(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal: Czimerekkel és ..."

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



A--- 



s^ 



/ > 




2l?g5 



Vt 



M. 1 



r 



■^^ 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG CSALÁDAl 



£S 



f 9 



NEMZEIíRfiNDI TÁBLÁKKAL. 



— ^S& — 



IRTA 



-*H&»H<^ 



' ^ ^ m^J^w^ 9'' ^ 



KIADJA RÁTH MÓR. 



Digitized by 



Google 




PEST, 1859. NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL. 

Digitized by VjOOQIC 



■aas^A <^*^I^« Haagen János-Vilmoa az 1662-ki or- 
azággyülésen magyar honfinsitást nyert 0- 

Haagev CSalAd. A czimeres nemes levelet Haager Tamás 
budai postamester Mária Terézia ktrályasszonytól nyerte 1741-ki oct. 

Czímere : a vért kék udvarában egy ezüst horgony , melynek 
Ms6 végénél viz-irányosan egy szál fa látszik. A vért fölötti sisak ko- 
rónájából természetes szinü oroszlán emelkedik ki , első lábaival a vért- 
belihez hasonló ezüst horgonyt tartva. Foszladék mindkét oldalról 
ezftst-kék. 

Haan csal&iL Haan András és József Bécsben 1694-ki 
aag. SO-án kelt ezimeres levélben I. Leopold király által emeltettek 
nemességre. Elzen ezimeres levelüket először Bars vármegyében 1694-ki 
HOT. IS-án Kis-Tapolcsány]ban tartott közgyűlésen hirdettették ki 

Czinierük függőleges és viz* irány os vonal által négyfelé osztott 
vért Az első és negyedik osztály vörös mezejében arany oroszlán áll 
bátnlsó lábain , első lábait támadásra nyújtva ki. A második és harma- 
dak osztály kék mezejében egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható. A vért (blöttí sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas- 
fiámy k5£0tt a vértbeli leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
araaj-kék, balról ezüst-vörös. 

A család egyik ága a múlt század közepén Hont és Nógrád me- 
gfSie nakadt , és ez utóbbiban jelenleg is a birtokosok között áll. 

Leszánkiazási fája az ismert ágazatnak következő : 



>)l<82-ki56.t0rv.6i^ 

•) OoSUcL Hfald. Nro 170. Di.tizedbyGoOglc 



Haat. 

HmoiK. 

I ^ — - 

Andréi I. Józief 

1694. 1694. Mu 

""iL Jówef 



Banbaii 1732. 
(Naményi E»ta) 



Ferenos lU. Józtef 

Hont ▼. f6'SX.«biró 1755. 

1755-1782. Nógrád t. szémvev6. 

(Bene Anna) 

BorUU L Imre 

(vox. Honrátk Gáspár) (N. N.) 



II. Imre N. 

Nógrád ▼. íó-n.-biró (V. Honráth Aat) 
1828-1882. 



István Elek Lórinoz Izabella 

ker. Jegyzó katona, f Yáozon. (Horkorich Ignáoz) 
Kar.-Kesztben. f 

IL J6z9ef 1732-beii a Bars megyei kéts^telen nemesek sori- 
ban áll. Özvegye Naményi Katalin Nógrád megyébe költözvén, 1755-ki 
deo. 16«án fiai Ferenoz és IIL József részére Bars megyétól ne- 
messég! bizonyítványt vett ki , és azt 17ő6-ki febr. 27-én Nógrád me- 
gyében is kihirdetteté. 

Ferencz Hont vármegyében fliszolgabirói hivatalt viselt, éa 
testvérével együtt 1782-ki aug. 30-án Nógrád megyétól nemességéről 
ismét bizonyítványt vett ki ^). 

III. József Nógrád megyének számvevóje és táblabírája volt 
Nejétól Bene Annától fia I m r e , a ki nemzé 

II. I m r é t , ki Nógrád megyének aljegyzője, majd alszolgabirája, 
és 1828— 1832-ig fószolgabirája volt. Meghalt Váczon 1841. táján. 
Nógrád megyétől I835-ki május 11-én vett ki nemesi bizonyítványt'). 
Gyermekeit a táblázat mutatja. 

Haas család. 1712-ben III. Károly királytól kapta czimeras 
nemes levelét Haas Károly József ^). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld mezon fekv6 nyúl , felemelt 
íiilekkel , és az átellenében fekvA növénynek leveleit rágdosva. A vért 



^) Protoool. a Neograd. amii 1782. 

<) llletó megyei jegyzőkönyv 1835-ki 796. azám alatt 

•) CoUeci Herald. Nro 878. 

Digitized by VjOOQlC 



■aaiB — Hacksttk. 8 

Mdtti sisak koronáján pellikán ül, fiait melle vérével táplálva. Fősz- 
Uá jobbról arany-kék, balról ezust-vörös. 

■aan család. Haasz Ferencz 1760^ki februárban Mária Te- 
réoA királjasszonytól nyerte czimeres nemes levelét ^). 

Czimere : a vért kék udvarában az alyjáról kezdve a vért fels6 
risaig felfordított V alakú vörda piramis , oldalainál kidomborulva, 
eselkedik , cs e piramisban három ezüst liliom bárom szöget alakitva 
ifttstik; — a vért kék részében a piramis hegyének mindkét oldalá- 
nál trany nyúl ugrándozik. A vért íblötti sisak koronájából két bi- 
fily-32irv (jobbról kék-vörös , balról vörös-kék) emelkedik ki , és ezek 
liegyébAI egy-egy ezüst liliom néz ki. Foszladék jobbról arany-kék, 
bliöl ezüst-vörös. 

Mindkét családnál a czimerben a nyúl (s Haas) a családnévre 
na ezéizással. 

Haliard jr család. Kihalt család Közülök Habardy László 
1599-ben abaujvári esperes , ^ri kanonok , utóbb éneklÓ kanonok és 
ielesi prépost volt. 1610-ben a leleszi levéltárt a világi requisitorok 
kezeíbfil Zemplén vármegye elótt átvette ^. 

■abcmaajer csal&cL Habermajer Gotfrid 1760-ki 
tprilis hóban Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes 
imlét^. 

Gztmere f&ggftl^esen kétfelé osztott vért , a jobboldali osztály 
ttSst mezejében négy rézsútos fehér-vörös koczka (rhombus), és a 
▼Meekben egy ezüst liliom látszik. A bal osztály kék mezejében ter- 
aéttetes szinü tigris áll hátulsó lábain , farkát hátra felkondoritva , és 
ebi lábaival öt arany zab-kalászt tartva. (E zab-kalászok a család veié- 
tanevére vonatkoznak). A ^ért fblötti sisak koronájából két kiterjesz- 
tett fekete saa-azámy között az öt arany zab-kalász nyúlik ki Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

■abokay család. Szabolcs vármegye nemes családa Fényes 
Bek Geographiája szerint 

Haby CMl4d« Marmaros megye nemesei sorában áll Fényes 
Bek Geographiája szerint 

HackÉtok család. Hackstok Jakab 1722 ki nov. 9.én 
ni Károly királytól nyerte czimeres levelét , mely Veszprém megyé- 



*) OoUeci Herald. Nro 10. 

*) Szinnay C. Zemplin not top. 317. 

')OollMt Herald. Kro 90. 



Digitized by 



Google 



« Hack — Hadik. 

nek Pápa városában 1723-ki jalius 6-án tartott kOzgyttlésen hirdette- 
tett ki '). 

Hack család. Haek János-Frigyes az 1715-ki országgyűlésen 
az indigenák közé foWétetett *). 

Hacstich csal&d. Hacsich Péter végvidékí kapitány, 
1830-ki sept. 24-én nyert ozimeres nemes levelet, mely Krassó várme- 
gyében 1831 -ki május S-án kihirdettetett. 

Haczoky caalád (Kolos-Saárdi). Erdély kihalt osaláda 3). 

Hadady caal4d. Szatbmár vármegye nemes családainak 
egyike , birtokos Csengerben ^). 

Hadaly C«al4d* (Hadai). Közülök ismeretessé 16n Hadai y 
K á r 1 y kir. tanácsos , a pesti egyetemnél a maihesb tanára , melyet 
elAbb Gyfirben , 1786-ban a pozsonyi akadémiában , és 1312-tfil a pesti 
egyetemnél tanított. Latin nyelven több szám- és mértani munkát 
adott ki. 

Hadár család. Hadár Miklós 1760-ban Mária Terézia 
király-asszony által nemesittetett meg czimeres levélben ^). 

Czimere : a vért ezüst mezejében egy három léposAs fekete 
állvány, melyb&l egy vörös medve emelkedik ki, els6 bal lábát ra- 
gadozásra nyújtva ki , jobb lábával pedig kardot tartva. Fölötte bal# 
oldalról vörös esillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából szemközt 
két hattyú-nyak emelkedik ki, csőreikben egy drágaköves gyürfit 
tartva. Poszladék joUbról ezüst- vörös, balról ezüst-fekete. 

Hadik család. (Futaki, gróf). Biztos adatok szerint a család 
Thurócz megyei eredetű ^> , hol már a XVI. században a protest. egy^ 
háznak jeles férfiakat mutatott fel 



kz eredeti armalis Veizprém vármegye levéltárábtn Tan. 

') 1716 ki 136 törv. ci. 

») Köváry Erdély ner. oaaládai 270. 

**) Szirmay Szathmár várm. II. 129. 

^) Collect. Hei'ald. Nro 91. 

') Vállas Nemzeti EDcyclopaedla-ja (685. lap) nerint. A Hadik család 
„nemzetaége feletio rég^ eredetöiiek iariaiik , mely már a magyarok kijövetele- 
kor . 8 még a X VIII. század vége felé is a Kaukázus tövénél maradt magyarok 
rokonainak fejedelmeiben virágzott.*' — E vélemény világosabbá tételére nézve 
a t családtól nyert adatok nyomán közölhetem a következőket : Mid6u a múlt 
század vége felé (1772- ben) gr. Hadik Andrá* fővezér Gallicziában működött, 
Mayerkaiiser Agatkangelus előbb orosz misslonariiis akkor tábori papt<Sl a kö- 
vetkező tudősitást nyerte , mely a család levéltárában van eredetben : „Seriea 
narrationis meae. Quidam ZacUarias Tifflisiens is in Oómroimitate nostra Catliolíoa 



Digitized by 



Google 



Badik. « 

Hadik Boldizs&r 1585-ben Tót*PrÓDán volt evaog. lelkész. 
If ejéftftl Veronától két fia:I. JánosésDániel született. 

IJános Tót-Prónin született 158ő-ben. Wittebergában tanult 
1609-ben. 1614-ben lelkész lett Trencsénben. Meghalt 1642-ben, kora 
67.ík évében «). 

Dániel szintén papi pályára adván magát, 1616-ban Prágá- 
ban, 1618-ban pedig íllyésbázy Gráspár pártfogása mellett Wittebergá- 
ban tanult Hazajővén, 1622-ben modori lelkész Ifin '). 

Boldizsárral egy idAben élt (ennek tán testvére) Tóbiás, kinek 
Burian Borbálától fia Jónás, ki szintén Wittebergában tanult 1627- 

Mosdokae, vír pro more oríentali paríius , fide digous , montis Caucasi admodtim 
gaams , ei ideo a mwis tempore Belli praecedentii sub generáli Tottleben jpro 
dactoré per moniem Caueatmn, per Georgiám Natoliam usque adhibitus, Jsperín, 
xtú et occaaione commeroti quidam Princlpi in Rabardia minori (cui subieota 
Gabardia major) notus et fere familiarif, prinoipis uomeo jam memória excidit. 
Priaoepé ille , prout et alit etiam novitatum amantes saepe de bello Turcico , et 
aliis com praefato Zacharia ditoonum formanj, de Bellidncibus Ruuicla: de Ro- 
maaczoir , etc. de CaeiareiSy iater quoe íama peritua tupremuB Belli MartoLalltif 
Sxedleniiftimiia Dominui Greneralia Hadik. Copidos ei caríosus uii et alii prin* 
oipee plures teiendi num ex familia aliqua erűm taniue Heros prodierit , oum 
natio Unngarioa sea Hnnnxca , velut bio oommuoiter ab antiquissima Civitate 
Hadiár (eoins de Caoto extant rudera) Madaryana , sit de eonim naiione , adeo 
maximo dacebant honori et gloriae de Stemate eorum tantum florere virmn , et 
prmecipiie ilie praeCatiu senex prinoepe qui inter reliqna etiam reoenaebat : q uod 
dnaeantiqQtBsimae inter prinoipet tint familiae Hadi kire 
pna, Genikire altéra, quae autem in varios puliurarunt ramos , ad mo- 
rwD garmanioarum magnae nobilitatis lÜamiliarum , nti sant Saohien , Saohien- 
CoVorg, SachsenSeitz, SaohMn-Gotlia eta Anbalt, Anbalt-Zeobst eta Sic etiam 
Hadikire, Sobabarkire, Beokmursare eto. Xonc quaestio est an Excellenmus Dous 
geaeraüs de aliquo borom sit ateramate , ego attamen (?) indagare neqntvi , quia 
imprímis cam illis omnis oonversatio a RuMts fnit iohibita, neqae negotium mibi 
rAOOoiendatum. lllud unnm poasum astesere « quod avidi fuerint reioiendi , num 
ille tam famoaoa Heros de eorum origine tit/' — Haec relatio nuUia annalibua 
sertptís, B9d pure fnloitur traditionibns. Ita narravit P. Agatbagelus Mayerliau- 
ser Capucinns ex provincia Boemica , quondam in Moscovia miasiouariua. 

E jelentett Mayerbausertól 1789-ben már mint Szucsaván Bukovinában 
tábori lelkésztó) ballotta ünterberger Hadik ezredbeli badnagy Woynitz 
▼ároaában , ki azután elmondá azt gr. Deymnak , ki a dolog végére járni kivan- 
Táa , a gallicziai Capncinui Prorinoialis Fr. Sándor által Írásban szerzé meg 
Jb^reHkansertól a fölebbi elbetaélést , és azt a levelezésekkel együtt átadá gróf 
Hadik Aadráanak. 

*) Ribini Meraorabilia Auguat. Confeaa l. 443. Klein Biograpliien II. 2^2. 
Gzvnttínger p. 165. Bartbolomaeidea Memória qui Wiiteb aiudnerunt p. 112. 

') Bartbolomaeidea Memória etc. p. 124. r^ T 

Digitized by VjOOQIC 



8 Hadik. 

ben. — 1636-ban pappá ordináltatván , 1642-ben bánóozi, 1645«ben 
rokona Hadik L János halála után trencséni lelkész lett. Ennek Crispini 
Erzsétfil volt fia III. János, ki elAbb a beczkói kerületben melsiczi 
lelkész, majd utóbb Zaj-Ugróczra ment át 1673-ban számkivetésbe 
esett . és Hamburgban halt meg '). Neje Pilarík Anna , Pilarik István 
leánya volt 

A följebb emiitett I. Jánosnak (Boldizsár fiának) volt II. J á- 
n s nevű fia , a kinek neje Serek Zsuzsanna , Serek Benedek leánya 
volt, esettel született I. Mihály, ki 1669-ben a Trencsén megyei 
nemesek lajstromában elfordul. 

I. Mihálynak Jabloniczky Juliannától két fia : II. M i h á 1 y 
és István származott; kik közül Mihály katonai pályára lépvén, 
családjának uj fényt szerze, s emelkedésének alapját veté meg. 

S most , mielőtt a család egyes tagjairól tovább értekeznek , lás- 
suk a következő leszármazási táblázatot : 



Tóbiáj 
(Burián Bora) 

1 ^ 1 

Jónás 
Trencséni lelkész 

1647. 
(Crispini Erzse) 

III. János 

1673. 

Zay-ngróczt lelkész. 

f Hamburgban. 

(Pilarik Ann») 



Hadik N. 



Dánlel 

modori lelkész 

1622. 



Boldizsár 

1Ö86. 

Tótpróuai lelkész 

(aeje Verona) 



I. János 

ttttl. 1585. 1 1642. 

superintendens. 

IL János 
(Serek Zsnzsa) 



István 

t 



I. 



Miliály 
1669, 
(Jabloniczky Jnlia) 



István 
(Borovszky Klára) 



M. Teréz Róza 
sz. 1727. sz. 1728. 



Mihály 
sz. 1732. 



László 
sz. 1734. 



István 
sz. 1735. 



II. Mihály 

cs. kir. kapitány 

1709. 1 1733. 

(Hardy Francziska) 



Ldid fohff, a hö9, lapon. 



^) Hogy a Hamburgban számkivetésben elhalt Hadik János egykori zay- 
ngróczi lelkész Jónásnak Crispini Erzsétól fia volt , világosan írja Bartholo- 
maeides Memória Eorum qui Wittebergae studuerunt 
pag. 146. Jónásnak atyja Tóbiás^olt;— I. Jánosnak atyja pedig Boldissár. -- 
k osaládnév hajdan gyakran H o d i o k i n ••nftk ii iratoti 

Digitized by VjOOQIC 



Hadik. 



II. Mihály tíaitma lapon. 
CB. kir. k&pitánv 
1709. 1 1733. 
(Hardy Franoziska) 

I — — — — ^ , 

LAndráa 

•xilL 1710. 1 1790. 

lovaisági tábora. 

gróf lett 1763. 

(Herczeg LiohnoYSzky Franoziska) 



Jáao« 

«2üL 17fiö. dec. 27. 

et. kir. kam. és kelyt. tan. 

(gr. Breuner Francziska) 



Mária-Jozefa 

■ztiL 17Ö0. 

dec. 11. 



Ádám 
it.1784. 
tl«ö2. 
68. k. kain. 
étkapil 
(gr. Van. 
aemailL 
Janka) 



Teréz Francziska 
az. 1785. sz. 1788. 
(1. gróf (Marko- 

L&bia. vita Ján.) 
2. Gröller 
alezredes. 



Mária 
szül. 1790. 
(gr. Seldem 

József) 



Károly 
OS. kir. kam. 
altáboraagy 

tl800. 
(gr. Rolowrat 
Krakowszky 
Mária-Teréz) 



II. András 

SZ.1764. t]840. 

cs. kir. kam. 

lovas tábora. 

(b. Rassler 

Mária) 



Béla 

szfiL 1822. 

ea kir. kam. 

tengtréas-kapit 



Gizella 

szál 1825. 

(b. Baillou Vilmos) 



AndráS'Frigyes 

szül. 1789. t ltó»- 

es. kir. kam. és kapii 

(b. Fttníkircken 

Karolina f) 



Yilmot 

tl8l9. 
es. kir. kaoL óniagy. 
(gr. Festetioh Bora) 

Júlia 

sztil. 1818. 

(b. Roden Fer. tábora ) 



Gusztáv 

szül. 1801. jun. 23. 

cs. kir. kamarás, 

volt tábora. 1848. 

(Hertelendy Kata) 



Leopoldina 
bM. 1805. 



Karolina 

szttL1806. 

(gr. Amadé Viktor) 



A osalád — mint e táblázatból látjuk — I M i h á 1 y nál kezdve 
egy más fényes Ösvényre — a hadi pályára kezde lépni , melyen foly- 
tonosan a legnjabb idfikig magas fokozatokat ére el, és több tábornokot 
mutata féL 

Már I. M i h á 1 y Nyitra várának örseregében mint zászlós szol- 
gált, és 1680. táján Báb falu mellett (Nyitra várm.) esett el. Ennek 
testvére István hasonlóan csatában veszté életét 0* 

*) Mint n. Mihálynak ozimeres levélért beadott eredeti folyamod- 
ványtbas ottftsha^jitk. 

Digitized by VjOOQIC 



10 Hadik. 

II. Mihály torán elvesztvén atyját, nagybátyja István 
gyámsága alatt volt; az is elesvén , miután iQu korát elérte, el6bb a 
Pálffy, azután az Ebergényi ezredben furir, és mint lustralis irnok 
nyolcz évig szolgált, majd a Kollonich végre a Nádasdy ezredben 
1701-ben zászlós, 1705-ben hadnagy, 1709-bea pedig kapitány tón % 
és az volt 1 733-ig, midőn szélhüdésben meghalt *). E II. M i h á 1 y — 
mint az előttem feküdt eredeti okmányból kitűnik — hűsége s érdemet 
jutalmául III. Károly királytól 17204ci nov. €-án czimeres nemes le- 
velet nyert. E czimeres levél a következő czimert mutatja : a vért fe- 
kete udvarában egy királyi koronán hátulsó lábain oroszlán áll , kettős 
farkát háta mOgött felkondoritva , szájában egy törökfejet üstökénél 
fogva , első jobb lábában pedig kivont kardot tartva. Ugyan ebez ha- 
sonló oroszlán emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából is. Foszla- 
dék jobbról ezüst kék, balról arany-kék ^). 

Emiitett II. Mihály 1708-ki aug lO-én házasodott, nőül vévén 
a Luczemburgbói származott, és 1699-ki nov. 4-én megnemesitett Hardy 
Gotfried leányát Hardy Francziskát, kitől egy fíja 

I. András I7t0-ben született — mint mondatik — Kőszegben. 
Atyja a jezsuitákhoz adta tanulni, 9 András kedvet mutatott, hogy 
ezen rendbe álljon , de atyjának tanácsát és akaratát követvén , szán- 
dékát megváltoztatta, s katonává lett a Ghilányi huszár-ezredben 
1730-ban , honnét a gr. Dessewfiy ezredébe ment át. Mária Terézia 
királyasszony és férje alatt felejthetlen hadi érdemeket szerze magá- 
nak. Két franozia , egy török és három porosz háborúban több mint 45 
éven át szolgált ; és a legmagasb katonai méltóságra emelkedett. — 
1738-ban mint kapitány a török ellen táborozott Vallis Olivér vezérlete 
alatt, és már ekkor nagy reményeket gerjesztett maga felől. A Bolgár- 
országba töréskor 120 magyar huszárral az előőrsöket visszaverte. Bosz- 
nia" szélén 400 emberrel Rudnick várát bevette. Grotzkánál 260 em- 
berrel nagyszámú törököt vert meg. — 1744-ben egy szállitványnyal 
Eugen fővezérhez küldetvén , annjrira megnyerte a fővezér tetszését, 
hogy ez Őtet egy Szileziába induló magyar felkelt seregnél őrnagygyá 
nevezte. Az első és második porosz hadjáratban a Sziléziában fekvő, 
és az ellenségtől körülvett Neisz várába 400 embert az ellenségen ke- 
resztül bevezetett. A moloviczi ütközet előtti napon ugy Leuchtenberg 



Ugyanott. 

^) Mint irja Köreidy László levelében , egyszersmind megérintve , hogy 
még halála eI6tt századát Grassalkovich hadnagynak adá el. 
«) Collect. Uerald. Nro 45. Adami Scuta gentü. IV. 

Digitized by VjOOQIC 



Hadik. fi 

Í8 Grottkau inellett is a legnagyobb veszélyek k(5zt a2 ellenségnek el- 
szakadását eszközlé. Midőn a porosz Frankensteinnál táborozott , Szi* 
lezia belsejéből Boroszlón át 350 huszárral ráütött , és egy egész ezred 
porosz buszárt összezavarván , nagy részét elfogá és behozá. Ekkor al- 
ezredes lett. ~ Vitéz segédkezése által Beleznay ezredes vezénylete 
mellett egy egész vasas ezredet két század karabélyossal levert , miből 
sok elesett, több százat és két zászlót elfogott A második franczia há- 
borúban mint ezredes, Biberachnál a Rajnán átkelve, Oppenheimnál az 
ellena^ táborából egy gyalogsági erős roham után az egész lovasságot 
visszaverte, és sokakat elfogott. Nem kevésbé — midőn a franczia had- 
sereg az ausztriai szerencsés hadi működések miatt a Rajnán túlra 
húzódott, Ferencz osászár alatt az ő utó-csapata oly szerencsés ered- 
ményt szült , hogy az ellenségből sok elesett , sok levágatott Német- 
alfóklön Ramillies és Antverpen mellett különös vitézséget tanúsított ; 
(Őleg már mint tábornok 5000 emberével Antverpen és Berg op Zoom 
vára ostrománál, és ez utóbbinak nemcsak őrségét verte meg, de midőn 
a várparancsnok ellene kitörést intézett , ebből 47 tisztet , és 945 köz- 
legényt elfogott, és két álgyút elfoglalt 1756-ban hadvezéri helyettes 
rangra emeltetett. Az utolsó porosz hadjáratban (1757-ben) mint al« 
táboroag}' épen Mária Terézia nevenapján véletlenül Berlinbe tört be^ 
a várost elfoglalta , az ott volt Őrséget szétverte , és noha a király 
Dessaui Móricz herozeggel ellene sietett, ennek megérkezése előtt, 
ügyessége által a városra rótt 310 ezer tallér hadi adót, hét zászlóval 
és sok fogolylyal együtt szerencsésen PelsŐ-Lausnitzba vivé. 1758-ban 
Mária Terézia nagykeresztjével tiszteltetett meg , s Daun után ő volt 
második, ki ezen kitüntetést megérdemlette. Ugyanez évben mint lo- 
vassági tábornok a Zweibrücki herczeg mellett az egész osztrák sereg 
paranosnoksf^át átvévén , a nevezett berezegnek Meissen , Strehlen, 
Torgau , Wittenberg mellett eszélyessége és vitézsége által volt se- 
gélyére; azután reá bízatott a Dippolswaldi positio, és tél idején annak 
ftrsége Preybergen keresztül sz egész altenburgi fejedelemséggel és 
bérozeivel , melyeket ő az ellenségtől vitézül megóvott Majd mint fő- 
▼esér a szászországi hadtest vezérletét vévén át, és a porosz herczeg 
£ktiő alatt álló tábort is a legerősb helyből kimozdítva , megveré , Son- 
nensteint elfoglalá. Ennyi érdemeiért Futak és Csernovicz ura- 
dalmakat nyeré adományban^ és 1763 ban Mária Terézia királyasszony 
által magyar grófságra emeltetett, és ugyanez évben budai fő- 
parancsnokká neveztetett ki. 1764 ben mint teljhatalmú biztos és 
vezénylő tábornok Erdélybe tétetett, hol négy évig hivatalát erélyesen 

Digitized by VjOOQIC 



M Radík. 

betOlté. 1769-ben mint os. kir. biztos az fllyriai ooDgres3usra küldetett, 
hol iámét tizenegy hónapig szerencsésen működött 1772-ben Lengyel- 
ország megosztásakor 6 küldetett az ausztriai birodalomhoz csatlandó 
résznek átvételére , mely közben szelidsége és mérsékletével annyira 
megnyerte a lengyelek hajlandóságét , hogy azok neki oszlopot emel- 
nének. Ugyan ekkor a Lengyelországban fekvő hadsereg fővezérévé, 
és Galliezia és Lodomeria kormányzójává lett. 1774-ben a fóhadi ta- 
nács elnökévé, és Feldmarschallá, 1776-ban Bács vármegye főispánjává 
neveztetett. 1777-ki april 4-én IL József császár által római sz. biro- 
dalmi grófi rangra emeltetett 0- 1789-ben a török ellen küldött had- 
sereg vezérlete bizatott reá , de bal lábán sebet kapván , elgyengült, 
mi miatt Futakra visszavonult, s a vezérletet Laudonnak engedte át. 
Meghalt mart. 12-én lt90-ben, s Futakon temettetett eL Jelszava volt : 
„Virtuti nihil invium." Nejétói berezeg Lichnovszky Fran- 
cziskától következő gyermekei születtek : 

I.) Mária-Jozefa szül. 1760. dec. 11-én. 

n.) J á n o s gr. OS. kir. kamarás, és m. kir. helytartósági tanácsos 
szüL 1755-ki január 27-én. 1783-ki január 8-án egybekelt gr. Breuner 
Francziskával (ki 1763-ki dec. 17-én született). Ettől gyermekei: 

a) Ádám-József cs. kir. kamarás és lovas kapitány 
született 1784-beu. Meghalt 1862-ben. Egybekelt 1820-ki sept. 24-én 
gróf Van der Nath Jankával, (ki 1798-ki dec. 22-én született). 
Ettől gyermekei : 1) Béla szül. 1822-ben ; cs. kir. kamarás, tengerész- 
kapitány , és a tengerészeti főparancsnokságnál admirali segéd. — 
2) Gizella szüL 1825-ki jan. 22.én. Egybekelt 1842-ki dec. 10-én 
báró Baillou Vilmos századossal; — ettől elválván (1860. jan.) , ismét 
férjhez ment (1860. jul 3-án) gróf Stadion Rudolfhoz Würzburgba. 

b) Teréz szül. 1786-ben. Első férje gróf Labia cs. kir. 
kamarás és val. belső titkos tanácsos ; ennek halálával második férje 
ns. GröUer cs. kir. alezredes. 

c) Francziska szül. 1788-ban. Neje nemes Markowttz 
Jánosnak. 

d) Mária szül. 1790. april 1-én. (Tsillagkeresztes hölgy. 
1812-ki május 10-én egybekelt gr. Seldern József cs. k. kamarás 
éa ÓrnagygyaL 

III.) Káról y- J ó z s e f (I. Andrásnak fia) cs. kir. kamarás és al- 
tábornagy volt. Meghalt 1800. jul. 24-én Marengónál nyert sebeiben. 

') Az el6ttem kitárt eredeti grófi diploma Bteríüt ^ hémá tíotéi 
Felfő-Magjarországi Minerva 1825-kt foly. 895. 

Digitized by VjOOQIC 



Hadik. 



M 



Egybekelt 1781. jan. 7-én gr. Eolowrat-Krakowszki Mária-Teréziával, 
(ki 1756. oct 28. szül., meghalt 1844-ki dea 20-áD). Ettfil gyermekei: 

a) Frigyes (András) szül. 1789-ben, os. kir. kamarás, és 
lovas kapitány volt. Meghalt 1839-ki jan. 24-én. Nőül vette ISlO-ki 
sept. 10-én gróf Fünfkircben Karolina csillagkeresztes hölgyet 

b) Vilmos (Károly) cs. kir. kam. és 6rnagy, meghalt 
1819-ben. Özvegye tolnai gr.Festetich Borbála, csillagkeresztes hölgy, 
meghalt 1857-ki ootober 18-án. Ettől leánya Júlia szül. 1818-ki apri) 
íS-áiL Egybekelt hirzenaui báró Roden Ferencz cs. kir. kamarás és 
tábornokkal. 

IV.) András szül. 1764-ki május 12-én. Cs. kir. kamarás, val. 
belső titkos tanácsos , és lovassági tábornok , és a 6-ik számú huszár- 
ezred tulajdonosa volt. Meghalt 1840-ki június 18-án. Neje gamer- 
sohwangi báró Raszler Mária csillagkeresztes hölgy született 1783-ki 
ootober 11-én ; meghalt 1854-ki oct. 7-én Bécsben. Ettől gyermekei : 

a) Gusztáv szül. 1801. június 23-án, cs. kir. kamarás, 
szintén a katonai pályán szerepelt. (18d5-ben) a 6-ik számú huszár- 
ezredben százados volt. 1848-ban forradalmi tábornok, és a sze- 
gedi hadtest főparancsnoka volt. Jelszava: „Tettben az élet.^^ 
Jelenleg birtokán Arad megyei Szemlak helységben lakik. 1851-ki 
october 14-ke óta neje hertelendi Hertelendy Ignácz cs. kir. valóságos 
kamarás leánya Hertelendy 
Katalin. 

b) Leopoldina 
szül. 1805-ben. 

c) Karolina 
született 1806-ban. Egybekelt 
1827-kisept. 22-én gr. Amadé 
Viktorral. 

A család grófi czimere ') 
-» mint itt a metszvényen is 
láthatjuk, — négyfelé osztott 
▼ért, egy közép-vérttel, mely- 
nek fekete udvarában az ősi 
nemesi czimer : a királyi ko- 
ronán álló oroszlán szájában törökfejet , első jobb lábában pedig kivont 




Ax eredeti grófi diploma szerint. L. különben A d a m i : [Scuta gentü. 
IT. kötetében isi r^ n^n^n]í> 

Digitized by VjOO^ LC 



M Hadnagy — Hagara. 

kardot tartva. Az első osztály vörös mezejében két sz61A-t6 nyúlik fd, 
8 róla két arany 8z5Id*gerezd íiigg. A második osztály kék mezejében 
négyszegletű faragott kövekből épült fehér vár-torony emelkedik fel, 
alul kapuval. A harmadik osztály kék mezejében pánczélos kar könyö- 
köl , borostyán ágat tartva. A negyedik osztály arany mezejében koro- 
nás kétfejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet 
grófi korona födi , s azon négy koronás sisak áll. Az elsÖn a pánczélos 
kar borostyán ággal ; a másodikon a kétfejű fekete sas ; a harmadikon 
a szölö-töke ; a negyediken a fehér vártorony látható. Az elsőnek és 
negyediknek foszladéka ezűst-kék, a másodiknak arany-fekete, a harma- 
diknak arany-vörös. A vértet kétfelül (telamonok gyanánt) két arany 
oroszlán tartja. 

Hadnasy család, (Pálfalvi). Erdélyi székely család. Had- 
nagy János Szent-Imrén három jobbágyot kap adományban Bá- 
thori Gábortól 1609-ki oct. 14-én ^). 

Pálfalvi Hadnagy Mátyás 1611-ben Mikó Perencz ellen 
vdt '). 

Hadnagy emálkd. (Dalnoki). Erdélyi háromszéki család. — 
Közülök dalnoki Hadnagy Lukács kiszakadt Magyarországba 
Krassó megyébe , 1806-ki jan. 3-án a sepsi , kezdi , orbai és miklósvárí 
széknek Zágonban tartott gyűléséből kiadott nemesi bizonyitványát 
1806-ki mart. 3-án tartott közgyűlésen hirdetteté ki Krassó vármegyé- 
ben, hol jelenleg ilynevü család már nem létez. 

Hadoa csalAd. Zemplén vármegye czimerleveles családainak 
egyike ^. 

Hadrltlua család. Pozsony vármegyében találjuk a XVIL 
században. 

Hadritius Gryörgy 1635 ben itélőmester *) , 1636-ban s talán 
előbb is egyszersmind Pozsony vármegye jegyzője *) is volt. 

Hagara család. (Magosligethi). Szathmár és Ugocsa megyei 
caalád. A múlt század közepén emelkedék fel. 

Hagara Pál Ugocsa megyének 1743— 1746-tól al- s fő-jegyzője, 
1750-ben másod-, 1756-ban pedig első alispánja, 1761. és 
1765-ben országgyűlési követe volt , a hét éves porosz háború alatt 



') Kemény Jos. Notitia Arch. et Capituli Albeniis. p. 238. 

») Kállay : Székely nemzet 2Ö0. 

•) Szirmfty C. Zemplin not. top. 112. 

*) 1635-ki 65. törv. ez. 

*) Horváth Mihálynak 1636-ban kihirdetett Armalisán aláírva. 

.gitizedby Google 



wbi megyei kormányzó áz ujoncz-allitás , készpénz , és gabona aján- 
Uokra nézve érdemeket szerezvén, 176ő-ben kir. tanácsossá nevezte- 
tett, és Szatbmár megye szélén (ekv6 Magoslígeth helységre is 
lirályi adományt nyert , ugy, hogy elöiievét a család onnan írhassa *). 
Pia folt 

Hagara Pál 1800-ban másod alispán) és 1802-ben országgyűlési 
iSni szintén Ugocsa megyében ^) 

Hagara Dániel 1757-ben Ugocsa megye rendszerinti es- 
küdtje*). 

Emiitett II. Pál bírt Ugoosa megyében Sásváron és Batáron b. 
E század elején Hagara László kapitány birta egész Magos- 
lígeth helységet*). 

Hagen CMlAd. 1712-ben III. Károly király által nemesittetik 
megHagen Mátyás és Dávid^). 

A család czimere viz-irányosan kétfelé osztott vért A felsA ezüst 
BiesAen egy kék ruhás , vörös nyakfoszlányos szűz áll , jobb kezével 
egy a feldön álló horgonjmak nyelét tartva. Az alsó kék mezíben fara- 
gott kövekből épült, három bástyájú erősség látszik. A vért Mötti 
Msak koronáján daru áll , egyik felemelt lábával kövecset , csőrében 
pedig arany csillagot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 

TÍW9«). 

Hag^n €Mll&d* (Fels6-öri). Vas megyében egyike azon ne- 
mes családoknak, melyek 1582-ben Rudolf királytól Fels6-ör helységre 
adományt nyertek. (Lá#rf Zámbó ciaUd). 

Bacymássy család. (Szen^gi^óthi és beregszói f). Ismert 
törzse Unghi máskép Hagymássy I s t v á n a XV. század közepén élt ''). 
&Qek fia Miklós szörényi bán Miksa császárhoz szitván , 1491-ben 
fogadtatott Ulászló király kegyelmébe. 1505-ben jelen volt a rákosi 
országgyűlésen *). 



*) Szirmay C. ügoosa. 55. 61. és Szathmár várm. II. 264. 

»; Ugyanott 62. X19. 172. 

•) Ugyanott 60. 

^ Szirmay Szathmár várm. 11. 163. 

*) CoUect Herald. Nro 679. - Lehoczky Stemmat. II. 165. 

*) Adami Scuta gentiL IV. Burgsialler id. U. stb 

'0 R^gestrum Bnrsae Graooviens. 12. 27. 35. lapjai szerint : Rrakóbaa 
I4^ban Hagymássy Illés, 1511-ben Hagymássy János, 1521-ben Hagy- 
mássy Bálás tanult Emiitett János valószínűleg az, ki a táblázaton is 
Uftkato, éa Miklósnak űa volt 

') Jánay : Magyar nemzet napjai a moháosi vész után. 157. 



Digitized by 



Google 



1% 



Bagymássy. 



A család leszármazási kimutatása következő : 

István 
(Unghi Hagymán) 



Miklós 

Szörényi báa 

löOö. 

(Tározav-Lucza) 



László 
1640. 

Lestár 



Kata > 
(1. Varkooh Miklöa 
2. Bocskai István 
fejedelem) 



János 

Badai rárnagv. 

(Lévai Dóra) 

« — z:^ » 

Péter 



Gábor 
(Sárkány János) 1004. 

(L Mathényi Bora. 
2. Pemeszy Kata) 



Kristóf 

1607-1677. 

Hnszti kapii 

tábornok. 

(Sanyiki 

Krisztina) 



l-t61 Zsuzsa 
(l. Falnssy István. 
2. Cziráky László) 



2-tól Orsolya Miklós 
(Viczay Sándor) f 



János 

^Miklós 

t 



István 

sz.-gróti kapit 

(Kisfaludy Bora, 

ki utóbb 
Török Imre neje) 



Margit 
(PalásthyPéi 



étemé) 



Miklósnak Tárezaj Luczától — mint látjuk — három fia volt: 
1. László, kinemzé Lestárt. -- Lestámak leánya Katalin elóbb 
Varkoos Miklósnak neje , kinek halála után nejévé 16n Bocskay István 
erdélyi fejedelemnek. Meghalt 1604-ben *). 

Miklósnak másik fia J á n o s budai várnagy volt '), NejétAl Lévai 
Dorottyától fia Péter, ki nemzé Annát Sárkány Jánosnét és Gr á- 
bort. — Gábornak két neje volt Az elsó (1604-ben) Majthényi 
Borbála, kitol született leánya Zsuzsanna előbb (1627-ben) Falussy 
Istvánné , utóbb Cziráky Liszlóné. — Második neje Perneszy Katalin 
volt ; ettól születtek : leánya Orsolya , Viozay Sándorné , és M i k 1 ó s , 
ki magnóikul halt el. 

Miklósnak harmadik fia L Kristóf legnagyobb szerepet vitt a 
családban. Neje Tarozay Lucza után Sáros megyében Makovicza vára* 
hoz is örökségi joga volt , de ettól Szeredy György hatalmaskodása 



') Geneal. antheni tom. II. 

*) Szirmay C. Zemplin noi hist. p. 131. WolpL Betkteu. YI. 133. 238. 

^) Lehooiücy Stemmai 11. 165. 



Digitized by 



Google 



Hagymássy. 17 

által elüttetett, s e miatt sikeretlenül perlekedett. Miat katona Sza- 
poljaj pártján állván, el6bb Huszt kapitánya ^) (155? — 1564) , utóbb 
Erdélyben János Zsigmond hadainak főkapitánya (1566-ban) volt. 
1560-ban (Tsáky Mihály kanczellárral 6 küldetett Bécsbe követségbe 
L Ferdinánd királyhoz béke-alkudozásra, de sikeretlenül jártak. Ez 
évben kapta Arad megyében János Zlsigmondtól adományban (^úcs- 
falut^). Birtokai azonban nagyrészt Erdélyben feküdtek , hol 50 hely- 
s^t birt ^). János 2^sigmond halála után egy ideig Békési (vagy job- 
\)an Békés) Gáspárral tartott , utóbb Báthorihoz csatlakozott ; a szé- 
kelyek pedig 6t ohajták fejedelemnek , de nbos nyoma , hogy ezt haj- 
hászta volna. Még 1577-ben 6 vezérlé az erdélyi hadakat Váradra ; 
valószínűleg nemsokára meghalt. NejétÓl Sanyiki Krisztinától *) három 
gyermeket ismerjük : J á n o 8 1 , Istvánt és Margitot 

János (I. Kristófnak fia) Nádasdy Pálnak és Thurzónak ud- 
vinx>ka, 1632-ben Sz.-Péternél a török foglyokat tíszabaditá. Vitézül 
bámoli Kapomaknál is. Elesett Kanizsánál. Hadi vitézségéért arany 
lándzozal jutalmaztatott Birt Huszton , Déván , Kóváron , Telegden, 
Kerekiben, Lúgoson, Karánsebesen ^). Fia Miklós Kóvárnái lováról 
leesvén, családja fi-ágát megszakasztó '^). 

István, ki 16l4*ben Szathmár megyében Ecseden Báthori 
Gábor végrendelete folytán egy telket kapott ^) , sz.-gróthi kapitány- 
Bak iratik ^. Neje Kisfaludy Borbála volt, ki utóbb Török Imréhez 
menvén férjhez, ettfil leánya Katalin Szegedy Pálnak lAn nejévé. 

Ezeken kivül — ámbár a családfán nem állanak — még több 
tiga 18 volt a Hagymássy családnak , kikról a történelem emlékezik. 
Ujeaek a következ6k : 

Hagymássy Kelemen, ki -> ugy látszik — I. Kristófnak test- 
vére lehetett Kelemen szintén Erdélyben szerepelt , és a maros-vásár- 



') Forgách : Ck>mmeiit 332. 339. — Kemény : Noi. (Jupitali Albeasis 11. 
pag.91. 

^ Fábián : Arad vármegye 7. 

') Lekoczky : Siemmatogr. II. p. 165. 

^) Geneal. auik tom. II. éa Dedootionee et Tabelláé geneaL Nemz. Muz. 
foL 213. 8Z. kézirat. — Ellenben Lehoozky id helyen nejéül StanÍ8zl<5ft Báthori 
Emébeiet írja. 

^) Ha való , mint Leboozky Stemmat. II. p. 166. írja. 

•) ügyanoU. 

') Szinnay Szathmár várm. II. 70. 

') Lehoozky Stemmat II. 166. 

Digitized by VjOOQIC 



18 Hagymiiy — Ríjda. 

helyi országgyűlés Petrovita Péterhez 6t küldé követségbe , hogy azt 
és Izabellát az országba, visszahivják '). 

Hagymássy Kristóf 16C^-ben Bocskai részére állván , ennek 
serege egy részét vezérlé Sopron városa ellen , de sikeretlenül. 1620- 
ban Kfiszegh vára kapitánya volt , midfin Batthyány Perencz a várat 
véletlenül megtámadván ^ elfoglalta, s Hagymássy Kristófot fogva 
Pozsonyba küldötte <). 

A család elönevét adó helység Beregszó Temes vármegyében, 
Sz.*Qiróth pedig (most Szent-Grót) Zala megyében fekszik. 

A család ozimere : a vért udvarában nytllal nyakán átlótt hattjrú. 
A vért fölötti sbak koronáján ugyan oly hattyú áll , s a háttérben há- 
rom zászló leng. 

Hagymásy család. Zemplén vármegye armalísta családai- 
nak egyike •). 

Halnrlkfll család. Heinrich Ádám és fiai vezeték- 
nevüknek H a i n r i k f f i-ra változtatása mellett L Ferencz király által 
1800 ban ozimeres nemességre emeltettek. 

Czimerük négyfelé osztott vért Az első osztály kék mezejében 
hármas zöld halmon kettós farkú koronás oroszlán áll , fölötte jobbról 
arany nap, és ezüst félhold ragyog. A második osztály vörös mezejében 
balról jobbra rézsútosan három ezüst folyam hullámzik le. A harmadik 
osztály arany mezejében fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal 
szemlélhető, A negyedik osztály kék mezejében zöld téren fészkén üló, 
a három fiát melle vérével tápláló ezüst pellikán látható. A vért fölötti 
sisak koronáján a leirt egyfejü fekete sas áll. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös •). 

Hajdú CMlád. (M.-Bakaai). Erdélyben Közép-Szolnok me- 
gyei család, azon megyei M.-Baksáról irja elönevét is. Kiterjedt Torda 
vármegyébe is, hol Haj dú Ábel 1814-ben szolgabiró volt. 

Hajdn család. (Sz.- Udvarhelyi). Mint elóneve mutatja, szé- 
kely család. Közülök 

János 1815-ben Udvarhelyszék tiszti ügyésze. 

Károly ugyanott 1847-ben iktató (ProtokolUsta). 

Vannak szovátai Hajdúk is, kik közül Mózs«s 1847-ben 
Maros-szék házi számvevője. 



Wolph. B«tlilen tom. I. p. 585. 

») Kazy Hiatoria R. H. tom. 1. 188. Peikö Gerg«ly 166. 171. 176. 120. 192. 

*) Szirmay Colt. Zemplm. noi iopu 112. 

*) Adatni Scuta gentil. tom. IV. 



Digitized by 



Google 



Hajt család. A Haji család birtokos volt Doboka megyében 
1702.ben Nagy-Sajón *). 

Hajnal család. Komarom vármegyében leljük meg a muIt 
század végén is. 

1695-ben Hajnal Márton Komárom vármegyei eskttdt 

1728-ban Hajnal Ádám megveszi Füsy János és Márton an- 
drásházi pusztabeli birtokát itélómester elfitt'). 

1780. és 1790ben Komárom városában több udvartelki nemes 
kfiít ft Hajnal család is perbe idéztetik '). 

Hajnal nevű család Békés megyében is 1720-ban a kétségtelen 
Dooesek sorában álL Jelenleg Hajnal Ábel békési reform, lelkész. 

Hajnik család. Hajnik Pál született Váczon 1774-ki febr. 
20^ Iskoláit bevégezvén , ügyvédi s jogtudori vizsgálatot tett , és 
1800-bia a pozsonyi Akademiátmn jogtanár lettl 1808-ban nemesi 
raogra emeltetett, s ugyanez évben Pestre a kir. egyetemhez sta- 
tirtika és bányászati jogtanárává Mn. Nyomtatásban megjelent jeles 
umkija : ,,Historia jurb Hungarici a tempore S. Stepbani ad gL regn. 
Fnoeiscam L etc. Budae 1807.f* — Meghalt 1809-ki dea 12-én •). - 
Egjik fia Károly a „Magyar Sajtó'^ politikai hirlap jelenlegi 
nrkesztftje, egykor országgyűlési jeles gyors-iró Pozsonyban született 
1806-kidec. 10-én «). 

Pál a forradalombani részvéte miatt tObb ideig külfoldtfn tar* 
^óáodva, kegyelemmel hazatért. 

A család egyik tagja berezeg Esterházy uradalmi íS-ügyésze 
y^ 

Czimerük négyfelé osztott vért, melynek alyjáról gúla alakban a 
^ kfizepeig egy ötödik osztály ékezfidik be , és kettfis keresztet mu- 
^ Az els6 és negyedik osztály udvarában hármas zöld hegyen bagoly 
ft A második és harmadik osztályban gyűrűkbe tekerMzö kigyó lát* 
sik A vért íblötti sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között 
Wkk bagoly ül. A vértet szokásos foszladék hullámozza körül. 

Hajnóczy csaalád. Szerem vármegyei család. KözQlök Haj- 
>0ttj József el6bb Szerem vármegye alispánja (1789.), utóbb kir. 



*) Hodor Doboka várm. 95. 

^ Fénjefl Komárom várm. U% 

*) Ugyanott 89. 

Ő Vállas: Nemz. Enoyolop. 689. 

*) Darálik : Magyar írók 11. 101. ^ . 

rt <pigitized by VjOOQIC 



tO n^Jodí — Halácsy. 

kamarai titoknok , s Martinovics Ignácz egyik m^titttjé , s az ^tosze- 
esküvés al-igazgaíója. Halálra Ítéltetvén, lefejeztetett Budán 1795-ben. 

Hajodi esal&d. (Patai és györgyfalvi). E^ély kibatt csa- 
ládainak egyike 0* 

Hal&Cfty család. (Halácsi) Trencsén megyei eredetű nemes 
család , mely oklevelei szerint már a XV. században birtokos volt B o- 
brovnik és Halacs helységben^). 

Halácsy Gáspár részére II. Ulászló király 1493-ban adott 
ki iktató parancsot Bobrovnikra nézve. 1 507-ben kelt a Halacsróli ado* 
mány-levél, mely 1519-ben U. Lajos, 1527-ben és 1530 ban János 
király, késftbb I. Ferdinánd király áltál is megerósittetett. 

Ez idfiben élt — és ugy látszik Gráspámak fia volt — Halácsy 
Ferenoz, kinek Spáezay Margittól gyermekei: János, Rafael, 
Pál, Katalin és Anna valának ^). 

A családnál órzött ekmányokon kivül még több adatok szólnak a 
család viszonyairól a káptalanok , névszerint az esztergamí káptalan 
levéltárában. így 

1578-ban Klobuskszky Anna Baráthy JáMsné egész nemes cu- 
riáját örökösen eladja Trencsén megyei Adamóczon Halácsy R á f ae I- 
oak 300 arany forintért *). 

1580* ban Halácsy János Hanczlikfalván (Trencsén várm.) két 
nemesi Curiára adományt Vész néhai Períd(?) Mihály magszakadtán ^). 

1585-ben Halácsy Pál és Latkóczy László néhai Halácsy Já- 
nosnak gyermekeit : Rafaelt, Ádámot , Annát és Katát a spáczai, felsÖ- 
és alsó-korompai (Pozsony várm.) birtokokból ki&dott részükről nyug- 
tatják «). 

1590-ben Halácsy Rafael (néhai H. Jánosnak fia) Spáciíai; 
alsó- és felsÖ-korompai birtokrészeit Ramoosaházy Györgygyei Közép- 
Szolnok megyei Szánok, Csalyános, Uj-Németh , Míhályfalva birtdcai*- 
ért elcseréli, s annak örökösen átírja T). 



<) Kóvári : Erdély nev. osaládai 270. 1. 

^) Rátk Károly nr szíves közlése szerínt. 

') Liierae obligatioDales nob. Franoisoi Halaosy , fi liomm Joannis , Ra- 
phaelís , et Panli , ac fillorum Cathariaae et Annae , supra Bobrovnik pro 400 íl 
auri huQg. Nitiiae 1522. — lUtli Károly ur kivonata szerint. 

*) Esztergami káptalan. Libro 6. fol. 508. amii ]57d. 

^) ugyanott Capsa 4. fasc. 4. Nro 16. 

^ Ugyanott Libro 7. fol. 258. 

') Ugyanott Libro 8. fol. 247. 

Digitized by VjOOQIC 



Baláegy. U 

1000-ban Haláosy Adámés Anna Felsfi-Korompán négy job- 
bágy- és két zsellér-telkei Baráthy Istvánnak 167 forintért elzálogosí- 
tanak >>. 

1609-beD H. Ádám Spáozán is egy jobbágytelket 140 forintban 
Pogány Ferenoznek zálogit el '). 

1612-ben Haláosy P á l és Á d á m Spáozán egy elpusztult Curiát 
Bende Miklósnak 200 forintban 25 évre zálogitnak el ^. 

1612-ben Haláosy Ádám, és H. Kata Szluba Máténé egy 
részr&I, más részről Latkóozy Mihály és Anna Némethy Györgyné 
feisft-korompai két, és Spáczai egy jobbágytelek iránt egyességre 

1614-ben a Haláosy család mindkét ágra Bobrovnik helységbe 
beiktatUtik ^). E birtokra nézve 1625-ben H. Rafael és Kata ís- 
aét egyességet kötnek; valamint 1626-ban Haláosy Ferencz és 
ÍAtkóczy Mihály Spácza , Alsó- és Felsfi-Korompa iránt lépnek egyez- 
DÉnyre •3- 

1626-ban H. Ferenoz Bobrovnikon kertjét három hold szántó- 
fiOddel együtt Rajmann Pálnak 300 forintért 35 évre beirja ''). 

1628-ban H. Ferencz Spáozán fekvő némely szántóföldeinek 
kiváltására engedélyt ad nagyságos Koháry Péternek *). 

Ugyancsak 1628-ban Haláosy Ádám és Bobrovnik Ferenoz egy 
részről , más részről Latkóozy Mihály Bobrovnik , Halács és Dvorecz 
(Treocsén várm.) helységbeli birtokokban! örökösödés iránt a királyi 
tábU eMlt ioditott perben barátságosan kiegyeznek ^). 

16S3-ban Haláosy Katalin és férje Szluha IVIáté Spáczán há- 
rom jobbágyot Egry Katalinnak 500 forintban beirnak ^®). 

16d4-ben Haláosy Ferencz Halácson két zsellértelket és egy 
Wtet 200 forintban Kürthy Jánosnak zálogit el ''), 

1641-ben Halácsy Rafael Nozdrokóozon (Trencsén vm) Örökös 



*> U^anoti Libro 10. fel 580. 

*> Ugyanott Libro 11. fol. 162 

•) Ugyanott Libro 11. fol. 424. 

*> Ef^krgmmi káptalan. Libro 11. 

*} Ugyanott Capsa 38. faso. 3. Nro 12. 

Ó UgyanoU Libro 13. fol. 381. 

'O Ugyanott Gapia 33. faso. 7. Nro 1. 

•) Ugyanott Libro la foL 453. 

•) Ugyanott CapM d2. fase. 10. Nro 26. 

^ Esztergami káptalan. Libro 14. fol. 337 

fl) Ugyanott Libro 14. fol. 381. 



Digitized by 



Google 



92 Halapa — Halasy. 

Curíáját Hodossy Fereneznek és nejének Poturnay Dorottyának 200 
aranyban és 567 imperialis tallérban 20 évre zálogba adja ^). — 1650- 
ben pedig ismét H. Rafael Nozdrokóczon nemesi Curiáját minden 
tartozékaival nagyságos Illyésházy Gábornak és nejének Széchy Évá- 
nak 1200 magyar forintért 15 évre zálogitja el ^). 

Az eddig előadottakból következő leszármazás tUnik ki : 

Halicfv Ferenoz 

1621. 

^ (Spácta y ^ Margit) ^^^^ 

JánoB Rafael Pál Kata Aana 



Anna Kata Rafael Ádám 

(Szlnha Máié) 

1672-ben Halácsy Jusztina Gyürky András neje, fiók Gáspár 
volt«). 

1549-ben uj királyi adomány mellett Halácsy Mihály, Mik- 
lós, Oszvald és Benedek Halácsi helységbe, nemkülönben 
János, Rafael, Miklós, Ferencz Helven helységbe (Tren- 
csén várm.) a nyitrai káptalan által beíktattatott, Vesznyerszky ellent- 
mondása mellett '). 

1 760 ban élt Halácsy I g n á c z. 

] 787-ben H. Ferencz a kincstári harminczadnál hivatalnok . 

i 820-ban Halácsy László kir. személynöki itélimester volt stb. 

Halapa család. (Bohuniczi). Bohuniczi Halapa Mátyás 
Nyitra megyei Appony, Pruszka és Tuhinán 1470 ben birtokosnak 
iratik *). 

Halaay csal4d. (Dévaványai). A H a 1 a s y család , mely eUl- 
nevét Külsó-Szolnok megyei Déva-Ványa mezóvárosról irja , hol Ha- 
la^y Ferencz, idÓsb és ifjabb Halasy József stb. birtokosok , ki- 
terjedt Heves, Komárom, Pest, Szabolcs és Zala vármegyékbe. 

Czimerük — mint alább látható — jobbról balra rézsútosan vo- 
nuló ezüst csikolat által kétfelé osztott vért ; a felsó osztály kék mező- 
ben egy lépó oroszlánt mutat , elsó felemelt jobb lábában egy nyilat 



Esztergami káptalan. Oapsa 65. faso. 3. Nro 120. 

^ Ugyanott Capsa 35. faso. 1. Nro 13. 

^) Szent Benedeki Conveni Protoc. Q. pag. 300. 

^) Az eredeti a Boncaik család levéltárában h k5i 4. szám. 

Ő Lehcczkj Steúimat. U. pag. 166. 

Digitized by VjOOQIC 



Halasy. 



ts 




tiftva; az a1s6 osztály üres vörös mezŐMI áll. A vért Mötti sisak ko- 
roDÍjiból kinyúló oroszlán első jobb lábában szintén nyilat tart. Posz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család leszármazásá- 
ról adataim nem lévén, csak 
néhány tagját nevezhetjük 
meg. Halasy Mártonnak 
Ttlüán Annától gyermekei : 
Márton , S z i d o n i a és 
Anna anyai jogon a szolnok- 
ibonyi uradalomban lettek 
birtokosok. 

Komárom megyében Ha- 
]my család bir Csúzon >) 

Zala megyében birtokos 
Beesehelyen. 

Halasy Károly 1815- 
ben Heves vármegye elsó alispánja; utóbb királyi tanácsos. (1837.) 
Halasy Kázmér Heves vármegye fószolgablrája 1845-ben. 
Halasy Ferencz a debreczeni kerületi tábla jegyzője , 1815— 
1820-ban ülnöke; utóbb királyi tanácsossá neveztetett 1841-ben. 

Halasy Lajos 1846-ban főhadnagy a 39. számú cs. kir. gyalog 
ezredben. 

Halasy OMlád. (Fekete). Fekete Halasy Péter 1617- 
kcB IL Mátyás királytól nyert czimeres nemes levélben emeltetett né- 
néd rangra. 

Czimere, melyet ekkor kapott, fenálló hadi vért, melynek kék 
udvarában zöld téren kettős farkú, természetes szinü oroszlán áll 
bátabó lábain, első jobb lábában egy vörös zászlót lobogtatva , melyen 
báróra ezüst liliom látszik. A vért fölötti sisak koronájából a leírthoz 
basonló oroszlán emelkedik ki, első jobb lábában ezüst buzogányt tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös '). 

Halasy Fekete Péter hajdú kapitány volt, és már 1606-ban 
Booskaitól Í8 nemes levelet nyert. (Lásd Fekete aaldd e munka Ili. köt. 



*) R%|asy Márton az 1807-tí országgyűlésen választmányi tag. 1807-ki 
SLl0rT.es. 

^ Admmi Sonta genÜL tom. IV. 



Digitized by 



Google 



u 



Haláss. 



Halász csal&d. (Babusi). Erdély osalida, melybfil babusi 

Halász Gedeon 1815-ben az erfiditési osztálynál elsfi (Shadnagy 

volt. 

Haláas család* (Dabasi). Pest megyei Dabas helységrfil 

Írja nevét , s ott valamint 
Gíyónon (melynek V% i^zét 
birják) stb. jelenleg is bir- 
tokos. 

Czimere : a vért kék ud- 
varában zöld téren fészkén 
üld , S fiait melle vérével táp- 
láló pellikán. A vért fólötti 
sisak koronáján daru áll, egyik 
felemelt lábában golyót , csfi- 
rében pedig halat tartva. — 
Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-víSrös. 

A család a XVIL szá- 
zad végétói főleg hadi ])ályán 

szerze érdemeket. -- A jelenig nemzedék leágazását nem ismerve^ a 

jelen század elejéig a családfa igy terjedt le : 




Ferenoz 
1670. 



1. Péter 

esredes 

kunok kapit. 

8ZŰ1. 1676. t 1741. 



Zrigniond 

kapiUDV. 

t 1792. 



II. Péter 
kapitány. 



III. Péter 

lov. kapit. 

1796. 



Ábrahám 

főhadnagy 

179a 



A törzsnek fia I. Péter 1676-ki jun. 23-áB született. 1703-ban 
elfogatván a Rákóczyaktól , ott vállalt szolgálatot , és Rákóczy testír- 
ségcnél kapitány lett. 1711 ben a szathmári békét aláirta, s a császár 
hűségére állott. 1 7 1 G-ban a török ellen liarczolt. 1735-ben a Pero- 
féle lázadáskor egyike volt azoknak, kik sereget gyűjtve, a zavargókat 
szétverték. Ez érdemeiért a íblségtól arany nyaklánczczal jutalmazta- 



Digitized by 



Google 



Halásiy. 95 

tott meg. Majd a porosz háborúban (1741-ben) mint ezredes, cs a 
konok kapitánya különbözteté meg magát. Meghalt Teschinben (Szi- 
léziában) 1741-ki juniixs T-én , s ott az evang. egyházban temettetett 
el '). Fiai : Zsigmond, II. Péter stb. 

Zsigmond 1743 ban már kapitány volt , utóbb porosz szolgá- 
latba áHott, és ott ezredes volt. Meghalt 1792-ki dec. I5-én Gyónón. 

n. P é t e r mint kapitány nyugalomba lépett. Fiai : III. Péter 
1796-ban lovas kt^itány. Ábrahám pedig ugyanakkor főhadnagy 
vdt 

Ugyan e családból volt Halász Mihály, a török háborúban fő- 
kapitány ; fia J á n o s a toskanai berezeg Leopold ezredben főkapitány, 
1778-ban az osztrák-porosz háborúban végig rés^t vett. 

Ualász Imre Pest megyei táblabíró, a debreczeni reform. Col- 
legiuraban nemes ííjak részére 4000 rén. forint alapitvány t tett. 

Halász Mihálynak leánya Klára 1796-ban Mindszenty Sá- 
muel hitvese. 

A jelenleg élők közül Gyónón birtokos Halász Boldizsár, 
1848-baii Pest megyei képviselő volt 

A család egyik ága névszerint Miklós s örökösei birtokos Krassó 
megyében ia, hol Bárra helységet birják. Nevezett Halász M 1 k 1 ó s és 
testvérei Feat vármegyétől 1832-ki mart 24-én vettek ki nemesi bizo- 
ajritványt , mely Kraseó megyében azon évi april 5-ki közgyűlésen ki- 
hirdettetett. 

EmUtett Hálást Miklós Pest megyénél szolgabírói hivatalt 
viselt; utóbb táblabíró, és a Dunamelléki reform, egyház-kerület ül- 
nöke, meghalt Gyónón 1841 -ki január 3-án, kora 62. évében. Hét élő 
gyermeke maradt Leányai Halász Jenő , Lisznyay Kálnoián, és £rdélyi 
József nejei lőneL 

Ugyan 1841-ben július 11-én halt meg Halász Kálmán , Pest 
megye volt táblabírája, kora 31. évében hosszas sorvadásban Pesten. 
Eltemettetett AlsóDabason. 

Hftlász család Zemplén megye nemesei sorában is található ') 

HaliUity toMl&d. Gömör vármegye nemes családai sorában 
áU»). 

Halászy István Vásárhelyi Mihálylyal 1654-ben Komárom me^ 
gyében az egész alsó-gelléri nemes udvar birtokaikba királyi adomány 

L'Advooat Lexioon. Ford. Mindszenty S&muel. IV. darab. 133. lap. 
*) Ssirmay C. Zemplin not. top. 112. 
*} Bariholomaeides C. Qömör 144. 



Digitized by 



Google 



26 ilaller. 

és parancsolat folytán beiktattatik '). Talán ez István az, ki 1660- 
ban Várad védelmében vett részt '). 

Haller család. (Hallerkfii, gróf). Régi család, mely a XV. 
század végén Norímbergából származott hazánkba, és magát honfi 
tetteivel egészen honfiusitá. Különben kün már a Xllf. században mint 
nemesek vesznek részt a tornákon. 1195-ben Nürnberg mellett tartott 
tornán Ualler Frigyes mint kapitány tűnt fel , és ugyanott Haller 
Hi Idcbrand és György is jelen voltak '). Haller Vilmos kapi- 
tány pedig azon 400 vasas nemes lovagot vezérlé , kik Vf. Henriket 
Nürnbergből Donauwerthig kisérék. 

Nevezett Vilmosnak utódai voltak: Ulrik (1272.), ismét 
Ulrik (1326.), Jakab (1355.), Péter (1425), és György, 
kinek részére Zsigmond király egy Ítéletet megerAsit*); ismét Péter 
(1498.); és e Péternek fia volt azon Haller Rupert, ki legelső lép- 
vén magyar fóldre, Budán telepedett meg. 

Rupertnak, ki 1500-ban halt meg, négy fia volt. Ezek egyike 
R á z m á n (Erasmus) elvevén Dubraviczky Borbálát , Hány Mátyás *) 
várkapitány özvegyét 1543. elÖtt •). Zólyom megyében tartá lakhelyét, 
azonban nevezett nejétói csak egyetlen leánya Orsolya maradván, 
ki Benkovics Istvánhoz ment nóül , — fi-ágon családját nem terjeszté. 

Erasmus testvére Péter Budán született 1500-ban, mely évben 
atyja meghalt. A mohácsi vész mint I. Ferdinánd hive s hadi biztosa 
Erdélybe megy , és ott Szebenben letelepedik. Első neje Sohirmer Ág- 
nes meghalván, kitöI egyetlen fia II. Péter maradt,* — 1543. elótt 
elveszi gyerómonostori Klemény Katalint, s ez által magának a magyar 
családokkal összeköttetést szerez. így lesz 1543-ban szebeni polgár- 
mester. Szerencséjét főleg azon időközben alapitá meg , midón János 
király özvegye Izabella Erdélyből kivonult. 1551-ben orsz. tanácsos és 
Fejér megyei főispán. 1552-ben szászok grófja és kincstárnok lón ''). 



') Fényes £. Eomftrom v&rm. lOl. 

> . SzalArdy Siralmas RrÓDika 54Q. lap. 

») Rimcr'« TurnierbuoL 1530. S. 176. 178. 188. 190. 

*) Fe^ér : Cod. Dipl. tom. X. vol. VII p. 346. Sigifmundiit Rex Georgio 
(y%l Gregorio) ODmit; Haller sententiam pro aorore ipsius Clara latam oonfirmat. 
Norírobergae február. 28. 1431. 

*) Uonrát latráD : Verbőtzi István Emlékezete. II. 298. 299. 

*) Sz Benedeki Convent. Faac. 41. Nro 29. „Barbara filia Nicolai Dobra- 
▼iczky Eraami Haller de Halleratein consora íoliibet Mariam Regi- 
nam ab ooonpatione Jurium qaoromlibet Joannia Dubravlozi^ Anno 1643. 

^ Kemény Joa. Notitia Archivi et Capii Albensia II 269. 270. Mint kinca- 
tárnok jeleutéet teáz a só- éa bánya-ügyben 1662. deo. 16. — Catalog. Maa. Muaaei 
Széoh. regniool. I. 739. 



Digitized by 



Google 



Hallcr. 



21 



El évben építette az 6 róla úgynevezett Haller bástyát Szebenben. 
1553 ban Pejéregyházat, Longodárt, Zoltán, Balás-Telkét, s a Geréb 
család kihalásán a vízaknai Gerébházat és vele Vízakna kírálybiró- 
ságát. — Es oly oszélyesen íntézé dolgait, hogy midőn 1556-ban Iza- 
bella ismét átvevé a kormányt , Haller Péter orsz. tanácsosi czímével 
jószágait is megtarthatá 0- 1558'ban fi vette meg Szeben városának 
Peketevizt és Váralját. 1562-ben midőn a pártos székelyek követeket 
küldenék Szebenbe , hogy melléjök álljanak , ezeket elfogaiá , és a szé- 
keljek lecsillapitásáról visszatérő Szapolyay Sbigmond Jánosnak Sze- 
ben város kulcsait elébe küldötte , és a várost a pártütés minden gya- 
núja alól kimentette. Meghalt 15704)en. (Mások szerint 1569 ben). — 
Első nejétől egy fia, a másodiktól négy maradt. 

Es most — mielőtt az egyes tagokiól történelmi jegyzeteinket 
folytatnók, -^ lássuk Ruperttól kezdve a családfát napjainkig : 

I. tábla. 



Rnpert 
tlőOO. 



£rMID1t8 

1643-1550. 
(Dabraviotky Borbála) 

I ' " ^ 1 

Orsolya i 

(Bankovics István) 



Péter 

flzöl. 1500. +1570. 

(l Sohírmer Ágnes. 

2. Kemény RaU) 



l-iől II. Péter 

tlö66 
(Budai Margit) 

tl506. 



2tól Gábor 

t leoa 

(1. Bornemisza 1. 
2. Bocskai Ilona) 



Mihály 
(Perneiai Bora) 



Keresiély 
tl560. 



I. János 
tl67& 



III. Péter 
(Lónyav Ilona) 

ívrPétcr 

(1. Tarnóczy Sára. 

2. Pécsi Erzse) 

~ V. Péter t 
(Bethlen Jndit) 



I. István 

kükfillói ÍŐisp. 

onz. tabom. 

tl657. 

(1. Kendy Jadii 

2. Bmrkóczy Anna) 

"" Foíst. II iábldn. 



(palocsai 
Honráth) 



Zsigmond 
(Kendy Kríszi) 

' Miklós t 



I. Gy'órgy ^ 
szathraári kapii 
országos fókapii 

tl633. 
(Nyáiy Bora) 

FoJyl. ir.tábldti. 



>) K&véri mnni 1656. iúmí. 18. 34-ik artxo. 



Digitized by 



Google 



zs 



Hallcr. 



H. t á b I a. 



Pál 1 168Ö. 

ktiküllöi fóisp. 

(1. Bethlen Bora. 

2. Barkóczy Judii 

3. Torma Kata) 

I "^ ;— í 

9 gyermek 



I. iBtTán ki at l táblán. 

köküllói f;&iflpáii, 

orsz. tábom. 

tl6B7. 

(1. Kendy Judit. 

2. Barkóczy Anna) 



II. Gábor 

zarándí fftispán 

1663. 

Diarínm iró. 



II. János 

tordai fóisp. 

iró 1 1696. 

(Kornia Kata) 



Jodit 
(Dániel Mihály) 



Mária 
(Károlyi Mihály) 



II. István 

gróf 1 1710. 

orsz. elnök. 

(l. Kemény Mária. 

2. Torma Bora) 



József 

1691-bea 

meglöveiett 



Krisztina 
(Petky János) 



III. Gábor 

táblai ülnók 

1 1723. 

(Károlyi Klára) 

Fo/yf. Ili táblán. 



III János Bora Kata 

kormányzó (Bornemisza (gr. (}sáky 

1 1756. János) Zsigmond) 

(3. Dániel Zsófia) 
, -;^ 1 

4 leány. 



János 

cs. kir. kamarás. 

tl839. 

(L Bethlen Jozefin. 

2. Kleisoht Zsófia) 

I 



Ferencz 



József 
(Kis Anna) 



Karolina 

t 1849. 

(gr. Vay Miklós) 



Rákhel László 
apáoza. f 1719. 
(gróf 
BethlM 
Kata) 

I "^ 1 

II. Pál 
4. 1794, 

(Ualler Zsófia) 



Zsigmond 

kir. tábl. ülnök. 

tl803. 

(Toldalaghy 

Krisztina) 



I 



Karolina 
(Maoskásy Lajos) 



Klára 
(Földváry Józaef) 



Digitized by 



Google 



Haller. 



29 



III. tábla. 

III. Gábor ki a IL táblán. 
táblai ülnök 
t 1723. 
(Károlyi Klára) 



IIL István 

tl7ö6. 

(1. Forgách 

Anna. 

2. Komis Zsnzsa) 

' AnUl • 

t 1791. 
igr. Andrésy 1 ) 



11. László 

Teleniaeh fordít. 

(gr. ForgácK 

Róza) 

I '^ 1 

V. Gábor 
kincstárnok 

t 1819. 

(Bornemisza 

Klára) 



IV. Gábor 

tábornok 

(Grassalkovleh 

Anna) 

I ^ 1 

József 

(gr. Koháry 

M -Teréz) 



Sándor •) 

(Szent-Iványi 

Franoziska) 



József 

(gr. Csáky 

Anna) 

I 



Klára 
(Sztáray 
Mihály) 



liánló 

ÍÓispálL 

t 1887. 

(gr. Gynlay 

Anna) 

Anna 

nfil 1815. 

(L gr. Kálnoky 

Gyöigy. 

2. b. Sz.-Kere8zti 

Zsigmond) 



Gábor 

tl832. 

(gr. Bethlen 

Antónia) 



György 

szül. 1818. 

(Bálinth Bora) 



Franoziska 

ti84a. 

(b. Jósika 
Lajos) 



Gabriela 
(Wei87. 
Tivadar) 



Leopoüdina 
■zM.1862. 



Fanny 
•ztil. 1856. 



Imre 

(b. Palocsay 

Luiza) 

Eleonóra 



Anna 

(gröf 
Szinnay) 



Ignácz Lajos 

szül 1794. szfíl. 1791. f 1847. 

Kflktillói ÍSispán. (b. Bornemisza 
Anna-Mária. 
tl83a) 



Ferenoz 

szül. 1796. 

altábornagy. 

Kormányzói segéd 

Budán. 



Lajos 

szül. 1822. 

(gr. Kálnol^ Júlia) 

KaUlin 
szül. 1855. jan. 1. 



Teréz 

szül. 1825. 

(b. Apor György) 



Róza 



*) Ezeknek testvéreik még : J u I i a (Szapáry Petemé) ; C i c i I i a 
(Toroczkay Istv&nné). 

Digitized by VjOOQIC 



30 



Haller. 



IV. tábla 



LGyörgj ki a* L táblám. 
•zathmári upit 
onz. í5kapit. 

t 1633. 
(Nyáry Bora) 



Ilona 
(hóojMj Zaígroond) 



L Sáronel 
Diósgyőri kupit 

tl643. 
(Károlyi Eve) 



IL Sánmel 
1699. osztály. 



II. György 

1 1711. 

Szolnoki í6ifpáa. 

(1. Bán£íy Apna. 

í. Bethlen Eva) 



III. Sámuel 

1 1742. 

(Barkóozy Jalia) 



IIL György-Jánoe 

tonácfof. 

(Kornii Anna) 



Zsigmond 

CB. kir. kam. 

táblai tílnök 

1794. 



Imre 



Sámuet 
tábornok. 



Jozefa Erzfe 

(gr, Berény (gr. Uunyady 
Tamás) János) 



Antónia 
(Révay Károly) 



Ferencz 

(Korda Zsuzsa) 

I "T^ 1 

Antal 

t 1796. 



Bora Eva Bora György 

(Huszár (Gyulaffy (Haller 1737. 

József) László) JózseO (gr. Gsáky Bora) 



(N. 



János 
Zsuzsa) 



Julianna 



Bora 

(gr. Esterházy 

Dániel) 



Pái 

tl766. 

(Perényi 

Krisztina) 

I ^ 1 

Péter 

(b. Orozy 

Anna) 



Fs/yl. m áds. tafon. 



Ferencz István 

Fejér ▼. fóisp. 

t 1839. 

(gr. Koruis Anna) 



Antal 

(Deroraain 

Jozefin) 



Czeczilia 

(gr. Esterházy 

Dénes) 



Bora 

(gr. Bethlen 

JózseO 



Gábor 
(b. Bornemisza Jozefin) 



György 
(gr. Bethlen Luiza) 



Gabrieia 
1 1867. april 7. 



Franczlska 



Edmund 
szül. 1842. 



Eugen 
szül. 1844. 

Digitized by 



Google 



Haller. 81 

Péter ki a* előbhi lapon. 
(b. Orczy Anna) 

Pál László Anna Klára Kriska Jánot Cuozelle 

1807. tábornok, (b Henter (gr. Korn is (Almássy f 1847. f 

kapit. tia4^ Anna) Gáspár) János) (Fáy 

(oóden) (b. Sz.-Eeresztí Konstanczia) 
Mária) 



Anna Klára Ferenoz Sándor Mathild 

(Komis Kár.) (Kelemen Ján.) krasznai kanonok. (gr. Teieky Ede) 

Rupert fiának Péternek Schirmer Agnestól fia II. Péter Buda} 
Margittól, ki 1506-ki január IS-én halt meg , és a szebeni templomban 
temettetett el, két fia maradt :Keresztély és János, amaz 1560 , 
emez 1575-ben utód nélkül, atjjok Péter pedig 1566-ban halt meg. 

Péternek Kemény Katától négy fiat közül Mihály Perneszy 
Borával nemzé III. Pétert, ki Lényay Ilonával IV. Pétert, kinek 
elsA neje Tamóczy Sára , a második Pécsy Erzse volt Egyetlen fia 
IV. P é t e r , ámbár nóül vévé Bethlen Juditot, — ágát berekeszté. 

Mihálynak testvére I. Gábor kétszer nósüL Másodszor már 
Bocskay István fejedelem nővérét Ilonát veszi el. Midón Báthori 
Zs^moud Oppelnt odahagyva , a fejedelems^et ismét átveszi , a tordai 
gyűlésből ót küldi egyik kOvetül Miksa fóherczeghez. I602.ben Basta 
alatt R Zsigmond ellen küzdött *)• ^ utóbb Bocskainak legtevé- 
kenyebb bajnoka'). Ezért kapja 1606ban a kapjoni uradalmat « 
^ebeket '). 1607-ben a leglÓbb zászlós urak sorában áll , és Fogaras 
kapitányságát viselé. Utóbb Rákóczy Zsigmond fejedelem tanácsosául 
nevezek 0* Meghalt 1608-ban. Egyike volt azoknak, kiaz„Arria- 
nismust^ és „Socinianismust^' elfogadák ^). — Gyermekei: 
iIstTán,Anna Palocsay Horváthné, Zsigmondésl. György. 
Ezek kOzül 

Zsigmond Kendy Krisztinával Miklós fiat nemzvén , miután 
az elhalt , maga b magnóikul halván el , jószágait István testvérére 
hagyj*. 



*) Wolpk. Bethlen tom. V. p. 131. 

«) Ugyanott VL 283. 291. 293. 

*) Kftvári szerint ekkor kapja Zoltánt is, de Lehoczky szerint ezt 
éflg I. Paer kapA. 

^) KóTárí szerint 1607- ki jan. 25. artioulos 8. 

^ Nagy Szabó Ferenoz krónikája; Mikó: Erdéljri tdrténelmi adatok. 
Lkdtta 

Digitized by VjOOQIC 



33 Hall«r. 

I. György a kapjoni ágat alapitá. Róla és a IV. táblán álló 
ágazatáról alább leecd szó. Most tekintsünk végig I. István sarjadékát. 

I. Is tván , kinek Bocskai végrendeletileg Kfivárt hagyá ^) , — 
Bethlen 6. és Rákóezy bizalmát is birá. Elóbb KüküllA vármegye fö- 
ispánja ,' utóbb országos tábornok. Nagy befolyással volt arra ^ hogy 
Brandeburgi K«ta még férje éltében fejedelem-asszonynak , >ennek le- 
mondása után pedig hogy Rákóczy György fejedelemnek választassék. 
1637-ben országos elnök lón. Jószágaira 1630-ban a fi-ágra uj ado- 
mányt visz. S mint gazdag ur ^) 6 épitteté a fejéregyházi és zoltáni 
kastélyt Meghalt 1657ben. Fia három maradt: Pál, II. Gábor, 
II. J á n o s. 

P á 1 1656-ban tattá lakodahnát Bonban Bethlen Borbálával 
Bethlen Miklós nővérével ^). Apaffy korában tekintélyes szerepet vitt, 
^Nagyságos'* czimet viselt, és KüküUó vármegye f&ispánja volt. 
Első neje halála után még háromszor nftsült, s ámbár kilencz gyer- 
meke született, de mind elhalván, 168ő-ben maga is magnóikul halt el 
IQabb korában 1662-ben Kemény János alatt harczolt, s részt vett a 
segesvári ütkteetben. 

II. Gábor 1630-ban künjárt az Akadémiákon. Egy „Diarlumot*' 
(naplót) irt, melyet Bethlen Farkas is használt. 1659-ben váradi kapi- 
tány lesz ^). ö szerzé meg losonczi Bánfiy Zsigmond leányát Barcsay 

') R u m 7 : Monomenta Hnng. 11. 827. V. östse. S o g e I : Monamenta 
pag. 383. 

^) M i k o 1 a : História (x6aeal. Transylv. p. 25. írja róla : „ma^mi rerum 
experentia ac simul fntdentta eximiw , non muUos sihi eüam opibw púres habuU^ qui 
simul C&mittiiuM KüküüSUnsis supremus erat Praefeeius ^ qui ei Casiettum F^ér^ 
tfiyhái toeatum , cum eastro Zoltány , ac copiosivs per Regnum bonit eondiderái.^ — 
De ezzel eIleokez6i ir róla Bethlen Miklós önéletirásábao , mint alább idézendjdk. 

*) Bethlen Miklós önéletírásában (kiadta Szalay László. 
(. köt 237. lap) ezt irja róla : — „ Vitének Kolosvárla . . . . tf néném BarbáUuMk 
Haller Pállal való kézfogására , és onnét Búnra a lakodalomra , anno 1656, far- 
sangban , tnelg is meg lön , noha azután mind «4 aiyémnak , anyámnak nagy ke$erú' 
sigére , meri at anyám arra való bos%úJdból , hogy Bethlen Ferenc* veji Kapi Oy9rgg 
nagyságos ur , miért ő is a leányát nagyságos urnák adja , nagy résunt •» atyám 
kedve ellen adta Haller Pálnak , a kinek abban ai időben a nagyságos tituluson kivül 
semmiife sem volt , mert az atyja Haller ístván a két fiának Pálnak és Jánosnak ai 
egy Fejérhálán kivül semmit sem adotty az anyámnak kellett jó sierint tartani a vejét, 
azonban a néném pápietává lón az ura kedvéért. Ai anyám igen buzgó lévén vallasd- 
hot^ megátkoiá a nénémet^ lÓnek gyermeki , de egygyel megsértek , s meghala ; azután 
a gyermekek i$ meghalánah , magvasMokada , vő , titul%$ j vallás', minden oda leve ; 
tanulhat erróU kinek isten eszet adott,^^ 

*) Kővári szerint 1659. május 24. articnl 39. 



Digitized by 



Google 



Haller. 33 

AkosDi^L második feleségül; és ekkor kapa Barcsaytól Balásfal- 
71 1 '). 1660-ban Barcsay Ákos által Ali basához megy követül az adó 
m^Onnyitcse végett , ekkor a kezeire bízott vár elárulását követeié a 
törOk , de Gábor nem tévé , s ezért hatvanhárom fontos vasat veretett 
leá Ali. 166 l-ben Kemény János ellenében a medgyesi gyűlésen 6t is 
fejedelemségre jeleié ki a török. Jelen volt a segesvári ütközetben is, 
hol Kemény János alaptalan gyanúból többekkel együtt öt is eltávolitá 
roagától. 1663-ban mint zarándi főispán és borosjenöi kapitány a budai 
bftsához megy követségbe , a váradi és jenöi basák bevádlására ') ; 
ugyanez évben részt vesz Apaffyval az érsekújvári hadjáratban , mely- 
bil hazamenet Budán a török letartóztatá ') , és lenyakaztatá. Két 
leánya maradt: Judit Dániel Mihályné, és Mária Károlyi Mi- 
hályné. 

II. János (II. Gábornak testvére) 1662-ben részt vesz Kemény 
János utolsó szerencsétlen táborozásában. 1664-ben fejedelmi tanácsos 
lesz*). Mint eszes és gazdag ember, s mint Torda megyei főispán 
Apafly ellen Béldivel az ellenzék sorába lep, azonban befogatik, meg- 
aótázzák, és Fogarasba zárak, hol az ismeretes „U ármas Istoria'^ 
czimü munka Írásával üzé unalmait ^), öt év múlva kiszabadulván , és 
aoóta alól felmentetvén, újra kezdé pályáját. 1684-ben az adó országos 
felügyelőjének neveztetett ^) ; a következő évben Bécsbe küldetett kö- 
vetségbe ') 1691 ben országos kincstárnokká választatott ®). 1696-ban 
minden hivataláról lemondván, ez utóbbiban Apor István válta fel őt ^). 
Meghalt ugyanez évben. Eltemettetett Szent-Pálon ^®). Nejétől báró 
Karnis Katalintól gyermekei : Krisztina Petky Jánosné , József 
éslL latyán. 

') Szalárdy : Siralmas Krónika 594. 

*) TudoinAnyoa gyűjtemény 1821-ki Vll. köt. 135-138. lap. 

*} lAad Czeglédy István Naplóját. Uj M'Agyrtir Múzeum ld59ki 
faljmm. II. fözet 63 lap. Ezen ,,Apaffy Mihály Érsekújvár alá 
nenetele 1663- ban*^ ozimti napló eddig Egri Fodor Sámuel művének 
» tartatott , de oz csak átirója volt. 

*) 1664. 31. jan. art 39. Köváry szerint 

*) ElÓször Kolosvárott , utóbb l750-ben Pozsonyban nyomatott ki 4-rét- 
W — Ezttnkivül másik műve Corenos J. után fordítva : ), A békességes 
Urésitek paizsa.'' Tsik , 1682-ben. 

*) 1684-ki mart 8. ari 19. Kóvári szerint. 

^ 1685-ki oct 24. ari 11. Kővári szerint 

*) 1691-ki jan. 10. art. 8. Eóvárí szerint. 

*) Oierey Mih. Históriája. 64. 97. 114. ^22. 254. 

^ Mikola id. h. pag. 26. ,,^,^^, .vGoOglc 



S4 



Hdler. 




József nyughatlan elméjű lévén, Bécsben atyját is eláruli, 
utóbb TokOly Imrével kibujdosván , ez ellen is ármányt forralt , s ezt 

is meg akará 15ni , miért T(V 
köly fit Tergovistyében Bol- 
gárországban megiöveté ^). 

II. István Erdélynek 
az ausztriai ház alájutásával 
nagy szerepet nyeri 1692-ben 
Ifin tanácsos, 1699-ben aprii 
l-jén báróságot nyer, sfit fi 
szerzi meg családának fi-gyer- 
mekei részére a grófs^^t is, 
melyrfil azonban a diploma ha- 
lála után 1713.jul. 8. kelt«J, 
és csak I7I7-ben hirdettetett 
ki'). Késfibb a Grubernium- 
nak — mely akkor csak három 
tagból álla — két szász mellett 
egyetlen magyar tagja. De Cserey szerint mint félénk ember a BániFy 
Gy^^rgy halálával reá maradt elnökségét nem töltheté be. Meghalt 
száraz betegségben Szebenben 1710-ben ^). Négyszer nfisült. Kemény 
Máriától fia volt III. Gábor. Második neje Torma Borbálától fia 
János, s ezenkívül fia László is. Ezek közül 

János cs. kir. kamarás elAbb (1729.) Csik, Gyergyó és Kászon 
székek ffikirálybirája ^) , utóbb 1734-tfil Erdély fSkormányzója lesz. 
Meghalt 1756-ki oct. 18-án. Eüsfi neje Barkóezy,a második Apor 
leány, a harmadik Dániel Zsófia volt. Csupán ez utóbbitól marad- 
ván négy leánya, ágazata fiu-ágon megszakadt 

László Jánosnak a Gubernátornak testvére, 1719-ben hatt meg. 
Pia Pál általi unokája Zsigmond 1770-ben aranysarkantyús, utóbb 
kir. ülnök, 1796-ban táblai elnöki helyettes. Meghalt 1803-ban. Tol- 
dalaghy Krisztinától leánya Karolina tinkoyai Macskásy Lajosné ; 
fia J á n o 8 meghalt 1843-ki oct 24-én. Mint gyakorlati gazda, példája 
által Erdély gazdászatára a legszebb befolyást gyakorlá. Fejéregyházat 

>) Cserey Mik. Hisioriája. 221. V. ö. Lehoczky Siemmai II. 167. 

*) Historisok-Heraldiaohet Handbach. 297. 

*) K6vári id. h. 109. 

*) Oierey Mih. 286. 410-412. 421—423. 439. 

*) Benkö Károly : Gfik, Gyergyó éf Eáizoa fzAkak lairiaok. 82. Umle 



HaUer. 96 

egj alakra épHteté , méúest tárta stb. S belgazdaságát kfttonai pontos- 
aggal kezeié. Első nejétfii Bethlen Jozefin grófnötfi], és Kleist 
Zsuzsától a táblán látható gyermekei születtek. 

III. Gábor (II. Istv^ánnak Kemény Máriától született fia) szin- 
tén az erdélyi ki r. táblán ülnök volt. Meghalt 1723-ban, kora 38-ik 
érében 0* Nejctól Ejtfolyi E[lárától következő gyermekei maradtak : 
lü. István, II. László, Júlia Szapáry Péterné, IV. Gábor, 
Sándor, és Czeczília Toroczkay Istvánné. Ezek közül 

IIL István 1756'ban halt meg. Neje Forgách Anna, és Kornis 
Zsozsánna volt Piok Antal 1791-ben halt meg; és gróf Andrásy 
káoytól hasonnevű fiában ágát megszakasztá. 

II. L á 8 z 1 ó (III. István testvére^ született 1 7 1 7-ben. Már 24 éves 
korában kormány-hivatalt viselt , és fontos ügyeket sikeresen végzett, 
«jért Marmaros várm^ye főispánjává neveztetett. Meghalt 175 l-ben, 
kora 34. évében , midfin épen a hétszemélyes tábla ülnökéül nevezte- 
tett Leforditá Telemachus utazását, és Ovidius Metamorphosisait. 
Ez utóbbi kéziratban elveszett Telemachus pedig halála után ki- 
Dyomalott. Nejétói Forgách Rózától fia 

V.Gábor kincstárnok volt. Meghalt 1819-ben. Báró Borne- 
misza Klárától két fia maradt : László ca. kir. kam. val. belsfi titkos 
tanácsos, és fóispán , meghalt 1837-ben. Nejétói marosnémethi és ná- 
diskai gróf Gyulay Annátót leánya Anna született 1815-ben. Férjhez 
ment 1887-ben kóröspataki gróf Kálnoky György os. kir. kamaráshoz, 
ennek halála után nejévé lón báró Szentkereszti Zsigmondnak. 

Gábor (Gábornak b. Bori^misza Klárától született fia) 1817- 
ben nősült, elvévén bethleni gróf Bethlen Antónia esill-ker. hölgyet. 
Heghalt 1832-ben. Gyermekei: 

a) Francziska, báró Jósika Lajos neje, meghalt 1843-ban. 

b) György szüL 1818-ban. Nejétől nemes Bálínth Borbálától 
gyermekei: í) Leopoldina szül. 1852-ben. 2) Fanny született 
1856-ban. 

c) Gabriela szül. 1830-ban. Egybekelt 1851-ben storkenfeisi 
Weiaz Tivadarral. 

IV. Gábor (IIL Gábornak fia) tábornok volt Nejétől gr. Gras- 
laUtovkdi Annától fia volt 

József cs. kir. kamarás, ki 1790-bea vette nöül gróf Koháry 
Mária Teréziát Ettól gyermekei : 

^ Látd Siabó Mihály fölötte mondott magjar halotti beszédét ily ozim 
ihAt: v^omo interm-inabilitíaótus** eta 

DigitiS^by Google 



36 Haller.. 

a) Lajos szül. 1791. május 7-én. Meghalt 1847-kl mart. U-én. 
Nejét6l kászoni báró Bornemisza Anna (f 1833.) csiüagker. hölgytől 
gyermekei : 

1) Lajos szül. 1822.ki július 22.én. Egybekelt körös- 
pataki gróf Kálnoky Júliával 1853-baD. Gyermeke K a t a 1 i n-T erez 
született 18ő5-ki január l-jén. 

2) Terézia osillagkeresztes hölgy, szül. 1825-ki oct. 16. 
Egybekelt 1842-ki febr. 28-án al- torjai báró Apor Gryörgygyel. özvegy 
1848. óta. 

3) Róza. 

b) Ignáoz cs. kir. kamarás és voltfóispán, szül. 1794-ki jan. 
14-én (Nfitlen). 

c) Ferencz szül. 1796-ki mart. 2-án. Cs. kir. kamarás; valós, 
belsó titkos tanácsos; a 12. számú m. huszárezred tulajdonosa, al- 
tábornagy; és cs. kir. föherczeg Albrecht magyarországi főkor- 
mányzó 6 fensége Ad-latusa. 

Sándor (III. Gábornak fia) Szent-Iványi Francziskával nemzé 
Klárát gr. Sztáray Mihálynét, és Józsefet, kies. kir. kam. val. 
bebő titkos tanácsos , Bihar vármegye ffiispánja , s Szabolcs, Békés, 
Csanád, Csongrád, Arad vármegye Adminbtratora és kir. biztosa, és 
kinek neje gr. Csáky Anna volt. 

Kapjofd dg. 

Visszatekintve az I. táblán I. Györgyhöz, erról és ennek a 
IV. táblán látható ágazatáról kell még szólanunk. 

I. G y ö r g y (I. Gábornak fia) Magyarországban szerepelt, Szath- 
már vár kapitánya, III. Ferdinánd király tanácsosa, és a Tiszán innen 
való részek főkapitánya volt. Meghalt 1633-ki april 20-án , kora 39 ik 
évében ') ; és Leleszen az egyházban temettetett el , hol sírköve is lát- 
ható. Neje bedeghi Nyáry Borbála volt , ki utóbb Varkocs Györgyhez 
ment nőül Ettől születtek Haller Györgynek gyermekei: Ilona 
Lónyay Zsigmondné , és 

I. Sámuel, ki Diós-Győr várkapitánya volt. 1643-ban kora 
30. évében Eger mellett a török elleni csatában esett , és Leleszen te- 
mettetett el , hol egy vörös halotti zászlón eme fölirás állt, (vagy áll 
máig is?) : ^^Memoriae S. ac M. D. Samuelis Haller eto. 
qui postquam 10 annis laudabriiter saepe victorias 
reportasset, 3-ia ootobris in ho9te8 ardi insuliantes 



<) Szirmay A. Szathmár várm. l. köt 199.. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



Halier. 37 

faeta eruptione, in ipso victoríae cursu, nővér- 
ei n te fortuna, Agriae trucidatus, aetatis 30/* *). — 
Nejétói Károlyi Évától gyermekei: II. Sámuel és II. György, 
kik 1699-beD osztoztak. 

II. György tanácsos , és utóbb Szolnok vármegye főispánja 
volt Meghalt 1711-ben. Egyik neje losonczi Bánffy Anna, második 
Bethlen Eva volt. Gyermekei : III. S á m u e 1 és III. György. 

Báró IIL Sámuel nak , ki 1742-ben halt meg, nejétől Barkóczy 
Júliától gyermekei : Zsigmond, Imre és IV. Sámuel voltak. 
Ez utóbbi táborszernagy volt , és 1741-ben egy gyalog ezredet (a mos- 
tini 31-ik számú gyalog ezredet) 6 állitá fel , és 6 szcrvezé. Leányai : 
Jozefa Herényi Tamásné , Erzse kéthelyi báró Hunyady Jánosné, 
és A n 1 D i a báró Révay Károlyné volt. Ezek közül 

Erzse Hunyady János bárónó 1784-ben Szathmár megyei 
Tomány és Erdószada helységbe királyi adomány mellett be- 
ikUttatott *). 

IIL György tanácsos volt. Nejétől Komis Annától gyermekei 
következők : 

a) Perencz, kinek Korda Zsuzsától fia A n t a 1 1796-baD halt 
meg, Mikes Juliannától gyermekei: Ferenoz, István és II. An- 
tal maradtak. István főispán 1839-ben halt meg, és Komis Annával 
oemzé C z e c z 1 1 i a Esterházy Díenesnét , és B o r b á 1 á t gr. Bethlen 
Józsefnét. — II Antalnak nejétől Deromain Jozefintől gyermekei : 
Gáborés György. Amannak neje b. Bornemisza Jozefin , emennek 
gr Bethlen Luiza , mindkettőnek gyermekeit a táblázaton láthatjuk. 

b) Borbála báró Huszár Józsefné. 

c) Éva rátóthi gróf Gyulaffy Lászlóné. 

á) György 1737-ben. Nejétől gróf Csáky Borbálától gyer- 
mekei : Julianna és János, kinek neje gr. Nemes Zsuzsanna. 
e) Pál meghalt 1766-ban. Báró Peréby Krisztinától fia 
Pé t e r OS. kir. kamarás, és (1787.) krasznai {Őispán, báró Orczy 
Annái birta feleségül , és ettől következő gyermekei születtek : 

1) Pál 1807-ben a borodsági nemesség kapitánya, (nőtl.) 

2) László nádor huszár-kapitány, és végre tábornok. 
Meghalt 184^-ben Neje báró Szentkereszty Mária. 

3) Anna báró Henter Antalné. 
é) Klára gr. Komis Gáspámé. 

*) Lehoozky Siemmat If. 167. 

>) Szirmay Sukthmár várm. I. köt 177. 178. l. 



Digitized by 



Google 



98 Halkr. 

5) Kriska zsadányi és török-szent-miklóai Almáay Já- 
nosné. 

6) Cziozelle f. 

7) János 1807-ben nádor huszár-kapitány , és a Bihar 
megyei felkelfi nemesség kajntánya. Hitvestársa Fáy Konstanczia gróf- 
né, kitAl gyermekei : F e r e n c z krasznai esperes ^ Anna gr. Komis 
Károlyné, Klára Kelemen Jánosné, M a t h i 1 d gr. Tekky Eduardné, 
ésSándor. 

Birtokaik szerint a család ágait — mint K6vári irja — külön- 
félekép nevezik. Lászlónak a Telemach fordítójának ágát u g r a i ; 
IV. Gábor ágát 8zentpáli; — János(t 1843.) maradékit, a forra- 
dalomban részt vett Ferencz és József ágát fejéregyházi 
Hallereknek szokták nevezni -^ igy lévén oszolva birtokuk. 

A család 1438-ki május 31-én kapott czimerbóvitést. 1528 ki 
mart. 27-én a ,,H a 1 1 e r s t e i n^^ elönevet nyerte, mely a XVII. század 
végén már „Hallerkói^^-nek Íratott. A bárósági diploma 1699-ki 
apríl 1-én, a grófsági pedig 1713-ki július 8-án, és a kapjoni ágra 
nézve — Kőváry szerint — l753-ki június 18-án kelt. 

Hallersteini Haller báró család él jelenleg is Franezia- és Bajor- 
országban ; ezek azon ágból származnak , mely Magyarországba soha 
be nem jővén, kün maradt. 

A család grófi czimere — mint (blebb a 34. lapon látható — egy 
függőleges és három viz-irányos vonal által nyolcz udvarra oszlott 
vért Az első és hatodik osztály fekete udvarában rézsútos és viz-irányos 
ezüst csikolatot , a második és ötödik osztály kék udvarban V alakú 
csikolatot mutat. A harmadik és nyolczadík osztály vörös mezeje üres. 
A negyedik cs hetedik ezüst mezőben zsákmány után ragadó oroszlán 
látszik. A vért fólött két sisak áll. A jobb-oldalínak koronájából két 
elefánt-ormány közt egy félig meztelen , s fehér foszlánynyal bekötött 
fejű szerecsen nyúlik fel. A bal*oldaIinak tetején vánkus van , s abból 
jobbról dámvad-szarv, balról kiterjesztett sas-szárny emelkedik. A 
vértet kétfelÓl foszladék folyja körül ')• 



M így látható e ozimer Haller JánoBiudc „Hármas Istoriája^' 
(nyom. Pozsony 1750.) elöit. — Kóváiynál (272. lapon) azon hibával van kö- 
zölve, hogy az eg^ik fisak fölött a két elefánt-ormány között a szerecsen hiány- 
zik. — A Hisior. Herald. Hsndbuoh 297. lapon négyfelé osztóit vértet, 
8 abban tányérokat, s szarvas- szarvakat ir U, de az más (nem a magyar) Hal- 
lerok ozimere. Mindkettő látható Siebmaoher Gross. Wappeabnoh. Soppl. 
YII. 14 és IX. köt 



Digitized by 



Google 



Halmánrl család. (Szilágy-Somlyói). Hazája Kraszna vár- 
megye , hol jelenleg is virágzik 0* 

Már a XVII. század elején élt kOzüIOk Halmágyi István, egy- 
kor Mihály oláh vajda udvamoka , de kit odahagyva 1603-ban 50 lo- 
vassal Székely Mózses táborába ment , és 500 önkénytesbfil álló csa- 
patot vezényletté); ugyanez évben Radulhoz követségben is járt'). 
Utóbb — agy látszik — ismét Radul vajda embere 16n, mert ez küldé 
tt 1605-ben néhány bojárjával követségben Bocskayhoz ^). 

1686-ban Halmágyi Já^os Sz.-Somlyón a várkapitánynak Olasz 
Perencznek iró-deákja, kihez Bagossy László Sz.-Jóbról levelet irt *). 

A múlt század közepén él a családból Halmágyi Ferencz, 
ki az Brmellékre házasodik , elvevén ott bernáthfalvi Bernáth Ist- 
ván leányát Sárát , s a következő családfát alapitja ^ : 

Ferancz 

Rösfo-Stolnok alisp. 

1769. 

(Bernáth Sára) 

I '^ 1 

N. László N. 

(Yíiéziié) Köiép'S^ohiok alisp. (Szilágyiné) 

1788. i 1811. 

(Zalakapólcsi 

Domokos Mária) 

I : — "^ 1 

Léid folffi, m köp, Up^H, 



Ha lm ágy Zaráad vármagyében fekmk. A XVII. tzáiad elején a 
halnágyi kastély — mely hajdan a nemet Kasza családé volt — 1604-ben Hor- 
váth Ábrahám ve^rlete alatt a hajdúság (magyar gyalogság) által feldalatott. 
Wolph. Bethlen, tom. YI. pag. 53. 64. 384. 

>) Wolph. Bethlen tom. Y. p. 349. Székely eredetű erdélyinek írja : „S<e- 
fkanwt U ülmtífi f iMi JRchuciü olim KcQOMdM ^iifli aetas fuit^ staior el apparitar , «n* 
gime sieutuM , fMlria trai^syhanus ^ emm iri§ÍHÍa plvt minus equUibu$ , immi instio (mí 
fmtainm tsi) lUdmUú , ad Mojsem venii e/e.^^ -^ Azonban később tom. YI. pag. 275. 
magyarnak állítja , írván: ^^Wajvcda RadMÜvi ..... eacpedwerat ad l^neipem 
Bpcskainm SttpktMum Haímdffi^ Hungmrum; em adjnnaernt e $wut B^trcnibus ete^^ 
A viszonyok összevágnak , és igy bajos hinni , hogy két kfilönböz6 Halmágyi 
Istvánt kell érteni; - ámbár hogy - mint alább látandjuk — a székely földön 
is van Halmágyi esalád 

«) Ugyanott id. Y. p. 291. 

*) Ugyanott id. YI. p. 275. Y. össze Böjthit, Engetnél : pag. 288. 

') Tnd0m.6y^temény 1828-ki X. köt. 116. lapon közölve a levél : ,,Nuei 
é» Yité%U BaUmá$9Í Jdn^ttuUt T, NUes Stniftri hapitdny-Olatz Fere^i ur eó kegyeimé 
írmie^énúk'' iija a ktilozimen Bagossy Lászld. Kelt a levél Szent-Jóbon 
jim.27. 1686. 

•) DéoMy Miklós nr szives kösléséböl. 



Digitized by 



Google 



40 uaimai^. 



László hi mi elóbbi lapon. 
Közép-Szolnok alisp. 
1788. 1 1811. 
(Zalakapólcsi Domokos Mária) 



Eszter Lajos Ozeczilia Klára Teréz Lívia Rozália 

(Vincze Pál) t 1840. (Décsey (Kóv. Dános (Becsky (Kóvér (Fényes 

(lUosvay Ferencz) Dienes) József) László) Lajos) 

Teréz) 

, ^ , 

Zsuzsanna Ferenoz Karolina 

(Vámosy Károly) t (Bcrnáth JózseO 

A családfa törzsének Ferencznek, ki Közép-Szolnok vármegye 
elsö alispánja volt, — fia László szintén azon megye alispánja 1788- 
bsn. Az 1790^ki magyarországi bongyülésre megyéjéből követ, egy- 
szersmind megbizottja , hogy ott a partiamnak Magyarországhoz csa* 
tolásán működjék. Végre kerületi táblai ülnök Debreczenben. Meghalt 
1811-ben. Nyolcz g}'ermeke közt egyetlen fia Lajos (f 1840.) nejétói 
Illosvay Teréztól ^ hagy ismét fi-utódot Ferenezben, ki azonban 
ez ágat sírba vitte. 

A másik ág Somlyón Halmágyi másik Lászlónak Szolga 
Borbálától való László, Miklós és Róza gyermekeiben él. 

Ez utóbbi ágból volt István is, 1814-ben Kraszna vármegye 
fiók-törvényszéki ülnöke , és alszolgabirája. 

A család reform, vallású. 

Czimerük : három búza-kalászt tartó kar. 

Halm&c^yl család. (Étfalvi). Mint elfineve mutatja, három- 
széki székely család. — Mennyire van vérviszonyuk az előbbihez? — 
és váljon a Bethlen Farkas által emiitett, 1603-ban éló székely eredetti 
Halmágyi István nem e családhoz tartozik-e? (lásd az elfibbi lapon 
a 2-ik jegyzetet) — bővebb adatok hiányában nem vitathatom. 

Az étfalvi Halmágyi családból I s t V á n a múlt század végén 
a kir. táblánál kezde hivatalt viselni, és 1814-ben már a kormányszék- 
nél val. titkár volt. Doboka megyében Marokházi és Gyulatelki javai 
leány-ágon vejeire szállottak ^). 

Étfalvi Halmágyi László 1847-ben BelsŐ-Szolnok vármegye 
alszolgabirája volt. 

Vannak Fogaras vidéken is Halmágyiak , s ezek gör. kath. val- 
lásuak« Ezekből Simon Fogaras vidéknél állomási biztos. János 
fogarasi gör. kath. lelkész 181ő-ben. 



^) Másutt e Lajosnak nejéül Darvay Terézt találom. 
>) Bodor Doboka várm. 95. 



Digitized by 



Google 



Halmy - Hamar. 41 

Halmy család. Zemplén várm. kihalt családainak egyike 0* 
Halonstere család. Halousiere Károly II. Lcopold 
királytól emeltetett nemességre 1791-ben kelt czimeres levélben. 

Czimere három felé osztott vért , a vért felső részében ezüst me- 
zJben ^fejü fekete sas nftl ki. A jobb-oldali fekete udvarban fehér 
VMÜsz-eb nyakán vörös örvvel , hátulsó lábain áll ; a baloldali vörös 
udvarban rézsútosan egymás íblött bárom arany csillag ragyog. A vért 
íbidtt két koronás sisak áll ; a jobb-oldalin egyfejü fekete sas , a bal- 
oldalin két keresztben állitott meztelen kard mered föl. Foszladék 
jobbról ezüst-fekete, balról arany-vörös *). 

Halus család. Halus Márton 1712-ben III. Károly ki- 
rálytól kapja czimeres levelét ^). 

Czimere : a vért udvarában zöld berkes dombon fiait melle véré* 
▼el tápláló peHikán fészkel. A vért fölötti sisak koronáján koronás sár- 
láoy áll, szétterjesztett szárnyakkal, kigyóféle farkát lábai alá tekerve, 
és felemelt jobb lábában arany golyót tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 
I Hamar család. (Páni). Elfinevét Nyitra megyei P a n hely- 

8%r61 Írja. Törzse Hamar Mihály, ki Thor Pállal é.s Miklóssal, 
továbbá Mihók Tamással , és végre Hamar Andrással és Bá- 
linttal 1602-ki april20 án kelt czimeres levélben Rudolf király által 
emeltetett nemességre. Czimeres levelük azon idfiben Nyitra és Eszter- 
■ gam megyében kihirdettetett. 

Czímerük : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
I oroszlán , elsA jobb lábában kivont kardot , a balban félholdat tart. A 
vért fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , elsó jobb lábával ki- 
▼oot kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös. 

A nemesség-szerzfi Hamar Mihálynak utóda Hamar István 
mr Heves vármegyében lakott, és I698-ki június 26-án Heves me- 
gyétfii vett ki nemességéről bizonyitványt , bemutatván : az érintett 
1602-ki armalis levelet a Graran sz. Benedeki Convent hiteles átiratá- 
ban, és igazolván , hogy a szerzó Mihálynak negyed izén egyenes uno- 
kája legyen. Ezen Istvántól a osalád leszármazása *) következfi : 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 82. 
Ő Adami 8<mta geniil. tom. IV. 
CoUeet Herald Nro 680. 

*} H«ve8 megyétól 1756-baD kiadott nemeai bizonyitvány , s máB perbeli 
giMalogia nerini 



Digitized by 



Google 



*» 



Ittvin 



István 



FerenoB 

Heves ▼. sxolnbínS 

1756. 

(Berozely Bnse) 

Aatal Mihály János Bnse 

« — "" r 

János Mária 



j 



M&ria ( 

(VMdváiy. 
Sándor) . L 



(Balozer Erise) f (L Thassr Fer. 

2. PethA Imre) 



Miklós Anna 

. j i#^ . Nógrád V. al-sz -biró (Bercxely 

Lajos Zsigmond Mána utóbb jegyrö Mihályné) 

Berozelen. 
1 1855. ^jáB. 

"^^ Pái ^ Gyula N. 

BreekinTárott f 184a f I84a 

prímatialis figyész. 

Istvánnak unokája Ferenoz Heves megye szolgabirája, és 
táblabirája neines8égér61 azon megyétől 1756*ki nov. 5-én vett ki ne- 
mesi bizonyítványt. Egyik fiának Antalnak atódai Heves megyei 
Csány stb. helyeégben székelnek. 

Mihálynak ága Nógrádba szakadt , hol fia Miklós e század má- 
sodik tizedében alszolgabiró , utóbb pertámok , végre börtön-feltigyelfi, 
s legvégre egykori birtokán Berczelen községi jegyzfi volt. Meghalt 
1853. táján. Két fia a forradalom részén esett el 1848-ban. Legidösb 
fia P á 1 az esztergami érseki uradalom ügyésze. 

E táblázat hiányaira mutat , hogy azon Hamar P á 1 1 s annak 
leányát Francziskát Hannulik Jánosnét , — továbbá Hamar Andrást 
s annak (ISdOban) özvegyét vattai Battha Annát stb. nem leljük. 

A családfán álló Ferenoznek fia Antal és fia János I779-ki 
december l-jén Heves megyétől nemességi bizonyítványt vévén ki, azt 
1782-ben május 22-én Krassó vármegyében kihirdettetek , s azon me- 
gyében Antal főszolgabíró, János esküdt volt. Jelenleg azonban 
Krassóban e család már nem létezik. 

Hamar család* (Futásfalvi). Székely család. KözülOk Hamar 
István Fogarasvidék főjegyzője 1848-ban. — H. Lajos Három- 
széknek kezdi al-székében jegyző 1848-ban. 

H. Dániel és H. Györgyné Kovács Amália Alsó Fejér megyében 
Asszonynépén birtokosok '). 

l^rök Antal nr szerint 

Digitized by VjOOQIC 



Hám — Hanvay. 4S 

CMll4d. Czimere : a vért kék mezejében hármas zöld 
iMlmoii repülni készülő febér galamb , csfirében zöld galyat tartva ; fö- 
lötte öt cdilag ragyog. 

Közülök HámJánoscs. kir. val. belső titkos tanácsos, 1828-ki 
spríl 15-kéröl szatbmán püspök 1857-ki dee. 30 káig, midfln kora 77. 
érében meghalt. 1848-baQ esztergami érsek volt 

Hamllton csal&d. HamiltonJakabaz 17l5ki ország- 
gyűlésen indigenáltatott ^). 

Haminertchiiiit család. Hammersohmit Ferencz-Antal 
1718'baQ ni. Károly király által nemesittetett meg. 

Czimere : a vért kék mezejében hátulsó lábain álló oroszlán , első 
jobb lábában kivont kardot tartva ; előtte a vért jobboldali alsó szögle- 
tében tűz ég. A vért fblötti sisak koronáján két fekete sas-szárny között 
a leirt oroszlán emelkedik ki. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös^. 

Hammersohmit Antal 1729-ben Bodrogh vármegye országgyű- 
lési követe volt •). 

Hámory család. (Előbb Hamraerschmidt). A följebb emii- 
tett családtól különbözőknek látszanak azon Hammerschmidtek , kik 
közül Hannibál cs. kir. kapitány volt , s nevét Hámor y-ra változ- 
tttá. Nejétől Prónay leánytól fia E d u a r d. 

■ámos €Malád. Gömör és Torna megye családainak egyike. 

Hámos Pál 1792-ben emeltetett nemességre, és ilyen czimert 
oyert : négyfelé osztott vért , az első és negyedik osztály vörös udvará- 
ban a jobb oldalon fehér szikla emelkedik, mely alatt egy zöld föveges, 
fehér öltönyös vörös nadrágos bányász két kalapácscsal a sziklán mű- 
ködik, fölötte két arany csillag ragyog. A második és harmadik osztály 
kék^mezejében zöld dombon öt fenyőfa zöldéi. A vért fölötti sisak ko> 
rónáján daru áll, egyik felemelt lábában golyót tartva. Poszladék jobb- 
tH ezüat-vörös, balról arany-kék •*). 

Hámos Antal 1839-ben Gömör vármegye alszolgabirája. 

Hailip<( CSalád« Lásd Emst család e munka IV. köt. 
73-74. lapjain. 

Hamvay család* (Hamvai és Szkárosi). G^mör vármegye 
egyik legr^bb családa. Egy törzstől ered a Darvas , Sándor , Soldos 

1715-ki IdS-ik törv. ozlkk. 
^ CoUect. Herald. Nro Ő20. 
*) Ldiociky Stemmai L 190. 
*) Adami Sonia gentil. tom. iV. 



Digitized by 



Google 



4M Hanehok — Handlefn. 

családdal stb. (tdéd hamvai Darvas család) , és ezekkel egyenU czimert 
visel Már 1260-beQ birja a család Hamvat és Szkárost. 1250-ben 
Miklós Gömör vármegye alispánja. 1361-ben István, 1378-ban 
János Grömör megye alispánjai ^ j. 

1 550- ben febr. 14-én az egy törzsű rokonokkal Uarovay De- 
tíieter, Gábor, Lajos, Lörlncz, József, Gáspár és 
Uriel uj királyi adományt nyernek I. Ferdinánd királytól Hamva, 
Szkáros s egyéb helységbeli javaikra. Lásd Soldos család. 

1639-ben Hamvay János, 

1653-ban Hamvay György Gömör varmegyének alispánjai '). 

1 660-ban élt Hamvay P e r c n c z. 

1649-ben az országgyűlés rendeli, hogy Hamvay Erzsébet a 
Tiiuránszky Péter impetrált birtokokba visszahelyeztessék ^). 

Hamván jelenleg is birnak Hamvay Sándor és Perencz*). 

Hamvay család Zemplén megye nemesei sorában is áll ^). 

Hanchok <;salád. Nyitra megyében találjuk, legalább a 
XVn. században, midfin (166l»ben) Haoehok Mihály Nyitra megye 
szolgabirája volt *). 

Han€»oviizky c^aalád. Hanosovszky János és Ferencz 
1718-ban Hl. Károly király által nemesitettek meg czimeres nemes 
levélben, mely szerint czimerük következő*: 

A. vért zöld udvarában vörös téren hátulsó lábain kettős farkú 
oroszlán áll, elsfi jobb lábával kivont kardot tartva. A vért fölötti sisak 
koronáján fészkén ülő , s fiait vérével tápláló fehér pellikán kiterjesz- 
tett szárnyakkal látható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst* 
vörös ■'). 

A család 2iemplén megyében lakozik , és Őrös helységben köz- 
birtokos •). 

Handleln család. Handlein Pál és Mátyás 1706-ban 
nyerték czimeres nemes levelüket 

Czimerük : a vért kék udvarában zöld tér fólött hátulsó lábain 



M Bartholomaeides C. Gömör. p. 756. és Lehootky Stemmai II 168. 

^ Bartholomaeidea id. m. 758. 

•) 1649ki 59. törv. ozikk. 

*) Fényes E. Geographiai szótár 11. 86. 

*) Szlrmay 0. Zemplin not. top. 112. 

*) Eredeti oklevél. 

^ Colleot Herald. Nro 525. 

') Szirmay Zemplin noi top. p. 112. 291. 



Digitized by 



Google 



Hangái — Hangyás^ 4$ 

illó, kétfarkú koronás oroszlán, els/S lábaival egy ezüst horgonyt tartva ; 
fölötte jobbról arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából 
szintén a vértbeli oroszlán emelkedik ki , ezüst horgonyt tartva. Fosz- 
Udék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0» 

Hangfal család* Tudtunkra kihalt család , melyből Hangái 
György és Benedek Szapolyay János hi vei l Ferdinánd ellené- 
ben, ezért János király 1530 ban Budán kelt kiváltság-levele által 
ókét s Bars megyei Németi helységben fekvft házukat minden adó s 
egyéb fizetési teher alól örökösen kivette '). 

Hang^ony csal&tf. A Hangony (vagy Hangon) családból 
1562-ben élt Hangony GyiJrgy , ki Balogh mellett Bebek György- 
nek * török általi megveretésében részt vett , és ott török fogságba 

esett »)• 

Ugyan e családhoz tartozik a következő nemzékrendi töredék ^) : 

Hangon Rárol7 

(Teazéri Bora) 

r 



Miklós Jánoa 

1602. 1602. 



Hansogvy család. A Hangossy családból Imre 1706-ban 
Rákóczy hivc és ezredese volt. Pecsétén a czimer-vértet két nemtfi 
tartá ; a vért fölötti sisak koronájából bárom strucz-toll emelkedik ki. 

Hang^ya család, Zemplén megye armalista nemes családai- 
nak sorában áll ^). 

JHangyás család. (Kis-M anyai). Elónevéröl ítélve , Nyitra 
megyei család ; azon megyében fekszik K i s-M anya helység. 

A család néhány izén lejöv5 származási rendje ^) következfi : 

Jánoa 

, - \ V i 

Sándor 
1783. 
. . (Kémetk Judit) 

I "" : 1 

MOUly Pál Mária János Katalin 

(Kőnk oly iZsuzfa) (Hodossy fer) Nyáregyházán. (Gáncs Jánosné) 



•) Collect Herald. Nro 759. 

*) Budai Fer. Magyarorsz. polg. Iiist. Lex. U. 169. 

*) Ifliváaffy : 16d5-kí kiadás. 274. 

') Deméndi-Teszéry-féle per. 

') Scirmay C. ZempHn not. top, 112. 

^ FerberJózaef közleménye Merint 

Digitized by VjOOQIC 



46 HankoTlefi — Hájmibal. 

A családfái törzsnek Jánosnak legidftsb fia yolt Sándor, kinek 
öt gyermekét a táUa mutatja. 

Ezenkívül e családból valók : Dávid, iíj, Jánds és Gedeon, 
kinek neje Madarassy Karolina 1850-ben. 

Kis-mányai Hangyás Dávid Pest vármegyének volt föszolga- 
birája. Meghalt Pesten 1828-ki dec. 23-án, kora ő5-ik évében. Neje 
nemes Fórián Anna volt. 

A család reform, vallású. 

Hankovics csal&d. A Hankovics család 1760-ban nyerte 
czimeres nemes levelét 

Czimere : a vért kék udvarában királyi korona , melyet a vért 
két oldaláról benyúló meztelen kar tart A vért fölötti sisak koronájá- 
ból szintén meztelen kar nyúlik fe], egy drágaköves arany gyüríH 
tartva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék ^). 

A Hankovics család birtokos Erdélyben Kolos megyei Bikaion. 

Hankovics György,^— kinek első neje Zárics Ida, második 
neje Bátori Róza — a forradalom elótt Bibar vármegye központi szol- 
gabirája volt. 

GryOrgynek öcscse Károly, kinek nejétói Gábor Annától gyer- 
mekei: Irma, György, Károly és Gábor. 

Amazoknak öcscseik még : Kristóf, papnövendék , F e r e n c z 
ügyvéd s Bihar megyei aljegyző , korán elhaltak. Nővéreik . Anna 
Zakariás Istvánné, és Jozefa özvegy Grajzagó Miklósné Szamos- 
Ujvárott *). 

HanllLVS <;sal4d. Ugocsa megyei nemes család , hol e század 
elején (1806-ben) Hankus János megyei fő-adószedő , birtokos volt 
Szőllős-Végh-Ardón , Egresen, F.-Karaazlón^). Mint egyik írónk róla 
gyakrabban emlitt — igen jeles férfiú •). 

A múlt század közepén a család két tagja Hankus Pál és Han- 
kus János, amaz Pálfalván, emez Kis-Tlellőn lakozó Nógrád megyébe 
származtak, mintáz 1755-ki nemesi vizsgálati lajstrom mutatja^ hol 
neveik a „Series eb neo*ad venatum investigendorum^ 
rovatba iktatvák. — Utódaikból jelenleg is élnek. 

Haimlbal CMl&d. Hannibál Jakab 1717-ben UL Károly 
királytól kapta czimeres nemes levelét. 



*) Adatni Souta gentil, tom IV. 

*) Török Antal közlése izerint. 

») Szirmay C. Ugocsa. pag. 62. 78. 88w 

•) Ugyanott 77. 9a 15& 163. DigitizedbyGoOglc 



HüidIIibI — Hano¥9sky. 49 

Cámert : a vért kék udvarában zttid téren hátulsó lábain álló, 
kettósfarkú oroszlán , elsó jobb lábával zöld koszorút tartva. A vért 
fol^tti sisak koronájából vör5s ruhába öltözött, kék öves magyar vitéz 
emelkedik ki, fején prémes kalpag , kilógó vörös tetővel, jobb karjában 
kivont kardot tart Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany kék <). 

A család Sopron megyében székel , hol Hannibál Ferencz 
1731-ben szolgabiró volt. 

A család egyik tagja Hannibál Ferencz mint kamarai tiszt 
Sopron megyétől 1790-ki april 24-én nemességi bizonyitványt vévén 
ki, Krassó megyébe költözött, hol 18(^-ki sept 22én kihirdetteté ne- 
mességét Krassóból később ismét F.-Bányára tétetett át. 

Hannibál <;sal&d. Nemesség-szerzője Hannibál János, ki 
Mária Terézia királyasszonytól 1771-ben nyeré ezimeres levelét *). 

Czimere négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály 
vörös mezejében zöld téren fehér egyszarvú emelkedik ki. A második 
és harmadik osztály kék mezejében magas hegyes szikla tetején arany 
koronából arany egyfejü sas emelkedik ki, kiterjesztett szárnyakkal. 
A vért {blött jobb-oldali sisak koronájából a leirt egyszarvú , a másik 
»sak koronájából az emiitett szikla , s annak tetején a koronából ki- 
növő egyfejü sas diszeleg. Foszladék jobbról ezüst^vörös , balról arany- 
kék*). 

Hanovuky CMBMikd* 1798-ban I. Ferencz király által emel- 
tetett nemességre Hanovszky János. 

Gzimere négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály 
kék mezejében balról jobbra rézsútosan egy ezüst csikolat, s azon vörös 
hoki és csillag , és azok közt egy zöld leveles makk látszik , a csikolat 
Mott repülő fehér galamb van , a csikolat alatt pedig zöld téren ezüst 
horgony álL A második és harmadik osztály vörös mezején három 
fiirész-féle fogas-csikolat vonul át; az osztály alyjáról hármas zöld 
halmoii koronájából pánczélos és sisakos férfiú nyúlik fel , jobbjában 
kivont kardján zöld koszorút tartva. A vért íblötti sisak koronáján két 
kHerjentett sas*szárny között (melyek közül a jobb-oldali viz-irányo- 
ma {&ig ezüst, félig kék, a bal-oldali vörös és ezüst) egy zöld fenyő-fa 
CBcikedik ki, s annak derekán keresztbe helyezve két arany-markolatu 
aestekn kard látszik. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *). 

>j Oolleoi Herald. Kro 599. 

<) CdUsoí Herald. Nro S18. 

*) Adaaii Souta gentiL tom. IV. C^r\r\n]í> 

•) Adami Scttta genUl. iom. IV. ^ ^ ^^^^ ^^ ^OOgLL 



48 



Hanoiik — Haii&ély. 



Hanullk család. Hanulik Mihály nemesittetett meg 
I. Ferencz király által ISOUben. 

Czimere : «négy részre osztott vért. Az első és negyedik osztály 
arany mezejében jobbra néző kék grif áll, első jobb lábában buzogányt 
tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében három ezüst 
folyam hulláfüzik, melyek előtt ezüst horgony látszik , ugy hogy teteje 
a legfelső folyamot , alja a legalsó folyamot érinti. A vért fólötti sisak 
koronájából a 'leirt kék grif emelkedik ki buzogánynyal. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 0- 

A család jelenleg is több tagjában él. 

nany caal&d. Kihalt család, melyből Hány Mátyás a 
XVI. század elején Zólyom várkapitánya volt, nejétől Dubraviozky 
Borbálától két leánya maradt: Anna Rácz Miklósné, és Zsófia 
Nagy Sebestyénné. Neje Dubraviozky Borbála másodszor Haller Ráz- 
mányhoz ment férjhez 0- 

A XVII. század elején Zala megyében lelünk Hány családot, 
melyből Hány Bálás 1608-ban Zala vármegye szolgabirája volt*). 

Hansa család. Zemplén vármegye czimerleveles családainak 
egyike *). 

Hanzél f caal&d* Hanzély M ó z s e a s általa fiai : Meny- 
hért, Gryörgy, Márton, 
Mátyás és János 1646-ki 
sept. 9-én Pozsonyban kelt ozi- 
meres levél által III. Ferdinánd 
király által Magyarország ne- 
mesi rendébe felvétetvén, ezen 
nemes levél 1647-ben Liptó vár- 
megye közgyűlésén kihirdette- 
tett 

A család czimere — miAt 
itt a metszvény is ábrázolja — 
fenálló hadi vért, melynek ég- 
színű udvarában hármas zöld 
fialom emelkedik , mindegyik te- 
tején rózsa-szál, a középső rózsa- 




^) Adami Scuta gentil. tom. IV. 

*) Sz. Benedek! Convent. Fasc. 41. Nro 29. 

«) ie08-ki k. u. 14. tönr. ez. 

^) Szirmay C Zeinplin not iop. 112. 



Digitized by 



Google 



Barabor. 49 

szálon fehér galamb áll , csfirében lefelé forditott rózsa-szálat tartva ; 
fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A vért fölötti 
sisak koronáján a leírthoz hasonló galamb áll , csőrében lefordított 
rózsa-szállal. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös. 
A család leszármazása következő : 



Hanzély Mózses 

1646. 
(Guth Facundía) 

MeoThért György I. Márton Mátyás János 

t t I r— '^ i 1646. 



•^^^ (Tachemaky 

*ööo. Zsuzsa) 



Imre Gáspár 

• ^ 1 Sámuel 



r 



Mózses (Raksányi N.^ 



I "^ i 

Sámuel János 

I ^ ^ i (Vozár Anna) 
Sámuel | ^ , 

András 

1764. 



II Márton 

tl844. 

(Eubinyi Sidonia) 



Apollónia Erzse László Ferencz Kata Anna Miklós Albert 

(Sréter (Kubinyi (Baloghy (Perlaky (Eneasey f f 

László) István) Julia) Gábor) Sándor) 

Sidonia Ilona Béla Hermina Márton 

t 

Az utóbbi II Márton mint ügyvéd Pesten szerencsés körül- 
iKnyek által tetemes birtokot szerze családja részére. Meghalt IS^i-ki 
<H^tober 5-én, kora 70. évében. Két fia Nógrád megyébe telepedett, hol 
birtokaik vannak '). 

A család ágost. evang. vallású. 

Harabor család. (Hliniki f). E kihalt család egy törzsbfil 
ered aDacsóésLuka családdal, mint e munka III. köt. 216. lapján 
írintve volt, 

A H arabor-ok törzse az 124d-ban és 1260-ban adományt nyert 



Nógrád vármegyébe már 1755-ki nemesi viza^laikor Uanzély István , 
^ ugyanakkor mint jövevény Hanzély János jegyeztetett be. 

Mátyásnak fiáról J á n o s ról^ ki 1663-ban élt, lásd Bar tholomaeides: 
^*«»oria Ungaromm , qui Yittebergae studnerunt, pag. 142. Ribini II. 140. stb. 

Digi4edby Google 



50 



Haraboflsai — Haragos. 



négy testvér egyike Vaczik volt, kitől a leszármazás a XV. század kö- 
zepéig — mint a család letűntéig következőleg alakult ' 



Yaozik 
1243-1260. 



Marcell Bathur Sapk 



Harabor 
de Hlinik. 

László 
1336. 



István 

1380. 

-A 

Pál 
1415. 

László 
1434. 



János 
1380. 



Imre 
1395. 



Péter 



István György 
1423. 



Cryörgy 
1379. 

^"-^ ' 

Simon 

1432. 



Miklós 

Bereczk 
1385. 

János 

1402. 

kiskorú. 



László — mint itt látjiik — három ágra terjeszté a családot, 
de minden ág csak három izén élt. Istvánnak Pál fiától unokája 
László 1435-ben látszik nősültnek , s már 1437-ben gyermekvesztett- 
nek iratik. 

Jánosnak Imre fiátóli unokái 1402-ben még kiskorúak, és 
1435-ben már nem éltek. Hasonlóan Simon is meghalt még 1435. 
elfitt ; valamint Bereczk fia János sem élte meg az 1435-ik évet. 
Bennök kihalt a család. 

HaraboMal csal&d. A nemesség-szerző Harabossai 
András, ki Harabossai János, Jakab és Mihály, továbbá P o p r a c h 
János és András részére is 1686-ban I. Leopold királytól nyerte a czi- 
meres nemes levelet. 

Czimerük : a vért kék mezejében egy jobb oldalról benyúló vörös 
mezü kar, meztelen kardot tartva, melyre egy kettős farkú arany orosz- 
lán megy fól. A vért fölötti sisak koronáján egy arany-markolatu kard 
áll, s annak hegyén zöld koszorú diszeleg. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös *). 

Harag^Oft CMBlkú. Zemplén vármegye czimerleveles nemes 
családai sorában áll '). 



1) Wagner C. Mss. tom. LXX. p. 190. — Ipolyi Arnold ur is közlött egy 
családfát , de némi csekély eltéréssel , nevezetesen Urabor és fia László 
közé még egy személyt Uarabort helyez , és azt liptói főispánul irja ; igy 
egy Ízzel hosszabb volna a családfa. 

') CoUeot. Herald, pag. 118. és Adaai Sonta gentil. tom. IV. 

») Szirmay C. Zemplin not. top. 112. oigitized by GoOglc 



Haragos — Harassthl. 51 

Haragos Cáalád. (Disznó-pataki). Belsfi-Szolnok vármegye 
családa , azon megyében fekszik D i s z n ó-p a t a k helység , és azon 
megyében Haragos János 1847-ben rectif. biztos volt. 

Haral caal&d. (Harai). Kfivárvidéki család. Közülök él Harai 
Victor stb. 

Haramlncliicli c^salád. Zágráb megyei nemes család) 
Urtokos Netretiohen stb. 

Harang csal&d. Szabolcs vármegye nemessége sorában áll 
Fényes E. Greographiája szerint. 

Haraazthl caal&d. Régi család , mely a rokon Thétényl csa- 
liddal együtt Zsigmond királytól 1405*ben kapja czimeres levelét ')• 
Torzsük — mint a czimeres levélben megneveztetik — Haraszthi 
János, ennek fia Jakab, ennek fiai: Péter, János és László, 
kik hárman Théténi Péter Buda vár al- várnagyával együtt nyerek a 
czimert 

Közös czimerök egy dőlt paizs , melynek arany udvarában két 
rézsútos fekete csikolat (duobus baradis nigris) rézsútosan látszik , az 
előtérben daru áll egy lábon. A paizs íblött sisak áll , melyről fekete 
{oBzladék hullámzik le, a sisak fölött a foszladék arany-fekete, s a sisak- 
bői daru-nyak annak fél testével emelkedik ki. 

Haraszthi Ráz mán 1416-ban Beregb vármegyében birta 6e- 
lénes, Papi, Barabási, Csonka, Kyrvo, Harka és Jand helységet, melyek 
utóbb a Perényi , Sárkány , Dobó , Zekel , Czobor és Thurzó családra 
báromlottak ^). 

1486-ban Haraszthi F erén ez szörényi bán és Arad megyei 
(tispán volt ^y. Az 1498-ki országgyűlés megróva öt Koszorú vára el- 
vesztéseért. Müy roppant birtokai voltak Ferencznek, főleg a Bán- 
ágban, kitűnik abból , hogy 6 1518-ban a Vásárhelyi máskép Patkóczi 
bstélylyal, Bakófalva, Rakovazina, Balza, Borzos, Valfínecz, Rakócz, 
Babatin , Zarincz , Burgudia , Klenocz , Bozzia , Sulincz , Fagymagh, 
Dragovincz, Mílolot, Aaghvásárhely, Opprisincz , Boilincz, Dragotincz, 
Batófalva , Bandia , Nyerges , Ochovitza , Menyes , Kuthoya , Ulavincz, 
Gyertyános, Rekethés , Radovela Temes vármegyében, Zacha 



•) Kaprinay Mss. B. tom. IV. pag. 252 - 254. 

*) Lehoczky Steminat. II. pag. 168. 

') l^hoczky e Ferenczet Arad megyei fÓiflpánul írja 1586-ban » azon- 
^ az évszám hibásan áll 1486. helyeit , mert bizonyos az , hogy az 1486 ban él6 
Haiiizthi Ferencznek leánya Kata volt , lévai Cseh Zsigmond neje. — Lásd 
^>riaay Mss. tom. XLIII. pag. 317. Digitized by GoOglc 

4» 



ftt Hiirasstlii. 

kastélylyal Hosszúpatak, F.-Bényes, A-^BéDjes, Megyerts, Serked, 
a lugosi kerületben; — Koldofalva, Kuboast, Lugas máskép 
Bánkfalva, Balintz a lugosi kerületben; — Challya kastélylyal 
KüIsö- és Belsö-Challya , Jáz, Pély , Pongrácz , Panád , Keresztúr, Ko- 
vácsi, Keu, Gyárak Orod vármegyében; ~ Palilesevel, Alma- 
szegh, Sárfeű, Thosia, Gergelypertoja Orod vármegyében; — 
Eáposztás-Megyer, Berki, Szászhalom, Eűrkény Pest megyében; 
Agas-egyháza Fejér vármegyében; — Kathlo, Sólymos, Raka- 
sach , Melchefalva , Sebes, Sz.-Lélek Temes vármegyében; — 
Saginova, EAprivnó, Sumethacz, Cenlibríg, Verhogy, Kajniczi, Melka- 
váz és Benedikluk Pozsega vármegyében, jószágait hű szol- 
gálatiért és 25,000 forintért bevallja lévai Cseh János fiának Zsig- 
mondnak és nejének Haraszthy Katalinnak, és Bakos Mihály- 
nak és ennek neje Haraszthy Annának, az 6 leányainak , kiket 
Dóczy Zsófiától Dóczy László leányától nemzett 0- 

Ugyancsak emiitett Haraszthi Ferencz még elfibb t. i. 1508-ban 
már némely javait bevallá nevezett két leányainak , és azok férjeik- 
nek »). 

Vele egy időben élt s testvére volt HarasztbiJános, kinek 
leánya Anna Siraky Boldizsárhoz ment nőül , és kinek leánya Siraky 
Ilona Keszy Mátyásnak 16n felesége. 

Ezek szerint Ferencztól és testvére János ágazati kimutatása 
kávetkez6 : 

Haraszthi N. 

A _^ , 



Ferenoz János 



Szörényi bán i "^ 1 

1486—1518. Anna 

(Dóczy Zsófia) (Siraky Boldizs.) 



Kata Anna 

(Cseh Zsigmond) (Bakos Mihály) 



Haraszthi család jelenleg is él Ung és Zemplén vármegyében, 
ez utóbbi e század elején Egreseu közbirtokos '). 

Ung megyében Haraszthy József rendszerinti esküdt. 

Ung megyében birtokos a család M o k c s á n , honnan elönevét 
Írja. Bihar megyében birtokos Mezó-Xelegden. 



Sz. Benedek! Convent. Proioc B. p. 163. 

') Ugnranott Faso. 93. Nro 12. hol Bakos Mihály Midiael de Pakos- 
aak iratik. Lehoozkynál is P a k o s áll. 

») S«r».y C. Zemplin not top. 280. ^^,^^^^ ^^ GoOgk 



Harasi#59 — Hárinnai. Í$ 

A család egyik tagja mokcsai Haraszthy Ágoston, miután 
Éjszak-Amerikát beutazta volna , és hazajővén , „U tazás Éjszak- 
Amerikába n^' czimü munkáját kiadá, — a Bánságban birtokát 
eladván, még 1848. el6tt családostól Amerikába költözve, ott telepe- 
dett meg. 

Harasztoft caal&d. Hajdan Békés vármegye családa. Kö- 
zfitok Harasztos Domokos az 1447ki budai országgyűlésre Békés 
rirmegye kOvete ^). 

Haraaztofti CMlád. Közülök 1628-ban Harasztosi Bálás 
deák Konstantinápolyban residense volt az erdélyi fejedelemnek ^). 

Harazi csalid. Zólyom vármegye hajdani kihalt családa. — 
Harazi Simonnak fia Lukács azon megye alispánja volt 1381-ben '). 

Harcz család. Harcz István czimeres nemes levelet nyert 
I719.ki sept 11-én III. Károly királytól •). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren királyi korona, melyen 
egy kettfis farkú oroszlán hátulsó lábain áll, els6 két lábával egy ezüst 
félholdat ragadva meg. Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fólötti 
aaak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék. 

Harczy család. (Szombathelyi). Szombathelyi Harozy Máté 
(Matheus Hartzy de Sabaria) és általa Hartzy Tamás, Pál, Am- 
brus és Mihály 1580-ki mart. 8-án kelt czimeres nemes levélben 
Rudolf király által emeltettek nemességre. Czimeres levelük elfibb 
1581-ben (feria 2-da proxima post Dnicam Exaudi) Vas megyének 
Szombathelyen, majd 1681 ben (feria 2-da prox. post Dnicam Oculi) 
Pozsony megyének közgyűlésén hirdettetett ki *). 

Hardicsay család. (Hardicsai). Hardicsai Hardicsay család 
Zemplén vármegye egyik kihalt családa ^). 

Hárinnai Farkas család. (Szerdahelyi , Szeszármai és 
Hirínnai +). 

Törzséül Farkas Tamás (1320. t) erdélyi vajdát állitják , de ez 
tévedés , tudva lévén , hogy nevezett vajda a Zéchen család 6sei közül 
wlt '). 

Kovachich G. M. Vestígia Comitíorum apud Uungaroa pag. 266—268. 

') Kemény János Önéletírása. Kiadta Szalay L. 128. lap. 

•) Fejér Cod. Diplom. tom. IX. vol. 7. p. 443. 

•) Collcct Herald. Nro 38a 

') Az eredeti Armalis Veszprém vármegye levéltárában van. 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 82. 
^} Különös kedvük van a geneak 



, genealog^oknak e Farkas Tamásra, mára 

I^ösa családnál hasonló igényt mntattonk fel iránta. Addig is, mig a Z é c h e n 
^Hf Szécsényi osalád tárgyalásához jutunk , egyebeken kivnl utalunk 
«^ftgner Collect. Geneal. Uistorioa Familiar. Deo. II. p. 130-135. 



Digitized by 



Google 



M Harlnnai. 

A Harinnai család legrégibb tudható eldAdei közül lehetett azon 
Farkas Tamás, ki Harinnát, Bányiczát és Idát 1411-kiapril 
6-áii kapja 0} és innen veszi fel a H a r i n n a i nevet. 

Kővári szerint a XIV. században még szeszármai Farkas 
nevet hordának *) ; — Hodor szerint ') 1458-ban a Harinnay-ak Szer- 
d a h e 1 y elftné wel éltek. 

A család azon törzse , kitől rendszerint a családfát lehozzák , Ha- 
rinnay Miklós asztalnok-mester , 1 475-ben nyeri Dedrádot, 
S zász-Fülpöst, Tancsot, ölyvest és Szent-Andrást*). 

A családot némelyek — s köztök Benkö is — két külön családra, 
a Harinnai és Farkas családra osztják ; de — ugy látszik — 
ez tévedés. 

A Harinnaiak családfája az emiitett M i k 1 ó s tói következőleg ^) 

jó le: 

Miklós 

1476. 

(Suky Kata) 



Ferenoz Zsuzsa 

(Erdélyi Erzse) (Torma György) 



Tamás Miklós János 

I -^ I t (Perusich 

Maréit Anna) 

(szászfülpösi I 

Bikli János) 

, f^ , 

Tamás II. Ferenez György Krisztina 

1580. elesett 1602. 1602. (1. Bal ásy Demeter. 

(Zutory Erzse) 2. Huszár Mátyás) 

"^wiw Miklós 

(Szengyel Sára) 

I -^ I 

III. Ferenez 
(Inczédjp- Kata) 



Sára lY. Ferenez 

(Földváry Pál) 1 1709. táján. 



A családfán láthatók közül Ferenoznek Erdélyi Erzsébettől há- 
rom fia volt. Miklós, ki magtalanul halt meg , Tamás és János. 

*) Kővári L. Erdély ner. családai. 110. 

*) ugyanott. 

■j Hodor Doboka rárm. 97. 

*) Kővári id. h. 

^) Hodor id. h. 99. Benkó : Speciális Transylvania I. köi után. 



Digitized by 



Google 



HaiiniuJ. SS 

Tamásnak egyetlen leánya Margit szászfülpösi Bikly János- 
hoz ment nőül , és miután — mint följebb mondatott — Szászíiilpüst 
is a HarÍDDai család lyrta 1475. óta , — valószinüleg a Bikly család e 
házasság útján jutott Szásziiilpöshöz , ha csak részben már előbb nem 
birt ott, és a Bikly család utóbb Harinnai Bikly-nek irá magát. 

Jánosnak Perusith Annától gyermekei: Tamás, IL Fe- 
rencz, György és Krisztina eUbb szent-demeteri Baláay Fe- 
renczné, utóbb berhidai Huszár M átyásné. Ezek közül 

ILFerencz Székely Mózses mellett barczol , és elesik a Bár- 
czán 1603-ki július 17-én ^). Testvére György fogságba került, 
honnan magát megválta ^). 

n. Ferencznek Zutory Erzsébettől fiai: Farkas és Miklós, 
ki 1602-ben Beszterczének Báthori Zsigmond részére feladásában mű- 
ködött*). Szengyel Sárától fia 

in. Ferencz 16o7-ben Doboka vármegye egyik követe a 
károlyfejérvári országgyűlésen •). Nejétől Inczédy Katalintól leánya 
Sára Földváry Pálné, és fia IV. F e r e n c z , kiben 1709. táján a csa- 
lád fi-^^ elenyészett. 

A fólebb emiitett Farkas (II. Ferencznek fia) 1602-ben Szath- 
maron harmad magával mint Báthori Zsigmond kezese volt letartóz- 
tatva addig , mig Bogáthy Miklós Rudolf császártól visszajö , kihez 
Erdély átadása végett volt küldve. 

Hogy azonban a feljebb közlött családfa nem teljes , onnan is ki- 
tűnik, mert azon nem találhatók a következők : 

1496-ban Harinnai Farkas János, kinek neje BánlTy Eufrozina 
▼olt Ugyanez évben élt H. F. A n n a , mogyorósi BánflFy László első 
ncje^). 

1560— 1580-bau éltek Harinnai János és Erzse, ki Békés 
Gáspár első neje volt. Ez összeköttetésnél fogva részese a Békés ter- 
cek H. J á n o s , ki 1575-ben a sz.-páli csatán elfogatott, és Harinnai 
Miklós kimenekült, de birtokát mindkettó elveszte, söt Jánosnak 
^ha feje is nem vétetett •). E János birta Belsö-Szolnok megyében 
* Bethleni kastélyt. 

') Wolph. Bethlen tom. V. pag. 408. 
*) Ugyanott pag. 411» 

') Bethlen Wolph. Hist. iom. V. a 64. és 65. lap közöti 
*) Hodor Doboka várm. 98. 
*) Ugyanott 97. 

•) Betklen Wolph. tom. II. pag. 374-382. Bethlen a lefejezettek közül 
^^t meg nem nevez, állítván, hogy : „el praeier kos duo^ quorum nomina oiseqm 



Digitized by 



Google 



5(1 Harmathy - Harraeh. 

Ugyan ezekkel egy időben élt Harinnai Farkas Márton, ki 
1662-ben Szucsaván maradt Dévay Péterrel, Girolthy Grergelylyel s 
néhány száz magyar katonával , hogy Basiliust vagy Heraklides Ja- 
kabot a vajdaságba beállítsa ^). 

Harmathy család. Szabolcs vármegye nemes családainak 
sorában áll Fényes Greographiája szerint. 

Harinoft család. Heves s Nógrád megyében van lakhelye. 

1660-ban kapja ozimeres nemes levelét I. Leopold királytól. 

Az 1705-ki a Rákóczy által rendelt személyes nemesi fölkelésre 
a család maga helyett zsoldost állított *). 

1709-ben a nemesi segélyfizetési lajstromban az armalisiák között 
emlittetik Harmos Pál, Mihály és András. 

171 l-ben a Rákóczy forradalmában részt nem vett, hanem honn 
maradt nemesek sorában emlittetik Harmos P á 1 , és idfisb és ifjabb 
Harmos Mihály. 

1722-ben a nemesi vizsgálatkor produkál a család, és az 1660-ki 
armalis alapján kétségtelen nemesnek ismertetik. Hasonlóan az 1734-ki 
productiokor is Harmos Pál és Mihály említtetnek. 

1755-ben a kétségtelen armalista nemesek sorában áU Harmos 
Bálás, Ferencz és Mátyás. 

1794-ben Mihály és Pál, 

1796-ban Mátyás és János, 

1807-ben István, Imre és Antal vesznek ki Nógrád me- 
gyétől nemességi bizonyítványt. 

Harmos János Temes megyei Buziásra költözvén , saját és fiai 
Mátyás és János neveikre vesz ki Nógrád vármegyétől 1844-ben ne- 
mesi bizonyitványt *). 

Harmos László 1837-ik év óta Eger megyei kanonok. 

Harmos Lajos 1842-ben Nógrád vármegyei al-adószedó lett. 
Fia Bertalan. 

A múlt század közepén Harmos János 1760-ban Nagyvárad 
városa jegyzője volt, utóbb a káptalan ügyvéde lőn. 

Harracta csal&d, A Harraeh családnak hazánkban a hon- 
fiusitást az 1563-ki 77. törv. czikk adá meg. Azonban birtokai nagy 
részben Mosón megyében az ország szélén feküvén , hivatalt főleg a 



Hodor id. h. 97. 

>) Ez 8 a következő adatok mind Nógrád vármegye jegyzökönyveiből. 

*) A megyei JegT^zökönyy 1989. száma alatt 

Digitized by VjOOQIC 



Harrach. 



«» 



szomszéd tartományokban viseltek. A család a XVTI. századtól két fő- 
ágon, úgymint a Lajtha-bruchi és Rohraui ágra van oszolva. 
A lajtha-brucki ágnak, mely hazánkban birtokos, leszármazása ^) 
kOretkezfi : 

Gr. Harraoh Otto-Frídrik 
(gr. Novellára Lairiiiia) 



Ferdinánd Bonavent. 
(gr. Lamberg Teréz) 

I ^^ I 

Alajos Rajmurd 

szül. 1669. 1 1742. nov. 7. 

nápolyi al-király. 

(1. gr. Sternberg Mária Bora. 

2. gr. Thanhausenn Anna. 

8. gr. Dietrichstein M. Emesztina) 



M. I^lippina 
(Gr. Thun Fcr.) 



Fridrik Gyárf. 

8z. 1696. 1 1749. 

állam-miniszter. 

(H. Liohtenstein 

Mária) 



Mária- Anna 

8Z. 169a 1 1768 

(1. gr. Rabattá 

Lajos. 

2. gr. Hrczan 

Zsigmond) 



Mária- Luiza 
szttL 1702. 

t 177Ö. 

(h. Lamberg 

Ferenoz) 



Ferdinánd*) 
szül. 1708. 

t 1778. 
(1. gr. Gallas 

Erzse. 

2. Harrach 

Róza) 



Mária-EUeonora Mária-Róza 
S2. 1767. 1 1768. sfc 1768. t 1814. 
(h. Kinsky József) 



BóaM. 
lüL 1721. 

tl786. 

(gr- Harraoh 

Ferdinánd) 



Jánoa Em6 Guidó 
iz. 1722. szül. 1723. 
1 1746. t 1783. 

(h. Dieiriohstein 
M. Jozefa) 



Mária- Anna M. Jozefa Ferenoz **) 

szül. 1726. szül. 1727. szül. 1732. 

1 1781. 1 1788. 1 178L 

(gr. Lodron (1. LLich- altábornagy. 

Miklós) tenstein (gr. Hobenembs 

János. Rebeka) 

2. h. Lob- I zf^. • 

kovitz ^*?^™L 

JózseO *^^*- 1^^- 

(gr. Waldburg) 



Mária-Jozefa János nep. 
tt. 1766. 1 1783. sz. 1766. 
(gr. Wilczek (h. Liohtenstein 
Ferenoz) M. Jozefa) 



Ernó Kristóf Károly 
szül. 1767. sz. 1761 

(gr. Ditrich- doctor. 
stein 
M. Teréz) 



Ferenoz-János 
szül. 1796. 



Terézia 

szül. 1798. 

t 1817. 



Ferdinánd Teréz 

szül. 176a sz. 1764. 

(Reisky t 

Janka) 

Károly-Fülöp Ágoston 
szül 1796. szül. 1800. 



*) Ennek testvérei még: Károly szül. 1700. f 1720. kanonok. 
Ven ez el szül. 1703. f 1734. Parmanál esettel. — János-E rnft 
ttül. 1705. 1 1739. Nyitrai püspök. 

♦♦) Ennek nővére: Krisztina született 1740. f 1791. apácza- 
fejedelem-asszony. 



>) Schönfeld id. h. II. 80-86. 



Digitized by 



Google 



S8 



Harsághy — Harsány. 



A család legtöbb tagja az arany gyapjas rend vitéze , és ausz- 
triai tartományi lovász-mester (Obesterbland-Stallmeister in Oesterreich 
ob und unter der Enns). Volt közülök egy-két udvari tanácsos , volt 
állam-miniszter, al-tábornagy , és a családfa tetején álló Alajos- 
Tamás épen nápolyi alkirályságot viselt. 

Hars4ghy €;sal4d« Sáros és Zemplén vármegyei nemes csa- 
lád. Ez utóbbiban birtokos e század elején Hegyi helységben 0- 

Harsányt család. Harsányi nevű nemes család Heves, Sza- 
bolcs, Ugocsa, Zemplén ^) stb. megyékben lakozik. 

Egyik Harsányi családnak czimere : a vért kék udvarában zöld 
téren hátulsó lábain álló kettós-farkú oroszlán , els6 jobb lábával egy 
ezüst liliomot tartva ; hasonló alak n61 ki a vért fölötti sisak koronájá- 
ból is. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös '). 

Ugocsa megyében Harsány Sámuel 1806-ben birtokos Szölós- 
Végh-Ardón *). 

Harsányi Pál birtokos Dabólczon *). 

Harsányi György Tökölyi párti kapitány 1676-ban Tarozalt 
pusztitá ^). 

Harsány család, (Sárospataki és kis-harsányi). Erdély és 

Magyarországban kiterjedve ; 
ez utóbbi Magyarországból 
szakadt, s lehet hogy az elóbb 
emiitettekkei is vérséges vi- 
szonyban áll, de arról bóvebb 
adatok nélkül bizonyost nem 
állithatunk. 

A család ismert törzse 
kis-harsányi Literati Mi- 
hály a kis-harsányi (Baranya 
megyében?) határon egy hárs- 
fa mellett néhányad magával 
egy portyázó török csapatra 
bukkanván, az azt vezénylfi 
agát levágta, s fejét a magyar 




*) Szirmay C Zemplin not. top. 373. 
*) Ugyanott 112. 

») Burgstaller Co 

*) Szirmay C. üg 
*) Ugyanott 167. 
*) Szumay 0. 2^plin not. top. 148. 



J ugyanoic ii^. 

*) Bnrgstaller Colleotio Insignium nob. Hong. familiarum. 
*) Szirmay C. ügocga 77. 



Digitized by 



Google 



Barsány^ 



59 



táborba vitte, a miért Mátyás királytól 1467-beQ „M i o h a e 1 literati 

de Sárospatak et fias-Harsány^' királyi adományt nyert Kis-Harsányra, 

és — miat iratik — innen van a család czimerében a vért kék udvara- 

bao egy magyar mentés bajnok , jobb kezében kivont kardot , bal kezé- 

beo levágott törökfejet tartva ; ugyanez alak n61 ki a vért iblötti sisak 

koronájából is, mint a metszvény ábrázolja. 

A család leszármazása I. Mihálytól kezdve következőleg ') 

ji le : 

Mihály 

Literátus 

de S.-Patak 

et Kis-Harsány. 

1467. 



I. Tamás 



Benedek 



1. István 



Jtkab 

t 



IL István 



Ferencz I. János 

t (Szentmártoni 
Bora 1716.) 

II. János 
(Kabos Mária) 

I 



Zsigmond 

III. István 

József 
(Hatfaludy 1.) 



IL Tamás 

András 

■ II. Mihály Miklói IL János' 
t t 



IIL Mihály 
t r- 



Cryörgy 



III. János 
t 



Zsigmond 
I ^ I 

Mária 
(Bakó Márton) 



IIL János 

1760. 

(Vásárhelyi Sára) 



Sára IV. János 

(Lészai Sándor) t.l819. 

(Dobokai Francziska) 

t ■ ^ I 

Borbála 

(Szacsvai Zsigmond) 

A családfán látható I. János ezredes ITlG-ban Erdélybe faáza- 
lodvin , feleségül vette Szentmártoni Borbálát y kivel kapja az Alsó- 
Pejér m^yei S á r d i és az e körül fekvő jószágok egy részét , — és 
tovetkezAleg ugyancsak Sárdon a Serasei , Szöcs , Adorján , Borza és 
Bdios jogokat , — mely családok kihaláshoz közeledtek , — örök áron 
aegvásárolván, azokra III. Károly királytól ITlS-ki jul 24^ királyi 
bde^ezést nyert. így származott be Erdélybe aHarsányi család ezen 



Hodor E. ur szivei közleménye. 



Digitized by 



Google 



éd Harsány. 

I. J á n o s által , kinek utódai házasság útján a Récsei , Tisza , Eabos, 
Veér, Buda, Szeredai és más családokkal is összeköttetésbe jővén, 
Erdély több megyéjében és Magyarországon is Tisza-Füreden bir- 
tokos leve. 

A táblázaton állók közül -emlitendök még Jakab, ki I. Apafiy 
Mihálynak gyermekkori oktatója volt, a török nyelvet beszélte, és 
1661-ben a brandeburgi fejedelemhez menvén, ott mint tanácsos 
még 1676-ban életben volt. 

Hogy a följebbi családfa nem teljes, mutatja az, hogy azon többek 
a következők sem találhatók : 

Az erdélyi ágból : Harsányi CaL József előbb főjegyző, 177 1- 
ben kir. pénztárnok KüküUő vármegyében stb. ; Sámuel ennek test- 
vér-öcscse előbb kir. testőr, 1785-ben gubernialis hivatalnok. 1809-ik 
év körül az erdélyi kir. tábla val. ülnöke. Francziából magyarra for- 
ditá és kiadá „D'A rnaud meséi t.^^ Nejével Véer Annával semmi 
gyermeket nem nemzett. 

1771-ben leljük harsányi és m.*bényei Harsányi Lászlót Kü- 
küUő vármegye ülnökeüL 

1796-ban kis-harsányi Harsányi Ferencz Alsó-Fejér várme- 
gyében adó-rovó biztos. 

M ó z s e s ugyanott irnok. 

1796-ban H. József Doboka vármegye levéltárnoka, majd 
szolgabirája 1796— 1809-ig. Lakott Hid-Ahnáson. 1810— 1813-ban 
Arendae regiae Perceptor volt. Ez vagy másik J ó z s e f az, kinek neje 
Diószeghy leány, kitől leányai : Zsuzsa f 1819. és Mária. 

Nincs a családfán Harsányi Benedek sem, valószinüleg II. Já- 
nosnak testvére, — 1790-ben már csak özvegye Biró Kata élt. 

A családfán álló IV. János az erdélyi tartományi főszámoltató 
hivatalnál ingrossista volt; meghalt 1819-ben mint rationum consultor. 
Benne az erdélyi ágazat fi-ágon kihalt , egyetlen leánya Erdélyben a 
Harsányi család utolsó sarjadéka Borbála Szacsvai Zsigmondné. 

Harsány család* Harsány Mihály és unokái Ferencz 
és J á n o s 1801-ben I. Ferencz királytól kaptak czimeres nemes levelet. 

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott vért ; a felső osztály kék 
udvarában pánczélos kar kivont kardot tartva látszik ; az alsó osztály 
arany udvarában zöld téren királyi korona , és a fólött rézsútosan ke- 
resztbe helyezve két kék zászló leng , ezek között a korona tetején egy 



Bethlen Miklóa Önéletírása. Kiadta Szalay L. I. köt. 423. 1. 

