem filium
Aegidii, filii Bartholomaei filii Ders, filii Demetrii filii Comitis Honth de genere
Hontpaznan, ac Thomam filium Stephani, filii Thomae, filii alterínt Ders filii
praeccripti Comitis Honth in posflessionibus Thur, Cseri, Vajda, Bjthus et Já«
nok, ac portioné in Hanna th, ipsos iure emptitio ooncernentei.

Digitized by VjOOQIC

JankoTles.

Sii

Hunt
de genere Hunipaznan

Péter.
1266.

Btb.

Desiderios

Ders]2

-A.

Demeter
1279-80.

Gei

Tamás

István
1366.

rr^ — •

TamáB

osztozó

1430.

Demeter

veszprémi

püsp.

László
prépost
1347.

Miklós
1349.

Péter
1349.

Ders

Bertalan
de Vajda

István

"^ 1

Tamás.

E^ed

de vajda

et de Jánok

Mihály

Gergely,
literátus.

László
1442.

Gergely

Tamás
1442.

János. Mihály. László

de Jánok.
1456.

Egyednek fia László örökös beiratképen kapta Palóczi László
országbírótól 1456-ban nógrádmegyei Sz-Lórincz helységet (most
pasztát) V. László kir. megegyezésével ^).

De ezután a Jánoky-akról nincsenek adataink egész a XVI. szá-
zad végéig , a midón élt Jánoky István, kitfil a osalád leszármazása
egészen kihalásáig következőleg jöve le:

István
1569.1592.

I. Zsigmond

1572. 1593.

1610.

ktván.
1610.

Dóra.

(Szirmay

Mih.)

Zzuzsa

(Géczy

Mih.)

Kata
(Hegyi
Antal)

I. Gáspár.
1598.
(Sóory Sára)

'^l. Gáspár
1612.

Péter

169a

( Ablonczy

Frnzsina)

Mihály
1610.

m. Gáspár.

1610. 1680.

(Jákóffy

Kai|L)

') kz oklevél kivonata : „1456. Insoriptio perennalis Comitis Ladislai de ^
Palóos Jndiois Goriae Regiae snper totali possessione Ss. Lórinezi in Gottn Neo*
gradieasi habita, pro Ladislao filio Aegidii de J á n o k, eiosdemqne haeredibus
ciim oonsensnalibtis Ladislai Regis." Az eredeti a múlt század végén a b. Hellén-
baoh oialád levéltárában volt, mely család *- mint látni fogjuk — leány-ágon a
Jáaoky-ak egyik utóda volt

Digitized by VjOOQIC

M»

Mnoky.

III. Gáspár, H a* tUhU lomon.

1610. 1630.
íJikóSy Kata)

IV. Gáspár
1 1692.
(Szentiványi
Jaliaima)

Bora
(Palagyi
IstváD)

Farkas.
Hont V. alisp.
1693.
(Maríássy Rlára)

Anna- Mária

II. Zsigmond
Hont V. alisp.
Rákóczy senatora.
1 1721.
(Bartakovich

Kata)

László.

1 1740. Uján.

(Okolicsányi Anna-M.)

Anoa-Mária
(€rörg«7 János)

Julianna Zsuzsa. Anna Róza Klára Kata Sára Magdolna
(Mocsáry (1. Szent- (b. Hel- (Szent- (l. Jób (Sréter (Battik (Draveozky
László) miklóssy lenbach iványi András, György) Fer.) Gáspár
2. b. Eöt- Károly) Miki ) 2. Szent-
ves N.) iványi

Márton)

A családnak viszontagságairól keveset tudunk. A táblázat élén
álló Istvánnak javait a szepesi kamara foglalta el, miért 1569*
ben az országgyűlés az 58-ik törvényczikkelyben rendelé, hogy a ka-
mara a javakat adja vissza.

I. Zsigmond fia I. István és I. Gáspár egymást megsebesít-
vén, ennélfogva III. Gáspár és Péternek fia Mihály a csalid
ósi birtokaira mintegy bélyeg (nóta) czimen neveikre adomány oztaták,
és abba be is iktattattak, azonban az iktatáskor ellenmondás tétetvén,
az ellentmondók ellen per folyt, mit nevezettek megnyertek, mint az( a
szepesi káptalanhoz intézett 1610-ben kelt mandátum praeceptorio-ad-
judicatorium tanusitja. Ezen itélet-parancs szerint nevezett Mihály
és ni. Gáspár kis-hontmegyéi Szuha máskép Nagy Szuha, Faze-
kas Zalusán, és Vallon , gömörmegyei Harmacz, abauj megyei Ja-
nók, VajdaésBythös, és hevesmegyei B a g helységbe, melyeket
I. í s t V á n birt már, és részint I. Gáspár szerzett, — voltak ujolag
beiktatandók *),

Ebból látjuk , hogy a Jánoky család a már följebb is elészámlált
jószágok egy részét 1430ki osztályakor is birta, és azon 1430-ban élt
Jánoky Lászlótól származásuk is kétségtelenebb lesz.

*) Az eredeti az idézett Hellenbaoh levéltárban, jelenleg valóssinüleg a
osalád valamely leányági utódánál.

Digitized by VjOOQIC

3áwky.

De egyszersmind innen tudjuk meg , hogy ft család nevét adó
J ánok 0 helységet is Ábauj megyében kell keresnünk.

III. Gáspár Jákóffy leányt birván nAül, ezután a család Rahón
is birtokhoz jutott, és innen némely tagjai a rahói elAnevet is hasz-
nálták. Fia IV. G á s p á r a rahói templomot , melyet még JikóSy Fe-
rencz építtetett, beb oltoztatá 1667-ben , és a várkastélyban a falusi is-
kólától elkülönzött iskolát állitott. Meghalt 1692-ki april 24^n kora
83. évében a rahói kastélyban. Gyász-zászlóján, mely e század elején
még a rahói egyházban volt , s tán van máig is, — e szavak állottak :
„Spectabilis ac Generosus Dominus Casparus Já-
noky de eadem et Nagy-Szuha, oastell i Raho haere-
ditarius dominus, Comitatuum Honth, Neograd, Gö-
mör, Zólyom, aliorumque Assessor primarius, aeta-
tis suae anno 83. obiit in Castello Rahó 24. April.
A. D. 1692." ») — Nejétói Szentiványi Juliannától gyermekei:

Farkas, ki 1681-ben Tököly részérói dézsmálja a tarozali he-
gyeket, és maga részére is zsarol aszuborokat '). 1693-ban Hont vár-
megye alispánja volt •). Nejétől Mariássy Klárától egy leánya maradt,
kiben ága kihalt.

II. Zsigmond 1698-ban Hont vármegye alispánja^). 1704-ben
8 utóbb is mint Rákóczy hive a szövetkezett rendek senatora volt ^).
Meghalt 1721-ben. Nejétói Bartakovich Katalintól egy fia László
maradt , ki mint a leszármazási táblázat mutatja, bár Okolicsányi An-
na-Máriától nyoloz leánygyermeket nemze, mind férjhez menteket, —
fiágon mint utolsó, a Jánoky családot 1740 táján sirba vitte.

A család czimere — mint Jánoky Zsigmond pecsétéról látom —
következó: a paizs alyján nyugvó aranykoronából könyökkel kifelé
fordulva , két férfikar nyúlik fel , mindkettó egyegy rózsaágat tartva,
melylyen három-három rózsa virít.

0 A otalád Jánoky- nak irá magái, igj láttam Jánoky Zsigmond
aláiráaát 1704 ik évi b több leveleken ; és igy a helységnek is J á n o k^ volna
igaz neve ; azonban Fényesnél Geogr. Szótár II. 147. lapon az abaujmegyei
helység neve Janók, tán roszúl ékezve.

*) Bartholomaeides C. Gömör. p. 186.

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 149.

*) Lehoozky Stemmai I. 296.

*) Ugyanott.

•) Gséosy Biariuma a szécsényi gyttlésrM ^ ,

Digitized by VjOOQIC

Stt Jáiiesy.

Jknotmj család. A Jánossy nevezet már Mátyás király ko-
rában eléfordul, mid6n Jánosy Gáspár 1469-ben a csehek elleni há*
borában Viktorin cseh király fiát elfogá Madách Lászlóval, miért ado-
mányt nyerének ').

Jánosi Miklós 15ö2-ben Eger vára védelmezésében elfogat-
ván, a török által kínos halállal öletett meg ^)

Jánosy Pál 1554-ben Fülek vára kapitánya volt, és figyelmet-
lensége miatt a vár a török által egy szerecseny szolga árulása folytán
elfoglaltatván , ó ugyan Balogh várába menekült , de bujában kevés
napok múlva meghalta). '

Ezek voltak-e egymással vérséges összeköttetésben, és velök az
alább emlitendök ? azt adatok hiányában nem tudhatni.

Jánosy Fábián 1637-ben Szécsény várában lovaskapitány volt;
és 1638ban miután Terchy Mihálylyal együtt Mokcsay Katától Su-
lyok Györgynek nejétói és Vékei Máriától Nyomárkai László hitvesé-
tói nógrádmegyei Szcchcny-Kovácsi helységbeli részbirtokot megve-
vék, arra 1638-ki mart. 20-kán Pozsonyban kelt adományt nyertek, és
abba a szentbenedeki convent által azon évi april. 15-én beiktattattak;
azonban az iktatásnál Ebeczky László és Madách Gáspár és György
ellentmondtak *), de ezek ellentmondásaikat 150 birodalmi forint leté-
tele után 1639-ki Letare vasárnap utáni szombaton a nevezett convent
elótt visszahúzták ^).

Jánosy Fábián következő családfát alkotott : ^)

Fábián
lovaakafrátánr

1637.
(Lada Erzse)

Pál. Tamás. András

1688. I _,; , I r

Judit
(nógrádi

,r,«?^5/^ X ^**^^ Horváth András)

(SötérFer.) | • '

Bora Julianna Éva.

(EUhre (Kiss Fer.
Fer.) tart biztos).

0 Teleky Hunyadiak kora XI. 427.
') Istvánffy Hist. 1685-ki kiad. 225. 1.
■) Ugyanott 231. l.
*) Eredeti okmány.
*) Ugyanaz.

*) Tapolosányi Pálnak a Tarkóyak ellen a kir. Ubla el6tt B á 1 1 y a hely-
ség stb. iránt 1798-ban indított repolsionalis perb6L

Digitized by VjOOQIC

Jánosy. Slá

Fábiánnak fia P á 1 atyjának nevében is ellentmondást tett 1688-
ban az iránt, hogy Gyürky János a monostori , Boros Tamás pedig az
árokszállási pusztát elfoglalák ^).

Nevezett Kovácsiban még e században is birt J á n o s y család,
azonban £si örökségképen, vagy pedig mint más családi ivadék?— arra
adataink nincsenek. Utóbb nevezett J á n o s y az esztergami érsekség-
nél volt Ersekujvárott tiszttartó. Több leány, s egy fiu-gyermeke él. —
A kovácsi birtok jelenleg vétel utján Szentiványi Ferencz tulajdona.

E most emiitett Jánosyak czimere a patzs kék mezejében repü-
lésre készüli galamb , csArében zöld gallyat tartva ; ugyan ez alak lát-
ható a paizsfölötti sisak koronáján is.

Jánosy családbelieket mutatnak fel még a következő adatok is.

Jánosy György adomány alapján Jelsith Horváth György
s neje Dubraviczky Fruzsina birtokaiba beiktattatván , ennek ellene
mondott 1657-ben Dubraviczky György és fia Márton ').

16ő6-ban Jánosy Mihály ellent mond Balassa Bálint statua-
tiojának S a 1 g ó és ebez tartozó birtokokra nézve, melyekre az Deren-
cseny Farkas és Verbóczy Imre magszakadtán nyert adományozást ').

Jánosy Jánosnak 1650. táján neje Mocsáry Borbála volt.
Jánosi Miklós szolgabíró 1630-ban tán Veszprém megyében *).

j4nOftl csalAd. (Buzabázi.) Marosszéki székely család , hol
Jánosy Ferencz 1815-ben törvényszéki ülnök, György duUó, és
íQ. Ferencz imok 1815-ben. — György dúló 1848-ban, J ó z s e f pe-
dig kir. táblai ügyvéd M.- Vásárhelyen.

Doboka vármegyében Jánosi Ferencz, Ágnes, Róza, Sa-
mu, éslstván B.-Szolnok vármegyékben mint birtokosok fordul-
nak elé.

' Jánosi CMl&d. (Falatkái). Szintén erdélyi család , közulök
Dávid kolosmegyei köztörvényszéki ülnök.

Ezen kivül még egy csomó Jánosi család van Erdélyben, külön-
féle előnévvel ; igy

g ö r g é n y i Jánosi Antal 1815-ben Kolos vármegyei fiók-tör-
vényszéki ülnök.

*) Sz.-b«iiedeki Coavtai Protoa LL. p. 318. Nro 22.

•) Ugyanott p. 414.

*) Ugyanott Fása I. N^ro 3. anni 1656.

*) 1630-ki 3. törv. ez.

Digitized by VjOOQIC

919 Jáoosy. — JányoM.

M o 9 o n i Jánosi Or y6rgj kolosvári senator, ée kolosmonostori
requisitor 1815-beD.

Gyergjó-szentmiklósi Jáaosi Márton csikszéki mér-
nök volt

Vannak még udvarhelyi, fojfalvi el6nevüek stb.

J&nosy csalAd. Szatmár vármegyében volt hajdan birtokos.
1420-ban Börvelyen Jánosy Bálint, ki Kántor nak is neveztetett,
ellentmond a Károlyiak vám állitásának ').

1539-ben Jánosy Ádám szatmármegyeí D e r s , Hodasz, és
Kántor-Jánosi ban uj királyi adomány mellett erftsitetett meg ').

Janovtch család. Janovich János és általa G y ö r g y és
András III. Károly király által nemesittettek meg Bécsben 1722-ki
oct. 9-én kelt czimeres levélben, mely 1723-ki sept 23-án Pozsony me-
gyében hirdettetett ki ').

J4n(ek család. 1768-ban M.-Terézia király-asszonytól nyerte
czimeres levelét.

Czimere függfilegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali osztály
vörös udvarában alul hármas zöld halom emelkedik ; és az udvar bal-
oldalról jobbra rézsútosan három ezüst folyam hullámzik. A baloldali
osztály kék udvarában arany griff áll , első jobb lábában egy kinyílt
piros rózsát tartva. A paizsfólötti sisak koronáján pánczéloB kar kö-
nyököl , buzogányt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról
arany-kék •).

Jánttló család Abauj , Ung és Zemplin vármegyei nemes
család.

Jány család. Közfilök Jány Ferencz szerémi püspök 1681.
1687.ben *).

Ferdinánd J a k a b samandriai czimietes püspök I7IŐ-
1723.ban •).

Jányokl család* Pozsony vármegyében van Jány ok hely-
ség, tán erról vette nevét azon Jányoki János, kinek fiai András

') Szirmay Szathmár várm. II. 60.

') Ugyanott n. 82. 86. 89.

') Az eredeti armalis levél yessprém vármegye levéltárában ran.

*) Adami Souta gentíl. tom. IV.

«) 1681* és 1687.ki törvénj záradéka.

•) 1716. és 1723-ki törvény záradéka.

Digitized by VjOOQIC

Járay.^ Jármi. ^17

ésLörinczés Zaazi Miklós 1406-ban Zsigmond király által czi-
roeres levélben megnemesitettek ^),

Jkraj csal Ad. Közülök Járay János 1456-ban mint királyi
ember (homo regiiis) említtetik *).

JárdAn család. Zemplin vármegyei czimeres nemes csalá-
dok egyike *)

Jannt CMl4d. (Szolnoki és magyar-déll6i}. Eredetileg Szat-
már vármegyei Jármi helységből veszi származását Már 1329ben
birta a szatmármegyei Jármi helységet, mely tfile Jármi-telek é-
nek neveztetett •).

1401-ben Jármi Mihály Miklósnak fia rokonaival tanuvallatást
tétetett, hogy Jánosi Kántor Péter Jármi helységnek erdejét levágatta.

1414-ben is az egész helységet a Jármi család birta. Már 1429-
ben látjuk, hogy a Csaholjiak királyi adomány mellett iktattatván be,
nz 6s birtok megoszlott ^}.

1449'ben Jármy László Tyúkodon részt kap kir. adományban.

1516*ban Jármi Bálás Jármi helységben egy nemes udvar-
helyre uj királyi adományt szerez.

1 55 l-ben Jármi Barnabás részét annak magvaszakadtán Apát-
falvy András nyerte királyi adományban •).

A család jelenleg több ágakra oszolva, Bihar , Marmaros , Szat-
roár vármegyékben , sót Erdélyben is él. A magyarországiak szo 1-
n oki, az erdélyi ág magyard el lói elónéwel élnek.

Czimerük közös , tudniillik a paizs vörös mezejében egy ágas-
kodó dámvad, nyakán nytllal átlóve '').

A magyarországi szólnokiJármi családnak — bár nem teljes
cs nem korunkig lehozott — családfája következő : ®)

"J Fejér : Cod. Dipl tom. X. voK 6. pag. 678.

*) Teleki Hunyadiak kora X. köt. 496. 1.

*) Szinnay C. Zemplin noi top. p. 113.

•) Szinnay Szalmár várm. II. 105.

*) Ugyanott.

•) Ugyanott.

0 Kővári szerint: Erdély nev. családai IdO. -* De Jármy Ferenoz Sza-
bolcs vármegyei egykori alispánnak rézbe metszett ezimere szerint vadkecske,
els5 lábában vaUmi virág félét tartva.

0 Wagner, Mss. tom LXX. p. 44. és Tabelláé geneal. tab. XXX. - Bos-
•ány oontra Eaterbázy per 279. lap. Ad prooessnm Kállayanoram oontra Jánnya-
nos informatío respeota Oros, Tara et Laskod ; kinyomtatva.

Digitized by

Google

818

Jármi.

L tábU.

Jármi I. Jánoi
(2Satay Anna)

András.
(Paxjr Kata)

Ld$d III. táblán.

Kata
(Rády Péter)

II. János

1650. t.

(Bánosy Bora)

HL János.
(Szilágyi Mária)

IV. Jáno^
(1. Kende E^ra.
2. IJraj Klára.)

Lásd n. táblán

Ferencz.

(Keraeosey

Bora)

György

Miklós

Imre

(Szunyoghy

Krisztina)

Ferenoz.

rr^ — '

Ferenoz

László

(Szunyoghy

Mária)

Mihály. Pál. László. József. Jusztina Julianna

(Fényes (Bay
László) László)

n. tábla.

Magdolna Zszusa Mária

(Némethy . (Décsy (Finta

János) János) Miki.)

IV. János ki of i. táblán.
(1. Kende Éva.
2. Uraj Klára)

Gábor
(Pech

£va.

Kata

Zsuzsa
(Fejér

László
(Félefl

Fejér (Félegvhézy

Zsigmond

Julianna Imre. János Dániel. László £ya. Rebeka
(GsekóMih.) (Desán N.) (Bprbély (roM Borbély

Eya) Márton).

Ez ágazatok , és ezek sarjadékai teszik a magyarországi szol-
noki Jármi családot. Ezek közül való azon Jármi János, (ugy
látszik II. Ján OS az L táblán) ki Barcsay Ákosnak Görgény várában
örizetére rendeltetett ').

József (az I. táblán) e század elején birtokos Szathmár-Pa-
raiznyán *).

Ferenoz (I. táblán) birtokos e század elején Szatmár várme-
gyei Csaszlón '). És tán ez azon Ferenoz , ki a múlt század végén Sza«
bölcs vármegye alispánja volt

>) Szalárdy Siralmas krónika 604. lap.
*) Szirmay Szatmár várm. IT. p. 104.
•) Ugyanott 212. lap.

Digitized by

Google

Umá.

m. tábla.

András, ki m L táblám.
(Paxy Kata)

András

(Bogdányi

Erzse)

Kata

(Melozer

Lajos)

György. András
f (Palngyai

(Erzse)

Miklós.

Anna
(Gúthy
Zsigm.)

Zsigmond.

Klára

CM^yen

Gábor)

Ferenoz

1699.

(Orosz

Zsófia)

László

(Sót

Mária)

András

(Ramoosaházy

Anna)

Ferenoz

(Krucsay

Julianna)

Erzse

1760.
(Tahy
Ádám)

Zsófia

(Csákánv

Tamás)

István
(Kis £ya)

László.

£ya
(Szikszay)

Erzse
(1. Szabó Zsig.
2. Arvay)

Eva
(Török N.)

Ferenoz
(GógBora)

Krisztina
(Sasóeeky)

György. Lajos.

Jármy Sára (dídos a táblákon) Kölcsey Bálint neje, e század
elején birtokos Szatmárban Cseke, Istvándi y Tisza- Kórod, és Milota
helységekben 0-

Ezenfölül birtokosak a Jármiak Kis-Madán, Penyigén *) stb.

Szolnoki Jármi Ábrahám (ninos a táblákon) 1810— 20 Sza-
bolcs vármegye fószolgabirája, és kir. udvamok.

Szolnoki Jármi Imre 1838-> 1844-ben Szabolcs vármegye alis-
pánja, és kir. tanácsos.

Az erdélyi ágazat :

Az erdélyi ág a XVl. században szakadt be , és Báthori Zsig-
mcmdtól adományul kapva Springet , Erdfialyját, ott megtelepedék.

Elóbb Sövényfalváról irák el6nevüket, majd Jármi M i k-
108(1630.) a magyar-delIAi praedieatumot kezdé használni, a
Maros mentén fekvA ily nevű birtokáról. De azért a két országbeli
család 8 rokonságot fentartá.

0 Szirmay Szatmár várm. U. 238. 240. 258. 2G0.
*) Ugyanott 92. 282.

Digitized by

Google

iimá.

Az erdélyi Jármi család^ágazat köyetkezó leszármazási táblázat-
tal bir, melyljen több nemzedékei át a magyarországi ág is ktfzölve
van 0) o^í í^^ szintén közölve lesz , hogy a genealog láthassa : miben
különbözik az, az általam közlött három (I. II. IIL) táblázaton állótól.

IV. tábla.

I. András
1506.

I. Mihály
Erdélybe megy.

János
Magyarorsz. marad.

II. András
1603.

II. Mihály

Miklós

1603-1630.

tábornok.

(Petr. Horváth Anna)

János.

János

László.

János.

Miklós
1657.

Ferenoz
váradi alkapii

tl661.

(vízaknai

Nagy Judit)

András

■ ,- ^- ■■

Miklós.

Ferenoz
András.

György Ferenoz. János

István. László

János. Pál. Zsigm.

Erzse

(gr. Keresz*

tesM.)

Anna

b. Radák

Imre)

Miklós
(Kún Zsuzsa)

Ferenoz
küktillói
fóispán.

Kata

(Balog

Bold)

Miklós Ferenoz. László.

Mihály

(Gálfalvi

Eme)

I "" 1

Miklós
(Váró Judit)

Zsuzsa
(Súky Istv.)

György
(Borsai Eva)

-^ 1

György
(Bán Erzse)

Dániel. Györ^

t (1. Rosnyai Mária
2. Harsányi Bora)

Judit

(Szent-

iváuyi

György)

Anna
(Szent
királyi
JózseO

Karolina

(Dózsa

Dániel)

Dániel

tl853.

Kükülló

V. szbiró

(Szentkirályi

Véri).

Róza Sándor
(Forisné) (nőtlen)

E táblázat élén tehát L Andrásnak fia János ^y volna azon
I. Jánossal) kinek neje Zatay Anna, s kiknek utódait némi kültob*
seggel a három elsA táblázaton láthatjuk.

<) Kóvári Erdély nev. osaládai. 129. 1.

Digitized by

Google

Jaross. Ml

Az erdélybe szakadt I. Mihály nak fia II. A n d r á s , és uno-
kája Miklós 1603-ban a karánsebesi menekültek között emlí-
tetnek 0-

Miklósnak fia Ferencz a család legtevékenyebb tagja volt.
I635-ki jul. 2-án nagyváradi alkapitány lett; 1636-ban Lengyelor-
szágba küldetett. 1639-ki oct. 27-én kelt útlevelénél fogva, oda ismét
követ; 1646-ban ujolag ily minőségben működött, hol a török ellen a
lengyelekkel szövetséget köt ^}. Mint a hozzá irt levelek cziméböl lát-
hatni, egyszersmind a részekbeni hajdúk tábornoka. Rákóczy I. és II.
Györgytől több adományozásokat nyert, mint B.-Beseny6ben, hol a Jár-
miak most laknak, Déllőn, Csá vason stb. Szalárdi szerint ^) , Jó törvény-
értő és mezőre is (értsd ; h a dr a) egy jó alkalmatos és kemény ember s
a Regécz váriak meghódoltatásával nevezetes levén ; ki is ugy fogott
vala tisztéhez, hogy ha élhet vala , a tiszti szerint való sok dolgokban
hasznos reformatiokat, igazításokat teszen vala a (váradi) várnak és köz-
jónak nagy hasznával, és mindenek Ítéleti szerint haszontalan tisztvise-
lőnek s csak magahaszna keresőnek nem fog vala találtatni. De csak
hamarüdőn való beállása után , súlyos betegségbe esvén, die 4-ta febr.
anni 1651. Ugyan Váradon meghalván •), Kolosvárra késértetvén be,
ugyan ott is temettetett vala a piaczi nagy templomban.^

Testvére Miklós II. Rákóczi mellett Lengyelországban esett
el 1657-ben.

A legutóbbi nemzedék közül Dániel, KüküUő vármegye szol-
gabirája, 1863-ki octob. 8-án halt el magtalanul. Testvére S á n d o r
nőtlen , s így — Kővári szerint — az erdélyi ág alkalmasint be lesz
rekesztve.

JaroftS család. (Nemes-miticzi). Mint előneve mutatja, trea-
csinmegyei család. Közűlök Jaros V i n c z e , sz. Egyedről neve-
zett simighi apátur , esztergami kanonok és komáromi főesperes volt.

«) Wolf. Bethlen Hist. V. p. 461.

«) Kővári id. h. 130. l. ki szerint ez oklevelek többekkel együtt Dózsa
Dániel birtdcában vannak.

*) Szalárdi János Siralmas krónika 253. 1.

*) Kővári szerint eFerencz mint a családfán irja 1647—49 közt él, de
ez tévedés, mert SzalárdySiralraas krónika 253. 1. haUrozottan irja,
hogy magyar-dellői Jármi Ferencz, ki váradiaikapitány volt, 1651-ben febr.
4 kén halt meg.

Digi^idby Google

3t^3 Járossy. - Jászay.

Meghalt 1859-ben. Egyik unokaöcscse Jarosa M ó r i c z birtokos ko-
máronunegyei Csehi helységben. Neje Lipovniczky Nepomuczena.

j4rosfty család. Sopron vármegyei nemes családnak iratik
Fényes E. Geographiájában.

Többnyire kamarai hivatalt viseltek Járossy Károly kam. mér-
nök, másik Károly sóházi tiszt. 1844 ben stb.

Jászay család. Abauj, Ssabolcs és előbb Zemplin vármegyei
nemes család. Nemes Jászay 0 Tamás deák, és általa Koza máskép
Chorba ZsóGa, és fiai Gergely, Tamás, Páléslstván,és leá-
nya Zsuzf^anna, továbbá nagybátyja Jazay Leonard, — mint el6bb is
nemesek , Rudolf királytól Pozsony várában 1587-ki dec. 2-án kelt
czimeres nemeslevelet nyertek , mely Szepes megyében 1588-ki april.
13-án hirdettetett ki.

Czimerük következő: a paizs baloldali felsŐ szögletéből a jobb-
oldali alsó szögletig egy vonal által kétfelé oszlik, a felső osztály kék,
az alsó vörös mezőt mutat; a paizs alyjáról egy hegyes sziklán vad-
kecske ágaskodik, elsŐ lábaival egy — a paizs aljáról fölemelkedő zöl-
dellő sziklába kapaszkodva. A paizsfölötti sisak koronájából a leirt vad-
kecske (capra sylvestris) nŐl ki. Foszladék jobbról arany- kék, balról
ezüs-vörös.

A Jászay család Zemplin megyében a Géressy család kihalásá-
val G é r e s nagyobb részét birta ^).

Jászay István tarczali biró volt, kit Spankau tábornok mivel le-
velének elküldésével elkésett, karóba akará húzatni, de a városiak tiz
hordó aszuborral megmentek *).

Jászay Miklós 1685-ben Zemplin vármegye szolgabirája
volt ^).

Jászay Éva után 1708-ban Golup helységben a Bodó nemesek
örököltek ®).

Egyik ágazatnak töredék családfája következő :

') Az armalisban így áll: „nobilis Thomas Literátus de
J a z o w."

*) Kaprinai Mbs. B. tom. XXIX. p. 255.
■) Szirmay C. Zemplin. noi top. 291.
*) Ugyanott 146.
*) Ugyanott not. híst. 265.

•) Ugyanott not. top. 231.

Digitized by

Google

Jászberényi .— Jásztrábszky. 32$

Jászay Miklós
(Pogány Hedvig)

Péter Imre

Bora Judit

(Petri Zsigni.) i^KempeJen
János)

László

István. Mária. Bora. László.

Imre Bora Julianna Klára

(Baranyay (Munkácsy (Botka

Miklós) Ignácz) István)

I — — ^ — - — . . 1

Imre. Klára. Bora. Z«uzsa. Erzse. Anna. László. Miklós. Ferencz. András. József

Abauj V.
utiigazg.
(Thúróczy
Kata)

'~Pál
sz. 1809.
t 1852.
történetíró.

Főleg említést érdemel e családból Pál, Józsefnek abaujmegyei
főúti igazgatónak 6a. Szül. Szántón 1809-ki febr. 19-én A m. udv.
kanczellariánál fogalmazó, utóbb titkár, kinek történeti irodalmunk so-
kat köszönhet, és még többet, ha 18ő2-ben dec 29-én kora halál el
nem ragadja '). Több jeles értekezésein kívül önálló munkái : A ma-
gyar nemzet napjai a mohácsi véaz után Pest. 1846.
és M. nemzet napjai a legrégibb időtől az arany bulláig. Kiadta Toldy
Ferencz. Pest 1856.

Jászay Antal 1844-ben a helytartóságnál volt fogalmazó.

Jászberényi csal Ad. Zemplín vármegye czimerleveles ne-
mes családaínak egyike ').

Jasztcr család. Bereg és Szabolcs vármegye nemessége so-
rában említetik Fényes E. Geographíájában.

Jásztrábszky család. (Részegei). Szatmár vármegye ne-
mes családa. Jásztrábszky János 1720-ban iktattatott be ki r. ado-
mány mellett ^) szatmármegyei egész Részege puszta birtokába,
és maradékai újra benépesítek azt. E helységtől veszi a család
előnevét.

') Lásd életrajzát Jászay : A magyar nemzet napjai az arany bulláig.
Pest 1855. Cl. munka előtt

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113.
'} Szirmay Szatmár várm. II. 28.

Digi^iíby Google

8M Jászl. — JászTitz.

Nevezett Jásztrabszky János 1724-ben adó rovó, 1734-ben pe-
dig Szatmár vérmegye alispánja volt '). Fia István 1770-ben ma-
gyar testőr. Utódai közül e század elején Jásztrúbszky Antal, L a-
jos,és Perencz birták az egész helységet '). Ezek közül Lajos
következő családfát alkotott :

Lajos

1807.

(t.-8zántói Becsky

Rozália)

I 1

Ignácz Pál Mária

(Kállay Mária) (Szentmarjay (Szuhányi

Judit) László)

Mária. Kálmán. Aurél.

Jászt család. (Kutnárí, báró f). E családot Jászi Pál 1730
— 1760. magyar kir. kamarai tanácsos alapitá, ki 1749-ben báróságot
nyert ^), kutnári előnévvel , de családát be is fejezé , nem maradván
utódai.

Bárósági czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon
ágaskodó, kettős farkú oroszlán , első lábaival koronát tartva. A paizs
fölött bárói korona nyugszik , és azon sisak , melynek koronájából két
fekete sasszárny között ismét a paizsbeli oroszlán női ki. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *)

Jkn\líx család. Jászvitz F erén ez 1736-ban nemesitte-
tett meg M. Terézia király-asszony által.

Czimere a paizs kék udvarában jobbról balra hárantosan levo-
nuló szelemen, a baloldali felső szögletben arany nap, a jobboldali alsó
szögletben ezüst félhold, és fölötte aranycsillag ragyog. A paízsfölötti
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny lebeg, a jobbolda-
lin az arany nap, a baloldalin az ezüst félhold , és a két szárny között
az aranycsillag fénylik, Foszladék jobbról ezüstkék, balról aranykék ^)

A család tagjai többnyire kormányszéki hivatalokat viseltek.

Jászvitz János Ferencz 1760-ban a m. kir. udvari kanczel-
lariánál titkár és kir. tanácsos.

Jászvitz^ L aj os ugyanott 1760 - 1770-ben irnok, 1787-ben laj-
stromozói segéd.

0 Szirmay Szatmár várm. I. köt. 130. 137.

«) Ugyanott II. köt. 27.

•) Lehoczky Stemmai I. 168.

^) Adami Scuia gentil. tom. ÍV.

*) Ugyanott. oigitized by Google

JaTorek. ^ Jedlieska. SM

Jászvitz Antal 1770 — 1787-ben szepesi kanonok.

Jászvitz József 1787 -ben a kanczellariánál titkár és kír.
tanácsos.

Ja vorek család. Javorek Bal ás 1642'ki febr. 8-án Bécs-
ben kelt czimeres levélben III. Ferdinánd király által emeltetetett ne-
mességre 0-

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen ülő vitéz,
vörös ruhában , fekete föveggel, oldalán kardja függ ; baljával a kan-
tárt, jobbjában pedig levágott véres törökfejet tart. A paizsfölötti si-
sak koronájából a paizsbelíbez hasonló vitéz nól ki. Foszladék jobbról
vörös-fehér, balról kék-sárga

J&vorka család. Nyitramegyei nemes család. Közűlök Já-
vorka János Nyitravármegyétől l837-ki mart. 10-én nyert nemesi
bizonyítványt. Nejétől Annától fia Alajos (szül. Dejthén 1851-ki
máj. 9-én) berezeg Koháry Coburgnál kasznár Rappon ; midőn nemes-
ségét 1838-ki január 12-én Nógrád megyében is kihirdetteté *). Je-
lenleg gazdatiszt Sz.-Antalban. Családfája ez :

János

Nyítra megyében

(Anna)

' ^. •

Alajos

szül. 1801.

r— '^ 1

Matild Sándor. stb.
(férjnél).

Javorazky család. A múlt században élt. Közűlök Javorszky
György, kinek rézmetszvényü ezimer-nyomatán „Georgius Ja-
vorszky nobilis ungarus" körirat áll. Czimere a paizs udvarában kct-
tösfarku ágaskodó oroszlán , elsó jobb lábában kivont kardot, a balban
levágott törökfejet tart. A paizsfölötti terebélyes élÓfán egy madár ül,
csőrében zöld gallyat tartva ^).

Jeditcska család Jedlicska György 1791-ben nyerte
czimeres nemeslevelét *).

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1- és 4-ik osztály ezüst meze-
jében bajuszos emberfej látható válláig ; a 2- és 3-ik osztály kék meze-
jében arany gúla emelkedik fel , melynek alján a zöld téren fekete ma-

0 Ipolyi Arnold közlése szerint.

') Megyei Jegyzőkönyv.

') „Scuta gentilitia Hungarica* czimti gyújt.

*) Adanii Souta geutil tora. IV.

Digitized by

Google

3^6 Jékey.

dár áll ; fölötte kétfelűl a kék szinben aranygolyók láthatók A paizs-
fölöttí sfsak koronáján két keresztbe tett arany markolatú kard, és ezek
között két aranygolyó szemlélhető. Foszladék jobbról ezüst-vörös, bal-
ról arany-kék.

Tán e családból volt Jedlicska Antal nagyváradi kanonok e
század elején.

A Jedlicska család Fejérmegyében is található, hol Jedlicska
Lajos 1840 — 1847-ben a bicskei járásban alszolgabiró volt.

Jékey család. (Búlyi és Porcsalraai.) Szabolcs vármegyei
eredetű birtokos nemes család. Nevezett megyében van J é k e hely-
sége, honnan irta elönevét jékei Jékey Zsigmond 1 730-ban Szatmár
megye alispánja '). Azonban leggyakrabban még is előnevüket a sza-
bolcsmegyei B ú 1 y helységről irák , s irja jelenleg is magyarországi
ágazat, mig az Erdélybe szakadtak szatmármegyei Porcsalmáról
veszik előnevüket.

Szabolcs megyéből a család íŐleg Szatmár megyébe szakadt át.
Itten már

1659-ben Jékey Peren ez egész Géberjén helységet kir. ado-
mányban nyerte *). És e helységet azóta is egészen a család birja. E
század elején búlyi Jékey Imre (1804-től Szatmár vármegye főjegy-
zője) volt birtokosa ^).

1729-ben Jékey Sándor szatmármegyei ököritó, Porcs-
alma és Czégény helységben nyert részbirtokot kir. adományban.
(Porcsalmán Jekey Máriával Radich Zsigmond nejével •). E
Sándor 1732 — 1738-ban ott azon megye szolgabirája volt *). —
Ugyancsak

1 729-ben Jékey László pedig Gyügye és Danyád szat-
mármegyei helységekben nyert királyi adományban birtokrészt •).

Jékey Péternek DessewíTy Erzsébettől fia Gábor; ennek
leánya Rozália Pecz Mihályné.

Egy másik családfa a szatmármegyei ágazatot ') igy mutatja :

*; Szirmay Szatmár várna. II. 130.

«) Ugyanott II. 229.

») Ugyanott II. 128. l. 137.

*) Ugyanott II. 122. 124. 226.

*) Ugyanott 1. 134.

•) Ugyanott II. 217. 223. n ]

') Luby Károly ur 0zive8 közlése szerint. Digitized by VjOOglC

Jekelfalassy.

3S7

István
(gr. Béldy
Mária)

Menyhért
(Szilágyi
Júlia)

Ignácz
(Buday
Mária)

Gyula.

István.

Búiyi Jékey István
(Aibarter N.)

Mária

(Fráter

László)

Imre

1804.

Szatmár v. főjegyző

(1. Schuler tábornok

leánya : Teréz.

2. Eördögh N.)

György
(nőtlen)

Ferencz
(Szerdahelyi
Erzse)

Móricz

(üray

Klára)

Erzse
(Ih)svay
Gáspár)

Júlia
(Apagyi
Barna)

Kálmán Teréz Nina Klementina

(Lónyay (Ilos^ay
Erzse) Lörincz)

Zsigmond. Ilona

gyermekei
vannak.

Az erdélyi ág, — mely Porcsalmai elfinevet használ, Belső-
Szolnok vármegye birtokosai közé tartozik ; és már a XVI. századbaa
Erdélybe volt Jékey Bálás, kinek nejétől fricsi Fekete Kata fia Pé-
ter vala 1640-ben.

A most élő nemzedék Sándortól szakad le következőleg : 0

Sándor

1730.

(ikl. Toldalaghy Mária)

I — T^' 1

2bigmond
(Székely Zsuzsa)

Ágnes
1778.
(Kovács Józs.)

Zsigmond

1767-1818.

(Torma Jozefa)

Sándor f
(Palatkay

Eszter).

Ferencz
százados
t 1844.

László
t 1807.

Lajos
(nőtlen)

Zsuzsa.

Ágnes Sándor Kata ,

(Rácz százados (Kászony

György) (Tagliabo János)
Marietta)

Albert. Lajos.

A most élők közül Sándor, bu3zár százados , volt erdélyi fő-
kormányzó Schvarzenberg berezeg segéd tiszte.

Jekelfalussy család. (Jekelfalusi és margitfal vai.) Szepes
vármegyének régi nemes családa. Ismert törzse Hekkul, gölnicz-

') Kővári Erdély nev. családai 130,

Digitized by

Google

St8 Jekelfalnssy,

bányai polgár , ki IV. László királytól 1284-ben a Kojsó (az oklevél
szerint tlieutonice Cochensife) pataktól a Jászótól Szepesbe
vezető régi útig terjedő erdőséget nyerte adományban ')• E H e k k u l
alapi tá a Gölniczbányától északra egy órányira fekvő Jekelfalva
helységet, mely jelenleg is a család birtokában van, s mely valószinű-
leg némi hangváltozással Hekkul- (vagy Hekkel-től) nyerte a Je-
kelfalva nevezetet.

Mint az alább következőkből gyaníthatjuk, a családi levéltár
még eléggé messze felterjedő okmányok által nyújthatna adatokat régi
története és viszontagságai ismertetéséhez , minek hiányában azonban
csak a már kinyomott adatokra szoritkozhatom , és teljes családfáját
sem közölhetem.

1382-ben Lajos király Jekelfalussy Domokosnak fiát Mik-
lóst és Jakab nak fiát Lőrinczet pártfogásába vévén, parancsolja
Szepes vármegyének , hogy ezeket jogaikban oltalmazzák fSleg Jekel-
falussy Máté fiától Pétertől, ki nekik sok kárt okozott ').

1385-ben a följebbi oltalmazó királyi parancsot Erzébet királynő
intézi Szepes vármegyéhez *).

1392-ben Zsigmond király Jekelfalussy Domokos fiának M i k-
ó s n a k és L Ő r i n c z n e k, (ki itt roszúl szintén Domokos fiául iratik)
bizouyitvanyt ád, hogy a török elleni hadjáratban részt vettek, és őket
hazabocsátá *}.

1398-ban Bebek Detre nádor Jekelfalussy Domokos fia Miklós
és Jakab fia L ő r i n c z részére prorogatoriát ád ki Somosi Elek el-
lenében *3.

A család egy ága Zemplin vármegyében is birtokos e század ele-
jén , nevezetesen egyik Jekelfalussy báró Vécsey leányt vévén nőül,
1805 ben mint egész Nagy-Domasa és Kelese birtokosa említtetik ^).

Jekelfalussy J ó z s e f cs. kir. tanácsos és kamarás — mint a ger-
sei Pethő család egyik utóda a sztropkói urodalom négyhatod részében
birtokos. Szirmay szerint igen tudományszerető és a franczia háború alatt

*) Wagner Analeota Scepusii I. p. 442. - Lehoctky Stemmat. 11. 194. —
Fényes Geogr. Szótár. II. 164.

>) Fejér, Cod. Dipl. toin. IX. vol. V. p Ö92.

•) Ugyanott tom. X. vol 1. p. 211.

*) Ugyanott tom. X. vol. II. pag. 48.

*) Ugyanott tom. X. vol. II. p. 617. — hol a családnév (valószín öleg téves
olvasás miatt) de Jakfalva közöltetik.

■) Szirmay C- Zemplin not. top. 34Ö. 346. ^^

Digitized by VjOOQIC

Jelercslcs. — Jelenik. 9t9

mintegy húsz ezer forint adót segedelemképen az államnak 0- A tör-
vénykönyv szerint 1808-ban húsz ezer frtot adott a Ludovicea katonai
nö veidére ; és 1827.ben 8333 frt 20 krt a nemzeti múzeumra *). 1812-
ben az országos határvízsgáló bizottmány tagjául neveztetett 5). 1817-
ben nőül vette gr. Csáky Annát.

A legújabb időben ismert nevet szerze a családból Jekelfalussy
Vincze, egykor rimóczi plébános, utóbb (1844. kör.) pozsonyi ka-
nonok, és a forradalmi időszakban szepesi püspök.

A család czimere a paizs udvarában hármas halmon könyöklő kar,
mely egy tövestől kitépett élőfát tart. A paizsfölötti sisak koronáján
szintén azon képlet látható.

Jelencslcs család. Jelencsics Antal 1756ban Mária-Te-
rézia királyasszonytól nyert czimeres nemeslevelet

Czimere a paizs jobbról balra rézsútosan vont szelemen által két
részre oszlik, a szelemen ezüst-kék koczkákkal van fedve. A felső osz-
tály ezüst udvarába a paizs baloldalából vörös mezú kar nyúlik be,
irótollat tartva. Az alsó osztály vörös udvarában négy aranykagyló
látszik. A paizsfölötti sisak koronájából fekete sas-szárny lebeg, és azon
rézsútosan az ezüst-kék koczkás szelemen szemlélhető. Foszladék jobb-
ról ezüst-kék, balról arany-vörös •).

Jeleiiffy család. (Csejthei f .) Csejthei Jelenffy János Leo-

nard 1745-bcn a pethőfalvi Pethő család raagszakadtán bontmegyei

Balog helységbeli részbirtokI>a és Leklincz puszta birtokába iktatta-

tik, de többek ellentmondottak ^). Cí^aládjok igy áll :

Jelenfly László
(Földváry Júlia)

1752.

N. Judit János. József.

(Wagner János) f

Jelenik család. Gömör vármegyében a múlt században vi-
rágzott. 1669-ben Jelenik András Gömör vármegye alispánja volt.
Egy külföldi értekező mint tudomány-pártolót is emliti ®).

0 Szírmay C. 2iempliü not. top. 96. 352.

«) 1808-ki 7. törv. ez. 1827.ki 35 . tftrv. ez.

») 1812-ki 4 törv. ez.

*) Adami Scuta Gentil. tom. IV.

^) Sz.-benedeki Conv. Capsa H. fása 2. Nro 11.

•) Barthoiomaeides C- Gömör. p 758. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Jellasich.

Máaik Jelenik András, (tán az előbbinek fia) 1 695 — 1697-ben
szintén ott alispán ')•

Jellasicll CAal&d (Buzini, nemes és báró.) Horvátországi csa-
lád, melynek nemesi ágazatából két rendbeli leszármazást közölhetek : ^}

Jellasich György
(Prasclióczy Ilona)

I "" 1

Ferencz

István

Dorottya

(Markovicli

Gergely).

Egy másik következő :

Jellasich György
(Gregoróczy Erzse)

Sándor

Miklós

kir. tanácsos

t 1804.

1 "^ í

István
1818.

Vincze.

E század elején élt Jellasich Ferencz cs. kir. altábornagy, és
a 62-ik számú gyalog sorezred tulajdono3a, 1809-ben magyarországi
báróságra emeltetett. Meghalt Zágrábban 1810-ben. Utódait a követ-
kező családfa mutatja :

Ferencz

altábornagy

báró 1S09.

József

szül. 1801 t 1858

liorv. hán.

gr. Stockau

2^ófía).

Antal

szül. 1807.

órnagy

(gr. Lamberg

Teréz)

György
szül. 1810.
altábornagy
(gr. Chriatalnigg
Hermina)

Ferencz-József.
éz. 1853.

Mária
sz. 1854.

György
sz. 1847.

Ilona Márk

sz. 1852. 6z. 1854

A családfán láthatók közül legfőbb szerepet játszott napjainkban
József, szüL 1801-ki oct. 16-án Péterváradon. 1819-ben kezdett ka-
tonai szolgálatot mint alhadnagy , már 1837-ben Dalmácziában kor-
mányzói segéd és őrnagy a 48-ik számú gyalog (akkor b. Gollner) ez-

*) Bariholomaeides C. Gömör. p. 759.

») Bossányi contra Esterházy per. 633. ée 664, 1

Digitized by

Google

Jellasich. 881

redben. 1842-ben mármint ezredes vezeté ezredét a bosznyákok ellen.
1 848-ban horvátországi bánná neveztetett , és egy sereg élén jött a
magyar forradalom elnyomására, mely ellen később is harczolt. A
forradalom után Horvátország hadi s polgári kormányzója lön. Szilárd
hűségeért 1854-ki april 20-án austriai birodalmi grófságra emeltetett.
Meghalt 1858-ban. 1850-ben kelt egybe gróf Stockau Zsófia császári
palota-hölgygyel, kitől gyermekei nem maradlak.

Bárói czimerük négy részre osztott paizs arany és kék ellenke-
zőleg színeit udvarokkal. Az 1. osztályban zöld téren egy rovátkos és
négy lő-réssel ellátott várfal áll, közepén régies fekete nyitott kapu-
val, melylyen arany A. betű látszik. A fal mögött a kaputól jobbra
egy templom látszik, melynek tornyához balra egy ház van ragasztva.
A kaputól balra három ház látszik egy sorban, és védfal mögött a kapu
irányában még egy vártorony nyúlik fel. (Achau) — A 2-ik osztályban
zöld téren jobbra hármas szikla emelkedik , melyek mellett balra egy
völgyben egy vár látszik két hegyes tornyával , az egyik torony mö-
gött a sziklán túl egy épület látszik ki , a másik torony a paizs bal-
oldalát érinti. (Feldkirch). A 3-ik osztályban zöld téren rézsútosan
balra egy kissé meghajlott szikla-lépcsőzet látszik, jobbra egy sziklafal
áll, mely mögött egy templom s néhány ház a lépcsözet felé húzódva
szemlélhető. (Luciensteig). A 4-ik osztályban zöld téren egy magas
rovatkos védfal áll , melylyen két oszlop között egy régi kapu van,
s rajta arany Z. fénylik ; a kapu néhány lépcsőnyi magason áll, és nyi-
tott szárnya arany. (Zürich). A közép paizsban zöld emelkedő téren
egy kivont pallos áll , hegyén egy turbános vérző törökfej, valamint a
zöldtéren is még két levágott törökfej látszik , a pallost kétfelől két
kettősfarku oroszlán fogja, egyik lábukkal a zöld térre, másikkal a föl-
dön heverő levágott törökfejekre tapodva. (Buzim). A paizson bárói
korona, és azon három koronás sisak. A középsőből kettősfarku orosz-
lán női ki, első jobblábával kivont kardot, a másikkal egy kék, arany
körzetű ország-almát tart. Foszladéka jobbról arany-kék, balról ezüst-
vörös. A jobboldali sisak koronájából egy kék magyarnad rágós, fehér
kabátos, vörös hajtókás, fekete csákós fölfegyverzett osztrák gyalogka-
tona női ki , jobb kezét esküre emelve föl , fegyverét lábához helyezve.
Foszladéka arany-kék. A baloldali sisak koronájából is olyan (de zöld
hajtókás) gyalogkatona emelkedik ki , balkezében lőfegyverét, jobbjá-
ban lándzsát tartva ^)

0 Goth-gencal. Taachenbuch der Freyh. H. 1855. 184.

^ igitized by

Google

SM Jelsltli. — Jeney.

A Jellaslch osaládból István már 1687-ben horvátországi ité-
lömester volt 0-

A nemesi ágból István, János, IgnáczésVincze 1812-
ben több ezerét adtak a Ludoviceára '}.

JelftUll család. LásdHorváth.

Jeney család. (Tisza- Jenői f). E kihalt család birt« hajdan
T i s z a- J e n ö t.

Már 1469-ben Jeney László és Péter révjogot nyertek
Jenőre ^}.

1505-ben Jeney Péternek (Petri de Jenő) fia László, nővérével
Margittal a jenéi , sárszögi , gyügeri és istvánházi birtokok iránt
szerződik.

1525-ben a gyulai Vass család Jeney László- és Lázárnak, és
Bessenyei Benedeknek javait azoknak kihalási ürügye alatt adomány-
ban fölkérik , mi végett Lászlónak özvegye , és leánya Anna sokáig
perlekedtek *). Nevezett Jeney Annát bernáthfalvi Bernáth Bernát
vette nőül , és ezzel öröklé a nevezett pusztákat , mik utóbb házasság
szerint Bernáth leány után a Földváry család jutottak.

Jene^^ család. (Boros-jenői). Közűlök borosjenői Jenney J á-
nos 1647 — 1649-ben Gömör vármegye jegyzője, és kétszer a nádor-
hoz küldöttje volt. özvegye Hubay Zsuzsanna *). Borosjenői Jeney
család Erdélyben is él. Közűlök Sámuel és István 1848-ban Ká-
rolyfejérvárott városi hivatalnokok. Másik ág birtokos M.-Váradgyán,
István alsó-fej érmegyei táblabiró , fiai Ferenc z, György stb. —

Gömör megyében jelenleg is vannak Jené y-ek.

Jeney család. (Máskép Motka). Motka máskép Jeney
Lő r in ez, Nógrády Miklóssal és Motka Tamással együtt stb. 1655-ki
máj. 19-én kelt czimeres levélben nemesittetett meg, mely kiváltság-
levél Nógrád megyében Losonczon 1656 ban febr. 14-én hirdette-
tett ki ®).

Jeneyek közül él Jeney Imre, kinek neje Rutkay Jozefa, birto-
kos Pest megyében.

*) 1687 -ki törv. ez.
') 18l2-ik 2. törv. ez.

») Gr. Teieky, Hunyadiak kora XI. k. 399.

*) L. Kövesd i Compendium prooessus fam. FÖidvArianae oontra Abbat.
Zabdrovicensem. Pesti ni 17S5,

*) Bartholomaeides C. Gömör. p. 763.
■) Protocol. C. Neograd. anni 1656.

Digitized by VjOOQIC

Jeney. — Jeszenák. 888

Jeney család. (N.-Enyed!.) Erdély csaláa, közűlök János
őrnagy és az 1792-ki és 1794-ki erdélyi országgyűlésen kir. hivatalos.
Idfisb J ó z s e f a m.- vásárhelyi ev. ref. tanoda pénztárnoka. Ifj. J ó z s e f
marosszéki aljegyző és honvédörnagy volt. Hihetőleg e családbeli azon
alsó-fejéri ág , mely Asszonynépén birtokos : József özvegye Pálfi
Róza, és János, — Elek 1849-ben Alsó-Fejérben szolgabíró , neje
Horváth Katalin 0-

Jeiilscli család. Jenisch Bernát 1790-ben H. Leopold ki-
rálytót kapott czimeres levelet.

Czimere négyfelé osztott paizs,egy közép-paizszsal. Az 1- és 4-ik
osztály ezüst udvarában kiterjesztett szárny és azon négy vizirányos
ezüst csíkolat látszik, A 2- és 3-ik osztály ezüst udvarában fekete bi-
kafej van A köiíép-paizs vízirányosan kétfelé osztva, felül arany, alul
fekete szint mutat , kí^^epén franczia liliom látható ugy, hogy annak
fele az .iranjosztályboji fekete, a fekete osztályban aranyszínű. A paizs
fölött két koronás i^isak áll; a jobboldaliból két elefánt-ormány között
liliom látszik, és mind ez, mind az elefánt-ormányok vizirányosan félig
arany, félig fekete szinűek. Foszladék jobbról arany-fekete, balról
ezüst-vörös ').

Jerney család. (Mérlaki). Ismeretessé tévé közűlök nevét
niérlaki Jerney János, szül. Dorozsmán a Jászkun kerületben
1800-ki máj. 12-én. 1821-ben ügyvédi oklevelet nyert; s Pestre tele-
pedett. 1837-ben lev-, 1838-ban rendes tagja lön a magyar akadémiá-
nak ^}. Mint történet-búvárnak számos kisscbb munkáin és értekezésein
fölül legnevezetesebb Keleti utazása a magyarok oshelyeinekkinyotnozdsa
végett. Pest 1851. 4-rét 2. köt. Meghalt 1865-ki deo. 24-én.

Jersey Bud család. Jersei Bud István, Pál és János
1311-ben nyertek I. Károlytól nemességet •).

Jeszenák család. (Király fiai, báró.) Pozsony vármegyében
Somorja mellett fekvő Királyfia helységről irja elönevét, és ott je-
lenleg is birtokos. Egy család-történ etirónk szerint a család ismert őse
Jeszeniczky Bálás 1540-ben Temes Vármegyéből szakadt Pricsdre
Nyitra megyébe *), hol a Tárdi családnak bizonyos erdő iránti perében a

*) Török Antal közlése szerint.

») Adaroi Scuta Gentil. tora. IV.

«) L. életrajzát Ujabb ismeretek tára IV. köt 529—530.

*) Budai F. Hist. Lexicor. II. 663.

^) Lehoczky Stemmat. II. 194. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Jeszenák.

Nyáryak ellen ügyét képviselvén, miután ott 6t is terhelő emberhalál
történt, Báthori Istvánhoz Erdélybe menekült ; itt hadi vitézségével
magát kitünteté , és egy párbajban egy töröknek fejét vette honnan
a család következő czimerét
nyerte. A paizs kék udvará-
ban zöld téren egy vasba öl-
tözött hadi férfiú áll, jobb ke-
zében kivont kardján egy le-
vágott, vérző, turbános török-
fejet tart; a balban pedig rgy
buzogányt. A paizsfölötti si-
sak koronájából szintén olyan
vitéz emelkedik, a leirt török-
fejet, és buzogányt tartva.
Foszladck jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös ')• Mint ezt
itt a metszvény is ábrázolja.

A családot a múlt század
elején Jeszenák I. Pál

emelé fel , ki mint nagy törvénytudó , és berezeg Eugennek, Schvar
zenbergnek, PálíFy Miklósnak meghatalmazottja, családjának szép va-
gyont is szerze. Leginkább érdemeket szerze magának az által, hogy
az 1715-, 1723- és 1729-ki országgyűléseken, hol a cs. kir. uralkodó
háznak trón-Öröködése a nő ágra is kiterjesztetett, e határozat elfoga-
dására különösen és fáradhatlanul működött '). Mely érdemeiért III.
Károly királytól nyert pozsonymegyei javaira királyi adományt; és
egyszersmind kir. tanácsos lett. Meghalt 1762-ben, kora 78. évében.
Testvére János szintén hires törvénytudó , és szerző volt, és királyi
tanácsos. Meghalt nőtlenül 1776-ban.

I. Pálnak hat gyermeke maradt: István, ki 1784-ben halt
meg ; J á n o s , ki Prónay Gábor leányát Jankát birta nőül, de gyer-
meke nem maradt, és özvegye utóbb Calisius János neje lön ; II. Pál,

*) Burgstaller Collectio Inflígnium nob. fam. H.

*) A fia által 1781-ben nyert bárósági diplomának erre vonatkozó szavai
ezek : ^^Signanter enim genitor tuut Paulus Jeszenáky qui occatione Regni Comitio-
rum^ signanUr annU 17Í5. 1723, 1729, celebratorum^ ubi de stabilienda sexus foemi-
nei Domus Nostrae Auslriacae petpeiua succeisione agebatur^ eximiamy indefessamque
navatit operámé'' L. Lehoczky id. L. 195. í^ 1

Digitized by VjOOQIC

Jes2enák.

335

kiről alább ; továbbá három leánya : egyik Gosztonyi Imréné, a másik
Szilvay Istvánná, a harmadik báró Podmaniczky Sándorné.

11. Pál 1771-ben a schleswig-hoUsteini nagyherczegségnek a
cs. kir. udvarnál követségi tanácsosa és ministere, utóbb cs. kir. taná-
csos, 1781-ben dec. 28-án II. József császár által báróságra emelte-
tett'). Gyermekei a bárói diploma szerint János, Pál, Karo-
lina, Anna, Ludovika, Julianna.

Az eddig emiitettek leszármazási kimutatása imez :
Jepzenák N.

I. PA!,
kir. tanAcflos
t 1762.

I. János

kir. tanácsos

t 1776.

(nfitlen)

István
tl784

II János

(Prónay

Janka)

II. Pál

táborn

báró 1781.

(Gosztony

Imre)

N.
(Szilvay
István)

Krisztina

(b. Podmaniczky

Sándor)

111. János.
1808.

111. Pál. Karolina. Anna. Ludovika. Julianna.

Luiza

sz. 1803.

(gr. Teleky

Samu).

IV. János.

sz. 1800.

forrad, biztos

kivég. 1849.

(gr. Forgich Luiza)

III. János 1808-ban könyveit és földabrosz gyűjteményeit a
nemzeti múzeumnak adományozá *). Az evang. egyház kerületi és is-
kolai fölügyeWséget sok évig viselte. Fia

IV. János 1800-ki január 22-én született Pozsonyban. Iskolai
bevégzése után utazást tett Olasz-, Franczia-, s Angolországokban, és
ez utóbbiban különösen IV. György király koronázásán Lg. Esterházy
kiséretében volt. Hivatal viselésre kedve nem lévén, 1822-ben az atyai
jószágok egyikét , Szeniczet Nyitrában vette át , s ott gazdálkodott,
jobbágyaival legszebb patriarchális viszonyban élve. Szorgalmas részt
vett a nyitramegyei gyűléseken, hol az ellenzékhez csatlakozott. Mint
a nyitrai evang. esperesség felügyelője, s későbben gr. Zay Károly he-
lyében az evang. egyházak s iskolák dunáninneni kerületi felügyelője,
buzgó részt vett a vallási ügyekben. „A forradalom pártja — irja rövid

*) Lehoczky id. b. 195.
«) 1808-ki7.4önr.oz,

Digitized by

Google

886 Jeszeuovszky. ^ Jeszenszky.

életírója — zászlói alatt híven helytállva találta, s szerencsétlenségére
igen is munkás szerepre hivta a különben csendes és mérséklett fér-
fit;— mint forradalmi biztos erőteljes munkásságot fejtett ki; miért
haditörvényszékileg halálra Ítéltetvén, 1849-ki octob. 15-én kivégez-
tetett" 0. Nejétől gr. Forgách AJojziától (szül. 1810.) Öt gyermeke
maradt : J á n o s cs. kir. huszár főhadnagy s ennek fitestvérei Sándor
és B é 1 a néhány év előtt elhalván , a család fiágon kihalt. Leányai :
L u i z a , Draskóczy Gyuláné és G i z e 1 1 a.

Jeszenovftzky család. Jeszenovszky Ádám, és általa
neje Benczúr Kata, és fiai György , János, Mihály előbbi pol-
gári állapotukból I. Leopold király által 1691 -ki nov. 14-én Bécsben
kelt czimeres levélben nemesi rendre emeltettek.

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán,
első bal lábát ragadozásra nyújtva ki , jobb lábával pedig kivont kar-
dot tart, melyet három csillag közt villogtat. A paizsfölötti sisak ko-
ronáján vörös mezű kar nyugszik, kardot villogtatva, melynek hegyén
levágott törökfej vérzik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös

A czimeres levél Árva megyeben 1692-ben máj. 19-én hirdet-
tetett ki.

A család némely tagjai kormányszéki hivatalokat viseltek.

Jeszenovszky Sámuel 1770-ben visegrádi kamarai ügyész volt.

György 1810.1825. a pécsváradi urodalomban ellenőr, majd
ispán, legutóbb Bozsókon.

Mihály 1810. 1820. az országos pénztárnál ellenőr.

Jeszenszky csal&d. (Nagy^jeszeni.) Hazánk egyik legré-
giebb családa, melynek első törzse Temérdek Andrása XII. szá-
zadban élt , és birta a turóczmegyei Jeszen földet. *) Fia M á g y a, (ki
Sámuel vir nobilis-nek is neveztetik), azon számos érdemeiért, me*
lyeket ő és egyik fia Mihály (comes) IV. Béla, V. István, és
IV. László király alatt tett, ez utóbbi királytól 1271-ben a jeszeni
földre örökös adomány-levelet nyert *).

M ágya-tói kezdve a család leszármazása ^) következő :

0 L. életét Ujabb ismeretek tára IV. köi 535.

^) Bel Notitia nova Hung. II. p. 133.

*) Regestrum de Thurócz. Engel, Monu menta Ungaric^. 61.

.gitizedbyCjOOgle

B87

I. tábla.

Migya

de Jeszen.

127K

Mihály (Mick)
oomes 1281.

Istváu
1281.

Márton.

János.

Skolmstika
t

István

■«>■

János

Péter

1391.

Miklós
(Divéky
Mária)

nr'^ — '

Tamás

Miklós
(Jeszenszky
Skolastioa)

Péter
1281.

ÜÍUái^

I '^ 1

János
1391.

Mihály

Tamás.

lii. Miklós

TurÓGZ V. alisp.

(1. Dolinái Bócz

Vera.
2. Uiisky Ágnes.)

László.

Erzse.

l-töi András. István. 2-tói I. György.

IV. István
1663.

I 1

L. il. tábl

Ili. István.

Turócz v.

szbiró.

(l. Govarovszky Bora.

2. Rakovszky Bora)

László

tl626.

Mohácsnál.

Péter.

Dániel

Turócz v.

alisp.

1563.

Simon Lörincz. Gáspár. Boldizsár.
Trenosin 1563. HV^^

v.jegyzft. Sxileriib. J^^'

Lörincz. Miklós. István. Ézsaiás

Lissabonban sz. 1574. sz. 1580.

halt meg. 1 162?. 1 1646.

(Hanoid Eva) Bécsben.

Tóbiás. Anna. Bora.

I '^ 1

Károly. Miksa. Kunegnnd. Ferdinánd.

Anna. Zsuzsa.

IstvánKároly
sz. 1617.

ti67a

Digiti,

i^by Google

8S8

n. tábla.

IV. litván
1563.

Bálini

II. György

1578-1686.

Turóoz V. alif p.

János. Dávid.

János.

Trenosinv.

jegyző.

Gábor.
S2.-biró r

Gáspár.

István

Gáspár.
István.

Zsigmond

Zsigmond Györ^. István. György
I hamun* f 1

czados.

György.

_ fs ,

György

1 — — '-'*- 1

Zsigmond. János. €rábor. György.

Miklós
árvái alisp.

Imre

Krisztina István

(Okolicsány pozsonyi
N.) kamarai

Ferencz
apatur

György

Ferenoz. Miklds.

Mihály

alispán.

itélömest.

1687.

Miklós
táblai üln.

Mihály
Nógrád V.

Gáspár

Antal
báró 1760
(gnNjáry

Mána).

István.

Sándor

1775.

Tolnai alisp.

(Perczel Bora)

Elek

Bars V. alisp.

1790.

(Simonyi Teréz)

György Lajos. Ignáoz. János

(Friebeiss tolnai alisp.

Judit) septemvir

1847.

t ^ ,

Ferencz. Sándor. József. Emest.

János Károly József

alezredes. Bars v. alisp. íöhadn.

kir. tan. 1834
1815.

Teréz

Miklós Elek

s. k. kam. Bars v. (Ghyczv

ómagy alisp. Józset

báró. cs. k. kam. septemvir

Sándor.

Károly

1845.

Bars V.

8z.-biró

János.

A scaládfa törzsének Mágyának, kitől a család jes2eni
M ágyának neveztetett , mig a XIV. század elejétól a nagy-jeszeni
Jeszenszky-nek Íratott, egyik fiaMihály, — mintáz I. Ferdi-

Digitized by VjOOQIC

Jeszenszky.

nand királjrnak 1563-ban kelt
czimeres adomány - levelében
iratik , C o ni e s volt , és IV.
Béla, V. István, IV. vagy
kun László király korában
ifjúságától kezdve hűséges
szolgálatokat tett, és külön-
féle hadjáratokban részt vett,
több és ezek közt halálos se-
beket kapott, nevezetesen az
Ottokár cseh király ellen vi-
vott marohfeldi csatában ha-
lálosan megsebesíttetett. Ezen
érdemekért, ugy testvéreinek
István és Péternek hú szol-
gálataikért 1281-ben is ósi je-
szeni földjükre megerösitfi a-
domány - levelet nyertek; a
mint ezen leveleit a család
139 l-ben a turóczmegyei ne-
messég birtokainak vizsgála-
takor Bebck Imre országbiró
előtt is felmutaták az' akkor
éI6 családtagok , úgymint Já-
nosnak fia P é t e r , és jeszeni
Michknek (azaz Mihálynak)
fia J á n 0 s.

Mágyának fia I. I s t-
V á n terjeszté le azon ágaza-
tot, melyet itt az I. és II. táb-
lázat tüntet fel. Itt látjuk, hogy egyik utóda III. Miklós a XVI.
század elején már Turócz vármegye alispánja volt. Ennek két neje
volt, az elsfi dolinái Bócz Verona, kitfil született fiaAndrásésIst-
ván; második neje Iliasky Ágnes szüle I. Gryörgyöt, Jánost, és
III. Istvánt.

I. Györgynek fia IV. István (kinek ágazata a II. táblán
látható), és III. Istvánnak gyermekei Dániel, Menyhért,
Simon, Lfirincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós,
és György, mindnyájan nagy-jeszeni Jeszenszky-ck, L Ferdi-

22* by Google

840 Jeszenszky.

nand királytól Insbruckban 1563-ki máj. 7-én kelt kiváltság-levélben
nyerik régi nemesség! czimerüknek megerősítését *).

A család ezen nemesi czimere, — mint följebb az els6 metszvény
is mutatja, — a paizs barna advarában hármas zöld halomról egy körösfa
(tótul : j e s z e n) emelkedik föl , ez alatt egy fekete medve áll, hátra
nézó dühös tekintettel, és kitátott torokkal, a paizs baloldalából pedig
sürú fellegből két egymásmelletti férfikar nyúlik ki, egy hosszú lán-
zsával a medve szügyébe szúrva. A paizsfölötti sisak koronájából a
paizsbelihez hasonló medve emelkedik ki, a leirt körösfát tartva. Fősz-
ladék vegyesen fekete-kék, és barna.

III. István I. Ferdinánd király korában ennek hive, és Tu-
rócz megye szolgabirája ; negyven év lefolyta alatt , föleg Koozka Pé-
ter és egyéb felkelók által , kik azon vidéken zsarnokoltak, a legna*
gyobb szenvedéseket állotta ki, s bárha fogságba is került, I. Ferdi-
nánd hűségéról el nem tántorodott , de sót azt halálig megtartotta.
Egyik fia László fiatal korában 1526-ban a mohácsi vészben lelte
halálát. Fiait följebb elészámláltuk , de ezeken fölül leányai is vol-
tak a következők: Ágnes, Dóra, Kata, Zsófia, Anna, Zsu-
zsanna és Orsolya. Fiai közül Dániel 1563-ban Turóoz várme-
gye alispánja, Simon pedig Trencsin vármegye jegyzője volt. Lő-
rinc z Szileziába szakadt , és ott a boroszlói kerületben a nagy sirda-
nigi urodalmat birtokolta ^). Nőt az Uthmann családból vett, és ettől
lettek gyermekei : 1. Lőrincz, 2. Miklós, ki iQukorában Lissa-
bonban halt meg ; 3. István, 4. Ézsaiás, ki Boroszlóban született
1580. márcz, 25-én; és Bécsben halt meg 1648. dec. 17-én, hagyván
maga után Károly-Miksát, Kunegundot, és Ferdinán-
dot. S.Tobiás. 6. Anna, 7.Borbála.

E hét gyermek közül István öröklé a sirdanigi jószágot Szü-
letett István Boroszlóban 1574. nov. 25én. Meghalt 1622. jan. 29^n.
Rumberi ns Hanoid Évától gyermekei Anna, Zsuzsannaéslst-
ván, szül, 1617-ben, meghalt 1673. mart. 1-én ^). Ezen ág kihalván,
a sziléziai birtok leányágon rokon más német családokra szállt.

Boldizsár szintén kiköltözött , és Boroszlóban szülelett nejé-
től Schiller Máriától 1566-ki dec. 27-én fia Ján os, a hires orvos; és

') Mint az előttem fekvő x>kinány hitelesített másolata mutálja.

') L. Zedler Universal Lexicon. Leipzig und Halle 1735.

*) L. Cnnrados Silles. Tagat p. 140. Schles. Tranen Reden, u. Abdankun-
gen III. p. 22. Sinapius Sohles. Cnriosit. I. 491. ll. 704. stb Bel M. Notitia nova
n.p.837.

Digitized by VjOOQIC

JesEenazky. 841

Rudolf királynak is kedvelt orvosa. Utóbb a vallási zavarok korában
mint követ is járt Magyarországban , miért visszamenet elfogatván,
1621-ben Prágában kivégeztetett 0*

III. Istvánnak többi gyermekeitől is valószinúleg sarjadzott le
ivadék , miután a család jelenleg is számos egymástól messze es6 ága-
zatokban él honunkban.

III. István testvérének Györgynek fia IV. István, ki az
lő63-ki czimer-ujitó levél egyik közös szerzője volt, szintén egy tere-
bélyes ágazatot terjeszt le, mely bárha adatainknak csekély volta miatt
nem teljes is ') , a II. táblázaton jelenleg a legjelentékenyebb család-
ágazatot mutatja fel.

IV. Istvánnak négy fia közül II. György 1578- 1586-ban
Turócz vármegye alispánja volt Ennek öt fia közül Gábor szolga-
biró volt. Istvánnak fia György harminczados. Ez ág— ugy látszik
— kihalt. Gáspár és Zsigmond szintén hagytak utódokat. Azon-
ban mostanáig lehozva csak Jánosnak, ki Trencsin vármegye jegy-
zője volt, ágazatát látjuk.

Jánosnak fia Miklós árvái alispán (1715) utóbb főbpáni he-
lyettes. Ennek Istvánfiaa pozsonyi kamaránál tanácsos.

Mihály, Jánosnak a Trencsin várm. jegyzőnek fia, Esterházy
nádornak titkára, 1687-ben itélőmester ^) , 1688-ban nógrádmegyei
Nőténcs helységre nádori adományt nyert •). Utóbb kir. táblai ülnök.
Egyik fia Mihály 1744- 1750.ben nógrádmegyei szolgabíró volt *).
Másik fia Miklós tábla-ülnök volt ; Mihálynak fia A n t a 1 gr. Nyáry
Máriát vette nőül, és báróságot nyert. De utódai nem maradtak. A báró-
sággal czimere is bővittetett. T. i. a paizs jobbról balra rézsútos vonal
által két udvarra osztatott , az alsó kék mezőben a családi régi czimer
a kőrösfa alatti medve, egy benyúló kéz által karddal fején átszúrva;
a felső vörös udvarban pedig egy magyar lovas vitéz vágtat, jobb kar-
jával kivont kardot tartva. A paizs fölött bárói korona nyugszik, s azon
két koronás sisak áll , a jobboldalin egyfejü koronás fekete sas áll ki-
terjesztett szárnyakkal ; a másik sisak koronájából medve emelkedik

0 Ide mutat az is, hogy Jeszenszky Pá It, ki az 1622-ki 36 törv.
02. szerint szolgabíró volt, a családfán nem találjuk.

*) 1687-ki törv. ez., mely szerint a Vág vizéhez biztosul neveztetik.

») Oklevél.

*) Weszprémi Biographiae mediconun C. II. p. 97. Horányi mem. Hung.
II. p. 20Ö.

*) Protoc. C. Neográd anni 1744.— Már elóbb 1699-1702. egy Jeszenszky
F e r e n c z Nógrád vármegye szolgabirája yolt.

Digitized by VjOOQIC

342

Jeszenszky,

ki, zöld gallyat tartva. Poszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vö-
rös ^), E czimert a második metszvény ábrázolja.

János nak a trencsiní szolgabírónak Ga Imre mostanáig vi-
rágzó ágazatot terjesztett le. Fiától Györgytől unokája Miklós két
fiat : Sándort és Eleket nemzé , kik által a barsi és tolnai ágazat
alakult.

Sándor a tolnai ág alapitója, 1775-ben Tolna megye alispánja,
1790" ben követe volt. Perczel Borbálától többi gyermekei közt fia

János szintén tolnai alispán, 1841-ben már kir. táblai, utóbb
pedig a hétszemélyes tábla ülnöke volt Gyermekei a táblázaton állanak.

E 1 e k a barsi ágat alapitá, és 1790-ben Bars vármegye alispánja
volt. Simonyi Teréztöl gyermekei : a) J á n o s alezredes , ft) K á r o 1 y
Bars V, alispán és kir. tanácsos 181ö-ben. Atyja három fiúnak: Sán-
dornak, Károlynak (ki 1845-ben Barsban szolgabiró volt) és Já-
nosnak, c) J ó z s e f 1834-ben hadnagy, d) Miklós cs. kir. órnagy,
kamarás , Leopold rend vitéze , s ausztriai birodalmi báró . e) E 1 e k
Bars várm. volt alispán, és cs. k. kamarás.

A közlött családfán állókon kivül — mint feljebb emiitők — a
terjedelmes családnak több ágazata is él. Egy másik fóágát képezi a
családnak a k i s-j e s z e n i ágazat , mely Paulovicz nak is nevezte-
tett, s a közös nemzetségi czimert használja.

A kis-jeszeni Jeszenszky egyik ágMihálytól ered
le, ki P a u 1 o V i c z n a k is neveztetett. Fia Miklós Turócz várme-
gyei Kostyán helységből a múlt század első felében 1740. táján nó-
grádmegyei Dengeleg helységbe költözött. Emiitett Mihálytól
kezdve ez ágazat leszármazási kimutatása imez :

Mihály

' Miklós ~^

1740.

Turóczból Nógrádba.

(Pongrácx Borbála)

Sáuclor

katona

1753. 1773.

Ibtván

hadnagy

1753

Dániel György

gazdatiszt Rudnón Nyitrában

17.53.

1763.

.fános

lak. Bakón.
1841.

József-Kálmán.

Sándor

Békes-Csabán

jegyző
« ^

Sándor

lak. Csabán

1841.

István
lak. Apoatagou

Pál ~'
Pest V. Egyházán
jegyző 1841.

') CoUect. Insignium nob. fam. Hung.

Károly.

Digitized by

Google

JesMvIcli. atS

MiklósDftk fiaSándora Beleznai lovasezredben irmester, I s t*
V á n a Bethlen gyalogezredben hadnagy, Dániel gazdatiszt b. Pod*
maniczky Jánosnál, és G y 0 r g y , ki Rudnán Nyitra megyében lakott,
1753-ban sept* 25-én Turócz megyétől kétségtelen nemességükről bi-
zonyítványt vettek ki, mely bizony itványt 1773-ki dea 13-án Nógrád
megyében is kihirdettetek*

Daniéinak fiai János, Sándor, ki Békés megyébe költözött,
és Csabán községjegyzA volt, és István, ki pestmegyei Apostagra
tette lakását

Jánosnak fia Károly Nógrádban Bakón lakott, Sándornak fia
Sándor csabai lakos , és Istvánnak fia Pál Egyháza községjegyzA
saját és fiaik részére Nógrád megyétől 1841-ben ojolag nemesi bizo-
nyítványt vettek ki.

Ezen ágazathoz tartozik a következő leszármazás is, és valószí-
nűleg Miklósnak fia volt azon Mihály, kitol ezen oldal-ág lesarjad-
zott e képen :

Mihály
I -'^— 1

Sámnel
lak. Losonczon

Sámuel Dániel Júlia stb.

Losonczon iigyyéd

polg. raeaier. B.-Gyarmaton
-th— ■

18Ö5. (Tóth Vilma)

Sándor. Margit

AJeszenszky esalád kivan terjedve turóczmegyei ósfészkén
kívül Baranya , Bars , Hont , Pest , Taróoz, Szatmár stb. vármegyében
is. Ez utóbbi megyében e század elején Iklód, Mátészalka hely*
helységében birtokos volt Jeszenszky János ^).

Jeszovlcli család* Jeszovích Pál, László és János
1756-kí júliusban M.-Terézia király- asszony által nemességre emel-
tettek »).

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsó aranyudvar-
ban egyfejfi fekete sas szétterjesztett szárnyakkal látható ; fején arany
korona , s csóré s lábai is narancsszínű sárgák. Az alsó osztály vörös
udvarában egy fekete gúla emelkedik egész a paizs lelerészéíg, s e gú-
lában aranyliliom ragyog , a gúla két oldalán ötleveles fehér rózsa vi-

0 Szirmay Szatmár várm. IL 86. 113.
*) Golleot Herald. Nro 136.

Digitized by

Google

3M Jettf m. ^ JeJMrnlezky.

rít. A paissfblötti 8Í6Bk koronájából a paizsbeli fekete sas emelkedik ki.
Foszladek jobbról arany-fekete, balról ezüit-vörös.

Jettlm esnlád. Jetiim József 1800-ban I. Perencz király-
tól kapta czimeres nemes levelét 0-

Czimere négy részre osztott paizs , egy közép-paizszsal. Az 1* és
4-ik osztály vörös udvarában zöld téren fehér grííF áll ; ebó lábait ra-
gadozásra nyújtva ki. A 2- és 3-ik osztály iuggfilegesen két részre osz-
lik, a 2-ban a jobboldali kék udvarban egy négyszögű piramis , a bal-
oldaliban arany udvarban koronás bagoly szemközt nézve, kiterjesztett
szárnyakkal, az alsó test rész nélkül látható ; -- a 3-ikban jobb oldalon
van a bagoly, bal oldalon a négyszögű kávékból álló gúla. A kösép-
paizs ezüst udvarában zöld sárkányon egy vörös talárba öltözött férfiú
áll, nyakában kék fátyollal s fején koronával , jobb kezében zöld nö-
vényt tartva. A paizsfölötti sisak koronájából fehér grif emelkedik ki,
jobbjában kivont kardot, a balban zöld gallyat tartva. Foszladék jobb-
ról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Jezerniczky cuialád. (Jezerniczei). Turócz megye egyik
legrégiebb nemes családa. Nevét azon megyei Jezernícze helységtől
vette, melynek a család jelenleg is birtokában van.

Czimere a paizs kék udvarában egy ágaskodó vadkecske nyakán
nyíllal átlőve ; ugyan ezen vadkecske emelkedik ki a paizsfölötti sisak
koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család jelenleg ki van terjedve, vagy birtokos Bars, Komárom,
Nógrád, Nyitra, Pozsony, Turócz, Szabolcs és Veszprém megyékben.

Nem bírván a család nem^ékrendét , csak a következő adatokat
közölhetem.

Jezerniczky Miklós 1650*ben Zólyom megyétől nyert kétség-
telen nemességéről bizonyítványt.

Jezerniczky János 1663-ban N.-Szombatban tanult.

Nógrád megyében már az 175ő-ki nemesi lajstromban leljük
Jezerniczky Pált, kinek utódai közül Sándor 1810-ben alszolga-
biró. Tán ennek fia Mihály 1836-ban szintén alszolgabiró, az Ipoly
vizébe fulladt. E család-ág Szűgyben birtokos.

A család egy másik ágából származott Jezerniczky Laj os-Ká-
r o 1 y , ki a jezerniczei előnév mellett még B a t o n y-ról is irá magát.
Ennek családja következőleg áll :

') Adaroi Souia gentih tom. IV.

Digitized by VjOOQIC

Joandll. — JoMMvIts. 946

Jezerniozkv' Lajos K.

(gr. Be6tny Jozefa,
meghalt 1836.)

Gabriela. Jozefa. Ádám. Imre. Ida. Hermina.

Jezerniczky Károly 1790-ben a jogi választmány tagja ^).

Joanelll c^salAd. Joanelli János-Andris l6S2-ben, Joa-
nelli Silvester pedig 1681-ben országgyülésüeg honfiusittatott ').

A Joanelli nevet 1730-ban a bárók sorában találjuk az ak^
kori országos névtárban.

Joannovtte ftaeabent család. Joannovita Sacabent A n«
drás és általa rokonai N esc o, János és Arzén a göri$g*nem-
egyesült érsek, 1746 -ki sept 1 1-én Bécsben kelt czimcres' levélben M.-
Terézia király-asszony által ^emeltettek nemességre ^).

Czimerűk vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső vörös udvar-
ban kétfarku oroszlán menő helyzetben , els6 jobb lábát feltartva lát-
ható. Az alsó kék udvarban zöld téren hármas magas szikla emelkedik,
és a zöld téren egy fehér szikla hever. A paizsfölött két koronás sisak
áll, mindegyikből egy négyszegű kövekből épült ^ két lŐréssel ellátott
vártorony emelkedik ki , és a tornyokból sisakos és pánczélos két vitéz
nyúlik fel^ szemközt állva, és kivont kardot tartva. Foszladék jobbról
arany-vöröa, balról ezüst-kék *).

A nemeslevél Krassó megyében 1806-ki máj 13án hirdettetett
ki ; jelenleg azonban a család Krassó megyében nem létezik.

Joannovite család. Joannovits Pál temesvári kereskedő
1801. sept. 25-én kelt czimeres levél által nemesittetett meg; s nemes-
levele Krassó megyében 1802-ki april. 6-án hirdettetett ki *).

Czimere vizszintesen kétfelé osztott paizs, ugy hogy a paizs te-
tejét egy harmadik háromszögű fehér osztály foglalja el ^), awlyben
két kinyúló meztelen kar koronát tart. A jobboldali kék udvarban
ezüsthorgony áll , a baloldali vörös mezőben arany eb ágaskodik. A
paizsfölöttí sisak koronájából szintén ily arany eb nyúlik ki, első lá-
baival ezüsthorgonyt tartva, mely nyakába lánczra van kötve. Foszla-
dék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös ^).

0 1790-ki 67. törv. czik.

') 1662-ki fi5. és leSl-ki B2-ki törv. oz.

') Krassó várm. jegyzőlEÖnyve.

*) Adaroi Souta gentil. iom. IV.

*) Ugyanott, és Krassó megye jegyzökönyve.

*) Czimertani német műszóval : Dreyeck, oder Gabelíorm.

^ Adami Souta gentü. tom. IV.

Digitized by VjOOQIC

3M Jo^tty. — Jéhny.

E család birja Krasaó megyében D u 1 1 e o helységet 0-

Joannovits András 184ő-ben Krassó m^ye házi ffipénztárnoka.

Joannovics család van Árva megyében is Fényes E. Geogra-
phiája szerint.

Jobszty csal4d. Bereg vármegye birtokos nemes osaláda.
Közűlök Jobszty F erén ez Bereg vármegyének 1837-ben al- 1845-
ben fS'Szolgabirája volt.

Jochlch család* Jochich Máté III. Ferdinánd király által
nemesittetett meg Pozsonyban 1649-ki május SO'án kelt cziraeres ne-
meslevélben , mely azon évi július 10-én Vas vármegyének Szombat*
helyen tartott közgyűlésében hirdettetett ki ').

John család. John Henrik Komáromban orvos. 1766-ban
M.-Terézia király-asszony által emeltetett nemesi rangra •).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren daru , fölemelt egyik
lábában kavicsot , csőrében pedig zöld kígyót tartva. A paizsfölötti si-
sak koronájából vörös ruhás , kék öves , prémkalpagos magyar vitéz
emelkedik, jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék mindkét oldal-
ról ezüst-kék.

Henrik egyik utóda John A n t a 1 cs. kir. helytartósági tanácsos

és tartományi albiztos. Meghalt 1819. táján kora 68. évében Budán.

Családja igy áll :

John Antal

helyt, tanácsos

1 1819. k.

n"" -^^ ' I

Lajos Karolina Jozefa

nyűg. hely tart. tan. (Kemniozernó) (Milanesnó)
Budán 1854.

Laj o s eUbb kanczelláriai fogalmazó , utóbb helytartósági taná-
csos. Jelenleg nyugalomban Budán.

John Imre 1815-ben a kanczellariánál irnok s jegjrzó.

John Alajos 1815-ben Ipolysághon cs. kir. sóházi pénztárnok.

Jöhny család (Jamnikí). Szepes vármegye nebes családa,
mely azon megyei J a m n i k helységról irja elónevét , s annak egész-
ben birtokosa. Neve kiejtés szerint Jón i-nak hangzik.

Czimerük : a paizs zöld udvarában hármas halmon ágaskodó és
balra nézó vadkecske első lábaival nyilat tart.

>) Fényes E. Geographtai szótár I. köt. 286. 1.

^ Veszprém vármegye levéltárában van az eredeti armalis.

*) Collect. Herald. Nro 228.

Digitized by VjOOQIC

Jékay. 847

A család a XVII. század végén tUnik fel, a midfin élt Jóhny

Tóbiás, kinek bencdekfalvi Dettrich Margittól (ia János Iglón

született, és Hálában és Jenában is járt 1716-ban a akadémiákon;

haza jővén, bár hites ügyvéd volt, a bányászatnak adá magát 0- Nejc-

t61 Szontagh Dórától fia II. János, ki Okolicsány Annától nemzc

Annát b. Forray Ignácz hitves társát, ki élt 1779bcn. Ez ágazat

igy áll :

Jóhny Tóbiás
(Dettrich Margit)

1 r^ 1

Jánoa
1716. t 1755.
(Szontagh Dóra)

H. János
(Okolicsányi Anna)

Anna 1780.
(b. Forray Ignácz).

Jóhny János 1810— 1825-ben kir. udvarnok.

Jóhny Imre 1810-ben bánya-kamarai tiszt, ügyész.

Jóhny P á 1 Iglón kamarai hivatalnok.

Jamniki Jóhny F e r e n c z nek Tallián Teréztöl fia , V i n c z e
Szepes vármegyének 1838^1845. els6 alispánja, és 1847-ben ország*
gyűlési követe volt.

Jökay család. (Asvai.) Azon család , melynek irodalmunk
egyik legtermékenyebb, s legkedveltebb regényirónkat köszöni.

A család — legalább a múlt század óta — Komárom vármegyé-
ben székel, és ott Megyercsen stb. birtokos.

Jókay Sámuel, I. Leopold király alatt Esztergám várában
zászlótartó , a vár vivásánál fölfedezvén , hogy a tüzérek megvannak
vesztegetve, maga irányzott egy ágyút, és oly jó\, hogy a vár alatt tá-
borozó törökök közül egy basának a karját sodra el a golyó. Erdemeiért
czimeres nemeslevelet nyert

Czimerük következő : a paizs alyját sátorok alatt tanyázó török-
tábor foglalja el , középen a basa sátorával ; e tábor fölött feljebb vár-
bástya nyúlik el , melynek tetején egy magyar vitéz baljában zászlót
tartva, egy álgyút süt el. A paizsfölötti sisak koronáján férfikar kö-
nyököl , kivont kardot villogtatva , kétfelől zászló lengedez. A paizst
szokásos foszladék veszi körül.

A nemességszerzö Sámuelnak fia II. Sámuel, még 1752. előtt
meghalt. 1752-ben özvegye Gazdag Sára , Konkoly Zsófia fiának Graz-

0 Több jogtani munkát irt, s adott ki. L. Horányi, Mem. Hong. IL 238.

.gitizedbyCjOOgle

8t8 J6kay.

dag Jánosnak leánya, Konkoly jogon erStlenitA pert kezd b. Babocsay
Ignáoznak Szluha Eleonórától született gyermekei ellen ó-gyallásí bír-
tok iránt ^).

II. Sámuelnak Gazdag Sárától fia III. Sámuel 1767-ben saját
íbiperessége alatt a Konkoly leány-ág nevében is az elóbbeni per meg-
igazítására uj ítéleti parancsot nyervén , perbe idézi a Tajnaiakat, ha-
sonlóul Konkolyféie örökösöket ^). Nejétől Veres Katalintól fia J ó-
zsef szül. 1791., meghalt 1837-ben. Komáromban h. ügyvéd, és árva-
gyámnok volt.

A családfa, bár nem teljesen következőleg jó le :

I. Sámuel

II. SámneL

1740.

(Gazdag Sára)

lil. Sámuel

1767. 1782.

(Veres Kata)

I "^ 1

József

•». 1781 1 1837.

(Pulay Mária f 1856)

Károly Eszter Mór

sz. 1814. sz. 1817. sz. 1825.

(Csontos Klára) (Vály Ferenoz) (Laborfalvi Benke

Mária.

Bóea)

Géza. Jolán. Etel Mór.

Mór 1825-ben született Komáromban. Irodalmi föllépése 1835-re
s illetőleg 1 846-ra esik, midfin els6 önálló regénye a, Hétköznapok^
jelentek meg. 1847-ben az^Ietképek^ szépirodalmi lapot, 1849-ben
az ,Esti Lapok^-at szerkeszté. 1850. óta számos regénynyel gazda-
gítja folytonosan az irodalmat. 1858 óta a magyar akadémiának is tagja.

A családfán nem található Jókay János , kinek Maholányivali
ügyében az 1715-ki országgyűlés a 67. törv. czikkben rendelé, Hogy
azt a nádor a kir. tábla ülnökeivel rendkivülileg (jure extraordinario)
ítélje el.

Nincs a táblázaton Jókay Gáspár sem, 1724-ben pozsonyme-
gyei Puszta-Födémesen gr. PálíFy János uradalmi igazgatója ; ki tán
e családhoz tartozott.

0 Fényes Komárom várm. 123.
') Ugyanott

Digitized by VjOOQIC

Jolcesz. — Joó. 849

Jókay nevű család 1730-ban a magyarországi bárók sorában
is állott, 8 mbt értesülök, ez is más család lehetett.

JokeftZ család. Jokesz Mihály és általa testvérei János,
Farkas és György, 1652-ki máj. 15-én Bécsbea kelt czimeres le-
vélben, ni. Ferdinánd király által nemesittetett meg ; mely nemesle-
vél 1653-ban Abauj vármegyében hirdettetett ki ^).

JökdChy család. (Jókúthi, máskép Szomorfalvi.) A Jó-
fc ú t h y család névre már a XIV. században rá találunk okleveleink-
ben. 1343-ban Jókúthy Mihály mint választott biró (arbiter) fordul
el6 a Tiu'csányiak és Rudnayak ügyében ^).

Jókúthy család birtokos Komárom vármegyében Köml6d(5n ').

Szomorfalvi Jókúthy N. Vácz egyházmegyei sápi plébános.

Jtfna család. Ugocsa vármegyében Péterfalván e század ele-
jén birtokos Jóna István ^).

Jónás család. Ugocsa m^yében birtokos Tamás-Várallyán
e század elején ^).

Joó család. (Kaszaházi f ). BlAnevéról itélve Zala vármegyé-
ből eredett, azon m^yében lévén Kaszaháza nevű helység, mely-
rftl elónevét irhatá.

A családot kaszaházi Joó János emelé fel, ki 1587-t61 1603-ig
királyi személynök volt Neje Balassa Borbála , kitol fia Mihály e
családot fiágon berekeszté ®). J á n o s t 1609-ben az országrendei aján-
lák a királynak '').

Jánossal egy időben élt Joó László hadi élelmezési biztos,
vagy mint latinul a törvénykönyv nevezi : Conservator et erqgator an-
nonae et pecuniae militaris ^).

Joó Máriára nézve az 1658-ki 82. törv. czikk rendeli, hogy a
szomszéd tartományokban levó adósságai lefizettessenek.

Joó Miklós pedig letartván Fánchy Pál ingóságait és okleve-
leit, ennek átadására az országgyűlés 1647-ben a 149-ki törvény czik-
ben kötelezi.

') Kassa sz. kir. város levéltárában van az eredeti armalis levél.

') Fq*ér Godex Dipl. tom. IX. voL L p. 1%.

*) Fényes Komárom várm. 156. 1.

*) Szirma^ C. Ugoosa p. 125.

*) Ugyanott 154.

Ó Lehoozky Stemmatogr. IL 200* stb.

*) ie09-ki 58. törv. oz.

") 1599-ki 17., lG02-ki 5. és 1603-ki törv. 3*ik oe.

Digitized by VjOOQIC

Joó- — Joob.

Jotf család. (Szemeriai.) Háromszéki székely osalád, melyből
Joó Lukács 1597-ben N.-Bányán az akkor létezett unitaria egyház
papja volt.

Márton kolosvári unitárius pap, és f6 egyházi tanács jegyzője
1625'ben. Fia M i h á 1 y ügyvéd volt

D i e n e s a ffikormányszéknél tartományi számvevőségi lajstro-
mozó, meghalt 1848-ban. Leánya Eszter Gyergyai Lászlóné 0-

Erdélyben még más Joó nevezetű család is van, és Joó Berta-
lan 1682-ben dobokamegyei Nagy-Sajóban birtokosul iratik. De ez a
fóljebbi, vagy pedig a bágyi Joó családból volt-e? — nem tudjuk.

A bágyi Joó családból István orvos, és az orvos-sebészeti
tanintézetben tanár Kolosvárott.

Joö család. (Pettyeni.) Szatmár vármegye egyik régiebb ki-
halt családa.

Pettyeni Joó Demeternek gyermekei György , Mihály,
Vilmos, Anna és Katalin szatmármegyei Szamos-Kórógy és
Pettyén részbirtokot kaptak királyi adományban *).

Jóob CMlád. (Fancsali). Régiebb családaink egyike, mdynek
cldÓdei már az Arpádházi királyok korában FanchdePiskarkos
név alatt Szatmár vármegyében laktak. Piskarkosi Eleknek (Elekus)
fia György, ennek fia Fan eh mester 1334-ben Abauj vármegyei
Fancsal helységet az akkori egri
püspöktől Tomay Miklóstól örökö-
sen megvévén, előbbeni F a n c s ne-
vét Fancsaly-ra változtatá; utó-
dai pedig 1428-ban Zsigmond ki-
rálytól Fan csal helységre uj a-
dományt nyertek. *).

1500-ban Proszéki Mikuss ne-
mes család után liptóm^yei Pro-
szék helysége törvényesen a F a n-
csaly családra szálván, miután az
ország alsó részeiben szüntelen
nyughatatlanságoknak voltak ki-
téve, és abaujmegyei birtokaikat

0 Török Ani. közlése szerint.

*) Hodor Kár. Doboka várm. 110.

*) Szirmay, Szatmár várm. II. 192. 193. 11.

^ Családi közlés szerint

Digitized by

Google

Jéob.

Kassa városának elzálogosították, — Liptó vármegyébe költöztek, idő-
közben ezen 6si jószágok biztositására FancsalyJóob 1559-ben uj
adomány-levelet nyert, és innen örökösei s utódai e mai napig Fan-
osaly-Joób- oknak neveztettek.

A család czimere— mint följebb a metszvény ábrázolja — a paizs
kék udvarában egy arany korona , melylyen fiéríi kar könyököl, egy
pallost, (vagy botot) tartva, melyre kigyó tekeródzött : a paizs jobbol-
dali felső szögletében aranycsillag, a balban ezüst félhold ragyog.

A család leszármazása a XV, század közepétől kezdve következő :

I. tábla

Fanosalv Miliály
1500

Péter.

László.

líiklÓB.

Jób

1559.

de ProAzék

■ A .

L János

Mátyás
Jőob-Fg.iicsaly.

János István

(Trombitás (Plathy Anna)

Bornemisza i ^"^ 1

Margit) ,^ Ferencz
4- (1. Gsemiozky

^ Zsófia.

2. Palupyay
Mária)

II. Jób

I ^ 1

Folyt.
ÜL táblán.

II. János

I ^ 1

Folyt.
ir. táblán.

Ádám

(neczpáli

Josth Magdol.)

János

György,
t

János.

István

(Knbinyi

Magdolna)

I ^- >

Miklós

Ferencz

I '^ 1

András

János

(Szmrcsány László

JI^Ü^ '"Gáb^

Llltábk 'Mihály'
(Csemicz'
kyN.)

Sándor

Sámuel András.
Toron- t
Ulv.
föügyv.

Gábor

Elek József

(Okolicsányi |

Zsuzsa) I— — 1:^77-: •

1 József. György,

r— ^ ■ I

János Anna-Mária Zsuzsa

(Szenessy (Tkuránszky (Andaházy

Franciska) György) Gábor)

Lajos Imre.

(Jóobfancsaly f
Anagtásia)

Mihály. Frigyes.

Vendel
(Pillér Júlia)

Imre.

Péter. Antal. Farkas Frigyes.
f f mérnök

Digitized by

Google

SSfe

Joéb.

11. tábla.

Miklós, ki az L lábián,
(SzmroBány Mária)

Imre

(Jóobfancsaly

Zsuzsa)

Ferencz

István.

Elek.
t

Müiály
(1. Bajczy 1.
2. Ganczang 1.

Frigyes Leopold Lajos. Miksa. Sámuel Tamás

kapitány kapitány Coburg berezeg (Pottorayay

(Pongrácz Anna) urad. ígazg. Matbild)

Albert

Béla«

II. t á b 1 a.

II. Jób, ki M L tábUn.

Mátyás. 111. Jób András. Oábor. Mihály. László.

Ferencz.

András

(Kubinyi

Ilona)

Menyhért

(Detrich

Kata)

Ádám

Mátyás
Liptó V. pénz-
tárnoka

Péter Pál

(Pinterioh i.)

Mihály Pál. Gáspár. András
t t (LJánoky

2. Szent-
iványi I.)

Mátyás,
t

Gábor. Sándor
t (Révay N.)

József Ferencz.
Jóobfan- t

csaly Ter.)

Gergely
Madocsánv
( Fruzsina)

Mihály,
t

András
kapit.

Zsigmond. Gusztáv

t (Várady

Amália)

Márton
(Tóthfalussy
Teréz.)

Klementina),

Mátyás Pál. Mihály Jánoe.
kassai prép. f Abauj v. f

fóadószedó.

Digitized by

Google

Joóli. — Járdám.

tst

IV. tábla.

II. J<lno8, ki ai 1, táblán.

Gábor,
t

János,
t

Mátyáa

Mátyás

Sándor.

József. Farkas. £zeohiel. Károly.
t t t t

Antal.

Boldizsár
(Grotkovszky 1 )

Sáador. Ferdinánd. Atilla.

Pál
(Szontagh
Julianna)

Móricz.

Gámpár
(Meskó 1.)

ElekT^
(Kubinyi
Jokanna)

Gusztáv. Gyula.

Az I. táblán a törzsnek Fancsaly Mihály három idfisb fiainak
Péternek, Lászlónak és Miklósnak utódai Abauj várme*
gyében Fancsalon , FeIs6-KázsDiarkon\ és Kis-Kinísen nem épen foko-
zatos nemzékrendi izén voltak István, János, András, Tamás
és Bálás , kik mag nélkül halván el, ágazataik megszakadtak.

Ugyancsak az I. táblán álló Sámuel Torontál megyébe szár-
mazott, és ott megyei főügyész volt.

A család tagjai közül többen viseltek hivatalt , igy Mátyás (a
III. táblán) Liptó vármegye fóadószedóje volt a múlt században ; egyik
kis unokája Adolf Liptó vármegyének 1837-ben í(Sbiztosa, 1844-tfiI
fSjegyzftje volt, majd fószolgabirája. Lakik liptómegyei Proszék
helységben birtokán.

Mátyás (a IV. táblán) már 182ő-ben kassai kanonok és apát,
utóbb kassai nagyprépost.

Jordán család. Jordán R o z i n a és Jordán J ó z s e f és ve-
lők Kral Antal 1719>ben nov. 25-én ül. Károly királytól nyertek
ozimeres nemeslevelet ^).

Czimerük a paizs udvarában zöld mezőn egy hasábfa korláttal
bekerített kert , melynek közepén kékes viz folyik és abban egy fehér
hat^ úszik , jobbfelé haladva , a kert két oldalán két magas fa zöld-
del ; a kert fólött derült ég látszik. A paizsfölötti sisak koronájából
szőlőtőke nyúlik fel , melynek zöld levelei közül három pirosuló szőlő*
fürt csüng alá. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vÖrös.

») CoUect. Herald Nro 40Ö.

Digi^by Google

SS4 Jordán* — Jósa.

Jorúkn család. (Borbáthvizi.) Hunyad vármegyei törzsökös
család. Törzse Jordán, kinek fiai 1. B á j a (ez ágból kés5bb Szabó).
2. Jordán. 3. Bálás (ez ágból késóbb a Kalugericza Bálás család,
mely Kalugericza = apáczás Balást jelent , kihalt). 4. D u n o s a. 5.
Farkas (ettől származott később a Borbátvízi család) és 6. Csóka,
Zsigmond király által nemesitetnek meg ^), és több most is élö csalá-
dok törzsei lettek, mint péld. Bája, Csóka stb.

A Jordán családból többen viseltek Hunyadban megyei hivatalt.
Jordán József 1815-ben alszolgabiró. Domokos aljegyző, és 1846 •
ban országgyűlési követ s birtokos, valamint J ó z s e f is.

Jösa család. (Szavolyi f). Ismert törzse szavolyi ') Jósa

István 1510. táján birta Mosón megyében Oroszvárt , Gáthat , Thé-

tént stb. Ivadéka következőleg sarjadzott le :

István
1510 1

Farkas Bora Margit

1553. (Rausar (1. Beseslovics

I Sebestyén) Boldizsár deák.

2. Baracakay Pál)

I "" 1

Benedek Ilona Orsolya Zsófia

t (Zichy György) (Sibrik (Eördögh

László) István).

Istvánnak Borbála leányától Rumy ágon az Esterházyak szár-
maztak leány-ágon.

Margittól második férje Baracskay vonalán a tóthi Len-
gyel stb. család örökölt.

Farkasnak fia Benedek magnóikul elhalván, leánytestvérei
1568-ban osztoztak az oroszvári birtokokban. Ezen öröködés jogán bir*
ják a Zichyek Oroszvárt.

Jósa család* (Nagy-bányai.) Közűlök nagybányai József
táblabíró 1829-ben Vas vármegyében.

Többféle Jósa családok lévén, családi adatok közlése nélkül
alig lehet azokat elészámlálni. Ily nevű családaink vannak Bihar, Sop-
rony, Szabolcs, Szatmár stb. vármegyékben.

') K. Yárady szíves köslése szerint*

■) Greneal. authent. Mss.— De a s z a v o 1 y i elónév talán Sávoly i-re lenne
Igazítandó, mert Szavoly helységet nem lelünk Fényes Geographiaí szótárá-
ban ; — S á V o 1 y nevű helység van Somogyban, paszta pedig Veszprém vár-
megyében.

Digitized by VjOOQIC

Jósa. 8M

Szatmár vármegyében e század elején Gyüre helységben birto-
kos Jósa M i k 1 6 s >).

Tán a szatmármegyei Jósa családra vonatkozik a következfi tö-
redék nemzékrend: ')

Jósa Miklós
1691.
(Ny^nErrse)

István. Mihálv-

osztozik
1719.

Krisztina Ki&ra Borbála^

(Sághy Mihály) (Irényi 1783.

1772. István) (1. Orosz István

2. Erós István.)

Másik röredék nemzékrend ^) ez :

Jósa Mikálv
(Pethó Anna)

István. Miklós

+ I "" 1

István. Zsófia Bora.

(Orosz János).

Jösa csal4d. (Pankotai). Zemplin vármegye nemes családai-
nak egyike *) , s valószinüleg az, mely e század elején birtokos Erdő-
Bényén, Bodrog-Keresztúron , Börzéken, Kakon, Hernád-Némethi*
ben stb. ^).

Heves , Szolnok stb. vármegyében szintén j6 elö Jósaosalád,
melyből a dús vagyonosságáról s egyéb sajátságairól hires Jósa
György származott, ki Tisza-Füredet stb. birta; — ennek sem is-
meijük származási táblázatát.

Jósa nevű esalád már a régiebb idókben is létezett, Békés me-
gyében Tarosa helységben Vér András már 1472-ben Jósa Tamás
magszakadtán nyert részjószágot *).

Azonban azon Jósa, ki 1500-ban temesi bán volt,— nem a Jósa
családbeliekliez számítandó , mert neve Jósa (= JózseO csak kereszt-
név volt, és vezeték esalád nevére ő S o m i Józsa volt. L. Somi csatád.

0 Szirmay Szatmár várm. II. 95.

*) Bossányi Eszterházy per. pag. 74.

0 Dednotiones et tab. geneal. Ms. Mss. fol. lat. Nro 213.

*) Szirmay 0. Zemplin not tup. 107.

*) Ugyanott 156. 176. 225. 226. 227.

•) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora. XI. köt 483. 1. r^ T

Oö^itized by VjOOQ IC

8S6 Jósa. — Joseph.

Jösa család* (Bodosi.) Erdélyben is többféle Jósa család
létezik, s neveik az ujabb időkben Erdélyben a családnevekre is alkal-
mazni szokott Írásmóddal gyakran J ó z s a*n«k is iratik.

A bodosi Józsa család székely eredetű. Az erdélyi magyar vár-
megyékbe kiszármazott ágazata ismertebb ; ebbfil Izsák Fejér vár-
megyében ügyvéd 1848-ban. Dániel Kraszna vármegyének főor-
vosa, meghalt 1849-ben. Első neje Dombscher Aloizia, a második
Hahn Amália. Családfája igy áll :

Dániel

főorvos 1 1849.

(1. Dorobsoher Alojzia

2. Hahn Amália)

1 ' ' '^^' — 1

1-tól Fruzsina Gyula Adolf. Kornélia Hermina Olivia Aurél.
(HeRyi gyógysze- (Rátsok (Bene (Fényes

Mihály) rész István Ferencz) László)

Ónodon) Miskolczon)

Második nejétói fia Oszkár.
Ezen ágazathoz oldalrokon .-Dániel

Talán szintén e családból való Jósa László birtokos Fejér vár-
megyében Ó-Ivánfalván.

JŐsa család* (Csík-mindszenti.) Szintén székely eredetű, ki-
ágazva főleg Torda vármegyébe, hol közűlök 1794-ben Jósa György
fSszolgabiró, 1848-ban pedig G-yörgy árvaszéki ülnök, ugyanekkor
József marosszéki ülnök.

Ezen kívül van Erdélyben vajda-hunyadi Jósa család, melyből
az 1815-ki tiszti névtár szerint Miklós kanczelláriai jegyzó*

A koronkai J ó s a családból Jósa Mihály 1815-ben Kolosme-
gyében adórovó biztos. Tán ezen családból való Miklós Kolosmegyé-
ben Septéren birtokos,

Joseph család. Joseph Pál 1718-ban III. Károly királytól
kapott czimeres nemeslevelet 0*

Czimere a paizs kék udvarának közepén két férfikar, a jobboldali
bibor szinú mezben , a baloldali pánczélosan öltözve , és mindkettő ke-
resztbe helyezett kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából pán-
czélos sisakos , melylyen tollak lengenek , vitéz emelkedik ki, jobb ke-
zében piros zászlót tartva. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról
ezüst-kék.

>) CoUect Herald Nro 603. n ^

Digitized by VjOOQIC

Jósika. SST

jMika család. (Branyicskai, báró.) Erdély ^yik legneveze-
tesebb családa ; beszármazva oda Karansebesröl, ') a temesi bánságból,
hol már a zsidóvári urodalom birtokosai voltak.

Jósika Albert 1561-ben Zaránd vármegyében Gelváczon birt').

Els« , ki Erdélybe telepedett, Jósika István Jósika Daniéinak
fia 3) volt ^ kit egyik utóda Miklós, regényirodalmunk alapitója,
egyik nevéről czimzett regényében is örökitett. Jósika I. István
1593-ban febr. l4-én vévé nőül és tartá lakadalmát *) Gyulay Pál öz-
vegyével Püzy Borbálával, ki a Báthoriakhoz rokonságban állott. Sze-
repe Erdélyben igen kétértelmű volt. 1594-ben , midfin az ellenzék í5-
nökeit Bátbori Zsigmond Kolosvárt lefejezteté, már emelkedni kezdett.
Branyicska még ekkor Szalánczi Lászlóé, ki ottani kastélyában a feje-
delem által reá küldött kék darabantjaival harczot állott. Ezen Szalán-
czi nótáján kapta Jósika István Branyicskát 1595-ben , honnan a
család elónevét irja. Majd Erdély kanczellárává (s báróvá is) levén
I. István, családját megalapitá. Azonban Bátbori Zsigmond elótt
gyanúba jővén, mintha a fejedelemséget hajhászná, 1598-ban fogságra
tétetik , és Szatmárra vitetvén , ott Báthori Boldizsár és Kovacsóczi
Farkas kivégeztetése napján a vár kapuja elótt egy török fogoly által
lefejeztetett ^). Ingóságai, drágaságai, és egykor Báthoritól nyert ado
mányos birtokai is elkoboztattak, özvegyének s fiának csak Gerend
hagyatott, idóvel azonban a többi javak nagyobb része is fia Zsigmond
által visszaszereztettek, özvegyét Sármasági Zsigmond vette nőül.

Jósikái. Istvánnak fia Zsigmond (1580 — 1616.) Homonnai
György fejedelemségi praetendens részén harczolt Bethlen G. ellenében,
midón Désnél megverettek ^). Zsigmondnak Báthori Annától (kitol
utóbb elvált) fia I. G á b o r szintén az ellenzékkel tartott, és ugy látszik,
6 vagy még atyja a gerendi jószágot is elveszte, mert ezt akkor Kemény
János birta. Nevezett I. Gábor Magyarországra jött és itt Esterházy
Miklós körül lakván , Bethlen Gábor ellen minden hadjáratban részt

0 Mikola, Hist. Geneal. p. 30.

*) Fábián G. Arad vármegye 34. 1.

*) Istváanak atyját Dániel nak irja Jósika Miklós regényében > Kórári
szerint pedig némely genealógiákon atyjául János olvasható.

*) Kovachioh Scriptores mínores I. p. 209.

^) Wolph-Bethle/i História de rebus Transylv. lY. p. 43.44. 54. 57. 64.
84 106. 161. 162.

*) Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 34. 1.

Digitized by

Google

Sfi8

Jóslka.

vett '). Mihelyen sieghala az fejedelem (Bethlen Gábor) — irja Ke-
mény János ^ innen belül is bíztattatván , bejűve, és pártját fogván
az fejedelem asszony és ország nevezeti alatt az catholikus urak, és
kevés héja lön, hogy az gerendi jószágból ki nem fordítanak , az mint
arról való néhány rendbeli contractusok megmutatják , miképen kel-
lett excontentalnunk.'^ Eddig Kemény. És valószbüleg e 6 á b o r is-
mét sokat visszaszerze az ósi javakból

L Gábornak (ki 1640— 1668-ki időközben élt,) Keresztesi Zsu-
zsannától született fiai II. G á b o r és II. I s t V á n által két Í8ágra osz-
lott a család. És most lássuk a családfát I. Istvántól kezdve :

I. t á b 1 a.

I. István

kanczellár

+ 1598.

(Fűzi Bora)

I -^ 1

Zsigmond

1680. 1616.

(Báthori Anna)

1 ^ 1

I. Gábor

163a 1668.

(Keresztesi Zsuzsa)

II. Gábor Bora Judit U. Zsigmond.

1668. táblai üln. (Barosai (1. Koncz Gábor.

(Torma Anna. István. 2. Csáki László.

báró 1698. 3 Károlyi István)

III. Gábor

1701.

(l.köv.BoérSára.

2. ber. Boér Bora)

Vár- I faUi dg

Judit

(Jósinozy

József)

I. Sámuel

(Baranyai

Mária)

III. Zsigmond
Hunyadi fóisp.

II. István

1648-1696.

dévai kapii

(Szalánczi

Erzse)
8%m-duki ág,

I ^ 1

Folifi. 11. táblán

Dávid István

(Csap. Kun (Tövisi

Zsuzsa) Bora)

Gábor
1710.

László

1761.

Hunyadi ÍÖn.

(Csap. Kun Kata)

Bora
(Bálintith
István)

Zsuzsa
(Czóbel
József)

Antal
1778.
f5korm. titkár
(Teleki Mária)

Mária
(Béldi Bntal)

Bora

(Káinoki János

tábom.)

János

í(5korm. elnök

tl84a

(gr. Csájcy Róza)

II Sámuel Lajos Jozefina

ndv. kanczellár Dobokai fóisp. f 1843.

nótlen. (1. gr. Haller Franc (petriohevich

2. Bethlen Adél) Horváth Ján.)

Antónia János
(b. Bor ne- ezredes,
misza János)

Pepi Sámuel Lajos. Gábor.

0 Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L 166. 1.

Digitized by VjOOQIC

JésUuu

EL t á b 1 a.

IL István, hi m h táblán.
164Ő. 1696.
dévai kapit.
(Szalánczi Erzse)

I. Imre

1698. báró

tordai í(5Í8p.

(Ráoz Krisztina)

I ^ í

Mózses

(1. Báxíffy Zsuzsa.

2. Csálív Mária.

a. Wesseíény Kata)

Dániel IIL István

báró 169a 1698 báró

1 1704. (1. gr. Teleki Erzse

2. Maoskási Krisztina)

1 7-- .

Affnes
(gr. Bethlen Sámuel)

II. Imre
(Bornemisza
Anna-Mária)

I. Miklós

tl824.

(Lázár Eleonóra)

II. Dániel

(Beleznai

Zsuzsa)

József
(MarUlai l.)

' Tekla '

IV. István

táblai üln.

1780.

Miklós

sz. 1796.

iró.

(1. Kállay Erzse.

2. b. Podmaniczky

Júlia

Imre

tl847.

(Gingeli

Anna)

Sámáel

1 1819.

párbajban.

Róza Zsuzsa

(1. gr. Vass Imre (Barcsai

2- gr. Kendeffy János.)
Ádám)

Kálmán
gr. Vass Minka
1868-tól.

Miklós.

Gejza. Leo

(Kendeffv
Tini)

Gyula

Vilma. Miklós

L Gábornak fiai közúl II. Gábor és II. István alkottak csa-
ládot. Amaz kir. táblai ülnök volt, és 1698-ban II. Istvánnak bárom
fiával I. Imre, I. Dániel, és III. Istvánnal együtt a feledésbe
ment bárói rang nyomán I. Leopold király által bmét báróságot
nyertek 0«

n. Gábortól, ki előbb marosszéki királybíró, késóbb a Rákóczy
forradalom ellenében 1709-ben kormánytag, utóbb tartományi biz-
tos ^), jö lé az úgynevezett várfalvi ág, mely jószágot Gtábor még
életében , — mint Kóvári irja — még 1668-ban ada át Örökségül A

>) Adami Mss. Mss. 4. lat. Nro 182.

<) (?flerey Mihály Históriája 342. 422. 438.

Digitized by

Google

SeO Jósika.

tulajdonképi várfalvi ág, (mely III. Gráborral kezdődik, ki a Rá-
kóczy forradalommal tart, és annak végével 1710-ben tért vissza Mold-
vából) *), — nincs egészen lehozva táblázatunkon , noha — leapadva
ugyan — de Pálban még fen van *). A másik legjelentékenyebb ága-
zat I. Sámuellal kezdődik. Ennek fia

László Hunyad vármegye főispánja volt 1751-ben. Utódai
folyvást a hivatalos pályára léptek , és a legszebb szerencsével. László-
nak fiai Antal a főkormányszéknél kezdi pályáját, 1775 ben fogal-
mazó, 1778-ban titoknok lön ; és utat tör fiának János nak, ki 1804-
ben számfeletti táblai ülnök, 1812-ben Hunyad vármegye főispánja,
1816-ban főkormányszéki tanácsos, 1819-ben belsŐ titk. tanácsosi rang-
gal a főkormányszék alelnöke, 1822-ben valóságos elnök lesz , mint
ilyen nyugalmaztatott 1834-ben , ekkor kapva a Leopold-rend nagy
keresztjét. Az 184Yj-ki kolosvári országgyűlésen királyi személyes
volt. Ily pálya mellett sokat szerze s fiainak befolyást nyitott. Meghalt
1843-ki máj. 16 án kora 66. évében. Fiai közúl

II. Sámuel, egyike a legnagyobb status-férfiúi képességeknek,
1844. nov. 26-án Nopcsa Elek nyugalmaztával , mint belső titkos taná-
csos, és a sz* István rend kis keresztes vitéze , erdélyi udvari kanczel-
lár lett. Mint ilyen Erdély kormányát kezében tartá egész 1848-ki
april 15-éig, midőn az unió következtében a kanczellaría feloszolván,
hivataláról leköszönt. Most magánéletet él. Testvére

Lajos előbb tordai főispán, 1842-ben főkormányszéki tanácsos
lön; az 1848-ki év Doboka vármegye főispánságában érte. Az 184 '/^-ki
országgyűlésen a kormánypárt vezérszónoka. Testvérök

János 1848. elején székely huszár százados, Aranyosszéken; a
forradalom alatt őrnagy lön, jelenleg ezredes.

A harmadik ág, melynek fészke Szurduk,s melyet a II. tábU
mutat, II. Istvánnal kezdődik. Ennek három fia 1698-ban nyeri ez
ágnak a báróságot. Ezek mind hárman a török elleni hadjáratban
szerzének érdemeket. Azonban a Rákóczy forradalomkor — ugy lát-
szik — két pártra szakadtak. Közűlök I. D á n i e 1 és III. István
eleintén Szébenbe húzódtak , de látva Rákóczy előhaladását, kikéredz-
tek, s hozzá állottak ^). Ott voltak a szatmári békekötésük is.

0 Cserei Mih. HÍBtoriája 449. 1.

») Kővári id. h.

«) Cserei Mih. Hist 347.

Digitized by

Google

Jósinczy. 861

Imre már eI5bb Kolosvámak a török általi vívásakor életveszély
közt kimenekülvén , a Dunához a császári táborba szállt , és azt az el-
lenség állásáról tadositja '). 1696-ban szállítási cs élelmezési igazgató
volt Erdélyben. 1702.ben bevádolák mintha Tökölyhez járatná embe-
reit, megakarák nótáztatni , de nemcsak kimenté magát, de söt elóme-
netelt nyere, 1711-ben tordai ffiispán leve ^). Fia Mózses. Ennek
unokája

I. Miklós a tudományok szenvedélyes kedvel 5je, gyönjörü
könyvtárt gyüjte. Ennak fia II. Miklós legjelesebb regényíróink
egyike , kinek munkáit nincs magyar olvasó , ki ne ismerné, ez okból
(blösleges volna azokat elészámlálni. Regény irói pályáját 1834-ben
,Abafi', ,Az utolsó B á t o r i' stb. regényeivel kezdé meg, s azóta
mint a tudós társaság tiszteletbeli tagja , s mint a Kisfaludy társaság
elnöke nem kis befolyást gyakorla az irodalom emelkedésére* A fórra-
dalomban Pesten és Debreczenben honvédelmi bizottmányi tagságot
fogadott el, s mint ilyen hazáját elhagyá. Gyermekei, kik közűi G é j z a
is megkisérte gyermek korában az irói pályát, — a táblázaton láthatók.

Imrének fia K á 1 m á n^szintén felmutatá nevét az irodalom terén.

Jósinczy család. (Nagyváradi , báró.) Erdély családa. In-
tzédy József (Intzédy Pálnak fia), ki 1678-ban született, és Erdély-
nek (1736-tól) itéló mestere volt, és mint itt 241. és 243. lapon eléada-
tott, 1750-ben báróságot szerze, és pedig ugy, hogy kedves neje Jósika
Judittól született két fia József és Mihály már Jósinczy nevet
viseljenek, mely név a Jósikaés Intzédy nevekből tétetett össze.
így támadt az uj nevű bárói család ^). A családalapitó Intzédy József
előbbi nevét mind haláláig megtartá, mely történt 17őO-ben ; eltemet-
tetett a maros-sz.-királyi általa épitett családi sirboltban.

A család czimere nagy részben ugyan az, a mi az Inczédy-eké.
A paizs öt részre oszlik , a közepét a 6-ik osztály az ősi czimert tartal-
mazó közép-paizs alkotja. A különbség a két czimer között, — ugy lát-
szik— abban áll , hogy itt a 3-ik osztály vörös mezejében egy hullámzó
folyam felett a horgony látható , a 4-ik osztály vörös udvarában pedig
egy magas oszlop emelkedik fel ; s végre az alsó (5-ik osztály) arany
udvarban mutatja az egyfejü sast.

') Adami id. h.

Ó Cserey Mik. Hist. 307. 465.

*) L. Szatmári Pap Zsigmondnak : „Izraelnek Pásztora és Köve
József* czimü Intzédy József fölött mondott és Kolosvárt 1752. nyom. halotti
beszédet

Digitized by VjOOQIC

Joazipovich.

A családfa következőleg jöve le :

Inozédy József
8z. 1678. 1 1760.

itél6 mester
b. Jósika Judit)

László
tüzér százados

József

fÓkorm. titkár

1712 — 1764.

(Biró Anna)

Mihálv

(Diószeghy

Ágnes)

Sándor Lajos László. Károly Júlia Kata József

1794. (Kun f (gr. Föld- (Kendefly t

Kolos y.fób. Ágnes) yáry Kata) Pál) kisko-

(Gráborffy rában.
Erzse)
t

Ágnes
(Máté Farkas)

Júlia

(Boér

Sándor)

Lajos
(1. Biró Anna.
2. Bánffy Ágn )

Judit
(Kandó
JózseO

Zsuzsa
(Gerendyné)

Miklós. Berta Ilka

(Sebesi István)

Mihály
(1. Dániel Bom
2. Szászernyeí

Erzse)

József
Kolos V.
föbiró.

Ágnes

(1. GiUény

Dániel.

2. Boda József j

Júlia
(Csóka
Sámuel)

Klára
(Décsey
László)

László

Mihálynak fia József 1815-ben Szamosujvár parancsnoka volt.

Kfivári szerint, ki után ^) e családfa közöltetik, — e táblázat sem
teljes ; mert azon nem található — úgymond — azon most is élA Jó-
sinczy, ki a Szilágyságban lakik, s kinek talán csak leányai vannak.

Joszlpovlch család* Joszipovich Máté és testvére
Gryörgy Bécsben a horvát collegium igazgatója 1766-ban májusban
M.-Terézia királyné asszony által czimeres nemeslevélben emeltettek
nemességre ').

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó kék, a felsA
vörös szinű ; a paizs alján hármas domb emelkedik, melynek középső-
jén aranykorona van , és azon pánczélos kar könyököl, hármas arany-
tulipánt tartva ; a két szélsó dombon egy ezüst gránát látzik, lángot
okádva magából. A paizsfölötti sisak koronájából két elefánt-ormány

>) Kóvári Erdély ney* osaládai. 134. 1.
») CoUect. Herald. Nro 229.

Digitized by

Google

Joszt.- Johász.

nyúlik ki, melyek közűi a jobboldali vizirányosan félig arany, félig vö-
rOs, a baloldali félig kék , félig ezüst ; amannak végéből vörös, ebből
fehér zászló leng ; a két ormány között pánczélos kar könyököl, kivont
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.

E családhoz tartozott Joszipovich J á n o s 1770-ben zágrábi ka-
nonok, és b. sz. Mária-völgyi apátur.

E család ivadéka Joszipovich Antal, túrmezei (turopolyai)
gróf, szül. 1806-ki július 21-én Nagy-G oriczán Horvátországban, a
túrmezei kerületben, és ezen kerületnek volt képviselője az 1839-,
184%- és 184%-ki pozsonyi országgyűléseken, hol valamint a zágráb-
megyei és tartományi gyűlésen a magyar nemzetiség s az ország egy-
sége mellett erélyesen küzdött ; ennek jutalmául 1848-ban Zágráb vár-
megye főispánjává neveztetett, s mint ilyen a felső háznak tagja, 1848.
végével a forradalmi kormányt Debreczenbe és Szegedre is követé. A
forradalom végével 1851-ben javai elvesztésére és halálra Ítéltetvén,
de kegyelem utján ez itélet tíz évi várfogságra változtattatott ^).

JlMt <»Mllád. (Felső-örL) Egyike azon hatvannégy nemes csa-
ládnak , melyek lő82-ben Rudolf királytól vasmegyei Felső-ör hely-
ségre uj királyi adományt nyertek.

Jöchllnffer család. Báró Jöchlinger Bódog (Fclix) 1836-
ban magyar honfiusitást nyert ^).

Jörger család. Jörger János, József és Ferencz az
1723-ki országgyűlésen magyar honfiakul fogadtattak ').

Juháss család. Több ily nevű nemes családunk van, a mint
az alább következőkből látandjuk.

Ennek alapitója Juhász M á t é , ki 1636-ban kapta ozimeres ne-
meslevelét. Fia Juhász Gergely volt.

Juhász <»Mllád. Alapitá Juhász Gryörgy, ki 1686-ban I.
Leopold királytól nyerte ozimeres nemes-levelét *).

Czimere a paizs kék udvarában zöld térről fölemelkedő zöld páU
ma-galy, keresztbe hajolva egymásra, előttük egy aranymarkolatu mez-
telen kard áll ; a paizsfolötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl,
kivont kardot tartva, mely előtt félhold ragyog. Foszladék jobbról
ezüst-vörös, balról arany-kék.

^) ujabb ismeretek iára IV. köt. 56a 1.
») 1836-ki 47. törv. ez.
•) 1723-ki 125. törv. cr.
•) Collect Herald. Nro 811.

Digitized by VjOOQIC

W4 JüIiásE.

Talán e Juhász György volt az , kinek nyitramegyei Egyhaz-
szeghen Csery Imre 1721-ben két telket zálogita el ^).

És tán e család ivadéka vala Juhász Katalin Heringh János
özvegye, kinek Csery János 1746-ban nemes kis-czétényi birtok -részé-
nek felét örökösen bevallá ^).

Juliász család. Juhász I s t v á n és fiai Juhász II. István,
Pál, Péter, József és János 1687-ki jul. 10-én kelt czlmcres
nemeslevélben I. Leopold által nemesitettek meg.

A családnak Fejér vármegyében volt és van tán máig is lak-
helye, hol II. Istvánnak unokái Péter, János, István, Pál, Fe-
rencz és Benedek 1754-ben a kétségtelen nemesek sorában ál-
lanak ^),

Ezen ideig (t. i. 1754-ig) leszármazásuk következfi :

István
1687.

II. István Pál Péter. József János
1687. r-: 1 1687. 1764.

-/^_

^ I István

József él 1754.

Péter. János. István. PáL Ferencz. Benedek.
1754.

Juhász család. Alapitója Juhász Ferencz, ki nejével
Farkas Erzsébettel ,Eva és Zsuzsanna leányaival és születendő
utódaival I Leopold király által Bécsben 1690-ki april 31 -en kelt, és
azon évi jun. 2G-án Pest, Pilis és Solt vármegyék gyűlésén kihirdetett
czimeres nemeslevélben nemességre emeltetett *).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld mező felett barna ménen
nyargaló vörös magyar ruhás, kalpagos vitéz, jobb kezében buzogányt
tartva. A paizsfölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal egyfejü
fekete sas emelkedik, csőrében aranykoronát tartva.

Ferencznek 1690. után született leánya volt Juhász Ilona
Andrásy András neje, ki 1767-ki nov. 21 -én halt meg.

E családból származtatá magát a muIt század végén Juhász J ó-
zsef volt m testőr, utóbb kapitány, ily leszármazással:

0 Capit. Nitriense, Protocol. 93. folio 84

*) Ugyanott Protoc. 104. foI. 88.

') Protoool. L Coti Alba-JElegalensis de anno 1754.

*) Az eredeti armalis után.

Digitized by

Google

JaháftE. SM

Ferenoz
169Q.
(Farkas Eva)

Éva. Zsuzsa. Ilona Ádái

+ 1767.

(Andrásy ^ ^^?«\ ,

János) (Bosnyák Anna)

t 1762.

József.

E családból vette eredetét Juhász Máté minorita szerzetes és
magyar író; élt 175 l-ben.

Juhász család, E családnak a nemesi rangot Juhász M i-
hály szerzé egy 1718-ban III. Károly király által az 6 és általa Tu-
róczi Mihály és Komáromi GryOrgy részére kiadott czimeres le-
vélben 0.

A czimer következő : a paizs kék udvarában zöld téren fészkén
ül6 fehér pellikán melle vérével fiait táplálja. A paizsfólötti sisak ko-
ronájából vörös ruhás , kalpagos , sárga öves magyar vitéz nyúlik ki,
jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról
arany-kék.

Juhász család. Juhász András 1760-ban octoberben M.-
Terézia királyasszonytól kapta czimeres nemeslevelét ').

Czimere a paizs fejrészében vörös udvarban aranynap, ezüst fél-
hold , aranycsillag ragyog ; alább kék udvarban zöld téren fehér bá-
rány lépő helyzetben szemlélhető. A paizsfölötti sisak koronájából két
elefánt-ormány emelkedik , a jobboldali vizirányosan félig arany, félig
vörös, a baloldali félig kék, felig fehér. Foszladék jobbról arany-vörös,
balról ezüst-kék.

Juhász család. (Karánsebesi.) Magyarországból szakadt Er-
délybe. Juhász Jó zsef kir. kincstári tanácsos, és az országgyűléseken
1846-ig kir. hivatalos; gyermekei Albert az erdélyi udvari kanczel-
larián fogalmazó gyakornok 1848-ban, — József Fejér vármegyei
szolgabíró, utóbb forradalmi őrnagy, mi miatt külfóldre menekült ; J o-
zéfa Boér Ferenczné, Mária Hössler Nándorné. E családbélí Kata-
' 1 i n Buzgó Józsefné is.

Juhász család. (Péterfalvi). Egyike azon családoknak, me-
lyek 1760-ben ugocsamegyei Péterfal vára uj nádori adományt kaptak.

«) CoUect. Herald. Nro Ö38.

»J Ugyanott Nro 92. r^ T

Digitized by VjOOQIC

Jahászovfes. ~ Jankovlts.

E század elején Juhász Gry örgy birtokos Péterfalván 0- Tán e csa-
lád él Zemplin megyében is ').

Juháftzovlcs család. Szabolcs vármegye nemes családai
sorában említi F é n y e s E. Geographiájában.

JiihiMi család. (Pinczi f .) A XIV. század közepén élt pinozi

Jwhos István, kinek ivadéka kihalásáig következőleg ') származott le :

Pinczi JwhoB István

1350.
(Rállay Skolastika)

• ^ I

Erzsébet

(Eerepeozi

János)

Zsófia Bernát

(Czinczi '~'Zr^ '

Mátyás.) ^éter

^ '^ (Turóczi

Bora)

Erzse Anna

(Goczyth (Daróczy

(árolyi János) János).

Juffovlcs család. Soprony vármegye nemessége sorában áll
F é n y e s E. Geographiája szerint.

Junff család. Jung Tamás alapi tá, ki 175ő-ben M. -Terézia
kiráIy*as8zonytól nyerte czimeres nemeslevelét ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif^ elsfi
jobb lábával három aranykalászt, szájában pedig egy vörös kövű arany
gyűrűt tartva. A paizfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete
sas-szárny között három strucztoU leng, a köze{)só arany, a két szélső
kék. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.

Tán e családból származott a pesti születésű Jung Já n o s , ki a
bécsi egyetemben, és M.-Terézia intézetben a magyar törvény tanára
volt, és 1828. mart 22-én halt meg Bécsben.

Junkovlts család. Egy ága Verócze vármegyéből szakadt
Krassó vármegyébe. Junkovits Antal táblabiró 1795-ki nov. 4-én
Veröcze megyétől nyert nemesi bizonyitványát 1796-ki jan. 6-én hir-
detteté ki Krassó megyében, hol utóbb fószolgabiró volt. Fiai élnek.

*) Szirraay Coti Ügocsa p. 124. 126.
') Szirmay C. Zemplin noi top. p. 113.
*) Wagner Mss. tab. XXI.
•) CoUect. Herald. Nro 276.

Digitized by

Google

Joratsek. — Jarícskay.

867

Jurateek csal4d. Juratsek János M.-Terézia királyasz-
szony által nemesittetett meg 1753-ban kelt czímeres nemeslevélben 0*

Czimere a paizs ezüst udvarában hármas halom közepén könyökifi
vörös mezú férfiakar, egy zöld leveles szölfigallyat tartva, melyről piros
szfilARirt csüng alá. A paizsfólötti sisak koronájából fehér egyszarvú
nAl ki , szájában a paizsbelihez hasonló szdldfürtöt tartva. Foszladék
mindkét oldalról ezüst-vörös.

Juranlch család. Történeti nevet vivott ki magának Jura*
nich L ó r i n c z , a hős Zrínyi Miklós szigetvári Órseregének legszebb
íQa, és kétszáz ember kapitánya, elesett a vár védelmében 1566-ban ^.

Lórincznek egyik utóda Juranics Antal született Kaposvárott
1768-ki máj. 26-án nemes szülőktől , 1827-ben lett győri püspök, val.
belső titkos tanácsos , és a vecsei praediális szék főispánja volt. Meg-
halt 1837-ben *). Testvére László pécsi kanonok.

Jurasln család. Hy nevű család birta egykor a Bosnyák
család után Tolna megyében Bonyhád helységet *).

Jurlcskay család. (Bölcsi és nyüvedi). Juricskai Pál
1759-ik évi december 28-án kapta Mária-Terézia királynőtől nemes^
levelét *) ; atyjának a Rákó-
czy mozgalmak alatt és nagy-
bátyjának Érsekújvár török
hatalom alóli kiszabadittatása
alkalmával kimutatott katonai
vitézségök jutalmául

Ezen nemeslevél kihir-
dettetett Biharmegye közgyű-
lésén 1760. május 14-én.

Juricskay *) László
egyéb jószágokon kivül a Bi-
harmegyében fekvő Bölcsi
pusztát adománykép megsze-

0 CoIIeot Herald. Nro 246.

») Zrínyi Miklós munkái a nemzeti könyvtár féle kiadásban Peat, 1853.
78. 120-123. lap,

») L. fölötte Szaniaxló Fer. által mondott „O r a t i o f u n e b r i a"*!.

*) Fényes E.',Geographiai ízótár I. k. 153,

») CoUect. Herald Nro 12. Lásd róla B. Vay László Német Hivs^ 877, 1.

•) A közéletben a család neve gyakran Gyuricskaynakis mondatik
hibásan Jnrioskay helyett.

Digitized by VjOOQIC

Joricskay.

ezvén, az általa Örök(^södött mellékág (IL Pál gyennekei) b ö 1 c s i ;
Juricskay V i n o z e pedig az örökség utján reá maradt n y ü v e d i
(Biharmegyében) részjószágba magát ünnepélyesen bevezettetvén, en-
nek utódai n y ü V e d i elónéwel élnek.

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja — követke-
zó : kék mezóben 3 szikla emelkedik , melyek középsőjén drágakövek-
és gyöngyökkel ékesített korona , ezen pedig repülni készülő fehér ga-
lamb áll, csőrében aranyszálakkal kötözött zöld koszorút tartva. A
paizsfölötti nyilt sisakon korona és a fóntebbihez hasonló galamb van,
A czimert kétfelől arany és kék foszlány diszíti.

Nemzékrendjük következő : ^)

I.Pál

1769

(tótváradi

Komis Borbála)

József Erzsébet Klára

sz. 1756. (Rudnyánszky (Gaszner

1 1793. László) liörincz)
(Várdy Klára)

Vincze

sz. 1786. 1 1830.

(Ferdényi

Franciska)

Karoliua
sz. 1784. 1 1832.
(Bagossy Pál)

I. László
sz. 1756.

tl84L

(Szász

Franciska)

Lajos
sz. 1782 1 1Ö06.

György

Ómagy

1 1810. kör.

IL Pál
sz. 1763.
t 1825.
(Nemes
Katalin)

Móricz

sz. 1820.

(Beöthy

Laura)

Auna
sz. 1825.
(Szlávy
Victor)

Vilmos
Bt. 1822 1 1851.

Matild
sz. 1846.

Viola
sz. 1848.

Dezsó
sz. 1849.

Zoltán
sz. 1851.

Ákos
sz. 1853.

Joláuka
sz. 1856.

jLk>idizsár
sz. 1858

Eduárd

sz. 1810. 1 1858.

(Miskolczv

Ludovika)

Petronella Amália Rudolf

sz. 1809. sz. 1813. sz. 1819.

1 1818. (Reviczky (Rózsa Júlia)

Frigyes) 1

Victoria
sz. 1843.

II. László
sz. 1849.

Rudolf
sz. 1851.

Ottilia
sz. 1853.

Gabriella
SZ.I858.

Berta Ludovica

sz. 1836. 8z. 1838.

(Majercsák (Vallner

András) Károly)

Gizella
sz. 1839.

Ida Alexand-
sz. 1841. rína sz.
1842.

Irén
sz. 1843.

l*iroska
sz. 1846.

Laura
sz. 1849.

0 Családi] közlés szerint.

Digitized by

Google

Jorieftkay.

I. Pál 1760-Un püspöki uradalmi tiszttartó volt Bélben Bihar
megyében. Neje , kit még nemesedése el&tt elvett, tótváradjai Kornis
Borbála Komis Mihál j leánya volt , ki által a család több jószágnak
jutott birtokába, részint Erdélyben, részint Magyarországban Csongrád
és Bihar vármegyében.

Gyermekei voltak :

l)Erzsébet, Rudnyánszky Lászlónk ;

2) Klára, Gaszner Lorincz biharmegyei fömérnök neje ;

3) László, szül. 1756, meghalt 1841. január I-én kora 85 ik
évében, elóbb kamarális ügyvéd, késfibb Biharmegye alispánja és táb-
labirája. Szász Franciskától született egyetlen fia Laj os, kora 25-ik
évében elhalt (szül. 1782. meghalt 1806).

4) József, szül. 1753, meghalt 1793. Bihar vármegyének hú<
zamos idfiig fópénztámoka. Nejétói ns. Várdy Klárától születtek gyer-
mekei: a) Karolina (Bagossy Pálné) szül. 1784. meghalt 1832.; és
&) Vincze szül. 1786. meghalt 1830., elóbb Biharvármegye esküdtje,
táblabírája, és elsó alügyvédje, késóbb a nagyváradi d, s& káptalan
jegyzője.

5) György cs. kir. őrnagy ; meghalt a franczia háborúk alatt
1810. körül (nőtlen).

6) II. Pál (szül. 1763 körül , meghalt 1825.) székelyhidi ura-
dalmi ügyvéd.

Vinczének Perdényi Franciska nejétől, id. Ferdényi Antal
leányától született öt gyermekei voltak :

aá) Petronella, szül. 1809, meghalt 1818.

M) Eduárd, szül. 1810, meghalt 1858. egy lángeszű, és a tör^
vény tudományban nagy jártasságú férfiú ; gymnasialis iskoláit Nagy-^
váradon, a bölcsészetieket Kassán, a jogtudományokat pedig kitűnő ai^
kerrel a pesti kir. egyetemben végezte. Mint juratus jelen volt az
1830-ki koronázási országgyűlésen Lajcsák Ferencz akkori n.-váradi
lat. sz. püspök oldala mellett 1831-ben az ügyvédi censurát letévén, me-
gyei szolgálatra szánta magát, s Biharmegyénél mint tiszteletbeli ügy-
véd kezdett hivataloskodni ; de ezen pályát, közbejött családi cs egycb
körülmények miatt, rövid időn odahagyván, falusi jószágára Nyüvcdrc,
később pedig 1834-ben megházasodván, neje, Miskolczy Ludovica jó-
szágára Pelbárdhidjára költözött , hol egész haláláig (1858.) csendes
vissszahuzódásban élt; időközben azonban 1848-ig a megyei közgyü*
léseket azorgatmatosan látogatta, hol az ellenzéki részen volL-^ t

S90 Jarjevieh. ~ Jorlsich.

Njolcz leányai : B e r t h a , Majercsák Andrásnfi Biharon, szül.
1836; Ludovica, Wallner Károlynfi, szül. 1888. Nagyváradon; Gi-
zella, szül. 1839; Id^, szül. 1841; Alexandrine, sz. 1842; Iré-
né, sz. 1843; Piroska, sz. 1846; és Laura^ sz. 1849.

ec) Amália, Reviczky Fridriknó , szül. 1813. Lak. N.-Váradon.

(iJ) Rudolf, szül. 1819. Iskoláit részint N.- Váradon, részint
Kassán végezvén, 1844-ben megyei esküdt, 1850-töl 1854-ig a bihari
járás f(6szolgabirája volt; jelenleg közbirtokos Nyüveden. — Nejétfii
Rózsa Juliannától születtek . gyermekei : Viktória, szül. 1 843. —
László, szül. 1849; Rudolf, szül. 1851; Ottilia, szül. 1853; és
Gabriella, szüL 1858.

«e) V i 1 h e 1 m i n a, szül. 1825, meghalt 1839.

II. Pálnak (lásd 6.) nejétfii bálintfalvai Nemes Katalintól szü-
letett gyermekei voltak :

fl) Móritz, szül. 1820., lakik örvénden. Neje bessenyfii Beöthy
Laura, gyermekei pedig :

Viola, sz. 1848; DezsA, sz. 1849; Zoltán, sz. 1851; Ákos,
sz. 1853; Jolánka, sz. 1856; és Boldizsár, sz. 1858.

i) A n n a , Szlávy Viktomé, sz. 1825, és

c) Vilmos, sz. 1822, meghalt 1851. Neje Antalóczy Vilma;
egyetlen leánya pedig Ma thild, sz. 1846-ban (Nagyváradon).

^urjevlch család. (Tuóli.) Jurjévich Péter szerémi püs-
pök volt 1655- 1659-ben.

Jurjévich J ó z s e f jogtudor, és a zágrábi akadémiában sok ideig
(1820- 1844. tájt) jogtanár volt.

Czimere a paizs udvarában jobbról balra rézsútosan levonuló
szelemen , melylyen két csillag , és a közepén félhold tagyog. A paizs-
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva.

Egyetlen fia Jurjévich Miklós Pesten mint egyetemi tanuló
halt meg 1845-ki jan. 13-án kora 16-ik évében.

Jurtftlch család. Alapitója Jurisich Miklósba kfiszeghi
hfis, ki Dalmacziának Segnia (Zeng) városából patritius családból ere-
dett; és I. Ferdinánd alatt Konstantinápolyba js járt l^övetségben.
1532-ben pedig Ibrahim nagyvezér ellenében maroknyi népével Kfi-
szegh várát hfisiesen megtartá 0- Erdemeiért 1537-ben Kfiszeghet, vá-

*; latvánffjr História R. H. 1685-ki kiad. p. 119. - Lásd életéről Hormayr
Mednyánszky Taschenbuoh £. vaterL Gesohidite 1829. foly. 227—255. — FeM
m.-or8zági Minerva. 18d2-ki 11. 437—441. -FiUértár lB344d érfolyam 218. i

Jasth.^ Airkovlts. Mi

rostól és minden jövedelmestfil adományba kapta I« Ferdinánd király-
tól ^). Neje DersíFy Potentiana volt , és ugy látszik fia a2on Jarisicli
Miklós kfiszeghi kapitány , kinek a községi nemesekkel bizonyos ha-
tárok miatti egyenetlenségét az lő69-ki országgyűlés ígazitá el ').

Czimere egy András-kereszt által négyfelé osztott paizs, az 1. és
4. udvarban magas várbástya emelkedik fel, alúl kapuval ; a 2- és 3-ik
udvarban alúl delphin fölötte egy madár látszik. A paizs fölött a jobb-
oldali sisak koronáján a várbástya, a baloldalin a delphin szemlélheti ^).

JurkoTits eMlád. Jurkovics Máté ós Pál 1739-ben Ili.
Károly királytól nyertek czimeres nemeslevelet ').

Czimerek négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal, mely
íiiggfilegesen kétfelé oszlik , a jobboldali ezüst udvarban egy fekete
szelemenen három aranycsillag ragyog, a baloMaK barna mezAben két
keresztbe helyezett zöld borostyángaly látható. Az 1- és 4-ik osztály
vörös udvavában jobbról balra rézsútosan egy zöldellő út vonul át. A
3-ik és 4-ik osztály arany udvarában barna ágaskodó oroszlán áll. A
paizsfolötti sisak koronájából két fekete sasszárny között pánczélos' és
sisakos (melyen vörös tdl lebeg) férfiú emelkedik ki, balját csipőjére
helyezve, jobbjában kivont kardot tartva.

Jurkovich Elek 1836-ban Krassó megyében fószdgabtró volt.

Jurovlch család. Jurovich Mihály 1662-ben L Leopold
királytól kapta czimeres nemeslevelét. Czimere a paizs udvarában szikla
tetején álló sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, a paizsfölötti sisak koro-
nájából aranyoroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva ^).

JurÉich család. Horvátországi család, melyból Jursich J á-
nos cs. kir. tanácsos, és Zágráb vármegye főispánja volt 1770-ben.

Justh család. Egyike jelentékenyebb nemes családainkuak.
ösi lakhelye és birtoka Turóoz vármegyében Neczpál helységében van,
mely hajdan a kihalt neczpáli család öröksége volt.

A család törzse kusaniJusthJodok Véglyes- vár kapitánya
volt, és 1451-ben nemesittetett meg. Érdemeiért Véglyes várát nyerte
adományban, honnan fia Justh I. A n d r á s előnevét Véglyesrfil irá, 6
szerzé Turóoz megyében Neézp. ál helységet, melyről a család raos-

0 Pray Antal V. p. 262. Neu Uugr. Magazin. I p. 298.
«j 1669-ki 44. tönr. ez.
■) Walwasor III. p. 105.
•) Collect Herald. Nro 296.

*) LehoQzky Stemmai II ?04 / r^ T

Digitizg^ LjOOg IC

87!b Jnsth.

tanáig elAnerét irja , és azt birja is 0- Véglyes várát I. Ferencztfil
1599-beii II. Ulászló király 6000 írtért váltá vissza ^).
Jodoktól kezdve a család leszármazása ') következfi:

I. t á b 1 a.

Ktuavi Jnsth Jodok
réglverí yárkapit

1470-1493.
(Révay Verona)

L András Margit

de Yéglves (Eöthe Benedek)

1479.1501.
(1. Balassa Bora,
2. Kubinyi BoraS

Menyhért Jakab. II. András. János. György. Gáspár. Boldizsár. Márta. Zsófia.

1628. (Orsolya) 1519.

(Bethlem ' pAj^ '

Hedvig) f^:

I ^ ■

II. János 1. Ferencz

1579. 1565.

f ,„ ^ — ' ' ' „ ^ — > Turóczv. alisp.

IIL András Zsófia 1502

1583—87. (Palugyay | ^ ,

Taróoz v. alisp. Mik^) I. Miklós

1588-89 1602.

kir. táb. ülnök (Sirm

Zsnzsal623.
(Sembery István>

Bora)

lY. András III. János. István. Miklós. Gáspár. II. Ferenoz Zsozsa Mária Anna
1630. Ta.' t t t t 1628-49. (Be- (Prónay (Thu-

róoz V. Turóoz v. niczkv Istv.) ránszky

alisp. alisp. János) János)

(Pongráoz (Bossány

Erzse) Mária)

I Folpt, II tAhtín.

Dániel il(. Ferenoz IV. János Magdolna V. András Bora

(Kisfaludy 1681. Tnrócz (Mednyánszky GUyozy Pál) (Okolicsánnyi (Kiszely

Zsuzsa) ▼. követ Jndít) Kata) János)

'Zsiiisa' íOkolicsányi • j^^^ Mária"* '"kIuI zi^

(üifalussy I ^g"^^ (l.SzelénviPál, (Zmeskál (Akay (Kosztolányi

Mátyás) Hona 2. Osztroinczky László) György) Zsigm.

Tmngell János)

István)

0 Bel. M. Notitia nova H. III.
^ Lehoozky Stemmat. II. 204.

*) Wagner Mss. LXX. és Gkneal. Auth. I. köt. -^ És tfaját gyfiji t

iOOgle

Jasth.

•»

n. tábla.

II. Ferenoz, ki tn L táblán.
1628. 49.
Turóoz V. aliap.
(BoMányi Mána)

y. János
(Ordódy 1.)

I. László
(Kubinyi l.)

II. Miklós

(Kttfaludy

Zsuzsa)

1. Sándor
(1751. Turócz
V. követ)
(Rudnay
Zsuzsa)

Zsófia
(Kádas

Anna
(Raksány

Zsuzsa
(Okoliosányi

Gáspár
(LRévay
2i8uzsa)
2. Beniczky I.)

II. Ádám
(1. Mikoyinyi

N.
% Andaházy

Zzuzsa)

Sándor.

1-tól László
(Kubinyi
Zsuzsa)

(Huszár

János)

2-tól Anna
(Révay
Dienes)

Apo]
lathy

(Plathy Sámuel)

Antónia

*M.

(Lehoczky
Antal)

Ferencz

(SzuloTSzky

Anna)

Xaveria
(Rády
József)

Zsuzsa
. (Akay
Flórián)

János

(Marozibányi

Amália)

Ludovioa. György.

IIL Ferenoz.
(üjfalussy Magd.)

Antal
(Géczy Judit)

József András

1 781 . alispán (Lehoczky
Kata)

Péter
(Gerhard
Anna-M.)

Sándor

LÁdám

1730.

(Dobay Krisztina)

Sándor. Károly

János,

1741. szbiró

követ

(Rajman

Anna)

Gábor
alisp. 1765.

1790. alisp.

(1. Ujházy Eleonóra,

2. Révay N.)

1 ^ 1

Jozefina
(Radvánszkyné)

A családnak nagyobb része, — mint a táblázat is tanusitja, —
Turócz vármegyében hivataloskodott , s legtöbbnyire az alispáni kor-
mányt tárták kezökben. E hivataloskodások sorát — ugy látszik — I.
Ferencz kezdé meg, ki 1562-ben Turócz vármegye alispánja volt 0-

>) Lehoozky Stemmai I. 414 V. ö. Bel Notit. nova 11. — (Leboozky id ,
h. tévedésből irja neczpáll L á s z 1 ó 1 1 1447-ben Turóoz követét Justk OMlád-

Digitized by

Google

.174 Jasth.

Utánna unoka Öcscse III. András 1575. 1583. és 1587-ben ült az
alispáni székben ^), 1588-ban és 1599-ben pedig mint már a királyi
tábla ülnöke országgyűlési Icg a határvizsgáló bizottmány tagja volt*).
Csak egy leánya Zsuzsanna Sembery Istvánné maradván, ága kihalt.

I. Ferencznek íla I. M i k lós Sirmiensis Borbálától számos ma-
radékot hagyott. Fiai közül IV. Andrást, és II. Ferenczet több
Ízben emelé a közbizalom alispánságra; amaz 1630. és 1645-ben volt
alispán ^). II. Ferenc z pedig, kinek ivadékát a 11. táblázat mutatja,
1628, 1632- és 1649-ben viselte az alispánságot '); és 1635-ben követ
volt, midőn a szárazvám eltörlésére választmányi tagúi nevezte a2 or-
szággyűlés ^),

IV. Andrásnak óvári Pongrácz Erzsébettől született öt fia közül
egysem hagyott fiu-utódot, igy ezen vonal fiágon kihalt. Az öt fiu kö-
zül III. Ferencz 1681-ben Turócz megyének országgyűlési kö-
vete volt.

A II. táblázaton I. L á szlónak fia I. Sándor 1751-ben szin-
tén Turócz vármegye követe volt. •).

II. Miklósnak nejétől Kisfaludy Zsuzsannától (mások szerint
Ghilányi Éva volt neje) két fia két ágra vivé a családot. III. Ferencz-
nek unokája József 1781-ben volt alispán.

I. Ádámnak fia János 1741-ben szolgabíró és követ ^ fia
György 1790-ben alispán ; — • testvére Gábor 1 765-ben szintén al-
ispán volt.

Sajnos , hogy e táblázatunkon — mely ugy látszik e század ele-
jén készült ^- a mostan élő nemzedék nem található ; ez okból kényte-
len vagyok ezek közűl csak az ismertebbeket megemliteni.

E század elején Justh G á b o r az 1810 — 1826-ki s talán még
hosszabb időközben volt Turócz megye másod alispánja, és 1827-ben
a magyar akadémiára ezer forintot adományozott ''}.

bélinek, mert mint följebb említtetett , — a neczpáliak kihaltával örökösödtek
csak a Justh-ok Xeozpálon ; *- Justh Jodok törzsük pedig 1479-ben élt.

'),LelLoezky id. h.

«) löSSki 10. 1599-ki 44. törv. czikk. V. ö. Istvánffy Hist. 1685-ki ki-
adás, p. 374.

») Lehoczky és Bel M. id. h.

*) Ugyanott

*) 163ö-ki törv. ez.

•) Lehoczky Id. h.

■») 1827-ki 12. töfY. ez.

Digitized by

Google

Jasth. 376

Justh Ferenoz az 183%-ki országgyűlésen Turócz vármegye
követe, utóbb (1843-1847.) kir. tanácsos és kir. táblai ülnök 0*

Justh József az 18^%Q-ki és 1847-ki pozsonyi országgyűlésen
Turócz vármegye szabadelvű követelés 1842-töl 1845-ig azon vár-
megye másod-alispánja volt.

A család czimere oroszlán, mely keresztet tart.

^} 1836-ki 11. törv. ez.

Digitized by

Google

Az V. kötet tartalma.

léOp

Haagen család 1

Haager os —

Haau Cfl —

Hackcs 2

Hacsichcs. —

Haczoky cs. (Kolos- sáardi) . —

Hadaly cs. (Hadai) . . . . -

Hadár cs -

Hadik cs. (Fataki gr.) . . . ~

Hadnagy cs. (Pálfalvi) . . 14

Hadnagy cs. (Dalnoki) . . . —

Hadritius cs —

Hagara cs. (Magosligeti —

Hagen cs ~

Hagen cs. (Fels6-6ri) . . . —
Hagymássy cs. (Sz -giróthi és

Berekszói) 15

Hagymássy cs 18

Hainrikfll cs. —

Hajdú cs (M..baksai) . . . ~

Hajdú cs. (Sz.-advarhelyi) . —

Haji cs —

Hajnai cs 19

Hajnik cs —

Hajnóczy os. —

Hajodics (Patai és Györkfalvi) 20

Halácsy cs. (Halácsi) . . . -

Halapa cs. (Bchuniczi) ... 22

Halassy cs. (Déva- ványai). . —

Halasy cs. (Fekete) .... 23

Halász cs. (Babnsi) .... 24

Halász cs. (Dabasi). .^ . . —

Halászycs 25

Haller cs. (Hallerkói gr ) . . 26

Lttp

Halmágyi cs. (Szilágy-somlyói) 39

Halmágyi cs. (Etfalvi) ... 40

Halmy cs 41

Halousstere cs —

Halas cs —

Hamar cs. (Páni) .... —

Hamar cs. (Fatásfalvi) ... 42

Hám cs 43

Hamiltou os --

Hammerschmit cs. . . . . —

Hámory cs. (Hammersohmidt) —

Hámos cs —

Hampó cs. L. Ernst . . . . —
Hamvay cs. (Hamvai és szkárosi)-^

Hanchok os 44

Hancsovszky cs. .... —

Handlein cs. ...... —

Hangái cs 45

Hangony cs —

Hangossy cs —

Hangya <». —

Hangyás cs. (Kismányai) . . —

Hankovics cs 46

Hanknscs —

Hannibál cs — -

Hannibál os 47

Hanovszky cs. —

Hanoiik cs. 48

Hány os —

Hanza cs —

Hanzély cs —

Harabor OS. (Hliniki) ... 49

HaraboBsai cs 50

Haragos os -—

Haragos os. (Disznó pataki) . 51

Digitized by VjOOQIC

Lnp

Harai 08« (Hand) .... 51

Haramínchich cs —

Harang os. ...*..—

Haraszthí cs. —

Haraaztos ca. 53

Harasztosi cs —

Harazi cs —

Harcz cs. ~

Harczy cs. (Szombatlielyi) . . —

Hardicsay cs. (Hardicsai) . . —

Harínnai Farkas cs. . . . . ^

Uarmaihy cs 56

Harmof cs ~

Harraoh cs —

Harsághy cs. 58

Harsánji os —

Harsány i os. (Sárospataki és

kis'karsányi . . . . —

Harsány cs 60

Hartos. ....... 61

Harthay cs. (K.-hartai) . . . —

Hartíque cs —

Hartman cs. (Er6s) . • . . —

Hartmann cs 62

Harmcksm cs. (báró) . . . ~

Hartvigins cs. 64

HariTrich cs. —

Hartyány os. (Gnlácsi) ... 65

Hárycs.(Hári) —

Hassághycs. —

Hasznosi os —

Hasserhagos —

Haskó cs -

Haspray cs 66

HaszHngercs —

Hatala os —

HataloTÍcs os. ..... ~

Hatbafny cs. . . • . . —

Hatfalndy os. (Hatmaasdoríl) —

Haihalmy cs. (Hathalmi) . . 67

Hatházycs. 70

Hathna cs —

Hatvány os. . . ....

Hatvani cs. (Töttöri és hatvani ~

Havady os. (Kidéi) .... 71

Havas cs —

Lap

Hanchinos. 71

Hauser OS. —

Haospersky cs —

Havranek cs —

Hayek cs. (Waldstaetteni) . . 72

Hazádi cs. —

Hazuga cs. (Kelemen falvi) . . —

Házy 08. (Nemes-szákali) . . —

Hebrancz cs. ...... . —

Heckelbergcs 73

Héczey cs —

Hederváry cs. —

Hedrycs. 79

Heem cs. . —

Heeros —

Hegedős cs.(F.-öri). . . . —

Hegedűs OS —

Hegedűs cs 80

Hegyesi cs. (Borosjenöi) . . —

Hegyessy cs 82

Hegyállyay cs —

Hegyi cs. (Felsóöri) ... 83

Hegyi cs. (Hegyi) . . . . —

Hegymeghycs —

Heill cs -

Heimerle cs —

Heinoz cs 84

Heinrich cs —

Heiszler cs. —

Heiszleros. ^ —

Heizenstein cs 85

Heydendorf cs —

Helbnrg cs —

Helle cs —

Hellebranth cs 86

Hellenbach cs —

Helmeczy cs 87

Helmnth cs. 88

Hem cs —

Hemeczperger cs —

Henosellóczy os 89

Hencz cs. (Aszúpataki) . . —

Hencze cs. . . . * i . —

Henczelffy cs. (Peítrovecii) —

Hendrey cs —

Hendy cs. (Gyallai) • ^-v • f

..gitizedbyCjOOgle

Lap

Henneman cs -

Hennequin cs 90

Henney cs —

Hensch cs —

Henter cs. (Sepsi-sient-ivinyi —-

Hennyey cs 94

Heöbök 08. (Felső «ri) . . 95

Heölgyios -

Herberstein cs. —

Herczeg cs. (Szekosói). . . 96

Herozeg cs. (Panajuth) . . 97

Herczeg cs —

HerczercB. —

Herdhcs —

Herdoncs. ...:•• 98

HerdoWch cs ■ —

Herédy cs. (Herédi) . . . -

Herendich os —

Herényi cs. (Breznóbányai) . —

Herepeios 99

Hérgéczcs 100

Hericzcs —

HHringcs —

HerkAly cs. —

Herke cs -

Herlein os —

Herlichcs 101

Hennann cs —

Hermann cs —

Hermann cs. (Szabó) ... —

Hennann cs 102

Hermann OS —

Herroinyics 103

HeroTÍcscs —

Herpai cs —

Hersohing cs —

Herser cs 104

Herszényi cs. iHerszényi) . . —

Hertelendy cs. (Herielendi) . —

Hertnekycs 107

Hetelei cs —

Héthirsi cs —

Heihey cs —

Heihény CB. (Heiényi) . . 108

Héthy cs —

Hetyey cs. (Aiyai) ... 109

Lúp

Hettyey cs. (Makkoa-Hettyei) 109

Hétzeycs —

Hevenesi cs. (Kis-hevesi) . . —

Heressycs 110

Hidegk6y os —

Hidvéghy cs —

Hidy cs. 112

Hiemeisos 113

Hieronimi cs. —

Hiller cs. (Bntyiní) ... —

Hindy cs. (Nagy és k.-hindi) 115

Hirkócs IIÖ

Hiroscs —

Hirsohos —

Hittercs 119

HlavAosos —

Hlavaihy os. —

Hliniczky cs —

Hoantzlcs —

HocUárd cs. —

Hochburg os 120

Hocher os —

Hochkoffier os —

Hochnemercs 121

Hoohreiier cs» —

Hodászy cs. —

Hodermirszky cs. . . * . 122

Hodicz cs. —

Hodorcs. (K.*8ztaaélQki). . 123

Hodossy cs. 12Ö

Hodossy cs. (Máskép Szabó) . 126

Hoffercs —

Hoffmann cs. (Csaiori) . • 127

Hoffmann cs —

Hoffmann os 128

Hoffmann OS. —

Hohen os —

Hohenfeldos —

HohenzoUem-Hechingen os. . —

Hoytsy cs. (Domalygóii) . . 129

Holozer cs 130

Holozmann os. (Máskép Ziriy) —

Holozmeister os —

Holeoz OS —

Digitized by VjOOQIC

Holeshcs 131

Holics C8 —

HoUaky cs. (KíaHalir.ágyi) . —

Hollát cs 133

Holló cs. (Krompacht) , . —

Hollósycs 134

Holló 08. (Máskép Szalkár) . 135

Hollósi C8 136

Homoky os —

Homolkay os.

Homonn&y cs. (Lásd Dnigetíi) —

Homonnay cs. (Irniesí) . . —

Honorka cs 137

Horánszky cs 138

Horányi cs -►

Horecsny cs —

Horeczky cs. (Báró) . . . ~

Hóra cs. (Prelukai) ... 139

Horhy cs —

Horkay os 140

Horkovicz cs. (Korojáthi). . —

Homyik cs —

Horniak cs. ..... . —

Honráth családok .... 141

Horváth cs. (Ajtich) . . . —

Horváth cs. (Bakonoki) . . 142

Horváth cs. Lásd Barbarioh . —

Horváth cs. (Bessenyói) . . —
Horváth cs. (Bibíthi és legóndi) —

Horváth cs. (Bóosfalvai) . . 144
Horváth cs. (Brezovai Bugarin) —

Horváth cs. (Csuni) . . . —

Horváth cs. (DnbpsiLkai) . . 145
Horváth cs. (Máskép Dotkovios) -

Horváth cs. (Felsó-Bdkki) . -

Horváth cs (Gaji) . . . . —

Horváth cs. (Gradéczi Stansith) -

Horváth 08. (Ets-Halapsich) • 150
Horváth cs. (Máskép Harauthy) —

Horváth cs. (Hrastyáni) . . —
Horváth os. (Jelsith) ....

Horváth cs. (Eamicstfczi). . 151

Horváth 08. (Kapronczai). • —

Horváth C8. (Eöpöfldi) . . —

Horváth cs. (íocsi) . . . —
Horváth cs. (Lomniczai Kisse*

vich 152

Lap

Horváth cs. (Mankóbükki) . 153

Horváth cs. (Mikeszászi) . • —

Horváth cs. (Mladosovith) . —

Horváth cs. (Muraniczi báró) • —

Horváth cs. (Nagyváradi) . 154

HorvátJi cs. (Nesith) . . . -

Horváth cs. (Nógrádi) . . —

Horvátk cs. (Palocsai, báró) . 155

Horváth cs. (Pálóczi). . . —
Horváth cs. (Széplaki Petricse-

vich) 156

Horváth os. (Petrinyei) . . 159

Horváth os. (Sáros-pataki) . —

Horváth cs. (Símonchich) . . —

Horváth os. (Gyulai Sasalith) 160
Horváth cs. (Grizányi és sz.-'

andrásí) . . • • 160

Horváth cs. (Szemerei) . . 161

Horváth cs. (Sz.^györgyi) . —

Horváth cá. (Sz.-Mihályúri) . 163

Horváth cs. (Tállyai) ... 164

Horváth cs. (Teplai) . . . —

Horváth cs. (VázsonykÓi). . —

Horváth cs. (Véglai) . . . -

Horváth os. (Zalukaí, Voziih) 165

Horváth cs. (Zalabéri) . . 166
Horváth cs. (Zsákodi, Kova-

chich) 167

Horváth cs. (Sárosberkeszi) . 168
Horváth cs. (II méri vagy Zá-
polyai) .... —
Horváth cs. (Vingárthi) . . —
Horváth cf. (Koltai) . . . —
Horváth cs. (Máskép Szabó) . —

Horváth cs —

Horváth €8 169

Horváth cs —

Horváth Cf —

Horváth cs —

Horváth cí 170

Horváth cs —

Horváth cs , . 171

Horváth cs —

Digitized by VjOOQIC

Lap

Horváth cf.(Zarándi). . . 172

Horváth cf —

Horvát 08 —

Horvát-ok .173

Horváthy cs. (Disznóst) . . 174

Hosszúaszói cs 176

Hosszúfalusi cs. (Hosszufalvi) —

Hosszú Cf . (Resztolcsi) . . 177

Hosszú Cf 178

Hosszúmezey cs. (Kolos Hosz-

szumezói). . . . —

Hosszútelky cs. (Hosszútelki) —

Hosszútothy cs. (Hosszútothi) —

Hotmárcf 179

Hotykaycs —

Hoyos cs —

Hoyszky cs. 180

Hölbling cs —

Högyészycs. (Simonyi) . . —

Höscs 181

Hölchioh cs. (Máskép Szabó). —

Hrabeczy cs. . > . . . —

Hrabóczy cs. (Hrabóczi) . . —

Hrabovszky cs. (Hrabovai) . —

Hraskó cs. (Máskép Raskó) . 183

Hreblaycs —

Hriczkócs —

Hrissovioyi cs —

Hroznovszky cs —

Hmyakovitses 184

Hubay cs. (Hubói) . . . —

Haber cs —

Hubert cs (Elóbb Eutelhuber) --

Hudar cs -

Hudioh Cf —

Hucdercf 185

Húga Cf . (Kisiri t) • • • —
Hugonnay cs. (Gróf, Sz.-györgyi)-

Huldenberg cs —

Huléuyi cs —

Huleycs 186

Hunkár cs —

Hunyadi cs. (Hunyadi t) . • ~
Hunyady cs. (Réthelyi gróf,

kis'kresztyeni nemes) . 192

Hunyady cs 199

Hunyor cs 200

Húrja cs. —

Hurka cs —

Hurycs —

Huszág Cf —

Huszár cs. (Baráthi) ... 201

Huszár cf . (Nagy-baráthi) . 204

Huszár Cf . (Várdai) ... 205
Huszár Cf . (Regóczi és krpeliáni) —

Huszár Cf. (Brenhidai) . . 207

Huszár es.(K5ve0di, báró) . 209

Huszár cs. (Dézsi) .... 211

Huszár cs. (Nagy-ajtai) . . —

Huszineoz cs —

Huszkacs —

Huszty cs —

Husztopeoz cs 212

Huttercs 213

Huyncf —

Ibafalvi cs 214

Ibrányi cs. (Vajai és ibrányi) —

Idokcs. 218

Ifljú cs. (Kihalt) . . . . —

IgazGS —

Iglárcf 219

Iglaycs —

Ig^mándy cs —

Igócs —

Igyárió cs —

Ihász cs —

Iklódy cs. (Iklódi) . . . . —

Iklódyes. (Iklódi). ... 220

Ilkay cs. (likai) .... 221

Ilkey cs. (Vargyasi) . . . —

Illárdcs -

Illés 6f —

Illés cs.(Edvi) —

Illéssy ci 222

Illéssyot 222

IlUts cs -

Illosos —

Illovaycs —

Illyés cs, -

Illyés cs. -

Digitized by VjOOQIC

Lap

229

230
233

234

235

236
237

239

lUyéfiházy cf. (inéskází gróí)

Klyevölgyi cs

Ilméri Cf . (Ivánkafalvj) .
Ilosray ci. (Nagy-ilosvai)

IISVBJ C8. • . •

Imbsen ci. • . .

Imecs cs. (Nyujiódi)

Imecs cg (Imecsfalvi)

ImeoB ct. (Vargyasi)

Imre cs. (Felsö-eörí) ,

Lnrecs. (Etfalvi) .

Imre es. (6idó£&lvi)

Imrefiy cs. (Szerdaheljri f )

Imreghy cs. (Imreghi f)

Inakody cs. . . .

InAnosy cs. ....

Incze cs. (Baozoni). .

Incze cs. (Csik-Delnei)

Inoze cs. (Il1ye£&lvi) .

Inoze es . (Lisznyói)

Incze c», (Sz&raz-ajiai).

Inoze cs. (Martonosi) .

Inoze cs. (Harasztosi) .

Inoze cs. (Kis és nagy-solymosi) —

Inoze cs. (Nagy-aj(ai) .

Incze cs. (Zalányi) . .

Inozédy cs. (Nagy-yftradi

mea és báró • •
Inkey cs. (Pallhii) . .
Insiitoris cs. (Mosóczi)
Ippy cs. (Ippi t) . .

Ipolfly cs

Irányossy cs. .

Iratossy cs

Irinyi cs. (Irinyi) . .
Irmai cs. (Nyárd*gál falvi)

Irófly cs

Irsay cs. (Irsai) . .
Isaák cs. (Kis dobronyi)

Isaáky cs

Isépy cs. ^Magyar Isépi)

Isold cs

Isóó cs

If pány cs. . . . .
Issekiicz cs . . . .
)9ia9ÍcU cs

ne-

240

245
246

247

251

254

255
256

257

Lap

Istenes cs ^ 257

Istók cs -^

Istvánffy cs. (Baranyavári és

kisasszonyfalvi) . . . —

Istvánffy cs. (Mádéfalvi) . . 261

Iszkay cs , -^

Iszlay cs. (Iszlói) . . . . —

Iváoson cs. (Remeiéi) > . • 262

Ivády cs —

Iván OS. L. Lasziaméry) , . —

Iván cs —

Ivánchich cs. • . • . . —

Ivánozy cs —

Ivánics cs —

Ivanios cs —

Ivánka cs. (Draskóczi ésjor-

dánfóldi) 263

Ivankócs. 268

Ivankovits cs —

Ivanóozy cs —

Ivanossics cs —

Ivanovich cs —

Ivány cs. (K irály fiai-Karchai) —

Iványics 269

Ivanyisi cs —

Iványos cs. —

Ivócs cs. (Ragályi) ... —

Ivsioscf. 270

Ivnly es. (Karánsebesí) . . —

Izbugyay cs. (Izbngyai f) • 271
Izdenozy es. (Monostori báró

és nemes) —

Izdraycs 272

JabUnezaycs 273

Jablánczy cs —

Jablonczay cs. (Máskép Jab-

lonezai-Pethes) . . . _

Jábróczky cs. (Jabródi) . . —

Jacobffyc». 276

Jagasicli cs 277

Jagodics cs. ..... « —

Jakab cs 278

Jakab cs. (Szent-gericzei) • —

Jakab cs. (Bögtó) . . ^ . 283

•igitizedbyCjOOgle

Vll

Lap

Jakab Cl. (Etédi) . . . . 2j

Jakab Cl. (Homoród-alm^i) . 284

Jakab cs. (Középlaki) . . . -

Jakabfalvy cs. (Jakabfalvi) . —

Jakabfly cs —

Jakabbázy cs —

Jakchcs 285

Jaklín cs. (Elefáüii) . . . —

Jiikó cs. (Hodoíi t) • . . —

Jákö cs. (Félegybázi) . . . 286

Jákó cs. (Kezdi-szent-léleki). —

Jakobfiy cs —

Jákóffy cs. (RaLói é« szuhai f) —

Jakiwithcs (Orbovait) . . 288

Jakchy cs. (Kusalyi t) . . 290

Jaksacs 293

Jaksich cs. (Nagylaki báró) . —

Jalicfcs 294

Jámbor cs —

Jámborffy cs. (El6bb Yohlmaii) 295

Jámborszky cs —

Ján cs —

Janakycs —

Janosó cs (Eaztelneki, gido-

falvi és kis-nynjtódi) . —

Janosovics cs 296

Jani cs —

Janicsáry ci. (Dragomi resti) . —

Janikovicb cs 298

Janka cs. (Bulcsi) . . • . •
Jankafy cs (Ősi. t) • • •

Jánky cs

Jánky cs. (Jánki) .... 299

Jankó cs

Jankoviok cs. (Darnyárí gróf

és nemes) 300

Jankovioh cs. (Jeszeniozei) • 302
Jankovich cs. (Pribéri és vu-

chini) 308

Jankovioh cs. (C!salmai) . . —

Jankovíclics —

Jankovics cf —

Jankovich cf •—

Jankovich cs 309

Jankovich cs. (Dooiorovios) . —

Lap

Janóozy cs 310

Jánoky cs. (Jánoki és n.*saahai) —

Jánossycs 314

Jánosi cs. (Bozabázi) . . . 315

Jánosi cs. (Falatkái) ... —

Jánosi cs 316

Janovioh cs —

Jántek cs —

Jánthócs —

Jány cs —

Jányoky cs —

Járaycs 317

Járdán cs —

Jármi cs —

Jaross cs. (Nemes-mtiiczi) . 321

Járossy cs 322

Jászaycs. ..♦.•. —

Jászberényi cs 223

Jaszter cs. —

Jásztrábszky os. (Részegei) . —

Jkszi cs. (Kutnárí báró. 4-) • 324

Jaszvitz cs —

Javorek cs 325

Jávorkacs —

Jávorszky cs —

Jedlicska cs —

Jékey cs. (Búl3ri és porcsalmi) 326
Jekelf alussy es. (Jekel£aluiii és

margitfalvai) . . . 327

Jelencsics cs 329

Jelenfly cs. (Csejthei t) . . —

Jelenik cs. —

Jellachich cs. (Bnzini, nemea

és báró) 330

Jelsith cs. (Lásd Horváth) . 332

Jeneycs. (Tisza-jeiiói. t)» . —

Jeneycs. (Boros-jenói) . . —

Jeney cs. (Máskép Moika) • —

Jeney cs. (N.-enyeda) ... 333

Jenisch cs . —

Jemey cs. (Mérlaki) . . . —

Jersey Badcs —

Jeszenák cs. (Királyfiai, báró) —

Jeszenovszky cs 326

Jeszenszky cs. (Nagy-jeszeni) —
Jesiovich cs. . /^>^^^1-^ 343

.gitizedby VjOOQLC

VlIl

Jeitím C8

Jezemiczky cs. (Jezemiozei)

Joanelli cf

JoannoTÍts Sacabent cs.
Joannovits cs. • . .

Jobsztycs

Joohioh cs

John ts

Jőhnj cs. (Jamniki)
Jökay cs. (Ásvai)
Jokeaz cs. . . . .
JóknÜkj cs. (Jóknthi máskép
szomorfalvi) . .

Jdna cs

Jónás cs

Joó cs. (Kaszaliázi f ) .
Joó cs. (Szemeriai) . .
Joó cs. (Peüyeni . .
Joóbcs. (Fancsali). .

Jordán cs

Jordán cs. (Borbáthvizi)
Jósa cs. (SzavoH. f) •
Jósacs. (Nagy-bányai)
Jósa cs. (Pankoiaí)
Jósa cs. (Bodosi) . .
Jósacs. (Ősik-mindszenti)
Joseph cs. • . . . .
Jósika cs. (Branyioskai báró)

Lap
344

345

346

347
349

350

353
354

355
356

3ar7

Lap
Jósinczy cs. (Nagyváradi, báró) 361

Joszipoviob cs 362

Jostcs. (Felsóörí). ... 363

Jöohlinger cs —

Jörgercs —

Jaliász cs —

Juliász cs. —

Juhász cs .364

Juhász cs —

Juhász cs .365

Juhász cs —

Juhász cs. (Karánsebesi) . . —
Juhász cs. (PéteríkM). . . —

Jtthászovios cs 366

Juhos cs. (Pinczi t) • • • —
Jugovios ...... —

Jung cs —

Junkovits cs —

Jnracsek cs 367

Jurán ich cs —

Jurasin cs —

Juricskay cs. (Bölcsi és nyüvedi) —
Jurjevich cs. (Tuóii) . . . 370

Jurichioh cs —

Jurkovits na 371

Jurovich cs —

Jursich cs —

Jusih cs —

Digitized by

Google

Az V. kötetben kügszitaBdők :

L<tpon

iorban

helyeit

ohasamdó

16.

aosaládfin

László 1640.

László 1540.

62.

30.

Cedliának

Jankának.

105.

a családfán

Z X 0 h e r Anna

Z i 0 h r e r Anna.

—

a ctaÜdfán

Bakó Zajda

Bakó Zajda.

124.

Lajos 1 1820. tájt.

1 1830 tájban.

132.

aa niolsó aorban Albert fószbiró 1815-ben

1847-ben.

139.

34.

Bory Benedeknek

Bory Juditnak.

145.

29.

zsarlosat

zsarolásai.

148.

19.

hat

öt

152.

a családfán

Bor valszky

BarvttUzky.

174.

K5vag5

Kóvagó.

177.

29.

Rész t ó 0 s 0 n

Reszt olcsón.

209.

16.

étlen

ellen.

210.

30.

1904-ben

1804.ben.

215.

vezetéknevet

István.

a családfán

Antal 1897.

1797.

217.

21.

kanondk.

kanonok.

221.

13.

4506-ban

1506-ban.

224.

a családfán

szül. 1762. 1 1738.

SE. 1762 1 1838.

238.
239.

a családfán
2.

Mihály orvos
olá

IV. Mihály orvos,
oláh

240.

1840.

1740.

241.

a családfán György föpostamester testvére Mihály

volt

a fópof tamester.

242.

26.

IIL Péter

1. Péter.

—

38.

maradt •

maradt :

244.

Lászlónak

Mihálynak.
n. Péter.

21.

IIL Péter

247.

•) jegyzetben

Lájd

Lásd.

251.

18;

beiktatásának utánna leetM ellent mondtak.

263.

az 0 jegywt

kitöltendő igy: Engel,

Monumenta 57^110. 1

274.

1638

1632.

279.

24.

sisak

283.

ÍV. családfiüi

szabédiSzéhely

Székely.

325.

1851-ki

1801-kL

336.

32.

•)

elmarad.

Digitized by

Google

.«

Digítized by VjOOQIC

Digitized by

Google

MAGYARORSZÁG CSALÁDAI

ÉS

NEMZÉfiRENDI TÁBLÁEfiAL.

— -<53g>—
IRTA

nMtt nkn.

-^#ö^t<^

HATOniK KÖTET.

^w;«?i'y)/y).0>!n —

Google

KIADJA rATH MÓR,g,,3,,^

PEST, 1860. NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.,

gle

Kabarcz csal&d. Kabar ez máskép Zikzay János és
vele együtt Aszalai István 1625-ben II. Ferdinánd király által kiadott
czimeres levélben nemesitetett meg.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a fels6 mez6 kék,
az alsó vörös szinü , a paizs alyjáról hármas zöld dombon hátulsó lá-
bain természetes szinű oroszlán áll balfelé fordulva, elsó ballábával
bárom arany bdzakalászt , jobb lábával aranymarkolatu kivont kardot
tartva. A paizsíblötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelke-
dik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-vörös 0*

IL&bay család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes osa-
ládai sorában áll <).

I&abos család. (Magyar-gyeró-monostori). Erdély egyik leg-
törzsökösebb nemes családa, mely a Gyerófiy, Kemény, Radó stb. csa-
láddal közös törzsből ered , és azokkal közös ozimert visel , t. i. a paizs
kék mezejében királyi koronából kinyúló szarvast , fölötte félhold, és
és csillaggal

Mint ágaznak ki a közös torzsból a nevezett családok, az már e
munka IV. kötet 466. lapján a GyeróíFy családnál közölve van. Ott
látjuk a Kabosnak nevezett Istvánt (dictum Kabos), kitől
kezdve a családot következóleg származtatják le ').

<) Colleoi Herald, pag. 126.

*j Szirmay C. Zemplin noi top. p. 113.

*) Hodor Károly szíves közlése szerint a család adataiból merítve. t

,oogIe

Kabos.

I. tábla.

I. IstTán

dictus Eabos

1390.

Rádó
a Rádó es. törne.

1. Péter

I. László
I

Tamás

1478.

(Pósa Ilona)

I. János
1490.

Franciska

(keresztúri

Recze Tamás)

1468-1478

II. István

II. Péter
Kemény VUi».

I. György

1 — -^ 1

Jakab

Osvát

1610.

OGyeróffy Márta,

2. Kemény Kata)

Folyt. IL táblán.

LPál

Ferenoz

1 "" 1

Bálint

'^ata
(Kémai
István)

Lórincz
1496.

I. Mihály
(Dienesi Anna)

1 ^ 1

I. Farkas

Bótázi 1575.

(Kecseti Anna)

II. Kristóf
(Bánk Margit)

í « 1

Mihály

Zsigmond

IL Ferencz
(1. Kemény

2. Gyeröfly
Anna)

Zsófia

(némái

Vajda Mihály)

1588.

Fruzsina

(Gryeröffy

János)

Ilona
(Talkai
István)

II. László

1572.

(Cserényi

Erzse)

Grábor
1571-1695.

(némái
Vajda Erzse)

I. Kristóf
1600. nótáz.
(Valkai Anna)

I. Imre
1534.
(Valkai
Fruzsina)

János

István

jesuita
lefejezt. 1599.
nov. 8.

Sára
1586.
(Gyeróffy
Ferenoz)

Sándor

+ 1580.

(1. Mikola

Fruzsina,

2. Vajda

Erzse)

II. Mihály Kata

(mezgédi (Ebeni

Vajda Ut^án).
Erzse)

Digitized by

Google

Kabos.

n. tábla.

Osirái, ki M l téhUn.
1496-1010.
(1. Gyeröffy Márta
2. Remény Kata)

111. János.

(Borzási

Ágnes)

' II. Pál'
1599.

Zsófi

Simon.
1530.

i. Gáspár (id68b)
1580. 1590.
(Várfalvi
Jndit)

ti. Gáspár (ifi.)

1651.

(néhol id5sb Gábor)

IL Gábor
1647—1685.
(Ebeni Anna)

IV. János. 111. Gáspár ÍV. Mihálv

t I ■, / 1 idősb

IV. István 1685. 1702.

nótázt
t

II. Sándor. 111. Pál. 111. Ferencz. Judii III. KrUtóf. IV. Gábor
OMi 1694. 1700. t (Pekri f 1716.

Gábor)

III. Gábor

1685.

(bélteki Kovács

Erzse)

I ^ 1

Zsófia
(CSsaió Mihály)

IV. Mihály ifj.

(Köv Bóér

Rebeka)

I "" 1

IV. Ferencz
(1. borsai Nagy

Bora,
2. Szodoray Anna)

Folffi. ni Ml.

111. László

1762.
(Btik Judit)
utóbb Gyárfás
István neje)

' V. László
(Keczeli Krisztina)

VI. László,
t

IV. Pál.

(Fosztó

Jnlia)

Mária

(Harsányi

János)

Krisztina
(Sombory
Farkas)

Judit
(Salánky
Farkas)

Anna.

Julianna
1 182a mart 21.
(Ahnády Zsigm.)

IlL Farkas
(Váró Bora)

I. Sámuel Póli Zsuzsanna

a- Gálfalvi Anna f 1856. (Gálíalvi

2. Uomoród-sz.-mártoai (Zámbó Farkas)

Biró Róza) Sándor)

l-tólTeréz
(Farkas Elek)

Karolina. Anna. 2-tól Grergely

Kolos V. szbiró 1848. el.

(1. Konya Ágnes,

2. Lészay Ilka)

2- tói Ernó. Isabella

sz. 1857. oct. 7.oOQle

K%be8,

III. tábla.

Ferencz, hi a II. iMén.
(1. Borsai Nagy Bora,
2. Szodorai Anna)

1-töl V. Ferencz 11. Farkas IV. László 111. Sándor Klára VI. Mihály 2-iól Sára

sz. 1723 1 1767. 1764.1791. sz 1724. (Sombori f 1790. (Rettegi (Cserényi

(katona (Szénás f 1784. (Druzsa) (Szncsáki Anna) (Farkas)

Éva) Ágnes) (Katona Fer.)

Mária)

Folyt IV.
tábl.

VI Ferenoz Kata. Klára VII. László
Bt. 1762. sz. 1766
1 1784. 1 1784.

II. György. Bora

t (Zámbó

Antal)

III. Farkas
(CSsukás
Petrona)

I ^-^ 1

József
krasznai fóisp.
1848.
(Peley Anna)

III Péter.

IV. István

1791.
rXúri Kata)

II. Samu Róza ,1. Endre

(Laskay l.) (1. Ilosvay (Barcsai

r— '^, 1 2. Rettegi Júlia)

Elek. Lajos. György) 1

VIII. László IL Endre. Teréz
(1. Barcsai Luiza f f 1863.

2. Gidofalvi
Sabina)

V. István.

VII. Mihály

(Füleki

Eszter)

1 1834. t.

Ágnes
(Alsó Fer.)

Dániel

VIII. Mihály

legf. törvsz. üln. (1. Fleischmann

Bécsben

(b Kemény

Kata)

Bora,
2. Thalinger
Jozefa)

VII. Ferencz.
11834.

Karolina

(Korda

György)

Eszter. Minka. Giza.

Itól V. (Hbor. Halmán. 2 tói lika. Béla.

II. Imre. V. Farkas. Ödön.

Zsófi Mária Tinka

(Kovács (Baranyai (b. Diószegi
Lórincz) Fer) Árpád).

Digitized by

Google

Kabo9.

IV. tábla.

IV. Ferencz , ki a 111. lábián.
8z. 1723 1 1787.
(Katona Eva)

IV. Sándor V. János

(Füleki Pólí) (Gál Anna)

Vl János Zsuzsa Miklós Ann%

Kolos V. szbiró (Sombori Kolos v. szbiró (Lészai Lajos)

(1. Sonibori JuIia, Endre) (b Kemény

2. N. N.) Eszter)

Zoltán. Orbán. Dezsft. Ilka.

1-tól Károly. Luiza. VII. János Póli V. Sándor Kóza 2-tól Lajos. N.N.
(Biró (Tol- (Zámbó (Gracza
Róza) yajné) Jadit) György)

Anna.

II. Dezső. Sándor. Ilka.
I. Kristóf, kalota-sz.-királyi Ispány Pállal együtt, mert IL
Ulászlónak Berentzali kereskedő jobbágyait kirablák, lőOO-ban hűt-
lenség bélyegén marasztatott, mely szerint M.-Gy.-Monostor, Derithe,
Gyerófalva (tán a mai ErdÓfalva ?), Oláhfal va , OláhBikal , Oláh- Be-
decs, Oláh-Berend , Szent-Király és Magyaré- Kerék egész falvakat el-
vesztik. E falvakat a király még azon évben Geréb László erdélyi püs-
pöknek adományozta. Hihető — irja Hodor — mindezen falvak lő56-
ban a secularizatio következtében előbbi volt birtokosaikra vissza-
szállottak.

I. Farkas Békés Gáspár zászlója alatt Báthori István fejede-
lem ellen harczolván, 1575-ben nótázta tott, és Fejér, Görgény és Hlye
uradalmait veszté. 1603-ban Székely Mózsessel esett el ').

II. János 1599-ik körül, hihető politikai elv-elleneitől halált
szenved.

III. István Báthori Zsigmond kcgyenoze, jezsuita. Báthori
2jSÍgmond 1598-dik év vége felé őt küldé Báthori Endre bibornok
bátyjához Lengyelországba két rendbeli levéllel legmélyebb titok-
ban '), hogy a bibornokot a fejedelemséggel megkínálja. 1599-ki oct.
8-én Schellenbergnél a bitorló Mihály vajdával megütközött, azonban
elfogatott, és Mihály vajda parancsára nov. 8-án Fejérvár mezején le-

«) Bethlen Wolph. Hist V. p. 408

•) Bethlen Wolph. Hitt IV. p. 180. r^ T

Digitized by VjOOQIC

S Kabos.

fejeztetett. Fejét ebek marczangolak szét, hullája egy veremben lelte
sirját. Bethlen „Nobilissímus et militaris vir^^ czimmel tiszteli meg.

I. G á b o r , a XVI. század végén a b. Szolnok vármegyei birto-
kos nemesek „armi lustrumaban^' mint némái birtokos emlittetik. Birt
pedig- ott neje némái Vajda Erzsébet jogán.

IV. István m.*gycr6-monostori 6si részjószágát Apaffy fejede-
lem alatt hűtlenségi bélyegen, (valószinűleg ellene tervelt ármány kö-
vetkeztében) veszté. És e jószágot a nagy kegyben állott „m.- g y e r 6-
monostori". elónevet viselt Ebeni István, Kolos vármegye főis-
pánja, és Szamos-Ujvár s Eolosvár városok fóparancsnoka (kapitány)
nyerte el I664-ik év körül adomány utján. Ugy látszik Ebeni István-
nak Anna leányával, az István atyja testvérének II. Gábornak fele-
ségével e jószág vissza szállott a családra

III. Gábor, mint I. ApaíFy Mihály fejedelemnek Fejérvárt
1676Mk évi sept. 26-káról kelt igtató parancsában áll, 1661— 1676-iki
időközben Daczó György és KabosGábora portánál foly vásti kö-
vetek (continuus orator) voltak. És e szolgálatának jutalmául nyeré
II. Gábor, neje Ebeni Anna jogán a gyulatelki (Doboka várm.)
részjószágot adományban Cserényi Mihály magvaszakadton. Napája
Vajda Borbála, Ebeni Zsigmondné jogán b. szolnokmegyei némái bir*
tokos. 1685-ben a hazában benn nyert alkalmazást, a török hadsereg
mellé biztosul neveztetvén ki. — 1686-ban országtanácsossá nevezte-
tett a kir. fókormányszéket képviselt országkormányi bizottmányban.
Mint a gyulatelki unitaria eklézsia pártfogójáról emlékezik az Erdé-
lyi unitaria egyházi történelem (828. lap.) A mit igazol uno-
kája Pekry Ferencz fölött (a ki fia volt Pekry Gábornak Kabos Judit
ezen Kabos Gábor leánya nejével) Darkó Pál nagy-ajtai unitár,
pap által mondott halotti beszéd. — 1702-ben Doboka vármegyében
Csepegfi és Szent-Miklós vagy is Hosszumacskás akkor két falut birá
só-jövedelemmel együtt.

I. Sándor Doboka vármegyének 1701 — 1704-ig fóbirája; ugy
látszik — Rákóczy Ferencz pártján viselte hivatalát. Mint ilyen a felső
kerületi megyei nemességet, kik az „i n g y e n^, u. n. „n e m e s i s ó r a"
jogositottak voltak, — összeirja.

III. Pál 1702-ben a „nemesi só^'-ban részesülendók közt mint
gyulatelki birtokos emlittetik.

IV. Mihály és III. Gábor testvérek 1702-ben martiusban Do-
boka vármegye részéről a Szamostól Zilahig, hihetó a császári katona-
ság mellé föbiztosokul valának rendelve.

Digitized by VjOOQIC

Kftbos. 9

IV. János elesett Kolosvár ostrománál II. Rákóczy Ferenoz
zászlója alatt 1704-ben. A táblázaton láthatólag nfitlen.

V. M i h á 1 y a múlt század második felében lakott és birt M .•
Gyeró-Monostoron , a hol lakházában éjnek idején puskával orozva
agyon lövetett, a hagyomány szerint Bedecs faluból való saját jobbá-
gya által.

in. László törzse az ördög leányágon Doboka vármegyében
öt nemzedéken át birtokosképen virágzott családnak.

V. László , Gyárfás Zsófia, — akkor még hajadon, utóbb Var-
sányinfi — mostoha nővérével az Eördög-keresztúri , Sólyomkövi, Ko-
vácsi, m.-Ujfalvi, és Ugróczi rész u. n. „Bik-rész" jószágban megoszto-
zik 1711-iki november 10-én „Doboka vármegyének Peö-birája Újhe-
lyi Ferenoz, és edgyik Vice Ispánnya Csernátoni János** osztozta-
tok elótt.

VI. L á s z 1 ó 1763. körűi élt, birt és lakott Ördög-Keresztúrott ;
és Összes nemzetségének történelmi ismertetésére több adatot gyűj-
tött össze.

IV. László a magyar-nádasi temetóben 1784ki jul, 23án
emelt siremlék szerint hadnagyságot viselt a katonai pályán , és sok
esztendeig ült a kalota-széki (nem szegi ?) és kolosi reform, megyében
curátori széken.

U. Farkas a Szilágyságba szakadt ágnak törzse, 1771-ben
Kolos vármegye ülnöke az 1797i-ki országgyűlésen királyi hivatalos.
III. Sándor 1796-ban Kolos vármegye szolgabirája.

V. János 1790-ki mart. 11 -ke el6tt,de közelebbről a nemes
testírzfi sereghez Erdély részérói felküldetett

V. Ferencz 1771 ben Kolos vármegye számfölötti törvény-
széki ülnöke. A m.-nádasi temetőben leoninus sirversei Gyöngyösi Já-
nostól 1790. mart. ll-ikröl:

Véreivel sorbaE ide tért le K a b o s pora porba :
Hol külön e nevezet ága Ferenczre vezet stb.

VI. Ferencz 1796-ban kolos vármegyei alispán.

III. Farkas It József cs. alatt 1784- 1790-ig, és utóbb is
1796— 1800-ig szolgabiró Doboka vármegyében.

I. Endre 1827-ben adórovó Kolos vármegyében.

VI. János és testvére Miklós, amaz huzamosbban, ez rövi-
debb ideig szolgabiróságot viseltek Kolos vármegyében három évti*
zcd alatt.

Digitized by VjOOQIC

10 Kabos. — Kaesamagh.

Dániel mint polyáni (aranyosszéki) birtokos, e székely székben
mint föjegyzfi lépett hivatali pályára. Kevés év lefolytával ffikormány*
széki valóságos titkár, 1846-ban pedig országgyülésileg választott
itél^mester.

József elóbb al- késóbb fóispán Kraszna vármegyében.

VIII. László 1848. előtt főkormányszéki fogalmazó.

VII. Ferencz, az erdélyi kanczellariánál kisebb hivatalt vi-
selt. Meghalt kora virágjában 1834-ben.

Gergely 1848. előtt Kolos vármegyei B.-Hunyadi járásban
szolgabíró.

Az Írott kútfőket , melyekből főleg e család ismertetése mente-
tett, érdekes lesz Itt elésorolni, ezek következők :

1. Fata et vicissitudines nonnullorum illustrium virorum ex In-
clyta et pervetusta prosapia Kabos de M.-Gyerő-Monostor ortum du-
centium , e fide dignis literalibus instrumentis et MSS. Historiis per
Jos. Dobó de Alba-Julia coUectae et ad perpetuam memóriám ejusdem
Familiae posteritatum relictae et editae.

2. Regestrum nobilium in I. Comitatu Szolnok interiori olím re-
pertorum, pagisque dispersim residentium , ex originali apud Guber-
nialem Cancellistam D Josephum Váró existens , exinde descriptum
per Josephum Dobó de Álba Júlia. (E regestrum csak azon töredék-
irat hátára van irva, melynek rubruma igy szól. Ab anno 1574. Re-
gestrum nobilium tempore Principatus Gabrielis Bethlen et Georgii
Rákóczi senioris ad expilationem Polon. usque in Possessione Néma
habit, translat. ex consignatione ejusdem temporis seu Armilustr.

A 3-iknak külfelirata ez : Haec genealogica deductio ex líteris
authenticis in Regia Tabula productis et per regiam tabulam ventilla-
tis et tandem judicialiter approbata anno 1753. díe 2-da mensis Ápri-
lis in facie Judicaria perlecta et publicata per magistrum Protonota-
rium Adamum Nemes. Per quam omnes aliae deductiones Familiarum
harum tolluntur , et annihilantur , quoniam aliquae illarum sine ullo
fundamentp sünt descriptae.

Kacsaiuagh család. Békés vármegyétől 1749-ben nyert
nemességéről bizonyitványt '), most azon megyében nem létez.

Czimere először vizirányosan két részre, és igy a felső félrész füg-
gőleges vonal által ismét két részre oszlik. Az 1. osztály kék mezejé-
ben vörös turbános levágott törökfej fekszik , fölötte ezüst félhold ra-.

■) Békés várm. jegyzőkönyve.

Digitized by VjOOQIC

Kácsándy. 11

gyog szarvaival felfelé. A 2-ik ezüst mezSben vörös mezú könyökifi kar
kivont kardot tart. Az alsó arany mezfiben egy felforditott j^ betüalaku
kék szelemen , és azon három aranycsillag , a szelemen alatt pedig ki-
nyilt piros rózsa látható. A paizsfölötti sisak koronáján két kiterjesz-
tett fekete sasszárny között a leirt vörös 4nezű kar könyököl, kivont
karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ').

IL&CsAndy család. (ICohányi). Birtokos nemes család Zem-
plin vármegyében, melynek Kohány helységéről vette eWnevét. E szá-
zad elején Szirmay által ugyancsak Zemplin megye egész Pápina, és
Alsó- Jablonka birtokosául , és Magyar-Isép és Kozma helységben köz-
birtokosul iratik *).

1541-ben élt a családból KácsándyGyörgy, kitől e század
elejéig a családfa következfileg ') sarjadzott le :

Kácsándy György.

Imre
1583.

Jánoa

1618.

(Vereaner Mária)

I -^ 1

Mihály

Zemplin v. jegyzője

8 követe 1631 -1643

(Zsegnyei Mária)

Zsigmond Anna

1654. (Szalay István)

(Rákóczy Fruzsina)

István Zsigmond.

1670.
(Szemere Zsófia)

I ^ 1

I. László 1684
( Boronkay Mária)

Mihály. II. László Rebeka Zsófia f

t 1723. (Nemessányi (Bernáthfy

(Bározay Kata) Boldizsár) László)

— -^■- 1

József. III. László. Erzse Teréz Zsuzsa

1764. t (Fáy László) sz 1764. (gr. Gyulay

t 1804. Ferencz)
(Rhédey Lujos)

*) Aaami Sonta gentil. ^om. V.

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 247. 248. 393 395.

*; Wagner Tabelláé Geneal. tab. LXI.

Digitized by

Google

Kácsány. •— Kacskovics.

Mihály, mint a táblázaton látható, 1631— 1643-ig Zemplin
vármegye jegyzője, s közben 1637-ben országgyűlési követe volt 0-

II. László több megye táblabirája, és a tiszamelléki helv. su*
perintendentia föcuratorá volt. Egyik leánya Teréz szül. 1764-ki
oct 4-én Kohányon ; férjhez ment 1786-ki deo. 25*én kis-rhédei Rhé-
dey Lajoshoz. Meghalt 1804-ki april 15-én *).

Zsuzsa, kinek egykor Kazinczy Ferencz udvarolt , — gróf
Gyulay Ferenoz neje lön.

Kacsányi család. Lásd Szkacsányi cs.

I&achkoy család. (Máskép Tompsa). Kachkoy máskép
Tompsa Sándor 1712-ben III. Károly király által nemesitetett meg').

Czimere a paizs ezüst udvarában egy vörös íjj , és abban vizirá-
nyosan két érczhegyü vörös nyil látszik ; a paizsfólötti sisak koronáján
vörös puzdra és abból hat nyilnak a tolla nyúlik ki. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kacskovics család. Trencsin vármegyei Bán mvárostól
ered, jelenleg kiterjedve Nógrád, Somogy, Abauj megyékbe.

Czimerük négyfelé osztott paizs , az 1- és 4-ik osztályban hátulsó
lábain oroszlán áll , nyaka nyillal átlőve , elsó lábaival zászlót tart ; a
2- és 3-ik osztályban repülésre készülő madár (tán galamb ?) áll. A
paizsfölötti sisak koronájából a nyakán nyillal átlőtt oroszlán emelke-
dik ki, zászlót tartva. A sisakról két oldalon foszladék hullámzik le.

Egyik ágazat hézagos leszármazása következő :

Kacskovios N.
Bán mváros jegyzője

Ferencz t

Nógrádban

(Tamaskovica

Borbála

t 1841.)

Mihály

Somogyban

ügyvéd

József
katona.

Benjámin
pap.

-Ignácz stb.

fŐszbiró

1843.

Ágoston
uradalmi ügyész

1841.
(Szalay Jalianna)

Gábor Károly ^ Dienes

Sójben vult megyei * cs. k. j.biró.

(Hermán főügyész. (Sebestyén

Mária) (nös) Róza)

N. N. több gy.

Lajos

volt Pest városi

főjegyző.

(Sebestyén

Petronella)

Gyula. Gizella stb.

*) Szirmay C. 25emplin not. hist 167. 170 176.328.

') L. Buday Ézsaiás fölötte mondott halotti beszédét.

») Collect. Herald. Nro 684. ^

Digitized by VjOOQIC

A törzsnek fiai közül — mint látjuk — Ferencz Nógrád me-
gyébe telepedett , hol el6bb M uhorán gazdatiszt, utóbb szerzett birto-
kán a sfiji pusztán lakott* Neje Tamaskovits Borbála meghalt 1841 -ki
mart 3-án kora 80. évében. Gyermekei: 1. Ágoston táblabiró, ber-
ezeg Esterházynak és a veszprémi püspöks% uradalmi ügjrésze 1841-
ben. Neje Szalay Julianna , kit&l valószínűleg gyermekei vannak. —
2. Gábor egykor táblabiró, lak. a sAji pusztán. 3. Károly 1836—
1839-ig nógrádmegyei főügyész , 1847— 1848-ban börtön fó-felügyel6,
1849-ben a cs. orosz hadseregnél biztos ] a forradalom után az ideigl.
rendszernél cs. k. törvényszéki ülnök. — 4. D i e n e s elóbb ügyvéd,
1850. után cs« kir. járásbiró. Gyermekei vannak. 5. Lajos m. akad.
lev« tag, egykor a m. gazdasági és a kisded-ovó intézetet terjesztő
egyesület titkára, és Pest megyének volt fójegyzóje, 1848-ban pedig a
nemzetgyűlésen egyik képviselője. Jelenleg sőji birtokán. Gyermekei
vannak.

Ferencznek testvérei közül Mihály mint ügyvéd Somogy me-
gyébe telepedett, s ott birtokot szerze. Gyermekei közúi I g n á c z 1840-
ben al-, 1843-ban iSszoIgabiró Somogy megyében a kaposi járásban.

Kacskovics András 1846-ban Abauj vármegye aljegyzője.

Kacskovics Károly, (ki szintén nincs a családfán , s tán más
ékghil eredt) 1846-ban a 7-ik számú huszárezredben hadnagy.

Kacxa család. (Galambfalvi.) Erdélyi család. Galambfalvi
Kacza Peren ez 1540-ki febr. 2.án a szászföldön fekvő Kacza (né-
metül KatzendorO helységbeli birtokait eladja a kaczai lakosoknak ^).

Kaczér család. (Laki) Hajdan Zala vármegye családai kö-
zött találjuk ; laki Kaczér Endre 1505-ben a nevezett megyének a
rákosi országgyűlésre követe volt *).

Kaczky f^salád* Hajdan Pozsega vármegye családa, közűlök
Kaczky Zsi'gmond a nevezett megyének az 1505-ki rákosi ország-
gyűlésnek követe «).

I&ada család. Közülök Kada István 1686-tóI Erdély kath
püspöke •).

I&adácst család. (H.almási). Erdély családa. Kadácsy Dá-
niel 1848-ban tordamegyei árvaszéki ülnök, s tizedbér tárnoka volt
Leánya Róza (meghalt 1852-ben) Berzenczei László neje volt.

0 Kemény Noi Capit Albenais. p. 20S.

*) Jászay P. A m. nemzet napjai a mohácsi yén után. 167. 1.

*) Já82ay id. k. 158.

*) Éder J. Erdély orsz lamertetése. LXV. lap.

Digitized by

Google

14 Kádár. - Ki^aly.

Kádár család. Szabolcs vármegye nemes rendű családa Fé-
nyes E. Geographiája szerint. Hasonlóan Zemplin vármegyében ip
honos 0-

Ugocsa megyében egyike azon nemes családoknak, melyek 1760-
ben Péterfalvára uj nádori adományt kaptak ^). Közúlök e század ele-
jén Kádár István birtokos Forgolányban, Mihály Batáron ').

Egy Kádár István 1680. táján várfirségi hadnagy volt, róla
búcsúztató versek maradtak fen — a ponyva-irodalomban. *).

Kádas fssalád. Kádas család székel Sáros és Zemplin vár-
megyében, ez utóbbiban birtokos Bodrog-Keresztúrott és Micőákon ^).

Kádas máskép Tóth Mátyás, és fia István 1653-ban
III. Ferdinándtól nyertek ozimeres levelet ').

Kajaly család (Kihalt). Ugy látszik , pozsonymegyei Kajál
helységból származott, és már okleveles tanúság szerint a XV. század-
ban birtokos volt. Kajaly Péter és György 1488-ban éltek, midón
nekiek borsai Vizközi Tamás pozsonjrmegyeí Ör5k(5s birtokát egész
Hódi helységet 50 arany frtban a nyitrai káptalan előtt zálogba adta ^).

A XVI. és következó században Hont és Nógrád vármegyében vi-
rágzott a család.

Ismert családfájok a kihalásig következőleg sarjadzott le :

Kajaly N.

Lukács Ilona

1640. 1652-1684.

(Bajosy Margit) (Rúthy J&noa)

András Zsazsa.

1689.
(Gerhard Judit)

I ""

Pál Ferencz Zsuzsa

1684- 1699. 1702. (Mesko János)

Nógrád V. jegyz6 f

(Fáy Borbála)

Klára
t 1741.
(Ráday Pálné)

0 Szirmay C. Zemplin noi top. 113.

*) Szirmay C. Ugocsa. 12ö.

•) Ugyanott 129. 172.

*) Népdalok és mondák, kiadta a Kisfaludy társaság. I k.

^) Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 176. 345.

•) Ung megye levéltárában van az eredeti ar malis.

') Gr. Teleki J. Hunyadiak kora XII. k. 411. 412.

Digitized by VjOOQIC

Lukács 1640-ben hontmegyei Gyürki helységben hét ház-
helyre szerez adománylevelet , de a beiktatásnál ellent mond Gyürky
Gáspár *). Neje Bajcsy máskép Fodor Margit volt.

Ilona 1652-ben Kuthy Jánosné; él 1684-ben is mint annak
özv^ye.

András birt Hont és Nógrád megyében több helyen ,- neveze-
tesen birta egyidöben egész Borsos-Birinke , Horpács helységet , Szo-
molya és Szelestény pusztákat Nógrád megyében , továbbá Nagyfalu,
Pelsö.Príbely,Gyürki,Priklek, Vásáros-Palojta , Ipoly-Keszi, Sirák
helységben birtok-részeket, melyekre 1666-ban Horváth András és
Armpruster Mihály nádori adományt eszközöltek , mintha Kajaly
András hfitlenségi bélyegen először saját leánygyermekét anyja
melléről letépve, megölte volna , és másodszor a pártütő Balassa Imré-
vel tartana *). Mennyiben voltak ezen hútlenségi vádak — főleg az
első — igazak , nem tudjuk , de mert a sz. benedeki convent által tör-
tént beiktatásnál Kajaly András ellentmondott , és csakugyan a felké-
rők soha birtokba nem is léptek , valószinú , hogy e vádakat megbirá
czáfolni. Annyi azonban igaz marad , hogy azon korban a más birto-
kaira áhitozók igen hamar tudtak hútlenségi vádakat alap nélkül is
koholni. — Élt Kajaly András még 1699-ben is,, midőn Nagy-Csa-
lomián (Hont v.) iktattatott be , de ellentmondás történt. Még 1685.
máj. 21. Nógrád várm. Bussán Lipthay Istvántól egy malmot vett zá-

>) Sz. benedeki Conveni Proioool. M. p. 96. és Faso. 66. Nro 9.

') Érdekesnek hisxem itt az adomány és iktatási levél hiteles párjából a

hútlenségi vád leírását közleni : „Bona quae alias egregii Andreáé Elajaly

fuisse, sed per notam infidelitatis ejosdem in quam idem primum qaidem postpo-
sito quam divinarum, quam humanarum legum timore, spretoque paterno af-
feota, díabolioo uti eredi par est, incensus furore, filiam suam de sua progenie
natam, cnideli neci tradisset manusque suas impias per deonssionem filiae suae
ex sinii matris sang^ine polloisse ; sed ex eo vei maximé, quod idem Andreas
Kajaly/neglecta et postposita fidelitate, qua nimiram praelibatae suae Majestati
Sacratissimae tamquaro dominó et regi suo clementissimo adstriotns fuisset, post
publicatas etiam undique per Regni partes Proscriptionales, proscripto, et légi-
tima juris via propter enormia sua scelera, condemnato, Comiti Emerico Balassy
oontinue adhaerendo, tantum abest, ut resipuisset, quin imo non ourata et vili-
pensa medio tempore ex benigno suae Mattis Sacr. Mandato, sub poena perpe-
tuae infidelitatis notae , praevia eatenus inhibitione et ad praesens eidem adkae-
reret, adversusque Mattem Sacr. arma summere, et publioo iranquillo statui 8e9e
manifeste opponere perliiberctur , inourrisse dignoscitur. Ad sacram dicti Regni
Hungáriáé Coronam etc.**

Digitized by VjOOQIC

16 Kijesa. - Kíjdáesy. '

logba 200 írtért, (gyermekei Pál, Ferencz (élt 1702.) Zsuzsan-
n a Meskó Jánosné voltak. Ezek közül

Pál el6bb gr. Forgách Ádám nógrádi ffiispán titoknoka, innen
1684 — 1699-ig Nógrád megye jeles eszű jegyzóje 0? 1705-ben bont-
megyei alispán ') ; utóbb Rákóczy Ferencz alatt ennek hive , s kan-
czellára. Nejétói Fáy Borbálától egyetlen leánya maradt, ki 1716-ik
év táján Ráday Pál neje lön , és azzal 28 évig élt. Meghalt 1741-ben.
Eltemettetett Ludányban január 22-én, a gyász szertartások pedig fö-
lötte Losonczon febr. 26-án tartattak ^). Benne a Kajali család kihalt.

A család protestáns vallású, és pedig Pál személyérfil ítélve *),
ágostai evang. volt.

Czimere a paizs kék mezejében korona, melylyen férfikar könyö-
köl, kivont kardot tartva , fölötte jobbról ezüst félhold , balról arany-
csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén a kardot villog-
tató kéz látszik. A paizs körül szokásos foszladék ; mint ezt a család
több tagja pecsétén láttam.

Kajcsa CMlád. (Altorjai.) Hazája Erdély. Közűlök István
szolgabiró és árvaszéki ülnök Kolos megyében 1815-ben. — Imre
ugyanott elÓbb adó-iró, 1848-ban számvevő biztos.

Kajdacs család. Komárom vármegye nemes családai közé
soroztatik Fényes E. Geographiájában.

"Kajd&csy c^salád. Ily nevű család székel Baranya és Tolna
megyékben.

Baranya megyében Kajdácsy Antal os. kir. tanácsos és elaó al-
ispán. Meghalt 1811-ben ^). Tizennégy évig mint fóbiró, és 24 évig
mint elsó és másod alispán hivataloskodott. Hatszor volt országgyűlési
követ. Birt Hidason , Domaloson. Gyermekei közül Antal 1839—
1845. ugyanott fójegyzö volt.

Kajdácsy család czimere a paizs kék udvarában két kiterjesztett
fekete sasszárny között csalmás törökfej , két nyiUal keresztbe átütve.

*) Nógrádmegyei jegyz6könyvek,^és több okirat.

') Lehoczky Stemmatogr. II. p.

•) L. Táglási B. János, Paksi K. András, Kármán András, és' veresmarti
V. Sámuel által mondott halotti beszédekei Nyom. Kolosvárott 1747. — A F.
Magyarországi Minerva 1827«ki foly. 1226. lapján roszul irja Kazinczy, hogy a
osalád már 1699-ben kihalt ; ekkor még élt Pál, söt 1707-ben is.

*) Csécsi Jánosnak a szécsényi gyűlésről vitt Diariuroa szerint.

•) Jnranios Antal által fölötte mondott halotti beszéd. r^ ^^^T^

.gitized byVj OOQLC

Kajdy. - Kakas. 17

Ugyan ez látható a paizsfölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös 0-

1526-ban Kaydachy György említtetik, ki IL Lajos király il*
tal Erdélybe a szászokhoz küldetett ').

Komárom megyében F ü s helységben bir Kajdacsy nevű család ^).

Kajdáosy Pál 1715-ben az országgyűlési rendszeres választ-
mány tagja •).

Kajdáosy Ferencz 1775-ben Tolna vármegye alispánja, 1792-
ben követe *).

KaJdy csal&d* Nemes család Bereg és Szabolcs vármegyében.

Kaji&ch C^salád. Nemes család Nyitra megyében , honnan
Kajuch Jánosa múlt század közepén Esztergámba szakadt, és 1776-
ban Nyitra vármegyétől nemességérfil kivett bizonyítványát 1777-ben
Esztergám megyében is kihirdetteté. A tftle lejövő ivadék nemzék-
rende ez :

János
1766.

Esztergámban

Márton
1777.

177f-'l805.

Imre
1777.

István
1777-1805.

"Sr

József
1828.

Ignácz
1828.

Ferencz.
1828.

1839.

Jánosnak fiai Esztergámban laktak, és 1804-ben Barsmegyétól
nyertek nemesi bizonyítványt, melyet 1805-ki febr. ISán Esztergám
megyében tettek közhírré.

Györgynek négy fia 1828-ban Pest megyében hirdetteté ki ne-
mességét , közúlök Ferencz 1836-ban Nyitra megyétől , I g n á c z
pedig 1834-ben Hont, 1836-ban Nyitra, és 1839-kí april 2ü-án Nógrád
megyétől nyert nemességéről bizonyítványt ^}.

Kakas csal&d. (Sajó-kazaí f). Borsodmegyei eredetű régi
kihalt család. A XV. század elején élt kazai Kakas Gyula, kinek fiai
György, Zsigmond és Detre 1444-ben hatalmaskodást követ-

0 Burgstaller Coilectio Insignium nob. fam. Hung.

*) Engel, Monumenta Ungarica. p. 194.

') Fényes Komárom várm. 101. lap.

*) 171Ö-ki 69. törv. ez.

^) Lehoczky Stemmat. I. p. 212.

•j Nógrád várm. jegyzőkönyv 1839-ik évi 648. szám alatt. r^r\r\n]í>

•igitinpd by VjOOV LC

18 Kakas. — Kákonyi.

tek el Jethewi Mihály jobbágyán 0- 1464-ben bánfalvi Barius család-
nak Bánfalvára stb. V. Lászlótól nyert adománylevele folytán történt
igtatási jelentésben is emlitetnek kazai Kakas Gyula fiai György
és Detre *).

Nevezett Gyula testvérével Loránddal fiai voltak Lász-
lónak, és 1414-ben Zsigmond királyt elkisérték a kosztniczi zsinatra *).

Nevezett László nak, kinek elöneve Kazai helyett több helyen
roszúl K é z a i iratik *), I. Lajos király, és Mária királ3rasszony 1383-ban
oklevélben köték le', hogy Imre nógrádmegyei fÓispán magvaszakadta
esetére ennek birtokát Sólyom nevű helységet neki adományozandják.

Lehoczky szerint e család a Rátol d nembÓl eredt

1424. kazai Kakas Miklós szatmármegyei Tyúkod helységben
részbirtokot nyert *).

Kakas f^sal&d. (Delnei f ). Egyike azon kihalt családaink-
nak, melyek 1418-ban hassaghí Farkas János fiával Mártonnal mint
vérrokonok Zsigmond királytól czimert nyertek, névszerint a M o c h o-
lai, Uszfalvi, Komlossi és delnei Kakas családok. Ezek közt
említtetik delnei Kakas János ®).

Mikor halt ki e család, nem tudjuk, valamint azt sem, volt e ezzel
vérséges összeköttetésben azon Pozsony vidéki Kakas család , mely-
ről már 1481-ben j5 elé emlékezet, s melyből 1644-ben Kakas János
fornószeghi birtokos részbirtokát Sáry Ferencznek zálogitá eL 1663-
ban özvegyének Csepcsányi Annának, és előbbi nejétől született fiának
Kakas Istvánnak követelésük volt rokonuk Precsinszky Miklós ellen.
Nevezett Istvánnak nejétől Kanka Katalintól gyermekei : Z s ó f i a
Divéki Imrené; Anna előbb Szvetenei Jánosné, utóbb Csernák Já-
nosné; Éva Borcsányi Mártonné; Zsuzsa Janik Györgyné. És ezek-
ben ez ágazat elenyészett.

Kakas nevű család Z^mplin vármegye kihalt, valamint élő ar-
malista családai között is emlitetik '').

K&konyl család. (Vitkai f). Szatmár vármegyei kihalt ne-
mes család. A család fölemelője Kákonyi Péter, ki 1550-ben Vit-

0 Eredeti oklevél, köwilve Kazinczy Gábor által.

') Ugyanaz, onnan.

•) Lehoczky Stemmai II. 205. Budai Hiit. Lex. 11. 374.

*) Lehoczky Stemmai II. 205.

*} Szirmay Szatmár várm. II. 127. 1.

^ Wagner Dipl. Sáros. 574.

') Szirmay C Zemplin. not. top. 86. 173. ^

Digitized by VjOOQIC

Kákonyl. 19

kán, Kápolnán, Kis-Kóloson részbirtokot nyert királyi ado-
mányban 0) és I554:ben nejével Sárk(5zy Borbálával együtt Vitkápak
egy harmad részét is me^szerzé Parányi Mihálytól ^), A család azóta
Vitkáról irá elönevét.

Péternek fia lehetett azon Kákonyi J á n o s , ki 1588-baD török-
fogságba esett ^).

A XVIL század elején éH vitkai Kákonyi István, ki Erdély*
ben Báthori és Bethlen Gábor alatt tanács úr volt ^); és IGlO-ben
szatmármegyei Ombódon ^) I 1612-ben Fejér-Gyarmaton részbirtokot
kapott adományban *).

lQ22-ben Kákonyi Brszébet nyert vitkai birtokára adományt '');
s benne — ugy látszik ^-^ a család kihalt

Kákonyt csal&d. (Kákonyi és tsippi, báró.) Alapitójuk Ká-
konyi István, ki 1609-ben lí. Mátyás királytól nyerte czimeres le-
velét, pozsonymegyei Tsipp (vagy tán Csipp?) és Kákony elönevezet-
tá. T61e a család hövetkez^eg ^) származott le : ' ' '

István

1609.

(Orczy Mária)

János
(M&rsenay Kata)

1. Ferencz

udvari tánáosot 176a

(Szögyény Kata)

t \^ ^ , '

Károly

(Gnlik Anna)

I "" 1

. II. Ferencz Xav.
08. k. alezredes
82. 1771. 1 1829.
(Mihalovit8 Antónia)

Ifitván JózseMgnácz Kriszti ua-Fánv

8z. 1820. nov. 2h sz. 1822. aug. 25 sz. 1$25. jul. 20.

>) Szinnay, Szatmár várm. IL 96. 9ft 1S9. * .
^ Ugyanott II. 97.
•) Istvánfly Hist. 1685ki kiad. p. 378.

Ő Engel Monumenta üng. 313. 336. 37^1. 381.382.— Tudománytár 1840-ki
fi>ly. VlLköt2l5 Up.

*) $zirmay Szatmár várm. II. 194.

^ Ugyanott IL 233.

Y) Ugyanott IL 97.

^ Geneal. Taaohenbaoh der £reyL Hftnser. 1848. 196. és 1855. 290

2* ^oogle

tbO Kákonyi.->KalaiiicBO?Í€li.

A családfán látható II. Ferenöz Xa v. cs. kir. alezredes szül.
1771-ki deo. 3-án. 1826-ki jul 19-én az ausztriai tartomáoyokbéli bá-
róságra emeltetett. Meghalt Í829-ki mart. 17-én. NejétSl oraviczai és
görosönyi Mihalovioh Antónia Erzsébettói , kivel 18I9-ki nov. 19-én
kelt egybe, a táblázaton látható három gyermeke maradt , kik 1847-ki
aug. 4-én magyar báróságra emeltettek.

Ezek köcűl József 1845-ben Baranya vármegye tiszteletbeli
aljegyzője lett

Czímerttk négy részre osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös
udvarában egy koronából kinövő oroszlán , első lábaival kalászt tartva.
A 2-ik osztály kék udvarában egy fehér faricas ugró helyzetben ; a 4-ik
osztály kék udvarában halász^sajka látszik. A paizs fSölött bárói korona
és a fölött koronás sisak , melyből egy pánczélos , sisakos ritéz nyúlik
ki, sisakján vörös tollakkal ; jobbjában kivont karddal , balját csípőire
helyezve. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról ezüstnek.

Kákonyl <»Mlád. cVersegi.) Veraegi Kákonyi Mátyás
1760-ban a m. udv. kanczellarián jegyző volt

Káki&csl család. (Felső-kápolnai.) Erdély nem^s családa.
Közűlök 1796-ban éltek Kakucsi Sándor Küküllő vármegye alis-
pánja, utóbb (1815) törvényszéki ülnök, és küküllői ref. egyházmegyé-
ben insp. curator, F e r e n c z Doboka vármegyei adórovó biztos, utóbb
kir. helyettes pénztárnok ugyanott 1816-ben.

János 1796.ban kir. táblai iktató, 1815-ben már k. táblai ülnök.

Pál 1815-ben Küküllő várm. alszolgabirája a kundi járásban.
Fia Ádám.

Péter alszolgabiró 1815-ben Hunyad vármegyében.

Elek 1848-ban Hunyad várm. alispán, azon megyének több or-
szággyűlésen ellenzéki követe.

Farkas 1837 ben Doboka vármegyében törvényszéki ülnök.

Ezen kivül több tagot is számlál a család ; ilyenek J ó z s e f, G á-
bor, ésSámuelnak özvegye.

Kalamenovlch €SMll4d. Kalamenovich György és Já-
nos 1720-ban HL Károly király által emeltetett nemességre ').

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábmn álló
oroszlán, kettős farkkal ; első jobb lábában két vörös toUu nyilat tartva.
A paizsfolötti sisak koronájából pánczélos, és sisakos vitéz nyúlik ki ;

0 CoUooi Herald Nro 428.

Digitized by VjOOQIC

Kalás. - Káldy. »l

sisakjának taréját vörös tollak diszítik ; jobbjában kivont kardot vil-
logtat. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Kalás C!Mllád. Gömör vármegye nemes családa, melyből K a-
lásAndrásbirés lakik Bikkszögön ^).

Kalatoy család. Alapltá Kalatay Ferencz Xav., fia Ka-
latay Tamás cs. k. sóhivatalnoknak a Szepességen Ohfalun, hol
Ferencz 1722-ben oct. 1-én született. Fölneveltetvén jezsuita lön,
utóbb tábori pap, 1780-ban már mint gallicziai (3 tábori lelkész, II. Jó-
zsef császárral mint gyóntató Pétervárára Katalin császárné látoga-
tásán jári 1787-ben váradi püspök lön. Utóbb 1794-ben maga és ro-
konai Kalatay AntalésJózsef részére I. Ferencz királytól czime-
res nemesitó levelet nyert '). Meghalt 1795-ki mart. 27-én.

Czimerük négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal,
melynek vörös mezejében fehér infula , és azon keresztül húzva pász-
torbot látható. Az 1- és 2-ik osztály kék udvarában egy zöldfa alatt
fehér egyszarvú fut. A 2-ik és 3-ik osztily arany udvarában daru áll,
fölemelt egyik lábával kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronájá-
ból arany grif emelkedik ki , elsó jobb lábával kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös <).

Kalcs4 család. Lásd Kancsó.

KAldy család. (Alsó- és felsó-káldi.) Vasvármegyei eredetű
birtokos Asrégi nemes család , kiterjedve lakás , vagy birtokra nézve
Sopron, Veszprém, Zala, Pest és Nógrád megyére is.

&edetét a család a H e r é n y nemzetségből (genus) veszi. Is-
mert törzse Káldy Paris, Bana ispánnak fia (Paris de Káld, filius
comitis Bana de genere Herény).

Eti&l a család leszármazása következő : ^)

0 Bartholomaeides C. Gömör p. 145. és Fényes Geogr. Szótár 1. 133.

*) B. Vay László Német hivség 755. 763. 8dO.-Colleet. Herald, pag. 132.

') Adami Scata GentiL tom. V.

^ A vasvári káptalanban lévó, és a, Farkas erdeje* iránt Drasko-
viosné íölperessége alatt több szomszédok ellen folyt perben is felmuUtott ge-
nealogia szerint gitized by CjOOQ IC

Káldy.

I. tábla.
Küldy Paris

I. Imre.

Egyed.

i Miklón. ig. Imre András.

Imre

L János
(diotosTóke)

IQ. Paris.

(Sitkey

Ilona)

Benedek. Demeter. László. János. Margit. I. István. Ilona. Sko- I. Ambrus

Kata
(Sibrik
Osváld)

lastika. (Fodor
Kata)

II. Ambrus.
( Szentiván yi
Bora)

Gergely.
(Botka
Kata)

IIL György

(Kartonfalvy

Priska)

II. István
(Zíohy
Kata)

Fruzsina
(Hetyey
Tamás)

Miklós

II. György Gáspár. III. János

kapit . . (Rdcsky

Orsolya)

György. Ferenez. Zsigmond. Miklós. Fééer .

111. Ambrus Krisztina

— T^^T; 1 (Dugovics

Krisztina GyÖriry)

(Farkas ^y'^^^JJ

János)

Bora. Kata

(1. Jakab Pál,
2. Palásthy Pál)

Bertalan. János. I. György Neythe
ép (Eonni

Erzse) (Gelyi Miklós)

Albert.

IV. János.

Fohfi. 11 táblán.

Pál. Kristóf. IV. Imre

Miklós

Klára. Bora.

Digitized by

Google

Kaldy.

»3

n. tábla.

Albert, hi a* L táblán
(Plakay Kaia)

IV. Ambrus
(Ujváry Margit)

Tamás
(Adviga)

Jinos
(Polányi
Orsolya)

Gf -gely. Bertalan.

György

(Nádasdy

Agatha)

Jusztina Anna.
(Boldy László)

Ul. István

(Jánosfai

(Erd6s Bora)

Gergely
(DÖ,mölky
1 Eva)

István Ferencz

(Desö Eva) (Vittnyedy

Anna.

V. János

Sandrin.

Dávid.

László. Gáspár.

Erzse
(Tompa
István)

Krisztina
(1. Farkas

János,
2. Mátyás

György.

Pál
(Döbrössy
Judit)

Zsigmond
(Hegyi
Erzse)

János

VI. János.
(L Sándor

Erzse.
2. Jánossá

Judit)

Eva

(L Döbröntei

Ádám

2. Zcnte

János)

Miklós

(György

Mária)

Gergely

Mihály
(Unger
Judit)

Lajos
(Antal
Judit)

1 tói : Zsuzsa

(Armpruszter

Mihály)

Pál

(1. Ziros

Anna

2. Dubraviczky

Anna)

l-töl Pál. 2-tól István.

Pál. Samu. János. Kata. Judit Zsuzsa.

Krisztina

(Könczel

István).

Zsigmond. Sándor.

A legérezhetőbb hiány a családfán az , hogy rajta nincsenek fel-
téve az évszámok , melyeket felrakni minden igyekezetem mellett is
biztosan nem merhettem ; és igy közvetlenül a családfához már ke-
vés felvilágosító adat közölheti.

A törzs Parisnak egyik fia Egyed ága hamar kihal , mert bár

két fia volt, és ezek közűl iQ. Paris Sitkey Istvánnak Ilona nevű

leányát birta nftül , mégis gyermekeirfil a leszármazási fa mit sem tud.

Idfisb Paris nak másik fia I m r e fentartá a családot, idfirúl idfire

mindinkább terjedő ágazatokban ; mert fia ifj. Imre már épen számos

Digitized by VjOOQIC

M Káldy.

gyermek atyjává lön, kik közúi azonban tartós ágazatot csak Demeter
alapított ; mert I. Ambrus ága hamar kihalt, I. Istvánnak csak
leánya Kata maradt, ki szarvaskendi Sibrik Osvald neje volt.

Demeternek fia I. György Szép Lászlónak leányát Erzsébetet
vette nőül ; és ettSl született Albert, és János, kik közül az elfibbi
a legtovább é\6 ágazatott alapitá, mint a 11. táblázaton láthatjuk.

Nevezett Albert neje Plakay Kata volt, ki utóbb Eszéki Pál
deákhoz (litterator) ment nÓül. Egyik fia IV. Ambrus Ujváry Bene-
deknek Margit leányát vette n6ül, és négy gyermeket nemze , kik
azonban harmad izén a család nevét sirba vivék. Ezen gyermekek kö-
zül Györgynek neje Nádasdy Lászlónak leánya Agatha volt, ki utóbb
Megyeri Tamás felesége lön.

III. István ágazata itt leterjed egész a muH század végéig, és
igy — ugy látszik — erről csak a három utóbbi nemzedék hiányzik.
Unokája V. J á n o s , hat gyermeknek volt atyja. Ezek közül a) P á 1
Döbrössy András leányát Juditot bi rá nőül. Ezen Juditnak anyja
Nagy Erzse volt , leánya kis-völcsi Nagy Farkasnak gyfirfalval Balog
Judittól, Balog István leányától. Pál fiainak a m. Mihály nak neje
Judit, leánya volt a Kőszegen lakó Unger Mihálynak. Lajosnak fele-
sége pedig Antal Jánosnak leánya Judit volt.

^) Zsigmond hitvese Hegyi Andrásnak leánya Erzsébet, utóbb
Armpruszter Ferenczné volt. Fiók János.

c) VI. Jánosnak első neje Sándor István leánya Erzse, a
2 *ik Jánossá István leánya Judit. A 2-diktól leánya Zsuzsa Arm-
pruszter Mihályné.

d) Éva neje előbb Döbrentei Ádámnak, utóbb Zente Jánosnak.
Utódai a Potyondi család stb.

e) M i k 1 ó s nak neje György Mária, előbb Hajas János özvegye,
harmadszor Lőke Péter neje. Fia P á 1 volt, mint a tábla mutatja.

/) G y ö r g y nek gyermekeit a táblázaton láthatjuk :
A közlött táblázaton annyira hiányozván az időkor, nem határoz-
hatjuk meg a hivatalt viselt, vagy egyébképen kitűnt családtagoknak
a táblázaton állókkal való azonságát sem ; és csak némelyeket jelölhe-
tünk meg gyanithatólag, míg másrészről több ismert családtagot pe-
dig a családfán épen nem lelhetőknek találok, mint azt a következők-
ben elésorolandom.

Káldy Ambrus, ki 1608- 1622-ben Vas vármegyének szolga-

Digitized by VjOOQlC

Káldy. M

Inrája volt >), valószinűleg egy a II. táblázaton látható IV. Ambrussal.
1630-ban alispán és követ volt >).

Káldy Imre 1630-ban volt Vasmegye szolgabirája % ugy lát-
szik az, ki a I. táblán IV. I m r é nek iratik.

Káldy F erén ez, ki 1635- és 1647-ben országgyűlési követ
volt, és többféle választmányi tagúi is kineveztetett ^), Vasmegyének
adószedője is volt, és 1646. tájban Pozsonyban egy Ferencz (tán
ez?) vice Capitaneus in partíbus Regni ultra-Danubianis ^).

Hasonlóan felsó-káldi KáldyPéter, kii 649-1 662-ben mint
országgyűlési követ, és több országos választmány tagja emlittetik tör-
vénykönyvünkben •), és 1646- 1662-ben '') Vasmegye első alispánja
volt ; szintén a táblázaton állók közül ki nem jelelhető.

Nincs a családfán azon Káldy Gryörgy sem, kitől 1402-ben a
Bánffyak Pápa vára védelmére a csehek ellen segélyt kértek ®). E
György Káldy Miklósnak fia volt, és 1404-ben a vasvári káptalan
előtt Sitkey Mátyástól Gyűrűs helységbeli részbirtokát veszi 50 fo-
rintért •). Ez oklevélben György magister nek neveztetik.

A családnak, — mely valamint régebben — ugy jelenleg is pro-
testáns vallású , néhány tagja katL papi pályán tűnt Ilyen Káldy
György, kinek atyja szintén Gryörgy Pozsonyban tartózkodott
II. Ferdinánd király korában, ki neki 1625-ben évenkint száz magyar-
forint segedelmet rendelt , és azt 1629-ben még 50 forinttal toldotta
meg '^). Fia az emiitett 6-yörgy 1570. táján N.-Szombatban szüle-
tett, és a jezsuiták közé lépvén , mint a ,B i b 1 i á n a k^ magyarra for-
ditója tévé nevét emlékezetessé. Meghalt 1634-ki oct. 30-án kora 64.
évében ^^).

0 ie08-ki 16. k. u. — 1613 ' 8. ~ 1618 : 49. — 1622 : 36. törv. oz,

*) Lehoozky Steromai 1. 191.

•) 1630-ki 3. törv. ez.

*) 1635 : 67. 60. 63. 72. - 1638 : 37. — 1647 : 71. 91. törv. ez. — Lehoezky
Stemmai 1. 191.

*) TodoroányUr 1836. III. köt. 297. lap.

•) 1649 : 60. 1662 : 26. 37. 39. törv. ez.

■') Lehoezky Stemmai 1. 191.

•) Fejér Cod. DipL tom. X. vol. IV. p. 157.

*) Registrum Literalium Instmmentorum Sitkey- NagT'ianorum p. 85. —
Ráth Károly közléséből.

^) Tudománytár 1836. III. k. 297.

") Ugyanott. ^ t

Digitized by VjOOQlC

Kállay.

Káldy Márton is volt jezsuita, és egyházi beszédeket hagyott
kéziratban maga után ^).

Káldy Mihály 1629-ben soproni plébános'). 163S-ban papóczi
sz.-léleki prior, és győri nagyprépost volt *).

Káldy Zsuzsanna 1629-ben már mint Cziráky Mózses kir.
személynök Özvegye élt •).

181 l-ben emlitetnek a családból János táblabíró ; Katalin
Gyömörey özvegye, Zsuzsa Vidos Sándor özvegye, és Judit Enes-
sey György neje.

Káldy János (tán a följebbi) Sopron vármegye alispánja, a du-
nántúli ágost. evang superintendentia fóinspectora, meghalt N.-Geres-
den 1826-ki mart. 30-án, kora 62. évében.

Nógrád megyébe telepedett Káldy István, neje bibithi Horváth
Anna, és utánna Magdol-
n a. Legéndi birtokát jelenleg
fia birja.

A család czimere a paizs
kék udvarában koronás szirén.

Kállay CMl&d.( N«-

kállói.) Egyike legrégiebb Ós-
nemes családainknak , mely
Szabolcs vármegyében a csa-
lád nevét, és elönevét adó
Nagy-Kálló mezóvárost min-
den okmányaink emlékezetén
túl, valószinűleg a haza első
foglalása óta birja.

Eredetét a száznyolcz Ós
nemzetségek egyikéből, a B o-
lok-Simián nemből (ge-
nus) veszi, mint ezt a család
levéltárában eredeti XIII. szá-
zadbeli oklevelek tanusitják.

0 Tudománytár 1836. III. k. 297.

') Ugyanott.

*) Ugyanott.

*) Péterfi Concilia II.

*) Tudománytár 183Ö. III. k. 297.

Digitized by

Google

KáHay.

Oklevelileg ismert törzse U b u I de genere Bolok-Simian (Balog-
Semjén) volt , ki II. András király korában élt. EttAl a család hiteles
adatok nyomán következőleg sarjadzott le :

I. t á b 1 a.

Ubid

de genere

Bolog-Simian

I. Gergely
1250.

I. János
dictns
Byri

Erzse
(Balkáni
Lórinoz)

I. Mihály

Gomes
1252.

I ^ 1

Fohft. 11 tdblán.

Egyed
Coroesde
Zabolch

I. Tamás
mester
1371.

Fábián.

Simon.
1325.

IL Láf aló

Anna
(Szkarosi
Hnntnó)

Klára
(Ozndar
Domokos)

Iván mester
1325. 1342.

III. Péter.

II. Egyed
(Gaohályné)

I. Imre.
1345.

Skolastika Erzse
(pinczi (Ibrányi
jwhos Uergely)
István)

I. László,
t

Demeter.
1345.

1 András,

Szaniszló.
1365.

IV. János
1427.

III. János.
1365.

V. János.
1465.

V. István

II. András

1490-1502.

(Sz.-Giróthi Orsolya)

IX. János

1550.

Szörényi bán.

VUi% Káüay,

(Várday Judit)

Péter

tl569.

Klára
(Orossy András)

X. János

1586.

(Segnyey

Judit)

Klára
(Chapy Farkas)

Bálás

György
1580.

Digitized by

Google

Kállay«

IL tábla.

I. Mihály, ki m l iáblén.

Gomes
1252. 1292.

11. Mihály
1325.

]. Miklós. Kata

I. István

inagister de

NagySemjén

1325.

I. László
1325.

IL Péter. II. Miklós. II. Ubul. ni.Mihály.
t deák- 1388. 1345.

(Butkay János)

II. István mest.

de N.-Serojén

1346.

III. László
1429.

Dóra. Kata
Nagy tar-
kányi
Miklós.

III. István
1370.

Zsigmond
1427.

II. János

diotos Lengyen

1344.

I "" 1

Leukeus
dictus Lengyen
de gálló

I. Péter
pap.

II. Miklós
1394. 1434.

Anna IV. László.

1394. 1419.

kitol a
Zólyomi
család.

VI. István.
1427.

VI. János
Szabolcs V.

főispán

1446. t 1478.

(1. Julianna.

2. Veronka.

3. Kata>

Lórincz
1463.

IV. István

1419.
(Báthorí Anna)

I ^ I

Klára
(Csaholy László)

I.Pál

komor-

nok 1455.

1468.

II. Pál László. VII. János
1478. 1455. Szabolcs v.
1483. t követe 1447.
t 1482.

(Parlagi Hona)

VIII. János-
l.y)2. 1548.

II. Tamás.
1471.

Erzse
(Keserű
István)

Margit
(Dobi
László

Zsófia
1483.

III. Pál.
1549

II. Lórincz
1574.

Anna

1617. 1629.

(Báncsv

János)

Bora
1617. 29.
(Bárczy

Fer.)

I. Farencz.

1549.

(Báthori

Anpa)

Folffi, 111, iábt.

I. Farkas
1549.

X. János.

Digitized by

Google

Kállay.

m. t á b 1 a.

I. Forenoz, ki a 11 táhMiL
1549.
(Bithori Anna)

111. MÍkl<Ss
1617. 1636.

XL János*
1629.

II. Farkas.
1629.

Kata

(Vay

András)

IV. Pál
1657. 1663.
(Pataky Anna)
r

Vll. István
els6 nejé-
től

II Ferencz
(1. Los. Bánfly

Anna,
2. Bornemisza
Kata)

János
1651. 1663.

Eva

1651.

(Er5s

Gábor)

il. György Bora 2-tól lil. Ferenoz Klára Zsuzsa
1617. 1657. (Borbély 1629. 1663. (Kemény

(Csomakö* Istr.) (b. Pe* János

Zsuzsa) rényi 1631-t51)

Zsigtt.)

III. Miklós
1651. 1670.
(Sztánkay Era)
réstauraior

Judit
1651.

III. György.

XII. János
1690. 1701.
(1. Gál Magdolna,
2. Perén;p Bora)
Orori égana

>«^. VIIL tábL

VUl. István

IV. Ferenoz.

1690.
Nüpkori ág

V. Ferenoz
(Beaky N.)

IV. György
(Horváth N.)

1 "^ 1

Foiyi. VLidbldm,

IX. István.

I ^ 1

FalifL Vll. tábl.

Vl. Ferencz
(Krucsay N.)

Sándor János András Julianna Franciska

Szabolcs y. Szabolcs y. (Okoliosányi (Elek N.) (Ibrányiné)

szbiró . szbiró N.)

kir. udvam. (1. Niczky N. í — I^TT"^ TT '

b. Reviczky2. b. Bemer N.) Miklós Julianna

N.)

Folyí. V. táblám.

(Kállay
Petronella) ,

(Kállay
Mihály)

Edvard. Barnabás. Hermina

(Rósa István)

János. Rudolf Bertalan Gliarítas Aana Petronella

(Csuha (Tolnai (Járminé) (Apagyiné) (Kállay
Amália) Leopoldina) Miklós)

Ottó
(Kállay Vilma)

Adolf

1859.

(PéohyEnse)

Emil
1859.

Etelka
(Zábráozky
Ottó)

Paulina.

Digitized by

Google

KAUay.

IV. t é b 1 a.

VL Feretttt, kiam.táUám.
(Kniotay N.)

Mihály lllenyhért Gáspár Boldizsár Amália Borbála

(EördÖgh Szabolcs ▼. (Kállay (Kállay (Szentmáriai) (1. Kováosné
Teréz) aUsp. 1848. Ludovica) Teréz) 2. Yidovicsné)

FerenoE
(Yidövidi

Mária)
i ^ I

Dienes

1859.
(Kállay
Kornélia)

Pál.

Jnlia

Mária

(Fekete

Fer.)

Zsuzsi

(Jármy

É||k)

V. tábU.

Sájkáor, Ham. táblán.
szabolcsi szbiró
Idr.udv. 1806.
(b. Reviczky N.)

Gergely Tamás Mária Antónia Katalin

(Reviczky (Reviczky (Szabó (Cseh (Ferenczyné)

Viktória) Mária) Mihály) JózseO

Sándor

(hengytü

Mária)

1859.

Laura

(Rátonyi

János)

Ida
(Kende
Ranut)

, ^- ,

Kcnmelia. Árpád. Erzse. Sándor.

Ödön
képviselő

1848.
(Faragó

Mária)

Lila

(Komjáthy

Pál)

István. Rudolf. Zoltán.

Digitized by

Google

Kállay.

VL t á b 1 a.

rV. György, Ida Uh táblán.

(Horváth N.)

Miklós

1807.

Szabolcs V.

alisp.

kír. ndv.

(Tahy N.)

V. György lí. Jówef
egri kano- _( VíU. n.

Károly László Eva N.

katona (Bogyó (Dobay (szerepi

Kristóf

(Ibrányi

Mária)

no1tl807. Eötvös N.) (1. Lánczy N.) László) Kelemen

Magdolna)

Ignácz)

Julianna. Mária
(Eördögh N.) (Komis N.)

Leopold. Károly. József. Dániel Lórinoz.

A A_ . A

Leopold.

István.

Li.

Gusztáv.

László
(Kállay
Anna)

József.
(Kállay
N.)

János

Jozefa
(Oross
Antal)

Imre

Albert

Emánuel

(Reviczky

Jozefa)

Ilona Adél

(Szereday (Bárányi
Ignácz) Gusztáv)

Kornél

(Kállay

Emesztina)

Albert.

György Kálmán Amália. Karolina. Teréz Ludovioa

1859. (Kelemen N.) (Patay (Fazekas

I— ^t: í r--^ — -— 1 István) I^ászló)

András. Vilma Miklós. Béla.

(Kállay és 4 leány.
Ottó)

VII. tábla.

IX. István, ki a III táblán.

I ^ 1

László

Heves V. alisp.
(b. Reviczky

Leo
ezredes 1812.
(Eötvös N.)

Erzsébet
(b. Jósika Miklós)

Lajos

Szabolcs V. alj.

1807.

(Ferenczy

Anna)

Mária
(Komjátby)

István Dárius. Anna
(Elek N.) (Szirmay)

f—^ 1

Teréz
(Edrdögb)

Digitized by

Google

Kállay.

Vin. tábla

XIL JáaoB, ki a IIL táblán.
(1. GiX Magdolna,
2. b. Pcrényí Bora)

y.Pál. EvtL 1. József Xlü.J&nos Miliály Kata
(Szuhányi (Eún NJ ker. táblai kapit. (Sisko-

László)

István Antal
(Becski N.) t
I ^ I

Ignáoz
(b. Szepessy Júlia.)

1 -^ I

Mária

(gr. Desserrffy

Kálmán)

elnök (Benícz-
cs. k. kam. ky N.)
^rö^lett t

(Horváth N.)
t

vics)

Ágnes Anna-M.
(1. Thur- (Krucsay

zó J. JózseO
2. Soghó
György)

Gábor

Antal Zsigmond.
1806. t

Szabolcs V. tb. i . " , i

(Szuhányi ^''¥:.'^'

Franciska)

Zsozsa Péter

(PéchyN.) (b.Vécsey (Majthényi
Gábor) N.)

Bósa Bora
(Revicz-
kyné)

táblán.

F0I9Í. X.
táblán.

István Eleonóra

1 1845. mart 16. (Tolnay)

(Blaskovích Amália)

I : "^

Benjámin, Melissa. Gemma.

Kata ' Ágnes Erzse
(Kende) (Szilvay) (Peley)

IX. tábla

Gábor, ki a VlíL táblán.
(Péchy N.)

Mihály

Károly

(1. Halassy N.

2. Sralkáry)

Gábor

Czecztlia
(Eötvös N.)

Ubul Róza

(Kállay (Jász-
Ámália) trábszky
Ignácz)

Gyula. Imre. Ignácz.

György. Kálmán. Karolina Teréz. Lutza Amália.
(1. Kállay rKállay

JózseO Gásp.)

2. Fráter Józs.)

Énok
(Kelemen K.)

Béla. Géza. Kata stb.

Tivadar
(Okolicsány
Róza)

Vilhelmina

(Horváth

Béla)

Iván. Ida stb.

Neszi Elek.

(Kállay KoméL)

Aurél. Jenő.

Digitized by

Google

Kállay. S8

X. tibla.

Péter, ki a VIII. iáblán.
(Majthény N.)

Péter Ágoston Alajos Karolina. Antónia. Janka.

(1. Elek N. rr^ 1 (Márkus

2. Márkus , Gusztáv k.)

Jozefa. (ér;- Kornis

3. N. Karolina) JozeEn)

I "^ 1

Klára. Gusztáv. Maiigit.

Ákos Anna Emma Karolina Auguszta

(1. Benk6 (Mellékv (Biüboohy) (Valter (Hrabovszky
Janka Mátyás) Béla) RudolQ

2. Láner Ilka)
1 ■ "^- ' I

Ákos. Ilka. Csilla. N.

I I

Amália Kornélia Jozefa Ignáoz. László. Viktor. István. Béla. Ilka. Janka.

(Kállay (Kállay (gr.

übul) Dienes) Pongráoz).

A család t^^rzsének^ a Balog-Semjén nembfil eredt U b u 1-
nak — mintáz I. táblán láthatjuk — három fia volt: I. Gergely,
LMihály és Egyed.

I. Mihály , ki 12ő2-ben (Tömésnek iratik. 1262-ben István ki-
királyi herczegtfil, akkor erdélyi fejedelemtől (késfibb V. István király-
tól) adományban kapott a sáros-pataki várban egy félben maradt tor-
nyot, hogy azt fölépithesse és örökösen birhassa. Utóbb pedig, midón
István király lett, 1271-ben Szabolcs vármegyében két pusztát nyert
tíUe L Mihály, melyek az oklevélben Nunkupnl és Tuth néven
fordulnak elö, ésmaNapkorésGut h-nak neveztetnek ')• E pusz-
tákat még U b u 1 kapta II. András királytól adományban, azon érde-
meiért, melyet U b u I az oroszok elleni hadban Kálmán herozeg alatt
acserzett, mely háborúban állitólag Uhuinak egy Egyed nevű testvére
is elesett. Utóbb e birtok valami módon — mint Budai irja -*- elide-
genedett az Ubul gyermekeitói , és ezért V. István király azokat I.
Mihálynak vissza adá.

1290-ben IV. László király a leleszi monostor fölötti kegyúri jo-
got elvévén Simon Mitzbán fiaitól, I. Mihály fiainak I. Istvánnak
és Pálnak adományozá. ESfutóM)i (ti Pál) nincs a táblázaton. Ez

«) Budai Fcr. Hist. Lexikon III. 484. V. ö. Fejér Ood. Dipl. tom. VII.

voi. II. p. 205. p.g.^.^^^ Google

M Kállay.

oklevél kelt Karánsebesen. Fülöp és Jakab apostol ünnepe el6tti
szombaton ^).

1292-ben I. Mihály (Nobilis vir Comes Mjphael filius Ubul de
genere Seemyen) az esKtergami káptalan elétt tíltakoeik tkémelj neki
okozott károk és jogtalanságok végett **).

I. István (I. Mihálynak fia} I. Károly király korában élt, és a
családnak több birtokait, nevezetesen Semjént, Sz-'-Mihályt, Ghíthot,
és Napkort, melyeket Omode nádor erőszakkal elfoglalt, 1317-ben Rá-
told Dósa nádor elnöklete alatt tartott szalácsi gyűlés Ítélete folytán ^),
hozzájárulván a király megerősítése is, visszaszerezte.

1325.ben osztoznak II. Mihály ^ I. István és I. László
testvérek Egyednek Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mes-
terrel, mely alkalommal II. Mihálynak Kér, Panyola, Nagy-Semjén,
Szent-Mihály, Napkor, Beitek, Thívadarthuk nevezetű jószágokból ju-
tott részbirtok *).

1333-ban I. László, II. Lengyen Jánossal szerzé Székely-
nek felét férfi-ágra.

1342-ben I. M ik lós (U. Mihálynak fia) osztozik L László-
vá 1 , II. Lengyen Jánossal, Iván mesterrel , és Simontiak fiával
Imrével, melynek folytán nevezett I. Miklós részt kap Nagy-Kálló,
Tót-KáUó, Oros, Város, Napkor, Semjén/Laskód, Byr, Bogus, Kér, má-
sik Semjén, Filep, és Bodorthelek-ben. — A simái birtok osztatlan
maradt *).

1844-ben ismét IIÍ. Mihály (I. Lászlónak fia) IL Is tván és II.
Lengyen János osztoztak. '

1347-ben I. Miklósnak magvaszakadtán ennek birtokrészén meg-
osztoztak III. Mihály (I. Lászlónak fia), és II. Len gyen Já-
nos (L Mihály ágáról ;) kizárván az osztályból I. Miklós nővérét K a-
t a 1 i n t , Kemeohei Mihálynét , miután a birtok csak fiágat illetett f).
fi végett Kemechei János pert indított a Kállayák ellen, nevezetesen
Lénk, Eszlár, Ő-yomán , Byr , Zekel , és Fülöp nevű szerzett birtokok-

>) Kftprinai Mm. B. iom. XVIII. 236.

*) Katona Hiit Critic. tom. VII. p. 334. — L. ffaprínai Mm. B. toiil
XVIIL p. 284.

f) Katona Hi8t. Critícá. tom. VIIL p. 368.

*) CMládi adatok.

*} Ugyanaz,

•) Ugyanaz. ^ .

Digitized by VjOOQlC

ból adandó rész végett, végre l^)6-l)aii a Kemechey-ek túinden jogaik
kiegyenlítéséül Székely felét nyerek.

Kihalván I. Gergelynek ágán Tamás mester, és fia meg
II. László még elóbb magtalanul, 1370-ben énnek részét a leányág ki-
zártával I. Mihálynak , és I. Egyednek ivadéka' osztá fel, névszerint
ni. István, Leökeös, Szaniszló, és ÍII. János oszták meg.

1364-ben Sima- 1 III. János és Szaniszló birá^ kiket an-
nak, mint közös birtoknak eladásától tiltott Leökéös, ki káltói Lengyen
Leukeus-nak íratott

Ugyan ez idő tájban szerepelt a családból II. UbuTmester (I.
Lászlónak fia), ki 1379-ben I. Lajos Lírály alatt a velenczések ellen
harczolt , ez okból honn folyamatban lévó pereire nézve halasztó pa-
rancsot nyert. I. Lajos király halála után , mint befolyásos bajnok, az
özvegy Erzsébet királyné által is (blkéretett 1384-ben, hogy irányában
is hűségében megmaradjon ').

n. Miklós (Lökös-nek fia) 1404-ben Zsigmond király rendele^
téból Maróthi János macsói bánnal Erdélybe aLudán Tamás' és Debró
István által támasztott lázongások lecsendesitésére küldetett. 1411-ben
pedig arra nézve vett Zsigmond királytól parancsot , hogy fegyvere-
seivel Kassára siessen a lengyel király ellen viselendő háború miatt.
1414-ben Simonnak leánya Erzsébet, Ibrányi Gergelyné nász-aján-
ajándok és leány negyed-képen Leuk, Eszlár , Qyomán, és Bagos felét
és a szent-péteri pusztát tapá a családtól.

Lökösnek fia, IL Miklós, 1422-ben Szabolcs vármegyétől
megnyeré, hogy szökött jobbágyai a fbid-dijt és adósságaikat lefizetni
köteleztettek »).

yi. János (11. Miklósnak fia) 1426-ban Raduloláborszá^ had-
járatban vett részt, és érdemeket szerze, melynél fogva 1427-ben Zsig-
mond királytól Vásáros-Kallón és egyéb más helységekben a királyi
jogokra adományt nyert ^, s egyszersmind rokonaival Zsigmond-
dal, Lórinczczel, IV. Jánossal együtt Sí má-ra is adományt
kapott, mire nézve 1428^ban a- Kemeohey-leányágiak ellent mondot-
tak. Az 1446-ki rákosmezei országgyűlésen Várday Miklóssal együtt
Szabolcs vármegye íBispánjává neveztetett. 1464-bfen Mátyás királytól
arról vett rendeletet, hogy Szapolyai Imre bán által reá bízott két ezer

*) Kaprinai B. tom I. p. 246.

*) Fejér Codex Dipl. tom. X. vol. 6. p. Öl 7.

») Katona Hisi Critica tom. XII. p. 489. r^ ^^^T^

DigitizgJ^y VjOOQ LC

m KáUay.

arany forintot ennek adja vissza. M<^halt 1478-ban. Neje egymás után
három volt, úgymint 1. Julianna, 2. Verona, és 3. Katalin,
kiknek családi neveiket nem ismerjük 0* Ezektfil több gyermekei szü-
lettek, kiket alább emlitendünk.

Most térjünk I. E g y e d ágához, mely a XVI. század végén ki-
halván, ugy is I. Mihály ágánál , mely máig leterjedt , korábban be-
végzé virágzását.

I. Egyed ágán II. Andrásnak Szent-Giróthi Orsolyától fia IX.
János átalában kb-kállói Vitéz Jánosnak neveztetett; 15224)en
neveztetett Szörényi bánná Báthori István nádor által , minthogy IL
Lajos király ekkor Csehországban járt. Iő24-ben Tomori Pállal hada-
kozott Ferhát basa ellen. Részt vett 1526ban a mohácsi gyászos üt-
közetben, és ott, midőn Ráskai Gáspárral a belgrádi basa ellen rendel-
tetett , fogságba eseU , de csak hamar kiszabaditák öt vitéz társai. A
mohácsi vész után IX. János mindég a nemzeti párttal tartott, és
János királynak állandóan hive maradt. Ennek érdekében portyázott
1528-ban a Szepességen '). 1536-ban Horváth Ferencz regéczi kapi-
tánynyal Kassát hóditá meg. 1540-ben — úgy látszik — 6 volt kije-
lölve a török portára küldendő ajándék elvitelére. Neje kis-várday Vár-
day László leánya VárdayJudit volt, kítól gyermekei X. J á n o s,
és K 1 á r a Chapy Farkasné valának.

X. J á n o s Erdélyben szerepelt, a mennyiben Békés István részén
állván, ezzel Báthori István erdélyi fejedelem ellen harczolt 1575-ben.
Utóbb mindketten a győzedelmes Báthorival kiengesztelódvén, annak
hívei lónek, és többi közt ennek részén vitézül harczolt 1581-ben
Pleskov mellett az oroszok ellen. Neje Segnyey Judit volt , kitfil fiai
Bálás és I- György ez ágazatot 1590. táján sirba vivék.

Visszatérvén VI. Jánoshoz, ennek három nejétói több, és
ezek közt két (I. és II.) Pál nevű gyermekei valának.

I. Pál, gyermekkorában állitólag együtt tanult Erdélyben Má-
tyás királylyal 'j, utóbb ennek kamarása volt, és rokonával Kállay V.
Jánossal, és Parlagi Györgygyei I. Mátyás király alatt Jajcza ost-
románál , és másutt i^ vitézül és saját költségén harczolván, 1464-dik
évben mind hárman ebbeli költségeik pótlásául a kincstárnak azon évi

^) Az elxirt családi levéltár bizonyofan minden erre biztos adatot
njrujthatna.

*) Sperfogel Wagnernál Analecta Scepui. L p. 153.
») Vay L Német liivség 374. lap.

Digitized by VjOOQIC

Kállay. 97

szatmármegyei jövedelmét, (t. i. minden öt portától egy arany forintot)
kapták 0- 1464-ben Treutel Miklós magvaszakadtán ennek javait is
I. P á 1 nyeré Parlagi Györgygyei adományban '). Ugyan ez évben
ismét Parlagi Györgygyei, maga ugy testvére VII. János, nagybátyja
L ó r i n 0 z, és rokona V. János részére szolnokmegyei (Mezó) Túrt,
ésWarsányt elóbbi birtokosaiknak a rácz dcspotáknak hűtlenség!
bélyegén I. Mátyás királytól adományban nyerte , és azokba a budai
káptalan áltel ellentmondás nélkül beiktattatott <). így kapta a Kállay
család Mezó-Túr felerészét, melyet a legújabb idókig osztatlanul birt.
A másik fele a Parlagi család után más családokra szállt. I. P á I--ugy
látszik— 1468-ban elhalt És utánna ismét egy II. Pál testvére szüle-
tett, ki 1478— 1483.ban élt.

VII. János az 1447-ki országgyűlésen Szabolcs vármegye kö*
vete volt •) %y fia maradt ; VIII. János.

1476-ban Kállay Margit Dobi Lászlóné, leány-negyedet kapott
a Kállayaktól

1483-ban Kállay Erzse Keserű Istvánná a család simái birto-
kából leány- negyedet kapott. — Sima végett a Zólyomiak is, kik It.
Miklósnak Anna nevű leányától származtak , pert mditottak , de a
nyolczados törvényszék Simát is fi-ági birtokul itélé,és 1505-ben
Zólyomi Dávidnak gyermekei ebból a leány-negyedet nagyatyjuk után
elfogadák.

VIII. Jánosnak három figyermeke volt, úgymint 1 . III. Pál,
ki L ó r i n c z fiától származott unokáiban Anna Báncsy Jánosnéban,
ésBorbála Bárczay Ferencznében fi4gon kihalt Leányági utódai a
Jármy-ak stb. — 2. 1. Farkas , ki X. János fiában halt ki, és 3or
I. Ferencz,ki 1549-ben élt, és neje Báthori Anna volt Ettől négy
fia, és leánya Kata Vay Andrásné maradt. A fiuk közül II. F e r e n c z-
nek els6 nejétől losonczi Bánfiy Annától II. Gryörgy ésBorbála
Borbély Istvánná született; második nejétől Bornemisza Katától (ki
utóbb Perényi György neje lön) III. Ferencz, Klára b. Perényi
Zsigmondné ,08 Zsuzsanna Kemény János utóbb erdélyi fejede-
Icmné születtek. A fiuk magnóikul haltak el

0 Katona Hist. Critica tom. XIV. p. 661.

») Ugyanott p. 763.

*) A hártyán kelt eredeti iktatási jelentés szerint

*) Kovaohioh Vestígía Comitioram p. 266—168.

Digitized'by

Google

98 KáUay.

XI. Jánosnak k^t fia maradt: IV, Pál és VIJ. István.

IV. Pálnak egy fia maradt XIII. János , ki kiskorában iialt
el, és kit anyja Pataky Anna^ ki utóbb Kubinyí Lászlóhoz, ment nöűl^
tiz hónapig temetetlen bfgyott ; sőt nevezett Pataky Anna egyetért-
vén a leány-ággal , úgymint emiitett Kállay Klára-Máriával Perényi-
névely és Zsuzsanna Keménynével, noha VIL Istvánnak volt III. M i k-
1 ós fia, 16dO-ben a Kállay fi<ág kihalása ürügyén a Kállay qsalád-bir*
tokra adományt vettek. Nemkülönben egyetértve Kállay Borbála ier«
jével Bárczay Ferenczczel 1660-baa j^^uhinyi Lászlónak, ki III. M i k-
lósnak gyámja volt, ezt okleveleitől megfoszták. finnek nevében
16ől-ben az adományozásnak ellentmondatott, s késóbb a birtokok
csakugyan reá vissza is kerültek. E III. Miklós ban állt fiágon a
XVIL század végén egyedül a család , és ez okból 6 a családpak mint-
egy megujjitója (rastauratora), mipt az a családfán is megjegyezve áll.

III. Miklós, valamint átalában a család reform, vallású volt,
és — mint iratik — III. Miklós az eperjesi mészárlások korában, en-
nek hatása folytán lön katholikussá. Azonban az áttérés XI. l^erencz
leányainál már elóbb is foganatba vétetett, t. i. II. Ferencznek máso-
dik neje Bornemisza Kata kath. vallású lévén, leányát Zsuzsannát
a kath. vallásban nevel tété, míg később mint Kemény János hitvese
ismét reform, lön. Érdekes róla ide jegyezni , mit Kemény János ön-
életiratában erre vonatkozva ir : 0 m^^ hagyott helyen — úgymond —
megegyezek szolgáimmal^ Kallót is elkerülvén , Rosdlyban menék Kun Lász-
lóhoz, az holott valahány napokig mutatvány azön alkalmatossággal jedzém
el magamnak feleségül Prényi Gyöi*gynek mostoha leányát^ néhai Káüai Fe-
rencznek Bornemisza Katától való édas leányát y mely Bomemissa Kata
Alaghi Menyhárttal anyjul egy vala^ Kállai Ferencz pedig másik Kállai Fe-
rencznek Báthori Annától való fia volt tStt ez megmátkásodisom anno
Dni lé3I. midőn járnék Í4 esztendős koromban aratás és siüret közben:
Minthogy pedig az Prényi Györgyöt , mostoha atyját kinevelte , s Kállay Fe-
renczet isy édes atyját ki nemzette , tudtam vallásomon levőknek lennij nem
is gondoltam f és aBzerzök is nem jelentettek^ hogy anyja pápista volnaj s
abban is nevelte volna eljedzendŐ feleségemet , midőn már menő utambM
csak közel volnánk Halmi nevű falubeli udvarházokhoz , mely van Ugocsa
vármegyében^ akkor értem meg; melyre nézve áltáljában eltökéllettem »^
magamban, hogyha az látást már nem változtathatom t«, velem levén bö^
csületes úremberek , Kun László és István uraimék » de halaszszam az meg-

0 SzaUy L. Magyar történelmi emlékek. I. 888. htp.

igitized by

Google

KáUiigr. 9B

kötelezést édes angámra^ ki wUg akkaf élt, s atyámfiaira^ azonban többé oda
ne fogjak vallására nézve ; de mivel Istentől ugy volt rendelve^ az meglá-
tás után megkelle lennie az gyüröváUásnak is. Noha pedig taldm harmadik
esztendejében együttlakásunknak , vallásban is megegyeztünk : mindazonál-
tal addig nagyszübeli fájdalommal szenyvedtem az vallásban külonözést,
sok bajjal is távoztattam az papoknak hozzám szokásokat^ de minden kén-
szergetés és az miatt való izetlenkedés néfáil Isten meglérité. Én mindazál-
tal senkinek nem tanácslom , hogy azt próbálja^ különőzö vallásra házasod^
jék : nagy lelki gyötrelem,^^

De térjünk vissza III. Miklóshoz, a családnak uj megalapí-
tójához , kitől a mai pemzedék két fővonalon sarjadzott le. Ugyanis
111 Miklósnak nejétől Sztánkay Évától több gyermeke született ugyan,
de ezek közúl csak XII. János és lY. F e r e n c z terjesztett le ága-
zatot, és általok a család két fővonalra oszlott, a XII. János ivadéka
az orosi^ IV. F e r e n ez utódai pedig a napkori vonalat képezvén.

Napkori vonal.

E vonalon. IV- Ferencznek fia, az ős magyar arozu V. F e -
r e n z, kinek tasnád-szántói Becsky leánytól született gyermekei közül
Sándor Szabolcs vármegyében szolgabiró, utóbb kir. ud vamok, test-
vére János szintén ott szolgabiró volt.

VI. Ferencznek nádfői Krucsay leánytól gyermekei közül Meny-
hért Szabolcs megyének 1838-ban főszolgabirája, 1841- 1848-ban első
alispánja és 1847-ben országgyűlési követe volt.

Sándornak Gergely fiátóli unokája Ödön 1841-ben Szabolcs
vármegye főszolgabirája, 1848-ban nemzetgyűlési képviselője volt.

Andrásnak fia Miklós 1838-ban Szabolcs megye íŐadósze-
dője volt.

IV. G y ö r g y n e k fiai közül Miklós e század elején Szabolcs
megyének hires alispánja, és udv. tanácsos. Fia K r i s t ó f cs. k. kama-
rás és Kraszna vármegye administratora volt 1840-ben Másik fiától
Alberttől unokája Emánuel hadi főadószedő ugyanott 1841-ben.

IV. Györgynek fia György egri kanonok ós albei prépost
volt 1807-ben, Testvére Károly ugyan akkor az Alvinczy ezredben
hadnagy, neje Lánczy Magdolna volt ; de gyermeke nem maradt.

IX. Istvánnak fia L á s z 1 ó Heves vármegye alispánja volt e szá-
zad elején , fiai közül L e o ezredes , és ennek egyetlen leánya a jeles
regényiró b. Jósika Miklós első neje vala. Lajos Síabolcs vármegye-
ben aljegyzöséget viselt egy ideig. o,™.. .. Googk

10 Kállay.

Az orosi vonal.

Az orosi vonalt XII. János kezdi meg. Két nejétfii (1. Gál
Magdolna, 2. báró Percnyi Borbála volt) gyermekei közül Mihály
kapitány ; XIII. János a tiszáninneni kerületi tábla ülnöke, cs. kir.
kamarás, 1770-ben grófságra emeltetett *), azonban mag nélkül
halt el.

Józsefnek Kun leánytól fiai közül Antal Szabolcs vármegyei
táblabíró, hirípi Szubányi Franciskától fia István kir. tanácsos és
Csanád vármegye administratora volt 1840-ben. Meghalt Pesten
1845-ki mart. 16-án kora 55-ik évében. Nejétfii Blaskovich Amáliától
gyermekei : Benjámin, Melissa és Gemma.

Gábornak Mihály nevű fiától unokája Ubul 1841-bcn
Szabolcs vármegyei alszolgabiró lön Gábor másik fiának Gábornak fiai
közül Gyulának fia Á r p á d.

Az elészámláltakon kivül is még számtalanon viseltek megyei
hivatalokat, és többen a hadi pályán is szolgáltak, azonban rólok ada-
taink nem levén, itt meg nem emlithettük.

A család jelenleg kath. vallású, és birtokos Heves, Szabolcs,
Szatmár és Csanád vármegyékben.

Nemzékrendje Uhuitól kezdve több táblai pereken kivül az E 1 e k
nemzetség ellen Sima iránt, valamint a Jármyak ellen Oros, Túra
és L a s k o d iránt folyt perekben is törvéayesittetett.

A család fisi czimere — mint itt a 26. lapon látható — egy zöld
sárkány által keritett kék paizs mezejében egy sisakos fej, alatta két
piros szív, és a fejjel egy vonalban függfi helyzetben ponty látható, a
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja he-
gyén levágott vérzfi törökfejet tartva. Hagyomány szerint a farkát
szájában tartó sárkány onnan jfive a czimerbe, mert VII. János I.
Mátyás király korában a sárkány-rend vitéze volt , és állitólag egy
csata alkalmával egy törököt a vizbe szoritván , ott agyon szúrta, és
nyakát szegvén , midfin fejét kardja hegyére vette volna, azzal együtt
egy a hullára éhezfi pontyot is kihúzott a folyamból 0. Lehet, hogy a
czimerre vonatkozó oklevél is feltalálható lenne a család terjedelmes
levéltárában, ha az már is megnyilnék a történelem részére.

Kállay család, n^skép Szent-Miklóssy. Lásd Szent-
Miklösiy család.

*) Lehoczky Stemmat. I. p. 169.

*) B. V»y Láazló Német hivíég. 374. lap. r^ ^^^T^

^ ^ «♦ P^ l. DigitizedbyCjOOgle

KMé9é ^ Katmár. 41

K&llat család. (Somlyói). Szilágysági birtokos család, Ist-
ván az 1791- és 1794-ki, — Mihály az l792-ki országgyűlésen
Kraszna vármegye követei. Antal clfibb szolgabíró , utóbb törvény-
széki ülnök 1848-ig. László ugyanakkor alszolgabiró >)•

MLallós család. Marmaros , Szabolcs, Szatmár vármegye ne-
mes családainak sorában áll. Közűlök Károly 1837-ben Szatmár
vármegyei al-ügyész.

MLálmáii család. (Inakodi). Kihalt családaink egyike, mely-
ből iuakodi Kálmán ^ános 1505-ben Somogy vármegye követe
volt a rákosi országgyűlésre *),

Kálmán nevű család jelenleg is él Zala és Nyitra megyében.

K.áluiánczlicl^'i család. Szabolcs vármegye nemes csalá-
dai közé soroztatik Fényes E. Grcographiájában.

■Lálinándl család. Szabolcs vármegye nemes családai so-
rában fordul elő Fényes E. Geographiája szerint.

Hajdan Erdélyben is élt Kálmándy család , melyből Mihály
többed magával Karánsebesre menekült , de Básta biztatására vissza-
térvén, ennek parancsára Kolosvárott többekkel megöletett 1604. ').

■Laluiár család. (Jászberényi.) Mint előnevük mutatja,
Jászberényből eredtek. Jászberényi Kalmár Bertalan anyai ág-
ról már nemes (agilis) 1582-ben nyert Rudolf királytól czimeres ne-
mesítő levelet saját , ugy neje A g a t h a , fiók Márton és leányuk
Orsolya, továbbá veje jászberényi Kis Mihály nevére és utódaik
részére, mely czimeres nemeslevél 1582-ben sz. Márton püspök ünnepe
előtti negyedik férián Borsod vármegyének Miskoiczon tartott közgyű-
lésében hirdettetett kii

A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon korona,
melylyen vörös dolmányos kar könyököl, kardot és annak hegyén vérző
török fejet tartva ; a paizs jobboldali felső szegletében félhold, a balban
aranycsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén vörösbe öl-
tözött kar nyugszik, kivont kardja hegyén török fejet tartva, Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A nemestfég szerzőnek egyik utóda Kalmár Lukács a múlt
század közepén élt, és 1770-ki mart. 15-én halt meg Aszódon, kora 62.
évében. Tőle a leszármazás következő :

') Török Antal közlése szerint sz országgyttléfli jegyzókönyyek után.
') Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157. lap.
») Wolph. Bethlen Hisi tom. VL p. 8-12. nr^r^rí]^

*^ '^ DigitizedbyVjOOQlC

Kalmár.

Lakáoa

1 1770.

(Neyraan Fmzsina)

I. Dániel. Mátyás

Pesten 1817. Aszódon 1785.

(1. kanisai (Knrasch IJora)
Váczy Kata)

II. Dániel Sámuel Mihály

banki evang. insurgens Szarvason

lelkésxl626. 1809. 1803.

István, él

B.-Gyarmaton József Sámuel. Ferencz. István

ügyvéd sz. 1786. sz. 1788, sz. 1797. sz. 1804.

1822 ^ 1862. Orosházán

...A.

Ida

jegyző

(Thomka Lajos) József Sándor Mária Ckiza

sz. 1823. sz 1824. sz. 1829. sz. 1831.

I. Dániel 1815-ben Aszódról Szarvasra, innen 18 17-ben Pestre
költözött, és 1803-ban máj. 2-án Nógrád meg jétAl nemességéről fiai
részére is bizonyitványt nyervén , azt azon évi június 3-án Pest me-
gyében is kihirdetteté. Fiai közül Sámuel Pestmegyének 1805- és
1809-ben kiállított felkeU nemes seregében szolgált Másik fia II. Dá-
niel nógrádmegyei Bánk helységben ágostai evang. lelkész volt. En-
nek fia István B.-Gyarmaton iígyvéd, az irodalomnak könyvtárgyüj-
tés által pártolója.

Mátyás Aszódon lakott, hol Kurasch Ferenoznek Menke Er-
zsébettől született leányával Kurasch Borbálával 1785-ki april. 18-án
kelt egybe. Ett&l négy fia született, úgymint a) József született
Aszódon 1786-ki mart. 19 én. Idővel (1840-ben Orosházán jegyző
volt.) b) Sá m u e 1 szül pestmegyei Valkón 17á8-ki aug. 8 án. c) F e-
rencz szül. Bagón 1797-ki octob. 4-én. d) István szül. Aszódon
1804.ki febr. lO-én.

Józsefnek gyermekei József szül. Domonyban 1823. jul. 3án.
— Sándor szül. Domonyban 1824-ki sept. 9-én. — Mária szül.
Egyházán 1829-ki jul. 20 án. -G e i z a sz. Egyházán 1831. mart. 3l-én.

A család egy másik ágának leszármazása következő :

Kalmár idősb György
1755.

János

András

István Imre

banki evang. 1804.

lelkész. 1804. lak. Albertiben. r^ ^^^T^

-igitized by VjOOQ LC

Kalmár. - Kálmárlly. M

E osalidfán i\\6 Kalmár idftsb György tlböAym m üigifádme-
gyei nemesek lajstromában elfifordul mint felső - sztregovM lakos,
ugyanott említetnek akkor középső és ifjabb Kalmár G- y 0 r g y , idősb
és ifjabb János, idősb és iQ. András, id. és ifj. Lukács, Má-
tyás és végre legidősb György.

A családfán álló Andrásnak fiai István és Imre 1804-ki nov.
20 an nyertek nemességükről Nógrád megyétől bizonyítványt ').

Kalmár család. Alapitója Kalmár M á r t o n , ki 1626-ban
II. Ferdinánd királytól nyerte czinneres nemeslevelét. Utódai Kalmár
István, András, János, György és másik György Nógrád
megyében az 1726-ki nemesi vizsgálatkor igazolák nemességeiket ^.

Kalmár János ugyanazon megyétől 1776-ban vett ki nemes-
ség! biaonyitványt *).

Kalinárfy család. Kramerlauff Ignácz budai polgár

1790-ben ozimeres nemeslevelet nyert •), és neve Kalmár f y-ra vál-

toztattatott, utóbb Leopold rend vitéze, Pest vármegye táblabírája,

Buda sz. kir. város bírája, és a polgári katonaság vezére volt. Meghalt

1823-kí dec. J3-án kora 70. évében. Neje ns Reinprecht Katával ily

családot alkotott :

Ealmárfy Ignácz

tl82a
(Reinpreoht Kata)

Serafin Aloizia Eulalia

(b. Wimmemé) (b. Csollich) (Póugpráozné)

mAs^~

Turíbiiif. Edmimd.

Czimere négyfelé osztott paizs,az 1- és 4-ik osztály ezüst mezejé-
ben vörös taréju fekete kakas irótollat tartva. A 2- és 3-ik osztály kék
mezejében fehér folyamban fekete csőrű febér hattyú úszkál. A paízs-
fólötti sisak koronájából aranyoroszlán emelkedik ki , első jobb lábá-
ban kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-fekete, balról ezüst-
fehér *).

Nevezett Kalmárfy Ignácz az 1806-ki országgyiílésen Buda
város követe volt , és a felkelő sereg iránti választmány tagja ; mgj^n-
ekkor a Ludoviceára kétezer forintot adott ^).

0 Nógrádmegyei 18(M-ki jegyzőkönyv. 936. lap.

^ Protoool. C. Neogr. anni 1726.

■) ProtocoL pag. 366.

*) CoUeot. Herald, pag.

*) Adami Souta gentü. tom. V.

•) 1808.ki 4- ée 7. iörv. oz.

Digitized by

Google

Kálnay,

K4lnay család. (Kis- és nagy-rkálDai f .) Barsvarmegyének

ösrcgi kihalt családa, melynek ismert törzse Zendi máskcp Nagy-

káloai István 1377-ben élt T61e a család leszármazása a következő:

Zsndi 1. István
1377.

I. Mihály
1415. 1437.
de Kálna

I. Láazló

1415. 1435.

de Kálna

1. Miklós
I

II. István

I. György

1415.
de Kálna
(Várday
Agatha)

II. László
1505.
Bars V.
köveié

Bora

(Majthényi

Rafael)

II. Mihály

II. Miklós

III. Miklós

Gergely
I ^ 'I

V. István
de Nagy-Kálna
étin Bölgyén

1594.

^Váeárdy Bora)

III. István.

II.

Gjörgy

III.

György

III. László
dictus Pazon

IV.

György

III. János

Kata
(Vásárdyné)

1616—16

Ferencz
(üjfalnssy Kata)

Zsófia

1614.

(Lipthay

Imre)

YI. István

T""í •

András.

1640.

István.

I. Ferenoz
1^0.

Albert

1584.
Bars V.
alispán

I. János IV. István Anna Imre

elesett elesett (1. Czobor 1525.

1526. 1526. Márton. kir. titk.^

Bora.

Ferencz. IV. János.
1622.

Anna
(Appon\
Miklós)

A család törzse Zendi máskép
I. Lajos királytól borsodmegyei Z
nyert fi-ágra.

141ő-ben I. Istvánnak fiai I. M
nyitramegyei mindkét Bölgyént kapják

1434-ben I. Mihály egyedül
adományban egész Borfeöt.

*) Creneal. authent. Mss. tom. I.

ZSsnzsa Krisztina

161L (1. Mere

(Sambokréthi Gergely

Kristóf) 2. Appony

Gáspár).

Nagy-Kálnaí I s t v á n 1 377-ben

e n d helységre uj adományt

ihály, György és László
Zsigmond királytól,
maga kapja Zsigmond királytól

Digitized by

Google

Kálnay, M

14d4-beii ismét mind a három testvér Zsigmond királytól ado-
mányt nyernek börsodmegyei Zend, Almás és SzAkeháza, barsmegyeí
Kálna és Geletnek , zemplinmegyei Fölvár és Zadvar, nógrádmegyei
Alsó- és Felsfi-Kürt és Halgacs helységekre, és ugyan ez évben mind
ezekben tisztán beiktattatnak.

14d5-ben ismét a három testvér három rendbéli adomány-levél
erejénél fogva Zsigmond királytól nyerik H<mt uegjébea Dalmadot,
Abaujban ZiOnd, Kersed, Gibárt, Nógrád m^yében Eskent és .Puszta-
Megyer birtokokat.

1437-ben Zsigmond király I. Mihálynak hétezer íbrintban beirja
SárfeA, Sárkuska, és Karkoz nyitram^yei helységeket

II. László 1505 ben Bars vármegye követe volt a rákosi or-
szággyűlésre 0. Fiai közül L JánosésIV. István 1526ban Mo-
hácsnál esett el. Imre II. Lajos király titkára volt, ki által 1526 ban
az esztergami érsekhez küldetett levéllel ').

Kis-líálnai Kálnai Miklós (talán az, ki a táblán III. Miklósnak
van Írva) ISCO'ban Bars vármegye szolgabirája volt ^).

Nagy-kálnai Kálnay Albert 1584-ben Bars vármegye alis-
pánja volt •).

V. István és általa nejétói Vásárdy Borától származott Ga
György uj királyi adományt szerez 1594'ben Nagy-Kálna, Gelet-
nek, Szénásfalu, Vichnye , Felső- Várad , Kís-Salló , Kis-Vezekény, Kis-
falud helységekre , és Kis -Baracska , And, Valkó , Felsö-Vásárd pusz-
tákra, melyekbe a szent-benedeki oonvent által beiktattattak.

V. Istvánnak leánya Zsófia Lipthay Imre neje volt, kinek
testvérei Istvánés György 1623-ban geletneki rémeiket Lipthay
Imrének adák el ^). Már elóbb (1614-ben) geletneki részét nővérével
Zsófiával a felsó-váradi birtokért cserélé el *).

IV. J á n 0 s 1618-ban nyitramegyei sárfSi és födémesi, és 1624-
benbar8megyein.-rendvei részbirtokát idegenité el Lipthay Imrének ^).

') Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mokáosi véizután 157. lap.

^ Engel Monumenia p. 217.

') S2.-benedeki Convent. Faac. 115. Nro 5.

^ Eredeti okirat.

*) Sz.-benedeki Convent Proi K. pag. 125. 140. — Capta Faac. I Nro 20,
ée FaM. XXX. Nro 19.

*) Ugyanott Prot J. pag. 579. — Protoc. K. pag. 124.

*) Ugyanott 16ia Protoa E. pag. 24. — ée 1624. Prot. K. p. 155. Láss
ttibbet rólok Nagy Iván „Kisfalndi-Lipiliay nemitíarende és oklevelei.'' Pest
18öa XX-XXiy. lap.

Digitized by

Google

Kálnay, -^ Málnássy.

Ugy látszik — * legtovább élt a odaládban IV. Istvánnak fia
András, ki 1640-bea gróf Pál% Pállal s többekkel együtt vittBOl-
gyénre uj adományt j és abba be is iktat^tott az esztergami káptalap
által ^)4 Benne fiágon a család elenyészett.

Nem találjuk a családfán KálnayDorottyát 1626*ban Pély
Mtbály (tavegyét.

. K&lnay CMlád. (Iklandi). Iklandi Kálnai Márton 1559-
ben élt, és törzsökös székely vérből eredt , névazerint az A b r á m nem-
hez és Nagy-Agh ágazathoz mint primipilus számíttatott ').

K&lnámy cssalád. (Kálnási). Sáros vármegye legrégibb
családainak egyike, és egy törzsből ered az ezen munka I. köt 86. lap-
ján tárgyalt B a g o s s y , ugyanott 172 — 175. lapjain ismertetett B á-
nóy és továbbá a Kükemezey és már kihalt Qyarmán csa-
ládokkal.

Törzsük, — mint már elmondatott — Vizibor volt, kinek fia
Gyárman IV. Béla király korában a tatárok ellen harczdt , és Nath
testvérével állitólag egy elrablott magyar herozegasszonyt kiszabadí-
tott. Erre vonatkozik a négy rokon-családnak ősi czimere is, mely egy
nőt tüntet fel, kinek feje fölött két oroszlán védöleg tartja a fejedeln^i
koronát.

Vizibortól kezdve a Kálnássy család leszármazása a következő : ')

I. t á b 1 a.

Visibor
1220.

Grármán
12Ö1-1264.

Nath. Rinald. Jtmd.

GhTina.

Adorján Yoltér Sebestyén

de Lucska. eitSl a á KÜkemeiey

Eltöí a Ba$ony Bánó c$* a^ iáriue.
o$Md,

Gergelv
a Káinoisy
cf • törue

i '^ 1

Fétyt. 11. tdblátK

Mátyás. János
t a Gyármán

' . a. lőrf f a.

Bonokos

de Diepesfalva

Jakab.

Bálás. Márton. Szaniszló.
1412. 1412.

Urincz

__i85a_

Istrán. György.
1413.

Miklós,
t

Jakab. Bereozk.

Antal.

0 Esztergami káptaUa 1640. Capsa 2. Fmo. 4. Nro 6.
'3 Székely aemset Constituiioja 271. lap*

*) Wagnw Mss. tom. LXX. pag. 194. - lUetö halyén nem kötöltetvéu a
G yá r m án osalád ágazata, kiegészítésül a táblázaton ez is kihalásáig láthald.

n. t á b 1 a.

Gergely, hi as /. lábián.

Márk
de Kálnás

János.
1359.

István.
1350.

Imre Mihály.

Bertalan.
1435.

György
deKá

Mátyás
Láloás makoviczai

1444—1490. . várnagy

(l. Petronella 1465.

2. Temyei Anasttásia)

János Hona Ense LáaKlö

(Raszlaviczy (Körtvélyessy) (Hosszú- 1468—1516.

Anna) mezdy László)

Simon
(Dnka Ágnes)

Margit

János.
1547.

I. Ferencz

gyalui vámagy

1553.

(1. Szinyey

Potentiana.

\. Kenderessy Anna.

3. Csapy Ilona)

Kristóf.
1559.

Anna

(Kttkümezey

Gergely)

Kata
(Jancsó Ferencz)

(Vekey
Uona)

Zsigmond

1589.

II. Ferencz
1613 - 1621.

(kálnói

Bornemisza

Anna)

Sandrin

(Válkay

Anna)

István.

Zsófia
(Sarudy)

Ti %n.

1613:

(Bánosy

Erzse)

György

Zsigmond
r?. (Bük Judit)

(

Sándor

1685.

(Desewffy

Zsuzsa)

I ^ 1

Gergely
(Boronkay Bora)

Margit Ilona János
1641. (1. Szegedy.
. 2. Athaly
Gáspár)

Anna Judit
(Bánó (Zathu-
2Ssigm») reozky)

III. Ferencz Ádám Anna

(1. Fejér Bora. (CJsoma (Válynö)

2. Rajzinger Anna-M.) Erzse)

Ferencz.
r

Sándor. Julianna. Erzse.

Károly. Ádám. Lajos.

Digitized by

Google

48 KálAássy.

A családfáról látjuk, mint fejlődött ki a törzs unokáiból öt külön-
böző család. Jánostól a XV. században kihalt G y á r m á n ágazat. A
többit mellőzve, Gergelytől eredt a Kálnássy család.

Gergelynek fia Márk már Kalnás-ról Íratott. Két fia J á n o s
cs^Istvána XIV. század közepén, 1350-ben éltek. Jánosnak fia I m r e
ismét Nátfő-ről íratott , valószínűleg lakásáról , mert a család több he-
lyen bírván, és osztálykor is valószínűleg minden helyen nyervén bir-
tokrészt , székhelyéről neveztetett el ; innen van , hogy hol egyik, hol
másik családágon fordulnak elő ugyanazon nevezetek, még nem állan-
dósulván meg vezeték-nevekül. így látjuk, hogy aGyármán csa-
ládágon is , még Jánosnak fia Domokos Dienesfalváról , sőt Küke-
mezőről is íratott Míg Adorjánnak, kitől a Bagossy család szár-
mazott, ágazatán némelyik a L u c s k a i birtokról , majd NátfŐről, sőt
Kükemezőrőlís neveztetett

Nevezett Imrének fia Bertalan osztályos ágazati rokonaival
1412-ben osztozott meg, és akkor a közös birtokokból ő kapta egész
K á 1 n á s - 1 0) innen lön azután ez ágazatnak a Kálnássy név
végleges tulajdonává.

Bertalannak fia I. György makoviczai várnagy I444*ben
Ulászló királytól K á 1 n á s helységre fiai részére is uj királyi megerő-
sítő adomány-levelet nyert *). Utánna testvére Mátyás volt 1464-
ben Makovicza várnagya , midőn a szepesmegyei Bussó várába mene-
telre azon vár kapitányaitól szabad menetlevelet kap ^).

Simonnak fia I. Ferencz, mint I. Ferdinánd híve, Erdélybe
szakadt be egy időre, és ott I. Ferdinánd vezére Castaldo őt 1552-ben
Gyaluvár kapitányává tette, miről azonban ő lőő3-kí mart 2I-kén
családi viszonyai miatt lemondván, arról Castaldótól fölmentő levelet
kapott ^). Ugy látszik, Erdélyben töltött idejének köszöni malomvizi
Kenderessy Annávali ismeretségét , ki második neje lön, miután első
neje szinyei Merse Potentiana 1575-ki febr. 24-én meghalt, és Gálszé-
csen (Zemplín v,) eltemettetett ^). Ferencz nyerte Gál-Szécset 1567-
ben Bocskay György hűtlenségí bélyegén •).

0 Wagner Diplomái, C. Sáros, p. 366.

«) Ugyanott p. 381.

•J Ugyanott p. 71.

•) Ugyanott p. 405. - V. ö. Wolph. Bethlen 1. 497.

^) L. a 8Ír-iratot Szirmay C. Zemplin not. top. p. 377.

•) Szirmay C. Zemplin noi top. p. 276.

Digitized by

Google

JíáMlqL W

I. Ferenczczel egy korbáa! 1566i>ban élt Kalnássy II. Má-
tyás ^)y kinek azonban atyját meghatározni nem tudjuk.

A családfa — mint látszik -^ csak e ^zad elejéig terjed le , és
igy azon a Sáros és Zemplin megyében a. most is éI6 Kálnássy család
tagjait hiába keresnfik.

A Kálnássy család e század elején J^emplin megyében Kohány,
Gálszécs és Dargó helységben iratík kbzbirtokosul ^).

K&lnoky család. (Körispataki gróf, és nemes).) ös székely
család, melynek törzse a hagyományok -szerint Káinok helységet
alapitá, és azt a család egy részben mostanáig ia birja. A gróf Nemes
és M i k ó családdal egy közös nemzetségből elfedeztetik '), és állítólag
még a XIV. században I. Lajos király korában András, ki a csa-
ládfa törzsét képéziTtTe m e s vezetéknévvel éli ; s csak ennek fia I s t-
V á n vette fól. a K á 1 n <>k y nevet.

Nevezett Neaifts András hagyomány saerint, — mi azonban a
grófi diplomában' téli alapját, — I. Lajos király tcstfii^kapitánya volt,
és azt vadászat közben egy medvétfii menté meg, a honnan eredezte*
tik a család fisi cÉÍmerét, a dühösködő medvét ^). Pia — mint mondók
— István a Káinoki nevet vévé föl. Ennek fia Máté, ennek D c-
meter, ennek I(* András. Benkfi szerint e II. András vette föl
a Kálnoky nevet , ésr Aüdreas Nemes de Kálnok-nak Íratott.
Ezen n. Andcáa 1459-ben jelen volt a medgyesi gyűlésen ') ; egyik
fial. Bálint pedig 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen vett részt ').
És az fi idejélfil kezdve azután folytonos világosságban áll a család
története. < .. _' /

A családfáról, — mint látni fogjuk — lehagyvák nagyrészben a
leányok nevei ''), holott a más családokkali Összeköttetést épen ez mu-
tatná fel.

Mielfitt tehát a család többi tagjairól is elmondanék rövid tör-
ténelmi jegyzeteinket , lássuk í: Andrástól kezdve a család leszárma-
zását a mai napig :

*) Szirmay C. Zemplin not iop. p. 137.

») UgyanoU 274- t7lk 279.

*) Szegedy Syitöpsis i 661. *^ Benkfi Transylv. generális I.

*) Ugyanott n. p. 450.

*) Kállay Székely »eii». -----1

•) Ugyanott.

^) Kfiv&ri L. Erdély nev. oaaUdai 187. 138. lapjain.

Digitized 4 Google

JUMk^

I. iáblk.

Nemes Andris
f. Lajos kir. testőre.

I — ^—^ 1

Káinoki István

I ^ I

Máté

I '^ ^ ,

Demeter
I ^ • n

, 1469.

Ili I tf A 1,1 I

I. Bálint
1506.

Mihálv,
t

. Péter
Háremszéki í^pap

II. Bálint
1560.
táblai filnök
(dersi Petid Anna)

Tamás

I ^ 1

Utd IL iábtdú.

Dmzsianna
(L Kemény János*
2. Basa Tamás.)

Tíi. Bálint ^"

tie27.

L János
1612.
Háromszéki f5pap.
(SárfaM Károli Kata)

— ^' l-t ,

István
Miklósvárst. ktrálvbiró
ssékelfekkapít.
(Béldi Anna)

Sámuel

grórim.

kaaoMUár f lY06l

(gr. Lázár Erzse)

Bürisztína
(Csáky Gábor)

Zsuzsa^

(Mikes

Kelemen)

Ádám

Csiki í<5kap.

+ 1719.

(Mamuoca de la

Tőrre Mária)

Bora
Cgr. Apor Péter)

Domokos
+ 1732.

Jadit
1752.

Antal

tábornok

I _ ^ — I

Lajos
1786.
(gr. Petki Ist.) Torda v.

II. Sámuel
ezredes

1^ ^ . , 1

Franciska

(Jellachich Ján.

tábornok.

József

a török

(ftfttyer L)

Ádám

Henrik

János

tábornok

+ 1832.

(b. Jósika Bora)

Dénes JttHa Franciska
MikLk*4>író (L Maurer +1846.
iró<nótlen) Mikály. (Sethal
2.gr.HaUer Jáaos)
Lajos)

György +
százados
(gr. Haller Anna)

Imre
(nőtlen)

Pál

titkár

(nőtlen)

Félix.

Digitized by

Google

KéMMriv-

II. tábla.

Tamás, ki m h táblán.

Benelclek

Csiki fökup.
1660.

L«8tló

IV. Bálint. Péter. II. MiKály. II. Tamás
16^. t 1704. I

TWftamágban, ,

AiiDá
jTúri Fer,) .

Farkas

m. Mihálr.
17X1

nr^ — »

Sándor

székely
ezredes.

János
1716.

Aátal
(Forró
Teréz)

Ferencz*

J6w£
+ 1711. .

nr^" — '

Teréz
(Mezei
Gy«rgy)

Klára Róza József

(PócsaSamu) (Mikó Pál) ti. Ssaosvai Erzse.

2. Székelv Anna)

Sándor. Károly. András. József. Karolina. Erzsébet.

I. BáUnlnak, ki 1506-ban az agyagíalvi gyűlésen jelen volt, fia
I. P é t e r Háromszék fökirálybirája a XVI. század közepén két ágra
szakaaztá osaládát két fia II. B á li n t és T a m á s által Annak ágazata
utóbb gráffá leve, míg emennek ága maradt a nemesi rangnál;
amaz ágazl. ; — Tamás ága pedig a II. táblázaton mutattatik fel.

IL B á 1 i n t táblai ülnök 1560 ki deo. 1 1-én az ország áltf^l a val-
lásos vitatkozás hallgatására rendeltetik 0- Nejétől dersi Petki Annától
leánya Druzsianna elfibb Kemény János^ utóbb Basa Tamás hit-
vese. Fia János 1600—1610 körűi Háromszék fókirálybirája, 1602-
ben Gtéozi Andrással ^tartott ; 1603-ban Székely alatt barczol és elfoga-
tik, 1604-ben megszabadul; 1605-ben Bocskai részére a havasalfbldi
vajdával szövetséget köt '). 1607-ben aláirta a eontestatiot a jezsuiták
mellett Említtetik a íejérvári gyűlés 1608-ki aug. 9 -ki gyűlés végzé-
sében is. Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kel fel, miért 1612-
ben máj. 15-én a szebeni gyűlésen nótáztatik '); de Bethlen Gábor

*j Kállay, A székely nemzet 254 L

*) Wolph. Beihkii tom. Y. p. 41(X VI. p. 2B2. 293. 319.

0 Bcjti CkEngdaél MoaunMala nnganca 32a 344. <

•<git^^ by

Google

ftt

Káliiélíy.

alatt kegyelmet kap 1614ben >). Egyik $a III. Bálint 1627-ki aug.
4-én Brassóban halt meg kora 24, évében.

Jánossal egy idfiben egy másik János is élt, ki 1603-ban Bras-
sónál Székely Mózses alatt esett el ^.

István, I. Jánosnak fia^ 163L táján Miklósvárszék alkirálybi-
rája volt Henter Péter statutoriája szerint.__Ennek fia I. Sámuel,
családjának legnagyobb férfia, erélyes, eszes férfiú. Háromszéknek fő-
királybirája volt. 1686-ban Tökölit megverte á Vaskapunál; Tököli zá<«z-
lója most is megvan Körispatakon ^. Utóbb ~knióstartó, majd fStarto-
mányi biztos. 1694-ben Csikból kiverte a tatárokat, ésiinég ezeQ évben
legelsó udvari kanczellár lön *), és ^az erdélyi udvari kanczellaríát
szervezé ^). 1697-ki april S-án I. Leopold királytól grófi rangot
nyert utódai számára is '). Ekkor nyevÁ az £si medve czimer helyett
az itt metszvényben látható
czimerét, mely egy négyfelé
osztott paizs , közép koronás
kis paizszszal, melynek arany
udvarában koronás kétfejű sas
látszik , mellén arany vértecs-
kén a király nevének kezdó-
betüje nagy L. ragyog. A czi-
mer nagy paizs osztályaiban
a rokon-családok czimcreíból
kölcsönzött képletek tüonck
fel, úgymint az 1. osztályban
a kivont karddal álló grtf,
(Bánfiy czimer); a 2-ik. osz-
tályban a koronás fejű , és az

*) Hogy e János II. Bálint fia voU, Révárí irjafrl. h. kö2lÖU<ssali(lf)ln,
ellenben A ssékely nemz. Constitutioja 162. lapján köslöit peres íté-
letben nincs róla szó, a szerint a leágazás így hangzik : Si ^uidem Ador Sp^eiaU-
li$ ao Magni/íou$ Come$ Antonius^ filiu$ Adami^ fiUi Samuelit ^ filii Stephani^fiUi Pelri^
olim Káinoki de Kárötpaiak etc, Iti van-e tehát a hiba, vagy Kóvári kÖzlötte csa-
ládfán? — nem tudliatom.

^ Wolph. Bethlen tom. V. pag. 408. világosan altér Joannes-nek
nevezve.)

*) Kállay Székely nemz. 255. 1.

^) 1694. febr. 23. art. Kóvári szerint

«) Cserey Mih. Hist. laa 157. 209. 229. 250. 484. 439. '

*) Benkó Transylvania gen. II. 451., hol a gróá diploma is köBöIietik.

Digitized by VjOOQIC

orazÁg almáját harapó^ kigjó (Bethlen* czimer) ; a 3-ik osztályban fész-
kén ÜIÖ, és üsdt vérével tápláló pellíkán (tán Potki czimer?); a 4-ik
osztályban a nyíUal átljtltt éa megkoronázott láb (Bcldi czimer) lát-
ható. A paizs fólOtt két koronás sisak áll , a jobboldaliból az ősi czimei:
a száján nyillal átlótt vér^ó medve, a baloldaliból pedig a nyakán nyil-
lal átlótt, és szarvai fölött félholdat és csillagot mutató dámvad (Lá-
zár czimer) látható. A paizst 7- ugylátszik — arany-fekete foszladck
veszi körül.

L Sámuel, ki 1706-ban halt meg, — irodalmi téren is műkö-
dött, 6 folytatással adá ki Pethö Gergely Krónikáját 1702-ben, mely
elótt leict czimere áll , és e czimer alatt a cziriierre vonatkozó köv(»t-
kező (illetlen) versek állanak :

. j,Czimeredben lévő vadak piros vérrel

Ékesek, s vitéz láb, kemény nyil lövéssel.

Az griff és pellikán kegyelmes uradhoz

Jegyzik hűségedet , és Magyar hazádhoz.

Bánffi, Bethlen, Béldi, Lázár s Petki nemmel.

Káinoki ös névvel te dicsekedhetel."
Ugyan ezen czimer fölött — ugy látszik jelszava áll ez igékben :
„Nec ti mi de, nec tumide." Nejétől gróf Lázár Erzsétól, ki
1709-ben halt meg 0 fia volt

Ádám gróf, 1705-ben január 27-én csiki főkapitány nyá nevez-
tetett ki *). Neje Mamucca de la Tőrre Mária, spanyol nő, nővére volt
az oláhországi vajda nejének.

Fiai közű! József, korán özvegységre jutott anyjok által Oláh-
országba vitetett , ott nevekedett fel ; s később hivatalt viselt. Az ak-
kori török-osztrák háböru zavaraiban — irja róla Kővári — Oláhor-
szág bejárai közt összeesküvést hoza létre , melynek czélja volt. Oláh-
országot a töröktől elszakasztva , a magyar korona igényein , Austriá-
hoz csatolni. De a terv kitudódván , Konstantinápolyban zsinórt indí-
tanak Gézáméra,* mi elől Erdélybe futott, itt táblai ülnökségre nevezte-
tett, de el nem fogadá. Eletét Miklósvárt végzé. Közönségesen K á 1-
noki a török-nek nevezek. Nejétől j&iaurer leánytól fia Ádám;
ennek fia Dienes, nőtlen , a forradalom előtt Miklósvárszék király-
birája,és országgyűlési hivatalos. 1847-ben Fels6«-Fe}ér megye főis-
pánjává neveztetett, erről 1848-ban lemondván, a forradalom után el-

0 Cserey Mihály Hist. 434.

*) Kapríaai Mm. B tom. XX. p. 28^ n ^

Digitized by VjOOQIC

S4 Ifálftbky.

vonulva a hivatalos pályától , külföldi utazást tett , és arról irt mufiki*
jának „Vándor emlékei'^ 1853. 2 kt. tiszta jövedelinét a Garai
árváknak ajándékozá. Több czikket is irt a Kolosvári Kőzltoybeü, és
egy regényt „Karácsai Indár*^ czim alatt 3 kötetbea

Józsefnek (I. Ádám fiának) testvére Antal szervezé az erdélyi
elsó huszár sor ezredet, az úgynevezett vörös csákósokat. Meghalt
mint táborszernagy. Fia L aj os tordai fSispán volt 1786-ban. Ennek
fiai Henrik és János a tábornok, ki 1832-ben halt meg. NejétftI
b. Jósika Borbálától már csak két fia Imre és Pál élnek.

Testvére Sámuel ezredes volt, elesett a porosz háborúban.
Testvéreik még F e r e n c z , ki mint Csikszék birája halt el 1743. kö-
rűi. Továbbá Tamás, Jusztina b. Jósika Zsigmondnö , T e r é z,
Szálkai Istvánné , Kata tábornok Salm neje , kik 17dO-ben osztozá-
nak 0- Végre testvérök volt

Domokos, ki 1732-ben halt meg , és reform, vallású nejétől
hat gyermeke maradt ^)*

A II. táblázatot , — melyen a nemesnek maradt ág sarjadzik le,
Tamás kezdi meg, ki 1586-ban perelt testvérével II. Bálinttal
Egyedmezeje fölött Miklósvárszékben a Jankó családdal. Fia

Benedek 1612-ben mint Báthori Gábor ellenese nótáztatott,
de Bethlen Gábor alatt kegyelmet nyert '). Két fia maradt; Mihály
és László.

Lászlónak fia Farkas, 1656-ban a kormány taBácstagjául ne-
veltetett. Fia József 1704-ben aláirta Rákóczy Ferencz száműzeté-
sét ^)Oserey szerint kora egyik eszesebb férfia. ^). Meghalt Brassóban
ifjan 1711-ben. Leányában Terézben Mezei Györgynében ágakihidt.

Mihály 1 649-ben Miklósvártaék ülnöke, Siárazajtáról irU ma-
gát ^). 1660. körül csíki főkapitány és MikoVár kapitánya a Baresay
pártján állt 7), és ennek. követe is volt a Portán ^); a iCemeDy Jáao^
részén állók által Csikban fogságot szenvedett. 1661*ki jun. lO-én a

^) Teti Apor Lusus Muadi. Ms. Kővári szerhit

>) Pethő G Kromkája Mjt. SpAngár : as 173t. évre.

*) Böjti Eageanél p.399.

•>KálU(3rid.h.2ö6.

0 Cserey i<L h. 368. 439. 46Ö.

•) KáiUy id. h. 264.

') Kazy Hiat tom. 11. 242.

■) Sialárdy Sirahnaá krónika 607. L '

Digitized by

Google

ttebeniekii^ nyugtató levelet ad BedAázi Tamás jajnak átvételé-
rti >). Fiai ktefil

IV. Bálint 1667-1678.ban Bethlen János Miklós atyjánál
szolgál, és. Bethlen Miklósnak barátja Béldi Pál réazén lévén, ezzel ki-
vándorfett a törökh52, és ott is balt meg. 1678-han nótázták ').

Péter, IV. Bálint testvére, 1704«>ben csíki fökapitánynyá ne-
veztetik, de a ktfvetkezfi évben már a Rákóczy forradalom részén állt,
és Brassót ostromlá ^). Testvére

Tamás, kinek egyik fia M i h á 1 y a forradalom részén áll, és
Rákóoaíval Loogyelorsecágbii fut ]7U-beiL ^). Fia Sándor székely
evedes volt

Tamásnak másik fia János, ennek fiai Antal ésFerencz.
Antabak Forró Teréztftl fia József, ki atyja a most élőknek.

A Kálooky családból az emiitett Sámuelen kivül az irodalmi té-
ren lá^uk Káinoki Mihályt^ ki imádságos könyvet „H oszú utcza,
kevés költség^^ czimül irt ^). És József, az úgynevezett tö-
r ok , koráról becses jegyaeteket hagyott ^ mi azonban az 1848-ki for-
radalomkor földulatott.

Kalocsa (Malád. Hont és {)e8tmegyei nemes család. Közülök
A ntal Hont megyében a forradalom elfitt ellenzéki szónok.

Kalocsa Lajos meghalt N.-Körösön 1859-ki január 24-én kora
60.évébea

A csalid caiaiere a paizs kék mezejében lovon ül6 vitéz, kivont
kardat .tartva. A paizslblatti sisak koroi^jából két sasszárny között
^gysaarvu enelkadik ki

BLaiocaay CMlád. Kaloosay Oyörgy 1718-ban IIL Ká-
roly kiiifytói i^rte ozimeras nemeslevelét *).

Czimere a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló
tigris, els0 Ubaival ezüst keresztet tartva. A paizsfblötti sisak koroná-
jlMMI egy v^Ms meziS, és egy pánczélos kar n3ráNk ki, amaz vörös zász-
lót, emez kivont kardot tartva; mellettök jobbról arany nap, balról
ezüst félhold ragyog. Foszladék jobbról ezitstvörös, balról arany -kék.

0 Ksméay Kot. Cspit Albeaáit p. 948.
'XHMasrM. Hlii 9T. 106.
')Ug3raiioit338.d56.
/) UgTanottiTS

*) Magy. tud. iárs. Évkönyv. lY. köt 6. l itóv&rí smHsí
•) Collsct. Herald. Nro WO. V^ T

Digitized by VjOOQIC

Kálóczy t^Milád. Sopron; Qyüi megye Mmes esaláiUk K(K
zűlök Kálóczy Mihály 1842— 1847-ben Győr vármegye jégyeCjé g
levéltárnoka. i i • • . " /.

CzinierQk a paizs udvarábaiir e^y koroüára álU tóit kard,' k(^rül«
véve liliommal ; ugyanaz látható a paizsfólOtti éisak könoúáján la.

A család egyik tagja KálóczyJáno^ KtassTó vármegyébe te-
lepedett , hol mint a megyének táblabirája volt ; és Zala válrra^yétől
1791 -ki nov. 7-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó vártnegyében
1791.ki nov. 28-án kihirdettelé.

Kaloi család. Kaloi András 1686-ban nyet^ü^c2imercs né^
meslevelét 0- ;. ^ »

Czimere a paizs kék udvarában zöld térett, fészkén ütófebér pel-
likán^ fiait melle vérével táplálva; ugyanaz látható a paÍ2sá)l^tí fAsák
koronáján is. Foszladék jobbról arahy-kék, balról ezüstrvi5!»ös.' ^

VLalondhj család. C^alondat f.) Régi kihalt nemes csaMd',
mely hajdan Nógrád megyében bírta K a 1 o n d a helységet. '

Kalonday Simon 1472-ben kapja Nógrád me^yébeH !
királytól Kozárd helységet *).

Kalonday Imre 1493'banKrakkóblBlnlMiálf<).' ^' - - ^

Kalonday György 1499 - 1500-ban Hoöt vármegye íaliáppáiijfe
volt *). ólt 1604.ben is *>. . i ^

Kalonday Gergely lő 14-ben a Dunába veszett Buda alatt •).

Kalonday Péter lölOrbeti Hont vármegye aUspái^' '). '

Kalonday Istvánnak fia Gy ö rgy 1504-ben baft raeg,^ iáiát ezt
Kalonda helységben talált sirköve, és annak fölirata 'mutal)a, méfyi^
hangzik: ,,Het5 est se pultura Bgre!^ii (ak^or^i -Aa^tcon-
dam Stephani de Kalonda, qui ^biit.ín áo-tl/Q. I>n<i:
míllesímo qui ngentesimo quarto.^^ • t •. .< '

A sirkón a család czimere látható, n[irly.».paíi^udira9>ában^!e\g|y>
könyökben meghajló pánczéloa karr nyillal átU^ve^ Ipaaábwkipyiliviri*

0 Callact Htrald. Mro 812.

*) Kmprínai Mss. B. tom. L. p. 70. — El6bbröl 1. Fejér Ck>d. Dipl. tom. X.

voL YIII. p. 164 Magist Stephaniu dictus Kalandai ld84-ben egri kánonuk. -
•) Regestrum Bunae Craoovieará pi. 16. . ^ / ^m. ■ :i »'

Eredeti okirat, és Kövesdy L. ExamcQ YerUiiyMiw i?i»i- 1785 .

pag. 173 V n ;^'T

^j Kovachioh Sappl. ad ve«t. Comitioram II. 209. 8J0.f • - /J
^ Badapeití siemU II. köi 167, .^ r\f

^ Kövesdy most id, h. 174. : r • . * »

Digitized by VjOOQIC

Kálés. - Kályl. * Sf

got tartva A paizsfolGtti sisakból — ugy látszik — szárny emelkedik
ki, és körüle két oldalra makkos cserfa lombozat osüng alá ^)»

KJiIos CMlád. (Szirmai , péterfalví stb.) Ugocsa vármegye
régi osaláda. £gy tbrzsbftl ered a Szirmay családdal. Törzse C a 1 v u 9
(kopasz volt ^) ) melybfil lett valószinűleg a K á l o s név , noha egyél>
iránt tnár 1881-ki oklevélben egy Kalus nevű is emlittetik ^).

1891-ben Kai qs-nak fia Domokos, fiával Miklóssal őszöd*"
falva határát járata ^>

1458-ban már a Kalus család^ mely név utóbb Kalosra vál*
tozott, 1^ 3zirmai eUnéi^yel élt. így ssdrmai Kalus Simonnak fia
Fori^,.^á9mán Mihálylyal, é$ szirmai Barthus fiával Andrássail és Má-
téul, a ^töb}) o9;itályo9 rokonaival Perény Péter ellen hatalmaa(kodá$
iránt tétetnek tanuvallatást ^). 1471-ben pedig ismét a Kai ds bsa*i
Iád Beken,, Barthus, Pázmán és Zirmay vér fogazataival
egyezkedik. ^ . ' . . .

Utóbb azt látjuk, hogy a család egy némely ága Péterfalvi^
másik ismét sásvári előnévvel is élt. így pete rfal vi Kálos
Mái^toü tr^öcsa vármegyének 1565— l$8l-ben Szolgabirája volt.
Péterfaivi Kálos Mátyás 1681— 82-ben viselt szolgabiróságot ®), '

A sásvái-i elÓnevüekból sársvári Kálos Pál 1616-ban volt
Ugocsa vármegye szolgabir^ja '').

Utóbb ismét a szirmai elónév használatában látjuk a Kátosókat ;'
igy stírtnai Ki^lósBertalan 1697-ben ugocsamegyei esktWt ®);
szirmai KálosDienes 1804-ben fSügyész volt. Ez utóbbi iiestvété^
vei Bertalannal, Kálos Lásdénak Sai e saázad elején i i« Skirma
helységnek fóbb birtokosai között állottak *)

Kalya crsal&d. Gömör vármegye nemes családa *^).

Kalyi csal&d. KözŰIök az 1631-ben élt Kalyi Pált jeles
böcsiiletes vitéz embernek irja Kemény János ^0*

*) L. rajzát Mocsiry A. Nógrád várm. Esmértetése. 1. 166. lap.

*) Szirmay C. Ugocsa p. 111.

•) U^anott p. 116.

*) Ugyanott p. 112.

•) Ugyanott p. Ö8.

') Ugyanott p. 59.

^ Ugyanott p. 60. 63. * * •'■

•) Ugyanott 118.

<ő) Bartholomaeides C. Gömör p. 146. ' ^

>*) SzaUy M. Magyar ti^rténehni EmliM. l. M6. J^ t

Digitized by VjOOQIC

#8 KamaiiiBsy« — Kwmesay.

Kamanczy család. Gömör vármegye nemes caaládainiJí
egyike ^).

Kamánházy család. Nyitr4 várm^ye nemea családa.

A nemességet Kamánhásy Miklós nyerte 1720*ban ül. Károly
királytól. Csimere a paizs yörQs udvarában egy aranykorona, melylyeta
pánczélos kar ktoyököl , aranymarkolatu kivont kardot tartva; iidtftte
a jobboldali szögletben aranycsiUag ragyog. A paizsibUHti sisak koro-
náján szintén pánozélos kar nyugszik kivont karddal. Fossladék mind*
két oldalról arany-fekete ').

A osalád tagjai közül Kamánházy László pappá lévén , Í909*
tói haláláig 1817-ig váczi püspök volt Rokona Kamánházy Perencz
1889-ben váczi püspöki uradalmi fóügyész volt, kinek gyermekei
Béla, Lilla.

Kamarás család. Lásd Z elemé ry család.

Kameráth család. Kameráth József 1795-ben nemesü-
tetett meg.

Czimere : a paizs íiiggőlegesen fölváltva vörös-kék hat csíkolatet
mutat, és az előtérben zöld téren aranyoroszlán áll, elsó jobb láhábao
kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából aranygrif emel-
kedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany - vörös, babról
arany-kék •).

KaoKicsay család. Közűlök 16524)en élt Kamo«w^y János,
neje Madácdi Zsófia volt ^.

Egy töredék nemzékrend ^)

Kamoosay Imre

lyj
(Farkas Teréz).

' T^. '

Sándor

(BeaeErzn)

I ^ 1

Jolianna 1840.

(Walther Lánló>

Kamocsay László 1836— 1843-ban al-, azután hadi fó-adósze-
dójedóje volt Esztergám vármegyének.

0 Bartholomaeides C. Gömör. p. 145.
S) GoUeot. Herald. Nro 489.
*) Adami Souta gentil. tom. V.
*) Protoool. C. Neognid. anni í€62,
*) Deméndy-Thasiéry^éte psr,

Digitized by VjOOQIC

Kámonéy. — KMiiper. M

Kamondy család. Vas és Veszprém megyét nemes <^Iád ; ex
utóbbiban Kamondy Károly 1843-ban megyei rendszerinti esküdt volt.

Kamondy Kata 1655 ben Bfcze Péter hHvese.

Kaitioiiyay €*sal&d. (Kamonyai f.) Hajdan Zempli virme*
gye nemes családa, mely ott Nagy- és Kis-Kamonya helységét birta.

'lS39benéIe Kamonyai Mihálynak fia András, 1460-ben
pedig Kamonyai Bal ás emlittetik. A család kihaltával azétdekleti
birtok a Butkay családé lön ')•

riLamper csaf&d. (Sákenéki f ). Po2sonymegyei\ kihalt eéa-
Iád. Sárfenéki Kamper O^yö-rgy és János 166 l-ben n6grádmegyei
Tereske helységet 900 tallérért Pai'kas Pál tlógrádi alkapitánynak
Ajacsa nevű pusztával zálogba adják ^ tii:enhiit évre.

1667-ben dec. 31-kén Kamper Ghyörgy, — miután magnélkül
elhalt testvére János után az egész Tereske reá háromlott, azt újó-
lag néhai faügyei Farkas Pál özvegyének Szombathelyi Anna asszony-
nak és ut<Sdainak tízen nyolcz évre mé^ száz magyar forint (elülfieetés
mellett teköté *). E György volt hihet&leg Lehoczky szerint Po-
zsonyban hárminczados *) ; és egyszersmind 0 volt az, kit öeth és Run-
dínelli urak a Schmiding és Heydíng várak ki nem fizetett ára miatt
letartóztattak, miért kiszabaditását az országgyűlés sfirgeté az 1647-kt
94. törv. czikkben.

Györgynek csak két leánya maradt Éva, Dobéczy Andrásüé, é^

E l e o n 0 r a , kik 1670-ben Apácza -Tereske falut ismét kétszáz Ötven

forintért körmöczi aranyban nevezett Szombathelyi Annának uj tizen-

nyolcz évre zálogban hagyták ^).

A család ismert nemzékreude ez :

Kamper Ferenoz
(Phiora Pmm Par)

György János Régin

^47. le" '^" "^ '

1647. 1667. 1661. (Sembery György)

Évm £l«oiiora

(DobtovAadrás) 167a

£éi&hb -r- ugy látszik — nevezett helységet a családfán álló
Re^ha leány-utódai kiperlék , és máig is birják. Nevezett Reginának

0 Szinimy C. Zemplin. not. 4op. p.^. 369.

*) Pozsonyi káptalan.

•) Oklevél.

^ Lehooxky Blmniai. If.

*) Oklevél.

Digitized by

Google

m KMiatliy.

leánya Sembery Regina Szmrcsáoyí Jánoané, kítíU Mocaáiy és Ordédy,
eMl Borsíczky, ettSl Frideczkj stb. ssármazának.

Kamuthy család. (Szent-Lászlói f). Kihalt család, mely
bár Magyarországból eredtedé Erdélybea szerepelt a XVII. században.

A család eldödei a XV. század közepén Békés vármegyei birto-
kosoknl tűnnek fel, nevezetesen Kamuthi Tamás I46Í 4>en a ma-
róthiaknak Szileméres iránti bei^Ltatásuknál királyi ember volt ; ugyan
ez oklevélben emlitetnek Kamuthi András; Kamuthi Istvánnak
Gfiki Kamuthi Domokosnak fia Cllek^ endrfidl Kamuthi Pál;
ICamutbi P é t e r , Kamuthi Istvánnal^ fia László, s vqgre Ka-
muthi Blek Tamás mindnyájan békesm^yei birtokosok, kik a neve;-
zett Maróthi-ak ügyében tanúskodtak \).

A Kamuthi családnak Magyarországon, — mint Kővári írja, —

egrieI5neve volt; legalább azzal élve ment Erdélybe Kamuthi B a-

lás, mint derék hadvezér '); és ott Iő69*ki mart 10 én Sz.-Lász^

l ó t cTorda várm.), Oláh-Fenea, Sz.^Mihály telke , Magyar és Oláh,

Tótfalu^) egész &lvakat, továbbá a tamásfidvi, topa-szentkirályi (Ko;

loa T^rm. felsó kerületében), mezft-ujlaki, és velkéri (Kolos v. alsq k^r.)

rész^jószágokat. Birá ezenkivül — ugylátszik — neje Szentgyörgyí

Erzse után a d r á g i kastélyt is , és irá elónevét D r á g-ról^ majd S z.-

L á s z 1 ó-ról , míg utódai ez utóbbi ,praedicatum' mellett marad*

tak. L Bálás meghalt 1591-ben, mert ekkor már ncge özvegyül ira-

tik ^). T6b a leszármazás követkozó :

I. Bálás
1569.
(S2.-Gyj5rgyi Erzte)

II. Bálás Borbála Kristóf Or^lya L Farkas

1603—1624 (l. Horváth Máty. (Zeller ign.) (Torocxkai 1699.

Doboka v. föisp. 2. Hamvay t László) Torda v. föisp.

(Zeller jLaglata) György) (Mojzes Kata)

László Orsolya Mihály II. Farkas Kata

(ZányAnna) (Vitéz (Fekete (Serédv

1 — , « Györfcy.) Klára) István)

István —^ — — — —

fejed, komomok. Zsuzsa III. Bálás MiUós lil. Farkas

1638 + (Bethlen Fer.) 1 1628. (Cserényi (Jászberényi

Erfse), Zsó<ia

Zsuzsa IV. Farkas. Erzséibet

(Mikola Zsigm ) f 1665.

0 Teleki Hunyadiak kora X. 14-^17. V
*) Wolph. Bethlen tom. V. p. 498.
>) Ma osak egy Tót&lu áll a gyalui járásban.

*) Ellenben éló nek is iratik lö91-ben a ciiki vashámoi^ iráuii kiadott
oklevélben. Székely Constit. 101. lap.

Digitized by VjOOQIC

Raumtliy. 6f

I. Báládnak fiai közAl II. Bal ás 1602^b€fD BáthoH Zsigmond
hive, kit Erdélyből kikísér. 1603-batt Székely Mózses mellett harczol;
és a Bárczán fogolylyá lesz, de magát nagy sarczon megráltja. Még et
évben Booskay részére Szsmosujvárt beveszi. 1612 — 1689-ben Doboka
vármegye föispánja, és BetUen alatt államtanácsnok '). Fiatal korát-
ben Egerben katonáskodott, és tálán inn^ü a H o d o r ákal emiitett
egri eUnév. Egyébiránt lakott Egren is *). 1620-ban utasításait
résacére az erdélyi kinostárnokfaoz ^). „Termetében és magaviseletéi>^Q
rwmya, éé igen fortélyos és kegyetlen ember is vala *X Nejétől Zeller
Angaletát^l gyarmekeí közül osak László fiának ismerjük 6^ I s t-
vánt, ki B($4ilen Gábor komoraoka volt ^3> és 1638-ban meghalván,^
ez ágat sirb^ vitte.

I. Balásnak másik fia L Farkas — ef|^ n^|óir<h)k szerint
^— )|igen elmés , discursivus , de természetiben rusnya , köszvényes, és.
igen negédes, erkölcsös, kegyetlen ember vala ; jó deák, olvasott és ha-
talmas memóriája ember vala, folyt mint az viz az disoursusa, de so-
lida conclusioja ritkán volt^' ^). Családját 6 még fóljebb emelé 1599-
ben Erdély részéről követ volt a bécsi udvarnál , bová Bathori Endre;
megválasztását viszi , s bol rövid ideig fogoly. 1603-ban Bethlen Gá-
borral kimenekül ''y Később bátyjával együtt Bocsijai zászlója alatt
harcfcol ^). 1605 ben Bethlen részéről Nándorfojérvárt jár. a töröknél
segélyért, 1606-ban pedig Bethlen záratja el Szamosujyárba. Utóbb
Torda vármegye főispánja, és székelyek tábornoka lett 1624-ben apri|
24-én Bethlen Gábortól javaira uj adományt vitt Neje volt azon pél-
dabeszédben felmaradt K a t a , kit még biztatott Gyalu vára reményé-
ben •), éa kinek révén nyerte 1610-ben Gyalu várát Báthori Gábortól,
ki említetett nejével élt Azonban mégis Báthori Gábor megölésében
is részvétellel gyanusittatott ^®). 1626-ban Bethlen Gábor biztosa volt
Ferdinánd királyhoz * ')• Vm közül Miklós nak , kinek Gyalu vára

0 Kemény Jiuös önéletlráM^ SzaUy kiadása. 60<

*> Ugyanott 34.1.

') Remény Jos. Notiiia Capii. Albensís II. 36.

^) Kemény János Önéletírása 34. 1.

^) Kállay székely nemz 255.1.

*) Kemény János önéletírása 117.1.

S Wolph. Bethlen Hist tom. V. p. 464.

*) Ugyanott VI. 275. 278. 318.

*) Kemény János id. h. 28. lap.

*<>) Kazy libr. 1. 2.

") Tudománytár 1888 ki foly. IV. köt. 182. lap.

Digitized by

Google

91 KanáesanUi* — Kanez.

1628< oct. 5-én újra 34 forintba Íratott bo, — maradtak gyermekei,
névazerint fia IV. Farkas, ki 1665. táján meghalván , benne a Ka«
muthy család férfi ága elenyészett.

Kan&csanln CMl&d. A Kanáesantn család 1751*ben M.*
Terézia királyasszony által nemesittetett meg.

Czimeve a paizs vörös udvarában hármasxöld dombon álló) arányod
takyu és fejezetű márvány oszlop, melyen arany cserkoszorú f&g, és te*
UjSben ezüst-fehér golyó van. A paizsfblötti sisak koronf^áa smntén
olyim oszlop látható. Foszladék jobbról arany-vöröa, balról ezást« vörös 0<

Kancsd család. E név többféle változatban fbrdul élA, azon-
ban a nógrádmegyei jegyzőkönyv hitelességénél fogva az K a n o z ó volt.
Kanczó Tamás és Mihály és Fábián András i651-ki, oct.
8-án ni. Ferdinánd király által nemesittettek meg, és unokáik Kan-
czó János, Tamás és István ezen czimeres levél felmutatása
mellett 1726-kí aug. 1-én Nógrád megye elfltt produeáHak ^.

Az 1734-ki nógrádmegyei nemesi vizsgálatkor is Kanczo né^
ven Íratott a család a lajstromba '). Utóbb pedig e név K a 1 e s ó alak-
ban fordul el6 j igy az

I755-ki nógrádmegyei nemesek sorában a birtokosok közt emlit*
tetik Kalcsó Tamás mint Bolykon lakozó. Ugyanott az armalbta ne^
mesék közt olvasható Kalcsó Mihály és idősb és iQabb János.
1812-ben szintén Bolykon laktak Kalcsó András és János, kik
már a taxalista nemesek sorába estek.

18^-ben Galgóczon lakozó Kalcsó János e család ivadékának
tartá magát.

Kancx család. Kancz József és Sebestyén 1771-ben
M.-Terézia királyasszony által emeltette^ nemességre *).

Czimerük ez : a paizs felső részében vörös udvaron három arany*
csillag ragyog. A paizs aljáról egy kúp alaku osztály nyúlik fel, mely-
nek kék udvarában arany szólótoké megrakva szölóförtökkel látható.
A gúla jobb oldalán ezüst udvarban zöld téren szarvas ágaskodik, a
gúla baloldalán pedig zöld téren daru áll, fólemelt egyik lábával köve-
cset tartva. A paizsíblötti sisak koronájából két elefánt-orrmány között,
melyek közül a jobboldali ezüst-kék, a baloldali vörös arany színű, hár-

*) CoUeoi Herald.

*) ProioooL G. Neograd. amii 1726.

•) Ugyanott 1734.

*) GoHeoi Herald.

Digitized by VjOOQIC

Kandód ^KlndMy. <tt

mas tíAd dombon kiteijesfztett szárnyakkal fehér galamb áll , lábai pi<*
rosak, valamint oafire is, melyben zöld koszorút tart Fo8zIad& jobbról
ezOat^t^, balról arany-kék.

i&aiidő család. (Ciger-farmosi). Már a XVII« században Nó-
grád megyében élt KandóJános, ki 16ő2-ben nemessége kimuta-
tására szoríttatván , Bocskai Istvántól nyert nemesi levelet mutatott
eló y azonban az magyarországban érvénytelen lévén , a következÓ tör-
vényszékig uj bizonyítékok eléadására utaltatott, és egyszersmind vé-
geztetett , hogy addig , mint táblabiró semmi törvényes ügyekbe ne
svíatkozzék ^). Í6&4^ben ezután megnrütatván ^- mint a jegyzÓköny v
szót «^ Kandó Já^nos, hogy 6 nem a bogáohi, 'hanem a farmost
K a ádó családból származott, eofnélfogva nemesnek elismertetett *}.

Jánosnak fi^ volt István, ki 1694-ben élt '). .

Szintén Jáqoanak leánya lehetett Kandó Judit, Rosnyay
Jánosné,ki 1681*ben a sztregovai ágoat-evang. egyháznak az ur va-
csorájához használandó fehér gyolcs abroszt ajándékozott , melylyen
zöld selyemmel kivarrva ez olvasható: „Generosi Domini Jo-
hannis Rosnay oonsors, nomine Juditba Kandó, do-
navit ad glóriám Dei. Die 2ő-a Maji 1681'' *). Élt Judit
1689-ben is.

Farmosi Kandó Gábor 1809-ben a 2^mplin vármegyei (blkeló
nemesség ezredeáe ^ részt vett a gyón ütközetben. Neje (1819.) Páy
K a t a, és ettől leány? Tvréz.

Kandó csal&d. (Dályai). MelybM Mihály az 1791.ki és
1792-ki erdélyi országgyűlésen Udvarhelyszék követe. János Udvar-
helyazék követe 1815-ben. M i h á 1 y ugyanott duUó 1843-ban.

Kaiilsay csal&d. (Kihalt) E családot Lazius Farkas a La-
vandi és Sponhaymi grófoktól származtatja , kik állítólag a Rajnától

0 Proioo. G. Neograd. anni 1662. p. 2. liol ez áll : „Quia de dabia Johaii-
nls Kandó nobilitate certae literae in Lac sede fuisseni publicatae , nempe Sere^
rinimi qnondam Stepbani Bocskay armales, qnae nobilibtis Hungáriáé rolnimé
soffragari possunt ; deliberatur : ut idem Johannes Kandó super vera nobiKtate
adseeondnm aedriae terminmn usqne prodooat oertiora dooumenia ; hitérim in
nullttm prooessum joridiúom Colftus huins sese immisoeat, sed jodiolktin eins in
fn^penso maaeai*^

*) Protoa C. Neograd. anni 1664.

*) UgTanott anni 1694.

^) Moosáry Antal, Nógrád vármegye Esmért. 1. 98.

Digitized by

Google

^ KanlBay.

Karautfaánba innen Magyarországba tclopedtek ^) ; azonban ' — , xűmt,
már Wagner is észrevette '-^ ezen származtatás igen alaptalaii ^ S
én hozzá tehetem , hogy Lazius igen összezavarja,!^ cs^Iá4<4^ etqd^té^
mint például ezt, midfin Kaboldvára, Nagy -Márton (Martínsdorf, Mar-
tersdorf) , Rechnítz (régi okleveleinkben Ruchtukeúr ?) stb. T)írtokok
tulajdonosait; a Kanisaiak őseiül ^dja ki, mert ama birtokok tulajdono-
sai bár idegen (de spanyol származatu tulajdonosai nem a Kanisai, ha-
nem, szintén kihalt Nagy-Martoni családot alapiták ^). Lásd Nagtf'Mar-
toni család.

A Kaoís^y ^^lád pklevele^ alapján Wagner, 4Uitisa szerint mm^i
den. kétiségen kivjil magyar származatu > és ered€^^;S|(áz^y9|ez nem^^
zetség egyikébAl az 0 s 1 vagy, 0 s t h (Qzsol ?> nemből (genus) vft^.^)^

Els6 ismert törzsük Imre volt , ki Béla király alatt harmincz-
ezer embert vezetett Ausztria és herozege Ottokár elIeiL Ezéri Imrétfii
a család leszármazása következfi : i .

í ' • . . > t . "

Imre

r ' ^ 1

BelKd lAazló* Iván Henrik: i . \

1290.. 1305. (Imre)

1305 '

Lórincz mester
1324. kapja
Kanizsát
(HaselauMaVgit?)

1. Jánoe I. István

136a. 1356. .

(de Heflán) . zágrábi püspök.

-7

Folyi, a köv, l

') Lazius De migraiione geniium Libror. VI. p, !23ft. e'i ' seq. Wagner
sprint*

*) Wagner Deo. I. pag. 91.

') Fejér Cod. Dipl. munkájában e családról olvasható több oklevél hiteles
leszármazását tünteti föl a Nagy-Martoni osaládnak, mint erről maga helyén..
Laziust pedig a tévedésre valószinűleg a két családnál ngyan egykorban elfifor -
d^ló keresztnevek hasonlósága vihette.

*) Wagner Dec. I. p. 91 — 111. Wagneri offak leforditá Budai Fer. Hist.
lecc. II.. kötetében. Irt Wagner elótt a családról Lehoozkyis Stammat. lüi^
szokása szerint zagyván , Laziust követve. — Wagner után lásd m n^maékread^t^
G e n e a 1. a u t h. II. kötetében is. Látható ^. családfa Wagner kézira^i között
is Mss. tom. LXX. p. 152., mely után a kiadottat dolgozá. Ugyan /az utóbbi kéz-
iratban a leszármazás e^ roBz váriania is megvan Kupinszky gymtötól.

Digitized by VjOOQIC

KaBisay.

I. János, ki a» eíSbhi lapon,
1359.
(de Heflán)

Miklós II. János

tárookmester esztergami
1397. érsek.

(Sientgyörgyi k) 1387—1418.

I -^ 1

III. János
trd. vajda

II. LÖrincz

II. István

fdajtónálló

1386 -1420.

"^ 1

II. László
soproni fóisp.
1432.

I. György
1405.

111. László
erd. vajda
fólovászmesi.
1469—1466.
CHedervári
g%ta)

II. Imre.
1452.

II. Miklós
1450.

III. Miklós.

IV. László

horv. bán

1488.

lY. János.

IIL István
1498.
í5poliámokm.

III. János II. György

1515. fópohárnok

horv. orsz. bán

1493. 1508.
(1. Bánri Erzse
2. Rozgonyi Klára)
I ^ \

V. László
1525. vasi
£6isp. orsz. biró
(Dragffy Anna-Kata)

Ferenoz.
tlö32.

Orsolya

(Nádasdy

Tamás>

Imrének a törzsnek fiai Robert«KároIy király korában vittek sze«
repet, és nem kevés nyugtalanságokat okoztak. Hasonlóan cseleked-
tek az esztergami egyház irányában is, miért Iván (Iban) és Hen-
rik 1305-ben Tamás primás által az egyházból kirekesztettek. Hen-
rik (ki Hemericus, Henricus és Imrének is iratik) Wagner szerint
1309-ben deChorna neveztetett. Fia L 6 r i n c z mester lett tulaj-
donképen a család alapitója , miután 6 kapta 1324-ben K a n i s a várát
adományban, honnan a család vezetékneve ercdett Erdemet tett fóleg
az által Robert-Károly korában , hogy Miklós soproni főispán , utóbb
szlavóniai bánnak, az ellenség ellen segélyére volt ; és azon ütközetben
sebet is kapott. Wagner szerint — ha Laziusnak hitelt adhatnék —
birta Martont, Fraknót és Kőszeget , és neje lett volna Haselau Mar-
git, kitől fiai maradtak I. István és I. János.

I. István budai prépost, 1356-ban zágrábi püspök lett és e
méltóságot 19 évig viselte. Időközben 1363 ban helytartó, következő
évben pedig egész Szlavónia helyettes kormányzója lön. Testvére

I. János, testvérével Istvánnal együtt részt vett 1350-bcn a
nápolyi hadban, és ott érdemeket szerze magának. Élt 1459-ben is. Fia
öt maradt ; úgymint ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc

KaEisay.

í) György, ki Héflá nrról irá magát , és 1405-ben Zala me-
gyében az erményesi pálosok részére zárdát épittete.

2)11. János esztergami prépost egri püspök (1385 — 1387) és
végre esztergami érsek (1387 — 1418) volt. Több hadban vett részt
2iSÍgmond korában a moldvai oláhok ellen 1390-ben és 1395-ben, mely
évben Hedvig lengyel királyné bejövetelének is ellent állt. Részt vett
1396-ban a nikápolyi csatában , és ott a király oldala mellett hiven
harczolt. 1403-ban azonban egyenetlenségbe esett Zsigmond király lyal,
és annak elleneihez szegfidött. Utóbb azonban köztök az egyetértés
helyre állott. 1412-ben munkás részt vett a Zsigmond és László len-
gyel király közt kötött béké-
ben. Idejében adatott át a 16
szepesi város a lengyeleknek,
és János érsek volt meg-
bizva a zálogpénz fölvételé-
vel 1417-ben jelen volt egy
ideig a kosztniczi egyetemes
egyházi zsinaton is. 0 volt az
első magyar prímás, ki 1394-
ben Zsigmond király közben-
járására „az apostoli sz.
szék született köve-
te^' Bonifacius pápától czimet
utódainak is részére nyerte.
A család czimere — melyet
1413-ki (és István testvére is
1407-ki) pecséten viselt Oí
egy szétterjesztett sasszárny,
a sasnak egy lábával, melynek körmei szétterjesztvék , a mint ezt itt a
metsz vény is mutatja. Meghalt János érsek 14I8-ki május 30-án.
3)L6rincz iQu korában halt el.

4)11. István 1386-ban Mária és Erzsébet királyné útitársa,
midfin azokkal együtt Diakovárnál 6 is elfogatott. Kiszabadulása után
1387-ben Győr megyében Barát nevű helységet nyerte adományba,
melybe a gyóri káptalan által be is iktattatott '). A* moldvai oláhok
elleni hadban jeles érdemeket szerze, és azokat meghódoltatá. 1390-ben

<) Wagner Dec. I. és Péierfi ConoiL

') Czeh Jinos Tud. gyüjtem. 1829-ki folyi XII.

Digitized by

Google

sisékdyck ispánja volt. Már el6bb királyi íS^jtónálIó) és Somogy, utóbb
pedig Sopron vármegye föispánja. 1395-ben részt vett és hathatós
segélyül volt Dobor vára visszavételében , és a következA évben részt
vett a nikápolyi ütközetben , mely után a menekülő királyt kiséré, élt
még 1420-ban is. Fia II. László 1432-ben Sopron vármegye főis-
pánja volt, midőn Zsigmond őt hadsereg küldésére szólitá fel. 1452-
ben ő is a bécsiekkel Frigyes császár ellen szövetkezett. Gyermekei
nem maradván, mag nélkül halt el.

5) I. M i k 1 ó s Zala , Vas és Sopron vármegyék főispánja Zsig-
mond király korában. Testvéreivel együtt 1382- ben Zala megyében a
Eanisa vize mellett Uj-udvar nevű falut vett Palisna János aura-
niai perjeltől zálogba négy ezer arany forintért. 1389-ben részt vett a
ráczok elleni hadban. 1391-ben már tárnokmester volt^ midőn Kőszeg
város határainak megújítására hivta fel őt Zsigmond király. 1395-ben
l>Vanczia- és Olaszországban járt a törökök elleni segély végett. 1396-
ban Nikápolynál csatázott , és a szerencsétlen csata után Gara Jánost
és őt küldé a király az ország kormányzására. Nejétől Szentgyörgyi
Tamás leányától fia IV. János erdélyi vajdaságot viselt, és ennek űai
voltak m. László, II. Imre és II. Miklós.

ni. László 1456-ban Belgrádnál harezolt. A Hunyadi háznak
híve és barátja. Mátyással ő is elzáratott , de megszökött ; és V. László
király halála után ő is Mátyás trónra emeltetésén működött. 1459-ben
ő is Frigyes császár részére pártol Mátyástól , de csak hamar ismét
Mátyás híve lön ^). 1459-ben már erdélyi vajda és 1466-ban fő-lovász-
mester volt Hedervári Katalintól fiai : IV. László 1486-ban Német-
Ujhely megvételében részes. Mátyás halála után egy ideig Miksa csá-
szár pártosa testvéreivel, később II. Ulászló híve, ki által 1493 ban
Horvát, Tót és Dalmátország bánjává neveztetett. Élt még 1515-ben
is. Gyermekei nem maradtak. — IV. János elhalt. — III. István
1498-ban főpohárnokmester volt. Mindhárman magnóikul haltak el.

II. I m r é n e k , ki 1452-ben élt , fia volt III. M i k l ó s, ki szin-
tén gyermektelenül halt el. *"

II. Miklósnak két fia volt IIL J á n o s és II. György. Amaz
Miksa király hi ve, ki által, mert Székesfejérvár megvételekor magát
vitézül viselte , 1516-ben római sz. birodalmi gróffá (in Neuburg ad
Oenum) tétetett, de mag nélkül halt el. György 1493-ban főpohár-
nok mester, 1498-ban Horvát és Tótország bánja, 1502-ben belgrádi

0 Kaprinai Dipl. 11. 294. Digitized by GoOglc

08 Kmlsay.

bán, és 1508-ban ismét horvátországi bán lett. 1506-ban jelen volt a
rákosi országgyűlésen 0 Két neje volt, az ebfi Bánffy Erzsébet, kinek
halálával el6bbi nejének nfivérétAl Bánfij Dorottyától , Rozgony Já-
nosnétól való leányát Rozgony Klárát vette nfiűl , miért hötlenségi
bélyeggel sújtatott. Ez utóbbitól született fia

V. László, ki 1525-ben Vasvármegye fóispánja, utóbb ország-
bíró volt. Nejétől Drágfiy Anna-Katalintól születtek gyermekei P e-
rencz, ki 1532-ben magnóikul halt el, s fiágon a családot sirba vitte;
Orsolya pedig Nádasdy Tamás neje lOn, ki után a Nádasdyak a Ka*
nisayféle uradalmakat öröklék.

A Kanisay családból való, de kinek leánya? — bizonytalan, azon
Kanisay Dorottya , ki elóbb Geréb Péter , utóbb Perényi Imre nádor
neje volt, és 1526-ban a Mohácsnál elesetteket saját költségén elte-
metteté »).

Kanisal Borbély család. K a n i s a i máskép Borbély
család a XVII. században Nógrád megye birtokos nemesei sorában
állt ^). 1633-ban Lónya-Bányán birtokos Kanisai Borbély Mihály, ki
1652-ben is élt , meghalt 1654. táján, midóu Nagy Erzsébet mint öz*
vegye emlittetik. Ugyan az idóben (1652—1663) élt János.

1670-ben élt Kanisai Borbély Zsigmond , kitÓl ily leszármazást
ismerünk :

Zsigmond
1670
(MeskóMária)

János Pál.

Judit
(Honráthy Pál).

Ezenkivül éltek a családból 1689-ben Tamás ;— 1709-ben S á n-
dor, ki 17U-ben már nem élt, és — ugy látszik — a család ezen id6-
korban kihalt

Kanisay család. Birtokos Szatmár és Ugocsa vármegyében,
az előbbiben Mánd^) és Homok ^) helységben ; Ugocsa megyé-
ben pedig

') Jászay P. A m. nemzet napjai a moháosi vész után 156.
*) Ugyanott.

0 Protocol. C. Neograd. anni 1652. p. 1. 1654. p. 109. etc. item annorum
1670. 1709. 1711.

*) Srirmay Szatmár várm. II. 242. ^ t

») Ugyanott, 284. Digitized by V^OOglC

KaiiB* — Kanta. 60

A Kanisai család 1750-ben többekkel Péterfiavára nádori uj ado-
mányt nyert, éa ott e század elején is birtokos Kanisay S á n d o r , va-
lamint ugyanaz Veléten 0*

Mihály 1804-ben birtokos Forgolányban és Fert6s- Almáson *).

Kanisay Pál 1677*ben Ugocsa vármegye esküdtje volt ').

Kanisay családnak — talán a feljebb tárgyaltnak — czimere bal-
ról jobbra arany-ezüst osíkolat által rézsútosan kétfelé osztott paizs, a
Jobboldali felső kék osztályban fehér egyszarvú ágaskodik, a baloldali
alsó vörös osztályban fekete sasszárny lábastól, mely három nyilat tart
látható. (Ez utóbbi képlet nyilván a régi kihalt Kanisay-ak czimeréból
van kölcsönözve.) A paizsfölötti sbak koronájából koronás arany orosz-
lán emelkedik ki, első jobb lábával kardot, a másikkal három nyilat
tartva. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös •).

Kann család. (Máskép Mestery.) Vasmegyében találjuk
Nagymesteri helység birtokosai között a XVI. és XVII. században.

Mestery Antal, máskép nagy-mesteri Kann Antal 1584-ben fiá-
nak Kelemennek, ki öregségében segélyére volt, és leányának Ilo-
nának, Eőry János nejének egész ouriáját eladja Istvánffy Miklós al-
nádor elÓtt *).

1637-ben Kann János, magára vállalván gyermekeinek János-
nak és Ilonának Szitay Grergelynének is terhüket , mesteri részét be-
vallja E6ry Jánosnak és Gergelynek •).

1647- 1654 ben élt Kann G-ergely.

1690-ben Kann Kata Trombitás Mihályné.

1713-ban Molnár Ilona , elóbb Kann Istvánné, utóbb Pachsi
Istvánné.

1720-ban Molnár Orsolya Kann György özvegye élt.

Kanta család. Gömör vármegye nemes családai közé soroz-
tatik 'J. Hasonlóan Kantba nevű család Zemplin vármegyében is
létez, hol Kantba János 1700-ban szolgabi ró volt ®). És e század
elején a Kantba család Szólnocska helységben birtokosul iratik. ^)

0 Szirmay C. ügoosa p. 125. 147.

») Ugyanott p. 129. 175.

•) Ugyanott p. 60,

*) L. Bnrgstaller, Golleotio Infligniiiin aob. H. familiannn.

*) Oklevél.

•) Oklevél.

^ Bartiiolomaeides C. Gömör. p. 145.

') Szirmay C. Zemplin not. top. 332. 332. not hiei 663.

•) Ugyanott not top. 326. oigitized by GoOglc

19 IMntor.

Kántor család. (Hodászi és Jánossi f .) Szatmár vármegye
régi családa , melybfil hodászi Kántor Bálint már 1416-foan birta
H o d á s z helységét , és innen a család Hodászi elönevet is viselt, mig
Kántor-Jánosi helységről Kántor-Jánossy-aknak is Írattak, és ez
okból volt már e családról Jánossy néven e munka V. kötetében is
a 316. lapon rövid emlités téve.

Nevezett Kántor Bálint 1416-ban Hodász helységnek határit
Balog — máskép Kis Jánostól el akarta különöztetnt ; de az Iklódy
család ellentállt 0.

1349.ben Jánosnak fia Jakab, aváradi sz. egyház kán-
tora azaz éneklóje osztályba kapta szatmármegyei Jánosi helységet,
honnan a helység és családai Kántor- Jánossi -aknák neveztetett ').

1408*ban Jánosi Kántor Péterés Bálint támadást inditván
Zsigmond király ellen, hűtlenségen Jánosi helységet elveszték, de
utóbb visszanyerek, és már 1417-ben a Kántor-Jánossy család birta.

1419-ben Kántornak neveztetett István, Jánossy Miklós-
nak fia, testvéreinek hamis vádja folytán az erdélyi püspök képviseltje
által egyházi átokkal sújtatott; és e miatt Hodász helység felét elzá-
logositani kénytelenittetett , de ártatlanságát megmutatván, testvérei
a nekie okozott kárért 400 arany forintba marasztaltattak *).

1423-ban Kántornak neveztetett Péter, László, Bálint
és B a r 1 a , a Jánosi helységhez tartozó darab földért az Iklódy család-
dal perlekedtek, és azt barátságos alku szerint Iklódboz csatoltatni en-
gedték •).

1450ben hodászi Kántor Lucza Jánosi helységben és Balog-Já-
nosi pusztájában, valamint Hodász helységben Hetényi pusztával együtt,
részbirtokot nyert uj királyi adománynyal *).

Iő39-ben Kántor János és Mihály,, Jánossy Ádámmal
Hodász, Jánosi és Ders helységbeli birtokaikban uj királyi adomány
mellett megerősítettek ^).

Kántor nevű család Zemplin vármegye nemesei között is em-
littetik.

0 Szirmay Ssaimár várm. IL 85.

") Ugyanott II. 88.

*} Szirmay Szatmár yárm. II. 85.

*) Ugyanott, II. 88.

*) Ugyanott, II. 85. 88.

•)UgyanotUI.86,89. o.itizedbyGoOgk

Kántor,

Ugocsft megyében Kántor László bekényi plébánosnak fia
György 1413-ban egyességre lép Gödé Istvánnal és Mártonnal 0-

K&ntor család. (Felsö-EJri.) Egyike azon hatvannégy vas-
megyei családnak, melyek 1582-ben Rudolf királytól P e 1 s 6-Ő r hely-
ségre uj királyi adományt nyertek. L. Zámbó CMlád.

Kántor család. (Kossóti.) Kántor Bálint és unokatest-
vére Orbán Rudolf királytól nyertek 1680-ki mart. 18-án Prágában
keltozimeres levelet, mely Pozsony vármegyének 1582-ben Jubilate
vasárnap utáni 2. férián Samarján tartott közgyűlésben hirdettetett
ki, és ezen ezimeres levelet 1725-ben a pozsony megyei nemesi vizsgá-
latkor Kántor János és Ferencz, Mihály testvérük részérói is be-
mutaták ').

A családfa következőig *) sarjadzik le :

Bálint
1580.

János

I "^

János

Orbán

1580.

István. Miklós. János

Mihály
1720-

Ferenoz

172Ö.
Eossnton.

Ferenoz Márton
(Herus 1755.

Kata) lak. Kos-
suton.

Mihály. Orbán.

János
1725.

'T"^' •

János

1755.

Kossuton

László
1809.

I ^ — I

László.

István
1726.

János Jakab

1766. N.-Födé-
N .• Udvar- mesén,
nokon

István
István.

János

János. Péter.

Kántor család. Nógrád vármegye kihalt családa, hol— ugy
látszik — eredeti fészkük Losoncz volt. Ott leljük már 1599beii Kán-
tor M á t é t , noha még nem a nemesek rendében.

Már 1671-ben Kántor György mint nemes és Somos-Ujfalu-
ban birtokos fordul elé, és 1678. 1681. 1682-ben szolgabiró volt •).
1684-ben özvegye állit a nemesi fölkelésre egy lovast.

Kántor Pál 1685— 1687-ig nógrádmegyeí szolgabiró, 1705-ben
már csak özvegye élt. Fia Kántor István 1702-ben megyei ügyész,
1705— 1709.ig jegyző volt.

0 Szirmay 0. Ugoosa p. 60. 122.

*) Pozsony v. arohiv. Adels InvesügaÜon A— XUI.

'} Ferber József közlése szerint.

^) Nógrádmegyei levéltár.

3. lap.

Digitized by

Google

79 Kanyar -Kanyó.

Kántor Gábor 1730 — 1766-ig négrádmegyei szolgabiróságot
viselt.

Kántor Györgynek, ki szintén 1760. táján élt , nejétAl Meskó
Zsófiától leánya Borbála, Csillom Pálné.

A család, mely leány-ágra szakadt e század elején, fi-ágon kihalt.
Utódai többi közt Dolyánban is örökösödtek.

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, fölemelt
egyik lábában kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronáján férfi kar
könyököl, kivont kardot tartva. A paizst két oldalról szokásos foszladék
veszi körül.

Kanyar c«al44* Szabolcs vármegye nemesrendü családai-
nak sorában áll Fényes E. Geographiája szerint

Kanyerka család. Gömör vármegye nemes cseládai közé
tartozik *).

Kanyó család. Kanyó Lukács, Mátyás és Pál test-
vérek III. Ferdinánd király által nemesittettek meg Pozsonyban
1638-ki mart. 14-én kelt czimeres levélben , mely Nógrád megyének
1641 -ki nov. 9-én Losonozon tartott törvényszéken hirdettetett ki ').

1 656-ban élt Kanyó Demeter.

Kanyó Máté zálogjogon birt nógrádmegyei Bokor helységben,
mely részt 1680-ban perlett tóle Darvas János özvegye Ráday Ilona.

1684-ben a nemesi lajstromban találjuk Kanyó Benedeket,
Istvánt, Jánost ésMátét.

Az 1705-ki nemesi fölkelésre összeirattak Kanyó Bálás fia ál-
tal, Kanyó iíj. Mihály, és Kanyó Gergely, András, idősb
Mihályés Benedek magok személyében a szécsényi járásban.

Az 1709-ki, összeirásban emlittetnek Kanyó András, idÓsb
M i h á 1 y , és Mátyásnak özvegye.

Az 1711 -ki összeirásban mint a forradalom' elÓl honn maradtak,
említetnek Kanyó Benedek, János, András és Mihály.

Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor producalt a család a fóljebb em-
iitett 1638-ki czimeres levél alapján.

Hasonlóan 1732-ben is producaltak Jobbágyi helységben lakozó
Kanyó MártonésMáté szintén az 1638-ki armalist mutatván fel ^).

0 Bariholomaeides C. Gömör p. 145.

') Az egész családról a nögrádmegyei levéltári jegyaókönjrvek oklevelei
szeríni

») Protocol. C. Neograd. anni 1732. nro II. piig. 221. r^^^^T^

.gitized by VjOOv LC

Kanyó, - Kapitány. '»

1755-ben igazolák a fentebbiek szerint nemességüket Kanyó Má-
ténak fiai István és Gergely, és másik Kanyó Máté, kinek atyja
volt András, nagyatyja pedig Máté.

Az 1 755-ki összeírásban Kanyó György Jobbágyiban, János
Becskén, Mihály Herencsényben lakozókul iratnak.

Jelenleg a család Heves vármegyében birtokos és ott Kanyó
Gábor 1837-ben Heves vármegye f6-adószedóje volt.

Kanyó család Lehet, hogy a feljebbitól egykor egy torzs-
ból származott , de amannál majd egy századdal késóbb jutott a ki-
váltságosak sorába. Ugyanis Kanyó János 1714-kr mart. 24-én kelt
czimeres levélben III Károly király által nemesittetett meg, mely ne-
mes levél Nógrád megyében hirdettetett ki. Jánosnak fia M i-
hály , ki Pestme^ébe tette át lakását, 1732-ben a nógrádmegyei ne-
mességvizsgáló törvényszék elótt produkálá az atyja által nyert nemes
levelet , és ez alkalommal egyszersmind azon manumissionalist , mely
szerint Asei már 1656-bau Szelényi János által a jobbágyság alul fól-
mentettek ^).

Czimerük a paizs kék udvarában magas fehérlő kószikla-csucson
egy fekete zerge, és ugyan ez állat látható a paizsfölöttí sisak koro-
náján, Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst«vörös ').

Kapczay család. Gömör vármegye nemes osaláda *).

Kapdebo család. Lásd Capdebo.

Kapltánffy család. (Deszniczai). Horvátország régiebb
nemes családa. íratott nevük C a p i t a n f y-nak is.

KapitáníFy István jelen volt az 1669-ki országgyűlésen mint
Horvát- és Tótország követe ugyanakkor Stájer és Karnyol tartomá-
nyok felé a határigazitásokra küldetett biztosul *).

Desniczai Kapitánffy György 1496-ban Slavonia egyik fóbb
embere ; neve a tartománynak adott czimer-levélben említtetik *).

Kapitány (család. Jelenleg Gömör és Szabolcs vármegye
nemesei sorában áll.

0 Protocol. C. Neograd. anni 1732. nro VIII.

^) GoUeoi Herald, nro és Adami Scuia geniil. iom. V.

^) Bartholomaeides G. Gömör. pag. 145.

*) Kovaohioh M. G. Soriptores minor. II. 228. és 231., bol rosszul Se b •••
tyén áll látván helyett. Lásd 1569-ki 42. artío.

^> Pálma Specimen Heraldioae H, p. 60. — Ratkai Memória Regum et
Banorum. oigitized by GoOglc

Vt Kaplái^y. — Kapler.

Már a XVI. század közepén találunk e névre, midfin Kapitány
György élt, ki mint Szapolyaí híve 1556-ban N.- Várad ostromában
vett részt , és ott foglyul esett ; kiszabadulván szintén Szapolyai híve
maradt, és 1665-ban Zimonyban járt Szolimán szultán udvarlására;
^^S ugyan ez évben Tokaj ostrománál végzé életét.

Kapitán Mátyás, Albert és Miklós 1629-ben 11. Ferdi-
nánd királytól kaptak ezimeres levelet ^).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld niezön álló fekete csizmás,
fehér nadrágos, vörös dolmányos , és fekete kalpagos vitéz, jobb kezé-
ben kivont kardot tartva. A paizsfólötti sisak koronájából vörös orosz-
lán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös.

Kapl&ny CMl&d. (Máskép Csirize.) Káplán y máskép
Csirke Pál 1661-ben nyerte ezimeres nemeslevelét ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér lovon, zöld lótaka-
rón ül6 magyar vitéz száguld , vörös mezben , panyokásan, fekete kai*
paggal ; jobb kezében kivont kardot tartva. A paizsfólötti sisak koro-
nájából aranyoroszlán emelkedik ki, els6 jobb lábával meztelen kardot
villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

1802-ben a családnév K a p 1 o n y alakban tűnik fel, mid6n Kap-
lony Ferencz és Mátyás testvérek I. Ferencz királytól amaz
elóbbi nemességükben és czimerükre nézve megerósitS királyi levelet
nyertek •).

Kapler család, (vagy K a p 1 i r t z.) Idegen nem, mely hazánk-
ban Zsigmond király korában élt, névszerint Kapler vagy K a p 1 i r t z
Péter, ki 1412 — 1420-ig pozsony megyei főispán, és pozsonyvári ka-
pitány volt. özvegye Walpurgis asszonytól Zsigmond király az or-
szágnagyok beleegyeztével pénzt kölcsönözvén , ezen 4500 arany fo-
rintba beirá neki 1426-ban Kecz várát és városát a hozzátarto»S Pa-
mern nevű puszta és Keczendorf helység fele részével , és a Dunán
való vámjoggal. Már elóbb kétezer aranyforintot ada az özvegy köl-
csön, és egyszersmind kötelezé magát kétezer forintig a várnak kiuji-
tására, és igy összesen nyolczezer forint volt a zálogsomma, melyet
Zsigmond az özvegy halálával letehetett, és a javakat annak fiaitól ki-
válthatta. Ama Kecz vár a mai Köpcséoynek vélelmeztetik. Gyerme-
kei pedig az Özvegynek voltak János, Péter, Margit, Bor-

>) Coli60t. Herald, pag. 126.

•) Ugyanott p. 127.

•) Ada»i Souta gentil. iom. V. ,,^,_, GoOglc

Digitized by'

Kapóchy.— Kapr^Bctay . Vt

bála és Orsolya. Ezek közűlJános kepchci Kapler-nak Íratott,
és 1459-ben egyik pártütő Mátyás király ellenében 0- Péter pozso-
nyi várkapitány volt.

Kapóchy c^saládL Régi középrendü család. K<5zűlök Kapó-
cby Benedek 1480-ban Pápa várának várnagya, fiai Ferenoz és
György valának *).

Kapolya lásd L o r á n t f f y család.

Kaponyay c^salád. (Eaponyaif.) Zemplin vármegye kihalt
régi családa, mely bajdan birta azon megyei K a p o n y a helységet ').
Közúlök kaponyai Kaponyai Mihály helmeczi várnagy volt, és egyike
1502-ben azoknak, kik a leleszi konventet megrohanák és megrablák^).

Kapornaky caal&d. Komárom vármegyében Nagy-Megye-
ren Kapomaky Ferenoz 1582-ben Bercsényi Katalin bevallásánál
fogva egy curia birtokába iktattatott be , melyet azonban 1585-ben el-
adott Keresztes Bálintnak ^).

Kapra ciial4d. (Zsuppai). Krassó vármegye adományos ne-
mes x^saláda. Kapra Konstantin 1821 -ki aug. 23 án Salzburgban
kelt kir. adománynál fogva L Ferenoz királytól nyerte krassómegyei
Z 8 u p p a helységet, és azzal a nemességet, mely Krassó vármegyében
1822ki jul. 15-én hirdettettek ki ^). Fia Kapra Sándor jelenleg is
birja Z s u p p á t.

Kapronczay család. Erdélyben találjuk e családot a feje-
delmek korában. Kapronczay Tamás Székely Mózses egyik fövezére
1602-ben, de Gyulafejérvámál a Básta elleni harczban hűtlenséggel
vádoltatik ''). Kapronczay Márton fejedelmi jövedelmek algondnoka,
a Karansebesre menekült erdélyi nemesek követe Bás Iához 1603-ban.

Kapronczay Ádám Mária Terézia korában jeles könyv- és k6-
nyomdász ®).

1832-ben Sándor nagy-enyedi tanácsbeli, és Alsó-Fejérmegye
al-8zéki birája.

') Kovachich Vestigia Oomitiorum p. 352.— Kaiona Hisi critioa. XIL 459.
>} Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. köt 137. 1.
') Szirmay G. Zemplio not. top. 83. 307.
») Kaprinai Mas. B. tom. XLIII. p. 245. 271. 274.
^J Fényes Komárom várm. 95. 1.
') Krasad vármegye jegyzökönyve.

^ Nagy-Szabó Feéencz Memorialeje. Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi
adatok 1.67.

•) Benkö Traniylvania Gen. II. 329. Digitized by GoOglc

W Kapsas. — Kapy.

Valószinttleg a család ivadéka Károly cs. k, kamarai hivatal-
nok Dées-aknán 1848-baD.

Kapaas család. (Trágheni). Ismeretes közűlök János, ki
1493-ban trencsinmegyei alispán volt ^).

Kapu család. (Kapui). Nógrád megyében Nfiténes Iiely8%-
ben birtak rézzt az ujabb időben.

A család egy ágazata ez :

Kapu Márton

(Mátéffy Judit)

I "^ I

László. Sámuel. Imre. Jozsefa Teréz

(Nagy Péter) (Fajtliné).

Kapiiváry család. Fejér és Baranya vármegye nemes csa-
láda. Közűtók Kapuváry Ignácz Fejér vármegyétől 1790-ki nov.
10-én vett ki nemességéről bizonyítványt , és azt akkori lakhelyén
Krassó megyében 1791-ki april 6-én hirdetteté ki *).

Kapy család. (Kapivári.) Sáros vármegye régi nemes csa*
láda, elterjedve több megyébe, s8t Erdélybe is.

Előbbi nevük ,T é t é n y i' volt Tétényilmréneka budai al-
várnagynak fia Péter, ésTétényi MiklósnakfiaAndrás a
Haraszthi rokon-családdal együtt 1405-ben Zsigmond királytól nyerik
czimerüket hűséges érdemeikért *).

C^imerük a paizs arany mezejében , melyet két fekete osíkolat
vizirányosan fút által, daru áll féllábon ; a paizsfölötti sisakból ugyan-
olyan daru emelkedik ki. Foszladék arany-fekete.
* Nevezett Tétényi András utóbb tétényi birtokát Zsigmond

k irály lyal sárosmegyei Kapi helységgel és várral cserélé el, mely a
kihalt kapi Po}iáros Oszvald után a koronára szállott ; és innen a T é-
tényi nevet a Kapy névvel cserélvén, ez a család neve lön. Ezen
knÁjíííS 1410-ben már sókamarás (Comes lucri Camerae) volt, és
2^í^mond királytól királyi engedélyt nyert , hogy a régi, megrongált
Kapivárat újra fölépithesse ^). Ugyanezen évben a pápától maga
és neje részére azt nyerte , hogy őket gyóntató papjuk halálos órájuk-
ban minden bűneiktől feloldozhassa ^). 1411 -ben azon parancsolatot

0 Szontagh Dán. közlése szerint
•) Krassó várm. jegyzökönyve.

•) Wagner Diplomát Sáros. p. 354. - Fejér Oodex Dipbm. tom. X. vol.
II. p. 372.

•) Wagner Dipl. Sáros 69.

*) Ugyanott 362.

Digitized by

Google

Kapy.

vette Zsigmond királytól , hogy a mely kétezer forint áru sót adott az
eperjesieknek a város falainak felépitésére segélyül, azt azon városiak
szabadon használhassák , és abban 6ket ne háborgassa. Hogy Kapy
András a só- kamarásság mellett szépen szerzett, onnan kitűnik,
hogy 1413-ban szent Mihály nap utáni szombaton Zsigmond király
tőle vett kölcsön nyolczezer forintot, oly feltétellel, hogy ha ez össze-
get neki azon évi karácsonra meg nem fizetné , akkor Kapy And r ás
a tállyai várhoz tartozó minden jószágokat , sót miud azt, mi a hűtlen-
ségbe esett Debró Istvánról a királyra szállt, elfoglalhatja, és mindad-
dig birtokolhatja , mig Zsigmondtól a nyolczezer forintot készpénzül
meg nem kapja ^).

A család leszármazása következő :

I. tábla.

Imre
de Tétén
budai alvnmagy

I ^ ■ I

Péter 1405.

I. Miklds
de Tétén

1. András

de Eapv

1405-1413.

BÓkamarás

(Anna)

I. János

(1. Soós Erzse.

2. Csazi Perpetua)

Kata
(Tarczay

I. Sándor István

1477. egri mej
(Semsey Zsófia) pap 1 '

I. László
1 1526. Mohácsnál
(1. Semsey Anna.
1. Lipcsey Anna)

II. András
eí 1464.
(Színi N.)

I "" 1

II. Miklós

1524.

(Lipcsei Kata)

I ^—^ 1

I. György
(Barozay Klára)

I. Menyhért

1606.
(Szamaróczí
Bora)

Kata
(Páthi
Károly)

Zsófia
(Lengeldi
Bálás)

111. Miklós 11. János

1536. (1. Kükemezey
Zsófia)
2. Parlaghy Anna)

II. György

1637.

Sáros V. alisp.

16g2.

Lásd 111. táblán.

L Ferenoz
1554.

'Folyt. IL
táblán.

flL Miklós. IL Ferencz. Menyhért III János.

Ilona Borbála Anna
(Berzeviozi (Raszlaviozay

György) Lénárd)

>) Wagner Dipl. fiáros 369.

Digitized by

Google

lUpy.

n. tábU.

L Ferenoz «

1554.

ki a» előbbi lapon

III. Ferencz.

tl596.
(Ormandy

Ilona)

Kata.

EUra
1578.
(Darliolozy
Pil)

Sára. Istrin.

I. Gábor

1601.

(Hoffman

Krisztina)

II. László

1610.

(MednyánsAy

Judit)

III. János

tl605.

(gyalui Vas

Ilona)

L Zsigrmond
1610.

Zsigmond. Sándor.

Evm.
apáoza.

Judit.

Ferenoz. János. Sára.

II. Gábor
(Gergellaki

III. III.

Klára Éva Judit Gábor Zsófia Zsigmond
(1. Pethó (Usz (Soós 1730. (Márjassy egri kano-
2. Klobu" fiáiint) László) alnádor István) nokcz.pűsp.
siozky (Kampion 1728.

Ferencz. Anasztasia)

8. Sz.-Iványi
László)

IlL
Krisztina Ferencz
(Berzevt- (1. Kai-
czi László) manczai
Erzse.
2. Kende
Krisztina)

AuUl.
kapit.

L József

1750-70.

ker. táblai

tilnök

(Radyánszky

Teréz)

IV. Gábor
(Serofey 1.)

^Gábor

László
1787.
kamarai
Ülnök
(Meskó N.)

József
kir. tanácsos

1811.
(Szent Iványi
Anna-Maria)

I "" 1

Amália

1828

(Gyttrky Pálné)

Anna -Maria
(Almássy Pál)

Teréz
(Zichy)

Klára Jozefa

Digitized by

Google

■•py*

III. tábla.

Aierdéiyi ág,

II. György, ki a% L iáblán.

I "^ 1

lll. Andris

1575.

Kolos V. fSisp.

(Sulyok Kata)

Sándor
1619.

(Melith
Kata)

KaU
(Forgách Istv.)

András

Í614.

Kolos V. ((ftisp.

(1. Erdélyi Bora.

2. Gyulafly Bora)

III. György

Anna

1632.

(1. Pethe

László.

2. Serényi Imre)

Miklós
1600.

IV. György
1635-1670.

Hányad y. föisp.

(Bánfly Ágnes)

Eva
(Andrásy
Mátyás)

Gábor
1664-1688.
(Mindszenty

Kata

(Osztrosith

Miklós)

Mária
(Gulay Fer.)

Anna

(Macskásy

Bold.)

Bora

(Toroczkai

István)

V. György

Bemlen

Krisztina)

VI. György

Erzse

(1. Bethlen Elek.
2. Toldalaghy János.
3. Jabróczky Ádám.

4. Szóllósy János)

János

1680.

(Vitéz

Klára)

Krisztina
(Peihó István
utóbb apácza)

Eva Gábor László

(Toldalaghy jezsuita (bér. Bóér
György) Ágnes)

Teréz János

(Apor , 1760.
Lázár) (Ányos Zsófia)

Eva

sz. 1740. 1 1807.

(Diószeghy Zsigm.)

I. Györgynek fiai IL János és II. György Szapolyay
pártján állottak , miért fiket Szapolyay 1537-ben N. -Váradon kelt le-
vele által bíztositá, hogy ba javaikban netalán kárt szenvednének Fer-
dinánd részéről, ezt nekik kárpótolandja 0* És csak ugyan ekkor már
Kapi várát elfoglalá Vels, a Ferdinánd tábornoka. II. Gy ö r gy Sza-
polyay halála után — legalább egy ideig — - Ferdinánd részén állott,
mert 1545'ben 6 volt Sáros vármegye egyik követe a nagyszombati

0 Wagner Dipl Sáros p. 402.

Digitized by

Google

80 Kapy.

gyűlésre. 15ő2-ben Sáros megye alispánja 0- Késfibb 1575-ben N.Kálló
vár kapitánya, majd a megyei katonaság kapitánya volt ^). Azonban fia
III. András Erdélybe szakadt, hol családot alapitott, mint a III. táb-
lán láthatjuk, s arról alább szólandunk.

Az I. táblázaton III. M iklósnak fia Meny hé rt 1524-ben,
II. F e r e n c z 1521-ben Sáros vármegye alispánja *).

II. Ferencznek fiai II. László és I. Zsigmond 1610-ben
éltek, midón ókét Simon zágrábi püspök magyar levelében arra kéri
meg, hogy neki Eperjesen a törvényszékhez közel alkalmas szállást
szerezzen •).

II. Lászlóra nézve az 1618-ki 40. törv. ez. rendeli, hogy a
hátramaradt pénzt Révay Péter grófnak adja át. 1625-ben a határ-
vizsgáló küldöttség tagjául neveztetett ^).

I. Zsigmond 1604>ben neveztetett a határvizsgáló választ-
mány tagjául •).

IIL Gábor az 1681-ki országgyűlésen az adó-rovások vizsgálá-
sára, és ugyanakkor, valamint 1723-ban a határjárási választmány tag-
jául neveztetett^). 1730ban országbirói itélómester , utóbb alnádor
volt. Testvére

IIL Zsigmond egri kanonok 1725 — 1728-ig, egyszersmind
czimzetes püspök.

III. Ferencznek fiai közfii I József 1760— 1770-ben az
eperjesi kerületi tábla ülnöke volt. Radvánszky Teréztfil egyik fia
László 1787-bcn kassai kamarai ülnök. Másik fia József 1810-ben
ben az eperjesi táblán ülnök, utóbb kir. tanácsos. Nejétói Szent-Iványi
Anna-Máriától leánya Amália 1828«ban losonczi Gyürky Pálnak má-
sodik neje volt

Nem lévén e családfa teljes , nem találjuk azon Kapy Klárát, ki
1646-ban bedcghi Nyáry István özvegye volt, és ki 1659-ben szatmár-
megyei Csenger, és Győrtelek helységben részt kapott kir. adomány-
ban *}. Ugyancsak 1659-ben Kapy Anna részbirtokot nyert királyi

*) Lehoczky Stemm. I. p. 205.

«) Tudományoa gyűjtemény 1830-ki XII. k. 20. 26. l.

*) Lehoozky Stemmat I. p. 205.

*J Ugyanott 24 1.

*) 1625-ki 23. törv. c».

•) 1604-ki 16. törv. C2.

^} 1687-ki 16. és 23. és 1723-ki törv. oz.

•) Szirmay Szatmár várm. U. 117. 120. ,.g,^^, ,^ GoOglc

adonaáoybaa ^gatmármegyéi Parasznya, Nyir-Medgyes, Koosord, Grebe
helységben 0-

Ugyan e bézagosaág miatt a családfán kivül kell megemlitenünk
az ujabb idöb61 ugyan ez ágazatból valókat. Ilyenek :

Eapy István 1838-ban Sáros vármegye másod-alispánja.

KapyEdvard 1846-ban Sáros vármegyei föszolgabiró ; 1849,
után peístmegyeí) jelenleg nógrádmegyei os. k. ffinöL

Kapy Gábor áz esztergami érsekmegyóben Varbón plébános
1859.ben dtb.

Az erdélyi ág -^ mint -mondék — - IIL Andrással kezdődik, ki
157^beD Kolos vármc^e ffiispápja volt. Gyermekei közül Miklós a
Radul elleni hadjáratban ea^tt el ^>. Másik ^I. András kqhú fő-
ispán volt. Báthori Gábortól gyanúba esv^ ).lwgjr Bethlen Gáborhoz
ssít, becsukatá ^j.JhKnek Gyulafi Bcurbálától fia György legnagyobb
történeti nevezetességre emelkedett. I. Apaffy Mihály alatt 1670-ben
Huayad megye főispánja volt) mitTÓIa Cserey hosszasan, azt Kővári *)
röviden következőleg irji^ le : ,^pi György gazdag kényúr. S máig
fenn van a rege , mikép a megyei kérelmesf^k lovát j szekerét , előbb
megdolgoztatta, 4 csak azután adata, választ Egykor székely tutajosok
eveznek a Maroson ; leányai aranyi J^astélának ablakából lenéztek. A
könnyű vérű székelyek a leányokai látva , nyerítenek. A dölyfós Kapi
felkelte falvát, megyéjét, a székelyeket a Marosról a szárazra húzatá ;
8 mint lovakat m^egvasaltatá stb»^' Jószág-zsarlását igen jól festi azon
eset, mely közte és Balassa közt folya le. Kapi ugyan is 3alassa jószá-
gait haszonbérben tartá., Balassa azonban Magyarhonban bajba jő, Er-
délybe fut; itt Kapi Apafival elhiteté , hogy mint kém jőve be, Balas-
sával pedig, azt , hogy a fejedelem elakarja fogatni : s mikor Balassa
megakar szökni, elfogatá , s jószágait magának tartá , nemsokat törő-
dött vele, hogy a nyomorult Balassa koldus-tarisznyával mendegélő a
fejedelemhez jószágait követelni.^^

„Apafira is fenyegetődzött. Miért a fejedelem őt elfogatá, Déva
várába vetteté. Mint ott ülne, két hu cselédje kötél-létrán elakará szök-
tetni ; de a kötél elszakadt, Kapi a szirtre zuhant, meghalt. A két cse-
léd az útra készített aranynyal elillant , s két tehetős családot alkota

<) Szirmay Szaimár várm. 81, 104. 106. 1.

^ Bojthi, Engekél 292.

•) ugyanott 319.

«) Kővári Erdély nev. osaládai 142. 1.

Digitizad by

Google

Karaesa^.

így beszélt a Uagyomány. Cserei Kapjuk kiiios- és beosszomját élesen
rajzolva, elzáratása okát nem mondja, de hogy börtönben hfel el, « jó-
szágaira az állam kezét reá tévé, azt elég bfiven besséli/^ ^)

Gryörgy mellett Gábor nevű testvérétAl meg lejebb jött a osa^
Iád. Fiai és leányai voltak. Leánya Erzsébet ismét kttlöaOs jellem.
El«bb Betiilen Elekné^ azután Toldalagi Jánosné; mindkettőtől elvá-
lik ; azután Jabróczky Ádámhoz^ egy értelmes szabóhoz megy férjhez,
kivel a Jabróezki család erdélyi ágát alkotja: végttl SzAllösihez megy
Magyarországon , ki elfibb szürke barát volt ; ezt a M ezAségen fekvfi
Sz.-Miklóson Czente mellett megölette *)•

Rémes emlékezetet hagyva fenn , hunytak e a mult^^záaÉd^n/
Fészkök várromja ^— arja Kővári -^ rémütet a népneü;* ' '

Karaessy család. (Vályeszákai , gréf.) Eredetét álKtóhg^
Cireassiából vette, s franczia utazó, ki e osaláddal is ismeretségben
állt, öti egy Kara-Csai néptörzs léteaését állitja *> ElM>b Boszniába
származtak át ; onnan Horvátcirszágba, hol a múlt század etejéftKa-
raosay P é t e r a horvát-végvídéki Őségnél katonai szolgálatba lépett ;
igy jöttek Magyarországra. ■: -

Pétertől kezdve a oáalád les^rmázási fiija következő:

Péter ''•*'*

, báró 177Ö.

Miria András > Kázmér

1 1ÍÖ7. 8z 1744. 1 1808. az. 1746. t W93

' ffiróf, tábornok
(b. Wimmersperg Róza)

F^or

Bz, 1787. oot. 3.

ezredes

Persiában

(Bianohi-Bellete

Joidefa)

: Sándor
ot. kir. kam.
ezfedeft
8Z. 1790 1 1858.
sept. 3*
(g^. Komis Kó^)
tl847.

József
ezredes
tl848.

Aadris^Alpkeias
százados
1 1814. *

Sándor
sz. 1814.
(b. Wesselény
Johanna)

József
BZ. IdllS,
uótíen.

£lodhi

82. 1815.

(Wimmer

Miksa)

Atestandrína
1 1837 mart, 3

Melánia
8Z.1845.

Klementin.
sz. 1847.

M Cserei Mih. Hisi 63. 114 1.
«) Kóvári id. h.

*) A gothai Hist herald. Handbnoh 394. 1- tzerint régi magyar csa)^ mi
valószínűbb i«,^int a divatos távoli országokbóli származtatás. ^^ GoOQÍe

Karaésay. SS

A családfa élén álló Péter 1776.ben M.-Terézia által magyar-
országi báróságra emeltetetvén, magyar mágná9sá lön. Fiai köZŰl
András (szttl. 1744. nov. 30-án) alapitá meg katonai ügyessége ál-
tal osaládát. 1764-ben a magyar testőrség közé lépett, három év múlva
ÍShadnagy a szász Albert lierOzeg karabélyos ezredében , 17T9-ben ka-
pitány a darmstadti berezeg nevű dragonyos ezredben. Az 1788 -ki
hadjáratban Coburg herozeg vezénylete alatt vett részt , és nyeré a
Bfária-Terézia kiskeresztjét^ az 1789-ki martinesti ütközet' után pedig
ezen rend közép keresztjét Végre 1802-ben a trebiai ütközetnél tett
jó szolgálataiért grófságot nyert '). Meghalt Bécs-ujvárosban
I808-ki mart. 22-én, egy 1800-ban kapott seb következtében. Neje b.
Whnmersperg Róza (szül 1769.) sziléziai eredetű volt, és 1832-ben
hah meg Bécsben.

Fiai a béos-ujhelyi katonai intézetben képeztettek. A legidósb'
P e d 0 r , mint nyugdíjas ezredes, jelenleg Teheránban a persa király
szolgálatában áll : egy mérnöki kar szervezése, és a birodalom erödit-
vényei felügyeletével van megbízva. Mint iró , tö'bb tudós társaság
tagja, és több becses munka szerzője. 1863-ban a magyar akaden^ához
irt levelével vonta magára a figyelmet.

Testvére Sándor mint huszár százados Crdélybe telepedett, és
ott nyugalomba lépve 1811-ben gróf Komis Rozáliát vette nöül^ ki
1847-ben, 6 pedig 1858-ki sept. ^S-án halt meg. Fiai közül Sándor a
forradalomban 1848-ban mint a kolosvári vészbíróság elnöke részt vé-.
vén, külíbldön él. 1844 ben vette nóül b. Wesselény J^nnyt, kitólcsak
leányai vannak. Testvére József, ki Arany kúton bir s lakik, nfitlen;'
és igy a család e nemzedékkel fi-ágon alkalmasint elenyészik.

A család grófi czimere négyfelé osztott paizs, egy középr vérttel,
melyben rézsútosan egy folyam hullámzik. A paízs 1- és 4-ik osztálya-
bán vörös mezőben pánczélos lovag áll, kezében kivont kardot tartva.
A 2-ik osztály kék mezejében strucz madár áll, csórében patkót tartva.
A 3-ik osztály kék mezejében Öt egymás mellett lángban égó éíöfa lát-
szik. A paizst grófi korona födi, és azon négy koronás sisak áll. Az elsó
sisak koronájából , melynek foszladéka ezüst-vörös , két szétterjesztett
kék és ezüsttel koczkázott szárny között a struczmadár álL A második
szintén vörös-ezüst foszladékos sisak koronájából a pá^nczídlos vitéz
emelkedik feL A harmadik kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából

^ QoÚí. Hifi ^rftld HanAbttoh id. h. ^ Ellenben R6vári szerint ezen
A a d r * s lett bAró 1779. ooi 29^ ée 1795-ki oot 1-én római íz. birodalmi gró£ ^

8^ Kwfápjf^n^

egy v0r0s mezű kqziV em^kedik>ki , derekára ezüaf övvel, jobb kezé-
ben kivont kardot , a balban aranjkeresztet tartva, yégre a negyedik
kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából három (^k ezüst kék!) toll
emelkedik ki. A paizstartók jobbról egy fekete sas, balról egy aranyló..

Karácsony család. (Hodosí). Hodo^ magyar falu Po-i
sony megyében Szerdahelytfil 7^ niértföldre ; inij^ veszi eredetét a
hodosi Karácsony család. .

Már 1295-ben Bulchu-nak fi^ Miklós és Karaehon Ba-r
I á s Torcs nevű földjükből száz holdat eladnak neipzetségükbeli Bene-,
deknek hat markaért ;a bécsi széles dénárokból (pro Q.marcis latorum
denariorum viennensium) örökösen a pozsonjri káptalan előtt 0*

Az itt emlit^tt Bulcsú utódjai, Bucsuházán lakozó B i^ c s u h.á-
zy ak most is élneL A nevezett Karácson Bálás pedjjg. törzse a Ka-,
ráosony családnak..

A csaladot illető okpiányokb^l közölhetni még a következő, ada-^

tokát: ••:.•..■'

1325-ben Kozmának.fiai Péter ^ Pál hpdosi ne.raeaekimás
részről pedig K!aracsynus (Karácsony) A n d o r ^ ,f ^.. $a,(GlÍus Andur-
nak) Lőrincz és J á n o s Varkpak fiai, és jPétpr hod^i, Ci^.et-;
nek fia egyik vérrokonuknak Ponka .fiának Pálnak birtokát maguk
közt fölos2(tják , Károly király osztató parancsa fpljtf(n^ m^ly ps;ctá1y-
levél ld39-ben a pozsonyi káptalan által átíratott. ,\ ;^ ., \ ^ <

1472-ben gúthi Országh Mihály nádqr előtt comprpii^issum.ut-i
ján bizonyos választott birákban egyeznek j'okahaba nevű Karaczon
János birtokainál^ szpmszédságábap Ppzsonj megy^bjcn fekvő puszta-^
nak felerésze iránt 50 rparka kötés, alatt Hodosi G-yörgynek fi^i^I^ik-.
lósésJános, és Hodosi Márton nak fia S i mx)n, más részről pe-
dig Andrásnak fia István, Péternek fia Antal, Györgynek
fia Kel eme p, Matyusnak fia Bálás, és Antalnak fia J'ákab,^
mindnyájap Hoaosi-ak. * .

1482-ben kelt egyezség utján osztály-levéí líaráchoil György-,
nek fiai Miklós és János: Hodosi Mártonnak fia S i ín o n , neve-
zett János fiának János nak, és unokájának Bálint nak terheit is
magára vállalván,, egyrészről ; — másrészről Hodosi G y ö f g y nek fia
Kelemen, és Lukácsnak fia Gr e.rgeXy, nevezett Kelemen el-
vállalván Péter fiának Antalnak, és Máté fiának ,B aj 4,8 »ak,

*) Apozwni káptalAnbao az eredeti, Fsac. 18.. Ut»T. ^, fprff. ferber

' *■ Digitlzed'by '

Jtf».k8.1é««erint „ , Google

, .4 • *

Karácsony. 85

és A n't k 1 fiának Jakabnak terheit iSyGryÓrgj pedig elvállalván
Hodosi ÁndVás fiaiiiak Orbáának és Istvánnak, továbbá Pé-
ter fiának liükáois(nak, és Sik-abonyi Benedek fiának Péter-
nek ierbeiket, harmadik részrfil Balaáechei íjainak fia Péter között pd-
zsonymegyei Hódos hdységbeíi két helyen fekvő nemesi ülése*k, és
ugyanazon határban fékv5 kllencz és fél hold szántóföldre nézve a po-
zsonyi káptalan előtt ^) ' ' .

Ez osztály-levér özerínt á Karácsony családnak ily ágazata
döÉrülfolr '.

Kvráchon QyíöKgy

Miklóa.
1482.

Bélint

1623-ban hodosi Karáchon Lukáos, Jáaos^Imre, Már-
ton, István, Miklós, Qergj&ly, és. ismét naásik János és
Mik tó Sí, 'András és Pál PozdőiiV ittegyében a Csall^llöfeben fekvő
Hódos helységben az egész Egyós birtokrészre Esterházy Miklóstól uj
nádori adoo94pj*l6v^if/kap)(ak.

Ugyanezen éVbea néhai idősb hodosi Karácson Jánosnak fiai Lu-
kács éa tfános^ Idvo^siki a pozsonyi kiíptriaiitól'-«zQft záloglevelei, mely
szerktiuJjászi JiBgy Miklósnak £a Tamás 'Hódos áelys^hea e j^ d-
po^talt nem^: teleknek részét sasántóíbldekkd együtt' Hodosi Simoo
Mátéisak és Jakabnak 65, frtért elzálogositá;. mely ekálögitás ellen
nevezett 1 KatáeaoQ Xfukács,:testv^e János nevébea a kaptába
előtt tiltakozott

1641-ből e^y hitc^les tanuvallatás v^n Simoa Máté részére árról,
hogy azon alkalónynal, midői\ a.Simpa és Karájchpn család a
ík-bányai nemesekkel aKís-bij^tösnevü erdő M^gett perlekedni akiirtak,
mások közbenjárására ugy egyeztek meg, QÚszerint a na^y-bányai ne-
mesek a nevezett kisböjtösi erdőt a Simon és Karáobon családokkal
egy harmadrészben birhassák ; a n^int a Karacbon család birta is azt

1650-ben a nyolczados törvényszéknek megnemjelenés miatt kelt
marasztó Ítélete hydosi Karáchon Jánosnak, ki fia idősb Jánosnak, a ki
Mihálynak, iílá Györgynek volt fia; —' továbbá Karáchon Lukács
fiainak Istvánnak, a ki testvére Jánosnak, azután Istvánnak és Miklós-

') Szintén Ferber Jón. közléte nagyobbára az egész

""•*^^ÍGoogIe

69 KaráesoMy*

lósnak, kik fiai néhai MU^lynak, ki Miklósnak ki Eleknek fia vplt, és
a kikre a per Márton és G-jörgy testvéreik részérdi is ezek halár
Iával háromlott^ végre. Karácson Istvánnak , iQabb János fiának , ki
másik ifjabb Jánosnak » a ki ismét nevezett Eleknek* a ki pedig emii-
tett Karácson Györgynek fia volt , és a kire atyjának halálával szálott
e per ; mindnyájánuk mint fólpereseknek , nemes Simon Mátyás,
és néhai Czucz Péternek fia János és István ellen y kikre atyjok halá-
lával a per szállott, mint alperesek eUen inditott perben.

Az eddig felhozott oklevél-kivonatokból és egyéb adatokból kö-
vetkező töredék nemzékrend matatja fel magát , mely azonban csak a
XVII. század közepéig teijed :

Kar&oson György

Elek

Miklós íQ. János

idfta>Jánea Mihály ií^. János

(altér)

livkáos id János

1628.

látván.

(altér)
István.

György. Mártem. Miklds. István.
... 16Ö0.

A muH századi nemesi vksgálatkor többen igazoUk nemességü-
ket a esaiádból. így 1735beD Pozsony megye elölt Karáoson Pál,
Oergely«- András és egy másik András Rétien lakozók, IV«
László királynak 1279-ben némely Hódoson fekvó birtokra szóló ado-
ttái^l^elét, i^y nemkülönben ^y a megye eMtt 16S6-ban (ófyt per-
beli Ítéletet matattak elé.

Ugyanakkor Hódoson lakozó Karácson id. és iíj. A n d r á s , P é-
ter, íd. és ÍQ. Perencz, id. és iQ. (Jergely , János, Márton,
6-ergely, id. és iQ. Mihály, Ábrahám és Péter elömutaták
őseiknek 1482-ki az Ur menybe menetelének ünnepe előtti tizedik fé-
rián kelt osztálylevelét a győri káptalantól.

Az 1755 — 1759-ki nemesi vizsgálatok szerint Ferencz, két
Gergely, két Mihály, István, Miklós, Péter, két Já-
nos és két András, Ábrahám, György Hódoson, Imre Alis*
talon lakott.

Az 1823-ki pozsonymegyei tisztválasztáskor hatvannyolcz Kará-
cson szavazott. ,,

Digitized by VjOOQIC

KaráesoiiyL — Ka^áwjny. S9

16|99-bem K«rácsoii Já^o« nej^Bély Judi^ eUentmpnd Petro*
vaj László beiktfttásának Rét^eiu

A család egyik ágának teanyja volt Bóka Magdolna, kinek leá«
nya l^agy Katalin, kinek fiai Karácson PéterésAndrás éltek 1727-
ben, rPeternek gyermekei : Katalin Gáncs Jakabné utóbb nagyapa-
dányi László Istvánná. Imre, Erzsél;)et és János 1754-ben.

KarácMtian €M1&4. (Owlrai). Karácsonyi Tivadar 1718-
ban Ili. Károly királytól nyerte czímc^res nemeslevelét ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy vörös nadí'ágos
ée dolmáByoa, és hosszú fehér zekés vitéz ^ ki kivont karddal maga
eldtt két \A isárga nadrágos, rózsaszínű öltönyös fekete süveges embort
űz, A paizsfólöttí sisak korooáján pápczélos kar könyököl, kivont kard-
dal Fbszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék

A család lessármazásit adatok hiányában nem adhatván, ösak a
következőket tudhatjidc.

Karácsonyi Lázár 1812*>bén a Ludóviceára tíz ezer forintot
ajánlottiel *).

Karácsonyi István 1840-ben az akadémia tőkéjéhez szás fo-
rinttal járalt ').

A család tetemesen megvagyonosodván, töbtí közt Torontál me-
gyében B e^od r a helységre nyert királyi adományt ; és ípnen a család
elöneve. . ^

Beodrai Karácsonyi László 1836-bikn miíáod, 1845-béi pedig
IVx-ODtál megye első alispánja, és 1848^ban Tarontál megye főis-
pánja volt-
Antal i886-ban Torontál megyének cdmzeies flig^y^je.

Lászlónak egyike Guidd, kmek n^e MaroziUmyi Máritf,
jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai elismeréséül 18ő9^ben ausz-
triai birodalmi grófságra emeltetett ^).

HLarácAony család. Karácsony Konstantin 1801-ben ne-
mesütetett meg.

- Gzhnere négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös meze-
jébed zöld téren kettős farkú, koronás aranyoroszlán áll, ielső jobb lá-

0 CoUeot. Herald. mx> 484.
«) 181«-ki 2. iörv. ez.

•) 1840-ki 42. törv. Ofc ; ,

*) Peiti Napló 186e. febr. 19-ki szám. — 1868-ban a m. nemz. mnzeum
könyvtárira 2000; és a msgyar akadwniának 30,000 irtot adomáiiyozott stb.

gle

88 Kuraliias. ^ Karapanestes.

bával kivont kardot villogtatva. A 2- és 3-ik osztály ezüst mezejében
kétfejű fekete sas látható kiterjesztett szárnyakkal , mindkét lábában
körmei közt zöld gallyat tartva ; és fejei fbiött két piros szív látszik.
A paizsfblötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal piros cs6rü és
lábú febér galamb áll, osfirében zöld gallyat tartva. Foszladék jobbról
arany-vörös, balról arany-fekete *).

Dy nevű család Zemplin vármegj^é tieiil^ei toM is létézík.

Karakas család. Zemplin vármegye nemes család kiteé
számitatik ^).

KarakaMevIcs Drastes család. Megnemesitetett 1751*
ben. Czimere a paizs kék udvarában pánozélos köfty(^16 kar, inely
aranymarkolatu meztelen kardot markoL A ^MŰzsfolötti sisak kolronájá-
ból könyöktől kezdve egyenesen szintén pánczélos kar nyúlik ki,
aranylándzsát tartva. Foszladék jobbról e9üst-k&, balról arany-kék ').

Karancslcs család. Baranya vármegye nemessége sorában
emlittetik F é n y e s E. Geographiájábail.

HLarancsy család. Szatmár vármegye régiebb n^odes dsalá-
dainak egyike. Karanosy' Simon 1464<ben mint beiktatás királyi em-
ber jelöltetik meg Kállay Pálnak Túr-ra nyert adomány^lerreléb^L

E század elején H o d á s z helységbeli kösbírtokoenak iratik *).

Karapaiicslcs család. E^zerre két .Katap%nc«io«
család nemesittetett meg.

Earapancsios Miklós 1761*ben Máriá-Teré^ia kiMlyasszonytól
nyert czimeres nemesitó levelet Czimere vízirányos vonal által két
két részre osztott paizs. A felső ezüst mezóben zöld borostyáükoszorá,
az alsó vörös mezóben pedig rézsútosan fekvő ezttst buzogány látható.
A paizsfölötti sisak koronáján a leirt zCOd koszorú éH Fotaladék jobb-
ról ezüst-zöld, balról ezüst-vörös ^).

Karapancsics Száva ugyanazon évbeín egészen különböző
czimert nyert Czimere vörös ezüsttel koozkázott udvart, mutató és ab-
ban arany kardkötőről fekete hüvelyű , aranymarkolatu kard füg. A
paizsiblötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kezében ezüst bu-
zogányt tart Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-íek#te ^).

0 Adami Souta gentil. tom. Y.

') Szirmay G. Zemplin. noi top. 113.

•) Colleot. Herald. ;

*) Szirmay Szatmár várm. II. 86.

*) Adami Scuta gentil. V. . . *' *

•) Ugyanott

Digitized by

Google

Karassiay. — kárási.

M»

KaraMlay család.

Boeskay Istrántól 1606-ban
adományoztatott 0- Ujjitó
ozimeres nemeslevelet nyert
18d5-ben V. Ferdinánd ki-
rálytól, mely nemesiévé 1836-
l»n Pestmegyében hirdette-
tett ki.

Czimere — mint itt a
metszvény mutatja — ezüst
mezAben zöld téren álló , vO-
rOs dolmányos^ kék nadrágos,
sárga csizmás , vörös prémes
süveges, kardos jnagyar vi-
téz ) jöbbjábrá egy magyar
nemzeti zászlót tartva. Ugyan
ily alak nyúlik ki zásklóvál a
paizsfölötti sisak koVonájából
is. A sisakról foszladék om-
lik alá:

A családfa következő :

li. István

. • ^ I -^ -T-l.r . - .

íQ. István
Békét v.nyss.-biró
1844.

'■^ ■" ' .

' . Kornél
tanuló 1858.

A csaIádfá^ állóig (1858.) mind élók! Id. István többféle hiva-
talokban forgott. Fia Istyá.n Békés megyének 1837-ben aljegyzSje,
s levéltárnoka, utóbb fójegyzó, 1844-ben fószolgabiró, 1950. után cs.
kír. törvényszéki ülnök. Fia K o r n é l tanuló 1857-ben.

KárAw OMdád. (Horgosi). Vagyonosabb neme? családaink
soriban áll; birtokai Békés és Csongrád stb. megyében fekszenek. Ez
utóbbiban birja a család a H o r g o s i ur^tdalma^ melyről elSnevét irja.

Kárász Jánosnak Pongráoz JClárától fia Kárász M i k 1 ó s. .

E század elaó. feléből él Kárász Miklós; ki szerencsés báz|is<.
ság után családja vagyonosságát megalapitá, nóUl vévén leányágoa

') Gsaládi közlés szerint

Digitized by

Google

90 Káráss.

b. Hamiokern családból eredt báró Wenckheim IJenrikái, kivel

ily családot alkotott :

KkriBz Mikids
septemvir 1830. ^

(b. Wenokheim Henrika)

j ^ ■

Miklós. István. Mária. Albert. Imre.

Nevezett Kárász Mikfós 1820-baD Csongrád vártnegye é\9Í
alispánja, 1825-ben már kir. tanácsos, és kir. táblai üln(&, országbírói
itélfimester, 1829-ben septemvir, 1830-ban pedig altámok lett. >

Pia István 1839-ben caongrádmegjei f^jegyzA, és országgyű-
lési követ

Kárász caalád él Trenosin vármegyében is , erre vonatkoeókg
kdvetkezi adiktaink vannak ').

1686-ban Kárász J á n o s és fiai Andris, János, Miklós
és G y ö r g y Trencsin megyében kihirdettetek nemes levelüket, miután
erre nézve a Zeleméry-családoak 1685-ben beadott jdentése folytán
feUiivattak.

Késfibb fekv6 birtokot is szerze a család Trmcáin megyében P.*
Brezniozen , hol az 1748-ki nemesi összeiráskor Kárász A n d r á j , id.
és ifj. János, és Sámuel székeltek.

Az 1768-ki összeirás FelsA-Brezniczén id. és iQ. Jánoson és kL
Andráson kivül Imrét id. Jánosnak fiát ^ és ifj. Andrást id.
Andrásnak fiát, tovább iQ. Jánosnak Oy ö rgy és János fiait találá.
Ugyan ez alkalommal Ledniczen JánosésMihály székeltek.

Az 1803-ki összeiráskor F.-Brezniczén laknak Imre s ennek
fiai János, András, G-yörgy és István; — továbbá id. (György-
nek fiai 0-yörgy és András; — azután János és ennek fiai: Mi-
hály, András és István; — nemkülöinben id. András fiaival
Jánossal, Andrással, Istvánnal és Imrével ; — végre István. ^ (jed-
niczen laktak ekkor id. János, é^ fia ifj. János.

Az 1837-ki nemesség összeiró választmány már F.-B rezníczén
33 férfi ivadékra szaporodva találta a családot ; sfit ekkor egyik tagja
György a felsó-brezniczei iQ. Andrásnak fia Alsó-Ledniczén lakott
— Illaván lakozott István és ennek öt fia: Alajos, József, Ist^
ván, János és Ede. — Lednicz m.-városban székelt János és
György, i(j. Andrásnak utódai: András, János, József és
Mihály, továbbá István két fiával Oyörgygyel és János-
sá 1 , valamint A nd rás is József nevtt flávri. — Idóközben Rovnére

0 Ssontagh Dán. ur szíves köslés«b61. r" T

Digitized by VjOOQlC

Karatitk. - Iburesay. H

bek«lttevé&, ott leljük Jánosi, fiaivalJáoosaa lés Istvánnal,
valamint egy másik Jánost. István és Ádám nevU fiaival. Végre
Sztrssenioaén leljük Istvánt János nevtt fiávaL

Az ujabb időben Kárász Benjámin 1838-tól Csongrád vár-
okegye elsfi-alispánja, 1848-ban pedig (Sispánja volt ^).

Kavanek család. (ThumaL) Kit^zulök József 18Í5^^n
(6 posta-igazgató Érdél jben. I g n á oz a kir. kincstári tanácsnál jegy-
zAkflnyvi segéd 1848-ben, 1859-ben pénzügyi igazgatósági hivatalnok.

Karcsay eud&d. Komárom vármegye csallóközi régi nemes
esalád. Ősei közul János, Mórioznak fia, Bod on Mihálynak fis, Ja-
kab Pálnak fia, és Álbeus másik Jánosnak fia mindnyi^n K a r-
ohai-akl291-beB minden fifldjeikkd és birtokaikkal Lodomér érsek
által eszter^mi érftdd egyházi nemesek sorába vétetek fel.

Nevezettektói idővel a Karobai akon kivQl egyéb családok is fej-
lődtek ki, mint ez kitűnik azon 1320-ban kelt oklevélbfil, melyben az
elAbb emiitett kiváltság- levelet B o 1 e s z 1 ó érsek megerósité a követ-
kezóknek, úgymint nemes Jakab ispánnak (cotnes), ki fia volt János-
nak, ki ismét fia emiitett KarohaiMóricznak; továbbá szól az okle-
vél Karohai Miklósra és Lórinezre , Gergelynek fiaira, Karchai Zida-
nak unokáira ; — szintén Móricz vérrokonsi&gából Továbbá Keszel-
csési Cühont fiaira , ismét a Dobragazi nemesek és ezek rokonsága ré-
szere, ismét a Sz.-Oyörgy úr , Bothfalvi, és Bensefalvi (de villa Both
et de villa Bense) vérségek részére.

E két rendbeli oklevelet 13944)ai János esztergami érsek is
megerósité, és átirá % és ez már a következők részére történik, úgy-
mint Pinke-Karchai Lőrinoznek fia Domokos, és Pinke-Karohai
Mikounak fiától Istvántól nemzett András unokája, Dabafalvi
Marknak fia István, Benseházinak fia Miklós; Botfalvi Mik-
lós, ki Semehej-nek neveztetett, Kiszelczésinek fia Mihály, Dobra-
gasi Tamásnak fia Miklós, Morócz János Karchai László fia Mó-
ri c z , Szentgyörgyi Sándornak fia András, Péterházi LŐríncznek
fia J á n o s , Oereházi Domokosnak fia János, Pinke-Karchar János-
nak fiailstvánésAndrás részére. Mindezek ugyanazon vérségből
fejlődött külön-családokra mutatnak.

E családból származott Karchay Zsigmond, kinek neje Baj-

') A Kárát! ctaUdT^geiiimiiseléfordiiL L. Fejér Ood. DipLtem.
X. ToL Vl. p. 648. 709. - Szintén Káráf z osaládbeliről olv BariholomaeidM Me-
noria Witiebergae 272.

«) Perber Jtoef nivsi közléséből nyert oUevél-másolaOiól. r^ ^^^T^

-.gitized by VjOOQ LC

^iCarecág. -

nal Judit , ki' 170(Xban kotnárdmmegjei Aranyos' helysfégbeti nemesi
telkekbe kir. adomány mellett iktattatott bé *): '

Karcsay esalácl él jelenleg isugy a OBatlóközben, valamint
Vasmegyében is.

Karcxag^ család. Karozág (vagy Kartzag) Benedek és
testvére Mihály I. Leopold király álákl líétliesitfelettrmag 1669-ki
mari 1-én kelt ezimeres nemeslevélben, mely Nógrádbiegyének 1669 ki
april. 5-én Füleken táilott közgyűlésén hirdettetett kii E nemedével
elégett Füleken 17ő8-foan töirtént tűzvész afltalmával e^ Mi%é&d me-
gyétfii 1726-ik évbéki nyert nemesi bízonyitványnyal együtt, mint ezt
ugyanazon megye lí7S4-ik évben a (családfán 1754-ik évvel jegyzett
családtagoknak) adott nemesi bizonyitványában elismeri ^> •

A család leszárnáazási fája 17ö4-ig-köv^ei&Ieg jőve le:

Benedek

nemetaég'tzerzö

1669.

Mihály
4 X6??.

Pál

Fiüek-Kele-

dBénybén

1726.

János

F.-Keíecsényben

1726.

I -^ »

János
F.-KeleoBényben
17Ö4.

* Itiván \ : V
|*.-Eelec8énybén
1726. '

Pál. István.'

F.-KieleDSénTben lákn.
1754.

Imre. Pál.

F.-Kelecs^vben
1764.

Is^án

F.-Eeleosénybei^
1726.

■ ^ ^

János

F.-EeleG8é;nybea
1726.

FéránoK
F.-Eelecs^yhe^
1726

András. , Imre.

laktak N.-Dan5ézon.
- 1TÖ4.'

László. í István. Jözset ." János. -
. laktak íolyl^on 1764-ben. . ^

E családból eredezteté magát K&rczagDániel gyf rpegyei^
subsidionalis perceptor , e század, elején , mely származtatás szerint a
fóntebbi családfán B e n e d e k n e k , ki 1 669-ben, nemesittetett, állitó-^
lag fné^ egy György nevű fia is volt volna , ki oklevelek szerint
1687-ben mint törökfogságot szenvedett , gróf Zichy tatai kapitánytól
sarc^dijja Összekéi^dtéáére* szabad mcsnetlevélet kap, l€d5^bén Gyór-

*) Fényes Eomárom vánn. 97.
«) Protootítt. fe Neoifr. aaní 1764.

Digitized by VjOOQlC

ben házat vesz, 1710-beii a jkuruiozok kQzul a CsMzár hűaégpre tér, és
1717-beD v^grendelke^ib;. A felmuta^tt Ies2ármaztat4s ;3zerÍDt ennek
fia volt M i h á 1 7 és A d a m , ki 1697. mart. 15-4^ Gyfirben S2^ület^ttj
Ez utóbbinak Qa yoU F e r e n az született Gyfirben 172Wkifebr. 13-án,
kinek nmétől Réty Katalintól fiai : 1 . F e r q n 9 z szíil. Győrben 1 764.
jan, 1-én. 2. Pál 92ÜI ugyanott 1766. oct. 9-^n. 3. Dánie^sziiL
1769. maj, 22'm. 4. Mihály azüL 1774. sept* 24én. ő. Benjámin
szül. 1780. dec-a4n.

Dánielnek , azonban eme leszá^aztatás . i^lapján 1810-ki aug«
1^-^p Nógrád megyétfil nyj^rt^és 1811-ki april. 2:án Gyfir megyébep
is kjihírdetett i^Cjmei) bizpny;ityánya felsfibb rendelet folytán érvény-
telíMiittet^t . i , ,; .:. .■...!

, ytó]]|b testvérének Pálna^, k^ 1766. oot 9-én sziiletett, fiai
BeLnjaniinA JtS^s^E ,^ j^eréqpz, egy > más lesMrmazá?. által,^
mely pzeript einlitett ft^yj^k. Pala n^e^s^g sz^r/fi Alíh^Ij^nak Fe-.
renoz fiától szárma^t;a|tott,. 18^9-bei]^ ^^^^ '".^S?^ ^^^^ nemesekül el-,

ismertettek

Kardacsalad. Erdélyi család , melyből Karda Má,tyjsla
1694*ben halt meg a qpt,-yásárhdji országgyűlésen ^^.

KavdlMMPdé csaAád. Nyitramegy^i nQoies osalád; \f^^WL
Kavdboitdó, Fereincz 1846rban a 33-ik sz..iil gyalcfg ezrediken had-^.
nagy^; Antal to.*iUráByi plébános ;.Ati»bruq kegyesiíepidi.szer^tes.

Kavdoft' caalW Kardos Benedek, 158Q*ki n^i^tíua 8-áa
Prágában kelt; Rudolf király által rokom Csa-Uó Tam^ak adott
oámérea nemeslivélhen ki€»iesittetet( meg, mely anMiia l^yél I€^ki^
B. az; Mária-.sKüL napjáiySzomhathelyent Vas, ?ala és* Sopron várme-
gyik Jritegyttlésén hirdd;tetett:kÁ ^)w . . ^ . ' ,

;itKardQabsi()ád..él. Baranya.^ G:öo(l(»r^>vUgo08a.*)i Upg
és S&eimplió ^J'váfem^^.ében^ . . . .. . *.

Baranya vármegyében Kardos Antal 1839 — 1845*-beBÍ8szoI'-
gabii^ volt ' > V" 'í-'' ••' "'

' ' ' Ugöosa menyiében birtokos- la esalád e század elején Karátfalván,
és Hatdos'Andt'ás birt Tivadatfalván ff)^

r-: rr \» i .... - í . ' • , ■ l . • j-. .

,') Bárányi Pál, Image vitae, et raortÍ3.

*) Az eredeti armalis levél Veszprém vármegye levéltárában 6rízieiik..'

■) Bartholomaeides C Gömör. p. 146. ' *

•) Szlhnáy C. XSgúm. p.fi, . '.

^) Szirmay C. Zemplin not top. p. 113

•) Szirmay 0. ügo<»a p. 126. . oigitized by GoOglc

§4 iKardos.

Kardos család. (Kaidos-yaszkai.) Trenosin megyének tör-
zsökös csalida. Kardos János 1681-ben kapott nemesi bizonyítványt
Trencsin yármegyétSl '>.

Az 1736-ki nemesi összeidb harminczegy (S£rfi-ivadékot mutat
fel e családból; és közfilök 1740 ben György 1747-ben János,
1817-kiapriI. 22-én Pál vulgo Oswolda; 1821.ki nov. 26-án Jó-
zseféslmre nyertek Trencsin megyétfii nemesség! elismervényt.

A nemesi lajstromok szerint laktak Trencsin megyében 1748-ban
Rajecz mvárósban AndrásésJános, kinél az eredeti armalis levél
őriztetett. Kardos-Vaszkán pedig id. Miklós Pálndi fia ; iQ. M i k-
lós, és középső Miklós (Oswalda) ; — János (Oswalda), még más'
két János; továbbá Tamás, András és István (siíntén Os-
walda); azután íQ. János, Mátyás, középső J á n o s (Jancsios),
György ésMiklós (Hliniezki); — András, János, István,
IQ. János és András (Kristofios); János (Laozovieb); György
(Veseliczky) ; valamint András, Gyöi^gy, Miklós és Tamás.

Ugyan 1748-ban Adamóczon laktak id. és ifj. János; Dezséren
Mibály.

1768-ban Rajeczen József, János és György. Kardos^
Vastkán ekkor már 89 csaUdfS élt, ezek köeAl mevectteeribbek voltak
Jánt>3 Pálnak fia, barsmegyei Jegyző; testvére József pedig figy*^
véd N.-Szomfaatban. -^ Plébáni-Lehotkán saékelt Miklós éa négy fia
János, László, István és József. Praasináii Andvásésfiai
János, László és József. — Siádeosen laktak Tamás, Mi-
hály és ennek fia Gáspár, János, András, István, és ez
utóbbinak fia Jó^é^f. — Turoán lakott Ádám. fiaival György,
gyei és Andrással. — Adamóezoa id. Jáoos fiával Ján^^esal,
és unokáival Andrássaíl és Jánossal; azután iQiJáatialfiával
Jánossal; és István, kinek fiai Ádám, And ri^S és János; s>
végceAttdrás.

1803-ban már Cselko-Lehotán is találjuk e családot, ott bkott
Miklós s ennek fia Miklós^ ennek ismét fiai József és Mi-
hály; azután Gáspár fiával Ádámmal -^ Kardos^ Vaszkán ek-
kor már 45 fŐre szaporodott a család. Plébáni-Lehotán székelt János,
ki utóbb mint nagyszombati ügyvéd lön ismeretes ; és két fia J ó z s e f
és János. — Rajeczen lakott János, és fiai János, József. —
Szádecsnén János, Imre, István, Gáspár két fiával János-

*) Ssoniagk Dán. urfzives közlése sssrint ás egész osaládvól. qOqIc

Kirg. M

sal és Pállal; továbbá ismét eg^másft János, és ^yliMttiadik
János és József (Szleszariob.)— Fruzsinán János, ki katona volt,
és fiaistván; József és ennek fiai József és András. — Ada-
móczon János, s ennek fiai János, András éslstván (a két
utóbbi katona) , aztán id. és iíj. András, és JánosfEubinecz) és
ennek fiai János és András. Nemes-Kocsóezon Antalnak utódai
Károly és Antal, és ez utóbbinak fiai József és András. —»
Tümán €í^yOrg]r, Andrásés Márton.