Digitized by VjOOQIC 



Hart -* Hartman, M 

TOrOs liliom látsziL A vért fölötti korona sisakján szintén pánczélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról 
annj-kék ^). 

Hart család. Hart János 1755-ben Mária Terézia király- 
asszony által emeltetett nemességre '). 

Czimere három részre osztott vért. A felső rész jobb-oldali osz- 
tálya ezüst mezejében egy barna galamb repül ; a bal-oldali osztály 
Tfirös mezejében két fehér nádszál arany zsinórral megkötve látszik. 
Az alsó osztály kék udvarában arany fél malom-kerék látszik. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Harthay család. (Kis-Harthai). Zemplén vármegyének 
egyik kihalt családa, melyből Harthay Gábor 1646-ban Zemplén 
m^e alispánja volt ; és a latin verselésben jártas , mint s.-a.-ujhelyi 
házira tett számos feliratai gyanittaták ^). 

Hartlque család. Hartique Antal 1791-ben nyert czimeres 
nemes levelet., 

Czimere négy részre osztott vért. Az els6 és negyedik osztály 
ezQst mezejében jobbról balra rézsútosan vörös csikolat vonul le , azon 
egy fehér förész látszik. A csikolat fölött és alatt egy piros sziv tűnik 
fel A második és harmadik osztály arany mezejében két vizirányos 
kék csikolat között egy czombig levágott emberi láb látszik. A vért 
fol0tti sisak koronájából pánczélos sisakos bajnok emelkedik , jobb ke- 
zében lándzsát, a balban egy hosszúkás gömbölyű paizsot tartva, 
melyen egy sziv piroslik. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany- 
kék •). 

Hartnaan család. (Máskép Erós). Ismert törzse Hartman 

máskép Erős Márton, ki Pilarik Jánosnak Földváry Juliannától 

született leányát Pilarik Máriát vévén nőül, ezzel az osztatlan Föld- 

nry nemzetség birtokaiban részesült, és ily családfát alkotott : 

Hartman Márton 

(Pilarik Mária) 

1730. 
j^ ^ , 

János Mihály Mária 

(Trangua KritftóO 



János Johanna János 

(Gyurikovios Istv.) 

A család evang. vallású. 



Adami Scnia geniil. tom. IV. 

«) Oollect Herald. Nro 273. 

*) Stinnay C Zemplin not. top. 82. not. hisior. 172. 177. 

*} Adami Scuia gentil. tom. iV . 



Digitized by 



Google 



6t HartmAnn ^ Hariickerii. 

Hartmann c^salád. Báró Hartmann Pál az 1655-ki ország- 
gyűlésen indigenatust nyert 0- 

Haruckern család. (Báró f). Alapítja Haruckem ^) J á- 
n o s-Gr y Ö r g y , ki mint jövevény hazánkban a legrövidebb id6 alatt 
a legfóbb méltóságokra emelkedett, és a leggazdagabb mágnások egyike 
leve , azonban fi-ágon csakhamar magbaszakadyán , nagy kiterjedésű 
szerzett uradalmait örökség útján jelenleg leány-ági utódai : több neves 
magyar családok birják. 

Haruckem J á n o s-Gr y Ö r g y — mint iratik — ausztriai ere- 
detű, és egy linczi sűtónek ^) fia volt , ki szorgalma és tehetségei által 
a hadi élelmezési biztosságnál ffitisztségre emelkedvén, mint római 
birodalmi lovag 1723-ban (129. törv. czikk szerint) magyar indigena- 
tust nyert , és egyszersmind ezen évben a Békés , Csongrád és Zaránd 
vármegyékben fekvő fiscalis jószágokat 1719-ben III. Károly királytól 
ffileg azon érdemeinek tekintetbe vételével *) , hogy fi a török had- 
járatok által nagyon megürült kincstár részére több száz ezerét meg- 
takarított, még ezen felül 24,000 forintnak fizetése mellett királyi ado- 
mányban nyerte , és azokba aug. 10-én a váradi káptalan által be is 
iktattatott. Mivel azonban az 1723-ban kelt adománylevélbfil sok hely- 
ség és puszta neve kimaradt, 1736-ki január 27-én uj adománylevelet 
adatott ki magának , melyben is az adományozott helységek és puszták 
igy neveztetnek meg : Gyula mezővárosa mint az egész uradalom feje, 
továbbá Fövenyes , ölyved , Apáti , Sz.-Benedek , Remeteháza , Bereg- 
egyháza, Alabián , Gyürkhely, Békés , Berény, Endröd, Gyúr, Kamut, 
Dánfok, Csatár , Tőgye , Nyárszeg , Szentes , Sz.-Fabián , Ecser, Veres- 
egyháza, Donát Sz.-László, Töke, Heked , Derekegyházának egy része, 

') 1656.ki 119. törv. ez. 

*) A család neve az 1723-ban törvényben H a r u k e r n-nak iratik ; — 
Hellebranth. J. Szarvas várossáróli Értekezésében , valamint Mogyo^ 
róssy János Gyula „Hajdan és most'^ czimü munkájában mindég Haruckem- 
nek Írja. Ez utóbbi — ki az eredeti okiratokat olvasá, és igy legjobban tudhatá 
azonban nála az elsó Haruckem János- György arczképe alatti kézirati hason- 
más azt mutatja , hogy J á n o s-G y ö r g y magát Harrucke r-nak irta. 

') Hellebranth János id. h. 12. lapon Markovitz Mátyás Gommentariusa 
szerint. — Mogyoróssy János a Hamoker-ek származatáról hallgat. 

*) Éhez járult az is, hogy — mint Hellebranth id. h. 11. lapon irja — 
Thau Albert- János Szegeden lakó kamarai igazgató jelentése szerint „as esen 
puiUdkból biQÖvö hoMMon igen csekély , — a minden órában kiiUheiö háborútól való 
félelem nagy , a gabonának és más iermesUményeknek eladkatása igen bt^os , — és a 
mélyen meggyökeredneii tolvajság és a% itt lakó embereknek arra vtUó hajlandóságok^ 
is megrögiött gonost indulatok kiirthatatlan legyen,**^ ^ j 

Digitized by VjOOQIC 



Harnckem. M 

Bökény, Szeghalom, Paás, Balkány, Torda, K.-Környe, Öcsöd, Szarvas, 
Káka, Báboczka, Félegybáza, Tatárszállása, Csaba, N.- és Kis-Podány, 
Földvár, Borosgyán, Veszély, Grerendás, Kigyós, Eperjes, Kerek- 
^háza, Szabadka, Gyarmat, Pázmány, ösvény, Bucsa, Kis- és Nagy- 
Harang, Grerla, Mezft-Megyer, Sz.-Miklós, K.- és N.-Décse , Doboz, 
Csorvás , K.-Ladány , Méhes , Kis-Károly , Gryoma , Ege , Nagy-Telek, 
Vé8zt6, Mágor, Tárcsa, Edeles, Németi, vagyis Nemeskereki , Bél- 
megyer, Félhalom, Póhalora, Szénás, Kis< és Nagy-Csákó , Királyság, 
Kondoros , Murony , Sopron , Halásztelek , Sima , Simasziget , Csejt, 
Orosháza, Székudvar, Petzér, Gyires, Sz.- Király, Sz.-M ártón , Szent- 
Ttmás, Pél és Elek. 

Haruckem János-György 1724-ben már Békés vármegye 
(Sispánjává lett, azonban e hivatalába csak 1732-ki oct. 9-én iktatta- 
tott be 0* Még el6bb, már 1729-ben báróságra emeltetett. Meghalt 
1742-ben. Neje Felner Máriával következő családfát alkotott : 

Haruckem János-György 

Békés V. főispán. 

Báró 1729. 1 1742. 

(Felner Mária) 

, A — , 

Janka Ferencz Francziska Cecília József 

(gr. Werdenburg Békés v. (b. Pechmann) (Wenkhelm (Hoche N) 

JózsefJ fSispán. t Jözs. Ágost.) i ^ ^ , i 

f 1775 Borbála 

(1. Mansfeld Anna. (gr. Siskoyics 

2 Diriing Mária-Antonia) JózseQ 



Mól Mária- Anna 2-tól Jozefa 

(gr. Stockhammer József) (gr. Károlyi Antal) 

Báró Haruckern János-Gryörgynek balála után a Gyulai nagy- 
uradalom három leány és két fiu-gyermeke közt feloszlott. 

Ceciliának gr. Werdenburg Józseftől született leányát gr. Wer- 
denburg Jozefát b. Gruber Ferencz vette nőül, kinek egyetlen leányát 
Teréziát ismét gróf Wenckheim József (József-Ágostonnak fia) vezeté 
Utirhoz; és igy a Wenckheim család a Haruckern javakban Janka 
vonalán is örökösödött. 

Francziska, báró Pechmanné magnélkül halt el. 

Cecil ia Wenckheim József Ágostonnétól ered a magyarországi 
Wenckheim ház. 

József Hoche leánytól nemzé B o r b á 1 á t , gr. Siskovics József 
tüzérségi tábornok nejét , ki szintén magnélkül halt el. 

*) MogyorÓMy id. h. 179. r^^^^J^ 

^^ ^ DigitizedbyCjOOgle 



M Hartvisias — Hi^twich . 

F e r e n c z , atyja halála után 1742-től Békés vármegye föispánja, 
egyszersmind a cs. kir. udvari kamara tanácsosa Bécsben. Meghalt 
177ő-ben. Neje kettő volt: 1. Mansfeld Anna, és 2. Diriing Mária- 
Antónia, kiktől csak két leány-gyermeke maradván, benne a rövid ideig 
virágzott b. Haruckern család fi-ága kihalt , és a szép birtok a leány- 
utódokra szált Ferencznek első nejétől leánya Mária-Anna gróf 
Stockhammer Józsefhez menvén férjhez , ez által a Stockhammer fi- 
ágon kivtil, beházasodás útján a b. Bedekovich , gr. Mitrowszky, gróf 
Bolza, gr. Esterházy, és gr. Batthyány családok örökösödtek. 

Ferencznek második nejétől Diriing Mária-Annától született 
leányát Jozefát gr. Károlyi Antal vévé nőül, s általa a fi-ágon kivül 
beházasodás útján gr. Königsegh , gr. Sztáray stb. is osztályosává lőn 
a Haruckern javaknak. 

A Haruckern család czimere egy négyfelé osztott vért. Az első 
és negyedik osztály vörös mezejében egy fejér búbos galamb áll, a vért 
belseje felé fordulva ; a második és harmadik osztályt jobbról balra 
hárántosan lefelé vonuló ezüst-vörös koczkák képezik. A vért iblött két 
koronás sisak áll , a jobb-oldalinak koronáján a leirt búbos galamb áll, 
a bal-oldalin egy fekete sas-szárny lebeg, s annak közepén vizirányosan 
három ezüst-vörös koczkás csikolat látszik. 

Hartvtgliui tSMlád. Gróf Hartvigius János 1659 ben ma- 
gyarországi indigenatust nyert *). 

Hartwlch család. Hartwich (vagy Hartwigh) Károly Dá- 
niából származott hazánkba , fia Hartwich József 1734-ben III. Ká- 
roly királytól ozimeres nemes levelet nyert ^) , és elvevén galanthai 
Balogh Istvánnak fajszi Ányos Évától született leányát Balogh Mag- 
dolnát, ettől csak két leánya maradt , úgymint : Rozália Horváthné, 
és Terézia előbb györgyei Bencsík Miklósné, utóbb Komjáthy 
Lászlóné ^) , kikben a Hartwich család kihalt. Utódaik Balogh István 
után, ki Abony, Tószeg , Paladics és Kecske ura volt , most is tetemes 
részt bimak az abonyi uradalomban. 

A Hartwich család czimere négyfelé osztott vért , melynek kö- 
zepén viz-irányosan egy fekete csikolaton három fehér rózsa látszik. 
Az első és negyedik osztály vörös mezejében pánczélos kar könyököl, 
arany buzogányt tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében 



*) 1669-ki 131. törv. cíikk. 
*) Adami Scata gentil. tom. IV. 
*) Perbeli genealógia. 

Digitized by VjOOQIC 



Hartyány - Haskó. 6S 

Utnlfló két lábán álló oroszlán els6 lábaival egy ezüst horgonyt tart. 
A vért íblOtti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny között 
egy fehér egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös, bal- 
ról araoy-kék. 

Harty4ny család. (Guláosi f). Ugocsa és Zemplén megyé- 
ben virágzott, de már kihalt. 

Gulácsi Hartyány (néha Harthyány) János 1660-ban másod, 
1670— 1675-ben első alispánja volt Ugocsa vármegyének > és 1664- 
ben Oszödfalván egy rétet szerzett zálogban, honnan gyanitható, hogy 
ott több birtoka is volt *). 

Hártyán (Sós-Hartyán) helység Nógrád megyében is létezik , és 
tten megyében is élt Hartyány családból , melybAl volt Hartyány Ká- 
roly, kinek magvaszakadtán ^ Darvas Pál és Ráday Gredeon iktattattak 
be Nógrád megyei Kelecsény pusztába stb. , de ellentmondás történt. 

Háry csal4d. (Hári). Zala vármegye nemes osaláda, melyből 
Hárj Farkas Zala vármegye levéltámoka 1837—1848. 

Háry Gusztáv ugyanott lajstromozó 1844-ben. 

Egy Háry Péter 1606-ban élt, levelet írván DersflEy Ferenoznek 
Beozkóról apríl 27.én *). 

Has&chy €SMl&d. Rikalt család, melyből Hasághy Imre 
tt 1563-ki országgyűlésen a határvizsgáló bizottmány tagjául nevez- 
tetett ki »). 

Hasznost család. Kihalt család , mely a Rathold nemból 
ered , s melynek nevét egykori birtoka Heves megyében a romban he- 
veri Hasznos vára is fentartja. Közülök Hasznosi Domokos 1313 — 
1321-ben nádor volt. L. többet Ráday c$. 

Haserhac csal4d. Közülök Haserhag István országbirói 
it^mester volt *). 

Haskó család. Közülök Haskó Jakab előbb nyitravág<* 
njhelyi prépost, majd mosoni czimz. püspök , s végre 1690-ben Nyítra 
scgyei püspök, melyről 1691-ben lemondván, a nyitra-vágujhelyi pré- 
postsigra visszatért* 



Szirmay C. ügoosa 53. 142. 

^ Szirmay C. Ugocsa 20. és C. Zemplin noi top. 82. 

Ó Sz. Benedek! Conv. H. Fása 7. Nro 16. 

*} Kemény : Noi Arohivi et Capitali Albensis IL réfz lia 

Ő 15e3-ki 60. tönr. oz. 

*) Lekoozky Stemmai II. 168. ^ ^ 



Haspray csaláA Haspray Pál 1643-ki dec lOén kelt ozi- 
meres nemes levélbea IIL Ferdioancl király áUal nemesittetett meg, 
de családa kihalt ^). 

Haszlinger család Haszlinger István*András 1790-ben 
nyert czimeres nemes levelet. 

Czimere négy részre osztott vért. Az elsfi és negyedik osztály 
ezüst mezejében zöld téren egy vörös ruhás , prémes kalpagú sárga 
csizmás magyar vitéz áll^ jobb karját kinyújtva, bal kezét kardja fölé 
fehér övébe dugva. A második osztály kék mezejében kettAs farkú 
oroszlán hátulsó lábain áll, els6 lábaival arany karikát fogva. A negye- 
dik osztály kék mezejében arany grif áll, arany csillagot tartva. A vért 
fölötti sisak koronájából a leirthoz hasonló magyar vitéz emelkedik ki 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék ^). 

Haszlinger József 1794-ben az erdélyi hadi parancsnokságnál 
törvényszéki irnok. 

Hatala esal4d. Pest vármegye nemes családai sorában em* 
littetik Fényes E. Geographiájában. 

Halalowic^ család. Hatalovios József 17ő6-ban Mária 
Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelet. 

Czimere egy viz-irányosan kétfelé osztott vért, molyntk felső 
részében kék mezőben egy arany oroszlán nyúlik fel , első jobb lábával 
három piros rózsát tartva , fölötte jobbról arany nap , balról ezüst fél- 
hold látszik. Az alsó osztály függólegesen kétfelé oszlik , a jdWb-oldali 
rész ezüst , a bal-oldali vörös mezőt képez , melyekbe a vért alyjáról 
két szarvas-szarv emelkedik fel , az udvarok szineivel ellenkezőleg szí- 
nezve. A vért fölötti sisak koronájából egy szétterjesztett szárnyú arany 
grif nyúlik fel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^). 

Hatbafny család. Szepes vármegye nemes családai közé 
soroztatik Fényes E. Geographiájában. 

Hatfaludy c^salád. (Hattmansdorű). Erdély családa , előbbi 
nevök Hattmansdorfer. 1454* ki octob. 9-ről V. László királytól 
kaptak armalist. Utóbb III. Károly király alatt 1736-ban nevöket 
Hatfalud y-ra változtaták , régi nevöket előnévnek tartván meg. 

Mióta Hatfal udy névvel élnek , leszármazásuk ^) következő : 



Az eredeti armalis Veszprém vármegye levéltárában* 

*) Adami Scuta gentil. tom. IV. 

») Collect. Herald. Nro 133. 

*) Kővári L Erdély nev. oialádai 111. 

Digitized by VjOOQIC 



Márton 
(Lnkács Bora) 

A , 

I. Ferencz 
(Katona Zsuzsa) 




II Ferencz 

táblai ülnök. 

K.* Szolnoki f&ispán. 

(ákosi Szilágyi Rák.) 



Ágnes 

(n. -ajtai 

Donátb Lajos) 



1. József + 1829. 

Dobokaí aarainist 

(Eetlieli Zsuzsa) 



Elek 1816. 

(l. Katona Róza. 

2. P. Honpáth Teréa) 



II. József 
(Bilogh Zsófia) 

I --^ , 

Istrán 
(1. Török Kata. 
2. Lígner Kata> 



III. Ferencz 
(Balogh Zsófia) 

I "^ 1 

Ferenoz 



Mária 

(Macskási 

János) 



Sándor 

Doboka ▼. 

főszolgabíró 

182Ö-I827. 

(Szoboszlai Róza) 



János 
őrnagy. 



Zidia Deasó 



Amália 



Lajos 

Doboka várm. 

fftjegyzó 

1826-1832. 

(Berzenczei Ant.) 



Anra 
(Mózsa Miklós) 



József Doboka várm. igaz. biztos 1775-beD, alispán 1780-ban, 
íhzolgabiró 1790-ben, utóbb 1816-baQ fSispáni helyettes és királyi 
tuicsosL Meghalt 1829-ki deo. 22-én. 

Ferencz 1794-ben Közép-Szolnok vármegyei alispán 

Elek 18 12 ben Ejraszna vármegyei ^törvényszéki ülnök. 

in. Ferencz 1815-ben Kolos vármegyében partialis törvény- 
ttdd ülnök. 

István 1847-ben BelsS-Szolnok vármegyei alszolgabiró. 

Hogy e táblázat sem teljes, onnan látszik , mert nem leljük azon 
Hatfaludy Pált, ki Doboka vármegyében 1847-ben dézma-bérszedó. 

Antal 1847-ben Doboka vármegye alszolgabirája. 

Hatfaludy idősb Pál Marmaros megye másod alispánja 1807-ben. 

HaUialmy csalAd. (Hathalmi f). Veszprém vármegyének 
tihalt régi nemes családa, mely nevét azon megyei Hathalom puszt^ól 
Tette. 

I^^nae Heotor Ispán (Comes), ki eredetét Siciliából vette, 
kmnan jött be, és attól I. Károly király alatt Veszprém várme- 
gyében tetemes jószágokkal adományoztatott. — E nemzetség egyik 
^a Marczaltó birtokáról Marczali vagy Marczaltövi nevet 



Hodor : Doboka várm. 429. 440. 4i9. 469. ftb. 



Di^i^by Google 



«9 



vett fel, s törzse lett a kihalt Marozali családnak; a nemzetség 
másik tagja az 1317-ben adományban kapott Hathalmi pusztáról 
H a t h a 1 m i-nak neveztetett 0- 

Emiitett Hectortól kezdve a Hathalmy-ak leszármazási táblája 
következő : 

I. tábla. 



Heotor (Gomes) 
1317-ben kap^ Haihalmot. 



János 
de Lak. 



Znnkor 
kassai vámagy. 

I ^ 1 

Marko 

(Comes) 

gyftri várnagy 

1380. 



Péter 
(Comes) 
deDalka. 

TT^ ' 

György 

de Hathalom, 

Szörényi bán. 

I 



Miklós 
de Haihalom. 



Ferencz 



Péter 
de Haihalom. 



János 
de Ihazy* 



László 

de Dalka. 

Veszprémi fóispán. 



Miklós 



László Lázár 
14Ö0. 



Mihály 



Sylvester Lázár Yiciorinus 

veszprémi követ 
1505. 
' (Sitkey Fruzsina) 



Péter György 

(serki Kolos Erzse) 

I "" 

Léid fblyi, 11, táblán. 



László 



János 
Martha. 



Pál Lázár 



Mihály 



I 1 

László György Judit 



György 



László 

t 



István Sándor János Mihály 
t t t I 



Farkas 

t 



Ferenoz 
t 



') Szegedi Decreta Reg. Hung. p. 274. „(renerofío C. Hectoris cum Carolo 
L Rtge $ regno NeapolUano in Hungáriám ingressi , multitque pofseMtionibut ab eodem 
locupleiaii fiUi a capite bonomm , quod eit obiigit^ nomen accestiverunt • . . vohiipíe 
unu$ voeari Comes Maroiali aut HarcuUtM a Mmxioliő prope Jtmrinum , dein 
Mub Sigitmundo anno i400. Regni Uung. Palatínus^ aiter C. Haihalmi ab HatkaUm 
prope Papám : quae tam illustris generatio , vt humanarum rerum sünt vicissitudines^ 
e palatinaH dignitate ad novaculam decidit^ jamquo defecit ante septennium cireiter in 
pannoso quodam et misero Papensi Ckirurgo bonis omnibus k^othecario jure per alioe 
possessis ífi . . . Josephum Festetics de BaUaoára • . . isWoolif .** — Y, ö. Kaprinay 
Mü. B. pag. 60. 77. 

Digitized by VjOOQIC 



Hátfaalny. 69 

n. t á b I a. 



Gjörgy HmL tMán. 
iKoIc -- ^ 



(serki Kolos Erzse) 



Miklós Mátyás Pál Anna Erzse Zsófia*) 



I 



százados, (Bossányi (1. Viozay (Pogrányi (LThury 

elesett 1594. Bora) Bálás) Benedek) György, 

r Amadé Kata) i 2. nebojszai 2. Tóthi 



r 



Balogh) Lengyel 

IstTán) 



Dániel Erzse 

(komiohi 
Szopek Henrik) 



Miklós 
(Knbinyi Zsófia) 



r 



György 

t (L Téglú Eoryitíí Gáspár. 

2. Baan Sándor) 



György Sandrin 

fieSÍ. (Csabi Erzse) 

(Thnri Benedek) 
^Ennek testvérei m%: István t, Mihályt, Orsolyaf. 

A caaládí&n látható I. Lázár, kinek neje Sitkey Fruzsina volt, 
1505-ben Veszprém vármegyének rákosi gyűlésre egyik követe 0* Fia 
bárom vok: Péter magnélkül halt el, György és LászIó két 
Ifiton ágat alapitának. 

Györgynek Serki máskép kolosdorfí Kolos Erzsébettíil egyik fia 
Mityás Pápa környékén némely száguldozó tatárcsapatok ellen ha- 
dikozott, s azon csatásásokban esett el 1594- ben ^). Testvére 

Miklós Mezó -Keresztesnél Miksa fóherczeg mellett harezol^ 
8 ugyanott a törökök üldözése végett megujitott szerencsétlen kimene- 
telű utolsó csatában esett el 1596-ban ^). 

A feljebb emiitett Mátyásnak Amadé Katalintól fia Miklós 
Külnnyi Zsófiával nemzé Györgyöt, ez ágon az utolsó Hathalmyt, 
ki 1635-ben osztozott Pogrányi Istvánnal, nridón Komárom megyei 



Jászay : A noftgyar nemzet napjai a m^iáosi vtez után. 157- 1. • 
Ő UbránSy 1686-ki kiad. 416. L 
^ Ugj^anoil 46a 1. . 

Digitized by 



Google 



10 Hfafhái^ - HMranl. 

Ácsnak fele része a Kolos Erzsébetéi képviselő Hathalmy örökösöknek 
jutott 0. 

Nem találjuk a családfán Hathalmy Orsolyát, kit a német 
eredetű báró Thanhauser Honorius vett nőül, ki 1593-ban lett Szé- 
csény vár kapitánya , s a Hatlialmyak által fiusittatván , Hathalmy ne- 
vezetet vett fel, s 1594-ben egyik csatában sebet kapott ^). 

A család czimere : a paizs vörös udvarában egy függőleges s két 
viz-irányos fehér csikolat. A vért fólötti sisak koronáján hattyú áll 
szétterjesztett szárnyakkal, jobb lábában nyilat tartva. 

Hatházy család. Erdély kihalt családa , melyből Hatházy 
Gergely Tököly ellen harczolt 1690-ben *). 

Egy Hatházy Gáspár 1647-ben sátoraUya-ujiwtyi ref. lelkész 
volt *). 

Hatlma család. Ismert törzse Hathna János az olaszországi 
hadjáratban , és Galambócz ostromában szerzett érdemeiért 1430*ban 
Zsigmond királytól kapja Trencsén megyei Budetint ^). Ennek fia volt 
György, ennek László, kiben ugy látszik a család kihalt 

Hatvány család. Már a XV. században virágzott Mátyás 
király alatt élt Hatvány PálnakfiaGáP). 

Komárom vármegyében 1699-ben találunk Hatvány családot, 
n^dybSl Hatvány Terésmek s férjének Konkoly Lászlónak Kurtit-Keszi- 
ben volt birtokrészét eladja a Pesthy család ^). 

Hlktvany családot Zemplén vármegye is caimerleveles nemesei 
közé száimt ®). 

Hatvani család. (Tótörí és hatvani). Erdély családa. Már a 
XVI. században virágzott Közülök Hatvány Zsigmond Doboka vár- 
megyének 1612—1615. főispánja volt 1603-ban Székely Mózses kö- 
vete Jeromos moldvai vajdához *). Birta Tfitört. 

Bels6-Szolnok megyében találunk Hatvanyakat, hol közülök 
Miklós 1815-ben reotif. biztos volt 



<) Fényes £. Komárom vármegye 142. 1. 

^ latvánfPy id. h. 401. éa 411. 1. 

*) Cserey Mih. Históriája 206. 1. 

*) Snrmay 0. Zemplin noi top. 264. 

*) Lehoczky Stemmat. 11. p. 168. 

*) Kaprinay Diplomái IL 447. 

^ Fényes £. Komárom várm. 126. 1. 

') Szirmay G. Zemplin noi top. p. 112. 

•) Wolph. Beihlen Hisi V. p. 32a 334. - Hodor t Dobolta véna. lOL 411. 

Digitized by VjOOQIC 



Haradjr — HaTrafiek. 71 

Havady C^aalád. (Kidéi). Doboka vármegyében birtokos volt 
Kidén. Közülök kidéi Havady István 1711— 1712-ben Doboka vár- 
megye jegyzője volt. Kihalt e család 1720. táján. Birtokaik leány-ágra 
szállottak 0- 

Hawas eaalád. Gömör és Zemplén vármegye nemeseinek so» 
rában áU >). 

Haachln család, Hauchin Pál-Antal az 1687.ki ország- 
gyűlésen hazafiusittatott '). 

Hamer család. Hauser József 1717-ben III. Károly király 
iltal emeltetett nemességre *). 

Czimere : négy részre osztott vért, egy kisebb közép-vérttel, mely- 
nek vOrös udvarában kékbe öltözött kar könyököl, kivont kardot villog- 
tatva. A nagy vért első osztályának kék udvarában bárom csonka 
tornyú, négyszegletes kövekből épült, kapuval ellátott vár látszik. A 
máaodik és harmadik osztály arany udvarában két kiterjesztett fekete 
3i9-8zámy látható. A negyedik osztály kék mezejében hátulsó lábain 
kettfc farka arany oroszlán áll, első jobb lábában kivont kardot tartva. 
A vért fólötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny kö- 
xOtt három daru-toll (vörös , arany és fekete) emelkedik ki. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Haiuperszky család. Hausperszky György 1687-ben 
fogadtatott a magyar hazafiusitott családok sorába ^). 

Havranek család. Már az 165ő-ki országgyűlés 33-ik tör- 
▼ényczikke emlitést tesz Havranek Miklósról, hogy adósságai a 
aakziai rendeknél kifizettessenek. — Azonban csak 1797-ben lép a 
Havrandc család a magyar nemesség sorába , midőn Havranek József 
L Perencz királytól czimeres levelet nyert •). 

Czimere négyfelé osztott vért, melynek első és negyedik osztálya 
wany mezejében zöld halmon egy kitárt könyvön fekete madár áll^ 
jobb lábában iró-tollat tartva. A második és harmadik osztály kék me« 
»jén jobbról balra hárántosan fehér csikolat vonul le , melyen egy 
botra tekerfidzó kigyó látszik , az udvar felső részében arany nap , az 
dsdban arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából arany 



Hodor Doboka várm. 101. 455. L 

') Bartholomaeides C. Gömör 144 Szirmay C. Zemplin noi top. 112. 

•) ie87-ki 2».ik törv. C2Íkk. 

*} CoUeoi Herald. Nro 568. 

») 1687-kl 28.ik törv. ozikk. 

•) Colkot Herald, pag. 186. ni 

Digitized by VjOOQIC 



7Z Hayek — Hebranea. 

oroszlán nfil ki , elsfi jobb lábával meztelen kardot villogtatva. Fosz- 
ladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék 0- 

Hayek család. (Waldstaetteni). Waldstaetteni Hayek János- 
Ernö az 1840-ki országgyűlésen magyar hon fiúsítást nyert *). 

Hazádi család. Hazádi János 1712-ben IIL Károly király- 
tól nyerte czimeres nemes levelét *). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld térról felemelkedő hét fehér 
rózsa-szál. A vért fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar könyököl, 
három fehér rózsa-szálat tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös. 

A osalád lakhelye Gömör vármegye. 

Hazuga család. (Kelemenfalvi). Lakhelye Zemplén vár- 
megye, hol e század elején Varano-Csemernye, Vehécz és Bánócz hely- 
ségben birtokosnak iratik *). 

Fényes Elek Geographiája szerint Heves megyében is létezik 
Hazuga család. 

Házy család. (Nemes-Szákuli). Házy J á n o s os. k. alezredes 
Krassó megyei Szákul, Tinkova és Kavaran helységre 1812. sept. 27-éa 
nyert királyi adomány-levelet , mely Krassó megyében azon évi nov. 
5-én hirdettetett ki. — A család jelenleg is birja a nevezett jószágokat. 
A tinkovai határban az Istvánhegyi vas-gyárt alapiták , mely je- 
lenleg a herczeg Fürstenbergeké. 

Házy Frigyes birt Simándon is. Gyermekei: Eleonóra és 
János; ez utóbbi Pesten 1836-ki april 10-én, kora 15-ik évében mint 
tanuló halt el. 

Most csak Házy Mihálynak, — kinek neje aradi Török 
leány , — vannak gyermekei , kikhez a család fentartásának reménye 
van kötve ^). 

Hebran€» család. Zemplén vármegye armalista nemes osa- 
ládainak egyike ^). 



^) Adami Souta geniil. tom. lY. 

') 1840-ki 5^ik iörv. ozikk. 

•) Collect. Herald. Nro 681. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. pag. 107 335. 343. 370. 

'*> H & z i nevtt család már el6bb is a XV . században létezett. Házi Dávid- 
István 1483-ban Mátyás király egyik hadvezére volt. — Házi János Bethlen 
Gábor török tolmácsa és Írnoka a XVI. század végén Kecskeméten született , és 
Envaral AsHUn török munkáját magyarra fordítva Kassán 1620-ban adte ki 

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 112. 

Digitized by VjOOQIC 



Heekelberg ^ Hederráry. Yt 

Heckelbergp család. Heckelbetg Miklós és neje 
Rutharín Mária 11. Ferdmand király által emeltettek nemességre So 
prooban 1622-ki jul. 16«án kelt czimeres nemes levélben, mely Sopron 
Tánnegyének 1624 ben Reminiscere vasárnap utáni második ferián 
Urdettetett ki 0. 

Héczcy Gsal&d. Zemjdén vármegyében Barancs és Ger-* 
csely helységben birtokos ^. 

Hedenr&ry csalikd. (Kihalt). A történeteinkben nagy sze- 
repet játszott Hederváry család Németországból a Hennenburgi 
ngj Hounburgi grófoktól vette eredetét. Az elsftk, kik magyar fóldre 
léptek, Volfger és Hedrik testvérek voltak , kik Turóczi ') sze- 
rint 300 nyilassal jöttek be Gejza vezér idejében, s attól a kisceni (most 
Mietojvárí) begyet , és Gyórön alul a Duna egy szigetét kapták ado- 
niojba. TÓlök eredt a Hederváry család, mely nevet a H e d r i k által 
éptett Hedervárától vette , és melyból késóbb több más virágzó 
esdád is kifejlődött* 

Rövid idö alatt a család a haza legmagasb hivatalaiba jutott , és 
nem egy tagja a nádori hivatalt viselte. 

1 150-beii élt M ó r (Maurus Comes) főispán , kinek fia István 
öt gyermeket nemzett, úgymint: Sándort, Serafint, Chepant 
(ngyís Istvánt), ki 1206-ban nádor és Bács vármegye főispánja volt, 
Poth-ot, ki szintén nádor és Mosón vármegye főispánja volt 1209-ben, 
^ Chepán testvérével a Lebéni apátságot alapitá *) ; végre Sault, 
ki 1188-ban csanádi püspök, utóbb kalocsai érsek volt. 

Az emiitettek családfán következőleg állanak : 

Maunis 
Comea U50. 



István 



Siador Serafin Chepan Poth Saul 

nádor 1206. nádor 1209. osanádi püspök 



1188. 



Az eredeti Armalis levél Sopron sz. kir. város levéltárában őriztetik. 

^ Szirmay C. Zemplin not top. 112. 237. 270. 

*) Tnróozi Chronioon. P. IL cap. XI. igy írja : „Fo« haee de Ákmania 
^4f«r«ff cwm firúire iuo Hedrieo , de Comiiibui Hovmhurg ortui , et ireeeniis dex^ 
^vitt fkalemüs iniroivit,*^ A Chronioon ríthmia de Hennenberg írja de H o n m- 
^«rg helyett; hasonlóan Maglen is. A Budai Krónika szintén Houm- 
bttrch-ot mond. — Kézai Simon (Edit.- Podliraczky pag. 79.) igy irja : ,,Fotfeii 
^•^ftr cum Bedrico fratre suo introivii de Vildonia eum quadritíginia 
"Aü^fJbolerolú" eto. 

*) Katona Histor. Gritío. T. lU. Nro CC0XXX7. ^ i 

Digitized by VjOOQlC 



u 



flederváry. 



Ezek közül melyiknek fia volt Kernen mester, vagy Dienes, 
kitSl azután a család leszármazása folytonosan a magszakadásig le- 
hozatik, biztos adatok nélkül megmondanom nem lehet. S&t e Kémen- 
nél még valamivel el6bb élt VialkaDienes, 1 232-ben nádor , ki 
szintén a Hederváry nemzetségből származott , s kit Bonfini szerint 
IV. Béla király által szcmeitAl fosztatott meg. 

Nevezett Kémen mester , ésfial. Lfirincz és I. Dienes a 
tatárok ellen tüntetek ki magokat Amaz országbiró, majd (1267-ben) 
nádor, és Somogy, Sopron és Mosón megyék fSispánja volt , és Heder- 
vári Poth Lfirincznek is neveztetett, honnan gyanitható, hogy atyja 
K e m e n fia lehetett Pothnak az 1209-ben volt nádornak. 

K e m e n t61 kezdve a család leszármazási táblázata következfi • 





Kernen 
mester. 






L6rinoz 

Poth. 

Nádor 1267. 

II. Kernen 

főpohárnok 

1289. 




Dienes 
1280. 


"n 


' I. Miklós 
Rakó nevez. 




Henrik 
bán. 


'II. Lőrincz LJ^nos 

az Ujlaky 1322. 
osalád törzse. 


Domokos 
1322. 


Péter János 
a Hercieg a Titmd$$ff 
OS. törzse, os. törzse. 


Gorrard 
1322. 




U. Dienes Pál 

1320. 

^ — . 




'~~ Dezső ILMiklóí 

mester. 1366. 
Soproni főispán. Győr v. főisp. 


Hedrik ' 
1378. 




'Erzse 


m. Miklós 

kir. főajtónálló. 




István 
mester. 



Ldid folyí, a Adv. laip<m. 



György Ferenoz Mihály 



*) L. Wagner Colleot. G^neal. Hisiorica Dec. I. pag. 75-90. hol azoa« 
ban még sok hiány (s tán hiba) is mutatkozik. Y. Ö. Wagner Mss. tom. LXX. 
p. 128. Geneal. Autheni Mss. tom. II. stb. — Fejér Cod. DipL tom. YIII. vol. I. 
pag. 12Ő. r^ T 

Digitized by VjOOQIC 



Uétttwárj. 



18 



m. Miklós hi a% előbbi Utfon. 
kir. fóajtónálló. 
1364. országbíró. 



IILDiexies ILIstyán 
gjróri huL 1388. 
1382. Nógrád ▼. 
fÓispáa. 



Kata 
(Vörös. 

kói 
Volíárd) 



IV. Miklós 
1403. 



(Euüuy Ilona) 



Mihály 



EPál II. László 
147L egri pösp. 



Ferenoz 



Magdolna 

(Marczali 

Lásiló) 



Agata 
(pakosi 
Zemere 

Imre) 



Erzse Sebke Skolast I. Imre 
1 1420. 
(Osl Dóra) 



II. János 



I. László 
t 



III. Lóríacz 
1437. 1 1447. 
Nádor. 
(2. Blagay Margit) 



II. Imre 

maohói bán 

1450. 

(1. Teutnr Hanka. 

2. Gara Bora) 

' — :r^ » 

Dorot^ 
(Drágffy Bért.) 



VI. Miklós 

1491. 
(Heniog 1 ) 



V. Miklós 

I "" 1 

Osvald 
144L 



IV. Lörinoz II. Ferenoz Kata 

t (Chaaki Bora) (Rozgony István) 



III Fereacz III. János 
Ngridikapit. t 



III. István 

154L 

Győr V. alisp. 



László Imre Brigitta 

(Fanohy Imre) 
1506. 



IV. Lörinoz 



U. György 
1548. (Paztohi Bora) 



Zsófia Kata 



(nebojszal Porkoláb 

vagy 

Bor Hona) 



IV. János 

t 



IV. István 

1552. 
(nebojszai 
Balogh Zsi 



) 



m. Imre 



V. István 

1604. 

(1. Károlyi Zsuzsa. 

2. Andrásy Kata) 



yi. litván V. János 
(fiiterfaázv Soopi püsp. 



Anna 2^zsánna 

(L Kerekes (1. veglai 

András. Horváth Zsigm. 

2. poltári Sóos 2. Kapy Gábor) 
István) 



Ferenoz 
t 



Imre 



^Lörincz 
t 



János 
pozsonyi kanon. 

t 



Ilona Katalin 

t 165a 

(Viozay Jánosáé) 



Digitized by 



Google 



7f HeátrTáry. 

Eemennek L£r i noz fia 1267-beii nádor volt; és nemzé ü. Ke- 
ment (vagy Kelement) , ki 1289-ben fSpohámok-mester , és Baranya 
megye főispánja vala^). Neje Balog Miklósnak (Nicolai Sinistri) leánya 
lévén , ettől született fia I. K o r r a r d , ki 1322-ben a pécsi káptalan 
előtt Ígéretet tett, hogy LArincz, János és Domokos rokonaival közösen 
birt javait el nem fogja idegeniteni. 

Kemennek másik fia Dienes 1280-ban élt, amidőn testvér- 
unokájának II. Kemennek Turda helységet engedé át, attól viassont 
Nyitra megyei Dejtát kajiván. Dienes nemzé I. Miklóst, a ki Bakó- 
nak is neveztetett ;ésHenriketa bánt , kinek Péter fiától a szek- 
csői Herczeg család, János fiától pedig a Tamássy család 
eredett *). 

I. Miklós atyja lőn II. Lőrincznek, I. Jánosnak és 
Domokosnak. Ezek közül II. Lőrincz az Ujlaky család törzse 
lőn. Domokos, kiről íbljebb volt szó , magnélkül múlt ki. L J á n o s 
nemzé II. D i e n e s t és Pált'). 

II. Dienes, ki 1320-ban még életben volt, három gyermeket 
hagyott maga után, úgymint: Dezsőt, IL Miklóst és He- 
driket*).* 

Dezső mester Erzsébet királyné országbirája, és Sopron vár- 
megye főispánja , Róbert Károly királylyal harczolt BazMrád havas- 
alfbldi vajda ellen, s ott a királyt megmenteni akarván, ennek öltözeté- 
ben harczolt, és elesett 

n. Miklós 13ő6-ban Győr vármegye főispánja, három gyer- 
meket nemze: Erzsébetet, István mestert, ki három fiában ágát 
bevégzé , és 

ni. Miklóst, kia királyné {Sajtónálló-m.estere, és Mosón, Fejér 
és Tolna vármegyék íSispánságát viselte. Számos gyermeke maradt. 
Leányai közül Katalin vöröskői, és óvári Volfard neje lőn. Fiai közül 

in. Dienes győri kanonok 1382-ben. 



') Az érdemeit tartalmazó okleveleket közli Wagner CoUeci Geneal. Deo. I. 
pag.SO-82. 

») Fejér CoA Diplom. tom. X. vol. VII. pag. 894. 

^ A táblázaton ezen II. Dienes-ig igen felötlő a rövid idő alatti több nem- 
zedék Bzaporodása ; lehet hogy itt hibáa a családfa , és I. Dienes ugyanazonos 
volna II. Dienessel (I. Miklós II. Miklóssal), miután I. Dienes él 1280-ban, kis 
unokája pedig IL Dienes ]d20-ban, tehát 40 év alatt. Azonban adatok hiánx^ban. 
e kételyt felvilágositanom vagy eldöntenem nem lehet. 

*) £ Hedriktől származtatja Wagner a Tamássy-akat, — de hibásan, mint 
Fejérnél egy oklevél is mutatja. 

Digitized by VjOOQIC 



■ederváry. ^ 

n. István Nógrád megye f^Sispánja 1388-ban, nemzé Györ- 
gyöt és Mihály t Amaz — ugy látszik Kanisay Ilonával — nemzé 
EPált, ki 1471-ben az Esztergeti pusztát irja be valaki részére; 
ULászlót asánta egri püspököt ') (1451—1464.); és Ferenozet, 
kinek egyik leánya Magdolna Marczali Lászlóhoz , A g a t a pakosi 
Zemere Imréhez ment nóül. 

IV. Miklós 1403-ban élt, és nemzé IH. Lörinczet, ki elóbb 
(najd 9 évig) fólovász-mester , azután 1437-töl nádor volt. Czimer- 
pecsétén a vértben három függőleges csikolatot viselt '). — Meghalt 
lUl'hen. Második neje Blagay Antalnak leánya Blagay ') Margit 
Toit Ettől gyermekei: 11. Imre, VI. Miklós és Angelika. 

n. Imre 14ő0-ben machói bán, kétszer nósült. Elsó neje Teutur 
Hioka (Johanka ?) volt ; a második Garai Dezsó leánya Borbála , kitől 
egj leáoya Dorottya maradt , utóbb Drágfiy Bertalannak hitves-társa ; 
és igj fi-ágon magszakadt. 

VL Miklós jószágaira 1491-ben királyi uj adományt vitt, és 
koBszú öregkort ért. Három gyermeke volt : IV. Lórincz, ki ugy 
Mtszik atyja életében magtalanul halt meg; Katalin Rozgony Ist- 
mmé, és H Ferencz, ki Cháki Benedek leányát Borbálát birta 
otfil, de tőle gyermekei nem maradtak ^). 

Vissza kell térnünk III. Miklósnak fiához I. Imréhez, ki 
1420-ban halt meg. Ennek neje Osl Dorottya volt , és ettől nemzett 
gjermek^ által a Hederváry család legtovább élt. Gyermekei voltak : 
V. Miklós, II. János és I. László. E két utóbbi utódot nem 

V.Miklósnak fia volt Osvald*), ki 1441-ben étt, és öt fiúnak 
egy leánynak Brigittának Panchy Imre nejének lőn atyjává. Piai 
bteol emUtendő 

III. Perencz, ki Belgrád várkapitánya volt , azonban e várat 
» török ellen hanyagsága miatt megvédni nem tudván , 1522-ben hűt- 
•a»ég bélyegén javait (Rárót) elveszte , s azok egy része Bakich Pal- 
áik adományoztatott. Gyermekei nem maradtak. Testvére 

*) Bonfini 

^ Wagner Coll. Geneal. Bee. I. a táblán közli e czimert. 

Ő Hibáaan áll Wagnernél Ballag a-nak írva. 

*) Wagner Coll. Geneal. I. 87. lapon a jegyzetben iija , kegy második 
Wttéget ia tulajdonítanak neki ; Rokonoki (tan jobban Bakonoki) Dorottyát 
^ tttól leitek volna gyermekei : I a t v á n , (kinek egyetlen leánya Dorottya, 
ttradtX Jánoa, György, Zsófia, Kata éa Ferenoa. 

h Oavaldot némelyek Lörinoz nádornak testvéréül iiják. ^^^ i 

.gitizedbyCjOOgle 



^ 



B«drr¥ii7. 



ül. István Oy6r vármegyének alispánja volt 1641-ben. Gyer- 
meke négy maradt. Piai : 11. G y ö r g y , kinek Paztóhi Borától utódai 
nem lettek, és IV. Lfirincz, ki nagybátyja elkobzott javaiért több ideig 
perlekedett, azonban sikertelenül, mig maga igényeirfil a Bakieh család 
részére lemondott. Neje nebojszai Porkoláb máskép Bor Ilona, 
ki előbb Nyáry özvegye volt. EttÓl két fia született: IV. János mag- 
talan halt meg, I V. I s t v á n ( 1 552.) pedig nőül vévén nebojszai Balogh 
Gergely leányát Zsuzsannát, atyja lön a magnélkül elhalt III. I m* 
rének és V. Istvánnak. 

V. I s t V á n kétszer nősült ; első neje Károlyi Zsuzsanna , a má- 
sodik Andrásy Katalin ^) volt 
Ezektől két fia és két leánya 
maradt, (két fia korán elhalt). 
Leányai : A n n a előbb Kere- 
kes Andrásné, utóbb poltári 
Sóos István neje lőn; Zsu- 
zsanna előbb veglai Hor- 
váth 2^igmondné (1675-ben), 
utóbb Kapy Gáborné volt. — 
Fiai közül János pozsonyi 
kanonok , zirozi apát , s végre 
scopi püspök lőn ; testvére 

VI. István , ámbár ne- 
jétől galanthai Esterházy Er^ 
zsébettől született fia VI. Lőrincz, de ez korán elhalván , és másik 
fia J á n o s pappá lévén , a Hederváry családot fi-ágon bevégzé. 
Leánya kettő volt : Ilonát kora halál ragadta el, Katalint lóosi 
Viczay János vezeté oltárhoz , és ez által örökölték a Vie^^y-ak nar 
gyobbára a Hederváry jószágokat. Katalin 1680-ban haU meg, és a 
Hederváry nevet sírba vitte. 

A család czimere — mint azt följebb a metszvény V. János- 
nak (Wagner által kiadott) pecsété után ábrázolja — (tiggőlegeaen 
kétfelé osztott vért , a jobb-oldali osztály ismét viz-szintesen alsó és 
felső udvart képez , a felsőbbikben az ősi czimer : a három függőleges 
csikolat látható ; az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán , első 
lábait ragadmány után nyújtva. A vért jobb-oldali osztályában szintén 




^) 'Wagnernél Collect. Geneal. Dec. 1. 89. Andrásy Kata lY. Totván nejéül 
iratik, de kéziratai közt későbbi jegyzékében V. litván nejéül tévé. 



Digitized by 



Google 



HAdcy T HagftMs. 1t 

i leirthoz teljesen hasonló oroszlán szemlélheti A vért fölötti sisak 
koroDáján kiterjesztett számjakkal koronás egyfejü fekete sas emel- 
kedik ki A sisak két oldaláról a vértet szokásos foszladék veszi körül. 

Hedry csal&d. Sáros vármegye egyik legrégibb családa, 
mdj — mint e munka folytában már érintve volt , — az A b a nembfil 
Tette származását a gágyi Báthory, Bertóthy, Frichi, 
Sírok ay stb. családdal együtt, melyekből jelenleg csak Hedry és 
Beithóty család él még. 

A család törzse az 1330-ban Szalánoz várát birt II. Péternek fia 
ÜL Péter volt, ki osztálykor Hedrychfalvat (Hedri helységet) kap- 
tíd, ettől nyeré sarjadéka a Hedry nevezetet. 

A törzs III. Péternek atyja IL P é t e r , — mint adntén a Frichi 
családnál már emlitfik — osere-úton szerzé Hedri helységet ^). 

in. Péternek fia volt Gergely, ki Barius és Frichi István 
hutlenségi bélyegen 1403-ban Zsigmond királytól Sárosy Kelemennel 
egjűtt F r i c h helységre kir . adományt nyert '). 

A család leszármazási táblázatát nem nyerhetvén meg , csak né- 
Umj tagját emlithetjük fel e családnak , melyből tíVbben Sáros vár- 
megyénél hivatalt viseltek. 

Hedry Péter 1838— 1846-ban abzolgabiró. 

Hedry Ernő 1838-ban alszolgabiró, 1846-ban pedig már az első 
ilispini székben ült. 

Apaffy I. Mihály korában Erdélyben is szerepelt egy Hedry, 
névszerint Benedek, ki 1670-ben nevezett erdélyi fejedelemtől a 
kécri udvarhoz járt követségben , az összeesküvés gyanújában állott 
ttgjar urak ügyében. 

Heem Gsal&d. Heeiú Benedek 1366-ban kövi és krassói 
ffi^m, és L Lajosnak a velenczések ellen hadvezére volt '). 

Heer Gsal4d« Zemplén vármegye armalista nemes családainak 
egyike •). 

Hegedős család* (Felső-Orí) Egyike azon hatvannégy ne- 
mes családnak , melyek 1582-ben Rudolf királytól Vas megyei Felső- 
Őr helységre uj királyi adományt nyertek. Lásd Zdmbö család. 

Hegedfis család. Oly nevezet, melyet több külön család 
visd. Hegedűs család él Pozsony, Szabolcs, Ugoesa, Zemplén, 

Wagner Diplomái C. Sáros. pag. 331. 
^ ugyanott pag. 362. 
") Lehoczky Stemmai IL pag. 171. ftb. 
*) Szinnay G. Zemplin noi top. pag. 112. 

Digitized by VjOOQIC 



§ö HegeáAs — Hegyest. 

Vas stb. megyékben, melyeknek leszármazási fáikat nem ismerve, róIok 
osak töredékes adatokat nyújthatunk. 

Kétségkívül a történelemben legeifii azon Hegedús István szere- 
pelt, ki 1552-ben Dobó Istvánnal Eger várát védelmezé ^). 

Az Ugocsa megyében birtokos Hegedús család is a régiebbek 
közül való. Hegedús T a m á s n a k fia László 1466-ban élt, midőn 
többek közt Grödénybázára nézve Mátyás királytól megerósitó kivált- 
ságlevelet kapott'). E század elején ugyancsak Ugocsa megyében 
Fancsikán közbirtokos Hegedús Gergely'). 

Zemplén megyében az armalista családok közt áll a Hegedús 
család *). 

Hegedfis család. Hegedús József, György és Pe- 
ren ez 1753-ban Mária Terézia király-asszonytól kaptak czimeres 
nemes levelüket^). 

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott vért ; az alsó osztály ezüst- 
vörös koczkás udvart képez ; a felsó osztály kék mezejében három 
arany búza-kalász emelkedik fel. A vért fólötti sisak koronájából két 
kiterjesztett fekete sas-szárny között szintén három arany búza-kalász 
látható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös. 

Szintén Hegédús családbelieket tüntet fel a következfi családfái 
töredék: 

Hegedűs Ferencz 

I ■ ^^ I 

Jinos Anna ^ Ferdinánd Károly 

Pest várm. ház (Sauska Lajos) os. kir. ómagy. os. kir. hivatalnok 

gondnok. Baranyában. 

tl853.jiin.2ö. 
kora 55. évében. 
(Miskey Genovéva) 



Mária 



Heg^esi csalid. (Boros-Jenfii). Jelenleg Erdélyben él, hová 
Magyarországból a nemzeti fejedelmek alatt költözött Hegy esi 
János 1643-ki mart. 21-én 2iarándban két pusztát kap beiratképen ^). 



Istvánffy. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 150. 

•) Ugyanott 120. 

*) Szirmay 0. Zemplin not. top. 112. 

*) Colleoi Herald. Nro 250. 

*) Kővári L. £rdély nev. osaládai. lU. L 



Digitized by 



Google 



ttegyiAf. 



6Í 



Janódnak fia M i h á I jr , kinek Oseréti)^! Annától htnét Mihály 
és István, ^9 e£ ntdbbi lehetett azon Hegyesi István ,- ki Apafiy 
alatt kamarai javak igazgatója volt^ és 168é-ban „Kegyesség nagy^ 
titk aU edmü ktojrv^t adott Ifi J>. ^ ' '.'' / 

Hegyesi András már IGTV'bétt ApájOP^ ndvarábam volt alkál- 
maava^; és eaei^ András és Mihály ^e^g« Vei egydtt If 04-ben 
a Rákóéz^ AMiradalom eMt a gm^nyi várba knenekfilfcek f>. 

Konmkra a osalád legalább l^t ágon j8ve le , az egyik ág l^rzáf- 
mazása kOvetkeíA: ' * ' 



Hfgytii Jáu«£ 
(PaUtkai Anna) 



El^k 
1780-1S26. 
(1. PönkSirtí Bora. 
2. Pálfi Anna) 



Ztozaa Róza f Ferenca Anna. 

(Pálft Cügron (nös) (Gyújtó 

Diesea) János) Lajoa) 



Jóasef 
. (Kaprqnozai Anna) 

r^-^ fs -^ 

Blek 
(Sz5c8 Klára) 



Erzse 
(Viski Fer.) 



Miklós 



Amália f 
"(Sailvásyné) 



A család másik ágazata főleg KükfiÜó vármegyei birtokot; le- 
származása *) igy kivetkezik : 



L István 
(B^ló Zsuzsa) 



L Károly 
(nfiUen) 



L Sándor 
(Daróczi Amália) 

Ifona 



IL István 
(Gyarmaty Júlia) 



Zsigmond 
(Orbok Zsuzsa) 



ZüisM. 111. Istráa 

(Budai Miki) (Buroz 
Gusztáva) 



Attiáfia Léopéld Albeft 
(Keresztes (Koama 
György) Klára) 



Yilmoa 



Irma 



Anna Sándor 111. Károly Zsigmondi • Ottilia 

(Ponorí István) (status fogoly) (Pálff Stefánia) 



Bod P. Magyar Athenás. 103. lap. 
>) Gberey Mik. Uistoríája. 118. 1. 
*) Ugyanott 396. lap. 
*) TörOk Antal ur közlése szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



9t Hegywsjf/- Begyl. 

E máaodik ágazat nagyobb réaze katonai pályán műkOiOtt. — 
L István alezredes; L Sándor ezredea, a a?& erdélyi 1834,, 1837. 
és 1841-ki országgyűlésen kir. liivatalos volt 

I. Károly százados; IL István ftbadnagy, és a most é\&k 
kjQzül n. Károly szintén fObadnagy- 

HeffyeMy cMlád* C^iineres leveles család ílógrád váriaer 
gyében, hová Sáros vármegyéből származbatott ^ Ic^áM {^I^e^^ld 
királytól 1658-ban kelt czimeres levele Sárp$ várm^gyébw hirdette- 
tett ki 16ő9-ki mart. 19 én , a mint ezt az 1734-ki Nógrád mqgyeí n^ 
mesi vizsgálatkor felmutaták. 

A család 1730. táján szakadt Nógrád megyébe, és ott Karancs- 
Kesziben beházasodás útján birtokhoz jutott Az 1755-ki nemesi Össze- 
irásban Hegyesy Jánost és Józsefet (valószínűleg testvéreket) 
találjuk , s ezektfil két ágra szakadt a családfa ; mely — habár nem 
teljesen — következóleg j<$ve le : 

Hegyesy N. 

I I I !■ ^ I 

János József 

1753. Nógrád v. fSfzolgabiró 

(Bene Róza) 1769—1773. 



Ania,l btvátt Jáuvi LászkS Pál 

Rosnyói 



Pál EriflzttiHt 



usgy-prépost 



K.-Kesziben. (Bakó Gábor) 1844 



Eduárd József Sándor Alajos Kálmán 

Rosnyó megyei 
pap. 

A család ujabb idóben Mezfi-hegyesi előnévvel irja magát. 

Oimere: a vért kék mezejében zöld téren álló grif, elsó jobb 
lábával meztelen kiurdot tartya. A vért íblötti sisak koronájából egy 
bajnok emelkedik ki , jobb kezével szintén kardot villogtatva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Hesyallyay <?salád. Zemplén vármegye kihalt családa. — 
KözülOk 1436-ban élt Hegy allyay Jánosa- 

He^yt cMlád. (Felsfi-Öri). Vas megyei Felsfi-Örról irja ne- 
vét, és egyike azon családoknak, melyek Rudolf királytól 1582-ben 
Fels6-Ör helységre uj királyi adományt nyertek. Lásd Zámhó család. 

Valószínűleg e családból vannak Hegyiek Mosony és Zala 
megyében is. 

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 84. 

Digitized by VjOOQIC 



■egyt' -^ HtiBMtIé. •• 

(Hegyi). H^yi bdjmég van Pozaony vir^ 
Bi^ébeii Í0, Biég podíg kettfi b, mítHlkeltfit mmuMk lakják t Uipk. 
E he^^Mf^ birt már hajdan a Hegyi osalád, melyUl Hegyi Fe« 
rencz a XV. axámdban élt, s kAvetlD«9& osaládfát ^) alkotott: 

Hegyi Ferencz ., 



Sebestyén Péter ItHiAi^ i «. ! Getfcly 

Ávm u^ri^mm^ Magdelna Sira I Kata* Fatenoz 

(Onory (Paty Miklós) (Thedy ^Zakal (Péchy János)' , t 

Pál) István). Benedek) 1680. 

Ez ágazat — mint látszik — fi-ágon kihalt. Gergelynek vonaláií 
Péchy , Füssy , Bene osaládokkali összeköttetése által a Lipthay család 
OrOlQdOdOtt. 

Hegyi- nevű nemes család jelenleg emlittetik Bihar és Gömör 
Tánnegyében is. 

■egymechy család: Közülök Hegymeghy Borbálának 
Meako Jakab nejének panaszai az 1715-ki országgyűlésen tárgy al- 
tattak*). 

Helll család. 1741.ben october 28-án Mária Terézia király- 
isszonytól kapta czimeres nemes levelét *) Heill Ignácz. 

Czimere vizk-ányosan kétfelé osztott vért , a felsfi osztály kék 
odnrában egy félig láthatd arany oroszlán emelkedik ki , els8 lábait 
ngidozásra nyújtva ki. Az alsó osztály vörös mezejében három ki- 
nyílott fehér rózsa látszik , kettfl ftflül, egyik alul (háromszeg alakban 
Wyezve). A vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny 
y^mty melyek közül a jobb-oldali vizirányosan arany-kék, a másik 
ttftst-vörtte , egy vörösbe öltözött kar könyököl , kivont kardot tartva. 
FonUdék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös. 

Helmerle család. Alapítója Heimerle Jáno^Farkas; 
ki 1741-ben Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes 
levelét •). 

Czimere négyfelé osztott vért , az elsA osztály vörös udvarában 
egy fehér szikla emelkedik fel , tetejéből lángot okádva , az udvar jobb 
oldalából felhőből egy kar nyúlik be , mely kalapácsával a szikla tete* 



') KisfiJadi Lipthay levéltárából perbeli genealógia szerint 

■) 1715-ki 108. törv. ozikk. 

Ő Colleot Herald. Nro 171. 

•) ügy-ioU Nro 287. Digit.edbyGoOglc 



ti nM m m -^Btl99*0i. 

jéá « lángok közé üt A násodik ösztély kék dUMábM ét%Mf Mezfirfil 
fafirjoni ftrftBJr búm-kaláfz emeUdedak fel. A fa«ii»kdik osztály kék mes9€H 
jébttn.ytfr^leUér esíkdtUség-szj^nij^ virág és gyflttiÖk)9 Octalik'ki. 
A negyedik os^stály vörös ndvarálMm hátulsó lébftfn iMmiy oroizláii ált, 
első jobb lábával bányász-kalapácsot tartva. A vért fólötti sisak koro- 
nájából két kiterjesztett fekete sas szárny k0zStt_ft most leirt arftny 
oroszlán emelkedik ki , a bányász^kalapáosot tartva. 

Helncz Gsalikd. Bibar vármegye nemes esaládakiak egyike 
Fényes E. Geo^rapliiája szerint 

Helnricli c»alid« Heinricb János 1760-ban január- 
l)i^B kelt c^imeres levélben nemesittetett meg Ii(tária Teré^a király- 
as^íoqytól 0- ■ ' , í 

Czimere négyfelé osztott vért ; az elsó és negyedik osztály kék 
mezejében királyi korona látszik átütve kere^f:|en két lándzsá[«al , és 
fölötte arany csillag ragyog. A második és harmadik osztály vörö|i| me*' 
zejében hátulsó lábaira felállva fehér ofoss^o ,el^ j}oU) lábáiypt buzo- 
gányt tartva szemlél hetÓ, A vért fólötti ^isak korongból pái^CEélos 
kar nyúlik fel , meztelen pallóst tartva. Foszladék jobbról ar^y-kékf 
balról ezü8t-v<Jrös. - , , '■,,'■: 

Hetszler <malád« Heis;pler Donatus császári hadvezér J^ 
l687-ki országgyűlésen magyar Jt^onfiusitást nyert *). 

l|ei«2ler család. Nevezetessé t^tte magát közülök ba^k* 
ban gr. Ueister Sigebert császári t^iboroagy , C8« kir* tMAosoB, 
hadi tanácsi eln0k, cs. kir. kamarás,, ki fóleg az l7Q3*-^1710ig tartott 
Rákóczy forradalom ellenében szerze érdemeket, és 17t5/be|i,in(ii^«r 
honausitást nyert ^). Született 1646-ki aug. 6-áp. jMf^halt^ I71fikU 
febr 2^'én. Birta Sziléziában « Groschitzi,^ Stigerocf^sági^' i^ 
Kirchbergi uradalmat. Neje négy volt : a) gróf Zinzendorf Mária* 
Anna « b> gróf Lamberg Margit , c) báró . Qera Sr^sábe^ ^ ég d) gróf 
Katzianer Jozefa-^lojzia. ^ .. : . ; i 

A család leszármazási táblázata következó *) : 



CoUect Herald. Nro 11. 
*) 1687.ki 2S, tönr. ez. . 

') 171ő-ki 131. törv. czikk. A osaUd neve leggyakrabban Haisier-it^ 
iratik. 

*) Schönfeld ; Adels-ScUematiamüs. II. Jakrg. 79. 



Digitized by 



Goóg'Ie 



.( OlMmrteiiirH^IMIfl. M 



HeisierSiegbert 
(báró DaUl Kata) 

I 1 1 ■ 1 1 n i^A i I 



r 



báró GrQtfried . 
(gr, yírmond' Mária- Anna) 

gr. Henrik Siegbert 
szül. 1646. 1 1718. 

iáboniágy. 
MagTw nidigma. 



Rudolf Alberl 

altábornagy altábornagy, 



1 1771. sept 21. hadi ianáctos 

(L gr. fflutnbung Eleonóra. f 1746.; bel. 1& 

2. gr. Gleisbaob Mária-Jozefa) (gr. jKaunitz Gabriela) 

Jáao0 Goifriod: 

Tiroli tart. főnök. 

1 180a sept 20. 

(gr. Roeenbeigi Uralni . ; 

Mária- Antónia) 

I " II I A I I I I I I I I l i I M I ' II H 

Janka-6»bríela Alojzia Rudolf FülQp 

pozaonyi apácza. «zül. 1776. korra, tanács tábornok 

t (gr. BAfbnegen Fer.) Crriltzben. azüL 1784. 

1 1770. (gr, Königsegg 

Aulendorf M.-Sidonia) 

Mmimemmt/tUk lemáikú. Heizenstein.Otto-Felioián, 
János-Kristóf, Ferdinánd az I687'kj országgyűlésen hon- 
fiositattak 0- 

Heydendorff csalid. Erdélyi Bzáaz ^^rcdetü csnlad, Medgyes 
vidékén. 1610-ben ^) kapott nemességet. Tagjai a kormányszéknél hi- 
vataloskodtak, hol tanáo3osságig vitték ; vagy Medgyes székben^ mint 
1848-bao Heydendorf Károly. 

Heydendorf J á n o s-A n d r á s 181 5>ben a kormányszéknél hites 
jegyzA voUm 

Helbarff csalid* Helburg kapitány az 1687-ki országgyü- 
lésen indigenatust nyert ^ 

Helle CMlíd. A XVII. század végén élt Helle István, ki- 
nek Borsod megyéből ^zánna2U)tt nejétől Nyirfi Erzsébettől gyermekei : 
a) Rozália 1730-ki jap. 7-kétöl Níagy György i^ejcj meghalt 1784. 
táján. b^Lörincz élt 1767-ben. c;) Erzsébet; és d) György. 

Czimerük : a vért kék mezejében hátulsó lábain álló oroszláo, 
kivont kardot tartva. A vért íblötti sisak koronáján pánczélos kar ki- 



1687-ki 28. törr. dikk. 

') Kővári : Erdély nev. osaládai, I 

•) 1687.ki29.iarr.osdkk 



Digitized by 



Google 



6« 



HeUébrMtli *- HéHMiadi. 



vont kardot tart , melynek közepérfil két kiterjesztett sas*8zámy nyúlik 
ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Hellebrantli család* Békés éa Heves m^yei család. Kö- 
zülök Hellebranth János következő családot alkotott : 



János 
(Platiiy Teréz) 



József 



Mihály 



Gáspár 



Annft 
(Tormay) 



János, volt b.-^zarvasi jegyző , Szarvas váÉés történeteit irá 
le a Tudom, gyűjteményben, s külön is kiadva 1822-ben. 

A múlt században Hellebranth Pál Csetneken 1787. febr. 19.én 
kelt egybe Knezl Zsuzsannával. 

Hellenbacli család. (Báró). Ismert törzse nemes Hellen- 
bacfa Jeremiás körmöozi j<^ módú 4MMiyász, (mások szerint, vagy) 
utóbb a körmöczi bányai kamaránál számvevő tiszt Ennek három fia 
volt: János, János-Kristóf ^ és János-Gottfrieddel, a 

két előbbi Wittebergben járta 
iskoláit, s egyikök 1656. és 
16584)aB értékelést adott ki 
ugyanott *). 

Legtöbbre vitte Hellen- 
bach János-Q-ottfried, 
ki 168ő-ben már Jenában az 
orvosi tudorságot nyeré el. 
Hazajővén, szerencsés gyógyi* 
tásái az udvarhoz is utat nyi- 
lának neki y és I. Leopold ki- 
rálynak egy baját sikeresen 
orvosolván, annak kegyelmébe 
jött , s cs. k. tanácsosi czimet, 
egyszersmind 1686-ban báróságot njrert^). 1694-ben Nyitra me- 
gyében Tóot-Sookon , Dióson , Átrakón , Vásárdon és Qellénfalván a 
Sooky és Dombay családok javaiba iktatott be , de Csetj Imre ellent- 
mondása mellett *). A Rákóczy forradalomban ennek pártjához csatla- 

') Ha csak e János-Kristóf nem egy János-Gottf rieddeL 

') Bartholomaeides Memória Ungaromm. pag. 148. 

') Haan L. Jena Hangarica. p. 19. 

*) Nyitrai káptalan. Libro 8. Proth. 87. foUo 37—46. ^ t 

..gitizedbyCjOOgle 




91 

koBoit , és a báayáBz-kaBmim grófja lAíi , mely miatt jéflaágait elvesz* 
tette , de a szathmiri békekMés atán III. Kárdy király ismét kegyel- 
mébe vette , 8 jószágait visszaadatta , és ismét bányászati fíkok Wn. 
Meghalt 1728-ban. 

A bárósági diplomával nyert ozimere a cialádttak ftgg61egesen 
kétfelé osstott vért ; a jobbK}ldaU osztály arany mezejébM jobbról egy 
kétfejű fekeée wt^ njúSik be , kiterjesztett számynyal , és mindkét fejé- 
vel láthatók^; a bal^oldali ezüst mezftben egy hátulsó lábam álkt, 
kettfiaíarknvörtto oroszlán balra fordulva, mászni látszatik. A vért 
íblötti sisak koronájából két kiterjesztett saa^szárny kOzOtt, melyek 
koziil a jobb-oldali vkirányossa fekete-arany , a bal-oldali ezüst-kék, 
konmis vörito oroszlán emelkedik ki , szintén balra fordulva , és elsó 
lábaival a sas-szárnyakba fogódzva Poazladék jobbról arany^ekete, 
balról ezüst-vörös 0- 

A esalád leszármazását muta^ a ktfvetkez5 táblásat : 

Jercndás 

1 



b. János ^Gottfried 

orvoa, 
utóbb bánya-flTÓf. 

tl7S8. 



Polexina Vilhelmma 

(Ujfiünny Polexina) (Földváry Mihály) C^^sday £zeoktel) 



Józaef KrísitiBa 

I (Rudnay Péter) 

f ^ I 

Ztnzsa 
(báró Stainlein 

Eduárd) 



Dgyan e családbeli , s Györgynek fia , vagy testvére volt báró 
Hellenbach Károly, kinek nejétfii Rajman Juliannától (elfibb Géozy 
Imre neje volt) gyermekei: József, Klára és Julianna; s ta- 
lán ennek leánya a most is élfi Karolina csillagkeresztes hölgy, 
néhai Bory Miklós udv. referendarius neje. 

Szintén e családból származott báró Hellenbach Zsuzsanna 
Csemiczky Ferenczné a múlt század második felében. 

Helmeczy család. Már 1596-ban említést lelünk e család- 
ról, midfin Halmeczy János Sirok vár kapitánya volt '). Sfit e János- 
nál még elfibb éltek , s valószinüleg fiséi voltak azon Helmeezy Oábor 

*) GoUsoi Herald. Nro 806. és Adami Seata g^mtíL tam. IV. 
*) Iftv«iiíiyHistl686-ki kiad. 452.1. 

Digitized by VjOOQIC 



jBS Helmatli ^ flüMiKperger. 

és Andr4u9 (feák ^ kiknek 1423-báii Zemplén megyében Véke heljaégú 
beu lő jobb^jrtelek és ^gy olpiiflatult házhely, egy malommal együtt 
per útján ítéltetett oda 0* 

E család kihalt »). 

■elmmth c»alád. A Helmuth osaládból kmcreteé Helmuth 
Gáipár, ki 17 l«4)an született Uj városka helységben. 1764-tfil 
1781<*ig,8tomiai, bazini plébános, alesperes; 1781-töl pozsonyi, 1784-ki 
július 23-tól esztergamí kanonok és nógrádi föéspeies volt. Meghalt 
lüfagy^zombatban 1807-Jci mait. 1-én , kora 8d« érében. Vagyonát sze- 
gényeknek és ^tatos alapítványokra hagyá ^y. 

Czimere — mint egy rézmetszvény mutatja ^-* a vért udvarában 
zOld téren álló galamb^ zöld olaj-ágat tartva A vért fblötti sisak koro- 
nájából három struCz-toU nyúlik fel. A vért körül szokásos foezladék 
hullámzik. 

Hem család. Hem László és Igná^z 1790-ben emel- 
tettek a nemesek sorába. 

Czimerük : a vért kék mezejében zöld téren hátulsó lábain ágas* 
kodó fehér egyszarvú , nyakán arany korona ragyog , melyből kétfelfil 
arany láncz csüng le. Ugyan ilyen egyszarvú nyúlik fel a vért fölötti 
sisak koronájából is két elefánt-ormány között , melyek közül a jobb- 
oldali arany-kék, a bal-oldali vörös-ezüst. Foszladék jobbról arany-kék, 
balrólezüst-vörös •). 

Hemeczperger család. Hemeczperger János 1741-ki 
october 28-án kelt czimeres nemes levél áltat Mária Terézia király- 
asszonytól nemesittetett meg ^). 

Czimere : vizírányosan kétfelé osztott vért , a felsó kék mezőben 
két arany csillag ragyogd az alsó vörös mezőben egy futó agarat mutat, 
melynek nyakán arany örv vati. A vért fólötti sisak koronájálxU két 
egymást elfedu kiterjesztett sas-szárny emelkedik íbl : a háttérben álló 
vizírányosan vörtí3*ezüstj az előtérben álló arany-kék. — Foszladék 
jobbról arany -kék ^ balról ezüst-vörös. 



Szirmay C. Zeroplin Ojot. top. 289. L 

*) Ujabb id6ben ismét támadt Helmeczy nevezetű osalád , az f gykori 
hirlap-szerkesztfi , s m. akadémiai tag Helmeczy Jíihály által « azonban 
e nevet csak 6 vévé fel , előbbi ,Bierbrttiier* nevét születése helyéről H e 1- 
in jS c z 7;T6 váliöztatráa. 

') Memória Basilicae Strigoniensis. pag. 175. 

*) AdamiScatagüi»tíi;«oin.IV. . 

*) Collect Herald. Nro 172. 



Digitized by 



Google 



HettCMilőcsy eMlád. Zeibplén vármegye kilútlt nemed 
OBládiinak ^yike ^> 

Héiicz OMlád. (Aszúpstski f). Nyitra megyei kihalt család. 

1489-ben élt as2Úpataki Hencz Zsigmondnak fia Pál^. 

Ugyanez idAi>en (1603-ban> ék Hencz B e n e d e k, ki ily családf- 
át ^alkotoU: 

Henoz Benedek 
1606. 
(CaaUd^ Pora) 

Máté GyVigy 

(Onlányi Eezaula) 



1 '' " ■ ' I Agtm 

Ztóűh Ferencz Müd<5fl N. (TajnaYné) 

1Ö41. (GoBztonyi Miklós) 

Heneze c^salid. Nyitra megye nemes családainak sorában 
ílL Heocze István 1837-ben Nyitra megyénél az alapitványi pénz- 
tárik (Sgcmdnoka. 

Hencaselffy család. (Petroveczi). Kihalt csaUuL Petroveozi 
HeDGsdffy István királyi űgy-igazgató volt 151& ben ^>. 

Uemdrej emaíkú. Etaülök Hendrey Pál Arad megyei táUa- 
UTÓ 1841-ben kir. udvarnokká neveztetett 1812-ben a Ludovioeára 
síz forintot ajánlott ^). 

Uemúj család. (Gyallai). Komárom megyei kihalt család. 
fijiUai H e n d y Pál 1485-ben királyi ember, gyanánt (homo régiós) 
Dereztctik meg •). 

■eniaCiMin csalid. Uenneman János és Sámuel- 
Leopold 1794-ben I. Ferenez kidlly által nemesitettek meg ^X 

Czimerük négyfelé osztott vért ; az els6 és negyedik osztály f&- 
^ ttdvairában zöld téren királyi koronán hátulsó lábain arany oroszlán 



Szirmay C. Zemplin. not. top. 82. 

^ Lehoczky Stemmat. 11. 171. 

*) A kiiríai levéltárban perbeli genealógia. — Lásd e munka IV. kötet 
I9S- lapját is. — Hencz Györgyre vonatkoz^g Mm. Mus^ fol. lat. Nro 2340. 
W ezáU : ^n^Hmoniahé Judicis Curiae 8i9fh. Bdihori f wjier írwuuttfHone certarum 
^^tntntm Biruí$iaUum pro parte nobilis Qrod fiUi nobiUi cvndam Georgii Henc*^ 
« hikÜM octavaHbm ad InMtanÜttm S$epkam Gh0c*y faeia 1578,'*' 

^) Verbóczy : Trípartitunia Elótzava. 

*) 1812-ki 2-ik törv. ozik. 

•) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora XI!. 27a 281. 

Ő Adami Souta gentíL tom. IV. r^ ^ 

Digitized by VjOOQIC 



•• BmmivIb — Itaiter. . 

áll, eisft jobb lábinl kivont kardja h^gyéu Imrigöit ftjct tartva. A 
második és harmadik osztály kék udvarában hármas fehér sziklán vMto 
lábú és eafird gélya áll, csfirében arany kígyót tartm; fiSltfMe jobbról 
esüst félhold , balról arany nap ragyog. A vért fóldtíi sisak katonáján 
két kiterjesztett fekete sas-szárny között pánczélos kar könyököl , ezüst 
buzogányt tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék. 

Hennequin család. Közülök gr. Hennequin János-Károly 
az 1827-ki országgyűlésen nyerte meg magyar bonfiusittatását ^). 

Henney caalád« Lásd Hennyey család. 

Hensch család. Henseh János 1717-ben ÜL Károly király- 
tól kapta czimeres nemes levelét , mely saarínt ozimere a vért kék ud- 
varában zöld térrfil fölemelkedő hármas magas fehér sziklahegy, itt-ott 
bemohosodva. A vért fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, 
első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-kék '). 

Henter család. (Sepei sz.-iványi , nemes és báró). Gyökeres 
székely család , melynek nevével a XVI. század végétU Erdély törté- 
nelmében gyakrabban találkozunk. 

Eredetét rendszerint az A p o r családéval kötik egybe olykép^i^ 
mint e munka L kötet 53. lapján iratik , hogy az áUitólog magva* 
szakadt Apor István leányának Ilonának, Burczia Máté nejének 
két fia maradt: István és Lukács. Amazmegtartáaz Apor nevet, 
és Bálványos ura maradt ; Lukács pedig Sepei-Sz. Jvánra (Vagy tán 
inkább Nagy-Ajtára) ment lakni, hol elsőbb kis Henteniek kezdek 
nevezni , mig fia M á t é már csak Henter névvel marada ^). 

Azonban több rendbeli táblázaton a e^lád nem Lukácstól, 
hanem Dénestől hozatik le , és az ekő történelmileg ismert Henter 
Gráspárt a legtöbben nem Lukács, hanem Dénes fiának iiják. 

A leghasználtabb — bár sajnos, hogy nem teljes — leazármaaári 
táblázat szerint következőleg ^) jő le a család : 



«) 1827-ki 44. törv. czikk. 
«) CoUect. Herald- Nro 666. 

•) Benkó : Special. Transylv. II. -— Szegedy : Sinopsis Reg. Belae IV. 
után. 
•) Kővári L. Erdély ncv. aaládai. 143. 1. 



Digitized by 



Google 



nétttcf* 



M 



I. t á b 1 a. 



Gáspár 

1532. 

MMógy. kövei 

I ^ I 

Miklós 
I ^ 1 

Margit 

1610. 
(Cserey Jáaoa) 



Bénm 

Boldizsár 



I. Benedek 
1Ö83-1591. 

Háromsz. f6k irály bíró. 

(Burozia Apor Borbála) 



Bálint 

"Mihály 
t 1684. 



I. Péter 

1649. 

MiklósTári kapit. 



I. András 

1635. 

Sepi alkirálybirő. 

(Hadnagy Kata) 



Gergely 
a móesi ág törtse. 



Jáooi 
tl6Öl. 
(Apafi 
Auia) 

l^T 
(Kolkto- 

tíoi 
György) 



ATsctina 

(Mdi 
László) 



Pál 

(Szilvási 
Erzse) 

I ^ 1 

Gábor 

(Balogh 
Erzse) 

'—r^ ' 

János 
(Gyerófi 

Erzse) 

r-r^ » 

István 

(Nemes 
Máriát) 



Ferencz 

1704. 
itélómest. 

(l^ikes 
Eva) 



II. András 
1685. 



(Nat, 
Jttdif 



^ 



Ádám 
báró 1753. 
(Sármasági 
Krisztina) 

Ádám 
1764. 
(petki Nagy 
Bora) 



Antal 

szfíl. 174a 1 1824. 
Udvarhelyi 
íókirálybiró. 

(gr. Haller Anna) 



József 
(Daczó 
Anna) 

n — "" 1 

Dániel 

^-7^ 

Dávid 

1794. 

I "" 1 

Sándor 



Mihály 

(Kilényi 

Sz,ékely 

Eva) 

Lásd folyt. 
a II tábl 



II. Benedek 

1682. 

Csiki f5kir.-biró. 

(Petki Bora) 

Dávid 
(Káinoki Anna) 

István 
(H enter Teréz) 

Imre 
(Pataki Klára) 

József 
(Sándor Zsuzs.) 

Jodoka Gejza 



Klára 
(Dániel Elek) 



Anna 
(b. BakovBzki 
Márton) 



József 

báró. 

(Gál Anna) 



Jozefa 
(Dezsófy 
Mihály) 



Róza 

(Berzeaczey 

János) 



Atörzs Dénesnek fiaiközülGáspár 153 l-ben Miklósvárszék 
aegbizottja Szapolyay Jánoshoz a szék kiváltságainak megerősitése 
Qgyébeo ') , N.-Ajtán lakott ^ ; s t51e kezdve minden lustrán láthatni 
Benter-eket, mint nagy-ajtai birtokosokat KAvári szerint pedig az is 
▼iUgosnak látszik , miszerint Sepsi-Szent-Ivánt a Boldizsárnak 
^íöokíja LBenedek — ki szintén Nagy- Aj tárói irá magát — (1583.) 



A Kémet Székely Nemzet Ck>nstitutiojl. 16. 

Ő Oapit. Alb. Com. Marmaroa íasc 3, Nro 9. K/$vári szerint 



•igitized by 



Google 



kapta Apor Borbálával ^) , s6t -f- ugj^wd Kfivári — a káptalani kút- 
ffik még arra is rávisznek , mikép a szén t-i váni nevet Benedeknek 
fia I. András kezdé legelőször faafttsnálni '). 

n. t á b 1 a. 

Mih&lv UmI táblán, 
(KiWni Székely Éva) 

I ■■■■ —— ^ 1 l \ » I ^A ■ M^— — — 

László Dávid 

(Torma Klára) báró 1744. 

(1. Lázár DroM. 



Benedek 2. Petki Bora) 

(Turóozi Anna) 



-1 



I r^ 1 Zsigmond Ferencz 

János f 1788. 

(zsögi Mik ó Anna) (gy^ Almásy 

+ 1853. ^ Anni ^ 

itéWmestcr. (b. Lusbszky János) 

(1. Koszta Mária. ^ 
2. Vájna Eleonóra) 



János Antal 



L Benedek már lő78-ban Háromszék ffikirályhirája, 1586-baii 
a fejedelmi tábla ülnöke. Valészinülég fi volt az , ki 1603-ban Seges* 
várott^ mint Székely M<Szses követe halálra kinoztatott •). 

Ugyanez idfiben éltek még egy Henter Benedek és Gáspár, 
kik a családfán nincsenek, s kik Székely Mózsessel a Bárczán estek el ^>. 

I. Benedeknek fia I. Péter 1631-ben egy primipilatust kap 
Nagy-Ajtán I. Rákóczy György tfil, 1649-ben Miklósvárszék kapitánya 
volt*). 

I. A n drás (I. Benedeknek fia) Sepsi szék alkirálybir^a , Had- 
nagy Katalintól hat férfikort ért gyermeke maradt. Ezek közül 

f*ál Apaffy Mihály alatt 1662-ben megbélyegeztetett •). Ága- 
zata István kis unokájában halt meg^ , 

Ferencz itélömester 1704-ben Rákóczy alatt. Mikes Évától 
két fia maradt: Ádám tanácsos és udvari titkár volt, ki I753-ki 



>) L Llb, Reg. §íg. Báthorí.91. l. 1Ö83. óvröl. 

^) Capit Alb. Protoc. Mickaelis Barsi fasc. 69. 

Ó Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 363. 

*) Ugyanott V. 409. 

*) Kállay Székely nemz. 261. 

•) Kazy História R. H. Ubro Vili. 

Digitized by VjOOQIC 



nfenfe^l 



é« 



rjúrioH <^j 




noT. 26-áa bárőságra emeltétett. Unokájk A n t a 1 (szül. 1748. f ÍSH. 
janius 30-ári) cs. Icií. kamarád , és üdvarhelysíék fSfeiráljrbff ája , és a 
Jézus-rend vitéze, a Kis-KükülM meHett fekvA szent-demeterí kastély 
kertjében, hol ákkof lakott, * \^ 

minden gyermeke születésére 
egy fenyőt ühete. öyermekei 
kOzt öt leány van, mint a 
táUázat matatja. Egyetlen 6a 
J ó 2 9 e f Erdély legjöMr gaz* 
dünak egyiké. „Udvarának'^ ' 
kapuja Keleihentetkén ,' ' 6s- 
magyan-osan -^ ínint irjá K8- 
véri — mindennek' i&titi áll. ^' 
Királyi hivatalos , de Vásár- 
hely févén alegmesszibb hely, 
hová kimegy , az országgyü^ 
léseken nem jelene meg. Jó 
hazafi , és a2 irodalom íAélég 
hwátja.'^ 

Ferencz itélÖmesternek másik fia József megmaradt nemesnek, 
ennek unokája Dávid 1794-foen Doboka vármegye alszolgabirája. 

II. András (I. Andrásnak fia) 1680-ban Tököly ellen ^áboro- 
zott ^. Nagy Judittól fiai nem maradtak. 

M i h á 1 y (I. Andrásnak fia) a Rákóczy forradalomban tábornok 
és követ a portára '). Kiléni Székely Évától két fia maradt : László 
és D á V i d. — Amannak ága megmaradt a nemesi renden , és -r- mint 
I táblázat mutatja — lenyúlik egész a jelenig. Legvégén János áll, 
ki 1846-ban lett itélömester', és 1863-ban halt meg. — Dávid 1744- 
ben báróságra emeltetett, és ámbár két nejétől (1. Lázár Druzslaqnától 
és 2. Petki Borbálától) két fia : Zsigmond és Ferencz maradt; 
ágazata Ferencz fiában, (ki í732-ben született), és Háromszék fők irály- 
birája volt, I78d-ki febr. 1-én kihalt. Ferencznek Anna nevű leánya 
báró Lusinszky János neje Ifin. 

11. B e n e d e k (I. Andrásnak fia) Apaűy i^l^tt taoácsos, 1682-ben 
Csiki fökirálybiró, 1695-ben udvari titkár *), A I^kóczy forradalomkor 



') Cwrey Mik. Hisi 157. 1. 
*) Ugyanott 257. 326. 455. 1. 
<) Kállay Bzékely Nemz. 251. 



Digitized by 



Google 



94 Hemiyey -^ Hr^bdk. 

eooek hive. Végével fegyelemmel j6 han Moldvából '> P^tki Sorától 
Dávid fiamHrl^lt, kinek ágft táblázatunkon Józsefben a Sándor 
Zfuzj^nna férjében és gyermekében éL 

A család ősfészkét: Szent-Ivánt nemes H^t^r Jói^a^ birja 
Sámuellel, kit hiányos nemzékrendünkön nem láthatunk, A niási|( 
családfészket Nagy-Ajtát Henter Sándor lakji^. János (f 1853:ban> 
ága Csíkban székel, 

A család egy másik ága , mely a táblázaton szentén nei3(i lelhetfi, 
gzcréiíyebb körre szorítva következőket mutatá fel: He^tí|f Dávidol^ 
háromszéki aljegyzőt, Ignáczot a fisealis D^ectorat^nál tisztet, 
Laj ost guberoialis írnokot 1794-b61; — tová^jbá Farkiajit Kplqfr^ 
megyei árvaszéki ülnököt és Doboka megyééi rectiiioator biztost, Zsig- 
mondot szinten Doboka vármegyei rectíf. biztotst l&l^<fböL Ug;^- 
ott rectíf. biztos 1847-ben Henter László is*). 

A család e^ímere — raint följebb a metszvény muta|tjfk -— a vért 
felsfi részének közepéről lefelé két domborúan r^útos vonal fUi^l 
három felé osztatík ; az alsó osztálynak, melyavérl^ ajyáról pirafn^ alak* 
ban nyűUk fel, kék udvarában zöld téren egy aranykoronán álló^ egyik 
felemelt lábában kövecset tartó , és nyakán átnyilazott daru áU A vért 
felsó két osztálya vörös mezőt mutat , melyek közül a jobb-oldaliban 
kivont kard , a balban iró-toll látható. A vért fölött koronás sisak áll. 
Foszladék jobbról arany* vörös, balról ezüst-kék. 

Heiinyey család. Hennyey család (néhol irva Heaney- 
nek is) Zemplén vármegye kihalt családainak egyike ^), 

Hennyey János Patócsi Ferenczriek egyik lovas hadnagya volt, 
és kitünÓen harczolt Csállya vára ostromában lőőí^ben ^). 

Henz^yey Miklósnak Dombay Annától született leányit Hen- 
nyey Margit Zeleméri Kamarás Miklósnak neje volt 1569-ben *). 

Hennyey nevű család jelenleg Sopron megye nemes családaí 
között említtetik Fényes Elek Geographiájában. 

Heöbök családi. (Felsfi-Ori). Vas megyei azon hatvannégy 
család egyike, melyek 1582-ben Felsö-ör helységre uj adománylevelet 
nyertek. (Lásd Zdmbó család). 



Kövárí id. h. 114. 

') Ar 1847-ki országos tiszti névtár szerint pedig Fejér megyében sze- 
gények ügyvédét Henter Imrét b o d o k i előnévvel találjak. 
') Szirmay C. Zemplin not top. 82. 
*) Istvánffy Libro XVII. 
^) Szirmay C. Ugocsa p. 84. Lehoozky Stemmat. IL 171. 

Digitized by VjOOQIC 



Hedlgyl - BertorstelB. •$ 

■eMsyi €*alád. Kilialt oaaUd, melyfaN a XVi. száladban 
élt HeOlgliy Gáspár Njitra vároi^^e provisora, kinek C&ery Mihály 
nejével Viskelety Juliannád együtt Pozsony megyei Ónfalván lekvA 
birtokát 1610-ben visszaereszté ^y Ugy látszik e Gáspárnak fiai voltak 
HeOlghy Ferencz és ü. Gáspár, kik 1676-ban Komárom megyei 
birtokukat LAgört Mohy Istvánnak adák el ^). 

EmUtettlL Gáspár, ki 1654-ben Hölgyi Jánossal zálog- 
birtokot szerze^), — 1665-ki január 12-én kin személynök 16n ^). E 
Gáspárnak leánya Anna Berényi Péternek hitvese volt , és ugy lát- 
szik — benne az egyik ágazat enyészett el. 

A HeOlgyi családnak egy másik ágazata , mely törzsérM Már-: 
tonról Martinovicsnak is neveztetett, igy sarjadzott le ; 

György 

i "^ I 

Jakal> 

r 



Mátyás 



A véglzén álló Heölgyi máskép Martinovics Mátyás Pozsony 
megyei Körtvélyes helységbeli per alatti birtokrészét örökösen Csery 
Mihálynak vállá be ^). 

Herberstein csalid. Jelenleg Ausztriában és porosz Szilé- 
ziában laknak és birnak. Őseik közülHerbersteinVaikard^Adám, János, 
Zsigmond , kik részben a bányászatnál voltak hazánkban alkalmazva, 
I609-b«i honfiusitást nyertek ^), 

Késfibb 1687-ben Herberstein Ferdinand-Krnő, János-Kristóf és 
János-Frigyes nyertek magyar honfiusitást ; de ugy látszik azon ága- 
zathoz tartoztak, melynek már magvaszakadt ''). 

Őseik közül báró Herberstein Zsigmond már It. Lajos király 
alatt hazánkban követséget viselt Miksa császár részérói ^). 

*) Nyitrai káptalan Faac SS. NfO 124. és Esztergám i káptalan Libro 11. 
foL264. 

^ Fényes : Komárom várm. 114. 

«) Pray : Maa. tom. IV. pag. 138. Z62--3^ 

*) £redeti oklevél 

*) Entergami kápi Libro IL foL 1A7. 

Ó 1609 ki 77. törv. cau 

'J 1687-ki 28. törv. ez. 

*) L. Kovadiioh Sonpt. Minor. ^ t 

Digitized by VjOOQlC 



HerMeg caMkú. (Szekosfii f). Mint itt Mjéhb (a 74. lapon 
láthatjuk) a Hederváry családdal egjr kttEös tOrz$böl ered Ttosse 
H e a r i k bán volt , kitől néhány iaen ketdett sarjadzi^ni a cealádf A ^) : 



Henrik Un 


- • '! ' 


I. Péter 
Herczeg 
132Í. ' ' 


Jteó4 

Mijrtós ... 

. ' n.Jinm' : 
vajda. , , 
Tamássy nevű. 
1888. tl4ia. / 


' ' 11. Péter ' 
1848. 
Bodrog V. föisp. 


' lUM FUU5p Pál 
Boszniai püspök 1437. 1437—1468. 


' UjkIó < Henrik ' 
1437. 1427. 



A táblázaton állók közül It P é t e r 1343-ban Bodrog vármegye 
főispánja volt , midfin Giletí Miklós nádor a Bodrog városában tartott 
nádori törvényszék alkalmával öt Gál pécsi kanonok panaszára jószá- 
gain a vámszedés megszüntetésében elmarasztalta. Fiai : Rafael 
1444-ben lett boszniai püspök, éskötélezé magát a törökök elleni hadba 
menetelre. Testvérei : F ü 1 ö p (gyakran P h i 1 p e s-nek irva) és P á 1 , 
kik 1437-ben Hederváry Lörincz nádorral perlének, tésöbb megegyez- 
vén, Hód és Vásárhely birtokába jutottak illetéktelenül, mitől azonban 
késfibb elestek ') - - 

Emiitett Pál 1468-ban Mátyás király, ipelíett kezességet vállalt. 

Mint a következők mutatják, a fólebbi táblázat hiányos, mert 
előbb megszakad, mint sem a család elenyészett Még a H e r c z e g-ek 
jóval tovább virágzottak. Herczeg Miklós Mátyás király korában 
főpohárnok volt, 1459-ben ő is felesküdt nevezett király hűségére^ 
midőn egynémelyek Miksa császár pártjára térének. 

Herozeg Ferencz 1505-ben Baranya vármegyét képviselte a 
rákosi országgyűlésen *). 

H. Miklós 1526-ban Mohácsnál harczol és fogságba esett, 
honnan később kiszabadult, Szolimán Őt lovasul, ii^yyerestül szabadon 
bocsátván. 



Fejér Cod. Diplom. tom. X. voL VII. p* 894. 

») Fejérnél id. h. Rafael, Fülöp, Pál, világosan Péter feaíul irat- 
nak , ellenben 1450-ben efsy oklevélben (lásd Teleki Hunyadiak kora X. kötet. 
248—256. 1.) Lászlónak fiaiul mondatnak ; a két hely tigy egyeztethető , hogy 
talán Láazlónak csupán fogadott fiaiul tekintendők. 

•) Jászay : A magyar nemzet napjai a moháosi véaz után. t§7. 1. 

.gitizedby Google 



■er«iÉg — Mr A. ti 

HeroKeglmre 1527-beB jelen Tolt I. Ferdinánd király koronáz- 
tatásán, 8 akkor lett udvarmesterré. 

Ezután nemsokára a család kihalt. 

A család Szekcsörfil irta el^nevét , és ezenfelül több adomá- 
Bya8 birtoka is volt, igy nyerte többek közt 1464'ben is Trewtl Miklós 
migszakadtán ennek birtokait másokkal együtt. 

nercmeg CMlád. (Máskép Panajuth). Herczeg máskép Pa- 
oftjnth Pál Uunyad vármegyétfii 1831-ki június 10-én nyert nemesi 
bizonyítványt nyert, mely Krassó vármegyében 1832-ki január 21-én 
kihirdettetett, azonban 1835-ki aug. 19-én tartott közgyűlésben a ne- 
nesek sorából kitörültetett 0. 

Heresey cmalád. Zemplén vármegye nemes családa. Herczeg 
György 1608-ban birta Szög helységet *). 

Herczer családi. 1790-ben Herczer Ferencz czimeres 
oeiies levelet nyert. 

Czimere következfi : a vért arany udvart, és abban kétfejű fekete 
fut mutat kiterjesztett szárnyakkal ; a vért aljáról egy kék piramis 
njúlik fel ugy , hogy annak felsfi része és hegye a fekete sast kétfelé 
osKtra a vért felsfi részéig ér , s abban királyi korona tetején egy piros 
m látszik. A vért íblötti sisak koronáján egyfejü fekete sas áll kiter- 
jesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról arany-fekete, balról arany- 
kék*). 

Herdb €;sal4d. Herdh A u t a 1 és Nep. János 179 1 -ki april 
%^ Florenczben kelt czimeres levélben 11. Leopold király által ne- 
veltettek meg; és nemes levelük 1792-ki april SO-án Krassó váraae- 
gyében hirdettetett ki. 

Czimere : négyfelé osztott vért ; az elsfi és negyedik osztály kék 
odnrában egy négyszögletű kövekből épült bástya , kapuval ellátva, 
lUiató , tetején lángoló tűz ég , az udvar két oldaláról rézsútosan föl- 
felé (gúla alakban) szögletben végzfidfi arany csikolat , és a fölött jobb- 
ról ezüst félhold , balról arany csillag ragyog. A második és harmadik 
<tttily arany mezejében zöld téren hátulsó lábain álló ezüst grif van, 
clai jobb lábában kivont kardja végén levágott törökfejet tartva. 
Ugyan ilyen grif nfil ki a vért fölötti sisak koronájából is. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

*) KrtLsaó várm. Jegyzőkönyv 2377. sxtoi alatt 

') Szirmay C. ZerapHn noi top. 112. 296. 

•) Adami Scata gentil. tom. IV. 

*) Adami Soata gentil. tom. IV. f^^^rrT/^ 



•8 HvrilfB — brényf . 

A nemesaég-szerzfinek utódai jelenleg is nagyobb réasben állami 
hivatalnokok. F e r e n c z Krassó m^^ében lakik Dognáoakán. 

Herdon család. Zemplén vármegye armalista nemes csa- 
ládainak egyike 0* 

Herdowicli család. Herdovios János 1757-ben nemealttetett 
meg Mária Terézia király-asszonytól ')* 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren álló daru , ibiemelt 
egyik lábában golyót tartva. A paizs felső résjiét háromszorosan arany- 
vörös koczkás csikolat foglalja el. A vért fölötti sisak koronájából két 
kék kiterjesztett sas-szárny emelkedik ki, mindeniken rézsútosan a vért 
felső részbeli arany-vörös koczkás csikolat látszik. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kéL 

Herédy család. (Herédi f). Nógrád megyében birta Heréd 
helységet, onnan vette nevét és elönevét. 

Közülök Mihály 1598-ban Nógrád megyének szolgabirája volt ^). 

1601-ben Herédy Mihály tiltakozik Herédy idősb Mihály 
és György ellen Heréd helységnek — melyhez neki is joga volt — 
elzálogitása miatt ^). 

Herédy Mihály 1647-ben Hont megye szolgabirája volt^), a 
utánna ugy látszik — nemsokára a család elenyészett. 

Herendlch család* Herendich máskép Apotheca- 
r i u s nevű család Zemplén megye kihalt armalista nemesei közé szá* 
mittatik % 

Herényi család. (Breznóbányai). Breznóbányai Herényi 
(vagy Hereni) András testvérével Istvánnal , és fiaival Illéssel s Ist- 
vánnal 1612-ben nemesittetett meg ''). 

C z i m e r ö k : Delfin és horgony. 

Közülök Herényi András Nógrád vármegyében Tamássiban 
született. 1762-ben Altorfon, utóbb Jenában tanult , 1764-ben lónya* 
bányai evang. lelkész lón ^}. 

Herényi család bir Gömör megyei Bikkszög helységből '> 

*) Szirmay C. Zemplin uot. top. p. 112. 

») CoUect Herald. Nro 58. 

') Protoo. C. Neograd. anni 1598. 

•) Ugyanaz I601-ik évről. 

*) 1647-ki 153. törv. ez. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 64. 

'') Lehoozky Stemniai II. 171. 

') Jena Hungarioa. p. 72. 

•) Fényes Geogr. Szótár 1. 133. 

Digitized by VjOOQIC 



■ereyei. M 

■ereptí család. Erdély ésaláda, melynek tagjai nagyobbára 
p^i és tanári pályán szerepeltek , s fSleg az egyházi szónoklat terén 
tontek fel. 

A XVI. században M.- Vásárhelyt lakának , midfin 159ő-ben He- 
repei Gergely gyalogsági alhadnagy volt 0- 

Már a muIt század második felében 1771-ben Herepei István 
al-pestesi lelkész (dfibb Losádi) , s egyszersmind senior , irt verseket 
is ^. Már atyja , sfit tán nagy-atyja is mint al-pestesi pap , és Himyad 
ker. reform, esperes volt. T61e a családfa következőleg sarjadzott le ') : 

István 

1771. 

pestesi pap. 



Ádám Jázios László f 

+ 1811. tájb. 1 1812. kolosvári pap. 

Enyedi tanár. Kolosvárí tanár. (Hermán 1.) 

I rT' I (Méhes Zsuzsa) 

Ádám 



I — "^ 1 

Károly Gergely 

vízaknai pap. kolosvári pap. 

(Rrizbai Kata) (Barthos Eszter) 



Károly Ödön (Jejza Otlo Gergely Ádám 

jjA dám, János és László testvérek alapítják — * úgymond 
EAvári — Erdélyben az egyházi szónoklat mai népszerű jellegét.'^ 

Ádámtól mint nagy-enyedi történet- tanártól több ily tárgyú 
kézirat maradt hátra , melyek azonban az enyedi CoUegium könyvtárá- 
val elpusztultak. 

János eUbb szászvárosi, utóbb vízaknai lelkész; végre hittani 
tanár Kolosvárott. A szerencsétlen báró Radák Póli felett oly gyász- 
beszédet monda, hogy Kolosvár úrhölgyei egy szelenczében 100 darab 
aranynyal tisztelték meg. Mint Írótól Egyházi történelem maradt föl 
kéziratban. 

László lángész volt , ki rögtönzött beszédeivel bámulásra ra- 
gadta Kolosvár hallgatóit. Utóbb Szathmárra ment lelkésznek. 

Károly 1825-ben lett kolosvári lelkész , 1836-ban N.-Enyeden 
hittani tanár ; végre az ágost. evang. püspökség alatti y s lutherán ^) 

Nagy Szabó Fer. Memorialeja. Gr. Mikó Erdélyi történelmi adatok. 
L köt. 44. lap. 

*) Benkó : Transylvania Generális II. 370. 
Kóvári : Erdély nev. osaládai. 115. l 
•} Kővári id h, 116. 

Digilf « by VjOOQIC 



100 Hérgées -* Berlelii. 

papok nagy jövedelmében részes vizaknaí papságra ment , hol jelenleg 
is él. Munkája: ,,A Nagy^Enyedi Collegium története^^ 
kéziratban hever. 

Gergely 1830-ban Dézsen káplán, 18d2-ben ott, 183ő-ben 
Kolosvárott lön lelkészszé. 1846-ban kiadta „Alkalmi beszédei t.^^ 
Jelenleg — irja Kővári — dr. Wolfahrt uj testamentomának magya- 
rázatán dolgozik Incze Dániellel , melynek első kötete 1852-ben jelent 
meg, s utóbb a többi is. 

Hérg^écz C9al4d« Hérgécz Mátyás, János és András 
1712-ben III. Károly király által emeltettek nemesi rangra 0* 

Czimerök : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló, 
kettős farkú arany oroszlán, ragadó helyzetben, kioltott piros nyelvvel ; 
fölötte jobbról és balról egy-egy arany csillag ragyog. A vért fölötti 
sisak koronáján pánczélos kar könyököl, három fehér liliom-szálat 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család 1776-ban Békés megyéből vett ki nemesi bizonyítványt. 

Heriez család. Ung megyei nemes család. Hericz Márton 
1730-ban a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke, ily családfát alkota : 

Hericz Márton 
(Brezinay Erzse) 
I ^ í 

Imre 
I '^ 1 

József 

ld05. 

Hericz nevű családból Pera, Jova, Lapadát, Nikola 
Arad megye nemesei sorában foglaltatnak. 

Harlng család. Hering Ignácz közalapitványi ügyész 
^ 1842-ben emeltetett nemességre *). 

Herkály család. Heves vármegyei nemes család, közbir- 
tokos azon megyei Németmezö pusztán ^). 

Herke család. Borsod vármegye nemeseinek sorában emlit- 
tetik Fényes E. Geographiájában. 

Herleiii család. Herlein Xav. Ferencz 1746-ban 
Mária Terézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. 

Czimere : a vért zöld udvarában egy a vért mindkét oldaláról 
rézsútosan (felforditott V alakban) felnyúló s szegletien végződő ezüst 



.Collect Herald. Nro 682. 

») Lásd „Világ" polii hírlap 1842-ki évi 33. szám. 

») Fényes Geogr. szótór III. 130. 

'' '' ,\ Digitized by VjOOQ IC 



Herlieli ^ Hetmanii. ÍM 

csikolat , melynek szOgletében egy kinyílt vörös rózsa , és az oldalokon 
egy-egy zöld nád látható. A csikolat alatt ezüst horgony álL A vért 
firtötti sisak koronáján három struoz-toll (zöld , fehér , vörös) lengedez. 
Foazladék jobbról zöld-ezüst, balról 2öld-vörÖs >) 

Herlich család. Herlich Fülöp 1647-ki jun. 3-án kelt 
czimeres levélben a B ez egh és U r b á n y családdal ^yütt III. Fer- 
dinánd király által nemesittetett meg; és armalis levelük 165! -ki 
Biart. dO-án Zólyom megyében hirdettetett ki '). 

Hermann család Hermann Gry örgy 1719-ben III. Károly 
király által emeltetett a nemesek sorába ^). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld dombon királyi korona , s 
azon vörösbe öltözött kar könyököl, arany-markolatu kivont kardot 
tartvsu A vért íbiötti sisak koronájából karó mellett szóUö-tóke zöldéi, 
s róla két (Urt saölA csüng le. Fbszladék jobbról ezüst-vörös , balról 
aranj-kék. 

Hermann nevű családot (s tán ^n ezt) mntat a következő nem- 
sékrendi töredék: 

Hermann N. 
Istvln Ferencz 



Antal József János Mihály Imre 

08. kir. kapiiány. váoxi kanonok 

186a 

An t al OS. kir. kapitány és Somogy vármegyei táblabíró Somogy 
megyétől 1828-ki sept 22-én vett ki nemességéről bizony itványt 

József plébános, jelenleg váczi kanonok testvéreivel együtt 
1831-ki apríl 20-án Nógrád megyében hirdetteté ki nemességét 0. 

Hermann család. Hermann István 1791-ben II. Leopold 
királytól czimeres nemes levelet nyert , s ilyen ozimert : a vért felsó 
réaz^Dek közepéről kiinduló kettős rézsútosan domború vpnal által 
(melyek egyike a jobb , másika a bal oldal közepéig ér) három részre 
oszlik. Az alsó gúla alakú osztály kék udvarában királyi korona , s a 
fidött arany csillag ragyog. A jobb-oldali felső osztály ezüst mezejében 
hátulsó lábain egy fekete medve áll, első lábával buzogányt tartva. 
A bal-oldali felső osztály vörös udvarában hátulsó lábain arany orosz- 
lán áll , első jobb lábával kivont kardot tartva. A vért íblötti sisak 

') Adami Souta gentil. t lY. és Burgiialler Golleciio Inaign. nob. Hung. 

*) Zólyom vármegye l^l*ki jegyzökönyve. 

•) CoUsoi Herald. Kro 892. 

*) Jegyzőkönyv Ö6d. »ám alaU* ^ , 

Digitized by VjOOQIC 



loa BermaiiA. 

koronájából szintén arany oroszlán emelkedik ki , kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst^Örös, balról aranj-kék 0. 

Herinann család. (Máskép Szabó). Hermann máskép 
Szabó János 18 16-ki június 10-én Temes megyétől nyert nemesi 
bizonyitványát 1820-ki october 23-án Krassó megyében hirdetteté ki, 
azonban ez utóbbi megyében jelenleg már e család nem létez. 

Hermann család. Az elóbbiektól különbözA Hermann csa- 
lád az , melynek czimere négyfelé osztott vért Az első és negyedik 
osztály arany mezejében egy ágaskodó fekete vadkecske látszik. A 
második és harmadik osztály vörös mezejében zöld halmon arany koro- 
nából egy fehér öltönyü arany szárnyú angyal emelkedik ki , s jobb 
kezében kivont pallost tart A vért fólötti síssJl koronáján zöld halmon 
vörös csArű és lábú fehér galamb áll , csórében zöld gallyat tartva, 
körüle két kiterjesztett sas-szárny lebeg: a jobb-oldali vizirányosan 
félig ezüst, félig vörös, a másik félig arany, félig ezüst. Foszladék jobb- 
ról arany-fekete, balról ezüst-vörös *). 

E család — ugy látszik — Pozsony megyében lakozott. 

Hermann család. Erdélynek is volt Hermann nevű családjai 
mely Nürnbergből származott be , és ott tizenkét izén át rendszerint 
hosszú életkort élve, a múlt században halt ki. 

Szebenben a disznódi kapu lerontásakor Hermann szobrát régi 
helyérÓl az evang. tanodába tévén át , ez alkalommal a következó le- 
származási kimutatás ') jött napfényre : 

Hermán 1080- ban született Nürnbergben , és 1 143-ban Gteyuk 
király által hivattatván be, Szebent épité , mely róla Hermann-* 
stadt-nak neveztetik. 1165-ben kora 85-ik évében egy fiúnak atyja 
lón. Meghalt 1205-ben. 

Fia s utódai évszerint igy következnek : 

H. Hermán szül. 1165-ben. Meghalt 1280. kora 115. évében. 

m. Hermán szüL 1226. megh. 1321. kora 96. évében. 

Miklós szül. 1274. megh. 1394. kora 120. évében. 

IV. Hermán szül. 1343. megh. 1440. kora 105. 

V. Hermán szül. 1402. megh. 1520. kora 118. 
Miklós szül. 1476. megh. 1588. kora 112. évében. 



') Adami Scuta geniil. tom. IV. 

') Borgstaller : Collectio Insign. nob. Hung. 

•} A Sieb. Boté után a Magyar Fntír lŐ5Őki 208. stáma Török Antal 
közlése szerint. — Hermán nemzetségról emlékezik m6r IV. Béla 12G5-ki ok- 
levele is. Lásd Katona: Hist. Critia tom. V I. p. 230. ^ j 

Digitized by VjOOQIC 



Hermánál — Hersehlng. lOS 

György született 1539-ben. Meghalt 1634. kora 95. évében. 

Márton szül. 1607. megh. 1660. kora 53. 

György szül. 1634. megh. 1714. kora 80. 

Márton szül. 1672. megh. 1749. kora 77. 

György szül. 1710. megh. 1764 kora 54. 

Sámuel szüL 1738. kihalt. 

E leszármazásban feltünft azon hoBszú életkor , melyet a család 
tagjai a XIV.— XVL század - állitólag — megéltek ; még feltünfibb 
f^Sj hogy az ntódok születési ideje rendszerint atyjaik oly idfis ko- 
rára esik, midőn azok életidejöknek már 80 — 85-ik évét is betölték. 

Hermányl csalAd. Zemplén vármegye czimer-Ieveles csa- 

Hevo^es család, Herovios Bernát, József és Sándor 
1790-ben nyertek czimeres nemes levelet. 

Gzimerök : a véri vörös mezejében hátalsó lábain álló , koronás 
febér egyszarvú, mely elsA lábaival egy arany-markolatu kivont pallost 
tm Fölötte jobbról arany félhold , babról arany csillag ragyog. A vért 
feletti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a 
lárt ^yszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst* 
Tőrös*). 

Herovics Sándor 1838-ban Vas vármegye alszolgabirája volt. 

■erpai csal&d. Herpai Mihály 1754-ben Mária Terézia 
Urátjasseony által emeltetett nemességre ^). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren álló magyar vitéz, 
TörOsbe (dtözve , lábain sárga -csizma, fején prémes (vörös lefíiggös) 
blpag, hátán panyókásan párducz-bór csüng, jobb kezében kivont 
kirdot, a balban tojásdad alakú patzsot tart , melyen arany betűkkel e 
aó: „Fide" olvasható. A vért íbiöttí sisak koronájából két kiterjesz* 
tett fekete sas-szárny között egészen a kirt magyar vitéz szemlélhető. 
Fopzladék jobbról arany-kék, babról ezüst-vörös. 

■eraclilng; család. Hersching János-Arnold 1733-ki 
jttQttrhaa kelt ezimerés nemes levélben IIL Károly király által nyerte 
niegnemesittetését ^). 

Czimere: vizirányosan kétfelé — kék és vörös udvarra osztott 
vért, melyben ezüst sziklán hátulsó lábain arany oroszlán áll, kettós- 
Í»Aii hátra felkondoritva , elsó jobb lábával kivont kardot , a balban 



') Szirmay C. Zemplin not. top. p. 112. 
^ Adami Souia gentil. tom. lY . 
>) CoUeci Herara. Kro 260. 
^) Ck>ll«ot. Herald. Nro 298. 



Digitized by 



Google 



104 Herter — Hertoteady* 

pedig egy hatszögletű arany csillagot tartva. A vért fólötti sisak koro- 
nája fölött két kiterjesztett sas-szárny között (melyek közül a jobb- 
oldali vizirányosan félig kék félig arany, a másik félig arany félig kék) 
a vértbeli csillag ragyog. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös. 

A család Baranya vármegyében viselt megyei hivatalokat. Her- 
sching Gáspár 1758-ban 0) Hersching János pedig 1760-ban ^) 
Baranya vármegye alispánja volt. 

Utóbbi idóben Ugocsa megyében loljükaosaládot. Hersching 
György 1806-ben Ugocsa vármegye számvevője , közbirtokos Ne* 
vetlenCftluban *). 

Herser család. Erdélyi szász család. Brassói Herser Jánoa 
1607-ben Bornemisza Boldizsárral fejedelmi beleegyeiéa mellett cse- 
rélt jószágot •). 

Herszényi cmBlká. (Herszényi). Erdélyben Fagaras vidék 
hasonnevű falujáról irja vezeték- s el&nevét. Eldfidei HavasalfoldrAl 
beszármazott b o j é r-ok lehettek ; mert Nádasdi Anna Majláth btván 
vajda özvegye, B o r c z á n bojér maradékinak emliti MátétésMár- 
k o t, adván nekik herszényi és több jószágrészekre 16&6*baa ujttoit 
adománylevelet , melynek azonban eredetije elégett ^). 

Közülök Herszényi György 1816-ben Fogaras vidék ülnöke. 

Jelenleg élnek: József (1847-ben alszcdgabiró}} György 
(ugyanakkor rectif. biztos Fogarasban);^ Sámu.el (1847-bcnatarto* 
mányi biztosságnál szolgált) stb. 

Hertelendy család. (Hertelendi és vindomyalaki> ősi 
fészke Zala vármegye , hol a család fis elei — Zala megye Uzonyit* 
ványa szerint — még 1524-ben és lő43-baft Vindornya vagyis 
Pusztalaki akkor pusztát , jelenleg helységet s több ingatlan ne- 
mesi fekvA vagyont királyi adomány mellett birtak , és eien és egyéb 
ösi javaikon azok osztoztanak ia Az id6k viszontagságai , de fSleg pe- 
dig az 1711-ki tűzveszély alkalmával Némethujvároti nemtá ingatlan 
birtokaikról törvényes jogaikat bizonyító okmányaiknak elenyésaése 
után, 1718-ban III. Károly királytól uj királyi adományt nyertek. 



<) Lehoozky Siemmaft. L p. 188. 
*) Eredeti okmány szerint. 
») Szirmay C. Ugocsa. p. 62. 171. 
*) Kállay Székely nemz. 237. lap. 

^) Török Antal ur közlése szerint a báró Bornemisza oaalád levéltárában 
okiratok. 

Digitized by VjOOQIC 



Hert4M4y» 



fi 



U6vél a család több ágra szakadrán , több más vármegyébe is 
dterjcdett; igy már 1608— 18Sl6-ben ') Hertelendy Ambrus Vas 
várai^ének szolgablrája volt 

1650-ben élt Hertelendy Zsigmond, ki anyja Mesterházy 
Ásna után birtokos volt Alsó-Mesteriben (Vas vármegyében). 

A múlt században Zala megyében a család tagjai közül Herte- 
lendy György 1762-ben szolgabiró volt. Ennek fia Hl. György 
ogTioicon megyében (1822.) alispán ; testvére Mihály elAbb (1787.) 
ktmtrai ügyész Kis-Komáromban , utóbb kir. tanácsos volt. 

József (U. Györgynek fia) nóül vévén ecskai Lázár Kata- 
lint, Torontál vármegyébe telepedett, ott (1787— 1803-ban) alispán, 
otóbb kir. tanácsos és arany-sarkantyús vitéz lón , kinek családja Xo- 
nntil m^^ében Urtokán lakik. 

A Torontál megyei ágazatnak leszármazási táblája következó : 



Hertelendy I. György 

' íTgÍ 

17 
Zala V. szolgabiró. 



III. György 
Zala V. alispán. 



Mihály 
kir. tanács. 



József 

k!r. tanácsos , 

arany-sark. vitéz, 

Toron tál v. alispán. 

(Ecskai Lázár Kata) 



Károly 
oal. 1786. 

^ k. kam. kapii 

(Hrabovfldty 

Leopoldin) 



Ignáoz 
szül 1789. 

tl866. 

Toron tál v. 

főispán , 

OS. kir. kam. 

udv. tanács. 

(2ioher Anna) 



Miksa 

szül. 1792. 

Torontál várm. 

követe. 
(beodrai Kará- 
csonyi Mária} 

I ^ 1 

Gyula 



Jozefln Antónia 

(Heyde (b. LebzeHem 
őrnagy altábornagy) 
özvegye) 



Katalin 

(gr. Hadik 

Gusztáv) 



Imre 



József 
(«TodiBakoZajda) 



Maihild 
(Debreczeny) 



Hermine 



A Torontál megyébe költözött Józsefnek nejétől ecskai Lázár 
Ettilintól Öt eyerineke született : 



ie06-ki 16. - leiS-ki a - leiS-tó 49. törv. oz. éa eredeti ok»*n|f)QQ|^ 



10« 



Hertelendy. 




ímm 



a) K á r 1 y született 1786-ban , meghalt 1867-ben ; cs. kir. ka- 
marás és kapitány volt. Nejétől hrabovaí Hrabovszky Leopoldinától 
gyermekei : 1. J ó z s e f , kinek neje divodi Bakó Zajda ; 2. M a t h i 1 d 
Debreczenyné j 3. H e r m i n e. 

b) Ignácz szül. 1789-ben, a megyei hivatalos pályán Torontál 

vármegye fAispánságaig vivé, 
egyszersmind cs. kir. kamarás, 
udvari tanácsos voll Meghalt 
1 856-ban. Zichrer Anna nejé- 
tói gyermekei: 1. Katalin 
gr. Hadik Gusztáv neje, és 
Imre. 

c) Miksa szül. 1792- 
ben, Torontál megyének al- 
ispánja , és az 1 832/35- és 
1839/io-ki országgyűlésen kö- 
vete volt. — Nejétől beodrai 
Karácsony Máriától született 
fia Gyula. 

d) J z e f i ne , Heyde ómagy özvegye ; — és 

e) Antónia, báró Lebzeltern altábornagy neje. 

A Torontáli ág ezen megyében birja Bocsár helységet , melyet 
Hertelendy József 1803 ki július 8-án I. Ferencz királytól mint a 
szent koronára szállt birtokot 73,329 forint 4 kr.-nak letétele mellett 
királyi adományban nyert fiu ágra 0. 

A Zala vármegyében maradt ágazatból egyik Hertelendy N. 
1787-ben a Dunántúli ker. tábla titkára volt. 

Hertelendy Károly az 1839-ki országgyűlésen Zala vármegye 
követe. 

Imre 1837-ben Zala vármegye fószolgabirája. 

Kálmán ugyanott 1844-ben alszolgabiró volt. 

Legmaradandóbb emléket szerzett magának Hertelendy Gábor 
fóhadvezéri helyettes , és Mária Terézia rendének lovagja. Született 
1748-ban. A hadi pályát közlegénységen kezdé, s Ötvennégy évi szol- 
gálata közben kimutatott bátor vitézségeért , mely idó alatt sok vesze- 
delmes sebeket kapott, fóhadvezéri helyettességre emeltetett. Els6 
ezredese volt a nádori huszár-ezrednek, annak felállitásakor 1800-ban. 




Hiteles okiratok szerint 



Digitized by 



Google 



Hertneky — Helhei. 107 

Mohait 1826-ki június 16-án Gyöngyi^sön ^). Emlékét egy magyar 
lelkes induló zene-dallam is fentartja. 

A család czímere — mint fbljebb a metszvény ábrázolja — a 
rért kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló 
oroszlán , kinyújtott elsó lábával arany koronát tart ; a korona alatt, a 
két oroszlán között , egy nyil látszik lefelé forditva , és egy könyökben 
meghajtott karon átütve. A vért fölött ötgombos korona, és azon ismét 
a koronás sisak látszik , mely fölött fészkén tilÓ és fiait vérével tápláló 
pellikán kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet szokásos fősz-* 
1ad& veszi körül. 

Herineky család. E század elején Ugocsa vármegyében 
Nevetlenfaluban közbirtokos HertnekyFerencz*). 

Heteley caalád. Kihalt család , melyból Hetéig Mihály 
1514-ben Tokaj várparancsnoka volt *). 

üétháMl család. Ismeretessé lón Héthársi János, kinek 
Zsigmond király 142ő-ben a körmöczbányai malmot zálogba adá. 

Hetbei caal4d. Már Salamon király korában fóispánságot 
viselt egy H e t h e i nevezetű (1067-ben). Ugyancsak a Hethei család- 
ból származott iratik azon V á c z nevű remete, ki nevezett király alatt 
Vácz városa környékén remeteskedett, s kiról némelyek szerint e város 
ii kapta volna nevét *). 

A Hethei család, névszerínt Hethei Mihálynak fia Már- 
ton Szolga-Gyór várának jobbágya, 1270-ben erósittetett meg nemes- 
ségében^). 

A XV. század elején élt Hethei nevű család Beregh vármegye*^ 
bm, nevezetesen Hethei Lászlónak fia János 14d0-ban for- 
dul elö «). 

1524-ben Hethei Mihály BánJSy Jakabbal Tomori Pál se- 
gélyére sietett Ferhát basa ellen, s ugyanott elesett. 

Kihdt-e ezen család? — arról adataink nincsenek. 

H e t h e y nevű család Zemplén vármegye czimerleveles osaládai 
között emlittetik ''). Hasonlóan Hetey nevű család él Szabolcs vár- 
megyében is. 



Láid Fillértár 1835 ki évfoly. 16. 17. szám. 
•) Szirmay C. Ugocsa p. 171. 
*) Szirmay C Zemplin noi top. 140. 
Thurócsi Schwandtnemél I. 



<) Feiér Cod. Dipl. tom. V. voL I. p. 

•) Ugyanott tom. X. vol. VII. 211. 

^) S«r«ayC.Z.mplÍBnottop.p.U2. DigitizedbyGoOglc 



10$ UtihéMy - HMiy. 

Hethény CMlád. (Hetényi f). Ugoosa Tármegye egyik ki- 
halt régi családa , mely vezeték* s előnevét azon megyei He tény 
helységről vette. Törzséül Heten nevű kun vagy bessenyö nevű vi- 
téz tartatik , ki a Névtelen jegyzó szerint Taksony vezértől kapott bir- 
tokot 0- Azonban ennek nemzetsége ugy látszik a tatárjáráskor elpusz- 
tult, csak igy lévén fölfogható, hogy Heten helysége a királyra szál- 
ván, az e helységet 1273-ban Othobor szolnoki főispánnak csere- 
képen adományozá ') ; és ezen Othobomak maradékai ismét Hetén y 
nevet vévén fel, ujolag e nevű családot alapiták. 

1319-ben Péternek fia György, Lászlónak fia An- 
drás, Jánosnak fia másik András, és végre Mártonnak 
fia Miklós Hetény előnevet viseltek. Ez utóbbi Mártonnak 
utódai valószínűleg azok , kik magokat Hetheni Mártonok-^nak ne- 
vezték *). 

1383-ban a többi elhaltával András, előbb nemzett Miklósnak 
fia, H e t e n r e nézve határjárást tartatott. 

1415-ben a Hetheni nemzetség Csepe&lván foglalást tett ^). 

14 lobban Hetheni Mihály Ugocsa megye alispánja volt ^). 

1419-ben Hetheni György Csatóházán is birt , és azt felazáii- 
tatá^). 

1466-ben a Hetheniek Szőlős mellett a Ráró ssigeiet fogla- 
lák el ^), 

1478-ban Hetheni Márton Ambrus, testvéreivel együtt Hetény 
és Veletére nézve Mátyás királytól minden kiváltság-leveleinek m^- 
erősitését nyeri, melyben a család ősei is megemlitetnek , nevezetesen 
hogy Othobomak fiaiKozmaésMykó valának ^). 

A Hetény család a XV. század vége felé látszik elenyészni. 

néthy család. Szabolcs , Ung és Zemplén megyében lakik 
vagy birtokol. 

Zemplén megyében birtokos e század elején (s talán jelenleg is) 
Fűzesséren *)• 

^) Anonymus Belae R. Notar. eap. 57. 

») Szirmay C. Ugocsa p. 133. 

•) Ugyanott 

') Ugyanott pag. 136. 

*) Ugyanott p. ÖO. 

•) Ugyanott 128. 

') Ugyanott 94. 

•) Ugyanott 134. 



*) Szirmay C. Zemplin not. icfp, 376.. 



Digitized by 



Google 



üng vármegyében Héthy Antal 1845-ben fSjegyzfi volt. 
Héthi nevű osalád birtokos GömOr vármegyében Héth hely- 
iégben. 

Hetyey eMlád* (Atyai). Az atyai Hetyey családból Hetyey 
István 1548-ban Bereg vármegye alispánja volt ^). 

Hettyey család. (Makkos-Hetyei). Sopron és Vas megyei 
csalid. Ez utóbbi megyeben fekszik F e 1 s 5-H e t y e helység , M a k- 
ko8*Hety e pedig , melyrfil a család elfinevét irja, a szomszéd Sopron 
megyéhez tartozik. 

1467-ben kelt Mátyás király iktató parancsa a budai káptalan- 
hoz, hogy Békén és Felsfi-Hetye , máskép Adorjánháza helységekben 
Kdedi Gál, és Hetyey István beiktattassék »). 

Hetyei Bálint 1697— 1605-ben nádori itéWmester volt »). 1603- 
hm visszahelyeztetési parancsot nyert sitkei és tokoresi zálogban vett 
részbirtoka iránt Sitkey Tamás ellenében. Eziránt a per még 1608-ban 
is folyt, midőn — ugy látszik — egyesség által szüntetett meg *). 

Hetyey István 1845-ben Vas megye számvevfije volt. 

Hetyey Benedek szombathelyi megyei pap, és püspöki iktató. 

Hétzey család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes csa- 
Uii közé számittatik ^). 

Hétzey Mihály 1552-ben egri nagyprépost volt 

Hewenesl család. (Kis-Hevesi). Dunántúli egyik kihalt ne- 

nes család, mely azon vidék elSbbkelfi családaival állt összeköttetésben. 

Ifibbek közt Hevenesi János, kinek neje Telekesi Török Julianna 

Tote, következő családfát «) alkotott : 

János 
(Török Juliaanft) 
r ^ I 

István Antal Kata Bora 

r - . -' ^ , » katona. (Gerzneriosné) (Kia Gergely) 

Antal 

Hevenesi István 1715-ben Zala vármegye országgyűlési kö- 
pete volt '). Antal kapitány Fejér megyében , neje Sajnovics Kata. 
permeké nem maradt. 

Regestram Instrumentor. Mss. Mus. Nro 2383. 

') A Sitkey család levéltári Regestruroa szerint. 

*) Lehoozky Stemmai 1. 176. 

*) Sitkey család levéltári Regestr. 

^) Szirmay C. Zemplin not top. 112. 

*) Nemz. Mtiz. kézirat fol. lat. 213. sz. a. 

^ Lehoczky Stemmat. L 210. ^ i 

Digitized by VjOOQlC 



ÍM Hevessy - Hldvéghy. 

E család ivadéka volt a felejthetlen érdemű HevenesI Gábor, 
született 16Ő6-ban Vas vármegyében. 1671-ben a jesuiták szerzetébe 
állott. Meghalt Bécsben 1715-ben '). Vas szorgalmát a theologiai tu- 
dományokon kivül íiSleg a magyar egyházi történelemfe fordstá, ez 
okból tömérdek kéziratot gyüjte össze , melynek egy szép része a pesti 
egyetemi könyvtár kincsei közé tartozik. 

HeveMy család. Gömör vármegye birtokos nemes családa. 
Eözülök azon megyénél Hevessy Bertalan 1839-ben al- , 1842-ben 
f6-szolgabiró volt. 

Hevessy család birtokos Zemplén vármegyében is Bánóczon 
és Bisztrán ^). 

HideskSy család. Hidegköy előbb Kaltenstein 
Tóbiás 1792-ben kelt czimeres nemes levél által nemesittetett meg. 

Czimere négy részre osztott vért , az els6 és negyedik osztály 
kék mezejében egy folyamból fehér szikla emelkedik ki, melynek he- 
gyén arany korona ragyog , és azon egy fekete zerge álL A második 
és harmadik osztály arany mezejében fehér nadrágos és mellényes, 
dohány-szinű nyitott kabátos , fekete sapkás férfiú áll , jobb kezében 
horgonyt , a balban egy kigyót tartva , mely a horgonynyal lánoz által 
van összekötve. A vért aljáról gúla alakban egy Ötödik osztály ékeli 
be magát, melynek vörös udvarában arany bőség-szarvból zöld kigyók 
özönlenek* szét. A vért fölötti sisak koronájukból a már leirt vértbeli 
férfiú emelkedik ki, horgonyt és kigyót tartva. Foszladék jobbról 
ezüst-kék , balról arany-vörös ^). 

Hidegkóy család Zemplén megye armalista nemes családai 
közé számíttatik *). 

Hldvéghy család. Bars vármegyei nemes család , több me- 
gyékre is kiterjedve. Törzse Hidvéghy Laj os 1584-ben czimeres levél 
megujitását kapta ^) ily czimerrel : 

A vért kék udvarában oroszlán három lábán áll , negyedik fel- 
emelt lábával kivont kardot villogtat 

Emiitett L a j o s t ó 1 következőleg sarjadzott le a család a múlt 
század második feléig ^) (l763-íg) t 



L. Danielik Józ«. Magyar írók. II. köt 111. 1. 

^) Szirmay C. Zemplin. not top. 342. 369. 

*) Adami Scuta gentil. tom. IV. 

^) Szirmay C. Zemplin. not top. 112. 

^) Greneal. auth. Mss. tom. I. és Lehoczky Stemmat. II. 172. 

*) Geneal. auth. Mss. tom I. 

Digitized by VjOOQIC 



HldT^y. 



111 



Hidvéghy N> 



Lajos 

1584. 
(Boflsány Ilona) 

I 



Fmzaina 

1612. 

(paczolai Sárkány András) 



Gábor 11. Menyhért 
1614 1630. 

(Hmsőczy 
Dorottya) 

I "" 1 

L Mihály 

megfult. 

(Aranyady Judit) 

t 



László I. János 

Sz.-Kereszten. 1656. 
Nyitra v. 
eskfidt. 



L IstTán 

(1. Bory 

Zsófia) 

2. Kürthy 

Erzse) r 



Sándor 
1609. 

Zsófia) 



n. Mihály 
Bars 

▼árme^ében 



m. Menyhért 

1679. 

(Gáspár 

Magdolna) 



János 

máskép 

Szelecsény. 

1638. 



(1. Beleznay 

András 1651. 

2. Bedócz 

Sándor) 



György 

Gynrina. 

1700. 

(1. Loxay Ilona. 

2. Ordódy Erzse) 



András 



in. Mihál>r 
máskép Gynrina. 
(Aponyi Klára) 



István 

1750. 

(Simonyi 1.) 



József 
1763 



István 
1763. 



Lajosnak a törzsnek fiai közül Menyhértnek, Hrnsóozy Do- 
rottyától egy fia maradt : I. M i h á 1 y , ki ügyvéd volt , és Nyitra me- 
gyében a paczolai kastélyt épitteté. — 1663-ban nádori adományban 
kapta Alsó- vagy Vég-P aczolajt, és Alsó-Behenicz részjószágot ')• 
Korában azt hitték róla , hogy a gonosz szellemekkel czimborál. Meg- 
halt evés közbeni megfulás által. Nejétói Aranyady Jánosnak leányá- 
tól Judittól gyermekei nem maradván , birtokait a királyi ügyész fog- 
Ui el , 8 később Hellenbach János-Gottfried orvos (utóbb báró) kapta 
adományba. 



*) Regestrum diversorum Inslrumentorum Mss. Mos. foÍ. lat.. 2340. sz. á 

Digitized by VjOOQIC 



László (Lajosnak harmadik fia) Sz.*KereszteQ lakott Fia há- 
rommaradt: Mihály Bars vármegyében; IL Menyhért, kinek 
neje Gáspár Magdolna volt; és János, ki Szelecsényben lakott s 
birt, s innen Szelecsény i*nek is neveztetett. 

L János Paczolajon lakott, 1656-ban Nyitra vármegye es- 
küdtje volt. 

S á n d o r nak nejétfil Sóky Flórián leányától Sóky Zsófiától, Hm- 
sóczy János özvegyétói egyetlen leánya Anna maradt, elÓbb Belez- 
nay Andrásné 1651-ben, utóbb Bedócz Sándomé. ^ 

István (szintén Lajosnak fia) kétszer nósült, elsA neje Bo«y 
Zsófiid, a második nagykürthi Kürthy Erzse volt; az elsötfil 
György, a másodiktól András nevű fia maradt. 

Nevezett György Gjruriná-nak is neveztetett, élt 1700-ban. 
Neje : 1. Loxay Ilona, és 2. Ordódy Erzse volt Az elóbbitól maradt fia 
III. Mihály, ki szintén atyjáról Gyuriná-nak is neveztetett. Ennek 
Appony Bálás leányától Appony Klárától fia István (1750.) Simonyi 
Gáspárnak leányát birá nóül , és ettől születtek a táblázat végén álló 
Hidvéghy Józseféslstván fiai. 

Bars megyében Szelecsényben lakott Hidvéghy Mihály, ki 
1826-ban Bars megyétÓl nemesi bizonyitványt vett ki. Fiai Antal 
és Z s i g m o n d Nagy-SzelecsénybÓl Nógrád megyébe költöztek , amaz 
Nöténcsre telepedett, hol községi jegyzó volt; Zsigmond pedig 
Legénden lakott , neje Keviczky Julianna volt. Mmdketten nemessé- 
güket Nógrád megyében 1828-ban hirdettetek ki 0* 

Már a múlt század elején élt Nógrád megyében Hidvéghy Pál, 
ki az 1726-ki nemesi vizsgálatkor a nemesség- szerzÓ Hidvéghy Lajos* 
tóli leszármazásának kimutatására köteleztetett ^). 

Szintén nem áll a táblázaton Hidvéghy Anna, kinek részére 
férje Sóky János a sóoki javak iránt végrendeletét tévén, az ellen 
1 696-ban Csery Imreés Gáspár tiltakoztak ^). 

1683-ban Hidvéghy Péter Zemplén vármegyében lakott, és 
egyik követül küldetett a lengyel király tábora elé , hogy a megyét a 
tábor élelmezési tehertől megkíméljék •). 

Hldy család. Doboka vármegyében Pánczélcsehen birtokos 
család volt 1702-ben, és a sóbeli haszonhoz is joggal birt ^). 

*) Nógrád megyei 1828-ki kÖ2-jegy*6könyv. 

*) Ugyanaz az l726-ik évról. 

•) Hyitrai káptalan Prothoc. 87. fol. 307. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 150. 

*) Hodor Doboka várm 104. ^ ^ 

Digitized by VjOOQIC 



nierMis — HlUer. US 

Hlernels család. Hierneis Ágoston az 1687-ki ország- 
gyűlésen magyar honfiusitást nyert ^). 

Hieroniinl család. Hieronimi Illés és általa testvérei 
Hieronimi Izsák, Jakab, András és Mihály testvérek (nem 
nemes állásukból) 1659-ki sept. 7<én Pozsony várában kelt ozimeres 
nemes levélben L Leopold király által emeltettek nemességre '). 

Cziaierúk : hadi vért , jobbról vörös , balról égszinű , a vért alját 
zOld tér foglalja el ; — a bal oldalon egy osonka fa-törzsök látszik, 
indybAl Ot ág nyúlik fel , az ötödik s illetőleg legmagasabb ágon ter- 
nészetes színekkel festett sas látszik ; — a vért jobb oldalán balra 
oézfileg fehér egyszarvú ágaskodik , lehajtott fóvel , mintegy döfni ké- 
szfilve A vért fölötti sisak koronájából a leirt egyszarvú emelkedik ki 
kokiökig. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-sárga. 

Hiller család. (Butyini) Báró Hiller János-Károly régi 
wurtembergi családból vette eredetét, s 1748ban született Régióban 
Olaszországban. Aty)a Antal mint Ómagy halt meg, miután 52 évi jeles 
katonáskodásaért Mária Terézia által 1771-ben osztrák örökös tarto- 
aánybeli nemességgel jutalmaztatott. — János-Károly 14 éves 
korában Un katona, és 1778-ban a porosz háborúban több alkalommal 
vitézkedvén, századossá neveztetett. A török háborúban Növi első 
a^gszállásánál tünteté ki magát ; hasonlóan kitűnt D u b i c z a vár 
ostrománál is. Laudon ibiismerte benne a rendkívüli tehetséget , és 
eoodc ajánlatára nyeré a Mária Terézia vitézi rend keresztjét, és meg- 
eogedé , hogy bárói ozimerébe az 6 czimerét tarló két vad embert 
fiftvehesse. Belgrád ostrománál is rendkívüli érdemeket szerze magá- 
nak, és ezredessé a valóságos tábornoki segéddé neveztetvén , Laudon- 
oak haláláig elválhatlan bajnoktársa lett ; és tniclAtt az, az 6 karjai közt 
kiadta volt nagy lelkét, egy különös levélben nejével és öcscsével 
^jütt Atet is a császár kegyelmébe ajánlá, ki is Hillert 1792-ben bárói 
rangra emelvén, 1802-ben a magyar honfiusitást országgyüléslleg is 
iB^ jeré '). 1794-ben tábornok^ 1795-ben az olasz hadseregnél tá- 
bornok-hadi biztossá neveztetett. 1798-ban a zürcki ütközetben sebet 
kapott ', késftbb tábornagy-helytartóvá, s fóherczeg Károly által Kocsa- 
kow és Suvarow orosz hadvezéreknél hadi miniszternek neveztetett. 
1800-ban a tyroli hadsereg vezérlete bízatott reá , s a béke bekövet- 
kextérel Ausztria tábomok-paranosnokává lön. A franozia háborúban 

1687-ki 29. törv. ez. 

*) Ipolyi Arnold ur közlése szerint. 

») 1802-ki 34. törv. ez. p ooal(> 

Di^ized by VjOOy LC 



114 HlUer. 

roppant érdemeket szerze magának, részt vévén minden döntő ütközet- 
ben ; különösen kitűnt az a s p e r n i ütközetben. 1814-ben a béke be- 
következtével Galliczia fflhadi kormányzójává neveztetett. Meghalt 
Lembergben 1819-ki június 5-én 0- — „Minthogy az ősz vitéz egész 
élete folytán inkább babér-szedéssel mint vagyon-gyüjtéssel foglalko- 
dott , a magyar honositásért járó dijnak csak felét tehette le : s igy az 
1830-ki országgyűlés végzése szerint maradéki a honositottak lajstro- 
mából kitörlendök közé estek. Azonban maradt három fia , úgymint : 
E r n ö-G edeon, József és Gundacker, kik közül kettő őr- 
nagy, harmadik a keleti követségnél Konstantinápolyban tizenegy 
évig szolgálván , atyjok nyomain járának , és e hátramaradt dij elenge- 
déseért folyamodtak, aminthogy az, az I836-ki országgyűlésen nekiek 
el is engedtetett *). 

Jelenleg a család Temes vármegyében birja Perkoszovát^). 

A család bárói oziraere két egymáson fekvő paizsból áll. A na- 
gyobb paizs arany mezejében egy kisebb paizs van négyfelé osztva, 
melynek elsŐ és negyedik arany udvarában a belső oldalból kinyúló 
kétfejű fekete oroszlánnak fél teste látszik. A második osztály kék ud- 
varában pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. A negyedik 
osztály kék udvarában hátulsó lábain ezüst oroszlán áll. A paizsot ne- 
mesi korona disziti , és azon vörös ruhás kar könyököl , kivont kardot 
tartva. A nagyobb paizs tetején bárói korona , és azon három koronás 
sisak áll, melyek közül a jobb-oldaliból négy strucz-toU között (melyek 
fekete-sárga, és sárga-fekete szinűek) egy lófarkú zászló , hegyén fél- 
holddal nyúlik fel. A középső sisakból két fekete sas-szárny között pán- 
czélos, sisakos férfiú áll , kivont pallost tartva. A harmadik sisakból 
két elefánt-ormány között (melyek egyike félig arany-vörös , másika 
vörös-arany) vörösbe öltözött férfi-kar könyököl , kivont kardján levá- 
gott törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-fekete , balról arany- 
vörös. Az egész czimerpaizst két vad ember tartja , egy kezökben vas- 
tag dorongra támaszkodva. A czimer alatt e jelszó áll : „Fortitudine 
et m érit is." 

Báró H i 1 1 e r család él Würtemberg és Poroszországban G ft r- 
t r i n g e n i melléknévvel, emezektől különböző czimerűk van, s bárók 
ITOS-ban lettek. 



«) L. Életrajzát Fillériár 1834-ki foly. 67. 67. lap. 

») 1836-ki 46. törv. czik. - Báró Hiller József pedig az 1840kÍ 
országgyűlésen indigenáltatott. 1840-ki 60. iörv. ez. 

») Fényes Geographiai szótár III. k. 221. 1. ^ . 

Digitized by VjOOQIC 



Hliidy. 



115 



Hlndy eial4d. (Nagy- és Kis-Hindi). Nyitra megyei eredetű 
l8 régi nemes család '). Már a legrégiebb századokban találunk a csa- 
ládnak egyes tagjaira, mint Hindy Péter, Mátyás, Sebestyén, 
Bertalan, János-ra stb. , de kiket a családfával iz szerint még 
eddig nem sikerült összefüggésbe hozni Azonban a XV. század köze- 
pétől kezdve , — midőn Hindy Péter élt , — a leszármazási kimutatás 
oklevelekre alapítva, már szakadatlanul és teljes összefiiggésben sar- 
jadzik le. 

Nevezett Hindy Péter 
Mátyás király korában élt, és 
Nyitra megyei Hind hely- 
aégbeli ősi birtokára, mely- 
nek az oklevél szavai szerint 
már eldődei is békés birtoká- 
ban valának, — nevezett Má- 
tyás királytol fiai Osvald 
és János részére is Budán 
1476-ki virágvasárnap előtti 
5-dik ferián uj királyi ado- 
mányt nyert *). 

Áz 1476-ban élt Péter- 
tfl kezdve a családfa követ- 
kezőleg alakult : 




') ,,A osalid magát hagyomány szerint a hét vezérek egeikétől U n d-tól 
nármaziatja. Hogy a család Ázsiából jött ki, — ugymond a velem közlött 
CMládtörténeti leirás — az is oda látszik matatni , hogy Ázsiában most is tannak 
üjaáj nevezettiek , kik közül kettő 1843-ban Romában papnövendék volt , s 
kikk^ mostani veszprémi püspök R. J. ur beszélt is , s ezt a családnak tudtára 
adá. (Lásd 184d-ki „S y o n'' egyházi lapot). Továbbá Ázsiában most is van Hind 
aevfi tartomány és város , s minthogy ^— ugymond — a Magyar-Turk nemzet, 
e tartomány Turk*Hind név alatt ismeretes. (Fessler 1. 184 1)'' — A családnév 
régi okmányokban H y n d y-nek , és igen gyakran Ind y-nek is íratott 

*) A család több adomány-levéilel bir, mint : a) Mátyás királytól a nyitrai 
káptalannál in Indice statutionali Nro 3. ab anno 1462-1600. - b) Ismét ott 
CoUatio Zapolyae Nro 267. in fasoionlo annorum 1400—1500. -=- o) Ugyanott 
ab Ulmdialao Rege in Indice statncionaU ab 1500—1510. Nro 448. — d) A Mathia 
Rege ín Indice statudonali ab 1400—1500. sub Nro 79. a nyitrai káptalannál , és 
aawit Benedeki Conventnél is Capsa sub Lit. F. és T. Fása 4. Nro 39. 40. — 
Tégre e) L Leopold királytól de anno 1695. snb sigillo authentico Capituli 

Digitized by VjOOQIC 

8* 



Bináy I. Péter 
1466- J-1476. 

' Oavald I, Jánoi 1476. 

1476 - 1483. (1. Kerék MiMplolna. 

2. SimoirriKa^) 

^^Ben«d»k II. Péter Bálit ímMm Lánló Zeigmond 

(Tajnay Márta) kir. udvam. 1 



I. Mihály JáBOf Miklóe Pál H. Mihály 

I (ChukaErzae) r—f" 1 

^-;;;d;r^^-5Zi — • ^"^^^^"^ 

1586-1615. 

I 7^^ 1 

Jánoe 
1629. 

Zsigmond Jeromof János Fm»ÍQa Judit I. Fereaos 

1652. t 1652. 

(Csaka Erzse) r— zf ' 

pl ^ i , II. Ferenci György Máté 

János Zsuzsa 1662. f | 

(Deseriozky i ■ ^' 1 I 



plébános. Tdalbert János Mátyás* 



1666. 



Imre Máté István Mátyás 

(Székely Ilona) 

' T T^ > 

István György 

(Czompö Kata) 

János Istrán Ferenoz 

1761. 1760. eksett 

(Kovács Kata) (Gubernáth inna) 

I ^ : ■ ■ ■ ' I 

Apollónia Mihály Anna Pál 
(Horváth Pál) k. kincstári ( Jabloniozky gran. hadnagy- 
számvevő tiszt. Jenő) t 



, — ^ ' ■' I t 

Borbála József Iván Mihály 

(Nagy János) (Bernhardt Teréz) sz€l. 1805. szül. 1507. 

J ügyvéd. kegyesreadi 

'István Júlia MárilT (Nehéz Jnlia) áldoaár. 



1 1846. 1 1855. 



1 



Kálmán Árpád Giielb Géaa Zoltán 

tl853. 

A családiai törzsnek Péternek csak egyik fia J áno a terjeszti le 
ágazatát, két neje 1. Kerék Magdolna, és 2. Simonyi J^ata fAUX\ — 

igitized by VjOO 



MiBdt. Ili 

ettktSl azfiletett hat gyermeke közül iámét csak B a I ás a kir. udvar- 
Dok lett esalád-fentartó. 

Mielőtt tovább mennénk , megemlitjük , miszerint e családfa sem 
lehet egészen teljes , arról a családnak több tagja lemaradt : igj hiába 
keressük táblázatunkon azon Hindy GryÖrgyöt, ki 1526-ban II. La- 
jos király alatt kir. udvamok volt '). 

Nem leljük táblázatunkon Péternek (valószínűleg I. Péternek) 
gyermekeit: Jeromost és A n n á t Koros Istvánnét sem , kik Hont 
m^yei Terbegecz helységbeli birtokukat 1536-ben Csery Ferencznek 
MdLö6en bevallják ^. 

Végre nem föggeszthető össze a táblázatcm állókkal, a család le- 
velei közi falálható azon töredék régi családfái jegyzék sem , mely itt 
következik : 

DomokoB 

Jeromos Jánoi Zsuzsa 

(Híftdy) 



Zsigmond István Ferencz 

(€Mka lii«dokia) 



1 



Péter Hona 
(Csuka Bertalan) 

Csuka Péter Marinka 

(Hindy Mátyás) 

I ^ " ^ 1 

János Péter 

elestek a háborúban. 

Viaszatérve az előbbi fó-táblázathoz : Bálás a királyi udvamdk 
három fii^ nemze: Mihályt, Jánost és Miklóst. Ezek közül 
Miklós leányában Borbálában, Török Pál hitvesében végzé be 
ágazatát. 

Jánosnak Csuka Erzsébettől*) szintén osak leányai: Fru- 
zsin* és Judit maradván , fi<^ágon ez is magvaszakadt. 



^) Engel Monumenta üngríca. pag. 197. 

*) Szent Benedeki Oonveni Fása 8. Nro 6. y^Bneronimus filius , ti Anna 
fSa Fttri it Hffnd , Siephani de Koros eonMors , trés ussiones in Terbegecz Cottn 
temtkenn pro 200 florenis perennalüer faieniur Francisco de Cherff Í535,^*^ 

A Csóka osalád , — mely a Hindy családdal többszöri b^átasodás 
áltU rokon y — szintén a Hind helységben régóta birtokos családok egyiV^l 
■ár Mátjráfl király alatt említett 1476-kl adományUeyelében a beiktatásnál jelen 
▼oltak: Chnka András, hindi Chnka Péter, hyndi Chuka Ferenci, 
Miklós és Sebestyén. 

Digitized by VjOOQIC 



118 Hlrk«-qirsdi. 

A hannadik fiu I. Mihály két fiút hagyott maga után, Bene- 
deket és Pált. Ezen utóbbi János fia által terjeszté le mind mai 
napig fi-ágon családját. 

Jánosnak unokája II. Ferencz elzálogosítván kis-hindi bir- 
tokát Desericzky Istvánnak, azt fia György 1693-ban csalai , 1699-ben 
nádasi plébános válta vissza. 

Máténak két fia, mindkettő János lévén — (valószinüleg a 
keresztelésnél történt tévedés miatt) egyik idfisb, másik íQabb János 
névvel különböztetett meg. IQabb Jánosnak több gyermeke közül 
Mátyás Székely Ilonával nemzé Györgyöt és Istvánt, ki 
Czompó Katalinnal atyja lön három fiúnak. Ezek közül Ferencz a 
n^m^i felkelAk közt a franozia háborúban esett el. Istvánnak Gu* 
bemáth Annától fi-gyermekei elhaltak. 

Jánosnak Kovács Katalintól gyermekei : 

a) Borbála, Nagy Jánosné. 

b) József, kinek Bemhardt Teréztól született gyermekei kö- 
zül csak leánya J u 1 i a -éL 

c) I ván ezükiett Léván 1805-ben. 1838-ban ügyvédi oklevelet 
nyei't. Irodalmi pályán a „Nemzeti Újsága szerkesztése körül szerze 
érdemekét. 1852-töl á „Szent István Társulat" ügyei körül nagy buz- 
gósággal fáradozik ^). Nehéz Júliától született gyermekei a táblázaton 
láthatók. 

d) Mihály szintén Léván szül. 1807-ki nov. 9-én. 1826-ban a 
kegyes iskolai rendbe lépett, és azóta mint tanár működik. Tudományos 
értekezésein kivül önállólag „Római Régiségtárt" adott ki a tanulók 
használatára 1849-ben '). 

A család czimere — mint följebb a metszvényen látható — a 
vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán , elsó jobb 
lábával buzogányt tartva; fölötte balról csillag ragyog. A vért fölötti 
sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki , kivont kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Hlrkó család. Székely család , melyből Hirkó az agyagfalvi 
gyűlésen Sepsi szék követe volt ^), 

Hlros család. Lakhelye Pest és Fejér megye. 

Hlracli c^aalád. Gömör megye nemes családai közé számita- 
tikFényesE. Geographiájában. 

^) L. Ferenczy és Danielik Magyar írók 1. 185. 
*) Lásd életirását ugyanott 
Ó K&llay : Székely Nemz. 251. 



Digitized by 



Google 



Hitler - Hoehárd. 119 

HlUerCMlád. Hitter Péter az 1687-ki országgyűlésen 
magyar honfiusitást nyert ^). 

Hlawács család. Hlavács János 1771-ben Mária Terézia 
király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét ^), már ekkor a m. kir. 
helytartóságnál tanácsos volt. 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló, 
koronás arany grif , első jobb lábával egy eltörött nyilat tartva, mely- 
nek eltörött alsó része leesik. A vért fblötti sisak koronáján szintén az 
dAbbihez hasonló koronás grif áll , első jobb lábával négy arany nyilat 
markolva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék 

Hlavács Ignácz 1787-ben a nyitrai m. kincstári igazgatóság- 
Dal hivatalnok. 

Hlavathy család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes 
családainak egyike ^). 

Hllniczky c^salád* Hliniczky Pálnak Baross Annától 
leánya Ilona, neje lŐn Urbanovszky Andrásnak. 

HcMiitzl család. Hoantzl György 174 I-ben Mária Terézia 
király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. 

Czimere viz-szintesen két részre , úgymint (felső) kék és (alsó) 
vörös udvarra osztott vért , melynek alját hármas zöld Iialom foglalja 
el , és azon hátulsó lábain egy arany oroszláii , elsfi jobb lábával ezüst 
DyQat , hegyével lefelé tartva , ugy hogy az oroszlán fele testével már 
a vörös 5 fele felsÓ testével a felső kék mezőben látszik. A vért fölötti 
sisak koronájából vörös mezü vitéz nyúlik föl , mellét fehér mellvas, 
fejét vörös tollas fehér ércz-sisak födi , jobb kezében arany markolatú 
kardot tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Htichárd család. Erdély családa , hová Prancziaországból 
XIV. Lajos király alatti vallásos üldözés elől bujdostak ki, mint refor- 
mátusok. A kibujdosott unokája Hoehárd Izsák gr. Teleki József 
hívására a göttingai akadémiából 1776-ban Marosvásárhelyre jött, ott 
a (ranczia s német nyelvtan tanára lőn ^) ; és a következő családfát 
alkotá : 



«) ie87.ki 2a törv. ez. 

*) AdRini Sonta gentil. tom. IV. 

*3 Szirmay C. Zemplm not. top. 112. 

*) Adami Scnia gentiL tom. IV. 

*) Péterfi Józsefnek H. József fölötti halotti beszéde Kővári László szé- 
riát, Id után adatott e család -ismertetés. — Ugyan e szerint Izsák nak két test- 
vére a franeiia forradalomban kitűnő szerepet viseltek. A Pierer Univ. Lezia 
pedig közli Hoohard Miklós dandár vezér életét, ki 1796-ban nyaktiló 
alatt vMxett 



Digitized by 



Google 



ff HocUiiirg — HoehkolRer. 



Hoohárd Izsák 
tanár 1776-tól. 
(Viebuff Mária) 
r 



József István 

I 



József Kata Lftjos Ferenoz Sándor Karolina 

sóbánya nagy (Szecsei (Veisz Mária) gózh. kapit. (Istvánfi (Ördög 
(GyajtóKata) Samu) 1 Zsuzsa) István) 

Júlia Ilka ^rta Mari JóskT Ödön Lenka 

J ó z s e f az Izsák fia, egyelőre aranymives, a nyugtalán kedélyek 
egyike. Fiatal korában Magyarországon a francziák ellen felkelt ne* 
mességhez csatlakozott , majd Bécsben egy szabad csapathoz. Utóbb 
Marosvásárhely szépítésére egy sziget-sétányt rendezett, mely Napóleon 
akkori letartóztatási helyérfil E 1 b a-nak neveztetett. Fia 

József a forradalom elÓtt kolosi, 1854-ben parajdi sóbánya- 
nagy. 1846-tól a m. természettud. társulat tagja. Testvére 

F erén ez a selmeozi és trieszti hajózási Akadémia növendéke, 
dunai gőzhajói kapitány, keleten igen szép utazást tett 

Hochburg^ család. Grróf Hochburg János-Domokos, 
és JánoS'József az 171ő-ki országgyűlésen magyar honfiusitást 
nyertek ^). 

A család nevét igy irja az országgyűlési végzemény , de való* 
szinüleg egy a Porosz-Szileziában most is élő gr. Hochberg családdal ; 
azonban valószinü, hogy e család azon ágából eredtek, mely már 
kihalt. 

Hoclier család. Hocher Páll. Leopold király alatt minisz- 
ter volt , és egyike azoknak , kik Zrinyi Péternek , Frangepánnak stb. 
halálra Ítéltetését buzgón sürgetek. Az 1681-ki országgyűlésen magyar 
honfi.usitást nyert ^). Családja — ugy látszik — kihalt. 

Hochkoffler család. (Hochenfelsi). Hochenfelsi Hoch- 
koffier János 1708»ban czimeres nemes levelet nyert I. József ki- 
rálytól*). 

Czimere négy részre osztott paizs , egy közép kisebb paizszsal, 
melynek vörös udvarában arany grif látszik. A paizs első és negyedik 
osztályának arany mezejében koronás egyfejü fekete sas látható szét- 



lT15-ki 135. törv. ez. 