Végre 1837«ben a trenosinmegyei utolsó nemességi öaszeifáskot
találtattak Cselkó-Lehottán Gáspár maga; — Kárdos-Vaszkán már
74 volt a család száma. Plébáni-Lehottán pedig Jánosés József,
és ennek fiai János, GyOrgy, és István. — Rajeozen: János-
nak örOkösei János és ennek fia János, továbbá József, és en*"
nek fiai József és János. — Özádecsnén Jánosnak utódai Gás-
pár, János és Mihály, azután idósb Gáspárnak utódai Já*
nos két fiával Mfkálylyal és Józseffel ; -Pál egyedQl; id és ifj.
J á n o s, valaiidint legiQabb Gáspár Józsefnek a fia. — Pruzsinán
István á katona; József és fiai József, András; és ez utóbbi-
nak is fiai András, János, és végre András egyedül — Ada-
móczon ekkor a családnak hat férfi-tagja élt. Nemes-Kocsóozon pedig
A n t a I nak fia K á jrol y , ki Torontál megyébe költözött, és A n t a 1.
Trencsin sz. k. városban Antalnak örökösei t. i. József és hat fia Já-
nos, Jó'zsef, Miklós, Alajos, Antal, és Ferenoz és még
mán Antal, az akkori segédMkész; valamint Ignácz, Károly,
István és Lajos is; végre Tumán György, Andr4sés Mar-
ion saékeltdc. B sztrini 1736— 1887-ig egy század alatt 21 férfii csa-
ládtágból IS^-re szaporodott a család fi-ága.

'\ HLavveMdád^ Karg János^Kiroly kapitány Ferdinánd
fóherczq; ezredében , 1766-ban M.-Terézia király asszony által emri*.
tetett nemességre ^

Czimere a paizs vörös udvarában, melynek közepén aranycsíkolat
vonul át, zöld téeeo pánoiéfes és mákos férfiú áll , jobb kezével kivont
kardot tartva ; s feje fölött jobbról és balról két aranyosillag ragyog. A
(Műzsibl^tti siiiak, korqo^fín két kiterjesztett szárny között, melyek kö-
zül a jobboldali vizirányosan félig arany, félig vörös , a baloldali pedig
épen ellenkezőleg vörös és ezüst; — pánczélos kar könyököl, meztelen
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-vörÖs, balról ezüst-vörös.

«) CoUect. Herald. Nio 280. Digitized by GoOglc

99\ KaríeBay« -r ^^niián.

, K<ivl<:zay CM1&4. Kariczay András 1763-baD M.-Teréz
királjasazoaytól nyertq ozimeres levelét *),

Czímere a paixs y(irOs udvarában egy jobbról babra rézsútosan
bujlwizó fehér /olyam. A paizsfőlötti. a^sak koronáján vörös dplmányu,
araipy zsínór^tu és öyü , kalpi^goa magyar vitéz nyúlik, jobb kezében
kibont kardpty a b^ban aranykeresztet tartya. Foszladék viindkét ol-
dakól ezttst-törös, ^ í .

Kariftch csal&d.. Karisah máskép SaEerviczky Márton
1802<^ben I. Ferencz királytól nyer^ osimeres necoesle^let

Czimece négy f észre osztoU paizs ^ egy közép bonmás vérttel,
melynek febér udvarában fehér folyamban ponty uszká^ fölött^ W^gaa
zöldes begy emelkedik. A paizs 1- és 4-ik osztályának kék mezejében
magas febér hegyen fészkén ül& fehér pellikán fiait melle. vérével táp-
lálja; A 2- 09 3-ik osztály vörös udvarában: t^rmész^t^ sziqü, kettö^
fax'ku cprosf^láix hátulsó lábain állvf^ , kiöltök' 9y)elwel , és kinyújtott
ets(^ lábKival ragadmány után készülni látszik A p^izsfblötti sisi^k, ko-
ronájából kék mezül vörös övű , panyókáMQ öltözö|;t^ és barna prémes,
vötös kalpagu mi^yar vitéz emelk^qil^ föl , jobbjaiban magyar nemzeti
hái^9i8zinQ;^zlót tartyfk« Foszladék jobbról e^st^kék , balról Arai^-

A család jelenleg inkább csak S:;e:rviozky wven ismeretesi
és Toröntál megyében birtokos.

• Karla <;salád. A nemességét Earla Tamás, Mihály és,
István nyerek. Ez utóbbitól származott Karla F e r e no z;, kÍM ere*,
deti nemesdevél^ valamint Karla Istvánnak Heves várinegy^. által ki-,
adott bizdnyitvány és hiteles leszármazási rendjéndiL kimlatatása által;
nemesi eredetét kimutatván, és az le^firi8tt)b helyen, is halyben hágy«t^.
váft ^ 1803-ban Nógrád megyétől etrfil ntmMiégir biimji^irÁnyt
nyert'»>/- ^ -. •■ . .•.%••■..

Karlovicz család. Lásd Corb a viai 03.

Karmacsy család; Nemes ösalád Ugoesa. megyábed , hol
18O0-%an Kai'macsy András közbirtokos Bökény helyaégbra *).

Kármán család. Kármán András Í762'tftlloiionozt tanár^
volt, énnet fia Kármán id. József szül. 1788-ban ^ lósonczi ref. W-

0 Coílect Herald. Nro 34.

«) Adami Scuta Gentíl. toiJi. V. . . . ,

') Nógrádmegyei jegjrzókönyv 5. 17.

•) Stírmay C.Ugoo»p.m. .. „.,,,, ,-GoOgIe

ké88 és superínteDdj^ia 1792-^ jul, 26-án L Ferencz Juráljr utal neme-
sittetek meg.

Czimere négyfidé oaasU^ paíes ^ jia 1- és 4-ik osrtály arany, a 2-
OS 34k oostély eafist udvart mutat; a paias^ aljáról szürke sziklás halom
emelkedik fel , mellyen kék mezü kar könyököl , irótollat tartva. A
paizsfidötti sisak korooájál^l két kíterjesiftett fekete sas-szárny között
zöld koszorú lebeg. Fo.3Zladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék '}•

Á ozimerben látható. irótoU , id. J ó z s e f nek irodalmi működését
példázza; merttfile kdfvétkezfi munkák jelentek meg: 1. „Istennel való
társalkodás a regveli és esteli órákban.'^ Sturm és Tiegde után for-
ditva, Pozsony 1784. - 2. „Ekklesiai Agenda." U. ott 1787. — 3. „Az
esztendőnek minden szakaszaira alkalmaztatott könyörgések." U, ott
1789. — 4. ^Katekizmus", Osterwald után. U. ott 1789. Meghalt
1795-ben. Nejétói Szalay Klárától

Fia íQ. József 1771-ki jan. lő-én Losonezou született. Az
1790-ki országgyűlés után ügyvédi vizsgát tett, de az irói pályára lé-
pett, és 1794-ik elején az ,U r a n i a t' inditá meg, melyben dolgozatai
megjelentek. Azonban e vállalat három kötet után megakadt, és iíj.
József haza vonulván , — mint életirói irják — iQonti bűnök miatt
kora halál áldozata lön 179Ő-ben. ízletes irálya — ha oly korán nem
hal, — At irodalmunk egyik nevezetességévé teendik. Munkái kedve-
sének az ismeretlen Fa nn y-nak hagyományaival együtt 1843-ban
Toldy F. által szerkesztve a nemzeti könyvtárban értek második
kiadást ').

A család jelenleg is él ; s közfilök József mint uj-verbászi, P á 1
pócs-megyeri reform, lelkészek, szintén az egyházi pályán állanak.

Karnay család. Zemplin vármegye czimerleveles családai-
nak sorában áll ').

K&riaer család. Gömör és Ugoosa mármegyében székel.

A család czimere fenálló paizs, mely felső részéből lefelé rézsúto-
san húzott két vonal által három osztályra hasittatik. A felső jobbol-
dali ezüst mezőben három piros , a felső baloldali vörös mezőben pedig
három fehér rózsafej látszik. Az alsó gúla-alakú kék mezőben pedig
zökl téren vörös lábú gólya áll , egyik lábát fólemelve , és vörös csőré-

*) Adami Souta génül. iom. IV.

*) L. életrajzát az id. nemzeti könyvtárban munkái előtt, és magyar irók
életnjz gytyt I. 23Ö. 11. 130.

■) Szirmay Com. Zemplin not top. 118. oigitized by GoOqIc

ben zOld kígyót tartva. A ptússsíbfolU sisát^ koroniján flzmtén & leirtíioz
hasonló gólya áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezü8t-V(Ms ^)<

Karnér Dániel tnár^ 1680-bán adóbeszedó ^).

Kamer László 1826-ben kir. tanáosos és Ung váraiegye alis-
pánja volt.

Kamer Antal 1847 -ben bácsi ozimi püspOk, és kanezellariai
udv. taná-sos, utóbb gyftrí megyés püsipök volt. '

Karnylk csal&d, (Máskép Fábri.) Eözűlök Kamyik más-
kép Fábri Sámuel és fia István I7ő4-ben Nógrád vármegyé-
ben éltek.

Károly család. (Nagy-Károly, gróf.) Egyike legrégibb ös-
törzsökös magyar mágnás családainknak,mely máig virágzik. Eredetét
azon Kaplony nemzetségból (genus) vette, mely az Árpád alatti magya-
rok bejövetelekor az elsó foglalás utján nyerte birtokait A K a'p l y o n
nemzetség Szatmár vármegyében telepedvén meg, idóvel több család-
ágakra oszlott, *mint a Bagossy, Csomaközy, Vetéssy,ya-
day és Károly családra ^, mely utóbbi a többit vagyonban és
fényben folul múlván, a nemzetség törzsbirtokának Kaply ónnak,
valamint az elónevet adó N a g y-K ár o l y tiak nagyobb részét jelenleg
is birja.

Mint fejlődött, és mint sarjadzott leaEárolyi család *), azt a
következőkből látandjuk. C^Iádfájuk imez :

0 Bnrgstaller CoUeotio insignivm.

«) 1630-ki 6, tönr. <a.

■) Szirmay A. Szatmár várm. II. 10—48. • köv.

*) U. ott II. 48. lapon közöltetik a Eárolyvak mámazalá k^mniatása —
mint mondatik ^ a kir. Enría által helyben hagyott tábÜsatrdl. Láed ugyanezt
Wagner Tabolae Geneal. Mm. tab. XXXllL; és e két Ö9Mehangzó forrás után
adatik itt a leszármazás. De e táblázat még nem látszik minden élt családtagot
tartalmazni, valamint arról nagyobb részben a leányok is hiányzanak. — Budai
F. Lexioona II. darabjában keveset ir a esaládról. Lehoczky Stemmaiogpr. IL
210-211. hibásan és hiányosan is közlirövid adatait. -- Találunk a 4SMŰádról ^
leg Bertalantól lehozva adatokat a „Re gél ó'^ szépirodalmi lap 1836-ik évi
101—110. számaiban. — Végre fóleg Szirmay után érteketett a családról id: E.
S. a Magyar Sajtó 1858-ik évi jon. 15. számában, melynek tévedéseit ama lap-
ban helyre igazitá Waltherr László, kitÓl mint a Károly grófok egykori tudós
levéltámokától várja a haza e nemzetségnek okmányok kíséretében közlendó
monographiájái Bárha már azt e munka folyamában felhasználnom lehetett volna.

Károlyi,
f. tábla.

János
de genere Kapl^on

Simon

de Kaplyon

1264.

Péter

Péter,
hiiőt a Bagoay e$.

András

diotus EUSrdung

de ffenere Kaplyon.

1291.

Péter
J267.

Péter
dictus Zonga

Eiidns
1267.

e$aiád.

Lóriocz. Pál,

kOuól a Vetiisy a.

£ndiis

▼. Marhardns.

1342.

Simon Bordung

de, Kaplyon

1329.

Mihály,
t

Miklós.

László András
1380. I

László György.

Mihály
140a
(Beosky Anna"^

László

1360.

(Domahidy Ilona)

Lórincz János. Miklós. Zsófia

I ^ I

Lórincz. Gábor. György.

t- t t

Jakab

1396. J420.
— -_A 1

Demeter

(1. Dengeleghy

Anna)

2. Semsey

Kata)

Bertalan
de Károly

14ia
(Krisztina)

Folyt. 11. idbUn.

László
V. Lancz
de Károly

László

László. Margit Agatha

t 1479. (EwdönflV

(Bntkai Ben.) Ambrus)

Dienes. Zsigmond. László. János.

László

1604

(Ziny Klára)

Kata

(1. Becski Istvátti

2. Pestki Fer.)

Ferenoz. Kata Zsuzsa Lássló. Kristóf.

(Bethlen f 1622. f

István) (Bethlen Gábor

fejed.) ^ 1

Digitized by VjOOQIC

KAvQly.

n. tábla.

Bertalan, hi m /. táblán.
1418.
(Ensztinu 1445. 5zv.)

János.
1445.

LászkS.
1445.

Mihály.
1445

Mátyás

1513.

(Kasuhy Bora)

András.
1446.

Simon.
1446.

Benedek

1513.
(Adoga)

István

kanono k.

1518.

Ferenez. László György,
t 1502. t

(Beokh Adviga)

I ^ ,

Péter
1540 uj adom.
(Zeohy Kata)

Miklds.

István

Oyörgy

Kata
(1. Kemény Istv.
2. Kávássy Istv.)

Anna
(Guthy
Péter)

Zsófia

(Irinyi

György)

Mihály

f 1695.

(Perényi

Erzse)

András^

Mihály Bertalan. Péter. Zsnzsá
sz. 1Ö8Ö 1 1626. t t (Ester-

bdró , föispán. házy Pál)

(Segnyey Bora)

b.ldái

(5ispán

tlé51.

(Tdköly Mária)

Miklós

László

István. Péter. Eva

Boi;»

(PakHMy

István)

Kata

(Zichy
Pál)

főispán

tlé89.

(1. Csapy Judit)

2. Sennyey Erzse)

(Haller
Sámuel)

Mihály
ezredes
+ 1682.
(Haller
Máría)

Erzse
(Gsáky
Tamás)

Bora. István Sándor Judit Krisztina

(b.Pa- Zentánál föisp.tábom. (Palo- (F<erénvi

locsay) esett el. grófi f 1743. csay János)

' '""'^ (gr.Barkóozy Istv.)
Krisztina)

István.

1 — ' •^ \

Ferenoz Klára László

sz. 1706. (Haller G4b.) f
f<&isp.

(gr. Csáky Krisstins)

xerac U^va
(Beosky (Ujía-
GyQrgy) lussy
Andr.)

Kata
(Zichy
Pálné)

. Zsuzsa

Antal Sándor Franciska Mihály Bora ^^^^P

sz.l732tl79J. t (gr.StaU- t t ^^'-^

tábornok. renberg Józs.)

(B.HanMkeni ' —

Jozefa)

I '*' 1

Folffi, ül tábldfi.

rA r- • Digitized by

Google

Al. t á b 1 a.

AmM, ki a 11. táUám.
az. 1732. 1 1758.
főispán, tábornok,
(b. Harrnokeni Jozefa)

I ^ 1

Józ«ef

•z. 1768. 1 1Ö03.

főispán

(gr. Valdatein Erzae)

Mária István Lajos Franciska György Jozefa

sz. 17d3. sz. 1797. sz. 1799. sz. 1800. sz. 1802. sz. Í803.

sept 25. fóispAn főispán (gr. Sztáray főispán igr, Traut*

(gr. Königs- (1. gr. Dillon (hg. Kaunitz Albert) (gr. Zichfr mansdorf
eggFer.) Georgina. Rittberg Karolina) József)

2. gr. Esterházy Ferdinan-
Franoiska) dina)
I

I '^ 1

László Alajos

sz. 1824. 1 1862. sz. 1825.

Eduárd Erzse 2-tól Sándor Geraldin

sz. 1821. sz. 1822. (gr. Pálffy)

(gr. Komis Kl^)

István. Georgina. Gyula. Victor. Gábor. Tibor. István. Pálma.

Mint a családfáról látjuk , a terjedelmes kaplonj^i oem^tségbftj
kiváló 63 oklevelesen ismert törzse a családnak János, kinek fia S i-
m o n (Comes) , ennek fia Péter ésEudus 1267-ben ugyancsak a
kaplyoni nemből eredt Illés- és Pétertől Vada nevii örökös ftJidjeiket
megveszik '). Ugyan errÓl 1280-ban a n.-váradi káptalan előtt tör-
ténik bevallás ^).

lS12-ben Simonnak fia Urdungnak nevezett András, ugy*
nevezett Eudusnak fia György a Csomaközyek törzse, és emiitett
Simon testvérének Péternek fia P é t e r , kitől a Bagossiak származtat-
nak, L Károly királytól Vada íbldjére királyi adományt visznek ^).

1342-ben Pál országbiró nyugtatványt ad öt giráról Urdung
András fiainak Simonnak, Miklósnak, Mihálytiak, és II. Eudusnak
vagyis Marhardnak , melyeket ezek neki Péternek Zonga Péter nevU
fiával, és kaplonyi Pál és Miklóssal eszközlött egyességért fizettek *>

*) Szirmay Szatmár várm. II. 46.

*) Ugyanott, 18.

■) ugyanott, 18. *

*; Ugyanott. 47. ^ l-^^.GoOglc

Digitized by'

Károly.

Most emiitett Eudus vagy Marha? dnak fiai M i h á l y, M i k 1 6 s,
László és András; kik közül a két utóbbi már Károlynak ne-
veztetett, 1387-ben a megyei hatóságtóli fölmentvényt és pallos-jogot

nyertek ZiSigmond királytól 0.

Ugyancsak most

emiitett Karoly
László 1390-ben
tanuvallatást téte-
tett, hogy Zénás Pé-
\ X^fc liSUi ,^%T É^ *®^ ^ 2^rvadi Ist-

y»\>^L i^^lWL JH^.^^^k^^ ^*° Lászlónak fia
^j^y]if3geáHp^ száz sertését hajtatá

^ iíÍOB^h2í^^^^^íÍEoH^9 el Karoly helységé-

ből ^. 1408-ban pe-
dig e László Olcsvát
mint örökségét a vár-
— megyei törvényszék
^ elfitt perrel meg-
nyerte *).

1421-ben neve-
zett Marhard v. Eu-
dusnak fia András, és fia István tanuvallatást eszközöltetett Len-
gyel Rezegey János, Pelseuczy Nagy János és olnodi Zudar Jakab el-
len, kik Károly-Apáthi helységet felgyujták, lakosait rabokul vivék, és
a Karolyi nemeseknek kétezer arany forintért kárt okozának *).

Ezen ág azonban kihalván , Eudus testvérének Urdong Simon-*
nak fiai László, Mihály és Jakab voltak. Közűlök László
mester már szintén Karoly-nak neveztetett Megsebesités végett
Witkay István és László ellen folytatott pert , melyet Bebek Imre or-
szágbiró 1360-ban sz. Mihály nyolczadára halasztott ^).] Unokáiban ez
ág kihalt Testvérének

Jakabnak is, ki 1896— 1420. közt él, ága,-- mint a tájblázat
iputatja, — hamar véget ért.

<) Sxirmay Szatmár várm. II. 10.
*) Ugyanott 11.
•) Ugyanott 100.
•) Ugyanott 100.
*) Ugyanott la

Digitized by

Google

KAfoly. ím

A harmadik testvér Mihály, kinek Beoski Annától két fia
▼olt: Lancz vagy László, és Bertalan*

Karoly Lancz vagy László, 1419-ben az alább emliténdS uj
adomány-levélben részes , és egyike azoknak , kik 1428-ban Nagy-Ká**
rolyt bírták, és kik az ettől különbözfi Karuli pusztát is a Báthoriaktól
visszafoglalták '). finnek fia szintén L á s z 1 ó , kit — Mátyáa király
emlékezetébe hozván a római császár ellen folyó háborúját és annak
szorongató körülményeit , bizalmasan megkeresett, hogy Hamburg os-
tromában lévó ' hadainak táborában 1482*ki kisasszony ünnepe 3-ik
napján kelt levelének vétele után azonnal állítson tizenkét fegyveres
lovast , és ezeket személyesen a királyi hadsereghez vehesse, és pedig
ugy, hogy 'megérkezésétói számitva egy hónapig vele egyetemben ha-
dakozhassék , bizonyossá tévén Ót ,' hogy egy hónál tovább nem tartóz-
tatja, és azon felül ezen csapatra teendfi minden költségeit vbsza
adandja , ebbeli szolgálatai iránt mindenkor elismeréssel fog letini ').
Fiai közül csak Zsigmondnak volt fia László, kinek Z^ny Klárától
kihalt gyermekei közül egyik leánya Kata Bethlen Istvánné, másik
leánya Zsuzsanna Bethlen Gábor fejedelem eldó neje, meghalt 16d3-ki
május 1 1-én *).

Lancznak testvére Bertalan Zsigmond királlyal a külföldön
járt, és mind hós tettei , mind egyéb hu szolgálatai által fónyes érde-
meket szerze , melyeket, de kivált korábbi idóben, különféle szoros kö-
rülmények között, s legnehezebb küldöttségeiben Pranozia-, Angol- és
Németországban jártakor bizonyított hivségét és ügyes magatartását'
figyelembe vévén, ósi nemzetségi birtokaira uj adomány-levelet nyert
1418-ban. Bertalannak hitvese volt Istvánd és Kölese helységebeli
György nevű birtokosnak leánya Krisztina *), ki egy 14464k évi ok-
levél 'bizonyitása szerint már emiitett évben özvegy volt. Piai And-
rás, János és Mihály.

Andrásnak fiai: Benedek, kinek 1511-ben özvegye Ad viga;
és István gyulafejérvári kanonok lől8-ban.

IVfihálynak fia Mátyás, kinek 1511-ben neje Kasuhy Borbála.
1513-ban.

0 Szirmay Szatmár várm. IL 12.

*) Ugyanott 12-18.

") L. ^xeqniae prínoipales iiSlöite momdMt Iwloiti beszéd.

Digitized by VjOOQIC

A harmadik teatrér János, ennek csak egyik fia László tiemze
nejétöl Beokh Advigától fiút P é t e r t.

Nerezett Péter 1540-b6Q uj királyi adománynyal erfeittetett
meg Ibirtokaiban ^). Nejétfii Zechy Katalintól nemzé Istvánt^ Gylir-
gyOt, Mihályt és Andrást

Ezek ktfzul Mihály lő94-ben ismét uj királyi adományt vitt
6si birtduúra. Meghalt 1595-ben '). Második neje Perényi Erzsébet
volt. Ettól fiai Bertalan és Péter mag nélkül haltak el; Mi-
hályról alább lesz szó. Leánya Zsuzsanna báró Esterházy Pál elsó
neje volt, meghalt 1629-ben.

Mihály szül. 158ő-ben; atyja korán, alig tiz éves korában
meghalván , anyja felügyelete alatt neveltetett , utóbb IL Mátyás ki-
rály udvarában asztalnok hivatalt vbelt két évig. Hadi és udvari hű
szolgálataiért 1609-ki dec. ll*én a vör(}s pecséttel élhet A mágnások
(bárók) sorába emeltetett. 1618«ban dec 14-én mint királyi biztos mű-
ködött Nagy-Károlyban az erdélyországi követekkel tartott tárgyalá-
sokon. — Sógora Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szatmár vármegye
íSispánjává nevezte, mely méltóságban it 1622-ki juL 16-án 11. Fer^
dinand király is megerÓsité. Mint Bethlen Gábor tanácsnoka és pirMy-
sarkantyús vitéz h»lt meg 1626-ban '). Nejétói lapispataki Segnyei
Borbálától gyermekei 1. A d á m. 2. Miklós f. S.László. 4. I8t-
v á n. 5« M i k 1 ó s. 6. P é t e r. 7. É v a Haller Sámuelné.

Ezek közül Ádám 1641-ben IL Ferdinánd alatt Szato^ vár-
megye fóispánságát viselé , de ettól Ót Rákóczy György megfosztá, és
azt rosályi Kun Istvánnak adta. Ennek halála után 1660-ki sept 1-én
I. Leopold király ismét visszahelyezé Őt a fSispánságba, és egyszer-
smind megerűsité ekkor már mint szatmári várkapitányt és tanácsno-
kot. Meghalt fiu-örök^ösök nélkül 1661-ki márceiusban. Neje késmárki
Tököly Mária.

László (Mihálynak fia) azonnal testvére, halála után )661-ki
jul. 13-án megerősíttetett a szatmári fóispánságban. l669-kí febr, 18-án
L Leopoldtól azon kegyelmes ígéretet nyeré, hogy utánna fia M i h á ly
leend a nevezett megye főispánjává ; azonban Mihály e méltóságban
nem részesülhetett , mert még atyja életében , már mint főezredes és
nős férfiú 1682-ben Tököly Imre hadai által veszté vitézül életét. Ne*

') Szirmay Szaimár várm. IL 14.

«) Ugyanott.— Lásd rdlaTadománytár ISWf-ld lÖ. köi Sí6. *tt).iapjait

■) Engel moDumenia 298. és Kemény Aaos ötiéleiiráia 7B. 1. r^ ^^^T^

.gitizedby VjOOQLC

Kénéig. tt»

jétSl Haller Máriától egyetlenegy leánya Erzsébet idővel Csáky Ta-
máa neje lön. — László azonban 1670-ben Szatmár vár magyar £5-
kapitányává nereztetett , de ezenközben mind a török háborúk mind a
belzavarok által mind Károly városa, mind egyéb helységei feldn-
latván , marhái elhajtatván , vagyonában végtelen károkat szenvedett.
Afint íftispán , aranysarkantyús vitéz , királyi fSkomornok az 1681-ki
országgyűlésen kir. biztossá , és fels6 magyarországi királyi táblának
bárójává neveztetett ki. FÓispánságáról lemoEtdván , azt I. Leopold ki-
rály egyetlen fiának Sándor nak , ki egyedül maradt életben fiai so-
rából, adá 1687-ki aug. 4-én '). És ezután mindketten mint fiSispánok
különlevél által hivattak az országgyűlésre és I. József koronázási ün-
nepélyére 1687-ki aug. 26-án. Visszatérvén a koronázási ünnepélyről
maga iktatá be fiát a fóispánságba a királyi meghagyás szerint. Meg-
halt 1689-ki febr. 28-án. Második nejétói kis-sennyei Sennyei Erzsé-
bettől, kivel 1646. nov. 25-én kelt egybe, — huszonhat év aktt egy
idétlen magzattal húsz gyermeke volt , de ezek nagyobb récze gyer<^
mekkorában halt el. Csatatéren hah el mint már emlitók Mihály,
ezen kivül másik fia I s t v á n igy is végzé életét Zentánál a török elleni
ütközetben. Ezeken kivül még egy fiaSándor, a családnak mintegy
második statora, maradt meg ; kiről alább.

Lászlónak leányai közül Juditot Paloosay István, Kriszti-
nát Perényi János, Zsuzsanát Perényi Pál választá s vette fele-
ségül Nemkülönben Évát Devék-Ujfalussy András , Teréziát pe-
dig Becski György vezette oltárhoz.

Lászlónak fia nevezett Sándor szül. 1668-kí mart. 20*án. A
szatmári (Őispánságban atyjának utóda lön ; és 16d9-ki jul. 2dán a felső
magyarországi kir. táUának bárójává, 1700- és 1701-ben pedig külön-
féle ügyek ebendezésére királyi biztossá neveztetett ki. 1702-ki jul.
27-én megnyeré a királyi biztosítást , hogy a főispánság fiára Lászlóra
SBáHand , ki azonban atj^a előtt halt meg. Sándor valamint házi és
hivatalos ügyeiben , ugy a hadi pályán is fentos szerep vivője volt.
1697*ben a Tokaj Ferencz vezérlete alatt inditott támadás leküzdésére
a megyei baacferium élén hatályosan működött. Az 17(^-ban kezihit
Rákóczy forradalom elején — daczára az ellene egynémelyek folytonos
kesmtő gyasuskásainak , szintén ő volt első, ki a feltámadt kuruczo-
Iwt Dolhánál szétverte. A nyert győzelem után az elfogultlanabb Ni^
relli császári ídkiKfkáiúj tanácsára Bécsbe ment fel az eseménydi fel-

*) Ssirmay Szatmár várm. I.

Digitized by

Google

KM Károly.

jelentéaére ; azonban sikertelenül járt , a6t a dolhai gyfizeleija jelei , i^
elfoglalt kurucz zászlók ugy fogadtattak némely kormányszéki tiszt
urak által, mintha azokat valamely fegyvertárból mint I. Rákóozy Fe-
renoz korából valókat fitogtatásul szedte volna elé. Visszatérvén az
országba, miután hűsége daozára is pártosnak tartatok, Rákóczyhoz •
állott, és annak egyik fővezére l<$n. Ez idö alatt is többször igyekezett
az országos űg]mek békés megoldásán , m^g végre a rqmhányi csata
után főleg 6 eszközlé egyik részről 1711-ben az úgynevezett szatmári
(vagy nagy^károlyi) békekötést Érdemeinek némi jutalmául 1711-ki
sept lő*én Eleonóra özvegy. fejedelemné, valamint 1712-ki jan. 27-én
az uj király III. Károly is föbadvezérré helyettessé nevezte. . És ^gyan
ez utóbbi öt, s általa utódait azon évi april 5-én grófi méltóságra
emelte, miután öt már előbb egy 1711-ki aug. 1-én kelt levélben gróf-
nak czimezé. 1719-ben némely fóllázadók megzabolázása ismét reá bí-
zatott. Az 1723-ki oszággy ülésen pedig több ügynek elrendezésére ki-
rályi biztiMul neveztetett Ugyan ez évi sept 12-én belső titkos taná-
csossá neveztetett; sőt hadi érdemeit figjrelembe vévén , 1723-ik oot.
4-én a lovasság vezérévé, 1724-ki jan. 5-én pedig a feláUitott hely-
tartó tanács tagjává és tartományibiztosság főigazgatójává tétetett

1734-ben az ország szükségére egy állandó lovas ezredet állitváA
fel, jan. 13-án főezredessévé neveztetett ki ; és ezen ezreddel küldé ő
egyetlen fiát Ferenozet a Rajna mellett legközeleUb támadt hábo-
rúba. — 1741-ben a tiszántúli fölkelt nemes seregek vezérletével bi-
zatoti meg ; és ugyan ezen évi sept. 24-én M.^Terézia által IShadve-
zérré (Feldmarschal) neveztetett ki*

Hadi és politikai fényes pályájának közepette, valamint uradal*
mai rendezésére , ugy főleg jótékony intézetek , egyházak alapítása a
fólsegélésére nézve is szép nyomokat hagyott maga után. Nagy-tKá*
rolyban a kegyesrendi szerzet egyháza s társas lakhelye valamint ».
szegények kórháza neki köszönik létüket; hasonlóan Pesten a Klára
szüzek részére is zárdát alapita. Meghalt gróf Károlyi Sándor 1743-ki
sept 8-án kora 754k évében *). Nejétől szálai gróf Barkóczy György
leányától Krisztinától született gyermekei közül csak leánya Mária
gróf Haller Gábomé, ésfiaFerencz jutottak nagykorúságra.

Ferencz szül. 1705-ben. Már 1721-ki juL 24-éa azatmáme^
gyei főispánul neveztetett ki, és e méltóságba 1722-ki febr. 25^én b^ is
iktattatott 1734-ki apriL l3-án at^ja ezredéhez vakMsgQs ^SezredeÉSé

0 Sarmay Szatmár várm. L 111—116.

Digitized by VjOOQIC

Károly. t<rr

nevezte fit IIL Károly király, mely ezredet ITSS-b^n a Rajnához 4 vezér-
lett. 1788-ban ezen ezred az ö nevére Íratott át. 1739-ben a törökháboru
elején lovassági tábornokká, és 1741-ben lovassági {^hadvezéri helyet-
tessé neveztetett. 1744-ben a porosz háborúban mint a tiszáuinneni ré-
szefc országos f5 hadi kormányzója vett részt. 1746-ki sept. 3án való*
ságos belsfi titkos tanácsossá , és még ugyanazon évi nov. 23-án a hét*
személyes tábla közbirájává; 1748-ban lovassági vezérré, utóbb kir.
íKasztalnok mesterré neveztetett ^). Mint a tudomány kedvelAje N.-
Károlyban nyomdát állíttatott, e ezélból 175ö-ben alócsei nyomda mű-
azereit vásárlá meg 2576 frtért »). Meghalt 1768-ban »). Nejétói gr.
Csáky Krisztinától két leánya , egyik gróf Szapáryné, másik gr. Stah-
rembergné, és egy fia A n t a 1 maradt

Antal szül. 1732-ki octob. 25-én. Iskolái végeztével atyja
nyomdokaiba lépendő, 1751-ki juL 30-án mint őrnagy atyja lovas ez-
redében nyeré az aranykulcsot. 17d5>ben Elsterházy József gyalog ez-
redében helyettes ezredes lön, a következő 1756-ban a lobosiozi véres
ütközetben (cet. 1-én) meljén nehéz zúzást kapott. A katonai pályára
fiatalsága óta kivált a porosz háborúban szerzett érdemei végett 1758 ki
sepl 4-én Szatmár vármegye fSíspánjává neveztetett , és még ugyan-
azon évi ootob. 18-án tábornagy lön. Ez előtt négy nappal ő vezérlé az
említett Esterházy ezrede Hochkírchennél egy tüzes csatába, és a po-
roszok álgyu-sánozát bevette, s 36 álgyut foglalt el. Ez alkalommal
lankadtsága és a meljén viselt zúzás következtében ott a csatatéren
lováról lehanyatlott és katonáitól majd eltapodtatott, de érvágás és rö-
vid nyugalom után ismét lóra ül vén, zavarba jött ezredét rendbe hozta.
Ez után 1759-ki jan. 9-én a M.-Terézia vitéz rend keresztjével disz^
sittetett ö ellenben ugyanekkor húszezer forintot ajándékozott a vá-
rak és erősségek kijavítására -, a nagy-bányai bányász-hivatalnak pedig
a legszűkebb termés idején három év alatt a legcsekélyebb áron tizen-
kétezer köböl gabonát küldött. 1775-ben a királyi kincstárnak ismét
tízezer forintot ^ott« mely összeget M.-Terézia a pozsonyi nemes isko«
Iákra ajánlott át ö az iskolák kerületi főigazgatója is lerén, fáradhat^
lan munkássággal e téren is legsikeresebb intézkedéseket tett« 1778-
ban pedig a porosz háború kiütésekor száz huszár-ujoncz kiáUitására a
hadi pénztí^ba hatezer hatszáz forintot ajándékozott. Elzen közben

*j Szirmay Szatmár várm. L

^ Nagy-Károlyban első nyomd^zok Pap István és Bíró Mikály voUák.
*) Szirmay Szatmár várm. 1. 116—118., mely szerint 1758-ban nagyból-
dogaMzony napján, Wagner szerint pedig 1757-ki aug. 14-ém halt meg. t

IW Károly.

gondjai egyéb gazdászatí ügyekre is kiterjedtek. A Bereg, Ung^ Ssa-
bölcs y Zemplin , Ugoosa és Szatmár megyéket áradásaik által pusztító
vizek szabályozásában fáradozott , és a 28 négyszegű mértföldre ter-
jed6 ecsedi lápot több mint tizenhét ezer forintnak reá forditásával
nagjrrészben lecsapoltatta; helységet uj telepitvényekkel népesített,
iskolákat , templomokat építtetett , szegény tanulókat segített, tudóso-
kat ápolt stb.

Ennyi hadi és polgári érdemei jutalmául folytonosan érte öt a
kitüntetés. 1760-ban a hétszemélyes fötörvényszék közbirájává; 1763-
ban a gr. Bethlen gyalog ezred tulajdonos ezredessévé, 1766-ban titkos
tanácsnokká és fóhadvezéri helyettessé; 177ő-ben kir. fó asztalnok
mesterré, 1787-ben a magyar nemes teitteség kapitányává; és 1790.
mart. 29-én a horvát- és dalmátországi báni méltóságot több ok miatt
élnem vállalván , azon évi nov. 22-én aranygyapjas vitézzé neveztetett
ki. Meghalt I791-ki august 24-én Penczingben Bécs mellett NejétíU
báró Harruckern Jozefától , kinek gazdag hozományával a család ter-
jedelmes birtokai még inkább szaporodtak, egy fia maradt József.

József született 1768-ki oct 7-én. Már 1776 ban M.-Teréaa
királyasszony által Békés vármegye íSispánjává neveztetett ki , mely
méltóságba 1777-ben atyja által iktattatott be. Alsóbb iskoláit Váczon,
a jogot Pesten végezvén , Bécsben hallgatá a legjelesb tanárokat Hu-
szonnégy éves korba jutván , kir. kamarássá neveztetett ; és ugyan ez
td{U)en a kir. hely tartó tanácsnál titoknoki hivatalt viselt. 1790-ki aug.
20-án mint Szatimár megye zászlóaljának fővezére a megye seregét
Bécsbe vezetvén , a felséges udvar elótt ünnepélyesen jelent meg. És
ugyanazon évi octob. 6—20. között II. Leopold király koronástatása
előtt 6 vivé a budai országgyűlés megbízásából a királyi hitlevelet
Frankfurtba II. Leopoldhoz , honnan a kir. válaszszal gyorsan is visz-
szatért 1791-kí oct. 13-án meghalt atyja helyébe Szatmár vármegye
főispánjává neveztetett ; melybe 1794-be iktattatott be. 1796-ban hg.
Esterházy Miklósra , 6 reá , Horváth Zsigmond és Rhédey Ferenoz ta->
nácsosokra, mint küldöttségre bízatott a Károly fóherozegnél teeadA
tisztelkedés és a magyar vitézeknek ajánlása. Karolyi József veaérlé
1797-ben Szatmár megye nemes fölkelő seregét , valamnit ISOO-ban
mint ezredes és tíszamelléki osztály-vezér a Szatmár , Szaboles, Mar-
maros, Bereg és Ugocsa megyék nemes fölkelő seregeit *). Mind eze-
ken felül egyéb áldozatot is hozott a hon oltárára. Saját költségéti 555

«) Sdaawf Siatiiiár várrn. 1. 122-^126. ^ .

Digitized by VjOOQIC

ujoooz katonát állHott; a hadi szüks^kre 124 ezer forintot, 4400 po-
zsonyi mér& zabot, 3800 mérfi kéíazerest, 1900 mérfi rozsot adott.
Ezen felül egyházakra , iskolákra , tanitó mesterekre is sokat áldozott
0 épitette a poroszlói és nagy-majthcnyi templomokat, a nagy-majthé-
nyi, józsefházi , és szanisdti paplakokat , és Nagy-Károlyban uj csinos
kastélyt emeltetett. Meghalt férfi kora delén élte 35-ik évében, 1803-
ban Bécsben ; eltemettetett a kaplonyi nemzetségi sirboltban. Hitves*
társától gróf Waldsteín-Wartemberg Erzsébet csillagkeresztes hölgy*
161, kivel 1789.ben kelt egybe , és ki 1813. jan. 3-án halt meg, — kö-
y etkezA nagyobb kort élt gyermekei maradtak :

1. M á r i a szüU 1793-ki sept 25-^ Férje lett 181 1-ki jul. 1 1-én
aitlendorfi gr. Königsegg Ferencz cs. L kamM^, kinek leánya gr. K6-
i^ígs^g Franciska gr. Andrássy Gy()rgy hitves társa.

2. 1 s t V á n cs. kir. kamarás, és jelenleg a sz. István társulat el-
nöke stb. SZÜL 1797-ki nov. 18-án. EIsó hitvese volt Dillon Eduárd
grófnak, ezredes helytartónak , és sz. Lajos franczia király rend vité-
zének leánya Greorgina, kivel egybekelt 1820. jun. végén ; és ki meg*
halt 1827-ki május 3-án Drezdában. — Bttól születtek gyelrmekei :
a) Eduárd Emánuel Parisban 1821-ki jun. 18-án , ki 1851-ki mart
1-én kelt egybe Komis Klára grófnővel, — és i) E rzsébe t-Mária
szül Bécsben 1822. sept. 29-én. — Második hitvese volt gr. Esterházy
Franciska csillag-keresztes hölgy, kivel egybekelt 1831 -ki január 24-én,
és ki 1844-ki febrár 15-én halt meg, eltemetteteU Fóthon. Ettól fia
Sándor.

3. Lajos szfll. 1799-ki september 15-én. Cs. k. kamarás, Csong-
rád m^yének főispáni helyettese, és (1836-ban) a m. gazdasági egye-
sület elnöke volt 1841-ben Abauj megye fSSispánjává neveztetett ki,
és e méltóságba 1842-ben beiktattatott Jogtudorságra 1819-ki nov.
21-én emeltetett. Házasságra lépett Kaunitz-Rittberg Alajos berezeg
leányával Ferdinandina grófnővel 1822-ki nov. 4-én. — Qyermekei
László szül 1824-ki febr. 26-án, és Alajos szül. 1825-ki aug.8-án.

4. Prancziska szül. 1 800. octob. 19-én. Férjhez ment 1818-ki
jun. 16-án nagy-mihályi gróf Sztáray Albert cs. k. kamaráshoz.

6. György , szül. 1802-ki mart 28-án. A magyar akadémiának
igazgató és tiszteleti tagja, 1841-ben Békés vármegye fóispánja, mely
méltóságba 1842-ben iktattatott be. Egybekelt Pozsonyban 1836-ki
május 16-án zichi ésvázsonkeói gr. Zichy Kárdy leányával,az 1819-ki
nov. 8-án született Zichy Karolina grófiiAvel, kitől gyermekei G-y uU,
Oeiza, Gábor. oigitizedby doog Ic

tűr Károly.

6. Jozefa os. k. palotahölgy szül. 1803-ki nov. T-éo. Egybekdt
}821-ki octob. 16-áii gróf Trautmansdorf József cs. kir. kamatás , b.
titkos tanácsos, és akkor Ausztria berlini követével.

A gróf Károlyiak neve hazánk mágnásainak azcm fényes koszo**
ruját ékíti) mely őseinek haza&ságban és honszeretetben dicsA példa*
ján haladva a közhasznú honi intézetek elémozditásában, terjesztésé*
ben, és pártolásában kitünA részvétet tanusit E tekintetből ha nem
említjük is jelenlegi áldozataikat, a múltból is nem csak a nemzeti
lóverseny érdekitésére alapitott évenkinti becses jutalom-dijak, és
egyéb hazai vállalatok szólnak hangosan, hanem a m. akadémia is ada-
tokat szolgálhat. G-y ö r gy gróf egyike volt a társaság elsfi m^alapi-
tóinak, núáHa annak felállításakor tőkéjéhez 40 ezer forinttal, István
gróf 20 ezer, Lajos gróf 10 ezer forinttal járultak; és ez utóbbi a
magyar gazdasági egyesület alapjára négyezer forintot ajándékozott

György grófnak ízletes s nagyszerű palotája , hol a nemzetségi
levéltár is őriztetik, — Pestet ékesiti. ö épitteté többi közt a kaplonyi
diszes templomot és családi sirboltot is. — István grófnak a fóthi
gyönyörű templom, és lakhelyéül szolgáló palota köszöni lételét.

A Karol y-ak fisi nemzetségi czimere egyik lábán álló karvaly
(karol-madár= nisus), fölemelt másik lábával szivet tartva ; és némely
régi pecsét-rajzokon azt csőrével is marczangolva. E ezimer a gróf-
ságra emeltetéskor tetemesen bóvittetett , és jelenleg a Károlyi gró*"
fok czimere — mint azt följebb a metszvény is mutatja — következő :
A paizs keresztmetszéssel négy részre oszlik, ugy mindazáltal^ hogy a
paizs aljáról két rézsútos vonal által fölfelé gúla alakban keskenyülő
osztály az ötödik udvart képezi, és még ezen fölül a paizs közepét egy
koronás fejű , farkát szájában tartó sárkány által köritett gömbölyű
udvar foglalja el a nemzetségi ős czimerrel, a kék mezőben fehér szik-
lán szétterjesztett szárnyakkal egylábon álló karvaly lyal , mely jobb Iá-
bával egy piros szivet tart. A czimerpaizs l-ső osztályában kék me*
zőben hátulsó lábaira ágaskodó szarvas, a 2-ik osztály ezüst mezejében
kiterjesztett szárnyakkal egyfejű sas; a 8-ik osztály kék mezejében
kétfarku, hátulsó lábain álló oroszlán, első lábaival fehér-vörös zászlót
tartva ; a 4-ik osztály kék mezejében koronás , és szárnyas angyalfej
látszik. Végre az alsó 5-ik osztály ezüst mezejében aranykoronán, egy
koronás , kiterjesztett ezüst- vörös szárnyú , halfarku szirén látszik. A
paizsfelötti grófi koronán három koronás sisak nyugszik. A jobboldalin
balra fordulva két&rku oroszlán ágaskodik, első lábaival kivont kardot
villogtatva, a középső sisak koronájából pánczélos , sisakos vitéz emel*

^edtk ki jobb kezévé kivont kardot ^ a balban levágott vérző fejet üs-
tökénél fogva; a baloldali sisak koronáján kiterjesztett szárnyaival
grif áll y elsA jobb lábával meztelen kardot , a másikkal hármas rózsát
tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös A paizs két
oldalán telamonok gyanánt két kettösfarku oroszlán áll, íblkifelé tátott
torokkal, ebfr lábaik egyikével egyegy esálst-piros zászlót emelve a
Bzélstf sisak felé 0.

Károlyt család. (Grocsith-szent-imrei.) A család elóbbineve
Goosith voltyésezt még a múlt s^sázad végén is használá a család
némely tagja, írván nevét Gocsitb-Károlyinak.

Legr%ebben Sáros megyében találjuk a családot, és azon megyé-
ben fekszik Szent-Imre helység is, melyben Károlyi László jelen-
leg is birtcAos.

l&15-ben Gocsith Károly, kitol — ugy látszik — a család
aKárolyi nevet Örökié, Sáros megyében egy Soltiz házhelyét a hozzá
tartozókkal együtt zálogba adja Kendy Istvánnak 16 frtbao. A magyar
záloglevél SzentJmrén kelt ').

A család a XVL század végén leszármazott Nógrád vármegyébe
is, hol P i n c z helységet szerzé birtokul.

1590-ben élt sz«it4mrei €kK»ith-Károlyi F e r e n c z , kinek ne-
jétAl Barbarioh Ilonától leánya Kata 1614-faen Görgey ViUnos neje*).

1672-ben élt Q^oosith^Károlyi Borbála gagyi Báthori László
Özvegye, és már neje Melczer János hevesmegyei alispánnak ^).

1686-ban Pinczen birt Károlyi László ^).

1 730-ban Gt>csith-Károlyí Erzsébet Bározay József özvegye
többekkel nógrádmegyei Pöstény és Fogata puszták birtokába iktat-
tatnak , de ellentmondás történt *). Azonban 1773.ban még is birta
Pöstény felét, mert azt akkor zálogitá el ').

A nógrádmegyei ágból Károlyi J á n o s ugyanott 1829-tóI fö-
szolgabíró, 1842-ben másod -alispán , 1847-ben elsó-alispán és ország-
gyűlési követ Tolt Neje jeszeniezei Jankovics Róza.

^) A Karoly-ak ozimeréról értekezett Waltherr László a n. Akadémiai
Értentó 1847*ki foly. 41— 46. lapjain.

*) A m. tudóa társaság Évkönyve Ilt. Jidi 123. l

*) Wagner tabulae geneal.

•) Nógrádmegyei ProtocoL

*} Ugyanott

*) Sz.-benedeki Convent Cappa H. FaM. 7. N^ 16.

Ó Oklevél-másolat. oigitized by GoOglc

-liS Károlyl.^EkrpÍ8sek.

Testvérei László az udvari kanczellMriáiial fogalmtazi, utdbb
itéMmester, jelenleg cs. kir. törvényszéki elnök.

Miksa, kinek neje baráthi Huszár Mária.

Nővéreik Török Adolfné, és Már ia Mocsáry Antalné.

A család ozimere a paizs vörös mezejében szárnyait szétteijesztfi
egyfejtt sas , egyik lábában kulcsot , a másikban zöld gallyat tartva.
Ugyanaz látható a paizafölötti sisak koronáján is. Fossladtk jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

K&roli CMlád. (Paghi.) Paghi Károli Pál 1539-ben L Fer-
dinánd király egyik biztosa Esztergámba azon ^yezkedésre^mely Sza-
polyai követeivel tartatott mind a két félnek alattvalóit illető peres
ügyek elintézése végett ^).

Találunk Károly-Paty Károly családot is , melyndc ozi-
mere vörös mezőben pánezélos kar könyöklő helyzetben, kivont kardot
villogtatva; ugyanaz látható a paizsíblötti sisak koronáján is. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *).

Károly család. Károly Mihály a következő czimert
nyeré. A négyfelé osztott paizs 1- és 4*ik osztály arany udvarában
kétfejű fekete sasnak az udvar oldalából félig kinyúló teste látszik. A
2- és 3-ik osztály vörös udvarában pánczébs kar könyököl kivont kard-
dal ; fölötte egy , alatta két ezüstliliom látszik. A paizs fölött két koro-
nás sisak álL A jobboldaliból kiterjesztett szárnyakkal ^yfejü fekete
sas emelkedik ki. A bafeldali sisak koronájából három (fehér vörös fe-
hér) struoztoU nyúlik fel A középsőn fehér liUom látszik. Foszladék
jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös *).

Károly CMlád. LLeopold királytól 1693-ki nuy. 20án kapta
Károly Sámuel a czimeres nemeslevelet , mely ugyani^on évben
Szatmár vármegyében kihirdettetett 0*

Karóve család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes
caaládainak egyike ^).

KarpiMek caálád. 1688-ban Trencsin megyében Zolnán
székelt, és ott iktattatott be a nemesi lajstromba ^).

1) Budai Fer. Hiat. lex. III. 168.

'} AdamiSoatagentil.iom.y.EKftrol]r-Faty Károly osaUdegy-e
paghi Eároly-val ?

S) Adami Scuta Gentíl. tom. Y.

^) Szatmár várm. levéltárában van az eredoti oztmeret nemeslevél.

*) Szirmay 0. Zemplin noi top. 118.

•) SzontagU Dán. közléM szerint.

Digitized by

Google

Karift.-**. Kassal. Ilt

Kak^M eMlád. (S2.-ktrál7wszabadg7ai.) K()z«Uök Mihálj
1819ben ügyvéd volt •

Karsanlto CMllád. A rault század végén Karsanits M i-
hály Krassó vármegyének alügyésze^ t798-ki jan. 8-án Barsmegyétöl
nyert nemesi bizonyítványát azon évi május 30-án Krassó megyében
hirdetteté ki. Jelenleg Krassó megyében e család nem létezik.

Karth CMlád. Karth Tamás Antal 1736-ban III. Károly
királytól kapta czimeres nemesitfi levelét ^).

Czimere a paizs felsfi részének közepéből rézsútosan lebúzott két
vonal által három udvarra oszlik , a két felsóbbik arany udvarban fe-
kete szétterjesztett sasszárny látszik. Az alsó gúla alakú vörös udvar-
ban zöld téren pánczélos sisakos vitéz áll kivont karddal. Ugyanaz
nyúlik ki a paizsfólötti sisak koronájából is, két kiterjesztett^ sasszárny
között. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös.

Karthali család. Régi kihalt család. 1520ban élt közúlök
Karthali N.»>

Kar|^ Csal&dL Székely nemes család, egyik ágazata Trencsin
megyében Beozkón székel, hová Kary Pál telepediett, 1796-bán Gyer-
gyó széktől nyert nemesi bizonyítványt mutata fel. — 18Öl-ben élnek
György és Pál. 1803-ban már Révfaluban is laknak, névszerint
Pál, és fia Pál, és Kary Ferencz. 1837-beh Rétfaluban élnek Pál-
nak utódai Mihály, JózsefésJános;és Fér éheznék utó-
dai Károly , János, Mihály:

Kása család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csalá-
dainak egyike ^).

Kawal c^nalád. (Kolosvári f.) Erdélyi család , mely főleg a
fejedelmek korában virágzott. Kassai István Bethlen Gábor alatt
iS-ember ^); 1626-ban egyik küldött Brandenburgi Kata elé <). Rá
kóczy I. György alatt itélöroester. Neje volt Viczei Anna, kinek Drassó
egészen a springi és vingárdi részekkel átiratott 1635-ki dec. 10-én ''),

0 Colleoi. Herald. Nro
S) Pray Annales III. 126.
•) SzontaghDán. közlése.
*) Szirroay C. Zemplin. not. top. 113.
*) Történelmi tár. Kiadja a m. tud. akadémia IV. 18S.
^ Kemény János önéletírása, kiadta Szalay L. 78.— Lásd róla Engel Mo-
nnmenta ong. 862. 367. 870.

^ K.-fejérvárí káptal. Lib. Reg. 2(X íoK 204.

Digitize(g3y

Google

114 Kasiai.

és e jószágokra né^e az 6 javára 1636-baii lemcüdott ai-Apafy csa-
lád ^). Fia volt István, enoek neje Gerendi Klára.
A családfa ') következe ;

Sotftai iatván

1619-1636.

itélfimester
(Vicsei Anaa)
r

II. István
(Gerendi Klára)

Miklós Ferencz Anna

1 1662. körül (BánflPjr (1. Nemes György

Sára) 2. Mikes Qy6rgy,)

I ■ ^ I

Borbála

(n.-megyeri Kereiztesi

Samu).

II. Istvánnak gyermekei 1655 -ki mart. 24-én osztoztak. Fe-
rencz jelen volt Ali basa táborában, midfin ApaíFy Mihály fejede-
lemmé tétetett ').

A múlt század elsfi felében Bo r b á 1 a-ban kihalt ^ a család, és a
Kassai jószágok publicáltatása iránti rendelet 1733. martins 30-án
adatott ki ^).

Kassal csalid. Jelenleg is létezik Zemplin vármegyében,
birtokos Oesztelyen és Mihályiban ^).

Trencsin megyében a nemesi lajstromba iktatva leljük Kassay
(vagy Cassay) Mártont, 1666-ik évben Bicsén. — Kassay János
nemeslevele 1818-ban Borsod vármegyében hirdettetett ki ®).

Egy másik ágnak , mely Turócz vármegyéből eredt Pest me-
gyébe, leszármazása ez :

Kassay Qy'órgy
1792.

I ^ 1

Márton
lak. Aszódon
r

Fái 1834.
ev. leik. Tót-Györkön

Zsigmond.

0 B. Bornemisza levéltárából adat.

*) Török Antal közlése szerint

^ Benkö Transylv. gen. I. 801.

*) B. Bornemisza levéltár.

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 113. 227. 268.

*) Szontagh Dán. közlése szerint ^ t

Digitized by VjOOQIC

Kasfal. — KasAhy. US

Kassay GtjlSrtgy Turóoz vármegyétől nyert netoesi bizonyitvá-
nyát 1792-ben F^t vármegyében is kihiráetteté. Pia Márton Aszó-
don lakott. Ennek 6a P ál ágost. evang. lelkész Tót-Györkto, 1834-kI
nov. 15-én vett ki Pest vármegyét&l nemesi biaonyitvány t , n^elyet
Nógrád m^yé))en 1835-ki ang. 26-án hirdettetett ki 0.

Kastal család. Jelenleg Szabolcs vármegye nemes családa,
és ezen m^yében birtokos Ajakon.

Egy ága a családnak Erdélybea Szászvároson élt^hol Kastal An-
tal 181ö-ben a városnál hivatalnok,

Bihar megyében Váradon is találjuk e család egyik ágát ').
EzekbÓl Kastal I m r e e század elején mint jogász alkalmi verseket
ir *). Józsefnek neje Csató Krisztina volt

Kastal N. gyula-fejérvári kanonok volt.

KaateUánffy család. (Szentléleki.) A XV. században élt
Kastellánffy G-yörgy , ki Zrínyi Miklós özvegyét, Corbaviai Hónát
birta nÓül.

Sz.-léleki Kastellánffy Lászlónak neje Rátkai Orsolya volt, ki
utóbb 1660. táján gersei Pethö László hitvese ^).

Kastellán£fy Péter jelen volt az 1569-ki országgyűlésen, és ez
országgyűlés alatt a mágnások sorába emeltetett ^).

A család neve legtObbnyire Castellanffy- nak Íratott
Már kihalt.

Kaadiiy család. (Kasúhi f.) Zemplin vármegye kihalt nemes
családa, mely azon megyei Kasúh most Kazsú helységet birta ^).

1423-ban Kasúhi Péter deák (litteratus) neje Makó Kata töb-
bekkel nádori Ítélet folytán osztozik meg zemplinmegyei Szentes hely-
s%en '').

1511-ben Kasúhy Borbála, Károly Mátyás hitvese volt ^).

0 Jegyzőkönyvi 2400. az. alati

S) B. Yay László Német hivség. 887.

•) Ugyanott 926.

*) Lehoozky Stemmatogr. IL 887.

'} Kovachich Soriptores minor. II. 228.

^ Szirmay C Zemplin. noi top. 287.

') Ugyanott 289. ^ t

•) Sxinnay Sxatmár várm. II. 14. 41. löO. oigitized by GoOílc

116 VaBu.

Kama család. (Tamá3f«lvi,) Gömör yánnegyében Rima-
szombat mellett van Tamásfalva helyaég, arról irja el/fnevét a o^Ud.

A család ozimere ez : a paizs kék udvarában ^Old téren oroszlán
ágaskodik, els6 lábaival három rózsát tart. A paizsíbiötti sisak koronáján
két kiterjesztett sasszárny között aranyosillag ragyog. Fbszládék jobb-
ról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család egyik ága a muIt század elején Gömör várthegyébÓl
Nógrád megyébe és innen Hont megyébe is elsaármazott Kasza T s t-
vánésJános 1750-ki sept. II -én Gktenör vármegyétól nemesi bizo-
nyítványt nyert, és azt azon évi nov. IS-én Nógrád megyében is ki-
hirdettető,

Jánosnak ágazata, mely Szécsény táján nagyrészben Lóczban te-
lepedék meg, következőleg származott le :

János
1750.

^Mátyás

■ I

György Mihály

íiSSf , György

Ferenoz Ignáci , f^^' ,

lióozban lak. Lóozban Jánoa

János. István.

Az e táblázaton állók közül Fer enez, Ignácz és György,
és ezeknek fiaik 1846-ban lúrdetteték ki Nógrád megyében nemes-
ségüket 0-

1845-ben pedig idősb Mihály, István, Lajos és Fc-
rencz nyertek Nógrád megyétől nemesi bizony itványt.

A följebb! táblázat élén álló Jánossal egykorú István szintén
Lóczban lakott , utódai azonban nagyrészben Hontmegyébe szakadtak.
Nevezett Istvánnak Szeles Annától fia IVf áty ás született 1721 dec.
13'án ; és élt még 1805-ben is.

Ezen ágazat leszármazása követkesÓ :

«J Megyei jegyióköny v 3641. sz, alatt. ^igitized by GoOglc

Kasza,

ílt

ktván

I ^ 1

Mátyás

Ferenos
t 1808.
(Szon^tfaelyi 1 )

Ferenoz
Nögr. V. aladó«Bed6

1886.
hik. A.Saé08énkéti
(Züthiireogky Jqdit)

József
Hont V. főbiztos

Károly

1869.

Csányoa

Karolina

(bibithi Honráth

Ferenoz)

Anial

Hont ▼. f&birö

1 1844. febr. 14.

(üjfalufiy Ilona)

Antónia

(Mészáros

Pálné)

János

Anna Bertalan
(Birsy) (Horváth

lUienata)

1 ■ ^

Apollónia
hajadon

Luizaw

Kálmán

CTiesénszky

Anna)

Stanczi. Ahenata.

Ágoston
honti f6bízt
(Sinmmer
Francziska)

Fáni
(Budcz)

László
lak. Magya-
rádon
(KÓQzián
Teréz)
1858.

Mária

(BÍ8zterS2ky

Károly).

Antal. Janka. Ilka. Anna. Vilma.

A család egyes ágai más megyékbe is elágaztak. így Kasza Pál
1611-bcn Bars vármegye eI6tt tiltakozik a Dalmi^lyak részérfil Csúzy
Péter ellen.

Kasza Mária 1663-ban Gyürky György neje volt, mid6n Hont-
megyei Cseri helységre nézve Baloghy Gáspár beiktatásának ellene
mondott ')•

KaszA család. (Kihalt.) Egy másik Kasza, vagy inkább
Kaszai (mért latinul de Kasza iratik) volt azon család, melyb6l Kasza
István 142lf)en temesi föispán ') vala. Birtokait 1553-ban Petróozi
(tán Petrovich) ; í 675-ben Zápolya; majd Kasza Pál , végre- Illyes-
}|ázy bírták.

Talán ez azon Kasza család, melyről Bethlen Farkas irja, hogy
Halmágyon volt Ösi kastélya ^).

0 Ss.-benedeki oonvent. Capsa B. Faso. 2. Nro 14. stb.

0 íi€hoÖ2kynáT Stemmat. 11. p. 211. trencsini ffiispánul iratik. Ellenben
a Geneal. Autont hím. tom. I. (honnan a családfa is vétetott) Oomes Teme«
s i e n 8 i 8 -nek iratik. Budai Fer. Hisi Lexic I. k. 396. lapon Kasza B en e d 9 k
íbrdal elé, (nem lütván) de szintén temesi fólspánul irva.

•) Wolph, Bethlen Uist VI. 33. n ^

Digitized by VjOOQlC

Kasza. — Kaszap.

EaffUk István
1421.

Szftniszlö
14g5.

Kata

(Radvánszky

Gy'órgjJkdj

JáHoa
1472.

1480. 1519.
(Fedieri Anna)

Zsóda
(1. Eoromházy István
2. Potomyay Andráf)

Gáspár Kata

1 1563. (Potornyay

(Tökés-üjfalussy Ferencz)
Erzse).

Gáspárban lő63-ban fi^ágon kihalt a család.

Kasza család. (Torjai.) Székely nemié3 család, felsfi, a l dó-
tor jai elfinéwel.

Torjai Kasza András 1794-ben táblai ügyész.

Felső-torjai Kasza András az 1791 — 92-ki erdélyi országgyű-
lésen Torda vármegye követe,

Al-torjai Kasza József 1815-ben Torda megyében adórovó
biztos. Dániel ugyanott szegények ügyvéde 1S30. táján.

Kasz&cs család. Gömör és Zala vármegyében lakozó nemes
család Fényes E. Geographiája szerint.

Kaszamoczky család* Pestmegye nemessége sorában áll
Fényes E. Geographiája szerint.

Kaszanltzky család. (Nagy-selunczí). Liptó vármegye ne-
mes c^aUda, mely ott Német-lipcscí cufriáján széke). Az ujabb időkból
ismeretes közűlök Kaszanitzky Pál ügyvéd, és :L aj os Liptó
vármegyének 1844-ben aljegyzője, 1848-ban szolgabirája.

Kaszaniczky András Krassó megyébe költözött, hol jegyző
volt, és Liptó megyétől 1808 -ki j&n- 7-én kelt nemesi bizony itványát
Krassó megyében 1813-kijul. 31-én tartott közgyűlésen hirdetteté ki.

Kaszap család. Heves és nógyrádmegyei cziroerleveles ne-
mes család. Kaszap Mihály és neje Kada 1 1 o n a , és fiók Jakab;
továbbá testvérei Kaszapistván, és Kaszap Jakab III. Ferdinánd
király által nemesitettek meg Pozsonyban 1649-ki május l8-án kelt
czimeres nemeslevélben , mely Nógrád megyében Losonczon 1652-ki
jan. 29-én tartott törvényszéken hirdettetett ki ')•

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, elsŐ
jobb lábával kivont kardot tart. Ugyanaz emelkedik ki a paizafólötti si-
sak koronájából is. Foszladék jobbról arany^kék, balról ezüst*vörö8*

■) Nógrádmeg^ei jegyzőkönyv.

Digitized by VjOOQIC

119

Ai isalád loszárraazása következfi :

nemesség szerző

im.

(Kadalloaa)

I -^ 1

JakaJb.

János

Játtos Beniedek

Heves v. szbiró plébános

1829. AdáQson.

UtváHk
kdzszerzö 1649.

Mil^ly

András

1704. 1726.

Jobbágyi bfui

(Nagy Kata)

Jakab

1756.

(Agárdy Brzse)

Mihály

Jakab

közszerzö

1649.

András János. István.

Jakab.

János Nep.
1860.

Benedek.

Mária
Básthy .
idorj.

A családfán álló András 1704-ben eléfordul a nógrádmegyei
nemesek lajstromában. I721-ki lúáj. 30-án Jobbágyiban egy curialis
telkét elzálogitá Pintér András és Márton szurdok^püspöki lakosok-
nak. 1726-ban a nemiség- vizsgáló törvényszék «lőtt nemességét iga-
zolja. Fia

Jakab kiszármazott a líiegyébÓl, de 175d-ben már ismét Nóg-
grádban van^ hol a jövevény^nemedek lajstromában áll beve. Ugyan ez
évben tanuvallatást tétetett, és a2t 175&>ban hitelessilteté. FtánÁk Já-
nosnak ?gyik fia Ján OS Hevea n^egyében volt alszolgabiró 1829-ben,
midőn Nógrád megyétól nemesi bizonyítványt vett ki. Lakása Pásztó.
Gyermekei a táblázaton állanak, birtokaik Nógrád megyében Me-
gyerben stb.

Kanap csalid. Kaszap Péter és József testvérek 1791-
ben. nyertek U. {jeopold királytól ozimeres nemeslevelet.

Czimerük négyfelé osztott paizs. Az 1- és 4-ik osztály ezüst me-
zejében zöld téren zöld magyar ruhás férfiú áll prémes kalpaggal,
csizmája sárga szattyán ; oldalán kard lóg, jobb kezében botjával a föl-
det érinti ; a 2-ik osztály kék udvarába vörös mezü férfi kar nyúlik
be, könyöklő helyzetben, három szál kalászt, és aranymérleget tartva ; a
3-ik osztály kék mezejében szintén vörös n^ezü kar y kiypat karclot vil*

UQ Kaszá% -^ JCássner.

logtat. A paizsfólötti sisak korooáján ^Örös meBÜ kiury kardot markol.
Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany-vÖrÖs 0*

Nevezett Kaszap Péter 1792-bea Békés megyében hirdettető
ki nemességét.

Kaszapok laknak a Jászkerületben is , névszerint Mihály,
József 1836-ban. Használt czimerük a paizs udvarában hal , a paizs-
fólötti sisak koronáján kar kivont kardot markolva.

Kaszás család. (Jáz-apáthi.) Jáz-apáti Kaszás Imre 1580-
ban nyert czimeres levelet.

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali osztály
kék udvarában zöld halmon aranykorona nyugszik , és abból fehér kó-
csagtollak nyúlnak fel^ a jobboldali osztály vörös udvarában egy ra-
gadozásra kész oroszlán ágaskodik. A paizsfólötti sisak koronájából
ismét fehér kócsagtollak emelkednek fel Foszladék jobbról ezüst-vörös,
balról arany-kék *),

Az 1635-ki sz. Gál apát ünnepelfitti második ferián jász-apáthí
Kaszás Imre, (Bálintnak fia) nógrádmegyei Egyház-Dengeleghi,
S^jSjUósi , és hevesmQgyei. Pásztói részét budai Bolgár Pálnak és nejé-
nek Toldy Katalinnak ezer forintba vallja be •).

Kaszás Bálint 1612-ben szatmármegyei Vetés és Gyűl-
vész helységben részbirtokot nyert királyi adományban 0* ,

Zemplin megyében Kaszás nevű család a kihalt, és az élft
czimerleveles esaládok sorában is említtetik ^),

KaüaMiiév család. (Felsfi-Arl) Vasmegyei fels5-óri 1582-beii
adömányzott családok egyike. L Mmbd a.

Kaszner család. Kaszner András f 791-ben ti. I^opold
király által emeltétik nemességre ^).

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1-ső és 4-ik osztály arany
mezejében hármas zöld dombon aranykorona fólött szétterjesztett szár-
nyakkial barna egyfejü sas, testével jobbfelé fordúF^ü; » S- és 3^ik osz-
tály ezüst mezejében három vízszintes csikolat látszik , és az előtérben

*> Adami Scnta gentíL tom. V. .

*) CoUeoi Herald, és A4anii Souta gént. V.

*) Leleizi Convent

•) Szirmay Szatmár várm. II. 137. 139.

^ Szirmay C. Zemplin not, top. 38. 113.

•) Adami Senia gentil. tom. V. oigitized by GoOglc

KáscMi. ISI

természetes szinfi oroszlán ágaskodik. A paizsfiAötti sisak koronáján
szintén a leirt sas látható. Foszladék jobbról arany- vörös, balról
ezüst-kék.

Kánont enalká. (Nagy-kászoni.) Csikszéki eredetű székely
család, melyból a XVIII. század elején Kászoni János, alapitá a Ká-
szoní b. Bornemisza családot.

Közűlök András 1651.ben, Miklós 1668-ban Imre 1687-
ben, Mihály 1764-ben a kászoni alszék alkapitányai ').

Kászoni Mihály 1794-ben Csikszéki alkirálybiró.

A székelyföldrfil kiszármazott a család a megyékre is , nevezete-
sen Kolos megyébe, hol 1816<ben Kászoni M iklós királyi peroeptor,
József ugyanakkor alszolgabiró. Ugyanott 1848ban Antal, Ig-
náezyés Ferenczhivataloskodtak.

A család némely tagja Magyarországra is kiszármazott, igy elfi-
nevénél fogva e családhoz kell számitanuak kászoni Kászony Jánost,
a budai helytartóságnál volt ágenst és táblabirót, ki annak idejében a
nemzeti színművészetnek Budapesten létrehozása körül sokat fárado-
zott. Meghalt 1858kí mart. 10-én kora 73. évében ^).

Magyaroifszágon szintén több helyen laknak Kás zo n i-ak. így
Zeniplin megyében is a nemesek sorában áll '). Szatmár megyében*
birtokos e század elején Rápolton *). EJzen kivül Bács, Somogy, Sza-
bolcs, Torontál megyékben is a nemesek sorában állanak.

Arad megyében a Maros mentén több helyütt (Batuczán, Bcrza-
ván stb.) birtokos Kászoni András Özvegye ^).

Kászony Fere ncz 1791-ben országgyűlési követ, és az úrbéri
bizottmány tagja ^).

Kászoni Márton esztergám! kanonok Apaffy Mih. korában '').

Erdélyben van kercsedi Kászoni család is , melyból László
1791-ben Szászváros-szék országgyűlési követe, 1794-ben pedig ki-
rály-birája.

A múlt század elején találunk Kászonyi Tamásra, ki
1713-ban IIL Károly királytól czimeres nemeslevelet nyert. Czimere a

0 Benkö K. Gfík-Gyergyö és Kászon 54.

*) Polit. njdoiuágok lŐ58-ki 11* fzám. 127. lap.

*) Szirmay G. Zemplin not top. 113.

*) Szirmay Szatmár várm. 11. 123.

^) Fényes E. Geographiája.

•) 1791.ki 67. törv. ez. r^ l

Ő Lehoczky Stemmat. II. 211. Digitized by CjOOglC

ÍM Kasctenholcs. -* Kátay.

paizs kék udvarában zOldiéren balfelé haladó fekete vadkan. A paízs-
fölöttí sisak koronáján kék mezü kar könyököl kivont karddal. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ').

Kasztenholcz CMlád. 1751-ben M.-Terézia királyasszony
által nenmsittetett meg.

Czimere elfiször vizirányosan kétfelé oszlik, és a felső kék udvar-
ban jobbról balra rézsútosan vont fehér csíkolaton bárom 2öld makk
látszik. Az alsó rész két függőleges vonal által három udvart képez ; a
középsőben vörös mezőben szárnyas fejű bot körtilövedzve két ki-
gyó által (caduceus) látható , a két felső aranyudvarbán fekete zerge
ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronáján két kiteijesztett sasszárny
közbtt, melyek közül a jobboldali ^izirányo^n félig kék, félig estist, a
baloldali félig arany , félig fekete vörös mezbe öltözött kar könyököl,
zöld növényt markolva. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék^).

Kaszterer család. Kaszterer Keresztéi y 1686-ban I.
Leopold királytól nyerte ezimeres levelét *).

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1- és 4-ik osztály kék udva-
rában három aranycsillag ragyog , egyik feljebb , kettő alatta ; — a 2-
és 3-ik osetály vörös udvarában kiterjesztett szárnyakkal egyfejü fe-
kete sas álL A paizsfölötti sisak koronáján szintén a leitt sas látható.
Foszladék jobbról aranyfekete, balról aranykék.

Katalin család. Zemplin vármegye nemesrendü családa ; e
század elején birtokos Gatályon^).

Kátay család. Régi kihalt család. Már a TíV. században for-
dulnak elő őseik; igy Kátay Mihály nak fiai íiás^l-ó, Mihály
és F ü l ö p, és rokonaik Jakab prépost , M i k l ó sT egri kanonok Er-
zsébet királynétöl zálogba veszik Kecskemét városát 1438 és Csongrád
városát 2500 aranyforintban , mely összegre nevezett királynénak Zö-
rény, Beuren, Orsowa, és Miháld várak kijavitása miatt szüksége volt.

Kátai Isák 1447-ben Pest vármegye követe.

Kátay Mihály jelenvolt lő26-ban mint Szapolyai híve a to-
kaji gyűlésen *).

Kátay F e r e n c z 1554-ben Perény Gábor alatt hadnagy, ugyan -

0 CoUeci Herald. Nro 6Ö7.

') Adami Souta geniil. tom. V.— Bnrffsialler Colleciio Insigi^nob. fam. U.

•) CoUect Herald Nro 813

•) Szirmay C. Zemplin. noi top. 113. 376.

*) Jáazay P. A magyar nemzet napjai fl^moháGia YíÍ^'^Í^^.^IqqqIp

Kafhoui.--Kató. UB

az 1558-ban Eger yáráfaan ; ut6bb 1584*bea Miksa és Rudolf királytól
beiratképen kapja a mizslei prépostságot ^). Kátay Jánost 1618-ban
az 'országgyűlés a határjárási bizottmány tagjául nevezi ki a 12. tör-
vény czikben.

Legnevezetesebb embere vtolt a családnak Kátay Mihály
1606-ban Bocskay István erdélyi fejedelem kanczellára, ki urának ha-
lála miatt mérgezési gyanúba jővén, felkonczoltatott '). Mihálynak
neje Drugeth Anna volt ^), és tán Magócsi Margit, kitől fiai M i h á 1 y
ésFerencZjki 1670-ben magnélkül halt el *).

Zemplin megyében e század elején is előfordul a Kátay név a
czimerleveles neipesek sorában ^).

Kaf bonal CMMkd. E^ néven Erdélyben k é r 6 i és ismét más
pókafalvai eLSnevü család létezik.

A pókafalvai Kathonai családból Gergely 1794-ben
kormányszéki irnok.

A kérői Kathonai-akból István Marosszékben seborvos,
és másik István m.-vásárhelyi hivatalnok 1847-ben.

Ily néven mint birtokosok emlitetnek Felső Fejér vármegyében
Bürkösön és Ivánfalván Katonai Istvánés Karolina. Alsó Fejér
megyében Háportonban Ábrahám.

Kolos megyében alsó-szováti birtokosnő Katonai Gáborné,
SzalánczI Eszter.

Kathy család. (Kihalt.) Ismeretes közűlök Kathy István
mester, ki 1355-ben Árva vár várnagya volt, és később Árva megye
gróQa (vagy főispánja), mint ilyen íiz árvamegyei birtok-oklevelekben
többször emlittetik «).

Katlan család. Katlan János 1809-ki jun. 15 én az erdélyi
országgyűlésen nyer honfiusitást.

Kató C^Aalád. Az 1792-ki erdélyi országgyűlésen nyer hon-
fiusitást.

Kathó család él Zemplin megyében is '').

>) Kaprlnai Mss. B. tom. XXIX. 203— 20a Később 1643-ban & mizslei
prépostságot a kassai jezsuiták nyerek.

^) Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi adatok I. 20. Kemény János önélet-
írása. Kiadta Szalay L. 26. ].

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 78.

*) Lehocdty St«mmaiogr. II. 211.

^) Síirnuiy C Zemplin not. top. 113.

*) Szoniagh Dán. közlése.

'') Szirmay G. Zemplin noi top. 113.

Digitized by

Google

ÍM

K«<o«i.

Katona család. (Q^rkeszi.) KAvár vidék egyik fAbb családa,

és tagjai ott gyakran a fökapitányaágot is viselték.

A osalád fészke Berkesz, hol jelenleg Katona István lakik.

Leszármazásuk következő : 0

Katona Ittváii

1630.
kővári kapit.

Mih^ilj 1650.

(1. Karaly Nászta)

2. Mösa Anna)

Ilona
(Diószegi Dániel)

Mihály 1682.

(1. Berze Margit.

2. Toroozkay Júlia)

Klára Pál

(Nikolássy 1693.
Fer.) (Korda Kata)

Miháljr 1720.

(Szafánozi

Klára)

Barbara
(DéoBey Zsig.)

Ágnei
(Déosey
László)

Júlia
(DéoBey
Gábor)

Anna

(Szilágyi

Dávid)

Z8Ígn)ond
(Ráoz £va)

Zsuzsa

(Hatfaludi

Ferenoz)

Eva

(Kabos

Fer.)

Mihály

kóvári fókap.

kir. tanáoa.

1 1810.
(Vér, Klára)

Kata
(Keozeli
btván)

Mária
(Kabos
László)

János

(Keozeli

Sára)

Mihály

1760.

(1. Szatmári Erzse.

2. Urai Klára)

' Imre 178Ö.
táblai ülnök
(PétsiPrzse)

Erzse

(Katona László)

kóvári fókap.

Zsigmond

tl833.

kókorm. tanács.

(1. gr, Bethlen Júlia.

2. Mikó Júlia)

László
kővári fókap.

tiö4a

(Katona Erzse)

Pál

alszblró I81Ő.

(Féosi Klára.

2. Balog Róza)

I "" 1

István
((Mfalvi Ríósa)

Kata
(b. Roohepin
Guido)

Anna
(gr. Tolda-
laghy Fer.)

Júlia

(1. Gi\ JÓIM.

2. b. Bálintith
JózseQ

Miklós
(gr. Tolda-
laghiPóH)

Klára
(b. Bor-
nemisza
Igoácz)

Elek
(Kabos

egy leány

Zsigmond. Sándor. Gábor.

A legutóbbi időkben éltek közül Zsigmond egyike miveltebb

hivatalnokainknak. Született 1767-ki mart. lO-én. Fiatalságában a kül-

íbldi ^yetemeken járt; hazajövet hivatalos pályáját ajegyz&séggel

kezdé; 1803-ban Belsö-Szolnok vármegye föbirája, 1809-ben Kfi vár

«) Kóvári Erdély nev. osaL 144. és Décey MikhJs W^^^GoOglc

Katona. IfK

{{(Kapitánya, 1812-ben egyszt^rsnund Bels&^zolnok vármegye főispáni
helyettese, 1816-ban f6-kormányszéki tanácsos. Meghalt 1633-ban
novemb. 13-án. Fia Miklós a forradalomba vett részt s külföldre
menekült.

Nincs a családfán Katona Róza 1-Ör Hatíaiudy Elek , 2-or
Zambó Mihály hitvese.

A család reform. vaU^ásu

Katona csal4d. Katona István 1717-ben Horváth Fe*
renozczel együtt III. Károly királytól nyeri czimeres nemeslevelét ^).

Gzimere a paiae kék udvarában zöld téren aranykorona, mellymi
vörös kar könyököl három nyilai markolva. A paizdblötti sisak koro«>
nájából három kinyilt piros rózsa emelkedik ki. Foszladék jobbról
ezüsi-vörös, balról arany^kék.

Magyarországban Katona nevű család létezik Gtomör , Sza-
bolcs, Szatmár, VeÉzprém sib. megyékben.

Vesprém megyében Katona Imre 1837-ben házi (Badószedó.

Katona család. (Gblejí.) Eredetét Borsodmegyei Gelej
helységből vévé és innen az elflnév.

Katona István Oelejen született 1589. körAl Atyját korán
elvesztvén, 1696-ban mint hét éves gyermek tatár-rabságba esett, de
anyja által egy hónap múlva Szolnokon feltaláltatván, kiváltatott. Is-
koláit Patakon végzé ; és Beregszászon tanító lön. Itt annyira kitün-
tété magát, hogy Bethlen (tábornak ajánltatott Ennek költsön járt
a külföldi nevezetesebb akadémiákba. Hazatérvén a Bethlen osaládnál
udvari tanitó lön. 1622«ben a fejedelem udvari papja, és végre 1633.
jul. 6-án a nagy^nyedi zsinaton superíntendensnek választatott. Meg-
halt 1649. dec. 12^ ^). Több munkát irt latin és magyar nyelven.

Istvánnak nagybátyja volt Gáspár, ennek fia szintén Ist-
ván, kit bátyja az emiitett superintendens segité ; ennek pártfogása
mellett járt künn a belgiumi akadémiákon, hol 1652-ben asz. lélek-
röli értekezést védelmezé. 1656-ban Erdélyben niagyar-igeni, utóbb
udvarhelyi lelkész lön. Irt magyar- és erdélyországi históriát , mely
kéziratban maradt *). így származott be a család Erdélybe, hol Kolos
megyében most is létezik.

0 CoUect Henad. Nro 603.

') Bénk6 J. Transylv. gen. II. 173. 39a — ötvöt Ágoston Uj. m. muzenm
1859. 199.

•) Benk5 id. h. II. 390. oigitized by Google

126 Katonácsy. — Kaanltz.

KözűlOk Károly Kolos megyében írnok. Pál ugyanott alszol-
gabiró 1816-ben.

Imre ugyanott számvev6 biztos 1848-ban.

Kafonáczy család. Közűlök Katonáczy János 1626*ban
élt, midfin a szent-benedekí convent elfitt ^) óvást tesz , hogy mint
Bory István és Gyürki Benedek ügyvéde a Garan kiáradása miatt a
Baloghy Sebestyén és Palásthy Miklós elleni ügy tárgyalására meg
nem jelenhetett.

Katonáczy Zsuzsanna Balon IstVánné , barmnegyei Perlep
helységbeU két házhelyet irtvány-földjeivel 50 arany és 33 tallérért
&elepcsén3ri Mihálynak és nejének Gtyürky Zsuzsannának elzálogitja
1642.ben«).

Katra család. Szatmár vármegye nemesrendü család Fé-
nyes G^graphiája szerint.

Kattra nevű családot láturk Erdélyben is hatvani és sán*^
dorházikét elónéwel élni.

Közép-Szolnok váitoegyében hatvaiii Kattra József megyei
imok. István pedig fószolgabiró 1815-ben. Nevezett István, ugy
szintén Imre, Mihály, Ferenoz, mint törvénys^ki ülnökök az
1832-ki és több évi tiszti névtárakban már sándorházi elónévvel
állanak. F e r e n c z utóbb alszolgabiró volt.

KamMltz család. GhrófKaunitz Rudolf az 1647-ki or
szággyOlésen a 155. törvény-czikknél fogva magyar honfiusitást nyárt ;
és innen e család tárgyalása is e könyv körébe tartozik.

A Kaunitz, család morvaországi eredetű , és a brüni kerület-
ben fekvő ósi birtokuktól Kaunitz mezfivárostól , és begyi kis várától
veszi a család nevét Nem terjeszkedve ki a család eredeztetésének a
régi századokba nyúló homályaiba, csak a nevezetesb pontokat adom elé.

1400-ban Venczel Csehország királya a Kaunltzokat a cseh uri
rendbe emelé. 1484-ben Kaunitz Z s i g m o n d IV. Kázmér lengyel ki-
rálytól czimerbövitést nyert. — Báró Kaunitz Leo Vilmos (szül.
1614. 1 1655.) és unokaöcscse Rudolf (t 1689.) HL Ferdinánd ki-
rály által 1640-ki máj. 16-án grófságra emeltetnek. Ezen Rudolfnak
fia János Vilmos (f 1721.) pedig 1700-ki dec. 17^n birodalmi
grófságot nyer.

>) Sz.-benodeki Convent. Protoo. LL. p. 225. Nro 151.

») Ugyanott Prot M. p. 162.

•) Hiat Herald. Handbuch. 206. Btb. DigitizedbyGoOglc

H^anilK.

ÍM

A család jelenleg két vonalon virágtik , a2 egyik vonal ber-
ezegi, a másik grófi czimmel bir.

Adjuk a osaládíat a közös törzstől, honnan a ösalád két ffivonalra
oszlik* Minket azonban csak Rudolf ága illet , és igy csupán ettfil
folytatjuk a leszármazást mostanig , noha a berezegi ágazatból is több
nagyjainknak voltak hitves társaik, kiket megemlitendünk.

A családfa imez :

V.Ulridli

82. 1669. 1 1617.

(1. gr. Waldsiein ApoUoni&)

2. b. Rappan Ludmilla)

Leo-Vilmos

8Z. 1614. 1 1655.

^/1640.

Frídrik

sz. 1597.

(b. Sesyma Aiisti

Mária)

i ^ 1

Rudolf t 1689.
(gr. Waldsiein Erm)
1640. ^ry 1647. indig,

János- Vilmos

megh. 1721.

1700Mr9<L gráf

(gr. Siemberg Anna-M.)

i ■ ■ ^ ■ ■ ' I

János-Adolf

te. 1697. 1 1771.

(gr. Ogiloy M.-Teréz)

János-Adolf

Isabella
sz. 1777.
(1. gr. Lazanszky

Yenozel.

2. gr. Auersperg

Ferenoz)

Teréz
sz. 1790.

Miliálv-Károly
szül. 1745.
(gr. Salm-Reiffersoheid
Máría-Rriszt.)

Mihály

szül. 1781.

űB^kin kam.

Vincze-Károly

sz. 1774 1 1829.

(gr. Buquoi

raulina)

Leopold
sz. 1779. 1 1848.
udv. ianáos.
Olan Puloheria)

Mária-Leopold.
sziil. 1839.

Mihály
sz. 1803. 1 1852.
(gr. Woraozisky
Eleonóra)

Lajos
sz. 1804.

Ede

sz 1809.
katona.

Károly
sz. 1813.

sz.

Paulina
1813.

Klementina
sz.1820.

Albredit

szül. 1829.

(gr. Thun

Erzse)

I ^7-1

Mária
SZ.1855.

Krisztina Rudolf Henrik

sz. 1830. 8z. 1831. sz. 1832.

katona.

Ferdinánd György Erzse Manó
SZ.1833. sz. 1835. sz.l836. sz.1839.
katona, katona.

Eugen
sz. 1841.

Digitized by

Yenozel

A. család berezegi igábó 1, mely nálunk boilfiuátva nem volt,
következek álltak összeköttetésben családainkkal :

Gr. Ki^unitz Miksának leánya M ária- Eleonóra szül. 1723.
april. 8-án, csill. ker.bölgy, 1742-ki nov. 24-én keltc^ybe gr. Pálffy
Rudolf altábornagygyal .Megbalt 1776. máj. 7-én.

Herezeg Kaunitz Alajos* Venczel leányai közül a)Leopoldina
csill ker. bölgy, szül. 1703. febr. 8-án, gróf Pálffy Antal-Károly
nak neje lön 1820. febr. lő-én. b) Ferdinanda-Karolina csill.
ker. hölgy, szül. 1805. april. 2aán. Egybekelt 1822. nov. 4.én gr.
Károlyi Lajossal.

A család czimere vörös udvarban két szivalakú levelekkel biró
vizi növény.

Vallásuk kath.

Kavacbl eMl&d. Zemplin megye czimerleveles nemes osa-
ládainak egyike ').

Kával CMl4d Közűlök Kávai József 1547-ben huszár-
csapatot vezérle a smalkaldi hadba.

Kavanaffh c^sal&d. BáróKavanagh Henrik az 1827-ki
országgyűlésen nyert hondusitást ^).

KáváMi család. (Ravaszit.)Régi kihaltosalád. Már aXIV.
században birta Kávássy Mátyás Sáros megyében Tót-Selymest, en-
nek fia Miklós, ki apródnak is neveztetett, ennek fia János,
ki litteratusnak is neveztetett, és élt 1349-ben ^).

Kávási J ó b 1542-ben jelenvolt Fogarasnál Majláth István er-
délyi vajda elfogatásánál, és niaga is nehezen szabadulhatott a tö-
rököktől.

Kávási János Balassa Menyhért részére Léva vára ótalmazá-
sában esett el 1549-ben.

Kávás András megbüntetését illetőleg, mivel két nemes embert
vert meg, az 1575-ki országgyűlés a 4-ik törv. czikben rendelkezik.

Kávásy-ak birtak Győr vármegyében isOsikvándon a XVII. szá-
zadban. Kávásy Borbála, Dobos Györgyné Csikvándon részét 1648*
sept. 8 án Sándor Györgynek.

Ugyancsak 1648. nov. 22-én Kávássy Margit Enyedy Györgyné
csikvándi részét elzálogitja Sándor Györgynek és nejének Nikos Anná-

*) Szirmay C Zemplin. noi top. 113

») l827-ki42. törv. Cl.

•) Katona Hift. Oritio. XI. p. 689. n ^

Digitized by VjOOQIC

oaL 1649-ben Kávássy János is ugyanaz^mak adja zálogba esik-
várdi részbirfokát.

Káyásy Katalin Vály Ferenozné 1651-ben febr. 3-án elzákv
gitja szinte csikvándi részét ugyanosak Sándor Györgynek. 1652-ben
már mint özvegy, Kávássy Kata ismét egy ottani tdkét adja zálogba ;
s régre 1657-ben ugyanott egy fél puszta telket záfegit el ^).

Káyásy család birt Borsodmegyében Visnyón is, liol Kávásy
László a reform egyháznak egy malmot ajándékozott, mely malom-
ban máig is a Kávásy sisakját használják vámmértékül, és ezt más bi-
zonyiték-levelük nem lévén, mint kiváltság-Uzonyitékot leggondosab-
ban firzik ')»

KáváMlCMlád. (Érkávási.) Erdélyben jelenleg isélKá-
vássi család, érkávási elónéwel. Közűlök Kávássi János 1794-
ben Belsö-Szolnok vármegye ffibirája. — László szintén ott szolga-
biró, János adóiró 1832-ben, késfibb törvényszéki ülnök.

Kavesfla család. A nemességet nyeré Kaveggia János
cs. kir. kapitány, M.-Teréz királyasszonytól 1763-ban kelt czimeres le-
vélben, mely a következő évben Pozsega vármegyében hirdettetett ki.

A család egyik ágának nevezett Jánostól kezdve leszárma-
zása következő :

János
kapitánv
1768. ns.

Nep. János-Lajos
1834.

Frigyest Gábor. Jndith. Viotoria. Miksa. János. István.
Nógrádban
1835.1850.

(Tergovcsics). t

A nemesség-szerzőnek fia Nep. János-Lajos 1834-ki deo. 5-én
vett ki Pozsega vármegyétfii nemesi bizonyítványt Gyermekei közül
Frigyes Nógrádmegyében B-6yarmatra költözött, hol vas-árus volt.
Meghalt néhány év elfitt. I835-ki sept. 5-én nemességét Nógrád me-
gyében is kihirdetteté *).

A család czimere négy részre osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály
fóggfilegesen ismét két udvarra oszlik , a külsfi udvar arany mezfiben

0 Ráth Károly álUl közlött okmányok után.

*) Fényes E Geographiai szótár lY* 307. 1.

•) Jegytókönyvi X73U siám. ^^^^^^^^^^^ GoOglc

m Kayser, — Kasay*

kétfejű sasnak felerászét láttatja, a bels6 udvar vörös mezfin, három
fehér csíkolatot (folyamot) mutat. A 2- és 3-ik osztály kék udvarában
arany grif áll, els6 jobb lábával kivont kardott villogtatva. A paizsfo-
lölötti sisak koronájából szintén aranygrif nfil ki, kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^).

Kayser csal&d. A XII. században eléfordul hazánkban e
családnév. Kayser Fruzsina Dóczi Zsigmondnak özvegye, 1 654-
ben óvást tesz a szent-benedeki oonvent elótt, hogy férjének halála
után, midón 6 törökfogságba esett volna , minden arany ezüst javait,
és marháit rokona Dóczy Menyhért elfoglalá, és Morvaországba
vivé *). Ugyan e végett pert is inditván , ezen igényeinek elintézését
az 1655-ki és 1659-ki országgyűlés is sürgeté ^)

1659-ben nevezett Kayser Fruzsina engedélyt ád Hollotó
Istvánnak, hogy F.-Hámoron malmot építhessen *).

Kayser családot késóbb is találunk hazánkban, ennek nemesség
szerzője Kayser Sebestyén, ki ilyen czimert használt:

A paizs kék mezejében egy háromszögletű arany táblán három
vörös golyó látszik, a tábla körűi hét ezűstcsillag' ragyog. A paizsfolötti
sisak koronájáéból fekete sasszárny emelkedik ki, mellyen háromszögű
arany táblán egy nyitott szem (a gondviselés jelvénye) látható. Fosz-
ladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ^).

Kaza család. (Nagy-csepcsényi.) Közúlök nagy-csepcsényi
Kaza Máté 1536-ban Dubraviczky János ellen támaszt keresetet,
mivel ez a néhai Kavalda máskép FodorFerencz javait illetó iro-
mányokat letartóztatá, holott azon birtokdwat Kaza Máté maga ré-
szére szerezte ^) (impetralta).

Kazay család. A R a t o 1 d nemből vagy legalább Katóid-
tól származott Istvánnak fia volt Kakas (tán Gallus = Gál), ki
1301-ben Tisza- Várkonyt kapta; és kitol a család Kakas-nak is ne-
veztetett. CLd$d Kakas család itt a 17. lapon). Az elmondottakhoz ad-
ható, hogy kazai Kakas Gyulának fiai GyörgyésDetre 1452-ben
éltek, testvérük volt Zsigmond is, ki 1444-ben élt ^).

0 Golleoi Herald, nro 35.

•) Sz.-benedeki Convent fasc. 106. Nro 3.

•) ia55ki 96. és 1659-ki 118. törv. oz.

^) Sz.-beiiedeki Conveni 1659. Fmc 72. Nro 2.

^) Adaini Souta gentil. tom. Y .

*) Sz.-benedeki Conveni Faso. 143. Nro 46.

0 A bán£ftlvi Barius kilialt családi okleveleiben emlitetn^GoOQle

Kázay nevű nemes család Zemplin vármegye czimerleveles csa*
ládái sorában áll ').

Ezen kívül ily nevű nemes család él Bars , Fgér és Veszprém
vármegyékben is Fényes E. Geograpbiája szerint.

Kazinczy család. (Kazinczl) A felfold régi , elókelfi , bir-
tokos családainak egyike , melynek nevére P e r e n c z , irodalmunk
nagy reformátora j^örök fényt derite. A család jószágai Abauj , Zemp-
lény , Ung , Szabolcs , Bihar , Heves és Nógrád megyékben voltak
elszórva.

Nem birva a család eredetének és régiebb történeteinek adatait,
itt a leágazás kimutatását csak a XVII. század közepérfil kell kezde-
nünk. Ekkor élt a családból már az V. P é t e r, 1662—1676. Zemplény
vármegyének *), ezenkívül egyszersmind Bereg megyének is jegyzője;
az 1662-ki pozsonyi, 1667-ki beszterczei országgyűlésre Zemplén vár-
megye követe ^) ; többször egyéb küldöttségi megbízásokkal is meg-
tiszteltetve , igy 1665-ben a sérelmek tárgyában Pethö Zsigmond kir.
biztoshoz , és gr. Rottal tábornokhoz ^) , ugyanez évben Wesselény
nádorhoz Kassára, 1666>ban Zrínyi Honának és Rákóczy Ferencznek
lakadalmára ^), 1668-ban gr. Csáky Ferencz kassai tábornagy beikta-
tására volt megyéje által kiküldve •). 1667-ben érdemei jutalmául lakó
házát Ujhelyben Zemplény vármegye épiteté fel '). 1670-ben 8 szólitá
fel Rákóczy Ferenczet a fegyverletételre ; egyébiránt mint maga is
Rákóczy híve , Báthorí Zsófia meg P. Kis Imre közbenvetésére életét
pénzbirsággal, és hitváltoztatással menté meg, és még ugyanez évben
6 viszi meg a megye hódolatát Bécsbe ^). 1676-ban már a kir. tábla
birája is, és még ez évben jun. 28-án országbírói itélömesterré nevez-

^) Szirmay C. Zemplin. noi top. p. 113.

*) Szirmay A. C. Zemplin not. bist. 194. 226. 250. — Szirmay szerint még
1678-ban is jegyző, söt arról ekkor köszönt le ; holott — mint alább látjuk— már
1676-ban szintén a zemplénymegyel ProtocoK tom. LXXXV. nyomán róla ez
iratik : „F«/nif Kaúnay de eadem, Tabulae Reg, Atsessor (i. Lipói kir, diphm. Í676.
jun. 28, a etaiád leviltdrábúti) in Magisirum Protonoiarium Judicit Curi^te R, resO'
lului sed praemortuut.^*^ L Toldy Ferencz , Kazinczy Ferencz és kora. Pest, 1859.
3. 1. és Jegyzések közt V. lapon.

*} Szirmay A. id. h. 194. 207.

•) Ugyanott 205.

*) Ugyanott 206.

•) Ugyanott 211.

•») Ugyanott 208. r- T

•) Ugyanott 221. Digitized by LjOOQIC

teteit ki , azonban közbejött halála miatt már nem hivatalkodhaték 0-
Ennek daczára halála után, mint a Wesselényféle összeesküvésben ré*
szesnek , javai a kamara által lezároltattak ^). Tfile kezdve a család
napjainkig következőleg sarjadzott le :

V.Péter

itél6roe8ier
1676.

I "" 1

IX. András

1680.

Ung V. alispán

(Eödőnffy Erzse)

Dániel
tl750.
(Szirmay Teréz)

József
szül. 1732. 1 1774.
(Bossányi Zzsuzsa)

X. András

sz. 1738. 1 1804.

Zeraplény v. követe

I "" 1

István

szül. 1774.

(1. b. Hellenbaoli Eszter

2. Józsa Mária)

3. Boronkay Rózsa)

VI. Péter

szül. 1747.

Zemplényi alisp.

(áagályi L)

Teréz

(Bemátli

János)

Zsófia
ígr.Vay
Ábrahám)

András
Zemplin v. alisp.
1843-1849.

Ottilia

(Lónyay

Gábor)

Gábor

az iró| s követ

szül. 1818.

(Fáy Emmi)

' 7^ »

Arthor.

Piroska

(Kováoh

Illés.)

Ferencz Dénes Julianna László Klára Zznzsa Teréz JőzMei Miklós

az iró sz. 1761. sz. 1762. sz. 1763. 8Z.1766. sz.l768. sz.l770. sz.1772. iró

sz. 1769. 1 1824. (Deresé- f 1807. (Krajnik (PécLy f 1772. f 1866. sz. 1774.

1 1831. kir tan. nyi Ján,) ezredes JózseQ Sándor) Abatg v. f 1644.

(gr. Török (Lukács föszbiró (Beöthy

Zsófi) Franciska) (Ragályi Victoria

t Mária)

I ^ 1

József. Amália. László

Gusztav-Adolf. Sándor. Victor. Titus.

(Beöthy
Paulina)

ífigenia Eugénia Thaiia Emil
sz. 1806. sz. 1807. sz. 1809. pz. 1811.
1 1806. (Krajnik (1. Varga nyűg.
Imre) kapit. huszár
2. Hra- őrnagy.
bovszky).

^Antonin Bálint ífigenia Lajos
sz. 1813. (Homoky sz. 1817. sz. 1820.
Mathild) (Beoskénö) forr.
tábornok
kivég.
1849.

«) Toldy Fer. id. h. V. lapon.
' Ugyanott

Digitized by

Google

A családfa élén álló V. Péternek fia IX. Andrása költő 0, a
nagyszombati egyetemb&l sógora által haza lopatván , atyái hely. re£
vallására visszatért ^). Már 1680-ban Ung vármegye alispánja volt ').
1682-ben Zemplény megyében hadi élelmezési főbiztossá válaazta-
tik *). IL Rákóczy Perencz alatt
a zemplény ésungmegyei íblkelt
nemesség főkapitánya, s e megyé-
nek a Széchényi és ónodi gyűlé-
sekre követe volt. Felesége Eö-
döDÍFy Erzsébet utána vinnai vá-
rat és birtokokat csatlotta ősi va-
gyonához. Ennek fia volt

D á n i e 1, ki Szirmay And-
rásnak királyfalvai Róth Juli-
annától született leányát , Szir-
may Terézt birta hitves társul.
Meghalt 1750 ben. Utánna há-
rom fia által három ágra oszlott
a család. Fiai ezek: József, X. András és VI. Péter, kik atyjok
halála után megosztozván, Józsefnek a2alsóregmeozi,a két utób«
binak pedig a vinnai és lasztóczi jószágok jutottak osztály-
részül *).

József szül. Vinnán 1732. febr. 9-én. Hivatalt nem viselvén,
1758. jun. 19-én jegyzé el nagybossányi Bossánjri Ferencz Bihar egy-
kori fószolgabirájának, fójegyzÓjének s követének kóji Comáromy Ju-
liannától 1740. máj. 18-án Er-Semlyénben született leányát Bossányi
Zsuzsannát; kivel nászát ugyancsak Ér Semlyénben 1758. sept. 29-én
ünnepelte. Házasságok — mint gyermekeik névsora mutatja — ter-
mékeny vala; azonban a boldog együttlét rövid vala. Józsefet
1774. mart. 20-án egy roszul gyógyított inhideg Regmeczen kora 42

') Verseit kiadta unokája Ferenoz az iró, az O r p fa e u á II. k. 143. h

») Toldy Fer. id. m. 3. 1.

*) Lehoozky Stemmai I. 217.

*) Szirmay C. Zemplin noi hiat. p. 273.

^) Ez 8 az ez után következő adatok a következő ozimü nyomtatványból
.meritvék : tfiif^egy Ka%inc%y Jótsefné siületeit Bossányi Susánka enUűíBfete. hrta
első itüUí^e Kazinciff Ferenei. Rokonainaik s bárdijainak QyásiUvil helyébe ; mára"
dekáinak a dolgok tudása végett. S.-Patakon 1813,'' ^igitized by GoOQIc

ÍM Jtefneisr.

évében kitörlé az éI6k sorából, 8 a 34 éves 116 mintegy tizenhat évi há-
zasság után, nyolcz neveletlen gyermekkel, — kik közúl az utolsó atyja
halála után öt hónap muIva született , — megterhelve maradt (teve-
gyen, mígnem lassú szélütés okozta három évi sinlődés után férjét 0 is a
jobblétre követte; meghalt 1812. nov. 14. Er-Sem lényben. Mennyi jó-
tékony befolyással volt a jeles pár gyermekeiknek y — de főleg F e-
renoznek irodalmunk eme legújabban ünnepelt ujjá-teremtftjének —
növelésére és jövendó elért nagysága kifejlesztésére, azt az említettnek
életirása bőven tanusitja. Gyermekeik ezek :

l)Ferencz, az i r ó , született Ér-Semlyénben 1759. ootober
27-én. Tanulságos és irodalom-történelmi becsű életét *), melyet korá-
nak története nélkül alig rajzolhatni, — ismeri minden értelmes hazafi,
s különben is annak egész terjedelmében közölhetése e szűkebb körű
vállalat körét meghaladja. Ez okból életének osak ffibb mozzanatait
kell röviden megemlítenem. K. Ferencz kilenoz éves korában Kés-
markra küldetett a német nyelv megtanulása végett, és onnan év mul-
tával S.-Patakra , hol kezdé a franczia nyelvet is tanulni, és hol anyja
buzdítására legelsó kinyomott zsengéjét „Magyarország földi állapot*
jáiiak lerajzolása^' (Kassa 1775.) irta. — 1777-ben Béesben járt , hol
főleg a cs. képtár kapa meg figyelmét , s volt múérzékére hatássaL
1779. jul. 15-én iskoláit elvégezvén , Kassán , majd Eperjesen, s végre
Pesten a törvényt gyakorlá. 1784-ben Abauj megye aljegyzfijévié vá-
lasztatott, és midőn ugyanazon év nov. I. napjótól József császár pa-
rancsára minden hivatalos irománynak németül kellé fogalmaztatnia, a
főjegyző épen nem , az első aljegyző pedig németül keveset tuda , ő
vitte pontosan a fontos hivatalt. Innen 1786-ban gr. Török Lajosnak,

— kivel 1784. nov. 2-án Tállyán ismerkedett meg, — • ajánlatára a
kassai kerület nemzeti iskoláinak felügyelőjévé neveztetett És ez alatt,

— mint már előbb 13 — folytatá irodalmi munkásságát is; melyre még
több időt nyert , midőn II. Leopold alatt minden többi nem kath. hiva*
talnokokkal együtt a kath. iskolákból elbocsáttatott. Ezenközben a
Pesten összeállott magyar szinész-társaság rendezése és igazgatása kö-
^1 gr. Ráday Gedeonnal , a szintén költővel , nagy erélyt fejte ki, s a
repertóriumot fordított művekkel gazdagitá. Szorgalmát nem törte meg
ama szerencsétlenség seo) , mely a Martinovicsféle dolgokba elegyedés

*) L. ToldyFer. többször emiitett müvét : „Eazinozy Ferenoz és
k.o r &*^ életrajzi emlék születésének százados üanepére. Kiadta & m. tad. Aka-
démia. Pest 18Ö9. 4r. r^ ^ ^ ^T ^

Digitized by VjOOQ IC

gyaűúja miatt rá 1794-ben nehezedek. BrOnnben , Kuffsteiaban és
Munkácson hét hosszú évet kellé töltenie szomorú fogságban. És ilit
az irodalmi foglalkozás Tolt rideg magányának enyhítője. Kiszabadu-
lása harmadik évében (1804.) nfiül vette emiitett gr. Török Lajosnak
gróf Roggendorff Alojziától született leányát, gróf Török Zsóűát, kivel
boldog házassági életét széphalmi birtokán élte. 1828-ban munkás
részt vett a tudós társasági alaprajz kidolgozására megbizott tanács-
kozmányban, és 1830. nov. 17-én az igazgató tanács által a történeti
osztályban vidéki első rendes taggá neveztetett. Munkáit elészámlál-
ják életrajzai. Gyűjteményes kiadásokban , forditott műveinek nagyobb
részét ,,Kazinczy Ferencz (nupkái^^ czim alatt maga adá ki
1814— 1816-ban 9 kötetben. ,,Éredeti munkáid kiadva Bajza J.
és Schedel (Toldy) Ferencz által Pesten 1836-45. 5 kötetben, eredeti
műveinek, és jeles leveleinek szintén csak egy részét tartalmazza. Osz-
szes munkáinak szerzójükhöz méltó kiadását még most várja a haza
unokájától Kazinczy Gábortól. Meghalt Kazinczy Ferencz Széphalmon
1831. aug. 22-én kora 72, irói pályája 56. évében. És a nagy férfiúnak,
ki nemzeti irodalmunkra akkora befolyással volt, mint előtte senki
más, — születése százados emlékét tavaly (1859-ben) megünnepelte a
nemzet az ország számtalan helyén. Gyermekei következők: a) If ige-
niaszül. 1805, aug. 8-án. Meghalt 1806-ban. b) Eugénia szül.
1807. dec. 4-én. Neje lön Krajnik Imrének. — c) Th alia szül. 1809.
oct. 15-én. EIsÓ férje Varga kapitány, a második Hrabovszky. — d)
Mark-Emil, szül. 1811. jun. 18-án, jelenleg mint huszárómagy, nyu-
galmazva él. — 0) Antonin szül. 1813. máj. 30-án. — f) Bálint,
kinek neje Homoky Mathild. — ^)Ifigenia szül. 1817. máj. 6-án
Becskéné. — A) L a j o s szül. 1820. ootob. 20-án. A forradalomban mint
tábornok vévén részt, 1849'ben Aradon kivégeztetett.

2) Dienes szül. 1761. febr. 22-én Regmeczen. Bihar megyének
1784.t61 al-, majd főjegyzője, 1803- 181 l-ig másod alispánja; 1808-
ban országgyűlési követe; s legvégül cs. kir. tanácsos. Meghalt 1824-
ben nőtlenül. •

3) Julianna szül. 1762. máj. 13-án. Férjhez ment Dercsényi
János beregmegyei táblabiróhoz.

4) László szül. 1763. jun. 19-én. Hadi pályára lépvén, a Da-
vidovics nevet viselt magyar gyalog sorezred Ezredese volt. 1806-ban
nősült, elvévén bíharmegyei táblabíró Lukács Miklós egyetlen leányát
Lukács Franciskát; de gyermeke nem maradt. Meghalt hosszas bete-
geskedés után Bécsben 1807. jul. 16-án.

Digitized by

Google

5) K 1 á r a sztU. 1766. dea 12-én. Férjhez ment 1788-baQ abauj-
m^yei táblabíró Krajnik Józsefhez.

6) Zsuzsanna szül. 1768. ootob. 4-én , ki 1788-tóI péohujfa-
lusi Péohy Sándornak volt neje, utóbb özvegye.

7) Terézia szül. 1770. jun. lO-éa Meghalt 1772. oct. 30-án.

8) József szül. 1772. jun. 4-én. Abauj megyében volt tábla-
bíró és szolgabiró , nőül vette Ragályi József borsodmegyeí alispán-
nak és kir. tanácsosnak Szemere Katalintól született leányát Ragályi
Máriát ; kitol gyermekei József, Amália és László.

9) Miklós szül. 1774. jun. 4.éD. Bihar megyének volt tábla^
bírája ; és egyszersmind író. Megtalt 1844-ben. Első neje volt 1797-
tól kezdve bessenyfii Beöthy János biharmegyei alispán és kir. taná-
csosnak baranyai Baranyai Borbálától született leánya Beöthy Victo-
ria. Gyermekei maradtak Gusztav-Adolf, Sándor-Victor és
Titusz.

Most vissza kell térnünk a másik ágazathoz, mely Dánielnek má-
sik fiától X. Andrástól ered.

X. András szüL üjhelyen 1738. april. 11-én. 1790— 92.ben
Zemplin megyének országgyűlési követe volt. Meghalt Berettón 1804.
nov. 8-án. Egy fia maradt

István^ ki 1 774-ben született. Neje három volt. l.b. Hellén-
bach Eszter , 2. Józsa Mária , 3. Boronkay Rózsa. Ezoktól gyermekei
a) András, ki 1843— 1748-ig Zemplin vármegye alispánja volt. b)
0 1 1 i 1 i a , Lónyai Gáborné. c) G á b o r a jeles szónok és író, sz. 1818.
jul. 18-án Berettón. Hét éves kprában már S.-Patakra ment tanulás
végett, és korán a történelmi tanulmányok iránt mutata ragaszkodást.
Már 1834-ben az irói pályára lépett; késóbb azonban a megyei élet
terén a közügyek foglalák el , és kitünó szónoki tehetsége csak hamar
országhírűvé lön. 1848-ban a nemzeti gyűlésen képvbeló volt, és mind
a politikai, mind journalistikai téren fontos szerepet vitt Jelenleg bor-
sodmegyei Bánfalván magányában jeles nagybátyja Ferencz Összes
müveinek rendezésével és történelmi tanulmányokkal foglalkodik. Ne-
jétől Fáy EmmitÓl fiaArthur. - d) Piroska, kovásznai Kovách
Illés neje Péczelen.

A harmadik ágazat Dániel legiQabb fiától VI. Pétertől emd,
ef azonban osak hamar leány-ágra ment által. Ugyi^.

VI. Péter, ki 17474)eii jun. 16 án született, és aiár 17»8<baii
Zemplin megye alispánja volt; a Ragályi családból tzárnaKott tiéjétöl

Digitizea ;

csak két leányt hagya maga után ; úgymint Terézt, Beraáth János-
nét, és Z 8 ó fiát, gróf Vay Abrabámnét.

A család czimere — mint följebb a metszrény mutatja, — a paizs
kék mezejében fészkén ülfi s fiait melle vérével tápláló pellikán. Apaizs-
Iblötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki , els5 jobb lábával há-
rom nyilat tartva. A sisakról a paizs mindkét oldalára szokásos foszla-
dék hullámzik le *).

Kaalnkal CMlád. Közűlök Kazinkai László 1469-ben
Szepes várkapitánya , midón Szapolyai Imre sógorának nevében a sze-
pesi káptalan eldtt tiltakozik , hogy Bebek Pálnak magvaszakadtán a
Szapolyait vétel utján illeti várakat és birtokokat a király elfoglalta ^).

KAsméry CMll&il. (Kázméri fO Zemplin várm^ye kihalt
régi nemes családa '). Közúlök Kázméry András 1476'ban Sáros
várnak vámagya volt •).

E család birta Zemplin megyében hajdan Nagy-Káznér helysé-
get, melyet a Kázméry család magvaszakadtán 1690-ben adományban
nyert Barlogh István *).

A Kázméry családból Gáspár 1527-ben I. Ferdinándnak hó-
dolt ^), és 1543-ban Zemplin vármegye alispánja volt ^).

Kaamy OMlá4. (KazüL) Zemplin vármegye kihalt nemes
családa '').

Kazy CMlA4. (Graran-vecekénjri) Bars megye birtdeos nemes
családa , melynek tagjai nagyobb részben megyei hivatalokat viseltek.

Nem birván a család nemzék-rendét ®), csak a következőket em-
iithetem meg:

Kazy János 169dban lévai hamúnozados volt. Talán ez azon
János, kinek Füréi Jusztinától fia volt Kazy László, kinek Vas
Borbálától született leánya Borbála, Bossányi Károlyné neje volt ^).

*} Kazinczy Klára Horváth Ádám 3dUc hitvese ós más most él6 Ka-
zinozy-ik mát osiJádnak ivadékai

') Budai F. Hitt. lexio. II. 434.

'} Súrmay O. Zemplin not. top. 83.

*) Wagner Diplom. Sáros. p. 391.

*} Szirmay C. Zemplin not. top. 248.

*) Szirmay C. Zemplin not. hitt. p. 52.

^ Ugyanott 66.

"*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 83.

*) A omlád egyik t. tagját a nemzékrend közlétére fölkérv>én, válasz nél -
kttl hagyattam.

*) Sohttttfeld Adels Sohematismtit I. 219.

Digitized by

Google

188 KéMk -- Ketfaktnéthy .

Kazy László 1722-ben Barsmegje országgyűlési követ6 ^):

Kazy István birtokos Nemes-Orosziban.

Talán e családhoz számítandó Kazy Fer. a jesuifa és történetíró.

Kébell család. Kébell László 1735-ben III. Károly király
által emeltetett nemességre.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , felül kék, alul vörös,
melyben hármas fehér sziklán arany-zerge áll. A paizsfölötti sisak ko-
ronájából szintén hármas fehér szikla áll ki, és annak középsőjén a le-
irt zerge. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék ').

Kébell Mihály 1723-ban temni czimzetes püspök volt ^).

Keberics család. Lásd Kheberich cs.

Kec^ety család. (Kecheti f .) Doboka vármegj^ kihalt ne-
mes család. Azon megyében van K e c h e t helyrég , melyrÓl a család
nevét és előnevét vévé. Szapolyay János vajdasága kodban élt Ke-
chety Menyhért, mint birtokos Kecsethen és Gyekében. Nejétói
Szalaházy Magdolnától gyermekei voltak Erzsébet,* László,
Márton, Pál, István, Ferencz, Zsófia és Magdolna.

Ezek közül történelmi nevezetességre tett szert Kechety Már-
ton, ki 1528-ban nagybátyja Szalaházy Tamás helyébe veszprémi
püspök lön. Utóbb 1548-ban a protestáns vallásra térvén i püspökségét
odahagyá,és megnősült, feleségül vévén Homonnai Borbálát. 1550-ben
f6 udvarmester lön. Meghalt Pozsonyban 1564. tájfui *). öfc vegye
Kendy Ferencz vajdához ment nőül.

Kecse család. Pest vármegye nemes családa. Közűlök Kecse
Péter Pestmegyének 1836 - 1839. levéltárnoka volt.

Kecskemélliy család. A múlt század dején Nógrád me-
gyében virágzott.

Kecakeméthy Pál 1707-ben nógrádmegyei szolgabíró volt, ki-
nek neje voxith Horváth Ferenoznek leánya Kata vala. Ezzel követ-
kezó családfát alkotott :

Pál
1707. szbil'ó

(Voxith HorvAth Kata)

( ^ ^^^' ' ■ I

Ferencz Erzse Bora László.
17^5. (Puskái János) (Telek Tamás) t

L6rincz. Pál.

*) Lehoozky Stemmai 1. 188.
') Golleot Herald, nro 304.
»} 1723-ki törvény záradéka.
*} Hodor, Doboka várm. 120-1

Digitized by

Google

KeoBUmétty.

E család más néven Csiba- nak is neveztetett, mert as 1755-ki
nógrádmegyei nemesi lajstromba igy van beirva. ,,Franoisoué
Keoskeméthy aliter Csiba.^'

Kecskeinélhy család. A fóljebbitől különbOzfi Kecske-

métby család a következe, melynek leszármazást fáját egy multszázadi

szerkesztményben ^) következőleg találom ; s mely lesz^mazás szerint

a család a XVII. század elején Zemplin megyébe származott:

Kectkeméthy N.

(Tihaméri Szűcs Erzse)

1615.

Kecskeméthy Szüos
János

Kata
(Kovácsáé)

Kata Zsuzsa

(Trenesényiné) t

István Mihály

Szabó Anna András

János (Tót szolgabíró

Szabóné)

Anna Mihály Sámuel Mária István Zsuzsa

(Terebessy
István)

^^& '^*^

Ferenoz. Jóxsef. Sára.

Zsigmond

2>sigmond Mihály
Prédik. Polgárdon osai.^ghi
(baracskai Szűios prédikátor.
Ka;^)

Zsigmond
predik. Si*
montomyán

Gábor. János.

András Mária. Zsuzsa

Zsuzsa Erzse Dániel Eszter

(Csicsvai (Láozai Komárom- (Nagyné)

ságvári profess. ban Fürtden

predik.) Patakon.)

András József Sámuel István

S..Patakon. (^^^
tlÖ17-ooil4.

Mária Sára Éva. Zsuzsa József
(GálGák (Barta (Thorányi lak.

Tállyán) Gy^r^^y) István) Tállyán

Mihály Julianna
n6tlen (Nagy Mik
szerencsi
prédik.)

József. Julianna. Klára. Teréz.

István Zsuzsa Éva Krisztina

tl788. oct.21 (Nigriny f 1816. (Pintér
Sámuel) Páfaié).

Rozália

') A családfán ez áll : ^yElahoratum per me Siephanum K9e$k$méikjf,*^Qq^^

liO Kecskés. -^ Keeself .

Zemplin vármegyében S.-Patakon már 1608-bAn ref. lelkész volt
Keoskeméthy J á n os-E lek 0*

És emiitett megyében jelenleg is él Keoskeméthy nevfi nemes
család 3).

Ezenkivül ily nevű nemes család Heves és Szabolcs megye ne-
messége sorában is foglaltatik.

Kecskés család. Történeteinkben több Kecskés nevfi
emlittetik , a nélkül hogy tudnók eredetüket , vagy családi viszonyai-
kat. Ily megjegyzés után pusztán íbiemlitendők a következfik :

Aszalói Kecskés Tamás, ki Dózsa György kurucz felkclónek
egyik hadvezére volt 1514<ben.

Kecskés Pál a mohácsi ütközetben 1526-ban Báthorí István
nádornak tett nagy szolgálatot, minthogy saját lovát adá annak mene-
külésül ; 6 maga fogságba esett, de Báthori kiválta , és tisztséggel ju-
talmazá. 1527-ben varasdi kapitány volt.

Kecskés György 1566-ban Szigetvár védelmében esett el Zrí-
nyi Miklós alatt.

Kecskés nevű nemes családot most is találunk az él ók között.
Ennek ^zimere a paizs kék udvarában zöld sástól környezett vizben
úszó fehér hattyú, sárga csőrében zöld növényt tartva. Fölötée jobbról
félhold , balról csillag ragyog. A paizsfólöttí sisak koronáján szétter-
jesztett szárnyakkal szintén fehér hattyú áll. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös *)•

Kecskés család nemes renden áll Szabolcs megyében is.

Kecskés Károly nyugalm. órnagy, ennek Öcscs^ József, ki
mint nyűg. kapitány halt meg 1822. dec. 9. kora 69. évében Budán.

Kécskey család, Ugocsa vármegye családa, azon megyében
birtokos Tisza-Keresastúron *).

Keczell család. (Farnasi ) Erdélyben Kolos megyének egyik
elókelóbb nemes családa.

Czimere a paizs udvarának alyján hátulsó lábain üIA oroszlán,
első jobb lábával egy karóra húzott turbános törökfejet tart, és azt
nyelvével nyalogatja.

>) Szirmay C. Zemplin. not. top^ 213.

«) Ugyanott lia.

■) Bargstaller Collectio Insignium.

*J Súmmj C. ügocM. p. 74 __^ ^ Google

Digitized by'

Keaa^.

ttf

A család ismert törzse Keczeli András 1573-ban Báthori Ist-
ván alatt élt , és attól szolgálati jutalmául jószágokat kapott. TAle a
család leszármazási fája következfi ^).

I. tábla.

András 1578.
(Klobuaiczky Kata)

I. István

1641-55.

Kolos V. ffiszbiró

(Gáspár Magdol.)

I. Gergely
Kolos vár kapii
Kolos v^ fSszbiró

I. Sámuel 1710.

Kolos V. ffiszbiró

(Maliul Bora)

I. Sándor Ágnes Bora I. Zsigmond

1757, 1757. (Korda 1757.

(Sáfár Eva) (b. Jósika Sándor) (Sombory Judit)

I Gábor) I

III. Sándor Ágnes
1768. (Gálfalvi

Doboka V. alisp. Gergely)
(Kabos
Krisztina)

IV. htváa 11. Gergely
tl7§8.
el5ti

Judit

(galgói 1771.
Kácz Kolos V
Miklós) alisp.
(Katona
Kata)

1 -^ p

II. Zsimond

1789.

kir. pénztárnok

(ákosfalvi Szilágyi

Ral^hel)

József Kata

t (Dráveczky János)

II. András I. György II. István

Kolos V. fószbiró

(Páriz Pápai Krisztina)

Bora III. István Sára

sz. 1687. 1776. (Lészay

1 1757. (1. Korda Bora. Fer.)
(Toroczkai 2. Lészay Sára)
Péter)

Ferennoz

I. János

(váradi Veres

Mária)

Erzsébet

1723.
(Szucsáky

Fer.)

I. Miliály

t 1734 előtt.

(Szodoray

Anna)

Krisztina
(Kabos
László)

II. János
1750-1755.
Doboka v. alisp.
(KabcjBora)

Fohft. 11 táblán-

II. György
(Gencsy Erzse)

)FolyLUUáblán'

II. Sándor
1757.
(Salánky Terézia)
1801.

IV. András Ágnes Imre

(b. Inczédi Ense) (b. Inozédi 1795.

t József) (Fosztó Jul.)

Zsuzsa
(gr. Kun
Károly).

Teréz
(Fodor Sámuel).

*) Dési Lázár György Halotti predikáczio Keczeli Borbála felett. 1857.
•tb. — Hodor K. közlése, és KÖvári Erdély nev. esal. 145. 1. ^

149

KMMlk

II. tábla.

II. János, ki US /. idbldn.
1750-ÖÖ.
Doboka ▼. Aliap&n
(Kabos Bora)

Sára

(Katona

János)

Bora
(Dániel
Mihály)

Klára I. Ferencz

(Biró 1796.

Dániel) Doboka ▼. alisp.

(Náprády Mária)

III. János
lak. T6t6rben
(1. Somborv Rózsa
2. Alsó Klára.
2. Szabó Klára)

II. Sámuel

lak Korpádon.

(Kolosváry

Bora)

Julianna
(Simon Elek)

2.tól Karolina
(Keczeli Ist.)

Ágnes

(Rettegi

Istvlkn)

Róza

(Keozeli

Imre)

Károly
(Mohay
Klára)

Julianna

(Incze

Domokos)

Polixéna

(Kolumbán

Lórinoz).

m. t á b I a.

László

(Baranyay

KUra)

II. György, ki as /. táblán,
(Gencsy Erzse)

I ^ 1

V. István

(1. b. Diószegi Klára.

2. Palatkay Mária)

Eszter

(Cserényi

Sándor)

Mihály

1846. orsz. hivatalos

(Jábróczky

Zsuzitánna)

' TT^ •

Erzse.

II. Imre
(1. Keczeli Róza.
2. Rédiger
Eszter)

VI István
(1. Keczeli
Karolina)
2. Mózsa
Karolina).

II. Ferenoz.

IV. Sándor Mária
(Ferenczi
László)

Jozefa
(Hátfalúd!
Ferenoz).

Digitized by

Google

Andrásnak a törzsnek Klobusiczky Katától két íia maradt : 1. 1 s t-
ván és I. Gergely.

I G e r g e 1 y Kolozsvár kapitánya, utóbb kolosmegyei fSszolga-
biró volt. Pia I. Sámuel szintén ugyanott fftbiróságra emelkedik,
mely hivatalt a család több tagja viselé. 1710-ben a kolozsvári ev. ref-
eklezsiának külső rendbőli unokája volt. Mahul Borbálától két fia, két
leánya maradt. I. Sándornak fia IIL Sándor még 1 768. april.
13-án Doboka vármegye alispánja. — I. Zsigmondnak egyik fia
IV. Is tv án 1771. kolosi alispán ; ennek Katona Katalintól (ki 1795-
ben még él) fia II. Zsigmond 1789-ben kolosmegyei kir. pénztár-
nok. Lakott , birt és elhalt Türében. Neje ákosfalvi Szilágyi Rákhel,
kivel együtt a türei családi sirboltban nyugossza örök álmát. Fia J ó-
z s e f magnóikul halt el, leánya Kata Dráveczky Jánosné.

A törzsnek másik fia I. István Kolos megyében volt szintén
föszolgabiró. ö vévé fel a F a r n a s i elönevet. Neje Gáspár Jánosnak
Töttöry Erzsétfil született leánya Gáspár Magdolna,^^ ki után gyerme-
kei a tőtfiri birtokot öröklik. Gyermekei közül II. István Apaffyné
bejárója, 1675. máj. 1-én Gorbófön és Egerbegyen nyer beiratos jó-
szágot *). De 6 magnóikul halt el. Testvére I. György Apaffy korá-
ban a portára követ , véghelyi várkapitány , legutóbb pedig kolosme-
gyei fóbiró lön. Nejétől Páriz Pápai Krisztinától négy gyermeke ma-
radt: Borbála, III. István, Sára Lészay Istvánné és Ferencz;
mindkét fiú magnóikul halt el. Borbála 1678-ban született, férjhez
ment Toroozkay Péterhez , meghalt 1757. máj. 20. kora 80. évében 'j.
Ezen B o r a , és testvére Keczeli István , és ennek neje Lészay Sára
épittették a bábucsi ev. reform, egyházat, mely a felirat szerint 1775-
ben készült el.

I. Istvánnak fia I. János terjeszté le a családot. Nejétói
váradi Veres Máriától egy leánya és egy fia maradt. Ez meghalt 1734.
elótt. özvegye Szodoray Anna, utóbb Kabos Ferenozhez ment nóül.
Három fia három ágazatot kezde meg. II. S á n d o r ága hamar kihalt.

*) Kővári id. m. 146. e II. Istvánt nem említi, hanem I. Györgynek
fiáról III. Istvánról állítja, hogy ezen ínscriptíót nyerte. — Hogy pedig II.
István, I. Istvánnak fia volt, igazolja az idézett halotti beszéd. A gorbóí<5í bír-
tokranézve pedig v. Ö. Kemény Notitía Gapít. Albens. IL p. 67.

*) L. a fölötte mondott halotti beszédeket Csernátoní Y. Jánostól, Hermá-
nyi Józseftói, désí Lázár György tói stb., mely utóbbiban a család genealógiája
is megvan 17ö7-ig. . DigitizedbyGoOglc

144 Kitstr.

II. János, ki 1748-baii árenda-tárDok , és 1760— 1755-jg Do-
boka vármegye alispánja volt , több leányt és egy fiút nemze , I. F e-
renczet^ki 1796-ban Doboka megyében alispán, lakott és birt T6-
tftrben. Ennek Náprády Máriától két fia lön : IIL J á n o s , és II. S á-
mueL Ez Kolosmegyében Korpádon lakott. Fiait és unokáit a táblán
láthatni.

III. János Doboka megyében TfitÖrben lakott 0* Három neje
volt; az elsAtfil egy , a másodiktól három leánya született , kikben a fi-
ágon e vonal kihal.

I. Mihálynak harmadik fia II. György élt 1757-ben. Nejé-
tói Gencsy Erzsébettói nemzé egyetlen fiát V. Istvánt Ennek elsó
neje b. Diószegi Klára , kinek anyja borsai Décsei Klára volt, éa innen
öröklé a borsai birtokot. Második neje Falatkái Mária , ki után a b.-
szolnokmegyei kaczkói birtok háromlott reá. Elsó nejétói fia Lá szló,
második nejétói Eszter Gserényi Sándorné, és Mihály maradtak.
Ez utóbb nevezett Mihály 1846-ban kir. hivatalosa kolosvári or-
szággyűlésre , 1854. elótt cs. kir. hivatalnok. Jábróozky Zsuzsannától
leánya Erzsébet.

Lászlónak hitvesétói Baranyay Klárától hat gyermeke szü-
letett, mint azokat a táblázat mutatja.

Keczer csal&d. (Lipóczi.) Sáros vármegjrének egyik elóke-
lóbb, régi nemes családa , melynek eredetét némelyek az A b a nem-
zetségbe (genus) viszik fbl *).

A osalád törzséül bizonyos Keczer Kuthasi Antal neveztetik
meg, kitol a családnak 1631-ben II. Ferdinánd királytól nyert czimer-
levelében a leágazás következóleg hozatik le :

^) lŐ19-ben a i 6 1 Ó r i birtoka utáni jövedelme a hadi segedelemre nóive
volt 72frt26kr. Lo8árdról:8frt. Esztény böl: 14 frt87 kr.Tótfa-
luból Síri Sólyomk6ról: 3frt42kr. Kovácsiból : 1,2 írt. M. -Fo-
dor k á z á r ó 1 (Mózsa Józseffel együtt) 54 fri M.-ÜJ faluból: 130 frt 5 kr.
öszveg 302 írt 49 kr.

') Xjehoczky Stemmai 11. p. 3., a mit ugyan ez p. & és 215. ir az A k a-
0 z i r - okról (ebból lett volna szerinte Keczer) ; az nem egyéb ügyetlen szójá-
téknál — Az Aba-nemból származtatás emlittetik Egyetemes Encyclopaedia I.
köi 25. lapján is.

•) Wagner DipL Sáros p. 4da ,.g,,^, ,^ GoOglc

KS^Sflf •

L tábla.

Keczet-Kaiiaai
Kecter ^ n t a 1

radváni Kec%er
Péter

Frank
de Eeozer-Kuttas

László
de Radrány

Péter
de Keozer'Lipócz

István

de Radvány
t

Antal
de Szék-Udvar.

Miklós
Keozer de
S^k*udvar

László
de Lipócz et Radvány.

Miklós
de Kutas et Szék
tl341.

I -^ 1

István
tl434.

Sandrin
deRad.

Péter

Dragde

Miske

István
de Lipócz.

László
de Kis-
Peklin.

István
de Lipócz

Ambrus

(Bocskai

Kata)

Folyt. II. táblán.

Ferenoz
de Kutas

László
de Szék-udvar

János
de Lack

Í»éter. György. Lakáoa.

Demeter. Lukács Injre.
" Demeter

János. György.

Ferencz.

Péter.

István,
t

Antal.

András

Ferencz
deRad

Mihály
Péter.

István

- ^

Tóbiás István
"*■ György.

Lajos.

György Simon

György

de Miske,

ki utóbb

miskei Drági lett

Gáspár
Kristóf.

János

de Radvány

(utóbb Radvánszky)

Boldizsár.
1631.
t

Kristóf.

Digitize|0 Google

ÍM

KecMT.

II. tábla.

Ambroe, ki os /. táblán,
1542.
(Bocskai Kata)

I. András

Sáros várra, alisp.

1581.

Ferenoz.
t

I. János

(Gsanády

Bora)

István,
t

János
(Mednyanszky 1.)

György. László. János
t t elesett

1686.

Ferencz

(Báthori

Klára)

István
(Fúló N.)

Anna

II. András
Sáros V. alisp.
1600-1635.
(Kamper
Flóra)

András. István. János Sándor
t t (Palugyai 1709.

Anna) (Sándor

Pál
(Dobay
Zsqzsa)

Pál.

Péter

(1. Segnyei

2. Sztankay

3. Berzeviczy)

István

czimz. piisp.

1741.

Sándor
t

Zsófia)

Ferenoz.

Ambriuf.

Zsigmond.

Pál.
t

Imre
(Füzy Erzse)

András

(Borii

Anna)

András,
t

István
(Zpmbory
Ágnes)

József

János
(Semsey
Zsuzsa)

László
(Péchy
Bora)

Pál
(Farkas
Zsuzsa)

Sándor
(Péchy
Mária)

János. László. Ambrus. GryÖrgy.

Menyhért* Antal
(1. Péchy

Zsóffa
2. Raisz
Mária)

János.

András
(Sputenb
AnnaM.)

János

Ádám

(Sirmiensis

Zsófia)

II. Ambrus. Menyhért Sándor III. András Anna Klára Sára
1682. t külföldön t pár- kivég. 16S7. (Szirmay (Szinyey (Székely

i (Mariássy bajban (Csicseri Péter) Miklós) János)

Erzse) Zsuzsa)

András Gábor
16gO. kivég.

István. I-

16§7.

István.

Ilona Zsuzsa
(Sárosy (Zimmer*
Márton) man
^ Zsigm.)

Klára Anna
+ (Dobay
Zsigm.)

Krisztina. Kata.

Eva.

Mint ágazott le a család., és mely nemzedék mily névvel külön*
b(}zteté magát , azt a nemzékrendi táblázat mutatja. A osaládi tábláza-

tokon álló jegyzetek szerint az ötödik izén álló Sándor vagy S a n-
rin y. László királytól nyerte adományban Zaránd vármegyében La-
kot , Radványt , iigy Lipócz várát , Peklint és IVIisket is '). Fiainak
egyike Péter utódaiban mbkei Drági nevet viselt; és emez ágon
János Radványról neveztetvén , leánya ftnsitásá által a Radvánszky
család gazdagitását eszközlé.

Sandrinnak fiától Istvántól ered le mostanáig a Keczer család.
Nevezett Istvánnak fia Ambrus I. l^erdinand király korában élt, és
mint a család nemességét 1631-ben megerősítő czimeres oklevél mond-
ja, ennek hive levén , a Szapolyai pártja által Lipócz vápában ostrom
alá fogatott, és ott 1543. táján megöletett. Halála iránt sajnálkozva
irt Martinnzzi György Szapolyai kanczellárja, Sáros vármegyének, és
az esemény megtörténtét tudta és akarata elleninek nyilatkoztatván,
meghagyja, hogy Lipócz vára adassék vissza fiának Andrásnak '). Fia

András, ki 1581-ben Sáros vármegye alispánja volt ^), és e
hivatalt kilenoz évig viselte. Több rendbeli hadjáratokba^, vévén részt,
1594-beQ Fülek vára visszavételekor az egész magyar gyalogság f)^*-
kapitánya volt ; végre felsÓ Magyarországban fp hadi bir^vá nevezte-
tett , és haláláig az ausztriai ház hűségében maradt ^). Fiai^ k^özűl

IL András fiatal korában gróf Thurzó Györgynél, a bányává^
ros^ véghelyek főkapitányánál szolgált , mint annak fegy verniöke , és
miután Béoaból, hová Thurzó ^tal a német nyelv megtanulása
végett küldetett, vissza^i^kezett, urának oldalánál részt vett 1603^
ben Pest . visszavételében, 1603bau Buda ostromában* — 1604^ben
Bocskai támadása idejében , Kassára küldetett Thurzó altal a táúnadák
elleni működésre , és ezen idfiközben Tokaj és Y&rsA védelmében ii
részt vett , majd pedig mint futár a felsó Mi^arországban táborozó
Basta Györgyhöz Mátyás föl^rczeg titkos levelét juttatá el ^ és mi-^
után Biche várát véres ütközet után feladák, Th^urzóval együtt Letavá
várába voná magát 1611-ben a felsA magyarországi hl&ségb^i maradt
megyék által Prágába küldetett Mátyás királyhoz követségbe segély
végett, és még ugyanazon évben Kalló vára ótalmában is részt vett
1616-ban a felső magyarországi megyéktől ismét Prágába küldetett

0 Wagner Mis. tom. LXX. p. 306. — És Sz-Iványi Rafael által 1701*ben
nerkesztett nemzékrend, mely azonban emeii61 elfitó, és Igen hibíU.
*) Wagner DipL Sáros p. 89. az oklevél közölve.
*) Lehoozky Stemmatogr. I. 205.
•) Wagner Dipl. Sáros p. 440. ..^.^.^^^ ^^ GoOglc

148 Itecseri

eme vidéknek adandó segély végett. A következett Bethlen Grábor félQ
fölkelés idejében szintén elfibbi hűségében maradt meg. 1622-ben. a
Sopronyi országgyűlésre Sáros megye követéül küldetett; akövediezett
1623-ban a felsA tizenhárom megyék követéül küldetett Bécsbe a hó-
dolat megviteleül. 1625-ben a Sopronyi országgyűlésen ismét miat
Sáros vármegye követe voltjelen ^), valamint szintén az 1635 ki or-
szággyűlésen Í9 '). 1631-ben nyerte ősi családi czimerének megbövi-
tését. Gyermekei voltak: IL Ambrus, Sándor, III. András,
Menyhért, és Sára, Mária, Anna, Zsuzsanna, Klára,
kikr61 alább,

II. Andrásnak testvére I. J á n o s , ki 1631-ben testvérével együtt
nyerte a családi czimer bóvitést , nejétől nagy-mihályi Csanády Borbá-
lától nemzé: Istvánt, Ferenozet, Jánost és Annát. Ezek
közül Istvánnak Fúló leánytól fia Sándor 1709-ben Rákóczy
alatt az oeconomioum consilium Senatora volt i testvérének Jánosnak
fia István pedig 1741-ben czimzetes makari püspök ').

Visszatérvén 11. Andrásnak gyermekeihez, ezek közül Meny-
hért külföldön élt , nejével Máriássy Erzsével együtt. — Sándor
párbajban halt meg. II. Ambrus Tököly Istvánnak Késmárkon leg-
hívebb embere volt ; és pompaszerető , vendégeskedő urának javai az 6
gondolkodása által csak szaporodtak. Érdekes tudni, miként jellemzi
öt Bethlen Miklós , ki Telekivel Tököly Istvánt meglátogatván Kés-
márkon , Keczert is ismeré ; ide vágó szavai ezek : „De mindezekre
ötét (t. i. Tököly t) segítette egy Keczer Ambrus nevű, köszvény
miatt kezetlen lábatlan , ágyban fekvő, és székben hordozott főember-
szolgája, kihez hasonlót sem láttam, sem hallottam, sem olvastam soha,
hogy a más ember dolgában , kihez sem atyafisága , sógorsága , sem
semmi világi testi relatiója nem volt , sem magának , sem atyafiainak
semmi haszna , interessé nem volt (mert magának sem felesége sem
gyermeke , másként szép főemberi jószága , melyet veszttben hagyott
az öcséinek András és Menyhártnak , kik tisztességes gazdák, főembe-
rek voltak) olyan szorgalmatos legyen ; mert az erre az emberre ma-
gára, gyermekeire (mert özvegy volt ekkor TököK) a disznópásztorra,
a béres bocskoráig ugy viselt gondot, hogy azt nem lehet kimondani.
Fűit miraculum voluntariorum servorum" *) Ambrusnak testvére

0 Wagner Dipl. Sáros p. 443-446. a II. Ferdinánd diplomájában.

«) 1636-ki 64. éB

•) 1741. törv. záradéka.

S Gróf BeiUen Miklót önéleth-áfa. Kiadta SzaUy Láadó. 346-346. 1.

- Keesir. ' Ht

m. Andris 16ö9-beii Sirós vármegye követe volt 0; és
ugyan ez évben nejével Gsícséry Zsuzsannával faevestaegyei Pásztó
mváros , Hasznos , Bátor, Terebes egész puszta, és Lengyeled, Puszta^
Bátony bírtokrészekbe , nemküfóoben nógrádmegyeí Verebély és Sés-
Hártyán helységek. Tót- Veréb és Tepke puszták birtokába iktattatott,
de többen ellentmondtak ^). Az 1662-ki országgyűlésen egyike volt 6
az evangélikus ügy legbuzgóbb védÜnek. 1687-ki mart 6-én CarafPa
által az eperjesi vérpadon legyilkoltatott '). Ugyanakkor veje Zim*
merman Zsigmond , mart. 22-én pedig fia G á b o r , és másik veje Sá*
rossy Márton szintén CarafEft peronosára Eperjesen lenyakaztatott *>
Már 1690. jul. 28-án örökösei részére uj adomány-ozimen minden ja-
vaira kir. megerösités adatott ^) ; de 1700-ban is a kir. ügyész azokat
még NigreiU számára kérte megeröaiteni ^). Nejétől Gsicsery Zsuzsan-
nától több leány-gyermeken kivül az emiitett kivégzett Gábor, és
András nevű fia volt. Mindkettőnek István nevO fia maradt
Ezek ejgyike I7I0-ben Jenában járt az akadémián ^).

Es itt — mint látjuk — a családfa folytatása a múlt század ele-
jén megszakad , melynek adatok hiányában kipótlását nem eszközöl-
hetvén, a most élők közül osak a következőket emlithetjük meg :

Keczer Bertalan, ki 1846-ban Sáros vármegye szolgabirája
volt, birtokos Bogdányban és Bunyitán.

Keczer Imre (lak. Bogdányban) birtokos Bogdány, Bunyita és
Zsegnye helységben.

Keczer György (lak. Bogdányban) birtokos szintén a most
emiitett három helységben.

Keczer Károly (Iák. Eperjesen) birtokos a nevezett három
helységben és azon fólül Lápispatak , Keczer-Lipócz , Ofalu ^ Tuchrina
helységekben.

Keczer Tamás (lak. Lápispatakon) , birtokos Bunyita , Lápis-
patak , Keczer-Lipócz , Ófalu , Keczer-Peklin , Tuchrina , Várkony és
Zsegnye helységekben ^).

*) 16ö9-ki 62. tönr. oz.

') Sz.-benedeki Conveni Capaa A. Faso. 6. nro 21 .
*) Szaky L. Magyarország töHénste. V. 351. 362.
*) Ugyanott V. 363.

^) Catiialogus Mm. Mmaei Széchenyano-regnio. 111. 368.
•) Ugyanott 369.

^) Haan A. Lud. Jena Hungarica p. 38.

**) Fényes E. Magyarország statistikat, birtok?iszonyi és topographia
szempontból. I. 334. Digiti.ed by GoOglc

'A családi oziaiere -^miot az 16314)eti aug. 4-én H. Ferdinánd
király! által odbegbitíttetett , k<^vetkeeA : a pai£s négy részre oszlik ; az
Ubö^ és. 4-ik osztály vörös udvatrában egy&jü fekete sas szemlélhet^
szétterjesztett szárnyaival, melyek körül a jobboldalin aranykorona
ragyog , a sasnak csfirében arany gyürü {ug« A paizs 2*ik és 3<>ik osz-
tálya kék udvarában hátulsó lábain álló, kettős farkú orostláa láthalói
elaójobb lábával arany kereazjtet, tartva. A paizs közepét egy kissebb
(VN^záiíi koronás paizs foglalja el , melynek fekete udvarában arany F
betű (Ferdinánd nevének ela& betűje) ragyog. A paizs fölött két ko-
ronás sisak áll, a jobboldalin a leirt oroszlán, a baloldMin fekete orosz*
Ián látható. Foazladék jobbról arany^fekete, balról ezüst-vörös.

Kedven család. (Osik-szeut-domokosi;) Osik^széki székely
osalád, tagjai ott hi^ataloskodtak , és időnkint katonáskodtak. Kedves
András a múlt század elején jeles ügyvéd ^ ennek utódai Albert
és *P é t e r. Ez utóbbi jeleá kö- és képfaragó volt , és Barabás Kriszti-
nával igy családfát ^> alkotott :

Kedves Péter
(Barabás Eriaztina)

I " «

János István Péter

(Szabó .Ter^z) apát, ka&onok a fraaozia háború^

kolos^

iosvári lelkész ban esett el.

aranymisés pap

Lajos Alajos József

„ Jcapitány^ . (Lojr^Jnlia) forrad, ómagy.

(Szeizovics ^'fiíiírr^ t

KaU) *»*'^-

Alajos 1848-ig fSkormányszéki fogalmazó gyakornok, most
Kolosvár városi tanácsos. József előbb tiszt a császári hadseregben,
utóbb forradalmi őrnagy volt.

A családnak másik ága a székely íbldOn él, a közűtok Tamás
ügyvéd.

Keffala csal&d. Zemplin vármegyei ezimerleveles . nemes
család ^).

A nemességet KeflEala János nyerte M.-Terézia királyasszony-
tól 1757-ben. Czimere négyfelé osztott puzs. Az 1-só osztály vörös ud-
varában pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva. A 2-ik osztály
kék udvarában alul egy tengeri kagyló , és abban egy szem drága

0 Török Antal közlése szerint

^ Szirmay C Zemplin not top. 113. ^.^^^^^^^ ^^ GoOglc

M#suV|€Ci«

tti

gyöngy csillámlik, fölötte aranyosillag ragyog. A 3-ik osztály kék ud-
varában öt görög aranypénz látszik. A 4-ik osztály ezüst udvarában
zöld térből barna medve emelkedik ki, nyakán aranyszegélyű vörös örv
van, els6 jobb lábával zöld koszorút emel A paizsfölötti sisak koroná-
jából két elefánt-ormány között , melyek közúl a jobboldali vizirányo-
san arany-vörös , a baloldali kék-ezüst , két ezüsthegyü aranylándzsa
keresztbe helyezve szemlélhető. Foszladék jobbról arany-vörös, balról
ezüst- kék ^).

Keglevics család. (Buzini, gróf.) Régi család, melynek el-
dódei Török-horvátországból , hol B u z i n t — á család előnevét adó
várat birták, — szakadtak Magyarországra, és főleg a hadi pályán tör-
ténelmi jelességü nevet vívtak ki. Első ismert törzse a családnak P é-

ter 1300. év tájban élt. Ennek két fia volt Kegel és Márton.
Amaz lön a család törzsatyja , e nevéről utódai K e g 1 e v i c s-eknek
(azaz Kegelfiaknak) neveztettek.

A család leszármazási fája ^) következő :

*) CoUect. Herald, nro 61.

*) Ducange Illyricum sacrum. — Lehoczky Stemmat. II. Wagner Mss.
tom. LXX. éa Geneal. authehtic. tom. I. Katona Hist. critic. XIX. p. ^^Q^qqJp

K««lMÍM.

I. tábla.
I. Péter 1800.

1. István

Márton.

I Simon. 1436. Nenade.

II. Simon

I. János.

II, Péter

1520. 1554

Horv. orsz bán.

(Stresemley Bora)

Ilona

(Mikuliüh

György)

t. György. II. János. I. Perencz. Gáspár. III Péter III. Simon Máté Anna
1547. 1547. thopuszkai kir.asztatn. 1565. 1563. (LÜAm-

apát 1554. t 1566- (gersei 1673. pó János

..... ^ Bánffy

László)

II. György jvugdol.)

(Kegel
János)

III. György

horv orsz. arbán

1601.

(Istvánffy

Kata)

Péter III. János
elesett (Ray Zsuzsa)
1602. í

III. Ferencz Anna-M.

(Erdödy (Erdödy

Erzse) Zsigm)
t

II. Ferencz

1594.
(Batthyány

Erzse)

III. István

(Erdódy

Mária)

IV. Péter

1627.
(Geréczy
Margit)

Judit
(CzikuHni (Orehóczy
Fer.) István)

I. Zsigmond
1622.
(Schrattenbach
Mária-Jozefa)

Bora Erzse

(Erdödy
György)

II. Miklós

ónodi kapii

Torna v. foisp.

1636. t 1642.

( Móricz Bora)

Folyi, 11, tdbldn.

IV. János
pálos barát

V. Péter,
t

I. László

kopraniczi

kapit t 1640.

(Rattkay;^ Rosina)

Zsuzsa. Erzse. Kata. Eva
apácza. a[)áoza.

' VL Péter 1704. Margit.

Judit

M.-Teréz

al>bán

apácza

(1. gr. Széchy György

posegai föisp.

2. gr. Drugeth Zsigm.)

(Orehóczy Johanna)

II. László

(Tavonath Franciska)

I — ^ — I

VII. Péter

(Draskovich

Martanna Erzse)

Sándor Krisztina

(Pethanczy^Theodora) (gr. Rattkay JózseQ

Gyula József Johanna

(gr. Chamarre)

Kata
(Pataohich)

Jozefa
(gr, Sermage)

Tamás
sz. 1769^ t 1850.

Sámuel

sz. 1812. dec. 12.

(b. Collenbach Emília)

László
oz. 1336. máj. 5.

Oszkár

«• i^i»e?í^v Google

Ué^ftíá.

üt

II. tábla.

11. Miklós, ki a» I. táblán.
ónodi kapit.'
Torna v. toisp.
1636. t 1642.
(Móricz Bora)

m. Miklós

1687. gróf
Torna v. fóitp.

t 1701.
(Gzobor Eva)

Kata

(1. Konsky Mihály

2 PetricUevich Fer.)

I. Ádám
Tornai fóispán

1692.
(gersei Pethö

Mária)

II. Zsigmond

kosztaniczai kapit.

1700.

(Koháry Bora)

"^réz 1 1728.

(gr. Limburg

Styrum Károly)

1. József Mihály

Tornai fóisp. f

korona ór.
(Tavoaath Teréz)

1. Gábor

tábornok

(gr. Königshaker

Jozefa)

'Folyi, Ili. iábl

Borbála

II. Nep. III. M. 1. Teréz

József János Zsigmond Magdol. Joakim Károly Xavér István Ant

sz. 1729. sz. 1730. sz.l734. sz. 1736. sz. 1737. sz. 1739. sz. 1742. sz.l743. sz.

korona os. kir. cszterg. ezredes (Rr. Es- tábor- 1746.

ór és f6 kam. prépost (gr. Ziohy názy nok

lovászm. 1767. cziraz.püsp. N.) Erzse) 1 1793.
1791. 1786.

Itt közben adjuk leiratát a czimernek, mellyet as (elftbbi 151.
lapoo) a metszyény ábrázol.

A család grófi ozimere a paizsnak függfllegcsen osztott kék és
vörös meséjében három ezüst-arany osíkolat fölött, hegyével (blfelé álló
pallós, annak hegyén királyi korona ; a pallóst két oldalról kék-vörös,
és vörös-kék udvarban álló , koronás két arany oroszlán fogja. A paizs-
fölötii grófi koronán két koronás sisak áll, melyeken két oroszlán állva,
a grófi koronára állított egy fehér zászlót tartanak. Foszladck jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Digitized by VjOOQIC

ÍM

KesWriML

III. tábla.

I. Gábor, ki at /. iáhlán,
tábornok
(gr. Eönigsh&ker
Jozefa)

II. Ádám.
1780.

II. Károly

József

II. Gábor

sz. 1784.

tl854.

fótámok mest.

(gr. Sándor

Mathild)

Miklós
sz. 1798.
tl847.

László
tI832.

Eva
sz. 1793.
(Semsey

Jób)

III. gároly

János nep. Ferenoz

sz. 1786Í 1 18Ö6. CB, k. kam.

főpohárnok t 1811.

(1. gr. Zichy Adél (gr. Esterházy

2. gr. Folliofc Erzse)
Crcaerille

Gejza
tl837.

Victoria)

István
sz. 1840.
08. k. fő-
hadnagy

IV. Károly

sz 1806.
cs. kir. kam.
(1. hzg Odescalchi

Oecilia
2. Conczekk Cec)
I

Erzsébet Gizella Edmund. 2-tól Richárd. Czeozii. Melanie. Eugenn.
sz. 1828. sz. 1831. sz. 1836.
(Thurn- (b. Rols-

eyssen hansen

Fridr. Miksa

kapit.) kapii)

' - ' — I

Alexandra Gyula Eugénia Emma Stefánia Béla

t sz. 1824. (gr. Almássy sz. 1828. sz. l83l. sz. 1833.

CÜrményi (b. Orczy Dénes) (b. Fodma- (Beniczky
László) (xeorgina) niczky Engen)

I Ármin) '

György
sz. 1846.

Gábor
sz. 1848.

Róza
se. 1849.

Margit
sz. 1860.

Tibor
sz. 1852.

Visszatekintve a családfára, II. Péter kezdé a család törteDelmi
szerepét lő21-beii mint Jajcza várának kapitánya, azon évben a Jajcza
ostromára készülő török5k(5n fényes győzelmet viván ki K} Í525-ben
ismét megszállák a törökök Jajczát, és akkor ismét faősüegvádelmezé
azt Péter '), mely szolgálatiért, de meg azért is, mert míg Jajcto ótal-
mában fáradozott, az alatt saját várának Buzinnak feldulása által
negyvenezer forint ára kárt szenvedett , — jutalmul és kárpótlásul
1526-ban IL Lajos királytól Fejérkö várát nyerte adományba, és egy-
szersmind kérelmére a kapitányságról is fölmeatetett. A mohácsi vész

0 Istvánffy História 1685' kiad. 58. - Katona Hist. oHtio. XIX. 228.
») Katona id.h. 484. .:....., GoOglc

Digitized by'

KegleTleíS^. ÍM

Qtán áílandÓAH I. Fer&mand részén állott , és annak pártján harczolt.
16334)an jelen volt Bécsben, midőn Ferdinánd a török követet nagy
pompával kihallgatá. Iő88-ban Nádasdy Tamással horvát- tótoí'ss^gi
bánná neveztetett ki. 1541-ben Erdödy^ Simon zágrábi püspök a zág-
ráhi káptalant háborgatni kezdvén, annak ótalmávíil bízatott meg. Ez
évben meghalván egyik veje Ernusth máskép Hampó Gáspár, miután
gyermeke nem maradt , s benne a Hampó^ család kihalt , minden javai
t(^-vényszerint a királyra voltak szállandófc, II. Péter hogy leánya által
e javakat neveietesen Zala megyében Gsáktórnya és Stridó, Körös me-
gyében &z.-£rzsébet és KafMroneza várakat magának megtarthassa, azt
Urklé, hogy leányA Ernusth Gáspártól várandósán maradt. Azonban
a kell& id& elmultával és egyéb óvatossági kémleletek után e hir vaí-
lótlaimak tapasztaltatván ^ a kir. ügyész ismét, zaklatá Pétert, de az a
várakat ezután Benk'boösátá ki kezeiből , noha már leánya má^xiszor is
férjhez ment lindvai BáníFy Lászlóhoz. Ekkor Bécsbe idéztetett, hová
menevéd levél mellett el is ment , és mégis igére a várak és birtokok
kiadását w de haza érkezvén , igéretét nem teljesitc. Ennek foljtán az
1542-ki poaasonyi országgyűlés XLIIL törv. esiikkében rendelé, hogy
ha két hónap alatt Hampó minden javait kineiu adja, mint hűtlenségbe
es6 minden javait és fejét is elfogja veszteni. Eltelt a két hónap is, 4e
Péter mégsem adott vissza semmit. Ekkor azután Zrínyi Miklóst küldé
ellene a király, és azt helyébe bánná is kinevezte. Zrinyi Miklós Csák-
tornyán ostrom alá vette Keglevioh II. P é t e r t, ki az álgyuzást soká
nem állhatván , elhatárzá , hogy fiával Mátéval és várnagyával Posgai
(vagy Posegai) Péterrel Szabácsra fog szökni török segélyért; azon-
ban Posgai árulása fblytán a várbóli kimenetelük után azonnal Zrinyi
csapata által fiastul elfogatott , mire Csáktornya és utánna a többi vár
órsége is feladá magát. Zrinyi Bécsbe kiildé II. Pátert, hol elzára-
tofct, de alig egy év muIva kegyelmet nyervén, elbocsáttatott és ósi ja-
vait is visszanyeré 1544-ben '). Még ezen évben ismét harczolt a törö-
kök ellen, kikett Ottocsásznál meg is vert '). 15őO-ben ismét megin-
tést kapott az országgyűléstől , hogy a thopuszkai apáturságot ne há-
borgassa ^). 1554-ben pedig Ferdinánd királytól rendeletet ki^tt,
hogy fiát Ferenczet ki thopuszkai apátur volt, szenteltesse fel

0 Istvánfiy 168ö-ki kiad. 167 - Pethö Gergely azerint 114. lap. 1646-ban
foglalta el Zrinyi tóle Csáktornyát.

*) Pethó €krgely krónikája 113. lap. - Forgáoh Comment; 430. Ittokása
szerint róla is gyalázóíag szól

•) 15Ö0-ki törv. 02. Digitized by GoOglC

ÍM Kcsfanrict.

papságrit , és járassa papi öltözetben. Meghalt IL Péter kora 70. évé*
ben. Nejétől Stresenúey Borbálától I. György, II. János, LFe^
renoz, Gáspár, I. Miklós, III. Péter, III. Simon éa Máté
fiai, és A n n a leánya maradt.

I. G y ö r g y , ki testvéreivel 1547-ben nyert királyi kegyel-
met % lő5ő-ben Lévánál harozolt ^).

Máté jelen volt 1563-ban Pozsonyban Miksa király koronázá-
sán. 156őben győzelmet vivott a törökön Obreskónál ^). 15734)m
Alapi Gáspárral Gubecz Mátét verte meg és fogta el ^}.

III. Péter gyönyörű , szálas termetű szép és kellemes férfiú
volt ^). Miksa királynak fS-asztalnoka és kedves embere , részt vett
1566-ban a győri táborozásban , de ugyanazon évben Kanizsa táján
Reohem falu mellett a berzenczei törökök fejét vették ^). öt Csáktor*
nya megvételekor Zrinyi fiául fogadta ^). Egy fia maradt II. G y ö r g y
vagy Gergely, ki magnóikul balt el.

III. Simon jelen volt Í56ő-ben az obreskói győzelemnél, iest^
vérével Máiéval ®), valamint 1573-ban Gubecz legyőzetésében is részt
vett '). Neje gersei Pethő Magdolna volt , kitől szfilet^ gyermekei
által a Keglevich család mind két (horvát* és magyarországi) ágának
törzse lett. Az ő korában a család ősi vára Buzin ismét török
kézbe esett ^^). Gyermekei: 1. Anna, Kegel János neja 2. III. Já»
nos, kinek Bay Zsuzsannától egy fia , és egy leánya maradt , mint a
táblázat muta^a. 3. Péter, ki 1602-ben Gzemikn^ a ráozok el-
lenihadban esettel M). 4. II. Ferenoz,ki 1594-ben Hatvan os-
trománál török fogoly lön '^), nejétől Batthyány Erzsébettől gyermeke
nem maradt. 5. III. György 1598-ban horvátországi al-bán

0 Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 148.
*) Forgáoh Comment 62. 63.
*) Pethő Gergely Krón. 120. — Istvánffy pag. 296.
*) lítvánfly pag. 342. — Pethö Gerg. Krón. 12Ö.

*) Istvánffy pag. 322, hol róla ez olvasható : y^iganleae fere proceriteUii,
ied singuhris eUganiiae tt virtuHi jwoemt, ideoque omnibui^ ipsique imprimii Caetari

•) Istvtoffyiiál 322.

^) Pethő Gergely Krón. 122., hol elestének éve hibásan &11 1567 re téve.
•) Istvánfljr p. 296. — Pethö Gerg. 120.
•) Ugyanott 342.
«») Pethő G«rgely id. h. 126.
") ugyanott 161.
«; Ugyanott 136. ^^^^^^^^ ,^ GoOglc

volt ^). Nejétfii Istvánffy Katalintól származóit gyermekei által a csa-
lád mindkét ágának tözsatjjáyá lön. Gyermekei közül :

III. István 1627-ben mint szabad báró említtetik ^). Nejét61
ErdMy Máriától gyermekei nem maradtak.

I. Zsigmond Kapronoza vára kapitánya volt 1649oben ^).
1655-ben az ország határait vizsgáló és harminczadok megajitását in-
tése választmányok tagja *). 1659-ben horvátországi KörOs városába
k&ldetett ország-biztosul ^). Nejét61 Sohrattenbach Mária-Jozefától
csak három leánya maradt, kik a családfán láthatók.

III. GyOrgynek másik két fiától j6 le mostanig a család, és
pedig IV. Pétertfii a horvátországi, IL Miklóstól pedig a ma-
gyarországi ágazat. Elfibb lássuk IV. Péter ágazatát, úgy a II. Miklósét.

IV. Péter (IIL Györgynek fia) 1627-ben a Homokhegynél dia-
dalt aratott a törökökön. 1638. 1647. és 1649-ben országos biztossá-
gokban vett részt •). Nejétfii Geréczy Margittól született több gyer-
mekei közül IV. János pálos barát volt. I. László pedig koprani-
czai várkapitány 1640-bén ''). Nejétől nagy-tábori Rattkay Rozinától
több gyermekei közt született fia

VI. Péter 1704-ben báni helyettes, 1 708 -ban Posega várme-
gye örökös főispánjául neveztetett, és ezen évben egyszersmind I. Jó-
zsef király által grófságra emeltetett ®). Orehóczy Johannától két
fiu-gyermekc :II. LászlóésSándor maradt. Amaz fiában VU. Pé-
terben fi-ágat berekeszté.

Sándornak Petanczy Teodórától született fiai közül József
nemzé Tamást, ki I769-kI dec. ?9-én született, és 1850. nov. 11-éii
halt meg , s kinek fia Sámuel , a most élfi osaládffi, szül. 1812. dec.

*) Lehoczky Stemmat. I. p. 92.
•) PlansuB eto. Graecii 1627.
*) Ortelins Redivívos, hol mrczképe is látható.
*) 1666ki 80. 71. 100. törv. ez.
*) 16ö9-ki 103. törv. ez.

•) 163ö-ki 42. — 1647-ki 71. — 1649-ki 32.ik törv. ez.
^) Lehoczky Stemmat. I. 88.

*) Hiat Herald. Handbueh. 402. Ellenben Lelioczky Stemm. II. 169. sze-
mt 1687.ben lett IIL Miklöml együttg-^ft. o,,.ed .y GoOgk

12^n. E^bekelt 1831*ben báró CoUenbaoh EmiUft ^) csillag ker.
hölgygyei, kitfil fia László és Oszkár.

Magyar-ága^at.

II. Miklós (III. GyOirgynek fia) kezdi ez ágazatot. ^Nevezett
Miklós 1636-baQ Ónod és Djós-G-yör vár kapitánya '), Torna várme*
gye főispánja. Fiatalabb korában Erdélyben forgott Bethlen Gábor
alatt, és attól Erdélyben a magafalvi jószágot nyerte '); de késÖbb visz-
szajött Magyarországra^ hol — mint emlitfik — ónodi várkapitány stb.
tón. 1635-ben a nyolczados törvényszékhez rendeltetett •). 1646-ban
báróságot nyert. 1657-ben Krapina és Kosztel várait Gorup György
varasdmegyei alispánnak zálogitá el a zágrábi káptalan elótt ^). Fele-
ségül a Magócsy osaládból származott Móricz Péternek leányát Bor-
bálát vévén nőül , ezzel Torna megyében Fábián, Sebestyén stb. ja-
vakat csatolt birtokaihoz. Egyetlen fiu-gyermeke maradt

ni. Miklós atyja után szintén tornamegyei főispán és ezredes,^
aranysarkantyús vitéz; a török elleni több hadjáratban, és psatákban
nevezetesen Berzenczénél, Babocsánál, Kosztaniozánál, Turanoveoznél,
Eszéknél , Pécsnél és Bécsnél vett ré^zt. Fejedeln^éhez tántorithatlan
hűséggel viseltetvén , e végett élete elleni incselkedéseket is kellé ta-
pasztalnia, melyeket midőn még is sikerült elkerülnie , az ellenpárt a
felső megyékben Tornában , Borsod és Ung megyében fekvő javait
prédálta fel ^). 1681-ben az ország határait vizsgáló bizottmány egyik
tagjául volt kiküld ve '). 1687-ben pedig I. Leopold által grófságra
emeltetett ®). Meghalt 1701-ben, és Kőszegben temettetett el. Nejétől
Czobor Évától két fia maradt : I. A d á m és II. Z s i g mon d , ki kosz-
taniczai várparancsnok volt 1700-ban. Nejétől Koháry Borbálától egy
leánya Teréz maradt , ki gr. Limburg-Stynun Károly neje volt, és
1728-ban halt meg.

0 B. Collenbach Gábor C8. kir. altábornagynak gr. Keglevich Juliannától
szttletett leánya.

*) Lehoczky Stemmat. II. 2ia

*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 163.

*) 1635. 14. törv. ez.

^) Codex SzéohenianuB tom. XIII. a nemzeti múzeumban*

^ Kazy Fer. História R. H. tom. III. p. 241.

') 1681-ki 23. törv. ez.

") Lehoczky Stemmat. I. 8d.es Adami Souta €. Ms. quartQlat. aro 182. a
nemzeti múzeumban. r^ r^r^n\í>

Digitized by VjOOQ LC

Kegletktf. . ÍM

L Á d á m 16d2-beii toroai ftispámil neveztetett ki ; elSbh á Kol-
lonios és Czobor ezredben alezredes , Csáktornyánál vitézül harozolt,
utóbb tábornok, kincstári al-elnök, és kir. tanácsos volt. Nejétfii gersei
Pethö Máriától fiail. Józsefésl. Gá))or terjesztek a családot

L József hat évig IIL Károly kir. udvarában nevelkedett
1760-ban már kir. helytartósági tanácsos, Tomft. vármegyei ffiispán, és
val. belsfi titkos tanácsos volt 0- Tavonat Teréztfil » táblázaton lát*
ható kilencz gyermeke született. Ezek közül

IL József (szül. 1729-ben) a kir. helytartóságnál elfibb titkár,
utóbb szintén Torna vármegye ffiispánja , cs, kir. kamarás , sz. István
rend lovagja, a sz. korona fire, 1787-ben ffi-lovászmesterré lön»

III. Zsigmond (szül. 1734.) 17874)en makari ez. püspök és
esztergami nagyprépost 1776 — 180ő-ig midfin meghalt ').

István (szül. 1743.) mint tábornok a francziák ellesi háború-
ban 1793-ban Landaunál esett el

Károly (szüL 1739.) ezredes, cs. kir. kam. és val. b. titkos ta-
nácsos volt. Neje gr. 2iichy Katalin.

I. Gábor elfibb ezredes a Koháry ezredben utóbb tábornok.
Nejétfii gr. Königshaker Jozefától született gyermekei közül, Ádám
és J ó z s e f most is élö két ágat terjesztett.

Ádámnak fia II. Gábor szül. 1784. sept 19-én. 1806-ban a
helytartóságnál kezde szolgálni, 1809-ben titoknokká, 1818-ban taná-
csossá, 1821-ben a kir. helytartóságba keblesitett tart. biztosság alel-
nökévé, 1824-ben csongrádmegyei fSispáni helyettessé, 1828-ban Nóg-
rád megye ffiispánjává neveztetett, 1830-ban Budáról Bécsbe a kac-
czellariához vitetett referendárrá, de 1831-ben már ismét Budára jött
a helytartósághoz, és egyszersmind koronafirré választatván, val. belsfi
titkos tanácsossá neveztetett. Alig egy év múlva , a m. kir. udv. ka-
mara al- majd ismét 1836-ban valódi elnökévé, 1842-ben végre ffi-tár-
nokmesterré neveztetett. 1817. január 17-én kelt egybe gr. Sándor
Mathild os. ker. hölgygyei (mh. 1843. nov. 11. kora 43. évében) , kitfil
gyermekei a táblázaton láthatók. Bzek közül legidfisb fia Géza lovag-
iad szerencsétlenség következtében halt meg kora 20. évében 1837.
ootob. 28. JE^skátán ; úgyszintén korán halt leánya Alexandrine
is^ Ürményi László neje. Gábor meghalt 1854. jun. 16'án. Élfi fiai

0 Lehoczky Stetn. L 105. és II. 213. koronafir is ; de ez csak fia Józsefiéit.
») Memória BMÍUcwStrigoaieB.«p. 171. Digitized by GoOgle

ÍM Kegle¥tc9. -— Kegly.

G y u 1 a és B é 1 a , amannak b. Orczy Georginától gyermekeit a táblá-
zat mutatja.

Gábornak testvére László 1810-ben titoknok a m. kir. kama-
ránál, utóbb felhagyott a hivataloskodással. Meghalt 1833-ben. A pesti
nemzeti vivó-intézet egyik alapítója és elnöke volt. Másik testvére

Miklós, szül. 1789. dec. 13-án, a hevesi ellenzék egyik vezére.
Meghalt 1847-ben.

A másik ág I. Gábornak fiától Józseftói származik , kinek fia
Károly, kinek ismét fiai Nep. János, és Ferenc z.

Ferenczcs. kir. kam., meghalt 1811-ben, nejétől gr. Esterházy
flrzsétól fia Károly os. kir. kam. szül. 1806. febr. 2-án, első nejétói
herczeg Odescalohi Czecziliától három , 2-ik nejétói Konczek Czeczi-
liától négy gyermeke van, kik a táblázaton láthatók.

Nep. János, (III. Károlynak fia) szül. 1786. máj. 13-án,' cs.
kir. kamarás, már 1810-ben a m. kir. udvari kanczellarián fogalmazó,
utóbb (1824.) Barsvármegye főispánja, s végre val. belső titkos taná-
csos, a pápai Krisztus rend vitéze , és £5*pohámokmester volt. Birta a
sajó vámosi , encsi , visolyi , sztropkói , kis-tapolcsányi és nagy-ugróczi
(hol gyönyörű kastélyuk van) uradalmakat. Meghalt 1856. oct. 15-én.
Első neje vásonykeői gróf Zichy Adél cs. ken ós palota-hölgy (szüT.
1788. sept. 15. f 1839. jan. 17.). Második neje gr. FoUiot-Crenneville
Victoria Augusta cs. ker. és palota-hölgy, szül. 1816. aug. 6-án, egy-
bekelt 1840. febr. 30-án. Férje halála után másodszor férjhez ment
1857. oct. 17-én gróf Falkenhayn Gyula lovas kapitányhoz. -— Nep.
Jánosnak második nejétől fia

István szül. 1840. dea 18 án. 1859-ben főhadnagy a 11. számú
dzsidás ezredben.

Megemlítendő még e családból Ágoston os. kir. kamarás, kinek
nejétől gr. Waldstein Erzsébettől (meghalt 1813.) leánya Augusta
gr. Batthyány Kázmémé volt.

Kesly család. Nemesi czimere a paizs kék udvarában zöld
téren álló , kettős farkú , koronás vörös oroszlán , első lálmval arany
tekebábut tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-
szárny között, melyek közúl a jobboldali vízszintesen kék-arany, a bal-
oldali vörös-ezüst azinű, a leirt koronás vörös oroszlán áll , arany teke-
bábut tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0-

^) Burgstaller Collectio Insignium.

Digitized by

Google

Kegyts. — Kékedy.

161

A XVIL században Sopron megyében lelünk Kegl családot, hol
Kegl Gáspárnak leánya Anna-Margit, Thulmon Jánosnak neje, 1676-
ban tett végrendeletet 0*

WLegjem CMl4d. Szabolcs vármegye nemes családaínak egyike
Fényes E. Geographiája szerint.

Kelll család. Szepes vármegye nemes osaláda. Keill Má-
tyás és neje Venczelin Zsuzsa , és fiai Keill Mátyás és János
előbbi nem-nemes állásukból III. Ferdinánd király által Ebersdorfban
1642. octob. 14-én kelt czi-
meres nemeslevélben magyar
nemességre emeltettek. És
czimeres levelük Szepes vár-
megyének 1643. ker. sz. Já-
nos ünnepe előtti második fe-
rián Lőcsén tartott közgyű-
lésén kihirdettetett.

E czimeres levelet 1777-
ben Keill András és Má-
tyás részére a szepesi káp-
talan átirá ').

Czimerük — mint itt a
metszvény ábrázolja— követ-
kevő : a paizs jobboldali alsó
szögletéig levonuló vörös csi-

kolat által , melylyen két sárga liliom látszik , — - két udvarra oszlik,
mindkettőben és pedig az alsó zöld halmon, a felsőben pedig a csíkolat
szélén egy koronás fehér galamb áll , csőrében zöld gallyat tartva. A
paizsíblötti sisak koronáján szintén koronás fehér galamb áll, csórében
zöld ággal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.

Keill János a szomolnoki kamarai kerületben rozsnyói hegy-
mester volt 1810. 1815-ben.

Kékedy család. (Alsó-kékedi f.) Abauj vármegye egyik
kihalt osaláda , nevét és előnevét azon megyei Alsó- és Felső-K éked
helységről vette.

0 Oklevél kiteles másolatban. ^ .

*) Mint ax előttem fekvő hitelea pélaány mutatja. Digitized by LnOOglC

16» Kékk6vy. - Kelés.

AXVI. században már yirágzott, midfin Eékedy János mint
Szapolyai hive, Tokajnál lő37-ben a Tiszába veszett 0*

A következő évben a család igényeit az országgyűlés kívánta el-
intéztetni *).

1536-ban élt Kékedy László is, ki Kassa városának Szapolyai
részére történt feladásában vett részt ').

1559-ben élt Kékedy Gáspár, ki Tarczay Annának bizonyos
vád alá került leveleket magyarázott meg, a mint az a Tarczay Anna
elleni tanu-vallatásokban említtetik •).

Kékedy György 1603-ban országos pénztárnok volt *). 1618-
ban már nem élt , midfin árvái részéről azért történt az országgyűlés
elfitt panasz, hogy a kir. kamara fiket rendes per nélkül háborgatja ^).

Kékedy Bálás ellen 1623-ban Dely Mihály és Pasztorovics
Sáfár Pál tiltakozik , hogy a nógrádmegyei Tábi pusztabeli és Heren-
csény helységbeli birtokot elfoglalta '). 1647-ben neje méltatlanul
hántatván Kassa városában , e végett az országgyűlés rendelkezett
elégtétel végett ®). 1652-ben Bálás perel Dienes György, és neje Iz-
denczy Zsuzsa ellen •). 1657-ben nádori adomány folytán nógrádme-
gyei Kis-Pöstény , — vagy mint egy utóbbi okmány mondja — Ho-
mok nevű birtokba iktattatott be *").

Kékedy Zsigmond Bethlen Gábor alatt élt, midőn Csomaközy
mellé egy csapat vezéréül használtatott ^0-

Kékkövi család. (Székely-udvarhelyi.) Székely család Ud-
varhelyszékben. Sámuel 1794-ben Udvarhelyszék irnoka. János
1815-ben élt, a még alsóbb szolgálatban állt.

Kelcz család. (Fületinczi.) Nemes család Abauj , Szabolcs,
üng megyébe elterjedve.

^) Zermegh Schwandtnemél Soriptores rerum HuDg. II. 410.

*) 1538-ki 62. törv. ez.

») UivÁnSy 1685-ki kiad. 133.

*) Wagner Diplom. C. Sáros. p. 410.

*) 1603-ki 3. törv. ez.

*) I618'ki 15. törv. ez. L. Aeta Dietae anni 161S. p. 107.

0 Oklevél.

») 1647-ki 78. törv. ez.

•) Protoool. C. Neograd.anni 1662. pag. 2.

*®) Hiteleaitett oklevél.

*') Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 243. lap.oyGoOQlc

Tagjai nagyobb részben meg^^i és korminyazéki hivatalokat
viseltek.

Abauj vármegyénél nevezetesebb hivatalokat viseltek . a ktt-
vetkezfik :

Zsigmond 1 741 ^n országgyűlési követ

Antal 1775-ben alispán.

János 1 83ő-ben ffiszolgabiró.

István 1838-ban föjegyzfi, 1846-ban másod, utóbb 1848-ig első
alispán.

V i n c z e 1838-ban al-adószedö,

Eduárd 1846-ban alszolgabiró volt

A múlt században találjuk a család egyik ágát a Dunántúl is,
hol Ádám 1730-ban a kAszegi ker. táblánál jegyző ;—J ó z s e f 1760-
ban a dunántúli kerületi táblánál szegények ügyésze, 1770-ben sze-
mélynOki itélfi mester; — Ádám 1787-ben a m. kir. helytartóságnál
titkár, 1810-ben egyszersmind cs. kir. tanácsos, 1820>ban már hely-
tartósági tanácsos, 1825-ben kanczellariai referendáríus.

Imre 1787-ben apátur, és győri kanonok.

János nep. 1787-ben apát és soproni kanonok, már 1810-ben
1825-ig győri őrkanonok volt.

A család ozimere négy részre osztott paizs. Az 1 ső osztályban
három nyillal átvert sziv , a 2-ikban könyöklő férfi kar, kardja hegyén

levágott törökfejet tartva, a 3-ikban

a 4-ikben hátulsó lábain álló oroszlán , első jobb lábával kivont kardot
tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két szétterjesztett sasszárny
emelkedik ki. A paizs sisakjáról szokásos foszladék hullámzik le.

Kelebecz csal&d. Zemplinmegyei nemes család.

Kelecsényi család. (Kelecsényi és hrabói.) Nyitra várme-
gyének egyik réglebb , birtokos nemes családa. Nevét és előnevét a
nyitramegyei Ürmény közelében fekvő K e 1 e c s é n-ről vévé. A XVII.
században eldődei Trenosin, majd Pozsony, Bars, Hont megyében
is laktak.

A család emlékezete eléfordul már egy 1367-ben kelt adomány-
levélben, melyben Trencsin megyének 1794-ben nov 29-én Kelecsényi
I Zsigmond részére a hrabói ősi birtokról kiadott bizonyitványa szerint
az emiitett 1367-dik évben Kelecsény Tamás (Thomas filius ma-
gistri de Kelecsén) mint királyi ember (homo regius) neveztetik meg.

A család ozimere — mint a metszvény mutatja — a paizs kék
udvarában könyöklő pánczélos kar , kivont kardot tartva ; fölöLtc fél-

11*

164

Keleesériji;

hold és három csillag ragyog. A paizsíbiöttí sisak koronáján szintén
pánczélos kar könyököl kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-Yörös.

A XVI. század végén élt a családból Kelecsényi Mátyás, kr
nejével Deméndy , máskép Sánta vagy Benedek Dorottyával a követ-
kező családfát alkotá :

I. tábla.

Mátyás

1585.

(Deméndy Dbra)

Kata 1. István Ferencz.
(Gedey 1607—18. t

Péter) (Muczius
(Erzfle)

Ilona. Erzse János Zsófia

(Benedek 1614. (Erdélyi

Tamás) (Buday János)
Judit)

Dorottya

(Bisztriozky

Andrásáé)

Anna
(Sánta
Mátyás)

II. István Judit.

1651. t

(1. Beniozky Zsuzsa
2. Emödy Zsuzsa)
8. Mihályffy^ Franciska)

' Folyt. //. táblán.

Magdolna

(Ravasz

Ferencz.)

Ferencz

1647.

(Balásházy

Kata)

Erzse
(1. Farkas

György
2. Bekényi

András)

Farkas Ferencz

(Ralkovics (Mez5Iakv
Mária) A.-Mária)

György

(Zirchicn

Mária)

Zsigmond

Mária

CL. Huszár Pál

2. Komeáthy Ján.)

Jáno8. Gáspár. 2iSÍgmoud.

Julianna Anionia Teréz Anna

(Urbányi (Temyey (Piaosek (Beniczky
József) Miklós) Miklós) Tamásné)

István. Lajos Anna Kata

f (Debreezenyi (barkaházi

József) S^écsey Fer.)

József Ignácz. Anna

katona. (Fejérváry Ján.)

Farkas. Sándor. Julía Bora

(Kurtha (Bardiovszky (Burícs ^ i

Mária) János) Jánoi)ized by V^OOglC

JAwAwvWHiyi*

16»

IL tábla.

Pál

(Kardos
Anna)

II, UivéLú.hi a» l táblán,

1651.

(1. Beniozky ZsuMtk

2. Emftdy Zsuzsa.

3. Mihályffy Franciska)

Folyt. III. (áh.

Áátm
(NovotUa
Anna)

£va
(Hencz
Ádám)

Bora
(1. Kolajda

Márton.

2. Horváthy

András)

Eva

Magdoln:i
(Kéry István)

László
jesuita.

János

(Budnyánszky

Krisztina)

Julianna

(Bartakovioh

Péter)

Anna JuIia

(Deseriozky (Bohus
Imre) Imre)

Mihály.

Ferencz János.
Xavér.

Alajos. Jozefa.

Teréz

(Fabriozy

Pálnéj

m. t á b 1 a.

Pál, ki a II, táblán.
(Kardos Anna)

György 1736.

(1. Fettkó Kata

2. Szilágyi Zsuzsa)

I. Zsigmond Ignácz.
1748-1766.
(Beviczky
Anna-Mária)

II. Zsigmond

1768-1816.
Trencsin v. föbiró
(Podhraczky Kata)

Emerentia

(Borcsiozky

József)

Eva.

János Gáspár

sz. 17y9. 1 1849. sz. 1784. 1 1858.
(Morvay Mária)

III. Zsigmond
sz. 1786.
nőtlen.

Családon lak.

Gáspár! József Pál
t tóul. 1815. sz. 1817.
(Baoskády
Alojzia)

Anna Nepomuoena Báfael
sz. 1818. sz. 1824. sz. 1825.
(Fába
Zsigm.)

Karolina Mária
sz. 1827. SZ.1831.

tiasL

A családfa törzse Kelecsényi Mátyás, ki fia lehetett azon Ke-
lecsényi Jánosnak, ki 1597-ben halt meg, és Nógrád megjrének szolga-

ÍM .Rélecséttyfl.

bírája volt 0- l«^8ő-ben gyermekei nevében tiltakozik Trenosin vár-
megye eI6tt azon megyei Pravotioz helységben két jobbágynak Ghy-
czy László által szándéklott eladása , és Viszocsányi László általi meg-
vétele ellen 0- Fi*

L István, 1602. táján nejével Muozius (másutt Mutinyi) ESr-
zsével együtt tiltakozik Vitéz János hitvesének tette ellen, ki Ivánka
helységben egy nemed curiát adott el '). 1614. táján ismét neje névé-
ben is ellentmond Patvaróozy Magdolna eladásának egy Ivánkán fekvfi
nemes kúria iránt ^).

Ezen 1614-ben Korponán Mátyásnak gyermekei nevezetesen I.
István és János egy részról, más részról Ilona Balásné,Kata
Gedey Petemé , Erzsébet Benedek Tamásné , Z s ó f i a Erdélyi Já-
nosné egymás között barátságos egyességre léptek ^) az anyai vagyis
Deméndi és Barátbi jószág iránt ; az atyai jószágok Nógrád megyében
Fogaosnak és Kövesdnek fele , és Hont vármegyében Priklik és FelsA*
Csehi közösül maradtak*

1622-ben kelt a család részére egyik ujjitó ozimeres levél, kiadva
II. Ferdinánd király által.

L Istvánnak fia 11. Ist-
ván a Ravasz családdal együtt III.
Ferdinánd királytól 1651. novemb.
29-én pozsonymegyei kis- vagy alsó-
lóczi birtokra királyi helybenha-
gyást nyert mind két nemre. Ezen
II. Istvánnak három nejétói két fia
és három leánya maradt Fiának
Ádámnak utódait mutatja a II. táb-
lázat — Pálnak utódait a III. tábla
tünteti fel.

Pálnak fia György 1736-
ban Trencsin megyei Hrabovén la-
kott. Ennek fia I. Zsigmond 1748-ban osztozik testvérével Emeren-
tiával. — Nejétől Reviczky Anna Máriától fia II. Zsigmond Tren-
csin megyének 40 évig folytonosan tisztviselője , és közben föszolgabi-
rája volt. Lakott Banován. Nejétói Podhraczky Katalintól fiai János,

*; Protocol. C. Neogrid. anni 1697.

») Nyitrai káptalan Protocol. 3 aani 1585. 1Ö86. f. 84. 36.

•) ugyanott ProtoooL 47. anni 1602. 1620. fol.

*) Gaaládi okirat izerini

Digitized by VjOOQ^C

Kdeesény. — Kelemen. 16T

G á s p á r és Ifi. Zsigmond nemességükrfll TrcDCsin megjétfil 1816.
mart. 18-án kaptak bizonyitványt.

Az emiitett három testvér közfii János 1849-ben balt meg. III.
Zsigmond nőtlenül él Családon Nyitra megyében ; ugyanott székelt
Gáspár is, ki 1858 -ki sept. 2-án balt meg kora 74. évében. Nejétől
balacsi Morvay Máriától született gyermekeit a táblázat mutatja. Kö-
zfilök József birtokos és lakik Családon , az irodalom buzgó barátja,
és szorgalmas régiség gyüjtö. Testvére Rafael 1847-ben nyitrame-
gyei tiszt, aljegyző volt

Keleesény család. (Kelecséni f .) Zemplin vármegye egyik
kihalt régi nemes családa ^), mely hajdan azon megyei Kelecsény hely-
aéget birta ^).

1403-ban Kelecsény Miklósnak fia Mátyás zemplinmegyei
Pazdicsot várával együtt , agy Zalogh , Samogh, Kras^na, Mochár és
Zuha helységeket többekkel együtt Zsigmond királytól kapta, a beik-
tatásnál azonban többen ellentmondtak ^).

1407'ben ugyancsak e család a sóvári Sóos családdal Czéke
helységre is adományt nyert •).

KeledI család. KOzulök Keledilstván 1566.ban Gyula
vára ótalmában vett részt , és ekkor törökfogságba esett , de negyven
aranyért magát rögtön kiszabaditá ^).

Keleffy család. KözÚlök Keleffy László 1504 ben élt <»).

Keleffy János 1677-ben nagy-zelői plébános, és ideigl. alespe-
res volt, kora 48. évében, mint egy eredeti tanúvallomás mutatja.

Kelemen C^salád. (Felső-őri). Egyike azon családoknak,
melyek Felsőőr helységre 1582-ben Rudolf királytól uj adomány le-
velet nyertek. Lásd Zdmbó esaldd. >

Kelemen c^salád. (Szerepi.) Bihar vármegyei nemes család,
birja a Debreczenhez öt mértföldre a Sárrét mocsarai közt fekvő Sze-
rep helységet, honnan előnevét irja.

KözÚlök István Bihar vármegyei al-adószedő, utóbb (Őszolga*
bíró volt, 1807-ben pedig táblabiró. Neje Klobusiczky Anna.

>) Szirmay C. Zemplin. noi top. 8S.

') Ugyanott 283.

•) Ugyanott 378.

*) Ugyanott 304.

*) IstvánfTy Hist. 1685 ki kiad. 309.

•) Koviohich Snppl. ad Vegtigia Com. II. 309. a köv. lap.

Digitized by VjOOQIC

168 Kelemeii. - Kelemeny*

János 1841-beii kir. táblai ülnök , 1847-ben személynöki itél6
mester.

Kelemen lm re és unokái Imre és István 1791-ben nemesí-
tettek meg , és ily czimert kaptak : a paizs kék udvarának alyján két
begynek alyján fehér folyam hullámzik , egyik oldalán zöld téren egy
korhadt fatuskó három zöld ágat hajt ki ; a hegyek legmagasabbján
koronából pánczélos kar nyúlik ki , kivont kardot tartva ; fölötte jobb-
ról ezüst félhold , balról arany csillag ragyog. A paizsfölötti sisak ko-
ronájából kinyúló két kiterjesztett fekete sas-szárny között pánczélos
kar meztelen kardot villogtat. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös *).

Kelemen c^Ml&d. Kelemen Péter 1746-ban M.-Terézia
király asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét ').

Czimere következő : a paizs ezüst udvarában jobbról' balra rézs-
útosan egy kék csikolat vonul le , és azon egy szál arany buza-kalász
látszik , a paizs jobboldali alsó , és baloldali felsA szögletében kinyílt
piros rózsa-fej tűnik fel. A paizsfölötti sisak koronáján vörös c^firú és
lábú fehér galamb áll, csőrében arany-kalászt tartva. Foszladék jobb-
ról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kelemen család. (N.-emyei.) Erdély nemes családa. Közű-
lök Zsigmond 1794 — 1815-ben kormányszéki írnok s hites jegyző.

József 1794-ben táblai ügyvéd.

Lajos 1843-ban udv. kanczellariai irnok.

Károly 1848-ig marosszéki dúló. — Benjámin egyike Er-
dély ismertebb és nagy- tapasztalású gazdáinak.

Kelemen család. (Etédi.) Szintén erdélyi család • melyból
Pál 1848-ban Udvarhely-széki számvevó biztos.

Kelemeny család. Kelemeny Ádám L Leqpold király ál-
tal nemesítetett meg.

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, első jobb lá-
bával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából pánczélos,
sisakos vitéz emelkedik ki , jobb kezével kivont pallóst tartva. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család leszármazása következő :

*) Adatni Scuta gentil. tora. V.
') ugyanott.

Digitized by

Google

Kéler.

Ádám
1700.

Ádám

József

János. Mária,
t t

Istváa Anna Judit
cs. k. nyűg. öruagy t t
M. Teréz r.kker.vit.

Mária Bora
(Koós t
Miklós)

László

(Majerszky

Ju^it)

1 1840. mari 4.

kora 60. évében

Gyöngyösön.

Lajos 186a
(HecsLuiza)

1 z:, '

Gábor
sz. 1847.

Kéler család. Kéler 0 János és általa neje Komároroy
Erzsébet, és húga Kéler Erzsébet Bécsben 1663. april. 10-én kelt
czimeres nemcsitfi levélben I. Leopold király által nemesítetett meg;
a czimer-levél Hont vármegyének 1663. máj. 2-án Korponán tartott
közgyűlésén kihirdettetett.

A család leszármazása következfi :

János

1663.

(Eoináioiny Erzsébet)

Ádám

Omaszta Anua-

Mária)

János

trenesini lakos

1728. 176Ö.

András

krencsi lakos

1728. J755

György

István.
17Ö5.

András.
17ÖÖ.

György

Mihály
1808.
(Gyalókay
Terézia)

Márton

Sámuel

(Gyalókay

Erzse)

Pál

Katalin

(Sztrokay

Antal)

Erzsébet
(KuMnyi
András)

Teréz János Dániel Zsuzsa Mihály

(Aadrásy Győrben f 1837. (Ráth Nógrádban

József) I Károlyné) 183a f

Erzse Kata

(Tnrcsá- (Sárkö-

nyiné) zyné)

Mathild. Lajos. Terézia. Sándor.

') Az eredeti armalisban K e 1 e r áll, de szokásos kimondás szerint K é-
1 e r a család neve.

Digitized by VjOOQIC

17e Kelére- Keliny.

A nemesség-szerző Jánosnak fia A d á m Hontmegyéböl még a
Rákóczy forradalmi idftk elfitt Trencsin sz. kir. városába tette lakását,
és ott laktak fiai János és A n d r á s is még 1728-ban, midfin neve-
zett 3Z. kir. várostól erről , ugy leszármazásukról, és polgári viseletük-
rfil bizonyitványt nyertek. András utóbb Krenosre költöz(Ht , és
Nyitra megye elótt nemességét 1755 ben igazolta, fiaival és János
testvérével együtt. Ádámnak fia volt még Gryörgy, kinek ismét
fiai közúl

M ili ály Nyitra roegyétól 1808-ki jul. 20-án kelt nemességi bi-
zonyitványát azon évi jul. 26án Győr, jul. 29-én pedig Mosón várme-
gyében hirdetteté ki. Gyermekeinek többnyire Győrben volt és van
lakásuk, Fiai közül Mihály 1833. jan. 24-én Nógrád megyében hir-
detteté ki nemességét 0* Testvérei közűi osak Jánosnak vannak
gyermekei.

Egy másik ágból származott Kéler István, kinek Kosztolányi
Erzsébettől gyermekei István és Erzsébet 1791. deoemb. 18-án
osztoztak.

A család ágost.-ev. vallású.

A család czimere ez , a paizs baloldali felső szögletéből a jobbol-
dali alsó szögletig vont rézsútos vonal által két udvarra oszlik, az alsó
udvar vörös, a felső udvar fehér , és abban férfikar könyökben megha-
jolja, és kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva látszik. A paizs-
fölötti sisak koronáján szintén könyöklő kar kardot markol, és annak
hegyén törökfej vérzik A paizst szokásos foszladék veszi körűi.

Kéler család. A följebbitől különböző Kéler család az,
melynek czimere következő: a paizs keresztvágással négy udvarra
oszlik, az 1- és 4-ik osztály kék udvarában egy fürt piros szőlő látszik,
a 2- és 3-ik osztály arany udvart mutat. A pai^sfölötti sisak koroná-
jából egy zöldellő pálmafa nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék,
balról arany-vörös *).

Keliny család. Keliny Amadeus Turócz vármegye or-
vosa 1802-ben I. Ferenoz király által emeltetett nemességre.

Czimere ez , a paizs Jobboldali felső szögletéből a baloldali alsó
szögletig húzott vonal által két részre oszlik , a jobboldali rész fekete,
a baloldali kék ; a paizs alján koronás , kétfarkú aranyoroszlán áll há-
tulsó lábain , első jobb lábával egy piros virágokból font zöld koszorút

') Jegyzőkönyi 219. sz. alatt.

») Burgttaller OoUectio Insigninm. ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc

taiivA. A pakriUtotti aiaak koronijiból szintén olyan oroadán emelke-
dik ki. Fo82ladék jobbról arany-fekete, balról arany-k^ 0-

Kellé család* Kellé Fülöp 1795-ben Krassó vármegye al-
jegyzfije volt

Kelle András Heve^Ei vármegyétől nyert nemességéről bizo-
ny itványt fia Kelle György részére, mely Nógrád megyében l803-ki
nov. 16-án hirdettetett ki ^).

Kellemessy CMl&d. Kellemessy Mihály 1595-ben Sáros
vármegye alispánja '> 1602-ben egyik osztoztató biró a Thibai György
javain osztozó rokonok között ').

Kellemessy János 1635-ben tokaji várkapitány ^).

Kellemessy — eredetileg Kelemen — család ismeretes Árva me-
gye múltjában is. Közúlök Kellemessy János 1693-ban árvamegyei
aljegyző, 1697-ben pedig főjegyző, 1704-ben Rákóczy részén áll, és
árvái urodalom praefectusa volt. Jeles tehetségekkel birt, és mint
buzgó protestáns árvamegyei isztebnei birtokán az oda való Dávid
család által alapított) egyházban díszes oltárt emeltete, mely ma is ne-
vével , és czimerével ellátva fen áll. Az árvamegyei Kellemessy csa-
ládi birtok , névszerbt az isztebnyei és nagyfalvai a nemes Párniczky
családra volt szállandó, hahogy azok iránt 1712-ben a kír. ügyész
igényt nem támaszt vala ^).

1698-ban nagyfalvai Kellemessy László Árva megyétől nemes-
ségi bizonyítványt vévén ki, azzal ujabbi székhelyére vasmegyei Mesz-
lénybe költözött ''),

Kéller család. KéUerÁdám 1719-ben III. Károly király-
tól nyerte czimeres nemes levelét *).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán,
első ballábával királyi koronát, első jobblábával buzogányt tartva;
fblötte a paizs jobboldali szögletében félhold ragyog. A paizsfolötti si-
sak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a paizsbelihez
hasonló oroszlán női ki, első jobblábával három nyilat tartva. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

') Adami Sonta gentil. tom. V.

') Protooolli nrns 1199.

•) Bel Adparains 440.

*) Leleszi CofiTent

*) Szirmay C. Zemplin. not top. 140.

^ 6i 0 Szoniagh Dán. közlése szerint.

•) Colleci Hendd. Nro 136. ^.g,.^^, .^ GoOglc

m KeUér.-KelUo.

É néven többet lelünk egyházi és hivatalos pályán. így Kéller
János 1770-ben egri kanonok; Keller Antal 1787-^ben gy^ri kano^
nok. — Keller Zsigmonda nagyszombati kor. táblánál ügyvéd 0*

Keller-nek irva találunk még nemes családot Nyitra és Trencsin
megyében is, de ezeket aligha nem a 169. lapon tárgyalt Kéler csa-
ládhoz kell számitanunk ; minthogy a nevek gyakran, kivált ily cse-
kély különbséggel írva, gyakran fordulnak elé. E család Nyitramegyé-
töl 1759-ben nyert nemesi bizonyítványát 1768-ban Trencsin megyé-
ben is kihirdettet é , a middn Kis-Kotessón leljük Józsefet fiával
Istvánnal. Az 1803-ki trencsinmegyei nemesi Összeírás Kis-Kotes-
són találja Istvánt és Imrét, ez utóbbit Miklós, Antal, Jó-
zsefésLászló négy fiával, és még egy Józseffel egyedül. 1837-
ben Kis'Kotessón székel József, Hlíníken pedig Imre és fiai M i k-
lós és László, és Lászlónak fia Lajoa — Antal és József
örökös nélkül haltak el ').

Keller család. (Székely-udvarhelyi). Közűlök János ud-
varhely-széki ügyvéd , s több erdélyi országgyűlésen Udvarhely város
követe , 1848-ban a pesti nemzetgyűlésen Udvarhelyi széki képviselő,
és forradalmi kormánybiztos. Meghalt 1850-ben Kolosvárott mint sta-
tusfogoly ^.

Kellern család. Kellem Antal-Henrik az 1715-ki or-
szággyűlésen honfiusitást nyert % Czimere a paizs udvarában egy
dóit kulcs.

Kelllo család. (Sóvári.) Kellio Á;d á m 1727-ben ellent mond
Tihanyi János és Pál, Vadász András és Divényi István beiktatásának
P.-Thúr, Sirak és Szalatnyára nézve *). 1729-ben pedig nejével Mária-
val,és leányával Katalinnal Okolicsányi Pál hejével , és Kellio
Perencz örököseivel Nagy-Thúron három házhely, Közép-Thúron egy
kúria, és Kis-Thúron lévó birtokrész birtokába iktattatik be, miután a
Vadász András , és Divényi István részére tett adomány visszahuza-
tott ; de neki is ellentmondottak többekkel Szegesdy Mátyás ^).

^) Találunk hazánkban Keller caaládoi A d 1 e r f e 1 d-i elónéwel is, mely •
ból Á g o 8 i o n 1787-ben m. kir. kamarai pénztárnok a kaaaai kerületben.
') Szontagh Dániel közlése szerint.
*) Török Antal közlése szerint
•) 1715-ki 136. törv. czikk.
^) Szentbenedeki Convent Capsa H. fasc. 4. nro h
•) Ugyanott Capsa H. fasc. 8. nro 21. , r^ T

Digitized by VjOOQIC

Egy töred^ uenusékrend azon iáSbllL így mutatja. a osalád le-
származását: '3

Kellio Ferencz
(le6zeny«i Nagy Erzm)

I ^ r- '— 1

Ferencz Ádám

' if ^ ^ ' <Máría)

(Ordódyné) (Gáfforné) ^ 1727-J753. ^

Kata
(OkolicBinyi Pál).

Kellio Anna M isicz Józsefné e század elején.

Kellőcz család. Zemplin vármegye czimerleveles osaládai-
nak egyike *).

Kelizt család. Kihalt család , közúlök Kelizi Pál egyike
azoknak , ki Zsigmond király korában Palóczy Mátéval és Imrével a
leleszi conventen követtek el hatalmaskodást •).

Kelő család. (Baracskai f .) E kihalt család egy tagja 1458-
ban királyi beiktatási tanú a Timaryak adomány-levelében, hol Kelw
de Barachkanak iratik *).

Kemecsey család. (Kemecsei.) Szabolcs vármegye egyik
régi családa, mely nevét azon megyei Ke m e c s e helységről vette.

1342-ben élt Kemechey Mihály, ki Kállay Katalint vévén

nőül, ezzel következő családfát alkota : *)

Mihály 1342.
(Kállay Kata)

János
1364 - 1406.

Mihály. Miklóa Veronka László

1 (zettényi 1435.

ITtván. \jáeos^ Makow Györgye r^jj^

Rafael Gyj5rgy

Erzse János.
(Kemechey István
deák)

Kata István. László

Cserí*György) ^MÍfeílZ,

Ferencz

Borbála
(Jármy Ferencz).

*) Wagner Mss. tom. LXX. p. 206.
') Szirraay C. Zemplin. noi top. 113.
•) ügyonott 313.
*) Kaprinai Dipl. II. 201.

*) A Kállay nemzetségnek aJármyak,és ugyan azoknak /az El ek
osalád elleni perükből. V. ö. Kaprinai Mss. A. tom. XLVIII. a végén.y^^^ö^^

19i KénéÉdy. - Kémény.

Egy másik töredék nemzékrend a követkesA : '>

Eemecsey László
(Illosvay Anna)

Mária Anna László.

(Magyary (Niozky

Tamás) István).

A Kemeosey os&lád most is Szabolcs megye élö nemes csalá-
dai sorában áll Fényes E. Geograpbiája szerint.

■Léméndy család. E családból Kéméndy Laj os 1505ben
a rákosi országgyűlésre Pozsony vármegye követe volt ').

Kemény család. (Gyer5-monostori gróf és báró.) Erdély
legrégiebb családainak egyike. Hogy egy törzsből ered a kihalt G y e-
r ö f f y , Mikola, Radó, Vitéz és most is él6 K a b o s családdal,
már e munka IV. kötetének 466. lapján emlitók , ugyanott kimutatók
a közös leszármazás elágazását , illetóleg a törzstói külön családokra
való szakadást is. Czimerük is az egy törzsből eredt családágaknak
ugyanaz , t. i. királyi koronából kiemelkedó szarvas (dámvad). Czime-
rök mellett, — melyről alább lesz szó, — egy eredetű vala jószáguk,
mire oklevelek vannak , többi közt egy Ulászló király által megerősí-
tett egyezség-levél a XV. század végéről, mely szerint az emiitett csa-
ládok fiai magtalanság esetére jószágaikat egymásnak lekötik ; és ebből
következtetőleg, valószinűséget nyer azon hagyomány is, hogy a közös
családfő a Körös és Kis-Szamos völgyét mint első foglalást hagyá
utódainak.

Mint a Gerőffy családnál láttuk , a közös család szétágazásánál
Istvánnak fia P é t e r az, ki a K e m é n y-ek külön családját alapitá. Mi-
előtt tőle kezdve a család nemzékrendét közölnők, emlitenünk kell
Kemény Simont , a szent-imrei hőst , ki 1440-ben Hunyadi János jel-
mezébe öltözve, hazájáért hősi halált halt '). összefüggését a családdal,
nem látjuk a táblázaton *). Péternek, kitől a családfát kezdendjük, le-
hetett — a kort tekintve — testvére.

A családfa következőleg ^) sarjadzott le :

^) Geneal. antheni II.

') Jászay Pá), A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után 157. lap.
•) Gróf Teleki Hunyadiak kora I. k.

^) Bonfin szerint Simon neve Kemény volt, Turóozi Krónikájában
Kamonya-nak iratik.

») U^ Mikol. Genealógia &«. Mikola rtb. ,^^,,,, ,^ GoOgle

Kemény.

• i

I. tábla.

T. Péter

LlAnló

II. László I. János. György.
1566.

II. Péter
(Bagdy.Kata)

II. János.

1553.

törökorsz. követ

fOmbozi^ Margit)

Kata N.

(Haller (Erdélyi
Péter Bertalan)

I. Ferencz
(Szentpájy Erzse)

III. János 1603.
(Sármasági Anna)

UtvÁa 1566.
ktikűllöi föisp.
f

JóiBef

Magdolna
(SzalánCzy György)

II. Ferencz.
t

III. László,
t

Boldizsár Imre.

1576. 1630. t
(1. Lázár Anna)
2. Tornyí 2^í!a)

III. Anna
Péter (Beth-
elesett len

t Farkas
2.Mac8-

2.tól IV.

János
fejedelem
(1. KálUi

Zsuzsa

Boldi-
zsár
kolosi
föisp.
1 1657.

IV. Péter
(Torocz-
kai Kata)

kásíFer) 2.Lónyai (Borue-
An^á) misza
'^ Zsuzsa)

Folyt. IL táb.

Erzse
(Szálán

czi
László) 2. Mikes
Benedek)

Zsófia Kata Petro-
(1. Ne. (Beth- nelta
mes BáL len (Apaíiy
Fer.) Istv.)

III. Ferencz.
elesett.

Simon 1663.
(1. Alia Maria
2. Perény Kata)

Mária
(Haller Istv.)

V. János báró
b. 'Szolnoki f&isp.
(Teleki Anna)

Zsigmond Sámuel Krisztina

1 1736. tájt. táb. üln. f 1744. (Bethlen
(\,h. Bánífy Krisztina dobokai József)
2. gr Bethlen főispán

Agpes) (Mncskási Kata)

Gergely

1 1769.

(b Bánffy

Mária

Farkas
grófXtii
tl830.
(gr.Ba-
thyány
Tejéz)

Miklós
t 1775.
(gr. tVass Kriszi)

Zsigmond
tl769.

László báró
főkormányzó
(Pekri Anna)

T I ^ I

Farkas

orsz. elnök

(gr. Kornis Mária)

' Anna f 1835
(gr. Bánfiy (l

IL Simon báró

1704.

íVayApna)

Ádám 1753.
ígr. Rhédey
Drnzsianna)

III. Simon
Wesselényi Póli
2.Was8Kata)

Sámuel gr6f\M
táblai elnök
1 1817.
(ikt. Bethlen Kata)

Krisztina

t'1811.

(Bethlen

Pál.)

IV. Simon

tábl. üln.

1 1826. f"

(gr. Teleki

Anna)

János László

t (b. Bánfy ign.)

Simon
nőtlen-

Sámuel
nótleo.

József a történet
búvár 8z.l795.tl855.
(Láng Anna)

Fakrasf. Malvin f.

Kata Miklós

1 1816. 1 1829. Domokos
(gr. Kún Aranyos sz. (Zeyk
József) fó kir. biró Bora)
(gr.Teleki Póli

Albert
(Macskási
Karolina +)

László.

!LL

István György

a.-fejérv. (gr. Bethlen
főispán Mária)

(b. Bánfiy ,
Kata)

Gyula.

Ida
(Bárczy Gyula)

Dani. Béla. Vilma. Janka.

Ödön. Kálmán. Endre. Simon. Mária. Anna^iC

176

Kemény.

II. tábla.

ÍV. Péter, ki a* /. iábléH,
(Toroczkai Kata)

JinoB

17ia
(Nádudvari
Krisztina) ^

Boldizsár
(Tordai Zsófia)

Kata
(Gyeróffjr György)

Zsófia
(Dániel István)

Péter
(Kollátovich
_Kate)

János

(Bmsierre

Kata)

Bddizsár Mária György Kata Sándor Ferencz
(b.,Bánffy (Szeredai (Kendeffy (Kún (Pekri (Boér
Ágnes) Zsigm.) Dmzgianna) Miklós) Zsófia) Zsuzsa)

Gyön
(Vay '

^örgy
^ Júlia)

Péter
t

Imre Sámuel
(Almáéi (gr.Toldy
Jujia) PóH)

Imre f László

(Ribiozei (Szalay

Mária) Anna)

ösign
(1. Zsúky
Krisztina
2. Turóczi

Klára)

3.gr, Wass

Eva)

János
(Barosay Anna)

György t

(b. Kemény

Anna)

Lórincz. György. Dániel
és Ferencz.

Simon
(Béldi
Klára)

Ignácz

(b. Szentke-

reszii^Mária)

Istviin
(MHra Ágnes

Pál
(Halinágyi 1.)

Lajos
(b. Wesse-
lény 1.)

György. Ferencz. Mária.

Sándor András
(1. b. Dio- 1 1823.
szegi (KendeíFy
Krisztina Róza)

2. Pániéi
Eva.

3. Eperjesi
Júlia)

József Sámuel
(Réti (l.b.Gyórfly
Zsuzsa) Ágnes

^ 2. CJsóka

Róza)

Lajos

vannak.

Ferenoz
országos

elnök
Cgr. Beth-
len Kata)

Farkas Pál
t 1862. 1 1854.
(Seethal (gr.Teleki
Karolina) Rákhel)

Éarolina

(Wemhardt

István)

Dénes

tl849.

(b. Kemény

Kata)

Domokos

(Újvári

Karolina)

Miklós.

Samu

(Dobai

Póji)

I ^^

vannak.

Zsigmond

az iró

sz. 1816.

nőtlen

János
nőtlen

Póli Zsuzsa. Julianna Kata. Erzse. Karolina. Domokos.
(Gyárfás (Zeyk

Domokos) Dom. -f 1849.

f ^■' — I

Gábor. Greiza. Ilka. Sarolta. Berta. Emma. Dénes. Gyerö.

Kemény Simon után I. Jánossal kezd a család a történet
színpadára íbllépni. A családfa I. tábláján II. Péternek fia I. Já-
nos 1650-ben Martínuzzi György rendeletéből a brassai havasokra az
Erdélyt pusztító oláhok ellen, kiket ottan mégis vert 1554-ben I. Fer-
dinánd követe Erdélyben Szolimán császárhoz. 1658-ban 6 általa nyi-

Kemény. ITT

latkoztatá ki Izabella a fejérvári gyűlésen a Kendiek megOlettetésének
okát *). ö szerzé Bükköst, és több jószágrészt családa részére.

II. Jánosnak unoka- testvére II. László, fia I. Lászl<^ak, 1556-
ban az érdél ji rendek követe L Ferdinándhoz Bécsbe , s hirvivfije an-
nak, hogy az ország Izabellát visszahívni kivánja ^).

I István (IL Jánosnak fia) KüküUö vármegye főispánja 1566-
ban, midfin János Zsigmondot Zimonhoz elkisérte a török esászár üd-
vözlésére •).

ni. J á n o s (I. Ferencznek fia) 1603-ban Székely Mózses pártján
tevékeny részt vesz , és ennek oldala mellett esik el ^). Nejétfii Sárma«
sági Annától született több gyermekei közúl L Boldizsár Í576-ban
Báthori Istvánt a lengyel királyságra kiséri ki. Utóbb atyjával együtt
Székely Mózses híve , s követe a moldvai vajdához , hogy ezt szövetsé-
gesül nyerje *). Pár év múlva mint Erdély követe Magyarországra jö
a fölkelt Bocskaihoz , innen Kolosvár városához küldetik ^). Utóbb
1608-ban Fejérmegye ffiispánja lett ''j.

Ugyan ez idfiben élt Kemény Kristóf is, ki nincs a táblázaton,
és ki középlaki elónévvel élt. E Kristóf Kovács Gryörgygyel, özvegy
Sármasághy Mihályné nevében ajánlatot tesz a Veres János által meg-
veendő Sz.-Mihálytelke és topái részbirtokra 1571-ben ^).

Visszatérve I. Boldizsárhoz , ennek els6 neje Lázár Anna, a má-
sodik Tornyi Zsófia volt ^. Az elsfitól született III. Péter, és
A n n a , a másodiktól született tizenegy gyermeke , kik közül az élet-
ben maradtak a táblázaton láthatók.

IIL Péter Báthori Gábor fejedelemsége korában Bethlen Gá-
bor tábornok és udvari főkapitány udvarában tölte iQuságát. Midfin
Bethlen a törökhöz kifutott , III. Péter Bethlen nejével együtt Déva
várában maradt , hol a vár ostrom alá kerülvén, IIL Péter vitézül
harozolt. Bethlen Gábor visszajövetelével ennek étekfogója lett. 1619-
ben Bethlennel kün csatázván Köposénnél , sebet nyert, jobb karja lö-

') WolpL BeiUen Hist. Ubro IV.
*) Ugyanott

•) Ugyanott, tom. IL p. 118.
•) Ugyanott V. 821.
») Ugyanott V. 188. 828. 836.
•) Ugyanott VI. 229. 277.
**) 1608. aug. 9. art I. Eóváry szerint.
^ Kemény Kotitia Cap. Albensis ü. 92.

*) Kemény János önéletírása, kiadta Szalay L. S, lap. Hibásan áll Kóvá-
rynál 147. lapon Tornyi Ziófia helyett Főnyi Zsófia. r^^^^l^

gitiz^^yVjOOQlC

1T§ Kemény.

vetvén által, de ebbfil kigyógjmlt; azonban utóbb Haínburg ostromá-
nál, hol a gyalogságot vezérlé , — bal mellén ugy találta a muskéta
golyó , hogy az hátán jött ki , és miatta azonnal megholt. Pozsonban
temettetett el ^). Az 6 halála után még egy fi- testvére kereszteltetett
Péternek, ki IV. Péter név alatta 11. táblázaton álló családfát
alkotá.

II. Boldizsár (I. Boldizsárnak Tomyi Zsófiától fia) Kolos
vármegyének fóispánja, udvarhelyszcki főkapitány, ifjabb Rákóczy
G-yÖrgy fejedelemnek ffi lovász-mestere , hatalmas vadász ember —
mint bátyja János a fejedelem irja — 1657-ki febr. 16-án a lengyelor-
szági hadakozáskor homlokba kapott lövés folytán elvérzett ').

IV. János született Bükkösön 1607-ben. Ifju korában Bethlen
Gábor udvamoka , később II. Rákóczy György fővezére. Mint ilyen
tatár-rabságra esik, ott irja le életét ^) ; utóbb kiváltja magát. A török
elleni gyűlölete , és nagyravágyása ftlébreszték benne a gondolatot,
Erdélyt a magyar koronához kapcsolni. Innen osztrák-szövetség alap-
ján sereggel megy Erdély trónját elfoglalni, és 1660-ban fejedelemmé
választatik *) ; de a török , és az ellenpárt szintén sereget állit ellene ;
ezzel NagyszfiUösnél ütközék meg 1662-ben, és ott elesett ^). Neje
kettő volt, az elsfi Kállai Katalin, a második Lónyai Anna. EzektÓl fiai
II. F e r e n c z és I. Simon.

I. Simon atyja halála után Bánfiy Dienes s több főúrral Ma-
gyarországra futott, s miután hasztalan vártak az osztrák segélyre,
1663-ban nyert kegyelemre visszatértek Erdélybe •). Neje Perényi
Katalin, mint buzgó katholika, és a jesuiták pártolója nem csekély be-
folyást gyakorla családára. Simon fiai visszaléptek a politikai pályá-
ról, és közűlök II. Simon és László a Rákóczy-forradalom alatt
1704. táján Görgény várába vonultak ''). Ök nyertek ez ágnak bá-
róságot.

V. János a legöregebb fia I. Simonnak , 1686-ban a kormány
tanácsosa, a hatalmas Teleki Mihály leányát vette nŐül, s alapitója lön

') Kemény János önéletírása, kiadta Szalay L. 10 lap.
, ») Ugyanott 12.

*) Először kiadta Rumy a Monumenta Hungarioa köteteiben. Ujabb és
jobb kiadását bírjuk lő56-b<5l Szalay Lászlótól.
*) 16G0. dec. 24. art 1.

^) Donatíoit megsemmisité az 1662. mart. 10. artíc. 17.
*) Gserey Mik. Hisi 10. 12. 16. 1. - 1663. sept. 24 art 10.
') Cserey Mih. 336. L oigitized by GoOglc

Keméay. 179

a axwtani grófi-ágnak. Vallásosságát jel<dik Enyedre , Kolosvárra tett
alapítványai. Meghalt kora 39. évében. Fiai közül Sámuel Doboka
vármegye főispánja ^). 0 volt azon oklevél-gyűjtemény szerzője, me-
lyet a nyelv mivelfi társaság megemlít. Macskási Katalintól gyermekei
nem maradtak. Meghalt magnélkül 1744*ben.

Testvére Zsigmond táblai ülnök , ki 1736. táján halt el, két
nejével tovább folytatá ágazatát. Egyik fia

G-ergely , kinek fia Farkas 1806-ban grófságot szerze és
hagya fiára Józsefre a történet-búvárra , ki 1795-ben sept. 11-én
született. Eleintén hivataloskodott, és 1827-ben Nagy-Szebenben kincs-
tári titoknok lett. 1831-ben a magyar országgyűlésen az ellenzék sorai
közt foglalt helyei A m. akadémia megalapítása után tagjává lett.
Nem sokára magányába vonulva, kedvencz tanulmányának Erdély tör-
ténelme búvárlatának szentelé idejét , és számtalan értekezése mellett
a „Deutse Fundgruben der Gesohichte Siebenbür-
gens'*, — „Erdély történeti tára",— „Notitia Capituli
A 1 b e n s i s'^ munkákkal gazdagitá a történeti kútfS irodalmat Jeles
könyv- és kézirattárát rokonával Sámuel grófial még az 1841 -ki er-
délyi országgyűlésen felajánlá a tervbe volt erdélyi múzeumnak ') ,
ugyanezt ismétlé végrendeletében , és most a ritka becses gyűjtemény
a tavaly (18ő9-ben) megnyílt erdélyi országos muzeumot díszíti. Meg-
halt 1855. Sept 12-én. Gyermekei elfibb elhaltak.

Miklós Zsigmondnak másik fia magán-életet élt, és 1775-ben
halt meg. Nejét61 gróf Wass Krisztinától, ki 1802-ben halt meg, fia
I. Sámuel, Erdélynek egyik nagy államférfia Fiatal korában négy
évet tölte künn az akadémiákon , és európai utazásában, és megismer^
kedék a híres történe-tiró Slötzerrel is , ki már akkor dicséré tudomá-
nyát Haza jővén , és megnősülvén , 1786-ban II. József alatt Belsó-
Szolnok és Doboka egyesített megyék al-, 1790-ben sept. 20-án pedig
Torda megye fSispánjává, 1795. mart 16-án fSkormányi tanácsossá
neveztetett, majd kamarás, 1804. febr. 9-én pedig gróffá lön. 1810-
ben a rendek táblai elnökévé választatott , és ez idótöl ideiglenes elnök
volt 1815. jun. 16-ig, midón valóságos táblai elnökké lön. Ugyan ez
évi dec. 22én a Leopold-rend közép keresztjét nyeré. 1816. sept 10-én
országos elnökké lön. Azonban csak hamar elbetegesedvén, 1817. sept.

0 Hodor Doboka várni. 452. ^ ,

«) Budapeiti Szemle VII. köt 342. Digitized by LjOOg IC

12*

180 Kemény;

28-áii mohait i). Egyik fia Miklós Aranyosszék fö-kirilybirája volt,
meghalt 1829-ben. Másik fia Sámuel, az ismeretes hazafi, tudo-
mány és művészet pártoló , az 1834-ki ellenzéki szellemű országgyülé*
sen Aranyosszék követe. Az 1841-ki országgyűlésen unoka vérével Jó-
zsef gróffal nagyszerű k&irat , és könyvtárát ajánlá fel az erdélyi
múzeum alapjául. Mint nfitlen, benne a grófi-ág kihalásnak néz elé.

Visszatérve a fejedelem János unokáihoz , ezek közűi László
1762-ig Erdély ffikormányzója volt. Egy fia F ar k a s , országos elnök,
késAbb nyugalmazva, késő vénségében 1805-ben halt meg. NejétAl gr.
Komis Máriától leánya A n n a , gr. Bánffy György hitvese , 1835-ben
történt halálával ez ágat berekeszté.

I. Simonnak harmadik fia IL Simon Vay Annától nemzé 1.
Ádámot, 2. Annát, báró Bánffy Zsigmondnak 1725. óta hitvesét,
ki 1746-ban halt meg '), 3. Erzsébetet Bárczay Jánosnét és 4.
Krisztinát báró Bánffy Jánosnét.

Emiitett Ádámnak gróf Rhédei Druzsiannától fia ül. Simon,
ennek két fia IV. Simon és László ismét két ágra terjeszti a csa-
ládot. Az előbbinek fiai közül Domokos és István országgyűlési
ismeretes ellenzéki szónokok. István Alsó-Fejér megye íBispánja
volt. Ez ág a birtokukhoz tartozó Vécs váráról v é c s e i - ágnak ne-
veztetik.

Következik a második fóvonal , mely a fejedelem testvérétől IV.
Pétertói jó le, és a II. táblán látható.

Ez ág is, mely 1755-ki febr. 18-án lett báróvá, több jeles fér-
fiút mutata fel. Ilyenek az ujabb idóból Dénes, Erdély utóbbi or-
szággyűlésein mint Alsó-Fejér megye ellenzéki vezérszónok ; és a pesti
nemzeti gyűlésen is képviselő. Meghalt 1849-ben. Eltemettetett Budán
a közsirkertben Bethlen János szomszédságában ^). Unoka testvére

Zsigmond a jeles publicista^ és regényiró (szül. 1816-ban)
jelenleg Pesten a „Pesti Napló'' szerkesztője ^).

Lajosnak három fia szintén emlitendó. Pál minden ezüstjét a
haza oltárára adta. Meghalt 1854. mart 26-án. Farkas forradalmi
dandárvezér volt, meghalt Londonban 1852-ben. Ferencz 1838 óta

<) F.-magyarországi Minerva. 1825-ki foly. 155. 1.

*) L. a fölötte mondott halotti beszédet borosnyai N. Ztigmondtóli és Za-
lányi Miskolozi Józseftől ftb. Kolosv. 1746.

•) L. életrajzát Ujabb ismerettára V. 51 -54.

*) L. életét 8 irodalmi működése vázlatát ugyanott 56— Ö8.*CjOOgle

Kemény.

181

országos elnök, mérsékelt politikája és államférfiúi belátása által a haza
és kormány bizalmát egyiránt birá.

A család grófi ágából László kath. pap volt, elóbb egerszeghi
plébános, utóbb 1763-ban esztergami kanonok, zebegényi prépost, és
nógrádi fóesperes volt. Meghalt 1787-ben Erdélyben, midón rokonai
látogatására járt 0-

E család Erdélyben a Bethlenek után legterjedelmesebb, — s
mint Kóvári irja — 1854-ben hetven élö tagja volt.

A család ósi czimere egy koronából kiemelkedő szarvas ; a grófi
czimer pedig tetemesen megbóvitve , — mint itt a metszvény is ábrá-
zolja — kö-
vetkezó : a
paizs a felsfi
két szögle-
téből az alsó
két szöglet-
ig rézsúto-
san kereszt-
be (X. for-
mára) hú-
zott két vo-
nal által 4
udvarra osz-
lik, de a pa-
izs közepét
egy kissebb
koronás kék
paizs foglal-
ja el, mely-
ben a gróf-
ságot adó
Mária-Teré-
zia király-
asszony nevének kezdó betűi M. T. állanak. A paizs felsó osztálya vörös
udvarban két kiterjesztett sasszárny között fehér keresztet mutat, fölötte
jobbról félhold, balról aranyosillag ragyog. Az alsó osztály vörös udva-

*) Memória Basilicae Strigoniensis p. 171. ésozimerét rézbe metszve ozim-
zetével egytttt „Sonta geotilitia Hungarica'* czimii gytyteményben.

Digitizea

18S Kemény. — Keméry.

rában egy fehér oszlop tetejében repülni készülfi galamb látszik. A
jobboldali osztály ezüst udvarában pedig aranykoronából a család 6si
czimere az ágasbogas szarvas emelkedik ki. A paizs fölött }iárom ko-
ronás sisak áll ; az elsóbdl a zerge, a harmadikból a dámvad nyúlik fel;
a közepsóböl ezüst sasszárny , és ezüst elefánt-ormány között repütni
készülő fehér galamb áll. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról ezüst-
vörös 0.

Kemény család. Ily nevű nemes család 166&- 1688-ban
trencsimegyei Tumán lakozott ^).

Kemény nevű nemes család él Vas megyében is Fényes Geo-
graphiája szerint.

Kéinényeft család. Zemplin vármegye czimer leveles nemes
családa Szirmay szerint.

Kemény esy család. Szabolcs vármegye nemessége sorában
emliti Fényes E. Geographiájában.

Kemerenczy család. Hasonlóan Szabolcs vármegye nemes
családainak sorában emlitetik.

Keméry család. Régi család, mely a XV. században élt, és
több fiusitás után is kihalván, utódai a Pándy és Peres családok lónek.
Egy nemzékrendi kézirat igy tünteté fel leágazását : ^)

Keméry Tamás

I —^ 1

Tamác

I ^ I

Ilona

^r^ — '

Perpetna

Margit

(PAndy Ferencz deák)

1 — ■ ^ 1

Anna

1570.

(Horváti Peres Gráspár

özvegye).

Másik leágazás *) imez :

Keméry kL. István
Péter

Ilona
Valkai Miklósné
r

Keméry István Valkai Miklós

1579. 1570.

') Adami Souta gentíl. toro. Y.

*) Szontagh Dániel közlése szerint.

*) Kézirat a nzti múzeumban fel. lat. 2340. szára alatt 246. lap.

*) Ugyanott ^igitized by Google

KeiiieB9»ky. -* Kemniczer, 188

Ke mér 7 nemes család él Szabolos vármegyében Fényes E.
Geographiája szerint.

Kemenszky család. 1801-ben I. Ferencz királytól kapta
ozimeres nemes levelét

Czimere a paizs kék udvarában egy négyszögű kövekből épült
várnak közép bástyáján koronás, fehér ruhás, vörös öves hölgy-alak
áll, jobb kezében aranyboton zöldkoszorút tartva; a paizsfólötti sisak
koronájából természetes szinú oroszlán nöl ki , első jobb lábával kivont
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ^).

Kementzey család. Kementzcy Mihály 1558ban I. Fer-
dinánd királytól kapta armalís levelét, mely 1609-ben Z^emplin város-
ban hirdettetett ki. — A családfa, — melylyen azonban az évszámok
hiányzanak, — következő : ')

Márton

' Pál
Pál Mihály János Sándor

->v»«

István. Pál. József. Mihály. Ferencz. János. Pál. József.

Márton.

A osaládfa élén álló Mártonnal egykorban él (s talán test-
vére) László, kinek fia volt József.

Kemléky család. Kihalt család , melyből Kemléky Györ-
gyöt 1626-ban a kir. ügyész többel együtt idézteti *).

Kemniczer család. Pest városi család. Kemniozer János
pesti vagyonos polgár szerzé a nemességet 1797-ben.

Czimere egy vörös kereszt által — melynek közepén fehér golyó
látszik, — négyfelé osztott paizs ; az 1-ső és 4-ik osztály arany udva-
rában hármas zöld halmon szétterjesztett szárnyakkal barna galamb
áll; a 2- és 3ik osztály kék udvara alyján fehér folyam hullámzik, és
a fólött ezüst horgony áll. A paizsfölötti sisak koronájából két kiter-
jesztett sas-szárny között aranyoroszlán áll, első jobb lábával lándzsát
tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék *).

Közűlök János kir. udvarnok , jogtudor, és a m. udv. kanczel-
lariánál titkár 1844-ben.

') Adami Scuta gentil. tom. V.

>) A Veszprém mtgjel levéltárból közli Véghelyi Dozsó.

*) Sz -beaedeki Convent anni 1626. ümo. 147. nro 41.

») AdMuú Souta gentil tom. V. ^^,^^^^ ^^ GoOgle

184 Kempclen. — Kende.

KempeleB család. Fejér és Pozsony vármegye nemes
családa.

E családból János nep. 1770-ben sz. István rend lovagja , a
Ferdinánd föhzg gyalog ezred ezredese , és a m. kir. udv. kanozeHariá-
nál tanácsos.

Különösen hiressé lett e családból Kempelen F a r ka s, fia Kem-
pelen Edgelbert os. kir. kamarai udvari tanácsosnak; születeti Po-
zsonyban 1734. jan. 23-án. Mint római szentbirodalmi nemes, M. -Te-
rézia király asszony alatt családja magyar nemességre is emeltetett.
Farkas iskoláit Gyfirben és Bécsben tanulta, és szép tehetségei
miatt a M.-Terézia törvénykönyvének németre forditása 6 reá bizatott,
mit megelégedésre végezvén el , a m. kir. kamarához fogalmazóvá ne-
veztetett, már 1760-ban titkár, 1770-ben tanácsos, és föügy igazgatója
volt. A budai kir. palota épitésénél is igazgatóvá neveztetett A bán-
ságba több telepitvényt eszközle , és e munkájáért ezer forint fizetést
nyert, ezt ugyan II. József alatt a több nyugdijasokkal együtt el-
veszte, de 1786-ban az egyesült magyar és erdélyi kanczellariánál ta-
nácsossá neveztetett , mely hivatalát elaggott koráig 1798-ig viselte.
Több nyelv tudása mellett fSleg kitünteté tehetségét a természet- és
erómú-tanban , és gépészetben. Ebbeli tehetségeinek kitünfi jeléül hir-
detik sachozó és beszélő gépeit. A schönbruni cs. kertben a vizmű
szintén az 6 találmánya. Irt több munkát is ; legérdekesebb ezek közül
az „Über den Meohanismus der Sprache^^ munkája, mely-
ben beszéld gépét is leirja. Meghalt 1804. mart. 26-án ^}.

Utóbb a család ausztriai báróságot nyert

Kende <?sal4d.. (Kölesei.) Szatmár vármegye egyik ósrégi
nemes családa, mely a Kölcsey családdal egy verség lévén , Béla
király névtelen jegyzője bizonyítéka szerint ^) a hét magyar vezérek
egyikétói Ond-tói az Ete atyjától vévé származását.

Kölese helység Szatmár vármegyében fekszik , mely hajdan a
fejletlen Írásmód szerint Kulch-, Kulche- és Kwlohe-nek ira-

^) L. Advocat Uj históriai Diotionaríum. Ford. Mindszenti Sámuel. Po-
zsony 1808. II. 12. És bővebben lásd életét Melczer és Kölesi Vinoze
Nemzeti PlutarkusIL köi

') Anonymus oapite VI. — Szabó Károly fordításában 10—11. lapon így
áll : Ónd, Ete atyja, kitol a Kalán és Kölesei nemzetség
származik. — Az Erdélyben elvirágzott K e n d i oaalád 0* ^zt) Kundu
(Köndj vezértói származik. L. Szabó Károly Béla kir. névtelen jegyzője 10. lap.
93 Wolph. Bethlen IIL 463. ^ t

Digitized by VjOOQIC

KMito.

ÍM

tott , és ezt bírván az elaS foglalás óta a nemzetség, errfti neveztettek
a család tagjai is a XIV. századig, a mid6n azután a közös torzsból két
fÓ-ág válván ki , az egyik a Kölcsey nevet tartá meg (Ld$d Kőlc$ey
csaUi) a másik pedig Kende nevezeten lett bmeretessé; mig később ez
utóbbi is két fó-vonalra aczégényi éscsekei ágakra terjedt szét

A közös törzs vérségéból IV. Béla király alatt élt Kölcsey Áb-
rahám, és mint egy irónk ^) állit ja : igen nevezetes ember volt. Utó-
dai 1352-ben mestereknek (ma^stri) czimeztettek , egy 1382 ki
okmány szerint pedig elókeló nemeseknek (praenobiles) neveztetnek ').

Nevezett Ábrahámtól a család leszármazása következó :

I. tábla.
Ábrahám 1260.

DéneB^X328.

András
1352.

Jakab

11. János
136a 82.

Miliály
1362.

Miklós
1352.

János

István

I — ■''^— I

László

I. Péter

t^yörgy

Jakab.
1423.

György,
kitől Kölcsey
család.

Bálint

II. Péter

ozégéni Kende

1510. lö.

Lőrincz
kölesei Kende
lölO.

f . Tamás

1Ö70. 1606

(Perény^Kata)

PoUfi. IL tdbl.

Vitus
IfigS.

Márton
szatmári
alisp. 1610.

Máté

Klára
(Sulyok István)

Pál

II. Tamás

szatmári alisp.

1610-1616.

(Szakoly! Erzse)

Miklós
(Komis
Zsófia)

Péter.

András

Kata
(Bay Fer.)

Ferencz

szatmári alisp.

1679. 1686.

János

1666

(Thury

Mária)

II. Mihály
(Vas grzse)

Ádám
szatmári alisp.

1670. 1683
^Lónyay Bora)

IIL Mihály

1692.

szatmári alisp.

(Barkóozy Márta)

László 1724.

ungi alispán,

(csicseri Orosz Éva)

I ^ 1

Folyt. kőp. ImpoH,

*) Szinnay Szatmár várm. IL 256.
>) Ugyanott 267.

Digitized by

Google

lae

Jtorfa.

L4fzl<5 1724. ki as előbbi lmp<m,
ungi alispán
(Cgioseri Oroflz Eva)

László János Anna Krisztina Rozália Klára

sz 1722. 1 1803. kassai (Klobosiozky (Buday (Pongráoz apácza
jesuita, nváradi tartom. László) István) Mátyás) f 1806.

kanonok. biztos

(Kapy Teréz)

József
hosz. kapii
(Jabróczky 1.)
1 — - ^

László

János
a nádori
irodában

János
t

Kriska

(Eperjesi

László)

Pál

szatmári
alispán
(Becski
Ágnes)

Mihály
a tiszántúli
ker. tábl.

hiyat.

Julianna

(b. Mesko

JózseQ

Mária

(Fáy

Bertalan)

Lánzló. István. Péter. Pál. Mili. Istv. Zsigm.
kálmán. Károly.

Pál

Lajos BeHalan.

(Sznhányi
Laura)

Elemér. Béla. Sándor. Ferenoz. Zsigmond.

II. tábla.

I. Tamás, ki m I. lábián,
1070-1606.
(Perényi Kata)

András a nagy
szatmári alisp. 1661. 62.
(Sulyok Bora)

Márton.

Gábor
1665-67.
szatmári alisp.
(BánffyjZsuzsa)

Klára
(Bánffy Farkas)

Mihály
1692.

János
Erzse

Zsigmond 1792. (Turóczi Imre)
szatmár v.
alispán

Sándor
(PalágyiZzuzsa)

Ferencz
(Ruthényi^ Zsuzsa)

János
(Fejes Kriska)

Sándor
(GömörjTullia)

Gábor
(Rutkay Anna)

Ferencz

N.
(Széki Petemé)

László 2S3Ígmond (él)

szatmári alisp.
1832-1841. s kövei
(Kállay Kata)
I

Gusztáv
szatmári alisp. 1849.
(Skultéty Teréz)

I ^ 1

Nydia. CJsilla. Zsigmond.

Kánuth.
volt fószbiró 1849.
(Kállay Ida)

Klementina
(Fogarassy Sámuel)

Mathild. Paulina. Klaudia.

igitized by

Google

Kende. 187

A törzs Ábrahám fiának Dienesnek fiai Eulohey János,
Jakab, András, Mihály és Miklós mesterek azon hatalmas-
kodásárt, hogy Dománhidy Miklósnak fiát Miklóst megölték, 1352-ben
szatmármegyei ököritó ésEtetykutja*) egész helységeiket és
Macha helységnek felerészét vérdijúl Dománhidy Miklós fiainak adák
által ^), a nevezett helységeknek a nemzetség ős időktől birtokában
lévén és annak határát 1238-ban járatván meg ').

1376-ban nevezett Dienesnek
fia András, és Jakabnak fia II.
János királyi parancs mellett Köl-
ese helység határát járaták *).

1382 ben I. Jánosnak (a Dié-
nes fiának) fiai : György és Ist-
ván, nemkülönben Jakabnak fia
II. János ellenmondván Baktai Pé-
ter fiának Barnabásnak bcregme-
gyei Baktai helységbe beiktatása
iránt, ezen ellentmondás okát ter-
jesztik elé *).

1368 — 1376-ban nevezett Dienesnek fia A n d r á s és Jakabnak
fia II. János birták Czégény helységet, melyet I. Lajos király 1344-
ben adományozott az akkor még közösen Kölcsey nevezetű nemzet-
ségnek •).

1423-ban a Domahidy és Báthori-akkal kötött peralkn utján I.
Jánosnak fiai István és György Danyád helységnek két harmad-
részét nyerik birtokul ''').

1444-ben Kende SándorésMátyás Szatmár megyéből részt
vettek a budai országgyűlésen , és azt aláirtak ®). Mátyás még ez
évben Várnánál veszté életét.

0 Talán Etety-kutja hel^névbea kereshetni Ond vezér fiának
E t é-nek neyét, éa innen E t e-k u t j a ?
') Szirmay Szatmár várm. IL 254.
•) Ugyanott 11. 121.
*) Ugyanott 254.
*) Ugyanott 254-255.
•) Ugyanott 224.
') Ugyanott 222.
') Ugyanott L 45. Digitized by GoOglc

188 KMide.

1455-ben Kende László ssatmármegyd Penészleken és Szent-
Miklóson birtokrészt kap királyi adományban 0*

1555-ben Kende Miklós, kicsulai el6nevet viselt , (s a csa-
ládfán nem áll) sabáczi bán volt ').

1510-ben kölesei Kende Lörincz és Péter birták Czégény
helységét *).

1515-ben most emiitett Kende Péter, már czégényi előnévvel
élve Sfzatmármegyei Istvándi, Kís-szekeres, Milota és Cseke helységben
részbirtokra királyi adományt visz ^) , nemkülönben Kölese helység
egy részére is kir. adományt nyer ^).

1583-ban Kölesei Kende VitusDányádi birtokrészére királyi
adomány-levelet nyer •).

Emiitett II. Péter gyermekeinél a Kende család két fonalra
szakad, az egyik a czégényi ág I. T a m á s t ó 1 jö le , és a IL tábláza-
ton látható^ a másik fóvonal a c s e k e i , mely M á t é tói származik le.

Márton 1610-ben Szatmár vármegye alispánja '').

II. Tamás Máténak íia 1609 — 1615-ben szintén azon megye
alispánja ^). Egyik fia András, ki a táblázat szerint a másik ágbeli-
től megkülönböztetőleg kisnek iratik, 1658 — 1663-ban hasonlóan
atyját követé az alispáni hivatalban ^). Ezen Andrásnak gyermekei :
1. Kata Bay Ferenczné , 2. J á n o s , kinek neje Thury Mária 1665-
ben Rápolt és Tyúkod helységbeli részbirtokra királyi adományt
nyer ^% és a 3-ik testvér F e r e n c z, ki 1679 — 1686-ban szintén Szat-
már megye alispánságát viselte ^0*

11. Mihálynak Vas Erzsébettől fia Ádám 1670— 1683-ig
szatmári alispán '^), és 1681-ben országgyűlési követe volt, midőn az

0 Szirmay Szatmár v&rm. II. 22. 41.

') Pray Aiinales IV. p. 313. - Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mo-
háoii vész után 256. lap.

*) Szirmay Szatmár várm. II. 224.
*) Ugyanott II. 39. 240. 245. 260.
») Ugyanott U. 25Ö.
•) Ugyanott IL 222.
'J Ugyanott 1. 129.
») Ugyanott 1. 129.
•) Ugyanott 1. 129.
^ Ugyanott II. 123. 127.
") Ugyanott 1. 129.

") Ugyanott I. 129.

Digitized by

Google

Keada. Wt

erdélyi határok vizsgálására rendelt választmány egyik tagjául nevez-
tetett ki 1). Fia m. Mihály 1692-ben atyját követé az alispánság-
ban a másik ágból származott Zsigmonddal együtt ^). Ennek Barkóozy
Máriától fia László 1722.ben Ung vármegyének >), 1724— 1726*ban
pedig Szatmámak alispánja *). Nejétfii csicseri Orosz Évától hat gyer-
meke maradt következóleg : a) L á s z 1 ó született 1722-ben. Előbb je-
suita volt, azután 1776. dec. 27-én nagyváradi kanonok és kisprépost.
1801-ben tartá arany miséjét, ö alapitá a furtai paplakot, és gazda-
gitá az ottani egyházat, ö nevelteté testvérének Jánosnak unokáját
Lászlót Meghalt 1803-ban oct. 12-én. — b) János, el6bb a defo-
reczeni utóbb kassai kerületi fS-tartománybiztos. Róla alább. — c)
Anna Klobusiozky Lászlóné. — d) Krisztina bölsei Budai István-
ná.— e) Rozália sz«-miklÓ8Í Pongráoz Mátyásné, és végre f) K 1 á r a
orsolya-apáoza, meghalt 1806-ban kora 71. évében.

Nevezett Jánosnaka tartományi iiSbiztosnak nejétói kapivári
Kapy Teréztól ismét hat gyermeke született, úgymint 1. József
elóbb a nádorhuszár ezredben kapitány , több harozban vett részt, és
sebeket nyert Utóbb magát Erdélybe a gyalogsághoz téteté által.
Jábróozky leánytól fia László , kinek gyermekei a táblázaton álla-
nak. — 2. J á n o s elóbb megyei hivatalt viselt, utóbb föherczeg Sán-
dor nádornak irodájába tétetett Legszebb korában halt el. —- 3. Pál
1778-ban Szatmár vármegye alszolgabirája , 1785-ben pedig másod al-
ispánja ^). Meghalt 1805-ben. Nejétói tasnádszántói Becsky Ágnestói
fia Pál, kinek fiai Bertalan elhalt, és Lajos, kinek neje Szuhá*
nyi Laura 1856ki máj. 18-án Csekében a Kölcsey siremlékét ünnepé-
lyesen raegujjitá rokonaival együtt Gyermekeit a táblázat mutatja. —

4) Mihály a tiszántúli kerületi táblánál hivataloskodott , és Ung
megye táblabírája volt Gyermekei és unokái a családfán állanak. —

5) J u 1 i a n n a b. Mesko Józsefné , és 6. M á r i a Fáy Bertalan tornai
fÓispán hitvese, meghalt 1800. dec. 30-án.

A IL táblázat az úgynevezett czégényi ágat mutatja. Ennek
alapitója

L Tamás 1605-ben magyar lovassági vezér volt, a midón Ta-
luzovszky Péter skolai hadi parancsnok közli vele a lengyel tanácsnak

«) 1681.ki 2a törv. cr.

') Szirmay Szatmár várm. L 129.

*) Lehowiy Stemmai I. 216. - Vay Német hivaég 898—419.

*) Szirmay Szatmár várra. 1. 130.

'J Ugyanott IdO. 135.

Digitized by

Google

ÍM Kende.

és III. Zsigmond lengyel királynak parancsát, hogy a lengyel és kozák
katonáknak a császári tábornál szolgálatot vállalni nem szabad ^). Fiá-
nak Andrásnak, ki nagy nak neveztetett, lekcsei Sulyok Borbálá-
tól több gyermekei közül Gábor több rendbeli követséget viselt Szat-
már vármegye részéről , igy 1664-ben a kassai gyűlésre, l€70-ben az
eperjesi majd zólyomi tanácskozásra járt *). Vezére lévén a me-
gyei fölkeló nemességnek, Lónyai Anna Kemény János erdélyi fejede-
lemnó felhívására Mikolai Boldizsárral a Gombás nevű erdónél a szat-
mári várból rakonozátlankodó német órséget 1669-ben részint levág-
ták , részint a Szamosba szorították *). 1672-ben már Tökölyi részén
harozol , midón társaival együtt Cobb császári tábornok által Györké
falunál megveretett ^). így mint pártütőnek minden javai elfoglaltat-
tak , késóbb azonban 1673-ban kegyelmet nyert, melyet KoUonich Li-
pót püspök gr. Strassoldo tábornokhoz intézett és a szatmármegyei le-
véltárban lévó német levelében következőkből állottt , hogy a császár
„három Kende-jék életének megkegyelmezett, és jószágaikat is vissza
adja, hogy őket azon (reform.) vallásban nem háborgatja, hogy Szat-
már külvárosában lakhatnak , és nevezett tábornok Őket a pártütők
minden üldözései ellen védelmezni tartozik ^). Eletök megmaradt, de
családi adatok szerint — javaikat kamarai zálogként a gróf Barkóczyak
birják.— Mindezek előtt még 1660-ban mennyire ellensége volt Kende
Gábornak Barcsay Ákos az erdélyi fejedelmi praetendens, kitűnik on-
nan, hogy midőn Szatmár-Némethi vár feladására az alkupontokat ké-
szítek, az átalános bocsánat alul csak Kende Gábort vévé ki ^).

Gábornak testvére Márton 1670-ben szintén az eperjesi ta-
nácskozmányra volt küldve Szatmár megye által '').

Gábor harmadik testvérének Mihálynak fia Zsigmond 1706-
1709-ben Szatmár vármegye alispánja volt ®}, és 1705-ben mint a
Rákóczy-forradalom részese a szécsényi gyűlésen Szatmár vármegyét

0 ugyanott II. 257. Ezen levél a Szattnár vármegyei levéltárban van, és
a lengyel nr elferdítve ThomaeKindyde Kolcae— ozimexi az ér-
deklettei

•) Szirmay Szatmár várm. I. 76. 76.

') E hely most isNémet-itat ó-nak neveztetik.

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 146.

') Szirmay Szatmár várm. II. 257.

•) Ugyanott 1. 166.

') Ugyanott I. 76.

■) Ugyanott 1.130.

Digitized by

Google

Kendeesy. «-- KendeHy. 191

képviselte 0. — Azonban e korban még egy Zsigmond élt, ki 1692-ben
alispán volt '>; és ki a kezdSdö forradalomnak ellene veié magát, és
Rákóczy népe ellen harczolván, 1703-ban öt a kuruczok kardra
bányák *).

Az előbbi Zsigmondnak fia Sándor (vagy Sandrin) 1684-ben
Szatmár Vármegye szolgabirája volt *).^

Sándornak fia Ferenoz, kinek Ruthényi Zsuzsannától Gá-
bor, kinek fia a most éló

Zsigmond, Szatmár vármegyének az 1839-ki és 1847g-ki or-
szággyűlésen követe, 1832 — 1841-ig első alispánja; 1849-ben kor-
mánybiztos , köztiszteletben megőszült férfiú , ki övéi , ismerői és a vi-
dék osztatlan szeretetét birja, jelenleg Czégényben saját fáradsága és
szorgalma által teremtett szép tusculanumában lakik fiatal lélekkel
és buzgó részvéttel kisérve a közügyeket , és a tudomány, barátság és
kertészkedés örömei közt osztva fel idejét , családa ós patriarchájaként
él. Nejétől Kállay Katalintól két fia él : Gusztáv, mint Szatmár me-
gyének 1849-ben volt utolsó alispánja; testvére pedig Kanuth mint
ugyanakkor azon megyének főszolgabirája vonult vissza a közpályáról.
Mindkettőnek a családfán láthatólag csdáda van.

A család ősi czimere — mint följebb a metszvény mutatja — egy
sárkánytól körített vért , melynek kék udvarában férfi kar könyöklő
helyzetben , három szál kinyílt rózsát tart , fölötte jobbról félhold, bal-
ról aranycsillag ragyog,

Kendecsy család. Zemplin vármegye ozimerleveles csalá-
dai közé számitatik ^).

Kendeffy család. (Malomvizi , gróf f és nemes). Erdély
egyik ős családa. Eredete, mint több családainknak, homályban borong;
némelyek a MaraésKenderessy családokkal közös törzsből ere-
deztetik, és ide mutathat eme családokkal közös Malomvizi elő-
neve ; mások ^) ellenben a családot magát a hét magyar vezérek egyi-
kétől K ö n d e-től (Kundu) származtatják % mire ismét a család veze-

*) Ugyanott I. 76.

») Ugyanott 1. 129.

*) Szalay L. Magyarország története VI. köt. 90. lap.

*) Szirmay Szatmár várm. 1. 133.

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 113.

*) Benkő Transylv. Speciális.

"Ó L. Kendeffy Gábor ÍÖlőtt mondott halotti beszéd 1747-ben. Wagner

M«.Lxxx.3i. .......Google

Digitized by'

Kebdeliy.

ték neve, — raely késftbb Könde vagy Kendétfii Kende ff yre vál-
tozhatott, * több valószinűséggel nyújthat alapot. Ez utóbbi áUHmány
védfii a XIII. századtól a XVI. századig Kende néven hozzák le a osa*
Iád nemzékrendét, és állítólag ekkor veszik fel aKendefly nevet. Azon-
ban találunk már a Hunyadiak korában is a Kündeffy névre O9
melyból már e korban e névnek elóbb történt fölvételére is következ-
tethetünk.— A család leszármazási fája a XVI. század elejét&l kezdve
igy hozatik ') le :

I. tábla.

László 1508.
(Bethlen Oraolyal

Anna.

1. Gáapár

JáiKM. II. Gátpár

1607:
(Borncmiflza Ztnzsa)

Miklós
(Naffv-Mihálji
Sfargit)

László.

Gábor

111. Gáspár János
(Kúnl^ata) tl694.

Anna

(Bornemisza

(Pál)

Ágnes
(Inczédy
György)

Krisztina
(BánflV
Gábor)

Kata

(Pongrácz

Pfi)

Miklós
1629.
(1. Nagy Erzse

2. Nemes Zsuzsa

3. Pogány Mária)

Judit
(L Vas Gyöigy
2. Báaffy Zsigm.)

Gábor

1678.

(Dániel Bora)

Pál. Mihály

(1. Dániel Judit
2. Naiáqzi Erzse)

Folyt. //. táblán.

Miklós.

(Makrai
Péter)

Kata Gábor Gáspár
(Vay Mihály) 1 1747. (Bethlen 1.)
(Bánffy Zutrzsa)

Rákhel 1 1798.

(1. gr. Teleki Mihály

2. gr. Bethlen Gergely)

Elek

^rVl764.

hunyadi fóisp.

(1. gr. Lázár Anna

2. gr. Bethlen Krisztina)

János
(Teleki Póli)
1 1797.

Miklós

(Naláczi

Judit)

Zsuzsa

(Teleki

Domokos)

Bora

(Kendeffy

JózseO

Elek.
tl832.

Ádám

tl834.

(1. Jósika Róza)

2. Bethlen Bora)

Róza
(Wesselényi Farkas)

Kata.

László
(oszt. Pap

Bora)

I ^ I

Józseft

Rákhel.

>) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora L kötetébe

») Kővári Erdély nev. cs. 152. 1. után egj kis ^^^'^^i^ge^QQQTp

K«MMryi?

II. tábla.

1670.
(1. Dániel Jtidii
2. Nitláozi Grzse) .

Mit

Miklós
(Naláosi

6árK'

LAttlóö
(Káinoki
Teréz)

Druznt
(Kemény György)

Pil

(LKún Klára
2. Bángy Druisa)

Elek Sámuel

(Mikó Bora) (Nemes
KaroUna)

Sámuel

Mihály

József
(Barcsay^ Klára)

Ádám. Bertalan. István. László.

László
(Toldalaghy
Erzse)

Károly

(P. Horváth

Róza

tl839)

Árpád.

Ferehcz
(Gáljuli)
rr-C^ — '

Lajos

(Bethlen
Mária)

József

(gr. Kendefi

Bora)

r~^ »

' Farkas

tl85o
(VéerRóza)

Krisztina.

(b. Jósika

Leo).

Ilona. Róza.

Eddig a családfa. Azonban, hogy a leszármazási kimutatás hiá-
nydS) mutatják a kJ&weík&aBk^ kik arról hiánjrzanak, igy

KetkáeSy János 1650-ben Martinuzzi által az Erdéfybe betttni
akaró oláhok ellen küldetik ^.

Kende£Ey Mihály, és ennek fiai Gábor és István, kik
1603-ban Székely Mó^ses mellett a Bávozán estek el ^. Szintén esi
idfiben esett el egy fiatal Kende£Py Gráspár , kik mind nincsenek a
táblázaton.

A táblázaton állók közül Miklósnak fia Gábor 1661-ben él ^

L Gábornak fia J á n o s 1694-bei!i halt meg *).

A múlt század másodfelében Eendoffy Rákhel elóbb Teleki
Mihály , utóbb Bethlen Gtergely neje , egyike vala azon lelkes úrnők-
nek , kik magyar könyvek gyűjtésében lelték kedvüket. Rákhelnek
testvére

Elek fókormányzói tanácsos 1764-ben M|.-Terézia által grófi^á-
got nyert ágára nézve. Unokája

Ádám a család nevét az ujabb korban a legnépszerűbbé tévé.
„Férfias szép arcza — igy ir róla Kővári — széles melle , jó termete

*) Forgáoh Commentarii p. 11.
') Wolph. Bethlen V. 4ia VL 296. 408.
•) L. Katona Hitt. orítica. XXXIII. p. 243.
*) Cserei Mih. 236.

Digl^dby Google

^F^^v^^T^w^py •

feltűnővé tették. Miat egyedüli fiú elkényeztetve , mit se tanulva n6
fel ; majd fölébred benne a lángész bizonyos neme : úszás , vívás , lo-
vaglás, lövés és minden férfias kedvtelésben elölmegy, a kolosvári vívó
iskola alapitója lesz; a gazdászat elöinozditására teméntelen gépeket
hozat . . • A politikai pályán , megye-gyüIéseken mint Wesselényi ba-
rátja, az ellenzéknél is.elóbbjár; de.ari^rtocratább és kei^ésbbé elbű-
völő szónok l^n bai^átjánál , a népszerűség azon fokára épen nem
t eqaelkedhetett. — 1834, febr. 4^n

tánczvigalomban vesz részt, ott leá-
nyával még tánczol; végeztével a
szekeret be nem várva, leányát ölé-
be még haza vÍ3zi: 3 pár óramuRa
a seiv balkamarájából felmenő nagy
élet-ér kettérepedése következté-
ben halva yoh a még csak 89 éves
népszerű hazafi. Benne a grófi ág
, .kihalt" / ..

A családaHátsieg gyönj^örö-
vidékén l^irtol^^, ottfi^kpsik Ma-
lomviz^;^ 0 .fölötte Ko^czvár
festői xom|i| y; melynek erkélyéről,
mint % család, fészkéről, Keodeffy Ilona a> miélységbp eredtté fonal-'
si^liat IlégQQteA e v^rho^ hatszáz j0bbágy.tatto9Ott. Ezenkívül székel
a család Magyar-Brettyén, és Orlya-Boldogfalván, hol a Háts^egvidék
legjfestőibb kastélyát a család bírta* Hidratálban ri^kia vettek részt,
nagyobb részben szép biil^kMIfajt ke^elv^ élnek. .; :

; A család ézimeré ^^ mint a metszvény 'ábrázolja ^^ apoízsudva^
rábáo egy koronából kiemelkedő nyilazó férfiú ^).

IKendelényl család. (Hágyiírosi.) Előnevéről következ-
tetve Zala vármegyei eredetű család. Fényes Elek Geographiája sze-
rint Heves megyében birtokos.

Kendelényi F erén ez 1844-ben m kir. kapczellariai fogalmazó.

Kendelényi József ugyanakkor hites ügyvéd, a m. kir. hely-
tartóságnál kezd hivataloskodni.

>) L. Katona Hiai. crítioa. XXXIIT. p.i243.

»; Cserei Mih. 236.

*) KővAri Erdély nev. caal&dai 151.

Digitized by

Google

K^iHNV'Oftfty •

KendereMy család. (Felsfi-Bzálláspataki.) Hunyad vár-
megye egyik fis családid. A család a XIII. században élt Szálláspataki
Gergelytől szármaaiatik az é\6 Mara, és kihalt Szerecsen, és
Szentgyörgy Kendere ssy családdal együtt 0 •

Nevezett Gergelytől az egész ivadék totárniazá9a következő-
leg jő le :

I. tábla,
de F.-SzAlláspatak

Bárb

Folyt, 11. f4^Mfi.

Kandrea

Dija Siereoliyen^ Bandix. István.

V. Diene« f + t

I— — '^— 1

Sz.- Györgyi
Dienea t 1499.

(Szerechyen
Mihály)

Sgeryhyen

Dien^. SzereoLyen.

Jób
erdélyi nevet
;fel

Péter.

János

DieiDBS. Péter. László. Danohy. Orbán.

Mihály. János. Kendres. Miklós. Szerechyen*
1498. I t t t

Jafikó. Anka. Anna. Szerechyen.

Mátyás. István,
t t

István.

Miklós
1463.

^ájgos

János István.

iSz.-Mihályi 1600.

Margit)

Anna. Hedvig. Dnusianna. Dóra.

0 Családi közlés azerínt Ellenben Kővári id. munkájában fiz előtte j
volt családfa szerint a Kenderessi családot aMaraésKendef f y«el|k^ la e^ .
törzsből , de a XV. század vége felé élt SzálláapaUki DanosaUtól irja eredőzte* ,
tettnek ; aminthogy táblázainnkkal Kővári eléadása ellenkezik, és okmányok nél-
kül ide vagy oda nem szavazhatok, közlöm Kővári eléadását is itt,.mQly így .
hangzik: ,,Az.eIőttttnk fekvó osaládia egy törzsből származtatja (a Kenderess i-
eket) a Mara és KendefPy családdal. S^Uáspatfiki Daocsolnak , hi a XV. 9^^

13* o

ttf

KmdkrM^y.

VLotbá.kitn l idMn,

Koidres

István.
1471.

Láfxló

János

'^T'^i — •
Eendres

László

Dnniolnr,

1400. iáji.

\iíifl a Mar a család.

Mi)[lós

János.

Péter.

Gáspár. FerenOE
(162^-87)

Mihály.

Iftvin

• MilUUy

János
'Mihály.'

Miklós

'Gáspár. Mihály. '

Farkas.

Imre.

Ffttenoz, István

Hunyad v. pénztám.
(l.Balás{Bora
2. Csókji Eva)

Zsigmond Mihály

f6p6nztini.
1794.

Danid. JánM. Béni. ÁbnhAm Gáspir. Elek. S&muel.

Albert Mihály
186a. 1858.

Hnnyad v.

alszbiró

1816.

Sr S ^ Mihály Ferencz József

Íg I sz. 1768. 1 1824. Hunyad V* Hnnyad ▼.
S^ 9 gabem tanácsos aljegy^ ^sbiró
(1. Balia Rebeka 1794. 1794.

2. Szotyori Mária)

Ferencz

+ 1864.

(Bardócz Klára)

I -^^ 1

Sándor

Antal. Árpád. '
Az I. táblázaton látjuk a kihalt Szereohen és Szentgyör-
gyi Kenderessy ágazat leszármazását

Ignáoz
Dienes.

régé felé élt, három fiat tulajdonítanak .Lászlót, kitol a K e n d e f f 1 k, J a-
kabot, kitol a Marák ésPétert, kitol a Kenderessiek származtak
le. Ezen Péter űai László*), ennek Mi ki ós, énnek Ferencz (1628-37),
ennek Istrán, ennek Mihály, ennek István hunyadmegyei pénztárnok, ki*
nek elsó neje Balázsi Borbála, második Csóka Éva, kHól a mostan élók elágaz-
nak'' stb., ez utóbbiakat már táblázatunkon is találjnk.

*)És János, kinek ílavala azonK. P é t e r , ki 166d-lMui liunyadtté-
megyei adószedóvé neveztetett ; 88. ^ee. ari 7.; ki aztán kihalt. ,<^ t

.gitizedbyCjOOgle

A táblázatok hiteless^ére nem láttam ugyan okleveleket, de azt
látom, hogy a 11. táblázatot kezd& Koszta-tól néhány izén lej(5v6
nemzedék aligha más neveket nem igényel, mert Albert királynak
1489-ben kelt oklevele, melyben megerfisití a 2Mgmond király tél nyert
de a töröknek Erdélybe beütése alatt elvesztett okleveleket, az Erdély-
ből a Vaskapun által Karánsebes fblé vezetft só-nton lév6 hid fentar-
tását a víz-aknai só-kamarából a Kenderessy családot illető segedelem
iránt 0) igj nevezi meg a családtagokat „Fidelis noster La-
dislaus, filius Joannis, filii Kende de Malomviz,
suo acejusde^m Joannis filii Kende, — neonon Kende-
res, et Nicolai fratrum suorum carnalium^' stb., miből
az következik hogy malomvizi Kende volt atyja Jánosnak, kinek
fiAi László, Kenderesés Miklós. Innen nem osak az sejthető,
hogy tán Koszta helyébe Kende lenne teendő, de az is egy-
szersmind kiviláglik, hogy a osalád legelőbb malomviz i-nek Íratott,
továbbá , hogy Kendé- nek (mely keresztnév volt) János fiától, —
ki már Kendéf fy-áek méhán neveztethetett, (Joannes' filius Kende)
és ennek unokáitól és pedig Kendere s-től a név mutatása mellett
származhatott a Kenderessy család ; de egyszersmind e családból
eredett a már tárgyalt Kendefiy család is.

Már 1445-ben lelünk malomvizi Kenderessy M i h á 1 y r a^ ki ma-
gát Hunyady János vajdának alispánjául és Marmaros megyében hely-
tartójául Írja, midőn több Marmaros megyei oláh helységnek kenézsé-
gét bizonyos oláhokra ruházza *).

1455-ben malomvizi Kendrys János és Kende László Szal-
mát várm. Qencs helységben részt kap •).

Nem tudjuk a fentebbi táblázaton kimutatni azon malomvizi
Kenderessy Pált, kinek 1503-ban Csáholy Margit sTzatmármegyci
Szárazberek Laskod stb. helységbeli részét 200 frton elzálogita ®).

Hasonlóan híában keressük e táblázaton gyali Kenderessy M i-
hályt, ki 1505-ben Pest vármegyének, és azon Kenderessy Mi-
hályt, ki ugyanakkor Bács vármegyének volt követe a rákosi or-

') Kalona Hisiorin. crítia XII. 918. — Fejér Cod. dipl. XI. S16. V. ö. Te-
leki Hunyadiak kora I. k. 138.

*) Szirmay Szatmár várm. I. 7. - Ez idézet után tévedéssel álUtatik Te-
leki Hunyadiak kora I. k. 461. lapon szatmári alispánul ; nem is fordul M Szir •
maynál az alispánok névsorában, és valószínűleg Hunyad megyében volt alispán.

') Szirmay Szatmár várm. II. 41.

') Leleszi Convent. protoool. 4. í^ 1

Digitized by VjOOQIC

I«8 KtMif,

aziggjiUéiBeQ /f). — .Színtan niaes a táblázatoD ason malommi Kende*
ressy 0^ i k 1 ó 3 3ómy ki mint Szapolyai lúve ld26-4>an a tokaji gyüléfleq
j^l^n vplt ^>

/. A családfán a mostani nemzedéket — mely felső^azálláspataki
clöaávv^l él — - Bzon Istvántól látjuk elterjedtnek, ki hanyadme-
gyei pénztárnok .volt a múlt században , és kinek két ncyét&l B a Vasi
Borbálától, cs Csóka Évától bárom ágra terjedt a eealád.

Zsigmondnak fia Zsigmond 1794-ben Hunyad m^ye. fópénx*
tárnoka vplt. Magnóikul halt ki.

Mihálynak (t 1785) fiai közül Feren ez 1784 b^n hunyad-
megyei aljegyfsö. Másik fia Mihály azül 17^8. nojv. i7^én ; a fSkor*
máay széknél kezde szolgálni, és 1815« eI6tt már fö^korqi.*8eBki tanár
C8O8 volt, egyszersmind a nemzeti i^yelv nagy barátja , sfit mint iró ne*
hány értekeidet is: irt. A szép művészet iránti hajlama a koloBvári
azinhá^ felálUtásának is egyik buzgó pártolójává , és nevét tiszteltté
tévé. Meghalt ,1824, april 24.én »). Fia

F^ r e n <^ z . .a kinostárnál volt fogalmazó. Atyja tudomány-szere-
tetét szintén ^r(^lé , és. az „A r pá d i a^^ hist zsebkönyvben pár t(5rtár
nelmi értekezést nyomatott*

Mihály gubernialis taoácsos testvérének Cryörgynek fiat kitoul
Gáspár, 1815-bpa Hanyag m^yében alszolg^biró volt.

.Hasionlóan alegiitóbbi neipzedékb&l Károly lS47-ben mintgu-
bern.. foglal mázó, Fere^cz 1847-ben tart. biztos hivataloskodott

Ezeken fölül ugyancsak Erdélyben , s0t Hunyadban a iiiv. tiszti
névtárban leli^nk s er é ly i előnevezettel él6 Kenderessy-eket is : ilye-
nek József 1794* ben Hunyad vármegye fÖszolgabiri^a. Farkas
ugyanott 1 847-ben alszolgl^biró.

Ezek is e családhoz tartozók e? — valamint kiakendi Kende-
rcssy Z sí g m o n d, k^ 1847-ben kincstári jámlnok volt ; ^nem tudjuk.

Kendi család. CSzarvas-kendi f.) Erdélyben szerepelt, és
egyike volt a leggazdagabb , legtevékenyebb , legnyugtalanabb hazafi
családoknak , tagjai nagyobb részben fó hivatalokat viseltek ugyan, de
többnyire vagy mindenik nótáztatott, vagy épen politikai vérpadra
kerültek, ^^indenik ellenzéki fSSnök vdt a fenálló kormány ellenében,
de hogy mindenik — úgymond Kfivári *) — a haza szabadsága mar-

f) Játzay Pál, A magyar nemz. napjai a mohácsi vész utáa 157. 168 li^
■) Ugyanott 81.

">) Tndományos gyűjtemény 1825-ki évfoly. XL kdi. arozképe is látható.
*) Kővári Erdély nev. os. 165.

Digitized by VjOOQIC

tjra lett volna: legalább eddigi történeti adataink szerint, azt nem
állithatjuk."

A kölesei Kende cdftiád ezen Kendiek-et saját ágazatául
igényli CLd$d igy e káUt négin) Mások a család eredetét Kö n d (vagy
Kund) vezértfii hozzák le O9 és dobokai -Kend alapitását is nekik
tulajdonitják ^). Elsfi elfinevük Szarvas- Kend lehetett, a XIV.
században élt Kendy István, a törzsnek Taoiáanak fia magát Kendi-
Lénáról irta , és e mellett maradtak utódai mintegy századig, mig A n-
t a 1 az alvajda Vas leányt vévén nfiül, azzal Vasas-S z e n t-I v á n t kapja
leány-negyedben, minek következtében fia Já n o s Szent-iványi elfine-
vet vesz fel , mig másik fia A n a 1 Radnót-ot kapja , és r a d n ó t i-nak
irata magát. ^' Nem épen teljes családfájuk *) következő :

( ^ 1

István 1384.

I. János
1434-- 37.
(Gyfirfalvi Kata)

György
1434.

11. György

Gál

1524.

Ilona 1484*
(Angeloné;

1. Ferenoz

1482.
(Nngylaki
Veiromka)

Antal

1472-1504.

erdélyi vajda

(1. Qzegei Vas ^ata

2. Erdélyi Hedvig)

IL János 11. Antal

tl536. tl558.

"mTÍi^ (Bogáthi Klára)
1569.
(Kendeffy Anna)

11 Ferencz
tl568
vajda
(1. Bánffy Magd.
tl538.
2. Lévai Kata f 1561.
3 Homonnai Bora)

Mihály

(1. Szilvágy Zsófia

2. Báiifiy Kata^

iáid f^lfft. kUv. iőp.

111. F«renoz
1580.

111. György L Gábor III. Antal,

kincstárnok f 15d4.

(Balassa Margit)

I' I ■ I ■ A*» ,

U. Gábor
(Révay Anna)

István
(Csapy Zsuzsa)

111. Gábor
1597.

(1. Ciobor Márton
2. Pongrácz István)

Péter
tl582.

V. Ferencz 1597.

(1. Bebek Jndit

2. Zeleméri Bora)

I ^ ^ 1

Jadit

(HaUer István)

Farkas

(Keméndi

Bora)

János Jadit
(Bánffy 1 1637.
Magd.) (HaUer
István)

>) WolpL Bethlen tom. m* 463.
*) Hodor Doboka várm. 123.
Ő JíJMűn Erdély nev. cs. 164.

Digitized by

Google

9m Menél.

(Szilváfly Zsóna
(Bánffy Kata)

Zsófia

Zffozsa

Krisztina

(BogAthy

(1. Báthori

(I. KoraosöQzy

Menyhért)

Boldizsár

. Farkas

2. CsAky

2. Giczy Péter

IstvAn)

3. Némethy
Gergely)

Sándor Ferencz

tl494. tl4M.

B.-Szolnok 7. £6isp.
(1. Patóchi Klára)

2. Almádi Anna)

^ . ,

litrán

t 1628.

kanozellár
^ — ,

Krisztina

(Haller

Zsigmond)

A család- történelmi szerepet Kendy Antal az 1496. tájban al-
vajda nyitja meg ^),

Testvérének Györgynek fia Kendy Pál 1524-ben Vass Ba-
lással mint Doboka megye küldöttei a Szapolyai János vajda kihágásai
ellen folkelt székelyek mellett a királyhoz kérvényt irnak alá ^).

IL J án o s mint Szapolyay híve és vezére L Ferdinánd ellenében
Eperjes mellett esett el 1536-ban ').

II. F erén ez már nagy szerepet visz , 1534-ben Medgyosnél Ö
keríti meg Grittit *). 1540-ben Majláthtal János király ellen támad,
végre kegyelmet kér , János király megkegyelmez neki , de Magyaror-
szágra Száműzi. Később Izabella kegyéb&I haza megy , s miután Iza-
bella által Erdély Ferdinándnak átadatik, Ferdinánd által Dobó Ist-
vánnal 1553. april. 9-én vajdává neveztetik ^). De azért Izabella híve
maradt, s maga ment ennek visszahívására 15ö6-ki jul. 6-án. Azonban
a visszajött Izabella nfii-kormányát csak hamar megunta^ és a kor-
mányt több társsal Bebek kezére akará játszani , e v^ett a törökhöz
követet küldtek. Izabella ezt megtudva, Sebeket, Kendi Ferenczet
és testvérét a köszvényben szenvedő Antalt Fejérvárra hivatja, ott
éjjel megrohantatá és kivégezteté ^). Jószágait elkobzák. Dús kincs-
tárt, és több asEtagot hagyott ezernél. Emlitésre méltó vajdai életéb&l,
hogy 1555-ben a székelyek törvényeit vajda társával megerösité. Ezen
P e r e n c z Szent- Iványról irá elónevét

*) Benkó Transylv. speciális.
*) £der ad FeUnerum 254. 1.

*) Budai F. Lex. II. 442. Azonban erről mit sem tud az egykori emiékiró.
0 Történelmi tár. III. 45-62.

^) Más adat szerint kinevezés 1653. máj. 28^áu történt. L. Kemény József
Notitia Capit. Albensis 216.

*) Forgáoh Commeni 211. - 214. l^lph. Be^en 1. 500-618:

•^'^ r^ Digitizedby VjOOQIC

Kendi. Wl

X osaládot a nótáztatáa sorban sujtá, II. Ferenoznek fiát IV. J á-
nőst 1575-ben mint Békess Gáspár hívét nótázlatá Báthori Isttán 0*
Hasonló sors érte ekkor ugyanazon okból L Gábort és Farkast').

Azonban még ekkor emelkedett (el Sándor, Miliálynak ila, a
Kendi család legtisztább jelleme , beható szellemű, és rendithetlen ha-
zafi, 1565-ben már Kanczellár volt. 1570-ben "Miksa királyhoz jár kö-
vetségben, hol egy évig letartóztatik. 1572- és 1575-ben (ellenkezőleg
rokonaival) Báthorival tart Békés ellen , sőt ez ellen a portára jár ki-
nyert segélyért. 1581-ben Lengyelországban jár Báthorinak megnye-
rendő lengyel trón érdekében. 1583-ban a még gyermek Báthori
Zsigmond mellé ennek atyja által egyik gyámul és igazgatóul nevez-
tetik'). 1588-ban Ghiczy János a kormányzóságról lemondván , he-
lyébe Kendy Sándort az ország Báthori Zsigmond mellé tanácsossá
nevezi, de Báthori el nem fogadja , erre Kendy visszavonult magányá-
ba, jószágára. Azonban a könyelmü fejedelem rémkormányát csendesen
tűrte. Majd ismét , látva , hogy Báthori Erdélyt a töröktől elszakitani,
és az ausztriai háznak akarja átadni, sőt e végett 1594-ben ki is indult
Erdélyből , Kendi fbllépett , s magára vállalta , hogy Konstantiná-
polyba menvén, ott Erdélynek köztársasági kormányt eszközöl. Előbb
azonban Báthori után menve, ezt aug. S-in Erdélybe visszahozá. Aug.
17-én Tordán országgyűlés tartatott, hol Báthori az elszakadást az or-
szág elé terjeszté. Az előterjesztés ellen Kendy szónoklata egész erejé-
vel fbllépett. Fejér megye és a székelyek Kendy mellé nyilatkoztak,
de a megyék nagy része és szászok a fejedelem mellé állottak, és a tö-
rök ellen hadat szavaztak. Erre Kendy egy beszédet tartott azon bere-
kesztéssel , hogy óhajtja halálát , hogy hona siralmas sorsát ne lássa.
Báthori felindult ez ellentálláson, miért is Kendi Sándort több tár-
sával, nevezetesen testvérét IV. Ferenczet, unoka-testvérét 11. An-
talnak fiát I. Gábort, továbbá vejeit Kovacsóczy Farkast, Báthori
Boldizsárt megfogatá, és Kolosvárott aug. 30-án lefejeztető •). Hason-
lóan vele a vérpadon halt el több társával a megnevezett Kendy G á-
b 0 r is. — Báthori , Kovacsóczy és Kendi F e r e n o z Gyalu várában
fojtattak meg ^). Javaik elkoboztattak. Sándornak kész pénzét

0 Kemény JózMf Noütia Capit. Alb. 232.

*) Wolph. Bethlen II. 222.

•) Ugyanott II. 69-463.

*) Ugyanott 111. 293-472.

«) Wolph. Bethlen III. 463--486.

Digitized by VjOOQIC

MS KendL - Kenedleh.

többre teszik hatvanezer aranynál ,Ferencznek kiiiese, chrágaságaí
még t(^bbre, hatszáz ezerre beosültetett 0-

.Sándornak fia I a t v á'n 1 600. oot. 25^ fisi javait, mk al^ja el-
vesztett, visszakapá. 1603-ban Székely Mózsessel tart, fogságba esik,
de Bástától kegyelmet nyer *). 1605-ben Bocskai részén barczol ; a kö-
vetkező évben Kassára jár követül a békekötésre. Doboka vármegyé-
nek főispánja lesz ^). 1 607-ben Báthori Gábor részére működik , és
kanozellár lesz. 1609-ben Szamos- Újvárt kapja, azonban a következő
évben Báthorítól nejét féltve , ellene összeesküszik , mi kitudódván,
Magyarországba fut ; ekkor mert az ország-pecsétet b magával vivó
mart. 25-én határozat hozatik , hogy minden oklevél újra írassék, és
pecsételtessék. Kendi István uótáztatott 1614-ben. Be^lep Gábor
a nóta alul fölmenti , de nem ment haza. 1619-ben száműzetés mondi^
tik reá, ha a következő országgyűlésig sem tér haza. Úgy halt el Ma-
gyarországban 1628. körül. Utódai leány-ágon a Hallerok lettek. Fi-
ágon Kővári kihaltnak irja, azonban a szatmármegyei kölesei Kende
család czégényi ág^ épen ezen Istvántól hozza le eredetét; későn jut-
ván ez adatokhoz , adjuk a Kendék e leszármazását e kötet végén
pótlékul.

Kendi család. (Nagy-kendi és kelemen^telki.) Kővári sze-
rint Erdélyben még egy K e n d y nevű család élt , mely magát a do-
bokamegyei Nagy'Kendről,ésKelemen-teIkérő). irá, me-
lyet amattól — úgymond — figyelmesen meg kell különböztetni. £z
is a följebbivel egy időben élt, hivatalokat viselt, és szerepet vitt; és
fiá-ágban Kendy István itélőmesterben 1672-ben halt ki *).

Kenedleh család. Kenedich Ferenoz, József, Ist-
ván és Benjámin 1792-ben I. Ferencz király által prímáai felter-
jesztésre nemesítettek meg.

Czimerük a paizs felső részében (fejében) vörös udvarom arany-
csillag és ezüst félhold ragyog ; a paizs ezüst udvarában hármas zöld
halmon kék magyar ruhás vitéz áll, jobb kezében kivont kardot, a bal-
ban levágott törökfejet tartva. A paizsfolöttí sisak koronáján Sfís áll,
egyik fölemelt lábával három nyilat mutatva. Foszladék joŰ>ról ezüst-
kék, balról arany-vörös ^).

*) ugyanott 489.

») Ugyanott V. 49a

•) Ugyanott VL 238-271. 396.

*) Kővári Erdély nev. os. 166.

*) Adami Soata gentU. tom. Y .

Digitized by VjOOQIC

iMalád. A Dun&ntúU kerület egyik ismertebb
nevű régi nemes családa , kiterjedre vagy birtokolva Fejér ^ G^6r, So-
mogy^ SpfMTon, Veszprém stb. megyékben.

A. család ozimere a paizs kék udvarában bármas zöld halmon há-
tulsó lábain álló , kettős farkú oroszlán, mely elsó jobb lábával kivont
kardot, a másikkal egy turbános levágott vérzó törökfejet tart. A
paizsfölötti sisak koronájából ugyanazon alak nól ki. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család történetét , és leszármazását illetőleg nem nyerhetvén
adatokat, csak a következő kevés adatokra kell támaszkodnunk ; és igy
azt sem állithat}uk, váljon az „Kenesius filius Urbani de
Su k u rod" , ki 1270-ben élt, — nem a család egyik törzs-öse volt e?

Olvassuk továbbá, hogy

Kenesey Péter 1625-ben Pápa várában lovas hadnagy volt 0-

Kenessey Istvánnak nejétől Gőgös Annától fia István
1725-ben lép egyességre rokonával Sáary Istvánnal ^ ; ésat 1715.
1722. és 172d-ki országgyűlésen Veszprém vármegyének országgyűlési
követe *>, az 1715-ki országgyűlésen a vallási ügyekben választmá-
nyi tag volt *).

Az utóbbi időkben ismertebbek a családból Kenessey Anít»l
Veszprém megyei szilas-balhási birtokos, 1837*be& Veszprém megyei
alszolgabiró, 1843-ban fő-adószedő, jelenleg a veszprémi os. kir. úrbéri
törvényszék elnöke.

Kenessey János 1843-ban Fejér vármegyében alszolgabiró.

Kenessey Kálmán kápolnás-nyéki birtokos, a gazdászati] iro-
dalom terén vivott ki magának szép nevet.

Trencsin vármegyében eléfordul a XVIL században Keiessy,
Kenyessy, sőt Kenyezsey,és Kény eczey néven is egy ne-
mes család az 1646. 1660. 16664u nemesi lajstromában, névszerint
Zolnán K. István, 1690ben pedig Beczkón találhatni e családot <).
Voltak-e összeköttetésben ezek a Kenessey családdal? nem tudjak.

KenMlch e«alAd. E kihalt család emlékezetét a történelem
lapjain Kenési eh Gyula tartá fen, ki 1330-ban , midőn Zách Fe-

*) Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. II. 212.

*} Oklevél nián.

0 Msa. Miiiaei foL lai nro 2ia

^) Lehoczky Stemmat. I. 217.

») I71ö-ki 30. art

^ Szontagh Dán. közlése izerint.

Digitized by VjOOQIC

164 Kenecsy. - Képire.

lioían a királyi családot megrohanta, ázt iársnfii véMmeaéi át e köz-
ben fején nagy sebet kapott Záchtól 0* "

Kenezsy csalid. A XVI. század elején Kenezsy Kristóf
neje ördög Klára jogán Doboka vármegyében volt birtokos ^.

Kengyel család. Szatroár vármegye nemes családainak
egyike, közűlök e század elején Kengyel Gábor és Mihály Körtvé-
lyes helységben közbirtokosok ').

Kénosi család. (Kénosi és városfalvi.) Udvarhelyszéki szé-
kely család. Közűlök Zsigmond 1794-ben Udvarhelyszékben rectif-
biztos ; ismét Zsigmond 1815-ben dulló ugyanott, György 1815-
ben Udvarhelyszékben állomási biztos.

Kenyeres család. (Kibédi.) Közűlök Károly l&i8-ban
ügyvéd Kolosvárott, utóbb ker. cs. kir. törvényszéki tanácsos.

Kenyeres nevű család él Biharban is Szalontán.

Kenyhecsy család. Kiváltságos voltáról nincsenek ada-
taim. Ismeretes Kenyheczy János, ki 1709-ben Rákóczy egyik ezre-
dese volt Czimer-pecsétül a paizs-udvarban két £a között egy galam-
bot, mely csőrében gallyot , hasonlóan a paizsf^lötti koronán is ily gar
lambot viselt *).

Képes család. Képes András 1628-ban IL Ferdinánd ki-
rálytól nyerte ozimeres nemes levelét.

Czimere a paizs arany mezejében zöld téren álló £ehér galamb,
lábai és csóré pirosak, és nyakán nyillal van átlőve. A paizsfölötti sisak
koronájából két fekete sasszárny emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-
vörös, balról arany-fekete *).

Képirö család. E nevet a múlt században ismertté teve
Képíró Sámuel huszár ezredes, ki több csatán kivül 1789 ben a török
ellen Foksány mellett ttinteté ki magát.

Képíró máskép Czimeríró család előfordul Erdélyben a
XVII. században , mint gyulafejérvári és váradgyai birtokos. Valószi-
nfileg az alapító mint festő került Erdélybe a fejedelmi udvarba, és
honfiuútatott. Képiró Istvánnak emlékezetét fentartják a követ-
kező oklevelek , először az ő magvaszakadása folytán a fejérvárí és vá-

') Thuróczi Cronioon Soliwandinernél 1. 162.

') Hodor Doboka virm. 155.

■) Síirmay Szatmár várm. 11. 24.

^) Okirat szerint, mellyen peoséie áll.

^) Adami Scata gentil. tom. Y.

Digitized by VjOOQIC

KeOMiék'-KeAingliy. M»

radg^ jószágok m^hirdeiésérd kiadott paranús 1647 -ki febr. 18-áróI,
AUtfodazoragjanerrfil jelentét 1647. febr. 27-ér61; harmadszor ugyan-
azoB éhri nov. 14-ér61 Kászoni Jánosnak Ozkneraró István magszaka*
dásán meghirdetett jószágokra nézve jog-iénlekettségi ellentmondása ;
végre 1654. nov. 2-án Kászoni Pál és Anna a nevezett Czimer*
iró István kihalásán indított publikátás perben a meghirdetési ok-
mányból törvényes párt vettek 0*

Ke^fica^l esalád. (Guláosi fO Hajdan Vas megyében élt.
1421-ben gulácsi Könczölnek fia György vasmegyei Gyali l\elység-
béli részbirtokba a vasvári káptalan által iktaá;tatott be '). .

Keönezöl nevű család Nyitra lúegye nemessége sorában most
is található.

KefircdMy család. (Ér-kórösi f.) Közép*Szolnok vármegye
kihalt osaláda. Utolsó nemzedékeinek leágazása ') a következó :

r ^ — I

Gergely János BffihAly

közép-azolnok ""^^ ""iíhŐbí '

-Il3!i?ÍL ^ (1. Folthyné.

JáuO0. Bora. Kata 2. váradi Gárgóto

1614. (1. Szikazay Pál Boldizsár

2. Antos Mihály) 8. Kende András).

Egyébiránt Erdélyben már elóbb találunk K e w r e s i családra,
mely Sámsondról irá elónevét , s lehet , hogy a fóljebbinek egyik
ága volt.

Sámsondi Kewresi Ferencz 1632-ben Báthori István erdélyi
vajda Ítélete folytán az általa elfoglalt Veoherd, Rovás, Gezech, Kis-
Enyed, és Márton-telke helységet vissza adja Forró Mátyásnak és Bo-
lyay Györgynek *).

Sámsondi Kewresi N. Iő42-ben Reutheni részbirtokát eladja
Morgondaki Jánosnak ^.

Kefiszeg^hy csalAd. Ily nevű nemes család él Bereg, Nyitra,
Ugocsa és Vas megyékben.

A nyitramegyeibAl I m rét , ki 166 l*ben azon megyének szolga-
birájavoít, saját aláirámi után Keöszeghy-nek látjuk irw^ innen
erról itt teszünk említést

*) Török Antal közlése szerint a b. Bornemisza család levéltárából.
*) Az eredeti iktatási okmány a nzti múzeumban.
*) Déosey Mihály közlése szerint. .
*) Kemény József Not. Cap. Albens. 226.
*) Ugyanott 209.

Digitized by VjOOQIC

! A család a oÉÍmerieTeles családok sorában álL Keöasteghy M-ár^
ton armalis levelét 1736-baii hirdetteté ki Treoesin rármegyébenr.
1736^ban a nemesi vizsgákt alkalmával Keöszeghy Ládzl^iéslmre*
Trenesin megye olfttt igaaolák njrttramegjébfili ssármazásukat* Még.
1763^ és 1769-beQÍs eléfordulnak a trencstnmegyei nemesi lajstromok*
ban. Szép törvényes jártassággal, és észszel bírt azon László, ki
1763- 1773-ban két izben alispánja volt Trenosin . vármegyének ^).

Nevök iratik K 6 s z e g h y-nek is; E^gyábiiéfit több iljf^ eittládról
/. Kö$zegky eioUd.

Keörthy család. E családdal is 1646-ban Trencsin várme-
gyében találkozunk, a midfin Halácson székeltek. 17364)an Dezséren
lakott J á n o s , és onnan igazolta nemességét. Ugy látszik e Jánossal
megszakadt a további ivadék , legalább a 1748«ki nemem öe^seirásban,
valamint a későbbiekben is nyoma sincs a családnak ').

Keövér család. (Takta-kenézi). Takta-Kenéz Szabolcs me-
gyében a Tisza partján fekszik, honnan az Ér mellékére szakadtak

Családfájok ^) következő:

Ferencz
(MikóKata)

-» ' »■

Borbála Péter

(Erdödyné) (Bernátii Anna)

Gábor 1 1768.
(Uszkay Bora)

11. Gábor Borbála Imre Sándor ,Ruben

/ii-iuJi?ir...\ Erseni- Sámsondon Zsigmond

(Balku Klára) lyénbe.. . | .

' 'S'x' r^^i'^f • r^'f^ ^*i^^' ' '"Julianna Jözsef ' PöU;
szolgabíró (Halmágyi (Katira t nP^ncrácz « ^ i

t hi^ István) ^^^^ Erzaébet.

MiklíJs nT'

t t

Péter elvévén Bernáth Zsigmondnak Daücs Annától született
leányát Bemátb Aünát^ szép vagyonra tett szert Vele kapja a körösi,
sámsondi , sz6demeteri jószágokat , melyeken négy fi-unokája megosz-
tozván, négy külön ágat alkottak lakhelyöknél fogva is.

') Szoniagh Dániel közléséból.

*) Ugyanattól.

*) Déctey M. közléséből.

Digitized by VjOOQIC

KereMieli . - Kérchy. Wí

^(taépssolook vÁvmegyében viseltek hiralali; Qgymbtlf. G-á-
b o r alispánságot, I. M i k 1 6 s szolgabiróságot stb.

J i 3E 8 "e f zaráüdmegyei hi vatalnot 1 888-bati . '

Czimerük a paizs kék udvarában egy magyar öltözetű vitéz, fe-
jétí prémes kalpag , melynek bársony teteje ki fityeg ^ lábain hosszú
sarkantyús csizma ,^ derekán atillia -dolmány , jobb kezében kigöngyöli-
tett pergamen lapot, báljában 'pedig kopját tart.

Vallásuk helv. reform.

Kerchelich. család. (Corbavíai.j Horvátországi zágrábme-
gyei család ; hová eldödei Corbaviábó! szakadtak. A multszázad elején
Zágráb közelében Berdovecz helységben élt Miklós, kinek nejétől
Darich Juditától 171ő-kJ februárbaq született fia Boldizsár-Adám
a történet-irá , ki papságra adván n^agát, 1747-ben lett zágrábi kano-
nok, volt egyszersmind kácsi prépost , báni táblai ülnök, csázmai főes-
peres, és apostoli jegyződ Leirta a zágrábi püspökség és káptalan tör-
ténetét. Meghalt HÍSban kora 63. évében 0-

K^rchy csal&d. Szabolcs és Szatmár vármegye nemes oaaláda.

Szatmár vármegyében Kérchy Mátyás már 1424-ben alis-*.
pán volt *).

Az 1578'ki országgyűlés 37. törv, czíkkcben azt rendeli, hogy
Kérchy Miklósnak jószágok adassanak.

1587*>bm Kérdby Istvánnak neje Makray Anna szatmár-
megyei Rohod és Papos helységbeli részbirtokára kir. adományt nyer ^) .

1604-ben Kérohy János szatmáregyei Vitka helységbeli birto-
kára visz királyi adomány-t *). E János az 1628. és 1636-ki ország-
gyflléseii mint követ vé^én részt, az elSbbin az Erdély felé vezetS ha-
tárok vizsgálatára , az utóbbin a száraz vámok eltörlésére kiküldött vá^'
laffztmány egyik tagja volt ^).

Leány-ágon a család tagjai Révay László által a Drugeth csa-
ládtól is lehozzák származásukat ^).

Jelenleg Szabolcs megyében székel e család.

') Ealapaiick Vincentii Oratio fonebris super Balth.-Adam Kerolielich.

^ Szmnay Szatmár várm. I. 128.

•) ugyanott II. 91. 108.

•) Ugyanott II, »7.

'^) I628'ki 41. és 1635-ki 72. törv. ezikk.

•) Szirmay C. Zemplin. not top. 78. í^ ^

Digitized by VjOOQIC

9m KcrecUty. .

Kereehény család. (Kanya-foldi f.). ZaU vármegyének
régi kihalt családa.

Egy Írónk már 1414-re említ egy Kányafifldi Pált, fliint e csa-
lád tagját, s mint körösi főispánt és al-bánt ^).?

Bizonyos az, hogy Kereosényi Gryörgy l505*ben mint Zala
vármegye egyik követe vett részt a rákosi országgyűlésen *).

Itányafóldi Kereosényi Kristóf 1569-ben mint királyi íSasztal-
nok-mester volt jelen az oszággyülésen •).

Kereosényi Gryörgy 1505-ben mint Nádasdy Ferencz egyik
hadnagya 1601-ben Kanísánál török kézbe esett *).

Kereosényi Bálint az izsákfalvi kastélyt foglalván el, ezért
törvény elé vonatik az 1618-ki országgyűlésen *).

Az 1655-ki országgyűlés a 72. törv. czikknél fogva a Kereosényi
család leány-ága elleni pert a báni táblára utasitá.

Egy másik ága volt a családnak, mely zálamegyei birtokán kívül
Zágráb megyében is birt Czirkvenán, mellyen atyjok halála után
a négy testvér Kereosényi László, András, János és Mátyás
1557-ben osztozkodott , mely alkalommal a törökök által háborítattak
meg «). Ezek közül

László szigethvári kapitány volt lő56-ig , midőn Békés me-
gyébe a gyulai vár parancsnokává tétetett, több csatában vett részt,
1566-ban pedig Gyulát vedé a török ellen , mig azt feladni kénysze-
rült ^). A vár feladásával törökfogságba esett , és kivégeztetett Kivég-
zését különfélekép adják elö a történetírók ^). Várkapitányságát basz^
nára tudá fordítani , és 1558. táján már Niklasburg városait Morvaor-
szág szélén hatvanezer forinton vette meg. Neje a Fekry Lajoa özve-
gye Báthori Erzsébet volt , ki 1562-ben halt el Gyiilán, éa Somlyón, te-
mettetett el. Egy fia László épen a lakodalom el&tt halt el, midAn
Harrach Lénárd osztrák báró leányával volt egybekelendő. Benne ez

^) Lehoczky Steramat. II. 215

') J^zay a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157.

•) Kovachich Soriptores minores II. 227.

•j Pethö Gergely, krónika 149.

*) 1618ki 30. tönr. ez.

«) Istvinffy 16d5-ki kiadás 250.

"*) Ugyanott.

■) Istvánffy ugyanott. — Petrus Bizarrul Sohwandtnemél 1. 716—717.—
Bethlen Wolph. II. 143—145. — Mogyorósay „(xyula hajdan é9 most** ozimű
munkájában arozképét adja Kereosényi Lászlónak ; de az nem annyira hiteles,
mint eszményképül tünik fel

Digitized by VjOOQIC

Kerék. - Kerekes. M9

ágazat fi-ágon kihalt. Leánya is maradt Judit , ki Niklasburgba la-
kott, és 1671-ben Miksa király beleegyezésével Frangepán Ferenozhez
volt férjhez menendfi, azonban vőlegénye hirtelen meghalt.

Még a XVII. század végén élt egy ág a osaládból. Kerecsényi
Gergely, András, István és György 1677-ben Nagy-Sitkén
egy telket, melyet zálogban birtak, Sitkey Pálnak visszabocsátnak 0-

Kerék csal&d. A XVII. században, nevezetesen 1646—1690
közt Trencsin megye nemessége sorában leljük e családot, a baáni já-
rásban. 1658-ban Kerék Ferencz Trencsin megye alispánja volt, és
valószínűleg 6 az, ki 1635*ben a becstelenitési büntetéstfii (a poena
infamiae) országgyűlés által fölmentetett '). 1690-ben Motesiczen szé-
kelt a család >).

Kerekes csal&d. Kerekes család jelenleg Borsod, Esz-
tergám « Szabolcs , Szatmár , Ugocsa , stb. megye nemessége sorában
említetik.

Több ily nevű egymástól különbözfi családunk leven, az egyes
családok gyámolitása nélkül vérségi összeköttetéseikre nézve nem tá-
jékozhatjuk magunkat.

Már a XV. században eléfordul családaink sorában a Kerekes
név. Kerekes Pál Tata vár kapitánya volt V. László király alatt, kitfil
1458-ban Veszprém megyei Teleki helységben és Fehér megyei Apos-
taghon némely magvaszakadt birtokokra királjri adományt nyert ^).

Kerekes Mátyás 1580-ban Báthori István lengyel király mel-
lett az oroszok ellen harczolt, és Vielkoluki ostromában vett részt ^).

Kerekes András 1638-ban a koronái jövedelem pénztárnoka ^).
1647-ben az országgyűlés által a 140-ik törv. czikkben a számadás
alól fölmentetik. Utóbb itélfi mester volt , és nejéül Amadé Erzsébet
iratik ''). Austriában tett adósságainak kifizetéséről az országgyűlés
1655-ben és folytatólag még 1715- és 1723 ban is rendelkezik ^). Czi-
mere Lehoczky szerint egy koronás oroszlán , elsfi jobb lábával kivont
kardot villogtatva.

0 Sitkei osalidi levéltir lajstroma 37. lap.

*) 163Ö-ki 86. törv. ez.

*) Szontagh Dáuiel köxléséböl.

*) Katona Hist. oritia XIII. p. 803.

*) Budai Fer. Hist. lexic. II. 457.

•) 1638ki 8. törv. oz.

^ Lehoczky Stemmai I. 177. II. 216. V. ö. Kemény Jánoa önéletírása 463.

») 1655.ki 33. 1715 ki 64. és 1723.kí 81. törv. ez. ^igitized by GoOglc

tM Kerekes.

Kerekes Menybért 1646-ban követ, 1650b-en alispán Mosón
vármegyében 0*

A XVII. és XVIII. században öt rendbeli Kerekes családot lá-
tunk a nemesek sorába emeltetni, a mint következnek :

1686-ban Kerekes János I. Leopold királytól kap czimeres ne-
mes levelet j czimere víz-irányosan kétfelé osztott paizs, a felső arany
udvarban szétterjesztett szárnyakkal , hátul legöndöritett farkkal sár-
kány áll. Az alsó udvar felülről lefelé két rézsútos vonal által három
udvarra oszlik , a két szélső , háromszögű vörös udvarban fehér rózsa,
a középső fehér udvarban piros rózsa diszlik. A paizsfolötti sisak koro-
náján daru áll, egyik fblemelt lábával kövecset, csőrében hármas buza-
kalászt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék ^.

A másik Kerekes családból szintén Kerekes János és hason-
lóul 1686-ban kapott czimeres nemeslevelet. Ennek czimere a paizs
kék udvarában egy négylábú barna-fa asztal , melynek közepén egy
fehér palaczk áll. A paizsfolötti sisak koronáján kék ruhás férfi kar kö-
nyököl , egy íiirt piros szőlőt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös,
balról arany-kék ^).

A harmadik ily nevű családnak 1713-ban III. Károly királytól
Kerekes János és Sámuel szerzé a nemességet ^). Czimere a
paizs kék udvarában zöld téren álló fehér hattyú , mely egyik fölemelt
lábával egy kereket tart ; fölötte két oldalról félhold és csillag ragyog.
A paizsfölötti sisak koronájából három fehér liliom emelkedik ki, és
mellette jobbról félhold, balról aranycsillag ragyog. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst- vörös.

A negyedik család alapitója Kerekes Jeromos és István
1722-ben III. Károly által emeltetnek a czimeres nemesek közé ^).
Czimerük a paizs kék udvarában egy pánczélos kar könyököl kivont
kardot tartva ; és a paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan kar kö-
nyököl kivont karddal. Foszladék jobbról vörös-kék , balról ezüst- vörös.

Ezeken kivül még egy régiebb ily nevű családot emiithetünk :
Kerekes Péter és általa fiai Kerekes Imre, G-yörgy, István,

0 Lehoozky Stemmat. 1. 199«

*) Adamí Scuta gentü, tom. V.

•) CoUeot. Herald, nro 814.

•) Ugyaoottnro 685.

*} Ugyanott nro 368. DigitizedbyGoOglc

Ker^t^ Ml

Mihály, Jái3to9 és Péter 1635. oc*. 2-án Ef)er3dorf yárábaH II.
Ferdinánd király által el6bbi nemességökben és czimerökben n^^erŐ-
sitettek *>

Ezen elészámláltak közül melyiknek, hol legycne]c utódaik ? arra
adataink nincsenek.

Egy Kerekes család , mely a muU- században báróságra emel«
tetett , következőleg ') hozza le nemzékrendét a báróságot nyf rfi tá*
homokig:

Kerekes István
(Ketyey Orsolya)

I T^ — I

János
(Orosz Anna)

1 ■ . '

GyÖrg
(KlirtOssy Bora)

Mihály
(m.-szegedi Saegedyi

Julianna)

Zsigmond

M.- Terézia rend lovagja

cs. kir. kamarás, és

tábornok, 17^. báró

(Sigray Magdolna)

Károly Johanna

17áO. (Kubicza JózscO-

A végső izén álló Zsigmond a Haller gyalog-ezred ezredese,
és Terézia rendi lovag 1764-ben M.-Terózia által báróságra emelte-
tett '), és családja jelenleg is a magyar bárók sorában áll. Leánya
Johanna Kubicza Józsefné volt ; Fia Károly 1780-ban N.-Szom-
batban tanult.

Báró Kerekes Frigyes egri megyei pap, és Hevesen plébános
jelenleg.

Szatmár várraegyében Kerekes Benedek 1614-ben Dob hely-
ségben Báthori István végrendelete folytán birtokrészt nyervén, erre
királyi jóváhagyást kap *). — ITlOben Kerekes Mihály azon me-
gye szolgabirája ^). E század elején Kerekes Gáspár birtokos Ugo-
csa megyében Kökényesden és Szatmár megyében Vetésen , továbbá

*) Az eredeti Armalis Bazin sz. kir. város levéltárában.

*) Sohönfeld Adels Schematismns I. 208.

') Megerle, Österr. Adels Lexikon 62.

^) Szirmay Szatmár várm. 11. 141.

•) Ugyanott 1.134. ^-.^^GoOgle

Digitiza

SIS Kerekes.

bhrtokos Angyaloson b '). — Kerekes Grábor Ugoosa megyében bírt e
század elején Bábonybán ^).

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában áU Kerekes
osalád; és tán ennek 6sei közül volt Kerekes István, ki 1697-ben
Tarozalnál esett el ').

Erdélyben is találimk Kerekes családot ; már Báthori Gábor ide-
jében 1611. táján él Kerekes Péter *).

Kerekes Tamásnak özvegye Lugosi Kata 1691-ki aprilban
halt meg ^).

Fels6-Fejér vármegyében mohai (v. moksaí) Kerekes Elek 1794-
ben al-szolgabiró, Péter pedig 1815-ben ugyanott f6-szoIgabiró volt.

Kerekes csal4d. Még egy ily nevű nemes családot isme-
rünk, melynek leágazása kell6 világosságban állván , e cstládot külön
tüntethetjük fel.

A család Trencsin megyében székel. Alapitó törzse Kerekes I. J á-
n o 8 katona volt, kinek részére Szegedy Fer. Lénárd püspök
1662. sept. 5-én I. Leopold királytól czimeres nemeslevelet nyert.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felsS vörös udvar-
ban oroszlán van men6 helyzetben , alatta kék mezfiben három piros
rózsa látszik. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-
szárny között , melyek közül a jobboldali vizszintesen osztva ezüst-
vörös, a baloldali pedig arany-kék , oroszlán emelkedik ki, elsó jobb lá-
bával kardot, a másikkal levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról
arany*kék, balról ezüst-vörös.

A család leszármazási fája ^) következő :

I. János 1662.

(ThurzA Katái
I — -^ , — i

II. János Ferenoz. I. István Eva Mária. Kata.

Homonnán 1710. Bars v. (1. lessenyei f

jószápr ií^zg. adószedfi ^^^

' LL4«zló ■ (BroKy*nyígv») íT^^iAnyi

III. János

1728. 1 1740.

barsi esküdt

(Sipeky Dóra)

I ■ ^ I

Folyt. JUN>. lapon.

*) Sxirmay Szatmár várm. VL 126. 13Ö. C. ügoosa p. 174.

*) Surmay C. Ugoosa p. IÖ7.

') Ssirmay G. ZempUn not top. 152.

*) Bojthi, Engelnél 9. 292.

^) Bárányi Halotti Predikácziók.

'J Családi közlés szerint.

Digitized by

Google

her«kes.

IIL Jánof, ki a* eiÓhbi lapo
• 1728. + 1740.
barsiesküU
(Sipeky Dóra)

I. József
levéltárnok

tl809.
(Cseh Teréz)

Rozália

tl802.

(Belay Antal)

1. Károly
nyitrai kanonok
tl841.

Antal
8Ó-hivataln.

t 1804.
(Korompay

Tetéz
t

U. Jócsef
insurg. fAhadn.

+ 1806.
(Némák Anna)

MagcioJnik

IV. János

táb ügyvéd

tzámvfv6

(Korompay Ágnes)

Imre.
+

Károly.
+

(Adamovich
Ig^doz)

Mária
+ 1848.

II. István

Illaván

(Langer Ernesztína)

III. László
gazdatiszt

Mária. Gosztáv. Adalberta.

A osalád-alapifó törzsnek nejétfii Thurza Katalintól, ki e most is
él6 Thurzó családból vette eredetét, Öt gyermeke született. Ezek közül :

IL János gr. Homonnay Zsigmondnak udvarnoka, halála után
pedig özvegyének Zemplin megyében jószág igazgatója. Meghalt a
Rákóczyféle zavarok alatt ; fia I. László Homonnán lakott.

I. 1 8 1 V á n Barsmegyének perceptora volt 17 lO^ben. Birt Kolacs-
nón. Neje Brogyányi ÉVa, utóbb Majtbényi Ferencz neje lön. finnek fia

III. János 1728— 1740«ig, tehát haláláig Bars vármegye es-
küdtje volt. Neje Sipeky Dorottya. Meghalt 1742-ben.

I. József Í759-ben gr. Illésbázy József országbíró titkára,
1766*ban a Trenosini uradalom tiszttartója, 1779-ben a gróf Iltésházyak
levéltámoka; meghalt 1809-ben kora 78. évében Gseh Teréziától fiai :

L Károly 1790-ben orehóí, 1800-ban nerasovai plébános, 1804-
trencsini alesperes, 1806-ban teplaí plébános, 1827-ben sz.-széki ülnök,
1830-ban megyei küldött, 1832«ben nyitrai czimzetes kanonok. Meg-
halt 1841. kora 75. évében.

Antal 1795-ben Nemsován kir. sóházi ellenőr, 18(X)-ban sóházi
pénztárnok. Meghalt 1804. kora 34. évében. Neje Korompay Anna.
Meghalt 1820-ban. Fiairól alább.

II. József 1797. és 1800-ban a trencsinmegyei felkeló nemi-
ségnél főhadnagy. Meghalt 1805-ben kora 33. évében. Nejétől Némák
Annától leánya Anna Adamovich Ignáczné, kinek fia Adamovioh
László Pecsenéden lakik. oigtized by GoOglc

S14 Kerelcy.

IV. János 1819-ben táblai ügyvéd, 1823 ban gr. lUyésházy,
1835-tíl b. Sina urodalmi számvevője. Meghalt 1854-ben. Nejétől Ko-
rompay Ágnestől két fia él: II. István 1849-ben Trencsinben, jelen-
leg lUaván írnok; gyermekei a táblán láthatók,' testvére II. László
b.-Sina sz.-lőrinczi urodalmában irnok.

Trencsin megyében a család a muIt század közepe óta székel. A
nemesi összeírásokban leljük I. Józsefet Dubnicza mezővárosában,
1781-ben Kis-Kolachinban is. 1803-ban ezen József már emberkort
ért fiaival Károlylyal, Antallal és JózseflEel , és ez utóbbinak fiával IV.
Jánossal mint Dubniczán lakozók iktat vák a nemesi lajstromban ').

Kereky család. (Kereki és nagy-vásonyi f.) Kereky családot
találunk már a XV. században Békés vármegyében, midőn 1461-ben a
békésmegyei Szileméres helység iránt a Maróthyak ügyében Kereky
Mihály is tanúskodott ').

145ő-ben él Kereky György •).

15ő2-ben Biharban Kis-Kerekit birta Kereky László. János
és P é t e r. Nagy-Kerekiben birt Kereky P e r e n c z *).

Szatmár megyében Kereky B^lás 1587-beD Qenoe helységben
nyert részbirtokot királyi adományban ^).

Kereky János 1600-ban gyűjt sereget országgyűlési végzÁa
szerint *>

A Dunántúl nagy-vásonyi Kereky család tűnik fel a
XVI. században. Ebből Kereky Grergely a hires Kinisy Pálnak, és
utánna Miszlenovios Márknak özvegyét MagyarBenignát vette
nőül , és egy 1509- ben eszközölt osztály-levél folytán sietett a magta-
lan nő dús birjtokbo^ományát maga részére biztositaní , és azokra ado-
mányt szerezni, sőt a vázsonyi urodalom szomszédságában feküdt JC ab
nevű erdőt , utóbb Kap-telke, vagy Kap*hegye nevű birtokot is alatto-
mosan az adomány-levélbe csusztatá; ezért lö 10-ben kemény királyi
levél dorgálá meg a már nagy-vázsoni előnévvel élő Kerekyt, ki azon-
ban soká nem élhetett, mert az üdvérőt, becsületéről és hűségéről meg-
feledkezett Benigna asszony orgyilkosok által férjét Kereky Gergelyt
megöleté *).

') Szo&tagh Dán. közléséből.

*) Gr. Teleki Hunyadiak kora XI. 14.

0 Horváth István Verbőozy Emlékezate d$. Up.

•) Bielek, Majores Hung. 122.

•) Szirmay Szatmár várm. IL 40.

*) 1600ki 8. törv. ex.

•) Jászay M. nemzet napjai a mohácai véaz alán 8?7'-80íbGoOQlc

KerepMsy. — Ktreskényt. lift

Kerepeczy család. Régi kihalt osaláda Ugoosa vármegyé-
nek, melyMl Verbfiozy István a hires jogtudor is származtatik.

1398*ban él Kerepeczy Gergely O9 ennek fia Miklós Hib-
ban hatalmaskodási vádat emel ^).

1510. élnek Kerepeczy Fe re Qoz, László és András, kik-
nek leszármazásuk következő : ^)

Ifivin

Barla János

OavAld István.

Ferencz. László. András.

1510. 1610. 1510.

A másik ágon álló Kerepeozyek Alsó-Kerepeczról irák magukat,
ezekbAl lő 10-ben említetnek Kerepeezi Alsó Györgynek fia Bene-
dek, Lászlónak fia G á s p á r.

Kerepeczy Gy<>rgy 1613-ban Ung várm^ye szolgatórája volt;
és valószbűleg utánna nem sokára e család fí-ágon kihalt.

Hogy e családból származott Verbóczy István is , mutatja a
följebbi táblázat, 1429-ben a verbóczi Szóvárdfiyak eladják verbóczy
nemes udvartelköket Kerepeczy Barlának , és testvérének János deák-
nak, mely birtokrészröl aztán a Kerepeozyek a szebb vagy tekinté-
lyesb „Verb 6c zy" nevet vevék föL *). Azonban, hogy a másik ág
azután is a Kerepeczy, (vagy Kerepechy) nevet m^tartá, a
fentebbiekből láthatjuk.

KerepeMy család. Zemplin vármegye egyik nemesrendű
családa ^).

ILereskényl család. (Kereskényi-) Kis- ésNagy-Ke-
reskény helység van Hont vármegyében, Alsó- ésFels6-Kö-
r ö s k é n y pedig Nyitra megyében fekszik, ügy látszik , mind két
helység egy törzsű családnak köszöni lételét, a család nevét is a leg-
gyakrabban felváltva Kereskényi és Köröskényi-nek is olvas-
suk ; lehet , hogy ez utóbbiban hangzó ő betű a tót ajk által léptetett
az e helyébe.

0 Horváth Verbóczy Emlékezete II. 46^

*) Ugyanott 66.

•) Ugyanott 166.

*) Ugyanott S2.

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 113. ^^ ,

Digitized by VjOOQIC

M6 Ktreskényi.

A család régiségét mutatják következfi adataink.

1520-ban Kis-kereskényi LászlóésfiaMátyás nagy-keres-
kényi malom részét és malonyai birtokát zálogitja el ilméri vagy sza-
polyai Horyáth Bertának ^).

A nyitrai ágnak következő leszármazási tábláját ') adhatjuk;
ennek törzse Köröskényi máskép Olasz Benedek volt, kitíl igy
sarjadztak le :

Benedek

, A ,

Péter Gáspár György Benedek

1^^^ MÜdóT" Ilon*-' I «öt4zt«tott

(n.-em6kei (Lapos , ^ 1

Törők Fruzsina) v. Köröskény László. Pál. György.

"v^^Tim. I^ ' György) ^ . i ^

Radovios (Török Istv.) Zsigmond. Mihály. 2 leány.
Péter)

Miklós. Ilona

Emey Lnkáos).

Iő95-ben Radovics Péter és a Köröskényi család barátságos
egyesscgre lépnek bizonyos nagyobb hatalmaskodás végett a nyitrai
káptalan előtt.

1603-ban Kereskényi JánosésAnnaa nyitrai káptalan elAtt
kölcsönös bevallást tesznek.

1649-ben Kereskényi Ilona nagy-emökei birtokát elzálogitja
Erney Lukácsnak, vejének.

1699-ben Kereskényi András magvaszakadtán Kereskényre
nézve a Kereskényi család uj nádori adományt vbz.

1666«-ben Kereskényi László ellentmond tídbbekkel leszenyei
Nagy Ferencz beiktatásának nyitramegyei oserenyei kastély , Nagy-
Bisztricsén, Felfalu, Kis-Ugrécz helységre nézve *).

A Kereskényi családot már régiebb id6t61 látjuk több vidékre
elszéledve; igy

1570-ben Kereskényi Györgynek neje Gyallai Priska Komárom
megyei Gyalla pusztabeli birtokát elzálogitja Gyallay Pálnak ^).

1722-ben Kereskényi György Fekete Györgynek adott csúzi
jószágokért óvást tesz ^).

') Sz.-benedeki Conveni űmc, 1. nro 56.

*) Geneal auiheni tom. II.

*) Sz.-Benedeki Conv. Fasc. 24. nro 33.

^j Fényes Komárom várm. 123.

*) ugyanott 121.

Digitized by VjOOQIC

Kereskényi Gábor 1676-ki febr. 27-én asületett Liptó megyé-
ben. 1691. oot 21. a jezsuita rendbe állott, 1709-ben beesküddtt, és
tanár lett* Meghalt Nagyszombatban 1714-ben.

Liptó megyén kivül Árva megyébe is kiterjedtek , hol Kereské-
nyi László 1715-ben ügyvéd; K. Mária 1784-ben, Csaplovics
György napája v<dt.

Trencsin megyében már 1688-ban a báani járásban találjuk.
1728-ban Gbelánban lakozott a család a nemesi összeirás szerint.

Zemplin megyében az el6bbkel6 és czimerleveles családok sorá-
ban is tálaljuké nevet i). 1670-ben Gáspár Czéket gyujtá fel, midfin
ott negyven rabló végeztetett ki ^). E század elején birtokos a család
ZempUnben Lasztoméren ').

E század elején Kereskényi Gábornak Fábry Annától leánya
Éva, Pálma Józsefné volt

Eöröskényi Köröskényi Lajos 1787-ben a zágrábi kerületben
tartományi biztos volt.

A család-név kétféleképen is adatott, a mint t. i. egyik másiknak
nevét itt ott irva találtuk.

Czimerük (pecsét nyomán Ieirva,)a paizs kék udvarában hátulsó
Iában álló oroszlán , hármas kmyilt rózsát tartva. A paizsfólötti si^
koronáján férfi kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Keressy család. Közűlök Keressy Oszvald és Miklós
János király korában éltek. Lehet, hogy nevök K ö r ö s s y helyett van
igy irva *).

Keresates c^salád. (Homok sz.-iváni f.) Zemplin vármegye
egyik kihalt családa. Birtokos volt Pelejtén ^).

Keresztes család Zemplin vármegyében jelenleg is a czimerleve-
les családok sorában áll ^. Birtokos (e század elején) Kolbása , Ru-
da^Bányácska és Pelejte helységben ''). Tagjai többnyire megyei hiva-
talt viseltek, sót f&leg a jegyzői hivatalt tölték be :

') Szirmay C. Zemplin. not top. 107. 113.

•). Ugyanott 304.

•) Ugyanott 376.

*) Szerémy Emlékirata : Monmnenta Híbí Hungartoa I. 243.

') Szirmay C. Zemplin. noi top. 88.

•) Ugyanott 113.

') Ugyanott 248. 249. 271.

Digitized by VjOOQIC

Keresztes Ferencz 1707-ben Zemplin megjének az ónodi
gyűlésre követe, 1703— 1711-ig jegyző 0.

László 1720-ban volt jegyző *).

Antal pedig 1767-ben viselte a megyei jegyz&séget ^).

István 1670-ben nemesi fólkelési hadnagy volt ^).

Keresztes család. (Debróti.) Trencsinmegyei nemes csa-
lád. A megyei nemességi lajsiomok szerint 17484)an G-yOrgy Nim-
oziozén székelt^ 1768-ban is ott találjak fiaival Jánossal és Jó-
zseffel, valamint ez idóben János Pucbón fordul elA. 1803-ban
Nimcziczén laknak János és József, és ez utóbbinak fia György
és ennek fia József. 1837-ben szintén Nimoziozén lakik József ésfia
szintén József, Miklós Kis-Várdán uradalmi tiszt, és Gáspár ^).

A nemzékrend — bár nem teljes — következó : ^).

György 1748.

János József

1768 1768.

György Pál.

1803.
(Vaitliay Apollónia)

József Judit Mária Bora Zsuzsa Miklós Gáspár János*)
1803.1837. (Besznák (Sztan- (Horecs- (Kelé- 1837. (Schwart-
(Mihalovios János) kovics ny Pál) oséay^ (No«dro- ner Hen-
Teréz) JózseQ viczky rika)

Apollónia)

' Mária.'

Károly János.

*) Ezeknek elhalt testvéreik még László, Anna, Lajos.

Keresztes család. (Várhegyi, gróf f.) Erdély családa, mely
fi-ágban már 1727-ben elenyészett

Családi fészkök a maros-parti Sárpatak, és Várhegy.

A osalád el6bbi neve Sár pataki Nagy volt. Sárpataki Nagy
Miklósnak fia Márton (l&i9-ben) a hatalmas prókátor, 1653 —
1656.'kir. ügy-igazgató, 1660— 1677-ben itéló- mester, később tanácsos,

*) Ugyanott not. hÍ8t. 290. 307. 329.

') Szirmay C. Zemplin. not. hist 329.

•) Ugyanott 330.

*) Ugyanott 220.

*) Szontagh Dániel közléséból.

•) Balogh Ágoston közlétéból.

Digitized by VjOOQIC

Keresztes. SIO

már csak Sárpatak í-nak irá magát. Ö több jószágot szerze, neveze-
tesen 1663-ban Alsó-Oroszit is 0. Egyik leányát Rebekát Korda
Zsigmond , az Apor István mostoha fia vévé el , és igy fia Márton
gyakran megfordult a hatalmas téritfi Apor István udvarában. Mint
református Kolosvárott tanult , utóbb a legbuzgóbb katholikus lett. A
Rákóczy forradalomkor tétlenül ült hol Görgényben , hol Szebenben.
1709-ben Bécsben jár mint küldött, azon kérvénynyel, hogy a guber-
nium kiegészitessék. Ut^bb grófságot szerzett és nevét K e r e s z-
t e s - re változtatá , majd küküllói fSispán lett. Azonban figyermekei
nem maradván , csak leányai , — a grófi Keresztes nevet sirba vitte
1727-ben.

A család leszármazási kimutatása ') ez :

S&rpataki
Nag7 Miklós)

I ^ 1

Sárpataki János.

Márton 1677.
itél6 mester
(Jármy £rzse)

gr. Keresztes Márton József Rebeka Erzse

ktiktillói fóisp. 1 1730. (1. Korda Zsigm (Bánffy

1 1727. 2. Vas György) László)

(Dániel Mária)

I ^ í

Klára Kata f Mária Bora Zsófia Teréz • ^ ?

(b. Prényi (b. Andrássy (b. Prényi f 1774. (b. Révay (b. Prényi ^ S 3

Imre) Ferencz) Pál) (ikt. Beth- Lórincz) Antal) o 5» g

len Sára.) H- H- «

Kereszfes CSQlád. (Nagy-baczoni.) Székely nemes család
Erdélyben. A czímeres levelet Keresztes Máté 1681. május 20-án
nyerte ^). Utódai közűi

Keresztes Máté külföldi akadémiákon járt , és a multszázad kö-
zepén kézdi-vásárhelyi lelkész *). 1797-bcn reform, püspök ; ennek fia
Sámuel, ennek fia K á r o 1 y Szászvároson él.

Másik ágból Zsigmond kir. táblai számfölötti übiök, nyugal-
mazottan él. — Farkas belső szolnoki iktató és Dées városi tanácsos
1832. táján. — Laj os Közép-Szolnok megyében szolgabiró 1845-ben.

Keresztes család. (Léczfalvi.) Közűlök Elek Kolos vár-
megye bires orvosa , és Kolosvárott az orvos-sebészeti intézet tanára ;
meghalt 1829. táján. Fiai M i k 1 ó s és E 1 e k.

0 Kővári id. h.

*) Ugyanott.

•) Kővári id k 295.

*) Beiikó Trana. II. 576. ^ _ Pooalí>

Digitizedby VjOOvLC

Keresztem*.

Keresztes család. (Csik-bankfalvi.) Régi székely család.
Első ki feltűnt, Bálint deák néven volt ismeretes ; ki a Moldva felül
székely földre betört tatárok ellen menvén több század magával , a

zászló helyett a templomból
egy másfél öles keresztet vitt
elfil, és ezért neveztetett a n^
által Keresztes-nek. Állí-
tólag ekkor a osikszéki szél-
ben Rengeteg nevű erdő-
ben az egyetlen utat bevág-
ták , és igy a tatárok vissza
nem hatolhatván , Apor Lász-
ló vajda keményen megverte
őket ; — ott egy hegy-részt is
Keresztes havasának nevez-
nek.

Bálintnak egyik utóda
Mihály, kitől a családfa
következőleg hozatik le:

Mihály

I ^ 1

Ferenoz

József

Sámuel

Péter

(Csobod Margit)

I r^ ■ 1

János

ügyvéd 1784.
(1. Madár Bora

2. Ballö Kata
2. Gáspár Anna)

József Imre

(Csedó (Schlaohta

Bora) Teréz

r György.

Ádám

(Eorodi

Mária)

8 többen

János. Kata. Róza.
laknak Bankfalván.

Antal
(Orbók
Erzse)

György

lak. Aradon
I ^ I
Béla.

Elek

(Ribiczey

Jolánka)

f— '^— 1

Jolánka

József.

Kálmán
(Vadas
Amália)

Sándor.
(Jánosi
Mária)

Péternek fia János ügyvéd, a múlt században ösi székely ne-
mességére nézve 1784-ben uj czimeres nemes levelet ^érzett , mely

iqitized by V:*

Keresztes. tZt

szerint czimere a paizs kék udvarában egy fekvŐ törvénykönyv , mely-
lyen férfi kar könyököl, keresztet tartva A paizsfolötti sisak koronáján
két kiterjesztett sas-szárny között szintén férfi kar könyököl, a leirt
keresztet tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezttst-vörös. A
ozimert fbljebb a metszvény is ábrázolja.

Jánosnak három rendbeli házasságából nyolcz gyermeke szüle-
tett, ezek közúl Sámuel és István magnélkül halván el, a többiek
utódait a táblázat tünteti fel

A táblán láthatók közül Antal nyugalm. orsz. fÖ-pénztámok,
lakik Eolosvárott. I. Károly Pest városi hivatalnok. Imre elóbb
tiszt a császári hadseregben , utóbb forradalmi őrnagy. Eleket, ki
Zaránd megyében ügyvéd volt, 1848-ban az oláhok gyilkolták meg.

G Keresztes család ágazata valószinűleg a M énaság és Csík-
szeredában lakozó Keresztesek is. Az utóbbiak közfii József (1858.)
az erdélyi sz. ferenczes szerzet tartomány-főnöke ^).

Keresztes csalid. Ennek alapitója Keresztes Benedek,
ki maga és Keresztes Máté, Perencz és Illés részére II Ferdi-
nánd királytól Bécsben I624-ki aug. 20-án kelt czimeres nemeslevelet
szerzeti E nemeslevél Veszprém megyében Pápán 1626-ban hirdette-
tett ki *).

1772-ki nov. 23-án Keresztes János igazolván Veszprém megye
elótt nemesi származását, ily leszármazási táblázatot törvényesített :

Ferenoz

András.

István
1

János István.

Ferencz

rr^ — »

Ferencz

József

T"^ •

János

1772.

Antal

János Erzse

Mihály

István. Erzse.

Erzse.

Eva.

Júlia.

A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon hátulsó lá-
bain álló, kettfis üAn , természetes szinú oroszlán, elsfi jobb lábával
kivont kardot tartva. A paizsfolötti sisak koronájából hasonló oroszlán
emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös.

>) Török Antal közléséből. ^ .

«) Veszprém megye levéltárából Véghelyi D. Digitized by CjOOglC

IM Keressfesy.— Keresztúry.

Kereszfesy csal&d. Abauj és Zemplin megye nemessége
sorában említetik Fényes E. Greographiájában.

Keresztesy c^sal&d. (Nagy-megyéri és keresztúri) Erdély
kihalt nemes családjainak egyike. Közűlök

Pál 1603-ban Karánsebes alatt Székely Mázses egyik hadve-
zére, 1605-ben karánsebesi és lugosi bánná teszi fit Bocskai ').

András 1603-ban pestisben halt el Vajda-Hunyadon.

Ferencz 1657-ben a t^rök udvarhoz jár követsé^>en IL Rá-
kóczy György által.

Sámuel 1691-ben már Doboka megyében egyik birtokos, II.
Apaffy Mihály egyik gyámja, és az akkor feláUitott főhivatalnak a tarto-
mányi főbiztosságnak viselője. Fejér vármegye főispánja. 1702 -ben elő-
fordul mint főbb birtokos a borsai só-jövedelemben | melyet utódai a
gr. Bethlen család bir.

Ferencz neje Béldy Katalin, Béldy Keleoieiioek leánya, e
nemzetség után , adományi beirat jogon birta a b.-szolnokmegyei Kup-
falva és Ünőmező egész falvakat ; magva szakadtával e birtokok egy
ideig a leány -ág által birattak, míg 1749"'beo a fejedelem letévén a
beiratos összeget , a nevezett helységeket a m «láposi fejedelmi jószág-
hoz csatoltatá ').

ILeresztáry család. (Bodrog-Keresztúri f.) E néven is
több családot ismerünk. A bodrog-keresztúri Keresztúry család
Zemplin vármegyében birt Bodrog-Keresztúron, és a szintén ott birto-
kos Garay családdal egy törzsből eredett ; valamint hogy azzal 1408-
ban együtt szőlőt is birt a tokaji hegyen. Hogy kihalt , azt irja azon
megyének {óemlékű leirója, de e kort nem jegyzé fel ').

Ezenkivül még e század elején is emlitetik Keresztúri család a
zemplinmegyei czimerleveles családok sorában •).

Keresztdry család. (Tisza-keresztúri.) Ugocsa megyében
van Tisza-Keresztúr helysége, melynek birtokosai között 1448-
ban emlitetik Keresztúry Helelének fia Tamás. Egyszer-
smind ott még e század elején is birtokosul iratik hasonnevű csdád ^>.

M Wolph. Bethlen. V .207.

') Hodor Doboka várm. 156.

*) Szirmay C. 2Senipiin. noi top. 88. 275.

*) Ugyanott 113.

•) Szirmay 0. Ugoota pag. 74 r^ i

Digitized by VjOOQIC

Keresatáry. M8

WLewemáéry CMliidi« A két ÍMjebbitAl külDiibtfzSnek látszik
azon osalád, mely a XVI. azáoMdhan Njitra megTében tüník fel. EbMl
egy ágnak nemzékren(fe következő :

Keresztúry öyörgy

I ^ 1

Kristóf
(Szarka Erzae)

László Fruzsina András

(Kapossy itélómester 1597.

György) (Elefánty

Jodit)

I '^ 1

Zsófia Zsuzsa Ka|a

(Bartakovios (Herényi (Bory István)

Ferencz) G'y<5rgy)

Kristófnak fia András 1597— 1625-ben itélfimester s majd al-
nádor volt '). Tán ennek fia

László, 1647 — 1662. Nyitra megyének többször országgyű-
lési követe, alispánja , s egyszersmind mintegy 1655-ik évtöI, melyben
a török portára követségbe is küldetett, — alnádor is ^).

Ugyan e osaládhoz tartozik Keresztúry György, kinek Tbury
Zsófiától fiai György és István 1635-ben éltek.

Hasonlóan Gergely, ki Lipthay György özvegyét, Balogh
Annát vette nőül 1660. táján.

Már a régiebb korban szintén lelünk Keresztúriakat, ilye-
nek Gergely és Mihály, kik 1543-ban Székesfejérvár védelmé-
ben vettek részt, és kik szerencsések voltak Veszprémbe menekülni •).
Azonban a följebbiekhez viszonyaikról nem szólhatunk.

Azt sem tudjuk, mi a följebbi Keresztúri családnak czimere? Ha
csak nem ezeket illeti azon czimer , mely Keresztúri és Rádas család-
névre szól, és következő : a paizs jobbról balra rézsútosan lemenó fehér
folyam által két részre oszlik, a jobboldal! arany udvarában három piros
rózsafej látszik , a baloldali kék mezóben pedig fehér egyszarvú ágas-
kodik. A paizsfólötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki , elsó
jobb lábával zöld ágat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról
arany-kék •).

0 Lekoozky Siemm. 1. 177. — És 1587. d4-ik ; 1620. 28. törv. oz.

») Ugyanott 177. II. 201. - És 1647.ki 70. 7L 151. — 1649.ki 9. 27. —
1655-ki 17. 30. 100. — 1662-ki 37. törr. oz. — 1657-bea mimt alispán és nádor ne-
veztetik meg egyik Lipthay végrendeleiében, Tégrehajtóo] kéretvén fel.

•) Budai Fer. lex. II. 457.

*) Adami Souta genüL iom. Y.

Digitized by

Google

M4 K«r«utúry.

Kereustáry cnal&d. Ennek alapitdja Keresztrá'y Tamás,
ki neje Géczy Katalin, valamint gyermekei Pál ésJánosés esek
utódai részére 1652-ben nyert czimeres nemes levetót Nógrád megye*
nek Alsó-Sztregován febr. 12-én tartott közgyűlésén hlrdetteté ki 0-

Ezeknek utódai közúl az érdeklett megyei nemességi lajstromok
szerint 17ő5-ben Herencsény helységben laktak Keresztúry id. és ifj.
Pál és János.

Keresztdry c^sal&d. Keresztúry család Zala vármegye ne-
messége sorában is emlitetik.

Tán ebez számitandó szinérszeghí Keresztúry József, 1787-
ben Bécsben udv. ágens, és Zala vármegyei táblabiró.

Keresztúry család. (Sajó^ keresztúri.) Doboka vármegye
kihalt családa, mely a Garázda családból eredeztetik. Közűlök Kris-
tóf 1562-ben egyik hadnagya Báthori Istvánnak, midőn Hadadot vé-
delmezé L Ferdinánd serege ellen ^).

György 1604-ben Básta titoknokául iratik.

István Doboka vármegyének 1631 — 1684. alispánja, 16C5—
1670-ig fóbirája volt ^). Már elfibb 1624. ben követül jár Bethlen Gá-
borhoz II. Ferdinánd részéről *).

János 1680. táján élt és széki Teleky Annát, czegei Vas
László özvegyét birta nfiül.

E családtól — Hodor szerint — megkülönböztetendö a R e c z e-
Keresztúri család.

Emlitetnek még Erdélyben Bere-Keresztúri Keresztúry-ak is *).
Ezek közé számitatnak K. Katalin Komis Boldizsárné 1600. táján;
azután K. Judit Máriafiy Mihályné; K. Zsófia Veér Mihályné.
K. István 1650. táján, kinek neje Toldalaghy Krisztina volt K.
Krisztina Lázár Istvánné részére 1679-ki oct. 7-én ') a gyergyó-
8z.-miklósi vám iránti beigtatási parancs adatott ki. A múlt század kö-
zéptáján K. Krisztina b. Pongrácz Györgyné, és K. T e r é z Macs-
kási Péter neje.

*) Protoool. a Neograd. anni 1668.

*) llodor Doboka várm. 157.

•> Ugyanott 426. 486.

*) Ugjanoii 157. Pray Prinoipatm Gebr. Bethlen II.

^) Török Antal közléflébóL L. Széktly Sánd. Unitaria vaUAe története ll3.

*) B. Bornemisza cs. levéltárából.

Digitized by

Google

Keidén család. (Bellosoviczi.) Horvátországi család, mely-
Mi bellosoviczi Kerhén Mihály 1487-bén al-bán és KöHSs vár-
megye ÍSispánja volt 0-

Kerkapolyl csalid. Zala vármegye nemes családa: ICer-
kapolyi István 1686-ben I. Leopold királytól nyerte czímeres ne-
meslevelét •)•

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodé fehér egy-
szarvú. A paizsfblötti sisak koronájából szintén & leirthoz hasonló egy»
szarvú nM ki. Poszladék jobbról arany^kék, balról ezést-TGrOs.

E^yik ága & családnak átszármazött Veszprém megyébe is , hol
Kerkapolyi István Veszprém megyétM 1702-Íti nov. SO^áti vesz ki
nemességi bizonyitványt.

Kerkapolyi István Zala vármegyének 1887 -^ 1848-ig alis-
pánja, és 1848«baa országgyűlési követe volt.

Kerkapolyi Károly jelenleg (1860.) Pápán a r^orm. tanoda^
ban bölcsészet tanár , könyvtárnok , és m. akadémiai tag. Jelenleg if
egy jeles munkát, melynek ozin^, „Világtör ténelem észta-
nílag eléadva.^^ BeUIe úz I. kötet megjelent.

A család K6vág6-örsr61 irja elÖnevét, igy találjuk 1846-
ban Kerkapolyi Mófios^t, a 8-ik számú huszár ezredbeli
hadnagyot. '

Kerlinc család. Két ily nevű családot látunk a múlt század
folytán a nemesek somba lépni. ' - <

Az egyik alápitója Kerling András, ki 1708-ban I. József
kitilytől kapja ózimeres nemes levelét •). Czimere keresztvágással
négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös udvarában zöM téren
nyugvó arany koronán kék zubonyos férfi kar könyököl, kivont kardot
markolva* A 2- és 8ik osztály kék udvafátein hátulsó lábain fekete
medve áll, elsA lábaival méhes kaptárt tartva. A ]paisu6>Iemi sUak ko-
ronájából saindén kaptárt tartó medve nyúlik fel. Foszladék jobbról
arafty-TtMs, baltól ezüst-kék.

A másik ily sevtt osaládot edntén K^rlin g András alapítja,
176(Mban It^Terézia kMly-asszonytól niyervén ezimeres nemeslevv^
let *> Cwseve kék sainű paizs , melyüde alyját négyszegű fehér kö-4
^,1 .1.. .1 I. -

>) Teleki Hunyadiak kora XII. 354.

^ Colleot. Herald, nro 726.

•) Ugyanott nro.

•) Ugyanott, nro Digitized by GöOglc

Me Ktrsir. - K^Hicisa.

vekbfil várfal foglalja el, két kis toronynyal ; a &1 kGzepéH hess^rt barna
vaskapu látszik , a fal tetején egy vörös ruhás, magyar vitéz áll, osiz-*
mája sárga , prémes kalapjának vörös teteje lefityeg, jobbjában kivont
kardját, a balban egy a várfalra helyezeit puskát tart. A paizs fttliJtti si-
sakj koronájából hasonló vörös ruhás magyar vitéz nyúlik fel, karddal
és puskával. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.

Keprmer €Mll4d. Zala vármegye nemes családai sor^bi^ em-
Uti Fényes B. Greographiájában.

Kernicsky család. l$03-ban Ttenesin m^gyébep lak^^tt
hasonló nevű nemes család , azon megyei levéltár adatfii szerint.,

KerÉBneriCft család. Mária-X^^úiiirály a^szpqytól 1751-
ben nyerte ezimeres nemes levelét.

Czimerp a paizd kék udyariUbau blUuUó lábain ágaskodó, arany-
sörényu fehér egyszarvú, szarva, e^intéfi arany. A paijssíblötti ;naak
koronájából szintén azon áUat emelkedik ki. Fojzladék mindkétj oldal
ról ezüst kék i).

Közűlök Kerznerios János-József 1 760ban a soproni kerü
leiben tartományi másod*biztoai. * 1770-*ben a pozsonyi ker. hadi biztos.

Tán e osaládból származott nevének különbözése mellett is Kresz
nerics .F.e r eno^s ^ Vas megyébe Ivá^ezdn n66-bap ^zi^lete^ iró is
ki 18d2-ben halt meg, ésfóleg „Magyar szótár gyökérread*
d e V^ czimű munkájáért érdemelt e.nlékezptet. ..^ ^ . ■ •, ■

Kertész család. (Máskép Szelnp^ryO Kertész máskép Sz^m^
pery Abraháma nagyváradi egyház nyomdász volt, midón 1648- ki
deo. 10-én L Rákóczy György erdélyi fejedelemtől ezimeres nemesié-
velet>njert *).

Ily nevű családot a XVII. században Gk^möjr megyében is talá-
lunk, hol Kertész Hona 1660-ban runyai Soldos István neje volt.

Kertlcza család. Kertioza M át é-F e r e n o z , é9 nevezette
Máténak unokája Grienanger Máté, ki ekkor szintén Kerti ea.a
nevet nyert, 1794-ben kelt ezimeres levél áltál nem^bíitlAÉek meg '>.

C^imerük ftiggölegesen kétfelé osctott paos, a jobboldali kék ud-
vari egy vörös szelemen osztja kétfelé, melj^lyes QgymásmtAletit károm
üilhold ragyog , a szelemen alatt és folött aranycsillég ri^nrog; a bal*-
oldali udvar alyján sziklák között egy hosszú hajú meztelen némber

•) Adami Scuia tom. V.

*) Kemény Józmí Notitift Gap. Albensls. 244.

•) Adami SoutatonL V. DigitizedbyGoOglc

K^ry.

SI7

áll , fid^melt két kezével maga fólött egy fehér lepelt , vagy 2;ászlót
tart) melyp^k vége ágyékát borítja el. A paizsfolötti sisak koronájából
kettős ffu*kú oroszlán n&l ki, első lábait ragadozásra nyújtva. Foszladél^
jobbról ezüsí-vöröa, batról arany-kék ^):

A nemesség-szerzÓ Kerticza Máté-F^erencz pécsi kanonok
Yolt ; és előbb nevét K e r t i z a-nak irá.

Kér y család. (Nagy-kéri, gróf f .) Hontmegyei eredetii, azon
megyében fekszik Ipoly-Kér, azonbap el^bb Nagy-Kérről Ír-
ták elönevüket. * .

Már 1464-ben Kéry Benedek itélő mesternek és pestmegy eí
Berki máskép tCazapálfóld birtokosául iratik '}. 1524-ben említetik
Ééry B a 1 á s ^ kit Istvánffy <3 h e r i - nek, és Hont megyeinek ír , s ki
már e munka lU. kötetében a Osery család tagjául számíttatott

A XVI. század végén élt Kéry Benedek, kinek özvegye Rá-
day Fruzsina 1601-ben nógrádmegyei zellői jobbágyainak visszaadatása
végett folyamodott a megyéhez •).

Nagy -kéri Kéry Ferencz 1599-ben Hont vármegyének •),
1600— i 603-ban Nógrád megyének *), és 1606-ban Zólyom vármegyé-
nek ^) ; valószinűleg mind a háromnak egyszerre alispánja volt ; birto-
kos volt Nógrád megyében Romhányban is. Tőle a család leszármazása
következő:

' r 6rdiioz t

^ 1ÖB9 1606.

alÍ9pAii

1. Hf^oa ^
koronaőr '
• 16S4.gróf
(Czobor OfBolya)

t. • » ^ « «

II. Jixkoa
Csanádi püspök
1681. 1 1702.

II. Ferencz
1^8

III. Ferencz
Vas V. ílSiipto
1687.

I — *^
Ádái

ni. János
1700 í^ováosiD.
(^Erdődy Margit)

P— -> ' ■ I

Julianna
1744.
Xb. Tolvaj János)

') Adami Souta geniil. toni. v.

*) Lehoozky Stemmat. 11,215.

») Proioool. C. lfeográd.'anni 1601.

*) Lehoozky Stemmat I.

*) ProtoooL C. Neograd.

^ A bécsi békekötés alá írva.

12.

Digitizi

ed ^Google

«S8 Kéry. - Kt^serd.

I. János 1629 ben Esterházy nádor követe Bethlen Grabor-
hoz 0- 1635-ben B.-Gyarmat vár kapitánya volt »). 1642.ben báró,
1647-ben koronaőr •). 1654.ben gróffá lett •). Vele szakadt ácsa-!
Iád a Dunán túlra , hol Kabold várát birta. Egyik fia 11. J á n o s Csa-
nádi püspök. Meghalt ItO^-ben.

II. Ferenoznél ennek potyi kastélyában szálltak éjre meg
1670. april. 16-án Zrinyi Péter és Frangepán, mirÓl Kéry még azon
éjjel értesité a császárt ^). Egyik fia III. F erén ez Vas megye ftís-
pánja volt 1687-ben ^). Ennek fiában Ádám ban fi-ágon kihalt a család.

III. János 1700-ban neveztetett ki fö-lovászmesternek , és az
volt még 1715-ben is. Nejétói gr. Erdódy Margittól csak leán^3 Ju-
lianna (1744.) maradt, ki báró Tolvig Jánoshoz ment nóül, s kiben
a család elenyészett

A család grófi cicimére ez : a paizs kék udvarában egy márvány
oszlop áll, melyre kigyó kúszik fel, az oszlop tettén arany koronii van^
és azon egy ^rany nyilhil nyakán átlőtt fekete holló áll, íblötte jobbról
aranycsillag, balról ezüst félhold ragyojj. A paizson grófi korona, azoif
ismét sisak , melynek koronájából a leírthoz hasonló oszlop nyúlik fel
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kéry CMlI&d. Sopron , Veszprém és Zemplin vármegye ne-
messége sorában találjuk. Ez utóbbi megyében e század elején birto-
kosnak iratik a Kéry család Tüséa, Tussa-Ujfalu, Sztankó^, Dávid-
vágás, Roskócz, és Izbugya-Rokitó helységekben ''y

Kéry család. Lásd Kovdch c$aUd.

Keserű csal&d. (Gibárti f.) E kihalt család elfinevét te-
kintve, a legrégiebb idókben Abaiy megye birtokosai kö^é kell számi-
tanunk: Gibárt helység Abauj megyében fekszik. Lehoczky szerint
a családnak „de eadem^Ms azelfineve, azaz keserűi Keserű;
igy Bihar megyében kell keresnünk a esalád eredetét, mert e megyében
fekszik Ér-Keserű, melyről most a Fráter család viseli egyik
elfinevét

<) Horvátk Mik. M. ország töHénete U. 220.

*) Kazy Hift. Univen. Tymav. 88. ' '

•) 1647-ki 3. törv. os. — ArczkéDét lásd Viederoaiittál.

*) Adami tfn. Mss. 4. lai nro 182. .

•) Szalay M. orsz. története V. 126.

*) Lehootky Stemmat. L 120. - 1681. 11. törv ez. és 1687-ki 15-ik törv.oz.

^) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 272. 273. 343. 364. 394.

, KMcr(U V»

Bizooyos u , liogy Keaerú István nak mj^ 1483-Jbaii Kállay
fSneaébol volt '>..Ez István 1505-ben Valkó vármegyei követ a rá-
kosi orsaággyttlésen. '). 1607-ben alnádor , 1514-bei;i egyike azoknak,
kik a Verbfievy Hárinap könyve .^po^birálásával bízattak mieg. Talán
Istvánnak testvére gibárti keserű Mihály, ki törvénykönyvünk ta-
4iusit4aa szerint 1514*bep boszniai püspök vo^

Istvánnak fia lehetett Mihály , ki 1526-han Szapolyai nádora
volt, és 1529*ben Perényit a koronával együtt elfogá ^). Birták Erdély-
ben is Sz.-György , és Valya helységet . 1532-ben Mihály dévai vár-
nagynak iratik Szereti János társával , és ekkor kapja a dévai várért a
vingárti kastélyt *). Neje Bánffy Margit volt \ ettől gyermekei Mar-
git Apaffy Miklósné, Kata Orbai Miklósné, és II. István, ki nő-
vérével Katával 1581-ben Izabella királynétól Vingártnak felét
nyerik adományban a s p r i n g i s egyéb részbirtokokkal , és ezentúl
II«Iatvánés utódai springi előnévvel is éltek.

IL Istvánnak neje Mojszin Zaffira, el6bb Niszoczky Szar
rázló leogyel umak hitvese volt. BttŐl gyermekei LAnnaCsáky
Pálné, %. Pál és a János, kinek neje Pemeszy Erzsébet, elfibb
Gálfi János özvegye, és miután János 1603-ban Vajda-Hunyadon
pestisben iMgbalt ^) , özvegye harmadszor oseszeliczki Szilvássy Bol-
dizsár neje lön. E Jánosban — ugylátszik -^ halt ki a család, mert
1570—1580. közt emlitetik ugyan még Keserű Kristóf éa Péter,
de tttáonok fi-ágon a család végképen elenyészett.

A mennyire tudható, leszárma;^ási fájuk következő :

IsiviB

1483. 1Ö17.

alnádor

(KÜlayEme)

j -^ 1

Mihály

nádor 1Ö26.

(Bánffy Margit)

Margit Kata 11. István

(Apaffy Miklós) (Orbay Miklóa) 1581.

Anna Fiil* János

(C«áky Pál) t 1 1603.

(Perncszy Erzse).

') A Kállayak n«mzékr«ndén cnrialii perből.

*) Jászay A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157.

*) Forgáoh Ccramentaríi. 499.

«) A báró Pomemisza osalád levélUrából Török Antal.

*) Wolph. Bethlen tom. V. p 536. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Keserfi család. (Baröthi.) Székely ósalád t(»M> lágazatra
otöolva. Antal 1794-ben Zaránd megye fAsioIgabírája. M ^^zses
k.-fejérvári örkanonok,és kir. tanácsos; Ferencz Hunyad megye
pénztárnoka volt Sándor szászváros-széki fSjegyzA 184d*b€Á2, most
is hivatalnok. . .1

Keserft család. (Boros-jenAi.) Brdélyben Febö-Fejér me-
gyében hivataloskodták nagyobbára; László 1794-beB ott vdt szol-
gabíró. István ugyanott törvényszéki ülnök 1832. táján. József
szintén ott viselt hivatalt 1848-ban.

Egyik ágazat Aranyosszékben tar^a lakását, és LáS'Zló e szék-
ben hivataloskodott. Sándor ügyvéd stb.

Kéraiárky család. Jelenleg Pest és Veszprém megye ne^
mes osaládai sorába számrtattk.

Egy Kesmárky családnak alapitója voH Kesmárky máskép
Liter ati Albert, ki neje Komáromy Zsuzsanna , és eftSlkánya
Ilona, valamint néíije Kesmárky Mária részére is III. "Ferdinánd
királytól Pozsonyban 1649. april 184n kelt oziméreS nemeslevelet
nyert, melj azon évi jun. 21 -én Nógrád megyének SztregovAn tartott
kí5zg:yülé3én kihirdettetett 0

Nevezett Kesmárky Albert özvegy Kemény Jánosnénak Lónyay
Annának Széosénben tisztartója volt IGGd^ban.

A fbljebbi nemeslevélben nyert czimer követkeaft : a paizs kék
udvarában zöld téren arany oroszlán ágaskodik ^ első jobb lábával ki*
vont kardot tan^. A paii»fblötti sisak koronájából * fébér egyszarvú
emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

E család — ugy látszik — még a nemesség*szerzÓben halt ki, és
igy jutott a nemeslevél a megye levéltárába. — Nem is találni a me-
gyei nemességi lajstromokban többé e osalád nevére.

Keszeg^h család. (Gálíalvi és Dányai.) Erdéljri család. D á-
ni el 1848-ban FelsÓ-Fejér megyénél iktató ; Sámuel árvaszéki ül-
nök ugyanott.

Kesasey család. (Magyaróvári f .) Eredetileg Mosón várme-
gyei család. Keszey J á n o s , és neje Szerencsés Zsuzsa , és fiaik P é-
ter és JánoS| mint már elÓbb kiváltságos rendűek Laxenburgban
1668. máj. 19-én kelt czimeres levélben I. Leopold által ismét a neme-
sek sorába emeltettek. Czimerük, melyet e levélben nyertek^ a követ-
kező : a paizs kék udvarában egy fövény-órán daru áll egy lábon, má-
sik lábával kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronájából grif emel-

*) Nógrád megye levéltárában az eredeti armalis. C^ooalp

KMMy. 4lgt

kedik ki , eM jt>bb lábával hármas liliomot tartva. Foszladék joU)ról
arany-kák , balról ezüs^örOs 0- E ozimeres levél Mosón vármegye
k6zgyü\éB&a ugyanazon évi sept 18*án hirdettetett ki.

A nemeé8ég*szer26 Keszey Jánosnak egyik fia Péter Magyar^
Ovárott lakott, ott városi tanácsnok és egyszersmind Mosón megyei es-
küdt volt Testvére azonban II. János Erdélybe szakadt be ; kinek
restére' azon okból , nehogy ott nemessége idővel kétségbe hozassék,
testvére Péter 1694-ben Mosón vármegyétól nemesi bizonyitványt
eszközölt ^.

Az Erdélybe szakadt Keszey János alkalmazást Apaffy Mihály
fejedelem udvarában lelt, és ennek fia II. Mihály mellé oktatóul ada-
tott 1678. táján; és utóbb tanítványának titkára lett, és mint, ezen
IL Apafl^ Mihálytól 1 698. nov. 22-én Béosben részére adott adomány-
lev^ Írja, többször még Erdélyből Bécsbe követségbe is járt az udvar-
hoz. Ez adomány -levél szerint kapott Balásfalván egy ji^emestelket '),
Fejér megyében a tűri határban szólókét , ugyancsak Balásfalván hat
darab szántófbidet, két rétet; mely íbidek egyike 20, másik 30 köblös,
a harmadik 35 ,~ a negyedik 15 köblös vala , azonkivül a fejedelmi kert
szomszédságában magtárakra alkalmas üres tért ; ezenkívül a KüküIIó
megyei szépmezei birtokrészt, melyet már elóbb beiratosan birt, ujolag
megerósité részére adományosan ; végre Túron egy elpusztult telket,
mely egykor Túri Lászlóé vala, szintén ez alkalommal kapott

Nevezett II. Jáno s még 1686-ban a gyula-fejérvári országgyű-
lésen az 5. törv. oz. szerint az erdélyi nemesek sorába beíratott, azaz
honfiusitatott ; 1687-ben jul. 26-án pedig aradnóti gyűlésen a 8. ózikk
szerint A.-Fejér megyei boros-bocsárdi és tordamegyei dísznajói telkei
az adó alól mentesítettek. 1699. sept. 16-én I. Leopold királytól Bbers-
dorfban kelt uj megerósitó és czimerbóvitó nemeslevelet nyert, mely
asSésneje Gotzmeister A n n a-M a r i a , és gyermekei János,
Mihály, Mária és Zsuzsanna nevére is szólt , és melyben a
családnak eredete helyérÓl a ,M a g y a rÓ vá r i^ elónév használata is
megadatott E nemeslevél az 1701-ki január 15 én Gyula-Fejérvárott
tartott országgyűlésen hirdettetett ki. Ezen nemeslevél eléadása sze-
rint az 1690-ki aug. 2L-kén történt zemyestí ütközet után, melyben

') fiodor Károly által lemásolt eredeti okmányok szerint

*) Msly megyei bizonyítvány az armalii levélből a úzimer leirását éi

ngzoi is tartalmazza, azon korból ilyesre néxve ritka például.

*) Mely yalaha Velikei Lászlóé volt , és néhai Yodarícs Andrásnak éle^

fogytáig volt beírva.

Digitized by

Google

KMMy*

Teleki Mihály deaett^ Heiasüer Donát csásMri vezér pedig T(lft%
loare kezébe került, a császár hivei által Keazey János inditatott
Bécsbe segélyért , mely hűséges szolgálatiért I. Leopold király által
aranyláiiQzon függfi mellképével jutalmaztatott ; ée ez araa^lánoz, mint
a czimerleirás , és az^ itt látható metazvény mutatja , a. címerébe, ia be-
iktattatott.

Egfiíí u-
jaJbb . bftvi-
tett czimer
egy körded
paizS) mely
elfiször viz-
irányosan 2
udvarra, és
az alaó ud-
var függőle-
gesen ismét
két udvarra
osztatik. A
felsft udvar
kék, az alsó
jobboldali
fekete, a bal-
oldali vOrOs;
a paizs- al-
ján hármas

zöld hegy emelkedik, melynek egyik saélén a fekete udvarban grif
emelkedik , cls^ jobb lábával hármas kinyílt liliomot tart; a (lármás
hegy baloldali szélén a vörös udvarban a régi e^iraer , a fövény-órán
álló, és fölemelt egyik lábában kövecaet tartó daru látható. Afclaö kék
udvarban a császári kétfejű fekete sas látszik , kiterjesztett szárnyaké
kai, és fejei fölött korona áll , mellén egy koronás vértben az ausztriai
ház czimere j a sas lábaival egy aranylánczot tart, mely kört formálva,
az alsó két udvarban álló alakpkat is bekeríti , és e lánczról egy koro-
nás kis paizs függ még a felső udvarban , e kis paizs fehér udvarában
I. Lepold király kezdi b^töjcli. láliszik. A felső udvarban köriratképen
a\ESAREÜM INCREMENTUM szavak olvashatók. A paizsfölötti
sisak koronájából grif emelkedik ki, hármas liliomot tartva, mely fehér
liliomok az okmány szavai^ szerint a fölség iránti őszinte hűségére vo-

Digitized by VjOOQIC

Bükoznak. Poszladék joMbról arany^fekete, balról ezüst-fehér, az okle-
vél szavai szerint amaz a császári , emez utóbbi szinek pedig a esászári
család színei lévén. Az egész páizst, mely koczkás talajon áll, telamo-
nok gyanánt két (kifelé fordult fejű) fehér egysaearvú tsrtja. Az egész
czittier székás szerint négysi^egfi keretben áll, melynek ftiggOnyi képzS
czifrázatái alatt az uralkodó arczképe , Mi^yarországnák, úgy Erdély-
nek (kfilOn a megyék , a székelyek és szászok) ozimerei láthatók, mik
azonban már a családi ozimer lényegéhez nem számitandók.
A család leszármazási rendje, mennyire tudható, ez :

Keszey János
(SzereiKMéB Ztfuiia)

1668

I ^ • 1

Péter II.JáDoa

M.- Óváron 1668. 1701.

tanáotnok Erdélyben fejed, titkár.

1694. (Gotzmoiater

Anna M )

I ■ ■ <^M . I I I

111. János. Mihály. Mária 2jsuz8a József

'' tTJ^ ' t (Mohai) íl. Fosztó tl753.el6tt.

Sándor) J^*'»^. Mária

Mihály) ^^^ kiskorú.

Az erdélyi ágazat törzse^ mint e táblázat is muta^a — IL János,
kinelí neje Gotzmeister A.-Mária után birtokaiban 1716-ban gyermekei
III. János, József és Z s u z s a osztoztak, a többi akkor már nem
élt ; igy gyermekeiben fiágon kihalván, leány-ágra ment által, e leány-
utódok közül valók jelenleg Imecs Domokos, Dénes és Mária Miksáné,
kik e család után Balásfalván, Tűrben, Csífudon, Karácsonfalván (A.-Fe-
jér m^i^yében), Szanosalon , és Szépmezón (Kükülló megyében) birtak.

De a Magyaróváron élt Péternek ágából egy Keszey Péter
szintén beszármazott Erdélybe, tán nagybátyja II. János pártolása vé-
gett; és ezen Péter, ki 1729-ben született, 1740. táján Doboka vár-
megyében recze- keresztúri birtokos volt, meghalt 1799. jul. 2-án r.«
keresztúri szerzett birtokán magtalanul. Azon évi május 7-én tett vég-
iwdtletében hétezer forintértékű vagyont hagyományozoU ; hatezer
forintot tizenkét erdélyi reform, alumnusnak, ezer foriiM4ii p^düg a ma-
gyar- és erdélyországi vérszerinti rokonainak. E v^rendeletben „há-
rott testvére gyermekeit^^ nevezi következőleg ;

1. nővére Judit Vaszary György né, kinek gyermekei akkor
(1799-ben) Magyarországon Fejér megyében Abán , Veszprém váró*
sában, és Sz.-Gálon birtak. C"nii^n]í>

' DigitizedbyVjOOQlC

2. nirére Rebeka Szidagr Mibályoá^ kinek gj^tífiAei Hpt
ÓvAtou laktok.

9. nővére ^ a,t a HoUósi Mátyisné, kinek ^ HqUósí Utyfai, V^r
megyében Abáp lakpit 1799rbei:|

Erdélyi i^tyjafíai gyermekeinek nevezi néhai i9.«-kopp4odi Fosztó
Gábor, és EJalku Mária auGceasorait.

Az erdélyi utódoknál vannak eme közlemény alpjául szolgáló
Keszey osalád^éle oklevelek is.

Keszlerflfy család. Keszlerffy nep. János Heves várme-
gyének negyven évig sebészked^ központi orvosa, 1797-kideo. 15-éa
Ferencz királytól magyar nemességet nyert.

A nemesség-szerző Jánosnak , ki 1780-ban Gyöngyösről Egerbe
tette lakását, és 1833 jul. 11-én halt meg, fia

József orvos-tudor , Heves megyének érdemült (Ő-orvosa, szü-
letett 1778-ki jul 26-án Gyöngyösön; 1801-ben Pesten lett orvos-tu-
dorrá. 1804-ben Eger városa fő-orvosává neveztetett , és az volt 26
évig. 1830-ban Heves vármegye fő-orvosává lett, és e hivatalt 18 évig
és 4 havig viselte. Neje, kivel közel 44 évig élt 1849-ki april. 16-án .
meghalván, hivatolától april. 26-án búcsút vett, és mi^ányba vonult
1854'ki májusban ülte orvostudorsága ötven éves ünnepét '). Meg-
halt I858-ki octob. 7én. Tizenkét gyermeke közül hat él, és fiai közül
többen magasb hivatalokba jutottak. Megérte 24 unokáját és egy kis
unokáját.

A családi — bár nem teljes — nemzékrend ez :

János
orVot
1797 na. 1 1833.

József

orvos

st. 1778. 1 1858.

Jánott Károly Antal

1844. volt testőr. 1844.

kamarai titkár 1844. sóbázi kanczelláriai

ellenőr. ft>galin gy.

Czimere négy udvarra osztott paizs , az 1-sA éB 4-ik osztály kék
udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán első jobb lábával kivont kar-
dot, a másikkal egy kigyót tart ; a 2- és 3*ík osztály ezüst udvarában
hármas halmon aranykoronából egy fehér virágokkal megtelt zöldéMfa

0 Horner István Gyöngyös városi főorvos Gyászbeszéde Keszlerffy Jó-
zsef fölött az orvosegyesttlet közgyttlésén 1858. nov. 30. Nyom. Eger. 185a

nyúlik fel, fölötte jobbról kék fétü^Id ; balról kék csillag Utszik. A
paizsfölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, első jobb
lábával kardot, a másikkal kígyót tartva. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüsi-zOld 0- ^

Keszthelyi <!Mllad. Keszthelyi CryOrgy 1711 -ben nyerte
czimeres nemeslevelét ').

Czimere a paizs ezüst mezejében egy térdig látható vörös ruhás
magyar vitéz, derekán arany öv, fején pirémkalpag van, és ennek vörös
teteje kifityeg: jobb 'kezében kivont kftrdot tart, a bal kes&ét ^sipóire
helyezi; ebes hasonló vitéz emelkedik ki a paizsfölötti sisak koronájá-
ul* Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. . i

Keszy csalid. (Keókeszi f ,} Hont megye egyik kihalt ősrégi
családa. Ezen megyének keleti aljában fekszik Kő-Keszi helység, mely-
nek e család birtokosa volt , és melyr61 nevét vévé ; s valóaziiiuleg a
másik e megyében fekvő Ipoly-Keazi helységet is birtokolta*

A család törzse Eustachius de Much volt, kinek fla Bu~
gud 1272-ben hontmegyei Keszi helységnek határát járata Csákáníiak
fia Ádám, és Lauznak fiai Gergely és István ellenében^ és Louch föld*
jétöl elmesgyézteté *).

1353-ban Bugudnak fiai Péter és János, és Vuturnak
fia J a k a b hontmegyei Keszi helységre Lajos királytól kir. adományt
nyernek •).

1388-ban Keszi Pál (Paulus de Kezeu) mint királyi ember emlí-
tetik a Kőváriak részére István nádor által kiadott határjárási pa-
rancsban ').

. 1617-bea Kók^szi István,. Csery Fereacz és MiUíós egy Prit-
leken fekvő egész telekre nézve hontmegyei Sirak helysé^beli teleknek
ötödrészéért Ebeczky Mártonnal örök csere -szerzódéare lépnek ; mely
osere-azerzódést 16$9-ben EJgry István részére átíratván ^), abbain Elgry
Istvánnak Keszy Istvántól következő leszármazása van megalapitvp :

*) Adami Sonta génül. iom. V.

') Colleot. Herald, nro 720.

*) Sz.-Benedeki Convent. Proioool. 0. p. 42.

•) Ugyanott Prot. O. p. 44

*) Eredeti oklevél.

•) Sz.-benedeki Convent. prot. P. p. 13. és Faaa 4. nro S..^^^^ by GoOqIc

im Kemr,

f617.

András

Keszv Mátyás

(Síraky Ilona)

I ^^ 1

Keszy Hona
(Alroái3[ Mihály)

Almáty Zsuzsa
(siroki Egyy András)

Egry István
16Ö9.

Hogy e osaládfán álló Almásy Mihály 16l8baD Bont megye
Bzolgabirája voH , már e munka I. köt. 23. lapján emlttettük, másutt e
munka folytában azt is irtuk, hogy ezen Almássy család máskép
P o m o t h y-nak neveztetett , és ez utóbbi néven most is él Hont me-
gyében. Hogy Keszy Mátyásnak neje Siraky Hona volt , szintén
más oklevelek igazolják 0*

1487-ben Keszy Jánosinak fiai Mihály, Balás és Berta-
lan hontmegyei Keszi helységben lévő szántóföldek végett Keszy Be-
nedeknek fiai László és Imre által történt elfoglaltatása ellen tanuval-
latást eszközöltetnek >).

Ezek szerint ily leágazás ált :

János Btnedek

1 -^ , , — -yy — 1

Mikály. Balá9. BerUlan László. Imre. Erzsébet

1487. 1487. 1487. 1494. 1487. 1494.

I (leszenyei

^1^ ÍÜ^Ü: Bora ErzT^ (Chako rfiWö.)

(Alaffhv (Bonányi (k6keizi (Bbeoiky

Benedek) Bálás) Horváth Miklós)

1628. 1528. Máté) 1528.

Benedeknek ágán Imrének leányai 1528-ban éltek.

1 j^90-ben Keszy Mártonnak fia P é t e r hontmegyei Kókeszi hely-
ségben egy telket bevall Oyttrky Miklósnak és ennek elsA nejétől való
fiainak, valamint második nejének Keszy Honának , ki Péternek nAvére
volt, '). Ugyan e osaládból Keszy Katalin Vidffy Pál özvegye volt,
és 16d74)en GyUrky Benedek ellen pörlekedett *). Utóbb 1602-ben
ugyan 6 Ujlaky Mihályné volt ').

*) Sz.-benedeki Oonr. Proioo. A. p. 284. Nevezett Súraky Uoaa pedig Si-
raky Boldizsárnak volt leánya.

') Ugyanott Protoc. P. pag. 193.
^ Ugyanolt Protoc. G. pag. 169.
*) Ugyanott Prot B. 76. 76.

0 Protoa C. Ne(«rad. amii 16Q2. p. 168.

Digitized by

Google

Kelhelt.-Kevtesiy. t9Í

Ugoosa megyében a Keszy család 14674)eti aiijai jogon elfog-
lalta Tim*Ujhe)7t9 Ráraifalvát , SzAMs Vég-Ardót , Rákéozot, de Uj-
htlji Míklóe fegyveres kézzel visszafoglalta 0*

KoÉiáaroni várm^yében 1877-ben egésx Madár helység, melyet
az elfitt Keszi Péternek fia Marezel birt^uj király) adottányban
Jánctonak, a Maraeel fiának adatik ^).

Ketliell c^Maád. (Nagy-ketheli.) Doboka megyében biHokos.
József az 1791-ki országgyűlésen azon megye követe. László
1836-ban derékszéki ülnök. Eszter 1848-ban a m.-egregyi posta tu-
lajdonosa. Id. és ifj. József, Zsuzsa és Róza szintén azon megyé-
ben birtokosak.

KétllMyl CMIIád. Vas megye nemes esaládai sorában áll Fé-
nyes E. Geograpbiája szerint.

Kelteta iMOád. Báré Ketten Jánoa M 171^Jgí ország-
gyűlésen a bonfiusitottak közé beíratott *).

Kiével család. liptó megyében Szelniczén fordul elé Kével
Benedek és István 1297-ben *). Később hasonlÓDkO nyomait talál-
batni a Trenosin m^;yei nemesi lajstromokban is ^).

Kever család. Kever Márton 1564 sept 2fi-én Bécs-
ben kelt ezimeres nemeslev^ben L Ferdinánd királj által nemesitte-
tett meg *).

Kewer család. Kewer András mester szintén I. Ferdi-
nánd király által 1549«ben emeltetett nemességre '').

Kevlczky család. (Keviczei.) Turóozmegyei eredettt ^yik
régiebb család ; elszármazva Hont, GkSmÖr stb. megyékbe is.

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös köntösű ma-
gyar vitéz, fején prémes kalpag, kifityegö veres tetejével , lábain sárga
csizma, oldalán sárga öv, és kard, jobb kezével kivont kardot tart;
íblötte jobbról ezüst félhold, balról aranycsillag ragyog, A paizsíhlötti
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös lábú
fehér galamb áll, piros csőrében olajfa ágacskát tartva. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^.

0 Szímny a Ugooiap. 12. 78. 76. 88.

*) Fényes E. Komárom vArm. 127.

•) 1715-ki IdS. ^Tv. OS.

*) Lehoosky Stemmai IL 216.

') Szoniagh DAoiel közlése szériái

*) Sopron város levéltárában van az eredeti armalis.

'') Kaprinai Mss. B. tom. 28. pag. 168.

^ Burgsialler Collectío Insigniuhi eic. Digitized by CjOOQIc

• A csatád i%gjai Qagjobbrészt megyei hivatob>k^.vÍ9diftk. i

. I Keykzly Jáaos 1.&76, 15$9-ben TurÓQ^ vArxB^gyé álkfpiüjft !>:

Keviczky Márton 16d04)aii Turóez jnegye Ji^^% és kDtetew

r, Keviczky. ^á^iP a lG35:beQ j^gyz6 , ^yaatíramiod Keticzky

MaByfe,érttell635^é8.W37-bfi»$3Ítítéok«víe4^). I ./: -.. y,

Keviczky Já DOS kassai tanácsnok k)yigásl4Mk me;gfett)iíté«éf.

vfilh nAdart Üaaajai^f^.jaSK t6(17-kt országgyü^',!! . , ; , .. i

Sgy iöredék Qen«ék-rend igy áll; . i '

Eeviézky Máftyáb
« (Lenkey Klára) i -

Sándor. János. Ann». Mária.

KovioBky AtA$,al 1942*beQ Hont várn^gycuiitísp^^B^iijy,

Keviczky Ferenc z ugyanott esküdt 1839*becu. , ..

WLéz^ 4íBmlikú. Kézi Istv^áa, Jáaoaté^'Balás lM8-ban
Rudolf királytól nyerik czimeres üeins levelüket

^ Czimerttk a paizs kék udvarában egy tánbááfttes ázftfű^^kettSs
farkú oroszlán, mely els6 jobb lábával egyvörbs tolhl nyilat tart, mely-
nek hegye torkába van ütv^. Ugyan ezen alak emelkedik a paizsfoMtti
sisak koronájából. Foszladék minákét oldalról mny^kék: ' * ^

Kharffen Ciialád. tratik Aeve Chargeh-nek rsí €sak any-
aqyiban tartozik e külföldi csajád hazai családaink sorába, mennyiben
itt birtokviszonyba keveredett ; és csak ez okból emtíljilU lííeg is, nem
tudván kiUönben semmit is honfíusitásáról.

Khargen János-Kristóf a Derencsényi család vagy Balassa
Bálint magvaszakadtán 1700-ban beiktattatott elÓbb fi-, azután nóágra
is Nógrád megye Salgóvár, és tartozékai : Rónya, Bisztricska^.Mlágyó,
Málpapataka, Ozdin, Tárcsa, Salgó- Tarján, Karancs-állya, Rapp, Fóoy
és Yásáros-Terennye helységek és puszták, továbbá Esztergám ^) me-
gyei Ketsk^y Abony, Palladics helység birtokába , azonban e beiktatás-
na^L ellene mondtak Tolvaj Gábor , Koháry István , Gyürky Ferencz,
és a kir. óscus *)!

De 1701-ben az ellentmondók ellen megnyert pernek, ítélete
folytán újra beiktattatott a nevezett birtokokba , aionben a beiktatás-

>) Lehoozky Siemmat 1. 144.

*) Ugyanott; és Bel Noiitia nova Hung. iom. IL

•) 1647-ki 82. törv. oz.

*) Tto jobban Szolnok Peat megyékben.

') Sz.-b«nedeki Gonveni Protoc. Vr pag. 304.

Digitized'by

Google

lüiebericü>^MIi0rMhOller. tm

nak ÍMnét éHetít álltak (i^llentes) tomallyiA György ' és a SásÖlWsy
nern^tsé^ ^).

KhebeM<*s CMlád. Máskép irva "K e b r i o s; de találtatik
KHebrics- nék, s8t roszúl Gebrics- nek. Líptó vármegye osaláda,'
azonban elszázma^ott Trenosinbe, s6t Nógrád megyébe is.

Tr^ncsin megyében László é^ P^l 1819-ben hirdettetik ki
nemesi bizonyitványnkat.

Nógrád megyében lakott Keberíos Pál, ki meghalt Szakaiban
1859 ki jan. 21-én kora 63. évében. Neje Szontagh Johanna meg-
halt 1859. január 27^én' kora 53. évében. Leáfiyuk Etelka 'Verea
Gyula neje. -

Khesler csali^d. Lichtenbergí Khesler ti énárd Í706*ban
kapott cziméres nemedlevelet *). -

' Czimere kéresztvágással négy' osztályra szelt* pützd , egy közép
kisebb vérttel, melynek kék udvarában három fehér katlan (késsel) lát-'
szik, egyik följebb, kettő alatta. Az K és 4.ik osztály arany udvarában
koronás egyfejii sas kiterjesztett szárnyakkal látható ; a 2-ik osztály
vörös udvarában hármas kószikla tetején arany koroliából egy kék és
egy fejér strucztoU leng; a d-ik osztály, vöröeiKl varában hármas fehér
sziklán , kettós farkú , koronás arany oroszlán ágaskodik, elsfi lábaival
szintén hármas sziklát tartva. A paizsí&lötti sisak koronájából kék és
fehér strucztoU között a leirt oroszlán eipelkedik ki. Fqidadék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Keszler családi nemzékrend üehány ize igy áll :

Keszlek* Ferehoz
(Mákay Judit)'

Johanna 'József

(Perlaky IstvAn) C^ichalek

Bora)

— — . ^

Ágoston. Antul. Jozefa. Bertalan-
1828. 1828.

Khevenhiiller csalAd. Khev^nhüller Ferencz-Kris-
t óf az 1638-ki országgyűlésen, Khevenhöller József pedig 1764-ben
nyert magyar honfiusitást ^) ; ez okból kell e család rövid ismerteté-
sét adnunk.

>) Ss-beiMidikiCoii?reatGa{»éaG.FM0.4.]itD6. > . i r

Ó Colleot Herald. .t * \ V

•)1638.W73.é.UW-W44.,»»«'.* , ■ ,,„,,,,, G'oOgle

Mft MlMVMMlkk\.

E c$alád aUit<U»g bét azáead óta Krajna lakosa , -eUbb Fraokk-
ból származott, hol már a X. vagy XI. században, a Berking és Diet-
(urtb k5zt fekvf KevenbuU nemzetségi várat bírta 0. Mellőzve a
hosszadalmas történetet, csak azt kell megemlítenem^. hogy a most
több ágon él6 családnak azon közös törzsatyja, kitfil a különféle ág-vo-
nalak szétterjedtek , Khevenhüller János udv. tanácsos stb. volt ; ki
1519-ben halt meg, ennek két fia maradt: Kristóf (f í 557.) és
Zsigmond (f 1555.). Ettftl a berezegi ágazat, amattól pedig
a frankenburgi ágazat terjedt szét.

Báróságot nyert a család 1566-ki oct, IS-án^ A krignai tartomá-
nyi (S-lovászmesteri hivatalt kapott 1588. jnn. 20-án. Római-német bi-
rodalmi grófságra pedig 1593-^ juL 1 l-é« emeltetett.

Ferencz Kristóf, ki 1638-baQ magyar hoBySuMtért nyert '),
a frankenburgi ágból eredt, mint a család következfi teszárnpazása
mutatja.

Jánof
udv. tanácsos f 1519.

Kristóf Zsigmond

1 1567. 1 1662.

János Bertalan Móriot-Krístóf

•pMqrolkövBl leOB.

1 1606. hadi í6*tanáosos

I ^ — 1

1. Ferenoz-Kristóf

I63d. magyar indig.

törtáet-iró

(b. Tenfal Bora)

11. Ferenox-Kristóf

(gr. Monteottcooli

Emestiu\)

Fertno«*Ferdinaod

sz. 1682. 1 1746.

titk. tanáos.

(1. b. Liibellék M*T.

2. gr. Saint Jolién

Mária-Jos.)

I ^ '■' >

Folyf. kit. hp^m.

*) Hist. Herald. Handbvok 410. -- Sdri^aíbld AdtU-SobemaiuMtia 1. 181.
IL 17. 19.

') 1649-ki 100. tönr. otikk szeríM IttsHe a boafltt«iiáM Mbtit^

"öogle

Khorher.

Ferencz-Ferd., ki a% elÖbii4<ipon,
8Z. 1682. 1 1746.
iitk. tan.
(1. b. Lubetich M.-Ter.)
2. grr. Saint Julién M.-Jos )

jAnos- Lajos

M. 1707. 1 1753.

(gr. Stahremberg

M.-Jozefa)

MAria- Franc,
(gr. Neipperg)

János* Zsigmond stb.
elesett 1739.
Belgrádn&l.

jAnos-Lajos

sz. 1743. i 1806.

(gr. Thnrn Taxii

MAfla-Ter)

Mária-Jozefa
(gr. Breuner)

Henrik

Ferencz
alezred.

Mária
(gr. Schaffgotsch)

Antal

•z. 1769. 1 1S30.

(1. Wrazda Johanna

gr. Thum Valsas-

sma M. T.)

József
1 1812.

Ferencz Paulai
1799. elesett

Eleonóra

Ferencz Szeraf stb.
sz. 1772.

huszár kap.

1 ^ 1

Jozefina.-

MAría Glotild

Antónia

fi. 1811. (Garkisth

SZ.1831.

Horváth József)

Hugo-Antal

sz. 1817.

(b. Breuner Józs.)

Ida
szül 1843.

Józsefnek — ki 1764-ben nyert indigenatust— ágazata kihalt.

A családnak igen ozifra ozimere van, a közép-vért, mely a sokfelé
osztott ezimerpaizs közepét foglalja el , és az 6si czimert tartalmazza,
függőlegesen kétfelé oszlik , a jobboldali kék udvarban zöld hegyen
bagoly ül , fején aranykorona van , melybfil három pávatoll nyúlik fel ;
a baloldali osztály ismét kétfelé osztatik, a fcls6 fekete udvart mutat,
az alsóban egy arany-fekete ostábla látszik , melynek tizenhét arany
udvarkáin fekete osillagocskák láthatók.

Khorher család. Khorher János-Ferencz-Xavér
1744-ben Mária - Terézia király asszonytól nyerte, ezimeres nemes
levelét 0.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs ^ a felsó osztály ezüst
udvarában fekete sas látszik szétterjesztett szárnyakkal, teste alsó ré-
széig kiemelkedve; az alsó osztály vörös udvarában szintén félig ki-
emelkedó kettósfarkú arany oroszlán látható, ragadozási helyzetben. A
paizsíblötti sisak koronájából a leirt fekete sas hasonmása nÓl ki. Fosz-
ladék jobbról ezüst-fekete, balról arany-vörös.

Khorher Ignáoz 1770-ben sáári plébános és egri cztmzefes
kanonok, 1787-ben pedig egri plébános volt.

1) Colleoi Herald, nro 294.

Digitized by VjOOQIC

t4Z Kidey.-Kiliau.

Kldey család. Szatmár vármegyében élt ily nevű nemes
C3alád^ Erdélyben feltűnt e néven Kidey P é t e r , ki mint Székely M6-
zses híve esett el 1602-ben a Basta ellen vívott szent-imrei harczon 0*

Klebllüff család. Erdélyben honfiusiUtik 1761-ben sept.
7-én a szebeni országgyűlésen.

Kiffacsz család. Kigacz Gábor II. Ferdinánd királytól
nyert ozimeres levélbén nemesittetett meg ').

MLiffyössy család. Szabolcs és Zcn^plin megyei nemes család.

Zemplin megyében e s^sázad elején birtokos Gercsely ^s Legénye
helységben ').

Kilián család. Iratik neve Killían-nak is. E család egyik
elftde Thurzó Ferencz szerződése mellett 1571-ben a bicsei várat épí-
tette, és e mű felállítása után K i 1 i a n az épitd-mester nevezett Thurzó
Ferencz nyitrai püspök és a bicsei várnak ura által H r i c s ó n egy cu-
riával jutalmaztatott , és utóbb a Thurzó-k közbenjárására nemességet
is nyert *). A család ama curialis birtoknak jelenleg is birtokában áll.

1647-ben Kilián János, György és Mihály Trencsin me-
gyében kihirdettetek nemességüket.

1688-ban Bicsén székelt a család.

A trencsinmegyei lajstromok következőleg emiitik fel a család
tagjait :

1748-ban Kilián Márton, András, István, Pá 1 F.-Hri-
csón. — 1768-ban András és fiai János és András, valamint
István, ifj. Andrással, Györgygyei, Jánossal és ifj.
Istvánnal szintén F.-Hricsón. — Ugyanakkor G y ö r g y és fiai J á-
nos, Dániel, József és György Zsfolnán laktak.,

1803-ban F.-HrIc3Ón íd. János és öt fia Is t ván, 'János,
József, András és Györgyj — továbbá ifj. János, és ennek
fiai István és János.

1837-ben F.-Hricsón id. Jánosnak örökösei , úgymint Ist-
ván két fiával Miklós- és Antallal; azután János, József,
ki Zsolnára költözött ; A n d r á s , György és Ifj. Jánosnak örökösei
névszerint István és János, és ez utóbbinak három fiai J á n o s,
András és József.

') Hodor Doboka várm. 158

') Baranya vármegye Uvéltárüban van az eredeti armalls.

•) Szirmay C. Zeraplin not. top. 113. 267. 270.

•) Szontagh Dániel közlése az cgéaz. oigitized by GoOglc

Kiitiley.-^iinisy. SIS

Kimley .e«alad. Mosón váraiegye nemessége 8orÁb«n emli-
ietik Fényes E. által Gcegraph iájában.

Klndernay család. Kindernay Mátyási. Ferdinánd ki-
rálytól nyerte czimeres ncmoslevclét, melynek kihirdetéséről Zólyom
megyétől nyert bizonyitványt a nemesség-szerzőnek egyik utóda Kin-
dernay Mátyás, ki 1726-ban Nógrád megyében a nemesi vizsgálat-
kor kétségtelen nemesnek elismertetett 0*

Az 1755-ki nemesi összeírásban Nógrád megyében az armalista
nemesek sorában foglaltatnak Kindernay idósb cs ifjabb János
György és Dávid.

1777-ben ugyancsak Nógrád megyétfii vett ki nemességéről a
család bizonyitványt '}.

Kindernay György Zólyom v. Németh fal várói való, Wittebergá-
ban tanult. Turicskán 1761-ben, azután 1783*ig Cseriben volt lelkész ^).

A Kindernay család Zólyom megyében Nei6eczka helység egy
negyedrészét birja •). ^

ILtnisjr család. E nevet történelmileg hiressé tévé Kinisy
Pál, kit szegény szülőktől biharmegyei Kinis helységből származtat-
nak ; atyja molnár volt , s maga is molnárságot tanult, már ekkor mu-
tatta nagy erejét, hogy egy malomkövet fel birt emelni. Mesterségét
oda hagyva. Magyar Bálás alatt kezde katonáskodni, és ennek leányát
Magyar Benignát vette nőül. Idővel temesi bán, Temes, Báes és Bihar
főispánja, és végre országbiró lett — Már 1468-ban mint vezér har-
czolt Morvaországban Spielberg mellett. Legszebb babért szerzett a
kenyérmezei diadal által , mely után azonban azt is tévé, hogy a tö-
rökfauUát fogai közé fogva , azzal tánczolt. Mátyás király halála után
ő is annak fia Corvin János ellen harczolt , miért Mátyás iránt hálát-
lansággptl vádoltatik. Meghalt 1494-ben Sz.-Kelemenben. Tetemei —
mint iratik-^Vásonybannyi^szanak. Gyermekei nem maradván, benne
a Kioisy család kihalt ^).

Több birtoka közt mint temesi főispán és az alsó részek főkapi-
tánya Trencsin megyében bizonyos várat Trenka Jánostól kiváltván,
arra Mátyás királytól — ki azt elzálogitá, — kir. megerősítést nyert •)

*) Protocol. C Noograd. anni 1726.

*j Ugyanott Protoc. anni 1777. pag. 471.

*) Bariholomaeides Memória ung. qui Wiltebergae studuerunt 263*

^) Fényes £. Greographiai szótár III. 136.

*) Budai Fer. Icx. II. 467 -474. — Teleki Hunyaliak koia Hl. köt.

•) Kaprinai Ms«. B. tom. XVIIÍ. p. 69. Digit.ed^byGoOglc

tU Király.

Király c^salád. E néven is több nemes családunk van.

A XVII. század végén Nógrád megyében a losonczi járásban ta-
lálunk ily nevű családra ^ melybAl Király Má tyá s az 1684-ki nemesi
fblkeléskor két lovast állit.

1705-ben szintén Király Mátyás emlitetik a nemesi lajstromban.

1709-ben K. Mátyás és András említetnek.

1711-ben pedig már elhaltaknak iratnak idfisb és ifjabb Má-
tyás és András; — és utánnok e megyében nem fordul el6 e név
a nemesség sorában^ innen következtetfileg kihaltak.

Tán a főljebbi Király Mátyás az, ki 1704. aprilban Rákóczy
alatt a tokaji sóbánya inspectora , és még azon évi júniusban már
ugyanott praefectus. Pecsétében czimerül a paizsban hattyút, és a
paizsfölötti sisakon is ugyanazt használt.

KlrAly család. (Szatmári.) GK^mör vármegye egyik elAke-
lAbb családa. Nevök gyakran , kivált a XVII. században S z a t h m á-
r y-nak b iratik. Tagjai fftleg megyei hivatalokat viaelteki egynémely
azonban az irodalommal is foglalkozott

MegemlithetÓk tudomásunk szerint a következ&k :

Szathmáry Miklós 1678-ban OömOr vármegye alispánja, kit
Leslie császári tábornok fogságba tétetett 0-

1693-ban ugyanott alispán Szathmáry János *).

1785-ben alispán már szatmári Király Miklós, nemsokára
OS. kír. tanácsos is ').

1780-ban iQ. szatmári Király Miklós francziából fordítva
ily munkát adott ki: „A nemes születésű személyekre tar-
tozó polgári rendtartásnak igaz erkölcsi tudomá-
nya." Nyomt. Pozsonyban •). És talán 6 azon Miklós, ki 1807-ben
Gtomör megye országgyűlési kOvete ^), 1810-ben elsfi alispánja és cs.
kir. tanácsos volt.

Már elfibb az irodalom terére hozta nevét szatmári Király
György, ki a német egyetemeken tanult , és több ideig tartózkodott
Angolországban, hol a méhészetre fordítván figyelmét, e nyelvból egy

0 Barholomaoides C. Gömöf. 760.
^ Ugyanott 761.
•) Ugyanott 762.

•y üanielik J. Magyar Írók. II. 298. ^ .

*) 1807ki 28. törv. ez. Digitized by CjOOgle

Király. ZhS

munkát : „A n g 1 i a i méhes k e r t^^ fordltá magyarra , mely Barkó-
czy Ferencz prímásnak ajánlva Egerben jelent meg 1759-ben 0.

Ugyan e család tagja szatmári KirályAntal Gömörben Sz.-
lélek (most Oldal) falván, ki állítólag a „C s e r e b o g á r'^ dal szép dal-
lamát szerzé ').

Szatmári Király József 1839^1845. Borsod megye első alis-
pánja volt.

Ezenkívül Heves megyére is kiterjedt a család.

Király család. (Lefkóozi és farkasfalvi.) Ismert törzse, mely-
től a család magát származtatja, Király Albert, ki Rudolf király
korában élt, és mint Báthori Zsigmond egyik hadvezére 1596-ban a
Sinán bassán vett győzelem által tette magát hiressé '). Ennek fia
G y ö r g y , ki 1597-ben váradi fö várkapitány *). Ennek fia T ó b i á s,
hivséges szolgálatiért a csötörtöki curiát nyerte. Ennek fia J a k a b a
pinkóczi és benedekfalvi részbirtokot ,fiaSzaniszló pedig a kalacs-
kovszki curiát nyerték. Ennek fia 6e r g e 1 y, a ki nemzé Györgyöt,
ki Sobieszki lengyel király szolgálatában harczolt,de fia András
Magyarországra visszaköltözött , és Szepes megyében táblabíró volt.
Nejétől Dobay Máriától született fia

I. László, ki Almásy Annától nemzé II. Lászlót, ki Nagy-
Kálióban a cs. kir. salétromfőzés inspectora volt. Nejétől Berzeviczy
Zsuzsannától fia

III László 1742-ben született, 1765-ben ben Bihar vármegye
rendszerinti esküdtje, 1777-ben első al-szolgabirája, és 1780-ban fő-
szolgabirája és táblabírája lön. Meghalt 1794. máj. 9-én Nagy-Vára-
don. Nejétől Antalfi Magdolnától gyermekei :

Imre e század elején a nagyváradi káptalan , és N.- Várad vá-
ros főügyésze. Neje Saarosy Klára, Váradi Pál özvegye.

István, kinek Kalatay Máriától gyermekei László és Ist-
ván 1807-ben.

K 1 á r a, galyaí Fodróczy György varasdmegyei főszolgabíró neje.

József előbb a biharmegyei felkelő nemességnél hadnagy,
utóbb (1807-ben) kassai kamarai ügyész.

0 Danlellk Józa. Magyar irók. II. 298.

>) L. Vasárnapi újság 1858-ki foly. 12. szám.

*) Istvánffy 1685ki kiad. 452. lap.

*) B. Vay László, Német hivség 610-612.

Digitized by

Google

2Í6 Király.

A családfa 0 küvetkczö ;

Albert

György

idi kapit

1597. vára

Szaiiiszló
— „-./^ , ■,

Gergely

György

András

Szepesbeii

(Dobay Marin)

iTLászló
(Almási Aniia)

U. Láaxló

N. Kallóban

(Berzeviczy Zsuzsa)

III László""
Fz. 1742. 1 1794.
Bihar várm. föszbiró
(Anfalfi Magdolna)

Imre István Klára József

váradi iigyv. 1807. (Fodróczy 1807.

(Sárossy Klára) (Kalatay György) Kassán kam.

Mária) ügyész.

László. István.

Király család. (Sásvári). E család Ugocsa megyében birl
Sásváron, és err61 irá magát 1571-ben sásvári Király János ').

Király család. Király Mátyás 1720ban III. Károly ki-
rály által nemesi te tett meg ').

Czimere a paizs kék udvarában zöld térr61 felemelkedő pálma fa,
ennek átellenében egy magas szikla , melynek csúcsán egy phöníx áll,
a paizs jobboldali szögletében ragyogó napba tekintve. A paizsfölötti
sisak koronáján pánczélos kar nyugszik , markában levágott törökfejct
Üstökénél tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Király család. Komárom megyében szintén találunk a múlt
században Király nevű családot, melyból Király Katalin és több

^ 0 Ugyanonnan ; hanem ezen táblázat az 1597— 1807-íg való idóközre Ti-
zenkét nemzedéket mulatva, igen kétségesnek mutatja magát.
*) Szirmay C. Ugocsa pag. 116.

«) Collect Herald, nro 411.

Digitized by

Google

Király.- Mirínyi. MY

társa elleD 1749-ben a kir. fiscus Komárom megyei Almás helységben
a királyi jogok megszüntetésére pert folytatott ').

* Király Józsefnek Jókay Katalintól fia volt Király József, a
hires pécsi püspök, ki rokonai számára 1814-ben alapitványt tett ').

Király CMlád. Király Mihály 17d4-ben nemesitetett
meg. Czimere keresztvágással négyfelé osztott paizs, az l-s8 és 4-ik
osztály ezüst mezejében természetes szinű oroszlán menő helyzetben,
egyik elsÓ lábát fölemelve , és fejét szemközt forditva látható. A 2- és
3 ik osztály kék udvarában szintén zöld téren födetlen ÍSvel egy vörös
ruhás magyar vitéz áll , derekán sárgia ^v , lábain sárga csizma van ;
jobb kezében kivont kardot, a balban pedig aranykoronát tart. A paizs-
fölötti sisak koronájából két zászló között , melyek közül a jobboldali
arany-kék , a másik ezüst-vörös , a paizsbelihez egészen hasonló vitéz
emelkedik ki, jobbjában kivont karddal, baljában arafay koronával.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *).

Klrályfalvy család. Szabolcs vármegye nemes családai-
nak egyike Fényes E. Geographiája szerint.

Egykor Erdély is magáénak számita ily nevű családot, melyből
Királyfal vay János 1603-ban a gyula-fejérvári gyűlésen itélómester
volt, és Rudolf császárhoz követségben járt, de ez alkalommal Prágá-
ban érte a halál ^).

Zemplin megyében szintén a nemesség sorában áll a Király
fal vay család ^).

ÜLlráljri család. Somogy vármegye nemessége sorába szá-
mi tátik.

Királyi Ignácz Pozsony vármegyétől 1796-ki april. 30-án
nyert nemességéről bizonyitvány t , mit 1796-ki jul. 11-én Krassó me-
gyében, akkori lakása helyén kihirdettetett.

Kirchuiajer család. Grömör vármegye nemes családai so-
rában emliti Fényes E. Geographiájában.

Klriuyi család. Szintén Gömör vármegye nemes osaláda,
melyből ifj. Kirínyi János 1842ben azon megye alszolgabirája volt.

0 Féiiyes E. Komárom várm. 176. Up.

«) Acta Dlactae. 1825. I. köt 478. Up, és 1827-ki 24. törv. C7.

') Adami Scuta Geiitilia toin. V.

•) Wolph. Bethlen tom. V. p. 200. 513.

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113.

Digitized by

Google

948 KIrvay.— Kiss.

Kirínyi Kornél saját tapasztalása után a cholera nyavalya ellen
közlött biztos óvszert, mely nyomtatásban is megjelent l,8«i4-ben.

Klrvay cwlkd. (Kirvaí f.) Hajdan ugoosamegyei Kirva
helységet birta, ebbÖl 1378-ban egy részt Balkés Drag marmarosi
iapácok elfoglalván , királyi parancs rendelé , hogy azt Kirvai Péter
fiainak László- ésLadomérnak vissza adják ^),

Kiss Cftalád ^). (Nemcs-kérL) A most élft Kiss nevúek kö*
zűl egyik jelentékenyebb család, kiterjedve fftleg Sopron , Tolna, Vesz-
prém stb. megyékbe.

Családfája a XVIII. század elején él6 Kiss Lajostól következő-
leg sarjadzott le :

Lajos

Dániel

1 -^ í

1. Sándor
veszprémi alisp.
kir. tan. f 1777.
(Daróozy Zsófia)

I "^ 1

Antal. Ignncz. János II. Sándor Zsófia RozáUa Kata

úáv, tan. föliadnagy (gv. Gáal (Skerleos (gr. Jankövich
arany sark. József) Fer ) Antal)

t 1S08.

I. Sándor 1760-ban már Veszprém vármegye els6 alispánja,
1770-ben egyszersmind királyi tanácsos. Meghalt 1777-bcn kora 80.
évében «). Fiai közül

Sándor atyja halálakor 1777-ben főhadnagy.

János kir. ndvamok, és aranysarkantyús vitéz. Megbali 1808-
ban ; eltemettetett Miszlán a templom alá azon évi május 21-én *>.

I. Sándornak unokái közúl

Miklós 1844-beu helytartósági fogalmazd

Pál cs. kir. kamarás és tanácsos , a fiumei szabad kiköt6 és az
egész magyar tengermellék kormányzója volt. Neje Csapó Ida 1856.

0 Ssirmay G. Ugoosa pag. 145.

'j A K i 8 8 név annyi családainknak közös neve, hogy elóneveik kitétele,
és a családoknak segély -nyújtása nélkül sem az egyes külön családok tagjainak
elósorolása, sem átalában valamennyinek megemlítése nem eszközölhető. Oly
számosan vannak nemes családaink e néven is, hogy saját adataim után alig hi-
szexQ csak felét h íoleralíthetni. Saját tudomásom szerint csak a múlt században
tizenltárom ily nevű család nemesítetett meg.

') Hollós! Egyed fölötte mondott Halottidicsérete. Nyom. Györb

^) Újvári József fölötte mondott halotti beszéde.

Digitized by VjOOQIC

Kiss. M*

nov. 16-án hali. meg , kinek lelkes végrendeletéről a Csapó családnál
tétetett említés.

A nemes-kéri Kiss családból származott Pál is, az apát, nagy-
váradi kanonok, ki 1793-ban Sz.-Gróthon született. 1846 ban a ro. aka-
demia tagjául választatott , és az uralkodó háznál mint magyar nyelv
tanitó is működött. Több könyvet irt, és adott ki. Meghalt 1847-ben.

Kím csal&d. (BIeméri és itt ebei f .) Ujabbkori nemes család,
melynek alapját a múlt században Kiss Izsák veté meg; azonban
napjainkban a család fi-ágon kihalt.

A család leszármazása következó :

KÍ88N.

r -^ ' ' I

Izgák Miklós

1782.

Antal

Ágoston 1810-1820.

(Bc^gdanovioh Toront&l v.

Anna) alispán, és

kir tan. +

G«rgely Ernő Mária

tl815. forradalmi 1853.

jan. 28. tábornagy (gr. Pejachevidi

kivég. 1849. Utván).

Nevezett Kiss Izsák, ki Erdélyben a szász tizedek visszaszer-
zésével a kincstárnak hasznos szolgálatokat tett , 1782-ben a maga és
örökösei számára, Torontál megyében két uradalmat (az Elemérit s
1 1 1 e b e i t) szerzé, oly joggal, hogy a fiu-ág magnélküli kihalta után,
a leány-ágnak a felfizetett pénzöszvegek és a jószágokba fektetett ja-
vítások a kir. fiscus által kifizettessenek. Azonban, mielÓtt K. Izsák
a 171,750 frtból álló adomány zási ösz veget a kamarának lefizetheté, és
az adomány-levelet kinyerheté, elhalván , sót fia A g o s t o n is kimúl-
ván, az utóbbinak özvegye Bogdanoviös Anna , ki utóbb báró Leuven
EmÓ tábornokhoz ment férjhez, e férjének is segélyével két kiskorú
fiának Kiss Gergely és Ern6nek nevében , valamint Izsák testvérének
Miklósnak fia : Antal nevében is folyamodott az adományos jószágokról
az adomány-levélnek kiadására , felajánlván a hátra lévő adományzási
összegnek, és éhez még tiz száztólinak kifizetését , a mit eszközölvén
is és ez összegeket 188,925 frtban lefizetvén , 1807-ben a kivánt ado-
mány-levél mellett ez adományzás végre is hajtatott, ugy hogy az e 1 e-
m é r i uradalom K. Ágoston két fiának Gergely és ErnÓnek nevére
íratott ; az ittebei uradalom pedig feliben Kis I z s á k és menyp Boe

Digitized by VjOO^

«M Kiss.

novios Mária, feliben pedig K. Miklóscak fia Antal által fizettetyén Li,
kétfelé ment, úgymint Kis I z s á k és Kis Antalra.

Gergely meghalt 18 15 ki január 28-án mag nélküL Test-
vére pedig

Ern6 mint forradalmi altábornagy 1849-bea Aradon kivégeztet-
vén, ez ágazat férfi-ágon kihalt.

Miklósnak fia Antal elfibb Torontál megyének táblabírája, és
egykor aljegyzője, utóbb (1809—1820. alispánja, és 1812. óta kir. ud-
varnok , az i 1 1 c b e i uradalomnak csak felében részesült az adomány-
levél erejénél fogva.

Nevezett Kisd £rn6nek uradalma hűtlenségi bélyeg utján elko-
boztatván, 1853-ban nővérének Kiss Máriának gr. Pejacheviob István-
nénak végrendeleti hagyományozásai névszerint Pálma Emil cs. k. fő-
hadnagy és Klein Auguszta az adomány-levél kivétele folytán mint a
férfi-ág magvaszakadásán az adományzási pénzösszegnek öröklői indí-
tanak pert a kir. ügyész ellen.

A család 1760-ban nemesitetett meg M.-Terézia király asszony
által. Czimerc függőlegesen kétfelé osztott paize , a jobboldali ezüst
mezőben a kétfejű fekete sasnak fele része látszik a baloldali osztály
oldalából ; ^ a baloldali osztály kék udvara egy vizirányos fehér sze-
lemen által, kétfelé oszlik , a felső részben három aranyosillag ragyog,
az alsó rész})en egy arany oroszlán ugró helyzetben látszik. A paizs-
íblötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl , kivont kardot villog-
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-fckete«

KifMi család. (Kürthi.) Kürthi Kiss M i h á 1 y és neje Nagy-
Mátyás Erzsébet, és leányuk Erzsébet, továbbá TakáosTamás és
ennek neje Nagy-Mátyás Anna , valamint gyermekeik János éa Erzsé-
bet, végre Takács Grergely 1662. máj. 26. Pozsonyban kelt ozimercs
levélben I. Leopold király által nemesitettek meg ; és ozimeres levelük
Nógrád megyében 1662. ootob. 28-án hirdettettek ki 0-

Kin család. (Boldogházi) A XVII. században Nógrád és
Heves megyében élt.

1652 -.1659-ben élt boldogházi Kiss János , ki 1654 ben nejé-
vel csoltói Basó Zsuzsannával Nógrád megyében Pinczen Kulifay Ja-
kab és neje Széchényi Fruzsina jószágrészét megveszi. 1659-ben el-
lentmond Keczer András beiktatásának hevesmegyei Pásztó, Bátor,

0 Nógrádmegyei levéltár Fasc. VII. nro 822. r^^^r^l^

Digitized by VjOOQ IC

Kiss. Ml

Terebes stb. iránt 0 1663-bao már csak neje élt; gyermekeit e táb<
lázat mutatja :

János
(Basó Zsuzsa)

II. /ájios András Péter. Erzse

1671. Heves várm. 167Í. (Battik

(Michalek alisp. Petemé)

Judit) 1673.

Ö2V. 1634.
r

III. János
1705

II. János 167 í -ben tiltakozott testvére Péter ellen, ki Grécz-
ben volt birtokrészét eladá Géczy Dienesnek '). II. Jánosnak neje Mi-
chalek Judit 1684-ben már özvegy volt.

Nevezett Péter birt Vecseklftn.

firzse Battik Petemé 1659-ben Zólyom megyei Dubraviczán
Dubraviczky Istvántól curiát vesz férjével együtt *).

András, kit 1669-ben a pilisi birtokosok sorában lelünk, 1673-
ban Heves megye első alispánja volt. 1698-ban ellentmond többekkel
Darvas Perenez beiktatásának a n.-keresztúri pusztára nézve ^).

Az 1705ki nemesi összeirásban találjuk III. Jánost, 1711-ben
Andrásról iratík, hogy a belzavarok alatt balt meg. Ugy látszik ezután
a család Gömör megyébe húzódott.

József 1753 - 1760-ig*Gömör vármegyének volt jegyzője *). .

Károly szintén Gömör vármegye jegyzóje 1790 — 1799. ®).

József 1787-ben az üresen álló váczi püspökségben kamarai
ügyész ; ennek Jeánya AnUra Szerémy Antal volt nógrádn.egyei fő*
adószedó, utóbb kir. tanácsos özvegye.

KlM család. Alapitója Kiss Péter II. Ferdinánd király ál-
tal 1624. mart. 11-én kelt czimeres levélben nemesitetik meg, és ozi-
merlevele Nógrád megyében 1626-ban kirdettetik ki.

Péternek egyik unokája Pál az 1722-ki nemesi vizsgálatkor
Nógrád megyében, az 1624-ben 6se Péter által nyert armalist elc-
mutatá , azonban ekkor , valamint 1726-ban aug. 19-én is oda utasita-

') Sz.-benedeki Convent Capsa A. fasc. 6. nro 21.

0 Protocol C. Neograd. anni 1671.

■) Sz.-beuedeki Convent Protoc. P. p 14.

•) S2.-benedeki CJonvent, Protocol. U. p. 113.

*) Bartholomaeides C. Gömör 765.

«) Ugyanott 766. o.i.ized b, GoOgle

35t Kf99

tott, miszerint legalább atyjának a nemesség gyakorlatában voltát mu^
tassa ki, melynélfogva azt Ugronovits Kristóf hétszemélynök által
adott bizonyitványnyal bemutatván , a kétségtelenek sorába iktatta*
tott ; miután atyjának Kiss Andrásnak Trencsin megyétfii nyert nemesi
bizonyitványát is elémutatá 0-

Trencsin megyében András 1660ban hirdetteté ki nemessé-
gét, és 1688-ban Nemes-Kocsóczon székelt. Ugyan e megyében a ne-
mesi összeirások szerint főlemlithetfik 1748-ból János Latkóczon,
1764-ben találjuk Jánost Zay-Ugróczon fiaival Istvánnal, And-
rással és Jánossal. 1803-ban Dezséren laktak György , és fiai
János és István, ez utóbbinak ismét fiai Mihály és János; —
továbbá ugyanott I s t V á n . négy fiával Sámuellel , Jánoss al,
Istvánnal és Andrással, és ezek közül Sámuelnek fiai Mihály
és István, valamint Andrásnak fiai Mihály és János.

1 837-ben Dezséren laknak János, továbbá Sámuelnek örö-
kösei Mihályéslstvánés ez utóbbinak fiailstvánésJános;
nemkülönben Jánosnak örökösei István, kinek fiai Mihály, Ist-
ván, János és Pál; ezen Pálnak fia István, v^re íQ. Jánosnak
örökösei István és Mihály ; valamint Andrásnak fia István, és
id. Istvánnak fia István, ki Pestre költözött '}.

JHLIu cssalád. Kiss András Nógrád várában királyi zsoldos
lovaskatona, azon vár főkapitánya Nadányi Miklós, és gr. Puchaim
ajánlata mellett Bécsben 1656-ki aug. 12-én kelt czimeres levélben
III. Ferdinánd király által nemesitetett meg, valamint általa neje Fá-
bián Judit, fia Kiss Mihály, testvére Kiss I s t v á n , és rokona Kiss
máskép ÜUey Jakab, és ezeknek utódaik , mely czimeres levél
Nógrád megyének 1657. jun. 4-én Losonozon tartott közgyűlésében
hirdettetett ki ').

E család ivadéka élt Herencsényben , hol 1701-ben Gergely
emlitetik, 1705-ben János nak özvegye, továbbá Péter, Adámés
János fordulnak elÖ, 1691 -ben Herencsényben István és Tamás,
1709 ben ugyanott Jánoséslstván lakoztak.

Halapon laktak Kiss István ésMártonésl 763-ban per ut-
ján keresték nemességüket, 1783-ban nov. 25-én 10472. szám alatti m.
helytartósági leirat elüté 6ket a gyakorlattól.

>) Protocol. C. Neograd. anni 1722. 1734.
') Szontagh Dániel közléséből.
») Hitele* másoUtból.

Digitized by VjOOQIC

Ki9s. 2M

Kiss család. Kiss Pál és Bal ás 1 638 ban III. Ferdinánd
király által nemesitettek meg ^).

Cztmerük a paizs kék udvarában zöld téren egy zöld fa, melynek
tetején fehér galamb áll , piros csőrében zöld galyat tartva ; fólötte
jobbról aranynap , balról félhold ragyog. A paizsfölötti sisak koronája*
ból három arany búzakalász emelkedik fel. Foszladék jobbról ezüst-
vöröS| balról arany-kék.

Kis család. A nemesség-szerző Kis Mihály, ki 1686-ban
I. Leopold királytól nyeri czimeres levelét *).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren koronából kiemelkedő
kettős farkú oroszlán , első jobb lábával kivont kardot villogtatva. A
paizsfölötti sisak koronájából az előbbihez mindenben hasonló oroszlán
emelkedik, de fején korona van. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról
arany-kék.

Kiss család. Kis Gergely 1714-ben III. Károly király ál-
tal nemesitetett meg ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vasba öltözött fér-
fiú, sisakján vörös tollak lengenek, jobb kezében kivont kardot tart A
paizsiblotti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kiss család. Kis János, Mihály és Ádám 1717-ben
III. Károlytól nyertek czimeres nemeslevelet *).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren a paizs jobb oldala mel-
lett emelkedő sziklahegy, melyre egy nyakán nyillal átlőtt barna farkas
mászik, A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont
kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Kiss család. Kiss János szintén 1717.ben III. Károlytól
kapott czimeres nemeslevelet ^).

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali kék ud-
varban ugró helyzetben barna farkas látszik ; a baloldali vörös udvar-
ban két jobbról balra rézsútosan vont aranyszelemen látható. A paizs-
fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , jobb lábával három nyilat
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

>) Adami Scuta gentil. iom. V.

'J Collect herald, nro 816.

•) Ugyanott nro 629.

*) Ugyanott nro Ö71.

■) Ugyanott nro Ö72. Digitized by GoOglc

ZU Kiss.

Kiss cnalAd. Ennek a ncme^cgct Kiss^&yörgy szerzé, ki
1723-ban III. Károlytól czimcres levéllel adományoztatott.

Czimere a paizs vörös udvarában zöld téren száguldó fekete mé-
nen ülő vörös ruhás magyar vitéz , lábait sárga csizma, fejét nyestpré
mes kalpag födi , és abból vörös teteje kifityeg , jobbjában kardja he-
gyén török fejet tart , bal kezével a ló kantárát tartja , lova eWtt egy
fej nélküli török hulla fekszik , melyre haragosan néz. A paizsfölötti si-
sak koronájából kettós farkú oroszlán emelkedik ki , éM jobb lábával
meztelen kardot tartva, melynek hegyén szintén törökfej van. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0*

Kim család. (Máskép Orbán,) Kiss máskép Orbán János
1753. octoberben M.-Terézia király asszony által emeltetett a cziraer-
leveles nemesek sorába *).

Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért , a jobboldali kék ud-
var közepén fehér csíkolat vonul végig , s fölötte Iiárom arany rhom-
bus áll, alatta arany borostyán-koszorú van ; a baloldali vörös udvar-
ban egymás felett rézsútos párhuzamban három ezüst nyil látható. A
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, szintén arany bo-
rostyán-koszorút tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös.

KlM család. Kis Ferencz 1756-ban M.-Terézta király
asszonytól nyerte czimeres nemesitó levelét ').

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren száguldó fehér menőn
vörös nyereg-takaró íblött ül6 magyar vitéz , vörös dolmányban , arany
övvel , és arany zsinórzatra , kék nadrágban , sárga csizmában , fején
prémes kalpagból fehér forgó áll ki, a vitéz jobb kezében kivont kardja
hegyén levágott vérző törökfejet tart ; fölötte a vért két szögletében
két aranycsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából három ki-
nyílt fehér liliom emelkcdik-ki , két elefánt-orrmány között , melyek
közül a jobboldali vizszintesen félig arany, félig kék, a másik szintén
úgy vörös és ezüst. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kiss család. Kiss Ferencz 1760ban M.-Teréziától nyert
czimeres levelet •).

Czimere a paizs vörös udvarában , melynek alyját felhö alakú
sárga tér foglalja el, fehér szárnyas ló (pegazus) ugrik. A paizsfölötti

^) Collect herald, nro 354

') Ugjraiioit nro 258.

■) ugyanott nro 137. r^ l

•) Ugyanott nro 94. Digitizedby VjOOQIC

sisak koronájából három sirucztoU emelkedik ki, a jobboldali arany, a
baloldali fehér. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös.

Kiss család. Kiss Mihály 1760-ban M.-Tei^a király-
asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét 0-

Czimerc egy jobbról balra rézsútosan levonuló fehér szelemen
által kétíSelé osztott paizs , a jobboldali (alsó) kék osztályban három
arany lóhere levél , a baloldali (felső) vörös mezftben arany markolatú
meztelen kard látható. A paizsfölötti sisak koronájából két egymáson
fekvő sasszárny nyúlik ki, a hátulsó kék, az elfitérben álló vörös, mely-
lyen a rézsútos fehér csíkolat vonulat. Foszladék jobbról ezüst-kék,
balról ezüst-vörös.

KlM család. Kiss András 1791-ben nyerte czimeres ne-
meslevelét *).

Czimere egy a paizs közepén keresztül hullámzó fehér folyam ál-
tal kétfelé osztott paizs, melynek felső része függőlegesen ismét kétfelé
oszlik; az 1-ső osztály fehér udvarában egy vörös csillag, és annak kö-
zepén egy aranygyűrűből kinyúló nyíL ragyog ,* a 2-ik osztály kék ud-
. varából felhők alatt álló félhold fénylik. Az alsó kék osztályban jobb-
ról a láthatárra felkelő nap , és átellenében egy virágzó fa látszik. A
paizsiblötti sisak koronáján kétfejű fekete sas áll kiterjesztett t^stétel,
függőlegesen kétfelé fekete, és vörös szinre festve. Foszladék jobbról
ezüst-vörös, balról arany-kék.

Kis család 1792-ben hirdetteté ki nemességet Békés megyében,
Antal Jánosnak fia, gyulai nemesség főhadnagya, u^^adabni actuar,
mo3t aradmegyei cs. kir. főbiró (1858.) Gergelynek fiai: János előbb
békésmegyei főbiró , utóbb aradmégyei cs. k. törvényszéki al-elnök ;
Péter Békés megyében volt fő-szolgabi ró ; F e r e n c z gazda-tiszt ; —
A n tal cs. k. testőr volt.

Kiss család. A nemességet Kis Pál sz^rzé 1795-bcn I. Fe-
rcncz királytól nyert czimeres levélben ®).

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs ; a felső osztály kék
udvarából egy koronás hölgy emelkedik , jobb kezében három arany-
kalászt, s a balban két piros szőlőfürtöt tartva. Az alsó osztály vörös ud-
varában zöld téren hátulsó lábain arany oroszlán áll, első jobb lábával
kivont kardot , a másikban aranymérleget tartva. A paizsfölötti sisak

0 CoUecl. herald, nro. 234.

*) Ugyanott pag. 132.

*) Adami Scuta geiitil. tom. V.

Digitized by

Google

M6 Kiss.

koronájából szintén az eI6bbihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszla-
dék jobbról ezüstkék, balról aranyvör^.

KlM CMl&d. Kiss Mihály 1798*ban I. Ferenoz király által
adott czimeres levélben emeltetett nemességre 0-

Czimere a paizs kék udvarában balról jobbra rézsútosan levonuló
két hullámzó szelemen , és az elÓtérben zöld tér fölött egy farkas ágas-
kodik, elsó jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfolötti sisak koro-
náján vörös mezbe öltözött férfi kar könyököl fehér érczbuzogányt
emelve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

KJm család. A nemesség-szerzók Kiss P á 1 és M i h á ! y, kik

1802-ben czimeres levélben nyerek e kiváltságot.

Czimerük négyfelé osztott paizs, egy közép Ötödik udvarral,
mely a paizs alyjáról gúla alakban ékeli be magát a két alsó udvar
közé, és melyben fekete mezÓben arany búzakéve látszik. A paizs 1-sö
osztálya kék udvarában egyik fólemelt lábában kövecset tartó daru áll
zöld téren ; a 2-ik és 3 ik osztály ezüst udvarában zöld téren egy pej
lovon , vörös nyereg-takarón üIÓ kék magyar ruhás huszár vágtat, fe-
jén prémes kalpag van , vörös leiiiggÓvel , egyik kezében a kantárt, a
másikban egy vörös-zöld zászlót lobogtat; a paizs 4-ik osztályának kék
udvarában piros lábú fehér galamb áll , piros csÓrében zöld gallyat
tartva. A paizsfölötti sisak koronájából kettSs farkú oroszlán emelke-
dik, elsÓ jobb lábával kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról
ézüst-kék, balról arany fekete.

Kim CMll&d. (Felsfi-6ri.) Vas megyében azon hatvannégy
családok egyike , melyek ld82-ben Felső- ör helységre Rudolf ki-
rálytól uj adományt nyertek. Ld$d Zinibó c$.