') 1681*ki 8L törv. oz. 

•) Collect Herald. Nro 746. 



Digitized by 



Google 



Hoctacmer — Hodássy. ítí 

terjesztett szárnyakkal. A második és harmadik osztály fekete meze- 
jeben fehér ^yszarvú látszik köldökig. A paizs fi^Iöttí sisak koronáján 
a leirt egyfejü sas szemlélhető. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst- vörös. 

Jelenleg a család ismeretlen. 

ll€>clinenier család, Czimere következő : a paizs felsÖ ré- 
szének közepéről kidomborodva lefelé a paizs két oldalának közepéig 
két vonal által három udvar támad ; az alsó gúla alakú ezüst udvar- 
ban a paizs alján , mindkét oldalon egy-egy zöldes sziklán , faragott 
kövekből épült, vörös tetejű vártorony áll , melynek bástya-kapuja felé 
egy-^y róka igyekszik felmászni ; a két torony között a paizs alján 
k^ golyón a szerencse istennője áll , piros zászlót lengetve , melynek 
Qszálya ágyékát is elfbdi. A paizs fölötti sisak koronájából két kiter- 
jesztett fekete sas-szárny között arany oroszlán emelkedik ki, első jobb 
lábában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüstrvöröB ^). 

HoctareMer család. Somogy megyei nemes család. Czimeres 
Bemes levelét Hochreiter József, Gryörgy és Mátyás 
1753-ban Mária Terézia király-asszonytól nyerte '). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
oranlán j első jobb lábával kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti 
aiaak koronáján ^yfejü fekete sas áll , mindkét oldalra szétterjesztett 
anumyakkal, nyakán átnyilazva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék. 

József 1760-ban a m. kir. kincstár alatt szolgált. 

Péter 1820--1825-ben a kir.kincst. sóhivatalnál hivatalnok. 

Ambrus Somogy vármegyében 1840 — 1843 ban fSszoIgabiró 
vdt. Birtokos Bükösdön. 

Hodáazy család. (Uodászi). A család alapitója Hodászy 
Lukács Nagyváradon született; és már 1580-ban Wittebergában 
tttult ^. Hazajővén , Ecseden ref. lelkész , és a közép-szolnoki tractus 
seoioralett, innen lelkész Debreczenben , és 1604-ben Csengeren su- 
perintendenssé választatott. — I609-ki octob. 12-én Bécsben kelt czi- 
levélben hodászi előnévvel II. Mátyás király által megnemesit- 



') Adami Scuta gentil. tom. IV. 

*) Collect. Herald Nro 2Ö1. 

•) Bartholomaeidei Memória, p. 74. mely szerint Wittebergában Hodosi- 
■ak íratott be. - Láad Lampe 623. — Horányi Memória Hung. II. 147. mindeadtt 
H o d & 8 z y-nak irva. 

Digitized by VjOOQIC 



12t HodernursEky — He4l€ft« 

teteit 0) mely nemes levél szerÍDt neje Zabo Margit , fiai: András 
és Mihály valának. Meghalt 1613-ki május lő-én, esés következ- 
tében *). 

Czimere : a paizs kék udvarában egy szárnyas angyal , melléo 
fehér kereszttel, ugyanaz emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából, 
jobb kezében olajfa-ágat, a balban pálma-gallyat tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A Hodászy család jelenleg Vas vármegyében tartja lakását, 
hol Hodászy Ignácz 1838-ban megyei föhadi adószedA volt. 

Hodermarszky család, A nemességet s vele a ezimert 
Hodermarszky Pál nyerte III. Károly királytól 1712-ben 3). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif , els6 
jobb lábában kivont kardot tartva. Ugyan ilyen grif emelkedik ki a 
paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös* 

Ugy látszik — a család Zemplén vármegyéből eredt, hol Hoduro 
marszky István 1707-ben munkácsi gördg egy* pfispök lett^, és 
több görög egyes, papokkal szövetkezve a ruthen néppel Rákóczy eUen 
harczolt; valószínűleg ez által szerze érdemeket családja megnemo- 
sitésére. 

Hodermarszky Jerotheus 1724-ben szintén Zemplén mogye 
Krasznibrod helységbeli ruthen kolostorban Archimandrita volt ^). 

Hodlcz család* Hodicz Venczel az 1647-ki ország- 
gyűlésen honfiusittatott ^). A család magát a Rogalla házból ere- 
dezteti Lengyelországból , honnan Cseh- , Morvaországba , Szileziába 
terjedtek. Hodicz G y ö r g y cs. k. kam. gyalogsági ezredes stb. 1603-ki 
sept. 10-én birodalmi báróságra, 1641-ben jul. 10-én pedig grófságra 
emeltetett). Ezen G-yörgynek testvére lehetett Venczel, ki ha- 



Hiteles oklevél szerint. Az Armalisban ^^nobiUi el Reverendm Luom* 
Hodászy de eadem^^ neveztetik, ugyan ebben raondatik : ^e statu et conditioDe 
ignobíli , in qua hactenns perstitisse dicuntur.*^ E szerint osak mint pap tekin- 
tethetett elóbb a Bocskay-féle (és a ref. papokat átaUnosan megnemesitó) Ar* 
malisnál fog^ nemesnek. — Lásd e családról P r a y Mss. tom. XIX. p. 8. 

>) Lásd Életrajzát tólem közölve: Danielikjózs. Magyar írók II. 
111. lap. 

•) Collect. Herald. Nro 683. 

') Szirmay C. Zemplin noi top. 69. 

^) Szirmay C. Zemplin noi top. 388. 

•J 1647-ki lÖÖ. törv. ez. 

^ Histor. Herald. Handbuch. 339. 

Digitized by VjOOQIC 



Hodor. 



tz» 



lánkhiiii honfiusitást nyert , de a kinek utódai nem maradván, a család 
ismertetése körünkön kivül esik. 

Azonban beházasodás után a család hozzánk ismét érdekelve 
lévén, e tekintetben közölheti a következő családfa ^) : 

Gr. Hodicz György 



Gyula-Leopold 

tl693. 

(gr. NoBtitz Bora) 



Ferenoz-József 

(b. Caretto Philippina) 



Mátyás 
(b. Miniatti Anna-Mária) 

Ferenoz 

(b. Sennyey Bora) 

I ;"^ . • 

Krisztina 

ÍZÜL 1778. 



A gróf Hodicz család , mely Wolframitzról is irja nevét, jelen- 
leg Cseh- , Morva- és Szilezia-országban honos. 

Hodor család. (Kezdi Sz.-Léleki). A család előnevét Kezdi 
S Z.-L élekről irja , s ott fisi idfik óta lakhelye , székely ört^ksége , s 
tíz holdnyi birtoka a családnak. Már 1525. táján Hodor Kelemen 
Kezdi széki ev. reform, esperes '). 
Azonban izrfil izre szakadatlan nem- 
zékrendét a családnak csak Hodor 
Mátétól birjuk, ki 1667-kijan. 
19-én Apafiy Mihály fejedelemtől 
Armalist nyert ; ekkor kap ozimerül 
a paizs kék mezejében egy lábon 
álló gólyát , mely felemelt lábával 
iró-tollat tart, példázva Máténak 
a fejedelmi udvarban tollával vég- 
hezvitt érdemeit. A paizs tetején 
álló sisak koronáján szintén a leirt 
gólya látszik, mint az egész czimert 
itt a metszvény ábrázolja. 

A családfa Mátétól következőleg sarjadzott le : 




Schönfeld Adela-Sohemai TI. 200. 

*) B e n k ő :_Tnuiisylvaiiia],Generali« Sopplem. 



Digitized by 



Google 



194 



H9ilor. 



Hodor Máté 
1667. 



I. Zsigmond 
tl709. 



Krisztina 
(Konrád Endre) 



I. József 

t 



Sár» 
(Cseh Péter) 



1. János 



II. József 
(Pálfi 1.) 



Bertalan 

1 1794 elóti 

(Fejér Krisztina) 



Lórincz 
károm$»éki ág. 



Imre Lajos II. Zsigmond It. János Ágnes Klára 

t 1 1820. tájt t (Tokay (Oipkés 



(Németi) 



József) János) 



két fiu, egy leány. 



László István Ferencz 
pap 1838. 



Mihály IIL János 

sz. 17Ö5. 1 1821. 
(1. Jákó Róza. 
2. Vájna Anna) 



1-tól N. 2-tól Károly III. József Mária Róza 

leány. szül. 1796. f f 1868. aug. 18. szül. 1802. f 1833. 

lak. Dobokán. (Farkas János) (Gr. Kun Zsigm.) 
(Ferenczi Mária) 



Máténak a törzsnek fia I. Zsigmond bodzái harminezados 
(ratíonista) , Leopold császár hive , mint ilyent egy rácz kuruoz meg^ 
öli 1709.ben. 

II. J ó z s e f kolosi kamara Ispán 1771. eUtt és után ; eltemette- 
tett Kolosvárott a Minoriták sírboltjában. 

Bertalan tordai királyi hivatalnok, u. m gazdatiszt a só- 
gazdászat mellett 1771.ik év elfitt és után. 1767-1770. körül Torda 
vármegye közgyűlésen mint „kétség alá hozott nemes^' producált 

Imre 1796-ban pap és tanár, utóbb Csiosó-Kereszturban plé-> 
bános. 

Lajos előbb királyi testfir, majd erdélyi udvari kanozelláriáii 
fogalmazó (1815.), utóbb ugyanott titoknok Bécsben. Meghalt 1830. 
táján. 

István 1830-ban kolosvári rom. kath. segéd-pap; 1838 ban 
szilágy-somlyói, utóbb a k.-fejérvári papnöveldében tanár. 

m. János született 1755-ben. Meghalt 1821-ki nov. 16-án. 
1797-ig tordai sóhivatalnok (= Provisor Oecomiae Fiscalis), 1797 — 
1804-ig kolos-monostori kir. uradalmi tiszttartó és fögondnok, 1804-t61 



Cserey HiL Históriája 434. lap. 



Digitized by 



Google 



Rodoaay. IM 

18214g a Szilágyban (Közép-Szolnok és Kraszna várm.) ffi-dézsmás. 
Ebft nejétől Jákó Rózától egy leánya, második nejétói Vájna 
Annától következó négy gyermeke született : 

a) Károly szül. 1796-ki május 22-én. 1815— 1831-ig fókor- 
mányszéki imok, 1825 — 1848-ig Doboka vármegye táblabirája. Az 
irodalom terén derék munkája „Doboka vármegye természeti és pol- 
gári Esmértetése. Kolosv. 1837/^ által szerze magának érdemet ^). 

b) IIL József elhalt. 

c) Mária Farkas Jánosné, meghalt 1858-ki május 18-án* 

d) Róza szül. 1802-ben. Gróf Kun Zsigmond neje; meghalt 
1833-ki8epi4-én. 

Hodor nevű családot szentpéteri előnévvel lelünk Magyaror* 
szagban is ) melyból szentpéterí Hodor Pál vathai reform, lelkész, 
Seiler gr. után magyarítva ily ozimű munkát adá ki: „Keresztyén 
vallásnak és egy keresztyén Filosofus vallásának summás leirása.'^ 
Debreczen , 1799. 8r. 398. lap *). 

Hodouy család. Hodossy nevezetű család Bihar, Borsod, 
Hont , Somogy , Szabolcs vármegyék nemessége között említtetik. — 
Biztos adatamk nem lévén a Hodossy-akról , nyomozásaink után is ugy 
kellé meggyózódnünk, hogy e néven is több, külön törzsekból szakadt, 
családaink legyenek. Erre látszik mutatni azon körülmény is , hogy az 
eUazámlált vármegyék közül is Bihar, Somogy vármegyékben is létez- 
aek Hódos nevű helység és puszta, melyekrÓl külön külön család ve- 
lieté nevét; valamint ezeken felül még Vas, Szatmár és Pozsony 
vármegyében is lelünk Hódos helységekre. 

Kétségkivül legrégiebb Hódos i család az, mely Pozsony me- 
gyei Hódos helységgel áll összefüggésben. E család ósei Pozsony vár 
jobbágysága alól fólmentetvén , a királyi szolgák (nemesek) sorába 
1279-ben emeltettek ^>. És valószínűnek vélem , hogy ezeknek mara- 
dékaik közül szakadtak át a szomszéd Nyitrá megyébe is. 

E család ivadékai lehettek Uodosi Bern át, Albert, Pál és 
I m re , kik 1604-ben egyesscgre léptek a Szokolyiakkal. 

Tán ezekhez számithatnók Hodosi M i h á 1 y t is *) , ki 1652.ben 
újhelyi harminczados volt, s kinek neje eörvistyei Borjú Erzsébet volt. 

És e munkának is több rendbeli adatok köslése által egyik h6 pártolója, 
oíért es alkalommal íb köszönetemet nyilvánítom. 
*) L. Danielik Magyar írók. II. köi 112. lap. 
*) Fejér Cod. DipL tom. VIL vol. II. p. 504. 
•) Lehoczky Stemmat II. p. 172. nr^r^^lo 

Digitized by VjOOQ IC 



ÍM Hodossy — Hoftr. 

1 649-ben Hodossy Istvánnak Berényi Géborrali ügye felöl 
az országgyűlés intézkedett ^). 

1754- ben Hodossy József anyai részbirtokát Sárkány és Karva 
heljTségben Csery Sándor nyitrai másod alispánnak zálogitá el 100 
forintban *). 

Hodossy család. (Máskép Szabó). Hodossy máskép Szabó 
Pál, Mihály és János Rákóczy Györgytől 1651-ben nyertek 
ezimeres nemes levelet. Ezeknek utódai közül Hodossy József ne- 
mességéról 1724-ki aug. 28-án Nógrád megyétől nyert bizonyitványt ; 
mivel azonban az egész bizonyitvány Rákóczy György Armalisán ala- 
pult, az 1726-ki aug. 1-én tartott nemesi vizsgálatkor a nevezett vár- 
megye bizonyitványát visszavonta '). 

Valószinüleg e Hodossyak ágát képezi a Bihar megyei Hodossy 
család is, melyből egy ágazat töredék-nemzékrende következő : 

Hodo887 N. 

' Klára N. Sámuel 

(Csanádi Sámuel) (Mészáros) kapitány. 

(1. Pulfzky Zsuzsa. 
2. b. Podmaniczky Júlia) 

'l tői Karolina Miklós Mária 

(Vér Dániel) 1807. 1807. 

A táblázaton álló Sámuel elvégezvén iskoláit, a császári hu- 
szárok közé állott , és ott fokonként al- , fő-hadnagy , majd al« , s végre 
osztály-kapitányságig emelkedett. A török háborúban Növi és Sza- 
b ács vára bevételénél tünteté ki vitézségét Ebő nejétől Pulszky 
Zsuzsannától leánya Karolina Erdélybe ment férjhez Vér 
Dánielhez. Második nejétől báró Podmaniozky Juliannától születtek 
fia Miklós és leánya Mária *). 

Hoffer család. Hoffer Mátyás 17 17-ben lU. Károly király- 
tól kapott ezimeres nemes levelet ^). 

Czimere : függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb«-oldali osztály 
ezüst udvarában zöld térről terepélyes zöld élőfa emelkedik íbl ; a baU 
oldali osztály vörös udvarában zöld téren fehér galamb áll> csőrében 
zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik 



*) 1649-ki 61. törv. ez. 

*) Nyitrai káptalan. Protoa 108. foL lia 

•) Lásd Protocol. C. Neograd. anni 1726. 

*) Vay László : Német HivBég. 602. Up. 

*) CoUeoi Herald. Nro 670. ^ . 

Digitized by VjOOQIC 



HoAnaiin. ttl 

ki , els6 jobb lábában horgonyt tartva. Poszladék jobbról ezüst-vOrős, 
balról arany-kék. 

A Hoffer családnak lakhelye Zemplén vármegye 0- 

Hoff mann csal&d, (Csatori). Csatori Hoffmann Gr y ö r g y 
a szepesi kamara tanácsosa 1617-ben kapta Szedekerte Sáros me- 
gyei helységet. Neje gradeczi stansith Horváth Krisztina volt '). 

Hoff mann csal&d. Hoffmann János 1618-ki april 5-én 
kelt Armalisban II. Mátyás király által nemesittetett meg , és czimeres 
levele még azon évben Thurócz vármegyében hirdettetett ki •)• 

Yalószinüleg e családból volt Hoffmann Pala pécsi püspök , ki 
1653-ban a Vezekénynél elesett négy Esterházy fölött mondott gyász- 
be^édet. 

Hoffmann István a határ-igazitás tárgyában 1622 -ben a len- 
gyel királyhoz követ •). 

Hoffmann család Hoffmann Mihály-Konstantin 
kincstári tanácsos, II. Leopold királytól 1791-ki april 28-án kelt Arma- 
list kapott, mely 1792-ki april SO-án Krassó megye közgyűlésén hir- 
dettetett ki *). 

Czimere négy részre osztott paizs. Az elsó osztály arany udvará- 
ban pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva ; a második osztály 
kék mezejében zöld téren^ két szemközt álló arany oroszlán felfordított 
horgonyt tart; a harmadik osztály ezüst mezejének alján hármas zöld 
halom, és a fölött egy felfordított V alakú kék csikolaton ezüst félhold, 
és két arany csillag látható ; a negyedik osztály zöld mezején három 
fejérfolyam hullámzik. A paizs fblötti sisak koronájából a leirt két orosz- 
lán emelkedik ki , felfordított horgonyt tartva fejeik fölött. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-kék ®). 

A nemesség-szerző utódai jelenleg is nagyobb részben állam- 
hivatalnokok. Közülök H. Ferencz Dognacskán lakik Krassó vár- 
megyében. 

Hoffmann család. Hoffmann János, Xav. Ferencz, 
és ennek unokái Antal, András, Ferencz 1793-ban I. Ferencz 
királytól czimerleveles nemességet nyertek. 



') Szirmay C. Zemplin noi top. 112. 

^ Lehoczky Siemmai II. 173. 

*) Körmöcz sz. k. b. várof levéltirábiui van az eredeti armalia. 

•) 1622-ki 67. törv. ez. 

') KnuMÓ virm. Jegyzökönyve. 

•) Adami Scata gentU. tom. IV. oigitized by GoOglc 



tS9 HolItaiAii - H«heu«Ufni-lIeehbigeB. 

Czimerök : a paizs egy széles vörös csikolat által két (alsó és 
felsfi) részre oszlik , a felsA rész fehér , az alsó fekete , a paizs egész 
udvarában egy természetes sziaü koronás oroszlán hátulsó lábain áll, 
elsó lábaival egy kék papir-gOngyOt tart ; az oroszlán teste derékban a 
vörös csikolat által elfedetik. A paizs (blötti sisak koronáján két kiter- 
jesztett sas-szárny között, Cn^^lyek közül a jobb-oldali viz-szintesen 
félig arany, félig fekete, a másik félig vörös, félig ezüst), a paizsbelihez 
hasonló koronás oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, 
balról ezüst-vörös 0- 

Hoffman CMlád. Hoffman György 179 l-ben június 2-áa 
II. Leopold királytól kapott ezimeres nemes levelet , mely Krassó vár- 
megyében 1792-ki sept. 20-án hirdettetett ki >). 

A család czimere viz-szintesen kétfelé osztott paizs ; a paizs aly- 
jában fehér udvarban magas kopár fehér hegyen egy esiga-géppel két 
bányász valami követ, vagy tán só-darabot huz fel ; a paizs felső részé- 
ben kék udvarban arany nap és ezüst félhold ragyog. A paizs íblötti 
sisak koronájából három strucz-toll leng , az 1 sÓ arany, a 2-ik k^ , a 
harmadik fehér. — Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös ^). 

Hoffmann család. Indigenált család. Hoffmann János- 
Gergely és másik János 168 l-ben nyertek magyar honfiusitást *). 

Uoheu család. Hohen János az 1687-ki országgyűlésen 
hazafiusittatott ^). 

Holicnfdd család. Hohenfeld Otto-Henrik és Ottó- 
Ferdinánd az 1687-ki országgyűlésen honfiusitást nyertek ^). 

Holieuzplierii Hechlng^en család. Hohenzollern He- 
chingen FridrikXav. Ferencz herczeg, (a mostani hohenzollern 
hechingeni uralkodó fejedelem Fridrik Vilmos nagyatyjának testvére} 
az 1827-ki országgyűlésen magyar honfiusitást nyert ''). Született 
1757-ki május 31-én; meghalt 1844-ki april 6-án. Három gyermeke 
maradt: á) Frigyes Ferencz-Antal szül. 1790. f 1847-ben. 
özvegye herczeg Hohenzollern-Sigmaringea Annunciata,ki utóbb 
Waldburgi Stüger János cs. kir. alezredeshez ment nfiül. — ^) F r i- 



') AcUmi Scttta gentil. tom. IV. 
*) Krassó várm. Jegyzökönyve. 
*) Adami Souta gentil. tom. IV. 
*) 1681- ki 82. törv. oz. 
*J 1687-ki 29. törv. ez. 
Ó 1687-ki 28. lörv. ez. 
') 1827-ki 41. törv. ez. 

Digitized by VjOOQIC 



■•ylsy. Itt 

derika-Juliaszai. 179S-ben. — c) Friderika-Jozefine szüL 
1795-beo, liliei gróf Vetter Bódog cs. kir. fenagy neje. ^ Bfint lit- 
jnk, a honoátott ága fi*igOD magbattakadt 

Hojrtoy család. (Domalygom). Hoytdy Mihály és Ben- 
jámin 1742-ki aug. 9-én Bécsben keh ozimeres nemes levélben Mária 
Teffézia királyné által nemesitettek meg ^ , és armalis levelük Baranya 
m^yében Péoaett 1742-ki oot 29-én, — Somogy megyében MarczaK- 
ban pedig 1749-ki jnttus 27*én tartott közgyűlésen kiUrdettetett. 

Nevetett nemes8%-8zerz0k 1743^ki nov. 8*án a péesí káptalan 
eUM történi örök bevallás mellett Czindery Ignáoztól Somogy vár- 
Begyei Domalics vagy Domalgos pusztát és wivartelket vették 
meg, melyre 1744-ki febr. 27-én Pozsonyban Pálffy János nádortól 
adományt szerzének. 

Említett Hoytsy Mihály 1768-ban Baranya vármegye alispánja 
voli>). 

Czimere a osaládnak függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobb- 
oklalí osztály vörös udvarában pánczélos kar könyököl , kivont kardot 
tartva ; a baloldali osztály kék udvarában fehér horgony áll , melyre 
Ugyó tekerfidzik fel. A paizs fölötti sisak koronáján pánozélos kar kö- 
nyököl, kivont kardot viüogtatva. Foszladék jobbról ezttst-vörös, luJról 
ezüst-kék. 

Hoytsy Pál Baranya várm^ye levékámoka azon megyétÓl 
1842-ki június 6-án nemesi bizonyítványt vévén ki , azt gyermekei ne- 
veire 1843-ban Nógrád megyében is kihirdetteted). Gyermekei: 
Mária, Pál és Imre. 

Nógrád megyében már 1788-ban élt Hoytsy János, az akkori 
József császár systema szerinti megyei törvényszéknél ( Judioium sub- 
aliemum) Auscmltans volt *). 

Valószínűleg Jánosnak fia volt Hoytsy Lajos, a m. kir. udv. 
kamaránál számvevő tiszt, közbirtokos Nógrád megyében Saéesénykén, 
kindi nejétől ! faozolay E rzsébettől gyermekei: Auguszt, Miksa 
nagy-oroszi kerületi jegyző , a „D i n n y e-t a n*^ irója ; Pál volt ügy 
véd és cs. kir. járásbirói segéd ; N. Pogány Ignáczné stb. 



*) Colleci HenOd. Nro 182. 
*) htkooMky Siemmai I. p. 188. 
^ Jegyzőkdn^n 626-ki szám alati 

*) HivaialoB orsz. SchematLemufl. — Egy Hoiosius János már 1706- 
fasB E-Gyarmaton evang. lelkész volt, innen 1717-ben ment Sztr«govár«^Qg|^ 



:«ttO H«lc««i -^ Jfoleei. 

UgjrsQ e üaMidhoz tartozik Hoytsy S á li do r of . kir. 
kinek neje Cseruyuí Ida, 

Holczer család. Hctoer János- Jakab 171B*ban III. Ká- 
roly királytól nyerte o^imorea semea levelét 0* 

Cztmere «gy jobbról balra ré^toaan fehér út(viaobIique8érata) 
által kétfelé oBztoit paizs; a £d0Ö kék udrarban egy felkantárotott 
ágaskodó fehér ló emelkedik ki ; az alsó vörös meztism zöld téren há- 
tulsó lábain medve áll, eW lábúval egy köteg fát tartva ; ugyai^ ilyen 
medve nyúlik fel a paizs fölötti sisak koronájából is. Fosiladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

■olcsüMmn csAlád. (Máskép Z i r t y). Hokzinami Antal 
1790-hen kapott czimeresnemes leviriet, és ekkor neve is Zirty^re 
változtattatott. 

Czimere viz-szintesen három részre osztott paizs , a fels& kék me- 
zóben három arany csillag ragyog ; a paizs alján zöld halmon bagoly 
áll egy lábon , másik lábával arany lándzsát tartva , a bagoly teste na* 
gyobb réssben már a vörös udvarban látszik. A paizs fblltttí sisak ko- 
rongján pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszkd^ jobb- 
ról ezüst-vörös, balról arany-kék >>. 

A nemesség^szerzA Holozmann Antal m. k. helytartósági 
titkár volt. 

HoUwiMteteir cmIM. MegneoMsittetett 1799-ben I. Fe- 
renoz király áltid Holezmeister Ágoston személyében. 

Czimeres levele szerint ilyen ozimert kapott : a paizs bal oldalról 
jobbra rézsútosan menó vonal által két részre oszlik, a jobb-oldali felsS 
ezttst udvarban kétfejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal látható ; a 
bal-oldali alsó vörös udvarban három viz-szintes arany osikolat látható. 
A paizs fölötti sisak koronáján a leirt kétfejű fekete sas áll. Foadidék 
jobbról e«ü$t-fekete, balról arany- vörös «). 

■olees CMllád. Heves és Zólyom megyében van lakhelye. 

A Heves megyei Holecz családnak egyik ágazatát mutatja a 
következő n^nzékrend *) : 



*) Collect Herald. Nro 5l3. 
•) Adami Soaia gentil. tom. IV. 
•) Ugyanott. 
*) Perbeli genealógia. 



Digitized by 



Google 



H«lef|i^»Uaky. Ifi 



HolwsBoUiwftr 

1698. 

(1. Nesith Horváth Kata. 

2.(>á|iyil[agyKata) 



Mihály' Judit Zsozaa Enae 

1709—1725. (Kompolthy György) (Ordódy Gyöigy) (Korompior Jánoi) 



.JL 



Klára János? 

(HoAzka Gydrgy) 



A tOrzs Boldizaámak fia M i h á 1 y , és leánya E r z s e Korompay 
Jsoosoé ellentmond 1747-ben Darvas Perenoz beiktatásának Nógrád 
B w g yo i Nagy-Keresztúrra nézve ^. 

Hasonlóan Mihály 1725-ben tíltdcozik bágyoni birtokr^sz miatt 
az egri káptalan elótt. Leánya Klára pedig érdektársaíval , úgymint 
atyja nővéreinek utódaival Bágyon végett 1747-ben perlekedett. 

Holecz Mártonnak magszakadtán Urbányi János 1741-ben 
N<^rád megyei nagy-szalatnyói birtokba adomány mellett iktattatott 
dkotmondás mellett *). 

A Zólyom megyei Holecz család ocsovai elónevet visel, és 
kaz&lök Károly (1820*ban) Zólyom vármegye alispánja, és cs. kir. 
tanácaoB volt. 

■olesh CMili^. Szabolcs vármegye nemes családai sorában 
emUti Fényei 6. Gki^grapfaiájában. 

niollcs f^sali^. A H 1 i s család 1790-ben nyerte czimeres 
nemes levelét. 

Gzimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif , elsó 
lábaival három piros golyót tartva; (Aötte jobbról arany csillag, balról 
féfikold ragyog. A paizs fblötti sisak koronáján szintén ii leirt grif lát- 
ható. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös *). 

Hollaky csal&d* (Kis-Halmágyi , báró és nemes). Zaránd 
várm^ye egyik nevezetesebb családa, melynek tagjai aaon megye leg- 
főbb hivatalait viseltek. A múlt század elején Hollaky János temesi 
knikiűSftdosCrationista) (1706«ben), Qz(Aym András leányát, Szotyori 
Ilonát, Kozma József öavegyét vévé dóüP), s igya Kozma által 
kapott zaráodi javak felét családára vitte át, a másik felét Geréb An- 
tal kapa a másik Szotyori leánynyaL 

Ss. Bensdekl Ck>nvent. Protoool. U. pag. lld. 

*) Ugyanott Capsa H. Fása 2. Nro 5. 

*) Adatni Sonta gentiL tom. IV. 

*) Owsy História. 411. lap. ^.g,,^, .^ GoOglc 



Itt 



IbUalty. 



Jánostól kezdve a családfa köyetkezfileg jőve le : 



I. Jááos 

1708. 

(Szotyori Ilona) 



Pál 

1766-1770. 

xarándi í<5iip. • ^^ . 

(l.MacikásiKata. ,„ J^« , , 

2. Barcsai Erzse) (PAvai Vajna Anna) 



II. Jánoi 
(lilényi Székely Zsuzsa) 



Ist5rán 
zarándi főispán 

1815. 
CMedve Zsuzsa) 



Igaácz Ágnes Zsuzsa Mária 

(Maoskásiné) 



Ferencz 
gubem. titkár 

1847. 
(Gál Ágnes) W. 



József 
(Tdrí TeréiO 

József 



Anna János Júlia Pál 



Róza Antal ' Kata 

(L Szeredai Elek. 179a (Osinár 

2. Roszta István) (Török László) 
Cecil) 



Antal 
tanácsos 

1823. 

(Török 

Karolina) 



Imre 

(Melczer 

Anna) 



Albert 

zarándi 

l5-sz.-biró 

1847. 

(Váradi 

Erzse) 



Pál 

tábl.üln. 

(tib. Török 

Anna) 

Pál 

(Bosnyák 

Judit) 



Farkas Anna 

(gr. TeUky (Kilény^ 
Kata) Székely 

Elek) 



Bora Ignáoz Rdza 



Ferencz Gusztáv Hngo 



Zoltán Gizella Árpád 



Gzili Irma Imre Anna 



Bfatild Antónia 



Blai^ 



A törzsnek I. Jánosnak fia Pál zarándi (előbb 17414mi alispán, 
utóbb) íSispán , az 1770-ki országos Sohematisinusban bárónak iratik. 
Bs Lehoozky szerint a Hollakj caalád 1700*ban njrerte a báróságot '>. 

II. Jánosnak fia István szintén Záránd vármegye íSispánja volt. 

Albert Zaránd megye főszolgabirája 1816-ben. 



Kővári Erdély nev. csaL 117. lap. 
^ Lehoczky Stemmai L 168. 



Digitized by 



Google 



HoUát-üfllé. 



Itt: 



Antal, Farkas, István az 1790-ki országgyűlésen királyi 
hivatalosak az erdélyi országgyűlésen ; s az6ta .miodég résztvevők 
abban. 

Antal ffikormányazéki titoknok, 1823-han a kolosvári színházat 
bérié'). 

Hol lat €«alád. Hollát Benedek, és általa neje Nagy Mag- 
dolna, és fiai :Miklós, György, Benedek és János, és unoka- 
testvére (fratruelis) Hollát István Bécsben 16ő9-ki mart. 5-én kelt 
annalis levélben I. Leopold király által emeltettek nemességre , és ne- 
mes levelük azon évi július 7-én Veszprém vármegyének Pápán tartott 
közgyűlésében hirdettetett ki ^). 

Holló család. (Krompachi f). Szepes vármegyének a XVII. 
században feltűnt nemes családa. Holló Mátyás Bethlen Gábor alatt 
élt, és ez ellenében a 
császár hive volt Nejé- 
től Klobusiczky Bszter- 
tAl született fiai közül 
Zsigmond UI. Fer- 
dinánd és I. Leopold ki- 
rályok alatt hivatalos- 
kodott. Elfibb sztrop- 
kél y Ificsei , majd eper- 
jesi harminczados, innen 
felső-magyarországi ge- 
iteralis Perceptor, és ha- 
di fizető-mester lön. — 
L Leopold király által 
Kazmir János lengyel 
királyhoz követségben is 
járt Utóbb kir. udvar- 
Dok , és a szepesi és po- 
zsonyi kamara tanácsosa , és L Leopoldnak mindenkor tántorithatlan 
hive volt. — Még gyermekkorában Homonnán a Jesuiták alatt járván 
iskolába, az evang. vallásról a kath. hitre tért ; melyért midón felbőszült 
atyjától fenyegettetett volna, áttéréséhez szigorúan ragaszkodván, 
atyja íb megindult, ^3 szintén áttért — Elgy^b vallásos tettei közt i^ 

1790-ki országgyűlési jegyzőkönyv 18. lap. Kővári azerint 

*) Jáiékfzini koszorú 116. lap. Kfivári szerint. 

•) Az eredeti Annalis Veszprém vármegye levéltárában van. 

.gitizedbyCjOOgle 




ÍM léllósy. 

szepesi káptalan egyházában pompás padokat és predikálló^széket csi- 
náltatott. Meghalt 1685-ben , hivataloskodása 60. évében 0- 

At jja Mátyás Klobusiczon temettetett el. 

Zsigmond nAtlenül halt meg, de testvérétfii maradt egy fia 
Zsigmond, ki szintén a kir. kincstárnál szolgált. E család ugy lát- 
szik ennek leányában balt ki ; rövid, hézagos nemzékrendUk igy áll : 

HoUóMáiyAa 
(Klohnnozky Eszter) 

I '■^ " > 

I. Zsifpnond N. 

kunanii tanáosos 



4. iAg5. 11. Zsigmond 

^ (PakayKUra) 



Mim 
(BoMeczky János) 



A család czimere ') — mint följebb a metszvény ábrázolja — 
négy részre osztott vért, egy közép kisebb vérttel , melyet korona fód, 
és melynek udvarában fekete holló áll , csőrében drágaköves arany 
gyiSirut tartva '). A nagyobb vért elsfi és negyedik mezejében egyfejö 
fekete sas kiterjesEtett szárnyakkal látható ; — a második és harmadik 
udvarban hátulsó lábain kettAsfarkú oroszlán áll, elsfi jobb lábával 
kettős keresztet tartva. Az egész paizst királyi korona födi. 

Holló oevü család Zemplén megye armalista nemes családai 
között is helyet foglal ^) ; — és Borsod vármegyében -szintén honos, 
hol Dom&bázán birtokos 

nollófly eflalád. HoUósy nevű nemes család él a Dunántúl 
Fejér , Gyftr j Veszprém vármegyékben. A HoUósi nemeseknek emléke 
elfifordul már a XV. század közepén , midfin a HoUósi nemesek kezénél 
lévő Vas meg) ei L a a p s a pusztát V. László király a Tharrodfalvmk- 
nak tij adomáoyczimén adományozza ^). 

^) L. Rónyeslstvinjesuifa Halotti beszédét „krompMki Hollé Sigmttnd 
feleit'^ LÖOM 168(i. — És Sobwarinor : de Ssaltetiis. pmg. 179. 

t) Az idézett luOotti beszéd előtt látható rajzról : ,;3oata Gentílitia Hon* 
garioa in diversis formatis aeri inoisa*' ozimii gyűjteményben. 

*) Érdekesnek tartam e ozimer közlését azon okból is , mert egy példája 
annak , miszerint a legtávolabbi (vagy közvetettebb) név-hasonlatosságok a Hu- 
nyady család nevéhez (Gorvos Holló ■■ Honyady Gorvinns) és annak eziaeréhés 
több családot vonzanak arra, hogy czimer-hasonlóság által a nem létezett rokon- 
ságra czélozzanak. 

*) Szirmay C Zemplin noi top. 112. 

*) Gr. Teleki Hunyadiak kora. X. köi 604. 1. n ^ 

Digitized by VjOOQIC 



Nem lévéa a caaládrü te^es adattínk » dak a kOvMkcfeft töredék- 
áá ágazatokat kttzölhetem : 

HoUdBy Gáspár 

16dO. Zala ▼. £5-s2oIgabiró. 

(Darabos MagdoLMi) 



iíj. Gáspár Magdolna 

(Bácsmogvei Erzse) (Batky Gáspár) 



Erzse Julianna Teréz 

(HorTáth Miklós) (Ferosák Dániel) (Csébi István) 

A családfán álló HoUósy Gáspár lődO-bta Zala vármegye fö- 
szolgabirája volt '). 

A múlt században élt Hollósy Boldizsár, kinek Baroza Mag- 
dolnától leányai: Borbála Szabady Mihályné, és Magdolna 
Ányos Antalné« 

A XVII. század közepén élt Hollósy P á 1 , ki következe családfát 

alapított : 

HolldtyPál 
(Kláris Anna) 

Ferenoz Péter Mária Ilona Kata 

16d8. (Károlyi Ferencz) 

1698. 

Katalin Károlyi Ferenoz neje ^ Győr és Veszprém megyei ja* 
vait Szapáry Péternek zálogitja el *). 

Hollósy János 1769-ben Komárom megyei Aba pusztán egy 
birtokrészt Zádory Andrástól örök bevallás jogán vett *). 

Fejér megyében Hollósy Zsigmond 1840-ben föszolgabiró 
volt 

Holló család. (Máskép Szalkár). Holló máskép Szal- 
kár József 1758-ban Mária Terézia király-asszony által czimeres 
nemesi rangra emeltetett ^). 

Czimere : a paizs kék mezejében hármas zöld dombon k ö ny O kl6 
pánczélos kar , kivont kardot tartva. A paizs fiöötti sisak ketott&jából 
három kék strucz-toll nyúlik fbl. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék. 



>) Tabelláé geneal. Mas. Moáaéi toí, lat. ÍIS. fiz. a. 

*) 1630-ki 3. törv. ez. 

*) Ráth Károly által közlött oklevél nyomán. 

*) Fényes £. Komárom várm. 131. 

Colleci Herald. Nro 69. 

Digitized by VjOOQIC 



tt« HoUM — H#lBMB«y. 

HoUcial család. Elöbtn neve Korbuly volt; — s ugy lát- 
szik — hazája Erdélyben Szamos-Ujvár , innen szakadtak át Magyar- 
országba ; nevöket Hollós y-ra változtatva. 

E családból született Gertenyesen HoUósy Kornélia 
Lonovics Józsefné , dalszinészetünk egjrik legjelesb tagja. Atyja Hol- 
lósy Bogdán 1859-ki jan. 30-án , kora 79. évében Aradon halt meg. 

Valószinüleg e család egyik ágából eredt HoUósy József, ki 
Arad megyétól 1826-baQ kapott nemesi bizonyitványt ^). 

Homoky család. Lakhelye Ung és Ugocsa vármegye. Ez 
utóbbi megyében e század elején Homoky György, Márta, Esz- 
ter birtokos Fert&s- Almáson '). 

Homoky Laj os 1845-ben Ung vármegye alszolgabirája. 

Homoky nevű család 1702* ben Erdélyben Doboka megyében 
Iklódon birtokos, és só-jövedelemben részesüló '). 

noinolkay CMMlád. Szabolcs vármegye nemes családai sorá- 
ban áll F é n y e 8 E. Geographiája szerint. 

Hoinonnay család. Lásd Drugeth család. 

Homonnay CMMlád. (Irmesi). Heves és Pest vármegyében 
stb. él. A család* alapi tó irmesi Homonnay András, ki testvéreivel 
Homonnay Mártonnal, Jánossal, Istvánnal, Gergely- 
lyel és Mihálylyal Bécsben 1634-ki július 26-án kelt czimeres 
levél által nemesi rangra emeltetett ; mely Armalis Heves megyének 
Fülek várában 1636-ki april 18-án tartott közgyűlésében hirdette- 
tett ki *). 

Czímere a családnak : a paizs kék mezejében hármas zöld halmon 
álló arany grif, elsó lábait ragadozásra nyújtva; hasonló grif nyúlik 
fel a paizs fólötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst kék, 
balról arany-vörös. 

A czimer-szerzök egyikének Homonnay Istvánnak ágazata követ* 
kezöleg sarjadzott le : 



Jegysókönyvi 703. sz. alaü. 

^ SzirmajT C. Ugoosa p. 175. 

*) Hodor Doboka Tárm. 104. 

A OMOAd által közlött hiteles iratok szerint. 



Digitized by 



Google 



■•Borka. 



139* 



Eva 
(Mndiy János 
Egerben) 



Honoim&Y Istyán 
na. 1634. jnl. 26. 

István 

szül. 1640. 

István 
szül. 1687. oot. 18. 



Erzse János Apollónia 

szül. 1721. májas 4. 



János 
szül. 1749. dec 29. 



Judit 
(Vay János) 



János Imre András Antal 

saL1784. szüL 1786. sz. 1789 nov. 27. szül. 1792. 

május 20. oot 25. pap. nov. 27. 

. í 



Imre Müiály Sándor Mária 



Károly 



József Lajos 

szül. 1799. szül. 1801. 
mart. 15 ang. 27. 



J 



Lajos Erzse 

szül. 1843. SZÜL 1830. 

april 21. mari 18. 



Antal Ferencz Anna Bora 



Anna Mária Ferenoz 

(Fáj Alajos) (Szakái Ferencz) szül. 1819. 

nov. 24. 



Angelika Konstantin 

szül. f 828. május 16. 



Ez ágazat kath. vallású, köztök Lajos (szül. 1801.) Pesten a 
kegyes iskolai rendűek házának kapusa. 

A reform, vallású ágból Imre született Kápolnán Borsod vár- 
megyében 1784-ben. Iskolái bevégeztével Losonczon a ref. iskolában 
saónoklati tanár 16n. Sokat irt verset, sokat fordított Ovídius-ból; 
(kitdt 1827.) Leforditá Eutropius római történeteit is, (Budán 
1832.) ^) ; és sokat szenvedett szűkölködésben. Neje Szána Zsófia 
Tolt. Meghalt Pesten, 1858-ki aprilban esés következtében *) 

Honorka c^al&d. Houorka Lfirincz 1686-ban I. Leopold 
királytól nyerte czimeres nemes levelét ^). 

CTzimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló grif , kivont kar- 
dot tartva. A paizs fblötti sisak koronájából a paizsbelihez hasonló ko- 



Lásd életrajzát Ferenozy Jakab és üanielik Józs. Magyar írók I. köt. 
180-19aL 

s) Magyar Sajtó 1858<ki d-ik szám a „Fóvárcil Ujdonságrok'' között. 

>) Collecfc Hcrali Nro 807. n ^ 

Digitized by VjOOQlC 



119 HoráBssky — linrectky. 

ronás grif emelkedik ki. Foezladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös. 

Hor&nwky csal&d. Liptó és Szepes vármegye nemes csa- 
ládainak egyike. Horánszky P é t e r él 1528-ban ^). 

Horánszky György 1646*ban Szepes vármegye követe. 

Hor&iiyi CMMl&d. Pest vármegyei nemes család Czimere : 
négy részre osztott paizs , melyen jobbról balra rézsútosan vörös csiko- 
lat, és azon három arany csillag látszik ; — az elsó és negyedik osztály 
arany szinü ; a harmadik és negyedik osztály kék udvarban ágaskodó 
fehér egyszarvút mutat. A paizs iblötti sisak koronájából magyar vitéz 
nyúlik ibl , fején kalpag , derekán Öv ; jobb kezében kivont kardja he* 
gyén levágott törökfej van. A paizst szokásos foszladék veszi körül '). 

A családból Horányi Gábor 1747-ki nov. 21-tól alispánja, ké- 
sóbb kir. tanácsos volt. Fia E lek Budán született 1736-ki febr. 15-én. 
Iskolái végeztével a kegyes iskolai szerzetbe lépett 17ő2-ben. Utazást 
tett a külfóldön ; honnan hazajővén , több helyen tanárkodott. A tudo- 
mányok több ágaiban , de fSleg a tör t éne l emben járatos lévén , e szak- 
ban is sok becses munkával gazdagitá a tudományosságot ; sót több 
történelmi forrást is kiadott. Meghalt 1809-ki sept. 11-én. Testvére 

Antal Budán tartományi biztosi segéd (1770-ben) ; utóbb pesti 
kerületi biztos volt 

Horecmy CBáikú. Trencsén vármegyei nemes család. — 
Közülök Horecsny Ferencz 1726-ban Nógrád megyei nemesi 
vizsgálatkor Trencsén megye bizonyítványival igazolá nemességét. 

Horeczky csal4d« (Báró). Csehországból eredeztetik horkai 
Parducz Jánostól, mig egy másik ágnak, mely máig lesarjad- 
zott, törzsöke Herbert volt a XIV. században '). Magyarországba a 
XVI. században szakadt , miután Horeczky János morvaországi al- 
kanczellár fogarasi Majláth Ilonát vévé nőüL Ennek kis unokái 
közül Gábor báró az l638-ki országgyűlésen honfiusitást nyert ^). 
Azonban fiaiban ága kifogyott. A testvérétói Miksától leszármazó 
ág folytonosan magyar családokba házasodva , magyarra vált , és mint 
ilyen nyervén a báróságot , a nemzeti bárók közé lépett 

Czimerök : egyszarvú , és egy vár-bástya. 

Családfájuk a múlt század végéig következóleg jóve le : 



*) Wagner AnalMta So«y>ii8. II. 153. 

^ „Soafa GentilitU Htmgarioa" ozimű gyűjt 

*) Lehocsky Stémmai IL 

») 1638-ki 73. törv. oz. 

Digitized by VjOOQIC 



Ifora'— ■•fly. 



ÍM 



Hérbei^ 







' Stibor ' 

János 
1455. 

1 ^— 1 

Péter 

— — A. _ . 




György Yenozel 


Jakab János 


Miklós 

(glosskai 

Folkenkan Margit) 

János 1602. 

Morva alkanezell. 

(1. zdetinai Zabkovna 

Kata. 

2. fog. Majlátb Ilona) 


'l-<6l Joakim Mikldi 
t t 


Srn6 
t 


Yenozel Károly 

t t 


2-tól Gábor 
(ecsi Majthény Kata) 

Ferenoz 
(Serényi Margit) 


Giibor 

báró 

163& iikdigen* 


János 
t 


Miksa 
(Jarost Kata) 

1 ^ 1 

János 1781 


' Károly Vilmos 
t t 


Antal 

t 


Imre 

t 


(MigtliéDy Angelika) 

A . — 


János Flórian 
Beesátt^ban. (Pestrár* 
(Jtnmiciky megyei 

Mária) • Bora) 


Antal 
1796. 

vi^lO 


János-József N. N. 
báró (gr.Gvadány) (b.O'Donel) 
Cúferen. 
(Nyáry 1.) 



B században éioek báró Horeczky Ferdinánd (1832—1839.) 
Antal y ki az 1847«ki országgyűlésen jelen volt. 

Hora család. (Prelukai). Kfivárvidékén él. KöztiMk prelukai 
Ucm János Kfivárvidék tilnOke 1815.ben. 

Hovhy család. Hont megyében fordul elA e családnév már a 
XVX században , midőn Horhy Benedek fiának Lfirinoznek 
leánya Katalin Deméndy hitvese volt 0* 

Horhy Tamás és fiai Márton és György 1633-ban Hont 
megyei A.-Sipik helységbeli birtokrésztiket elzálógítják Gyttrky Bene^ 
d^nek és nejének Bory Benedeknek ^. 

Horhy Antal 1839-ben gr. Esterházy János országgyűlést kép* 
viselftje. 



Sz. Benedeki Conveui Faso. 17. Nro 58. 
*) ugyanott Prothoa JL pag. 183. 



Digitized by 



Google 



M^ HorkoTlcs — Hondák* 

Horhy Mihály 1832- ben gr. Esterházy János országgyűlési 
képviseltje. Meghalt Pesten 1856. septemberben 0* 

Horkay csal4d. Gömör vármegye nemes családa ^, 

Horkowícz család. (Komjáthi). Horkovicz András és 
György 1620-ban nyerték czimeres nemes levelüket. 

Czímerük : a paizs jobb oldalról balra rézsútosan levonuló arany 
csikolat által két (alsó és felsó háromszegletes) udvarra oszlik ; a felsÓ 
ezüst udvarban piros rózsa, az alsó vörös udvarban fehér liliom látszik. 
A paizs fólötti sisak koronájából arany oroszlán emelkedik ki, elsó jobb 
lábával zöld rózsa-gallyat tartva, melyen három piros rózsa nyílik. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék •). 

A család Gömör és Nógrád megyében tartja lakását Nógrád me- 
gyében Horkovicz József berezeg Coburg ügyésze volt, fia 
Ignáoz 1847-ben Nógrád megyei rendszerinti esküdt. Neje Haan 
Izabella. 

Hornlk család. Homik J a k a b-L a j o s 17%-ban I. Ferencz 
királytól nyert nemesitÓ armalist. 

Czimere négyfelé osztott paizs ; az első és negyedik osztály arany 
udvarában koronás egyfejü fekete sas van; a második és harmadik 
osztály vörös mezejében hármas zöld halmon koronás arany oroszlán 
áll , első jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs íblött két koronás 
sisak áll , a jobb-oldalinak tetején a koronás egyfejü fekete sas áll , a 
bal-oldaliból pedig a paizsbeli oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-fekete, balról arany-vörös •). 

HornikJános fShadnagy 1815-ben Erdélyben a katonai élel- 
mezési hivatalnál. 

H(»rnlak család. Horniak Kristóf hf^nmnozadoa 1766-ban 
Mária Terézia királyasszonytól nyert armalist ^). 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobb-QkUIi osztály 
vörös mezejében hármas fehér sziklán befelé fordulva pánczélos kar 
könyököl , kivont kardot tartva. A bal-oldali osztály kék mezejében 
zöld téren arany grif áll, elsfi jobb lábával három kinyilt fehér liliomot 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kétfarkú arany oroszlán emel- 
kedik ki , és kétfelól két elefánt-ormány emelkedik ki , melyek közül a 



Magyar Sajtó lS56-ki sept. dO-ki számban 1. neorologj&i 
') Bariholomaeidea C. Gömör. pag. 144. 
*) Adami Soufa genüL tom. IV. 
ft) Adami Soufa gentiL tom. IV. 
») CoUeci Herald. Nro 227. 

Digitized by VjOOQIC 



ttén^áfli. -141 

jobb-oldali vizirányosan félig vörös, félig fehér^ abáf-oldali félig arany, 
félig kék. 

Horváth cwiiádok. (Átaljában). Magyar- és Erdélyország- 
ban egy sereg Horváth nevezetű család van. Eredetüket legtöbb- 
nyíre mind Horvátországból vévé , és a legtöbb az ösi horvát (ioh vég- 
zetük melléknevét most is birja , mint itt a következőkben is látni fog- 
juk. Beszármazván honunkba , itt a nép Aket nemzetükről nevezé el, 
igf maradt reájok a Horváth nevezet. Történelmünkben is annyi 
ily nevezetű fordul elé , hogy e osaládbelieknek teljes , hézagtalan (söt 
mondhatni hibátlan) ismertetését adni alig lehetséges, ÍSleg a osaládok- 
oak saját leszármazásaikróli adatok közlése hiányában ; pedig ilynevü 
esaládtól egytÖl sem nyervén közleményt , kénytelen vagyok csupán 
sa^ erftmböl gyűjtött adataimra támaszkodni. 

Horváth család. (Ajtich). Jelenleg Hont , Nógrád várme- 
gyében van lakhelye s birtoka. Eredetét valószínűleg szintén Horvát- 
orságban kell keresnünk, mire kulcsul az A j tich nevezet szolgálhat. 
Ugy látszik a család ősi fészke Horvátországban B o z o t h a ; Zágráb 
m^yében már 1468-bán lelünk bozothai Aythich Simonra mint 
Mxxm megyei esküdtre ')• 

Nógrád vármegyében az Ajtics Horváth család a XVH. század 
régen tűnik fel. 1676-ban Kis-Kűrtösön élt Ajtich Horváth Péter , 
kinek neje Mesko Zsófia, Kántor G-yörgy özvegye volt , és ezzel követ- 
kező családfát ') alkotott : 

Horváth Péter 

1676. 
(M eiko Zaófta) 

I ■ I ■ A- . I I I I ■ I 

Jözsef Kata Anna 

1755. (Bepeciky Zsigm.) (nógrádi Horváth Jánoa) 

nolgabiró 1773. 

Farkas Mária 

Harmos. 



I 



Bertalan Barabás 



Ajtich Horváth János 1670-ben Hont megyei szolgabíró. 
Valóazinüleg egy másik ágat alapithatott Ajtich Horváth Fe- 
r e n c z , ki a Rákóczy-féle zavarokból 1710-ben hazajött. 
Ajtich Horváth János 1784-ben űgjrvéd volt. 
Jelenleg többi közt él a családból Horváth Medárd. 



') Gr. Teleki Htmyadiak kora XII. 319. 82a 
^ Perbeli genealógia aierint. 



Digitized by 



Google 



iát 



Ji^4<^ 



Horvátit e«<il^. (Bakonokit), fil&iev^ után ítélve, Zala 
vármegyei eredetű, azon megyében fekszik Kis- és Nagy-Bakoaak 
helység. A XVI. század elején (1510. t^jáii) ált bakonoki Horváth 
György, kinek leányát Klárát mes^tegnyői Szerecsen Li^ v^e 
nfiül, és ennek leányát Krisztinát 1548-ban n^ül birta Drugeth 
György >). 

1632-ben Strásán lakó bakonoki Horváth (ryörgy és István, 
nővérüknek Horváth Juditnak s gyermekeinek terheit is magokra 
vállalván , Michko nevű malmukat , kertjüket, gyümölosösüket, rétjei- 
ket , és egy darab földjüket azon joggal , melylyel azt aAyjok bakonoki 
Horváth Gáspár birta, Zerdahelyi Miklóspak a pozsonyi káptalan előtt 
431 £ 10 den. fejében zálogba adták '). 1636-ban ugyancsak Miklós 
és már emiitett törv. korú leány^nóvére Judit, Strásán lUuska malmu- 
kat örökösen bevallák Zerdahelyi Miklósnak. 

1663-ban bakonoki Horváth Jánosnak leánya Borbála 
többekkel ellentmond Baloghy Gáspár beiktatásának Felsó-Cserí hely- 
ségre nézve '). 

(Barbarich). L. Barbarich 
család. 

Horv&fth fSMláil. 

(Bessenyfii). Valószinüleg ki- 
halt , vagy csupán a B e s s e- 
n y fi i név mellett maradt 0* 

Horváth család. 

(Bibithi és Legéndi). Már a 
XVII. század közepén Nógrád 
megyében leljük a családot, 
hol egyelőre L e g é n d hely- 
ségben valának birtokosok, és 
a család némely tagja innen 
irta előnevét is. 

Az 1662-ki megyei jegy- 




Bibiiki Horvitíi ci. 



zőkönyvben emlittetik Bibithi máskép Horváth Pál. Ennek 



*) S^irmay C. Zeroplin not top. 77. 

*) Caery József urnái az eredeti oklevél. 

») Sx. Benedeki Convenfc Capm R Fasc. 2. Kro 14 

^) Lehoozky Stemmaté IL 174. emlit üy^WÜ onlédoi 



Google 



IMWvHb* 



ite 



utódja ismét Pál 17094>en éP>. Bnuek fia lehetett János, ki az 
175fi->ki nemegi lajatromban áll; s tán ennek fia Ferenoz, kit&l a 
esalád egyik ágának leszármazása következő : 

Ferenoz 
(lak. Legénden) 



Gedeon 

1811-1828. 

NöRTád ▼. £Ó-fz.-biró. 

1 1841. tálán. 

(Cenraf) 

■ A .1,, I I 



Anna 
(Káldy István) 



(Hbor 

tl846. 

(Sznbszky Mária 

tl8360 



Hódolna 
(Káldy István) 



György 
éL 



Kálmán 
C8.kir. 



(PUtíiv 
(Rnttkay Liic?a) önmgy. Fwencz) Lojos) 



Ágnes 
(veres 



Ijfirinoz 



Ferencs 

t 



Elek 

Nógrád V. 

alisp. 1848-ig, 

(n6tlen) 



Bálint 
Győr me- 
gyében 
Koronczón, 



Móricz 

lak. Váozon, 

(nótl^n) 



Piroska Mária 

(Dubraviozky (Vághy 

László) Antal) 



Ferencznek gyermekei közül Gedeon Nógrád megyének 1811 — 
1828-ig íSszolgabirája voli Gyermekei közül György és ágazata él, 
másik fia K á 1 m á n mint ömagy halt el. 

Grábornak fiai közül Elek sziptén Nógrád megyénél kezdvén 
hivatalos pályáját , ritka népszerűsége mellett mint az ellenzéki párt 
egyik kitűnőbb tagja 1847-ben másod , majd az első alispáni székbe 
emeltetett. O volt a megyének utolsó választott alispánja; 1848-I>aQ a 
megyének a forradalmiak erdekében igazgatása miatt egy ideig letar- 
tóztatva, utóbb hivatalától magányba vonult 

A család egy másik ága I m r é 1 6 1 , valószinüleg az 1765-ben élt 
Jánosnak testvérétől jött le. Nevezett Imre Pest megyei Irsán lakott, 
és Nógrád megyétől 1753-ki dec. 13-án kapott nemesi bizonyitványt, 
fia László-JánoS; ki még Legénden b birtokos volt, Nógrád me- 
gyétől 1813-ki aug. 11-én^) nyert nemesi bizonyítványt, ennek fia 
Imre« 

A család XVn. századbeli elődeihez adhatunk még egy perbeli 
néhány izre terjedő nemzékrendet ^), mely itt követkeizik : 



•) Protocol. 0. Neogr. annomm 1662. et 1709. 

^ Jegyzőkönyvi 1176. szám alatt 

Ó Wagner Tabnlae Genealógiáé Mss. tab. ZjXL 



Digitized by 



Google 



1«4 



Bibithi Horvitii Gáspár 
(Nagy Ilona) 



N. Borbála L6rincz Farkaa 

(Szabóné) (Rákóozyné) 1667. 



1660. 



György Miklós János 
1695. 



Lfiríncznek gyermekei mint Hont megyei BorfAn lakozók jelel- 
tetnek meg a családfán. 

A család ozimere — mint fbljebb a metszvény is ábrázolja — 
függfileg kétfelé osztott paizs , a jobb-oldali osztály v(Ms udvarában 
zöld téren hátulsó lábain arany oroszlán áll , elsfi lábaival alabárdot 
tartva , fölötte csillag ragyog. A bal-oldali osztály kék udvarában zöld 
téren vörösbe öltözött magyar vitéz áll, jobbjában kivont kardot tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar meztelen kardot, és annak 
hegyén levágott törökfejet tart Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös. 

Horváth csal4d« (Boosfalvai). Boosfalvai Horváth Márton 
és általa testvérei Horváth Benedek és András Regensburgban 16ő3-ki 
június 1-én kelt armalis levélben Hl. Ferdinánd király által elfibbi, 
nem nemes állásukból, nemesi rangra emeltettek ; és czimeres levelük 
Soprony megyének 1653-ki sept. 15-én Nemeskéren tartott közgyű- 
lésen kihirdettetett. 

Czimerük : a paizs vörös udvarában zöld téren hátulsó lábain fel- 
ágaskodó fehér ló. A paizs fölötti sisak koronájából kék öltözetű ma- 
gyar vitéz emelkedik fel, jobb kezében kivont kardot, a balban levágott 
törökfejet tartva. Foszladék jobbról ezüst bibor szin , balról arany-kék. 

1698-ban Benedeknek unokái boosfalvai Horváth Mihály, 
János, G-yörgy Sopron megyében kétségtelen nemesekül ismer- 
tetnek akkori alispán felső-bükki Nagy István által ^). 

Horwáth családt (Brezovai Bugarin). A brezovai Bugarin 
Horváth család lakhelye Torna vármegye, hol többnyire megyei 
hivatalokat viseltek. András 1646-ban megyei jegyző volt és követ. 

Ismét András 1722- és 1729.ben Torna megyei követ*). 

Legutóbbi időkben Károly 1838 — 1843-ban megyei fő-ügyvéd. 

Horváth család. (Csúni). A csúni (vagy csúnyi) Horváth 
család rövid ideig virágzók. A XVII. században élt közülök Horváth 



Oklevelek. 

^ LehooKkr Siemmat L 212. 213« 

Digitized by VjOOQIC 



Horráliu 146 

Gáspár, kinek Kosztolányi Ambrus leányától Borbálától fia Far* 
kas nemzé Borbálát, ki elAbb gáthai Rauser Benedek neje, és 
ennek halálával kir. ügy-igazgató Perekedy Miklós neje volt 0* 

Horváth CMMlád, (Dulepszkai). Néhány tagja több elókelfi 
családdal sógorosodva már e munka folytában is emlitetett. 

Horváth család. (Máskép Dutkovich). Horváth más- 
kép Dutkovich Márton , és általa rokona Dutkovich máskép 
Szabó nevezetű 1609-ben II. Mátyás királytól nyert czimeres levél- 
ben neniesitetett meg ^). 

Horváth család. (Felsó-Bükki). Erdély családa. Régebben 
Kolosvárról írták magukat. 

Családfájuk következő ») : 

Horváth járton 

(Caeh Eva) 
, : A .^ 

Ev% Gergely József Klára 

(LóoseiPál) (Gáborfiy Róza) jetuita. (Koloavári MiklÓA) 



£ruébet Ferencz Pál 

(Buda Sándor) szül. 1770. f 1846. apát 

Fi80. direotor. 
(Czobel Erzse) 



Gergely Zsuzsa Ferenoz Benedek 

CB. kir. kapit. (pávai Vájna Sándor) (nótlen) (Iszlai 1.) 

Közülök József Kolos várm. köztörvényszék ülnöke 1815-ben 
Ferencz (mohait 1846. jun. 3.) ki az 1834-ben nyert itélómestcr- 
9^b6I a közügyek igazgatóságába lépett, 6 volt hivatva Wesselényi be- 
perlésére. 

Horváth család. (Graji). A gaji Horváth családból is- 
meretes gaji Horváth Gergely 1464-ben Mátyás király udv. tisztje, 
és Buda vár vámagya ; kinek Mátyás király meghagyá , hogy a po- 
zsonyi polgárokat Dénes esztergami érsek vám-zsarlosai ellen védje *). 

Horiráth család. (Gradeczi, Stansith f) Agradeczi 
Stansith Horváth család is kétségtelenül Horvátországból veszi 
eredetét, és ámbár Magyarországban crak a XVI. század közepén 



') Greneal. auth. Mm. tom. I. 

^ Az eredeti Armalii Körmöcz sz. k. bánya-vároi levéltárában van. 

*) K6vári: £rdély nev. családai. 118. 1. 

*) Gr. Teleki t Hunyadiak kora XI. köt. 93. 1. 

Digi^bydOOgle 



146 



Htonráth. 



I. FerdínaDd király koriban lép föl, eredetét bizonjos 1264>beii élt 
G á 1-tóI hozza le , kitfil leszármazása következfi : 

I. t á b 1 a. 



GAl 1264 
Marko 



Boldizsár 
László 



Miklós 



Denel Péter 



Stausitli Miklós 





Bálint 




An 


tal 


r 


Stansitli András 




Gáspár 


Marko Tamás 


Máté 


s . . ^ — _, 



Gergely Péter Bálás Berta Máté János Bora Agata Margit Orsolya 



György 



Vitus 



Máté 

Tlihály 

t 



Gergely 



Ilona 

(Vojkovjoh 

Gergöly) 



Márk 
szigetvári kapitány. 

t 1661. 

(1. Hahoty Krisztina. 

2. bajnai Botk Erzse) 

I ' ^ 1 

Gergely 
Szepes várra, alispán. 

+ 1597. 
(1. Amadé Fruzsina. 
2. Sembery Fruzsina) 



Márk Boldizsár Krisztina Anna Kata 

+ Szepes V. alisp. (csatari (Mariássy Pál) (osatari 

1622. Hoffman György) . (Hoffman Utv.^ 

(Kiss Kata) 



Márk Gergely Krisztina Fruzsina Kata Anna Boldizsár*) 

1653. + (Görgey (Pécsy (Keczer (Pongrácz 1680. 

(Mariássy Miklós) Lajos) Ferenoz) Péter) (Mariássy 

Zsófia) Klára) 
I ^ — I 
Lásd folyt, a 11. táblán. 



Boldizsár 
+ 



Miklós Anna 

+ (Pottumyay) 



*) Ennek testvérei még : Máriaf és Menyhért +. 



') Wagner : tabulae (jeneal. Mas. — Creneal. autkentícacjías. iom. 1. 

Digitizedby VjOC 



BMréA. 



117 



IL tibU. 

Márk ki US /. téhlán. 
(Maríásiiy Zsöflá) 



Inir« 
Ssepes ▼. alisp. 

t 1712. 
(dobai Székely 



Pál ZsófSa 
+ (Kubinyi 
Ádám) 



Iloim 

(Szmrosányí 

János) 



Kata Éva Boldizsár 

(Feigel (Zmcskal (Modory 
Zsigin.) Jób) Zsuzsaj 



Farkas 

t 



Imre 

(Pottomyay 

Julianna) 



I 



ZsöBa 

(M%riáS8y 

János) 



Márk 

t 



Klára Zsuzsa 

(Síirroay Sándor) (b. Révay Móztes) 



Anna-Mária 
(Marlássy Ferencz) 



Gergely 

V. György 

(b. Hellenbach 

Anna- Mária) 



Anna- Mária 

(Dessewffy 

András) 



Kata 

(Poitumyay 

Mátyás) 



Zsófia 

(Sirinieiisis 

Sándor) 



Márk Imre 
f Szepea v. 
alispán. 
tl801. 



Boldizsár Janka Klára Anna-Mária Bora*) 

(Berzeviczy (Szirmay (Mariássy (Mariássy (Berzeviczy 

Teréz) tstrán) László) László) Sándor) 



*) Ennek nővére: Júlia (Szulyovszky Lászlóné). 



A családfa első táblázata, -— melynek etejéről sajnos, hogy az 
évek lemaradtak , — mutatja , hogy a család ősi neve S t a n s i t h volt, 
neljet azonban csak a XIV. században élhetett Miklós nál látunk 
először feljegyezve. 

Mint emiitök, Magyarországba a család Stansith Márk 
neoiélyében lépett fel, ki előbb Győr várában lovassági százados, utóbb 
l&56*baD Batthyány ajánlatára a Gyulára ment Kerecsényi helyébe 
Szigetvár parancsnokává neveztetett ') , és még azon ^vben a török 
ellen Szigetvárát vitézül védelmezte. Jeles katonai érdemeiért még az 
1556-ki évben a Varkóczi-ak hűtlenségen azoknak Bihar és Szepej 
megyei javaikat L Ferdinánd királytól adományba kapta *). Egyszer- 
smind Baranya vármegye főispánjává neveztetett ki, valamint némelyek 



') Istvánffy ]6d5-ki kiad. p. 234. 

*) "Wagner : Analecta Com. Soepus. L pag. 177. 



)i|iltpd by 



Google 



14S tUrwéHk. 

szerint 1559-ben báróságra is emeltetett ^). A Szepes megyében nyert 
helységek közt volt Kereszt, Nére vagy Sztráska. Márknak 
két neje volt. Az elsfi Hahoty (mások szerint Haboldi) Krisztina, 
kitfil egy fia Gergely maradt. Másodszor nfiül vévé bajnai Botb 
Erzsét, Bakich Pál özvegyét , ki halála után Istvánffy Miklóshoz ment 
férjhez, és oda Márktól sok kincset vitt. Meghalt Márk 1561-ben *). 
Helyébe Szigeth várra kapitányul Zrinyi Miklós neveztetett, ki Márk- 
nak kardját és pánczélját annak fia gyámjaitól száz aranyon kére ma* 
gának ^). Fiának Gergely nek gyámjaiul a király Draakovith György 
pécsi püspököt , Semsey Ferenczet és Therjék Tamást rendelé •). 

Gergely (Márknak fia) Wittebergában tanult*). Hazajővén, 
Sztráska helységben tanodát alapitott , hová külfoldról hozott tanáro- 
kat. 1590 — 1592-ben Szepes megye alispánja volt*). Megh. 1597-ben. 
Két neje volt ] az elsó Amadé Fruzsina, a második dersenyei Sembery 
Boldizsárnak leánya Sembery Fruzsina. Ezektói két fia és három leánya 
született, mint a táblán láthatjuk. Fiai közül 

Boldizsár 1622- és 1623-ban Szepes vármegye alispánja volt ^). 
Neje Kiss Lukácsnak leánya Kiss Katalin volt Ettől négy fiu és 
hat leány-gyermeke született. A leányok Márián kivül^ ki korán el- 
halt, mind férjhez mentek. A fiuk közül Gergely ifjú, Menyhért 
gyermekkorában halt el. — Boldizsár nőül Mariássy Ferencz 
leányát Mariássy Klárát birta , kitol született fi-gyermekei magtalanul 
haltak el. Maga Boldizsár a kuruczok elleni hadban esett el. Boldizsár* 
nak negyedik testvére 

Márk, ki magát Neere és Svabotz örökös urának irá , 1653-ki 

') Geneal. authent. Mm. toin. I. — Lehoczky Stemmai 1. p. 168. et II. 
p. 175. Lehoczky azt mondja , hogy a báróság^ diploma nem publicáltatott — 
Azonban — ugy látszik — a nemességet is osak Stansith Horváth Márk 
nyeré 1548-ban. L. Collectan. Herald, p. 106. és Adami Scnta gentil. tom. IV. 
hol Stansitli Horvátli Márknak 1548-ki armalisában ily ozimer adatik : kék mez6* 
ben grif, mely első jobb lábában kivont kardot, a balban egy levágott törökfejet 
vörösbe Öltözött felvállal , tart A paizs fölötti sisak koron^án szintén grif áll, 
kardot és koronát tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörÖs. Mint 
látjuk, ez egészen különböző czimer attól , melyet a család utóbb viselt, s melyet 
valószínűleg a szigeti védelem után nyerhetett. 

*) Istvánffy, Histor. 168ö.ki kiad. p. 267. 

') Wagner , Analeota Scepus. 1. 183. 

*) Ugyanott 182. 

^) Bartholomaeides , Memória eto. p. 

•) Wagner , Analeota Scepus. III. p. 248. 

') Ugyanott p. 246. ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



■trvátt. 



IW 




febr. 9-én kelt egybe Mariássy János leányával Zsófiával '), kitíSl tizen- 
két gyermeke született. A leányok közül öt hajadon korában halt el ; a 
hatodik Zsófia nagy-olaszi Kubinyi Ádámné, a hetedik Ilona 
Szmrecsány Jánosné, a nyolczadik Kata 
Feigel 2bigmondQé, a kilenczedík Éva 
Zmeskal Jóbné lón. A fiúk közül Pál 
gyermekkorában halt el. Boldizsár és 
lm re. két külön ágat alapitának. 

Imre 171 l-ben Szepes vármegyé- 
nek alispánja volt, az 1712-ki országgyű- 
lésre követül menvén , ott halt meg Po- 
zsonyban 1712-ki sept. 7-én, kora 59. 
évében. Nejétói dohai Székely idósb An- 
drás leányától Székely Zsuzsannától , ki- 
vel 33 évig élt házasságban , tizenkét fia 
és három leánya maradt. A fiuk közül 
kilencz gyermekkorban, a tizedik Far- 
kas íQu korában , és két leánya szintén kisded korban haltak eL Egy 
felmaradt leánya Mariássy János neje lón. Márk nevű fia magnóikul 
halt meg. Imre nejétói Pottumyay Juliannától (elóbb Kubiny Já- 
nosnétól) csak három leányt nemze , úgymint : Zsuzsannát báró 
Révay Mózsesnét, Klárát Szirmay Sándomét, és Anna-Máriát 
Mariássy Ferencznét ; igy fi-ágon ez ág kihalván, nagyobb részt utánna 
a Szirmay család örökölt. 

Boldizsár (Márknak, Mariássy Zsófiától fia) a másik ágat ala- 
pitá, de mely szintén rövid ideig élt. Boldizsárnak Modory Zsuzsanná- 
tól gyermekei : A n n a-M ária Dessewfiy Andrásné , K a t a Pottur- 
nyay Mátyásné , Zsófia Sirmiensis Sándorné ; és Gergely (néhol 
György) ki báró Hellenbach A n n a-M áriát vette nóül, ettól szüle- 
tett nyolcz gyermeke : a) M á r k , ki magnóikul halt meg. b) Imre, 
ki nőtlenül élt, és 1790 — 92-ben Szepes megye alispánja , utóbb cs. k. 
udvari tanácsos voU. Meghalt 1801-ben ^). c) Boldizsár, kinek 
neje Berzeviczy Terézia volt. d) Johanna Szirmay Istvánné. e) és f) 
Klára és Anna Mariássy Lászlóné. g) Borbála Berzeviczi Sán- 
dorné. A) Julianna Szulovszky Lászlóné. 



') A 1 and a József lőcsei városi tanáosnok ez alkalomra latin verseket irt. 
*) Reden und Gebethe bey der Einsargong, eta und Leioheafeyerlichkeit 
det hoohw. Emerioh Horváth Stansith vou Gradeoz, eta LeutBohan, 1801. 

Digitized by VjOOQIC 



150 U^rrém* 

E^^kben kihalt a osfklád. 

Czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja -^ a paizs arany 
mezejében egy vártorcny , melyet jobbról koronás grif, balról hátulsó 
lábán álló koronás oroszlán tart els6 lábaikkal. A paizs fdlött korona 
áll 0. 

Vallá««ra nézve ágost evang. voltak. 

Horválli <'ftlilácl. (Kis Halapsioh). A Halapsich család 
Horvátországban virágzott. Közülök Halapsioh J á n o s 1490-ben 
horvátországi bán , kit kis Horvát-nak nevezének; egyike 6 azok- 
nak, kik Mátyás királytól Miksa császárhoz hajlanak, éa 1494-ben 
II. Ulászló király alatt is a pártosok közé tartozott ^). 

Horváth család. cMáskép Haraszthi). Hont vármegyében 
fordul elé a XVII. század elején, midón 1612-ben Haraszthi máa- 
kép Horváth István Nagy Egyed ellenében Harasztiban fekvő 
négy házhely iránt kedvezfi itélö nyert ^). E Haraszthy család e sze- 
rint horvát eredetű volt, és késóbb a Horváth név elmaradt neve 
mellől. 

Horváth (család. (Hrastyáni). A hrastyáni Horváth család- 
ból élt 1523-ban Miklós; 1602-ben Péter, kinek neje Koqcsek 
Anna volt; — 1643-ban Zsófia Maszlik Dávidné, ki Dnigeth Já- 
nos országbiró elótt bevallást tett; 1656-ban kelt e család Javairól egy 
bizonyítvány •). 

Horvátit család (Máskép Jelsith, Szemerkovicsi f). 
Már a XVI. század végén Nógrád megyében találjuk, hová Jelsith 
Miklós szakadt, és 1601-ben Divény vára várnagya volt ^), 1602-ben 
nejével Dubraviczky Annával, ettfil született Mihály, György 
és J á n o s fiaival , és G á s p á r testvérével Hont megyei N.-Túr hely- 
ségben beiktattatott, ellentmondván Thury Ferencz és István ^>. 

Jelsith György 1618- és 1622-ben Nógrád megye szolgabirája 
volt ^). 

R(^vid családfájuk igy áll : 



*) Az 1712-ben meghalt Imre fölött mondott halotti bearád, a egyebek. 

*) latvÁnSy História l685-ki kiad. p. 12. 25. 

•) Sz. Benedeki Conv. Protoc. O. p. 345. 

*) Ipolyi Arnold g^üjteményéból. 

*) Protoool. C. Neograd. anni 1601. pag. 72. 

^) Sz. Benedeki Convent Capsa J. FaoO. 2. Nro 25. 

'> 1618-ki 4a 1622.ki 36. törv. ez. 

Digitized by VjOOQIC 



muráik. t» 

Jelriili de SzemerkoTkh N. 



Miklós Gáspár 

dlvényi várnagy 1601. 

1601. 
(Dnbravíczky Anna) 

Miiiály ^y'^rgj János 

ndgrádi szolgabíró 1637. 

1622. (Bálvándy Mária) 
(Dubrariczky Fruzsina) 

Jánosnak neje Bálvándy Mária 1637-ben Hont megyei A.-Sipek 
belységben fekvő zálog birtokrész kibocsátása miatt meginteti Bory 
Juditot, SzentJványi Ráfaelnét 0- 

Már 1651-ben Zólyom megyei Dubravicza, Hont megyei Dao80> 
lam, Sirak és Ipolykéri birtokrészbe Jelsith H. György magszakadtán 
Jánosy GryOrgy iktattatik be ^). Hasonlóan a Jelsith család magszakad- 
tán nyerik mások a nagythúri birtokrészt is ^. 

A család ösi neve szemerkovicsi Jelsith volt, (néha 
roszul J e 1 1 e s i c h-nek is Íratott) , — a Horváth nevezetet már csak 
Miklósnak fiai nyerek , kikben a család kifogyott. 

Horváth család. (Kamicsáczi). A kamicsáezi Horváth csa- 
lád a XVI. század elején tűnt fel nálunk. Kamicsáczi Horváth Márk 
budai vámagy 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen •). 

Horváth család* (Kapronczai). Erdélyben Alsó-Fejér vár- 
megyében birtokos, hol János adó-iró biztos 1815-ben. József 
azolgabiró 1836-ban. Fia József és leánya Katalin Jenéi Elek né. 
Zsuzsanna meghalt 1857-ben. Károly megyei imok volt 1836. 
körül *). 

Horváth <»alád. (Köpösdi). A XV. asázad végén él köpösdi 
Horváth Tamás, kinek fia Bálás reegi Chama István ellen 
1496-ban Baabi László tanuvallatást tétetett ^). 

Horváth család. (Kocsi). Kocsi máskép Horváth Mihály 
és István 1741-ki oct. 21-én Mária Terézia királyasszonytól nyerte 
ezimeres nemes levelét ^). 



>) Sz. Benedek! Gonvent. Fasc. 17. Nro öa 

«) Ugyanott Faac. 4. Nro 34. 

Ó Ugyanott Capsa H. Faso. 8. Nro 21. 

*) Jáazay : A magyar nemzet napjai a mokáofi vóia utáa. 156. 

^) Török Antal közi. 

*) Sz. Benedeki Conv. Faso. 54. Nro 40. 

') CqUmí Herald. Nro 184. 

Digitized by VjOOQIC 



1S2 H^rrétli. 

Gzimere : a paizs vizirányosan arany és kék inez6re oszlik, a paizs 
alján úszó hattyú látszik, nyakán veresifi nyillal átütve. A paizs fölötti 
sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0- 

A család Veszprém vármegyében tartja lakhelyét, hol tagjai 
megyei hivatalokat viseltek. Kocsi Horváth Sámuel 1837 — 1843- 
ban azon megye elsfi alispánja volt. 

A család egyik igen derék tagja KocsL Horváth Zsigmond 
Pesten 1858-ki nov. 15-én balt meg. 

Horváth csal&d. (Lomniczai Kiasevich). El&bbi horvátor- 
szági vezetékneve K i s s e v i c h ; Szepes megyébe származva , L o m- 
n i c z o t szerzek , és arról az elfinév. Már a XVI. század közepén Sze- 
pes megyében leljük lomniczai Horváth Mihálynak fiát János 
szepesi prépostot , ki Szepes várát I. Ferdinánd részére más kapitány- 
nak adá át 1534-ben ^). E János Palocsáról is irta magát 

Lomniczai Kissevich László 1602 — 1616-ban Szepes megyei 
alispán ^). Még 1621-ben nemes Papi Istvánnak Abauj megyei Pamlén 
helységben egy telket zálogitá el *>. Már 1627 ben csak özvegye Mó- 
ricz Kata él, ki gyermekeinek Kristófnak és Annának ter- 
hüket is magára vállalván , emiitett Pamlénban egy telket vall be a 
szepesi káptalan elfitt melléthei Barna Györgynek ^). 

1677-ben lomniczai Kissevich Horváth György a pozsonyi 
kamaránál tanácsos, 30 évnél többet töltött kamarai hivatalban. 1656- 
ban követségben járt az erdélyi fejedelemhez. Ffileg vallásossága által 
tünteté ki magát, és a protest. egyházba átment városiak visazatéritésén 
fáradozott 1 686-ban báróságot nyert ^). 

A család másik ágából szintén György, kinek családja követ- 
kezfileg áll : 

Horváth György 
(Czingely Borbála) 
I- 



Anna-Mária Klára 

(Borvulszky János) (Tfike Tamásné) 

1760. 



Colleci Herald. Nro 184 

') Wagner : Analecta SoepoB. II. 162. 179. 

*) Lehoczky : Stemmai I. p. 207. 

*) Eredeti oklevél nálam. 

^) Eredeti oklevél nálam. 

^ Adami : Mss. Mdb. lat. 4. Nro 182. és Lehoezky : Stammat 1. 16a 

Digitized by VjOOQIC 



A család czimere: a paizs kék udvarában arany koronán álló 
grify éM lábaival koronát tartva. Ugyan ez alak látható a patzs fólötti 
sisak koronáján is. A paizst foszladék veszi körül. 

Horváth család. (Mankó-bükki). Dunántúli család , Sopron 
8 egyéb megyékben. Tudomásom szerint emlithetftk közülök : 

Mankóbükki Horváth Ferenoz 16ö2-ben Vas, Zala és So- 
mogy várm^ye hites jegyzAje 0* 

Bfankóbükki Horváth György 1654-ben Sopron vármegye 
parochialis alispánja ^). 

Mankóbükki Horváth Zsigmond nejével Fitter Katalinnal 
1689-ben Veszprém és Győr megyei Bánkfalva, Börosháza, Felső- 
Neskenye , Pervád , Asszonyfalva , Borba , Néma helység és pusztabeli 
részbirtokait Szapáry Péternek zálogitja el ^). 

Mankóbükki Horváth E r z s é b e t , Sándor Ferencz neje 1690. 
Iáján *). 

Horváth család. (Mikeszászi). A mikeszászi Horváth 
család Erdély kihalt családainak egyike ^). 

Horváth CMlád. (Mladosovith). A XVU. század elején lel- 
jük hazánkban, raidfin Mladosovith Péter 1606 ban Bocskainak egyik 
béke biztosa volt ^. Késóbb Mladosovith Horváth Ist ván , és öcscsei 
iíj. Mladosovith Horváth György és Miklós Nógrád megyében 
Berzencze helységet birták 1617-ben '), kiknek magvaszakadtán Ber- 
zencze helységet DuIó Gábor Nógrád megyei alispán kapta nádori 
adományban , mivel azonban beiktatáskor ezer száz tizenegy tallér zá- 
kgos összeg erejéig Battik Gergely ellentmondott , erre nézve Dúló 
Gábor 1658-ban megegyezett Battik Gergelylyel ®). 

Zemplén megye is kihalt családai közé sorozza '). 

Horváth család. (Muraniozi, báró). Zemplén vármegye csa- 
láda, birja azon megyében e század elején Pethófalvát '®)* Közülök 
muranicsi báró Horváth Imre 1770-ben Tiszántúli ker. táblai ülnek. 



*) Nádori osztoztató par&nos Szalay Benedek részére 1652'beiL 
^ Eredeti okmányon igy aláírva. 
•) Ráth Károly által közlött oklevél. 
^3 GeneaL autneni Mm. tom. II. 
*) Kővári : Erdély nev. családai. 270. 

*) Kazy História R. Hong. tom. I. p. 61. — Szirmay C. Zemplin noi hist 
13L 140. 

^ Nógrád megyei levéltár. 

^ Eredeti oklevél. 

^ Szirmay C. Zemplin not. top. S2, 

«<S ugyanott. 106.846. 

Digitized by VjOOQIC 



Ui Hpnrátk. 

■orwátte CMlád. (Nagyváradi). Székely fbldün Telek a 
féazke. KözüI(dL Károly, kinek atyja háromszéki alkirálybiró volt, 
ujabb politikai merényletek miatt 1854. mart 10-én kivégeztetett '>. 
A család egyik ágazatából Horváth Fere&oz Alsó-Fejér megye 
számvevfije volt. Fia Miklós előbb cs. kir. íKhadnagy , utóbb a forra- 
dalmiak részén a piski csatában 1849*ben esett eL Másik fia János 
főkormányszéki fogalmazó , meghalt 1854-ben. Nejétói Pyerkcr Zsu« 
zsaonától gyermekei :MiklósésLászló'). Ez utóbbi ágazat táblá- 
zata ez: 

Ferenoz 
Alsó* Fejér v. számvevft. 



Miklós János 

elesett 1849. íŐkorm. fo^lmazó. 

fíSTA 
(Pyerker Zsuzsa) 

I- 



Miklós László 

Horváth család. (Nesith). Hont és Nógrád vármegyében 
tartá lakását. 

1638-ban Nesith Horváth László és neje Szentkereszty Anna 
bevallásának Hont megyei Kis-Túr helységbeli részbirtokra ellene 
mondott a Szegesdy család ^), 

1660. táján élt Nesith Horváth Mihály, kinek családját e táblá- 
zat mutatja : 

Mihály 

Mátyás Katalin Erzsébet 

t (Holecz Boldizsár) (SövényLázy Lörincz) 

Egy másik családfája következó : 

József 

a XVII. században. 

(lak. Boriban) 



Gáspár Katalin Borbála 

I (Nagy Jánosné) (Székely Albertné) 

1650. táján. 

I ^ 

Gergely Erzse Kata Péter 

(Vargha N. neje) (Nagy György) r 



Erzsébet 

(Ballá András' 

Kis-Kérben) 



K6vári : Erdély nev. osaládai. 259. 

*) Török Antal közlése szerint 

*) Sz. Benedeki Convent. Frotoa BB. pag. 389. 



Digitized by 



Google 



Hdrrátt. ÍM 

Horváth CMlád. (Nógrádi). Nógrád megyében él. Család- 
ftjá következő : 

Jánof 
(Ajtích Horváth Anna) 
I — "^^ I 

Lánzló 



Dienes 

ilffyvéd 1840. 

Tak. PetAn. 



Valér Ádám N. N. N. 

(Poagráczl.) (Vajdané) (Antonyné) (Vagyonfiné) 

Horváth esalád. (Palocsai, báró). Szepes megyei család, 
mely — ugy látszik — a lomniczai Kissevich családból eredett , mert 
lomniczai Kissevich Horváth János (Mihálynak atyja) is irta magát 
Pilocsáról, és midfin 1589-ben a Laszko családtól palocsai Hor- 
váth György Szepes megyei Dunajecz várat megvevé, ugy látszik 
lomniczai Horváth János utáni jogán válta magához 0- 

Nevezett palocsai Horváth György lő93-ban szerzé Szepes 
m^ei L a 11 de k helységet is ^). És fi a családnak elsfi ismert törzse, 
— kirfil nyomott emlékeink szólnak. — Györgynek nejétfii Sulyok 
Krisztinától leánya Anna volt, kit Báthori Gábor birt nfiül ^). 

Nem levén a családról adataink, csak a következő töredék leszár- 
mazást közölhetjük : 

litván 

1680. iáján. 

(Károlyi Jadit) 

I — ■ . '^ — 1 

István 
(gr. Caák y Bora) 

Zsigmond 
(gr. Pethfi Rdga) 

'~ Klára 177Ö. 
(b. DessewFy Sámuel) 

A család egyik ága 1700-ban nyert báróságot ^). 

Palocsai báró Ferdinándnak szomolányi Nagy Alojziától fia 
Tivadar meghalt 1835-ben kora 26. évében. 

Horváth család. (Palóczi). Ung vármegyének egyik tehe- 
tfisb családa , birtokos jelenleg is az elfinevet adó Ung megyei Palócz 
helységben. 

*) Wagner : Analeota Soepus. 1. 180. 
^ U^anott 439. 

*) Szirmay C. Zemplin noi. top. 7L 
*) Schönfeld Adels-Schemat. \Í 191. 
*) Lehoozky Stenunai 1. 168. 

Digitized by VjOOQIC 



Palóczi Horváth György 163ő-ben ungi országgyűlési követ '), 
1637-ben Szatlimár megyei Kis-Kólos helységben részbirtokot nyer 
királyi adományban *). 

Palóczi Horváth János 1649-ben Rákóczy György erdélyi fe- 
jedelem titkára •). 

Zemplén megyében 1777-ben palóczi Horváth László jegyző '). 

Palóczi H. Pál 1790-ben Ung m^ye követe és alispánja *). 

Palóczi H. György ugyanott másod alispán 18I0~181ő-ben. 

Palóczi H. Simon Ung megyei első alispán 1838 — 1844-ben, 
egyszersmind kir. tanácsos, és 1843-ban országgyűlési követ El jelen- 
leg is. 

Palóczi Horváth Gábor Ung vármegye föszolgabirája 1838^ 
1847-ben. 

Horv4(h család. (Széplaki , Petrichevich , nemes és báró). 
Erdély egyik nevesebb családa. Horvátországból származtak , honnan 
állítólag az akkori zavarok elöl 1543-ban radochiPetrichevich 
névvel Miklós lépett először Erdélybe , s ott vévé fel a Horváth ne- 
vet ; egy másik ág j)edig Horvátországban maradt, hol Petriche- 
vich név alatt most is él. 

Az Erdélybe költözött Miklóstól kezdve következőleg jő le a 
család : 

I. t á b 1 a. 

I. Miklós 

1543^1584. 

(Széplaki Both Anna) 

I ■ — -^ I 

Kozma Klára I. János Kata 

1578-1590. (1. Vitéz Miklós. 1616. (Orbai László) 

Fogarasi várnagy. 2. Macskás! Mihály) (Szigeti Anna) 
(Petki Bora) | 

r " 



I. György 1608. 11. György II. Miklós 

(Béldi Erzse) (Bethlen Krisztina) 1630-1647. 

n ' ; ' T' :; ^ir. • (^"- Toldalaghi Borb.) 

Bora Anna Zsigmond Kata , — a. , 



(Toroczkai (Barcsai 
István)' Ákos) 



(Alsó János) háiá folyt. II táblán. 



Krisztina 
(alp. Balogh Zsigm.) 



Lehoczky Stemmat. I. 215. 
*) Szirmay Szathmár várm. II. 189. 

') Mamssy András 1649-ki június 9-én kelt armalisán neve aláirva. Lásd 
Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 204. 1. 

*) Szirmay G. Zemplin noi top. 170. noi hisi 330. 

Digitized by VjOOQIC 



R#rTáfli. 



159 



II. t á b 1 a. 



II. Miklós kia*LlábláH. 
1630-1647. 
(ikl. Toldalaghi Borbála) 



LFeranox 
1670. 



U. Ferenoz 

1691. 

(koQiárdi 

Btlog Kata) 



IIL Ferencz 
(Páli Uona) 



IL Koima Borbála 111. Miklós 

(FoltyBora) (Berzenczei Istv.) (Sárosi Zsuzsa) 

I "" 1 

Folyt Ul táblán. 



ÍV. Miklós Anna 
1691. (Manrer 

Gábor) 



Bora 
(Dániel György) 



lY . Ferenoz 

tl804. 
(Ziúki Teréz) 



III. Rozma 

1764. 

(Benkó Mária) 



lY. Kozma Mózses János 

tábornok. f 1777. (Toroczkai Ágnes) 

1778. báró, (gr. Eún Klára) 



Károly 
(Barcsai Róza) 
I 



Teréz 
(SiménElek) 



Rákhel 
(Toldalaghy István) 



V. Ferenoz 
tl835. 
(gr. Vass Antónia) 



Karolina 
(b. Cryórfi Samu) 



Ida Károly .Kálmán N. 



Acsalád törzse Miklós s utódai rendszerint jó házasságok által 
War kedvezfi állapotra hozák a családot. Miklósnak fia I. K o z m a 
Szapolyai János-Zsigmond alatt Bécsvár gondviselóje , a Báthoriak 
&latt(1578 — 1590.) a fogarasi vár kapitánya, és fejedelmi tanácsos 
volt — Fia L György 1608-ban tett végrendeletében bejövetelök- 
rAl emlékezvén , megemliti , hogy mindenét apja szerzó ügyességének 
kOszóoheti 0* Béldi Erzsébettói csak két leánya maradván , ez ág fi- 
ngon kihalt 

1584-ki július 10-én osztoztak Széplakon a Símén családdal, 
iiova mindketten házasodtak. Horváthéknak ekkor ott kilencz telek 
jutott. S innen , a Kis-Küküll6 mellett fekvfi Széplakról vették elöne- 
▼Oket, mely jószágnak a II. táblázaton álló I. Ferencz ága most b 
birtokában van. 



*) Koloi-monostori Convent XVlII. dö. Kóvárí aaerint . 



Digitized by 



Google 



tw 



mnitké 



m. fcibla. 

II. Kozma ki a II táblán, 
(Folty Bora) 



Klára 
(Sándor Gergely) 



Bolciízsár 

(l.Jdfika Mária. 

2. Zsúki Klára) 



BolUisaár 

(Dániel Jadit) 

I ' ' ^ ^ . , — I 
1. Dániel 

1602. 

(Toldy Mária) 



V. Miklós 
(Váró Erzse) 



Judit 
(Toroczkai Mihály) 



VI. Miklós 

Ublai nin. 

1 1814. 



Teré* 
(Dániel Elek) 



ZsóBa 
(Horváth FerjBDCz) 



11. Dániel 
1821. . 
(gr. Lázár Eva) 



Farkas 
(Daczó Bora) 

I * 1 

Albert 

(b. Szentkereszti 

Zsuzsa) 

I ^ 1 

több gyermek* 



Zsigmond 
(BáníTy Mária) 



Mihály 
(b. Inczédi Mária) 



Miklós 



Ödön 



János- Miklós 

sztil. 1801. jun. 21. 

cs. kir. kam. tábornok. 

1846. hdró. 

(b. Jósika Jozefa) 



III. Dániel Lázár 

(gr. Toldy KaU) szül. 1807. 
tl85l. 
iró. 



Emilia 
(gr, Rindsmaalné) 



Lajoe-József 

szül. 1834. 

oi. kir. íóhadnagy. 



Jozefa-Róza 
szül 1836. 



L Miklósnak fia I. János Bethlen korában Küküllfi megyei 
hivatalnok, 1616-ki april 20-án nyeri az úgynevezett Folthi része- 
ket. 161 6- ki april 22-én széplaki részére is uj adományt vesz. Szigeti 
Annától született gyermekei közül II. Miklós ágán látjuk a családot 
egész a jelenkorig leterjedni. Több gyermekei közül I. Ferencz és 
U K o z m a két ágra terjeszté a családot ; amannak ágát a II. táblázat, 
II. K z m a utódait a III. táblázat mutatja. 

Az II. táblázaton állók közül IL Ferencz az Unitaria val- 
lásról egy apologicus munkát adott ki 17(X)-ban (Kolosvárott, 4-rét> 

Ugyanez ágon III. Kozmának fia IV. Kozma tábornok 
1778-ban báróságot nyert, de benne ez ága kihalt. 

Ez ág jelenleg is unitárius vallású. 

A III. táblázaton II. D á n i e 1 e század elején a kolosvári színház 
egyik moecenása. Aszinháznak 1821-ben történt megnyitásánál & kezdé 
magyar versezetével az ünnepélyt. Gr. Lázár Évától gyermekei : 

Digitized by VjOOQIC 



Rorráth. fSa 

a) János-Miklós szül 1801-ki jon. 21-én. Cs. kir. kamarás, 
altábornagy, és osztály-parancsnok, 1846-ban báróságra emelte* 
tett 1857-ben pedig nagyanyjáról rokona gróf Toldy Sámuel-— 
kiben a Toldy gróf család fí-ága kihalt — Potriohevich Horváth János 
altábornagyot fiául és Ör0k5seül fogadván , fejedelmi legfelsőbb enge< 
dély mellett a gróf Toldy nevezet és czimer említett Jánosra és utó« 
daira ruháztatott 0, mely által a gróf Horváth Toldy nevű család 
▼eszi kezdetét Neje báró Jósika Jozefine csillagkeresztes hölgy 
(szül. 1810. t 1836. aug. 21), kitől gyermekei: 1) Lajos- József 
szüL 1834-ki aug. 31-én , cs. kir. huszár-fóhadnagy. — 2) Jozefa- 
Rozália szül. 1836-ki aug. 19-én. 

b) III. Dániel 1848-ban a pesti nemzetgyűlésen követ volt 
Neve az irodalom terén is eléfordult Neje gr. Toldy Katalin. 

c) Lázár szüL 1807-bQn. Irodalmi térre lépvén, e pdlyát 1836- 
ban „Az Elbujdosott^^ czimU regényével kezdé meg. 1843-ban 
^onderú^' czimü szépirodalmi és divatlapot inditott meg, mely 
által a magyar irodalomnak , fóleg a felsA körökbe juthatására nézve 
szerze érdemeket. 1845-ben m. akadémiai tagul választatott Irt több 
munkát. 1848-ban keleten tett szép utazást Meghalt 18ől-ben sziv- 
eréoek pattanása következtében '). 

d) Emilia szül. 1813-ki october 31-én. Férjhez ment 1836-ki 
dea 6-áa gróf Rindsmaul Adalberthez. Testvére Lázár egy levél- 
cyclust folytatott hozzá a y,Honderű^^*ben. Erdély szellemdús hölgyei- 
nek egyike. 

A család czimere : a paizs kék mezejében egy tengerben úszó 
delfin , hátra felkondorított farkkal Fölötte jobt»xSl arany csillag, balr 
ról félhold ragyog. 

Horváth CMlád. (Petrinyei). Közülök petrinyei Horváth 
Tamás 1600-ban nfiül birta Ladony máskép Nagy Csemetéi 
Annát, thömördi Thulok György özvegyét ^. 

Horváth család. (Sárospataki). Zemplén vármegye kihalt 
családainak egyike *). 

Horráth család . (Máskép Simonchioh, báró f ). Simon- 
chich Horváth János 1662^1681-ben a határvizsgáló országos vá- 



*) Lásd Pq0Ü Napló l8S?-ki 28. szám. 

^ L. Életrajzát Ferenczy J. és Danielik : Magyar írók 1. 202—204. 

*) Geneal. aothent. Mas. tora. II. 

*) Szinsáy C. Zemplin not top. 82. r^ i 

Digitized by VjOOQIC 



180 Ronrétli. 

lasztmány tagja '). Fia János az 1715-ki országgyűlésen reaz részt. 
1708— 1723-ig kir. személjnOk-mester. 1700-ban báró lett*). Leánya 
Rozália Amadé Antal neje 16n. 

Horváth család. (Gyulai, Susalith). Mint eUnevük mutatja, 
Békés megyében laktak; ott fordul elfi 1683-ban gyulai Susalith 
Horváth Istvánnak fia Ferenoz, ki a íblebbi és az 1586-ki 
évben , továbbá 1593-ban is Békés megyei Veresegyházi birtok- 
részét Kis-Zegedy Istvánnak és nejének Karácsony Erzsének zálogitá 
* el '). Nevezett István 1560-ban Békés megye alispánja volt *). 

Ugyancsak Ferenczczel egy időtájban élt susalith Horváth 
Mihály, ki nejével Sulyok Petronellával következfi osalád£&t al* 
kotott *) : 

Mihály 
(Sulyok Petronella) 
I — 



Péter 



Hona 1630. Zsófia 

(Fráter Istvánná) (Pethfi Mihály) 

Ez utóbbi ág griébeni elfinevet is használt; és az fisi Susa- 
lith név az oklevelekben Suselith (sAt Suohich) elferditett alakban 
is fordul néha el6. 

Mihálynak nővére, vagy leánya volt Susalith Horváth Katalin, 
kisfaludi Lipthay Miklós itélómester Özvegye 1540— 1564-ben ^). 

E család is kihalt 

Horváth csal&d. (Grizányi és Szent- Andrási). Zemplén vár- 
megye elókel6 nemes családa ''). E század elején szent-Andrási Hor- 
váth Imrének neje Melczer Borbála után birtokosok 2^mplén me- 
gyei Kis-Ujlakon ^), és Szólnooska helységben. 

Ugyan e családból való volt Horváth Tamás, kinek neje kis- 
terenyei Thernyey Júlia e század elején Pesten halt meg. 



') 1662.ki 37. 1681 -ki 23. törv. ez. 
') Lehoozky Stemmai 1. 168. 174. 
') Mogyoröasy János-GyoU: Hajdan és most. 190. 
*) Ugyanott. 194. 1. 

^) Deduotionet Msb. Mus. fol. lat. 213. sz. a. 

*) L. Nagy Ivántól ,,a kisfaludi Lipthay család nemzékrende 
és oklevelei." Pest, 1868. XV. Up. 

^ Szirmay G. Zemplin noi top. 107. 
*) Ugyanott 284. 326. 



Digitized by 



Google 



H^rtátk. 



eMll4d. (Szemerei). Zemplén megyei el6kel6bb ne- 
mes család '). 

Horváth GMlad. (Bcent- 
OjOrgyi). ősi fészke , és jelenleg is 
birtoka Szent-György helység 
Vas Tármegyében a Répcze mellett. 

Tagjai legtöbbnyire Vas vár- 
m^yénél viseltek hivatalt Ismert 
törzse Horváth István Vas megye 
táblabirája volt, 1631-ben szerze 
Szent-Gryörgyön cturiát, neje Ká- 
rolyi Margit, Károlyi István- 
nak Gudnay Margittól született 
leánya volt ; a családfa tfile követ- 
kezőleg sarjadzott le ') : 

Horvitli N. 




Utváa 

1681. 

(Károlyi MargH) 

Jáaos 1081. 

Vm V. alkpá]!. 

(Szelettey Anna) 



Ferenez 
1631. 



L Zsigmond 

Yu ▼. alÍ8p. 

Rákóczy 

(Pc^áayi £va) 



Mária Kristóf Kata Magdolna 
(Tallián t (1. Enyedy (Kéiy Imre) 
Pál) Pál. 

2. Esterházy 
László) 



I. József Judit 
Vas V, (Tevely 
alispán. György) 

(Sz^edy 
Bora) 



I 



IL Jáaos 

kir. tiuiáoMS. 

tl769. 

(L Bencsik Mária. 

2. P^nrin Kata) 



Fereaoz 
Vas V. alisp. 

1776. 
(Daróozy 
Francziska) 



L Antal 1. László 
alezredes (1. Bezeré<iy 
elesett 1746. Mária. 
2.Bakáűs 
Orsolya) 



Jnlia Erzse 
apáoza. (Festetich 
József 
tábornok) 



r "^ I 

Lá$d foiyL a k»v, lapon. 



l-t6I József 
(ZakeL) 



Teréz 

(Tallián 

János) 



János 
(1. Julianna. 
2.Kedsozky 
Teréz) 

' ■■ ^ ■ I 

l-tól Ferenoz 



Elek 
hadnagy. 



IL Antal 

t 



Ferenoz Erzse 

katona. (Gál 

Antal) 

vni 



Szirmay C. Zemplin. not. top. 107. 

^ GeneaL autk. Ifaa. tom. IL — Bossáayi íMp. Esterkázy elleni per 

165. Up. Stb. Digitized by LjOOg IC 



•Mt 



tf^rrálh. 



Ftmmot M ék ilikU 
Vas ▼. alispán 
1775. 
(Daróozy Franaialá) 



II. Zsigmond 
Békea v. főispán. 

tl809. 
(1. Fejérvárjr N. 
2. Somsich Anna) 



Ignáos Ferencz 



Uh Zd^mond 

1810. gróT 
Mmffűnntitf lett. 

(gr. Sdinüdegg 
Mária) 



III. ÁiMÍ 

ezredes 

1803. 

(Sregcdy 

Gonstanozia) 



János 

cs. kir. kam. 
ker. tábl. üln. 

tl841. 
(Latinovics 

Anna) 



11. József 

1809. 
kapitány. 



I 



Kristóf Mária 
+ (gr. Almásy 
Illés) 



Edmond 

OS. kir. kam. 

1859. 



(b. Paccassi) 



IV. Antal 

(b. Orezy Pattliaa 

18S4-t6l) 



József László 

(gr. Rhevenhüller (nös) 
Mária 1837«t5l) 



A táblázaton láthatók közül L Zsigmond, eUbb Vas vár- 
megye alispánja, utóbb Rákóczy alatt causarnm Director. Meg- 
halt 1713-ban. Testvére 

I. J ó z s e f elóbb Vas megye pénztámoka , utóbb alispánja. En- 
n^k mezfiszegedi Szegedy Borbálától született fiai közül L Antal 
mind alezredes 1746-ban Piacenzánál esett el a francziák ellen. 

H. János királyi tanácsos 1769-ben magtalanul halt el. 

I. L á 8 z 1 ó két nejétói számos gyermeket hagyott 
Ferencz 1776-ben Vas vármegye alispánja volt Nejét&l Da- 

róczy Francziskától fiai közül 

II. Z s i g m n d lett a család gazdag vagyoni helyzetének meg- 
alapítója. Ez fiatal korában a m. testórségnél szolgált , utóbb a Dunán- 
túli kerületi táblánál biztos; 1790-, 1792- 17d6-ban Sopron megye or- 
szággjrülési követe volt ; és ezután Békés megye főispáni helyettese, 
végre azon megye valóságos fóispánja , ca kir. kamarás , és val. belső 
tftkos tanácsos lett. Tömérdek vagyont szerzett, s birt Vas, Sopron, 
Zala, Veszprém, Somogy, Tolna, Pest, Békés stb. megyékben. Meghalt 
1809*ben 0* Eltemettetett Sz.-György mezóvárosban a családi sírbolt- 
ban. Elsó neje Fejérváry leány , a második sárdi Somsich Anna volt, 
kiktől gyermekei következők t 



*)L. KagyJózsef MKüabathelyi nagy-prépost által fölötte mondott 
halotti beszéd. 1809. febr. 21-én. 



H^nrálh. MS 

a) ni. Zsigmond 1807-ben Somogy vármegye követe, majd 
aranysarkantyús vitéz. 1810*ben Hugonna-ra adományt, grófi 
rangot, és nevének H u g o n n a y-ra változtatását nyeré , és igy alapí- 
tója Ido a gr» Hugón nay családnak. (Lásd ezt). Meghalt 18244)en. 

b) Antal lovas ezredes , Mária Terézia-rend vitéze, cs. kir. ka- 
marás, a franczia háborúban több sebet kapott. 1803-ban nyerte a 
Mária Terézia katonai rendet, mdylyel czimere ítíLé búrói korona ada- 
tott Neje Szegedy Gonstanozki voli 

c) János Békés megyei követ az 180&*ki országgyűlésen, hon- 
nan OS. kir. kamarássággal tér vissza ; utóbb Dunántúli kerük^i táblai 
ülnök. Meghalt 1841-ki június 30-án, kora 64-ik évében Pesten. Bl- 
temeltetett 8z.-(7yörgyön. NejétAl borsodi Latinovios Anoátti fiai : 

1) Antal 1834-ik óta íerje b. Orezy Paulinának. 

2) József 1848-ban a forradalmiak részén ezredes. Nqe 
1837. óta gr. KhevenhüUer Mária. 

3) László, szintén nős. 

d) József 1809-ben a gr. Gyulay ezredben kapitány. Gyer- 
mekei: 1) Edmund cs. k. kamarás, 1848-bftn Nógrád megyei ecseghi 
kerületi képviselő a nemzetgyűlésen. 2) Anna b. Paccassiné. 

e) Kristóf meghalt magtalanul. 
Mária gr. Almássy Illés neje. 

A család czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja — apaizs 
kék udvarában hátulsó lábain álló kettösfarkú arany oroszlán, elsÖ jobb 
lábával kivont pallost tartva , melynek hegyét a paizs teteje miatt nem 
lithatni. A paizs fólötti sisak koronáján vörös mezü férfi-kar könyö- 
kiA , kivont kurdot markoL Foszladék jobbról arany*kék , bidról ezüst- 
vörös >). 

Horváth Antal az 1803-ki Mária Teréziái rend nyerésekére 
esimert máskép színezve Byeré : a paizs ezüst udvarban zöld téren ter- 
mészetes szinü oroszlán mutat , kivont karddal, a paizs fölött búróí ko- 
rona , és azon a koronás sisak áll , melyen pánoz^os kar ktoyököl, ki- 
nmt karddal Foszladék mindkét oldalról ezüst^vörös. 

Horváth esal&d* (Szeni-Mihály»úri). Néhány izén a család 
igazata a XVI. és XVII. században következő *) : 



*) Adami Scuta gsntil. iom. IV. 

^ Tkeszéry-Deméndy-féle perbeli genealógia. 



Digitized by VjOOQIC 
11* 



tti 



■•nrátk. 



Horváth MiKály 
(Teazérj Erzge) 



Mihály 



Jánoa 



Hát3rás Mihály Erzse 

IGOO. (galanthai Balogh 

János) 



Mihály 



Fnizfiim 



Horváth család. (Tállyai). KOzülOk a múlt század kOz^pén 
1755-ben tállyai Horváth Menyhért a Nógrád megyei két- 
ségtelen nemesek sorában áll '). 

Horváth család. (Teplai). Ismeretes közülök tepW Horváth 
Perencz lG31-ben»). 

Horváth család. (Vázsonyk^i). Dunántúl Veszprém megyei 
Vázsonykörfil irá elSnevét. A XVI. században élt vázsonykfii 
Horváth G-áspár^), kitől ily családfa származott le : 

Gáspár 
(Angynl Zsóíla) 



Jánoa 
1688. 
(1. PethA Judii 
2. Sibrik Bora) 



Ferenoz 

t 



Márk 
t 



Gergely 



Zsóaa 
(Ányos Kríst4S£iié) 



1-161 Gáspár 

t 



Zsigmond 



2-tól Ferenoz 
^ t 



György 
(Haydy Anna) 



Má^ás 



Kata 

1647. 

(Csúzy Pál) 



Judit 
(Túry Farkas) 



HoPT&th család. (Véglai). A vegliai szigetekbfil származ- 
hatott. 

A véglai Horváth család tagjaiul tartatnak azon Horváth Kata, 
János és Gáspár, kik közül ez utóbbi 1528-ban Hunyad megyé- 
ben a magyar-solymosi jószágot részeivel együtt I. Ferdinánd 
király pártjára állásaért bélyegen veszté el *)• 

Véglai Horváth János felsó-töókei lakos, 1643-ki apr. 22-éa 
Dobokai részjószágát , melyet neje Nyiresi Rebeka birt , eladta 35 ma- 
gyar forintért szolgabiró Szilvássy Andrásnak ^). 

*) Protoo. C. Neograd. anni 1755. 

') Kemény önéletírása. Kiadta Szalay L. 210. lap. 

*) Perbeli hiteles genealógiáról. 

*) Koloívári Közlöny 1858-ki 98-ik szám. 

») Doboka várm. 104. 1. oigitized by GoOgle 



H^nrélh. 



ÍM 



Horváth család. (Zalukai, Vozith). Nógrád m^yei család. 
Magyarországi törzae Voxith J á n o s , ki Horvátországból Zaluká* 
TÓI származott ki a mohácsi vész után , J á n o s király pártját kivetve, 
68 itt Horváth nevet nyert, lő38-ban péosváradi kapitány vcdt, mi- 
din Szapolyay János királytól (Budae Feria 2-da prox. post Dominicam 
Lsetare 1538.) Penczy Tamásnak magszakadtán Nógrád megyei 
F.-Pencz helységet, ésaSidi pusztát nyerte adományban 0* J^* 
no 8 na k neje Uza Zsófia volt, Penczy Tamásnak özv^ye. Unokája 
isaétH János, kinek neje 1597-ben Vas Zsófia, és ki 1600-ban 
Stéeaény vár kapitánya volt '). E IL Jánostól kezdve a család követ* 
kézileg jó le napjainkra: 

J&BOS 

1597-1600. 

Széosényi kapitány. 

iVas Zsófia) 



I. Györgry 

1633-1637. 

Nógrád V. alispán. 

(1. Kéry Anna. 
2. Kovácsy Sára) 

Jáno0 II. György 



1. István 

1652-1654. 

Nógrád ▼. alispán. 



(Ebeozky Jn 



8pán. 
idit) 



I 



Magdolna 

(Madách Jánosné) 

1661. 



Ferenoz 

1672. 

(Dienes Erzse) 



Judit 1672. 
(Baranyay István) 



László 
(Darvas Anna) 



Katalin 
(Eecskeméihy Pál) 



III. G 



i?r^ 



I 

-A.- 



Julianna 
(Eozáry András) 



József 

Nógrád V. számvev6 

1793. 



Anna Julianna 



Grábor 



Antal 

Nógrád V. fö-sz -bíró 

18^8-1836. 

(Uaan L) 

I 



Károly 
fó-ügyvéd. 

tl849. 
(Kende L) 



GráspAr 

lak. Tamóoz. 

(1. Haan Borbála. 

2. Freinfeld Kata) 



Albert István János Miklós 

^^•jegyz6 volt fószolgabiró. plébános. pap. 

Eetegen (Nagy ApoUonia) 
1855. 



Berta 



Ferencz 


Karolina-Krisztina 


Amália 


Szabolcsban 


sztü. 1824 


isftl. 1829. 


1640. 







Cryula 



Az eredeti Ipolyi AmoldnáL 

') Protoool. C. Neograd. anni 1597. pag. 7& 



Digitized by 



Google 



iW Hurrául. 

A táblázati törzsnek Jánosnak két fia: I. György (1628-tól 
1637-ig) Szécsény vára kapitánya 0, és 1633— 1687.ig Nógrád megye 
alispánja, és I. István 1652-ben már alispán, melyról 1654*ki július 
27-én mondott le. Mindketten 1628*ban Esterházy Miklós nádor ado- 
mánya mellett iktattatnak be mind azon javakba , melyeket Kis- és 
Nagy-Romhányban s egyebütt Radossa Borbála előbb Vásárdy Far- 
kasnak, utóbb Pekry Lfirincz özvegye birt. A beiktatásnak többen 
ellentmondtak *). I. I s t v á n Terchy Mihálylyal nádori adomány jo- 
gán 1637«ben Haraszthi puszta fele részébe b beiktattatott, azonban 
többen ellentmondtak ^). I. G y ö r g y n e k nejei voltak : Kéry Anna, 
ennek halála után Kovácsy Sára , ki 1652 ben már mint özvegy emlit- 
tetik. Fiai: János és Gryörgy, Jánosnak leánya Magdolna 
Madách Jánoshoz ment nőül. 

I. Istvánnak neje Ebeczky Judit, már 1672-ben mint Özvegy élt. 

A táblázat utolsó elótti nemzedéke között Károly 1818-ban 
Nógrád megye f(5*ügyésze , utóbb b. Balassa teljes meghatalmazottja, 
szép törvénytudománynyal birt. Meghalt 1849 ben. Nejétói Kende 
leánytól gyermeke nem maradt 

Antal 1828—1839 ig Nógrád megye föszolgabirája volt. Nejé- 
tÓl Haan leánytól gyermekei a táblázaton láthatók ; közülök János 
vilykei plébános, Miklós a pécsi megyében pap. István 1848. 
előtt fÓszolgabirói czimmel alszolgabiró volt ; utóbb egy ideig cs. kir. 
járásbiró is. Gyermekei vannak. 

Gáspárnak egyik fia Ferencz Szabolcs vármegyébe költöz- 
vén , 1840*ki május 16-án Nógrád megyétől nemesi bizonyitványt 
vett ki 8). 

A család czimere : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain álló oroszlán, első jobb lábával kardot , a másikban félholdat tart ; 
fölötte jobbról és balról arany csillag ragyog. Ugyan ilyen oroszlán 
emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Horváth c^salád. (Zalabéri). Zala vármegyei nemes család, 
tulajdonosa jelenleg is az elönevet adó Z a 1 a b é r helységnek. 

A múlt század elején él közülök zalabéri Horváth Ferencz, 
kinek nejétől fajszi Ányos Krisztinától fia Zsigmond, kinek József 



L. Tudománytár 1837.ki foly. II. köi stb. 

*) Sz. Benedeki Convent. 

*) Jegyzőkönyvi 87a izám alaü. 

Digitized by VjOOQIC 



n^wféik. 



Ml 



17»24)en zalai követ , — kinek János 1822.ben &Ib vámiegye^elsS 
alispánja, és os. kir. aranykulosos 1832<>ben. 
Csdádfán igy állnak: 

Ferencz 
(Aiiyo8 Krisztina) 



2j8]gxnond 

József 
1792. 

János 
1882. alispin 
és cs. kir. kam. 



A családfán nincsenek Horváth Péfcer 1837— 1846. Zala vár- 
megye föszolgabirája. — Horváth Boldizsár 1844-ben ugyanott 
tlazolgabiró stb. 

Horvátit <;ftalád. (Zsákodi , Kovachich). Erdélyország csa- 
lida, hová I. Apaffy Mihály alatt ment Horvátországból Buzinból, hol 
Kovácsich nevet viselt, mi utxibb Horváth-ra változott. A beköl* 
tözö Kovachich Miklós — gyanitás szerint — a Zrinyi Péter-féle össze- 
esküvésbe volt bonyolódva, azért hagyá oda családját^ hol szép birtokot 
hagyott, mit sógora Filipovios, a zágrábi káptalannak 5000 darab 
aranyon adott el ')• Az Erdélybe lépő Miklós, ki Gyulafival ment 
be Szentdemeterre, honnan a szomszédos Magyar-Zsákodra telepedett; 
következfi családfát alkotá : 



I. Mikl<5s 



Samu 

1696. 

(Szabó Znizsa) 

I "" 1 

Antal t 

kir. tanács. 

(gr. Ferrati 

Erzse) 



László 

Gyniason. 

(SimonfTy Zsuzsa) 



Ambrus 

Bora 

(Bálintfy 

Antal) 



Kata 

(pál. Donát 

János) 



Zsigmond 
(Apor Bora) 



Kozma 
1760. 
kir. tábl. iHn. r 
(Gyulay Ágnes) 



Ferencz 
(káli Kna Bora) 



Ágoston 
(Holiaki Anna) 



I 



Apollónia 
(Siklódi Fdr.) 



Jnlia 
(Kovács Antal) 



IstTán 
(nöUen) 



János 
(nőtlen) 



Ignácz 
(nótlen) 



Kata 
(Betejg SándotO 



Zsigmond 



Elek 

JU-torkUiél 

1865. 



') KÓYári : Erdély nev. cnOádai 117—118. 1. 



Digitized by 



Google 



A onlád tagjai Crikaaékben királybMaágot is vMehek, és Kfi- 
külM megyében hasonlóan hivataloskodtak. 

Az utolsó ízen álló István az irodalom terén is mníUtOdött mint 
a törvénytudománjokban gazdag jártasságú férfiú egy ideig az udvar- 
nál felgyűlt perek bevégzésére vitetett fel y ma mint számfeletti táblai 
ülnök él Zsákodi magányában, testvé r év el Jánossal a volt (Bispán- 
nal. Ignácz katonai pályát kezdett, s utóbb a harczmez&n sebeket 
nyert. 

Honr&th CMlád. (Sáros-berke8zi> Kfivár vidékénél sáros- 
berkeszi Horváth József iktató 1794-ben. 

HorvAth csal&d. (Ilmérí vagy zápolyai). Ilméri vagy zápo- 
lyai Horváth Bertalan 1620-ban zálogba veszi az ilméri szólóért 
67 forintban Kis-Kereskényi Lászlónak és fiának Mátyástól Malonyai 
birtokát, és nagy-kereskényi malomrészét '). 

Horváth család. (Vingárthi). A vingárthi Horváthok köziU 
G á 8 p á r él 1628-ban ^. Utódai kihaltak. 

Horváth család. (Koltai). Koltai Horváth Imre az 1832-ki 
országgyűlésen gr. Bethlen Özvegye gr. Zichy Jozefa képviselője volt 

Horváth család (Máskép Szabó). A Horváth máskép 
Szabó család 1683-ki június 24-én I. Leopold királytól nyerte cí- 
meres nemes levelét y mely 1684-ben Nyitra megyében hirdettetett ki 

Czimerük : a paizs kék udvarában zöld dombon királyi korona, 
melyen férfi-kar könyököl , kivont kardot tartva , melynek hegyén le- 
vágott törökfej vérzik. A paizs fólötti sisak koronájából kettósfarkú 
arany oroszlán emelkedik , elsó jobb lábával kivont kardot , a balban 
levágott törökfejet tartva. 

Horváth máskép Szabó család már elóbb is emlittetik. Mányai 
Anna , kinek Idmya (Csuthy Anna Köteles Istvánné volt) , Hont me- 
gyei A.-Sipik helységbeli részét egykori előbbi férjének Horváth más- 
kép Szabó Andrásnak megszabaditása végett Bory Juditnak zá- 
logitáel 1688-ban <). 

Horváth család. Heves megyében Sz.- Jakab helységben stb. 
birtak. A XVH. század elejétól három Íziglen családfájuk ez: 



Ss. Benedeki Oonveni Faso. I. Nro 66. 
*) Kaprínai: Mss. B. iom. XXVIL p. 267. 
^ Sz. Benedeki Oonveni Fsm. 9. Nro 6. - 1642. Faso. 61. Nro 18. 



Digitized by 



Google 



!•» 



Horvátii János 



Jánof Bálint István Mátyás 

(Btk Ilona) (Simon Erznébet (Pliülep Uonft) (Szabó Zsófia) 

1662. özv. 1662. 1662. 

^ i I— - 



C": — ^ ^ .. ' ' 



Kata Pál Oyörgy Bálint Hona Erzae György 

János fiainak özvegyei és gyermekeik 1662-ben nádori parancs 
mellett osztoztak 0- 

Horváth csalid. Nógrád megyei Losoncz mezővárosban 
Ukptátti meg. Az 1755-ki nemesi vizsgálatkor ott találtatott Horváth 
József. 

Horváth F e r e n c z (1836.) Losonoz város jegyzője volt 

Czimerök : a paizs udvarában ágaskodó ló , fölötte hold és csillag 
ngjog, a paizs íblötti sisak koronáján kar könyököl, kivont karddal 

Horváth család. Horváth Márton nyerte 1686ban I. Leo- 
pold királytól az armalis levelet '). 

Czimere: a paizs kék udvarában jobbról felemelkedő hármas 
ttikla, melynek középsőjén hármas szál fehér liliom virágzik, a paizs 
Ddrarának zöld terén szarvas ágaskodik, elsó lábait a sziklára helyezve. 
A paizs fblötti sisak koronájából arany grif nyúlik fel , kivont kardot 
nllogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Horváth család. A czimeres nemes levelet Horváth Ferencz 
nyerte ÜL Kéroly királytól 1713-ban »). 

Czimere : a paizs kék mezejében zöld halmon királyi korona , s 
tton vörösbe öltözött kar könyököl, kivont kardot tartva ; fölötte jobb- 
rd arany nap ragyog. A paizs fólötti sisak koronáján zöld halmon szin- 
^ vörösbe öltözött kar könyököl , kivont karddal. FoszLJ k jobbról 
«iny-kék, balról ezüst-vörös. 

Horváth család. 1718-ban UI. Károly királytól nemesitetett 
■íg Horváth István •). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren álló fehér bárány. A 
P^ fblötti sisak koronáján arany csiga-héj (kagyló) áll, és abból 
Wom arany kalász nyúlik fbl. Foszladék jobbról ezüst vörös , balról 
traoy-kék. 



ErkUtí oklevél. 
CoUaet Herald. Nro 80a 
Ő Ck>lltot Herald. Nro 655. 
^) CoUeoi Herald. Nro 580. 



Digitized by 



Google 



tl^ ItonrAth. 

Horváth család, Horváth János 1719-ben III. Károly ki- 
rálytól kapta czimeres nemes levelét 0* 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren jobbról fehér grif, 
balról kettfisfarkú arany oroszlán áll , egy koronát tartva , mely fblOtt 
arany csillag fénylik. A paizs (blött koronás sisak áll. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Horvátit család. Horváth János alapitá, ki 1720-ban 
IIL Károly királytól nyerte czimeres nemes levelét '). 

Czimere: a paizs kék udvarában zöld dombon királyi korona, 
melyen pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján szintén a leirthoz hasonló kar látszik , kivont karddal. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Horváth csaalád. 179 l-ben 11. Leopold királytól kapU czi- 
meres nemes levelét Horváth György. 

Czimere: négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal, 
melyen korona van , és melynek kék udvarában négyszegű kövekből 
épült várból emelkedik ki egy vörös öltözetű , fekete fövegü bajnok, 
kezében kivont kardot tartva. A nagyobb paizs els6 és negyedik kék 
udvarában arany oroszlán áll kivont karddal. A második és harmadik 
osztály fekete udvarában egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható. A paizs ft5lötti sisak koronájából két elefánt-ormány között, 
melyek közül a jobb-oldali vizirányosan félig arany félig vörös^ a másik 
félig kék , félig arany, — egy természetes szinü oroszlán emelkedik ki, 
elsó lábával egy égÖ lángot tartva. A jobb-oldali elefánt-ormányból 
vörös, a balból arany zászló leng. Foszladék Jobbról arany-vörös, balról 
arany-fekete •). 

Horváth család. Horváth testvérek 179ő-ben nyertek czi- 
meres nemes levelet. 

Czimerök négy részre osztott paizs y az els6 és negyedik osztály 
fekete udvarában arany oroszlán emelkedik ki, elsó jobb lábával kivont 
kardot tartva. A második és harmadik osztály vörös udvarát fehér ke- 
reszt osztja négy részre. A paizs fölötti sisak koronigából is a leirt 
arany oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balról 
ezüst-vörös •). 



Colleot. Herald. Nro 381. 
^ Ugyanott Nro 446. 
') Adami Soata gentil tom. lY. 
*) Ugyanott. 



Digitized by 



Google 



m 

Horw&tll család. A czimeres nemes lehelet Horváth Xav. 
Ferencz kapta 1792-lbeQ 0- 

Gzimere négy részre oeztott paizs. Az első és n^yedik osztály 
yMs udvarában arany oroszlán áll , élaó jobb lábában kivont kardot, a 
balban vadászkűrtöt tartva. A második és harmadik osztály jobbról 
balra rézsútosan fehér és kék udvart mutat; és benne arany böség- 
suru látszik, melybfil virágok és négy kalász nyúlik ki. A paizs fölötti 
sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny között a paizsfaeli 
oroszlán emelkedik ki , kardot és vadászkürtöt tartva. Poszladék jobb- 
ról arany-vörös, balról ezüst-kék. 

Horváti! család. Horváth Mihály 1791-ben nyerte ezi- 
neres nemes levelét ^). 

Gzimere négyfelé osztott paizs, ugy hogy a paizs alyjáról piramis 
tUku ötödik osztály nyúlik fel, melynek ezüst udvarában zöld halnx>n 
korona, és azon pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Az ela6 
és negyedik osztály vörös udvarában kettösfarkú arany oroszlán áU, 
ibiőtte jobbról arany nap , balról ezüst félhold ragyog A második és 
btnnadik osztály kék mezejében fehér egyfejü sas áll , melyen vörös, 
felfordított Y alakú csikolat látszik. A paizs tetején álló sisak kora* 
DÁján a leirt két fekete sas-szárny között pánczélos kar könyököl , ki-* 
voDt kardot tiu-tva. Poszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék. 

1794-ben nevezett Horváth Mihály báróságra emeltetvén, 
eI6bhi czimere megbAvittetett , t. i. a paizsra bárói korona , és a fölé 
bárom koronás sisak adatott , a középsőn könyököl a szárnyak között a 
kar kivont karddal ; a jobb-oldalin a paizsbeli oroszlán , a bal-oldalin a 
febér sas látható. Poszladék mint elfibb ^). 

Valószinüleg e családhoz tartozik báró Horváth Antal, és 
Zsófia, Argier özvegye, nemkülönben b. Horváth Kata, Fuflfka öz- 
vegye, ki 18ö5-ki június 16-én halt meg Pesten. 

Vallásuk görög nem-egyesült. 

Horváth család. Horváth Mihály és neje Szepessy Do- 
rottya, s fiók H. Mihály Béosben 1635-ki július 6-án kelt armalis le- 
vélben n, Perdinand király által Ce conditione et statu ignobili) emel- 
tettek nemességre; és nemes levelük 1636-ki (Sabbatho prox. post 
festum Epiphan.) Pozsony megye közgyűlésén Zempcz (= Szencz) 
mezóvárosban hirdettetett ki *). 

Ck>Uooi Herald, pag. 132. 
^ Collect. Herald, pag. 130. 
') Adami Scuta gentil. tom. IV. 
*) Báth Károly kösdétfe szerint. 

Digitized by VjOOQIC 



1» Honrálk 

CzimerOk : vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály vörös 
udvarában hármas zöld halom középsőjéből két fehér liliom virit ; a 
felsfi osztály kék udvarában arany grif áll , els6 lábaival zöld élőfát 
tartva. Ugyan ez látható a paizs íblötti sisak koronáján. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Honráth család. (ZarándI). A zarándi Horváth család már 
a XVI. században a nevezett megyében virágzott. Közülök zarándi 
Horváth Endre Zaránd vármegye követe volt az 1505-ki rákosi or- 
szággjrülésen 0. 

Horválli család. Horváth András és György, továbbá 
királyföldi Tamás és István, Királyföldy Tamás, István, 
Tompa István Berekallyi vagy jobban Berekallya Ladon helységbeli 
lakosok ezen nevezett helységet aBerekallyi család magszakadtán 
nádori adományban kaptak 1728-ki mart. 13-án, és beiktattattak a 
vasvári káptalan áltat , a midőn a beiktatásnak ellene mondtak Kiss 
Erzse előbb Tompa Ferenczné , akkor Ajkay Fcrencz felesége , és fiaik 
Tompa János, Péter, László '). 

Horvát család. Székesfejérvári család, melyből a nagy tudo- 
mányú történet-buvár Horvát István múzeumi őr tűnt fel. Szü- 
letett 1784-ki május 3-án , Székes-Fejérvárt , hol atyja János tisztes 
mesterember volt , ki oda Győr megyéből költözött *). Horvát István, 
kit lángoló hazaszeretetéről és roppant tudományosságáról az egész 
hon ismert, 1812 tői a nemzeti Múzeumban az országos Széchényi- 
könyvtár Őre , 1833-tól haláláig a pesti egyetemben a Diplomatica és 
Heraldica tanára volt. Sokat irt és kiadott , legtöbb munkája azonban 
bevégzetlenül kéziratban maradt. Meghalt Pesten, 1846-ki jan. l3-án. 
Fiai közül Árpád jelenleg a tanári széken utóda, és ennek neje Szen- 
drey Júlia az irónő, Petőfi Sándor a költőnek özvegye. 

A családfa igy áll : 

Horvát János 

r^ --^ 1 

István 

sz. 1784 -1846. 

(Szepessy Karolina) 

Karolina Árpád Gyula 

(Hajdi Imre) tanár. 

(Szendrey Jnlia) 
18Ő9. 

Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a moháosi vén után. 158. 1. 

*) A Vasvári káptalan hiteles átiratából. 

*) Ferenezy és Danielik Jőzi. Magyar írók L köt. 196-198. li^P* 



Digitized by 



Google 



■mtvéMi. lYS 

Hor¥Íth»ok. Még egy csoport Horvátfa-ra találunk törté- 
Deteínkben, kiknek családi eredetét, összeköttetését nem ismerve, r&bk 
rOriden itt egyben kell emlékeznünk. 

Honráth Bertalan I. Ferdmand király korában élt , és Gyár- 
mst várának is kapitánya volt 1552* ben ^). Vele ugyan egy idfiben élt 
egy másik H. Bertalan , nnért a két férfiú élet történeteit is bajos 
egymástól m^külöoböztetai. 

H. Bálint 1605-ben Bocskai hive 16n Némethi Gergelynek a 
esepregi várból kibocsátott felhivó levele folytán. 

H. Gáspár 1526-ban II Lajos király küldöttje Szapolyay Já- 
noshoz'). 1528-ban I. Ferdinánd részére esküdteté fel Erdélyt; 1533- 
biD Bécsben a török követek megjelenésekor is jelen volt 

Horváth György Csanád megyében 1444-ben a Cseri vár ka- 
pitánya volt. 

H. György 1594.ben Pálffy Miklós alvezére, Hardek főhad- 
▼ezernek táborozásában vett részt 

H. G y ö r g y Brandenburgi Katalin, és L Rákóczy Gryörgy ügyé- 
nek elómozditója , és ez utóbbinak 1633-ban az eperjesi béke végrehaj- 
tására követe. 

H. 1 8 1 V á n Bethlen Gábor hadvezére 1622— 1626-ban. 

H. Mátyás Szathmár várát oltalmazta Szapolyai János vezére 
Kun Kocsárd ellen. 

H.Mihály 1594-ben Báthori Zsigmond ót küldi sereggel a 
moldvai és oláh vajdák segélyére. 

U. J á n o s élt 1526-ban <) ; egy másik H. J á n o s 1671-ben *). 

H. Lázár 1526.ban*). 

Az irói pályán is több ilynevü egyén tűnt fel : 

H. Ádám SZÜL Komlódon május 1-én 1760-ban, meghalt 1820. 
jso. 20-án Nagy-Bajomban. A „H u n n i a s'' stb. költemények szerzÓje. 

H. J á n o s székesfejérvári püspök , és belsó titkos tanácsos , ma- 
gyar akadémiai tag. Született Csicsón 2^1a vármegyében 1769-ki nov. 
4-én. Meghalt 1835-ki január 16-án. 



<) Kovaohich : Sorípiores Minor. II. p. 115. - IstvánlTy : 1685-ki kiadás 
184. na 319. — Szerémy : 129 1. 
*) Engel : Monnmenta 877. 
*) Engel: Monumenta 377. 
*) JUzy: Uisi R. UuDg. III. 108. 
*) Engel : MonamenU. p. 374. oigitized by GoOglc 



m 



IÍ0r¥á«hy. 



Horváth J ó z 3 e f-E 1 e k m. akadémiai lev. tag. Meghalt 1835-ki 
január 20-áQ. Munkái f61eg a Tudom. Gyűjteményben jelentek meg. 

H. Zsigmond kfivágö Örsi prépost, m. akadémiai tag. Született 
KÍ8-K(Sc8k£n Zala várm. 1782«ki június 21-én. Meghalt 1845-ben oct. 
n-én , stb ^). 

Horváthy család. (Disznósi). Régi Hont megyei család. 

Azon megyében fekszik Disznós 
és Horváthi helység is, mely 
eMbbírfil a család elfinevét irja , az 
utóbbiról pedig családnevét vévé '). 
A család törzse Loránd és 
Lörincz, kik Szepes vára alatt 
tett szolgálataikkal 1277-ben nyer- 
ték a nemességet, és Horváthi 
helységet. Lörincz magnélkül halt 
el; Lorándnak pedig fia volt Lu- 
kács, ki L Károly király udvará- 
ban volt apród, és attól uj adomány- 
levelet nyert; Lukácsnak fia vala 
Gergely, ki Zsigmond khrály ud- 
varmestere volt. Ennek fia L P é t e r , ennek H. P é t e r , ennek fiai : 
László, János és UI. Péter. János magnélkül halt meg. A 
másik kettő kétfelé osztá Horváthi helységet. 

Lászlónak fiai: Simon és Lázár. Simon nemzé Tamást, 
kinek fia Gáspár kihalt. Lázárnak fia P á 1 , a ki nemzé Jánost és 
Lászlót. Lászlónak fiai voltak P á 1 és János. 

n. Péternek ágán jó le a család a jelenig , unokája IV. Péter, 
kinek fia L András lő89-ben élt, és egy könyvébe tett némi igen 
csekély krónikái adatokat. 
A családfa következó : 




^) Itt emlitendÓ mint iró H. £ n d r e pázroándi plébános , az Arp&dia 
szerzője, született Győr vármegyében Pázmándon (nem nemes 8zül6kt61) 1778*ki 
nov. 25-én. Meglialt ld39-ki mart 7-én. 

') Disznó 8-H o r V á t i nevii helység van Borsod vármegyében is* 

•) üj Magyar Muzemn 1868 ki foly. 51—64. lap. 



Digitized by 



Google 



Vurráfliy. 



115 



Urinet és LoráBi 
1277. 



László 



Ttináf 
Gáfpár 




Lukács 
1330. táján. 

György 
udvarmester 
1396. táján. 

L Péter 

II. Péter 



János 

t 



Istyán 
t 



III. Péter 



Imre 



IV. Péter 



János László 

t I 



Pál 



IL János 



András Bora V.Péter Fruzsina 
1Ö89. (Maróthy f 

n I Mihály) 



IIL Jáaos 1652. 
(Bakó Zsuzsa) 

Ferenoz 

(Maszlik Kata) 

I -^ 1 



Györgry 1666. 
Honti alispán 1619. 



Ferenoz 



Ádám 



Nep. János 
Jánof 1840. 



Jusztina 
(Majthény Imrené) 



(Nagy Zsuzsa) 



Pál 

(1. Burján Zsuzsa. 

2. Mesko Judit) 



Gábor 



l*tól Éva Anna 

(Tttay György) (Tóth 
Zsigm.) 



Pél György 2-tól Jó^9e£ Teréz Júlia 
(1. Daosó Eva. (Gáspár f 
% Kosztolányi Tamás) 
Krisztina) 

' 1461 Gábor 
(Horváthy Borbála) 



-t 



Emerentia Mária 

(Veres Lászlóné) 



József Gábor Kálmán Lajos 



IH. János birt Bars megyében Rudnán is, hol kilenoz telkét 
Dóczy Menybért Barinyi Daniéinak engedte viaszaráltani 1648-ban 0. 



St, Benedek! Convenf . Proi N. pag. 150. 



Digitized by 



Google 



196 



H«86iúMtól — HMtiAfIdaqr. 



Fia Perencz kapitány 1683-ban, midAn portyázásaival csapata több 
rablást követvén el, Nógrád megye által üldöztetett 0- 

Nincsenek a osaládfán Horváthy Lukács, ki 1430-ban élt ^). 
Horváthy Ádám mester lő05-ben Pest megye követe a rákosi 
országgyűlésen •). 

Horváthy Gergely 168ő-ben Nógrád vármegyének ideigle- 
nesen helyettesitett jegyzője •). 

Horváthy Márton, kinek Balogh Annától leánya Teréz 
(szül. 1796.) Lipthay Gáborné. 

Houzúaszól caalád. Erdélyben élt a XVI században , mi- 
dón Hosszúaszói Antal lő66-ban a tordai gyülésból követül 
küldetett Szebenbe, Izabella és Petrovich visszahivatása ügyében. 

HoMzúfalusy család. (Hosszúfalvi). A hosszúfalvi Hosszú- 
falusy család egyike a régicbb nemes családoknak , melyből — mint a 
velem közlött család-ismertetés szól — „már 144ő-ben Hunyadi Jánost 

a Drágul vajda elleni hadjá- 
ratban három vitéz Hosszu- 
falusy követte^). KettÓ kö- 
zülök a havasalföldi ütközet- 
ben elesett, dealegidósb, név- 
szerint Hosszúfalusy József, 
— ki már akkor kapitány 
volt, — élve maradt , s érde- 
meinek jutalmául három falut 
kapott, u. mu Zsitvát, Borzast 
és Sz.-Miklóst Már Hosszú- 
falva Sövény falvával együtt 
előbb birtokukban volt." 

József maradékai so- 
káig Erdélyben maradtak, s csak a XVII. század második felében a 
Rákóczy- féle mozgalmak viharai közt hagyta el H. Zsigmond ósi 
lakhelyét, és nejével Poroszlay Zsófiával együtt Magyarországra Bor- 
sod megyébe telepedett meg. Ezektói született L Sámuel, ki nóül 

Eredeti oklevelek. 

Ő Fejér: Cod. Diplom. lom. X. voL VII. p. 811. 
•) Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Iö7. 1. 
^) Eredeti okiraton l6Ő5*ki mari 2-áról aláírva ,^absi nótárius 
pro tempore.** 

') Kár, hogy ez ismertetésnél az oklevelek ia nem közöltettek velem. 




Ho«fiá. Ifi 

▼etteGellérffy Sárát, s atyja 16o IL Sámuelnak ésErzsé- 
betnek , ki csicseri Ormos Lászlóhoz ment feleségül. 

II. Sámuel felesége Beaenjey Mária Tolt, kit^l J áao9 szüle- 
tett, ki, valamint atyja is ttíbh t vármegyéknek táblabirája volt. — 
János nÖül vette S z e m e r e Erzsébetet , kitfil három maradék szü* 
letett: Ignácz, Júlia és Ferdinánd. 

I g n á c z turíki Thuránszky Franociskát , 

Ferdinánd pedig mikófalusi Bekény Erzsébetet vette nSül, 
liktU számos maradék vette lételét. E!z utóbbi Vattán lakik Borsodban. 

A családfa következfi ; 

Zsigmond 

1670. táján. 

( Porogzhy Zaófta) 

I. Sámuel 
(Gellérffjr Sára) ^ ' 



II. Sámuel Erzsébet 

(Bevenyei Mária) (oncseri Ormof László) 

• """ I 

János 

(Szemere Erzse) 

Ignáoz Júlia Ferdinánd 

(Turánszky Franoziska) (Bekenj Erzse) 



több gyermek. Dezs6 aüb, 

jogász 1859. 

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja, — a paizs 
kék udvarában egy hegyével fölfelé álló nyil , mellette jobbról félhold, 
Utói arany csilli^ , a nyil alatt szinte félhold ragyog. A paizs fólötti 
Mk koronájából három dara-toU leng. A paizst szokásos foszladék 
veszi körüL 

Hoflnú GSal&dU (Resztolcsi). Erdélyi család. Német nevét 
Dönessége nyerésekor magyarositá meg. 1600. táján nyert Resztócson 
fcttokotO. Hosszú Miklós született lt68-ban, meghalt 1841-ben ; 
Kfivárvidék nyugalm. pénztámoka volt Fia László most él , Kövár- 
▼idék jegyzője volt 1847-ben ^y 

János 1815-ben kfivárvidéki rectificator biztos. 

József 1847-ben Belsó-Szölnok vármegyében protocolista. 

Hosszú Illés kis-nyirési előnévvel élve, Kövárvidékétöl 
1832.ki octob. 9-én vett ki nemesi bizonyityányt , és Krassó megyébe 
költözvén, ott élelmezési biztos l£n , és nemességét 1832-ki nov. b-m 

K6várí : Erdély nev. családaL 295. 

*) Ez „d e K.«N y i r e s'' irá magát az orazágoa tissti névtár szerint. 

12 -oogle 



ItS H099IA - Vo^siAtétby. 

kihirdetteté. Egyik fia György jelenleg Krassóban törvényszéki 
ülnök. 

HOMaeú CMlád. Hosszú Pál Nyitra megyétől 1792-ki 
május 3-án vett ki nemességéről bizonyítványt , és azt — Krassó me- 
gyébe költözvén, - ott 1792.ki sept 20-án hirdetteté ki. Családja 
jelenleg Krassóban nincs. 

HoMzúmezey család. (Kólcs-Hosszúmezfii f ). Kihalt csa- 
lád. Zemplén megyei Kólcs-Hosszúmezí^rÖl irva elÓnevét. Eredetét a 
Bogáth-Radván nemzetségből hozzák le '). ' ' 

1403-ban élt a családból Hosszúmezöi Bálint, ki egy beikta- 
tásnál mint királyi ember jelöltetik meg ^). 

Hosszúmezey Bálás 1558-ban Zeipplén megye alispánja^), és 
1560'ban egyik királyi biztos a felső-magyarországi zavarok lecsende- 
sitésére •). 

Iő78-ban H. Gryörgy Zemplén megye orsróggyülési követe 
volt *). Később a család elé nem fordul , valószínűleg röviddel utóbb 
kihalt. 

HOMZÚtelky családi (Hosszútelki f). Erdélyben Doboka 
megyében élt , ée birt M.-Földváron a XVI. szádadban ; .osztozó volt a 
Szalaházy és Liptay családokkal — Egy 1568-ki oklevélben az akkori 
Írásmód szerint „Uozzuwthelk i^'-nek íratott ^). 

HOMZÚtótliy család. (Hosszútóthi f). Zala vármegye egyik 
réglebb családa, később átszármazva Veszprém vármegyébe is, jbol 
Cseszneket, Ugodot, Pápát stb. bírták. 

Ősük Hosszú tóthy Márk állítólag 136Ő-ben kapitány''). 

Gryörgy lő05-ben Veszprém vármegye követe a rákosi or3Z%- 
gyülésre ®). 

Másik Gryörgy 1557-ben követ a regénsburgi gyűlésre, 1559- 
ben országgyűlési kiküldött^), 1566-ban törökországi követ '®). 



Szirmay 0. Zemplin noi top. 334. 
«) Ugyanott 379. 
*) Ugyanott not hiator. 72. 
^) Wagner Coll Geneal. dso. III. 44. 
^) Szirmay C. Zemplin not histor. 88. 
•) Hodor : Doboka várm. 106. 

^) Lelioozky Stemmat. II. 175. — A Tropfai. Esioras. nyomán e csa- 
ládról van nemzékrend aOeneal. authent. Mss, iom. L is, de az koholmány. 
») Jászay Pál id. h. 157. 
•) 1569-ki 42. törv. ez. 
••) latvánHyieSÖ-W kiad. 822. DigitizedbyGoOglc 



Ifottamr — m^ym. 17* 

János 1560-ban országos rovásoló (dicator) 2iala vármegyé- 
ben 1), 

Farkasélt 1530. táján, nejeOstffy Erzsébet volt. 

István 1604- és 1613-lMin az országgyűlés által a határvissgáló 
választmány tagjánl neveztetik ki '). 

László szepesi prépostból erdélyi püspök, innen 1646-ban vá- 
radi, innen 1648-ban váozi püspök^ egyszersmind kir. táblai idnök. 
Meghalt 1649-ben. 

György élt 1649-ben'), s i^y látszik — benne halt ki^ a 
Hosszútótfay család. 

HottnMir GMll4d» Gömör vármegye czimeres nemes családai 
közé soroztatik *). 

Hotykay család. Kihalt család. A XVI. században élt Hoty* 
kay János, ki ily családfát alkotott ^) : 

r Hotykay János 



Klára István 

(Szilvásujíiftlvi 



Ujfiünsy Márton) „ ^^^^^í ^ . 

(1. Beiczj Jakab. 



2. y ékey F^rMOc) 

■oyiMl család. Gróf Hoyos Ern« lS27-ben, ésgr. Hoyos 
Antal 1840-ben magyarországi honfiusitást nyertek ^). 

A Hoyos^Sprmzenátem család most Ausztria lakosa , Spanyol- 
orsEágból ensdezteti ma^ ; és nevét Castíiymak Hoyos nevű városán 
iü., mely állítólag IfiQO^ lelt volna a család birtokában. Nemessége 
wgerfl6itésétl545-kijattiiisl2^én, a báróságot 154»4i julnis IS-án 
bpta. 1674-ki sepi 23^án nkn'ai sz. birodalmi, — lőd^ld január 8-án 
pedig ausztriai grófiságra emeltétett ''). • 

Leszármacási táblájuk^ melyből magyar eudádoUiali szóródásuk 
is khünik ^) , következő : 



Tudományos Gyűjtemény 1830-ki foly, XIL köt. S. lap. 
«) 1604.ki 15-ik , 1613-ki 26. törv. ez, 
•) ie49-ki eo. törv. ez. 
*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144 
*) Creneal. antheni Mss. tom. 11. 
•) I827.tí 41. és 1840-ki 51. törv. ez. 

^) Hifi Herald. Handbaoh. 369. Schönfeld Adels-Sehemat. II. 155—157. 
») Schönfeld id. h. I. 82-^84. oigitized by GoOqIc 

12* 



w 



n^guka - vunémy- 



Fülöp-Ignáoz 

szül. 1687. 1 1762. 

(gr. Hohenfeld Mária) 



János- Antal 

SZÜL 178L 1 1791. 

(gr. Auersjjerg 

A. Antónia) 



János^Leopold 
szttL 1726. f 1796. 
(gr. Harbersiein 

M.-Leopoldina) 

I r^ r^ 

Mária-Jozefa stb. 
szül. 1767. 
(gr. Nádasdy Ferencz) 



Mária-Antonia 

szül. 1767. 

(gr. Vanderaatffc 

Henrik) 



János-Ernő 
szül. 1767. 



(gr, EueíÍBiein 
Mária) 



János-Ernő stb. 
szil. 1718. tl781. 
(gr# Sinzendorf Mária) 

;± ^ < 

János-FtilÖp 

szül. 1747. tlÖOS. 

(berezeg Clary 

MáriaoKrísztioa) 

I ^ I 

Já&os-firmŐ 

szül. 1779. 

(gr. Sc&labendorf 

Mám/TMfc) 



János-Ferencz 
sz. 1795. 1 1813. 



Antal 
sz. 1804. 



János 
8Z.1808. 



EmÖ 
sz. 1811. 



Mária 



Mária Hfinrik Krisztina Karolina Teréz Júlia Sidonia 
szül. 1800. sz. ISÍXi. sz. 1809. sz. 1811. sz. 1813. sz. 1816. sz. 1818. 

J á n o S-E rnönek, kia honfiusitást nyerte , — neje gr. Kuef* 
stein Mária gr. Kuefstein János-Antalnak gr. Széchényi Mária-Évától 
született leánya volt 

Czraierílk : négyfelé osztott paizs, egy köM^pmaamá fjMj her- 
melín körzettel kék udvart mutat , s benne bairóLegy réssútoB arany 
csíkidat látszik,' melynek két végén sárkány-ftgek áUmdc. Ez valöszinü- 
leg az isi esimer. Az elsft és negyedik osztiUy vÓtöB udvmrábaa kék 
esikolai, és azon arany horgony látsák. A másodíkiés harmadü otztáljr 
vdrte udvarában két eeüai oroszlán egymással szemközt álL 

Haynky c^salád. Hoyizky János 1715-ben Nykra megyef 
tót-sóki birtokát cseréli Csery Imrével ^). 

Haibllns család. Mária Terézia királyaaszosytól 17fil-ben 
nyerte czimeres nemes levelét *). 

Hölbling Antal kir. kamarai ellenőr Baranya megyétől 1803-ki 
június 16-án vett ki nemesi bizonyitványt , melyet Krassó vármegyé- 
ben 1836-ki aug. 9-én hirdettetett ki '). Krassóban már nem léteznek. 

Hdsyészy család. (Simonyi). Lakhelye Komárom) Sopron 
stb. vármegye. 



*) Nyitrai káptalan. Protoc. 91^ fol. 151. 

>) Colleot. Herald. 

*) Krassó várm. Jogyzökönyve. 



Digitized by 



Google 



H«9 ^ nraV^YtEky. Ml 

1644-ki febr. 27-éii Hugyészy Ferencz Öyflr vári lovas 
btooáoak és neje Enessey Orsolyának, és gyermekeiknek Ho- 
gyészy Jánosnak, Pálnak, Évának Győr ih^yei Enesse hely- 
ségben Enessey Gryörgy és fla János egy nemes telek negyedrészét 19 
birodalmi talléron vallotta be '). 

1689-ben Högyészy Anna Végh János Gyír vári lovas zsoldos 
katonának neje , és följebb említett Högyészy Perencznek Enessey Or- 
solyától (néhol Erzsétfil) leánya az Enessei pusztán egy fél telket 
Enessey Istvánnak és nejének Vépy Ilonának 150 m. forinton vall be 
MÍGsen ^y 

Simonyi Högyészy Antalnak nejétől Zichy Annától fia An- 
tal 1832-ben Komárom megyei táblabíró. , 
H. Gábor 1815-ben m. kir. testfir volt. 

H. Pál 1839— 1843-ban Sopron ^rmegye alispánja, utóbb kir. 
üblai ülnök volt 

HŐS csal&d. Gömör várraegye nemesrendü családa ^). 
Hölclllch család. (Máskép Szabó). Hölchich máskép 
Szabó András Laxenburgban 1666-ki május I5-én I. Leopold király- 
tál nyert czimeres levélben nemesitetett . meg ; és cziraeres levele 
Nyitra megyében 1668-ban hirdettetett ki *). 

Hrabeczy család. Sopron vármegye nemes családa. 
Hrabtk^y c^salád. (tírabóczi). Zemplén vármegyének kihalt 
osaládai közé számíttatik ^). 

HrabOTSzky család. (Hrabovaí). Trencsén vármegye is- 
Biartebb nevű családa , birtokában jelenleg is a nevet és elönevet adó 
Hrabove helységnek; valamint .birtokos, ott Hrabovka hely- 
iégben. 

Tagjai legtObbnyire i^egyei hivatalokat viseltek. 
Hrabovszky Péter 1640-ben Budentinban Szunyogh Gáspár 
pnefeotusa volt ®). 

H. János 1695-ben házat vett bogárdi Horváth Zsuzsannától, 
miért ellene Bogárdi Kata Vandriczka Jánosné pert indított ^> 



^) A gyön káptalan előtt 

*) Ugyanott 

*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144. 

*) Pozsony Tárm, levéltárában van az eredeti Armalis. 

^) Szirmay C. Zemplin not top. 82. 

*) Eredeti levél hozzá intézve. 

Ő Kaprínai A. tom. 43. pag. 133* 



Digitized by 



Google 



IM Bnrii«n»ky. 

Hr^bovsafcy Gáspár 1722*bm Trenoe^n vármegye követe 
volt*). 

Hrdbovazky József 1728-baD Trenosén vármegye azolgabirája. 

A család leszármazási tábláját nem hirván, a következő két rend- 
beli töredék-nemzékrendet ^) közölhetem : 

H. Miklós 
(b. Révay Kata) 



Sándor Mária 



-.->N-P 



Péter 
1800. táján. 



(MagÓéhy László) 



A másik következő ^) : 



H. Miklós 
(Gedey Rozália) 



Kata Zsófia Mária 

( Vályi László) (Má|kyiif Pál) ; 

Hrabovszky Antal 1760-ban m. kir« kamarai tanácsos , egyszer- 
spíiínd kir. tigy-igazgató. 

Hrabovszky László 1760-ban Békés vármegye alispánja ; utóbb 
(1770.) egyszersmind cs. kir. tanácsos. 

H. I s t V á n-K á r o 1 y (1825-ben) k. kaiparaí hivatalnok. 

H. S á m u e 1 1 844-ben a Dunántúli lerületi tábla jegyzfija 

H. István 1846-ban a 32. számú gyalog ezredben főhadnagy. 

H. Róbert 1846-ban a 34. számú gyalog ezredben Badnagy. 

H. A n tal 1846-ban a 48. sz. gyalog ezredben százados. 

H. Gryörgy 1846-ban az 1. számú huszár-ezredben másod ka- 
pitány. 

A katonai pályán legmagasbra vitte Hrabovszky J á n o s ^ báró, 
a vas korona-rend másod , a Teréz- és Leopold-rendek , és az orosz 
Anna-rend másod osztályú vitéze , a porosz szent György-rend nagy- 
keresztese, a pápai szent Gergely- és Krisztus-rend , a szardíniái szent 
Móricz és Lázár , a parmai Constantin György-rendek közép-keresz- 
tese , cs. kir. kamarás , tábornok , egy ezred tulajdonos , és hadi kor- 
mány helyettes 1844 — 1847-ben Nagyváradon ; 1 848-ban Eszék vár- 
parancsnoka. 

*) Lehoczky Stemmat. I. p. 213. 
^ Bossányi oontra Esterházy per 203. lap. 
• •) Teszéry Deméndy-féle per. , 

Digitized by VjOOQIC 



Hraské -^ HroBM.vtskV. li< 

Hrabovszky Dávid a magyar tudom. Akadémiára adakozott 
1840-ben 0- 

H.Péter 1844-ben alapitvány tett, mely az országgyűlésen 
beczikkelyeztetett '). 

A Hrabovszky család az ország több megyéjébe is elszéledt 

Hrabovszky Károly 1795-ben Krassó vármegyében fiSszolga* 
biró, 1794-ki június 24-én Gömör vármegyétől vett ki nemesi bizonyit- 
ványt, melyet Krassó vármegyében 1795-ki nov. 3-án hirdettetett ki* 
Jelenleg Krassóban családja nem létez. 

Ugyancsak Krassó megyébe költözött Hrabovszky I g n á c z is, 
Békés megyétől 1796-ki sept. 11-én vévén ki nemességi bizonyitványt, 
mely Krassó megyében 1796-ki dec. ő-én hirdettetett ki. Nevezett 
I g n á c z akkor Krassó vármegye tiszteletbeli esküdtje volt Jelenleg 
e m^;yében már nem létez. 

A Hrabovszky család Bihar megyébe is ki van terjedve, hol 
H. Albert megyei Í8*adószed6 volt 1837-ben. 

H. János 1845 -ben Bihar vármegye al-ügyésze volt. 

H. György iró volt 8j. 

Hraskó család. (Máskép Raskó). Legutóbbi nemzedéket e 
táblázat mutatja : 

Hraskó N. 



János Ferencz Mária Erzae 

kir. üg^igsz. Észterg. m. pap, (MihálTÍ János) (Kanyuscsák (Urbányi 
Ügyé«zl844. phiLdootor. Jázsef) ÁBdrás) 

tPe8tenl846. 
mari. 2-án 
kora 46. 

HreUay c^salád. Abauj és Gömör vármegyei nemes család. 

Hrieskió osalád. Szabdbs vármegye nemes* oBiAldai között 
foglal helyet F é n y e s E. Geographraja szerint 

■HMOWinyl osalád. Gh^mör várm^ye egyik nemes csa* 
Uda?). 

flbr<9smoViBky család* Tarócz megyei család, honnan e 
BMgyéiiek nemességi bizonyitványa mellett Hroznovszky Imre és 



*J 1840-ki 42. tönr. ez. 

») 1844-ki la törv. ez. 