Kiss család. Ugocsa megyében e század elején Kiss And-
rás birtokos GÓdényházán ^), József Dabolczon ^), Gáspár és
János FertÓs-Almáson *)

Kiss György Ung megyétÓl 1795 ki febr 7-én vett ki nemes-
ségi bizonyítványt, mefyet ujabbi lakóhelyén Krassó megyében 1795-ki
nov. 3-án hirdettetett ki. Ivadéka Krassó megyében megyei hajdú, még
é\ és gyermekei vannak.

*) AdamiJScuta gentil. iom. V.

*) üg^yanott.

*) Szirmay C. Ugoosa p. 151.

*) Ugyanott 1Ö7.

*) Ugyanott 175. oigitized by CjOOglC

Ktss. %M

KÍ9B nerá osálád Zemplin vármegye ozimerleveles családai kö-
zött b' tolálialik *). E század elején birtokos Miglészen ^) , KisRás-
k&a ^) és Füzesséren *).

Kiss András 1646ban Tokaj vár alkapitánya volt ^).

KIm eUkiikú. (Kbfaludi.) Zemplin vármegye egyik regi kihalt
családa, melyb61 Márk 1406-ban a Cséke helység meUett fekvfi kis-
faludi pusztát bírta , és &, valamint Deményés Péter részt vettek
a Palóczyakkal a leleszi convent feldulásábau ®).

Kim család. (Fehérvízi.) Erdélyi család Hunyad megyében.
János, Bálintés Balásu Bágya három testvérek, valamint
Petrus de Fehérviz nyerik 1453-ban kir. adomány})an Pehérviz és
Yaja-Obába h^ységet. Ugyanezen idfitájt kap kir. adományt Kiss Ist-
ván a szomszéd Bajesd helységben , ki elvévén Balásu egy leányát,
Fehérvízen leány-negyedet kap , és felveszi aPehérvízi elönevet.
Törzs tehát Kiss István, kinek neje Balásu leány. Ennek egyik uno-
kája fchérvízí Eys Ferencz, kitől igy j6 le a család ''):

Ferenez
1020. Uji

I ^ 1 '

Demeter

Miklói

Deiyeter

Qéhor GáspAr

í TZ^ 1 r

.y^

Gábor Imre. Ferencz. Anna.
(Marisára) •

Lajoa Qtrgtly. Sámuel Judit.

(Inozq^ Zguzia)

Gergely
(FarkH ^Iá^ia)

Sámuel 185a

volt Hunyad v.

jeinrzö és n.-biró

(Tárad jT Ágnes)

Albert János. Ida. Károly.

*) Szirmay C. Zemplin. noi. top. 113.
^ Ugyanott 271.
•) ugyanott 273.
M Ug3nattott876.
*) ügyanoU 140.
•) Ugyanott 304. 314.

') Néhai Várady László köiléiébóL oigitized by LiOOQle

Z6S Kiss;

VLUm család. Kiss Jánojs ésiMihU&hi Jelzet S és .Gábor
Bécsben 171ö-ki febr. 8-á%i kelt cziroeüea kiéiben' IIL^Eálx)l7 királj
által emeltettek nemességre. Czimeres levelük .ngywiason.Ösrbtn^Ojröl'
megyében hirdettetett ki ^), / . . ;

IUm CMl&d. (Máskép SövénybáuO Ldilt döééilyMíy eloldd.
Ktm csal&d. (Máskép OMh:) Lá$d Olakadád. ■ - '
Kiss csal&d. (Szuboticzaí.) Kis I. András ozimeres iiemes
és kir. adomány-levelet nyert, kraasómegyei Szuboticza helységre,
mely kiváltság-levél azon megyében 1827-ki aug* 1 6-án, tartott köz-
gyűlésben hirdettetett ki. , ' - . -
I. Andrásnak fia II. A n d r á s 1836-ban azon.me^gyébQn alispái^
volt követ, 1847-ben pedig azon megye {813 páni , helyettese ; bírja
Krassó megyében Honoris, Szuboticza egész helységet j neje báró Ber-
náthffy Alexandra után pedig Bolduron és Hoduson. ^ . ^

Ferencz^ János Pest és Borsod megyeben .laknak. Fiai
nincsenek.

Hlss esal&d. (Kiss-sárosi.) Közűltfk Gá bor katonai mérnök-
kari Őrnagy volt, ki a Ferehcz-cslatorna tervét és ásatását
eszközlé. Fia Ferencz szül. 1791-ki dec. 8-án. Ügyvédi oklevelet
nyervén, a ferencz csatornái és bácsi bérlett jószágok kormányánál ül-
nöki hivatalra neveztetett, és mindaddig^ míg a bérlés tartott, Bácsban
maradt. E közben 1820-ban sz. k. Zombor város határkjmérési biztosa
is volt. 1828. óta Budán a régiség-tannak élt ; 1839-ben tn: nkademiai
lev. tagúi választatott, legutóbb a pesti egy^mnél pésctaoi tanár
volt *). Meghalt 1859-ki juh 25.én kora. 67. évében Budánl

k családfa ez: .'.,*'

Gábor
mérnökkari óriHigy

I ^^'■'"■■'1

Ferencz
8z. 1791 -I85a

tanár
(Ágoston Zsuzsa) * ' ' '

Ottiiia. JenÖ. . íri^a.

Ktss család. (Baczk^-madarasi.) Székely eredetű tiemes esa«
Iád. Közűlök Gergely külföldi egyetemekből hazatérve* ^ 768-ban
udvarhelyi tanár lett, és ott az ev.-ref. fötanoda nagyszerű építését te-
vékenyen elfisegitette. Fiai Ferencz F.-Fejér iioegy^ááblEbirája s

') Zala várm. levéltárában az eredeti armalis. ' * > '^1 ^ *

*) L. életéről Danielik J. Magyar ir^ Uwl4& 146. g tized by GöOglc

Kiss. %59

1884-l)eti országgyűlési követe volt ; — és József Alsó-Fejér megyé-
t(ek jeles tudományú (Sjegyzfije és utóbb alispánja; egyenes örököse
nem lévén, mmden vagyonát Szerzeményeivel együtt rokonának Kiss
Sámuelnak bagyta,ugy hogy ez 80 ezer forintot volt fizetendő
etéH a 8Z.-tidvárhelyT fStanoda részére. Ezen Sámuel Alsó-Fejér me-
gye péastámoka volt 1848. el6tt;fla Bálint. Sámuelnak testvére
Gergely Alsó-Fejér megyei árvaszéki ülnök, t84S-ban az oláhok ál-
táliegyilkoltfltott >> özvegye Vas Katalin.

Kis család. (Zabolai.) Fogaras vidéken birtokos család. A n-
isi 179a Í794-beQ) Jdftsef 1810-beD Fogaras vidék követei az or-
nággyttléaekm. i«tván ISlő-ben, János 1846*ig szolgabirák.
Id6sb János iigjrftnakkor árvs-^sssteiró, Feláras vidéken.

Kis OMll4d. (Gyoilsfejénrári.) Zsigmond udvarhelyszéki
táblabiró és az ev. refonn. egfház Ker. al-gondnoka. Sámuel ügyvéd
Httnyád Megyébeá 18484bui.

KIm eMl&d« (Somlyói.) Mihály Kraszna megyében töt-
<rényöiiéki «ltfök"!816*ben. '

KIm család. (AUtofjái.) Lajos Hunyad megyében szolga-
biró 1848-ban. — Farkas osikszéki aljegyző 184ő-ben.

Kis család. (Kis-bárcsai.) Hunyad megyében közűIök'Zsig-
m 0 n d adó-iró 1848-ban.

KJs €UMllád. (N.-várádi.) Ká r o Ty n.-enyedi városi tanácsnok
1848. előtt

Kis család. (Hévizi.) József számvevÓ biztos FelsŐ-Fejér
megyeien. I84^baa.

Kis család. (M^bölkényi.) Közfilök F.erencz Marosseék-
ben jegyző és irnok 1848-ban.

lUss család. (Gsik^szeredal) Ebből Antal 1832*ben Qs.-sze-
rtdaí városi taaáosook , J 4 z 0 e f ugyanais ugyanott 1 848-bao ; iQ. J ö-
z s e f szintÓA ott jegyző.

} lüiss CMlád. (Ss^abadkai.) László. és Miklós 1815ben
aranyosszéki törvényszéki ülnökök.

Kis család. (Maksai) József Vizakna város főjegyzője
1848-ig.

Kis család. (K.-ajtai.) Közűlök József 1832. táján Torda
vármegye mérnöke.

0 Török Antal közlése Merint. oigitized by GoOgle

17 ♦

t60 Kfs9.

Klii CMl&d. (Karathnai.) Boldizsár ISlS-ben FelsA-Fejér
megyében szolgabíró ; Farkas k. -fejérvárosi adóiró biztos 1836. táján.

ULlM család. (Alpestesi.) Hunyadmegyei oealád; kOzűlök
Zsigmond Hunyad megyétfii 1828-ki deo. 18-án Tett ki nemesi bi-
zonyitványt , mely utóbbi lakhelyén , bora k^^ltössött, t. i. Krassi vár-
megyében I830-ki sept. 13-án kihirdettetett. Jelenleg azokban ^rassó
vármegyében e család nem létezik.

Kim CMl&d. (Gyöngyösi) Szintén Erdélyben éltből Sá-
muel k.-fejérvári tanácsnok volt 1832-beD.

Klu CMlád. (Sepsi-8z.-győrgyi.> Miklás 3.-S^nt«Gyöif7
városnál 1840-ig többször föbiró és tanácsos. Mózses ngyanazon idftt
ben községi szónok. G-y örgy 1848. kir. kincstári irnok.

KlM család. (Csorvási.) Szatmár megyei család.

Chyorvásy Kiss Márton 1609-bm szatmámiegyei Nagy4Caj«>
tény mezfivárosban Báthori István végrendeleténél fogva egy liázhfr>
lyet kap 0- : - ;.

1614-ben Eoseden és Dob helységben szintén 9gj nemes telekre
nézve Báthori István hagyományosául említetik Cé^rvászy Tamás és
Kiss Lóri ncz ^).*

A század elején birtokosul iratik Király-Daróczon is a Kiss nevű
család ^).

Ktft CMlád. (Pe^tL) Ebból Gergely 151(Kbena,S9í||)olyai
családnak Árva várában praefectusa ^ Lasztolczay Boldizsárral és Blizi-
naiHynekkeL

KIm CAal&dbcIlek. El kell még sorolnunk azoa nevezetesb
Kis nevű egyéneket , kik szerepeltek^ de kiknek osaUdí elin0«eikról,
származásaikról nincsenek adataink.

Kis Márton 1464-ben péesi lakos, midón a rótüai pipa székére
idézte a pécsi birákat , de Mátyás király a törvénykezést Magyaror-
szágra szoritotta ^).

Kis F e r e n c z Batthyány Ferencz bán htt enibei^, és bUdötte
Késmárkra *).

^) Szirmay Szatmár várm. IL 42.

«) Ugyanott 70. 141.

») Ugyanott 145.

*) Koller, Húit. Ep. Quinq. Eool. r^ i

») Budai F. Hiat. lex. II. oigitized by GoOgle

KIs-aBdrásMvy.— KIscsltáry. Ml

Kb András 1649-ben Léva vára védelmében esett el 0*

Kis Péter 1550-ben Izabella királyné egyik tanácsosa ^).

Kis János 1604-ben a székely sereg kapitánya, kit Basta Besz*
teroze vidékére rendelt •).

Kis Farkas kapitány, ki Radul vajdától Székely Mózseshez
állott, és 1603-ban elesett *). Fiai közül Magyarországra is származtak
li, és Belényes kOrfil jószágokat kaptak ^).

Kis Ambrus 1649-ben erdélyi itélő mester volt ®).

Kis Pál szolgabíró volt 1630* és 1635-ben a törvénykönyv
szerint.

Kto*andl*á«falvy Cftill&d. Ugocsa megye ősrégi családa.
1379-ben Kia-andrásfalvy Miklósnak fia János és Istvánnak fia
György tanuvallatást tétettek Andrásfal várói, hogy ez nagy-
anyjuknak leány-negyedben adatott E)them fiai által ^).

1384-ben Kis-andrásfalvy Domokos, István és a többiek
Andrásfal vának felét Péter, Benedek s többi atyafiaknak 12
marka danárórt, minden markát két aranyforintba számitva eladták *).

1408-ban Forgolánfalvi László és Mihály Andrásfalvi Sebestyén
megöletéseért Kis-andrásfalvi Miklósnak és Kelemennek egy
jobbágy-telket adtak örök joggal *).

1426-ban Kis andrásfalvy Kelemen az Akly nemesség részére
adott királyi parancsban királyi emberül neveztetik ^®)

ÉLln eaitkrj caalád. Kis-K»itáry A n d r á s , és neje Konya
Erzsébet, és gyermekeik András, István és Zsuzsanna 1688.
juL 5 én Bécsben kelt és I. Leopold király által adott czimeres levél-
ben nemesitettek meg. A nemeslevél Hont megye gyűlésén Korponán
1688-ki dec. 29-én hirdettetett ki

0 Ittvánfiy 1685-ki kiadás.

^ Forgidi Coffiment 14.

•) Killay Székelj nemzti. 260.

*) Kaiy libr. I.

«) Kállay id. L 260.

*) A Mamny oialád armalisának kihirdetését így irja alá.

'') Szírmay G. ügoosa p. 127.

•) Ugyanott 127.

•) Ugyanott 129.

*) ü«y«0*Í 16& Digitized by GoOglC

KMy.-ltfard«dy.

Ktody családi Kiady Benedek l&38-baa le^ es^rgaroi
kanonok, hatvani utóbjb esztergám! nagyprépost; utóbb szerémi; 1646
— 1648-ig nagyváradi, és innen 1648-ban egri püspök. Meghalt 1660-
ban. 0 alapitá a kassai akadémiát. .

E családnak 1836 ban Trencsin megye jegyzökönyvében akadunk
nyomára.

Kisfaludy ccal&d. (KisfaludL) A dunántúli kerület egyik
Ieg-6srégiebb nemes családa, mely Csák nemzetségből eredeztetik 0-

A XVIl. század kezdetétől két ágban szakadt le a család, mint a
következő családfák mutatják, melyeknek azonban a családtól nem
nyert adatok hiányában , valamint összeköttetési kapcsuk kimutatása,
úgy legutóbbi ivadékaik teljes felemlítése is elmarad. ' .

Az egyik ág családfája ez :

István

1630.
(1. BoQtkmjr Kata. ^

2. GréC9cir Kata,
kitol:)

I , " ■ I ' ■ ii-^^ii I } II ■ I I ' \

Ádám Bora Kata Istváa Éva Mária Mózsaa

1652. (Török (Lengyel (Sxemerey (Chernél mamkó- 1677.

7T7j~r Imre) Zsigm.) Kata) István) bükki (b PourAfi^

769P . : J . Hor.*«' Z^J

(SzecBÖdy Kata Ilona (jábor rVfur}

Mária) (Somogyi (Bárcza (Fi

Sándor
I

Zsigm.) Zsigm.)

Juciit) Bálás. ' Antal

(ayörgy Ádám. László. Máría

kapit. (Bognár Pál)

Eóza.
(DÖry
Utzló)

r-i

Jóisef. Ádám.
l'77ö.,

Zsuzsa Jozefa Eleonóra

(b. Podma- (1. Skarioza (Székely

niozky András. László) ,

János) 2. Uiházy tesifir.

Vilmos

Ubomok.)

A családfa élén álló István 1646- ban So|MY>n váraiegye kö-
vete volt *).

A másik ág leszármazása következe :

<) Horváth István.

*) Lehoezky Stemmat L 208.

Digitized by

Google

KJfMndy.

1630.
(SijUtey Zsiusa)

László Bálás.

^ .1 A

Zsigmond,
t

Ferenoz.
t

Pát. Erzse Judit
f (Niczky (Rumy
Gáspár) György)

Magdolna

(Sennyey

Gáspár)

XiászUS

17«0.

kószeghi

l^r. t. ülnök

(Stvastics

Erw)

Bora
(Tállián
Pál)

Pál
t

. Mária

(1. Hájas András

2. Szita Fer.)

Zsigmond

(Radics

Magdolna)

László

ÍNiozky

Klára)

Pál

Ferencz

Rozália
(Bottka János)

II. Mihály

Gjór ^m.

fSszbiró

1 1826.

Mária Teréz

(Vajda Fer.) (Árossy József)

Sándor
akdltó.
sz. 1772, 1 1844.
tSzégedy Róza)

Boldizsár

lU. Mihály

Gyór yárm.

alispán

18;

Ipán
136.

János

1846.

ezredes.

Károly

aköltó

sz. 1788. 1 1830.

E osiJádfán álló IL Mihály Gj&r vármegye iSszolgabirája
TOli Lakott Tétben. Meghalt 1826-ki mart. 25-én , kora 83. évében.
FkukOról :

Sándor azüL 1772. sept. 22-én. Ismeretes lévén a költő életé-
vel mind^ hazafi , csak életrajzi néhány adatait kell ide jegyeznünk.
Az ügyvédség helyett , melyre atyja által szánva volt , a katonai pá-
lyára oiu^tozoitf és már 1792-ben mint hadfi lépett az Erdélyben állo-
másosa Leopold utóbb József nevű ezredbe. Nyolcz hó múlva 1797-ben
jan. 6-én hadnagygyá neveztetett ; és ugyan az nap Zala megye által
a testőr sereghez ajánltatván, ahoz meghívatott. 0 ez utóbbit választá.
Béosbe jutván, tamivelését a franczia és olasz nyelv tanulásával kezdé
^hieg ; 60 itt kezdé forditani Tassót. Herczeg Esterházi testór kapitány
halála után sorezredbe tétetett által , mit igen fájlalt ; de igy jutott
Otassorazágba. Mflaaóból kéeóbb mint fogoly Franoziaországba jutott ;
onnan visscaérkezvéo , 1797-ben mint főhadnagy Wallis Olivier sorez-
redAiM került Würtembergbe. Az 1799*ki háborúben veU részt. 1800-
ban odaáagyá a katonaságot , s haza jővén elvévé régi kedvesét Sze-
gedy Rozáliát, khrel előbb vasmegyei Kámba, majd 1805-ben Sümegre
telepedék. 1809-ben Zala megye felkelő nemességének lovas seregéhez
<nsagygyá választatott ; József nádor pedig mint főhadvezér maga
^mSM vette asiárnysegédnek. Afólkelés után az insurreotio történetének

t64

KisMady.

megírása reá bízatott, mely munka németül íratott. Költfii pályája még
hadi pályáján kezdődik , azonban a világ el6tt verseivel csak 1801-ben
jelent meg, és csak hamar méltó birre kapott az elfiször kiadott
,Himfy szerelmeivel', melyek nejéveli szerelmi viszonyai alkaU
mával nyerték fAIeg létüket. Munkái, melyek a magyar irodalom
gyöngyei között ragyognak , több kiadást értek. 1630'ban m. akade*
miai rendes taggá választatott, 1836-ben tiszteletbeli taggá. Meghalt
1844-ki octob. 28-án. — öcscse

Károly Sümegen szül. 1788. febr. 6-án. Születése anyjának
halálába került. IQúi szertelen tüze által már tanuló korában ragad-
tatva, az iskolát
clhagyá és kato-
nává lön 1804-
ben. — Esterházy
h. ezredével 1805-
benazola88,1809-
ben pedig a né*
metországitáboro-
zásban vett részt.
Midőn hazáját eh
hagyá , Himfy
volt az egyetlen
zsebkönyv, melyei
ismert ; és ez ko-
rán ébreazté lói
benne a sznnnya*
dó erőket y meg-
kedvelleté vele a
költészetet, s nem
osak az olaszok oIp
vaaásárt édesgetés
de önerejének megkísérlésére is ingerié. Olaszországban több vénet il*
kotott. Majd a drámát is megkedvelé , mely írását 1808*ban próbálta
meg. 1810-ben mint hadnagy elhagyván pályáját, és déli Németorazá*
got , Helvetiát beutazván , haza jött és nősülni akart Azonban atyja
ellenzé választását , és a makacsot örökségéből kitagadá ; mi által ket-
tős csapás érte , mert kedvese is elpártolt. Erre egyik kedvelt testve*
réhez fordult, de egyszersmind élelmi módjáról is gondoskodva, mint a
festészet bálványozója , anyai birtokát elzálogitva , Béesben telepedett

KMd«4y« - Kis V^lÉis. Mt

még^ itt bét visflontagságos évettölté, iMljrek íJtán 18174m Pestre
telepedék, és a magyar irói pályára lépett , hol tefaetüége csak hanat
a Illések köxé küzdé fel nevét. Azoabiöi a spép tebotaéget kora halál
enyésztpté el, lS30^ki nov. 21^p.' Hamvai a váozi temetőből 18$9rbeii
vitettek, át a Kerepesi utoo fekvA sírkertbe. Munkái már t(>bb (tosaei
kiadást ertek. Testvérei közűi . ,

; J^án^s 1846-ban ezredes a nádor<>buszáruknáL ^ .

M ib^ly pedig 1836-ban Győr vármegye alispánja volt.
.Dániel Téthen lakik, birtokán.

Az ujabb nemzedékből Mór 1848-ban forradalmi ezredes vol^ ^

Elek 1842-ben GyŐr megye alszplgabírája. .
^ ,A osalád czímere,^— mint följebb a metszvény ábrázplja— a paizs
kék udvarában hármas zöld halmon koronán álló sas, fölemelt egyik
lábával egy kettős keresztet tartva. A paizsföl<(tti sisak koronájából
liánom strucztoll emelkedik ki. Foszlad^k jobbról arany-kék^ balr^
ezüst-vörös.

Kilfaludy CMl&d. (Kisfaludl) Kisfalud nevű helység és
puszta több megyékben található, többi közt Göm(ír megyében is, mely-
ről azon megyének szintén egy hason nevű régi család irja előnevét.

1381-ben olvassuk Kisfaludy Antalnak fiát Tamást >).
1403-ban szintén okleveles nyomát látjuk e családnak '>.

1432-ben Kisfaludy Konrád Gömör megyének alispánja volt ^*.

1514-ben Kisfaludy Ambrus tiltakozik, hogy Poly Anuának és
Istvánnak Aláttyánban, Kérben és Jánoshidán volt részét t'óly Albert
Semsey Mátyásnak és Ferencznek beiratképen adták át *). *

17dO*ban Nógrád megyében a Gsigahá» pusztára a tfléfaludy
család magvaszakidtán nyernek adományt szántói Szabó és Aepeozky
Zsigmond ^).

Kisfaludy oaalád most is GNknör megye nemessége sorában áll
Fényes E. G^eographiája szerint

Kis flirkas cMlád. Kis Farkas Tamásnak fia Mátyáé
Árva megyében élt, és azon megyétől 17üO-ban nemesség! bizonyít-
ványt nyervén, hontmegyei Báth mvárosába költözött *).

*) Fejér Ood. Diplom. tóm. IX. voL VII. 420.

«) ügyaaott lom, X. vol. IV. p. 273.

•) ugyanott iom. X. voL VU. 447. 44a

*) A leleszi Convent előti

') Ss.*benedeki Convent Capsa H. £mo. 4 nro 6.

•) S«».t»gl.Dfa«lk»riÍM..6mt DigitizedLyGOOgle

MJhi'^farydiy CMáké. Gömör megye nemefrendű obaládn

•edUba mmitatík ^). ' : •. i.

Kfeika csAlád. E ^alááDév eléfordúrTreiicsin váriiie^é ne-
mefti' névjegyzékében , nevezeteáta 1690-beii mint botaoei, 1714-ben
beoskói lakodokl Egyébiránt » Trenosm meg|;f^í nemes K 02 i-es csu^
Iádnak is egy ága e néven neveztetik '). 1 : ,

Kls-Leuko csal&d. Kid máskép Leui:o, B^edek,
Gergetyég Tamás 1 692-ki dec. 27-én I. Leopold "kirá^ői nyer-
tek czimeres nemes levelet, mely 1693-ban Nógrád megyében hirdet-
tetett'ki. I7S2-ben a nemesi vizsgálatkör szintén Nógrád megyében
igazolá nemességéét a osalád '). .- ^ - . ,

' Az 1755 -ki nógrádmegyei nemesi összeírásban találjuk mégLeu-
ko'Beriedetet' és Istvánt ' '" ' "

1794-ben már Arad meeyében találjuk a' családot, hol a nevezett
évben Kis máskép Leuko Gergely hirdetteté ki nemességét •). Piai
KálmánésBéla. ^ *

' Kitf kos* csal&d; föskos M 1 h a 1 j Íl í4-ben 'ití. Károly ki-
rály által nemesitetétt meg. ^ ,

. '^ Czimere a paizs kék udvfirában, hármas zöld Halmon álló. fekete
sas, szétterjesztett szárnyakkal, fólemelt jobb lábával három aranyka-
lászt tartva. A paizsíblötti sisak koronáján szintén olyan fekete 3as áll.
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék ^),\

. WLU} CMlád. Gróf Ki;9L Jakab .már463ő-ben nyect Mnr
fiúsítást «). \* ,: . ,

K|%-P&1 csalid. (Uzoní éft Bw-aBeni-itteyí*X IJUuK)ai8z4ki szé-
kely 0^1^^ KilküUö mogyébe ia elisármaxva^ U t<» ni ^ éa S 041 s i S j&->
I V á n y i előnévvel is él.

. . Törzse Boldizsár, kinefc^ Gábo^r,3cit)ek Pál ^.kw)tk Bá-
li n t , kinek László 1815-ben küküHői alíspáii , utóbb kir. iáUat ^h-
nök^ kinek a most élö Lajos Eükülló megy^ volt 9zo^I)ir6és A 1-
hjert fíjjegyzó. '').

0 Bartholomaeides C. Gömör p. 145.

S) Szontagh Dániel közlMbÓl.

*) Protoo. G Neograd anoi 1782.

*) Arad megye jegyzőkönyvi 102 fzám alatt

') CoUeol Herald, nro 630.

^ 1635-ki 98. törv. ez.

^) KAvárí id. h. 259.

Digitized by

Google

1 :9 ^ Q dip r 1615-liiei]^ DobolMi- nüegy^ben reotiflöator bittoth
.^ |G e r g e 1 j Hároqis^^W iryii99(éki ^Ipök. i i. t . )

Kls-putnoky család. Gömör vármegje nem.e$ ^sftlédai sod-
rában áll «). ' . ,

. ,Ktf9|4c;Ey CIM1IA4 SziJ9téi:L jGQmör vármegye seinea oaáláda.
^ Ejssöczj Gábqr 1740-ben élt. CEÍmere. 4 pftíx9 kék udvarában
bárom nyilai átszúrt könyöklő kar, kivont kardot tartva. A paizsfolötti
BÍs§k koronájából azarvas emelkedik ki A paizaft fosetadékiok veszik körűi.

Kls-várday család. (Kis*-várdai.) UM Wdréé^ c$alid.
! iUspvárdajr család. (Máskép Cdizmadiit;)A kihalt régi
Kif-várdf^j vagy Wáfday esaládou kívül még; egy másik Kis*
várday családnevet is ismerünk; és e nevű család jelenleg is Szér*
bölcs megye nemesei. ^özészépnitatik Fényéé E. Geographiájában.

Kis-várday flqáskjép C^^zmadia János 1659. ootob. 7-én
I. LeopoU, király által pzin^res levélben nemesitetett m^, e ozimeres
levél 1829-ben néhai Kis-várday Ignácz váczi orvos irományai JiBzött
találtatott

Tán a foljebbi volt azon Kis-várday J á n o s ^ ki Sille. Tamáa ^
vegyét Sembery Jt^tot vévé nfiül ^ és ettfil leánya Kisvárday Mária
KiSrössy Sámuelná, kinek, fiai Kórössy Pál^kÁMkioány^ KübrMsy Jo-
zefa Tersztyánszky Bálintné. 'I

Kia-Tapoleaáiayl család* ISSÖ-bao éltek Kis-Tspolosányi
János ;ér Imrei kik.ellea szolgáinak megveretése niiaitt hatalmas^
kodáisi vádat emel ^yáry KW^típa Dóczy Gábor özvegye ').^

, Klvsely Gsaládt (Bemod^k&lvi. Liptó vármegye egyik jrér
giebb előkelő €salád3.i mely azon megyében fekvő Benedekfalváraai
Andreánszky , Detti;ÍQh , D)aboluczky ^s^^ládokkal e^yütt^ 1570-ben uj
.kir« adományt nyert— Liptó mcfgyiből elszármazott a esalád BoM)d|
Gi^mör, Szatmári Zemplin vármegyékbe is.

. Családfája ^), bár nem teljes, --következőleg jő le :

KiszelyJánoff i

rjuath Erzfe)

János
János ■ András Mihály Magolna
'S;^ '''"^tu:^ Eh^^ Boldizsár' (D^H^'<^ ^er.)
^SS?^ (P<»i«»ikyes4) (Joob8i«dor) ^,p,,. ' UrJ '
Zm. Pétari I3ia. Kata'.

0 Bartholomaaidef 0. Gömör p. 145.

*) Sz. benedeki Conveni Faáo. 23. nto15. vágy Protoo. t. p. 17.

») Bossáii7Í-Eiterházy£éls per p. 216. Digitized by GoOglc

M8 KMMBich. KkMáiOri*^

Liptó megyében Jelenleg is bírtokoé a esalád Benedekfal*
ván, stb. János Liptó mtgyének iSST-bMi üíszolgabirája, 1844-ben
alispánja Yolt .

József 1844-ben Liptó megye esküdtje

Nógrád megyében as 17324ti nemesi TÍ2Sgálatkor Kisssdly J á*
nos Lipti m^yétól 1717*ben kiadott nemesség! bizonyitványnyal iga-
zolá nemességét '). 1755* ben Nógrád megyében él I g n á c z.

Grömör megyében Kiszely Julianna Antony Sámuel esetneki
ev. lelkésa nejé 17S8-ban veszté el férjét *).

Kiszely Pál 1810-ben több megyék tábhbirája és udrari kan-
ozellaríai ágens Bécsben; l815ben egyszersmind kir. udramok. (Aú»
lae familiáris). '.

Kiszely Pé t e r él 1819-ben, neje Pap Judit

Kiszely Julianna Mariássy Ká^lyllé 1819-ben.

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Hoor és
Kladzány helységben ').

Szatmár megyében birtokos Fejér-Gyarmaton, és Kiszely György
1806-ban Hodászon *).

Borsod megyében Kiszely József 1844-ben csendbiztos.

Kíthonlch GMil&d. (Kosztaniczai.) Horvátország családa.
Közűlök kosztaniczai Kithonich János bölcsészeti tudor, királyi ttgy-
iga^atói , és koronái ügyész szül. 1560. táján, töbfc tflrvényes munkát
irt és adott ki latin nyelven , nevesietesb ezek közül a„Directio
methodíoa Prooessus judioiarii juris consvetudi-
narii^, mely 1619-ben Nagyszombatban jelrat meg <ftáM*.iéé mely-
ben a szerzőnek 58 éves korából arozképe és ezimere isiátható.

Czimere jobbról baha rézsútosan három udvarra osztott paizs, a
feM és alsó mezőben három három birs-alma látszik , a kOzepsö rézs-
útos udvarban pedig egy medve megy, gesztenyef&t tartva. A paizsft-
lötti sisak koronájából grif emelkedik ki , zászlót tartva. A paizst szo-
kásos foszladék veszi körül.

Klacdknyt család. Klacsányi PálésKároly 1793-ban
IL Leopold királytól nyerték ozimeres nemes levelüket.

Czimerük keresztvágással négyfelé osztott pitzs, az l-sö és 4-ik
osztály vörös mezejében egy korcmás kigyótól körülvett kék pajzshan

0 Proioeol. 0. Neograd. umi 1732.
*) Barihólomaeidw, CMtnek 107.
*) Ssirmay G. Zsmpliii. aok top. 272. 391.
*) Súmay Szatmár várm. U. 85. 231. .

Digitized by

Google

Kb€SiMiiii.-Kkrí9. MW

jobbról balra rézsútosan levonuló fehér osíkolat van , mellyen bárom
kék koczka látszik ; a 2- és 3-ik osztály kék mezejében koronás fehér
gríf látható, elsfi jobb lábával három buzakalászt tartva. A paizsfbltftti
aisak koronájából két kiterjeaztett fekete sas-szárny kOzött koronáéi &«
hér grif emelkedik ki , három aranykalászt tartva. Foszladék jobbról
arany-vörös, balról ezüst-kék 0.

Klacsmanm OMl&d. Trencsin megyében az 1646-ki nemooi
lajstromok szerint Szkala-Ujfalván lakozónak említetik ').

Klant(»ay CMlád. Temesmegyei nemes család. A nemes-
séget Klaniczay János 1792-ben nyerte *).

Czimere ez : a paizs kék udvarában jobbról balra egymástól pár-
huzamos távolságban két aranyesíkolat vonul le rézsútosan , és e két
eUkdatközt arany betűkkel e szó EDUCATIO olvasható; az udvar
jobb oldali f ebö szögleiében arany nap, a bal oldali alsó szögletben ezQst
ftlhoid ét ennek szarvainál két arany csillag ragyog. A paizsfolötti sl*
sak koronáján egyfijA sas áll, osórébeü irótoHat tartva. Foszladék
mindkét oldalról «rany-kék »).

Klanif^zay János 1810-ben a magyar kir. Upostári Tcmpzi ke-
rület praefeotusa^

KJapka család. Klapka József temesvári tan^U^snoki je^
lenleg Aradon lakik*, 1841. juL 15-éo Bécsben kelt ^msres tevéiben
V. Ferdinánd királytól kapta ozimeres nemes levelét, mely Krassó vár*
megyében azon évi oct 12-én hirdettetett ki Egyik fia G- y Ö^ r g y
(szfil. 18 .) elóbb magyar kir. testór, utóbb 18^-ban forradalmi tá-
bomók, külfóldre vonult Másik fia Ferdinánd alezredes a József
ezredben.

Klára család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes C3a-
ládainak egyike ^).

lUarla család. (Nagy-gyóri.) Nagy-geóri Kláris Péter,
AndrásésMátyás, továbbá Komáromy János í 609-ben nyertek
czimeres levelet *•).

CzimerUk négyfelé osztott paizs, a 1- és 4-ik osztály kék udva*
rában arany koronán l^Önyökló pánczélos kar kivont kardot tart ; a 2-ik

0 Adami Soáu genÜL iom. V.

*) Siontagh Dániel közlése fierini

•) Colleot Hermld. pag. 189.

*) Adami Sonia genüL iom. Y.

*) Szirmay C Zemplin. not. top. 113. r^ T

^ Colleot Herald, pag, tf«. Digitized by V^OOglC

mé HiAs2.-inataái:

osztAIy TörOs üdvarában természeted szinfi oroszlán eld5 jobb lábával
kivoűt kardot villogtat ; a 3-ik osztály vörös mezejében arany grif ágas-
kodik, meztelen kardot tartva. A paizsíbiöttt sisak koronájából szintáa
grif njrúlik , zöld gallyat tartva. Poszladék jóbrbró! arany-kék , balról
ezttst-Törös ').

Kláris Péternek Szapáry Borbálától leánya Klára Hollósy Pál-
bak Gy6r várábaá nasadista vajdának neje 1987-15en, oklevél teerint.

Klavz család. 169Ö-ben Tremo^A ípegyébeo Révfalvái) l&kos
a nemesi lajstromok szerint ^.

lUaus CMllAd. Klftus Jó.zs^f 1790-ben pyerte c^^ipeves ne-
mes levelét. ^ ; . i .
. ^ , Csőmére ji^égy(élé .osztott <gH^s ^ az. IrsAJéft 4^ik oMstály ak'aiiy oá*
«arái(>aa fé9zkéo &16 és &aít meUe vérévé tápláló fefaéc peltikáavaá; i
2- éa 3-ik osztáily ezűat mez^ébeii héxoai fliggAlcfgca kék osíkolat UH*
9tíÍL Apaii^ArtOtti oipak {cofosáján^sz^dbéaiésekéi üló^ á fiabtipUiá
pellikán látszik. Foszladék jobbról arany-kék» bakói azOai-k^ <).

Klánnál család. Klanzál ^> Jánotr cseh eiMétfi magyar
gyalog ezredbeli fótiszt , katonai erényei jutalmául I. Perenóz királytól
tiOd^héXí ttagyar' nemességet nyert, és Csongrád ihqgyAen teleped-
vén meg, 8 fifetbarozy családból -vett feleséget ; ettól született két jeles
fia Imre és Gábor.

Imre szül. Í799-ki január 11-én. Hivatalos pályáját a ja. udv,
kanczellariánál kezdé , azonban innen rövid idón búcsút véve, gr. Ká-*
rolyi Lajos birtokai kezelését , igazgatását vette át. Ez időben a gróf
Károlyi birtok még egy tömegben volt, osak ,1 827-ben psztatott há-
romfelé. A Lajos grófnak jutott mágócsi urodalom nagyobb részét te^vfi
tízezer holdnyi derék-egyházi pusztának berendezését Klauzál Imre
eszközlé, és ott á hires jubászatot is 6 alapitá. Ez idó szerint Tót-Me«
gyéren lakott Ifö8-ban álvette gr.Éattbyány Kázméx urodalmai igaz-
gathat is j és azon ősszel Rqhonozon gazdasági tanit^ intézetet nyitott,
da ez intézet közsajnálkozásra csak hamar elenyészett. Ezután igazga-
tói hivatalát letévén , gr. Batthyány Kázmér vasmegyei két urodalmát
bériette. Meghalt Bécsben 1847-ki m^rt. 5-én. Mint |;azdasági.iró is

*) Adami Sbaia geniil. íorl V.

*) Szoniagh D. közléiéból.

•) Adami Scnia geniil. tom. V. ' í^ l

•) Nevét előbb K 1 a u s xa l-nak találjuk Wa. Digitized by LjOOgte

Klaáielfovieh.-^KMBér. Wl

mavádasidó emléket állított magiaak tíribb jeles gazdássiati Íhui^ím ál-
taL lostj^ére

Gábor 1804. nov. ]»4n 921U Pesten. 1824-beh máp4lg*fVéá(
vizagát tett, és Csongrád megyéndk tiszteletbeli al-i^;é^i^,:]^5-beii
pedig fizetéses törvényszéki ülnöke lön Ssép t^hetség^ csak i^qM^r
eliamerést aratott. Már 1827-bea követté vála»;tatatf^ d^ alf kor .beteg-
sége miatt azt el nem fogadUatá. Az 1837$-, 1840- éfi 1844-ki prf;(4g7
gy ütéseken mint Csongrád megye követe ». az ellenzék^gyik jelese^
vezérszónoka volt. 1848-ban ipar és kereaked^mi mini^ter lett, mel;
állásáról utóbb a dolgok bonyolodámkor lemondott Jelenleg tétényi
magányában él Nejét 1847-beii veszte el *^^ •., 1 í .$ 'i

A caatád ozimcre négyfelé osztott paizs, a^ l-is 4-il| josztpljr )cék,
a2-és3-)k vörös udvart mutat ^ a pai^, alyját. söld tér £i)glaj^^
mellyen hátulsó lábain kettősfarkú oroszlán ágaskodik , elsfi^két lába-
val egy ho^zú nyelű lándzsát tart , melynek vége lehajló. A paizs fö;-
lötti sisak koronájából szintén hasonló oroszlán emelkedik, létfelul pe-
dig'bét elrfánt^óri-máfaj ti^Uk ki, meiryékkt5:í«'ajt*b(fldíiK'vizirá.
nyosan félig arany , féfíg lék , a másik ellenkezfileg felig vJrös^ félig
arM^Forafaulék jobbról atany-kék, balról arány-vöfös *). '

: iUftuelfio^dkMt: CMlM. Klazzekoivicfc B en e de í t6l74:i
ufKÜ. 5Héd £riigáÍMra'4ceIt, és ír. Mátyás b>ály ákal adott ^saitoem
neáMfl kvélbeá nemeátetett mc^ ; mely czimet-levél &|cf)Foa megyebeli
1618-ban hirdettetett ki S). .

/' XSeimereft paizs kék udvarában egy magas sziklacsúcson álló vö-
rös fejű zöld pápagály ; a: paizsfölMti^isak koronájából fehér e^kzarvú
eipelkeCik. Fo/iiílidék jobbról ezüstrvörtls^ balrM araty4céU. í

Egy Klassekovics István lelkihez Thm^ nádor bsvegye
1620 ki febr. 4-én levelet ir a Pázmány ,Kal a uza^iyikjef^rditása
ügyében *). . c . . . ' , , , j

lllielnef eMl^d Kleiner A nttal 1791-ben nyerte ci^meres
nemeslevelét.

. Czimere négyfelé osztat paizs ;. az l-j9Ó és 4 ik osftály kék^udva-
rábau balról jobbra rézsútosan fehér folyam hullámzik^ xnelynek* kfizt^
pén kóhid látszik ; a 2- és 3-ik osztály vörös mezejében aranyoroszlán

ágaskodik , elsÓ lábaival aranycsillagot tartva. A paizsfölötti sisak ko-
^^— -^— — '

>) L. életrajzát Ujabb ismeretek tira V. köt 107.

') Adami Sonta gtüAiLtom. y.

') Az eredeti armalii Nógrád megye levéltárában. ' y-^

*) Oatalogui Msa Bibliotheoae Széoheniaao regmoolarís L 2i4y GoOgLc

Ml KMiirafli.-KUegL

rónájából két mftgyar nemzeti szinu zászló kOzOtt arany grif emelkedik
ki, eisfi jobb lábával egyik zászlót , a másikkal egy kettfis aranykereszt
m tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról areny^TŐrlls >).

Klelnratb család. Kleinrath Károly és János testvé-
rek 1791-ben nemesitettek meg.

Ozimerfik négyfelé osztott paizs , az 1- és 4-ik osztály vörös ud-
varában hármas zöld halmon arany oroszlál), elsfi lábaival airany keresz-
tet tartva; a 2- és d-ik osztály kék udvarában egv sással körfilvett
vízben vörös lábú és osÖrfi fehér gólya áll , csőrében kigyót tartva. A
|)aizsMötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között , mely-
lyek közül a jobboldali vizirányosan föKg arany, félig vörös, a balol-
dali f(í% kék, íélig ezfist , egy arany oroszlán emelkedik ki , arany ke-
resetét tartva. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst- kék ^.

Klempa család. Nyitramegyei nemes család. Kleo^ F e r-
d i n a n d 1846-baD magyar testőr, ugyanakkor S á & d o r cs. k. hadfi '}•

MfkletMunlLj €9Milád. (Kiestinai.) Abauj vármegye nemes
osaláda. Tagjai többnyire megyei hivatalokat víseltdi^

Czimerük a paizs kék udvarában zöU. térrfil egy ssáraz fadevék
emelkedik ki, melynek egy zöldeUö faajtádln gatamb.ttl ^ aaMben zöld
ágacskát tartva ; a paizsfolötti sisak koronáján skintén galamb áll, szét*
terjesztett szárnyakkal, csőrében zöld ágacskát tartva. A paizsi Bnkí-
SOS foszladék veszi körűi.

A család tagjai közül József 1835-ben Abauj megye esküdtje.

István 1838 --1847-ben azon m^^e levéltámoka.

László 1846-ban azon megye árvaszéki jegyz&je, és toUb snp*
irodalmi munka, sziamfl aeerzAje.

Klieg^l caal&d. Tolna megyei nemes család ; és azon megyé-
ben Bonyhádnak fele részben birtokosául iratik *).

A nemességet Kliegl Leopold nyerte l7?7-ben Itt Károly
királytól »).

Czimerpaizsa annak felső részéből lefelé kidomboruló rézsutos-
tfággal húzott két vonal áltaP, (melyek mintegy (Uggönyt mutatnak)

') Adami Scaia gentil. iom. V.

■) Ugyanott.

*) Van K 1 e m p ■ y család ú, de éhez 8 kb nam. éarloaik«

Ó Fényes £. Geogrmphiai ssótir 1. 153.

*) Goikot. herald nro 833. ^igítízed by {^OOgle

Klteé-KIfMirflsky. . %n

három udvarra oszlik, a két felsfi kék, az alsó vörOs azinu ; mindegyik*
ben egy arany rózsafej látszik. A paizsfölötti sisak koronájából kettes
farkú oroszlán nöl ki, arany rózsafejet tartva. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

Ugyan e család tagja Kliegl József, a híres gépész ; szül. ez
1795-ben Baján. Iskolái bevégzése után katonává lett; mely pályáról|
mint fiatal tiszt megsebesülvén , lelépett és gazdatiszt lön, majd bács-
megyei e^üdt azután Bécsbe ment nejével, gyermekeivel együtt, hogy
ott a festesz- és rajz-akademiában képezze magát. 1835-ben kezdett gé<
pedzeti eszmééi foglalkodoi. Ó találta fel az egykor annyit pengetett
betűszedő gépet, de elegendó pénz hiányában ki nem viheté. Legnjab-
ban (1856-ban) egy zongora bangjogyzS gépet talált íbl, mely a nem-
zeti Iduceumban látíiató. Azóta gazdasági gépek szerkezetén működik '>

KJlmó €9Mll4d. Nyitra vármegye nemes családa, Klimó Já-
nos, Márton és Ádám J76d-ban M.*Terézia király asszonytól
nyerték ozimeres nemes levelüket ').

Czimerük ez : a paizs kék udvarában a közepén jobbról balra
rézsútosan vonuló fehér szelénen van, mellyen egy vörös tollú ércz-
nyil fekszik, a paizs tetejében és alyjában aranyliliom, a szelemen fö-
lött és alatt pedig fehér rózsafej szemlélhető. A paizsfölötti. sisak koro-
nájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között aranyosillag ragyog.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék.

E családból voltKlimó György , ki pozsonyi kanonokból 1741-
ben esztergami kanonok az érsek oldala mellett , majd sasvári fóespe-
res, utóbb a ra. kir. udvari kanczellariánál referens tanácsos, 1761-ben
pécsi püspök lett, meghalt I777.ben »). Testveié volt Márton,
unoka-öcscse

Ádám 1770-ben a nagyszombati kerületi táblán ülnök.

■UlnOTSzky csal4d. Árvamegyei czimerleveles nemes csa-
lád. A ozimeres nemeslevelet Klinovszky JánosésMáté, ésLok-
csánszky János és István együtt nyerték L Leopold királytól,
és az armalis levél 1676-ban Árva megyében kihirdettetett, azonban
1683-ban a Bécskól hazafelé vonuló Sobiesky lengyel-litván hadserege
szörnyű sarczok és pusztítások között Árva megyén keresztül húzód-
ván, ez alkalommal Nagy falu mezóvárosában nem csak a vármegye le-

>) L. életét, arozképét ,Va8áriiapiuJ8ág' 1857. ^ebr. 1. 5. szám.

*) Colleot. Herald, nro 245.

*) Memória Basilioae Strigonienaii p. 168. ^-^ 1

Digitil^byVjOOglC

V74 Klobncsarf eh .— KloMislezky.

véltára, de a lokosai templomban a Lokcsánszky és Klinorszky féle
följebb emiitett armalis levél is tüz martaléka lön. E veszteségét 1722-
ben Klinovszkj Jakab testvéreivel , és Lokes&nszky János, Má-
tyás és Miklós hiteles tanuvallatással bizonyították be ^).

A család egyik tagja Klinovszky József 1821— 1832-ig sze-
pesi kanonok családja számára iskolai ösztöndijakat alapitott.

János ügyvéd Ó-Rabcsán Árva megyében 1849-ig. — K á r o 1 y
Árva megye esküdtje 1849-ig,- jelenleg Namesztóban cs. kir. járásbi-
rói segéd.

A család székhelye a Namesztó melléki Klin és Rapesicze hely-
ség Árva megyében.

A család meglehetős számra elszaporodott , az árvamegyei ne-
mességi lajstom 1742 ben 14, 1754-ben 19, 18&2-ben30, 1842-ben
már 39 szavazó családtagot számított.

Klinovszky Pál Árva meg^tól 1791-ki jul. 18án kelt nemest
bizonyítványát 1807-ki^ sept. 4 én Bókes megyében hirdetteté ki, mtnt
csabai lakos , innen pedig mint j^gyzó Krassó vármegyébe kerülvén,
1822-ki mart. 18-án Krassó megyében hirdetteté ki nemességét. Je-
lenleg Krassó megyében a család már nem létezik.

Klobucsarlclí család. Horvátországi család. Klobucsarich
P e r e n c z 1797-ben nyert czimeres nemes levelet I. Ferencz királytól.

Czimere egy kék színű paizs , melyet egy vizirányos aranyszele-
men két felé oszt, a paizs alyját egy zöld halom-lánozolat foglalja el, a
középsÓ halom fölött a növekedő ezüst félhold fénylik , a paizs felső
osztályában pedig ezüst csillag ragyog. A paizsíblötti sisak koronájá-
ból két kiterjesztett fekete sas-szárny között ezüst csillag ragyog.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék ^).

Klobucsarich Károly 1844 ben Károly várott váltótörvéilyszéki
ülnök, Zágráb, Várasd és Sopron vármegye táblabírája, l]340-ben or-
szággyűlési követ.

Klobucsarich Lázár 1844. Pécsett postamester.

HLIobUfticzky család. (Klobusiczi és zettényi gróf és ne*
mes f.) Származási fészke trencsin megyei Klobusicz helység, hol M í k-
lós 1456-ban részbírtokot nyer, és fiai már Klobustczky-aknak iratnak.
Később a család egyik tagja János bizonyos Moczko Annával valószí-
nűleg jó házasságot tett és innen a család Moczko-Klobusiczky-nak is

>) Szoniagh Dán. közléséből.
*) Adami Souta gentil. tom Y.

Digitized by VjOOQIC

ia«li«9leBky.

»»

neveztetett Ánbár a ctalád-leágassást az deö tserzA Miklóstól nebány^

iaen, mint alább következik , tudjuk is ; de a másik má^ leszármazó

ágazat 'tábláaatát emecBel (összekötni nem birjuk.

Az emiitett els6 rendbeli leágazás 0 ^^^^ikez : .

Miklós

1456.

(Klobusiczofi r^i

Klobnsiczky
Benadek

Klobuaiozky
István

• 7^ •

István

(bohaniozi Jaknssith

Anna)

Jáno0
(Moczk^ Anna)

Sándor i/
(Henosovioh
Qr^jya)

Baruok
(Zklnsky Jusztina)

11. Mlklős

sz. 1Ö97. 1 168(y.

(1. Osery Er28e

2. Mednyanszki «nisztin

8. Podhrao^lqr Dor^)

l-t61 György. Hona Éva.
(Pongráoz
János)

2-iól Jadit
(Marsovszkr
Zsigmond)

Az e táblázaton álló U. Miklós I5p7-ben születet. Meghalt
1630-ki october havában a bohaniozi kúriában ; eltemettetett a kozeosi
templomiban.

Három nejé-
tói gyermekei
egy fiu György .
maradt, a^n-
ban ennek utó-
dairól mit sem
tudunk.

A XVI. szá.
zad közepén 4
testvér élt Já^
nos, And-
rás, Bene*
dek és Mik- •
l ó s , a két elsÓ
korán elhal-
ván, B e n e-
dek és Mik-
lós 1578-ban

*) Gensal. aatft tom. L

Diglftf by

Google

«ra

Ktotaslcdty*.

osztozott m^. MiklÓ80ftk ágazftta idítke!, -^ mnit tlább Utaodjuk —
FelsA^Magyarországra és a tiszintúli Tidékre Sfármazott át| ázonbaa
még mintegy 1730-ig Trenoatn megyében id éU e család misik ága-
zata 0* Leszármazásuk táblázata inez:

I. tábla.

Klobusícsky N.

János,
t

Benedek

1Ö78.

(Latkóozy

Ilonul

Andriis

Miklós

1578.

(Sándor

János György

elesett (Halaesy
1596-btn Aflna)

Rebeka

Benjámin.

András

(Tessény

Anna)

KaU .
(lkadéi
Miklós)

Mihály. Miklós. János

Miklón

Benedek

János
(Prusinszky

György

Kata.

Magdolna'
(Podknusky
János)

P»l

(Klvetay
Erxse;

Mária

Anna
(Bajza

Pál)

András
1655 kÖT.

István
1612-1622.

F«/yf. /f. iéhléH.

Sszter
ÜMIé
Má^ás)

Ferencz

1682-86.

zemplini alisp.

kir. személynök

Aradi f5ispán

1695. báró

(Soos Krisztina)

Pál
1683-;5.
zemplini
alispán.

Antal

1747-56.

Zemplini Í5isp.

1756. gróf:
(Szapáry^Teréz)

Vinoze
OS. k. kam. 1806.

Perenoz

gróf

1761-1760

kalocsai érsek.

István

György
1681.
zemplini
aljegyző.

Juliaaaá \

(Fiseher

(Mihály)

Krisztina

(gr. Grassalkorios

Antal).

Imre

alezredes.

0 Geneal. antli. tom. I. L. Vay Német hivség 4S5 -^ 404. ^ t

..gitizedbyCjOOgle

Klrtitorty.

«tf

11. iábU;

István, ki a» /. táhldn,
iei2-16í2.

I. Zsigmond
ortz. birói titkai*.

Mária Dániel

Gftlgtotón
harminozados
(Hanaky Zsuzsa)

i Gáspár

munkácsi

harmínosados

ker. t. ülnök.

(Révaf JvUa)

ií. Zsigmond

(Nedeczky

Mária)

Györtty

1698-1709.

szatmári alisp ^

1723. kcr. t. üln.

Eva

vTarnóczy

Imre)

Anna-M.

(Baltazár

István)

£va

(Praosek
András)

Teróz

(Kakonyi
Mátyás)

Isti^.

Menyhárt
Bereg megyei
tbiró 1736.

II. Gáspár.
1736.

Boldizsár
katooa.
t

Ferenea
Bereg várm.
hivatalnok.

Erzse Lásxló Klára

(Csató 1770. (Sótér

Imre) ker. t. fllnök József
(kölesei Kende
Anna)

György
jesiiita

u.*Táradi
kanonok

1786. 1825-

Antal

1787.
helytart.
ianáOBós
(Pmsakay
Antónia)

László

jesuita,

katona

Péter
sz. 17Ö1.
tl848.
kalocsai

érsek.

Károly

ahitsz.

táb. Iktató

1825.

Fány Antonia^ Jozefa. Czeczilia.
(Zaffiry
Gyöi^y)

József
1810-25.

borsodi

főispán.
(I.Noszky
Karolina
2.Semsey

Mária)

Ignáez ^

ker. tábl

titkár

(Bogáihy

Teréz)

József

eperjesi ker.

Ubi Ilin.

1844.

János

Karolina.

János. Pál.
18ia

István. Erzse.

*) Ezeknek nővéreik még : Franozicka előbb Marsinszky András Bi-
har megyei fö adószedő, utóbb Helbinger Koszta debreozeni hadi-biztos neje.
2. É V a » Szatmár megyében Dósa Imre hadi*biztos nsjje. 3.Julianna sipeki
Bálás István Arad s Temes megyei kamarai ügyész neje. 4. Anna, szerepi Ke-
lemen István Bihar megyei volt fő adószedő és főszolgabiró hitvese. 5. C z e c z i*
1 i a , vásáros-náményi Eötvös Imre Tissán túli ker. táblai ülnök felesége.

Az I. tábláo álló Benedeknek fia János 1596-ban esett el a tö-
rök elleni háborúban az Unna vidéken 0*

') Istvánffy 1686-ki kiadás 445. Up.

Digitized by

Google

tn KlOwMky/

Benedek utódai, — miot emlitSk r- Trenosio megyében éltek.
Miklósnak egyik fia András 1655-ben az országgyűlés által az
ország határainak, és a lengyeKáltalokozott károknak megvizsgálására
biztosul küldetett ki '). Ugyan 6 az erdélyi fejedelemmel kötött béke-
szerződésre is egyilc Wtosúl volt raegbizva '). Ez András, telepedék
meg Zemplin megyében Zetényben, hol egy kis részt birtokolt; innen
ivadéka megkülönböztetftleg ar Is tváji. ágától Z e t án y L^l&nevet
használt, míg a másik csak k 1 o b u s i c z i előnévvel élhetett.

Andrásnak fiai Gryörgy 168t-ben Zemplin megye aljegyzője ').

Pál 1683-ban Tökölyi pártja által Zemplin vármegye nlispán-
jául választatott, 1685-ben lemondott az alispánságról, melyet nyilat-
kozata szerint akarata ellen kellett viselnie *).

F e r e n c z testvéreivel 1680-bau kapja Agh-Csernyö helységei*
1682-ben Zemplin megye alispánjává létt ^). 1683*ban a zemplM^bé-
mességet Bécs védelmére vezérlé : ugyan ez évben Tököly ellen liar-
czol Tarczalnál. Ez időben egyszersmind a kir« tábla ülnöke is volt
1686-ban megerősített az alispánságban ,08 a vérengző CaraAi meg-
szeliditésére a zempliniek irányában ennek a megye részéről Eper-
jesre négyseáz vert aranyat és ^4 átalag aszú s^őlő bort aj4Qdéko-
zott •). Ugyanez 1686. évben sept. 24-én a zettényi kastélyra és cu-
riára, a béai és abarai birtokra, mely utóbbit 1684-b6n Zrinyi Qopától
zálogul szerzé, I. Leopoldtól királyi adományt nyert ''), l688-1>an le-
mondva az alisp^mságfól , minthogy l. Leopdd ^iraly által Rákóczy
gyermekei jószágainak gondnokává rendeltetett ®). 1695-ben báró-
ságra emeltetett, majd kir. személynök , és Arad megye főisf^njává
neveztetett •). 1697-ben Tököly elől Eperjesre fut ^^y 1700-ban mint
kifátyi tri^tos irta alá ia KoUonichféle papi végrendelkezésről szóló
szerződést '0* 1702-ben Sáros vármegyei- JGSispáni helyettessé nevez-

*) 16öÍ-ki 82. iöhr. oz.

^) Kemény János önéletírása. Kiadta 8sa!áy L 463.
') Szirmay C. Zemplin not kist. 329.
*) Ugyanott 2öö. 267. 36Ö.
^) Szirmay 0. Zemplin not. kist. 258.
•) Ugyanott 266. — Szirmay Szatmár várm. IL 220.
) Ugyanott not. top. 372. noi hisi 2184. ÜQ.
*) Szirmay 0. Zemplin. not. )úMt 271. '- '
•) Ugyanott 274. — Szatmár várm. U. 221.
»*Ő Ugyanott not. top. 234.
") Ugyanott noi kist. 253. - Szatmár várm. U; 221.

Digitized by

Google

teieü. De 1705'>beii már mint Rákóoaey hive, és ennél az oeconomicum
oonailium elnöke, vett réazt a azécaénji országgyűlésen 0* Neje sóvári
Sóoe Krisztina után birta Nagy-Kövesdet is Zemplin megyében ').
Gyermekei közül gróf F e r e n c z 1732 erdélyi püspök, 1 751 — 1760.
kalocsai éiisek, valóságos b. tit. tanácsos, és hétszemélyes táblai ülnök.

Antal 1747 — 1756-ig Zemplin megyei fóispán, 1756-ban test-
vérével együtt grófságra emeltetett ^). Nejétói Szapáry Erzsébettől
fia Vi^cze 1808-ban osi kir. kamarás.

Ez ágazatnak Zemplin megyében birtokai így számitatnak elé:
Mád, Baranos, Hrabova-Rasztoka. Nechval-Polyánka ; továbbá a grófi-
ágé: Mád, Baranos, Gzéke, AgfaCsernyÓ, Bolly, Szopkóoz, Alsó-La-
diszkócz. Pálfölde, Nagy-Kövesd, Abara stb.

A másik ágazat, mely a II. táblán látható, Istvánnál sziakadt kü-
lön. Ez István 1612-ben II. Mátyás királytól nemességére megerő-
sítést nyert, 1622-ben pedig az Alsó-Klobusiozon fekvő blankai két cu-
riára adományt kap , a Csallóközben mutatott vitézségeért ^), Két űa
volt : L Zsigmond ésDániel. — Amaz országbírói titoknok F.-
Ellobusiczojn fekvő curiára, ugy Halaoz, Kis-Chleven, Velcsics, Almócz
és Kis-Birócz helységekben ; azonban magnóikul halt el. Testvére

Dániel Galgóczon harroinozados volt , és az általa szerzett sza-
kolczai birtokon kivül magnóikul elhalt testvérének Zsigmondnak bir-
tokaival is szaporodott vagyona. Nejétől Hanaky Zsuzsannától három
fia Gáspár, II. Zsigmond és György, és két leánya Éva
Tarnóczy Imrené, A n n a-M ária Baltazár Istvánné maradt.

II. Zsigmondnak csak két leánya maradván, férfi ágon kihalt.

György 1693ban Szatmár és Bereg megye jegyzője, és 1698.
1701 — 1702. és 1706— 1709-ben Szatmár megyének alispánja *), az
után a királyi sóhivatalnak administratora , s végre 1723-ban egész
haláláig a debreczeni kerületi tábla ülnöke volt. Kihalt magnóikul

L Gáspár munkácsi harmmczados , utóbb a munkácsi, szent-
miklósi és ungvári kincstári uradalmak praefectusa , végre a szepesi
kamarai kerület fő számadás vizsgáló mestere. Testvérével György-
gyei és fiaival együtt 1736-ban a Trencsin megyei nemesi vizsgáló

') Cséosi János Diariama.
^) Szirmay C. Zemplin. not. top. 293.

') Szirmay Szatmár várm. 11. 221. — Ugyanannál noi hisi C. Zemplin
p. 310. 1763-ban mondatik g r ó f-nak.
*) B. Yay L. Német hÍTség 427.
^) Szirmay Szatmár várm. 1. 130. 136.

Digitized by

Google

280 Klobmiezky.

8zék elfitt mint munkácsi lakos , testvére pedig mint Bereg megyei la-
kos igazolá nemességét. NejétAl Révaj Juliitól gyermekei 1. István
korán elhalt ; 2. Gáspár szintén utódok nélkül múlt ki 3 E r z s e
Csató Imréné. 4. Klára Sótér Józsefné. S.Menyhért Bereg me-
gye táblabirája volt , gyermekei Boldizsár katona ,és Perenoz
Bereg megyében hivatalnok utódok nélkül haltak el. — 6. László
Bereg és Szatmár megyékben szolgabírói és táblabirói hivatalt visel-
vén ; a nagyváradi püspökség és erdélyi földes urak közt fenfol'gó béf-
tárkérdések megvizsgálásában mint királyi biztos vett részt , utóbb a
debreczeni ker. tábla ülnöke lön 1760. elótt. Néjétói kölcsd Kendé
Annától hat fia , Öt leánya maradt Fiai a táblázaton, leányai *) jegy
alatt a táblázat alatt olvashatók. A fiúk közül

1. Gryörgy, előbb jesuita szerzetes, utóbb szepesi, majd 1787.
tájától 1825 -tói nagyváradi kanonok.

Antal már 1769-ben országbírói titoknok, t770-ben a m. kir.
helytartóságnál, majd 1771-ben a m. k. udv. kanczellariánál lett titok-
nok, és egyszersmind a szent István rendnek is heroldja, majd a sze-
pesi 16 városok kir. administratora , innen pedig a még 1787. elótt a
nagyváradi kir. kamarai igazgató*, és helytartósági tanácsos lett. Nejé-
től Pruszkay Antóniától öt leánya és egy fia maradt : K á r o 1 y , ki
1810 — 1825-ben a hétszemélyes táblán volt igtató.

3. László előbb jesuita, utóbb a rend eltörlése után katona, gr.
Károlyi Antal gyalog ezredében kapitány volt , a franczia háborúban
részt vévén, sebeket nyert ^ de nem sokára rothasztó hideglázban
meghalt.

4. Péter szül. Füzes-Gyarmaton Szatmár vármegyében, előbb
jesuita, utóbb világi pap, és 1808 — ^1822. szatmári püspök, innen 1822-
től haláláig 1843-ki aug. kalocsai érsek , valóságos belső titkos taná-
csos stb. ^).

Ő.József előbb a fiumei kormányszéknél, majd (1770-ben) a
m. kir. helytartó tanácsnál titoknok, majd fiumei kormányzó (1807.)
m. kir. helytartósági tanácsos, cs. kir. kamarás, 1810. előtt már val.
belső tit tanácsos, és Borsod megye főispánja, még 1825-ik éven túl
is. Bihar megyében több jószágot szerzett királyi adományban ^ első
neje Noszky Karolina , kitŐl József, János és Karolina gyer-

0 L. Szanifzló Franc. Memória Exc. lU. et R. D. Petro Klobosiozky de
eudcm. Pestini stb. halotti beszédet ; — és leg^i^ban lathiitl terjedelmes életira-
iát Bedosula kalocsai kanonok által.

Digitized by

Google

mekei születtek ; második neje Semsey Mária volt ESzek kdzul József
1814. táján a Tiszán inneni eperjesi táblán ke^é hivataloskodását,
mint számfblötti ülnök, már 1820. el£tt valóságos üln()k volt^és az ma-
radt ttdbb nMDt huszonnégy évig.

6. Ignácz már 17874)en a Tiszán téli ker. táblánál igtató,
majd titoknok, utóbb (iSOS-ban) gróf Károlyiak uradalmi igazgat^.
Nejétil Bogáthy Teréziától gyermekei János nep., Pál István
és Erzsébet.

Nem tudjuk a táblázaton kinmtatni azon Ferenczet, kinek
neje Zádory Erzsébet volt; — azon idAsb Józsefet,, ki 1770«ben-
helytartósági titkár, és 1787-ben tanáosos volt, a mely évben. iQ. Jó-
zsef szintén volt tanácsos; és ez utóbbi késóbb borsodi fAispán. Végre
nem tudjuk kimutatni Sámuelt ki 1770—1787. közben a m k.hely*
tartóságnál a számvevói osztálynál hivataloskodott.

Gróf Klobusiczky birja Bisztra-Turját Ung megyében ^

Klobusiczky Ágoston birtokos Bihar megyében Monos-
Petriben.

Eduárd ugyanott, és Kis-Kágyan stb.

János Madarászon és OIáh«Homorogon.

László és István Monostor-Pályiban.

A család Ssi ozimere a paizs kék mezejében egy kifeszitett ivbe
alkalmazott, s fölfelé irányzott nyil, fólötte jobbról félhold, balról csil-
lag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából három strucztoll emel-
kedik ki.

Azonban — ugy látszik — e czimert csak a zettényi ág használá,
mert a másik ágból származott Péter kalocsai érsek czimerében a
paizs kék udvarában egy nyakán nyillal átlótt hattyút viselt.

A grófi czimert följebb a metszvény is ábrázolja ; ez egy négy-
felé osztott vért , melynek közepét az 6si czimerpaizs a nyillal kifeszi-
tett ív képezi. Az 1 só és 4-ik osztály fehér udvarában koronás egyfejű
fekete sas, vörös lábakkal és csórrel , és mellén rézsútos aranycsíkolat-
tal látható. A 2- és 3-ik osztály vörös udvarában arany koronából ki-
emelkedő három fehér strucztoll leng. A paizst grófi korona fódi, és
azon három koronás sisak áll , a jobboldalin a paizsbeli fekete sas, a
középsón a három fehér strucztoll , és baloldalin egy lábával kövecset
tartó daru áll. Foszladék a jobboldali sisak körül ezüst-fekete, a kö-

') Fényes Geographía szótár 1. 136.

Digitized by VjOOQIC

tSfe KIoeh.— Klokomer. "*

zépsA kbrűl arany-kék, a baloldali körűi etost-vörös* A piMzs telamon-*
jai két felAl arány grif ').

E2en kívül egy ozimer-gyüteményben ')Klobu8Ítzky néven
még ily ozimer is lelbetfi : a paizs vörOs udvarában a^ tén<61 egy
arany karó mellett az616t6 virul y melyrM összesen bét pirosló szőlőfürt
fl^ alá. A paizsfólötti sisak koronájiüból két kiterjesztett sas^számy kö*
zöit, melyek közül a jobboldali vizinmyosan felig vörös^ félig ezüst, a
másik félig arany, félig kék , egy koronás arany oroszlán nöl ki , első
jobb lábával kivont kardot villogtatva. — E ozimer nyilváB más ily
nevű utóbb nemesitett család ozimere lehet.

KI<M!h CMlád. Kloch Márton 1717-ben UL Károly király
által emeltetett a czimerleveles nemesek sorába '). Czimere a paizs kék
udvarában zöld téren ágaskodó egyszarvú. A paizsfolötti sisak koronája*
ból vörös ruhás , prémkalpagos , kék öves magyar vitéz emelkedik ki,
jobb kezében arany király-pálczát tartva. Foszladék jobbról ezüst*
vik(^y balról arany-kék.

HLIoczko c^salád. Kloczko János 1792-ben nyert ozimeres
nemes levelet.

Czimere először keresztvágással négyfelé osztott paizs ; az 1-sö
és 4-ik osztály ismét vizirányosan kétfelé oszlik, a felső arany udvar-
ban féltesttel egy fekete vadkecske látszik, az alsó vörös udvarban egy
függőleges fehér csíkolat tűnik szembe. A 2- és 3-ik osztály kék udva-
rában egy magas fehér sziklában, melynek tetején fenyőfák. zöldéinek,
bánya-bejárás látható. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar ki-
vont kardot tartva könyököl Foszladék jobbról arany-fekete^ balról
ezüst-kék *).

KlolfcQmer cs|ilád« Klohomer Mátyás-Ferencz 1 757-
ben nyerte M.-Terézia királyasszonytól czimeres nemes levelét *).

Czimerpaizsa először vizirányosan kétfelé oszlik, a felsŐ ezüst ud-
varban két keresztbe helyezett zászló van ; az alsó rész ismét függőle-
gesen kétfelé oszlik , a jobboldali kék udvarban ezüst mérleg ; a balol-
dali vörös udvarban pedig ágaskodó oroszlán kivont karddal látható.
A paizsfölötti sisak koronájából , két szétterjesztett sas-szárny között,
melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös , félig ezüst, a bal-

") Adami Souta gentil. iom. V. — Collect. Herald, pag. 119.
') BorgstaUer CoUeotio Ingignium etc
•) Collect. Herald, nro Ö78.
*) Adami Scuta gentil. tom. V.
*) CoUeot Herald, nro 62.

Digitized by

Google

Ktae^.-Klúéslk. Í6S

oldali pedig félig arany, félig kék, egy oraúy boglárból kinyúló fekete
forgó, mely magyar kalpagokra szokott alkalmaztatni, nyúlik fél Fősz*
ládék jobbról ezüst-kékj balról arany-kék.

Klohomer, vagy Klohamiiier F erén ez 1787-ben az eraz^s
^ií-épHéflfeétnél volt gyakornok.

.^ HLlucft^j^ csal4d. Klucsay András 1 657-ben Trencsin me-
gyében hirdettété ki czíméres nemes levelét. 1666- és 1690-ben Klu-
csói székhelyén találjuk a családot.

Még 1748., és 1768-ban is Klucsay Andrást leljük nevezett
Klucsó helységben ; utóbb azonban Trencsin megyében a család nyoma
elenyészett ').

Klilcsik Cftalád. (Bodinai.) Klúcsik Dániel, Miklós,
MenyhértésMihály 1622-ki június 13-án II. Ferdinánd király-
tól nyertek czimeres nemeslevelet, melyet Klúcsik János és Dá-
niel 1623-ban hirdettettek ki Trencsin vármegyében ^).

Az 1690-ki nemesi összeírás Nagy-ltotessón mutatja fel a csalá-
dot. — 1736 ban a Trencsin megyei törvényszék elótt Klúcsik id. és
ifj. András, valamint István és János igazolák nemességüket.

1748-ban Bodinán laknak Tóbiás, Gryörgy, Dániel, id.
és íQ. András, István, János , és Andrásnak örökösei.

1768-ban hasonlóan Bodinán leljük Györgyöt s két fiát Is t'
V á n t és J á n 0 á t, és ez utóbbinak fiát Andrást ; — továbbá idősb
Andrást három fiával Dániellel, Jánossal ésAndráss a 1,
végre Gryörgyöt, Istvánt és Tóbiást.

1803'-ban szintén Bodinán székeltek István, és ennek fia Já-
nos; — András és fiai András és János; — János és fia Já^
nos; — dőlni János és fiai András, Dániel és István , kik
közül ez utóbbi Nógrád megyébe költözött ; — Miklós, és György
fiával Andrással.

1837-ben Bodinán laktak Istvánnak örökösei úgymint János,
és ennek fiai István, András, János; továbbá Andrásnak
örökösei úgymint András, és enoek fiai András és János;
nemkülönben idősb Jánosnak örökösei János és István, ez
utóbbika fiaival Andrással és Jánossal. — Dőlni Jánosnak utódai
András és János, ez utóbbinak három fia György , András
és János; — Dánielnek örökösei úgymint János és fia János, ki

*) Szontagh Dániel közléséből.
») Ugyanattól

Digitized by VjOOQIC

«H KiMth,-Kiie9«Tlel^

Szulóra kditözöti; át ; tovibb^ Istvánnak örökösei, úgymint Já-
nos fiával Jánossal; azután G- jörgy^ András, István, Pá|;
valamint Miklós maga és végre Györgynek örökösei u. m. A n d*
rás és ennek fiai István, József és Gy^^^rgy, . .

Kineth család. 1653-ban Trencsin vármegyének ^nemesi
ligstromában említetik; és 1 688-ban Oaklaszon lak<^zónak iniitiJ^

Jelenleg Grömör megyében a nemesség sorában Fényes £. Geo-
graphiája szerint él ily nevű család.

KnicMllO család. (Berniczei.) Liptó megyei nemes család,
azon megyei Bemicze helységről irja elónevét és ott jelenleg is birto-
kos, honnan Kmoskó János Árva megyébe költözik.

A család egyik ^ából e század elején egyik pozsonymegyeí al-
ispán, zavari birtokos, ennek fia Ágoston 1820 — 30./nagyar kir. kama-
rai tanácsos, kinek neje Voglbubcr József hadszertárnoknak (f 1822.)
leánya Mária, ettől fia László szüL 181 l-ben a m. kir. udv. kan-
ozellaríánál elóbb (1847.) fogalmazó , utóbb titkár. Meghalt 1857-ben

Elek 1820 — 1825-ben a m. kir. hely tartóságnál hivataloskodott.

Kneztik család. Abauj megye csidádja Fényes E. G-ecigra-
phiája szerint.

Knézsik Ignácz meghalt 1836. april. 12. kora 70. évében.
Neje alsebesi Tormásy Franciska.

Knesevlcb csMllád. Knesevioh, vagy mint a ozimeres
levélben iratik :Knesevity András, és neje B^day Fruzsina,
és gyermekeik Mihály, Miklós és Zsuzsanna 16 18-ki april.
9*én II. Mátyás királytól nyertek czimeres levelet , mely Vas várme-
gyének Szombathelyen 1618*ban sz. István ünnepe elótti vasárnap
tartott gyűlésén hirdettetett ki ').

1730-ik óta a család a magyar bárók sorában áll ').

Bárósági czimere négyfelé osztott paizs, egy közép vérttel, mely-
nek arany udvarában koronás egyfejű sas szétterjesztett szárnyakkal
látszik. Az 1-sö és 4-ik osztály kék udvarában egy koronás arany kigyó
tekereg fölfelé ; a 2ik osztály vörös udvarában ezüst grif ágaskodik ;
a 3-ik osztály ezüst mezejében zöld téren egy kissé fölemelt szárnyak-
kal egy fekete holló áll , csórében aranygyűrűt tartva. A paizst bárói
korona fbdi , és azon három koronás sisak áll; a jobboldaliból koronás

') Sopron városa levéltárában van az eredeti armalis, melyről a fiiggó
pecsét már hiányzik.

*) Lthoozky Stemmat. 1. 169. hol hibásan^^Kn esc vioh^aak van inra.

. Digitizedby VjOOQIC

HiiÍfl9h«ii.-KokmeE. SM

fehér grff balra ferdült testtel emelkedik ki ; a kösépsftn az egyfe jü
koronás fekete sas áll,>a baloldalin pedig a csArében gyúrút tartó holló
látszik. Foszladék jobbról arany*kék, balról ezüst-vörös.

A családból báró Knezevich Vincze özvegye 1839-ben élti

Knlchen CAal4d. Knichen vagy Knieohen Frigyes
alezredes ,ésArnoldJózsef csehországi udvari tanácsos római sz.
birodalmi lovagokból 1721. aug. 24. báróságra emeltettek, és Magyar-
országban honfiusitattak, de e honfiusitás nyomát törvénykönyvünkben
nem találjuk. A honfiusitottaknak atyjuk volt Rudolf sziléziai feje-
delmi tanácsos, nagyatyjuk András (Knichen in Frekleben) a szász
választó fejedelem kanczellára , kit Rudolf császár emelt a római sz.
birodalmi lovagok sorába ').

Az 1721-ben nyert bárósági ozimer egy jobbról balra rézsútosan
két udvarra osztott tojásdad paizs , a jobboldali vörös udvarban a má-
sik udvar oldalából egy fehér franczia liliom félig láthatólag nyúlik ki;
a jobboldali ezüst udvarban egy kinyilott piros rózsa pompáz. A paizs-
fölötti két koronás sisak áll , a jobboldaliból öt strucztoU nyúlik ki, az
els6 fehér, a második vörös, és igy tovább ; a baloldali sisak koronájá-
ból pánczélos kar nyúlik ki , kivont pallóst tartva. Foszladék mindkét
oldalról ezüst-vörös •).

A család valószinúleg kihalt, legalább hazánkban ismeretlen.

Knoth <^al4d. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa-
ládai sorában foglal helyet ^).

WLnyevicx család. Enyezicz Mátyás 1460-ban sárosi várka-
pitány^ és Sáros vármegye alispánja *).

Kekan család. Gömör megyében a nemesség sorában áll.

Koblllcz család. K o b i 1 i c z közönségesen (vulgo) J a r a-
beky árvamegyei czimerleveles család. Közűlök idősb és ifjabb Sá-
muel Árva megyében 1814-ben kirdetteték ki nemességüket ^).

Kobilioz Zsuzsanna 1730. táján Csery Ferenoz neje.— Gömör
n^gyébeii szintén a nemesrenduek sorában áll ^>

') Adami) Ms. Musaei nation. quart. lat. nro 182.

*> Idamí Sonta g«ii«il. tom. V.

') Szirmay C. Zemplin. not. top. 114.

*) Kaprinay Diplom, II. 437.

') Ssontagh Dániel közléséből.

*) Bartholomaeidef C. Gömör p. 115. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Koch család. Kooh Ignítz báró 17őt-b«& a 4Nik tör-
^ényczikk szerint Magyarországban, 1752.aug.;2)-én pedig Erdélyben
a szebeni gyűlésen honfiúsitatott. . .

Czimere négy részre osztott paízs , a paizs alyjáról azonbav gúla
gyanánt még egy ötödik udvar képződik, és ezenkivül a paizs közepét
egy kisebb vért foglalja el, mely vizirányosan kétfelé oszlik ^ a felsA
vörös osztályban arany csillag , az alsó fekete osztályban három arany,
pénz látszik. A ezimerpaizs l-s& és 4-ik osztályának vörös udvarában
egy ezüst Andrásrkereszt ragyog. A 2- és 3-ik osztály kék udvarában
pedig zöld téren egy fejét lehorgasztó ,. vörös csí5ru papagaly álL Az
alsó gúla alakú osztály ar^ny udvarában fekete horgony ^ötétjik. A
paizst bárói korona födi , és azon három koronás sisak, áll; a jobboldali
fölött az András-kereszt ; a középsőn két kiterjesztett fekete sas-szárny
között arapy csillag ragyog, a baloldalt sisak koronáján pedig ztfid hal-
mon a leirt papagály áll. Poszladék jobbról iarany-vörös, közéiről
árány-fekete, balról ezüst-kék ^). *

Koch család. Ily nevű nemes család eléfordul a 'tcencsin
megyei nemesi lajstromokban, melyek szerint 1666'bantlanzlikfalván
székeltek '}.

Nógrád megyében 1780. táján Koch Antal, kinek nejétől Grelle
Francziskától született fiában Ferenczben magvaszakadt. .

Kocsi család. Lásd Horváth c«. . ^ .

Kocsis család. Kocsis János 1712-ben Hl. Károly király-
tól nyerte czimei:e9 nemeslevelét *}.

Czimere a paizs kék udvarában arány térségen }iáttils& lábain egy
fehér farkas áll, szájában egy vérz6 ökör-czombot tartva; ugyan é'
képlét emelkedik ki a paizsfólötti sisak koronájából is. F^>32lací^ jobbról
ezüst- vörös, balról ezüst-k^. *' r . s .: . ;

Kocsis család. (Koronkai.) Erdélyben Felsö^FeJér megyében
e családból Sándor számvevő, — Elek tizedbértámok;-^'Jó2ééf
aljegyző 18Í 6-ben.

Kocsö család. Kücsó György és József 1791 -ben II.
Leopold királytól nyerte czimeres nemes levelét.

Czimerpaizsuk jobbról balra rézsútosan húzott vpnal által .vörös
és kék udvarra oszlik ; a paizs alyján zlAd térQQ. arany grif ágaskodik,

^) Adami Sonia génül. iom. V. . r

^ Szontagh Dániel közléséböL ;

») OoUeot. Herald, nro 086. n' ^

Digitized by VjOOQIC

KflMy.-KoeiÍáA. MT

ugy h<^j testiek felső része már a kék udvarban van ; szájában iró-
tollat , elsA jobb lábában kivont kardot , a balban három ezüst nyilát
tart^ hegyeikkel lefelé fordítva. A paizsfólötti sisak koronájából szintén
olyan grif emelkedik ki, osak hogy itt szájában az iró toll már nincsen.
Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-vörös ^>

Eoosó nevű család előfordul a Trencsin megyei 18364i ne-,
mesi lajstromban.

tLOCBj család. Zemplin ^) és Torna vármegye nemes osaláda.

A XVII. század végén Vas megyében is találjuk. Néhai Kocsy
Istvánnak fia Mihály, és leánya Erzsébet, ki%ily Mihály-
hoz ment férjhez, és ettól fia Szily József, nevezett Köesy Mihálylyal
alsó-mesteri részüket elzálőgí^ák Eóry Mihálynak '}.

Koczer család. Vas megye nemessége sorában áll Fényes
E. Geographiája szerint

K<N»lán család. Trencsin megyei nemes osuMd ,- hol a laj-
stromok szerint találjuk 1733-ban Koozián Tamást; -

1768-ban Vágh-Beszterczén Jánost, és négy fiát Jánost,
Tamást, Andrást és G-yörgyöt, — bmét másik Andrást,
Györgyöt, fiával Andrással, és Sámuelt.

1 803-ban szintén V.-Beszterczén említetnek Tamás, György
fiával Jánossal, másik János fiával iQ. J á n o s s a 1, és J ó z s e f.

1837-ben hasonlóan V.-Beszterczén laknltk Györgynek örökösei
János és ennek három fia István, János és József; — 'továbbá'
Jánosnak örökösei úgymint János fiával Ferenozczel ; — And-^
rás fiával Jánossal, Pál, és József fiával Jánossal ^>.

Nógrád megyében szintén lakozott ily nevű család : nemes Ko<^
ézian T á más, és fia János más három társával mint posztós meste-
rek 1730-ban telepedtek B.-Gyarmatra a íbldes uraság szabadalmi le-*
veiével •}. Nógrád megyében 'a kétségtelen nemesek sorában leljük
1765-ben Pált, és a följebb emiitett Tamást és Jánost <).

Koczián Tamás 1777-ben kapott Nógrád megyétől nemességé-
ról nemesi bizonyítványt ''},

') Adami Souta gentil. tom. V.

*) Szirmay C. 2Sempli]i. not. top. 114.

•) Oklevél.

*) Szentagh Bán. közléaéMl.

') A b.-e7»rn^ti úrbéri pernek a város levéUárában Uiteles átirata 282. 1.

^ ProtooolL C. Keograd. anni 1755.

•0 Ugyanott anni 1778. pag. 883. ^ ^^^T^

Digitized by VjOOQ LC

M8 Koeiln. — K»liáry.

Hont megyében Mágyaradon Koezián Teréz, Kasza László
hitvese.

Koezka CMl&d. Koczka Miklós 1741-ben M.*Terézia ki-
rályasszonytól nyerte nemességében megerósitS czimeres levelét ^).

Czimerpaizsa kék, mely vizirányosan egy ezüst szelemen (fasoia)
által) mellyen két kinyílott piros rózsa*fej van , közepén kétfelé oszlik,
a felső osztályban futó helyzetben egy vörös örves agár fut ; az alsó
osztály közepén egy vörös köves arany gyűrű , és Biellette kefe balról
két koczka^játék látható. A paizsfólötti sisak koro^jáhól két fehér
strucztoU között egy vörös mezű, kék higtókájú férfikar nyúlik ki, ki-
vont kardot tartva ; a tollakat a kar kórul egy zöld koszorú övedzi.
Foszladék jobbról ezttst-vörös, balról ezüat-kék.

WLOCMÓ család. Torontál vármegye nemes osaláda, hol közű-
lök Koczó Pál 1836-ban azon megyének alszolgabjrája volt-

■Locapál CMlád. Gömör megye nemessége sorábiia áll ').

Koh&nyt család. Ismeretes e ea$}ádból a kivetkező nem-

zékrendi töredék :

Kohányi Zngrmond
(Herioz Erzse)

t ' ' ^ ■ ' i
József
r

Imre.

Koháry család. (Csábrághi és Szitnyai f.) Kihalt mágnás
család, mely vitéz hadfiakat mutatott fel, s melynek ivadékát fSleg az
un4kodó házhozi tántoríthatlan hűség tünteté ki.

ílgyik Írónk*) már U70b61 emliti Koháry Györgyöt,
mint Mátyás király ^yik udvamokát ; azonban a családot csak a XVI.
század végén Hont megyében látjuk fóltünni, hol Koháry Imre, ki
lő60-ban Hont megyében neje ráhói Jákóffy Kata által szép birtokhoz
jutott *}; fia pedig Péter a család emelkedésének alapját m^gveté.

Imrétfii kezdve a családfa következőleg ^) sarjadzott el : .

>) Ck>lleoi Herald, nro 185.

') Bartiiolomaeides C. Gömör p. 114.

*) Lehoozky Stemmat. II. 217.

*) Bel, Notitia nova IV. 761.

^) Geneal. auth. tom. I. — Sohönfeld Adels Lez. L Id— 16 , hol azonban
a szüleién éi haUlozási évek nagyon hibásak. — Lehoozky Stenunai II. 917. -
Wagner Mss. iom. LXX. p. 144. — Mocaáry Kögrid vármegye emerteiéee
ni. köt 8tb.

Digitized by VjOOQIC

Koháry.

Imre

( Jákőffy Kata)

báró Péter

1Ö93-1629.

kir. személyaök

és hadvezér

(Kazy Bora)

L István

Honti fóif p.

Fttleki főkapitány

tl664

(1. Balassa Jn/lit.

2. b. Ojfalttssy Eva)

Magdolna

(Baranyai

Tamás)

Kata.

11. István Farkas Gábor I. János

a hfi gróf ferenczes sz. 1657. f 1696.

1714. országbíró sz. 1685. f 1704. barát (Jakusslth

és költó. (gr. Rechberg Polixéna)

tl7dl. María-Luizá)

Imre
1685.

György IL János András I. Ignácz

sz.l78a sz. 1689. sz. 1694. 1 1719.

tl7l6. tl7I7. tl7ö7. mint

éles. Pé- éles. Bel- honti f(5is. tanuló,

tervárad- grádnál. lov. tábom.
nál. (b. Thavonath

Mária)

Bora
(gr.Keg-
levich
Károly)

Eva Judit Zsófia
(gr. Es- (Bar- (Berényi
terházy kóozy Ádám)
Antal) György)

Miklós

sz. 172L

tI769.

tábornok

honti íöis.

IL Ignáoz Antal.

SX.1726. tl758.
t 1777.
honti fóisp.

(gr. Cavnani
M.-Gabriela) ^

Mária-Pol.

(gr. Erdódy

Károly)

Mária-Ter.

Karolina
(gr. Mit-
rovszky
József)

III. János

sz. 1733

tl800.

(b. Pinelli

Mária)

IL Miklós

SZ.1764.

alezredes

(gr. Kinsky

Mária)

Jozefa

sz. 1767. t- 1803.

(gr. Riesoh János)

Mária

sz. 1769.

(gr. Forgáoh

Ignáoz)

Ferenoz M.-Teréz Jozefa M.-Anna

sz. 1760. 1 1826. sz. 1761. 1 1815. sz. 1764. f 1815. sz. 1765.

kanozellár (gr. Haller József^ (b. Laurencin (b. Gudenus

herczeg d Armont Férd.) János)
(gr. Waldstein
M. •Antónia)

M.*Antonia

fzfil 1793.

(hzg Ooborg Férd.)

Imrének fia Péter elóbb mint hontmegyei jegyző, tollal kezdé
a hazát szolgálni ; azonban nem kevésbbé birt hadi tehetséggel is , és
e téren is már 1693-ban mint alvezér Fülek ostrománál kezdé magát

19 by Google

KékátyA

kitüntetni 0- A. következő évben Báztergam alatt vitézkedett *). Az
1606-ki bécsi békekötésnél mint királyi biztos vévén részt, e szerzfidés
aláirói közt az 6 nevét is találjuk, i€08-ban 6 is egyik küldött volt
Mátyás ffiherczegtől Prágába a koromé elhozatala végett, és II. Mátyás
megkoronázása után Érsekújvár al kapitányává neveztetett. 1613-ban
febr. 11-én Báthori Grábor erdélyi fejedelmemhez küldetett követségben,
melynek bevégzése után hű és sikeres szolgálatiért 1616. febr. lő-én
báróságra emeltetett '). 1618*ban Komáromba a iörökkeli békekö-
tésre egyik biztosul küldetett. 1619-ben mint Érsekújvár álkapitánya
vitézül védte e várat Bethlen serege által, de őrsége által feladatván,
maga is fogságba esett ^}. E fogságból két év múlva szabadulván ki
1621-ben, királyi engedélyt nyert, hogy testftrségül 60 lovast és 40
gyalogot tarthasson személye körűi ^). lQ23-ban ismét i^z ujvárirtjéF-
ségen harczolt a török és az erdélyiek ellen , kiken győzelmet aratott
Ez idóben már Érsekújvár főkapitánya volt. 1627-ben a meghált Czi-
ráky Mózses helyére kir. személynöknek nevezé fit 11. Ferdinánd ki:
rály, azonban e hivatalt csak igen rövid ideig viselé ^). Még ugyan ez
évben a Bethlen Gáborral kötendfi békére nézve Komáromba külde-
tett. Sept. 22-én pedig több magyar ffiurral fontos tanácskoiásria hiva-
tott meg. 1629-ben már birta a csábrághi és szitnyai várat és uradal-
mat, melyre ez évben ktr. adományt nyert 'J. Ez után nem sokára le-
tűnt az élet színpadáról , mert vele többé a történelem lapjain nem ta-
lálkozunk. Neje Kazy Borbála volt ^). Egy fia és két leánya maradt:
* I. István 1647-ben sept. 23-án Szécsény vár főkapitányává,
1657-ben pedig egyszersmind Fülek vár örökös főkapitányává, a kö-

0 Isfcvánfly 168Ö ki kiadáa

•) Ugyanott.

*) Mocsáiy Antal Nógrád várra. esm. III. 46.

*) Pethfi Gergely Krónika 185. -- Feszler Gesckickte VULŐIO.

*) Mocsáry Nógrád várni. III. 47.

*) Mert C^iráky Mózses 1627. sept 4-ke elótt halt meg, és már azon évi
octob. 29-én Patachich István volt tt kir. személynök.

**) Liber Regius anni 1622. fol. 122.

Ő Sohönfeld: Adels Lex. II. 16.— Ellenben Lekoczkynál, és más száima-
zati táblákon nejeűl Balassa Borbálát találjuk, azonban ez igen kétséges, mert a
Balassa család származati fáján Borbála el6 nem fordul, hanem J n d i t , Ba-
lassa Imrének leánya, ki Eoháry Péter fiának I. Istvánnak volt neje. És
ezen Balassa Judit volt elóbb kaszaházi loó János személynöknek özvegye,
utóbb harmadszor férjhez ment Gregoróozy Péterhez. Itt egyszersmind alkalmi-
lag ki kell « munka V. köt 349. lapján álló hibát igazitnunk, mert ott is Bataasa
Borbála roszúl áll Judit helyett.

Digitized by

Google

Kébáry. Mf

vetkező 1658-ban Hont megye íBispányáTá neveztetett Í664'ki apriU
10-én íSvezérül rendeltetett, s ámbár szabadkozott ez állomás elfogla-
lásától jul. 9-én irt levelében , tán rósz sejtelmektől intve , de I. Leo*
pold ujabbi rendelete folytán azt elfogadá; és csakugyan jul. 19-én a
lévai térségen a török ellen vitt harczon elesett. Elestének helyét a lé-*
vai határban egy kápolna jelöli. Tetemei pedig a sz.-beoedeki nemzet-
ségi sírboltba takaritattak. Neje, Balassa Imrének Bosnyák Judittól szü-
letett leánya : Balassa Judit volt , és ez után öröklé Bosnyák jogon a
Koháry család egy részben a kecskeméti birtokot. Második nejéül Uj-
falussy Éva iratik ^). Gyermeke négy maradt :

Gábor ferenozes barát volt.

II. István még atyjának életében 1661-ki mart. 22-én Hont
megye főispánjává, 1664. jul. 25-ik napján pedig Fülek vár ffikapitán-
jává neveztetett. 1671-ben már a férfiúi kort elérvén, elóször a hadi
tanácshoz Fülek vár megerösitésének szükségét terjeszté fel, melyre a
kamara 1672-ben ezerötszáz forintot utalványozott '). 1678-ban több-
ször igyekezett fit Tököly Imre pártjára vonni , de fi tántorithatlanul
megmaradt az uralkodó iránti hűségében , miről I. Leopold értesülvén,
őt 1678. dec. 13-án irt levele mellett aranylánozon függő ^aját arczké-
pével ajándékozá meg. 1682-ben Tököly a törökkel ostromlá Füleket,
és bár Koháry keményen tartá magát, de a hosszú ostrom alatt őrsége
a vitéz főkapitány ellenére is feladá a várat Tököly ekkor is megkinálá
őt barátságával , ha vele tart , de Koháry tántorithatlan volt , ennél-
fogva fogollyá lön, és előbb sept. 11-én Regéczre hurczoltatott, hol
némely hű társai eszközlésére megszabadult ugyan , de észrevétetvén,
rögtön elfogatott, és elzáratott. 1683. juL 18-án Ungvárra, onnan Sá-
rospatakra , s végre jul. 20-án Munkácsra vitetett ; majd ismét Sáros-
patakra visszahurczoltatott. E keserves rabságban nyomorgott mind
addig, mig 1685-ben nov. 6-án a császári seregek S.-patakot ostrom
alá vévén, a fővezér Caprara a föld alá sötét börtönbe elzárt rabot sze-
rencsésen kiásatá ').

Még a börtönben szenvedt, midőn Farkas, János és Imre
testvéreivel együtt L Leepold király által l685-ki jul. 15-én grófi
rangra emeltetett *). 1687-ben jun. 2-tln határszéli országos főkapi-
tánynyá neveztetett Ugyan ez évben Eger vára ostromára küldetvén,

0 Schönfeld id. h. 16.

^ ^oosáry id. H. 53.

•) Belnotnov. IV. 85.

•)Moc.4r3rid.k.68. oi.ti^^vGoOgk

SM Koháry.

jobb kezén oly sebet kapott, hogy azt többé nem használhatá, ez okból
saját keze Írásának másolatát bélyegre vésetve, ezt használá neve alá-
írásánál ^). 1702-ben nov. 16-án a nádor által a Nógrád megye által
állított gyalog katonaság átvételével és rendbeszedésével bízatott meg.
1703-kí jul. 2-án hatezer forintot adott a Rákóczy elleni hadsereg se-
gélyezésére. 1704-ben 6 is részt vett az udvar részéról a Rákóczyakkal
Selmeczen tartott egyezkedésekben. De ffileg pénzzel és kölcsönnel
segíté a kormányt ama forradalom elnyomására , mint ezt I. József ki-
rálynak 1706. jul. 23-án kelt levele tanúsítja. 171 1-kí jan. 2-án Hont
megye örökös föispánjává neveztetett ki, úgy hogy azt a Koháry csa-
ládnak mindég legidósb tagja viselje. B hivatalába dec. 14-én be is
iktattatott 1712-ki dec. 27-én III. Károly király nevébea a hadi tanács
által négy vennyolcz évi hű szolgálataiért , szenvedéseiért és áldozatai-
ért fStábomoki egész fizetésével haláláig megajándékoztatott. 1714-ki
octob. lő-én országbíróvá, oct. 18-án pedig belsó titkos taná-
csosságra emeltetett. Számtalanszor viselt különféle ügyekben királyi
biztosságot. 1729-ki dec. 28-án a hontí Örökös föispánságról szóló ado-
mánylevelet III. Károly király is megerösité. Meghalt osábrághí vá-
rában 1731-ki mart. 29-én , kora 82. évében, utódok nélkül, mert nót*
len állapotban élt '). Tetemei réz koporsóba tétetvén , családja sz.-
benedeki sírboltjába takaritattak. Mint költó szintén megemlitendó.
Költeményei egy részét fogságában Irá ^). Emlékét több egyház, zárda
és kórház s egyéb alapítványok örökítek , és ily czélokra többet kiadott
713,800 ftnáL Testvére.

I. János 1657-ben jun. 13-án született. 1682-ben Tököly ellen
harczolt , de szerencsétlenül , mert elfogatván , hadi fogságba vitetett
elfibb Kassára , onnan Ungvárra rablánczokon ; innen kiszabadulván
jelen volt a budai ütközetben. Meghalt 1696-ban kora 39-ík évében,
és eltemettetett szintén Sz. -Benedeken. Nejétói orbovai Jakussíth Po-
lesdnától gyermekei nem maradtak. Testvére

Farkas cs. kir. kamarás 1683-ban részt vett Bécs védelmében,
1686-ban Buda ostromára a nógrád- és hontmegyei nemességet ve-
zérlé. 1704-ben a horvátországi zavarok lecsendesitésére rendeltetvén,
odament családostól , hol azonban 1704-ben Dubrava nevű városban

0 1715-ki 29. art.

'3 M o 0 f á r y id. h. leírta életrajzát Bajza is az 1832. Aurorában.

*) L. Tudományofl gyüjtem. 1821. 11. köt — Megjelentek t6Ie versek ily
ozim alati is : „tfo/ egy$*er , kol mássior kifaragott és őn^nedett ronggúból leirt
fúifa verieft/'

Digitized by VjOOQIC

KcMry. Mt

meghalt ö birta márMuráDj várát és aradalmát is. NejétAl gr.Reofa-
berg Máría-Ludovikától nyoloz gyermeke maradt, mint a táblázat mu-
tatja. Ezek közül :

György szül. 1688-ki april. 13-án. Dicséretesen elvégezvén
1708-ban Olmuozban iskoláit, katonává, és I711-ki aug. 10-én gr. Stah-
remberg ezredében kapitánya lett; de 1716-ki aug. 5-én a péterváradi
ütközetben 16 sebet kapván , és mind két kezét elvesztvén , életét di-
csőén bevégzé ; és ugyanott el is temettetett.

n. János szül 1689-ki sept 20-án Csábrágon, és iskoláit szin-
tén Olmuozban végezé. Hasonlóan a hadi pályára lépvén, a Liobkovicz
vasas ezredben kapitány lett, de 1717-ben Belgrádnál kora 28. évé-
ben elesett.

I. I g n á c z még mint tanuló iQu korában N.-szombatban halt el
1719.ben »).

A negyedik férfi-testvér András 1694-ki nov. 30-án született
Csábrágon. 1715-ben katonává lett. 1717-ben Belgrád alatt sebet ka-
pott, melyből kigyógyulván, 1730-ki aug. Il-én ezredessé lett; 1731-ki
mart. 10-én pedig nemes Hont vármegyei örökös főispánságába iktat-
tatott. 1739-ben vezér-őrnagy, 1741-ben altábornagy lett , és ezen év-
ben Temesvár és Belgrád alatt több sebet nyert; 1748. nov. 17-én lo-
vassági tábornagygyá neveztetett. 1733-ban egy egész ezredet álli-
tott,és arra 161,120 for. 48 krt költött; a M.-Terézia által állított
kórházra 2000 frtot; — 1744. jan. 1-én a bécsi kórházban ismét négy
beteg ágyra 4000 frtot; és 1748. máj. 5-én ugyanott egy beteg ágyra
1000 frtot alapitványozott. — 1736-ki sept. 3-án urodalmaira pallósjogot
nyert. Meghalt Szent-Antalon 1757-ki dec. 21-én, és Selmeczen te-
mettetett el ^). ö birta már a csábrági , szitnyai vár és uradalmakon
kívül , továbbá a murányi , balogvári , füleki , gömöri , derencséni, sz.-
antali, rimaszéosi uradalmakon kivül Alsó-Ausztriában az ebenthali és
walterskircheni urodalmakat is. Nejétől báró Thavonat Mária-Teré-
ziától, báró Thavonat Lajosnak , és Jakusith Polixéna Jozefának leá-
nyától hat gyermeke, ezek közt három fia született LegidŐsb fia

Miklós szül. Szent-Antalon 1721-ki jul. 6-án. Már gyermek
korában 1733. novemb. 6-án atyja ezredében kapitányságra nevezte-

>) Fölötte halotti b«iz«det tartott Splénj Gábor, mely „SpecaUm
Aoademiae*^ ozim alatt 1720-ban nyomatott ki.
«) Mo<Márj id. h. 77. 78.

Digitized by VjOOQIC

tett 0* Utóbb 1754. aug. 28-án ezredessé, 1758. jan. 2-án Hont megye
ffiispánjává neveztetett, és abba 26-án beiktattatott. Május 15-én ve-
zér-6rnagygyá , 1757. mart 5-én pedig dandár-tábornokká lön« Meg-
halt Balogon 1769. jul. 3-áu. Eltemettetett Selmeczen.

Testvére Antal mielőtt férfi kort érhetett, halt el.

III. János OS. kir. kamarás meghalt 1800. nov. 12-én. 177dki
mart. 14-én vette nfiul báró Pinelli Mária-Teréziát, kitfil két leánya és
egy íia II. M i k 1 ó s maradt Ez utóbbi született 1764. jul. 12 én. Cs. k.
kamarás és szluini határór ezredben alezredes volt. Nejétói gr. Kinsky
Mária-Borbálától gyermekei nem maradtak.

Andrásnak második fia II. Ignác z 1726-ki dec. 2-án született.
1744 ben a porosz háborúban vett részt, és mint kapitány a hadi tudó*
mány okban magát kitünteté. 1745- ben a fölkelt nemesség őrnagya
volt 1769. aug. 23-án bátyja halálával Hont megye főispánja lett.
Meghalt 1777-ben oct. 10-én, kora 73. évében. Nejétói gróf Cavriani
Maria-Gabrielától, kivel 1758. jan. 15-én kelt egybe, egy fia, és három
leánya maradt Fia

Antal szül. 1760. sept. 4-én. Hivatalos pályára lépvén, fokon-
ként a legmagasabb polczra vitte. 0 cs. kir. kamarás, hont vármegye
örökös és valóságos főispánja, arany gyapjas rend vitéze, cs. k. valós,
belső titkos tanácsos , Magyarország fő pohárnok* mestere , és főkan-
czellára. volt. Es 1815«ben herozegségre emeltetett Meghalt 1826-ki
jun. 27-én figyermek utód nélkül. Nejétől berezeg Waldstein Warten-
berg Mária-Antoniától , kivel 1792-ki febr. 13-án kelt egybe, egyetlen
leánya Mari a-A n t o n i a szül. 1793-ki jul. 2-án, és 1816-ki jan. 2-án
egybekelt Szász Coburg Ferdinánd György herczeggel (Lásd Coburg
család)^ kire e házasság által a Koháry uradalmak szállottak.

A kihalt Koháry család czimere a paizs kék udvarában zöld té-
ren álló kettős farkú koronás oroszlán , első jobb lábával kivont kardot
tartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén a leirt oroszlán emelke*
dik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Koliát család. E családból Kohút János 1621-ben aTren-
csin megyei nemesi lajstromban említetik , és ugyanazon megyében
1688-ban Zolnán lakott e család ').

') 1734-ben még mint tanuló latin verseket ajánlott atyjának ily ozim
alatt : Primitíae Poeticáé ex filiali reverentia devoioé hon9ribM$ J. C. Ü. Andreáé
Koháry eic.

<) Szontagh Dániel közléséból.

Digitized by VjOOQIC

KíMck <»Mlád. Kotoh JeftaésSándorés eeekkel együtt
Jurkovich János 1802-beii I* Fereaoz király által emeltetett ezimerle*
veles nemességre.

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ugró helyzetben há-
tulsó lábain álló fehér egyszarvú ; fblötte arany nap ragyog. A paizs-
fölöttí sisak koronájából szintén a leirt egyszarvú emelkedik ki. Fősz-
ladék jobbról ezüst-kék^ balnU arany-kéJi 0*

Koiek Estim ésSándor 18t2^heD a Lndovioea intézetre öt-
száz forintot adtak ').

Kois CBálkd. ICois vagy Kdys' osálád IVencsta megyé-
ben székel.

Miklós 1630t>aD hirdetteté ki bemességét, 1660— l<%6-ban
Mikusóczott lakott a család.

1741-ben Ádám és György; — 1748-ban pedig idfisb és iQ.
István, id. és ifj. János, Kristóf, András és Tamás ugyan*
ott laknak a nemesi lajstromok szerint.

1768-ban Aíikusóczon emlitetnek id. és iQ. J á n o s , István,
György, fiával Jánossal; Kristóf Bával Györgygyei;
András és Tamás fiával Istvánnal— Pruszkán lakott Tamás.

1 808-ban Híikusóczon György fiaival Andrással és Já-
nossal, Járiós három fiával G'yörgygyel, Istvánnal és
Andrással; — Pál, István fiaival Jánossal, Istvánnal
é^ Andrással; és másik András s még tizenegy férfi ivadék.

1887-beá már Mikusóczon 33 férfi tagot számlált aesalád, Prusz-
kán hármat *).

Kókay család. Létezett a XV. században. Egyik leány-
tagja Maczönkai László neje, leányának- fiusitásáról hamis oklevelet
szerzett •).

Valószinűleg e család eldödei közül való Kókay Lórin ez, ki
1254-ben kapta adományban Kovácsit ^).

Kókay Márton 1705— 1709-ben Nógrád megyében a szabado-
sok osztályából való, Rákóczynak egyik ezredese.

Gömör megyében ily nevű család a nemesség sorában áll •).

0 Adami Souta gentil. tom. 5.
') 1812-ki 2. törv. ez.
') Szoneagh Dán. közléséból.
*) VerMczy Tripari II. : 14.
^}'.¥iBJéry Cod. Diplotn. II. .

•) Bartholomaeides C. Gömör 115.

Digitized by VjOOQIC

wm Kokoiwy*— KolMkányl.

Kokovay csalAd. Nógrád megyében a szácad tls& felében
közűlok Kokovay József megy^ szimveTÓ t832-ben birt és lakott
P.-Szántón.

Czimere a paizs kék mezejében hátulsó lábain álló oroszlán, els6
jobb lábával két nyilat tartva ; ugyan ilyen emelkedik ki a paizsíMöttí
sisak koronájából is.

Kolacsányt család. L. Kol$e$án^ e$.

Kolacakovftiky család Szepes vármegye nemes családai-
nak sorában áll.

Kolbányi család. Gtomör megyie semess^e kOztftt em-
lítetik *).

Kjolakovszky család. Kolakovszkj József 1797-ben dec.
1-én Bécsben kelt ezimeres levélben I. Ferenoz király által nemesite-
tett meg, és azt Krassó megyében 1798-ki május 30-án kihirdet-
teté ^}. Ugyan 6 azon megyének aUügyésze volt. Jelenleg azonban e
család Krassóban nem létezik.

' Czimere négy részre osztott paizs, az 1-sö és 4-ik osztály balról
jobbra rézsútosan húzott vonal által arany és vörös udvarra oszliki és
benne egy grif áll , mely fele testével az egyik , másik felével a másik
udvarban foglal, helyet, első jobb lábával kivont kardot tartva , és fele
testrésze as; udvar szinével ellenkezfileg van szinezve ; a 2- és 3-ik
osztály kék udvarában ezüst szekértengely négy kerekével látható. A
paízsfölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki , szintén kivont
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezust-kék ^}.

Kolecsányi család. (Nagy- és kis-kolecsányi.) Trenosin
megyei nemes család. 1690— 1697 ben Puchón széjkelt Pál ^)\ 1733-
ban Nagy-Kolacsinban és Borcsánban M ihály, Gábor , László,
Fercncz, Mihály, János; Kis-Kolacsinban pedig id. és iQ. Ist-
ván, Miklós, András és Imre, kik mindnyájan 1736-ban iga-
zolák nemességüket.

1748-ban Eis-Kolacsinban laktak idősb és iQ. János, id. és
ifj. András, id és iQ. István, és Miklósnak utódai

1768-ban a nemesi összeirás Kis Kolaosinban emliti Miklós-
nak örököseit Pált, Jánost és I m r é t , és ez utóbbinak fiait J á-

>) Bartholomaeides C. Gömör 115.
*) EraMó megye jegyzökönyve szerint.
') Adami Souta gentil. tom. V.

*) 1559-ben Eolacsánszky György volt iz. kír. Treaesin vArosa bírája,
6f6-e ezen osaládnak ? — nem tudható.

Digitized by VjOOQIC

MotaB4a.^Kdllár. MV

D08t és Györgyöt — Jánosnak örökösei Sámuel, Miklós
és János; továbbá András két fiával J ánossal és András-
sá 1 , valamint István és fiai István.

1 803-ban Kis-Kolacsinban Sámuel és Miklós, ez utóbbinak
öt fia: János, András, Márton, György és Ádám^azután
János vulgo Jel k a , és másik János, kinek fiai JánosésAnd-
rás, — végre István hasonnevű fiával, és unokájával.

1837-ben Kis-Kolacsinban húsz férfi tagot számított a család *).

A följebbiek szerint két ágon így áll a családfa :

János
1748.

Sámnel. Miklós. J^noáP

1768. 1768.

, A

Jánoii. Andrái. Márton. GyÖrgv. Ádám.

1803.

A másik ág igy sarjadzott :

Miklós
1748.

Pál. János. Imre.

1768. 1768.

János.
1768.

%^-

Koleosányi F e r e n c z Nógrád megyében Szirákon lakozó, Tren-
csin vármegyétől 1730-ki aug. 30-án nyert nemesi bizonyítványával
Nógrád megye eUtt 1734-ben igazolá nemességét Ugyan 5 1755-ki
nemesi összeírásban Kalocsányi néven fordul eló.

Kolenda csal&d. Trencsin megyében az 1728-ki nemesi
összeírás szerint élt Adamóczon, Biróczon.

Koliadesz család. Koliadesz József 1662-ben Trencsin
megyében hirdetteté ki a Koliadesz család részére kiadott ezime-
res nemeslevelet.

Kollár család. (Keresztényi) Soprony megye nemes család-
ja. Kollár Á d á m-F e r e n c z Trencsin megyében Tarchován született
1723-ban. Bécsben császári könyvtárnok és császári tanácsos lett, és
Mária-Teréziától Soprony megyei Keresztény helységet nyeré*

>) SxoQtagli Dániel ködéséból.

Digitized by VjOOQIC

M6 Kl41ár.-iMlen

Nevezetes munkája fftleg a magyar egyházi jogköréből vHó. Meghalt
17834Í jul. 10-én »).

Utánna egyik unokája Ferencz, ki l&46-bmi Sdprony megye
ffiszolgabirája volt, birja a helységet.

•KoUái^ család. (Fels6-<ri.) Egyike azon hatvannyolcz osa«
Iádnak , melyek 1582-ben vasmegyei F e l^s fi - ö r helyaqgre kir. ado-
mányt nyertek. Lásd Zámhó család.

Komárom megyében szintén van Kollár nevű nemes család.

Kollát CMlád. Kollát Albert 1712'.ben III. Károly király
által czimeres levélben nemesittetett meg ').

Czimere a paizs kék udvarában zöld dombon két kiterjesztett
sas szárny között három arany kalász ; a paizsfölötti sisak koronájából
szintén két kiterjesztett fekete sas-szárny között a három aranykalász
látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Ily nevű család létezik Gömör és Szatmár vármegyében. Ez
utóbbi megyében birtokos e század elején Sályi helységben ^).

Koller család. (Nagy-mányai.) E család Tirolból származott
I. Ferdinánd alatt Ausztriába , és innen Magyarországba , hol Koller
János- Kristóf mint királyi biztos az uralkodó ház iránt tanúsított
hivségeért, és egyéb érdemeiért 1633-ki dec. 12-én II. Ferdinánd ki-
rálytól czimeres nemeslevelet nyert; mely nemeslevél Soprony megyé-
nek 1635-ki évben szent Ferencz napja után legközelebb esÓ második
férián Uj-Kéren tartott közgyűlésében kihirdettetett. Utóbb a család
III. Károly király alatt tanusitott hűségéért Bars megyében fekvő
nagy-mányai jószágot nyerte adományban.

Koller FerenczXavér udvart tanácsos 17ő2«'ki mari. 16-án
báróságra emeltetett. Már ifjú korában jeles tudományossága ákal
tűnteté ki magát, s többek közt egy történelmi művet h irt }ati<i nyel-
ven, melyet az uralkodó fenségnek ajánlott •) Nejétói arauyos-maróti

') Mindszenti L. Advocat DIctionarium IV. 302. Fényes Geogr. Szótár II.
204 — Podhraczky J. az Akadémiai Értesítő 1856 ki köt. 82. lapján Kollár Ádá-
mot Besztercze-bányai származásúnak írja.

') Ck>Ueot. Herald, nro 687. m - ,

0 Szirmay Szatmár várm. 11. 124.

^) Czime : „História Regni Hungáriáé ab anno secundo decimi septiml,
primi, ab an. ejusdem seculi , trigesimi septim. Augustiss. Tnvictissimo maxlmo
Imperátori Carolo VI. hum. consecrata a Períll. Dominó Emerioo Francisco Xav.
Koller de NagyMánya ungaro Posouiensi ex Comitatu eodem AA^LL.-et PhU
los. Magistro/'

Digitized by VjOOQIC

KúUer.

Paluska Juliannától 0 ^bb leánya és kél fia maradt : az egyik fia is-
mét Ferenoz Xav. 1762 — 1765-ig kir. személynök , egyszersmind
Bars vármegye ffiispánja, utóbb val. belsó titkos tanácsos, és sz. István
rend közép keresztese , els6 nejével egy gyermeket nemzett , ki még
kiskorában kimúlt , második neje Rosenberg herczegnó magtalan volt ;
ekkép gyermek hiányában nagybátyjának Koller János- József udvari
tanácsosnak fiát Jánost akará örökbe fogadni, azonban ez gyermekétói
elválni nem akart , és igy azután nóvére fiát báró Malonyay nep. Já-
nost királyi beleegyezéssel fiául és örököséül fogadá, mely szerint nfii-
ágra ment át a nagy-mányai jószág is , hol diszes templomot épite-
tett, és ott el is temettetett. Benne a bárói ág kihalt. Testvére I g n á o z
1762— 1773-ig veszprémi püspök volt 0 épiteté fel a püspöki lakot,
igazitattá a templomot , alapitá az árvaházat , és épitette a nagyszerű
viz-vezetéket Bnnek halálával a. nagy-mányai ág elenyészett.

A nemességi ágból ^) Antal 1760-ban a dunántúli kerületi
tábla ülnöke , mint nyűg. udv. tanácsos halt meg. Fia kettfi maradt :
József a tudós pécsi nagyprépost, ki mint ötvenhét éves kanonok,
kora 87. évében halt meg 1832-ben Pécsett Több tudós társ. tagja volt
és tizenkét nemes tanuló iQúra ösztöndijjat alapitott, minden vagyonát
szent czélokra hagyományozván. Testvér öcscse János a magyar
testórségnél szolgált , azonban korán szemevilágát vesztvén, mint ka-
pitány halt meg pozsonymegyei Szomolányban.

Antalnak testvére János- József (1760— 1770-ben) magyar
kir. udv. kincstári tanácsos, egyszersmind a magyar-óvári császári csa-
ládi jószág igazgatója, és Pöstyén mellett fekvó Drahóczi birtok tulaj-
donosa , M. -Terézia király-asszonynál különös kegyben állott, annyira,
hogy ez által betegségében és vakságában Pozsonyban saját házában
személyesen is meglátogattatott. Mint királyi biztos 22-szer működött,
meghalt 1781-ben Pozsonyban és a kapuczinus barátoknál eltemette-
tett. Fia kettA maradt :JánosésAntalj az elóbbi tizenkilencz me-
gye táblabirája 1842-ben halt meg Nagyszombatban örökösök nélkül.
A második: Antal, a nagyszombati ker. tábla ülnöke meghalt 1824-
ben. Ennek fia Imre Pozsonyban mint cs. kir. fó törvényszéki iktató
1853-ban múlt ki , és Szomolányban a családi sirboltban eltakaritatott.
Rnnek gyermekei: Gyula jelenleg (1860.) a Trencsin megyei cs. k.

') Mindketten Béosben a fz. István templomában vannak eltemetve, fir-
k öveik ott a szószék baloldalán a falban láthatók.

') Családi közlés után Szontagh D. r^ T

Digitized by VjOOQIC

KoUer.

törvényszéknél tanácsos, és Izabella, vaszójai Sohercz József po*
zsonyi cs. kir. járás fSbiró neje.

A nagy-mányai Koller család nemesi ozimere 0 — núnt itt a
metszvény ábrázolja — egy jobbra dőlt paizs, négyfelé osztva, az l-s6

osztály kék udvarában zöld téren
egy fekete ló ágaskodik, a 2-ik osz-
tály vörös mezejében kettós farkú
arany oroszlán ágaskodik, els6 jobb
lábával kivont pallóst tartva ; a 3-ik
osztály ezüst udvarában három ki«
nyílott píros rózsafej látszik ; a 4-ik
osztály kék udvarában balról jobbra
húzott két arany csíkolat látható.
Á paizs baloldali szögletén álló si-
sak koronáján fekete ló nyargal,
kétfelől két elefánt-ormány között,
melyekből a jobboldali vizirányosan
félig ezüst, félig vörüs , a másoldali
félig arany, félig kék, a jobboldali-
ból egymás alatt párhuzamosan kék, arany , kék , a baloldaliból vörös-
kék , vörös strucztoU nyúlik ki. A paizs sisakjáról a takaró jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

A bárói czimer megbővitetvén , következő : a paizs , mely arany
négyszegű gombokkal kirakott fekete rámában áll, öt részre oszlik,
úgy hogy az alsó középső udvar gúla gyanánt ékeli magát a másik
kettő közé; ezenkívül a paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el , a
család ősi czimerével , mely arany mezőben egy fekete ágaskodó lovat
mutat A czimerpaizs 1 . osztályának vörös udvarában hármas zöld ha-
lom tetejéből koronából kinyúló ezüst kettőskereszt emelkedik ki ; a
2. osztály kék mezejében kettős farkú oroszlán ágaskodik , első jobb
lábával kivont kardot tartva ; a 3-ik osztály kék udvarának közepén
fehér folyam hullámzik, és alatta s fölötte fehér sziklahegyek emelked-
nek ; a 4-ik osztály arany udvarában jobbról balra rézsútosan két kék
csíkolat látható ; az 5-ik gúla alakú legalsó osztály ezüst mezejében
három piros rózsafej piroslik. A paizst bárói korona födi, és azon három
koronás sisak áll , a jobboldaliból a leirt oroszlán nyúlik ki , kardot

') Bargstaller Coll. Insign. — Adami Scnta gentíl. iom. V. KoUer I g-
n á c z veszprémi püspök pecsété stb.

"^-"^ Digitized by VjOOQIC

KoUer. -^KoUonltz. Ml

tartva , a baloldaliból fekete sas-szárny emelkedik ki , és azon a 4-ik
osztály csíkolatai látszanak ; a kOzepsfi sisak koronájából a fekete ló
ágaskodik , két elefánt-ormány között, melyek a nemesi czimeren levó-
tól csak annyiban különböznek szinre nézve , hogy a mi ott kék, itt fe-
kete szint mutat ; hasonlóan itt a sisaktakaró bal oldala is arany-fekete,
a jobb oldali ezüst-vörös. A paizst jobbról oroszlán , balról tigris tartja
telamonok gyanánt.

HLoller <»al&d. (Kollerfi.) Ezen elónévvel czimeres nemes-
levelet nyert József, ki az erdélyi főkormányszéknél 1815. körűi
számvevó volt; fia Vilmos ugyanott szám-tanácsnok, meghalt 1836-
ban. özvegye Beringer Teréz , fiai J ó z s e f , ki elfibb kir. kincstár ta-
nácsi gyakornok , utóbb Kolosvár városi rendőr hivatalnok , meghalt
1849-ben« János mint nemzetőr 1848-ban Szamosujvárnál esett el ;
Mihály jelenleg Kolosvár városi tanácsnok 0-

Kolloiiltz család. (KoUegrádi , gróf.) E család Horvátor-
szágból eredt , és ott már a XIII. században birta Kollegrad-ot,
honnan előnevét vévé. A XV. század elején a török pusztitások elől a
stájer és osztrák tartományokba húzódtak , hol 1583-ban az uri rendbe
(Herrenstand) vétettek föl, 1598-ban pedig és 1604-ben Magyaror-
szágban is megnyerték a honfiusitást, melyet az 1608-ki és 1618-ki
országgyűlés törvényczikkbe iktatott.

I. Siegried, ki 1529-ben Bécs védelmében vett részt , hadi
érdemeiért másodszor nyeré a lovagi rendet. V. Károly császárt és I.
Ferdinándot mint udv. kamarása szolgálta , és negyven évig mint alsó-
ausztriai hadi tanácsos működött. Meghalt 1555-ben Bécsben. Fiai és
unoka-öcscsei 1583. sept. 1-én birodalmi báróságra emeltettek.

Már a grófságot ágak szerint különböző időkben nyerek.

A báróvá lett Ádám fiai : Ott o-G o t f r i e d cs. kir. kamarás, és
ausztriai belső titkos tanácsos, és Rázmány német rendi lovag
1637-ki jan. I2-én emeltettek grófságra.

E r n e s t ezredes és komáromi várkapitány , valamint testvéré-
nek János-Györgynek gyermekei 1638-ki dec. 3-án nyerték a
grófságot.

A család leszármazása következő : ^)

0 Török Antftl közlése szerint.

*) Wagner tabulae geneal. XXXVIII. - Geneal. autent II. — Lekoczky
Stemmat. II. stb. ^ j

Digitized by VjOOQIC

KaUoiiHi.

I. tábla.

Miklós

1400.
(Enisitli Anna)

I r'^ 1

Jánofl

1420.

Stájerba költöz

(Gregorioh Anna)

Márton
Salenanban

temetve.
. Gregorianiok

Erzse.
2. Gáli Bora)

l-töl Péter.

Mária

(Keglevioh

N.)

2tól Dániel
(Libisvald
Anna)

Györgjr
Bargschleiniox

épitAje
(Rottall Bora)

I. Síegfried
tlööÖ
(lotluringi Ortonau
Janka)

Márton.

Mamsch
(Herberstorf
Ubrik neje)

Gábor Anna György-Siegf.

(1. Gayer (1. Wogt báró 1583.
Magdolna Jakab. (FuohsBora)
2. Schíffer 2. Pötting
Krisztina) Leopold.

13. Lamberg
Jáuos)

FolyL II
táblán.

Erzse Ferdinánd János -Bért

(Burgstall 1560. tanács. tokaji kapit
Kristóf) (l.Teubenegg kassai tábor n.
Mária. t 1587.

2. Wagensberg (1. Rechen-
Borbála) berg Hona.
2. Rueber
Mária)

János
ezredes
és tanácsos
tl640.

György
báró 1583.
(Neuliaus
Mamsch)

Jokanna

(2. Herberstein

N.)

Ádám
báró 1683.
szádvári kapit.
(Schadel
Johanna)

György

ef;n kapii

(Zerotm

Antónia)

Sigfried
Esztergámban
lovas százados.

Eszter
apácza-

főnök
Gössben.

Ottó Gotfried

gróf 1638.

tl664

(Turn

Zsófia)

Rázraány
gróf 1637.
német r vitéze.
tl640.

Györgry-Godfrid Johanna Mária Anna

(Stuberg (Otto-Sigefr.) Constantia Rozina.

Erzse).

Digitized by

Google

IMloÉNa:

908

n. .tábla.

György-Sígfried, ki as /. iábldn.
báró 158a •
(FuchB Bora)

Frneszt
gróf 1638.
magyftr indig.
(1. őondesdorf

Sftbina.

2 Kuefstain

£rz8e)

Ferdinánd

komáromi

kapitány

1 1611.

Jáno8-Gvörg7

gróf 1638.
(Urczeszovazky
Ludmilla)

György-Vilm.

kamarai tan.

(Werdenberg

Czeczilia)

Hannibál
alezredes

János-

Ernö

kapit.

M.-Teréz
(Haller
Ádám)

Johanna-F.

(Kuefstain

Leopold)

Leopold
8Z. 1631.

tl707.
bibornok
eszterg.

érsek.

IT. Siegfried

érsekújvári

kapitány

m.kir. f6«

lovász m.

(1. Perényi

Zsófia.

2. Saurau

Mária)

Károly

ezredes

1677.

Ulrik

(1. Trautmans-

dorf Sidonia.

2. Win^üsck-

grtttz Eva)

Henrik-Kár.
alezredes
(Meggau
M.-llona)

Keresztély-Ferd.
(Kajnach
Jacobina)

György-Siegfr.
zászlótartó.

Ludmilla-M.
(1. Osztrositk

Miklós.
2. Zay Andr.)

Elireich-Siegfr.
1 1659.

János
(Aspermonth
Emegztina)

György-Síegfr.
t 1646.

János-Henrik

•kamarás

CWaldstwn^M.-Erzse)

M.- Eleonóra
sz. 1712. t 1759.
(b. Zay László)

Folyt, IIL tábUn.

Ádám.

M.-Erzsébet

Itól Janka-

Erzse
(b. Zay N.)

Sidonia. 2-tól Anna
Kata
(Geyroann^
Em6) ~

M..Polex.

(b.Zay

Lórincz)

b. Zay László.

M.-£leonora Ádám J.-Zsig-
(Heger hadvezér mond *)
Fer.) (Czobor lov. ezr.
^ Krisztina) 1

J.-Zsigmond

ir22.
béosi érsek
bibornok f

Leopold
karmelita,
t

János-Emó

elesett
Siklósnál.

GyörgyFerd.

százados.

A.-Mária.

*) Ezeknek nóvéreik még S p e s , Éva,
ialan elhaltak.

Regina, Luoretia, mag-

Digitized by VjOOQIC

M»4 KoUottitt.

m tábla.

B. Zsy Lánló, ki a 11 tébláb.

sz. 1706. 1 1780.

1722. adoptált

grófKoli^nUB

(1. gpr. Kollonitz M.-Eleonora

2. gr. HamíKon Yalburga)

Ehö kUeesétól 2-dik nejétől Maximilián

11 gyermeke, sz. 1761. 1 1827.

kik mind kikaliak, C8. kir. kamarás

Iáid iii alább altábornagy

*) i^M '^*' in* testőr kapit

(gr. Hau^itz)

Katalina

i«.177í.tl827.
_ ;a ,

II. Maximilián

0Z. 17d9. jan. 8.

(gudenai báró

Vont AugoBta

az. 1801. jun. 3.)

ÍII. Maximilián Karolina Ottilia Erzse Paulina László BLlementine
sz. 1822. april 7. sz. 1823. sz. 1826. sz. 1828. sz. 1830. sz. 1833. sz. 1842.
1 1824. april 23. nov. 16. mart. 18. nov. 30. jun. 28. jul. 12. jan. 4.

(gr. rodstatzky
Lichtenstein
Adalberta).

*) 1. Mar ia-Franoisoa szül. 1729. f 1766. gr. Falkenhayn Miklós-
né. — 2. Károly-József os. k. kam. és táborn. sz. 1730.tl804.gr. Cavriani
Friderika nejétől fia L á s z l ó volt , de elhalt -< 3, M.-E rzsébetsz. 1732. f
1754. gr. Thun János- Józsefné.- 4. M. - T e r é z i a sz. 1733. f 1802. gr. Wrbna
Engen-Venczelné. — 6. Zsigmond cs. k. kam. és tábornok, sz. 1734. f 1784.
Neje gr. Morzin Aloyzia. — 6. László kalocsai érsek szül. 1736. f 1817. —

7. M.-E leonora sz. 1737. f 1807. gr. Abensberg és Traun Ferenoz neje. —

8. József OS. k. kam. és tábornok, szül 1740. tl799. - 9. Henrik sz. 1742.
1 1746. - 10. M a r i a-A n n a szüL 1744. f 1802. gróf Schafgotsdi Antal-Got-
hard neje. - 11. M a r i a-A n t o n i a szül. 1746. f 1771. gróf Kottulinszky Fe-
rencz neje '}.

Visszatekintve az L táblázatra » látjuk, hogy I. János fiának
Mártonnak ága hamar kihalt; mig a másik fiának Györgynek
ága mindinkább terjedt.

<) Ezeknek leányági utódaik következó családok : Lichtenstein, Lobko-
-witz, Sckoenburg, Solms, Trautmansdorf, berezegek; Auersberg, Bissbgen, By-
landt , Falkenbayn , Groesz , Hardegg , Harach , Kinszky , Kottnlinssky , Thun,
Traun, Wallis, Wiltsek, Woraaitzky, Wrbna, Wratislaw, Zamoyszky, stb. gró-
fok, — Dobrzenszky, Reisaoli, Stülíried bárók stK

Digitized by VjOOQIC

György építé Burgschleinitz várát Stájerországban. Fia I.
S-iegfriedV. Károly császár és I. Ferdinánd kamarása volt. £lte<*
mettetett Bécsben sz. Mihály templomába. Fiai köz&l

Janó s-B e r t a I a n Miksa és Rudolf királyok alatt tokaji kapi-
tány, utóbb kassai országos főkapitány. Meghalt Kassán lő87-ben.
Két nejétől sem maradtak gyermekei.

G y ö r g y-S i e g f r i e d báró, Fraknó és Kis-Marton kapitánya, '
eltemettetett Judeospojgenbeh Ausztriában, finnek Ssá

£r nó , ki gróf lett, ezredes volt, és 1634-ben halván meg, Bécs-
ben temettetett. Testvére

Gr. Ferdinánd Komárom várparancsnoka volt.. Meghalt
1611-ben, és Prágában temettetett.

Gr. Jánós-György Judenspojgeáben temettetett eL Ffai a
II. tá b Iá li láthatók. ,.

I. Ferdinándnak fiai közül Ádám szádvári kapitány volt ; ennek
egyik fia György egri kapitány, S i e g r i e d Esztergám várában lo-
vasság századosa.

Gróf Rázmán (Erasmus) a német vitézi rend oommendatora
Lajbacbban, hol 1640-ben meghalván eltemettetett.

Gr. OttoGodfried III. Ferdinánd alatt belső tit. tanácsos,
majorátust alapita osaládja részére. Meghalt 1664-ben és Gréozben
temettett el. Unokáiban kihalt

Bmlitett gróf E r n ő is fiaiban és uoiűkáiban kihalt , fiai közúi
raegemlitendő

Leopold a bibornok és 1695 -1707. esztergami éraek, a ma-
gyar állami intézményeknek és protestantizmusnak egyik legnagyobb
ellensége 0- i

A II. táblázatot II. S i eg f r ied indítja meg, ki előbb érsekuj''
vátí kapitányi majd kir. fő lovásamester volt. Meghalt 1 623 ban. Két
nejétől 1. Perényi Zsófia és 2. Saurau Máriától több gyermekei ma-
radtak, ezek köKÚl Ulrik,csHenrik ága élt legtovább.

Azonban Henrik ága, miután kis uiu>kája Ádám aCzobor
ezredbeÜ alezredes — ki Losensteint pisztolyával végzé ki ^) , magnói-
kul mohait, csak egy leányban gróf Eleonórában báróZay László
cs. k< kam. és belső tit. tanácsos nejében állott fen. Ulriknak utódai is
nrindelhal^n, J ános-Zsigmond (szül. 1677. f 17Ö1.) 1716 tói

0 L. SiaUy L. M. onUg tört. VL köt

»; ügjranott V, köt. 292. oigitized by GoOqIc

tM KtUoiiiU,

bécsi érsek és 1727-t61 biboraok 0 említeU báró Zaj Lászlót, ki-
nek anyja is már Kollonitz leány : Kollonitz Polexina volt, 1722-ben
adoptálta, melynél fogva báró Zay László a protestáns hitról ka-
tholikussá lön, agróf Kollonitz nevet vévé föl, és minden Kollo-
nitzféle majorátus és egyéb uradalmak reá szállottak ; előbbi családi
czimzeteiből csupán csak a „Zay-Ugróoznak örököse^ ozimet
tartván meg.

így halván ki a kollegrádi Kollonioh család, mely 1715-ben még
gróf Ádámban magyar koronaőrt is mutatott fel '),— uj sarjadzást eme
család a báró Zay ágon nyert, és ámbár Zay Lászlónak első
nejétói gr. Kollonitz Eleonórától nemzett tizenegy gyermeke magtalan
múlt ki, második nejétói származott fia L Maximilián cs. kir.kam.
M.*Terézía lovagrend kis ker. vitéze , altábornagy , és m. kir. testfir
kapitány utódaiban , mint a IIL táblázat mutatja, a család mostanáig
virágzik.

A kollegrádi gróf Kollonitz család czimere egy , föggÓIegesen
kétszer, és vizirányosan egyszer , és igy hat udvarra osztott paizs. Az
1-sö és 6-ik osztály vörös udvarában egy jobbról balra rézsútosan vont
fehér szelemen , melyból három fehér tengeri-levél (Seeblatter) nyúlik
ki. A 2-ik osztály fekete udvarában egy három szegletü hegyével fel-
felé álló fehér mú-kó látszik. A 3«ik és 4-ik osztály vörös udvarában
természetes szinű hiúz ágaskodik. Az 5-ik osztály vörös udvamban
arany hal-borda látszik. A paizs közepét egy keresztvágással négyfelé
osztott kisebb grófi-koronás paizs foglalja el , melynek 1- és 4-ik osz-
tálya fehér udvarában barna farkas ágaskodik ; a 2- és 3-ik osztály vö-
rös udvarában egy egy arany kerék , nyolcz küUóvel látható. A nagy
czimerpaizs fólött kilencz ezüst gombos arany grófi korona áll, és a fó-
lött öt arany sisak arany koronákkal fedve látható ; jobb oldalról
kezdve az 1-só sisak koronájából egy fehér vadász kutya nyúlik ki,
vörös nyelvét kiöltve ; a 2-ik sisak koronájából öt vörös stnicztol leng,
és az előtérben az arany halborda áll ; a 3*ik sisak koronájából két egy-
másra helyezett kiterjesztett vörös sas-szárny emelkedik ki , az előtér-
ben levőnek közepén az arany kerék ragyog ; a 4-ik sisak korond^jából
két kiterjesztett sas-számy emelkedik , az egyik vizirányosan f^ig vö-
rös , félig ezüst , a másik ellenkezőleg félig ezüs , félig vörös ; a két
szárny között a paizsbelihez hasonló farkas emelkedik ki ; az 5-ik sisak

*) A proteatantísiDiiflnak szintén nagy öldötője voli ^<^ t

•) 17l6-ki 38. törv. c«. gitted by LjOOgle

Kolonsrl.— Kolos. SG7

kofoti&jáb<$l hmt nyúlik ki. Fosdadék jobbról arany-vörös, balról ezüst-
vöröe >).

Kolonyl csal4d. A trencsinmegyei nemesi lajstromok sze-
rint 1688-ban Zolnin székelt ily nevű család ').

Kolos csal&d. (Némái f .) Komárom megye egyik kihalt ós
osaláda, ínelynek ismert törzse szent-viti Kolos, (Kolos de sancto Vite)
kir. lovász mester volt '). Ennek fia Jakab mester atyja nevéról
öröklé a Kolos nevet, 1369-ben Komárom megyei Bana és Árpa
helységekre uj királyi adományt nyert.

A XV. század végén 1480-ban élt a családból KolosLászló,
ki már ekkor Ács helységét ir birta *). Miután nem csak Hathalmot,
de N é m a helységet is birtokába vévé a család. Némáról irá elóne-
vét, és e helység meg a családtól nyeré K o I o s-Néma nevét.

Idevezeti László 1493-ban tétetett visegrádi kapitánynyá , a
midfin Szapolyai István nádor és Bakács Tamás püspöknek Írásban kö-
telezé magát, hogy a várban órzött koronát az 6 hirük nélkül senkinek
ki nem adandja ^).

Ezen ^ á s z l ó tói a család kihalásáig következőleg sarjadzott le

a nemzedékrend : ^)

László

1493. visegr&di

kapiUny

'^1. László " Bora JakabT'

I (Perneszy Zsi^.)

Anna Aaibras Orsolya Sára Bora

(sávolyi J<Í8a (Orsolya) (Csábi (Déoay (1. Sitkey Atidr.

István) I Mihály) Holdizs.) 2. Poky Gáspár)

Jáuos Kata Erzse

1 1567. tájt (AlfÖldy (Hathalmy

Tamás) György).

János, ki még 1560*ban Komárom megyei Ekecs helység iránt
Bakó Péter éaFerenoz ellen tiltakozást tett '') magnélkül halt el, benne

') i^dami ScuU geniil. tom. V, ^ Hist. Herald. HandbucL 431. sib.
') Szqntagh Dániel közlése.
•) Fényes E. Komárom várm. 106. 146,
, •) Ugyanott 142.
M.KalonaHist. oritk. '

•) Geneal. antken. U. C"n^r^rf]í>

') Fényes E. Komárom várm. 99. ^ 9'^'^^^ ^^ ^OOgLL

20*

SOS Kolosváry.

a Kolos család sirba szállt Az 6 magvaszakadtán 1667-be& Tbury
György a Kiskeszi helységbeli és Andrásfalvi pusztabeli birtokba ado-
mány mellett iktattatott be 0-

HLoloftváry CMilád. (Máskép Saltzer). E családnak y mely
Trencsin megyében a XV. században tűnik fel, eredete áaoda származása
homályban rejlik ugyan, de a történelmi viszonyok összevetésébM még
is ErdéIyb6I történt származására némileg alapos követííeztetést von*
hatunk , ha visszaemlékezünk V. László király 1454-ik évi azoq rende-
letére, melynél fogva Hunyadi János akkor az ország fAkapitánya oda
utasitatott , hogy a vágvölgyi várakat firséggel és vámagyokkal lássa
el ; és igy fölszerelve e várakat a királyi kézre való átadásra elkészits^^
E Qzélra Hunyadi valószinúleg több erdélyi családot is felhasznált, é$
igy kerülhetett eme vidékre a Kolosváry csalácjL Legalább annyi
bizonyos, hogy ez időben találjuk e családot a vágvölgyi váraknál fel-
tűnni, névszerint pedig Kolosváry Lfirinczet, ki 1455ben már
mint Trencsin vára várnagya, 1463-ban pedig mint zab lát hí birto-
kos is előfordul. 14S2-ben (in vigilia nativitatis Doroini) Mátyás ki-
rály a Kolosváry családot, névszerint Lfirinczet és Mátyást
mint sz. kir. Trencsin városa polgárait a zabláthi birtokba bei^tattatni
rendeli. E két testvér az clóbb emiitett Lörincznek fia lehetett, niint-
hogy ama 14ő5-ben élt L Lórincz,azon U. Lórinczczel,ki
lőOO-ban s az utána következő években mint Trencsin és Bajmócz
várak várnagya fordul elő , és csak 152ő-ben mint már Trencsin me-
gyei alispán halt meg, a kor-távolság miatt egy személy nem lehetett.

A fölebb idézett Mátyás királyféle adomány-levélben L ő r i n c z
és Mátyás testvérek egyenesen Kolosvár y-aknak (de Kolosvár)
neveztetnek minden melléknév nélkül. Igy fordul elő ismét LŐrincz
(de csak egyedül maga) 1482-ben az ugróczi birtokszerzési oklevélben
is, pusztán Kolosváry névvel; sőt igy találjuk Lőrinczet még
1487-ben is Trencsin sz. kir. város levéltári okmányában nevezetesen
Orell (ölvey) Vitus kegyes alapítványában egyedül Kolosvárynak inra.

Mikép történt, hogy későbbi időkben nevezetesen már 1401-ben
s az az után következőkben Lőrinczet Saltzer, Sal tzher So-
lár, Záblátszky, Hrussóy , Hr usovszky-nak , sftf Tren-
c h in y i-nek is találjuk neveztetni, iratni, sőt magok által is magukat
igy Írni; — azt későbbi hivataluk vagy foglalkozásuk,, és birtokaik, sftt
székhelyük ismeretéből lehet leghelyesebben in^fejteni. És pedig a

*) Fényei E. Komírom várm. 104. 112. sib. oigitized by GoOglc

Kofosváry. M»

Saltzer, Saltzher, Sol ár természetes elnevezés onnan szármáz*
hatott, minthogy atrencséni várnagyság, melyet Lfirincz a bajmóczi és
brodárféle (Morva országban) várnagyságokkal együtt viselt , össze
volt kötve a kamarai só egyedárússága , és e kincstári jövedelem keze-
lése is, melynél fogva a nép által méltán S a 1 1 z e r stb.-nek neveztet-
hetett , és föleg e néven ismertethetett , mely tekintet Lftrinczet
arra bírhatta, hogy maga is e nevet használja. így van 6 aláirva neve^
zetesen azon nyugtat ványban , melyet 1500-ban mint trencséni és baj-
móezi várnagy bizonyos adósság letisztázása iránt Bánffy Jánosnak
a4 0. 1491 ben ezen Lórin ez Zamaróczy Imrétól egy Zamardféle
curiát sserzett meg , és ezen a nyitrai káptalan elótt tett örök felvalló
levélben ,4i&urentiu8 Zolár de Kolos vár'' -nak neveztetett
A mint késóbb 1492-ben szent Borbála szűz és vértanú napján ^zen
zamárdi ouriára királyi adomány- levelet nyert , ebben meg már Z o-
lár máskép Hrusovszky Lörincznek neveztetik. 1494-ben ismét
Trencsinben házát Nemeskynyi Györgynek eladván, ezen okmányban
Saltzár Lórincznek iratik. Hasonlóan fordul el6 egy másik ugyan
ekkor ns Rozsony Kelemennek és Lászlónak ugyan Trencsinben egy
másik eladott háza iránti szerzÓdésben is ; sót ugyanott egy harmadik
házát is eladván Czrmanszky Tamásnak, már ebben meg „z á b 1 á t h y
Saltzer Lórincznek^' iratik neve. Mint Trencsin megyei al-
ispán többnyire Zábláthy és Záblátszkinak irta magát ne-
vezett Kolosváry Lórincz , és ama néven jó eló a trencsinmegyei al-
ispánok névsorában is 1491 — lő25-ig. Még egy negyedik házát is
Trencsinben 15 12-ben Kuncz Vencziszló rokonának adományozván,
ebben már egyedül ZábláthyLórincz névvel neveztetik Azon-
ban még itt sem volt még állapodás a nevezetben ; végre még Ugró-
ozinak is nevezé magát így Iő2ő-ben sz. Szaniszló napján Ribár hely-
ségbeli birtokát testvére Mátyás fiainak Jakab nak és J á n o s nak
ajándékozván, már ittan Zábláthy és Ugróczy LÓrinoznek
nevezé magát

Mily hatalomra emelkedett és mennyi birtokot szerze Kolos-
váry Lórincz, mutMja azon három rendbeli, trencséni, bajmóczi
és brodai várak vámagysága. Birtokai kiterjedését mutatják Tren-
csin sz. kir. városbeli házain ki vül az 1463-ban azáUáthi, 1481-ben
a hmssói, 1482-ben az ugróczi , 1492-ben ismét a zábláthi birtokszer-
zemények. 1504* ben Sárkány Ambrustól szerzé Gencsicz , Sitva, Ke-

') Az «redetí a báró MednyAnazky család beczkói Icvéltárábai^^^QTp

819 Kolosváry.

resztúr, Posztetna, és Lehota helységbeli birtokait. Meghalt 1525-btíl
az ugróozi várban.

A Trencsényi nevet leginkább a Eolosváry leányoknál talátljuk ;
igy Zsófiánál, ki 1491-ben ákosházi Sárkány Ambruanaki — és
Annánál, ki Kosztka Miklósnak volt neje. — A Kaziwoda név pe-
dig csak Kolosváry Lörincznek Jeromos fiától származott Mátyás
unokájánál vehető észre ; ki is e név alatt Trencsin városa levéltári
okmányaiban többszOr eléfordul.

Ezen följebb nevezett Mátyás Trencsin sz, kir. város tanács-
noka, és barminozados volt ; és birt Trencsin városban egy házat , me-
lyet 1591-ben Birovszky Sámueltől, Miklóstól és Annától vett meg.
Testvére Mihály 1563- és 1577-ben mint záblátht és hrussói birto-
kos fordul elft.

Kolosváry L6rincznek egyenes férfi ivadéka kihalt a harmadik
ízen, és csak nó ágon unokájában Margitban állott fen. Ezen Mar-
git hornspicki és szvetlovai Szvetlovszky Pál-Stielfriedhez menvén
férjhez , mintegy fiusitva Saltzer név alatt folytattatott továbbá
családi leszármazás, miután Schellendorf-Szvetlovszky gyermekei nem
az atya, hanem anyjok neve után Saltzer néven neveztettek ; és e
néven még azután négy izén át élt a család.

A Kolosváry családnak Trencsin városában leélt szerepéhez még
hozzá adhatjuk azon adatokat, hogy még 1600-ig különféle nevek alatt
több házat birtokoltak; azonban az 1600-ik év után már egynek neve
sem j6 elu a város jegyzökönyveiben s ház-lajstromaiban.

A Trencsin városi kriptában is több Kolosváry családbeli találta
földi maradványainak nyugalmát. Ide temettettek a következők: 1690.
april. 30-án Erzsébet Özvegy Kolosváryné. — 1704-ki jul. 28-án
Kolosváry Istvánnak fia Feren ez. — 1705. april. 3-án Ferencz
Kolosváry Istvánnak testvére.

Melyik Kolosváry családból származhatott azon Kolosváry
Pál, ki 1726-ban mint jesuita a ,)Curia Judicum Regni Hungáriáé
virtutibus et meritis illustris^' czirnú munkában mint bölcsészeti tudor
fordul elő? — nem tudhatni.

A zábláthi Kolosváryak , vagyis Saltzerek , Hrussovszky-ak, és
2iáblátszky-ak czimere egy függőlegesen kétfelé osztott paizs ; a jobb-
oldali udvart rézsútosan egy széles szelemen (fascia) osztja kétfelé, és
azon három rózsa látható, a szelemen fólött és alatt hatszögletű csillag
ragyog ; a baloldali udvarban egy hátra felkondorított farkú oroszlán

KotosTáry.

•U

ágaskodik. A pMSflfolötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny

kőzött szintén egy hatszögl^ú csillag szemlélheti ^).

A család leszármazási kimutatása ez :

Kolosyáry

Urinoz

Trenesényi Támagy

t 1526.

(Tökésujfalvi

Margit)

SalUer
Mátjrás
1487.

Saltzer Jáno<

György 1409.

(SoheU

lendorf

Ajuia)

Saltzer Zsófia

Márton (Sárkány

1491. Ambrus;

Jeromos

(KorIátk6y

Borbála)

Júlia Márta
(Forgách (Turóczy
Miklós) Miklós)

Márta
(Nyáry
L6ríucz)

János Gáspár. Máriha

1 1559. (bessei

(1. lévai Cseh Farkas

Frutsiaa. Ignácz)

2. Majthényi

Anna.
3. Podmaniozky

Anna)

Lórincz Margit Borbála

f 1542. (Lubomirszky

(Schellen- Szaniszló)
dorf Buriáa
Pál-Stielfrid
HomspidE és
Szvetloy ura

(Kosztka
Miklós)

Mátyás
Kaziiroda

1688.

(Franta
A.«Marí»)

Mihály

Saltzer
János

Anna
(1. Ocskay Ján.
2. Spá^y
Péter)

Ferenoz.

Mjhály

Saltzer
Mihály

Anna

(Beznák

János)

János Mária János Zsigmond Jusztina

1702. (Balogh Mih.) | | (Chery István)

Kata
(Bossány
György).

Mihály. Zsuzsa Jusztina Mária

(Sandrik (Geller (Bossány

Pál) János) Mihály)

A másik ág , mely Kolosváry L6rinezczel testvérétől Mátyás-

tói szakadt le , és mely ág leginkább megtartá a Kolosváry nevezetet,

következő :

Kolosváry Mátyás

a belei birtokot

szerzi^l487.

Jakab
1536. ribári
birtokot elzálogit

János.
1526. Ribáron.

■) Sztárek Lajostól közli Szontagh D.

Digitized by

Google

SM Kolosváry. ^ IMossy .

Ezek egyikétAI , ki ugylátazik Nagyváthyné özvegyét vett nAül,
származott Kolosváry M i k 1 ó s, ki 1 690-beKi ttfrökfogsigban volt ; en-
nek anyúl testvére Nagyvátby Pál. Kolosváry Miklósnak gyermekei
István 1670-ki máj. 25-én bérmáltatik, K. Ignáez bérmáltatik
1672. június 7-én, s végre Mihály. Nevezett Istvánnak fiai István
meghalt 1 706 ben, és F e r e n c z.

Kolosi^ ári család. Erdélyi család, mely néven Kolosvári
Bálint a németországi akadémiákon tanult, Wittenbergben Me-
lanchton Fülöp hallgatója volt; 1555-ben Torda város ref. lelkésze. ')

Kolosvári J á n 0 s deák (litteratus) 1610-ben Báthori Gábor fe-
jedelemsége korában élt ^), előbb fiscalis director ^).

Kolosvári Pál orvos és kolosvári tanár s lelkész , a belga aka-
démiákon tanult, meghalt 1720-ban* 0 tartatik azon magyarul és latí-
nul irt Katekizmus szerzőjének, melyet az unitáriusok használnak.

Jelenben e néven Erdélyben János birtokos KüküUft megye
ben, Sándor Torda megyében, Kolosban PáljGergelycsDru-
z s i a n n a ; azonban leszármazási fájuk , és egymáshozi vérséges viszo-
nyuk ismeretlen.

Kolosváry család. Ugoosa vármegye nemes családa, azon
megyében Gödényházán e század elején Kolosváry Zsigmond és
Ferencz közbirtokosok •).

Zemplin megyében szintén a nemesség sorában áll a Kolosváry
család ^).

Fejér megyében Kolosváry Sándor 1840— 1843-ban számvevő.

Mosón vármegyében Kolosváry Sándor 1840-ben esküdt.

KolOftsy család. (MezÖ-madarasi.) Erdélyi család , melyből
István 1846-ban cs. kir. határezredbeli hadnagy.

Kolossy család. (Cseleji) Borsod , Szabolcs, Zemplin vár-
megye nemes családa.

Kolossy János 1719-ben sept. 23-án III. Károly királytól
nyerte czimeres nemeslevelét ^). Czimere a paizs kék udvarában zöld
téren álló, vörös mezű magyar vitéz, prémkalpagjából annak vörös te-
teje csüng ki , derekán kék öv , lábain sárga csizma van ; jobb ke-

<) Benk6 Transylv. gen. 343.

^) Bojtbi Gáap. EDgelnél 399. és Wolph. Bethlen Y. 380.

») Benk6 id. h. 531.

*) Szirmay C. ügocsa. 151.

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114.

•) Collect, herald nro 397.

Digitized by

Google

zével kivont kardot, a balban egy fUrt vörös szölöt tartva. A paizsfó-
lötí súiak koronáján kettős farkú oroszlán ágaskodik, els6 jobb lábával
kivont kardot tartva. Foszladék jobbról >ezüst-vörös , balról arany-kck.
Borsod megyében Ignáoz 1829-ben szolgabíró, 1845-ben Ko-
loösy Imre esküdt

Zemplin megyében e század elején birtokos a oisalád Magyar-
Isép, Kolbása, Pelejte és Cselej helys%ben 0-

Kolossy József 1829-ben Zemplii^ megyei alszolgabiró ; neje
Boronkay Julianna.

Kolossy Dániel már 1640-ben s.-pataki tanár, 1642-ben pedig
beregszászi léikész volt ').

A család c s e l e j i előnévvel él.

Kolowrat caalikd. Csehországi eredetű, az osztrák tartomá-
nyok egyik tekintélyesebb családa , mely két ágon Magyarországban
is honfiusitást nyert ; azonban hazánkban nem birtokos.

A oseh történetíró P^lacky szerint igen régi és a Lo^viczbkkal
egy eredetű család, melynek történeti nyomai már a XI. században felta-
lálhatók. 1415-ben élt közös törzsük Kolovrat Herbárt , kinek négy
fiától szármázik a jelenleg két fS vonalon úgymint Kolowrat-
Krakovszky és Kolowrat - Liébsteinszky í(5vonalakon,
és isknét több ágakon virágzó család '). Mindenik ág külön czi-
mert is bir.

A Kolowrat-Krakowszky vonal, mely Krakovszky mel-
léknevét a csehországi Krakovecösi vártól vévé , és mely Herbart-
nak Albert nevű fiától ered , ismét három ágra oszlott, úgymint 1 .
az idősb vagy breznitzi ág, 2. a középsó vagy radienini,
és 3. a legifjabb vagy teinzli Krakowszky ágakra.

Ezek közül minket csak a középsó vagyis aradieniniág ér-
dekel, melyből Krakovszky-Kolowrat Leopold (szül. 1727. dec.
31. f 1809. nov. 2.) aranygyapjas vitéz, sz. István és Leopold rendnek
nagy keresztese , cs. k. kam., val. belsÖ titkos tanácsos , és ausztriai
belügy minister volt, és 1802-ben a magyar országgyűlés által a 31.
törvény czikk szerint honfiusitatott ; a tóle leszármazó nemzedék kö-
vetkező :

>) Szinnay C. Zemplin not top. 114. 247. 248. 271. 280.

') Ugyanott 215.

•) Sohönfeld Adela Lex. 1. 85-95. - HIst. herald, llandbaoh 433. stt^T

tl4

Mokiwraf;

Leopold

8z. 1727. 1 1800.

minister.

(1. gr. Caretto M.-Terézia

2. hzg. KhevenhöUer-

MetBch M..Ter.)

M.-Anna
•X 1758.

1 1812.

(gr. Zichy

Fer.)

FtilöpFer. Lipót
BZ.1756. sz. 1769

Teréz
1770.
tl8l9. tl805. (l.gr.Pod-
(Tmnkel órnagy. statszky-
Teréz) Liohtenstein

2. gr. Hardegg)

M.*Antoiiia
az. 1776.
(gr. Obern-
dorO

M.-Luiza Fer.-Xav.
az. 1780. az. 1783.
(Herber- alezredea

aiein- (l.gr.Wil-
Mdtke) denatein
Jalia)

Lipót
SZ.1804.

Tódor
BZ.1806.

Ferdinánd
az 1807.

Xaveria
az. 1808.

Júlia Mária
az. 1809. az. 181L

Teréz Fülöp Lipót Amália Ernó Yikna Júlia Lajoa Henrik Jozefa
az.1786. az.1789. az.1790. 8Z.1791. az 1792. az.1794. 8Z.1798. az 1799. 8Z.1801. •z.1805.

(gr. (Herzig (Herzig . (Böhm (Bdhm

Wald- Fány) JóiyieO

atein ' vai^,.

Józa.) ^?!?-H

Gotfir.) Fer.)

1811.

Ernő
az. 1812.

A másik vonftl II Kolowrat-Leibstinszky, mely 1660-
ban emeltetett grófságra , és melyből gr. Kolowrat Norbert-Leo-
p o 1 d (meghalt 1716. april. lő.) az 1687-ki magyar. országgyülésea
a 28. törv. ozikkbeu honfiusitatott, ily nemzékrendet tüntet fel : ')

Norbert* Leopold

magyar indigena

1687.

(1. gr. Hrocan

Janka

2. gr. Slavata-Chlum

Magdolna)

Ferenez-Károly

az. 1680. 1 17Ö3.

(hzg. Sdiwarzenberg

M.-Antonia)

Norbert-Vincze

az. 1682. 1 1727.

(gpr. Althann

AL-Anna>

Ferencz-Károly
8z. 1720. t 17W.

Folfft. höv, lofim.

Janofl nep.
az. 1723 1 17Ö0
(gr. Krakovazky-

Kolovrat
Erzae)

Mária- Anna

az. 1750.

(gr.Thun Venczel)

Eleonóra

8z. 1742.

(gr. Schrotten-

baoh Fen)

') E táblázatról némely leányok, éa korán magnélktil elhalt áúk ia el-

Digitized by VjOOQIC

Koltay.-KotmttlMii. ÉU

Ferenez- Károly, lU a* eMbi Impon,
9Z, 1680. 1 1763.
(hzg Schwarzenberg
M.-Antonia)

Ferencz-József
az. 1718. 1 1758.
(gr. Waldstein

M -EArolína)

Máría-Emesztina
8Z. 1712. 1 1794.

Ferenoz-József Yiocze
8z. 174a t 1811 8z. 175Ö.
(grr. Eolowrat- táborszernagy

Kaia)

M.-Anna Mária János nep.
1 1760. az. 175Ö. sz. 1766.
(gr. Van Demath
Henrik)

M.-Kata Ferenoz-Antal Karolina

sz. 1772. az. 1778. az. 1779.

(gr. Bubna arany gyap. v. (gr. Lützoir

Ferencz) és oon£ minist. Jeromoa)

(hzg Kinaky Róza

1 1842.)

Ez ágazat — miat látszik — a végsfi nemzedéken álló F e r e n c z*
Antalban kifog halnL

A család kőzOs ozimere egyfejú sas.

Koltoy család. Zala vármegye nemes osaláda , hol Koltay

L. 1844 bén al-adószedfi. Egyik ág nemzékrendi töredéke ez ;

.Koltay latrán
(Poagay Judit)

Ottilia Ágnea. Apollónia.

(Paraioz Ignáoz)

Kolnmbán család. (Olasz-telki.) Erdélyi székely család,
melyből Kolumbán vagy Columbán Ferencz 1651-ben ezredes ka-
pitány a két Rákóczy György alatt , Lengyelországban követségben
járván , tatárfogságba esett , honnan kiváltatván ^ Apa£fy udvarában
szolgált. Ezen Kolumbán Ferencz irt családjáról egy leszármazási ki-
mutatást '), mely szerint a család törzse az Olasztelken él6 nemes Ko-
lumbán I. Béla király korában darabantok (gyalogság) századosa, a po-
gányságból megkeresztelkedvén , Endre vagy András nevet nyert
lOeOban. Ennek Baló Dorottyától három fia volt, ktfztilök István

>) L. Kállay Székely nemzet 267 lap Es az érdeklett genealógiai leirás
közölve velem Déosey Miklós ur szívességéből. Már itt felötlő a különbség az
ezen, és a Kállay által használt példány között. Kállay szerint Kolumbán Fe-
rencz kiszabadulván a tatár rabságból, Kakutsi Péter szolgájával mondatik
Apaffy kiváltásának eszközlójeül. A velem közlött példány szerint Kolumbán
Ferenoz maga irja, hogy ót Apaffy saját költségével és fáradságával válta ki Or

városából. ^ , (^r^r^ríTí^

Digitized by VjOOv LC

KoywnfMiii,

nemre Pétert, ki ismét llőö-ben a székely darabantok hadnagyául,
fiatal koaában III. István király udvarnokául iratik. Ennek kis uno-
kája Menyhért ismét III. András király udvarnokául iratik stb.

De lássuk ezen oly régi idfikbül szakadatlanul folyó nemzékrendet :

András

loea

(Baló^Dora)

András.

Farkas. István

t (MártonOrsolya)

Péter

1165.

(1. KU Magd.

2. Benedek Judit)

Mihály,
t

Orsolya. Judit.

András
(OsvájErase)

Péter.

Ferenoz
(MirkóSára)

Menyhért
1892.

Ferenoz
(Fositó Anna)

Gergely
1479.

elesik

I.Móises
(ImecsMagd)

II. Mózses
(Boda.gata)

Kata
(Biovoozky Jakab,
ki GolnmMn nevet
; feL^t 1696 )

Dániel
Kohmbémok,

András
1618.
(Osvát.Brzse)

III. Mózses.

Ferenoz
(nsffyaítai
Darko Kata)

Fábián
( Jakaj) Jndit)

György.

Bora.

Márton
kir. ttgy igazgató
(Bertalan Lncza)

Ferenoz

ezredes 1667.

a genealógiai

iró

György Gergely

(Boos liona^

I 7"^ I

János
knmoz kapit.
(Farkas^ Jnlia)

Mihály. Julia.

István
befúHa
Kfiküllóbe

Bora

(désfalvi

Tnróozy István

küküUöi Alisp.)

Mihálv Sámuel

megölmtt knruoi ármf. kapit.
Enyeden. (Vásárhglyi Anna)

János,

(Szentgyörgyi Istv.

x^ogk

KoIüiiiIniii. Slt

E semmi alappal nem bíró leszármazási khmitatásból elég lesz,
ha azt csak I. vagy II. MózsestSl kezdve is — elhisszük ').

n. Mózsesnek egyik fiáról Dánielrfil iratik, hogy annak ma-
radéka Olasztelekben él Kólómban név alatt.

II. Mózsesnek Katalin leányáról az érdeklett ^nealogia irja,
hogy gazdag , és igen finnyás (delicata) hölgy volt , ki miel6tt reggel
íblkelne, eMbb mindég a nap feljövetelét kérdezgeté, tme szavakkal:
„Feljött^ a nagy csillag?'^ honnan — úgymond — támadta
közmondás „Pe Íj Ott-e az Kolumbán osillag?^^ — Ezen É:o-
lumban Katalin férjhez ment Blovoczky Jakab lengyelhez, ki Bá-
thory Kristóf udvamoka volt, azután pedig neje nevét :aCoIumbán
nevet vévén fel, alapttá az olasztelki Columbán család másik ága-
zatát Ezen Blovoczky vagyb már honosított nevén Úolumbán Jakab
1589-ben a ssékelyek kOzt gjralogsági liadnagy', 1690-ben pedig" primi-
pilaria hadnagy volt — mint az érdeklett családfa állitja, — és 1596-
ban a keresztes-mezei ütközetben sebet kapván , Olasztelken halt meg,
és temettetett el. Ennek fia András ifjabb korában Báthori (Hbor
komomokául , utóbb székely primipilaris százados hadnagyul iratik.
Ennek unokája ^ mint a táblázat mutatja — Márton, kinek négy
fia maradt: Ferencz,GyOrgy, Q-ergely és István; ez utóbbi
Apafly udvarában élvén Ebesfalván a Kükülló vízébe fúlt véletlenül,
és GyOrgy testvérével együtt mag nélkül halt eL

Gergelynek Booz Bonától fia János, ki II. Rákóczy Fe-
rencz alatt a dragonyos ezred egy századának kapitánya volt ; és Oly-
vOsról való Farkas Julianna nevű nejétói két gyermeke Mihály és
Júlia maradt

A negyedik testvér Ferencz,* kiról már följebb, mint a csa-
ládfa készitójéról beszéltünk , sok utazása után Magyarországban —
mint iratik — ezredes kapitány volt, és mint emlitók tatár fogságot is
szenvedett Nejétói Dobay Annától gyermekeit és unokáit a táblásat
mutatja. Fiát Mihályt a németek Enyeden Olték meg. Másik fia
Sámuel szintén TokOly-Rákóczy alatti dragonyos kapitánynak iratik.
Vásárhelyi Annától maradt fia J á n o s.

Tán ezen legutóbb nevezett János az, 1766'ban Kraszna mcf
gyében Varsolczon lakott, és „A régi pogányoknak az Iste*

') A rouli tzázad elején összeírt ezen genealógia okmányok nélkfil még
hitelesnek nem tekintheió; sót már ez oly távol id6b6l fözött, és még Is oly rész-
letes, s már a mnlt században vezetéknevekkel ellátott férozelmény m^^ magát
semmisiti meg. gitized by GöOqIc

Komár.^ l(;#lpi4romy •

nekrfil és isteuí tiszteleteikről való história'^ czimü
munkáját ki^to ^).

Koluipbán Ferenc^ 1845-bai Kolos megyénél erdi-goadnok.

Találunk Szál-dobolyi eUnévvel élft Kolumbántis, Uyen
Jézsef , ki 18d7-ben ttgyvéd és bardóezszékí áirvasiéki hitó volt

Kom&r CMllád. 1688-ban Trenosin megyébm Beozkén ezé-
kelt ily nevű.csaUd, azon megyei nemesi liystrom szerint *>

Komiívoniy CMlád. (Kóji.) E esalád kiterjed több me-
gyébe igy (Sleg székel , vagy birtokos Abauj , Bereg , Bihar, Borsod,
Heves, Marmaros, Ugocsa, Zemplin sSt Nógrád megyében is.

A? eUnevet adó Kój (vagy Kóly) helység Bihar megyében fek-
szik, és azt jelenig Komáromi Györgynek Kötess^ Sárától szárma-
zott fi- és leány-ágon álló ivadéka birja.

Neivezftt G y ö r g y ágánií^ leszármazása kövedtezö:

Komáromy György .
(Kölewfrv Sára)

Isiváii

Mari*

Domokos
Márlcm)

György

Bókét V.

alispán

171Ö.

(Rhé4ey

Sára
(Gyürl^
G&bor)

József

eziedea,

(Bárányi

Ml^Ha)

T.ii:«\" Máriji Bpra fwnui -^jvui
•'^•^ CSxnnyogli) (BáttyKJArmy) t

Kata QyÖrjgy Károly

Jötset

klára Krisztina Julianna Ka^ ^^S*^^ ^üma 2^uzsa József Imre^
(Zeyk) (Darvas) 8Z.1717. (bDió- (Bonie- (Péchy) {Ormós) f «"
Sándor) tl7d8. stegliy misza)
(Bossányi Istv.)
Perencz)

^öi«y.

Sáj|do

György

Lajos

István
Abauj V.
administ.

kir. tan.
1838.

György András.

Ferencz. Klára Lajos SámueL
(Domokos (Darvaif
Lórink) Klára)

Mária Anna Terez. Zsuzsa

(Sárközy) (Mensáros) (Ragályi)

Az e táblázaton állók közül István kir. tanáo809, 1838-ban
Abauj vámrógye íSispáni helyettese.

György 1888 -ban Szabolcs vármegye szolgabirája.

József 1846-ban Abauj vármegye ffiszolgabirája. — Abauj me-
gyében bírnak Tornyos-Némethiben

*) Benk6 Transylv. gen. 11. 483!
*) Szoniagh Dániel kÖzléséMl.

Digitized by

Google

K^mátmmy. Mff

Zemplin megyében e ssázad elején birtokos a osalád Félejtén ^)

Ugocsa megyében e század elején 1806-ban VerbÓozta Urtak

Komiromy id. és iQ. József, István, János, Zsigmond és

Mihály ').-*Ugyan e megyében Péteríaiván András. ')

Egy másik ágnak leszármazása következő :

Komáremy^N.

I -^ ■ I

Józaef Pál

' ^ ' 17ÖÖ. Ndgrádban

honnan Aradba

Imr« ' kölittz

úrbéri C8. kir. « mICIÍ^ *

törv.i.1nök NÍd!S!Ln

innen Tokaiban

Károly

Tokajban

1S42.

Pál Nógrád megyéból (hol 1734.ben István és Pál, 1765-
ben pedig nevezett Pala nemesek lajstromában áll,) — eUhb Arad
megyébe , innen Heves megyébe Méra helységbe kttltöfltött gazdatisz-
tül Fia Mihály Nádudvarra szakadt , onnaii kamarai tisztnek Mis-
kolczra , onnan Zemplin megyébe Tokajba szakadt. Bnnek fia szintén
Tokajban lakott 1842-ben midfin, Nógrád megyétől nemességér<ll bi-'
zonyitványt vett ki •>

A másik ágon Imre Nógrád megyében 1850. után C9« kir, já-i
rásbiró, utóbb úrbéri tOrv. széki ülnök ^).

Komároiny csulád. Ennek tOrzse Eomáromy I s t vá n , ki
1686-ban I. Lieopold királytól nyerte ozime^es nemes levelét *>.

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren nyugvó koronából' ki^

0 Szirmf 7 C. Zemplin noi top. 271.

») Szirmay C. Ugocsa 119.

•) Ugyanott 12Ö.

*) Megyei jegyzőkönyv. 149a sz. alatt.

.*) Gsimerök, — ngy látszik — vfzirányosan kétfelé osztott paizs, a felsft
mezőben könyöklő kar kivont kardot tart, alul egy felfordított V betfi alakú
szelemen, mellyen, s alatt szintén valami ábrák (tán liliom és rózsa ?) láthatók.
A paizs sisakjából három stmoztoll leng. — Pecséinyomat után, ^ Musatt ily Ko-
máromy-ozimert látunk : a paizs kék udvarában zöld téren egy piros szív, és ab-
ból kinyúló három sárga virág virúL A patzsföl ótti sisak koronájából két sas-
szárny között, melyek jobboldalija vízirányosan félig arany, félig kék, balolda-
lija félig ezfist, félig vörös, egy zöld fészkén álló fekete madár áll. lF*oszladék
jobbról arany-kék, balról ezdst-vörOs. L. BwrgstaHer CoUeet í^i^r^rf]í>

•) CoUect. Herald, nro 817. ^ ^'^'^^^ ^^ ^OOgLL

emelkedfi fehér vadkeoske^ ugyan ilyen nyúlifc ki a paizsfblötti sisak
korcnájáböl is.

Tán ennek ntódai élnek Komárom megyében , hol a neszmélyi
udvartelkiesek ellen 1749*ben folyt perben tobh nemes nevei közt em-
litetik Szűcs Erzsébet néhai Eomáromy István öavegye ^).

MLömároiny család. E osaládnak alapitója Komáromy
György, ki 1718-ban Juhász Mihály lyal egy cameres levélben ne-
mesítetett meg, és ozimerük is közös. Ld$d Jukdsii ciálid.

Komároiuy család. (Belényesi, borbereki.) Erdélyi család,
mely — ugy látszik — Bihar megyei B e 1 é n y e s-rfil származék be
Erdélybe.

Komáromy András Báthori Gábor híve , ennek megöletésekor
szintén sebet kapott, de kigyógyult '). Később Fogarasban lakott ').

Belényesi Komáromy Ferencz 1660-ban Várad védelmében a
kapu éa torony ArÉésév'el bizatott meg ^). Tán ennek fia' J á n o s , ki
Teleki Mihály titoknoka, 1687. febr. 13-án Erdélyben honfiusítatik, és
Apaffytól Berbereken adományt kap ^). Utóbb Zemyestnél fogságba
esik. A család azonban jobbára Belényesi elónévvel él.

Jánosnak utódai több ágazatba terjedtek el. Közűlök Sándor
t794-ben alsó Fejér vármegye alszolgabirája.

Lajos 1815-ben alsó Fejér várm. alszolgabirája, és ugyanekkor
Lajds Kolos megyében árvaszéki ülnök. Sándor I8I5-ben Paraj-
don só-ellenór.
: j Z 8 i g m o n d 1816 ben felsö Fejérbén firvaszéfei ülnök.

Nevezett Lajosnak, ki testvérével Sándorral fiorbereken birt
fia Domokos adó-iró bidos 1837. tájbah.

Nevezett Sándornak fia Ferencz Marosvásárhelyen szül. 1823.
dea 27-én. 1848-can az irodalmi térre lépett, és néhány regényt irt és
adott ki •).

István Felsó-Fej érben 1848-ban szolgabíró. Lajos ug^nott
táblabiró; nővére Klára özvegy Csemátoni Antalné N.*Eayeden.

Sándor árvaszéki ülnök KüküUöben 1836. tájt.

'} Fényes Kom&rom várm. 186.

*) Bojtkí Gásp. Engelnél 357.

') Kemény János önéletírása, kiadta ^zalay L. 205. i.

^) SzaUrdy Siralmas krónika 539.

») Kóváry Erdély nev. oa,2ö9, v

•) Danielik Magyar írók II. 158. . ^ignized by GoOglc

Komáromy.-Konyátliy. ffil

Komároiny caal&cL (Bathoni.) Komáromy] András és
fiaiSámuel és Bálás 1622-ki május 1-én Sopronban kelt ármalis
levelet nyernek II. Ferdinánd királytól , mely armalis levél ugyanazon
évben (&tbbatbo prox. post festum S. Micb. Archangeli) Nagy-Kapos-
ban birdettetett ki.

. Czimerük a paizs kék udvarában bármas zöld hegy, melynek kö-
zepén sólyom áll, fölemelt jobb lábával zöld borostyán koszorút tartva;
fölötte a paizs szögleteiben jobbról félbold , balról arany csillag ra-
gyog. A paizsfölötti sisak koronáján a paizsbelibez egészen basonló
sólyom látbató. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A család leszármazása a múlt század közepéig így terjedt le :

András

1622.

István

János

János.

Pál.

^^^ 17Ö6.

János
Perén.

Pál

József

Mohán, ntóbb

Sereffélvesen.

(Nazali Zsuzsa)

'Sándor.
1756.

Benjámin. G&bor. btvin. Jótaei.
1756.

Mátyásnak fia Komáromban csizmadia volt. A végnemzedéken
állók Veszprém megyétól 1756-ki jan. 14-én nemesi bizonyitványt
nyertek ^)

Eomáromy József 1843-ban Veszprém megyei esküdt,
KoiQj&thy CMl&d. (Komjáthi). Több Komjátb nevű
belység és puszta van Magyarországban, igy Vas, Bereg-Ugoosa,
Abauj-Toma , és Nyitra megyében találunk hasonló belységeket, me*
lyekrÓl ugyan annyi család vebeté nevét.

Szóljunk azonban elóször a Nyitra megyébÓl származó és Nógrád
s több megyékbe elterjedt Komjátby családról , melynek (valamint a
többinek is) neve gyakran hibásan Komeatbi-nak is Íratott.

Nógrád megyében már a XVII. század elsA felében leljük e csa-
ládot, midón Komjáthy Ábrahám, 1639— 1644-ben Nógrád me-

>) Veszprém megye levéltárából Véghely Deisó közlése. ,

2i^oogle

9tZ Komjáthy.

gye jegyzője volt 0« Ennek ágából Fstván 1684-ben személyesen
vesz részt a nemesi fölkelésben.

Másik Komjáthy A b r a h á m élt 1684- és 1 706-ben midőn a ne-
mest fölkelésre maga helyett mást állitott, utóbb mint a császári fölség
híve a Rákóczy forradalomban lefejeztetett^). Fia III. Ábrahám,
testvérei Sándor és Borbála nevére is íSleg atyjok érden>einek
tekintetéből 1731-ben Bágyon helységben volt ősi curiájokra nádori
uj adományt nyertek *).

A lenyakazott II. Ábrahámnak ivadéka néhány ízen, — mi-
után adatok hiányában mostanáig lehozni nem áll tehetségünkben, —

kövedcező :

II. Ábrahám
1710-ben^ lefejelt.

III. Ábrahám Borbála Sándor

1764 1731. 1 175^. eL6tt

, (Moc«áryJZ«6fia) ^ " Gábor. István. '

IV. Ábrahám. Klára Katalin 1755. 1755.

(Richter N.) (Ondrejovits)

Ez ágból származik Komjáthy Anselm Nógrád megyében Szé-
csényben ügyvéd, s egy magyar polg. jogtani munka szerzője.

Ugylátszík , a följebbiekkel egy törzsből származott azon Kom-
játhy Mátyás, ki 1635. jun. 18-án Badenben kelt czimeres nemes-
levelet nyert II. Ferdinánd királytól, űaMihály^FerenczésDá-
V i d részére is. Mely nemeslevél Nyitra megyének Nyitra városában
l636-ki sz. Péter és Pál apostolok ünnepe utáni 3-ik ferián hirdet-
tetett ki.

Mátyásnak fiai közül Dávidnak ágazatát mutatja a következő
táblázat : •)

Máiyát

Mihály. Ferenoz. Dávict

1636. 1636.

I ^ 1

Mátyás

Mátyás. Mihály . I. Péter

1767. tájt

Nyitrából

Komáromba költöz
r-

Folyt, kŐ9. lapon.

') Sz.-benedeki Conveni 1639-ben Terchy Mihály stb. részére sz. Kovácsi
iráni kelt adományban megnevezve ; ős lásd Palugyai Hl. 183. lap stb.

^) Protocol. C. Neograd. anni 171L, hol ez áll: „pro f idei i taté
Saor. Mattis decollatu s."

'} Sz.-benedeki Conv. hiteles kiadványa.

*) Nógrád nMgyeí 18d3-ki jegyzőkönyv 2060. sz. a.

Digitized by VjOOQIC

Koii\fátli3r. 829

I. Péter , ki as tlóhbi lapon
1767. tóit.
Nyitrából
Komáromba köUöz

I. Gergely I. János IL Péter,
szül Komjátiban szül. Komjátiban

lakott Jontban Nógrád v

1\. Gergely Mátyás. József János.' , ^^tArban lakott ^

Zsámbokon t f t László 11. János

jegyző sz Csitárban sz. C«itárban

1 ■ !■.« I «^ I ■ ■■ • ■ -^ J

István Tamás János

1826. Csitárban lak. Csitárb. lak. Csitórb.

István Adalbert. János.

1826. 1833. 1833.

János József. Pál. Adolf. Antal. Gerf^ely. András

lak. Eókán lak. Zsámbokon lak. JMzbérény. lak. Gyöngyös^

utóbb 1826. 1826. 1826.
Gyön^ösön

Az e táblázaton látható I. Péter Nyitra vánnegyétÖl 1757-bcn
vett ki nemesi bizonyítványt , és Komáromba költözött. Fiai közül I.
Gergely és I. János még Komjátbon született, és nffndkettd Hont
megyei Balogh helységbe költözött. I. Gergely ott nAstilt és halt is
meg. Egyik fia IT. Gergely Zsámbokra költözött jegyzőnek , hét fi-
gyermeke maradt , kiknek egyike Kókára , innen Gyöngyösre szakadt,
a többi részint Zsámbokon, részint Jászberényben, részint Gyöngyösön
lakott 1826 ban , midfin jun. 5-bén Nyitra megyétől nemesség! bizo-
nyitványt vettek ki.

I. János hontmegyei Baloghról nógríádmegyei Csitár hely-
ségbe költözött, s ott másodszor nősülvén, ott halt is meg, fiai László
és II. J á n o s Csitárban születtek , Marczalban kereszteltettek. Ezek-
nek gyermekeik, (fiaik neveikre is) Nyitra megyétől 1826^ki jUn. 5én
nyert nemesi bizonyság-levelet 1833-ki april 23-án % és ujolag azon
évi Bovémb. 1 1-én ismét Nógrád megyében hirdettétek ki ').

Egy másik ágból Komjáthy Sándor 1730-ban lett Pozsony
megyében al-adószedő.

Szintén egy másik ágból a komjáti ősi fészekben élt 1750'ben
Komjáthy László ezredes, kinek nejétől galanthai Balogh Mag-
dolnától 1751 -ki dec. 13-án született leánya A nna, a később cs. ker.
hölgy, és Ürményi József országbíró neje, ki 1830. april 22-én halt meg,

<> Nógrád megyei jegysőköny v 1833-ik évi 743 szám alatt.

») Ugyanott 2080. ex. alatt. Dig,,,,^,^ GoOglc

SM KonOátliy.

Mint (bljebb mondók Ugocsa megyében szintén lévén K o m j á t
nevű puszta vagy helység ') , valószinúleg az e vidéken, nevezetesen
Ugoosa és Zemplin megyében él6 Komjáthy család a Nyitra me-
gyei eredetűtől külömbözik.

Komjáthy Elek -Zsigmond 1750-ben Ugocsa vármegye jegy-
zője, 1751-ben követe, utóbb kir. tanácsos, és alispán, innen pedig
1767-ben Zemplin vármegyei alispán ').

Ugoosa megyében e század elején Komjáthy A n t a 1 Sásváron
birtokos *).

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Gresztelyen *).

Tán ezen ágakhoz és fiseik közé számitandók a következők is :
Komjáti Benedek, ki Perényi Péter özvegyének , Frangepán Kata-
linnak udvari papja volt, és szent Pál leveleit magyarra forditván,
azokat 1532-ben Krakóban kinyomatá ^).

Komjáthi Mátyás 1626-ban s.-pataki tanár, 16dO-ban újhelyi
ref. lelkész lön •).

Komjáthy Gergely 1683-ban Tarczalról küldetett a Bécs os-
tromáról hazafelé vonuló lengyel sereg elé , hogy aonak dúlási dühét
szeliditse '').

A Torna megyei Komjáthy családból bmeretesbbek Sámuel
1843-ban Torna m^ye másod-, 1848-ban elsó alispánja; László
ugyanott 1838-ban esküdt; Lőrincz szintén ott 1846-ban esküdt

Szabolcs megyében Komjáthy Pál 1844-ben megyei al-
ügyész volt

Komjáthy Márton, ki Borsod megyétől 1714-ki febr. 5-én
nyert nemességi bizonyitványt , Nógrád megyébe költözött át , és ott
1734-ben igazolá nemességét

MLoiQjáthy család. (M.-derzsei.) Erdélyben M.-Derz8én Asi
birtokos volt Péter némely kolosvári polgárokat fosztott ki az or-
szág utján, miért 1518-ban becstelenitetett (imfamisatus). G Péternek
fia nfiül birta Szalay Borbálát , Szalay Gergelynek ördög Katától szü-
letett leányát , és igy az ördög család jogán birt M.-Fodorházán, Ko-

•) Srirmay C. Ugocsa 85. 87. 91—94.

«) Ugyanott 56. 57. 61.

•) Ugyanott 119.

^) Ugyanattól C. Zemplin not. top. 227.

*) L. magát a könyvet a pesti egyetemi könyvtárban.

•J Srirmay id. h. 214.

') Ugyanott 160. ^ig,,,, .^ GoOglc

KomléMjr.

vácsibaii és Sz.-KátoliiáQ '). Péteraek fia vagy unokája Gáspár
1540—1566. Doboka vármegye alispánja volt ').

KomlÖMy csal&d. (Komlósi.) Egyike a legrégiebb nemes
családoknak. Mint e munka folyamában már az Ilosvay családnál emlí-
tetett, ezzel , valamint a Bilkey, Gorzó, Dolhay, Lipcsey
nemes családokkal egy törzsbfil eredeztetik ^) ; és ezekkel közös czi-
merrel is éL A család törzséül, — mint az idézett helyén is már mon-
dók — Tata mérius Vlachi de Ilosva tartatik, ki 1200. táj-
ban élt. Es már ettfil szakadhattak külön aKomlóss y-ak és 1 1 o s -
V á y-ak, miután a följebb megnevezett többi család az 1260. tájban
élt Bilkei Lipcsey Karachon-tól származott le, mint oklevelek mu-
tatják , és igy tán a nevezett Karachon fia lehetett Tatamérnak, —
miről azonban adataink nincsenek.

Bereg - Ugocsa megyében fek-
szik azon Komlós nevű helység,
melytől eme család nevét és elö-
nevét vévé, és mely Bereg me-
gyei helységet a család jelenleg
is birja.

Nem birván a család leszár-
mazási fáját, csak egyes adatainkat
sorolhatjuk fel e családról.

1408-ban Komlósi Ugrin
és Egyed panaszt emelnek Zsig-
mond király előtt Keriatovioh ber-
ezeg hatalmaskodásai ellen, nyely
szerint ez tőlök Komlós és Kö-
vesd helységet elfoglalta, és Komlósy Miklóst, Ugrónnak fiát mun-
kácsi várába fogságba hurczolja *). Ez okbúl Ugrin fiának Mjiklós-

») Hodor Doboka várm. 159.

») Ugyanott 435. 425.

') A Bánó család törzs ősei is Írattak Komló s-ról, de e néven család
nem fejlett közűlök, és igj ez ide nem zavarandó ; noha e néven gyakran fordul-
nak eló Ama család tagjaL L. Lehoczky Stemmat. II p. 219. L. Kaprinai Mss. B.
XVIII. 157. Továbbá e K o m 1 ó s helység, melyet a Bánó cs. törzsei bírtak, Sá-
ros megyében van, a most is éló Komlóssy családra vonatkozó Komlós hely-
ség pedig Bereg-Ugoosa megyében^fekszik.

^) Leleszi Conveni

Digitized by

Google

KoBdény.

nak, ki 14 12- ben is birá már Komlóst, még utóbb is pere volt neve«
zett Keriatovich Tivadar ellen ')•

1414-ben az Athyai nemesek perelnek Komlósy Ugrinnal a
komlósi és salánki batárlevelek kiadása végett ^),

Bereg megyében a család több tagja viselt megyei hivatalt ; igy

1570 ben Komlóssy Máté szolgabiró.

1602-ben Albert, Sebestyén és Gergely esküdtek.

1633ban Komlóssy Tamás országgyűlési követté választatik,
és 1634-ben ismét megválasztatik.

1692-ben Komlóssy Mihály egyenló akarattal szolgabiróvá vá*
lasztatik.

17ő9-ben Komlóssy Mihály szolgabiró lesz.

A jelen század első tizedétől 1831-ig Komlóssy László biva«
taloskodott Beregh megyében , előbb mint aljegyző , majd főjegyző, al-
ispán és követ (1828.); ennek testvére Károly megyei tiszti fő-
ügyész, (1837-ben) főjegyző, és 1832.ben követ volt.

1837-ben a fiatal korában elhalt Ferdinánd alszolgabiró volt.

Lászlónak fia Albert 1846-ban aljegyző, utóbb is hivatalosko-
dott, mig 18őő-ben leköszönt.

Bihar megyében Antal 1845-ben aljegyző, István ugyanott
központi szolgabiró 1845-ben.

Ugocsa megyében e század elején Szőlős- Végh-Ardón birtokosok
Lajosnak özvegye, Károly, Mihály, Lajosának özvegye Csé-
pén is *).

Komlóssy János jelenleg birtokos Komlóson.

A család egyik ágából egy töredék nemzékrend a következő :

KomlÓ887 Benedek
(Pogány Zsuzsa
ki előbb Bilkey Bálintnő)

Er28e
(Liposey
Dáuiel)

Bora
( Farnossy
György)

Ferencz

(Beetkey

Mária)

>— -A

Julía
(Kovács
Sxabó Fer.)

György

(Igueczey

Sára)

Lánló

(Ilosvay

Júlia)

Klára Júlia

(Konger Károly) (Tokay László)

0 Stirmay C. Ugocsa pag. 162. l76.

») Ugyanott 162.

») S7irm«y C Ugocsa 77. 137.

Mária
(Gathalyi Zsigm.

Digitized by

Google

Komonyl. -Kwipolthi. 8ST

A család czimere -* mint fóljebb a metazvéoy mutatja — négy-
felé osztott paizs, az l-s6 osztálybaa királyi korona, a 2-ikban kivont
kardot tartó kar könyököl , a 3-ik osztályban két egymással szemközt
úszó bal ') ; a 4-ik udvarban két zöld élfifa látsisik ^ a paizsfölötti sisak
koronájából egy magyar vitéz emelkedik ki, válán egy rudról lecsüngft
két halat czipel.

Komonyl csal4d. Bereg vármegye nemes családai sorába
számttatik Fényes E. Geographiájában.

Koinoray cnalád. Gömör megye nemesrendü osaládainak
egyike *).

Koiiioröc2jr cnal&d. (Komoróczi és császári.) Ung és Szat-
már vármegye nemes családa , birtokos Hodászon, és Komoróczy L a-
j o 8 e század elején Nábrádon ^).

Komoróczy János 1585-ben Szatmár megyei Nábrádon, és Csá-
szár helységben részbirtokot nyer királyi adományban '). Fia

Császári Komoróczy György 1648. jun. 14. Vajnatina hely-
ségben kelt levelében elismeri, hogy Szobránozon, és Vég-Komoróczon
két jobbágyot, kiket még atyja János Monaj Benedeknek zálogitott
el, Gyulaffy László részére kiválta ^). 1653. jun. 20-án Nábrádon kelt
levelében ismét ungmegyei nevezett két helységbeli birtokát zálogitja
el Gyulaffy Lászlónak , 1657-ben pedig nejével Ukovityi Katával
együtt csekei részét ugyancsak GyulaíFy Lászlónak és nejének Ma-
riássy Máriának zálogitja el ^).

Komoróczy György 1665- 1669ben Szatmár vármegye szol-
gabirája volt ').

■Loinpoltllt csal&d. (Nánai és visontai f.) E kihalt család
az Aba nemzetségből (genus) ered ®).

Ismert törzse C h e p á n vagy István ^olt, ki Imre királytól a
Hernád vize mellett egy Zaka nevű jószágot kapott Fia kettó mitradt
Csíz és K o m p o 1 1 , kik IV. Béla király korában 1252-ben éltek.

') A metsió hibájából az ábrán mind a két hal jobbf<»lé látszik áizni.

*} Bartholomaeides 0. Gömör p. 144.

*) Szirraay Szatmár várm. II. 85. 86.

*J Ugyanott St. 231.

*) Kézirat a nzti mazeumban 2340 az. a. t lat.

•) Ugyanott

^) Szirmay Szatmár várm. I. 132.

») L. az Aba nemrói Ungr. Magazin III. 169. ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc

Kompoltlil.

A család leszármazása kihalásáig következőleg sarjadzott le : 0

Ckepán

Kompolt.
1251.

Csíz.

Hertvig

1271.

tubnli n. f&lekl

▼árnagy

Henrik
1283.

PAL
1308.

Kompolthi

I. Péter 13ia

támok-

mefter

László. Imre N. N. N. N.

f. 1312. de Visonta (Tamás (Domokos (Peliskei (Pekery
13g8. erdvajd.) nádor) Mjohk Lör.)

N.
(Pakosi)

János

1341.

(Balassa Margit)

István
1 1421.

Bán)

István

1361.

giVmöri

íTlstván
1412.

II. Péter
fópohárn.
tl42l.

III. István

országbíró

1424.

László
£i5pohám.
1423.

Pál

íópokám.

1429.

János

fópokárn.

1429.

Venozel.

Miklós

1461.

(Hedvig)

Miklós.

János.

Miklós. 2^igmond

Ferenoz.

Fruzsina
1509.

Chepánnak űa Kompolt, kitftl a család nevét vévé, 1251-ben
Csat nevű falut adott el Vanchai István csztergami érseknek, ellenben
6 IV. Béla királytól azon földeket nyeré , melyek Eger és Gyöngyös
közt fekszenek. E vidéken fekszik a Tárna vize mellett Kompolth nevű
falu, mely róla kapta nevét, és ott a Mátra atyjában Nana vára romjai
is, melytől Kompoltnak fia I. P é t e r magát már nánai Kompolt-nak
irata. Ott fekszik Gyöngyös mellett Visonta is , melyrfil 'Kompolt fiá-
nak Pálnak fiai magukat Visontaiaknak irák, és igy mintegy külön
családot alapitának.

Kompoltnak négy fia maradt: I. Hertvig, 2. Henrik, 3.
Pál és 4. Péter. Ezek közül Hertvig elóbb tubuli, utóbb 1283-ban
fűleki vámagy volt *).

*) Wagner Tab. geneal. IV.

») Fejér CJod. dipl. tom. V. vol. 3. pag. 149.

Digitized by

Google

KompoMM. SÍ9

Pál 1271-ben az egri püspök elveszett kÍTáltság^leTdei mellett
tanúskodott Maradt 6t leánya, kiknek férjeik megnevezvék a tábláza-
ton, és maradt két fia László és lm re. Amaz trencséni Csák Máté
ellenében Rozgonynál 1312-ben elesett. Imre ld39-ben is élt, és Vi-
sontáról neveztetett , — miután ezt Adács és Lak helységgel együtt
adomány utján kapa. Fia volt János 1341-ben , ki nejével Balassa
Margittal nemze egy fiút Istvánt, de ebben 1421-ben a család ez
ága kifogyott.

Kompoltnak negyedik fia I. Péter, atyja nevérM, és fisi birto-
káréi Kompolthy-nak neveztetett. III. András király által a Heves
várhoz tartott 6rsi jószágban megerfisitetett kir. adományban, mely
szerint 1291-ben Albert ausztriai fóherczeg elleni hadban tett érdemei
ismertetnek , továbbá hogy Tamás fÓur két pártos fia ellen vitt harcz-
ban Adorján várát megvette , hol sebet is kapott. III. András halála
után egyidfire Venczel mellett fog , de utóbb határozottan Róbert- Ká-
roly mellett tart, kitől fópohámok , utóbb fó-támokmeaternek nevezte-
tett. És az volt még 1318«ban is >). Fia

István 1361-ben GömÖr vármegye főispánja , nemzé II Ist-
vánt, kinek (5t fia maradt. Ezek közül 11. P é t e r 141 8-ban 2^ígmond
király pohárnok mestere, 1421-ben Csehországban a Wiklefiták elleni
harczban leié halálát. Testvére III. István 1424-ben országbiró volt.
László, Pál és János testvérei egymást követték a fópohár-
nokságban.

A legutóbb nevezett János többször harczolt Giskra ellen, és
1451-ben Hunyady János alatt Losoncznál harczolván , ott esett el.
Fiai Miklós és Venczel.

Most nevezett Miklós 1461-ben a budai káptalan elfitt tilta-
kozik Balai György és Barczay László ellen hevesmegyei több jószága
elfoglalása miatt '). Meghalt 1476-ban. Két fia maradt Miklós és
János; ez utóbbinak fiai ismét Miklós, Zsigmond és Ferencz,
kik közül Miklósnak csak leánya Fruzsina levén , bennök a Kom-
polthy család férfi-ágon sirba szállt. Tán e családtól vette eredetét a
kompolthi nemes asszonyról való közmondás.

») Fejér Cod. Dipl. tom. VIII. vol. II. 162. 639.

^ Eaprínai Dipl. IL 57a - A Kompolthy OMlád 1499-ki kiváltságáról
\iMá Horváth Mihály M. orsz. tört ül. 38a gitized by CiOOglc

KoiM^sell CKUliid. (Koroasi.) Egy törzabM eredeztetik a Raj-
osányi, Lipovniozky stb. családdal. Törzse miDdezeknek Bókon, kitAl
a különvált családok kifejléseíg következ/^leg folyik a leszármazás :

Bókon

' ""T^

Bod

Kuros

Bethlehem
1244.
a Rajcsdny cs,
törzse

Echa
de Kuros
et(6l a
Korossy-ak

Paska
de Kuros

Renold
eU6l a
Helhényi c$.

Jerobeua

ettm Q

Lipotniczhy e$.

Karácaou

I *" — ; 1

Gallus de
de Koros

András
Koncseknak
neyeztetett.

A táblázatról láthatólag Karácson unokája András lön a kö-
rösi K o n 0 s e k család alapitója, 6 neveztetvén elÓször K o n c s e k-nak.
Mint sarjadzott azonban tóle tovább a család , azt adatok hiányában
már nem tudhatjuk, mert noha az 132ő-ik évről tudjuk, hogy ekkor
Bethlen Ispán és Korussí Zily Péter rokonuknak a Koncsek neve-
zetű Benedeknek jószágaikat nevezetesen Alsó-Korost , és Zele-
chent zálogképen 150 tiszta arany forintért bevallák, — mégis csak az
1432-ben élt Koncsek Lászlótól kezdve folytathatjuk szakadat-
lanul izre izre a Koncsek család leszármaztatását, mint a következő
táblázat ') mutatja :

Koncsek László
1432.

György
1468.

András
146a

'Mihály'
1612, 1520.

György

1620.

(Gyepes Bora)

János. László.

Simon'
1525.
(Dorottya)

Pál. Zsigmond. Péter. Benedek.

Anna
(Poboozjr Mihály)

Dobóczy Bálás

György
1670.

Mihály.

Tamás

Folyt, hőv. lapon.

Apollónia

(Patvaróczy

Miklúsné^

'" Geneal. auiheni tom. I.

Digitized by

Google

KmmmIi.

György, ki a% előbbi lapon.
1570.

Mihály
1692. 1601.

György
158J.

János

Koncsek

máskép Fodor

és Piskey

1612.

(Kereakenyi

Anna)

BaUs Anna Hona

159a (1 Hindy (Vozokányi

János Tamás y

2. Kocsóczy

János)

Anna.

György.
1600.

Mihály. János.

Anna
(Urastyáui
Horváth
Péter)

Zsófia
( Névery
Mihály)

Itt megszakad a korosi Konosek család leszármazási-fája ; való-
színűleg az utolsó ízen átlókban kifogytak.

Birtok-viszonyaikra vonatkozólag tudhatjuk rólok , hogy 1523-
ban (feria 4. prox. post fest. d. Nicolai) korosi Koncsek Simon és
László Koros helység és Koncsek, Kisfalud pusztabeli rész-
birtokaikat örökösen bevallják hrastyáni Horváth Miklósnak.

1570-ben sept. 12 én Nyitrán Bornemisza János kir. helytartó
osztoztató parancsa kelt Koncsek máskép Dobóczy Bálás részere, Kon-
csek György és Aranyányi Demjén ellen, melynek folytán meg is
osztoztak.

1570-ben Koncsek György Koroson egy nemesi kúriát a nyit-
rai káptalan előtt bevallott Uj fal ussy Jánosnak. 1602-ben hasonlóan
ott a korosi rész birtokukat Koncsek Anna férjével hrastyáni Horváth
Péterrel együtt bevallották Uj fal ussy Jánosnak.

1610-ben Koncsek János is birtok részét ugyancsak Ujfalussy-
nak idegenité el.

IConcsek család. (D^oreczi.) Turócz megyei régi birtokos
nemes család j áll-e eredetére nézve a korosi Koncsek családdal vi-
szonyban ? arra nézve adataink nincsenek. Törzséül Koncsek Bálás
iratik, ki állítólag 1389-ben élt. Ennek egyik unokája György 1502-
ben tesz végrendeletet. Ennek fia Józse f 1529-ben idegeníti el a bu-
disi pusztát. Ezután a család négy fiu által négy fö ágazatra oszlik,
mely ágazatok különféle melléknevek alatt mint l.Simunovecz,
2. Ursini máskép medvéje, 3. Zachareje, és 4. a szorosan
vett Koncsek név alatt ismeretesek , és az ország több részébe el-
származtak.

AZachareje ágazatból egy vonal következőleg 0 sarjadzott le:

>} Családi közlés szerint

Digitized by

Google

an KoMMk.

Miklós

Márton

'l. Gábor'

János

Turóoz V. szbiró

t 1761.

I. Zachariás
tl768.

János.

' II. Zaohariái
tl829.

1 Simon.

József

János
tl8ö7.

Ferenoz.

Gábor
cs. kir. segédhiv.

igazgató
Nógrád megyében
1 :r^ 1

Eugen.

A Simunovecz ágból származik Koncsek J ó z s e f a b.-gyar-
mati cs. kir. törvényszéknél ülnök, továbbá Lfirincz és János.

Turóoz megyében a Konosek, máskép dvoreczi ürsini idÖsb
György, testvérének István nak részére, ki sztics mester volt, Tu-
róoz megyétÓl 1674-ki Pünkösd előtti 5-ik ferián nemesi bizonyítványt
vesz ki, mely Nógrád megyében 1675-ki jan. 14-én Füleken hirdet-
tetett ki 0* Éttől a leszármazás így kezdódött :

György testvére István
1674. 1674.

r 1

Miliály

István.

Ez ágból igénylék származásukat Arad megyében Pécskán lakozó
Koncsek családbeliek , szerintük Koncsek Antalnak fia György He-
ves megyében Hasznoson született 1764-ben april. 26-án.

Egy másik ágból állítólag Koncsek Bálás Czétenröl (Nyitra
megyéból) származott J.-Berénybe , ezen Balástól származott János
és P á 1, és ezektől Márton és Bálás, kik szintén e cs Jádból igény-
lék eredeztetésüket. — Dvoreczi Konosek Bernát 1754- 1768-ban a
m. kir. udv. kanczellariánál tanácsos.

Trencsin megyében szintén lakott és birtokolt a család, 1748-
ban dvoreczi Koncsek György Klucsón székelt, sőt még 1837-ben is,
később pedig klucsói birtokát a vaszojai Scberz család szerzé meg.

') Az eredeti bizonyítvány szerint.

Digitized by

Google

KoBCfl. Mt

Konosek Lfirinoz Turóoz megyében 1838*ban tiszti ügyvéd,
1842-ben al-adószedfi.

Koncsek Ferdinánd 1845-ben Baranya vármegyében levél-
tárnok £6jegyz&i czimmel.

Koii<^ család. Nógrád és Heves megyében élt ily nevű ni^
mes család. Koncz Miklósnak fia Péter, Dienes Gry<Srgygyel
1650-ben hevesmegyei Dormány , Kis-Bátor, Bocs, Hányi. Mez6-Tár-
kány, Farmos, és borsodmegyei Mez6-Kővesd helységekre nyertek
adományt.

Koncz Pál 1673-ban Heves vármegye esküdtje volt

Koncz Gábornak Rákóczy Zsuzsannától leányai Rozália Szé-
tsényi Lászlóné, Zsuzsanna Túry Pálné volt.

Koncz Péter 1769-ben Csat mvárosi közbirtokos volt.

Nógrád megyében nemességük 1760-ban hirdettetett ki.

WLoncz család. (Nagy-solymosi.) Székely eredetű nemes,
melynek azonban nemessége megerősítéséül Koncz Boldizsár só-
falvi sóbánya tárnok (camerarius) és általa neje Incze Erzsébet és fiai
Mihály, János, András, István, Pál, Boldizsár és
Tamás I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtól 1642-kijul. 16-án
kelt armalist is nyertek.

Innen leszármazásuk következó :

Boldizsár

1642.

(Inoze Erzse)

Mihály. János. András. István. Pál. 11. Boldizsár. Tamás.'

III. Boldizsár Gábor __ ^**^*"

nnitar^^pfispgk ""^^ r^i;;^^

Mózses Sámnel

Boldizsár. Anna. "^^^ ' József. TtíP TZn. Mózses'. |
BUiarban ' j^;^f ' ^ I

Biharban

Sarkadon
kk.

Sámuel. István. Dániel.

III. Boldizsár unitáriusok püspöke, felekezete egyházát s is*
kóláit virágzó állapotba hozta, egyházi kőnyOrgéseket és nagykatheke-
zist dolgozott ki. 1676-ki nov. 21-én a gyulafejérvári országgyűlésen
jelenléte úgymint püspöknek elleneztetvén, — palástját és egyéb püs-
pöki jelmezeit kivitetvén , mint nemes hazafi foglalt helyet az ország
rendéi megegyezéséből ; testvérének Istvánnak, ugy atyja testvé-
reinek számos maradéka, Erdély több törvényhatóságaiban elszéledve

találtatik, igy OigtizedbyGoOgle

M4 Kmei.

Torda megyében 1848-ik elfitti éviekben Ferenoz iktató, és
altörvényszéki ülnök, József és Ákos megyei Írnokok, P á I ügyvéd,
J ó z s e f Torda városi bíró.

Állami hivatalokban voltak János az udv. kanczelUrián lajs-
tromozó, László ^kormányszéki számvevőségi számtíszt 1848-ban,
fiai Károly ügyvéd, és L á s z 1 ó jelenleg adóhivatali számtiszt.

A királyi tábla mellett volt elAbb mint iktató Laj os, ki 1846-
ban Hátszeg város követe, 1847-ben kir- táblai számfeletti ülnökké
neveztetvén , jelenleg mint cs. kir. törvényszéki tanácsos van nyugal-
mazva ; neje Szombatfalvi Póli.

Egyházi s oktatási pályán Boldizsár püspökön kivül Már-
ton mint ravai lelkész, Gergely mint a kolosvári fótanodában ta-
nár működött, amaz 1815. az utóbbi 1843. körüK években.

Antal 1 848-ban udvarhelyszéki hivatalnok, György Három-
székben Borosnyón lakik. Lajos Abrudbányán városi tanácsos és bá-
nyatörvényszéki ülnök, 1849-ben az oláhok által legyilkoltatott. Szász-
városon János posta tulajdonos , volt Hunyad megyei táblabiró. Ol-
dal-rokonai Ádám és Pál és ennek fia D é n e s. Egy másik ágazat U^
redék nemzékrende imez :

Gergely

• — rí »

Ádám
(Hadady Teréz)

Gergely. Imre

bánya és erdész

hivatalnok
(Marillái Emilia)

I "" 1

Gyula. Ilka.

Van ezen kivül K o n c z család , mely Gyertyánosról irja
elónevét, szintén székely eredetű, mely valószinűleg a n.-sólymosi
K o n c z - okkal egy eredetű. Ezek közül László rom. kath. lelkész,
testvére János tartományi kerületi biztos ^ F e r e n c z Doboka me-
gyében adóiró biztos az 1848-ik elótti években.

Végre talán mindezek óse volt azon szent-mihályi Koncz Bene-
dek, ki 1591 ben több társával együtt Báthori Zsigmondtól nyerte
primipilaris levelét, mely 1609-ben is megerfisitetett, és ezen évben va-
lamint 1816-ban is Gyergyó székben hirdettetett ki ^).

Magyarországon él és birtokol Koncz család Ugoosa megyében,

0 Nemei székely nemzet Con.titatio5. 101. lap ^.g,.^^, .^ GoOglc

K«ncsér»— Kondé. 885

névszerint c század elején Konoz István Forgolány helységben köz-
birtokos volt *).

Konczér család. Konczér György Várasd város birája
1743-kí dee. 2-án Mária-Teréz király asszony által nemesitetett meg 0-

Czímere fenálló hadi paizs , mely balról jobbra rézutosan kétfelé
vörös és kék udvarra oszlik, a paizs alyján hármas zöld domb van, me-
lyen arany grif áll , elsö két lábával fehér keresztet tartva. A paizsfö-
lötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl , szintén fehér keresztet
tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Konczér János 1760-ban Horvátországban Berdoviczén kir.
harminczados.