•) L. Tudományos Gyűjtemény 1826-ki foly. VII. köt. 53- lap. 

*) Bartiiolomaeídes C Gömör. pag. 144. 

Digitized by VjOOQIC 



IS4 MhmyáltOTtes — Hadtch. 

Gábor Nógrád megyébe telepedvén , ott 1726-ban nemességüket be- 
mutaták. Grábor az 1755-ki nemesi lajstromban is előfordul *). 

Hrnyakovlcs család. 1751-ben nyerte M. Terézia király- 
asszonytól czimeres nemes levelét 

Czimere : jobbról balra rézsútosan húzott fehér csikolat által két 
részre osztott kék udvarú paizs ; az alsó udvarban egy fehér oszlop, és 
azon arany gyűrű áll ; a felső udvarban három arany csillag ragyog. 
A paizs íblötti sisak koronájából kék zászló lengedez. Foszladék jobb- 
ról ezüst-kék, balról arany-kék ^). 

Habay csal&d. (Hubói). Gömör megyei Hubó helységről 
Írja elÓnevét, és azon helységben most is birtokos. 

Ki van terjedve a család Borsod, Heves, Pest megyébe b. 

Hubay Bertalan birtokos Tisza- Várkonyban. 

Hubay József 1847-ben személy nöki itélömester, jelenleg a 
pesti cs. kir. fötörvényszéknél ülnök. 

Huber család. Huber F e r e n c z 1672-ben élelmezési tiszt 
volt a lévai várban , leánya Huber Borbála nemzetes Kis Ferencz 
hitvese volt ^). 

Hubert család. (Előbb Eutelhüber). Hubert József- 
Richárd előbbi Eutelhüber nevének Huber t*re változtatásá- 
val 1762-ben Mária Terézia királyasszony által nemesi rangra emel- 
tetett*). 

' Czimere négy részre osztott paizs , az első és negyedik osztály 
kék udvarában ezüst bak-kecske ágaskodik ; a harmadik és negyedik 
osztály fekete udvarában három strucz-toll (arany , kék és ezüst) emel- 
kedik fel. A paizs íblötti sisak koronájából szintén hasonló szinü három 
strucz-toll leng , az előtérben az ezüst bak látható. Foszladék jobbról 
arany-fekete, balról ezüst-kék. 

Hadar család. Bereg vármegye nenea o t riádn itask e^ke. 

Hudlch család* Hudich Nep. János postamester H^roái^ 
han 1802-ben I. Ferencz királytól czimeres ntmea levtlet njtwt 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék 
udvarában fehér sziklán fehér gólya áll, osővéhen aöld kígyiát tart. A 
második és harmadik osztály ezüst mezejében zöld téren arany talig* 
zatú és fejezetű fehér oszlop áll , körülfolyva zöld ággal , tetejében 

«) Protoool. C. Neograd. 

V) Adami Soata gentíL tom. IV. 

•) Oklevél. 

*) Colleoi Herald. Nro 32. 

Digitized by VjOOQIC 



Hn^étt - Hdényi; 1S5 

inny korona fekszik. A paizs al jjáról gúla alakban egy ötödik osztály 
Djúfik fel , melynek vörös udvarában arany pósta-trombita arany zsi* 
DÓron íug. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás, prémkalpagos 
ffltgjar vitéz nyúlik fel, jobbjában kivont kardja hegyén levágott 
törtkfejet mutatva. Poszladék jobbról ezüst-kék , balnH arany-vörös 0- 

■veder család. Hueder Mihály 1722. aug. 2.án III. Ká- 
roly királytól nyerte czimeres nemes levelét *). 

Czimere : a paizs kék udvarában egy hatszögletű arany csillag. 
k piizs (blötti sisak koronáján balra fordulva daru áll , felemelt bal 
mávEl egy kövecset tartva. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
▼QrOs. 

■vga <9Hllad. (Kisiri f). Zemplén vármegye egyik kihalt 
eadida^). 

■aC^iunay család* (Gróf , Szent-Györgyi). Szent-Györgyi 

Borira th Zsigmond 1807-ben Somogy vármegye követe, utóbb 

ABjaurkantyús vitéz, 1810-ben Hugón na helységre királyi ado- 

iBÍoyt, egyszersmind nevének Hugón nay-ra változtatása mellett 

grófi rangot nyert; és igy alapitá a Hugonnay grófi családot; (lásd 

itt 162. lap.) Meghalt 1824.ki deo. 23-án , kora 5ő-ik évében Tétény- 

^, eltemettetett Fejér vármegyében Fel-Csúthon. (Családja, melyet 

dtpta, igy áll: 

Zsigmond 

tl824. 

(osáfordi Csillagli Jozefa) 

fi«Bttv-Adol£ Kálmán József Fereooz Berta Ája Laura 
1858. 1858. 

Ghr. Hugonnay Kálmán a kis-tétényi iskolának építésére telket 
iilott 1858-ban •). 

Bvldenberc család. Huldenberg Dániel az 1715-ki or- 
Qíggyülésen a 134. tOrv. czikben nyerte honfiusitását. 

Hvlényl család. Hulényi Mátyás és János 1802-ben 
l Ferencz királytól nyertek czimeres nemes levelet. 

Czimerük négyfelé osztott paizs ; az első és negyedik osztály kék 
«lnrában zOld téren daru áll , felemelt egyik lábával kövecset , cs5ré- 
^ iró-tollat tartva. A második és harmadik osztály vörös udvarában 

Adami Sotata gentil. tom. IV. 

*) GoUect Herald. Nro 328. 

Szirmay C. Zemplin. noi top. p. 82. 

•) u Poütiw irjdo»-gok 13. «4m. oigitizedb, Google 



t89 Haley — Huya4i* 

arAny királyi korona áll, és azon három arany búza-;kalász van áthúzva* 
A paizs íblötti sisak koronáján két elefánt-ormány köztíitt, (melyek 
közül a jobb-oldali félig ezüst , félig kék , a másik félig vörös , íéhg 
arany) , egy arany oroszlán emelkedik ki , első lábával arany kettős 
keresztet tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös ^). 

Huley család. Huley Márton és áltiúa fiai János és Pál 
1679-ben I. Leopold királytól czimeres levélben nemesítettek meg. 

Czimerük : a paizs udvarában kar könyököl, kalászokat tartva, és 
a paizs tetején a sisak koronájából ágaskodó ló emelkedik ki ^}. 

Hunk&r család. Somogy , Veszprém nemes családa^ Mint 
Veszprém vármegye egyik országgyűlési követe, kitűnt a családból 
Hunkár Antal, egykor katona , később t^labiró , fB az 1839-ki 
és 1847-ki országgyűlésen Veszprém vármegye követe; 1848-ban 
Veszprém vármegye fóispánja. 

Hunkár Sándor 184ő-ben Veszprém vármegye alszolgabirája* 

Hunkár Benjámin 1836-ban Győr várm^ye adószedője. 

Hunyadi c^salád. (Hunyadi f). Történdmünk büszkesége, 
melynek magyar eredetéről a homály és kétely gr. Teleki József nagy- 
szejTü munkája folytán ^) kétségkívül el van oazl^tva ; és ámbár a psa- 
ládfát nem birjuk is feljebb vinni a kormányzó Jánosnak atyjánál^ 
vagy legföljebb nagyatyjánál, de oklevelek bizonyítják, hogy a Hu- 
ny a d i család már jóval előbb diszlett Hunyad megye nemes birto- 
kosai közt. 

A Hunyadi család egyelőre nem volt sem igen előkelő , de nem- 
telen sem. Ezt tanúsítják az egykorúak közt még a család ellenei is^). 
Hogy Hunyadi János a kormányzó nem volt sem Zsigmond termé- 
szete^ ^) , sem törvényes fía , hogy nem szárma^tt a Scaligier nemzet- 
ségből , hogy nem volt valami Hollós nevűnek fia , hogy atyja nem 
származott a római Corvin családból , — mint a hízelgő BopBn me- 
sélte , — sem a hasonnevű lengyel családból , sem v^re valami (neai 

*) Adami Scuia gentil. tom. IV. ' ' 

») Lehoczky Stemmat. II. p. 173. 

^) Unnyadiak kora Magyarorsságon. Irta gr. Teleki Józ8< I. kÖt. 26— 62. 

^) ChalkondyUflz (Oorpus ^oriptor. HwtBjuia)^ y.256 ) Ifanyadi Jioos- 
ról Írja : ^^enere natus erat non admodum obsfuro,^'' L Ciliéi grófok évkönyve 
H a h n n á, 2 II. 704. 1. psekély , de nemes családból valónak írja. L. Teíeki id. h. 
1.27. lap. 

^) Hogy a gyűrűt elragadó , és lelőtt hollóróli beszéd i^aptalan rege , nem 
szükség megjegyeznünk , s hogy ez csupán a Hunyadiak fég^ családi cumerök 
alapján költetett. i . , . 

Digitized by VjOOQIC 



Hwyadl. 



18T 




b létezeit) Hunyadi székely családból ; — nwnd azt gf df Teleki 
jeles munkájában megmutatá. 

De nem származott Hu- 
nyadi Jánois oláh nemzet- 
ségből sem, ámbár családfáján 
találunk is oláhos keresztne- 
veket, és ámbár néhány ok- 
levélben atyja is , 6 is nevez- 
tetik Hunyadi Oláb-nak ^) ; 
„DKrt — úgymond gróf Te- 
leki — valamint még a mai 
idUeu is az erdélyi magyaro- 
kat, különösen a Hunyad me- 
gyeieket , kik közt igen régi 
ós törzsökös magyar családok 
találtatnak, könnyen mondják 
oláhoknak , ugy ez még kön- 
nyebben megtörténhetett a 
íbldleirásban kevéssé jártas 
régibb idíben" *). A mi pedig 

az oláhos keresztneveket illeti^ az annyiszor emiitett tudós történet-iró 
gróf szerint megjegyezhetjük, hogy hazánkban az idegen keresztnevek a 
l^örzsökösebb magyar családokban is divatoztak, és divatoznak máig 
is, és így erről az eredetre következtetni épen nem lehet. 

A Hunyadi ház oklevelileg els6 bizonyos törzse Serbe volt, 
ennek testvére R a d u 1. Serbének fíai: Magos, Woyk és Radul 
1409-ben élnek, midőn Hunyadi Voyk (Serbenek fia) Zsigmond király- 

') A Hunyadi székely névre vonatkozólag Kerchelich által Notit. 
Prolimina r. 270. lapon közlött , 8 vagy koholt vagy helytelenül olvasott 
oklevél után készült elefánt-csont művek felírásait is egyenesen koholmánynak 
írja Teleki. I. köt 54. lap. 2. jegyzet. 

*> 1435- és 1437-ki oklevelekben igy áll: „Joamit Oláh, filio quondam Voyk 
d€ Huny4td , ef per eum alteri Joanni sinUliter Oláh , fratri ejus cantaW^ ; ismét : 
yjalrifut Joanm Ölek, /ilits tfuondam Voyk de fíunyad,^^ — Albert 1439-ki levelében : 
^MMHit el alteri Joimni Oláh de Hunyod,'' L. Teleki Hunyadiak kora 1. köt. 48. 1. 
A Corvin nevet a családra csak Mátyás korában Bonfin költötte , az azelótt 
jM i er et l en volt, és innen igen hibáznak azon Íróink, kik ezt széltiben használják, 
i5t még Holló s-ra is magyarítják. Valósággal Jánosa kormányzó , és fiai 
H u B 7 a d t^nak irták magokai 

•) Budai Fer. Hist. Lex. II. d. 247. 1. nyilván irja, hogy HanjrtdÍJt 
«ifMgMl nererték Ol4hn»k. ^^^^^^ ^^ GoOgle 



168 



Buiqrttdt. 



tói uj adományképen a maga testvérei, és János fia részére kapja 
Hunyadot'), tehát már azelfitt is birták. SSt nagyon tralészinüleg 
már I. Lajos király 1378-ban ada Hunyadi János atyjának Voyknak 
adományt *). 

Voyk, ki Buth vagy Buthi-nak is Íratott és neveztetett, már 
Zsigmond király alatt udvari lovag (miles aulieus) volt , mi azon kcHT- 
ban elég fényes hivatal vala. Az is bizonyos , hogy a holló ozimenrel 
már Hunyadi Jánosnak a kormányzónak elei is éltek, mint ezt az 
]4ő3-ki czimerbfivitfi királyi levél ayilván mondja. Voyknak hitves* 
társa a karánsebesi Morzsinay magyar nemes család ivadéka: Mor- 
zsinay Erzsébet volt, anyja a halhatatlan hfisnek, és ország- 
kormányzó Hunyadi Jánosnak, ki ismét atyja Ifin a hagy királynak 
Mátyásnak. 

A család nemzékrende következfi : 



N. N. 



Serbe 



Radol 



Magoa Voyk (Buthi) 

1409. 

(Morzsinai Erzse) 

ki másodszor 

Csolnokosi Jariszlóné. 



Radul 



N. 
(Székelyné) 



János 
82. 1386. t 14Ö6. 

kormányzó. 
(Szilágyi Erzse) 



János 
tl441. 
Szörényi bán. 



Mária 
(Argyesi Manzilla) 



László 

belgrádi kapit. 

tl4ö7. 

mart 23. 



Mátyás 

szül. 1443. t 1490. 

Magyarorsz. királya. 

(1. Podiebrad Kata. 

2. Beatrix sicilia kir. 1.) 

melléknótól szül. 

-*■ 

János (Corvinus) 

Horvát, Tót és Dalm. bán. 

Oppelni herczeg. 

1 1Ö04. oot 12. 

(Frangepán Beatrix) 



Kristóf 

t 



ifjan 



Erzse 

t 



') L. az oklevelet Fejér: Genus , incuoalmla et virtus Joaniiia Corvin! 
őá Hmiyad. Budae 1844. p. 32. 

«) Ugyanott 33. lap. ronalí> 

Digitized by VjOOQ LC 



A táblázaton látható Morzsinaj Erzsébettel, — ki megi^együl- 
vén, másodszor Cbolnokost Jariaelóhoz ment férjhez , és a már tái^alt 
Gaolooko^ családnak törzse l&n, ^ Hunyadi Voyknak négy gyermeke 
acfileteU. Egyik leánya Székelyhez ment nfiül , és ettől azOlettek Szé- 
kely Jánoa a bán, Tamás a vranai perjel stbw — - Másik leánya 

Mária Argyesi Manzillahoz ment férjhez , és anyja lön az Oláh 
családnak, melyből Oláh Miklós esztergami érsek és prímás eredett ^). 

E két leányon kivül Voyknak két János nevű fia volt ; az idősb 
János a kormányzó, és ae ifjabb János, ki bátyjával az idősebb 
Jánossal ^yszerre sztf r^yi bán volt, és 1441-ben esett el; eltemette- 
tett a gyulaff^rvári székesegyháziban , hol kő-koporsóján ily íblirat ') 
volt (d vasható : 

y,Miles Joannes vocatus , fráter gubematoris sit junctua coelicis 
fiboris anno Dni 1434. ^j de HuDyad ; — (ismét) Hic est tumulatus 
Jolianoes miles Junior de Huniad vocatus fráter eius.'^ 

Legmagasabbra emelte a családot idősb János rendkívüli vi- 
téo^e , hadvezérí ügyessége , és szeplőtlen jelleme által. Eletének^ 
oűről Teleki gróf annyi könyvet irt, leirásáraitt szúk volna a tér, és 
kfílOnben is azt minden magyar hazafinak ismerni kell. Itt csak némely 
dironologiai adatokat kell róla megemlit^oünk. 1440-ki aug. 9-én test- 
vérével az iQabb Jánossal , mint szdrénjri bánok , hűséges szolgálataik, 
kOlOnteen (hrsova, Szörény, Miháld, és Győrén várak oltalmában tanú- 
sított ügyesa^ök tekintetéből I. Ulászló királytól uj adomány ozim 
sktt kapják Sólymos, Berekszó, Nyavalyás és Burján helységeit, 
mdyek eddig az erdélyi vajdasághoz tartoztak , Hunyad -- valamint 
Bosár helységet — Temes vármegyében '). 

144ő-ben János és fiai László és Mátyás a gj^ulafejérvári 
kytalan áltid Világos vár , és az ahoz tartozó Zaránd és Arad megyei 
ilO helység birtokába minden ellenmondás nélkül beiktattatnak ^). 



') E rokonságról is osufolhaük a Hunyadiakat Oláhoknak. 

^ Szeredai Colleot. Insorlpt. Eccl. Albae Jnliae 36. — Lásd Teleki id. m. 
I. köt. 47. lapon. 

*) 1^ az érszám hibás, és valószínűleg 1454. helyeit áll, mert valószinttleg 
akkor kétziteiett a sírkó , noka János az ifjabb 1441-ben halt el. Hogy az 
1434. érszám hibás , mutatja az is , hogy akkor még a másik János kormányzó 
■em Tolt, hanem az volt már 1454*ben. 

*) L. az oklevelet Tsleki : Hunyadiak kora X. köi 89. lapon. Bz oklevél- 
ben igy fordul elé : y^Magnificorum uiriusque Jommk fiUorum Wésfk dt UumufiA 
\ iiof IronNH ZéirrynMfiftiffn/* 

*) Teleki ; Hunyadiak kora X. köi 169 --164 lap. 

Digitized by VjOOQIC 



ttO Hwiytféf. 

1446-ban választatott János kormányzóvá^). Ugyanét évben 
iktattatott be Déva várába, és annak tartozandóságaiba ^). 

1453-ki január 30-án V. László király Hunyadi János eddig volt 
kormányzónak, érdemeit , hű szolgálatait és hadjáratait hoskzasan leír- 
ván és magasztalván , ezen számtalan érdemei tekintetéből At és mara- 
dékait örökös beszterczei grófoknak nevezi, Erdélyben 
fekvfi Besztereze városával és annak minden tartozékaival megajándé- 
kozza, ezen vidéket Örökös grófságra emelvén, és minden más hatóság 
alól, a királyét , nádorét, és országbíróét ide ilem értve , — kivévén •). 

Ugyanaz napról kelt adományában V. László királytól G'örgény 
éi3 Déva váráról és azok tartozékairól Torda és Hunyad megyében , va- 
lamint a Temes megyében fekvő oláh kerületről (ugy látszik uj) ado- 
mánylevelet nyer *). 

Még ugyancsak I453kí febr. l-éa pedig V. László király Hu*» 
nyadi Jánosnak 6si czimerét , mely egy csőrében arany gyűrűt tartó 
hollót ábrázolt , — fehér mezőben koronát tartó vörös oroszláníial bő- 
víti meg ^). És e megbővitett czimert az eredeti után ^ rajzolva ábrá- 
zolja a fólebbi metszvény is. E czimer ~ mint a királyi okmány tar- 
talmazza , — következő : a jobb oldalra dőlő paizs ilégy részre oszlik, 
az első és negyedik osztály kék udvarában egy szárnyaát kissé feíeitaelő, 
és balra fordult fekete holló látszik , csőrében arany gjürűt tartva; a 
második és harmadik osztály ezüst mezejében szintén balra fordult 
vörös oroszlán áll hátulsó lábain , háta mögé felkondoritott farkkal , és 
első bal lábával arany koronát tartva. A paizs tetején koronás arany 
sisak áll , melyből egy szétteijesztett arany szárny nyátik fel. A sisak 
két oldaláról a paizst arany-kék foszladék veszi körül. 

Hunyadi János a kormányzó 1456-ki aug. 11-én halt meg kora 
68-ik évében'). Nejétől horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Szilágyi 
Mihálynak a szintén volt kormányzónak nővérétói két fia maradt: 
László és Mátyás. 

László 145 2-ben már pozsonyi gróf , és főispán ^) , utóbb Bel- 

Teleki : Hunyadiak kora X. köi 183. 1. 
») Ugyanott X. köt 197. lap. 
») Ugyanott X. 347. 
*) Ugyanott X. 356. 
*) Ugyanott X. 365. 

*) Dr. Wenzel Gusztáv ur szíves ködéséből a budai kamarai levéltárban 
lévő eredeti okmány után rajzolva. 

'') Teleki : Hunyadiak kora II. 444. 
») Ugyanott X. köt. 338. 339. 343. 1. 

Digitized by VjOOQIC 



■vByadt. t9Í 

giád vár kapitánya , 1456-ban Óeszevesz Ciliéivel , ki ekkor tVsszevag* 
daltatik ; a k6vetkez6 1457-ki mart. 23-án pedig az alig 24 éves Hu- 
nyadi László is, családja elleneinek cselszövényei folytán Budán le- 
fejeztetett *). Állítólag Gara nádor egyik leányával jegybe járt. Test- 
vér-öcscse 

Mátyás (szül 1443-ki február 27-én) bátyja megöletése után 
V. László király által Csehországba Podiebradhoz vitetett , és ott a 
király halálával letartóztatott. 1458-ki január 24-én magyar királylyá 
Tálasztatott ') ; és mint 15 éveshez kormányzóul anyai nagybátyja 
Szilágyi Mihály adatott. Visszakerülvén Fridrik császártól a korona, 
1464-ben megkoronáztatott ^}. volt hazánk eg3rik legtiagyobb királya, 
és korában Európa fejedelmeinek legjelesbifce. DicsS emléke nemzeté- 
nél halhatatlan. Meghalt 1490-ki april 6-án *) , némelyek véleménye 
szornt mérgezés következtében ^). Székesfejérváron temettetett el. 
Ebi oeje K a t a I i n a cseh király Podiebrad leánya volt , ki 1464-ben 
Itth m^ *) , s kitol semmi gyermeke nem maradt. Ezután 12 évig élt 
arr^ységben , mely idö alatt egy ismeretlen nötöl János fia szüle- 
tett 1476-ban nősült másodszor, elvévén Beatrixet, Ferdinánd nápolyi 
király leányát ''} ; kitÓl szintén nem maradtak utódai. . 

Mátyásnak természetes fia János berezeg, kit Corvinnak is ne- 
veznek , és ki atyjának hirtelen halála miatt trónra nem juthatott ; 
wég atyja életében Hptói fóispán , majd dalmát- , horvát- és tótországi 
bán, és oppelni herozeg lón. Biancha , mailandi herczegnót , mint nem 
király , nóül meg nem kaphatván , Frangepán Beatrixet vévé nóül, 
kitSl két gyermeke: Kristófés Beatrix születtek, de korán elhal- 
lak; igy János 1604-ki octob. 12-én meghalván, családját sírba vitte, 
őrhegye Frangepán Beatrix utóbb György brandeburgi örgrófhoz, 
n Lajos egyik tanácsnokához ment nőül , és igy kerültek a Hunyadi 
liáz levelei Anspachba , honnan II. József császár korában a budai ka- 
marai levéltárba vándoroltak vissza. 

Hogy a táblázaton átlókon kivül is voltak már , és pedig már a 
XIV. és XV. században is Hunyadiak, kik ^ cf^ládnak egy mádk ágából 



^ Teleki : Hunyadiak kora 11. köt Ö08-510. 1. 

«) Ugyanott III. k. 34. 1. 

») Ugyanott III. k. 361. 1. 

*) Ugyanott V. köt. 501. 

*J Ugyanott V.k. 603.1. 

•) Ugyanott UI. k. 367. 1. 

^ Ugyanott IV. köt 490. lap. ^ . 

Digitized by VjOOQIC 



19» 



■niqrtdy. 



származhattak, azt történelmi adatok és oklevelek is bizonyiigák : igy 
Hunyadi Pál 142Uben Erdélyben milkói püspOk volt ^). Hunyadi 
János 1430-ban turóczi ffiispánnak iratik ^). Hunyadi Simon 1451- 
ben Hunyad vármegye alispánja volt *). 

A XVI. század elején négy Hunyadi járt Krakóban iskolába : 
Hunyadi Benedek 1511-ben; Mátyás 1527-ben; Lajos és Lu- 
kács 1535-ben ^). 

Hunyadi Péter 1540-ben Déva vára kapitánya volt. 
Hunyadi F erén ez Báthori István lengyel király s ennek ha- 
lála után Báthori 2bigmond udvari orvosa ; Báthori István halálára 
latin verseket nyomatott Krakóban. 

Hanyady csal&d. (Kéthelyi gróf, kis-kresztyeni nemes). A 
kis-kresztyeni Hunyady család, melynek egyik része jelenleg a két- 
helyi Hunyadi grófi ágon 
virágzik, — a XVI. században Bars 
és a vele szomszédos megyékben 
tűnik fel. 1563-ban Hunyady Má- 
tyás a leszenyei Czakó (:= Cfaako) 
psalád által intetik meg, hogy a 
neje leszenyei Czakó Dorottya — 
elfibb leszenyei Czakó Andrásné — 
után birt (Hont megyei) leszenyei, 
ujfalusi és felsfi-csehii birtokokat 
adja ki^). Ugyancsak e Hunyady 
Mátyás 1564-ben Pathy Bene- 
dekkel ellentmond Ebeezky György, 
Tamás és András beiktatásának 
Ebeczk helységre nézve. 




*) Bcnkó : Milkovia I. pag. 122. - S6i egy Hunyadi Mihály a budai 
káptalannak egy 1331-ben kelt oklevelében is elóforJul , melyet Pál országbíró 
hoz el6 egy itél6 levelében. (L. Három Értekezés. Aranka 3. 1 ) E Mi- 
hály Hunyadi állítólag Székely Jánosnak fia volt , és Fejér szerint (Hunyadi 
301. lap) a mondott oklevélben mint fölperes fordul el6 , és mint gyamtni lehet, 
bánfi hunyadi birtokos volt. De F e j é r e gyanittatásainak okát nem adja. 

') B. EoUer által kidolg. országbírók és fóíspánok névsorában. Lásd Le- 
hoozkynál is. Steramai I. p. 157. 

•) Tud. Gyűjtemény 1831.ki foly. VII. köi 30. 1. 

*) Bursa : Cracoviensís p 27. 41. 46. 

^) A család közlése szerint. 



Digitized by 



Google 



ÍM 

A család leszármazási £i^$ saíakadMianul azonban csak Hunyady 
Andrással kezdUik , ki Rudolf királytól 1607-ben ozimeres nemes 
levelet, és nem sokkal utóbbacsalád Bars megyei kis-kresztyenei 
nemesi ouriára, és (1694-ben) Nyitraszeghre adománylevelet 
nyert ; és mióta a család eÜnevét is részint mindkét helységről, részint 
<»ak az eUbbirAI írja. 

Hnnyady Andrásnak Viszoosányi Borbálától , ki leány- 
ágon a liires Raskay, Fánchy sib. családokból eredett , — nyoloz gyer- 
meke, ée ezek ktfzött két fia maradt, kik a családot felemelek , és máig 
lenyúló két ágra szakaszták ; mint azt a következfi családfán l^t- 
ha^: 

I. tábla. 

Hmivady I. András 

1607. 

(Viiaociányi BorbÜa) 

L Lásiló noná Amia Zsuzsa Judit KaU Erzse I. Ferencz 

1677—1684. (Fabri- (Gáfor (Jakui (Viz- (Motony (Brunsz- Somoffyr. 

Bmts ▼árm. ciub Fer.) Andr.) kele^ István) vik Mih.) sz.-biró. 

Ágost) Fer.) CVarsányi 



(Appimji Erzse) 

I I. ///. tdbl 

I. Inácz Anna Mária Judit I. Mihály 

Ban V. fS5jegyz6. (Bacfkády (Dobóoaky (1. Simonyi Adátti. (Simonohioh 

ie94.aUipAn. Pálné) László) 2. Bossány Imre) Horváth Zsuzsa) 

(Bogá^Anna) | 



U$é IL tátién. II. Ferenoz Miklós 

(Majthény Mária (Ambró Borbtía) 

utóbb 

Kelio Ferenozné) 

I ^ ■ i 

Farkas 

1728-1747. 

(GserySva) 



Istrán László Oyórgy 



1 



IL Mihály Ignáoz 

(Korossy Franoziska) 



János Anna 



(Palásthyné) ^ Teréz Mária 

(Űrményi Bernát) (Sipeky Sándor) 



A OMJádi levéltár adatai szerint ^ t 

[^izedbyCjOOgle 



IM 



II. tábla. 

L ÍZDÁcz ki a% U táblán. 

éSftli^pálL 

(Bogády Anna) _____ 



III. László 

alispán. 

(AppoBjti Kato) 



Mária 
(Bossány Józaet) 



Kata 
(Gflli^ Mátyás) 



János Anna Elek Mária-Anna 

iiegyeBrendi (Mérey . 1804. (M^ihény 
szerzetes. Zsigmond) (Festetioh Imre) 

Teréz) 



Klára JttHanna 

(b. Pi4iiska HortnlaiM^i 
Eerestély) apácza. 



IIL Ferencz 

huszár fÓhadn. 

(nag^jókai 

Farkas Krisztina) 



Vincze 

(kékesi 

Bajkovioh Jaze£a) 

Vincentia 
(b. Neícem Károly) 



Jnlianna 
(nemes-kéri 
Kiss Sándor) 



Lajos 

lak. Szoln.- 

Abonyban 

1879. 

(Tallián 

Jozeb) 

_J 



József t 
(Bózsa 

Mária) 
I 



Móricz Karolina Mária 

kapit. (Simonyi (Buros 

Elek) Kár.) . 



Johanna Francziska 
(Zabojszky (galaAthai 
Jánoi) • Balogh 
KristóO 



Mária Ottilia Ilona 



Oszkár 
szttL 1837. 



Iván 
szül. 1838. 



Arthúr 
szül. 1839. 



E két táblázat tünteti fel a nemesri ágat. 

I. András két fia I. László és I. Fereiioz 1653-l)an oiz- 
toztak meg ^) a kis-kresztyeni fiemesi udvartelken ; mely után — ugy 
látszik — nemsokára FerenoZ' Somogy vármegyébe költözött, és ott 
telepedett le , és törzse 15n a grófi ágnak , melyet a III. táblázaton lát- 
hatunk. 

I. Andrásnak említett két fián kivül a táblázaton látható hat 
leánya következó : 1. Ilona Fabricius Agostonné, kinek leánya Mag- 
dolna Huszár loire neje lftB«'2. Aana<3áfor Ferenczné. 3. Zsuzsa 
Jakus Istvánné. 4. J u d i t Vizkelety Ferenczné. 5. K & t a 1 i n Moíony 
Istvánná ; és 6. E r z s e Brunszvik Mihályné. 

MielAtt itt a család egyes tagjainak életére vonatkozó adatok 
közlését folytatnék , lássuk itt folytatólagosan a grófi vonalt , melyet 
I. Ferencz alapitott ; és azután lássuk a történelmi adatokat. 

Bars megyének 1804.ki deo. 9-én kelt , s a osalád elMei által viselt Li- 
vatalokról kiadott bizonyitványában. ^^^^^^^ ^^ GoÓglé 



■myaáy. 



f9$ 



m. tábla. 



A gró/i ájf. 



1653-1690. 
' Gbmogy ▼. 8z.«bin$. 



II. L«izló 

(kaűozelL titkár 1719.) 

kir. stemélynök. 



IL András 
Bars V. alisp. 

1693-94. 

abádor 1709. 

(Hanosok.Judit) 



-LL 



Judit 
(1. Sándor Pál. 
IDcMÖBokL) 



nyitrai alispán. 
tl748. 



J6m£ 



György 
jesnita. 



Antal 

báró ^753. 

(Mattvasovssky 

íofHla) 



JáiKMiiep. 

aróf 1795. 

1 1821. 

(gr. Pálffy Terel) 



Mávik 
(?erdi^E«lyi) , 



Jöntf 

szel. 1802. 

cs. kir. kam. 

(kg Li«h«nMt«i» 

UenrieUa) 



4- 



Perenez 

szm.l90i 

(gr. ^íohy Júlia) 



László Kálmán Yilnos 

st. 1826. BZŐi: 1828. sz. 1830. 

(gf Oláky Qü kar. . haszáiS ' 

Sai:olta) . ómagy. kapitány. 



JuUa fái 

sztíl. 1831. 8z. 1838. 
(kg. ObrÉB»-! 
vich Mil^á^y) 



iTán 
Z.1826. 



Imro 
SZ.1827. 
CÉ. kir. 
buszár^ka^it 
€8. k. kam. . 
185d. 



MIária Franoziska < Zsóta RaK>liiia^| 

SZ.1828. SZÖL1832. szol. 1830. «zül 1836. 

(gr. Bombelles (gr, Wickenbúrg 
.L»Jqs ektedes) Ottokár) 



*) Ennek testvérei még: AUjosszül. 1842.; Ida szül. 1849. 



Nemesi ág. ^ : i 

Törzse I. Andrásnak fia : IL á s z I ó , ki testvérével I. Perenczczél 
1653-ban osztozott, Bars megyének 1677-ben másod, 16794)ett eM 
választott alispánja volt, é^ aa volt 1694*ig,9 és érdemeiért I» lieopold 
királytól arany lánczoBal éa éretíimel is kittintetett. 1694-beri pedi^ 
Nyttraszegbre kapott Donatiot. Apponyí Zsuzsannától bárom idlnya, 
és két fia maradt : 1. 1 g n á c z és I. M i h á 1 y. oigitzed by GoOglc 

13* 



I. Mihály, ki i693-bi0x oeatos^tt meg testvérével, és Bars 
megyei Simonyiban lakott ^) , nfiül Simonohich Horváth Zsuzsannát 
birta, kitfiin. Ferencz és Miklós tai maradtak. 

n. Ferencznek neje Majthényi Mária, utóbb Kelio Ferencz- 
né, szülte H. Farkast, ki nejével Csery Évával 1728-ban Nyitra 
megyei Tóth-Sook és Átrakón is azerze bírtokrészt ^). Három fia ma- 
radtak: István, László és G-yörgy. 

Miklósnak Ambró Borbálától fia Mihály és Ignácz, 
amannak fia János^éa leánya Anna Palástbyné; emennek leányai: 
Teréz Ürményi Bemátné , és M á r i a Sipeky Sándomé. 

I. Ignácz (L Lászlónak £a> el&bb Bara megyei iZ^egyzft, utóbb 
alispán a múlt század elején. Bogády Katalintól nemzé Máriát Bos- 
aányi Józ8efn((t , Katalint Gillig Mátyásnfit , és 

III. Lászlót, ki Apponyi Katalint vévé nóül, és attól született 
két fia, négy leánya. Leányai közül Julianna Hortulana néven 
Klálra rendű apácza. Fiai közül János kegyésrendi szerzetes volt, 
másik fia 

E 1 e k a tolnai Peatetioh családból nósült , feleségül vévén Fes- 
tetich Teréziát, kitől III. Ferencz, Vincze és Julianna nemes* 
kéri Kiss Sándorné születtek. Elek 1804-ben vett ki Bars vármegyétfil 
eldódeinek érdemeirfil szóló bizonyitványt Vinczének kékesi Raj- 
kovich Jooefától ^yetlen leánya Vinoentia b. NéSbem Károlyné, él. 

III. Ferencz nagy^jókai Farkas Krisztinától a táblázaton lát- 
ható számos gyermeket nemzett. Fm közül Józsefnek Rózsa Má- 
riától három leánya maradt. Móricz cs. kír. kapitány; — és 

Lajos, ki Komárom megyéből szólnok-abonyi birtokára teve 
lakását Komárom vármegyének (1888-bBn) (Sszolgabirája volt. — Ne« 
jétól Vizeki Tallián Jozefától fiai: Oszkár, Iván és Arthur. 

Gröfi ág. 

Ez ág — mint emiitök — I. Ferencznél kezdódik. Ennek 
Varsányi Erzsébettől két fia magasabbra emelé a család fényét. — 
n, László am. kir. udv. kanczelláriánál titkár') volt (1719-ben), 



n Tádém. Gyűjtemény 1880-ki foly. Y. kdi 127. 1. 
*J Nyitni káptalan. Proioo. 9& foL34. ét Pr«toc. 106* fót. 8& Se. Bene^ 
deki Ckmyeni Oapaa H. Fasc. 4 Nro 7* 



*) Eredeti okmányok. 



Digitized by 



Google 






m 



utóbb királyi azeiiiélyiibkB^k iratík ^). Utódai nem maradtak. II. A n- 
drás Bars megyében kezdé hivatalos pályáját; 1684-beii al-, 1688- 
hm fi^jegyzü lett, 16»4-ben 

pedig alkpán. 1686-ban a A, A A ^ *íc (T ' 

nemesi ftlkelésnél kapitány M\mi/wi vvK^M ' I 

volt ; utóbb a királyi táblánál 
filnOk , al-orsrigbiró , majd 
al^ádor (t716-bin). Han- 
tsok Judittól öt gyermeke r^í^iS^L^^MíLMei /^^ < 
nmnát: 

m) Judit 1. Sándor 
Fiké, 2. Dese/T Boldizsáraé. 

b) István Nyitrame- 
gymk kOzel nyolcz évig al- 
ispánja 1743-ig; többször or- 
sággyülési követ, utóbb aranysarkantyús vitéz. Meghalt 1743-ban ^)í 
eltemettetett Örményben azon évi novomb. 7-én. Birt Bars megyében 
Zelizen , Nyitrában Tamóczon , Kéthelyen , és Heves megyében is- — 
Oyermekei nem maradtak. 

c) József magnélkfil halt eL 

d) György Trencsénben jesuita volt. 

e) Antal 1730-ban Bars inegyei alispán volt. Utóbb 1753-ki 
mari 24-én báróságot nyert, és egyszersmind Kéthely-re ado- 
mányt, honnan ez idótöl ezen ág elónevét irja^). NejétSl Mattya- 
sovszky Borbálától leánya Mária 2^rdahelyiné , és fia 

János ne p., ki 1797-ki mart. 8-án grófi rangot nyert. I795-ki 




^) Lehoczky Stenunai. 11. ISf. írja Personali s-nak ; és nála Stemm. 1. 
173—174 lelünk ugyan a PersonaHsak sorában egy Hunyady Lászlót, de aít 
MlC50-b«a» amidÖD^mi Lászlónk még alig is élt. Különben is Lehoczky 
fli«ve e résdMB igen kibás. ▲ kir. Gmria levéltári adatai után készült Penonaasi 
lajstromban pedi||^ sehol nem leljül^ ; ott 16fiO-ben Oros^ György iratik Perao- 
nalisnak. Hogy pedig László a kanczelláriánál szolgált , számos királyi Prí- 
TÜegimiiok mutatják, melyeken aláírva neve a kanczelláré után következik. 

*) Lásd Szegedy Mihály jesuitának fölötte : ,,Homo Sanclíi$ in %afientia\ 
caM magyar halotti beszédét. 

Kétkelyí nradahnában Somogy; megyében Mesztegnyöban nep. siont 
János tiszteletére alapítványt tett Lásd ennek iinnepélyét „L^nty hip. Nopa 
PUuOatié EtteharisHca^*' czimü beszédében. Pozsony 1747-ben. — A majki néma 
barátok klastromában is egy cellát alapított , hol az ajtó felett czimere látható. 
Iiáad Yahot : Magyarország képekben. III. köt. 41-43. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



július .24^n kelt egybe nejével gráf faiSj T^fjaeffüi kitftl két fin: 
Jósssef és Ferencz grófok maradtak, 

József gróf, és üb. kir kamarás, szüL 4^02-beQ, nfiül vette 
1825-ki öüt I-én herczeg Líchteostein Henriette csiltegkesrosztes ée 
pdotahölgyet ; kitdl gyermekei következők: )^. Iván siriiL 1826-ki 
juUus 7-€ü. — 2) I m r € Joakim ezül í 827. juL 22*én, C8. kir. huazár- 
századoa és os. kir. kamarág 1858-baD, — 3) Mária azüL 18284Í 
Dov, 19-éQ. — 4) Pranczíska izüL lS32-ki a(^ 8-án. Olgyb^kelt 
lS50-ki május lO-én gr. Bombelles Lajos ezredessel. — ő) Zsófin 
szül 1835. mart. 14*én. Neje gr. Wickeaburg Ottokár os. kir. kmauém 
és huszár-századosoak 1655-Ii aug. 8-ka óta. -^ 6) KAroii^^ szül. 
1836-ki dec, 26-áa. - 7} Alajos szül 1Ö42, fehr^ í8-á»4-r- 8) Ida 
szül. 1849 ki april 23-án. . . . , 

F e r e Q c z gróf , és cs. kir. kamarás , szül. 18;04!*ki sept. |7*:én. 
Neje vásonykeői gróf Zicb j Julía , csillagkeresztes hölgy , k^től gyer^ 
mekei : a) L á s z 1 ó sziil 1826-ki július 26-áD, a pozsonyi cs. kin hely- 
tartóságnál hivatabok. Neje 1856-ki jun. 2-tól Qsáky Safolta gró&é. — 
i) Kálmán szül. 1828-ki oot. 14-én; a 10-ik számú huszár-ezredben 
Arnagy. — c) Vilmos szül. 1830-ki mart. 7*én; a 6. számú huszár- 
ezredben kapitány. — d) Júlia szül. 1831 -ki aug. 26-áp; férjhez 
ment 1853-ki aug. 1-én a jelenlegi szerb fejedelem Milos fiához, 
Obrenovich Mihály herezeghez. — d) P ál szül. 1838-ki oőt. 4-én. 

A Himyady család grófi ága neme§ fsyu ménesei általa, fCifg a 
hazai lótenyészetre hat jótékonyan. 

A Hunyady osalád fisi nemesi czimere, melyet az 1607-kL armalis 
levélben nyert, és melyet itt az elsfi metszvény ábrázol, egy vi^irányo- 
san kétfelé osztott vért ; a felső osztály vörös , az alsó ezüst udvart 
mutat, a paizs alján zöld mezőről egy £atöi:zsök nyúlik ki, melj^ből egy 
zöldellő ágon fehér galamb ül , a fa alatt fekete medve áll ^ , egyik p^ 
vLábát felemelve., és abban három szál arany kalászt tartva. A paias 
folöttí sisak koronáján két vörös zászló kö^tt kiieijesztett ezüst saa- 
száiny nyúlik. Foszladék mindkét oldalról arany-kék ^). 

E czimer az egyik ág részére a báróság és grófság nyerésekor 
tetemesen megbővitetett , mint ezt a második czin^r-metsasvény mu- 
tatja; e szerint a paizs négy felé osztott vért; az elaő é» negyedik 
osztály ezüst mezejében barna medve áll hátolsó két lábán , első lábai- 
val egy kalászt tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében 



Az eredeti armalis leírása utia. 

Digitized by VjOOQIC 



■iliya^F. 



tt» 




pánoEékM kár könyököl, károm nyilat tartva, hegyeikkel ftlfelé. A 
pana kösepét egy kiseblx paizs foglalja el , melynek arany udvarában 
egj áftlöraaDkön<»Arébengyü-' 
rát taf«ó hoUó álL A paizs 
fiSlött grófi koroiia, és azon 
két koronás sisak áll ; a jobb- 
oUafiból két vörös zászló kö- 
zött ezüst-fekete sas-szárny 
ixyilik ki ; a baloldaliból két 
eleíant*ormány (jobbról viz- 
íiányoaaD kék-arany, babról 
arany-kék) közt a pánczélos 
kar három nyilvessasöt tarl 
Foszladék jobbról arany-feke- 
te, balról ezüst-kék. A paizsot 
4dani0iaokgyaDánt két hátulsó 
lábaikon álló vadász^eb veszi 
körül 0. 

Végre ezektől , de fSUíj^ az elsötÓl színezésben és a törzsökön 
áBó madár nemére nézve különböző ozimer az, melyet itt a harmadik 
ezimer ábrázol, és melyet a nemesi ág néhány nemzedéken át basznál ; 
ez tw L kék udvarban a fatörzs kihajtásán fekete hollót mutat csőrében 
tartott gyűrűvel, a medve pedig ül, s nyilakat tart. E ozimer az 1694- 
ki nyitra-széghi donatióban adatott. 

Biinyady cMlád. Az elfibb tárgyalt két rendbeli (kihalt és 
jeléül^ is virágzó) Hunyady családon kivül még több ilynevü család 
▼an halfánkban. így a Hunyady név Fényes E. Geographiája 
flKrint Beregh , Bihar , Ugoosa , Saabdlos stb. megyék nemessége sort- 
ban áll. 

Gömör megyében Hunyady Miklós már 1601-ben birtokos- 
képen tűnik fel ^). 

Nógrád megyében szintén 184Ő-ik év elótt ^y Hunyady neve- 
zetű megyei tiszteletbeli esküdt volt ^). 

Ugocsa vármegyében e század elején Hunyady nevű család bir- 
tokos Forgolány helységben *). 

h. Adami Sonta genüI. tom. IV. 
*) Protoc. C. Neomd. amii 1001. 

*) Czimei^peoBétében Magyarországa ozitaerévét élt. Mily alapon? — 
aUHtem ismeretlen. 

*) Szirmay C. Ugoosa. p. 129. 



Digitized by 



Google 



9M Huytr -^ Mtiig. 

Valftonnt vidószinül^ a Bihar m^^yeí nemesek sorában emHtett 
Hunjady családból Tette eredetét Hunyady Ferenoz^ a airit sadoad 
végén debreczeni prédikátor és TiszántúK superíntendens, ki ,,KereaE« 
tény Archivarius avagy históriai gyűjteménye czimú két kötetes mim* 
kaján (nyomt. Váoz 1794.) kivül egyéb papi munkákat is adott kL 
Meghalt 1795-ben 0. 

Hunyor család. S^mplén vármegye nemes osaládai sorában 
áll Fényes E. Gteographiája szerint 

Huija család. Szabolcs vármegye nemes osaládsi k<Szé sofW*- 
tátik Fényes E. Geographiájában, 

Hurka család. S^mplén vármegye egyik ozimerleveles iks^ 
mes családa ^. 

Hury család. Heves vármegye Bemeasq^kltaOttfog^ helyet 
Fényes E. Greographiája szerint 

Hussáff család. A Huszág (vagy Huszák) család 
1667-ki július 12-én I. Leopold királytól njerte czimeres ntmm leve- 
lét, és Zólyom, Nógrád , Zemplén stb. megyében lakozik. 

Nógrád megyében már 1689-ben leljük Huszág Istvánt, ki 
ügyvéd volt ^ , és ki valószinüleg az armalist nyerte. 

1726-ban Huszág Ferenoz Nógrád megye elAtt a nem^ viza- 
gáktkor nemess^t az 1667-ki armalisra ^ melyet atyja kapott^ — 
alapítva, mutatá meg *). 

1755-ben Huszág Gáspár áll a nemesi lajstromban. 

Huszág G-yörgy 1791-ki mi^us 6-án nyert Nógrád mi^gyétdl 
nemesi bizonyítványt , mely azon évi május 10-én Zólyom miegyében is 
kihirdettetett Ennek fia Sámuel, kinek fia Gusztáv LoaonGzoii 
kereskedó , 1845-ki január 7-én Zólyom megyétfil vett ki nemesi bizo- 
nyitványt, melyet 18á6-ki május 1-én kihirdettetett^). E Imármazáfl 
igy áll : 

Sámnel 

CT"'' » 

Goiztáv 

184a 



>) Danielik József: Magyar írók II. 118. 
') Szirmay C. Zemplin noi top. 112« 
*) Protoo. C. Neograd. anni lasa 
•) Ugyanott az 1726-ik évrjw .. 
*} ugyanott 1846-ik évr^ii^ í^ 



Digitized by 



Google 



A Huszág osaUd ágost. eVang. válIásu , s néhány egyházi férfiút 
is mutatott fel : igy. 

HuszágSámuel beszterozei születésű , 1747-ben járt Witte- 
bergában ; 1748-ban meghalt. 

Huszág Pál beszterozei fi, 1770-ben járt Wittebergában, 
1772-ik év után rakonczai lelkész , hol meg is halt '). 

■«n4F CMlitd. (Baráthi). Elfikelfi birtokos osalád Nógrád, 
Hont, Bars, Esztergám , Pest stK megyékben. Törzse Huszár L M á r- 
t o n , ki a háborús viszonyok 
kflattti, régi nemességi okmá- 
nyainak elégése után Rudolf 
királytól 1591-ben régi ne- 
meaaégét bizonyitó és meg- 
erfeit6 királyi ozimeres levelet 
nyert. 

Czimere — itt látható- 
iig — fenáltó hadi paizs, mely- 
nek Tőrtts udvarában zi^ld té- 
ren egy fehér ménen ül6 kék 
(fltOzettt magyar huszár szá- 
guld , az üldOzA ellenség felé 
bátra fordulva^}, a kardját 
hátra vágva. A paizs fölötti 
nsak koronájából fehér ló 
ágaskodik. Foszladék jobbról 
arany-kék , balról ezüst-vörös. 
k paizst telamonok gyanánt 
két arany grif veszi körüL 

SlAnevét a család Hont megyei Baráthi helysegrAl trja , mely- 
nek BQoat is birtokában van. 

L Mártontól kezdve a család leszármazási táblázata követ- 
keze : 




r^-'^Q'^^ 



Barthebmaodw : Mtmoría qm WHteb. eta 2fi3. á71. 

Ő Iiftamstevéii(irbeaalHqiélrhQl9^l«MAlva»Abjriaolva: elóreaé<6 
arozozal, míoiáii az eredeti oklevélben a huszár vÍMzatekmt6 fejjel van 
f eitve , és leirva. ' 



Digitized by 



Google 



1591. 



Gy5 rg7 



Erzsébet 



Jáno0 
kapitány 



István 
szerzetes. 

t 



II. Márton 

I ^— 1 

IIL Matton 

t 1726. 
(Dalai Ilona) 

I "^ ^^ 

IV. Márton 

szfO. 1684. 1 1756. 

(l.HudeozRakhel. 

2. Jeszenszky Mária) 



l-t61 János 
szül. 1710. 

Nep. János 



Imre 
gyetvai 
plébános. 



2-tól I. József 
szül. 1739. 1 1816. 

cs. kir. tanácsos. 
(Majlátk MániO 

I 



II. József 
Éz. 1774. 1 1856. 

(kiS'1carci0iLÍ 
Somogyi Mária) 



Boldizsár 
(Sámson Kata) 



Mária 

(gr. Berchtoldt 

Antal) 



y. Márton 
(Csefalvay Mária) 

1^ ■ ' » "- ^ ' '' " i 
János Imre 

' Esztergára r. 

• «litpia 

s kövei 



Mária 

tl827. 

([Ázmándi 

Eempelen János) 



Ida (él) 

(b. Vettlsbeig 

Károly) 



Othlia 
él 



Sándor 

lak. Budán. 

(Madách Anna) 



Etelka Ida Anna Gizella 



Károly 

szül. 1806. 

Nógrád V. követ. 

(Terstyánszky 

Mária) 



III. József 

szül. 1804. 1 1841 

Nógrád V. elsó alisp. 

(Madách Mária) 



Klára 
(Otskay Antal) 



Julianna 

(Szajoli 

Fejér Liyos) 



IV. József 
tl849. 



Mária 

(sz. Imrei 

Károlyi Mikáa) 



László Mária Mathllj^ 



rr 



Róza 
1 1842. 



István 
szül. 1826. szül. 1829. 
(Blaskovioh 
Annaf) 



(Jeszenisky 
Jóveíné) 



Gyula 
szm. 18M. 1 1658. 
• irf 



Béla 



I. Mártonnak unokája István Fálofl BZMteteB v«li ^)i A másik 
János, núnt kapitán j Füldc alatt a i(Mk«k eHení haratMn bsett el 
1644.ben. 



*) L. Életét röviden Magyar írók. U. köi 119. lap. 

Digitized by 



Google 



IV* UirtoQiiftk, ki 16844)en sciileti^iás 17M^Imd tíéghMli, 
két neje volt: az eM HtídMt Rakhel, kitffl két & mankdt; a második 
jeaz^uoiei Jeszanazky Mária, kitffl I Józaef és V. Márton szil- 
leteU. 

V. MártomakCse&lTOy Máriától lialmre(lak Tinnyén) Ebi- 
tergam megye első alispánja és országgyűlési követe volt. 

L József szia 17304)en. Meglialt 1816-ban. Egykor Hont 
vánncgyo f(B-ügyésze ^ később os. kir. tanáosos. Nc^étjü székb^yi Mi^ 
Uth Máriától (szüL 1745. f 1813.) bájröm gyermeke mamdtr II. Jó- 
zsef, BoIdUsár és Mátfia gró£ Berobtoldt AiO*! Meségt. 

Bol^izsáraak Sámson Katalintól a táblázsíton láÚMló báfom 
leánya, és egy fia Sándor maradt, kinek sztr^ovai és keleosényi 
Madách Máriától négy leánya él. 

n. József szül. 1774-ben. Meghalt 1856.ki sept. Pesten. Elte- 
nettetett a családi sirboltban Keszegben (Nógrád megyében). Hitve- 
vesétől kis-karcsai Somogyi Máriától gyermekei következek : 

a) Károly sziU. 1803-ban. Lakhelye Nógrád várm. Tereske. 
1844-ben Nógrád megyének országgyűlési követe, és e megyének egyik 
kitűnő — általánosan tisztelt — férfia. Nejétói nádasi Terstyánszky 
Máriától gyermekei: 1) Róza meghalt 1842-ben. — 2) István 
szül. 1826-ban. Nejétól Blaskovich Annától (ki korán elhalt) egy fia 
Béla maradt. - 3) László szül. 1829-ben. — 4) Mária. — 

5) Mathild jeszeni Jeszenszky Józsefné Tolna megyében. — 

6) G y u 1 a szüL 1838-ban. Fétiyes irói tehetségeinek korán szép jeleit 
adta. Meghalt 1858-ban. 1857-ben egy kötet „B e s z é 1 y e i'' jelentek 
meg , melynek jövedelme a nemzeti színházi nyug-intézetre szentel- 
tetett. 

b) m, József szüL 1804-ben. Nógrád megyénél kezdé hiva- 
taloB pályáját, melyról azonban a legszebb remények közepette a kora 
halál ragadta le, 1832-ben tiszteletbeli fSjegyzó, 1836*ban valóságos 
Ojegyző l&i, 1838-ban másod, 18a9-ki mágus 7-én pedig ^sA alispánná 
választatott Meghalt 1841-ki július l(MtL Eltemettetett a családi 
skboMbaa Keszegen. Nejét&l aztiegovai Madách Máriától fia IT. JT i- 
zsef 1849-ben édes anyjával, s mostoha atyjával Balogh Károlylyal 
^yatt az oláhok által megöletett. Leányfő M á r i a szent-imrei Károlyi 
Miksa neje. 

c) K 1 4 r a otskói Otskay Antalné. 

d) Julianna szajoli Fejér Lajosné; mhrfkettónek gyermekei 
vannak. 

Digitized by VjOOQIC 



> eMlád. (Nag74iMáihi). E uűiintk imert törzsei 
Huszár János azathniári katona, és testvére Perenoz, kik — mivel 
a moháén ütközet után okleveleik elvesztek, — ezeknek pótlásánl 
Miksa királytól 1572-ki oct. 27* én — mint már elfibb is nemesek — 
ujitó ozimeres nemes levelet nyertek ^) ,nag j-baráthi' eUbévvel *). 

Czimerük: a paizs kék udvarában hármas domb középsójébSl 
kinyúló oroszlán, elsft jobb lábával pallost tartva. A paizs fólötti sisak 
koronájából szintén oroszlán emelkedik ki , elsA jobb lábával kivont 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst^vörOs, haltról arany-kék. 

Emiitett Jánosnak ^yik unokája 1. 1 s t v á n 1647-ben adóalanyt 
nyert , ndyhe a gyfiri káptalan által beiktatkatolt. Ezen Istvántól kö- 
vetkeze^ jó le a esaládfa : 

< 
János 
1Ö72. 






LIftváa 

1647. 



I.Láfldó 
1757. I^pitány. 

ILLászb 

1810. 

KonAroiii v. 

fótzolgabiró. 



Elek III. Láailó 7ersni»*JózMf 

Dynfl:. kapit. Eszterffam v. JQffvzó Komárom v. f5-8z.-biró 

1832. 1832. ^ ,1841. 

£6-törv. filnök PMen 
1859. 

I ■ ■ --^ 1 

Imre ftb. 



IL Lászlónak) ki Komárom várm^yének ftszolgabirája volt, 
és 1810 — 18174)en egyszersmind alispáni jdöH; három fia: Elek, 
m. László és Ferenoz Komárom vármegyétól nemeeségttkrAl 



') Komárom vármegyének 1882-ki april 9-én kelt nemed bizonyítványa 
szerint 

*) Lehetne, hogy e család a feljebb tárgyalt btrétU Hnuár OMŰáddal 
egy törziböl ered, de az elszakadás oly régi, hogy az ösnekttttetás esakaal591-ik 
évén tol létezhetett. Különben jelenleg a kir. levelek szerint czimereik is 
teljesen kftlönbömek. 



Digitized by 



Google 



1832-ki üfunl 9-én vettek ki bigoDyitváayt , mely Fejér isármegyébeD 
1836-ki nuyrt 23-án, -* Gyér vármegyében pectig 18t9-ki ju. 14^n 
hirdettetett ki 

Ferenoznekfia Imre, franoziából magyarra fordítva Méry*nek 
,^éva^ czimtt regényét adá ki 1868-ban. 

Komárom megyében 1719*benHu8zár Éva és Julianna Gyu* 
lay Ferenoeet megidéak ; adná okát beigtatásuk ellenmondáisának Ke- 
as^fafiilvára nézve , hová ujolag beiktatatnak '). 

Ugyanezen évben Huszár Zsuzsanna Nedeozky líihály 
te v^ye, és ennek leánya Nedeozky Ilona , Ujlaky Ferencz hitvese, 
watat dnna'^edcoai és lábatlimi Nedeozky Sándornak , ki Komárom vár- 
megye alispánja végrendeléses örökösei , Ítéletet letiltó parancsot nyer- 
Uk Huszár Ilona fennevezett Nedeozky Sándor Özvegye ellen '), 
Sajt eüdegeniléeét megeWHlenitfi perében. 

1727-ben Huszár Julianna és Katalinfolytottak uj osztály 
pert Huflsár Imre, Ilona és Zsuzsanna, úgyszintén Nedeozky 
Fereocz ellen ^. 

Hmnár CMl&d. (Várdai) VárdaiHunár György 1482.ben 
élt, és Kinisi Pál vezérlete alatt hadba menvén végrendeletet tett, 
mely szerint halála esetében a T4r4ai özvegyének 300 ftot hagyott ^). 

Itanár CMlád. (Rej^óezi és Krpelláni.) E családnak törzse 
regóczi Huszár István , ki gyermek korában török fogságba esVén, 
Konstantinápolyban a muzulmán hitben neveltetetett; és ott l£54-bén 
hivatalt viselt, midón a Szolngit váránál elfogott s rabságban sinyl^ 
Nyáry Lörinozct segité rabságából m^^szökni ^), és azzal maga is meg- 
szökött ; és újra kereszténynyé lett E szolgálataért Nyáry ÍMnot Tin- 
röez vármegyében Kreplán és Konszkó helységet , és Szucsánybaa- is 
néhány telket ajándékozott Huszár Istvánnak , ki azotán mo|^sülvén, 
tOrzse lett Turócz megyében a nemes Hussár családnak ^, mely azon 
mígjéhea több alispánt mutatott fel. 

%y Huszár Péter 1548-ban és ez , vagy ^y másik — 1620^ 
ban Turócz vármegye alispánja volt ''). 



*) Fényes Komárom várm. 104. 

Ő Ugyanott 182. 

*) Fényes Komárom várm. 182. 

*) Budai HÍ8tlex.IL30& 

') Vewl öasze If tváníTy 1685.ki kiadás p. 2ia 

*) Lehoczky Sienmat U. 191. Budai Fer. Hi«t Lex. IL 809. 

^ Lehoeiky Stenmat. L 214. n ^ 

Digitized by VjOOQIC 



< 

Huszár Imre 1671 — ^TS-^ban szintén ott viselt alisp&nságot'^). 
; Regóozi Huszár Imre ncgével Ny^ry Máriával ily családfát 
alkotott *). 

Inifs 
(Nyiry Mária) 

Zmzia JdsMf Jnlianmi Eme Klára Krísztiiia 

(Mednyanszky (Török (Gzingely (l.&akoYisky {Mmmyim 

Ufrán) András) Gáspár) Imre Ferdinánd) 

2 Kada Fer.) 

ITgyUtszik ezen UtiBzár Imrének at^ft I s t v á b y anyp p^d% 
Marsovazky Borbála irolt ^>, 
. Regóczi Huszár Mátyásnak neje Fáncsy KAtaliii 1689-beQ ^). 
E család ág (atlitólag) egyik tagja jelenleg regóoii H. Aatal,a 
szomolnoki bányai hatóság egyik tanácsnoka. 

» ^. mk • ^ A családnalt egy 

másik ága a Krpelláni 
eUnevezettel ClS , jelen- 
leg Tréncsin szab. kir. 
városban székel, bová 
Nyitra megj^éWn sza- 
kadt; Nyitra megyétfii 
H. János és József test- 
vérek 1807-ki Julián 
nyert nemességi bizo- 
nyitványckat Ti^ocsta 
vármegyében ISOT-diki 
nov. 23-kán birdettet^ 
vén ki. 

Családfájuk, mely 
négy izén folytonosan aranyműveseket mutat fel^kttvetkezC ^: 




Ugyanott I. 214-215. 

') Bossányi contra Eszterliázy per 433. lap. 

*) Deduotiones generál. Mss. Mos. Nro 213. p. 30. — hol Huszár Zsazsa 
Mednyanszky Istvánná ezen Huszár Istvánnak a Marsovszky Bora leányául 
iratik. 

*) Protoc. C. Neograd anni 1639. 

^) Szontagh Dániel ur szíves közléfo szerint 

Digitized by VjOOQIC 



Ml 



Mk<m 

f765. 
(Stsa££ftlR> 



Jtoo; Jóaef 

■nayanhret JurwiyiiittTet . 

t iSai t 1834. 

íBi*»*g>fai) ^_ (ChalupkE BorbáU) 

Sámuel Károly Teréz 

wnaajadkwm. anúmntvet 
1 1861. 
(Schmegner Róza) 

Jáno« Sándor Iiajos 

(Frimel 1.) Uyat 



r 



Lsjoft 



...X. 



Aadcáf , János Károlír Amitf 

%7Yéd (Gavora Juczi) orvostuaor (Maszárik Mihály 

(Thuránszky i '■■■ -^ 1 (Micbiay leszkdi lelkéíz) 

Joíáöi,) Guwtáv K»w4ámi) 

tneologuB I 

r 



A.« 



Irma Hem^iia József. 

A KrpeUáni Huszáír 4g^Wt címere — mint itt a metas^y mu- 
tatJA) — a paiza udvarában Qgy magyar huszár diss^öItQi^bep ; joU> ke* 
zét&leipelve tartja, melH^e láoozou egy rabáll, (o^éloinra talán 
Nyáry megszf^badítíásáfa). . X foij^ Jobb szögletében csillag , a balbaa 
féUioId ragyx)g. A paiza fólötti spa^tk koronájából ^y struoz toll lenge* 
dez. A paizst kétfelül.foszladék veszi körüL 

Emlitést érdemei a család ^beli kegyelete, hogy még máig ia 
gondosan 5rzi azon magyar huszár öltözetet , melyben — mint a velem 
közlött tudósítás hangzik — Huszár István a szolnoki h6s vérzett , s 
tetteért Nyáry Lörinoz által Krpellán fbldére érdemesitetett. 

Huszár nevűeket egyéb megyékben is találunk, kiknek azonban 
családi összeköttetésüket nem ismerem. Ilyenek a jelenben H. G y ö r g y 
kiskomáromi lelkész, és veszprémi consistorialis tanácsos j — Sándor 
a szatmári semmarium rectora , s egyház kerületi jegyző \ Károly 
izékesfejérvárí professor s consistorialis jegyzA ; -^ Jánosa beszter- 
czei kamai erdószség számvevője ,Miháry és Adolf a csongrádi és 
tolnai járásbíróságnál imokok. 

HuazAr cs^á^. (Brenhidai). Ismert törzse Huszár Péter, 
ki már 1576-ban Pápa vára kapitánya volt 0) ée 1594-ben Qyőr vár 

István^ 1686-ki kiad. pag. 853. 

Digitized by VjOOQIC 



M§ HtMéfi 

védelmében sebet nyert 0. Utóbb Báthori Zsigmond Erdélybe hivá, 
és ott szerencséjét bíztositi. Azonban csakhamar elfelejté Báthori ke- 
gyét, és nem sokára vissza hozatala elloi szavazott; ezért az 1601-ki 
kolosvári országgyűlés elfogatá és Dévára fogságba vetteté. Utdbb — 
midAn Bassa győzött , ez öt Lúgos parancsnokává tette. Azonban 1603- 
ban Székely Mózses Lúgost bevéteti , Huszárt megfogatá és a vén em- 
bert nem lehete a török táborban a tatárok dQhétSl megmenteni Mur- 
za, a tatár vezér ünnepi ruhába öltözött, saktQJtott Hmsár véréi 
mint áldozatét megivá '). Fiai István és Mátyás. 

István atyjával ellenkezőig, a fa ir adalmi ak részén állott, 
1603-ban Székely Mózses mellett harozol ,^) , 1605-be& aaaacenoséaebb 
Bocskai részen áll ^). Mmt katholikus 1607-ben a jesuiták Brdélybóli 
száműzetésének ellenmond ^). Neje Bán% Borbála volt. Ettfl fia II. 
Péter, Totoczkay Judit félje, 16ő6-ban Aranytfazék éa Toroozkó 
Szent-Gy<$rgy közötti határviszályban országos biztos. Ehinek leánya 
Zsuzsa Földváry Ferenczné , kiben ez ág kihalt* 

L Péternek másik fia Mátyás, Maros-Szék fókirálybirája és í&- 
asztalnok volt 1632-ben, Székely Mózsea bélyegén 1635-ki aug. 31-én 
kapta adományban a Fiatfalvi kastélyt ').. 1638-ban aláirta a dézsi gyü 
lés végzéseit '}. Ugyan ez idA tájban Kemény János vezérlete alatt 
harozolt ^. Utóbb (8 lovászmester volt ^. Két leánya maraicbr; Bor- 
bála elAbb Nemes Jánosné, másodszor Torma Györgyné, és M a r g i t 
elAbb Toldalaghy Mihályné, utóbb MacskásI Boldizsárné, ki a porta 
sarcza kielégitésére minden ezüstjét a haza oltárára vitte ; utóbb jobbra 
változván a haza SQrsa , 1663-ban az ország kárpótolá ^^. E két leány- 
ban a brenhidai Huszár család kihalt. \ 

Nemzék rendjük következő : 



Ugyanott pag. 414 

^ WoIpL Bethlen Hint. tom. V. p. 8. 5. 210 >2ia - Nagy Szabó Ferenoz 
11 emorialéja Mikónál I. 59. 

•) Ugyanott tpm. V. p. 873. 

*) Ug>anoit tom. VI. p. 1^ 27%. 884. 840. 

*) 1607.ki jun. 10. 77.ik aiüc, K6váry szeríni 

*) Kallay A. Székely nemz. 252. 

*>) Bod P. Eodes. Hisi Ma. Ugjranoti 

•) Kemény Jánoa Önéletiráaa. Kiadta Szalay t 3Sd* 

•) Ugyanott 431 487. 

>^ 1663. oct 20. art. 28. 



Digitized by 



Google 



Haszár. ' tQ9 



Huszár I. Péter 
1Ö76 - lfl03. 



István Mátyás 

1607-26. 1636. 



r 



(BánfQjJBoriO ^ ^^^j;;^^ Margit 1663. ^ 

II. Péter. (1. Nemes Ján. (1. Toldalaghv Mih. 

1666. 2. Torma 6y.) 2. Macskási Bold.) 
(Toroczkay Judit) 

Zsuzsa. 
(1. Földváry Fer.) 

Talán ezen Huszár I. Péternek Ssei s rokonai közül voltak a kö- 
vetkezA Huszárok is: 

Huszár Bal ás, kinek kenyeseveczí kastélyát az 1471-ki 29. t. 
ez. leromboltatni rendeli 

Huszár Mihály, ki 1530-ban Nagyszombat körül I. Ferdinánd 
Idrály étlen kezde támadást , de Hardeck tábornok által legyőzetett. 

Huszár család. (Kövesdi, báró.) Az Erdélyben székelA kö- 
vesd! báró Huszár család — mint e munka II. köt 148. lapján érintók 
— a kovesdi Bóér családból származott. 

Boér Ferencz krasznai (Bispánnak fia J ó z s e f , ki 1742-ben kir. 
táblai ülnök, 1747-ben Torda vármegyei fóispán lett: 1730-ban báró- 
ságot nyert, s nevét Huszár-ra változtatá, ') talán azért, mivel a 
brenbidai Huszárok egyik utolsó leánya Borbála, anyjáról 
Torma Éváról nagyanyja volt 

Boér Simontól kezdve a Huszár családot alapító Józsefig '), 
s ettól a jelenig igy folyik le a nemzedékrend : 



Budai Fer. Hifi Lex. II. 809. 

«J Gub. Protoo. 1730 : 77& jun. 22. Kővári Bzerirt. 

>) E munka IL köi US, lapjáa a B o 6 r o k ez ága talán Mikoia História 
Trantylv. pag. 58. után kibás, mert Kővári: (Erdély nev. csal. 125. lap) nem 
egyez, itt tehát K6vári szerint adatik a leszármazás. Mikolánál Boér Simonnak 
2-dik nejét6i Kopasz Klárától származott Ferencz, és ennek fiaJózsefa 
Huszár nevet felvevő, míg itt Boér Simonnak neje Imecs Fruzsina, sfia 
Ferencz ennek ismét Ferencz, és ennek a kérdéses József. 

Digitized by VjOOQIC 

U 



flO 



Hii9£ár. 



Beér Simon. 
(1. Imecs Fruzsina. 
2. Kopasz Klára) 



Zsigmond 
fogarasi v, kapli. 
reform, ág törtté. 



Ferencz 
udv. kancz. 

hiv. 
(Cseffey 1.) 



Pál, 
(Folti Eva) 
E% ág U él. 



ZsüE 
rgalgói 
Rácz Ist) 



Ilona 
(Apor 
Lázár) 



Simon 
(Henler Bora) 
uiádai maradiak. 



Ferencz 

krasznai 

íi5isp> 

(Torma Eva) 



Gábor 
(Imeos Erzse) 

I ^^ 1 

stb. 



báró Hu$%ár JózBtl 
1730-1747. 
(Gr. Haller Bora) 



Sándor 
(Prinyi Mária) 



Zsuzsa 
gr. Ibarra 



Krisztina 

(b. Pölnicz 

Lajos) 



Antal Bora. 

1 1804. (Bethlen 

(gr. Kornis .\nna) Fark.) 



József. István. Anna. 



József 

(gr. Mikes 

Kata 

József 
(1. gr. Teleki Bora. 
2. gr. Mikes Róza) 



László, 
t 



Károly 

(gr. Nemes 

Anna) 



Antal 

t 



Mária Kata Lajos. Zsigmond. Mihály, 

(b. Bornemisza (Ferenozi f 1848. 

JózseO Ignáoz^ (Bethlen 1.) 



Sándor. Erzse Miklós. 

(gr. Bethlen 

Kamilló. 



Ádám. 



János. Károly. 

gub. fogaim, (b. Bornemisza 

1847. Klára) 

B. Huszár Antal 1904-ben apriL2-án orozva gyilkoltatott meg. 
Neje illy sírkövet állíttatott emlékére : ^) 

Optimo merito 

Antonio L. B. Huszár de Kövesd. 

Qui non. April. Nocte diem invidente Incertae vulnere $icae in Perenne 

iuarum vulnve LaMentablLIs oCCIDIt cum Ladiilao Nato Anie denato una 

quiescenti hocjugalis fídei monimentum unico laeta filio moesta poiuit 

Coniux. C. A. K. 
Antalnak fia Károlyaz 1834-ki erdélyi országgyűlésen ellen- 
zéki követ Fiát a forradalom koruknál fogva magával sodra, és 1849 
után a négy besorozott testvér négy korona-tartományban közlegény, 
kedett. 

Zsigmond 1848. őszén a nép ellenszenvének lett áldozata. 



•) Kővári : Erdély nev. os. 126. lap. 



Digitized by 



Google 



Hassár — Hassty. f II 

Birja a család többi közt Bogdán Szovár hegyet. 

Hunár f^salád. (Dézsi) Erdélyben K6vár vidéken székel. 
Dézsi Huszár József azon vidék sebészorvosa 1847-ben. 

Hiiftz4r család. (Nagy-ajtai). Ez elfinevét viselé Huszár Jó- 
zsef 1847-ben üdvarhelyszékbaa ügyvéd. 

Huszár nevű család a már tárgyaltakon kivül van még Zem- 
plén vármegyében is, hol Gesztely helységben birtokos. ') 

Huftzinecz család. Alapitója Huszinecz Mihály, 1743-ban 
M. Terézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. ^ 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felsA részben (a 
paizs ugy nevezett fejében) ezüst félhold és jobbról balról egy arany- 
csillag ragyog. A paizs alsó részében aranyoroszlán áll, első lábaival 
egy ezüst buzogányt tartva. Ugyan éhez hasonló oroszlán emelkedik a 
paizs Í6\6iú sisak koronájából is. Foszladék jobbról aranykck , balról 
ezüst-vörös, 

Hwnka család. Huszka A ndrás 1717-ben UI. Károly 
királytól kapta czimeres levelét. ') 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös öltözetű 
balra néz6 magyar vitéz , jobb kezében kivont kardot , a balban lópor- 
tartó tülköt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörösbe Öltözött kar 
könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
arany kék. 

Hnazty család. Ily nevű család él Gömör , Heves, Mosony, 
Ung stb. megyében ; valószinüleg mind nem egy család ivadéka. Tudo- 
másom szerint kéti^ndbeli (s lehet, hogy még több) Huszty család van. 

Az egyik Huszty család 156ő-ben nemesitetett meg; ^) és akkor 
Pozsony megyében élt Ennek 

czimere a paizs kék udvarában egy folyamból kiálló magas szikla, 
mely felöl két oldalról két fehér liliom látszik ; a szikla csúcsán kiter- 
jesztett szárnyakkal fehér galamb áll , piros csőrében egy vörös szólö- 
gerezdct tart. A paizs fölötti sisak koronájából egy kék öltözetű, ösz 
szakálú, bajuszú öreg ember emelkedik , fején zöld koszorú van ; jobb 
kezében fehér liliomot tart. Foszladék jobbról aranykék , balról ezüst 
vörös. *) 



*) Szinnay C. Zemplin noi top. 227. 

*) Adami Souta gentíL tom. lY. 

») Collect. Hemld. nro. 590. 

•) Lekoczky Stemraat. II. p. 192. ^ t 

*) BargsiaUer Colleotio Insignium stb. Digitized by LjOOg IC 



Ztt Ha»sly — HnsstoptcE. 

Talán e család eldödeibez tartozott azon raszinyai Huszti 
György, ki 1532-ben a Bécs ostromlására indult törökök fogsá- 
gába esett, és e helyzetben Ázsiában egész az Indus vizéig jutott, s 
ezen viszontagságokkal teljes utazásait leirta. ^) 

A Huszti- akból több említésre méltó férfiú volt. így 

Huszti Péter XVIL század magyar költői 'közt emlitendö: 
„Aeneis az az a trójai Eneás dolgai stb/' czimü munki^a Kolos- 
várott nyomatott 1625-ben. 

Huszti István orvos doctor Arnd imádságos könyvét forditá 
magyarra, és 1698-ban kiadta ily czim alatt : „Keresztényi jósá- 
gos cselekedetekkel teljes paradicsom kertecske/' 
Egy másik forditmánya ez: „Égre kézenfogva vezérlő ka- 
lauz, melly a szent at'yáknak -és a bölcsességnek régi 
szeretőinek regulainak velejét foglalja magában/' 
Debreczen 1705. 

Másik Huszti István a törvény tudományban! jártasságát ta- 
nusitá ezen czimü: „Jurisprudentia practíca, seu Com- 
mentarius novus ír Jus Hungaricum compositu s'' 
etc. Budán 1745. nagy munkájával. 

Huszthy Sándor 1646-ban s.-pataki helv. hitv. tanár. ') 

A Huszty család Ugocsa megyében is egyike azoknak, kik 
1750-ben Péterfalvára nádori uj adományt nyertek. •) 

Hogy az elészámlált Huszti- ak egy ugyan azon osaládbeliek 
voltak volna, — nem állithatom* 

Az 1565-ben nemesi tett Huszty családtól különböző az, melly- 
nek czimere következő : 

A paizs kék udvarában zöld halomból fehér egyszarvú emelkedik 
ki; fölötte jobbról arany csillag, balról félhold ragyog. Ugyanezen 
alak látható a paizs fölötti sisak koronájából is kiemelkedve ; hol két- 
felől két zászló leng. A paizst szokásos foszladék veszi körül. *) 

Husztopecz fssalád. Husztopecz János az 1659-ki or- 
szággyűlésen nyert honfiusitást, és valószínűleg kihalt. ') 



UtvánSy lőd5-ki kiad. pag. 122. — Megvan kéziratban ezen utazás 
Romában a vaticani könyvtárban. L. ismertetését M. Történelmi tár. Kiadta a 
ro. tud. Akadémia. IV. köt. 242. lap. 

^ Szirmay C. Zemplin not. top. 215. 

•) Szirmay C. Ugocsa p. 125. 

•j Souta gentilitia Hung. gyűjtemény. 



5 



) 1659-ki 133. törv. ez. 



Digitized by 



Google 



Hatter — Hoyn. 213 

Hutter €»alád. 1768-ban nemesitetett meg. 

Czimere négyfelé osztott paizs , egy közép kissebb paizszsal, 
mellynek ezüst mezejében egyfejü fekete sas látható kiterjesztett szár* 
nyakkal. Az 1. és 4-ik osztály mezejében egy hermelin prémes vörös 
tetejű berezegi korona van. A 2- és 3-ik osztály kék mezejében fakó 
egyszarvú ágaskodik , nyakán vörös kantár van. A paizs íblötti sisak 
koronájából szintén ollyan egyszarvú nyúlik fel, de fején a korona ra- 
gyog. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüst kék. 

Huyn család. Gróf Huyn Károly és Hugó az 1840-ki 
országgjrülésen dij-elengedés mellett , — de országgyűlési ülés és sza- 
vázat nélkül — honfiusitatott ^) 



Adami Scuta gentiL tom. IV. 
^ 1840-ki 49. törv. ez. 



Digitized by 



Google 



Ibafalwl család. Ismeretes e családból Ibafalvi Tamás, 
esztergami prépost 1463 — 1494-ig, ki 1487-ben a még gyermekkorú 
estei Ipoly Érsek mellé segédül rendeltetett. 

Ibrányl család. (Vajai és ibrányi) Lehoozky ') szerint a 
család törzse Ibrahim nevű török basa volt, ki a keresztyén vallásra 
térvén át Lukács nevet vett fel , és Szén t-G y ö r g y helységet 
szerzé, melly nevéről I b r a m-nak (késfibb I b r á n y) neveztetett. Ne- 
jéül Kállai Simon leányát irja, kitől leánya Katalin Vay István- 
hoz ^) mene férjhez, és ennek gyermekei magukat vajai Ibrányiak- 
nak hivaták. 

Mennyi valóság legyen ez eléadásban I b r a h i m-ra vonatkozó- 
lag ; — el nem dönthetem, de az bizonyos, hogy IV. László király alatt 
bizonyos Albertnak fía Sebestyén, mivel semmi hadfelkelésben és 
nemzetgyűlésben meg nem jelent, e makacssági hűtlenségen veszté el 
I b r á n y földét, és azt a nevezett király 1280-ban M a r c z e 1 fiának 
Sefrid ispánnak adományozá *) Ez oklevél nyomán bizonyos, hogy 
I b r á n y földje (vagy helysége) már ekkor létezett, tehát jóval elóbb, 
mintsem a törökkeli viszonyaink kezdődtek ; és innen valószinü, hogy 
nevezett Sefrid ispán (Comes) lön az I b r á n y család alapitója. 



Schmitt Arch. Epp. Strlgon. II 12. Péterft dono. Hang. I. 212. - Me- 
mória Basilicae Strigon. 82. 133. 

') Lehoczky Steramatogr. II. 194. 

') Mint alább látandjuk, itt Lehoozkynál a nevekben is tévedésben van, 
mert 1-ör az Ibrányi családnak a Vay- és Péchy-ekkeli pörükben felmutatott 
genealogiájok szerint Kállay Simonnak leánya E r z s e Ibrányi Gergely nek 
(és nem Lukács nak) volt neje ; 2-or ezen Gergelynek leánya Margit (nem 
Kata) lön Vay Istvánnak, az Ibrányiak ősének, nejévé. 

^) Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 3. pag. 32. 

Digitized by VjOOQIC 



Holey - HuyaiM. 



315 



A régi ibrányi Ibrányi család fiága nem aok&ig tartá fen ma- 
gát, a XV. század elején Ibrányi Gergelynek ') már csak egy 
András nevű fia, ki mag nélkül halt el, és egy leánya Margit 
volt. Nevezett Margit-ot 1414-dik év táján vette nőül vajai Vay 
vezetéknevet , magát vajai Ibrányi nak nevezé , és igy lön ujolag 
az Ibrányi család megalapitója. A családfa következőleg alakult : 

Ibrányi Gergely. 
(Killai Erzse) 



Margit 

(Vay latvánné) 

1414. 1417. 
I — : ^ 1 

▼ajai Ibrányi István 



András 
t 



I. László 



János. 



I. Miklós 1523. 

(Szamos-njlaky 

Potentiana) 



Idősb I. Ferencz. 
1) Chapy Anna. 
2) Lónyay Krisrtina) 



Bálint 



Pál. 11. László 
t t 



Miklós. 

t 



Zsófia 
1690. 
(Chernél 
Pál) 



Anna Kata 

1690. (Tatay 

(Bornemisza István) 
V. Yittcze László) 



János 

(Rákóczy 

Anna) 

I ^ 1 

II. Ferenoz. 
al^szágbiró 

1682. 

III. László 

1626. 1663. 

(Dóozy Anna) 

I ^ I 

III. Fer encz. 



J^nna 
(Vay Ábrahám) 



János. 

t 



liászló. 
Ezredes^ 1 1707. 



y. László. István Julianna 

t i (Kléry Fortunatus) 



Károly 

(Krajnik 

Mária) 



Antal. 
1897. 



Teréz 
(Keltz) 



II. Miklós 

1780. kir. tanács. 

Szabolcs V. alisp. 

(b. Vécsey Mária) 



István. 



János József. 

1807. (Kállay 

Szabolcs V. í(5biró. Francisca) 
(nőtlen). 



Farkas 
Szabolcs V. 
alispán. 
(Becski Erzse) 



Mihály 

(Irinyi 

Julianna) 



III. Miklós 

Szabolcs V. fójegyzó 

+ 1807. 

(gr. Klobusiczky 

Mária. 

I ^ ' ' I 

egy leány. 



Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII . pag. 739. szerint Ibrányi András 
és Gergely 1436-ben Szabolcs megyei Chnr helységnek és Zárd halastó- 
nak birtokába^ a mellyet Darahynak fiától Jánostól zálogozimen birtak, — 
a Wesá Omveat által iktattattak be. r^ ^^.t1/> 

Digitized by VjOO^ IC 



110 Ibrányt. 

Mint emlitik : a régiebb Ibrányi-ák kihalván , a családfán lát- 
ható íbrányi Gergelynek leányát Margitot Vay István vévé nötil, 
és ennek a fia István és utódai magukat vajai I b r á n y i-aknak ne- 
veztetek, és a Vayak részére 1418-ban kelt pallos-jogi kiváltság-levél- 
ben, valamint e Vay-aknak és Ibrányi-aknak egyenlő czimeröket meg- 
ujjitó 1507-ki királyi adománylev élben is nevezett Istvántól szárma- 
zott Lászlónak fiai is név szerint betétettek, és birtokukat Vaján meg- 
tartották 0- 

I. Lászlónak fia L Miklós lő26-ban a Szapolyai által tartott 
tokai gyűlésen részt vett '). Nejétói Szamos-újlaki Potentianától há- 
rom gyermekét látjuk a táblázaton : Idósb Ferenczet, kinek eszeni 
Chapy Annától és Lónyay Krisztinától fia Miklós elhalván, csak 
leányai maradtak ; ezek közül A n n á tói Bornemisza máskép Vincze 
Lászlónétól leány ágon a péchujfalusi Péchy család szakad le. 

I. Miklósnak második fia Bálint, gyermekeiben kihalt. A har- 
madik fiu János, kinek neje Rákóczy Anna volt, a jelenkorig ter- 
jeszté le ágazatát. Ennek fia 

IL Ferencz hires törvénytudó , és alországbiró volt. öt kül- 
dötte Miksa császár Erdélybe a Fogaras vára és földe iránt Báthori 
István és Békés Gráspár között támadt pernek elintézésére '), és 1582- 
ben az országgyűlés által a Szepességre az ország határainak meg- 
.vizsgálására küldetett *). 1560-ban többed magával Kis-Madán, Fóka- 
Teleken , és Tökés-pusztán Szatmár várm^yében királyi adományban 
birtokot nyert *). Neje rosályi Kán Magdolna •) volt. Fia 

III. László 1635-ben az országgyűlés által a száraz vámok el- 
törlésére kiküldött választmány tagjául neveztetett ''). Neje Dóczy 
Anna volt ; ettól fia III. Ferencz, kinek Anna leányát Vay Ábra- 
hám vezeté oltárhoz ; fiai a mag nélkül kihalt János és IV. L á s z- 
1 ó , ki Rákóczi ezredese volt, és 1707-ben a trencsini ütközetben esett 
el ^). Három gyermeke közül csak István hagya maradékot. 



*) Szirmay A. Szatmár várm. II. 367. -Vay László : Német Hivség 369. 1. 

') Jászay Pál a M. nemz. napjai a mohácsi vész utáo. 81. lap. 

*) Szirmay id. li. II. 367. 

•) 1582-ki 6. törv. oz. 

Szirmay Szatmár várm. II. 92. 

•) Ugyanott II. 82. 

') 1635-ki 72. törv. ez. 

^) Szirmay Szatmár várm. II 36a - Coti Zemplin noi hÍ8L^S9, . 

.gitizedbyüiOOgle 



Ibrányl tít 

Istvánnak három fia volt : a) I s t v á n magnélkttl halt el ; i) K á* 
r o 1 y , és e) II. M i k 1 ó s. 

Károlynak nejétől Krajnikfalvi Krajnik Máriától fia Antal 
(1807.) és leánya Teréz Keltznfi maradt. 

n. M i k 1 ó s a múlt század végén sok ideig Szabolcs vármegye 
lUispánja, utóbb (1780-ban) kir. tanácsos volt. Nejétfii báró Véosey 
Bl áriától gyermekei következők : 

1) János Szabolcs vármegye ffiszolgabirája volt. Nfitlen. 

2) József , kinek neje Kállay Francziska. 

3) F a r k a s elfibb Szabolcs vármegyei alispán % utóbb (1807« 
bai)a tiszántúli kerületi tábla ülnöke. Birt Szatmárban Nagy-Géczben. 
Neje szántói Becsky Erzse. 

4) Mihály, kinek neje Irinyi Julianna. 

5) IIL Miklós Szabolcys vármegye ffijegyzfije volt. Meghalt 
I807-ki febr. 9-én. Nejétfii gróf Klobusiczky Máriától egy leánya 
maradt. 

Azonban mint adatainkból látjuk, e családfán a most élfi nemze- 
dék hiányzik , de hiányzanak még a családnak már régebben élfi neve- 
zetes tagjai ia Illyenek 

Ibrányi Cryörgy, ki 1474-ben a budai káptalannak éneklő 
kanonokja volt ^). 

Ibrányi István 1507-ben esztergami kanondk '). 

Ibrányi Péter, ki egyike volt 1523-ban azon bíráknak , kik 
Kesserew Mihály bosznai püspököt nfirokonával egyeztetek ^). 

Ismét István^), ki talán testvére volt I. M i k 1 ó s-nak, kivel 
1517-ben Szatmár megyei Ders faluban , Hodászon és Kántor-Jánosi- 
ban részbirtokot nyert királyi adományban ; ®) és ugyan csak Miklós- 
sal a tokai gyűlésen is jelen volt 1526-ban ^). 

Ibrányi Ferencz 1604-ben császári hadi-tiszt ®). 

Ibrányi Mihály 1649-ben Rákóczy György erdélyi hadainak 
hadnagya *); utóbb 1649-ben váradi alkapitány, a midfin fit Rákóczy 



«) 1807-ki 31. törv. ez. 

^ Szirmay Szatmár várm. II. k 367. lap. 

•) UgTanot^. 

*) Tadományos gyűjt. 1836-kt X. köt 106. 1. 

*) Talán ugyan egy a följebb esztergami kanonokkal. 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 81. 86. 89. 1. 

^ Jánay id. h. 61. 

•) "Wolfg. Bethlen tóm. VI. p. 117. 

•) Szirmay Szatmár II. 367. ^,^,^^^, ,^ GoOglc 



218 Idek *- Igas. 

György 47 10 tallér-, és 645 arany átadásáról nyugtatá ^). Lfeginkább 
Keméoy János alatt táborozott ^) ; és egy ízben Pucheím által kemé- 
nyen megveretett Ennek fia volt IbrányiAdám, ki 1661-ben tö- 
rökfogságba esett ^). 

Idek család. Illy nevű családból II. Ulászló király alatt élt 
IdekLászló. Erre és aranyadi Anyás Mihályra bizta Várdal Péter 
kalocsai érsek a maga Zárka nevű várának oltalmazását, melyért nekik 
el6re bizonyos Összeg pénzt is fizetett. Azonban mindketten hanyagon 
teljesítvén tisztöket, egyszer midőn a várból eltávoztak, azt Kis Hor- 
vát János elfoglalta. Ez okból Várday Péter panaszára Ulászló király 
Ijónyai Pál által mindkettöjök javait a vigyázatlanságuk által okozott 
kár térítéséül elfoglaltatá ^) 

Iffju család. (Kihalt.) Az Iffju család Magyarországról 
szakadt Erdélybe. Iffju Márton 1543-ban Szatraár megyei Da- 
nyád helységbeli részbirtokára királyi adományt kap ^). 

IfíjVL János, az idősb, ifjúsági korát mint katona Szigetvárá- 
ban tölte , utóbb Szapolyay János Zsigmond korában Erdélybe men- 
vén, ott vitézségével elfimene telét eszközlé, és később nőül vévén Maj- 
láth Margitot , Báthori András Özvegyét , ez által nagy családi össze- 
köttetésbe jó , és megvagyonosodik. Egyike volt 6 azoknak, kiket Bá- 
thori Zsigmond 1594-ki aug. 31-én a kolosvárí piaczon lefejeztetett '). 
Háromszor sújtott hozzá a bakó, mig végre a földre ledöntve, fejét ve- 
hété ''). Fia János 1599-ben jegyzé el nóül Jeremiás moldvai vajda 
leányát ®) ; de tőle gyermeke nem levén, benne fi-ágon, — nővérében 
Annában pedig , ki enyingi Török Jánosnak neje volt , leányágon 
halt ki a család *). 

Igaz család. Doboka vármegyében Gyulán 1693-ban birto- 
kos volt ^®). 



Regestr. Insirumeniorum. Ms. Musaei Nro. 2340. fol. lai pag. 16. 
') Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 224. 362. — Szirmay C. 
Zemplin not. hist. 174. 

*) Szalárdy Siralmas Krónika 473. 1. — Szirmay Szaimár virm. II. 368. 

*) Budai Hist. lex. II. 

^) Szirmay Szatmár vArm. II. 222. 

•) Wolph. Bethlen, tom. III. p. 374. 463. 

') Ugyanott III. 472. 

') Ugyanott tom. V. p. 322. — Benkö Transylv. Gen. 1. p. 521. 

*) B. Bornemisza osalád levéltára. 



»«) Hodor Doboka várm. 105. 



Digitized by 



Google 



l9lár. - Iklddy. %19 

Ifl&r család. S^mplin vármegye czimerleveles családftinak 

I^lay család. Szintén S^mplin vármegye nemes családa. A 
czimeres n^nes levelet Iglay Mihály és Simon nyerték I. Leo- 
pold királytól 1686.ban '). 

CzimerUk a paizs vörös udvarában kék magyar ruhába öltözött 
férfiú, fölemelt jobb kezében csizmadia-kést(crepidamcothurnariam) ^) 
tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oUyan férfiú emelkedik 
ki , jobbjában vinczellér-kést , baljában szólfiíiirtöt tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüst vörös. 

Igmándy család. (Boldogasszonfai). Somogy vármegyei 
nemes család , mely — ugy látszik — Komárom megyei Kis-Igmánd 
helységből vévé eredetét. Közülök Antal 1844-ben a dunántúli ker. 
tábla ülnöke volt 

Igö család. Gömör vármegye nemes családainak egyike *). 

Ig^arf ó c^salád Szabolcs vármegyének nemes rendű csalá- 
dai között áll. 

Közülök Igyartó Pálam. kir. udv. kamara titoknoka, 1842-ben 
a marmarosi kir. kamarai igazgatóságnál elsó ülnökké és kir. taná- 
csossá neveztetett ^). 

Uiász család. Gyór vármegyei czimerleveles nemes csa- 
lád, melybóli Pest megyébe származását megyei bizonyitványnyal iga- 
zolá Ihász Márton 1848. el6tt ^). 

Iklödy család. (Iklódi.) Iklód magyarfalu Szatmár vár- 
megyében, melynek most is birtokosat az Iklódy család, mely neve- 
zetét is e helységről vette '). 

1423-ban Iklódy István, Barla, György, Mihály, 
ésBertalan egészen birták a nevezett helységet, és annak határát 
Kántor- Jánositól megkülönböztették ^). 

A régiebb századokban már az ügyészi pályán látjuk a család 
tagjait így Iklódy 1416-ban István, 1426-ban Gergely, István és 

^) Szirmay C. Zemplin not. top. 113. 
«) Collect Herald. Nro. 810. 
») Tán ,dnUc9.' 

*) Bartholomaeidet C. Gömör. pag. 145. 
*) Pe»ti Hírlap 1842.ki 194. szám. (nov. 10.) 

*) E családtól nyert közlemény eltévedvén, talán a nemzékrend a pótlék- 
köietben közölhetó lesz — addig nyerendő adatok nyomán. 
^ Szirmay Szatmár várm. II. 88. 
•) Ugyanott ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc 



*M Iklédy. 

Mihály, 1429-ben Mihály, UCO-ban György, 1466-ban Ba- 
1 á s mint prókátorok említetnek ^). 

1639-ben nevezetesnek irja Szirmay : Iklódy I s t v á n t, ki a re- 
form, vallásról a kath. vallásra térvén minorita lett, s később megölet- 
vén, kanonizálása iránt folyt per ^). 

A családból e század elején Iklódy László birtokos Szatmár 
vármegyében Iklódon kívül még Gencsen és Endréden. 

Iklódy CMlád. (Iklódi f) Hodor szerint e kihalt család Er- 
délyben Doboka megyében virágzott, és 1590-dik év táján kihalt ^). 
Különbözőnek kell a fóljebb tárgyalt családtól lenni azon oknál fogva, 
mert említett írónk szerint e család a Doboka megyei Nagy- és Kis- 
Iklód helységről irja magát ; és ugyanott nevét Magyaros-I klód és 
Iklód-Szent-Ivány puszták tartják fen. A Dengelegi családdal, melyből 
Dengelegí Pongrácz 1444-ben al vajda volt, — osztályosnak íratik ; 
minthogy Toldalaghy András Iklódy ivadék Dengelegi Tamás másod 
unokáját Aknay Katát tartotta második házas társul. 

1465-ben Iklódy István mint királyi ember (homo regius) for- 
dul elő a Füld helység iránt Famasi Veres Benedek részére kelt ha- 
tárjárató parancsban. 

1517. Iklódy F e r e n c z birtokos és Doboka vármegye főispánja. 

Ismert nemzékrendük következő : 

Iklódy Domokos. 

, ^ , 

László. Osvald. Anastasia 

(ozegei 



fialás 
1526. táján. 



Vas Pál. 



Péter. KaU 

(Literatí György.) 

Másik töredék nemzékrend ímez : 



István 



Benedek 
(Kodori Ágnes.) 



Péter Zsófia 

t (Radó György). 

A táblázaton álló Zsófiának Radó Györgynének leány-utódai a 
Kemény, Toldalaghi stb. családokban élnek. 



1) Szirmay Szatmár vArm. 1. 139. 1^. 11. 

^ Ugyanott II. 89. 

») Hodor Doboka várm. 105 - 107. 11. 

Digitized by 



Google 



Ukay. - niésy. 121 

Ilkay család. (ükaL) Pozony megyei — valószínűleg kihalt 
régi család, melybAI 1455-ben élt Ilkay Tamás, Ilkay Jánosnak űa, 
bmét Bálás Jánosnak fia , Péter Istvánnak , és Mihály Jánosnak 
fia, stb., kiknek részére László király Konth Miklós egykori nádornak 
a Pozsony megyei Ilka helység iránt 1359-ben kelt itéletlevelét át- 
írja, megerósiti, egyszersmind a netalán Ilka helységben lappangó 
minden királyi jogot is a mondott családnak adományozza 0* 

Ilkey család. (Vargyasi.) Székely prímipilaris család, erre 
vonatkozó adomány-levelét 1651-ben nyerte *). 

Pest megyében is eléfordul az 1 1 k e y név , ha jól tudom e csa- 
lád elfibbi neve Varga volt, s szintén Erdély ból szakadt. 

lUard család. Székely család , melyből lUard Ferenc z 
4506-ban Marosszéknek képviselője volt az agyagfalvi gyűlésen •). 

Illés család. Zemplin vármegyei nemes család, e század ele- 
jén birtokos Megyászon *). 

Illés f^salád. (Edvi) Dunántúli nemes család, ipelyböl több 
evimg. lelkész tűnt feL A múlt század végén élt lUésAdám evang. 
lelkész Ritiben. Ennek ^yik fia Pál (szül. 1793. jun. 29-én) azintén 
lelkész Nemes-Dömölkön , iskoláinak bevégzése és a külföldi egyete- 
meknek meglátogatása után 1817-ben lett pappá; jelenleg superint. 
levéltárnok, s egyházkerületi senior. Mint iró ugy a hittani- mint a 
nOvelési téren ismeretessé tévé nevét ^). A m. akadémiának 1835-t61 
lev. tagja. Egyik testvére Ádám pesti ügyvéd, birtokos (1859-tól) 
Nógrádban Tolmácson. 

mésy család. Illésy István 1719-ben nyerte III. Károly 
királytól czimeres nemességét. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy karó mellett zöl- 
dcllfi szölótó, melyrÓl jobbról egy, -balról két piros ráólÓítirt csüng. A 
paizs fölötti sisak koronáján pánozélos kar könyököl , kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A paizs aljáról 
kétoldalról zöld ág nyúlik föl , a paizs alatt levágott végeik keresztbe 
helyezvék •). 



>) Teleki Hunyadiak kora X. köt. 440* 1. 
*) Kállay Székely nemz. 146. lap. 
•) Ugyanott 252 1. 

*) Szirmay C. Zemplin noi. top. 230. 

*) Lásd életrajzát Ujabb Israeretektára IV. 423. A család nevét a „J e n a 
Hnngarica^* 137. lapján Ilié s-nek találjuk írva. 

CoUeoi. Herald. Nrt). 419. ^ ^ 

Digitized by VjOOQIC 



ttt lUésy. - Ulyéshásy. 

niésy €sal4d. A fólebbitSl különböző. Ennek nemesség szer- 
zői Illésy Pál és Gáspár és Zsigmond valának. Czimeres nemes 
levelük IIL Károly királytól 1720- ki nov. lO-én adatott *). 

Czimerük függőig kétfelé osztott paizs , a jobb oldali osztály 
kék udvarában vörös mezű kar könyököl, kivont karddal; iblötte 
aranycsilag ragyog ; a baloldali arany mezőben kék kiterjesztett szárny 
látható. A paizs fölötti sisak koronájából jobbról vörös, balról kék sas- 
szárny látszik , a vörösben arany csillag, ragyog. A két szárny között 
vörös ruhás kar könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. 

Illésy nemes család Zemplin vármegyében is él *). 

Illlts család. A czimeres nemes levelet 1 1 1 i t s Gábor nyerte 
1751-ben M. Teréz királyasszonjrtól. 

Czimere a paizs kék mezejében jobbról balra rézsútosan levonuló 
fehér csikolat , mellyen egy vörös alakú test nyúlik el. A paizs fölötti 
sisak koronáján vörös mezű kar nyúlik föl , egy két hegyű zászlót len- 
getve. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös •). 

Illos CMl&d. Közülök Illos Károly 1765.ben Győr vármegye 
szolgabirája volt. 

niovay család. Bars megyében a múlt században élt IIIo- 

vay J ó z s e f és ily családfát alkotott : *) 

Illovay József 

(Zichy Anna Miria) 

I -^ I 

László Anna Bora. Krisztina Klira 

1770. (Balogh Sánd.) (Gsergó Mih.) 

Illyés család. Erdély régi családa, melyből Hlye D i e n e s- 
nek Ca János 1459-ben élt ^). 

Illyés család. Közülök Illyés András 1696-tól 1713-ig Er- 
dély kath. püspöke volt. Czimere a paizs kék mezejében egy magyar 
vitéz, fölemelt jobbjában kivont karddal rohanva egy hátulsó lábain 
álló medvére. 

Illyésliázy család. (Illésházi gróff). Történeti jelességü, 
tősgyökes magyar mágnás-család, melynek eredetét némely iróink ^) a 



') Collect Herald. Nro. 410. 
') SzirmtLj C. Zemplin not. top. p. llá. 
') Adami Scata Gentil tom. IV. 
^) Perbeli genealógia. 
') Kállay Székely Nemz. 252. 

•) Lelioczky Steram. II. p. 198. — Hormayr Mednyánszky Taaohenbuch 
für d. vaterl. Geech. 1821. 288-^9. és 1830. 11-13. ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



niyésháty. 



SM 



Salamon nemzetségből hozzák. A 
Salamon nemzetségnek a Csallóköz 
birtokosai közt már a XIL században 
eléfordul okleveles nyoma ^J; smint 
e munka IV. köt. 80 lapján emlí- 
tem, — Mednyánszky szerint 1238- 
ban osztoztak meg a Salamon nem* 
béli Salamon urnák fiai Péter és 
Illés ^) atyai birtokaikban, s ak- 
kor ez az Illyésházy , amaz a Szer- 
házy (Esterházy) ágnak lett tör- 
zsévé. 

Az elftttem fekv6 családfa sze- 
rint a XV. század elején 1400dik- 
ban élt E 1 i a s (magyarul Illés,) 
pozsonmegyei csallóközi V a 1 1 a-ról viselvén eUnevét (praedicatum), 
és ennek fia M i h á 1 y már Illésházi Ilié s-nek iratik, bizonyosan aty- 
járól véve nevet, és az által alapított Illésháza helységtől elSnevét. 
A családfa az utolsó kihalt családtagig következő izeken vi- 
rágzott: 

Illés 
1400. 

I A. ■ , 

Mihály 
1444. 




I. György 

Pozson V. követ 

1605. 

(1. Tankházi Margit. 

2. Vajas Vattai 

Magdolna) 



Margit 

1609. 

(borsai Csorba 

Pál) 



II. György 
t 1526. 



I. Ferencz. 

1540. 

(borsai Csorba 

Ilona) 



Farkas, 
t 1550. 



Pál. 

t 



Anna* 

t 



1. Tamás. Kata 

154a Pózon (Ilraéri 
V. alispán Fer.) 

1. cs. Pogány Anna 
2. Földes Zsófi) 

I ^ 1 

Lásd folyt, a köv, Inpon. 



Zsófia 

(l. Oszlány 

János 

2. Marsovszky 

Mihály) 



«) Fejér Cod. Dipl. tom. II. p. 228. 

') Mednyánszky ez adatra nem idéz kútfót; az elóttem fekv5 genealógia pe- 
dig egy Illést 1400-ban éltet, s igy valószinú, hogy a családnév emez Ilié stól 
tói nyerte eredetét ; az Esterházyakkali összeköttetés pedig leányágról I. T a- 
m á 8 atán veheté szárraazatát. Az általam itt közlendő családfa a ,Genealogiae 
auihentioae tom. I. kéziratból való, összevetve Lehoozkyéval, és Wi^eréval 
(Mss. tom. LXX. p. 141) stb. Digitized by Google 



2t4 



lUyéaliásy. 



I. Tamás, ii os elSbbi lapon. 
1540. iklisp. 
(1. Gs. Pogány Anna 
2. Földes Zsófia. ) 



l-t6llI.Ferencz Kata III. György BrigitU 2- töl I. István Zsófia 

1556. 1575. 1577. (Thurn Föl.) nádor 1 1609 (Esterházy 

(Pataky (Bosnyák 1. Erdódy Anna Fer.) 

Zsuzsa) András) 2. Pálffy Kata.) 



III. Ferencz. 
elóbb barát 
1624. 
(Szirmay^Kata) 



II. Tamás. Ádám. 

1658. ásváni 

(Fornósze- pleb. 
ghy Kata) 



IV. Ferenoz Zsófia 

Báró lett (Ocskay 

éles. Párkánynál Fer.) 
1. Peklér Mária 
2. Sárkány Erzse.) 



Gáspár. 

gróf. 

Trenosén s Lipió 

V. fóispán. 

t 1648. 

(Thurzó Ilona) 



11. Istrán 
(tóti Lengyel 
Erzse) 

Era 

t 



Gábor IV. György 

(1. yjfalusy kir.fóaszt 

Eva 1681. 

2. Tarnow (Forgách 

Zsófi Mária 
3. Bi. Széosy 
Eva.) 



Kata 

(Bethlen 

Péter) 



Kata 
(Batthány Pál) 



László 

t 



Miklós 

gróf, és 

1687. kancellár. 

(Balassa Erzse) 



Ilona 

(Esterházy 

Miklós) 



József 
föasztaln. 

tl7ö9 
(1. gr. (3sáky Franoiska 
2. gr. Traun Petronella) 



Anna Mária 
(gr. Erdódy László) 



Teréz. János 

(hercz. Batthyány septeravir. 
Ádám) (gr. Batthyány 

Sidonia) 



Julía 

(gr. Balassa 

János) 

2. gr. Herberstein) 



Franoisca 
gr. Batthyány 
György) 



István 
kir. fóasztalnok 
szül. 1762— 1 1738 
(Gr. Barkóczy Ter.) 



Joiefin 
(gr. Windisohgraetz 
Fer.) 



Mária 
(gr. Fekete) 



Illés fiának Mihálynak — mini látjuk a táblázaton, — két 
gyermeke volt I. György és Margit borsai Csorba Pálnc. 



*) Ldioozky szerint id. h. Mátyás 1496-ban gyulafehérvári pr^KMé 
is ennek fia volt ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



LGyÖrgyaz 1505-ki rákosi országgyűlésen Pozson vármegye egyik 
kOf ete ToIt >), és 1509-beii kir. udvaraoL EIs& neje Ttnkházy Margit 
(Tankházy Ábrahám leánya) , a második Vajas-Vattai Györgynek leá- 
nya Bfagdolna. liehoczky szerint ezen Györgynek, és testvérének M á- 
tyásnak') magbaszakadó Tankbázi Ábrahám a pozsoni káptakn 
tUki 200 frtot, hagyott , mivel — úgymond — midfin a nevezettek is- 
koláztak, és Mátyás király udvarában nOvelkedtek, jövedehneikbfil 
jogtalanul költekezett 

L Györgynek gyermekei a) IL György a mohácsi ütközetben 
1526-ban esett el; ») L Ferencz ma^t Mol-Tejedi Illés-nek 
irá, és neje borsai Csorba Pál leánya Ilona volt ; ettől gyermekei : Pál, 
Anna, és Farkas, bírta Zniót (Turóozban) Tejedet (Poson megyé- 
ben), és magnélkfil elhalt 15dO-ben; O Kata ivánkafalvi Umeri (v. 
Örmény) Ferenczné ; 4) Z a ó f i a először Bars megyei Oszlány János- 
nak, másod Ízben marsovai Marsovazky Mihálynak volt neje. Es végre 
é)L Tamás 1640-ben Pozsony vármegye alispánja volt. Első 
neje k.-magyari Földes Zsófia volt; a második (1559*ben) csehi Po- 
gJAy Péternek leánya Anna , ki utébb peleskei Eördögh Ferenczhez 
ment nőül. Az els5 gyermekei I. István és Zsófia Esterházy Fe- 
renczné; a másodiktól II. Ferencz, Katalin magyarbéli Bosnyák 
Andrásné (1576 ben) III. György és Brigitta Thum Fülöp neje 
1591-ben. 

L István sz^ esze által nagyra emelé családát Az 1594-ki és 
1602-ki országgyűlésen kitünteté magát 1603 ban a király ellen lá- 
zitó Írások kibocsátásával terheltetett , és fUeg Joó János személynök 
oda működött , hogy vétkesnek ítéltessék. István viszont más íratok 
nyonán Joó Jánost erösebben vádolá, a mint ez csakugyan el is esett ; 
niésházy pedig az idézés el61 Lengyelhonba menekülvén , javai a csáb- 
rághi és szitnyai uradalmak elkoboztattak , honnan visszajövet Bocskai 
partjára állott , ki javaiba is visszaállitá. Érsekújvárt 6 menté m^ a 
töröktől, n. Mátyás királyt ÍBIeg fi segité a trónra, és 1608-ban már 
■iot kir. Oi udvamok a koronázám országgyűlésen nádorrá válasz- 
tatott M<^halt 1609-ki máj. 5-én Bécsben; eltemettetett Bazinban «). 



Jáftay a msgjrar nemzet napjai a mokáoii véts után. 
*) hUá a ÍÖljebbi jegyzetet 

^ L. Életrajzát Mednyánszky TaMshenb. L d. vaterL GefoL 1621. 288 — 
aoa L - Felifi magyarom. Minerva 1828-ki foly. 1892. Up. é$ FUlértár 1935-ki 

4a Slám tttk Digitized by GOOg IC 

15 



Zt6 lllyéflháfty. - 

Életpályája adataihoz jegyezzük még, hogy e16bb Poesony megye alis- 
pánja volt; 1577-ben kamarai tanácsos, 1586-ban vette el Pálfiy Ka- 
ta t a dúsgazdag lepoglavai Krusich János özvegyét. Krusich János- 
nak leánya Katalin gr. Dtetríchstein Miksané volt,kine1c halálával az 
özvegy Katalin a liptói föispánságot mostoha atyjára Illyéaházy Ist- 
vánra hagyta 1600-ban; 1608-ban egyszersmind Trenosin és Liptó megye 
ffiispánjává is neveztetett , mely megyék örökös f6ispáadága a oaaládot 
végső izéig illette. Gyermekei nem maradtak II. Ferencz testvérének 
a trencséni javakból 200 frtot hagyott ^ és a pozsonmegyeí lócsá birto- 
kot ; még többet hagyott ennek fiának GiáspárnaL Atalános örököseQl 
nejét Pálflfy Katalint tévé, ki azután 1613-ban ii szentgyörgyi urodal- 
mat testvére Páltfy Miklós fiainak hagyl; Surányt sfl vének Bosnyák 
Tamásnak, EbeHiardot Fánósi Fcrescznek 0* 

II. Ferencz (II. Tamásnak elsó nejétói Pataky Zsuasától ^) 
két fiat hagyott maga után: III. Ferenczet és Gáspárt 

Gáspár mint nagybátyjának a nádornak fő örököse azvagyonon 
kivül a Trencsin és Liptó megyei ÍVispánságokban is annak utóda lön. 
1610-ben Bethlen Gábornak hadvezére volt. lölO^-ben réaat vett a bé- 
kealkudozásokban. 1621-bcn a morvaországi ^atárszélekeil Bcumova 
várát foglalta el. 1626*ban Bethlen Gábor az2sal bizta m^, hogy a se- 
gélyére jött gróf Mansfeld és a weimari hérceég seregeit az ellenséges 
megtámadások ellen fedezze, melyet jó foganattal teljesített, mert 
Vallenstein ellenségi hadvezér szemességét kijátszva, Mansfeld sere- 
geit Trcncsénnél a Vagon szerencsésen átvezette ^). Agának grófságot 
nyert. Meghalt {648-ban, miután a katfai vallásrál a luther. vallásra 
tért *). Nejétói betlehemfalvi Thurzó Ilonától gyermekei következÓk :. 

á) II. István , kinek neje lengyeltóthi Lengyel Erzae volt, egy 
leányt Évát hagyván maga után, ágazata kihalt 

^) Gábor szintén Trencsin és Liptó megye főispánja. Testvéré- 
vel Györgygyei a dobrasori és babóthi birtokok végett ügyeiket az 
országgyűlés intézi el 164d-ben *J. 1655 ben h sicárazvámok eltörlésé- 
vel megbízott országos küldöttség tagja volt ®). 1665-ben a protestáns 



Lehoczicy Steramatog. II. p. 119. 

'j Geneal. autU. tom. 1. Ellenbea Lehoczky szerint egy nőéeetvére Zsu- 
zsanna volt Pataky Ferenezné. 

•) Pethö Gergely Krónika 207 lap. 

•j Kaiy Hiét R. H. tora. II. p. 12a 

*) 1Ö49-kt 88-ik tíirv^ ez. 

•) 1655.ki 29. tört. ez. oigitized by Google 



lUyeshásy. 227 

vallásról , melynek nagybátyja István nádor buzgó híve volt, a kath. 
hitre tért ^). Elsó neje (1657) divékujfalusi Ujfalusy Éva, giletínczi 
Osztrosith Pál özvegye volt; a második (1663. 1665.) Tarnow Zsófia 
Petronella lengyel hölgy, a harmadik Rimaszécsy Éva volt. Fia 
László magnóikul halt el, leánya Katalin Batthyány Pálhoz ment nőül. 

c) IV. Gr y ö r g y hasonlóan főispán. I. Leopold királynál tekin- 
tetben állott, azonban a Tököly pártjára hajolván , egy ideig U58 l-ben 
'•fogva volt *). Már 1659. IG62-ben királyi föasztalnok-mester volt *). 
1684-ben teljesen Leopold kir. hűségére tért. Nejétől gróf Forgách 
Máriától egyetlen leánya Ilona Esterházy Miklós neje volt. 

<f) K a t a 1 i n iktari Bethlen Péter neje *) kitől azonban gyerme- 
kei nem maradtak. Férje 1646-ban halt meg, kit ő 1648-ban követett. 

így a G á s p á r ága kihalván , tekintsünk a másik — legtovább 
virágzott nemzedékre. 

III. Ferenc z nagybátyja a nádor által annak szerzett javaiból 
kizáratván , előbb sz. ferenczi rendi szerzetes , és Füleken zárdafőnök 
volt. Utóbb a szerzetet odahagyva megnősült, feleségül vévén Szirmay 
Katalint^). Ettől négy gyermeke lőn, úgymint 1. 11. Tamás, 2. 
Ádám, az ásváni plébános; 3. Zsófia Ocskay Ferenczné, és 4. 
IV. Peren ez. 

II. Tamásnak 1649-ben báróságot nyert neje Fornószeghy 
Kata volt, és némelyek szerint ettől gyermekei is voltak ®). 

rV. F e r e n c z , miután nagybátyja Gáspár maradékai elhal- 
tak, a családi javakat öröklé. Első neje Peklér Mária, Eteky Pál győri 
harroinczados özvegye volt, kivel 1650-ben Egyházfalva, Nagy magyar, 
Nagy-Lak, Bustelek , és Gomba helységet kapta ; maga pedig szerzé a 
Mihályfalvi birtokot , és magyarbéli szőlőket. Második neje ákosházi 
Sárkány Miklósnak Darabos Katalintól, született leánya, Sárkány Er- 
zsébet volt, kitől nemzé fiát Miklóst. 



*) Pethő Gergely krónika az 1665-ik évre. 

«j Kazy Hist R. H. III. p. 243. 258. 259. és 1681-ki 53. törv. ez. 

*) 1659. és 1662-ki országgyűlési végzemény záradéka. 

^) Kemény János önéletleirása. Kiadta Szalay L. 62. lap. 

*) LeLoczky szerint 1. neje Szirmay Kata, a 2-ik Kemendy Péter leánya. 
— Wagner szerint első neje Keméndy leány (1633 ), a 2-ik peleskei Eördögli 
Krisztina 1645-ben. 

*) Wagner szerint e Tamásnak fia volt Á d á m az ásváni plébános, és leá- 
nya volt Ilona. r^n^r\rf]í> 



338 lllyésházy. 

Miklós 1678-ban ágazatának grófságot nyert. 1687-ben a 
batár vizsgáló országos küldöttség tagjául választatott. Utóbb kan- 
c z e 1 1 á r volt 1715 - 1723-ban. Nejétől Balassa Erzsébettől két gyér- 
meke maradt A n n a-M ária gr. Erdódy Lászlónc, és J ó z s e f. 

Emiitett József (1730— 1759) kír. föasztalnok naestcr volt. 
Két neje volt: 1. gróf Csáky Francziska, és a 2. gr. Traun Petronislla. 
Ez utóbbitól születtek : egy fia János, és leányai Teréz gr. Bat- 
thyány Ádámné ; J u 1 i a n n a előbb gr. Balassa Jánosné, utóbb Hcr- 
bersteinné ;Francziskagr. Batthyány Györgyné. 

J á n o 8 a hétszemélyes tábla ülnöke volt. 1791-ben az országos 
codificaló választmány egyik tagja 0- Meghalt 1800-ban. Nejétől gr. 
Batthyány Sidoniától egy fia István s leányai Jozefina (szül. 
1764.) gr. Windischgrütz Ferencz özvegye , és M á r i a gr. Feketenc 
születtek. 

István született Pozsonyban 1762-ki apriL 30-án. Már II. Jó- 
zsef császár alatt gr. Jankovich János tárnok mester mellett a Hóra- 
féle pórlázadás leküzdésére küldetett 1786-ban nőül vette gr. Barkó- 
czy Terézt) kitől azonban gyermekei nem maradtak. 1790-ki ország* 
gyűlésen Trcncsén vármegye országgyűlési követe volt. 1792-ben cs. 
kir. kamarás, 1797-ben a trencsén-liptói insurgensek ezredese, 1800- 
ban atyja halála után a nevezett két megye főispánja. E minőségben — 
ugy 1802- tői 1825-ig minden országgyűlésnek szónokság és hazafi-ér- 
zelem által kitűnő tagja volt. 1801-ben titk. tanácsos, 1808-ban arany- 
gyapjas, az 1813-ki vizkárok ügyében kir. biztos, és ez és más alkal- 
makkal bőkezű, nemes lelkű jól tevője a szenvedőknek. Az I823-ki ese- 
mények egy időre visszaléptetek főispáni székéről, de az 1825-ki or- 
szággyűlés elején még is kir. föasztalnok lett. A m. akadémia alapitói 
közt előkelő helyet foglal, és 1830-ban ennek igazg. tanácsi tagja lőn. 
E valóban nagyúri , lovagias lelkület, — irja élctirója,') — s határtalan 
bőkezűsége, mellyel sokan méltatlanul visszaéltek , agg korában arra 
kényszeriték,hogy jószágai nagy részét elidegenitsc s a nyilvános élet- 
ből visszavonuljon. 1836 óta, nagy uradalmai eladása, és adósságai ki- 
fizetése után, a Csalóközben keblezett sárvai uradalmában visszavo- 
nulva, s fájó lélekkel töltötte végnapjait 1837 óta beteges lett, s 
1838-ki jul. 30-kán a bécs-badeni fürdőben, kifejlett gyomorrák kínjai 



>) I791-k| 67. törv. ez. 

*) Lásd Életrajzát ujabb ismeretek tára. IV. 424- 427. £• r^la sok Jellem* 



zetes olvasható Aszalay : Szellemi Röppentyűiben. 



Digitized by 



Google 



lUyéshásy. — Ilmérl. 



no 



közt hunyta le örökre szemeit benne az utolsó Ilycsházy. Külsejére 
nézve közép termetű , izmos , vállas férfi volt , lelkes arczczal, sasorraL 
és sasszemekkel , szögbajjal y mosolyra kész ajkakkal Egykori javait 
most báró S i n a birja. 

A család grófi czimere — mint följebb a mctszvény ábrázolja — 
apaizs kék udvarában egy aranykoronán álló, koronás egyfejü fekete 
sas, kiterjesztett szárnyakkal, nyakán nyillal átlőve. A paizs fölött 
grófi korona, és azon sisak , melynek koronáján a paizsbeli sas ismétlő- 
dik. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstfekete. 

•lUyevOlgyt család. Kihalt család, melyből lUyevöl- 
gyi János 15ü6-ben kir. itélőmester volt 0* 

Iliuért család. (Ivánkafalvi). Az ivánkafalvi II méri csa- 
lád néhol I r m é 1 i-nek is iratik. A család őséül KorsBenedek tar- 
tatik, ki IV. Béla királytól Nyitra vármegyében 1 1 m é r helységet vagy 
mezővárost kapta ^), mely később a mai Ürmén y-nyé lőn ; és ezen 
1 1 m é r i családból származtatik a most virágzó Ü r m é n y i család is. 
Az Ilméri törzs már Róbert Károly király korában nevezetes egyént 
mutatott fel Ilméri János kalocsai érsekben (1301.), kit azonban né- 
melyek a Forgách család ősei közé sorolnak. 

Az Ilmériek egyik ága , mely magát Ivánkafal várói irja , kö- 
vetkező családfát alkotott, valószinüleg kihalásáig : 

István mester 
de Ilmér. 



István. 



Miklós 
1441. 



I. János. 



II. János 

1465. 

(Bogárdy Margit) 



András 

(pókateleki 

Zomor Verona) 



Zsófia 
(korom pfti 
Nehéz Péter) 



Imre 

n.-váradi 

prépost 



Istyán. 

Orsolya 
(l. Litterati 
Demeter. 
2. Ecby Egyed) 



Láí«zló 

Erzse 
(Patassy 
Albert) 



Fercncz 

(1. Illyéskázy 

Bora. 

2. Teszéry 

FruzHÍna) 



Osvald 
(Ilona) 

István 
1564. 90. 



Anqa 
Sámbo- 
kréthy 
László) 



Dorottya 
(Ilicsényi 
Muczius 
Mátyás.) 



') Jászay A magyar nemz. napjai a moL vész után. 156. L 

^ BadaiHistlex.il. ^ , 

Digitized by VjOOQIC 



230 



Ilo svay. 



A törzsnek fiáról Miklósról szól egy 1441-ki oklevél, mely a 
Sámbokréthen lakó Simonyi család kezeinél, mint egyik leány -ági ivu- 
déknál van ^). Ennek fia J á n o s 1465-ben élt , neje Bogárdy máskép 
deméndi Brigand Miklósnak leánya volt '). Ennek fia András, s leá^ 
nya Zsófi a korom pai és ledniczei Nehéz Péterné a pozsonyi kápta- 
lan 1549 ki oklevele szerint. A család , mint látjuk, András unokáiban 
leány- ágra szállt. 

Ilosvay család. (Nagy-Ilosvai ) Elónevét a Bereg megyei 
Ilosváról veszi, melynek jelenleg is birtokában van. Törzse Tata- 
mér Vlachi de Ilosva, az Árpáddal kijött főbbek egyikének 
utóda, állitólag 1200. táján uj adományt nyert; Öt fia öt külön hely- 
ségben Ilosva, Bilke , Komlós, Dolha, és Lipcse egymással határos bir- 
tokokba helyezkedvén az Ilosvay, Bilkey^ Komlósy, Dol- 

hay,ésLipcsey családokat ala- 
pitá; mint azt eme családoknak 
közös czimere tanusitja. A család 
Mátyás királytól pallos-jogot (jus 
gladii-t) nyert. 

1505-ben élt e családból Ilos- 
vay Jeromos, ki a rákosi ország- 
gyűlésen Kraszna vármegye követe 
volt 5). 

1526-ban Ilosvay János Pe- 
rényi Gábor Ugocsa megyei főispán 
bandériumához tartozott, melyet el- 
hagyván a bereghiekhez csatlako- 
zott , miért a leleszi convent által 
idézteté őt Perényi ^). 
1538-ban Ilosvay Orbán Krakóban járt az egyetembe *). 
1560-dik táján élt Ilosvay Miklós, kinek Charoavoday Fruzsi- 
nától fia J á n s volt 

1560-ban Ilosvay Mihály Szatmár vármegyében Vitka,Ká- 




') Eelecsény József által közlött nemzékrend szerlni 

'j Knprinay Mss. B. tom. L. pag. 63. 

•) jAazAj Magyar nemz. végnapjai a moh. vész után 1Ö8. 1. 

*) Szírraay C. Ugocsa p. 15. 

^} Regestram Barsae Craooviensis p. 49. 



Digitized by 



Google 



Ilofl^y. 



131 



palna , Paplan és Kolosa helységben többekkel részbirtokot nyert ki- 
rályi adományban '). 

1602-ben Thibai Gergelynek javairól Zemplin megyében Vinnán 
febr. 12-én választott bíróság elótt osztály kelt^ Morvay Anna Ilosvay 
Józsefné, és neje Morvay Dorottya Semsey Ferenoz özvegye közt egy* 
részről, más részról pedig Bornemisza Zsuzsanna Ilosvay István özve- 
gye közt, mint leányainak Ilosvay Margitnak , és Katalinnak Eödönffy 
György nejének gyámja között *). 

Ilosvay István 1670-ben Ugoosa vármegye másod alispánja '). 

György ugyanott 1708^ban másod, 1716- 1717-ben első alis- 
pán volt '). 

Imre Rákóczy Ferenoznek , kibez már 1703-ban hozzá álbtt, 
egyik kurucz ezredese, majd tábornoka ^). 

István váradi olvasó kánonoic, deeretorum dootor, ymeri ezimz. 
püspök, és egri nagyprépost volt 1544-beti •). 

József 1784-ben Szatmár megyének aladószedóje ^). 

A XVl. század közepén élt Ilosvay F e r e n c z , kinek ágazata a 
múlt század végéig lehozva ^) következő. 

/Ilosvay N. 



Ferencz. 



Péter. 



Gábor 16d0 
(Bftk:«)r Anna) 



Ábrahám. 

t 



Bálint. 
(I^néczy 
Krigztipa) 



Imre 
(Kende N.) 



Zsuzsa 

1770. 

(Lövey Ádám.) 



Mária 

(Bessenyey 

Zsígm.) 



Gábor 

(Perény: 

Erzse) 

I 



Bora 
(1. Galgóozy 
2. Motó Fer.) 



József: László. 



Mária 
Yinoze N.) 



Klára 
(Szintay tcr.) 



Imre. 



Bálint 
(Sz«rdahelyi 
Klára) 



Zsuzsa 
(Zoltay) 



Fruzsina 

(Trencsényi 

Ferenoz) 



Péter. 2jsigmond. 



Klára 
(KtirtLy Miki.) 



Mária 
(Jékey László.) 



*) Szirmay Szatmár vánn. II 97. 98. és 189. 11. 

^ Regestrum Lii Gyulafianorum Mss. Mus. Nro 2340. 

*) Szirmay G. Ugocsa. p. 53. 

*) Ugyanott 64. Ö5. 

^) Lehoczky Stemmat. II. 198. — Szirmay 0. Zemplin noi hisi 192. 

*) Schematismus Arohi Dioeoesis Agriensis anni 1854 

^ Szirmay Saitmár várm. 1. 158. 

*) Perbeli geneologia. 

Digitized by VjOOQIC 



Md ll«ty«y. 

E családfán Ferencz fiának Gábornak nejéül oaebi Pogány Anna 
is iratik ; s egyszersmind I m r e a Kende leány férjének unokái is fiaiul 
iratnak 0* 

Az Ilosvay család elvap terjedve Bereg , Bihar, Szabolcs, Szat- 
már, Ugoosa stb. megyékben. E század elején Szatmár megyében bir* 
tokosul iratik Eis-Máda, Gy6r-Telek, Mátyfalván, továbbá 

József maradéki birják nagyobb részben Tatárialvát, 

László maradéki Fülpösön, 

Imre Danyádon, 

Ferencz Rákóozon, Fancsikán, 

József Túrozon, 

László özvegye Rákóczon , 

Péter Felsó-Karaszlón bírtak e század elején 1806-ban. 

A Szatmár megyei reform, ágazat igy áll : *) 
lUmrmj Lánlö. 

László Polexina Sándor. Kriaztioa 

Biharban (baji Patav (óvári PoagráOK (gr. Toldy Samu.) 

í^\6 Karolinil l^tvinO Teréz) 

Lila Kata 

t (Lnby Zsigm) 



A kath. ág imez : 



Ilotvay N. 



Lila Lórinoz Kríatóí. Gáznár Gusztáv. 

(Szerdahelyi (Jékey (SikeTEnse) 
Pál.) Teréz) « -^ • 

Bereg megyében Kálmán, a hirlapi halálozási jelentés *) sse- 
rint az ifjúság leventéje, a farsang áldozata lett 1858-ban. 

A család czimere — mint feljebb a metszvény mutatja, — egy 
négyfelé osztott paizs, melynek elsó osztályában aranykorona, a máso- 
dikban pánczélos kar kivont karddal, a harmadikban két úszó hal, a 
negyedikben két élófa látszik. A paizsfolötti sisak koronájából egy ma* 
gyár férfiú emelkedik ki, vállán egy rúdon két horogról két hal (ponty) 
fiig le. A paizst a szokásos foszladék veszi kOrüL 

Dosyay néven többen az irodalmi téren is tűntek fel, ámbár váj- 
jon e családhoz tartoznak-e? nem tudjuk. Ilyen Ilosvay Péter a 
„Toldi Miklós'' versek irója, ki Kusalykóben, a Szilágyságban -^ 

Wagner Mzt. ton. LXX. p. 176. 
S) Politikai Ujdoniágok 1858-ki 18« fiáa. 

^) Klszedée után még bóvebb osaládttt nyervén, ez a „P ó 1 1 é k k ö t e t- 
ben' iog megjelenni 

Digitized by VjOOQIC 



lUsvay. — Imbseii. 



tss 



ugj látszik — iskolamester vagy falujegyzfije yolt, és 1564 — 1574. 
kOzt virágzott Ennek azonban igaz neve Selymes, és csak elftneve 
voUIlosvay. — Más Ilosvay Péter az, ki el6bb Debreczenben, 
utóbb Wittembergában tanult, és lő62-ben a praedestinatio 
iránti mély gondolkozása miatt magát Csaholyban felakasztotta '). 

Ilosvay János Meisnernek latin munkáját forditá magyarra ily 
ozim alatt: „Elek, halok oh Jézus te benned, azért te 
benned bizom. Krisztus urunk születéséről valókét 
elmélkedések/' 1639. 

IlAway család. A XIIL XIV. században virágzott, nevök (de 
Ilsva) GOmOr megye Ilsva, most Jolsva egykori birtokukra vi- 
szonylik. 1350-ben élt 
közülök Péter , ki a 



Bajmócziaknak vásári 
kiváltságot nyert. En- 
nek fia L e s t á r (Leu- 
stach), ki Zsigmond ki- 
rály korában 1387-ben 
(6 ajtónálló , utóbb Fe- 
jér vármegye fóispánja 
és ország nádora volt '). 
Czimer • pecsétét , mely 
egy koronázott falevél- 
ből áll , itt a rajz mu- 
tatja •). — Egyik Fia 
György odajárt Zsig- 
mond királylyal a kon- 
stanczi gyűlésre , és ott 
idatott kérésére az általa birt Privigye városnak vásári kiváltság. Má- 
sik fia Miklós váozi püspök volt 1419.ben. A család rokon volt a 
LoráotflTy családdal. 

Imbsen család. Imbsen Tivadar, Vilmos és Konrád 
tz 1715-ki országgyűlésen nyertek honfiusitást ^). 

<) Toldj F. A magyar költészet története L 117. 139. 186. 19a 

^ Ssirmay Szatmár várm. IL 111. 

•) Bartolomaeidet a Gömör. 187. Lehoozky Stemmai II. 198.- Hlbiznak 
ixok, kik a de 1 1 s va oialádot 1 1 la va, vagy Ilosvay osaláddal hozzák öss- 
•MkötietMie. 

^) Eredeti okmány pecsétéről rajzolva. 

•) ITlí-ki 186.ik tönr. ex. Digi.ized by GoOgk 




Z3i Imecs. 

Xinecs család. (Njujtódi f.) Erdélyben a székely foMön több- 
féle I m e c s családot találunk. 

A nyujtódí Imecs család neháoy tagjait a következe nemzékrend 

mutatja : 

Mátyás 
1G02. 

1 ^ 1 

István Bora Mihály 

háromszéki alkaplt. (Mikes 
(Tomori Petronella) 

Judit Hona Fruzsina 

f 1676. dec. (maksai (k^esdiBóér . .. - 

(Apor Lázár) Jankó Mih.) Simon.) 

Mátyás IGOO-ban a létzfalvi országgyűlésen jairalt veszti, em- 
lítetik az 1602-ki medgyesi gyűlésen is 0- 1603-ban Székely Mó- 
zsessel harczol, és a Bárczán fogsiágba esik ^). Ugyanakkor István 
fia is fogságba került, utóbb őket Básta szabadon boosátá '). 

M i H á 1 y Mátyásnak másik fia , Székely Mózses egyik vezére, 
elesett 1603-ban. 

A család mint látjuk a XVII. század végén halt ki ^). 

Imecs család. (Imecsfalvi.) Hasonlóan Háromszék most is 

élő primőr csalácia ^). Családfai törzsük a XVII. században élt I m e c 3 

Tamás, kitől a múlt század elején történt elágazásig igy jő le a 

családfa : 

Tamás 

, ^ . 

Mózses 
CDonáth Erzse) 
r 



Tamás, 



Mózses István 

1710. 1710. 

A két utóbbi : Mózses és István a Rákóczi forradalomban 
vettek részt, és 1710-ben Moldvából jöttek haza kegyelemre •). 

Imecs család. (Vargyasi). A vargyasi Imecs család 
1678 -ki jun. 3*án Fejérvárott kelt czimeres levelet kapott, s azngyan* 
ott 1679. jun. U-én kihirdettetett ''). 



^) Kállay Székely nemz. 253. 
») Wolph. Bethlen V. 410. 
•) Ugyanott 498. 

*) Ugyanott 364 371. -878. — Tán téved tehát Kován, midSn Mihályt 
1630. táján írja elhaltnak ; — Bethlen világosan beszél rÖlok. 

*) Kállay Székely nemz. 114. — Köváry Erdély nev. cs. 126. 

•) Cserey M. Hist. 43a 1. 

') Kővári, Erdély nev. cs. 126. ^^^^^^^ ^^ GoOglc 



Imre. — ImreHy. 9M 

Imre CsalAd. (Febft-eJri.) A felsó-firí Imre csaUd egyike 
azon hatvannégy családnak , melyek lő82-ben Rudolf királytól vasme- 
gyei Pels6-Ör helységre uj kir. adományt nyertek 0. 

Imre család Pest megyében is virágzott, 1715-ben Imre Já- 
nos els6, 1717-ben másod-alispánja volt Pest vármegyének. 

Imre család. (Ethfalvi.) Székely család, közülök ethfalvi 
Imre György 1659-ben Sepsi székben assessor volt *). 

Imre család. (GIdófalvi.) Tán egy család a följebbivel. 6i- 
dófalvi Imre András 1677. táján assessor volt szintén Sepsi székben^). 

Ugyan ez időben élt Imre Miklós, ki Káinokon lakó Bedó 
Istvántól egy szilvást kapott 1674. táján, mivel azt szekéren az ellen- 
ség torkából megszabaditá *). 

Imreffy család. (Szerdahelyi f.) A szerdahelyi DersíFy csa- 
láddal egy torzsból, a Győr nemből (genus) ered, mint e munka III. 
köt 286 lapján emlitók. A XIII. században élt D e r s nek egyik fia 
Miklós(l336— 1356) többek közt nemzé Jánost (1376.) kinek 
fia volt Imre alapitó és névadó törzse az I m r e f f y - aknák. 

A család a XVI. század elején kezde emelkedni. ImreíFy M i- 
hály 1505-kén jelen volt a rákosi országgyűlésen *). I5I4-ben II. 
Ulászló királynak már fö-lovászmestere volt •). Jelen volt 1526-ban a 
mohácsi ütközetben hol török-fogságba esett, de Ibrahim nagyvezértől 
szabadságát visszanyerte ''), II. Lajos király eleste után I. Ferdinánd 
pártján állott , és jelen volt ennek koronáztatásán is, a midón már a 
nagyságosok rendén állott, és a midón Nádasdy Tamással együtt Buda 
várkapitányává neveztetett. Ennek fia ismét 

Mihály 1552-ben élt ®), és nemzé Pétert, kinek Perneszy 
Zsófiától fia volt 

János, ki Erdélybe szakadt ki, Bocskai István által 1605-ben 
i lippai ráczok megfékezésére küldetett ki ^). Báthori Oábor fejedelem 



Lásd e munka II. köt. 34. 1. 

*) Kállay Székely nemz. 253. L 

») Ugyanott 

•) Ugyanott. 

*) Jászay A magyar nemz. napjai a moh. véfz után 157. 

*) Wagner Diplomát. Sáros. p. 400. 

^) Jászay id. h. 453. 

Ő Lehoczky Stemmat. II. 200. 

•) Wolgh. Bethlen Hist VI. p. 317. 



Digitized by 



Google 



tM Imreffy. — Imreghy. 

alatt annak egyik legkedvesebb tanácsosa —- de rósz tanácsosa volt, ki 
fejedelmének erkölcseit alávaló nizelgéseivel ^) és kedvhajhászó csapó- 
dárkodásaival megvesztegetni segített. Saját nejét eladta a kéjelgfi 
Báthorinak, és ezért nyeré Alvinczet, Somlyót, Diószeghet ^). 1608- 
ban Komis Zsigmonddal követségben járt Kassára ^) , hogy a fejede- 
lemség iránt lUyésházy István nádorral egyezkedjék, melynek követ- 
keztében Báthori a bécsi békekötést elfogadta , és némely íbltételek 
alatt Erdély fejedelmének elismertetett. Jánosnak fia ismét 
Mihály volt, ki családját sirba vitte. 

Iinreghy család. (Imregbi f.) Zemplin vármegye kihalt 6si 
törzsökös magyar családa , mely a K a p 1 o n nemből vette eredetét, és 
Zemplin megyei I m r e g h helységről kapta nevét. 

A Kaplon nemből származott Imreghy Dienesnek Ga An- 
drás 1310-ben Kylvassan , Belvassan , és Enye-Teleke nevű Szatmár 
megyei birtokait elcserélte Zemplin megyei Gerebse, Géres, és Eőres 
Zemplin megyei birtokokért István bánnak István , Vid , és Miklós 
fiaival '). 

Később 1350-ben nevezett Dienesnek fiai, András és Die- 
nes Szatmár megye Sályi helységet a Csaholyi család ő^i egyikével 
Ábrahámnak Péter fiával cseréltek el. 

1436-ban élt a családból Imreghy Sebestyén, kiben a család- 
nak magva szakadt , és többi közt Géres birtokukat utánnuk a G é- 
ressy-ek kapták adományban ^). 

A családfa igy áll : 



Kemény János, önéleiirása kimdU SiaUy L. 80. 1. ezt írja róla : ,,A* 
ewűtieti Imrefi pnbUce fiefM átallotta aaal ht^elkedni i dicséhenni : Ha — úgymond — 
voU Nogf SándoTy a* i$ jobb és virtuoiusabb nem 9oU Bátort Gábornál $ km volt Sán^ 
dórnak Parmenioja^ tanáososa, nem alábbvaló van Bátkorinak is Imrefi Jánosa,^*" 

*) Böjthi G. Engelnél Monumenta Ungr. p. 277. ^Joannos Imrefius^ qui 
vxorem suam Principi prostituerat,'^ — és p. 34. írja : f^Qmdquid enim auri argentin 
que in publioum inferebatur aerarium^ id omne nobilissimae duao fbedu eorporis 
quaestu merelrices Deng^legiaius^ et hmrefiana^ tam audaci interee partiebanitn' inso^ 
lentiOf eic, 

•) 1608.ki 19. törv. ez. 

^3 Szirmay C. Zemplin. noi top. 83. 291. 293. 369. 

^) Szirmay Szatmár várm. II. 124. ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



Inakody. — Ineze. 



9S7 



Dienes 



AndráJi 

1310- 1350. 
-^- 

Dlenefl. 



Dienes 
1350. 



János 

I "" 1 

Miklós. 

I ^ 1 

Sebestyén 

1436. 

t 

Inakody család. A XVII. század elején birtokos Somogy 
Tármegyében Inakody Gryörgy, ki 1608-ban Pápa várában számol aty- 
jaGával nemes Agha Mátyással ^). 

Ináncsy család. Zemplin vármegye kihalt családainak 
egpke ^. 

Incze család. (Baczoni.) Háromszéki székely nemes család. 

Fészke Nagy-Baczon. Ismert törzsük Incze István, ki következft 

családfát alkotott : 

Incze I. István 

1668. 
(Pap Judit) 



Máté 

szül. 1679. 1 1742. 

kolosvárí ref. pap. 

(Sajgó Bogdányi Erzse) 



Sámnel. Anna Erzse. Zsuzsa II. István I. Mihály 

t 10 éves t (Verestói m. vásárhelyi kolosvári esper. 
korában t György.) tanár. 1788 

1788 



111. István 
etper. Gör- 
géayben 



II. Samu 
k. kalotai pap 
(Ócsai Bora.) 



Zsuzsa 
(Basané) 



József 
ügyvéd 



János Kata Simon 
Bárdi (Técsi) 
pap. 



I- István Dániel József JuIia II. Mihály Anna. 
(Gjmlay (Kayser (Topler (Ferenczi + 

Zsuzs.) Anna) (Róza) József 



Lásd folyL a k99. lapon. 



*) Eredeti kézirat 

*) Szirmay C Zemplin. noi top. 83. 



Digitized by 



Google 



M8 



Ineze. 



L Miály ki ai előbbi lapon. 
kolosvárí esper. 

1788 
(Pataki Sára) 



Sára 
(Méhes Gy.) 



HL Mihály 

OlVOS. 

(Szathnaári 
P. Krisztina.) 



III. Sámuel 

kolosv. esper. 

(Baranyai Ágn.) 

I 



Sr. Sámuel 


V. Mihály 


fogaim. 


titkár 


1848. 


1848. 



Ágnes 
(Bartalis 
János.) 



Krisztina 
(Lengyel Istv.) 



Mihály 
orvos. 
(Albert Francziska.) 



Fáni István VI. Mihály. Krisztina 

orvos növen. 

A családfa törzsének Istvánnak Pap Judittól 1679kÍ8ept. 
23án született Ga Má té. Iskoláit Udvarhelyen, 1697 töl Kolosvárott 
járta ; azután három évig a zilahi iskola igazgatását vivé. 1706-ban a 
külföldi (belgiumi) akadémiákra ment, és ott Franequcrában irta érte- 
kezését „De PolytheismoGentiu m." A németországi egyete- 
meket is meglátogatván , hazatérése után gr. Teleky Mihály udvari 
papja, majd 1708ban szigeti pappá lön. 1709-ben nőül vette bogdányi 
Sajgó Erzsébetet, Sajgó Mihály volt szigeti papnak Borosjenei Anná- 
tól született leányát ^). 1741-ben a kolosvári ref. koUegiomban a böl- 
csészet és keleti nyelvek , utóbb négy év múlva a theologia tanárává 
tétetett. 1720 ban ugyanott első pap, és curator lett Meghalt 1742-ki 
sept. 1 9én kora 63. évében. A táblázaton látható hat gyermeke közül 
az első húrom nálánál előbb elhalt. Zsuzsa Verestói Györgynek a 
kolosvári koUegiomban bölcsészet és mértan tanárának neje volt. I s t- 
vá n , ki a leydeni akadémián is tanult, utóbb m.-vásárhelyi tanár lAn. 
Mihály pedig Kolosvárott tanárkodott ^). 

11. Istvánnak fiai közül 11. Sámuel előbb Angolországban ten- 
gerész tábori pap, utóbb Erdélyben koloskalotai pap és esperes, kinek 
mindnégy fia kormányi hivatalnok. 

L. Felette mondott halotti beszéd ily ezim alatt : Azlzraelfiai- 
tói eltemettetett, de Istentől megelevcnitett Mózses stb. 
szathm ári Pap Zsigmondtól. Kolosv. 4r. És Huszti Györgytől 
,,Sacerdös mysticusvir Dei etc." Ezek után irt rólok Benkő is: 
T r a n s y 1 V. g e n e r. II. p. 460. Az ujabb nemzedék genealógiája Török Autul 
közlése. — L B o d P. Magyar Athenását is 346. lap. 



*) Benkó Jos. Transylvania gener. II. 277. 



Digitized by 



Google 



m. István (II. Istváa fia) görgényi esperes , kinek fiát Jánost 
a sárdi papot 1848-baa az olá tábor ölte meg. 

Máténak fia I. Mihály kolosvári esperes volt , ennek fia III. 
Mihály orvos, ennek fia IV. Mihály szintén orvos , és ennek fia 
VI. M i h á 1 y is orvosi pályára készül. 

IIL Sámuelnak fia IV. Sámuel fogalmazó és V. M i h á 1 y 
titkár 1848-ban a fökormányszéknél. 

Incrze család. (Csik-Delnei.) Csik székely család, melyből 
1611-ben Intze Bálás fel-csikszéki főjegyzfi volt ^). Intze Klára 
1726-ban Csató Mihályné. 

Intze Gáspár 1794-ben dézsmaszedö a K&halmi székben. 

Egy ága a családnak Alsó Fejér megyébe szakadván , ott J ó- 
z s e f azolgabiró volt még 1836-ban is. Fia Domokos, leányai A g- 
n e s Kovács Istvánné, Klára stb. 

Incze CMlád. (Illyefalvi). Ezek közül 1775-ben él István- 
nak fia Sámuel ^). 

Mihály 1794. lUyefalván jegyző. 

Incze CMl4d. (Lisznyói.) Háromszéki székely család. Közü- 
lők Ferencz, Déván re{orm. lelkész és egyliázi jegyzó volt. Több 
munkát adott ki. Meghalt 1772-ben. Hivatalában fia I s t v á n követé ^). 
Valószínűleg ennek fia István 1794-ben szegények ügyvéde. Egy 
másik István jelenleg ügyvéd M -Vásárhelyen. 

Incxe crsalád. (Száraz-ajtai). Egy ág Kraszna megyébe sza- 
kadt, hol F e r é n c z még 1840-ben főszolgabíró. Károly 1 843-ban, 
s azon innen 1847-ig ugyanott megyei aljegyző. 

Incze család. (Martonosi). Ezek közül Mihály gidófalvi 
pap volt; ennek fia Dávid *) 1788 - 1794. vásárhelyi tanár. 

Mncze CMlád. (Harasztosi.) Közülök István 1794-ben Ara- 
nyos szék levéltámoka. 

Incze család. (Kis- és nagy-solymosi). Kis-solymosi Incze 
Ferencz 1848-ban dézsi kamarai ügyvéd. 

Nagy-solymosi Incze Ferencz (idősb) a jénai ásványtani és alten- 
burgi növénytani s magyar természet vizsgáló társulatok tagja, meg- 
halt 1853-ki mart 8-án. 



Kállay Székely nemz. 253. l. és Benkö Cslk-Gyergyó és Kászon le- 
írása 55. L 

*) Benkó Traosylv. gener. II. 
■) Ugyanott 488. 



*) Ugyanott p. 675. 



Digitized by 



Google 



MO 



Incze. — Iftczédy. 



Ineze család. (Nagj-ajtai.) Közülök nagy-ajtai Inoze M i- 
hály erdélyi főkormányszéki nyugalmazott hites jegyzfi. 

Incze CMl4d. (Zalányi). Közülök zalányi locze Dániel a 
nagy-enyedi ref. fötanoda igazgató tanára. Meghalt 1856-ban. 

A háromszéki I n c z é k közül Incze Gergely Magyarországra 
Krassó megyébe szakadt, és ott Míklósvár széktftl 1840. mart. 16-án 
kelt nemességi bizonyitványát 1741. aug. 2-án tartott közgyűlésen ki- 
birdetteté ; jelenleg azonban Krassó megyében ily nevű család nem 
létezik. 

Inczédy család. (Nagy- várad!, nemes és báró.) A család ma- 
gát Dalmátiából eredezteti 0) honnan törzs-Ase I o s v i o s vi^ jobban 
Icsevics Márk 1480-dik év táján Mátyás kir. korában jött Ma- 
gyarországra, és a törökök el- 
len vitézül harczolt ; s ki — 
állitólag ~ Dalmátiában töb- 
bi közt Ince, vagy Incze 
helységét is birta; ennek fia 
volt Icsevics Tamás ezre- 
des, ennek fiai Mátyás és 
Péter') régi nemességüket 
megerósitó czimeres levelet 
nyertek Rudolf királytól; és 
miután Péter magnóikul 
halt el. Mátyás Bihar me- 
gyébe telepedve , dalmata ne- 
vét régi dalmacziai birtokukra 
emlékeztetfileg I n c z é d y-re 
változtatá , és ekkor vagy kc- 
sfibb nagy-váradi elöne- 
vet véve föL 
A család leágazása következő : 




') a lactéáy fölötti haloiii beazédben 1752-b6n mondatik : D o m e s t i o a 
Intzedianae Familiae tabularia testantu r.^' 

')K6vár3r*nál e Péter helyett 6 ergely áll, valószínűleg hibából, 
mert Köváry csak Benkó után dolgozott, én a Benkö által használt halotti pr«« 
dikatziökat olvasám. 



Digitized by 



Google 



iMSéijf. 



Ml 



I. tibla. 



IcMvíct niárk 

i4daujt. 

loteviot Támftt 
Ezredei 



lBOzéd|r Bfátyáfl 
armalist ksp. 

Mihály 

t 16öa 
(1. Vadat Judit 
2. G«SkA«i Kata.) 



Péter 

t 



ÍLMáMi I. Péter. Zúgroond I. Pál 

tl«m tl67i. (Cwrey 1 1704. 

(K Gazda Kriazi) táb. ttln. 

• Stel, váaay 

II. Péter Jánot) 
Fejér íóitpb 
(Diöf i Druz.) 



György. 

ío poéta 

mester 

(Keresz- 



Klárm) tea Bora) 



Mihály ErzM Kata 
IS8Ö. (Sárotfy (Harln- 
Nádud- Jánoaj 



LdsdiLtM. 



van 
Anna) 

I 



Fer.) 



L. III. íM. 



Jll. SámneL 

Torda r. fóbiró 

, (g-T^yJul.) 

Láezld 
íftkoriB. tan. 
tl829 juLdl. 
(b. KeméBj Ráta) 



Zsigmond 

, ÉSÍSZ , 

ÜL Péter. Teréz. 



Krisztina Bora 

(l. nyári Inozédy Istr.) Benkö 
2. Buda Gá^r) Istirán) 



iiisló 
KaS) 



Kata Sámuel Anna 
(Toroozkay (Moluú L cZeik 
László) Kata László) 
2. Lészay 
Lajos.) 



Sándor 
tl844. 

(gf. Beth 

len 



Bora) 



Zsuzsa 
(BanSk 
János) 



Julta 

(Bokros 

Lajos) 



Karolina 
(Vass 
Fer.) 



II. t á b 1 a. 

I Pál ki M /. tábléíL. 

tl704. 

Ublai üln. 

(Liposey Klára) 



József 



U. Pál 
tl782 
kora 86. 



L Gergely 
. bér6 
(gr.Kendeffy 
Ágnes) 



2i8uzsa 

(Toldalaghy 

JánosnéJ 



111. Pál. II. Gergely 

CBarosai f 1816. 

ignes.) (Barosay Karolina) 



Ágnes 
(Rhédei 

László) 



Zsuzsa 

gr. Lázár 

JússeO 



Mária 
(P. Horváth 

Mihály) oogle 



Hit íüttíééj:- 

m. Tábla,! 

II. Mihály ki a% l táblán. 

1685. , , • 
(Nádudvari 
. Appa) 



I' Sámuel 

báró 

(Lészay Anna) 



11. Sáiyiuel II. György István WíLály Teréz. Ágnes. 

(Vitéz Eva) (gr. Vas Ágnes) (Bánffy f 

Ágnes.) 



Teréz IV. Sámnel. 

(Könczei (Haller SMffa) 

JózseO 1S19. 



Ágnes Anna József Erzse .Mihály 

(Vucs Márt.) (Székely Jáp.) (Keczeli Agn.) (Keozeli And.) (Hatfalndy Drozsa) 

Zsigmond Zsuzsanna Lászld. Gergely 

(Simándil.) (1. Eöszeghy László (Be c^ l) ( Tarcza Róz a) 

♦ (Tárczk Ján.) 
Inczédy I. Mihály niik , ki 1658-baii halt meg , — mint az I. 
táblán látjuk, — két neje volt; az első Vadas Judit, a második Csó- 
kási Kata, Csókást OyOrgynek leánya , ki által az Inczédy-ek Bornem- 
isza Annával^ Apaffy Mihálynéval jutottak rokonságba ; és ez öss^köt- 
tetés volt oka , hogy nevezett Mihály oda hagyva nagyváradi curiá* 
ját Erdélybe telepedett , nagyobb elfilépés reményében. Első nejétől 
gyermekei IL Mátyás, III. Péter és Zsigmond; a másodiktól 
I. Pál, György, II. Mihály, Kata HartnnaiFerenez, és Er- 
zsébet Sárossy Jánosné születtek). 

I. Mátyás — valamint testvérei is — Apaffy fejedelemnél állt 
kegyben , vagy hivatalban. Midőn Apaffynak egykor — mint Bethlen 
írja ') eszébe jött az özvegy Báthori Zeófia szépsége, nejétől Bornem- 
isza Annától elválást tervezve , Inczédy Mátyást küldé ahoz, hogy őt 
megkérje. Azonban az éktelen házasságnajt az urak igen ellene voltak. 
Meghalt Mátyás magnélkül 1678-ban. 

I. Péter, ki 1667-ben követségben járt a portára ') Apaffynál 
belső kamarás volt , és a leng;^el királyhoz járt követségben. Meghalt 
1674-ben kora 86. évében. Első neje Grazda Mária, a második Szigeti 
Sára volt. Egy fia maradt. 



Id. kalotti beszéd. L. n^la Szalárdy Siralmas krónika 411. 1. 

*) Gr. Bethlen Miklós Önébtirása. Kiadta SzaUj László. 392. 

•) Gr. Bethlen id. k. 420. l. oigitized by GoOglc 



IncEédy. M3 

11. Péter, ki Fejér vármegye rőispinja volt. Ennek Diósi 
Dniziannától fiai ül. Sámuel ésZsigmond 0- 

IlL Sámuel Torda megyének fftblrája volt 1794-ben. Enyedy 
Juliannától fia László, val. bel. titkos, és erdélyi kormányszéki ta- 
nácsos, és a kolosvári reform, collegium igazgatója volt. Meghalt 
1829-ki jul. 31-én kora 53. évében. B. Kemény Katalintól (f 1844) 
gyermekeit az I. táblán láthatjuk , kik közül Sámuel nevét a forra- 
dalomban ismeretessé tévé ^). 

Zsigmondnak az őrnagynak gyermekei Péter és Teréz. 

Ez ág n e m e s-rendü maradt. 

I. Mihálynak I. Zsigmond fia Cserey Krisztinát ') vette nőül, 
de csak egyetlen leánya maradt Klára Szilvási Jánosné. 

György (I. Mihálynak fia) Apafiy Mihály titoknoka volt. Ke- 
resztesi Borbálától csak két leánya maradt. Krisztina előbb nyári 
Inczédi Istvánnéy utóbb Buda Gráspámé ; és Borbála Benkő Istvánné ^). 

I. Pál (I. Mátyásnak fia) kinek utódait a II. táblázat mutatja; 
előbb ÁpaíFy udvari kincstárnoka , majd az öszves fiscalis uradalmak 
igazgatója *), végre pedig kir. táblai ülnök lön. Meghalt 1704-ben. 
Nejétől Lipcsey Klárától négy gyermeke született : a) J ó z s e f, ki bá- 
róságot szerezvén, nevét J ó z s i n c z y-ra változtatá. Ezt és maradékait 
lássuk a Józsinczy esaládndl — 6) II. Pál ki nőtlen korában 1732ben 
halt meg ; — c) Gergely, kiről alább szólandunk , — és d) Z s u- 
z s a n n a Toldalaghy Jánosné. 

A most emiitett I. Gergely M. Terézia király asszonytól Jó- 
zsef testvérével együtt báróságra emeltetvén, mig József testvére s 
illetőleg ennek fiai nevüket J ó z s i n c z i-ra változtaták, I. Gergely 
megmaradván az Inczédy nevezet mellett , ágazatát e néven ter- 
jeszté le Neje b. Kendefiy Ágnes volt, kitől két fia maradt: III. Pál 
Barcsay Ágnes férje, magtalanul halt el, és II. G c r g e 1 y. 

II. Gergelynek (ki 1816-ban halt meg) Barcsay Karolinától 
szintén csak leányai maradtak : Á g n e s Rhédey Lászlóné, Zsuzsán- 
na gr. Lázár Józsefné, és Mária Petrichevioh Horváth Mihályné. S 
igy ezen bárói vonal C-agon kihalt. 



*) KővAry szerint Zaigmond, mert az id. halotti beszéd szerint F e r e n c z 
másik fia. 

«J Kővári id. h. 127. 

») Cserey Mih Hist 37. 

*) Id halotti beszéd. 

*J Idéz. halotti beszéd, és Cserey M. Hist. 125-6 1. r" ^^^l^ 

Di^ized by VjOOQ Ic 



U4 Inezédy. 

Hátra van még I. Mihálynak 11. Mihály nevű fiáról szóla* 
nunk, kinek ivadékát a III. tábls tünteti föl. 

II. M i h á 1 y el&bb íS-postamester, majd kincstárnok lön Erdély- 
ben, és 1685-ben a bécsi udvarhoz követségben is küldetett 0* Nejétől 
Nádudvari Annától született fia I. Sámuel , ki szintén báróságot szer* 
zett, és nejétói Lészai Annától következő gyermekei maradtak: 

a) IL Sámuel báró, kinek Vitéz Évától csak egy leánya Te- 
réz, Könczey Józsefné maradván , ágát bezárta. 

^) II. G y ö r g y báró, gr. Vass Agnestól fia IV. Sámuel, kinek 
neje gr. Haller Zsófia. 

c) I s t V á n báró, kinek b. BánfiPy Agnestól egyik fia József nejétfii 
Keczeli Agnestól nemzé 1) Zsigmondot (kinek neje Simándi 
leány) és 2) Zsuzsannát elfibb Kószeghy Lászlónét, utóbb Vita 
Sámuelnét. Másik fiának Lászlónak utódai a táblán láthatók. 

á) Mihály, 

e) T e r é z , és 

/) A g n e s , magnóikul haltak el. 

Az Inezédy család Apaffy korában Alvinczen és Berbereken is 
nyert jószágot , s azzal együtt az ott fekvó Zrebernyik várát, mely az 
e családból kiszakadt Józsinczy családra mene által. 

A család nemesi czimere, melyről Inezédy III. Péter 1757.ben 
vett czimeres levelet ^), a paizs kék udvarában álló arany grif, első 
jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fólötti sisak koronáján pán- 
ozélos kar kivont kardot tart. Foszladék mindkét oldalról arany-kék. 

A bárói czimer — mely a bárói diplomában adatott , és melyet 
följebb a metszvény is ábrázol , következő : a fenálló hadi paizs öt ud- 
varra osztatik, ugy hogy a paizs alsó részében gúla gyanánt nyúlik be 
egy osztály. A paizs közepét pedig hatodik osztály gyanánt az ősi czimer 
paizsa (kék mezőben kardos grif foglalja el). Az 1. osztály kék meze- 
jében hátulsó lábain álló oroszlán zöld koszorút tart. A 2-ik udvarban 
egyfejü sas repül, fölötte három csillag ragyog. A 3-ik udvarban ezüst 
kereszt látszik. A 4-ik mezőben bástya-fal fölött horgony áll. Az 5-ik 
gúla alaku alsó osztályban ismét egyfejü sas repül. A paizst bárói ko- 
rona fedi , azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból a kardos grif, a 



1685-ki cet 24. art. 1. Kőváry szerint - Az idéz. halotti beszédbea 
^yMagisUr scrinü Libellontm^ seu Regittraior Provinciális 'nah^*" iratik ; ugyvok e hi- 
vatalt el6bb testvére György is viselé, s azután lett csak titoknok. 

«) Collect Herald. Nro 60. 

Digitized by VjOOQIC 



iBkey. Mft 

bal-oIdalibóI sas-szárny emelkedik. A sisakról szokásos foszladék hul- 
lámzik le 0- 

Inkey C9a]4d. (Pallini.) A pallini I n k e y család , mely a 
DoDántúI, s6t Horvátországban is birtokos, egyike azon vidék jelenté- 
kenyebb és gazdagabb családainak. 

Nemessége — állitólag — 1419-ben erfisittetett meg *). 

Családi közlemény hiányában a család teljes nemzék-rendét nem 
közölhetvén , csupán töredék-ágazatot , és a család némely ismertebb 
tagjait emiithetem meg. 

A nemzékrend egyik ágazat-töredékét képezi egy perbeli adat 

szerint a következő kimutatás : 

Ferenoz 
(Horváth Dóra) 

Inkey János 
(Szegedy Mária) 



Gáspár Petronella 

'Károly. Jozefa Francziaka ' ^^'fj^uir^ 
(Mai thény *'' 

János.) 

Inkey Ferenoz országgyűlési követ, 1812-ben a határvizsgáló 
országos bizottmány tagja ^). 

Inkey Ádám 2000, és János 2500 frtot ád 1812-ben a Ludo- 
▼iceára *>. 

Inkey Imre, ki 1827-ben a m. akadémiára ezer forintot aján- 
lott ^), utóbb cs. kir. kamarás, 1842-ben Zólyom vármegye főispáni 
helyettesévé ^), utfibb valóságos főispánjává neveztetett 

Inkey József, Lajos, Zsigmond és Ifigenia testvé- 
rek, élők 1857-ben. 

Inkey Ferdinánd cs. kir. kamarás 1858-ki május 1-én tar- 
totta fényes lakodalmát nejével stríteozi Deym Ludmilla grófnóvel. 
Lakása Horvátország szélén uradalma székhelyén Raszinyán. 

Inkey János nep. cs. kir. kamarás meghalt 1840-ki oot. 30-án. 
Nejétói báró Majthényi Erzsébettói fia Eduárd szül. 1803-ban ; mint 
C8. kir. huszár kapitány 1841-ben lett cs. kir. kamarás ; utóbb ezredes, 

') A czimer színei, — bár azok a metazvényen megjelölve vannak, — a 
leírási kihagyvák, mert bizonyos meghatározására nincsenek adataim. 
*) Goth. geneal Taschenbuch d. Freyk. H. 1859. 301. 
Ó 1812-ki 4 törv. ez. 
•)1812.ki2. törv. ez. 
*) 1827-ki 12. törv. ez. 



•) „V i l á g** pol. hirlap 1842-ki jan. 29. 9. szám. 



Digitized by 



Google 



t46 Institoris. — If olffy. 

és 1856-ki jun. 17 én ausztriai birodalmi báróságra emeltetett. 
Neje 1837-ki febr. 8-kától walsuganai Cibini Mathild. (Szül. 1821. 
juniás 8.)- 

InsUlorift család. (MosóczL) Aradmegyei birtokos család. 
Eredetét — mint előneve mutatja — a nyitramcgyei M o s ó c z hely- 
ségből vévé. Egyik ágazata több evang. lelkészt mutata feL Ilyen volt 
Institoris II 1 é s a Zsolnán lakott evang. lelkész Institoris M i h á 1 y- 
nak fia, ki 1691-ben Jenában járt az egyetemben. Hazajövet elfibb Lő- 
csén, utóbb beszte rezei lelkész lön. Meghalt 1720ban 0- 

Institoris Gábor szül. 1732-ki jan. 12 én Gyöngyösön, szintén 
járt Jenában. 1761bcn pappá avattatván, elfibb kassai, utóbb puszta- 
födémesi ev. lelkész lön. 1794 ben Pozsonyban a „Halál és utolsó 
Ítélet elleni vigasztalások" czimü könyvecskét adott ki ^J. 

Mosóczi Institoris Mihály a multszázad végén pozszonyi ev. 
lelkész volt j és egy beszédje „G yökeretlen fa*' czim alatt nyoma- 
tott ki. Meghalt 1803 ki octob. 7-cn. 

A család egyik ága Arad megyébe származott, hol birtokot 
szerze. Ott él e század elején mosóczi Institoris Györgynek fia Sa- 
mu e 1. Továbbá m. Institoris Jánosésignácz. 

Ez utóbb emiitettek íöml János 1838— 47-ben Arad várme- 
gye főjegyzője ; — Ignácz pedig 1838-ban esküdt, 1841 -47-bcn al- 
szolgabiró volt. 

Ippy CM iád. (Ippi f}. Kraszna megye kihalt családainak 
egyike. Birtokosak voltak Krasznában Ipp , FelsÖ-Kaznacs , Cserese, 
Márta, Néháza, és Szék ; Biharban Széplak, Baromlak és Köre helysé- 
gekben 1549-ben. Végivadékai, a kikben fi-ágon el is enyésztek, ezek: 

Ij»py István 

Bernát Ilona Bertatan 

t 

Birtokaikba leány-utódaik örökösödtek, mig Ippra adományt 
nyert Bydeskuthy László 1598-ban Báthori Zsigmondtól, a hol ma- 
gát lö99-ben statuáltatta^ 

Ipolffy család. Kihalt család. Közülök IpoIÍTy Miklós 
1536-ban Szcpcs vár kapitánya volt ^). 

Jena Hungaríca 34. 

'j Ugyanott 69. — A család több ev. lelkész tagjairól még olv. Bartolo- 
maeides Memória Hung., qui Wittebergae studueruut V43 262. 26Ö. 1. 
') Sperfogel Ancal. Scepus. Wagner Antal. Scepus tom- ILjf. 186. 



Googk 



.gitizedbyV^OOQle 



IrányossSFf -^ J rinyi. ttf 

CMláiL Hfia-béb M; Terézia kmly itsstoRjtól 
ncmesitetett meg. Czimere Aiggölegesen kétfelé osztott, paio, a jobbr 
oldali 062tály.ézübt udvariban a'baloUlaiból agy kétfejű- fekete hasnak 
fele rnze'oyúlik ki. A baloldali oBitíAj viScös udvarli 'mi^t, mely kö- 
zepén egy vizinbyos arany osikolat által kéifbLé Aszlik « é$ alól felül 
egj lÉ-anjr kagylét mutat A' paizsfőldtfei siaafa' kojíom^bdl.kéi ^ymást 
clfedfi vörös sasszárny nyúlik ki ^ éa aünak ki^ztpén az arany kagyló 

látsúk. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös 0- 

, ■ . . . í 

Iratossy család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családai sorában áll '). ^ • '\ 

1527-ben Iratossy Mihály deák Ugocsa várraegye jegy- 
zÓje volt •). 

1646-ban Iratossy Jáoios a.*ujhelyt reform, lelkész *). 

Irinyi család. (Irinyi.) Szatmár vármegyei régi nemes csa- 
lád, mely nevezetét azon megyei Iriny helységtől vette , és azon 
helys^nek most is birto'kosa , ezenkivu^ e század elején közbirtokos 
még azon m^yében Körtvélyes, Mezö-Petri, Endréd, Portelek, Ecsed, 
Rohod, Parasznya, Mátészalka ^ 3ándofjalu , Kocsord , Györtelek hely- 
ségben, továbbá Irinyi Anta4 özvegye Penészlek, és Nyir-Me- 
gyes;— Irinyi László.()z végy e Farkas-Aszó, Gebe, Kis-Hó- 
dos ; — és Mihály Hodasz" h^Iységben'ltatnak közbirtokosokul *) 
(1807). 

A család törzsei Vid Veoozel és László testvér atyafiak IV. 
László magyar király alatt' Csehországban Slilfrit váránál a Morva fo- 
lyam mellett az ellenség királyát Ottók er t földre teritvén, és annak 
fiátMarcellinust elevenen megfog váú^ lánczra. kö tva szolgáltaták 
it, miért IV. László királytól 1278-^n Szatmár vármegyét Iriny 
nevű földel nyerték adományban ^). 

A család czimere is a följebbi jelenetre czéloz ; t. L a paizs udva- 
rában az ifjú királyi berezeg álí fényes öltözetben, melljén csillag ra- 



AdatdáAita getidl. fom.lt. • f • -- ^ 

*) Szirmajr C Zemplin not. top. 113. 
•) Szirmay C. ügocsa p. 16. 66. 
*) Szirmay C. 2iempliii. not. top }54 ^ ■ • %/ 

Szirmay Szatmár várm. IL 21. 24. 2^. 30. 38. 65. 8a .85/91: 104. 106. 
lia 117. 120. 176. 276. 

•) Ugyanoü U. 3% Lá|á Fejér Obd MpL iom. T. vol. II p. KQO. 

Digitized by VjOOQIC 



M8 Irte9<« 

gyog, éi lánccoD lábánál vtres báricmy párás királyi Imronánl és pál- 
ozával láteik >). 

1420>ban élt Irinyi Tamás, ki egátaea birta ír ínyt *>. 

1695-ben Irinyi G-yörgy Szatmár ▼áradgye alispánja volt *). 

1597-ben I. András ugyanazon megye jeg]rzA)e ^). 

A családfa egyik ágon a XVL században (1680. táján ált) Ir'mji 
Bereczktfil következőleg sarjadzott le : ^) 

I. tábla. 
Bereozk. 



Ferenci 

leoa 

SzatiD&r ▼. n. birö 
(Turóezi Oreolya.) 

György 1«33. 

Szatm. ▼• tzbird. 

(Nairy^dai Étim) 

f ■ " ^^ I 

Iitváii 

(C«glédy ErM>) 

2Etigmoiid 

1694 

Sz&tmár ▼. tzbiró. 

(fel i5-poly>i BSk Kata) 

Imre 

1718-17«. 

Szatmár t. tzbírö. 

(ftamooseháiy Éva.) 



Láazló 1 1787. 
Statmir v. alispán 
(Linkner A. Mária) 



Zsuzia Látzló Imr« Zsigmond 

szfil. 1769. szbiró 17d4 f 1806. iestfir, és kaptl 

(b. Vay László. (Eördögh ISssbirá (Zoltán JuKaaan) 

Bora) (Beosky Anna) 

I ^ 1 I ^ I 

3 leány. László N. 

t 1806. leány. 

Egy másik ágazat, melyet aíbljebbivel összekapcsolni adatok hiá- 
nyában nem lehet, következőleg jö le a család a mai napig : 



'J Ugyanott 

*) Szirmay Szatmár várm. U. 39. 

') Ugyanott L 128. 

•) Ugyanott L 185. 

*) a Vay László : ITémet hivségl 818. 371. itb. 

Digitized by VjOOQIC 



iriiqri* 



M» 



IL tibla. 

István 
(bájogi Hegen Sxénás Mária) 

I 7-'^^ 1 

Istirán 

1734- 1788. 

Szatmár v. fSsz. bíró. 

(Beosky Krisztina) 



I. Antal. István Ferenoz Imre 

Ssttnár T. ísabird testőr katona tbíró 

1766—1778 t t 1806. 

(1. Magos Mária 
IBartaBnse) 



Anna 
(Göez Fer.) 



Krisztina 
(Gröcz Fer. 
2-dik neje.) 



IteiKata 
(Yajridám) 



II. Antal 
fatiMk 
babonában. 



Julianna 

(Ibránvl 

Mih.) 



Teréz 

(Eördögh 

Dániel) 



Tamás 
(]. Czóbel 1.) 
2. Ibrányi) 



Ágoston 
(Halassy Lniz) 



£ndre. 



Ger6. 
1859. 



Irén. 



István 

(nyujtódi 

Farkas 

Hermina) 

I 



Judit 
(Bagossy 
László) 



BerUlan 

huszár ezr. 

(b. Véosey 1.) 



Leona. 
1859. 



Szeréna. 
1859. 



I. Antalnak 
2-dik cejét61 gyermekei: 



Klára 

CBessewffy 

János) 



Ignáoz 
(Keloz 1.) 

I "^—1 

Antal 



Krisztina 
^Orosz) 



András 
(Gerzon Teréz) 



As I. táblán látható F erén ez 1600*ban Seatmár vármegye 
izolgabirája 0- Fí& Grjörgy IGSS-bap ugyanott szolgabíró '). Udo- 
kaja Zsigmond 1694-ben szintén szolgabíró '). Ennek fia 

Imre 1718 — 1732-íg ugyanott szolgabíró ^), és talán 6 1734- 
ben házi (S-adószedó ^). Nejétől ramocsabázi Ramocsabázi Évától fia 

László 1746.banjegyzft, 1754-ben házi adószedó, 1778-1784- 
ben másod alispán volt Meghalt 1787-ki sept 29-én. Nejétói udvar 
helyi Linkner Anna Máriától kivetkezők : ^ 



*) Szirmay Szathroár várm 1. 131. 

*) Ugyaaoti 1. 132. 

Ó Ugyanott 1. 133. 

^) Ugyanott L 134. 

^) Ugyanott 1. 13& 

•) Yay^ Német hivség 318. 



Digitized by 



Google 



«50 



Iriiljrl. 



á) Zsuzsanna -szili 1769-ki fel)r. 7-én , egybekelt báró Vay 
Lászlóval 1787-ki jun. 27^n. 

6) László 1784-ben Szatmár várcoi^ye alszolgabirája volt. Ne- 
jétől lászlófalvi Eördögh Borbálától három leányt nemze. 

c)Imre 1790 - 1796-ban a l- utóbb f 6 -szolgabíró. Meghalt 
Irinyben 1806-ki dec. 27-én. Nejét&l tasnád-szántói Beeski Annától 
született fia L á s z l ó , ki 1806-ban halt meg, és egy leánya. 

cOZsigmond előbb m. kír. tostór , utóbb a fölkelő nooie^ségr 
nél kapitány. Neje csepei Zoltán Julianna. * ; ~ 

A IL táblázat élén álló István nak neje bájogi Hégea Saén^s 
Mária volt. Ettől fiaistván,! 732-ben a 1-, 1734— SS-'ban f Ö szolga^ 
biró 0, kinek tasznád-szántóí Becsky Krisztinától több fia kttcUl . 

I. Antal 1765 — 1778-ban Szatmár vármegye 0szolgabirája ^) 
volt. Első nejétől Magos Máriától Öt , — második nejétől Barta Erzsé- 
bettől szintén öt gyermeke maradt , mint a táblázaton l á th a tjuk ^ fUsö 
nejétől Tamás fia terjeszté a családot. A másodikt(3 I g n á c z nak és 
talán András nak is vannak gyermekei. 

m. tábla. 

Még egy ágát ismerjük a családnak, melyet az előbbiekhez szin- 
tén nem kapcsolhatunk. Ennek legutóbbi npmy<^r^| tfit ^ V^Y Pt.| | f>7Őkh<>n 
láthatjuk: 

Irinyi János 
szül. 1787. t ia56. '- 
( JoannovicŰ Róza) 



< ^ ' ' ■ 
János 

ismert 

végyéaz. 



Victoria 

Vnlkán 

János) 



József 

szül. 1822. 

tW9. 



Lila 

(Gozman 

JiiM>9) 



Antónia 

(Det-ecskoí 

AnHal) 



Rozália 

(Kopócsy ' 

Mihály) , 



(nótlen). » ' 

János a családapa, Zsákán szül. 1787 ki jan. 6-án és Biharban 
a n.-létai uradalom igazgatója volt közel 40 évig. Szorgalmas s erélyes 
gazda, s értelmes gazdászati iró is. Birt Vértesen. Meghalt 185^ki 
april lő-én »). Egyik fia József szül. Albben 1822-ben.~1848 elŐlt 
a Pesti hirlap dolgozó társa. Kiadta uti naplóját franozia- és angolor- 
szági útjáról. Irta ,B é 1 a^ regényt , és fordítá ,Tatoás báty kunyhóját.^ 
Legutóbb szintén a journalisticai pályán működött s a pi^oto^tantismus 



.134. 



') Szirmay Szatmár várm. I. 

*) Ugyanott. 135. ' ' 

*) Vasárnapi újság 18Ö8-ki 13. szám, hol arczképes élfetníjzk áll.-j 

gle 



Iniuiy«-*-lraay. tU 

érdekébeo kevéssel halála előtt egy jogtörténelmi müvet adott ki. 
Meghalt hirtelen szivgytiladásban Pesten 1869-ki febr. 20-án ^). 

Irmai család. (Nyárad'-Gálfalvi) Erdélyben e nevén Irmai 
István 1794-ben kormányszéki iraok, 181ő*ben jegyzőkönyv hivatali 
segéd, azon évben fogalmazóvá elémozditva. 

Iróff y család. Közülök Iróffi Mártona Szilágyságban 
birtokos. 

Irsay család. (Irsai.) Régi nemes család, melynek okleveles 
nyoma már 1395-ben eléfordul '). Birtokos Heves és Pest megyében 
ez utóbbiban a család vezeték- s elönevét adó I cs a helységben. 

Irsay János 1560-ban János választott királytól Belcznán, 
Szelesztyén, Csotorofalván, Veletén, Sófalván, és Uusztközön a Chiar- 
lai Literati Domokos hűtlenségi bélyegen elkobzott rész-jószágokat, és 
Marmaros megyében ahuszticuriát mindkét ágra adományban kapja ^}. 

1715-ben Irsay András és Pál többekkel, úgymint Röth István- 
nal, Varacskay Andrással és Buzogány Mihálylyal a pestmegyei Alberti 
puszta iránt Szeleczky Márton és nejének Sokoray Erzsébet beiktatásá- 
nak Váczon febr. 7-éa A nevezett pusztát a fentebbiek birták, de 17 I5-ki 
juL 4-én N.-Szombatból Simonchich itélőmester , tanácsos és kir. sze- 
mélynökhez kir. parancs kelt, a pusztának tólök elvételé végett ^). 

1721 -ki május 24-én runyai Soldos István és János Soldos ÍV 
másnak fiai, és runyai Soldos Istvánnak és nejének Irsay Annának 
unokái , tovább Soldos Menyhért és Soldos Éva Csiszár Istvánné 
pestmegyei Irsa helységbeli részüket Irsay Pálnak, Varatskay 
Andrásnak, és Buzogány Mihálynak 300 frtcrt 23 évre elzálogositják ^). 

1738-ban fehér vasárnap előtti szombaton a feljebb nevezett Sol- 
dos családbelíck Irsay Pálnak 930 magyar frtért az emlitctt Irsa 
belységbéli részbirtokot örökösen bevallottak ^). 

1742-ben Cantate vasárnap előtti szombaton ezen bezálogitás és 
bevallás ellen a bevallóknak fíai tiltakoztak ; és 

1756-ban a Soldos család a zálogba vevők utódaival egycsségre 
léptek , ós a birtokrészt visszanyervén , némely költségek fejében azt 
még 3 évre a zálogosok kezében hagyták. 



I) VasárDapi újság 1859-ki 14. áz. 

*) F« jér Cod. Diplom. tom. X. vol II. p. 268. 

') Hodor Károly közleméDye az erdélyi Irsay ág iroványaiból. 

') Ugyan onnan. 

^) A Soldos család okmány-regestrumáböl nálam. 

•) Ugyanott. 

Digitized by 



Google 






Iraay. 



Ennyit tudhatunk családi tudositás nélkül a pestmegyei I r a a y- 
akról ; azonban a családnak ^yik ága Erdélybe szakadván, névszerínt 
Irsay János, Grábor éa István testvérek, ebeknek utódai jelenleg 
is élnek Erdélyben, és következő családfa ') szerint sarjadztak le : 



Irray N. 

I. János 
1Ö60— 70. 



1. Gábor. 1. István 



11. János 11. István L Mihály 
végr. 1653. 1633. 1633. 

(két neje volt) i 



Imre 

tl640el6tt 

-*■ 

N. 
(Deákné) 



Dénes. Pál. Simon 



II. Gábor 
1 1731. előtt 



II. Mihály 
(Somodi Krisxtina) 



111. Istv'án 
(Széki Erzs.) 



111. János Kata II. Gábor 
1735-48. (Pál 1731. 

(György) 



Zsuzsa Anna 
(Dénes (Baróti 
Péter) István) 



I. József Lászsó. I. Ferencz 
1780 1780. 



IV. István 
1 1735. elótt 
(Décsi BoraJ 



ni.(Hbor 

(Szarvad í 

Klára) 



déiti I ága%at 



Ádám 

1773. 

Szarvadi 

Klára) 



Zsigmond 

1752. 

(1. Komáromi Kriszt. 

2. Korody Mária) 



11. Ádám 

X 



Mária 

(Sarmasági 

Miklós) 



I. Sámuel 
sz 1756. 
(Homoki Rakhel) 



IV. Gábor 



Klára 

1800 ban 

él 



I. János 
1 1815. 



111. József 

sz. 1807. t 1840. 

(Bányay Róza) 



V. János 
1859. 



II Sámuel 
éL 



Borbála 
(Kispál Józs.) 



II. Józsefi 
(Homoki 
Rakhel) 



II. Ferenoz. V. István. 



Mária 
(Korda 
Sándor). 



*) Családi adatokból Hodor Károly közlése szerint 

•igitized by 



Google 



Ifsay. MS 

£ családfán állókra rövid megjegyzések a következAk : 
II. Gábor, ki 1731-dik elStt meghalt , maros-járai előnévvel 
élt, fia IV. I s t V á n , kiről legtObb adatok szólnak, 1698-ban septemb. 
15-én bort ámltatott Viczében Doboka vármegyében gr. Apor István 
számára, 80 frt árút. Ugyan ezen évi dec. 17-én Balogh Ferencz által 
Irsay István mint szamosujvári udvarbíró 1200 frt lefizetéséről 
Djugtatik. 1700-ban febr. 6-án gr. Bánfiy György és Apor István nyűg- 
tatványa szerint rationista (vagy harminozados) volt. Május 7-én Sza- 
mosuj várban tiszttartó vagyis udvarbirónak neveztetik. 1704-ki sept. 
26-án Teleky Mihály (II. Rákóczy Ferencz tábornoka) a kdosvári 
sósvölgyi táborból „Nemzetes és vitézlő Irsay István szamosujvári fis* 
ealitas udvarbirájának'^ m^hagyja , hogy 100 köböl búzát Sármásra 
szállitasson. 1707-ki jul. 15-én Luczai János 217 m. frtról nyugtatja 
Istvánt, mint beszterczei harminczadost. 1710-ki febr. 14 én osebi Po« 
gioy M^iyhért száz kŐ sóról ad neki nyugtatványt , dec. 10-én csebi 
Pogány György 210 kősóról nyugtatja. Ugyan azon évi sept. 20-án 
Rhédey Ádám (Rákóczy Fer. erdélyi hadainak fő-fizető mestere 3000 
r. forint fizetése iránt keresi meg Istvánt mint főinspectort. 1718 ban 
Alsó János katonaszij bőrök vásárlására perceptor Irsay Istvántól 24 
irtot vesz fel. 1719-ki január 10-én a szamosujvári vár pénztárából 
magánosoknak és a b.-szolnokmegyei gyrásszéknek költségül kiadá- 
sokat tesz. 

II. József 1771-ben b.-szolnokmegyei szolgabíró volt 
A hatodik nemzedék között álló L Sámuel Dézsen a reform, 
iskolában kezdi iskolai pályáját, és ott tanul 1775— 1778-ki april 24-ig. 
Mint még tanuló 1776-ban jun. 13-án retractál. II. József császár ural- 
kodása alatt a dézsi törvényszékhez figyelőnek (auscultans) mcghiva- 
tik. 1796' 1804-ig a dézsi járásban adórovó. Utóbb Dézs város had- 
nagyául neveztetett ki, de e hivatal elfoglalása előtt meghalt 1808-dik 
év előtt. 

A b.-szolnokmegyei 1770ki nemesi Összeíráskor a család a kéte- 
sek közé soroztatott , mi végre produkálniok kelletett ; erre szolgált a 
család-okmányok között Faso. VI. Nro 6. található : „productiora szol- 
gáló dooumentumok jegyzéka^ 

A dézsi-ág házasság által birtokossá vált B.-Szolnok, Kolos, 
és Doboka vármegyékben : Dézs város, Dczsakna, Bálványos-várallya, 
Néma, Dengelegh , Borháza, Kis-Iklód, Esztény falvakban. Irsay S á- 
muelnak kis-iklódi birtokáról az országos hadi segedelemre nézvo 
7 frt 25 kr. évi jövedelmét olvastuk I819.ben. r^^^^T^ 

" Digitizedby VjOOQLC 



Mi iMák. -. láépy. 

A családi okmányok szerint a család Erdélyben összeköttetésben 
állott (jelesül Torda vármegyében a kihalt E rdélyi (f 1641) erdö- 
csanádi és fúlpösi Szucsáki (f 1783.) és Palatkay családdal ; mely 
utóbbi cs&ladból Palatkay András (1748-ban) magát az Erdélybe be- 
szakadt Irsay I. G á b o r leány-utódának tartotta. 

Az Irsay családnak az erdélyi ágnál lévő oklevelek szerint is Ma- 
gyarországon I r « a , Alberti, PilisésBugyi pestmegyei, és Boczo- 
nád, Pascony (?) Birra (?) és Tisza-Szalók hevesmegyei helységekben 
és pusztákban és Marmaros megyében voltak birtokaik. 

I9a4k €;sal4d. (Kis-dobronyi.) Szatmár vármegye nemes csa- 
láda, és ott több helységben birtokos , nevezetesen Isaák G á s p á r , ki 
1796-ban Szatmár vármegye szolgabirája volt, birtokainak iratik e 
század elején Csenger-Ujfalu, Matolcs , Kis-Ar , Cscke, Kis-Szekeres, 
Damó, Vámos-Oroszi helységben '). 

Isaák Sámuel birtokos Nagy-Ar, Damó, Kisszekeres hely- 
ségben; Szatmár vármegyének 1790-ben jegyzője *), 1825 — 27-ben 
pedig elsó alispánja és kir. tanácsos. Az 1827-ki országgyűlésen követ, 
és a határviz!<gáló bizottmány tagja *). 

Isaák nevű család van Zemplin vármegyében is ^); valamint 
Bereg, Heves és Szabolcs vármegyékben is. 

Isaáky család. Aradmegyei család, hol Isaáky A n ta L Ja- 
kab, Imre és ennek fia Gryörgy 1813ban nemességükről bizo- 
nyitványt nyertek ^). 

Isépy család. (Magyar-Isépi.) Régi nemes család a B o g á t h- 
Rad ván nembfil, melynek egyik ivadéka Lukács 1247-ben osztozott 
testvérével Pasával. Lukácsnak (1260-ban) hat gyermeke volt, kik el- 
osztozván, mindenik az osztályban kapott birtokról vévé nevét, és igy 
származának a Rákóczy, Morvay, Körtvélyesy stb. kihalt családok. 



^) 1665 ki nov. 30-án Görgény-Szent-Iinréa a fejedelmi udvarban (ma mit 
már színe vesztett, viaszra bontott egy darabban keresztül nyúló papírszeletre 
nyomott Ő pecsét alatt) kelt azon zálogos levél, mely srerhit fülpösi Szucsáki 
Péieréslstván a lengyelországi rabságból i kiszabadi fásukra tordamegyei 
nagy-szederjesi részbirtokukat m -vásárhelyi Szilágyi Jánosnak és nejének Szöts 
Erzsének 200 tallérba elzálogositák. —Az eredeti oki. az erdélyi Irsay családnál. 

«) Szirmay Szatmár várm. 1. 135. II. 132. 230. 236 238. 244. 247. 249. 

•) Ugyanott 1. 137. II. 235. stb. 

•j 1827(ki 30. törv. ez. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 113 

•) Arad várm. jegyzökönyve 1116. száma. ^ . 

Digitized by VjOOQIC 



Bzek közül Liiiácsii&k fia J^o^iokos istt tOrzse ') az Isépy csa- 
ládoak. mely a Lukica maradékaiból eg3redül maradt fen Zemplén vár- 
megyébe^ faol Magyar-Isépen most is birtokos. 

1371*beo Isypi Lukáas anyjának Kolusnak kiadott leány-ne* 
gyedéről nyugtatja Butkai Miklóst ^). 

1392-ben Isépi András és Márknak fia Máté osztozik atya* 
fiaival *). 

1404-ben Isépy, Péter elaggott vén korában és különben is 
gyermektelen lévén, Zsigmond királytól szabad végrendelkezési jo- 
got nyer *). 

1586-ban Isépy János Radéczi István egri püspök udvarmes- 
tere volt. 

. Bir a család (e század elején) Zemplin vármegye Kolbása és 
Lasztócz helységében is *). 

Isépy László Zemplin vármegyében 1835-ben esküdt, 1843- 
ban szolgabíró volt 

Adatok hiányában nem tudhatom, e család közé tartozik-e azon 
Isépy György?, ki I719-ki máj. 21-én ÍII. Károly királytól czimöres 
nemes levelet nyert •). Czimere e kíváltság-lcvél szerint a paizs kék 
udvarában egy karó melletti szólótoké, melyről zöld levelek, és balról 
egy piros szólÓfiirt csüng alá. A paizs fölötti sisak koronáján egy ga- 
lamb áll, csőrében egy piros szólölurtöt tartva. Poszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról aranykék. 

Egyik tagja a családnak Isépy Pál (kamarai hajdú) Zemplin 
megyétől 1829-ki mart. 24-én nyert nemesi bizonyitványt, és azt lakta 
helyen Krassó megyeben 1836-kl april. 14-ki gyűlésen kihirdetteté '). 

Isold család. IsoTd István 16S5-ben I. Leopold királytól 
kapta czimercs nemes-levelét '), 



') Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 80. 90. — Wagner. Collect. Croneal. 
Hfst. dec IV. p. 88. 

*) Ugyanott 247. 

») Ugyanott 90. 

•) Katona Hist. II. p. 663. éa Szirmay id. li. 247. - Budai szerint 1402-ben 
azt nyerte, hogy abanjmegyei javait Debró István egri kapitányra Lagyliassa, 
de ez pirtosság miatt hűtlenségbe esvén, Zmgmond király 1403 ban azt renddé, 
Iiogy Tabajdy Bertalanra hagyhassa javait 

*) Szirmay id. h. 248. 269. 

•) Collect Herald. Nro 390. 

^ Krassómegyei jegyzőkönyv. 



•) Collect. Herald. Nro 785. 



Digitized by 



Google 



tM Iséé. - Isdnies. 

Czimere a paizs kék udvarában hátulsó két lábán álM arany grif, 
eisfi jobb lábával négy darab vassarkantyú-pengét , bal lábával pedig 
2öld koszorút tart. Ebez egészen hasonló grif emelkedik ki a paizsfb- 
lötti sisak koronájából is. J^oszíladék jobbról aranykék, balról ezüstvörOs. 

Isold Istvánnak neje Katalin ; Nagy Mibálynak Soós Borbá- 
lától született leánya volt , kitol gyermekei : Isold István, Mária, 
Mihály és János valának. 

A családnak — ugy látszik — lakhelye Barsmegye. Legalább 
János 1722-ben SzÓllfisOn Barsmegyében lakott 

Isóö csalid Zcmplin vármegyei czimerleveles nemes család *). 

Isp4ny CMlád. Több ily nevezetűt mutathatunk föl, a nél- 
kül, hogy ezeket egy családból származottakul állithatnók. így 

Ispány János Zaránd megyéból való 1414-ben a kosztniczi zsi- 
natra megy az érsekkel *). 

Ispány Andrásnak neje a XVII. század elején Tercsy Anna volt •). 

iDHiekucz CMll4d. 1759-bcn nyerte czimeres nemes levelét *). 
Czimere a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló arany oroszlán, elsft 
jobb lábával meztelen pallost , a ballal pedig egy tojásdad kb paizsot 
tart, melynek vörös udvarában ezüst csillag ragyog. A paizsfolötti si- 
sak koronájából két elefánt ormány között, melyek közül a jobboldali 
vizirányosan arany és kék, a baloldali vörös és ezüst, — egy meztelea 
pallos áll hegyével fölfelé. Foszladék jobbról ara ny kék, balról ezüsvörös. 

A követbezÓ 1760-ban Mária-Terézie királyasszonytól ismét kap 
czimeres levelet Iszekucz nevezetű család, melynek az elóbbitól 
czimere különbözik. Elnnek czimere fUggÓlegesen kétfelé osztott paizs, 
melynek jobb oldali ezüst udvarában a paizs baloldalából ^gf kétfejű 
vörös sasnak fele testrésze látható. A baloldali osztály kék udvarábaa 
zöld téren fehér bárány , és a (blött három arany csillag látható ; ugy 
hogy két csillag följebb , egyik plattok áll. A paizsfolötti sisak koroná- 
ján vörös mezü , sárga hajtókáju kar könyököl, kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-kék ^). 

Issekutz Kristóf Manó 1787 ben a m. kir. udvari kanczella- 
rlánál lajtromozó segéd volt. 



^) Ssirmay 0. 2^inpliii noi top. 113. 
*) Lehoczky Stemm. I(. p. 202. 
') Sz.-benedeki Conv. Faso a Nro 5. 
*) Adami Scuta geniil. (om. IV. 
»;Uí7aiiott. 

Digitized by VjOOQlC 



htanlch. ~ btók. 



%ft9 



Isekucz M a r c z e 1 , és fiai Mihály, István és András 
1816-ban Arad vármegye clfitt igazolák nemességüket '). 

btanlch család. Istanich J á n o s és testvéröcscse Ibtanich 
György Pozsonyban 1630-ki május 23*án kelt czimeres levelet kap- 
tak II. Ferdinánd királytól '). 

Isteues család. Istenes György ]717ben III. Károly ki- 
rály által emeltetett nemesi rangra ^). 

Czimere a paizs vörös udvarában zöld téren arany korona, mely- 
lyen az éberség jelvénye a daru áll egy lábon , másik fölemelt lábával 
kövecset tart. A paizsfólötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete 
sasszárny között vörös mezü kéz könyököl , három aranykalászt tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Istók család. Gömör vármegye nemcsrendii csalóda 0- I^ak- 
helye Lökösháza, melynek V3 -részét bírja *). 



Islwánffy család. 

(baraoyavári és kis - asz- 
szonyfalvi). Az IstváníFy 
család eredete ismeretlen 
elAttem; már a XVI. század 
elején kis-asszonyfalvi elő- 
névvel Baranya vármegyé- 
ben virágzott, és IstváníFy 
István mint a nevezett 
megyének követe az 1505ki 
rákosi országgyűlésen vett 
részt •). Nevezett István- 
nak atyjától Jánostól 
kezdve a család leszárma- 
zási fája következő : 




Arad vánn. jegyzökönyve 18l6-ik évi 817. szám. 

*) Bazin az. kir. város levéltárában van az eredeti ar malis. 

») Collect Herald. Nro Ö52. 

*) Bartolomaeides C. Gömör. p. 145. 

^) Fényes Geogr. S^tár III. 44. 45. 

*) Jáizay A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után. 157. 

litized by 

17 



Google 



t58 Istvánffy. 



JánoB 

1480. 

I 1 

1. Iftrán 

1605. 
Baranya ▼. követ 



II. János Imre Ferencz László I. Pál Kata Anna 

kir. udvam. I f 1519. Baranya (Batthyányi (Maoedo- 

I f V. alisp. Bened.) mai Miklós 

I- :-— -: 1 (1. Gyulai 1Ö40) 

János. III. István. Heovig 

2. Gara Erzse) 



II. István N. N. N. 

tl642. (EörBold.) (Zokol (Lónyay 
István) Péter) 



'lIL János Miklós IV. István Kata Zsófia 

t alnádor Veszprém v. (Markfal vay (Dóczy 

tört iró alisp. 1583. János . Mihály) 

t 1615. (Jakab Jusztina) 
(Both Erzse) 

I : "" 1 

Eva Orsolya Kata 

(Draskovich Ján.) (Hpchei (Eeglevich 

Dóczy Ján.) György.) 

A családfa élén álló I-Jánosnakfial. István már 1474*ben 
a lengyelek ellen Boroszlónál harczolt, 1494-ben zt erdélyi só*aknák 
gondviselóje volt. 1505-ben Baranya vármegye követe volt a rákosí 
országgyűlésen. 1508-ban Ulászló 6t nevezte gyermekei Lajos és Má- 
ria nevelőjéül. Több gyermeke maradt Ezek közül Ferenoz és 
László mag^élkül haltak el. Kata Batthyány Benedek neje, Anna 
Macedóniai Miklósnak 1540-ben özvegye volt 

IL J á n s kir. udvarnok volt, és a mohácsi ütközetben esett el 
1526-ban '). Fia IL István és három férjhez ment leánya maradt. 
Nevezett II. Istvánt Nádasdy Tamás Jókánál Pozsony m^yében a 
Dunába fullasztotta 1542-ben;^ miért midón nagybátyja Verböczy Ist- 
ván, és többi hatalmas rokonai , mint Macedoni Péter és Batthyány 
Farkas Nádasdyt megidéztetek, az I. Ferdinánd pártjára menekült '). 
Ezen II. Istvánban ez ág kihalt 

Imrének két fia volt János és István. Ez utóbbi Borsod, 
Gömör és Torna megyék jegyzőjének iratik *), 



í) Pethó Gerg. Krónikája 99. lap. 

«) Istvánfly Hist. 1685-ki kiad. 167. P o r g á c k : Comment 803. 

•) Lekocrky Stemmat II. 203. oigitized by GoOglc 



Istváttty. M9 

I. Pál, ki Baranya megye alispánjául iratik V- 1532-ben Mo- 
hács alatt Perény Péterrel együtt török-fogságba esett, honnan magát 
pénzen válta ki. 1549-ben L Ferdinánd részéről már mint királyi ta- 
nácsos követül járt Martinuzzi Györgyhez a kötendÓ egyezkedés 
tárgyában. 1550-ben Kőszegre rendeltetett az ország határainak meg- 
vizsgálására '). 1552ben adományban kapja a hűtlenségbe esett Ke- 
resztúry, máskép zerdahelyi Magassy János birtokait ^). Ezután nem 
sokára meghalálozott. Els6 neje Gyulay Hedvig, kinek anyja Batthyány 
Zsófia után kapták az Istvánflfyak Tótországban Viniczát. Második 
neje Garai Erzsébet volt. Ezektől öt gyermeke maradt á) III. János, 
ki korán elhalt; i) IV. István, c) Miklós az alnádor és történet- 
ire ; ^) K a t a Markfalvay Jánosné, és 0) Z s ó f i a Dóczy Mihályné. 

IV. István 1573-ban Kanizsa várában Alapy Gáspár mellett 
hadnagy volt, a midőn a szigethi törököktől megmenekült, utób 1583- 
ban Veszprém vármegye alispánja •), és Veszprém vár kapitánya volt, 
és a következő évben *) Ormándi Péterrel fényes győzelmet vett Ali 
koppányi bégen, kinek hollófekete paripáját, és drága kardját neki ad- 
ták vitéz társai. Neje Jakab Jusztina volt 

Miklós szül. 1535-ben. Iskoláit Bolognában, Paduaban és 
Gratzban tanulta. A latin és görög nyelvet ékesen beszélte, és 27 éves 
korában Oláh Miklós érsek titkára lön. 1566-ban Zrínyi alatt harczolt, 
valamint utóbb is gyakrakban vett részt a hadmezején. Ezután királyi 
1576-ban pedig al-nádor lett. Néhányszor követségben is használtatott. 
Remek tollal latin nyelven megirta hazánk történetét Mátyás király 
halálától koráig. Egy felindulás okozta szélhűdés Pozsonyban az or- 
szággyűlés alatt 1615-ben vete véget életének •). Miklós birt slavo- 
niai javain kivül Győr vármegyében is (1588-ban) Radván és Szent- 
Vlden ^) ; és már iQabb korában 1558-ban Rácz máskép Ratkovics 



Lehoczky Stemmai IL 203. 

«) IMO-ki 43. törv. ez. 

^ Kaprinai Mm. B. tom. IV. p. 160. üjlaky Fer. kh-. helytartó adomány- 
levele. 

*) Lehoozky Stemmat. II. p. 203. 

*) Pethö Gergely Krónika. 128. 

•) Lásd életrajzát arozképét Hormayr Mednyanszky Tasokenbuck f. va- 
terL GeMkiohte 1812. lg. 337 - 349. - Febő magyarországi Minerva 1828-ki 
foly. 1892. lap. - Fülértár 1835ki 40. szám. - Yasámapi QJság 1857-ki 29. sz. 
Horányi Mem. Hong. tom, II. stb. 

Tudományos Gyűjtemény 1829-ki XII. köi 36. 1. oigitized by GoOglc 

17* 



M9 Mvániy. 

Pállal Komárom megyei Lábatlan helység birtokába iktattatott Ver- 
böczy István, Imre, és Lábatlan Gryörgy magvaszakad tán 0- Neje baj- 
nál Both Erzsébet volt, kivel 35 évet élt. Ettftl egy fia P á l korán 
elhalt , és a Csallóközben Föl-Baáron temettetett el. Leányai Éva 
Draskovich Jánoshoz, Orsolya lipcsei Dóczy Jánoshoz, Katalin 
Keglevich Györgyhez mentek n6ül Saját keresményét és könyvgyűj- 
teményét a zágrábi jesuitáknak hagyá ^). Eltemettetett Miklós Vi- 
niozán. 

Miklóssal egy idóben élt Istvánffy Pál rokona, ki Zrínyi mellett 
esett el 1566-ban Szigetvár védelmében. 

Miklósnak az alnádornak fiága kihalván, váljon testvérétSl Ist- 
vántól maradtak-e fi-utódok , arról nincsenek biztos adataink; és 
igy azt sem állithatom , váljon azon Istvánffy M á t y á s , ki 1672-ben 
Gömör vármegye jegyzÓje volt , és összeesküvési gyanú miatt elfogat- 
ván, Kassára hurczoltatván, és 1692-ben meghalván, a megye által 
40 frt költséggel temettetett el, özvegyének pedig 30 frt adatott, *) — 
e családhoz tartozott-e ? 

Bizonyos az , hogy c családbóli származását igényié a múlt szá- 
zad végén (1782-ben) élő Istvánffy Alajos királyi táblai jegyzA, mint 
ez az általa használt czímer pecsétéről cs a „kis-asszonyfalvi^^ 
előnév viseléséből kitűnik *). 

Hasonlóan e család közé kell számitanunka ,kis-asszony- 
f a l V i^ elónév használata miatt a jelenleg élő Istvánffy József po- 
zsonymegyei dévényi plébánost cs stomfai alesperest 1857-ben *>. 

A család ozimere — ^mint a 257. lapon a metszvény mutatja — (lig- 
gőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali arany osztályban liliom, 
s fblötte félhold és csillag , a baloldali arany osztályban pedig korona 
felett álló egyfcjü sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A paizsíblötti 
koronanélküli sisakon egy szárnyas sasláb emelkedik fól , körmeivel a 
sisak tetejét fogva meg. Foszladék mindkét oldalról arany-kék. 



Fényes Komárom várm. 182. 1, kol Baranyavári előnévvel iratík. 

*) A zágrábi jesuitáknak eltörlése után könyvtárok a pesti egyetemi 
könyvtárba került, hol UivánSy könyvei közfii iöbb darab található, szépen be- 
kötve, s a borítékon a család czimerével ellátva. Ilyen a többi közt a „ÜMtoe 
Graecae Áegypiiacae^* czimü is. 

*) Bariholomaeides G. Gömör. p. 763. 

^) Eredeti oklevelén aláírva. 



^) Schematísmns Gleri A. dioea Stríg. 1857. p. 135. 

^ *^ igitized by 



Google 



Idtránfly. ^ Isslay. 



Ml 



Istránffy c^Mllád. (Madéfalvi.) Erdélynek is van Istvinffy 
nevű székely fts osaláda , melynek néhány izén kCvetkezfi a leszárma- 
zási táblázata 

Istvánffy Miklós 
(Borsos Ilona) 



1 

Ignácz 
(Csutak N ) 

János 
nótlen. 


Péter Tamás 
(Kecskeméti (Dobokai 
N.) Bora.) 

' István. Lás2ló. ' 


Ádám 




Antal. József. Pál 

fótörvsz. tan. 

(Halmágyi 

Bora) 


Borát 

(Geiszler 

János) 



Róza. Tamás. József. Borbála. 
Tamásnak fia Pál előbb főkormányszéki titkár, jelenleg főtör- 
vényszéki tanácsos. 

Iftzkay csal4d. Zemplin vármegye nemes rendU családai kö- 
zött áll *). 

Iszlay Ci«alad. (Iszlói.) Erdélyben több ily nevű család kö- 
zött legbirtokosabb az iszlói I s z 1 a y család , mely a székely földön a 
Nyarad mellékén él. Ismert törzse Iszlay Gergely, kitől ilyen a le- 
származás : 

Gereely 
(Tombold £rzse) 

I "^ 1 

Miklós 
(Koozkán Zsuzsa) 



István 
(Szathmári Mária) 



Miklós. 



István. 
(Maurer 
Borbála) 



Sámuel. 



Mária 

^ Símén 

György) 



Mózes. 



Miklós 
(Vasi.) 



N. 



László 

fókomL-sz titk. 

1848. 



(Horváth Bened.) 
A cdalád ÍSleg Marosszékben szerepelt. A most élA László 
1848-ig í&kormányszéki titoknok; mint nfitlen — Kővári szerint — 
családát alkalmasint berekeszti. 



^) Török Antal közlése szerint. 

*) Szirraay 0. Zemplin not. top. 113. 

') Kővári Erdély nev. osaládai. 128. 1, 



Digitized by 



Google 



MS Ivaes^n. — Iváalcs. 

Ivácson család. cRen^^tei.) Gyergyószéki székely család. 
Pizidariusi levelét remetei Iváceon István többekkel együtt 1646- 
ban Rákóczy Györgytől kapja 0- 

Iw&dy család. Heves vármegye nemes családai közé számít- 
tatik F é n y e s R Geographiájában. 

Iván család. Egyik ága a Lasztaméry kihalt Zemplin megyei 
régi nemes családnak. L, Loiztaméry. 

Iwán család. Vasmegyei nemes család. Közülök Iván S á- 
m uel 1846-ben Vas vármegye al-adószedAje. 

Ivanchlch család. Ivancbich György 1760-ban M.-Te- 
rézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. 

Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon álló grif, 
els6 lábaival ezüst félholdat tartva ; fólötte Jobbról arany csillag ra- 
gyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló grif emelkedik. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék *). 

Közülök Ivanchich előbb jesuita , és hittanár Nagyszombat- 
ban, kiadta saját leczkéit 1773-ban. Esztergami kanonok lett 1774-ben; 
és siklósi szent-háromsági apátur ; meghalt 1784-ben mint honti fő- 
esperes *). 

Iwánczy család. Valószínűleg kihalt — Ivánczy János 
1559-ben a följebbviteli törvényszék ülnökévé választatik •). 

Ivánczy János tinnini vál. püspök volt 1625- 1630-ban ^). 

Iwánlcs család. Ivánics György 1720-ban III. Károly ki- 
rálytól kapta czimeres nemes levelét ®). 

Czimere : a paizs kék udvarának alapját arany térség foglalja el, 
s azon drágaköves arany korona nyugszik , melylyen piros lábú fehér 
galamb áU, piros csőrében zöld galylyat tartva. A paizsíblötti sisak ko- 
ronáján a leirthoz hasonló galamb áll. Foszladék jobbról ezüst-vörö.<9, 
balról arany-kék. 

Iwánlcs család. Ivánics Ferencz 1725-ben lU. Károly király 
által emeltetett czimeres nemességre ''y 



') Székely Constiiutio. 97. lap. 
«) Adami Scuta gentil. tom. IV. 

*) Memória Baiilioae StrigonienBÍs 173. és vésett czimere a „Sonta genti- 
litia Hnngarica^^ gjűjteményben. 
•) lö59-ki 38. törv. ez. 
*) Az 1625-16dO-ki végzemények záradéka. 
^ CoUect. Herald. Nro 423. 
•^ Ugyanott Nro 324. 

Digitized by VjOOQIC 



iTáiika* M8 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a feM udvar kék, az 
alsó arany ] a paizs aljáról z5ld téren hátulsó lábain áll egy farkas, 
ugy hogy testének fele része az arany udvarban vörös, a kék udvarban 
arany. A paizsfblötti sisak koronáján vörös mezü kar kivont kardot vil- 
logtat Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Ivánka család. (Draskóczi és jordánföldi,) Egyike legré- 
giebb, Turócz megyei eredetű , nemes családainknak , mely magát a 
Hunt Pázmán nembfil származtatja. 

A ,Turóozi Regestrum^ hitelessége szerint 1391-ben 
mid0n Bebek Imre országbíró azon megyében a birtokjogivizsgáló 
torvényszéket tariá , T e n k-nek fia György elémutatá IV. Béla ki- 
rálynak 1249-ben (octavo Idus maji) kelt adomány-levelét királyi ne- 
mese (Jobbagionum regalium) fiaínak Tamás, Máté és Béna ré- 
szére Jordán földén három ekényi földrfil. 

Ugyan akkor Ivánkának fia András ugyancsak IV. Béla ki- 
rálynak 1262-ben (sexto calend. nov.) Jordánibidén két ekényi földrfil 
kopasz ^Ivánka részére kelt adomány-levelét mutatá fel ^). 

Nemkülönben ugyan akkor Andrásnak fia Barnabás az 
,Erden^ (tán erdAn?) birtok iránt a Turóczi Conventnak 1318-ban 
Mária üdvözletének ünnepe elfitti napon kelt levelét mutatá fel, mely 
szerint Érden Ivánkának fia, és János, Ivánka, Lfirinoz, 
MiklósésJakab Erdennek fiai, Márknak fiát Pált, űul és testvé- 
rül fogadák, és 6t mintha Erdennek fia lett volna, minden atyai és örö- 
kOs javakban egyenUn részesnek fogadák, egyszersmind neki feleségül 
Erdennek egy leányát adák ^). 

Ezek szerint ezen korból ilyen leszármazási nemzékrend ^) áll : 



^ Ezen kopasz Ivánka a Forgácli osalád őseivel közösnek látszik. Lásd 
e munka lY. kötet 197. lapon a 1) jegyzetben. — AzAppony család 6sei kö- 
idtt it volt Ivánka nevű , de ez semmi viszonyban nem áll ezekkel, mert az 
Appony család nem aHunt-Pázmán, hanem a Pech nemb61 (genus) 
ertcL Lá«d e munka I. köt. 57. lapon. 

') Engel Monumentaiban Regestrum de Thúroch p. 64. 

*) Ugyanott 97. lap. 

^) Tekintve e nemzékrendre, azaForgáohok családfájával, melylyen 
•zintén Ivánka és annak fiai: András, Tamás és Milván találhatók, 
Qgy alhatna összeköttetésben, ha említett Ivánka nak fiaihoz A n d r á s-, T a* 
más* és Milvan-hoz számithatjuk negyedik testvérül Erdentis. Ezen 
esetben András, ki Jordánföldéröl az 1262-ki adomány-levelet fölmutatá, . 



964 



Ivánka. 



Ivánka 



Érden. 



János. Iv^ánka. Lórincz. 
Mind 1318ban. 



András 
Miklós. 



Jakab. N. 
(Pálné). 



Azonban követve a család adatait, az Ivánka családnak törzsatyja 
Erden, ennek fia Iván eh, ennek fia György, János, Ivánka, 
Miklós, Jakab és LÖrincz, kik II. András király kíséretében a 
szentföldön vitézkedtek, és ott J a k a b és L A r i n c z el is esett, I v á n- 
ka pedig állitólag a Jordán vizében fuldokló királyt megmenté. 
Visszatérvén a négy megmaradt testvér 1218-ban Draskócz-Jor- 

d á n földével adományozta- 
tott , mely jószágra a család 
tagjai IV. Béla királytól 1249 
1262-ben uj adomány-levelet 
kaptak, és egyrészének mai 
napon is birtokában vannak. 

A család , a király életé- 
nek megmentése emlékére ad- 
digi — mint iratik — kék me- 
zőben fenálló farkas czimerc 
helyett , következő czimert 
használt : a paizs kék udvará- 
ban egy magyar vitéz áll, 
jobbjában a magyar királyok 
kormánybotját (sceptrum) a 
balban az ország almáját tart- 
va. Régi családi képeken a 
pánczélos vitézt mutató czimer paizs fölötti sisak koronájából is hasonló 
vitéz emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös, 
mint azt itt a metszvény ábrázolja. A család jelenleg szintén basonlo 




ugyanazon személy lenne a Forg&okok ősei közt Andrással, ki Ghim várát 
birta, és Znio várát is épité stb. (L. e munka IV. köt. 197. 1.). Ezen Forgáoh osa- 
ládbeli Andrásnak fiai között találtatik ugyan I v á n k a is, ki két fiában kihalt, 
de nem emlitetik A c h i 1 1 e s, ki atyjával jordáni Andrással 126b-ben Jordán- 
földére megerősítő adományt kapott, melyet 1391-ben Miklósnak fiai Berta 
lan, Lörincz, és István, Michbnek fiai Márton, és Istvánnak fiai Jakab és Tamás 
nemkülönben Andrásnak fia Péter mutattak fel. Lásd Regestrura de Thuroch. En- 

^^ ^' • Digitizedby Google 



Iváiika. 



Ibtó 



czimerrel él, azon különbséggel, hogy a paizs kék mezejében a pánczé- 
los és kaozagányos vitéz helyett most vörös ruhás magyar vitéz áll, és 
t paizs sisakjából is ilyen nyúlik fel, kezeikben az emiitett királyi pál- 
czát, és ország-almát tartva. 

A leszármazási fa következő : 



I. tábla. 
Erdeo. 



Ivanoh. 




IvAnka. 

Taróozv. 

ispánja 



Miklós. 



Jakab. 

t 



Lórinoz. 

t 



Láid a 11 tdkldn. 



Baláa Sebestyén 

t 



György 

rzT^ — ' 

Tamás. 



Bernát. 




Béna. 



Jakab. György. Péter. 
Abaujba szakadtak. 



Gál 
"^l. Gergely. 

Mihály. 



György 

IPáT 

t 



György Gergely 
t t 



Mátyás MIbály Miklós 
János. 



^) A családfa fentartását — mint iratik — annak köszönheti, hogy a prae- 
naoQtrei szerzetesek Ivánka András halála után szintén egy IV. Béla királytól 
•zármaztatott adománylevelet mutatván elé, Znio várát elfoglalták, mi végett a 
GBslád hosszasan perlekedvén, e per Tnróoz vármegye levéltárában mai nap is 
megragyon, a család tagjai érdektikben tartották leszármazásukat idöröl időre 

^^*»»- Digitized by GoOglC 



Ma 



iTáBlOl. 



II. t á b 1 a. 



Ivánka, ÍU az L iáblán. 



Péter 
12 



Márton 



György 



Jánof. 

t 



MátyáB 

t 



András 
Ackillea 



Bertalan 



Miklós 
Jakab 



István. An<|rás. György 
János. Mihály. György 



István. Ferenoz. Soma. János 



Soma 



György. Tóbiás. János. Pál. Soma. Ferenoz. József 

t t Jordán- 

földén. 



Miklós 



Bálás. 



György. Miklós. Menyhárt. L. ///. 

íTTr^ ' TT'^ •/! — ^ — • táblán. 

Vidor. István. Menyhárt 

'Gyö r gy' '^ " *" 



János 

János 
t 



Miklós 



György János 
' iám. János. 





Bálint 




' Jeromos Májkyás 
' Imre. ' 'Miklós ' 


Dái 


liel.' iSryÖrgy. Ján. Fer. Dániel 

t 



Ádám 

t 



András. GzÖrgy 
t t 



János Miklós György 



Jánof András György. Ferencz. Dániel. 

t r-f 1 1 ^ ^ . , ^ , I , 

János István Ferenoz János 

György + + 
t 



Imre. 
"Páf"' 



János. 

I 



András 

t 



Imre. 
(Nedeczky 
Petronella 
Paláston) 

István. 



Ferencz. Ádám. János. József 



János Gábor Péter. Pál. Miklós. 



Imre. Dénes. 
Jordánföldén Turóczban. 



Digitized by 



Google 



IváÉfab 



Mátyás, 
t 



III. tábla. 

Bálás, hi a II táblán. 
Mátyás 



Mátyás 



Mátyás 




Miklós 



Péter. 



János. 



Miklós 



Soma. János 

I ^ 1 

József. Dániel 

t 




Miklós. Samu. 
t I 

I "" 

Samu. Pál. Gábor. 



I. Imre 

1776. 

(Gedey Zsuzsa) 



Eszter Apollónia II. Imre 
(Sándor (Sembery Kis-Zielló- 
Tamás László) ben 

(PrónayAmal.) 



László 
(Péchv 
Petronella. 



Zsigmond IH. Imre 

honti képriseló forr. ezr. 

1848. (nyéki 

(Rudnay Etelka) Németh 

r— ; — "^ --I Mária) 

Oszkár. László. 



Ida Petro- 
(báró Kaas nella. 
Ede) 



Móricz. 

t 



Béla; György. Ödön. 



Etelka Ida. 
(Szilassy (Röth 
István) Sándor) 



Amália. Jolánta. 



E harmadik táblázat mutatja a család legvirágzóbb ágát. I. 
Imre 1776-ban élt, és gróf Forgách Miklós jószágainak kor- 
mánjzója volt Szécsényben. Gedey Zsuzsannától két leány -gyermeke 
maradt Az egyik fía 

IL I m r e nógrádmegyei Kis-Zell6ben székel. Nejétől tót-prónai 
és blatniozai P r ó n a y Amáliától gyermekeit a táblázat mutatja. 

I. Imrének második fia László volt, kinek nejétől pécb-ujfalusi 
Péchy Petronellától következő gyermekei maradtak; 



Digitized by 



Google 



M8 Ivaiikó. — Ivány. 

fl) Zsigmond 1848-ik év elfitt Hont megye egyik nevesebb 
ellenzéki szónoka, az I84^g-ki pozsonyi országgyűlésen Korpona sz. k. 
város követe, és az 1848-ki nemzetgyűlésen Hont vármegye egyik 
képviselője. Lakik hontmegyei F. Szemeredén. Nejétől rudnéi és divék- 
ujfalusi Rudnay Etelkától, fiai : sz k á r és L á s z 1 ó. 

b) Imre 1846-ban a nádorhuszároknál cs. kir. főhadnagy és 
dandársegéd. 1848-ban forradalmi ezredes. Lakik pestmegyei Farmo- 
son. Neje nyéki Németh Mária. 

c) I d a báró Kaas Ede cs. kir. kapitány neje. Lakik Farmoson. 

d) Petronella. 

A osalád evang. vallású, és a családnak másik ágából több evang. 
lelkész is volt. — Abauj megyében is — ugy látszik — most is élnek 
I ván k á k, kik közül egyik e század elején Ivánka Imrének, Pál aty- 
jának (Lásd II. táblán) adta el jordánfbldi részét. 

Iwankó család. Szabolcs vármegye nemes családainak egyi- 
ke F é n y e s E. Geographiája szerint. 

Ivankovlti cmiI&cL Vas vármegye nemes családainak so- 
rában áll. 

Iwanócxy Cíial&d. Köpülök Ivanóczi P á 1 Nyítra vármegye 
szolgabirája volt 1649-ben *). 

IvannoMlcs család. E család 1790-ben nemesittetett meg 
Ivannossics József személyében. 

Czimere négy részre osztott paizs: az 1. és 4-ik osztályban kék 
udvarban két fehér folyam hullámzik, fölöttük aranycsillag ragyog. A 
2- és 3-ik osztály zöld udvarában hátulsó lábaira állva ragadozó farkas 
látszik. A paizsfölötti sisak koronájából szintén a leirt farkas emelke- 
dik fbl. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-zöld »). 

Ivanowlch család. Horvát család, melyből a XVI. század- 
ban élt Ivanovich Miklós, ki a brezoviczai jószágot elidegeniti ; és 
kinek három leány-gyermeke volt : Borbála Bedekovich Jánosné, 
Katalin Poroly Mihályné, és A n n a '). 

Iv&ny család. (Királyfia-Karchai.) Pozsonymegyei Király- 
fia-Karcsáról irja elónevét. 

Czimerén a paizs vörös udvarában egy könyökló férfikar látszik, 
átütve egy nyillal. A paizsfölötti sisak koronáján szintén kar kö- 



1649-ki 8e. törv. ez* 

•) Adami Scuia gentil. tom. IV. 

•) Mb. Musaei fol. lat Nro 213. tab. 26. 



Digitized by 



Google 



IváDyi. - iTÖca. aM 

nyököl, kívoDt kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös. 

Ivány A n t a 1 él 1 839-ben. 

l¥&iiyl CMll4d. Iványi László 1794-ben kapta oziraeres 
nemesitfi levelét. Nevezett László 1800-bftQ Pest vármegye szám- 
vevÓje volt 

Czimere négyfelé osztott paizs , az 1 - és 4-dik osztály ezüst udva< 
rában kétfejű fekete sas látszik, a 2- és 3-ik osztály kék udvarában 
pedig hátulsó lábain álló koronás arany oroszlán van, első jobb lábával 
kivont kardot és azon levágott törökfejet tart. A paizsfólötti sisak ko- 
ronájából a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-fekete, 
balról arany-kék ^). 

Iványi család van Vasvármegyében is, hol Iványi Sámuel 
1838-ban alszolgabiró volt. 

Iványi család Zemplin megyében is a nemesi rendben áll '). 

Nemkülönben a XVII. században Komárom vármegyében is ta- 
lilimk Iványi családra. 1607-ben Szentgyörgyi György hitvese Ivány 
Anna és Ivány Boldizsár ékeli rész-jószágukat Pázmándy Ferencznek 
elzálogositják. 1 6 1 5-ben pedig nevezett IványiAnna Szentgyörgyi 
György neje apáthi pusztabéli birtokát tiz évre zálogba adja Gyárfás 
Mihálynak '). 

Ivanylst család. Ivanyisi Jakab 1713-ban III. Károly kí- 
vály által czimeres nemes levélben nemesittetett meg *). 

. Czimere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
grif, els6 jobb lábával három nyilat tart , hegyeikkel fölfelé. A paizs 
fölötti sisak koronájából szintén olyan grif emelkedik ki. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

l¥&nyoii ciial&d. Györmegyeí Böny helységben a múlt 
században élnek Iványos Éva Györy Péter kapitánynak neje , Ivá- 
nyos Klára Roboz Pálné 1734-ben , Iványos Zsófia Nagy Márton 
özvegye ;ésl. Erzsébet Sáry Sámuelné. A család rokon a losonczi 
Farkas, Kenései, és Skublits családhoz. 

Ivöcil család. (Ragályi.) Gi5mÖr vármegye családja. Közűlök 
ragályi Ivócs János 1 646-ban GiJmör vármegye országgyűlési követe*). 



') AdAmi Souta gentiL tom. IV. 

^ Szirmay C. Zemplin. not. top. 112. 

*) Fényes E. Komárom várm. 99. 158. 

^ Collect. Herald. Nro 656. 

^) Bartolomaeides : C. Gömör p. 244. 



Digitized by 



Google 



910 



Ivflles. — Ividy. 



Ragályi Iwocs István 1679-bea azon megye alispánja ^). 

Iviilcs család. Az Ivsios család 1792-ben nyert ozimeres 
nemes levelet 

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály ezüst udva- 
rában vörös magyar ruhás , fahéj szinű csizmás , kalpagos vitéz áll ; 
jobbjában kivont kardot, a balban magyar nemzeti színű zászlót tartva. 
A 2- és 3-ik osztály kék udvarában zöld téren egy fehér vár áll, mely- 
nek tetejében egy dárda hegyén levágott törökfej szemlélhető. A paizs 
folötti sisak koronájából tigris emelkedik ki , jobbjában egy dárdára 
szúrt törökfej, baljában nemzeti zászló látszik. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról ezüst-kék »). 

Közülök Ivsics MóríczésAntalacs. kir. hadseregnél tisztek 
1846.ban. 

Ivuly család. (Karánsebesi.) E család Karánsebesrfil, hol 
egy utcza ma is I v u I y utcza nevet visel , a török zaklatások elöl vo- 
nult Hunyad vármegyébe , és ott Hátszeg vidéken és V.-Hunyad kör- 
nyéken több helységben ma is birtokos. 

Leszármazási táblázatuk következő : 

I. Antal. 
(Bibiozey 1.) 



II. Antftl. 
(Csolnftkosy ].) 



Máté 

(Poginy 

Teréz) 

Albert. 

(Pára 

Verona) 



LajoB. 



Sándor. Ádám. 
(Góla t 
Berta) 



Terér. 
(Poncét 
őrnagy) 



Károly 

(kanonok) 

1825. 



Lajos. Ilka. 



János. Rakliel Zsöfia 

(Csulai (Farkas (Gsnlai 

Zznzs.) József) Fer.) 

A osalád tagjai többnyire megyei hivatalokat viseltek. Máté 
alispán voltul 8 1 5), kinek testvérét II. A n t a 1 1 e század elsfi éveiben az 
Oláh- és Erdélyország szélein elterjedt rabló csoport magával elhur- 
czolta, és kiadását a részökre biztosítandó megk^yelmezéstÖl, és bün- 
tetlen hazatérhetéstÖl fóltételezték azon rablók néhány hunyadmegyei 
tagjai. Az Ígéret megtörtént, Ivuly haza menekedett, de az igért ke- 
gyelem a rablók irányában,— kiknek bandája oly igen el volt terjedve 
a vidéken, — elmaradt •). 



Bartolomaeides : C. Gömör p. 758. 
t) Adami Souia gentíl. tom. IV. 
*) Török Ani közlése szerint. 



Digitized by 



Google 



Iibiyyay-— IcdMieiy. 



vn 



Izbiisyay CMllád.(Izbiigyait.) ZempUn vármegyének egyik 
kihalt 68 családa 0. Közülök Izbugyai FűIöp 1430-ban veszprémi 
kanonok volt '). 

Izdenczy család. (Monostori , báró és nemes.) Régi család, 
melynek törzséül Márk iratik , ki Aba Sámuel korában élt és melyrfil 

egy vonalon a családfát is leszar* 
maztatják. Ezt mellfizve ') ; miután 
teljes és hiteles családfát nem kö- 
zölhetünk, töredék-adatainkat állít- 
juk elö: 

Izdenózy Miklós Eger vára 
oltalmazásában szerze érdemeket, 
és ezért 1527-ben I. Ferdinánd ki- 
rálytól több birtokot nyert *). 

Izdenczy István százados és 
öreg ember volt, mikor öt 1566-ban 
gr. Eck gyfiri kapitány a törökök 
ellen Palotára küldötte. 
Izdenczy András követségben is járt Konstantinápolyban ; 
1638-ban Lubló vára és a 13 szepesi város visszaváltása iránt követ a 
lengyel királyhoz, 1635-ben e hivataltól, minthogy Komárom vára al- 
kapitánya volt fblmentetett , és helyébe Barna György neveztetett ^). 
Ennek atyja Péter, anyja Palásthy Anna volt. Nóvére volt Zsu- 
zsanna Elefanty Lászlóné. András 1659-ben már nem élt, midőn az 
magvaszakadtán Komárom megyei Örs pusztabeli részét Sigray Já- 
nos nyerte adományban. Családfai kimutatása ez : 

Izdenczy Péter 
(PaláathjT Anna) 




Zsuzsanna András 

(Elefanty László 1630. 

török követ. 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 83. 

*) Leleszi Convent. 

») G«nealauthent.iom.L van ily családfis egyenlő a T rop he um Es- 

iorasiannm beliveL 

•) Bdai Fer. Lexik. III. 284. 

*) 1630-ki 16. 32. és 1685-ki 67. — 1638-ki 37. törv. ez, -- Arczképéi lásd 
OrieüiiB Redivxvns IL 6. táblán. ^ _ Pooalí> 

Digitized by VjVJUV LV^ 



tn lMá%mtmy* -^ Isáray. 

Izdenczy Márton 168ő-ben mint Tökölj Imre híve, Tokaj vár 
kapitánya lett '). 1709 ben II. Rákóczy Ferenoz pártján az Oeoonomi- 
cum Consilium ülnöke volt *). 

Ugyan ez id6 tájban élt Izdenczy Gryörgy, kinek családja ') 

igyáll: 

György 
(fiödönffy Zsuzsa) 

E&roly. Judit. Bora. Zsuzsanna 1672. 

(Dienes GyÖrgyné.) 

A múlt század végén Izdenczy Józsefam. kir. udv. kanozel- 
larián referendarius , és állam-minister , ki Temes vármegyében M o- 
nostorra adományt nyert *); majd (1805. táján) sz. István rend 
közép-keresztese, és báró lett 

A bárók közöl 1825-ben élők János és József testvérek, kik 
Monostort birják. Báró Izdenczy József jelen volt az 1843-ki or- 
szággyűlésen. 

A család nemesi ága Trencsin vármegyében székel. 

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja ~ négy- 
felé osztott paizs, melynek baloldali szögletéből jobbra rézsútosan egy 
arany csikolat (fascia) vonul, és azon két kinyilt (zöld leveles) piros ró- 
z sa látszik. A paizs közepét ötödik osztály gyanánt egy kisebb koronás 
paizs foglalja el , és annak kék udvarában aranyrózsa diszlik. A paizs 
1- és 4-ik osztályának ezüst udvarában zöld téren vörös grif áll, első 
lábait ragadozásra nyújtva ki. A 2- és 3-ik osztály, melyen az emiitett 
aranycsikolat rézsútosan átnyúlik , vörös udvart mutat A paizsfölötti 
sisak koronájából két elefánt-ormány között , mélyek joboldalija viz- 
irányosan arany-kék , a baloldali vörös- ezüst, — a paizsbeli vörös grif 
nyúlik ki, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-zöld, bal- 
ról ezüst-vörös *). 

Izdray család. Kihalt család, melyből 1484-ben Izdrai Pál 
mint királyi ember (homo regius) fordul el6 ')• 



Szirmay C. ZempLin noi top. 140. 160. noi hisi 257. 

») Kézirat 

■) Perbeli genealógia. 

*) Lehoczky Stemmai 11. 204. 

^) Adami Scuia Gentil. tom. IV. 

•) Teleky Huoyadiak kora XII. 267, 



Digitized by 



Göogle 



3. 



Jablanczay CMl4d. Pozsony vármegye nemes családa, 
mclybfil Jablanczay Mihály táblabíró Pozsony vármegyétől 1794 ki 
máj. 31-én nemesi bizonyítványt vévén ki , azt lakása helyén Krassó 
megyében 1796-ki máj. 9-én kihirdetteté 0* Jelenleg Krassóban e 
család nem létezik* 

Jabl4nezy C«al4d. Nemes család , melyből Jablánozy J ó- 
zsef C3. kir. tanácsos, és a m kir. udvari kanozelláriánál titkár 1760* 
1770.ben. 

Jablánczy Antal a nagyszombati kerületi tábla titkára 1787- 
ben; és ISlO^ben ugyanott ülnök. Neje Pamhaokel Jozefa, kitől leánya, 
Francziska báró Flddn ig Károlyné. 

Jablánczy Károly 1787-ben szintén a nagyszombati ker. táb- 
lánál lajsti^omozó (iazt 

Jablánczy Sándor 1843 — 47-ben a nagyszombati kerületi tábla 
ülnöke volt. 

JaUonczajr család. (Máskép Jablouczai-Pctfaes.) Magyar- 
országból aaakadt Erdélybe, hol Alsó*Fejér vármegyében bivataloskod- 
tak, lakván Maros-Sz.-Imréa. József régebben szolgabíró, 184S«ban 
BÚatén József ncvU (iával , akkor már s^olgabiróval az oláhok által 
Dagykcgyctbnül öletett meg. Másik fia B 1 e k főjegyző volt, utóbb 
tartományi tiszteletbeli biztos. J. Klára Eleknek testvére Z u d o r 
István hitvese. 

J4br6c2ky család. (Jabródi.>DaImáQziából eredt, és onnan 
Magyarországba a Siepesaégbe származott. Jábróczky Lajosnak fia 
Benedek állítólag Zsigmond királytól Pozsonyban 141 l-ben (in 
festő ded. S. Michaelis Archangeli) nemességet és czimert nyert *) ér- 



*i Krassó virm jegyzőkönyve. 

*) Kapriaai Mu A. iom, XLYllI. pag. 325 « h3l ezen oztmares levél több 
egyebekkel található ; leírva egy a szepeai káptalannak transump tárnából, me* 
lyet kéimárki'jábróczky Jób, Dániel és idám testvérek 1632-ben eszközölt^ 



%7k Jabréezky. 

demeiért, mert— úgymond a czimeres levél — nevezett Lajosnak egyik 
fia Albert mint kir. testfirségi kapitány Nikápolynál küzdött a ki- 
rály mellett, és ott esett el, Benedek pedig , ki kir. udvarnok volt, 
Siklóson együtt szenvedett a királlyal fogságot. E czimeres levelet 
Jábróczky Jób, Dániel és Ádám testvérek kérésére a szepesi 
káptalan 163S-ben sz. Sebestyén és Fábián napján átirá, és az átírás- 
nál bizonyitá, hogy nevezett testvéreknek atyjok idfisb Ádám, ennek 
atyja S a n d r i n , ennek s v a 1 d , ennek Demeter, ennek Jónás, 
ennek B e r n á d , ennek Kálmán 0; enoek Gothard, ennek Be- 
nedek a czimerszerzfik egyike volt. 

Nevezett három testvérek 1653-ban Szepes vármegyétől nemes- 
ségekről bizonyitványt nyertek *). 

A három testvér ketteje Jób és Dániel Magyarországban ma- 
radt, és a magyarországi ágat alapiták , mely Abauj megyében székel, 
és melyből 

Jábróczky Pál 1766 — 1773-ban a s.-pataki jesuiták Perjele 
volt 3). Továbbá 

Jábróczky András 1787-ben diósgyőri kamarai ügyész. 

Jábróczky Norbert a szepesi kamaránál tanácsos és kir. ügyi 
aligazgató 1770-ben. 

Jábróczky Gábornak nejétől Semsey Katalintól leánya M á- 
r i a , járdánházi Kovács János kamarai igazgató neje, meghalt Nagy- 
Váradon 1793-ki június 18-án •). 

A nevezett testvérek harmadika Ádám Brdélybe szakadt, és 
mint ilyen 1693-ban gróf Csáky István szepesi főispántól arról kap bi- 
zonyitványt , hogy ő és családja valóságos nemesnek ismertetik , de 
hogy a család elszegényedvén , Késmárkra vonta magát , továbbá 



tek. E czímerea levélnek stylje annyira elüt Zsigmond király egyéb 1398-tól 
1425-ig kiadott czimeres leveleitől, söt oly njabbkori irály érzik rajta már ma- 
gában a ezimer leirásban w^ milyent Rndolf király koráfg nem találunk. Igen 
kivánatos volna ez okból mbden kétely eikáritására as eredetH látnunk, melyet 
a szepesi káptalan I6d2-ben átirt 

£ név is igen szokatlan azon korban osalád-történeteiak saerbt 

') Eaprinai id. h. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 

*) B. Vay L. Német Kivség. 

*} A,késmárki* előnévvel nevwteiik JábróiSzky idósb Ádám aPe- 
thökkel 1601-ben Jóo János személynök elfltt tett egyességben ia Fiai pedig 
1653 ban de Kes mark-Várai 1 ya ifa(nak. 



Digitized by 



Google 



Jábrécsky. 



«7ft 



arról is bizoDjit , hogy teatvér-atyáfiá Jöbnakés Danidnak és 
fia idősb Ádámnak, kit a Tökölyiek 1681-bcn lefejeztek ')• 

Ezen idfisb Ádám már 1601-ben Tököly István udvari főkapi- 
tánya volt ; és az emiitett évben a gersei Pethfiknek 2000 magyar fo- 
rint űzetésére kötelezé magát, mert Pethö Perenczet megsebzé ^). 

A család ezen okmányait, úgymint az 1411-ki armalisnak a sze- 
pesi káptalan által vett 1632-ik évi transsumptumát, az 1653^ki sze- 
pesmegyei nemesi bizonyítványt, az 1601 -ki sebzési dijról a Pethö csil- 
láddal kötött egyesség-levelet , Csáky István 1693 -ki bizonyítványát 
mind eredetiben Kis János Nagy-Idán 1735ben kelt elismer vénye sze- 
rint Jábróczky Gáborné Szereday Bora részére Erdélybe bevitte ^). 

Es ezek után már az emiitett okmányok nyomán, az erdélyi^ágat 
illetőleg pedig Hodor K. .^Doboka vármegye esmérte tésé- 
ben^^ tett közlése szerint lássuk a család nemzékrendét : 

Lajos 





Benedek. Albert 
1398. un. 1391. 




Gothard 




Kálmán 




Bernád. 




Jónás. 




^ M . ..... ^ 

Demeter 




Osrald 




Sandrin. 




Ádám 1601. ' 

udv. íökapü 

t 1681. 


Jób. 

1632-63. 


Dániel. 11. Ádám 
1632-53. 1632-1 69a 
Erdéljbe megy. 
(Kapy Erzse). 




Lásd /b/y/. u köv. lúgon 



*) Kaprinaí id. li. -- Hodornál Doboka várm. 108. lap. a% Erdélybe köl- 
tőies már 1590-re tétetik, pedig az csak Á d á m által történt ez okirat szerint, 
ki 1632— 1693-ban élt. 

*) Ugyanott 

'} Kaprínai id« Láz érdek leit levelek régén eredeti aláírása 8 pcoséte 
alatt található Kis János e nyugtája. És igy az eredeti armalis magyarországi 

'='*™^*' Digitized by GoOQIc 

18* ^ 



t76 Jak»bffl. 



II. Ádám ki M dőhhilmfm. 
1632. 1693. 
Erdélybe megy. 
(Eapy Erzse). 

I -^ ■ t 

I. Gábor 

1 1736. táján 

(Szereday Bora) 

Kata. II. Gábor. Mihály Jáaos. Zsigmond 



b.Dujar<Kn 1790. 1702. 1771. 1771. 

JóweO I . "" ^ , » (Kapy Ense) 
Antal 

tl82d 

(gr. Lázár 

Johanna) 

^^ ' • 

Zsuzsanna 

(EeczeliMih) 

Gábornak fiai közül Mihály 1702.ben birtokos Doboka virme- 
gyei Sz.-Miklóson , hol a só-jövedelemben is részes volt. Korán elhalt, 
mert alattvalói meggyilkolák 0* özvegyét b. Apor István kincstárnok 
vette el. 

Z s i g m n d a Doboka megyei fóitclószéknek számfeletti birája 
1771.ben. 

János szintén ugyanaz 1771-ben, és egyszersmind B.-Szolnok 
vármegye fó s rendes táblabírája. Mindkettfi ága kihalt 

II. G ábor 1790 ben kir. hivatalos volt az erdélyi országgyűlé- 
sen. Ennek fia Antal az erdélyi ágnak utolsó férfi ivadéka 1823-ban 
halt meg. NejétÓl gr. Lázár Johannától leánya Zsuzsanna Ke- 
czeli Mihályné. 

A család czimere az emiitett armalís levél leirása szerint vizirá- 
nyosan kétfelé osztott paizs , az alsó osztály arany, a fels6 ezüst ; az 
alsó osztályból gúla gyanánt egy vérszínű vörös szikla emelkedik egé- 
szen az ezüst osztályig íbl , és azon fészkében üld, s három fiát melle 
vérével tápláló pellikán látszik , szétterjesztett szárnyakkal. A paizs 
fölött két rostélyos sisak áll^ melyek közül a jobb oldalinak koronáján 
kettós kereszt vérrel befecskendezve látható, a baloldalinak koronájá- 
ból pedig természetes színű, kettósfarku oroszlán emelkedik ki, első 
jobblábában levágott törökfejet, a balban pedig véres csákányt tart. 

Jacobffl család. 1760-ban M. Teréz királyasszonytól kapta 
czlmeres nemeslevelét. 

Czimere vizirányosan kétfelé vágott paizs, az alsó kék osztályban 
aranykoronán pánozélos kar könyököl kivont kardot és a&m aranyko- 

*) Hodor Doboka várm. 108. 1. C"n.r^rí]í> 

Digitized by VjOOQ IC 



Jag asldi, - Jag osies. Hff 

szorút tartva ; a felső ezüst osztályba egyfejü vörös sas nyúlik feL A 
paizsfölöttí sisak koronájáo a leirt pánczélos kar könyököl, kardot 
és azon aranykoszorút tartva. Poszladék jobbról ezüst-vörös balról 
arany-kék ^). 

Lásd Jakobffi cs. 

Jasaslch család. Zala várm^ye nemes családa, elszakadva 
Esztergám megyébe is. 

A czimeres nemes levelet Jagasioh János kapta 1715-ben III. 
Károly királytól «). 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren jobbra for- 
dulva, hátulsó lábaira ágaskodó szarvas. A paizsfólötti sisak koronáján 
egyik fblemelt lábával kavicsot tartó daru álL Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

A család leszármazása egyik ágon, s néhány izén igy terjedt : 

Jagasits Ferencz. 
(gyulai Gaal Anna) 



r 



András 
zalai alisp. 1770. 
(1. Nagy Magd 
2. Vaj At Sára) 

T^tól Mai;git ZBÖfia Regina 2-iól Jalianna 

(Farkas (Oszterhuber Rajki (Sümegi JózseQ. 

László) Antal) Boldizsár) 

Ferencznek fia A n d r á s 1770-ben zalamegyei alispátiul iratik •). 

Jagasich Alajos 1844'ben Lippán kamarai sóházi ellenór. 

Jagasicb Sándor elóbb uradalmi ügyész, 18478 -ban Eszter- 
megyei országgyűlési követe. 1850*ik óta Esztergám megye cs. kir. 
fSnöke, és Ferencz József rend vitéze. 

Jaffodlcs család* Jagodics Ferencz és György 1714- 
ben III. Károly által emelteitek czimeres nemességre *). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren , hátulsó lábain álló, 
kettSsfarku oroszlán , elsó jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs- 
fölötti sisak koronáján veres mezű kar egy vörös-zöld szinű zászlót 
emel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst -vörös. 

Egy-e ezzel azon Jagodics család , mely él és birtokos Krassó 
vármegyében? nem tudom. Jagodics S pasoj e 1824-ki sepi I7-én kir. 

') Adami Souta gentil. tom. lY. 

') C!oll Herald. Nro 614 

*) Leboczky Stemmai I. 211. 

*J Collect Herald. Nro 627. ^ , 

Digitized by VjOOQIC 



ttS Jakab. 

adományben kapta Krassó vármegyében Kernyeoza helységet, és ez 
adománylevél 1825-kijun. 16-án Krassó vármegye kttzgyül^n is ki* 
hirdettetett. Spasoje-nak egyik fia Pál krassomegyei volt szolga- 
biró, és másik fia Péter bírják Kernyeoza helységet. Ezeknek is csa- 
ládjaik vannak. 

Jakab család Jakab nevű nemes család Magyarországban 
lakozik Gömör , Szabolcs és Zemplin ') vármegyében , és valószinüleg 
több helyen is. 

Vasmegyeben 1672-ben élt Jakab Pál, kinek neje Káldy Ka- 
talin Békásy Miklóstól annak nagymesteri kastély részét zálogba veszi 
a vasvári káptalan előtt. 

Jakab család. (Szent-Gericzei). Erdélyi székely család, ne- 
vét kétségkívül a Jakab keresztnévből vette, mely a XIÍ I — XV. szá- 
zadbeli oklevelekben ily kifejezési alakban : „JacobusfiliusBecz, 
vagy filius Miké" használatban volt elannyira, hogy fóleg a szé- 
kely család nagy része a nem nagy szárou 6si törzsekből épen ez utón 
származott. 1394-ben az erdélyi köztartományi gyiílés ítélet levelében 
szintén ez eset fordul elö , mely szerint Szomordok-telke földje 
Almási László fiának , Jakabnak lön Ítélve, kitől származtak az almási 
Jakabok, s később ^lak hely ök és birtokuk szerint a középtaki, rákosdi, 
csik-szentmártoni, bögözi, k.-szentléleki, és szent-gericzei Jakabok. Ma 
legkiterjedtebb törzság aszent*ge riczei, melynek oklevelei nyo- 
mán készült e családtörténeti rajz ^). 

Egy XVÍ. századbeli hiteles irományban e falu neve Szent- 
G e r e c h e ; azonban már a XVII. században a középszótagbeli e-t = 
í-vé, a cA-t = tZ'vé lágyítva látjuk előfordulni. III. Károly és M.-Te- 
rézia alatt pedig Szent-Lélekké változtaták ; de e fejedelmek ha- 
lála után csak hamar, a nagyobbára unitáriusokból álló falu korábbi 
nevét visszakövetelte , és azóta máig Sz.-G ericzének (hibásan Sz.- 
Gerliczének) mondatik. 

Eredetileg a Jakabok is — mint az egész székely nemzet — bir- 
tokosok, szabadok és nemesek voltak, mindeniket a nemzet maga sze- 
rozte magának fegyverével. Később a megyei magyar nemességet utá- 
nozván, mely régi birtokaira adományt vitt, és ujabban szerzett birto- 
kait adomány mellett nyerte, — a székely fő- és középrendüek is uj ado- 



Szirmay C Zemplin not. top. 113. 

^) És melynek egyik tagjától JakabElektől származoti eme köz- 
lemény. 

Digitized by VjOOQIC 



Jakab. 



W9 



mányt kezdettek kérni királyi joggal egybek^Jtve — saját dsi székely 
birtokaikra nézve j vagy pedig eredeti székely nemességök mellé czi- 
merlevdeket nyerni ; mert a közterhek alól csak e keit6 mentesített 
bármely honpolgárt. £ szokásnak hódolt a Jakab nemzetség is, és 
l^elöl Csikszentmártoni Jakab András kért és nyert ado- 
mányt 1570-ben János-Zsigmondtól Jakabfalván, Szent-Mártonban, 
Szent-Imrén, Csekefalván, és Szent-Györgyön lév6 székely örökségeire 
nézve; azután vajasdi Jakab Mihály fejedelmi testfirt kiváltsa- 
goIja 1617-ben Bethlen Gábor a közterhektől. Rákosdi J a k a b B o 1- 
d i z s á r t szintngy uj adománynyal erósiti meg birtokaiban I Apaffy 
Mihály 1677-ben, valamint szintén szén t-gericzei Jakab Si- 
mon is II. Rákócczy Györgytől, atyja, és a hon iránti hű és engedel- 
mes szolgálatiért András, Mihály , György és István fiaival 
^yütt 1649-ki február 10-én czimerleveles nemességet nyer, mely le- 
vélben a fiak három elseje is megvan nevezve. 



Czimerük : égszin kék 
paizs , melynek udvarában 
zöld mentébe öltözött férfi, 
barna lovon ülve ábrázolta- 
tik, sisakos fővel, jobbjában 
dárdával , baljában kivont é? 
fölemelt kardot tartva. A paizs 
fölött vitézi és bezárt sisak 
sisak van, melyeket gyöngy- 
gyei és drágakövekkel kira- 
kott korona fed , a sisak csú- 
csairól pedig különböző fosz- 
ladék hullámzik alá , a paizs 
mindkét oldalát ékesen di- 
szitve. 




A ozimeres levél kihirdettetett 1649-ki augustus 26-án Maros- 
széken, minden ellentmondás nélkül. Sőt az M.-Terézia alatt is, midőn 
törvényhozási utón kivül , ősi szabadságuk daczára , minden székely 
családok, melyek adomány vagy czimerlevéli nemességet bizonyitni 
nem tudtak, közterhek alá vonattak ; a kir. tábla 1772-dik január 29- 
kén kelt Ítélete által érvényesittetett ... A sors ugy akarta, hogy II. 
Rákóczy Györgynek hamar igényelnie kelljen e család hűségét, mely- 



t8» Jttlnb. 

nek következtében 1657-beti mind a négy uj nemes sarj követte 4t 
lengyelországi hadjáratiban, hárman odavesztek, s csak György, a 
negyedik fiu került haza, a ki még 1662-dik elején Kemény János fe« 
jedelem mellett harczolt , két fiát tatár-rabságra hurczolták , örökre 
odaveszteket ; a falu öreg- és asszonynépe az erdőkbe menekülvén, neje 
egy fa odvába rejtette a nemes-levelet, csak harmadik fiók születése- 
kor érezvén ösztönt és nyervén időt megkeresésére, mely hosszas ve- 
szend6ben-lét , és nedves állapot nyoma az oklevél egy részén most is 
látható, olvashatlanná tévén a szavakat. 

E család vagyona, műveltsége és polgári befolyása tekintetében a 
székely nemzet középrendéhez tartozó; kezdettől máig a középszernél 
maradt, fiai a hazát saját verőkkel védték, a közterheket szolgáló em- 
bereik által hordozták. 

így például III. András nak ágán, kinek ágán e tudósítás köz- 
lője is áll, I. E I e k , ennek fia II. Elek, és ennek két atyafi-testvére 
vett részt a török és franczia háborúban, és ez elődöknek fölkelő hu- 
szár-egyén ruhái máig a család kegyeletét birják. 

Sxaporaféle család lévén s az által birtokuk gyakran szerfölött 
eloszolván, kényszerttvü voUttk házasság s tisztségek viselése által 
segiteoi magukon, és szerezni meg a oyagi jólételük nélkülözhetlen fól* 
tételeit, valamint osztályuk társadalmi előnyeit is. 

így lön , hogy a negyedik izbtli Zsigmond és Miklós egy 
testvérnek tizennégy fia közül az elsőnek József nevű fia S z a - 
bédrftf ugysziiitén annak Györgytől származó unokája: Far- 
kas Pókába, nemkülönben a másodiknak Györgytől származó uno- 
kája Gergely Kénosba házasodván, s fiu-leány felesége által 
mindhárom feles birtokhoz jutván , alapitói lettek a szabédi, pó- 
kai, k é n o 3 i mellék-ágaknak, de magukat mind Szén t-G e r i c z é- 
ről Íratják. 

Magán- és köztisztviselői hivatalokat számosan viseltek, volt k^ 
zöttök nem egy derék udvari tiszt, uradalmi felügyelő,ügyvéd, adóiró, 
dúló, al- és főjegyző, egy tanár, egy hirlapiró. 

Nemzékrendjök im ez ; 



Digitized by 



Google 



Jakab. 



t81 



I. tábla. 



Jakab Simon. 

164a 
(Patkós Ilonft) 



látván 
t 



I. Andris 
t 



I. Mihály 
I 



József. Zsigmond 



István. II. András 
t 



György 

végrend. 

1694. máj. 16. 



János. Gergely. 
1662. tatár rabok. 



1. Miklós 
szül. 1668. 



Lásd a //. tábián. 



György 

(169d-tól 

neje Nagy 

Anna) 

I 



József 
sz. 1709. 
fiQan. 



Gergely 
t ifjan. 



Miklós 
(1720-tól 
abodi Kovács 
Anna) 



kiklós 
sz.l72a 
t korán. 



József Gergely Miklós Sámuel 



Badl. 1732. 

ur. feiüg^. 

(tompái 

Botos 

Rebeka) 



sz.1734. 



Dániel György S 

(martonosi sz. 1740. 
GálHedv.) (Cseh Mária) 



&mu 

t 



László 

t 



(Zalányi 
István) 



József 
(iluszár Hona) 

t 



Sándor. 



Klára. 



^ , György 
kir. táb. imok 

t 



Zsuzsa 

rjakab 
András) 



Klára 
(l. b. Kemény 

József. 
2 Ozdy Gerg.) 



Gergely 

sz 1770. 

fökorm. hivat. 

(kénosi Baozó 

Zsuzsa) 

Kénoti I éganai. 



József 
sz. 1771 1 1827. 
(Székely Róza) 

t 



Károly 



Lajos 

SZ.1803. 

udvarh. sz. 

Dúló, főjegyző 

(Iszfay Zsuzsa) 



Gergely 

sz. 1817. 

(Vas Rákhel) 



Gyula 
SZ.1837. 



Lajos 
sz. 1839. 



Dezsó. 
sz.1847. 



Ida. Berta. 



Digitized by 



Google 



S8» 



Jakab. 



IL tábla. 



I. Miklós, ki a* 1. iáhlán. 
8z. 1668. 



Zsigmond 
szül 1693. 
(második nejétől 
születtek :) 



József 
t 1718. 



György 
(Tóth N.) 



2^ífmond III. András II. Simon 
t (Patkós a-i ó-szövet- 

Sárs) Bég tudója. 

I ^ 1 (szabédi 

L. a III. táblán. Székely Kata) 

I ^ 1 

Lásd IV. táblán. 



Miklós 

Zsigmond 
t 



József 
(szabédi 

Székely 
Krisztina) 



Ádám 
(káli Nagy 
Anna) 



Sámuel 

(Jobbágy 

Judit) 



András 

urad. feltlgy. 

adó-igazg. 

tl848 

(Huszár Agn.) 



Lidi 

(Balta 

István 

özv.) 



Zsuzsa 

(CTsomi 
Sámuel) 



András 

gazdatiszt 

nőtlen. 



Gergely 
1 1853. 



Sándor 



Jószef 

elesett 

Karolina) 1849. 



_(Nafly 
oTína 



Farkas 
nőtlen, 
gazda. 



Sándor. József. 



Farkas 
(pápai 
Zolnai 
Ágnes) 

Imre 
Tordav.tbiró 
(ilenezfalvi 
Szász Anna) 



Imre 

(Nyáradi 

Bora) 

Károljr 
járás-hiv. 



Imre 

katona-állomási 

biztos 
(Erdei Sára) 

Klára 
Jakab 



János 
Torda v. 
aljegyző 

nőtlen. 



József 
k. t ügyrv. 
járás ni V. 

tl856. 

(Tollas 
Karolina) 



András 

Torda v. tbir^ 

t 

(Lemény 

Jozefa) 

I 



Simon 
ügyvéd 

' Rudolf' 



Anna. Klára. Karolina. Eszter. 



I^jos. Luiza. Amália. 



Digitized by 



Google 



JaUb. 



fSS 



m. tábla. 



III. Andráa ki a II táblán. 
(Pstkós Sám) 



I. Elek 
(Kozma Kata) 



IL Elek. 

maroaszéki tbiró. 

(1 Boros Teréz. 

2. Szekeres Jnsziína) 



IV. András 
(Jakab Zisnzsa) 

I ^ 1 

Anna 
(Tibáld Mihályné) 



l-tól Julianna András 2*i6\ III. Elek. József Jusztina. Zsuzsi Ágnes 

(Boros Elek) (Szekeres szül. 1820. un. pap (felei (iklandi (sz.-gerí- 

Be(a) grófi titk. b tanár. Kacsó Balogh czei ifj. 
I (Miké Róza) 1849. óta Mih) Zsigro ) Gál 

az ang. gö- Zsigm) 



Sándor. Bora- 



rög szigete- 
ken él. 



Julianna 
szül. 1857. 



József 
SZ.18Ö8. 



IV. tábla. 

II. Simon ki a 11. táblán, 
(siabédi S^éhely Klára) 

1 ^ 1 

III. Simon 
marossz. járás 

hivatalnok. 
(Geréb Mária) 



Sándor 
Rettegen. 

t 



Zsigmond 
iQan f 



F^rencz 

1. Nag^ Zsuzsa. 

2. György Rákhel. 

3. Csupor Anna) 



Karolina 
id. Gál 
Zsigpnond) 



2-tól Jusziiaa 
(Farkas György) 



3-tól Lajos. Sándor 



Róza Rákhel József 

((Dsopor (Kövesdy (Boros 
Mihály) Domokos) Teréz). 

III. táblán állók közül III. Elek (szül. 1820.) 1848-baD az er^ 
délyi kiocstárnál hivatalnok és hirlapiró; 1851 óta gr. Mikó Imre tit- 
kára. Neje Miké Róza. 

Testvére József kolosvári unitárius másodpap és collegiumi 
tanár, 1849. óta politikai számkivetésben él az angol-görög szigeteken. 

Jakab család. (Bögözi.) Erdélyben Alsó-Fejér megyében ho- 
nol. Közűiök Károly 1848-ban adó-iró biztos, 1849-ben alszolgabiró 
volt János Torda városi hivatalnok. 

Jakab c^salád. (Etédi..) Közfilök etédi Jakab György 
1848-ban Fogmras vidék alkapitánya. 



Digitized by 



Google 



tSf Jakab. - Mcabházy. 

Jakab osal&d. (Homorod-almisi.) Közúlök János ügyvéd 
M.-Vásárhelyen. 

Jakab család. (Középlaki.) Kraszna vármegyében középlaki 
Jakab Lajos 1794-ben megyei irnok, Károly táblai ügyvéd Kolos- 
várott 1848-ban. 

Ezeken kivül is vannak még Jakabok Erdélyben, kiket elSnév 
nélkül találva, családi összeköttetésüket nem ismerjük. így a Szilágy- 
ságban Perencz, István, Grábor. — Torda vármegyében K á- 
roly,Simon, György, András és örököli: Sándor, Anna, 
Pálíiné, Zsuzsa Ménaságíné , K a t a Fábiánné. — Küküll6 megyé- 
ben János és György. 

Jakabfalvy család. (Jakabfalvi.) Abauj, Borsod, Négrád, 
Pest, Szabolcs, Torna megyékben lakhelye vagy birtoka van. 

Egy töredék nemzékrendet látunk a következfibep : 

Dániel 
(Fáy lloua) 



Dániel Borbála Erzse 

(Básthy Sándor) 

A nógrádmegyei ágazat leányágon Kántor család után leszár- 
mazva birt Dolyánban is. Ez ágból E m i I i a Kun Józsefné. 

Jakabffy család. Lakhelye Zala és Krassó vármegye. Zala 
vármegyében Jakabfiy Gergely 1837- 1844-ben f6-számvev6. 

Krassó vármegyében Jakabffy S í m o n és testvérei Miklós és 
Kristóf Csanád vármegyétől 1793-ki jul 27-én kelt nemesi bizo- 
nyitványukat azon évi nov. 5-én Krassó vármegyében kihirdettetek. 

Simon Krassó vármegye alispánja s a magyar helytartóta- 
nácsnál előadó volt. Testvére Miklós birta Zsaguzsen helységet, 
melyre nézve n^e gyermekeit Imrét és Gyulát íiusitatta. Ezek 
1841-ben statnáltattak a nevezett helységben, a midfin a királyi ember 
(homo regius) Frummer József volt, ki az iktatás második napján 
szélhűdés következtében hirtelen meghalván, az egész félbe maradt, s 
későbben uj statutio tartatott Másik testvére Kristóf 1836-baQ 
főszolgabíró , 1848-ban alispán , majd cs. kir. tanácsos ; gyermektelen, 
Lúgoson él. 

ImrénekésGyulának gyermekei vannak. 
Jakabtaázy család* Borsodmegyei mwma esatád. Id47-ben 
nemes Jakabházy János és Gáspár saját lotartcktftiásuk és Be« 

Digitized by VjOOQIC 



J^keli.-Jáké. 



»U 



kény és Blés helységek lerombolása tárgyában egyességre lépnek 
nemes Diénes Gryörgygyel ^). 

Jakabházi család eWfordul Erdélyben a székelyföldön is, bd 
Jakabházi Pál 1679. körül udvarhelyszéki alkirálybiró volt ») 

Jakcli család. Lásd itt a 290. lapon. 

Jaklln család. (Elefánti). Nyitra vármegyei Elefánt 
helységről vette elönevét ; és ugy látszik — a család már kihalt 

Czimere — mint a metsz- 
vény ábrázolja — a paizs ud« 
varában hárm^ halom emel* 
kedik , a jobboldali halom te- 
tején félhold, a balöldalin csil- 
lag ragyog, a középső halmon 
korona áll , és abból oroszlán 
emelkedik ki, első jobb lábai* 
ban kivont kardot , a balban 
hármas buzakalászt tart A 
paizs fölött korona van , és a 
paizst szokásos foszladék veszi 
körül. 

A család legtöbbnyire egyházi pályán virágzott 

Jáklin Balás 1687-ben tinnini czimzetes, utóbb pedig 1691 — 
1696-ig nyitrai püspök, és kanczellár volt 

Elefánti Jáklin Miklós egy 1693-ki július SO^án kelt oklevél 
szerint Léván a várban saját házában lakott. 

Jáklin István-Miklós szepesi kanonokból 1 73ő-ben lett eaz- 
tergami éceklő kanonok, majd almisi czimzetes püspök, ötven éves ka- 
nonoksága után meghalt 1787* ki január 1-én. Születése helyén Ele- 
fánton templomot épittetett ^). 

Ennek tán testvére elefánti JáklinJózsefl 760-1 770-ben 
a dunáninneni kerületi tábla ülnöke. 

Jákö család. (Hódosi f ) Szatmár vármegyének kihalt csa- 
láda , mely hajdan Hódos helységét birta , és innen irta magát h ó- 
d o s i J a a k ó-nak. Nevezetesen a XV. században birta JakóJános 
ésFerencz. Jánosnak leánya volt Orsolya, kitől Verbőozy Ist- 




III. /lén 



") 1647-ki 108-ik törv. czíkk. 

*) Killay Székely nem. 252. 

•j Memória Basilicae Strigon. 107-168. 



Digitized by 



Google 



«86 Jaké. - Jákéiry. 

ván, és Torday Zsigmond elfogtalak, de Orsolya férjhez menvén Miko* 
Jay Ferenczhez, ez 1528-ban nevezett helységre I. Ferdinándtól ado* 
mányt nyert '). 

J4kó csal&d. (Félegyházi.) Szatmár megye nemes osaláda^ 
birtokos Batiz helységben '). 

Jákö <*salád. (Kézdi-szent-Iéleki.) A szent-léleki Jákó család 
1761-ben M.-Teréz királyasszonytól nyerte czimeres levelét. " 

Czimere elóször függőlegesen kétfelé oszló paizs , a jobboldali 
osztály kctk udvarában egy arany markolatú karddal nyakán fölfelé át- 
döfött ^ levágott törökfej látszik. A baloldali osztály vizirányosan van 
kétfelé osztva, a felső vörös mczŐbf^n arany irótoll, az alsó kékmezóben 
pedig lánggal égő raáglyából egy fehér pli<5nix (sas forma) nyúlik föl, 
szétterjf^sztett szárnyakkal A paizsföloiti sisak koronájábót két ele- 
fánt-ormány nyúlik ki, a jobboldali vizirányosan kék-ezüst, a baloldali 
arany vörös. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst*kék •). 

A család Erdély szckely családa, nielybftl kezdi-szent-léleki Jákó 
László 1794-ben Torda vármegye levéltámoka, 1815-ben már ki r. 
dczma^beazedöy egyszersmind Torda város tanácsnoka volt. 

J á k ó - k laknak Itycfalván is« 

Jakobffy család. A JakobíFy család 1760-ban M.-Terézia 
királyasszony által nemesittetett meg. 

Czimere következő : a paizs egy viz-irányos fehér csík ólat által, 
melylyen három vörös csillag diszlik, két részre oszlik, az alsó kék me- 
zőben jobbról balra három rézsútos arany csíkolat fut le ; a felső kék 
udvarban a fehér csíkolatból kiemelkedő (növő) természetes szinű 
oroszlán látszik ragadozásra készülve. A paizsfölötti sisak koronájából 
két kiterjesztett kék szárny között , melyek közepén fehér csíkolaton 
egy-egy vörös csillag ragyog , a paizsbelihez hasonló oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A családból JakoblTy János 1787-ben örmény városi plébános, 
és gyulafejérvári kanonok volt. 

Jákóffy család. (Rahói és szuhai f .) Gömör vármegye 
egyik nevesebb kihalt családa. írattak Szuháról ^) és, de leginkább 

^) Szírmay Szaímár várm. 11. 39á. 

*) Ugyanott 11. 297. és az előszóban. 

■) Adarai Scuta Gentil. tom. IV. 

*) Ugyanott. 

») Fejér, Cod.Dipl. tom. X.vol.V.p. 600. ,,,,,, ,^ GoOgk 



Jákóify. %87 

R a h ó r 6 1, mely Ősi birtokok volt. Ismert tözsük rahói Jákóffy János 
a XV. század végén élt, ettől a családfa következőleg származott le: 

rahói 
Jikó János 

I ' -^ 1 

Hedvig. Orsolya Jakóffy István Benedicta Bora Jusztina 
14a9. 1489. 1482. 1507. (Vasyhon 1489. 1489. 

(keszibóozi (Zádor Demeter 

Dacfó Tit ) özv. J489.) 



Tamás I. Péter 

-I íSoós Bora, 



György 1577-ben már 

1 1570. (Névery Mátyásné) 
(azűgyi Orbonás 
Anna) 

I ^ : : — I 

Kata Orsolya II. Péter Lajos 

(1. Koháry Imre. 1600. (Barbarich t 

2. Benic^y Fer. (Csató Dóra) 

3. Onory Miklós) Imre) 



Ferencz Kata 

mnrányi kap. (1. Kürthy Fer. 

1 1639. 2. Jánoky Gásp.) 
(Dersffy Zsnzs.) 



Tamásnak fia Gr y ö r g y, szügy i Orbonás Ferencznek Palásthy 
Orsolyától született leányát vévén nőül , ezzel örökölt Hont megyében 
Í3 birtokot. Meghalt 1570ben. özvegye élt még 1580-ban b. Gyerme- 
kei: Kata először Koháry Imrené, azután 1575'ben Beniczky Pe- 
renezné, legutóbb (1579-ben) Onory Miklósné volt.— Orsolya 1600- 
ban Csató Imréné. — Lajos korán elhalt. — II. Péter Barbarich 
Dorottyát birta nőül, ki 1596'ban már özvegy volt, és 1603-ban már 
Galambos Miklósnak hitvese. 

Bmliteit II. Péternek gyermekei: d) Kata előbb Kürthy 
Ferenoz, utóbb Jánoky Gáspár felesége, és 6) F e r e n e z , ki a Széchy 
családnak Murány , Balogh és Lipcse várában kapitány volt, és 1638- 
ban a lengyel határok iránt országos biztos '). Meghalt 1639-b6n kora 
46. évében, és eltemettetett a rahói evang. egyházban , melyet a pon- 
gyelokival együtt ő építtetett. Nejétől Dersffy Zsuzsannától gyerme- 



*) Perbeli hitetés nemzékrend szerint. — Bartliolomaeides Not. C. Gömör. 
pag. 184 - 185. hibásan irja , hogy Tamásnak fia volt Péter és György^ 
és hogy Péternek fia lett volna Ferencz. — Nem látszott jobban tudni a dol- 
got Lehoczky sem, Stemmai II. pag. 192. 

*; 1638-ki törv. czikk. DigitizedbyGOOglC 



M8 



Jakusttii. 



kei nem maradván, családja nemzedéksorái £érfi4gon bezárta. Végrea* 
deleiében a wittebergai egyetemre menfi ifjakról b gondoskodott. 

Jakusltli CBalkáj (Orbovai f.) Horvátországból, hol Pozsega 
megyében birták Orbov át, származtak fel Magyarországba, (Sleg 
Trencsín vármegyébe, hol OroszlyánkS várát birták , mint annak örö- 
kös urai. Már Hunyady János harozaiban 1451-ben részt vesz a esalád 
egyik öse László, kit Serviában Kupse-nak neveztek 0* £nnek 
előde volt J a k u s vagy is J a k a b , kinek nevétől neveztetett a család 
Jakusith-nak. 

Legelső , ki magyar földön telepedett meg, Jakusith F e r e n c z 
volt, 1560-ban Győr vftrának alkapitánya, midőn neki levelet ir gr. 
Eck győri főkapitány '). E Perencznek anyja OsztrosithAnna 
volt E Ferencz szerzé Oroszlyánkőt és Pruszkát Trenosin vármegyé- 
ben, és élt még 1577 ben. Tőle a családfa ') következő lesarjadzást vett : 

N. 



Ferencz 

győri alkapit 

1560. 



András 
t 



II. András. 

bdróieOQ 

1 1623. oct 26. 

(Tliarzó Judit) 



Dorottya 
(Swény 
Ferencz) 



György 

1642 1647. 
egri püsp. 



1. Imre. 
1654. 
(keteai 
Pethe 
Róza.) 



JánoB 
(Szu- 
nyogh 
Kata) 



Miklós* 

t 



Erzae 
(Barkó- 

czy 
László) 



Kata 
(1. Da- 
róczy 

Fer.) 
2. Palo- 

csay 
Istt.) 



Auna Jadit Sára 
1645. apáoza. (Zay 
(Dm- L6r.) 

geth 
Ján.) 



Zsuzsa 

t 1676. 

(1. Balassa Bál.) 

2. TökÖlv Miki. 

3. Sirchich Gásp.) 



Judit 
(ttévay 
László) 



Katalin f 1716. 
(1. Gsáky Zsism. 

2. Révay László. 

3. Ora Uozv Istv. 
4. Szu^yogh Gásp.) 



II. Imre 
+ 1692.nov.26. 
(Serényi Polix) 



Polixéna Jozefa. 
(1. gr. Kobáry János, 
2. gr. Hatzfeld Antal) 



Teréz-Róza 

(1. Zichy Ádám. 

1. Erdódy György). 



<) Katona Hisi critia XIII. p. 788. 964. Lehoozky szériái 

*) Tudományos gyűjtemény 1830ki XII. köi 25. lap. — Lehoozky e Fa- 

rencznek .C u m a n u s' melléknevet ir, mi okból ? nem tudom. — Lehoozky a 

Jakusith nemzékrendét nagyon Összezavarja. 
•) Wagner Mss. tom. LXX. p. 149. 



Digitized by 



Google 



JakasHh. 989 

Ferencznek fia A adrás 1606-ban báróságot nyert 0- 1607-ben 
nftül vette Thurzó (Jyörgy nádor leányát Juditot. 1609-ben Sileziába 
követ ^). Meghalt 1623-ki octob. 26-án. Nevezett nejétől kilencz gyer- 
meke született. Ezek közül 

György előbb veszprémi, utóbb lG42-t61 1647-ig egri püs- 
pök. Mint veszprémi püs])ök 1638-ban a határvizsgáló bizottmány 
tagja , és követ a lengyel királyhoz a lyublói vár iránt ^) ; továbbá a 
slavoniai és horvátországi rendek sérelmeinek megvizsgálására szintén 
egyik kiküldött tag volt. ö fogadta ismét vissza a szakadásra tért mun- 
kácsi görög egyesült hiveket a görög-kath. vallásra *). Családi birto- 
kán trencs in megyei Pruszkán a Ferenczes szerzeteseknek zárdát 
alapita. 

Anna, homonnai Drugeth János országbíró és Zemplén megyei 
iSIspan (+ 1645. nov. 22.) özvegye igen buzgott kath. vallása mellett. 
1650beii 6 vitte be újra TSke-Terebesre az obnan Perényi által el- 
űzött pálos szerzeteseket ^). 

Kata, előbb Daróozy Ferencz neje ®), utóbb „tekintetes és 
és nagyságos palocsai báró Palocsay Istvánnak Dunajecz urának hit* 
vese," meghalt 1648-ki juL 12^n '). 

János nejétől Szunyogh Katától csak három leányt hagyott 
hátra. Ezek közül Zsuzsanna, előbb Balassa Bálintnak (?), másod* 
azor Tököly Miklósnak, s végre Sirchtch Gáspárnak neje volt. Meghalt 
1676^ki január 16-án, kora 33-ik évében *). Ennek testvére Katalin 
három férjet élt túl , az első Csáky Zsigmond volt f 1665.), a második 
Révay László, a harmadik Orehóczy Isliván, a negyedik Szunyogh 6ás* 
pár volt. Meghalt 1716-ban. 

I. Imre 1654-ben élt. Neje hetesi Pethe Rozália volt, ki férje 
halála után másodszor férjhez ment Pázmány Miklóshoz, ki Imregyer* 



>) Lehoozky Steramai I. p. 16S. 

«) 1609-ki 63-ik, és 16l8-ki 12 törv. czik. 

») 1638-ki 37. 39. ö2-ik törv. c2Ík. 

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 69 

») ügryanoH not. hist. 181. 241. 

•) Wagner szerint. 

') Mint a temetésére Rattilovszky János által latinul irt gyász-vei-sek bi- 
aonyüják. Nymoat. „Graeóban'' 1648. 

•) Fölöite Landrovics István jesuita mondott halotti beszédet , mely 
nyomra ily czim aUtt „E 1 vá 1 a s z t o tt J n h** stb. jelent meg ; és ott a család 
czimere is látható. f^ nir^rf]í> 

Dkj^zed by VjOOQ IC 



MO Jakchy. 

mekeioek gyámjává lévén, miután az árvák javait elidegenité, e végett 
1659-ben az országgyűlés intézkedett ^). I. Imrének csf&k egy fia 
maradt 

II. Imre , ki 1687-ben a Vág folyamhoz országos biztosul ne- 
veztetett *). Meghalt 1692.ki nov. 3-án. Neje Serényi Polixéna volt, 
kivel együtt 1684-ben trencsinmegyei Pruszkán kórházat alapítanak^). 
Csak két leányok , úgymint Polixéna 1. gr. Koháry Istvánné, 2. gr. 
Hatzfeldné, ésTerézial. gr. Zichy Adámné 2. gr. Erdédy György- 
né, — maradván, II. Imrében a család fiágon kihalt. 

Azonban nem találjuk a közölt családfán azon Jakusith Imrét, 
ki lőGO-ben törökfogságba esett ^) , honnan szintén látható , hogy e 
családfa sem teljes. 

Czimerük ez: a vért alyjáról egy halom tetején korona van, 
melyből farkas emelkedik ki, bárányt tépve szét ^). 

Jakcby család. (Kusalyi f.) Szatmár virmegyéndc és Er- 
délyben Belső-Szolnok vármegyének egyik kihalt ős csajáda. Törzse 
K o d u n volt ^X kinek fia I v á n k a, és ennek gyermekei L e w k e s és 
Ja keh valának. 

„1345ben Iwach mester Péternek, Durug fiának fia egyrészről, 
másrészről pedig LewkesésJakch, Ivánkának Codun fiának fiai, 
Jakch helység iránt megalkudtak egymással a váradi káptalan előtt, 
hogy nevezett Lewkesnek és Jachnak birtokában maradjon örökre ^). 

A család korán fölemelkedék, több tagja viselt főbb hivatalt így 
Jakchnak (kitől a családnév eredt) egyik utóda György 1400-baa 
királyi fő-tárnokmester, másik utóda Mihály 1414—1428. 1437-ben 
erdélyi vajda és székelyek ispánja volt *). 

Györgynek egyik fia Dienes is 1430ban váradi püspök volt. 
Ugyan ekkor 



1659-ki 100-ik törv, ez. 

*) 1687.ki 16. törv. czik. 

■) Fényes Geographíai szótár III. 266 

•) Petíiö Gergely Krónika 131. lap. 

^) Jakusith Kata Landrovios István Ixalotti beszédében látható 
a czímer. 

*) Nero iudom, honnan vette Kővári azon állítását (Erdély nev. családai 
128. L), hogy a Jakchy család egyeredetü a Forgách családdal ? De az bisonyo*, 
hogy ez állítás tévedésen alapszik. 

"0 Szirmay Szatmár várm. II. 274 

') Kállay Székely nemz. 133. 110. 1. 

Digitized by VjOOQIC 



Jakcjiy. Ml 

János Í3 székelyeid ispánja ^). László Szatmár yármegye £5- 
ispánja. 

1444-ben LászlóesPétera várnai ütközet etótt tett ország- 
gyűlés végzéseit Szatmár vármegyének részérfil alái^iftfiik ^ bolJakch 
Mihály erdélyi vajda is említtetik '). 

Szatmárban tObb helyen jbift a család, nevezetesen Szent-Már- 
Mártonban. Tisza-Beosén , Garbolozon birtak 1427*ben Istvánnak fiai 
Mibályés László^ kiktfil azokat a Gachalyak perlék eL 1445-ben 
Jakchy Mihályra háromlott Atya helység is, és róla ismét a 
Drágfiy-akra. Ugyancsak Mihály 1445-beQ lépett Tisza-Kórod helység 
birtokába is '). 

1471-ben Jakch István Oroszi helységet b^íta Szatmár vár- 
megyében. 

1509-bcn kusalyi Jakchy Andrásnak minden birtokai EUe- 
weulgyi János nádori itétó mesternek adományoztattak. 1624-)ben pe- 
dig Jakchy Mihály jószágainak ^y része DrágíFy Jánosnak; más 
része Bekényi Bernát személynöknek adományoztattak '•). 

Kusalyi Jakchy Mihály 1526-ban rointSb^polyay híve részt vett 
a tokaji gyűlésen is ^). Neje ártánházi Bornemisza Anna volt, ettől 
gyermekei Kata Parlaghy Györgyné 1589. 1612-ben, M ihály és 
Boldizsár. 

A Jakohy-ak egyik ága Kászonról irá magát ; ezekbfil kászoni 
Jakchy László 1505-ben Bercg vármegye követe volt a rákosi or- 
szággyűlésen ')• 

A család a Szilágyságban is nagy birtokos volt GyOrgy a tár- 
nokmester már birta Szilágy-Csehet, Sülelmedet, Felsó-Várczát, Biká- 
czát, Nyirest, Tohálat , Kusalyt , Aranymezét , Györgytelkét , és Gör- 
csön felét ; mint fiu-ági jószágokat 

Jakchy 1490-beD nötázák. László és János (1505. 1516.) ré- 
szöket Drágffy György vévé meg zálog-czimen ''). 



') Kállaynál nincs emiiive. 

*) Szirmay Szatmár vánn. II. 274. 

•> Ug7aiiott 

*) Ugyanott 

*) Jászay A magyar nem. napjai a moliáosi vész után 81—240. L 

•) Ugyanott 158. 1. 

^ KÖváry Erdély nev. családai 128. 1. ^ t 

^ Digjt^d by VjOOQIC 



to» 



iakehy. 



Családi sírboltjuk maradványai — irja Kővári — KusalyKan^ mely 
egy hajdani várhely alatt fekszik, a templomban máig is láthatók. 

A család leszármazási fája kOvetkezS : 

I. t á b 1 a. 

Kodim 

I "" 1 

Iváokft 



Lewket. 
1345. 



Jakeh 
(vagyis Jakab) 



Rosenth. 

1358. 

(Heem Bálás 

fia neje) 



János mester Miklós 

Jakch de Ensaly 1378. 



Györgv 
138a 1401. 
Bereg v. fóisp. 
íó tárnok mest r 



András 

kincstárnok 

1388. 



István 
1409. 



Erxse Jusztina 

(szekosói (Asszony falvi 

Herezeg Istv.) Istv.) 



Miliály.' László 
1409. 



Ldid 11. táblán. 



Mihály. 



Péter 
de Kusaly. 

1481. 

(l.. Zsófia 

2. Potentíana 

Báthori L. özvegye) 

Fereiicz 
1495. 



Imre. 
1609. 



Mibály 
de Kasaly 



Rlára. 



Mihály 

1544. 

(Bomemiesa 

Anna) 



Petronella. Anna Kata Boldizsár Mihály. András 

(pereoheni (Parlaghy (Révay t t 

Báthori György") Anna) 
Elek.) 

A n. táblázat, mely Györgytől )6lea kászoni elönevű ágaza- 
tot mutatja. 



Digitized by 



Google 



Ja|ua. — Jak9le|i. 



m 



n. tábla. 

György ki iu L idbidn. 
1380. 1401. 
Bereg ▼. f óisp. 
fötárnok. 



Dienes 

1430. 

▼aradi püsp. 



János 

székelek 

ispái^ 



László 
erdélyi vajda 



György 

145a 

(Semsei Afra) 

kíu&m I 4ga*ai 



Lánló 

-—-A , 

János. 



Mihály 
székeljek 



András 
14da 



László 
t 



János 

Jakchy de Kazon 

1476. 

I "^ 1 

András Kata 

(Ujhely (Dalmadi 
Cecilia) Miklós) 
I 



István 
(KaU) 



László 

J. de Kason. 

1Ö05. Bereg v. köv. 



János 

1Ö07. 

(Kata) 



György 



Magdolna 

(Désházy 

Péter) 



Katalin 

(kovazói 

Mathuznay 

Miklós.) 



Erzse 

(bátorkezi 

Eördög János) 



Anna. Klára. 



Jaksa család. 2ieinpllD vármegye cziroerleveles nemes csa* 
ládái sorába számíttatik 0. 

Jakfttch család. (Nagy-Laki báró f) Nevök Íratott J a x i t h- 
nak is. Ráczországból származott hazánkba a Hunyadiak korában. Leg- 
alább JaksichDemetere korban élt, és 1471 -ben Csupor Miklós 
vajda alatt ötszáz huszárt vezérlett a legyelck ellen, és zemplinmegyei 
Nagy-Mihálynál győzelmet aratott. 1476-ban a török ellen vívott 
SzendrÖ és Posasin vidéken. 1477-ben Mátyás királyt azaustríai hadba 
kisérte. 1491-cen midőn II. Ulászló király öcscse Albert ellen vívott, 
ennek táborából egy góliát vitézzel párbajra kelt, és annak fejét vette. 
1502-ben az ilju Hunyadi segélyére a török ellenében Márk rokoná- 
val egy csapat ráczot vezérle '). 1610ben 5 ölte meg Mínye oláh vaj- 
dát, de maga is a szebeniek által meggyilkoltatott. Budai szerint alig- 



') Szirmay C. Zemplin noi top. 113. 
*) Pethó Gergdj M. Krón. 94. 1. 



Digitized by 



Google 



994 ilalies. •* Jámbor, 

ha 6 volt azon Jaksich , ki l4Sl*ben Szerviában Kinisi Pállal bar- 
czolt vala 0- 

Már az 1550-ben éifi Jakaich Féter Nagy-Lakról irta elö- 
nevét. Leánya Skolastika Dobs Domokos neje lőn. Fia Márk volt. 

Nagylaki Jakeich Miklós 16874)eQ báróságra emelte te tt ^ s va- 
lószinüleg bepne balt ki a család. . 

Azonban Nagylaki elönevü Jaksich osalád jelenleg is van ; — de 
hogy a följebbihez vérséges összek(Jttetésben állna, — nincs róla tudo- 
másom. Elme mosi élí^ nagylaki Jaksiéh családnak óse Illés, mint az 
Esztergami várban 6 cs. kir. felsége lovas és gyalog rendű egyik £5- 
kapitánya, Bécsben 1717-ki april 22*én kelt czimeres levélben neme- 
sittetett meg IIL Károly által, moly ozimeres levél Esztei^mm megyé- 
nek 1718-ki april. 2-án tartott közgyülédén hirdettetett ki; és jelenleg 
egyik ntódánál Jaksich Urosnál , hajdú -böszörményi postamesternél 
firiztetik ^). 

Az érdeklett czimerlevél szerint e család czimere következft, elő- 
ször a paizs vizirányosan kétfelé osztatik: a febó vörös udvarnak jobb 
oldalán egy rovátkos tetejű vár látszik , mellette egy pánczélos vitéz, 
jobbjában zászlót tartva. A paizs alsó része függólegesen kétfelé osz- 
lik, a jobboldali kék udvarban zöldes sziklán magas bástyafal és annak 
tetejéból egy arany egy fejű sas emelkedik ki ; a baloldali kék mezőben 
három ágyu-golyó és egy kard látható. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból pánczélos férfiú emelkedik ki, jobbjában kivont kardot, a baljában 
vörös zászlót tartva. Poszladék jobbról arany -kék, balról arany-vörös. 

Jaltcs család. Jalics Kristóf 1795-ben t. Ferencz király- 
tól nyerte czimeres nemes-levelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály arany udva- 
rában zöld téren természetes szinü oroszlán áll, zöld koszorút tartva ; 
a 2- és 3-ik osztály kék udvarában sűrű felhfik közül a félhold látszik 
kibontakozni. A paizsfölötti sisak koronájából vörös mezű, sárga öves, 
prémkalpagos magyar vitéz emelkedik ki . jobbjában ezüst buzogányt 
emelve fel. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék •). 

Jámbor család. Szabolcs vármegye nemes családai sorában 
áll F é n y e s Geographiája szerint. 



*) Pethfi Gergely M. krőn. 85. 1. Lásd Fábián Arad várm. 

') Báró Graffenried-Burgenstein családtörténeti adatgyűjteménye szerint 

■) Adami Scuta GentU. tom. IV. r. . u Ponalí> 

Digitized by VjOOv Le 



Jémboríiy. — Jancsé. 295 

J&mborffy caal&d. (E16bb VohImanO Jámborffy eiöbb 
Vohlman Ferencz 1801-ben I. Ferencz király által emeltetett 
czimerleveles nemességre. 

Czimére öt részre osztott hadi paizs ; az ötödik osztály a paizs 
aljáról gúla gyanánt nyúlik fel , és ennek kék udvarában hármas zöld 
dombon arany oroszlán áll, első jobb lábában rózsát tartva. A paizs 1. 
és 4-ik osztályának vörös udvarában egészen pánozélba öltözött, sisa- 
kos vitéz áll, jobbjában kivont kardot, a balban paizsot tartva. A 2. és 
3-ik osztály arany udvarába balról felhőből egy kék mezű férfikar nyú- 
lik be iró tollat tartva. A paizsfölötti sisak koronájából jobbra ezüst- 
vörös, balra fekete-arany strucztoU lengedez, és ezek között a paizs béli 
pánczélos vitéz nyúlik fel. Foszladék ezüst-vörös, balról arany kék 0- 

Jáinborszky család. A Jámborszky család 1751-ben M.- 
Terézia király asszonytól nyert czimeres nemeslevelet. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , melynek alsó vörös 
udvarában hármas zöld domb középsőjéből ezüst grif emelkedik ki, 
jobbjában kivont kardot tartva ; a felső kék udvarban három arany- 
csillag ragyog , felül egy, alább kettő. A paizsfölötti sisak koronájából 
két kiterjesztett fekete sasszárny között egy aranykereszt nyúlik fel. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

A család Szepes vármegyében lakozik. 

J&ii család. Birtokos Gömör, Nógrád és Pest megyében. Ira- 
tik neve J á a n - nak is. Közűlök 

1740-ben él Ján László, kinek neje sóvári Soós Klára. 

1760. táján Ján G-yörgynek neje szántói Szabó Zsuzsanna. 

Janaky család. Valószinúleg kihalt család. Janaky M i- 
h á 1 y és általa fiai Miklós és János; nemkülönben testvére Ja- 
naky György és ennek fiai György, János, István és Mik- 
lós III. Ferdinánd királytól Pozsonyban 1649-ki april. 5-én kelt czi- 
meres nemeslevelet nyertek, mely Trencsin vármegyében hirdette- 
tett ki »). 

Saneiió család. (Esztelneki, gidófalvi , és kisnyujtódi.) Há- 
roraszéki őd székely család, kik közúlJancsó Pál 1631-ben élt ^). 
Jancsó István Kemény Jánosnak egyik vitéz hadnagya volt ^). 

1) Adami Scuta Gentil. iom. IV. 

*) Ugyanott. 

*) Az eredeti armalis Zala vármegye levéltárában van. 

*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 205. 

») Ugyanott DigitizedbyGoOglC 



Mé Jancsovtes, — Janiesáry. 

A család elönevét Háromszék három külön helységéről irta, való- 
színűleg ágazatok szerint. 

Az esztelnekí ágazat, melyből esztelneki Jancsó Ferenc z 
1761- 177()-ben Szepes megye alispánja volt '), Szepes vármegyébe 
származott , hol most is éL Az utóbbi időkben esztelneki Jancsó Ká« 
roly a kir. kúriánál kiadó 1844-ben. 

A gidófalvi ágazatból gidófalvi idősb Jancsó Mihály 1646-ban 
^ Sepsi székben assessor ^). 

A nyujtódi ágazat nagy részben Kezdi* Vásárhelyen tartja laká- 
sát. Ott 1794-ben András, Péter, József valóságos, János, 
F e r e n c z számfeletti városi tanácsnokok. Ugyanott 1845-ben Jancsó 
Áron is tanácsnok. — Másik Jancsó Áron léczfalvi ref. pap. 

Nyujtódi Jancsó István 1794-ben a Fiscale Archívum re- 
gestransa. 

Kis-nyujtódi Jancsó Domokos 1815-ben Csikszékben ügyvéd. 

Jancsó János 1815-ben Hunyad vármegye levéltámoka. 

A legutóbbi időkből említhetők Jancsó Pala magyar színészet 
egyik úttörője. 

Jancsó Imre az erdélyi udvari kanczellária nyugalm. titkára. 
György és Józsefa kincstárnál fogalmazók 1848-ban. — L a j o s 
kir. közügy igazgatósági lajstromozó. Mihály főkormányszéki ügy- 
véd. János és József kezdi-vásárhelyi városi hivatalnokok ; Má- 
tyás maksai ref. lelkész. József kolosvári városi hivatalnok jelenleg 
is. Józsefa nagy -enyedi, Lajosa kolosvári ref. tanodában tanárok. 

Jancsók vannak Krássó vármegyében is, hol Jancsó Antal fő- 
szolgabíró volt , és Szerem megyétől nyert nemesi bizonyítványát 
Krassó megyében 1790-kí octob. 20-an hírdetteté ki. Utódai azon me- 
gyében is élnek, és állami szolgálatban vannak. 

Janc(M>vl€A család. Gömör megye nemes családaínak egyike. 

Jant csal&d. Jani Pál 1681-ben magyarországi honfíusitást 
nyert '). 

Janlca&ry család. (Dragomírestí.) Görögországból a múlt 
század utolsó tizedében származott be. Birtokos Komárom és Krassó 
megyében, sőt Temesben is , és most Fejér megyében Duna-Pentelén. 
Alapitója JanícsáryMíklós,a magyarországi hajózásnak és gab- 



Wagner Car. Analecta SoepuBÜ III. p. 249. 
*) Kállay Székely nemz. 252. 
») 1681-ki 82. lörv. ez. 



Digitized by 



Google 



Janiesáry, 



t97 



nakereskedésnek különösen az örökös tartományokkal és külfölddel e 
század elején, egyik legkitűnőbb és vállalkozóbb pályatörője volt. Nagy 
kiterjedésű s az ország négy folyamát hasitó számos hajóival tovább 
félszázadnál folytatott gabnakereskedése, több, hazai érdekű vállalko* 
zásai és ezekben tanúsított valódi kereskedelmi szelleme , szilárd be- 
csületessége, fáradhatlan tevékenysége és kereskedési széles ismerete 
és tapasztaltsága által neve a kereskedő világban egyiránt ismertté és 
tiszteltté lón. A ki e század elején a még alig pólyájában sinyló honi 
hajózás és gabnakereskedés kínos állását és alárendeltségét, országos 
folyamaink és partjainak szabályozatlan, ugy szólván primitiv állapotát, 
szóval azon tenger akadályokat és mostoha körülményeket ismerte vagy 
ismeri , melyekkel kereskedőinknek és vizi jármüveinknek közdeniök 
kellett, csak is az fogja érdeme szerint méltányolni tudni azon mun- 
kásságot és kitűrést, melyet Janicsáry 'M i k 1 ó s egész életén át bebi- 
zonyított 

Erdemei legfelsőbb helyen is elismertetvén, 1836-ik évben kras- 
sómegyei Dragomirest kincstári helységet s vele az országos ne- 
mességet „d rag órai resti" melléknévvel nyerte királyi adomány- 
képpen. Meghalt 1850-ben. Számos figyermekei közül lg náoz atyja 
temesvári telepén folytatja a termény nagykereskedést, többi fiai nagy- 
részben mezei gazdászattal foglalkoznak, és következők : 



János. 

Döme h. ügy V. 1847- 
ben a posonyi országgyű- 
lésen Komárom városa kö- 
vete. 

M í h á 1 y cs. kir. lovas- 
százados. 

Sándor. 

Szilárd. 

Czimerűk : fenálló hadi 
paizs, melynek égszinkck 
udvarában alúl hármas zöld 
domb emelkedik fel , és a 
középsőn máglya lángjai 
között nyitott csőrrel, ki- 
oltott nyelvvel , és szétter- 




Digitized by 



Google 



M8 Janikovieh. — Jánky. 

jesztett szárnyakkal ezüst phönix madár látszik. A paizs jobboldali 
szögletében hatszegü aranycsillag ragyog. A paízsfolöttí sisak koroná- 
jából két strucztoU leng, a jobboldali vörös , a baloldali kék , és ezek 
között ismét a leirt csillag látható. Poszladék jobbról iirany-kék, balról 
ezüst-vörös. Mint ezt följebb a metszvény is ábrázolja. 

Jantkovlcli család. Nógrádmegyei nemes család. Leg- 
utóbbi nemzedéke igy áll : 

Janikovieh Gáspár. 

I ^ -: ' : 1 

AniaL István Benjámin. Alajos 

érseki hatvani 

tized- beszedó. prépost 

1842. 1859. 

t 

Czimerök vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső osztályban 
két szőlőtőke áll ; az alsó osztályban egy rózsa virít. A paizsfölötti si- 
sak koronájából szintén szőlőtőke emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Janka család. (Bulcsi.) Közülök Janka Laj os erdélyi udv. 
kanczelláriai ügyvivő 1848-ban, birtokos Doboka vármegyében. L. 
Jánki család. 

Jankafy család, (ösi f .) Doboka vármegyének ^yik ki- 
halt ős családa. Eősi Jankafy S i m o n és szintén egy másik S í m o d^ 
nemkülönben általok Jankafy Lőrincz és János 1479-ben Mátyás 
királytól, — mivel régi kiváltság-leveleik elvesztek, — uj czimeres le- 
vél által erősíttetnek meg nemességükben. Bírtak Doboka megyében 
Szász-uj Oss helységben 0* 1511-ben élt eőssi Jankafy Máté. 
1570. táján Jankafy Orsolya bikali Vitéz Gábornak neje; és ez idő- 
ben a Jankafy férS-ág az oklevelekből már eltűnik. 

Jánky család. Jánki András, Tamás és Márton 
1718-ban ül. Karoly királytól kapták czimeres nemes levelüket ^). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös magyar 
ruhás, sárga csizmás, prémkalpagos, kék öves magyar hadi férCu, jobb- 
jában érczbuzogányt tartva, balját oldalán függő fekete hüvelyű kard- 
jára téve. A paizsfölötti sisak koronáján vörös mezű kar nyugszik, ki- 
vont kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Magyarországban Szabolcs vármegyében él J á n k í család. 



") Hodor Doboka várm. 109. és 750. L 

»J Collcct. Herald. Nro 610. oigitized by GoOgk 



Jánky. - Jankó. SM 

Erdélyben él bulcsi Jánki nevű család , mely Alsó-Fejér és 
Hunyad megyében birtokos. Ebbfil Jánki F e r e n c z hunj^megyei 
törvényszéki ülnök 1836-ban. Jánki Antal 18d6-ban maros-njvári só- 
házi ellenfir, utóbb (1848) só-pénztámok M.-Portuson. János 1848- 
ban só-hivatali irnok. M.-Solymoson. 

Allitólag a Jánky család egy a bulcsi Janka csíaiáddal ^). 
LásdJánkacs. 

Jánky család. (Jánki f .) Szatraár vármegye egyik 6s csa- 
láda, mely azon megyei Janka helységet birta 1374. s 1383*b-n Jánki 
László, Miklósnak fia birta nevezett helységet. Jánky László 1 387 - 
ben zenebonáskodván Temesvár táján , Gara nádor által szétveretett, 
s jószága elfoglaltatván , Gara Miklósnak adatott, ki azt a váradi káp- 
talannak valIá be. 1405-ben a váradi káptalan Darahy Jánosnak és 
Tamásnak zálogitá el , de Janky Lukács váradi püspök visszafog- 
lalta, mert 6 ártatlan volt László bátyja támadásában, s a maga ré- 
szét e miatt el nem vesztheté. Ezután á Jánky név Janka helység 
történetéből letűnik '). 

Jankó család. Borsod, Gömör és Pozsony megyében van ily 
nevű nemes család. Ez utóbbiban Jankó Mihály 1837-ben ffijegyzó, 
1846-ban els6 alispán, 1843-ban országgyűlési követ volt. 

Jankó család. Erdélyben — ugy látszik — több Jankó csa- 
lád volt, vagy legalább többféle ágazat. így 

Jankó István zaláni nemes (nobilis de Zalán) 1586 ban a Kál- 
nokiakkal perel Egyedmezeje iránt '). 

Zágoni Jankó Boldizsár orbai székbiró 1629-ben ^), ki ekkor 
jószágaira fejedelmi egyezést vitt *). 

Maxai Jankó Mihály Kezdi szék birá]a 1630 ban <<). 

Zágoni Jankó Boldizsárt 1690 .táján Tökölyi Imre híve Mi- 
kes Pál kegyetlenül kapujára akasztatta. Hasonlóan megfogatá Jankó 
Tamást is, és összevagdaltatá ; ugyanekkor Jaukó Péter futással 
menekült meg ; de Mikes mindenüket felprédáltatá, és ingóságait a Tö- 



') Török Ant. szerint a család állitása nyomán. 

*) Szirmay Szatmár várm. IL 213. 

•) KálUy Székely nemz. 252. 

•) ugyanott 

*) Ugyanott 116. I. 

•) Ugyanott 262. I. n.....K,GoOgle 



Digitized by' 



Jankoviek. 

kölyi t&borában árvisrelték el ^). Ezeket miat f6bb nemeseket em- 
líti Cserei. 

JankoTicIl család. (Daruvári gróf és nemes.) Lakhelye a 
birtokai KOrös, Pozsega és Veröcze vármegyében, iiegutóbbi ismert tör« 
zsük JankovichBonaventura 1722-beD III. Károly királytól 
czimeres nemeslevelet kapott ^). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren , egylábon álló daru, 
egyik fölemelt lábában kavicsot tartva. A paizsfólötti sisak koronáján 
szintén olyan daru áll. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Bonaventurának egyik utóda volt Jankovich Antal, ki 1728- 
ban született Pécsett, ki Chiolnich akkori diákóvári püspök pártfogása 
mellett szép tehetsegeit kinuVelvén , közpályára lépett , és 1754 ben 
Verőcze vármegye ügyészi hivatalát nyerte el. 1756-ban Pozsega vár- 
megye jegyzóje és 1758-ban ezen megye alispánja lett. •) 1767-ben a 
a horvátországi helytartóság áUitatván fel, éhez táblabíró és taná- 
csossá neveztetett ; és az ájtatos alapítványok kezelése, valamint a sla- 
voniai selyem tenyésztés ügye is reá bizatott. 1770*ben Chiolnich Jó« 
zsef a fóispáni hivatalról az 6 kedveért lemondván , Jankovich Antal 
Pozsega vármegye fóispáni helyettesévé neveztetett ki. Hivatalosko- 
dásában szerzett érdemei mindinkább szaporodván, már 1772-ki octob. 
28-án grófi rangra emeltetett , és ugyan ekkor nemesi czimere is meg- 
bóvittetett, mint alább a leirásból láthatjuk. 1775-ki január 30-án pe- 
dig Pozsega vármegye föíspánsága is reá szállíttatott. 1777-ben a gö- 
rög-nemegyesült vallásuaknak zsinatára királyi biztosul volt küldve, 
hol eme vallásuaknak részére történt rendezésnél, valamint az 1781 -ki 
april 5-ki zsinaton is, hol szintén kir. biztos volt , és hol metropolita 
választatott, helyes és eszélyes eljárása által a kormány teljes megelé- 
gedését érdemié ki , és ezért 1781-ki dec. 7-én valóságos belsÓ titkos 
tanácsosi rangra emeltetett. Pozsega megye mutatja szorgalmának 
nyomait, hol ennek a környéken elszórt kunyhóit összefűzte, és falusi 
rendre szoktatá. A vármegyét több jeles épületekkel szépité, s benne 
jó országutakat csináltatott. Daruvárott templomot épittetett, és nem 
messze Daruvártól üveggyárat. Lipnikon és Daruvárott pedig a hasz- 
nos fürdőket alapitá. — 1782-ben a hétszemélyes kir. legfelsőbb tör- 



Cserey Mih. Históriája 210. 1. 
»j Collect. Herald Nro 344. 

') Ugylátazik 1760-baii 6 azon Jankovioh Antal, ki egyszersmind R6- 
rö. virmegy .lúptoj* volt. ^ oigitized by GoOgk 



Jaükovteh. 301 

vényszék ülnökévé neveztetett. A következe 1783ik évben a görög- 
nemegyesülteknek zsinatán , hol az aradi és bácsi püspökök választat- 
tak, ismét kir. biztosként működött. Alig végzé e foglalatosságát, már 
1784-ben ismét a temesi bánságban ily működésben kellett résztven- 
nie, hogy a Niczky által elkezdett szabályozást folytassa, s végrehajtsa. 
De nehezebb tiszt várt reá a Hóra és Kloszka oláh zendülök lecsillapí- 
tására kiküldetése által , hová mellé Papilla tábornok adatott. De ö e 
nehéz tisztet is bevégzé, és a zendülést lecsendesité , bár a sok munka 
egészségét támadá meg , melybÖl felgyógjrulván , 1785-ben kir. kincs* 
tári elnökké, és egyszersmind a sz. István rend középkeresztessévé ne- 
veztetett ; mivel pedig a vármegyéknél bizonyos változások történtek 
és a Pozsega megyei föispánság másnak adatott , Szerem megyei föis- 
pánságát nyerte még. Azonban jutalmait mind ezekben még nem érte 
el, mert 1787- ben a kir. hétszemélyes tábla elnökévé és kir. fiStárnok- 
mesterré neveztetett. O volt első , ki a hétszemélyes tábla elsÖ elnöke 
lehetett, mely fényes méltóságát halálig megtartá, mely 1789-ki aug. 
19-én köszönt be. Hűlt tetemei Budáról csepregi jószágába vitettek és 
temettettek el 0- Neje nemeskéri Kis Katalin volt, kitol egyetlen fiók 
hét éves korában elhalván, számos jószágait Jankovich János test- 
vérére, ki a Nádasdy huszárezredben kapitány, utóbb (1770-ben') Po- 
zsega vármegyei alispán volt, — és ennek utódaira hagyta. 

Jánosnak utódai daruvári Jankovich Izidor , kir. tanácsos, ki 
magát ,d e S t r a X e m a n^s irá 1829-ben. 

A legújabb időkben László 1844-ben verőczemegyei alispán, 
1848-ban ugyanott főispán. 

Gyula 184&>ban Pozsega vármegye főispánja, a forradalom 
után Pozsega vármegye cs. kir. főnöke, ki 1857-ben megnyeré , hogy 
néhai nagybátyja Antalnak 1772-ki sept. 12-én adott grófi rang reá s 
utódaira is ruháztassék ^). Neje gr. Montbell Alojzia 

A család grófi czimere négyfelé osztott paizs. egy közép paizs- 
zsal , melynek kék udvarában a leirt neme^ czimer : a kavicsot tartó 
daru áll. A paizs első ezüst udvarában zöld téren egy vadember áll, 
fején 8 ágyékán zöld koszorúval , balkezében aranykék zászlót tartva. 
A második o^tály zöld udvarában két hullámzó folyam felett egy 
aranycsillag ragyog. A harmadik osztály kék mezejében egy vörös fe- 



') Lásd életrajzát Kölesy Vincze Károly és Melczer Jakab : Nemzeti Plu- 
tarkns II. köt. 263-259. 

«) Miigyarsaj tó 1967-ki 97. szám. (Apríl. 29. ^.^.,^^^,^^ GoOglc 



amb 



Jankovlcli. 



delíi vár emelkedik magas toronjnyal és kapuval. A 4-ik osztály vörös 
udvarában arany oroszlán áll , elsö lábaival egy aranyoszlopot tartva, 
mely alatt egy ezüst félliold látszik. A palzsot grófi korona fedi , és 
azon három koronás sisak áll ; ezekbfil a jobboldaliból a leirt vadember 
zászlóval ; a baloldaliból a paizsbeli oroszlán az aranyoszloppal emelke- 
dik ki ; a középsfin a kavicsot tartó daru áll. Foszladék a jobboldali si- 
sak körűi ezüst-vörös, a közepsS körűi ezüst-kék, a baloldali körűi 
arany-zöld. A paizs telamonjai két arany grif , a jobboldali aranysze- 
gélyű vörös zászlót Magyarország czimerével , a baloldali aranysze- 
gélyű kék zászlón Slavonia czimerét tartja '). 

Ugy látszj^ , — még e család sarjadékai közé tartoznak Jankó- 
vich György 1787-ben Verőcze vármegye alispánja. Jankovich 
Mátyás a Szerémségen tartományi biztos 1770 ben, és tán 6 1787- 
ben a pécsi papnövelde ügyésze. 

Jankowtcli család. (Jeszenlczei ) E család is Horvátor- 
szágból vette eredetét, honnan a török háborgások alatt Trencsin vár- 
megyébe költözött. Ott találjuk a XVII. szazad végén Jankovich 
Miklós és András testvéreket. 

Jankovich Miklós és általa érdcktáriai 16S6-ban I. Leopold 
királytól nyertek czimeres nemeslevelet '). 

Czimerük — mint itt a 
metszvény ábrázolja , — fen- 
álló hadi paizs , melynek ég- 
színkék udvarában zöld téren 
hátulsó lábain álló, kettós- 
farkú oroszlán nyitott torok- 
kal, és kioltott nyelvvel szem- 
lélhető, elsö jobb lábával egy 
zöld borostyán - koszorút , a 
a bal lábával zöld pálma-galy- 
lyat tartva. A paizsfölötti si- 
sak koronáján egy piros lábú 
fehér galamb áll, piros csőré- 
ben zöld galyat tartva ; szár- 
nyai szétterjesztvék. Foszla- 
dék jobbról ezüst- vörös , bal- 
ról arany kék. 

«) Adami Scuta Gcntil. tom. IV. 
*) Colleoi Herald. Nro 809. 




Digitized by 



Google 



JaBkovicli. 808 



A esaládÍA következőleg sarjadzott le : 

I. tábla. 
Jankovícli N. 

r__ ^ ; , 

Miklós András 

1686. (Énem Mária) 

(Rajczy Zsuzsa) i rf — "l » 

j ■ A . ■ , I Jozset 

Iáid 11 iábla. szfil. 1706. 

(Krotunszka lengyel 

grófnő) 



Antal Szaniszló 
SZÜL 1763 1 1847. 

franozia báró 

(Falconet Mária 

Lucia. 

I ; 1 

Anzelm, 
t 1830. kora 
24. évében. 

IMielÖtt a leszármazási táblázatot tovább folytatnók meg kell Is- 
mertetnünk András ágazatát, mely Francziaföldre származva ki, ott 
igen szép emelkedést nyert. Ugyanis Andrásnak József nevű fía, ki 
barsmegyei Szklenó helységben 1706-ki febr. 22-én született, mint is- 
kolás gyermek Lengyelországba vitetett , és .ott szembetűnő külseje 
mellett szép tehetség is födöztetvén fel benne , Lescinszky Szaniszló 
lengyel királynak bemutattatott, ki is őt kitaníttatván, idővel tanácsát 
és szolgálatját is használta , és hűségében s tapasztalásában annyira 
megnyugodott, hogy őt kincstári ellenőrré nevezé , s többször legfőbb 
bizalmával is megtisztelé. 1736-ban Francziaországba szállítandó em- 
bereivel s jószágainak nagy részével terhelt hajóját gondviselésére 
bizta. Nőül a lengyelországi kis pecsét titkárának s braclai (Kis-Len- 
gyelországban vajdaság) Crotunszka nevű tárnokmester leányát, (Sza- 
niszló király közel rokonát) vette el ; és folyvást nevezett királynak ol- 
dala mellett , mint annak megbízottja , Francziaország (lotharingi tar- 
tománybeli Luneville városában lakott 1736-ban Francziaországban 
meghonosittatott, és ez ország jövedelmeiről számoló kamarának vég- 
zése szerint a régi nemesség sorába fölvétetett. Meghalt 1768-ban. 
Nevezett lengyelnőtől fia 

Antal Szaniszló (Péter Ferrerius) Lunevilleben született 
1763-ki jul. 7-én. A jogi tanulmányok bevégzése után mint tiszt lépett 
a Trucbsess nevű gyalogezredbe, és ott néhány évig szolgált. — 1786- 
ban azemélj^en megjelent Magyarországban és jul. 14-én Bars vár- ^t^ 

DigitizGG 'rS 



804 JankoTieh. 

megyétől kétségtelen nemességéről bizonyítványt vett ki. — 1789-ben 
a közönséges rendek összehívásakor a lunnevíUei nemesség tisztvá- 
lasztó gyűlésében részt vett, és a jul. 14-kí történtek után a nemesség 
az állandó biztossághoz tulajdon képviselőjévé választá. A polgári tör- 
vényszékek felállításakor azok tagjává választatott , és midőn a város 
Őt bizonyos kedvezmények kieszközlése végett a ministeriumhoz kül- 
dené, azt sikerrel végezte ; s hazatérvén a nemzetőrség kormányzója 
lett. Midőn Lunevilleben a Royal AUemand, és Pérche katonai ezredek 
között zendülés támada, ő azt szerencsésen lecsillapitá. 1792-ben Paris 
vidékén tartózkodván , megtudá , hogy XVL Lajos a könnyen sejthető 
förgeteg elhárítása végett pénzt szándékozik kölcsön felvenni, ő tizen- 
ötezer frankot vitt a királynak , és e veszélyes időszakban minden hi- 
vatalról lemondván a napához , Falconet asszonyhoz , az ezen nevű hí- 
res szobrász menyéhez fordulva, a válságos idők alatt csendes magány- 
ban élt 1808-ban a közönséges megyebeli tanácsba meghivatott, mely- 
nek ötször volt elnöke, és mint ilyen 1814 és 1815 ben XVIII. Lajos 
királyhoz küldetett a meurthei birtokosokra rótt rendkívüli adó eltör- 
lésének eszközlése végett , a mire a királyt reá is bírta ; az orosz czár- 
tól pedig kinyerte , hogy a Lotharingiára rótt négy millió Ötszáz ezer 
frank adónak egy harmada elengedtetett ; továbbá megvolt hatalmazva, 
hogy a szövetséges seregek kívánságának teljesítésére a rendes és 
rendkívüli pénztárakból elegendő pénzt vehessen ki. Ezen utolsó idő- 
szakban Bouthillier marquis távollétében a Meurthe megyei igazgató 
hivatalt viselte. Majd az uj kamara követévé választatott a megye ál- 
tal, és e tisztet 1830 ig dicsőséggel vitte. A Chateau-salins városi 
választó gyűlésnek négyszer volt elnöke. 1817-ben báróvá ne- 
veztetett, és e rang diszjeleivel felékesittetett a bordeauxi ber- 
ezeg keresztelése ünnepén , melyre, valamint X. Károly koronázására 
is kivolt küldve. Mindég fizetés nélkül szolgált, s soha sem vállalt fize- 
téses hivatalt. volt az, ki a kamarában azon javaslatot terjeszté elé, 
hogy a követség ideje alatt hivatalt vállaló megyei követek uj válasz- 
tás alá vétessenek. X. Károly király nyilt levele által megengedé neki, 
hogy Anzelm Szaniszló egyetlen egy fiának javára , ki a törvények 
doctora , és a Meurthe megyében a farkasok kiirtására ügyelő hivatal 
hadnagya , (Lieutenant de Ix)uveteríe) volt, — első szülöttségi örökö- 
dést (majorátust) alapithasson (Morímont stb.) javaiban , de nagyre- 
ményű fia kora 24. évében hivatali buzgóságának áldozata lett ; mert 
farkasvadászatra cselédeivel együtt kimenvén, véletlenül elsült puská'^ 
jának golyója térdét áKaljárta, melynek folytán 1830-ks jan. 22«én 



JanlMTteh. 



megbftlt — A n t ftl Szaniszló 1832-ki év njnráo magyarországi atya- 
fiainak látogatására jővén , nejével Falconet Mária Luiza asszonynyal 
együtt , és több hetekig itt mutatását a magyar nemzeti múzeumnak 
ajándékozott több rendbeli oklevelek és emlékpénzek által kivánta örö- 
kösiteni 0* ^ látogatásának lett azon eredménye is , hogy francziaor* 
szági birtokainak örökösévé hasonnevű rokonát óhajtván tenni, e végre 
Jankovich Vinczénk Vineze nevű fiát választá ; ki ki is költöz- 
vén, s ott Antal Szaniszlónak 1647-ben történt halála után annak ja- 
vaiban és bárói rangjában örököse lön. 
És most térjünk a II. táblázatra. 

II. tábla. 

I. Miklós, ki ai L táblán, 
1686. 
(Rajczy Zsuzsa) 



I. Ferenoz. II. Miklós Gábor, 

septemvir 1760. f 

(Szunyogli Zsuzsa) 

Lásd Uh tábl 



György 
(Mikalóczy 
(Zsófia) 



Julianna 
(Závody Mik.) 



Ldid F. tábl. 



Ferencz. 



I. János 

I 



András 
t 



Imre 
(Pongráez 
Róza) 



II. János 

tl837. 

(Tersztyanszky 

Franciska) 



Mihály László Apollónia 

kecskeméti f 1854. (Harmos 

pléb. és prép. Nógrád v. Gábor 

sz. 1804. 1 1855. iörvsa. eln. cs. k. kapit.) 
(Kovács Laura) 



Ilona. 



Béla. 



Sándor. 



Anna 
(Kovács 
Zsigm.) 



Victoria 

(Tonisics 

Istv.) 



Franciska 
t 



Rozália 
(Li tassy 
Bálint). 



Imre 
(Vajda N.) 

Imre. 

A II. táblán I. Miklósnak gyermekei I. F e r e n c z, 11. M i k 1 ó s, 
és György által itt ismét három külön ágra oszlott a család, m{g 
mtiit a III. táblán látszik II. Miklósnak három íia szintén három külön 
ágat terjesztett le. 

I. Fereneznek ágazatán II. János Nógrád vármegyében Forgách 
grófoknál uradalmi igazgató, s megyei táblabiró volt Lakott Varsány- 

^ Lásd mindkeiió életrajzát KOzhasinu Esmeretek tára VI. k. 499-500. IgljC 

20 



JankoTfdi. 



ban, meghalt I837-k] febr. T-én kora 67. évében. Fiai: Mihály sok 
ideig turai plébános, majd 1855-ben kecskeméti plébános és prépost, 
de csak hamar cholerában meghalt. 

László Nógrád megyénél esküdt, alszolgabiró , I842-tí(l fószol- 
gabiró, 1848 ban a császári kormány által kinevezett alispán, a forra- 
dalmiak által elfogva, utóbb 1850-tÓl megyei törvényszéki elnök. Neje 
kovásznai Kovács Laura meghalt 1854. aprilben; László pedig I854-kí 
decemberben. Afaradtak gyermekeik Ilona és Béla. 

in. tábla. 

II. Miklós 

1741. 1760. 

septemvir 

(Sznnyogh Zsuzsa) 



I. László 
1756. 
Nógrád V. 
f fisz. bíró 
(Szentiványí 1.) 



III Miklós. 

1787. 

kir. táb. üln. 

jászkun kapit. 

(Beniczky A ngelika) 



József 
(b. Ponffráoz 
MagdoUia) 



L. IV. tábla. 



ÍV. Miklós 

régiség* tudós 

■ gytíjtó 

(Rudnyácszky 

Antónia) 



József 
kir. tan. 
Fejér v. Antal 

aíisp. 