Konczln CMlád. Konczin János Veichard gróf, 1687 ben
országgyülésileg magyar bonfiusitást nyert ').

Konczö csal4d. Zemplin vármegye nemesrendü családainak
egyike »).

MLonesos család. Szintén a Zemplin megyei nemes családok
sorában áll ^).

Koncz-várady család. Hasonlóan Zemplin vármegyének
nemessége sorában áll ^).

Kondé család. (Póka-teleki.) Pozsony vármegye egyik leg-
régiebb nemes családa a Csallóközben, hol Szerdahely mellett fekszik
Asi fészke P ó k a-t e l e k helység, honnan a család elfinevét irja.

Törzse Zomor, kinek fia Miklós 1342-ben kapta Póka-te-
lekét, mely hajdan Póka nevű királyi jobbágyé volt, és ennek mag-
vaszakadtán adományban kapta Péter csókakÓi és gesztesi várnagy, ki
ismét szolgájának nevezett Zomor Miklósnak adományozá ^). Zomor-
tól kezdve a család leszármazása e század elejéig következőig ^) sar-
jadzott le:

•) Szirmay C. ügocsa pag. 129.
*) Colleci Herald, nro 186.
») 1687-ki 28.iorv.cz.
*) Szírmay G. Zemplin doí top. 114.
*) Ugyanott
•) Ugyanott

^) Jelenleg % pókateleki pompáa kastélyt , melyet Kondé Miklós nagyvá-
radi pfifpök % mnlt században épiteteti, a haszonbérlő lakja.

*J Wsgner Mss. - Es Gcneal. authent

Digitized by

Google

Kradé.

I. tábla.

Tamáa.

Zomor

Mikidi
1342.

Jakab
dioiiui Fekete
1379.

Folffi, 11. táblát^

FerenoK.

Janót
dicttts^mor

Miklds.
1416.

Jáaot.

János.

Láfzló.
_-^% 1

Bálás.

Barnabás.
Mihály.

Demeter. Mátyás. János Erzse Ferencz. Bálás. Jakab,

kir. (vassgényi f f

személynök Vass

(Apollónia) ^gfj

Pál.

(Apollónia)

Bálás.
1541.

Pál. Zsófia Kata Krifztina Bora Anna Margit Mihály.

1576. (Lengyel (Szelestey (Nádasdy (Sóky (Bnosány (Sitkey f

András) Ferencz) Pál) András) Miklós) György)

n. tábla.*)

Jakab, ki os /. táblán.
a fekete
1379. 1414.

Margit
1401. ^
(Guthori
Imre)

János

1403.

(Belády

Anna)

-J

Kata

(Czingelek

István)

Imre
de Papol
1403. sz. Mihályt

Péter

Jakab

f— -'^" — I

Dóra

(felbttki

BekesPál)

László
1432.

Lénárd

Pál Miklós. Imre. Simon.

Jakab.

Tamás.
14.29.

János.

Dóra

(Oszlány

Péter

János
1462.
diciui Konde

György.

Jakab.

Jlijiály

Kristóf

'Kata.
t

Anna.
t

F^íyU

kdv. Iap0n,

János

(Örkény

Ilona)

I "^ 1

Margit
(Orosz Pál)

István. Miklós.

t t

Zsófia

(BÚGBÚházy

Bertalan)

«) Más UblázatonL Lázárnak fiaiul Mihály és István tétetnek, kik
itt unokáiul állanak. — És Pál az 1462-ben élt Jánosnak másutt az 1429*
benTamásnak fiáol tétetik, itt Pál fiául áU.

Digitized by

Google

KM«é.

KTÍsióf, ki US eiőbbi lapon.

1. Lázár

Bernát.,
t

László,
t

Mátyás

IiászUS.
t

pokateleki
Kopdé

Magdolna Zsuzsa

(Ijéghy Jakab) (Pécsy István)

Dóra
(1. Tósér Mátyás.
2 Mészáros Bálás)

János. Erzsébet. IL Lázár. Kristóf.

Mihály

Istyán

Mária Judit.

(Földes Fer.)

£risióf. István György.

Ádám.

Eva.

László

György László.

János ^

1760.

M»^iy

Krisztina

(Boros

Mihály)

Mihály

IIL Lázár
Poísony V.
' allsp.
1741.

István

Kata
(Bakó Péter)

István. IV. Lázár. Imre.

A Cdalád XIV. XV. századbeli viszonyaira több okleveleket le-
lünk okmérty-tanüttkban, nevezetesen az 1382. 1409. stb. évekből 0-

1432-T)en László nagyságos Hederváry Györgynek udvamoka,
Pókáteleki Jáhosnak a Fekete nevezetűnek fia (lásd IL táblán) Zsig-
mond' királytól kap czimert , mely oklevélben azonban a czimer csak
lefestve, de hem egyszersmind lerrvavan *).

Ugy látszik — az egyik ágazat, mely az I. táblán kihalásáig fo-
lyik,— mind végig csak a Zómo r vezeték-néwel és a közös pokate-
leki előnévvel élt; e néven leljük Jánost, 'ki előbb ki r. ügy- igazgató,
utóbb 1662'ki octob. 26*tól kir. tóemélynök lön. 1568-ban 200 frtot
fizetési szaporítást kapott ; és viselte e hivatalt 1569-ig •). — 1552-ben
a Forgách családtól elvett javakból Ötven telket kapott, de az ő mag-

*) Fejér Cod. Díplom. tom. X. vol. IV. pag. 714.

') Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. Vll. p. 572., hol az oklevélben iratik
„Ladislao filio Joannis dioti Fekete de Pókatelek, familiari magnif. Georgii
Hederváry".

' ■) Lendvay Catalogus Pers. Ms. ^ t

Digitizg^Dy VjOOQ le

93o

Kondé.

rászakadtán az ismét a Forgách családra szállott. Részt vett a Mérey
Mihály s társai áital szerkesztett 'Quadripartitum' készítésében.
A másik táblázaton álló ágazat viselé mintegy a XV. század köze-
pétől a Kondé nevet. Egy származati táblázat szerint Pálnak iia
János neveztetett először e néven. Ez ágból

Lázár Pozsony megye alispánja volt 1741-ben ^).
Nem birván a legutóbbi három nemzedék leszármazási rendjét, a
múlt század második felében és e században élők közül osak az ismer-
tebbeket emiithetem fel :

Kondé Miklós elAbb
szepesi kanonok, innen 1773-
ban esztergami kanonok, majd
kir. táb. ülnök, 1791-ben bel-
grádi fölszentelt ozimz. püs-
pök , az esztergami kerület
püsp. helytartója, a hét<«ze-
mélyes tábla ülnöke, végre
1800-ban n.-váradi püspökké
neveztetett ki, 1801. april.
21. beikUtUtott, 1802. dec.
18 án pedig meghalt, kora 70.
évében *).

János 1760-ban a m. k.
helytartóságnál a számvevó
osztálynál másod számvevA.
István 1809-ben cs.k.
tanácsossá neveztetett ki.
Ignácz 1810- 1815*ben a m. kir. helytartóságnál számvevő-
ségi hivatalnok, és az országház inspectora.

József-Benedekl810— 1 820-ban kir. udvarnok, éa Eszter-
gám, Komárom, Hont és Pozsony vármegyék táblabírája.

János 182ő-ben már szintén a m. kir. helytartóságnál kezd hi-
vataloskodni. 1841-ben már fogalmazó, 1844-ben már titkár volt^ egy-
szersmind a mi nyugpénz-intézet ülnöke.

A Kondé családból István 1721-ben Trencsin megyében Beoz-
kón székelt.

>) Lehoczky Siemmail. 203.

*) L. Teriina Memória inauguralis III Rev. D. NlcoUi Kondé eic. Í)ebre-

cini 1802. C^nir^rf]í>

Digitized by VjOO^ LC

Krademy. — Konkoly. Mft

A csalid czimere itt följebb láthatólag — mint azt Kondé Mik-
lós ozimerérAl rajzoltatim^a paizs fehér udvarában hármas zöld domb
kOzepsöjÓD nyugvó korona s azon könyöklő pánczélos kar, kivont kardot
tartva , és a kar két keresztbe IStt nyillal van átifive ; a paizs jobbol-
dali szögletében aranyosillag, a baloldaliban ezüst félhold ragyog 0* ^
paizsfolötti sisak koronáján szintén a leirt kar nyillal átlóve, és kivont
kardot tartva látható. A sisakról kétfelé szokásos foszladék hullámzik le.

Konderczy család. Közűlök Konderozy György 1622-
ben Zala vármegye szolgabirája volt ^).

ÜLOndor család. (Felsö-őriO'Egyike azon vasmegyei csalá-
doknak, melyek 1682-ben Rudolf királytól FelsA-ör helységre uj ki-
rályi adományt nyertek. L4id Zmmká e$alád.

Kondor nevű család Szatmár megyének . is nemessége sorába
számitatik.

Konkoly Theg^e család. Komárom vármegye egyik leg-.
régiebb adományos nemes családa. Már 14d5-ben'a marczelházi Posár
caalád részére Komárom megyei Marczelháza, Madár helységek, vala-
mint Páth és Gyarmat puszták irápt kelt adomány-lev.éiben üctátáéi
egyik kii^Iyi emberül Konkoly Albert neveztetik meg ^X Ennek
egyik unokája

Kopkoly Thege István a XVL szátáad elején . élt, kítAl a imilt

az^d közepéig.- hol családfánk megszakad— következCAeg ^) jsarjad-

zott le a család;

Konkoly Thege

István

"I "

' l. György Bora Dóra János

(Thúr£ Ilona) (kéraáromi (Ja^zky • ti r'^rt.o.^'

1672. 1688. *" * ^<>'y'- *^?- ^'^^'

I61L . » 1

(Szeletégyi Zsozaa)

II. Péter ' ;; „

(Viszocsány N.)

"lII PétS Éva "^

t (1. Gzer MikáJy.
2, Fekete Istv&n)

*) Pókatelekén a családi kastélyon póka ozimer van^ a^ini az 1858«ki
vasárnapi újságban olvasom, mi okból és hogyan, mintán Kondé Miklós püspök
az itt adott czimert viselé ? -- nem tudhatom.

«) ie22.ki 36. törv. ez.

*) Gr. Teleki Hunyadiak kora XIL 278. - Trencsin sz. kir. varosának
pedig 1677-Un birája KonkolyPál volt. ,

*) Ex Processu tabuiari Fekete iano oontra Tajnay-anM.!^ qqq|^

Konl^^liWi

II. Qyörgy, ki «» elMi lapan.

János 1 Ifiván

Mihály Kata

(Kis máskép

Tolnay

György)

Brzse Zsófia

(udvardi (Gazdag

Szabó István)
litván)

Lidia
(Moróoz István)

Eva
(Kis Ferencz)

II. István

idósb László
(Hatvány

Erzse
(Dallos
AlbeK)

Zsnasa
(Pajor Lukács)

István. György. Kata.

Julii
(Szlulka
Fer.)

János

(Blaskovits

Erzfe)

Julianna
(Ordódy
György)

Erzse
(Tajnay Károly)

Ugy látszik I. Péter az^ ki 1602-ben Básta császárt vezér alatt
Erdélyben hajdúk (gyalogság) kapitánya volt 0*

A táblázaton álló törzsnek csak két fia lévén, és két leánya mag-
nélkül halván' el , az összes atyai és anyai birtok kétfelé ment ; mely
Jánosnak unokáinál már hatfelé oszlott, míg a György ágán II. P é t e r
fia magnéikül halván, leánya Éva Fekete Istvántié, 6gés2 jósz^t át
adta iddsb László nak, kitől egyrészben leány-ágon a Tajnay-ak si&t-
máznak, és kinek egyik leánya báró Szlüha Ferencznek neje 1728-ban
már a Komárom megyei mind két gyallai birtokba adománylévél szer-
zése mellett beiktattatott *>, ellentmondván Konkoly István, de később
ellentmondását visszahúzta.

1697-ben Konkoly László, Mihály, és István a leány-
ágat Gyalla és Aba puszták birtokából ki akarván rekeszteni^ Konkoly
Zsuzsanna Császár Imre hitvese ellen pert kezdenek.

1752-ben Gazdag Sára Jókay Sámuel özvegye , Konkoly Zsófia
fiának Gazdag Jánosnak ') leánya Konkoly jogon erfitlctoitó pert kezd
báró Babocsay Ignácz , mint Szluha Eleonóra nejétÓI származó gyer-
mekei gyámja ellen.

M WolpU. BetyenHist. V. 102.— Gr. Mikó Imre Erdélyi . történelmi
adatok 1.67.

•) Fényes Elek Komárom várin. 123.

•) Ennek atyja a táblázaton álló Gazdag István.

Digitized by

Google

1767-beD a Konkoly leinj^g fevt kezd az elfibbeni per végre-
hajtása raegígazitására. Ugyaacaak a leány.ág J6k»y Sámuel folpe-
ressége alatt uj ítéleti parancsot nyervén^ perbe idézi a Tajnay-akat
hasonlóul a Konkolyféle örökösöket ^). Meg}egyzetid6 még , hogy I.
Györgynek bárom leánya is, K a t a 1 i n,' Erzaébet és Zsófia illető
részeiket Szluha Ferencznek adták el.

A Konkolyak most élö nemzedéke II. Istvánnak három fiától
származik le , kiknek azonban nemzékrendi táblázatit nem bírván, az
utóbbi időkból csak a következÓket említhetjük meg névszerint:

Konkoly Bálás 1839-ben Komárom vármegye szolgabirája volt

Konkoly Lajos 1839-ban Sopron várraegye íBszolgabirája.

Konkolyi Károly 1846-ban magyar királyi testór.

Konkoly János 1846-ban a 3d-ik számú magyar gyalog ezred-
ben hadnagy.

Konofe t^Mlád. Zemplin vármegye czimerlevelés nemes osa •
ládainak sorában áll ').

HLonstanttn eMtád. E családnév Szabolcs megye nemes-
sége sorában émlifetik Fényes E. Geographiájában.

Kotiszky család. Konszky Gáspár 1625-, 1635- és 1638-
ban a határvizsgáló bizottmány országgyülésileg kirendelt tagja ')•

Konszky Mihálynak Tauffenbach Annától leánya D o r o t y-
tya Malakóczy Miklós neje volt.

■koatór család. (Ivánházi.) Kihalt család, melybAI ivinházi
Kontér István 1505-ben a rákosi országgyűlésre Arad várm^ye
követe volt •).

KoQtli család. Lát4 B$derváry ct.

HLOntlló család. Zemplin vármegye czimerlevelés nemca
osaládainak egyike .^).

KonyH család. Léid Zéchén ei.

Kónya család. Dunántúli fejérmegyei nemes család. Kónya
Márton 1727-ben kapott nevezett megyétől nemességéről nemesi
bizonyítványt ; 1769-ben mart. 15-én pedig unokái János, György,
M á r t o n , és másik Márton kaptak szintén azon megyétfii nemesi
bizonyság'levelet, mely szerint ily leszármazás áll :

0 Fényes id. h

'^j Sdrmay Com. Zemplin noi top. 114.

•) 1625 : 2d-ik, 16d5 : 58-ik és 1638 : 42-ik törv. ez.

*) Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi yés^ után 168.

*) Surmay C. Zemplin. noi top. 114. * ^^^^T^

Digitized by VjOOQ LC

Ht Ktey«.-KiA0.

K^Tft Márton
1727.

János Márton.

János György Márton Márton

1767. 1767. 1767. 1767.

Kónya család. (Egerpataki.) Erdélyi család , közűlök D o-
m o k o s Felső-Fejér megyében irnok 1848-ban.

Kónya család. (Sz.-Koosárdi.) szintén Erdély osaláda. Kö-
zulök János Aranyosszék reotif. biztosa 1794-ben. Zsigmond
ugyanott altörvényszéki biró. István ugyanott ügyvéd.

Kónya család. (Zágoiu.) Eözűlök István 1815-*1848.
Károly-Fejérvárott városi hivatalnok.

Konyár család. Ehh6l Konyár vagy Konyári János 1528-
ban Szapolyai híve *).

Konyhás család. Zemplin vármegye czimerievelea nemes
családa ').

Kónyl család. Közúlök Kó^yi-Jiá^sz^ló 1445.ben.Bereg
megye nemessége képviseltje a pesti országgyűlés v^zeményeinek
sikereflitésére ozélzó javaslatok végett összegyűjt tanácskozmánynak *).

A múlt század végén egy Kónyi János nevezetű irónk is volt,
ki kivált adomás gyűjteményei és egyéb művei által nagy népszerű-
ségben részesült •).

Koós <;salád. Abauj, Gömör, Torna, Négvád és S^omplin me-
gyében találunk ily nevű családot. A legutóbb nevezett megyében e
század elején birtokos Berzéken *).

Koós István 1694-ben Gyulafiy ÖyÖrgytM bizonyos birtok-
rész kiváltására engedményt kap ^).

Lévai Koós István 18 15 -ben Gömör megyében Jánosiban
közbirtokos.

Koós Károly Torna megyében 1838-ban másod-, 184d-ban
els4-ali&pán*

Koós János Abauj megyében 1846-ban úti-biztos.

Koós Miklós Nógrád megyében előbb ügyvéd, 1850-ben cs.

*) Sperfogel Wagnernél 163.

^) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114.

•) Gr. Teleki Hunyadiak kora X. 168.

*) L. munkáit Danielik, Magyar írók II 156.

^) Szirmay C. Zemplin noi top, 114. 325.

*) Mb. Mniaei fol. lat 2340.

Digitized by

Google

kír. járásbiróyjelenlág úrbéri törvénysxéki ülnök. Nejét&l Kderaen
Máriától egy £% a egy leánya Jenny Koburg Liyosné élnek.

MjopkCMj c«alád. Már a XVL században az elsó hirneyes
reformátorok k(tet tUat fól Kopácsy István, ki Perényi Gábor-
nak udvari papja volt, és ettől Csernaka helységet kapta, melyben
lőSŰ-ban királyi adománynyal erfisitetett meg ^>. Ezzel oúly vérséges
viszonyban állott Kopáosy György, kinek lő83-ban Pozsony me*
gyében a szcptenozi hegyen nagy*sz616 nevű szŐldt adományo-
zott '), — nem tudjuk. Emiitett György 1583-ban (feria sexta pro-
xima post festum b. Thomae apostoli) Aszáson is kir. adományt nyert.
Ennek utódai Kopácsy Mihály és György 1765-ben jul ö-én Zala
vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak ^) ; és ily leszármazást iga-
zoltak :

Kopácsy György
1583.

» — TT^ •

György

I ^ 1

Márton

Mihály György

1766. 1766.

(Gyöngy Judit)

József N. __

Bz. 177Ö. 1 1847. • j^^,f ^ György '

M. orsz. pnmása. Veszprém m. Veszprémben,

törv. BZ. elnök

1 ^ --1

Viotor. Jozefa József. Mária. stb.
(b. Györfl
Károly)-

E családból született 1775* május 20-án Veszprémben József,
kinek atyja Kopácsy Mihály, anyja Gyöngy Judit volt ; 1791-ben
pappá lön. 1798-ban áldozár , majd tanár és püspöki titkár. 1806-ban
veszprémi plébános ésalesperes, 1807-ben veszprémi kanonok, 1813-
ban simegi apát, hantái prépost, és székes föesperes, 1817-ben kir.
táblai ülnök, 1819-ben hétszemélyes táblai ülnök, 1822-ben fejérvári,
1825-ben veszprémi püspök. 1838. dec. 15-én esztergami érsek, ma-
gyar ország prímása , Esztergám vármegye főispánja stb., a magyar
egyház egyik legjelesb főpapja. Meghalt 1847. sept 17-én.

>) Lányi Magyar íöld egyház története I. köt 111. lap.
*) Libar Begins folio 352.
*) Veesprém megyei levéltár.

Digitized by

Google

ft44 Kopasz.-- Kopcsár.

Uaoks-öosese fTopáoslj Józsefi 84 1 -ben Veszprém megyei. vbA^
sod alispán királyi táblai ülnökké neveztetiett ; utóbb 1890. utánra,
kir. kerületi törv. széki tanáosos , és Veszprém megyei os. kir, törv.
széki elnök. Czimerük a paizs kék mesr^ében áiagas sziklára kapasz^
kodó szarvas.

Kopasz esal&d. (Vádi.) Hunyad megyében birtokos család
volt. Kopasz Dán és Mihály 1451-ben már mint nemesek nyerik
adományba Vád, Naiácz s több jószágok.

Kopasz János 1531-ben jószágot veszít hfitlenaégi bélyegea

Demeter, János, Pál és László 1536-bah az alsó sztl"-
vási jószágot nyerik adományban.

A XVII. század közepén De méter, és J á n o s ünnepélyeefén
tiltakoznak, hogy Borbála nővérüknek nem adnak jószág-részt, ha
szándéka szerint a nem nemes Almási Györgyhöz megy férjhez. —
Ezekkel egy idóben élt 1655. táján Dénes, és Kopasz Istvánné
Macskási Anna.

Kopasz Anna Macskási Petemé 1697-ben halt meg.

A fíágat túlélte Kopasz Mária Bodoni Balásné , a ki 1702-beQ
halt meg , s a család sok jószága a Bodoni , Tordai , Henter, Naláczi,
Buda s több leány-ágon lejött rokonok közt oszlott meg 0

Kopay család. Közúlök György 1614-ben a Trencsin me-
gyei lajstromokban fordul elő ^).

MLOpcsáiiyl család. Szintén kihalt család. 1637-ben Kop-
csányi Mihály pozsonyi nagyprépost és bakonybéli sz. Móricz
apátja volt *).

1619-ben a Dóczyak tiltakoznak a barsmegyei Zsarnóczán egy
teleknek Kopcsányi Gergely részére tett bevallás ellen a sz. bene-
deki Convent elótt. — 1644-ben Nógrád megyében Kopcsányi György,
F e r e n c z testvérek éltek, kiknek nővérük Kopcsányi Borbála Bo-
donyiné egy elpusztult telket Bodonyban zálogba ád ^)! Borbála
élt még 1695-ben is.

MLopcsár család. A Koposár vagy Kopachár család
nyomait már szintén csak oklevelekben találjuk.

Kopachár Lukácsnak Özvegye Borbála sz.-benedeki szőlőjét
1559-ben leányainak Borbálának Horváth Lőrlnczhének, és A n-

0 B. Bornemisza család levéltárából Török Antal közlése után.
') Szontagh D. közlése. : . . ű

») Péterffy Concilia. II. és Hevenesi Mss. F. XXI. 377 - -I *
•) Sz. benedeki Convent. Nro 217. Protoc. P. p. 12§..^|2ed bGoOSlc

ninsk Gyürky JánosnéHÚc váll^ be Örökösen ^). Azenbaa ugyaa e
BzHöt nevezett Anna Gyürky Jánosné nővérének Borbálának adja át
lö97-ben»).

Kophandel család. Kophandel Mátyás 1768-ban M.-
Terézia király-asszony által emeltetett nemességre.

CzÁmere iuggfilegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali osztály
vörös mezejében zöld térrel arany karó mellett zöld szőlőtöké virul, és
róla bárom piros szőlőfürt osttng; az udvar jobb szögletébe arany nap
^ragyog ; a baloldali osztály kék udvarában egy fehér bárány ágasko*
dikj első lábaival ezüs horgonyt tartva^ és hátulsó jobb lábát a hor-
gony egyik alsó végére helyezve , a bárány feje fölött az udvar tetejé-
ben félhold ragyog, A paizsfölötti sisak koronájából egy fekete medve
női ki, első lábaival egy arany méhkaptárt tartva , mely fölött bárom
méh repked. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst- kék *).

HlOPÓ család. (Péterfalvi.) Ugocsa megyei kihalt nemes, csa-
lád. Péterfalvi Kopó Gergely 1519-ben birtokos volt Péterfalván •).

Kopoz család. Ugöcsa megyében a Sásvárt biró Sásváry
család egyik ágának neve. 1320-ban élt Kopoz Miklósnak fialst-
V á n. Ldsd Sdsvdry cs,

Kopócsy család. Szabolcs vármegye nemesrendű családai-
nak sorába számitatik.

MLoppányl család. Zala vármegye nemes osaláda. Közűlök
Koppányi Ferenoz 1887-ben Zala megye fő-adószedője volt.

Koppauer i^salád. Koppauer Ignácz 1790-ben nyerte
czimeres nemes levelét. Czimere négy részre osztott paizs, az 1-ső és
4-ik osztály vörös udvarában hármas halmon koronából kiemelkedő
fehér egyszarvú áll. A 2- és 3«ik osztály kék udvarában jobbról balra
rézsútosan egy arany csíkolat vonul le , me^en egy meztelen, kard lát-
ható) a paizs két szegletében arany^ csillag ragyog. A paizsíblötti sisak
koronájából két sas«szárny között, melyek közül a jobboldali vizirány-
ban félig fehér , félig vörös , a másik félig kék, félig arany, fehér egy-
szarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany-kék ^).

Kopsö család. A Kopsó, Kopsa vagyKopzó család
Trencsin megye curialis nemes családai sorából való« Már 1666-ba9 a

*) Sz.-benedekí Convent Nro 217. Protoa P. p. 126.

') Ugyanott Protoc. G. p. 594. és Fása 37. nro 18.

•) Adami Souta gentil. tom. V.

•) Síirmay C. Ugocsa p. 124.

*) Adami Scuta gentil. tom. V. ' - Digítized by GoOglc

SM Kopm»TÍcg.

huorkai nemes birtokon találjuk. 1736-baQ pedig az akkori nemesi
vizsgálatkor András, János, Mihály, György és Dániel
igazolák nemességüket Trenosin megye törvényszéke el6tt 1 746*btn
találjuk Jánost, id. és ifj. Andrást, Györgyöt, Dánielt
és Miklóst.

1768-ban összeirattak Dániel, János fiaival Jánossal és Mi*
hálylyal ;— A n d r á s öt fiával Jánossal, Andrással, Istvánnal, György-
gyei és Ádámmal , azután András és János, és ez utóbbinak két
fia János és Imre.

1803-ban János három fiával Józseffel , Jánossal és Imrével,
István fiával Jánossal, — Ádám fiaival Imrével és Andrással ; iQ.
János id. Imre fiával Jánossal ; György és János.

1837-ben tizenkét férfi tagja Íratott össze eosaládnak. Mindnyá-
jan Huorkán laktak, kivévén a középsó Jánost, ki 1803-ban Révfalu-
ban lakott 0.

Kopunoi^lC4i család. Kopunovics György és Simon
testvérek 1791-ben II. Leopold királytól nyerik ezimeres nemes
levelüket

Czimerük négyrészre osztott paizs , az l-sö és 4-ik osztály fehér
udvarában hármas zöld téren egy lelánczolt kappan áll A 2- és 3-ik
osztály kék udvarában egy felforditott V. alakú arany szelemen (Bal-
ken) látszik, mely fólött az arany nap és ezüst félhold áll, alatta pedig
egy fehér vár-torony emelkedik. A paizsfölötti sisak koronáján hármas
zöld halmon a leirt kappan áll , két elefáht-ormány között, melyek kö-
zül a jobboldali vizirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik félig kék,
félig arany. Foszladék jobbról ezüst -vörösi hsairól arany-kék ')

Korcaek család. Körösek Mihály — mint egy előttem
fekvő táblázat mutatja — Korponán született, és állitólag kihirdetett
nemes volt. Ennek fia Tamás Bozókon születik 1696-ban ; érnek Ga
János Nógrád megyében született Rimóczon 1732-ben , ennek fia
Mihály &.-Iványon szül . 1761 -ben ; ennek fia ismét Mihály ki
1804-ben született, és ily leszármazás mellett nemessége kimutatása*
ban fáradozott 1840. tájban.

Egy másik táblázat Korcsek családbeli ily ágazatot tüntet fel :

>) Ssontigh D. közléM atmnt
*) Adami Soata gmitlL tom. V.

Digitized by

Google

KorcMMi. — Korda.

Mihály

Gál^r

Márton

BjMskén lakott

1784

Sámuel
Eorponán lak.
175a Nógprádtól
mi bizonyítványt

Mihály

lakott Sztígyben.

1784.

Ezeknek igazolási pörük volt egy 1783-ki nov. 6án kelt hely-
tartósági rendelet folytán. 1784-ki febr. 9-én Liptó megyétől nyertek
nemesi bizonyítványt , mely Nógrád megyében azon évi apriL 27-én
tartott közgyűlésben hirdettetett.

Körösek Márton 1732-ben Nógrád megyében mint jövevény
a vizsgálat alá veendÖ nemesek sorába íratott, de mint másunnan lát-
juk 0) ® ^ Á r 1 0 n nak másik neve Nemes volt, és a beharfalvi Ne-
mes esaládhoz tartozott. Lásd Nemes c$.

Korcsma család. Szabolcs vármegye nemes rendű családai
közé sorozza Fényes E. Geographiájában.

Korcsmáros család. Vas vármegye nemessége sorában áll
szintén Fényes E« Greographiája szerint.

Korda család. (Boros-jenöi gróf f és nemes.) Mint Kővári
is Írja *) a osalád állítólagosán Olaszországból eredt I. Károly magyar
király korában Magyarországba, hol főleg Szatmár megyében települ-
tek meg, innen a nemzeti fejedelmek alatt egy ág beszakadt Erdélybe
Korda Mihály által, kinek neje Maoskási Margit volt ; és kinek uno-
kája Zsigmond 1655 -1668. huszti kapitányságot viselt Ettől
kezdve az erdélyi ágazat igy sarjadzott le :

L Zsigmond #

1665. 1668.

hnszti kap.

(1. Tordai Erzie.

2. Farkai Ztuzsa)

Ferenoz.

Kata

(Katona

Pál)

Klára

(Pennártoni

Mária)

1^72.'^
(Vadas
Mária)

Poíyt. 11,
táblán.

Borbála
(Szilágyi
András)

Zsigmond

gróf

ndvarhelyi

fókir. biró

(Sárpataki

Rebeka)

Fplyi. 1. iáblém.

^) Haan, Jena Hongarioa p. 86.
*) Erdély neyes. eiaL 167.

Digitized by

Google

KoféB.

I. t á b Fa.

II. Zsigmond, ki a* elóhbi lapon,
'gróf

udvarhelyi ,

f<5 kir. bíró
(Sárpataky Rebeka)

Zsuzsa Mária

(Haller v Szentkereszti
Ferencz) András)

III. Zsigmond
(1. Bánffy

Zsuzsa)
2. gr. Nemes

Júlia)

László

(gr. Lázár

Anna)

II. György

kolosi Cóispápi
(gr. Teleki 2i8uzsal

2iSuzsa

(ikt. Betillea

Sámuel)

Kata

(Vay
Dániel)

Mária
1 1810.
(Kemény
László)

Ádám
(bániéi
A^na)

III. György
gróf 1 1794.

Anna
(1. Báaffy Elek
^.ToldaWhy
László)

II. tábla.

I. GyÖrgnr, ki a% előbbi lapcn.
1672.
(Vadas Mária)

Zsuzsa
(l.SálárPál
2. Fosztó
Menyhért)

Sándor

(Keozely

Bora)

Borbála
(l.SMUftfy-
János
2. Reczely István)

Bora Julianna Sándor

(Sármasági (1. Vér Bold. (Irsai Mária)
László) 2. b. Diószeghy 1

Ferenoz)

Klára Kata Zsigmond

Bölöni^ (Egri Farkas) f

Sámuelj

Zsotta

(Korodi
Ferencz)

Anaa
1793.
(Salánki
László)

László
t 1792.
(Varsányi
Teréz)

lY. Zsigmond
(Murányi
Rákhel)

IV. György

(Kabos
Karolina)

Ádám

(Toldalaghy

ZJBuzsa)

V. György

Anna
(Versényi
Károly).

Karolina^.

Erdélyben a osalád eredeti jószágai Uidalmásés egyebek vol-
tak innen h i d-a I m á s i előnévvel is éltek. Vagyonosságukat jó házas-
ságaik növelek ; így I. Zsiginond:p[iind két} n^etgazdi^ volt Fia
II. Zsigmond, mint a gazdag és befolyásos gr, Apoi^ István foga-

Konku 8W

dóit fia szép birtokra tesz szert , udvariielyszéki ft királybíró lesz 0)
és grófságot vesz *).

A Ili. Zsigmond második neje, gr. Nemes Júlia (f 1696. tájt)
egyike kora legmiveltebb asszonyainak , hatvankét évig élt özvegyen,
és mint ilyen a hagyomány szerint — irja Kóvárí : — egykor Udvar-
bélyszék fó-királybíróságra a legtöbb szavazatot nyert. Ugyancsak ez
ágban II. György a kolosi f(iispán (f 1786.) nejével tábornok Te-
leki Ádám leányával ismét szép jószágot kap. Azonban e Györgynek
unokájában IIL Györgyben 17944)en a grófi ág kihalt; és igy a 113
helyaégbeli részíot egész, részint részjószágok a leány-ágra, fóleg Tol-
dalaghynéra és^ ezentúl az iktari Betlenekre háromlottak.

Másik ág — mely a nemesi rendben maradt — hivatalt kevéssé
viselt ; és jelenleg csak az egy V. G yö r g y b e n fögg az égése osalád
reménye, minthogy^ két fitestvére a forradalomban esett el.

A mi^yarországi . Szatmár megyei ág , melyb61 Mihály 1717-
ben Tunyógon birtdírészt egy malommal egyiltt kír, adományban ka-
pott '),.és 1724-bcn Szatmár vármegye fSszolgabirája volt *), — Korda
Jánostól j61e következőleg :

János

(Mikolay N.)
I -^^-^ 1

1724: ' ^ ^ • " ^ ' '

héj^ió Qyl^fgy Mihály. Fereuoz. János Klára '

>erwicz' (l»2fT^y + . t (Kennel (Csanádyné),

iSUO. jr ^ ■ I I ■ ■ "^ 1

ZsTgroond Mihály. István Lörincz Teréz Ágnes. Krisztina.
(Horváth f m testőr követ

Ignácz.

T oov. Zsuzsanna) utóbb kapit s alis

I (MensárosN.) fU

Péter Pál Veronka Kata.

al ügyvéd íP»Pp (Kürthy

1840 t Charitas) Antal)

I ■ "^^^ I ■■ I

Antónia ^uzsa

(Sepsy (Kürthy

Mihály) lOikiós).

') Cserei Mihály Históriája 270. 412. 487.

*j Adami Ms. Musaei quart lat. nro 182« szerint Hl. Zsigmondés test-
vére László lett I7d0-ban báróvá ; és ez adat azért látszik hitelesnek, meri Adami
az udv. kanozellariai levéltárból merité adatait. ' — Lehoezky Stemmat I. 169. és
11. 120. szerint 1733-ban lett a Korda esalád báróvá.

») Szirmay Szatinár vánn. II. 120.

•) Ugyanott 1. köt. 134.

Digitized by

Google

UO KordlcB.-Korláth.

Ferenóz birt Saatmir megyében Nyir-Bfodgyesen , Csenger-
ben és Csenger-uj faluban. Fia Ignáoz 18ő9-ki sept hóban balt m^,
s benne a Korda család ez ága fi-ágon kifogyott.

Jánosnak fiai közül István birtokos volt Vetésen^ dfibb m. kir.
testfir, utóbb kapitány. Testvére

Lórin ez 18d7-ben Szatmár vármegye fSszoIgabirája , utóbb
alispán és országgyűlési követ. Meghalt ezen pályáján Pozsonyban
1848-ban.

Péter 1840-ben Szatmár megye alügyésze volt

A család e század elején birtokos még Kis-Mádáo és Osáholyban,
fólakhelye azonban Sima.

Vallásukra nézve helv.-reformata egyház hírei.

A család eldódei közút nem szabad — habár végül is — megem-
lítés nélkül hagynunk Korda Istvánt, ki 1503*ban II. Ulászló ki-
rálytól Alsó-Rutkán szép jószágokat kapott adománybao *)•

KordiCft c^salád. Kordics László báró ÓrökOseinek ab.
Maholányi János örökösei ellen indított ügyoek elintézését az I716-ki
országgyűlés 67. törv. czikke szerint a nádorra bizta.

Kőris család. Gömör m^ye nemes családaí között foglal
helyet »).

Korllsánszky család. Koritsánszky G-yörgy 1797-ben
I. Ferencz királytól nyerte czimeres nemeslevelét.

Czímere négy részre osztott paizs , az 1-só és 4-ik osztály arany
mezejének közepén vizirányosan egy vörös csíkolat , és^ azon fekvA tí-
vont kard , a csíkolat fölött pedig egy kosár gyümölcs, alatta egy ko-
sárban virágok láthatók. A 2- és 8-ik osztály kék mezejében hármas
fehér sziklákon fehér szárnyas ló (pegazus) ugrik. A paizsfölöttí sisak
koronájából két kiterjesztett sas-szárny között arany oroszlán nól ki,
ki, elsd jobb lábával kivont kardot, a másikkal három búza kalászt
tart. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ').

KorláUi család. (Alsó-kálosai.) Q-ömör megyei régiebb csa-
lád, mely A 1 s ó-K á 1 o s a-ról irta elönevét.

14ő8-ban Korláth Péter Saskewben lakozó, a Szilágyi Erzsé-
bet s fiai, és más részról a Gara nemzetség közt kötött szerződés sze-
rint Gara család híve volt *).

<) Budai Fer. Hist lex. 11 489.
') Barthoiomaeides C. Göroör. p. 144.
. *) Adami Souta gentíl. tom. V.
*) Teleki Hunyadiak kora X. 669. ^ ,

Digitized by VjOOQIC

K#rláfh«

««

Korláth Mihály 1548-ban Wittcnbergában tanult »). 1566-
ban Huszt vira kapitánya volt ').

Ezután találjuk Eorláth Lázárt , kinek néhány izén ivadékát
következőleg *) ismerjük :

Lázár
CPotnoky Zsófia)

István
GOmÖr V. alisp.

1508.
(Barna Anna)

Borbála

(8z.-károsi

Farkas János)

Ferencz
163Ö.1647.

I ^ 1

Zsófia

(fintai Bartholeoz

Kristóf).

Kata

(Faló

Miklós)

Anna

(Berthóti

Bálint)

Judit
(1. Papp György
2. Máriássi
András)

Lázárnak fia István Gömör vármegyének 1598 ban alispánja
volt ^} ; egyszersmind Szendrö vára kapitányául is iratik. ÉLt még
1623-ban is. Fia

Ferencz 16d5-ben a száraz- vámok eltörlésére egy országgyű-
lési választmányi tag a 72ik törv. czíkk szerint; valamint ugyan az
1647-ben is a 91. törv. czikk szerint.

Ez ag alsó-kálosai előnévvel élt.

Azonban találunk még egy ágazatot , melynek B é n y e i elöne-
vét olvassuk. Ezen szintén néhány izén csak a múlt szazad közepéig
terjedő osaládfa a (bljebbi családfával egy előttem fekvő táblázaton
ugy án Összeitiggésben, hogy a följebbi táblán álló Istvánnak egy J á-
nos nevű testvérétől hozatik le, azonban e János Istvánnal együtt
eme táblázaton nem Lázárnak, hanem Mihálynak fiául téte-
tik, és Mihálynak atyja lett volna János, kitől a nemzék rend ^)
igy folyik le:

^) Bartholomaeides. Memória nngaronun, qui Wittebsrgae eto. pag^. 34.

^ Bethlen Wolph. Hist I 696.

•) Wagner Mss. tom LXX.

*) Bartholomaeides C. GömÖr p. 767. — Azonban e szerző^ »,M e m o r i a
ü n.g a r o r u m** czimű munkájában p. 24 azt véli, hogy ez István a Witte-
bergben tanult Mihály nak lett volna fia. Ellenben a Oenea). anthent. 1. is
István Jánossal együtt Mihály fiául, és Lázár unokájául iratik ; de ez mtóbbi
adat Mihályt, az apát, nem 1648-ban, hanem 1680ban élteti, és igy más Mi-
hályt ért

') Wagner id. Kézirat 206. lap. és G«aeal. anthent. tom. L ,<^ t

.gitizedbyCjOOgle

nft

KoriMiilitéy.

Mihály

1630.

(Bossányi Anna)

István,
hi följebb.

Farkas János
t (apponyi ^a^
Zsuzsa)

István 1680. '
(Ormándy Zsnzsa)

János

Erzse György '

(Kováes Mária)
Galgóczról)
t

^AnS)'^ .;^*-^W- ^^f^' '

István. Farkas.

Gygrgy '

: t

István. Ferencz Mihály.
1762. jesuita.
Kápláton

-, ' László. Judit Éva Erzse
(Nagy Bittó (Hegyi
János) Mihály) , MihSy)

lakott.

Ez á^a%Atnak B é n y e i elSneve alatt tán inkább a Göm(^r me-
gyei B e n y a vagy Béna helységet kell értenünk, mintaem a Pest me-
gyei Bénye helységet j miután a Korláth család fóleg e megyében lát-
szik honosnak.

Egyébiránt székel e család Üng megyében is , hol Korláth
György 1845-ben megyei számvevő volt.

Korláihkeőy család. (KorláthkeŐi f.) Egy törzsből ered
a Bucsányi családdal; és igy a Huntpaznán nemzetségből Bodouk-
tói veszi származását.

Idősb Bucsányi Oswald raachói al-bán 1445-ben Ujlaky Mik-
lóstól 4000 araqy forinton vette meg s a Posony megyei (most romban
heverőj íCorláthkŐ várát, a Pozsony megyei Nádas, Nyitra megyei Jklv
loncza, Szent-György (Schandorf), Noveszko, rodhragye (most Liesz-
kov) helységekkel 0; és 1447-ben ezek blrtokábah Hunyadi János
kormányzó által is megerősitetett, és ugyan ekkor a vár környéke még
Karkócz helységgel is megnagyobbitatott. 1 479-ben már Oswáldnak
csak neje Soóky Dorottya (Soóky Istvánn^ik leánya) élt.

Oswáldnak egyik fia az atyja által viselt báni hivatalról kor-
láthkŐi Bánfy Mihály nak neveztetett, és ez bfitletoségi czimén Kor-
láthkőt elvesztvpn, az 1485-ben I. Mátyás király által kwinspergi Plan-
ker János német eredetű királyi udvari katonának adományoztaiötf,
«»niban ez :adomány érvényre soha sem juthatott , mivel I. Oswáldnak
másik fia Bucsányi II. Oawald, ki Zakynak is neveztetett /a .vár

*) Hormayr Mednyánasky Taoobenbudi 1834. foly 6a ^^ t

.gitizedbyCjOOgle

K«iláthkeéy. SIS

bnrtokábao tnegmaradt, és 1498-baii Korláthkewi bárónak irva for-

dal M.

Ezen II. Oszvald 1502 — 1505-ben tatai és komáromi kapitány

▼olt) és mint ilyen jelent meg az 1505 -ki rákosi országgyűlésen ^).

1506«ba& Ulásdó kövefje toU a loagyelekhez '). 1512-ben díspensa-

tor regius-nak iratik. ö 1486-ban a Berencsi várat és uradalmat öröklé,

és annak bivtokába jött 1502Tben. Fiai J á n o s , ki 1498-ban Krakóban

tanult ^), és Antal iQan haltak el; Zsigmond 1535-ben követé

testvéreit a sirba. Fenmaradt egyedül a negyedik fiu P é t e r, ki magát

már bujOdányí Korláthkfiínek irá , és ki 1515-ben a lengyel congressu-

son vett részt , II. Ulászló király kanczellára , utóbb fd-ajtónálló volt,

elesett 1526-ban Mohácsnál *). Benne fiágon kihalt a Korláthkewy

család. — A családfa következÓ:

Oflwald
^ machói al-bán
1447.

ILOswÜd Mihály. Zsófia Veronka Kata
tatai és komáromi 1485. (Hatnay (Apponyi (Répássy
▼árnagy IÖO6. Zsigmond) G-yörgy) György)
(86o^Dor>) ^

Péter János Antal Krisztina Bora Zsuzsa Zsigmond Kata
kir. ajtón- 1498. t (Majthényi (Hrussóy (Apponyi f 1535. (Pon^rácz

álló Istirán) Jeromos) Péter) Miklós)

elesett 1526.
(gutíii Or-

Erzsébet Anna

(Nyáry (1. Erdödy István

Mranos) 2. Zekel Fereaoz

3. Baraoskay Pál).

I. Osváldnak három leánya volt ; 2sófia Hatnay vagy Bude-
tini Zsigmondné^ Kata ^) Répássy Györgyné, és Veronika Appo-
nyi Györgyné. De ezek maradéka nem birá Korláthkfit.

0 Jászay Pál A magyar nemzet nafjai a mohácsi vész után 157.

*) Engel Gesohichte III. 182.

*) Regestrom Borsae Cn^ooviensis p. 20. (hol egyébiránt a kiadó azon té-
vedésben volt, mintha a Korláth és Korláthkói család egy volna, azért
teheté osak jegyzésben hogy Jáaos vagy Osváldnak fia, vagy István gö-
mórí alispánnak fia volt, pedig már láttak, hogy a gömöri alispán Korláth,
de aem Korláihk6i OMládból volt

^) Jáfiay td. h 8 lap.— Biiday Fer. Uist. lex. IL 486., hol atyjáról is van
emlitéi.

') Mednyánszky ezen Katát nem említi , 6 osak két leányt nevez, Zsó-
fiát, és Borba) át zablátht Hmssói JeroBBOSiiét, iLá$d KoÍQ$9árp aMd) ki a
ná táblázatunkon II. Oswald leányául tétetik. Dígítized by dOOQiC

II. Oszvaldnak leábyM Krisztifaa Majtfaényí Ist^átmé ^) ;
Zsuzsanna Apponyi Petemé, és Katalin szentmiklósi Poi^áoi
Miklósné*). i

Péternek leányai Erzsébet Nyáry Ferenózné ^ és A n n a
eI6bb Erd6dy Istvánné , másodszor kevendi l^kel p€fredő:^né-és'hAr*
madszor Baracskay Pálné , kik atyjok és nagybátyjok- kihalása után
Korlátkőt és Berencset örökélték ; családi osztáfy-szerzMések ss^eríot
Berencs a Nyáry-ak , Korláthkfi az Apponyi és Fongrácz cdaládé és
ezek utódaié lön. :

Kormány család. Kormány F e r e n c z 1790-ben czimeres
levelet szerzett, és ez által nemesitetett meg.

Czimere föggőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali kék ud-
varban hármas zöld halmon arany grif ágaskodik, els6 lábaival hosszú
lándzsát tartva ; a baloldali aranyudvarban a jobb oldalból kinyúló fe-
kete kétfejű sasnak csak fele testrésze látszik. A paizsfölötti sisak ko-
ronájából szintén arany grif emelkedik ki, az emKtett lándzsával. Fosz-
ladék jobbról arany-kék, balról arany 4'ekete ').

KiMrinos család. Jelenleg Abauj, Szabolcs, Szatmár várme-
gyék nemes családai közé számitatik. ^

Hajdan Heves megyében a birtokos családok sorában találjuk,
ti. Kormos Fülöp azon megyei Fűzes helysé^beli birtokát »sz.
Ágoston-rendi szerzetesek egri kolostorának hagyományozta 1606'bftD
II. Ulászló király megegyezésével *). '

Ugocsa megyében szintén honos • család, mert e század Ajéú
Kormos István a péterialvi közbirtokosok , — Kormos János
pedig Nevetlenfalu közbirtokosai között olvasható ^).

Kormuth család. (Remete-poganyesti.^ Kprmuth A ntal
l838-ban május 8án Csanád megyétól nyert nemesi bizonyitváayát
lakhelyén Krassó megyében 1841 -ki január 7-k] közgyűlésben hir-
detteté ki.

Krassó megyéből ismét Arad megyébe költöztek , és birtokukat
Remete-Poganyestet birja Patyárszky Gryörgy.

') Ezt flzinién nem nevezi MednyAnseky, de igen a Ckneal. rnnik I^ tm\y
Szülló Zsigmond fölperesnek báró Pongráozpk eűeni táblai perbó) y^té adatoit.
*) Mednyánszkynál, másutt Pongráoz 6 á s p á r áll.
«) Adami Sonta gentU. tom V.

•j üucUi Far. Hiti lex. II. 486. /^ t ^

») Szirmay 0. Ugoosa p. 126. 171. Digitized.by.GoOgle

Kornélt,

855

Kornélt család. (Hóldmézesi.) Aradmegyei birtokos család,
melyből Komeli Márk eWbb a poroszok elleni hadjáratban cs. kir.,
utóbb pedig a b.-gyulai uradalomban számos évig számvevő tisztség-
ben szolgált. Ez állami szolgálatában tanusitott érdemeinek jutalmául
II. Perenoz királytól 1794-ben czimeres nemeslevelet nyert,— állító-
lag őri nemességében megerősitetett Ovi és ama czimeres levél Békea
megye közgyűlésén még I794.ben kihirdettetett. Utóbb pedig 1804-
ben aradmegyei Hold és
Mézes nevű falukat A m b-
rúsésJózseffiai neveikre
is „Hold mézes i'^ előnév-
vel királyi adományban sze-
rezte. Meghalt Márk mint
több megyék táblabirája hóld-
mézesi birtokán 1808-ki octo-
ber 15-én.

A családnak 1794-ben
nyert czimere — mint itt a
metszvény mutatja — egy ke-
resztvágáűsal négyfelé osztott
paizs, melynek 1- és 4-ik kék
udvarában arany bŐség-szaru
tele arany buza-kalászokkal
látható; a 2- és 3-ik vörös
udvarban ezüst oroszlán ágas-
kodik , első jobb Ubával ki-
vont kardot, a ballal egy égő
fáklyát tart. A paizsfblötti si-

0 Ha a család állítmányait figyelembe vdssztik, ezek szerint e család is
eredetéi a római törzsökben keresi. Étf állítólag már I. Mátyás király alatt egy
törzs : Komeli G-yörg^ Ssabáos váránál tanusitoti vitézségeért nemességet nyert
ily czimerrel : a paizs alyján hallámzó folyamból (mint mondatik a Dunából) két
első lábaival kiemelkedő és jobbra visszanéző egyszarvú úszik, feje fölött az ég
boltozatán három nyoloz szegő csillag ragyog. A paizsf^^lötti sisak koronájából
jobbra egy szarvas-szarv, balra egy sas-szárny emelkedik ki , és ezek között he-
gyével fölfelé forditott meztelen kard, és vadászkürt áll, és a kard Legyén ismét
egy csillag, a fölött pedig fttggöleges vonalban még kettő ragyog — A mnli szá-
zadban ^gy Korneli János saakolozai fi , jesnita tolt, hogy e^alád iya-
déka-e ? - nem tudható. itized by GoOqIc

23*

856

Korneli.

sak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, ekfi jobb libával
kivont kardot , a másikkal égfi fáklyát tart Foszladék jobbról atany-
kék, balról ezüst-vörös ^).

Nemzékrende a családnak csak Korneli GyörgytAI ismeretes, ki
az egyházi anyakönyvek tanúsága nyomán Zala megyében el6bb Vu-
csa-Gumilán, utóbb Bagonyán lakott. Ennek fia István, kinek nejé-
tói baksai Császár Dorottyától Bagonyán 1729. april. 16-án született
a följebb nevezett Márk.

Emiitett Györgytói kezdve a család leszármazása következA : *)

György

r ^ 1

István

1729. 1746.

(Császár Dóra)

Márk
«2. 1729. 1 1808.
urad. 8zámvev6.
(Enders Anna-
Mária)

Zsuzsanna
az. 1745. dea 16.
mh. 1816.
(Mogyoróssy János)

Antónia

Ambrus Ferencz-Józs.

Bzül. Gyulán 1766. sz. 1766.
(Jósa István f 1834.

orvos) Békés vm.

£5ad6szedó)
(Somogyi Bora)

Játae(
sz. 1771. 1 1819.
Arad vm. ffttígyv.
(Sánta Róza)

Anna

sz. 1773.

(Fillenbaum

(József orvos)

Antónia
•z. 1813. 1 1832.

Zsófia
sz. 1816.

Pál
sz. 1816.

CB. kir. katona
tl849.

Temesvárban.

József

Márk-Sándor

Alojzia

Ei*z8e

Amália

SZ.1802.

sz. 1804.

8Z.1806.

MZ. 1812.

sz* 1814.

tl844.

Arad megyei
fó sz. biró

(Tessényi
Antal)

(Boinyák
Károly)

Ignácz

tz.1800.

Arad vm.

sz. biró

Márknak gyermekei közül , kik mindnyájan már Békés megyei
Gyulán születtek : Ambrus 1766-ki dec. 8-án született és Békés me-
gyének számos évig £5-adószedóje j egy izben pedig országgyűlési kö-
vete volt. Meghalt Gyulán 1834. évi mart. 10-én« Testvére József
(szül. 1771.) előbb a megyei felkelfi nemes sereg föfaadnagya, utóbb
Arad vármegye tiszti íSügyésze volt.

Ambrusnak gyermekei közül Ignácz^) és Sándor több évig
Arad megyében al- és föszolgabíróságot viseltek.

M CoUeot Herald, fol. 134. és Adami Sonta gentil. iom. V.

' j Mogyoróssy id. János szives közlése szeriné.

•) Ez 1829-ben .Ijegyzfi volt. .^g,,^,,^

Google

Korna-Lehotay.— Kornls. 35t

Márknak leányai közfii Antónia Jósa István Szabolcs megyei
fftorvos neje , kinek fia Jósa Péter a cs. kir. semmitó törv. szék ül-
nöke. Anna Fillenbaum Ferencz előbb szegedi , utóbb Erdélyben za-
lathnai főorvos n^e 0*

Ambrusnak leányai közül Amália Bosnyák Károly Arad me-
gyében 1838—41. volt alszolgabiró.

Korna - liehotay CMl&d. Zemplin megye czimerleveles
nemes családainak egyike ').

KornlS család. (Göncz-ruszkai, gróf.) Eredetéről különböz-
nek a vélemények ') , de oklevél igazolja magyar származásukat, mely
szerint a XIV. század elején a Thobajdi családból vevék kiágazásukat.
Ugyan is Isypi Péter az Abaujban fekvő Ruszkát DebrŐ Istvánnak
véghagyományozza, de miután ez nótáztatott , uj véghagyományt sze-
rez, és abban Ruszka helység birtokosaivá Thobajd Bertalan és ál-
tala testvéreit Thobaydi Antalt és Comíst tévé, mely hagyományt
Zsigmond király 1403-ki nov. 5-én kelt kiváltság-levelében megerő-
sité ^). E Thobaydi Cornistól vévé a család kétségkivül a Komis
nevezetet, és igy jutott Ősi előnevéhez is, a g ö n c z-r u s z k a i praedi-
catumhoz. Nevesett Cbmis-nak gyermekei már atyjok nevéről Kornis-
oknak neveztetnek. És igy fordul elő már nevezett Cornisnak fia 144^-
ben iCornys János mint az Abauj megyei nemesség egyik követe,
ki azon pontokat szintén aláirá , melyeket Rozgonyi György ország-
biró, és pelsőozi Bebek Imre a felső magyarországi részek kapitányai,
valamint dobrai Barozal Miklós Gískra Jánosnak csakugyan a mondott
részek kapitányának meghatalmazottjával és azon részek nemességé-
vel és városai küldötteivel tartott közgyűlés folytán a legutóbbi

') Eseknek gyermekei 1. Fillenbaum Ferenoz os. kir. szebeni íőtörvény-
széki ianá08O8. 2. Károly. 3. Amália.

*) Szirmay C Zemplin. not. top 114.

') Mikola Uist geatal. Transyl 8. lap. nagyon helyeién irj», Kogy e oea-
Iád 1893. táján Magyaronzágban Görcz-Ruszkán támad, mert itt veszi eredetét.
Engel igen nagy tévedéssel franozia eredettieknek tartá. Mások orosz eredetről
szólnak, de ez is osak annyiban áll, mennyiben Abanj, Bereg, Zemplin stb. me-
gyékben Rnszka táján vannak orosz vag^^ jobban msznyák lakosaink ; kik kö-
zött élt a Thobaydi magyar neipzetségb6l eredt Komis család.

*) Huszti Vajvodae Transylv. pag. 94. , hol az okleivélben Zsigmond ki-
rály ig^ szól : ^^Annuenies Petra de hyp^ ui ipse possessionem suam Rusika vocatam
Bairtholomtíeo de Jkéhayá ei per enm Anionio et Comisio de dicta Tkeba^d fratrihut
eéuedem Barthalomaei utmrinii Ugandi dandi .... meram ei omninodam habeat pleni'
iudinem potestaiii.'' Digitized by GoOglc

3S8 KonÍs»

(1444-ki) pesti országgyűlés végzeményeinek sikeresitésere és fentar-
tására nézve megalapitának 0-

£ Jánosnak dai valószinfileg Komis Benedek és Miklós.

Benedek 1500-ban leleszi prépost , drivestí püspOk, a váradi
püspök helytartója ^ el6bb váczi kanonok volt , és innen lépett a pre-
montrei szerzetbe. Nevezett évben tiltakozott Király*Helmeoznek a
Falóczy család részere tett adományzás ellen ^). 1501-ben Komys Be-
nedek leleszi prépost nemes szegedy Marazty Mihály fiának Lászlónak
szabadságot ád gyóntató-lelkészt maga számára választani '). 1502-
ben már őt ruszkai Kornis Benedeknek találjuk irva, és egy-
szersmind egri megyei papnak nevezve , midón Péter bibomok meg-
hagyja a váczi püspöknek, hogy Benedeket a simonia-tól oldozza föl *).
Benedek testvére

Miklós 1480-ban élt. Ennek fiai János és Miklós.
. Mielótt a család leszármazási fáját, és az Erdélybe szakadás tör-
ténetét megérintenók , meg kell jegyeznünk , hogy a család már való-
színűleg Zsigmond királytól nyeré a nevére czélzó egyszarvú (uni-
0 o r n i s) czimerét, mely a paizs kék mezejében hármas halmon ágas*
Jkodik , és mely a paizs fölötti sisak koronájából is kiemelkedAleg is*
métlódik, mint azt itt a metszvény is már grófi czimerképen ábrázolja.

Abauj megyében birt Ghöncz-Ruszkán kivül , a család birtokai
egyéb megyékbe is elterjedtek , igy Bihar megyében P a p m e z A vá-
rat és uradalmat, Zaránd megyében Deszna várat tartozékaival, to-
vábbá ezzel egy folytában a Belényesi jószágokat, Szatmár várme-
gyében aszinyér-váraljai örökséget birták ^}.

Erdélybe Szapolyai János korában szakadt a család, és mint kö-
vetkeztetni lehet Kornis I. Miklósnak fia J á n o s által , ki Szapolyai-
nak mint királynak hive volt Ferdinánd ellenében , ki elsÖ lakosa volt
Erdélynek a családból , és mivel a székelyföldön Udvarhelyszékben
nyert birtokokat , innen Székel y^Kornianak is neveztetett^);

>) Gr. Teleki Józs . Hunyadiak kora X. köt 168.

^ Szirmay 0. Zempl in not. top. 316. 327.

') Kaprinai Mss. B. tom. 43 p. 241.

*) Ugyanott p. 243.

*) Mikola id. h. 8.

Ő Ugyanott. Téved Kállay F. Székely nemzet 258. lapoa, midón azt véli,
>ogy a szentpáli és ruszkai Kornis két különbözG család* Azel6bbi
(szentpili) elónevüeket törzsökös székely családnak állítván. ^ t

.gitizedbyCjOOgle

ü^ndp.

és utódai homorod-szenipáli ^Iftiéwel is irák magukat. János
Iő37-ben Tokajnál a Tiszába veszett ').
A családfa következőleg jő le :

l tábi a.

I. Miklós

I. JánoB
1 1637.

II. Miklós
tlö29.

III. Miklós

tanács ür

1556.

(bikli Bora)

II. János

tokaji kapit.

1540.

1. Györpfy

I. F«renoz
(Futó Dóra)

I. Gáspár.

I. Boldizsár
Péter.

Míháhr II. Gráspár
1662. 1 1601.

(Erdélyi huszti kap.
Sára) (1. Dóczy
£rzse.
2. Horváth
Anna)

Margit Ilona Farkas Ferenci. György. II. János,
(l. Kaoza (Mikó udvarlí. £5

Tamás Fer.) kir. biró

2. Bogáthy 1 1602.

Bold.) (1. Ptetky

KaU.

2. Bethlen

Krisztina)

Miklós,
t 1603.

III. György Boldizsár Zsigmond
kolosi fóisp. 1610. 1636.

1618. háromszéki bihari f6-
(Sajgal főkapu. főispán
Kata) (Keresztúri (PálfíV
I Kata) Ikma)

Zsigmond. Perencz Anna Judit Kata

(kápolnai (Székely (Pécsy (dersi

Bornemisza Mózses) Simon) Petid

Judit) János)

Margit
(Rédei
János)

István
1630.

Pál

István
jesmta

Ferenoz
kolosi fóisp.

1640.
(Wesseíény

Kata)

Bora
apácza

Ádám

f— '^ 1

Mária
(Bánffy Bold.)

Gáspár.
1 1680. t.

Borbála

1664.

(Paozolai

István) ^

Krisztina

(b. Perényi

Ferenoz)

(b. Perényi
Gábor)

III. Gáspár

1662.

roarossz. fókap.

(l^Baláwi

Erzse.

2. Csáky

Mária)

Fofyi. a kMén.

Kata

(b. Haller

Jánoa)

0 Zerm^ Sdnrandtnemél II. 410.

Digitized by

Google

K#hdd.

U. tá1>la

báró Gáspár* JU' a* l táblán.
maroBsz. f5kap. 1662.
(1. Balassi ifrzse)
2. CsákjMára)

István
gróf 1714.
Fejér és küküllói

fySispán
(Gyerófi Bora)

Anna Krisztina
(Haller apácza.
György)

Eva Antal
(petki 1742
Nagy (1. Mikes
Bold.) Mária.

2. gr. Petkí
Anna)

Krisztina

(Bot nemisza

Ignácz)

Antal. Ferencz. Margit Zsigmond
t t (Lázár gróf, íókor-

Fer.J mányzótl731.
(Báiinthii
Zspzsa)

Zsigmond Zsuzsa Ferenoz

173Ő. (Lázár László) 1729.

(Haller (1. Petki Zsuzsa.

Anna) 2. GarebZsuzaa)

Mihály
gub. consil.
(Pálffy
Kar -

Antal
(Torocz-
kai Anna)

Anna-Mária
(Kemény
Farkas)

Anna
f b. Huszár
* Antal)

Anna
(Haller
István)

Róza

tl847.

(gr. Karácsai

Sándor)

Ferenoz Klára

pűsp. (Cha-

mus)

Krisztina Anna Gáspár

(Haller (Lázár (Haller

Istv.) János) Klára)

Ferenoz

(b. Perény
Beii)

IIL Zsigmond Klára Anna
lŐOa (Teleki (Maoskási
szolu. fóisp. Tamás) Ferenoz)
(1. gr. Gyulay Kriszi
2. b. Kemény Czeczil.)

Ignácz
(Teleki

Anna)

Imre

(Bálintith

Mária)

János
1 1840. fókorm.
(1. gr. Földváry
Teréz.
2. b. Szentke-
reszti Klára)

Zsigmond
(Mikes Zsuzsa)

Zsigmond

tl854.

(b. Gyórfly

Berta)

Elek Klára

(Komis (Toroczkai

Zsuzsa) Sándor)
I

Anna. Alioe. NN.

Teréz

(Dindár

István)

Mibály
(ikiBetUen
Kata)

Károly
(Haller
Anna)

Miklós. Ádám. Anna.

Alexandra. György. Anna. Luiz
(báró
Gerliozy
Félix)

Kára

(gr. Károlyi

Ede)

Grábor Sámuel
ómagy (gr. Tolda-
(gr. Kún laghi N.)
Zsófia)

Ferenoz.

Albert Mária

(b. Onaghten
József)

Gabriella, Ilka. NN. Viktor.

Digitized by

Google

Komis,

861

A családfára Tisszatekintre , I. Miklósnak fiáról Jánosról
már elmondtuk a történet reá vonatkozó adatait. Ennek testvére II.
Miklós, ki már 1523-ban szerze Homoród-Szentpálon birtokot^);
1529-ben Báthori István I. Ferdinánd vajdája által megfogatván,
megöletik.

L Jánosnak fiai közül r^i' iiv
II. János ») 1540.ben Tokaj
vár kapitánya voIt^midÓD Bu-
dán Izabella királyné hűségé-
re eskiklt föl , miután Tokaj
és többmás vár is annak volt
jegyben igérve ^).

III. Miklós 1548-ban
a székelység részéről Marti-
nuzzi mellé rendeltetik tanács
úrnak a tordai gyűlés által,
1556-ban Petrovics mellé
rendeltetik hasonló minóség-
ben *). Már 1540-ben Andrá-
sy Mártonnal együtt vezeté
a szászokat és székelyeket, a
kivel Erdélyben Diód és Al-
más nevű várakat is elfog-
lalta a pártos Balassa Imré-
tfii *). 1547-ben mint székely
tiszt fordul eló a Brassóiak

perében ^). B Miklós már a h.-szentpáli elónevet használta. Testvére
I. G y Ö r g y volt, ki unokájában Péterben halt ki.

Nevezett III. Miklósnak nejétől Bikli Borbálától következÓ gyer-
mekei voltak:!. Mihály, II. Gáspár ''), Margit, Ijona, Far-
kas,.Ferenoz, György és János.

*) Kóvári szerint a gyula-fejérvári káptalan okmányai szerint ; e kápta-
lanban a családról 48 oklevél látható.

') E János nincs Eóvári táblázatán, korát tekintve, ide helykezhetö.

•) Budai Fer. Hisi lex. II. 486.

*) Benkó Transylv. gen. I. 216. — Kállay id. h. 258.

^) Budai Fer. id. h. I. 42.

*) Pomarius Eállaynál id. h. 258.

^) Ezen L Gáspárt M i k o l á id. h. Ferenoznek a Futó Dorottya férjének
fiául Írja, és ugy hozá le tóle ágazatát. Itt Kórári táblázata szerint maradt e rész-
ben a nemzékrend. ^

JH» KfMTiOs,

I Mi h ál y , azintéúSzeütrPilróI irá elönevét 1568. sept 28-án
a fejérvári gyűlésben az adó számvitelére neveztetik ki ^). EUnlitetik
az 1560* és 1566*ban tartott országgyűlés végzéseiben is. Iő62-be&
János Zsigmond ellen a felkelfi székelységgel tart , miért riWid ideig
fogságba kerül ^). 1569-ben Marosszéken Vadasdon két jobbágyős
telket'kapott. 1599-ben fiUá§sal menekült. 1601*ben6t ia Mihály vajda
öleté meg *).

Farkas nagy tekintélyű ember a székelydc között , 157$-ban
Báthori Istvánt a lengyel trónra kiséri. 1584-ben egyike ^Mm követek-
nek Báthoriboz , kik a bárom elnök helyébe egy gubernátort kértek.
1595-ben a székelység egyik főkapitánya a feketéhalmi táborban.
1599-ben Báthori ADdrásaal tart , de az oláhok által elfogatik, és Mi-
hály vajda katonái által a fejérvári börtönben megöletik *). Vallásra
nézve az unitár iát követe* Teste a morgót mezőn temettetett el, s fö-
lébe kápolna emeltetett *)- Egyik leánya Zalasdi Miklóshoz ment férj-
hez «). Fiai közül

Miklós és Zsigmfond, kik mind ketten Öom.-Sz.-Pálról
irák neveiket, 1603-ban Székely Mózses részén a Bárczán estek el ^).
Ezeknek testvére

Peren ez 1609. táján Udvarhely szék főkapitánya volt ®). Ne-
jétől kápolnai Bornemisza Judittól két leánya és egy fia I s t v á n ma-
radt, kinek azonban unokájában Ádámban ágazata kifogyott ; mert
nevezett Ádámnak csak leánya : M á r i a Bánffy Boldízsárné volt.

Vissza térünk III. Miklósnak fiához I. Gáspárhoz. Ez
kora legtevékenyebb embere. 1570-ben Báthori István részérÓl Len-
gyelországban jár, hogy ott királylyá választatását elómozditsa. Utóbb
Báthori Zsigmond alatt a törökkeli barátság fólbomlására szavazott.
1594 ben mint fauszti kapitány, a törökkel beküldött tatárokkal Már-
marosban megharczol, de csatát veszt ^). Mint Báthori Zsigmond híve

0 KáUay id. h. 258.

*) Forgáoh Commentarii 298. Y. ö. Wolph. Beihleii II. 20. - Kazy Hiat.
tom. 1.9.

«) kazy Hist. I. p. 9.

•) Wolph. Bethlen. V. 2. 165. - Enyedi Til Mikónál 179.

^) Mikola id. h. 9.

•) Wolph. Bethlen. V. 468.

') Ugyanott V. 408.

«) Kállay id. h. 258.

•) Wolph. Bethlen tom. III. 3tó. 356. 490. ^,^,^^^, ,^ GoOglc ,

több j^zágot nyer, igy 1596. dec. 2ö-én Radnótot, boúnán radnóti-
nak is irá elfinevét ^). Eleinte Bátbori András fejedelemmé választa-
tásának ellene szavaz, utóbb beleegyez '). Ez időben Mihály vajda be-
ütvén Erdélybe, 6 küldetik Rudolfhoz segélyért, és igy megy Erdélybe
Básta; erre Mihály vajda Kornis Gáspárt 1600-ban katonáival együtt
Osszevagdaltatá ^). Neje kettfi volt , az elsd Dóozi Erzsébet, a második
Horváth Anna, ki l&95-ben halt meg. Ezoktól lettek gyermekei
György, Boldizsár és Zsigmond. Ezek közöl.

Boldizsár már 15&l*ben — mint K6vári megjegyzé — n a g y-
s ág OS úr. 1604-ben a székelység tábornoka levén , Belgiosotól paran-
csot kap, hogy a székelységet a fölkelt Bocskai ellen vezesse, de a szé-
kelység haza ment, szétoszlott ; 6 maga Magyarországba ment a német
táborba ^). Utóbb lecsendesülvén a hon, Erdélybe vissza megy. 1607-
ben Báthori Zsigmond mellé tanácsossá ^), 1608-ban háromszéki főka-
pitánnyá lesz. Szép nejét Báthori Gtábor kisérgeté , miért Boldizsár
több hasonló sorsú férjjel Báthori ellen össze esküszik, és azt szemé-
lyesen fegyverrel megtámadják, de többekkel együtt elfogatik, és
1610-ben fejét veszti •). Neje Keresztúri Kata, gyermektelen lévén,
Pozsonyba a Klarissa apáczák közé vonult ^). Testvére

Zsigmond 1603-ban Bástával táboroz ^; 1610ben bátyjával
együtt nótáztatván •), Magyarországba menekült, és 1611-ben For-
gács Zsigmond alatt a császári haddal vissza ment ^®), és 1614-ben a
nóta alól fölmentetett, mint Bihar megyei fóispán, aranysarkantyús vi-
téz , tanácsos és hadvezér Bethlen Gábor és Rákóczy György alatt
tekintélyes ember; 1636-ban mint I. Rákóczy Gryörgy hadvezére Sza-

0 Kővári id. h. Lásd róla oklevelet Fábián Arad vái m. 223.

«) Wolph. Bethlen. IV. 217. 223. 406 latvánfiy 1686-ki kiadás 460-456.

•) Wolph. Bethlan ionL V. a 5. 35. - Mikó Erdélyi tört adatok. I. 5d.

*) Ugyanott VL 29. 158. 167. 178. 333.

^) 1607. 22. jan. art 6. Kővári szerint

*) 1610. mart. 25. art. 9. Ugyan az szerini

'') Mikola nyilván úja Boldizsárról, hogy gyermeke nem maradt ; e sza-
vakkal „Cii/iM vidua eat^unoB^ si quidem ^oUbu$ carebat^*^ eto. És Mikola szerint
Boldizsár testvérének Györgynek gyermekei voltak István, Ferencz és
Borbála, nem pedig Boldizsáré; ez alapon ezen izt Kőváritól eltítőleg közlém
a családfán.

») Wolph. Bethlen. V. 470.

*) Bojthi Gáspár Engelnél 399. ^ Lásd Exequiamm Caeremo&ialium
stb. p. 145.

'*>) Kazy Hist. I. 92. Digitized by Google

864 Kornls.

tánál a törökkel megütközik. 1607-ben in Contestatione Catholicorum
a jesuiták eltörlése fólött aláirta magát bátyjával együtt ^). ö szerzé
a Komis jószágok nagy részét , igy Bihar megyében PapmezAt , Kére-
kesfalvát, 1636-ban Kápolnát, miket — gyermekei nem lévén nnoka-^
öcséire hagyományozott. Testvére

III. Cr y ö r g y , 1605-beD 6 megy Simont a vajdaságba állítani,
de vissza hivatik^) testvéreivel 1610-ben 6 is nótáztatott, de 1615-ben
fölmentetett •). Kolos megyének (Sispánja volt Elfinevét, mint testvé-
rei is Ruszkáról irá. Nejétfil Sajgal Katalintól egyik fia István je*
suita, leánya Bora apácza ; másik fia

Ferencz 1620-ban Csonka várát szerzi insoriptioképen 2000
írtban ^). 1629-ben Homorod -Szent-Pálra királyi jogot viszen. 1648-
1651-ben Dobokában és egyebütt igen sokat szerez. 1636-ban Kolos
vármegye fóispánja* Igen szent ember lévén, I. Rákóczy alatt gyanúba
jött, hogy jesuita, és Bécsbe mindent megima, ez okból mindent elkö-
vetett megbuktatására, és majd ezer jobbágyot csikar el tóle. így for^
gatá ki Radnótból is, mit Ferencz Rákóczynak engedett 1649-ben,
csak hogy a Wesselényiféle gyekéi jószágokat, melyek nejére néztek, a
fejedelem el ne vegye. 1653-ban megegyezését adta a jesuita rend el-
törlésére *). II. Rákóczy György alatt 1657-ben tatár rabságbe esett;
ébhfíl 50,000 talléron válták ki , mi által a jószágok egy része zálogba
kerül , pedig a váltság-összegnek csak felét fizették ki , az ország is
negyedét fizetni igére ^). Haza szabadulván, szent fogadásból Olaszor-
szágba utazik, honnan hazafelé való útjában, Bécsben szélütésben meg-
halt, és ott temettetett el a ferencziek templomába. Nejétfii Wesselé-
nyi Katalintól három leánya és egy fia maradt :

III. Gáspár, Kemény Jánosnak ffibejárója lévén , részt vett a
nagyszfiUfisi csatában, ezért 1662-ben nótáztatott ''j ; de a másik évben
fblmentetett, 1673-ban Marosszékben újra ffikapitány lett ^). Szorgal-
mas szerzfi ember lévén , a fennebb elzálogitott javakból sokat kivált,
igy Váralyát, Pálost, Gyekét ; — Apaffitól is visszakap egy pár oly jó-
szágot, mit Rákóczy vett el, miut Bozotát, és igy családát ismét helyre

') Kállay ÍA h.

») Wolph. Bethlen VI. 287.

») 1615. febr. 27. art. 42.

*) 1620. IX. Liber regius. 65 1. Kfivári szerint

*) Kazy Hist libro 8.

•) 1638. april. 9. art. 42. Kővári szerint.

').Kazylibro8.

■) Bethlen Miklós önéletírása, kiadta Szalay L.Digitized by CjOOgle

Kmrnls. 8M

hozá ^)« Ellenben Rusakán a család utolsó még fen lévfi birtokrészét
is ^ladá gr. Csáky Istvánnak. E Gáspárt Mikola „K báró Kor*
nis de. Gönc z*R u s z k a^' nevezi.

Egy másik Gáspárt, (ki itt az I. táblázaton István fiául ira-
tik) Cserei Mihály úgy tüntet föl , mint ki egyedül álla függetlenül
Teleki Mihály ellenében , hivatalt nem fogada el, sót egykor Fogaras-
ban a fejedelem asztalánál Telekivel összetűzvén , ezt buzogányával
fenyegeté. Nem sokára hirtelen és gyanús halállal múlt ki 1680. táj-
ban nótelenül ^).

III. Gáspárnak több gyermekei közül István és Zsigmond
indit lyra két ágazatot. Mindkettő a Rákóczy forradalom ellenese.
Amaz vaL belsó titk. tanácsos , és fó kam. mester, 27 évig erdélyi tar-
tományi biztos , az 1741 -ki erdélyi országgyűlésen a RRdek elnöke.
1705—9. inspector commissarius Rabutin cs. tábornok mellett, 1710-
ben tanácsos, 1713-ban lett küküUói főispán, 1719-ben Fejér megyei
főispán, gubern. tanácsos és kamarás. Meghalt 1741-ben ^). Neje Mi-
kes Mária grófnő volt. Testvére Zsigmond 1710-ben udvari kan-
czellár, 1713-ban főkormányzó; és mint ilyen téteti le ^árolyfejérvár
alapkövét. 1712-ben testvérével együtt gróffá lesz ^). Meghalt
1731 dec. 14-én Két fia, egy leánya maradt.

Antal Istvánnak fia, 1742-ben atyja helyébe tartományi biz-
tos, 1754-ben főkormányszéki tanácsos. Ennek ágazata unokáiban kihalt.

L Zsigmondnak a főkormányzónak fiai közúl Ferencz 1729-
ben kOküUői főispán lett. Testvérének II. Sbigmondnak gyermekei kö-
zül Ignácz nemzé a szelid szép lelkű Mihályt, ki 1796. april 24.
Dézsen született , 1815-ben lép főkormányszéki szolgálatba; 1818-ban
fogalmazó, 1824-ben titoknok, 1826-ban kővárvidéki, 1829-ben kolosi ad-
ministrator, 1832 ben kincstári tanácsos lett,kitünőrészt vett az 1834-ki
erdélyi országgyűlésen , és a rendek elnökségére ő volt elsŐ kijelölt
a catholicusok közt , továbbá tagja a nevezetes brünni küldöttségnek.
Visszatérte után kevés időre , 1835. novemberben, elhatalmasodott tü-
dővésze ragadta el családja köréből, s fényes po^ri pályájáról. 1822-
ben utazást tett világrészünk olassicus földén. Mint kitűnő müvelt-

0 Saját iratai után, miket 1678— 1683 ban iri L. Miké Sándor Egyvele-
geiben Kővári idézete szerint

«) Cserei Mihály 64-69. 119.

*) L. Biró János ^^űtes Korona^* ozimü halotti beszédét. Eolosv. 1741.—
Eder Erdélyország ismeri zsengéje LXVn.

») Lehoczky SUmmat. 1. 169. oigi.ized b, GoOgk

Mé KorHÍ«. -Kornya.

ségü, s a honi irodalomért hSn buzgó hazafit a m* tudományos akadé-
mia eisfi alapitói lŐ30-ban választák meg az igazgató tanácsba ').
Nejétói iktari Bethlen Katalintól gyermekeit a táblázat mutatja, kik
között látjuk hazánk egyik átalánosan tisztelt böFgyét is Károlyi Ede
grófnét.

III. Zsigmondnak fiai közfii János hasonlóan teelid lelkü-
letéről volt ismeretes. 1817-ben lett kővári administrator ; 1822-ben
udvari tanácsos, 1827-ben ffi kormányszéki al -elnök s belső titkos ta-
nácsos, 1837-ben aug. 31-én pedig választott főkormányzó. 1840. aug.
I5-én a kolosvári arénában tüzí játék alatt szélhűdés általi halál vetett
véget életének. Gyermekeit s unokáit is egy részben a táblázat mutatja.

Komto Cftalád. (Tót-váradi.) E családból élt a múlt század
közepén Borbála Juricskay Pál neje.

Egyébiránt ily nevű család emlitetik Békés, Borsod, Fejér, Mar-
maros, Pest, Tolna, Szabolcs vármegyék nemessége sorában.

Ismeretesek: Komis Imre 1837-ben Ugocsa vármegyében
alszolgabiró.

Komis Antal Tolna vármegyében 1840-ben tiszti alügyész,
Kornis László ugyanott 1840-ben alszolgabiró.

Kornis Károly jogtudomány-iró , tóint menekült Braziliában
Rio* Janierióban halt meg 1856-ben.

Kornis nemes család e század elején Zemplin megyében bir Med-
gyászán *).

Hont megyében 1702-ben Nyéken mint gazdatiszt élt Kornis
J án OS , ki peosét-czimerében egy csőrében kigyót tartó gólyát viselt.

Kornya €?sal4d. Iratik K o r n i a máskép B a r b néven is.
E családból János 179&-ban Arad megyében birdetteté ki nemes-
ségét •).

Kornya János 1838-ban Arad vármegye föszolgabirája volt

Erdélyben bajesdi Kornya Péter 1816-ben a fisc. directio-
nál imok.

Koróda caalád. (Felső kubini.) Árva megyei család. Régi
okmányok szerint Dzáry, Vlcsek és Korodievich név alatt
is ösmeretes.

Leszármazási táblázata következő : *).

>) ujabb ismeretek iára V. 131.

^ Szirmiiy C. Zemplin not. top. 230.

*) Megyei jegyzóköny v 853. szám.

») Siontegh Diaiéi ktelMMl. .^g,,^, ,^ GoOgle

ISÁn^.

Koróda Oerg
1526. f.-kubim
birtokos

Bertalan

Péter-Pál

Dániel

Miklós
(Czundra Zsófia
végnnát^k. 1652.)

András György
1583.

Felix

(DuboYSzky György)

István
vulgo Vlcsek
. I

Miklós
1717.

György
Trencsin
megvébe

Mihály
vnlgo Czútik

Mátyás

Árva V. edküdt

1784.

^Mi^
Mihály

Benjámin

Árva várni.

íevéltárn.

(Meli^risz N.)

Károly f. *

Mátyás
trsztÉnei pap.

GáApár
Árva T. fótigyés2

idaa.

(Reviczky Anna)

Dieaes Klotild
gárdista (Mesko
1 1849. Antal)

Klemen tin
(Mesko
Lajos)

Pál Janka

1849. (Mikovényi
ügyvéd. Bm^talsn)

Antal,
t

A iOrzsDek Chrgeljrnek fiai közül Bertalan és Péter 155Ő-
ben hizonyps Marcsek nevű lestínei lakoat, Zmeskal Venczel jobbágyát
Árvában elfogták és letartóztaták , miért Zmeskal őket Dávid László
árvamegyei aliapán közremunkálásával elfogatá és lánczra vereté.
Ezen a neipesi kiváltságon elk(hretett erfiazak és hatalmaakoáflsból az-
után egy igen érdekes nyolczados törvényszéki per keletkezett, mely
Bátbori András országbíró Szatmár és Szaboles megyei fóispin elnök-
lete alatt Pozsonyban 1558-ban döntetett el.

Ezután említetik Koróda Péter 1560-ban á Kubinyi családnak
a madocsányi, stepanói és f.-kubini birtokokban megujjittatott s Plathy
János királyi ember által végbe vitt beiktatás alkalmával mint meghí-
vott szomszéd közbirtokos.

Félix egyik unokája György 1 755-ben Árva megyétől ne-
mességi bizonyítványt nyervén, azt ugyan azon évi aug. 7-én kibirdet-
teté Trencsin megyében, hová általköltözött.

György testvérén^ Mátyásnak ^gyik későbbi utóda Benjá-
min 1839-ben Árva megye levéltárooka volt. Ennek fia Károly,
kib61 jeles publicistát várt a küz^remény, kcMrán elhalt, magnélkfll. |^

M8 Korodlnyf.--*Kérédl.

Péter ágán Gáspárnak, ki lŐ39^ben Árva megye fSügyésze,
és az adózó népnek különösen az árvái urodalom jobbágyainak buzgó
védője volt, fiai közúl D ienes 1847-ben magyar kir. testőr, 1849-ben
a forradalomban a ráczok elleni hadjáratban esett el. Testvére Pál
Nagyszombatban ügyvéd.

Korodlnyi Cftal&d. Nógrád vármegyei nemes család, birto-
kos Ssanda-Várallyán. A múlt század közepén 1755. előtt Korodinyi
Pál költözött e megyébe. Ezzel egy időben élt Korodinyi András,
kinek 1757-ben neje Farkas Julianna volt.

Nevezett P á 1 nak utóda János, kitől igy származik a mostani
nemzedék :

János

Jánoi Pál.

(Kende Apollónia)

Lajos N. Eva Károly. Teréz

megyei volt (Pruszkay) (Wattay (b. Barkóczy

alszolgabiró Zsig^nd) Pál.)

János 1810. táján Nógrád megyei alszolgabiró. Szintén Já-
nost 1818-ban al-adószedői hivatalban találunk. Jánosnak fia L a j o s
előbb megyei rendsz. esküdt, 1848<ban al$zoIgabiró volt.

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó
orcíszlán , első jobb lábával kiVont kardot , a másikkal zöld koszorút
tartva. A paizsíbiötti sisak koronáján hegyével fölfelé egy kivont pal-
lós áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezttst-vörös^

Kóródl család. (Kóródi és tusnádi.) Erdélyi székely nemes
család a Csikszékben, hol Tusnádon Kóródi G-y örgy 1853«baii köz-
birtokos *).

A család elei közül Kóródi F e r e n o z 1630. tájban Kemény Já-
nos alatt hadnagy ').

Ugyan ez időben él 1643-ban Csatószeghen Gsató Mártonnak
veje Kóródi Gergely, kinek fia Pál ').

A múlt X VIIL század elején Kóródi Kata, Csató Máté özvegye*

Az ujabb időben József ügyvéd Csikszékben.

ILóródi család. (Robogányi.) Bihar megyéből , hol Robo-
gány fekszik, szakadtak Erdélybe is Rákóczy Ferencz idejében Torda
vármegyébe, hol hivatalt viseltek.

0 Benkő Károly CaikGyetgyó és Káston. 115.

*) Kemény János önéletírása, ki»dta &alan L,B»5. 1.

*) Liber lustral. SedU Csik anni 16421 pag. d4-14<^. ^ .

■gitizedbyOÓOgle '

K#roglii. S6»

János 1794»ben Torda megyében királyi pra'oeptor, 1815*ben *
alispán, és a nagy-enyedi ref. egyház kerületben inspector.

1848-ban ugyanott egyik János szolgabiró, másik János adó*
iró biztos. Sámuel 184%-ben Torda megye követe, András Torda
városa tanácsosa volt.

E család máskép Kórod í-Farkas néven is irja magát.

Kóródy család 1768dik éven innen Doboka megyében Derzsen
birtokolt. 17Ö2ben Tötörben élt Kóródi Józse f. Leány-utódi Dal-
noki Miklós stb.

Kóródy család Szabolcs megye nemessége sorában is találtatik.

Korog^lll csa]4d. (f) Kihalt család , melynek egyik előde
1046-ban az ósi hit azon buzgó visszakövetelő! sorában állt, kik Vatta
vezérlete alatt a kereszténység ellen dühösködve Gellért csanádi püs-
pököt megölték. Ez volt azután oka — irja Istvánfiy történetírónk —
hogy e család tagjai , ha a sz. Gellért tiszteletére épült templomba
léptek , mindenkor hascsikarást és ennek következményét kellé szen-
vedniök.

A család a XIV. század végén már virágzó helyzetben állt. Ko-
roghi István machói bán volt Zsigmond király korában és sokat fá-
radozott utóbb Mária király-asszonynak Palisna János kezébŐli kisza-
badításán ; de egy csatán maga is annak kezébe esett 1387-ben. Innen
kiszabadulván 1388-ban nyerte kir. adományban Harsányt ^). Horváth
János és Hedervári István pártosok hűtlenségi bélyegén. A következő
évben a nádor őt küldte a Bösnyakországból Valkó megyébe becsap-
kodó pártosok ellen, kiket megvervén, sokat elfogott közúlök. Felesége
valami rokona lévén , ezzeli háza^sága^ 1389-ben úgy engedtetett meg
a pápától, hogy bizonyos öszveget kellé fizetnie szegény sorsú leányok
kibázasitásárA. Két fia maradt I. János és Fülöp (Pbilpes).

Fülöp szintén machói bán , és ennek fia II. J á n o s , ki atyjá-
ról Kóroghi Filpes Jánosnak is neveztetett *), és 1441-ben or-
3zágbir9 volt. Neje Marótbi családból származott.

I. János ismét machói bán , Albert halála után Erzsébet ki-
rályné hive, mint ilyen harczol 1440bcn Hunyadi János ellenében, de
Bataszeknél vereséget szenved. 1452-ben mint machói bán iija alá
Fridrik császár ellen kötött szövetséget. 1456-ban Belgrádnál harczol,
midőn ott Hunyadi a törökön fényes győzelmet vívott, ö egyszersmind

0 Fejér Cod. dipl. tom. X. vol. VII. p. 878.

') Gr. Teleki Hunyadiak kora I. 208. ^41. — Eaprinay Msa B. tom. lY.

W^' 123. Digitized by GoOQIc

24 ^

S10 Koronkay. - K«roiiizay.

Comes perpetuufl de Castellis is irta magát, 1447-ben fiá-
nak Gáspárnak is terhét elvállalva, Bács megyei Veresegyháza hely-
séget Hunyadi Jánosnak és fiainak adományozta ^). Nevezett fia G á s-
pár 1526-ban a mohácsi ütközetben esett el.

Hasonlóan a mohácsi ütközetben esett el Kóroghi Péter is,
(tán Gáspárnak testvére), és igy bennök a család kihalt. Ez utóbbiról
irja I st v á n f f y *) , hogy oly erős gyomrú volt , hogy az eleven álla-
tot, és megbüzhödt döghúst is undor nélkül megevé ; de rajta is meg
volt — úgymond — a családi betegség , mely — mint följebb emlite.
tett — a család tagjait a sz. Gellért templomba lépéskor érte , és ez
rajta is tapasztaltatott.

A családfa röviden ilyenképen áll :

István

maohói bán

1387.

I. János Fülöp

macliói bán 1452. machói bán

Gáspár II. János

1 1526. országbíró 1442.

Kinronkay csal4d. Szabolcs és Szatmár vármegye nemes
családa. Ez utóbbi megyében e század elején birtokos Csenger-Ujfa-
luban ').

Korom CAiiI&d. (Koromi ) Korom J á n o s t az 1572*ki or-
szággyűlés a íbljebbezési törvényszékhez rendelé ^).

Korompay €?sa]4d. A kihalt Spáczay család eldódei is él-
tek Korompay névvel, de hogy ezzel mi vérséges viszonyban álltak,
nem tudjuk.

A Korompay családból Péter elóbb váezi, azután 1681-t61 egri^
1687-tfil nyitrai püspök és kanozellár volt. Meghalt 1690-ben ^).

Koromzay család. A XV. században Gyór vármegyében
tűnik íbl. Koromzay Sebestyén 1 447-ben QyÓr vármegye követe a
budai országgyűlésre •).

0 Gr. Teleki Hunyadiak kora X. 194.

*) Istvánffy 1685'ki kiadás, p. 87.

») Szirmay Szatmár várm. 11. 132.

*) 1672-ki 11. törv. C2.

0 Végrendeletét láad Pray Mas. tom. lY. p. 571.

*) KováoLich, Vestigia Comitioram p. 266.

Digitized by

Google

Táa eanek fia János, ki 1481 ben GySr megyében a Triaka
családnak adományozott birtokok beiktatására kitályi emberül ne-
veztetik ^). Azonban ez és a fbljebbi Sebestyén igazabban a Eo«
rontzói családhoz tartozik. Lé$d Korontzái c$.

Nógrád megyében a XVIL században élt Koromzay család, név-
szerint Koromzay János, kinek nejétAl Madáos Zsófiától két gyer-
meke JánosésEatalin Pelargus Györgyné 1694-ben éltek.

Nyitra és Szepes megyében szintén székelt ily nevű család. 1818-
ban Koromziíy Fridrik NyitA vármegye el6tt nemesség-igazolási
pert folytatott

Koron csal&d. Nyitra vármegye nemes családa, melyból
Koron József 1837-ben azon megye alszolgabirája volt.

Koronay csalárd. Koronay el6bb Kroner József 1796-
ben I. Ferencz király által czimeres levélben nemesitetett meg.

Czimere négyfelé osztott paizs, egy közép kissebb paizszsal, mely*
nek ezüst mezejében egy nyolcz küllójű vörös kerék látszik. A paizs
1-sÓ és 4-ik osztályának arany udvarában egy fejű fekete sas kiterjesz-
tett testtel szemlélhető. A 2- és 3-ik osztály kék mezejében vízszinte-
sen két arany csillag , és ezek íblött egy vörös béllésű arany korona
ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén a leirt egyfejű fekete
sas áll szétterjesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról arany-fekete, bal-
ról ezüst-kék ^).

Koronka család. (Csik-szent-iváni) Erdélyi székely család,
melyból László 1815-beii Aranyos szék dulb biztosa ; L a j o s ugyan*
akkor a kamaránál hivatalnok , utóbb 1844-ben a Szilágyban kir. déz*
más. József Csik-Keresztúrott gymnasiumi tanár. 1815—1848.

László 1848. elótt Aranyosszékben törvényszéki ülnök, éa
számvevő biztos.

La j OS 1848. el6U szintén Aranyosazékbtti törvényszéki ftlaök«
Márton birtokos.

Aq tal toroezkai unitárius lelképz és eiporaa
Korontliály család. Nyitra vármegyei nemes család^
melynek egy töredék nmisékreiide ') következő:

>) Gr. Teleki Hvnyadiak kora XIL 199.
^ Aáamt Sonia gentiL ion. V

•) Wagnnr Mm. tom. LXX. Digitized by LjOOgle

24*

Kóretile6t. ^Kérossy.

ÁJám
(Grécty Aona)

Ütvén

Nyitm V. alispán
1633.

^íé?i

G*bor. Alyw Miháljr.

j III II* 11 ■!> »■■ A I I i I ■ ■ . ■ ■ ■ ■■

Miklós. Zsigmond. István Mária Anna Gáspár

t t I (Lubi (Majer ( rj

1 . f"— '^^

Ferepcz

Gáspár) András)

Ferencz. Zsigmond,
t t

István. Anna Miklós. Mária

t (Kintsi t (1 Bludovszki

Mihály) Ferencz

2. Pogány Györgyi.

Gáspár

A—-,

Ignáoz

Anna
(Vajai
Fer.)

Az ujabb idftbca Koronthály György Nyitra mármegye í5-
mérnöke volt f 837*befn.

Korontzdi €?sal4d. Gy6r vármegyei kihalt nemes család,
melyrfil bár eddig nem ismerünk a XV. századnál régiebb okleveleket,
még is nem lehet kétséges, hogy már előbb is fenn volt, és a Győr me-
gyei Koronczó helységnek nagyobb részét (vagy egészen is) birta
légyen. Tagjai közűi ismeretesek Sebestyén, ki az I447-ki ország-
gyűlésen Gyfir vármegye egyik követe volt. György, Gergelyés
István 1448. körűi éltek. Egy másik György I48I- és 1495-ki
oklevélben említetik. Jóbot és Jánost 1516- és 15I7-ki okmányok-
ban találjuk. Tamás egy 1582-di kútfőben neveztetik meg. V^re
Menyhértet a győri nemességnek 1563-U lajstroma, és egy
1590-ki évi béiktatii levél emleget, a2on hozzásadással, hogy máskép
Nodzlopi- nak is mondatott 0- ^z után nem sokára következhetett
kihalásuk , mert utóbbi emlékezetükre egy szorgalmas történet-búvá-
runk sem talált.

Koroskosi caiiI Ad. Ismeretes belőle Koroskosi Demeter,
ki I64d4)en Léva várát ótalmaeta filalasiia Meny bért részére gróf Salm
Miklós tábornok ellen, és ugyan akkor egy golyó halálra sebesité *).

KóroMy enátékd. (Kórbm.> Nyitra megyei régi törzsökös
^tolád, mdy a Rajosmyiy Lipovnio^ky, U^Ubiéoyi éa Konciek xMláddal
egy törzsből ered , mint e családok kiszakadását e kötet 330. lapjíte a
K o n 0 s e k családnál kimutattuk.

') Czeh János Tndományo* Oyi^tomíéoy lS29-ki XII. köi 4a
Ő Istvánffy 1686-ki kiadás 186. lapoa , kol Ooroaoosta^HuOe iraük,
váljon nem K 6 r d 8 k 5 1 i - e az ígat név ? oigitized by GoOglc

Kér«9s^«

A kórosi Kóroasy család törzae az idézett helyen emiitett K u*
rus vagy Koros Zala megyei fSispán , Bodnak fia , Bokennak uno-
kája volt.

Korostól, ki 1 120-baii II. Istvántól kapta Nyitra megyei Ko«
ros földét, következőleg származik le a család ^>.

I. t i b 1 a.

Koros

zalai fdispán

lllíO.

Esa
de Krus 1200.

Móricz

1225.

de Krna

Rajnold

1287.

de Kuriu

Gál

12Ö5

de Kru8

Bálás

12ÖÖ.

de KruB

Fofyt. IL
táblán.

Merőid

1255.

de Kurufl

Egyed

1255.

de Kurus
■■/^. —

íQ. Egyed
de Kurus.

idóflb Mihály
de Km ni 8

Baláa

1424.

de Koros.

Lénárd

1340.

de l^ruB

Pál
de Krus

Jánds
de Krus

id. Mihály
de Krus

András
de Karuss

Beloz

de Kurud

1387.

Miklós
de Kórus

Bálás
de Ludán

Péter
de Krus

László
de Krus

Sebestyén
de Kurus

Bálás
de Korul

Miklós
de Krus

János

1384.

de Krus.

Karácson

V. Karatin

de^rus

Jerobdus
de Koros

r*-

Oál

1479.

de Krus

Pacsa
de Krus

Péter
de Krus.

(

András

1640.

de Krus.

II. tábla.

Péter
-de Krus

Gál

de Krus

András
de Krus.

Bálás, át a% /. tééián.
de Krus

Beloz

1328.

de Krus

Pebej
1397.

de Ktinis

I ^ I

János
de Kurus Belez

Polffi, köp, hpon.

Jáaos
de Krus

László
de Krus

Tamás
de Kurus

0 Geneal aatheiii iom. I.

Digitized by

Google

974

Kérossy.

Jánof, U m% eiőbbi k^őn
deKunis Bdoz

' oUClad '

1491. 1510.
de Koros Belez

Jeromos

1510.
Kóroasy Belez
kir. kincstárn.

Jeromos 1524.
de Koros

Margit I. Bernát Onrald
(Rajcsány György de Koros- de Koros-
özvegye Belez 1525. Belez
1522.) n^itrai alispán (Tót-Söky
' (Sunony Anna) Dqra)

János
de Koros

II. Bernát

1560 1570.

Kórossy

Zsigmond 1555.

BeToz de Koros.
Vágnjlielyi

harminozados
(Hniskai Bora)

ifí. Oswald

1505.
de Koros
I ^ 1

Kata
(Kaplaty
Bertalan

1525.)

Zsigmond
de Koros

Imre

Kórossy 1583.

1609. t

István

(Kórossy

1617.

(Jeszenszky

Zsófia)

IL Ferenoz Jndit

1638. 163a

(Tökés-Ujfalnssy (Komáromy

Erzse) Márton)

I. Ferencz

Kórossy

1573 1618.

(Majthényi

Dorottya)

Zsnzsa
(lessenyei
Nagy János)

János

Kórossy

1586.

(Fejérvárv

FruTsina)

Bora.

Anna
(Bossányi
Józsefné}

Fruzsina
(Czibányi Izrael)

István
(Bajcsány
Ilona)

Gábor
(Qéczy Klára
özvegy 1717.)

Hona
(Selmeozy
János)

Zsuzsa

(1. Burián György
2. Luby András)

III. Ferenoz

(Zerdahelyi

Julianna

özvegy 1796.)

Mária

(Rakovszky

Imre.)

Erzse
(Ordódy

András)

Ilona. Klára. Anna.

Gábor. György. István. Antal Flórián. János.

A családfáról látjuk okleveles huaéggel , mint íratott a család
vezeték neve koronként, mig a helyes Kórossy névre fejlódött

Korosnak a törzsnek fia É s a 1200ban élt, ennek fiai közül csak
Bálás ágazatát látjuk korunkig lejóni, ámbár erról is a végsA nem-
zedékek hiányzanak.

Mórioznak és Meroldnak ága hamar kihalt. Ez utóbbinak ágán
A n d r á s birt Felsd*AtrakoQ , Vásárdon és Ratnoozon is, kihalt 1540^

Kérossy^ %U

ben. Birtokait Koroson, Helbénben, és Dreskován máskép Kb-Zilyben
Pozsony megyében Zermegh János nyerte adományban 1540-ben.
1544-ben pedig Kórossy István nevezett Andrásnak javait, melyekre
Zermegh adományt szerzett, Ítélet utján vissza nyeré Kóroson és Hel-
bényben, és Zermegh jogairól lemondott.

Bálás ágazatán I. Bernátnak két fia volt : II. B e r n á t és
Zsigmond, mindketten 1560-ban Miksa királytól uj adományt nyer-
tek Közép-Kórosra, Nagy-Helbényre és a K is-Korosi
máskép V i s z k a a b i pusztára. II. Bernát magnóikul halt el. Z s ig -
mond, 1561-bea vágujhelyi harminczados volt. Neje kis-jáozi rédeki
Hruska Andrásnak leánya Borbála volt, ki J 580-ban már Bossányi
György feleségéül iratik. Ezen n6 még 1570-ben négy fia részére újra
királyi adományt nyert a nagy-kórosig nagy-helbényi. Kis -Kóros pusz-
tai, és Kis-Jácz és Bori birtokra és azokba a nyitrai káptalan által be
is iktattatott. Zsigmondnak négy fia ezek : Imre, István, Fe-
rencz, János. Ezek közül Imre magnóikul halt el.

Ferencz 1585-ben István testvérével együtt megveretett;
1589-ben tis-jáczi birtokrészét 700 frtért zálogba adta Samarjai Fer-
dinándnak. Nejétől Majthényi János leányától Dorottyától leánya
Zsuzsanna lessenyei Nagy János neje volt.

János 1586-ban bori, kórosi, kis és nagy-helbényi rész-birtokát,
ugy szintén Kóroson curiáját valamint Boriban is curiáját 1000 írtban
elzálogosította Divék-ujfalussy Jánosnak. Neje a Turócz megyei Fe-
jérváry Tamásnak leánya Fruzsina volt, kitÓl leánya Borbála szüle-
tett. Testvére

István (szintén Z^gmondnak fia) kinek Nagy Kóroson, Kis
és nagy Helbényen, és Közép-Jáczon, tovább a viszkai pusztán máskép
Kis-Kóroson , nemkülönben a Verbóhoz közel fekv5 Bori helységben
fekvő birtok-részeire Vizkeleti Tamás és Zaluski János 1592-ben Ra-
deczi kir. helytartótul adományban kérték fel. Istvánnak neje Je-
szenszky Györgynek leánya Zsófia volt ; ettől gyermekei J u d i t a
Komáromy Mártonná, és

Ferencz, ki 1638-ban atyjának és nagybátyjának Jánosnak
minden terhes szerzfidéseit visszahúza , valamint a Vizkeleti Tamással
kötöttet is a nyitrai káptakn elolt Neje Tókés-Ujfalussy Farkas leá-
nya Erzsébet volt, ki előbb Horváth Mihálynál volt férjnél. Ezen ne-
jétől született két gyermeke Fruzsina Czibányi Izraelnö, és István,
ki Rajcsány Imre alispán leányát Rajcsány Ilonát vévé nőül , és két
leány és egy fiu.

Digitized by

Google

S96 Kórosay. - K^rotnoky.

Gábor, kinek 1717'ben marosak Özvegye garamszeghi Géezy
Klára élt. Ennek utódait mutatja a táblázat Azonban Gábor fiának
Ferencznek — úgy látszik — Zerdahelyi Julianna elAtt is neje volt
Okoliosányi Róza, kinek leánya Franciska Hunyadi Ignáoz neje lön.

Trenosin megyében 1803-tól 1837-ig Beczkón találjuk Kórossy
I s tv á n t

Korothnay cmalkó. (Kihalt.) Somogy megyei kihalt nemes
család. 1481-ben élt közűlök Korothnay János, nádori itélö mester,
midőn a zágrábi conventet a zágrábi püspöktől Osvald tói -adományban
kapott Bihinyén iktattatja be '). 1486*ban Somogy vármegye főis-
pánja Í3 volt egyszersmind ').

Ugyan e családhoz kell számítanunk , noha neve a foljebbitől
eltéréssel iratik — Korotny Istvánt, ki í 505-ben Somogy vármegye
követe volt a rákosi országgyűlésen *).

Korotnoky Cftalád. E család eldőde Gur eth IV. László
király korában élt és vitézkedett. Ennek fiai Márk szepesi kanonok, és
III. András udvari káplánja ; Mihály, ki Ausztriában Rorau vára
megvételét elősegítvén, Szepes megyében Korotnik erdőt nyeré
Márk testvérével együtt 1297-ben '3; és innen származott a Korot-
noky név. Mihálynak fia Péter, ki lengyelnek is neveztetett,
I. Lajos király korában Nápolyban hadvezér , mi alatt ellene itthon
Barbareth István rágalmazásért bűnvádi pert folytatott és nyert meg,
azonban I. Lajos király jeles érdemeiért 1350-ben Aversa városban
kelt levele által ezen terhelő itélet alul fölmenté *).

Péternek fiai voltak István és János, ez utóbbi 1490-ben
nádori itélőmester, neje Both Magdolna, Both Ambrusnak leánya volt.

Ezeknek utódai Tamás és Lázár, kik közül az előbbi a kas-
sai gyűlésen I. Ferdinándtól Szapolyai Jánoshoz pártolt. 1 532-ben Ho-
monnai Ferencz sürgetésére több nemessel együtt ; ugyan ez okból
történhetett , hogy ez évi aug. 8-án a lőcseiek mind Tamásnak mind
testvérének Lázárnak tizenkét darab marháját elhajták.

A családfai töredék ez :

^) Heveneasy Msa. XVII. p. 153.
*) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 341.

*) Jászay A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. lap.
*) Wagner Analeota Scepus. 1. 113. — ír e családról Lehoczky is, de za-
varosan.

^3 Budai Fer. Hist. lex. 11. 490.

Digitized by

Google

Gurethe

Márk Mihály

esi kanonok 1297. kapji

1297 Korotnoko

Péter
1350.

István. János

nádori itél6 mester.

AKorotnoky család most is él , és bírja Szepes megyében fisi
birtokát Korotnokot^*

Közűlök Korotooky Sámuel 1775-beii Szepes vármegye alis-
pánja volt ').

Korpádt C^salád. (Korpádi.) Kihalt család , melybfil Kor-
pád! János, Zsigmond király alatt az ellene fólkeld Horváth János
és társaihoz tartozott, és jelen volt 1386-ban, midfin Erzsébet és Mária
királyné a felkelfik által elfogattak. 1388-ban elfogá fit Botos Domo'
kos és Harapk Miklós, és lánczon Budára küldék , hol a kegyetlen Íté-
let folytán elfibb lófarkához köttetvén meghurczoltatott, azután pedig
teste négy felé vágatott. Korpád nevű jószága pedig hűtlenség bélye-
gén elkoboztatott ^).

Kfivári által a kihalt erdélyi családok közé számitatik.

Korpáíft Cftalád. Grömör és Szabolcs vármegye nemes csalá-
dai közé soroztatik.

Korpolay csal4d. Korpolay Miklós nak anyja Laszkáry
leány volt, és ezen viszonynál fogva Laszkáry Mihály Nyitra megyei
Nagy-Lápast, és Lápas-Gyarmatot 1734-ben Korpolay Miklósnak és
nejének Filó máskép Hangya Katalinnak valIá be *).

Korponay család. (Komonkai.) Szepes megyei nemes csa-
lád, mely nevet K o m o n k a vagy Komjonka helységről irja.

Közűlök Gábor 1844-ben m. kir. udv. kanczclláriai fogalmazó.
Antal 1846-ban főhadnagy az 52. m. gyalog ezredben.

Károly m. akadémiai tag , egy magyar hadi földleírást adott
ki 1846-ban.

Korponay család él Abauj és Gömör megyében is. Abauj me-
gyében István 1838 — 1847-ig megyei várnagy.

0 Fényes Geogr. szótár II. 249.

') Lekoozky Stemmai L 207.

•) Katona Hist. oritic. tom. XI. p. 289.— Lásd Pray Mss. XVI. stb.

*) Szentbenedeki Conveni Protoa BB. pag. Í98

Digitized by

Google

S78 Mwpisek.- Mósa.

Korponay Gábor Bars megyei esküdt 1719-beD; ennek czlmere
a paizs kék udvarában hármas halmon könyöklő kw , kivont kardot
tartva. Ugyanaz látszik a paizsfölötti sisak koronáján.

Nógrád megyében 1689'ben élt Korponay János, kinek neje
Szigyártó Erzsébet, előbb Sas András hitvese volt.

Korptftek Cftalád. 1658-ban a Trcncsin megyei nemességi
lajstromok szerint Zolnán székelt e család ; és neve másutt K a r p i-
s e k-nek is olvastatik. Lásd Kaqnsek a.

MLorpoft család. (Gyalui.) Erdélyi nemes család, közűlök
István Kolos, — József pedig Torda vármegye szolgabirája 1832.
körül, az utóbbi még 1848-ban is.

Korsy család. Vas megyében a XVII. században élt Korsy
István, kinek gyermekei Mihály és Erzse Szily Mihályné ; kik
Mesteriben volt jószágukat 1690-ben Eöry Mihálynak vallják be.

Kosa család. Kosa János részére , és fiai M i h á 1 y , Já-
nos és István, továbbá testvérei Péterés István részére Po-
zsony várában 1662-ki máji^ 24-kén kelt czimeres levél L Leopold
király által adatott ki ')) niely 1662 ben sz. háromság 19. vasárnapja
utáni ő-ik ferián hirdettetett ki.

Czimerük a paizs kék mezejében zöld téren ágoskodó arany-
oroszlán, elsó jobb lábával kivont kardot tartva. Ugyan ilyen oroszlán
emelkedik a paizsfölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

Veszprém megyében 1699-ben A.- Ajkán élt Cósa Erzsébet,
Cósa Andrásnak leánya, — e családhoz tartozott-e ? nem tudhatjuk.

MLÓsa család. (Várfalvi.) Székely család , melyból János
Aranyos szék főtisztje volt, fía János lő97-ben unitáriusok püspö-
ketil választatott, dolgozott hitfelei számára kis katekhezist ; meghalt
1601. jan. 3 án. Fia M á t é 1621-ben kir. táblai ülnök.

KÓsa család. (Száraz ajtai). Háromszékí székely család, mely-
ből Dániel 181ő-ben háromszéki dúló biztos, s talán e családból való
Zsigmond, ki 1834-ben országgyűlési követ volt Küküllő megyéből.

Ezzel valószínűleg egy törzsből ered a közép*ajtai Kosa
család

Vannak pedig még ezeken kivül ákosfalvi és osik-csicsói
Kosa székely birtokos nemes családok is Erdélyben ').

') Nógrád megye levéltárában van az eredeti armalif, azonban— bár igen
üg}re8en — a K ó 8 a névben mindeniiit igazitáf látszik.

*) Török Antal közlése f zerint.

Digitized by

Google

KfdM máskép Reznek c^salád. Lé$d ReznOí c$.

Kosák l^salád. Kosák Máté Horvátországban báni- titok-
nok 1802-ben L Ferenoz királytól nyert czimeres nemes levelet.

Czimere a paizs ezüst udvarában zöld téren királyi arany korona,
mellyen kékbe öltözött férfi kar könyököl, egy rózsa ágat tartva, mely-
nek hársias szálán hármas piros rózsa virít. A paizsfölötti sisak koro-
nájából kétfelé három három arany kalász hajlik szét, és ezek közt egy
kék mezű kar könyököl , irótollat tart. Foszladck jobbról ezttst-kék,
balról arany-kék ^).

Kosár család. Zala megyei nemes családok egyike Fényes
Elek Greographiájában.

Szatmár megyében szúdi ofcsaszkói Kosár Mihály Eeaeden gr.
Károlyi György uradalmi kasznára ily családot alapitott :

Kosár Mihály
(Dnizsán Erzse)

Lilla Kati Berta Fáni Sándor

(Svartner József (Vas Károly f (Brezanóczy irnok.

ispán) ispán) Sándor

ispán).

Mihálynak vejei és fia, mind gr. Károlyi uradalmában szolgálnak.

Kosár nevű családot találunk már a XVI. században is , midón
Kosár Benedek élt, ki lő51-ben a varjasi mezőn Ulaman török
basával megütközött ').

Kostk család. Qömör vármegye nemes családai között em-
lítetik »).

Kosöczy c^salád. Vas megye nemes családai sorában áll Fé*
nyes Elek Geographiája szerint

Kosso család. Lásd Magyari Ko$$a c$.

Kossela család. Kosela vagy Kossela család Trencsin vár-
megyei czimeres nemes család. 1666-ban Zolnán laknak Kossela Já-
nosnak örökösei. 1736-ban a nemesi vizsgálatkor kimutatá a család
nemesi származatát.

1748-ban Gáspár Íratott be a nemességi lajstromba. 1768-ban
István fiaival Imrével és Gáspárral Zolnán székelt. Utóbbi időben a
család egyik tagja puchói lelkész volt ^).

*) Adami Scnia gentlL iom. V.

*) Istvánffy 1685-ki kiadás.

•) Szontagh Dániai közléséből. ^ .

Digitized by VjOOQIC

SM K«880iieli. - K^sath.

Kossovtcli családi. Nyitra m^yei nemes osaUd, melynek
tagjai közül ismeretesek 1736-ban Ádám és MártoDi kik ekkor
Árva megyében éltek ').

Márton 1715-ben a vallás ügyben országgyülésUeg kineve-
vezett biztos *).

A legújabb időben ismeretes lön e családból Kossovicli Károly,
ki 1803-ban született Nyitra-Ivánkán. 1824-ben ügyvédi oklevelet,
nyert. 1826-ban Nyitra megye aljegyzőjévé neveztetvén , e hivatalát
1837-ig viselte. 1838-ban a m. akadémia rendes tagjául válaaztatott.
Meghalt 1841 ben ideglázban. Szép jogphilosophiai és publicistikai
tehetséggel birt. Érdekes munkái kéziratban maradtak ^)*

Koftsulh Cftalád. (Kosauthfalvi és udvardi.) Turócz várme-
gye legrégibb As családainak egyike. Törzse K ossuth, kitől a család
nevét vévé , 1350. tájt élt. Ennek fia Pál és András, kiknek azon
megyei Udvar ez (Udvardj helységbeli birtokukról szóló okleveleik
elveszvén , arról királyi rendelet folytán Turócz vármegyének Szent-
Mártonban sz. Mihály napja előtti negyedik férián 1391-ben tartott
közgyűléséből adatott oklevél, mely azon évben Bebek Imre országbíró
vizsgáló széke előtt is nevezettek által felmutattatott *).

Mint származik le a család a nevezett törzstől, adatok hiányában
nem közölhetjük. Czimerük a paizs kék udvarában egy ágaskodó zerge,
mely első lábaival három kinyilt rózsát tart^ a paizsfölötti sisak koro-
nájából ugyan olyan zerge emelkedik ki.

A család Őai fészkében Turócz megyében megyei hivatalokat vi-
selt, így Kossuth Lajos 1842-ben Turócz megye főszolgabirája volt.

Azonban a család Turócz megyéből az ország több loegyéjébe is
elszármazott, mint Zemplin, Sáros, Nógrád, Pest stb. megyékbe.

Nógrád megyében kosúhtfalvi Kossutli Tamás 1755 előtt sza-
kadt Losoncz-Apátfalvára.

Pest megyében K. Sámuel 1789 ben N.-Abonyban b. Prónay
Gábor tisztartója volt.

A Sáros megyei ágból K. Antal 1846ban ugyanott esküdt.

A Zemplin megyei ágból ifj. Sándor 1843-ban azon megye
esküdtje.

0 Szoaiagh Dániel közléséből.

») 171Ö-ki 30. törv. ez.

•) Ujabb iaraeretek tára V. köt. 131. lap.

*) Regestmm de Turócz, Engel Mooumenta Ung. p. 77. ^ i

.gitized by VjOOQ IC

Ko8-Ti€by. ~ KostyiD. S81

Ugyancsak á Z^mplin megyei ágból való Lajos a forradalmi
kormánysó , ki Zemplin megyei M<AokoQ született 1806. april. 27-én.
Egybekelt 1841-ben Meszlényi Zsuzsannával, kitol gyermekei vannak.

K.Oft*Ttchy csalAd. Czimere vizirányosan kétfelé osztott
paizs , a felsó kék udvarban hármas zöld halmon piros lábú fehér ga-
lamb áll, piros csórében zöld ágat tartva ; az alsó vörös zöld téren daru
áll, egyik fölemelt lábával kavicsot tartva. A paizsfölötti sisak koroná-
jából vörös oroszlán emelkedik ki ; elsó jobb lábával kivont kardot,
és annak hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról ezüst-
kék, balról ezüst-vörös ^).

Kofttka család. Lásd Kosztka cs.

WLomtyid család. A Kostyál vagy Koscsál család Tren-
csin megyei eredetű armalista nemes család, melyból I s t v á n és fia
Márton 1656-ban Trencsin megyében hirdettetek ki czimeres nemes
levelüket. András ága , mely Turócz vármegyétől kikapván nemes
levelét , azt Trencsin megyében is kihirdetteté , Ivanóczon székelt, és
itt volt a család székhelye 1728— 1760-ig. Ivanóczon laktak 1747—
1755-ig András és János. Ezentúl ott 1837ig nem fordul eló a
család neve a nemesi lajstromokban^ Azonban a legújabb idÓben Tren-
csin megyében ismét feltűntek János, Trencsin megyei ügyvéd, ki-
nek testvérei Lajos és Flórián nemességüket Trencsin megye
előtt igazolták, és Trencsin városában lakoztak. Jánosnak fia Fer-
dinánd ').

Ugyan é családból eredt Kostyál Ádám pesti nevesebb magyar
szabó, ki nemesi bizonyítványát Pest megyében is kihirdetteté.

Kostyán család* (Kostyánfalvi ) Turócz vármegyei adomá-
nyos nemes család •) , mely a XVII. században virágzott ; és Kostyán-
falvát, Ternót és Óhaj hegyét királyi adományképen kapta *). Majd
1695 ben I. Mihály Alsó- és Felsö-Kereskény , A paj, Lapás Gyar-
mat, Nagy-Emök, Gergelyfalva, Czabaj, Parkashidja, Galantha, Nyitra
és Pozsony megyei helységekben nádori adomány mellett nyert rész-
birtokot, de melyekbe csak több év múlva iktattatott be.

Elsó tudható törzse A n d r á s , ki 1610. táján született. Ennek
fia I. Mihály kapta 1695-ben a nádori adományt. Ennek fiat közül

^) Adami Scuia gentil. iom. V.
^) SaoBtagk Dániel kdzléséból.

') Eosiyán névre vonatkozó adat van F e j é r « Cod. Dipl. iom VIL voL
IL p. 1».

•) CMládi kOzlés tzerint. Digitized by Google

S82

Koasár.— KiisEta.

Imre Pest megyébe származott és az ezea megyei ágat alapitá, míg

testvérei II. MihályésGábora Turócz megyei ágak tOrzaei lettek.

Leszármazási táblázatuk következ6 :

András
szül. 1610. Uji

Mihály

1695. n. adományt kap.

(1. Kapitány N.

2. Tomcsányi E.if

•Imre
szül. 1705.
Pest m. f5*8z.-biró
(Blaskovics Bora)

I -^ 1

János

8z. 1761.

(fáradi Veres

Anna)

Mihály
Taróozban.

Gábor
Taróozban.

Sándor

8z. 1790.

gr. Beleznay

Erzse)

Róza.

Bora János Imre József

(Simonfiy (!• osdolai Pest v. (Koppaner

György) Goados Fáni esküdt 1840. Rozina)

2. Szelepcsényi (Barcsik r— ; — "^ --n

Godor Jozella) Bora^ Béla. László.
1

Bora)

fáría. József. Teréz. 2-tól Táxd, Joaefa. Zsigmoad.

Lászlót Antónia. Jusztina. Izabella. Regina,
cs. kir. hadnagy + t + T

Imre Pest megyének a múlt század elején fóbirája, különösen
a nagy pestis idején tünteté ki tevékenységét ^). Unokái közül Sán-
dor ága kihalt. — János Toron tál megye esküdtje volt 1845-ben,-
testvére Imre Pest megyében hivataloskodott mint rendszerinti es-
küdt 1836. 1840-ben.

A család czimere egy fenálló hadi paizs, melyben Magyarország
czimere látszik ; fölötte nemesi korona , mellyen egy kar könyököl ki-
vont kardja hegyén levágott törökfejet tartva ; a kard két szöl&fürtös
venyigével van átölelve , a kard mellett jobbról félhold, balról arany
csillag ragyog.

KoszAr c^salád. Gömör vármegye nemes családai közé so-
roztatik ').

Koftzta család. Ugocsa vármegye czimerleveles nemes osa-
láda i melyból e század elején Koszta János és István Tivadarfal-

') Nagykoron Krónika.

*; Bartholomaeidei 0. Gömör. 146.

Digitized by

Google

Koszta. - KosEtles. 88S

ván, továbbá nevezett János és idősb és iQ. L á s z l ó Forgolányban
közbirtokosok 0-

Koszta János 1741 -ki octob. 28-án M.-Terézift király asszony-
tól nyerte czimeres nemes levelét '). Czimere a paizs kék udvarában
zöld téren lépfi helyzetben egy fehér bárány, lölötte két keresztbe he-
lyezett arany nyil van , melyeknek tolla vörös. A paizsfölötti sisak ko-
ronáján vörös mezá kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék
jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.

Koszta CftalAd. (Belényesi.) Bihar megyéből származott Er-
délybe, hol Apafitól czimeres levelet kap, és később 1701. jun. 17-én

I. lioopold királytól is. Más neve a családnak „Görög^^ *).

János tart. kanczellár volt , elÓbb 1815-ben kir. táblai ülnök.
Neje Hollaki Róza; ettől fia Já nos 1848-ban kir. táblai ülnök.

István 181ő-ben gubemialis tanácsos, és Leopold-rend vitéze.

A család másik ága Bihar Belényes vidékén él , melyből Koszta
Márton 1849-ben forradalmi katonatiszt, s azután polgári hivatal-
nok, kimenekült E.-Amerikába , honnan ismét Európába vetődvén,
Smirnában 18ő3-ban elfogatott , és csak Ingraham amerikai kapitány
közbevetésére menekülhetett meg, de ez ügyből nemzetjogí diploma-
cziai kérdés fejlődött. Meghalt 1858-ban Guatemalában igen szegény
állapotban *).

Koszteleezky család. 1688-ban Trencsin megyében Ore-
ohon székelt ily nevű család ^.

KoMttcs család. Kosztics Miklós és János 1791ben

II. Leopold királytól nyerte czimeres nemeslevelét.

Czimere először vizirányosan kétfelé osztott paizs , az alsó kék
udvarban egymás fölött két fehér folyam hullámzik , az alsóban egy
kifeszített vitorláju , és vörös zászlókkal ellátott hajó úszik A paizs
felső fésze függőleges vonal által ismét két kisebb udvarra oszlik, a
jobboldali zöld udvarban egy arany búzakéve látható, a baloldali udvar
arany-vörös koczkákkal van födve, az előtérben egy ezüst horgony lát-
ható. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny

*) Szirmay C. ügocsa pag. 126. 129.

*J Colleoi herald, nro 18S.

^ Kővári Erdély nev. osaládai 259.

*) L. Kolosvári közlöny 1858-ki Ö6. azám.

*) Szontagh Dániel közlése szerint oigitized by GoOqIc

Se4 Mosztka.

között arany grif emelkedik ki, szintén ezüst horgonyt tiirtya. Foszla-
dék jobbról arany-zöld, balról ezüst-kék 0

Koftztka csal4d. (Zedliczi és liethavai.) Eredetükre nczve
ugy látszik Csehországból szakadtak Magyarországba. Legalább Koszl-
ka Vilmost 1433-ban a bázeli zsinaton mint Csehország részéröli kö-
vetet találjuk ^). Valószinűleg a Husziták és Oiskra korában jöttek be,
I460*ban Kosztka Zdenko a goszupiczi, richnoi és sárosi várakat
addig is zár alá vévé, mig a Giskrával tervelt békekötés Podiebrad ál-
tal létre nem j6 *).

Ugyan ez idfiben 1469 — 1478-ban Kosztka Albert Mátyás ki-
rálytól többször követségben jár Podiebradhoz, és Komárom vármegye
főispánja volt. Ennek fiai Miklós ás Péter.

Miklós lö 12-ben lett a liethavai és sztrecsnói várak ura;
utóbb a szepcvsi városoknak lengyel részróli administratora, Árva vára
kapitánya. 1528-ban I. Ferdinándtól János királyhoz pártolt. Duna-
vecz várát kétszer foglalta el János király részére; hasonlóan tett Kés-
márkkal is *). Iő38-ban Lietava várát Thury Miklós ellen megvédé,
miért a vár egyik kapuja fölé e föliratot téteté : „Anno D o m i n i
1538. Nicolaus Kostka, hac modica defensus in arcé,
NicolaonTuri cedereturpe fecit."^ — 1544-ben Báthori
Andrásnak kellett volna a liethavai várba, nemkülönben Zolna, Krasz-
na és Zavodja birtokába beiktattatni, azonban Kosztka Miklós a királyi
beiktató férfiút Jánost a helyszínén annyira megveré , hogy az bele
halt. E tényről egy későbbi Podmaniozky János és Rafael részére ki-
adott adománylevél tanúskodik. 1546-ban báró Dubove Jánosnak tör-
tént halálával , miután Kostka Miklós Dubova nővérétől származott
unoka volt , közte és cholticzi Zedlniczky Venczel Dubovenak sógora
között az árvái vár és urodalom miatt per támadt. 1549-ben I. Ferdi-
nánd Kosztka részére dönté el az ügyet, de Zedlniczky már birtokában
állt, és igy akkor sem léphetett bele Kosztka Miklós, mig végre ^etro-
vinai Pekry Lajos után Thurzó Ferencz kilépett nyitrai püspök, és
Kosztka Miklós veje kifizetvén az árvái uradalomban az ideiglenes
birtokosok által tett beruházásokat, ez által Thurzó kezekbe, de
Kosztka örökösökre jutott Árva vár s uradalma , s később a Thurzó

') Adatni Scuta gentil. tom. V.

«) Feaaler Gesch. IV. 479.

•) Engel Gesoh. IIl 239.

*) Wagner Ánalecta Scepus. II. 152. 155. 159.

Digitized by

Google

ItoMtoláByi. S86

öröktfs ura s Árva vármegye ffiíspá&ja lett. Kosztka Miklós nak két
neje volt : 1. Trencséni Saltzer Anna, hrussói és zabláthi Saltzer Jero-
mos leánya , és 2-ik Orosdánkeöi Brigitta. Ezektfit két leánya maradt :
Borbála Thurzó Ferenoz egykori nyitrai püspök neje; és Anna
zerdahelyi Dersffy Istvánné, ki 1560-ban tett végrendeletet két fia
Miklós és Ferenoz részére, kik 1589-ben IstvánfiPy Miklós alná-
dor elótt osztozkodtak.

Kosztka Miklósnak testvére Péter Komárom megyei íSispán
Mátyás király alatt, 1531-ben pedig lengyel tábornok volt. Valószinú-
leg ennek fiaiSzaníszló ésLászló,kik embergyilkolással vádol-
tatván, az országból az l525-ki 25. törv. ozikk által száműzettek, és va-
gyonaik a határszéli várak szükségeire fordíttatva, elkoboztattak ^).

A családfa tudhatólag igy áll :

Albert

1469.

(Diibove N.)

Mikl<S8 Péter

1528. komáromi föitp.

Árva vár kapit.

(1. Saltzer Anna

2. Oroflzlánkeöi

Brigitta)

Bora Anna

(Tharxó Ferenoz) 1660.

(Dersffy István).

A Kosztka család czimere kereszt és oszlop ').

Kosztolányi cmáíkö. (Kosztolányi.) Bars megyei régi bir-
tokos nemes család, mely azon megyei Nemes-Kosztolányról irja veze-
ték- és eló-nevét, és azon helységnek birtokosa.

A családfa közlésére nem juthatván , csak annyit tudunk a csa-
ládról közleni, hogy 1479-ben élt Kosztolányi Gryörgy, ki azon év-
ben Mátyás király által makacsságon marasztaltatott el. ^).

György 1523-ban élt.

U r i e 1 1526-ban Bars , Trencsin , Turócz , Liptó és Árva me-
gyékhez vivé a király parancsát, hogy a tolnai táborba siessenek *).

') Kovackich Sappl Comitiorum I. 360.

') Lehoczky Stemmat. I. 221. — Koszul van tehát a Tropliaeum £storas«
tábláin a ozimer-paizsban egy nagy S betű, a sisak koronáján pedig két eleftínt-
ormány, vt^ e féle szarv.

*) Eaprinai Mss. B. tom. 50. p. 83. 84.

*) Engel Monn menta üngarioa pag. 208. ^ t

Digitizeg^ VjOOQIC

M6 Kositolányt

Kálmán 1560-ban Bárs megye esküdtje volt 0.

Ádám 1584-ben szintén Bars megyében volt szolgabíró ^.

Egy ágnak leszármazási táblája néhány ízen következő :

Gyftrgy

I ^ I

Gergely

CAkay Anna -Mária)

György Kata

1738. (Rudnay Zsigm.)

(Prilesiky Magdolna)

Kálmán János Antal.

1783. 1783. 1783.

Másik töredék-ág ez :

Zsi^tmond 1696.
( Just Zsófia
özv. 1717.)

Elek József András.

(Kubinyi Zsuzsa 1710.

özv. 17Ö2.)

Lórinoz, Erzse. Anna. Mária.

17Ö2.

Egy harmadik táblázat szerint Kosztolányi Miklósnak neje
Görgey Anna-Mária , kinek leánya Éva Kosztolánj^i Sándorné, kinek
fia Kosztolányi László, kiuek neje Szirmay Teréz 1813-ban.

Egy nej?yedik táblázat szerint Kosztolányi Jánosnak Dlho-
luczky Máriától fia Imre, ennek ismét fia I m r e.

Az utóbbi idókben Bars megyében László 1845-ben esküdt,
Károly ugyan akkor szolgabíró volt '

Nógrád megyében 1600-ban elÓfordul Kosztolányi János, ki-
nek neje Majthéoyi Anna.

Ugyan e családból élt Pál-, kinek Bucsányi Krisztinától leánya
Borbála Nagy Jánosné.

Trencsin megyében élt 1721-ben Gábor.

A családból 1790ben Kosztolányi László báróságra emelte-
tett, de ágazata ki.halt Ennek a báróságkor nyert cziraere egy négy-
felé osztott paizs , egy közép kissebb paizszsal, melynek vörös udvarát
jol)bról balra három rézsútos febér vonal futja át A nagyobb paizs 1-só
kék udvaiában egy arany koronából kiemelkedó arany medve ; a 2-ik
ezüst mezÓben egy vörösbe öltözött , sárga csizmás , kalpagos magyar

0 Sz.-benedeki Convent Faso. IIÖ. nro 15.

') Liptbay család Senteniionalis leveU 1564-r61.

Digitized by VjOOQIC

KosBttláttyi. - Kotsls. 889

vitéz kivo^.kftrdjft hegyén levágott ttfrük fejet tart; a S-ik eztist ud-
varban egy vttrOs oroszlán ágaskodik elsA jobb lábával kivont kardot,
a másikkal levágott Wröí fejet üstökénél fogva tart ,* a 4-ik kék udvar-
ban egy zöldellft fa alatt arany medve lépeget, a fa fölött jobbról arany
csillag, balról ezüst félhold ragyog. A paizst bárói korona födi, és azon
három koronás sisak nyugszik. A jobboldali sisak koronájából az arany
medvt y fr középsőből a magyar vitéz, a baloldaliból a vörös oroszlán
(a paizsbeliekhez mindenben hasonlólag) emelkedik ki. Foszladék jobb-
ról arany-kék, balról ezüst-vörös ^).

KOfztolányl c^salád. Ez czimerleveles nemes család, a ozi-
meres levelet Kosztolányi Márton nyerte III. Károly királytól
1714-ben »).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettós farkú
oroszlán elsó jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak ko-
ronájából pánozélos és sisakos vitéz nyúlik fel , jobb kezével kivont
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Tán e családhoz számitandók K. Sándor 1784-ben Nagy-Ká-
rolyban a Ferenozes szerzet kokstori fSnöke.

János 1815-beq Radnán, József Buttyinban kir. kamarai
i^>ánok. .

Nógrád megyében 1747-ben N.-Orosziban volt Kosi^tolányi Jó-
z 8« f uradabtti kasznár, ki azonban czimer-pecsétében a paizs udvará-
ban hármas halmon koronán repülni készülő galambot, a paizsfölötti
sisak koronáján pedig kivont kardot tartó griffet viselt

MLotay csal&d* Nemesi eredetéról mitsem tudunk, de a bizo-
nyos, hogy Kotay Benedek 1606-ban Heves megyében Sirok vár
egyik kapitánya volt ^).

KoMhon csalid. (Máskép Lázár.) Kotthon máskép
Lázár Máté 1597^1603. Nógrád vármegye szolgabirája volt *) ;
anyja Fekete-erdei Hona volt. Nevezett Máténak csak két leánya
maradván, fiágon kihalt. Egyik leánya Borbála gyürki GyUrky
Györgyné, a másik Zsuzsanna Péchy Györgyné volt *).

Koteis család. 17ől-ben MáriaTcrcz király asszony által
emeltetett czimcres nemességre.

0 A4ami Souta gentil. tom. V.

'> GoUeoi Herald, nro 681. és Adami id. köt

•) Istvánffy 1686-ki kiadás 452.

*) Proioc 0. Neograd. aBni 1597. pag. 8.

*) Si.-benedeki Conveai Protoc. CC pag. 80 r^ i

Digitiz^5*L:.OOgle

KottalHnky.

Czimere a peizs ezüst mezejében hármas zöld halmon lengA vO-
rös zászló , mellyen arany rózsa áll. Ugyan ilyen zászló leng a paizsfó-
lötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról ezüst-vOrös, bálról arany-
vörös ^y

Kottaltnftzky család. (Kottulini.) Eredetét veszi Szile-
ziából f hol az oppelni kerületben van K o 1 1 u 1 i n , melyrfil nevöket
vevék. A család egy tagja gróf Kottulinsky József az 179 1-ki or-
szággyűlésen a 73. törv. czikk szerint hazánkban honfiusitást nyert,
mert talán neje gróf Kollonicz-Zay Mária-Antonia által itt is birtokhoz
jutott, azonban a család jelenleg hazánkon kivül Stájer ésOsehország-
ban áll. Leszármazásuk ') ez :

báró Jinos

(Lhotta Borinie

Anna)

I '^ n

b. Kristóf-Ferd.

(En^elburg

Grodiozky Msgd.)

gróf Ferencz-Károly

8z. 1674. 1 1748.

(gr, Rbttal M.-Anton.)

Ferenox-Károly M.-Anna M.-Antonia

sz. 1712. 1 1774. sz. 1707. 1 1788. az. 1710. f 1787.

(1. gr. Trftut- (1. L Liechten- (gr. Wilczek

mftnsdorf M. T.) stein József. JózmO
2. gr. Mansfeld 2. gr. Sohalenbarg)

Eleonórái
■ ■*

Ferencz-József

az. 1741 1 1801.

magyar indig.

1791.
(gr. Kollonitz
M. -Eleonóra)

Teréz-M. M.-Angvlika
sz. 1711. 1 1798. sz.m4.
(l. gr. Hautois f 1786.
2. gr. Ghotok (gr. Lodron
János) János)

Fer.-József

sz. 1774. 1 1850.

(gr. Katzianer

M.-Teréz)

M -Teréz
sz. 1770. 1 1810.
(gr. Wurmbrand
György)

János
sz. 1777.
százados

Frzse

sz. 1779.

(gr. Gleisbaoh

Károly)

József-Fer.
sz. 1806.
(gr. Attems
Adél)

Erzoe
sz. 1809.

Rudolf
sz. 1810.
alezredes

Antal-Eároly

tz. 1811.

máltai vit.

Berta Adél Ernesztina Adalbert Erzse Klotild Ottokár

«z. 1839. sz. 1840. sz. 1843. sz. 1847. sz.l850. sz. 1861. sx. 1856.

0 Adami Soata gentil. tom. Y.
*) Hlst. Herald. Handbnoh 456.

SohÖnfeld Adels SohématrlI 98. Mib.

igitized by V^'

Kovácih. 889

Ferenoz-Károly 1706-baa csehországi grófságot , fia D á*
DÍel-Eristóf pedig 1748-ban porosz grófságot nyert

Czimerük kék mezAben gríMáb vörös körmökkel.

Kovách <;salád. (Dicskei.) A biszterozí és dioskei K o v á c h
törzsökös magyar nemes család B é d e r családból származtatja magát,
és állítólag már a XIV. században Nyitra megyei Dicske helységben
létezett és nemesi jogokkal bírt. 1409-ben a Berényi család dicskei cu-
ríáját eladta a bíszterczi és dicskei Kovách családnak, mind szomszéd-
jának a nyitrai káptalan előtt tett bevallás szerint. A mohácsi csata
után, hol -^ mint mondatik — a család egy nagy része elveszett, —
a családi irományok is a következó belháborúk alatt feldulattak ; ugy
hogy ezen idó tájban Kovách Lászlónak özvegye thürei Thürey
Zsuzsanna és ennek kiskorú Antal fia maradt fenn, kinek fia M i-
hály 1578-ban Rudolf királytól elóbbi nemességében megerósitetett.
Azon idó óta a család Bars, Nyitra és Pest megyében birtokos.

Említett Antaltól kezdve a család leszármazási táblázata kö-
vetkező ').

I. tábla.

Antal
(galantkai fekete Bora)

MihÜy Magdolna
167a (gal. Fekete Bálint)
(ívinkai Qsomós Kata)

Farkat. Jánotf Gergely Boldizsár

1630. (1. Bokroi Ilona (JóMa Kaja) 1605.

t 2.^r^ovio. ííijnr;^^ ''g^Sir

Judit Ilona Ferenoz István

(Palásthy (Óvári Istv.) 1703. 1698.

László) (Sxombat helyi (Csató Klára)

Judit) 1 1711.

István. Éva Imre Ádám.

t (Korponay (Mányay^ Klára) t

(Hrabovszliy
Zsuzsa)
r

Ferenoz. János

t (Sütte6 ilnna)

Anna Eleonóra Teréz. Jozefa

is-Iá^ (Szabó

Juhász Zsigm.) Ferencz)

(Kis-Iá^ (Szabó (Bába Pál)

uhász Zsiflm^

>) A QMOád által évszámok nélkfil k5d»it übláiai szeipl^d by CoOglc

Kovteb.

II. tábla.

Gerj

(Jósa

ki ú* L idhldn.

afa)

Mihály
1796.

Gergely

(Beleznay

Klára)

Ilona
(Yiazoosányi Far )

József. Imre

t (Illovay .

Erzae)

István
(valkaházi
Simon
Erzse) '

György

(lévárdi
(Bera Magdot.)

József. II. György János Mária

t t (Honráth {Z^wky

, Júlia) Antal)

I '

ill György"

Lajos
Pest V.

alsz. biró

idse.

Franciska
(EömÖiidiné)

Antal László KHrm .

( Végh Anna) ( G^lgóozy (Kontill Márton)

Antal,
t

Károly

(Boronkay

Mária)

Farkas. Illés. Mátyás. Imre Klára

t t t (Geller (Nedeczky

Franciska) János)

Pál

Kata.

Elek

(Molnár

Anna)

Eleonóra
(Simkoivdts)

Laiza

(gyulai Gaal

Alajos)

Vincze

lak. Verebély.

(gfalanthai

Balogh Ida3

Nepomucena
(Httsiócsy
Boldizsár)

Gizella. Elek. János.

A cdalád többször nyert adomán jzást , igy Istytlo 1695-beii
Bars megyei Tűre helységre , 1696-ban Valkahásárá és ugyan ezen
évben péli Nagy Andrással együtt Báron nevű pusztára kapott ado-
mányt, ugyancsak István nejével Csató Klárával 1698-ban a lévai
curiában, alsó-péli, türei^ endrfidi részbirtokokban iktattatik be.

1703-ban F erén ez és fiai a Bars megyei bálvándi és szentke-
resztí puszták))an iktattatik be adomáay czimen.

Boldizsár 1605-ben Drégely vár kapitánya volt •)•

>) Isivánffy 16SB*ki kiadás 881. lap.

Digitized by

Google

Farkas 1680-ban alsó és feM-bahrándi és puszta-keresztári
birtokát elzálogitja Lipthay Imrének ^).

György (valószinfileg a Il-ik) 1820. jul. I -én Pest vármegye
másod-, 1829-ki sept. 30-án pedig elsÖ alispánul választatott, és az volt
1832. Qct 23-ig. — 1842-ben királyi tanácsossá neveztetett.

A család ozimere f&gg61egesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali
kék udvarban zöld téren balra fordulva egy oroszlán hátulsó lábain,
első lábaival koronát tartva ; a baloldali vörös udvarban kék magyar
ruhás vitéz áll, jobb kezében kivont kardot tartva, bal kezét csipöjére
helyezve. A paizsíblötti sisak koronájából szintén a paizsbelihez ha-
sonló magyar vitéz emelkedik ki jobb kezében kivont kardot, a balban
egy hegyével fölfelé álló nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös.

Kovách család. (Horti és rigyiczai.) Kovách Pál Fülek
várában lovas osapat kapitánya ^) és általa neje Zsuzsanna, fiai Ger-
gely, János és István, leánya A n n a és utódai a polgári álla-
potból II. Mátyás király által Pozsony várában 1613-ki mart. 26-án •)
ozimeres levélben nemesi rangra emeltettek *) É*) e czimeres levél
Nógrád megyének Losonozon tartott közgyűlésében még azon évben
kihirdettetett.

Czimerük — mint az az eredeti armalis levelén festve *), és a
met<)zvényben látható — a paizs kék udvarának alyján zöld téren há-
rom levágott török fej , azok fölött egy koronából kiemelkedő pánczé-
los, sisakos vitéz, jobb kezével kivont kardot tart, fólötte jobbról arany
nap , balról ezüst félhold ragyog , a paizsfbiötti sisak koronájából a

0 Sz.-benedeki Convent Protoool. L. p. 95.

') Az oklevél ig7 szól: ,>Agilis Fanlus Kov4oh, Pratiidíi QOitri
(i. L laer. Gaes. et reg^e Majeatatís) Ftilekiensia oertorum oqaítum Capitaufti.'*

') Hctmonnai György , Forgách Zsigmond és Zichy TsAás sjaulatira és
Boiayftk Tamás Fülek-vári kapitány eszközlése folytán.

*) Az eredeti rigyiozai Kováoh nep. János urnái Rígyiozán.

*) Ás ereden armalis levélben máskép van a ozimer (valösziniUeg a ezi-

merfesiö iévtidéséból) festve éé másképen leírva, ngy hogy a leirás a festett ozi-

merre! nem egyez ; a ozimer leírása az armalis szavai szerint ez : „Soutum mili-

tare ereotnm ooelestini ooloris, ouios fundum viridis laté oooupat campns, sdper

qno nnda framea resupine jaoere visitvr, ao in medieiate trta capita tureica ab-

seota et ordíne locata, sangvine conspersa díotam frameam poUuere ac in extre«

mitatíbos sive angnlis hiac sol, iilhio verő luna interjeota in medio Stella mtilare

visantar.r Souto incambentem galeam miiitarem dansam regio diademate inte-

gpmm brachinm homanum ferro iadntnm, manuque firameam nadaiii^iiirsttm elé-
ig itized by v^

Kovách.

paizsbelihez hasonló pánczélos vitéz nyúlik fel , jobb kezében kivont
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A nemesség-szerző Pál, ki talán Heves megyei Hort-ról szár-
mazott vagy ottan birtokos volt, hadadi Wesselényi Ferencz ílileki fS-

kapitány és kir. fó-komomok
mestertói Fülek városában há-
zat és az úgy nevezett Ki-
rály kapuja elótt való
majort kapta, melyre 1640.
aug. 10-én gróf Esterházy
Miklóstól oádori adományt
nyert '), és abba 1641-ki Fü-
löp és Jakab apostolok napján
beiktattatott. — Gyermeke öt
volt, György*), Gergely,
István, János és Anna,
kik és illetőleg már utódaik
1647. május 28-án Füleken
osztoztak , mely osztálynak
némely pontjai szerint a bak-
sahá^i puszta kétfelé oszlott,
de néhai Györgynek özvegye
kapja meg pénzét a 1 1 arany
és 12 tallért, melyet a testvérek tartozzanak letenni ; ha pedig le nem
teszik, kiadassék neki a jószág jövedelméből való rész ; továbbá a sülyi
jószág öt felé ^) oszolván a végrendelet szerint , Kovách Jánosnak és

vaiam yibrantem proferenie omatam. A summitaie verő sen oono galeae lacinii«
Ben Iemní9cii8 hibo aurei et ooelestini, illino verő aurei et argentei colorám, in
eeutí oram deflueatibiui, prout haeo omnis in jprincipio aeu eapiie praeeenoium
literarum nostrarum picioris manu artificio propriis suie ooloribos reote (sőt
épen nem: reote) depicta esse cernnntar/' — A család a festett czimerrel él.

>) Ezen Esterházy donatiojában Pál Praesidii Fülekiensis
oertornm militum ductor- nak » tehát hadnagy nak iratik.

*) György az armalisban ninos megnevezve, éaigy vagy előbb már
meghalt, mint az 1613-ki armalis adatott, vagy csak ntóbb (1613. után) született,
és 1647-ben az osztálykor már osak özvegye fiakonovioh Horváth Fruzsina élt,
és igy kora 38. legföljebb 34. évre terjedhetett ; ez utóbb annál bizonyosabb,
mert Horváth Fruzsina egyesség-levelében férjének Györgynek bátyjául
neveii Istvánt, ki pedig az armalisban meg^van nevezve.

•) Ez muta^a, hogy Páhiak öt gyermeke voli ^.g.^.^^, .^ GoOglc

Nittray Antal gyeormekeinek két rész esett, ezentúl a liirom rész Ko-
vács Gergely és Eováoh Istvánné asszony között két részre oszlott A
Monossa pusztabeli birtok is, mely zálogul 200 frtban biratott, kétfelé
oszlott, ég ha kiváltanák , a pénz is kétfelé oszlik. Hasonló rendelkezés
tétetett a 100 tallérban zálogul birt kenderesi jószág iránt is. Azután
a jószág minden nemű jövedelme is két részre oszlott, valamint végre
a Nógrád megyei Zalvaj (?) határban fekvfi szóló is két részre Kovách
Gergely és István özvegye közt osztatott el.

1647-ki sept. 11-én Györgynek Bakonovics Horváth Fruzsina a
férje testvére István özvegyének Virágh Zsófiának eladja a Füleken
és Monossa pusztában fekvó neki jutott részt , a baksaházi és Kende-
resi jószág részét pedig zálogul annak köti le.

A család elónevét csak Kovách János nál találjuk használatba
véve, ki mint Fülek várában lovas fóhadnagy 1660-ki jul. 8-án levelet
ir Kún Katalinnak 0* Ugyan csak a Nógrád megyei 1663-ki nemesi
lajstromban „Joannes Kovách de Horth^' néven van beirva. E
Jánostól származik le a család a következő táblázat szerint :

I. tábla.

Pál
1613. 1640.
Füleken
lovaa hadnagy '

Gergely Jánoe litván György Anna

1613. 1613— 166a leia (Horváth (Nyitrmy

lov&sf6hadn. (Yirágh Fruzsina) Antal)

György
(Klinitzky Ilona)

Zsófia) özv. 1647.

György II. János

~rpü ' , ^7^i^^^ .

1777. Mihály

Nógrád (Hagan Anna)

megyében

II. Pál Ferenoz III. János.

1796. 1813.

Nógrádban Nógrádban.

IV. János. József III. Pál
Nógrád V. biztos 18ia
lg2a

Lajos. Imre. Gábor 1866.

ügyvéd Szirákon.

>) Ez eredeti levél a m. akadémia levéltárában van, már 1647.ben ii Í6
lovariiadaagy volt. oigitized by GoQglc

KoTáeli.

B táblázaton állók közül I. Pál 17774)ra, fia II. Pál 1796-ban
ennek testvére F e r e n c z , és II. Pálnak fia III. P á 1 1813'ban vettek
ki nemességükrAl Nógrád megyétól nemesség! bizonyítványt, míg J ó-
zsef Nógrád megyében rendszerinti biztos ld28-ban fiai részére is
szintén Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyítványt.

I. J á n o s nak fia Mihály Hagan Annát a nagy-tapolosányi
plébánosnak nóvérét vévén nőül, Hagan -nak is neveztetett ipja
nevéről.

A család egy másik ága Andrástól (ugylátszik Mihálynak
testvérétől) jő le következőleg :

n. t á b 1 a.

A rigyictai dg,

András
1 1789. april. ll-én
(Takács Magdolna)

I — ' ^ 1

Imre

sztfl. 1758. 1 18M.

Bzerzi Rigjríczát.

(verseghi Márffv Kata)

József

sz. 1796.

Báos V. f6sz. biró

(rákosi Boross

Mária)

Mihály

sz. 1797.

Báos V. t. bíró

(1. rákosi Boross Jozefa

2. báró Pászthory

Albertina)

l-tól Mária Pál József 2-tól Róza Gizella Stefánia
sz. 1821. t sz. 1826. sz. 1833. sz. 1835. sz. 1836.
(Márffy májusb. májusb. febr. 27. ang. 1.

József) (EissJózs) (Kovács

nep. Ján.)

Etelka Imre Nep. János Miklós Apollónia Anna Antónia Lniza Karolina
•Z.1822. tl830. sz. 1827. f 1831. sz. 1828 sz.l833. st 1835. 8Z.1836. sz. 1838.
(Zelles jun. 13.

László) (Kovách Gizella)

1 ^ 1

Mária

sz. 1854. jul. 17.

Andrásnak , ki Nyítra megyei Alsó* és Felső-Kereskényben és
Ivánkán birtokos volt, fia Imre szül. 1758 ki máj. 26-án. Elv%ezvén
1781-ben iskoláit, a szomszédságban Ür meny ben lakott kéthelyi b.
Hunyady János os. kir. kamarás különös pártfogásában részesülvén,
miután jószágaiban a gazdászattal foglalkozva több évet töltött, és e
téren ügyességet és tapasztalást szerzett ; 1788-ban Gladovacz József
OS. kir. tanácsos által, ki a báró Hunyadiak jószágainak szomssádaágá*

Kováeb. 89S

ban Somogyban a fejérvári Custodiatus jarait , agy akkor G-rassalko-
▼kdi h^rcz^ gödtflUi és hatvBni uradalmait is haszonbérbe vette, —
ezen utóbbi uradalmakba igen kedvezS {bitételek mellett igazgatósága
reá bízatott, és azt 12 évig szép sikerrel és haszonnal végezte. — 1789.
april. 1 l'én meghalván édes atyja y anyja Takács Magdolna pedig már
elaggván , Nyitra megyei akó- és felsó-kereskényi ósi és szerzemény-
javait rokonainak Morvay nep. Jánosnak és nóvérének Katalinnak Se-
téth Pereneznónek adta el 0. Napról napra vagyonösodván, 1794. máj.
1-én nóül vette Márffy Istvánnak Krisztina fó berezeg asszony belyei
praefeotusának leányát Katalint, kivel Besnyón esküdött meg.
1801-ki jul. 10-én I. Pereücz királytól adományban nyerte Bács me-
gyében fekvó 166 jobbágyi telekból álló Rigyioza helységet
61,994 frt 10 kr. összegben , és azon érdemeiért, hogy már ezen íbHkl
el6bb önszántából a királyi kincstárba tízezer forintot, és hatezer mérfi
zabot (három ezer forint értékben) a hadi költségekhez segélyül fel-
ajánlott és fizetett; mely birtokba a kalocsai káptalan által oct. 22-én
be is iktattatott. A királyi adomány kelte napján egyszersmind arra is
kiváltság-levelet nyert , miszerint A és maradékai a r i g y i c z a i elS-
névvel élhessenek. Kezébe vévén a rigyiozal birtokot, mely akkor egé-
szen ó hitű lakoeokljól álló község vala , azt rendezni kezdé, és először
is népesebbé tételére Pest megyéből Mískéról , és tájékáról magyar
családokat, később pedig Soroksárról német családokat telepite meg;
minthogy pedig ezen telepítettek katolikusok valának , a hívek szá-
mára pompás családi sírbolttal ellátott templomot épitetett és a patro-
natuai jogot gyakorlani kezdette ; azután a helységet gazdasági épüle-
tek, iskola'^ház , s végre családja részére egy diszes emeletes kastéllyal
e körül angol kerttel ékesítette, és gazdaságát napról napra virágzóbbá
tette. Édes anyja Takács Magdolna meghalván Baján 1800. dec. 17-én,
és ideiglenesen ott a sz. Rochus egyházban eltemettetvén, miután Ri-
gyiczán a családi sirbolt elkészült , azt 1818 ki januárban oda temet-
tété. Meghalt Imre 1829. april. 25-én, miután gyönyörűen rendezett
fekvő javain kivül, tetemes tŐkepénzt is hagyott maga után. Neje
verseghi Márffy Katalintól (ki 1842-ki május 9-én halt meg), két fia
József és Mihály maradt.

József született 1796. jan 25-én Gödöllőn, 1816-ban elvégez-
vén Pesten a jogászi iskolai pályáját is, és már előbb 1813-ban a philos.

») Takács Magdolna előbb Morvay LászM neje volt, és ettől szfilettek ne-
vetett Morvay Jinoe éf Katalin. Digitteed by LiOOgle

896 Kaváeh,

dootorságot letévén, 1818-ban Pest megye aljegyzAje lett; n£ül vette
rákosi Boros Lajos cs. kir. ezredes és De la Motte Joly des Aulnois
grófnfinek 1802. mart. 20-án szül. leányát Boros Máriát 1625-beD
Bács megyének al- 1828-ban föszolgabirája lett és e hivatalt viselé
1832-íg. — 1820-ban Baranya , Esztergám , Szerem , 1821-ben Tolna,
1822-ben Torontál , 1830-ban Csongrád , 1832-ben Turócz vármegyék
táblabírájává neveztetett. Kilencz gyermeke közül , kik a táblázaton
láthatók , nep. János, miután iskoláit Pesten végzé, 18i7fbeD a
forradalmi hadseregben szolgálván, és ennek következéséül a 8. az. es.
kir. vasas ezredben volt egy ideig besorozva. Haza bocsáttatván, 1853-
ban nfiül vette papai engedély mellett unoka testvérét Gizellát

Mihály szül. 1797-ki sept 22-én Gödöllőn , miután iskoláit
bevégzé,nöül vévé az 1804-ki jun. 27-én született Boros Jozefát, a
ibljebb emiitett Boros Mária nfivérét , kitől három gyermeke született ;
ezen nejének 1813. april. 11-én történt halálával lengyeltóthi báró
Pászthory Albertinát, ki 1840. máj. 2-án halt meg , és kitől ismét há-
rom — a táblázaton látható gyermeke született. Gyermekei kOzűl J ó*
z s e f 1848-ban szintén mint katona vett a forradalomban részt

Megemlitendö még , hogy Kovách Imrének egy unoka bátyja
is volt; Kovách Ádám, ki mint nyugalm. cs. kir. kapitány Zólyom*
ban élt , és az ottani polgármester leányát birta feleségül. Meghalt
1837. táján.

A család Rigyiczán él, és rom. kath. vallású. Rokonságban áll a
Morvay , Setéth , verseghi Márfiy , rákosi Boros. b. Lengyel , b. Pász-
thory, Sibrik, Hertelendy , b. Barkóczy, gr. Pongrácz, gr. De la Motte
stb. családokkal.

KovAcs CSalAd. (Járdánházi.) A Kovács máskép J á r-
d á n h á z y , vagy járdánházi Kovács család, eme mellék- vagy elö-
neve után Ítélve Borsod megyei eredetű , miután Járdánháza helység
Borsod megyében fekszik.

. A családot a múlt században Bihar és Nógrád megyében is
találjuk.

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló vitéz, jobb ke-
zében kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva. A paizsfölötti
sisak koronájából Szarvas emelkedik. Foszladék jobb oldalról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

Nógrád megyében e családból Kovács János 171 l-ben alispán
volt Nejével Luka Máriával ily családot alapított :.^,^^^ ^ GoOqIc

KoTáes. 897

János
alispán 1711.
(Luka Mária)

I '■■ I

Ignácz Borbála Teréz

17Ö6. fö«z.-biró rKelio (Piber József)

t Ádám)

Ignácz 17ő6-ban Nógrád megyei f(Sszolgabir6nak válasziatik ;
éa az volt mintegy 1763-ig.

Kovács István 1770. táján Nógrád megye alszolgabirája a
a Puszta-Szántón biró Bosnyák családból nősülvén , ágazatát igy ter-

István

alszolgabiró

(Bosnyák Anna)

I ■ A , ,

Sándor Lászld. Anna

1 1859. mari 28.
(Szubszky István)

Eduárd. Cornelia. Joze£ft. Bertalan. Emilia. Luiza. Benedek. Lijos. Ágoston.

E családfán álló Anna 1798-ban ment férjhez Szubszky István-
hoz, meghalt 1859. mart. 28-án kora 84. évében, birtokán és lakhelyén
P.-Szántón.

Ugyan e családból volt János, ki 1739. dec. 31-en született.
1761-ben diósgyőri kamaránál irnok, 1768-ban pénztárnok , azután a
nagyváradi urodalomban inspector és végre praefectus, 1775-ben Bi-
har vármegyei táblabíró lett. Meghalt Nagy- Váradon 1807. mart.
25.én. Nejétől jabródi Jabróczky Máriától (ki 1793-ban halt meg),
gyermekei Anna sipeki Balás Eárolyné, és Magdolna nosziczi
Thurzó Györgyné volt >)•

Szatmár vármegyében e század elején birtokos e család Máté-
szalkán, Porcsalmán, Homokon stb. ').

Kov4ch csaliul. (Leleszi és visontai.) Ismert törzse János
1656-ban IH. Ferdinánd királytól czimeres nemes levelet nyert.

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettős farkú
oroszlán , dsA jobb lábával kivont kardja hegyén levágott törökfejet
tart. A paizsíblötti sisak koronájából grif emelkedik ki , elsó jobb lábá-
val szintén kivont kard hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

0 Vay L. Német Juviég,

^ Szirmay Szatmár várm. II. 213. 123. 284. n ^^^T^

Digitized by VjOOQ LC

t9S Kováek.

A leleszi Kovács család bir Heves megyében Bolyán, és e csa-
ládból volt Kovács József , ki 1 838. (Bszolgabiró , ennek fia Ferdi-
nánd 184ő-ben árvaszéki jegyző.

Mátyás esküdt 1838-ban a mátrai járásban.

Gusztáv 1845-ben Heves megyei uti biztos.

A visontai ágazatból Pál Nógrád megyében viselt hivatalt, meg-
halt 1760-ban ; tóié igy ágazott le a család :

Pál

tl760.

(Szent-Iványi Kata)

Antal

József

Nógráű V. fftszbiró

kir. ügy aligazg.

1790.

1820.

(Szabó BorbiU)

•

(Rinya-njlaki
Lada Jozeíia)

József János

(Nedeczky Mária) f 1860. april. 19.

P^-GT^rkSa.
(Latinovics Esxtor)

I '^ 1

László
- lak. F.-Györkön
(Moosáry Bóza)

Zoltán. Margit Dezsó.

t t

Pálnak fia Antal és József a később kir. ügyi aligazgató
1809-ben előbbi czimerük megtartásával visontai birtok-részükre ki-
rályi adományt vi vének, és e jogon visontai elónevet nyertek. J á-
nos szintén a kir. ügy-igazgatóságnál kezdett hivataloskodni 1820 ban.
Meghalt 1860. april. 9-én kora 65. évében. Fia László a Heves me-
gyei gazdasági egyesület ülnöke.

József nek néi^e volt Rozália, csatószéghi Caató Mihályné^
meghalt N.- Váradon 1836-ban.

Kovács Cftal&d* (NagyDaróczi.) Kovács á^ndrásfiai Ja-
kab és Bálint részére is 1613-ba& máj. I9-én kapta IL Mátyás ki-
rálytól ozimeres nemes levelét , melynek alapján 17264)an Nagy-Da-
róczban lakozó Pál, János, Péter és G yörgy JgaaÉdák Nógrád
megyében nemességüket 0-

Leszármazásuk ') következő :

0 Protoo. 0. Neograd. anni 1726.
«) Ugyan az 1689-ről.

Digitized by

Google

KMáM.

Andráa
1613.

Jakab. BAlínt

1613. 1613.

TatvAn Pál Albert

Ráta

1 1689. Mit

(Szalay András)

Bálint Dóra.

1711. albiztos
1755. f5btztos.

Pál JánO0. Péter. Gvörgv.
1726.

Az 17ő5'ki nemesi összeírás Nagy - Daróozban lelte Kovács
Györgyöt, Pált, Perenozet, és Mátét.

És ezekbftl való voh István is, a mondott 1755-ben Borsod
m^ye ügyésze , kinek nejétfii Csák Annától született Diós-Gyfirön
1754. máj. 4-én.

Flórián, a szatmári nagyprépost, utóbb 1823. jul 21-t61 azon
megye püspöke. Meghalt 1825-ki dec. U-én.

Kov&cs család. Szintén Nógrád megyei család , melynek
tagjai a múlt században nagyobbára Poltáron székeltek: névszerint
1755-ben a nemesi Összebrás szerint Poltáron éltek idósb és iQabb Mi-
hály, id. és ifj. György; — Pál Mihálynak fia, Péter, Ist-
ván^ Ádám.

A Poltáron lakó Kovács család 1734-ben igazolá nemességét
Nógrád megye elótt, és akkor produkálta II. Ferdinánd királytól nyert
czimeres nemes levelét, mely Nógrád megyében 1630. mart 4-én volt
kihirdetve 0-

Kovách család. (Máskép Apró.)Kováoh abusive Apró
Mihály fíilekvári praesidiarius katona 1681 -ki npv. 1-én kapott I.
Leopold királytól czimeres nemeslevelet, melyet fia Mihály 1734-
ben produkált a nemesi investigatio alkalmával ').

Kovács családbélieket találunk még az 1755-ki nemesi összeirás
szerint Szécsényben Györgyöt, Zsclyben Ferenczet.

Kovács család. Kovács Pál és neje Nagy Ilona, és gyer-
mekeik Gryörgy, Márton, Zsófia, és Pálnak testvére Kovács
János, ennek neje Zsófia és ezeknek gyermekeik János és
György I. Leopold király által nemesitettek meg Bécsben 1664-ki

^) ProtocoL G. Neogr. anni 1734.

■) Ugyanott ^ j

Digitized by VjOOQlC

UO Kovács.

nov. 28-áa ozimeres nemes levélben, mely Nógrád vármegyének Fülek
városában 1665. dec. 22. tartott közgyűlésen hirdettetett ki 0-

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó arany
oroszlán , első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfólötti sisdc
koronáján vörös mezú kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Egy ág leszármazása ez :

János
1664-ben közszerzft
(Zsófia)
r

György János

16é£ 1664.

^ ,

Sámuel. István. 1. Pál

1758. 1758. szta. Baghon 1701.

Apostaghon

ev, lelkéis

II. Pál

Aradáoson voli ey.

lelkész

r ^ h

Teofil

szitl. 1796.

Nógrádtól kap

nsi biaonyitv.

E családfán álló Sámuel és István testvérek 1753-ban az
eredeti armalis levelet a leleszi conventben tettek le , azt hitelesen át-
íratván.—II. Pál Apostaghon született, de arról az anyakönyv elégett.

Egy másik ág leszármazása ez :

János

f, . ^

János. Mátyás. András. Jónás.

1781. 1781. 1781. 1781.

András
Káinon evang.
lelkész. 1808.

-1

László Ágoston-András

lak. Nagy-Becs- lak. N.-Becskereken

kereken 1844. 1844.

János, Mátyás, András, Jónás testvérek Káinon lak*
tak, és 1781-ki jun. 16-án kaptak Nógrád megyétfii nemesi bizo-
nyitványt.

•) Protoool. C. Neograd. 1641. jan. 21.

Digitized by VjOOQIC

Kévém. Ml

Andrásnak a kálnói ev. lelkésznek fia Ágoston-András
1841 -ki január 21-én 0> testvére László szintén nagy-becskereki la-
kos pedig 1844-ben vett ki *) Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt.

Kovách család. Kovách Péter és neje Fora Ilona, to-
vábbá fíok M i b á 1 y , és ennek neje Kenczen Dorottya, nemkülönben
nevezett Péternek testvére is I. Leopold királytól majnai Prankfurtbön
lG58-ban június lő-éa kelt czimeres nemes levélben nemesítettek meg,
és nemeslevelük Heves és KülsS-Szolnok vármegyéknek Fülek várá-
ban 1659-ki január 15-én kelt törvényszékén hirdettetett ki •).

Czimerük vizirányosan három részre osztott paizs, az alsó vörös
mezfiben hármas zöld halmon hármas zöld növény virít, a középsifi kék
udvarban ugró helyzetben oroszlán látható ^ torkában egy kivont pal-
lóst fogva, a felsS vörös udvarban királyi arany korona áll. A paizsfö-
lötti sisak koronájából arany oroszlán nfil ki , szájában szintén kivont
pallóst tartva. Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös.

A legutóbbi nemzedék egy ága következő :

KoY&ch JózseO
(Majer Erzse)

I ^ ' — I

Teréz Antal József

(Marsó Láflzló) sz. 1787. f 1856. lak. Nógrád vátWL <

ecsédi plébános Horpáoson.

és ez. kanonok.

Kovách család (máskép C z e c z e.) Lásd Czeca^ ct .

Kovách enálkú. (Máskép Kéry.) Kéry máskép Kovách
Bálás 1667-ki dec. 28-áa Bécsben kelt czimeres levélben I. Ijcopold
király által nemesitettetett meg; mely czimeres levél Vas megyének
Szombathelyen 1668. (feria 2-da prox. post Dominicam Judica) tartott
közgyűlésén kihirdettetett •).

Kovách család. Kovách Mihály a tasnádi nemesek had*
nagya, és fia Is tv án 1636. mart 8-án Szamos-Ujvárott k^t czimeres
levelet nyert I. Rákóczy György erdélyi Cejedelemtölj mely Közép-
Szolnok vármegyének 1638-ki mart. 11-én Ákos mvárosban tartott
közgyűlésén hirdettetett ki.

A czimeres nemeslevél szerz8 M i h á 1 y tói kezdve a csatád ma-
gyarországi ágának leszármazása következő :

*) Nógrád várm. jegyzökönyve 1841. 144. szám.

*) Ugyanott I844.ik évi jegyzőkönyv 2067. §i^

*) A^ eredeti arroalis K. Jéasefnél Horpáoson tartalik.

*) VeAzprém vármegye levéltárában van az eredeti armalis. r^'Qf)Qlp

Kováeh.

Mihály
1636.

István

Tasnádról Kálióra

köUdz.

Mihály.

András

17824d:

levél szerint)

(egy 17824d zálog-
le^

K.*SzolAoktól 1775.

nsi bizonyítványt
kap, mely Szabolcsban
kihird. Lak ÓKállón

Ferencz.

György István. János.

MiháJy.

Gábor

András

Benjámin.

Mihály
1838.

Lajos.
1838.

József

György.

Gábor
1838.

Mihály

József

József
Sándor

Dániel
Szoboszlón

Benjámin

Losonczon reform.

tanár.^1859.

Sándor. István.

Sánjor

Zsigmond. József.

Dániel. Sándor. Károly.

Nógrád vármegyétől a család 1838-ban vett ki nemességérfl bi-
zonyítványt *)•

Kovách család. (Sclyebi.) Közűlök selyebi Kováoh Do-
rottya uzapanyiti Uza Bernátnak 1636- I638ban Abauj vármegye
szolgabirájának neje volt.

Kovách caal&d. (Máskép Tóth.) Kováoh máskép sze-
be ni Tóth Tamás és András, István n XVII. szádadban
nyertek czimercs nemeslevelet ').

Kovách család. Kováoh György a Kriston osaláddal
együtt 1630-ban nyerte eziraeres levelét. Lá$d Kri$ton c$.

Kovách család. Kováoh János és Ferenoz 1 646-ban
nyertek czimercs nemeslevelet '), mely 1647 ben Trencsin megyében
hirdettetett ki. 1666-ban Beczkón székelt a család. — 1755— 1761-ki
nemesi lajstromokban emlitetik közűlök Pál.

0 Megyei jegyzőkönyv 1108. s^ám. a.

') Az eredeti antialls Szeben város levéltárában van Sáros vánoegyében.

•) Az eredeti czitneres levél Trenosín megye levéttárábsn van.

oogle

Kováeh. 4ét

Kov Ach csal Ad. Kováoh Mihály és János anyai rész-
ről testvérükkel Újhelyi Jánossal együtt nemesitettek meg I. Leopotd
király által, és nemeslevelük 1656. april. 3-án Nógrád megyében hir-
dettetett ki 0

Kov&ch család. Kovách LSrinoz 1545-ben I. IWdinand
király által nemesitetett meg '*).

Czimere jobbról balra rézsútosan kék vörös és arany udvarokra
oszlik ; az elö-térben zöld téren hátulsó lábain kettfis farkú oroszlán
áll, elsó jobb lábával kivont kardot , a balban ezüst patkót tartva. A
paizsMötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán nyúlik ki. Foszlá-
dék jobbról arany-vörös, balról arany-kék *). * . *

Kovách család. (Pachai.) Pachai Kovách Pétef 1622-ben
kelt czimeres nemes levélben nemesitetett meg *).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy fekete lovon bat-
felé vágtató pánczélos sisakos vitéz, mely a zöld téren fekvő fehér egy-
szarvút buzogányával fejbe üti. A paizsfölötti sisak koronájából három
lándzsa nyúlik fel; a középső félig vörös, félig ezüst, a másik két szélső
félig kék, félig arany. Foszladék jobbról arany fekete, bah-ólaratiykék *).

Kovách család. (Nagy-Alistáli.) Pozsony vármegyei eredetű
család , melynek egyik ágazata a múlt században Székes-Fejér várme-
gyébe szakadt és ott produkált. Ilyen töredék nemzékrendjük ismeretes:

János

Pál Istváa

István. Pál. András. István. János.

1754. 1764. 1754.

Jánosnak unokái Pozsony megyétől 1737. febr, 26-án nyert ne-
mesi bizonyitványuk mellett 1754-ben octob. 28-án hirdettetek ki ne-
mességüket •) Sz.-Fejér vármegyében.

Kovách család. Kovách Mihály és István 1710-ben I.
József királytól nyerik czimeres levelüket '').

«) Protocoll. C. Neograd. anni 1666.
«) Kaprinai Mas. B. tom. XXVIII. p. 132.
') Adami Scnta gentil tom. Y.
•3 Collect. herald, p. 126.
^) Adami Scnta gentil. tom. Y.
•) Megyei jegyzőkönyv.

') Colled. herald, nro 728. Digitized by GoOqIc

26^

4M lUvádi.

Cziraerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodé fehér egy-
szarvú, melynek szarván ZÖI4 koszorú van; éhez hasonlé egyszarvú
nyúlik fel a paizs sisakja koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös.

Kovádi CMlád. Kovách Mihály 1714-ben HL Károly
király által nemesitetett meg 0*

Címere a paizs kék iidvarában zöld téren álló daru, mely csőré-
ben ezüst patkót tart. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar kö-
nyököl , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról
arany-kék.

Kov&ch család. ITlG-b&p nemesitetett meg III. Károly ki-
rály áltaJ Kováoh István ós Pál»).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren koronából kiemel-
kedő kettős farkú oroszlán , mely els6 jobb lábával kivont kardot, a
balban levágott törökfejet üstökénél fogva tart. A paizsfölötti sisak
koronáján vörös mezü kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

HLowách család. Kovách István 1 7 1 8 -ban III. Károly ki-
rály által emeltetett nemességre ^).

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó , kettős
farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban zöld koszorút
tartva. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont
karddal. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Kovács €»Mlád. Kovács G y 0 r g~y 1722-ben III. Károly ki-
rály által nemesitetett meg •).

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó fehér lovon, vörös nye-
reg-takarón ül6, fekete zsinóros, fehér magyar ruhába öltözött magyar
vitéz ^ fején fekete kalpag , lábain sárga csizma van ; balfelé lovagol,
hátra nyújtott jobb kezével kivont kardja hegyén levágott törökfejet
tartva , előtte egy sárga hosszú ruhás ember-hulla fekszik fejetlenül,
vérző nyakkal. A paizsfölötti sisak koronájából egy hosszú fehér ru-
hás , födetlen fejű férfi emelkedik ki , hátra kötött kezekkel, egy kife-
szitett ij alatt, melynek idege hátul derekát érinti. Foszladék mindkét
oldalról arany-fekete.

*) Cíollcct herald, nro 632.
•J UgTanott nro 479.
•) Ugyanott nro 532,
*) Ugyanott nro 373.

Digitized by

Google

Uéváts. Mi

Karács család. Kováes Pál 1717-ben nemesitetett meg
Elek máskép Vas Zsigmooddal együtt , czimcre is azzal ugyan egy.
Lá$d Ehk cs.

Kovács család. Kováes Márton 1741-ki oct. 28-án M.-
Teréz király-asszonytól nyerte ezimeres nemeslevelét ')•

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó oroszlán, mely els6 jobb
lábával vörös nyelű ezüst nyilat tart A paizsfölötti sisak koronájából
szintén oroszlán emelkedik, kivont kardot vitiogtat^a. .Poaziad/^ jobb-
ról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kovács család. Kovács József 1756-ban M.-Terézia ki-
rály-asszony által nemesitetett meg *).

Czimerpaizsa balról jobbra ré^utosan két részre oszlik , a jobb-
oldali kék udvar bal oldalából oroszlán nyúlik ki mellig , kiterjesztett
lábaival ragadozásra készülve ; a baloldali ezüst osztály Vörös négy**
szegü sorompóval van fedve. A paizsfólöCti sisak koronájából két ele*
lant-ormány nyúlik ki, a jobboldali vízirányosan félig arány, félig kék,
a baloldali félig vörös, félig ezüst; mindkettónck külsó oldalából négy
négy lóhere-levél nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék , balról
ezüst-Vörös. . '

Kovács család. Kovács János 1758-bau M.-Téréz király-
asszony által vétetett fel a nemesek sorába ').

Czimere a paizs arany udvarában pej lovon vágtató magyar vi-
téz, kék dolmányba, vörös nadrágba és sárga csizmába öltözve. Fején
prémkalpag van, melynek kék bársony teteje leíiiyeg; jobb kezével ki-
vont kardot villogtat ; ebez hasonló vitéz nyúlik ki a paizsfölötti sisak
koronájából is, kivont kardja hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobb-
ról arany-kék, balról arany-vörös.

Kovács család. Kovács idósb ésifj. G^yörgy, a Bog-
dányésCziriák családdal együtt 1 7d8-ban egy nemeslevélben ne-
mesttettek meg, és czimerük is ugyan égy.

Közös czimerük a paizs kék udvarában egy piros lábú fehér ga-
lamb, piros csórében arany olaj-ágat tartva. A páizsfólötti sisak koro-
náján szintén olyan galamb áll, szétterjesztett iííérfíjiitkml. Foszladék
jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös •).

0 Colleci Herald, nró 187. Az eredeti armalis Győr várm. levAtáii&ban.

^) Ugyanott nro 13a

■) Ugyanott nro 63.

•) Adami Souta gentil. iom V r^r\r\rs]r>

^ Digitizedby VjOOQLC

Kováes,

Kovács család. Kovács Isván 17ö9-ben nyert czimeres
nemeslevelet.

Czimere a paizs kék udvarában egy arany edény, mely fűlött egy
felforditott V betű alakú fehér osíkolat áll , és a paizs két felad szög-
letében egy egy arany csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából
két kiterjesztett fekete sas-szárny nyúlik fel. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-kék ^).

Kovács család. Kovács István 1760-ban M.-Terézia ki-
rály-asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét ').

Czimere először függőlegesen kétfelé oszlik , azután a jobboldali
osztály ismét vizirányosan két udvarra van szelve, és itt a felső arany
udvarban egy kék mezű kar könyököl, iró* tollat tartva, az alsó vörös
udvarban jobbról balra rézsútosan vonuló fehér csíkolat látszik. A bal-
oldali kék udvarban hármas magas szikla emelkedik, melynek középső
csúcsán aranylábú és csőrű fehér daru áll , fölemelt jobb lábával kavi-
csot tartva. A paizsfólötti sisak koronájából négy strucztoU leng, t. L
arany , vörös , fehér és kék* — Foszladék jobbról arany-vörös , balról
ezüat-kék.

Kovács család. (Máskép Szmit.) A czimeres nemeslevelet
S z m i t máskép Kovács Dániel nyerte I. Leopold királytól
1689-ben.

Czimerük — mint itt a
metszvény ábrázolja— a paizs
kék udvarának alyján hul-
lámzó tengerből kiemelkedő
kettős farkú oroszlán , első
jobb lábával három kalászt
tartva. A paizsfölötti sisak ko-
ronájából egy tigris emelke-
dik ki, első jobb lábával a ra-
gyogó napot tartja. Foszladék
jobbról arany-kék, balról e
züst-vörös.

A család a XVIII. szá-
zadban a szepesi németek közt lakván , a Szmit név S c h m i d - re
átváltozott. 1839-ben a család egy része a m. kir. helytartóságnál be-

— é^-i

0 Adami Scata gentil. tom. V.
^ Collect. Herald, nro 96.

Digitized by

Google

jelenté, miszerint ezután a Kovács nevet kívánja basznátni, tniro nézve
a kormányszék a^Lon évi febr. 6-án 7257. szám alatt kelt leirata szcrmt
kimondá, hogy a család kétségtelen joggal bir tetszése szerint a
S z m i t vagy K o v á t s nevet viselni *).

Dánieltől kezdve a család leszármazása ez :

I. Dánlel

16S9.

(Német Zsuzsa)

II. Dániel ÍSsnzsa

János Gáspár

Gágpár Sámuel

'Jnlia Kerestély. Sámuel ^Pál E^ Zsuzsa ' ^"^^7^"^^

(Schott) (Dreher i^Hrabéczy (Demíani (Lelbitzcr roJ^^^é^^^

Janka) Ottilia) (Schvardtner

Anna)

Róbert Tivadar.

(Blázy^ Amália) f

Gejza. Anna. Olga. Gyula.

Sámuel Erzae Vilmos

(Cornides (Fuclis (Führcr

Janka) János; 2SBUzsa)

Mária Matild Yictor AureKs Hermina Gusztáv.

(Tefike (Juhos (Probstner ^Mariássy (Mathaeides) f 1S4S.
Károly) Gyula) Apollónia) Ferencz)

Anna Zsuzsa Luiza. Vilmos. Emilia Sándor Márt- Mária Szilárd
(Szontagh (Mudron f (Pozevíts) Adolf (Peycr) 1 1859.

Károly) Mór)

A család legutóbbi nemzedékéből Kováts V i c t o r , ki az 1848-ki
forradalomban mint kapitány majd mint őrnagy s Árvában parancsnok
vett részt, — ésSchmidfiobert Lőcsén laknak.

Schmid Márton, Vilmos, cs Kovács Sándor Késmárkon,
Márton-Adolfa forradalomban tüzér-hadnagy Szatmárban.

Mint a családfáról látjuk II. Gáspár ága inkább Schmid,—
I. S á m u e 1 ága pedig Kovács névvel él ; és a K o v á c s név az or-
tographia változása szerint többféleképen Íratott.

Vallásukra nézve ágost--evang.

0 A helytartósági leirat szavai ezek : „Cum recurrenées nofaüss indubi-
tato oaeteroquin jure gaudeant, pro eo, ac libaorít: nomino Kova is aujt
Schmid t utendi, — alioigas ulterioris hao in parte ex publioo dispositionis
necessiiatem non subversarí.<« ^.^.^.^^^ .^ GoOglc

ÍM KwMw

Kovácll Cflal&d. (Kovásznai.) Erdélyi székely eredetű csa-
lád, a Sepsi S2ékb6l ,bolKová8zna helység fekszik ; honnan több-
felé kiágazott a család.

Egyik ága a Szilágyban birtokos ; László Kraszna vármegyé-
nek volt táblabirája és kir. pénztárnoka ; fia Liriucz. — István ügy-
véd volt, ennek özvegye Kállai Róza, gyermekei :Ferencz, Júlia,
Eliz, Lajos, Róza, Ida, István.

Egy másik ágazatból Sándor számvevő-biztos Torda vármegyé-
ben 1848-ban. Ferencz sz.-somlyói evang. lelkész és esperes 1815-
ben. Lajos jegyző N.-Enyed váiosánál 1832. körűi. János K. -Fe-
jérvár városi tanácsos 1815-ben. E I e k ugyanott jelenleg tanácsos ;
testvérei Sámuel, János, Károly, ki os. kir. törvényszéki hi-
vatalnok.

János 1836-ban Vizaknán ügyvéd volt.

E család egy ága Magyarországban él; ezt Kovács Mózses
alapitá , ki a múlt században mint ezredét oda hagyott katona bujdo-
sott ki, és Magyarországban előbb mint gazdatiszt, majd mint haszon-
bérlő dúsgazdagságra tett szert. Ingatlan fekvő javakon fölül Pesten
is több házat szerzett. Meghalt Pesten 1825-ki febr. 22-én kora 92.
évében. Neje Szimonidesz Zsófiával következő családfát alkotá :

Mózses

1 1825.

(Szimonides 2^fla)

, ^ ,

Zsigmond István Eleonóra.

t^^^k ' Miklós t

^^P*- ^^' lak Ordason

(Prónay Eva)
I — ' — ' ' ^ I

Anna. Lőrinoz. Paula. Izabella.

Ágorton Ferencz illés Laura Hona Ida

(Szilassy cs. kir. szá- lak. Péozelen f 1854. Jankovícii (Darásné)

Zsuzsi) zados (Kazinczv (Jankovies György)

Piroska) László)

Zsigmond 185 l'ki sept. 13-án kora 72. évében halt meg, és
Péozelen a családi sirboltba temettetett.

Miklósnak özvegye Prónai Éva 1857. mart. 23án kora 55.
évében Ordason (Nógrád megyében) hunyt el.

Kovács CMlád. Kovács Mihály 17dl-ben II. Leopold ki-
rály által nemesitetett meg.

Czimere balról jobbra rézsútosan kétfelé osztott paizs^ajobb-

Digitizedby VjOC

Kovács. M»

oldali kék udvarban egy arany örvú fehcr eb látszik ; a baloldali arany
udvarban három vizirányosao íekvö vörös cdíkolat szemlclbetft. A
paizsfölötti sisak koronájából a paizsbclibez hasonló eb nyúlik feL
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-vörös ^).

Kovács család. Kovács F er^ncz 1792-ben nyerte czimc-
res nemes levelét.

Czimere négyfelé osztott paizs *), melynek l-sí és 4-ik osztálya
vörös udvarában zöld téren arany kaptár áll, melyet arany méhek
dongnak körül; a 2-ik osztály zöld udvarában ara y oroszlán ágasko-
dik, els6 lábaival ezüst patkót tartva ; a 3-ik osztály zöld udvarában
zöld téren fehér mén ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronáján két ki-
terjesztett fekete sas- szárny között vörös mezű kar könyököl , kivont
kardot tartva. Foszladék jobbról ezüs -vörös, balról arany-zöld.

Kovács-Hanvay család. Kovács-Hanvay Sándor 1792-
ben nemesítetett meg.

Czimere balról jobbra rézsútosan kétfelé osztott paizs, melynek
alyján zöld térről egy fa-törzsök, és azon egy kukurikoló kakas áll. A
paizsfölötti sisak koronájából barna hamvas farkas nyúlik ki , első jobb
lábával kalapácsot tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék ^).

Kováts család. Kováts János 1794-ben I. Ferencz király-
tól nyerte czimeres nemeslevelét.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső arany udvar-
ban egymással szemközt két kék oroszlán ágaskodik, első jobb lábaik-
kal kivont kardot tartva ; a paizs alsó zöld mezejében pánczélos kar
könyököl, három kinyilt halvány piros rózsát tartva A paizsfölötti si-
sak koronáján szintén olyan pánczélos kar könyököl három rózsát mu-
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld *).

Kovács családbellek. Miután Kovács néven is több,
egymástól különböző nemes család van Magyarországban, melyeknek
törzseit családi értesítés nélkül nem tudhatni, és igy az eddig előszám-
lált nemesség-szerzők valamelyikének utódaiul helyesen meghatározni
lehetlen ; elészámláljuk tudomásunk után vármegyék szerint azon is-
meretesebbeket , kik az utóbbi időben éltek vagy jelenleg is élnek ; és
kik az eddig elsorolt családok egyikéhez sem igtathattak.

^) Adami Scuta genttl. tom. V.

^ Ugyanott

■) ugyanott.

•) Ugyanott. ^^ --^^.GoOgk

Digitized by'

41* Kováes.

Abauj vármegyében K. Perenoz 1838-ban esküdt.

Arad vérmegyében: K. Ágoston 1888-ban első alispán. K.
Dénes ugyanott 1 841-ben alszolgabiró.

Bács vármegyében K. Antal 1845-ben hadi föadószedfi.

Baranya megyében K. Károly 184ő-bea esküdt

Bihar megyében K. Imre 1837-ben alszolgabiró. György al-
pénztámok 1845-ben.

Szabolcs megyében K. Perencz 1838-ban esküdt, 1844.ben al-
adószedö.

Zala vármegyében K. Vendel 1844-ben várnagy stb.

Ugocsa megyében e század elején K. István közbirtokos Tiva-
darfalván, György Batáron és Porgolányban ; L á s z 1 ó Veléten j
József Porgolányban ;Jánosnak örökösei Csedreghen.

Krassó megyében K. Károly fSszolgabiró Arad megyétől 1826.
febr. 9-én nyert nemesi bizonyítványát Krassó megyében azon évi
april 10-én tartott közgyűlésben hirdetteté ki ; Károly már nem él
Piai közül Lajos cs. kir. főhadnagy (1858-ban). Bimak Aradban
Tauez helységben. Károly 1836-ban alszolgabiró volt Krassó
megyében.

Győr vármegyében Kovács Perencz és István ezen megyé-
től 1759. mart. 6-án kelt nemesi bizonyítványt kapnak. 1816-ki aug.
3-án pedig szintén ezen megyétől Dániel és Imre vesznek ki ne-
mességükről bizonyítványt. Márton ugyan ezen megyének 1836-
1844-ben főszolgabirája volt. Talán ezek azon K. Mártonnak iva-
dékai, ki 1741-ben kapta czimeres levelét, mint itt a 405-ik lapon
olvasható.

Kov&CS család. (Kórondi.) Erdélyi székely család. Kórondi
Kovács Antal 1617-ben jun. 19-én Bethlen Gábortól adomány leve-
let nyert a kórondi jószágra; a párajdi só aknánál 18 évig ispánságot
viselt. Pia Perencz kiházasodott Petekre Pejér vármegyében *).

KoT&Cft család. (Lcmhéuyi.) Lemhényi Kovács György
1609. mart. 5-én Báthori Gábortól kap czimeres nemes levelet ').

Kovács család. (Csik bánfalvi. A székely földön magában
(Tsikszékben egy csapat Kovács nevű család van ; melyek különféle
előnévvel élnek. Ezek közül melyeknek voltak ősei Kovács Bálás,

') Eállay Székely nemz. 261.

») Kemény Jó«iefNotitiaC*p.AlbenBÍ5 239. ,ig,,,,,^GoOgle

Koráes. 411

István és AmbruS) ki 1591-ben dov. 15-én Báthori Zsigmondtól
nyerték primipilaris levelüket *) — nem tudjuk.

A csik-bánfalviKovácsok közül János 1606-ban szá
zados, middn Bocskai segédbaddal küldé Lengyelországba. Tamás
1 771 -ben Al-c3Íkban Jegyző; 1774-ben alkapitány ^). Peren ez 1796-
ban szintén ottjegyzó, 1818-ban királyi pénztárnok, az 1794- és
1810-ki országgyűlésen követ *). Gergely 1806-ban AUcsikban al-
kapitány.

Mihály törvényszéki ülnök Csíkban 1836-ban.

Lajos ügyvéd Kolosvárott, meghalt 1858-ban.

Kovács család. (Csik-tusnádi.) Ezek közúl kiemelkedett
Miklós az erdélyi r. kath. püspök , v. b. titkos tanácsos, sz. István
rend közép keresztese. Meghalt Kolosvárt 1852. octob. 15-én kora 84.
évében. Eletét jótékony alapítványokkal , mik közt a m. akadémiának
is 100 darab aranyat hagya, — tévé emlékezetessé.

Kovács család. (Csikdánfahi.) Közűlök István eiöbb
aljegyző, majd táblabíró Alsó-Fejér megyében, jelenleg a n.-váradi úr-
béri törvényszéknél hivataloskodik. Neje I n o z e Ágnes , gyermekei :
Mihály, János, Miklós, Teréz.

l&ovács család. (Felfalusi ) Ezek közúl Antal brassói rom.
kath. lelkész , esperes , apát , és kir. tanácsos , 1823'ban „Római é j-
s z a k á k^^ czímü két kötetes munkáját adá ki. Meghalt 1858-ban, kora
67. évében.

Kovács család. (Bagosi.) A Szilágyságban lakik ; közűlök
József 1839-ben Kraszna vármegyében főszolgabíró , István
ugyanott 1848-ban első alispán

Kowács <;salád. (Gyergyó-sz.-miklósi.) Elóneve mutatja szé-
kely származatát. Közúlök János nyugalm. m. -újvári sóbánya-nagy ;
Ga János 1848-ig főkormányszéki fogalmazó gyakornok ; jelenleg
(1860.J posta tulajdonos Felvinczen.

Kovács család. (N.-ajtai ) Szintén székely nemzetbeli. Be-
lőlük F erén ez ügyvéd Bardocz székben. István volt fö kormány-
széki lajstromozó ; most cs. kir. törvényszéki tanácsos. Neve az iroda-
lom terén is Ösmeretes , fflleg a gr. Kemény Józsefivel 1837- 1845-ben
együtt kiadott „Erdély ország történetei tára" gyűjtemény

0 A székely nemzet Constituiioji 101. lap.

*) Benkö Károly Csik, Gyergyó és Kászon 54. 55.

•) Ugyanott 65. 66.

Digitized by

Google

által. — J á n o s.és Károly Kolosvárott városi hivatdnokok voltak :
ezek és utódaik jobbára csak aj ta i elÓnévvel éltek és élnek.

Kovács család. (Markodi.) Közűlök M i h á 1 y f6 kormány-
széki Írnok, Péter ügyvéd M.- Vásár helyen 1848-ban.

Kovács család. (Kezdi sz.-léleki.) Közűlök Antal m.-vá-
sárhelyi neves orvos, testvére András székely huszár, mint külön-
ben is székely eredeti nemesek az 1794-ki erdélyi országgyűlés által
czimeres nemes levél nyerése végett ajánltattak. Másik András szin-
tén M.-Vásárhelyen orvos, ennek fia Gyula jelenleg m. nemzeti mú-
zeumi 6r és jeles füvész , 1815-bcn született Budán , midfin atyja épen
történetesen Budán tartózkodott.

£ családból származott kézdi-sz.-léleki Kovács T a m á s is , böl-
csészeti és jogtudor , m. és erdéiyországi hites ügyvéd , a „H a z a i és
külföldi tudositások^' szerkesztője. Meghalt Pesten 1831. máj.
16-án kora 32. évében. Neje Némethy Terézia volt

Kovács, család. (Kézdi-Vásárhelyi.) Szintén székely család.
József k.* vásárhelyi követ az 1791-ki országgyűlésen. Miklós
181Ö. körül kir. táblai ügyvéd Dániel k. - Vásárhely i f^biró, 1849-
ben képviselő a nemzetgyűlésen. József azon város pénztámoka. Ifj.
Dániel Háromszékben árvaszéki ülnök 1848-ban.

Kovács család. (Remetei.) Közűlök Imre Marosszékben
árvaszéki ülnök 1848-ban.

Kovács család. (Timafalvi.) Károly Udvarhelyszékben
dulló 1836. körül.

Kovács család. (Muzsnai ) Küküllfi megyében közűlök J á-
n o s aljegyző, id. J ó z s e f hivatali ajtónálló , ÍQ. Jó z s e f levéltárnok,
és árvaszéki ülnök 1848-ban.

Kovács <;salád. (Mikházi.) EzekbAl Antal Marosszékben
árvaszéki ülnök 1848-ban.

Kovács család. (Körispataki.) Elek Udvarhelyszékben
dulló 1832-ben.

Kovács család. (Dalnoki ) Doboka megyében János árva-
széki ülnök 1848.baa

Kováiéi család. (Zabolai.) A család egyik tagja Székely-
Udvarhelyről N.-Enyedre ment tanárúi 1767-ben, és 1774-ben Krüger
Grottlieb-Jánosnak a természetes bölcsességről irt munkáját adá ki ma-
gyarra forditva ').

0 Benkő Transylvania generalia. II. 266

Digitized by

Google

K*vác8. 411

Kovács család. (Felsfi-torjaí.) UdvArbelyssékb^^ közűlök
Domokos ügyvéd 1848-ban.

Kovács család. (M.-igeni.) Torda megyébon J ó z s 0 f adó-
iró biztos 1848-baQ.

Kovács család. (Uzoni.) Egyik ágazata Alsó-Fejér Tárme-
gyében birtokos. Ádám ott szolgabíró, utóbb árvaszéki táblabiró.
Fia Sándor szolgabiró, kit 1849-beD Eiiyed pusztításakor azpláhok
öltek meg; gyermekei Paczalkán Alsó-Fejér megyében laknak. —
László 1832. körül megyei iktató. LászIóFejér megyében 1836.
körül szolgabiró.

Kovács család. (Pávai) Ebbfii E 1 e k aljegyző , I849*ben
számvevő Alsó-Fejér vármegyében, most föld-adói hivatalnok.

Kovács család. (Farczádi.) Közúlök József M.; Vásárhely
városánál közügyi szolgabiró 1848-ban.

Kovács család. (Killyéni.) Ebből Sámuel FelsA-Fejér
vármegyében szolgabiró. Másik Sámuel kir táblai ügyvéd M.-Vá-
sárhelyen 1848-ban.

Kovács család. (Sepsi-sz.-györgyi.) Sepsi-sz. -György váro-
sánál András tanácsos 1815. körül; Ferencz ügyvéd, Gábor
jegyző, Dániel házi pénztárnok 1848-ban.

Tán ezekből volt Antal Krassó vármegye várnagya , ki a sepsi,
kezdi, orbai és miklósvári széktől 1827. febr. 20-án nyert nemesi bizo-
nyitványát lakhelyén Krassó megyében azon évi aug. 16 án kihirdet-
tété. Krassóban már kihalt.

Kovács család. (Oroszhegyi.) Udvarhelyszéki eredetű, mely-
ből András Kolosvár városi hivatalnok , nejétől Barabás Rozáliától
fia Károly.

Kovács C^salád (Tamásfalvi ) József kir. közi^y igazga-
tósági ügyvéd 1836-ban. József vajda-hunyadi kamarai iigyész
1848-ban.

Kovács család. (Szalacsi.) Magyarországból szakadt Er-
délybe egy ágazat, melyből Mihály udvarhely-széki duUó, M ó z s e s
levéltárnok ugyanott 1832. körül.

Kovács <;salád. (Csernátoni.) Ezek közül Dániel Nagy-
Enyed városánál biró 18d2-beD.

Kovács család. (Sz.-Udvarhelyi.) Köeálök IstTsn maros-
széki törv. széki ülnök 1815-ben. Ferencz postai hivatalnok.

Kovács család. (Mándi.) János Közép-Szolnok vármegy-
ében alsó széki ülnök, árva- s törvényszéki tollnok 1836. körűid ,

.gitizedbyLjOOgle

il4 Kovács. — Kovachtch.

KOTá€^<;sal&d. (B.-ujfalvi.) Udvarhely székben Elek duUó
1815-ben.

WLowkem csal&d. (Kövendí) Ezek közül János Aranyos
székben levéltárnok 1836-ban és törvényszéki ülnök.

Kovács család. (Horn. oklándi.) Udvarhelyszékben János
dulló 1836.ban.

Kovács család. (Kászon-jakabfalvi.) Dániel 1791-ben
Csikszék követe.

Kovács család. (Tépei.) Hihetőleg kihalt. EUneve után Bi-
har megyei eredetű. Közúlök tépei Kováos Péter Betíilen Grábor
alatt kapitány ^) , a szönyt béke előtt másfél ezer gyaloggal Nagy Lu-
kácscsal együtt Szolnokra ütött '). Több hadjáratban vett részt *>.
Utóbb 1630-ban Bethlen Grábor özvegye Brandenburgi Kata ellen
pártot üt, de 900 székely ellene menvén, a Szilágyságban megverték ^>

Kovachlcdl család. Kovachich G-yÖrgy 1760-ban M.-
Teréz király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét.

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsfi kék udvarban
egy félig kiemelkedó oroszlán látható, els6 jobb lábával kivont kardot,
a balban arany koronát tartva; az alsó vörös udvar közepét egy füg-
gőleges fehér sávolyos csíkolat választja kétfelé, és mind két udvarban
egy egy fehér kinyílott liliom van. A paizsfölötti sisak koronájából a
már leirthoz hasonló oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivont
kardot , a balban arany koronát tartva. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös *).

Már 1692-ben találunk Kovachich nevű családra, midón Kova-
chich G-yörgynek neje Pesty Katalin s mások Komárom megyei
markházi pusztájukat eladják Laky Bálintnak stb. ^).

Kovachich család. (Topoloveczi.) Czimere négyfelé osz-
tott paizs; az 1-só osztályban oroszlán ágaskodik kivont karddal ; a
2-ikban egy nyilazó szirén van ; a 3-ikban hármas növény virul ; a 4-
dikben vizirányosan egymás fölött három nyil fekszik. A paizsfölötti
sisak koronáján a leirt nyilazó szirén látható. A paizsot foszladék
veszi körűL

*) Kemény Jánoa önéletiráia. Kiadta Szalay L. 106.

^ Twüomáiiytár 1888. IV. köt 229.

!) Kemény önéletírása 175.

*) Kazjr libró 2.

■) Adami Scuta gentil tom V.

^ Fényes E. Komárom v. 114. ^ i

Digitized by VjOOQIC

K«v«ekMi.- K^véesi. 4tft

£ csilládból 1837-ben topoloveczi Kovachioh Kandid ügyvéd
1837-beD Rácz- Almáson.

Kovachich Antal 1838-ban Bács Bodrog vármegye házi adó-
9zed6je.

KQTachicli család. (Senkviczi.) Horvátországból szárma-
zott Pozsony megyébe Senkviczre , és állitóiag már III. Ferdinánd ki-
rály által megnemesitetett. A múlt században Kovachioh Márton-
G-y ö rg y történet-búváraink egyik legszorgalmasbja , tiz évig a pesti
egyetemi könyvtár öre, majd a kir. kincstári levéltár hivatalnoka
1799 ki aug. 16-án I. Perencz királytól czimeres nemes levelet nyert.

Czimere négyfelé osztott paizs, egy közép kissebb paizszsal, mely-
nek arany udvarában egyfejü fekete sas áll kiterjesztett szárnyakkal.
Az l-s6 osztály vörös udvarában zöld téren egy daru áll balra for-
dulva, (blemelt jobb lábával kövecset tartva ; a 2-ik osztály kék udva-
rában fehér egyszarvú ágaskodik ; a 3-ik osztály kék udvarában egy
kinyílott fehér franczia liliom látható ; a 4-ik osztály vörös udvarában
zöld téren fehér oszlop emelkedik, és annak tetején bagoly áll csdrében
iró-toUattartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén fehér egyszarvú
ágaskodik. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös *)•

Följebb emiitett Márton- György I819-ben april. 22-én
Verhovácz Miksa zágrábi püspöktől a Berkovich család magvaszakad-
tán adományt nyert a Torontál megyei N e u z i n a pusztára '). Meg-
halt 1821-ki dec. 1-én kora 78. évében. NejétÓl Hajóssy Johannától
fia J ó z s e f-M i k l ó s , az országos levéltár levéltárnoka, több megyei
táblabíró (1844.) szintén mint atyja , bölcsészeti tudor , és atyja nyo-
main indulva , szintén történelmi búvár. Mindketten főleg az ország-
gyűlések történetére vonatkozólag hasznos gyűjtemények kiadásával
gazdagiták történelmi irodalmunkat.

KO¥á€^ család. (Uadadi.) Ezek közúl Sámuel Torda
megyében törvényszéki ülnök 1832-bcn. János számvevő ugyanott,
1849-ben mint forradalmi katona esett el. László Küküllő megyé-
ben imok 1836-ban, Károly ugyanott ügyvéd 1848-ban.

0 Fényes Komárom, várm. 114. — Kovadúcli Márton -György előbb egy
rézre nitttszett példány szerint ettől némileg különböző ozimerrel élt, t. i. a paizs
1-8Ő és 4-ik osztálya vörös udvarában hármas zöld téren fehér egyszarvú, a 2-ik
és 3ik kék udvarban pedig fehér liliom volt. Tehát a daru, és oazlopon álló ba-
goly 1799-ben tétetett a ozimerbe.

«) TudomiByo. gyűjtemény I819-ik évi V. köt 108. ^^^,„^^^ ^^ GoOgle

4M Kúvátsí.^Kovétsy.

Kovácsi család. (Aranyos-rákosi.) Szintén erdélyi család.
Zsigmond fS kormányszéki számtiszt 1848-ban. Zsigmond Ko-
losvár városi hivatalnok 1844-ben.

Kovácsy család. Nemes család Szabolcs, Zemplin, Marma-
ros megyében.

1731-ben Kovácsy Márton mint a Komjáthy család és Gyulay
Zsófia leszármazott ivadéka több rokonával vissza húzza a Szenczy Já-
nosnak jászéi házuk iránt adott szabad épitkezési engedélyt ')• Ugyan
ez évben neje Szentbe Katalin meghatalmazottat vall ').

1745-ben Márton és neje Szentbe Katalin fiának János kora
vizsgáltatik, és 14 éves korúnak nyilványitatik ^).

1747-ben Mártonnak leánya Zsuzsanna Bagoly i Lajosné, testvé-
rei nevében is mint a Palagi család örökösei meghatalnuuM>ttat vall a
Palagi család után keresendő javakra nézve ^). Ugyan ez évben ugyui
csak az emiitettek tiltakoznak atyjoknak Mártonnak tette ellen , ki a
neje Szentbe Katalin után reá nézó szabolcsmegyei Szelemér pusztára
nézve zálogos actio képen Rácz-Böszörmény városától pénzt vett fel,
és azt még 40 évre elzálogitá, miért is ezen,^igy ugyan az Angyalháza
pusztára nézve a Szoboszló városiakkal kötött szerződésnek ellene mon-
danak *). Megjegyzendő hogy Szentbe Katalinnak anyja Komjáthy
Julianna, Komjáthy Zsigmondnak FuIó Zsuzsannától született
leánya volt, és e jogon nézett az emiitett puszta-rész a Kovácsy családra.

1 748'ban István testvére Márton és János nevében is el-
lentmond az atyja Márton által kötött szerződésnek, mely szerint ez
Takács máskép Tóth Mihály nevű jobbágyát Kubinyi Jakabnak 50
m. frtban örökösen eladá ^). Ugyan ez évben Kovácsy Mártonnak
nagy atyjától Kovácsy Mártontól , kinek neje Barakonyi Zsófia volt,
leszármazása kiadatik a jászéi convent által ''). Ugyanezen évben Ko-
vácsy Márton mint nejétől néhai Szentbe Katalintól született gyerme-
kei törvényes gyámja a zeleméri puszta iránt Rácz-Böszörraény hajdú-
várossal kötött szerződést vissza húzza oly feltétel alatt, hogy az neki
is, mint a többi Komjáthy család utódoknak 900 rénes frtot fizessen ^.

>) Jáazói Convent Prot. 6. fasc. 13

«) Ugyanott Prot. 5. fol. 64.

•) Ugyanott Proi 6. fol. 321.

*) Ugyanott Prot 6. fol. 430.

*) Ugyaaott Prot. 6. fol. 433.

•) Ugyanott Prot 7. fol. 16.

') Ugyanott Prot. 7. foL 29.

•) Ugyanott Prot 7. fol. 30. ^ t

Digitized by VjOOQIC

1748-ban Kovácsy Márton tílfokoíik EráMy Pál ellefü.mmt'
hogy ez Zemplin m^yei keresztúri curiáját elzálogitá Várady Ist-
vánnak 0*

1761-ben Kovácsy Márton, gyermekei nevében 240 frtot, va-
lamint néhai Bekény Zsuzsa meghatalmazottja Tolnay Márton ennek
részére 120 frtot vévén fel Bőszörmény városától a zálogbirtok oltal-
mazása fejében, ezen összeget a zálog-sommához iraták ').

1761-ben Kovácsy iQ. Márton, Is tván és János, továbbá
Szenté Zsófia Illyés! Zsigmondné , Szenté Klára , és íd&sb Kovácsy
Márton mint Zsuzsanna leányának Bagoly Lajosnénak meghatal-
mazottjar Böszörmény városától a zeleméri pusztára n,ézve felfizetéské-
pen 809 irtot vesznek fel, uj 30 évi zálog-kikötéssel. Ugyan ezen szer-
ződést 1762-ben már vissza húzzák ')•

1763-ban Kovácsy Márton tiltakozik Zemplin megyei Tállyán
egy háznak, és a Kővágó szőlőnek, mely Erdődy Judit után reá
nézne örökségképen, Trencsényi Zsófia Vitéz Gábor özvegye által szat-
mári Király György részére tett eladása ellen ^). És ugyan ez évben
viszont tiltakozott azon ellentmondásra, melyet szatmári Király György
a Hajdú-Böszörménynyel kötött szerződésre nézve tett ^). Még
ugyan csak

1763-baü Kovácsy Márton 2^mplin megyei legyesbényei két
telekből álló birtokrészét elzálogitá 260 frtban Dessewffy Istvánnak *)
és ezt fia iTj. Márton 1768-ban 270 rforintért örökösen is bevallá '').