1829. 



Krisztina Erzse Anna 



(Tajnay (Kapnváry (Berse- 



j 



Ignáoz) 



Apollónia 
(Boroakay 
viozy Miklós) 
Jeromos) 



y. Miklós 

b. Rudnyánszky 

Flóra) 

egy leány. 



Lórinoz 
(b.LaffBrt 
Vinoentia) 



Gyula 

(Huszár 

Ilona) 



Miklós. Béla. Antónia. Tinka. 



János 


Mária 


Konstaaczia 


Terézia 


insurg. ezredes 


(Muslay 


(Tahy Antal) 


(Mocsáry 


(Skerlecz 


Antal 




Pál.) 


Antónia) 


fóisp. 






' Antal 








Nógrád V. alisp. 








kir. tanácsos 








t 18Ö5. 








(b. Véosev 
Eleonóra) 















István Miklós Róza Antónia 

b. Barkóczy (Gyürkv (Rárolvi (Luby 

Rozália). (Alexanar.) János) József) 



(Draskóczy 
László) 



Erzie 

(Ötlik) 



Ilona 
(Baláa.) 



A III. táblán II. Miklós 1741-ben aranysarkantyús vitéz, 1760- 
ban hétszemélyes táblai ülnök, nfiül birta jeszeniczei Szunyogh Zsu- 

Google 



zsannát, ettAl három fia három külön ágat alkotott 

® ..gitized by 



Jaidf^vieh. 



•07 



L László Nógrád megyében 1756-bftn íSszolgabíró volt. Nejé- 
tfii Szentiványi leánytól egyetlen fia János a franczia háborúk alatt 
insurrectionalis ezrede& Skerlecz Antóniától fia Antal gazdag birtokos 
Nógrád megyében. 1832-t£l másod, 18d6-tól 1839-ig pedig els6 alis- 
pán, azután cs. kir. tanácsos , és Gömör vármegye föispáni helyettese. 
1821-ben n6ül vette báró Vécsey Eleonórát Meghalt 1856-ki decemb. 
22 én, kora 64. évében. Gyermekei a táblázaton láthatók. 

IIL Miklós 1787-ben kir. táblai ülnök, jászkun kapitány volt. 
Nejétói Beniczky Angelikától több leánya között egyik fia József 
kir. tanácsos és Fejér megye alispánja volt 1829-ben. Másik fia IV. 
Miklós hires régiségbuvár s gyűjtő voli (Sz. 1773. f 1846.) Régi- 
ségeit és ritkaságait a nemzeti múzeum számára az ország vévé meg ^). 
Nejétói Rudnyánszky Antóniától két fia V. Miklós, kinek egy leá- 
nya van ,ésL6rincz terjeszti ágazatát. 

József (IL Miklósnak fia) báró Pongrácz Magdolnát vette 
DÓül. Utódai a IV. táblán láthatók, ésazudvardi ágat képezik. 

IV. t á b 1 a. 

József, tí a 111. táblán. 
(b. Pongrácz Magdolna) 



János, 
t 



Ignácz. 



Xavér. 

t 



István 
(Henozi 
Joz efa) 



Bora 

(Fogarassy 

Ji)zsef) 



Jozefa 
(1. Simonyl 
2. Ordódy.) 



Laios 
(Szabad- 
hegyi 
Johanna) 

Sándor. 



János. 



István 
(Sághy 
Panlina) 



Béla. Aladár. 



Ceoilia 
(llalassy 
Edvard) 



Magdolna 



FranoLska 

(b. Heller 

Mórloz) 



Jozefa 

(Tallián 

Károly) 



V. tábla. 

György yki a ÍL táblán. 
(Mikalóczy Zsófia) 



Antal. 

t 



Mátjrás 

(nándon Bene 

Consfantina) 



Vincze 

(Molnár Zsófia 

Galábqpson lak ) 



Mária 
(Petykó István) 



Vincze 
Francziaországban 

Ufó 
(Vanlchier Ludov. 

Marqnise) 
I ^ 

Szaniszló. Mária. 



Györpr 

jászkun tokapii 

(kov. Ko vács Hona) 

Aurél. György. Ilona. 



L. Hormayr, Mednyánszky Taschenbuch 1821. év. 329-366. Tudoi 
gyftítem. 1817, IX. köt 3. 1. - és 1830. VH. köt. 3. VIII. k. 3. 11. 

20* 



JanlmVleli. 

Az V. tábla élén I. György , I. Miklósnak fia áll. Györgynek 
fiai Mátyás nándori Bene Constanoziát vévén n6ül , kapa nógrád- 
megyei galabócsi stb. részbírtokait, melyet jelenleg fia V i n c z e, eUbb 
táblai ügyvéd , utóbb 1850. után (egy ideig) nógrádmegyei törvény- 
széki ülnök bir. Egyik fia V i n c z e Franoziaországban báró, mint föl- 
jebb emlitök András ágánál. Má<iik fia G y ö r g y jelenleg jászkun fii- 
kapitány stb. Nejétől kovájíznai Kovácb Ilonától gyermekei Aurél, 
György, Ilona. 

JankOTicIl csalAd. (Pribéri és vuchini.) A pribéri Janko- 
vieb esaládból János I787ben királyi táblai ülnök volt. - Antal 
1825-ben cs. kir. kamarás, és helytartósági titkár. 

Jankovtcli családi (Csalmai ) Közűlök csalmai Jankovich 
M ihá ly a munkácsi ker. tartományi biztos 1787-ben. 

Jankovich csal Ad. Jankovich Mihály, Grabsselich Sza- 
niszlóval 1655-ben együtt kaptak I. Leopold királytól czimeres nemes- 
levelet »). 

Czimerük a paizs felsó középrészéből e paizs két oldaláig két 
rézsútosan húzott vonal által három részre osztott paizs. A jobbol- 
dali felsó vörös udvar ezüst (f ranczia) liliomot, a bal felső aranyosztály 
kék liliomot mutat ; az alsó udvarban hármas halmon fehér galamb 
áll, piros lábakkal , és piros osÓrében zöld gallyat tartva. A paízsfólötti 
sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot villogtatva. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék. 

JankovlCft család. Jankovics Athanáz 1792-ben nyert czi- 
meres nemeslevelet. 

Czimere négy részre osztott paizs, az ötödik osztály a paizs alyjá- 
ról ffúla alakban nyúlik fel. Az 1. osztály vörös mezejében arany bfiség 
szaruja látszik, belőle gabna s gyümölcs özönlik ki. A 2-ik osztály kék 
mezejében négy folyam hullámzik át. A 3-ik osztály kék mezejében fe- 
hér bika ágaskodik. A 4-ik zöld mezÓben farkas látszik hátulsó lábaira 
állva. A gúla alaku 5ik osztály ezüst mezejében folyam tetején úszó 
vitorlás hajó szemlélhető. A paizsfólötti sisak koronáján két szemközt 
kinyúló arany oroszlán horgonyt tart. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-kék »). 

Jankowtcs család. Jankovics Tivadarés János 1791- 
ben nemességre emeltetvén, ily czimert kaptak : 

«) CoUect. Herald. 

») Adami Scuta gentU. toin. IV. oigitized by GoOglc 



JMkovieft. M» 

A paizs vizaráoyosan kétfelé oszlik , a felső rész kék , az alsó fe- 
hér, a paizs aljján hátnisó kétlábáa koronás oroszlán áll, úgyhogy a 
paizs alsó fele részében kék , a felsőben fehér szint mutat ; az oroszlán 
elsÓ jobb lábában kivont kardot villogtat, melylyen zöld koszorú van ; 
az elsó ballábával tart három nyilat. A paizsfölötti sisak koronájából 
két sasszárny között a leirt oroszlán áll, félig fehér, félig kék szinben. 
A szárnyak vizirányosan kék ezüst szinüek. Foszladék mindkét oldal- 
ról ezüst-kék '). 

Jankovlcs család. Jankovics Mihály 1794-ben nyert czi- 
roeres nemeslevelet. 

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1. és 4-ik osztály vörös meze- 
jében balról jobbra három rézsútos csíkolat vonul le ; a 2. és 3-ik osz- 
tály kék udvarában hátulsó lábain álló oroszlán elsfi lábaival arany- 
esillagot tart. A paizsfólötti sisak koronáján két elefánt-ormány között, 
melyek közül a jobboldali félig vörös, félig ezüst , a másik arany-kék, 
— a paizsbéli oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-kék *). 

Jankovtcs család. (Máskép Doctorovics.) Jankovics más- 
kép Doctorovics Pál és János, fiai néhai Jankovics György po- 
zsegai kereskedőnek , 1802-ben I Ferenoz királytól nyertek ozimeres 
nemeslevelett. 

Czimertik függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali ezüst 
udvarban zöld téren vörös lepelben Aesculap áll , jobbjában zöld nö- 
vényt tartva, baljával botjára támaszkodva, melyre zöld kígyó te- 
kérődzik. A baloldali vörös udvarban aranyoroszlán áll, elsfi jobb lábá- 
ban kivont karddal. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett 
fekete sasszámj között a paizsbéli oroszlán emelkedik ki. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék '). 

Ezekből látható, hogy hazánkban többféle Jankovich család van, 
és igy előnév használata nélkül nem tudhatjuk , melyikhez tartozott 
azon íQ. Jaűkovics László is, ki 1767-ben Veszprém vármegye alis- 
pánja volt stb. 

Jankovics Antal krassómegyei táblabíró, 1794-ki mart. 17-cd 
Verőcze megyétől kiadott nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 



Adami Seuta gentü. iom. IV. 
') Ugyanott 
») Ugyanott. 

Digitized by VjOOQIC 



Sitf JankoVteft. 

1796-ki január 5-én hirdetteté ki. Utóbb föszolgabiró voli Fiai élnek 
Frassóban. 

Jankovics János kapitány szinten Krassó megyében Bunya egy 
részére 1811-ki jun. 19-én Bécsben kelt adomány-levelet nyert, mely 
azon megyében 1812-ki jul. 20-ki közgyűlésben hirdettetett ki, 

Jonóczy csol4d Zemplin vármegye czimerleveles családai* 
nak sorában áll ^). 

Jánoky család. (Jánoki és nagy-szuhai.) A Jánoky család 
a Hunth Paznan nemből (genus) ered, és pedig azon ágazatból, mely- 
nek les^rmazása a Csery család tárgyalásánál már e munka III. kOt. 
151. lapján közöltetett 

Ugyanis Demeter veszprémi püspök , Tamás mesternek fia, 
Dersnek unokája szügyi Laco Andrásnak Miklós nevű fiától nemzett 
unokája János ellen a nyolczados törvényszék elótt pert folytatott 
azért , hogy ez utóbb emiitett János akkor mídón Demeter püs- 
pök, és testvérének Istvánnak fiai Miklós és Tamás Jánok hely- 
ségbe beiktattak, ellentmondott; a törvény Jánok helységet 1398- 
ban csakugyan Demeternek és testvératyafiainak itélé oda ^). 

1430ban azonban a nyolczados törvényszék Ítélete folytán emii- 
tett E g y ed nek fia J á n o s , és a másik ágon Istvánnak fia Tamás 
hontmegyei Thur , Cseri , Vajda , Bithus , és Jánok helységeken, és a 
harmathi részbirtokon osztozván, ugylátszik Jánok egészen, vagy rész- 
ben Egyed fiának Lászlónak jutott, mert ez 14ő6ban Jánoky Lász- 
ló-nak nevezé magát , és igy — ugy látszik — 6 volt 6se a Jánoky 
esaládnak ^). 

Hogy ez eléadás érthetőbbé legyen, szükséges itt e leszármazást 
közölnünk : 



') Szlrmay C. Zemplin not. top. 113. 

*) Az oklevél kivonata ez : „In causa Demetrii Episűopi Veszprimiensis 
filii magistri Thomae filii DerS} contra Joannem filinm Nicolai filii Andreáé dieti 
Láoode Zyg^ ob contradictionem siatationÍB J^ok in ooiavis mota adjadioatoriae 
pro praefato Demetrio Eppo , Nioolao item Thoma, et Diers filiis fratnun snorom 
totius possessionis dictae Jánok emanatae 1398/* 

') „1430. Penea adjudioatorias ootavales , Divisio inter Joanuem filium 
Aegidii, filii Bartholomaei filii Ders, filii Demetrii filii Comitis Honth de genere 
Hontpaznan, ac Thomam filium Stephani, filii Thomae, filii alterínt Ders filii 
praeccripti Comitis Honth in posflessionibus Thur, Cseri, Vajda, Bjthus et Já« 
nok, ac portioné in Hanna th, ipsos iure emptitio ooncernentei. 

Digitized by VjOOQIC 



JankoTles. 



Sii 



Hunt 
de genere Hunipaznan 



Péter. 
1266. 

Btb. 



Desiderios 



Ders]2 

-A. 



Demeter 
1279-80. 



Gei 



Tamás 



István 
1366. 

rr^ — • 

TamáB 

osztozó 

1430. 



Demeter 

veszprémi 

püsp. 



László 
prépost 
1347. 



Miklós 
1349. 



Péter 
1349. 



Ders 



Bertalan 
de Vajda 



István 

"^ 1 

Tamás. 



E^ed 

de vajda 

et de Jánok 



Mihály 



Gergely, 
literátus. 



László 
1442. 



Gergely 

Tamás 
1442. 



János. Mihály. László 

de Jánok. 
1456. 

Egyednek fia László örökös beiratképen kapta Palóczi László 
országbírótól 1456-ban nógrádmegyei Sz-Lórincz helységet (most 
pasztát) V. László kir. megegyezésével ^). 

De ezután a Jánoky-akról nincsenek adataink egész a XVI. szá- 
zad végéig , a midón élt Jánoky István, kitfil a osalád leszármazása 
egészen kihalásáig következőleg jöve le: 

István 
1569.1592. 



I. Zsigmond 

1572. 1593. 

1610. 



ktván. 
1610. 



Dóra. 

(Szirmay 

Mih.) 



Zzuzsa 

(Géczy 

Mih.) 



Kata 
(Hegyi 
Antal) 



I. Gáspár. 
1598. 
(Sóory Sára) 

'^l. Gáspár 
1612. 



Péter 

169a 

( Ablonczy 

Frnzsina) 

Mihály 
1610. 



m. Gáspár. 

1610. 1680. 

(Jákóffy 

Kai|L) 



') kz oklevél kivonata : „1456. Insoriptio perennalis Comitis Ladislai de ^ 
Palóos Jndiois Goriae Regiae snper totali possessione Ss. Lórinezi in Gottn Neo* 
gradieasi habita, pro Ladislao filio Aegidii de J á n o k, eiosdemqne haeredibus 
ciim oonsensnalibtis Ladislai Regis." Az eredeti a múlt század végén a b. Hellén- 
baoh oialád levéltárában volt, mely család *- mint látni fogjuk — leány-ágon a 
Jáaoky-ak egyik utóda volt 

Digitized by VjOOQIC 



M» 



Mnoky. 



III. Gáspár, H a* tUhU lomon. 

1610. 1630. 
íJikóSy Kata) 



IV. Gáspár 
1 1692. 
(Szentiványi 
Jaliaima) 



Bora 
(Palagyi 
IstváD) 



Farkas. 
Hont V. alisp. 
1693. 
(Maríássy Rlára) 



Anna- Mária 

t 



II. Zsigmond 
Hont V. alisp. 
Rákóczy senatora. 
1 1721. 
(Bartakovich 

Kata) 

-^ 

László. 

1 1740. Uján. 

(Okolicsányi Anna-M.) 



Anoa-Mária 
(€rörg«7 János) 



Julianna Zsuzsa. Anna Róza Klára Kata Sára Magdolna 
(Mocsáry (1. Szent- (b. Hel- (Szent- (l. Jób (Sréter (Battik (Draveozky 
László) miklóssy lenbach iványi András, György) Fer.) Gáspár 
2. b. Eöt- Károly) Miki ) 2. Szent- 
ves N.) iványi 

Márton) 

A családnak viszontagságairól keveset tudunk. A táblázat élén 
álló Istvánnak javait a szepesi kamara foglalta el, miért 1569* 
ben az országgyűlés az 58-ik törvényczikkelyben rendelé, hogy a ka- 
mara a javakat adja vissza. 

I. Zsigmond fia I. István és I. Gáspár egymást megsebesít- 
vén, ennélfogva III. Gáspár és Péternek fia Mihály a csalid 
ósi birtokaira mintegy bélyeg (nóta) czimen neveikre adomány oztaták, 
és abba be is iktattattak, azonban az iktatáskor ellenmondás tétetvén, 
az ellentmondók ellen per folyt, mit nevezettek megnyertek, mint az( a 
szepesi káptalanhoz intézett 1610-ben kelt mandátum praeceptorio-ad- 
judicatorium tanusitja. Ezen itélet-parancs szerint nevezett Mihály 
és ni. Gáspár kis-hontmegyéi Szuha máskép Nagy Szuha, Faze- 
kas Zalusán, és Vallon , gömörmegyei Harmacz, abauj megyei Ja- 
nók, VajdaésBythös, és hevesmegyei B a g helységbe, melyeket 
I. í s t V á n birt már, és részint I. Gáspár szerzett, — voltak ujolag 
beiktatandók *), 

Ebból látjuk , hogy a Jánoky család a már följebb is elészámlált 
jószágok egy részét 1430ki osztályakor is birta, és azon 1430-ban élt 
Jánoky Lászlótól származásuk is kétségtelenebb lesz. 

*) Az eredeti az idézett Hellenbaoh levéltárban, jelenleg valóssinüleg a 
osalád valamely leányági utódánál. 

Digitized by VjOOQIC 



3áwky. 

De egyszersmind innen tudjuk meg , hogy ft család nevét adó 
J ánok helységet is Ábauj megyében kell keresnünk. 

III. Gáspár Jákóffy leányt birván nAül, ezután a család Rahón 
is birtokhoz jutott, és innen némely tagjai a rahói elAnevet is hasz- 
nálták. Fia IV. G á s p á r a rahói templomot , melyet még JikóSy Fe- 
rencz építtetett, beb oltoztatá 1667-ben , és a várkastélyban a falusi is- 
kólától elkülönzött iskolát állitott. Meghalt 1692-ki april 24^n kora 
83. évében a rahói kastélyban. Gyász-zászlóján, mely e század elején 
még a rahói egyházban volt , s tán van máig is, — e szavak állottak : 
„Spectabilis ac Generosus Dominus Casparus Já- 
noky de eadem et Nagy-Szuha, oastell i Raho haere- 
ditarius dominus, Comitatuum Honth, Neograd, Gö- 
mör, Zólyom, aliorumque Assessor primarius, aeta- 
tis suae anno 83. obiit in Castello Rahó 24. April. 
A. D. 1692." ») — Nejétói Szentiványi Juliannától gyermekei: 

Farkas, ki 1681-ben Tököly részérói dézsmálja a tarozali he- 
gyeket, és maga részére is zsarol aszuborokat '). 1693-ban Hont vár- 
megye alispánja volt •). Nejétől Mariássy Klárától egy leánya maradt, 
kiben ága kihalt. 

II. Zsigmond 1698-ban Hont vármegye alispánja^). 1704-ben 
8 utóbb is mint Rákóczy hive a szövetkezett rendek senatora volt ^). 
Meghalt 1721-ben. Nejétói Bartakovich Katalintól egy fia László 
maradt , ki mint a leszármazási táblázat mutatja, bár Okolicsányi An- 
na-Máriától nyoloz leánygyermeket nemze, mind férjhez menteket, — 
fiágon mint utolsó, a Jánoky családot 1740 táján sirba vitte. 

A család czimere — mint Jánoky Zsigmond pecsétéról látom — 
következó: a paizs alyján nyugvó aranykoronából könyökkel kifelé 
fordulva , két férfikar nyúlik fel , mindkettó egyegy rózsaágat tartva, 
melylyen három-három rózsa virít. 



A otalád Jánoky- nak irá magái, igj láttam Jánoky Zsigmond 
aláiráaát 1704 ik évi b több leveleken ; és igy a helységnek is J á n o k^ volna 
igaz neve ; azonban Fényesnél Geogr. Szótár II. 147. lapon az abaujmegyei 
helység neve Janók, tán roszúl ékezve. 

*) Bartholomaeides C. Gömör. p. 186. 

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 149. 

*) Lehoozky Stemmai I. 296. 

*) Ugyanott. 

•) Gséosy Biariuma a szécsényi gyttlésrM ^ , 

Digitized by VjOOQIC 



Stt Jáiiesy. 

Jknotmj család. A Jánossy nevezet már Mátyás király ko- 
rában eléfordul, mid6n Jánosy Gáspár 1469-ben a csehek elleni há* 
borában Viktorin cseh király fiát elfogá Madách Lászlóval, miért ado- 
mányt nyerének '). 

Jánosi Miklós 15ö2-ben Eger vára védelmezésében elfogat- 
ván, a török által kínos halállal öletett meg ^) 

Jánosy Pál 1554-ben Fülek vára kapitánya volt, és figyelmet- 
lensége miatt a vár a török által egy szerecseny szolga árulása folytán 
elfoglaltatván , ó ugyan Balogh várába menekült , de bujában kevés 
napok múlva meghalta). ' 

Ezek voltak-e egymással vérséges összeköttetésben, és velök az 
alább emlitendök ? azt adatok hiányában nem tudhatni. 

Jánosy Fábián 1637-ben Szécsény várában lovaskapitány volt; 
és 1638ban miután Terchy Mihálylyal együtt Mokcsay Katától Su- 
lyok Györgynek nejétói és Vékei Máriától Nyomárkai László hitvesé- 
tói nógrádmegyei Szcchcny-Kovácsi helységbeli részbirtokot megve- 
vék, arra 1638-ki mart. 20-kán Pozsonyban kelt adományt nyertek, és 
abba a szentbenedeki convent által azon évi april. 15-én beiktattattak; 
azonban az iktatásnál Ebeczky László és Madách Gáspár és György 
ellentmondtak *), de ezek ellentmondásaikat 150 birodalmi forint leté- 
tele után 1639-ki Letare vasárnap utáni szombaton a nevezett convent 
elótt visszahúzták ^). 

Jánosy Fábián következő családfát alkotott : ^) 

Fábián 
lovaakafrátánr 

1637. 
(Lada Erzse) 

Pál. Tamás. András 

1688. I _,; , I r 




Judit 
(nógrádi 



,r,«?^5/^ X ^**^^ Horváth András) 

(SötérFer.) | • ' 



r 



Bora Julianna Éva. 

(EUhre (Kiss Fer. 
Fer.) tart biztos). 



Teleky Hunyadiak kora XI. 427. 
') Istvánffy Hist. 1685-ki kiad. 225. 1. 
■) Ugyanott 231. l. 
*) Eredeti okmány. 
*) Ugyanaz. 

*) Tapolosányi Pálnak a Tarkóyak ellen a kir. Ubla el6tt B á 1 1 y a hely- 
ség stb. iránt 1798-ban indított repolsionalis perb6L 

Digitized by VjOOQIC 



Jánosy. Slá 

Fábiánnak fia P á 1 atyjának nevében is ellentmondást tett 1688- 
ban az iránt, hogy Gyürky János a monostori , Boros Tamás pedig az 
árokszállási pusztát elfoglalák ^). 

Nevezett Kovácsiban még e században is birt J á n o s y család, 
azonban £si örökségképen, vagy pedig mint más családi ivadék?— arra 
adataink nincsenek. Utóbb nevezett J á n o s y az esztergami érsekség- 
nél volt Ersekujvárott tiszttartó. Több leány, s egy fiu-gyermeke él. — 
A kovácsi birtok jelenleg vétel utján Szentiványi Ferencz tulajdona. 

E most emiitett Jánosyak czimere a patzs kék mezejében repü- 
lésre készüli galamb , csArében zöld gallyat tartva ; ugyan ez alak lát- 
ható a paizsfölötti sisak koronáján is. 

Jánosy családbelieket mutatnak fel még a következő adatok is. 

Jánosy György adomány alapján Jelsith Horváth György 
s neje Dubraviczky Fruzsina birtokaiba beiktattatván , ennek ellene 
mondott 1657-ben Dubraviczky György és fia Márton '). 

16ő6-ban Jánosy Mihály ellent mond Balassa Bálint statua- 
tiojának S a 1 g ó és ebez tartozó birtokokra nézve, melyekre az Deren- 
cseny Farkas és Verbóczy Imre magszakadtán nyert adományozást '). 

Jánosy Jánosnak 1650. táján neje Mocsáry Borbála volt. 
Jánosi Miklós szolgabíró 1630-ban tán Veszprém megyében *). 

j4nOftl csalAd. (Buzabázi.) Marosszéki székely család , hol 
Jánosy Ferencz 1815-ben törvényszéki ülnök, György duUó, és 
íQ. Ferencz imok 1815-ben. — György dúló 1848-ban, J ó z s e f pe- 
dig kir. táblai ügyvéd M.- Vásárhelyen. 

Doboka vármegyében Jánosi Ferencz, Ágnes, Róza, Sa- 
mu, éslstván B.-Szolnok vármegyékben mint birtokosok fordul- 
nak elé. 

' Jánosi CMl&d. (Falatkái). Szintén erdélyi család , közulök 
Dávid kolosmegyei köztörvényszéki ülnök. 

Ezen kivül még egy csomó Jánosi család van Erdélyben, külön- 
féle előnévvel ; igy 

g ö r g é n y i Jánosi Antal 1815-ben Kolos vármegyei fiók-tör- 
vényszéki ülnök. 



*) Sz.-b«iiedeki Coavtai Protoa LL. p. 318. Nro 22. 

•) Ugyanott p. 414. 

*) Ugyanott Fása I. N^ro 3. anni 1656. 

*) 1630-ki 3. törv. ez. 

Digitized by VjOOQIC 



919 Jáoosy. — JányoM. 

M o 9 o n i Jánosi Or y6rgj kolosvári senator, ée kolosmonostori 
requisitor 1815-beD. 

Gyergjó-szentmiklósi Jáaosi Márton csikszéki mér- 
nök volt 

Vannak még udvarhelyi, fojfalvi el6nevüek stb. 

J&nosy csalAd. Szatmár vármegyében volt hajdan birtokos. 
1420-ban Börvelyen Jánosy Bálint, ki Kántor nak is neveztetett, 
ellentmond a Károlyiak vám állitásának '). 

1539-ben Jánosy Ádám szatmármegyeí D e r s , Hodasz, és 
Kántor-Jánosi ban uj királyi adomány mellett erftsitetett meg '). 

Janovtch család. Janovich János és általa G y ö r g y és 
András III. Károly király által nemesittettek meg Bécsben 1722-ki 
oct. 9-én kelt czimeres levélben, mely 1723-ki sept 23-án Pozsony me- 
gyében hirdettetett ki '). 

J4n(ek család. 1768-ban M.-Terézia király-asszonytól nyerte 
czimeres levelét. 

Czimere függfilegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali osztály 
vörös udvarában alul hármas zöld halom emelkedik ; és az udvar bal- 
oldalról jobbra rézsútosan három ezüst folyam hullámzik. A baloldali 
osztály kék udvarában arany griff áll , első jobb lábában egy kinyílt 
piros rózsát tartva. A paizsfólötti sisak koronáján pánczéloB kar kö- 
nyököl , buzogányt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról 
arany-kék •). 

Jánttló család Abauj , Ung és Zemplin vármegyei nemes 
család. 

Jány család. Közfilök Jány Ferencz szerémi püspök 1681. 
1687.ben *). 

Ferdinánd J a k a b samandriai czimietes püspök I7IŐ- 
1723.ban •). 

Jányokl család* Pozsony vármegyében van Jány ok hely- 
ség, tán erról vette nevét azon Jányoki János, kinek fiai András 



') Szirmay Szathmár várm. II. 60. 

') Ugyanott n. 82. 86. 89. 

') Az eredeti armalis levél yessprém vármegye levéltárában ran. 

*) Adami Souta gentíl. tom. IV. 

«) 1681* és 1687.ki törvénj záradéka. 

•) 1716. és 1723-ki törvény záradéka. 

Digitized by VjOOQIC 



Járay.^ Jármi. ^17 

ésLörinczés Zaazi Miklós 1406-ban Zsigmond király által czi- 
roeres levélben megnemesitettek ^), 

Jkraj csal Ad. Közülök Járay János 1456-ban mint királyi 
ember (homo regiiis) említtetik *). 

JárdAn család. Zemplin vármegyei czimeres nemes csalá- 
dok egyike *) 

Jannt CMl4d. (Szolnoki és magyar-déll6i}. Eredetileg Szat- 
már vármegyei Jármi helységből veszi származását Már 1329ben 
birta a szatmármegyei Jármi helységet, mely tfile Jármi-telek é- 
nek neveztetett •). 

1401-ben Jármi Mihály Miklósnak fia rokonaival tanuvallatást 
tétetett, hogy Jánosi Kántor Péter Jármi helységnek erdejét levágatta. 

1414-ben is az egész helységet a Jármi család birta. Már 1429- 
ben látjuk, hogy a Csaholjiak királyi adomány mellett iktattatván be, 
nz 6s birtok megoszlott ^}. 

1449'ben Jármy László Tyúkodon részt kap kir. adományban. 

1516*ban Jármi Bálás Jármi helységben egy nemes udvar- 
helyre uj királyi adományt szerez. 

1 55 l-ben Jármi Barnabás részét annak magvaszakadtán Apát- 
falvy András nyerte királyi adományban •). 

A család jelenleg több ágakra oszolva, Bihar , Marmaros , Szat- 
roár vármegyékben , sót Erdélyben is él. A magyarországiak szo 1- 
n oki, az erdélyi ág magyard el lói elónéwel élnek. 

Czimerük közös , tudniillik a paizs vörös mezejében egy ágas- 
kodó dámvad, nyakán nytllal átlóve ''). 

A magyarországi szólnokiJármi családnak — bár nem teljes 
cs nem korunkig lehozott — családfája következő : ®) 



"J Fejér : Cod. Dipl tom. X. voK 6. pag. 678. 

*) Teleki Hunyadiak kora X. köt. 496. 1. 

*) Szinnay C. Zemplin noi top. p. 113. 

•) Szinnay Szalmár várm. II. 105. 

*) Ugyanott. 

•) Ugyanott. 

Kővári szerint: Erdély nev. családai IdO. -* De Jármy Ferenoz Sza- 
bolcs vármegyei egykori alispánnak rézbe metszett ezimere szerint vadkecske, 
els5 lábában vaUmi virág félét tartva. 

Wagner, Mss. tom LXX. p. 44. és Tabelláé geneal. tab. XXX. - Bos- 
•ány oontra Eaterbázy per 279. lap. Ad prooessnm Kállayanoram oontra Jánnya- 
nos informatío respeota Oros, Tara et Laskod ; kinyomtatva. 



Digitized by 



Google 



818 



Jármi. 



L tábU. 

Jármi I. Jánoi 
(2Satay Anna) 



András. 
(Paxjr Kata) 

Ld$d III. táblán. 



Kata 
(Rády Péter) 



II. János 

1650. t. 

(Bánosy Bora) 

HL János. 
(Szilágyi Mária) 



IV. Jáno^ 
(1. Kende E^ra. 
2. IJr aj Klára.) 

Lásd n. táblán 



Ferencz. 

(Keraeosey 

Bora) 



György 



r 



Miklós 

Imre 

(Szunyoghy 

Krisztina) 



Ferenoz. 

rr^ — ' 

Ferenoz 



László 

(Szunyoghy 

Mária) 



Mihály. Pál. László. József. Jusztina Julianna 

(Fényes (Bay 
László) László) 

n. tábla. 



Magdolna Zszusa Mária 

(Némethy . (Décsy (Finta 

János) János) Miki.) 



IV. János ki of i. táblán. 
(1. Kende Éva. 
2. Uraj Klára) 



Gábor 
(Pech 



£va. 



Kata 



^ 



Zsuzsa 
(Fejér 



László 
(Félefl 



Fejér (Félegvhézy 



Zsigmond 



Julianna Imre. János Dániel. László £ya. Rebeka 
(GsekóMih.) (Desán N.) (Bprbély (roM Borbély 

Eya) Márton). 

Ez ágazatok , és ezek sarjadékai teszik a magyarországi szol- 
noki Jármi családot. Ezek közül való azon Jármi János, (ugy 
látszik II. Ján OS az L táblán) ki Barcsay Ákosnak Görgény várában 
örizetére rendeltetett '). 

József (az I. táblán) e század elején birtokos Szathmár-Pa- 
raiznyán *). 

Ferenoz (I. táblán) birtokos e század elején Szatmár várme- 
gyei Csaszlón '). És tán ez azon Ferenoz , ki a múlt század végén Sza« 
bölcs vármegye alispánja volt 



>) Szalárdy Siralmas krónika 604. lap. 
*) Szirmay Szatmár várm. IT. p. 104. 
•) Ugyanott 212. lap. 



Digitized by 



Google 



Umá. 



MO 



m. tábla. 

András, ki m L táblám. 
(Paxy Kata) 



András 

(Bogdányi 

Erzse) 

I 



Kata 

(Melozer 

Lajos) 



György. András 
f (Palngyai 

(Erzse) 



Miklós. 



Anna 
(Gúthy 
Zsigm.) 



Zsigmond. 



Klára 

CM^yen 

Gábor) 



Ferenoz 

1699. 

(Orosz 

Zsófia) 



László 

(Sót 

Mária) 



András 

(Ramoosaházy 

Anna) 



Ferenoz 

(Krucsay 

Julianna) 

t 



Erzse 

1760. 
(Tahy 
Ádám) 



Zsófia 

(Csákánv 

Tamás) 



István 
(Kis £ya) 



László. 



£ya 
(Szikszay) 



Erzse 
(1. Szabó Zsig. 
2. Arvay) 



Eva 
(Török N.) 



Ferenoz 
(GógBora) 



Krisztina 
(Sasóeeky) 



György. Lajos. 

Jármy Sára (dídos a táblákon) Kölcsey Bálint neje, e század 
elején birtokos Szatmárban Cseke, Istvándi y Tisza- Kórod, és Milota 
helységekben 0- 

Ezenfölül birtokosak a Jármiak Kis-Madán, Penyigén *) stb. 

Szolnoki Jármi Ábrahám (ninos a táblákon) 1810— 20 Sza- 
bolcs vármegye fószolgabirája, és kir. udvamok. 

Szolnoki Jármi Imre 1838-> 1844-ben Szabolcs vármegye alis- 
pánja, és kir. tanácsos. 

Az erdélyi ágazat : 

Az erdélyi ág a XVl. században szakadt be , és Báthori Zsig- 
mcmdtól adományul kapva Springet , Erdfialyját, ott megtelepedék. 

Elóbb Sövényfalváról irák el6nevüket, majd Jármi M i k- 
108(1630.) a magyar-delIAi praedieatumot kezdé használni, a 
Maros mentén fekvA ily nevű birtokáról. De azért a két országbeli 
család 8 rokonságot fentartá. 



Szirmay Szatmár várm. U. 238. 240. 258. 2G0. 
*) Ugyanott 92. 282. 



Digitized by 



Google 



iimá. 



Az erdélyi Jármi család^ágazat köyetkezó leszármazási táblázat- 
tal bir, melyljen több nemzedékei át a magyarországi ág is ktfzölve 
van 0) o^í í^^ szintén közölve lesz , hogy a genealog láthassa : miben 
különbözik az, az általam közlött három (I. II. IIL) táblázaton állótól. 

IV. tábla. 



I. András 
1506. 



I. Mihály 
Erdélybe megy. 



János 
Magyarorsz. marad. 



II. András 
1603. 



II. Mihály 



Miklós 

1603-1630. 

tábornok. 

(Petr. Horváth Anna) 



János. 



János 



László. 



János. 



Miklós 
1657. 



Ferenoz 
váradi alkapii 

tl661. 

(vízaknai 

Nagy Judit) 



András 

■ ,- ^- ■■ 



Miklós. 



Ferenoz 
András. 



György Ferenoz. János 



István. László 



János. Pál. Zsigm. 



Erzse 

(gr. Keresz* 

tesM.) 



Anna 

b. Radák 

Imre) 



Miklós 
(Kún Zsuzsa) 



Ferenoz 
küktillói 
fóispán. 



Kata 

(Balog 

Bold) 



Miklós Ferenoz. László. 



Mihály 

(Gálfalvi 

Eme) 

I "" 1 

Miklós 
(Váró Judit) 



Zsuzsa 
(Súky Istv.) 



György 
(Borsai Eva) 

-^ 1 

György 
(Bán Erzse) 



Dániel. Györ^ 

t (1. Rosnyai Mária 
2. Harsányi Bora) 



Judit 

(Szent- 

iváuyi 

György) 



Anna 
(Szent 
királyi 
JózseO 



Karolina 

(Dózsa 

Dániel) 



Dániel 

tl853. 

Kükülló 

V. szbiró 

(Szentkirályi 

Véri). 



Róza Sándor 
(Forisné) (nőtlen) 



E táblázat élén tehát L Andrásnak fia János ^y volna azon 
I. Jánossal) kinek neje Zatay Anna, s kiknek utódait némi kültob* 
seggel a három elsA táblázaton láthatjuk. 



<) Kóvári Erdély nev. osaládai. 129. 1. 



Digitized by 



Google 



Jaross. Ml 

Az erdélybe szakadt I. Mihály nak fia II. A n d r á s , és uno- 
kája Miklós 1603-ban a karánsebesi menekültek között emlí- 
tetnek 0- 

Miklósnak fia Ferencz a család legtevékenyebb tagja volt. 
I635-ki jul. 2-án nagyváradi alkapitány lett; 1636-ban Lengyelor- 
szágba küldetett. 1639-ki oct. 27-én kelt útlevelénél fogva, oda ismét 
követ; 1646-ban ujolag ily minőségben működött, hol a török ellen a 
lengyelekkel szövetséget köt ^}. Mint a hozzá irt levelek cziméböl lát- 
hatni, egyszersmind a részekbeni hajdúk tábornoka. Rákóczy I. és II. 
Györgytől több adományozásokat nyert, mint B.-Beseny6ben, hol a Jár- 
miak most laknak, Déllőn, Csá vason stb. Szalárdi szerint ^) , Jó törvény- 
értő és mezőre is (értsd ; h a dr a) egy jó alkalmatos és kemény ember s 
a Regécz váriak meghódoltatásával nevezetes levén ; ki is ugy fogott 
vala tisztéhez, hogy ha élhet vala , a tiszti szerint való sok dolgokban 
hasznos reformatiokat, igazításokat teszen vala a (váradi) várnak és köz- 
jónak nagy hasznával, és mindenek Ítéleti szerint haszontalan tisztvise- 
lőnek s csak magahaszna keresőnek nem fog vala találtatni. De csak 
hamarüdőn való beállása után , súlyos betegségbe esvén, die 4-ta febr. 
anni 1651. Ugyan Váradon meghalván •), Kolosvárra késértetvén be, 
ugyan ott is temettetett vala a piaczi nagy templomban.^ 

Testvére Miklós II. Rákóczi mellett Lengyelországban esett 
el 1657-ben. 

A legutóbbi nemzedék közül Dániel, KüküUő vármegye szol- 
gabirája, 1863-ki octob. 8-án halt el magtalanul. Testvére S á n d o r 
nőtlen , s így — Kővári szerint — az erdélyi ág alkalmasint be lesz 
rekesztve. 

JaroftS család. (Nemes-miticzi). Mint előneve mutatja, trea- 
csinmegyei család. Közűlök Jaros V i n c z e , sz. Egyedről neve- 
zett simighi apátur , esztergami kanonok és komáromi főesperes volt. 



«) Wolf. Bethlen Hist. V. p. 461. 

«) Kővári id. h. 130. l. ki szerint ez oklevelek többekkel együtt Dózsa 
Dániel birtdcában vannak. 

*) Szalárdi János Siralmas krónika 253. 1. 

*) Kővári szerint eFerencz mint a családfán irja 1647—49 közt él, de 
ez tévedés, mert SzalárdySiralraas krónika 253. 1. haUrozottan irja, 
hogy magyar-dellői Jármi Ferencz, ki váradiaikapitány volt, 1651-ben febr. 
4 kén halt meg. 

Digi^idby Google 



3t^3 Járossy. - Jászay. 

Meghalt 1859-ben. Egyik unokaöcscse Jarosa M ó r i c z birtokos ko- 
máronunegyei Csehi helységben. Neje Lipovniczky Nepomuczena. 

j4rosfty család. Sopron vármegyei nemes családnak iratik 
Fényes E. Geographiájában. 

Többnyire kamarai hivatalt viseltek Járossy Károly kam. mér- 
nök, másik Károly sóházi tiszt. 1844 ben stb. 

Jászay család. Abauj, Ssabolcs és előbb Zemplin vármegyei 
nemes család. Nemes Jászay Tamás deák, és általa Koza máskép 
Chorba ZsóGa, és fiai Gergely, Tamás, Páléslstván,és leá- 
nya Zsuzf^anna, továbbá nagybátyja Jazay Leonard, — mint el6bb is 
nemesek , Rudolf királytól Pozsony várában 1587-ki dec. 2-án kelt 
czimeres nemeslevelet nyertek , mely Szepes megyében 1588-ki april. 
13-án hirdettetett ki. 

Czimerük következő: a paizs baloldali felsŐ szögletéből a jobb- 
oldali alsó szögletig egy vonal által kétfelé oszlik, a felső osztály kék, 
az alsó vörös mezőt mutat; a paizs alyjáról egy hegyes sziklán vad- 
kecske ágaskodik, elsŐ lábaival egy — a paizs aljáról fölemelkedő zöl- 
dellő sziklába kapaszkodva. A paizsfölötti sisak koronájából a leirt vad- 
kecske (capra sylvestris) nŐl ki. Foszladék jobbról arany- kék, balról 
ezüs-vörös. 

A Jászay család Zemplin megyében a Géressy család kihalásá- 
val G é r e s nagyobb részét birta ^). 

Jászay István tarczali biró volt, kit Spankau tábornok mivel le- 
velének elküldésével elkésett, karóba akará húzatni, de a városiak tiz 
hordó aszuborral megmentek *). 

Jászay Miklós 1685-ben Zemplin vármegye szolgabirája 
volt ^). 

Jászay Éva után 1708-ban Golup helységben a Bodó nemesek 
örököltek ®). 

Egyik ágazatnak töredék családfája következő : 



') Az armalisban így áll: „nobilis Thomas Literátus de 
J a z o w." 

*) Kaprinai Mbs. B. tom. XXIX. p. 255. 
■) Szirmay C. Zemplin. noi top. 291. 
*) Ugyanott 146. 
*) Ugyanott not. híst. 265. 



•) Ugyanott not. top. 231. 



Digitized by 



Google 



Jászberényi .— Jásztrábszky. 32$ 



Jászay Miklós 
(Pogány Hedvig) 



Péter Imre 



Bora Judit 

(Petri Zsigni.) i^KempeJen 
János) 



László 



István. Mária. Bora. László. 



Imre Bora Julianna Klára 

(Baranyay (Munkácsy (Botka 

Miklós) Ignácz) István) 



I — — ^ — - — . . 1 

Imre. Klára. Bora. Z«uzsa. Erzse. Anna. László. Miklós. Ferencz. András. József 

Abauj V. 
utiigazg. 
(Thúróczy 
Kata) 

'~Pál 
sz. 1809. 
t 1852. 
történetíró. 

Főleg említést érdemel e családból Pál, Józsefnek abaujmegyei 
főúti igazgatónak 6a. Szül. Szántón 1809-ki febr. 19-én A m. udv. 
kanczellariánál fogalmazó, utóbb titkár, kinek történeti irodalmunk so- 
kat köszönhet, és még többet, ha 18ő2-ben dec 29-én kora halál el 
nem ragadja '). Több jeles értekezésein kívül önálló munkái : A ma- 
gyar nemzet napjai a mohácsi véaz után Pest. 1846. 
és M. nemzet napjai a legrégibb időtől az arany bulláig. Kiadta Toldy 
Ferencz. Pest 1856. 

Jászay Antal 1844-ben a helytartóságnál volt fogalmazó. 

Jászberényi csal Ad. Zemplín vármegye czimerleveles ne- 
mes családaínak egyike '). 

Jasztcr család. Bereg és Szabolcs vármegye nemessége so- 
rában említetik Fényes E. Geographíájában. 

Jásztrábszky család. (Részegei). Szatmár vármegye ne- 
mes családa. Jásztrábszky János 1720-ban iktattatott be ki r. ado- 
mány mellett ^) szatmármegyei egész Részege puszta birtokába, 
és maradékai újra benépesítek azt. E helységtől veszi a család 
előnevét. 



') Lásd életrajzát Jászay : A magyar nemzet napjai az arany bulláig. 
Pest 1855. Cl. munka előtt 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 
'} Szirmay Szatmár várm. II. 28. 

Digi^iíby Google 



8M Jászl. — JászTitz. 

Nevezett Jásztrabszky János 1724-ben adó rovó, 1734-ben pe- 
dig Szatmár vérmegye alispánja volt '). Fia István 1770-ben ma- 
gyar testőr. Utódai közül e század elején Jásztrúbszky Antal, L a- 
jos,és Perencz birták az egész helységet '). Ezek közül Lajos 
következő családfát alkotott : 

Lajos 

1807. 

(t.-8zántói Becsky 

Rozália) 

I 1 

Ignácz Pál Mária 

(Kállay Mária) (Szentmarjay (Szuhányi 

Judit) László) 



Mária. Kálmán. Aurél. 

Jászt család. (Kutnárí, báró f). E családot Jászi Pál 1730 
— 1760. magyar kir. kamarai tanácsos alapitá, ki 1749-ben báróságot 
nyert ^), kutnári előnévvel , de családát be is fejezé , nem maradván 
utódai. 

Bárósági czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon 
ágaskodó, kettős farkú oroszlán , első lábaival koronát tartva. A paizs 
fölött bárói korona nyugszik , és azon sisak , melynek koronájából két 
fekete sasszárny között ismét a paizsbeli oroszlán női ki. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *) 

Jkn\líx család. Jászvitz F erén ez 1736-ban nemesitte- 
tett meg M. Terézia király-asszony által. 

Czimere a paizs kék udvarában jobbról balra hárantosan levo- 
nuló szelemen, a baloldali felső szögletben arany nap, a jobboldali alsó 
szögletben ezüst félhold, és fölötte aranycsillag ragyog. A paízsfölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny lebeg, a jobbolda- 
lin az arany nap, a baloldalin az ezüst félhold , és a két szárny között 
az aranycsillag fénylik, Foszladék jobbról ezüstkék, balról aranykék ^) 

A család tagjai többnyire kormányszéki hivatalokat viseltek. 

Jászvitz János Ferencz 1760-ban a m. kir. udvari kanczel- 
lariánál titkár és kir. tanácsos. 

Jászvitz^ L aj os ugyanott 1760 - 1770-ben irnok, 1787-ben laj- 
stromozói segéd. 

Szirmay Szatmár várm. I. köt. 130. 137. 

«) Ugyanott II. köt. 27. 

•) Lehoczky Stemmai I. 168. 

^) Adami Scuia gentil. tom. ÍV. 

*) Ugyanott. oigitized by Google 



JaTorek. ^ Jedlieska. SM 

Jászvitz Antal 1770 — 1787-ben szepesi kanonok. 

Jászvitz József 1787 -ben a kanczellariánál titkár és kír. 
tanácsos. 

Ja vorek család. Javorek Bal ás 1642'ki febr. 8-án Bécs- 
ben kelt czimeres levélben III. Ferdinánd király által emeltetetett ne- 
mességre 0- 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen ülő vitéz, 
vörös ruhában , fekete föveggel, oldalán kardja függ ; baljával a kan- 
tárt, jobbjában pedig levágott véres törökfejet tart. A paizsfölötti si- 
sak koronájából a paizsbelíbez hasonló vitéz nól ki. Foszladék jobbról 
vörös-fehér, balról kék-sárga 

J&vorka család. Nyitramegyei nemes család. Közűlök Já- 
vorka János Nyitravármegyétől l837-ki mart. 10-én nyert nemesi 
bizonyítványt. Nejétől Annától fia Alajos (szül. Dejthén 1851-ki 
máj. 9-én) berezeg Koháry Coburgnál kasznár Rappon ; midőn nemes- 
ségét 1838-ki január 12-én Nógrád megyében is kihirdetteté *). Je- 
lenleg gazdatiszt Sz.-Antalban. Családfája ez : 

János 

Nyítra megyében 

(Anna) 

' ^. • 

Alajos 

szül. 1801. 



r— '^ 1 

Matild Sándor. stb. 
(férjnél). 

Javorazky család. A múlt században élt. Közűlök Javorszky 
György, kinek rézmetszvényü ezimer-nyomatán „Georgius Ja- 
vorszky nobilis ungarus" körirat áll. Czimere a paizs udvarában kct- 
tösfarku ágaskodó oroszlán , elsó jobb lábában kivont kardot, a balban 
levágott törökfejet tart. A paizsfölötti terebélyes élÓfán egy madár ül, 
csőrében zöld gallyat tartva ^). 

Jeditcska család Jedlicska György 1791-ben nyerte 
czimeres nemeslevelét *). 

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1- és 4-ik osztály ezüst meze- 
jében bajuszos emberfej látható válláig ; a 2- és 3-ik osztály kék meze- 
jében arany gúla emelkedik fel , melynek alján a zöld téren fekete ma- 



Ipolyi Arnold közlése szerint. 

') Megyei Jegyzőkönyv. 

') „Scuta gentilitia Hungarica* czimti gyújt. 

*) Adanii Souta geutil tora. IV. 



Digitized by 



Google 



3^6 Jékey. 

dár áll ; fölötte kétfelűl a kék szinben aranygolyók láthatók A paizs- 
fölöttí sfsak koronáján két keresztbe tett arany markolatú kard, és ezek 
között két aranygolyó szemlélhető. Foszladék jobbról ezüst-vörös, bal- 
ról arany-kék. 

Tán e családból volt Jedlicska Antal nagyváradi kanonok e 
század elején. 

A Jedlicska család Fejérmegyében is található, hol Jedlicska 
Lajos 1840 — 1847-ben a bicskei járásban alszolgabiró volt. 

Jékey család. (Búlyi és Porcsalraai.) Szabolcs vármegyei 
eredetű birtokos nemes család. Nevezett megyében van J é k e hely- 
sége, honnan irta elönevét jékei Jékey Zsigmond 1 730-ban Szatmár 
megye alispánja '). Azonban leggyakrabban még is előnevüket a sza- 
bolcsmegyei B ú 1 y helységről irák , s irja jelenleg is magyarországi 
ágazat, mig az Erdélybe szakadtak szatmármegyei Porcsalmáról 
veszik előnevüket. 

Szabolcs megyéből a család íŐleg Szatmár megyébe szakadt át. 
Itten már 

1659-ben Jékey Peren ez egész Géberjén helységet kir. ado- 
mányban nyerte *). És e helységet azóta is egészen a család birja. E 
század elején búlyi Jékey Imre (1804-től Szatmár vármegye főjegy- 
zője) volt birtokosa ^). 

1729-ben Jékey Sándor szatmármegyei ököritó, Porcs- 
alma és Czégény helységben nyert részbirtokot kir. adományban. 
(Porcsalmán Jekey Máriával Radich Zsigmond nejével •). E 
Sándor 1732 — 1738-ban ott azon megye szolgabirája volt *). — 
Ugyancsak 

1 729-ben Jékey László pedig Gyügye és Danyád szat- 
mármegyei helységekben nyert királyi adományban birtokrészt •). 

Jékey Péternek DessewíTy Erzsébettől fia Gábor; ennek 
leánya Rozália Pecz Mihályné. 

Egy másik családfa a szatmármegyei ágazatot ') igy mutatja : 



*; Szirmay Szatmár várna. II. 130. 

«) Ugyanott II. 229. 

») Ugyanott II. 128. l. 137. 

*) Ugyanott II. 122. 124. 226. 

*) Ugyanott 1. 134. 

•) Ugyanott II. 217. 223. n ] 

') Luby Károly ur 0zive8 közlése szerint. Digitized by VjOOglC 



Jekelfalassy. 



3S7 



István 
(gr. Béldy 
Mária) 



Menyhért 
(Szilágyi 
Júlia) 



Ignácz 
(Buday 
Mária) 

Gyula. 



István. 



Búiyi Jékey István 
(Aibarter N.) 



Mária 

(Fráter 

László) 



Imre 

1804. 

Szatmár v. főjegyző 

(1. Schuler tábornok 

leánya : Teréz. 

2. Eördögh N.) 



György 
(nőtlen) 



Ferencz 
(Szerdahelyi 
Erzse) 



Móricz 

(üray 

Klára) 



Erzse 
(Ih)svay 
Gáspár) 



Júlia 
(Apagyi 
Barna) 



Kálmán Teréz Nina Klementina 

(Lónyay (Ilos^ay 
Erzse) Lörincz) 



Zsigmond. Ilona 



gyermekei 
vannak. 



Az erdélyi ág, — mely Porcsalmai elfinevet használ, Belső- 
Szolnok vármegye birtokosai közé tartozik ; és már a XVI. századbaa 
Erdélybe volt Jékey Bálás, kinek nejétől fricsi Fekete Kata fia Pé- 
ter vala 1640-ben. 

A most élő nemzedék Sándortól szakad le következőleg : 

Sándor 

1730. 

(ikl. Toldalaghy Mária) 

I — T^' 1 

2bigmond 
(Székely Zsuzsa) 



Ágnes 
1778. 
(Kovács Józs.) 



Zsigmond 

1767-1818. 

(Torma Jozefa) 



Sándor f 
(Palatkay 

Eszter). 



Ferencz 
százados 
t 1844. 



László 
t 1807. 



Lajos 
(nőtlen) 



Zsuzsa. 



Ágnes Sándor Kata , 

(Rácz százados (Kászony 

György) (Tagliabo János) 
Marietta) 



Albert. Lajos. 

A most élők közül Sándor, bu3zár százados , volt erdélyi fő- 
kormányzó Schvarzenberg berezeg segéd tiszte. 

Jekelfalussy család. (Jekelfalusi és margitfal vai.) Szepes 
vármegyének régi nemes családa. Ismert törzse Hekkul, gölnicz- 



') Kővári Erdély nev. családai 130, 



Digitized by 



Google 



St8 Jekelfalnssy, 

bányai polgár , ki IV. László királytól 1284-ben a Kojsó (az oklevél 
szerint tlieutonice Cochensife) pataktól a Jászótól Szepesbe 
vezető régi útig terjedő erdőséget nyerte adományban ')• E H e k k u l 
alapi tá a Gölniczbányától északra egy órányira fekvő Jekelfalva 
helységet, mely jelenleg is a család birtokában van, s mely valószinű- 
leg némi hangváltozással Hekkul- (vagy Hekkel-től) nyerte a Je- 
kelfalva nevezetet. 

Mint az alább következőkből gyaníthatjuk, a családi levéltár 
még eléggé messze felterjedő okmányok által nyújthatna adatokat régi 
története és viszontagságai ismertetéséhez , minek hiányában azonban 
csak a már kinyomott adatokra szoritkozhatom , és teljes családfáját 
sem közölhetem. 

1382-ben Lajos király Jekelfalussy Domokosnak fiát Mik- 
lóst és Jakab nak fiát Lőrinczet pártfogásába vévén, parancsolja 
Szepes vármegyének , hogy ezeket jogaikban oltalmazzák fSleg Jekel- 
falussy Máté fiától Pétertől, ki nekik sok kárt okozott '). 

1385-ben a följebbi oltalmazó királyi parancsot Erzébet királynő 
intézi Szepes vármegyéhez *). 

1392-ben Zsigmond király Jekelfalussy Domokos fiának M i k- 
ó s n a k és L Ő r i n c z n e k, (ki itt roszúl szintén Domokos fiául iratik) 
bizouyitvanyt ád, hogy a török elleni hadjáratban részt vettek, és őket 
hazabocsátá *}. 

1398-ban Bebek Detre nádor Jekelfalussy Domokos fia Miklós 
és Jakab fia L ő r i n c z részére prorogatoriát ád ki Somosi Elek el- 
lenében *3. 

A család egy ága Zemplin vármegyében is birtokos e század ele- 
jén , nevezetesen egyik Jekelfalussy báró Vécsey leányt vévén nőül, 
1805 ben mint egész Nagy-Domasa és Kelese birtokosa említtetik ^). 

Jekelfalussy J ó z s e f cs. kir. tanácsos és kamarás — mint a ger- 
sei Pethő család egyik utóda a sztropkói urodalom négyhatod részében 
birtokos. Szirmay szerint igen tudományszerető és a franczia háború alatt 



*) Wagner Analeota Scepusii I. p. 442. - Lehoctky Stemmat. 11. 194. — 
Fényes Geogr. Szótár. II. 164. 

>) Fejér, Cod. Dipl. toin. IX. vol. V. p Ö92. 

•) Ugyanott tom. X. vol 1. p. 211. 

*) Ugyanott tom. X. vol. II. pag. 48. 

*) Ugyanott tom. X. vol. II. p. 617. — hol a családnév (valószín öleg téves 
olvasás miatt) de Jakfalva közöltetik. 

■) Szirmay C- Zemplin not. top. 34Ö. 346. ^^ 

Digitized by VjOOQIC 



Jelercslcs. — Jelenik. 9t9 

mintegy húsz ezer forint adót segedelemképen az államnak 0- A tör- 
vénykönyv szerint 1808-ban húsz ezer frtot adott a Ludovicea katonai 
nö veidére ; és 1827.ben 8333 frt 20 krt a nemzeti múzeumra *). 1812- 
ben az országos határvízsgáló bizottmány tagjául neveztetett 5). 1817- 
ben nőül vette gr. Csáky Annát. 

A legújabb időben ismert nevet szerze a családból Jekelfalussy 
Vincze, egykor rimóczi plébános, utóbb (1844. kör.) pozsonyi ka- 
nonok, és a forradalmi időszakban szepesi püspök. 

A család czimere a paizs udvarában hármas halmon könyöklő kar, 
mely egy tövestől kitépett élőfát tart. A paizsfölötti sisak koronáján 
szintén azon képlet látható. 

Jelencslcs család. Jelencsics Antal 1756ban Mária-Te- 
rézia királyasszonytól nyert czimeres nemeslevelet 

Czimere a paizs jobbról balra rézsútosan vont szelemen által két 
részre oszlik, a szelemen ezüst-kék koczkákkal van fedve. A felső osz- 
tály ezüst udvarába a paizs baloldalából vörös mezú kar nyúlik be, 
irótollat tartva. Az alsó osztály vörös udvarában négy aranykagyló 
látszik. A paizsfölötti sisak koronájából fekete sas-szárny lebeg, és azon 
rézsútosan az ezüst-kék koczkás szelemen szemlélhető. Foszladék jobb- 
ról ezüst-kék, balról arany-vörös •). 

Jeleiiffy család. (Csejthei f .) Csejthei Jelenffy János Leo- 

nard 1745-bcn a pethőfalvi Pethő család raagszakadtán bontmegyei 

Balog helységbeli részbirtokI>a és Leklincz puszta birtokába iktatta- 

tik, de többek ellentmondottak ^). Cí^aládjok igy áll : 

Jelenfly László 
(Földváry Júlia) 

1752. 

N. Judit János. József. 

(Wagner János) f 

Jelenik család. Gömör vármegyében a múlt században vi- 
rágzott. 1669-ben Jelenik András Gömör vármegye alispánja volt. 
Egy külföldi értekező mint tudomány-pártolót is emliti ®). 



Szírmay C. 2iempliü not. top. 96. 352. 

«) 1808-ki 7. törv. ez. 1827.ki 35 . tftrv. ez. 

») 1812-ki 4 törv. ez. 

*) Adami Scuta Gentil. tom. IV. 

^) Sz.-benedeki Conv. Capsa H. fása 2. Nro 11. 

•) Barthoiomaeides C- Gömör. p 758. ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



8M 



Jellasich. 



Máaik Jelenik András, (tán az előbbinek fia) 1 695 — 1697-ben 
szintén ott alispán ')• 

Jellasicll CAal&d (Buzini, nemes és báró.) Horvátországi csa- 
lád, melynek nemesi ágazatából két rendbeli leszármazást közölhetek : ^} 

Jellasich György 
(Prasclióczy Ilona) 

I "" 1 

Ferencz 



István 



Dorottya 

(Markovicli 

Gergely). 



Egy másik következő : 

Jellasich György 
(Gregoróczy Erzse) 



Sándor 


Miklós 

kir. tanácsos 

t 1804. 

1 "^ í 



István 
1818. 



Vincze. 



E század elején élt Jellasich Ferencz cs. kir. altábornagy, és 
a 62-ik számú gyalog sorezred tulajdono3a, 1809-ben magyarországi 
báróságra emeltetett. Meghalt Zágrábban 1810-ben. Utódait a követ- 
kező családfa mutatja : 

Ferencz 

altábornagy 

báró 1S09. 



József 

szül. 1801 t 1858 

liorv. hán. 

gr. Stockau 

2^ófía). 



Antal 

szül. 1807. 

órnagy 

(gr. Lamberg 

Teréz) 



György 
szül. 1810. 
altábornagy 
(gr. Chriatalnigg 
Hermina) 



Ferencz-József. 
éz. 1853. 



Mária 
sz. 1854. 



György 
sz. 1847. 



Ilona Márk 

sz. 1852. 6z. 1854 

A családfán láthatók közül legfőbb szerepet játszott napjainkban 
József, szüL 1801-ki oct. 16-án Péterváradon. 1819-ben kezdett ka- 
tonai szolgálatot mint alhadnagy , már 1837-ben Dalmácziában kor- 
mányzói segéd és őrnagy a 48-ik számú gyalog (akkor b. Gollner) ez- 



*) Bariholomaeides C. Gömör. p. 759. 

») Bossányi contra Esterházy per. 633. ée 664, 1 



Digitized by 



Google 



Jellasich. 881 

redben. 1842-ben mármint ezredes vezeté ezredét a bosznyákok ellen. 
1 848-ban horvátországi bánná neveztetett , és egy sereg élén jött a 
magyar forradalom elnyomására, mely ellen később is harczolt. A 
forradalom után Horvátország hadi s polgári kormányzója lön. Szilárd 
hűségeért 1854-ki april 20-án austriai birodalmi grófságra emeltetett. 
Meghalt 1858-ban. 1850-ben kelt egybe gróf Stockau Zsófia császári 
palota-hölgygyel, kitől gyermekei nem maradlak. 

Bárói czimerük négy részre osztott paizs arany és kék ellenke- 
zőleg színeit udvarokkal. Az 1. osztályban zöld téren egy rovátkos és 
négy lő-réssel ellátott várfal áll, közepén régies fekete nyitott kapu- 
val, melylyen arany A. betű látszik. A fal mögött a kaputól jobbra 
egy templom látszik, melynek tornyához balra egy ház van ragasztva. 
A kaputól balra három ház látszik egy sorban, és védfal mögött a kapu 
irányában még egy vártorony nyúlik fel. (Achau) — A 2-ik osztályban 
zöld téren jobbra hármas szikla emelkedik , melyek mellett balra egy 
völgyben egy vár látszik két hegyes tornyával , az egyik torony mö- 
gött a sziklán túl egy épület látszik ki , a másik torony a paizs bal- 
oldalát érinti. (Feldkirch). A 3-ik osztályban zöld téren rézsútosan 
balra egy kissé meghajlott szikla-lépcsőzet látszik, jobbra egy sziklafal 
áll, mely mögött egy templom s néhány ház a lépcsözet felé húzódva 
szemlélhető. (Luciensteig). A 4-ik osztályban zöld téren egy magas 
rovatkos védfal áll , melylyen két oszlop között egy régi kapu van, 
s rajta arany Z. fénylik ; a kapu néhány lépcsőnyi magason áll, és nyi- 
tott szárnya arany. (Zürich). A közép paizsban zöld emelkedő téren 
egy kivont pallos áll , hegyén egy turbános vérző törökfej, valamint a 
zöldtéren is még két levágott törökfej látszik , a pallost kétfelől két 
kettősfarku oroszlán fogja, egyik lábukkal a zöld térre, másikkal a föl- 
dön heverő levágott törökfejekre tapodva. (Buzim). A paizson bárói 
korona, és azon három koronás sisak. A középsőből kettősfarku orosz- 
lán női ki, első jobblábával kivont kardot, a másikkal egy kék, arany 
körzetű ország-almát tart. Foszladéka jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös. A jobboldali sisak koronájából egy kék magyarnad rágós, fehér 
kabátos, vörös hajtókás, fekete csákós fölfegyverzett osztrák gyalogka- 
tona női ki , jobb kezét esküre emelve föl , fegyverét lábához helyezve. 
Foszladéka arany-kék. A baloldali sisak koronájából is olyan (de zöld 
hajtókás) gyalogkatona emelkedik ki , balkezében lőfegyverét, jobbjá- 
ban lándzsát tartva ^) 



Goth-gencal. Taachenbuch der Freyh. H. 1855. 184. 

^ igitized by 



Google 



SM Jelsltli. — Jeney. 

A Jellaslch osaládból István már 1687-ben horvátországi ité- 
lömester volt 0- 

A nemesi ágból István, János, IgnáczésVincze 1812- 
ben több ezerét adtak a Ludoviceára '}. 

JelftUll család. LásdHorváth. 

Jeney család. (Tisza- Jenői f). E kihalt család birt« hajdan 
T i s z a- J e n ö t. 

Már 1469-ben Jeney László és Péter révjogot nyertek 
Jenőre ^}. 

1505-ben Jeney Péternek (Petri de Jenő) fia László, nővérével 
Margittal a jenéi , sárszögi , gyügeri és istvánházi birtokok iránt 
szerződik. 

1525-ben a gyulai Vass család Jeney László- és Lázárnak, és 
Bessenyei Benedeknek javait azoknak kihalási ürügye alatt adomány- 
ban fölkérik , mi végett Lászlónak özvegye , és leánya Anna sokáig 
perlekedtek *). Nevezett Jeney Annát bernáthfalvi Bernáth Bernát 
vette nőül , és ezzel öröklé a nevezett pusztákat , mik utóbb házasság 
szerint Bernáth leány után a Földváry család jutottak. 

Jene^^ család. (Boros-jenői). Közűlök borosjenői Jenney J á- 
nos 1647 — 1649-ben Gömör vármegye jegyzője, és kétszer a nádor- 
hoz küldöttje volt. özvegye Hubay Zsuzsanna *). Borosjenői Jeney 
család Erdélyben is él. Közűlök Sámuel és István 1848-ban Ká- 
rolyfejérvárott városi hivatalnokok. Másik ág birtokos M.-Váradgyán, 
István alsó-fej érmegyei táblabiró , fiai Ferenc z, György stb. — 

Gömör megyében jelenleg is vannak Jené y-ek. 

Jeney család. (Máskép Motka). Motka máskép Jeney 
Lő r in ez, Nógrády Miklóssal és Motka Tamással együtt stb. 1655-ki 
máj. 19-én kelt czimeres levélben nemesittetett meg, mely kiváltság- 
levél Nógrád megyében Losonczon 1656 ban febr. 14-én hirdette- 
tett ki ®). 

Jeneyek közül él Jeney Imre, kinek neje Rutkay Jozefa, birto- 
kos Pest megyében. 



*) 1687 -ki törv. ez. 
') 18l2-ik 2. törv. ez. 

») Gr. Teieky, Hunyadiak kora XI. k. 399. 

*) L. Kövesd i Compendium prooessus fam. FÖidvArianae oontra Abbat. 
Zabdrovicensem. Pesti ni 17S5, 

*) Bartholomaeides C. Gömör. p. 763. 
■) Protocol. C. Neograd. anni 1656. 

Digitized by VjOOQIC 



Jeney. — Jeszenák. 888 

Jeney család. (N.-Enyed!.) Erdély csaláa, közűlök János 
őrnagy és az 1792-ki és 1794-ki erdélyi országgyűlésen kir. hivatalos. 
Idfisb J ó z s e f a m.- vásárhelyi ev. ref. tanoda pénztárnoka. Ifj. J ó z s e f 
marosszéki aljegyző és honvédörnagy volt. Hihetőleg e családbeli azon 
alsó-fejéri ág , mely Asszonynépén birtokos : József özvegye Pálfi 
Róza, és János, — Elek 1849-ben Alsó-Fejérben szolgabíró , neje 
Horváth Katalin 0- 

Jeiilscli család. Jenisch Bernát 1790-ben H. Leopold ki- 
rálytót kapott czimeres levelet. 

Czimere négyfelé osztott paizs,egy közép-paizszsal. Az 1- és 4-ik 
osztály ezüst udvarában kiterjesztett szárny és azon négy vizirányos 
ezüst csíkolat látszik, A 2- és 3-ik osztály ezüst udvarában fekete bi- 
kafej van A köiíép-paizs vízirányosan kétfelé osztva, felül arany, alul 
fekete szint mutat , kí^^epén franczia liliom látható ugy, hogy annak 
fele az .iranjosztályboji fekete, a fekete osztályban aranyszínű. A paizs 
fölött két koronás i^isak áll; a jobboldaliból két elefánt-ormány között 
liliom látszik, és mind ez, mind az elefánt-ormányok vizirányosan félig 
arany, félig fekete szinűek. Foszladék jobbról arany-fekete, balról 
ezüst-vörös '). 

Jerney család. (Mérlaki). Ismeretessé tévé közűlök nevét 
niérlaki Jerney János, szül. Dorozsmán a Jászkun kerületben 
1800-ki máj. 12-én. 1821-ben ügyvédi oklevelet nyert; s Pestre tele- 
pedett. 1837-ben lev-, 1838-ban rendes tagja lön a magyar akadémiá- 
nak ^}. Mint történet-búvárnak számos kisscbb munkáin és értekezésein 
fölül legnevezetesebb Keleti utazása a magyarok oshelyeinekkinyotnozdsa 
végett. Pest 1851. 4-rét 2. köt. Meghalt 1865-ki deo. 24-én. 

Jersey Bud család. Jersei Bud István, Pál és János 
1311-ben nyertek I. Károlytól nemességet •). 

Jeszenák család. (Király fiai, báró.) Pozsony vármegyében 
Somorja mellett fekvő Királyfia helységről irja elönevét, és ott je- 
lenleg is birtokos. Egy család-történ etirónk szerint a család ismert őse 
Jeszeniczky Bálás 1540-ben Temes Vármegyéből szakadt Pricsdre 
Nyitra megyébe *), hol a Tárdi családnak bizonyos erdő iránti perében a 



*) Török Antal közlése szerint. 

») Adaroi Scuta Gentil. tora. IV. 

«) L. életrajzát Ujabb ismeretek tára IV. köt 529—530. 

*) Budai F. Hist. Lexicor. II. 663. 

^) Lehoczky Stemmat. II. 194. ^ t 

Digitized by VjOOQIC 



Jeszenák. 



Nyáryak ellen ügyét képviselvén, miután ott 6t is terhelő emberhalál 
történt, Báthori Istvánhoz Erdélybe menekült ; itt hadi vitézségével 
magát kitünteté , és egy párbajban egy töröknek fejét vette honnan 
a család következő czimerét 
nyerte. A paizs kék udvará- 
ban zöld téren egy vasba öl- 
tözött hadi férfiú áll, jobb ke- 
zében kivont kardján egy le- 
vágott, vérző, turbános török- 
fejet tart; a balban pedig rgy 
buzogányt. A paizsfölötti si- 
sak koronájából szintén olyan 
vitéz emelkedik, a leirt török- 
fejet, és buzogányt tartva. 
Foszladck jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös ')• Mint ezt 
itt a metszvény is ábrázolja. 

A családot a múlt század 
elején Jeszenák I. Pál 

emelé fel , ki mint nagy törvénytudó , és berezeg Eugennek, Schvar 
zenbergnek, PálíFy Miklósnak meghatalmazottja, családjának szép va- 
gyont is szerze. Leginkább érdemeket szerze magának az által, hogy 
az 1715-, 1723- és 1729-ki országgyűléseken, hol a cs. kir. uralkodó 
háznak trón-Öröködése a nő ágra is kiterjesztetett, e határozat elfoga- 
dására különösen és fáradhatlanul működött '). Mely érdemeiért III. 
Károly királytól nyert pozsonymegyei javaira királyi adományt; és 
egyszersmind kir. tanácsos lett. Meghalt 1762-ben, kora 78. évében. 
Testvére János szintén hires törvénytudó , és szerző volt, és királyi 
tanácsos. Meghalt nőtlenül 1776-ban. 

I. Pálnak hat gyermeke maradt: István, ki 1784-ben halt 
meg ; J á n o s , ki Prónay Gábor leányát Jankát birta nőül, de gyer- 
meke nem maradt, és özvegye utóbb Calisius János neje lön ; II. Pál, 




*) Burgstaller Collectio Inflígnium nob. fam. H. 

*) A fia által 1781-ben nyert bárósági diplomának erre vonatkozó szavai 
ezek : ^^Signanter enim genitor tuut Paulus Jeszenáky qui occatione Regni Comitio- 
rum^ signanUr annU 17Í5. 1723, 1729, celebratorum^ ubi de stabilienda sexus foemi- 
nei Domus Nostrae Auslriacae petpeiua succeisione agebatur^ eximiamy indefessamque 
navatit operámé'' L. Lehoczky id. L. 195. í^ 1 

Digitized by VjOOQIC 



Jes2enák. 



335 



kiről alább ; továbbá három leánya : egyik Gosztonyi Imréné, a másik 
Szilvay Istvánná, a harmadik báró Podmaniczky Sándorné. 

11. Pál 1771-ben a schleswig-hoUsteini nagyherczegségnek a 
cs. kir. udvarnál követségi tanácsosa és ministere, utóbb cs. kir. taná- 
csos, 1781-ben dec. 28-án II. József császár által báróságra emelte- 
tett '). Gyermekei a bárói diploma szerint János, Pál, Karo- 
lina, Anna, Ludovika, Julianna. 

Az eddig emiitettek leszármazási kimutatása imez : 
Jepzenák N. 



I. PA!, 
kir. tanAcflos 
t 1762. 



I. János 

kir. tanácsos 

t 1776. 

(nfitlen) 



István 
tl784 



II János 

(Prónay 

Janka) 



II. Pál 

táborn 

báró 1781. 



N. 

(Gosztony 

Imre) 



N. 
(Szilvay 
István) 



Krisztina 

(b. Podmaniczky 

Sándor) 



111. János. 
1808. 



111. Pál. Karolina. Anna. Ludovika. Julianna. 



Luiza 

sz. 1803. 

(gr. Teleky 

Samu). 



IV. János. 

sz. 1800. 

forrad, biztos 

kivég. 1849. 

(gr. Forgich Luiza) 

III. János 1808-ban könyveit és földabrosz gyűjteményeit a 
nemzeti múzeumnak adományozá *). Az evang. egyház kerületi és is- 
kolai fölügyeWséget sok évig viselte. Fia 

IV. János 1800-ki január 22-én született Pozsonyban. Iskolai 
bevégzése után utazást tett Olasz-, Franczia-, s Angolországokban, és 
ez utóbbiban különösen IV. György király koronázásán Lg. Esterházy 
kiséretében volt. Hivatal viselésre kedve nem lévén, 1822-ben az atyai 
jószágok egyikét , Szeniczet Nyitrában vette át , s ott gazdálkodott, 
jobbágyaival legszebb patriarchális viszonyban élve. Szorgalmas részt 
vett a nyitramegyei gyűléseken, hol az ellenzékhez csatlakozott. Mint 
a nyitrai evang. esperesség felügyelője, s későbben gr. Zay Károly he- 
lyében az evang. egyházak s iskolák dunáninneni kerületi felügyelője, 
buzgó részt vett a vallási ügyekben. „A forradalom pártja — irja rövid 



*) Lehoczky id. b. 195. 
«) 1808-ki7.4önr.oz, 



Digitized by 



Google 



886 Jeszeuovszky. ^ Jeszenszky. 

életírója — zászlói alatt híven helytállva találta, s szerencsétlenségére 
igen is munkás szerepre hivta a különben csendes és mérséklett fér- 
fit; — mint forradalmi biztos erőteljes munkásságot fejtett ki; miért 
haditörvényszékileg halálra Ítéltetvén, 1849-ki octob. 15-én kivégez- 
tetett" 0. Nejétől gr. Forgách AJojziától (szül. 1810.) Öt gyermeke 
maradt : J á n o s cs. kir. huszár főhadnagy s ennek fitestvérei Sándor 
és B é 1 a néhány év előtt elhalván , a család fiágon kihalt. Leányai : 
L u i z a , Draskóczy Gyuláné és G i z e 1 1 a. 

Jeszenovftzky család. Jeszenovszky Ádám, és általa 
neje Benczúr Kata, és fiai György , János, Mihály előbbi pol- 
gári állapotukból I. Leopold király által 1691 -ki nov. 14-én Bécsben 
kelt czimeres levélben nemesi rendre emeltettek. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, 
első bal lábát ragadozásra nyújtva ki , jobb lábával pedig kivont kar- 
dot tart, melyet három csillag közt villogtat. A paizsfölötti sisak ko- 
ronáján vörös mezű kar nyugszik, kardot villogtatva, melynek hegyén 
levágott törökfej vérzik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 

A czimeres levél Árva megyeben 1692-ben máj. 19-én hirdet- 
tetett ki. 

A család némely tagjai kormányszéki hivatalokat viseltek. 

Jeszenovszky Sámuel 1770-ben visegrádi kamarai ügyész volt. 

György 1810.1825. a pécsváradi urodalomban ellenőr, majd 
ispán, legutóbb Bozsókon. 

Mihály 1810. 1820. az országos pénztárnál ellenőr. 

Jeszenszky csal&d. (Nagy^jeszeni.) Hazánk egyik legré- 
giebb családa, melynek első törzse Temérdek Andrása XII. szá- 
zadban élt , és birta a turóczmegyei Jeszen földet. *) Fia M á g y a, (ki 
Sámuel vir nobilis-nek is neveztetik), azon számos érdemeiért, me* 
lyeket ő és egyik fia Mihály (comes) IV. Béla, V. István, és 
IV. László király alatt tett, ez utóbbi királytól 1271-ben a jeszeni 
földre örökös adomány-levelet nyert *). 

M ágya-tói kezdve a család leszármazása ^) következő : 



L. életét Ujabb ismeretek tára IV. köi 535. 

^) Bel Notitia nova Hung. II. p. 133. 

*) Regestrum de Thurócz. Engel, Monu menta Ungaric^. 61. 

.gitizedbyCjOOgle 



B87 



I. tábla. 



Migya 

de Jeszen. 

127K 



Mihály (Mick) 
oomes 1281. 



Istváu 
1281. 



Márton. 



János. 



Skolmstika 
t 



István 

■«>■ 

János 

1 

Péter 

1391. 



Miklós 
(Divéky 
Mária) 

nr'^ — ' 

Tamás 

Miklós 
(Jeszenszky 
Skolastioa) 

I 



Péter 
1281. 

ÜÍUái^ 

I '^ 1 

János 
1391. 



Mihály 



Tamás. 



lii. Miklós 

TurÓGZ V. alisp. 

(1. Dolinái Bócz 

Vera. 
2. Uiisky Ágnes.) 



László. 



Erzse. 



l-töi András. István. 2-tói I. György. 

IV. István 
1663. 

I 1 

L. il. tábl 



Ili. István. 

Turócz v. 

szbiró. 

(l. Govarovszky Bora. 

2. Rakovszky Bora) 



László 

tl626. 

Mohácsnál. 



Péter. 



Dániel 

Turócz v. 

alisp. 

1563. 



Simon Lörincz. Gáspár. Boldizsár. 
Trenosin 1563. HV^^ 

v.jegyzft. Sxileriib. J^^' 



Lörincz. Miklós. István. Ézsaiás 

Lissabonban sz. 1574. sz. 1580. 

halt meg. 1 162?. 1 1646. 

(Hanoid Eva) Bécsben. 



Tóbiás. Anna. Bora. 



I '^ 1 

Károly. Miksa. Kunegnnd. Ferdinánd. 



Anna. Zsuzsa. 



IstvánKároly 
sz. 1617. 

ti67a 



Digiti, 



i^by Google 



8S8 



n. tábla. 



IV. litván 
1563. 



Bálini 



II. György 

1578-1686. 

Turóoz V. alif p. 



János. Dávid. 



János. 

Trenosinv. 

jegyző. 



Gábor. 
S2.-biró r 



Gáspár. 



István 



Gáspár. 
István. 



Zsigmond 

Zsigmond Györ^. István. György 
I hamun* f 1 

czados. 



György. 

_ fs , 

György 



1 — — '-'*- 1 

Zsigmond. János. €rábor. György. 



Miklós 
árvái alisp. 



Imre 



Krisztina István 

(Okolicsány pozsonyi 
N.) kamarai 



Ferencz 
apatur 



György 



Ferenoz. Miklds. 



Mihály 

alispán. 

itélömest. 

1687. 



Miklós 
táblai üln. 



Mihály 
Nógrád V. 



Gáspár 



Antal 
báró 1760 
(gnNjáry 

Mána). 



István. 



Sándor 

1775. 

Tolnai alisp. 

(Perczel Bora) 



Elek 

Bars V. alisp. 

1790. 

(Simonyi Teréz) 



György Lajos. Ignáoz. János 

(Friebeiss tolnai alisp. 

Judit) septemvir 

1847. 

t ^ , 

Ferencz. Sándor. József. Emest. 



János Károly József 

alezredes. Bars v. alisp. íöhadn. 

kir. tan. 1834 
1815. 



Teréz 



r 



Miklós Elek 

s. k. kam. Bars v. (Ghyczv 

ómagy alisp. Józset 

báró. cs. k. kam. septemvir 



Sándor. 



Károly 

1845. 

Bars V. 

8z.-biró 



János. 



A scaládfa törzsének Mágyának, kitől a család jes2eni 
M ágyának neveztetett , mig a XIV. század elejétól a nagy-jeszeni 
Jeszenszky-nek Íratott, egyik fiaMihály, — mintáz I. Ferdi- 

Digitized by VjOOQIC 



Jeszenszky. 




nand királjrnak 1563-ban kelt 
czimeres adomány - levelében 
iratik , C o ni e s volt , és IV. 
Béla, V. István, IV. vagy 
kun László király korában 
ifjúságától kezdve hűséges 
szolgálatokat tett, és külön- 
féle hadjáratokban részt vett, 
több és ezek közt halálos se- 
beket kapott, nevezetesen az 
Ottokár cseh király ellen vi- 
vott marohfeldi csatában ha- 
lálosan megsebesíttetett. Ezen 
érdemekért, ugy testvéreinek 
István és Péternek hú szol- 
gálataikért 1281-ben is ósi je- 
szeni földjükre megerösitfi a- 
domány - levelet nyertek; a 
mint ezen leveleit a család 
139 l-ben a turóczmegyei ne- 
messég birtokainak vizsgála- 
takor Bebck Imre országbiró 
előtt is felmutaták az' akkor 
éI6 családtagok , úgymint Já- 
nosnak fia P é t e r , és jeszeni 
Michknek (azaz Mihálynak) 
fia J á n s. 

Mágyának fia I. I s t- 
V á n terjeszté le azon ágaza- 
tot, melyet itt az I. és II. táb- 
lázat tüntet fel. Itt látjuk, hogy egyik utóda III. Miklós a XVI. 
század elején már Turócz vármegye alispánja volt. Ennek két neje 
volt, az elsfi dolinái Bócz Verona, kitfil született fiaAndrásésIst- 
ván; második neje Iliasky Ágnes szüle I. Gryörgyöt, Jánost, és 
III. Istvánt. 

I. Györgynek fia IV. István (kinek ágazata a II. táblán 
látható), és III. Istvánnak gyermekei Dániel, Menyhért, 
Simon, Lfirincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós, 
és György, mindnyájan nagy-jeszeni Jeszenszky-ck, L Ferdi- 

22* by Google 




840 Jeszenszky. 

nand királytól Insbruckban 1563-ki máj. 7-én kelt kiváltság-levélben 
nyerik régi nemesség! czimerüknek megerősítését *). 

A család ezen nemesi czimere, — mint följebb az els6 metszvény 
is mutatja, — a paizs barna advarában hármas zöld halomról egy körösfa 
(tótul : j e s z e n) emelkedik föl , ez alatt egy fekete medve áll, hátra 
nézó dühös tekintettel, és kitátott torokkal, a paizs baloldalából pedig 
sürú fellegből két egymásmelletti férfikar nyúlik ki, egy hosszú lán- 
zsával a medve szügyébe szúrva. A paizsfölötti sisak koronájából a 
paizsbelihez hasonló medve emelkedik ki, a leirt körösfát tartva. Fősz- 
ladék vegyesen fekete-kék, és barna. 

III. István I. Ferdinánd király korában ennek hive, és Tu- 
rócz megye szolgabirája ; negyven év lefolyta alatt , föleg Koozka Pé- 
ter és egyéb felkelók által , kik azon vidéken zsarnokoltak, a legna* 
gyobb szenvedéseket állotta ki, s bárha fogságba is került, I. Ferdi- 
nánd hűségéról el nem tántorodott , de sót azt halálig megtartotta. 
Egyik fia László fiatal korában 1526-ban a mohácsi vészben lelte 
halálát. Fiait följebb elészámláltuk , de ezeken fölül leányai is vol- 
tak a következők: Ágnes, Dóra, Kata, Zsófia, Anna, Zsu- 
zsanna és Orsolya. Fiai közül Dániel 1563-ban Turóoz várme- 
gye alispánja, Simon pedig Trencsin vármegye jegyzője volt. Lő- 
rinc z Szileziába szakadt , és ott a boroszlói kerületben a nagy sirda- 
nigi urodalmat birtokolta ^). Nőt az Uthmann családból vett, és ettől 
lettek gyermekei : 1. Lőrincz, 2. Miklós, ki iQukorában Lissa- 
bonban halt meg ; 3. István, 4. Ézsaiás, ki Boroszlóban született 
1580. márcz, 25-én; és Bécsben halt meg 1648. dec. 17-én, hagyván 
maga után Károly-Miksát, Kunegundot, és Ferdinán- 
dot. S.Tobiás. 6. Anna, 7.Borbála. 

E hét gyermek közül István öröklé a sirdanigi jószágot Szü- 
letett István Boroszlóban 1574. nov. 25én. Meghalt 1622. jan. 29^n. 
Rumberi ns Hanoid Évától gyermekei Anna, Zsuzsannaéslst- 
ván, szül, 1617-ben, meghalt 1673. mart. 1-én ^). Ezen ág kihalván, 
a sziléziai birtok leányágon rokon más német családokra szállt. 

Boldizsár szintén kiköltözött , és Boroszlóban szülelett nejé- 
től Schiller Máriától 1566-ki dec. 27-én fia Ján os, a hires orvos; és 



') Mint az előttem fekvő x>kinány hitelesített másolata mutálja. 

') L. Zedler Universal Lexicon. Leipzig und Halle 1735. 

*) L. Cnnrados Silles. Tagat p. 140. Schles. Tranen Reden, u. Abdankun- 
gen III. p. 22. Sinapius Sohles. Cnriosit. I. 491. ll. 704. stb Bel M. Notitia nova 
n.p.837. 

Digitized by VjOOQIC 



JesEenazky. 841 

Rudolf királynak is kedvelt orvosa. Utóbb a vallási zavarok korában 
mint követ is járt Magyarországban , miért visszamenet elfogatván, 
1621-ben Prágában kivégeztetett 0* 

III. Istvánnak többi gyermekeitől is valószinúleg sarjadzott le 
ivadék , miután a család jelenleg is számos egymástól messze es6 ága- 
zatokban él honunkban. 

III. István testvérének Györgynek fia IV. István, ki az 
lő63-ki czimer-ujitó levél egyik közös szerzője volt, szintén egy tere- 
bélyes ágazatot terjeszt le, mely bárha adatainknak csekély volta miatt 
nem teljes is ') , a II. táblázaton jelenleg a legjelentékenyebb család- 
ágazatot mutatja fel. 

IV. Istvánnak négy fia közül II. György 1578- 1586-ban 
Turócz vármegye alispánja volt Ennek öt fia közül Gábor szolga- 
biró volt. Istvánnak fia György harminczados. Ez ág— ugy látszik 
— kihalt. Gáspár és Zsigmond szintén hagytak utódokat. Azon- 
ban mostanáig lehozva csak Jánosnak, ki Trencsin vármegye jegy- 
zője volt, ágazatát látjuk. 

Jánosnak fia Miklós árvái alispán (1715) utóbb főbpáni he- 
lyettes. Ennek Istvánfiaa pozsonyi kamaránál tanácsos. 

Mihály, Jánosnak a Trencsin várm. jegyzőnek fia, Esterházy 
nádornak titkára, 1687-ben itélőmester ^) , 1688-ban nógrádmegyei 
Nőténcs helységre nádori adományt nyert •). Utóbb kir. táblai ülnök. 
Egyik fia Mihály 1744- 1750.ben nógrádmegyei szolgabíró volt *). 
Másik fia Miklós tábla-ülnök volt ; Mihálynak fia A n t a 1 gr. Nyáry 
Máriát vette nőül, és báróságot nyert. De utódai nem maradtak. A báró- 
sággal czimere is bővittetett. T. i. a paizs jobbról balra rézsútos vonal 
által két udvarra osztatott , az alsó kék mezőben a családi régi czimer 
a kőrösfa alatti medve, egy benyúló kéz által karddal fején átszúrva; 
a felső vörös udvarban pedig egy magyar lovas vitéz vágtat, jobb kar- 
jával kivont kardot tartva. A paizs fölött bárói korona nyugszik, s azon 
két koronás sisak áll , a jobboldalin egyfejü koronás fekete sas áll ki- 
terjesztett szárnyakkal ; a másik sisak koronájából medve emelkedik 

Ide mutat az is, hogy Jeszenszky Pá It, ki az 1622-ki 36 törv. 
02. szerint szolgabíró volt, a családfán nem találjuk. 

*) 1687-ki törv. ez., mely szerint a Vág vizéhez biztosul neveztetik. 

») Oklevél. 

*) Weszprémi Biographiae mediconun C. II. p. 97. Horányi mem. Hung. 
II. p. 20Ö. 

*) Protoc. C. Neográd anni 1744.— Már elóbb 1699-1702. egy Jeszenszky 
F e r e n c z Nógrád vármegye szolgabirája yolt. 

Digitized by VjOOQIC 



342 



Jeszenszky, 



ki, zöld gallyat tartva. Poszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vö- 
rös ^), E czimert a második metszvény ábrázolja. 

János nak a trencsiní szolgabírónak Ga Imre mostanáig vi- 
rágzó ágazatot terjesztett le. Fiától Györgytől unokája Miklós két 
fiat : Sándort és Eleket nemzé , kik által a barsi és tolnai ágazat 
alakult. 

Sándor a tolnai ág alapitója, 1775-ben Tolna megye alispánja, 
1790" ben követe volt. Perczel Borbálától többi gyermekei közt fia 

János szintén tolnai alispán, 1841-ben már kir. táblai, utóbb 
pedig a hétszemélyes tábla ülnöke volt Gyermekei a táblázaton állanak. 

E 1 e k a barsi ágat alapitá, és 1790-ben Bars vármegye alispánja 
volt. Simonyi Teréztöl gyermekei : a) J á n o s alezredes , ft) K á r o 1 y 
Bars V, alispán és kir. tanácsos 181ö-ben. Atyja három fiúnak: Sán- 
dornak, Károlynak (ki 1845-ben Barsban szolgabiró volt) és Já- 
nosnak, c) J ó z s e f 1834-ben hadnagy, d) Miklós cs. kir. órnagy, 
kamarás , Leopold rend vitéze , s ausztriai birodalmi báró . e) E 1 e k 
Bars várm. volt alispán, és cs. k. kamarás. 

A közlött családfán állókon kivül — mint feljebb emiitők — a 
terjedelmes családnak több ágazata is él. Egy másik fóágát képezi a 
családnak a k i s-j e s z e n i ágazat , mely Paulovicz nak is nevezte- 
tett, s a közös nemzetségi czimert használja. 

A kis-jeszeni Jeszenszky egyik ágMihálytól ered 
le, ki P a u 1 o V i c z n a k is neveztetett. Fia Miklós Turócz várme- 
gyei Kostyán helységből a múlt század első felében 1740. táján nó- 
grádmegyei Dengeleg helységbe költözött. Emiitett Mihálytól 
kezdve ez ágazat leszármazási kimutatása imez : 

Mihály 

' Miklós ~^ 

1740. 

Turóczból Nógrádba. 

(Pongrácx Borbála) 



Sáuclor 

katona 

1753. 1773. 



Ibtván 

hadnagy 

1753 



Dániel György 

gazdatiszt Rudnón Nyitrában 



17.53. 



1763. 



.fános 



lak. Bakón. 
1841. 



József-Kálmán. 



Sándor 

Békes-Csabán 

jegyző 
« ^ 

Sándor 

lak. Csabán 

1841. 



István 
lak. Apoatag ou 

Pál ~' 
Pest V. Egyházán 
jegyző 1841. 



') CoUect. Insignium nob. fam. Hung. 



Károly. 



Digitized by 



Google 



JesMvIcli. atS 

MiklósDftk fiaSándora Beleznai lovasezredben irmester, I s t* 
V á n a Bethlen gyalogezredben hadnagy, Dániel gazdatiszt b. Pod* 
maniczky Jánosnál, és G y r g y , ki Rudnán Nyitra megyében lakott, 
1753-ban sept* 25-én Turócz megyétől kétségtelen nemességükről bi- 
zonyítványt vettek ki, mely bizony itványt 1773-ki dea 13-án Nógrád 
megyében is kihirdettetek* 

Daniéinak fiai János, Sándor, ki Békés megyébe költözött, 
és Csabán községjegyzA volt, és István, ki pestmegyei Apostagra 
tette lakását 

Jánosnak fia Károly Nógrádban Bakón lakott, Sándornak fia 
Sándor csabai lakos , és Istvánnak fia Pál Egyháza községjegyzA 
saját és fiaik részére Nógrád megyétől 1841-ben ojolag nemesi bizo- 
nyítványt vettek ki. 

Ezen ágazathoz tartozik a következő leszármazás is, és valószí- 
nűleg Miklósnak fia volt azon Mihály, kitol ezen oldal-ág lesarjad- 
zott e képen : 

Mihály 
I -'^— 1 

Sámnel 
lak. Losonczon 



Sámuel Dániel Júlia stb. 

Losonczon iigyyéd 



polg. raeaier. B.-Gyarmaton 
-th— ■ 



18Ö5. (Tóth Vilma) 

r 



Sándor. Margit 

AJeszenszky esalád kivan terjedve turóczmegyei ósfészkén 
kívül Baranya , Bars , Hont , Pest , Taróoz, Szatmár stb. vármegyében 
is. Ez utóbbi megyében e század elején Iklód, Mátészalka hely* 
helységében birtokos volt Jeszenszky János ^). 

Jeszovlcli család* Jeszovích Pál, László és János 
1756-kí júliusban M.-Terézia király- asszony által nemességre emel- 
tettek »). 

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsó aranyudvar- 
ban egyfejfi fekete sas szétterjesztett szárnyakkal látható ; fején arany 
korona , s csóré s lábai is narancsszínű sárgák. Az alsó osztály vörös 
udvarában egy fekete gúla emelkedik egész a paizs lelerészéíg, s e gú- 
lában aranyliliom ragyog , a gúla két oldalán ötleveles fehér rózsa vi- 



Szirmay Szatmár várm. IL 86. 113. 
*) Golleot Herald. Nro 136. 



Digitized by 



Google 



3M Jettf m. ^ JeJMrnlezky. 

rít. A paissfblötti 8Í6Bk koronájából a paizsbeli fekete sas emelkedik ki. 
Foszladek jobbról arany-fekete, balról ezüit-vörös. 

Jettlm esnlád. Jetiim József 1800-ban I. Perencz király- 
tól kapta czimeres nemes levelét 0- 

Czimere négy részre osztott paizs , egy közép-paizszsal. Az 1* és 
4-ik osztály vörös udvarában zöld téren fehér grííF áll ; ebó lábait ra- 
gadozásra nyújtva ki. A 2- és 3-ik osztály iuggfilegesen két részre osz- 
lik, a 2-ban a jobboldali kék udvarban egy négyszögű piramis , a bal- 
oldaliban arany udvarban koronás bagoly szemközt nézve, kiterjesztett 
szárnyakkal, az alsó test rész nélkül látható ; -- a 3-ikban jobb oldalon 
van a bagoly, bal oldalon a négyszögű kávékból álló gúla. A kösép- 
paizs ezüst udvarában zöld sárkányon egy vörös talárba öltözött férfiú 
áll, nyakában kék fátyollal s fején koronával , jobb kezében zöld nö- 
vényt tartva. A paizsfölötti sisak koronájából fehér grif emelkedik ki, 
jobbjában kivont kardot, a balban zöld gallyat tartva. Foszladék jobb- 
ról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Jezerniczky cuialád. (Jezerniczei). Turócz megye egyik 
legrégiebb nemes családa. Nevét azon megyei Jezernícze helységtől 
vette, melynek a család jelenleg is birtokában van. 

Czimere a paizs kék udvarában egy ágaskodó vadkecske nyakán 
nyíllal átlőve ; ugyan ezen vadkecske emelkedik ki a paizsfölötti sisak 
koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család jelenleg ki van terjedve, vagy birtokos Bars, Komárom, 
Nógrád, Nyitra, Pozsony, Turócz, Szabolcs és Veszprém megyékben. 

Nem bírván a család nem^ékrendét , csak a következő adatokat 
közölhetem. 

Jezerniczky Miklós 1650*ben Zólyom megyétől nyert kétség- 
telen nemességéről bizonyítványt. 

Jezerniczky János 1663-ban N.-Szombatban tanult. 

Nógrád megyében már az 175ő-ki nemesi lajstromban leljük 
Jezerniczky Pált, kinek utódai közül Sándor 1810-ben alszolga- 
biró. Tán ennek fia Mihály 1836-ban szintén alszolgabiró, az Ipoly 
vizébe fulladt. E család-ág Szűgyben birtokos. 

A család egy másik ágából származott Jezerniczky Laj os-Ká- 
r o 1 y , ki a jezerniczei előnév mellett még B a t o n y-ról is irá magát. 
Ennek családja következőleg áll : 



') Adaroi Souia gentih tom. IV. 

Digitized by VjOOQIC 



Joandll. — JoMMvIts. 946 



Jezerniozkv' Lajos K. 



(gr. Be6tny Jozefa, 
meghalt 1836.) 



Gabriela. Jozefa. Ádám. Imre. Ida. Hermina. 

Jezerniczky Károly 1790-ben a jogi választmány tagja ^). 

Joanelll c^salAd. Joanelli János-Andris l6S2-ben, Joa- 
nelli Silvester pedig 1681-ben országgyülésüeg honfiusittatott '). 

A Joanelli nevet 1730-ban a bárók sorában találjuk az ak^ 
kori országos névtárban. 

Joannovtte ftaeabent család. Joannovita Sacabent A n« 
drás és általa rokonai N esc o, János és Arzén a göri$g*nem- 
egyesült érsek, 1746 -ki sept 1 1-én Bécsben kelt czimcres' levélben M.- 
Terézia király-asszony által ^emeltettek nemességre ^). 

Czimerűk vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső vörös udvar- 
ban kétfarku oroszlán menő helyzetben , els6 jobb lábát feltartva lát- 
ható. Az alsó kék udvarban zöld téren hármas magas szikla emelkedik, 
és a zöld téren egy fehér szikla hever. A paizsfölött két koronás sisak 
áll, mindegyikből egy négyszegű kövekből épült ^ két lŐréssel ellátott 
vártorony emelkedik ki , és a tornyokból sisakos és pánczélos két vitéz 
nyúlik fel^ szemközt állva, és kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
arany-vöröa, balról ezüst-kék *). 

A nemeslevél Krassó megyében 1806-ki máj 13án hirdettetett 
ki ; jelenleg azonban a család Krassó megyében nem létezik. 

Joannovite család. Joannovits Pál temesvári kereskedő 
1801. sept. 25-én kelt czimeres levél által nemesittetett meg; s nemes- 
levele Krassó megyében 1802-ki april. 6-án hirdettetett ki *). 

Czimere vizszintesen kétfelé osztott paizs, ugy hogy a paizs te- 
tejét egy harmadik háromszögű fehér osztály foglalja el ^), awlyben 
két kinyúló meztelen kar koronát tart. A jobboldali kék udvarban 
ezüsthorgony áll , a baloldali vörös mezőben arany eb ágaskodik. A 
paizsfölöttí sisak koronájából szintén ily arany eb nyúlik ki, első lá- 
baival ezüsthorgonyt tartva, mely nyakába lánczra van kötve. Foszla- 
dék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös ^). 

1790-ki 67. törv. czik. 

') 1662-ki fi5. és leSl-ki B2-ki törv. oz. 

') Krassó várm. jegyzőlEÖnyve. 

*) Adaroi Souta gentil. iom. IV. 

*) Ugyanott, és Krassó megye jegyzökönyve. 

*) Czimertani német műszóval : Dreyeck, oder Gabelíorm. 

^ Adami Souta gentü. tom. IV. 

Digitized by VjOOQIC 



3M Jo^tty. — Jéhny. 

E család birja Krasaó megyében D u 1 1 e o helységet 0- 

Joannovits András 184ő-ben Krassó m^ye házi ffipénztárnoka. 

Joannovics család van Árva megyében is Fényes E. Geogra- 
phiája szerint. 

Jobszty csal4d. Bereg vármegye birtokos nemes osaláda. 
Közűlök Jobszty F erén ez Bereg vármegyének 1837-ben al- 1845- 
ben fS'Szolgabirája volt. 

Jochlch család* Jochich Máté III. Ferdinánd király által 
nemesittetett meg Pozsonyban 1649-ki május SO'án kelt cziraeres ne- 
meslevélben , mely azon évi július 10-én Vas vármegyének Szombat* 
helyen tartott közgyűlésében hirdettetett ki '). 

John család. John Henrik Komáromban orvos. 1766-ban 
M.-Terézia király-asszony által emeltetett nemesi rangra •). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren daru , fölemelt egyik 
lábában kavicsot , csőrében pedig zöld kígyót tartva. A paizsfölötti si- 
sak koronájából vörös ruhás , kék öves , prémkalpagos magyar vitéz 
emelkedik, jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék mindkét oldal- 
ról ezüst-kék. 

Henrik egyik utóda John A n t a 1 cs. kir. helytartósági tanácsos 

és tartományi albiztos. Meghalt 1819. táján kora 68. évében Budán. 

Családja igy áll : 

John Antal 

helyt, tanácsos 

1 1819. k. 

n"" -^^ ' I 

Lajos Karolina Jozefa 

nyűg. hely tart. tan. (Kemniozernó) (Milanesnó) 
Budán 1854. 

Laj o s eUbb kanczelláriai fogalmazó , utóbb helytartósági taná- 
csos. Jelenleg nyugalomban Budán. 

John Imre 1815-ben a kanczellariánál irnok s jegjrzó. 

John Alajos 1815-ben Ipolysághon cs. kir. sóházi pénztárnok. 

Jöhny család (Jamnikí). Szepes vármegye nebes családa, 
mely azon megyei J a m n i k helységról irja elónevét , s annak egész- 
ben birtokosa. Neve kiejtés szerint Jón i-nak hangzik. 

Czimerük : a paizs zöld udvarában hármas halmon ágaskodó és 
balra nézó vadkecske első lábaival nyilat tart. 

>) Fényes E. Geographtai szótár I. köt. 286. 1. 

^ Veszprém vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 

*) Collect. Herald. Nro 228. 

Digitized by VjOOQIC 



Jékay. 847 

A család a XVII. század végén tUnik fel, a midfin élt Jóhny 

Tóbiás, kinek bencdekfalvi Dettrich Margittól (ia János Iglón 

született, és Hálában és Jenában is járt 1716-ban a akadémiákon; 

haza jővén, bár hites ügyvéd volt, a bányászatnak adá magát 0- Nejc- 

t61 Szontagh Dórától fia II. János, ki Okolicsány Annától nemzc 

Annát b. Forray Ignácz hitves társát, ki élt 1779bcn. Ez ágazat 

igy áll : 

Jóhny Tóbiás 
(Dettrich Margit) 

1 r^ 1 

Jánoa 
1716. t 1755. 
(Szontagh Dóra) 



H. János 
(Okolicsányi Anna) 

Anna 1780. 
(b. Forray Ignácz). 

Jóhny János 1810— 1825-ben kir. udvarnok. 

Jóhny Imre 1810-ben bánya-kamarai tiszt, ügyész. 

Jóhny P á 1 Iglón kamarai hivatalnok. 

Jamniki Jóhny F e r e n c z nek Tallián Teréztöl fia , V i n c z e 
Szepes vármegyének 1838^1845. els6 alispánja, és 1847-ben ország* 
gyűlési követe volt. 

Jökay család. (Asvai.) Azon család , melynek irodalmunk 
egyik legtermékenyebb, s legkedveltebb regényirónkat köszöni. 

A család — legalább a múlt század óta — Komárom vármegyé- 
ben székel, és ott Megyercsen stb. birtokos. 

Jókay Sámuel, I. Leopold király alatt Esztergám várában 
zászlótartó , a vár vivásánál fölfedezvén , hogy a tüzérek megvannak 
vesztegetve, maga irányzott egy ágyút, és oly jó\, hogy a vár alatt tá- 
borozó törökök közül egy basának a karját sodra el a golyó. Erdemeiért 
czimeres nemeslevelet nyert 

Czimerük következő : a paizs alyját sátorok alatt tanyázó török- 
tábor foglalja el , középen a basa sátorával ; e tábor fölött feljebb vár- 
bástya nyúlik el , melynek tetején egy magyar vitéz baljában zászlót 
tartva, egy álgyút süt el. A paizsfölötti sisak koronáján férfikar kö- 
nyököl , kivont kardot villogtatva , kétfelől zászló lengedez. A paizst 
szokásos foszladék veszi körül. 

A nemességszerzö Sámuelnak fia II. Sámuel, még 1752. előtt 
meghalt. 1752-ben özvegye Gazdag Sára , Konkoly Zsófia fiának Graz- 

Több jogtani munkát irt, s adott ki. L. Horányi, Mem. Hong. IL 238. 

.gitizedbyCjOOgle 



8t8 J6kay. 

dag Jánosnak leánya, Konkoly jogon erStlenitA pert kezd b. Babocsay 
Ignáoznak Szluha Eleonórától született gyermekei ellen ó-gyallásí bír- 
tok iránt ^). 

II. Sámuelnak Gazdag Sárától fia III. Sámuel 1767-ben saját 
íbiperessége alatt a Konkoly leány-ág nevében is az elóbbeni per meg- 
igazítására uj ítéleti parancsot nyervén , perbe idézi a Tajnaiakat, ha- 
sonlóul Konkolyféie örökösöket ^). Nejétől Veres Katalintól fia J ó- 
zsef szül. 1791., meghalt 1837-ben. Komáromban h. ügyvéd, és árva- 
gyámnok volt. 

A családfa, bár nem teljesen következőleg jó le : 

I. Sámuel 

-^ 

II. SámneL 

1740. 

(Gazdag Sára) 



lil. Sámuel 

1767. 1782. 

(Veres Kata) 

I "^ 1 

József 

•». 1781 1 1837. 

(Pulay Mária f 1856) 



Károly Eszter Mór 

sz. 1814. sz. 1817. sz. 1825. 

(Csontos Klára) (Vály Ferenoz) (Laborfalvi Benke 



Mária. 



Bóea) 



Géza. Jolán. Etel Mór. 

Mór 1825-ben született Komáromban. Irodalmi föllépése 1835-re 
s illetőleg 1 846-ra esik, midfin els6 önálló regénye a, Hétköznapok^ 
jelentek meg. 1847-ben az^Ietképek^ szépirodalmi lapot, 1849-ben 
az ,Esti Lapok^-at szerkeszté. 1850. óta számos regénynyel gazda- 
gítja folytonosan az irodalmat. 1858 óta a magyar akadémiának is tagja. 

A családfán nem található Jókay János , kinek Maholányivali 
ügyében az 1715-ki országgyűlés a 67. törv. czikkben rendelé, Hogy 
azt a nádor a kir. tábla ülnökeivel rendkivülileg (jure extraordinario) 
ítélje el. 

Nincs a táblázaton Jókay Gáspár sem, 1724-ben pozsonyme- 
gyei Puszta-Födémesen gr. PálíFy János uradalmi igazgatója ; ki tán 
e családhoz tartozott. 



Fényes Komárom várm. 123. 
') Ugyanott 

Digitized by VjOOQIC 



Jolcesz. — Joó. 849 

Jókay nevű család 1730-ban a magyarországi bárók sorában 
is állott, 8 mbt értesülök, ez is más család lehetett. 

JokeftZ család. Jokesz Mihály és általa testvérei János, 
Farkas és György, 1652-ki máj. 15-én Bécsbea kelt czimeres le- 
vélben, ni. Ferdinánd király által nemesittetett meg ; mely nemesle- 
vél 1653-ban Abauj vármegyében hirdettetett ki ^). 

JökdChy család. (Jókúthi, máskép Szomorfalvi.) A Jó- 
fc ú t h y család névre már a XIV. században rá találunk okleveleink- 
ben. 1343-ban Jókúthy Mihály mint választott biró (arbiter) fordul 
el6 a Tiu'csányiak és Rudnayak ügyében ^). 

Jókúthy család birtokos Komárom vármegyében Köml6d(5n '). 

Szomorfalvi Jókúthy N. Vácz egyházmegyei sápi plébános. 

Jtfna család. Ugocsa vármegyében Péterfalván e század ele- 
jén birtokos Jóna István ^). 

Jónás család. Ugocsa m^yében birtokos Tamás-Várallyán 
e század elején ^). 

Joó család. (Kaszaházi f ). BlAnevéról itélve Zala vármegyé- 
ből eredett, azon m^yében lévén Kaszaháza nevű helység, mely- 
rftl elónevét irhatá. 

A családot kaszaházi Joó János emelé fel, ki 1587-t61 1603-ig 
királyi személynök volt Neje Balassa Borbála , kitol fia Mihály e 
családot fiágon berekeszté ®). J á n o s t 1609-ben az országrendei aján- 
lák a királynak ''). 

Jánossal egy időben élt Joó László hadi élelmezési biztos, 
vagy mint latinul a törvénykönyv nevezi : Conservator et erqgator an- 
nonae et pecuniae militaris ^). 

Joó Máriára nézve az 1658-ki 82. törv. czikk rendeli, hogy a 
szomszéd tartományokban levó adósságai lefizettessenek. 

Joó Miklós pedig letartván Fánchy Pál ingóságait és okleve- 
leit, ennek átadására az országgyűlés 1647-ben a 149-ki törvény czik- 
ben kötelezi. 



') Kassa sz. kir. város levéltárában van az eredeti armalis levél. 

') Fq*ér Godex Dipl. tom. IX. voL L p. 1%. 

*) Fényes Komárom várm. 156. 1. 

*) Szirma^ C. Ugoosa p. 125. 

*) Ugyanott 154. 

Ó Lehoozky Stemmatogr. IL 200* stb. 

*) ie09-ki 58. törv. oz. 

") 1599-ki 17., lG02-ki 5. és 1603-ki törv. 3*ik oe. 

Digitized by VjOOQIC 



SM 



Joó- — Joob. 



Jotf család. (Szemeriai.) Háromszéki székely osalád, melyből 
Joó Lukács 1597-ben N.-Bányán az akkor létezett unitaria egyház 
papja volt. 

Márton kolosvári unitárius pap, és f6 egyházi tanács jegyzője 
1625'ben. Fia M i h á 1 y ügyvéd volt 

D i e n e s a ffikormányszéknél tartományi számvevőségi lajstro- 
mozó, meghalt 1848-ban. Leánya Eszter Gyergyai Lászlóné 0- 

Erdélyben még más Joó nevezetű család is van, és Joó Berta- 
lan 1682-ben dobokamegyei Nagy-Sajóban birtokosul iratik. De ez a 
fóljebbi, vagy pedig a bágyi Joó családból volt-e? — nem tudjuk. 

A bágyi Joó családból István orvos, és az orvos-sebészeti 
tanintézetben tanár Kolosvárott. 

Joö család. (Pettyeni.) Szatmár vármegye egyik régiebb ki- 
halt családa. 

Pettyeni Joó Demeternek gyermekei György , Mihály, 
Vilmos, Anna és Katalin szatmármegyei Szamos-Kórógy és 
Pettyén részbirtokot kaptak királyi adományban *). 

Jóob CMlád. (Fancsali). Régiebb családaink egyike, mdynek 
cldÓdei már az Arpádházi királyok korában FanchdePiskarkos 
név alatt Szatmár vármegyében laktak. Piskarkosi Eleknek (Elekus) 
fia György, ennek fia Fan eh mester 1334-ben Abauj vármegyei 
Fancsal helységet az akkori egri 
püspöktől Tomay Miklóstól örökö- 
sen megvévén, előbbeni F a n c s ne- 
vét Fancsaly-ra változtatá; utó- 
dai pedig 1428-ban Zsigmond ki- 
rálytól Fan csal helységre uj a- 
dományt nyertek. *). 

1500-ban Proszéki Mikuss ne- 
mes család után liptóm^yei Pro- 
szék helysége törvényesen a F a n- 
csaly családra szálván, miután az 
ország alsó részeiben szüntelen 
nyughatatlanságoknak voltak ki- 
téve, és abaujmegyei birtokaikat 




Török Ani. közlése szerint. 

*) Hodor Kár. Doboka várm. 110. 

*) Szirmay, Szatmár várm. II. 192. 193. 11. 

^ Családi közlés szerint 



Digitized by 



Google 



Jéob. 



8U 



Kassa városának elzálogosították, — Liptó vármegyébe költöztek, idő- 
közben ezen 6si jószágok biztositására FancsalyJóob 1559-ben uj 
adomány-levelet nyert, és innen örökösei s utódai e mai napig Fan- 
osaly-Joób- oknak neveztettek. 

A család czimere— mint följebb a metszvény ábrázolja — a paizs 
kék udvarában egy arany korona , melylyen fiéríi kar könyököl, egy 
pallost, (vagy botot) tartva, melyre kigyó tekeródzött : a paizs jobbol- 
dali felső szögletében aranycsillag, a balban ezüst félhold ragyog. 

A család leszármazása a XV, század közepétől kezdve következő : 

I. tábla 



Fanosalv Miliály 
1500 



Péter. 



László. 



líiklÓB. 



Jób 

1559. 

de ProAzék 

■ A . 

L János 



Mátyás 
Jőob-Fg.iicsaly. 



János István 

(Trombitás (Plathy Anna) 

Bornemisza i ^"^ 1 

Margit) ,^ Ferencz 
4- (1. Gsemiozky 

^ Zsófia. 

2. Palupyay 
Mária) 




II. Jób 

I ^ 1 

Folyt. 
ÜL táblán. 



II. János 

I ^ 1 

Folyt. 
ir. táblán. 



Ádám 

(neczpáli 

Josth Magdol.) 



János 



György, 
t 



János. 

t 



István 

(Knbinyi 

Magdolna) 

I ^ - > 

Miklós 



Ferencz 

I '^ 1 

András 



János 



(Szmrcsány László 

JI^Ü^ '"Gáb^ 

Llltábk 'Mihály' 
(Csemicz' 
kyN.) 



Sándor 

Sámuel András. 
Toron- t 
Ulv. 
föügyv. 



Gábor 

t 



Elek József 

(Okolicsányi | 

Zsuzsa) I— — 1:^77-: • 

1 József. György, 

r— ^ ■ I 

János Anna-Mária Zsuzsa 

(Szenessy (Tkuránszky (Andaházy 

Franciska) György) Gábor) 



Lajos Imre. 

(Jóobfancsaly f 
Anag t ásia) 

Mihály. Frigyes. 



Vendel 
(Pillér Júlia) 

Imre. 



Péter. Antal. Farkas Frigyes. 
f f mérnök 



Digitized by 



Google 



SSfe 



Joéb. 



11. tábla. 



Miklós, ki az L lábián, 
(SzmroBány Mária) 



Imre 

(Jóobfancsaly 

Zsuzsa) 



Ferencz 



István. 

t 



Elek. 
t 



Müiály 
(1. Bajczy 1. 
2. Ganczang 1. 



Frigyes Leopold Lajos. Miksa. Sámuel Tamás 

kapitány kapitány Coburg berezeg (Pottorayay 

(Pongrácz Anna) urad. ígazg. Matbild) 



Albert 



Béla« 



II. t á b 1 a. 



II. Jób, ki M L tábUn. 



Mátyás. 111. Jób András. Oábor. Mihály. László. 



Ferencz. 

t 



András 

(Kubinyi 

Ilona) 



Menyhért 

(Detrich 

Kata) 

Ádám 



Mátyás 
Liptó V. pénz- 
tárnoka 



Péter Pál 

(Pinterioh i.) 



Mihály Pál. Gáspár. András 
t t (LJánoky 

2. Szent- 
iványi I.) 



Mátyás, 
t 



Gábor. Sándor 
t (Révay N.) 

József Ferencz. 
Jóobfan- t 

csaly Ter.) 



Gergely 
Madocsánv 
( Fruzsina) 



Mihály, 
t 



András 
kapit. 



Zsigmond. Gusztáv 

t (Várady 

Amália) 



Márton 
(Tóthfalussy 
Teréz.) 




Klementina), 



Mátyás Pál. Mihály Jánoe. 
kassai prép. f Abauj v. f 

fóadószedó. 



Digitized by 



Google 



Joóli. — Járdám. 



tst 



IV. tábla. 



II. J<lno8, ki ai 1, táblán. 



Gábor, 
t 



János, 
t 



Mátyáa 



Mátyás 



Sándor. 

t 



József. Farkas. £zeohiel. Károly. 
t t t t 




Antal. 



Boldizsár 
(Grotkovszky 1 ) 



Sáador. Ferdinánd. Atilla. 



Pál 
(Szontagh 
Julianna) 

Móricz. 



Gámpár 
(Meskó 1.) 

ElekT^ 
(Kubinyi 
Jokanna) 



Gusztáv. Gyula. 

Az I. táblán a törzsnek Fancsaly Mihály három idfisb fiainak 
Péternek, Lászlónak és Miklósnak utódai Abauj várme* 
gyében Fancsalon , FeIs6-KázsDiarkon\ és Kis-Kinísen nem épen foko- 
zatos nemzékrendi izén voltak István, János, András, Tamás 
és Bálás , kik mag nélkül halván el, ágazataik megszakadtak. 

Ugyancsak az I. táblán álló Sámuel Torontál megyébe szár- 
mazott, és ott megyei főügyész volt. 

A család tagjai közül többen viseltek hivatalt , igy Mátyás (a 
III. táblán) Liptó vármegye fóadószedóje volt a múlt században ; egyik 
kis unokája Adolf Liptó vármegyének 1837-ben í(Sbiztosa, 1844-tfiI 
fSjegyzftje volt, majd fószolgabirája. Lakik liptómegyei Proszék 
helységben birtokán. 

Mátyás (a IV. táblán) már 182ő-ben kassai kanonok és apát, 
utóbb kassai nagyprépost. 

Jordán család. Jordán R o z i n a és Jordán J ó z s e f és ve- 
lők Kral Antal 1719>ben nov. 25-én ül. Károly királytól nyertek 
ozimeres nemeslevelet ^). 

Czimerük a paizs udvarában zöld mezőn egy hasábfa korláttal 
bekerített kert , melynek közepén kékes viz folyik és abban egy fehér 
hat^ úszik , jobbfelé haladva , a kert két oldalán két magas fa zöld- 
del ; a kert fólött derült ég látszik. A paizsfölötti sisak koronájából 
szőlőtőke nyúlik fel , melynek zöld levelei közül három pirosuló szőlő* 
fürt csüng alá. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vÖrös. 



») CoUect. Herald Nro 40Ö. 



Digi^by Google 



SS4 Jordán* — Jósa. 

Jorúkn család. (Borbáthvizi.) Hunyad vármegyei törzsökös 
család. Törzse Jordán, kinek fiai 1. B á j a (ez ágból kés5bb Szabó). 
2. Jordán. 3. Bálás (ez ágból késóbb a Kalugericza Bálás család, 
mely Kalugericza = apáczás Balást jelent , kihalt). 4. D u n o s a. 5. 
Farkas (ettől származott később a Borbátvízi család) és 6. Csóka, 
Zsigmond király által nemesitetnek meg ^), és több most is élö csalá- 
dok törzsei lettek, mint péld. Bája, Csóka stb. 

A Jordán családból többen viseltek Hunyadban megyei hivatalt. 
Jordán József 1815-ben alszolgabiró. Domokos aljegyző, és 1846 • 
ban országgyűlési követ s birtokos, valamint J ó z s e f is. 

Jösa család. (Szavolyi f). Ismert törzse szavolyi ') Jósa 

István 1510. táján birta Mosón megyében Oroszvárt , Gáthat , Thé- 

tént stb. Ivadéka következőleg sarjadzott le : 

István 
1510 1 



r- 



Farkas Bora Margit 

1553. (Rausar (1. Beseslovics 

I Sebestyén) Boldizsár deák. 

2. Baracakay Pál) 

I "" 1 

Benedek Ilona Orsolya Zsófia 

t (Zichy György) (Sibrik (Eördögh 

László) István). 

Istvánnak Borbála leányától Rumy ágon az Esterházyak szár- 
maztak leány-ágon. 

Margittól második férje Baracskay vonalán a tóthi Len- 
gyel stb. család örökölt. 

Farkasnak fia Benedek magnóikul elhalván, leánytestvérei 
1568-ban osztoztak az oroszvári birtokokban. Ezen öröködés jogán bir* 
ják a Zichyek Oroszvárt. 

Jósa család* (Nagy-bányai.) Közűlök nagybányai József 
táblabíró 1829-ben Vas vármegyében. 

Többféle Jósa családok lévén, családi adatok közlése nélkül 
alig lehet azokat elészámlálni. Ily nevű családaink vannak Bihar, Sop- 
rony, Szabolcs, Szatmár stb. vármegyékben. 



') K. Yárady szíves köslése szerint* 

■) Greneal. authent. Mss.— De a s z a v o 1 y i elónév talán Sávoly i-re lenne 
Igazítandó, mert Szavoly helységet nem lelünk Fényes Geographiaí szótárá- 
ban ; — S á V o 1 y nevű helység van Somogyban, paszta pedig Veszprém vár- 
megyében. 

Digitized by VjOOQIC 



Jósa. 8M 

Szatmár vármegyében e század elején Gyüre helységben birto- 
kos Jósa M i k 1 6 s >). 

Tán a szatmármegyei Jósa családra vonatkozik a következfi tö- 
redék nemzékrend: ') 

Jósa Miklós 
1691. 
(Ny^nErrse) 

István. Mihálv- 

osztozik 
1719. 



Krisztina Ki&ra Borbála^ 

(Sághy Mihály) (Irényi 1783. 

1772. István) (1. Orosz István 

2. Erós István.) 

Másik röredék nemzékrend ^) ez : 

Jósa Mikálv 
(Pethó Anna) 



István. Miklós 

+ I "" 1 

István. Zsófia Bora. 

(Orosz János). 

Jösa csal4d. (Pankotai). Zemplin vármegye nemes családai- 
nak egyike *) , s valószinüleg az, mely e század elején birtokos Erdő- 
Bényén, Bodrog-Keresztúron , Börzéken, Kakon, Hernád-Némethi* 
ben stb. ^). 

Heves , Szolnok stb. vármegyében szintén j6 elö Jósaosalád, 
melyből a dús vagyonosságáról s egyéb sajátságairól hires Jósa 
György származott, ki Tisza-Füredet stb. birta; — ennek sem is- 
meijük származási táblázatát. 

Jósa nevű esalád már a régiebb idókben is létezett, Békés me- 
gyében Tarosa helységben Vér András már 1472-ben Jósa Tamás 
magszakadtán nyert részjószágot *). 

Azonban azon Jósa, ki 1500-ban temesi bán volt,— nem a Jósa 
családbeliekliez számítandó , mert neve Jósa (= JózseO csak kereszt- 
név volt, és vezeték esalád nevére ő S o m i Józsa volt. L. Somi csatád. 



Szirmay Szatmár várm. II. 95. 

*) Bossányi Eszterházy per. pag. 74. 

Dednotiones et tab. geneal. Ms. Mss. fol. lat. Nro 213. 

*) Szirmay 0. Zemplin not tup. 107. 

*) Ugyanott 156. 176. 225. 226. 227. 

•) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora. XI. köt 483. 1. r^ T 

Oö^itized by VjOOQ IC 



8S6 Jósa. — Joseph. 

Jösa család* (Bodosi.) Erdélyben is többféle Jósa család 
létezik, s neveik az ujabb időkben Erdélyben a családnevekre is alkal- 
mazni szokott Írásmóddal gyakran J ó z s a*n«k is iratik. 

A bodosi Józsa család székely eredetű. Az erdélyi magyar vár- 
megyékbe kiszármazott ágazata ismertebb ; ebbfil Izsák Fejér vár- 
megyében ügyvéd 1848-ban. Dániel Kraszna vármegyének főor- 
vosa, meghalt 1849-ben. Első neje Dombscher Aloizia, a második 
Hahn Amália. Családfája igy áll : 

Dániel 

főorvos 1 1849. 

(1. Dorobsoher Alojzia 

2. Hahn Amália) 



1 ' ' '^^' — 1 

1-tól Fruzsina Gyula Adolf. Kornélia Hermina Olivia Aurél. 
(HeRyi gyógysze- (Rátsok (Bene (Fényes 

Mihály) rész István Ferencz) László) 

Ónodon) Miskolczon) 

Második nejétói fia Oszkár. 
Ezen ágazathoz oldalrokon .-Dániel 

Talán szintén e családból való Jósa László birtokos Fejér vár- 
megyében Ó-Ivánfalván. 

JŐsa család* (Csík-mindszenti.) Szintén székely eredetű, ki- 
ágazva főleg Torda vármegyébe, hol közűlök 1794-ben Jósa György 
fSszolgabiró, 1848-ban pedig G-yörgy árvaszéki ülnök, ugyanekkor 
József marosszéki ülnök. 

Ezen kívül van Erdélyben vajda-hunyadi Jósa család, melyből 
az 1815-ki tiszti névtár szerint Miklós kanczelláriai jegyzó* 

A koronkai J ó s a családból Jósa Mihály 1815-ben Kolosme- 
gyében adórovó biztos. Tán ezen családból való Miklós Kolosmegyé- 
ben Septéren birtokos, 

Joseph család. Joseph Pál 1718-ban III. Károly királytól 
kapott czimeres nemeslevelet 0* 

Czimere a paizs kék udvarának közepén két férfikar, a jobboldali 
bibor szinú mezben , a baloldali pánczélosan öltözve , és mindkettő ke- 
resztbe helyezett kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából pán- 
czélos sisakos , melylyen tollak lengenek , vitéz emelkedik ki, jobb ke- 
zében piros zászlót tartva. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról 
ezüst-kék. 



>) CoUect Herald Nro 603. n ^ 

Digitized by VjOOQIC 



Jósika. SST 

jMika család. (Branyicskai, báró.) Erdély ^yik legneveze- 
tesebb családa ; beszármazva oda Karansebesröl, ') a temesi bánságból, 
hol már a zsidóvári urodalom birtokosai voltak. 

Jósika Albert 1561-ben Zaránd vármegyében Gelváczon birt'). 

Els« , ki Erdélybe telepedett, Jósika István Jósika Daniéinak 
fia 3) volt ^ kit egyik utóda Miklós, regényirodalmunk alapitója, 
egyik nevéről czimzett regényében is örökitett. Jósika I. István 
1593-ban febr. l4-én vévé nőül és tartá lakadalmát *) Gyulay Pál öz- 
vegyével Püzy Borbálával, ki a Báthoriakhoz rokonságban állott. Sze- 
repe Erdélyben igen kétértelmű volt. 1594-ben , midfin az ellenzék í5- 
nökeit Bátbori Zsigmond Kolosvárt lefejezteté, már emelkedni kezdett. 
Branyicska még ekkor Szalánczi Lászlóé, ki ottani kastélyában a feje- 
delem által reá küldött kék darabantjaival harczot állott. Ezen Szalán- 
czi nótáján kapta Jósika István Branyicskát 1595-ben , honnan a 
család elónevét irja. Majd Erdély kanczellárává (s báróvá is) levén 
I. István, családját megalapitá. Azonban Bátbori Zsigmond elótt 
gyanúba jővén, mintha a fejedelemséget hajhászná, 1598-ban fogságra 
tétetik , és Szatmárra vitetvén , ott Báthori Boldizsár és Kovacsóczi 
Farkas kivégeztetése napján a vár kapuja elótt egy török fogoly által 
lefejeztetett ^). Ingóságai, drágaságai, és egykor Báthoritól nyert ado 
mányos birtokai is elkoboztattak, özvegyének s fiának csak Gerend 
hagyatott, idóvel azonban a többi javak nagyobb része is fia Zsigmond 
által visszaszereztettek, özvegyét Sármasági Zsigmond vette nőül. 

Jósikái. Istvánnak fia Zsigmond (1580 — 1616.) Homonnai 
György fejedelemségi praetendens részén harczolt Bethlen G. ellenében, 
midón Désnél megverettek ^). Zsigmondnak Báthori Annától (kitol 
utóbb elvált) fia I. G á b o r szintén az ellenzékkel tartott, és ugy látszik, 
6 vagy még atyja a gerendi jószágot is elveszte, mert ezt akkor Kemény 
János birta. Nevezett I. Gábor Magyarországra jött és itt Esterházy 
Miklós körül lakván , Bethlen Gábor ellen minden hadjáratban részt 



Mikola, Hist. Geneal. p. 30. 

*) Fábián G. Arad vármegye 34. 1. 

*) Istváanak atyját Dániel nak irja Jósika Miklós regényében > Kórári 
szerint pedig némely genealógiákon atyjául János olvasható. 

*) Kovachioh Scriptores mínores I. p. 209. 

^) Wolph-Bethle/i História de rebus Transylv. lY. p. 43.44. 54. 57. 64. 
84 106. 161. 162. 

*) Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 34. 1. 



Digitized by 



Google 



Sfi8 



Jóslka. 



vett '). Mihelyen sieghala az fejedelem (Bethlen Gábor) — irja Ke- 
mény János ^ innen belül is bíztattatván , bejűve, és pártját fogván 
az fejedelem asszony és ország nevezeti alatt az catholikus urak, és 
kevés héja lön, hogy az gerendi jószágból ki nem fordítanak , az mint 
arról való néhány rendbeli contractusok megmutatják , miképen kel- 
lett excontentalnunk.'^ Eddig Kemény. És valószbüleg e 6 á b o r is- 
mét sokat visszaszerze az ósi javakból 

L Gábornak (ki 1640— 1668-ki időközben élt,) Keresztesi Zsu- 
zsannától született fiai II. G á b o r és II. I s t V á n által két Í8ágra osz- 
lott a család. És most lássuk a családfát I. Istvántól kezdve : 

I. t á b 1 a. 

I. István 

kanczellár 

+ 1598. 

(Fűzi Bora) 

I -^ 1 

Zsigmond 

1680. 1616. 

(Báthori Anna) 

1 ^ 1 

I. Gábor 

163a 1668. 

(Keresztesi Zsuzsa) 



II. Gábor Bora Judit U. Zsigmond. 

1668. táblai üln. (Barosai (1. Koncz Gábor. 

(Torma Anna. István. 2. Csáki László. 

báró 1698. 3 Károlyi István) 



III. Gábor 

1701. 

(l.köv.BoérSára. 

2. ber. Boér Bora) 

Vár- I faUi dg 

r 



Judit 

(Jósinozy 

József) 



I. Sámuel 

(Baranyai 

Mária) 



III. Zsigmond 
Hunyadi fóisp. 



II. István 

1648-1696. 

dévai kapii 

(Szalánczi 

Erzse) 
8%m-duki ág, 

I ^ 1 

Folifi. 11. táblán 



Dávid István 

(Csap. Kun (Tövisi 

Zsuzsa) Bora) 



Gábor 
1710. 



László 

1761. 

Hunyadi ÍÖn. 

(Csap. Kun Kata) 



Bora 
(Bálintith 
István) 



Zsuzsa 
(Czóbel 
József) 



Antal 
1778. 
f5korm. titkár 
(Teleki Mária) 



Mária 
(Béldi Bntal) 



Bora 

(Káinoki János 

tábom.) 



János 

í(5korm. elnök 

tl84a 

(gr. Csájcy Róza) 



II Sámuel Lajos Jozefina 

ndv. kanczellár Dobokai fóisp. f 1843. 

nótlen. (1. gr. Haller Franc (petriohevich 

2. Bethlen Adél) Horvát h Ján.) 



Antónia János 
(b. Bor ne- ezredes, 
misza János) 



Pepi Sámuel Lajos. Gábor. 



Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L 166. 1. 

Digitized by VjOOQIC 



JésUuu 



WO 



EL t á b 1 a. 

IL István, hi m h táblán. 
164Ő. 1696. 
dévai kapit. 
(Szalánczi Erzse) 



I. Imre 

1698. báró 

tordai í(5Í8p. 

(Ráoz Krisztina) 

I ^ í 

Mózses 

(1. Báxíffy Zsuzsa. 

2. Csálív Mária. 

a. Wesseíény Kata) 



Dániel IIL István 

báró 169a 1698 báró 

1 1704. (1. gr. Teleki Erzse 

2. Maoskási Krisztina) 

1 7-- . 

Affnes 
(gr. Bethlen Sámuel) 



II. Imre 
(Bornemisza 
Anna-Mária) 

I. Miklós 

tl824. 

(Lázár Eleonóra) 



II. Dániel 

(Beleznai 

Zsuzsa) 

József 
(MarUlai l.) 

' Tekla ' 



IV. István 

táblai üln. 

1780. 



Miklós 

sz. 1796. 

iró. 

(1. Kállay Erzse. 

2. b. Podmaniczky 

Júlia 



Imre 

tl847. 

(Gingeli 

Anna) 



Sámáel 

1 1819. 

párbajban. 



Róza Zsuzsa 

(1. gr. Vass Imre (Barcsai 

2- gr. Kendeffy János.) 
Ádám) 



Kálmán 
gr. Vass Minka 
1868-tól. 



Miklós. 



Gejza. Leo 

(Kendeffv 
Tini) 



Gyula 



Vilma. Miklós 

L Gábornak fiai közúl II. Gábor és II. István alkottak csa- 
ládot. Amaz kir. táblai ülnök volt, és 1698-ban II. Istvánnak bárom 
fiával I. Imre, I. Dániel, és III. Istvánnal együtt a feledésbe 
ment bárói rang nyomán I. Leopold király által bmét báróságot 
nyertek 0« 

n. Gábortól, ki előbb marosszéki királybíró, késóbb a Rákóczy 
forradalom ellenében 1709-ben kormánytag, utóbb tartományi biz- 
tos ^), jö lé az úgynevezett várfalvi ág, mely jószágot Gtábor még 
életében , — mint Kóvári irja — még 1668-ban ada át Örökségül A 



>) Adami Mss. Mss. 4. lat. Nro 182. 

<) (?flerey Mihály Históriája 342. 422. 438. 



Digitized by 



Google 



SeO Jósika. 

tulajdonképi várfalvi ág, (mely III. Gráborral kezdődik, ki a Rá- 
kóczy forradalommal tart, és annak végével 1710-ben tért vissza Mold- 
vából) *), — nincs egészen lehozva táblázatunkon , noha — leapadva 
ugyan — de Pálban még fen van *). A másik legjelentékenyebb ága- 
zat I. Sámuellal kezdődik. Ennek fia 

László Hunyad vármegye főispánja volt 1751-ben. Utódai 
folyvást a hivatalos pályára léptek , és a legszebb szerencsével. László- 
nak fiai Antal a főkormányszéknél kezdi pályáját, 1775 ben fogal- 
mazó, 1778-ban titoknok lön ; és utat tör fiának János nak, ki 1804- 
ben számfeletti táblai ülnök, 1812-ben Hunyad vármegye főispánja, 
1816-ban főkormányszéki tanácsos, 1819-ben belsŐ titk. tanácsosi rang- 
gal a főkormányszék alelnöke, 1822-ben valóságos elnök lesz , mint 
ilyen nyugalmaztatott 1834-ben , ekkor kapva a Leopold-rend nagy 
keresztjét. Az 184Yj-ki kolosvári országgyűlésen királyi személyes 
volt. Ily pálya mellett sokat szerze s fiainak befolyást nyitott. Meghalt 
1843-ki máj. 16 án kora 66. évében. Fiai közúl 

II. Sámuel, egyike a legnagyobb status-férfiúi képességeknek, 
1844. nov. 26-án Nopcsa Elek nyugalmaztával , mint belső titkos taná- 
csos, és a sz* István rend kis keresztes vitéze , erdélyi udvari kanczel- 
lár lett. Mint ilyen Erdély kormányát kezében tartá egész 1848-ki 
april 15-éig, midőn az unió következtében a kanczellaría feloszolván, 
hivataláról leköszönt. Most magánéletet él. Testvére 

Lajos előbb tordai főispán, 1842-ben főkormányszéki tanácsos 
lön; az 1848-ki év Doboka vármegye főispánságában érte. Az 184 '/^-ki 
országgyűlésen a kormánypárt vezérszónoka. Testvérök 

János 1848. elején székely huszár százados, Aranyosszéken; a 
forradalom alatt őrnagy lön, jelenleg ezredes. 

A harmadik ág, melynek fészke Szurduk,s melyet a II. tábU 
mutat, II. Istvánnal kezdődik. Ennek három fia 1698-ban nyeri ez 
ágnak a báróságot. Ezek mind hárman a török elleni hadjáratban 
szerzének érdemeket. Azonban a Rákóczy forradalomkor — ugy lát- 
szik — két pártra szakadtak. Közűlök I. D á n i e 1 és III. István 
eleintén Szébenbe húzódtak , de látva Rákóczy előhaladását, kikéredz- 
tek, s hozzá állottak ^). Ott voltak a szatmári békekötésük is. 



Cserei Mih. HÍBtoriája 449. 1. 

») Kővári id. h. 

«) Cserei Mih. Hist 347. 



Digitized by 



Google 



Jósinczy. 861 

Imre már eI5bb Kolosvámak a török általi vívásakor életveszély 
közt kimenekülvén , a Dunához a császári táborba szállt , és azt az el- 
lenség állásáról tadositja '). 1696-ban szállítási cs élelmezési igazgató 
volt Erdélyben. 1702.ben bevádolák mintha Tökölyhez járatná embe- 
reit, megakarák nótáztatni , de nemcsak kimenté magát, de söt elóme- 
netelt nyere, 1711-ben tordai ffiispán leve ^). Fia Mózses. Ennek 
unokája 

I. Miklós a tudományok szenvedélyes kedvel 5je, gyönjörü 
könyvtárt gyüjte. Ennak fia II. Miklós legjelesebb regényíróink 
egyike , kinek munkáit nincs magyar olvasó , ki ne ismerné, ez okból 
(blösleges volna azokat elészámlálni. Regény irói pályáját 1834-ben 
,Abafi', ,Az utolsó B á t o r i' stb. regényeivel kezdé meg, s azóta 
mint a tudós társaság tiszteletbeli tagja , s mint a Kisfaludy társaság 
elnöke nem kis befolyást gyakorla az irodalom emelkedésére* A fórra- 
dalomban Pesten és Debreczenben honvédelmi bizottmányi tagságot 
fogadott el, s mint ilyen hazáját elhagyá. Gyermekei, kik közűi G é j z a 
is megkisérte gyermek korában az irói pályát, — a táblázaton láthatók. 

Imrének fia K á 1 m á n^szintén felmutatá nevét az irodalom terén. 

Jósinczy család. (Nagyváradi , báró.) Erdély családa. In- 
tzédy József (Intzédy Pálnak fia), ki 1678-ban született, és Erdély- 
nek (1736-tól) itéló mestere volt, és mint itt 241. és 243. lapon eléada- 
tott, 1750-ben báróságot szerze, és pedig ugy, hogy kedves neje Jósika 
Judittól született két fia József és Mihály már Jósinczy nevet 
viseljenek, mely név a Jósikaés Intzédy nevekből tétetett össze. 
így támadt az uj nevű bárói család ^). A családalapitó Intzédy József 
előbbi nevét mind haláláig megtartá, mely történt 17őO-ben ; eltemet- 
tetett a maros-sz.-királyi általa épitett családi sirboltban. 

A család czimere nagy részben ugyan az, a mi az Inczédy-eké. 
A paizs öt részre oszlik , a közepét a 6-ik osztály az ősi czimert tartal- 
mazó közép-paizs alkotja. A különbség a két czimer között, — ugy lát- 
szik — abban áll , hogy itt a 3-ik osztály vörös mezejében egy hullámzó 
folyam felett a horgony látható , a 4-ik osztály vörös udvarában pedig 
egy magas oszlop emelkedik fel ; s végre az alsó (5-ik osztály) arany 
udvarban mutatja az egyfejü sast. 



') Adami id. h. 

Ó Cserey Mik. Hist. 307. 465. 

*) L. Szatmári Pap Zsigmondnak : „Izraelnek Pásztora és Köve 
József* czimü Intzédy József fölött mondott és Kolosvárt 1752. nyom. halotti 
beszédet 

Digitized by VjOOQIC 



Joazipovich. 



A családfa következőleg jöve le : 

Inozédy József 
8z. 1678. 1 1760. 

itél6 mester 
b. Jósika Judit) 



László 
tüzér százados 

t 



József 

fÓkorm. titkár 

1712 — 1764. 

(Biró Anna) 



Mihálv 

(Diószeghy 

Ágnes) 



Sándor Lajos László. Károly Júlia Kata József 

1794. (Kun f (gr. Föld- (Kendefly t 

Kolos y.fób. Ágnes) yáry Kata) Pál) kisko- 

(Gráborffy rában. 
Erzse) 
t 



Ágnes 
(Máté Farkas) 



Júlia 

(Boér 

Sándor) 



Lajos 
(1. Biró Anna. 
2. Bánffy Ágn ) 



Judit 
(Kandó 
JózseO 



Zsuzsa 
(Gerendyné) 



Miklós. Berta Ilka 

(Sebesi István) 



Mihály 
(1. Dániel Bom 
2. Szászernyeí 

Erzse) 



József 
Kolos V. 
föbiró. 



Ágnes 

(1. GiUény 

Dániel. 

2. Boda József j 



Júlia 
(Csóka 
Sámuel) 



Klára 
(Décsey 
László) 



László 



Mihálynak fia József 1815-ben Szamosujvár parancsnoka volt. 

Kfivári szerint, ki után ^) e családfa közöltetik, — e táblázat sem 
teljes ; mert azon nem található — úgymond — azon most is élA Jó- 
sinczy, ki a Szilágyságban lakik, s kinek talán csak leányai vannak. 

Joszlpovlch család* Joszipovich Máté és testvére 
Gryörgy Bécsben a horvát collegium igazgatója 1766-ban májusban 
M.-Terézia királyné asszony által czimeres nemeslevélben emeltettek 
nemességre '). 

Czimerük vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó kék, a felsA 
vörös szinű ; a paizs alján hármas domb emelkedik, melynek középső- 
jén aranykorona van , és azon pánczélos kar könyököl, hármas arany- 
tulipánt tartva ; a két szélsó dombon egy ezüst gránát látzik, lángot 
okádva magából. A paizsfölötti sisak koronájából két elefánt-ormány 



>) Kóvári Erdély ney* osaládai. 134. 1. 
») CoUect. Herald. Nro 229. 



Digitized by 



Google 



Joszt.- Johász. 



nyúlik ki, melyek közűi a jobboldali vizirányosan félig arany, félig vö- 
rOs, a baloldali félig kék , félig ezüst ; amannak végéből vörös, ebből 
fehér zászló leng ; a két ormány között pánczélos kar könyököl, kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék. 

E családhoz tartozott Joszipovich J á n o s 1770-ben zágrábi ka- 
nonok, és b. sz. Mária-völgyi apátur. 

E család ivadéka Joszipovich Antal, túrmezei (turopolyai) 
gróf, szül. 1806-ki július 21-én Nagy-G oriczán Horvátországban, a 
túrmezei kerületben, és ezen kerületnek volt képviselője az 1839-, 
184%- és 184%-ki pozsonyi országgyűléseken, hol valamint a zágráb- 
megyei és tartományi gyűlésen a magyar nemzetiség s az ország egy- 
sége mellett erélyesen küzdött ; ennek jutalmául 1848-ban Zágráb vár- 
megye főispánjává neveztetett, s mint ilyen a felső háznak tagja, 1848. 
végével a forradalmi kormányt Debreczenbe és Szegedre is követé. A 
forradalom végével 1851-ben javai elvesztésére és halálra Ítéltetvén, 
de kegyelem utján ez itélet tíz évi várfogságra változtattatott ^). 

JlMt <»Mllád. (Felső-örL) Egyike azon hatvannégy nemes csa- 
ládnak , melyek lő82-ben Rudolf királytól vasmegyei Felső-ör hely- 
ségre uj királyi adományt nyertek. 

Jöchllnffer család. Báró Jöchlinger Bódog (Fclix) 1836- 
ban magyar honfiusitást nyert ^). 

Jörger család. Jörger János, József és Ferencz az 
1723-ki országgyűlésen magyar honfiakul fogadtattak '). 

Juháss család. Több ily nevű nemes családunk van, a mint 
az alább következőkből látandjuk. 

Ennek alapitója Juhász M á t é , ki 1636-ban kapta ozimeres ne- 
meslevelét. Fia Juhász Gergely volt. 

Juhász <»Mllád. Alapitá Juhász Gryörgy, ki 1686-ban I. 
Leopold királytól nyerte ozimeres nemes-levelét *). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld térről fölemelkedő zöld páU 
ma-galy, keresztbe hajolva egymásra, előttük egy aranymarkolatu mez- 
telen kard áll ; a paizsfolötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, 
kivont kardot tartva, mely előtt félhold ragyog. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 



^) ujabb ismeretek iára IV. köt. 56a 1. 
») 1836-ki 47. törv. ez. 
•) 1723-ki 125. törv. cr. 
•) Collect Herald. Nro 811. 

Digitized by VjOOQIC 



W4 JüIiásE. 

Talán e Juhász György volt az , kinek nyitramegyei Egyhaz- 
szeghen Csery Imre 1721-ben két telket zálogita el ^). 

És tán e család ivadéka vala Juhász Katalin Heringh János 
özvegye, kinek Csery János 1746-ban nemes kis-czétényi birtok -részé- 
nek felét örökösen bevallá ^). 

Juliász család. Juhász I s t v á n és fiai Juhász II. István, 
Pál, Péter, József és János 1687-ki jul. 10-én kelt czlmcres 
nemeslevélben I. Leopold által nemesitettek meg. 

A családnak Fejér vármegyében volt és van tán máig is lak- 
helye, hol II. Istvánnak unokái Péter, János, István, Pál, Fe- 
rencz és Benedek 1754-ben a kétségtelen nemesek sorában ál- 
lanak ^), 

Ezen ideig (t. i. 1754-ig) leszármazásuk következfi : 

István 
1687. 



II. István Pál Péter. József János 
1687. r-: 1 1687. 1764. 



-/^_ 



^ I István 

József él 1754. 



Péter. János. István. PáL Ferencz. Benedek. 
1754. 

Juhász család. Alapitója Juhász Ferencz, ki nejével 
Farkas Erzsébettel ,Eva és Zsuzsanna leányaival és születendő 
utódaival I Leopold király által Bécsben 1690-ki april 31 -en kelt, és 
azon évi jun. 2G-án Pest, Pilis és Solt vármegyék gyűlésén kihirdetett 
czimeres nemeslevélben nemességre emeltetett *). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld mező felett barna ménen 
nyargaló vörös magyar ruhás, kalpagos vitéz, jobb kezében buzogányt 
tartva. A paizsfölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal egyfejü 
fekete sas emelkedik, csőrében aranykoronát tartva. 

Ferencznek 1690. után született leánya volt Juhász Ilona 
Andrásy András neje, ki 1767-ki nov. 21 -én halt meg. 

E családból származtatá magát a muIt század végén Juhász J ó- 
zsef volt m testőr, utóbb kapitány, ily leszármazással: 



Capit. Nitriense, Protocol. 93. folio 84 

*) Ugyanott Protoc. 104. foI. 88. 

') Protoool. L Coti Alba-JElegalensis de anno 1754. 

*) Az eredeti armalis után. 



Digitized by 



Google 



JaháftE. SM 



Ferenoz 
169Q. 
(Farkas Eva) 



Éva. Zsuzsa. Ilona Ádái 

+ 1767. 



(Andrásy ^ ^^?«\ , 

János) (Bosnyák Anna) 

t 1762. 

József. 

E családból vette eredetét Juhász Máté minorita szerzetes és 
magyar író; élt 175 l-ben. 

Juhász család, E családnak a nemesi rangot Juhász M i- 
hály szerzé egy 1718-ban III. Károly király által az 6 és általa Tu- 
róczi Mihály és Komáromi GryOrgy részére kiadott czimeres le- 
vélben 0. 

A czimer következő : a paizs kék udvarában zöld téren fészkén 
ül6 fehér pellikán melle vérével fiait táplálja. A paizsfólötti sisak ko- 
ronájából vörös ruhás , kalpagos , sárga öves magyar vitéz nyúlik ki, 
jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék. 

Juhász család. Juhász András 1760-ban octoberben M.- 
Terézia királyasszonytól kapta czimeres nemeslevelét '). 

Czimere a paizs fejrészében vörös udvarban aranynap, ezüst fél- 
hold , aranycsillag ragyog ; alább kék udvarban zöld téren fehér bá- 
rány lépő helyzetben szemlélhető. A paizsfölötti sisak koronájából két 
elefánt-ormány emelkedik , a jobboldali vizirányosan félig arany, félig 
vörös, a baloldali félig kék, felig fehér. Foszladék jobbról arany-vörös, 
balról ezüst-kék. 

Juhász család. (Karánsebesi.) Magyarországból szakadt Er- 
délybe. Juhász Jó zsef kir. kincstári tanácsos, és az országgyűléseken 
1846-ig kir. hivatalos; gyermekei Albert az erdélyi udvari kanczel- 
larián fogalmazó gyakornok 1848-ban, — József Fejér vármegyei 
szolgabíró, utóbb forradalmi őrnagy, mi miatt külfóldre menekült ; J o- 
zéfa Boér Ferenczné, Mária Hössler Nándorné. E családbélí Kata- 
' 1 i n Buzgó Józsefné is. 

Juhász család. (Péterfalvi). Egyike azon családoknak, me- 
lyek 1760-ben ugocsamegyei Péterfal vára uj nádori adományt kaptak. 



«) CoUect. Herald. Nro Ö38. 

»J Ugyanott Nro 92. r^ T 

Digitized by VjOOQIC 



Jahászovfes. ~ Jankovlts. 

E század elején Juhász Gry örgy birtokos Péterfalván 0- Tán e csa- 
lád él Zemplin megyében is '). 

Juháftzovlcs család. Szabolcs vármegye nemes családai 
sorában említi F é n y e s E. Geographiájában. 

JiihiMi család. (Pinczi f .) A XIV. század közepén élt pinozi 

Jwhos István, kinek ivadéka kihalásáig következőleg ') származott le : 

Pinczi JwhoB István 

1350. 
(Rállay Skolastika) 

• ^ I 

Erzsébet 

(Eerepeozi 

János) 




Zsófia Bernát 

(Czinczi '~'Zr^ ' 

Mátyás.) ^éter 

^ '^ (Turóczi 



Bora) 



Erzse Anna 

(Goczyth (Daróczy 



(árolyi János) János). 

Juffovlcs család. Soprony vármegye nemessége sorában áll 
F é n y e s E. Geographiája szerint. 

Junff család. Jung Tamás alapi tá, ki 175ő-ben M. -Terézia 
kiráIy*as8zonytól nyerte czimeres nemeslevelét ^). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló arany grif^ elsfi 
jobb lábával három aranykalászt, szájában pedig egy vörös kövű arany 
gyűrűt tartva. A paizfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete 
sas-szárny között három strucztoU leng, a köze{)só arany, a két szélső 
kék. Foszladék mindkét oldalról arany-kék. 

Tán e családból származott a pesti születésű Jung Já n o s , ki a 
bécsi egyetemben, és M.-Terézia intézetben a magyar törvény tanára 
volt, és 1828. mart 22-én halt meg Bécsben. 

Junkovlts család. Egy ága Verócze vármegyéből szakadt 
Krassó vármegyébe. Junkovits Antal táblabiró 1795-ki nov. 4-én 
Veröcze megyétől nyert nemesi bizonyitványát 1796-ki jan. 6-én hir- 
detteté ki Krassó megyében, hol utóbb fószolgabiró volt. Fiai élnek. 



*) Szirraay Coti Ügocsa p. 124. 126. 
') Szirmay C. Zemplin noi top. p. 113. 
*) Wagner Mss. tab. XXI. 
•) CoUect. Herald. Nro 276. 



Digitized by 



Google 



Joratsek. — Jarícskay. 



867 



Jurateek csal4d. Juratsek János M.-Terézia királyasz- 
szony által nemesittetett meg 1753-ban kelt czímeres nemeslevélben 0* 

Czimere a paizs ezüst udvarában hármas halom közepén könyökifi 
vörös mezú férfiakar, egy zöld leveles szölfigallyat tartva, melyről piros 
szfilARirt csüng alá. A paizsfólötti sisak koronájából fehér egyszarvú 
nAl ki , szájában a paizsbelihez hasonló szdldfürtöt tartva. Foszladék 
mindkét oldalról ezüst-vörös. 

Juranlch család. Történeti nevet vivott ki magának Jura* 
nich L ó r i n c z , a hős Zrínyi Miklós szigetvári Órseregének legszebb 
íQa, és kétszáz ember kapitánya, elesett a vár védelmében 1566-ban ^. 

Lórincznek egyik utóda Juranics Antal született Kaposvárott 
1768-ki máj. 26-án nemes szülőktől , 1827-ben lett győri püspök, val. 
belső titkos tanácsos , és a vecsei praediális szék főispánja volt. Meg- 
halt 1837-ben *). Testvére László pécsi kanonok. 

Jurasln család. Hy nevű család birta egykor a Bosnyák 
család után Tolna megyében Bonyhád helységet *). 

Jurlcskay család. (Bölcsi és nyüvedi). Juricskai Pál 
1759-ik évi december 28-án kapta Mária-Terézia királynőtől nemes^ 
levelét *) ; atyjának a Rákó- 
czy mozgalmak alatt és nagy- 
bátyjának Érsekújvár török 
hatalom alóli kiszabadittatása 
alkalmával kimutatott katonai 
vitézségök jutalmául 

Ezen nemeslevél kihir- 
dettetett Biharmegye közgyű- 
lésén 1760. május 14-én. 

Juricskay *) László 
egyéb jószágokon kivül a Bi- 
harmegyében fekvő Bölcsi 
pusztát adománykép megsze- 




CoIIeot Herald. Nro 246. 

») Zrínyi Miklós munkái a nemzeti könyvtár féle kiadásban Peat, 1853. 
78. 120-123. lap, 

») L. fölötte Szaniaxló Fer. által mondott „O r a t i o f u n e b r i a"*!. 

*) Fényes E.',Geographiai ízótár I. k. 153, 

») CoUect. Herald Nro 12. Lásd róla B. Vay László Német Hivs^ 877, 1. 

•) A közéletben a család neve gyakran Gyuricskaynakis mondatik 
hibásan Jnrioskay helyett. 

Digitized by VjOOQIC 



Joricskay. 



ezvén, az általa Örök(^södött mellékág (IL Pál gyennekei) b ö 1 c s i ; 
Juricskay V i n o z e pedig az örökség utján reá maradt n y ü v e d i 
(Biharmegyében) részjószágba magát ünnepélyesen bevezettetvén, en- 
nek utódai n y ü V e d i elónéwel élnek. 

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja — követke- 
zó : kék mezóben 3 szikla emelkedik , melyek középsőjén drágakövek- 
és gyöngyökkel ékesített korona , ezen pedig repülni készülő fehér ga- 
lamb áll, csőrében aranyszálakkal kötözött zöld koszorút tartva. A 
paizsfölötti nyilt sisakon korona és a fóntebbihez hasonló galamb van, 
A czimert kétfelől arany és kék foszlány diszíti. 

Nemzékrendjük következő : ^) 



I.Pál 

1769 

(tótváradi 

Komis Borbála) 



József Erzsébet Klára 

sz. 1756. (Rudnyánszky (Gaszner 

1 1793. László) liörincz) 
(Várdy Klára) 



Vincze 

sz. 1786. 1 1830. 

(Ferdényi 

Franciska) 



Karoliua 
sz. 1784. 1 1832. 
(Bagossy Pál) 



I. László 
sz. 1756. 

tl84L 

(Szász 

Franciska) 

Lajos 
sz. 1782 1 1Ö06. 



György 

Ómagy 

1 1810. kör. 



IL Pál 
sz. 1763. 
t 1825. 
(Nemes 
Katalin) 



Móricz 

sz. 1820. 

(Beöthy 

Laura) 

I 



Auna 
sz. 1825. 
(Szlávy 
Victor) 



Vilmos 
Bt. 1822 1 1851. 



Matild 
sz. 1846. 



Viola 
sz. 1848. 



Dezsó 
sz. 1849. 



Zoltán 
sz. 1851. 



Ákos 
sz. 1853. 



Joláuka 
sz. 1856. 



jLk>idizsár 
sz. 1858 



Eduárd 

sz. 1810. 1 1858. 

(Miskolczv 

Ludovika) 



Petronella Amália Rudolf 

sz. 1809. sz. 1813. sz. 1819. 

1 1818. (Reviczky (Rózsa Júlia) 

Frigyes) 1 



Victoria 
sz. 1843. 



II. László 
sz. 1849. 



Rudolf 
sz. 1851. 



Ottilia 
sz. 1853. 



Gabriella 
SZ.I858. 



Berta Ludovica 

sz. 1836. 8z. 1838. 

(Majercsák (Vallner 

András) Károly) 



Gizella 
sz. 1839. 



Ida Alexand- 
sz. 1841. rína sz. 
1842. 



Irén 
sz. 1843. 



l*iroska 
sz. 1846. 



Laura 
sz. 1849. 



Családi] közlés szerint. 



Digitized by 



Google 



Jorieftkay. 

I. Pál 1760-Un püspöki uradalmi tiszttartó volt Bélben Bihar 
megyében. Neje , kit még nemesedése el&tt elvett, tótváradjai Kornis 
Borbála Komis Mihál j leánya volt , ki által a család több jószágnak 
jutott birtokába, részint Erdélyben, részint Magyarországban Csongrád 
és Bihar vármegyében. 

Gyermekei voltak : 

l)Erzsébet, Rudnyánszky Lászlónk ; 

2) Klára, Gaszner Lorincz biharmegyei fömérnök neje ; 

3) László, szül. 1756, meghalt 1841. január I-én kora 85 ik 
évében, elóbb kamarális ügyvéd, késfibb Biharmegye alispánja és táb- 
labirája. Szász Franciskától született egyetlen fia Laj os, kora 25-ik 
évében elhalt (szül. 1782. meghalt 1806). 

4) József, szül. 1753, meghalt 1793. Bihar vármegyének hú< 
zamos idfiig fópénztámoka. Nejétói ns. Várdy Klárától születtek gyer- 
mekei: a) Karolina (Bagossy Pálné) szül. 1784. meghalt 1832.; és 
&) Vincze szül. 1786. meghalt 1830., elóbb Biharvármegye esküdtje, 
táblabírája, és elsó alügyvédje, késóbb a nagyváradi d, s& káptalan 
jegyzője. 

5) György cs. kir. őrnagy ; meghalt a franczia háborúk alatt 
1810. körül (nőtlen). 

6) II. Pál (szül. 1763 körül , meghalt 1825.) székelyhidi ura- 
dalmi ügyvéd. 

Vinczének Perdényi Franciska nejétől, id. Ferdényi Antal 
leányától született öt gyermekei voltak : 

aá) Petronella, szül. 1809, meghalt 1818. 

M) Eduárd, szül. 1810, meghalt 1858. egy lángeszű, és a tör^ 
vény tudományban nagy jártasságú férfiú ; gymnasialis iskoláit Nagy-^ 
váradon, a bölcsészetieket Kassán, a jogtudományokat pedig kitűnő ai^ 
kerrel a pesti kir. egyetemben végezte. Mint juratus jelen volt az 
1830-ki koronázási országgyűlésen Lajcsák Ferencz akkori n.-váradi 
lat. sz. püspök oldala mellett 1831-ben az ügyvédi censurát letévén, me- 
gyei szolgálatra szánta magát, s Biharmegyénél mint tiszteletbeli ügy- 
véd kezdett hivataloskodni ; de ezen pályát, közbejött családi cs egycb 
körülmények miatt, rövid időn odahagyván, falusi jószágára Nyüvcdrc, 
később pedig 1834-ben megházasodván, neje, Miskolczy Ludovica jó- 
szágára Pelbárdhidjára költözött , hol egész haláláig (1858.) csendes 
vissszahuzódásban élt; időközben azonban 1848-ig a megyei közgyü* 
léseket azorgatmatosan látogatta, hol az ellenzéki részen volL-^ t 



S90 Jarjevieh. ~ Jorlsich. 

Njolcz leányai : B e r t h a , Majercsák Andrásnfi Biharon, szül. 
1836; Ludovica, Wallner Károlynfi, szül. 1888. Nagyváradon; Gi- 
zella, szül. 1839; Id^, szül. 1841; Alexandrine, sz. 1842; Iré- 
né, sz. 1843; Piroska, sz. 1846; és Laura^ sz. 1849. 

ec) Amália, Reviczky Fridriknó , szül. 1813. Lak. N.-Váradon. 

(iJ) Rudolf, szül. 1819. Iskoláit részint N.- Váradon, részint 
Kassán végezvén, 1844-ben megyei esküdt, 1850-töl 1854-ig a bihari 
járás f(6szolgabirája volt; jelenleg közbirtokos Nyüveden. — Nejétfii 
Rózsa Juliannától születtek . gyermekei : Viktória, szül. 1 843. — 
László, szül. 1849; Rudolf, szül. 1851; Ottilia, szül. 1853; és 
Gabriella, szüL 1858. 

«e) V i 1 h e 1 m i n a, szül. 1825, meghalt 1839. 

II. Pálnak (lásd 6.) nejétfii bálintfalvai Nemes Katalintól szü- 
letett gyermekei voltak : 

fl) Móritz, szül. 1820., lakik örvénden. Neje bessenyfii Beöthy 
Laura, gyermekei pedig : 

Viola, sz. 1848; DezsA, sz. 1849; Zoltán, sz. 1851; Ákos, 
sz. 1853; Jolánka, sz. 1856; és Boldizsár, sz. 1858. 

i) A n n a , Szlávy Viktomé, sz. 1825, és 

c) Vilmos, sz. 1822, meghalt 1851. Neje Antalóczy Vilma; 
egyetlen leánya pedig Ma thild, sz. 1846-ban (Nagyváradon). 

^urjevlch család. (Tuóli.) Jurjévich Péter szerémi püs- 
pök volt 1655- 1659-ben. 

Jurjévich J ó z s e f jogtudor, és a zágrábi akadémiában sok ideig 
(1820- 1844. tájt) jogtanár volt. 

Czimere a paizs udvarában jobbról balra rézsútosan levonuló 
szelemen , melylyen két csillag , és a közepén félhold tagyog. A paizs- 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva. 

Egyetlen fia Jurjévich Miklós Pesten mint egyetemi tanuló 
halt meg 1845-ki jan. 13-án kora 16-ik évében. 

Jurtftlch család. Alapitója Jurisich Miklósba kfiszeghi 
hfis, ki Dalmacziának Segnia (Zeng) városából patritius családból ere- 
dett; és I. Ferdinánd alatt Konstantinápolyba js járt l^övetségben. 
1532-ben pedig Ibrahim nagyvezér ellenében maroknyi népével Kfi- 
szegh várát hfisiesen megtartá 0- Erdemeiért 1537-ben Kfiszeghet, vá- 



*; latvánffjr História R. H. 1685-ki kiad. p. 119. - Lásd életéről Hormayr 
Mednyánszky Taschenbuoh £. vaterL Gesohidite 1829. foly. 227—255. — FeM 
m.-or8zági Minerva. 18d2-ki 11. 437—441. -FiUértár lB344d érfolyam 218. i 

o 



Jasth.^ Airkovlts. Mi 

rostól és minden jövedelmestfil adományba kapta I« Ferdinánd király- 
tól ^). Neje DersíFy Potentiana volt , és ugy látszik fia a2on Jarisicli 
Miklós kfiszeghi kapitány , kinek a községi nemesekkel bizonyos ha- 
tárok miatti egyenetlenségét az lő69-ki országgyűlés ígazitá el '). 

Czimere egy András-kereszt által négyfelé osztott paizs, az 1. és 
4. udvarban magas várbástya emelkedik fel, alúl kapuval ; a 2- és 3-ik 
udvarban alúl delphin fölötte egy madár látszik. A paizs fölött a jobb- 
oldali sisak koronáján a várbástya, a baloldalin a delphin szemlélheti ^). 

JurkoTits eMlád. Jurkovics Máté ós Pál 1739-ben Ili. 
Károly királytól nyertek czimeres nemeslevelet '). 

Czimerek négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal, mely 
íiiggfilegesen kétfelé oszlik , a jobboldali ezüst udvarban egy fekete 
szelemenen három aranycsillag ragyog, a baloMaK barna mezAben két 
keresztbe helyezett zöld borostyángaly látható. Az 1- és 4-ik osztály 
vörös udvavában jobbról balra rézsútosan egy zöldellő út vonul át. A 
3-ik és 4-ik osztály arany udvarában barna ágaskodó oroszlán áll. A 
paizsfolötti sisak koronájából két fekete sasszárny között pánczélos' és 
sisakos (melyen vörös tdl lebeg) férfiú emelkedik ki, balját csipőjére 
helyezve, jobbjában kivont kardot tartva. 

Jurkovich Elek 1836-ban Krassó megyében fószdgabtró volt. 

Jurovlch család. Jurovich Mihály 1662-ben L Leopold 
királytól kapta czimeres nemeslevelét. Czimere a paizs udvarában szikla 
tetején álló sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, a paizsfölötti sisak koro- 
nájából aranyoroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva ^). 

JurÉich család. Horvátországi család, melyból Jursich J á- 
nos cs. kir. tanácsos, és Zágráb vármegye főispánja volt 1770-ben. 

Justh család. Egyike jelentékenyebb nemes családainkuak. 
ösi lakhelye és birtoka Turóoz vármegyében Neczpál helységében van, 
mely hajdan a kihalt neczpáli család öröksége volt. 

A család törzse kusaniJusthJodok Véglyes- vár kapitánya 
volt, és 1451-ben nemesittetett meg. Érdemeiért Véglyes várát nyerte 
adományban, honnan fia Justh I. A n d r á s előnevét Véglyesrfil irá, 6 
szerzé Turóoz megyében Neézp. ál helységet, melyről a család raos- 



Pray Antal V. p. 262. Neu Uugr. Magazin. I p. 298. 
«j 1669-ki 44. tönr. ez. 
■) Walwasor III. p. 105. 
•) Collect Herald. Nro 296. 

*) LehoQzky Stemmai II ?04 / r^ T 

Digitizg^ LjOOg IC 



87!b Jnsth. 

tanáig elAnerét irja , és azt birja is 0- Véglyes várát I. Ferencztfil 
1599-beii II. Ulászló király 6000 írtért váltá vissza ^). 
Jodoktól kezdve a család leszármazása ') következfi: 

I. t á b 1 a. 

Ktuavi Jnsth Jodok 
réglverí yárkapit 

1470-1493. 
(Révay Verona) 



L András Margit 

de Yéglves (Eöthe Benedek) 

1479.1501. 
(1. Balassa Bora, 
2. Kubinyi BoraS 

"1 



Menyhért Jakab. II. András. János. György. Gáspár. Boldizsár. Márta. Zsófia. 

1628. (Orsolya) 1519. 

(Bethlem ' pAj^ ' 

Hedvig) f^: 



I 



I ^ ■ 

II. János 1. Ferencz 

1579. 1565. 

f ,„ ^ — ' ' ' „ ^ — > Turóczv. alisp. 

IIL András Zsófia 1502 

1583—87. (Palugyay | ^ , 

Taróoz v. alisp. Mik^) I. Miklós 

1588-89 1602. 

kir. táb. ülnök (Sirm 



Zsnzsal623. 
(Sembery István> 



Bora) 



lY. András III. János. István. Miklós. Gáspár. II. Ferenoz Zsozsa Mária Anna 
1630. Ta.' t t t t 1628-49. (Be- (Prónay (Thu- 

róoz V. Turóoz v. niczkv Istv.) ránszky 

alisp. alisp. János) János) 

(Pongráoz (Bossány 

Erzse) Mária) 

I Folpt, II tAhtín. 

Dániel il(. Ferenoz IV. János Magdolna V. András Bora 

(Kisfaludy 1681. Tnrócz (Mednyánszky GUyozy Pál) (Okolicsánnyi (Kiszely 

Zsuzsa) ▼. követ Jndít) Kata) János) 

'Zsiiisa' íOkolicsányi • j^^^ Mária"* '"kIuI zi^ 

(üifalussy I ^g"^^ (l.SzelénviPál, (Zmeskál (Akay (Kosztolányi 

Mátyás) Hona 2. Osztroinczky László) György) Zsigm. 

Tmngell János) 

István) 



Bel. M. Notitia nova H. III. 
^ Lehoozky Stemmat. II. 204. 

*) Wagner Mss. LXX. és Gkneal. Auth. I. köt. -^ És tfaját gyfiji t 

iOOgle 



Jasth. 



•» 



n. tábla. 



II. Ferenoz, ki tn L táblán. 
1628. 49. 
Turóoz V. aliap. 
(BoMányi Mána) 



y. János 
(Ordódy 1.) 

I. László 
(Kubinyi l.) 



II. Miklós 

(Kttfaludy 

Zsuzsa) 



1. Sándor 
(1751. Turócz 
V. követ) 
(Rudnay 
Zsuzsa) 



Zsófia 
(Kádas 



Anna 
(Raksány 



Zsuzsa 
(Okoliosányi 



Gáspár 
(LRévay 
2i8uzsa) 
2. Beniczky I.) 



II. Ádám 
(1. Mikoyinyi 

N. 
% Andaházy 

Zzuzsa) 



Sándor. 



1-tól László 
(Kubinyi 
Zsuzsa) 



N. 

(Huszár 

János) 



2-tól Anna 
(Révay 
Dienes) 

t 



Apo] 
lathy 



(Plathy Sámuel) 



Antónia 



*M. 

(Lehoczky 
Antal) 



Ferencz 

(SzuloTSzky 

Anna) 



Xaveria 
(Rády 
József) 



Zsuzsa 
. (Akay 
Flórián) 



János 

(Marozibányi 

Amália) 



Ludovioa. György. 



IIL Ferenoz. 
(üjfalussy Magd.) 



Antal 
(Géczy Judit) 



József András 

1 781 . alispán (Lehoczky 
Kata) 



Péter 
(Gerhard 
Anna-M.) 



Sándor 



LÁdám 

1730. 

(Dobay Krisztina) 



Sándor. Károly 



János, 

1741. szbiró 

követ 

(Rajman 

Anna) 



Gábor 
alisp. 1765. 



1790. alisp. 

(1. Ujházy Eleonóra, 

2. Révay N.) 

1 ^ 1 

Jozefina 
(Radvánszkyné) 



A családnak nagyobb része, — mint a táblázat is tanusitja, — 
Turócz vármegyében hivataloskodott , s legtöbbnyire az alispáni kor- 
mányt tárták kezökben. E hivataloskodások sorát — ugy látszik — I. 
Ferencz kezdé meg, ki 1562-ben Turócz vármegye alispánja volt 0- 



>) Lehoozky Stemmai I. 414 V. ö. Bel Notit. nova 11. — (Leboozky id , 
h. tévedésből irja neczpáll L á s z 1 ó 1 1 1447-ben Turóoz követét Justk OMlád- 



Digitized by 



Google 



.174 Jasth. 

Utánna unoka Öcscse III. András 1575. 1583. és 1587-ben ült az 
alispáni székben ^), 1588-ban és 1599-ben pedig mint már a királyi 
tábla ülnöke országgyűlési Icg a határvizsgáló bizottmány tagja volt*). 
Csak egy leánya Zsuzsanna Sembery Istvánné maradván, ága kihalt. 

I. Ferencznek íla I. M i k lós Sirmiensis Borbálától számos ma- 
radékot hagyott. Fiai közül IV. Andrást, és II. Ferenczet több 
Ízben emelé a közbizalom alispánságra; amaz 1630. és 1645-ben volt 
alispán ^). II. Ferenc z pedig, kinek ivadékát a 11. táblázat mutatja, 
1628, 1632- és 1649-ben viselte az alispánságot '); és 1635-ben követ 
volt, midőn a szárazvám eltörlésére választmányi tagúi nevezte a2 or- 
szággyűlés ^), 

IV. Andrásnak óvári Pongrácz Erzsébettől született öt fia közül 
egysem hagyott fiu-utódot, igy ezen vonal fiágon kihalt. Az öt fiu kö- 
zül III. Ferencz 1681-ben Turócz megyének országgyűlési kö- 
vete volt. 

A II. táblázaton I. L á szlónak fia I. Sándor 1751-ben szin- 
tén Turócz vármegye követe volt. •). 

II. Miklósnak nejétől Kisfaludy Zsuzsannától (mások szerint 
Ghilányi Éva volt neje) két fia két ágra vivé a családot. III. Ferencz- 
nek unokája József 1781-ben volt alispán. 

I. Ádámnak fia János 1741-ben szolgabíró és követ ^ fia 
György 1790-ben alispán ; — • testvére Gábor 1 765-ben szintén al- 
ispán volt. 

Sajnos , hogy e táblázatunkon — mely ugy látszik e század ele- 
jén készült ^- a mostan élő nemzedék nem található ; ez okból kényte- 
len vagyok ezek közűl csak az ismertebbeket megemliteni. 

E század elején Justh G á b o r az 1810 — 1826-ki s talán még 
hosszabb időközben volt Turócz megye másod alispánja, és 1827-ben 
a magyar akadémiára ezer forintot adományozott ''}. 

bélinek, mert mint följebb említtetett , — a neczpáliak kihaltával örökösödtek 
csak a Justh-ok Xeozpálon ; *- Justh Jodok törzsük pedig 1479-ben élt. 

'),LelLoezky id. h. 

«) löSSki 10. 1599-ki 44. törv. czikk. V. ö. Istvánffy Hist. 1685-ki ki- 
adás, p. 374. 

») Lehoczky és Bel M. id. h. 

*) Ugyanott 

*) 163ö-ki törv. ez. 

•) Lehoczky Id. h. 

■») 1827-ki 12. töfY. ez. 



Digitized by 



Google 



Jasth. 376 

Justh Ferenoz az 183%-ki országgyűlésen Turócz vármegye 
követe, utóbb (1843-1847.) kir. tanácsos és kir. táblai ülnök 0* 

Justh József az 18^%Q-ki és 1847-ki pozsonyi országgyűlésen 
Turócz vármegye szabadelvű követelés 1842-töl 1845-ig azon vár- 
megye másod-alispánja volt. 

A család czimere oroszlán, mely keresztet tart. 



^} 1836-ki 11. törv. ez. 



Digitized by 



Google 



Az V. kötet tartalma. 



H. 

léOp 

Haagen család 1 

Haager os — 

Haau Cfl — 

Hackcs 2 

Hacsichcs. — 

Haczoky cs. (Kolos- sáardi) . — 

Hadaly cs. (Hadai) . . . . - 

Hadár cs - 

Hadik cs. (Fataki gr.) . . . ~ 

Hadnagy cs. (Pálfalvi) . . 14 

Hadnagy cs. (Dalnoki) . . . — 

Hadritius cs — 

Hagara cs. (Magosligeti — 

Hagen cs ~ 

Hagen cs. (Fels6-6ri) . . . — 
Hagymássy cs. (Sz -giróthi és 

Berekszói) 15 

Hagymássy cs 18 

Hainrikfll cs. — 

Hajdú cs (M..baksai) . . . ~ 

Hajdú cs. (Sz.-advarhelyi) . — 

Haji cs — 

Hajnai cs 19 

Hajnik cs — 

Hajnóczy os. — 

Hajodics (Patai és Györkfalvi) 20 

Halácsy cs. (Halácsi) . . . - 

Halapa cs. (Bchuniczi) ... 22 

Halassy cs. (Déva- ványai). . — 

Halasy cs. (Fekete) .... 23 

Halász cs. (Babnsi) .... 24 

Halász cs. (Dabasi). .^ . . — 

Halászycs 25 

Haller cs. (Hallerkói gr ) . . 26 



Lttp 

Halmágyi cs. (Szilágy-somlyói) 39 

Halmágyi cs. (Etfalvi) ... 40 

Halmy cs 41 

Halousstere cs — 

Halas cs — 

Hamar cs. (Páni) .... — 

Hamar cs. (Fatásfalvi) ... 42 

Hám cs 43 

Hamiltou os -- 

Hammerschmit cs. . . . . — 

Hámory cs. (Hammersohmidt) — 

Hámos cs — 

Hampó cs. L. Ernst . . . . — 
Hamvay cs. (Hamvai és szkárosi)-^ 

Hanchok os 44 

Hancsovszky cs. .... — 

Handlein cs. ...... — 

Hangái cs 45 

Hangony cs — 

Hangossy cs — 

Hangya <». — 

Hangyás cs. (Kismányai) . . — 

Hankovics cs 46 

Hanknscs — 

Hannibál cs — - 

Hannibál os 47 

Hanovszky cs. — 

Hanoiik cs. 48 

Hány os — 

Hanza cs — 

Hanzély cs — 

Harabor OS. (Hliniki) ... 49 

HaraboBsai cs 50 

Haragos os -— 

Haragos os. (Disznó pataki) . 51 

Digitized by VjOOQIC 



II 



Lnp 

Harai 08« (Hand) .... 51 

Haramínchich cs — 

Harang os. ...*..— 

Haraszthí cs. — 

Haraaztos ca. 53 

Harasztosi cs — 

Harazi cs — 

Harcz cs. ~ 

Harczy cs. (Szombatlielyi) . . — 

Hardicsay cs. (Hardicsai) . . — 

Harínnai Farkas cs. . . . . ^ 

Uarmaihy cs 56 

Harmof cs ~ 

Harraoh cs — 

Harsághy cs. 58 

Harsánji os — 

Harsány i os. (Sárospataki és 

kis'karsányi . . . . — 

Harsány cs 60 

Hartos. ....... 61 

Harthay cs. (K.-hartai) . . . — 

Hartíque cs — 

Hartman cs. (Er6s) . • . . — 

Hartmann cs 62 

Harmcksm cs. (báró) . . . ~ 

Hartvigins cs. 64 

HariTrich cs. — 

Hartyány os. (Gnlácsi) ... 65 

Hárycs.(Hári) — 

Hassághycs. — 

Hasznosi os — 

Hasserhagos — 

Haskó cs - 

Haspray cs 66 

HaszHngercs — 

Hatala os — 

HataloTÍcs os. ..... ~ 

Hatbafny cs. . . • . . — 

Hatfalndy os. (Hatmaasdoríl) — 

Haihalmy cs. (Hathalmi) . . 67 

Hatházycs. 70 

Hathna cs — 

Hatvány os. . . .... 

Hatvani cs. (Töttöri és hatvani ~ 

Havady os. (Kidéi) .... 71 

Havas cs — 



Lap 

Hanchinos. 71 

Hauser OS. — 

Haospersky cs — 

Havranek cs — 

Hayek cs. (Waldstaetteni) . . 72 

Hazádi cs. — 

Hazuga cs. (Kelemen falvi) . . — 

Házy 08. (Nemes-szákali) . . — 

Hebrancz cs. ...... . — 

Heckelbergcs 73 

Héczey cs — 

Hederváry cs. — 

Hedrycs. 79 

Heem cs. . — 

Heeros — 

Hegedős cs.(F.-öri). . . . — 

Hegedűs OS — 

Hegedűs cs 80 

Hegyesi cs. (Borosjenöi) . . — 

Hegyessy cs 82 

Hegyállyay cs — 

Hegyi cs. (Felsóöri) ... 83 

Hegyi cs. (Hegyi) . . . . — 

Hegymeghycs — 

Heill cs - 

Heimerle cs — 

Heinoz cs 84 

Heinrich cs — 

Heiszler cs. — 

Heiszleros. ^ — 

Heizenstein cs 85 

Heydendorf cs — 

Helbnrg cs — 

Helle cs — 

Hellebranth cs 86 

Hellenbach cs — 

Helmeczy cs 87 

Helmnth cs. 88 

Hem cs — 

Hemeczperger cs — 

Henosellóczy os 89 

Hencz cs. (Aszúpataki) . . — 

Hencze cs. . . . * i . — 

Henczelffy cs. (Peítrovecii) — 

Hendrey cs — 

Hendy cs. (Gyallai) • ^-v • f 

..gitizedbyCjOOgle 



ni 



Lap 

Henneman cs - 

Hennequin cs 90 

Henney cs — 

Hensch cs — 

Henter cs. (Sepsi-sient-ivinyi —- 

Hennyey cs 94 

Heöbök 08. (Felső «ri) . . 95 

Heölgyios - 

Herberstein cs. — 

Herczeg cs. (Szekosói). . . 96 

Herozeg cs. (Panajuth) . . 97 

Herczeg cs — 

HerczercB. — 

Herdhcs — 

Herdoncs. ...:•• 98 

HerdoWch cs ■ — 

Herédy cs. (Herédi) . . . - 

Herendich os — 

Herényi cs. (Breznóbányai) . — 

Herepeios 99 

Hérgéczcs 100 

Hericzcs — 

HHringcs — 

HerkAly cs. — 

Herke cs - 

Herlein os — 

Herlichcs 101 

Hennann cs — 

Hermann cs — 

Hermann cs. (Szabó) ... — 

Hennann cs 102 

Hermann OS — 

Herroinyics 103 

HeroTÍcscs — 

Herpai cs — 

Hersohing cs — 

Herser cs 104 

Herszényi cs. iHerszényi) . . — 

Hertelendy cs. (Herielendi) . — 

Hertnekycs 107 

Hetelei cs — 

Héthirsi cs — 

Heihey cs — 

Heihény CB. (Heiényi) . . 108 

Héthy cs — 

Hetyey cs. (Aiyai) ... 109 



Lúp 

Hettyey cs. (Makkoa-Hettyei) 109 

Hétzeycs — 

Hevenesi cs. (Kis-hevesi) . . — 

Heressycs 110 

Hidegk6y os — 

Hidvéghy cs — 

Hidy cs. 112 

Hiemeisos 113 

Hieronimi cs. — 

Hiller cs. (Bntyiní) ... — 

Hindy cs. (Nagy és k.-hindi) 115 

Hirkócs IIÖ 

Hiroscs — 

Hirsohos — 

Hittercs 119 

HlavAosos — 

Hlavaihy os. — 

Hliniczky cs — 

Hoantzlcs — 

HocUárd cs. — 

Hochburg os 120 

Hocher os — 

Hochkoffier os — 

Hochnemercs 121 

Hoohreiier cs» — 

Hodászy cs. — 

Hodermirszky cs. . . * . 122 

Hodicz cs. — 

Hodorcs. (K.*8ztaaélQki). . 123 

Hodossy cs. 12Ö 

Hodossy cs. (Máskép Szabó) . 126 

Hoffercs — 

Hoffmann cs. (Csaiori) . • 127 

Hoffmann cs — 

Hoffmann cs — 

Hoffmann cs — 

Hoffmann os 128 

Hoffmann OS. — 

Hohen os — 

Hohenfeldos — 

HohenzoUem-Hechingen os. . — 

Hoytsy cs. (Domalygóii) . . 129 

Holozer cs 130 

Holozmann os. (Máskép Ziriy) — 

Holozmeister os — 

Holeoz OS — 

Digitized by VjOOQIC 



IV 



Holeshcs 131 

Holics C8 — 

HoUaky cs. (KíaHalir.ágyi) . — 

Hollát cs 133 

Holló cs. (Krompacht) , . — 

Hollósycs 134 

Holló 08. (Máskép Szalkár) . 135 

Hollósi C8 136 

Homoky os — 

Homolkay os. 

Homonn&y cs. (Lásd Dnigetíi) — 

Homonnay cs. (Irniesí) . . — 

Honorka cs 137 

Horánszky cs 138 

Horányi cs -► 

Horecsny cs — 

Horeczky cs. (Báró) . . . ~ 

Hóra cs. (Prelukai) ... 139 

Horhy cs — 

Horkay os 140 

Horkovicz cs. (Korojáthi). . — 

Homyik cs — 

Horniak cs. ..... . — 

Honráth családok .... 141 

Horváth cs. (Ajtich) . . . — 

Horváth cs. (Bakonoki) . . 142 

Horváth cs. Lásd Barbarioh . — 

Horváth cs. (Bessenyói) . . — 
Horváth cs. (Bibíthi és legóndi) — 

Horváth cs. (Bóosfalvai) . . 144 
Horváth cs. (Brezovai Bugarin) — 

Horváth cs. (Csuni) . . . — 

Horváth cs. (DnbpsiLkai) . . 145 
Horváth cs. (Máskép Dotkovios) - 

Horváth cs. (Felsó-Bdkki) . - 

Horváth cs (Gaji) . . . . — 

Horváth cs. (Gradéczi Stansith) - 

Horváth 08. (Ets-Halapsich) • 150 
Horváth cs. (Máskép Harauthy) — 

Horváth cs. (Hrastyáni) . . — 
Horváth os. (Jelsith) .... 

Horváth cs. (Eamicstfczi). . 151 

Horváth 08. (Kapronczai). • — 

Horváth C8. (Eöpöfldi) . . — 

Horváth cs. (íocsi) . . . — 
Horváth cs. (Lomniczai Kisse* 

vich 152 



Lap 

Horváth cs. (Mankóbükki) . 153 

Horváth cs. (Mikeszászi) . • — 

Horváth cs. (Mladosovith) . — 

Horváth cs. (Muraniczi báró) • — 

Horváth cs. (Nagyváradi) . 154 

HorvátJi cs. (Nesith) . . . - 

Horváth cs. (Nógrádi) . . — 

Horvátk cs. (Palocsai, báró) . 155 

Horváth cs. (Pálóczi). . . — 
Horváth cs. (Széplaki Petricse- 

vich) 156 

Horváth os. (Petrinyei) . . 159 

Horváth os. (Sáros-pataki) . — 

Horváth cs. (Símonchich) . . — 

Horváth os. (Gyulai Sasalith) 160 
Horváth cs. (Grizányi és sz.-' 

andrásí) . . • • 160 

Horváth cs. (Szemerei) . . 161 

Horváth cs. (Sz.^györgyi) . — 

Horváth cá. (Sz.-Mihályúri) . 163 

Horváth cs. (Tállyai) ... 164 

Horváth cs. (Teplai) . . . — 

Horváth cs. (VázsonykÓi). . — 

Horváth cs. (Véglai) . . . - 

Horváth os. (Zalukaí, Voziih) 165 

Horváth cs. (Zalabéri) . . 166 
Horváth cs. (Zsákodi, Kova- 

chich) 167 

Horváth cs. (Sárosberkeszi) . 168 
Horváth cs. (II méri vagy Zá- 
polyai) .... — 
Horváth cs. (Vingárthi) . . — 
Horváth cf. (Koltai) . . . — 
Horváth cs. (Máskép Szabó) . — 

Horváth cs — 

Horváth €8 169 

Horváth cs — 

Horváth Cf — 

Horváth cs — 

Horváth cí 170 

Horváth cs — 

Horváth cs — 

Horváth cs — 

Horváth cs , . 171 

Horváth cs — 

Horváth cs — 

Digitized by VjOOQIC 



Lap 

Horváth cf.(Zarándi). . . 172 

Horváth cf — 

Horvát 08 — 

Horvát-ok .173 

Horváthy cs. (Disznóst) . . 174 

Hosszúaszói cs 176 

Hosszúfalusi cs. (Hosszufalvi) — 

Hosszú Cf . (Resztolcsi) . . 177 

Hosszú Cf 178 

Hosszúmezey cs. (Kolos Hosz- 

szumezói). . . . — 

Hosszútelky cs. (Hosszútelki) — 

Hosszútothy cs. (Hosszútothi) — 

Hotmárcf 179 

Hotykaycs — 

Hoyos cs — 

Hoyszky cs. 180 

Hölbling cs — 

Högyészycs. (Simonyi) . . — 

Höscs 181 

Hölchioh cs. (Máskép Szabó). — 

Hrabeczy cs. . > . . . — 

Hrabóczy cs. (Hrabóczi) . . — 

Hrabovszky cs. (Hrabovai) . — 

Hraskó cs. (Máskép Raskó) . 183 

Hreblaycs — 

Hriczkócs — 

Hrissovioyi cs — 

Hroznovszky cs — 

Hmyakovitses 184 

Hubay cs. (Hubói) . . . — 

Haber cs — 

Hubert cs (Elóbb Eutelhuber) -- 

Hudar cs - 

Hudioh Cf — 

Hucdercf 185 

Húga Cf . (Kisiri t) • • • — 
Hugonnay cs. (Gróf, Sz.-györgyi)- 

Huldenberg cs — 

Huléuyi cs — 

Huleycs 186 

Hunkár cs — 

Hunyadi cs. (Hunyadi t) . • ~ 
Hunyady cs. (Réthelyi gróf, 

kis'kresztyeni nemes) . 192 

Hunyady cs 199 



Hunyor cs 200 

Húrja cs. — 

Hurka cs — 

Hurycs — 

Huszág Cf — 

Huszár cs. (Baráthi) ... 201 

Huszár cf . (Nagy-baráthi) . 204 

Huszár Cf . (Várdai) ... 205 
Huszár Cf . (Regóczi és krpeliáni) — 

Huszár Cf. (Brenhidai) . . 207 

Huszár es.(K5ve0di, báró) . 209 

Huszár cs. (Dézsi) .... 211 

Huszár cs. (Nagy-ajtai) . . — 

Huszineoz cs — 

Huszkacs — 

Huszty cs — 

Husztopeoz cs 212 

Huttercs 213 

Huyncf — 

I. 

Ibafalvi cs 214 

Ibrányi cs. (Vajai és ibrányi) — 

Idokcs. 218 

Ifljú cs. (Kihalt) . . . . — 

IgazGS — 

Iglárcf 219 

Iglaycs — 

Ig^mándy cs — 

Igócs — 

Igyárió cs — 

Ihász cs — 

Iklódy cs. (Iklódi) . . . . — 

Iklódyes. (Iklódi). ... 220 

Ilkay cs. (likai) .... 221 

Ilkey cs. (Vargyasi) . . . — 

Illárdcs - 

Illés 6f — 

Illés cs.(Edvi) — 

Illéssy ci 222 

Illéssyot 222 

IlUts cs - 

Illosos — 

Illovaycs — 

Illyés cs, - 

Illyés cs. - 

Digitized by VjOOQIC 



VI 



Lap 



229 

230 
233 

234 



235 



236 
237 



239 



lUyéfiházy cf. (inéskází gróí) 

Klyevölgyi cs 

Ilméri Cf . (Ivánkafalvj) . 
Ilosray ci. (Nagy-ilosvai) 

IISVBJ C8. • . • 

Imbsen ci. • . . 

Imecs cs. (Nyujiódi) 

Imecs cg (Imecsfalvi) 

ImeoB ct. (Vargyasi) 

Imre cs. (Felsö-eörí) , 

Lnrecs. (Etfalvi) . 

Imre es. (6idó£&lvi) 

Imrefiy cs. (Szerdaheljri f ) 

Imreghy cs. (Imreghi f) 

Inakody cs. . . . 

InAnosy cs. .... 

Incze cs. (Baozoni). . 

Incze cs. (Csik-Delnei) 

Inoze cs. (Il1ye£&lvi) . 

Inoze es . (Lisznyói) 

Incze c», (Sz&raz-ajiai). 

Inoze cs. (Martonosi) . 

Inoze cs. (Harasztosi) . 

Inoze cs. (Kis és nagy-solymosi) — 

Inoze cs. (Nagy-aj(ai) . 

Incze cs. (Zalányi) . . 

Inozédy cs. (Nagy-yftradi 

mea és báró • • 
Inkey cs. (Pallhii) . . 
Insiitoris cs. (Mosóczi) 
Ippy cs. (Ippi t) . . 

Ipolfly cs 

Irányossy cs. . 

Iratossy cs 

Irinyi cs. (Irinyi) . . 
Irmai cs. (Nyárd*gál falvi) 

Irófly cs 

Irsay cs. (Irsai) . . 
Isaák cs. (Kis dobronyi) 

Isaáky cs 

Isépy cs. ^Magyar Isépi) 

Isold cs 

Isóó cs 

If pány cs. . . . . 
Issekiicz cs . . . . 
)9ia9ÍcU cs 



ne- 



240 



245 
246 



247 



251 



254 



255 
256 



257 



Lap 

Istenes cs ^ 257 

Istók cs -^ 

Istvánffy cs. (Baranyavári és 

kisasszonyfalvi) . . . — 

Istvánffy cs. (Mádéfalvi) . . 261 

Iszkay cs , -^ 

Iszlay cs. (Iszlói) . . . . — 

Iváoson cs. (Remeiéi) > . • 262 

Ivády cs — 

Iván OS. L. Lasziaméry) , . — 

Iván cs — 

Ivánchich cs. • . • . . — 

Ivánozy cs — 

Ivánics cs — 

Ivanios cs — 

Ivánka cs. (Draskóczi ésjor- 

dánfóldi) 263 

Ivankócs. 268 

Ivankovits cs — 

Ivanóozy cs — 

Ivanossics cs — 

Ivanovich cs — 

Ivány cs. (K irály fiai-Karchai) — 

Iványics 269 

Ivanyisi cs — 

Iványos cs. — 

Ivócs cs. (Ragályi) ... — 

Ivsioscf. 270 

Ivnly es. (Karánsebesí) . . — 

Izbugyay cs. (Izbngyai f) • 271 
Izdenozy es. (Monostori báró 

és nemes) — 

Izdraycs 272 

J. 

JabUnezaycs 273 

Jablánczy cs — 

Jablonczay cs. (Máskép Jab- 

lonezai-Pethes) . . . _ 

Jábróczky cs. (Jabródi) . . — 

Jacobffyc». 276 

Jagasicli cs 277 

Jagodics cs. ..... « — 

Jakab cs 278 

Jakab cs. (Szent-gericzei) • — 

Jakab cs. (Bögtó) . . ^ . 283 

•igitizedbyCjOOgle 



Vll 



Lap 

Jakab Cl. (Etédi) . . . . 2j 

Jakab Cl. (Homoród-alm^i) . 284 

Jakab cs. (Középlaki) . . . - 

Jakabfalvy cs. (Jakabfalvi) . — 

Jakabfly cs — 

Jakabbázy cs — 

Jakchcs 285 

Jaklín cs. (Elefáüii) . . . — 

Jiikó cs. (Hodoíi t) • . . — 

Jákö cs. (Félegybázi) . . . 286 

Jákó cs. (Kezdi-szent-léleki). — 

Jakobfiy cs — 

Jákóffy cs. (RaLói é« szuhai f) — 

Jakiwithcs (Orbovait) . . 288 

Jakchy cs. (Kusalyi t) . . 290 

Jaksacs 293 

Jaksich cs. (Nagylaki báró) . — 

Jalicfcs 294 

Jámbor cs — 

Jámborffy cs. (El6bb Yohlmaii) 295 

Jámborszky cs — 

Ján cs — 

Janakycs — 

Janosó cs (Eaztelneki, gido- 

falvi és kis-nynjtódi) . — 

Janosovics cs 296 

Jani cs — 

Janicsáry ci. (Dragomi resti) . — 

Janikovicb cs 298 

Janka cs. (Bulcsi) . . • . • 
Jankafy cs (Ősi. t) • • • 

Jánky cs 

Jánky cs. (Jánki) .... 299 

Jankó cs 

Jankó cs 

Jankoviok cs. (Darnyárí gróf 

és nemes) 300 

Jankovioh cs. (Jeszeniozei) • 302 
Jankovich cs. (Pribéri és vu- 

chini) 308 

Jankovioh cs. (C!salmai) . . — 

Jankovíclics — 

Jankovics cf — 

Jankovich cf •— 

Jankovich cs 309 

Jankovich cs. (Dooiorovios) . — 



Lap 

Janóozy cs 310 

Jánoky cs. (Jánoki és n.*saahai) — 

Jánossycs 314 

Jánosi cs. (Bozabázi) . . . 315 

Jánosi cs. (Falatkái) ... — 

Jánosi cs 316 

Janovioh cs — 

Jántek cs — 

Jánthócs — 

Jány cs — 

Jányoky cs — 

Járaycs 317 

Járdán cs — 

Jármi cs — 

Jaross cs. (Nemes-mtiiczi) . 321 

Járossy cs 322 

Jászaycs. ..♦.•. — 

Jászberényi cs 223 

Jaszter cs. — 

Jásztrábszky os. (Részegei) . — 

Jkszi cs. (Kutnárí báró. 4-) • 324 

Jaszvitz cs — 

Javorek cs 325 

Jávorkacs — 

Jávorszky cs — 

Jedlicska cs — 

Jékey cs. (Búl3ri és porcsalmi) 326 
Jekelf alussy es. (Jekel£aluiii és 

margitfalvai) . . . 327 

Jelencsics cs 329 

Jelenfly cs. (Csejthei t) . . — 

Jelenik cs. — 

Jellachich cs. (Bnzini, nemea 

és báró) 330 

Jelsith cs. (Lásd Horváth) . 332 

Jeneycs. (Tisza-jeiiói. t)» . — 

Jeneycs. (Boros-jenói) . . — 

Jeney cs. (Máskép Moika) • — 

Jeney cs. (N.-enyeda) ... 333 

Jenisch cs . — 

Jemey cs. (Mérlaki) . . . — 

Jersey Badcs — 

Jeszenák cs. (Királyfiai, báró) — 

Jeszenovszky cs 326 

Jeszenszky cs. (Nagy-jeszeni) — 
Jesiovich cs. . /^>^^^1-^ 343 

.gitizedby VjOOQLC 



VlIl 



Jeitím C8 

Jezemiczky cs. (Jezemiozei) 

Joanelli cf 

JoannoTÍts Sacabent cs. 
Joannovits cs. • . . 

Jobsztycs 

Joohioh cs 

John ts 

Jőhnj cs. (Jamniki) 
Jökay cs. (Ásvai) 
Jokeaz cs. . . . . 
JóknÜkj cs. (Jóknthi máskép 
szomorfalvi) . . 

Jdna cs 

Jónás cs 

Joó cs. (Kaszaliázi f ) . 
Joó cs. (Szemeriai) . . 
Joó cs. (Peüyeni . . 
Joóbcs. (Fancsali). . 

Jordán cs 

Jordán cs. (Borbáthvizi) 
Jósa cs. (SzavoH. f) • 
Jósacs. (Nagy-bányai) 
Jósa cs. (Pankoiaí) 
Jósa cs. (Bodosi) . . 
Jósacs. (Ősik-mindszenti) 
Joseph cs. • . . . . 
Jósika cs. (Branyioskai báró) 



Lap 
344 

345 



346 



347 
349 



350 



353 
354 



355 
356 



3ar7 



Lap 
Jósinczy cs. (Nagyváradi, báró) 361 

Joszipoviob cs 362 

Jostcs. (Felsóörí). ... 363 

Jöohlinger cs — 

Jörgercs — 

Jaliász cs — 

Juliász cs. — 

Juhász cs .364 

Juhász cs — 

Juhász cs .365 

Juhász cs — 

Juhász cs. (Karánsebesi) . . — 
Juhász cs. (PéteríkM). . . — 

Jtthászovios cs 366 

Juhos cs. (Pinczi t) • • • — 
Jugovios ...... — 

Jung cs — 

Junkovits cs — 

Jnracsek cs 367 

Jurán ich cs — 

Jurasin cs — 

Juricskay cs. (Bölcsi és nyüvedi) — 
Jurjevich cs. (Tuóii) . . . 370 

Jurichioh cs — 

Jurkovits na 371 

Jurovich cs — 

Jursich cs — 

Jusih cs — 



Digitized by 



Google 



Az V. kötetben kügszitaBdők : 



L<tpon 


iorban 


helyeit 


ohasamdó 


16. 


aosaládfin 


László 1640. 


László 1540. 


62. 


30. 


Cedliának 


Jankának. 


105. 


a családfán 


Z X h e r Anna 


Z i h r e r Anna. 


— 


a ctaÜdfán 


Bakó Zajda 


Bakó Zajda. 


124. 


Lajos 1 1820. tájt. 


1 1830 tájban. 


132. 


aa niolsó aorban Albert fószbiró 1815-ben 


1847-ben. 


139. 


34. 


Bory Benedeknek 


Bory Juditnak. 


145. 


29. 


zsarlosat 


zsarolásai. 


148. 


19. 


hat 


öt 


152. 


a családfán 


Bor valszky 


BarvttUzky. 


174. 


3. 


K5vag5 


Kóvagó. 


177. 


29. 


Rész t ó s n 


Reszt olcsón. 


209. 


16. 


étlen 


ellen. 


210. 


30. 


1904-ben 


1804.ben. 


215. 


5. 


vezetéknevet 


István. 


~. 


a családfán 


Antal 1897. 


1797. 


217. 


21. 


kanondk. 


kanonok. 


221. 


13. 


4506-ban 


1506-ban. 


224. 


a családfán 


szül. 1762. 1 1738. 


SE. 1762 1 1838. 


238. 
239. 


a családfán 
2. 


Mihály orvos 
olá 


IV. Mihály orvos, 
oláh 


240. 


6. 


1840. 


1740. 


241. 


a családfán György föpostamester testvére Mihály 






volt 


a fópof tamester. 


242. 


26. 


IIL Péter 


1. Péter. 


— 


38. 


maradt • 


maradt : 


244. 


14 


Lászlónak 


Mihálynak. 
n. Péter. 


-. 


21. 


IIL Péter 


247. 


•) jegyzetben 


Lájd 


Lásd. 


251. 


18; 


beiktatásának utánna leetM ellent mondtak. 


263. 


az jegywt 


kitöltendő igy: Engel, 


Monumenta 57^110. 1 


274. 


1638 


1632. 


279. 


24. 


sisak 




283. 


ÍV. családfiüi 


szabédiSzéhely 


Székely. 


325. 


14 


1851-ki 


1801-kL 


336. 


32. 


•) 


elmarad. 



N 



V 



Digitized by 



Google 



.« 



Digítized by VjOOQIC 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG CSALÁDAI 



ÉS 

NEMZÉfiRENDI TÁBLÁEfiAL. 



— -<53g>— 
IRTA 



nMtt nkn. 



-^#ö^t<^ 



HATOniK KÖTET. 



^w;«? i 'y)/y).0>!n — 



Google 



KIADJA rATH MÓR,g,,3,,^ 




PEST, 1860. NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL., 

gle 



Kabarcz csal&d. Kabar ez máskép Zikzay János és 
vele együtt Aszalai István 1625-ben II. Ferdinánd király által kiadott 
czimeres levélben nemesitetett meg. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a fels6 mez6 kék, 
az alsó vörös szinü , a paizs alyjáról hármas zöld dombon hátulsó lá- 
bain természetes szinű oroszlán áll balfelé fordulva, elsó ballábával 
bárom arany bdzakalászt , jobb lábával aranymarkolatu kivont kardot 
tartva. A paizsíblötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-vörös 0* 

IL&bay család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes osa- 
ládai sorában áll <). 

I&abos család. (Magyar-gyeró-monostori). Erdély egyik leg- 
törzsökösebb nemes családa, mely a Gyerófiy, Kemény, Radó stb. csa- 
láddal közös törzsből ered , és azokkal közös ozimert visel , t. i. a paizs 
kék mezejében királyi koronából kinyúló szarvast , fölötte félhold, és 
és csillaggal 

Mint ágaznak ki a közös torzsból a nevezett családok, az már e 
munka IV. kötet 466. lapján a GyeróíFy családnál közölve van. Ott 
látjuk a Kabosnak nevezett Istvánt (dictum Kabos), kitől 
kezdve a családot következóleg származtatják le '). 



<) Colleoi Herald, pag. 126. 

*j Szirmay C. Zemplin noi top. p. 113. 

*) Hodor Károly szíves közlése szerint a család adataiból merítve. t 

,oogIe 



Kabos. 



I. tábla. 



I. IstTán 

dictus Eabos 

1390. 



Rádó 
a Rádó es. törne. 



1. Péter 



I. László 
I 



Tamás 

1478. 

(Pósa Ilona) 

I. János 
1490. 



Franciska 

(keresztúri 

Recze Tamás) 

1468-1478 



II. István 

II. Péter 
Kemény VUi». 



I. György 

1 — -^ 1 

Jakab 

I 



Osvát 

1610. 

OGyeróffy Márta, 

2. Kem ény Kat a) 

Folyt. IL táblán. 



LPál 

Ferenoz 

1 "" 1 

Bálint 

'^ata 
(Kémai 
István) 



Lórincz 
1496. 



I. Mihály 
(Dienesi Anna) 

1 ^ 1 

I. Farkas 

Bótázi 1575. 

(Kecseti Anna) 

II. Kristóf 
(Bánk Margit) 

í « 1 

Mihály 

t 



Zsigmond 

IL Ferencz 
(1. Kemény 



2. Gyeröfly 
Anna) 



Zsófia 

(némái 

Vajda Mihály) 

1588. 



Fruzsina 

(Gryeröffy 

János) 



Ilona 
(Talkai 
István) 



II. László 

1572. 

(Cserényi 

Erzse) 

Grábor 
1571-1695. 

(némái 
Vajda Erzse) 



I. Kristóf 
1600. nótáz. 
(Valkai Anna) 



I. Imre 
1534. 
(Valkai 
Fruzsina) 



János 

István 

jesuita 
lefejezt. 1599. 
nov. 8. 



Sára 
1586. 
(Gyeróffy 
Ferenoz) 



Sándor 

+ 1580. 

(1. Mikola 

Fruzsina, 

2. Vajda 

Erzse) 



II. Mihály Kata 

(mezgédi (Ebeni 

Vajda Ut^án). 
Erzse) 



Digitized by 



Google 



Kabos. 



n. tábla. 



Osirái, ki M l téhUn. 
1496-1010. 
(1. Gyeröffy Márta 
2. Remény Kata) 



111. János. 

(Borzási 

Ágnes) 

' II. Pál' 
1599. 

Zsófi 



Simon. 
1530. 



i. Gáspár (id68b) 
1580. 1590. 
(Várfalvi 
Jn dit) 

ti. Gáspár (ifi.) 

1651. 

(néhol id5sb Gábor) 



IL Gábor 
1647—1685. 
(Ebeni Anna) 



IV. János. 111. Gáspár ÍV. Mihálv 

t I ■ , / 1 idősb 

IV. István 1685. 1702. 

nótázt 
t 



II. Sándor. 111. Pál. 111. Ferencz. Judii III. KrUtóf. IV. Gábor 
OMi 1694. 1700. t (Pekri f 1716. 

Gábor) 



III. Gábor 

1685. 

(bélteki Kovács 

Erzse) 

I ^ 1 

Zsófia 
(CSsaió Mihály) 



IV. Mihály ifj. 

(Köv Bóér 

Rebeka) 

I "" 1 

IV. Ferencz 
(1. borsai Nagy 

Bora, 
2. Szodoray Ann a) 

Folffi. ni Ml. 



111. László 

1762. 
(Btik Judit) 
utóbb Gyárfás 
István neje) 

' V. László 
(Keczeli Krisztina) 



VI. László, 
t 



IV. Pál. 

(Fosztó 

Jnlia) 



Mária 

(Harsányi 

János) 



Krisztina 
(Sombory 
Farkas) 



Judit 
(Salánky 
Farkas) 



Anna. 

t 



Julianna 
1 182a mart 21. 
(Ahnády Zsigm.) 



IlL Farkas 
(Váró Bora) 

I 



I. Sámuel Póli Zsuzsanna 

a- Gálfalvi Anna f 1856. (Gálíalvi 

2. Uomoród-sz.-mártoai (Zámbó Farkas) 

Biró Róza) Sándor) 



l-tólTeréz 
(Farkas Elek) 



Karolina. Anna. 2-tól Grergely 

Kolos V. szbiró 1848. el. 

(1. Konya Ágnes, 

2. Lészay Ilka) 



2- tói Ernó. Isabella 

sz. 1857. oct. 7.oOQle 



6 



K%be8, 



III. tábla. 



Ferencz, hi a II. iMén. 
(1. Borsai Nagy Bora, 
2. Szodorai Anna) 



1-töl V. Ferencz 11. Farkas IV. László 111. Sándor Klára VI. Mihály 2-iól Sára 

sz. 1723 1 1767. 1764.1791. sz 1724. (Sombori f 1790. (Rettegi (Cserényi 

(katona (Szénás f 1784. (Druzsa) (Szncsáki Anna) (Farkas) 

Éva) Ágnes) (Katona Fer.) 

Mária) 



Folyt IV. 
tábl. 



VI Ferenoz Kata. Klára VII. László 
Bt. 1762. sz. 1766 
1 1784. 1 1784. 



II. György. Bora 

t (Zámbó 

Antal) 



III. Farkas 
(CSsukás 
Petrona) 

I ^-^ 1 

József 
krasznai fóisp. 
1848. 
(Peley Anna) 



III Péter. 

t 



IV. István 

1791. 
rXúri Kata) 



II. Samu Róza ,1. Endre 

(Laskay l.) (1. Ilosvay (Barcsai 

r— '^, 1 2. Rettegi Júlia) 

Elek. Lajos. György) 1 



VIII. László IL Endre. Teréz 
(1. Barcsai Luiza f f 1863. 

2. Gidofalvi 
Sabina) 



V. István. 



VII. Mihály 

(Füleki 

Eszter) 

1 1834. t. 



Ágnes 
(Alsó Fer.) 



Dániel 



VIII. Mihály 



legf. törvsz. üln. (1. Fleischmann 



Bécsben 

(b Kemény 

Kata) 



Bora, 
2. Thalinger 
Jozefa) 



VII. Ferencz. 
11834. 



Karolina 

(Korda 

György) 



Eszter. Minka. Giza. 



Itól V. (Hbor. Halmán. 2 tói lika. Béla. 



II. Imre. V. Farkas. Ödön. 



Zsófi Mária Tinka 

(Kovács (Baranyai (b. Diószegi 
Lórincz) Fer) Árpád). 



Digitized by 



Google 



Kabo9. 



IV. tábla. 



IV. Ferencz , ki a 111. lábián. 
8z. 1723 1 1787. 
(Katona Eva) 



IV. Sándor V. János 

(Füleki Pólí) (Gál Anna) 



Vl János Zsuzsa Miklós Ann% 

Kolos V. szbiró (Sombori Kolos v. szbiró (Lészai Lajos) 

(1. Sonibori JuIia, Endre) (b Kemény 

2. N. N.) Eszter) 



Zoltán. Orbán. Dezsft. Ilka. 



1-tól Károly. Luiza. VII. János Póli V. Sándor Kóza 2-tól Lajos. N.N. 
(Biró (Tol- (Zámbó (Gracza 
Róza) yajné) Jadit) György) 



Anna. 



II. Dezső. Sándor. Ilka. 
I. Kristóf, kalota-sz.-királyi Ispány Pállal együtt, mert IL 
Ulászlónak Berentzali kereskedő jobbágyait kirablák, lőOO-ban hűt- 
lenség bélyegén marasztatott, mely szerint M.-Gy.-Monostor, Derithe, 
Gyerófalva (tán a mai ErdÓfalva ?), Oláhfal va , OláhBikal , Oláh- Be- 
decs, Oláh-Berend , Szent-Király és Magyaré- Kerék egész falvakat el- 
vesztik. E falvakat a király még azon évben Geréb László erdélyi püs- 
pöknek adományozta. Hihető — irja Hodor — mindezen falvak lő56- 
ban a secularizatio következtében előbbi volt birtokosaikra vissza- 
szállottak. 

I. Farkas Békés Gáspár zászlója alatt Báthori István fejede- 
lem ellen harczolván, 1575-ben nótázta tott, és Fejér, Görgény és Hlye 
uradalmait veszté. 1603-ban Székely Mózsessel esett el '). 

II. János 1599-ik körül, hihető politikai elv-elleneitől halált 
szenved. 

III. István Báthori Zsigmond kcgyenoze, jezsuita. Báthori 
2jSÍgmond 1598-dik év vége felé őt küldé Báthori Endre bibornok 
bátyjához Lengyelországba két rendbeli levéllel legmélyebb titok- 
ban '), hogy a bibornokot a fejedelemséggel megkínálja. 1599-ki oct. 
8-én Schellenbergnél a bitorló Mihály vajdával megütközött, azonban 
elfogatott, és Mihály vajda parancsára nov. 8-án Fejérvár mezején le- 



«) Bethlen Wolph. Hist V. p. 408 

•) Bethlen Wolph. Hitt IV. p. 180. r^ T 

Digitized by VjOOQIC 



S Kabos. 

fejeztetett. Fejét ebek marczangolak szét, hullája egy veremben lelte 
sirját. Bethlen „Nobilissímus et militaris vir^^ czimmel tiszteli meg. 

I. G á b o r , a XVI. század végén a b. Szolnok vármegyei birto- 
kos nemesek „armi lustrumaban^' mint némái birtokos emlittetik. Birt 
pedig- ott neje némái Vajda Erzsébet jogán. 

IV. István m.*gycr6-monostori 6si részjószágát Apaffy fejede- 
lem alatt hűtlenségi bélyegen, (valószinűleg ellene tervelt ármány kö- 
vetkeztében) veszté. És e jószágot a nagy kegyben állott „m.- g y e r 6- 
monostori". elónevet viselt Ebeni István, Kolos vármegye főis- 
pánja, és Szamos-Ujvár s Eolosvár városok fóparancsnoka (kapitány) 
nyerte el I664-ik év körül adomány utján. Ugy látszik Ebeni István- 
nak Anna leányával, az István atyja testvérének II. Gábornak fele- 
ségével e jószág vissza szállott a családra 

III. Gábor, mint I. ApaíFy Mihály fejedelemnek Fejérvárt 
1676Mk évi sept. 26-káról kelt igtató parancsában áll, 1661— 1676-iki 
időközben Daczó György és KabosGábora portánál foly vásti kö- 
vetek (continuus orator) voltak. És e szolgálatának jutalmául nyeré 
II. Gábor, neje Ebeni Anna jogán a gyulatelki (Doboka várm.) 
részjószágot adományban Cserényi Mihály magvaszakadton. Napája 
Vajda Borbála, Ebeni Zsigmondné jogán b. szolnokmegyei némái bir* 
tokos. 1685-ben a hazában benn nyert alkalmazást, a török hadsereg 
mellé biztosul neveztetvén ki. — 1686-ban országtanácsossá nevezte- 
tett a kir. fókormányszéket képviselt országkormányi bizottmányban. 
Mint a gyulatelki unitaria eklézsia pártfogójáról emlékezik az Erdé- 
lyi unitaria egyházi történelem (828. lap.) A mit igazol uno- 
kája Pekry Ferencz fölött (a ki fia volt Pekry Gábornak Kabos Judit 
ezen Kabos Gábor leánya nejével) Darkó Pál nagy-ajtai unitár, 
pap által mondott halotti beszéd. — 1702-ben Doboka vármegyében 
Csepegfi és Szent-Miklós vagy is Hosszumacskás akkor két falut birá 
só-jövedelemmel együtt. 

I. Sándor Doboka vármegyének 1701 — 1704-ig fóbirája; ugy 
látszik — Rákóczy Ferencz pártján viselte hivatalát. Mint ilyen a felső 
kerületi megyei nemességet, kik az „i n g y e n^, u. n. „n e m e s i s ó r a" 
jogositottak voltak, — összeirja. 

III. Pál 1702-ben a „nemesi só^'-ban részesülendók közt mint 
gyulatelki birtokos emlittetik. 

IV. Mihály és III. Gábor testvérek 1702-ben martiusban Do- 
boka vármegye részéről a Szamostól Zilahig, hihetó a császári katona- 
ság mellé föbiztosokul valának rendelve. 

Digitized by VjOOQIC 



Kftbos. 9 

IV. János elesett Kolosvár ostrománál II. Rákóczy Ferenoz 
zászlója alatt 1704-ben. A táblázaton láthatólag nfitlen. 

V. M i h á 1 y a múlt század második felében lakott és birt M .• 
Gyeró-Monostoron , a hol lakházában éjnek idején puskával orozva 
agyon lövetett, a hagyomány szerint Bedecs faluból való saját jobbá- 
gya által. 

in. László törzse az ördög leányágon Doboka vármegyében 
öt nemzedéken át birtokosképen virágzott családnak. 

V. László , Gyárfás Zsófia, — akkor még hajadon, utóbb Var- 
sányinfi — mostoha nővérével az Eördög-keresztúri , Sólyomkövi, Ko- 
vácsi, m.-Ujfalvi, és Ugróczi rész u. n. „Bik-rész" jószágban megoszto- 
zik 1711-iki november 10-én „Doboka vármegyének Peö-birája Újhe- 
lyi Ferenoz, és edgyik Vice Ispánnya Csernátoni János** osztozta- 
tok elótt. 

VI. L á s z 1 ó 1763. körűi élt, birt és lakott Ördög-Keresztúrott ; 
és Összes nemzetségének történelmi ismertetésére több adatot gyűj- 
tött össze. 

IV. László a magyar-nádasi temetóben 1784ki jul, 23án 
emelt siremlék szerint hadnagyságot viselt a katonai pályán , és sok 
esztendeig ült a kalota-széki (nem szegi ?) és kolosi reform, megyében 
curátori széken. 

U. Farkas a Szilágyságba szakadt ágnak törzse, 1771-ben 
Kolos vármegye ülnöke az 1797i-ki országgyűlésen királyi hivatalos. 
III. Sándor 1796-ban Kolos vármegye szolgabirája. 

V. János 1790-ki mart. 11 -ke el6tt,de közelebbről a nemes 
testírzfi sereghez Erdély részérói felküldetett 

V. Ferencz 1771 ben Kolos vármegye számfölötti törvény- 
széki ülnöke. A m.-nádasi temetőben leoninus sirversei Gyöngyösi Já- 
nostól 1790. mart. ll-ikröl: 

Véreivel sorbaE ide tért le K a b o s pora porba : 
Hol külön e nevezet ága Ferenczre vezet stb. 

VI. Ferencz 1796-ban kolos vármegyei alispán. 

III. Farkas It József cs. alatt 1784- 1790-ig, és utóbb is 
1796— 1800-ig szolgabiró Doboka vármegyében. 

I. Endre 1827-ben adórovó Kolos vármegyében. 

VI. János és testvére Miklós, amaz huzamosbban, ez rövi- 
debb ideig szolgabiróságot viseltek Kolos vármegyében három évti* 
zcd alatt. 

Digitized by VjOOQIC 



10 Kabos. — Kaesamagh. 

Dániel mint polyáni (aranyosszéki) birtokos, e székely székben 
mint föjegyzfi lépett hivatali pályára. Kevés év lefolytával ffikormány* 
széki valóságos titkár, 1846-ban pedig országgyülésileg választott 
itél^mester. 

József elóbb al- késóbb fóispán Kraszna vármegyében. 

VIII. László 1848. előtt főkormányszéki fogalmazó. 

VII. Ferencz, az erdélyi kanczellariánál kisebb hivatalt vi- 
selt. Meghalt kora virágjában 1834-ben. 

Gergely 1848. előtt Kolos vármegyei B.-Hunyadi járásban 
szolgabíró. 

Az Írott kútfőket , melyekből főleg e család ismertetése mente- 
tett, érdekes lesz Itt elésorolni, ezek következők : 

1. Fata et vicissitudines nonnullorum illustrium virorum ex In- 
clyta et pervetusta prosapia Kabos de M.-Gyerő-Monostor ortum du- 
centium , e fide dignis literalibus instrumentis et MSS. Historiis per 
Jos. Dobó de Alba-Julia coUectae et ad perpetuam memóriám ejusdem 
Familiae posteritatum relictae et editae. 

2. Regestrum nobilium in I. Comitatu Szolnok interiori olím re- 
pertorum, pagisque dispersim residentium , ex originali apud Guber- 
nialem Cancellistam D Josephum Váró existens , exinde descriptum 
per Josephum Dobó de Álba Júlia. (E regestrum csak azon töredék- 
irat hátára van irva, melynek rubruma igy szól. Ab anno 1574. Re- 
gestrum nobilium tempore Principatus Gabrielis Bethlen et Georgii 
Rákóczi senioris ad expilationem Polon. usque in Possessione Néma 
habit, translat. ex consignatione ejusdem temporis seu Armilustr. 

A 3-iknak külfelirata ez : Haec genealogica deductio ex líteris 
authenticis in Regia Tabula productis et per regiam tabulam ventilla- 
tis et tandem judicialiter approbata anno 1753. díe 2-da mensis Ápri- 
lis in facie Judicaria perlecta et publicata per magistrum Protonota- 
rium Adamum Nemes. Per quam omnes aliae deductiones Familiarum 
harum tolluntur , et annihilantur , quoniam aliquae illarum sine ullo 
fundamentp sünt descriptae. 

Kacsaiuagh család. Békés vármegyétől 1749-ben nyert 
nemességéről bizonyitványt '), most azon megyében nem létez. 

Czimere először vizirányosan két részre, és igy a felső félrész füg- 
gőleges vonal által ismét két részre oszlik. Az 1. osztály kék mezejé- 
ben vörös turbános levágott törökfej fekszik , fölötte ezüst félhold ra-. 



■) Békés várm. jegyzőkönyve. 

Digitized by VjOOQIC 



Kácsándy. 11 

gyog szarvaival felfelé. A 2-ik ezüst mezSben vörös mezú könyökifi kar 
kivont kardot tart. Az alsó arany mezfiben egy felforditott j^ betüalaku 
kék szelemen , és azon három aranycsillag , a szelemen alatt pedig ki- 
nyilt piros rózsa látható. A paizsfölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett fekete sasszárny között a leirt vörös 4nezű kar könyököl, kivont 
karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

IL&CsAndy család. (ICohányi). Birtokos nemes család Zem- 
plin vármegyében, melynek Kohány helységéről vette eWnevét. E szá- 
zad elején Szirmay által ugyancsak Zemplin megye egész Pápina, és 
Alsó- Jablonka birtokosául , és Magyar-Isép és Kozma helységben köz- 
birtokosul iratik *). 

1541-ben élt a családból KácsándyGyörgy, kitől e század 
elejéig a családfa következfileg ') sarjadzott le : 

Kácsándy György. 



Imre 
1583. 



Jánoa 

1618. 

(Vereaner Mária) 

I -^ 1 

Mihály 

Zemplin v. jegyzője 

8 követe 1631 -1643 

(Zsegnyei Mária) 



Zsigmond Anna 

1654. (Szalay István) 



(Rákóczy Fruzsina) 

r 



István Zsigmond. 

1670. 
(Szemere Zsófia) 

I ^ 1 

I. László 1684 
( Boronkay Mária) 

Mihály. II. László Rebeka Zsófia f 

t 1723. (Nemessányi (Bernáthfy 

(Bározay Kata) Boldizsár) László) 

— -^■- 1 

József. III. László. Erzse Teréz Zsuzsa 

1764. t (Fáy László) sz 1764. (gr. Gyulay 

t 1804. Ferencz) 
(Rhédey Lujos) 



*) Aaami Sonta gentil. ^om. V. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. p. 247. 248. 393 395. 

*; Wagner Tabelláé Geneal. tab. LXI. 

Digitized by 



Google 



n 



Kácsány. •— Kacskovics. 



Mihály, mint a táblázaton látható, 1631— 1643-ig Zemplin 
vármegye jegyzője, s közben 1637-ben országgyűlési követe volt 0- 

II. László több megye táblabirája, és a tiszamelléki helv. su* 
perintendentia föcuratorá volt. Egyik leánya Teréz szül. 1764-ki 
oct 4-én Kohányon ; férjhez ment 1786-ki deo. 25*én kis-rhédei Rhé- 
dey Lajoshoz. Meghalt 1804-ki april 15-én *). 

Zsuzsa, kinek egykor Kazinczy Ferencz udvarolt , — gróf 
Gyulay Ferenoz neje lön. 

Kacsányi család. Lásd Szkacsányi cs. 

I&achkoy család. (Máskép Tompsa). Kachkoy máskép 
Tompsa Sándor 1712-ben III. Károly király által nemesitetett meg'). 

Czimere a paizs ezüst udvarában egy vörös íjj , és abban vizirá- 
nyosan két érczhegyü vörös nyil látszik ; a paizsfólötti sisak koronáján 
vörös puzdra és abból hat nyilnak a tolla nyúlik ki. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kacskovics család. Trencsin vármegyei Bán mvárostól 
ered, jelenleg kiterjedve Nógrád, Somogy, Abauj megyékbe. 

Czimerük négyfelé osztott paizs , az 1- és 4-ik osztályban hátulsó 
lábain oroszlán áll , nyaka nyillal átlőve , elsó lábaival zászlót tart ; a 
2- és 3-ik osztályban repülésre készülő madár (tán galamb ?) áll. A 
paizsfölötti sisak koronájából a nyakán nyillal átlőtt oroszlán emelke- 
dik ki, zászlót tartva. A sisakról két oldalon foszladék hullámzik le. 

Egyik ágazat hézagos leszármazása következő : 

Kacskovios N. 
Bán mváros jegyzője 



Ferencz t 

Nógrádban 

(Tamaskovica 

Borbála 

t 1841.) 



Mihály 

Somogyban 

ügyvéd 



József 
katona. 



Benjámin 
pap. 



-Ignácz stb. 

fŐszbiró 

1843. 



Ágoston 
uradalmi ügyész 

1841. 
(Szalay Jalianna) 



Gábor Károly ^ Dienes 

Sójben vult megyei * cs. k. j.biró. 

(Hermán főügyész. (Sebestyén 

Mária) (nös) Róza) 

N. N. több gy. 



Lajos 

volt Pest városi 

főjegyző. 

(Sebestyén 

Petronella) 

I 



Gyula. Gizella stb. 



*) Szirmay C. 25emplin not. hist 167. 170 176.328. 

') L. Buday Ézsaiás fölötte mondott halotti beszédét. 

») Collect. Herald. Nro 684. ^ 

Digitized by VjOOQIC 



A törzsnek fiai közül — mint látjuk — Ferencz Nógrád me- 
gyébe telepedett , hol el6bb M uhorán gazdatiszt, utóbb szerzett birto- 
kán a sfiji pusztán lakott* Neje Tamaskovits Borbála meghalt 1841 -ki 
mart 3-án kora 80. évében. Gyermekei: 1. Ágoston táblabiró, ber- 
ezeg Esterházynak és a veszprémi püspöks% uradalmi ügjrésze 1841- 
ben. Neje Szalay Julianna , kit&l valószínűleg gyermekei vannak. — 
2. Gábor egykor táblabiró, lak. a sAji pusztán. 3. Károly 1836— 
1839-ig nógrádmegyei főügyész , 1847— 1848-ban börtön fó-felügyel6, 
1849-ben a cs. orosz hadseregnél biztos ] a forradalom után az ideigl. 
rendszernél cs. k. törvényszéki ülnök. — 4. D i e n e s elóbb ügyvéd, 
1850. után cs« kir. járásbiró. Gyermekei vannak. 5. Lajos m. akad. 
lev« tag, egykor a m. gazdasági és a kisded-ovó intézetet terjesztő 
egyesület titkára, és Pest megyének volt fójegyzóje, 1848-ban pedig a 
nemzetgyűlésen egyik képviselője. Jelenleg sőji birtokán. Gyermekei 
vannak. 

Ferencznek testvérei közül Mihály mint ügyvéd Somogy me- 
gyébe telepedett, s ott birtokot szerze. Gyermekei közúi I g n á c z 1840- 
ben al-, 1843-ban iSszoIgabiró Somogy megyében a kaposi járásban. 

Kacskovics András 1846-ban Abauj vármegye aljegyzője. 

Kacskovics Károly, (ki szintén nincs a családfán , s tán más 
ékghil eredt) 1846-ban a 7-ik számú huszárezredben hadnagy. 

Kacxa család. (Galambfalvi.) Erdélyi család. Galambfalvi 
Kacza Peren ez 1540-ki febr. 2.án a szászföldön fekvő Kacza (né- 
metül KatzendorO helységbeli birtokait eladja a kaczai lakosoknak ^). 

Kaczér család. (Laki) Hajdan Zala vármegye családai kö- 
zött találjuk ; laki Kaczér Endre 1505-ben a nevezett megyének a 
rákosi országgyűlésre követe volt *). 

Kaczky f^salád* Hajdan Pozsega vármegye családa, közűlök 
Kaczky Zsi'gmond a nevezett megyének az 1505-ki rákosi ország- 
gyűlésnek követe «). 

I&ada család. Közülök Kada István 1686-tóI Erdély kath 
püspöke •). 

I&adácst család. (H.almási). Erdély családa. Kadácsy Dá- 
niel 1848-ban tordamegyei árvaszéki ülnök, s tizedbér tárnoka volt 
Leánya Róza (meghalt 1852-ben) Berzenczei László neje volt. 

Kemény Noi Capit Albenais. p. 20S. 

*) Jászay P. A m. nemzet napjai a mohácsi yén után. 167. 1. 

*) Já82ay id. k. 158. 



*) Éder J. Erdély orsz lamertetése. LXV. lap. 



Digitized by 



Google 



14 Kádár. - Ki^aly. 

Kádár család. Szabolcs vármegye nemes rendű családa Fé- 
nyes E. Geographiája szerint. Hasonlóan Zemplin vármegyében ip 
honos 0- 

Ugocsa megyében egyike azon nemes családoknak, melyek 1760- 
ben Péterfalvára uj nádori adományt kaptak ^). Közúlök e század ele- 
jén Kádár István birtokos Forgolányban, Mihály Batáron '). 

Egy Kádár István 1680. táján várfirségi hadnagy volt, róla 
búcsúztató versek maradtak fen — a ponyva-irodalomban. *). 

Kádas fssalád. Kádas család székel Sáros és Zemplin vár- 
megyében, ez utóbbiban birtokos Bodrog-Keresztúrott és Micőákon ^). 

Kádas máskép Tóth Mátyás, és fia István 1653-ban 
III. Ferdinándtól nyertek ozimeres levelet '). 

Kajaly család (Kihalt). Ugy látszik , pozsonymegyei Kajál 
helységból származott, és már okleveles tanúság szerint a XV. század- 
ban birtokos volt. Kajaly Péter és György 1488-ban éltek, midón 
nekiek borsai Vizközi Tamás pozsonjrmegyeí Ör5k(5s birtokát egész 
Hódi helységet 50 arany frtban a nyitrai káptalan előtt zálogba adta ^). 

A XVI. és következó században Hont és Nógrád vármegyében vi- 
rágzott a család. 

Ismert családfájok a kihalásig következőleg sarjadzott le : 

Kajaly N. 



Lukács Ilona 

1640. 1652-1684. 

(Bajosy Margit) (Rúthy J&noa) 



András Zsazsa. 

1689. 
(Gerhard Judit) 

I "" 

Pál Ferencz Zsuzsa 

1684- 1699. 1702. (Mesko János) 

Nógrád V. jegyz6 f 



(Fáy Borbála) 



Klára 
t 1741. 
(Ráday Pálné) 



Szirmay C. Zemplin noi top. 113. 

*) Szirmay C. Ugocsa. 12ö. 

•) Ugyanott 129. 172. 

*) Népdalok és mondák, kiadta a Kisfaludy társaság. I k. 

^) Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 176. 345. 

•) Ung megye levéltárában van az eredeti ar malis. 

') Gr. Teleki J. Hunyadiak kora XII. k. 411. 412. 

Digitized by VjOOQIC 



Lukács 1640-ben hontmegyei Gyürki helységben hét ház- 
helyre szerez adománylevelet , de a beiktatásnál ellent mond Gyürky 
Gáspár *). Neje Bajcsy máskép Fodor Margit volt. 

Ilona 1652-ben Kuthy Jánosné; él 1684-ben is mint annak 
özv^ye. 

András birt Hont és Nógrád megyében több helyen ,- neveze- 
tesen birta egyidöben egész Borsos-Birinke , Horpács helységet , Szo- 
molya és Szelestény pusztákat Nógrád megyében , továbbá Nagyfalu, 
Pelsö.Príbely,Gyürki,Priklek, Vásáros-Palojta , Ipoly-Keszi, Sirák 
helységben birtok-részeket, melyekre 1666-ban Horváth András és 
Armpruster Mihály nádori adományt eszközöltek , mintha Kajaly 
András hfitlenségi bélyegen először saját leánygyermekét anyja 
melléről letépve, megölte volna , és másodszor a pártütő Balassa Imré- 
vel tartana *). Mennyiben voltak ezen hútlenségi vádak — főleg az 
első — igazak , nem tudjuk , de mert a sz. benedeki convent által tör- 
tént beiktatásnál Kajaly András ellentmondott , és csakugyan a felké- 
rők soha birtokba nem is léptek , valószinú , hogy e vádakat megbirá 
czáfolni. Annyi azonban igaz marad , hogy azon korban a más birto- 
kaira áhitozók igen hamar tudtak hútlenségi vádakat alap nélkül is 
koholni. — Élt Kajaly András még 1699-ben is,, midőn Nagy-Csa- 
lomián (Hont v.) iktattatott be , de ellentmondás történt. Még 1685. 
máj. 21. Nógrád várm. Bussán Lipthay Istvántól egy malmot vett zá- 



>) Sz. benedeki Conveni Proioool. M. p. 96. és Faso. 66. Nro 9. 

') Érdekesnek hisxem itt az adomány és iktatási levél hiteles párjából a 

hútlenségi vád leírását közleni : „Bona quae alias egregii Andreáé Elajaly 

fuisse, sed per notam infidelitatis ejosdem in quam idem primum qaidem postpo- 
sito quam divinarum, quam humanarum legum timore, spretoque paterno af- 
feota, díabolioo uti eredi par est, incensus furore, filiam suam de sua progenie 
natam, cnideli neci tradisset manusque suas impias per deonssionem filiae suae 
ex sinii matris sang^ine polloisse ; sed ex eo vei maximé, quod idem Andreas 
Kajaly/neglecta et postposita fidelitate, qua nimiram praelibatae suae Majestati 
Sacratissimae tamquaro dominó et regi suo clementissimo adstriotns fuisset, post 
publicatas etiam undique per Regni partes Proscriptionales, proscripto, et légi- 
tima juris via propter enormia sua scelera, condemnato, Comiti Emerico Balassy 
oontinue adhaerendo, tantum abest, ut resipuisset, quin imo non ourata et vili- 
pensa medio tempore ex benigno suae Mattis Sacr. Mandato, sub poena perpe- 
tuae infidelitatis notae , praevia eatenus inhibitione et ad praesens eidem adkae- 
reret, adversusque Mattem Sacr. arma summere, et publioo iranquillo statui 8e9e 
manifeste opponere perliiberctur , inourrisse dignoscitur. Ad sacram dicti Regni 
Hungáriáé Coronam etc.** 

Digitized by VjOOQIC 



16 Kijesa. - Kíjdáesy. ' 

logba 200 írtért, (gyermekei Pál, Ferencz (élt 1702.) Zsuzsan- 
n a Meskó Jánosné voltak. Ezek közül 

Pál el6bb gr. Forgách Ádám nógrádi ffiispán titoknoka, innen 
1684 — 1699-ig Nógrád megye jeles eszű jegyzóje 0? 1705-ben bont- 
megyei alispán ') ; utóbb Rákóczy Ferencz alatt ennek hive , s kan- 
czellára. Nejétói Fáy Borbálától egyetlen leánya maradt, ki 1716-ik 
év táján Ráday Pál neje lön , és azzal 28 évig élt. Meghalt 1741-ben. 
Eltemettetett Ludányban január 22-én, a gyász szertartások pedig fö- 
lötte Losonczon febr. 26-án tartattak ^). Benne a Kajali család kihalt. 

A család protestáns vallású, és pedig Pál személyérfil ítélve *), 
ágostai evang. volt. 

Czimere a paizs kék mezejében korona, melylyen férfikar könyö- 
köl, kivont kardot tartva , fölötte jobbról ezüst félhold , balról arany- 
csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén a kardot villog- 
tató kéz látszik. A paizs körül szokásos foszladék ; mint ezt a család 
több tagja pecsétén láttam. 

Kajcsa CMlád. (Altorjai.) Hazája Erdély. Közűlök István 
szolgabiró és árvaszéki ülnök Kolos megyében 1815-ben. — Imre 
ugyanott elÓbb adó-iró, 1848-ban számvevő biztos. 

Kajdacs család. Komárom vármegye nemes családai közé 
soroztatik Fényes E. Geographiájában. 

"Kajd&csy c^salád. Ily nevű család székel Baranya és Tolna 
megyékben. 

Baranya megyében Kajdácsy Antal os. kir. tanácsos és elaó al- 
ispán. Meghalt 1811-ben ^). Tizennégy évig mint fóbiró, és 24 évig 
mint elsó és másod alispán hivataloskodott. Hatszor volt országgyűlési 
követ. Birt Hidason , Domaloson. Gyermekei közül Antal 1839— 
1845. ugyanott fójegyzö volt. 

Kajdácsy család czimere a paizs kék udvarában két kiterjesztett 
fekete sasszárny között csalmás törökfej , két nyiUal keresztbe átütve. 



*) Nógrádmegyei jegyz6könyvek,^és több okirat. 

') Lehoczky Stemmatogr. II. p. 

•) L. Táglási B. János, Paksi K. András, Kármán András, és' veresmarti 
V. Sámuel által mondott halotti beszédekei Nyom. Kolosvárott 1747. — A F. 
Magyarországi Minerva 1827«ki foly. 1226. lapján roszul irja Kazinczy, hogy a 
osalád már 1699-ben kihalt ; ekkor még élt Pál, söt 1707-ben is. 

*) Csécsi Jánosnak a szécsényi gyűlésről vitt Diariuroa szerint. 

•) Jnranios Antal által fölötte mondott halotti beszéd. r^ ^^^T^ 

.gitized byVj OOQLC 



Kajdy. - Kakas. 17 

Ugyan ez látható a paizsfölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös 0- 

1526-ban Kaydachy György említtetik, ki IL Lajos király il* 
tal Erdélybe a szászokhoz küldetett '). 

Komárom megyében F ü s helységben bir Kajdacsy nevű család ^). 

Kajdáosy Pál 1715-ben az országgyűlési rendszeres választ- 
mány tagja •). 

Kajdáosy Ferencz 1775-ben Tolna vármegye alispánja, 1792- 
ben követe *). 

KaJdy csal&d* Nemes család Bereg és Szabolcs vármegyében. 

Kaji&ch C^salád. Nemes család Nyitra megyében , honnan 
Kajuch Jánosa múlt század közepén Esztergámba szakadt, és 1776- 
ban Nyitra vármegyétől nemességérfil kivett bizonyítványát 1777-ben 
Esztergám megyében is kihirdetteté. A tftle lejövő ivadék nemzék- 
rende ez : 





János 
1766. 

Esztergámban 




Márton 
1777. 


177f-'l805. 

f 


Imre 
1777. 


István 
1777-1805. 


"Sr 


József 
1828. 


Ignácz 
1828. 


Ferencz. 
1828. 



1839. 

Jánosnak fiai Esztergámban laktak, és 1804-ben Barsmegyétól 
nyertek nemesi bizonyítványt, melyet 1805-ki febr. ISán Esztergám 
megyében tettek közhírré. 

Györgynek négy fia 1828-ban Pest megyében hirdetteté ki ne- 
mességét , közúlök Ferencz 1836-ban Nyitra megyétől , I g n á c z 
pedig 1834-ben Hont, 1836-ban Nyitra, és 1839-kí april 2ü-án Nógrád 
megyétől nyert nemességéről bizonyítványt ^}. 

Kakas csal&d. (Sajó-kazaí f). Borsodmegyei eredetű régi 
kihalt család. A XV. század elején élt kazai Kakas Gyula, kinek fiai 
György, Zsigmond és Detre 1444-ben hatalmaskodást követ- 



Burgstaller Coilectio Insignium nob. fam. Hung. 

*) Engel, Monumenta Ungarica. p. 194. 

') Fényes Komárom várm. 101. lap. 

*) 171Ö-ki 69. törv. ez. 

^) Lehoczky Stemmat. I. p. 212. 

•j Nógrád várm. jegyzőkönyv 1839-ik évi 648. szám alatt. r^r\r\n]í> 

•igitinpd by VjOOV LC 



18 Kakas. — Kákonyi. 

tek el Jethewi Mihály jobbágyán 0- 1464-ben bánfalvi Barius család- 
nak Bánfalvára stb. V. Lászlótól nyert adománylevele folytán történt 
igtatási jelentésben is emlitetnek kazai Kakas Gyula fiai György 
és Detre *). 

Nevezett Gyula testvérével Loránddal fiai voltak Lász- 
lónak, és 1414-ben Zsigmond királyt elkisérték a kosztniczi zsinatra *). 

Nevezett László nak, kinek elöneve Kazai helyett több helyen 
roszúl K é z a i iratik *), I. Lajos király, és Mária királ3rasszony 1383-ban 
oklevélben köték le', hogy Imre nógrádmegyei fÓispán magvaszakadta 
esetére ennek birtokát Sólyom nevű helységet neki adományozandják. 

Lehoczky szerint e család a Rátol d nembÓl eredt 

1424. kazai Kakas Miklós szatmármegyei Tyúkod helységben 
részbirtokot nyert *). 

Kakas f^sal&d. (Delnei f ). Egyike azon kihalt családaink- 
nak, melyek 1418-ban hassaghí Farkas János fiával Mártonnal mint 
vérrokonok Zsigmond királytól czimert nyertek, névszerint a M o c h o- 
lai, Uszfalvi, Komlossi és delnei Kakas családok. Ezek közt 
említtetik delnei Kakas János ®). 

Mikor halt ki e család, nem tudjuk, valamint azt sem, volt e ezzel 
vérséges összeköttetésben azon Pozsony vidéki Kakas család , mely- 
ről már 1481-ben j5 elé emlékezet, s melyből 1644-ben Kakas János 
fornószeghi birtokos részbirtokát Sáry Ferencznek zálogitá eL 1663- 
ban özvegyének Csepcsányi Annának, és előbbi nejétől született fiának 
Kakas Istvánnak követelésük volt rokonuk Precsinszky Miklós ellen. 
Nevezett Istvánnak nejétől Kanka Katalintól gyermekei : Z s ó f i a 
Divéki Imrené; Anna előbb Szvetenei Jánosné, utóbb Csernák Já- 
nosné; Éva Borcsányi Mártonné; Zsuzsa Janik Györgyné. És ezek- 
ben ez ágazat elenyészett. 

Kakas nevű család Z^mplin vármegye kihalt, valamint élő ar- 
malista családai között is emlitetik ''). 

K&konyl család. (Vitkai f). Szatmár vármegyei kihalt ne- 
mes család. A család fölemelője Kákonyi Péter, ki 1550-ben Vit- 



Eredeti oklevél, köwilve Kazinczy Gábor által. 

') Ugyanaz, onnan. 

•) Lehoczky Stemmai II. 205. Budai Hiit. Lex. 11. 374. 

*) Lehoczky Stemmai II. 205. 

*} Szirmay Szatmár várm. II. 127. 1. 

^ Wagner Dipl. Sáros. 574. 

') Szirmay C Zemplin. not. top. 86. 173. ^ 

Digitized by VjOOQIC 



Kákonyl. 19 

kán, Kápolnán, Kis-Kóloson részbirtokot nyert királyi ado- 
mányban 0) és I554:ben nejével Sárk(5zy Borbálával együtt Vitkápak 
egy harmad részét is me^szerzé Parányi Mihálytól ^), A család azóta 
Vitkáról irá elönevét. 

Péternek fia lehetett azon Kákonyi J á n o s , ki 1588-baD török- 
fogságba esett ^). 

A XVIL század elején éH vitkai Kákonyi István, ki Erdély* 
ben Báthori és Bethlen Gábor alatt tanács úr volt ^); és IGlO-ben 
szatmármegyei Ombódon ^) I 1612-ben Fejér-Gyarmaton részbirtokot 
kapott adományban *). 

lQ22-ben Kákonyi Brszébet nyert vitkai birtokára adományt ''); 
s benne — ugy látszik ^-^ a család kihalt 

Kákonyt csal&d. (Kákonyi és tsippi, báró.) Alapitójuk Ká- 
konyi István, ki 1609-ben lí. Mátyás királytól nyerte czimeres le- 
velét, pozsonymegyei Tsipp (vagy tán Csipp?) és Kákony elönevezet- 
tá. T61e a család hövetkez^eg ^) származott le : ' ' ' 

István 

1609. 

(Orczy Mária) 

r 



János 
(M&rsenay Kata) 

1. Ferencz 

udvari tánáosot 176a 

(Szögyény Kata) 

t \^ ^ , ' 

Károly 

(Gnlik Anna) 

I "" 1 

. II. Ferencz Xav. 
08. k. alezredes 
82. 1771. 1 1829. 
(Mihalovit8 Antónia) 



Ifitván JózseMgnácz Kriszti ua-Fánv 

8z. 1820. nov. 2h sz. 1822. aug. 25 sz. 1$25. jul. 20. 



>) Szinnay, Szatmár várm. IL 96. 9ft 1S9. * . 
^ Ugyanott II. 97. 
•) Istvánfly Hist. 1685ki kiad. p. 378. 

Ő Engel Monumenta üng. 313. 336. 37^1. 381.382.— Tudománytár 1840-ki 
fi>ly. VlLköt2l5 Up. 

*) $zirmay Szatmár várm. II. 194. 

^ Ugyanott IL 233. 

Y) Ugyanott IL 97. 

^ Geneal. Taaohenbaoh der £reyL Hftnser. 1848. 196. és 1855. 290 

2* ^oogle 



tbO Kákonyi.->KalaiiicBO?Í€li. 

A családfán látható II. Ferenöz Xa v. cs. kir. alezredes szül. 
1771-ki deo. 3-án. 1826-ki jul 19-én az ausztriai tartomáoyokbéli bá- 
róságra emeltetett. Meghalt Í829-ki mart. 17-én. NejétSl oraviczai és 
görosönyi Mihalovioh Antónia Erzsébettói , kivel 18I9-ki nov. 19-én 
kelt egybe, a táblázaton látható három gyermeke maradt , kik 1847-ki 
aug. 4-én magyar báróságra emeltettek. 

Ezek köcűl József 1845-ben Baranya vármegye tiszteletbeli 
aljegyzője lett 

Czímerttk négy részre osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös 
udvarában egy koronából kinövő oroszlán , első lábaival kalászt tartva. 
A 2-ik osztály kék udvarában egy fehér faricas ugró helyzetben ; a 4-ik 
osztály kék udvarában halász^sajka látszik. A paizs fSölött bárói korona 
és a fölött koronás sisak , melyből egy pánczélos , sisakos ritéz nyúlik 
ki, sisakján vörös tollakkal ; jobbjában kivont karddal , balját csípőire 
helyezve. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról ezüstnek. 

Kákonyl <»Mlád. cVersegi.) Veraegi Kákonyi Mátyás 
1760-ban a m. udv. kanczellarián jegyző volt 

Káki&csl család. (Felső-kápolnai.) Erdély nem^s családa. 
Közűlök 1796-ban éltek Kakucsi Sándor Küküllő vármegye alis- 
pánja, utóbb (1815) törvényszéki ülnök, és küküllői ref. egyházmegyé- 
ben insp. curator, F e r e n c z Doboka vármegyei adórovó biztos, utóbb 
kir. helyettes pénztárnok ugyanott 1816-ben. 

János 1796.ban kir. táblai iktató, 1815-ben már k. táblai ülnök. 

Pál 1815-ben Küküllő várm. alszolgabirája a kundi járásban. 
Fia Ádám. 

Péter alszolgabiró 1815-ben Hunyad vármegyében. 

Elek 1848-ban Hunyad várm. alispán, azon megyének több or- 
szággyűlésen ellenzéki követe. 

Farkas 1837 ben Doboka vármegyében törvényszéki ülnök. 

Ezen kivül több tagot is számlál a család ; ilyenek J ó z s e f, G á- 
bor, ésSámuelnak özvegye. 

Kalamenovlch €SMll4d. Kalamenovich György és Já- 
nos 1720-ban HL Károly király által emeltetett nemességre '). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábmn álló 
oroszlán, kettős farkkal ; első jobb lábában két vörös toUu nyilat tartva. 
A paizsfolötti sisak koronájából pánczélos, és sisakos vitéz nyúlik ki ; 



CoUooi Herald Nro 428. 

Digitized by VjOOQIC 



Kalás. - Káldy. »l 

sisakjának taréját vörös tollak diszítik ; jobbjában kivont kardot vil- 
logtat. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Kalás C!Mllád. Gömör vármegye nemes családa, melyből K a- 
lásAndrásbirés lakik Bikkszögön ^). 

Kalatoy család. Alapltá Kalatay Ferencz Xav., fia Ka- 
latay Tamás cs. k. sóhivatalnoknak a Szepességen Ohfalun, hol 
Ferencz 1722-ben oct. 1-én született. Fölneveltetvén jezsuita lön, 
utóbb tábori pap, 1780-ban már mint gallicziai (3 tábori lelkész, II. Jó- 
zsef császárral mint gyóntató Pétervárára Katalin császárné látoga- 
tásán jári 1787-ben váradi püspök lön. Utóbb 1794-ben maga és ro- 
konai Kalatay AntalésJózsef részére I. Ferencz királytól czime- 
res nemesitó levelet nyert '). Meghalt 1795-ki mart. 27-én. 

Czimerük négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsal, 
melynek vörös mezejében fehér infula , és azon keresztül húzva pász- 
torbot látható. Az 1- és 2-ik osztály kék udvarában egy zöldfa alatt 
fehér egyszarvú fut. A 2-ik és 3-ik osztily arany udvarában daru áll, 
fölemelt egyik lábával kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból arany grif emelkedik ki , elsó jobb lábával kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös <). 

Kalcs4 család. Lásd Kancsó. 

KAldy család. (Alsó- és felsó-káldi.) Vasvármegyei eredetű 
birtokos Asrégi nemes család , kiterjedve lakás , vagy birtokra nézve 
Sopron, Veszprém, Zala, Pest és Nógrád megyére is. 

&edetét a család a H e r é n y nemzetségből (genus) veszi. Is- 
mert törzse Káldy Paris, Bana ispánnak fia (Paris de Káld, filius 
comitis Bana de genere Herény). 

Eti&l a család leszármazása következő : ^) 



Bartholomaeides C. Gömör p. 145. és Fényes Geogr. Szótár 1. 133. 

*) B. Vay László Német hivség 755. 763. 8dO.-Colleet. Herald, pag. 132. 

') Adami Scata GentiL tom. V. 

^ A vasvári káptalanban lévó, és a, Farkas erdeje* iránt Drasko- 
viosné íölperessége alatt több szomszédok ellen folyt perben is felmuUtott ge- 
nealogia szerint gitized by CjOOQ IC 



99 



Káldy. 



I. tábla. 
Küldy Paris 



I. Imre. 



Egyed. 



i Miklón. ig. Imre András. 



Imre 



L János 
(diotosTóke) 



IQ. Paris. 

(Sitkey 

Ilona) 



Benedek. Demeter. László. János. Margit. I. István. Ilona. Sko- I. Ambrus 



Kata 
(Sibrik 
Osváld) 



lastika. (Fodor 
Kata) 



II. Ambrus. 
( Szentiván yi 
Bora) 



Gergely. 
(Botka 
Kata) 

t 



IIL György 

(Kartonfalvy 

Priska) 



II. István 
(Zíohy 
Kata) 



Fruzsina 
(Hetyey 
Tamás) 



Miklós 



II. György Gáspár. III. János 

kapit . . (Rdcsky 

Orsolya) 



György. Ferenez. Zsigmond. Miklós. Fééer . 



111. Ambrus Krisztina 



— T^^T; 1 (Dugovics 

Krisztina GyÖriry) 

(Farkas ^y'^^^JJ 

János) 



Bora. Kata 

(1. Jakab Pál, 
2. Palásthy Pál) 



Bertalan. János. I. György Neythe 
ép (Eonni 



Erzse) (Gelyi Miklós) 



Albert. 



IV. János. 



Fohfi. 11 táblán. 



Pál. Kristóf. IV. Imre 

Miklós 



Klára. Bora. 



Digitized by 



Google 



Kaldy. 



»3 



n. tábla. 



Albert, hi a* L táblán 
(Plakay Kaia) 



IV. Ambrus 
(Ujváry Margit) 



Tamás 
(Adviga) 

Jinos 
(Polányi 
Orsolya) 



Gf -gely. Bertalan. 



György 

(Nádasdy 

Agatha) 



Jusztina Anna. 
(Boldy László) 



Ul. István 

(Jánosfai 

(Erd6s Bora) 

Gergely 
(DÖ,mölky 
1 Eva) 



István Ferencz 

(Desö Eva) (Vittnyedy 



Anna. 



V. János 



Sandrin. 

t 



Dávid. 



László. Gáspár. 



Erzse 
(Tompa 
István) 



Krisztina 
(1. Farkas 

János, 
2. Mátyás 

György. 



Pál 
(Döbrössy 
Judit) 



Zsigmond 
(Hegyi 
Erzse) 

János 



VI. János. 
(L Sándor 

Erzse. 
2. Jánossá 

Judit) 



Eva 

(L Döbröntei 

Ádám 

2. Zcnte 

János) 



Miklós 

(György 

Mária) 



Gergely 



Mihály 
(Unger 
Judit) 



Lajos 
(Antal 
Judit) 

t 



1 tói : Zsuzsa 

(Armpruszter 

Mihály) 



Pál 

(1. Ziros 

Anna 

2. Dubraviczky 

Anna) 



l-töl Pál. 2-tól István. 



Pál. Samu. János. Kata. Judit Zsuzsa. 



Krisztina 

(Könczel 

István). 



Zsigmond. Sándor. 



A legérezhetőbb hiány a családfán az , hogy rajta nincsenek fel- 
téve az évszámok , melyeket felrakni minden igyekezetem mellett is 
biztosan nem merhettem ; és igy közvetlenül a családfához már ke- 
vés felvilágosító adat közölheti. 

A törzs Parisnak egyik fia Egyed ága hamar kihal , mert bár 

két fia volt, és ezek közűl iQ. Paris Sitkey Istvánnak Ilona nevű 

leányát birta nftül , mégis gyermekeirfil a leszármazási fa mit sem tud. 

Idfisb Paris nak másik fia I m r e fentartá a családot, idfirúl idfire 

mindinkább terjedő ágazatokban ; mert fia ifj. Imre már épen számos 

Digitized by VjOOQIC 



M Káldy. 

gyermek atyjává lön, kik közúi azonban tartós ágazatot csak Demeter 
alapított ; mert I. Ambrus ága hamar kihalt, I. Istvánnak csak 
leánya Kata maradt, ki szarvaskendi Sibrik Osvald neje volt. 

Demeternek fia I. György Szép Lászlónak leányát Erzsébetet 
vette nőül ; és ettSl született Albert, és János, kik közül az elfibbi 
a legtovább é\6 ágazatott alapitá, mint a 11. táblázaton láthatjuk. 

Nevezett Albert neje Plakay Kata volt, ki utóbb Eszéki Pál 
deákhoz (litterator) ment nÓül. Egyik fia IV. Ambrus Ujváry Bene- 
deknek Margit leányát vette n6ül, és négy gyermeket nemze , kik 
azonban harmad izén a család nevét sirba vivék. Ezen gyermekek kö- 
zül Györgynek neje Nádasdy Lászlónak leánya Agatha volt, ki utóbb 
Megyeri Tamás felesége lön. 

III. István ágazata itt leterjed egész a muH század végéig, és 
igy — ugy látszik — erről csak a három utóbbi nemzedék hiányzik. 
Unokája V. J á n o s , hat gyermeknek volt atyja. Ezek közül a) P á 1 
Döbrössy András leányát Juditot bi rá nőül. Ezen Juditnak anyja 
Nagy Erzse volt , leánya kis-völcsi Nagy Farkasnak gyfirfalval Balog 
Judittól, Balog István leányától. Pál fiainak a m. Mihály nak neje 
Judit, leánya volt a Kőszegen lakó Unger Mihálynak. Lajosnak fele- 
sége pedig Antal Jánosnak leánya Judit volt. 

^) Zsigmond hitvese Hegyi Andrásnak leánya Erzsébet, utóbb 
Armpruszter Ferenczné volt. Fiók János. 

c) VI. Jánosnak első neje Sándor István leánya Erzse, a 
2 *ik Jánossá István leánya Judit. A 2-diktól leánya Zsuzsa Arm- 
pruszter Mihályné. 

d) Éva neje előbb Döbrentei Ádámnak, utóbb Zente Jánosnak. 
Utódai a Potyondi család stb. 

e) M i k 1 ó s nak neje György Mária, előbb Hajas János özvegye, 
harmadszor Lőke Péter neje. Fia P á 1 volt, mint a tábla mutatja. 

/) G y ö r g y nek gyermekeit a táblázaton láthatjuk : 
A közlött táblázaton annyira hiányozván az időkor, nem határoz- 
hatjuk meg a hivatalt viselt, vagy egyébképen kitűnt családtagoknak 
a táblázaton állókkal való azonságát sem ; és csak némelyeket jelölhe- 
tünk meg gyanithatólag, míg másrészről több ismert családtagot pe- 
dig a családfán épen nem lelhetőknek találok, mint azt a következők- 
ben elésorolandom. 

Káldy Ambrus, ki 1608- 1622-ben Vas vármegyének szolga- 

Digitized by VjOOQlC 



Káldy. M 

Inrája volt >), valószinűleg egy a II. táblázaton látható IV. Ambrussal. 
1630-ban alispán és követ volt >). 

Káldy Imre 1630-ban volt Vasmegye szolgabirája % ugy lát- 
szik az, ki a I. táblán IV. I m r é nek iratik. 

Káldy F erén ez, ki 1635- és 1647-ben országgyűlési követ 
volt, és többféle választmányi tagúi is kineveztetett ^), Vasmegyének 
adószedője is volt, és 1646. tájban Pozsonyban egy Ferencz (tán 
ez?) vice Capitaneus in partíbus Regni ultra-Danubianis ^). 

Hasonlóan felsó-káldi KáldyPéter, kii 649-1 662-ben mint 
országgyűlési követ, és több országos választmány tagja emlittetik tör- 
vénykönyvünkben •), és 1646- 1662-ben '') Vasmegye első alispánja 
volt ; szintén a táblázaton állók közül ki nem jelelhető. 

Nincs a családfán azon Káldy Gryörgy sem, kitől 1402-ben a 
Bánffyak Pápa vára védelmére a csehek ellen segélyt kértek ®). E 
György Káldy Miklósnak fia volt, és 1404-ben a vasvári káptalan 
előtt Sitkey Mátyástól Gyűrűs helységbeli részbirtokát veszi 50 fo- 
rintért •). Ez oklevélben György magister nek neveztetik. 

A családnak, — mely valamint régebben — ugy jelenleg is pro- 
testáns vallású , néhány tagja katL papi pályán tűnt Ilyen Káldy 
György, kinek atyja szintén Gryörgy Pozsonyban tartózkodott 
II. Ferdinánd király korában, ki neki 1625-ben évenkint száz magyar- 
forint segedelmet rendelt , és azt 1629-ben még 50 forinttal toldotta 
meg '^). Fia az emiitett 6-yörgy 1570. táján N.-Szombatban szüle- 
tett, és a jezsuiták közé lépvén , mint a ,B i b 1 i á n a k^ magyarra for- 
ditója tévé nevét emlékezetessé. Meghalt 1634-ki oct. 30-án kora 64. 
évében ^^). 



ie08-ki 16. k. u. — 1613 ' 8. ~ 1618 : 49. — 1622 : 36. törv. oz, 

*) Lehoozky Steromai 1. 191. 

•) 1630-ki 3. törv. ez. 

*) 1635 : 67. 60. 63. 72. - 1638 : 37. — 1647 : 71. 91. törv. ez. — Lehoezky 
Stemmai 1. 191. 

*) TodoroányUr 1836. III. köt. 297. lap. 

•) 1649 : 60. 1662 : 26. 37. 39. törv. ez. 

■') Lehoezky Stemmai 1. 191. 

•) Fejér Cod. DipL tom. X. vol. IV. p. 157. 

*) Registrum Literalium Instmmentorum Sitkey- NagT'ianorum p. 85. — 
Ráth Károly közléséből. 

^) Tudománytár 1836. III. k. 297. 

") Ugyanott. ^ t 

Digitized by VjOOQlC 



Kállay. 



Káldy Márton is volt jezsuita, és egyházi beszédeket hagyott 
kéziratban maga után ^). 

Káldy Mihály 1629-ben soproni plébános'). 163S-ban papóczi 
sz.-léleki prior, és győri nagyprépost volt *). 

Káldy Zsuzsanna 1629-ben már mint Cziráky Mózses kir. 
személynök Özvegye élt •). 

181 l-ben emlitetnek a családból János táblabíró ; Katalin 
Gyömörey özvegye, Zsuzsa Vidos Sándor özvegye, és Judit Enes- 
sey György neje. 

Káldy János (tán a följebbi) Sopron vármegye alispánja, a du- 
nántúli ágost. evang superintendentia fóinspectora, meghalt N.-Geres- 
den 1826-ki mart. 30-án, kora 62. évében. 

Nógrád megyébe telepedett Káldy István, neje bibithi Horváth 
Anna, és utánna Magdol- 
n a. Legéndi birtokát jelenleg 
fia birja. 

A család czimere a paizs 
kék udvarában koronás szirén. 

Kállay CMl&d.( N«- 

kállói.) Egyike legrégiebb Ós- 
nemes családainknak , mely 
Szabolcs vármegyében a csa- 
lád nevét, és elönevét adó 
Nagy-Kálló mezóvárost min- 
den okmányaink emlékezetén 
túl, valószinűleg a haza első 
foglalása óta birja. 

Eredetét a száznyolcz Ós 
nemzetségek egyikéből, a B o- 
lok-Simián nemből (ge- 
nus) veszi, mint ezt a család 
levéltárában eredeti XIII. szá- 
zadbeli oklevelek tanusitják. 



Tudománytár 1836. III. k. 297. 

') Ugyanott. 

*) Ugyanott. 

*) Péterfi Concilia II. 

*) Tudománytár 183Ö. III. k. 297. 




Digitized by 



Google 



KáHay. 



W 



Oklevelileg ismert törzse U b u I de genere Bolok-Simian (Balog- 
Semjén) volt , ki II. András király korában élt. EttAl a család hiteles 
adatok nyomán következőleg sarjadzott le : 

I. t á b 1 a. 

Ubid 

de genere 

Bolog-Simian 



I. Gergely 
1250. 



I. János 
dictns 
Byri 



Erzse 
(Balkáni 
Lórinoz) 



I. Mihály 

Gomes 
1252. 

I ^ 1 

Fohft. 11 tdblán. 



Egyed 
Coroesde 
Zabolch 



1 



I. Tamás 
mester 
1371. 



Fábián. 

t 



Simon. 
1325. 



IL Láf aló 

t 



Anna 
(Szkarosi 
Hnntnó) 



Klára 
(Ozndar 
Domokos) 



Iván mester 
1325. 1342. 



III. Péter. 

t 



II. Egyed 
(Gaohályné) 



I. Imre. 
1345. 



Skolastika Erzse 
(pinczi (Ibrányi 
jwhos Uergely) 
István) 



I. László, 
t 



Demeter. 
1345. 



1 András, 



Szaniszló. 
1365. 



IV. János 
1427. 



III. János. 
1365. 

t 



V. János. 
1465. 



V. István 

t 



II. András 

1490-1502. 

(Sz.-Giróthi Orsolya) 



IX. János 

1550. 

Szörényi bán. 

VUi% Káüay, 

(Várday Judit) 



Péter 

tl569. 



Klára 
(Orossy András) 



X. János 

1586. 

(Segnyey 

Judit) 



Klára 
(Chapy Farkas) 



Bálás 

t 



György 
1580. 

t 



Digitized by 



Google 



M 



Kállay« 

IL tábla. 



I. Mihály, ki m l iáblén. 

Gomes 
1252. 1292. 



11. Mihály 
1325. 



]. Miklós. Kata 



I. István 

inagister de 

NagySemjén 

1325. 



I. László 
1325. 



i 



IL Péter. II. Miklós. II. Ubul. ni.Mihály. 
t deák- 1388. 1345. 

(Butkay János) 



II. István mest. 

de N.-Serojén 

1346. 



III. László 
1429. 

Dóra. Kata 
Nagy tar- 
kányi 
Miklós. 



III. István 
1370. 

Zsigmond 
1427. 



II. János 

diotos Lengyen 

1344. 

I "" 1 

Leukeus 
dictus Lengyen 
de gálló 



I. Péter 
pap. 



II. Miklós 
1394. 1434. 

I 



Anna IV. László. 

1394. 1419. 

kitol a 
Zólyomi 
család. 



VI. István. 
1427. 



VI. János 
Szabolcs V. 

főispán 

1446. t 1478. 

(1. Julianna. 

2. Veronka. 

3. Kata> 



Lórincz 
1463. 

t 



IV. István 

1419. 
(Báthorí Anna) 

I ^ I 

Klára 
(Csaholy László) 



I.Pál 

komor- 

nok 1455. 

1468. 



II. Pál László. VII. János 
1478. 1455. Szabolcs v. 
1483. t követe 1447. 
t 1482. 

(Parlagi Hona) 

VIII. János- 
l.y)2. 1548. 



II. Tamás. 
1471. 



Erzse 
(Keserű 
István) 



Margit 
(Dobi 
László 



Zsófia 
1483. 



III. Pál. 
1549 

II. Lórincz 
1574. 



Anna 

1617. 1629. 

(Báncsv 

János) 



Bora 
1617. 29. 
(Bárczy 

Fer.) 



I. Farencz. 

1549. 

(Báthori 

Anpa) 

Folffi, 111, iábt. 



I. Farkas 
1549. 

X. János. 

t 



Digitized by 



Google 



Kállay. 



m. t á b 1 a. 

I. Forenoz, ki a 11 táhMiL 
1549. 
(Bithori Anna) 



111. MÍkl<Ss 
1617. 1636. 

t 



XL János* 
1629. 

I 



II. Farkas. 
1629. 

t 



Kata 

(Vay 

András) 



IV. Pál 
1657. 1663. 
(Pataky Anna) 
r 



Vll. István 
els6 nejé- 
től 



II Ferencz 
(1. Los. Bánfly 

Anna, 
2. Bornemisza 
Kata) 



János 
1651. 1663. 



Eva 

1651. 

(Er5s 

Gábor) 



il. György Bora 2-tól lil. Ferenoz Klára Zsuzsa 
1617. 1657. (Borbély 1629. 1663. (Kemény 

(Csomakö* Istr.) (b. Pe* János 

Zsuzsa) rényi 1631-t51) 



Zsigtt.) 



III. Miklós 
1651. 1670. 
(Sztánkay Era) 
réstauraior 



Judit 
1651. 



III. György. 



XII. János 
1690. 1701. 
(1. Gál Magdolna, 
2. Perén;p Bora) 
Orori égana 

>«^. VIIL tábL 



VUl. István 

t 



IV. Ferenoz. 

1690. 
Nüpkori ág 



V. Ferenoz 
(Beaky N.) 



IV. György 
(Horváth N.) 

1 "^ 1 

Foiyi. VLidbldm, 



IX. István. 

I ^ 1 

FalifL Vll. tábl. 



Vl. Ferencz 
(Krucsay N.) 



Sándor János András Julianna Franciska 

Szabolcs y. Szabolcs y. (Okoliosányi (Elek N.) (Ibrányiné) 

szbiró . szbiró N.) 

kir. udvam. (1. Niczky N. í — I^TT"^ TT ' 

b. Reviczky2. b. Bemer N.) Miklós Julianna 



N.) 



Folyí. V. táblám. 



(Kállay 
Petronella) , 



(Kállay 
Mihály) 



Edvard. Barnabás. Hermina 

(Rósa István) 



János. Rudolf Bertalan Gliarítas Aana Petronella 

(Csuha (Tolnai (Járminé) (Apagyiné) (Kállay 
Amália) Leopoldina) Miklós) 

Ottó 
(Kállay Vilma) 



Adolf 

1859. 

(PéohyEnse) 



Emil 
1859. 



Etelka 
(Zábráozky 
Ottó) 



Paulina. 



Digitized by 



Google 



80 



KAUay. 



IV. t é b 1 a. 



VL Feretttt, kiam.táUám. 
(Kniotay N.) 

Mihály lllenyhért Gáspár Boldizsár Amália Borbála 

(EördÖgh Szabolcs ▼. (Kállay (Kállay (Szentmáriai) (1. Kováosné 
Teréz) aUsp. 1848. Ludovica) Teréz) 2. Yidovicsné) 



FerenoE 
(Yidövidi 

Mária) 
i ^ I 

Dienes 

1859. 
(Kállay 
Kornélia) 



Pál. 



Jnlia 



Mária 

(Fekete 

Fer.) 



Zsuzsi 

(Jármy 

É||k) 



V. tábU. 

Sájkáor, Ham. táblán. 
szabolcsi szbiró 
Idr.udv. 1806. 
(b. Reviczky N.) 



Gergely Tamás Mária Antónia Katalin 

(Reviczky (Reviczky (Szabó (Cseh (Ferenczyné) 

Viktória) Mária) Mihály) JózseO 



Sándor 

(hengytü 

Mária) 

1859. 



Laura 

(Rátonyi 

János) 



Ida 
(Kende 
Ranut) 



, ^- , 

Kcnmelia. Árpád. Erzse. Sándor. 



Ödön 
képviselő 

1848. 
(Faragó 

Mária) 



Lila 

(Komjáthy 

Pál) 



István. Rudolf. Zoltán. 



Digitized by 



Google 



Kállay. 



31 



VL t á b 1 a. 



rV. György, Ida Uh táblán. 

(Horváth N.) 



Miklós 

1807. 

Szabolcs V. 

alisp. 

kír. ndv. 

(Tahy N.) 



V. György lí. Jówef 
egri kano- _( VíU. n. 



Károly László Eva N. 

katona (Bogyó (Dobay (szerepi 



Kristóf 

(Ibrányi 

Mária) 

t 



no1tl807. Eötvös N.) (1. Lánczy N.) László) Kelemen 



Magdolna) 



Ignácz) 



Julianna. Mária 
(Eördögh N.) (Komis N.) 



Leopold. Károly. József. Dániel Lórinoz. 

A A_ . A 



Leopold. 



István. 



Li. 



Gusztáv. 



László 
(Kállay 
Anna) 



József. 
(Kállay 
N.) 



János 



Jozefa 
(Oross 
Antal) 



Imre 



Albert 



r" 



Emánuel 

(Reviczky 

Jozefa) 

» 



Ilona Adél 

(Szereday (Bárányi 
Ignácz) Gusztáv) 



Kornél 

(Kállay 

Emesztina) 



Albert. 



György Kálmán Amália. Karolina. Teréz Ludovioa 

1859. (Kelemen N.) (Patay (Fazekas 

I— ^t: í r--^ — -— 1 István) I^ászló) 

András. Vilma Miklós. Béla. 

(Kállay és 4 leány. 
Ottó) 



VII. tábla. 

IX. István, ki a III táblán. 

I ^ 1 

László 

Heves V. alisp. 
(b. Reviczky 



h 



Leo 
ezredes 1812. 
(Eötvös N.) 



Erzsébet 
(b. Jósika Miklós) 



Lajos 

Szabolcs V. alj. 

1807. 

(Ferenczy 

Anna) 

Mária 
(Komjátby) 



István Dárius. Anna 
(Elek N.) (Szirmay) 

f—^ 1 

Teréz 
(Edrdögb) 



Digitized by 



Google 



M 



Kállay. 



Vin. tábla 

XIL JáaoB, ki a IIL táblán. 
(1. GiX Magdolna, 
2. b. Pcrényí Bora) 



y.Pál. EvtL 1. József Xlü.J&nos Miliály Kata 
(Szuhányi (Eún NJ ker. táblai kapit. (Sisko- 



László) 



István Antal 
(Becski N.) t 
I ^ I 

Ignáoz 
(b. Szepessy Júlia.) 

1 -^ I 

Mária 

(gr. Desserrffy 

Kálmán) 



elnök (Benícz- 
cs. k. kam. ky N.) 
^rö^lett t 

(Horváth N.) 
t 



vics) 



Ágnes Anna-M. 
(1. Thur- (Krucsay 

zó J. JózseO 
2. Soghó 
György) 



Gábor 



Antal Zsigmond. 
1806. t 

Szabolcs V. tb. i . " , i 

(Szuhányi ^''¥:.'^' 

Franciska) 



Zsozsa Péter 

(PéchyN.) (b.Vécsey (Majthényi 
Gábor) N.) 



Bósa Bora 
(Revicz- 
kyné) 



táblán. 



F0I9Í. X. 
táblán. 



István Eleonóra 

1 1845. mart 16. (Tolnay) 

(Blaskovích Amália) 

I : "^ 

Benjámin, Melissa. Gemma. 



Kata ' Ágnes Erzse 
(Kende) (Szilvay) (Peley) 



IX. tábla 



Gábor, ki a VlíL táblán. 
(Péchy N.) 



Mihály 



Károly 

(1. Halassy N. 

2. Sralkáry) 



Gábor 



Czecztlia 
(Eötvös N.) 



Ubul Róza 

(Kállay (Jász- 
Ámália) trábszky 
Ignácz) 



Gyula. Imre. Ignácz. 



György. Kálmán. Karolina Teréz. Lutza Amália. 
(1. Kállay rKállay 

JózseO Gásp.) 

2. Fráter Józs.) 



Énok 
(Kelemen K.) 



Béla. Géza. Kata stb. 



Tivadar 
(Okolicsány 
Róza) 



Vilhelmina 

(Horváth 

Béla) 



Iván. Ida stb. 



Neszi Elek. 

(Kállay KoméL) 



Aurél. Jenő. 



Digitized by 



Google 



Kállay. S8 

X. tibla. 

Péter, ki a VIII. iáblán. 
(Majthény N.) 

1 



Péter Ágoston Alajos Karolina. Antónia. Janka. 

(1. Elek N. rr^ 1 (Márkus 

2. Márkus , Gusztáv k.) 



Jozefa. (ér;- Kornis 

3. N. Karolina) JozeEn) 

I "^ 1 

Klára. Gusztáv. Maiigit. 



Ákos Anna Emma Karolina Auguszta 

(1. Benk6 (Mellékv (Biüboohy) (Valter (Hrabovszky 
Janka Mátyás) Béla) RudolQ 

2. Láner Ilka) 
1 ■ " ^- ' I 



Ákos. Ilka. Csilla. N. 



I I 

Amália Kornélia Jozefa Ignáoz. László. Viktor. István. Béla. Ilka. Janka. 

(Kállay (Kállay (gr. 

übul) Dienes) Pongráoz). 

A család t^^rzsének^ a Balog-Semjén nembfil eredt U b u 1- 
nak — mintáz I. táblán láthatjuk — három fia volt: I. Gergely, 
LMihály és Egyed. 

I. Mihály , ki 12ő2-ben (Tömésnek iratik. 1262-ben István ki- 
királyi herczegtfil, akkor erdélyi fejedelemtől (késfibb V. István király- 
tól) adományban kapott a sáros-pataki várban egy félben maradt tor- 
nyot, hogy azt fölépithesse és örökösen birhassa. Utóbb pedig, midón 
István király lett, 1271-ben Szabolcs vármegyében két pusztát nyert 
tíUe L Mihály, melyek az oklevélben Nunkupnl és Tuth néven 
fordulnak elö, ésmaNapkorésGut h-nak neveztetnek ')• E pusz- 
tákat még U b u 1 kapta II. András királytól adományban, azon érde- 
meiért, melyet U b u I az oroszok elleni hadban Kálmán herozeg alatt 
acserzett, mely háborúban állitólag Uhuinak egy Egyed nevű testvére 
is elesett. Utóbb e birtok valami módon — mint Budai irja -*- elide- 
genedett az Ubul gyermekeitói , és ezért V. István király azokat I. 
Mihálynak vissza adá. 

1290-ben IV. László király a leleszi monostor fölötti kegyúri jo- 
got elvévén Simon Mitzbán fiaitól, I. Mihály fiainak I. Istvánnak 
és Pálnak adományozá. ESfutóM)i (ti Pál) nincs a táblázaton. Ez 

«) Budai Fcr. Hist. Lexikon III. 484. V. ö. Fejér Ood. Dipl. tom. VII. 

voi. II. p. 205. p.g.^.^^^ Google 



M Kállay. 

oklevél kelt Karánsebesen. Fülöp és Jakab apostol ünnepe el6tti 
szombaton ^). 

1292-ben I. Mihály (Nobilis vir Comes Mjphael filius Ubul de 
genere Seemyen) az esKtergami káptalan elétt tíltakoeik tkémelj neki 
okozott károk és jogtalanságok végett **). 

I. István (I. Mihálynak fia} I. Károly király korában élt, és a 
családnak több birtokait, nevezetesen Semjént, Sz-'-Mihályt, Ghíthot, 
és Napkort, melyeket Omode nádor erőszakkal elfoglalt, 1317-ben Rá- 
told Dósa nádor elnöklete alatt tartott szalácsi gyűlés Ítélete folytán ^), 
hozzájárulván a király megerősítése is, visszaszerezte. 

1325.ben osztoznak II. Mihály ^ I. István és I. László 
testvérek Egyednek Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mes- 
terrel, mely alkalommal II. Mihálynak Kér, Panyola, Nagy-Semjén, 
Szent-Mihály, Napkor, Beitek, Thívadarthuk nevezetű jószágokból ju- 
tott részbirtok *). 

1333-ban I. László, II. Lengyen Jánossal szerzé Székely- 
nek felét férfi-ágra. 

1342-ben I. M ik lós (U. Mihálynak fia) osztozik L László- 
vá 1 , II. Lengyen Jánossal, Iván mesterrel , és Simontiak fiával 
Imrével, melynek folytán nevezett I. Miklós részt kap Nagy-Kálló, 
Tót-KáUó, Oros, Város, Napkor, Semjén/Laskód, Byr, Bogus, Kér, má- 
sik Semjén, Filep, és Bodorthelek-ben. — A simái birtok osztatlan 
maradt *). 

1844-ben ismét IIÍ. Mihály (I. Lászlónak fia) IL Is tván és II. 
Lengyen János osztoztak. ' 

1347-ben I. Miklósnak magvaszakadtán ennek birtokrészén meg- 
osztoztak III. Mihály (I. Lászlónak fia), és II. Len gyen Já- 
nos (L Mihály ágáról ;) kizárván az osztályból I. Miklós nővérét K a- 
t a 1 i n t , Kemeohei Mihálynét , miután a birtok csak fiágat illetett f). 
fi végett Kemechei János pert indított a Kállayák ellen, nevezetesen 
Lénk, Eszlár, Ő-yomán , Byr , Zekel , és Fülöp nevű szerzett birtokok- 



>) Kftprinai Mm. B. iom. XVIII. 236. 

*) Katona Hiit Critic. tom. VII. p. 334. — L. ffaprínai Mm. B. toiil 
XVIIL p. 284. 

f) Katona Hi8t. Critícá. tom. VIIL p. 368. 

*) CMládi adatok. 

*} Ugyanaz, 

•) Ugyanaz. ^ . 

Digitized by VjOOQlC 



ból adandó rész végett, végre l^)6-l)aii a Kemechey-ek túinden jogaik 
kiegyenlítéséül Székely felét nyerek. 

Kihalván I. Gergelynek ágán Tamás mester, és fia meg 
II. László még elóbb magtalanul, 1370-ben énnek részét a leányág ki- 
zártával I. Mihálynak , és I. Egyednek ivadéka' osztá fel, névszerint 
ni. István, Leökeös, Szaniszló, és ÍII. János oszták meg. 

1364-ben Sima- 1 III. János és Szaniszló birá^ kiket an- 
nak, mint közös birtoknak eladásától tiltott Leökéös, ki káltói Lengyen 
Leukeus-nak íratott 

Ugyan ez idő tájban szerepelt a családból II. UbuTmester (I. 
Lászlónak fia), ki 1379-ben I. Lajos Lírály alatt a velenczések ellen 
harczolt , ez okból honn folyamatban lévó pereire nézve halasztó pa- 
rancsot nyert. I. Lajos király halála után , mint befolyásos bajnok, az 
özvegy Erzsébet királyné által is (blkéretett 1384-ben, hogy irányában 
is hűségében megmaradjon '). 

n. Miklós (Lökös-nek fia) 1404-ben Zsigmond király rendele^ 
téból Maróthi János macsói bánnal Erdélybe aLudán Tamás' és Debró 
István által támasztott lázongások lecsendesitésére küldetett. 1411-ben 
pedig arra nézve vett Zsigmond királytól parancsot , hogy fegyvere- 
seivel Kassára siessen a lengyel király ellen viselendő háború miatt. 
1414-ben Simonnak leánya Erzsébet, Ibrányi Gergelyné nász-aján- 
ajándok és leány negyed-képen Leuk, Eszlár , Qyomán, és Bagos felét 
és a szent-péteri pusztát tapá a családtól. 

Lökösnek fia, IL Miklós, 1422-ben Szabolcs vármegyétől 
megnyeré, hogy szökött jobbágyai a fbid-dijt és adósságaikat lefizetni 
köteleztettek »). 

yi. János (11. Miklósnak fia) 1426-ban Raduloláborszá^ had- 
járatban vett részt, és érdemeket szerze, melynél fogva 1427-ben Zsig- 
mond királytól Vásáros-Kallón és egyéb más helységekben a királyi 
jogokra adományt nyert ^, s egyszersmind rokonaival Zsigmond- 
dal, Lórinczczel, IV. Jánossal együtt Sí má-ra is adományt 
kapott, mire nézve 1428^ban a- Kemeohey-leányágiak ellent mondot- 
tak. Az 1446-ki rákosmezei országgyűlésen Várday Miklóssal együtt 
Szabolcs vármegye íBispánjává neveztetett. 1464-bfen Mátyás királytól 
arról vett rendeletet, hogy Szapolyai Imre bán által reá bízott két ezer 

*) Kaprinai B. tom I. p. 246. 

*) Fejér Codex Dipl. tom. X. vol. 6. p. Öl 7. 

») Katona Hisi Critica tom. XII. p. 489. r^ ^^^T^ 

DigitizgJ^y VjOOQ LC 



m KáUay. 

arany forintot ennek adja vissza. M<^halt 1478-ban. Neje egymás után 
három volt, úgymint 1. Julianna, 2. Verona, és 3. Katalin, 
kiknek családi neveiket nem ismerjük 0* Ezektfil több gyermekei szü- 
lettek, kiket alább emlitendünk. 

Most térjünk I. E g y e d ágához, mely a XVI. század végén ki- 
halván, ugy is I. Mihály ágánál , mely máig leterjedt , korábban be- 
végzé virágzását. 

I. Egyed ágán II. Andrásnak Szent-Giróthi Orsolyától fia IX. 
János átalában kb-kállói Vitéz Jánosnak neveztetett; 15224)en 
neveztetett Szörényi bánná Báthori István nádor által , minthogy IL 
Lajos király ekkor Csehországban járt. Iő24-ben Tomori Pállal hada- 
kozott Ferhát basa ellen. Részt vett 1526ban a mohácsi gyászos üt- 
közetben, és ott, midőn Ráskai Gáspárral a belgrádi basa ellen rendel- 
tetett , fogságba eseU , de csak hamar kiszabaditák öt vitéz társai. A 
mohácsi vész után IX. János mindég a nemzeti párttal tartott, és 
János királynak állandóan hive maradt. Ennek érdekében portyázott 
1528-ban a Szepességen '). 1536-ban Horváth Ferencz regéczi kapi- 
tánynyal Kassát hóditá meg. 1540-ben — úgy látszik — 6 volt kije- 
lölve a török portára küldendő ajándék elvitelére. Neje kis-várday Vár- 
day László leánya VárdayJudit volt, kítól gyermekei X. J á n o s, 
és K 1 á r a Chapy Farkasné valának. 

X. J á n o s Erdélyben szerepelt, a mennyiben Békés István részén 
állván, ezzel Báthori István erdélyi fejedelem ellen harczolt 1575-ben. 
Utóbb mindketten a győzedelmes Báthorival kiengesztelódvén, annak 
hívei lónek, és többi közt ennek részén vitézül harczolt 1581-ben 
Pleskov mellett az oroszok ellen. Neje Segnyey Judit volt , kitfil fiai 
Bálás és I- György ez ágazatot 1590. táján sirba vivék. 

Visszatérvén VI. Jánoshoz, ennek három nejétói több, és 
ezek közt két (I. és II.) Pál nevű gyermekei valának. 

I. Pál, gyermekkorában állitólag együtt tanult Erdélyben Má- 
tyás királylyal 'j, utóbb ennek kamarása volt, és rokonával Kállay V. 
Jánossal, és Parlagi Györgygyei I. Mátyás király alatt Jajcza ost- 
románál , és másutt i^ vitézül és saját költségén harczolván, 1464-dik 
évben mind hárman ebbeli költségeik pótlásául a kincstárnak azon évi 



^) Az elxirt családi levéltár bizonyofan minden erre biztos adatot 
njrujthatna. 

*) Sperfogel Wagnernál Analecta Scepui. L p. 153. 
») Vay L Német liivség 374. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



Kállay. 97 

szatmármegyei jövedelmét, (t. i. minden öt portától egy arany forintot) 
kapták 0- 1464-ben Treutel Miklós magvaszakadtán ennek javait is 
I. P á 1 nyeré Parlagi Györgygyei adományban '). Ugyan ez évben 
ismét Parlagi Györgygyei, maga ugy testvére VII. János, nagybátyja 
L ó r i n z, és rokona V. János részére szolnokmegyei (Mezó) Túrt, 
ésWarsányt elóbbi birtokosaiknak a rácz dcspotáknak hűtlenség! 
bélyegén I. Mátyás királytól adományban nyerte , és azokba a budai 
káptalan áltel ellentmondás nélkül beiktattatott <). így kapta a Kállay 
család Mezó-Túr felerészét, melyet a legújabb idókig osztatlanul birt. 
A másik fele a Parlagi család után más családokra szállt. I. P á I--ugy 
látszik— 1468-ban elhalt És utánna ismét egy II. Pál testvére szüle- 
tett, ki 1478— 1483.ban élt. 

VII. János az 1447-ki országgyűlésen Szabolcs vármegye kö* 
vete volt •) %y fia maradt ; VIII. János. 

1476-ban Kállay Margit Dobi Lászlóné, leány-negyedet kapott 
a Kállayaktól 

1483-ban Kállay Erzse Keserű Istvánná a család simái birto- 
kából leány- negyedet kapott. — Sima végett a Zólyomiak is, kik It. 
Miklósnak Anna nevű leányától származtak , pert mditottak , de a 
nyolczados törvényszék Simát is fi-ági birtokul itélé,és 1505-ben 
Zólyomi Dávidnak gyermekei ebból a leány-negyedet nagyatyjuk után 
elfogadák. 

VIII. Jánosnak három figyermeke volt, úgymint 1 . III. Pál, 
ki L ó r i n c z fiától származott unokáiban Anna Báncsy Jánosnéban, 
ésBorbála Bárczay Ferencznében fi4gon kihalt Leányági utódai a 
Jármy-ak stb. — 2. 1. Farkas , ki X. János fiában halt ki, és 3or 
I. Ferencz,ki 1549-ben élt, és neje Báthori Anna volt Ettől négy 
fia, és leánya Kata Vay Andrásné maradt. A fiuk közül II. F e r e n c z- 
nek els6 nejétől losonczi Bánfiy Annától II. Gryörgy ésBorbála 
Borbély Istvánná született; második nejétől Bornemisza Katától (ki 
utóbb Perényi György neje lön) III. Ferencz, Klára b. Perényi 
Zsigmondné ,08 Zsuzsanna Kemény János utóbb erdélyi fejede- 
Icmné születtek. A fiuk magnóikul haltak el 



Katona Hist. Critica tom. XIV. p. 661. 

») Ugyanott p. 763. 

*) A hártyán kelt eredeti iktatási jelentés szerint 

*) Kovaohioh Vestígía Comitioram p. 266—168. 

Digitized'by 



Google 



98 KáUay. 

XI. Jánosnak k^t fia maradt: IV, Pál és VIJ. István. 

IV. Pálnak egy fia maradt XIII. János , ki kiskorában iialt 
el, és kit anyja Pataky Anna^ ki utóbb Kubinyí Lászlóhoz, ment nöűl^ 
tiz hónapig temetetlen bfgyott ; sőt nevezett Pataky Anna egyetért- 
vén a leány-ággal , úgymint emiitett Kállay Klára-Máriával Perényi- 
névely és Zsuzsanna Keménynével, noha VIL Istvánnak volt III. M i k- 
1 ós fia, 16dO-ben a Kállay fi<ág kihalása ürügyén a Kállay qsalád-bir* 
tokra adományt vettek. Nemkülönben egyetértve Kállay Borbála ier« 
jével Bárczay Ferenczczel 1660-baa j^^uhinyi Lászlónak, ki III. M i k- 
lósnak gyámja volt, ezt okleveleitől megfoszták. finnek nevében 
16ől-ben az adományozásnak ellentmondatott, s késóbb a birtokok 
csakugyan reá vissza is kerültek. E III. Miklós ban állt fiágon a 
XVIL század végén egyedül a család , és ez okból 6 a családpak mint- 
egy megujjitója (rastauratora), mipt az a családfán is megjegyezve áll. 

III. Miklós, valamint átalában a család reform, vallású volt, 
és — mint iratik — III. Miklós az eperjesi mészárlások korában, en- 
nek hatása folytán lön katholikussá. Azonban az áttérés XI. l^erencz 
leányainál már elóbb is foganatba vétetett, t. i. II. Ferencznek máso- 
dik neje Bornemisza Kata kath. vallású lévén, leányát Zsuzsannát 
a kath. vallásban nevel tété, míg később mint Kemény János hitvese 
ismét reform, lön. Érdekes róla ide jegyezni , mit Kemény János ön- 
életiratában erre vonatkozva ir : m^^ hagyott helyen — úgymond — 
megegyezek szolgáimmal^ Kallót is elkerülvén , Rosdlyban menék Kun Lász- 
lóhoz, az holott valahány napokig mutatvány azön alkalmatossággal jedzém 
el magamnak feleségül Prényi Gyöi*gynek mostoha leányát^ néhai Káüai Fe- 
rencznek Bornemisza Katától való édas leányát y mely Bomemissa Kata 
Alaghi Menyhárttal anyjul egy vala^ Kállai Ferencz pedig másik Kállai Fe- 
rencznek Báthori Annától való fia volt tStt ez megmátkásodisom anno 
Dni lé3I. midőn járnék Í4 esztendős koromban aratás és siüret közben: 
Minthogy pedig az Prényi Györgyöt , mostoha atyját kinevelte , s Kállay Fe- 
renczet isy édes atyját ki nemzette , tudtam vallásomon levőknek lennij nem 
is gondoltam f és aBzerzök is nem jelentettek^ hogy anyja pápista volnaj s 
abban is nevelte volna eljedzendŐ feleségemet , midőn már menő utambM 
csak közel volnánk Halmi nevű falubeli udvarházokhoz , mely van Ugocsa 
vármegyében^ akkor értem meg; melyre nézve áltáljában eltökéllettem »^ 
magamban, hogyha az látást már nem változtathatom t«, velem levén bö^ 
csületes úremberek , Kun László és István uraimék » de halaszszam az meg- 



SzaUy L. Magyar történelmi emlékek. I. 888. htp. 

igitized by 



Google 



KáUiigr. 9B 

kötelezést édes angámra^ ki wUg akkaf élt, s atyámfiaira^ azonban többé oda 
ne fogjak vallására nézve ; de mivel Istentől ugy volt rendelve^ az meglá- 
tás után megkelle lennie az gyüröváUásnak is. Noha pedig taldm harmadik 
esztendejében együttlakásunknak , vallásban is megegyeztünk : mindazonál- 
tal addig nagyszübeli fájdalommal szenyvedtem az vallásban külonözést, 
sok bajjal is távoztattam az papoknak hozzám szokásokat^ de minden kén- 
szergetés és az miatt való izetlenkedés néfáil Isten meglérité. Én mindazál- 
tal senkinek nem tanácslom , hogy azt próbálja^ különőzö vallásra házasod^ 
jék : nagy lelki gyötrelem,^^ 

De térjünk vissza III. Miklóshoz, a családnak uj megalapí- 
tójához , kitől a mai pemzedék két fővonalon sarjadzott le. Ugyanis 
111 Miklósnak nejétől Sztánkay Évától több gyermeke született ugyan, 
de ezek közúl csak XII. János és lY. F e r e n c z terjesztett le ága- 
zatot, és általok a család két fővonalra oszlott, a XII. János ivadéka 
az orosi^ IV. F e r e n ez utódai pedig a napkori vonalat képezvén. 

Napkori vonal. 

E vonalon. IV- Ferencznek fia, az ős magyar arozu V. F e - 
r e n z, kinek tasnád-szántói Becsky leánytól született gyermekei közül 
Sándor Szabolcs vármegyében szolgabiró, utóbb kir. ud vamok, test- 
vére János szintén ott szolgabiró volt. 

VI. Ferencznek nádfői Krucsay leánytól gyermekei közül Meny- 
hért Szabolcs megyének 1838-ban főszolgabirája, 1841- 1848-ban első 
alispánja és 1847-ben országgyűlési követe volt. 

Sándornak Gergely fiátóli unokája Ödön 1841-ben Szabolcs 
vármegye főszolgabirája, 1848-ban nemzetgyűlési képviselője volt. 

Andrásnak fia Miklós 1838-ban Szabolcs megye íŐadósze- 
dője volt. 

IV. G y ö r g y n e k fiai közül Miklós e század elején Szabolcs 
megyének hires alispánja, és udv. tanácsos. Fia K r i s t ó f cs. k. kama- 
rás és Kraszna vármegye administratora volt 1840-ben Másik fiától 
Alberttől unokája Emánuel hadi főadószedő ugyanott 1841-ben. 

IV. Györgynek fia György egri kanonok ós albei prépost 
volt 1807-ben, Testvére Károly ugyan akkor az Alvinczy ezredben 
hadnagy, neje Lánczy Magdolna volt ; de gyermeke nem maradt. 

IX. Istvánnak fia L á s z 1 ó Heves vármegye alispánja volt e szá- 
zad elején , fiai közül L e o ezredes , és ennek egyetlen leánya a jeles 
regényiró b. Jósika Miklós első neje vala. Lajos Síabolcs vármegye- 
ben aljegyzöséget viselt egy ideig. o,™.. .. Googk 



10 Kállay. 

Az orosi vonal. 

Az orosi vonalt XII. János kezdi meg. Két nejétfii (1. Gál 
Magdolna, 2. báró Percnyi Borbála volt) gyermekei közül Mihály 
kapitány ; XIII. János a tiszáninneni kerületi tábla ülnöke, cs. kir. 
kamarás, 1770-ben grófságra emeltetett *), azonban mag nélkül 
halt el. 

Józsefnek Kun leánytól fiai közül Antal Szabolcs vármegyei 
táblabíró, hirípi Szubányi Franciskától fia István kir. tanácsos és 
Csanád vármegye administratora volt 1840-ben. Meghalt Pesten 
1845-ki mart. 16-án kora 55-ik évében. Nejétfii Blaskovich Amáliától 
gyermekei : Benjámin, Melissa és Gemma. 

Gábornak Mihály nevű fiától unokája Ubul 1841-bcn 
Szabolcs vármegyei alszolgabiró lön Gábor másik fiának Gábornak fiai 
közül Gyulának fia Á r p á d. 

Az elészámláltakon kivül is még számtalanon viseltek megyei 
hivatalokat, és többen a hadi pályán is szolgáltak, azonban rólok ada- 
taink nem levén, itt meg nem emlithettük. 

A család jelenleg kath. vallású, és birtokos Heves, Szabolcs, 
Szatmár és Csanád vármegyékben. 

Nemzékrendje Uhuitól kezdve több táblai pereken kivül az E 1 e k 
nemzetség ellen Sima iránt, valamint a Jármyak ellen Oros, Túra 
és L a s k o d iránt folyt perekben is törvéayesittetett. 

A család fisi czimere — mint itt a 26. lapon látható — egy zöld 
sárkány által keritett kék paizs mezejében egy sisakos fej, alatta két 
piros szív, és a fejjel egy vonalban függfi helyzetben ponty látható, a 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja he- 
gyén levágott vérzfi törökfejet tartva. Hagyomány szerint a farkát 
szájában tartó sárkány onnan jfive a czimerbe, mert VII. János I. 
Mátyás király korában a sárkány-rend vitéze volt , és állitólag egy 
csata alkalmával egy törököt a vizbe szoritván , ott agyon szúrta, és 
nyakát szegvén , midfin fejét kardja hegyére vette volna, azzal együtt 
egy a hullára éhezfi pontyot is kihúzott a folyamból 0. Lehet, hogy a 
czimerre vonatkozó oklevél is feltalálható lenne a család terjedelmes 
levéltárában, ha az már is megnyilnék a történelem részére. 

Kállay család, n^skép Szent-Miklóssy. Lásd Szent- 
Miklösiy család. 

*) Lehoczky Stemmat. I. p. 169. 

*) B. V»y Láazló Német hivíég. 374. lap. r^ ^^^T^ 

^ ^ «♦ P^ l. DigitizedbyCjOOgle 



KMé9é ^ Katmár. 41 

K&llat család. (Somlyói). Szilágysági birtokos család, Ist- 
ván az 1791- és 1794-ki, — Mihály az l792-ki országgyűlésen 
Kraszna vármegye követei. Antal clfibb szolgabíró , utóbb törvény- 
széki ülnök 1848-ig. László ugyanakkor alszolgabiró >)• 

MLallós család. Marmaros , Szabolcs, Szatmár vármegye ne- 
mes családainak sorában áll. Közűlök Károly 1837-ben Szatmár 
vármegyei al-ügyész. 

MLálmáii család. (Inakodi). Kihalt családaink egyike, mely- 
ből iuakodi Kálmán ^ános 1505-ben Somogy vármegye követe 
volt a rákosi országgyűlésre *), 

Kálmán nevű család jelenleg is él Zala és Nyitra megyében. 

K.áluiánczlicl^'i család. Szabolcs vármegye nemes csalá- 
dai közé soroztatik Fényes E. Grcographiájában. 

■Lálinándl család. Szabolcs vármegye nemes családai so- 
rában fordul elő Fényes E. Geographiája szerint. 

Hajdan Erdélyben is élt Kálmándy család , melyből Mihály 
többed magával Karánsebesre menekült , de Básta biztatására vissza- 
térvén, ennek parancsára Kolosvárott többekkel megöletett 1604. '). 

■Laluiár család. (Jászberényi.) Mint előnevük mutatja, 
Jászberényből eredtek. Jászberényi Kalmár Bertalan anyai ág- 
ról már nemes (agilis) 1582-ben nyert Rudolf királytól czimeres ne- 
mesítő levelet saját , ugy neje A g a t h a , fiók Márton és leányuk 
Orsolya, továbbá veje jászberényi Kis Mihály nevére és utódaik 
részére, mely czimeres nemeslevél 1582-ben sz. Márton püspök ünnepe 
előtti negyedik férián Borsod vármegyének Miskoiczon tartott közgyű- 
lésében hirdettetett kii 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon korona, 
melylyen vörös dolmányos kar könyököl, kardot és annak hegyén vérző 
török fejet tartva ; a paizs jobboldali felső szegletében félhold, a balban 
aranycsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén vörösbe öl- 
tözött kar nyugszik, kivont kardja hegyén török fejet tartva, Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A nemestfég szerzőnek egyik utóda Kalmár Lukács a múlt 
század közepén élt, és 1770-ki mart. 15-én halt meg Aszódon, kora 62. 
évében. Tőle a leszármazás következő : 



') Török Antal közlése szerint sz országgyttléfli jegyzókönyyek után. 
') Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157. lap. 
») Wolph. Bethlen Hisi tom. VL p. 8-12. nr^r^rí]^ 

*^ '^ DigitizedbyVjOOQlC 



Kalmár. 



Lakáoa 

1 1770. 

(Neyraan Fmzsina) 



I. Dániel. Mátyás 

Pesten 1817. Aszódon 1785. 

(1. kanisai (Knrasch IJora) 
Váczy Kata) 



II. Dániel Sámuel Mihály 

banki evang. insurgens Szarvason 

lelkésxl626. 1809. 1803. 



István, él 



B.-Gyarmaton József Sámuel. Ferencz. István 

ügyvéd sz. 1786. sz. 1788, sz. 1797. sz. 1804. 

1822 ^ 1862. Orosházán 



...A. 



Ida 



jegyző 



(Thomka Lajos) József Sándor Mária Ckiza 

sz. 1823. sz 1824. sz. 1829. sz. 1831. 

I. Dániel 1815-ben Aszódról Szarvasra, innen 18 17-ben Pestre 
költözött, és 1803-ban máj. 2-án Nógrád meg jétAl nemességéről fiai 
részére is bizonyitványt nyervén , azt azon évi június 3-án Pest me- 
gyében is kihirdetteté. Fiai közül Sámuel Pestmegyének 1805- és 
1809-ben kiállított felkeU nemes seregében szolgált Másik fia II. Dá- 
niel nógrádmegyei Bánk helységben ágostai evang. lelkész volt. En- 
nek fia István B.-Gyarmaton iígyvéd, az irodalomnak könyvtárgyüj- 
tés által pártolója. 

Mátyás Aszódon lakott, hol Kurasch Ferenoznek Menke Er- 
zsébettől született leányával Kurasch Borbálával 1785-ki april. 18-án 
kelt egybe. Ett&l négy fia született, úgymint a) József született 
Aszódon 1786-ki mart. 19 én. Idővel (1840-ben Orosházán jegyző 
volt.) b) Sá m u e 1 szül pestmegyei Valkón 17á8-ki aug. 8 án. c) F e- 
rencz szül. Bagón 1797-ki octob. 4-én. d) István szül. Aszódon 
1804.ki febr. lO-én. 

Józsefnek gyermekei József szül. Domonyban 1823. jul. 3án. 
— Sándor szül. Domonyban 1824-ki sept. 9-én. — Mária szül. 
Egyházán 1829-ki jul. 20 án. -G e i z a sz. Egyházán 1831. mart. 3l-én. 

A család egy másik ágának leszármazása következő : 

Kalmár idősb György 
1755. 



r 



János 



András 



István Imre 

banki evang. 1804. 

lelkész. 1804. lak. Albertiben. r^ ^^^T^ 

-igitized by VjOOQ LC 



Kalmár. - Kálmárlly. M 

E osalidfán i\\6 Kalmár idftsb György tlböAym m üigifádme- 
gyei nemesek lajstromában elfifordul mint felső - sztregovM lakos, 
ugyanott említetnek akkor középső és ifjabb Kalmár G- y r g y , idősb 
és ifjabb János, idősb és iQ. András, id. és ifj. Lukács, Má- 
tyás és végre legidősb György. 

A családfán álló Andrásnak fiai István és Imre 1804-ki nov. 
20 an nyertek nemességükről Nógrád megyétől bizonyítványt '). 

Kalmár család. Alapitója Kalmár M á r t o n , ki 1626-ban 
II. Ferdinánd királytól nyerte czinneres nemeslevelét. Utódai Kalmár 
István, András, János, György és másik György Nógrád 
megyében az 1726-ki nemesi vizsgálatkor igazolák nemességeiket ^. 

Kalmár János ugyanazon megyétől 1776-ban vett ki nemes- 
ség! biaonyitványt *). 

Kalinárfy család. Kramerlauff Ignácz budai polgár 

1790-ben ozimeres nemeslevelet nyert •), és neve Kalmár f y-ra vál- 

toztattatott, utóbb Leopold rend vitéze, Pest vármegye táblabírája, 

Buda sz. kir. város bírája, és a polgári katonaság vezére volt. Meghalt 

1823-kí dec. J3-án kora 70. évében. Neje ns Reinprecht Katával ily 

családot alkotott : 

Ealmárfy Ignácz 

tl82a 
(Reinpreoht Kata) 

Serafin Aloizia Eulalia 

(b. Wimmemé) (b. Csollich) (Póugpráozné) 



mAs^~ 



Turíbiiif. Edmimd. 

Czimere négyfelé osztott paizs,az 1- és 4-ik osztály ezüst mezejé- 
ben vörös taréju fekete kakas irótollat tartva. A 2- és 3-ik osztály kék 
mezejében fehér folyamban fekete csőrű febér hattyú úszkál. A paízs- 
fólötti sisak koronájából aranyoroszlán emelkedik ki , első jobb lábá- 
ban kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-fekete, balról ezüst- 
fehér *). 

Nevezett Kalmárfy Ignácz az 1806-ki országgyiílésen Buda 
város követe volt , és a felkelő sereg iránti választmány tagja ; mgj^n- 
ekkor a Ludoviceára kétezer forintot adott ^). 

Nógrádmegyei 18(M-ki jegyzőkönyv. 936. lap. 

^ Protoool. C. Neogr. anni 1726. 

■) ProtocoL pag. 366. 

*) CoUeot. Herald, pag. 

*) Adami Souta gentü. tom. V. 



•) 1808.ki 4- ée 7. iörv. oz. 



Digitized by 



Google 



44 



Kálnay, 



K4lnay család. (Kis- és nagy-rkálDai f .) Barsvarmegyének 

ösrcgi kihalt családa, melynek ismert törzse Zendi máskcp Nagy- 

káloai István 1377-ben élt T61e a család leszármazása a következő: 

Zsndi 1. István 
1377. 



I. Mihály 
1415. 1437. 
de Kálna 



I. Láazló 

1415. 1435. 

de Kálna 



1. Miklós 
I 



II. István 



I. György 

1415. 
de Kálna 
(Várday 
Agatha) 



II. László 
1505. 
Bars V. 
köveié 



Bora 

(Majthényi 

Rafael) 



II. Mihály 



II. Miklós 

III. Miklós 

Gergely 
I ^ ' I 

V. István 
de Nagy-Kálna 
étin Bölgyén 

1594. 

^Váeárdy Bora) 

I 



III. István. 

t 



II. 



G jörgy 



III. 



G yörgy 



III. László 
dictus Pazon 



IV. 



G yörgy 



III. János 



Kata 
(Vásárdyné) 



1616—16 



Ferencz 
(üjfalnssy Kata) 



Zsófia 

1614. 

(Lipthay 

Imre) 



YI. István 

T""í • 

András. 

1640. 



István. 



I. Ferenoz 
1^0. 

Albert 

1584. 
Bars V. 
alispán 



I. János IV. István Anna Imre 

elesett elesett (1. Czobor 1525. 

1526. 1526. Márton. kir. titk.^ 



Bora. 



Ferencz. IV. János. 
1622. 



Anna 
(Appon\ 
Miklós) 



A család törzse Zendi máskép 
I. Lajos királytól borsodmegyei Z 
nyert fi-ágra. 

141ő-ben I. Istvánnak fiai I. M 
nyitramegyei mindkét Bölgyént kapják 

1434-ben I. Mihály egyedül 
adományban egész Borfeöt. 

*) Creneal. authent. Mss. tom. I. 



ZSsnzsa Krisztina 

161L (1. Mere 

(Sambokréthi Gergely 

Kristóf) 2. Appony 

Gáspár). 

Nagy-Kálnaí I s t v á n 1 377-ben 

e n d helységre uj adományt 



ihály, György és László 
Zsigmond királytól, 
maga kapja Zsigmond királytól 



Digitized by 



Google 



Kálnay, M 

14d4-beii ismét mind a három testvér Zsigmond királytól ado- 
mányt nyernek börsodmegyei Zend, Almás és SzAkeháza, barsmegyeí 
Kálna és Geletnek , zemplinmegyei Fölvár és Zadvar, nógrádmegyei 
Alsó- és Felsfi-Kürt és Halgacs helységekre, és ugyan ez évben mind 
ezekben tisztán beiktattatnak. 

14d5-ben ismét a három testvér három rendbéli adomány-levél 
erejénél fogva Zsigmond királytól nyerik H<mt uegjébea Dalmadot, 
Abaujban ZiOnd, Kersed, Gibárt, Nógrád m^yében Eskent és .Puszta- 
Megyer birtokokat. 

1437-ben Zsigmond király I. Mihálynak hétezer íbrintban beirja 
SárfeA, Sárkuska, és Karkoz nyitram^yei helységeket 

II. László 1505 ben Bars vármegye követe volt a rákosi or- 
szággyűlésre 0. Fiai közül L JánosésIV. István 1526ban Mo- 
hácsnál esett el. Imre II. Lajos király titkára volt, ki által 1526 ban 
az esztergami érsekhez küldetett levéllel '). 

Kis-líálnai Kálnai Miklós (talán az, ki a táblán III. Miklósnak 
van Írva) ISCO'ban Bars vármegye szolgabirája volt ^). 

Nagy-kálnai Kálnay Albert 1584-ben Bars vármegye alis- 
pánja volt •). 

V. István és általa nejétói Vásárdy Borától származott Ga 
György uj királyi adományt szerez 1594'ben Nagy-Kálna, Gelet- 
nek, Szénásfalu, Vichnye , Felső- Várad , Kís-Salló , Kis-Vezekény, Kis- 
falud helységekre , és Kis -Baracska , And, Valkó , Felsö-Vásárd pusz- 
tákra, melyekbe a szent-benedeki oonvent által beiktattattak. 

V. Istvánnak leánya Zsófia Lipthay Imre neje volt, kinek 
testvérei Istvánés György 1623-ban geletneki rémeiket Lipthay 
Imrének adák el ^). Már elóbb (1614-ben) geletneki részét nővérével 
Zsófiával a felsó-váradi birtokért cserélé el *). 

IV. J á n s 1618-ban nyitramegyei sárfSi és födémesi, és 1624- 
benbar8megyein.-rendvei részbirtokát idegenité el Lipthay Imrének ^). 

') Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mokáosi véizután 157. lap. 

^ Engel Monumenia p. 217. 

') S2.-benedeki Convent. Faac. 115. Nro 5. 

^ Eredeti okirat. 

*) Sz.-benedeki Convent Proi K. pag. 125. 140. — Capta Faac. I Nro 20, 
ée FaM. XXX. Nro 19. 

*) Ugyanott Prot J. pag. 579. — Protoc. K. pag. 124. 

*) Ugyanott 16ia Protoa E. pag. 24. — ée 1624. Prot. K. p. 155. Láss 
ttibbet rólok Nagy Iván „Kisfalndi-Lipiliay nemitíarende és oklevelei.'' Pest 
18öa XX-XXiy. lap. 



Digitized by 



Google 



w 



Kálnay, -^ Málnássy. 



Ugy látszik — * legtovább élt a odaládban IV. Istvánnak fia 
András, ki 1640-bea gróf Pál% Pállal s többekkel együtt vittBOl- 
gyénre uj adományt j és abba be is iktat^tott az esztergami káptalap 
által ^)4 Benne fiágon a család elenyészett. 

Nem találjuk a családfán KálnayDorottyát 1626*ban Pély 
Mtbály (tavegyét. 

. K&lnay CMlád. (Iklandi). Iklandi Kálnai Márton 1559- 
ben élt, és törzsökös székely vérből eredt , névazerint az A b r á m nem- 
hez és Nagy-Agh ágazathoz mint primipilus számíttatott '). 

K&lnámy cssalád. (Kálnási). Sáros vármegye legrégibb 
családainak egyike, és egy törzsből ered az ezen munka I. köt 86. lap- 
ján tárgyalt B a g o s s y , ugyanott 172 — 175. lapjain ismertetett B á- 
nóy és továbbá a Kükemezey és már kihalt Qyarmán csa- 
ládokkal. 

Törzsük, — mint már elmondatott — Vizibor volt, kinek fia 
Gyárman IV. Béla király korában a tatárok ellen harczdt , és Nath 
testvérével állitólag egy elrablott magyar herozegasszonyt kiszabadí- 
tott. Erre vonatkozik a négy rokon-családnak ősi czimere is, mely egy 
nőt tüntet fel, kinek feje fölött két oroszlán védöleg tartja a fejedeln^i 
koronát. 

Vizibortól kezdve a Kálnássy család leszármazása a következő : ') 

I. t á b 1 a. 

Visibor 
1220. 



Grármán 
12Ö1-1264. 



Nath. Rinald. Jtmd. 



GhTina. 



Adorján Yoltér Sebestyén 

de Lucska. eitSl a á KÜkemeiey 

Eltöí a Ba$ony Bánó c$* a^ iáriue. 
o$Md, 



Gergelv 
a Káinoisy 
cf • törue 

i '^ 1 

Fétyt. 11. tdblátK 



Mátyás. János 
t a Gyármán 

' . a. lőrf f a. 



Bonokos 

de Diepesfalva 



Jakab. 



Bálás. Márton. Szaniszló. 
1412. 1412. 



Urincz 

__i85a_ 



Istrán. György. 
1413. 



Miklós, 
t 



Jakab. Bereozk. 



Antal. 



Esztergami káptaUa 1640. Capsa 2. Fmo. 4. Nro 6. 
'3 Székely aemset Constituiioja 271. lap* 

*) Wagnw Mss. tom. LXX. pag. 194. - lUetö halyén nem kötöltetvéu a 
G yá r m án osalád ágazata, kiegészítésül a táblázaton ez is kihalásáig láthald. 



47 



n. t á b 1 a. 



Gergely, hi as /. lábián. 



Márk 
de Kálnás 



János. 
1359. 



István. 
1350. 



Imre Mihály. 



Bertalan. 
1435. 



György 
deKá 



Mátyás 
Láloás makoviczai 

1444—1490. . várnagy 

(l. Petronella 1465. 

2. Temyei Anasttásia) 



János Hona Ense LáaKlö 

(Raszlaviczy (Körtvélyessy) (Hosszú- 1468—1516. 

Anna) mezdy László) 



Simon 
(Dnka Ágnes) 



Margit 



János. 
1547. 



I. Ferencz 

gyalui vámagy 

1553. 

(1. Szinyey 

Potentiana. 

\. Kenderessy Anna. 

3. Csapy Ilona) 



Kristóf. 
1559. 



Anna 

(Kttkümezey 

Gergely) 



Kata 
(Jancsó Ferencz) 



(Vekey 
Uona) 



Zsigmond 

1589. 

t 



II. Ferencz 
1613 - 1621. 

(kálnói 

Bornemisza 

Anna) 



Sandrin 

(Válkay 

Anna) 



István. 

t 



Zsófia 
(Sarudy) 



Ti %n. 



Ge 

1613: 

(Bánosy 

Erzse) 

György 



Zsigmond 
r?. (Bük Judit) 

( 

Sándor 

1685. 

(Desewffy 

Zsuzsa) 

I ^ 1 

Gergely 
(Boronkay Bora) 



Margit Ilona János 
1641. (1. Szegedy. 
. 2. Athaly 
Gáspár) 



Anna Judit 
(Bánó (Zathu- 
2Ssigm») reozky) 



III. Ferencz Ádám Anna 

(1. Fejér Bora. (CJsoma (Válynö) 

2. Rajzinger Anna-M.) Erzse) 



Ferencz. 
r 



Sándor. Julianna. Erzse. 



Károly. Ádám. Lajos. 



Digitized by 



Google 



48 KálAássy. 

A családfáról látjuk, mint fejlődött ki a törzs unokáiból öt külön- 
böző család. Jánostól a XV. században kihalt G y á r m á n ágazat. A 
többit mellőzve, Gergelytől eredt a Kálnássy család. 

Gergelynek fia Márk már Kalnás-ról Íratott. Két fia J á n o s 
cs^Istvána XIV. század közepén, 1350-ben éltek. Jánosnak fia I m r e 
ismét Nátfő-ről íratott , valószínűleg lakásáról , mert a család több he- 
lyen bírván, és osztálykor is valószínűleg minden helyen nyervén bir- 
tokrészt , székhelyéről neveztetett el ; innen van , hogy hol egyik, hol 
másik családágon fordulnak elő ugyanazon nevezetek, még nem állan- 
dósulván meg vezeték-nevekül. így látjuk, hogy aGyármán csa- 
ládágon is , még Jánosnak fia Domokos Dienesfalváról , sőt Küke- 
mezőről is íratott Míg Adorjánnak, kitől a Bagossy család szár- 
mazott, ágazatán némelyik a L u c s k a i birtokról , majd NátfŐről, sőt 
Kükemezőrőlís neveztetett 

Nevezett Imrének fia Bertalan osztályos ágazati rokonaival 
1412-ben osztozott meg, és akkor a közös birtokokból ő kapta egész 
K á 1 n á s - 1 0) innen lön azután ez ágazatnak a Kálnássy név 
végleges tulajdonává. 

Bertalannak fia I. György makoviczai várnagy I444*ben 
Ulászló királytól K á 1 n á s helységre fiai részére is uj királyi megerő- 
sítő adomány-levelet nyert *). Utánna testvére Mátyás volt 1464- 
ben Makovicza várnagya , midőn a szepesmegyei Bussó várába mene- 
telre azon vár kapitányaitól szabad menetlevelet kap ^). 

Simonnak fia I. Ferencz, mint I. Ferdinánd híve, Erdélybe 
szakadt be egy időre, és ott I. Ferdinánd vezére Castaldo őt 1552-ben 
Gyaluvár kapitányává tette, miről azonban ő lőő3-kí mart 2I-kén 
családi viszonyai miatt lemondván, arról Castaldótól fölmentő levelet 
kapott ^). Ugy látszik, Erdélyben töltött idejének köszöni malomvizi 
Kenderessy Annávali ismeretségét , ki második neje lön, miután első 
neje szinyei Merse Potentiana 1575-ki febr. 24-én meghalt, és Gálszé- 
csen (Zemplín v,) eltemettetett ^). Ferencz nyerte Gál-Szécset 1567- 
ben Bocskay György hűtlenségí bélyegén •). 



Wagner Diplomái, C. Sáros, p. 366. 

«) Ugyanott p. 381. 

•J Ugyanott p. 71. 

•) Ugyanott p. 405. - V. ö. Wolph. Bethlen 1. 497. 

^) L. a 8Ír-iratot Szirmay C. Zemplin not. top. p. 377. 

•) Szirmay C. Zemplin noi top. p. 276. 

Digitized by 



Google 



JíáMlqL W 

I. Ferenczczel egy korbáa! 1566i>ban élt Kalnássy II. Má- 
tyás ^)y kinek azonban atyját meghatározni nem tudjuk. 

A családfa — mint látszik -^ csak e ^zad elejéig terjed le , és 
igy azon a Sáros és Zemplin megyében a. most is éI6 Kálnássy család 
tagjait hiába keresnfik. 

A Kálnássy család e század elején J^emplin megyében Kohány, 
Gálszécs és Dargó helységben iratík kbzbirtokosul ^). 

K&lnoky család. (Körispataki gróf, és nemes).) ös székely 
család, melynek törzse a hagyományok -szerint Káinok helységet 
alapitá, és azt a család egy részben mostanáig ia birja. A gróf Nemes 
és M i k ó családdal egy közös nemzetségből elfe dezt e t ik '), és állítólag 
még a XIV. században I. Lajos király korában András, ki a csa- 
ládfa törzsét képéziTtTe m e s vezetéknévvel éli ; s csak ennek fia I s t- 
V á n vette fól. a K á 1 n <>k y nevet. 

Nevezett Neaifts András hagyomány saerint, — mi azonban a 
grófi diplomában' téli alapját, — I. Lajos király tcstfii^kapitánya volt, 
és azt vadászat közben egy medvétfii menté meg, a honnan eredezte* 
tik a család fisi cÉÍmerét, a dühösködő medvét ^). Pia — mint mondók 
— István a Káinoki nevet vévé föl. Ennek fia Máté, ennek D c- 
meter, ennek I(* András. Benkfi szerint e II. András vette föl 
a Kálnoky nevet , ésr Aüdreas Nemes de Kálnok-nak Íratott. 
Ezen n. Andcáa 1459-ben jelen volt a medgyesi gyűlésen ') ; egyik 
fial. Bálint pedig 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen vett részt '). 
És az fi idejélfil kezdve azután folytonos világosságban áll a család 
története. < .. _' / 

A családfáról, — mint látni fogjuk — lehagyvák nagyrészben a 
leányok nevei ''), holott a más családokkali Összeköttetést épen ez mu- 
tatná fel. 

Mielfitt tehát a család többi tagjairól is elmondanék rövid tör- 
ténelmi jegyzeteinket , lássuk í: Andrástól kezdve a család leszárma- 
zását a mai napig : 



*) Szirmay C. Zemplin not iop. p. 137. 

») UgyanoU 274- t7lk 279. 

*) Szegedy Syitöpsis i 661. *^ Benkfi Transylv. generális I. 

*) Ugyanott n. p. 450. 

*) Kállay Székely »eii». -----1 

•) Ugyanott. 

^) Kfiv&ri L. Erdély nev. oaaUdai 187. 138. lapjain. 

Digitized 4 Google 



w 



JUMk^ 



I. iáblk. 



Nemes Andris 
f. Lajos kir. testőre. 

I — ^—^ 1 

Káinoki István 

I ^ I 

Máté 

I ' ^ ^ , 

Demeter 
I ^ • n 

, 1469. 

Ili I tf A 1,1 I 



I. Bálint 
1506. 



Mihálv, 
t 



. Péter 
Háremszéki í^pap 



II. Bálint 
1560. 
táblai filnök 
(dersi Petid Anna) 



Tamás 

I ^ 1 

Utd IL iábtdú. 



Dmzsianna 
(L Kemény János* 
2. Basa Tamás.) 

Tíi. Bálint ^" 

tie27. 



L János 
1612. 
Háromszéki f5pap. 
(SárfaM Károli Kata) 

— ^' l- t , 

István 
Miklósvárst. ktrálvbiró 
ssékelfekkapít. 
(Béldi Anna) 



Sámuel 

grórim. 

kaaoMUár f lY06l 

(gr. Lázár Erzse) 



Bürisztína 
(Csáky Gábor) 



Zsuzsa^ 

(Mikes 

Kelemen) 



Ádám 

Csiki í<5kap. 

+ 1719. 

(Mamuoca de la 

Tőrre Mária) 



Bora 
Cgr. Apor Péter) 



Domokos 
+ 1732. 

Jadit 
1752. 



Antal 

tábornok 

I _ ^ — I 



Lajos 
1786. 
(gr. Petki Ist.) Torda v. 



II. Sámuel 
ezredes 

1 ^ ^ . , 1 

Franciska 

(Jellachich Ján. 

tábornok. 



József 

a török 

(ft fttyer L ) 

Ádám 



Henrik 



János 

tábornok 

+ 1832. 

(b. Jósika Bora) 



Dénes JttHa Franciska 
MikLk*4>író (L Maurer +1846. 
iró<nótlen) Mikály. (Sethal 
2.gr.HaUer Jáaos) 
Lajos) 



György + 
százados 
(gr. Haller Anna) 



Imre 
(nőtlen) 



Pál 

titkár 

(nőtlen) 



Félix. 



Digitized by 



Google 



KéMMriv- 



» 



II. tábla. 

Tamás, ki m h táblán. 



Benelclek 



Csiki fökup. 
1660. 



L«8tló 



IV. Bálint. Péter. II. MiKály. II. Tamás 
16^. t 1704. I 

TWftamágban, , 



AiiDá 
jTúri Fer,) . 



Farkas 

16 



m. Mihálr. 
17X1 

nr^ — » 

Sándor 

székely 
ezredes. 



János 
1716. 



Aátal 
(Forró 
Teréz) 

I 



Ferencz* 



J6w£ 
+ 1711. . 

nr^" — ' 

Teréz 
(Mezei 
Gy«rgy) 



Klára Róza József 

(PócsaSamu) (Mikó Pál) ti. Ssaosvai Erzse. 

2. Székelv Anna) 

Sándor. Károly. András. József. Karolina. Erzsébet. 

I. BáUnlnak, ki 1506-ban az agyagíalvi gyűlésen jelen volt, fia 
I. P é t e r Háromszék fökirálybirája a XVI. század közepén két ágra 
szakaaztá osaládát két fia II. B á li n t és T a m á s által Annak ágazata 
utóbb gráffá leve, míg emennek ága maradt a nemesi rangnál; 
amaz ágazl. ; — Tamás ága pedig a II. táblázaton mutattatik fel. 

IL B á 1 i n t táblai ülnök 1560 ki deo. 1 1-én az ország áltf^l a val- 
lásos vitatkozás hallgatására rendeltetik 0- Nejétől dersi Petki Annától 
leánya Druzsianna elfibb Kemény János^ utóbb Basa Tamás hit- 
vese. Fia János 1600—1610 körűi Háromszék fókirálybirája, 1602- 
ben Gtéozi Andrással ^tartott ; 1603-ban Székely alatt barczol és elfoga- 
tik, 1604-ben megszabadul; 1605-ben Bocskai részére a havasalfbldi 
vajdával szövetséget köt '). 1607-ben aláirta a eontestatiot a jezsuiták 
mellett Említtetik a íejérvári gyűlés 1608-ki aug. 9 -ki gyűlés végzé- 
sében is. Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kel fel, miért 1612- 
ben máj. 15-én a szebeni gyűlésen nótáztatik '); de Bethlen Gábor 



*j Kállay, A székely nemzet 254 L 

*) Wolph. Beihkii tom. Y. p. 41(X VI. p. 2B2. 293. 319. 

Bcjti CkEngdaél MoaunMala nnganca 32a 344. < 



•<git^^ by 



Google 



ftt 



Káliiélíy. 



alatt kegyelmet kap 1614ben >). Egyik $a III. Bálint 1627-ki aug. 
4-én Brassóban halt meg kora 24, évében. 

Jánossal egy idfiben egy másik János is élt, ki 1603-ban Bras- 
sónál Székely Mózses alatt esett el ^. 

István, I. Jánosnak fia^ 163L táján Miklósvárszék alkirálybi- 
rája volt Henter Péter statutoriája szerint.__Ennek fia I. Sámuel, 
családjának legnagyobb férfia, erélyes, eszes férfiú. Háromszéknek fő- 
királybirája volt. 1686-ban Tökölit megverte á Vaskapunál; Tököli zá<«z- 
lója most is megvan Körispatakon ^. Utóbb ~knióstartó, majd fStarto- 
mányi biztos. 1694-ben Csikból kiverte a tatárokat, ésiinég ezeQ évben 
legelsó udvari kanczellár lön *), és ^az erdélyi udvari kanczellaríát 
szervezé ^). 1697-ki april S-án I. Leopold királytól grófi rangot 
nyert utódai számára is '). Ekkor nyevÁ az £si medve czimer helyett 
az itt metszvényben látható 
czimerét, mely egy négyfelé 
osztott paizs , közép koronás 
kis paizszszal, melynek arany 
udvarában koronás kétfejű sas 
látszik , mellén arany vértecs- 
kén a király nevének kezdó- 
betüje nagy L. ragyog. A czi- 
mer nagy paizs osztályaiban 
a rokon-családok czimcreíból 
kölcsönzött képletek tüonck 
fel, úgymint az 1. osztályban 
a kivont karddal álló grtf, 
(Bánfiy czimer); a 2-ik. osz- 
tályban a koronás fejű , és az 




*) Hogy e János II. Bálint fia voU, Révárí irjafrl. h. kö2lÖU<ssali(lf)ln, 
ellenben A ssékely nemz. Constitutioja 162. lapján köslöit peres íté- 
letben nincs róla szó, a szerint a leágazás így hangzik : Si ^uidem Ador Sp^eiaU- 
li$ ao Magni/íou$ Come$ Antonius^ filiu$ Adami^ fiUi Samuelit ^ filii Stephani^fiUi Pelri^ 
olim Káinoki de Kárötpaiak etc, Iti van-e tehát a hiba, vagy Kóvári kÖzlötte csa- 
ládfán? — nem tudliatom. 

^ Wolph. Bethlen tom. V. pag. 408. világosan altér Joannes-nek 
nevezve.) 

*) Kállay Székely nemz. 255. 1. 

^) 1694. febr. 23. art. Kóvári szerint 

«) Cserey Mih. Hist. laa 157. 209. 229. 250. 484. 439. ' 

*) Benkó Transylvania gen. II. 451., hol a gróá diploma is köBöIietik. 

Digitized by VjOOQIC 



orazÁg almáját harapó^ kigjó (Bethlen* czimer) ; a 3-ik osztályban fész- 
kén ÜIÖ, és üsdt vérével tápláló pellíkán (tán Potki czimer?); a 4-ik 
osztályban a nyíUal átljtltt éa megkoronázott láb (Bcldi czimer) lát- 
ható. A paizs fólOtt két koronás sisak áll , a jobboldaliból az ősi czimei: 
a száján nyillal átlótt vér^ó medve, a baloldaliból pedig a nyakán nyil- 
lal átlótt, és szarvai fölött félholdat és csillagot mutató dámvad (Lá- 
zár czimer) látható. A paizst 7- ugylátszik — arany-fekete foszladck 
veszi körül. 

L Sámuel, ki 1706-ban halt meg, — irodalmi téren is műkö- 
dött, 6 folytatással adá ki Pethö Gergely Krónikáját 1702-ben, mely 
elótt leict czimere áll , és e czimer alatt a cziriierre vonatkozó köv(»t- 
kező (illetlen) versek állanak : 

. j,Czimeredben lévő vadak piros vérrel 

Ékesek, s vitéz láb, kemény nyil lövéssel. 

Az griff és pellikán kegyelmes uradhoz 

Jegyzik hűségedet , és Magyar hazádhoz. 

Bánffi, Bethlen, Béldi, Lázár s Petki nemmel. 

Káinoki ös névvel te dicsekedhetel." 
Ugyan ezen czimer fölött — ugy látszik jelszava áll ez igékben : 
„Nec ti mi de, nec tumide." Nejétől gróf Lázár Erzsétól, ki 
1709-ben halt meg fia volt 

Ádám gróf, 1705-ben január 27-én csiki főkapitány nyá nevez- 
tetett ki *). Neje Mamucca de la Tőrre Mária, spanyol nő, nővére volt 
az oláhországi vajda nejének. 

Fiai közű! József, korán özvegységre jutott anyjok által Oláh- 
országba vitetett , ott nevekedett fel ; s később hivatalt viselt. Az ak- 
kori török-osztrák háböru zavaraiban — irja róla Kővári — Oláhor- 
szág bejárai közt összeesküvést hoza létre , melynek czélja volt. Oláh- 
országot a töröktől elszakasztva , a magyar korona igényein , Austriá- 
hoz csatolni. De a terv kitudódván , Konstantinápolyban zsinórt indí- 
tanak Gézáméra,* mi elől Erdélybe futott, itt táblai ülnökségre nevezte- 
tett, de el nem fogadá. Eletét Miklósvárt végzé. Közönségesen K á 1- 
noki a török-nek nevezek. Nejétől j&iaurer leánytól fia Ádám; 
ennek fia Dienes, nőtlen , a forradalom előtt Miklósvárszék király- 
birája,és országgyűlési hivatalos. 1847-ben Fels6«-Fe}ér megye főis- 
pánjává neveztetett, erről 1848-ban lemondván, a forradalom után el- 



Cserey Mihály Hist. 434. 

*) Kapríaai Mm. B tom. XX. p. 28^ n ^ 

Digitized by VjOOQIC 



S4 Ifálftbky. 

vonulva a hivatalos pályától , külföldi utazást tett , és arról irt mufiki* 
jának „Vándor emlékei'^ 1853. 2 kt. tiszta jövedelinét a Garai 
árváknak ajándékozá. Több czikket is irt a Kolosvári Kőzltoybeü, és 
egy regényt „Karácsai Indár*^ czim alatt 3 kötetbea 

Józsefnek (I. Ádám fiának) testvére Antal szervezé az erdélyi 
elsó huszár sor ezredet, az úgynevezett vörös csákósokat. Meghalt 
mint táborszernagy. Fia L aj os tordai fSispán volt 1786-ban. Ennek 
fiai Henrik és János a tábornok, ki 1832-ben halt meg. NejétftI 
b. Jósika Borbálától már csak két fia Imre és Pál élnek. 

Testvére Sámuel ezredes volt, elesett a porosz háborúban. 
Testvéreik még F e r e n c z , ki mint Csikszék birája halt el 1743. kö- 
rűi. Továbbá Tamás, Jusztina b. Jósika Zsigmondnö , T e r é z, 
Szálkai Istvánné , Kata tábornok Salm neje , kik 17dO-ben osztozá- 
nak 0- Végre testvérök volt 

Domokos, ki 1732-ben halt meg , és reform, vallású nejétől 
hat gyermeke maradt ^)* 

A II. táblázatot , — melyen a nemesnek maradt ág sarjadzik le, 
Tamás kezdi meg, ki 1586-ban perelt testvérével II. Bálinttal 
Egyedmezeje fölött Miklósvárszékben a Jankó családdal. Fia 

Benedek 1612-ben mint Báthori Gábor ellenese nótáztatott, 
de Bethlen Gábor alatt kegyelmet nyert '). Két fia maradt; Mihály 
és László. 

Lászlónak fia Farkas, 1656-ban a kormány taBácstagjául ne- 
veltetett. Fia József 1704-ben aláirta Rákóczy Ferencz száműzeté- 
sét ^)Oserey szerint kora egyik eszesebb férfia. ^). Meghalt Brassóban 
ifjan 1711-ben. Leányában Terézben Mezei Györgynében ágakihidt. 

Mihály 1 649-ben Miklósvártaék ülnöke, Siárazajtáról irU ma- 
gát ^). 1660. körül csíki főkapitány és MikoVár kapitánya a Baresay 
pártján állt 7), és ennek. követe is volt a Portán ^); a iCemeDy Jáao^ 
részén állók által Csikban fogságot szenvedett. 1661*ki jun. lO-én a 



^) Teti Apor Lusus Muadi. Ms. Kővári szerhit 

>) Pethő G Kromkája Mjt. SpAngár : as 173t. évre. 

*) Böjti Eageanél p.399. 

•>KálU(3rid.h.2ö6. 

Cserey i<L h. 368. 439. 46Ö. 

•) KáiUy id. h. 264. 

') Kazy Hiat tom. 11. 242. 

■) Sialárdy Sirahnaá krónika 607. L ' 



Digitized by 



Google 



ttebeniekii^ nyugtató levelet ad BedAázi Tamás jajnak átvételé- 
rti >). Fiai ktefil 

IV. Bálint 1667-1678.ban Bethlen János Miklós atyjánál 
szolgál, és. Bethlen Miklósnak barátja Béldi Pál réazén lévén, ezzel ki- 
vándorfett a törökh52, és ott is balt meg. 1678-han nótázták '). 

Péter, IV. Bálint testvére, 1704«>ben csíki fökapitánynyá ne- 
veztetik, de a ktfvetkezfi évben már a Rákóczy forradalom részén állt, 
és Brassót ostromlá ^). Testvére 

Tamás, kinek egyik fia M i h á 1 y a forradalom részén áll, és 
Rákóoaíval Loogyelorsecágbii fut ]7U-beiL ^). Fia Sándor székely 
evedes volt 

Tamásnak másik fia János, ennek fiai Antal ésFerencz. 
Antabak Forró Teréztftl fia József, ki atyja a most élőknek. 

A Kálooky családból az emiitett Sámuelen kivül az irodalmi té- 
ren lá^uk Káinoki Mihályt^ ki imádságos könyvet „H oszú utcza, 
kevés költség^^ czimül irt ^). És József, az úgynevezett tö- 
r ok , koráról becses jegyaeteket hagyott ^ mi azonban az 1848-ki for- 
radalomkor földulatott. 

Kalocsa (Malád. Hont és {)e8tmegyei nemes család. Közülök 
A ntal Hont megyében a forradalom elfitt ellenzéki szónok. 

Kalocsa Lajos meghalt N.-Körösön 1859-ki január 24-én kora 
60.évébea 

A csalid caiaiere a paizs kék mezejében lovon ül6 vitéz, kivont 
kardat .tartva. A paizslblatti sisak koroi^jából két sasszárny között 
^gysaarvu enelkadik ki 

BLaiocaay CMlád. Kaloosay Oyörgy 1718-ban IIL Ká- 
roly kiiifytói i^rte ozimeras nemeslevelét *). 

Czimere a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló 
tigris, els0 Ubaival ezüst keresztet tartva. A paizsfblötti sisak koroná- 
jlMMI egy v^Ms meziS, és egy pánczélos kar n3ráNk ki, amaz vörös zász- 
lót, emez kivont kardot tartva; mellettök jobbról arany nap, balról 
ezüst félhold ragyog. Foszladék jobbról ezitstvörös, balról arany -kék. 



Ksméay Kot. Cspit Albeaáit p. 948. 
'XHMasrM. Hlii 9T. 106. 
')Ug3raiioit338.d56. 
/) UgTanottiTS 

*) Magy. tud. iárs. Évkönyv. lY. köt 6. l itóv&rí smHsí 
•) Collsct. Herald. Nro WO. V^ T 

Digitized by VjOOQIC 



Kálóczy t^Milád. Sopron; Qyüi megye Mmes esaláiUk K(K 
zűlök Kálóczy Mihály 1842— 1847-ben Győr vármegye jégyeCjé g 
levéltárnoka. i i • • . " /. 

CzinierQk a paizs udvarábaiir e^y koroüára álU tóit kard,' k(^rül« 
véve liliommal ; ugyanaz látható a paizsfólOtti éisak könoúáján la. 

A család egyik tagja KálóczyJáno^ KtassTó vármegyébe te- 
lepedett , hol mint a megyének táblabirája volt ; és Zala válrra^yétől 
1791 -ki nov. 7-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó vártnegyében 
1791.ki nov. 28-án kihirdettelé. 

Kaloi család. Kaloi András 1686-ban nyet^ü^c2imercs né^ 
meslevelét 0- ;. ^ » 

Czimere a paizs kék udvarában zöld térett, fészkén ütófebér pel- 
likán^ fiait melle vérével táplálva; ugyanaz látható a paÍ2sá)l^tí fAsák 
koronáján is. Foszladék jobbról arahy-kék, balról ezüstrvi5!»ös.' ^ 

VLalondhj család. C^alondat f.) Régi kihalt nemes csaMd', 
mely hajdan Nógrád megyében bírta K a 1 o n d a helységet. ' 

Kalonday Simon 1472-ben kapja Nógrád me^yébeH ! 
királytól Kozárd helységet *). 

Kalonday Imre 1493'banKrakkóblBlnlMiálf<).' ^' - - ^ 

Kalonday György 1499 - 1500-ban Hoöt vármegye íaliáppáiijfe 
volt *). ólt 1604.ben is *>. . i ^ 

Kalonday Gergely lő 14-ben a Dunába veszett Buda alatt •). 

Kalonday Péter lölOrbeti Hont vármegye aUspái^' '). ' 

Kalonday Istvánnak fia Gy ö rgy 1504-ben baft raeg,^ iáiát ezt 
Kalonda helységben talált sirköve, és annak fölirata 'mutal)a, méfyi^ 
hangzik: ,,Het5 est se pultura Bgre!^ii (ak^or^i -Aa^tcon- 
dam Stephani de Kalonda, qui ^biit.ín áo-tl/Q. I>n<i: 
míllesímo qui ngentesimo quarto.^^ • t •. .< ' 

A sirkón a család czimere látható, n[irly.».paíi^udira9>ában^!e\g|y> 
könyökben meghajló pánczéloa karr nyillal átU^ve^ Ipaaábwkipyiliviri* 



Callact Htrald. Mro 812. 

*) Kmprínai Mss. B. tom. L. p. 70. — El6bbröl 1. Fejér Ck>d. Dipl. tom. X. 

voL YIII. p. 164 Magist Stephaniu dictus Kalandai ld84-ben egri k ánonuk. - 
•) Regestrum Bunae Craoovieará pi. 16. . ^ / ^m. ■ :i »' 

Eredeti okirat, és Kövesdy L. ExamcQ YerUiiyMiw i?i»i- 1785 . 

pag. 173 V n ;^'T 

^j Kovachioh Sappl. ad ve«t. Comitioram II. 209. 8J0.f • - /J 
^ Badapeití siemU II. köi 167, .^ r\f 

^ Kövesdy most id, h. 174. : r • . * » 

Digitized by VjOOQIC 



Kálés. - Kályl. * Sf 

got tartva A paizsfolGtti sisakból — ugy látszik — szárny emelkedik 
ki, és körüle két oldalra makkos cserfa lombozat osüng alá ^)» 

KJiIos CMlád. (Szirmai , péterfalví stb.) Ugocsa vármegye 
régi osaláda. £gy tbrzsbftl ered a Szirmay családdal. Törzse C a 1 v u 9 
(kopasz volt ^) ) melybfil lett valószinűleg a K á l o s név , noha egyél> 
iránt tnár 1881-ki oklevélben egy Kalus nevű is emlittetik ^). 

1891-ben Kai qs-nak fia Domokos, fiával Miklóssal őszöd*" 
falva határát járata ^> 

1458-ban már a Kalus család^ mely név utóbb Kalosra vál* 
tozott, 1^ 3zirmai eUnéi^yel élt. így ssdrmai Kalus Simonnak fia 
Fori^,.^á9mán Mihálylyal, é$ szirmai Barthus fiával Andrássail és Má- 
téul, a ^töb}) o9;itályo9 rokonaival Perény Péter ellen hatalmaa(kodá$ 
iránt tétetnek tanuvallatást ^). 1471-ben pedig ismét a Kai ds bsa*i 
Iád Beken,, Barthus, Pázmán és Zirmay vér fogazataival 
egyezkedik. ^ . ' . . . 

Utóbb azt látjuk, hogy a család egy némely ága Péterfalvi^ 
másik ismét sásvári előnévvel is élt. így pete rfal vi Kálos 
Mái^toü tr^öcsa vármegyének 1565— l$8l-ben Szolgabirája volt. 
Péterfaivi Kálos Mátyás 1681— 82-ben viselt szolgabiróságot ®), ' 

A sásvái-i elÓnevüekból sársvári Kálos Pál 1616-ban volt 
Ugocsa vármegye szolgabir^ja ''). 

Utóbb ismét a szirmai elónév használatában látjuk a Kátosókat ;' 
igy stírtnai Ki^lósBertalan 1697-ben ugocsamegyei esktWt ®); 
szirmai KálosDienes 1804-ben fSügyész volt. Ez utóbbi iiestvété^ 
vei Bertalannal, Kálos Lásdénak Sai e saázad elején i i« Skirma 
helységnek fóbb birtokosai között állottak *) 

Kalya crsal&d. Gömör vármegye nemes családa *^). 

Kalyi csal&d. KözŰIök az 1631-ben élt Kalyi Pált jeles 
böcsiiletes vitéz embernek irja Kemény János ^0* 

*) L. rajzát Mocsiry A. Nógrád várm. Esmértetése. 1. 166. lap. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 111. 

•) U^anott p. 116. 

*) Ugyanott p. 112. 

*) Ugyanott p. 112. 

•) Ugyanott p. Ö8. 

') Ugyanott p. 59. 

^ Ugyanott p. 60. 63. * * •'■ 

•) Ugyanott 118. 

<ő) Bartholomaeides C. Gömör p. 146. ' ^ 

>*) SzaUy M. Magyar ti^rténehni EmliM. l. M6. J^ t 

Digitized by VjOOQIC 



#8 KamaiiiBsy« — Kwmesay. 

Kamanczy család. Gömör vármegye nemes caaládainiJí 
egyike ^). 

Kamánházy család. Nyitr4 várm^ye nemea családa. 

A nemességet Kamánhásy Miklós nyerte 1720*ban ül. Károly 
királytól. Csimere a paizs yörQs udvarában egy aranykorona, melylyeta 
pánczélos kar ktoyököl , aranymarkolatu kivont kardot tartva; iidtftte 
a jobboldali szögletben aranycsiUag ragyog. A paizsibUHti sisak koro- 
náján szintén pánozélos kar nyugszik kivont karddal. Fossladék mind* 
két oldalról arany-fekete '). 

A osalád tagjai közül Kamánházy László pappá lévén , Í909* 
tói haláláig 1817-ig váczi püspök volt Rokona Kamánházy Perencz 
1889-ben váczi püspöki uradalmi fóügyész volt, kinek gyermekei 
Béla, Lilla. 

Kamarás család. Lásd Z elemé ry család. 

Kameráth család. Kameráth József 1795-ben nemesü- 
tetett meg. 

Czimere : a paizs íiiggőlegesen fölváltva vörös-kék hat csíkolatet 
mutat, és az előtérben zöld téren aranyoroszlán áll, elsó jobb láhábao 
kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából aranygrif emel- 
kedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany - vörös, babról 
arany-kék •). 

KaoKicsay család. Közűlök 16524)en élt Kamo«w^y János, 
neje Madácdi Zsófia volt ^. 

Egy töredék nemzékrend ^) 



Kamoosay Imre 



lyj 
(Farkas Teréz). 

' T^. ' 

Sándor 

(BeaeErzn) 

I ^ 1 

Jolianna 1840. 

(Walther Lánló> 

Kamocsay László 1836— 1843-ban al-, azután hadi fó-adósze- 
dójedóje volt Esztergám vármegyének. 



Bartholomaeides C. Gömör. p. 145. 
S) GoUeot. Herald. Nro 489. 
*) Adami Souta gentil. tom. V. 
*) Protoool. C. Neognid. anni í€62, 
*) Deméndy-Thasiéry^éte psr, 

Digitized by VjOOQIC 



Kámonéy. — KMiiper. M 

Kamondy család. Vas és Veszprém megyét nemes <^Iád ; ex 
utóbbiban Kamondy Károly 1843-ban megyei rendszerinti esküdt volt. 

Kamondy Kata 1655 ben Bfcze Péter hHvese. 

Kaitioiiyay €*sal&d. (Kamonyai f.) Hajdan Zempli virme* 
gye nemes családa, mely ott Nagy- és Kis-Kamonya helységét birta. 

'lS39benéIe Kamonyai Mihálynak fia András, 1460-ben 
pedig Kamonyai Bal ás emlittetik. A család kihaltával azétdekleti 
birtok a Butkay családé lön ')• 

riLamper csaf&d. (Sákenéki f ). Po2sonymegyei\ kihalt eéa- 
Iád. Sárfenéki Kamper O^yö-rgy és János 166 l-ben n6grádmegyei 
Tereske helységet 900 tallérért Pai'kas Pál tlógrádi alkapitánynak 
Ajacsa nevű pusztával zálogba adják ^ tii:enhiit évre. 

1667-ben dec. 31-kén Kamper Ghyörgy, — miután magnélkül 
elhalt testvére János után az egész Tereske reá háromlott, azt újó- 
lag néhai faügyei Farkas Pál özvegyének Szombathelyi Anna asszony- 
nak és ut<Sdainak tízen nyolcz évre mé^ száz magyar forint (elülfieetés 
mellett teköté *). E György volt hihet&leg Lehoczky szerint Po- 
zsonyban hárminczados *) ; és egyszersmind volt az, kit öeth és Run- 
dínelli urak a Schmiding és Heydíng várak ki nem fizetett ára miatt 
letartóztattak, miért kiszabaditását az országgyűlés sfirgeté az 1647-kt 
94. törv. czikkben. 

Györgynek csak két leánya maradt Éva, Dobéczy Andrásüé, é^ 

E l e o n r a , kik 1670-ben Apácza -Tereske falut ismét kétszáz Ötven 

forintért körmöczi aranyban nevezett Szombathelyi Annának uj tizen- 

nyolcz évre zálogban hagyták ^). 

A család ismert nemzékreude ez : 

Kamper Ferenoz 
(Phiora Pmm Par) 



György János Régin 

^47. le" '^" "^ ' 



1647. 1 667. 1661. (Sembery György) 

Évm £l«oiiora 

(DobtovAadrás) 167a 

£éi&hb -r- ugy látszik — nevezett helységet a családfán álló 
Re^ha leány-utódai kiperlék , és máig is birják. Nevezett Reginának 

Szinimy C. Zemplin. not. 4op. p.^. 369. 

*) Pozsonyi káptalan. 

•) Oklevél. 

^ Lehooxky Blmniai. If. 



*) Oklevél. 



Digitized by 



Google 



m KMiatliy. 

leánya Sembery Regina Szmrcsáoyí Jánoané, kítíU Mocaáiy és Ordédy, 
eMl Borsíczky, ettSl Frideczkj stb. ssármazának. 

Kamuthy család. (Szent-Lászlói f). Kihalt család, mely 
bár Magyarországból eredtedé Erdélybea szerepelt a XVII. században. 

A család eldödei a XV. század közepén Békés vármegyei birto- 
kosoknl tűnnek fel, nevezetesen Kamuthi Tamás I46Í 4>en a ma- 
róthiaknak Szileméres iránti bei^Ltatásuknál királyi ember volt ; ugyan 
ez oklevélben emlitetnek Kamuthi András; Kamuthi Istvánnak 
Gfiki Kamuthi Domokosnak fia Cllek^ endrfidl Kamuthi Pál; 
ICamutbi P é t e r , Kamuthi Istvánnal^ fia László, s vqgre Ka- 
muthi Blek Tamás mindnyájan békesm^yei birtokosok, kik a neve;- 
zett Maróthi-ak ügyében tanúskodtak \). 

A Kamuthi családnak Magyarországon, — mint Kővári írja, — 

egrieI5neve volt; legalább azzal élve ment Erdélybe Kamuthi B a- 

lás, mint derék hadvezér '); és ott Iő69*ki mart 10 én Sz.-Lász^ 

l ó t cTorda várm.), Oláh-Fenea, Sz.^Mihály telke , Magyar és Oláh, 

Tótfalu^) egész &lvakat, továbbá a tamásfidvi, topa-szentkirályi (Ko; 

loa T^rm. felsó kerületében), mezft-ujlaki, és velkéri (Kolos v. alsq k^r.) 

rész^jószágokat. Birá ezenkivül — ugylátszik — neje Szentgyörgyí 

Erzse után a d r á g i kastélyt is , és irá elónevét D r á g-ról^ majd S z.- 

L á s z 1 ó-ról , míg utódai ez utóbbi ,praedicatum' mellett marad* 

tak. L Bálás meghalt 1591-ben, mert ekkor már ncge özvegyül ira- 

tik ^). T6b a leszármazás követkozó : 

I. Bálás 
1569. 
(S2.-Gyj5rg y i Erzte) 

II. Bálás Borbála Kristóf Or^lya L Farkas 

1603—1624 (l. Horváth Máty. (Zeller ign.) (Torocxkai 1699. 

Doboka v. föisp. 2. Hamvay t László) Torda v. föisp. 

(Zeller jLaglata) György) (Mojzes Kata) 

László Orsolya Mihály II. Farkas Kata 

(ZányAnna) (Vitéz (Fekete (Serédv 

1 — , « Györfcy.) Klára) István) 

István —^ — — — — 



fejed, komomok. Zsuzsa III. Bálás MiUós lil. Farkas 

1638 + (Bethlen Fer.) 1 1628. (Cserényi (Jászberényi 

Erfse), Zsó<ia 



Zsuzsa IV. Farkas. Erzséibet 

(Mikola Zsigm ) f 1665. 



Teleki Hunyadiak kora X. 14-^17. V 
*) Wolph. Bethlen tom. V. p. 498. 
>) Ma osak egy Tót&lu áll a gyalui járásban. 

*) Ellenben éló nek is iratik lö91-ben a ciiki vashámoi^ iráuii kiadott 
oklevélben. Székely Constit. 101. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



Raumtliy. 6f 

I. Báládnak fiai közAl II. Bal ás 1602^b€fD BáthoH Zsigmond 
hive, kit Erdélyből kikísér. 1603-batt Székely Mózses mellett harczol; 
és a Bárczán fogolylyá lesz, de magát nagy sarczon megráltja. Még et 
évben Booskay részére Szsmosujvárt beveszi. 1612 — 1689-ben Doboka 
vármegye föispánja, és BetUen alatt államtanácsnok '). Fiatal korát- 
ben Egerben katonáskodott, és tálán inn^ü a H o d o r ákal emiitett 
egri eUnév. Egyébiránt lakott Egren is *). 1620-ban utasításait 
résacére az erdélyi kinostárnokfaoz ^). „Termetében és magaviseletéi>^Q 
rwmya, éé igen fortélyos és kegyetlen ember is vala *X Nejétől Zeller 
Angaletát^l gyarmekeí közül osak László fiának ismerjük 6^ I s t- 
vánt, ki B($4ilen Gábor komoraoka volt ^3> és 1638-ban meghalván,^ 
ez ágat sirb^ vitte. 

I. Balásnak másik fia L Farkas — ef|^ n^|óir<h)k szerint 
^— )|igen elmés , discursivus , de természetiben rusnya , köszvényes, és. 
igen negédes, erkölcsös, kegyetlen ember vala ; jó deák, olvasott és ha- 
talmas memóriája ember vala, folyt mint az viz az disoursusa, de so- 
lida conclusioja ritkán volt^' ^). Családját 6 még fóljebb emelé 1599- 
ben Erdély részéről követ volt a bécsi udvarnál , bová Bathori Endre; 
megválasztását viszi , s bol rövid ideig fogoly. 1603-ban Bethlen Gá- 
borral kimenekül ''y Később bátyjával együtt Bocsijai zászlója alatt 
harcfcol ^). 1605 ben Bethlen részéről Nándorfojérvárt jár. a töröknél 
segélyért, 1606-ban pedig Bethlen záratja el Szamosujyárba. Utóbb 
Torda vármegye főispánja, és székelyek tábornoka lett 1624-ben apri| 
24-én Bethlen Gábortól javaira uj adományt vitt Neje volt azon pél- 
dabeszédben felmaradt K a t a , kit még biztatott Gyalu vára reményé- 
ben •), éa kinek révén nyerte 1610-ben Gyalu várát Báthori Gábortól, 
ki említetett nejével élt Azonban mégis Báthori Gábor megölésében 
is részvétellel gyanusittatott ^®). 1626-ban Bethlen Gábor biztosa volt 
Ferdinánd királyhoz * ')• Vm közül Miklós nak , kinek Gyalu vára 



Kemény Jiuös önéletlráM^ SzaUy kiadása. 60< 

*> Ugyanott 34.1. 

') Remény Jos. Notiiia Capii. Albensís II. 36. 

^) Kemény János Önéletírása 34. 1. 

^) Kállay székely nemz 255.1. 

*) Kemény János önéletírása 117.1. 

S Wolph. Bethlen Hist tom. V. p. 464. 

*) Ugyanott VI. 275. 278. 318. 

*) Kemény János id. h. 28. lap. 

*<>) Kazy libr. 1. 2. 

") Tudománytár 1888 ki foly. IV. köt. 182. lap. 



Digitized by 



Google 



91 KanáesanUi* — Kanez. 

1628< oct. 5-én újra 34 forintba Íratott bo, — maradtak gyermekei, 
névazerint fia IV. Farkas, ki 1665. táján meghalván , benne a Ka« 
muthy család férfi ága elenyészett. 

Kan&csanln CMl&d. A Kanáesantn család 1751*ben M.* 
Terézia királyasszony által nemesittetett meg. 

Czimeve a paizs vörös udvarában hármasxöld dombon álló) arányod 
takyu és fejezetű márvány oszlop, melyen arany cserkoszorú f&g, és te* 
UjSben ezüst-fehér golyó van. A paizsfblötti sisak koronf^áa smntén 
olyim oszlop látható. Foszladék jobbról arany-vöröa, balról ezást« vörös 0< 

Kancsd család. E név többféle változatban fbrdul élA, azon- 
ban a nógrádmegyei jegyzőkönyv hitelességénél fogva az K a n o z ó volt. 
Kanczó Tamás és Mihály és Fábián András i651-ki, oct. 
8-án ni. Ferdinánd király által nemesittettek meg, és unokáik Kan- 
czó János, Tamás és István ezen czimeres levél felmutatása 
mellett 1726-kí aug. 1-én Nógrád megye elfltt produeáHak ^. 

Az 1734-ki nógrádmegyei nemesi vizsgálatkor is Kanczo né^ 
ven Íratott a család a lajstromba '). Utóbb pedig e név K a 1 e s ó alak- 
ban fordul el6 j igy az 

I755-ki nógrádmegyei nemesek sorában a birtokosok közt emlit* 
tetik Kalcsó Tamás mint Bolykon lakozó. Ugyanott az armalbta ne^ 
mesék közt olvasható Kalcsó Mihály és idősb és iQabb János. 
1812-ben szintén Bolykon laktak Kalcsó András és János, kik 
már a taxalista nemesek sorába estek. 

18^-ben Galgóczon lakozó Kalcsó János e család ivadékának 
tartá magát. 

Kancx család. Kancz József és Sebestyén 1771-ben 
M.-Terézia királyasszony által emeltette^ nemességre *). 

Czimerük ez : a paizs felső részében vörös udvaron három arany* 
csillag ragyog. A paizs aljáról egy kúp alaku osztály nyúlik fel, mely- 
nek kék udvarában arany szólótoké megrakva szölóförtökkel látható. 
A gúla jobb oldalán ezüst udvarban zöld téren szarvas ágaskodik, a 
gúla baloldalán pedig zöld téren daru áll, fólemelt egyik lábával köve- 
cset tartva. A paizsíblötti sisak koronájából két elefánt-orrmány között, 
melyek közül a jobboldali ezüst-kék, a baloldali vörös arany színű, hár- 



*) CoUeoi Herald. 

*) ProioooL G. Neograd. amii 1726. 

•) Ugyanott 1734. 

*) GoHeoi Herald. 

Digitized by VjOOQIC 



Kandód ^KlndMy. <tt 

mas tíAd dombon kiteijesfztett szárnyakkal fehér galamb áll , lábai pi<* 
rosak, valamint oafire is, melyben zöld koszorút tart Fo8zIad& jobbról 
ezOat^t^, balról arany-kék. 

i&aiidő család. (Ciger-farmosi). Már a XVII« században Nó- 
grád megyében élt KandóJános, ki 16ő2-ben nemessége kimuta- 
tására szoríttatván , Bocskai Istvántól nyert nemesi levelet mutatott 
eló y azonban az magyarországban érvénytelen lévén , a következÓ tör- 
vényszékig uj bizonyítékok eléadására utaltatott, és egyszersmind vé- 
geztetett , hogy addig , mint táblabiró semmi törvényes ügyekbe ne 
svíatkozzék ^). Í6&4^ben ezután megnrütatván ^- mint a jegyzÓköny v 
szót «^ Kandó Já^nos, hogy 6 nem a bogáohi, 'hanem a farmost 
K a ádó családból származott, eofnélfogva nemesnek elismertetett *}. 

Jánosnak fi^ volt István, ki 1694-ben élt '). . 

Szintén Jáqoanak leánya lehetett Kandó Judit, Rosnyay 
Jánosné,ki 1681*ben a sztregovai ágoat-evang. egyháznak az ur va- 
csorájához használandó fehér gyolcs abroszt ajándékozott , melylyen 
zöld selyemmel kivarrva ez olvasható: „Generosi Domini Jo- 
hannis Rosnay oonsors, nomine Juditba Kandó, do- 
navit ad glóriám Dei. Die 2ő-a Maji 1681'' *). Élt Judit 
1689-ben is. 

Farmosi Kandó Gábor 1809-ben a 2^mplin vármegyei (blkeló 
nemesség ezredeáe ^ részt vett a gyón ütközetben. Neje (1819.) Páy 
K a t a, és ettől leány? Tvréz. 

Kandó csal&d. (Dályai). MelybM Mihály az 1791.ki és 
1792-ki erdélyi országgyűlésen Udvarhelyszék követe. János Udvar- 
helyazék követe 1815-ben. M i h á 1 y ugyanott duUó 1843-ban. 

Kaiilsay csal&d. (Kihalt) E családot Lazius Farkas a La- 
vandi és Sponhaymi grófoktól származtatja , kik állítólag a Rajnától 



Proioo. G. Neograd. anni 1662. p. 2. liol ez áll : „Quia de dabia Johaii- 
nls Kandó nobilitate certae literae in Lac sede fuisseni publicatae , nempe Sere^ 
rinimi qnondam Stepbani Bocskay armales, qnae nobilibtis Hungáriáé rolnimé 
soffragari possunt ; deliberatur : ut idem Johannes Kandó super vera nobiKtate 
adseeondnm aedriae terminmn usqne prodooat oertiora dooumenia ; hitérim in 
nullttm prooessum joridiúom Colftus huins sese immisoeat, sed jodiolktin eins in 
fn^penso maaeai*^ 

*) Protoa C. Neograd. anni 1664. 

*) UgTanott anni 1694. 



^) Moosáry Antal, Nógrád vármegye Esmért. 1. 98. 



Digitized by 



Google 



^ KanlBay. 

Karautfaánba innen Magyarországba tclopedtek ^) ; azonban ' — , xűmt, 
már Wagner is észrevette '-^ ezen származtatás igen alaptalaii ^ S 
én hozzá tehetem , hogy Lazius igen összezavarja,!^ cs^Iá4<4^ etqd^té^ 
mint például ezt, midfin Kaboldvára, Nagy -Márton (Martínsdorf, Mar- 
tersdorf) , Rechnítz (régi okleveleinkben Ruchtukeúr ?) stb. T)írtokok 
tulajdonosait; a Kanisaiak őseiül ^dja ki, mert ama birtokok tulajdono- 
sai bár idegen (de spanyol származatu tulajdonosai nem a Kanisai, ha- 
nem, szintén kihalt Nagy-Martoni családot alapiták ^). Lásd Nagtf'Mar- 
toni család. 

A Kaoís^y ^^lád pklevele^ alapján Wagner, 4Uitisa szerint mm^i 
den. kétiségen kivjil magyar származatu > és ered€^^;S|(áz^y9|ez nem^^ 
zetség egyikébAl az s 1 vagy, s t h (Qzsol ?> nemből (genus) vft^.^)^ 

Els6 ismert törzsük Imre volt , ki Béla király alatt harmincz- 
ezer embert vezetett Ausztria és herozege Ottokár elIeiL Ezéri Imrétfii 
a család leszármazása következfi : i . 

í ' • . . > t . " 

Imre 

r ' ^ 1 

BelKd lAazló* Iván Henrik: i . \ 

1290.. 1305. (Imre) 

1305 ' 



Lórincz mester 
1324. kapja 
Kanizsát 
(HaselauMaVgit?) 



1. Jánoe I. István 

136a. 1356. . 

(de Heflán) . zágrábi püspök. 



-7 



Folyi, a köv, l 



') Lazius De migraiione geniium Libror. VI. p, !23ft. e'i ' seq. Wagner 
sprint* 

*) Wagner Deo. I. pag. 91. 

') Fejér Cod. Dipl. munkájában e családról olvasható több oklevél hiteles 
leszármazását tünteti föl a Nagy-Martoni osaládnak, mint erről maga helyén.. 
Laziust pedig a tévedésre valószinűleg a két családnál ngyan egykorban elfifor - 
d^ló keresztnevek hasonlósága vihette. 

*) Wagner Dec. I. p. 91 — 111. Wagneri offak leforditá Budai Fer. Hist. 
lecc. II.. kötetében. Irt Wagner elótt a családról Lehoozkyis Stammat. lüi^ 
szokása szerint zagyván , Laziust követve. — Wagner után lásd m n^maékread^t^ 
G e n e a 1. a u t h. II. kötetében is. Látható ^. családfa Wagner kézira^i között 
is Mss. tom. LXX. p. 152., mely után a kiadottat dolgozá. Ugyan /az utóbbi kéz- 
iratban a leszármazás e^ roBz váriania is megvan Kupinszky gymtötól. 

Digitized by VjOOQIC 



KaBisay. 



6S 



I. János, ki a» eíSbhi lapon, 
1359. 
(de Heflán) 



Miklós II. János 

tárookmester esztergami 
1397. érsek. 

(Sientgyörgyi k) 1387—1418. 

I -^ 1 

III. János 
trd. vajda 



II. LÖrincz 

t 



II. István 

fdajtónálló 

1386 -1420. 

"^ 1 

II. László 
soproni fóisp. 
1432. 



I. György 
1405. 



111. László 
erd. vajda 
fólovászmesi. 
1469—1466. 
CHedervári 
g%ta) 



II. Imre. 
1452. 



II. Miklós 
1450. 



III. Miklós. 



IV. László 

horv. bán 

1488. 



lY. János. 



IIL István 
1498. 
í5poliámokm. 



III. János II. György 

1515. fópohárnok 

horv. orsz. bán 

1493. 1508. 
(1. Bánri Erzse 
2. Rozgonyi Klára) 
I ^ \ 

V. László 
1525. vasi 
£6isp. orsz. biró 
(Dragffy Anna-Kata) 



Ferenoz. 
tlö32. 



Orsolya 

(Nádasdy 

Tamás> 



Imrének a törzsnek fiai Robert«KároIy király korában vittek sze« 
repet, és nem kevés nyugtalanságokat okoztak. Hasonlóan cseleked- 
tek az esztergami egyház irányában is, miért Iván (Iban) és Hen- 
rik 1305-ben Tamás primás által az egyházból kirekesztettek. Hen- 
rik (ki Hemericus, Henricus és Imrének is iratik) Wagner szerint 
1309-ben deChorna neveztetett. Fia L 6 r i n c z mester lett tulaj- 
donképen a család alapitója , miután 6 kapta 1324-ben K a n i s a várát 
adományban, honnan a család vezetékneve ercdett Erdemet tett fóleg 
az által Robert-Károly korában , hogy Miklós soproni főispán , utóbb 
szlavóniai bánnak, az ellenség ellen segélyére volt ; és azon ütközetben 
sebet is kapott. Wagner szerint — ha Laziusnak hitelt adhatnék — 
birta Martont, Fraknót és Kőszeget , és neje lett volna Haselau Mar- 
git, kitől fiai maradtak I. István és I. János. 

I. István budai prépost, 1356-ban zágrábi püspök lett és e 
méltóságot 19 évig viselte. Időközben 1363 ban helytartó, következő 
évben pedig egész Szlavónia helyettes kormányzója lön. Testvére 

I. János, testvérével Istvánnal együtt részt vett 1350-bcn a 
nápolyi hadban, és ott érdemeket szerze magának. Élt 1459-ben is. Fia 
öt maradt ; úgymint ^.^.^.^^^ ^^ GoOglc 



66 



KaEisay. 



í) György, ki Héflá nrról irá magát , és 1405-ben Zala me- 
gyében az erményesi pálosok részére zárdát épittete. 

2)11. János esztergami prépost egri püspök (1385 — 1387) és 
végre esztergami érsek (1387 — 1418) volt. Több hadban vett részt 
2iSÍgmond korában a moldvai oláhok ellen 1390-ben és 1395-ben, mely 
évben Hedvig lengyel királyné bejövetelének is ellent állt. Részt vett 
1396-ban a nikápolyi csatában , és ott a király oldala mellett hiven 
harczolt. 1403-ban azonban egyenetlenségbe esett Zsigmond király lyal, 
és annak elleneihez szegfidött. Utóbb azonban köztök az egyetértés 
helyre állott. 1412-ben munkás részt vett a Zsigmond és László len- 
gyel király közt kötött béké- 
ben. Idejében adatott át a 16 
szepesi város a lengyeleknek, 
és János érsek volt meg- 
bizva a zálogpénz fölvételé- 
vel 1417-ben jelen volt egy 
ideig a kosztniczi egyetemes 
egyházi zsinaton is. volt az 
első magyar prímás, ki 1394- 
ben Zsigmond király közben- 
járására „az apostoli sz. 
szék született köve- 
te^' Bonifacius pápától czimet 
utódainak is részére nyerte. 
A család czimere — melyet 
1413-ki (és István testvére is 
1407-ki) pecséten viselt Oí 
egy szétterjesztett sasszárny, 
a sasnak egy lábával, melynek körmei szétterjesztvék , a mint ezt itt a 
metsz vény is mutatja. Meghalt János érsek 14I8-ki május 30-án. 
3)L6rincz iQu korában halt el. 

4)11. István 1386-ban Mária és Erzsébet királyné útitársa, 
midfin azokkal együtt Diakovárnál 6 is elfogatott. Kiszabadulása után 
1387-ben Győr megyében Barát nevű helységet nyerte adományba, 
melybe a gyóri káptalan által be is iktattatott '). A* moldvai oláhok 
elleni hadban jeles érdemeket szerze, és azokat meghódoltatá. 1390-ben 




<) Wagner Dec. I. és Péierfi ConoiL 

') Czeh Jinos Tud. gyüjtem. 1829-ki folyi XII. 



Digitized by 



Google 



sisékdyck ispánja volt. Már el6bb királyi íS^jtónálIó) és Somogy, utóbb 
pedig Sopron vármegye föispánja. 1395-ben részt vett és hathatós 
segélyül volt Dobor vára visszavételében , és a következA évben részt 
vett a nikápolyi ütközetben , mely után a menekülő királyt kiséré, élt 
még 1420-ban is. Fia II. László 1432-ben Sopron vármegye főis- 
pánja volt, midőn Zsigmond őt hadsereg küldésére szólitá fel. 1452- 
ben ő is a bécsiekkel Frigyes császár ellen szövetkezett. Gyermekei 
nem maradván, mag nélkül halt el. 

5) I. M i k 1 ó s Zala , Vas és Sopron vármegyék főispánja Zsig- 
mond király korában. Testvéreivel együtt 1382- ben Zala megyében a 
Eanisa vize mellett Uj-udvar nevű falut vett Palisna János aura- 
niai perjeltől zálogba négy ezer arany forintért. 1389-ben részt vett a 
ráczok elleni hadban. 1391-ben már tárnokmester volt^ midőn Kőszeg 
város határainak megújítására hivta fel őt Zsigmond király. 1395-ben 
l>Vanczia- és Olaszországban járt a törökök elleni segély végett. 1396- 
ban Nikápolynál csatázott , és a szerencsétlen csata után Gara Jánost 
és őt küldé a király az ország kormányzására. Nejétől Szentgyörgyi 
Tamás leányától fia IV. János erdélyi vajdaságot viselt, és ennek űai 
voltak m. László, II. Imre és II. Miklós. 

ni. László 1456-ban Belgrádnál harezolt. A Hunyadi háznak 
híve és barátja. Mátyással ő is elzáratott , de megszökött ; és V. László 
király halála után ő is Mátyás trónra emeltetésén működött. 1459-ben 
ő is Frigyes császár részére pártol Mátyástól , de csak hamar ismét 
Mátyás híve lön ^). 1459-ben már erdélyi vajda és 1466-ban fő-lovász- 
mester volt Hedervári Katalintól fiai : IV. László 1486-ban Német- 
Ujhely megvételében részes. Mátyás halála után egy ideig Miksa csá- 
szár pártosa testvéreivel, később II. Ulászló híve, ki által 1493 ban 
Horvát, Tót és Dalmátország bánjává neveztetett. Élt még 1515-ben 
is. Gyermekei nem maradtak. — IV. János elhalt. — III. István 
1498-ban főpohárnokmester volt. Mindhárman magnóikul haltak el. 

II. I m r é n e k , ki 1452-ben élt , fia volt III. M i k l ó s, ki szin- 
tén gyermektelenül halt el. *" 

II. Miklósnak két fia volt IIL J á n o s és II. György. Amaz 
Miksa király hi ve, ki által, mert Székesfejérvár megvételekor magát 
vitézül viselte , 1516-ben római sz. birodalmi gróffá (in Neuburg ad 
Oenum) tétetett, de mag nélkül halt el. György 1493-ban főpohár- 
nok mester, 1498-ban Horvát és Tótország bánja, 1502-ben belgrádi 



Kaprinai Dipl. 11. 294. Digitized by GoOglc 

5^ 



08 Kmlsay. 

bán, és 1508-ban ismét horvátországi bán lett. 1506-ban jelen volt a 
rákosi országgyűlésen Két neje volt, az ebfi Bánffy Erzsébet, kinek 
halálával el6bbi nejének nfivérétAl Bánfij Dorottyától , Rozgony Já- 
nosnétól való leányát Rozgony Klárát vette nfiűl , miért hötlenségi 
bélyeggel sújtatott. Ez utóbbitól született fia 

V. László, ki 1525-ben Vasvármegye fóispánja, utóbb ország- 
bíró volt. Nejétől Drágfiy Anna-Katalintól születtek gyermekei P e- 
rencz, ki 1532-ben magnóikul halt el, s fiágon a családot sirba vitte; 
Orsolya pedig Nádasdy Tamás neje lOn, ki után a Nádasdyak a Ka* 
nisayféle uradalmakat öröklék. 

A Kanisay családból való, de kinek leánya? — bizonytalan, azon 
Kanisay Dorottya , ki elóbb Geréb Péter , utóbb Perényi Imre nádor 
neje volt, és 1526-ban a Mohácsnál elesetteket saját költségén elte- 
metteté »). 

Kanisal Borbély család. K a n i s a i máskép Borbély 
család a XVII. században Nógrád megye birtokos nemesei sorában 
állt ^). 1633-ban Lónya-Bányán birtokos Kanisai Borbély Mihály, ki 
1652-ben is élt , meghalt 1654. táján, midóu Nagy Erzsébet mint öz* 
vegye emlittetik. Ugyan az idóben (1652—1663) élt János. 

1670-ben élt Kanisai Borbély Zsigmond , kitÓl ily leszármazást 
ismerünk : 

Zsigmond 
1670 
(MeskóMária) 



János Pál. 



Judit 
(Honráthy Pál). 

Ezenkivül éltek a családból 1689-ben Tamás ;— 1709-ben S á n- 
dor, ki 17U-ben már nem élt, és — ugy látszik — a család ezen id6- 
korban kihalt 

Kanisay család. Birtokos Szatmár és Ugocsa vármegyében, 
az előbbiben Mánd^) és Homok ^) helységben ; Ugocsa megyé- 
ben pedig 



') Jászay P. A m. nemzet napjai a moháosi vész után 156. 
*) Ugyanott. 

Protocol. C. Neograd. anni 1652. p. 1. 1654. p. 109. etc. item annorum 
1670. 1709. 1711. 

*) Srirmay Szatmár várm. II. 242. ^ t 

») Ugyanott, 284. Digitized by V^OOglC 



KaiiB* — Kanta. 60 

A Kanisai család 1750-ben többekkel Péterfiavára nádori uj ado- 
mányt nyert, éa ott e század elején is birtokos Kanisay S á n d o r , va- 
lamint ugyanaz Veléten 0* 

Mihály 1804-ben birtokos Forgolányban és Fert6s- Almáson *). 

Kanisay Pál 1677*ben Ugocsa vármegye esküdtje volt '). 

Kanisay családnak — talán a feljebb tárgyaltnak — czimere bal- 
ról jobbra arany-ezüst osíkolat által rézsútosan kétfelé osztott paizs, a 
Jobboldali felső kék osztályban fehér egyszarvú ágaskodik, a baloldali 
alsó vörös osztályban fekete sasszárny lábastól, mely három nyilat tart 
látható. (Ez utóbbi képlet nyilván a régi kihalt Kanisay-ak czimeréból 
van kölcsönözve.) A paizsfölötti sbak koronájából koronás arany orosz- 
lán emelkedik ki, első jobb lábával kardot, a másikkal három nyilat 
tartva. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös •). 

Kann család. (Máskép Mestery.) Vasmegyében találjuk 
Nagymesteri helység birtokosai között a XVI. és XVII. században. 

Mestery Antal, máskép nagy-mesteri Kann Antal 1584-ben fiá- 
nak Kelemennek, ki öregségében segélyére volt, és leányának Ilo- 
nának, Eőry János nejének egész ouriáját eladja Istvánffy Miklós al- 
nádor elÓtt *). 

1637-ben Kann János, magára vállalván gyermekeinek János- 
nak és Ilonának Szitay Grergelynének is terhüket , mesteri részét be- 
vallja E6ry Jánosnak és Gergelynek •). 

1647- 1654 ben élt Kann G-ergely. 

1690-ben Kann Kata Trombitás Mihályné. 

1713-ban Molnár Ilona , elóbb Kann Istvánné, utóbb Pachsi 
Istvánné. 

1720-ban Molnár Orsolya Kann György özvegye élt. 

Kanta család. Gömör vármegye nemes családai közé soroz- 
tatik 'J. Hasonlóan Kantba nevű család Zemplin vármegyében is 
létez, hol Kantba János 1700-ban szolgabi ró volt ®). És e század 
elején a Kantba család Szólnocska helységben birtokosul iratik. ^) 



Szirmay C. ügoosa p. 125. 147. 

») Ugyanott p. 129. 175. 

•) Ugyanott p. 60, 

*) L. Bnrgstaller, Golleotio Infligniiiin aob. H. familiannn. 

*) Oklevél. 

•) Oklevél. 

^ Bartiiolomaeides C. Gömör. p. 145. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 332. 332. not hiei 663. 

•) Ugyanott not top. 326. oigitized by GoOglc 



19 IMntor. 

Kántor család. (Hodászi és Jánossi f .) Szatmár vármegye 
régi családa , melybfil hodászi Kántor Bálint már 1416-foan birta 
H o d á s z helységét , és innen a család Hodászi elönevet is viselt, mig 
Kántor-Jánosi helységről Kántor-Jánossy-aknak is Írattak, és ez 
okból volt már e családról Jánossy néven e munka V. kötetében is 
a 316. lapon rövid emlités téve. 

Nevezett Kántor Bálint 1416-ban Hodász helységnek határit 
Balog — máskép Kis Jánostól el akarta különöztetnt ; de az Iklódy 
család ellentállt 0. 

1349.ben Jánosnak fia Jakab, aváradi sz. egyház kán- 
tora azaz éneklóje osztályba kapta szatmármegyei Jánosi helységet, 
honnan a helység és családai Kántor- Jánossi -aknák neveztetett '). 

1408*ban Jánosi Kántor Péterés Bálint támadást inditván 
Zsigmond király ellen, hűtlenségen Jánosi helységet elveszték, de 
utóbb visszanyerek, és már 1417-ben a Kántor-Jánossy család birta. 

1419-ben Kántornak neveztetett István, Jánossy Miklós- 
nak fia, testvéreinek hamis vádja folytán az erdélyi püspök képviseltje 
által egyházi átokkal sújtatott; és e miatt Hodász helység felét elzá- 
logositani kénytelenittetett , de ártatlanságát megmutatván, testvérei 
a nekie okozott kárért 400 arany forintba marasztaltattak *). 

1423-ban Kántornak neveztetett Péter, László, Bálint 
és B a r 1 a , a Jánosi helységhez tartozó darab földért az Iklódy család- 
dal perlekedtek, és azt barátságos alku szerint Iklódboz csatoltatni en- 
gedték •). 

1450ben hodászi Kántor Lucza Jánosi helységben és Balog-Já- 
nosi pusztájában, valamint Hodász helységben Hetényi pusztával együtt, 
részbirtokot nyert uj királyi adománynyal *). 

Iő39-ben Kántor János és Mihály,, Jánossy Ádámmal 
Hodász, Jánosi és Ders helységbeli birtokaikban uj királyi adomány 
mellett megerősítettek ^). 

Kántor nevű család Zemplin vármegye nemesei között is em- 
littetik. 



Szirmay Ssaimár várm. IL 85. 

") Ugyanott II. 88. 

*} Szirmay Szatmár yárm. II. 85. 

*) Ugyanott, II. 88. 

*) Ugyanott, II. 85. 88. 

•)UgyanotUI.86,89. o.itizedbyGoOgk 



Kántor, 



« 



Ugocsft megyében Kántor László bekényi plébánosnak fia 
György 1413-ban egyességre lép Gödé Istvánnal és Mártonnal 0- 

K&ntor család. (Felsö-EJri.) Egyike azon hatvannégy vas- 
megyei családnak, melyek 1582-ben Rudolf királytól P e 1 s 6-Ő r hely- 
ségre uj királyi adományt nyertek. L. Zámbó CMlád. 

Kántor család. (Kossóti.) Kántor Bálint és unokatest- 
vére Orbán Rudolf királytól nyertek 1680-ki mart. 18-án Prágában 
keltozimeres levelet, mely Pozsony vármegyének 1582-ben Jubilate 
vasárnap utáni 2. férián Samarján tartott közgyűlésben hirdettetett 
ki, és ezen ezimeres levelet 1725-ben a pozsony megyei nemesi vizsgá- 
latkor Kántor János és Ferencz, Mihály testvérük részérói is be- 
mutaták '). 

A családfa következőig *) sarjadzik le : 



Bálint 
1580. 

A 

János 

I "^ 

János 

János 



Orbán 

1580. 



István. Miklós. János 



Mihály 
1720- 



Ferenoz 

172Ö. 
Eossnton. 



Ferenoz Márton 
(Herus 1755. 

Kata) lak. Kos- 
suton. 



Mihály. Orbán. 



János 
1725. 

'T"^' • 

János 

1755. 

Kossuton 

László 
1809. 

I ^ — I 

László. 



István 
1726. 



János Jakab 

1766. N.-Födé- 
N .• Udvar- mesén, 
nokon 



r 



István 
István. 



János 



János. Péter. 



Kántor család. Nógrád vármegye kihalt családa, hol— ugy 
látszik — eredeti fészkük Losoncz volt. Ott leljük már 1599beii Kán- 
tor M á t é t , noha még nem a nemesek rendében. 

Már 1671-ben Kántor György mint nemes és Somos-Ujfalu- 
ban birtokos fordul elé, és 1678. 1681. 1682-ben szolgabiró volt •). 
1684-ben özvegye állit a nemesi fölkelésre egy lovast. 

Kántor Pál 1685— 1687-ig nógrádmegyeí szolgabiró, 1705-ben 
már csak özvegye élt. Fia Kántor István 1702-ben megyei ügyész, 
1705— 1709.ig jegyző volt. 



Szirmay 0. Ugoosa p. 60. 122. 

*) Pozsony v. arohiv. Adels InvesügaÜon A— XUI. 

'} Ferber József közlése szerint. 

^) Nógrádmegyei levéltár. 



3. lap. 



Digitized by 



Google 



79 Kanyar -Kanyó. 

Kántor Gábor 1730 — 1766-ig négrádmegyei szolgabiróságot 
viselt. 

Kántor Györgynek, ki szintén 1760. táján élt , nejétAl Meskó 
Zsófiától leánya Borbála, Csillom Pálné. 

A család, mely leány-ágra szakadt e század elején, fi-ágon kihalt. 
Utódai többi közt Dolyánban is örökösödtek. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, fölemelt 
egyik lábában kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronáján férfi kar 
könyököl, kivont kardot tartva. A paizst két oldalról szokásos foszladék 
veszi körül. 

Kanyar c«al44* Szabolcs vármegye nemesrendü családai- 
nak sorában áll Fényes E. Geographiája szerint 

Kanyerka család. Gömör vármegye nemes cseládai közé 
tartozik *). 

Kanyó család. Kanyó Lukács, Mátyás és Pál test- 
vérek III. Ferdinánd király által nemesittettek meg Pozsonyban 
1638-ki mart. 14-én kelt czimeres levélben , mely Nógrád megyének 
1641 -ki nov. 9-én Losonozon tartott törvényszéken hirdettetett ki '). 

1 656-ban élt Kanyó Demeter. 

Kanyó Máté zálogjogon birt nógrádmegyei Bokor helységben, 
mely részt 1680-ban perlett tóle Darvas János özvegye Ráday Ilona. 

1684-ben a nemesi lajstromban találjuk Kanyó Benedeket, 
Istvánt, Jánost ésMátét. 

Az 1705-ki nemesi fölkelésre összeirattak Kanyó Bálás fia ál- 
tal, Kanyó iíj. Mihály, és Kanyó Gergely, András, idősb 
Mihályés Benedek magok személyében a szécsényi járásban. 

Az 1709-ki, összeirásban emlittetnek Kanyó András, idÓsb 
M i h á 1 y , és Mátyásnak özvegye. 

Az 1711 -ki összeirásban mint a forradalom' elÓl honn maradtak, 
említetnek Kanyó Benedek, János, András és Mihály. 

Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor producalt a család a fóljebb em- 
iitett 1638-ki czimeres levél alapján. 

Hasonlóan 1732-ben is producaltak Jobbágyi helységben lakozó 
Kanyó MártonésMáté szintén az 1638-ki armalist mutatván fel ^). 



Bariholomaeides C. Gömör p. 145. 

') Az egész családról a nögrádmegyei levéltári jegyaókönjrvek oklevelei 
szeríni 

») Protocol. C. Neograd. anni 1732. nro II. piig. 221. r^^^^T^ 

.gitized by VjOOv LC 



Kanyó, - Kapitány. '» 

1755-ben igazolák a fentebbiek szerint nemességüket Kanyó Má- 
ténak fiai István és Gergely, és másik Kanyó Máté, kinek atyja 
volt András, nagyatyja pedig Máté. 

Az 1 755-ki összeírásban Kanyó György Jobbágyiban, János 
Becskén, Mihály Herencsényben lakozókul iratnak. 

Jelenleg a család Heves vármegyében birtokos és ott Kanyó 
Gábor 1837-ben Heves vármegye f6-adószedóje volt. 

Kanyó család Lehet, hogy a feljebbitól egykor egy torzs- 
ból származott , de amannál majd egy századdal késóbb jutott a ki- 
váltságosak sorába. Ugyanis Kanyó János 1714-kr mart. 24-én kelt 
czimeres levélben III Károly király által nemesittetett meg, mely ne- 
mes levél Nógrád megyében hirdettetett ki. Jánosnak fia M i- 
hály , ki Pestme^ébe tette át lakását, 1732-ben a nógrádmegyei ne- 
mességvizsgáló törvényszék elótt produkálá az atyja által nyert nemes 
levelet , és ez alkalommal egyszersmind azon manumissionalist , mely 
szerint Asei már 1656-bau Szelényi János által a jobbágyság alul fól- 
mentettek ^). 

Czimerük a paizs kék udvarában magas fehérlő kószikla-csucson 
egy fekete zerge, és ugyan ez állat látható a paizsfölöttí sisak koro- 
náján, Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst«vörös '). 

Kapczay család. Gömör vármegye nemes osaláda *). 

Kapdebo család. Lásd Capdebo. 

Kapltánffy család. (Deszniczai). Horvátország régiebb 
nemes családa. íratott nevük C a p i t a n f y-nak is. 

KapitáníFy István jelen volt az 1669-ki országgyűlésen mint 
Horvát- és Tótország követe ugyanakkor Stájer és Karnyol tartomá- 
nyok felé a határigazitásokra küldetett biztosul *). 

Desniczai Kapitánffy György 1496-ban Slavonia egyik fóbb 
embere ; neve a tartománynak adott czimer-levélben említtetik *). 

Kapitány (család. Jelenleg Gömör és Szabolcs vármegye 
nemesei sorában áll. 



Protocol. C. Neograd. anni 1732. nro VIII. 

^) GoUeoi Herald, nro és Adami Scuia geniil. iom. V. 

^) Bartholomaeides G. Gömör. pag. 145. 

*) Kovaohioh M. G. Soriptores minor. II. 228. és 231., bol rosszul Se b ••• 
tyén áll látván helyett. Lásd 1569-ki 42. artío. 

^> Pálma Specimen Heraldioae H, p. 60. — Ratkai Memória Regum et 
Banorum. oigitized by GoOglc 



Vt Kaplái^y. — Kapler. 

Már a XVI. század közepén találunk e névre, midfin Kapitány 
György élt, ki mint Szapolyaí híve 1556-ban N.- Várad ostromában 
vett részt , és ott foglyul esett ; kiszabadulván szintén Szapolyai híve 
maradt, és 1665-ban Zimonyban járt Szolimán szultán udvarlására; 
^^S ugyan ez évben Tokaj ostrománál végzé életét. 

Kapitán Mátyás, Albert és Miklós 1629-ben 11. Ferdi- 
nánd királytól kaptak ezimeres levelet ^). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld niezön álló fekete csizmás, 
fehér nadrágos, vörös dolmányos , és fekete kalpagos vitéz, jobb kezé- 
ben kivont kardot tartva. A paizsfólötti sisak koronájából vörös orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös. 

Kapl&ny CMl&d. (Máskép Csirize.) Káplán y máskép 
Csirke Pál 1661-ben nyerte ezimeres nemeslevelét ^). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér lovon, zöld lótaka- 
rón ül6 magyar vitéz száguld , vörös mezben , panyokásan, fekete kai* 
paggal ; jobb kezében kivont kardot tartva. A paizsfólötti sisak koro- 
nájából aranyoroszlán emelkedik ki, els6 jobb lábával meztelen kardot 
villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

1802-ben a családnév K a p 1 o n y alakban tűnik fel, mid6n Kap- 
lony Ferencz és Mátyás testvérek I. Ferencz királytól amaz 
elóbbi nemességükben és czimerükre nézve megerósitS királyi levelet 
nyertek •). 

Kapler család, (vagy K a p 1 i r t z.) Idegen nem, mely hazánk- 
ban Zsigmond király korában élt, névszerint Kapler vagy K a p 1 i r t z 
Péter, ki 1412 — 1420-ig pozsony megyei főispán, és pozsonyvári ka- 
pitány volt. özvegye Walpurgis asszonytól Zsigmond király az or- 
szágnagyok beleegyeztével pénzt kölcsönözvén , ezen 4500 arany fo- 
rintba beirá neki 1426-ban Kecz várát és városát a hozzátarto»S Pa- 
mern nevű puszta és Keczendorf helység fele részével , és a Dunán 
való vámjoggal. Már elóbb kétezer aranyforintot ada az özvegy köl- 
csön, és egyszersmind kötelezé magát kétezer forintig a várnak kiuji- 
tására, és igy összesen nyolczezer forint volt a zálogsomma, melyet 
Zsigmond az özvegy halálával letehetett, és a javakat annak fiaitól ki- 
válthatta. Ama Kecz vár a mai Köpcséoynek vélelmeztetik. Gyerme- 
kei pedig az Özvegynek voltak János, Péter, Margit, Bor- 



>) Coli60t. Herald, pag. 126. 

•) Ugyanott p. 127. 

•) Ada»i Souta gentil. iom. V. ,,^,_, GoOglc 



Digitized by' 



Kapóchy.— Kapr^Bctay . Vt 

bála és Orsolya. Ezek közűlJános kepchci Kapler-nak Íratott, 
és 1459-ben egyik pártütő Mátyás király ellenében 0- Péter pozso- 
nyi várkapitány volt. 

Kapóchy c^saládL Régi középrendü család. K<5zűlök Kapó- 
cby Benedek 1480-ban Pápa várának várnagya, fiai Ferenoz és 
György valának *). 

Kapolya lásd L o r á n t f f y család. 

Kaponyay c^salád. (Eaponyaif.) Zemplin vármegye kihalt 
régi családa, mely bajdan birta azon megyei K a p o n y a helységet '). 
Közúlök kaponyai Kaponyai Mihály helmeczi várnagy volt, és egyike 
1502-ben azoknak, kik a leleszi konventet megrohanák és megrablák^). 

Kapornaky caal&d. Komárom vármegyében Nagy-Megye- 
ren Kapomaky Ferenoz 1582-ben Bercsényi Katalin bevallásánál 
fogva egy curia birtokába iktattatott be , melyet azonban 1585-ben el- 
adott Keresztes Bálintnak ^). 

Kapra ciial4d. (Zsuppai). Krassó vármegye adományos ne- 
mes x^saláda. Kapra Konstantin 1821 -ki aug. 23 án Salzburgban 
kelt kir. adománynál fogva L Ferenoz királytól nyerte krassómegyei 
Z 8 u p p a helységet, és azzal a nemességet, mely Krassó vármegyében 
1822ki jul. 15-én hirdettettek ki ^). Fia Kapra Sándor jelenleg is 
birja Z s u p p á t. 

Kapronczay család. Erdélyben találjuk e családot a feje- 
delmek korában. Kapronczay Tamás Székely Mózses egyik fövezére 
1602-ben, de Gyulafejérvámál a Básta elleni harczban hűtlenséggel 
vádoltatik ''). Kapronczay Márton fejedelmi jövedelmek algondnoka, 
a Karansebesre menekült erdélyi nemesek követe Bás Iához 1603-ban. 

Kapronczay Ádám Mária Terézia korában jeles könyv- és k6- 
nyomdász ®). 

1832-ben Sándor nagy-enyedi tanácsbeli, és Alsó-Fejérmegye 
al-8zéki birája. 



') Kovachich Vestigia Oomitiorum p. 352.— Kaiona Hisi critioa. XIL 459. 
>} Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. köt 137. 1. 
') Szirmay G. Zemplio not. top. 83. 307. 
») Kaprinai Mas. B. tom. XLIII. p. 245. 271. 274. 
^J Fényes Komárom várm. 95. 1. 
') Krasad vármegye jegyzökönyve. 

^ Nagy-Szabó Feéencz Memorialeje. Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi 
adatok 1.67. 

•) Benkö Traniylvania Gen. II. 329. Digitized by GoOglc 



W Kapsas. — Kapy. 

Valószinttleg a család ivadéka Károly cs. k, kamarai hivatal- 
nok Dées-aknán 1848-baD. 

Kapaas család. (Trágheni). Ismeretes közűlök János, ki 
1493-ban trencsinmegyei alispán volt ^). 

Kapu család. (Kapui). Nógrád megyében Nfiténes Iiely8%- 
ben birtak rézzt az ujabb időben. 

A család egy ágazata ez : 

Kapu Márton 

(Mátéffy Judit) 

I "^ I 

László. Sámuel. Imre. Jozsefa Teréz 

(Nagy Péter) (Fajtliné). 

Kapiiváry család. Fejér és Baranya vármegye nemes csa- 
láda. Közűtók Kapuváry Ignácz Fejér vármegyétől 1790-ki nov. 
10-én vett ki nemességéről bizonyítványt , és azt akkori lakhelyén 
Krassó megyében 1791-ki april 6-én hirdetteté ki *). 

Kapy család. (Kapivári.) Sáros vármegye régi nemes csa* 
láda, elterjedve több megyébe, s8t Erdélybe is. 

Előbbi nevük ,T é t é n y i' volt Tétényilmréneka budai al- 
várnagynak fia Péter, ésTétényi MiklósnakfiaAndrás a 
Haraszthi rokon-családdal együtt 1405-ben Zsigmond királytól nyerik 
czimerüket hűséges érdemeikért *). 

C^imerük a paizs arany mezejében , melyet két fekete osíkolat 
vizirányosan fút által, daru áll féllábon ; a paizsfölötti sisakból ugyan- 
olyan daru emelkedik ki. Foszladék arany-fekete. 
* Nevezett Tétényi András utóbb tétényi birtokát Zsigmond 

k irály lyal sárosmegyei Kapi helységgel és várral cserélé el, mely a 
kihalt kapi Po}iáros Oszvald után a koronára szállott ; és innen a T é- 
tényi nevet a Kapy névvel cserélvén, ez a család neve lön. Ezen 
knÁjíííS 1410-ben már sókamarás (Comes lucri Camerae) volt, és 
2^í^mond királytól királyi engedélyt nyert , hogy a régi, megrongált 
Kapivárat újra fölépithesse ^). Ugyanezen évben a pápától maga 
és neje részére azt nyerte , hogy őket gyóntató papjuk halálos órájuk- 
ban minden bűneiktől feloldozhassa ^). 1411 -ben azon parancsolatot 



Szontagh Dán. közlése szerint 
•) Krassó várm. jegyzökönyve. 

•) Wagner Diplomát Sáros. p. 354. - Fejér Oodex Dipbm. tom. X. vol. 
II. p. 372. 

•) Wagner Dipl. Sáros 69. 



*) Ugyanott 362. 



Digitized by 



Google 



Kapy. 



n 



vette Zsigmond királytól , hogy a mely kétezer forint áru sót adott az 
eperjesieknek a város falainak felépitésére segélyül, azt azon városiak 
szabadon használhassák , és abban 6ket ne háborgassa. Hogy Kapy 
András a só- kamarásság mellett szépen szerzett, onnan kitűnik, 
hogy 1413-ban szent Mihály nap utáni szombaton Zsigmond király 
tőle vett kölcsön nyolczezer forintot, oly feltétellel, hogy ha ez össze- 
get neki azon évi karácsonra meg nem fizetné , akkor Kapy And r ás 
a tállyai várhoz tartozó minden jószágokat , sót miud azt, mi a hűtlen- 
ségbe esett Debró Istvánról a királyra szállt, elfoglalhatja, és mindad- 
dig birtokolhatja , mig Zsigmondtól a nyolczezer forintot készpénzül 
meg nem kapja ^). 

A család leszármazása következő : 

I. tábla. 



N. 



Imre 
de Tétén 
budai alvnmagy 

I ^ ■ I 

Péter 1405. 



I. Miklds 
de Tétén 

1. András 

de Eapv 

1405-1413. 

BÓkamarás 

(Anna) 



I. János 

(1. Soós Erzse. 

2. Csazi Perpetua) 



Kata 
(Tarczay 



I. Sándor István 

1477. egri mej 
(Semsey Zsófia) pap 1 ' 

I. László 
1 1526. Mohácsnál 
(1. Semsey Anna. 
1. Lipcsey Anna) 



II. András 
eí 1464. 
(Színi N.) 

I "" 1 

II. Miklós 

1524. 

(Lipcsei Kata) 

I ^—^ 1 

I. György 
(Barozay Klára) 



I. Menyhért 

1606. 
(Szamaróczí 
Bora) 



Kata 
(Páthi 
Károly) 



Zsófia 
(Lengeldi 
Bálás) 



111. Miklós 11. János 

1536. (1. Kükemezey 
Zsófia) 
2. Parlaghy Anna) 



II. György 

1637. 

Sáros V. alisp. 

16g2. 

Lásd 111. táblán. 



L Ferenoz 
1554. 

'Folyt. IL 
táblán. 



flL Miklós. IL Ferencz. Menyhért III János. 



Ilona Borbála Anna 
(Berzeviozi (Raszlaviozay 

György) Lénárd) 



>) Wagner Dipl. fiáros 369. 



Digitized by 



Google 



re 



lUpy. 



n. tábU. 



L Ferenoz « 

1554. 

ki a» előbbi lapon 



III. Ferencz. 

tl596. 
(Ormandy 

Ilona) 



Kata. 



EUra 
1578. 
(Darliolozy 
Pil) 



Sára. Istrin. 



I. Gábor 

1601. 

(Hoffman 

Krisztina) 



II. László 

1610. 

(MednyánsAy 

Judit) 



III. János 

tl605. 

(gyalui Vas 

Ilona) 



L Zsigrmond 
1610. 



Zsigmond. Sándor. 



Evm. 
apáoza. 



Judit. 



Ferenoz. János. Sára. 



II. Gábor 
(Gergellaki 



III. III. 

Klára Éva Judit Gábor Zsófia Zsigmond 
(1. Pethó (Usz (Soós 1730. (Márjassy egri kano- 
2. Klobu" fiáiint) László) alnádor István) nokcz.pűsp. 
siozky (Kampion 1728. 

Ferencz. Anasztasia) 

8. Sz.-Iványi 
László) 



IlL 
Krisztina Ferencz 
(Berzevt- (1. Kai- 
czi László) manczai 
Erzse. 
2. Kende 
Krisztina) 



AuUl. 
kapit. 



L József 

1750-70. 

ker. táblai 

tilnök 

(Radyánszky 

Teréz) 

I 



IV. Gábor 
(Sero fey 1 .) 

^Gábor 



László 
1787. 
kamarai 
Ülnök 
(Meskó N.) 



József 
kir. tanácsos 

1811. 
(Szent Iványi 
Anna-Maria) 

I "" 1 

Amália 

1828 

(Gyttrky Pálné) 



Anna -Maria 
(Almássy Pál) 



Teréz 
(Zichy) 



Klára Jozefa 



Digitized by 



Google 



■•py* 



n 



III. tábla. 



Aierdéiyi ág, 

II. György, ki a% L iáblán. 

I "^ 1 

lll. Andris 

1575. 

Kolos V. fSisp. 

(Sulyok Kata) 



Sándor 
1619. 

(Melith 
Kata) 



KaU 
(Forgách Istv.) 



András 

Í614. 

Kolos V. ((ftisp. 

(1. Erdélyi Bora. 

2. Gyulafly Bora) 



III. György 



Anna 

1632. 

(1. Pethe 

László. 

2. Serényi Imre) 



Miklós 
1600. 



IV. György 
1635-1670. 

Hányad y. föisp. 

(Bánfly Ágnes) 



Eva 
(Andrásy 
Mátyás) 



Gábor 
1664-1688. 
(Mindszenty 



Kata 

(Osztrosith 

Miklós) 



Mária 
(Gulay Fer.) 



Anna 

(Macskásy 

Bold.) 



Bora 

(Toroczkai 

István) 



V. György 

Bemlen 

Krisztina) 

VI. György 



Erzse 

(1. Bethlen Elek. 
2. Toldalaghy János. 
3. Jabróczky Ádám. 

4. Szóllósy János) 



János 

1680. 

(Vitéz 

Klára) 



Krisztina 
(Peihó István 
utóbb apácza) 



Eva Gábor László 

(Toldalaghy jezsuita (bér. Bóér 
György) Ágnes) 



Teréz János 

(Apor , 1760. 
Lázár) (Ányos Zsófia) 



Eva 

sz. 1740. 1 1807. 

(Diószeghy Zsigm.) 



I. Györgynek fiai IL János és II. György Szapolyay 
pártján állottak , miért fiket Szapolyay 1537-ben N. -Váradon kelt le- 
vele által bíztositá, hogy ba javaikban netalán kárt szenvednének Fer- 
dinánd részéről, ezt nekik kárpótolandja 0* És csak ugyan ekkor már 
Kapi várát elfoglalá Vels, a Ferdinánd tábornoka. II. Gy ö r gy Sza- 
polyay halála után — legalább egy ideig — - Ferdinánd részén állott, 
mert 1545'ben 6 volt Sáros vármegye egyik követe a nagyszombati 



Wagner Dipl Sáros p. 402. 



Digitized by 



Google 



80 Kapy. 

gyűlésre. 15ő2-ben Sáros megye alispánja 0- Késfibb 1575-ben N.Kálló 
vár kapitánya, majd a megyei katonaság kapitánya volt ^). Azonban fia 
III. András Erdélybe szakadt, hol családot alapitott, mint a III. táb- 
lán láthatjuk, s arról alább szólandunk. 

Az I. táblázaton III. M iklósnak fia Meny hé rt 1524-ben, 
II. F e r e n c z 1521-ben Sáros vármegye alispánja *). 

II. Ferencznek fiai II. László és I. Zsigmond 1610-ben 
éltek, midón ókét Simon zágrábi püspök magyar levelében arra kéri 
meg, hogy neki Eperjesen a törvényszékhez közel alkalmas szállást 
szerezzen •). 

II. Lászlóra nézve az 1618-ki 40. törv. ez. rendeli, hogy a 
hátramaradt pénzt Révay Péter grófnak adja át. 1625-ben a határ- 
vizsgáló küldöttség tagjául neveztetett ^). 

I. Zsigmond 1604>ben neveztetett a határvizsgáló választ- 
mány tagjául •). 

IIL Gábor az 1681-ki országgyűlésen az adó-rovások vizsgálá- 
sára, és ugyanakkor, valamint 1723-ban a határjárási választmány tag- 
jául neveztetett^). 1730ban országbirói itélómester , utóbb alnádor 
volt. Testvére 

IIL Zsigmond egri kanonok 1725 — 1728-ig, egyszersmind 
czimzetes püspök. 

III. Ferencznek fiai közfii I József 1760— 1770-ben az 
eperjesi kerületi tábla ülnöke volt. Radvánszky Teréztfil egyik fia 
László 1787-bcn kassai kamarai ülnök. Másik fia József 1810-ben 
ben az eperjesi táblán ülnök, utóbb kir. tanácsos. Nejétói Szent-Iványi 
Anna-Máriától leánya Amália 1828«ban losonczi Gyürky Pálnak má- 
sodik neje volt 

Nem lévén e családfa teljes , nem találjuk azon Kapy Klárát, ki 
1646-ban bedcghi Nyáry István özvegye volt, és ki 1659-ben szatmár- 
megyei Csenger, és Győrtelek helységben részt kapott kir. adomány- 
ban *}. Ugyancsak 1659-ben Kapy Anna részbirtokot nyert királyi 



*) Lehoczky Stemm. I. p. 205. 

«) Tudományoa gyűjtemény 1830-ki XII. k. 20. 26. l. 

*) Lehoozky Stemmat I. p. 205. 

*J Ugyanott 24 1. 

*) 1625-ki 23. törv. c». 

•) 1604-ki 16. törv. C2. 

^} 1687-ki 16. és 23. és 1723-ki törv. oz. 

•) Szirmay Szatmár várm. U. 117. 120. ,.g,^^, ,^ GoOglc 



adonaáoybaa ^gatmármegyéi Parasznya, Nyir-Medgyes, Koosord, Grebe 
helységben 0- 

Ugyan e bézagosaág miatt a családfán kivül kell megemlitenünk 
az ujabb idöb61 ugyan ez ágazatból valókat. Ilyenek : 

Eapy István 1838-ban Sáros vármegye másod-alispánja. 

KapyEdvard 1846-ban Sáros vármegyei föszolgabiró ; 1849, 
után peístmegyeí) jelenleg nógrádmegyei os. k. ffinöL 

Kapy Gábor áz esztergami érsekmegyóben Varbón plébános 
1859.ben dtb. 

Az erdélyi ág -^ mint -mondék — - IIL Andrással kezdődik, ki 
157^beD Kolos vármc^e ffiispápja volt. Gyermekei közül Miklós a 
Radul elleni hadjáratban ea^tt el ^>. Másik ^I. András kqhú fő- 
ispán volt. Báthori Gábortól gyanúba esv^ ).lwgjr Bethlen Gáborhoz 
ssít, becsukatá ^j.JhKnek Gyulafi Bcurbálától fia György legnagyobb 
történeti nevezetességre emelkedett. I. Apaffy Mihály alatt 1670-ben 
Huayad megye főispánja volt) mitTÓIa Cserey hosszasan, azt Kővári *) 
röviden következőleg irji^ le : ,^pi György gazdag kényúr. S máig 
fenn van a rege , mikép a megyei kérelmesf^k lovát j szekerét , előbb 
megdolgoztatta, 4 csak azután adata, választ Egykor székely tutajosok 
eveznek a Maroson ; leányai aranyi J^astélának ablakából lenéztek. A 
könnyű vérű székelyek a leányokai látva , nyerítenek. A dölyfós Kapi 
felkelte falvát, megyéjét, a székelyeket a Marosról a szárazra húzatá ; 
8 mint lovakat m^egvasaltatá stb»^' Jószág-zsarlását igen jól festi azon 
eset, mely közte és Balassa közt folya le. Kapi ugyan is 3alassa jószá- 
gait haszonbérben tartá., Balassa azonban Magyarhonban bajba jő, Er- 
délybe fut; itt Kapi Apafival elhiteté , hogy mint kém jőve be, Balas- 
sával pedig, azt , hogy a fejedelem elakarja fogatni : s mikor Balassa 
megakar szökni, elfogatá , s jószágait magának tartá , nemsokat törő- 
dött vele, hogy a nyomorult Balassa koldus-tarisznyával mendegélő a 
fejedelemhez jószágait követelni.^^ 

„Apafira is fenyegetődzött. Miért a fejedelem őt elfogatá, Déva 
várába vetteté. Mint ott ülne, két hu cselédje kötél-létrán elakará szök- 
tetni ; de a kötél elszakadt, Kapi a szirtre zuhant, meghalt. A két cse- 
léd az útra készített aranynyal elillant , s két tehetős családot alkota 



<) Szirmay Szaimár várm. 81, 104. 106. 1. 

^ Bojthi, Engekél 292. 

•) ugyanott 319. 

«) Kővári Erdély nev. osaládai 142. 1. 



Digitizad by 



Google 



a 



Karaesa^. 



így beszélt a Uagyomány. Cserei Kapjuk kiiios- és beosszomját élesen 
rajzolva, elzáratása okát nem mondja, de hogy börtönben hfel el, « jó- 
szágaira az állam kezét reá tévé, azt elég bfiven besséli/^ ^) 

Gryörgy mellett Gábor nevű testvérétAl meg lejebb jött a osa^ 
Iád. Fiai és leányai voltak. Leánya Erzsébet ismét kttlöaOs jellem. 
El«bb Betiilen Elekné^ azután Toldalagi Jánosné; mindkettőtől elvá- 
lik ; azután Jabróczky Ádámhoz^ egy értelmes szabóhoz megy férjhez, 
kivel a Jabróezki család erdélyi ágát alkotja: végttl SzAllösihez megy 
Magyarországon , ki elfibb szürke barát volt ; ezt a M ezAségen fekvfi 
Sz.-Miklóson Czente mellett megölette *)• 

Rémes emlékezetet hagyva fenn , hunytak e a mult^^záaÉd^n/ 
Fészkök várromja ^— arja Kővári -^ rémütet a népneü;* ' ' 

Karaessy család. (Vályeszákai , gréf.) Eredetét álKtóhg^ 
Cireassiából vette, s franczia utazó, ki e osaláddal is ismeretségben 
állt, öti egy Kara-Csai néptörzs léteaését állitja *> ElM>b Boszniába 
származtak át ; onnan Horvátcirszágba, hol a múlt század etejéftKa- 
raosay P é t e r a horvát-végvídéki Őségnél katonai szolgálatba lépett ; 
igy jöttek Magyarországra. ■: - 

Pétertől kezdve a oáalád les^rmázási fiija következő: 

Péter ''•*'* 

, báró 177Ö. 



Miria András > Kázmér 

1 1ÍÖ7. 8z 1744. 1 1808. az. 1746. t W93 

' ffiróf, tábornok 
(b. Wimmersperg Róza) 



F^or 

Bz, 1787. oot. 3. 

ezredes 

Persiában 

(Bianohi-Bellete 

Joidefa) 



: Sándor 
ot. kir. kam. 
ezfedeft 
8Z. 1790 1 1858. 
sept. 3* 
(g^. Komis Kó^) 
tl847. 



József 
ezredes 
tl848. 



Aadris^Alpkeias 
százados 
1 1814. * 



Sándor 
sz. 1814. 
(b. Wesselény 
Johanna) 



József 
BZ. IdllS, 
uótíen. 



£lodhi 

82. 1815. 

(Wimmer 

Miksa) 



Atestandrína 
1 1837 mart, 3 



Melánia 
8Z.1845. 



Klementin. 
sz. 1847. 



M Cserei Mih. Hisi 63. 114 1. 
«) Kóvári id. h. 

*) A gothai Hist herald. Handbnoh 394. 1- tzerint régi magyar csa)^ mi 
valószínűbb i«,^int a divatos távoli országokbóli származtatás. ^^ GoOQÍe 



Karaésay. SS 

A családfa élén álló Péter 1776.ben M.-Terézia által magyar- 
országi báróságra emeltetetvén, magyar mágná9sá lön. Fiai köZŰl 
András (szttl. 1744. nov. 30-án) alapitá meg katonai ügyessége ál- 
tal osaládát. 1764-ben a magyar testőrség közé lépett, három év múlva 
ÍShadnagy a szász Albert lierOzeg karabélyos ezredében , 17T9-ben ka- 
pitány a darmstadti berezeg nevű dragonyos ezredben. Az 1788 -ki 
hadjáratban Coburg herozeg vezénylete alatt vett részt , és nyeré a 
Bfária-Terézia kiskeresztjét^ az 1789-ki martinesti ütközet' után pedig 
ezen rend közép keresztjét Végre 1802-ben a trebiai ütközetnél tett 
jó szolgálataiért grófságot nyert '). Meghalt Bécs-ujvárosban 
I808-ki mart. 22-én, egy 1800-ban kapott seb következtében. Neje b. 
Whnmersperg Róza (szül 1769.) sziléziai eredetű volt, és 1832-ben 
hah meg Bécsben. 

Fiai a béos-ujhelyi katonai intézetben képeztettek. A legidósb' 
P e d r , mint nyugdíjas ezredes, jelenleg Teheránban a persa király 
szolgálatában áll : egy mérnöki kar szervezése, és a birodalom erödit- 
vényei felügyeletével van megbízva. Mint iró , tö'bb tudós társaság 
tagja, és több becses munka szerzője. 1863-ban a magyar akaden^ához 
irt levelével vonta magára a figyelmet. 

Testvére Sándor mint huszár százados Crdélybe telepedett, és 
ott nyugalomba lépve 1811-ben gróf Komis Rozáliát vette nöül^ ki 
1847-ben, 6 pedig 1858-ki sept. ^S-án halt meg. Fiai közül Sándor a 
forradalomban 1848-ban mint a kolosvári vészbíróság elnöke részt vé-. 
vén, külíbldön él. 1844 ben vette nóül b. Wesselény J^nnyt, kitólcsak 
leányai vannak. Testvére József, ki Arany kúton bir s lakik, nfitlen;' 
és igy a család e nemzedékkel fi-ágon alkalmasint elenyészik. 

A család grófi czimere négyfelé osztott paizs, egy középr vérttel, 
melyben rézsútosan egy folyam hullámzik. A paízs 1- és 4-ik osztálya- 
bán vörös mezőben pánczélos lovag áll, kezében kivont kardot tartva. 
A 2-ik osztály kék mezejében strucz madár áll, csórében patkót tartva. 
A 3-ik osztály kék mezejében Öt egymás mellett lángban égó éíöfa lát- 
szik. A paizst grófi korona födi, és azon négy koronás sisak áll. Az elsó 
sisak koronájából , melynek foszladéka ezüst-vörös , két szétterjesztett 
kék és ezüsttel koczkázott szárny között a struczmadár álL A második 
szintén vörös-ezüst foszladékos sisak koronájából a pá^nczídlos vitéz 
emelkedik feL A harmadik kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából 



^ QoÚí. Hifi ^rftld HanAbttoh id. h. ^ Ellenben R6vári szerint ezen 
A a d r * s lett bAró 1779. ooi 29^ ée 1795-ki oot 1-én római íz. birodalmi gró£ ^ 

6* 



8^ Kwfápjf^n^ 

egy v0r0s mezű kqziV em^kedik>ki , derekára ezüaf övvel, jobb kezé- 
ben kivont kardot , a balban aranjkeresztet tartva, yégre a negyedik 
kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából három (^k ezüst kék!) toll 
emelkedik ki. A paizstartók jobbról egy fekete sas, balról egy aranyló.. 

Karácsony család. (Hodosí). Hodo^ magyar falu Po-i 
sony megyében Szerdahelytfil 7^ niértföldre ; inij^ veszi eredetét a 
hodosi Karácsony család. . 

Már 1295-ben Bulchu-nak fi^ Miklós és Karaehon Ba-r 
I á s Torcs nevű földjükből száz holdat eladnak neipzetségükbeli Bene-, 
deknek hat markaért ;a bécsi széles dénárokból (pro Q.marcis latorum 
denariorum viennensium) örökösen a pozsonjri káptalan előtt 0* 

Az itt emlit^tt Bulcsú utódjai, Bucsuházán lakozó B i^ c s u h.á- 
zy ak most is élneL A nevezett Karácson Bálás pedjjg. törzse a Ka-, 
ráosony családnak.. 

A csaladot illető okpiányokb^l közölhetni még a következő, ada-^ 

tokát: ••:.•..■' 

1325-ben Kozmának.fiai Péter ^ Pál hpdosi ne.raeaekimás 
részről pedig K!aracsynus (Karácsony) A n d o r ^ ,f ^.. $a,(GlÍus Andur- 
nak) Lőrincz és J á n o s Varkpak fiai, és jPétpr hod^i, Ci^.et-; 
nek fia egyik vérrokonuknak Ponka .fiának Pálnak birtokát maguk 
közt fölos2(tják , Károly király osztató parancsa fpljtf(n^ m^ly ps;ctá1y- 
levél ld39-ben a pozsonyi káptalan által átíratott. ,\ ;^ ., \ ^ < 

1472-ben gúthi Országh Mihály nádqr előtt comprpii^issum.ut-i 
ján bizonyos választott birákban egyeznek j'okahaba nevű Karaczon 
János birtokainál^ szpmszédságábap Ppzsonj megy^bjcn fekvő puszta-^ 
nak felerésze iránt 50 rparka kötés, alatt Hodosi G-yörgynek fi^i^I^ik-. 
lósésJános, és Hodosi Márton nak fia S i mx)n, más részről pe- 
dig Andrásnak fia István, Péternek fia Antal, Györgynek 
fia Kel eme p, Matyusnak fia Bálás, és Antalnak fia J'ákab,^ 
mindnyájap Hoaosi-ak. * . 

1482-ben kelt egyezség utján osztály-levéí líaráchoil György-, 
nek fiai Miklós és János: Hodosi Mártonnak fia S i ín o n , neve- 
zett János fiának János nak, és unokájának Bálint nak terheit is 
magára vállalván,, egyrészről ; — másrészről Hodosi G y ö f g y nek fia 
Kelemen, és Lukácsnak fia Gr e.rgeXy, nevezett Kelemen el- 
vállalván Péter fiának Antalnak, és Máté fiának ,B aj 4,8 »ak, 



*) Apozwni káptalAnbao az eredeti, Fsac. 18.. Ut»T. ^, fprff. ferber 

' *■ Digitlzed'by ' 



Jtf».k8.1é««erint „ , Google 



, .4 • * 

Karácsony. 85 



és A n't k 1 fiának Jakabnak terheit iSyGryÓrgj pedig elvállalván 
Hodosi ÁndVás fiaiiiak Orbáának és Istvánnak, továbbá Pé- 
ter fiának liükáois(nak, és Sik-abonyi Benedek fiának Péter- 
nek ierbeiket, harmadik részrfil Balaáechei íjainak fia Péter között pd- 
zsonymegyei Hódos hdységbeíi két helyen fekvő nemesi ülése*k, és 
ugyanazon határban fékv5 kllencz és fél hold szántóföldre nézve a po- 
zsonyi káptalan előtt ^) ' ' . 

Ez osztály-levér özerínt á Karácsony családnak ily ágazata 
döÉrülfolr '. 

Kvráchon QyíöKgy 

Miklóa. 
1482. 




Bélint 

1623-ban hodosi Karáchon Lukáos, Jáaos^Imre, Már- 
ton, István, Miklós, Qergj&ly, és. ismét naásik János és 
Mik tó Sí, 'András és Pál PozdőiiV ittegyében a Csall^llöfeben fekvő 
Hódos helységben az egész Egyós birtokrészre Esterházy Miklóstól uj 
nádori adoo94pj*l6v^if/kap)(ak. 

Ugyanezen éVbea néhai idősb hodosi Karácson Jánosnak fiai Lu- 
kács éa tfános^ Idvo^siki a pozsonyi kiíptriaiitól'-«zQft záloglevelei, mely 
szerktiuJjászi JiBgy Miklósnak £a Tamás 'Hódos áelys^hea e j^ d- 
po^talt nem^: teleknek részét sasántóíbldekkd együtt' Hodosi Simoo 
Mátéisak és Jakabnak 65, frtért elzálogositá;. mely ekálögitás ellen 
nevezett 1 KatáeaoQ Xfukács,:testv^e János nevébea a kaptába 
előtt tiltakozott 

1641-ből e^y hitc^les tanuvallatás v^n Simoa Máté részére árról, 
hogy azon alkalónynal, midői\ a.Simpa és Karájchpn család a 
ík-bányai nemesekkel aKís-bij^tösnevü erdő M^gett perlekedni akiirtak, 
mások közbenjárására ugy egyeztek meg, QÚszerint a na^y-bányai ne- 
mesek a nevezett kisböjtösi erdőt a Simon és Karáobon családokkal 
egy harmadrészben birhassák ; a n^int a Karacbon család birta is azt 

1650-ben a nyolczados törvényszéknek megnemjelenés miatt kelt 
marasztó Ítélete hydosi Karáchon Jánosnak, ki fia idősb Jánosnak, a ki 
Mihálynak, iílá Györgynek volt fia; —' továbbá Karáchon Lukács 
fiainak Istvánnak, a ki testvére Jánosnak, azután Istvánnak és Miklós- 



') Szintén Ferber Jón. közléte nagyobbára az egész 



""•*^^ÍGoogIe 



69 KaráesoMy* 

lósnak, kik fiai néhai MU^lynak, ki Miklósnak ki Eleknek fia vplt, és 
a kikre a per Márton és G-jörgy testvéreik részérdi is ezek halár 
Iával háromlott^ végre. Karácson Istvánnak , iQabb János fiának , ki 
másik ifjabb Jánosnak » a ki ismét nevezett Eleknek* a ki pedig emii- 
tett Karácson Györgynek fia volt , és a kire atyjának halálával szálott 
e per ; mindnyájánuk mint fólpereseknek , nemes Simon Mátyás, 
és néhai Czucz Péternek fia János és István ellen y kikre atyjok halá- 
lával a per szállott, mint alperesek eUen inditott perben. 

Az eddig felhozott oklevél-kivonatokból és egyéb adatokból kö- 
vetkező töredék nemzékrend matatja fel magát , mely azonban csak a 
XVII. század közepéig teijed : 



Kar&oson György 




Elek 



Miklós íQ. János 



idfta>Jánea Mihály ií^. János 



(altér) 



livkáos id János 

1628. 



látván. 



(altér) 
István. 



György. Mártem. Miklds. István. 
... 16Ö0. 

A muH századi nemesi vksgálatkor többen igazoUk nemességü- 
ket a esaiádból. így 1735beD Pozsony megye elölt Karáoson Pál, 
Oergely«- András és egy másik András Rétien lakozók, IV« 
László királynak 1279-ben némely Hódoson fekvó birtokra szóló ado- 
ttái^l^elét, i^y nemkülönben ^y a megye eMtt 16S6-ban (ófyt per- 
beli Ítéletet matattak elé. 

Ugyanakkor Hódoson lakozó Karácson id. és iíj. A n d r á s , P é- 
ter, íd. és ÍQ. Perencz, id. és iQ. (Jergely , János, Márton, 
6-ergely, id. és iQ. Mihály, Ábrahám és Péter elömutaták 
őseiknek 1482-ki az Ur menybe menetelének ünnepe előtti tizedik fé- 
rián kelt osztálylevelét a győri káptalantól. 

Az 1755 — 1759-ki nemesi vizsgálatok szerint Ferencz, két 
Gergely, két Mihály, István, Miklós, Péter, két Já- 
nos és két András, Ábrahám, György Hódoson, Imre Alis* 
talon lakott. 

Az 1823-ki pozsonymegyei tisztválasztáskor hatvannyolcz Kará- 
cson szavazott. ,, 

Digitized by VjOOQIC 



KaráesoiiyL — Ka^áwjny. S9 

16|99-bem K«rácsoii Já^o« nej^Bély Judi^ eUentmpnd Petro* 
vaj László beiktfttásának Rét^eiu 

A család egyik ágának teanyja volt Bóka Magdolna, kinek leá« 
nya l^agy Katalin, kinek fiai Karácson PéterésAndrás éltek 1727- 
ben, rPeternek gyermekei : Katalin Gáncs Jakabné utóbb nagyapa- 
dányi László Istvánná. Imre, Erzsél;)et és János 1754-ben. 

KarácMtian €M1&4. (Owlrai). Karácsonyi Tivadar 1718- 
ban Ili. Károly királytól nyerte czímc^res nemeslevelét ^). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy vörös nadí'ágos 
ée dolmáByoa, és hosszú fehér zekés vitéz ^ ki kivont karddal maga 
eldtt két \A isárga nadrágos, rózsaszínű öltönyös fekete süveges embort 
űz, A paizsfólöttí sisak korooáján pápczélos kar könyököl, kivont kard- 
dal Fbszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 

A család lessármazásit adatok hiányában nem adhatván, ösak a 
következőket tudhatjidc. 

Karácsonyi Lázár 1812*>bén a Ludóviceára tíz ezer forintot 
ajánlottiel *). 

Karácsonyi István 1840-ben az akadémia tőkéjéhez szás fo- 
rinttal járalt '). 

A család tetemesen megvagyonosodván, töbtí közt Torontál me- 
gyében B e^od r a helységre nyert királyi adományt ; és ípnen a család 
elöneve. . ^ 

Beodrai Karácsonyi László 1836-bikn miíáod, 1845-béi pedig 
IVx-ODtál megye első alispánja, és 1848^ban Tarontál megye főis- 
pánja volt- 
Antal i886-ban Torontál megyének cdmzeies flig^y^je. 

Lászlónak egyike Guidd, kmek n^e MaroziUmyi Máritf, 
jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai elismeréséül 18ő9^ben ausz- 
triai birodalmi grófságra emeltetett ^). 

HLarácAony család. Karácsony Konstantin 1801-ben ne- 
mesütetett meg. 

- Gzhnere négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös meze- 
jébed zöld téren kettős farkú, koronás aranyoroszlán áll, ielső jobb lá- 



CoUeot. Herald. mx> 484. 
«) 181«-ki 2. iörv. ez. 

•) 1840-ki 42. törv. Ofc ; , 

*) Peiti Napló 186e. febr. 19-ki szám. — 1868-ban a m. nemz. mnzeum 
könyvtárira 2000; és a msgyar akadwniának 30,000 irtot adomáiiyozott stb. 

gle 



88 Kuraliias. ^ Karapanestes. 

bával kivont kardot villogtatva. A 2- és 3-ik osztály ezüst mezejében 
kétfejű fekete sas látható kiterjesztett szárnyakkal , mindkét lábában 
körmei közt zöld gallyat tartva ; és fejei fbiött két piros szív látszik. 
A paizsfblötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal piros cs6rü és 
lábú febér galamb áll, osfirében zöld gallyat tartva. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról arany-fekete *). 

Dy nevű család Zemplin vármegj^é tieiil^ei toM is létézík. 

Karakas család. Zemplin vármegye nemes család kiteé 
számitatik ^). 

KarakaMevIcs Drastes család. Megnemesitetett 1751* 
ben. Czimere a paizs kék udvarában pánozélos köfty(^16 kar, inely 
aranymarkolatu meztelen kardot markoL A ^MŰzsfolötti sisak kolronájá- 
ból könyöktől kezdve egyenesen szintén pánczélos kar nyúlik ki, 
aranylándzsát tartva. Foszladék jobbról e9üst-k&, balról arany-kék '). 

Karancslcs család. Baranya vármegye nemessége sorában 
emlittetik F é n y e s E. Geographiájábail. 

HLarancsy család. Szatmár vármegye régiebb n^odes dsalá- 
dainak egyike. Karanosy' Simon 1464<ben mint beiktatás királyi em- 
ber jelöltetik meg Kállay Pálnak Túr-ra nyert adomány^lerreléb^L 

E század elején H o d á s z helységbeli kösbírtokoenak iratik *). 

Karapaiicslcs család. E^zerre két .Katap%nc«io« 
család nemesittetett meg. 

Earapancsios Miklós 1761*ben Máriá-Teré^ia kiMlyasszonytól 
nyert czimeres nemesitó levelet Czimere vízirányos vonal által két 
két részre osztott paizs. A felső ezüst mezóben zöld borostyáükoszorá, 
az alsó vörös mezóben pedig rézsútosan fekvő ezttst buzogány látható. 
A paizsfölötti sisak koronáján a leirt zCOd koszorú éH Fotaladék jobb- 
ról ezüst-zöld, balról ezüst-vörös ^). 

Karapancsics Száva ugyanazon évbeín egészen különböző 
czimert nyert Czimere vörös ezüsttel koozkázott udvart, mutató és ab- 
ban arany kardkötőről fekete hüvelyű , aranymarkolatu kard füg. A 
paizsiblötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kezében ezüst bu- 
zogányt tart Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-íek#te ^). 

Adami Souta gentil. tom. Y. 

') Szirmay G. Zemplin. noi top. 113. 

•) Colleot. Herald. ; 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 86. 

*) Adami Scuta gentil. V. . . *' * 



•) Ugyanott 



Digitized by 



Google 



Karassiay. — kárási. 



M» 



KaraMlay család. 

Boeskay Istrántól 1606-ban 
adományoztatott 0- Ujjitó 
ozimeres nemeslevelet nyert 
18d5-ben V. Ferdinánd ki- 
rálytól, mely nemesiévé 1836- 
l»n Pestmegyében hirdette- 
tett ki. 

Czimere — mint itt a 
metszvény mutatja — ezüst 
mezAben zöld téren álló , vO- 
rOs dolmányos^ kék nadrágos, 
sárga csizmás , vörös prémes 
süveges, kardos jnagyar vi- 
téz ) jöbbjábrá egy magyar 
nemzeti zászlót tartva. Ugyan 
ily alak nyúlik ki zásklóvál a 
paizsfölötti sisak koVonájából 
is. A sisakról foszladék om- 
lik alá: 

A családfa következő : 

li. István 

. • ^ I -^ -T-l.r . - . 

íQ. István 
Békét v.nyss.-biró 
1844. 

'■^ ■" ' . 

' . Kornél 
tanuló 1858. 

A csaIádfá^ állóig (1858.) mind élók! Id. István többféle hiva- 
talokban forgott. Fia Istyá.n Békés megyének 1837-ben aljegyzSje, 
s levéltárnoka, utóbb fójegyzó, 1844-ben fószolgabiró, 1950. után cs. 
kír. törvényszéki ülnök. Fia K o r n é l tanuló 1857-ben. 

KárAw OMdád. (Horgosi). Vagyonosabb neme? családaink 
soriban áll; birtokai Békés és Csongrád stb. megyében fekszenek. Ez 
utóbbiban birja a család a H o r g o s i ur^tdalma^ melyről elSnevét irja. 

Kárász Jánosnak Pongráoz JClárától fia Kárász M i k 1 ó s. . 

E század elaó. feléből él Kárász Miklós; ki szerencsés báz|is<. 
ság után családja vagyonosságát megalapitá, nóUl vévén leányágoa 




') Gsaládi közlés szerint 



Digitized by 



Google 



90 Káráss. 

b. Hamiokern családból eredt báró Wenckheim IJenrikái, kivel 

ily családot alkotott : 

KkriBz Mikids 
septemvir 1830. ^ 

(b. Wenokheim Henrika) 

j ^ ■ 

Miklós. István. Mária. Albert. Imre. 

Nevezett Kárász Mikfós 1820-baD Csongrád vártnegye é\9Í 
alispánja, 1825-ben már kir. tanácsos, és kir. táblai üln(&, országbírói 
itélfimester, 1829-ben septemvir, 1830-ban pedig altámok lett. > 

Pia István 1839-ben caongrádmegjei f^jegyzA, és országgyű- 
lési követ 

Kárász caalád él Trenosin vármegyében is , erre vonatkoeókg 
kdvetkezi adiktaink vannak '). 

1686-ban Kárász J á n o s és fiai Andris, János, Miklós 
és G y ö r g y Trencsin megyében kihirdettetek nemes levelüket, miután 
erre nézve a Zeleméry-családoak 1685-ben beadott jdentése folytán 
feUiivattak. 

Késfibb fekv6 birtokot is szerze a család Trmcáin megyében P.* 
Brezniozen , hol az 1748-ki nemesi összeiráskor Kárász A n d r á j , id. 
és ifj. János, és Sámuel székeltek. 

Az 1768-ki összeirás FelsA-Brezniczén id. és iQ. Jánoson és kL 
Andráson kivül Imrét id. Jánosnak fiát ^ és ifj. Andrást id. 
Andrásnak fiát, tovább iQ. Jánosnak Oy ö rgy és János fiait találá. 
Ugyan ez alkalommal Ledniczen JánosésMihály székeltek. 

Az 1803-ki összeiráskor F.-Brezniczén laknak Imre s ennek 
fiai János, András, G-yörgy és István; — továbbá id. (György- 
nek fiai 0-yörgy és András; — azután János és ennek fiai: Mi- 
hály, András és István; — nemkülöinben id. András fiaival 
Jánossal, Andrással, Istvánnal és Imrével ; — végre István. ^ (jed- 
niczen laktak ekkor id. János, é^ fia ifj. János. 

Az 1837-ki nemesség összeiró választmány már F.-B rezníczén 
33 férfi ivadékra szaporodva találta a családot ; sfit ekkor egyik tagja 
György a felsó-brezniczei iQ. Andrásnak fia Alsó-Ledniczén lakott 
— Illaván lakozott István és ennek öt fia: Alajos, József, Ist^ 
ván, János és Ede. — Lednicz m.-városban székelt János és 
György, i(j. Andrásnak utódai: András, János, József és 
Mihály, továbbá István két fiával Oyörgygyel és János- 
sá 1 , valamint A nd rás is József nevtt flávri. — Idóközben Rovnére 



Ssontagh Dán. ur szíves köslés«b61. r" T 

Digitized by VjOOQlC 



Karatitk. - Iburesay. H 

bek«lttevé&, ott leljük Jánosi, fiaivalJáoosaa lés Istvánnal, 
valamint egy másik Jánost. István és Ádám nevU fiaival. Végre 
Sztrssenioaén leljük Istvánt János nevtt fiávaL 

Az ujabb időben Kárász Benjámin 1838-tól Csongrád vár- 
okegye elsfi-alispánja, 1848-ban pedig (Sispánja volt ^). 

Kavanek család. (ThumaL) Kit^zulök József 18Í5^^n 
(6 posta-igazgató Érdél jben. I g n á oz a kir. kincstári tanácsnál jegy- 
zAkflnyvi segéd 1848-ben, 1859-ben pénzügyi igazgatósági hivatalnok. 

Karcsay eud&d. Komárom vármegye csallóközi régi nemes 
esalád. Ősei közul János, Mórioznak fia, Bod on Mihálynak fis, Ja- 
kab Pálnak fia, és Álbeus másik Jánosnak fia mindnyi^n K a r- 
ohai-akl291-beB minden fifldjeikkd és birtokaikkal Lodomér érsek 
által eszter^mi érftdd egyházi nemesek sorába vétetek fel. 

Nevezettektói idővel a Karobai akon kivQl egyéb családok is fej- 
lődtek ki, mint ez kitűnik azon 1320-ban kelt oklevélbfil, melyben az 
elAbb emiitett kiváltság- levelet B o 1 e s z 1 ó érsek megerósité a követ- 
kezóknek, úgymint nemes Jakab ispánnak (cotnes), ki fia volt János- 
nak, ki ismét fia emiitett KarohaiMóricznak; továbbá szól az okle- 
vél Karohai Miklósra és Lórinezre , Gergelynek fiaira, Karchai Zida- 
nak unokáira ; — szintén Móricz vérrokonsi&gából Továbbá Keszel- 
csési Cühont fiaira , ismét a Dobragazi nemesek és ezek rokonsága ré- 
szere, ismét a Sz.-Oyörgy úr , Bothfalvi, és Bensefalvi (de villa Both 
et de villa Bense) vérségek részére. 

E két rendbeli oklevelet 13944)ai János esztergami érsek is 
megerósité, és átirá % és ez már a következők részére történik, úgy- 
mint Pinke-Karchai Lőrinoznek fia Domokos, és Pinke-Karohai 
Mikounak fiától Istvántól nemzett András unokája, Dabafalvi 
Marknak fia István, Benseházinak fia Miklós; Botfalvi Mik- 
lós , ki Semehej-nek neveztetett, Kiszelczésinek fia Mihály, Dobra- 
gasi Tamásnak fia Miklós, Morócz János Karchai László fia Mó- 
ri c z , Szentgyörgyi Sándornak fia András, Péterházi LŐríncznek 
fia J á n o s , Oereházi Domokosnak fia János, Pinke-Karchar János- 
nak fiailstvánésAndrás részére. Mindezek ugyanazon vérségből 
fejlődött külön-családokra mutatnak. 

E családból származott Karchay Zsigmond, kinek neje Baj- 

') A Kárát! ctaUdT^geiiimiiseléfordiiL L. Fejér Ood. DipLtem. 
X. ToL Vl. p. 648. 709. - Szintén Káráf z osaládbeliről olv BariholomaeidM Me- 
noria Witiebergae 272. 

«) Perber Jtoef nivsi közléséből nyert oUevél-másolaOiól. r^ ^^^T^ 

-.gitized by VjOOQ LC 



to 



^iCarecág. - 



nal Judit , ki' 170(Xban kotnárdmmegjei Aranyos' helysfégbeti nemesi 
telkekbe kir. adomány mellett iktattatott bé *): ' 

Karcsay esalácl él jelenleg isugy a OBatlóközben, valamint 
Vasmegyében is. 

Karcxag^ család. Karozág (vagy Kartzag) Benedek és 
testvére Mihály I. Leopold király álákl líétliesitfelettrmag 1669-ki 
mari 1-én kelt ezimeres nemeslevélben, mely Nógrádbiegyének 1669 ki 
april. 5-én Füleken táilott közgyűlésén hirdettetett kii E nemedével 
elégett Füleken 17ő8-foan töirtént tűzvész afltalmával e^ Mi%é&d me- 
gyétfii 1726-ik évbéki nyert nemesi bízonyitványnyal együtt, mint ezt 
ugyanazon megye lí7S4-ik évben a (családfán 1754-ik évvel jegyzett 
családtagoknak) adott nemesi bizonyitványában elismeri ^> • 

A család leszárnáazási fája 17ö4-ig-köv^ei&Ieg jőve le: 



Benedek 

nemetaég'tzerzö 

1669. 



Mihály 
4 X6??. 



Pál 

Fiüek-Kele- 

dBénybén 

1726. 



János 

F.-Keíecsényben 

1726. 

I -^ » 

János 
F.-KeleoBényben 
17Ö4. 



* Itiván \ : V 
|*.-Eelec8énybén 
1726. ' 

Pál. István.' 

F.-KieleDSénTben lákn. 
1754. 



Imre. Pál. 

F.-Kelecs^vben 
1764. 



Is^án 

F.-Eeleosénybei^ 
1726. 

■ ^ ^ 



János 

F.-EeleG8é;nybea 
1726. 



FéránoK 
F.-Eelecs^yhe^ 
1726 



András. , Imre. 

laktak N.-Dan5ézon. 
- 1TÖ4.' 



László. í István. Jözset ." János. - 
. laktak íolyl^on 1764-ben. . ^ 

E családból eredezteté magát K&rczagDániel gyf rpegyei^ 
subsidionalis perceptor , e század, elején , mely származtatás szerint a 
fóntebbi családfán B e n e d e k n e k , ki 1 669-ben, nemesittetett, állitó-^ 
lag fné^ egy György nevű fia is volt volna , ki oklevelek szerint 
1687-ben mint törökfogságot szenvedett , gróf Zichy tatai kapitánytól 
sarc^dijja Összekéi^dtéáére* szabad mcsnetlevélet kap, l€d5^bén Gyór- 



*) Fényes Eomárom vánn. 97. 
«) Protootítt. fe Neoifr. aaní 1764. 



Digitized by VjOOQlC 



ben házat vesz, 1710-beii a jkuruiozok kQzul a CsMzár hűaégpre tér, és 
1717-beD v^grendelke^ib;. A felmuta^tt Ies2ármaztat4s ;3zerÍDt ennek 
fia volt M i h á 1 7 és A d a m , ki 1697. mart. 15-4^ Gyfirben S2^ület^ttj 
Ez utóbbinak Qa yoU F e r e n az született Gyfirben 172Wkifebr. 13-án, 
kinek nmétől Réty Katalintól fiai : 1 . F e r q n 9 z szíil. Győrben 1 764. 
jan, 1-én. 2. Pál 92ÜI ugyanott 1766. oct. 9-^n. 3. Dánie^sziiL 
1769. maj, 22'm. 4. Mihály azüL 1774. sept* 24én. ő. Benjámin 
szül. 1780. dec-a4n. 

Dánielnek , azonban eme leszá^aztatás . i^lapján 1810-ki aug« 
1^-^p Nógrád megyétfil nyj^rt^és 1811-ki april. 2:án Gyfir megyébep 
is kjihírdetett i^Cjmei) bizpny;ityánya felsfibb rendelet folytán érvény- 
telíMiittet^t . i , ,; .:. .■...! 

, ytó]]|b testvérének Pálna^, k^ 1766. oot 9-én sziiletett, fiai 
BeLnjaniinA JtS^s^E ,^ j^eréqpz, egy > más lesMrmazá?. által,^ 
mely pzeript einlitett ft^yj^k. Pala n^e^s^g sz^r/fi Alíh^Ij^nak Fe-. 
renoz fiától szárma^t;a|tott,. 18^9-bei]^ ^^^^ '".^S?^ ^^^^ nemesekül el-, 

ismertettek 

Kardacsalad. Erdélyi család , melyből Karda Má,tyjsla 
1694*ben halt meg a qpt,-yásárhdji országgyűlésen ^^. 

KavdlMMPdé csaAád. Nyitramegy^i nQoies osalád; \f^^WL 
Kavdboitdó, Fereincz 1846rban a 33-ik sz..iil gyalcfg ezrediken had-^. 
nagy^; Antal to.*iUráByi plébános ;.Ati»bruq kegyesiíepidi.szer^tes. 

Kavdoft' caalW Kardos Benedek, 158Q*ki n^i^tíua 8-áa 
Prágában kelt; Rudolf király által rokom Csa-Uó Tam^ak adott 
oámérea nemeslivélhen ki€»iesittetet( meg, mely anMiia l^yél I€^ki^ 
B. az; Mária-.sKüL napjáiySzomhathelyent Vas, ?ala és* Sopron várme- 
gyik Jritegyttlésén hirdd;tetett:kÁ ^)w . . ^ . ' , 

;itKardQabsi()ád..él. Baranya.^ G:öo(l(»r^>vUgo08a.*)i Upg 
és S&eimplió ^J'váfem^^.ében^ . . . .. . *. 

Baranya vármegyében Kardos Antal 1839 — 1845*-beBÍ8szoI'- 
gabii^ volt ' > V" 'í-'' ••' "' 

' ' ' Ugöosa menyiében birtokos- la esalád e század elején Karátfalván, 
és Hatdos'Andt'ás birt Tivadatfalván ff)^ 

r-: rr \» i .... - í . ' • , ■ l . • j-. . 

,') Bárányi Pál, Image vitae, et raortÍ3. 

*) Az eredeti armalis levél Veszprém vármegye levéltárában 6rízieiik..' 

■) Bartholomaeides C Gömör. p. 146. ' * 

•) Szlhnáy C. XSgúm. p.fi, . '. 

^) Szirmay C. Zemplin not top. p. 113 

•) Szirmay 0. ügo<»a p. 126. . oigitized by GoOglc 



§4 iKardos. 

Kardos család. (Kaidos-yaszkai.) Trenosin megyének tör- 
zsökös csalida. Kardos János 1681-ben kapott nemesi bizonyítványt 
Trencsin yármegyétSl '>. 

Az 1736-ki nemesi összeidb harminczegy (S£rfi-ivadékot mutat 
fel e családból; és közfilök 1740 ben György 1747-ben János, 
1817-kiapriI. 22-én Pál vulgo Oswolda; 1821.ki nov. 26-án Jó- 
zseféslmre nyertek Trencsin megyétfii nemesség! elismervényt. 

A nemesi lajstromok szerint laktak Trencsin megyében 1748-ban 
Rajecz mvárósban AndrásésJános, kinél az eredeti armalis levél 
őriztetett. Kardos-Vaszkán pedig id. Miklós Pálndi fia ; iQ. M i k- 
lós, és középső Miklós (Oswalda) ; — János (Oswalda), még más' 
két János; továbbá Tamás, András és István (siíntén Os- 
walda); azután íQ. János, Mátyás, középső J á n o s (Jancsios), 
György ésMiklós (Hliniezki); — András, János, István, 
IQ. János és András (Kristofios); János (Laozovieb); György 
(Veseliczky) ; valamint András, Gyöi^gy, Miklós és Tamás. 

Ugyan 1748-ban Adamóczon laktak id. és ifj. János; Dezséren 
Mibály. 

1768-ban Rajeczen József, János és György. Kardos^ 
Vastkán ekkor már 89 csaUdfS élt, ezek köeAl mevectteeribbek voltak 
Jánt>3 Pálnak fia, barsmegyei Jegyző; testvére József pedig figy*^ 
véd N.-Szomfaatban. -^ Plébáni-Lehotkán saékelt Miklós éa négy fia 
János, László, István és József. Praasináii Andvásésfiai 
János, László és József. — Siádeosen laktak Tamás, Mi- 
hály és ennek fia Gáspár, János, András, István, és ez 
utóbbinak fia Jó^é^f. — Turoán lakott Ádám. fiaival György, 
gyei és Andrással. — Adamóezoa id. Jáoos fiával Ján^^esal, 
és unokáival Andrássaíl és Jánossal; azután iQiJáatialfiával 
Jánossal; és István, kinek fiai Ádám, And ri^S és János; s> 
végceAttdrás. 

1803-ban már Cselko-Lehotán is találjuk e családot, ott bkott 
Miklós s ennek fia Miklós^ ennek ismét fiai József és Mi- 
hály; azután Gáspár fiával Ádámmal -^ Kardos^ Vaszkán ek- 
kor már 45 fŐre szaporodott a család. Plébáni-Lehotán székelt János, 
ki utóbb mint nagyszombati ügyvéd lön ismeretes ; és két fia J ó z s e f 
és János. — Rajeczen lakott János, és fiai János, József. — 
Szádecsnén János, Imre, István, Gáspár két fiával János- 



*) Ssoniagk Dán. urfzives közlése sssrint ás egész osaládvól. qOqIc 



Kirg. M 

sal és Pállal; továbbá ismét eg^másft János, és ^yliMttiadik 
János és József (Szleszariob.)— Fruzsinán János, ki katona volt, 
és fiaistván; József és ennek fiai József és András. — Ada- 
móczon János, s ennek fiai János, András éslstván (a két 
utóbbi katona) , aztán id. és iíj. András, és JánosfEubinecz) és 
ennek fiai János és András. Nemes-Kocsóezon Antalnak utódai 
Károly és Antal, és ez utóbbinak fiai József és András. —» 
Tümán €í^yOrg]r, Andrásés Márton. 

Végre 1837«ben a trenosinmegyei utolsó nemességi öaszeifáskot 
találtattak Cselkó-Lehottán Gáspár maga; — Kárdos-Vaszkán már 
74 volt a család száma. Plébáni-Lehottán pedig Jánosés József, 
és ennek fiai János, GyOrgy, és István. — Rajeozen: János- 
nak örOkösei János és ennek fia János, továbbá József, és en*" 
nek fiai József és János. — Özádecsnén Jánosnak utódai Gás- 
pár, János és Mihály, azután idósb Gáspárnak utódai Já* 
nos két fiával Mfkálylyal és Józseffel ; -Pál egyedQl; id és ifj. 
J á n o s, valaiidint legiQabb Gáspár Józsefnek a fia. — Pruzsinán 
István á katona; József és fiai József, András; és ez utóbbi- 
nak is fiai András, János, és végre András egyedül — Ada- 
móczon ekkor a családnak hat férfi-tagja élt. Nemes-Kocsóozon pedig 
A n t a I nak fia K á jrol y , ki Torontál megyébe költözött, és A n t a 1. 
Trencsin sz. k. városban Antalnak örökösei t. i. József és hat fia Já- 
nos, Jó'zsef, Miklós, Alajos, Antal, és Ferenoz és még 
mán Antal, az akkori segédMkész; valamint Ignácz, Károly, 
István és Lajos is; végre Tumán György, Andr4sés Mar- 
ion saékeltdc. B sztrini 1736— 1887-ig egy század alatt 21 férfii csa- 
ládtágból IS^-re szaporodott a család fi-ága. 

'\ HLavveMdád^ Karg János^Kiroly kapitány Ferdinánd 
fóherczq; ezredében , 1766-ban M.-Terézia király asszony által emri*. 
tetett nemességre ^ 

Czimere a paizs vörös udvarában, melynek közepén aranycsíkolat 
vonul át, zöld téeeo pánoiéfes és mákos férfiú áll , jobb kezével kivont 
kardot tartva ; s feje fölött jobbról és balról két aranyosillag ragyog. A 
(Műzsibl^tti siiiak, korqo^fín két kiterjesztett szárny között, melyek kö- 
zül a jobboldali vizirányosan félig arany, félig vörös , a baloldali pedig 
épen ellenkezőleg vörös és ezüst; — pánczélos kar könyököl, meztelen 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-vörÖs, balról ezüst-vörös. 



«) CoUect. Herald. Nio 280. Digitized by GoOglc 



99\ KaríeBay« -r ^^niián. 

, K<ivl<:zay CM1&4. Kariczay András 1763-baD M.-Teréz 
királjasazoaytól nyertq ozimeres levelét *), 

Czímere a paixs y(irOs udvarában egy jobbról babra rézsútosan 
bujlwizó fehér /olyam. A paizsfőlötti. a^sak koronáján vörös dplmányu, 
araipy zsínór^tu és öyü , kalpi^goa magyar vitéz nyúlik, jobb kezében 
kibont kardpty a b^ban aranykeresztet tartya. Foszladék viindkét ol- 
dakól ezttst-törös, ^ í . 

Kariftch csal&d.. Karisah máskép SaEerviczky Márton 
1802<^ben I. Ferencz királytól nyer^ osimeres necoesle^let 

Czimece négy f észre osztoU paizs ^ egy közép bonmás vérttel, 
melynek febér udvarában fehér folyamban ponty uszká^ fölött^ W^gaa 
zöldes begy emelkedik. A paizs 1- és 4-ik osztályának kék mezejében 
magas febér hegyen fészkén ül& fehér pellikán fiait melle. vérével táp- 
lálja; A 2- 09 3-ik osztály vörös udvarában: t^rmész^t^ sziqü, kettö^ 
fax'ku cprosf^láix hátulsó lábain állvf^ , kiöltök' 9y)elwel , és kinyújtott 
ets(^ lábKival ragadmány után készülni látszik A p^izsfblötti sisi^k, ko- 
ronájából kék mezül vörös övű , panyókáMQ öltözö|;t^ és barna prémes, 
vötös kalpagu mi^yar vitéz emelk^qil^ föl , jobbjaiban magyar nemzeti 
hái^9i8zinQ;^zlót tartyfk« Foszladék jobbról e^st^kék , balról Arai^- 

A család jelenleg inkább csak S:;e:rviozky wven ismeretesi 
és Toröntál megyében birtokos. 

• Karla <;salád. A nemességét Earla Tamás, Mihály és, 
István nyerek. Ez utóbbitól származott Karla F e r e no z;, kÍM ere*, 
deti nemesdevél^ valamint Karla Istvánnak Heves várinegy^. által ki-, 
adott bizdnyitvány és hiteles leszármazási rendjéndiL kimlatatása által; 
nemesi eredetét kimutatván, és az le^firi8tt)b helyen, is halyben hágy«t^. 
váft ^ 1803-ban Nógrád megyétől etrfil ntmMiégir biimji^irÁnyt 
nyert'»>/- ^ -. •■ . .•.%••■.. 

Karlovicz család. Lásd Corb a viai 03. 

Karmacsy család; Nemes ösalád Ugoesa. megyábed , hol 
18O0-%an Kai'macsy András közbirtokos Bökény helyaégbra *). 

Kármán család. Kármán András Í762'tftlloiionozt tanár^ 
volt, énnet fia Kármán id. József szül. 1788-ban ^ lósonczi ref. W- 



Coílect Herald. Nro 34. 

«) Adami Scuta Gentíl. toiJi. V. . . . , 

') Nógrádmegyei jegjrzókönyv 5. 17. 

•) Stírmay C.Ugoo»p.m. .. „.,,,, ,-GoOgIe 



ké88 és superínteDdj^ia 1792-^ jul, 26-án L Ferencz Juráljr utal neme- 
sittetek meg. 

Czimere négyfidé oaasU^ paíes ^ jia 1- és 4-ik osrtály arany, a 2- 
OS 34k oostély eafist udvart mutat; a paias^ aljáról szürke sziklás halom 
emelkedik fel , mellyen kék mezü kar könyököl , irótollat tartva. A 
paizsfidötti sisak korooájál^l két kíterjesiftett fekete sas-szárny között 
zöld koszorú lebeg. Fo.3Zladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék '}• 

Á ozimerben látható. irótoU , id. J ó z s e f nek irodalmi működését 
példázza; merttfile kdfvétkezfi munkák jelentek meg: 1. „Istennel való 
társalkodás a regveli és esteli órákban.'^ Sturm és Tiegde után for- 
ditva, Pozsony 1784. - 2. „Ekklesiai Agenda." U. ott 1787. — 3. „Az 
esztendőnek minden szakaszaira alkalmaztatott könyörgések." U, ott 
1789. — 4. ^Katekizmus", Osterwald után. U. ott 1789. Meghalt 
1795-ben. Nejétói Szalay Klárától 

Fia íQ. József 1771-ki jan. lő-én Losonezou született. Az 
1790-ki országgyűlés után ügyvédi vizsgát tett, de az irói pályára lé- 
pett, és 1794-ik elején az ,U r a n i a t' inditá meg, melyben dolgozatai 
megjelentek. Azonban e vállalat három kötet után megakadt, és iíj. 
József haza vonulván , — mint életirói irják — iQonti bűnök miatt 
kora halál áldozata lön 179Ő-ben. ízletes irálya — ha oly korán nem 
hal, — At irodalmunk egyik nevezetességévé teendik. Munkái kedve- 
sének az ismeretlen Fa nn y-nak hagyományaival együtt 1843-ban 
Toldy F. által szerkesztve a nemzeti könyvtárban értek második 
kiadást '). 

A család jelenleg is él ; s közfilök József mint uj-verbászi, P á 1 
pócs-megyeri reform, lelkészek, szintén az egyházi pályán állanak. 

Karnay család. Zemplin vármegye czimerleveles családai- 
nak sorában áll '). 

K&riaer család. Gömör és Ugoosa mármegyében székel. 

A család czimere fenálló paizs, mely felső részéből lefelé rézsúto- 
san húzott két vonal által három osztályra hasittatik. A felső jobbol- 
dali ezüst mezőben három piros , a felső baloldali vörös mezőben pedig 
három fehér rózsafej látszik. Az alsó gúla-alakú kék mezőben pedig 
zökl téren vörös lábú gólya áll , egyik lábát fólemelve , és vörös csőré- 



*) Adami Souta génül. iom. IV. 

*) L. életrajzát az id. nemzeti könyvtárban munkái előtt, és magyar irók 
életnjz gytyt I. 23Ö. 11. 130. 

■) Szirmay Com. Zemplin not top. 118. oigitized by GoOqIc 



ben zOld kígyót tartva. A ptússsíbfolU sisát^ koroniján flzmtén & leirtíioz 
hasonló gólya áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezü8t-V(Ms ^)< 

Karnér Dániel tnár^ 1680-bán adóbeszedó ^). 

Kamer László 1826-ben kir. tanáosos és Ung váraiegye alis- 
pánja volt. 

Kamer Antal 1847 -ben bácsi ozimi püspOk, és kanezellariai 
udv. taná-sos, utóbb gyftrí megyés püsipök volt. ' 

Karnylk csal&d, (Máskép Fábri.) Eözűlök Kamyik más- 
kép Fábri Sámuel és fia István I7ő4-ben Nógrád vármegyé- 
ben éltek. 

Károly család. (Nagy-Károly, gróf.) Egyike legrégibb ös- 
törzsökös magyar mágnás családainknak,mely máig virágzik. Eredetét 
azon Kaplony nemzetségból (genus) vette, mely az Árpád alatti magya- 
rok bejövetelekor az elsó foglalás utján nyerte birtokait A K a'p l y o n 
nemzetség Szatmár vármegyében telepedvén meg, idóvel több család- 
ágakra oszlott, *mint a Bagossy, Csomaközy, Vetéssy,ya- 
day és Károly családra ^, mely utóbbi a többit vagyonban és 
fényben folul múlván, a nemzetség törzsbirtokának Kaply ónnak, 
valamint az elónevet adó N a g y-K ár o l y tiak nagyobb részét jelenleg 
is birja. 

Mint fejlődött, és mint sarjadzott leaEárolyi család *), azt a 
következőkből látandjuk. C^Iádfájuk imez : 



Bnrgstaller CoUeotio insignivm. 

«) 1630-ki 6, tönr. <a. 

■) Szirmay A. Szatmár várm. II. 10—48. • köv. 

*) U. ott II. 48. lapon közöltetik a Eárolyvak mámazalá k^mniatása — 
mint mondatik ^ a kir. Enría által helyben hagyott tábÜsatrdl. Láed ugyanezt 
Wagner Tabolae Geneal. Mm. tab. XXXllL; és e két Ö9Mehangzó forrás után 
adatik itt a leszármazás. De e táblázat még nem látszik minden élt családtagot 
tartalmazni, valamint arról nagyobb részben a leányok is hiányzanak. — Budai 
F. Lexioona II. darabjában keveset ir a esaládról. Lehoczky Stemmaiogpr. IL 
210-211. hibásan és hiányosan is közlirövid adatait. -- Találunk a 4SMŰádról ^ 
leg Bertalantól lehozva adatokat a „Re gél ó'^ szépirodalmi lap 1836-ik évi 
101—110. számaiban. — Végre fóleg Szirmay után érteketett a családról id: E. 
S. a Magyar Sajtó 1858-ik évi jon. 15. számában, melynek tévedéseit ama lap- 
ban helyre igazitá Waltherr László, kitÓl mint a Károly grófok egykori tudós 
levéltámokától várja a haza e nemzetségnek okmányok kíséretében közlendó 
monographiájái Bárha már azt e munka folyamában felhasználnom lehetett volna. 



Károlyi, 
f. tábla. 



János 
de genere Kapl^on 



Simon 

de Kaplyon 

1264. 



Péter 

Péter, 
hiiőt a Bagoay e$. 



András 

diotus EUSrdung 

de ffenere Kaplyon. 

1291. 



Péter 
J267. 



Péter 
dictus Zonga 



Eiidns 
1267. 

e$aiád. 



Lóriocz. Pál, 

kOuól a Vetiisy a. 



£ndiis 

▼. Marhardns. 

1342. 



Simon Bordung 

de, Kaplyon 

1329. 



Mihály, 
t 



Miklós. 

t 



László András 
1380. I 



László György. 



Mihály 
140a 
(Beosky Anna"^ 



László 

1360. 

(Domahidy Ilona) 



Lórincz János. Miklós. Zsófia 

I ^ I 

Lórincz. Gábor. György. 

t- t t 



Jakab 

1396. J420. 
— -_A 1 

Demeter 

(1. Dengeleghy 

Anna) 

2. Semsey 

Kata) 



Bertalan 
de Károly 

14ia 
(Krisz t ina) 

Folyt. 11. idbUn. 



László 
V. Lancz 
de Károly 

László 



László. Margit Agatha 

t 1479. (EwdönflV 

(Bntkai Ben.) Ambrus) 



Dienes. Zsigmond. László. János. 



I 



László 

1604 

(Ziny Klára) 



I 



Kata 

(1. Becski Istvátti 

2. Pestki Fer.) 



Ferenoz. Kata Zsuzsa Lássló. Kristóf. 

(Bethlen f 1622. f 

István) (Bethlen Gábor 

fejed.) ^ 1 

Digitized by VjOOQIC 



KAvQly. 



n. tábla. 



Bertalan, hi m /. táblán. 
1418. 
(Ensztinu 1445. 5zv.) 



János. 
1445. 



LászkS. 
1445. 



Mihály. 
1445 

Mátyás 

1513. 

(Kasuhy Bora) 



András. 
1446. 

I 



Simon. 
1446. 



Benedek 

1513. 
(Adoga) 



István 

kanono k. 

1518. 



Ferenez. László György, 
t 1502. t 

(Beokh Adviga) 

I ^ , 

Péter 
1540 uj adom. 
(Zeohy Kata) 



Miklds. 

t 



István 

t 



Oyörgy 



Kata 
(1. Kemény Istv. 
2. Kávássy Istv.) 



Anna 
(Guthy 
Péter) 



Zsófia 

(Irinyi 

György) 



Mihály 

f 1695. 

(Perényi 

Erzse) 



András^ 

t 



Mihály Bertalan. Péter. Zsnzsá 
sz. 1Ö8Ö 1 1626. t t (Ester- 

bdró , föispán. házy Pál) 

(Segnyey Bora) 



b.ldái 



^m 



(5ispán 

tlé51. 

(Tdköly Mária) 



Miklós 



László 



István. Péter. Eva 



Boi;» 

(PakHMy 

István) 



Kata 

(Zichy 
Pál) 



főispán 

tlé89. 

(1. Csapy Judit) 

2. Sennyey Erzse) 



(Haller 
Sámuel) 



Mihály 
ezredes 
+ 1682. 
(Haller 
Máría) 

Erzse 
(Gsáky 
Tamás) 



Bora. István Sándor Judit Krisztina 

(b.Pa- Zentánál föisp.tábom. (Palo- (F<erénvi 

locsay ) esett el. grófi f 1743. csay János) 

' '""'^ (gr.Barkóozy Istv.) 
Krisztina) 



r 



István. 



1 — ' •^ \ 

Ferenoz Klára László 

sz. 1706. (Haller G4b.) f 
f<&isp. 

(gr. Csáky Krisstins) 



xerac U^va 
(Beosky (Ujía- 
GyQrgy) lussy 
Andr.) 

Kata 
(Zichy 
Pálné) 



. Zsuzsa 

Antal Sándor Franciska Mihály Bora ^^^^P 

sz.l732tl79J. t (gr.StaU- t t ^^'-^ 

tábornok. renberg Józs.) 

(B.HanMkeni ' — 

Jozefa) 

I '*' 1 

Folffi, ül tábldfi. 

rA r- • Digitized by 



Google 



Al. t á b 1 a. 



AmM, ki a 11. táUám. 
az. 1732. 1 1758. 
főispán, tábornok, 
(b. Harrnokeni Jozefa) 

I ^ 1 

Józ«ef 

•z. 1768. 1 1Ö03. 

főispán 

(gr. Valdatein Erzae) 



Mária István Lajos Franciska György Jozefa 

sz. 17d3. sz. 1797. sz. 1799. sz. 1800. sz. 1802. sz. Í803. 

sept 25. fóispAn főispán (gr. Sztáray főispán igr, Traut* 

(gr. Königs- (1. gr. Dillon (hg. Kaunitz Albert) (gr. Zichfr mansdorf 
eggFer.) Georgina. Rittberg Karolina) József) 

2. gr. Esterházy Ferdinan- 
Franoiska) dina) 
I 

I '^ 1 

László Alajos 

sz. 1824. 1 1862. sz. 1825. 



Eduárd Erzse 2-tól Sándor Geraldin 

sz. 1821. sz. 1822. (gr. Pálffy) 

(gr. Komis Kl^) 



István. Georgina. Gyula. Victor. Gábor. Tibor. István. Pálma. 

Mint a családfáról látjuk , a terjedelmes kaplonj^i oem^tségbftj 
kiváló 63 oklevelesen ismert törzse a családnak János, kinek fia S i- 
m o n (Comes) , ennek fia Péter ésEudus 1267-ben ugyancsak a 
kaplyoni nemből eredt Illés- és Pétertől Vada nevii örökös ftJidjeiket 
megveszik '). Ugyan errÓl 1280-ban a n.-váradi káptalan előtt tör- 
ténik bevallás ^). 

lS12-ben Simonnak fia Urdungnak nevezett András, ugy* 
nevezett Eudusnak fia György a Csomaközyek törzse, és emiitett 
Simon testvérének Péternek fia P é t e r , kitől a Bagossiak származtat- 
nak, L Károly királytól Vada íbldjére királyi adományt visznek ^). 

1342-ben Pál országbiró nyugtatványt ad öt giráról Urdung 
András fiainak Simonnak, Miklósnak, Mihálytiak, és II. Eudusnak 
vagyis Marhardnak , melyeket ezek neki Péternek Zonga Péter nevU 
fiával, és kaplonyi Pál és Miklóssal eszközlött egyességért fizettek *> 



*) Szirmay Szatmár várm. II. 46. 

*) Ugyanott, 18. 

■) ugyanott, 18. * 

*; Ugyanott. 47. ^ l-^^.GoOglc 



Digitized by' 



Károly. 



Most emiitett Eudus vagy Marha? dnak fiai M i h á l y, M i k 1 6 s, 
László és András; kik közül a két utóbbi már Károlynak ne- 
veztetett, 1387-ben a megyei hatóságtóli fölmentvényt és pallos-jogot 

nyertek ZiSigmond királytól 0. 

Ugyancsak most 

emiitett Karoly 
László 1390-ben 
tanuvallatást téte- 
tett, hogy Zénás Pé- 
\ X^fc liSUi ,^%T É^ *®^ ^ 2^rvadi Ist- 

y»\>^L i^^lWL JH^.^^^k^^ ^*° Lászlónak fia 
^j^y]i f3ge áHp^ száz sertését hajtatá 

^ iíÍOB^h2í^^^^^íÍEoH^9 el Karoly helységé- 

ből ^. 1408-ban pe- 
dig e László Olcsvát 
mint örökségét a vár- 
— megyei törvényszék 
^ elfitt perrel meg- 
nyerte *). 

1421-ben neve- 
zett Marhard v. Eu- 
dusnak fia András, és fia István tanuvallatást eszközöltetett Len- 
gyel Rezegey János, Pelseuczy Nagy János és olnodi Zudar Jakab el- 
len, kik Károly-Apáthi helységet felgyujták, lakosait rabokul vivék, és 
a Karolyi nemeseknek kétezer arany forintért kárt okozának *). 

Ezen ág azonban kihalván , Eudus testvérének Urdong Simon-* 
nak fiai László, Mihály és Jakab voltak. Közűlök László 
mester már szintén Karoly-nak neveztetett Megsebesités végett 
Witkay István és László ellen folytatott pert , melyet Bebek Imre or- 
szágbiró 1360-ban sz. Mihály nyolczadára halasztott ^).] Unokáiban ez 
ág kihalt Testvérének 

Jakabnak is, ki 1896— 1420. közt él, ága,-- mint a tájblázat 
iputatja, — hamar véget ért. 




<) Sxirmay Szatmár várm. II. 10. 
*) Ugyanott 11. 
•) Ugyanott 100. 
•) Ugyanott 100. 
*) Ugyanott la 



Digitized by 



Google 



KAfoly. ím 

A harmadik testvér Mihály, kinek Beoski Annától két fia 
▼olt: Lancz vagy László, és Bertalan* 

Karoly Lancz vagy László, 1419-ben az alább emliténdS uj 
adomány-levélben részes , és egyike azoknak , kik 1428-ban Nagy-Ká** 
rolyt bírták, és kik az ettől különbözfi Karuli pusztát is a Báthoriaktól 
visszafoglalták '). finnek fia szintén L á s z 1 ó , kit — Mátyáa király 
emlékezetébe hozván a római császár ellen folyó háborúját és annak 
szorongató körülményeit , bizalmasan megkeresett, hogy Hamburg os- 
tromában lévó ' hadainak táborában 1482*ki kisasszony ünnepe 3-ik 
napján kelt levelének vétele után azonnal állítson tizenkét fegyveres 
lovast , és ezeket személyesen a királyi hadsereghez vehesse, és pedig 
ugy, hogy 'megérkezésétói számitva egy hónapig vele egyetemben ha- 
dakozhassék , bizonyossá tévén Ót ,' hogy egy hónál tovább nem tartóz- 
tatja, és azon felül ezen csapatra teendfi minden költségeit vbsza 
adandja , ebbeli szolgálatai iránt mindenkor elismeréssel fog letini '). 
Fiai közül csak Zsigmondnak volt fia László, kinek Z^ny Klárától 
kihalt gyermekei közül egyik leánya Kata Bethlen Istvánné, másik 
leánya Zsuzsanna Bethlen Gábor fejedelem eldó neje, meghalt 16d3-ki 
május 1 1-én *). 

Lancznak testvére Bertalan Zsigmond királlyal a külföldön 
járt, és mind hós tettei , mind egyéb hu szolgálatai által fónyes érde- 
meket szerze , melyeket, de kivált korábbi idóben, különféle szoros kö- 
rülmények között, s legnehezebb küldöttségeiben Pranozia-, Angol- és 
Németországban jártakor bizonyított hivségét és ügyes magatartását' 
figyelembe vévén, ósi nemzetségi birtokaira uj adomány-levelet nyert 
1418-ban. Bertalannak hitvese volt Istvánd és Kölese helységebeli 
György nevű birtokosnak leánya Krisztina *), ki egy 14464k évi ok- 
levél 'bizonyitása szerint már emiitett évben özvegy volt. Piai And- 
rás, János és Mihály. 

Andrásnak fiai: Benedek, kinek 1511-ben özvegye Ad viga; 
és István gyulafejérvári kanonok lől8-ban. 

IVfihálynak fia Mátyás, kinek 1511-ben neje Kasuhy Borbála. 
1513-ban. 



Szirmay Szatmár várm. IL 12. 

*) Ugyanott 12-18. 

") L. ^xeqniae prínoipales iiSlöite momdMt Iwloiti beszéd. 

Digitized by VjOOQIC 



A harmadik teatrér János, ennek csak egyik fia László tiemze 
nejétöl Beokh Advigától fiút P é t e r t. 

Nerezett Péter 1540-b6Q uj királyi adománynyal erfeittetett 
meg Ibirtokaiban ^). Nejétfii Zechy Katalintól nemzé Istvánt^ Gylir- 
gyOt, Mihályt és Andrást 

Ezek ktfzul Mihály lő94-ben ismét uj királyi adományt vitt 
6si birtduúra. Meghalt 1595-ben '). Második neje Perényi Erzsébet 
volt. Ettól fiai Bertalan és Péter mag nélkül haltak el; Mi- 
hályról alább lesz szó. Leánya Zsuzsanna báró Esterházy Pál elsó 
neje volt, meghalt 1629-ben. 

Mihály szül. 158ő-ben; atyja korán, alig tiz éves korában 
meghalván , anyja felügyelete alatt neveltetett , utóbb IL Mátyás ki- 
rály udvarában asztalnok hivatalt vbelt két évig. Hadi és udvari hű 
szolgálataiért 1609-ki dec. ll*én a vör(}s pecséttel élhet A mágnások 
(bárók) sorába emeltetett. 1618«ban dec 14-én mint királyi biztos mű- 
ködött Nagy-Károlyban az erdélyországi követekkel tartott tárgyalá- 
sokon. — Sógora Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szatmár vármegye 
íSispánjává nevezte, mely méltóságban it 1622-ki juL 16-án 11. Fer^ 
dinand király is megerÓsité. Mint Bethlen Gábor tanácsnoka és pirMy- 
sarkantyús vitéz h»lt meg 1626-ban '). Nejétói lapispataki Segnyei 
Borbálától gyermekei 1. A d á m. 2. Miklós f. S.László. 4. I8t- 
v á n. 5« M i k 1 ó s. 6. P é t e r. 7. É v a Haller Sámuelné. 

Ezek közül Ádám 1641-ben IL Ferdinánd alatt Szato^ vár- 
megye fóispánságát viselé , de ettól Ót Rákóczy György megfosztá, és 
azt rosályi Kun Istvánnak adta. Ennek halála után 1660-ki sept 1-én 
I. Leopold király ismét visszahelyezé Őt a fSispánságba, és egyszer- 
smind megerűsité ekkor már mint szatmári várkapitányt és tanácsno- 
kot. Meghalt fiu-örök^ösök nélkül 1661-ki márceiusban. Neje késmárki 
Tököly Mária. 

László (Mihálynak fia) azonnal testvére, halála után )661-ki 
jul. 13-án megerősíttetett a szatmári fóispánságban. l669-kí febr, 18-án 
L Leopoldtól azon kegyelmes ígéretet nyeré, hogy utánna fia M i h á ly 
leend a nevezett megye főispánjává ; azonban Mihály e méltóságban 
nem részesülhetett , mert még atyja életében , már mint főezredes és 
nős férfiú 1682-ben Tököly Imre hadai által veszté vitézül életét. Ne* 



') Szirmay Szaimár várm. IL 14. 

«) Ugyanott.— Lásd rdlaTadománytár ISWf-ld lÖ. köi Sí6. *tt).iapjait 

■) Engel moDumenia 298. és Kemény Aaos ötiéleiiráia 7B. 1. r^ ^^^T^ 

.gitizedby VjOOQLC 



Kénéig. tt» 

jétSl Haller Máriától egyetlenegy leánya Erzsébet idővel Csáky Ta- 
máa neje lön. — László azonban 1670-ben Szatmár vár magyar £5- 
kapitányává nereztetett , de ezenközben mind a török háborúk mind a 
belzavarok által mind Károly városa, mind egyéb helységei feldn- 
latván , marhái elhajtatván , vagyonában végtelen károkat szenvedett. 
Afint íftispán , aranysarkantyús vitéz , királyi fSkomornok az 1681-ki 
országgyűlésen kir. biztossá , és fels6 magyarországi királyi táblának 
bárójává neveztetett ki. FÓispánságáról lemoEtdván , azt I. Leopold ki- 
rály egyetlen fiának Sándor nak , ki egyedül maradt életben fiai so- 
rából, adá 1687-ki aug. 4-én '). És ezutá