1767-ben Kovácsy István Tállyán lakván , vissza húzza azon
szerződést, melyet atyja néhai Kovácsy Márton veskolczi Budaházy
Dániellel tett a Tállyán fekvő telek egy negyed részére nézve, melyet
t. L Kovácsy Márton Ürményi Andrástól és nejétől Mattyasovszky
Máriától kiváltott «).

1769-ben Kovácsy János átalánosan meghatalmazottat vall ').

0 Jiszói oonvent Prot. 7. fol. 39. 40.
*) Ugyanott Proi 7. fol. 206.
•) Ugyanott Proi 7. pag. 244. és 3ia
*) Ugyanolt Prot 7. p. 411.
*) Ugyanott Prot. 7. pag. 413.
•) Ugyanott Prot 7. p. 487.
^) Ugyanott Faso. 1768-ki nro 55*
*) Ugyanott Prot 10. p. 249.

Ó Ugyanott Prot. 11. p. 72. oigitized by GOOQ Ic

418 lUvAMy.

Az eddig eléadottak oyomán a tí^redék nemzékrend k(hretke-
z61eg áll :

Márton
(Barakonvi Zsófia)
I ■ ^ 1

Zsófia. János. István.

Márton

1731—1752.

(Szenté Kata)

Zsuzsa István Márton János

1747- 17Ö1. 1747—1767. 1747. 17Ö8. 1746. 1769.
(Bagoly Lajos)

Talán e családhoz számitandók a következ6k is , kik ttz ujabb
idfiben Marmaros megyében hivataloskodtak, úgymint :
Illés 1836-ban (^ügyész.
Károly 1836. 1841. alszolgabiró.
Mihály 1836-ban alszolgabiró, 1841*ben táblabíró.
Gábor alügyész 1841-ben.
Sándor esküdt 1841-ben.

Kovácsy család. (Buzithai.) Abauj vármegyében birt Bu-
zithán már a XVI. században.

1574-ben buzithai Kardos Istvánnak leánya Erzsébet Kovácsy
Jánosné, egy egész jobbágy-telkét 35 írtban elzálogitja Lánczy Má-
tyásnak. 1590-ben pedig ugyan ott Csűre Gergely nevű puszta-telkét
felsSszendi Fúló Mátyásnak 28 m. forintért adja zálogul. 1591-ben is-
mét ott 12 frtért tesz zálogitást Lánczy Jánosnak, kinek 1595-ben is-
mét buzitai és a Cseb puszta részét 26 frtért zálogitja el 0-

1599-ben Kovácsy János Kuj^a helységben Kupay Margitnak
Balajtby Tamás nejének birtok-részét 50 frtban zálogba veszi *).

1599-bcn Kovácsy János, nevezett Kardos Erzsébet *) férje,
utódai részére Cseb és Kacsik Abauj megyei pusztakbéli egész malom,
ugy Buzitha és Rezthe helységbcli malom rész, valamint Kán helység-
beli birtokrész birtokába , melyet nejének Kardos Erzsébetnek eldfidei
békességen birtak, — Kuthassy helytartó adománya folytán beiktat-
tatott— Kovácsy János még ezen évben meghalt, mqrt ugyan 1599*
ben már Kardos Erzse , mint néhai Kovácsy János neje , ettAl szár-

0 Jászói oonvent Proi G. fol 166. — Prot M. fol. 47. és 97. -* KK. £mo.
I. nro 29. — Csery József közlése után.
') Ugyanott KE. faso. I. nro 29.

•) Kardos Istvánnak leánya volt. DigitizedbyGoOglc

Kovicqr. U»

mázott István ) János és András gyermekeindc nevében is Bu-
zitha és Rezihe helységekben , Cseb és E^aosik pusztákban fekv6 bir-
tokrészekbe, úgy a buzithai határban a Kaniapta (?) folyón levő egész
malom birtokába Kuthasy kir. helytartó uj adománya folytán minden
ellentmondás nélkül beiktattatott ')•

16104ien Kardos Erzsébet Kováosy János özvegye végrendele-
tet tett , mely szerint az emiitett helységekben és azon kivttl 2femere
helységben is fekvA-birtokókat már nevezett fiainak , és leányainak
Anna Csabay Oyörgyné és Borbála Lanczy Imrené asszonyoknak
hagyományozta ').

1616-ben Kovácsy J á n o s öt gyermeke (István fián kivül) tilta-
koznak Kinisy György ellen , ki buzithai egész birtokrészéty — mely
osztályos örökségképen reájok vdt nézendő , — Balogh Gáspánidt
eladá<).

1650-ben buzithai Kováosy János Buzitfaán fekvő egész telkét
Bemáth Istvánnak adá el ^).

1661-ben ismét János buzithai egész birtokrészét Csabáy Ist-
vánnak, és Csabay Erzsének Takács Péter — és Csabay Judit kecske-
méti Nagy Albert nejének , és néhai Kovácsy András gyermekeinek
Andrásnak , Mihálynak és Katalinnak , továbbá Lánczy Borhálának
Koncz Jánosnénak, és Lánczy Annának Szabó Ferencznének örökösén
átengedi ^).

1663-ban Csabay István , Lánczy Borbála és többen tiltakoznak
Kovácsy Jánosnak buzithai része eladása ellen.

166ö-ben Kovácsy János leánya Anna Buzithán a Kardos rész-
ből neki jutott birtokot Csabay Istvánnak , és Kovácsy Istvánnak, to-
vábbá Lánczy Anna- és Borbálának , és Kovácsy Juditnak 96 frtért
örökre bevallja •).

A XVIII. században már kihalt a család , mert 1769-ben Szöcs
András és György mint a buzithai Kovácsy család örökösei vissza húz-
zák azon ellentmondást , mely szerint a buzithai és csebi birtokrészre

*) Jásxói oouveni K. foI. 3. nro 67. 68.

*) ugyanott Proi O. foI. 3.

•) Ugyanott Prot. P. fol. 163.

Ő Ugyanott BB. Faso. 2. nro 62.

*) Ugyanott Prot R. fol. 138.

^ Ugyanott Prot. R. fol. 634. r^ r^r^rrl/^

Kovéesy.

Ugróozy István és Teréz által nyert adomány-levél nyomán eszktfeölt

beiktatás ellen tiltakoztak 0.

A család, nemzék-rendéból ennyi Összeállitható :

János

1574. 1599.

(Kardos Erzse)

IstvAn
1599. 1610.
(Jáisay Zraisa)

János
1599. 1615.

András
1599. 1615.

Anna

1610. 1615.

(Csabay

György)

Borbála
1610. 1615.

(Láncsy
Imre-János)

András.
1651.

Mihály.

Kata.
1651.

Kováosy c^salád. Bars megyei eredetű család. Ismert ttfrsse
Kováepy Miklós Léva várának tisztartója, ki Í614rben tiltakozik a
rajta Variassy János szentkereszti tisztartó által elkövetett letartózta-
tásért *). 1625-be& Bars megyei Kis-Rendve helységben Sernyey Mik-
lós birtokrészét szerzi 65 frtért zálog-jogon ^). 1636-ban tanuvaUatást
tétet azpn becstelenités végett , melyek szerint feleségének kezét a lé*
vai várkapitány Miskey Istvánnak leánya Krisztina megütötte ^).
1640-ben tbeszári Bokros Lászlótól, cs Semléky Erzsébettől Bokros
Györgynek utóbb Márkus Andrásnak özvegyétói barsmegyei Alsó-
Kisfalud és Vieszka helységben négy telket szerez zálogban 200
aranyért ^). Ezen Kovácsy Miklóstól következóleg sarjadzik le a
család : >)

Miklós

1614. 1641.

Lévai vár- tisztartó

Ferencz
1718. 1726.

Endre

József
Jegyzfi Tatán.
1761. 1 1800.
(Cserenyey
Lqoza)
I I

Fol^t, köv, lapon.

Kata
(1. Németh János

2. Bordáos N.)
Gyór szigethben.

*) Ugyanott Prot. 11. fol. 77.

*) Sz.-benedekí oonvent Faso. 44. nro 38.

•) Ugyanott Prot. K. p. 180.

*) Ugyanott Faso. 33. nro 2. és Faso. 86. nro 13.

*) Ugyanott Prot. M. p. 100. és 114.

*) Gseiy József közléséből.

Digitized by

Google

Kováety.

JdsMf , ki oft elóbU lapon.
jegyz6 Tatán

1761. t laoa

(Cserenyey Lnoza)

Erzae
S2. 1761.
tl849.

(Vlaazsii
Ferencz

R.-almá8Í

Józaef

harminoz*
adós 8Z. 1763.

f 1806.
(N. Jozefk)

Ferenoz Anna

Antal
1 1829. 8z. 1771
iQ6cze Fer. 1 1819.
Zeiiq|>linben}

Teréz Károly
sz. 1771. ügyvéd Pes-
tl857. fen ». 1777.
(Mitaohan f 1886.
József) (1. Lavner

SzeíKnT 2.KÍ^r

leváltam. *^^í

1 1846.

Aurél
huszár.

Jozefa

(Zlatarovich

György)

Karolina
(Bossiné
Gráttzban)

János

harminozad

ellenőr

f 1840.

Ferenoz

harminczad

hivat Pesten

tl844.
(Badovináoz

Borbála)

Mária
(Prandtner)

Etelka

sz. 1829.

(Kostyán Antal)

Rozina
sz. 1843.
Pesten.

Ödön

ügyvéd

sz. 1826. 1 1882.

Károly
Pest városi

jámln.

tl842.
(Ki«Rtó)

Paulina
sz. 1814.
jun. 23.

(Csery Józs.

könyv tár-ör)

József
sz. 1816.
tl8öl.
Pest városi
ali^tó
(Kaerer
Antónia)

Franeisea
sz. 1819.
april Ifii

Mária

sz. 1827.

dec. 26.

(Tóth József

irinési)

Gyula.

A családfán álló Miklósnak fia Ferenoz 17 18-ban nov. 19-én
vesz ki Bars megyétől nemesi bizonyitványt. Fia Endre Komárom-
ban lakott, hol született fia

J óz s ef , ki Tatán jegyzA volt, és 1780. sept 6án Bars mtgyé-
t61 fiai József^ Ferenoz, Antal és Károly részére nemesi bi«
zonyitványt vett ki ,' mely Komárom megyében 1780-ki ootob* Sl-én,
Fejér megyében 1781*ki sept 18án,Pest megyében 1809^kiapriL
14^ hirdettetett ki. Meghalt József Szomódon ISOO^ki febr. 7-én.
Neje Cserenyey Zsuzsa meghalt Bicskén 1805. aug- 18án. Gyermekei

1. Erzsébet szül. Martonvásáron 1761. sept 15rén. Férje
Vlaszati Ferencz r.-almási jegyzfi.

2. József nedeliczi barminczados ellenfir szül. Tatán 1763-ki
febr. 28-án. Megbalt Pesten 1808. dec. 15«én. Gyermekei a) Jozefa,
kinek férje ns Zlatarovich György breganói harminozadoS| Várasd me-

igitized by V^

WZ KoTácsy.

gyei tbiró , meghslt Zágrábban 1888. jsa 104n kora 74. évében. —
ft) Karolina Bossiné Gráozban. — c) J á n o s pesti harminozadi el-
lenőr, kés6bb bécsi áru- vizsgáló ; meghalt ugyanott 1840. jul. 21-én. —
d) Ferencz pesti harminozadi áru-vizsgáló , Szerem megyei táUa-
biró, SZÜL 1797. oct. 3án. Meghalt Pesten 1844. febr. 22.-^) M ár i a
Prandtnemé. Ez utóbb emiitett Ferencznek nejétói Badowináoz Bor-
bálától gyermekei : í) Etelka szül. Brodban 1829-ben , ns Kostyán
Antalné. -^2) Rozina szül. Zemlinben, meghalt Pesten 1843. jul.
27-én. — 3) Ödön köz és váltó ügyvéd, utóbb forradalmi hadbiró,
végre a nagyváradi kerületben a telek és betáblázási könyvek vitelé-
nél Nagyváradon alkalmazva. Szül. Brodban 1826. febr. 18-án. Meg-
halt N.-váradon 1852. april. 30-án. — így ez ág kihalt.

3. Ferencz, kihalt.

4. Anna született Tatán, meghalt 1829-ben. Neje volt szendróí
Gócze Ferencznek Zemplin megyei vámagynak.

5. Antal szül. Tatán 1769. febr. 26. Meghalt lUokon 1819.
febr. 22-én. Fia Ignácz Szerem megyei levéltárnok, meghalt Illókon
1846-ban. Ennek fia A u r e 1.

6. Teréz szül. Tatán 1771. april. 9.én. Mohait 1857-ben.
Férje Mitschan József vöröstoronyi veszteglÓ intézeti igazgató.

7. Károly szül. Tatán 1777 jul. 16-én Ügyvéd és pesti ház-
tulajdonos , választó polgár , és egy ideig a választott község seniora,
ünnepélyes küldöttségekben , a község ügyeiben s tísztválasztásokban
élénk részt vett. Saját és fia Károly részére nemességet Pest me-
gyében 1809-ki april. 14 én kihirdetteté. Gyermekei: á) Károly
elóbb huszár , utóbb Pest városi járulnék. Meghalt 1842. jan. 15-én,
fia Gyula. — J) Paulina szül. 1814. jun. 23'án; neje cseri Csery
József egyetemi könyvtárórnek. — c) József Szül. 1816. oct. 81-én
Pest városi al-igtató « 1848-ban a Zágrábba küldött küldöttség ti^a.
Meghalt 1851. april. 16-án —tf) Franciska szül. 1819. apr. 25-én.
0) István szül. 1820. jul. 24-éD. — f) Mária Tóth József szinése
neje, szül. 1827. dec. 26-án. Magyar szinmű-iróné. „Tarquinok és
Brutusok^' czimű szomorújátéka 1858. máj. 5-én adatott először a
nemzeti színházban.

Czimerük : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
egy ^arkú oroszlán, kivont kardot tartva. A paizsfblötti sisak koronájá-
ból grif emelkedik ki kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst- vöröa • r. .u Pooalí>

Digitizedby VjOOvLC

Kovaesóesy.—Kaváesovies. ilU

KovacMk^zl család. (Körtvefai.) Régi írásmód szerint a
család neve Kovaohoczi. Magyarországból szakadt Erdélybe Ko-
vacsóezi Farkas által , ki a külfbldí egyetemekről haza jövén a Bá*
thoriak által hivatott Erdélybe 1578-ban , s itt hivatalt és követséget
viselvén, kanczellárságíg emelkedett; de 1594-ben Báthori Zsigmond
alatt tobb fóurakkal együtt kivége^^tett 0* Elsó neje Harinnai Far-
kas Katalin volt, kitol három gyermeke született. Másodszor nöüI vévé
1593-ban Kcndy Sándor leányát Krisztinát, és ekknr még Bálhori
Zsigmondtól kapta Görgényt. ') Még 1592-ben pedig Kovacsóczi János*
sal együtt szintén B. Zsigmondtól kapta KüküUö megyében Kis- Deák,
Szénaverfis, Ballavására^ Domáld, Adámos és a dombóí, úgy Fejér me*
gyében a lapádi jószágokat mind két ágra. Fiai közül

Zsigmond Básta idejében szintén kifutott Karánsebesre. ')
István szép tudományú férfiú , Bethlen Crábor alatt kMOzel*
lár *)• Ebben szakadt magva a családnak 1640. táján.

Rövid nen^zékrendük következő : ^

Farkas

kanczeltár

tl694.

(1. Harinnai Farkas Kata.

2. Kendy Krisztina)

l-t6l Zsuzsa 1624. Kristóf Zsigmond 2-t61 István '

(1. MikolaFer. 1592. 1604.1634. kanozelUr

2. Lázár Istv.) ^Thelegdi Zsófia)

Kata
(1. dersl Petky P«r.
2. Bálintith György).

KovácAOVtc^s c^Sftlad. Már 1646-ban Trencsin megyében
Adamóczon találunk Kovácsovics nevű családot.

Ettől különböző család leaz az^ melyből Kovácsovics György
1712*ben IIL Károly királytól kapott ozimeres nemes levele^ ^}; czi-
mere a paizs kék udvarában zöld téren egy zöld sárkápy^ mely fbl-
emelt egyik lábával arany almát tart. A paizsfblötti sisak koronáján
két keresztbe helyezett vörös mezü kar könyököl, a jobb oldalra nyúló,
kivont kardot , a másik vörös zászlót tart. Foszladék jobbról ezüst
vörös , balról arany-kék.

>) Bethlen Wolph. III. 35. 312. 392. 411. 463. 477 484. 489.

*) Kovaohioh Scripiores minores I. 209.

*) Bethlen Wolph.

*) Hodor DoRoka várm. 162

*) Collect. Herald nro 688.

Digitized by VjOOQIC

Ké¥áry.

WLówAvj CMl4d. (Kihalt.) Hogy a kihalt Kóviry család a
Hunt-Paznán nemből eredt, és pedig az 1244-ben élt Miklóstól,
kiqek 6a Paznán, kinek László, kinek Mátyás stb. — azt már
e munka IIL köt. 94« lapján a vele azon eredetű kihalt Csalomjai csa-
ládnál kimutattuk.

A Kóváry család birta a Hont megye szélén fekvő és B.-Oyar-
mattal határos Kóvár helys%et, mely már 1244-ben castrum
Koarszegh-nek iratik.

Kóváry Mátyásnak két fia volt P ál és M i k 1 ó s. Pál már 1388-
ban emlitetik István nádor oklevelében ; mindketten pedig emUtetnek
1400-ban Zécheni Frank országbírónak a Balassák ősének Balásnak
fia Miklós nSszére Gyarmat iránt adott határjárási okmányában.

Nevezett Pál 1407-ben Gara Miklós nádor itélő-mestere , él
1424-ben b, midőn a sághi convent hontmegyei Szelény iránt kiadott
iktatási levelében fordul elő ^).

Kétség kivül ennek utóda , de másik Kóváry Pál volt, ki 1494-

és 1495-ben Hont megye egy okmányában, ugy II. Ulászló király egy

eskető parancsában emlitetik. Egy leszármazás szerint e Pál fia volt

volna Simonnak, és ily leszármazást mutatna :

Siqaon

Láazlö Pál

(VitM jnaitina) 149f

Magdolna Margit Ferencz. Mihály. János. ^*^il^^

(PaSaghy (Étikre ^^^^

Láfzlő) Gergely) , r ; ^ i ,

Bernát. Ilona Anna János.

15ia 1M6. (Paláethy
(1. Dnbraviozky Benedek)

János)
2. Appoay Bened.)

Kóváry Pálnak leánya Ilona, Dubraviczky Jánosnak neje, nő-
vérével Annával együtt 1529.ben megnyugtatja Dubraviczky Mihályt
visszaadásáról azon leveleknek , melyeket anyjok Katalin megőrzés
v^ett adott át «).

1548-ban Kóváry Ilona előbb Dubraviczky Jánosnak, ekkor már
Appony Benedeknek neje tanuvallatást eszközöltet Zólyom megyei

0 Ez oklevelek Szentkirályi László ur birtokában. Egyébiránt több e
onládot illető oklevelet láss F e j é r Ood. diplom. tom. IX. vol. IV. p. 429 tom.
X. vol. VU. 499. stb. az 1405-1409. évekről.

^ Si.*benedeki Convent Faso. 28. nro !

Digitized by

Google

Dubraviozán fekv6 curiáján Dubrariozky János iltsl elkövetett hatal-
maskodás tárgyában ')•

1531-ben Kóváry Ilona és Anna tiltakoznak Kóváry Ferencz
által tervbe családi jogaik elidegenitése ellen ').

Kóváry Tál ága ezen két leányában halt ki.

Kov4sznay c^salád. (Bajkú-kovásznai.) Ugocsa megyei ne-
mes család. E század elején Kovásznay Jánoa birtokos azon megyei
Batár helységben. ').

Zemplin megyében szintén e század elején.K áosándot Ko-
vásznay Ozvegynft birta , azon kivül e család volt birtokos Ulics-Kri-
ván is *).

Kovszka család. E nevű család 1688-ban Trencsin megyéd
ben Huorkán székelt. ^)

Koza csal&d. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa*
ládái sorában áll. «)

Kozák <;salád. Szintén Zemplin vármegye nemes családai
közé számitatik. '')

Trencsin megyében Kozák nevti család 1658- és 1666-ban Szkola-
Ujfalván és Pelsft-Ljeszkon lakott; névszerint György.

Egyébiránt a Kozák név szintén Trencsin megyében a L a t-
kóczy család egyik ágának is neve volt, és ezen néven a Trencsin
megyei 1604—1666 ki s6t későbbi oklevelekben is eléfordúl,mit a két
különböző család megismertetése végett czélszerű volt megérinteni ^).

Kozakovics család. E név — ugy látszik -— a fóljebb em-
iitett Trencsin megyei család egyik elnevezése , mert az emiitett me-
gyei lajstromok szerint ugyan csak Szkola-Djfalan ily nevű család
1666- 1688-ban fordul elö •).

Kozár család. Trencsin megyében az 1646-ki nemesi lajs-
tromok szerint birtokos volt ily nevű család.

0 Szent-benedeki Gonvent Faso. 23. nro 48.

*) Ugyanott Prot. C. p. 64.

■) Szirmay C. Ugocsa p. 172.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 371. 383.

^) Szontagh Dániel közlése szerint.

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 114.

') Ugyanott.

») Szontagh Din. közlése.

•) Ugyan attól.

Digitized by

Google

ÍM KoiárfU.- Kttiies.

Ugyan ily nevű családról néhány ízen ily lescármazást mutat

egy perbeli táblázat :

Kozár Benedek t

(Szeleosényi Anna)

1630. táján.

I ^> , ,

Mihály. Miklós. János. Benedek.

■*■ + ' Miklós' "*■

I f 1

Julianna
(Pap Istvánné).

Koz&rdI család. (Kozárdí f.) Nógrád megyében birta egy-
koron K o z á r d helységet , és errfil vévé nevét is. Kihalt Kozárdi
Lászlóban, kinek magvaszakadton 1472-ben Kozárd helységet Má-
tyás királytól nemes Kalondai Simon nyerte adományban ^).

Kozáry család. III. Ferdinánd királytól 1651-ben nyerte
czimeres nemes levelét , melyet a nemesség-szerzfinek unokája Kozáry
Mihály 1726-ban a Nógrád megyei nemesi vizsgálatkor mutatott
fel ^). Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán,
három rózsát tartva ; a paizsfólötti sisak koronáján fiait vérével táp-
láló pellikán fészkén ül. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

Egy töredék nemzékrend következd :

Kozáry Mihály

1680. 1711.

(Soos Judit)
r

Mihály

Erisztína Ilona

(Sztios Gábor) (Szttos Fer.)

Mi hál y az 1709-ki és 1711-ki nemesi lajstromokban emlitetik,
az utóbbiban mint Rákóozy adbaerense.

1755-ben Kozáry András Nógrád megye főbiztosa, neje voxitb^
Horváth Julianna , kitől gyermekei : Borbála , Antal , Teréz , János,
Ferencz,ki 1810 ben esküdt volt.

Kozáry Veronka Nagy János neje meghalt 1850. jul. 16-án. A
Nógrád megyei ág kihalt.

Kozáry Péter 1650-ben Gyöngyösön lakott

Kozáry nevű család él Zala vármegyében is, hol Kozáry László
azon megyének 1844-ben alszolgabirája volt.

Kozics család. (Nemes-Podhragyai.) Trenosin megyei ne-
mes család, mely ott Nemes-Podhragy curialis birtokán székel, és több

') Kapriuai Mss. B. tom. L. pag. 71.

•) Protoool. C. Neograd. anni 1726 C^r\r\rf]í>

" Digitizedby VjOOvLC

Kasles. 4«r

ágakra oBsHk , egyik ága Podbragyai (lásd ezt) , másik Kozics máskép
Podhragyai névvel neveztetik, sAt egy ág Kugyerász vagy Kudje«
rász néven is eléfordul.

A XVII. században élt e családból Podbragyai máskép Kozics
vagy Petrovicz 0 J&^&b, kinek két fiát israe rjük : I. Istvánt és
Mihályt. Amaz Trenosin megyében 6si birtokán maradt , Mihály
pedig Zala megyébe Keszthelyre a várba telepedett ; mint ezt részére
testvére István által Trencsin vármegyétől 1667. (feria 3. prox. post
Dominicam Cantate) kivett nemesi bizonyítvány elismeri* Ezen Mi-
hálynak, — ki Szűcs vajda leányát Juditot ') vévé nőül, — ágazata
igy kiszármazva ősi fészkéből, következőleg jött le napjainkig :

Jakab
1620. táji

I. István Mihály

N8-Podbnigyon Keszthely eu 1667.

. 1657. (Szűcs Judit)

Ferencz

Benedek

tl786.

(3. Parraghy Jadit)

Antal. 11. István

pap. uradalmi ügyész

1742. 1 1801.
(Benozely Katalin)

Zsófia Julianna. György. Mária. Judit Anna III. István Zsigmond

1 1834. 1 1860. t t t 1866. (Sághy lak Gyöiben f

(Gsaplovioh (Seiden- Lajos) sz. 1794.

György) sohwarz (Dorfmeister

János) Kata)

Miklds László József Dorottya. Sidonia. Mária,

szül és t sz. 1883. sz. 1835.

1832. főhadnagy f 1839.

185a

Mihálynak Ferenoz fiától unokája Benedek, — ki úgy látazik
— Somogy vármegyében hivatalt viselt , a nagyatyja részére kiadott
Trenosin megyei nemesi bizonyitványt Zala megyében 1750-ben a ne-
mesi vizsgálatkoz kihirdetteté. Meghalt 1786-ban. Háromszor nftsült,
harmadik neje nemes Parraghy Judittól két fia maradt : A n t a I , ki
mmt pap magtalan halt el , és II. I s t v á n , ki Keszthelyen a halha-

*) Petroviosnaktán azért neveztetett, hogy tán atyja Péter volt
«) Jndittia fllia vajvodae de Ssűos* ^g.^.^^, .^ GoOglc

«M

KoBfos.

tatlan gr. Festetich Györgynek uradalmi ffiügyésze volt. Ezen 11. Ist-
ván, ki Zala megyének táblabírája volt , Zala megyében nemessége ki-
hirdetését 1786-ban és 1790-ben ismételteté. Meghalt ISOl-ben. Ne-
jétől nemes Benezely Katalintól , ki e csajád legutolsó volt, a tábláza-
ton látható nyolcz gyermeke született , kik közül csupán III. István
terjeszté tovább a családot.

III. István szüL 1794-ben, a
győri tanulmányi kerületnek 32 é-
ven át 1848-ig actuariusa, ezen kí-
vül Győr és Mosony vármegyék,
úgy a ns. Bácsaí , Vccsei és Füssi
praedialis székek valóságas tábla-
bírája volt. Zala megyétől 1822-ki
jun. 10-én vett ki nemességéről bi-
zonyítványt , mely GyŐr megyében
1822.ki dec. 18-án hirdettetett ki.
Neje Dorfmeíster Katalin , Dresmi-
czer József papóczi prépost és ud-
vari tanácsos unoka húga , kitől e
táblázaton látható gyermekei közül
egy fia él László, ki 1858-ban
lett főhadnagy a cs. kir. 19-dik sor-
ezredben.

Megjegyzendő , hogy a család
eldődeí általában Podhragyai név-
vel neveztettek , már Mihály e
mellé Kozics sőt Petrovics nevet is
viselt, míg unokája Benedek pod-
"* hragy ai Kozics néven volt ismeretes .
A czimer, — mellyel ezen ágazat jelenleg él — mint itt a metsz-
vény ábrázolja : a dőlt paizs udvarában hátulsó lábain álló oroszlán,
mely első jobb lábával kivont kardot tart Ugyan ilyen oroszlán emel-
kedik ki a paizsfölötti sisakból is. A czimer színei nem tudatnak, kü-
lönben e metszvény a Heraldica szabályai szerint ezüst udvarban kék
oroszlánt ábrázol , a mi a valóságos czimer színeivel aligha egyez meg.
Trenesin m^yében 1736-ban tizenkílencz férfi igazolta nemes-
ségét e családból Podhragyay név alatt , és így írattak be a nemesi
lajstromba.

1746-ban a nemesi összeírás szerint éltek Nemes -Podhragyon id.

KoEÜk.— KoEma.

uté

és iij. Márton, id. és iQ. György, id. és iQ. Ádám, Imre, az-
után id. és íQ. András, János, és legifjabb András.

1748ban 36 - 1803-ban 41 — ISSTben 62 férE tagja íratott
össze a családnak nemes-podhragyi székhelyükön. Dt lásd ezekről a
ú Podhtúffyűi^ cMládiwv oitrtt ie»

A család azon ága , mely az 1748-ki összeíráskor Mihály, két
János és Ádám tagokat számított; Kugyerász (Kudjerász) név
alatt ismeretes , így fordulnak eld kizárólag Kugyejrász név alatt
már 1728-ban a nemesi lajstromokban.

Közlik család. 1646-ban Trencsin megyei Felső- Ljeszkón
székelt ily nevű család azon megyei nemesi lajstromok szerint.

Kozma család. (Kézdi-szentlélekí.) Régi székely család,
mely Erdély családtörténet írója szerint ^) jelenleg négy ágon él:
egyike hon van Szentlélekeu és közszékely család ; a más ág Magyar-
országba Eiger tájára szakadt ; a harmadiknak a múlt szácad óta fészke
Zaránd, — a negyediké Belső-Szolnok vármegye.

Nevezett író után csak a két utóbbi ágazat leszármazását közöl*
hetjük mintegy a XVL század elejétfii kezdve.

A zarándi ágazat nemzékrende következő :

L tábl a.

Bálint

IfiOO.

(Folta 1.)

Mihály

Mátyáa

a neniíélehi

ág iörue.

Jfi^áljr^

Gjröi^

(Csúz Kata)
I ^^ I

Miháhr
(JanOBÓ Kata)

Péter
Magyar-
országban.

Albert.
Iáid II táblán.

Sámuel
(Kozmi^ Ilona)

Kelemen

József
udv. tanáOBOS
t 1768.
(Szotyoji Ilona)

Fohfi. kőv. lap.

László
(Kozma Ágnes)

Kelemfn 1791.

'^ Pál
zarándi fóisp.
tl863.
(Hollakj Amália)

Gyula. Zsombor.

József
(Endes^Anna)

I ^ 1

3 leány.

Sámuel
(Bakof Anna)

Antal
gnib. titokn.

Ádám
Kozm% Klára)

Elek
Zaránd v. pénz-
tárnok+1823

<) Kővári, Erdély nev. családai 164.

Ferencz. Károly. Lajos.

Digitized by VjOOQIC

Jöifef, ki M elShU lapon,
udv. tanácsos
tl786.
(Szotyory Ilona)

JóZMf

1 1770.
(Miksa Krisztina^

László

Ádám

1794. követ

(Tóbiás Anna)

I ^ I

Istirán.

Antal
(Csttdör N.)

JáttM

(Szórosgi Affies)

Antal
udv. titkár

t 1817.
(Mátís Teréz)

János

(Bálás

Krisztina)

JÓZMf

(Biró Anna)

Gábor
(gr. Vaas Kat)

József.

Mihály.

Dénes

zarándi követ

1834.

Alajos.

Ferenoz.

Elek.

Ez ágon III. Mihálynak Jancsó Katától fia , Bécsben udvari ta-
nácsos lett. M.-Terézia alatt a székelyek fólfegyrerzésében szolgála-
tokat tett. Zarándban jószágokat nyert, miket magtalan létére részint
testvérére , részint neje után , ki elóbb Hollaki Jánosné volt, Hollaki-
akra hagyá.

Pál ez ág legnevezetesebb férfia , 1806-ban kezdé hivatalosko-
dását Zaránd vármegyében ; 1809-ben insurgens fóhadnagy, 1815-ben
már főszolgabíró , minden hívatalfokozaton felhaladva , 1834-ben fóis-
pán lett 1847-ben fó kormányszéki tanácsossá neveztetett. Meghalt
1852-ben. Leírta Zaránd vármegyét , melylyel 50. d, arany pályadijt
nyert. Fia Zsombor a forradalomban sebeket kapott.

Másik nevesebb embere ez ágnak Jánosnak 1815-ben Zaránd
vármegye törvényszéki táblabírájának fia: Dénes, ki Zaránd me-
gyét a hivatalos pályán hasonlóan fokozatosan végig szolgálta. 18341
óta e megye országgyűlési követe , 1848-ban alispán. Legutóbb Bécs-
ben a legfelsóbb semmitó törvényszék ülnöke.

Gábor, ki Csikban és Nagy-Kenden lakik, legnagyobb birtokú
a családban.

A belsó-szolnoki ágat Ferencz, ki 1746-ban született, 1810-
ben halt meg , és Belsó-Szolnok megyében kir. pénztárnokságot viselt,
telepité Belső-Szolnok megyébe.

Ez ágazat A I b e r t-t61 következőleg szakadt le :

Digitized by

Google

«M

n. tábla

Albert, ki as l táblán.

n;^ ' '

István

JánoB
(Varga Kata)

2ÉteL

Kelemen

udvari tanáofos

tl736.

János
1690.
(Cseh Zsófia)

Simon
(PoQsa Klára)

I "^ 1

I. Ferenez

1790.

(Orbai^ Ilona)

Antal

(Miháks Anna)

I ■ ^ ' I

Mihály

(Cseh Mária)

Smon. II. Ferenoz

t Bz. 1746. 1 1810.
irir. pénztárnok
(Torma Krisztina)

József
(Gsoma Mária)

János László

testór (Matios Anna)

László Mihály

(Káinoki K.) pap.

Ltjos. István.

István Imre

(1- gr. Lázár Kata. B.-szoInoki fóisp.

2. Mil[sa N.) (Torma Krisztina)

Kelemen.

Ferenoz t
lovas százados.

Albert. Ferenez. Eliza Berta Zsófi. Ilona.
_ (Beteg
Kelemen).

I. Ferenez 1790-beö Küküllft vármegye követe Pia IL Fe-
renez B.-Szolnokban kir. pénztárnok. Ennek fiai közúl Imre szül.
1793. máj 18-án, Belsó-Szolnok vármegyének sokáig alispánja, majd
táblai ülnök és főispán lett. 1848-ban lemondaták. A forradalom után
hivatalt nem viselt. 1852-ben a vaskorona keresztét kapta. Meghalt
1B53. sept. 23-án.

A család czimere hármas halmon álló daru , mely jobb lábában
keresztet tart i).

Kozma család. (Kis solymosi.) Szintén erdélyi család, mely-
bölJ ó z 8 e f ügyvéd a fökormányszéknél és Kolos megyénél 1815-ben.

0 Hanem Kozma Kelemen, kimar 1709-ben Bécsben az erdélyi ndv.
kanczelláríán hites jegyző volt , ozimerében peoiéte szerint négy réacre osztott
paizst viselt, és ebben 1. és 4. udvarban három csillag (vagy rótsa), a 2. és 3.
udvarban zerge van. Lásd Hevene»i Mss. FFFF. tom. XXV. ^^^^^^ by GoOqIc

ím Kotmm. -< Kóbe.

Kozma csal4d. Magyarországban Kozma nevű osalád él
Abauj, Szabolcs és Zemplin vármegyékben.

Abauj megyében K. István 1846-ban megyei al-adószedft.

Zemplin megyében e század elején birtokos a család M.-Isép és
Gercsely helységekben 0- Kozma Miklós 1835-ben 2iemplin várme-
gye {Bszolgabirája volt.

Szintén Kozma- ágazatot tüntet fel a következA családfa-töredék is :

Kozma Bálint
(Bornemisza Anna)

Ferencz
(£m6dy Anna)

Julianna Mária

(Buziásy Ferencz) (Buziásy Lázár)

Melyik Kozma család 6sei közül volt azon Kozma Pál, ki 1746-
ban ozimeres, nemeslevelet nyert, m^ nem határozhatjuk. Az általa
nyert czimer következd : a paizs jobbról balra rézsútosan kétfelé osz-
lik, úgymint jobbról kék , balról vörös mezÖre , a paizs alyján hármas
zöld téren fészkén üló fehér pellikán , három fiát melle vérével táp*
lálva. A paizsfólötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny
között egy vörös András-kereszt látszik. Foszladék jobbról ezüst-kék,
balról ezüst-vörös *).

Kozniay €Mll4d. (Kozmafalvi f.) Zemplin megyének kihalt
ós családa , mely hajdan Kozma nevű helységet birta '). Közúlök
kozmafalvi Kozma János 1568-ban választatott Zemplin megyei al-
ispánná, 1569-ben meghalt *).

Kozollyay család. (KozoUyai.) Hunyad megyében birtokos
osalád. Lajos, Zsigmond és több tagjai él a családnak.

Kozy család. (Cserneczi.) 1559-ben emlitetik cserneozi Kozy
Péter, mint Tarczay Anna scultetusa ^).

Kőbe család. (Péterfalvi.) Ugocsa vármegye nemes családa,
melyből Keóbe István már 1512-ben Péterfalván birtokos % ugyan
ott e század elején közbirtokos Kóbe Mihály '').

') Szinnay C. Zemplin not. top. 247. 270.

') Adami Souta gentil. tom. V.

') Szirmay C. Zemplin. noi top. 84. 248.

*) ugyanott noi hiai 85.

*) Wagner Dipl. C. Sáros. pag. 412.

*) Síimay C. ügoosa p. 124.

^ ugyanott 125.

Digitized by

Google

K4bl«8. - Kékényesily. 4M

Köblös CMlád. (Köblösi.) Erdélynek egyik kihalt osaláda 0*
Köblös csal&d. (N.-váradi.) Magyarországból származott be
Erdélybe a fejedelmek korában ; és közúlök János Rákóczy II. F e-
renoz idejében, midón a kuruczok N.-Enyedet megtámadták, ott város
hadnagya volt, és a kuruczok elébe követül küldetett. Fia Péter me-
gyei birtokos , Doboka megyének 1724-ben jegyzóje, 1726'ban alis-
pánja, 1735- s 1739-ben fóbirája *), ennek fia Sámuel cs. kir. tábor-
nok, meghalt 1825-ben N.-Enyeden; és László, kinek nejétftl Cson-
grádi Annától fiai és unokái a táblázaton láthatók.
Családfájuk ') ez:

János

I 1

Péter

1724-1739.

Doboka várra, föbiró.

Sámuel Láazlö

tábornok f 1825. (Csongrádi Anna)

Farkas Julianna

(Brencsán (Könozei

Róza) Lajos)

Janka Zsuzsa Mikkte

(Csongrádi (Fodor (Récsei

Miklós) Péter) Emilia).

Köbtflkuthl család. Kihalt család, melynek létezését XIV.
századbeli oklevelek tanúsítják *).

HLÖkényessy család. Zemplín vármegye czimerleveles csa-
ládái között említetik ^).

Kökényesdy család. (Vetési, báró f.) Szatmár vármegye
kihalt nemes családa. Ismert törzsük Kökényesdy Pál, ki 1595-ben
Szatmár vármegye másod alispánja volt ^> Ennek Vetésy Potentianá-
tól fia Péter , ki 1625-ben Szatmár megyei Vetés helységben rész-
birtokot Háború nevíi egész pusztával , továbbá Vadán, Gyülevé-
szen , Kaplonyban és szárazberken is részbirtokot királyi adományban
kapott ''). 1632 ben tanuvallatást tétetett , hogy a T ö v i s nevű föld

>) Köváry L. Erdély nev. cs. 270. 1.

*) Hodor Doboka várm. 427. 439. 455.

*) Török Antal közlése szerint

*) Fejér Cod. Dipl. tom IX. vol. I. p. 411.

^) Szirmay C. Zemplín. not. top. 114.

^ Szirmay Szatmár várm. II. 128.

^) ugyan oU 1. 19. 49. 138. 139. 282.

Digitizi

J^ Google

488 K«ke9Si.--K0k0sf.

nem a szatmári, hanem a vetési batárhoz tartoza&dó ^). Ugyao ez év-
ben a tökési határokat Dobrács- A páthí felé megigazgatta ^). 1633-ban
ellent mond Sóvágó Gergelynek és társainak Darah helységbe történt
beiktatás ellen ^). 1635 — 1539'ben Szatmár vármegye alispánja volt •).

Péternek leányai Zsuzsanna Szilágyi Ferenczné és B o r b á 1 a
Dolhay Pálné 1650-ben nádori parancs mellett osztályra kényszeriték
a Vetéssy család fiú-ágát , mely osztályban a Vetés mellett fekvő V e-
tés-kékes máskép Háború puszta is említetik; de 1651-ben ez
osztálynak a Vetéssy fiú-ág ellentmondott ^).

Kökényesdy F e r e n c z Szatmár vármegye alispánja **) ; 1693-
ban (ezen vagy másik Ferencz?) másod alispán , és 1701 — 1702-ben
szintén másod alispánul iratik ''). Ennek fia

Kökényesdy László tábornok 1737-ben báróságra emelte-
tett ®), és 1734-ben egy gyalog ezredet (a 34-ik számút) alapitá. Meg-
halt kora 76. évében június 22-én (1740-ben?)

Czimere — mint sírkövén vésve látható — négyfelé osztott paizs,
az l-sfi osztály vörös udvarában fehér grif ágaskodik, elsfi jobb lábával
kivont kardot tartva , a ballal koronára lépve ; a 2 ik és 3-ik udvarban
királyi korona , a 4-ik udvarban oroszlán ágaskodik , els6 jobb lábával
kivont kardot villogtatva. A paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el,
és abban koronás It betű látható ^).

Kökeszt család. (Kihalt.) Hont megye egyik kihalt régi
családa, mely hajdan azon megyei Kókeszi helységet birta ^®)

KököftI család. (Kökösi.) Székely család, melyből eredeti
nemességét czimeres nemeslevél által biztositá Kökösi András, és
azon kiváltság-levelet az 1791 -ki országgyűlésen hirdetteté ki. Akkor
nevezett András királyi ügy-igazgató , utóbb kir. táblai ülnök volt.
Gyermekei László, Zsigmond és József. Testvére György,
ennek fia József, kik a czimeres nemes levélben mindnyájan meg-

') Szirmay Szatmár várm. I. l38.
») Ugyanott 1. 193.
•) Ugyanott I. 205.
•) ügyanottll. 128. 129.
«) ügyauott 1. 138.
•) Ugyanott II. 129.
') Ugyanott 11. 130.
') Bihar várra, jegyzökönyve.
*) Eaprinai Mss. B. tora. XLIV. p. 219.
*^) Fejér Cod. dipU tom. X. vol. VII. p. 720.

Digitized by VjOOQIC

Kélesey. 4M

neveztetnek. Ezen egyik Józsefnek özvegye Biró Júlia s több utódok
élnek ').

KOlca^y €Mll4d. (Kölesei.) Szatmár vármegye egyik ősrégi
családa, mely Béla király névtelen jegyzője szerint ') a Kende család-
dal egy törzsből Ond vezértől az E t e atyjától veszi eredetét.

Mint szakad le a közös törzsből a család, azt a Kende család tár-
gyalásának e kötet 185. és köv. lapjain láthatjuk. Valamint ott van
közölve a családnak közös birtokviszonyokra terjeszkedő története is
azon Kölcsey Gryörgyig, ki 1428-ban élt

Nem birván a családnak izről izre szőtt nemzékrendét, csak az
ismertebb családtagokat lehet felemlitenünk.

1481-ben Kölcsey Lajos királyi ember beiktatásnál a Saswárí-ak
oklevele szerint.

1487-ben Kölcsey Farkas, Tamás és nővére Margit Kö-
mörey Mihály Özvegye birtak Kis-Szekeresen ').

1554-ben élt Kölcsey András, ki ekkor Kölesén lévő birtok-
részét Filpessy Mihálynak 70 aranyforintban elzálogitja a váradi káp-
talan előtt *)•

1571-ben Kölcsey Borbála, zalai Sárkány Simonnak neje ^).
1591-ben Kölcsey Ferencza Tárdi Vörös Orbán beiktatásánál
mint szomszéd birtokos volt jelen ^).

1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond Kölesén, Csekében,
Czécsen , Nagy-Szekeresen és Fülesden fekvő birtokrészükre megérő-
sitŐ uj királyi adományt nyernek '').

A család több tagja viselt megyei hivatalt is , igy Gáspár
1654— 1666-ban, Imre 1695— 1703-ban, Perencz többizben 1709.
1710. 1711— 1716. sőt 1718.ban is fő szolgabiró; István 1784-ben
al-, 1790— 1796.ban í8 szolgabiró volt »>

E század elején Kölesén közbirtokosak Kölcsey Lajos és György-
nek maradékai , kik ugyanott székeltek is , továbbá Kölcsey Péter,
ki másutt lakott. Kölcsey Bálintné birt Grérea, Cseke, Istvánd Fülesd,

>} Török Antal közi.

*) Anonymus Belae R. not. cap. VI.

') Szirmay Szatmár várm. L 246.

*) Ugyanott 1. 2Ö6.

^) Szirmay Szatmir várm. I. 256. 259.

•) Ugyanott L 2ö6.

^) Ugyanott I. 238. 246. 2Ö2. 2Ö6. 2Ö9.

•) Ugyanott 11. 131-13Ö.

Digitizei

cöeGoogle

M6 KOles.-KAlgyesy.

és Mikola helységekben ^). Gáspár és László Milotán bir-
tokosok.

Ugocsa megyében e század elején bírt Gödényházán K 0 1 c s e y
István, Pere ncz, és Pálnak özvegye *).

Mind ezeken fölül azonban a család legnevezetesebb embere volt
Kölcsey Ferencz a jeles költő és Szatmár megye országgyűlési kö-
vete , ki Közép-Szolnok megyében Sz6-Demeter helységben született
1790. aug. 8-án; legjelesbike a legtisztább keblű, mély érzésű honfiak-
nak, és tompa ércztelen hangja daczára is a leghatályosabb ékesszóllású
szónokoknak. Meghalt 1838. aug. 27-én. Csekei sirja Mé, — mely szent
hamvait rejti, — nemzetsége emelt nem rég derék emléket, összes
művei most érnek 2-ík kiadást ^).

Köles GMlád. (Gidófalvi.) Székely család, melyból gidófalvi
Köles Péter 1674-79-ben azon székben szék^iró, 1697-ben István
ugyanott székbiró volt *).

Köleséry csal&d. Hajdan Ugocsa, jelenleg Zeroplin, Sza-
bolcs megyei család.

Ugocsa megyében Köleséry András 1622-ben szbiró volt *).

A kereséri Köleséri családból Sámuel (sz. 1634.) debreczeni
lelkész volt a XVII. században. Ennek Damián Annától fía Sámuel
született 1663. nov. 18án ; miután a külföldi egyetemekről phil. és
theol. doctor czimmel haza jött , és lelkész lön, majd ezt abba hagyva,
ismét külföldre ment, és ott orvos^tudorrá lön, és haza jővén Erdélybe
telepedett, hol előbb az orvosi pályán állott , majd polgári hivatalokra
lépett ; úgymint bányászati fóügyeló , utóbb kormányszéki titkár , és
1717-ben tanácsos lön. Valamint atyja, úgy 6 is több munkát adott
ki. Háromszor nósült , de mindég szerencsétlenül. Második neje gr.
Bethlen Judit volt 1730. körül. Gyermekei nem maradtak ^).

Kölg^yesy csal&d. Zemplin vármegye czimerleveles nemes
családainak egyike ^).

<) Szirmay Szatmár várm. II. 149. 338. 240. 252.

•) Szirmay C. Ugocsa p. löl.

») L. életrajzát Toláy Fer. M. irodalom kézi könyve. II. 471.

*) Eállay Székely nemzet 2G0.

*) Szirmay C. Ugocsa p. Ö9.

•) Danielik. M. irók. I. 261. Bod P. M. Athenás 149. - Benkö Transylva-
nia gener. II.- Lehoozky Stemmai II. p; 219. E ö 1 1 ö s ö r családot említ, mely
Booikai által 1G06. nemesitetett meg. Tán itt KöUösör roszúl áll Köleséry
helyett ?

'0 Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. lap. ^ ,

Digitized by VjOOQIC

K4IMMe.-Mta«»cgr. ISY

KOlöiite CMl&d. (Felsfi-osemátonl) Székely eredetű család,
meljbAl J ó z s e f a maga és rokona Benjámin részére nemességét ozí-
meres levéllel biztosítandó, ügyét az 1794-ki országgyűlés által ajánl-
tatni kére. A most élók közúl Mihály szolgabíró, József adó-író
biztos 1848-ban Alsó-Fejér vármegyében

Költhő GMlád. (Köröspatakí.) Közulök Mihály 1586-ban
élt, midón B. Zsigmond ót mint sepsí széki széktísztet rendeli ki az
Egyed mezeje iránt folyt perben 0- Költhó Margit Cserey Mik-
lósné 1569-ben.

Kőmlvet G«al4d. Vagy néhol iratik nevök Kőműves nek
is. Szatmár és Szabolcs megyében székelnek* E század elején Szatmár
megyében Eór helységben birtokos Kómives László ésSándor.
Birtokos a osalád e század elején Jármiban is ').

Erdélyben Kfimives István 1690. aprilban halt meg ^).

Kömleky család. Gömör vármegye nemes családainak so-
rában áll ^).

KSoiley család. Zemplín vármegye czimerleveles családai
közé soroztatik ^).

KÖOiörey család. (Kömöreí f .) Szatmár vármegye régi ki-
halt családa, mely hajdan azon megyei Itömöró helységet bírta.

1481-ben Kömörey Mihály, nejével Kölcsey Margittal, és
ettől született leányával Agotha és Krisztinával Cseke, Czé-
geny. Csecse , Fülesd , Milota , N.-Szekeres helységekbelí részbirtokra
kir. adomápyt visz '). Nevezett Agatha 1496-ban Szepessy László
felesége volt ').

Könczey család. (Karatnai.) Közűlök László 1794—
1815-ben Alsó-Fejér vármegye kir. pénztárnoka , F a r k a s ugyanott
és akkor alszolgabiró, 1815-ben törvény- és árvaszéki ülnök , István
pedig megyei ügyész 1794-ben. Elek 1815-ben törvényszéki ülnök
ugyanott.

1848-ban Károly Felsfi-Fejér megyében ügyvéd, Lajos
ugyanott pénztárnok ; S á n d o r adóiró biztos ; J ó z s e f Háromszéken
hivatalnok. — A család több ágazatban él

0 Kállay Székely nemzet. 2ea

Ó Sziilnay Szatmár várm. II. 90. 105.

•) Bárányi, Halotti beszédek.

*) Bartholomaeides C Gömör. 145.

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 114.

•) Szirmay Szatmár várm. II. 224 239. 240. 245. 263. 259. 260.

') Ugyanott II. 245.

Digitized by

Google

U8 KtaifsliM*g,-K«iiig9eg9.

HLtfnlgftberg^ csal&d. Königsberg Lajos az 1622-ki or-
szággyűlés 79. törv. czikke szerint nyert magyar bonfiusitást.

Köiiigiiesff család. (Rothenfelsi és aulendorfi gróf.) Haza-
fiusitott grófi családaink egyik kitünfibbike, mely a magyarországi in-
digenatust az 1751-ki országgyűlés 40. törvényczikkénél fogva nyerte.
És jelenleg hazánkban az oroszIánkAi és illavai uradalmak birtokosa.
Ezen kivül a osalád a würtembergi országnagyok sorába is tartozik.
1470-ben a birodalmi báróságot nyerte, és mint ilyen már az idfiben a
Rendek sorában állott , mikép az a család elfideinek aláírásából, —
mely 1535- lőől-ki rendi gyűlések végzései alatt látható, — kitűnik.
1665. febr. ő-én birodalmi grófságot, 1675. oci 5-én pedig az udvari
Pfalz-grófságot nyerek*

A család eredetét azon C u n o (vagy Chuno) nevű törzsből hoz-
zák le, ki állítólag mint a régi elszaszi fejedelem és utóbb berezegi ház
guelfi nemzetségének sarja a Vlt. század kttrope táján élt, és Altsdorf-
tól nem messze a Svábfbldön Chunonisegge (Chunsegge =i: Chu-
nigseck) várat épité. A család ezen Cunóig majdnem szakadatlanul
viszi fól családfáját, mely ámbár véleményünk szerint csak mintegy
a XIV. század végétfii kezdve igényelhet a' történelmi ítészt eMtt két-
ségtelen érvényű igazolást , a származtatás mikénti alkalmazásának ki-
mutatásául még is közöljük itt a teljes , családfát az igényelt törzstől
kezdve mostanáig ; a mint következik : 0

I. tábla.

Cuno
elszaszi pfalczgróf

670. táján
Knnigsegg épitóje

Winbold I. Marqoard . I. Henrik

1 715. első Königsegg elesett 71Ő.

t 716. aug.

I "^ -1

I. János I. Luithold.

t 803. t 740.

I. Eberhard
N.-Károly udvarmestere
t867.

Jtt néhány is kiámf%ik.

I. Beatus Seifrid I. Jakab I. Vilmos II. János II. Beatus Em6

t936. t904. 1019. 116Ö. 1 11Ö6. Dienes 1179.

(Haldstadjti Margit) 1170.

Folyt 11, táblán.

1} Sftontagh Dániel szerint a család közléséb^^l.

Digitized by VjOOQIC

KtoifMgg..

II. tábla.

II. János, hi a% /. táblán,
1 1156.
Ofaldstadti Margit)

1. Berthold
tl203.

Rudolf- Farkas

salzburgi érsek

tl220.

II. Eberhard
tl203.

Fridrik

a lángoló lovag

a szaraczénok ellen

(Cordonai hzgn6

Castilíából)

II. Berthold
taná0808
tl284.

(Keronath
Mathild)

Anna
t 1270.

Ottilta
11267.

Ádám
tl23ö

III. Bertold Ottó
Sváborsz. 1280.
minist. 1257.

Rupert I. üdalrik Bernát III. Eberhard IV. János
1280 császári 1296. f 1293. 1296.

tanácsos f 1300. iLiohienstein

Anna)

II üdalrik IV. Eberhard IV. Berthold 11. Ádám.
osztrák Landvogt. 1396. ' 1363 fó tournicr.

fgr. Castell KaU) 1327.

II. Henrik

Ebenweil ura

t tljril. 29.

IV. üdalrik.

II. Jakab IH. üdalrik

1375. cs. tanácsos f 1380.

(1. gr. Sanlgan Kata.
2. gr. Katzenstein
Anna)

V üdalrik V. Berthold Walter Anzelm Zsigm. Richárd II /.Vilmos V. Eberhard
t 1375. t 366. Sváb- f 1380. 1 1392. 1 1392. f 1408. (1. Klingen-

(Schellen-
burg Margit
m auUndorf-
mamlfUti ág

orsz.
landvogt

törise

berg Anna.
. Lichtenstein
Auastasia)
eberkardi ág
tönse

Folyt. Ili táblán.

VI. Eberhard

Bethenreut ura

1436.

(Reuschach Orsolya)

I. Albert

Achberg ura

tl426.

I. Egg VIL

t 1440. Eberhard

Régens- német rend-

burgban lovag
(Stuben N.)

Albert

vin.

üdalrik

VIII. Eberhard

1455.

(Hindheim

Genovéva)

. J

VIII. János 1 1459.

(Landenberg

Anna)

VII,

János
1485
(Gremlichen
Klára)

I ^ 1

Fohft, &de. Utyon,

Orsolya. Vera. Anna.
a p á 0 z á k.

János-üdalrik. III. Albert.

IX. Eberhard

ti48e.

(1. Freiberg Orsolya.

2. Sohwang^fluau

Anna)

H Egg.

Márk.

Digitized by

Google

KéMigsegg.

III. Vilmos

(Stotten

Veronika)

VII. Jinot 1485 , ki m emU lápon,
(Gremliohen Klára)

IX. János
kosztniczi
kanonok

János- Dénes János-Albert X. János Bora

f 1545. kosztniczi (Ratzenried (Sing^n-

l.NeydeggN. kanonok Amtíia) steini

. Königsegg 1499. Weitz)
Janka)

I. György
tl45ö.
Wengenburg épit6je.

(Sohwillharti
Schweller Margit)

Zsuzsa
1505.

Skolastica

1505.
(reohbnr^
Falkenstein

György)

1499.

m. tábla.

V. üdalrik, ki a 11. iábfdn.
az anlendorfi ág törzse

VI. Udalrik
cs. tanács.

tl444.

(Riedlieim

Erzse)

II. Marqnard

OS. tanácsos

Kosztniozon

jelen, f 1445.

Benza II. Loithold.

V.János

08. tanácsos

t 1418.

Vll. Udalrik.

III. Luithold.

t 1473.

VI János
▼ildkirchi landvogt
(1. Hunrazried Brzse.
2. Jungingen Adél.)

Uh Marquard
tl506.
(Pappenheim Magd.)

tl4^.

Janka

(Königsegg

(János- Dénes)

Orsolya

tl63.?

(Ellenbach

Bnrghard)

Marquard-János

cs. tanácsos
elszaszi laudvogt.

tl553.
(gr. Fürstenberg

Erzse)

I. János*GyÖrgy Ilona
1 1528. (gr. Löwen-
stein Fridr.)

ÍV^Marqnard IX.Ulrik Dóra VLBerthold Maria- Dóra.
ingolstadti Triesen- (gr. cs. kamara Magd.
]ielyt.tl626. steigi Éber- elnök (b.Fagger
(b. Stanfen prépost stein f 1609. Ede)
Jos^tina) 1589. Hubert) (gr. Zi-

XI. János

OS. tanács.

és követ 1504

f 1544

(b. Waldber Dóra)

I. Jakab- János

rothenfelsi és

staufeni gr.

cs. tanácsos és

kamara elnök

tl567.

(gr. Montfort Erzse)

Vilmos>János
bajor b. t. tan.

tl661.
(gr. Waldburg
Eosebia)

mem Ku-
nigunda)

MaHa Maria II György

Jaco- Salom- es. b. t.

bea ea tanács. O-

kam.tl624

(1. gr.Waldburg

Kunigunda.

2. gr. Eber-

stein Janka)

Folffi.hih>,iapan.

Digitized by

Google

KéMigsegf.

lí. GyOrgy, ki a% elSbU lapon,

C8. b. t. tanács.

fökam. 1 1624.

(1. gr. Waldbnrg EuDÍffimda.

2. gr. Eberstein Janka)

II. Hugó II. Jakab-
C8. tanács, és kam. János
elnök 1629. bir. kölni
gróf. A rothen- prépost
felsi ág törzse t
(1. hzg llohen-
zollem M.-Renata.

2. g^. Lutz Charlotte.

3. gr. Rhein A -Amália)

V. Marquard. VII. Berthold Janka •)
kanonok és (Wolken-
kamarai eln. stein •
Spayerben. Fortun.)

II. János-
aulendorfi
ág törzse.

Folyt,
IV. táblán.

Ferenc*- Leopold- Henrik- Ferdi-
GyÖrgy Vilmos Euseb. nand
1627. aranygyap- 1631. 1638
jas bir. tanács,
aleln. f 1694.
(1. gr. Scharfen-
berg M.-Polex.
2. ParellaMarqaise
Eleonóra)

M.-Kata M.-Leondra Euseb E -Ignácz
1640. 1641. János kölni

1643. prépost
t 1681.

Hugó Vilm.- Albert-Euseb. Fer.- I József
Ferencz Zsigm. breszlaui ka- Antal Lothár
leitme- osztrák nonok utóbb sz.l672. 1743.
ríczi követ világi, helytartó minist

püspök Londonban (gr. Man- Csehorsz. Bécsben.
tl720. tl709. derscheid-
(gr. Salm Blankenstein

Lich Klára-

Josepkin) Filippina)

M.-Zsófia Károly-Fidel •♦)
(gr. Fürs- kapronczai

tenberg
Prosp.)

parancsnok

tl730.

(gr. Altheimb

Mária)

r "^"^ 1

Karolina-Eleon.
apácza-fönök.

k.Kata Károly- Hugó- József-
t 1697. Ferdin. Ferencz Zsigm.
kam. eln. cs. tana- kölni
Bécsben csos és kanon.
t 1759. kamarás
(gr. Erpes) (gr. Ho-
henzol-
lem-Sigmaring
M.-Franc)

R eresz- A.- Júlia Miksa- M.-Eleo-
tély- 1706. Fridr. nora

Móricz kölni 1711.

tábor- khurflirst

nok. t 1784.

II. József Loth.

08. k. kamarás

(gr. Königsegg

M.-Amália)

I ^ 1

Folyt, köv, lapon.

M. -Eleonóra

1 1793.

(gr. Königsegg)

M.-Josefa
1731.

Kriska Fran. Fidel.
Maria 1734.

*) Ezek testvérei még : Frobenius f 1595. -KunignndaElisa,
— A n n a-M ária és Dorotty a-E r z s e.

**) Ezek nővérei még : M a r i a-J a n k a gr. Mondersobeid-Blankenstein-
Gerolstein Ferencz-György neje. — M.-T e r e z i a laurettai apáoza 1694. t

iOOgle

US MAnlgscgf.

II. Józaef Loih., ki nt élóUi hpan.

OS. kir. kamarái

(gr. Königiegg M.- Amália)

I ^ I

Ferenoz-Fidel

C8. k. kam. f 1804.

(1. gr. Zeil Crescentia

1. gr. Waldburgi

Trauohbarg Zeil Maria

3. b. an^reithi Kempf

Victoria

M.-Crementía Nep. János- Gebhard M.-Kata Zsigm.-Antal.
1786. becseréli Roihenfels (B. Bodmann sz. 1794.
és Stanfen uradalmát János) 'T^dTiP
Arad megyei Boros-Jen6, Anaras.
Sebes stb. uradalomért.
(1. gr. Almásy Ottilia.
2. Lusow^Matild)

2-tóI Sándor M.-Ottilia-Camüla

m. k. helyi tanács (gr. Zichy Kázmér),

eladja B- Jen6t,
Sebest stb.
(gr. Pálffy Fidel)

1 ? 1

Fidelia
1 184 . ?

IV. tábla.

János-György, hi a UL táhUn.
aulendorfi ágtörzs*
1629. gróf
tl666.
(gr. Hohenembs Eleon.

Antal-Euséb. Fer.-Antal M.-Klaudia M.-Eliz. M.-Monica M.-KaU A.- Eleonóra*)
cs. tanácsos salzburgi (hx. Nassau (gr. (gr. Wald- 1664« (gr. Fugger
STáborsx. érseki kam. Siegen Sulz borg Ján.) (gr.Traut- György)
landvogt elnök Fer.) Lajos) son Pál)

t 1692. 1668.

(l.gr. Thun
Dóra.

2. gr. Hohen-
zoUem Sie^pmring

Anna-Mana.

3. gr. Montfort
Anna -Maria.

4. gr. Hehenlohe
Schillingsfurt

Kriska)

M.-Anna Ferencz- Miksa

(gr. Hohenzollem követ a budai basához,

Sigmaring Fer.) cs. tan. kam. Sváborsz.

Vogtja. 1 1710.

(gr. Brenger Mária)

Folyt, k69é lapon,

*) Még 15 testvér volt, kik kiskornhban halUk el. ^ ,

Digitized by VjOOQIC

Ktaigaem*

Fefenoz-Mikia , ki a* etóbbi hfon,
követ a budai baaáiioz,
cs. tan. kam. Sviibors^

Vogtja. 1 1710.
(gr. Breuiier Mária)

Ferdin -Károly

C8. V. b t. tanács.

hadi igazg. Anez-

triában. — 175i.

m. indigena

(gr. Ottingcn

Sptelberg

M.-Friderika)

János-
Ernó
kölni

kanon.

1 1758.

M.-Bora M -Antónia Antonir.- Bora- Eleonóra
+ 1744. ( gr. Spaur Magdal. Unbclla 1699.
Ferencz) 1 1694. 1698.

János* József-
Albert Ernő
tl724. tl724.

Armin-
Fridrik
tl786.
(gr. Kö.
nigsegg

Férencz-

Xaver

tábornok

magy. birt

1 1792.

M -Eleon.) (gr. Ea-

t 1792. terházy

Mária)

Károly-
Alajos
kölni
kanon,
t 1796.

József-

Antal

máltai

vitéz

t 1754.

Maria^
Amália
;gr. Kt»'
nigaegg
József-
Loth.)

Maria- •)

Jozefa
(gr. Mon-
forl Xiv )

Károly- János-Ernö Antal-
János Joakim Xavér
tl753. cs. k. kam. f 1761.

tiöoa

(gr. Mander-

scheid Blanken-

stein Gerolsteivi N.)
I — -^- ■

Antal-Euseb.

kölni kanon.

1 18.58.

Károly-
Euseb.
t 1770.

Fer. Xav. János nep.*
(gr. Daun f 1774.
M.-Leopoldin.
tl8Ö8.)

József-Armin
t 1799.

Ferencz-Xav.

cs. k. kamaráf,

a vittenb. Fridrik

r. nagy keresztese.

1806. medíatisalt Erlauclit

(gr. Káról vi M -Karolina

tj848^

Erzse Gusztáv- Fáni* Adolf-
(hzg József Xavér Ferencz
Wald- majoreseo (gr And- flSÖO
burg sz. 1813. rássy
Károly) os. kir. György)
kamarás
sz. István r.
vitéze
(gr, Csáky Gizella)

Alfréd- Ármin- Hugó- Georgia
Antal Alajos Józs. hzg
cs.kir. cs. kir. cs. kir. Ottingen
ezredes kam. kam. Spielberg
(gr. Belle-
garde Paul in)

Ferencz
sz. 185a

Friderika

(gr. Ka-

geneck

Miksa)

M.-Stefania
sz. 1844.

Mórícz-Prokóp
sz. 1853.

•) Ezeknek még testvéreik M.-A n n a f 1754. - M.-Klára gr. Wald-
burg Waldsee Xavér neje ; — Sándor-Károly tábornok t 1807 ; - M.-T e-
r é z i a 1 1776.; - K á r o 1 y-M e i n a r d kölni kanonok t 1803 ; - M.-C e c i-
lia t 1748. — László-Imre és Már i a-£rzse ikrek f 1743.

**) Ezeknek mégtestvéreik: M.-Franoiska-Waldbnrga f 1753.;
— M.-J o s e f a f 1796.; — M.-A n n a gr. Wollegg Jóaaef- Alajos neje^— M 4%

.gitizedbyCOOgle

U4 KAnigsegg.

ria-Waldburga apácza f 1794.; ^ M.-A laj 08 kölni kanonok f 1840.^ —
A n n a-M. f 1762.; — M.-S i d o n i a gr. Heister tábornokné ; — M.C r e a c e n-
t i a gr. Spauer Jánosné ; — M.-T e r é z i a Bauer kapitány neje.

Eddig a családfa ; ik mit még a leszármazási rend kiemelésére,
és némely történelmi adatok elAterjesztésére mondhatni, ezek :

Ulrich (f 1444.) mint nemes (Herr von Königsegg) nAsült
Sulgaui Erzsébet grófnővel, kit egyenes leszármazásban követtek.

Nemes Königsegg János; nősült Isenburg Margit grófnővel.

IIL Marquard els6 báró Königsegg, nősült pappenheimi Mar-
schal Magdolnával (f 1500.)

AuIendorB Königsegg János báró (1500—1538) nősült 1520.
Waldburg Truchsess Dorottyával.

János-Jakab nősült 1556. évi máj. 11-én Montfort Erzsébet
grófnövel.

György, főherczeg Ferdinándnak tyroli belső titkos tanácsosa
és fő kamarása , nősült 1589. april. 23-án Waldburg Kunegunda bá-
rónővel.

Ez utolsónak fiai Hugó és János-György a családot két
ágra osztották, mely ágak Rothenfels ésAulendorf birtokaik
után nyerték elnevezésüket.

1. Rothenfels ág.

Königseggi és rothenfelsi báró Königsegg H ú g o cs. kir. való-
ságos kamarás és birodalmi udvari tanácsnok alapitotta az idősbb ro-
thenfelsi Königsegg ágazatot, (szül 1595. f 1666. sept 10-én.)

Ezen ágnak németországi uradalmai t. i. Rothenfels grófság Stau-
fen javadalommal együtt 1804-ik észt. az ausztriai császár által ma-
gyarországi Arad megyében fekvő Boros-Sebes, és Boros-JenŐ uradal-
makkal cseréltettek ki. Az előbbieket az ausztriai császár a pozsonyi
békekötés alapján Bajországnak engedte át.

Báró Königsegg Hágó háromszor nősült. — Ennek Hohenzol-
lern María-Renata grófnővel nemzett első fia

L e 0 p 0 1 d-V i I m o s cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, ka-
marás és birodalmi al-kanczellár (sz. 1630. f 1694. febr. 5-én). I. Leo-
pold császár által 1665. évi febr. 5-én lebocsátott intézménye által a
birodalmi grófok sorába és ugyan az által 1675. évi oct. 15-én utódai-
val együtt az udvari pfalzgrafi méltóságra emeltetett s azon hatalom-
mal is februháztatott : nemességet conferálhatni s arany és ezüst pénzt
verettetni stb. Miszerint azután egyik utódja gróf P e r e^i ez - Hú g o

.gitized by VjOOQIC

MéMigsegg.

445

1756. észt. aranyakat tettleg veretett is. Leopold-Viimosnak (f 1683.)
Sohftrfenberg Mária-Poljxina grófnövel 1658. évben kötött házasságá-
ból született egy fiu.

Alber t-Euseb- Perencz cs. kir. kamarás (szül. 1669. jan.
4-én f 1736.) nősült 1694. oct. 31-én Manderscheid-Blankenheim
Maria-Clara-Felicitas grófnővel (szül. 1667. scptemb. 17-én f 1759.
augustus 17-én).

Ennek idősb fia

Károly.Ferdinand(szül. 1696. f 1 759.) nősült Roitsohot
Teréz Erps-grófok utolsó örökösével S ez alapította Roitsohot-Königs-
egg-Erpa grófi ágat , melynek azonban tüstént magával az alapitóval
fiu-ágban magva szakadt.

Ifjabb fia Albert-Euseb-Ferencznek
Ferencz-Hu-
go (szül. 1698. oct.
2.ánt 1771. január
25-én) cs. kir. kama-
rás , és valóságos b.
titkos tanácsos, nő-
sült 1720. jun. 29-én
Hohenzollern Mária-
Franciska grófnővel
(szül. 1697. január
17.én.

Ez töltötte be a
fő ágat, és utána kö-
vetkeznek fia

József- Lothár
cs. kir. kamarás (sz.
1722. július 7.én, f
1761. martius 7-én) nősült 1747. oct. 2-án aulendorfi Königsegg M.-
Amália grófnővel (szül. april 11-én 1729.) és unokája

Ferenc z-F i d é 1- A n t a 1 os. kir. kamarás, condirectora a biro-
dalmi grófi coUegiumnak sváb földön ; nősült 1785. jan. 24-én Wald-
burg-Zeit-Trauohburg Maria-Josefa-Ludovika grófnővel (szül. 1736.
oct. 19-én, t 1798. aug. 23-án).
Ennek fia

János-Nepomuk-Gerbard ezen ág mostani képviselője
(szüL 1790. jan. 9-én).

Digitized by VjOOQIC

446 KAnlfdei^t.

2. Aulendorfi ág — ezt

Aulendorfi báró Königsegg János-György (szül. 1698. +
1666. febr. 11.) mint Ferdinánd és Zsigmond-Perencz fSherczegeknek
tyrolí fókamarása cs. kir. valóságos belsó titkos tanácsosa, felsÓ-austriai
belsó titkos tanácsnak elnöke, insbrucki igazgató, breiszgaui adminis-
trator stb. alapította meg. Az ennek birtokában volt Königsegg gróf-
ság és Aulendorf uradalom 1806-ban a rajnai szövetségi egyezmény
alapján mint rendi-javadalmak a wttrtembergi királyi álladalmi sou-
verenitás alá estek.

Az álladalom irányában! jog-viszonyai ezen rendi-javadalmak Dak
a Würtemberg királyi nyilatkozvány által 1828-dik évi július havá-
ban rendeztettek.

Ezen János-György Hofaenembs Eleonóra grófnÓt birta nóíil, és
egyenes vonalban leszármazása e következó :

Antal-Euseb cs. kir. kamarás , valóságos belsÓ titkos taná-
csos , Svábföldnek landvogtja stb., nősült 1662-ben Tkun Dorottya-
Genovéva bárónövel (f 1668 ).

Ferecz-Maximilian cs. kir. kamarás , házasságba lépett
1693. észt. február 22*én Brenner Maria-Antonia grófnővel (f 1740.
február 7-én).

Káról y-S e y f r i e d-E u s e b cs. kir. valóságos belsó titkos ta-
nácsos (szül. 1695. május 7-én, f 1766. oct. SO-án), házasságba lépett
1720. január 29-én Maria-Friderika-Rosalia Ottingen-Spielberg gróf-
nővel (ki 1699. évi nov. 27. szül., f 1759. január 25-én).

1740-ik sept. 15-én nyerte gróf Ká roly-Sey f ried-Euseb
a magyarországi indigenatust.

Herman-Fridrik cs. kir. valós, belső titkos tanácsos Sváb-
földnek landvogtja stb. (szül. 1723. június 23-án, f 1786. sept 17-én),
nősült 1750. sept. 17-én Königsegg-Rothenfels Maria Eleonóra gróf-
nővel (ki 1728. dec. 20-án szül., f 1793. febr. 28 án.

Ernő cs. kir. valós, belső tit. tanácsos , alsó- és felső Svábföld-
nek Landvogtja (szül. 1755. sept, 23-án, f 1803. febr. 28 án), nősült
1783-ik július 6-án Manderscheid-Blankenheim Maria-Krisztina-Joaeia
grófnővel, (ki szül. 1767. július 31-kén , f 1825. aug. 19-éD.

Ferencz-Xavér cs. kir. kamarás, Würtemberg királysági
fő úr (szül. 1787. martius 15-én) , nősült 1811. július 14-én nagy-ká-
rolyi Károlyi Maria- Anna grófnővel, (ki szül. 1793. septemb. 26-én^ f
1848. mártius 9-én). Gyermekei :

Digitized by

Google

Kénlgsteln.-KApe. U7

1. Gusz táv 09. kir. kam., sz. István rend vitéze felsfi Magyar-
ország erdészeti s a pozsonyi természet-buvári egyletek elnöke stb.
(szül. 1813. apríl. 19-én), ez keresztszegi és adorjání Csáky Gizella
grófnfi csillag-keresztes hölgy gyei egybekelt 1843. nov. 14-én , és je-
lenleg a hajdan kihalt orbovai Jakusioh nemzetség által birt orosz-
lánykői és illavai uradalmak birtokosa , lakik a pruszkaf várban.

Gyermekeik .:

Móric z-P r 0 k 6 p (szül. 1853. sept. 27-kéu), és I r m a-M ária
(szül 1844. sept. 7.).

Ferencz-Xaver többi gyermekei:

2. Erzsébet született 1812. apr. 1 4-én , férjhez ment 1832
oct. 9-én berezeg volfeggi és waldseei Waldburg Pridrik-Károly-Jó-
zsefhez.

3. Francisca-Xaveria született 1814. jan. 13-án , csillag-
keresztes hölgy, 1834. febr. 10., férjhez ment gr. Andrássy Györgyhöz.

4. Alfréd született 1817. jun 30., cs. kir. kamarás, ezredes
stb. , tulajdonosa sok vitézrendnek , neje gróf Bellegarde Paulina csil-
lag keresztes hölgy, kivel 1857. apr. 15. kelt egybe. Magzatjuk: Fe-
rencz 1858-ban született.

5. Ármin született 1820. máj 26*án, os. kin kamarás.

6. Hugó született 1824. febr. 23-án, os. kir. kamarás.

7. G e o r g i a-K 1 e m e n t i n a született 1825. apr. 1-én, férjnél
van herozeg Oettingen-Spielberg Ottónál 1843. nov. 6-tól óta.

8. F r i d e r i k a született 1837. febr. 2 1 -én.

A család czimere — mint (bljebb a metszvény ábrázolja — egy
arany és vörös balról rézsútcsan hosszas koczkákkal födött paizs , a fö-
lött grófi korona. A sisak koronáján strucztollak lengenek. A paizst
két oldalról két oroszlán tartja telamonok gyanánt.

Königsteln csal&d. Königstein J á n o s-K eresztély az
1659-ki országgyűlésen a 133. törv. ez. értelmében magyarországi hon-
fiusitást nyert

Köntös csal&d. Zeroplin vármegye nemes családai közé szá-
mitatik ^).

Köpe család (Ujfalusi.) Közűlök Sándor 1848-ig Hunyad
és Zaránd vármegyék mérnöke , most cs. kir. kerületi mérnöki alkal-
mazásban áll.

0 Szinnay C. Zemplin not. top. 114.

Digitized by VjOOQIC

448 Kftpeczy. — Kftnnendy.

Köpeczl csal&d. (Köpeozi.) Köpeozi Bálint orvostudor
166ő-ben S.-Patakra hivatott tanárságra, mirAl 1668-ban lemondott ^).

János 1662. kO^rűl Torda megyei alispán. P e r e n c z 1815-ben
tartományi físzámvivfiségi járulnok, utóbb számtiszt.

Ugyan csak E ö p e c z i néven elfifordul Miklós 1633-ban uni-
tárius iskolai senior. Utóbb Köpeozi B. Sámuel bonyhai e v. ref.
lelkész, ki Franekerában tanult, és 1772-ben philologico-theologiaí ér-
tevést adott ki ').

Körcsy csal&d. A XVII. században Komárom megyében
fordul el5 e családnév.

1659-ben Körosy Ferencz,és Körosy Ilona Ásvány László
hitvese Megyeresen , Nagy-Léelen , és Radvány mvárosban ókét illetfi
bizonyos gyámsági javak iránt Szeghy János stb. ellen pert inditanak ^).

Körmendy csal&d. Hont és Vas vármegye nemessége so-
rában emlitetik Fényes E* Geographiájában.

Körmendy Antal Dóczy László mi^aszakadtán Hont megyei
egész Kálna-borfö, máskép Perlócz helységbe fi-, azután Ieány*ágra is
beiktattatik, a kir. ügyész által 6236 frtig a szavatosság el vállaltatván,
de ellentmondott a besztercze-bányai coUegium és Bory máskép Beké
Gábor 1766 ban •).

Körmendy (vagy roszúl irva Kürmendy) családot találunk
Trencsin megyében is, hol 1721-ben felsó-brezniozi curiáján lakott
Ugyan ott az 1748 -ki nemesi Összeírás szerint székelt János és
György. — 1768-ban ugyan ott János két fiával Jánossal és
Andrással, azután György fiával G y örgygy el , és Andrásnak
fia János.

1 803 • ban ismét ott találj uk Jánosnak fiait JánosésAndrást,
-* Andrásnak fiait Józsefet és Ferenczet, és Györgynek fiát
Györgyöt.

1807-ben jul. 13án Andrásnak fia János igazolta nemességét
Trencsin megye elfitt, és a nemesi névsorba bevétetett

1837-ben székeltek F.-Brezniczén Körmendy János fiával J á-
nossal. — András négy fiával u. m. Józseffel, Andrással,
Jánossal és Istvánnal; azután József egyedül, F erén ez.

') Szirmay G. Zemplin not. top. 216.

') Benkó Jos. Transylv. gener. 486.

Ó Fényes Komárom várm. 107. 114. 129.

*) Sz.-benedeki Convent. Capsa H. Faio. 8. Nro 7.

Digitized by

Google

Kdnii««sy. - KOrdssy. 449

György és András, kinek fiai István, János és András;
végre még egy másik András és János is. Ugyan ekkor Klucsón
lakozik Györgynek fia Gy ö r g y , ki már az 1803-ki nemesi összeirás-
kor hat fiával és két unokájával van beirva a nemesi lajstromba u. m.
fiaival Józseffel, Jánossal, Pállal, Ferenczczel, Ist-
vánnal, és Vinczével, valamint György és József uno-
káival.

Ktfrmöczy esalAd. (Nagy-ajtai.) Síékely osalád ^), melybfil
János Kis-Sároson oskola tanár, fia J ó z s e f unitárius tanár, 1812 —
1836-ig püspök , meghalt 1836. dec. 14-én ; fia J ó z s e f 1848-ban fo-
galmazó az erdélyi fö kormányszéknél, most törvényszéki tanácsos.

Ktfröskényl csAlád Lásd Kere$kényi c$.

KörÖMy CMl&d. (Érkórösi és Sámsondi.) E családról, mert
reve* Keörössy (söt Kewresi) alakbán is íratott , m'ár e kötet
205. lapján van emlékezet. Azonban a munka folytában még több ada-
tok birtokába jutván *) , itt ( — mintegy pótlólag) kell a következőket
közlenem.

A család csakugyan S á m s o n d ról is íratott , és Közép-Szolnok
megyei Erkörös ósí fészkéből a szomszéd Kraszna megyébe is át-
származott.

Már a XV< század elején a nagyobb birtokosok sorában állt.
1412-ben Keöreössy Miklósnak fia András és Sándor Kolos
megyei Füld helységbe ellentmondás tiélkül iktattattak be.

1451-ben Keöreössy László Szilágy-Sámsondon tizenkét telek-
bÓl álló részbirtokába iktattatik be. Ennek neje Doitokossy Anna,
kitől fia

Zsigmond 1487-ben hatszáz forihtban írja át Drágffy Berta-
lannak a Szilágyban varsolczi , szombathtelki és orosztelki birtokait.
Meghalt 1515-ben. Neje Dorottya volt.

1497-ben KÓrÖssy Gergely, neje Kémery Kata, javait Zálno-
kon, Csekenyén, Varsolczon eladja Dobay Györgynek.

1537-ben Körössy Ferencz a Désházy Istvántól elfoglalt jó-
szágokat Királyiban , Divsadon , Terebescn adományban kapja János
királytól

1541— 1571-ben él Keöreössy Miklós, kinek első neje volt
Lónyay Ilona, a második Szentpáli Anna. Testvére volt Keöreössy
Mihály.

>) Török Antol közlése szerint. ^ .

•) DéOMV Miklós szíves közléséből. Digitized by LriOOQle

29 ^

A végsfi nemzedék itt megtoldva következőleg jött le Jánostól

kezdve :

JánoB
alispán

1556-157a

I ^ — — — — ,

N Gergely János. Mikáiy-

I ^ I 1685.

János. Bora Kata /t>«^w, iutm.j^»Xi.\

1614-1640. (l.SzilcKay , (Pn^Jl^r^ . ^

(Czompay Pál. Kata Anna

Péter 2 m -rooni (1. Foliky Fftrkas. 1669.

Szunán) Antos M iliály) 2. vántdi Gargóos 1. kápolnai

Boldizsár. Dévay György.

3. Kende András ) 2. Horvát Lázár.
3. Paxi György).

E táblázaton — mint látjuk — JánosDak, ki KöaépSsolnok vár-
megye alispánja volt, három fia közül kettőnek .volt maradéka.

Gergelynek Kata leányától az Antos részen SzilágyüS^Ke-
resztúrban lakó Thót család j6 le.

Mihálynak neje pakosi Paxy Lajosnak lindvai B^offy Annától
származott leánya Margit, kitol uzületett A n n a magtalan lévén,
javai végrendelete értelijoében nfivére unokájára Dános £ vára szállottak.

Katának els5 férje Folthy Farkas után utódai a Pétrichevich
Horváth, és gr. Bethlenek , második férje Gargócs Boldizsár után örö-
kösei Gencsy, Kállay, Fényes, Décsey, Beosky, Nagy^, Keöyér asaládok.

Azonban találunk még Erkdrösnek leány-ivadékokra szállása
után is e családhoz tartozókat ; igy

1635*ben Körössy Judit Sebessy Ferenczné.

1638-ban Kórössy Jakab, kinek neje Kereken Katalin.

Ezek után a család letűnt.

KörÖ9y család. Veszprém vármegyében élt ^ család a XVII.
században, hol Körösy Ferencz 1643-ban (feria sexta prox.post festum
beatorum Simonis et Judae ap.) hirdetteté ki czimeres neinef levelét 0-

Trencsin vármegyében pedig Körössy nevű család eléfordul
az 1688-ki nemesi lajstromban.

Ugyan csak Körössy nevű családról egy hiteles származati
táblázatról következő ncmzékrendi töredéket közölhetünk : ^

Körössy Sámuel

1730. táján

(Kitvárd%y Mária)

Péjer "^

Péter. Jozefa 1816.
(Tersztyánizky Bálint).

*j Veazprém vármegye levéltárából Véghely Dez86.

'.gitized by

Google

Erdéljhen pedig 1659-beD élt, és íSembernek iratík Körösy
István >).

Zemplín vármegyében szintén van K ö r ö s y nevű nemes család,
melybfil György a Rákóczyak praefectusa 1694-ben S. -Patakon Tri-
nitarius barátok részére zárdát alapított ').

Körtvefay család. Szabolcs vármegye nemesei sorába azá-
mitatik Fényes E. Geograpbiájában.

KöreÖMy család. Köri^össy Ferencz és általa fía P á 1 ,
testvérei Pál és György 1634^ben 11. Ferdinánd királytól kaptak
czimerea nemes levelet ^>.

WSMwtwélj^my család. (Kólcs-hosszúmezSi f.) Zemplin vár-
megyének ez Asrégi kihalt családa a Rákóczy stb. családokkal együtt
a Bogát-Radván nemból eredt *) , és 6ae --^ áUitótag^Oswald — Kört-
vélyest kapván osatályba, ÍBnen lett a család neve. L. Rákóczy csatád.

Még 1597-ben élt a család , a middn kolcs-hosszúmezöi Körtvé-
lyessy László Zemplin vármegye alispánja lett. ^)

Sáros vármcgycboii oeintén-él KttitvélyesHy t^lád a birtokos
nemesek sorában, kik közül jelenleg

Tamás lakik Varjufalván, bir Olys^Sn.

János lak. P.-Asgúth, bir P.-Asgúth , KarácsonhteeA, Komlóö,
Komlós-Keresztes, Ija|x>s, NádfS és Babafalu helységekben. . .
• Gábor lak. Cselfalnban; bir ugyanott és Dukafalva^ Komlós-

Keresztes, Nádfií, Vaspataka helységekben.

. Gusztáv lak. Varjufalván, bir ott és. Herhely helységben.

Konstantin bir Varjufalván ^).'

Megyei hivatalt viseltek ujabb időben Gábor és Vincze
1846-ban Sáros vármegyében esküdtek.

István 1843-ban Zemplin jnegyében esküdt.

Veszprém megyében a múlt században szintén Körtvélyessy nevű
család igazolá nemességét, és azt , hogy Veszprémbe Abauj megyéből
szármptak. Nemzékrendjük évszám nélkül ez ; '')

0 Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 98. lap.
*) Srirmay C. Zemplin not. top. 114. 209.
^ 11% vápmégya ldvéltáráb«» rati aa •redeii ahnalis.
*) Wagner Car. GoUectanea geneal. deo. IV. p. 94- — Szirmay C. Zen*
plin not. top. 88., hol kihaltnak iratik.

*) Szírmay C Zemplin not. hist. 96. '

■) Fényes Elek, Magyarország statist steropontWl. 18(50. ^r^^^J^Tp.
■') Veszprém várm. levéltárából Véghelyi).' ^ itizedby V^UU^li.

29*

Kart^élyewy ;

János.

Jakab.

Istyán

Miklós.

Istyin

IftváA
(Satzay Ergse)

Sámuel
(thúzi Borbély
András leánya)

István
István.

Ferencg Jájios

Erzse János.
(Metseni6>

József Sámuel

I 1 ■ /^— ■

János. Pál. Srzse.

Sámuel. Zsnzsa
(9oa.
János)

Sámuel
András

József

rr^ — r»

Sámuel

András

Sára
(Mflke Fiter

András. József. üd;:;dSí;ns:ott)

András

József. István. Dániel. Sándor.

- Imim

Sámuel Erzse Mária

(Tar! Mihály (Nagr József
ujfalnsi lakos) áápon)

István

István. János.

Rebeka. Mária. Sára. Ferenoz. József.

Erzse András. József.

(Fitredi Sándor
Kováosiban).

tLörtvéllféul család. (Máskép Sekék.)Sekék máskép
Körtvélyési György 1665-ki deo. 10-én kelt czimeres levélben neme*
sitetett meg ^>.

KöflKeffhy C^sal&d. Ily nevű osaládokról is emlékeztünk már
e kötet 205* lapján, miután e név is gyakorta Keöszeghy-nek
is iratik.

A nélkül , hogy az elAsorolandókat mint egy C9aládbélieknek ál-
litanók ; pótlékul felhozzuk még a következőket :

Egy régi kihalt Kfiszegby család eredt az A b a nemjbfil is,
Liid Samoii aalid.

Köszeghi Köszeghy J á n o 8 1510-ben Krakóban tanult^}.

Köszeghy Albert egyik követe Dobó Istvánnak TSiS^^ben az
egri diadal után.

Ugocsa m^yében e század, elején Köaieghy Láasl 6 Csépén,
Batáron birtokos ^).

>) Kemény Jos. Noi Cap. AlbeMls p. 279.
*) K^gestram Bnrsae Graoovtensif p< 25.
*) Síinnay 0. Ugocsa p. W. 179.

Digitized by

Google

ll«9SiegU.-Kévárf. 4M

Vm ínegjihm K&aeghy A n t & 1 18384^0 (iSszolgabiió volt.

Kfiazeghy László osanádi püsp(A ISOl^k évtfil.

KAneí^ esal&d. (Gtalgóozi.) Magyarországból számazott
be Erdélybe, és ott 1791-ben A n tal az országgyűlési kir. hivatalosok
sorában álH, ateMtt itétAinester volt. E esaláából jelenleg Albert
KüküllA megyei buzás-bessenyei birtokos.

KÖnSrAi CMlád. (Máskép Pazar.) Pázár máskép Köszö-
rűs Dániel lakott Oömör megyében Klenóexon, neje Katalin, fia
András, ki evang. lelkész volt elAbb Nyustyán, majd Taksonyban,
innen Qzdinban , innen 1791^ben OBetneken. Nejétói Márton Kriszti*
nától született Csetneken fiók 1796. mart. 26-án József , és leányuk
Karolina ')•

KtftelM CMlád. 1642. év etótt élt Hont megyében Köteles
István, kinek özvegye Csútby Anna már a kiirt évben Rákóozy
László neje volt *).

KOtlie eftálád* Ily nevtt család a XVII. században Komárom
vármegyében élt, és közúlök Erzsébet Gyárfás Miklósnak neje volt,
kit61 született Gyárfás István , a ki 1673-ban Bottyán pusztabeli ré-
szét Csapó György örtdiöseínek és Páanándy Gergelynek elzálogitá ').

üővárl család. Több Kfiváriak voltak Erdélyben, ezek kö-
zül az, mely Tordán él, a nemzeti fejedelmek alatt sn&adt oda K6váry
Tamásban, ki egyike volt azon harozosoknak, kiket Bethlen Gábor
Tordára tdepitett s kiváltsággal látott el , mely okmány eredetié je-
lenig is az uj tordai ref. egyház levéltárában őriztetik *).

A most élók Mártontól származnak következőleg :

Márton

I '^ : — >

József Sándor.
(Mikló* Kata)

Józn László Endra. Mihály,

szül. 1817. szül. 1820.

f Borof Róza) történetíró,

lióza. Janka.' (Knaia Janka)

József négy fia közül Endre festesz, a többi három nevével az
irodalom terén találkozunk ; és ezek közül László 1. Erdély statisti-
kajának, 2. Ritkaságainak , 3. Régiségeinek , 4. Nevezetes családainak,
5. A székely honnak, 6. Erdély történelmének stb. szerzője.

*) Bariholomaeides Prov. Gsetuek. 180. stb.

*) Sz.-benedeki Convent Fasc. 81. nro 18.

*) Fényes Komárom várm. 161^

♦) Kiadatott aKolorriri Közlöny 1869. folyam. o^g,,^, ,, GoOgk

4M ,KénwflLrU*¥míí^.

U^wiomdi csalid. (Va4adi.> K^^zútok y^dadi Ki^oodí Jó-
zsef marosszéki dalló 10 15-beD.

Kövér család. Kdvér néven is több oevies osaládno^ van.
Eeek ktfuűl egyiknek törzse Kövér M í h á 1 y, ki Rpdolf király tót Prá-
gában 1579. deo. 15-én kelt, és Pozsony megyében 1583-ban kihir-
detett nemes levélben nemesitetett aieg ').

Ily nevű neaie3 asalád é) Zemplin niegjébesia '>, hol Kövér
Dániel 1843*ban megyei esküdt volt.

Szi^los megyében sántén esékel Kövér család, melyből M i k-
lós ott a megyénél éléstári biztoa volt I944r\)^n,

' Somogy vármegyéb&l Kövér J á n p s mint orvos szakadt Krassó
vármegyébe, és 1833. febr. 25-én Somogy vármegyétől nyert nemesi
bizonyítványát 1833. aptil. 29^ hirdetteté ki KtMió iMffyében , hol
azonban már kihalt.

Csanád megyében szintén találunk ily nevű nem^ családra^ hol
Köivér Tivadar l842^ben számvevő, István 1936. 18«S-ben
csendbiztes volt.

Arad megyében Kövér .József, valamint szintén K<^vér nevű
nevű osalád l$19ben Békés megyében Gyulán is a fiennesaég ao-
ában állt.

Kö%réYCMlád. (RéthátL) Temes megyében Réthátott birto-
kos, és innen ifja elönevét. Ezek közül Vincze 1845-ben lilstolga-
biró , I g n á c z pedig esküdt volt Temes vármegyeben. Ugyan osak e
családból született 1825-ben ftétháton Kövér La j os , az ismert saín-
mú-iró; neje Komlóssy Ida szinésznö.

Kövér CMlád. (Benedeki.) Közúlök József ügyvéd volt
2^ránd vármegyében , özvegye Nagy Anna Alsó-Fejér megyében Új-
faluban.

Kövér CMlád. (Takta-kenézi.) Közúlök Gábor Közép-
Szolnok megyében pénztárnok 1815ben.

Kövér Ferenc z (melyik családból ?) Barcsai Ákosnak asztal-
noka volt ^).

KövCftdy család. (Kövesdi.) Nógrád megyében Berezel mel»
lett jekszik Kövesd helység hajdan hasonló nevű népies esalád
birtoka •).

') Pozsony megye levéitár&ban vaa az eredeti armallB.
^) Szirmay C. Zemplin not top. 114.
0 Szalárdy Siralmas krónika 609. lap.
•) Fejér Cod. diplom. tom. XI. 499.

Digitized by

Google

K«Tyr-KrMMr4 ' 4M

A XVI. században élt Köyesdy Miklés, kífiek teánj* Zsófia
Chetty Láflzlóná volt, 8 benne a oaatád kibalt ')»

Másik Ktfvesdy oaalád volt, raelybAl László 1740-ben élt és
kapitány vala, nejt Szentiváoyi KrÍKztioa, ki utóbb nándori Bene And*
rásné lön, és kitől (iai János és László születtek.

Ugyan ez utóbbi családból származott valószinűleg azon Hont
megyei Kövesdy is, kt a múlt század végén (1786.> széles diplomaticai
ismeretei által mint kitünö ügyvéd szerepelt , és több gyökeres jogú
perek iránt irt díplomatico^criticai értekezéseket nyomatott ki. — Kö-
vesdy család Hont megyében a legutóbbi id6ben is a nemesség so-
rába számitatott ').

Kövesdy Albert 1566-bea a török által elfogatván, eperjesi
honfiai által váltatott ki ').

Kövesdy osalád czimere a paizs kék udvarában zöld téren két
piros lábú és csörú szemközt álló fehér galamb , csőreikben egy-egy
piros rózsát tartva, és mindenik fölött egy arany csillag ragyog. A
paizsfölötti sisak* koronájából két sas-szárny emelkedik , az előtérben
álló fekete, a mögötte lévó arany. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös ').

Zemplin megyében szintén van nemes Kövesdy család ^).

Kövy család. Szabolcs vármegye nemes családai sorába szá-
mitatik. E családból született Nádudvaron 1763. jul. lö-én a hires
jogtudós , és sárospataki jogtanár Kövy Sándor, ki 1829 jul. 23-án
halt meg. Több magyar jogi munkát adott ki.

Kracs4nyl ctMll4d. Nyitra megye nemes családai sorába
számi tátik Fényes E. Geographiájában.

Kracsan család. Szintén Nyitra vármegyei nemes család.
Közűlök Imre 1837-ben azon megyei esküdt volt.

Kraczer csal4d. (Máskép 6rácz.)Ebb61 ismeretes azon
Rudolf, ki 1358— 1375. Árva vár várnagya s egyazersmind Árva
vármegye alispánja, nemkülönben zólyomi ispán (comes) volt. Tóle
származik azon adomány-levél , mely szerint Jucbe Miklós fiai János
és Salamon a chlebniczi és pribisi patak közt fekvó bizonyos erdőség
birtokába helyeztettek.

>) Sz.-4>eiiedeki Convent Prot. P. pag. 42. anni 1659.

*j Fényes Geographiája szerint.

*) Lehoczky Siemmat II. 221.

^) Adanii Souia gentil. tom. V.

^) Szirnuiy C. 2SempHn. not. top. 114

Digitized by

Google

4S6 KnAoMr.-^KriUnifc.

HLrahm^v cialád. ITőO^ban nemeaitetett meg Krahmer
I g n á c z , ozimere — mit díkor nyert , egy hullámzó folyó által yíz-
irányosan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvarban az emiitett folyó-
ból emelkedik ki egy arany grif, és elsA jobb lábával két arany szarraa*
bogot tart ; az alaó vOrös udvarban jobbról balra rézsútosan fehér csí-
kolat vonul le, és azon három vörOs rózsa látszik. A paizsfblötti sisak
koronájából két egymásra helyezett vörös sas-szárny lebeg ki, mellyen
jobbról balra részutos fehér csíkolaton három vörös rózsa látható. Fosz»
ladék jobbról arany-kék, balról ezttst*vörös ^).

Nevezett Krahmer I g n á c z a tartományi biztosságnál volt imok.

Krajcsy család. 1688-ban Drskóczon Trenesin megyében
fordul elö e család. Azután 1718-ban Krajcsy János Kardosfalván
székelt ').

Krajczár esalád* 1624. febr. 8-án IL Ferdinánd királytól
nyert czimeres nemes levelet Krajczár Bálás.

1755. nov. 4-én pedig Szombathelyen Krajczár Ferencz és
Pálnak fia Pál nemesi bizonyitványt nyertek •).

Kraltzer család. Kraitzcr Bálint 1636. máj. 14. Bécsben
kelt czimeres levélben II. Ferdinánd király által nemesitetett meg,
mely nemes levél 1637-ben sz. István király ünnepe előtti legközelebbi
negyedik ferián Pozsony vármegye közgyűlésében kirdettetett ki, mint
ezen levelet 172ő-ben Bálint unokája a Baziuban lakó Kraitzer S á-
m u e 1 a nemesség vizsgáló szék előtt bemutatá ^).

Kraiizár István Olgyán lakozó , testvére János részér6l be-
mutatá a nemességért a királyhoz benyújtott, és a megadást jeleló kan-
czelláriusi aláirással jegyzett folyamodványt, és bemutatá elismer-
vénynyel , hogy eredeti czimeres levelük Zala megyében lakó Kraitzer
Farkasnak kezeinél van ^).

Krajnlk caalád. (Krajnikfalvi.) Elönevét a Bihar megyei
(és jelenleg a váradí káptalan által birtokolt) Krajnikfalváról irja.

Megerósitö czimeres nemes levelét 1742-ben nyeri M. -Terézia
királyassszonytól. Czimere a paizs kék udvarában egy hullámzó tenger
szinén úszó szirén, fölemelt jobb kezében zöld koszorút tartva. A paizs

') Adatni Souta genÜL tom. V.

') Szoniagh Dán. közléséből.

■) Veszprém várm. levéltárából Véghely D.

•} Pozsony várm. levéltár Investíg. nobil. pag. 11.

*) ugyan otl pag. 68. r^ r^n^rf]í>

Kray. 7S9

fölötti sÍ8Ak koronáján egy pánozélos, sisakos sárga csizmás vitéz áll,
jobb kesében kivont pallóst tartva , lábaira egj kétfejű sárkány teke-
rfidzik, melynek fejét vágni készül. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüat-vöröa *>.

Krajnik János 1730. táján élt, ki is a Belgrád kézre keritésé*-
ben érclemet szerzett Vékony Jánosnak egyetlen leányát Juliannát
vévé n£ül , kivel ipa után B u 1 1 y helys^beU részbirtokot kapta, me-
lyet Vékony János jutalmul adományban nyert ').

Krajnik Ferencz 1825-ben magyar kir. testftr volt.

Krajnik Józsefnek neje Kazinczy Klára, Kazinczy Ferencz-
nek az Írónak nAvére , Krajnik Imrének neje pedig Kazinczy E u-
g e n i a ^ emUtett K. Ferencznek leánya.

Krajnik Alaj os lak. Debreczenben, bir Ersemjénben.

Kray CMIl4il. (Krajovai és topolyai báró.) Sáros vármegyei
eredetű család, melyból K r ay Pál Wittembergában tanulván, onnan
1655*ben érkezett haza '). Ennek valós zinúleg fia I. Jakab, ki Sze-
pes vármegyébe Késmárkra telepedett, és ott a város birája lett. 1709-
ben Heister cs. tábornok mint Rákóczi párthivét gyanúból ártatlanul
lefejezteté. Mire egyik fia II. Jakab (szül. Késmárkon 1686. nov.
27-én) sirja íblött fogadást tesz , hogy atyja nevéról e gyanú szennyét
a legnemesb törekedés által lemossa, és azt megboszúlja. Bécsbe megy,
ott véletlenül egy tiszttel találkozik , ki séta alkalmával, a nélkül hogy
tudná kivel beszél, eldicsekszik, hogy ö oka annak , miszerint Kray Ja-
kab késmárki biró lefejeztetett , mert az adott kir. kegyelemmel a fo-
goly ellenségeinek megvesztegetése folytán akaratosan késett, míg
Kray kivégeztetett. Az iQu erre felbőszült, a tisztet kihívja és megöli,
majd idegen név alatt egy dragonyos ezredbe áll , hogy ott magát ki-
tüntetve, a tiltott párbaj büntetését kikerülje. 1717-ben Belgrádnál
tünteti ki magát, főhadnagy lön. Utóbb kapitány , majd haza menvén
a városnál tanácsos ; 1751-ben a város országgyűlési követe. Meghalt
17ö5-ben ^). Kiadta Késmárk város történetét németül.

Testvére Sándor 1709-ben Wittenbergában tanult, utóbb haza
menvén, Késmárk város jegyzője lön ^).

0 Adami Senta gentil. tom. V.
') Szirmay C. Zemplin noi top. 119.

*) Bariholomaeldes Memória Hangarorum, eto. 148. Klein. 11. 443. L. Kap-
rínai Bfss. A. tom. 50. p. 143.

*) Melzer J. Biographien der ber. Zipser p. 108.

^) Genersioh II. 256.

Digitized by

Google

4#»; Kw

A harmadik testvér I'á l a mcrnökkacnál atezrade$ségig ment.
Meghalt 1720-baii ^). Készített a Szepesdégröl egj corographiai tér-
képet, mely Bel által is felhasználtatott.

II. Jakabnak két fia maradt: 1. Sándor, ki 1742. jun.
r7*én született; öt évig m. kir. testőr, innen a Nádasdy esredében 27
évig szolgált , kapitányságig emelkedett* Legelőször a poros;! háború-
ban Ladahut és Liegnitznél tünteté ki magát. SehweidnitK ostrománál
porosz fogságba esett. Innen kiváltatván , a török ellen is harozolt.
Végre őrnagyi ranggal nyugalomba lépett 2, Pál szül, 1785-beD.
Szintén katonává lett , és itt esze és bátorsága által a legmagasabb
polcáig emelkedett. 1766-ban vonta magára Laudon fővezér figyelmét,
1778-ban már őrnagy volt. Nagy részt vett a Hóra Kloskaféle 0láh lá-
zadás lecsendesitésében is. Bzután ismét a török elleni háborúban ara-
tott babérokat. 1789<ben a Dunán átmenvén Krajovát is t)evové, (és
tán innen egyik elŐneve : K r a j o v a i *). Ez évben nyerte a- M.-Tere-
zia rendét ; midőn már tárborszemagy volt. Nem sokára nyugalomba
lépve, Pestre vonult. 1792-beQ báróaágra emeltetett^). IdOS^ban Bács
megyében kapta kir. adományban Topolyát ^). Meghalt 1804. január
19-én. Tetemei Pesten a belvárosi templomban diszes emlék alatt nyug-
szanak. Két fia volt Antal és Perencz, amaz még atyja életében
mint főhadnagy Orsova mellett esett el. Perenoz az időben szintén
mellette harczolt , és életét csak a Duna átuszásával raentheté meg.
Meghalt 1830. táján, özvegye Gessel Borbála, gyermekei a most él6
báró Kray-ék.

Báró Kray J á n o s az 1843. és 1847-kí ozszággyülésen főrendi
táblai tag.

Kray Miksa 1846-en Szepes vármegye jegyzője.

A bárósági ezimer következő: a paizs kék udvarában hármas
sziklán hátulsó lábain álló oroszlán , első jobb lábával kardot, a másik-
kal arany paizsot tartva. A paizsfölötti bárói koronán három koronás
sisak áll , a jobb oldaliból egy kék dolmányos , vörös bugyogós , zöld
turbános török nŐl ki , kezében lófarkú zászlót tartva; a baloldali sisak
koronájából egy erdélyi oláh fekete süveggel emelkedik ki, jobb kezé-

') Melzer Biographien d. ber. Zipser 3^7. ez már rokuti Kray Pál-
nak iratik.

') Már 1788ban k r a j o v a i előnévvel megnemesitetett L. Tudományos
gyűjtemény 1830. 1. köt. 68. lap.

') Kölesy és Melczer Nemzeti Platarkus III. — CoUect. herald, p. 133.

•) Felső magyarországi Minerva 1830-ki foly. Hl. köt

Digitized by

Google

Knkl. - Knunár.

*#»

vei c^gyeues kaszát tartva; a középső sisakból ii paizsbeUboz hasonló

oroszlán emelkedik ki Foszladék mindkét oldalról arany-kék.

A családfa az eléadottak nyomán így alakult :

Jakab

késmárki bíró

kivég. 1709.

II. Jakab

•lu 1696. 1 1755.

kapitány és

városi fannács.

Pál

alezredes

tl720.

Sándor
1709.

Pál
BZ. 1736. 1 1604.
tüzér tábornok
I

Sándor
szül. 1742.
őrnagy.

Antal.

Fercncz
f 1830. iáján ^
(Gessel Bora)

Mária
(gr. Zichy Miklós)

János
1847.

Irma
(gr. Zichy nep. János).

Kjrál család. Kral Antal 1719*ben Jordán Rozinával {lásd
Jordán cs") együtt nyert cziínert és nemességet ').

Kral nevű családdal találkozunk Trencsin vármegyében is
1728-ban Nemes-Podhragyon ; ez azonban alkalmasint egyik ága a
Podhragyai máskép Kozios családnak, és pedig György ágának,
mely az 1746-ki nemesi összeírásban ily néven iktattatott be ^).

Kraler család. 1795-ben nemesitetett meg I. Perencz király
által Králer János és Antal személyében.

Czimcrpaizsuk elAször függőlegesen kétfelé oszlik , a jobb oldali
osztály kék udvarában zöld téren egy Vaspánczélba öltözött, sisakos,
vörös tollas, kardos vitéz áll balkezével hosszú lándzsát tartva. A bal-
oldali osztály vizirányosan kétfelé oszlik , a felső ezüst udvarban egy
koronás kigyó tekereg, az alsó vörös osztály «lyján hullámzó vizén fe-
hér hattyú úszkál. A paizsfölötti sisak koronájából arany oroszlán emel-
kedik ki , kivont karddal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-
vörös ■).

Krainár család* Trenosin megyében 1646-ban a nemesi
lajstrom szerint Kis-ucza-ujhelyben székelt ily nevű család ^).

0 GoUeot. Herald nro 405.
') Szontagh Dániel közléséből.
*) Adami Souta gentil. tora. V.
*) Szontagh Dán. közléséből.

Digitized by

Google

400 KnuttttTc-^Kruiicr*

Kramar cwil&d. 1717-bén III. Károly által czimeres nemes
levélben nemesitetett meg Kramár Pál 0*

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
oroszlán, első két lábával arany búzakévét tartva. Ugyan ily oroszlán
emelkedik ki a paizsfolötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst-
vörös, balról arany-kék.

Kramarc^slk család. Árva vármegyei ozimerleveles nemes
család. 1742.ben id. és ifj. Miklós, János és András, 1745.ben
két Miklós, két András, egy János és egy Pál Íratott be az
Árva megyei nemesi lajstromba. Bgjrik ága Luczky melléknév-
vel éh*).

tLrankarícm család. Kramaricz Mihály 1707-ben L József
királytól nyerte czimeres nemes levelét ').

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy szólötó , melyről
három vörös szölóíurt csüng alá , mellette egy arany búzakéve álL A
paizsfólötti sisak koronáján pánozélos kar könyökölj és markában ki-
vont kardot , három buzakalászt , és egy fürt szólöt szorít. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Jelenleg Kram.arioh néven nemes családra Sopron és Zal^i
vármegyében halálunk ; 1839-ben Kramarich Miklós Sopron várme-
gye alszolgabirája volt

Tán ezzel ugyan egy család az is^ melyet Szirmay Zemplin me-
gye czimeres nemesei között Kramericz néven említ meg ^>.

WLraioer család. Puchon Mátyás katonai érdemeiért, és
fóleg a Tököly Imre forradalma korában I. Leopold király iránt tanu-
sitott hűségeért Zólyom vármegye és városa ajánlatára 1687-ben czi-
meres levelet nyert saját, úgy neje Kramer Anna, és leánya D o-
r o 1 1 y a , továbbá Puchon A n d r á s és ennek neje Czemak Éva, test-
vérei Puchon Anna , és János, ésez utóbbinak neje Anna , gyerme-
kei ifj. János, György, András, nemkülönben atyafi testvérei
(fratrucles) Puchon István és György, végre sógora Kramer
Bálint, ennek neje Fassangh Dorottya, és gyermekeik Kramer
Bálint és Dorottya neveikre, és valamennyinek utódai részére, mely

>) Golleci. Herald, nro 697.

') Szontogh Dániel közléséből.

■) CoUect Herald, nro 763.

*J Szinnay G. Zemplin. noi top. 113. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Kramen

461

czimeres nemes levél Zólyom vár-
megyének 1688. február 24-én Zó-
lyomban tartott közgyűlésen hirdet-
tetett ki 0.

A család ozímere — mint itt
a metazvény ábrázolja, — négyfelé
osztott paizs,az 1-sÓ és 4-ik osztály
arany udvarában grif ágaskodik,
elsó jobb lábával kivont kardot, a
másikkal égó fáklyát tartva A 2-
és d-ik osztály kék udvarában zöld
téren zöldelló bükfa emelkedik. A
paizsfólötti sisak koronájából szin-
tén grif emelkedik ki , elsó jobb lá-
bával kivont pallost, a másikkal
zöld borostyán koszorút tart Fo^z-
ladék jobbról kék, balról vörös.

Kramer család. Kramer Ignáoz 1760. sept. 23. Bécs-
ben kelt czimeres nemes levélben M. -Teréz király asszony által nemes-
ségre emeltetett , és nemes levele azon évben Pozsony vármegyében
hirdettetett ki »).

Kramer CMllád. Kramer Ferencz, István, Prokop
és Leopold 1792-ben nyertek czimeres nemeslevelet.

Nevezettek közúl Kramer Ferencz (szül. Pozsony v. Gajáron
1744.) Esztergám megyei pap, hittani tudor, elóbb tanár, 1796-tól po-
zsonyi kanonok és plébános , 1802-t61 esztergami kanonok, sz.-györgyi
prépost, székesegyházi föesperes. Meghalt 1818. oct. 22. Kiadott 1814-
ben egy munkát „D e sola salvif ica'^ czim alatt ^.

. Czimerük egy fehér hullámzó folyam által elóször vizirányban
kétfelé osztott paizs ; a felsA osztály függólegesen ismét kétfelé osztott
paii^, a jobb oldali osztály kék mezejében hármas zöld halmon arany
koronán szétterjesztett szárnyakkal álló egy fejű arany sas ; a baloldali
osztály tőrös mezejében kettős farkú oroszlán ágaskodik, szájában egy
arany markolatú kivont kardot tartva. A paizs alsó ezüst udvarában
jobbról balra rézsútosan párhuzamosan két kék csíkolat vonul le, mind-

0 Csalidi köziéi szerint.

') Mofony vármegye levéltárában van az eredeti czimeres nemesiével j

■) Memória Bssilioae Strigoniensis p. 178. gitized by CjOOQ Ic

40% Kranf Eberg. — Krassnay .

egyiken három-három arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koro-
náján a leirt egy fejű sas áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös ^).

Még ugyan csak 1792-ben Kramer János is megneraesitetett
szintén a följebbi czimert kapván , hanem néhol máskép színezve , igy
ebben az egyfejű sas ezüst, az oroszlán arany szítt ; és a foszladék jobb-
ról ezüst-kéky balról arany-vörös ')»

Kranteberg csalid. Krantzberg Perenczaz I802-Iu or-
szággyűlésen nyert magyar honfiusitást *).

KrapfflT cnalád. A miilt században nemes családaink köze tar-
tozott e név is, A XVIIL szádad elején Krapff Per enoz-J ózsef
hadi tanácsnok , és fia KrapfF F e r e n o z-J ó z s e f-G á s p á r császári
a^^ztalnok éa ausztriai gubernia] is tanácsos kir. adományképen T a t a
Ijirtokába jutott, 1717-ben már báró Krapf Perencz-József részére tör-
tíínik Tatán végrehajtást igazító parancs mellett .beosü , és bizonjos
alapítványi tartoz^^ra nézve végrehajtás, mely alkalonpmal egyebek
közt két czigány 50 frtra becsültetett, és a nevezett alapitványi tarto-
zásban végrehajtásba is foglaltatott. l727-ben a b. Rrapff család a
tatai urodalmat tartozékaival együtt gróf Esterházy József országbi-
rónak adta el *). És igy e család Magyarországból eltűnt

Krasteenlcs caal&d. Pozsony vármegyei nemes család ; hol
Krastsenics Vendel 1846ban megyei rendszerint! esküdt.

. Ugyan e családból Krastsenics János kincstári ülnök s tábla-
bíró Pozsony megyétől 1796-ki april 29-én nyert nemesi bizonyítvá-
nyát akkori lakhelyén Krassó vármegyében 1797. jan. 13 án kihirdet-
teté. Jelenleg Krassó megyében nem létez.

Szintén Pozsony megyéből való Krastsenits 1^ á r o 1 y cs. kir. já-
rásbirósági tollnok 1860-ban Nógrád megyében.

Krasznay család. A XVI. és következő században Nyitra
és innen Hont vármegyében virágzott e család Krasznay, majd
magyarosítva Széplaki és Hont m^yei birtokáról Varbóky ne-
vén is nevezve. Ezekből élt a latin oklevél szerint Georgiua Var-
bóky de Széplak alias Kraszna, ennek fia Varbólfy Pe-

') Adami Scuia gentil. tom. V.

«) Ugyanott.

■) 1802-ki 24. törv. ez.

^) Fényes E. Oeogr. Szótár IV. köt. 190. l. - És Fényes F., Komárom

Várm. 172. Digitized by GoOgk

Krasxiiay.-*-Kraiisz. - 463

rencz 1525. táján, kinek leánja Varbóky Krisztina Oscry Gáspár
neje volt ^y

A leszámazáai fa következő :

György

( ^ ' — \ ,

János. Ferencz Péter.
(Galsay Míiritt)

I ^ 1

Kristtina Kata Julianna Anna

1579. (Soos (Kürtöéy (Thury

(Csery Gáspár) Bertalan) Baláa) Pál)

Ezekben kihalt fi-ágon a család.

Krasznay család. Bereg , Szatmár , Szabolcs és Zemplin
vármegyei nemes család.

Szatmár vármegyében Krasznay Imre 1734-ben al-, 1746 —
1765-ig fSszolgabiró voft ^.

E század elején Krasznay József birtokos Szatmár vármegyé-
ben E6r helységben *).

Krasznecz család. (Drádkóczi.) A. Dráskóczy családnak,
mely e munka III. köt. 383 — 389. lapjain tárgyaltatik , egyik ága
Krasznccz megkülönböztető névvel is él , mely név inkább yissza-
élésképen maradt az é\6 ágazatra. A család egyik ága Szatmár megyé-
ben is e néven volt JMieretes. - -

Draskóosi Kranznecz Lajos 1838-ban Tnrócz Tfaegyétöl kivé-
vén nemesi bizonyitványát, azt azon évi jul. 7*én Trencsin megye köz-
gyttlésén kihirdetteié, és ennek nyomán 1887-ben Gusztáv és Mó-
ricz itatva} a Trencsin megyei nemesi lajstromba iktattatott.

Ktaszneoz nét^n ismeretes a Dráskóczy család Zemplin vár-
megyében is, hol e szádad elején A,- és P.'^Osvin birtokos ^.

Krasznay család. Lá$d B&rhély család e mtinlia II. kötet
165. lapján.

Kravs család. Krans János 172S-ki april. 28 án III. Ká-
roly királytól nyerte czímeres nemes levelét ^).

Czimere négyfelé osztott paizs , az 1 sÓ és 4-ik osztály kék udva-
rában arany pósta-trombita, a 2-ik és'3-ik osztály vörös udvarában pe-
dig tarka ampolnában két zöld levéllel egy kinyílt sárga napraforgó

0 Szenibénedtki Conveni Prot. E. p. 372. anni 1579.

') Sairmay Szatmár Várm. I. 134. 135.

•) Ugyanott 11. 90.

*) Szirmay C. ZcmpIín not top. 344. ^^ ,

*) Colleot Herald, nro 316. Digitized by dOOglC

464 Kreamáry. — KreMver.

virág látszik. A paizsfolötti sisak koronájából kettős farkú , koronás
oroszlán emelkedik ki , a már leirttakhoz hasonló ampokiából (vagy
ibrikből) kinjúló napraforgót tartva. Foszladék jobbról arany-kék,
' balról ezüst- vör(ys.

K r a u s család Szepes megye nemessége sorában áll.

Krecsin&ry család. Krec^máry János és György
1722-ben jul. 11-én III. Károly király által nemesitetett meg ^).

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló,
kettós farkú oroszlán , első jobblábával egy czífra kannát , ballábával
pedig hármas kinyílt rózsát tartva. A paizsfölötti sisak koronáján fész-
kén egy fehér pellikán ül, melle vérével három kis fiát táplálva. Poaz-
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

VLregkr család. Vas és Zala vármegye nemes családa. Kö-
zűlök Kregár Mihály Pesten polgármester volt. Meghalt 1803. jul.
lén kora 70. évében.

Kremnlczky cssalád. A nagyfáival Kremni^ky esaládból
ismeretes Mátyás, ki 1479-ben Árva vármegye alispánja volt, a mi-
dAn a Lestinei község örökös bíróságának a Brictius asaládja részére
kelt itélö levélben *) emlitetik. Alispán volt még 1505-ben is.

ILrempelmayer család. Krempelmaycr István 1763-
ban M.-Terézia király asszonytól nyerte ozimeres nemes levelét ').

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó arany oroszlány , elsA
jobb lábával kivont kardot, a másikban három arany búzakalászt tart-
va. A paizsíblötti sisak koronáján vörös lábú és osóru fehér galamb áll,
csórében arany azölöfürtöt tartva. Foszladék mind két oldalról acanykék.

HLrenczer család. Krenezer Gábor és Boldizsár
1704-ben L Leopold királytól kaptak oziiseres nemes levelet ^>;

Czimerük négy részre osztott paizs , közepén egy kissebb paizs-
zsal, melynek fehér udvarában zöld téren egy vörösbe öltözött magyar
vitéz áll, kinyújtott jobb kezében az ország almáját tartva. A paizs l-s5
4*ik osztályának arany udvarában egyfejű fekete sas áll kiterjesztett
szárnyakkal , egyik lábával kivont kardot , a másikkal királyi pálosát,

^) Collect Herald, nro 358.

^) Jndioiam muníoipale par!um«tib praeBÍdio Demoirii Catiellaiii Arven-
•is et Mathiae Kremniozky Vioe Gomiiifl enm adjonoiis Oojadioüms feptem oolo-
nioaliam communitainm ord. jndioibiiB. — Szontagh Dán. közléséből.

■) GoUeoi. Herald, nro 37.

*) UcTanott nro 764. oigitized by GoOglc

Krengdt— Krwsáes. 4M

c80rébeQ pedig ^Id ko&zorút tartva. A 3- és 4-ik osztály kék udvará-
ban kettős £arkú oroszlán áll hátulsó lábain , elsŐ lábaival egy kettős
fehér keresztet tartva. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb olda-
linak koronáján a leirt egyfejű fekete sas látható , a baloldali sisak ko-
ronájából pedig vörös ruhás magyar vitéz emelkedik, kinyújtott jobb
kezében aranykoronát tartvfi. Foszladék jobbról arany- fekete, balról
ezüst-vörös.

KrenKel család. Krengel Ferencz,és József 1790-ki
nov. 18-án nyert czimeres nemes levelet , mely Bács , Tolna, Baranya,
Pozsony, Veszprém, Győr vármegyékben; — 1826-ki april 10-én pe-
dig Krassó vármegyében hirdettetett ki.

Czimerük ez : a paizs egy vizirányos fehér csíkolat által két ud-
varra oszlik , a felsó vörös udvarban egy fehér galamb áll, az alsó kék
udvarban pedig egy fekete abroncs látszik. A paizs fölötti sisak koro-
náján pánczélos kar könyököl , aranymarkolatú kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-fekete 0-

Krassó megyében a családból többen élnek. Ezek közt Lajos
elóbb m. kir. testőr, majd 1836-ban Krassó megye föadószedöje, 1845-
ben fószolgabirája volt. Fia Laj os pénzügyi fogalmazó stb.

Kreskay ctMil&d. Fejér vármegyeti nemes család. Kreskay
János 1756-ban M.-Teréz király asszonytól nyert czimeres nemes le-
velet *), és úgy látszik — ezzel eUbbi kétséges nemességét kiváná
megerösitetni , mert Kreskay János már 1744-ben Fejér vármegye
esküdtje volt.

Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halom fölött repülÖ,
vörös osóru és lábú fehér galamb , mely csőrében zöld olajfa-gallyat
tart. A paizs íbiötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny
között pánczélos kar könyököl , aranymarkolatú kivont kardja hegyén
zöld koszorút tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék.

Kresoviczky család. Zemplín vármegye czimerleveles ne
mes családa ').

Kreszács család. E család két ága Fokabelo és Mit u-
tiny név alatt ismeretes Trenoein vármegyében. 1660-ban a Poka-
belo , 1690-ben pedig a Mitutinyi ág bicsei székhelyükön Íratott be a
nemesi lajstromba ^).

*) Adami Souta gentil. tom. V.

«) CoUect. Herald, nro 139.

") Szirmay C. Zemplin. uot. top. 113.

») Szontagh D. közléBéMl. ^.^ GoOgk

Kováeh.

Krlc^ovftxky csalid. A muIt század végén származott Nó-
grád megyébe Krigovszky Mihály , ki ott nemességét 1791. május
30-án hirdetteté ki. T61e a leszármazás k(5vetkez&j

Mihály

Xfltvin

Pál.

József.

Antal
B.-Gryarmaton
polg. mest. 1858.

Istvánnak fiai 1839-ben vesznek ki nemességükról Nógrád me-
gyétól bizonyitványt. Antal elóbb hzg Coburg uradalmában gazda-
tiszt, utóbb 1852—1854. B.-Gyarmaton elsó polgár mester , honnan
birtokrészébe P.-Sójbe telepedett

MLriscsóry család. (Kríscsóri). Zaránd vármegye egyik ós

családa. Alapitója Boárnak fia Boalya a zarándi oláhok vajdája

volt Zsigmond király alatt , és ezen királytól kapta adományban 1404.

aug. 24-én Zarándban Kriscsórt több jószágokkal, miket már elóbb fiu-

ágra szólólag birtak. Boalyának fia László Bosznya országban Bala

vára védelménél tünteté ki magát, mit Zsigmond király oklevélben

ismert el 0-

Családfájuk következő:

Boár

'^-^i — »
Boalya

vajda 1404.

(Vise)

Chuka.

László
1415-rl4e0.

r ^ I

Gáspár

1561r-16ia

Bálint
1614

Márton
1614.

István Farkas
167a f"

Béla ''
tlTOO.

Méí

Zsigmond

Farkas
tl74a

Ádán

Tagás

Zsigmond. László.

t t

Ferenoz

i ■ ^' I
Tamás
1711.

Anua
(Isipi
Mihály)

Sára
(Ribiozey
János)

Zsuzsa

(Mohácsi

JózseO

(Csiszár Imre)

Tamás. Mihály. János. Sámuel

Judit
(Ribiozey Fer.)

Zsuzsa
(Gyöngy ösyné).

*) Gr. Kemény Józs: Uj magyar múzeum. 1854. 1. 124 s k^ 1- értekezik
e osaládról és közli okleveleit oigitized by GoC

Krí8ko.-Krí8té« UHT

Lászlónak két fiától , (kiknek azonban neveit nem ismerjük, va-
lamint az unokákét sem) kétfelé szakad a család. Az egyik ág négy
leányban szakad meg ; a másik pedig lejött korunkig, azonban a végsfi
nemzedékek táblázatunkról hiányzanak.

Az ujabb idóben Kriscsóri István 1815-ben 2^ránd törv. széki
ülnöke. Mihály alszolgabiró ugyanott 1815-ben. Ábrahám 1838 .
táján aljegyző.

Továbbá élnek jelenleg János, Lidia, Sándor, Lajos,
Béla, Pál özvegye Florentina, Laura leányaival, Dániel
örökösei Ágnes és Anna; úgy József és Árpád*

A család neve néha Kristyóri- nak is iratik. Kristyóri Q á-
bornak fiai János, Albert, és Zsigmond Arad vármegyé-
ben 1815-ben hirdettetik ki nemességüket.

MLrlsko család. Trencsin vármegyei curíalis nemes csalá-
dainak sorában áll. 1748-ban élnek közfilök Podhragyon Pál, és A n d-
r ásnak örökösei, Trencsin sz. kir. városban Miklós. 1803-ban Ada-
móczon lakik Andrásnak fia János mint katona. 1837-ben szintén Ada-
móczon iratik Össze a fóljebbi Andrásnak fia János már ekkor mint
03. kir. kapitány nagy-szombati állomásán ^).

Kriskovftzky család. (Eotulini.) Lengyelországból sza-
kadt hazánkba choltiozi Zedlneczky Venczel és Albert Árva vár ideig-
lenes urai alatt, névszerint a bejövók közül Eriskovszky Henrik
1549-ben az árvái uradalom praefeotusa volt. £ családot Thurzó Fe-
renoz is pártolá, és honfiusitását eszközlé, 1559-ben nevezett Henriket
Thurzó Árva vár kapitányává és Árva megye alispánjává nevezte. A
nép Henriket csak H i n d r i c h név alatt ismerte. Benne családja ha-
zánkban kimúlt ').

Krlss család. Trencsin megyében Zsolnán székelt ily nevű
család 1660-ban, és onnan vétetett fel a nemesi lajstromba ^).

KHstó család. Erdélyi székely család a Csikszékben. Neve
— ugy látszik — Kristóf-ból eredt; mert e néven is jö elő a család
néhány tagja.

Erístó Anna 1715-ben Csató János neje volt — Kristó Imre
1853-ban birtokos Osik-sz.-királyban és Tusnádon *).

>) Szontagh Din. közléséből
») Ugyan attól.

•) Ugyan attól. ^ t

*} Benkó Károly Crik-Gyergyó és Kászon 109. Digitized by LriOOgle

30*

4M9 Kjrtfttoir.-Krlvétey.

Krtotoff család. Kristóff Mihály 1782-bea Nagyváradon
városi tanácsnok, 1791-ben II. Leopold király által nemesitetett meg,
főleg azon érdemeiért , hogy már atyjának példáját követve , a kfttona
beszállásol ásnál különös készséget fejtett ki , és hogy erélyes szorga*
lommal működött Nagyváradon az illyr tanitás behozatalán, azon fölül
az illyr nemzeti gyülekeá;eten 1782— 1798-ban mint deputatus . vévén
részt, ebbeli hivatását is ajánlatosán végezte. A nemes levélben nejétől
Nikolits Esztertől született Demeter fia is emlitetik. Nevezett D e-
méternek nejétől Sághy Máriától csak egyetlen leánya Jud ít él
1807-ben >).

Czimere négyfelé osztott paizs, az 1-ső osztály arany udvarában
zöld téren arany koronán egy fekete holló áll , jobbra forditott fejjel,
csőrében fehér keresztet tartva ; (Oláhország czimeróböl véve.) A 2-
és 3-ik osztály kék udvarában kettős farkú oroszlán áll , első lábaival
arany napot tartva. A 4-ik osztály arany udvarában két keresztbe he-
lyezett fehér horgony látható. A paizsfölötti sisak koronáján vörös
mezű kar könyököl, arany markolatú kivont kardot tartva Foszladék
jobbról arany-fekete, balról arany-kék *).

Kristóffy család. Lá$d ChrUtóffy cs,

KriflitóCrecx család. 169Q4)ea Trencsin megyébea Adamó-
czon lakozott ily nevű család a nemesi lajstromok szerint ^). .

Krislon €»ialád. Szabolcs , Abauj és Gkknör megyében lakó
nemes család. Közűlök Laj os Gömör várm^ye esküdtje, 1839-ben,
utójib 1843ban főbiztos főszolgabírói ranggal.

Pál 1846-ban Abauj vármegyében al adószedő.

Kriston Fül^p ferenczes szerzetbeli zárda- főnök 1769-ben
Ugocsa megyében N.-SzőlŐsön *).

Kriston Gergely, András és Miklós Kovács Györgygyei
együtt 1630-ban II. Ferdinándtól nyertek czimer^s nemes levelet *).

Krlvátfty család. Krivátsy Mátyás szepesi kanonok test-
vérével Krivátsy Péterrel együtt 1670-ben I. Leopold királytól
ozimeres nemes levelet nyert. Ezen P ó t e r tői származott IL M á>
tyás, ki 1758-ki jun. 19-én Szepes vármegyétől vott ki nemességéről

«) B. Vay L Német hívség 878.

*) Adfuni Scuta gentil. tom. V.

*) Szontagh Dán. közléséből.

•) Szirmay C. Ugocsa p. 103.

*) Zala vármegye levéltárábaii van az eredeti amalis. by GoOqIc

Kr#r«0Í(y.-^Krojlierr. MO

biix)nyitvátiyt, ennek utóda András Losonozon Ittkott, és 1813-ban
nemességét Szepes megye elAtt pör utján igazolta, és ennek következ-
tén nyert nemesi bizonyítványát Nógrád vármegyében ISIS. máj. 5-éti
hirdetteté ki ^).

Krivátsy család e század elején birtokos Zemplin megyében Fü-
zesséren és Alsó-Hrabóozon *). ,

Krlwe€»ky c^ftal^d* Zem[^n vármegye czimerleveles nemes
oaaláda ^).

Kriveozky János kapitány 1766*ban M.^Terézia király asszony
által nemesítetett meg *).

Gzimere balról jobbra rézsútosan levonuló kék csíkolat által két-
felé osztott paizs, a csikolaton egy arany markolatú kivont kard fekszik,
a jobb oldali háromszögletű osztály ezüst mezejében zöld téren barna
egyszarvú ágaskodik , befelé fordulva ; a baloldali alsö osztály arany
mezejében zöld téren zöld pálmafa emelkedik. A paizs fölötti sisak ko-
ronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között szintén pálmafa
nyúlik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-zöld.

Hriza család. Erdélyben Toroczkón székel. Közűlök János
m. akadémiai tag és lapszerkesztó, született 1814-ben N.- Aj tán a szé-
kely földön, hol atyja unitárius lelkész volt. Nevezett János 1838. óta
kolosvári unitárius lelkész, és a hit-tan és magyar irodalom tanára ^).

Krizsaii család. Trencsin vármegyében az 1666- és 1690-ki
nemesi lajstromok szerint ily család Adamóczon székelt ^),

Krizsáiiyl család. Hont vármegye nemessége közé sorolja
Fényes E. Geographiájában.

Kroyherr család. Kroyherr Ferenc z-X a v é r 1791-ben
I. Leopold király által czimeres levélben nemesitetett meg.

Czimere jobbról balra rézsútosan kétfelé osztott paizs, a jobb ol-
dali zöld udvarban magas fehér szikla emelkedik ki , melyre koronás
kigyó kúszik ; a baloldali kék udvarban rézsútosan három arany csillag
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sasszárny
emelkedik ki , a jobb oldali vizirányosan félig vörös , félig íehár , a bal
oldali félig arany, félig fekete, mindkét szárny közepén egy-egy csillag

*) Nógrád megyei jegyzőkönyv 486. azám alatt

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 376. 39L

•) Ugyanott 113.

^) Colleot. Herald, nro 231.

^) L. Életrajzát 8 irodalmi működését Danielik József Magyar irók II. 168

•) Szontagh Dániel közléséból. í^r^r^rs]^

Digitized by VjOOQ IC

490 Kréwr.-Krtottlu

látható y mely félig a szárny színeivel ellenkezőleg van szinezve, úgy
hogy a jobb oldali félig fehér , félig vörös , a másik félig fekete , félig
arany , a két szárny között koronás kékes kigyó emelkedik fel, hátra
kondorított farkkal, szájából vörös nyelvét nyújtva ki. Foszladék jobb*
ról ezüst-vörös, balról arany-fekete 0*

1 802-ben Kroy herr György-Károly alezredes nemesiteteit
meg ugyan oly czimerrel , mely a fóljebbitól josak szinezésben különbö-
zik, nevezetesen a zöldes kigyó kék udvarban van, a három csillag vO-
rös szinű és fehér udvarban áll. A paizs fölötti sas-szárnyaknál a jobb
oldali fölül vörös, alul fehér, a baloldali felül arany , ahil fekete , köze-
pén a csillagok is ellenkező szint nyernek , a két szárny között a koro-
nás kigyó zöldes , és balra fordul. A foszladékok ugyan azon színűek,
de ellenkezó oldalt cseréltek ').

Króner család. Króner János 1797-ben L Ferencz király
által nemcsitetett meg.

Czimere a paizs jobb és baloldali felsó szögletétől az alsó jobb és
baloldali szegletig rézsútosan keresztbe húzott vonal által négy ud-
varra oszlik , ugy hogy a két oldalas udvar vörös , az alsó és fels6 ud-
var pedig kék szinű ; az alsó kék szinű udvarban álló koronán pánczé-
los kar könyököl, mely már a két oldalas udvarba is benyúlik, és mely
arany markolatú kivont kardot tart , mely már a kék mezóbe látszik,
és a kard fölött a felsó kék udvarban ezüst félhold és arany nap ra-
gyog. A paizs iblötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, szintén
kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös *).

Króner Lajos Mosony megyének 1837-ben al-, 1842-ben fő-
jegyzője, és az 1843- és 1847-ki országgyűlésen követe volt.

Krsko család. A Trencsín megyei az 1768-kí nemesi össze-
írás szerint Nemsován lakott Krsko Márton fiával Andrással.

Egyébiránt a Krskó név a M i h a 1 i k család egyik ágának is
elnevezése ^).

MLrtoilth család. Turócz vármegyei nemes család. Egyik
^a György 1741-ben Trencsín megyébe költözött át ^).

0 Adami Scuta gentíL tom. V.

*) Ugyanott

') Ugyanott.

^) Szontagh Dán. köziéséból.

*) Ugyan attól. ^ t

Digitized by VjOOQIC

Kniesay.-Kridy. IVl

Kracsay CMlád. (NádíSi.) Zemplin megyei eredetű régi
család 0 ; Azon vármegyében fekszik Magyar-Krucsó helység, mely-
nek határához tartozik Nádf6, honnan a család elfinevét irja ').
Krucsó helységet birja a család, valamint a leány ágon tőle eredfi Szö-
gyényiek is, mert Krucsay Józefnek Kállay Anna-Máriától született
leányát Máriát Szögyény Imre birtá n&üL

A család czimere a paizs udvarában egy magas fa , melynek te-
tejében egy holló ül, a fa átellenében fekvó dombon egy vitéz áll, és a
fán ülA madárra nyilaz, a paizsfölOtti sisak koronájából szintén magyar
vitéz nyúlik ki, zászlót tartva.

16ő4-ben élt a családból György ^). — A XVIII. század ele-
jén több Krucsay tart Rákóczyval , igy I s t v á n , ki titkára volt, és
mint ilyen irá alá 1707-ben az ónodi gyűlés végzéseit. Miklós kas-
sai kanonok részt vett 1705'ben a szécsenyi gyűlésen. János tábor-
noka volt Rákóczynak. Márton 1705-ben Ugocsa megyei alispán ;
ki 1732-ben Zemi^ben birta *) Szög helységet.

János 1 730-ban már a tiszántúli kerületi tábla ülnöke volt.
Meghalt e hivatalában Debreczenben 1741-ben *). Neje Pogány Bor-
bála volt

E század elején 2^mplin megyében birtokos a család Láczán
is. 2jemplinból Szabolcs megyébe is átszármaztak.

Krucz4r csalid. Trencsin vármegyében 1754-ben a nemesi
lajstrom szerint ily nevű család Bán mvárosban lakott •).

Krúdy család. A család Nógrád megyében Szécsény-Ková-
csiban közbirtokos és a XVII. században nyerte czimeres nemes leve-
lét, 1671-ben Krúdy Judit Steffanides János evang. lelkész neje.

Czimerűk a paizs kék udvarában fészkén üló pellikán fiait melle
vérével táplálja , fölötte a paizs két szögletében két aranycsillag ra-
gyog. A paizs fölötti sisak koronáján könyöklő férfi kar, kivont kardot
tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.

0 Fejér God. Diplom. iom. X. vol. L p. 55.

') Szirmay C Zemplin noi top. 340.

*) Midón Nógrád megye előtt prókiiort vall. Lásd azon megyei Jegyző-
könyv 1654. pag. 94. ekkor Szécsényben harmiaozadi ellenőr volt

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 296.

^) Boosó Mátyás fölötte mondott halotti benéde ily ozim alatt : Az úr há-
zán jelentetett mennyei dicsőség. Kassa 1842.

JUKt KnudMiez.— Krnflaiilez.

Ismert törzsük Gryörgy, kinek fia Pál 1776-ben prékátor, ugy
látszik Zólyomból ez költöz 1755. eI6tt Nógrádba. A családfa követ-
kezőleg j6 le :

György

' m •

1755.1775.

I. János
(Lengyel Ágneg)

1 — — ^ ,

II. János Pál Mária Apollónia

volt megyei Sz.- Kovácsiban (Pulay f 1837. nov. 24-én.

várnagy tl858. András)

1 1855. (Gáal Aloizia)

(Virág Teréz) ' 13^,^3^^. '

I "" : 1

Gyula Kálmán. Mária. Ilona Isabellá f Amália

Ügyvéd Debre- (Platkyné) (Swgeihyaé) (GáaUié)

czeuben.
(Radics Mária)
I ^ 1

Gyula.

A családfán álló II. János 1882— 1846-ig Nógrád megyei vár-
nagy volt. Meghalt 1855'ben. Neje meghalt 1844-ben^

Ez ágazat kath. vallású.

A család neve a XVII. és XVIII. században gyakran Crudi-
nak is Íratott,

Ugyan e családból , de úgy látszik — még a nemesítés el5tt kü-
lön szakadt ágazatból született 1735. oct. 26-án Zólyomban Crudi Dá-
niel (Crudi János szabó mester, és Burián Zsuzsanna fiók), ki 1763-
ban beszterczei, 1782-tŐl pozsonyi evang. lelkész, 1802-t61 a Dunán
inneni kerület superintendense lön. Meghalt 1815. dec. 18-án ').

Krumliolcz család. Kromholcz, Krmholecz, és Grumholcz
alakban is találtatik neve irva. Trencsin megyei család. 1768-ban a
nemesi összeírásban P á 1 és két fia János és Mihály Klucsón szé-
kelnek. Nevezett János ugyan akkor törvényszéki gyakornok. 1799.
jul. 10. Mihály, János és Gábor Trencsin megyétől nemesi bi-
zonyítványt kapnak ; és ezek után a család Trencsin megyéből kiszár-
mazott, miután ott többé nyoma sem található a nemesi lajstromokban *).

Kr«plaiiiez család. Komárom vármegye nemes családa,
birtokos azon megyében Radványban *) és Karván Kruplanicz Si-
mon *), ki 1843-ban Esztergám megye országgyűlési követe volt.

') Haan Lud. Jena Hungarica p. 69.

') Szontagh Dán. közléfléból.

*) Fényes E. Komárom várm. 129.

*) Fényes M. ország statístikai stb. szempontból 1660. t. köt. 490.

^gle

KrÉ9t€8.~-KraBpér. UK

MLriuAei család. (Lepoglavai f .) Horvát eredetű kihalt csa-
lád, íratott neve K r w s i t h 8 több alakban is. Legels6, kit történel-
münk fölmutat: Krusios Péter , ki mint esztergami kapitány 1525-
ben kap adományt ^). 1530-ban már clissai kapitány. I535*ki novemb.
30-án már mint grófhoz ir I. Ferdinánd király, hogy Velencze pa-
nasza folytán az elszedett javakat adja viasza '). 1537-ben a Dalma-
osiába küldött hadsereg vezére, e hadjárat alkalmával eleintén szeren-
csés, utóbb futni kényszerül , de a hajó , melyen menekül török kézbe
esik, és így fejét veszik. Nóvére Katalin temetteté el a tersaczi egy-
házba ^). Fia János 1547-ben a smalkaldi hadra megy. 1552-ben
már korponai kapitány. Utóbb török fogoly , 1565-ben megszabadul.
Bírta Liptóban Likava várát, és e vármegyének fóispánja is volt ^).
1569*ben az országgyűlés erfiszakoskodásai ellen tanuvallatást rendelt
tétetni ^). Meghalt ezután nem sokára Özvegye PálíFy Kata, másodszor
Illésházy Istvánhoz ment férjhez. Benne kihalt a Krucsics család.

Czimerük — mint az a rozembergi vár kapuján tán ma is lát-
ható : ^) egy rókát tép6 sas szétterjesztett szárnyakkal.

Krospér család. (Varbói.) Elsfi ismert törzse Krusper Ist-
ván 1610-ben jelen volt mint kis-utcza-ujhelyi evang. lelkész a zsol-
nai zsinaton , melynek végzéseit aláirta. 1618-ban nemességét Tren-
osin megyében kihirdetteté. íratott neve Kruschpie r-nek is, és
Varbov-ról való volt. Meghalt 1654-ben "O- Fia András 1660-ban
Zsolnán lakott a Trenosin megyei nemesi összeirás szerint. 1688-ban
István Árva megyei törvényszéki biró ( judex appellationum). Ugyan
ez évben Trencsin megyében Kisutcza-uj helyben székelnek többen a
családból. 1740— 1747-ben István kiköltözik Trencsin megyéből He-
ves vármegyébe.

1748-ban a Trencsin megyei összeirás szerint András Ovcsarsz •
kon, íQ. és idósb G-yÖrgy pedig Zsolnán székelnek.

1768-ban Ovcsarszkón Mihály, Zsolnán ellenben József
fiával Józ se ff e 1 , ki akkor kooskóczi plébános voU, — írattak a ne-
mesek lajstromába.

0 Kaprinai Mm. B. iom. XXVIII. p. 24.

*) Oklevél a velenczei marciana könyvtárban.

*) Lehoozky szerint Kerchelich p. 218. 346. Szegedy Rubrieae p. 94.

^) Budai Fer. Hist. lexicon II. 495.

Ó 1569*ki 55. törv. czikk. — Kovachidi Soriptores rainores II. 228.

•) Bel. M. Notitia nova Hong. II. pag. 572. Keröhelidi 347.

^) Batholomaeides Memória Hongarorum lOi.

Digitized by

Google

tU KruM.— KrotÉeii.

Az 1803- és 1887-ki nemesi összeíráskor csupáo Pál találtatott
OvosarszkÓD.

1760 bao varból Kruspér István kamarai tanácsos és Marma-
rosban kincstár uradalmi , és só ügyi igazgató. Ugyan akkor varbói
Kruspér Pál kamarai titoknok, ki 1770-ben szintén kir. kaamrai ta-
nácsos és a bácsi kamarai uradalom igazgató.

1770-ben varbói Kruspér János a marmarosi kerületben kir.
ügyész. Ugyan akkor varbói Kruspér A n t a 1 az ungvári kamarai uro-
dalomban királyi ügyész, ugyan az még 1787-ben is.

Jelenleg Szatmár várm^yében Kruspér Sándornó birtokos Ba-
tízon ^).

Kruspér Laura, Des EcherroUes Kruspér Károly nge meg-
halt N.- Váradon 1858. nov. 17-én. Nóvére Aurora. Fia Sándor.

Kruspér István jelenleg a m. akadémia tagja.

Krusui család. Trencsin megyéi nemes családok sorában áll.
1803-ban Nagy-^triczen lakik János és fia József. 1837-ben
ugyan ott és Pravoticzén István fiával együtt. Ez hihetóleg egy a
C r u s családdal,; lásd Cru$ c$.

KriUMely csal4d. (Topuszkai.) Horvátországi nemes cstűád,
melyból tbopuszkai Krussely J á n o s a sz korona ügyvéde 1^ 1 9-ben ').

HLrutten család. Krutten Mátyás 175ő-ben M.-Terézia
király^asszonytól nyerte ozimeres nemes levelét '). *

Czimerpaizsa először vizirányosan két udvarra oszlik, az alsó kék
udvarban három arany káka-szál (typha) emelkedik fel egymástól pár-
huzamosan állva ; a felső osztály függőlegesen ismét két udvarra osz-
lik 9 a jobboldali vörös udvarban két vizirányosan párhuzamban vont
fehér csíkolat közt egy arany csillag látszik ; a baloldali urany udvar-
ban hármas halmon fekete holló áll , csőrében fehér iró-tollat tartva.
A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között, me-
lyek közúi a jobb oldali vizirányosan félig arany félig fekete , a másik
félig ezüst félig vörös , — egy arany káka-szál emelkedik. Foszladék
jobbról ezüst-kék, balról arany-fekete.

Nevezett Krutten Mátyás 1760— 1770-ben a m. kir. kanczel-
lariánál irnok és hites jegyző volt. 1787-ben ugyanott a kiadói hiva-
talnál segéd ^).

0 Fényes R Geographiai szótár. 1. 101.
*) Kithonicz, Directio methodtca.
*) Colleot. Herald, nro 276.

*) Azon évi hivatalos tiszti névtárak.

Digitized by

Google

KsiQuky. -Kabtoia. 4W

Krutten József 1770-ben « horvátországi báni hivaiabál Ír-
nok és jegyző 0- 1787-ben Pesten rendőrségi biztos *).

Krutten József 1790-ben szintén a följebb leirt ozimerrel ne-
mesitetett meg ').

Hsluftaky család , vagy K s i n s z k y néven Trcoesin me-
gyében 1646« 1668. és 1690-ben találunk családot Felsfi-Drskóezon a
megjrei nemesi lajstromok szerint *).

Kubesx család. Ismeretes e családból Kubesz László ki-
rályi mester, és 1388*ban Árva vár várnagya, mint ez az Árva megyei
Felső-Lestina helységben uj megtelepedók részére Zsigmond király
által kiadott oklevélben emlitetik ^).

Kubicza c^saiád. Trencsin vármegyei birtokos család. A
cziroeres ncmesitó levelet Kubicza Miklós maga és fiai M i k 1 ó s és
József neveikre, és ezek utódaikra 1741. octob. 28-án a pozsonyi
várban kiadva nyeré M.-Terézia király-asszonytól ^), és ezt Miklós
még 1741. dec. 13-án Trencsin megyében kihírdetteté.

A család czimere fíiggólegesen kétfelé a<iztott paizs, a jobb oldali
osztály kék udvarában zöld téren befelé fordulva daru áll , folemelt
egyik lábában kövecset, cs6rében pedig zöld kigyót tartva ; daru fölött
arany csillag ragyog ; a baloldali ezüst mezőben kettós farkú oroszlán
ágaskodik , feje fólött arany csillag ragyog. A paizs íblötti sisak koro-
náján szintén daru áll , egyik fblemelt lábában kövecset tartva, fejét
balra forditva , és abban zöld kigyót emelve. -Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

1748 — 1768-ban Kubicza Miklósa nemesi lajstom szerint Kis-
utcza-uj helyben székelt. 1803-ban Melsiczen lakik IgnáczésfiaJá-
n o s. 1837-ben nevezett I g n á c z nak másik fia I s t v á n Ivanóczon
székel. Ugyan ekkor I g n á c z nak harmadik fia F 1 o r i á n három fiá-
val Károlyly al, Bálinttal és Lórinczczel Sambokréthen
lakik; Melcsiczen pedig laknak Ignácznak örökösei Vincze nagy-ta-
polcsányi segédlelkész, Lajos bitsei uradalmi irnok, és József
nyitra megyei pap.

') Azon évi hivatalos tiszti névtárak.

*) Ugyanoti

*) Szontagh D. közlése szerint

*) Ugyan attól.

*) Adami Souia gentil. tom. V. és Szontagh Dán. ködé^bóji^y Qqqq|^

^P6 Kabhia.--Kiiliin9zky.

1848-ban Ivanóczon székel Pál, ki már 1840-ben Trencsin
megye alispánja , az 1847-ki pozsonyi országgyűlésen ellenzéki követ,
éiczea szónok, tanult publicista, jelenleg e pályáról lelépve gazdaságá-
val , melyet a szernyei szerzett birtokkal növelt, foglalkodik.

Kwbiiia esalikd. Pozsony vármegyei nemes osedád. A ne-
mességet Kubina Márton nyeré maga , és gyermekei András, Jakab,
György, János , Flórián , Dorottya , Éva és Anna , és ezek utódaik ré-
szére II. Ferdinánd királytól Bécsben 1633. april 20-án kiadva; mely
czimeres nemeslevél Pozsony vármegyében Samarján ason évben B.sz.
Mária ünnepe utáni 2-ik ferián hirdettetett ki.

A osaládfa következő :

Márton
1633.

András Jakab. György János. Flórián. Dóra. Éva. Anna.
lak. Szenczen

János. György,
r

Jakab Márton György János.

MártDu. János. Flórián. . Márton.

Antal József Pál ~*

W' 'Mihály. Pál.' ^^""'Y'' ^'^

Imre Ig^ácz Pál

1756. 17Ö6. szül. 1763.

nov. 23.

Ferencz. István. Ignácz János,

szül. 1793. jul. 24.
8z.-györgyi plébános.

András fia Jakab, és fia Pál két fiával Imrével és Ignáczczal
1756. iioveinb. 17-én vettek ki Pozsony vármegyétől nemesi bizo-
nyítványt 0-

Kubinszky család. Trencsin megyei czimeres nemes csa-
lád. Kubinszky András 1647-ben azon megyében Iiirdctteté ki czi-
meres nemes levelét.

Czimere a paias kék udvarában zöld téren álló vörös ökör, dere-
kán fehér hevederrel átszorítva. A paizs fölötti sisak koronáján két
kiterjesztett fekete sas-szárny között fehér szárnyas ló (jK^gazus ágas-

") Pozsony várm. 1756-ki jegyzőkönyv 64. lap. ^.^^_^ ^ C^OOqIc

Digitized by'

KúblMfl 499

kodik, nyakán arany szalaggal Foszladék jobbról ezüat-^vör^ balról
ezüst-kék *).

1748-ban Kubínszky Ádám Trencsin városában lakottamé-
gyei nemesi Összeírás szerint. Ugyan ott 1768-ban János, 1803-ban
ugyanott J á n o s nak fia Károly, végre 1837-ben a Trencsin me-
gyei legutóbbi nemesi összeirás szerint szintén Trencsin városban lak-
nak Jánosnak örökösei Károly és János, és ez utóbbi Jánosnak
két fia J á n o s és Károlyt).

Családfájuk ez :

Ádám
17,48.

János
1768.

KAróbr János

1803. 1887. 1837.

János. Károly.

A család egyik tagjáról 1848. előtt egyik megyében egy egész
párt neveztetett el

Kubinyi esalikd. (Felsó-kubini , nagy-olaszi és demény-
falvi.) Egyike legkiterjedtebb és ősrégi nemes családainknak. Első tud-
ható törzse H u d k o n t, kit a tudós Horvát István a H u n t-P á z n á n
nemből (genus) származottnak állit ^). Nevezett H u d k o n t II. And-
rás király alatt élt, és 1233-han ezen királytól — mint az adomány-
levél mondja — első iQuságától fogva tett hű szolgálataiért Liptó vár-
megyei R e u c h a (most Alsó- és Felső-R e v u c s a helység Liptó me-
gyében) nevű földdel adományoztatott ^).

Hudkontnak *) két fia volt Ite , vagy J u c h e vagy Gyuche, és
Gyürke, ki máskép S]n3Ík-nek is Íratott. Ez utóbbitól a M e s k ó

*) BurgstaUer CoUectio inaignium nob. Hung. famü.

^ Seontagfa Dániel közlése szerint.

•) Horvát István : A Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről 73.
Hosaan vette ez állitását a tudós szerző, miután a forrást nem idézi ? nem tud-
juk ; eddigelé pedig Hudkontnak ezen Hunt-Páznántóli származására vonatkozó
oklevél nem ismertetik.

^) L. Genealógia Familiae de Felsö-Kubin fratribos suis dicata a Petro
Kubinyi S. C. et R. Majestatis Consiliario. Pesthini^^ czimti család történeti rajz
oklevelekkel, mely három kiadást ér ; úgymint 1814. 1824. és 1831-ben.

^) Hudkont némely genealogiaoon comes-nek inra is fordul eló. ^OOQLc

478

KvbÍByl.

és más családok, az elsfitfil pedig a Kabínyl család származott, mint a
következ6 táblázatok mutatják :

I. t á b I a.

Hudkont
1233.

lievagy
Iwche.

Miklós Péter Fülöp

1325. 1325 1325.

I _ ^ I r-

Gyurke máskép
Synit

Pokus
V. Fabns

n::^ — •

Tamás
1361.

Bálás
1361.

Jágos Adrián Mijiály Milclős

Miklós I János László Adnán

1355. 1355. 1424. 1424.

Salamon

deák

1355-1391.

Metk

1355.

a Me$h6 cs,

törne.

János

Gergely
1355-61.

I. Márk
1355.

megöletett

I — ■^^— 1

Miklós

1361. 1391.

Lórincz

l465.

•"/i '

András

Ivánka
1355.

János
1361.

László
1424

Péter

László
György

László Salamon Dániel

1492. 1503.
al kincstárnok.

(Gyulaffy
Potentiana)

Máté Lénárd

a Migyoku^i 1505. árvái
ág iör»se. követ,

1526.

irolgi. VÍ

LtábUh^.

IL Márk

(Csemiczky

Kata)

* Spes Annt Margit
(Lehoczky (Szent- (Szent-
János) Iványi Iváayi
István) Bá&el)

Digitized by

Google

K«Wsyl*

tit

n. tábla.
Nagif-ohszi vonal

Dánjel, hi a» L táblán.

Jakab
1600. áryai
aliapán.
(Beniczky Bora)

L István

Arvai alisp. 1571.
(Büdy Fruzsina)

Kata
(karvai Orlé
Miklós)

István

(Horváth
Kata)

T""^ '

István

Ferenes.

II. Kristóf

1696.

trencséni alisp.

és altámok.

(Rakovszky Bora)

L Kristóf
kir. ügyész

1678.
(1. Palugyai

Zsófia

2. Pongráoz

Borbála)

L László Dániel
1596. kamarai f
tanáosos
(Esterházy
Magdolna)

András Julianna
t (óvári

Pongráoz
Mátyás)

Zsófia János
t Liptói alisp.
1600.
(Mérey Anna)

Tamás II. László Kristóf
Árvái követ Liptói +

1618. alispán 1633.
t (Daróozy Kata)

Elata Bora
(Szent- Galambos
Iványi László
Mihály) 1663.)

Magdolna
(Pethó
János)

Ferencz
(Marsóvszky
Eszter)

János
(Baán
Anna)

Fohi. IV.
iáblám.

Dániel
ónodi kapit.
Móré Jümsk)

László
Erdélybe fut.
(Nagy Kata)

Pál Kristóf

(Rész Janka) (Petróozy
T^ , Erzsj^^t) ^
(Stansita Fol^l. V. iáblán.
Horváth
Zsófia)

László.

Ádám.
t

János.

PáL

Ádám
(PUthy^Bora)

Pál.

János

1692.

(Bogády^Judit)

Gáspár

Liptói alisp.

(Zmesbd Zsuzsa)

irolyiAÍLiábláfi.

János ,
(Raksányi Eva)

József

árvái alisp.

kir. tanács.

(Adda Amália)

László

(Hrabovszky

Zsuzsa)

Elek

István János Pál

Jesuiták ügyvéde 1748. (Marczibány

Vág-Szardahelyen (Tamóozy Mária f)

Ignáez

(Rády

Roiália)

József

Alajos +

(Ürményi

Bora)

(Gáfor
Julianna)

Mária)

£^

János
C^saoKán 1768.
(Sághy^Mária)

Ferenos
(Bánfy N.)

i, kö9, htpon.

Ferencz 1837.
(Wolf Mária)
t

János
sztil. 1819. T
ttgyv. Zsolnaié

K^Wi^.

István, ki <fs elSbbi lapon,
jesuiták ügjrvéde
Yág-Szerdjihelyeii
(Gáfor Julianna)

Antal Károly

(Grajczar Teréz) f

I ^ \

Lajos

(1. Szkacsányi Mária.

2. Grajozar Anna)

János
sz. 1842.

József
sz.1845.

Ignáoz

szül. Í736. t 1811.

(Juhász Júlia)

1 -^ 1

András

sz. 1790. 1 1831.

april. 29.

(Tamóczy

Róza)

Anna
(firogyányi
JózseO

Elek
sz. 1819.
bolly plebán.
esperes.

Zsigmond

sz. 182a

Nyitrán tigyv.

(Névery

Klára)

Mária
sz. 1822.
(Detrioh
Gyula)

Sándor
SZ.1823.
Nyitrán tigyv.
(Seregélyi
Májda)

Luiza
sz 1829.
(Ivánszky

János)

Rói

András
sz. 1857.

István
SZ.1858.

Erzse
SZ.1859.

Geiza
SZ.1843.

Coeiesta
sz. 1845.

Ida

sz. 1847.

Aranka Jenó Mária
sz. 1851. sz. 185a sz. 1856.

Gáspár

(1. Szontagh Erzse

2. Okolicaányi Jozefa)

m. t á b I a.

Gáspár, kt a II, tdUán.
Liptói alisp.
(Zmeski^l Zsuzsa)

Farkas
(Ottlik Klára)

Gáspár
(Plathy Anna)

i&szter
(Raynann
Sándor)

Zsuzsa
(Kosztolániri
Elek)

Gráspár Sándor

(Wattay Zsuzsa) f

Borbála
(Dessewfiy András)

András Zsófia Róza

Videfalván (b. Hellén- (b. Prónay

1 1851, bach Józs.) JózseQ
(Prónay^ Eva)

N.
(b. Pod-

Bora
Radvánszky

maniczky) Antal)

Ferenoz Ágoston

Nógrádi követ. sz. 1799. máj. 30.
(losonozi Gytirky cs. kir. kam.
Franciska f.) museum igazg.
(GofztonyiNO

Joze£a
(b. Nyáry

Antal
OS. k. kam.

Amália

(Földváry

Miklós)

Gáspár

Liptói alisp.

1 1838. máj 4.

(b. Prónay

Honorata)

Geiza Eveline

(Rudnay (Kováos

Zsófiái Ferenoz)

t ^ r "^ ' '

Jolán.

Laura.

Petronella. László Rozália
1 1840. oot. la (b. Podma-
(1 . Radvánszky Ter. niczky
2. Kubinyi Lilla) Andor)

Albert Rozália

lak. N.-ObizL

(Lónyay Albe/^QQ^^

K«Miy^

181

IV. t á b 1 a.

János, ki a II. tMdn,
(Baan Anna)

János
^Rhédey Ilona)

Zsófia
(Szmrecsány
Péter)

Magdolna
1689.
f Szelényi János)

Menyhért

(Révay

Polexina)

Janka

(Csemiczky

Gábor)

József
(Sándor
Kata)t

'János
(Pottomyay
Júlia) t

Eva
(Görgey
LÓnnoa)

(CsemiQzky
Mária)

Magdolna

(üjlaky

András)

Anna-M. Menybért

(OkoHosányi (1. Okoiiosányi
Gáspár) Erzse)

2. Kiszely Kata)

János.

Kristóf.

Pál
I Okolicsányi
Ilona)

Ádám

(Sindler

Erzse)

Mátyás

(Palugyay

Anna)

AntaP

(Beniozky

Janka)

István.

Péter
(b. Szentke-
reszti Zsuzsa)

I ^ 1

Jakab
(MakhLry Anna)

György
(Szunyogn Zsuzsa)
S»aholcti ág.

LÓrincz Sándor

17ÖÖ. (Daöíó

(Platby Júlia) Teréz)

Benedek. Bora
t (Pottomyay
Gáspár)

Sámuel

Ignácz

Szabolcsi

alszbiró 1844.

Imre

Mihály.

József
Fejértón.

Lajos
iró.

Iiászló Károly
(Puky (Plathy
Erzse) Kata)

László ^^
lak. Tápio
Sz -Márton

tl8ö3.

Lajos f Anna Ilona
(Somc^yi (Bome- (Bay)
Krisztina) miszaN.)

g Elszter
tf <Mariássy
^ Márk)

Mihály
t

József

(b Luzsénszky

Jozefa)

Karolina

(Okolicsányi

Mátyás)

Antal Tamás
Liptóban (Kubinyi
Varbón Luiza)
(Abaffy ' ^ ^ ■

széken.

Frigyes Jozefin Adolf
(Andre- (Pongráoz) (Szent
anszky ' '

Henriét.)
lak. Bob-
ronikon.

Pál
(Zayier
Janka)

Mihály Janka

lak. Berte- Jóob
lenfalva Elek)

(Joob JuIia)

I ^ ■ I

F.-Dechtáron. Berta. Miklós. Irén.

Iványí
Zsófia)

I ^ 1

Kázmér

Móricz.

Zsigmond
cs. k. hadtt.

Árpád.

Hermina
(Kubinyi Mih.)

Luczian. Barnabás. Mihály. Henriette

(Plathy
Amre)

Digitized by LjOOQIC

Anna
(AbafiyElek)

M»

KoMftyl.

V. t á b 1 a.

Kristóf, ki 4 //. íáblán.
(Petróczy Erzse)

Kristóf

1694.

(Géczy Julta)

t ,

András
(Ivócs Kata)

László
ezredes f 1678.
(imurosi Nagy

Bora)

András

Dániel
(OkoHcsányi

Miklós.

Ádám
(Eubinvi
Zagzsa) ^

Mihály

(Kiss

Judit)

Kristóf Andráa József

?ottornyay

t őrnagy iOtves

Ferencz)

t Amália)

Sándor

Lajos
(lUgályi
Zsófia)

Luita Honorata Jenó
(Kubinyi (Ragá- v.ödön
Tamás) lyiné) Klenóezon
1849. Gö-
mör követe
(Kubinyi
Ida)

Mihály

Arvai alsz.

biró.1837.

(Kubinyi

Heiyiin)

Hermin.

Károly Sídonia Zsófia Kálmán Flóris

honvéd (Hanzély (Zmetkal) kratebnén lak Ma-

sbUlzados Márton) árvái alsz.- dacsány

1849. biról842; Liptói követ

(Domonkos Pottornyay 1849.

N.) Klementina)

I ^' '1

Mária. Barnabás.

Károly

insur. ezredes

(Tornyos Anna)

József

(1. Tótfalusy

Ladoviea.

2. Ambrózy

Sidonia)

István

lak F.-Kubiu

(Hanzély

Erzse)

József.

Erzse
(Zmeskalné)

Tivadar Lilla N. Luiza Constanczía. N.

cs. kir. tiazt (Kubinyi (Petróoziné) (Mariássy (Tpmyosné)

lak. Szügy. László) A^foston

cs. kir. kam.)

Digitized by

Google

K«M«yL'

«M

DeménffűM vonal^

VI tábU.-

m,ié, ki ü* l táblán.
1606. Arrai követ.

kezdi a vi^r
gedeipert.

Máté.

^ Benedek

Liptói alispán

1671.

_Míhil2r_

János

Ánrai követ 1637.

1646.

György
(Palngyay Anna)

Mát3rás
Liptói köv. 1637.

• Ferenca
Liptói köv. 1646
(Dlnholnczky Anna) (RádyjVlargit) Murányj kapit

' Folffi, Vfff .frfíf. Fohft. IX. fíttt

Gábor

(1. 8zent-Ivá-

nyi Ilona

2.Géozv

Zsuzsa)

I / ^ I

Ádám

(Nozdro-

viozky Ilona)

Boldizsár
(Dianis N.)

Mihály

(Joob

Zzuzsa)

Foí^i, \íh éáhl.

Benedek
_->> ,

€hrötgy
(Rlltkay
Fruzsina)
I ■ ^ I
Lásal^ t

(Baán

Sándor

(1. Saeni-

Iványi

Mária)

2.Posgay

Bora)

János Pál

Horváth (Szmrecsányi Mária)
Kiswvidi Mária) | —

Klára) Farka« Menyhért

^ t /^ ' (Palugyaí lak. Klenóczon

(Zm^al Ué^m) Bartholowiaeides

JiMoá

(HawEély

Jolin)

János
(Ebateky

jy>)

r:r^ — »

Gáspár

(Fejérpatalcy
AnMt).

Mária)

itÍuÍL «*.172i;tl76a

László

(ürm^yi

Nagy Éva)

Menyhéfi

(Rubinyi

Borbála)

Jób (TnbejyRóxa)
I Illés t. G "

János Sándor
(Kubinyi (Kubinyi
Anna> Krisztina)

Imrt.

edeon
(Ján
KaU)

István
(Vozáry

Be^a)

r—^ 1

István.

József
Bulyovszky

György

Andahásy

Er»e)

uönnoB
(Szinreosányi
Júlia)
t

Jjászló

(Pongráes

Bstter)

r~^ — »

Sándor^

ünnréd

BRyvé
rköni

FolfilŐp. lafon.

Jótsev

Gömör V. ftsxbiró

mernyilk. 1813.

(Zerdahelyi

Krisztina)

jogköny^ró
1^6.

Miksa

Deménfalváa

(Szakm<ry

Erzse)

Ludovioa N.

(Prónay János) (Prónay Miksa)

AuréL Bérezi Gyula Sándor.
(NNO f6hadnagy.

György
katona.

81*

Miklós.T

gle

KtMnyi.

László
(Szakáll
Amália)

G^Tdray-Gedeon , hi az elSbln lapon,

(Ján Kata)

1 I II ^. I I II

Gedeon Károly

_CV>Ída?guzga) Vár-Gcdén

""""*""""""*"*"""" (Kerepessy

Apollónia)

Gedeon.

Péter
Vár-Gedén.

Bora
(Szakai
Antal)

Arnold. Manó. Mórtcí.

Béllü Anna Matild.

(Fráter Ferencz)

György

1609^1721.

Honii alisp.

(Kjubjn^i Mária)

VII. tábla.

Mihály, Aifl yi. táblán.
(Joób gguzfla)

.Móaies
(Madaniiay
Klára)

Sá»dor
<i. &|ent-

IvAnyi

Kata

2. Sxent-

Iváyiyi

Ja^ka)

András
(l. Vadicí

Janka
2. Záborszky

Mária)

^¥^^0^^

(Kubmyi
Zsófia)

Márton
(Tókj^Anna)

György Antal

(Draskóozy Demeqfelvián

Júlia)

Silresten Miksa.

|— M-i-

Glementin
(gn Khuenbttrg
Ferdinánd)
18Ö7.

Mikály
(HftBiTfty
■ Erzfe)

Jób János Pál

iÜjtoky (l.Malhaeides (1. Bodó
Kata) Zsufesa) Mária)

Jl,.! ,^ • 2. Dávid 2. Shtnnann

(SÍÍS -iHÍiSL . M*'«)

MiHa)

' 2. Dávid

Isiváll

(V^ky
Bora)

Illés Rafael.

(Vozáry^Mána)

Adam. -f-

Mihály

(Bokó

Klára)

Ltezló
(1. Tomallyay
Il6na.
2. Osward Kata)

György József
(Jantó (Végh
Judit) Bora)

Ádám.

Pál-
Makay
Mária)

András
(Farkas .
RriMtina)

György
1828.

Márton
1828.

Lajos

.(Széky

Juliig

András
(Kéler Erzse)

f«— 4-

Miklós
Pesten hires

(NeffÜBOYios
Julianna).

. ■ ■ t

József

(ürményi

Nagy^Erzae)

' JóLef '
t

Mihály

(Kubinyi

Zsuzsa)

ftudolf Kálmán Móricz Ottilia

Vár-GédM Gömőrben f . (Soldűsné)

vtat tettór. (Nagy

(Kubinyi Emma) S^e)

Emilia Erzse

iSsMit- (Szent-

IványiMikA) Miklóssy

(\ Kálmán).

Digitized by'

kMhlByl.

VUL táblb.

Ferenoz ^kia VI. tábláid.
Liptói követ 1646.
(Rády Margit)

Istirili

kir. dictator

honti alisp. 1689.

(1. Kiszely Kata)

2. Szögyényi Bora)

Zsigmond
(KnbtnyiZaófia)

Sándor
( Joób Éva)

Péter
(Abaffy Anna)

Andrii
(Denke
Anna)

Imre
(Hnnir
Terjz)

£íándor
(Szent-Iványi
Rozilin)
8tb.

Ferenoz
(Darvas
Erage)

Imre
(Kobiuyi £rzBe)

Gáspár
(b. Vécsey
Janka) t

András

(Nozdroyiczky

Eszter)

Sándor. Ezechiel

t (1. Reviczky Anna-M.
2. Matyasovszky Erzse.
3. Revi<^y ZSsófia)

Ferdinánd Sándor
(Nagy (Nedeozkv
Teréz) An.-Amálui)

Ignácz

(Gsemiozky

Karolina)

György
(I. tUkóczy Bora)
2. Almann Bora)

György
(I. Turánszky

Anna.
2. Luozius Teréz)

I '-^ 1

János

(Hellebrontk

T«réz)

I -^ 1

Rudolf
Gömör V. követ

1849.

lak. Yárgedén

(Traitler^Zsuzsa)

Adrienna. Gabriela.

Miklós

huszár kapit. 1712.

(Réthey Mária)

Imre , Jób. András.

(1. Okolicsáyi Eva. f t

2. Bene ZsóEa)

Dániel
1766. Honti

alispán

(Bulyovszky

Bora)

I ^ 1

Dániel

(Kubinyi Anna)

Imre

lak. Yárgedén

(Mesko yarolina)

Ezechiel

Miklós
1770.

Péter
1832. kir. tanács,
a család történet

írója, t

Lajos

lébe.

Gömöri követ

(Prónay

Krisztina)

Julián

Nyíisiván t

Mocsáiy Franciska)

Teréz
(Fáy István)

Emma
(Kubinyi R.)

Ida*
Kubinyi
Ödön.)

Digitized by

Google

MaUajff.

IX. táb'la.

Mátyás, ki a VI. táblám,
I/iptói követ
1637.
1. Bobrovitk Erzse.
2. Mérey OrtoJya.
3. Bakó Erzse.
4 PJáthy Orsolya)

Mái% Borii ^ Ádám Mátyás

(Báan Dóra) (Bakó hoiiti alisp. niorváth
f Dániel) (Libiohalszky kisseTÍch

Dóra) Eva)

t ___'

Mária

(Szentrlványi

Bálint)

Imre V' Ádám

Crömöri alisp. ' Öonti alin>.
•1731-1745. 1709.

(Nyustyay Mária) (Platliy
Bora)

Kata
(Bogádi Ádám)

Dániel

(DáYid

Kata)

Mária

(gr. Wallisch

Ferenox)

Mihály
(Dolinay Kata)

Mátyáa

1704.

(Palagyj Zsuzsa)

Zsigmond
(Maritiiiszky

_JiJ£iS2_

Imre

(1. Baan JuUa.

2. Baloghy Júlia)

Mihály

(Rttbinyi

Bora)

'^ntal
lak. Nustyán.

Menyhért

Márton
(1. AbaflSrN.)
2. Rády Magd.)

I ^ 1

László
(1. Marítinszky

Anna.
2. Bárczay Kata)

János f

(OkoUosányi

Erzse)

AnUl.
t

Miklós.

Gábor
(Dobay
Anna)

Mária
(ócsai
(Balogh István)

Ag^ton

(Zmeskal

Zsófia)

Klára
(Dacsó István)

Zss

(JnstJiné)

LÓrinoz
I7&5.
(óosai Balogh
Erzse)

János

(Mártoniy
Karolina)

I ^ 1

Vilmot

szül. 1802. 1 1865.

Hont V. í;5 adószedó

(Laizkáry Emilia)

Polexina

(Dubraviczky

Péter)

Ferenoz-Vilmot
szül. Kóváron
1836. nov. 20.

KríBátina.

Digitized by

Google

KtftMiSri.

tS9

Mint a táblázatról látjuk,
— már Hudkont két fiánál két
ágra szakadt a család, de még
mindég Liptó megyében Re-
vucsát birtokolva* Már 1325-
ben Juciiénak három fia M i k-

lós, Péter és Fülöp, ugy Wl
a másik ágon Gyürke vagy ll i

Syniknek két fia Adorján
és M i h á 1 y a Turóózi Con-
vent eldtt Danch zólyomi fő-
ispánnal elcserélik Reucsát,
és érte kapják Árva megyé-
ben Felső -Kubint 0,
honnan később a család ne-
vét és előnevét irá , és ez u-
tóbbít közösen a Meskó csa-
láddal, mely szintén fclső-ku-
bini előnévvel él.

13ő5-ben Juche-nak Mik-
lós fiától származott unokái
Márk, Lőrincz, Ger-
gely és Salamon, Gynr-
kénak Adorján fiától unokái
Mesk, István és Iván-*
ka, továbbá Mihálynak fia
János az érdeklett Felső-
Kubin-ra , mely Árva várától
szakasztatott el , I. Lajos ki-
rálytól nyertek csere ado-
mánylevelct *), minthogy La-
jos király a Liptó megyében
fekvő Revucsát a szintén azon
megyében fekvő Rozenberg
kincstári városhoz találta jó-
nak kapcsolni, melynél fogva

1497. évi.J

1578. évi.

') Regestrum de Turócz, Eugeliiél Monumenta Ungarica p. 96.
') Ugyanott, és az egész oklevél Genealógia fainiliae edit. 1824^^

488 Kobinyi.

Árva megyei Felsfi-Kubin helység birtokába nevezetteket még 1355-
bea a turóozi káptalanhoz intézett igtató parancsa folytán ünnepélye-
sen is beiktatá ^).

1361-ben szintén I. Lajos király a foljebbi adomány-levelet Sa-
lamon és testvére Grergely (Miklósnak fiai) Márknak fia Mik-
ló s , Lörincznek fia András, Tamásnak fia Po kus vagy Fabus,
Fülöpnek fia B« 1 á s , továbbá a Gyürke ágán Mesknek fiai M i k 1 ó s
és Benedek, Mártonnak fia I s t v á n ^) , Istvánnak fia Péter ^>,
és Jánosnak fia Miklós kérésére átírván megec&sité *).

1391-ben, minthogy Salamon deák (litteratus) testvérét
Márkot megölte , vérdijul az öt illető f.-kubini birtokrészt a meg-
gyilkolt Márk fiának Miklós nak kellett átadnia , mint azt a turóczi
convent oklevele bizonyltja *). Ugyan ezen évben a Bebek Imre or-
szágbíró által tartott birtok -vizsgálati széken ezen levelet mu taták elé
a család részéről Márknak fia Miklós, Jánosnak fia M i k 1 ó s , és
Salamon deák , már akkor nem levén több oklevelük ^).

1424-ben Felső Kubiny Gyürke fiának Miklósnak fia András,
és testvére László, továbbá Juche fiának Miklósnak fia László,
Mesk fiának Bálintnak fia M ártón , Benedeknek fiai Mihály és
István, Istvánnak fia J á n o s kérelmére Zsigmond király az előbbi
I. Lajos királytól nyert adomány-levelet Felső-Kubinra nézve meg-
erősíté '').

Miután, — mint emlitŐk — Gyürke vagy Synik ágáról más csa-
ládok származtak , ez ágat most elhagyva, figyelmünket csupán a Ku-
binyi család ága, mely Juchetól ered, veszi igénybe. Ez ágon a megölt
Márknak fia M i k I ó s nemzé Pétert, ki kihalt, és Lászlót, kinek
fia G y ö r g y közös atyja a fiaiban ismét két fő ágra oszlott Kubínyi
családnak. Ezen Györgynek hat fia maradt; Icözúlök azonban csak
kettő Dánielés Máté terjeszté le ágazatát, amaz a i\a g y-o 1 a s z i,
Máté pedig a deményfalvi vonalnak lön tözsévé Azonban míg e
két vonal tárgyalását megkezdenők , a mag nélkül kihalt testvérekről
kell emlékeznünk. Ezek közül

0 Regestrtim de Turőoz, és Geneal. familíae p. 27. az oklevél.

'J Siephano filio Martini parvi. £s nem áll a családfán.

') Szintén nincs a családfán.

^) Genealógia familiae p. 29. az oklevél.

0 Regestrum de Turócz, Engelnél pag. 97.

*) Ugyanott mondva e szavakkal lasserens pluresnon Imbere.

') Geneal. familiae p. 32. oklevél.

Digitized by VjOOQIC

KabteyL tW

László, ki tudománya miatt deák oak (Utteratus-nak) is ne«>
veztetett— 1492-ben kamara- gróf volt, (de Rivulo Dominarum) 1497-
ben al-kinostárnok , 1498-ban kir. udvarnok czímmel említetik. 1502-
1511-ben a budai vár tisztartója (Provisor castri Budensis) volt, a mi-
dőn II. Ulászló királytól Gömör megyében az elpusztult Zagyva várat
öt faluval kir. adományban kapta ^). , 1497-ben 6 nyeré a esaládi ozi-
mert , mely — mint az első metszvény is ábrázolja — következő : a
paizs kék udvarában egy magas sziklás hegy, é^ e mellett egy zöld fe-
nyő fa emelkedik , melynek árnyékában a völgy zöld terén egy vad
kecske legelész. A paizs fölött foszlányokkal (^vedzett sisak áll , és a
fölött a paizsbelihez hasonló vad kecske látható. — Lászlónak rátbóti
GyulaíFy Potentianától gyermekei nem maradván, ága kihalt.

Salamon, és Márk (Györgynek fiai) ugy látszik — a mohácsi
csatában lelték halálukat

Lénárd a családi közös gedei várnak parancsnoka volt, midőn
nem sokára a mohácsi ütközet után Feledy Eusták azt tőle ravaszul és
hatalmasul elfoglalta , ugyan is, több nehéz, állítólag kincsekkel meg-
rakott ládákat kért bevitethetni a várba mint biztosabb helyre, a cselt
nem sejtő Lénárd engedélyt adott, azonban a ládákban Feledynek
fegyveres czimborái voltak , kik a vár kapuit Feledy csapatának meg-
nyiták és azt elfoglalák* E hatalmaskodásból és rablásból utóbb per
keletkezett , melyet Máténak fia György indított meg, és testvére
Benedek 1571-ben szerencsésén végre is hajtott, mint erről alább
lesz említés téve.

Most következik I. D á n i e 1 kitől ered a

noffjf'Oiaszi fDOtuU.

Dánielnek egyik fia Jakab 1500-ban árvái alispán, ennek Be-
niczky Borbálától fia István szintén árvái alispán 1571-ben ; ez uno-
kájában kihalt. Jakabnak másik fia IL Kristóf lő96-lan trencséni
alispán és altárnok volt , 1597-ben pedig a LengjM^rszág felőli hatá-
rok vizsgálására küldött országos küldöttség egyik tagja volt '). Ra-
kovszky Borbálától férfi gyermekei nem maradtak.

Dánielnek másik fia I. Kristóf I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf
királyok alatt élt. IQabb éveiben karddal szolgálta hazáját^ és többször
nehéz sebeket nyert , és pedig először a tótországi (slavoniai) határo-

0 Genealógia Fam. p. 35.

») I597.ki 34. törv. czikk. ,^g,^^, .^ GoOglc

«M KnbinyL

kon, majd Rogendorf vezérlete alatt a budai hadtmozgalomban, Buda
eleste után, Esztergámnál és Fejérvámál , majd Pest ostromában vett
részt, utóbb Győrben Vels Lénárd kapitánysága alatt, végre Nádasdi
Tamás nádor vezérlete alatt több csatában forgott , és tünteté ki ma-
gát , majd pedig idült korában a jogi pályára adván magát mint ügy-
véd 0) majd mint királyi ügyész szerzett érdemeket *). 1578-ban fiai-
val együtt családi czimer bővítést nyert , mely szerint — mint ezt a
második metszvény mutatja — az ősi czimerpaizs jobbról balra rézs-
útosan két udvarra oszlik., az alsó kék osztályban két magas szikla kö-
zött zöld fenyő emelkedik, mely alatt a vad kecske már szökő helyzet-
ben látszik , és szarvai között csillag ragyog ; a felső vörös udvarban
pedig jobbról egy felhőből kinyúló pánczélos kar nyúlik ki, és kivont
kardot villogtat. A paizsfölötti sisak koronából két kiterjesztett fekete
sasszárny között szintén vadkecske emelkedik föl, szarvai fölött ragyo-
gó csillaggal. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék *). Két
nejétől származott gyermekei közúl :

L á s z l ó a kanczellariánál kczdc szolgálatát, 1578-ban már felső
magyarországi hadi titoknok, majd kamarai tanácsos, nőül birta Ester-
házy Ferencz pozsonyi alispánnak leányát Magdolnát, nővérét a
később nádorrá lett Esterházy Pálnak , ki kora árvaságában Kubiny
Lászlónál ennek Liptó megyei madacsányi kastélyában növeke-
dett *). László több adományt is nyert, igy szentmiklósi Pongrácz Fri-
gyessel Miksa királytól Nógrád megyei Zelena helységet , és Szőlős,
Turcza, Málnapataka, Maiagya falukban részt; — 1575-ben Rudolf-
tól Egerben nemesi házat és szőlőket, Borsod megyei Vata, Cseh faluk-
ban részt ; Szolnok megyében Szentkirály , Czibak, Rérek helységben
részt ; Csongrádban a félegyházi pusztát , Pest megyében Nagy-Kőrö-
sön , TápioSz.- Mártonban , Kókán, Almáson részt, Szabadazáláson két
curíát , Solt megyében Borobba-szállása pusztát , Zemplin megyében
M.-Bényén részt, Szabolcsban Miháldi, Petneháza, Zokoly, Büd, Rakó-
máz, Gelse , Nádii|]|^ar , és Balsa falukat , Kassán kőházat szőlőkertek-
kel ; Grömörben Hegymegh , Lukovistye , Baluska , Po]»rocz, Grerlioze,
Ratkó , Alsó-Balogh helységekben részt ; Nógrádban Bolyk és Pethő-
íalva helységekben részbirtokot kapott kir. adományban 1588«ban.

0 L. Tudománytár 1838. IV. köt.
') Oklevél a Geneal. familiae 39.
*) Ugyanott.

*) Ugyanott p»g. 19. — Lehoozky tévedve írja, hogy Kubinban növeke*
dettErterhizyPiL o.i.ized by GoOgle

KttWnyi. 491

Fiaiban, kik közűi Tamás árvái követ, László liptói albpáo, és
Ánra és Liptó megyei követ volt, — kihalt.

Lászlónak egyik testvére János 1 6(X)-ban Liptó vármegyének
alispánja, Mérey Annával terjesztő tovább ágazatát. Ennek egyik uno-
kája László lessenyei Nagy Kata férje, a Vesselényiféle összeesküvés
részese 0> Erdélybe menekült, és javait hűtlenücgi bélyegen veszté
el , innen Tiszolcz mváros nagy részét e nótán máig is a kir. kamara
birja. Nevezett László 1673-ban egyike azoknak, kik a török portán
az elégületlenek részére segélyt kértek *). 1678-ban Tökölyvei tart, és
ennek 1685-ben történt elbukása után is egy ideig Klenóczon vidéken
tartja magát , míg utóbb ismét Erdélybe kénytelen menekülni , és ott
hal el, és fiaiban ága is elenyészik.

László testvérének Jánosnak egyik unokája Ádám Plathy Bor-
bála férje, kinek fia János nőül vévé Bogády Miklósnak Emödy Ilo-
nától született leányát Bogády Juditot y ki testvérével Bogády Ádám-
mal 1692. febr. 4-én osztozik meg N.-Báb, Ürmény , Lipovnik, Dre-
toma, Uanzlikfalva, és Nemesény helységbeli birtokain '). E János té( t
valószinűleg át a kath. vallásra, a honnan ez ág kath. vallású. János-
nak unokája István Gáfor ^) Julianna férje, a jesuiták ügyvéde volt
Vágszerdahelyen. Nejével Bars megyében szép birtokrészt kapott Nyit-
raszegh, Bisztricsány és Vieszka helységekben. Unokája András Bart$
megyénél kezdé hivatalos pályáját, de korán elhalt 1831. april. 29-én.
Ennek nejétől Tarnóozy Rozáliától gyermekei közül Elek (sz. 1819.)
Pécs megyei Bolly helységben plébános , h. esperes , és ker. tan. fel-
ügyelő ; testvérei Zsigmond ésSándor Nyitrán ügyvédek ; gyer-
mekeit a táblázat mutatja.

A IIL táblát, melyet jelenleg nógrádi ágnak nevezetni,
Ádámnak testvére Gáspár kezdi meg. Ennek egyik fia szintén
Gáspár, kinek neje Szontagh Erzsébet, kirftl iratik, hogy a vérengző
Caraffa idejében ennek dühétől és az eperjesi vérpadtól Liptó várme-
gyét tízezer forinttal menté meg.

0 Onrei MÜUly Hist. 51.

*) Bethlea Joann. II. 852. - Engol Getoh. V. 7a — Hamroer Gesch. d.
OMtt. R. m. 650. - SzaUy M. orsz. tört. V. 13L 157.-Fesler Gesck. IX. 23a

■) Lipthay levéltár fása C. VII. 192.

*) A nyomott genealógián (jráfor név helyett hibásan áll Kámfor
név. A Gáfor oMlád most is él Nyitra megyében. L. M. orsz. családai IV
köi 308. lap. Digi^i^^^ by Google

49» ^ Kabinyl.

Ez ágon András (szül. Nagj-OIasziban 1766. dec. 4-én) ifja
korában II József ideje alatt az akkor úgynevezett Subalternummal
négy évig szolgált Liptóban. Utóbb Nógrád megyébe tévén lakását
vídefalvai majd utóbb pilini birtokába, a polgári nyilvános élettel csak
a megyei körökben érintkezett , és főleg az egyház és iskola volt azon
tér , mellyen a legszebb érdemeket szerezte , mint buzgó evang. pro-
testáns a nógrádi egyház-megyének 16 évig ker. felügyelője volt. Em-
litést érdemel válogatott könyvtára , régi pénz- és egyéb szép gyűjte-
ménye, melyekben nemes időtöltését találta. Meghalt Pilinben 1851 -ki
mart. 22-én. Gyermekei közül

Ferencz Nógrád megyében kezdé hivatalos pályáját, 1828-tól
1836-ig e megyének főszolgabirája, az 1836- és l844-ki országgyűlé-
sen követe, 1848'ban a nemzetgyűlésen képviselője , mint az ellenzék
egyik jelesb szónoka tünteté ki magát. 1849-ben Losonczon szép régi-
ségi gyűjteménye az oroszok által feldulatott. Testvére

Ágoston szül. 1799. május 30-án Videfalván, 1821-ben mint
aljegyző kezdé Nógrád megyében hivataloskodását, és ott 1832- 1842-ig
mint főbiztos szolgált. 1837-ben a nógrádi evang. esperességi felügye-
lővé választatott. Ez időben alapita az esperességi könyvtárat, qlvasó és
munkáló társulatot. Létre hozta a népnevelés és magyar nyelv terjesz-
tésére czélzó nógrádi intézetet 1841-ben Pesten, 1846-ban Pécsett,
1847-ben Sopronban a m. orvosok és természet vizsgálók gyűlésén
mint alelnök működött. 1843-ban a nemzeti múzeum igazgatójává ne-
veztetett ki. Ez időben a hesseni nagyherczeg őt a Lajos lovag- rend
első osztályával, a würtembergi király a nagyobb arany érdempénzzel,
a porosz király több arany és ezüst éremmel saját kezűleg irott levelek
mellett tisztelték meg. A regensburgi íuvészeti, a nassaui természet-tu-
dományi , a maioz-rajnai , azász-altenburgi természet-tudományi társu-
latok tagjává, valamint szintén 1843-ban a magyar akadémia iísEteletí,
1853-ban pedig igazgató tagjául választatott 1845-ben cs. kir. taná-
csos lett. 1846-ban a nemzeti múzeumban atapitott magyar képesar-
noki egyesületnek másod-, s a magyar természet^tudományi társubt
első elnökévé, valamint 1849 ben a magyar fóldtani társulatnak is első
elnökévé választatott. 1852-ben a portugalli si;. Mária fogantatási lo-
vagrend 3-ik osztályát nyerte Donna Maria da Glória pórtugnUi ki-
rálynétól. Tudományos czélból tett utazásokat a ktilfóldön, nevezetesen
1843-, 1854- és 1857-ben; ez utóbbi alkalommal az amsterdami ,|na-
tura artis magistra^^ nevű zoológiai társulat tiszteleti tagjául
választatott. Ugyan ez évben Ferencz- József "császár által drága gyé*

Koblnyf. 493

mántos gyűrűvel ajándékoztatott meg, 1858-ban ugyan az által cs. k.
kamarássá neveztetett. 1859-ben a pora<<z. sz. János lovagrend tiszte-
leti vitéze lön. Ugyan ez évben a kopenhágai régiség kutató társulat
rendeS' és a római archaeologiai társulat levelezó tagjául választatott.
Mind ezeken kivül ugy a múzeum, mint egyéb társulatok körében szép
érdemeket szerze magának. Az irodalmi téren kissebb dolgozatain ki-
vül munkái: 1. A magyarországi mérges növények 1842. 2. A m.nem-
aeti múzeum 1848. 3. A szekszárdi régiségek , magyarul és németül.
1867. '). Atyja nyomdokán és egyéb példákon indulva , ilju korától
többföle szép gyűjteményt szerze, melyeknek egy része 1849-ben Vi-
defatván az oroszok által szintén pusztítást szenvedett.

Ugyan ez ágon : Gáspár Liptó megyében alispánságot viselt.
Meghalt 1838. máj. 4-én kora 61. évében Nagy-Réven Heves megyé-
ben, és Nógrád megyében Karancs-Sághon eltemettetett, fia László
ugyan e sirboltba atyját 1840. oct. 18-án kora 40. évében követte.

A IV. táblán álló ágazatot nagyobb részben Liptó megyei ágnak
nevezbetnök, minthogy tagjai nagyobb részben e megyét lakják, kivé-
vén a Szabolcs vármegyei ágat, mely Péternek Jakab fiától, kinek
neje Makláry Anna volt, szakad le.

Ezen kivül ugyan e táblán Lászlónak Puky ErzsébettÓl született
fiáról Lászlóról megjegyezhetjük, hogy ez Pest megyében tápio-sz,-
mártoni kastélyában lakott ; s mint a művészet főleg a zene nagy ked-
velője , e nemben a legjelesb művészeket gyüjté vendégszerető házá-
hoz. Meghalt 18ő3-ban. Eltemettetett kivánsága szerint saját kertében.

Az V. tá b 1 a Kristóftól szakad le. Kristófnak egyik fia L á s z 1 ó
Tököly ellen harczolt mint ezredes , és Osgyánnál 1678-ki sept. 27-én
a kuruczok által megsebesítetvén, Putnokra vitetett, hol 1678-ban sept
28-án halt meg *).

Ezen ágazatot lakhelyük és birtokuk után Árva megyei ágnak
nevezhetnók ; azonban ez ágból is Károlynak fia T i v a d a r cs. kir.
katonatiszt Szügyben Nógrád vármegyében lakik.

Demény falvi vonal

ADeményfalvi vonal ered L M á t é tói , ki 1505-ben a rá-
kost országgyűlésen Árva vármegye egyik követe volt ^). Máténak két

0 Életrajzát Ujabb ismeretek tára V. köt 159. és Magyar írók I. 128. l.
*) L. testvére naplói jegyzetét Geneah Familiae p. 47. ^ i

«) Jászay P. A magyar nemzet napjai. 157. ^igitized by V^OOglC

404 Knbíiiyf.

fia maradt; G-yörgy és Benedek, amaz keedé — mint följebb em-
iitök — a gedei vár elfoglalása miatti pert , mely alatt azonban elhal-
ván, azt öcsose Benedek folytatá, ki azt végre is bajtá, és a benne dio-
zott 5000 frtra becsült károk megtérítésében is Feledyt és örOk^Saeit
elmarasztaltatván , a végrehajtás a Feledyeknek Gesztetén , Feleden,
Kerek-Gedén , Cboma-Baraczán és Almádon fekvő részbirtokaikra in-
téztetett. Azonban még ezzel sem lévén kielégítve, a Kubinyiak, addi^
pörlekedének a Feledy örökösökkel, hogy végre 1590-ben Bátbori Ist-
ván országbíró elfitt egyesség jött létre közöttök , mely szerint Feledy
örökösök úgymint LorántíFy Kristóf s neje Feledy Margit, Kis István
s neje Feledy Anna, s Lorántfíy Zsigmond a fent említet rész-jószágofc
helyett Klenócz , Nustyá helységeket , és Tiszolczbani részbirtokukat
adák át a Kubinyi család meghatalmazottjának Benedeknek, és
a II. táblán álló Jakab fiának Kristófnak és I. Kristóf fiának
Lászlónak. Ezen kívül mindl^ét fél kölcsönös örökösödési szerző-
désre lépett, ugy hogy fiu-ágon kihalás esetében a fentebb emiitett
javakat a másik éló fi-ág örökölje.

Itt lesz helyén megemlíteni azon atyafiságos egyességet is, mely
a Kubinyi családnak demény falvi és nagy-olaszi ága között 1658-baii
Vesselényi Perencz nádor előtt keletkezett ; mely szerint a nagy-olaszi
ág a várgedei uradalomra nézve, úgy a Gsemiczky családtól szerzett
Liptó megyei Hlinik és Csepfalva helységekre nézve minden jogairól le-
mond, és azt a deményfal ví ágnak átadá, ellenben a deményfalvi ág min-
den jogairól lemondott az I. táblán álló Márk után járó örökségről,
iigy azon Feledy féle jószágokról is , melyek Lorántfl^y Zsuzsanna Rá-
kóczy György erdélyi fejedelem neje kezeiben vannak, melyeknek
leissza szerzése ez ágnak kötelességül tétetett.

Benedeknek két fia maradt :Mihály és György.

A VI. t á b 1 á n Mihálynak fiától J á n o s tói , ki 1636- és 1646-
ban Árva vármegye követe volt,jfi le a Gömör megyeinek nevezhető ág.

Ez ágazaton Ádámnak József nevű fiátóli unokája József Gö-
mör vármegyei főszolgabíró volt, midőn 1813-ki dec. 8-án Várgedén
kastélyában meggjrilkoltatott 0-

Györgynek Sándor fiátóli unokája Menyhért, kinek nejétől

0 Ez esetet tárgyazó tanuvailatáaok hivatalosan kiadattak Gömör megye
által, minthogy a rablók ellen viz^lódó akkori főszolgabíró Madarassy túlszi-
gorú eljárással vádoltatván feladatott. A gyilkos ez okmányok szerint Knbf-
nyinak «gy elkerget«tt cselédje volt. r" r^r^n]^

Digitized by VjOOQ LC

KaWnyK 4M

Bartholomaeides Máriától Klenóczon 1721-ben született fia Illés, ki
Wittembergben tanult, a papi pályára lépvén, csetneki, majd taksonyi,
innen rima-brezói, pongyelokí, végre osgyáni evang. lelkész lön. Meg-
halt 1768-ban 0-

János ágán Lászlónak Pongráoz Esztertől született fia S á n d o r
jeles ügyvéd egy jogi munkát irt „E n c h i r i d i o n J u r i s 1 e x i c i^^
(Pest. 1798) czim alatt. Ennek két unokája Gyula és György a
hadseregben szolgálnak.

A VII. táblán Jánosnak (ki a VI. táblán) fiától Mihály-
tói és ne}étÓl Joób Zsuzsannától arzármazott ivadéltát láthatni, és ezen
ág is lakhelyéről nagy részben Gömör megyei ágazatnak mondható.

Mihálynak fia György, valamint a ü. táblán álló A d á m a
Plathy Borbála férje, pörlötték Orlai Borbála elfibb gr. Serényi And-
rás, utóbb báró Andrásy Péter hitves társától a záblathi kastélyt, és az
ahoz tartozó Zablath és Ribári falukat Trencsín megyében 1700-ban.

Ugyan e táblán áll Andrásnak Farkas Krisztinától 1775.
oct. 18-án született fia M i k 1 ós, egykor hires ügyvéd Pesten. Meghalt
Pesten 1845-ki augustus 7-én. Eltemettetett ugyanott a váczi sir kert-
ben. Nejétől Neszkovicz Juliannától gyermekei nem maradtak. Testvé-
rének Andrásnak gyermekei Gömörben élnek.

A VIII. táblán, melyet Ferencz 1646-ban liptói követ
kezd meg, szintén gömöri és pedig várgedei, és nustyai ágazat terjed
le. Nevezett Fereneznek egyik fia István 1689-ben Hont megyei al-
ispán, és kir. rovásoló (dicator) volt.

Rudolf (Jánosnak Hellebront Teréztől fia) 1849-ben Gtómör
megyei képviselő.

Péternek Abaffy Annától fia Miklós 17124)en huszárka-
pitány. Neje Réthey Mária volt Meghalt magnóikul. Testvérének
Imrének egyik fia Miklós, 1770-ben a rendezett úrbér behozatala-
kor Kis-Hoot megyében egyik kiküldött v^rehajió ^ és a kis-honti
evang. senioratusban az iskolák felügyelője. Fia Pé ter. főleg a nem-
zeti múzeumra tett (4600 frt) adakozásaival szerze érdemeket. 1832-
bcn kir. tanácsos czimet nyert. Ö szerkeszté és nyomata ki családja
történetét és származási fáját 1814- , 1824- ós harmadszor 1831-ben.
Meghalt magnóikul. Testvére Lajos 1808-ban Gömör és Kis-Hont
megyei követ volt.

*) Bartholomaeides Memória Un^arorum p. 259. oigitized by GoOglc

tM Kubéezy.

A IX. táblát Mátyás az 1637-ben liptói követ kezdi meg.
Ennek négy neje volt, közülök a 3-ik Bakó Erzsébet leány-ágon a
Hunt-Paznán nemból eredt Kóváry családból származott, és azután bir
a család egy ága Kóváry család birtokokból Kóváron és Csalomján
Hont megyében. Mátyásnak Mátyás fiátóli unokája Imre-Zsig-
mond Gömör megyének 1722-r 1731-ig fójegyzóje, 1731 — 1745.ig
alispánja volt. Testvére Ádám 1709-ben hontí alispán. Ennek egyik
fia Mátyás 1704-ben az eperjesi zsinaton a kis-honti evangeliousok
képviselóje. Neje Falagyi Zsuzsanna, mint Jakóffy örököe a családba
hozta a ráhói kastély egy részét hozzá tartozó 18 helységben fekvA
részbirtokokkal.

Utóbb emiitett Mátyásnak testvére Mihály Dolinay Kata
férje, a rozenbergi evang. zsinaton volt képviselfi. Ennek utódai közül
Jánosnak Mártonffy Katalintól fia Vilmos született 1802-ben. Hont
vármegyének volt 1839—1842. fö adószedője. Lakott birtokán Kővá-
ron, utóbb Pesten, hol meghalt 1855-ki május 8-án kora 63. évében.
Nejétói Laszkáry Emiliától gyermekei: Ferencz-Vilmos , ki az
irodalmi térre hozta nevét, és Krisztina.

Ataljában a család, — melynek itt meglehetós teljes származási
táblázatát adhattam ^) — azon kevés családok közé tartozik, melyek
legősibb jószágaiknak , milyen a f.-kubini , nagy-olaszi stb. máig is bir-
tokában vannak. Nagy-Olasziban pedig Kubinyj Albert Icastélyában
számos családi tagokat felmutató arczkép csarnoka díszlik.

Kubóczy család. Czimere elóször vizirányosan kétfelé osz-
tott paizs, a felső arany udvar jobb szögletében arany nap ragyog, mely
felé fekete sas repül ; az alsó osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik,
a jobb oldali vörös udvarban zöld téren jobbra fordulva arany grif
ágaskodik , egyik lábával horgonyt tartva , a baloldali kék udvarban
zöld téren daru áll, egyik fölemelt lábával kavicsot tartva. A paizsfölötti
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között fekete egy-
szarvú emelkedik ki, szájában zöld ágat tartva. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös ').

') A család régiségét és kiterjedéséi tekintve, valóban kevés az» mi a csa-
ládfákról hiányozhaiik, és a hézagok főleg is csak a leányok lemaradásában ész-
teveheió. így nem található a családfán Knbinyi Magdolna, ki 1626-ban lipcsei
Dóozy Miklós neje volt (Lásd sz.-benedeki Convent Fása 46. nro 20.) — 4gy
hiányzik arról akarom következő testvér: Kubinyi Kata Sövényházy Sán-
dorné, Éva lisznyai Damó Lászlóné , és Klára Fejérpataky Józsefné , kik
1801-ben éltek, kik a IV. táblán Mátyásnak Palugyay Annától leányai.

«) Burgstaller CoUect. Insignium nob. Hung. fan^i^i^e^ by GoOqIc

Katetkh.

Kwbovich esalAd. Kulxmdi Jakab, és általa János,
Márton és Pál fiai m. Ferdinánd király ákal fibersdorf várában
1665-ki sept 22-én kelt csimeres nenes levéŰben nmaesítettek mog;.

Onmerik a paizs kék udvarában zOld térrAl emelkedő fiktOrss,
melynek kétfelé keresetbe ágazó gallyai kOzOtt szétterjesztett szárnyak-
kai egy fekete madár (tán sas) ül. A paizs Mdtá sisak koronájából
orosdán emelkedik kiront kardot tartva. Poszladék jobbról arany-kék,
baliól ezttst-viMs.

A osaládfa *) ktfvetkezó :

Jakab
1656.

János
1655.

Márton
1«A5.

Pál
1665.

Márton

(Valentovias

Aana)

Mihály. János Márton.
(Maiheoyias

AdamoTÍOB
Dorottya)

Bora. Ilona. Erzse. Anna. Dóra.

János

(Horráth

Mária)

Márton.

Eva

(Viotorini

József)

Mária

(Adamovios

Bernát)

János Antal László Teréz

t expaulinus tz. 1752. (Malobiozky

(1. Poi^rány János)
Franciska.
2. Prohaszka Janka)

Magdolna Éva

(Karraass (Szlovaosek
JózseO Károly)

Ferdinánd.

János Antal. Fáni Teréz 2-101 Karolina

pap. (Magyar (Pelozmann (Uaydin

István) János) Márton)

A most élők atyja László Pozsony megyei Szent- Jánoson szü-
lelett 1752. jun. 18-án.

Kubovioh József, kia táblázaton ninos^szakolczai polgár mes-
ter veit, és 1857-ben halt meg.

Ugyan e családból Kubovich Pál és Mihály 1780. jnl. U-én
Pozsony vármegyétől vévén ki nemesi bizonyítványt, azt akkori lakhe-
lyükön Krassó vármegyében 1781. octob. 15-én hirdettetek ki; azon-
e család Krassó megyében már nem létezik.

0 Ipolyi Arnold köil6sáb6l.

Digitized by VjOOQIC

IM KobráÉsÉky. -- Kaehlnka.

Euboirios névvel neveltetik Árva megyében a fftínes^dedinai
Zsoffa (Sufl^) családnak is egyik ága,9öt ldÜ4-ben ^ szerint igazolván
is nemességét , Árva megyétöl nemesi bizonyitványt nyert Ezen ága-
zat még egy másik neTel is vévén fel ^ t. i Á r vay • nak irván magát,
késfibb árvai*Kubovics lett belftle. Egyébiránt errU lásd a osaMd igae
nevét Zsuffa.

Kml»rÍMnJialiy €Ml&d. Treftosin vármegyei esimerleveks
nemes család. Kubránszky András 1659-ben hirdettetéki a nevezett
vármegyében armalis levelét , és még I6664)an Trenoiin sz* kir. váro-
sában székelt '). Késfibb e megyében e család neve a nemesek sorában
ismeretlen.

Kubrlc^lty csal Ad. Szintén Trencsin vái«iegyei czímeres
nemes család. Kubriczky Mihály 1646-ban hirdetteté ki nemes
levelét *).

K.ubura»OftztoJa család. 1751-ben Mária-Terézia király-
asszonytól nyerte czimeres népies levelét.

Czimere egy vizirányosan fekv6 fehér csíkolat által kétfelé osz-
tott paizs , melynek felső kék udvarában hegyeikkel folSrié két arany
nyil látható. Az alsó kék udvarban £gy vttrös bélésű arany korona ra-
gyog. A fehér csíkolftton három bab-alakú kék pötty látszik. A paizs
fblötti sisak koronájából barna lándzsa nyúlik ki , melyen kék zászló
leng. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék ^X

Kuchár család. 1646- és 1660-bata Kuchár Miklós felsfi-
draskóczi curiáján székelt a Trencsin megyei nemesi lajstromok
szerint *).

K:«ehiiiy család. (Kuchini f.) Zemplin vármegye kihalt
nemes családainak egyike ^).

Kuchliika család. (Máskép Oajári.) Kuchinka máskép
G aj ári Imre 1765-ben M.-Terézia király-asszonytól nyerte czime-
res nemes levelét ®).

Oimere a paizs kék udvarában söld téren álló fehér galamb,
csfire és lábai pirosak , és egyik főiemé lábával zöld pálma-ágat tart.

0 Szontagb Dán. közléséből

«J Ugyanattól.

f) Adami Scuta gentiL tom. V.

*) Szoniagh Dán. közléséből. .

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 84.

•) Colleot. Herald, nro 228. oigitized by GoOglc

A paizs foldtti sisak koronáján snatén Md téren a leírthoz mindenben
hasonló galamb látható. Poszladék mindkét oldalról ezüst-kék.

K«csner család. (Máskép Hlbóczky.) E család 1781-
ben betktattatott a Trenosia megyei nemesek sorába , mint Zsolnán
lakozó >).

Hmdlik család. Trenesia megyei curialis nemes család. Az
1747- és 1755-ki Trencsin megyei lajstromokban ') eléfordul Tamás
és Miklós;- 1755- és 1761-beciKudlik István és András. -
1768-ban Dubniczán székelt Kudlik Már ton, ki ez évben jun. 13-án
nemes levelét a Trencsin megyei közgyűlésen kihirdetteté. Ugyan ez
évben Nemes-Zavadán lakott és a neaiesi lajstromba beiktattatott Kud-
lik Miklós és András.

Az 1803-ki nenftesí összeírás szerint Abó-Ozofón lakott Kudlik
máskép Ljeazkovszky Mihály és fiai Rafael, János^ József
és Antal.

1837-ben szinlién a nemesi ösraeirás seerínt Alsó-Qzotón székel-
tek József, és fiai Flórián, István ésTadé.

Kueffsteln család. Kueffstein György 1647-ben ma-
gyarországi honfiusitást nyert ^).

Kuen család. (Vagy K h u e n.) Hazánkban gróf Kuen vagy
Khuen Mátyás az 1647<pki országgyűlés 155. törvényozikkében ho-
nositatott ; és utódai Tótországban Nustáron birtokosok.

B család eredetileg tyroli eredetű , és magát bizonyos Egon,
vagy Egino de Traminié 1198-ban élt egyéntói származtatja.
Jelenleg a család négy vonalon virágzik, azonban minket csak azon ág
érdekel , mely hazánkban indigenatust nyert. Brre nézve elég annyit
emlitenünk, hogy a Khuen családból, mely KhuonésKhun néven
Íratott hajdan, a XVII. században élt Jakab cs. tanácsos és követ,
alapitója az idósb ágnak ; ez meghalt 16d9.sept. 22-én. Nejétfii annen-
bergí Siguna Margittól három fia maradt: Mátyás, Károly-Bol-
dizsár és Leopold, kik 1640. jul. 27-én III. Ferdinándtól biro-
dalmi grófságra emeltettek.

Nevezett három testvér kOzflI Mátyás 1647-ben magyar indi-
gena,belasi és liechtenbergi, gandeggi és englari Khuen -nek íratott,
és 1678. előtt meghalt; és ily családfát 0 alkotott :

^) Szontagh Dán. közlése szerint.
«) Ugyan attól.
•) 1647 : 16Ö törv. ez.

*) Hiti Herald. Handb. 414. Goih. n^eneaL TaMkoabd. ffdUL H.1859. 428.

32*

MO Mogler. — KvIoimMi.

1647. magyar indiffenn
(gr. Meggau Anna-SanzB.)

József-Jakab
(gr. Thun Anna-Margit)

József-Eároly

1 1Í9&

bigorom. kamarás,

oseh orsz. birtokos.

(i. gr. Lo^n Teréz)

Józseí-Anial

tábornok

elesett 1789.

(gr. Sáador JoaeCa)

József-János Antel

KattHtiozf c0.kikamártls

N^milkau ura. f 1823. febr. 23.

(jgr, Viczay Karolina)

Henrik Mária Fáni Antal Károly

SB. 1812. az. 1810. as. 1811. as. 1817. se* 1816.
(gr. Viczay Nustáron 6magy.

Károly) (b. Izdenczy

Angelika)

I , -A I

Károly Alexia Antal Irma Angelika Margit
SZ.1849. sz. 18fiO. 8Z.1852. «i. 1858. aa. 18S5. b^ISíB.

A caalád Tótországban Nustáron székel.

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály rézsútosan
ezüst- vörösre oszlik, az előtérben oroszlán , ama színekkel ellenkezőleg
£BStve ; a 2- és 3-ik osztály vörös udvarában zöld hegyen rovátkos
vártorony áll, alul nyitott kapuval.

Kugler család. Kugler Pá l'1790-ben nyert czuneres nemes
levelet. Czimere következő : a paiz3 jobbról balra rézsútosan levonuló
két fehér csikolat által három udvarra oszlik , a két széla6 udvar kék,
és ezek közül a baloldaliban arany csillag, a jobboldaliban ez&st félhold
ragyog ; a középső zöld udvarban fehér sárgás galamb repUL A paizs
fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , arany buzogányt tart-
va. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezÜ8t<*zöld ^).

Kmkarics család. Torontál vármegye nemes osaládai közé
fzámitatik.

Kukovleh család. Horvátországi család. Közűlok Imre
kanczellariai ügynök Bécsben 1820 — 25-ben. József előbb diakovári
kanonok 1820— 25-ben. 1844-ben már diakovári püspök. — János
1844-ben báni táblai ülnök.

*) Adami Sonta gcntü. tom. V. Digitizedby dOOg Ic

IMM.-K«lMár4 8M

KukflB család. Kuksz Kerestély 1751-ben léptetett a
nemesség közé. Cdmere jobiiról balra egy rézsútosan vonuló fekér cs^
kolat által kétfelé osztott paizs , a csikolaton vörös egyszarvú fut^ a
paizs bal felső, és jobb alsó szögletében kék udvarban arany csillag ra-
gyog. A paizs fölötti sisak koronájából jobbról kék, balról vörös ele-
fánt-ormány nyúlik fel , mindkettőnek végéből három-három arany ka-
lász nyúlik ki, az ormányok között pedig aranycsillag ragyog 0.

Kukuc^ika család. 1690-ben Trencsin megyében Felső-
Driethomán lakott ily nevű család azon megyei nemesi lajstrom
szerint ').

Kuk«lyevlch család. (Máskép Bassony de Sacci) . Hor-
vátországi esaUd ; közúlök Kukulyevich Antal (szül. Varasdm 1776.
máj. 10-én), 1820 — IlB25«-ben Várasd vármegye alispánja. 1844-beQ
OS. kir. tanáosos , báni táblai ülnök , a zágrábi iskolai kerület igazga-
tója, és Buccari sz. tengeri város és kerülete patricius tanácsosa. Je-
lenleg Kukulyevich Iván a déli szláv régiség vizsgáló társulat ti-
toknoka.

Kula család. Szabolcs vármegye nemes c^i^ládai közé számi-
tatik Fényes E. G^graphiájában.

K«lányl család. Kulányi F e r e n c z Nyitra megyétől ne-
mességéről kiadott bizonyítványát 1820. június 12-én Trenesin várme-
gyében hirdetteté ki.

Kwlcsár család. Ily nevű nemes család Pozsony, Soprony,
Zala, Bihar és Szabolcs vármegye nemessége közé számitatik.

A XVI. század végén élt Kulcsár Sebestyén, kinek fia lm re
Vas-dinnyei Margittól nemzé Kulcsár Orsolyát, ki Somlyai György
neje volt, és 1607-ben Komárom megyei Ekei helységben egy telket
elzálogosított, 1613-ban pedig ugyanott fél jobbágy-telket Thury Fe-
rencztől zálogba vett 16 évre. — 1616-ban pedig ugyancsak Komárom
megyei Apáthi pusztának felét Gyárfás Mihálynak beiratképen (in-
scriptionaliter) adta *).

Kulcsár István a „Hazai tudósítások'^ és „Hasznod
mulatságé k^^ szerkesztője, s több könyv szerzője s kiadója szül.
Rév*Komáromban 1760. sept. 16-án. 1788— 1799-ig a komáromi,
sA>mbathelyi és esztergami gjrmnasiumokban tanár volt. 1806^ban már

>) Golkoi H«rald. nro 385.

•) Szoniagh Dán. közléséből. r^r^r-.ríT/>

•) Fényes Komárom várm. 99« 100. 1Ö9. lap. ^'^'^'^^^ ^^ V^OOglC

Pesten lakott, mint szerkesztdw Meghalt 182S. mart. SO-án i>» Elte-
mettetett Pesten a belvárosi templomban. Nejétftl Perger Anna-Má*
riától egyetlen fia I s t v i n maradt Gzimere

Más Kulcsár István 1839-ben Soprony várm^yének föszol-
gabirája volt.

Kulcsár családból néhány izt mutat fel a nemzékrendi tőredék is :

Kultsár István

(Beginyi Erzse)

I Z"^ •

István

Teréz 1810.
(Paksy József).

Mwlhanek család. 1646-baa Kulhanek család a Tmicstii
megyei nemesi lajstromok szerint Zsolnán lakott ').

Kullfay csal4d. Trencsin megyei czimerleveles nemes,
honnan több megyébe is elágazott A czimeres nemes levelet Kultfay
^György 1649-ben Trencsin megyében hirdetteté ki.

Trencsin megyében a nemesi összeirások szerint találjuk a kö-
vetkezőket Az 1761- és 1767-ben a következA táblázaton áMék Írat-
tak össze

MikkSe
1761.

János György

1761. 1761.

András 1761. József

1769. Vág-Besiteroz6ii. 1761.

1768-ban András lakik Vág-Beszterczén, Treacsín sz. kir. vá-
rosban pedig Mátyás, Ferencz és János testvérek székeltek.
1803-ban Rajeczen laktak a következő táblázaton állók :

Mi]^

György

i -A , ,

Ferenoz látván János

1803-37. 1803. 1806.

István Vendel

ntóbb JEsáonok. utóbb Pestbe
költöz.

1837. 1837.

1803-ban Vág-Beszterczén laknak Miklósnak örökösei : úgymint
János, Pál, Mihály, József, Tádé, György ésMiklós.

*) Ferenozy és Danielik Magyar írók L 300. <— TüdonUüiyos gyi^'temény
ld28-ki IV. köt 121.

«) Szontagh Dániel közléiéMl. oigitized by GoOglc

Nevezett Páliul akkcH: már fiai József és Tádé. — Ugjran. akkor
yág-Beazterozéo székeltek Andrásnak fia János, és Józsefnek örö*
kösei: Józsefés György.

Végre 1887-beo Sztran^zkén laknak Miklós (Hrökösei , úgymint
György már nevezett három fiával Ferenczozel, Istvánnal
és Jánossal^ és most nevezett Ferenoznek fiai István és Ven-
dé l ; továbbá Ádám egyedül. Emiitettek közül Györgynek fia István
1837-ben nagyszombati kanonok; testvére pedig János Pest me-
gyébe költözött. Ezen utolsó összeíráskor a család férfi tagjainak száma
Vág-Beszterczén már tizenhétre szaporodott 0-

Már a megnemesités után mindjárt elágazott a család Nógrád
megyébe is , hol 16ő4-ben KulifayJak^b és neje Szécsényi Fru-
zsina pinczi részjószágukat adják Kis Jánosnak s nejének Basó Zsu-
zsannának ^').

Az 1755 -ki nógrádi nemesi összeírásban a birtokosok sorában ta-
láljuk Külifay István t, Miklóst és Lászlót.

Nevezett István 1753-ki april 2^n vesz ki Nógrád megyétől ne-
mesi bizonyítványt, és ily családfát alkot :

István
1753.

József

Losonczról Rosnyóra

1813.

A följebbi József 1813. jun. 15-én vesz ki Nógrád megyétől

nemesi bizonyítványt, és Losonczról Rosnyóra tele|^dik.

Miklósnak, ki 1755-ben a nógrádi nemesség sorában áll,

ivadéka ez :

Miklds
1755.

' nT""

Isiván Pál Miklós

1796. 1796. 179a

1825. abó-váradi
reform, lelkész
r

János. István. Sámuel. Károly. Sándor. László.
1825. 182Ö. 1825.

István I796.ban febr. 20.án Pál és Miklós testvénjivel

együtt Nógrád megyétől nemesi bizonyitványt kap. Ugyancsak I s t-

>) Szontagk Dániel közlésélból.

') Megyei jegy<ftkd9yv 186. sj:ám i^Utt oigitized by GoOglc

M»4 Kulin. - KaloMr.

V á n 1825*ben juHus 1 l-én már mint alsó^váradi reforau lelkész a táb*
lázaton álló hat fia nevére is ujolag Nógprád megyétől nemesi bizonjit-
ványt vesz ki.

1762-ki deo. 17-én Jánosnak fia idflsb Pál, ki Felsft- Vattán la-
kott, vett ki Nógrádtól nemességi elismervényt.

Kulin €Mal4d. Szabolcs , Szatmár , Ung és Zemplin várme«

gyekben lakos, vagy birtokos.

Rövid családfájuk ^) következd :

Kulin 2i8Ígmond
(Yiczm&ndy Kata)

TA\

Menyhért
1835.
Zemplin v. számvevA.

E század elején Zemplin vármegyében Baranos és Kis-Ráska
helységben birtokos a család ').

Kuliner család. (Báró, von Rosenpichl.) Stájerországban
Stubenberg mellett még mai is K u 1 m nevű hegyen állott hajdan
K u 1 m várkastélya, melynek 1 17 l-ben KulmerOtto volt birtokosa,
kitől e család magát származtatja '). 1299-ben élt Kulmer György s
tárnoka volt I. Albertnak. 1389-ben Kulmer Erhard megpecsétlé ro«
kona Herbersteiner Ottó és Holleneck Erzsébet közötti házasság-leve«
let. 1529-ben Kulmer Albert tizenhat lóval sietett Béos védelmére.

A család szakadatlan származási fája Kulmer Frigyestől , és en-
nek nejétfii Falkenhaupt Annától kezdfidik. Ennek utóda rosenpiohli
Kulmer Hermán, kinek testvére G y ö r g y a kihalt Obritsohan csa-
lád utolsó csemetéjét Obritschan Ágnest vévén nfiül, örökölte e kihalt
család birtokait és cziroerét. Ezen fólül 1538. dec. 15-én I. Ferdinánd-
tól engedélyt nyert Stájerországban Hohenstein várat épithetni , és
véd és ostromra nézve megerfisithetni. Mindezt 1589. jul. 9-én Károly
osztrák ffiherozeg unoka-öcsosének Boldizsárnak megerfisité.

Györgynek fia János-Boldizsár 1654. mart. 20. Regeos-
burgban kelt oklevélben Rosenpiohli és Hohensteini előnévvel az oaz
trák örökös tartományokban bárói rangra emeltetett , és általa testvé-

') Bossányi oontra Esierházyféle perben.
*) Szinnay G. Zemplin not top. 236. 873.
') Goib. GeneaL TaMhenbuoh der Freyh. 1848. 211. 1867. S^QOqle

Kalmcr. MM

rei és unoka testvérei Kulmer György , Bernát , Helfried és Ehren-
reích -is.

János - Boldizsárnak nejétfii nemes Mosheim Margittól három
gyermeke maradt , úgymint 1. János-András, 2. Ferdinánd-
András, és S.Kristóf-András, kik által a család három fővo-
nalra szakadt , úgymint a krajnai , horvátországi , és stájerországi vo-
nalakra ; a krajnai vonal már kialudt ; a másik kettó még virágzik ^
minket azonban ezek közül csak a horvátországi vonal érdekel, mint a
mely magyar családokkali házasodása folytán 1791-ben KulmerJá-
nos által a törvényesen honfiusitott családok közé tartozik.

A horvátországi vonal a följebb emiitett János-Boldizsárnak fiá-
tól Ferdinan d-A n d r á s tói származik, ezen Ferdinánd- Andrásnak,
ki 1623. máj 20-án az alsó-ausztriai lovag családok sorába is beikta-
tást nyert, három neje volt 1. bergeni Fetzer Anna, 2. waldenfelsi
Stángel Eleonóra , 3 báró Trautmannsdorf Benigna. Ezek valamelyi-
kétől fia Ferdinand-Ernő császári ezredes , éa Horvátországban
károly vári parancsnok, meghalt 1736-ban. Neje báró streckaui Hoff-
mann Salome, kitől fia József meghalt 1749-ben. Ennek neje volt
zajezdai báró PaUchich Regina , kitől született 1735. jul. 26-án fiók
János-Emelin, Janusevecz , Kastel , Sesztina , és Szamobor birto-
kosa, cs. kir. kamarás és őrnagy, ki 1785-ki sept 15-én magyar hon-
fiusitást nyert, mely az 1791-ki országgyűlésen törvényest teteti ').
1775-ben dec. 10-én vette nőül szomszéd vári gróf Sermage János-
Péternek gróf Draskovich Jozefától 1757. aug 14-én született leá-
nyát gr. Sermage Juditot csillag-ker. hölgyet , ki 1802. aug. 3án halt
meg. — János-Emelin pedig meghalt 1807. mart. 7-éu. Gyer-
mekei közül

Ferdinánd báró, szül. 1777. jan. 20-án cs. k. kamarás, és ka-
pitány, meghalt 1816. mart. 13-án. Nősült 1804. mart. 17-én szlave-
tichi gróf Orsich Ádámnak klokochi gróf Voykffy Leonardától 1782.
dec. 19-én született leányával gr. Orsich Jozefával, kitől több gyermekei
közül

Ferencz szül 1806. febr. 3-án cs. kir. kamarás, Zágrábban a
báni tábla ülnöke, és 1848-ig a magyar országgyűléseken a felső-tábla
^yik ismertebb conservativ szónoka.

A család horvátországi ágazatának származási táblája János-
Boldizsártól kezdve következő:

') 1791-ki 7a törv. Olikk. Digitized by GoOglC

Kallerer.

János-Boldizaár
1654. ausztr. báró
(Mosheixn Margit)

János- András
krainai ág.

Ferdinánd- András

horvát ág HSrssv

(3 b. Trausmansdorf

Benig^)
I — "^^ ' ' I

Ferdinand-EmÖ
károlyvári paraftotnok

t 1736.
(b. Hoffmann Salome)

József 1 1749.
(b. Patachich Jozefa)
, ry . ,

János- Emelin

»z. 1736. t 1807.

1791. magyar indigena

(gr. Ser roage Judit)

Kristóf-András
siajer á§.

Ferdinánd
sz. 1777. t 1816.
08. k. kam. kap.
(gr. Orsich Jozefa)

János nep.
sz. 1782. 1 1835.

Jozefín

sz. 1786.

(Kiepach

Ignácz)

Franciska

sz. 1788 cs. k. liölgy

(gr. Draskovidi

János)

Ferencz Klotild Emelin Frigyes

8Z.1806. sz. 1809. 8Z.1811. si. 1814.

báni táblai ülnök (gr. Draskovich cs. k. Iiadnagy os. k. kam.

CB. k. kam Ferencz) volt. és főhadnagy.

A család czimere négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizs-
zsal) mely rézutosan arany ^ fekete és vörös csíkolatra oszlik. Az l*sA
és 4-ik udvar rézsútosan vörös-ezüst színűre oszlik, ég benne csillag, a
vörösben ezüst, és viszont. A 2- és 3-ik udvar k^k, melyben sas-szárny,
és kivont kardot tartó pánczélos kar látszik. A paizs fólött bárói koronán
három koronás sisak , melyek közúl a középsőn egy erdei nyúl fekszik,
melyet egy fölemelt szárnyú sas tép ; a jobb oldali sisak koronájából
ezü8t«vörös szárny emelkedik ki , a bal oldali ^as-számy a kardot tartó
pánczélos kar látszik. Foszladék jobbról fekete-arany -vörös, balról kék-
vörös-ezüst.

Kulterer család. (Murányi.) Kulterer J ó z s e f 1798'baa
I. Ferencz királytól nyerte czímeres nemes levelét

(Tzimere viziÉ'ányosan kétfelé osztott paizs , a felső udvar vörös,
az alsó kék ; a paizs alyján zöld téren az előtérben egy szakállas, dere-
kán és fején zöld koszorúval övedzett vadember áll , balkezét csípőire
helyezve, jobb kezében pedig egy fekete nyelű görbe nyeaő kést tartva.
A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között^
melyek közúl a jobb oldali vizirányosan félig arany , fél^ v(}rö3, a bal

Kulunedleh.— Kún* Mt

oldali félig kék , félig ezüst , a paizsbelihez hasonló vad ember nyúlik
fel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 0-

A család Temes vármegyében — hol Murányban adomány utján
birtokos, — hirdetteté ki nemességét Murányi Kulterer József 1841.
jul. 1-én Temes vármegyétől kivett nemesi bizony itványát Krassó vár-
megyében 1842. sept. 12-én tartott közgyűlésen hirdetteté ki.

Murányi Kulterer Ignáez 1845«ben Temes vármegye fószolga-
birája, 1848-ban elsó alispánja; birtokos Murányban. Jelenleg a csa-
lád Múránjú nevet használ.

Kmlmn€;9lcli CMll&d. Szerem vármegyei család. 182(V4)an
él Simon. 182ő-ben József, 1844-ben József és János a szu-
széki posta tulajdonosai.

Kumanovlcs Cftal4d. Kumanovics T i m o t e u s 1797-ben
I. Ferencz király által czimeres nemes levélben nemc«3Ítetett meg.

Czimere négyfelé os&tott paizs, az 1- só és 4ik osztály arany ud-
varában zöld téren zöld élófa emelkedik , melyf 61 vörös mérleg csüng
alá. A 2- és 3*ik osztály kék udvarában fehér oroszlán ágaskodik, első
jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából
szintén fehér oroszlán nól ki , elsó jobb lábával kivont kardot tartva.
Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ').

Kuninlsey család. Zemplin várlnegye czimerleveles nemes
családai sorába számitatik ')•

Kikn csalAd. (Rosályi f .) Szatmár vármegyének kihalt Ős-
régi családa, mely azon megyei Rosály helységnek már a XIII. század
végén birtokában volt , és innen vévé elfinevét is. Ismert törzse Kun,
(Kun de Roaály Comes) 1291-ben élt , és ennek nevétól nyerte a csa-
lád a Kun nevet

Nevezett rosályi Kún comes 1291-ben a váradi káptalan előtt
kötelezé magát , hogy a Kaplonyi nemtől szerzett Bére nevű földjét
eladás esetében csak az ezen nemből származó Urdung Simon fiainak,
és rokonainak fogja eladni *)•

Ennek utóda rosályi Kún Lukács mester, 1394-ben a nikápolyi
szerencsétlen ütközet előtt a budai országgyűlés által a segedelem-pénz-
nek Ung, Bereg és Ugocsa vármegyében beszedésével bizatott meg.

*) Adami Scnta gentil. tom. V.

^ ugyanott.

*) Szimuiy C. Zemplin noi top. 114.

•) Sarmay Szatmár várm. II. 24. Djgitized by GoOglc

Kta.

A Q9alád& kihalásig következAleg 0 j6 le :

Lukács

Jakal^l425>

hÚBÚÓ

I —V 1

Lukács
1504.
(Kölcsey Zsófia)

Jakab
(Chemavoday Dóra)

Miklós
1420.

László
kis-tárkányi
(Bóda Zsófia)

Eistóf
1645.

Imre

(Henosellóozy

K^ta)

Gáspár

158a 1611.

(Pilényj Anna)

(Szepeny Zsófia)

Péter

Anna
(Sulyok István)

^akab

Üiidóir

(LBarkóezy László
2. Tarkányi István)

László

Borbála

(l.Ujlaky Fer.

2. Mándyné)

Domokos
1550.

(Berendy
Magd^

Gergely. Péter.

István

László

(Károlvi

Anna)

(Bároiay
Pétor)

Anna

(Gyulaffy

András)

Kata
(kövecsesi
Dános Istv.)

Zsófia

Erzse
(Báosmegyey
Gás^r)

László

szatmári fóisp.

1629.

István
szatmári fi5isp.

tl659.
(Kálnoky Kata).

Kata
{ThMj GyöiKy)

A családfa élén álló rosályi Kúa Jakab, testvérével Miklóssal
bírtak 1425<ben Csahólczon is , melynek ez évben határa járatott ').

Rosálynak már 1445-ben is a Kun család csak felét birá, felét a
kusali Jakchy család njeré. 1524-ben ismét egyik felét bélteki Drágffy
János kérte fól >).

0 £birmay Sntmár várm. II. 275. stb., de össietéve a Gyvlaiy i
irammal a nzü mozeumban és Déosey Miklós közleményével. Minthogy Szirmay
nál egy helyütt a származási-fa el van hibázva.

<) Szirmay id. h. 248. 250. Ez idótájról (1416-ról) oktovél vm e családról
Fejér Ood. dipl. tom. X. vol. V. p. 677.

•) Szirmay Szatmár várm. II. 272. oigitized by GoOglc

Kén. M»

I420-l)aii Lukácsnak fia Miklós és Jakab Gjflre heüyságet
Breda asszonytól Attyay Tibának leányától elfoglaltak ^).

1520-ban Péter, Pál és János Kis- és Nagy-Arbát kapják
kir. adományban ^). Nevezett Pál 1526-ban a mohácsi fitközet után a
Bndáról futóknak hajókra rakott kincseit fosztogatá *).

1550-ben Domokos, Gergely, Péter, Lászlóésist-
ván testvérek, továbbá Imre és Miklós uj adományt vittek Já-
nos-Zsigmondtól rosályi és egyéb birtokaikra.

1555-ben László, Imre, Miklós, János, Domokt>s
és Péter a rosályi uradalomhoz tartozó Kis- és Nagy-Szekerest fel-
kérték, és e helységben a templomban volt sirboltjok, melynek homlo-
kán — minf Szirmay irja — most is látható a Kún nemesség ozimere ^).
Ugyan ez évben — miután a bélteki Drágfiy család is kihalt , -» a
Kún nemzetség a Rosály és a hozzá tartozó uradalmakba be is ik-
tattatott.

leoi-hen Gáspár és László Beohky Györgygyei kölcsönös
egyes8%re léptek, hogy javaikban jobbágyaik vámot ne fizessenek.

Kún Gáspár , ki I588.ban élt ») , 1611-ben nov. 26-án (HI& nó-
táján Marmaros megyében nyert jószágokat *).

László (Lászlónak Károlyi Annától fia) 1629-ben Szatmár vár-
megye ÍSispánja , és Szatmár vár fókapitánja volt ^). Ennek halálával
öescse István lett 1647-ben fóispán, ki 1659-ben halt meg férfi -ma-
radék nélkül. Mint végrendelete is mutatja — az egész Kún család
buzgó reform, vallású voU. Nevezett István nejének szépen hagyomá-
nyozott , azonban ha vallását változtatná , kitagadja mindenbfil. A ro-
sályi eklezsiának alapitvánj^ tett, ezen kivül a papnak nem csak éven-
kénti élelméről, de iUö posztó ruházatáról is gondoskodott stb.

A rosályi Kún családnak birtokai a legnagyobb r^ben Szatmár
megyében feküdt, de ezenkivül kiterjedt Mármaros, Ugoosai Bereg,
Bihar és Közép-Szolnok megyékre is.

*) Szirmay Szatmár virm. U. dS.
*) Ugyanott 286.

*) Jésuj Pál, A magyar nemzet napjai a moháosi vész nián 12.
*) Szirmay id. h. 246.
*) Todománytár 1838. UL köi 831.
Ó Gr. Kemény Jos. Notitia Gap. Albensis p. 239.
^) Szirmay id. L L 109. - Szatmár vár l(Uaipitánya már 102O*baii is. Ms.
Muiaei lat nro234D. pag. 27. ,,^,^^, by GoOglc

KÚM.

A es^ád leányági utódaik és pedig a Gáspár és János ágán a
következA családok : Ujhdyi, Tarkányi, Megyery, Orosz, Barkóczy, Só-
vári, Soos, Vitéz, Bay. -* IdAsb László ágán : gr. Barkóczy, Petky Rbé-
dey^ Vay és Ibrányi családok. Domokos ágán Gyulaffy, farkasíalvi Far-
kas, Dancs , Vasally , és Szunyogh családok ; végre az I s t v á n ágán
lekesei Sulyok, Tholdy, és Pongrácz család 0-

WLAn CMlád. (Káli f.) Erdélyi saékely eredetá osalád. Ismert
törzse Mátyás 1547-ben él , neje gáldt&í Toldidaghi Magd<dna volt
CsAládfíyuk ') enyésztökig igy alakult:

I. Mátyás

1647.

(ToldftU^ Magd.)

Benedek
(Székely Zsuzsa)

11. Benedek
1630.
marosszéki í5 kir. biró
(Hnsz^Bom)

János
1615.
(Berortayi Zstfflfc)

LMikály

(Szilágyi

Bqra)

11. Mihály
(Ozdy Klára)

Erzsóbet. II. Mátyás
(Mikes
Ilona)

UmXá

1 1733.

(Daoió Hona)

Borbála
(Simén
Gábor)

(Szarka
Albert)

Zfltizsa
(Jármy Miklós)

ll. László Ilona II. Istrán.'

L István
(Keeerft
Zsófia)

tl704.

(Cserey
Mikály)

III. Mátyás

(1. Barcsai Kata.

2. Balogh. Anna.

á Betíüaa Magd.)

III. István
(Vitéz Anna)

László.

Erzsébet
1 1770.
(tanosi gr,
Póldyáry Fer.)

Magdolaa
(Pápai

Mózses)

IILLáisIÓ

ti73a

3tól Ilona

(Berzenozei

btván)

Júlia
(Krakkai
András)

Farkas

Anna

Bora

Zsozsa
(Perentios

niés)

0 1669-ki 117. tttnr. edkk.

^ KÖYáry h. Erdély nev. omO. 167.

Zsuzsa

(Dávid (l.Szeredai (zsákodi (Asztalos

Zsuzsa) László. Horváth Ad.)

J 2. Gyórá Ferencs)

(Klep.)

Digitized by

Google

KM «n

I. Mátyásnak unokája II. Benedek Marosszékben — a család
ffifészkében — fS királjfoiró volt.

II. Mihálynak fia László Enyed pusztításakor a Rákóczy for-
radalomban veszett el 1704-ben ^). Ugyan ez időtájban

ni. Mátyás marosszéki al-királybiró volt '),

n. Istvánnak borosjenfii Keserű Zsófiától született leánya E r-
zaébet tancsi gróf Földváry Ferenoz neje meghalt 1770-ben *), a
midfln folötte többen mondának halotti beszédeket, ezek egyikében (a
V<JirÖstói Györgyében) közlött adatok szerint Erzsébet igy származik
le : Kúa Mátyás nak Zacharias Zsuzsannától ^) fia volt Kun László
marosszéki (6 királybíró , ennek zabolai Mikes Ilonától ^) fia I s t v á n,
ki egy magyar ezred ezredese volt % és borosjenói Keserű 2bófiától
nemzé Kun Erzsébetet Földváry Ferencznét

m. Mátyás ellen 1720-ban az országgyűlésen panasz emel-
tetett, hogy Marosszékben káli birtokában a helv. hitvallásuak egyhá-
zát önhatalmúlag elfoglalta.

A család fi-ágban e századig — mint kihalásáig jőve le ; szép bir-
tokait a leány-ágak öröklék.

KAii esaláfl. tOsdolai, gróf.) Erdély egyik nevezetesb székely
eredetű osaláda, mely Háromszék egyik falujáról Osdaláról irja elönevét.

A családfát Kun Antal kezdi meg^ ki 1506-ban az agyagfalvi
gyűlésen Kezdi szék részérói jelent meg ''). Tóle következóleg szárma-
zott le a család : ^)

^) Cíerei Mih. Hisi 835.

*) Ugyanott 366.

*) L. Vöröstói Györgynek fölötte mondott ,,T i t k o s ú t a*' czimű gyász -
beszédét. Nyomt 1771. 4-r.

. *) Itt a Kővári szerint közlött családfán tehát Mátyásnak nejéül hibásan
áll Mikes Ilona ; minthogy Zacharias Zsuzsa volt , Vörditói seerint Zacharias
Zsigmondnak leánya, Hodor közlése szerint e Zacharias , Torday Zacharias volt

*) Mátyás fiának Lászlónak a családfán hibásan áll tehát nejefii Daczó
Ilona, holott ezen Lászlónak volt neje Mikes Ilona. — Valószínű, hogy László
sem l78S-ban halt meg, de sokkal előbb.

*) Valószinűleg ez azon István, ki Kővári szerint 1711-bcn máj. 26-án
a szatenári békét aláirá. — És bizonyosan ő azon Istyán is, ki Dobókán lakott, és
mint áz nnitáriusok fő-gondnoka halt meg I7S6-ban, mert Erzsébet is Dobo-
kén hali meg.

^ Kállay Székely nemzet 261.

•) K^^^y i<í- ^' ÍÖ8. ^ ,,g,^^, ,^ Google

Kim.

Antal
1606.

Koosárd
(Gotliárd)
hadvezér

Lázár
fejd.
1636. - 1548.

(Nagy-mihályi
Gábor)

Gáspár

1685.

(Gyulay Erzte)

Gereelr
(MakrajErzie)

(Cfomoi-táni Tamás)

ILGothárd Istiráa

1609 -1662. 162a

(Borbély. Anna) (Sulyok Sára)

Uszló. György. Gergely Bora Kata Erzse Ilona

t , t tl67a (Barosay (Ébeni (Honráth (Komis

(Barcsai György) László) Tamás) Mihály)
Druzsiana)

István

1680. kükfillöi fóisp.

(1. Basa Ilona.

2. maoskási Tanok

Klára)

Magdolna

(Kenderes!

Miklós)

Ilona
(Toldy György)

K»«»
(Feltóti
György)

István

(Rhédey

M^ria)

Borbála
(Teleki
József)

Kata. Anna.

Miklós

(Ráoz

Krisztina)

Ilona
(Bethlen Miklós)

Lázár.

István

1768.

(Bethlen

SSsnzsa)

Erzsébet
(Jósinozy
Ligos)

László

1721- 175a

(Rhédey glrisztina)

László Klára ' Miklós

(b.Bm- (1. Kendefly Pál. (Szentkereszti

ckental 2. Horváth J^lia)

Zsuzsa Mózses) ''''^rr^

1 1814.

(Barosay Sám.)

Zsuzsa

(b. (rerliozy

Fttlöp)

Zsófi
(Komis
Gábor

László
(gr. Gyulay
Konstantin)

József

(gr. Kemény

Kata)

(xemly Farkas Mária Zuzsa Zsigmond

(Dániel Erzse) (Barosai Éva) (Mariássyné) (Orbán Antal) 1805.

(Inczédy Agn.)

Sámuel
(Noposa
Zsuzsa)

Erzsébet
(Pogány
István)

Róza Zsuzsa

(Vér (Simon

György) János)

Zsigmtkid István Károly

(Tornya (Lázár (KecseU

Klára) Klára) Anna)

Gergely Amália Gothard

(Beok (Ugrón forr. fóisp.

Amália) István) 1849.

Farkas
(Ugrón Amália
tl84dO

Róza Ztigmond

(Cserényi Fcr.)^ (Hodor Anna)

igitized by V^»

KAn. Stt

A családfa törzsének Antalnak íiaKoosárd (vagj németesen
Grothárd) 1628-ban már Szapolyay részén Ferdinánd ellen csatáz,
utóbb budai kapitány. 1631-ben a meleg fördfijérM ismeretes Al-gyó-
gyöt kapta Szapolyaytól '). 1534-ben ffivezér lesz; és részt vesz
Grttti bukásán. 1636-ban elesett Szatmárnál ^). Egy leánya maradt
Anna Nagy-Mihályi Grábomé.

Testvére Lázár 1648-ban a székelyek részéről Martinuzzi mellé
a tordai gyűlésen tanács urnák rendeltetik kL 1561-ben Ferdinánd
Hunyad megyei birtokait koboztatja el, és adja malomvizi Kender essy
Jánosnak inscriptioban. Egyik fia Gáspár, ismét megkapá Algyó-
gyot 18 faluval együtt ^. 1603-ban fiával Istvánnal Bethlen Gábor
vezénylete alatt kimenekül *) Utóbb visszatér, és Bocskai alatt fényes
szolgálatokat tesz ^).

Gáspárnak másik fia 11. Gothárd L Rákóczy alatt egy vi-
gyázatlan szaváért birtok-kobzást szenved , és fogságot , melyben
elhal •).

Istvánnak Sulyok Sárától fia István 1666. Hunyad várme-
gyei '), utóbb küküllfii főispán. A gyógyi fiirdöt 1680-ban Apa£fyné-
nak engedé. Apaffynak kedves embere és híve ^).

Istvánnak Bethlen Zsuzsannától fiai Zsigmond, Farkas,
G e r g e 1 y , és Lászlónak Rhédey Krisztinától fia M i k 1 ó s 1 763-ban
báróságra ^), utóbb grófságra emeltettek.

A család levéltárát a Hóra-világ elpusztítá, ez okból 1791-ben
az országgyűléstől adomány-leveleik újbóli kiadását kérték.

A legutóbbi neaizedék közfii Gothárd forradalmi íSispán volt.

Nincs a táblán osdolai Kun Katalin, löwentháli Schaller Sá-
muel neje.

0 K6vári Erdély töri III. 33.

'} Magyar tört. emlékek. Okmánytár III. 39. Budai Fer. Hist. lex. 498.
') Bankó éa Dobai, Eálla7 szerint Székely- nemz. 261. lap, hol budai Com-
mendaninak is iratik tévedésből
«) Bethlen WolpL V. 467.
*) UgTanoU VI. 133. 268. 181.
^ Eállay Székely nemz. 262.

^) ugyanott 262. — Egyszersmind (1675.) zarándi főispán is.
•) Cserey Mih. Hisi 6.

•) Adami Ms. Mnsaei quari lat nro 182. oigitized by GoOglc

83 "^

Kun család. (Csapói f.) E c«)alád eldfidei Mikola 0 szerint
Magyarorazágból a lugosi cs karánsebesi bánságból húzódtak Erdélybe,
hol jó házasságokat teve, szép birtokokhoz jutottak.

Kun Dániel 1619. aug. 20án jószágokat nyert Bethlen Gá-
bortól Lupa Márton, Mihály, máskép Gecző magva.?zak adtán. Fia Kun
Gábor 1633 — 1643 ig hosszas pert folytat az adományba nyert bir-
tok végett a Geczö utódokkal *).

Másik Kun Dánielnek 6ai Zsigmond 1731 ben itélfiroes-
ter, testvére László Kükülló vármegye fószolgabirája. Zsigmondnak
leányait b. Jósikáék vivék nóül.

Kun család. (Taplóczai f ) Még egy régi kihalt Kun nevű
családunk volt, mely a Bebek családdal egy torzsból eredt, és a XIV.
második felében már kihalt.

E munka L köt. 257. lapján látható a Bebek család nemzékren-
de Benedeknek egyik fia Mi klós, ki taplóczai Kunnak nevez-
tetett, ettÓl igy j5 le néhány izén a család : ')

Benedek

'~Miklós stb. '

Kiíii de Tapolcza

Jakab. Miklós. ^qászM. Akus. György. Péter. Domokos.
1336. 1330 1368 1363 1378. 13Ö0.

' Mihály. 1376.

Kun C'.'.alád. Kun nevű nemes családot találunk Szabolcs,
Vas, Veszprém, Nógrád s több megyékben. SAt hajdán Tolna megye-
ben is virágzott, 1431-ben Kun János Tolna megyei alispán volt •)

Egy Kún caalád 1636 ki május 12-én nemesi tetett meg Kún
János és Benedek személyében II. Ferdinánd király által, *) és
czimeres nemes levelét 1637-ben Komárom megyében hirdetteté ki.

Nevezett Jánosnak utódai a következő három testvérek, kiktől
ily leszármazás ered :

Kún^N.

Pjil György 1829 Jáno«7

lítváT Bogyestijegjzf

1828. Sándor

Szirákon tisztarió 183Q.

') Mikola Lad. Uisiorift geneal. Transylvanioa p. 55., hol az osdolai, oaa-
pói és káli Kún osaládok egy nemzetségpíiek iratnak. Benkő még a r o s á 1 y i
Kún családot is ezekkel egy törzsűnek állitja.

*) Kállay, Székely nemz. 261.

») Wagner Tab. geneal. t. XIV.

*) Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII. p. 412.

*j Zala vármegye levéltárában vaa az eredeti anaa^ed by GoOglc

Kán. 6U

A táblázaton állók ktízűl István 1828. febr. 4-én Pest várme-
gyétől, — György Bogyest helység jegyzője ugyanazon megyétől
1829. jun. 19-én vett ki nemességéről bizony itványt. Ez utóbbinak fia
Sándor Szirákon gróf Telekiek tisztartója 1830-ban Nógrád megyé-
ben hirdetteté ki nemességét ').

Kán család. Dunántúl Fejér vármegyében Csákváron lakott
a múlt század másik felében Kún András, ki 1779-ben nevezett
vármegye előtt igazolá nemességét , miután nagybátyja! Kún János,
György és Gergely 1762. mart. 23-án Nógrád megyétől nyertek
nemesi bizonyitvány által minden kétségen kivül való nemesekül is-
mertettek, ezeknek pedig testvére volt Kún András, kinek fia a már
emiitett 1779-ben élt másik K. András ^).

Veszprém megyében Kún József 1848ban másod alispán volt.

Káli család. Kún Péter 17ő9-benM.-Tcrézia királyasszony
által nemesitetett meg ^).

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali rész
kék , a bal oldali rész vörös , a paizs alyján vörös bélésű arany korona
van , mellyen páuczélos kar könyököl , arany markolatú kivont kardot
tartva, a kard hegyén levágott vérző törökfej látszik. A paizs fölötti
sisak koronája fölött két szétterjesztett fekete sas-szárny között arany
csillag ragyog. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kún család. Kún Imre 1764-ben Mária-Terézia király-
asszonytól nyerte czimeres nemes levelét *).

Czimere a paizs ezüst udvarában zöld téren ágaskodó pejlovon
zöld lótakaró fölött ülő magyar huszár , sárga csizmában , vörös nad-
rágban, zöld dolmányban , és zöld prémes mentében, fején prémes kal-
pag van, melynek zöld teteje lefityeg; derekát sárga öv fedi,* jobb ke-
zével kivont kardja hegyén levágott törökfejet tart. A paizs fölötti si-
sak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kard hegyén levágott
törökfejet tartva. Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany-vörös.

Kún család. Trencsin vármegyében 1666-ban Beczkón szé-
kelt Kún nevű család azon megyei nemesi lajstromok szerint ^).

*) Megyei jegyzőkönyv 630. ez, alatt.

*) Fejér vArm. Protocol.

") Collect. Herald, nro 15.

*) Ugyanott, nro 232.

») Srontagh Dán. közlése szerint ^.^.^.^^^^ ^^ GoOglc

516 Kaneradszky . - Kapcso.

Kuneradszky család. Ez elnevezése Trencsin megyében
a Gryurcsánszky család egyik ágazatának. L. Gyurcsánszhy c$alád a
Pótlék-köt

KunCMM Gsal4d. Vasmegyei család. Származási fájuk né-
hány ízen következő :

Jakab

\ ; 1

András János.

Hetyén lak.

János András

(Illés Erzse) (Ihász JuIia).

A családból származott az iró Kunoss Endre is, ki Vas megyé-
ben szül. 1810-ben. Meghalt Pesten 1843-ban. Költeményei ,,Dal-
füzér" 1840. és „Versei"' 1843. czim alatt jelentek meg. Irt
egyebet is.

Kunacli család. Abauj vármegyei család. Kunsch Gábor
1838. 1846-ban. azon megye aljegyzője volt.

Kup család. A czimeres nemes levelet Kup András a
XVII. században nyeré; ennek íia volt idflsb Kup János, ennek
István, ennek fia ismét István, ennek fia J á n o s Tabajdon lakos^
1769. jul. 21-én igazolá nemességét Fejér vármegyében *).

Kupacs család. Gömör vármegye czimerleveles családai so-
rában áll «).

Kupcso család. (Nemes-Dedinai f .) Árva vármegye kihalt
régi osaláda, a Zsuffa, Reviczky, Kangyerka és Buday családokkal Ne-
mes-Dedina egyfélében comportionatus , másik felében a Dedinszky
család lévén törzs-birtokos. — Ezen birtokhoz e családoknak még fiseik
Wodur és Lodan 13ő5-ben I. Lajos király adománya folytán jutottak.
A Kupcsoféle birtok része már is egészben a Zsuffa családra névszerint
ennek azon ágára, mely Kubovics név alatt ismeretes, — jutott. 1630-
ban a nevezett comportionatus családok jog-egyenlöségi igénynyel lép-
vén fel Árva megye el6tt , ennek következtében a Nemes-Dedina feMl
kelt adományos és határjárási okmányokat a Reviczky és Zsuffa csalá-
dok hiteles másolatban kiadák a Kupcso és Burián családoknak 1631-
ben. — Jelenleg Árva megyében a Kupcso családra csak hirböl emlé-
keznek ').

") Fejér várm. jegyzökönyve.

*) Bartholomaeides C. Gömör p. 145.

»; Szontagh Dán. közléséből. __ ^^ GoOglc

Digitized by'

Kapcez.— Kastos. 517

Kupecz család 1692. jan. 17-én kelt czimeres levélben I.
Leopold király által nemesítetett meg , és czimeres levelük Nógrád
megyében hirdettetett ki. E nemes levelet 1 734-ben Kupeoz András,
György és Jakab nemességük igazolására eUmutaták ^).

Már 1755 -bén e családot a Nógrád megyei nemesi lajstromban
nem találjuk.

Kupritz család. Lakhelye Veszprém vármegye y hol Kup-
ricz Imre 1843-ban alszolgabiró volt

Kuryn caalád. Trencsin vármegyében 1666-ban a nemesi
lajstromban áll neve. 1720-ban Halácson lakott Kuryn Gry örgy ').

Kurtekeray CMlád. Kihalt család. 1485 ben éltek kOzűlök
Osváld, György, Mátyás, Benedek ésRupert*)

Biusköczy család. Kihalt a XVII. században. A XVI. szá-
zadban élt Kuskóczy Bálint, kinek Benke Katalintól fia ismét Bá-
lint, ennek leánya Dorottya Klobusiczky Andrásné, kiben a Kus-
kóczy család kihalt.

Kusuyer család. Kusnyer Gáspár 1660ban Trencsin
megyében hirdetteté ki nemességét •).

iCussenich család. Horvátországi család. Kussenich Tádé
1810. 1815-ben a magyar kir. udvari kanczellariánál tanácsos és tit-
kár, 1820-ban szent István rend kanczellárja, és kanczellariai refercn-
darius, 1825-ben asz. István rend kincstárnoka; 1844-ben 9z István
rend kis keresztese, kanczellariai tanácsos.

6i ussevlcli család. Horvátországi család. Közúlök József
cs, kir. tanácsos, 1810. 1825-ben a báni tábla ülnöke és itélőmester,
1844-ben a kanczellarián ref. tanácsos.

Aurél 1844ben Horvátország levéltárnoka.

Szamobori Kussevich László 1844-ben tábornok és dandár-
nok, tán szintén e családhoz tartozik.

Kussinszky család. 1687-ben Kussinszky Ignác z a 29.
törv. czikknél fogva magyarországi honfiusitást nyert.

Kustos család. (F.-csemátoni.) Kraszna és Középszolnok
megyékben van lakhelye. Dániel ügyvéd Krasznában 1836. körűi.
Középszolnokban N -Dersidán birtokosok Dániel és nővérei Zsuzsi,

*) Profocol. C. Neo^rad.

') Szontagh Dániel közlése szerint.

») Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 281.

•) Szontagh Dániel közi. Digitized by CjOOglC

518 Kasztondy. > Kafasy.

Ágnes, Teréz és Eszter, Kraszna megyében Szfidemeieren M i k-
lós és Lajos.

Kuftztondy család. Zemplin vármegye czimerleveles csalá-
dainak egyike *).

Kuszy család. (Máskép Perák.) Trencsin vármegyében
1728-ban Nemes- Podhragyon lakozott a nemesi lajstromok szerint ').

Kutasy család. A lapsai Kutasi (Kwthasi) család már 1479-
ben virágzott Gömör vármegyében , a midfin közulök János és Be-
nedek éltek *).

Nógrád megyében is van Kutas nevű puszta , és e megyében
szintén találunk Kutasy nevű családot. Már 1556-ban eléfordul Ku-
tasy István; ennek tán fia Kutasy Albert, ki 1580-ban élt, és ily
családfát alkotott: ^)

Kutasy Albert

1580.
(Doroghfy Erzse)

György
(Tercsy Bora)

György Anna

1655. (1. Belsők Miklós.

(Bory Zsuzsa) 2. Komjáthy Istv.)

' Kata

(Baratnaky Fer.)

Györgyben ezen ágazat kihalt fi-ágon/ és 1700-ban Kutasy
György magvaszakadtán ennek Gedén volt curiájába Császár István
adomány utján iktattatott be, de ellentmondás történt ^).

Talán e család ősei közül volt azon Kutasy Lukács, ki 1495-ben
a kalocsai érsek vára Baricsnak kapitánya ®), 1605-ben pedig a rákosi
országgyűlésen Csanád vármegyének követe '')^ 1518-ban pedig a kir.
tanács ülnöke volt ®).

Tán szintén e családból eredt Kutasy János is,elÖbb pécsi,
1592-ben gyóri püspök , és udv. kanczellár, 1597-ki jan. 22-tdl észter-
gami érsek és m. kir. helytartó. Meghalt 1601. sept. 16-án ®).

>) Szirraay C. Zemplin. noi top. 114.

^) Szontagh Dán. közi.

«) Gr. Teleki, Hunyadiak kora XII. 103.

*) Oklevél után.

*) Sz.-benedeki Convent, Capsa G, Fása 11. nro 4.

•) Katona Hist. critic. XVIL p. 771.

''j Jászay P. Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 158.

■) 1518-ki 39. törv. ez.

•) L. jellemrajzához adatokat Tudománytár 1838. III. köt. 298. sjt. lap.

Kutasy nerü család jelenleg is él. E század elején Kutasy J i-
n o s birtokos Ugocsa megyében Péterfalván 0-

Esztergám megyében Kutasy Károly 1836-ban főszolgabíró volt.

Kuthy család. Gömör, Zala, és Bihar megyében él ily nevű
család. Bihar megyében Kuthy Károly 184ő-ben alpénztárnok volt.

Hont megyében 1652 — 1684-ben élt Kuthy János , kinek neje
Kajaly Ilona volt

Trencsin vármegyében Kúthy Gryörgy 172 Uben mint becz-
kói, 1728-ban mint Velonczén lakó Íratott a nemesi lajatomba.

Kűll család. (Uzoni) Háromszéki székely család , közúlbk
Kúti Péter 1815-ben háromszéki dulló.

Kutkutatyl család. Kutkutatyi Demeter 1 794 ben I.
Ferencz királytól nyerte oziraeres nemeslevelét.

Czimere négyfelé osztott paizs,az 1-só osztály kék udvarában
zöld téren egy arany kút van, a kút tetején kettős kereszt; a 2- ésS-ik
osztály vörös udvarában ezüst oroszlán ágaskodik, kivont kardot tart-
va; a 4-ik osztály ezüst udvarában egy magas szőlőhegy, piros szőlők-
kel megrakva, fölötte aranynap, és ezüst félhold látható A paizs fölötti
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között szintén fe-
hér oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivoni kardot tartva.
Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös ').

Kutrovlcs crsalád. Kutrovics József 1792-ben nyerte
czimeres nemes levelét.

Czimere négy részre osztott paizs, az 1-ső és 4-ik udvar arany,
a 2- és 3 ik ezüst ; a paizs alyján zöld téren az előtérben egy magyar
ruhás férfíu áll , sárga csizmában , vörös nadrágban , kék dolmány és
mentében , aranyra, fején prémes vörös (bvcg , oldalán kard lóg , jobb
kezében egy (lirt vbrös szőlőt tart, balkezével búzakévét szorít oldalá-
hoz. A paizsfislötti sisak koronájából öt struo/.toll emelkedik föl , úgy-
mint kék , arany , vörös , fehér , és kék. Foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst -vörös ®).

Kutrovics Antal 1845 ben Soprony megye alszolgabirája volt

KaUchersfeid család. Kutschcrsfeld Podevinus 1760-
ban már a magyar királyi kamaránál tanácsos , és az óvári kincstári

') Szirmay C. Ugocsa p. 125.

') Adami Scuta gentil. tom. V.

») Ugyanott. ^.g.^,^^^ ^^ GoOglc

uradalom igazgatója, 1763-ban M.-Terézia királj-asszony által czime-
res nemességre emeltetett ^).

Czimere vízszintesen háromfelé osztott paizs, a logfelsfi kék osz-
tályban három arany csillag ragyog , a középső osztály ezüst , az alsó
vörös szinú , e két utóbbiban egy dúslevelezetü borostyán ág nyúlik
szét, ugy hogy levelei az ezüst udvarban zöldek, a vörös udvarban pe-
dig fehérek. A paizs fólött két koronás sisak áll , a jobb oldaliból két
kiterjesztett fekete sas-szárny között három kinyílt fehér rózsa, arany
szalaggal összekötve látható , a másik sisak koronájából pánozélos kar
nyúlik ki , arany markolatú pallost tartva. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

Kutsera csal4d. Báró Kutsera János az 1827. országgjrü-
lésen a 40. törv. czikknél fogva honositatott.

Kuzel család. Trencsin megyében Adamóczon székelt 1688-
ban ily nevű család azon megyei nemesi lajstromok szerint.

Kuzmlcz család* Ismeretes közűlök azon zá vadkai Kuzmicz
György, a ki 1483-ban Litteratus de Petrovicza részére Trencsin
megyében történt beiktatásnál mint szomszéd birtokos említetik ^).

Kiikeinezey család. (Kükemezei.) Sáros vármegye legré-
giebb családainak egyike , eredetét a XIII. században Visibortól veszi,
és igy a Bagossy, Bánó , Kálnássy családokkal egy törzsből ered, mint
ezt legutóbb a Kálnássy családnál ezen kötet 46. lapján kimutattam.

Nevezett Visibomak Sebestyén nevű íiától ered a mai napig
is élfi Kükemezey család, azonban családfáját csak a XV. század köze-
péig láthatjuk akövetkezó táblázaton, és igy (sajnos), hogy adatok hiá-
nyában a legutóbbi idfikig nem közölhetjük.

Sebestyéntől igy folyik egy ideig a nemzékrend : *)

Sebeatyén

Zoltán
de EükemezA

Simon
1349. 1359.

Simon

de Kükemező

1402.

Miklós.

Jinos.
13§0.

Mátyás.

0 Colleci Herald nro 38.
*) Szontagh D. közléséből.
•) Wagner Mss. tom. LXX.

Digitized by

Google

KOUey. - Kinstler. 6tl

A család több tagja birtokos jelenleg is Sáros vármegyében Kü-
kemeztm, igy Kükemezey Boldizsár, Anna, Erzsébet stb.

Ktikemezey Péter örökösei bírnak Bobafalu, T.-Hermány', K.-
Pálvágás, Pétervágás helységekben.

Kükemezey Anna Dukafalván, Tapoly-Lucskán, és Kükemezőn.

Kükemezey E r zs é b e t ugyanott és Zsalmányban.

Kükemezey Boldizsár Kükemezfin, T.-Lucskán és Dukafalván.

Kükemezey Mihály 1838-ban al-, 1846-ban főszolgabirája volt
Sáros vármegyének.

Kükemezey István ugyan azon megyének 1846-ban alszolga-
birája volt.

A családnak egyik tagja Kükemezey Mihály Sáros vármegyé-
ből Trencsin vármegyébe költözvén, 1802. april 9-én vett ki Sáros
megyétől nemesi bizonyítványt, melyet Trencsinben 1804. octob. 22-én
hirdettetett ki.

Kiilley család. Külley Mihály 17 I2.ben III. Károly ki-
rály által nemesitetett meg 0-

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló,
kettős farkú koronás oroszlán, első lábaival egy kiterjesztett sárga
zászlót tartva, mellyen kétfejű fekete sas látható. A paizs fölötti sisak
koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot villogtatva. Foszla-
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

E családból Külley János már 1810-ben veszprémi kanonok,
nagyprépost, 1844-ben pedig már pristinei czímzetes püspök.

A család lakhelye Zala vármegye , hol Külley József 1844-ben
gyámsági szolgabíró volt.

Kunstler család. Künstler Vincze 1791-bcn 11. Leopold ki- <
rály által nemesitetett meg.

Czimere négyfelé osztott paizs , az 1-ső osztály kék udvarában
zöld halmon lángoló tűzből kiemelkedő fehér főniksz madár, a 2-ik osz-
tály vörös udvarában zöld téren álló koronás arany oszlop , zöld rep-
kénynyel körül folyva ; a 3-ik osztály zöld udvarában magas szikláról
az udvar bal szögletében ragyogó nap felé kigyó kúszik ; a 4-ik osztály
arany udvarában kékes tóban fehér hattyú úszik. A paia» fölötti sisak
koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között szarvas emelkedik
ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *).

*) Colleci Herald* nro 689.

») Adami Scuta gentil tom. V. " Digitized by GoOglc

étZ

Ktrthy.

Kűrtliy család. (Fáj-kürthi és koltbai.J Komárom várme-
gye legrégibb családainak egyike. Eredetét fiusitás (praeíeotio) által
aKaluz nemzetségből veszi. A Kaluz nemzetségből 1290-beQ élt
Fajkürtbi Istvánnak (Chepani de Fajkurth> leánya Margit, ki ek-
kor a leány-negyeddel elégi te tett ki.

1360. tájban éltek Kaluzi György és Lukács testvérek,
Györgynek semmi gyermeke nem maradt , L u k á c s nak csak egy leá-
nya Borbála maradt, ki Nycky Miklóshoz ment férjhez, és 1392-beo
(iusitatatott ,' és a kürthi és kolthai birtok férfi-ágra rendeztetett.
Borbálának fiai már a Kürthy nevezettel éltek , éa igy támadt a csa-
ládnév. — A családfa következő :

I. tábla.

Lukács de Kaluz

'Borbála 1394.'
(^yékj Mikióa)

István

1409.

de Kürth

Borbála
1409.

Bálás

de Kürth

(Zsuzsanna)

Osvald
de i^ürth

Konrád
de Kürth

Mátyás. Uriel

II. Mjklós

Anna

kielégi tetik

1539.

Erzse
(Szent-
mártonyi
Miklós

Qáspár. I. János. Ferencz. László
1474. J485.

Pál Albert. I. Miklós. Mihály Imre.
1539. 1529. 1523.

1539.
(Anna)

György. II. Ferencz. Boldizsár.

János.

Bálint.
I — -

Klára.

Bora
(Belády Gáspár)

111. Miklós.

II. Bálint
1550.

Bora
(Hlevenszky János)

Mihály

Magdolna f.

II. János
1566. -1615.

IV. Miklós

1656. rrr.TTT—

Nyitrav. ^L^Jx

III. Ferencz

Pál

sz. biró.
táblán.

1702.

Mária
(Bodoky
György)

Miklós
1702.

Ferenoz

ifj. János
1761.

András

György
1643.

KaU
1712. 1741

2^uzsa.

Ádán

Kata.

Zsigmond 1761.

Ilona János Dorottya
■» (Gellért I {Mátéfy
Mihály) I András)

Zsigmond

Bars V. esküdt

1839.

Pál.
Komárom v. ügyésze.

László
kapitány.

Pál.

Zófia

(Kileyany

Ádám)

Digitized by

Mihály. Márton.

Google

Ktrthy.

II. tábla

IV. Miklós, ki ai I. táblán,
lé56.
Nyitra y. Bzbiró

II. László

(Keresztesy Bora

Ö2V. 1702.)

Pál

Ilona.

Miklós.

János.
1761.

Albert
primatialis
praefectus

Ignácz

Jakab

Lajos
lak. Fajkürtön.

József

Vincze
lak. Fajkürtön.

János- Vendel

I "^ 1

Emília
(Csúzy Pál)

Imre
Komárom ▼. fószbiró
1760. tájban.
(Tjitassx Kata)

József
(Parlay Anna)
I C »

Lajos

1828. Komárom
várm. m.-alispán
(báró Mathényi
Bora)

III. László

í -^ 1

János
(Misich Teréz)

István

Komárom

V. szbiró

Alajos
1828-1847.
Komárom
főügyész
lak. Faj-
kürtön.

Imre
Komárom
V. fósz biró
lak. Koltán.

Antónia. Eroerentía
(Szombathelyi
Antal)

Anna
(Dienstl Edmund
cs. kir tábornok)

József Isteán

(Pély Alberta) forrad, ezredes

• :^ • (Greguss Mária)

Lajos.
A családfa elején álló Borbálának három gyermeke volt : I s t-
ván, Boraés Bálás. Emiitett István az anyja részére kelt prae-
fectionalis levélből kimaradt , miért is azt maga és nővére Borbála ré-
szére is 1409-ben Zsigmond király által (kihagyva Balás testvérét)
megerősiteté. Azonban István ága harmad izén kihalt , Bálás pedig,
ki a praefectio jogánál fogva a K ü r t h y nevet vévé fel, a Kürthy csa-
lád törzse, és tovább terjesztője lön. Négy fia Gáspár, János, Pe-
rencz és László 1474-ben megintetnek Konrádnak leánya Erzsé-
betet illető leány-negyed visszavételére. Enégy testvér k(5zfil László
mint szomszéd birtokos jelen volt 1485-ben a raarczelházi Posár csa-
ládnak Komárom megyei Marczelháza és Madár helységek , és Páth
és Gyarmat puszták birtokába történt beiktatásánál ^) , a midőn a szé*

') Gr. Teleki, Hunyadiak kora XII. 281.

Digitized by

Google

5«i KAHhy.

kesfejérvári keresztesek Cooventjének igtatási jelentésében páthy
Kürthy Lászlónak iratik.

Lászlónak gyermekei közül Miklós ellen 1529-ben Szent-Mi-
hályi Tamás perelt , a midőn a budai öctavalis biróság az esztergami
káptalan elfitt leteendő, és Baromlak birtokjogát illető esküt itélt meg ').
Lászlónak másik fia Mihály 1523. 1539-ben élt, ennek özvegye
Anna elégité ki a másik ágon álló IL Miklósnak leányát Annát.

IL Jánosnak fia IV. Miklós Nyitra vármegye szolgabirája
volt 1656-ban. Ágazatát a IL tábla mutatja.

IlL Ferencznek ágán P á 1 Komárom vármegye főügyésze volt
Egyik fia Zsigmond Barsban esküdt 1 839-ben ; másik fia L á s z 1 ó
kapitány.

Az I. táblán álló M á r t o n n a k leánya Kata 1741-ben kolthai
részét bevallja Kürthy Lászlónak Mihálynakés Miklósnak').

A II. táblázaton Lászlónak özvegye Keresztesy Borbála 1702-
ben határpert indít b. Amadé Tádé, Csúzy Pál és mások ellen a nyol-
czadas törvényszék előtt ^). Lászlónak Pál fiától két unokája maradt,
Imre és III. László. Imre 1760. táján Komárom vármegyei fó-
szolgabíró, neje Litassy Klára; ennek unokája Lajos 1828 — 1832-ig
Komárom várm. másod alispánja ^) ; lakik Kolthán. Nejétől b. Maj-
thényi Borbálától egyik fia István előbb cs. kir. főhadnagy, utóbb
forradalmi ezredes.

III. Lászlónak három unokája István, Alajos, és Imre
szintén Komárom vármegyében viseltek hivatalt.

A család czimere a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lo-
von ülő magyar vitéz , egyik kezében kivont kardja hegyén törökfejet,
a másikkal a kantárt és egy zászlót tartva. A paizs fölötti sisak koro-
nájából szintén magyar vitéz nyúlik ki, egyik kezében kardot, és azon
a levágott törökfejet, a másikkal zászlót tartva. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kürthy család. (Csáthi.) Marmaros vármegyében lakos. An-
tal él 1829-ben. Károly 1841<ben Marmaros vármegye számvevőja

Ugocsa megyében Hetényben e század elején birtokos Kürthy
Benjámin *).

*) Fényes, Komirom virm. 119.

») Ugyanott 126.

") Ugyanott 126.

*) Ugyanott 60.

*) Szirmay C. Ugooia p. 136. Digitized by CjOOQIc

KArthi-KüHdssy. M6

Trenosin megyében 1646-bau AIsó-Drskóczon lakott ily nevű

család a nemesi lajstromok szerint; 1721-ben pedig Kürthy Márton

lakott ott. Végre egy perben 0 naég ily Kürthyféle töredék nemzék-

rendet találunk, és lehet, hogy ez a fajkürti Kürthy családhoz tartozik :

Mihály
CTeszéiy Margit)

Ana Fruzsina Mihály Bora

(Zámori (Szobouya 1§97. (ebeczki

János) János) r-^^ Csomády

(Fegyveraeky ^«^^">

Pál)

Kíirthl család. Kürthi Jakab 1716ban III. Károly ki-
rálytól kapta czimeres nemes levelét *}.

Czimere a paizs kék udvarában zöld tér fölött pej lovon zöld
nyereg-takarón vágtató magyar vitéz , sárga csizmában, vörös nadrág-
ban, és mentében és párducz kaczagányban, fején prémes vörös kalpag
van, bal kezével a kantárt, a jobb kezével kivont kardot tartva. A paizs
fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , szintén kivont kardot
tartva. Foszladék jobbról vörös-fekete, balról arany-kék.

MLűrtliy család. (Kis-udvarnoki.) Kis-udvarnoki Kürthi
György Kassán Bethlen Gábor tisztartója, érdemei tekintetéből To-
kajban szerzett házára Bethlen Gábortól 1624. jan. 9-én adomány-
levelet kap •).

Kiirtössy család. (Kürtösi f.) Nógrád megyében van Kür-
tös helysége, hajdan hasonló nevű családnak 6si birtoka a XVII. szá-
zad végéig, midőn leány-ágra oszolva , — elenyészett.

Kürtösi Bálás 1526-ban II. Lajos király által küldetett a győri
püspökhöz, és káptalanhoz, hogy bandériumaikkal Tolnára gyűljenek •).

A XVI. század végén éltek Kürtössy Boldizsár, (1597-ben)
birtokos Kürtösön (Nógrádban) ; továbbá Kürtössy Zsigmond,
kinek özvegye Bodonyi Anna 1597-ben él. Kürtössy Mihály;
Körtössy Perencznek leánya Borbála 1597-ben neje Zwghy
Mihálynak *).

Ezeknél előbb él Kürtössy György, kinek gyermekei Zsig-
mond, Magdolna, Judit és Erzse 1602-befi élők.

0 Teszéry Deméndyféle perb«n.

*) CoUect Herald, nro 466.

') Az eredeti után.

^) Engel, Monumenta 225.

*) Protoool. C. Neogr.d. oigi.ized b, GoOgk

M# KOfier. ~ Kvassay.

1603-ban Kürtössy Mátyás.

1614-ben Kürtössy Borbála Darvas Jánosné, utóbb Szúdy
Mihályné.

1654-ben Kürtössy Istvánnak bitvese Nagy Zsófia. Másik
Istvánnak Roth Juliannától leánya Erzsébet.

1640-ben Kürtössy Györgynek magvaszakad tán Tercsy Lst-
ván Sirakon két curiába iktattatja magát, de ellentmondás történik 0.

Úgy látszik — más ily nevű családból volt azon Kürtössy Ist-
ván, kinek Sárközy Máriától fia Mihály Szent-Györgyi Julianná-
val nemzé Kürtössy Borbálát, Kerekes György nejét, a ki 1770. táj-
ban élt »).

11 iiftter család. Küster György*Ignácz és Pindlmeier
Ferencz-Xav. 1792-ben nyertek ezimeres nemes levelet.

Czimerük négyfelé osztott paizs; az l-s6 osztály ezüst mezejében
pánczélos kar irótollat , a 4-ik osztály ezüst mezejében szintén pánczé-
los kar arany mérleget tart A 2- és 3-ik osztály vizirányosan kék és
vörös udvarra oszlik , a kék udvarban vörös drágaköves arany gyűrű
látszik , az alsó vörös udvar pedig arany rostélylyal van boritva. A
paizs fölötti sisak koronájából arany oroszlán emelkedik ki, kivont kar-
dot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *).

MLJiUel család. Küttel Sámuel 1760-ban M. -Terézia ki-
rály asszony által nemesitetett meg *).

Czimere függőlegesen vörös ós kék udvarra osztott paizs , mely-
nek alyját zöld tér foglalja el, és onnan két egymásba fonódó és fejeik-
kel szemközt néz6 kigyó emelkedik fel , az egyik kigyó arany, a másik
ezüst. A paizs fölötti sisak koronájából két oldalról két borostyán-gally,
és két korall-ág nyúlik ki, és ezek Eözött egy fehér egyszarvú, nyakán
vörös örvvel övedzve emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, bal-
ról ezüst-vörös.

MLvaMay család. (Kvassói és brogyáni.) Trencsin vármegyei
ourialis nemes család, hol Kvassó helységet birja. Ezen kivül elterjedt
egyéb megyékben is , fóleg Bars megyében , hol Kvassay László
már 1730-ban Brogyán felét birá és ott ékes kastélya volt ^).

*) Szent-benedeki Convent Capsa D. faso. 4. nro 6.

') Schönfeld AdelB Schematismus I. 208.

') Adaini Scuta Gentil. tom. V.

•J CoUect. Herald, nro 16.

*) Bel M. Notitla nova Hung. IV. p. 241.

Digitized by

Google

KftMegbi.r-KAréH. MY

1736-ban Trencsin megyében a nemesi vizsgálat alkalmával iga-
zolta nemességét a Bars megyében lakó Kvassay László és G y ö r g y ;
Nemes-K vassón pedig 23 férG tagja a családnak.

Az 1748 ki nemesi összeiráskor Kó-Porubán székelt Ferencz,
fiával ; — N.-Kvas8Ón Miklós (Pavlovich), János, Per enoz;
András Györgynek fia , és egy másik György, András (Hor-
nich) , István, Miklós, másik István (Davidovich) , J á n o s,
Mihály, Ádám, Pál, Miklós (Zsákovick), ifj. András, iQ.
György, ifj. Mihály (Adamovich) , A n d r á s , János, középső
Ádám, ismét János, György, Pál és András, — Trencsin
sz. kir. városban György és András; — Drskóczon János; —
Domaniczon János, Györgynek a fia.

1768-ban Kvassón már 89 férfi tagja Íratott össze a családnak ;
— Trencsin sz. kir. városban András, fiával Jánossal;— Csuk-
lászon Miklós; — Drskóczon János fiával Istvánnal.

1803-ban összeirattak Doraaniczen János; — Kasszán István
és fia J á n o s; — Klobusiczen András és Imre; — Savcsinán J ó-
z s e f és ennek két fia András és János; — Csuklászon János
és fia I s t V á n ; — Drskóczon István és fia István; — N.-Kvas-
són pedig már 117 férfi tagja volt a családnak.

1837-ben Domaniczen János, — Savcsinán András, János
ésJózsef; — Trencsin sz. kir. városában I s t v á n és három fia A l a-
jos, István, Dienes; — Kasszán János; — Csuklászon I s t-
V á n és két fia József és János; — Drskóczon pedig István és
fia szintén István; — Nemes*Kvassón pedig már 143 férfi tagja élt
a családnak ^).

Az utóbbi időkben Trencsin megyében J á n o s 1836. 1840-ben
alszolgabiró, Károly táblabiró volt — 1850-ben Antal Nyitra egy-
házmegyei és pöspökségi ügyész; István cs. kir. állam-hivatalnok
Zolnán.

A családnak nevezetesebb hivatalt viselt tagjaiból ismeretesek
István, ki az 1687- ki 15. törv. ez. szerint itélfi mester volt, József
már 1760-ban a m. k. udv. helytartó tanácstitkára, 1767-ben az úrbéri
ügyekben királyi biztos '), 1770-ben már helyt, tanácsos és altámok.

László 1741-ben Bars vármegyei alispin és követ ^), 1760-ban
már kir. tanácsos, kir. táblai ülnök, és al-országbiró.

0 SzoBtagh Dán. közléséből.

*) Szirmay C. Ugoosa pag. 56.

^) Lehoczky Steminat I. 188. ^.g,.^^, .^ GoOglc

nS Kvassowszky.— Kabsán.

Károly 1767— ITTO-ben Bars vármegyei ali«pén 0.
József 1810— 1816-ben a m. kir. udv. helytartó tanács titok-
noka volt

KvaMOWftzky csal4d. Trenosin megyei czimerleveles ne-
mes család; armalis levelét 1604-ben kapta ; és azt 1734. febr. 22-én
Trencsin megye előtt újjolag felmutatta. Az 1748-ki nemesi összeírás-
kor már csak egy tagja Miklós élt Csuklászon. Az utóbbi Trencsin
megyei összeirásokban már nevére nem találunk ').

A sorbél kimaradt családok. ^)

MLabos (Mialad. Éhez pótlékul adandó, bogy a 4. lapon I. táb-
lán álló I. Péternek czimere „K a b o s Péter" fölirással a gyerö-mo-
nostori reform, egyház menyezetén látható, Déosi István lelkésznek
1792-ben Bartalis Antalhoz irt levele szerint.

Az 5. lapon II. táblán a végsŐ ízek közt álló Anna nak férje K e-
lemen István.

A 6. lapon III. táblán Klára Szucsáki Ferenczné szül. 1734.
sept. 17. és meghalt 1811. nov. 4-én.

Ugyan e táblán álló VI. Ferenoznek neje Gáborffy Klára
volt. — A végső nemzedék közt álló Mária férje pedig nem Baranyai,
hanem Bárányi Fercncz.

A 7. lapon álló Anna Lészai Lajosné meghalt 1860. mart. 16-án.

MLabzan család. Liptó vármegyei curialis nemes család
Izsipfalván és Malatínban, több ágra és több megyébe terjedve. Egyik
ágaz^ata mely Izsépfalváról ered, éslsépi-rfil irja magát, ily nemzék-
rendet igazolt :

') Lehoczky Sieminat. 1. 183., és tifzti nóvür.

') Szontagh Dániel közléséből.

*) Nehogy az adandó Pótlék-kötet szerfölött túlterheltesaék, a munka
nyomat&sa alatt a betű -rendből kimaradt családokat, ngy egyéb a nyomás ideje
alatt felmerült hiányokat és igazításokat jónak véltem a kötetek végén utánpó-
tolni, miután a tartalom-mutató ebekre is rá-utai. C^mr\rf]í>

Digitized by VjOOv Le

KaUNlB.

'•M

K»biáaN.

János
1770.

András
1770. elótt

János
Losonozon lakott
1770.

Pál •
Losonozon 1770.

1 . ■ i
János

István
BesxteroBére költös

1 A ,

István

Beszterozén

1846. ügyvéd.

E táblázaton János és Pál unoka-testvérek Losonozon lak-
tak, és Ziólyom vármegyétfii 1770. május 22-én kaptak nemesi bizo-
nyítványt, melyet Pál 1771. april. 16-án Nógrád megyében is kihir-
dettetett

Nevezett Jánosnak unokája István, fiával Istvánnal együtt
Losonczról Besztercze-bányára költözött, fia István ügyvéd , ki
1846-ki máj. 1-én Nógrád megyétÓl vett ki nemesi bizonyítványt.

Egy másik ágazat így jfi le :

András

I ■ ^ I

11. András

Lipióból Losoncira

1796.

III. András

1837.
Losonozon lak.

, ^ ^ , 1

Sámuel.

Dániel
Losonozon

Jónás
1836.

Dániel
gryógvszerész
tl854.

Pál.

JótMf.

János

Mihály.

István

ügyvéd

Széosénybeu.

E táblán II. András Liptó megyétól 1796. mart. 30<án nemesi
bizonyítványt vévén ki , Izsépfalváról Losonczra telepedett, és 1796.
aug. 24-én Nógrád megye előtt is kibirdetteté nemességét. Pia III.
András testvéreivel együtt Nógrád megyében 1837. nov. 8-án is-
mét kihirdetteté nemességét 0-

Egy harmadik töredék ágazat ez :

Kabzán András
(Szilasy Klára)

László

0 Nógrád megyei jegyiókönyv 2424. sz. alatt.

Fruzsina
(Szulovszky János).

Digitized by VjOOQIC

KaeskoTict. *- Kakasc.

László 1 842-ben Hont vármegye vámagya volt. Antal
ugyanott ugyanakkor esküdt.

Liptó megyében Kabzán József 1837-ben esküdt, 1844—1847-
ben szolgabíró ; László 18ő9-ben ugyanott ügyvéd.

Kac^kowlc^ CMlládból a 12. lapon emiitett Bán mváros
jegyzője József volt, kinek neve a Trencsln megyei 1801. és 1803-ki
nemesi lajstromban áll ; fia János, József, Ferencz, Mihály és Benjá-
min részére is Trenosin vármegyétől 1816-ki juL 29-én vett ki nemesi
bizonyitványt *).

MLacséry csal&d, vagy Kaczéry, sót Eaczérnak is ira-
tik. Nemesség-szerzője Kaczéry Polikárp és Sámuel, kik Tren-
osin vármegyében 1655-ben hirdettetik ki ozimeres levelüket. 1660-
ban és 1688-ban a osalád Beczkón székelt. 1815-ben Kacséry Ferencz
Nagyváradon lakott ^).

Kiidaft <*(Mlládból István 1726-ban Nógrád megyében iga-
apolta nemességét Zemplin vármegye által kiadott nemesi bizonyít-
ványnyal.

K adass család 1689-ben eléfordul a Trenosin megyei birtokos
családok névsorában is.

Kaf tan a Medveozky család egyik ágának annyira rátapadt
neve, hogy majdnem egy század folytán ezen néven volt ismeretes, és
1728-ban Árva megyétől e néven kapott nemességéről bizonyitványt
is. Jelenleg azonban ezen ágnak M edvedzén lakó tagjai ősi Medveczky
nevüket használják ^).

KalUiar CMllád. Kaithar vagy Kaythar János 1660-ban
Trenosin vármegyében hirdetteté ki nemességét, és a család 1666-ban
még Beczkón lakott *).

KlU&ii CMlád. 1767— 1773-ig Kaján András eléfordul
Trenosin vármegye nemesi sorozatában ^).

Kakas családból a 18. lapon emiitett László 1388-ban
Árva vár várnagya volt •)

Kákonyl €!saládból Mátyás 1721-ben a Trenosin megyei
nemesi lajstrom szerint Illaván lakott.

KakUffZ család. (Rásztokai.) Székhelye Liptó vármegye,
hol a Matusz és Rasztokay családokkal részbirtokos. KOzűlök K. A n n a
Reviczky László neje Árva vármegyébeo.

*) — •) Szontagh Dán. közlés^iől.

Digitized by

Google

Kalaac - Kangyerluu S8t

KalaAs CBáíkú. Kalauz Jáoos 1597-ben Nógrád m^yében
Kb-Straozinban birtokos volt 0* Jelenleg él Kalauz család Zólyom
vármegyében, hol Kalauz Pál 1840*ben megyei aljegyző.

Kallnay csal&d. Alapitója Kalinay Miklós 16(H-ben
Trencsin vármegyében hirdetteté ki nemeslevelét ').

MLalinktna család. 1646-ban Trenosin vármegyében Bo-
lessón székelt. ^)

Kallvoda család. E néven a Trenosin megyei Bjelik osalád
egyes ágai neveztetnek tulajdon vezeték-név gyanánt , és azt okleve-
lekben is használják.

Kalmár <;salád. (Újhelyi). Zemplin vármegye kihalt osalá-
dai közé soroztatik. *)

Kálnoky családhoz az 50. lapon a családftn I. Bálintnak
fia Péter háromszéki (6 kir. biró volt (nem pedig ffipap, mint ott
hibásan áll,) neje sófalvi Károly Kata. — Antal tábonuduaak fia L a-
jos OS. k. kamarás, alsó-ausztriai igazgató, neje Blumegen Eleonóra.

MLalocsay családhoz pótlásul adandó , hogy K. Imre Po-
zsony megyétól nemesi bizonyítványt vévén ki , azt Trenosin várme-
gyében 1784. nov. lő-én kihirdetteté. K. Imr e 1803-ban Teplicskán
uradalmi kasznár. Már 1837-ben a nevezett megye nemesi lajstromá-
ban Imre és György elköltözöttekűl említetnek.

KalovlCS család. 1690-ben Trenosin megyében a nemesi
lajstromban mint vaszkai birtokos fordul elé.

Kályáal család. (Rfidl) Erdély kihaU osaládainak sorában
áll Kővárinál.

Kami család. Kami Mihály 1623.ban II. Ferdinánd ki-
rálytól kap Gzimeres nemes levelet. Kami István, Gryörgy és
János 1749. dec. 1-én Veszprém megyétól nemesi bizonyitványt
nyernek.

Kaiii€>czay család, vagy Kamoczay előfordul 1690-ben
Trencsin megyében a báni járásban a nemesség lajstroma szerint.

Kampell család. Szintén Trenosin vármegyében találjuk
1748 ban, midőn nemes KampeU Ábrahám Trencsin sz. kft. váro-
sában székelt.

MLanffyerka család. (Ncmes-dedinai). Árva vármegyének
régi birtokos nemes családa , és nemes Zsuffa , Reviczky , Buríán és

«) Protocol. C. Neograd.
^ ') Szontagh Din. közléfe szerint.

•) Szirmay C. Zemplin not top. 88. oigitized by GoOglc

34*

Sm Kántor. - Kupronesty.

Kupcsó családokkal részes birtokos (comportionatus) a neoked-dedinai
curiának egyik felében, a másik fele a Dedinszky családé lévén. Őseik
Wodur és Lodán 13ő5-ben I. Lajos királytól adományban nyerték a
Hotoesin melléki hat ekényi fóldet , ebez még 1391 -ben I>omokosnak
Ga M i k 1 ó s Balásnak fiától Jánostól szerzé a többi osztályrészt , ké-
sAbb pedig a Reviczky-ek egészen kifizettették magukat a Zstfffa, Bu-
rián, Kupcsó és Kangyerka családok által, és igy ezek lettek a fél ou-
ria kizárólagos birtokosai , és mai nap is a Zsófia család mist £6- és a
Kangyerka mint mellék-ág vannak birtokában. 1718-baQ Kangyerk*
András gyöngyösi lakos nyert Árva vármegyétől aemes levelet. — r
1761-ben János fiának Mátyás nak adatotl; Árva vármegye által ne-
mesi bizonyítvány. — A Burián család egészen kiköltözött, a KupcaRÍ
család pedig kibalt, legalább egy század óta a oemea dedioai hírtokon
már elé nem fordulnak. L. St^aö o$.

Kántor c^salád. (Csomafái és hid-almási.) Erdély kibalt
családainak sorában áll.

1545-ben csomafái Kántor Pál királyi ember (homo regius) a
Torday Imre és Albert részökre, midón ezek Dobokán egy udvarház-
nak és pusztateleknek birtokába beigtattatnak János-Zsigmond ado-
mányánál fogva. 0

1575-ben hidalmási Kántor János kis-esküllöi Sombocy Már-
ton és osztozó véreinek személyökben és képekben ellentmondó.

1576ban hidalmási iQ. Kántor János Kamulhy Baláanak a
drági birtokba beiktatásánál királyi ember.

' 1590^ben Kántor Judit Tamásfelvy Mrklósné.

1640-ben Dobokán a Kántor részbirtoka mind külső, mind belsft
tartozékaival Nyiressy Istvánt illette. És ezekből bizonyos , hogy a
Kántor család Doboka megyében Csomafáján , Dobokán és Hid-almá-
son két század folytán birtokos volt. Még 1757 táján Hid-alraáson az
fisi K á n ti o r ház alap-romai láthatók voltak.

I&apotefy család. Lakhelye Somogy vármegye. Kapotafy
Mátyás részint atyjának a hét évi török háborúban szerzett, részint
siyát polgári érdemei tekintetéból maga s fiai részére 1835-ben ma-
gyar nemességet kapott, és ilyen családfát alkotott :

0 Hodor Doboka várm. 113. s köv. 1. Digitized by GoOglc

Kapronexay. * Karátsonyi. MS

Mátyás

mh. 1849.

(Pyrker Mária)

^ " '-^^ • -^n

Imre József László

szül. 1818. ügyvéd IShadnagy.

ügyvéd t
(Krácz Antónia)

Gizella. Béla. Jenó.

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felafi osztály vö-
rös udvarában arany koronán balra néz6 fehér galamb áll , osörében
irótollat tartva. Az alsó osztály kék udvarában láncz formán egymásba
fűzve három római kapocs rézsútos helyzetben látható. A paizs (blötti
sisak koronáján két kiterjesztett szárny között , melyeken egy-egy ró-
mai kapocs látható, szintén galamb áll irótollat tartva* Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Kapronczay család. (L. 75. lapon) Kapronczay György-
nek neje Paczolay Bora Paczolay Kristófnak Veres Annától született
leánya volt , ki utóbb Mikes Mihályhoz ment férjhez. Kapronczay
György 1690. jul. 8-án Alvinczy Péterrel Demeter-patakán és M.*
Szentimrén (A.-Fej ér várm.) birtokot cserél. Ugyan ez évben a 12.
törv. ez. szerint Okolicsányi Pállal perel.

MLarátsonyl család. (Beodrai). E család ^) ismertetésében
(e kötet 87. lapján) lényeges tévedések fordulnak elé ; melyek kiigazí-
tása végett eldször is megjegyzendő, hogy azon Karátsonyi Tivadar,

*) A család neve — ugy látszik — a Graiianus kereszt-névbfil (ma-
gyarul Earátson) származott. És bár erre nézve adatot nem nyertünk, úgy lát-
szik, legutóbb Erdélyben Szamosujvárról vévé származását. Erre látszik mutatni
nem osak az, hogy ott e néven e század elején is találunk hason nevű családot,
de ezen fölül az is, hogy a múlt század végén e családdal sógorosúlt 1 s e k u o z,
G o r o V é családoknak is Szamosujvár volt fészkök. ~ Továbbá Szamosujvárott
Karácson id. Manó 1805. aug. 10-én a kolosvári nemes Convioiosban hat ör-
mény iíjúra 7000 frt értékti alapítványt tett. Ugyancsak Szamosujvárott a kór-
ház is homlok-fölirata szerint e család alapítványa. 1793-ban Earácsonyiné,
1793'ban K. M á r i a, 1813-ban K. J o a k i m , 1825*ben Adeodát a kolosvárt
kegyesrendűek egyházában a bold. sz. Mária képére függesztendó fogadálrai ado-
mányokat adtak.

1794-ben Karátson Adeodát és Gratián Szamosiy vár városa ta-
nácsnokai voltak. — Fölemii tök ezeket, a nélkül hogy a beodrai Karátsonyi osa-
ládhozi viszonyaikat szorosabban mégha tározhatnók. Végre megemlitendó még^
hogy ivándai Karácson István (szül. Ai-ad várm. Szemlakon 1776. febr. 4.)
Toroniái megye követe volt, kinek családi összeköttetése előttem szintén nincs
tudva. ^ j

Digitized by VjOOQIC

ÖM Karitsony.

ki 1718-ban czimeres levelet nyert| nem ft beodrai Karátsonyi
család elődei közúi való.

A beodrai Karátsonyi családnak régiebb oklevelei — mint a csa-
ládtól nyert közlés állitja — elvesztek , és bár sok körülmény oda lát-
szik mutatni , hogy régiebb nemesek , meg is a nyert közlés szerint
nincs egyéb okmánya egy 1749-ki nemesi bizonyítványnál, és az 1799-ki
adomány-levélnél, melynél fogva a beodrai 16,000 holdas birtokot
kapa e nemzetség.

A család leszármazása Karátsonyi Oratiántól kezdve következ6 :

Gratián
Bzűl 1655.

^~~ Eríaióf Lnkáos. Jakab. Mikldf.

8z. 1689.
(Muhily Mária)

Bogdán Jakab. Simon.
(Lázár Jáária)

Lázár Veronika Zsuzsa Teréz Kata Kriatóf

m. alispán (GK>rové (Verzár (Jakabfly (Balta (Izekucz

orszgy követ. Kristóf) C^yörgy) János) Manó) Rebeka)

(Bohus Teréz)

Mária Laios

(gr. Eeglevich (gr. Stahremberg
Tamás) Alojzia)

Gnidó Lázár. Aurél,

gróf 1858.
(Marezibányi

Mária)

Adrienne. Melanie. Guidobaldina Aladár. Béla.

Bogdán Ágoston Lukács. Mária
(Ziehrer insur. kapit. (Karátsonyi
Jakobina) (Tiganetti Lukács)
i Anna)

László Antal Vilma. István. Mária Leopol- Rebeka. Jakobina Kristóf

1886.alisp. 1848. (Herte- dina. (Karátson

184&f6isp kép- lendy Antal)

(KissFran- viseló. Miksa)

olska)
r

Fer^dcz. László. Katalin.

Elmondok már, hogy Lázár tízezer forintot adott a Ludovi-
cea katonai intézetre az 1812-ki 2. tOrv. czikk szerint; valamint azt is,
hogy unokája, Lajosnak gróf Stahremberg Alojziától szül. &a G u i d o
nagyobbszerü áldozatokat tett nem csak a köz-államot, de Magyaror-
szág egyes intézeteit illetőleg is. És 1858-ban osztrák birodalmi
grófságra emeltetett.

Digitized by

Google

KarátMB.— Kardos. Mft

A másik mellAk-ágon László Torontál megyének 1827-ben
szplgabirája, 1836- 1848-ig alispánja , közben 1843-ban országgyűlési
követe. 1848-ban föispánja , és mint ilyen a nemzetgyűlési fblsft
tábla tagja.

A osalád nemesi czimere négyfelé osztott paizs, egy közép
kissebb paizszsal, melynek udvarában egy mérleg íügg. A paizs 1-sö
4^ik osztály kék udvarában koronás szirén látszik , egyik kezével ket-
tős keresztet tartva. A 2-ik osztály vörös udvarában egy fehér , nya-
kán k(Ht>nát hordó bika, a 4-ik osztály szintén vörös udvarában pedig
egy ülö medve , két első lábával ölében kivont kardot tartva látható.
A paizs fölötti sisak koronáján kar könyököl, kivont kardot tartva.

Éhez a grófi ág czimerében következő bövités történt , a belső
kissebb paizs vizirányosan kétfelé osztatott, az alsóban az előbbi mér-
leg áU , a felső vörös udvarban kétfejű aranysas adatott. E kissebb
paizs alá rézsútos kidomborodással metszett ő-ik udvar járult, melynek
ezüst mezejében koronás kék oroszlán áll, elsŐ jobb lábával borostyán-
nal övedzett kardot , a másikban törökfejet tartva. A paizsfölötti grófi
koronán öt koronás sisak áll ; és ezekből (jobbról kezdve) az elsőn a
leirt medve áll, a másodikból a szirén emelkedik ki, a harmadikon egy-
fejű aranysas áll, a negyedikből a leirt bika , az Ötödikből a kék orosz-
lán nyúlik ki. Foszladék jobbról ezűst-kék, balról ezűst-kék. Az egész
czimert telamonok gyanánt jobbról koronás oroszlán , balról arany grif
tartja. Alattok ezen emlékszavak (devise) állnak: „Pie taté, Ho-
nőre et Perseverantia".

Kar&c^sonyl család. A Dunántúli (ugy látszik : a hódosi)

Karácsony családhoz (84. lap.) a következő töredék nemzékrend járul :

Earáosonyi János
(Moróoz Erzse)

I — : "" 1

István Pál Dániel

In^r ^^Li^y "Jo"^ KlotíldT

Julianna Erzse

(Konkoly Mihály) (Pap Gábor)

Kardos család. Kardos Baláa és érdektársai II. Mátyás
király által Pozsonyban 1609. dea 2-án kelt ozimeres nemes levélben
nemesítettek meg. ^)

') Győr vármegye levéltárában az eredeti armalia L. hivatalos Értesítő
1860. évi 104. szám. oigitized by Google

ML&roIy csal&dboz megjegyzendő, hogy a 99. lapon a osalád-
fán álló László vagy LánczndL fiától Lászlótól unokái Dienes, ki-
nek neje ördOg Ágnes , Zsigmond és László Erdélyben is Do-
boka vármegyében birtokosok voltak. Dienes 1558-ban Kolos vár*
megye főispánja, testvére László 1576. birja Drágot, de Báthori
István ellen menvén, ezt nótán veszti, ennek gyermekei János, Zsó-
fia és Anna. Ugyan ez időben élnek K. Kata Pesty Ferenozné,
K. Klára Bethlen Györgyné. 0

A 100. lapon álló Károly Klára Haller Gábor neje meghalt
1723. nov. 27-én ; férje szintén azon évi augustusban halt meg; elte-
mettettek Kolosvárt a jesuiták — moat kegyes iskolai rend egyháza
sirboltjáfoan. Az egyház részére alapitvány-összeget is hagyományoztak.

Károlyi István, ki Doboka vármegyei Keosedrfil irta elfioe-
vét^ és Lengyelországban a magyar gyabgság vezér-kapitánya volt,
hadi érdemei tekintetéből a várhegyi várhoz tartozott Szentléleket és
Kis-Kászont (Háromszékben fekvő helységeket) nyerte. Báthori Ist-
vántól 1581. nov. 8-án a pleskowi táborban kelt adománynál fogva.

HLaMat családból (lásd 114. lapon) IL István Doboka
vármegyei Borsa, Válaszút, Ugróoz, Poklostelke, és Kolos megyei Fe-
jérd helységbeli birtokba iktattatott, miután ellentmondását érszent-
királyi Szikszay Zsigmond vissza vonta. Fia F e r e n c z nejével be-
lépett a borsai és válaszúti tiszta BáníFyféle birtokba. Leánya Borbála
Keresztesi Sámuelné meghalt 1710-ben , eltemettetett Drassón, férje
pedig Szebenben 1703-ban halt meg. Keresztesy Sámuelnak, ki 1702-
ben a borsai só-javadalom részese volt , Cserei Mihály szerint gytrme-
kei nem maradtak.

MLaMlcft család. (Kisfaludi.) E családból ismeretes I g n á o z,
a hites ügyvéd , és Bécsben m. kir. udv. ágens , ki több jogi munkát
irt és adott ki. Született Világosvárott 1792. január 22.ón.

Kastal családból János volt gyulafejérvárí kanonok , ki
1752-ben halt meg.

Kasza c^salád. (Felső-torjai.) Közűlök József széki reform,
lelkész volt, ^ Doboka vármegye tisztviselőinak soiét k«lM 177B*ban
Benkő Józseffel.

MLaszap családból említendő még Mihály, ki 1843-ban
Csongrád vármegye főjegyzője volt.

') Hodor Doboka várm. 118-120. és ugyanaanak közleménye.

oogle

Eva

Erzse

Klára

Zsófia

(Gózon

(Kenessey

(Kosa

(K<5sa

István)

György)

János)

László)

Kaszás. - KimmyU MV

Kaszás csal&d. (Jász-apáti.) A 120. lapon Írtakhoz adandó

még a következA családfa , mely Kaszás Jánostól és nejétói konkolyt

Thege Katalintól kOyetkezóleg sarjadzott :

Kaszás János
(Konkoly Kata)

^~Láf zló György

Jáaos. György.

Kaszás család. Ez az elóbbitöl különbözó sarjadék, miután
czimeres levelét amattól későbben t. i. II. Ferdinánd királytól kapta.

171 1. dec. 22-én Kaszás János Gyór vármegyétől nyert nemesi
bizonyitványt Ennek alapján Kaszás János és Pál, Mihálynak
fiai 1749-ben Veszprém vármegyétől nyertek nemesi bizonyitványt és
azt 1752. után Fejér vármegyében is kihirdettetek.

1801. jun. ő-én K. Ferencz,ésfiai Dániel, Sámuel és
Pál Veszprém megyétől vettek ki nemesi bizonyitványt

Kászonyl család. (Nagy-Kászonyi.) Azokhoz, miket e csa*
Iádról a 121. lapon irtam , most teljes osaládÜat adhatok ^). A család
származatí fészke a székely földön Kászon fiók-székben Na gy*Ká-
8 z o n nevű helység, melyről a család nevét és előnevét vévé. Törzse
Kászoni Litterati (vagy is deák) Miklós, kii. Rákóczy Gryörgy
fejedelem alatt adót visz a török portára. Tőle a családfa -így jő le :

Miklós
I -^ 1

Tamás
(Csutak Mária)

II. Miklós György

(oroszfai Mikó (oroszfai Mikó

Judit) Zsuzsa)

III. Miklós. István Judit Bora

* mÍTÍ^ ' (Genosy (Szaosvay (Szabolcsi

digífkSalt. Erz.e5 Utvin) B«»ed.k)

László János Bora

kolosmegyei kolosmegyei (Fenesy Mihály)

íSbiró kir. pénztárnok

(vadadi f

I. József I. Ferencz Bora

(gyergyó-uj falusi minorita vcsik-sz.-simoni

Elekes Ágnes) barát. Endes Péter)

FW^. kép. láfim.

«J A otalád közléséből Hodor Károly által. oigtized by GoOglc

Mássdiii.

£lekes Ágnes)

IV. Miklós II. József. II. László.
(Beringer 1790.

Anna)

Bora Krisztina

(László (1. Prohánka
Sándor) János.

2. Henter
Farkas)

Róza Antal
(belényesi (Ferenozy
Komál omy Kata)
István)

II. János

(Jékey

Kata)

II. Ferencz

(I. Szentpáli

Zsuzsa.

2. robogányi
Kóródi Anna)

Anna
(n.-váradi
Ferenczy János)

Ágnes
<káli
Nagy László)

1-tól Gyula Ida. 2-tól Berta.

Lniza Ilona

(nyarad (lövetei
gálfalvi Pálfy

Nagy Imre) Ignáoz)

Katinka. Mária.

Ignáoz Róza

Terézia

Julianna

nótlen. f 1848.

(szentléleki

(Eperjesy
János)

(gógánváraljai

Tóbiás

Száva Fer.)

JózseO

Kata
(sófalvi
Simon
László)

Bora

(toriai

László

Sándor)

III. Miklósnak fia Mihály fi-ágon kihalt, Al-csik és Kászon
székekben több helységben volt birtokait a Balásy, Székely és Antalfy
családok birják.

IL László az 1797]*ki osszággyülésból törvénykezési bizott-
mány tagja.

A család a múlt század harmadik felében Kolos megyében, és ott
Kis-Czégen házasság által birtokos lön. IV. Miklós 1809-ben szol-
gabiró , utóbb huzamos éveken által kir. pénztárnok Kolos vármegye
alsó kerületében. — József 1827-ben szolgabíró az örményesi járás-
ban. Antal adó-rovó biztos 1827-ben az alsó kerületben. János
részt vett a forradalomban.

A család egyik tagja Kászoni Márton, kiról már (a 121. lapon)
mint esztergami kanonokról emlékeztünk, elfibb jezsuita volt 0>
utóbb 1664-ben esztergami kanonok, majd olvasó kanonok, meghalt
1680-ban. »)

A család kath. vallású.

MLásxonl csal&d. (Tolcsvai.) Zemplin vármegyéből Tolcs-
váról ered , miként előneve mutatja. Egyik tagja beszármazott Er-

*) Hevenesi Mss. tom. LXIX. p. 31. - Szalay M. orsz. története V. 57. —
Horváth Mih. Magyarok tört. HL 278. 279.

') Memória Baeih'cae Strigoniensii p. 159.

Digitized by

Google

Katlan. -Katona.

délybe, hol Káázoni Sándor a galgói Ráoz osaládból nAsüIvén, iva-
dékának Galgó Belsö-Szolnok vármegyében törzsbirtoka lett Az Er-
délybe költözött Kászonitól , kinek keresztnevét nem ttidjuk , nemzék*
rendjük 0 következő:

Kászoni N.

I István
(Demén Kata
1770. özvegy)

I. Sándor

1770.

(Galgöi Rácz

igária)

11. Sándor
1796. postamester
(Hatfaludv Sára
ti848.)

Bora
(Mágner Antal)

I. Ferencz
galgói postamester
tl862.
(Gábry Luiza)

Eszter

(Majthényi

Endre)

Amália II. Ferencz György III. Sándor
f Yasas-sz.- f posta mest

Iványon (1. Beteg Kata,

(Galgói Rácz 2. Pécsy Klára)

Mária) í i

#» j_ '-'^— !

István. Kálmán

Jenó.

Béla.

ícsvKlá

Elek

Galgón

(Cserényi

Eszter)

G eiza Albert
Polyánban katona.
(Ozecz
Anna)

Koriana. Lajos.

1-tól Luiza. 2-tól Polexina.

A táblázaton állók közül I. István magtalanul halt el ; özve-
gye Demén Kata, birtokában Rettegen lakott, és 1772. jan. 25-én tett
Kolosvárt végrendeletet.

I. Sándor 1770-ben a b. Szolnok megyei kétségtelen nemesek
sorában állott. Fia II. Sándor 1796-ban már galgói posta-mester,
1809-ben özvegye ugyanaz, és ennek halálával Sa, azután unokája Ilt.
Sándor öröklik a posta-mesterséget.

Jelenleg a családból tíz férfi és négy leány él.

Czimerük a paizs kék udvarában hármas domb középsőjén szét-
terjesztett szárnyú galamb, csőrében zöld koszorút tartva.

Torontál vármegyében szintén találunk e családnévre. Kászonyi
Sándor szül. Borsodban Kis-Gy6rött 1771. máj. 4-én, Torontál vár-
megyének országgyűlési követe volt.

Katlan család. Katlan János 1809-ki jun. 15-én honfiú-
sitatik Erdélyben a kolosvári országgyűlésen.

Katona cssalád. (Lásd itt a 1 25. lap.) A Veszprém megyé-
ben él0 Katona osaládból Katona Péter 1740. május 28-án Vas vár-

<) Hodor Károly közléséből.

Digitized by

Google

Ha KatoM. - Kekesényi.

megyéid Szombathelyen nyert nemesi bizonyítványát 1741. deo. ö-én
Veszprém vármegye közgyűlésén Pápán fairdetteté ki, és ekkor ily le-
származást igazolt:

Péter

166a körül
^— —

Sándor Ferenoz. Láazló. Pál Gydrgy.

József Boldizsár. Antal.

, A , , — ■ ^ ' i j ^ 1

Gábor. Dániel. Péter Imre. Lajos

1740. 1740.

Katona család. (Berkeszi.) Hozzá adandó még , hogy I s t-
ván a Gálfalvi Róza férje 1859-ben halt meg Berkeszen.

Katona Róza, Jánosnak Keozeli Sárától leánya 1-ör Hatfa-
ludy Elek né, 2-or Zámbó Miklósnak (nem Mihálynak) neje volt.

MLazlwoda csal&d. A Kolosváry családnak (1. 310. lap.)
egy nemzedékénél e név is használatba jött és Kolosváry Jeromosnak
fia M á t y á s főleg e névén ismertetett.

MLazy család, melyről a 137. lapon olvashatni, F.-Veszelé-
röl is Írja előnevét.

MLeblrowlCli család. 1690-ben Trencsin vármegyében
Nemsován lakozott ily nevű család azon megyei nemesi lajstrom
szerint. ')

MLeczell család-hoz a 141. lapon pótlékul adandó, hogy II.
András 1610-ben élt, és csak ennek atyja I. István neje Gáspár
Magdolna jogán volt Alsó-Füldön és Farnason birtokos.

II. Zsigmondnak Szilágyi Rákheltdl fia J ó z s e f meghalt Hid-
Almáson 1805. máj. 25- én kora 22. évében.

III. Jánosnak (a II. táblán) 1848. után elhalt hat gyermeke.
Első neje Sombory Karolina (oem Róza) meghalt 1816. jun. 2-áD.

Károlynak Mohai Klárától fia Albert

Mihálynak (a III. táblán) leánya E r z s e DesewíFy Mihályné.

MLeck család. Az 1754-ki nemesi lajstromban Trencsin me-
gyében előfordul mint birtokos család ^).

MLelecsényl család. A 163. s köv. 1. tárgyalt Kelecsényi
családnak egyik ága, — mely reform, vallású — és csúzi Kelecsé-
nyi-nek iratik, — elmaradván, nemzékrende itt következik :

0 Szontagh Dániel közlése.

*) Ugyan attól. C"r^n^n]í:>

Digitized by VjOOQ LC

Kemény.

511

Keleoflény N.

Mátyás

Lóozon

Pozsony várm.

István. János

Márton
Pál.

Gergely

Márton
(NagyJZsnzsa)

Márton. Gergely.

István.
(Lazik

Judit

P- — A ,

István.

György

(SziUgyi

Sára)

János Gergely.

I. Mihály.

György

(Sánta

Zsuzsa)

Gergely
István.

György. László. Mihály. Zsuzsa.

Julianna Erzse Lidia Jáno^

rXöUóssy Is tv. (Csehujváry (Domonkos J.-Kis-Eren

Aranyoson lak. István) Mihály) jegyző

Komárom várm. r

II. Mihály Ferencz

Ötvös t

Páradorfon

Zsuzsa.

Sámuel III. Mihály

J -Ladányban osabdi

sebész-orvos. közbirtokos
(Nagy Eszter)

Ez ág Pozsony megyében Lóozon székelt , onnan Komáromba
származott.

II. M í h á 1 y Ötvös mester , Komárom városában árvák gyámja,
legutóbb Parndorfon posta mester ; fia III. Mihály osabdi közbirtokos.

II Mihálynak testvére János Jász-Kis-Éren jegyzó , fia Sá-
muel Jász-Ladányban sebész.

A 165. lapon állókhoz adandó még János, ki 1859. oot. 24-én
kelt egybe Santhó Herminával.

tLemkénj család. A 174— 182. lapon közlöttekhez^ pótlásul
járulnak még a következe adatok :

Az I. táblán K. László báró és főkormányzónak neje Pekry
Kata (nem Anna). — A gróf Korda családfán Korda Máriát is b. Ke-
mény László feleségéül olvassuk ; tán szintén e Kemény László
neje volt?

Ugyan e táblán Kemény Annának férje Macskásy Ferencz,
a szent-márton-macskási Macskásy családból való volt.

A 9. ízen Farkas gróf menyegzőjét Kolosvárott tartá 1765.
april 23-án 0-

A II. táblán IV. Péternek fia János, felesége Nádudvari Krisz-

') Megénekelte Gyöugyösy János költó.

Digitized by

Google

ft4B

Kemény.

tina ') jogán meszes-alji (Doboka várm.), s.-ujfalusi, a.- és f.-kékesi és
a nagy-iklódi Kemény birtokot megalapítja. Unokájának Jánosnak
Brussierre (vagy Brugier) Carolina-Vilma *) nevű feleségétAl leányai
ezek: Julianna mb. 1794. — Ka rol ina (gr. Nemes Lászlónéj
mh. 1780. — Ágnes (b. Bánffy Sándorné mh. 1802.

Boldizsárnak (IV. Péter (iának) ágazata hiányosan s néhol
hibásan áll közölve a 176. lapon, igy következik tehát az telje-
sebben: *)

Boldizsár
(Torday Anna)

Boldizsár
b. Bánjffy Ágnes)

György
(Kendeffy
Druzsa^

Ferencz
(Boerjlrisztina)

György
(Vay
Julianna)

Bora

(b. Bánffy

Imre)

Pál

Simon

Lajos.

Judit

(Csongrádi

Farkas)

László.

t '

Jáijo

Miklós. György.

Ignáoz
Kolos V.
főispán

Károly. Ceoilia

(gr. Komis
Zsigmond)

Borbála. István.

l. Imre

Imre. Teréz Zsuzsa

(Gyarmathy) (Kardos)

Zsigmond
ri.Zsuky
Krisztina.
2. Turóczy
Klára..

Sámuel

Ignácz László.

István.

Anna
1 (Ugrón
József)

3. gr. VassEva)

Éva Ágnes Erzse
(Simon (Balia) (Trauzner
Kristóf) Samu) Sámuel)

III. András Sándor Sámuel
(l.b. Diószegi
Krisztina.
2. Qániel

Eva.

Jóysef

Lapos Krisztina.
(Makray
Eszter)

két fia.

Károly. Samu. Sándoi.

Dénes Domokos. Kata Zsuzsa. Eszter » •» . _
tl849. (Kabos (Kabos ^^P^^l^

stb. Dániel) Miklós) ,JHÍ}£I12») ,

Kata
(Inczédy
László).

A többire főleg az utolsó nemzedékre nézve lássa az olvasó az
előbbi táblázatot 176. lapon.

Megjegyzendő még, hogy e táblázaton Simonnak fialgnácz a
kolosi főispán , katholikus lévén a kolosvári Báthoriféle főiskola kir.
főigazgatója volt 1808— 1818-ig.

'> Mika Sándor Gyfljieménye szerint: Nádudvari Kata.
*) Üodor szerint ; tebát nem Brussierre Kata.
*) Hodor Károly közlése szerint.

Digitized by

Google

KtMpelctt.-'-KeiMle.

Kempelen család. A 184. lapon közlöttekhez adandó,
hogy a család (vagy legalább egy ága) elönevét P á z m á n d-r ó 1 irja.
Pázmándi Kempelen Jánosnak ncjctfil baráthi Huszár Máriától
(f 1827.) gyermekd : János és Mária.

Kende ém Kendi crsalád. A K e n d e valamint a K e n d i
család származási táblája is már e kötet 185. s köy., valamint 199. s
köv. lapokon közölve van , azonban a Szatmár megyei nemes Kende
család a két család ugyan-azonosságát és a most éló Kende családnak
czégényi ágát egyenesen Kendi István (f 1628.) volt erdélyi kan-
czellártól eredt ivadékául igényli 0 úgy mint azt a család egyik tagja
által közlött és itt következe táblázat mutatja :

I. tábla.
Ábrahám

I.Mát^ 13Q2.
I. Dénea 1328.

I. András.
1344.

Jakab.

II. Dienes.
13^.

I. Sándor
elesett 1444.

II. János.

I. János.

1344.

I I *^— 1

I. István
e*égém ég,

Folyi. II. idbldn.

Mihály.
1352.
r

L Miklós.
1^.

n. Miklós
aekei dg.

Bálint

Lórinoa.

Péter

1515.

(Almási.Agáta)

Mátyás

elesik 1444

Várnánál

I. György
kölesei dg.

p_A_ ,

IV. János.

I ^ — I

^ Menyhárt Gáspár.

Boldizsár stb.

I. Tamás II. Máté Klára

1570. (Lorándfy Klára) (Sulyok István)

I. Pál.

11. Tamás

1609.

(Szakolyi Erzse)

IV. Miklós
(Rornis Zsófia)

III. András (kis)
(Sulyok Erzse)

Kata IV. Ferencz.
(Bay Fer.)

VII. János.

II. Mihály
(Vas Erzsébet)

Ádám 1663.
(Lónyaj Bora)

IV. Mihály
(Barkóczy Mária)

I. László, 1724.
(Orosf Eva)

VIL János 1750.
(Kapy.Teréz)

Brzie
(Turóozy Imre)

s a többi, mint itt a 186. lapon látható.

0 Miután e kapocs kimutatását indokolható okmányok elóttem ismeretle-
nek, és ebbeli kérelmem eddig eredmény nélkül maradt : — ^ saját egyéni szavaza-

KMMle éB Knál

tábla.

III. János
1434.
(Györfi Kata)

I. Istrrán, ki a
Ciégéni ág.

/. táblán.

1. Antal (Kendi)

erdélyi alvajda

1472-1502.

(I. Vas Kata.

2. Erdélyj Hedirig.)

III. György

Ilona
(Gaálné)

ni. Miklós I. Ferencz
bán, és sár- 1482.

kány rend vitéz
tlöOÖ.

V. János
tlö36.
(Kornis Ilona)

István 1 1566.
(Kendefy Kata)

I. Mihály

(Í.SzilvásyZHÓfia.

2. Bánffy Kata)

Judit
(Haller Ist.)

V. Ferencz
t 1694.

II. Ferenoz
t 1658.

erdélyi vMda.
(1. Bánffy Magd.

2. Lévay Kata.
3. Drugeth Bora)

11. Antal

t 1568.

(Bogáti Klára)

Judit
(Haller
István)

111. Ferencz
t 1694.

II. Sándor
erdélyi korm.

tl694.
(Almádi Anna)

111. Györgv
kincstárnok.

II. Gábor
(Révai Jknna)

IV. Ferencz
1680.
(Bebek

111. István. •^«^^*>

I. Gábor

(Balassa

Margit)

III. GkLbor Anna

1697. (1. Gzobor Márton.
2. Pongrácz Istv.)

11. Péter
tl682.

VI. Ferencz

1697.

(Bebe][ Judit:

Judit
(Haller István)

Farkas
(Bánffy
Magd)

Krisztina
(1. Kovacsóczy

Farkas.
2. Giczi Péter)

Zsófi

(Bogáti

Menyh.)

III. István Zsuzsa

kanczellár (1. Báthori Bold.

tl628.Czégényben 2. CSsáky Istv.)
(C!sákyKrií^a)

Krisztina
(Haller
Zsigmond)

II. Tamás
1606. lovasság

vezére
(Perényi Kata)

Folyt, fcde. lofon.

Márton.
1616.

tom aa eddigi történelmi- vélemény ellen — mely a Kendi családot kihaltnak írja,
függőben marad aanál is inkáfai>v»i vei ezen csupán a történelmi- tudomány
szempontjából írott munka kfítönben is valamint törvényes hitelességgel — mint
magán kiadás ~ nem bírhat, ugy' elleiikezöleg netaláni tévedései által senki jo-
gainak sérelmére sem lehet ; minthogy törvényes használat esetében úgf is min-
den családfák jogszerű bizonyítékokkal érvényesitendök. r^ t

.gitizedbyCjOOgle

Kendi és Kende.

II. Tunáfl, ki a% etShhi lapon,
1606. lovas^

vezére
(Perényi Kata)

II. (nagy) András

1658.
rSulyok Bora)

Márton
1670.

IV. Gábor
1664-70.

in. Mihály
1692.

Erzse

íBinfíyZBuzB^ (Drágffy Klára *) ^^^^^

Klára
(Bánffy Farkas)

I. Zsigmond

1692-1706.

(Fráter Zsófia)

III. Sándor"*
(Palágyi Zsuzsa)

I -A—,

VIII. Ferenoz
(Ruthényi Zsuzsa)

Imre)

IX. János
(Fejes Kriska)

ÍV. Sándor

((^mörí Tullia)

I ^ I

Vili. Ferenoz.

V. Gábor
(Rutkay Anna)

ill. László

II. Zsigmond
alisp. és követ
(Kállay Kata)

Gusztáv
(SouUety Teréz)

Kanuth
(feállayida)

Klemen ti n
(Fogarassy Sámuel)

íme eképen származik le a Kendi és Kende család egy
törzsből j ez utóbbi családnak leszármazási táblázata szerint , nellyen
nincs általam igazítva semmi , sem a chronologia , sem a filiatio^ sem
végre a hitves-társak felötlő helyein, bogy az olvasó és történet-buvár
Összehasonlíthassa mind a két különböző táblázatot ^). A család tör-
ténetére vonatkozó adatok már az idézett lapokon közölvék.

Szükséges még megjegyeznem, hogy az el&bbi közlésnél (191. 1.)
a ozimerleirásban hibásan áll : y^három szál kinyílt rózsát^\ mert mint a
metszvény is inkább mutatja, a könyöklő kar három liliomot tart.

Legvégül pedig pótlékul mind a két családnévre megkell je-
gyeznünk , hogy valamint Szatmár megyében már a XIII. században
éltek a Kende család törzsei ; úgy arra hogy a Kendi család már a
XIV, században Erdélyben Doboka vármegyében élt, — okleveles bi-

^) A béltekiDrágfly család már 1665-ben kihalt.

0 £rre nézve összevetendő a családfa aBebek, Bánffy stb. csalá'
dok nemzékrendével is ; valamint az is , hogy Kende Erzse Tmröczy lm*
réné kétszer fordul elő a családfán. Digitized by CriOOQ Ic

35 ^

M6 Kenáeressy. — Keresztes.

zonyiték van ; t. i. Kendi I s t v á n fia Kendi Tamás 1 372-ben a Do-
bokai nemzetség részére mint királyi ember emlitetík ')• S6t Doboka
vármegyében a Kend nevű helység is a Kendi osalád által iratik alapi-
tottnak ^). A fóljebbi Tamás pedig már Kendi-Lóná-ról irta elfinevét.
Kenderessy család. A 195. lapon közlött táblázathoz pót-
lékul a Kállay nemzetségnek egy perben hitelesített családfájáról a
Kenderessy család XV. századi fiseihez a következő töredék-leszárma-
zás járul :

Kenderessy István

1450. tájin

(Ktfliay Ilona)

I ^ 1

Péter

Anarás

Mag^dolna
(Kun Domokos)

Kerekes családokhoz (a 209— 2U. lap.) adhatjuk még,
hogy ily nevű család a székelység közt is cléfordul. Ismeretes ezek kö-
zül a C9Ík-szent-iványi Kerekes család , melybftl János a múlt
század végén reform, lelkész Tordason ; ennek fia A b e l az iró szül.
Tordason 1790. febr. 15én. Meghalt 1846.

Kereskényt családhoz a 215— 2 17. laphoz adhatjuk, hogy
e családnak még egy tagja Ádám szintén jesuita volt. Sir-irata Ko-
losvárott az egykor a jesuiták most kegyesrendiek sirboltjában igy ol-
vastatik: ^^Kereskényi Ádám szül. Komáromban nemes vcrbfil 1713.
jan. 28-án. 'Meghalt 1777. febr. 1-én mint jesüita.**

Keresztes család. A már közlöttekhez még pótlékul ad-
ható, hogy Keresztes nevű család Arad megyében 1804-ben szin-
tén a nemesek közé Íratott , névszerint K. J á n o s és fia K. J á n o s,
továbbá László és ennek fia Antal, és másik Antal , kinek fia
szintén Antal. ^)

1808-ban pedig ugyanott nemesi bizonyítványt kaptak K.Já-
nos, Ignácz, József, István és másik István •). I831-ben
Keresztes István szintén Arad vármegyétfii nyert nemesi bizo-
nyitványt *).'

") Oklevél és Szereday Series Episoopor. Transylv- p 112.

*) Hodor K. Doboka vArm. 123.

') Arad megyei Jegyzőkönyv 1804. évi 278. gz,

•) Ugyanott 1808. évi 730. az.

') Ugyanott 1831. évi 1189 az.

Digitized by

Google

Keresstesy. ~ Kethell, &47

Keresztesy csal&d. A 222. lapon közlőitekhez pótoljuk :
hogy Keresztesy Sámuel 1703-ban halt meg Cserey Mihály szerint.
Neje Kassai Bora (Bánffy Sára leánya) meghalt 1710-ben, eltemette-
tett Drassón. Benne szakadt fíágon vége a családnak. Borbála ik-
tári gr. Bethlen Sámuelné Is e család ivadéka.

Keresztesy Ferericz Bethlen János és BáníFy Zsigmond 1660.
jun. 6 án nyilatkozványt bocsátanak ki az erdélyi RRhez az országos
csend megalapítása végett.

KereBztáry csal&d, mely a 223. lapon közöltetik, mint az
1656-ban élt László nyitrai alispánról látjuk , kis-keresztúri
elönevet használt.

Keresztáry caalád. A 224. lapon van emlités e családról ;
melyhez emlitendó még K. Kristóf a XVI. század másodfelében
Fejér megyében sz.-benedeki birtokos, kfivári főkapitány. Leánya
Kata lefejezett Komis Boldizsár neje, a Báthory Gáborrali viszo-
nyáról ismeretes. Ezek a berekeresztúriak közé iktatandók.

Keres?túry Demeter pókafalvi Becsky ZsóSa nejével Paczolay
utódok voltak.

Kéry családnál (a 227. lapon) tévedve Íratott , hogy Hont
megyei eredetit Nógrád megyében van Ipoly- Kis- és Nagy- Kér, és
e két helység közűl az utóbbi bölcsóje a kihalt Kéry családnak. Pót-
lékul pedig megjegyezzük , hogy azon Kéry Benedeknek, kinek
özvegye Ráday Fruzsina 1601-ben élt , két leánya maradt: úgymint
Magdolna ebeczky Ebeczky Lászlóné, és Erzsébet 1614-ben
Tarcsányi Imréné.

Keaerfi család (a 229. lapon) Keserű Mihálynak a szö-
vegben és táblázaton is nejéül BániTy Margit áll ; e helyett teendA
Bánffy Magdolna, ki 1554-ben özvegy és elóbb Bogáthyné volt.
Mihálynak özvegye, és gyermekei István és Kata adományban
nyerik 1654-ben Aczintos helységet, és birák 1587-ig.

Keserű I. István (Istvánnak fia) 1601-ben egész Springet
birja 0.

Zsófia meghalt Dobokán 1754. elótt Neje volt káli Kun Ist-
vánnak. 1742-ben Dobokán helv. hitv. szép kó templomot építtet.

Keiheli család. (Nagy-Ketheli.) A 237. lapon közlöttekhez
következő bővebb adatok járulnak ; először is a családfa Ketheli I. Já-
nostól kezdve így folyik :

0 Gr. MiU Imro : Erdély tört. adatok. 1 . 203. ^ ^'^^^^^ ^y GoOg IC

35*

648

Ketsedy. — Klnsky.

I. János
(Viozey Sára)

Pál
t 1699.

11. János

1711-29.

(ördög Zsnzsa)

' 1. László
174Ö-Ő6.
( Járay Juciit)

Zsuzsa

(Hatfaludy

Jöisef)

1. József
1 1798. előtt
(galgói Ráoz

Róza)

Teréz

(Frendel

József)

111. János.

U. László

(Kolumbán

Eszter)

n. József
(RáczL)

Eva
(Kövér
Lajos)

Ferenoz.

111. JÓZMf

(Elekes

Krisztina)

Róza

(Szentpály

Zsigm.)

Zsuzsa
(1. Balogh

László.
2. Durus
József)

Julianna
fRáoz
Ádám)

István. Sándor és 4 leány.

A család — mint Hodor K. irja — helyesebben K é t h e I y i-nek
nevezhetS. Közülök IL J á n o s neje ördög Zsuzsanna, ördög Ferenoz
nővére után Doboka vármegyében M agyar-Egregyen a sógoráról örö-
költe a posta-mesteri állomást y melyet utódai mai napig szakadatlanul
bimak. I László Doboka vármegyénél az m.-egregyi járásban 1766
— 1771. szolgabiró; 1770-ben a productiokori összeírás szerint kalocsai
birtokos, armalista, közfeladásból.

L József Doboka vármegyének 1790-ben országgyűlési kö-
vete, és akkor az országos ejgryházi választmány tagja. 1790 — 94. Do-
boka várm. főjegyzője, 1794 — 98-ig alispánja.

IL László 1814— 1817-ig ugyanazon vármegye aljegyzője.

Keteedy család. Közdlök Eetsedy Péter, István, Pé-
ter és Mihály Arad vármegyétől 1804-ben nyertek nemesi bizo-
nyitványt *).

KJilc^ család. ICözűlök Khlósz Mátyás 1756- és 1758-
ban is Békés vármegye alispánja volt ^).

Kinsky család. A bonositott családok közé tartozik. Erede-
tét Csehországban veszi , hol most is főképen birtokos. BlAbbi neve
Tettau von Tettowa , mely család már 1316-ban a cseh úri-rendben

*) Arad várm. jegyzökönyve 1804. évi 797. sz. ^

Ő Békei megyei jegyzőkönyv, és Lehoozky Steimnat. 1. 189. ^OOglC

Kiiisky. ftlíO

álItO; 1370. és 1378-ban kiváltság-leveleket nyert IV. Károlytól,
1402-ben pedig Jodok morva és brandenburgi firgróftél, és 1415-ben
Venczel cseh királytól Utóbb a Tettau-i név Wchinsky von Wchi-
ni2-re változott Tettau von Tettowa Wil mosnak nemes Czinne-
burg Borbálától fia Henniko (vagy Uinko) 1347—1378. közt él-
vén, jószágáról Wchiniz-röl a. Wchinsky von Wchiniz nevet vcvé
(bL Ennek utóbbi ivadékából 1522— 1530-ban előfordul W e n z 1
DlaskvonWichiniz und Tettowa, ki a család közös törzse volt.
Ennek nejétól ns. Wrzezoweoz Annától két fia született : János és
Radiszlaw; utóbbi , ki még 1615-ben a csehországi gyűlésen mint
fó-udvarmester volt jelen , maradék nélkül halt eL Ellenben testvére
János nejével michniozi Paustar Annával tovább terjeszté ágazatát,
maradt tudni illik két fia: Venczel és Vilmos. Ez utóbbi már
wchiniczi és tettaui báró Wchinsky, Teplicz és Fürstenwald ura, ne-
mes Trczka von Lippa Maria Magdolnát vette nóül, és a friedlandi her-
czeggel Waldsteinnal Csehországban Egerben 1634. febr. 25. megöle-
tett Vilmosnak fia Adolf-Ernő gróf Killegreue Erzsébetet vette
nóül, és ezzel nemzé az ifjabb Vilmost, ki gróf Beoka von Dauba
und Lippa Franciskát vette nóül, de gyermektelenül halt el.

Jánosnak idősebb fia Venczel (f 1626. január) Mátyás csá-
szárnak titkos tanácsosa és kamarása , hűsége és érdemeiért a chlume-
czi és collini uradalmakat kapta. Nejétói nemes Kraich Erzsébettől fia
János-Oktavián (szül. 1 604.) cs. kir. tanácsos, kamarás és Cseh-
ország fő udvari kanczellárja. Ennek fiai wchiniczi és tettaui báró
Kinsky Ferencz-Ulrik, és Venczel-Robert-Oktavián
1687. april. 21-én I. Leopold által birodalmi grófságra emeltettek. —
Venczel-Norbert-Oktavián (szül. 1642. f 1719. jan. 3.) cs.
kir. kamarás, val. tit. tanácsos, (1703.) csehországi főkanczellár és fő
udvarmester először nősült gr. Martinicz Anna«Franciskával (f 1694.),
másodszor 1697-ben báró Nesselrode M.- Anna-Teréziával , ki 17I6i
octob. 6-án halt meg , és két fiat nemzett Ferencz-Fer diji^á.^
dot, és Fülöp- Józsefet. '"'írvlT^^^

Fülöp-József alapítá az iQabb, vi^yis berezegi vonalt.
Ugyan isFerenoz-Ulriknak, ki IQ^^J^ a 27. törv. czikkben
magyarországi honositást nyert, egyetlwfift Ist ván-Vilmos cs.
k. tit tanácsos , és csehországi marStlhAl' W47v Yebr. 3-án első-szülött-
ségre szabályozva, és magtalanul kihalása esetére unoka-testvérének

0 Hist herald. Handbi»Rí4t8íiaa&vI ilmls^nu ,zodxs^tn^ör>y n^Q^^l^^.A

560

KJnsky.

Fülöp-Józsefnek utódaira kiterjesztve birodalmi herczegségre
(Fürst) emeltetett, azonban 1794. mart. 12-en elhalván ^ ^yetlen fia
Ferencz- József is 1752-ben sept. 23-án elhalt; és igy a her-
czegségben a majoratusi uradalomban Fülöp-József örtdtítaödött.

Ferenoz-Ferdinand(8z. 1678. jan. 1. tl741. sept. 13.), ki
1723-ban a 124» törv« czikk szerint honosítást nyert, terjeszté az idősb
gróíi ágat. Ez szintén cs. k. titk. tan. és Csehország (Bkanczellára volt;
nísült először 1702 ben gr. Fünfkirchen M-Teréziával (szül. 1675. jun.
10. t 1729. aug. 17.). Ettől született (1713.) fia Le op old- Ford i-
nand (f 1760. mart.) os. k. tit. tan. és csehországi fő vadászmester,
ki 1734. sept. 6-án vette nőül Rofranco M.-Terezia marquíse-nőt 0*

Leopold-Ferdinandnak fiaFerencz-Ferdinan.d (sz. 1738.
dec. 8án) cs. kir. vaJ. kamarás és őrnagy nőül vette gróf Lichtenstein
M.-Krisztinát, (szül. 1741. sept. 1.) és ezen házasságból született
1764. mart. 29-én Leopold-József cs. k. kamarás és százados, ki
meghalt 1831-ben, ennek özvegye 1805. octob. 21-től báró Puteani Te-
réz (szül. 1787. aug. 29.) és gyermekeik a családfán láthatók :

I. t á b 1 a.

János

elesett 1597.

(Panstar Anna)

Vencael f 1626.
(ns. Kraiclr Anna)

I ^ 1

János- Ok tavián
szül. 1604.
Csehorsz. kanozellár

Ferencz-Ulrik

1687. gróf,

és honosított

magyar

István-Vilmos

1747. berezeg

I ■ ^

Ferencz*József
1 1762.

Venozel-Norbert-OktáT

1687. gróf

(1 gr. Marttnioz A-Frano.

2. b. Nestelrode

M.-Anna)

báró Vilmos
megölet. 1634.

(Trczka Magd^

I ^ — ■ 1

Adolf-Emó
(gr. Eillegreue

Erzse)

I ■ ^^ 1

Vilmos

(gr Becka

Fraucidía)

Ferencz-Ferdinand

1723. magyar honos.

r. Fünfkirchen M.-Ter.)

Leopold-Ferdinand

szül. 1713. 1 1760.

(Rofranco M.-Ter.

marqpise)

Fülöp-József

1741. magyar honos.

hereiegséy örökös

Folyi. IL $ábldH.

Folyt. hSveik. lap^n.

'} Ki 1763. febr. 15-én másodszor férjhez ment gr. Breohainyille Lajos os.
k. i tan. és alttbornagyhoz, meghalt 1778. noT. 12.én. ^-^.^.^^^ ^^ GoOglc

Kllisky.

551

Leopold-Ferdinand, hi om elóbU lapoH,
az. 1713. 1 1760.
(Rofranco M.-Ter.
niarquíse)

Ferenoz- Ferdinánd,
fizÜl. 1738.
C8. k. 6rnagy
(gr. Liohtenstein M.-Kristt.)

Leopold-József
8z. 1764. 1 1851.
cs k. százados
(b. Putaani
Teréz)

Károly

sz. 1766. 1 1831.

G8. k. altábornagy

(gr. Thun Erzse)

Eeresztély

sz 1776. 1 1836.

08. k. altábornagy

(b. Poirot-Blain-

vílle Emészti na)

Antal

sz. 1807.

tl846.

főhadnagy

(gr. Ziofay

A.-Maria)

Róza

sz. 1818.

08. k. h.

(b. Haan

Leopold)

Kereitély

sz. 1822.

(gr. Wrbna

Teréz)

I ^ 1

Rudolf
SZ.1865.

Emesztina
sz. 1827.

gr. Folliot
enneville
Lajos)

Filippina Agost-Leopold

sz. 1811. , sz. 1817.

üzázados
Tgr. Dubsky Friderika)

1 1 ^ 1

Ágost- Ferencz
szül. 1849.

Oktáv József

szül. 1813.

(gr. Schaffgotscli

Ágnes)

János
sz. 1815.
százados
(gyülyészi
Dadán yi
Ifigenia)

Anna Teréz

sz. 1815. sz. 1812.

íb. Bianchi (b. Wuesthof

' Férd.) Károly)

Bora

sz. 1826.

(gr. Brandis

Henrik)

Irén
sz. 1843.

Zdenko
sz. 1844.

Zsigmond
sz. 1847.

Eugen
sz. 1850.

Mária
sz. 1854

II. tábla.

Fülöp-József, ki ai L táblán.
herczegségi örök.
1741. magyar honos.

Fereucz-Ulrik

altábornagy

1 1792.

(jgr. HobenzoUern

Arzberg M.-Sidonia)

Fülöp-József József Venczel-Oktav. M.-Anna

sz 1750. 1 1751. sz. 1751. f 1798. sz. 1752. 1 1755. sz. 1754. 1 1815.
(gr. Harrach Róza) (1. Salborg Rud.

I 2 Sinzendorf Venczel)

Folyt, köv, lapon.

Digitized by

Google

Klss.-*Kls^.

József, hi a» MbU lapon.
az. 1751. 1 1798.
(gr. Harr&oli Róza)

M.-Anna Ferdinánd- János M.-Rosa

az. 1779. 1 1819. az. 1781. 1 1812- sz. 1780.

(hg. Kobkovioz ezredea (gr. Kolowrat

Antal) (b. Eerpen Jjiebateinszky

Karolina) Ferenoz)

Ferenoz de Paula
az. 1784. 1 1823.
(Wrbna Teréz)

Mária

8z 1809.

(hg.Salm

Braunfela

Vilmoa)

Domokoa Fáni
az. 1810. az. 1813.
(hg. Lich-
tenatein
Alajoa)

Rudolf Eugen
az. 1815. az. 1818.
azázadoa. (Zauner
Mária)

Mária
az. 1849.

Ferenoz Teréz Anna
az. 1850. az. 1851. az. 1852.

Rudolf
az. 1854.

Rudolf
az. 1802.
tl825.
(hg. Colloredo-
Mannsfeld
Vilma)

Hermán
sz. 1803.
tl806.

Józaef
az. 1806.
órnagy
(gr. Gzernin
Mária)

M.-Earolina Fridrik-Kár. Farkaa Vilma Ferencz-
az. 1830. az. 1834. az. 1836. az. 1838. Józaef

fóhadn. az. 1841.

M. -Karolina
az. 1832.
(gr. Thun-Hohen-
atein Tivadar)

Ferdinánd

Boneventura

az. 1834.

azázadoa

(hg. iiichtenstein

Mária)

Rndolftne
az. 1836.

E második táblázat a herozegi ágazatot tartalmazza.

A család grófi czimere : a paizs vöröa udvarában balról benyúló
bárom ezüst farkas*{bg. A paizson grófi korona.

KtM CMlád. (Nemeskérí.) A 248. lapon közlöttekhez adandó
még , hogy Sándor nak Hunyady Juliannától gyermekei K á r o I y ,
Sándor, Mária és Teréz.

KIm család. (Elemén és ittebei.) A 249. lapon emiitett csa-
lád-törzs Kiss Izsák örmény eredetű , és a múlt század végén szár-
mazott ki Erdélyból Ebesfalváról a temesi bánságba.

Ktsdy családhoz (262. lapon) megjegyezzük , hogy K. Be-
nedek egri püspök 1660. június 21-én Jászon tett végrendeletet 0.

0 Kaprinai Maa. B. tom. XXIX. p. 233.

Digitized by

Google

Kltflilady.-Koeh. M8

Ktaüidiidy CMlád. A 263. laphoz megjegyezsttk, hogy a
két költ6 Sándornak és Károlynak anyjok Sándorffy Anna volt.

A 264. lapon Károly tévedésből iratik Sümegen születettnek,
mert T é t h e n láta először napvilágot.

Klszely csal&d. (Benedekfalvi.) A 267. lapon mondottakhoz
adandó még , hogy e család egy ága Erdélybe is beszármazott, neve-
zetesen Kolos megyébe, hol Kiszely András 1810-ben árvaszéki biró,
1827-ben altörvényszék elnöke. Ugyanott találjuk Domokost, és
Farkast, kinek neje Zambó Róza ; ennek leánya Viskyné a Szi-
lágyban él

Klembóczy csal&d. Klembóozy Mátyás 1755-ben a Nó-
grád megyei nemesség- vizsgáló törvényszék előtt elémutatá Klem-
bóezky Bálintnak részére Zólyom vármegye által 1692-ben kiadott
nemesi bizonyitványt , miután azonban magát Klemtóczky András
utódjául állitá, a czimeres nemes levélben megnevezettekhez való ösz-
szeköttetésének kimutatására utasíttatott

Klobuslczky családhoz (274—281. lap.) pótlásul adhat-
juk: hogy Klobusiozky Andrásnak neje Balpataky Anna 1692-ben
kapta Agh*Csemőt

K. József a volt borsodi fóispán (280. lap.) Fejér-egyházán
született 1756. april. 5-én.

Gróf K. V i n 0 z e meghalt 1818. mart. 9.én.

Knapp CMlád. Knapp György 1624. sept. 22 én II. Fer-
dinánd királytól nyert czimeres nemes levelet , mely Pozsony várme-
gyében 1627-ben (feria 2-daproxima antefestum b. Bartholomaei) hir-
dettetett ki.

1730. mart. 81-én Knapp JózsefMosony vármegyétől nyert
nemesi bizonyitványt , és ugyancsak József 1754. jan. 23 án Vesz-
prém megyében Pápán hirdetteté ki nemességét 0-

Knézy csal4d. Bács vármegyében él , hol közűlök Antal
1838'ban fószolgabiró, 1845-ben alispán.

Knoffler CBal4d. Nyitra vármegyében honos, hol Knogler
János 1837-ben ahzolgabiró volt.

Kocb család. Koch Ignácz (lásd 286. lap)' kabineti titkár
volt, midón 1748. deo. 1-én birodalmi báróságot nyert.

') Vefzprém vArm. levéltár . - Digitized by GoOglc

654 Koesl. — Kollnovles.

KtK^ család. 1421-ben Zsigmond király a'vw^ri kápUlan
által Koos és Teke*fólde birtokába iktattatja be a családot, és innen a
család az adományos nemzetségek sorába lép.

1563-ban L Ferdinánd király adománya folytán Kocsi Bálás a
Jánosi pusztába iktattatik be a kapomaki convent által.

1747-ben mart. 16-án Kocsy M i h á 1 y Veszprém vármegyétfii
nemesi bizonyítványt nyer. (Lásd a 287. lapon a Vas megyei Kotsi
családot).

Koczeth család. 1646-ban nyerte czimeres nemes levelét
III. Ferdinánd királytól 0»

KoIlnovlCS család. (Senkviczi.) A XVI. század els6 felé-
ben (lőőO. elAtt) Horvát országból Benicsy Miklós vezérlete alatt
több család (mint Benics , Biszkupios , Czvitusíos , Kováosics , Kolovo-
sios, Matkov^QS, Miletics, Paukovics, Primosics, Ondrejkovics , OboU
tics, Sztoisios , Sztarsics stb) költöztek ki Pozsony vármegyébe és ott
Szeredi Gáspár által Senkviczen telepitettek meg '). Idfivel e meg-
szállott családokból többen nemességet nyertek, igy

Kolinovics János és általa neje Margit, fia J ános, apúl
testvére G y ö r g y , és anyúl testvére Grer))isics Márki 624 decemb.
17-én Bécsben kelt czimeres nemes levélben IL Ferdinánd király ál-
tal nemesítettek meg; és ezen nemes levél Pozsony vármegyének
Szempcz városában 1627. évi sz. István elfitti hétben tartott közgyű-
lésen hirdettetett ki

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló
oroszlán, els6 jobb lábával kivont kardot tartva; íblötte bajról egy pi-
ros rózsa áll. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar nyt^szik,
kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A családfa következóleg sarjadzott le :

') A kapos-mérei Mérei osalád levéltárában van az eredeti nemes levél.

') £ költözésről és megszállásról emlékezik T i m o n is. Kolinovics Gá-
bor történetíró pedig szorgalommal készfiit kézirati öaéleürásában (a ab egye-
temi könyvtárban) beszéli, és az emiitett családokat elészámlálja. Ugyan innen
tudjuk az itt közlött minden adatokat ; valamint azt is, hog^* a Benics osalád ki-
halt, a Matkovios is. Matkovics János utolsó leány-gyermekeit Kolinovics Lö-
rincz, és Starsics vette nőül.

KoUár. M5

János

1624.

(Margit)

Lörinos

t 1698. jan. 26.

több mint 80 éves.

(Matkovics Ilona)

Ciyörg/ Anna

82. 1659. 1 1740. (OboltioB

(1 Kromhniber Bora Mihály)

2. Rii8Í08 Bora)

Ilona Bora Márton Margit Gábor

Bz. 1689. 1 1726. az. 1691. sz. 1693. nov. 11. sz. 1695. nov 11. sz. 1698.
(SroraorovBzky (Monondve 1 1695 jan. 6. (Bay György) 1 1770.

János) Ján.-Sebest.) történetíró
(Miletics N.)

Zsuzsa Rozina Jusztina Éva Erzsébet .András

sz. 1727. 1 1729. sz. 1729. sz. 1731. sz.l736. sz. 1739. jnn. 21. sz. 1743. nov. 29.
jan. 16. tl735. dea 15. t 1 1751. dea

Mint a táblázatról látjuk Lfirincznek fia G-yörgy 1659-ben
april 18. született, és 1740. jan. 10-án meghalt. Elsfi neje Kromhuiber
Borbála 1687. mart 13-án meghalván , másodszor 1688. jan. 21-én
vette nfiül Rusics Borbálát, ki 1669. jan. 2-án született, és 1730. oot.
24én halt meg. Ettfil születtek gyermekei: 1. Ilona (szül. april. 16.
t 1726. aug. 31.) ki 1716. nov. 22-én férjhez ment Szomorovszky Já-
noshoz. 2. Borbála (szül. 1691. máj 24.) férjhez ment 1712-ben jul.
4-én Mononelve János-Sebestyén mészároshoz , ki Puszta-Pátjon la-
kott; és gyermekei maradtak. — 3. Márton szül. 1693. f 1695. —
4. Margit (szül. 1695. nov. 1 lén) férjhez ment 1746. febr. 16-án
Bay Györgyhöz, kinek gyermekei maradtak. — 5. Gábor szül. 1698.
mart. 24 én, 1723-ban kelt egybe Miletios Mártonnak Pázmány Er-
zsébettel Apajban 1703. febr. 22-én született leányával. 1730-ban Po-
zsony vármegyében esküdtté neveztetett. Irt történelmi munkákat la-
tin nyelven, és több kéziratban maradt Meghalt 1770. deo. 22-én. —
Gyermekei a táblázaton láthatók, és azokban fi-ágon a Eolinovics csa-
lád kihalt.

Kollár CMlád. Kollár Péternek leánya Borbála Sze<
petki Sebestyénnek özvegye 1505-ben beiktattatik Bars megyei Re-
vistye várába, de ellent mondanak nagylucsei Dóozy Ferenoz, és Ba-
kóoz Tamás esztergami érsek 0-

0 Sz.-benodeki Gonvent Faao. 141. Nro 125.

Digitized by VjOOQIC

MO KolosTáry. - Komis.

Kolos vár y esal&d. Kolosváry István 1651. sepi 23-4a
Ebersdorf várában kelt ozimeres levélben IIL Ferdinánd király által
nemesítetett meg, s e nemeslevél 1651-ben (Feria 4. prox. post festum
beatí Martini Episoopi) Nyitra vármegyében publicáltatott.

1767. mart. 24-én Kolosváry Gryörgy Nyitra vármegyétől
nyert nemesi bizonyítványát azon évi apriL 7-én Veszprém vármegyé-
ben hirdetteté ki ^).

KoloMy család. (L 312. lap.) Csikszékből származott Ko-
los s y ivadékot találunk Doboka vármegyében is a múlt és folyó szá-
zadban. Márton 1724-ben a pánczélosehi járás szolgabirája. Jó-
zsef, László ,,csikszentgyörgyi" elfinévvel donatarius nemesek,
anyjok jogán birtokosok M«-Köblösön ^). Farkas, kinek neje Miho-
csa Ágnes, meghalt m.-köblösi birtokán 18$0. táján magtalanul.

HLomáromy család. A 318. lapon az utolsó kóji Komá-
romy Györgynek neje gr. Csáky Eulália.

A 319. lapon Imrének elsfi nejétől Vályi Alojziától fia Bol- -
d i z s á r. Imrének második neje Paczolay Ilona.

Továbbá a Komáromyakhoz adhatjuk még: hogy Komáromy
Márton Erdélyben Kolos -vármegye alispánja 1636-ban , midőn jú-
nius 14-ról Tamásfalvi László szolgabiróval jelenti Rákóczy György-
nek, miszerint nagy-meredgyói Vajda G-yörgynek és a többi Huszton
táborozóknak javait a kir. fiscus részére lefoglalták. Komáromy D á-
vid gyilkosságért örökös rab Szamosujvárott.

Kiskomáromi Komáromi Lajos 1770-ben Szent-Egyeden mint
armalista, anyja jogán birtokos.

Belényesi Komáromy József 1777-ben rendszerinti törvény-
széki ülnök Fogaras vidékén. — Krisztina kémeri Torday József-
né ; K a t a b. Dioszeghy Józsefná

Belényesi Komáromy t. L aj os 1809 ben Kolos megyei adórovó
biztos. 1800. april 22-én nőül vette Bartók Salomét, kitol gyermekei :
Károly, Elek, 11. Lajos, Eszter, Zsuzsanna, Ferencz,
István és Róza.

HLoints tutílkú, Kolos vármegyében birtokosok. Lajos mint
szolgabíró, később mint táblabíró hivataloskodott -

^) Veszprém vármegye levéltárából.

') Regestmm magnatom et uobilium cottus Doboka 177a_^ Hodor Ká-
roly közléséból. gitized by CiOC

Kemjátliy. — K#nkoly.

Komjáthy craládhoz (321 --324. lapon) adandó, hogy
konyáthi Komjátiiy Gábor táblabiró született Abauj megyei Szántón
1765. június 25-én

MLanÓGZ család. 1660-ban Trencsin vármegyében Felsfi-
Drskóczon lakott ily nevű család a nemesi lajstromok szerint 0-

MLondé családból megemlítendó még Kondé Flórián volt
táblabíró, ki Esztergámban (a vízi városban) született 1793 mart. 27-én.

Kondé József-Benedeka kir. udvamok szül. Pozsonyban
1760. febr. 26.án.

Konkoly Thege család. Már e kötet 339—341. lapján
van közlés e családról; azonban örömmel kell kijelentenem, miszerint
a család szives közléséből annak az eredeti oklevelek kíséretében egy
teljes nemzékrende fekszik elóttem , melynek folytán a hiteles leszár-
mazási táblázat egész terjedelmében itt egy ujabb közlést igényel.

Ezek szerint a család ismert törzse Máté (de terra Konkol)
1242-ben Béla királytól kir. tárnokká neveztetik, és azon érdemeiért,
hogy a tatárok ellen , kik Komáromnál a királyi sereget megverek, az
elveszett harczot megujjítván , a királyi kincset és koronát a tatárok
kezeiből kimenté, elóbbi nemesi czimere fölé koronát és egy fehér ró-
zsát nyert ^) Tőle a család következőleg ágazott le :

I tábla.

Máté
iámokmesi 1242.

I. István
Thege de
Konkoly

Barnabás
nobilis de Konkol

Erzse 1306.
(Hindy
Tamás)

I. Miklós

Thege de

Konkol

1357. J377.

Bálás
1390. 1414.

I. Péter

Thege de Konkol

1357-77.

Pardan
Conies^ 1306.

Pál Coraes

István
1328.

András
Comeg 1306->1327.

iTMiklós de Konkol
1328.

I. János
1471. adományt.

KaU
(Páthy
András)

Orbán
komáromi

alispán
1437. 1488.

I. György

1437-1451

(Gyallay Dóra)
I — ^ 1

II. István

1 "" 1

Folyt, höv. lapon.

Zsófia 1477.
(konkoly
Bíklyféter)

Mihály
Bikly de Konkol
(Sándoj* Pora)

Bikly Pál

II. Mihály.

Erzse
(Váguj helyi
Farkas János)

>) Szontagh Dániel közléséből.

*) A közlött eredeti okmányok az 1306. évben kezdődnek, és igy e^^[^
2-ki tényt illetőleír csak a nemzékrendt jegyzékre lehet utalnom. ^

1242-ki tényt illetőleg <

668

KMkoly.

11. István, ki M eUM Impm,

11. György

(Thúry Ilona)

I ^ I

IIL Péter
1572 1611.
(Szelesényt

Zsuzsa)

I -^ I

IV Péter

(Viszosányi N.)

Bont
1677. 1586.
(komáromi
Poroh János)

Dóra
(1. YaMs János
2 PásztyMárk)

II. János
1650.

II. György
1610. 1617\

Péter,
t

Eva

(l.CEcrMih.

2. Fekete István)

III. Mihály

1610. 1617.

(Kellé Jnlianna)

Pál

(Zádory
Judit)

Bora
(1. Pajor János.

Zsófia.

István

János

(SÜ116 Judith.

2. Szobonyai

Erzse)

^Gygrgjr

Mihály

1697.

Kata Erese

(Tolnay Kis (udvardi
Gergely) Szabó Istv.)

Lidia
(Moröoz
István)

Eva
(Kiss Ferenci)

Zsóia

(1. (xasdag
István.

2. Osászár
Imre)

Erzse
(Dallos
János)

László

(Hatvány

Teréz)

Julianna

(Szluha

Ferencz)

István

2jsuzsánna
(1. ölös Ferenoz.
2. Pajor Lukáos)

János
(Blaskovics

Enwt)

f— — /w — ,

Erzse
(Tajnay
Károly)

László
(Závodszky
Julianna)
I ^ I
Julianna
(Ordódy
György)

István
(t.Horvát^N.
2. Kaszás Éva)

I -^ 1

Folyt. II, táblán.

György

Kata
(Csapó István)

. Gygrgy
Julianna

János

^—^ r

Eszter

(Galambos

Mihály)

Galambos Mária
(Konkoly Gábor)

József.

Imre. Irén.

Digitized by

Google

Kimkely.

U. tábla.

István, ki a% L táblán.
(1. Hováth 1.

2 Kaay.AsEva'i

^ ■ ■

l-t61 István

-*■

István
(Sritft Jndlt)

Kata
(Prikel Péter)

2-tól László
(Németh
Julianna)

Mihály
(Moróoz
Zsuzsa)

bíenes. János. Rudolf. Ferencz. Márton. László.

László

(Benkovics

Zsuzsa)

Lajos
(Horváth
Julianna)

Gábor

(Gralambos

Mária)

Sándor.

Lidía
(Karácsonyi
Pál)

Elek

(Földváry

Klára)

Pál

(Kenessey

Lniza)

Miklós.

József. Jolán. Gyula. Ferencz. Sándor. Vilma. Pál. Margit.

Antal

Bálás

Komárom várra.

sz. biró 1839.

(Szabó Erzse)

I ^ 1

Béla

Mihály

(Karácsonyi

Julianna)

Károly
(Pajor
Kata)

György
(Gaosal Lídia)

Lajos Zsigmond. György.
Soprony v.
fősz. biró 1839.

István.

Ludovika
(Najyy
Alajos)

Apollónia
(Fáy Ign.)

Benjámin

(Petrovics

Bora)

Mária
(Nagy Dániel)

Móricz. Boldizsár. Julianna.

A család törzsének Máténak két fia volt: István és Barnabás.

Barnabásnak fia A n dr ás ispán (Andreas comes filius Barnabe
nobilis de Konkol) 1306-ban a Zsitva folyó mellett fekv6, és atyjáról
öN^kscgképen reá maradt Konkoly! birtokát Hindy Tamás sógorának
adja el az esztergám! káptalan előtt ^), mely eladásba testvérének Par-
dannak fia Pál ispán (comes) !s beleegyezett. 1327-ben azonban Kon-
koly Erzsébet Hindy Tamás özvegye fiaival Hindy Péterrel és Be-
nedekkel , leányaival Hindy Klárával és Sebével ezen Andrástól vett
Konkoly! birtokot Magyar Pál Gimes királyi vár várnagyának 33 mar-
káért eladta Örökösen az esztergami káptalan előtt ^). Magyar Pál e
birtokra még azon évben király! adományt vitt, azonban az iktatásnál

') Eredeti oklevél.
*) Ugyanaz.

Digitized by

Google

M9 Konkoly.

Andrásnak fia Miklós, és Pardannak Pál fiátóli unokája István
1328-ban ellen tmondtak, azonban Sándor országbíró elótt indított per-
ben semmit nem nyervén, végre az ügy egyességgel végződött, és Ma-
gyar Pál 1328-ban a birtokban Robert-Károly király által újra meg-
erósítetett 0. Késfibb 1352-ben a budai káptalan elfitt Magyar Pál
Komárom megyei Koukol helységet , melyot vett , valamint Merche
helységet is 100 márkáért Hindy Tamás fiának Benedeknek adta el
Örökösen ^). Utóbb Konkoly helység a Hindyektfil ismét a Konkoly
családra jött vissza, mert már Miklósnak fia I. János 1471-ben mind
Konkoly mind Merche helységre Mátyás királytól megerösitfi ado-
mányt nyert '). Ezen Jánosnak csak leányai maradtak: Kata Pathy
Andrásné, és Zzsófia Konkoly Bikly Péterné , kik a Becskeházy
családnak Konkoly és Mercae helységbe atyjoknak fi-ágon magvasza-
kadtán történt beiktatásának ellene mondottak , és a perben örökösö-
dési jogaikat bemutatva, kedvezfi Ítéletet is nyertek. A konkolyi Bikly
ág is negyed izén kihalván , Bikly Pálnak leánya Erzsébet váguj-
helyi Farkas Jánosné 1617-ben Alsó -Konkolyon egész birtokrészét, és
az egész Merose pusztát Konkolyi Thege II. Györgynek és testvéré-
nek III. Mihálynak eladván , igy A.-Konkoly és Merose is vissza esett
a F.-Konkolyi ágazatra.

És most vissza térünk Máténak másik fiától Istvántól szárma-
zott ágazatára , mely a Konkoly név mellett Thege nevet is viselt,
és visel mai napig. Istváivnak unokája Bálás 1390. év elótt Konkolyt
a Hindy ek tói perrel szerzé vissza. 1392-ben Aba nevű pusztát végi
Kőszeg Benedeknek a nyitrai káptalan előtt zálogította el, és 1414-ben
Konkoly helységet valósággal birtokolta ^). Két fia maradt : O r b á n
és G-yÖrgy. Ez utóbbinak neje Gyallay Dorottya, ki testvéreivel
Gyallay Albert és Kelemennel , továbbá Gyallay Láazlóoak leimyával
Hedviggel, bucsáni Bodek Miklósnéval 1457-ben Gyalla és Iklad
egész pusztára V. László királytól mindkét ágra adományt nyer ^),
Dorottya és Hedvig fiusitatik, és ellentmondás nélkül beíktattatnak.

1438-ban György és testvére Orbán, ki Komárom vár-
megye alispánja volt, Konkol és Aba helységre uj adományt nyer-

') Eredeti okmány.
') Ugyanaz.
■) Ugyanaz.
*) Ugyanaz.
') Ugyanaz.

Digitized by

Google

Kopáesy.-KorpOMiy. &6Í

nek, és abba ellentmondás nélkül beiktattatnak 0« Orbán mag nélkül
halt el.

I. Györgynek unokái Borbála és Dorottya két fiu-testvé-
reik II. György és IL János ellen Aba, Konkoly és Gyalla fele
része miatt pert indítottak^, és azt marczelbázi Posár Lukács Komárom
várraegye alispánja előtt meg is nyerték 1577-ben; de nevezett II.
J á n o s , és 11. Györgynek fia III. Péter a pert megújítva , leáuy-
f estvéreiken győzedelmeskedtek 1686-ben.

A család történetére és birtokviszonyaira vonatkozó adataink már
az idézett helyen közölvék.

Kopácsy családhoz adandó, bogy József a volt kir. táb-
lai ülnök Veszprémben született 1802. ||áju3 11-én.

Koppauer családból (a 3%. lapon) Koppauer Ignácz
1745ben Tcmcs várraegye selyeratenyésztÖ biztosa, Koppauer Ro-
zina Kostyán Józsefné.

Koriils család. (Göncz-Ruszkai.) Zsigmondnak haláláról ir
Szalárdy is Siralmas krónikája 250. és 271. lapján.

Kornis család. (Tót-váradgyai.) A 366. laphoz jegyezzük
még, hogy Kornis Péter 1725-ben kolosvári harminczados. Tótvárad-
gyai Kornis Gábor Erdélyben Alsó-Fejér megyében valóságos tábla-
biró 1771-ben. Ugyan ennek egy 1745-ki aug. 30-án Kolos várott kelt
nyugtája szerint húga volt Zsuzsanna, Salánky Gáborné. E
nyugtára nyomott pecsété szerint czimere : a paizs mezejében egy pán-
czélos vitéz, jobb kezében lándzsára tűzve egy egyszarvú fejet, balke-
zében pedig ijjat és nyilat tart A paizsfölöttí sisak koronájából egy*
szarvúnak a nyaka fejestül nyúlik ki.

KÓrodI család. Azokhoz, mik a 368. lapon eléadattak, jegy-
zendő még, hogy Kórodi P e r e n c z I7l8-líi jun! 9-en lll. Károly ki-
rálytól nyert czimeres nemes levelet ^.

Körossy családhoz a 374. lapon pótoljuk , hogy a táblázat
végén álló Kórossy Gábornak gafamszeghl Géczy Klárától született
gyermekei közűi Anna Lipthay Gáspárné , Ilona Géczy Pálné
voltak. .

Korpoiiay család. Egyik töredék nemzékrende következő:

') Eredeti okmány. DigitizedbyGoOglc

*) Debreczen »z kir- város levéltárában van nz éfedeÜ arraalíí.

Mfít

KMár. — Koasa.

Korponay Jáaoi

1710. táján
(Géczy Julianna)

' Gábor
(1. Lányi N.
2. SzentmiklóMy Zsófia)

l'M Anna Klára Gábor

(Gsemiozky Cpongyelokt (Mázsáry

Imre) Róth Ferencz) Judit)

Kosár család. A 379. lapon közlőitekhez pótolhatjuk, hogy
Kosár József és Pál 1753. aug. 7-én Pozsony megye tói Szcmpczen
tartott közgyülésból nemesi bizonyítványt kapott , és e bizonyítvány
1754. april. 4-én Veszprém vármegyében hirdettetett ki. E nemesi bi-
zonyítványokból következő leszármazások tűnnek ki :

István

Bálás

Péter

Ferenoz

József Ferencz Péter

1754. 1754. 1754.

Ismét másik leszármazás ez :

Kosár Ferenoz

1 zr^ 1

Péter

István.

Zsifcmond.
1754.

Dániel.

Végre:

István

Gábor
1754.

liáAzló

László
1754.

Kosár Mihály

Imre.

Dániel

István

István.

Mihály.

Dániel József. Gábor.
1806.

A legutóbbi ízen álló Dániel a Frimont ezredben szolgált
mint katona 8 évig, 10 hónapig és 13 napig, és Ettinghausen eszéki
parancsnoktól 1808. jan. 10-én nyert elbocsátási oklevelet , mely után
Valpón megházasodott

HLossa család. Kossá Albert és fia G-er gely, és apúl
testvérei Pál és János 1599. april. 1-én Prágában kelt czimeres
nemes levelet nyertek Rudolf királytól, mely czimer-levél 1660. (feria
5-ta prozima post festum beatae Luoiae vírgínis) Kis-Tapolcsányban
hirdettetett ki.

1743. máj. 9-én Gergely és István, Mihály, Péter,
János Fehér vármegyétfii, 1758. juL 19-én Veszprém vármegyétfii
nyertek nemesi bizonyittányt ,,g,,^, ,^ GoOglc

Koüztkr. — Kováes. iNlé

KoMtka család. Ismert ttSrtse Kosrtka Andráá, ki Kosztká
btván és Zsuzsanna testvéreivel I6S)3. jún. 8Ó-án L Leopold királyt <k
magyarországi nemességet nyert. A*ozimeree nemeslevél' Veszprém
vármegyén Pápa városában ]«M. Biárti lö^én hihlettdtett ki .^>.. *

A ösalád czímere a paizs égszín udvarában egy fészkén filfi és
háfom'eát melle vérével táf^láté ptfUikánV^i«oéb6iÍ4!|^<0idil6 pia-
Jbánfa derekára tekerfidzt kéi kigyó néz a ftUikánra. A paiasfolttti si-
sak koronáján félholdon hegyével felfelé kivont patiofáll, köiilVöljivm
bcHíostyáü koszorúval^ a kard: fob^tt, és két (ddAlin ó^^zi^^^ , hívom
oaillag k'agyog. Fosaladék jobbról áraay-tók, balrdl «dlst-vür99. . .

A család utódai közSl Ko&tka Lajos Pápáá> ée test'véfoi
Mb. élnek.

Kosftlá>lányl családhoz dS6. lapoti jegyezeük) hogy Kosz-
tolányi László^nak Görgey Máriától fia Sándor, kinek neja is
Kosztolányi Iqány ; ettól £a ismét L á s z 1 ó , ki nót a Saintaay család-
b^ vett, . , ,. . , ^ , . .

Kovács ccalJid* (Járdánbázi.) A 397. lapon Istvánoi^k: Bos-
nyák Annától született fia S^i>dor, ki Szatmár vármegyei követ
voU, Nógrád megyében Füleken született 1779. mart/S-éa, — E csa-
lád a J ár d án h á z i elönév mellett Bereuczéröl is irja magáit. ,
, , MLovádl család. (Kovásznai,) A 400. lapon t^odésböl ira-
tik y hogy Miklós nak (özvegye halt meg ; kijavítandó igy : Miklós
megolt 1857. mart. 23*án , özvegye Prónay Éva jelenig ip éL

Kovács csáládbellek. Átaljában pótlásul és igazításul
még a Kovács nevezetű családokhoz megjegyezzük ixogy :

• a 403. lapon emUt^tt. K. M i b á 1 y ^s J á n o s, kik « 16ő6-b^n nye-
rik czimeres levelüket, valószínűleg a 397. lapon álló lejieszf. és vispntf^i
Kovácsok fiséi közé tartoznak.

.Továbbá Kovács Ferenoz es István részere, Gy^r várme;
gye 1769. mart. 6-án, ugyanazon megye Kovács Dániel és Imr^
részére 1816. aug. 3-án adott ki nemesi bizony itváoyt.

Ismét Kovács P á 1 és testvérei gágyi Báthori Gábor maavasza-
kadtan a kir. fiscusra szállt Nógrád megyei Piliny helységbé(i curiát
l^iacitári titkár Wcrneking Gáspártól inscriptionaliter 150 frton meg-
vévén, eladták ismét 1690. mart. 20-án Vattay Jánosnak 200 frtért

A 403. lapon álló Kovács L fi r i n c z czel valószinűleg egy sze*

*) Cw^Iidi beküldés izerínt Digitized b^ GoOglc

36*

401 KoTa^^Si - KOrmi^iMly*

;iiély BZQ9 K. LSrincZy ki Komárom mrgyei Füziti pusztában és
Almás helységig többel egyijttt 1540*ben zálog-jogon beiktattattk ?)•

Nem tudjuk, melyik . Kovács osaládkoz számítsuk azon K. Sá^
m u e 1 1 ) ki 1869. febr. 10<*éa bftlt neg , éa oejétfil pánási Oláb, Klára-
Ij^l gyermekei : Lisz ló, I|[ a t^a, Ágoston és Sámuel -

Kjova€0lcscsal4d« Kóvaosioq István, Máté és János
unokft testvéreivel 1650. april. 7-én Bécsben kelt ozimeres nemeslevél
által III. Ferdinánd király által nemesítetett meg.

Ozimere a paizs udvarában zöld téren egy lovas vitéz , vörös
dolmányban , prémes vörös föveggel , aárga csizmában , jobb kezében
kardjára szúrt törökfejet tartva* A paizsfolötti sisak koronájából szin-
tén olyan férfiú emelkedik ki , jobbjában kardja hegyén egy levágott
törökfejet tartva , balját ciipöire helyezve* Fosfladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös.

A ezímeres levél Veszprém vármegyében volt kihirdetve.

Koyls csal4d , vagy Kotty. Bács vármegyében honos, kö-
zűlök Bálint azon megyének 1838-ban rendszerinti esküdtje.

Kozma €!sal&d. (Leveldi) Leveldi Kozma Kelemen és
testvérei Pál és Gergely 1535. (Domioica Jubilate) Bécsben kelt
adomány-levelet nyernek Pápa mezővárosában felcvS házra, mely ado-
inány-levél Veszprém megyében Pápán azon évben (Dominica proxi-
roa pest festum beatae Margarethae virginis) hirdettetett ki.

1733. január 24-én Kozma István, György ésFerencz,

17d9. febr. T'én pedig Kozma János hirdetteté ki nemességét
nevezett Veszprém vármegyében.

A család czimere a paizs kék udvarában egy fehér rózsát kör-
tiyezö két arany betű. •

KOrmendy család. Körmendy István és általa neje
Perlaky Katalin, és gyermekei Körmendy János, Márton, Ilon a,
Katalin 1670. máj. 7-én Laxenburgban kelt czimeres levélben ne-
mesítettek meg. Ennek az armalisnak alapján

t7á8-ban máj. 10-én K. György Nyitrán, május 17-én pedig
Pápán hirdetteté ki nemességét. 175Öben mart 4-én Noszlopon bir-
tokos Körmendy Pál és Mihály Veszprém megye elfttt igazolák
nemességüket.

^, M ««• . - DigitizedbyCjOOQlC

Fényes E. Roraárom vármegye 162. 176. f . - ^

Végre 1765^. mait. 4 én KOrmendy Simon és fia Gryörgy V»a
megyétfii nyertek nemesi bizonyitvény t , mely azon évi mart ITtéü
Fápán Veszprém vármegye Qlőtt publicáltatott.

A család czimere f^ paí^s k^k iidvarában arany kor^náaáUo re^
pül^i ké^aülS fekér galamb, caAcében zpld ágat ,tartva^^ Ugyan olyaif
galamb áll a paiza&totli sisak koronáján is. Fo|ij(la4ék j^^ról araf^/
iiék, balról leaüslitvöri^ . . ; ; • \ -

HLÖrÖMy család. (Erkörösí és sámsondi.) A 449. laphoK^ pótt-
lékttl járul még fta,íw>gy:K9r.*sy. liás«lóJ70O-r.lJí9| fiobqlHfc vár-
m«gy^ kir. |)é!n;rtáwí^a volt, lakott és birt Tí>törbePt Fi* J ó,i ^^f^pl

KörÖAjr cgiütád. A 450. lapon azon Körttsy jeaaládboz ^ moljlr
nek fiEfeí Fer.^noz é^ István. l$43-ban nyergek c^pdiere;^ nemes
lev^I^t ?),.adcndó még, bogy a Somogy megyében Ns-Déde^ éltfó-
ágból származik *).

A család utódai közül Körösy József 1834. óta Veszprém me-
gyében tobb éven át szolgabírói hivatalt viselt, meghalt Veszprémben
1851. mart. 19-én ko^ra 67. évében; nejétől Katona Esztertfii gyerme-
kei következfik :

1. Elek szül. Devccserben 1823. nov. 23-án, 1852-ben nfiül
vette Roboz Klárát, ki meghalt 1859. aug. 25-én. Fiók Dezső szül.
Móoron 1853 január 10-én.

2. Imre szül. Pápán 1827. mart. 14-én.

3. Lajos szül. ugyanott 1828. aug. 18-án.

4. Ignácz szül. ugyanott 1832. jul. 10-én.

5. Károly szül. ugyanott 1834. febr. 14-én.

6. Antal szül. ugyanott 1841. april. 5-én.
HLÖrtvélyemy családhoz a 451'dik lapon pótlékul adandó,

hogy azon Körtvélyessy családnak , mely a múlt század végén Vesz-
prém vármegyében igazolá nemességét, s melynek nemzékrende a 452.
lapon áll, — törzsei Körtvélyessy János, Jakab, István, Mik-
lós négy testvérek IL Ferdinánd király által Bécsben 1625. april 11.
kelt ozimeres nemes levélben nemesitettek meg , inely czimeres levél
1626. feria 4. proxima post Dominicam Oculi Borsod vármegyében
hirdettetett ki. Ezen négy testvérek közül Istvánnak kis unokája
István 1755. aug. 12-én Abauj megyétől Kassán nyert nemesi bizo-

*) Mely Veazprém vármegyében Pápán 1647. nov. 20-áa publicáltatott—
Lásd Veszprém várm Jegyzőkönyv 42. lap. C^ r\r^n]í>

«) Családi beküldés szerint Digitizedby^OOgie.,

ByUváoyt, és aab a család 1768-ban febr. 12-én,Ve32préin vármegye*
boD hirdetteió ku

Kőszegliy család. Kösz^ghy vagy Kőszegi Ádf^m
éi testvéfeie István 1649-ben IH. PerdtBand királytól nyertek czime-
res'ttemeá levelet, mely 1652-ben Győr, — 1660-ban pedig Nógrád
v&ifmegyébeviiiírdettetett ki. Istvánnak fia voH F^renoz, kinek fia
ismét Ferenoz 174ő-ben január 23-án Pápán Vessprém vármegye dAtt
iga^olá nemességét.

' ' 'K6%ér eMlád. (Rétháti.)' A 457. laphoz adandó még: hogy
Wtháti Kövér János Temea megyei volt követ éör m. kir. udv. ti<»k*
npk'teüietéU Temes megyében Fiíssön 1798 dé0..27^9.

' ' lL5%ér vaey Keövér éft^ládhoz, melyről a 296. lapon d-
Vashatni, teendfi Lajos a ketbeli Éva férje, kinek fial élnek KOzépl-
Szolnok vármegyében.

Köveftsy cnalád. Kövessy Ferencz, és fiai Ádám, Pál,
József, Míliáiy, (jry*örgy vámosi lakosok és birtokosok 1749.
dec. 1-én nyertek Veszprém vármegyétől nemesi bizonyítványt

Kr aiumer család , vagy jobban Chrammer. E család-
ról csak annyit tudunk , hogy egy eredeti okmány szerint néhai nemes
Chrammer idósb János szentmártoni harminczados özvegyének
nemes Balásházy Annának részére Esterházy Miklós 1634. jul. 22-én
Lakompaki kastélyában nádori parancsot ad ki.

Kttbliiyt csalid. (Lásd 477—496. lap.) Pótlékul,' e család-
hoz adandó még :

hogy a 480. lapon a családfán Sándornak Seregélyi Máriától fia
még Árpád-József szül.' 1860-ban. , — Testvérének Zsign\ondoak
Névery Klárától fiar még : Zsigmond született 1850-bén j és I m r e
szül'. 18.60-ban. ^ '

, / Ugyancsak a 480. lapon a III. táblán Ágostonnak nejétől
Ofosztonyi Juliannától leánya Laura Zerdahelyi Inczéné; fiának Qei-
,zanak még oda teend6 fia Lajos.' Ugyanott a III. táblán az Ötödik
nemzedékben N. Podmaniczkyné kihagyandó , s l^elyébe teendó
még Zsú;5sánna Pbttornyayné.

, A 481. lapon Sándornak Dacsó Teréztól gyermekei njiég Kar9-
lina Záborszky Antalné, Teréz 1. Sándor László, 2. Prónay Pál,
3. Sándor Károlyné ; továbbá ezeknek nővéreik (kik a családfán álla-
nak) úgymint : R ó z a Sréter Jánosné| Zsuzsanna Kubinyi Adámné

voltak, ;.giti?pdby Google

KvllB - K^ttiy. M7

A 482. lapon Károlynak testvére J ó z s e f , ki Árva megyei követ
volt, F.-Kubínban született 1784. mart 13-án.

Ugyancsak a 282. lapon a végnemzedéken Károlynak Tornyos
Annától gyermekei kiegészítve igy állnak: 1. Tivadar, kinek neje
Meisner Júlia; 2. Lilla vagyis Erzse Kubinyí László özvegye,
meghalt 1860. július 23-án; 3. M ina Tornyos Józsefné; 4. Con-
stanczia; 5. Luiza Mariássy Gusztávné; 6. Adél.

Kultn csalidhoz (az 504-ik lapon) Szathmár megyei Jármi
helységben birtokos Kulin Boldizsár tudósitása nyomán hozzá adható,
hogy a család a Csanád megyei Bánfaegyesról igényli elönevét, és haj-
dan Békés megyében is több szép jószága volt. Továbbá hogy a múlt
időkben a család két tagja Boldizsár és Benedek származtak Szathmár
megyébe, hol anyai jogon Jármiban és egyebütt birtokosok.

A család czimere a paizs mezejében egy lábán álló daru, a másik
felemelt lábában liliomot, csőrében nyilat tartva, fölötte jobbról fél-
hold , balról három csillag látszik. A paizs fölötti sisak koronáján egy
kar könyököl, kivont kardot, és azon törökfejet tartva.

Kűn család. (Káli.) Az 510-dik laphoz. IlL Mátyásnak
három neje volt. Hodor K. véli , hogy negyedik neje is volt, tudniillik
Sándor Ágnes?

HLdn csalid. Az eddig közlött ilynevü családokhoz járul még
azon Kun család, melynek törzse Kún Pál és neje Halasy Anna, es
testvérei János és Mihály 1635. június 5-én Badenben II. Ferdi-
nánd királytól nyerték ozimeres nemes levelüket, mely Nógrád megyé-
ben Füleken július 4*én hirdettetett ki; és 1762-ki mart. 23^án Kún
János és testvérei szintén Nógrád megyétől nyertek nemesi bizo-
nyitványt, mely lakhelyén Veszprém megyében mutattatott fel.

Kuraly család. Kuraly Bálint és testvére Máté 1624.
febr. 27-én Bécsben 11. Ferdinánd királytól nyertek ozimeres nemes
levelet, mely 1625. (feria 2-da proxima post dominicam Invocavit)
Komárom vármegye előtt hirdettetett ki.

1741 'ki január 27-én Veszprém megyétÓl Pápán nyert a család
nemesi bizonyítványt.

Czimerük : a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán,
első lábaival egy nyulat tépve szét. A paizs fölötti sisak koronájából
h^om nyilvessző nyúlik ki. Foszladék jobbról és balról ezust-vörös.

HLútliy család. Az 519-dik laphoz. A Bihar megyében élő
Kúthy család K ő v á g ő-O r s-ről irja előnevét ; ezek közül való Kúthy
Lajos az iró, ki Mihályfalván született I813ki január 9-én. _

KArthy. *

Kiirtliy osaiáiihox az 523. lapon jegyezzük , hogy Lajos
a volt Komárom megyei második alidpán Bars megyében Dereszlény-
ben született 1784-ki apríl 5 én.

Digitize'd by

Google

A hatodik kötet tartalma.

Kabarcz család 1

Kábay cs ^

Kabos (M.-gyerömonostori) . . —

Kabos ;....... Ö28

Kabzán ^^

Kacsamagh 10

Kácsándy (Kohányi) .... 11

Kácsányi 12

Kacaéry 530

Kaclikoy 12

Kacskovich -^

Kacskovich 530

Kacza (Galarabfalvi) .... 13

Kac2ér(Laki) —

Eaozky —

Kada

Kadácsi (H.-almá8Í) . . . . —

Kádár 14

Kádas -^

Kádas 530

Kaftan —

Kajaly 14

Ka^'án 530

Kajcaa ; • . 16

Kajdacs -^

Kajdácsy ^

Kajdy 17

Kajthár 530

Kajuoh . , ^ i . ..'.". 17

Kakas cSajó-kazai) ...... —

Kakas ' . öST)

Kakas (Deluei) 16

Kákouyi (Vitkai)

Kákonyi (Kákonyi, báró) ... 19

'KÁkonyi 630

Kákonyi (Vérségi) ....'. 20

Kákucsi (F.-Kápolnai) . . . . ^

Kakuaz 530

Kalaroenovich 20

Kalás 21

Kklatay • . • . . ^

Kalauz . . . • • u 531

Kalosó (lásd Kancsó)

•Káldy (A. és F^Káldi) ...... ^

Lap

Kalinay család ...«,. 531

Kalinkius cs - . . -^

Kaliwoda —

Kállay(N..Kállói) 26

Kállay (rak. Sz. Miklósai) . . 40

Kállai (Somlyói) 41

Kallós -

Kálmán (Tuakodi) : ' . , . . -*«-

Kálmáuczhelyi -^

Kálmándi -h-

Kalmár (Jászberényi) ....-*

Kalmár 531

Kalmár 43

Kalmárfy —

Kálnay (K. és N.^Kálnai) ... 44

Kálnay (Iklandi) 46

Kálnássy (Kálnássi) .... -

Kálnoky (Körispataki) ... 49

Kálnoky 531

Kalocsa 56

Kalocsay -^

Kalocsay 531

Kálóczy 56

Kaloi ~

Kalonday . —

Kálos (Szirmai és péterfalvi) . . 57

Kalovics 531

Kalya 57

Kalyani 531

Kalyi ....:... 57

Kamanczy . . . ■ * . . 58

Kétmánliázy —

Kamarás —

Knmeráth , . -L

Ramocsay , . —

Kamoczay 581

Kamondy . . • 59

Kamonyay (Kamonyai) . . . —

Kampell 581

Kamper (Sárfenéki) .... 59

Karauthy (Sz.-Lásziói) . . • . . 60

Káray 581

Kanácsanin . . . . . . . 62

Kandó család (Egerfarnv>8Í) . . 63

Kandó cs. (Dályai) ..... —

Kangyerka 531

Kanua;^ (kijiialt) Q3

Kanisai Borbély 68

KanÍBay —

Kann (mk. Mestery) .... 69

Kanóoz 557

Kanta 69

Kántor (Hodászi és Jioofi) . . 70

Kántor (F.-öri) 71

Kántor (Ko88Úti) —

Kántor

Kántor (Csomn&i) 532

Kanyar 72

Kanyerka —

Kanyó —

Kanyó 72

Kapczay —

KapdebK) (lásd Oapdebo)

Kapitánffy (Deamiczai) ... —

Kapitány —

Kaplány 78

Kapler —

Kapotsfy 532

Kapóchy 74

Kapolya (lásd Lorántffy) . . . —

Kaponyay (Kaponyai) .... —

Kapornaky —

Kapra —

Kapronozay —

Kapronozay 533

Kapsas 75

Kapu (Kapui) —

Kapuváry —

Kapy (Kapívári) —

Karacsay (Valyeszákai) ... 82

Karácsony (Hodosi) .... 84

Karácsonyi (B«odrai) .... 87

Karácsonyi 533

Karácsony —

Karácsony 535

Karakas . . ' 68

Karakassevich —

Karancsios —

Karancsy —

Karapancsios —

Karassiay 89

Kárász (Horgai) ^

Karaszek (Thumai) .... 91

Karcsay —

Karczag 92

Karda 93

Kardhordó —

Kardos . —

Kardos (Kardoc-Váizkai) ... 94

Kardos 535

Karg , 95

Láp

Kariozay család 96

Karisch cs —

Karla ......... —

Karlovioz (lásd Corbaviai) » . "

Karmacsy —

Kármán —

Kamay 97

Kárner —

Kárnyik ''máak^ Fábri) ... 98

Károly (Nagykároíyi gróf) . . —

Károly ........ 536

Károlyi (Grocsith sz.-inirei . . 111

Károlyi (PagUi) 112

Károly —

Karóve —

Karpissek "

Kársa (sz. királyszabadgyai) . 113

Karsanits —

Karth —

Karthali —

Kary -

Kása —

Kassai CKolosvári t) . . . . —

Kassai 114

Kassai 536

Kastal 115

KastelláofiFy 115

Kasúhy (Kasuhi f) ....

Kasza (Tamásfalvi) .... 116

Kasza (kihalt) 117

Kasza iTorjai) 118

Kaszács —

Kaszamoczky —

Kaszanitzky —

Kaszap —

Kaszap 119

Kaszás (Jász-apáthi) .... 120

Kaszás .537

Kaszás —

Kaszmer 120

Kaszner —

Kászoni (Nagy-kászoni) . . . 121

Káazcnyi 537

Kászonyi 5ó8

Kasztenholz 122

Kaszterer ........ —

Katalin —

Katay 539

Katlan . . ' . . . . . -*

Kathonai 123

Kathy (kihalt) —

Katlan ........ —

Kató -

Katona (Beckeazi) 124

Katona 125

Katona OniArrT^^^

Lap

Katona család . 540

Kftoniczy 12€

Katra -^

Kaunitz —

Kavachi , . 128

Kávai —

Kavaoagh -

Káváwy ., -

KáváMy (Brkavási) . . . .129

Kaveggia -

Kayser 130

Kftza (Nagy«csepc8ényi) . . . —

Kazay . -^

Kazinczy (Kazioczi) .... 1.^1

Kazinkai 137

Kazi^oda 540

Ka^méry (Kázméri f) ... 137

Kazny ^

Kazy (Garan-vezekényi) . » . —

Kazy ,040

Kebell ,138

Keberics .

Kebirovich . 540

Kechety (Kccheti f} . . . , 138

Keck 540

Kecse —

Kecakeraéthy —

Kecskeinéthy J89

Kecskés ; , 140

Kécskey _

Keczeli (Farnasi) ~

Keczeli 540

Keczer (Lipóczi) 144

Kedves (Csik-sz.-doraokosi) . . ^öC^

Keffala —

Keglevich (Buzini, gróO ... 151

Kegly 160

Kegyes 161

Keill ^

Kékedy (Alsó-kékedi) . . . . -

Kékkövi (Székelyudvai helyi) . 162

Keicz (Fületinczi) ^

Kelebecz 163

Kelecsényi (Keleosényi és hrabói)

Keleosenyi 540

Kelecsény (Kelecséni t) . . . 167

Keledi ........ 1

Keleffy _

K«leraen (Felsö-öri) 167

Kelemen (Szerepi) ^

Kelemen 168

Kelemen (KrEmyel> , . , . —

Kelemen (Etédi) . , . . . -

Kelemeny ^

Kéler 169

Kéler 170

Keliny ^

KcUe ...,,.•,, 171

Lap

Kelleme«iy otalád . . . . > 171

Kéller —

Keller 172

Kellem —

Kellio (Sóvári) ....... -

Kellócz 173

Kelizi -^

Kelö (Baracskai) . . . . ^ -^

Kemecsey (Kerai^csei) .... —

Kéméndy 174

Kemény (Gyeró- monostori, gróf

és báró) —

Kemény . 541

Kemény 182

Kéményes >. . —

Keményesy —

Kemerenczy • -r-

Keméry —

Kemenszky 188

Kementzey —

Kemléky —.

Kemniczer —

Kempelen 184

Kempelen 543

Kende (Kölesei) 184

Kende 543

Kendecsy 191

Kcndeffy ( Malomvizi, gróf és nemes) ~

Keudelényi (Hagyárosi) ... 194

Kenderessy ( Felső Száüáspataki) 1 :^5

Kenderessy 646

Kendi (Szarvaskendi t) .... 198
Kendi (Nagy -kendi és kelementelki) 202

Kenedich —

Kenessev 203

Kenesich —

Kenezsy 204

Kengjrel —

Kénosi (Kénoai és városfalvi) . —

Kenyeres (Kibédi) . ... . —

Kenylieczi -^

Képes —

Képiró -

Keönczöl cGulAcsi f) • . • 205

Keörössy (Erkí^rösi f) -^

KeÓszegky —

Keörthy 206

Keövér (Takta-kenézi) .... ^

Kerohelich (Corbáviai) .... 207

Kérchv ~

Kerechény (Kanyafóldi) ... 208

Kerék 209

Kerekes —

Kerekes 212

Kerekes 546

Kereky (Kereki és nagyvázsonyi) 214

Kerepeczy 215'

KerepcMy ..,.,., -*•

Lap

Kereskényi család (Keroekéiiyi) . 215

Kereskényi 5i6

Keressy 217

Keresztes (Homok-8z.-iváni f ) . —

Keresztes (Debröti) .... 218

Keresztes (Várhegyi gróf f) . . —

Keresztes (Nagy-baozoni) . . . 219

Keresztes (Léozfalvi) ... ~

Keresztes cCsik-baükfahri) . . 220

Keresztes 221

Keresztes . 546

Keresztesy 222

Keresztesy (Nagy-megyeri és

^ keresztúri) . . . . ; -^

Keresztesy 547

Keresztúry (Bodrog-keresztúri f) —

Keresztúry (Tisza-keresztúri) —

Keresztúry 22Ö

Keresztúry 547

Keresztúry 224

Keresztúry 547

Keresztúry 224

Keresztúry (Sajó-keresztúri) —

Kerhén (Bellosoviczi) .... 226

Kerkapolyi ....... —

Kerlingi -^

Kcrner 226

Kemiozkr —

Kersznencs ....'... —

Kertész (Máskép Szempéry) . . —

Kerticza —

Kéry (Nagykéri, gróf t) ... 227

Kéry 547

Kéry 228

Kéry (Lásd Kovách) ....--

Keserű (Gibárti t) -

Kesenl 547

Keserű (Baróthi) 230

Keserű (Borotjenói) . . . . —

Késmárky —

Keszegh (Gálfalvi és Dányai) —

Keszey ( Magyar-óvári t) ... —

Keszlerfy 234

Keszthelyi 235

Keszi (Keökeszi +) -

Ketheli (Nagy-ketheli) ... 237

Ketheli ........ 547

Kéthelyi 237

Ketiedi ........ 548

Ketten ........ 237

Kével ........ —

Kever ... . . *-

Kcwer . '^ : —

Keviczky (Keviczei) —

Kézy 238

Khargen —

Kheberics - . . . . . 239

Khesler , «-

Kbevenhüller család ....

KUószcs. 548

Khorher 241

Kidejr 242

Kiebling —

Kigacz —

Kigyóssy —

Kilián ' . —

Kimley . 248

Kindernay ' . —

Kinísy -^

Kinsky . . . . . . 548

Király 240

Király (Szatlimári) ..... —

Király (Lefkóczi és Farkasfalvi) . 245

Király (Sásvári) 246

Király . . . . -

Király -

Király . .> .* . . . 247

K(rályfalvy

Királyi -

Kirchmayer —

Kírinyi —

Kirvay (Kirvai t) .... 248

Kiss (Nemes-kéri) *-

Kies 552

Kiss (Elemén és ittebei) ... 249

Kiss 552

Kiss(Kűrthi) 250

Kiss (Boidoghási) —

Kiss 251

Kiss 252

Kiss 253

Ki* -

Kiss -

Kiss --

Kiss . —

Kiss 254

Kiss (Máskép Orbán) . . . . —

Kiss —

Kiss ^

Kiss 255

Kiss —

Kiss 256

Kiss —

Kiss (Felsft 6ri) -

Kiss ......... —

Kiss (Kisfaludi) . . ... 257

Kiss (Fehérvizi) ...... —

Kiss 258

Kiss (Máskép Sövénytázy) .' . —

Kiss (Máskép Oláh) . . —

Kiss (Sznboticzai) —

Kiss (Kis-sárosi) —

Kiss (Baczka-madsrasi) í—

Kis (Zabolai) . . C nnrjh ^

KU (Gynlaféjérvári) y VS^^Ö • -

Lap

Ki« család (Somlvój) . ; . . 259

Ki«8 C8. (Altorjai) . . . , . . —

Kis (Kif-barcsai) . . . . , —

Kis (Nagvvárfidi) —

Kis (Hévízi) —

Kis (M.-bölkényi) ..... -

Kiss (Csik-szeredai) \ ,. >*♦. . —

Kiss (Szabadkai) -

Kis (Maksai) -r

Kis (Kis-ajtai) -

Kis (Karathnai) 260

Kiss (Alpcstesi) —

Kiss (Gyöngyösi) —

Kiss (Sepsi sz.-györgyi) . . . ^

Kiss (Csorvási) —

Kis (Pesti) . —

Kiss családbeliek -

Kisandrásfalvy 261

Kiscsitáiy -

Kisdy 262

Kisdy 552

Kisfaludy (Kisfaludi) .... 262

Kisfaludy 553

Kisfaludy (Kisfaludi) .... 265

Kisfarkás -

Kis-Gergcly 266

Kiska -

Kis Leuko ....... —

Kiskos —

Kisl -

Kispál (Uzoni és szentiványi) -

Kisputnoky 267

KissócTv —

Kisyároay (Kisvárdai) .... --

Kisvárday (Máskép Csizmadia) —

Kis-Tapolcsáoyi —

Kiszely (Benedekfalyi) ...»

Kiszeljr 553

Kithouich (Kosztaniczai) . . . 268

Klacsányi —

Klaczroann 269

Klaniczay —

Klapka -

Klára -

Kláris (Nagy-győri) .... ~

Klasz 270

Klaus —

Klauzál ^

Klazzekoyich 271

Kleiner —

Kleinráih 272

Klembóczy 553

Klempa 272

Klesiinszky . ., . . . —

Kliegl —

Klimó 273

Klinoyszky

Klobucsaricb 274

Up
Klobnsitzky család (Klolrasjczi és

zeitényivfiTi*^^ és nemes) 274

Klobusitzky 658

KlocU 282

Kloczkó —

Kloliomer -^

Klncsay 283

KIúcsik (Bodinai) ..... -^

Kmeth 184

Knioskó(Berniczei) . . . . —

Knapp ...... ^ . 558

Kaezsik 284

Knesevich •-

Knézv . . 553

Kniehen 285

Knogler 553

Knoth 285

Knvezicz —

Koban —

Kobilicz —

Koch 286

Kocb 553

Kocb 286

Kocsi (lásd Horyáth) ....•-

Kocsis — •

Kocsis (Koronkai) —

Kocsó —

Kocsy 287

Kocsy 554

Koczer 287

Koczetli 554

Koczian 287

Koczka ,288

Koczó —

Koczpál -^

Koliányi —

KoLáry (Csábrágbi és szitnyai f) -*

Kohút 294

Koicb 296

Kois -

Kőkay ^

Kokovay ... ^ .... 296

Kolacsányi (lásd Kolecsányi) . -^

Kolacskoyszky —

Kolbányi —

Kolakovszky —

Kolecsányi (Nagy- é( kis-kolecsányi) -«

Kolenda 297

Koliadesz —

Kolinoyics 554

Kollár (Keresztényi) .... 297

Kollár (Felsó-öri) ..... 298

Kollár 555

Kollát 298

Koller (Nagy-mányai) . . .

KoUer (KoTlerB) . . . ^ . ^
Kollonitz (Kollcgrádi gróf),yGoO<^

Kolonyi 'SÖ?

^ Lap

Kolos család (Néraai t) • • • 307

KolosvAiy (Mtókép Salte^) . . 308

Kolo8v&ri . . . . • • 312

Kolosváry -

Kolosváry 556

Kólossy (Mező madarasi) . . . 312

KolossV 556

Kolosy (Cselejn .,....' 812

Kolo-wrát 318

KoUai ........ 815

Kolumbán (Olast-telki) . . . —

Konrtbr . . ^ 318

Komáromy (Kóji) —

Komáromy 556

Komáromy • • " 819

Komárproy -/ 820

Komáromy (Belényesi és borbereki) —

Komáromy (Bathoni) .... 821

Komis . 656

Komjáthy (Komjátíii) . . . .321

Komiathy ' ^5^

Komjáthy (M.-derzsei) .... 824

Komlóssy- (Komlóai) . • 325

Komonyi ....... 827

Komoray ....... —

KomoióczyCKomoróczi és császári) 327

Kompolthi (Nánai és visontai) . —

Koncsek (Korosai) 330

Koncsek (Dvorecri) 331

Koncz . . . • • , • • • • ^^5

Konoz (Nagy solymosi) ... —

Konczér 335

Konczin

Konczó "*■

Konczos ^

Konczvárady -^

KonSé (Pókatelcki) -

Kondé 557

Konderozy 339

Kondor (Felső öri) ~

Konkoly Thege ...... -

Konkoly . 657

Konok : 341

Konstantin — -

Konszky -*

Kontér (Ivánházi) ..... —

Konth (lásd Hedenráry) ... -

Konthó -

Konya (lásd Zéchén) . . . . —

Kónya ' -

Kónya (Egerpataki) . ... 342

Kónya (Sz.-Kocsárdi) . . . . ^

Kónya (Zágoni) -^

Konyár ' —■

Konyhás . . .•

Kónyi —

Kóós -

Kopácsy .343

La,

Kopácsy család . ' ^ .' . . . 561

Kopasz cs. (Vádi) ..... 344

Kopay —

Kopcsányi . . . .' . í . . —

Kopcaár ........ -^

Kopkiindel \ . . ' . . . . 845

Kopó í Péterfalvi) ...... -

Kó[>U3t —

Küpócay . . . ...:'. ---

Küppftnyi . . . . ' . . . —

Kopprtuer . . . . =. ' ' • . —

Koppauer • 561

Kopsó . . . . . . . .345

Kopunovics . . . ... . 346

Korcsek ........ —

Korcsma . . . . > . . . • 347

Korcsmáros ...*.... —

Korda (Borosjenói gróf t éü nemes) —

Kordics ........ 850

Kőris ......... -^

Koritsánszky ...... —

Korláth (Alsó«kálosai) . ... -

Korláthkeöy (Korláthkeöi t) . -352

Kormány . 354

Kormos '. —

Kormuth (Remete-poganyesti) —

Korneli (Hold-mézesi) .... 355

Koma-Lehotay . . . . . . 857

Komis (Göncz-Ruszkai gróf) . —

Komis 561

Komis (Tóth'Várádi) .... 366

Komis 561

Komya 366

Koróda (Felsö-kubini) . . . . —

Korodinyi ' . • 368

Kóródi (kóródi és tusnádi) . . —

Kóródi (Robogáiiyí) . . . . —

Kóródi 561

Koroghi (t) *. . ' • • -869

Koronkay .870

Korom (fcoromi) . . . : . —

Korompai —

Koromzay —

Koron 371

Korouay . . . ; .'^ . . . —

Koronka (Csik-szent-iváni) . . —

Koronthály ^

Korontzói 872

Koroskosi ....;.. —

Kórossy (Kórosi) —

KÓrossy 561

Korothnay (kihalt) 376

Korotnoky —

Korpádi (Korpádi) 377

Korpás —

Korpolay — '

Korponay(Komonkai;^Q0Q^{e ^Z

Korponay . . . . . .^ . 561

Lap

Korpisek család 878

Korpoi (Gyalui) —

Korsy —

Kosa —

Kó«a (Várfalvi) —

Kosa (Száraz-ajiai) . . . . -^

Kosa (máskép Reznek) ... 379

Kosák

Kosár

Kosár . 562

Kosik , 379

Kosóczy

Kossá (lásd Magyar!) ....

Kossá . Ö62

Kossela 379

Kossovich ^ . 380

Kossuth (Kossúthfalvi és udvardi) ^

Kos-Tiohy 381

Kostka (lásd Kosztka) . . . . -

Kostka 563

Kostyál 381

Kostyán (Kostyánfalvi) ... —

Koszár 382

Koszta

Koszta (Belényesi) 383

Koszteletzky —

KoszticB —

Kosztka (Zedliczi és liethavai) . 384

Kosztolányi (Kosztolányi) . . 385

Kosztolányi 563

Kosztolányi 387

Kotay

Kotthon (máskép Lázár) . . .

Kotsis

Kottnlinszky (Kottolini) ... 388

KoYácli (Dicskeí) 389

Kovács (Horti és rigyiczai) . . 391

Kovács (Járdánházi) .... 396

Kovács 563

Kovács (Leleszi es visontai) . . 397

Kovács (Nagy-daróczi) ... 398

Kovács 399

Kovács (máskép Apró) . . . , —

Kovács —

Kováoh .401

Kovách (máskép Gzecze) lásd (3z«oze ~

Kovách (máskép Kéry) . . . —

Kováoh -

Kovách (Selyebi) 402

Kovách (máskép Tóth) . . . ^

Kovách . -

Kofách

Kovách 403

Kovách -

Kovách (Pachai) —

Kovách (Nagy-alistáli) . . . -

Kovách .. ...... ^

KoTáoh 404

Lap

Kovách család ...... 404

Kovách cs. ...... i —

Kovách

Kovács 406

Kovács >T-

Kováos —

Kovács —

Kovács . —

Kovács . 406

Kovácr . . ^. . . i . . —

Kovács (máskép Szmit) —

Kovács (kovásznai) . . . 406

Kovács . . . . o 563

Kovács 408

Kovács 409

Kovács-Hanvay ...... —

Kováts —

Kováts családbeliek . . . . —

Kováts 563

Kovács (Kórondi) 410

Kovács f Lemhényi) .... —

Kovács (Csik-bánfalvi) ... —

Kovács (Csik>tusnádi) .... 411

Kovács (Csik-dánfalvi) . . . —

Kovács (Felfalusi) -

Kovács (Bagosi) —

Kovács (Gyergyó*sz.-miklósi) —

Kovács (N. -ajtai) -

Kovács (Markodi) 412

Kovács (Kezdi sz.-léieki) . . . -

Kovács (Kezdi- vásárhelyi) ... —

Kovács (Remetei) —

Kovács (Timafalvi) . . . . —

Kovács (Mazsnai) —

Kovács (Mikházi) -

Kovács (Körispataki) .... —

Kovács (Dalnoki) -í^

Kovács (Zabolai) —

Kovács (Felsó-torjaí) .... 413

Kovács (M.-igeni) —

Kovács (üzoni) —

Kovács (Pávai) —

Kovács (Farczádi) —

Kovács (Kill>réni) ..... -

Kovács (Sepsi sz.-gyÖrgyi) . . —

Kovács (Oi'oszhegyi) . . . . —

Kovács (Tamásfalvi) . . . . —

Kovács (Szalaci^i) —

Kovács (Csernátoni) .... —

Kovács (Sz.-Údvarhelyi) . . . —

Kováás (Máudi) —

Kovács (B..Ujfalvi) .... 414

Kovács (Kövendi) —

Kovács (Hom. oklándi) . . . —

Kovács (Tépei) —

Kovachioh —

Kovachich (Topoloveozi) . ^ . t-
Koyaohich (Senkriozi) bv V^OO^S

La]p

Kövachich család . . . . . 564

Kovácsi (Hadadi) . . . - . -

Kovácsi (Aranyos-rákosi) . . , 416

Kovácsy —

Kovácsy (BuziÜiai) .... 418

Kovácsy .420

Kovacsóczy (Körtvefai) ... 423

Kovácsovics —

Köváry (kihalt) ..... 424

Kovásznai (Bajku-kovásznai) 425

Kovszka ........ —

Koyis ......... Ö86

Kozák 425

Kozakovios —

Kozár -

Kozárdi (kozárdi t) .... 426

Kozáry ', ' ^

Kozics (Nemes PodhragyiKÍ) . . —

Közlik 429

Kozma (kézdi-sz.-léleki) . . . »

Kozma (kis- solymosi) .... 431

Kozma 432

Kozma 564

Kozmay (kozmafalvi) .... 432

Kozollyay (kozollyai) .... —

Kozy (cserneczi) —

Köbe (Péterfalvi) ^

Köblös (köblösi) . . . . .433

Köblös (nagyváradi) .... —

Köbölkuthi -

Kökénycssy —

Kökényesdy (Vetési, báró t) • • -

Kökeszi (kihalt) 434

Kökösi (kökösi) ...... -

Kölcsey (kölesei) 435

Köles (Gidófalvi) 436

Köleséry —

Kölgyesy —

Kölönte (Fels6 Cserrnátoni) . . 437

Költhö (Körös-pataki) . . . . -

Kömives -^

Kömleky —

Kömley -^

Köraörey (Kömörei f) • • --

Könczey (Karatuai) . : " —

König^berg . ' 43S

Königscgg (Rothenfelsi és aulendorB -

gróO ^

Königstein 44?

Köntös -:-

Köpe (üj/alusi) —

Köpeczi (Köpeczí) 448

Körcsy ......:. ~

Körmendy . ', -^

Körmendy ....... 564

Körmöczy (N.-aitai) .... 449

Köröskénvi (lásd Kefeskényi) -

K<^ssy (Erkörösi és Sámsoudi) . —

' Lap

Rörössy család 5^

Körösy 450

Körösy 565

Körtvefay 451

Körcössy -^

Körtvélyessy (Kólc8*ho8szn mezői t) *^

Körtvélyessy ...... 565

Körtvélyesy (máskép Sekék) . . 452

Röszeghy —

Köszeghy 566

Kőszegi (Galgóczi) 453

Köszörűs (máskép Pazar) . . . *^

Köteles —

Köthe —

Kővári —

Kövendi (Vadadi) 454

Kövé^ ; ^

Kövér (Rétháti) —

Kövér 566

Kövér (Benedeki) 454

Kövér (Takta-kenézi) —

Kövesdy (Kövesdi) —

Kövessy 666

Kövy 435

Kvacsányi —

Kracsun —

Kraczer (máskép Grácz) ... —

Krahmer 456

Krnjcsy —

Krajczár —

Kraitzei' *-

Krajnik (Krsjnik falvi) ... —

Kray (Krajovai és topolirai báró) 457

Kral . 459

Kraler " —

Kramár —

Kramár ^ 460

Kramarosik ....... ^

Kramarioz —

Kramer -*

Kramer . 461

Kramer .... -^

Krammer 566

KrantKberg . . . . . 46?

Krapff ........ *-

Krastsettíés —

Krasznay ...'.'.... -*

Krasznay . ... . . ' 468

KHusznecz (Draskóczi) .' . —

Krasznay (lásd Borbély) . . . *-

Kraus . *--

Krecsmáry 464

Kregár —

Kremniczky -*

Krempelmayer ...... -^

Krenczer ....'.'*.. —

Krengel . . . ^ . . j. 465

Kreskay . .Digitized.byVjOOöl€ —

Lap

Kresovitaky család . . . 465

Kreszács ........ —

Krígovszky 466

Kriacsóry (kriscsóri) .... —

Kriskó 467

Kriskovszky (kotulini) . . . . —

KriM --

Krístó -

Krigtoff 468

Krwtöffy (lásd Christóffy) . . . —

Krístóffecz —

Kriston • . —

Krivátsy ........

Krivecáy 469

Kriza . -

Krizsán ........ —

Krizsányi ..,...—

Kroyherr .......

Króner 470

Krskó -^

Krtsúth -

Krucsay (Nádföi) 471

Rruczár —

Krúdy -

Kmmholcz 472

Krnplanicz —

Krucsics 473

Kruspér (Varbói) -

Kruss 474

Knissely (Topuszkai) .... —

Krntten -

Ksiuszky 475

Kubesz ,,.,.... —

Kubicza —

Kubina 476

Kabinszky ....... —

Kubinyi TFelsA-kubini, nagy-olaszi

és deményfalvi) . . . 477

Kubinyi 566

Kubóczy 496

Kubovich 497

Kubránszky 498

Kubriczky —

Kubuva* Osztója —

Kuchár —

Kuchiny (Kuchíni +)•••• ""

Kachinka (máskép óajáry) —

Kuczner (máskép HIboozky) . . 499

Kudlik -

Kaeflbtein — -

Kuen (vagy Khuen) .... —

Kugler ........ 500

Knkarics —

Kukoyioh —

Kuksz 501

Knkncska

Kukulyevioh —

Kula -

Lap

Kalányi család . . .... 501

Kulcsár cs —

KulLanek ....... 502

Kulifay w —

Kulin 504

Kulin 567

Kulraer (báró vou Rosenpiohl) . 504

Kulterer (Murányi) .... 506

Kulnncsich 507

Kumanovícs — :

Kumnisey , —

Kún (Rosályi t) —

Kún(KHlit) 510

Kun 597

Kún (Osdolai gróQ • • • .511

Kun (Csapóit) ^14

Kun (Taplóczai t) —

Kún

Kún 515

Kún -

Kún —

Kún 567

Kuneradszky . . ... . 516

Kunuss —

Kunsch —

Kup —

Kupacs ........ —

Kupcsó ( Nemes- dedinai f) • • —

Kupecz 517

Kupritz ^ —

Kuraly 567

Kuryn ........ 517

Kurtakeszy —

Kuskóczy —

Kusnyer —

Kussenich —

Kusseviob , —

Kussinszky ....... -^

Kustos (F.-csernátoni) .... —

Kusztondy 518

Kuszy (máskép Perák) . . . —

Kuta^sy —

Kúthy 5l9

Kúthy 567

Kúti (üzoni) 519

Kutkutátyi —

Kutrovics ....... —

Kutschersfeld , —

Kútsora ,520

Kuzel —

Kuzmicz . , — '

Kükenezey (Kökemezei) . , . —

Külley 521

Künstler —

Kürthy (Fájkurthi és kolthai) . 522

Kürthy .568

KiSrthi család .
KürtlLy (Kifl-ud vamok i)
Ktirtössy (Kürtöli t) .

Küster

Lfíp
525

526

Küttelcialid

Kyassay (Kvaasói éf brogyini)
Kvassova^ky . . .

Laf

526

IgaziUiDdók a % kOtetbeD.

Lapon

sorban

62.

79.

m táblán

115.

13.

129.

14.

143.

144

191.

22.

203.

12.

—

14.

205.

13.

208.

233.

a táblán

—

30.

264.

294.

18.

343.

360.

a táblán

408.

35.

483.

a táblán

601.

16. 17.

helyeit ohasandó

újra 84 forintba . . . 34 ezer forintba

Éva 1 1807. . . . . 1 1808 dec 15.

Kastal K Kastal János

Belsó-Szolnok .... Közép-Szolnok

rendbóli unokája . világi curatora

fiait és unokáit . . . fiát és unokáját

rózsát liliomot

1270-ben élt .... 1270-ben élt »)

volt') volt')

Keöroössy Keoreössy

1505-ben 1595ben

(Simái Sándor) . . . (Somai Sándor)

birtak bírnak

Sümegen Tétben

Antal Ferenoz

kinek kinek Rudolf király

Kára (gr. Károlyi Ede) . K 1 á r a stb.

Miklósnak Özvegye hunyt el Miklós balt meg

„özvegye él."

Tnbely Róza .... TubelyRóza

titoknoka elnöke.

Digitized by

Google

Digitized by

Google

Digitized by

Google

'i:^'

Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "Magyarország családai. Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats