(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarországi rendeletek tára"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 




HARVARD LAW LIBRARY 



Received JUN 3 1927 



^--iiv^r,. > 



Digiti 



ized by Google 



Digiti 



ized by Google 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 



1893. 



Digiti 



ized by Google 



* y, ' ^fW^fP^' •.í^:^^^^=r'H^' •• 



Digiti 



ized by Google 



X 



MAGYARORSZÁGI 



RENDELETEK TÁRA 



HUSZONHETEDIK FOLYAM. 



1893. 




KIADJA A M. KIR. BELÜGYMINISTERIUM. 




BUDAPEST, 1893. 
NÁGEL OTTÓ BIZOMÁNYA. 



Nyooiuott a «pMtl k5i.jrviiyomdi.rtayíi.y«miíjs"-nál.^.,^^^^ Qq^qJ^ 



JUN 3 192^ 



kb.. 



Digiti 



ized by Google 



1 



Szak- és idörendszeríntí tárgymutató 

a » Magyarországi Rendeletek Tára* 1893. évi folyamához. 



Lapizám 

Az összministerium rendelete. 

1893. decz. 31. — Azon elbánás tárgyában, melyben a 
spanyol származású árúk az osztrák-magyar 
vámterületre való behozataluk alkalmából ré- 
szesitendök 2627 

Belügyi és igazságügyi ministeri rendeletek. 

1893. márcz. 17. — 10.066/1. M. sz., és márcz. 29. 

— 24.781/B. M. sz. Szent-György városnak 
az 1881. évi LIX. törvény czikk 93. §-a értel- 
mében jóváhagyott lakbérleti szabályrendelete 565 

1S93. márcz. 17. — 10.069/1. M. sz., és márcz. 29. 

— 24.759/B. M. sz. Felsőbánya szab. kir. 
bányavárosnak az 1881. évi LIX. t.-czikk 
93. §-a értelmében jóváhagyott lakbérleti sza- 
bályzata 569 

1893. máj. 16. — 17.380/1. M. sz. és jun. 1. — 
42.895/B. M. sz. Nyiregyháza rendezett tanácsú 
városnak az 1881. évi LIX. t.-czikk 93. §-a 
értelmében jóváhagyott lakbérleti szabályzata 1079 

1893. jun, 14. — 21.894/L M. sz. és jun. 28. — 
53.044/B. M. sz. Nagy Károly rendezett 
tanácsú városnak az 1881. évi LIX. t.-czikk 
93. §-a értelmében jóváhagyott lakbérleti sza- 
bályzata 1539 

1893. szept. 20. — 33.609/L M. sz. és okt. 11. — 
83.73 1/B. M. sz. Győr szab. kir. városnak az 



Digitized by 



Google 



VI TÁRGYMUTATÓ 



1881. évi LIX. törvényczikk 93. §-a értel- 
mében jóváhagyott lakbérleti szabályrendelete 2364 
1893. nov. 30. — 44.193/1. M. sz. és decz. 16. — 
106.785/B. M. sz. Zólyom rendezett tanácsú 
városnak az 1881. évi LIX. t.-czikk 93. §-a 
értelmében jóváhagyott lakbérletí szabály- 
rendelete ..... 2628 

Igazságügyi és pénzügyi mnisteri rendelet. 
1893. jul. 8. — 24.366/1. M sz. A tényleges bir- 
tokos tulajdonjogának a telekjegyzökönyvbe 
bejegyzéséről és a telekjegyzökönyvi bejegy- 
zések helyesbitéséröl szóló 1892. évi XXIX. 
t.-czikk hatályba léptetése és végrehajtása tár- 
gyában 1579 

Bélügyministefi rendeletek, 

1893. jan. 24. — 6136. sz. A katonai háromszöge- 
lési jelzők megrongálása vagy megsemmisítése 
esetében a politikai hatóságok részéről köve- 
tendő eljárás tárgyában eddigelé kibocsátott 
körrendeletek hatályának, a kataszteri három- 
szögelési jelek megrongálásának vagy meg- 
semmisítésének eseteire leendő kiterjesztése 
iránt 1 

1893. febr. 23. — 13.808. sz. A maszlag elárúsi- 

tásának korlátozása tárgyában 446 

1893. febr. 28. — 5856. sz. A fenyegető cholera- 
veszélylyel szemben teendő előkészületek tár- 
gyában 448 

1893. márcz. 6. — 4185. sz A fogház- és elzárás- 
büntetés végrehajtásáról és a pénzbüntetések- 
ből befolyó összegek felhasználásáról szóló 
1892. évi XXVII. t.-czikk végrehajtása tár- 
gyában 455 

1893. márcz. 6. — 10.395. sz. A diphteriüs elfoj- 
tása és terjedésének meggátlása tárgyában 458 

1893. márcz. 12. —20.189. sz. Az osztrák-magyar 
monarchia mindkét államának kormányai és 



Digitized by 



Google 









TÁRGYMUTATÓ VII ''/^í}^'^ 

a franczia köztársaság kormánya közölt, alatt- .i-^'í 

valóik polgári állapotára vonatkozó okmányok l í 

kölcsönös kicserélése iránt kötött egyezmény ">^ 

végrehajtása tárgyában 548 ' ; 's 

1893. márcz. 12. — 49.085. sz A himlönyirk^er- "-Wj: 

meló intézet bezáratása iránt, ha az enged- 
ményes elhunyt, vagy az intézet vezetésétől :: 
visszalépett 463 

1893. márcz. 30. — 10.188. sz. Dr. O'sváth Albert 
fö- és székvárosi rendörorvos »Hogyan óva- 
kodjunk a tüdövésztöl U czímű müvének közre- 
bocsátása tárgyában 579 

1893. ápr. 30. — 33.802. sz. Az »Egészségügyi 

Értesitő' kiadása tárgyában 778 

1893. máj. 6. — 35.871. sz. A gyámoltak és gond- 
nokoltak pénzei kamatlábának leszállítása tár- 
gyában 781 

1893. máj. 23. — 36.796. sz. A községek és ren- 
dezett tanácsú városok által kötött és törvény- 
hatósági jóváhagyás alá tartozó jogügyleteknek 
illetékkiszabás végett való bejelentése tár- 
gyában 1698 

1893. jun. 8. — 44.404. sz. A- fürdők és gyógy- 
helyek felügyelete, a fürdők, gyógyhelyek és 
ásványvizek kimutatásai, a források foglalása 
és az ásványvizek kezelése tárgyában . . . 1548 

1893. jun. 13. — 44.384. sz. A vármegyei levél- 
tárakban kezelt birtokrendezési iratoknak az 
illető kir. törvényszékekhez való áthelyezése 
tárgyában 1090 

1893. jun. 13. — 48.571. sz. A szállítási tilalmak 

tárgyában 1700 

1893. jun. 14. — 46.632. sz. Az orosz consulságok 
előtt hitelesítésre kerülő, magánszemélyektől 
eredő nem hivatalos okmányok másolatai tár- 
gyában 1563 

1893. jul. 6. — 52.344. sz. A hullaszállitás ügyében 1702 



Digitized by 



Google 



VIII • \ tArgvmutató 

LapnAm 

1893. juL 9. — 58.505. sz. A cholera elleni véde- 
kezés tárgyában 1706. 

1893. jul. 11. — 54.532. sz. A községi vagyont 
érintő kérdések tárgyalása körül eddig köve- 
telt eljárásból származható hátrányos követ- 
kezmények megelőzése tárgyában . . . .1873 

1893. jul. 15 — 44.284. sz. A Németországban 
való használatra szánt anyakönyvi kivonatok 
szabatos kiállítása tárgyában 1712 

1893. jul 31. — 38.080. sz. A rendezett tanácsú 
városok, kis- és nagyközségek, valamint az 
úrbéres közbirtokosságok tulajdonát képező 
regale-kártalanitási kötvényekről szóló kimu- 
tatás tárgyában 1927 

1893. aug. 3. — 63.202. sz. Az idült sérülésben 
levő vadnak a tilalmi időben is lelőhetésével 
üzölt visszaélések meggátlása tárgyában . . 1931 

1893. aug. 4. — 2963/eln. sz. A katonai és a ma- 
gyar hatóságok levelezése tárgyában . . . 1876 

1893. aug. 18. — 46.641. sz. A közkórházakból 
kitiltottak nyilvántartása tekintetében eddig 
követett eljárásnak megváltoztatása tárgyában 1933 

1893. aug. 21. — 70.935. sz. A bielitzi »Kaiser 
Franz Josef Spital« név alatt újonnan beren- 
dezett kórháznak nyilvános közkórházi jellég- 
gel való felruházása s ugyanott a napi ápolási 
díjak megállapítása tárgyában 1936 

1893. aug. 22. - 36.152. sz. A szállodák és ven- 
dégfogadók egészségügyi ellenőrzése tárgyában 1937 

1893. aug. 23. — 71.903. sz. A m. kir. belügyministe- 
rium bakteriológiai intézetébe megvizsgálás vé- 
gett beküldendő anyag szerzésénél, csomagolá- 
sánál, czímezésénél és feladásánál követendő 
eljárás tárgyában 1939 

1893. szept. 15. — 80.833. sz. A cholera járvány 
alatt szerzett tapasztalatok és észleletek be- 
jelentése tárgyában 1943 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ 

1893. szept. 30. — 80.099. sz. A tiszti orvosi vizs- 
gálat tárgyában 

1893. okt. 28.-89 298. sz. Az idegen zsidóknak 
Syriába és Palaestinába való tömeges beván- 
dorlására vonatkozólag a Porta részéről meg- 
állapított korlátozó intézkedések közhírré té- 
telnek 

1893. nov. 10. — 96.840. sz. Az újszülöttek szem- 
lobjának megakadályozása czéljából kiadott 
utasítás tárgyában. 

1893. decz. 6. * 99.942. sz. A mesterséges borok 
készítése és forgalomba hozatala által elkö- 
vetett kihágási ügyek egynémelyikének soron- 
kivül sürgős tárgyalása iránt 

1893. decz. 28 — 109.791. sz. A vasutakra kiter- 
jedő közegészségügyi intézkedéseknél a vasúti 
szakközegek meghallgatandók 

1893. decz. 30. — 112.1^21. sz. A közegészségügyi 
viszonyokról beterjesztendő évi jelentések tár- 
gyában 

Földmívdésügyi ministeri rendeletek. 

1893.— Az 1892. év végéig phylloxera-zárlat alá 
helyezett községek kimutatása .... 

1893. — 40.247. sz. A Kőbányára irányított serte 
sek szállítása tárgyában kiadott körrendele 
határozmányainak pontos betartása iránt . 

1893. febr. 3. — 6241. sz. Állatoknak a neme 
birodalomba vagy azon keresztül való szálü 
tásának feltételei tárgyában 

1893. márcz. 1. — 3050. sz. A kultúrmérnöki ke 
rületek új beosztása tárgyában .... 

1893. márcz. 1. — 8000. sz. A ^ragadós tüdőlob 
kiirtásáról^ szóló 1893. évi II. lörvényczikk 
végrehajtása tárgyában 

1893. márcz. 7. — 1618. sz. A marhalevelek be 
nem mutatása által elkövetett mulasztások 
minősítése és büntetése tárgyában .... 



IX 

LApizám 

2380 



2443 

2445 

2636 
2637 
2638 

46 
1716 



464 



12 



467 



Digitized by 



Google 



X TÁRGYMUTATÓ 

L*p«sám 

1893. márcz. 9. — 5517. sz. A feketekörösi ármen- 

tesitö társulat alapszabályai 468 

1893. ápr. 4. — 18.384. sz. A ragadós tüdölobirtás 
folyamán kisajátitott és levágott szarvasmarha 
helyett, az egészséges vidékeken beszerzendő 
új állatoknak kedvezményes szállítási díjtéte- 
lek mellett való vasúti szállítása ügyében . 581 

1893. ápr. 10. — 16.693. sz. A ragadós tüdőlob 
kiirfásáról szóló 1893. évi II. t.-czikk végre- 
hajtása iránt kiadott rendelet módosítása tár- 
gyában 584 

1893. máj. 1. — 25.000. sz. A Kőbányára irányí- 
tott sertések szállításának föltételei tárgyában 589 

1893. máj 9. — 17.500. sz. A kőbányai kir. állat- 
egészségügyi hivatal szervezési és szolgálati 
szabályzata . 794 

1893. máj. 9. — 26.700. sz. A kőbányai sertés- 

piacz állategészségügyi rendtartása .... 783 

1893. máj 18. — 25.295. sz. A felső-torontáli ár- 

mentesitő társulat alapszabályai 954 

1893. máj. 22. — A vadőrök vizsgája ügyében . 1947 

1893. máj. 31. — 27.808. sz. A vágbalparti ármen- 
tesítö és belvíz-szabályozó társulat módosított 
alapszabályai 987 

1893. jun. 1. — 31341. sz. A tűdővészszel fertő- 
zött törvényhatóságok területéről származó 
hízott szarvasmarhák Bécsbe, a bécs-szt.-marxi 
vásárokra szállításának feltételei tárgyában . 1091 

1893. jun. 30. - 36.000. sz. A Szerbiával kötött 
s az 1893. évi XXI. törvényczikkbe iktatott 
állategészségügyi egyezmény végrehajtása tár- 
gyában 1564 

1893. jul. 1, — 30.308. sz. A külföldről érkező 
állati nyersterményekre kiállítandó származási 
és egészségi igazolványok érvényességi tarta- 
mának megállapítása iránt 1713 

1893. jul. 15. — 38.444. sz. A ragadós állati be- 
tegségektől fertőzött törvényhatóságok nem 
fertőzött helyein tartott állatvásároknak állami 



Digitized by 



Google 



^^^ . 



TÁRGYMUTATÓ XI 

Lapssáift 

állatorvosok ellenőrzése alá helyezése tár- 
gyában 1714 

1893. jul. 19. — 30.350. sz. A kerületi kultúrmér- 
nöki hivatalok felügyelői kerületi beosztása 
tárgyában . 1718 

1893. aug. 17. — 28.805. sz. A Pasteur- féle lép- 
fene-oltások engedélyezése tárgyában . . . 1951 

1893. okt. 6. — 29.475. sz. Az állategészségügy 
rendezéséről szóló 1888: VII. törvényczikk 
végrehajtása iránt kiadott 40.000/1888. sz. 
rendelet 73. §. e) pontjának kiegészítése tár- 
gyában 2388 

1893. okt. 16. — 60.832. sz. A vásárterek tisztán- 
tartása körüli teendők elmulasztásának minő- 
sítése és büntetése iránt . 2456 

1893. nov. 13. — 60.747. sz. A vasúton vagy ha- 
jón való szállítás közben egyes állatszállítmá- 
nyokban előforduló elhullások esetén követendő 
eljárás tárgyában 2457 

1893. decz. 5. — 64.667. sz. A ^Középtiszai ár- 

mentesitő társulata alapszabályai .... 2569 

1893. decz. 5. - 65.934. sz. A körös- tisza-marosi 
ármentesitő és belvíz- szabályozó társulat alap- 
szabályai 2589 

1893. decz. 12. — 67.042. sz. A szelevény-istván- 
házi ármentesitő és belvíz-szabályozó társulat 
alapszabályai 2649 

1893. decz. 16. — 69.405. sz. A vasúton szállított 
állatokat kisérő marhalevelek szabatos kiállí- 
tása tárgyában 2659 

1893. decz 29. — 59.899. sz. Az állatorvosi aka- 
démián tanársegédi minőségben eltöltött időnek 
a nyugdíjazásnál való beszámítása tárgyában 2661 

Honvédelmi ministeri rendeletek, 

1893. jan. 3. — 256. sz. Az átvonuló legénységnek 
a szállásadók által kiszolgáltatandó étkezésért 
a kat. javadalmazásból fizetendő térítési ösz- 



Digiti 



ized by Google 



\W"-' 



XII TÁRGYMUTATÓ 

L»p«z4m 

szegnek az 1893. évre leendő megállapítása 
tárgyában 124 

1893. jan. 5. — 76.016/1892. sz. Az 1892. évi 
katonai bevonulásoknak a miilt évi cholera- 
járvány miatt történt részleges felfüggesztése 
ügyében tett intézkedések megszüntetése tár- 
gyában 126 

1893. febr. 26. — 9315. sz. A fiumei cs. és kir. 
hadtengerészeti akadémiába való felvétel tár- 
gyában 127 

1893. febr. 26. — 11.244. sz. A közös hadsereg 
katonai nevelő- és képzőintézeteiben megüre- 
sedelt magyar állami alapítványi helyek be- 
töltése tárgyában 146 

1893. febr, 27. - 11243. sz. A közös hadsereg 
katonai nevelő- és képzőintézeteibe, valamint 
a katonatiszti leányok nevelőintézeteibe való 
. felvétel tárgyában 132 

1893. mircz. 26. — 11.242. sz. A m. kir. honvéd- 
ségi Ludovika- Akadémiában az 1893/94. tan- 
év kezdetén betöltendő magyar állami, ille- 
tőleg alapítványi és fizetéses helyekre vonat- 
kozó pályázat tárgyában 483 

1893. márcz. 28. — 16.017. sz. A cs. és kir. had- 
apród-iskolákba való fölvétel tárgyában . . " 552 

1893. ápr. 7. — 17.698. sz. A bevonulásoknak a 
cholera-járványra való tekintettel szükségessé 
vált részleges felfüggesztése iránt kiadott kör- 
rendelet hatályon kivül helyezése tárgyában 592 

1893. ápr. 18. — 1997/eln. sz. A véderőről szóló 
1889 évi VI. törvényczikk és a honvédség- 
ről szóló 1890. évi V. törvényczikk végrehaj- 
tása tárgyában 804 

1893 máj. 11. — 24.100. sz. A besorozott ujon- 
ezoknak sorozójárásonkint való kivetése czél- 
jából szerkesztendő kimutatások tárgyában . 1018 

1893. máj. 17. — 23.025. sz. A védtörvényi utasí- 
tás I , II és III. részének módosítása, illető- 
leg kiegészítése tárgyában 1719 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XIII 

Lapnám 

1893. aug. 16. — 41.385. sz. A külföldön tartóz- 
kodó tartalékosok behivójegyeinek posta utján * 
leendő kézbesítésére vonatkozó szabályoknak 
pontos betartása tárgyában ...... 1951 

1893. aug. 17. — 40.095. sz. A külföldről beván- 
dorolt és a honvédség póttartalékába besoro- 
zott egyének katonai kiképeztetésre való be- 
vonulási kötelezettségének szabályozása tár- 
gyában 1954 

1893.szept. 24. — 52.000. sz. Az 1894. évi ujoncz- 

állitás előmunkálatainak elrendelése tárgyában 2389 

1893. okt. 13. — 53.000. sz. Az 1892. évi szep- 
tember hó 1-étől 1893. évi augusztus hó 
31-éig eszközölt sorozások eredményének be- 
jegyzésére szolgáló rovatos minták tárgyában .2460 

1893. nov. 29. — 68.017. sz. A véderöről szóló 
1889. évi VI. törvényczikk végrehajtása, illetve 
a közös hadsereg és hadi tengerészet rang- 
osztályba sorolt tartalékos (tengervédbeli) 
egyéneinek nyilvántartására vonatkozó utasí- 
tás kiadása tárgyában 2662 

1893. decz 2. — 70.000. sz. Az 1894. évben toűkö- 
dendő állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok 
szervezése és összeáUitása, s a felülvizsgálatok 
foganatosítása iránt 2788 

Igazságügyministerí renddeték. 

1893. jan. 3. — 350. sz. Az ország erdélyi részeiben, 
továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok és 
Zaránd megyék és a volt Kő vár vidék területén a 
birtokrendezési, különösen pedig az úrbéri el- 
kttlönitési, az arányositási és a tagositási ügyek- 
ben követendő eljárást szabályozó új utasítás- 
nak az illetékes kir. bíróságokkal való közlése 
és az átmeneti intézkedések megtétele tár- 
gyában 156 

1893. jan. 14. — 39.005/1892. sz. Nyíregyházán 
második kir. közjegyzői állás rendszeresítése 
tárgyában 263 



Digitized by 



Google 



XIV T.ÍRGYMUTATÓ 

Lftpasám 

Í893, jan 23, — 2951. sz. A külföldi bíróságok pol- 
gári íigyekben hozott határozatainak kényszer 
alkalmazása nélkül való kézbesítése tárgyában 254 

1893. jan. 25. — 3424. sz. A Sunda-szigetek, vala- 
mint Surinam és Garai;ao németalföldi gyarma- 
tok hozzájárulásáról a tenger alatti kábelek 
védelme tárgyában kötött egyezményhez . 256 

1893. febr 15 —44.987/1892. I M. sz. A telek- 
könyvbe feljegyzett zálog-visszaváltási s az ősi- 
ségi nyiltparancsokon alapuló egyéb jogoknak, 
továbbá az özvegyi jognak és a jogosított sze- 
mély élettartamához vagy határozott időtartam- 
hoz kötött jogoknak peren kívüli törlése körül 
követendő eljárás szabályozása tárgyában . . 258 

1893 febr. 23 — 4759. sz. A büntető birói ügyviteU 
szabályok egyes intézkedéseinek értelmezése és 
kiegészítése tárgyában 265 

1893. ápr. 18. — 1309/1. M. E. sz. Miskolcz szék- 
helylyel második kir. közjegyzőség rendszere- 
sítése tárgyában i . . 593 

1893. ápr. 24. — 14.415. sz. A büntető birói ügy- 
viteli szabályok 15., 16., 28. és 54. §-ainak 
módosítása tárgyában 926 

1893. máj. 11. — 4894. sz. Az ügyvédi vizsgának 
módozataira és díjára vonatkozó szabályrende- 
let 22. §-ának módosítása tárgyában .... 930 

1893. máj. 14. — 4967 sz. A bűnvádi ügyekben fel- 
merülő vegyészeti kérdésekben szakvélemény 
adása végett az országos mü vegyészeti inté- 
zetnek megkeresése és e megkeresések körül 
gyakran tapasztalt szabálytalanságok megszün- 
tetése tárgyában .... 1021 

1893. máj. 14. — 13.998. sz. A Bihar vármegyei 
V Királyerdőd nevű területnek törvénykezési 
és telekkönyvi tekintetben való átcsatolása 
tárgyában 931 

1893. máj. 17. - 12 817. sz. A vízaknai és balázs- 
falvaí kir. járásbíróságok területére szervezett 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XV 

Lapszám 

kir. közjegyzöség székhelyének Vízaknáról 
Balázsfalvára való áthelyezése tárgyában . . 932 

1893. máj. 17. — 17.469, sz. A közös hadsereg, 
hadi tengerészet, honvédség és csendőrség 
kötelékében tényleg szolgáló egyének bírósági 
idézése tárgyában 1024 

1893. máj. 19. — 15.821. sz. A fogházfelügyelök 
és őrszemélyzet ellen a kir. ügyészek, mint 
elsőfokú fegyelmi hatóságok által alkalmazható 
fegyelmi büntetések tárgyában 1026 

1893. máj. 20. — 18.695. sz. A zsombolyai kir. 
járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való 
felruházása tárgyában 1028 

1893. máj. 26. — 19.661. sz A nem telekkönyve- 
zett vagy többszörösen telekkönyvezett ingat- 
lanoknak a betétek szerkesztésekor a tényle- 
ges birtokos nevére történt felvétele ellen 
használható jogorvoslatok szabályozása tár- 
gyában . 1029 

1893. máj. 26. — 19.665. sz. A telekkönyvi be- 
tétek szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX., 
1889 : XXXVIII. és 1891 : XVI. t.-cz végre- 
hajtása iránti utasítás tárgyában 1094 

1893.jun. t. — 4593. sz. A magyarországi és a 
horvát-szlavonországi kir. bíróságok és ügyész- 
ségek közt a polgári (peres és perenkivülí) és 
büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jog- 
segély tárgyában 1032 

1893. jun. 3. — 10.517. sz A birói letétekre nézve 

fennálló szabályokról 1536 

1893.jul. 4. — 25.136. sz. Az Oroszországba kül- 
dendő magyar bírósági iratoknak orosz for- 
dítással való ellátásáról 1690 

1893. jul. 7. — 25 470. sz. Az utiszámlákon a napi- 
díj-osztályzat kitüntetése, illetve igazolása iránt 1692 

1893. jol 8. — 24.366. sz. A tényleges birtokos 
tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvekbe bejegy- 
zéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések 



Digitized by 



Google 



XVI TÁRGYMUTATÓ 

r 

helyesbítéséről szóló 1892 : XXIX t.-czíkk 
végrehajtása tárgyában 1580 

1893. jul. 14. — 15.175. sz. Az orsz. letartóztatás! 
intézetekből törvényszék elé állitolt elitéltekre 
nézve hozott bírósági határozatoknak az orsz. 
letartóztatási intézet igazgatóságával leendő, 
közlése tárgyában; 1694 

1893. jul. 14. — 23.080. sz. A ktUföldi államok, 
különösen az északamerikai Egyesült- Államok 
állal kiadott és harmadik államnak, különösen 
a német birodalomnak területén átszállilandó 
bűntettesek kiadatási ügyeiről . . ... 1696 

1893. aug. 30. — 3022/1. M. É. sz. Az igazolványos 
altisztek bírósági próbaszolgálatának szabályo- 
zásáról intézkedő körrendeletnek a kir. ügyész- 
ségi Írnoki állásra jelentkező altisztekre is 
kiterjesztése tárgyában 1956 

1893. szept. 3. — 23.270. sz. A vármegyei levél- 
tárakban visszahagyott birtokrendezési ügyira- 
toknak a kir. törvényszékekhez való áttétele 
tárgyában 1957 

1893 szept. 5. — 32.889. sz. A puchói kir. járás- 
bíróságnak telekkönyvi hatósággal való felru- 
házása tárgyában 1960 

1893. szept 5. — 32.890. sz. Az illavai kir. járás- 
bíróságnak telekkönyvi hatósággal való felru- 
házása tárgyában 1961 

1893. szept. 15. — 26 481. sz. A jogerős Ítéletek 
kihirdetése körül az elitéltek személyazonossá- 
gának megállapítása végett követendő eljárás 
tárgyában 1962 

1893. okt 4. — 34.711. sz Kis-Borcsány trencsén- 
megyei és Nagy-Borcsány nyitramegyei köz- 
ségekből egyesült Borcsány trencsénmegyei 
községnek törvénykezési tekintetben a baáni 
kir járásbírósághoz való beosztása tárgyában 2392 

1893. okt. 4. — 36.048. sz. A topánfalvi kir. járás- 
bíróságnak telekkönyvi hatósággal való felru- 
házása tárgyában 2393 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XVII 

LftpBzim 

1893. okt. 5. — 30 781. sz. Bihar vármegyében az 
Iráz pusztától a Bölcsi pusztához átcsatolt 
területrésznek törvénykezési tekintetben a 
nagyszalontai kir. járásbirósághoz való beosz- 
tása tárgyában . 2394 

1893. okt. 10. — 37.958 sz. A tényleges birtoko- 
sok tulajdonjogának a telekjegyzökönyvekbe 
bejegyzéséről ésatelekjegyzökönyvi bejegyzések 
helyesbitéséröl szóló 1892 : XXIX. t.-czikk és 
az ezt hatályba léptető 1893. évi július hó 
8-án 24 366. szám alatt kiadott rendelet végre- 
hajtása tárgyában 2395 

1893. okt. 17. — 37.813. sz. A técsői kir. járás- 
bíróságnak telekkönyvi hatósággal való felru- 
házása tárgyában 2397 

1893. okt. 28. — 39.807. sz. A nagymartom kir. 
járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való 
felruházása tárgyában 2464 

1893 nov. 1. — 40.335. sz. A bűnvád terhe alól 
elmebetegség miatt fölmentett és tényleg még 
elmebajos egyéneknek gondozás végett a köz- 
igazgatási hatóságokhoz átszolgáltatása tár- 
gyában 2465 

1893. nov. 2. — 41.095. sz. A tényleges birtokosok 
tulajdonjogának a telekjegyzökönyvekbe be- 
jegyzéséről és a telek jegyzőkönyvi bejegyzések 
helyesbítéséről szóló 1892 : XXIX. t.-cz. és az 
ezt hatályba léptető 24.366/1893. sz. alatt 
kiadott rendelet végrehajtása tárgyában . . 2468 

1893. nov. 4. — 40 911. sz. A billédi kir. járás- 
bíróságnak telekkönyvi hatósággal való felru- 
házása tárgyában 2470 

1893. nov. 14. — 36.525. sz. Bita, Léczfalva és 
Várhegy háromszékvármegyei községeknek tör- 
vénykezési és telekkönyvi tekintetben való át- 
csatolása tárgyában .2471 

1893. nov. 14. — 40.452. sz. Szohodol alsófehér- 
vármegyei községnek, továbbá a topánfalvi 

B 



Digitized by 



Google 



>LVIII TÁRGYMUTATÓ 

kir. járásbiróságuak törvénykezési tekintetben 
való átcsatolása tárgyában 2472 

1893. noY. J 6. — 41.353. sz. Az ország erdélyi 
részeiben, továbbá a volt Eraszna. Közép- 
Szolnok és Zaránd megyék, valamint a volt 
Kö várvidék területén a birtokrendezési ügyek- 
ben követendő eljárást szabályozó 356/1893. 
I. M. számú utasitás 149. és 150. §-aiban, 
továbbá az 1892 : XXIV. t.-cz. III. czikkének 
ulolsí) bekezdésében emiitett rendeleti intéz 
kedések tárgyában 2473 

1893. nov. 18. — 10.309. sz. Székelykeve temes- 
megyei nagyközségnek törvénykezési tekintet- 
ben való átcsatolása tárgyában 2477 

1893. decz. 22. — 6410. sz. Topánfalva székhely- 
lyel külön kir. közjegyzöség rendszeresítése 
tárgyában 2794 

1893. decz. 26. — 45.127. sz. Szilágy-Kövesd,Kirva, 
Bádon, Ballá, Magyar-Goroszló, Oláh-Baksa, 
Nagy-Mon, Nagy-Mon-Ujfalu, Vérvölgy, Zálnok 
és Nagy-Derzsida szilágy vármegyei községek- 
nek törvénykezési és telekkönyvi tekintetben 
való átcsatolása tárgyában 2796 

Kereskedelemügyi ministeri rendeletek. 

1893. A halóságok ipari és más terménybeli szük- 
ségleteinek beszerzésénél és az ipari munká- 
latok kiadásánál követendő szabályok . . . 2398 

1893. jan. 16. — 228. sz. » A rendes üzletű vasutak 
forgalmi szolgálatára vonatkozó szabályok alap- 
elvei«, ^a helyi érdekű vasutak (másodrendű, 
mellékvasutak stb) forgalmi szolgálatára vo- 
natkozó szabályok alapelvei« és »a rendes 
üzletü vasutakon közlekedő omnibus (Il-od 
rangú) vonatok forgalmi és szállítási szolgá- 
latára vonatkozó szabályok alapelvei « egyes 
határozmányainak módosítása, illetve kiegészí- 
tése tárgyában 271 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XIX 



•j^ 



1893. jan. 21. — 88.901/1892. sz. Függelék a ko- 
lozsvári gözmozdonyú közúti vasút építésére 
és üzletére vonatkozó engedélyokirathoz . . 276 

1893. jan 24. — 67.889/1892. sz Elveszett posta- 
utalványok kifizetési felhatalmazásainak kiál- 
lítása körül követendő eljárás tárgyában . . 277 

1893. febr. 3. — 6064. sz. A vasúti alkalmazottak 
minősítése tárgyában eddigelé kibocsátott sza- 
bályrendeletek kiegészítése iránt .... 292 

1893. febr. 10 — 8815. sz. A banjaluka-doberlini 
katonai vasútnak, valamint a boszna-vasutnak 
a nemzetközi árúfuvarozás iránt létrejött berni 
egyezmény hatálya alá eső vonalak jegyzé- 
kébe való fölvétele tárgyában 294 

1893. febr. 15. — 8391. sz. A tényleges szolgálat- 
ban álló és a nyugdíjazott állami és közigaz- 
gatási tisztviselők, valamint a néptanítók és 
körjegyzők, nemkülönben a thjf. városokban 
lakó lelkészek terhére az 1891. és 1892. évek- 
ben előirt útadónak leírása, s az általuk eset- 
leg már befizetett utadóösszegeknek vissza- 
fizetése tárgyában 296 

1893. febr. 19. — 7016. sz. Az ungvölgyi helyi ér- 
dekű gözmozdonyú vasútra vonatkozó enge- 
délyokirat 300 

1893. febr. 25. — 9104. sz. A rorschach-heideni, 
valamint a sihlthali vasutaknak a nemzetközi 
árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe való föl- 
vétele tárgyában 329 

1893. febr. 28. — 12 765. sz. A vagyontalan ár- 
vákra kivetett útadó mérséklése, illetve elen- 
gedése tárgyában 495 

1893. márcz. 5. — 17.033/1. sz. A »közutakról és 
vámokról« szóló 1890. évi I. törv.-czíkk III. 
részében , foglalt büntető határozatokra vonat- 
kozólag, az idézett törv.-czikknek végrehajtása 
tárgyában .330 

B* 

Digitized by CjOOQ IC 



XX TÁRGYMUTATÓ 

1893. márcz. 7. — 14.892. sz. Az állami kezelés- 
ben lévő közhasználatú városi és környékbeli 
távbeszélő-hálózatok előfizetőinek bekapcsolá- 
sáról 500 

1893. márcz. 7. — 14.893. sz. Az állami kezelés- 
ben lévő közhasználatú városi és környékbeli 
távbeszélő-hálózatok előfizetési díjainak leszál- 
lítása tárgyában 50Í 

1893. márcz. 10. — 8895. sz. Az 50 frttal megálla- 
pított s az 50 frtot meghaladó közmunka-tar- 
tozás leszálhtása vagy elengedése tárgyában 505 

1893. márcz 10. — 15.465. sz. A borossebes- 
menyházai helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra 
vonatkozó engedélyokirat 507 

1893. márcz. 14. — 9132. sz. A vasúti árúfuvaro- 
zás tárgyában létrejött berni egyezmény ha- 
tálya alá tartozó németországi és németal- 
földi vasúti vonalak jegyzékében eszközölt vál- 
toztatások és kiegészitések tárgyában . . . 536 

1893. márcz. 15. — 15.488. sz. A községi közleke- 
dési és községi közdűlő közutak úthálózati 
kimutatásának és térképének miként leendő 
elkészitése tárgyában 639 

1893. márcz. 23- — 18.81 1. sz. Az időjósló táv- 
iratok közlésének kiterjesztése tárgyában . 594 

1893. márcz 25. — 20.347. sz. Függelék a vasúti 
árúfuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi 
okt. hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. 
t.-cz. által beczikkelyezett nemzetközi egyez- 
ményvégrehajtására vonatkozó határozmányok 
1. §-ának utolsó bekezdése értelmében a csak 
feltételesen szállítható tárgyakra nézve egy- 
felől az osztrák és a magyar, másfelől a német- 
országi vasutak között fennálló teheráru-for- 
galomban alkalmazandó könnyítésekről szóló 
s f. évi január hó 1-én életbelépett egyez- 
ményhez 542 

Digitized by CjOOQ IC 



TÁRGYMUTATÓ XXI 

tftpszám 

1893- márcz. 26. — 14.040. sz. A postai express 
kézbesítésnek és az érte járó dijaknak szabá- 
lyozása tárgyában 598 

1893. ápr. 9. — ■ 21.681. sz. A vasúti árúfuvarozás 
tárgyában létrejött berni egyezmény hatálya 
alá tartozó olaszországi vasúti vonalak jegy- 
zékének kiegészítése iránt 608 

1893. ápr. 12. — 12 895. sz. Az időjósló táviratok 
szövegének betűk helyett közértelmü szavak- 
ban való táviratoztatása tárgyában .... 609 

1893. ápr. 12. — 26.195. sz. A körös-belovári 
helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyok- 
mánya 610 

1893. ápr. 13. — 26.685. sz. A vámszedési jogok 

igazolása iránti tárgyalások ügyében . . .641 

1893. ápr. 19. — 28.481. sz. A szepesbéla-podolini 
helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedély- 
okmánya 646 

1893. ápr. i 22. — 24.252. sz. A vasúti árúfuvaro- 
zás iránt létrejött berni egyezmény hatálya 
alá tartozó oroszországi vasúti vonalak jegy- 
zékének kiegészítése, illetőleg helyesbítése 
. tárgyában .... 675 

1893. ápr. 26. ~ 28.856. sz. A betegsegélyzö pénz- 
tárak által vezetendő statisztikai kimutatások 
tárgyában 1444 

1893. ápr. 26. — 30.862. sz. A hidegkút- tamásii 
helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedély- 
okmánya 677 

1893. ápr. 28. — 29.091. sz. A zsítvavölgyi helyi 

érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmánya 707 

1893. máj. 4. — 18 368. sz. A gőzgépkezelők és 
kazánfűtők által fizetendő vizsgálati díjak ujabb 
megállapítása tárgyában 933 

1893. május 10. — 31.693. sz. Az eperjes-bártfai 
helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedély- 
okmányának függeléke 934 

1893. máj. 12. — 33.380. sz. A magyar posta- és 
távirdaszemélyzetnek az 1893. évi IV. t.-cz. 



Digitized by 



Google 



XXII TÁRGYMUTATÓ 

Lapasim 

által módositott szervezete és fizetési rend- 
szere tárgyában 936 

1893. máj. 19. — 33.321. sz Az útadó-tartozások 
behajtása körüli mulasztások miatt kimondott 
felelősség tényleges alkalmazása esetében, a 
végrehajtó kiküldésére a kir. pénzügyigazga- 
tóság illetékes 1042 

1893. máj. 21. — 26.487. sz. A magánhasználatú 
távbeszélő-berendezések után járó évi díjak 
leszállítása tárgyában 1046 

1893. máj. 21. — 36.690. sz. Több helyi érdekű 
vasútnak a nemzetközi árúfuvarozás iránt létre- 
jött berni egyezmény hatálya alá eső vona- 
lak jegyzékébe való fölvétele tárgyában . . 1044 

1893. máj. 22. — 36.859. sz. A budapest-bécsi 
állami távbeszélő-berendezésnek a budapesti 
városi távbeszélő-hálózat előfizetői és nyilvá- 
nos állomásai által való használata tárgyában 1048 

1893. máj. 25. — 71.261. sz. Függelék a főt és 
székvárosi X. ker. uj köztemetőhöz vezető 
gőzmozdonyú közúti vasút építésére és üzle- 
tére vonatkozó engedélyokirathoz .... 1056 

1893. máj. 28. — 29.443. sz. Függelék a nagy- 
körúti villamos közúti vasútra vonatkozó en- 
gedélyokirathoz 1060 

; 1893. jun. 6. — 40.731. sz. A békés-csanádi helyi 
érdekű gőzmozdonyú vasútra vonatkozó en- 
gedélyokirat 1457 

1893. jun. 8. — 37.643. sz. A szamosvölgyi vasut- 
részvénytársaság vasutvonalai tényleges épitési 
és üzletberendezési tőkéjének felemelésére és 
ezen vasúton a m. kir. államvasutak személy- 
es árúdíjszabási rendszerének életbeléptetésére 
vonatkozólag az érvényben álló engedély- 
okmányokhoz kiadott függelék 1487 

1893. jun. 8. — 37.685. sz. A nemzetközi vasúti 
^: árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 

fe hatálya alá eső vonalak jegyzékében eszkö- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXUI 



zölt ujabb Táltoztatások, illetve kiegészítések 
tárgyában 1490 

1893. jun 8. — 37.781. sz. A balatonszentgyörgy- 
somogyszobbi helyiérdekű gözmozdonyú vas- 
útra vonatkozó engedélyokirat 1493 

1893. jun 14. — 35.97á. sz A tolósúlylyal ellátott 
egyenlökarú felső serpenyős mérlegek hitele- 
sítése tárgyában 1569 

1893 jun. 18. — 31.635. sz. A 62-5 liter nagyságú, 
gabonamérésre szolgáló edényeknek párbér- 
mérczeként való hitelesítése tárgyában . .1777 

1893. jun. 18. — 40.086. sz. A vasúti alkalmazot- 
tak minősítése iránt kibocsátott szabályrende- 
letek kiegészítése s a Röser-féle budapesti 
magán kőzépkereskedelmi iskolának a fögym- 
nasiumokkal és főreál iskolákkal egyenrangú- 
nak kijelentése tárgyában 1570 

1893. jun. 51. — 37.648. sz. A Németországba vitt 

ágytoll származási bizonylatai tárgyában . ,1779 

1893. jun. 21. — 41.701. sz. A hirdetményes leve- 
lező-lapok után járó pénzügyi bélyegilleték 
ujabb megállapítása tárgyában 1571 

1893. jun. 25. — 41.981. sz. A magyar árúforgalmi 
statisztikai állandó értékmegállapító bizottság 
szervezeti és ügyviteli szabályzata . . . .1780 

1893. jun. 25. — 41.998. sz. A juhhúsnak Fran- 

cziaországba való kivitele tárgyában . . . 1785 

1893. jun. 30. — 2966/eln. sz. A Szerbiával 1892. 
évi augusztus hó 9-én kötött s az 1893. évi 
XX. törvény czikkbe iktatott kereskedelmi szer- 
ződés végrehajtása tárgyában 1572 

1893. jul. 3. — 41.973. sz. A m. kir. igazságügy- 
mínisterium által kiállított, vagy hitelesített 
okiratoknak a cs. és kir. osztrák-magyar kö- 
vetségek és consulságok által felülhitelesitési 
záradékkal leendő ellátása tárgyában . . .1786 

1893. jul. 6. — 46.835. sz. A megszállott tartomá- 
nyokkal való forgalomban az értékporto leszál- 
lítása tárgyában 1787 



Digitized by 



Google 



XXIV TÁRGYMUTATÓ 

Lapeiám 

1893. jul. 8. — 43.110. sz. A közutakról készítendő 
törzskönyvekhez tartozó térképek (helyszín- 
rajzok) és műleírások szerkesztésére vonat- 
kozó műszaki utasítás tárgyában . . . .1878 

1893. jul. 12. - 47.262. sz. Az állami tisztviselők, 
altisztek és szolgák illetményeinek szabályozá- 
sáról szóló 1893. évi IV. t.-czikk 21. §-ában 
felsorolt állami alkalmazottaknak útadó-men- 
tessége tárgyában 1788 

1893. jul. 24. — 52.282. sz. A régi mintájú kincs- 
tári bélyeges vasúti fuvarlevél-ürJapok hasz- 
nálatának meghosszabbítása tárgyában . . . 1790 

1893. aug. 1. - 37.039. sz. A robbanékony tárgyak 

vasúton való szálütásának szabályozása iránt 1900 

1893. aug. 4. — 53.901. sz. A kincstári bélyegzett 
űrlapokon kiállított vasúti fuvarlevelek kötelező 
használata iránt kibocsátott szabályrendelet 
módosítása tárgyában 1924 

1893. aug. 4. — 55.245. sz. A vasúti fuvarlevél- 
másodpéldányok bélyegkötelezettsége tárgyá- 
ban 1963 

1893. aug. 7. — 53.178. sz. A tengeri szabadhajó- 
zást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami 
segélyben és kedvezményekben való részesí- 
téséről szóló 1893. évi XXII. törvényczikk 
végrehajtása tárgyában 1966 

1893. aug. 18. — 51.991. sz Az iparlörvény (1884. 
évi XVII. t.-cz.) 25. §-ában foglalt iparágak 
lajstromának kibővítése tárgyában .... 1978 

1893. aug. 18. — 58.807. sz. A nemzetközi vasúti 
árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékének kiegészí- 
tése, illetve módosítása tárgyában .... 1979 

1893. aug. 18. — 59.091. sz. A debreczen-derecske- 
nagy-létai helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra 
vonatkozó engedélyokirat 1980 

1893. aug. 19. — 53.494. sz A Máramaros-Sziget 
rendezett tanácsú város területén építendő ló- 
fogatú közúti vasút engedélyokmánya . . ,2012 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXV 

I.aptz&a 

IS93.aug. 26. — 61.602. sz. Függelék a kassá- 
tornai helyi érdekű vasút engedélyokmányá- 
hoz 2021 

1893 aug. 27. — 61.842 sz. A nemzetközi vasúti 
árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá eső orosz vasutak jegyzékének 
helyesbitése tárgyában ...... . 2027 

1893. aug. 28. — 3926/eln. sz. Az Oroszországba 

vitt árúk származásának igazolása tárgyában . 202$ 

1893. aug. 29. — 61.967. sz. A budapesti helyi 
érdekű vasutak budapest-czinkotai vonalának 
-> József föherczeg-telep« megállóhelyé tölPuszta- 
Szent - Mihályra vezetendő keskenyvágányú 
lófogatú közúti vasút építésére és üzletére 
vonatkozó engedélyokirat 2031 

1893. szept. 1. — 58.276. sz. A nemzetközi vasúti 
árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
1. melléklete halározmányainak módosítása, 
illetve kiegészítése tárgyában 2041 

1893. szept. 1. — 58.277. sz. A vasúti üzletszabály- 
zat némely halározmányainak módosítása tár- 
gyában 2061 

1893. szept. 7. — 64.616. sz. A csetnekvölgyi helyi 
érdekű gözmozdonyú vasútra vonatkozó enge- 
délyokirat 2074 

1893. szept. 11. — 4050/eln. sz. A m. kir. postataka- 
rékpénztárnak és közvetítő hivatalainak teendőit 
és ügykörét szabályozó 1885. évi 3980/eln. 
számú rendelet módosítása tárgyában . . .2106 

1893. szept. 11. — 66.833. sz. Az Orosz- és Finn- 
országba vitt árúk származásának igazolása 
tárgyában 2109 

1893. szept. 12. — 61.833. sz. A törvényhatósági út- 
adó kivetésére szolgáló új lajstromminta tár- 
gyában 2111 

1893. szept 16. — 68.425. sz. A nemzetközi vasuü 
árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá eső olaszországi vasúti vonalak jegy- 
zékének kiegészítése tárgyában 2116 



Digitized by 



Google 



XXVI TÁRGYMUTATÓ 

L»pnám 

1893. szeptSl —68.762.sz. Az Orosz- és Finnországba 

vitt árúk származásának igazolása tárgyában . 2117 

1893 szept. 26. — 67.519. sz. A Szerbiában legutóbb 
életbeléptelett állami egyedárúsági törvény és 
; z annak végrehajtására vonatkozó rendeletek 
főbb határozatainak, valamint a játékbélyegille- 
tékekre vonatkozó intézkedéseknek ismertetése, 
és az új szerb kiviteli vámtarifának közzététele 
tárgyában 2478 

1893. okt 9. — 69.396. sz. A gőzkazánok megvizs- 
gáltatása iránti kérvények mellékleteinek bé- 
lyegkötelezettsége tárgyában 2414 

1893. okt. 9 — 72 274. sz. Az Orosz- és Fmnországba 

vitt árúk származásának igazolása tárgyában . 2490 

1893. okt. 12.— 74.381. sz. Függelék a nagy-károly- 
somkuti h. é gőzmozdonyú vasút építésére és 
üzletére nézve kiadott engedélyokirathoz, — a 
barlafalu erdőszádai vonalrész folytatólagos ki- 
építése iránt 2415 

1893. nov. 9. — 72.388. sz. Második függelék a ko- 
lozsvári gőzmozdonyú közúti vasút építésére és 
üzletére vonatkozó engedélyokirathoz . . . 2494 

1893. nov. 22. — 64.209. sz. A tengerészeti tanodái 

tanárjelöltek minősítési vizsgálatairól . . . 2496 

1893. nov. 22. — 84.444. sz. A szesznek Szerbiában 
való gyártására, ellenőrzésére és elárúsitására 
vonatkozólag a szerb kir. pénzügyminister 
által kibocsátott szabályzat tárgyában . . . 2508 

1893. nov. 23. — 84.842. sz. Az ipari munkának 
vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. 
t.-czikk 3. ?:-a alapján 14.837/1892. sz. alatt 
kiadott rendelet pótlása tárgyában . . . .2513 

1893. nov. 25. — 85.713. sz. Az állami adót szál- 
lító községi elöljárók és azok fogatainak vám- 
mentessége tárgyában 2515 

1893. nov. 29. — 83.432. sz. A mesterséges borok 
készítésének és azok forgalomba hozatalának 
tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. t.czikk 
végrehajtása iránt 2517 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXVII 

Lftptsám 

1893. decz. 3. — 82.934. sz. A Budapest fö- és 
székváros teríiletén létesítendő közhasználatú 
^Telefon Hírmondó « berendezésére vonatkozó 
engedélyokirat 2539 

1893. decz. 8. — 89.414. sz. A távirdaüzleti sza- 
bályok és távirdatarifák új kiadása tárgyában 2619 

1893. decz. 9. — 89.378. sz. A vámszedési jogok 
igazolása körüli eljárás gyorsabb keresztül- 
vitele tárgyában 2621 

1893. decz. 21. — 87.917. sz. A 2ü> vagy ennél 
kevesebb vizet tartalmazó eczetsav, vagyis a 
80^/o eczetsavat tartalma.zó eczetlé vasúton 
való szállítása tárgyában 2797 

1893. decz. 27. — 96 051. sz. A hazai tengeri keres- 
kedelmi hajókon , hazaszállított vagyontalan 
egyének élelmezéseért esedékes díj felemelése 
tárgyában 2798 

1893. decz. 30 — 82.420. sz. A polgári peres 
ügyekben hozott bírói határozatokat tartalmazó 
díjköteles ajánlott levelek kezelése tárgyában 2874 

1893. decz. 30. — 94.783. sz. Az 1878. évi XX. 
törvényczikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. 
törvényczikkel meghosszabbított vám- és ke- 
reskedelmi szövetség XVI. czikkének módosí- 
tásáról szóló 1893. évi XLI. t.-czikk végre- 
hajtása tárgyában 2799 

1893. decz. 30..— 94.941. sz. A kaposvár-mocsoládi 
helyi érdekű gözmozdonyú vasútra vonatkozó 
engedélyokirat 2805 

Pénzügyministeri rendeletek. 

1893. — 8899. sz. A koronaérték érméinek pénz- 
tári kezelése és az ily érmék kiadásának és 
bevételezésének elszámolása iránt . . . . 373 

1893.jan. 5. — 88.961/1892. sz. A bányaadó, a 
nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és 
egyletek adója, a fegyveradó, valamint a had 
mentességi díj 1893. évre vonatkozó kivetésé- 
nek megindítása tárgyában 362 



Digitized by 



Google 



XXVllI TÁRGYMUTATÓ 

Lapstáa 

1893. jan. 9. — 79.479/1892. sz. A telekkönyvi 
betétek szerkesztésénél a betétekbe fel nem 
vett, továbbá a betétek szerkesztése .után 
képződött vagy magánforgalom tárgyává vált 
ingatlanok telekkönyvezésénél, a pénzügyi 
hatóságok állal követendő eljárás szabályozása 
tárgyában .369 

1893. jan. 15. — 58.342/1 892. sz. A cognac-, liqueur- 
és rumgyárosok által vezetendő árújegyzékek 
tárgyában 378 

1893. jan. 29. — 45.065/1892. sz. A váltókövete- 
lésekből eredő kamatjövedelem után kivetendő 
tőkekamatadó tárgyában 42S 

1893. febr. 5. - 9040 sz. Az 1893. évre kivetett ház- 
adó érvénnyel bir az 1894. és 1895. évekre is 423 

1893. febr. 21. — 13.426. sz. Gyógyászati czélokból 
a gyógyszerészek részére adómentes felhasz- 
nálásra engedélyezhető évenkinti szeszmeny- 
nyiség átalány ozása és egyes szereknek adó- 
mentesen beszerzett nem-denaturált szeszből 
való előllitásának eltiltása tárgyában . . . 424 

1893. febr. 26. — 13.031. sz. A galván utón 
aranyozott valódi huzalok, fonadékok, és az 
ezekből előállított kész árúk arany- tartalmának 
ellenőrzésére vonatkozólag 4f 8 

1893.márcz. 9. — 3467. sz. A Budapesten székelő 
hazai és illetve itt czégjegyzett vezérképvise- 
lőséggel biró pénzintézet és társulat vidéken 
alkalmazott hivatalnokai és szolgáinak illet- 
ményei után járó bélyegilletékek befizetése 
tárgyában 737 

1893.márcz. 12. — 86 956/1892. sz. A tényleges 
szolgálatban álló katonák ellen jövedéki ki- 
hágás miatt közigazgatási úton kiszabott fog- 
ságbüntetés végrehajtása iránt követendő el- 
járás tárgyában ... 561 

1893. márcz. 23. — 62.045/1892. sz. A birák és 
bírósági hivatakiokok ellen az 1881. évi XXXIT. 
t.-czikk 12. §-a értelmében érvényesítendő 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXIK 

Lapoám 

kártérítési eljárás iránt az 1891. évi 77.868. 
sz. a. kiadott körrendelet szabatos foganato- 
sitása tárgyában 739 

1893 raárcz. 25. — 53.177/1892. sz. A bányászati 
és iparvállalatok által a munkásainak és al- 
kalmazottjainak kiszolgáltatott élelmezési czik- 
kek bejegyzésére használt könyvecskék bélyeg- 
kötelezettsége tárgyában 562 

1893.márcz. 28. — 19.147. sz. A koronaértékre 
szóló bronzérmék forgalomba hozatala s az 
o. é. négykrajczáros váltópénz bevonása tár- 
gyában 563 

1893. ápr. 8. — 24.151. sz. Az ausztriai értékű 
két és negyed forintos ezüst értékérmék for- 
gahnon kivül helyezése tárgyában .... 741 

1893. ápr. 15. — 26.279. sz. A czukormennyiségek 
tiszta súlyának megállapításánál a kilogramm 
törtrészeivel való elbánás tárgyában . . 743 

1893 ápr. 16. — 23.150. sz. A gyámoltak és gond- 
nokoltak pénzeinek az 1877 : XX. t.-cz. 295. §. 
4., illetve az 1885 : VI. t.-cz. 13. §. 5. pont- 
jában meghatározott esetben az árvaszékek 
által a kir. adóhivatalokba való szállítására és 
kezelésére nézve kiadott szabályrendelet 18. 
§-ának megváltoztatása tárgyában .... 745 

1893. ápr. 19. — 1170/P. M. sz. Az osztrák veretű 
egyesületi tallérok és egyesületi kettős tallérok 
forgalmon kivül helyezése tárgyában .... 747 

1893 ápr. 20. — 20.097. sz. A száUodákban és 
vendéglökben levő kávéházi (kávémérési) üz- 
letekben a szeszes italoknak kiszolgáltatására 
szükséges külön engedély tárgyában . . . 945 

1893, ápr 22. — 26.406. sz. A magyar állam czí- 
merei használatának engedélyezése iránti folya- 
modványok bélyegilletéke tárgyában . . . 946 

1893. ápr. 24. — 7330. sz. A külföldi marhalevelek 

után járó bélyegilleték lerovása tárgyában . 1062 

1893. ápr. 25. — 27.671. sz. A koronaértékre szóló 
nikel- érmék forgalomba hozatala s az o. é. 

Digitized by VjOOQ le 



XXX TÁRGYMUTATÓ 

Lap«a4fli 

húszkrajczáros ezüst váltópénz bevonása tár- 
gyában 749 

1893. ápr. 26. — 1033. sz. Az 1788. évi általános 
harminczadrendtartás 6-ik és az 1842. évi 
harminczadhivatali utasitás 4-ik része közöl- 
tetik 2231 

1893. ápr. 26. — 20.850. sz. Háromszék vármegye 
területén az égetett szeszes folyadékok nagy- 
l}ani forgalmára vonatkozó árú jegyzékek veze- 
tése tárgyában 751 

1893. ápr. 28. — 29.541. sz. Az erjesztő kádaknak 
több főzet utján nyert sörlével eszközölt 
megtöltésére vonatkozó határozványok rész- 
beni módosítása tárgyában 947 

1893. ápr. 29. — 28.678. sz. A pénzügyi közigaz- 
gatás' szolgálatában álló, vagy annak köte- 
^ lékébe belépő állami tisztviselők, altisztek és 

szolgák hivatalos esküjének letétele iránt eddig 
követett eljárás megváltoztatása tárgyában . 948 

1893. máj. 3. — 27 688. sz. A koronaértékre szóló 
egykoronás ezüst érmék forgalomba hozatala 
tárgyában 949 

1893. máj. 3. - 29.522. sz. A czukoradóról szóló 
1888. évi XXIII t.-czikk végrehajtása iránt 
kiadott utasításnak a czukortermelmelvények 
iparjegyekkel való ellátására vonatkozó ren- 
delkezéseinek kiegészítése tárgyában . . . 1063 

1893. máj. 12. — 32.090 sz. A kincstári bélyeges 
halászjegyek kiszolgáltatására irányuló folya- 
modványok bélyegilletéke tárgyában . . . 950 
- 1893. máj. 14. — 21371. sz. A )>pilseni kiviteli 

sörkeserny« italmérési adója tárgyában . .951 
1^ 1893. máj 15. — 27.177. sz A bányavállalatok, 
if mint részvénytársaságok igazgatósági tagjai és 
^. tisztviselői részére kifizetett jutalékok után 
járó III. osztályú keresetadó kivetése tár- 
gyában 1065 

1893. máj. 17. — 28.058. sz. Az 1883. évi XLVI. 
t.-czikk 13. §-a értelmében az általános jőve- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXXI 

LapMéfli 

delmi pótadó megállapításánál a hitelüzlettel 
foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönök 
évi kamatainak mikénti számításba vétele tár- 
gyában 95Í 

1893. máj. 20. — 1336. sz. Az 1893. évi IV. tör- 

vényczikk 14. §-ának értelmezése tárgyában 1067 

1893. máj. 20. — 1439 sz Az 1893 évi IV. tör- 
vényczikk végrehajtása folytán az addigi napi- 
díjosztálynál alacsonyabb fizetési osztályba osz- 
tott tisztviselők napidíjainak és útiköltségeinek 
megállapítása tárgyában 1069 

1893. máj. 22. — 15.661. sz. A kir. adóhivatalok 
és az állami végrehajtói állások szervezetének 
az 1893: IV. lörvényczikk alapján való meg- 
állapítása tárgyában 1070 

1893. máj. 29. — 35.637. sz. Az 1892. évi XXI. 
t.-czikk alapján kibocsátott 4P/o-kal kamatozó 
magyar koronajáradék kötvények át-, illetve 
össze- és szétirása tárgyában 1523 

1893.jun. 2. — 38.227. sz. Elkészített gyógyszer- 
árúknak külföldről való behozatala tárgyában 1527 

1893. jun. 2. — 39 260. sz. A czukoradóról szóló 
1888. évi XXIII. t.-czikk végrehajtása iránti 
utasítás 24. §-a D) pontjában foglalt és a 
czukortermelvényeknek a bejelentett időben 
való elszáUitásának akadályozása esetére vo- 
natkozó rendelkezések kiegészítése tárgyában 1528 

1893. jun. 10. ~ 84.838. sz. A jelzálogos kölcsön- 
követelések átváltoztatására vonatkozó jogügy- 
letek illetékezésénél kivánt hiteles telekkönyvi 
kivonatok bélyegmentessége tárgyában . . 1792 

1893. jun. 17. ~ 42.848 sz. A czukorgyártelepek 
vállalkozói által esetleg fizetendő kiviteU ju- 
taimi téritmények biztosításául nyújtandó biz- 
tosíték mérvének megállapítása iránt . . .1531 

1893. jun 20. — 39 065. sz. Az illeték mérvére 
befolyással bíró népesség megállapítása tár- 
gyában 1793 

Digitized by CjOOQ IC 



IXXn TÁRGYMUTATÓ 

Lapuám 

1893. jun. 21. — 27.669. sz. A »korona« és .fillér« 

kifejezések rövidített jelzése tárgyában . . 1794 

1893. jul. 1. — 47.473. sz. Az osztrák-magyar vám- 
terület külkereskedelmére vonatkozó statisz- 
tikai árújegyzék 46., 49., 50., 51., 52., 53 , 
54., 80. és 1177. behozatali számainak módo- 
sítása tárgyában 1575 

1893. jul. 8. — 23.790. sz. A közadók kezeléséről 
szóló 1883: XLIV. t.-cz. 81. §-ában körülirt 
felelősség kimondása és alkalmazása, valamint 
az adóbehajtási költségtéritmények előírása és 
kezelése tárgyában 1795 

1893. jul. 12. — 43.944. sz. Álmagyar helyi érdekű 
vasutak részvénytársaság 4V2^/o-os kötvényei- 
nek üzleti biztosítékul és bánatpénzül való 
elfogadása tárgyában 1799 

1893. jul. 12. — 48 546. sz. A nyilvános szám- 
adásra kötelezett társulatok és pénzintézetek 
igazgatósági és felügyelőbízottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg illeték iránt 1800 

1893. jul. 21. - 49.539. sz A lottojövedéki szol- 
gálat terén szükséges szakvizsga iránt kiadott 
szabályrendelet módosítása tárgyában . . . 1802 

1893. jul. 26. —1140. sz. A magyarországi és a 
horvát-szlavonországi kir. bíróságok közt a 
jövedéki kihágási ügyekben nyújtandó kölcsö- 
nös jogsegély tárgyában 2119 

1893. jul. 26. — 42.701. sz. A bor- és söritaladó- 
nak, hús- és czukorfogyasztási adónak és a 
szeszitalmérési adónak az 1 894. évre leendő 
biztosítása tárgyában 2120 

1893. aug 19. — 60 148. sz A vadászati és fegyver- 
adó nyilvántartása és ellenőrzése tárgyában . 2131 

1893. szept. 2. — 60.363. sz A készpénzbeli biztosí- 
tékok utáni kamatlábnak b^/o-Tól 470-ra való 
leszállítása tárgyában 2133 

1893. szept. 4 -61.309. sz A hírlapi beiktatási 
bélyegilletékeknek késedelmi kamatkötelezett- 
sége tárgyában 241 9 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXXIII 

L»pBzám 

1893. szept. 6. — 60.246. sz. A horvát-szlavón orszá- 
gos jelzálogbank, valamint a magyar takarék- 
pénztárak központi jelzálogbankja által kibocsá- 
tott zálogleveleknek az 1889: XXX. t.-cz. 11. 
§-ában felsorolt összes befektetési czélokravaló 
elfogadása, továbbá az utóbbi intézet községi 
kötelezőinek óvadékképessé nyilvánítása tár- 
gyában 2134 

1893. szept. 15. — 25.961. sz. A nyilt községekben 
levágott marhákból nyertes külföldre kiszállított 
húsnak feltételes adómentessége tárgyában . 2136 

1893. okt. 4. — 68.182. sz. A pesti m. kereskedelmi 
bank által kibocsátott, 4^/o-kal koronaértékben 
kamatozó zálogleveleknek az 1889 : XXX. t.-cz. 
1 1 . §-ában felsorolt összes befektetési czélokra 
való elfogadása, továbbá ugyanezen intézet 
4^/o-os, szintén koronaértékröl szóló községi 
kötvényeinek óvadékképessé nyilvánítása tár- 
gyában 2420 

1893 okt. 11. — 71.660. sz. Az állami tisztviselők, 
altisztek és szolgák vagy azok özvegyei és ár- 
vái ellátási vagy részeltetési igényjogosultságá- 
nak megállapítása czéljából benyújtott kérvé- 
nyek felszerelése tárgyában 2421 

1893. okt 16. — 73.956. sz. Az egyenes adók 1894. 
évre vonatkozó kivetésének alapjául szolgáló 
előmunkálatok és tárgyalások megindítása iránt 2425 

1893. okt. 22. — 74.911. sz. A szesznek súly sze- 
rinti kiszállításánál a hordó göngysúlyának 
előzetes megállapítása tárgyában 2555 

1893. okt. 24. — 66.647. sz. A szőlödézsmavállság- 
tartozásoknak telekkönyvi törlése körül köve- 
tendő eljárás módosításáról 255(5 

1893. okt. 26. — 291 8/P. M. sz. Az ííllami tiszt- 
viselők illetményeinek szabályozásáról szóló 
1893. évi IV. törvényczíkk 6. §-ának értelme- 
zése tárgyában 2557 

1893. okt. 29. — 73.898. sz. A pálinkafözö-készü- 

c 



Digitized by 



Google 




XXXIV TÁRGYMUTATÓ 

Lftpf2ám 

lékek kölcsönvétele esetében követendő eljárás 
tárgyában 2558 

1893. nov. 18. — 35.334. sz. Az állampénztáraknál, 
adó- és más hivataloknál utalványozott állandó 
fizetések és másnemű adóköteles személyi 
járandóságok után fizetendő IV. oszt kereseti 
és általános jövedehni pótadó kivetése, besze- 
dése és elszámolása iránt 40.414/1887. szám 
alatt kiadott rendelet némely határozmányának 
módosítása tárgyában 2562 

1893. decz. 19. — 88.709. sz. A külfölddel való árú- 
forgalom kimutatására nézve 1 894. évi január 
hó 1-étöl életbeléptetendő változtatások iránt 2836 

1893. decz. 21 — 92.260. sz. Az állami italmérési 
jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-czikk 
32. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt rendel- 
kezés értelmezése tárgyában 2867 

1893. decz. 23. — 75.649. sz. A pénzügyi szolgálat 
kezelési szakában leteendő gyakorlati vizsga 
szabályozása tárgyában 2870 

1893. decz. 31. — 91.885. sz. A telekkönyvi betét- 
szerkesztés czéljaira szükségelt földadósorozati 
munkálatoknak soronkivüli rendezése tárgyában 2873 

Vallás- és közoktcMsüffyi ministeri rendeljek. 

1893. — 7230. sz. A gyorsirástanitói és tanitónöi 

vizsgálat tárgyában 544 

1893.— 37.290/1892. sz. A népoktatási nyilvános 
tanintézetek és nyilvános kisdedóvó-intézetek 
tanítóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, vala- 
mint azok özvegyeinek és árváinak gyámoli- 
tásáról szóló 1891. évi XLIII. t.-czikk végre- 
hajtása tárgyában 752 

1893. jan. 12. — 49.363/1892. sz. A katonai özve- 
gyek és árvák haláleseteinek nyilvántartása tár- 
gyában 764 

1893. jan. 12. — 55.451/1892. sz. A Magyarország 
erdélyi részeiben levő ág. ev. orsz. egyház 
kötelékéhez tartozó iskolafentartóknak, tanítók- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XXXV 

Lftptzám 

nak, tanítónőknek, óvóknak és gyermekkertész- 
nöknek az országos tanítói nyugdíjintézethez 
való hozzájárulás kötelezettsége alól való föl- 
mentése tárgyában .... .... 766 

1893. febr. 7. — 1. sz. A mozgással járó játékoknak 
a hazai iskolákban és az ifjúság körében való 
meghonosítása tárgyában 435 

1893. febr. 8. — 49.561/1892. sz. Az állami tahitó- 
és tanítónőképző intézetekre vonatkozólag az 
1890/91. tanévi állapotról fölterjesztett igaz- 
gatói zárójelentések tárgyalásából kifolyólag 
felmerült észrevételek tárgyában ..... 440 

1893. febr. 15. — 55.711/1892. sz. A középiskolai 
izraehta tanulóknak a szombat-napokon és a 
többi zsidó-ünnepnapokon az irás és rajzolás 
alól való fölmentése tárgyában 444 

1893.márcz. 18. — 8376. sz. Az országos tanítói 
nyugdy- és gyámalaphoz a tankötelesek, gör. 
kel. román papjelölt-tanitók és más felekezetű 
lelkész-tanítók után való hozzájárulás tárgyában 768 

1893. márcz. 29. — 50.930/1892. sz. A szegény- 
sorsú iskolás gyermekek segélyezése czéljából 
az iskolákban gyüjtöperselyek felállítása tár- 
gyában 772 

1893. ápr. 25. — 5445. sz Az elemi népiskolai 
tanítóknak a kerületi betegsegélyző pénztárak 
érdekében való közreműködése tárgyában. . 774 

1893. máj. 1. — 12.201 sz. Az állami elemi iskolák- 
nál alkalmazott rendes és segédtanítók és ta- 
nítónők lakbérílletményének szabályozása tár- 
. gyában 1074 

1893. máj. 23.— 8077. sz. Az izraelita vallású tanulók- 
nak szombati napokon az írás, számolás és 
rajzolástól való fölmentése ügyében .... 1532 

1893. máj. 26—17 143. sz. Anyakönyvi pótlólagos 
bejegyzések, valamint anyakönyvi kiigazítások 
körül követendő eljárás tárgyában .... 1534 

1893. máj. 26. — 18.722. sz Az elemi népiskolai ta- 

c* 

Digitized by CjOOQ IC 



1^: 



XXXVI TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

nitói és tanitónöi képesítő vizsgálatokról ki- 
adott szabályzat egyes rendelkezéseinek helyes 
értelmezése tárgyában 1076 

1893. máj. 28. — 13.071. sz. Szabályzat a felső nép- 
es polgári iskolai tanitók és taiiitónök képesitö 
vizsgálatáról 1803 

1893. jun. 23. — 4246. sz. A felső nép- és polgári 
leányiskolákban a női kézimunka-tanulás köte- 
lezettségének a magántanulókra is kiterjesztése 
tárgyában 1577 

1893. jun. 30 — 29.751. sz. A tanitói állomásokkal 
egybekötött és a nyugdíjba számitható tisztán 
tanitói javadalmak kiderítése tárgyában . . . 1848 

1893. jul. 18. — 28.418. sz. A budapesti és kolozs- 
vári egyetemen a promotio sub auspiciis Regis 
intézményének felújítása tárgyában . . . .1871 

1893. jul. 28. ~ 26,319. sz. Az 1883. évi jogi tanul- 
mányi és vizsgálati rend 6. §-ának mikénti értel- 
mezése tárgyában 2142 

1893. aug. 9. — 26.320. sz. Azok, kik ministeri enge- 
dély alapján nyilvános tanfolyam hallgatása 
nélkül tesznek jogi vizsgálatokat, kivétel nélkül 
mind a két államvizsgálat letételére kötele- 
zendők 2143 

1893. aug 14.— 19.649. sz. Az osztályt önként meg- 
ismétlő tanulók osztályozása tárgyában . . .2144 

1893. aug. 14. — 35.774. sz. A Németországban való 
használatra szánt anyakönyvi kivonatoknak az 
illetékes elsőfokú politikai közigazgatási ható- 
ság hitelesítési záradékával való ellátása tár- 
gyában 543T 

1893. aug. 20. — 38.543. sz. Az érettségi bizonyít- 
ványok másodlataínak nyilvántartása ügyében . 2145 

1893. aug. 22. — 39.142. sz. A középiskolai tandíj- 
nak négy részletben való lefizetése tárgyában . 2146 

1893. aug. 25 — 26.885. sz A női kereskedelmi tan- 
folyamok számára 1890. évi 59.258. sz. alatt 
kelt rendelettel kiadott szervezet módosítása 
tárgyában 243& 

Digitized by VjOOQIC 



TÁRGYMUTATÓ XXXVIÍ 

Lapazám 

1893. aug. 31. — 33.564. sz. Az iparos taaoaczisko- 

Iák szervezete 2148 

1893. szept. 4. — 24.784. sz. A kereskedő tanoncz- 

iskolák szervezete 2194 

1893. szept. 25. — 43.760. sz. A magyar nyelv tám- 
lásáról szóló 1879. évi XVIII. t.-czikk követel- 
ményeinek meg nem felelő tanitók és népisko- 
lák ügyében teendő intézkedések tárgyában . 2440 

1893. okt. 31. — 38.072. sz. A tanitók javadalmát 
képező földilletmények jövedelmének megálla- 
pítása tárgyában 2566 

1893. decz. 24. — 54.061. sz. Szabályzat az erdély- 
részi róm. kath. statusnak az általa fentartott 
és vezetett középiskolákra vonatkozó hatás- 
köre tárgyában 2880 

1893. decz. 31. — 53.614. sz. A tanitó- és tanítónő- 
képző intézetek köztartásába felvett fizeté- 
ses növendékek évközben utólagos kedvezmé- 
nyekre nem számithatnak 2885 

1893. decz. 31. — 61.847. sz. A millenniumi ki- 
állítás középiskolai csoportjának programmja 
tárgyában 2887 



Digiti 



ized by Google 



Digiti 



ized by Google 



II. 

Beffirendszerintí tárgymutató 

a » Magyarországi Rendeletek Tára« 1893. évi folyamához. 



A, A. 

Ligpszám 

Adóbehajtási költségtéritmények előírása 
és kezelése; valamint a közadók kezeléséről 
szóló törvényben körülirt felelősség kimondása 
és alkalmazása 1795 

Adóhivatalok szervezetének az 1893: IV. t.-czikk 

alapján való megállapítása 1070 

Adóhivataloknál állandó fizetések és másnemű 
adóköteles személyi járandóságok után fizetendő 
IV. oszt. kereseti és általános jövedelmi pót- 
adó kivetése, beszedése és elszámolása iránti 

1887. évi rendelet módosítása 2562 

— kamatozó letétként kezelt tőkepénzek kamatlábá- 
nak leszállítása 745. és 781 

Adókivetés alapjául szolgáló előmunkálatok és 
tárgyalások megindítása, az 1894. évre vonat- 
kozólag 2425 

Adóköteles személyi járandóságok és állandó 
fizetések után fizetendő IV. oszt. kereseti és 
általános jövedelmi pótadó kivetése, beszedése 
és elszámolása iránt 40.414/1887. szám alatt 
kiadott rendelet némely határozmányának módo- 
sítása 2562 

Adómentes felhasználásra gyógyszerészek részére 
gyógyászati czélokból engedélyezhető évenkinti 



Digitized by 



Google 



XL TÁRGYMUTATÓ 

szeszmennyiség átalányozása, és egyes szerek- 
nek adómentesen beszerzett nem - denaturált 
szeszből való elöállitásának eltiltása tárgyában 424 
Adómentesség az állami tisztviselők, altisztek és 
szolgák illetményeinek szabályozásáról szóló 
1893. évi IV. t.-cz. hatályba lépte után folyóvá 
tett fizetéseknek csakis azon részére terjed ki, 
a mely szolgálati dlj alá vonatik . . . .1067 

— (feltételes) a nyilt községekben levágott marhák- 
ból nyert és külföldre szállitott húsra nézve 2136 

Adót beszállító községi elöljárók és azok foga- 
tai vámmentességben részesülnek .... 2515 

Ajánlatitárgyalások (hatóságiak) körüli eljárás 

szabályai 2398 

Ajánlott levelek postai kezelése, a melyek pol- 
gári peres ügyekben hozott birói határozatokat 
tartalmaznak 2874 

Alapítványi helyek és fizetéses helyek betöl- 
tése a Ludovika- Akadémiában, az 1893/94. 
tanév kezdetén 483 

— (magyar államiak) betöltése a közös hadsereg 
katonai nevelő- és képzőintézeteiben . . . 146 

Alapszabályoka feketekörösi ármentesitő társu- 
lat részére 468 

— a felső-torontáli ármentesitő társulat részére • 954 

— a körös- tisza-marosi ármentesitő és belviz-sza- 
bályozó társulat részére 2589 

— a középtiszai ármentesitő társulat részére . . 2569 

— a szele vény-istvánházi ármentesitő és belviz- 
szabályozó társulat részére 2649 

— a vágbalparti ármentesitő és bel viz -szabályozó 
társulat részére 987 

Alapvizsgálat ismétlésére utasi tandók azon 
joghallgatók, kik az ismétlő vizsgálaton pótvizs- 
gálatra utasittatváUp a pótvizsgálaton nemképe- 
sitetteknek találtattak 2142 

Alkoholmennyiség évenkinti átalányozása e^ 
gyógyszef eszek részére, és egyes szereknek adó- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XLI 

Lapszám 

mentesen beszerzett nemdenaturált szeszből való 
előállításának eltiltása tárgyában 424 

Alkoholménnyiség súlyszerinti kiszállitásánál, 

a hordók göngysúlyának előzetes megállapítása 2555 

Almásfüzitő-esztergomi helyi érdekű vasút 
a nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyez- 
mény hatálya alá eső vonalak jegyzékébe föl- 
vétetik 1044 

Alsó-Meczenzéf és Szepsi között vezetendő 
h. é. gőzmozdonyú vasút és az ennek szárny- 
vonalát képező borzóvölgyi bányavasut enge- 
délyezése. (A kassa-tornai h. é. vasút engedély- 
okmányának függeléke) 2022 

Altisztek (államiak) vagy azok özvegyei és 
árvái ellátási vagy részeltetési igényjogosultsá- 
gának megállapítása czéljából benyújtott kérvé- 
nyek fölszerelése iránt 2421 

— hivatalos esküjének letétele iránt a pénzügyi 
közigazgatásnál eddig követett eljárás meg- 
változtatása 948 

— (igazolványosak) bírósági próbaszolgálatának 
szabályozásáról intézkedő körrendelet a kir. 
íigyészségi Írnoki állásra jelentkező altisztekre 

is kiterjesztetik 1956 

Amerika egyesült államai által kiadott és harmadik 
államnak, különösen a Németbirodalomnak te- 
rületén átszállítandó bűntettesek kiadatási 
ügyeiről 1696 

Anyakönyvi bejegyzések pótlása, valamint 

anyakönyvi kiigazítások körüli eljárás . . . 1534 

Anyakönyvi kivonatok kölcsönös kicserélése 
iránt az osztrák magyar monarchia mindkét álla- 
mának kormányai és a franczia köztársaság kor- 
mánya között kötött egyezmény végrehajtása . 548 

— Németországban való használatra szabatosan 
áUitandókki 1712 

— Németországban való használat czéljából, az ille- 



Digitized by 



Google 



XLU TÁRGYMUTATÓ 

Lftptzás 

tekes elsőfokú politikai közigazgatási hatóság 
hitelesitési záradékával ellátandók 2437 

Aranyos-Maróth és Nagy-Surány közt veze- 
tendő zsitvavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú 
vasút engedélyokmánya 707 

Aranytartalom ellenőrzése a galván utón ara- 
nyozott valódi huzaloknál, fonadékoknál és az 
ezekből előállított készáruknál 428 

Arányositási ügyekben az ország erdélyi részei- 
ben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok és 
Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén 
követendő eljárást szabályozó új utasításnak az 
illetékes kir. bíróságokkal való közlése és az 

átmeneti intézkedések megtétele 156 

— műszaki munkálatok hitelesítése az ország erdélyi 
részeiben, az állandó kata-zter közegei által; 
továbbá ugyanott a községek egész határára ter- 
jedő tagosítások eseteiben, a kataszteri három- 
szögelési adatok szolgáltatásáról, s a tagositási 
költségekhez való állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Ausztriai. Lásd : Osztrák. 

Ágostai evang. országos egyház kötelékéhez tar- 
tozó (az erdélyi részekben levő) iskola-fentartók, 
tanitók, óvók és gyermekkertésznők az országos 
tanítói nyugdíjintézethez való hozzájárulás köte- 
lezettsége alól felmentetnek 766 

Ágy toll a Németországba való bevitelnél szárma- 
zási bizonylatok nélkül is vámmentesen keze- 
lendő 1779 

Állami adót szállító községi elöljárók és azok 

fogatai vámmentességben részesülnek . . .2515 

Állami alkalmazottak (polgáriak) készpénzbeli 

biztositékainak kamatlába leszállittatik . . .2133 

Állami állatorvosok ellenőrzése alá helyezen- 
dők a ragadós állati betegségektől fertőzött tör- 
vényhatóságok nem-fertőzött helyein tartott állat- 
vásárok 1714 

Állami egyedárusági törvény (szerbiai) és az 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ X LIII 

Ltpszám 

annak végrehajtására vonatkozó rendeletek főbb 
határozatainak, valamint a játékbélyegilletékekre 
vonatkozó intézkedéseknek ismertetése és az uj 
szerb kiviteli vámtarifának közzététele . . . 2478 
Állami elemi iskoláknál alkalmazott rendes és 
segédtanitók és tanitónök lakbérilletményének 
szabályozása t074 

— népiskolai tanitói és lanitónöi képesitö vizsgá- 
lati szabályzat egyes rendelkezéseinek értel- 
mezése 1076 

— népiskolai tanitók a kerületi betegsegélyzö pénz- 
tárak érdekében közreműködhetnek . . . . 774 

Állami hozzájárulás mérve a tagositás költsé- 
geihez, az erdélyi birtokrendezési ügyekben . . 247S 

Állami iskolák izraehta vallású tanulói szombati 
napokon az irás, számolás és rajzolás alól fel- 
menthetők 1532 

Állami iskolákban gytljtő-perselyek állithatók 
fel, a szegénysorsú iskolás gyermekek segélye- 
zése czéljából ' .772 

Állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi 
XXXV. t.-czikk 32. §-ának 2-ik bekezdésében 
foglalt rendelkezés értelmezése iránt .... 2867 

Állami kezelésben levő közhasználatú városi és 
környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek 
bekapcsolásáról 500 

— levő közhasználatú városi és környékbeli távbe- 
szélő-hálózatok előfizetési díjainak leszállítása . 502 

Állami segély és kedvezmények a tengeri szabad 
hajózást űző magyar kereskedelmi hajók részére. 
(Az 1893. évi XXII. t.-czikk végrehajtása.) . 1966 

Állami tanitók ép ezdei gyakorló-iskolákban 
gyüjtőperselyek állithatók fel, a szegénysorsú 
iskolás gyermekek segélyezése czéljából . . . 772 

Állami tanitóképezdék köztartásába felvett 
fizetéses növendékek évközben utólagos kedvez- 
ményekre nem számithatnak 2885 

Állami tanitóképezdékre vonatkozólag az 



Digitized by 



Google 



XLIV TÁRGYMUTATÓ 

Lapuám 

1890/91. tanévi állapotról felterjesztett igazgatói 
zárójelentések tárgyalásából kifolyólag felmerült 
észrevételek tárgyában 440 

Állami távbeszélő berendezés Budapest és Bécs 
között, a budapesti városi telefon-hálózat előfize- 
tői és nyilvános állomásai által is használ- 
ható 1048 

Állami tisztviselők, altisztek és szolgák illet- 
ményeinek szabályozásáról szóló 1893. évi IV. 
t.-czikk végrehajtása folytán, az addigi napidíj - 
osztálynál alacsonyabb fizetési osztályba osztott 
tisztviselők napidíjainak és útiköltségeinek meg- 
áUapitása 1069 

— altisztek és szolgák illetményeinek szolgálati 

díj alá vont része adómentes 1067 

— altisztek és szolgák útadómentesek . . . 1788 

— altisztek és szolgák, vagy azok özvegyei és 
árvái ellátási vagy részeltetési igényjogosultsá- 
gának megállapítása czéljából benyújtott kér- 
vények fölszerelése iránt 2421 

— illetményei szabályozásáról szóló 1893. évi IV. 
t.-cz. 6. §-ának értelmezése, a vidékről a fő- 
városba áthelyezett tisztviselők korpótléka te- 
kintetében 2557 

— terhére az 1891. és 1892. években előirt útadó 
leírandó és az általuk esetleg már befizetett 
utadóösszegek visszafizetendők 296 

Állami végrehajtó kiküldésére, az utadótarto- 
zások behajtása körüli mulasztások miatt ki- 
mondott felelősség tényleges alkalmazása eseté- 
ben, a kir. pénzügyigazgatóság illetékes . . 1042 

Állami végrehajtói állások szervezetének az 

1893: IV. t.-czikk alapján való megállapítása 1070 

Állampénztáraknál, adó-és más hivataloknál 
utalványozott állandó fizetések és másnemű 
adóköteles személyi járandóságok után fizetendő 
IV. oszt, kereseti és általános jövedelmi pót- 
adó kivetése, beszedése és elszámolása iránt 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XLV 

Lapszám 

40.414/1887. szám alatt kiadott rendelet némely 
határozmányának módosítása 256i 

Államvizsgálati bizonyítványt a nyilvános tan- 
folyam hallgatása nélkül ministeri engedély 
alapján vizsgázók csak ugy nyerhetnek, ha 
mind a két államvizsgálatot leteszik . . .2148 

Állandó fizetések és másnemű adóköteles sze- 
mélyi járandóságok után fizetendő IV oszt ke- 
reseti és általános jövedelmi pótadó kivetése, 
beszedése és elszámolása iránt 40.414/1887. 
szám alatt kiadott rendelet némely határozmá- 
nyának módosítása 2562 

Állandó kataszter. Lásd: Kataszter. 

Állandó vegyes felülvizsgáló bízottságok (soro- 
zásiak) szervezése és összeállítása az 1894. 
évre, s a felülvizsgálatok foganatosítása . .2788 

Állategészségügy rendezése iránti törvény 
végrehajtási utasításának kiegészítése, azon el- 
járás szabályozása tárgyában, mely a több marha- 
levéllel ellátott állatszállítmányok szakértői vizs- 
gálatánál követendő . 2388: 

Állategészségügyi egyezmény végrehajtása, 
mely Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én 
köttetett, s az 1893. évi XXI. törvényczikkbe 
iktattatott 1564 

— hivatal (kőbányai) szervezési és szolgálati sza- 
bályzata 794 

— rendtartás a kőbányai sertéspiacz részére . . 783 
Állati betegségektől fertőzött törvényható- 
ságok nem-fertőzött helyein tartott állatvásá- 
rok állami állatorvosok ellenőrzése alá helye- 
zendők 1714 

Állati nyerstermények — külföldről érkezők 
— származási és egészségi igazolványaínak 
érvényességi tartama megállapíttatik . . . . 17i:i 

Állatok, melyek a ragadós tüdőlobírtás folyamán 
kisajátított és levágott szarvasmarhák helyett 
egészséges vidékeken szereztettek be, a vas- 

Digitized by CjOOQ IC 



XLVI TÁRGYMUTATÓ 

Lapssám 

utakon kedvezményes díjtételek mellett szálli- 
tandók 581 

Állatok szállításának föltételei a német biroda- 
lomba vagy azon keresztül 7 

Állatorvosi akadémián tanársegédi minőségben 

eltöltött idő a nyugdíjazásnál beszámittatik . 2661 

Állatorvosok ellenőrzése alá helyezendök a 
ragadós állati betegségektől fertőzött törvény- 
hatóságok nem-fertőzött helyein tartott állat- 
vásárok 1714 

Állatszállítmány szakértői vizsgálata körüli el- 
járás, ha a szállitmány több marhalevéllel van 
ellátva 2388 

Állatszállítmányokban a vasúton vagy hajón 
való szállítás közben előforduló elhullások ese- 
tén követendő eljárás 2457 

Állatvásárok a ragadós állati betegségektől fer- 
tőzött törvényhatóságok nem fertőzött helyein 
állami állatorvosok ellenőrzése alá helyezendök 1714 

— után a trágya és hulladékok a vásárterekről el- 
takaritandók és fertőtlenitendők. Ennek elmu- 
lasztása kihágásnak minősíttetik és büntetendő 2456 

Általános harminczadi rendtartás (1788. évi) 
és az 1842. évi harminczadhivataU utasításnak 
még érvényben levő részei közzététetnek . . 2231 

Általános jövedelmi pótadó kivetése, besze- 
dése és elszámolása, az állandó fizetések és 
adóköteles személyi járandóságok után. (A 
40.414/887. számú rendelet módosítása) . . 2562 

— megállapításánál, a hitelüzlettel foglalkozó pénz- 
intézetektől felvett kölcsönök évi kamatai miként 
veendők számításba? 952 

Általános népszámlálás. Lásd : Népszámlálás. 

Ápolási díjak megállapítása a bielitzi »Kaiser 
Franz Josef Spital« név alatt újonnan beren- 
dezett nyilvános közkórházban 1936 

Ármentesitő társulat, feketekörösi, alapsza- 
bályai 468 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XLVII 

Lapflcáoa 

Ármentesitö társulat, felsötorontáli, alap- 
szabályai 954 

— körös- tisza-marosi, alapszabályai 2589 

— középtiszai, alapszabályai 2569 

— szele vény- istvánházi, alapszabályai .... 2649 

— vágbalparti, módosított alapszabályai .... 987 
Árúforgalmi statisztikai állandó értékmeg- 
állapító bizottság szervezeti és ügyviteli sza- 
bályzata 1780 

— kimutatásokra nézve 1894. évi január hó 1-étől 
életbeléptetendő változtatások iránt .... 2836 

Árúfuvarozás iránti berni nemzetközi egyez- 
mény hatálya alá eső vonalak jegyzékébe a 
banjaluka-doberlini katonai vasút és a boszna- 
vasut felvétetik 294 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső németországi és németalföldi vasúti vona- 
lak jegyzékében eszközölt változtatások és ki- 
egészítések 536 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső olaszországi vasutvonalak jegyzéke kiegé- 
szíttetik . 608. és 2116 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső oroszországi vasútvonalak jegyzéke kiegé- 
szíttetik, illetőleg helyesbittetik . . 675. és 2027 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vasutak jegyzékébe a rorschach-heideni és 

a sihlthali vasút felvétetik 329 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vonalak jegyzékébe több helyi érdekű vasút 
felvétetik 1044 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vonalak jegyzékében eszközölt változtatá- 
sok, illetve kiegészítések . : . . 1490. és 1979 

— iránti berni nemzetközi egyezmény végrehaj- 
tására vonatkozó határozmányok 1. §-ának ki- 
egészítése (I-ső pótlék) 542 

— iránti berni nemzetközi egyezmény 1 . melléklete 



Digitized by 



Google 



XLVin TÁRGYMUTATÓ 

Lapszáma 

határozmányainak módosítása, illetve kiegé- 
szítése. (Il-ík pótlék.) 2041 

Árújegyzék (statisztikai) módosítása, mely az 
osztrák-magyar vámterület külkereskedelmére 
vonatkozólag kiadatott 157& 

Árújegyzékek vezetendők Háromszék vármegye 
területén az égetett szeszes folyadékok nagy- 
bani forgalmára vonatkozólag 751 

— vezetésére köteleztetnek a cognac-, liqueur- és 
rumgyárosok 37^ 

Árúk származása az Oros?- és Finnországba 

való bevitelnél igazolandó. 2028., 2109., 2117., 2490 

Árvaszékek által kamatozó letétként a kir. adó- 
hivatalokba szállítandó és ott kezelendő tőke- 
pénzektől a kincstár által fizetendő kamat 47o- 
ban áUapittatik meg • 745. és 781 

Árvák (állami alkalmazottak utániak) ellátási vagy 
részeltetési igényjogosultságának megállapítása 
czéljából benyújtott kérvények felszerelése iránt 242 1 

— (katonák után hátramaradtak) haláleseteinek 
nyilvántartása iránt 764 

— (tanítók után hátramaradtak) gyámolitásáról, s 
a népoktatási nyilvános tanintézetek és nyilvá- 
nos kisdedóvó-intézetek tanítóinak és nevelői- 
nek nyugdíjazásáról szóló 1891. évi XLIII. 
t.-czíkk végrehajtása 752 

— (vagyontalanok) útadójának mérséklése, illetve 
elengedése tárgyában 495 

Ásványvizek, fürdők és gyógyhelyek kimutatá- 
sai, fürdők és gyógyhelyek felügyelete, a for- 
rások foglalása és az ásványvizek kezelése . 1548 

Átvonulások alkalmával a közös hadsereg és 
honvédség legénysége részére az 1893. év fo- 
lyamán kiszolgáltatandó étkezésért a szállásadók- 
nak fizetendő megtérítések összegeinek meg- 
állapítása 1 24 



Digitized by 



Google 



tArgymütató XLIX 



B. 

Baksa (Oláh-) szilágymegyei község törvényke- 
zési tekintetben a zilahi járásbírósághoz, telek- 
könyvi tekintetben pedig a zilahi törvényszék- 
hez átcsatoltatik 2796 

Bakteriológiai intézet felállítása a m. kir. 

belügyministeriumban 1939 

Balaton-Szent-György és Somogy-Szobb közt 
vezetendő helyi érdekű gözmozdonyú vasút en- 
gedélyokmánya 1493 

Balázsfalvi és vízaknai járásbíróságok területére 
szervezett kir. közjegyzőség székhelye Vízakná- 
ról Balázsfalvára helyeztetik át 938 

Ball a szilágymegyei község törvénykezési tekintet- 
ben a zilahi járásbírósághoz, telekkönyvi tekin- 
tetben pedig a zilahi törvényszékhez átcsatoltatik 2796 

Banjaluka-do berlini katonai vasút a nemzet- 
köziárúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá esö vonalak jegyzékébe felvétetik 294 

Barcs-somogyszobbi helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá esö vonalak jegyzékébe felvétetik 1044 

Barlafalu és Erdöszáda közti vonalrész folytató- 
lagos kiépítése iránti engedély. (A nagykároly- 
somkúti h. é. gözmozdonyú vasút engedély- 
okmányának függeléke.) 2415 

Bábák számára kiadott utasítás, az újszülöttek 

szemlobjának megakadályozása czéljából . . 2452 

Bádon szilágymegyei község törvénykezési tekin- 
tetben a zilahi járásbírósághoz, telekkönyvi te- 
kintetben pedig a zilahi törvényszékhez átcsa- 
toltatik 2796 

Bánatpénz gyanánt elfogadhatók a magyar helyi 
érdekű vasutak részvénytársaság 4V2^/o-os köt- 
vényei 1799 

— gyanánt elfogadandók a magyar takarékpénz- 
tárak központi jelzálogbankja által kibocsátott 
községi kötelezők 2134 

D 

íib Digitizedby Google 



\ ' L tArgymutató 

Bánatpénz gyanánt elfogadandók a pesti magyar 
' kereskedelmi bank által kibocsátott községi köt- 
vények • , . 2420 

Bányaadó 1893. évre vonatkozó kivetésének meg- 
indítása 352 

' Bányavállalatok által a munkásaiknak és al- 
kalmazottjaiknak kiszolgáltatott élelmezési czik- 
kek bejegyzésére használt könyvecskék bélyeg- 
illeték alá esnek 562 

— igazgatósági tagjai és tisztviselői részére kifi- 
zetett jutalékok után járó IIL osztályú kereset- 
adó kivetése 1065 

B ártfa- eperj esi helyi érdekű gömozdonyú vasút 

engedélyokmányának függeléke 934 

Befektetési czélokra elfogadandók a horvát- 
szlavón országos jelzálogbank, valamint a ma- 
gyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja 
által kibocsátott záloglevelek 2134 

— elfogadandók a pesti magyar kereskedelmi bank 
által kibocsátott, é^o-kal koronaértékben kama- 
tozó záloglevelek 2420 

Befizetett útadó visszatérítése iránt, melyet a 
tényleges szolgálatban álló és a nyugdíjazott 
állami és közigazgatási tisztviselők, valamint a 
néptanítók és körjegyzők, nemkülönben a thjf. 
városokban lakó lelkészek az 1891. és 1892. 
évekre nézve tartozatlanul befizettek ... 296 

Behivójegyek (külföldön tartózkodó póttartalé- 
kosok részére) posta utján leendő kézbesítésére 
vonatkozó szabályok 1952 

Beiktatási bélyegilleték (hírlapi) késedelmi 

kamat kötelezettsége iránt 2419 

Bejelentett czukor- szállítás akadályozása esetére 
vonatkozó rendelkezések (1888 ; XXIIT. t.-czikk 
végrehajt, utasitásának 24. §. D) pontja) kiegé- 
szíttetnek 1528 

Belő vár és Kőrös közt vezetendő helyi érdekű 
l gözmozdonyú vasút engedélyokmánya . . . 610 

Digitized by VjOOQIC 



tArgymotató • Lt 

Belügyministerium bakteriológiai intézetébe ^ 
megvizsgálás végett beküldendő anyag szer- 
zésénél, csomagolásánál, czímezésénél és fel- 
adásánál követendő eljárás 1939 

Belviz-szabályoző társulat, körös-tisza-ma- 

rosi, alapszabályai 2589 

— szelevény-istvánházi, alapszabályai .... 2649 

— vágbalparti, módosított alapszabályai . . . 987 
Berni egy ezmény hatálya alá eső vasutak jegy- 
zékébe a banjaluka-doberlini katonai vasút és 

a boszna-vasut felvétetik 294 

— hatálya alá eső németországi és németalföldi 
vasúti vonalak jegyzékében eszközöli változ- 
tatások és kiegészítések 536 

— hatálya alá eső olaszországi vasutvonalak jegy- 
zéke kiegészíttetik 608. és 2116 

— hatálya alá eső oroszországi vasutvonalak jegy- 
zéke kiegészíttetik, illetőleg helyesbiltetík. 675. és 2027 

— hatálya alá eső vasutak jegyzékébe a rorschach- 
heidení és a sihlthali vasút felvétetik . . . 329 

— hatálya alá eső vasutvonalak jegyzékébe több 
helyi érdekű vasút felvétetik 1044 

— hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékében 
eszközölt változtatások, illetve kiegészítések. 

1490. és 1979 

— végrehajtására vonatkozó határozmányok 1 . 

• §-ának kiegészítése. (I-ső pótlék.) 542 

— 1-ső melléklete határozmányaínak módosítása, 
ületve kiegészítése. (II. pótlék.) 2041 

Besorozott ujonczok sorozójárásonkínti ki- 
vetése czéljából szerkesztendő kimutatások . 1018 

Beszállásolás alkalmával kiszolgáltatandó étke- 
zésért a szállásadóknak fizetendő megtérítések 
összegeinek megállapítása az 1893. évre . . 124 

Betegsegélyző pénztárak (kerületiek) által 

vezetendő statisztikai kimutatások tárgyában . 1444 
~ érdekében, az elemi népiskolai tanítók közre- 

' működhetnek - 774 

D* 

Digitized by CjOOQ IC 



/r-ií 



LII TÁRGITMUTATÓ 



Betétek szerkesztése alkalmával a betétekbe fel 
nem vett, továbbá a betétek szerkesztése után 
képződött vagy magánforgalom tárgyává vált 
ingatlanok telekkönyvezésénél, a pénzügyi ható- 
ságok által követendő eljárás szabályozása 369 

— szerkesztése alkalmával a nem-telekkönyvezett 
vagy többszörösen telekkönyvezett ingatlanok- 
nak a tényleges birtokos nevére történt föl- 
vétele ellen használható jogorvoslatok . . . 1029 

— szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX., 1889: 
XXXVm. és 1891 : XVI. t.-czikkek végrehaj- 
tása iránti utasítás 1094 

— szerkesztési czéljaira szükségelt földadósorozati 
munkálatok soronkivül rendezendők .... 2873 

Betűk helyett közértelmü szavak használandók az 

időjósló táviratoknál 609 

Bevándorlása az idegen zsidóknak Syriába és 

Palaestinába a Porta részéről korlátoztatik . 2443 

Bevándorolt és a honvédség póttartalékába be- 
sorozott egyének katonai kiképeztetésre való 
bevonulási kötelezettségének szabályozása . . 1954 

Bevonulási kötelezettség szabályozása, a 
külföldről bevándorolt és a honvédség pót- 
tartalékába besorozott egyénekre vonatkozólag . 1954 

Bevonulások (katonaiak) részleges felfüggesztése 
ügyében a cholerajárvány alkalmából tett intéz- 
kedések megszüntetése tárgyában 126 

Bevonulásoknak a cholerajárvány miatti rész- 
leges felfüggesztése iránt kiadott 1892. évi 
körrendelet hatályon kivül helyeztetik . . . 592 

Bécs-budapesti állami távbeszélő-berendezés a 
budapesti távbeszélő-hálózat előfizetői és nyil- 
vános állomásai által is használható .... 1048 

Bécs-szt.-marxi vásárokra a tüdővészszel fer- 
tőzött törvényhatóságok területéről származó 
szarvasmarhák mily feltételek alatt szállithatók ? 1091 

Békés-csanádi helyi érdekű gőzmozdonyú 

vasút engedélyokmánya 1457 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LIU 



Békésmegyei helyi érdekű vasút a nemzetközi 
árúfuvarozás iráiati berni egyezmény hatálya alá 
esó vonalak jegyzékébe felvétetik .... 1044 

Bélyeges vasúti fuvarlevél-űrlapok (régi mintájúak) 

használatának meghosszabbitása 1790 

— vasúti fuvarlevél-űrlapokon kiállított vasúti fu- 
varlevelek kötelező használata iránt 1892. évben 
kibocsátott szabályrendelet módosittatik . .1924 

Bélyegilleték befizetése a Budapesten székelő 
hazai és illetve az itt czégjegyzett vezérkép- 
viselőséggel biró osztrák és külföldi pénzinté- 
zetek és bizlositó-társulatok vidéken alkalma- 
zott hivatalnokainak és szolgáinak illetményei 
után 737 

— lerovása a külföldi marhalevelek után . . . 1062 

— lerovása a nyilvános számadásra kötelezett 
társulatok, egyletek, vállalatok és pénzintézetek 
igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után ' .... 1800 

— mérvére befolyással biró > népessége megálla- 
pításánál, az általános népszámlálás adatai 
irányadók 1793 

— nem fizetendő Szerbiában a dominó, sakk, 
biliárd és hasonló játékok után, ha azok az 
osztrák-magyar monarchiából vitetnek be . . 2478 

— ujabb megállapítása a hirdetményes levelező- 
lapok után 1571 

— (hirlapi beiktatási) késedelmi kamat kötelezett- 
sége iránt 2419 

Bélyegilletéke a kincstári bélyeges halászjegyek 

kiszolgáltatására irányuló folyamodványoknak . 950 

— a magyar állam czímerei használatának enge- 
délyezése iránti folyamodványoknak .... 946 

Bélyegkötelezettsége a gőzkazánok megvizs- 

gáltatása iránti kérvények mellékleteinek . .2414 

— a vasúti fuvarlevél-másodpéldányoknak . . . 1963 
-^ azon könyvecskéknek, melyek a bányászati 

és iparvállalatok által a munkásaiknak és alkal- 



Digitized by 



Google 



j LIV TÁRGYMUTATÓ 

mazottjaiknak kiszolgáltatott élelmezési czikkek : (^ 

bejegyzésére használtatnak 562 

Bélyegmentessége a zálogkölcsönök átváltoz • 
tatására vonatkozó jogügyletek illetékezésénél 
kivan t hitelesilett telekkönyvi kivonatoknak . . Í792 
• Bielitzi »Kaiser Franz Josef Spital« név alatt 
újonnan berendezett kórháznak nyilvános köz- 
kórházi jelleggel való felruházása, s ugyanott a 
napi ápolási díjak megállapítása 1936 

V Biharmegyei Iráz pusztától Bölcsi pusztához 
> átcsatolt területrész törvénykezési tekintetben a 

nagyszalontai járásbírósághoz osztatik be . . 2394 
— Királyerdő nevű terület törvénykezési tekintetben 
a magyar-csékei járásbírósághoz, telekkönyvi 
tekintetben pedig a belényesi járásbírósághoz 

csatoltatik 931 

Biliárd, sakk, dominó és hasonló játékok után 

V Szerbiában bélyegilleték nem fizetendő, ha 
azok az osztrák-magyar monarchiából viteti 

nek be 2478 

r Billédi járásbíróság telekkönyvi halósággal fel- 

ruháztatik 2470 

Birák és bírósági hivatalnokok ellen az 1881. évi 
XXXIV. t.-czikk 12. §-a értelmében érvénye- 
^ sitendő kártérítési eljárás iránt kiadott körren- 
delet szabatos foganatosítása 739 

Birói letétek kezelésére nézve fennálló szabá- 
lyokról 1536 

Birósági határozatok — az orsz. letartózta- 
tás! intézetekből tervényszék elé állított elitél- 
tekre nézve hozottak — az illető letartózta- 
tási intézet igazgatóságával közlendők . . . 1694 

Birósági határozatokat tartalmazó díjköteles 

ajánlott levelek postai kezelése 2874 

Birósági hivatalnokok ellen az 1881. évi 
XXXIV. t-czikk 12. §-a értelmében érvénye-' 
sitendő kártérítési eljárás iránt kiadott körren- 
delet szabatos foganatosítása 739 



Digitized by 



Google 






TÁRGYMUTATÓ LV 

Lapsxáa 

Bírósági idézése a közős hadsereg, haditenge- 
részet, honvédség és csendőrség kötelékében 
tényleg szolgáló egyéneknek 1024 

Birósági iratok és megkeresések — Orosz- 
országba küldendők — orosz forditással látan- 
dók el 1690 

Birósági levéltárakba helyezendők át a vár- 
megyei levéltárakban őrzött úrbéri birtokren- 
dezési ügyiratok 1090. és 1957 

Birósági próbaszolgálat az igazolványos al- 
tiszteket a kir. ügyészségi imoki állásokra is 
képesiti 1956 

Birósági személyzet útiszámláin a napidíj- 
osztályzat kitüntetendő, illetve igazolandó . . 1692 

Bíróságok büntető ügyvitele iránt kiadott szabá- 
lyok értelmezése, kiegészítése és módosítása. 265., 926 

— (külföldiek) által polgári ügyekben hozott hatá- 
rozatok kényszer alkalmazása nélkül kézbesi- 1 
tendők f 254 I 

— (magyarországiak és horvát- szlavonországiak) | 
közt a polgári és büntető ügyekben nyújtandó \ 
kölcsönös jogsegély 1032 í 

— (magyar és horvát-szlavonországiak) közt a jö- 
vedéki kihágási ügyekben nyújtandó kölcsönös 
jogsegély 2119 

Birtokrendezési műszaki munkálatok hitelesí- 
tése, az ország erdélyi részeiben, az állandó 
kataszter közegei által; továbbá ugyanott a 
községek egész határára teijedő tagosítások ese- 
teiben, a kataszteri háromszögelési adatok szol- 
gáltatásáról, s a tagositási költségekhez való 

állairi hozzájárulás mérvéről 2473 

~ ügyekben az ország erdélyi részeiben, továbbá 
a volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd-me- 
gyék és a volt Kővárvidék területén követendő 
eljárást szabályozó új utasításnak az illetékes 
kir. bíróságokkal való közlése és az átmeneti in- 
tézkedések megtétele 156 



Digitized by 



Google 



I.VI TÁRGYMUTATÓ 

Lapuin 

Birtokrendezési ügyiratok (a vármegyei levél- 
tárakban kezeltek) az illetékes kir. törvény- 
székekhez helyezendök át ... . 1090. és 1957 

B i t a háromázékmegyei község törvénykezési tekin- 
tetben a kézdivásárhelyi járásbirósághoz, telek- 
könyvi tekintetben pedig a kézdivásárhelyi kir. 
törvényszékhez csatoltatik 2471 

Biztosíték gyanánt elfogadhatók a magyar helyi 
érdekű vasutak részvénytársaság 4^2 ^/o-os köt- 
vényei . 1799 

— gyanánt elfogadandők a magyar takarékpénz- 
tárak központi jelzálogbankja által kibocsátott 
községi kötelezők . . . 2134 

— gyanánt elfogadandők a pesti magyar keres- 
kedelmi bank által kibocsátott községi köt- 
vények 2420 

— mérvének megállapitása az 1893/94 iki terme- 
lési időszakra nézve, — a czukorgyártelepek vál- 
lalkozói által esetiig fizetendő kiviteli jutaimi 
térilmények biztositása végett 1531 

Biztosítékok (készpénzbeliek) kamatlába ö^o-ról 

4>-ra leszállittatik 2133 

Biztosító-társulatok (Budapesten székelő ha- 
zaiak és illetve itt czégjegyzett vezérképviselö- 
seggel bíró osztrák és külföldiek) vidéken al- 
kalmazott hivatalnokainak és szolgáinak illet- 
ményei után járó bélyegilletékek befizetése 
iránt 737 

Bor mesterséges úton való készítése és forgalomba 
hozatala által elkövetett kihágási ügyek, lefog- 
lalás vagy zárlat elrendelése esetén, soron kivül 
intézendők el 2636 

— mesterséges úton való készítésének és forga- 
lomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: 
XXIII. t.-czikk végrehajtása 2517 

Borcsány trencsénmegyei község törvénykezési 

tekintetben a baáni járásbirósághoz oszlatik be 2392 
Boritaladó biztosítása az 1894. évre .... 2120 



Digitized by 



Google 



I 






tArgymxjtató LVn 

La pasán 

Boros-Sebes és Menyháza közt vezetendő helyi 

érdekfi gözmozdonyú vasút engedélyokmánya 507 

Borzóvölgyi bányavasut építésének engedélye- 
zése. (A kassa-tomai h. é vasút engedély- 
okmányának függeléke.) 202Í 

Boszna-vasut a nemzetközi árufuvarozás iránt 
létrejött berni egyezmény hatálya alá esö vona- 
lak jegyzékébe felvétetik 294 

Bosznia-Herczegovinával való postai for- 
galomban az értékporto leszállittatik . . . 1787 

Bölcsi biharmegyei pusztához átcsatolt területrész 
törvénykezési tekintetben a nagyszalontai járás- 
bírósághoz osztatik be 2394 

Brassó-háromszéki helyiérdekű vasút a nem- 
zetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá esö vonalak jegyzékébe fölvétetik 1044 

Brassói gör. kel. középkereskedelmi iskola a fö- 
gymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenran- 
gúnak tekintendő 292 

Bronzérmék (koronaértékre szólók) forgalomba 
hozatala, s az o. é. négykrajczáros váltópénz 
bevonása 563 

Budapest-bécsi állami távbeszélő-berendezés a 
budapesti távbeszélő-hálózat előfizetői és nyil- 
vános állomásai által is használható . . . 1048 

Budapesten létesítendő közhasználatú »Telefon 

Hírmondó* engedélyokirata 2539 

— székelő hazai és illetve itt czégjegyzett vezér- 
képviselőséggel biró osztrák és külföldi pénz- 
intézetek és biztosító-társulatok vidéken alkal- 
mazott hivatalnokai és szolgáinak illetményei 
után járó bélyegilleték befizetése tárgyában . 737 
Budapesti állatorvosi akadémián tanársegédi 
minőségben eltöltött idő a nyugdíjazásnál be- 
számittaük . . . • 2661 

Budapesti egyetemen a »promotio sub aus- 

piciis Regis« intézmény felujittatik . . . .1871 

Budapesti helyi érdekű vasutak budapest- 



Digitized by 



Google 



itfllvl 



. L VII I TÁRGYMUTATÓ 

czinkotai vonalának »József föherczeg- telep* 

. ., megállóhelyétől Puszta- Szén t-Mihályra vezetendő 
keskenyvágányú lófogatú közúti vasút engedély- 
okirata 2033 

Budapesti nagykörúti villamos közúti vasútra 

vonatkozó engedélyokmány függeléke . . • 106O 

Budapesti X-d i k k e r ü 1 e t i köztemetőhöz vezető 
gőzmozdonyú közúti vasútnak villamos üzenu^e 
leendő berendezése iránt . 1056 

Büntető birói ügyvileh szabályok értelmezése, 

kiegészítése és módosítása 265. és 926 

Büntető határozatok és azok körüli teen- 
dőkre vonatkozólag, a közutakról és vámokról 
szóló 1890 évi I. törvényczikk végrehajtása. 330 

Büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jog- 
segély, a magyarországi és a horvát-szlavón- 
országi bíróságok és ügyészségek közt . . . 1032 
— felmerülő vegyészeti kérdésekben szakvélemény 
adása végett az országos müvegyészeti intézet- 
nek megkeresése, és e megkérések körüli sza- 
bály talanségok megszüntetése iránt .... 1021 

Bűntettesek kiadatási ügyeiről, a kik a külföldi 
államok, különösen az északamerikai Egyesült- 
Államok által kiadattak és harmadik államnak, 
különösen a Németbirodalomnak területén szál- 
litandók át 1696 

Bűn V ád alól elmebetegség miatt fölmentett és tény- 
leg még elmebajos egyének a közigazgatási ható- 
ságokhoz szolgáltatandók át 2465 



Cholera járvány alatt a törvényhatóságokban 
szerzett tapasztalatok és észleletek bejelentése 
iránt 1943 

— elleni védekezés tárgyában 1706 

— kitörésének megakadályozása czéljából teendő 
előkészületek tárgyában 448 



Digitized by 



Google 



iw;^^ 



TÁRGYMUTATÓ LEK 

lAvmkm 

Cholerajárvány miatt a katonai bevonulások 
részleges felfüggesztése iránt kiadott 1892. ^yi 
körrendelet hatályon kivül helyeztetik . . . . 591 

— miatt az 1892. évi katonai bevonulások rész- 
leges felfüggesztése ügyében tett intézkedések 
megszűntetése It6 

— miatt elrendelt szállitási tilalmak megszüntetése, 
s az Oroszországból származó némely árúk be- 
hozatali tilalma iránt . 1700 

Cognacgyárosok által vezetendő árújegyzékek 

tárgyában 37t 

Consulságok által a m. kir. igazságügyministe- 
rium rt?széröl kiállitott vagy hitelesített okiratok 
mely esetben látandók el felülhitelesitési zára- 
dékkal? . 1786 

Conversio. Lásd: Kölcsönátváltoztatás. 

Cosmeticus szerek a gyógyszerészek által adó- 
mentesen beszerzett nem -denaturált szeszből 
elő nem állíthatók 424 

Csendőrség kötelékében tényleg szolgáló egyének 

bírósági idézése 1024 

Csetnekvölgyi helyi érdekű gőzmozdony ú vasút 

engedélyokirata 2074 

Cultur- mérnöki kerületek uj beosztása . . . 464 

Curagao németalföldi gyarmat hozzájárulásáról a 
tenger alatti kábelek védelme iránt kötött 
egyezményhez 256 

Czímerhasználat engedélyezése iránti folya- 
modványok bélyegilletéke 946 

Czinkotai vasút » József főherczeg-telep« meg- 
állóhelyétől Puszta-Szent-Mihályra vezetendő 
keskenyvágányú lófogatú közúti vasút engedély- 
okirata 203» 

Gzukoradóról szóló 1888. évi XXIII. t.-czikk 
végrehajtása iránt kiadott utasításnak a czukor- 
termelvények iparjegyekkel való ellátására vo- 
natkozó rendelkezéseinek kiegészítése . . . 106S 



Digitized by 



Google 



r 

LX TÁRGYMUTATÓ 

Czukorfogyasztási adó biztosítása az 1894. 

évre . 2120 

Czukorgyártelepek vállalkozói által esetleg 
fizetendő czukorkiviteli jutaimi téritményejc biz- 
tosításául nyújtandó biztosíték mérvének meg- 
állapítása, az 1893/4 íkí termelési időszakra 
nézve 1531 

Czukortermelvények iparjegyekkel való ellátá- 
sára nézve, a czukoradóról szóló 1888. évi 
XXIII t -czikk végrehajtása iránt kiadott utasí- 
tásban foglalt rendelkezések kiegészítése . . 1063 

— tiszta súlyának megállapításánál, a kilogramm 
törtrészeível való elbánás tárgyában . . . . 743 

— bejelentett elszállításának akadályozása esetére 
vonatkozó rendelkezések (1888 : XXIII. t.-czikk 
végrehajtási utasításának 24. §. D. pontja) ki- 
egészíttetnek 1528 



D. 

Debreczen- füzesabonyi helyi érdekű vasút 
a nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyez- 
mény hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fel- 
vétetik 1044 

Debrec zen-nagylétai helyi érdekű gözmoz- 

donyú vasútra vonatkozó engedélyokirat . . 1980 

Derzsida (Nagy-) szilágymegyei község törvény- 
kezési és telekkönyvi tekintetben a szílágy- 
soralyóí járásbírósághoz átcsatoltatík . . . 2796 

Dézsmaváltságí tartozások telekkönyvi törlése 

körüli eljárás módosíltatik 2556 

Diaeteticus szerek a gyógyszerészek által adó- 
mentesen beszerzett nem- denaturált szeszből 
elő nem állíthatók 424 

Díjak leszállítása, a magánhasználatú távbeszélő- 
berendezések után . 1046 

Díjköteles ajánlott levelek postai kezelése, a 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXl 

LapuáM 

melyek polgári peres ügyekben hozott birói 
határozatokat tartalmaznak 2874 

Diphthexitis elfojtása és terjedésének meggátlása 

tárgyában 458 

D b r e s t biharmegyei községhez tartozó »Király- 
erdö« nevű terület törvénykezési tekintetben 
a magyar-csékei járásbírósághoz, telekkönyvi 
tekintetben pedig a belényesi járásbirósághoz 
csatoltatik 931 

Doktorrá avatás »sub auspiciis Regis« a buda- 
pesti és kolozsvári egyetemeken felujittatik • 1871 

Dominó, sakk, biliárd és hasonló játékok után 
Szerbiában bélyegilleték nem fizetendő, ha azok 
az osztrák-magyar monarchiából vitetnek be . 2478 

Donga- és talpfatelepek az iparhatósági telep- 
engedélyezési eljárás alá eső üzlettelepek közé 
Boroztatnak 1978 

Dunántúli helyi érdekű vasutak a nemzetközi 
árúfuvarozás iránti berni egyezmény hatálya 
alá esö vonalak jegyzékébe fölvétetnek . . . 1044 



£. £. 

Ebédpénzek összegeinek megállapítása a közös 
hadsereg és honvédség legénysége részére, az 
1893. év folyamán az átvonulások alkalmával 
kiszolgáltatandó étkezésért a szállásadóknak 
fizetendő megtérítésül 124 

Eczetlé — 80^/0 eczetsavat tartalmazó — vasúton 

való szállításának feltételei 2797 

Egészségi igazolványok érvényességi tarta- 
mának megállapilása, a külföldről érkező állati 
nyersterményekre nézve 1713 

Egészségügyi ellenőrzése a szállodák és 

vendégfogadóknak 1937 

Egészségügyi Értesítő kiadása tárgyában . 778 

Egészségügyi intézkedések (vasutakra ki- 




VÁ'ii 



Digitized by 



Google 



LXII TÁRGYMUTATÓ 

LApssám 

terjedők) iránt a vasúti szakközegek meghall- 
gatandók ............. 2637 

Egészségügyi rendtartás a kőbányai sertés- 

piacz részére 783 

Egészségügyi viszonyokról szóló törvény- 
hatósági évi jelentések mikénti szerkesztése és 
fölterjesztése tárgyában 2638 

Egyedárúsági törvény (szerbiai) és az annak 
végrehajtására vonatkozó rendeletek főbb hatá- 
rozatainak, valamint a játékbélyegilletékekre 
' vonatkozó intézkedéseknek ismertetése, és az 
új szerb kiviteli vámtarifának közzététele . . 2478 

Egyenes adók 1894. évre vonatkozó kivetésé- 
nek alapjául szolgáló előmunkálatok és tárgya- 
lások meginditása iránt 2425 

Egyenlökarú felső serpenyős mérlegek (toló- 

sulylyal ellátottak) hitelesitése 15ü9 

Egyesületi tallérok és kettőstallérok (osztrák 

veretüek) forgalmon kivül helyeztetnek . . 747 

Egyesült-Államok által kiadott és harmadik ál- 
lamnak, különösen a Németbirodalomnak terü- 
letén átszállitandó bűntettesek kiadatási ügyeiről 1696 

Egyetemeken a »promotio sub auspiciis Regis « 

intézménye felújittatik 1871 

Egykoronás ezüst érmék forgalomba hozatala . 949 

Egyletek (nyilvános számadásra kötelezettek) 

adója kivetésének meginditása az 1893. évre. 352 

— igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg-illeték mi- 
ként rovandó le? 1800 

Elemi iskolai tanitói és tanítónői képesítő vizs- 
gálati szabályzat egyes rendelkezéseinek értel- 
mezése 1076 

— tanitók közreműködése a kerületi betegsegélyző 
pénztárak érdekében 774 

Elemi iskolák izraelita vallású tanulói szombati 
napokon az irás, számolás és rajzolás alól 
felmenthetők 1532 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXIII ' 

Lapwáa 

Elemi iskoláknál alkalmazott rendes és segéd- 
tanítók és tanítónők lakbérilletményének sza- 
bályozása 1074 

— gyújtöperselyek állíthatók fel, a szegénysorsú 
iskolás gyermekek segélyezése czéljából . . 772 

Elhullások esetén, melyek a vasúton vagy hajón 
való szállítás közben egyes állatszállítmányok- 
ban előfordulnak, milyen eljárás követendő? . 2457 

Elitélt egyének szem élyazonosságának meg- 
állapítása végett, a jogerős ítéletek kihirdetése 
körül követendő eljárás 1962 

Elitélt egyénekre nézve hozott bírósági hatá- 
rozatok az illetékes orsz. letartóztalási intézet 
igazgatóságával közlendők 1694 

Elkészített gyógyszerárúk külföldről való 

behoz. t tálára kik vannak jogosítva? .... 152T 

Elkülönítési (úrbéri) műszaki munkálatok hite- 
lesítése, az ország erdélyi részeiben, az állandó 
kataszter közegei által; továbbá ugyanott a 
községek egész határára terjedő tagosítások 
eseteiben, a kataszteri háromszögelési adatok 
szolgáltatásáról, s a tagositási költségekhez 
való állami hozzájárulás mérvéről .... 2473 

Ellátási igényjogosultság megállapítása 
iránti kérvények fölszerelése, melyek az állami 
tisztviselők, altisztek és szolgák, vaery azok 
özvegyei és árvái részéről nyújtatnak be . . 2421 

Ellátási illetményekben részesülő katonai 
özvegyek és árvák haláleseteinek nyilvántar- 
tása iránt , 764 

Ellenőrzése a közkórházakból kitiltott egyé- 
neknek 1933 

— a szállodáknak és vendégfogadóknak, egészség- 
ügyi tekintetben 1937 

— a vadászati és fegyveradónak 2131 

Elmebetegség miatt a bünvád alól fölmentett 

és tényleg már elmebajos egyének a közigaz- 
gatási hatóságokhoz szolgáltalandók át . . . 2465 



Digitized by 



Google 



L 



LXIV TÁRGYMUTATÓ 

Előfizetési díj les7,áJlitása az állami kezelésben 
levő közhasználatú városi és környékbeli táv- 
beszélőknél B02 

Előfizetők bekapcsolása az állami kezelésben 
levő közhasználatú városi és környékbeli táv- 
beszélőknél 500 

Elöljárók (községiek) és azok fogatai az állami 
adók beszállitása alkalmával vámmentességben 
részesülnek 2515 

Előmunkálatok elrendelése az 1 894. évi ujoncz- 

állitásra vonatkozólag 2389 

— megindítása ^ 1894. évi egyenes adók kive- 
tése tárgyában 2425 

Elsőfokú közigazgatási (politikai) hatóság hitele- 
sítési záradéka megkívántatik a Németországban 
használni szándékolt anyakönyvi kivonatokra 
nézve 2437 

Elveszett postautalványok kifizetési felha- 
talmazásainak kiállítása körül követendő eljárás 277 

Elzárás-büntetés és fogházbüntetés végrehaj- 
tásáról és a pénzbüntetésekből befolyó összegek 
felhasználásáról szóló 1892. évi XXVU. t.-cz. 
végrehajtása 455 

Engedélyokmánya balatonszentgyörgy-somogy- 
szobbi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra vo- 
natkozólag . 1493 

— a békés- Csanádi helyi érdekű gőzmozdonyú vas- 
útra vonatkozólag 1457 

— a borossebes-menyházai helyi érdekű gőzmoz- 
donyú vasútra vonatkozólag 507 

— a Budapesten létesítendő közhasználatú »Tele- 

fon Hírmondó « berendezésére vonatkozólag . 2539 

— a budapesti helyi érdekű vasutak budapest- 
czinkotai vonalának » József főherczeg-telep« 
megállóhelyétől Puszta-Szentmihályra vezetendő 
keskenyvágányú lófogatú közúti vasút építésére 

és üzletére vonatkozólag ...,..,. 2033 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXV 

LsipS2áiu 

Engedélyokmány a csetnekvölgyi helyi érdekű 

gözmozdonyú vasútra vonatkozólag 2074 

— a debreczen - derecske - nagylétai helyi érdekű 
gözmozdonyú vasútra vonatkozólag .... 1980 

— a hidegkút-tamásii helyi érdekű gözmozdonyú 
vasútra vonatkozólag . 677 

— a kaposvár-mocsoládi helyi érdekű gözmoz- 
donyú vasútra vonatkozólag .,..., 2805 

— a körös-belovári helyi érdekű gözmozdonyú 
vasútra vonatkozólag . . 610 

— a Máramaros-Sziget város területén épitendö 
lófogatú közúti vasútra vonatkozólag . . .2012 

— a szepesbéla-podolini helyi érdekű gözmozdonyú 
vasútra vonatkozólag 646 

— az Ungvártól Nagy-Bereznáig vezetendő helyi 
érdekű gözmozdonyú vasútra vonatkozólag . 300 

— a zsitvavölgyi helyi érdekű gözmozdonyú vas- 
útra vonatkozólag 707 

Enge.délyokmányi függelék a Budapest- 
nagykörúti viUamos közúti vasútra vonatkozólag 1060 

— a budapesti X. ker. új köztemetőhöz vezető 
gözmozdonyú közúti vasútra vonatkozólag . . 1056 

— az eperjes-bártfai helyi érdekű gözmozdonyú 
vasútra vonatkozólag 984 

— a kassá- tornai helyi érdekű vasútra vonatkozó- 
lag, — a Szepsi állomástól Alsó-Meczenzéfíg 
vezetendő helyi érdekű gözmozdonyú. vasút és 
az ennek szárnyvonalát képező borzóvölgyi 
bányavasút kiépítése iránt . 2022 

-~ a kolozsvári gözmozdonyú közúti vasútra vo- 
natkozólag 276. és 2494 

— a nagykároly-somkúti helyi érdekű gözmoz- 
donyú vasút építésére és üzletére vonatkozó- 
lag, — a barlafalu-erdőszádai vonalrész folyta- 
tólagos kiépítése iránt 2415 

— a szamosvölgyi vasút vonalai tényleges épitési 
és üzletberendezési tökéjének fölemelésére és 

* ezen vasúton a m. kir. államvasutak személy- 

E 



Digitized by 



Google 



LXVI TÁRGYMUTATÓ 

és árúdíjszabási rendszerének életbeléptetésére 
vonatkozólag 1487 

Eperjes-bártfai helyi érdekű gözmozrlonyú vasút 

engedélyokmányának függeléke 934 

Erdélyi részekben a birtokrendezési műszaki 
munkálatok hitelesitése iránt, a kataszteri mér- 
nökök által ; továbbá ugyanott a községek egész 
határára terjedő tagositások eseteiben, a katasz- 
teri háromszögelési adatok szolgáltatásáról, s a 
tagositási költségekhez való állami hozzájárulás 
mérvéről 2473 

— a birtokrendezési, különösen pedig az úrbéri 
elkülönitési, az arányositási és a tagositási 
ügyekben követendő eljárást szabályozó új uta- 
sításnak az illetékes kir. bíróságokkal való 
közlése és az átmeneti intézkedések megtétele 156 

— levő ág. ev. orsz. egyház kötelékéhez tartozó 
iskola-fentartók, tanitók, tanítónők, óvók és 
gyermekkertésznők az országos tanitói nyugdíj- 
intézethez való hozzájárulás kötelezettsége alól 
fölmentetnek . 766 

Erdélyrészi róm. kath. status hatásköre, az általa 
fentartott és vezetett középiskolákra vonatko- 
kozólag 2880 

Erdők kivágása szempontjából, a közutakról és 
vámokról szóló 1890. évi I. törvényczikk 
133. §-ának az erdőtörvény intézkedésével való 
összhangba hozatala 345 

Erdőszáda és Barlafalu közti vonalrész folytató- 
lagos kiépítése iránti engedély. (A nagykároly- 
somkúti helyi érdekű gőzmozdonyú vasút enge- 
délyokmányának függeléke.) 2415 

Erdőtermékek szállításának feltételei, a közutak 

igénybevételével 343 

Erjesztő kádaknak több főzet utján nyert sör- 
lével eszközölt megtöltésére vonatkozó határoz- 
mányok részbeni módosítása 947 

E s k e t é s i anyakönyvekbe való utólagos bejegyzések 

vagy kiigazítások körüli eljárás 1534 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ ' LXVII 

Lapszám 

Eskü (hivatali) letétele iránt a pénzügyi közigaz- 
gatásnál eddig követett eljárás megváltoztatása 948 

Esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árú fuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetik . 1044 

Express kézbesítésnek és az érte járó díjak- 
nak szabályozása a postai küldeményekre vonat- 
kozólag 598 

Ezredéves kiállítás középiskolai csoportjának 

programmja 2887 

Ezüst érmék (egy koronásak) forgalomba hoza- 
tala 949 

Égetett szeszes folyadékok nagybani for- 
galmára vonatkozó árújegyzékek vezetése Három- 
szék vármegye területén 751 

— utáni szeszitalmérési adó, a tényleg kimért 
vagy kismértékben eladott czikkek neme, minő- 
sége és mennyisége szerint fizetendő . . . 2867- 

Élelmezési díj fölemelése a hazai tengeri keres- 
kedelmi hajókon hazaszállított vagyontalan 
egyének után 2798 

Élelmi czikkek bejegyzésére (a munkások ré- 
szére) a bányászati és iparvállalatok által hasz- 
nált könyvecskék bélyegilleték alá esnek . . 562 

Élettartamhoz vagy határozott időtartamhoz 
kötött jogoknak perenkivüh törlése körüli el- 
járás szabályozása iránt 258 

Érettségi bizonyítványok másodlatainak nyil- 
vántartása 2145 

Érmék (koronaértékbeliek) pénztári kezelése és 
azok kiadásának és bevételezésének elszámo- 
lása iránt . 373 

Értékmegállapító bizottság (árúforgalmi, 

statisztikai) szervezeti és ügyviteh szabályzata . 1780 

Értékporto leszállítása a megszállott tartományok- 
kal való postai forgalomban 1787 

E* 



Digitized by 



Google 



*\ LXVIII TÁRGYMXJTATÓ 

Lapszám 

Érvényességi tartam megállapítása a kül- 
f- ' földről érkező állati nyerstermények származási 

•?;; és egészségi igazolványai tekintetében . . .171$ 

Északamerikai Egyesült-Államok által kiadott 
-és harmadik államnak, különösen a Német- 
birodalomnak területén átszállítandó bűntettesek 
kiadatási ügyeiről , . . 169(> 

Évi díjak leszállítása a magánhasználatú táv- 
beszélő-berendezések után . . . . . . . 1046 

Évi jelentések az ország közegészségügyi viszo- 
nyairól miként szerkesztendők ? 2638 

Évi zárszámadások és költségvetések (köz- 
ségiek) elbírálása alkalmával az azokhoz csatolt 
községi vagyonleltárak a törvényhatóságok által 
a telekkönyvi kivonatokkal egybevetendők és 
ily módon a községi vagyonügyek szigorúan 
ellenőrizendők . .1873 



Fatelepek (kereskedelmiek), tekintet nélkül a fa 
minőségére, az iparhatósági telepengedélyezési 
eljárás alá eső üzlettelepek közé soroztatnak . 1978 

Fegyelmi büntetések alkalmazása a kir. 
ügyészek, mint elsőfokú fegyelmi hatóságok 
icí. - által a fogházfelügyelök és őrszemélyzet ellen . 1026 

Fegyveradó kivetésének megindítása az 1893. 

évre 352 

— nyilvántartása és ellenőrzése . . . . . .2131 

Feketekőrösi ármentesitö társulat alapszabályai . 468 

Felekezeti iskolákban gyűjtőperzselyek állít- 
hatók fel^ a szegénysorsú iskolás gyermekek 
segélyezése czéljából . 772 

Felekezeti népiskolai tanitók a kerületi be- 
tegsegélyző pénztárak érdekében közreműköd- 
hetnek 774 

Felek-fogarasi és felek-nagyszebeni helyi ér- 
• dekű vasutak a nemzetközi árúfuvarozás iránti 



Digitized by 



Google 



^■.^ 



TÁRGYMUTATÓ LXIX 

Lapszám 

berni egyezmény hatálya alá esö vonalak jegy- 
zékébe fölvétetnek 1044 

Felelősség kimondása és alkalmazása a közadók , 
kezeléséről szóló törvény alapján, valamint az 
adóbehajtási költségtéritmények előírása és ke- 
zelése 1795 

Felhatalmazások kiállítása elveszett postautal- 
ványok kifizetésére 277 

Felsőbánya szab. kir. bányaváros lakbérleti sza- 
bályzata 569 

Felső leányiskolákban gyűjtőperselyek állít- 
hatók fel, a szegénysorsú iskolás gyermekek 
segélyezése czéljából . 772 

Felső népiskolák és polgári iskolák tanítóinak 
és tanítónőinek képesítő vizsgálataira vonatkozó 
szabályzat .1803 

— izraelita vallású tanulói szombati napokon az 

irás, számolás és rajzolás alól felmenthetők . 1532 

Felső népiskolákban a női kézimunka-tanulás 
kötelezettsége a magántanulókra is kiterjesz- 
tetik 1577 

^ gyűjtőperselyek állíthatók fel, a szegénysorsú 
iskolás gyermekek segélyezése czéljából ... 772 

Felső serpenyős, mérlegek (tolósulylyal ellátott, . 
egyenlőkarúak) hitelesítése ....... 1569 

Felsőtorontáli ármentesitő társulat alapsza- 
bályai 954 

Feltételes adómentesség a nyílt községekben 
levágott marhákból nyert és külföldre kiszállí- 
tott húsra nézve 2136 

Feltételesen szállítható tárgyakra nézve, az 
osztrák és a magyar, valamint a németországi 
vasutak közt fennálló teherárúforgalomban al- 
kalmazandó könnyítések iránti egyezmény Lső 
póüéka 542 

— Ugyanannak Il-ik pótléka 2041 

Felügyélőbizottsági tagok illetményei után 

járó nyugtabéyeg-íUeték lerovása, a nyilvános 



Digiti 



ized by Google 



ixx 



TÁRGYMUTATÓ 



1800 
1718 



>J^- 



\^ 



számadásra kötelezett társulatok, egyletek, vál- 
lalatok és pénzintézeteknél 

Felügyelői kerületek beosztása a kerületi cul- 
turmérnöki hivataloknál 

Felülhitelesitési záradékkal a cs. és kir. 
osztrák-magyar követségek és consulságok ál- 
tal mely esetben látandók el a m. kir. igazság- 
ügyministerium részéről kiállított vagy hitelesi- 
tétt okmányok? 1786 

Felülvizsgáló bizottságok (sorozásiak) szer- 
vezése és összeállítása az 1894. évre, s a fe- 
lülvizsgálatok foganatositása 2788 

Felvételi föltételek a cs. és kir. hadapród- 
iskolákba 552 

— a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- 
és képző-intézeteibe, valamint a katonatiszti 
leányok nevelőintézeteibe 132 

— a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és 
képzőintézeteiben rendszeresitett, s az 1893/4. 

" iskolai év kezdetén betöltendő magyar állami 
alapítványi helyekre vonatkozólag .... 147 

— a fiumei cs. és kir. haditengerészeti akadé- 
miába 127 

— a m. kir. honvédségi Ludovika- Akadémiában 
az 1893/94. tanév kezdetén betöltendő magyar 
állami, illetőleg alapítványi és fizetéses helyekre 
vonatkozólag 483 

»FilIér« és »korona« rövidített jelzése tárgyában 1794 

Finnországba és Oroszországba bevitt árúk 

származásának igazolása tárgyában. 2028,2109, 2117 

és 2490 

Fiumei hadtengerészeti akadémiába való felvétel 

tárgyában 127 

Fizetések és másnemű adóköteles személyi járan- 
dóságok után fizetendő IV. oszt. kereseti és 
általános jövedelmi pótadó kivetése, beszedése 
és elszámolása iránt 40.414/1887. szám alatt 
kiadott rendelet némely határozmányának mó- 
dosítása 2562 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXXI 

lapszám 

Fizetéses helyek és alapítványi helyek betöl- 
tése a Ludovika- Akadémiában, az 1893/94. tanév 
kezdetén 483 

Fizetéses növendékek (tanitóképezdeiek) év- 
közben utólagos kedvezményekre nem számit- 
hatnak ... 2885 

Fizetési rendszer megállapítása a magyar pos- 
tai és távirdai személyzet részére az 1893. évi 
IV. t.-czikk alapján ^ 936 

Fogatok, melyeken a községi elöljárók állami adót 

szállítanak, vámmentességben részesülnek . .2515 

Fogházbüntetés és elzárás - büntetés végre- 
hajtásáról és a pénzbüntetésekből befolyó ösz- 
szegek felhasználásáról szóló 1892. évi XXVII. 
törvényczikk végrehajtása 455 

Fogház felügyelök és őrszemélyzet ellenakir. 
ügyészek, mint elsőfokú fegyelmi hatóságok által 
alkalmazható fegyelmi büntetések tárgyában . 1026 

Fogságbüntetés végrehajtása tényleges szolgá- 
latban álló katonák ellen, jövedéki kihágás miatt, 
ha a büntetés közig, utón szabatott ki . . . 561 

Fogyasztási adó alá tartozó állatok levágásából 
nyert húsnak valamely nyilt községből külföldre 
szállítása 2f36 

— biztosítása az 1894. évre 2120 

Folyamodványok (a szabadipar önálló gya- 
korlásának bejelentése vagy iparengedélyek 
megadása irántiak) bélyegilletékére befolyással 

bíró »népesség« megállapításánál az ált. nép- 
számlálás adatai irányadók 1793 

— bélyegilletéke a bélyeges halászjegyek kiszol- 
gáltatása iránt 950 

— bélyegilletéke a magyar állam czímerei haszná- 
latának engedélyezése iránt 946 

Folyóiratok megrendelésének korlátozása az állami 

tanitó- és tanitónőképzö-intézeti könyvtáraknál 440 

Fonadékok és huzalok (galván utón aranyozot- 
tak) és az ezekből előállított készárúk arany- 
tartalmának ellenőrzése tárgyában .... 428 



Digitized by 



Google 



LXXII TÁRGYMUTATÓ 

Lapuim. 

Forgalmi szolgálatra vonatkozó (vasút üzleti) 
szabályok alapelvéi egyes határozmányainak 
módositása, illetve kiegészítése 271 

1^' o.r r á s o k (gyógyerejüek) foglalása, valamint az 
ásványvizek töltése és dugaszolása körüli el- 
járás . 1548 

Fögymnasiumokkal a Röser-féle budapesti 
magán-középkereskedelmi iskola egyenrangúnak 
tekintendő 1570 

Földadósorozati munkálatok a telekkönyvi 

betétszerkesztés czéljaira soronkivül rendezendök 2873 

Földilletmények jövedelmének megállapítása, a 

melyek a tanitók javadalmát képezik . . . 2566 

Föreáliskolákkal a Röser-féle budapesti ma- 
gán -középkere?kedelmi iskola egyenragúnak 
tekintendő 1570 

Főváros területén létesítendő közhasználatú »Te- 

lefon Hírmondó « engedélyokirata 2539 

Fővárosi nagykörúti villamos közúti vasútra 

vonatkozó engedélyokmány függeléke . . .1060 

Fővárosi X-dik kerületi új köztemetőhöz ve- 
zető gőzmozdonyú közúti vasútnak villamos 
üzemre leendő berendezése iránt 1056 

Főzőkészülékek kölcsön vétele esetében a szesz- 
adótörvény alapján követendő eljárás szabályo- 
zása . . .' 2558 

Franczia köztársaság kormánya és az oszt 
trák-magyar monarchia mindkét államának kor- 
mányai között, alattvalóik polgári állapotára 
vonatkozó okmányok kölcsönös kicserélése iránt 
kötött egyezmény végrehajtása 548 

Francziaországba való kivitele a juhhúsnak . 1785 

Fuvarlevelek (vasútiak) kötelező használata iránt 
kibocsátott 1892. évi szabályrendelet módo- 

sittatik • • • 1924 

— (vasútiak) másodpéldányainak bélyegkötelezett- 
sége . . 1963 

Fuvarlevél-űrlapok (bélyeges, régi mintájúak) 

használatának meghosszabbítása 1790 



Digitized by 



Google 



r:r 



TÁRGlTdUTATÓ LXXIII 

Lapszim 

Függelék a budapest-nagyköruti vasút engedély- 
okmányához 1060 

— a budapesti X. kerületi uj köztemetőhöz vezető 
gőzmozdonyú közúti vasút engedélyokmányához 1056 

— az epeijes-bártfai helyi érdekű gőzmozdonyú 
vasút engedélyokmányához 934 

— a kassa-tornai helyi érdekű vasút építésére és 
üzletére nézve kiadott, engedélyokirathoz, — a 
Szepsi állomástól Alsó-Meczenzéfig, vezetendő 
h. é.. gőzmozdonyú vasút és a borzóvölgyi 
bánya vasút kiépítése iránt 2022 

— a kolozsvári gőzmozdonyú közúti vasút enge- 
délyokmányához . 276. és 2494 

— a nagykároiysomkúti h é. gőzmozdonyú vasút 
engedélyokiratához, a barlafalu-.erdőszádai vo- 
nalrész folytatólagos kiépítése iránt . . . .2415 

— a szamosvölgyi vasút engedélyokmányaihoz . .1487 

— a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. 
évi október hó 14-én létrejött, s az 1892. évi 
XXV. t.-czikk által beczikkelyezett nemzetközi 
egyezmény végrehajtására vonatkozó határozmá- 
nyok 1. §-ának utolsó bekezdése értelmében 
csak fellételesen szállítható tárgyakra nézve 
egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől a 
németországi vasutak között fennálló teheráru- 
forgalomban alkalmazandó könnyítésekről szóló 
egyezményhez 542. és 2041 

Fürdők és gyógyhelyek felügyelete, a fürdők, gyógy- 
helyek és ásványvizek kimutatásai, a források 
foglalása és az ásványvizek kezelése .... 1548 

Fűtök és gőzgépkezelők vizsgáiért fizetendő dijak 

ujabb megállapítása . . . . . . , 933 

Füzesabony-debreczeni helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyez- 
mény hatálya áJá eső vonalak jegyzékébe fel- 
vétetik . . • 1044 



Digitized by 



Google 



LXXIV TÁRGYMUTATÓ 

LapszáAA 

G. 

Gabona mérésre szolgáló 62-5 liter nagyságú 

edények párbérmérczeként hitelesíthetők . .1777 

Galván utón aranyozott huzalok, fonadékok és 
az ezekből elöállitott készárúk aranytartalmának 
ellenőrzése tárgyában 428 

Gépkezelök és kazánfűtők' vizsgáiért fizetendő 

díjak ujabb megállapilása 933 

Golubovecz-varasdi helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe felvétetik 1044 

Gondnokoltak és gyámoltaknak az árvaszékek 
által kamatozó letétként a kir. adóhivatalokba 
szállítandó és ott kezelendő tökepénzeiktöl az 
államkincstár által fizetendő kamat 4^/o-ban 
állapitlatik meg 745. és 781 

Goroszló (Magyar-) szilágymegyei község tör- 
vénykezési tekintetben a zilahi járásbírósághoz, i 
telekkönyvi tekintetben pedig a zilahi tör- 
vényszékhez átcsatoltatik 2796 

Gőding-holicsi helyi érdekű vasútnak magyar 
területre eső vonalrésze a nemzetközi árufuva- 
rozás iránti berni egyezmény hatálya alá eső 
vonalak jegyzékébe felvétetik 1044 i 

Göngysúly előzetes megállapítása a szesznek 

súlyszerinti kiszállítására használt hordóknál . 2555 

Görög-keleti román papjelölt-tanitók után 
való hozzájárulás, az országos tanítói nyugdíj- 
és gyámalaphoz 768 j 

Gözgépkezelök és kazánfűtők vizsgáiért fize- 1 

tendő díjak ujabb megállapítása 933 

Gőzkazán fűtők vizsgálati díja 933 : 

Gőzkazánok megvízsgáltatása iránti kérvények 

mellékletei bélyegkötelesek 2414 j 

Gözmozdonyú helyi érdekű vasút engedélyezése ' 

Balaton-Szent-Györgytől Somogy- Szobbig . . 1493 J 

DigitizedbyVjOOglC | 



TÁRGYMUTATÓ LXXV 

Lapszin 

Gőzmozdonyú helyi érdekű vasút engedélyezése 
Barlafalutól Erdöszádáig. (A nagykároly-somkúti 
h. é. vasút engedélyokmányának függeléke.) . 2415 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Boros-Sebes- 

töl Menyházáig 507 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Debreczentöl 
Derecskéig, illetve Nagy-Létáig 198d 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Hidegkúttól 
Tamásiig 677 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Kaposvártól 
Mocsoládig 2805 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Köröstől 
Belovárig 610 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Nagy-Surány- 

tól Aranyos-Maró thig. (Zsitvavölgyi vasút.) . . 707 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Pelsöcztöl 
Nagy-Szlabosig. (Csetnekvölgyi vasút.) . . . 2074 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Szarvastól 
Mezőhegyesig. (Békés-csanádi vasút.) .... 1457 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Szepes-Bélá- 

tól Podolinig 64e 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Szepsitől 
Alsó-Meczenzéfig. (A kassa-tornai h. é. vasút 
engedélyokmányának függeléke.) 2022 

— helyi érdekű vasút engedélyezése Ungvártól 
Nagy-Bereznáig 300 

Gúlák, szintezési oszlopok és egyéb katonai három- 
szögelési jelzők megrongálása vagy megsemmi- 
sítése esetében a politikai hatóságok részéről 
követendő eljárás tárgyában kibocsátott kör- 
rendeletek hatálya a kataszteri háromszögelési 
jelek megrongálásának vagy megsemmisítésének 
eseteire kiterjesztetik 1 

Gyakorlati vizsgálat szabályozása, a pénzügyi 

szolgálat kezelési szakában 2870 

Gyakorló-iskolák, a tanitó- és tanitónöképző 
intézetekkel kapcsolatban állók, legalább az ötö- 
dik, lehetőleg a hatodik évfolyammal is kiegé- 
szitendők 440 

Digitized by VjíJOQIC 



LXXVI TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

Oy ám a lap. (országos, tanitói) jövedelmeinek gya- 
rapításához a tankötelesek, gör. kel. román 
papjelölt-tanitók és más felekezetű lelkész- 
tanítók után való hozzájárulás 768 

Gyámoltak és gondnokoltaknak az árvaszékek 
által kamatozó letétként a kir. adóhivatalokba 
szállítandó és ott kezelendő tőkepénzeíktöl az 
államkincstár által fizetendő kamat 4^/o-ban 
állapittatík meg 745. és 781 

Gyári és ipari alkalmazottak segélyezésére szer- 
vezett kerületi betegsegélyző pénztárak érde- 
kében, az elemi népiskolai tanítók közreműköd- 
hetnek .... 774 

— alkalmazottaknak betegség esetén való segélye- 
zéséről szóló 1891. évi XIV. t:-cz. alapján mű- 
ködő kerületi betegsegélyző pénztárak által 
vezetendő statisztikai kimutatások tárgyában . 1444 

Gyermekkertésznők — az erdélyi részekben 
levő ág. ev. orsz. egyház kötelékéhez tartozók — 
az orsz. tanítói nyudgíj intézethez való hozzá- 
járulás kötelezettsége alól fölmentetnek . . . 766 

Gymnasiumi izraelita tanulók szombat-napokon 
és a többi zsidó-ünnepeken az irás és rajzolás 
alól fölmentendők 444 

Gyógyászati czélokból a gyógyszerészek részére • 
adómentes felhasználásra engedélyezhető éven- 
kinti szeszmennyiség átalányozása, és egyes 
szereknek adómentesen beszerzett nem-denatu- 
rált szeszből való előállításának eltiltása tár- 
gyában ...... 4^4 

Gyógydíjak megállapítása a bíelítzi » Kaiser Franz 
Josef Spitak név alatt újonnan berendezett 
nyilvános közkórházban ; . 1936 

Gyógyforrások foglalása és befedése, Valamint 
az ásványvizek töltése és dugaszolása körüli 
eljárás 1548 

Gyógyszerárúk (elkészítettek) külföldről való 

behozatala tárgyában . 1527 



Digiti 



ized by Google 



TÁRGYMUTATÓ LXXVII 

Laps2ám 

Gyógyszerek elöállitása czéljából a gyógyszeré- 
szek részére adómentes felhasználásra engedé- 
lyezhető éyenkinti szeszmennyiség átalányozása 
és egyes szereknek adómentesen beszerzett 
nem- denaturált szeszből való előállításának el- 
tiltása tárgyában . 424 

Gyógyszerészek részére gyógyászati czélokból 
adómentes felhasználásra engedélyezhető éyen- 
kinti szeszmennyiség átalányozása, és egyes 
szereknek adómentesen beszerzett nem-dena- 
turált szeszből való előállításának eltiltása tár- 
gyában ............. 424 

Gyorsírás tanítói (és tanítónői) vizsgálati sza- 
bályzat 544 

Győr város lakbérleti szabályzata 2364 

Gyufára nézve Szerbiában behozott állami egyed- . 
árúsági törvény és az annak végrehajtására 
vonatkozó rendeletek főbb határozatai közzé- 
tétetnek .• . 2478 

Gyűjtőperselyek felállítása az iskolákban^ a 
szegénysorsú iskolás gyermekek segélyezése 
czéljából 772 



H. 

Hadapród-ískolákba való felvétel iránti pá- 
lyázat 552 

Hadmentességi díj kivetésének megindítása az 

1893. évre 352 

Hadsereg csapatparancsnokságai és intézetei, 
valamint a magyar törvényhatóságok közti leve- 
lezés nyelvéről . . 187(> 

— legénysége részére, az 1893. év folyamán az át- 
vonulások alkalmával kiszolgáltatandó étkezés- 
ért a szállásadóknak fizetendő megtérítések ösz- 
szegeinek megállapítása 124. 



Digitized by 



Google 



LXXVlll , TÁRííVMUTATÓ 

Lapszál 

Hadsereg nevelő- és képzöintézeteibe, valamint a 
katonatiszti leányok nevelőintézeteibe való fel- 
vétel tárgyában , . 132 

— nevelő- és képzöintézeteiben megüresedett ma- 
gyar állami alapítványi helyek betöltése tár- 
gyában ..... 146 

— rangosztályba sorolt tartalékos (tengervédbeli) 
egyéneineiv nyilvántartására vonatkozó utasítás. 
(A véderőröl szóló 1889. évi VI. t.-czikk végre- 
hajtása iránti utasítás IV-dik része.) . . . 2662 

— tényleg szolgáló egyének bírósági idézése . . 1024 
Hadtengerészeti akadémiába való felvétel tár- 
gyában 127 

Hajó gép eszek vizsgálati díja 933 

Hajón hazaszállított vagyontalan egyének napi 

élelmezési díja egy koronára emeltetik föl . . 2798 

— szállítás közben egyes állatszállítmányokban 
előforduló elhullások esetén követendő eljárás 2457 

Halálesetek nyilvántartása, az ellátási illetmé- 
nyekben részesülő katonai özvegyeket és árvá- 
kat illetőleg 764 

Halálozási anyakönyvekbe való utólagos bejegy- 
zések vagy kiigazítások körüH eljárás . . . 1534 

H a 1 á s z j e g y e k kiszolgáltatása iránti folyamodvá- 
nyok bélyegilletéke 950 

Harmadosztályú keresetadó kivetése, a 
bányavállalatok — mint részvénytársaságok — 
igazgatósági tagjai és tisztviselői részére ki- 
fizetett jutalékok után 1065 

Harminczadi rendtartás (1788. évi) és har- 
minczadhivatah utasítás (1842. évi) még ér- 
vényben levő részei közzététetnek .... 2231 

Határozatok (külföldi bíróságok által polgári 
ügyekben hozottak) kényszer alkalmazása nél- 
kül kézbesítendők 254 

Hatáskör megállapítása, az erdélyrészí róm. kath. 
status részére, az általa fentartott és vezetett 
középiskolák tekintetében 2880 



1 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXXIX 

Lapszám 

Hatóságok ipari és más terménybeli szükségle- 
teinek beszerzésénél és az ipari munkálatok 
kiadásánál követendő szabályok 2398 

Havidíjas tartalékosok nyilvántartása a közös 
hadseregnél és hadi tengerésze tnél. (A védtör- 
vényi utasitás IV^ik része.) 2662 

— nyilvántartása a honvédségnél 805 

Háromszék-brassói helyi érdekű vasút a 

nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetik 1044 

Háromszékmegye területén, az égetett szeszes 
folyadékok nagybani forgalmára vonatkozólag, 
árújegyzékek vezetendök 751 

Háromszögelési adatok (kataszteriek) szol 

gáltatása, az erdélyi birtokrendezési ügyekben 2473 

Háromszögelési jelzők (katonaiak) megron- 
gálása vagy megsemmisitése esetében a poHti- 
kai hatóságok részéről követendő eljárás tár- 
gyában kibocsátott körrendeletek hatálya a 
kataszteri háromszögelési jelek megrongálásának 
vagy megsemmisítésének eseteire kiterjesztetik 1 

Házadó, mely az 1893. évre kivettetett, az 1894. 

és 1895. évekre is érvénynyel bir . . . . 423 

Helyi érdekű vasút engedélyezése Balaton-Szt.- 

Györgytöl Somogy-Szobbig 1493 

— engedélyezése Boros-Sebestől Menyházáig , . 507 

— engedélyezése Barlafalutól Erdőszádáig. (A nagy- 
károly-somkúti h. é. vasút engedélyokmányá- 
nak függeléke \ ... 2415 

— engedélyezése Debreczentől Derecskéig, illetve 
Nagy-Létáig 198Ö 

— engedélyezése Hidegkúttól Tamásiig . . . 677 
-- engedélyezése Kaposvártól Mocsoládig . . . 2805 

— engedélyezése Köröstől Belovárig . . . . 610 

— engedélyezése Nagy-Suránytól Aranyos-Maróthig. 
(Zsitvavölgyi vasút.) ^ 707 

— engedélyezése Pelsőcztől Nagy-Szlabosig. (Cset- 
nekvölgyi vasút.) 2074 



Digitized by 



Google 



LXXX ' TÁRGYMUTATÓ 

La:ps2áji» 

Helyi érdekű vasút engedélyezése Szarvastól 

Mezőhegyesig. (Békés-csanádi vasút.) . . . . 1457 

— engedélyezése Szepes-Bélátöl Podolinig . . . 646 

— engedélyezése Szepsitöl Alsó-Meczenzéfig. (A 
kassa-tornai h. é. vasút engedélyokmányának 
függeléke.) -...'..'. 2022 

— engedélyezése Ungvártól Nagy-Bereznáig ' . . 300 
Helyi érdekű vasutak felvétele a nemzetközi 

árúfuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá eső vQnalak jegyzékébe .'. . . . 1044 

— forgalmi szolgálatára vonatkozó szabályok alap- 
elvei egyes határozmányainak módosítása, illetve 
kiegészítése 271 

— részvénytársaság 4 Y2 ^o-os kötvényei üzleti 
biztosítékul és bánatpénzül elfogadhatók . . 1799 

Helyszínrajzok készítése a községi közlekedési 
- és községi közdűlő közútakról ..... 539 

— és műleírások — a közúti törzskönyvekhez tar- 
tozók — szerkesztésére vonatkozó részletes 
műszaki utasítás . . . .• . . . . . .1878 

Hidegkút-taraásii helyi érdekű gözmozdonyú 

vasút engedélyokmánya . . . . . . . 677 

Himlönyirk termelő intézet bezáratása iránt, ha 
az engedményes elhunyt, vagy az intézet ve- 
zetésétől visszalépett ■ . 46B 

Hirdetési bélyegilleték (hírlapi) késedelmi * 

kamat kötelezettsége ... .2419 

Hirdetményes leY^lezőlapok pénzügyi bé- 
lyegilletékének ujabb megállapítása . . . .1571 

Hirlapi beiktatási bélyegilletékek késedelmi 

kamat kötelezettsége 2419 

Hitelesített telekkönyvi kivonatok a jelzálog- 
kölcsönök átváltoztatására vonatkozó • jogügy- 
letek ílletékezéséhez bélyegmentesen álütan- 
dók ki 1792 

Hitelesítése a gabonamérésre szolgáló 62-5 liter 

nagyságú edényeknek, párbérmérczeként . .1777 

— a tolósúlylyal ellátott egyenlőkarú felső serpe- 
nyős mérlegeknek 1569 

í Digitized by VjOOQ IC 



TÁRGYMUTATÓ LXXXI 

Lapstám 

Hitelesítési záradék szükséges az elsőfokú 
politikai közigazgatási hatóság részéről, a Né- 
metországban használatra szánt anyakönyvi 
kivonatokra nézve 2437 

Hitelesítő mérnöki teendők ellátása az állandó 
kataszter közegei által, az erdélyi birtokrende- 
zési ügyekben 2473 

Hitelt elekkönyv. Lásd: Telekkönyv. 

Hi^telüzlettel foglalkozó pénzintézetektől felveti 
kölcsönök évi kamatai az általános jövedelmi 
pótadó megállapításánál miként veendők szá- 
mításba ? ..;..-. 952 

Hivatalnok. Lásd: Tisztviselő. 

Hivatalos eskü letétele iránt a pénzügyi köz- 
igazgatásnál eddig követett eljárás megváltozta- 
tása 948 

HÍTatalszoigák (államiak) vagy azok özvegyei 
és árvái ellátási vagy részel tetési igényjogosult- 
ságának megállapitása iránti kérvények mikénti 
fölszerelése 2421 

Hízott szarvasmarhák, melyek tüdővészszel 
fertőzött törvényhatóságok területéről származ- 
nak, a bécS'Szt. -marxi vásárokra mily föltételek 
mellett szállíthatók? . . . . / . . . .1091 

^Hogyan óvakodjunk a tüd ő vésztől?« 

czímű mű közrebocsátása 579 

Holics-gpdingi helyi érdekű vasútnak magyar 
területre eső vonalrésze a nemzetközi árúfuva- 
rozás iránti berni egyezmény hatálya alá eső 
vonalak jegyzékébe fölvétetik 1044 

Homonnai államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos közép -kereskedelmi iskola 
a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyen- 
rangúnak tekintendő 292 

Honvédség kötelékében tényleg szolgáló egyének 

birósági idézése 1024 

— legénysége részére, az 1893. év folyamán az 
átvonulások alkalmával kiszolgáltatandó étke- 

F 



Digitized by 



Google 



LXXXII ' TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

zésért a szállásadóknak fizetendő megtérítések 

összegeinek megállapítása 124 

Honvédség póttarl alékába besorozott egyének 
(külföldről bevándorlottak) kíképeztetésre való 
bevonulási kötelezettségének szabályozása . . 1954 

— rangosztályba sorolt tartalékos egyéneinek nyil- 
vántartására vonatkozó utasítás 805 

Honvédségi Ludovíka- Akadémiában az 1893/94. 
tanév kezdetén betöltendő magyar állami, ille- 
tőleg alapítványi és fizetéses helyekre vonat- 
kozó pályázati hirdetmény ....%.. 483 

Honvédségről szóló 1890. évi V., és a véderő- 
ről szóló 1889. évi VI. törvényczikkek végre- 
hajtására vonatkozó utasítás negyedik része. 
(A m. kir. honvédség rangosztályba sorolt tar- 
talékos egyéneinek nyilv<íntartása .... 805 

Hordók göDgysülyának előzetes megállapítása a 

szesznek súlyszerinti kiszállításánál .... 2555 

Horvátszlavon és magyar bíróságok közt a 
polgári és büntető ügyekben nyújtandó kölcsö- 
nös jogsegély 1032 

■ — Ugyanazok közt a jövedéki kihágási ügyekben 

nyújtandó kölcsönös jogsegély .'..... 2119 

— jelzálogbank záloglevelei az 1889: XXX. t.-cz. 
11. §'ában felsorolt összes befektetési czélokra 
elfogadandók 2134 

Hulladékok a vásártérről minden állatvásár után 
eltakaritandók és fertőtlenitendők. Ennek elmu- 
lasztása kihágásnak minősíttetik és büntetendő 2456 
Hullaszállitás ügyében ........ 1702 

Húsfogyatási adó alá tartozó állatok levágá- 
sából nyert húsnak valamely nyílt községből kül- 
földre szállítása 2 1 ' 6 

— biztosítása az 1894. évre 2120 

Hú szkrajczár OS ezüst váltópénz bevonása . . 749 
Huzalok (galván utón aranyozottak) és az ezek- 
ből előállított készárúk aranytartalmának ellen- 
őrzése tárgyában 428 



Digitized by 



Google 



■'■■>í-^ 



TÁRGYMUTATÓ LXXXUI 

Lapscám 

L J. 

Idegen zsidók Syriába és Palaestinába való tö- 
meges bevándorlására vonatkozólag a Porta ré- 
széről megállapitott korlátozó intézkedések köz- 
hirré tétetnek 2443 

Időjósló táviratok közlése 128 ujabb posta- 

és távirdahivatalra kiterjesztetik 594 

— szövegében betűk helyett közértelmű szavak 
használandók 609 

Idült sérülésben levő vadnak a tilalmi időben 

is lelöhetésével űzött visszaélések meggátlása . 1931 

Ifjúság körében és az iskolákban a mozgással járó 

játékok meghonosítása 435 

Igazgatói zárjelentések tárgyalásából kifolyó- 
lag felmerült észrevételek, az állami tanító- és 
tanitónőképző intézetekre vonatkozólag . . . 440 

Igazgatósági tagok részére a bányavállalatok- 
nál kifizetett jutalékok után járó III. oszt. kere- 
setadó kivetése 1065 

— illetményei ut m járó nyugtabélyeg illeték levo- 
nása, a nyilvános számadásra kötelezett társu- 
latok egyletek, vállalatok és pénzintézeteknél 1800 

Igazol ási tár gyalások a vámszedési jogok 

tekintetében 641 

Igazolványok érvényességi tartamának megál- 
lapitása, a külföldről érkező állati nyerstermé- 
nyekre nézve 1713 

Igazolványos altis zte k birósági próbaszolgá- 
latának szabályozásáról intézkedő körrendelet 
a kir. ügyészségi Írnoki állásra jelentkező al- 
tisztekre is kiterjesztetik 1956 

Igazságügyministerium által kiállított vagy 
hitelesített okiratoknak a cs. és kir. osztrák- 
magyar követségek és consulságok által felül- 
hitelesitési záradékkal leendő ellátása . . . 1786 

niavai járásbíróság telekkönyvi hatósággal fel- 

ruháztatik 1961 

Digitized by CjOOQ IC 



LXXXIV TÁRGYMUTATÓ 

LaiMxám 

Illeték mérvére befolyással biró »népesség« meg- 
állapításánál az ált. népszámlálás adatai irány- 
adók 1793 

Illetékkiszabás végett bejelentése a községek 
és rendezett tanácsú városok által kötött és 
törvényhatósági jóváhagyás alá tartozó jog- 
ügyleteknek ... 1698 

— végett bemutatott jelzálogkölcsön-conversionális 
jogügyleteknél használt hiteles tkvi kivonatok 
bélyegmentesek 1792 

Illetmények utáni bélyegilletékek befizetése, a 
Budapesten székelő hazai és illetve az itt czég- 
jegyzett vezérkép viselöséggel biró osztrák és 
külföldi pénzintézetek és biztositó-társulatok 
vidéken alkalmazott hivatalnokai és szolgái 
részéről 737 

Ingatlanok telekkönyvezésénél — melyek a te- 
lekkönyvi betétek szerkesztésénél a betétekbe 
fel nem vétettek, továbbá a betétek szerkesztése 
után képződtek vagy váltak magánforgalom 
tárgyává — a pénzügyi hatóságok által köve- 
tendő eljárás szabályozása 369 

Ingatlanoknak, melyek nincsenek telekköny vez ve 
vagy többszörösen vannak felvéve a telek- 
könyvbe, a betétek szerkesztésekor a tényleges 
birtokos nevére történt fölvétele ellen használ- 
ható jogorvoslatok 1029 

Intézetek (nyilvános számadásra kötelezettek) 
igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg-illeték miként 
rovandó le? 1800 

Iparczikkek és más terménybeli szükségleteknek 
a hatóságok részére való beszerzésénél és az 
ipari munkálatok kiadásánál követendő szabá- 
lyok 2398 

Iparengendélyek iránti folyamodványok bélyeg- 
illetékére befolyással biró »népesség« megálla- 
pításánál az ált. népszámlálás adatai irányadók 1 793 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ LXXXV 

Lapss&m 

Iparhatósági telepengedélyezési eljárás minden 

kereskedelmi fatelepre kiterjesztetik . • . . 1978 

Ipari és gyári alkalmazottak segélyezésére szer- 
vezett kertileti betegsegélyzö pénztárak érdeké- 
ben, az elemi népiskolai tanitók közreműköd- 
hetnek 774 

— alkalmazottaknak betegség esetén való segélye- 
zéséről szóló 1891. évi XIV. törv.-czikk alap- 
ján működő kerületi betegsegélyzö pénztárak 
által vezetendő statisztikai kimutatások tárgyában 1444 

Ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 

1891. évi XIII. t.-czikk 3. §-a alapján kiadott 

1892. évi rendelet pótlása 2513 

Iparjegyeknek a czukortermelvényeken való al- 
kalmazására nézve, a czukoradóról szóló 1888. 

évi XXIII. t.-czikk végrehajtása iránt kiadott 
utasításban foglalt rendelkezések kiegészítése . 106 

Iparos tanoncziskolák szervezete 214 

Ipjarvállalatok által a munkásaiknak és alkal- 
mazottjaiknak kiszolgáltatott élelmezési czikkek 
bejegyzésére használt könyvecskék bélyegilleték 
alá esnek 562 

írás alól való fölmentése az izraelita tanulóknak 

szombaton és a többi zsidó-ünnepnapokon . 444 

és 1532 

Iráz büiarmegyei pusztától Bölcsi pusztához át- 
csatolt területrész törvénykezési tekintetben a 
nagyszalontai járásbírósághoz osztatik be . . 2394 

írnoki állásra a kir, ügyészségeknél jelentkező 
igazolványos altisztekre is kiteijesztetik az al- 
tkztek birósági próbaszolgálatának szabályozásá- 
ról intézkedő körrendelet 1956 

Iskolafentartők, az erdélyi részekben levő ág. 
ev. orsz. egyház kötelékéhez tartozók, — az 
országos tanitői nyugdíjintézethez való hozzá- 
járulás kötelezettsége alól f öhnentetnek . . . 766 

Iskolákban és az ifjúság körében a mozgással 

járó játékoknak meghonosítása 435 



Digitized by 



Google 







uí>. 



'q^f 



LXXXVI 



TÁRGYMUTATÓ 



L*a.psxáin 



Iskolás gyermekek (szegénysorsúak) segélye- 
zése czéljából,' az iskolákban gyüjtöperselyek 
állithatók fel 772 

Italmérés a szállodákban és vendéglökben levő 
kávéházi (kávémérési) üzletekben csakis külön 
engedély alapján gyakorolható 945 

Italmérési adó biztosítása az 1894. évre . • 2120 

Italmérési adója a pilseni kiviteli sörkesernynek 951 

Italmérési jog megváltása folytán adott kötvé- 
nyek, melyek a rend. tan. városok, kis- és 
nagyközségek, valamint az úrbéri közbirtokos- 
ságok, mint erkölcsi testületek nevére vannak 
kötményezve, jegyzékbe foglalandók, s ezen 
kimutatás a törvényhatóságoknak a községi 
vagyonkezelés ellenőrzése végett megküldetik 1927 

Italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. 
" t.-czikk 32-ik §-ának 2-ik bekezdésében foglalt 
rendelkezés értelmezése iránt 2867 

ítéletek kihirdetése körül az elitéltek személy- 
azonosságának megállapítása végett követendő 
eljárás 1962 

Izraelita tanulók szombat-napokon és a többi 
zsidó ünnepeken az irás és rajzolás alól fel- 
mentendők 444. és 1532 

Izraeliták Syriába és Palaestinába való tömeges 
bevándorlására vonatkozólag a porta részéről 
megállapított korlátozó intézkedések közhírré 
tétetnek 2443 

Javadalmak (tanitóiak) kiderítése, a melyek a 

nyugdíjba beszámíthatók 1848 

Járványbizottságok által a vasutakra vonat- 
kozólag elrendelt közegészségügyi intézkedések 
iránt a vasúti szakközegek előzetesen meghallga- 
tandók 2637 

Játékbélyegilleték nem fizetendő Szerbiában 
a dominó, sakk, biliárd és hasonló játékok 
után, ha azok az osztrák-magyar monarchiából 
vitetnek be 2478 



Digitized by 



Google 



' fw • .- ■'*''*• 



TÁRGYMUTATÓ LXXXVU 

Lapszám 

Játékok (mozgással járók) meghonosítása a hazai 

iskolákban és az ifjúság körében 435 

Jelzálogbank (horvát-szlavón és magyar) zálog- 
levelei az 1889 : XXX. t.-cz. 11. §-ában fel- 
sorolt összes befektetési czélokra, s a magyar 
jelzálogbank községi kötelezői üzleti biztosíté- 
kul és bánatpénzül is elfogadandók . . . . 2134 

Jelzálogkölcsönök átváltoztatására vonatkozó 
jogügyletek illetékezésénél kívánt hitelesített 
telekkönyvi kivonatok bélyegmentesek . . .1792 

Jogerős Ítéletek kihirdetése körül az elitéltek 
személyazonosságának megállapítása végett kö- 
vetendő eljárás 1962 

Jogi tanfolyam hallgatása nélkül ministeri enge- 
*■ dély alapján vizsgázók mind a két állam vizs- 
gálat letételére kötelezendők 2143 

Jogi taiiiUlmányi és vizsgálati rend (1883. 

évi) 6- §-ának értelmezése 2142 

Jogorvoslatok a nem-telekköny vezett vagy több- 
szörösen telekkönyvezett ingatlanoknak a beté- 
tek szerkesztésekor a téayleges birtokos nevére 
történt felvétele ellen 1029 

Jogosított személy élettartamához vagy hatá- 
rozott időtartamhoz kötött jogoknak peren- 
kivüli törlése körüli eljárás szabályozása iránt 258 

Jogsegély a magyar és horvát-szlavón bíróságok 

közt, jövedéki kihágási ügyekben 2119 

— ugyanaz, polgári és bűnügyekben . . '. . . 1032 

Jogügyletek (a jelzálogkölcsönök átváltoztatására 
vonatkozók) illetékezésénél kívánt hitelesített 
telekkönyvi kivonatok bélyegmentesek . . . 1792 
"-- (községek és rendezett tanácsú városok által 
kötöttek és törvényhatósági jóváhagyás alá tar- 
tozók) illetékkiszabás végett bejelentése körüli 
eljárás 1698 

József föherczeg-telep megállóhelytől (a czin- 
kotai vasútvonalon) Puszta-Szent-Mihályra ve- 



Digitized by 



Google 



LXXXVm TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

í,^ zetendö késkenj vágányú lófogatú közúti vasút 

^ engedélyokirata 2033 

p; Jövedelem megállapítása a tanítók javadalmát 

^\ képező földilletmények után 2566 

Jövedelmi pótadó kivetése, beszedése és el- 
számolása, az állandó fizetések és adóköteles 
személyi járandóságok után. (A 40.414/887. 

• ' számú rendelet módosítása.) 2562 

— megállapításánál, a hitelüzlettel foglalkozó pénz- 
• - intézetektől felyett kölcsönök évi kamatai mi- 
ként veendők számításba? 952 

Jövedéki kihágás miatt tényleges szolgálatban 
álló katonák ellen közigazgatási utón kisza- 
bott fogságbüntetés végrehajtása iránti eljárás 561 
Jövedéki kihágási ügyekben a magyar éshor- 
vát-szlavonországi bíróságok közt nyújtandó 

kölcsönös jogsegély iránt 2119 

Jövedéki kihágások iránti büntető eljárás te- 
[ kintetében még érvényben levő 1788. évi álta- 

lános harminczadi rendtartás és az 1842. évi 
' harminczadhívatali utasítás közzététetnek . . 2231 

» . Juhhús Francziaországba való kivitele tárgyában 1785 

'- Jutalékok — a bányavállalatok, mint részvény- 

társaságok igazgatósági tagjai és tisztviselői 
részére kifizetettek — után járó III. oszt. ke- 

; . reseti adó kivetése 1065 

í;' Jutaimi téritmények (czukorkiviteliek) biztosi- 

'f^ tásául a czukorgyártelepek vállalkozói áJtal nyuj- 

,. tandó biztosíték mérvének megállapítása az 

1893/94-ikí termelési időszakra nézve • . .1531 



»Kaíser Franz Josef-Spitalc névalattBíeiitz- 
ben újonnan berendezett kórháznak nyilvános 
közkórházi jelleggel való felruházása, s ugyanott 
a napi ápolási dijak megállapítása .... 1936 



Digitized by 



Google 



r 



TÁRGYMUTATÓ LXXXIX 

Lapsziim 

Kamatjövedelmek (váltókövetelésekből eredők) 

mely esetben vonandók tőkekamatadó alá 422 

Kamatláb leszállítása a gyámoltak és gondnokol- 
taknak az adóhivatalokban kezelendő tőke- 
pénzeikre nézve 745. és 781 

— leszállítása S^o-ról 470- ra az állami alkalma- 
zottak készpénzbeli biztosítékainál . . . . 213B 

Kamatok számításba vétele az általános jöve.delmí 
pótadó megállapításánál, a hitelüzlettel foglalkozó 
pénzintézetektől felvett kölcsönök után . . . 952 

Kaposvár-mocsoládi helyi érdekű gőzmozdonyú 

vasút engedélyokmánya 2805 

Kassa-tornai helyi érdekű vasút a nemzetközi 
árúfuvarozás iránti berni egyezmény hatálya 
alá eső vonalak jegyzékébe felvétetik ' . . • 1044 

— helyi érdekű vasút engedélyokiratának függeléke, 
a Szepsi állomástól Alsó-Meczenzéfig vezetendő 
helyi érdekű gőzmozdonyú vasút és a borzó- 
völgyi bányavasút kiépítése iránt .... 2022 

Kataszteri háromszögelési jelek megron- 
gálásának vagy megsemmisít' sének eseteire ki- 
terjesztetik a katonai háromszögelési jelzők 
megrongálása vagy megsemmisítése esetében a 
politikai hatóságok részéről követendő eljárás • 
tárgyában kibocsátott körrendeletek hatálya 1 

Kataszteri mérnökök áltah hitelesítése az 

erdélyi birtokrendezési műszaki munkálatoknak 247 B 

Kataszteri munkálatok a telekkönyvi betét- 
szerkesztés czéljaira soronkívül rendezendők . 2873 

Katonai bevonulások részleges felfüggesztése 
ügyében a cholerajárvány alkalmából tett intéz- 
kedések megszüntetése iránt . . . . 126. és 592 

Katonai hatóságok és a magyar törvényható- 
ságok közti levelezés nyelvéről 1876 

Katonai háromszögelési jelzők megrongá- 
lása vagy megsemmisítése esetében a pohtikai 
hatóságok részéről követendő eljárás tárgyában 
kibocsátott körrendeletek hatálya a kataszteri 



Digiti 



ized by Google. 



XC TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

háromszögelési jelek megrongálásának vagy meg- 
semmisítésének eseteire kitérj esz téti k ... 1 

Katonai kiképeztetés végetti bevonulási köte- 
lezettség szabályozása, a külföldről bevándorolt 
és a honvédség pót tartalékába besorozott egyé- 
neket illetőleg 1954 

Katonai nevelőintézetekbe és a katonatiszti 

leányok nevelőintézeteibe valu felvétel tárgyában 132 

— megüresedett magyar állami alapítványi helyek 
betöltése tárgyában 146 

Katonai özvegyek éá árvák (ellátási illetmé- 
nyekben részesülők) halálesetei nyilvántartandók 
é< bejelentendők 764 

Katonatiszti leányok n(:velőintézeteibc való 

felvétel tárgyában 132 

Katonák bevonulásának a cholerajárvány miatti 
részleges felfüggesztése iránt kiadott 1892. évi 
körrendelet hatályon kivül helyeztetik . 126. és 592 

— ellen jövedéki kihágások miatt közigazgatási úton 
kiszabott fogságbüntetés végrehajtása iránti el- 
járás szabályozása 561 

Kazánfűtők és gőzgépkezetök vizsgáiért fizetendő 

•díjak újabb megállapítása 933 

Kazánok megvizsgáltatása iránti kérvények mellék- 
letei bélyegkötelesek 2414 

Kábelek (tengeralattiak) védelme iránt kötött 
egyezményhez a Sunda-szigetek, valamint Suri- 
nam és Curagao németalföldi gyarmatok hozzá- 
járulásáról 256 

Kártérítési eljárás iránt 1891. évi 77.868. sz. a. 
kiadott körrendelet szabatos foganatosítása a 
birák és bírósági hivatalnokok ellen . . . . 739 

Kávéházi (kávémérési) üzletekben, melyek szál- 
lodák és vendéglők étkezési üzlete mellett 
állanak fenn, a szeszos italok kiszolgáltatására 
külön italmérési engedély szükséges ... 945 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XCI 

Lapszám 

Kedvezmények a tanitóképezdék köztartásába 
felvett fizetéses növendékek részére évközben 
nem nyújtatnak 2885 

— a tengeri szabadhajozást üzö magyar kereske- 
delmi hajók részére. (Az 1893. évi XXII. t -czikk 
végrehajtása.) . 1966 

Kedvezményes díjtételek mellett szállitandók 
a vasutakon, a ragadós tűdölobirtás folyamán 
kisajálilott és levágott szarvasmarhák helyett 
beszerzendő új állatok 581 

Keményítő anyagokból készített szesznek gyár- 
tására, ellenőrzésére és elárusitásííra nézve a 
szerb pénzngyminister által kiboc.-átotl .sza- 
bályzat főbb határozatai közzététetnek: . . . 2508 

— készített szeszre nézve Szerbiában behozott 
állami egyedárúsági törvény és az annak végre- 
hajtására vonatkozó rendeletek főbb határozatai 
közzététetnek 2478 

Keresetadó (III. osztályú) kivetése, a bánya- 
vállalatok - mint részvénytársaságok — igaz- 
gatósági tagjai és tisztviselői részére kifizetett 
jutalékok után 1065 

— (IV. osztályú) kivetése, beszedése és elszámo- 
lása, az állandó fizetések és adóköteles személyi 
járandóságok után. (A 40.414/887. számú ren- 
delet módosítása.) 2562 

Kereskedelmi bank (pesti magyar) záloglevelei 
az 1889 : XXX. t.-cz. 11. §-ában felsorolt be- 
fektetési czélokra, ugyanannak községi köt- 
vényei pedig óvadékul és üzleti biztosítékul is 
elfogadhatók 2420 

Kereskedelmi fatelepek, tekintet nélkül a fa 
minőségére, az iparhatósági telepengedélyezési 
eljárás alá eső üztettelepek közé soroztatnak . 1978 

Kereskedelmi hajók (tengeri szabadhajózást 
űzök) állami segélyben és kedvezményekben 
való részesítéséről szóló 1893. évi XXII. t.-cz. 
végrehajtása 1966 



Digitized by 



Google 



XCII ' TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

Kereskedelmi hajókon hazaszállitott vagyon- 
talan egyének napi élelmezési díja egy koronára 
fölemeltetik 2798 

Kereskedelmi szerződés végrehajtása, mely 
Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én köt- 
tetett, s az 1893. évi XX. törvényczikkbe van 
iktatva 1572 

Kereskedelmi tanfolyamok (a nők számára) 

1890. évi szervezeti szabályai módosíttatnak . 2438 

Kereskedelmi tanoncziskolák szervezete . 2194 

Kereskedelmi vámszövetség (1878. évi 
XX. t.-cz.) XVI. czikkének módosításáról szóló 
1893. évi XLI. t.-cz. végrehajtása .... 2799 

Kerületi beosztása a kultúrmérnöki hivatalok- 
nak 464 

— a kultúrmérnöki hivatalok felügyelői kerületeinek 1718 
Kerületi betegse'gélyző pénztárak által veze- *^ 

tendö statisztikai kimutatások tárgyában . . 1444 

— pénztárak érdekében, az elemi népiskolai tanítók 
közreműködhetnek 774 

Keskenyvágányú lófogatú közúti vasút enge- 
délyezése a budapest-czinkotai vasút »József 
föherczeg-telep<^ megállóhelyétől Puszta-Szent- 
Mihályig 2033 

Kettőstallérok (osztrák veretű egyesületiek) for- 
galmon kivül helyeztetnek 747 

Kezelési szakvizsga (gyakorlati vizsga) szabá- 
lyozása, a pénzügyi szolgálat kezelési szakánál 2870 

Kényszer nélkül kézbesítendők a külföldi bíró- 
ságok által hozott határozatok 254 

Képesítő vizsgálat szabályzata, a felső nép- 
es polgári iskolai tanitók és tanitónők részére 1803 

. — szabályzata (tanítói és tanítónői) egyes rendel- 
kezéseinek helyes értelmezése 1076 

Képezdék (tanitó-). Lásd: Tanitóképezdék. 

Kérvények fölszerelése, melyek az állami tiszt- 
viselők, altisztek és szolgák, vagy azok özvegyei 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XCIII 

Lapscán 

és árvái ellátási vagy részeltetési igényjogosult- 
ságának megállapítása czéljából nyújtatnak be . 2421 

Kérvények mellékletei (a gőzkazánok megvizs- 

gáltatása irántiak) bélyegkötelesek 2414 

Késedelmi kamat a hirlapi beiktatási bélyeg- 
illetékek után : . . 2419 

Késmárki államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola 
a fógymnasiumokkal és föreáliskolákkal egyen- 
rangúnak tekintendő 292 

Kész gyógyszerárúk külföldről való behoza- 
talára kik vannak jogosítva? 1527 

Készpénzbeli biztosítékok kamatlába 5^/o-ról 

4<^/o-ra leszállittatik 2133 

Kétforintos ezüst érték érmék forgalmon kivül 

helyeztetnek 741 

Kézbesítési díjak szabályozása a postai express- 

kézbesitésnél 598 

Kézimunkatanulás kötelezettsége a felső nép- 
es polgári leányiskolákban a magántanulókra 
is kiterjesztetik 1577 

Kiadatási ügyek szabályozása, a külföldi álla- 
mok, különösen az északamerikai Egyesült- 
Államok által kiadott és harmadik államnak, 
különösen a német birodalomnak területén át- 
szállítandó bűntettesekre vonatkozólag . . . 1696 
Kiállítás (ezredéves) középiskolai csoportjának 

programmja 2887 

Kifizetési felhatalmazások kiállítása posta- 
utalványok elveszése esetén 277 

Kihágás (jövedéki). Lásd: Jövedéki kihágás. 
Kihágási ügyek — a mesterséges borok készí- 
tése és forgalomba hozatala által elkövetettek 
— lefoglalás vagy zárlat elrendelése esetén 

soronkivül intézendők el 2636 

Kihágási ügyekben (útrend.őriekben) hozott 
büntető határozatokra és az azok körüU teen- 



Digitized by 



Google 



XCIV TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

dökre vonatkozólag, az 1890. évi I. t.-czikk 
végrehajtása iránt .... 330 

Kilogramm törtrészeivel való elbánás, a czukor- 

mennyiségek tisztasúlyának megállapitásánál . 743 

Kimutatások (árúforgalmi, statisztikaiak) tekin- 
tetében 1894. január 1-től kezdve életbelépte- 
tendö változtatások iránt 2836 

Kincstári bélyeges halászjegyek kiszolgáltatására 

irányuló folyamodványok bélyegilletéke . . 950 

— bélyeges régi mintájú vasúti fuvarlevél- űrlapok 
használatának meghosszabbítása 1790 

— bélyeges űrlapokon kiáüilott vasúti fuvarleve- 
lek kötelező használata iránti 1892. évi szabály- 
rendelet módosittatik 1924 

Királyerdő nevű bihannegyei terület törvény- 
kezési tekintetben a magyar-csékei járásbíró- 
sághoz, telekkönyvi tekintetben pedig a belé- 
nyesi járásbírósághoz csatoltatik 931 

Királyi adóhivatal. Lásd: Adóhivatal. 

Királyi bíróságok. Lásd: Bíróságok. 

Királyi közjegyzőség. Lásd: Közjegyzőség. 

Királyi pénz ügyigazgatóság. Lásd: Péuz- 
ügyigazgatóság. 

Királyi ügyész. Lásd: Ügyész. 

Kirva szilágymegyei község törvénykezési tekintet- 
ben a zilahi járásbírósághoz, telekkönyvi tekin- 
tetben pedig a zilahi törvényszékhez átcsatol- 
tatík . 2796 

Kísdedóvó -intézetek és nyilvános népoktatási 
tanintézetek tanítóinak és nevelőinek nyugdíja- 
zásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak 
gyáraolításáról szóló 1891. évi XLIIL t.-czikk 
végrehajtása 752 

Kisded óvók, az erdélyi részekben levő ág. ev. 
orsz. egyház kötelékébe tartozók, az orsz. tanítói 
nyugdíjintézethez való hozzájárulás kötelezett- 
sége alól fölmentetnek 766 

Kisdedóvó nö-képezdék izraelita vallású ta- 



1 



Digitized by 



Google 



wy ?«^' 



TÁRGYMUTATÓ XGV 

Lapszám 

nulói szombati napokon az irás, számolás és 
rajzolás alól felmenthetők 1532 

Kivetési lajstrom -minta újabb megállapítása, 

a törvényhatósági Útadó kivetési czéljaira . .2111 

Kiviteli jutaimi téritmények biztositásáúl a 
czukorgyártelepek vállalkozói által nyújtandó 
biztosíték mérvének megállapítása, az 1 893/94. 
termelési időszakra nézve 1531 

Kiviteli vámtarifa (szerb) közzététele . . . 2478 

Kivonatok (telekkönyviek). Lásd : Telekkönyvi 
kivonatok. 

Kolera. Lásd: Cholera. 

Kolozsvári egyetemen a »promotio sub auspi- 

ciís Regis« intézménye felújíttatík 1871 

Kolozsvári közúti vasút (gőzmozdonyú) épí- 
tésére és üzletére vonatkozólag kiadott engedély- 
okirat függelékei 276. és 2494 

Konverzió. Lásd: Kölcsönát változtatás. 

Kórházakból kitiltott egyének nyilvántartása . 1933 

Kórházi ápolási díj megállapítása a bíelitzi Kaíser 
Franz Josef-Spital :^ név alatt újonnan berende- 
zett közkórházban 1936 

^Korona« és »fillér« rövidített jelzése tárgyában 1794 

Koronaérték bronzérméinek forgalomba hoza- 
tala, s az o. é. négykrajczáros váltópénz be- 
vonása 563 

— érméinek pénztári kezelése és az ily érmék 
kiadásának és bevételezésének elszámolása iránt 373 

Koronaértékre szóló egykoronás ezüst érmék 

forgalomba hozatala 949 

— szóló nikel-érmék forgalomba hozatala, s a 
húszkrajczáros ezüst váltópénz bevonása . . 749 

Koronajáradék-kötvények (az 1892 évi 
XXI. t.-czikk alapján kibocsátott 47o-kal kama- 
tozók) át-, illetve össze- és szétírása . . . 1523 

Korpót lék meghatározása a vidékről a fővárosba 

áthelyezett tisztviselők részére 2557 



Digitized by 



Google 



XGVI " TÁRGYMUTATÓ 

Lftpsnkxa 

Kosraetikus szerek a gyógyszerészek által adó- 
mentesen beszerzett nem-denaturált szeszből 

elö nem állíthatók 424 

Kőbányai állategészségügyi hivatal szervezési és 

y szolgálali szabályzata 794 

; — sertéspiacz állategészségügyi rendtartása . . 783 
/ Kőbányára irányított sertések szállításának föl- 
tételei . . / ' 589. és 1716 

Köles önátválto^tatási jogügyletek illetékezé- 
séhez szükséges hitelesített telekkönyvi kivona-. 

tok bélyegmentesek 1792 

Kölcsönkövetelések (jelzálogosok) átváltozta- 
tására vonatkozó jogügyletek illetékezésénél 
kivánt hitelesített telekkönyvi kivonatok bélyeg 

■- . mentesek 1792 

♦.'; Kölcsönök (a hitelüzlettel foglalkozó pénzinté- 

.V. zetektöl felvettek) évi kamatai az általános jö- 

^ védelmi pótadó megállapításánál miként veen- 

t dök számításba? 952 

Költségtérit menyek (adóbehajtásiak) előirása 
és kezelése; valamint a közadók kezeléséről 
szóló törvényben körülirt felelősség kimondása 

és alkalmazása 1795 

Költségvetések (községiek) elbírálása alkalmával, 
az azokhoz csatolt községi vagyonleltárak a 
törvényhatóságok által a telekkönyvi kivonatok- 
kal egybevetendők, és ilymódon a községi 
vagyonügyek szigorúan ellenőrizendők . . . 1873 
Könnyítések iránti egyezmény I-ső pótléka, 
melyek a csak feltételesen szállítható tárgyakra 
nézve az osztrák és a magyar, valamint a 
németországi vasutak között fennálló teheráru- 
forgalomban alkalmazandók 542 

— Ugyanannak Il-ik pótléka 2041 

Könyvecskék, melyeket a bányászati és ipar- 
vállalatok a munkásaiknak és alkalmazottaik- 
' • nak kiszolgáltatott élelmezési czikkek bejegy- 

zésére használnak, bélyegilleték alá esnek . . 562 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XCVB 



Könyvtárak és szertárak az állami lanitó- és 
tanilónóképzö intézeteknél állandó gondozásban 
részesitendök, s ugyanott a folyóiratok meg- 
rendelése korlátozandó 440 

Kőolaj r a nézve Szerbiában behozott állami egyed- 
árúsági törvény és az annak végrehajtására 
vonatkozó rendeletek főbb határozatai közzé- 
tétetnek 2478 

Körjegyzők terhére az 1891. és 1892. években 
előirt útadó leirandó, s az általuk esetleg már 
befizetett útadóösszegek visszafizetendők . . 29i> 

Környékbeli és városi közhasználatú távbeszélő- 
hálózatok előfizetőinek bekapcsolásáról . . . 500 

— és városi közhasználatú távbeszélő-hálózatok 
előfizetési díjainak leszállitása 50S 

KőrösBelovári helyi érdekű gözmozdonyú vasút 

engedélyokmánya 610 

Körös-tisza-marosi ármentesitő és belviz-sza- 

bályozó társulat alapszabályai 2589 

Kötményezett regálekártalanitási . kötvények (a 
reod. tan. városok, kis- és nagyközségek, va- 
lamint az úrb. közbirtokosságok tulajdonát ké- 
pezők) kimutatása — a községi vagyonkezelés 
ellenőrzése végett — a törvényhatóságoknak 
megküldelik ' 1927 

Kövárvidék és a volt Kraszna, Közép- Szolnok 
és Zaránd megyék területén, továbbá az ország 
erdélyi részeiben a birtokrendezési, úrbéri el- 
különítési, arányositási és tagositási ügyekben kö- 
vetendő eljárást szabályozó uj utasításnak az 
illetékes kir. biróságokkal való közlése és az 
átmeneti intézkedések megtétele 156 

— valamint a volt Kraszna, Közép-Szolnok és 
Zaránd megyék területén a birtokrendezési mű- 
szaki munkálatok hitelesítése iránt, a katasz- 
teri mérnökök által; továbbá ugyanott a közsé- 
gek egész halárára terjedő tagosilások esetei- 
ben, a kataszteri háromszögelési adatok szol- 

6 

Digitized by CjOOQ IC 



XGVIII tArgymutató 

apuám 

gáltatásáról, s a tagositási költségekhez való 
állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Kövesd (Szilágy-) község törvénykezési tekintet- 
ben a zilahi járásbírósághoz, telekkönyvi tekin- 
tetben pedig a zilahi törvényszékhez átcsatoltatik 2796 

Követségek által a m. kir. igazságügyministerium 
részéről kiállitott vagy hit elesi tett okiratok mely 
esetben látandók el felülhitelesitési záradékkal? 1786 

Közadók kezeléséről szóló törvényben körül- 
írt felelősség kimondása és alkalmazása, vala- 
mint az adóbehajtási költségtéritmények előírása 
és kezelése 1795 

Közbirtokosságok (úrbéresek), valamint a ren- 
dezett tanácsú városok, kis- és nagyközségek 
tulajdonát képező kötményezett regále-kártalani- 
tási kötvényekről szóló kimutatás, a községi 
vagyonkezelés ellenőrzése végett a törvény- 
hatóságoknak megküldetik 1927 

Közegészségügyi Értesitö kiadása iránt . 778 

Közegészségügyi intézkedések (vasutakra 
kiterjedők) iránt a vasúti szakközegek meg- 
hallgatandók 2637 

Közegészségügyi viszonyokról szóló tör- 
vényhatósági évi jelentések mikénti szerkesz- 
tése és fölterjesztése tárgyában 2638 

Középiskolai csoport programmja, a millenniumi 

kiállításra vonatkozólag 2887 

— izraelila tanulók a szombat-napokon és á többi 
zsidó-ünnepeken az irás és rajzolás alól fölmen- 
tendök 444 

— tandíj négy részletben való lefizetése . . . 2146 
Középiskolák tekintetében az erdélyrészi róm. 

kalh. stalus részére megállapított hatáskör . 2880 
Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyék sa 
volt Kóvárvidék területén, továbbá az ország 
erdélyi részeiben a birtokrendezési, úrbéri 
elkülönítési, arányosítás! és tagositási ügyek- 
ben követendő eljárást szabályozó új utasítás- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ XCIX 



nak az illetékes kir. bíróságokkal való közlése 

és az átmeneti intézkedések megtétele . . . 156 

Közép-Szolnok Kraszna és Zaránd megyék, vala- 
mint a volt Kó várvidék területén a birtokrendezési 
műszaki munkálatoknak az állandó kataszter 
közegei általi hitelesítéséről ; továbbá ugyanott a 
községek egész határára terjedő tagosítások ese- 
teiben, a kataszteri háromszögelési adatok 
szolgáltatásáról, s a tagositási költségekhez való 
állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Középtiszai ármentesitő társulat alapszabályai . 2569 

Közértelmű szavak használandók (hetük he- 
lyett) az időjósló táviratok szövegében . . . 609 

Közhasználatú í> Telefon Hirmondó<ic engedélye- 
zése Budapesten 2539 

— távbeszélő-hálózatok városi és környékbeU elő- 
fizetőinek bekapcsolásáról 500 

— távbeszélő-hálózatok városi és környékbeU elő- 
fizetési díjainak leszállítása 502 

Közhatóságok ipari és más terménybeh szükség- 
leteinek beszerzésénél és az ipari munkálatok 
kiadásánál követendő eljárás 2398 

Közigazgatási hatóság által megállapított fog- 
ház- és elzárás-büntetés végrehajtásáról és a 
pénzbüntetésekből befolyó összegek felhaszná- 
lásáról szóló 1893. évi XXVII. t.-czikk végre- 
hajtása tárgyában 455 

— (elsőfokú, politikai) hitelesítési záradéka meg- 
kívántatik a Németországban használni szán- 
dékolt anyakönyvi kivonatoknál 2437 

Közigazgatási tisztviselők terhére az 1891. 
és 1892. években előirt útadó leírandó és az 
általuk esetleg már befizetett utadóösszegek 
visszafizetendők 296 

Közigazgatási utón tényleges szolgálatban álló 
katonák ellen jövedéki kihágás miatt kiszabott 
fogházbüntetés végrehajtása iránti eljárás . . 561 

Digitized by VjOOQ le 



C TÁRGYMUTATÓ 

Lapeiápi 

Közjegyzöség rendszeresítése Miskolcz szék- 
helyijei 593 

— rendszeresítése Nyíregyháza székhelylyel . . 253 

— rendszeresítése Topánfalva székhelylyel . . 2794 

— székhelye Vízaknáról Balázsfalvára helyezte- 
tik át 932 

Közkór házakból kitiltott egyének nyilvántar- 
tása 1933 

Közkórházi jelleggel felruházása a bíelítzi »Kaiser 
Franz Josef Spital« név alatt újonnan beren- 
dezett kórháznak, s ugyanott a napi ápolási 
dijak megállapítása 1936 

Közmunkatartozás leszállítása vagy elengedése, 
ha az 50 frttal állapíttatott meg, vagy 50 frtot 
meghalad 505 

Közös hadsereg legénysége részére, az 1893. 
év folyamán az átvonulások alkalmával kiszol- 
gáltatandó étkezésért a szállásadóknak fizetendő 
megtérítések összegeinek megállapítása . . . 124 

— nevelő- és képzöintézeteibe, valamint a katona- 
tiszti leányok nevelőintézeteibe való felvétel 
tárgyában 132 

— nevelő- és képzőintézeteiben megüresedett ma- 
gyar alapítványi helyek betöltése tárgyában . 146 

— parancsnokságai, hatóságai, csapatai és inté- 
zetei, valamint a magyar törvényhatóságok közti 
levelezés nyelvéről 1876 

— rangosztályba sorolt tartalékos (tengervédbeli) 
egyéneinek nyilvántartására vonatkozó utasítás. 
(A véderőről szóló 1889. évi VI. t.-czikk vég- 
rehajtása iránti utasítás IV-ik része.) . . . 2662 

♦ — tényleg szolgáló egyéneinek bírósági idézése 

ügyében . . . .^ 1024 

Községek által kötött és törvényhatósági lóvá- 
hagyás alá tartozó jogügyleteknek illetékkisza- 
bás végett való bejelentése 1698 

— névjegyzéke, a melyek az 1892. év végéig 
phylloxera-zárlat alá helyeztettek 46 

Digitized by CjOOQ IC 



rs3 



TÁRGYMUTATÓ Cl 

Lapsz&Bi 

Községek tulajdonát képező kötményezett regálé- 
kártalanítási kötvényekről szóló kimutatás, a 
községi vagyonkezelés ellenőrzése végett a 
törvényhatóságoknak megküldetik .... 1927 
Községi elöljárók és azok fogatai állami adó 
beszállítása alkalmával vámmentességben része- 

sOlnek 2515 

Községi iskolák izraelita vallású tanulói szom- 
bati napokon az irás, számolás és rajzolás 

alól felmenthetők 1532 

Községi iskolákban gyűjtőperselyek állítha- 
tók fel, a szegénysorsú iskolás gyermekek se- 
gélyezése czéljából 772 

Községi kötvények (a magyar takarékpénztá- 
rak központi jelzálogiíankja által kibocsátottak) 
üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadandók, 2134 
— (a pesti magyar kereskedelmi bank által kibo- 
csátottak) üzleti biztosítékul és bánatpénzül 

elfogadandók 2420 

Községi közlekedési közutak és községi köz- 
dűlő közutak úthálózati kimutatásának és tér- 
képének elkészítése tárgyában 539 

Községi tanítók a kerületi betegsegély ző pénz- 
tárak érdekében közreműködhetnek . . . . 774 
Községi vagyonügyek a törvényhatóságok 

által szigorúan ellenőrizendők 1873 

Köztemetői (Budapest X-ik kerületi) gőzmoz- 
donyú közúti vasútnak villamos üzemre leendő 

berendezése iránt 1056 

Köztisztviselők. Lásd: Állami tisztviselők. 
Közutak igénybevétele, az erdőtermékeknek szal- 
másánál 343 

-- mentén levő erdők kivágása szempontjából, az 

1890. évi I. f.-czikk 133. §-ának az erdőtör- | 

vény intézkedésével összhangba hozatala . . 345 
— (községiek) úthálózati kimutatásának és térké- j 

pének elkészítése 539 j 

Közutakon elhelyezése a lóvonatú vasutaknak. 338 | 

Digitized by CjOOQ IC 



CII TÁRGYMUTATÓ 

L&pscáM 

Közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. 
törvényczikk III. részében foglalt büntető hatá- 
rozatokra vonatkozólag, az idézett törvény- 
czikknek végrehajtása 330 

Közúti gözerejű vasút (kolozsvári) engedély- 
okmányának függelékei 276. és 2494 

Közúti lóvasút engedélyezése a budapest-czin- 
kotai vasút » József föherczeg-telep« megálló- 
helyétől Puszta-Szent-Mihályig 2033 

— engedélyezése Mármaros-Sziget város területén, 2012 
Közúti törzskönyvekhez tartozó térképek 

(helyszínrajzok) és műleírások szerkesztésére 
vonatkozó részletes műszaki utasítás . . . 1878 
Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék s a 
volt Kő várvidék területén, továbbá az ország 
erdélyi részeiben a birtokrendezési, úrbéri el- 
különitési, arányosítás! és tagositásí ügyekben, 
követendő eljárást szabályozó új utasításnak 
az illetékes kir. bíróságokkal való közlése és az 
átmeneti intézkedések megtétele 156 

— Közép-Szolnok és Zaránd megyék, valamint a 
volt Kővárvidék területén a birtokrendezési mű- 
szaki munkálatoknak az állandó kataszter köze- 
gei általi hitelesítéséről; továbbá ugyanott a 
községek egész határára terjedő tagosítások 
eseteiben, a kataszteri háromszögelési adatok 
szolgáltatásáról, s a tagositásí költségekhez való 
állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Kultúrmérnöki hivatalok kerületi új be- 
osztása 464 

— ugyanazok felügyelői kerületeinek új beosztása, 1718 
Külfölddel való árúforgalom statisztikai kimuta- 
tására nézve 1894. évi január hó 1-étől életbe- 
léptetendő változtatások 2836 

1 Külföldi Államok, különösen az északamerikai 
[.. Egyesült-Államok által kiadott és harmadik 
államnak, különösen a Németbirodalomnak te- 
rületén átszállítandó bűntettesek kiadatási 
ügyeiről 1696 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ * GHI 



Ealföldi bíróságok polgári ügyekben hozott 
határozatai kényszer alkalmazása nélkül kézbe- 
sítendők 254 

Külföldi marhalevelek után járó bélyegilleték 

lerovása 1062 

Külföldi pénzintézetek és biztosító-társulatok 
(Budapesten vezérképviselöséggel birok) vidé- 
ken alkalmazott hivatalnokainak és szolgáinak 
illetményei után járó bélyegilletékek befizetése. 737 

Külföldön tartózkodó tartalékosok behivójegyei- 
nek postai kézbesítésére vonatkozó szabályok 
pontosan betartandók 1952 

Külföldről behozott kész gyógyszer-árúk behoza- 
talára kik vannak jogosítva? 1527 

— bevándorolt és a honvédség póttartalékába be- 
sorozott egyének katonai kiképeztetésre való 
bevonulási kötelezettségének szabályozása . . 1954 

— érkező állati nyerstermények részére kiállítandó 
származási és egészségi igazolványok érvényes- 
ségi tartamának megállapítása 1713 

Külkereskedelmi statisztikai árújegyzék módo- 
sítása 1575 



Lajstrom- minta ujabb megállapítása, a törvény- 
hatósági útadó kivetési czéljára 2111 

Lakbérilletmény szabályozása az állami elemi 
iskoláknál alkalmazott rendes és segédtanítók 
és tanítónők részére 1074 

Lakbérleti szabályzat Felsőbánya város 

részére 569 

— Győr város részére 2364 

— Nagy-Károly város részére 1539 

— Nyíregyháza város részére 1079 

— Szent-György város részére 565 

— Zólyom város részére 2628 



Digitized by 



Google 



^ 



m 






ÓRT TÁRGYMUTATÓ 

IjApstám 

Leányiskolákban gyüjtöperselyek állíthatók fel, 
a szegénysorsú iskolás gyermekek segélyezése 

czéljából 772 

— a nöi kézimunka tanulás kötelezettsége a magán- 
tanulókra is kiterjesztetik 1577 

Lefoglalás elrendelése esetén, a mübor készítése 
és forgalomba hozása által elkövetett kíhágásí 
ügyek soronkivül intézendök el 2636 

Lelkészek (thjf. városokban lakók) terhére az 
1891. és 1892. években előirt útadó leírandó, 
s az esetleg általuk már befizetett utadóösszegek 
visszafizetendők 296 

Lelkész-tanítók után való hozzájárulás, az 

országos tanítói nyugdíj- és gyámalaphoz . . 768 

Letartóztatási intézetekből törvényszékeié 
állított elítéltekre nézve hozott bírósági hatá- 
rozatok azon intézetek igazgatóságával közlendők 1694 

Letétek (biróiak) kezelésére nézve fennálló sza- 
bályokról 1536 

Levelek (ajánlottak) kezelése, a melyek polgári 
peres ügyekben hozott bírói határozatokat tar- 
talmaznak 2874 

Levelezési nyelv a katonai hatóságok és a 

magyar törvényhatóságok között 1876 

Levelezőlapok (hirdet m« ^nyesek) pénzügyi bélyeg- 
illetékének ujabb megállapítása 1571 

Levéltárakban a vármegyéknél kezelt birtok- 
rendezési iratok az illető kir. törvényszékhez 
teendők át 1090. és 1957 

Léczfalva háromszékmegy eí község törvénykezési 
tekintetben a kézdívásárhelyi járásbírósághoz, 
telekkönyvi tekintetben pedig a kézdívásárhelyi 
kir. törvényszékhez csatoltatik 2471 

Lépfene-oltások (Pasteur-félék) engedélyezése 

kit illet meg? 1951 

Liqueurgyárosok által vezetendő árújegyzékek 

tárgyában 372 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CV 

Lapsráa 

Lófogatú közúti vasút engedélyezése a buda- 
pest-czinkotai vasút >^József föherczeg-telep« 
megállóhelyétől Puszta-Szent-Mihályig . . . 203a 
— engedélyezése Máraraaros-Sziget város területén 2012 

Lófogatú vasutaknak közutakon való elhelye- 
zése iránti szabályrendelet 33& 

Lottó jövedéki szakvizsga iránti szabályrendelet 

módositása 1802 

Lócsevölgyi helyi érdekű vasvit a nemzetközi 
árúfuvarozás iránti berni egyezmény hatálya alá 
esö vonalak jegyzékébe felvétetik 1044 

Ludovika - Akadémiában az 1893/4. tanév 
kezdetén betöltendő magyar állami, illetőleg 
alapítványi és fizetéses helyekre vonatkozó 
pályázati hirdetmény 48^ 



M. 

Magassági jegyek, gúlák, szintezési oszlopok 
és egyéb katonai háromszögelési jelzők megron- 
gálása vagy megsemmisítése esetében a politi- 
kai hatóságok részéről követendő eljárás tárgyá- 
ban kibocsátott körrendeletek hatálya a kataszteri 
háromszögelési jelek megrongálásának eseteire 
kilerjesztetik 1 

Magánhasználatú távbeszélő berendezések után 

járó évi díjak leszállítása 1046 

Magánjellegű iskolák gyüjtőperselyeket állit- 
hatnak fel, a szegény sorsú iskolás gyerme- 
kek segélyezése czéljából 772 

— izraelita vallású tanulói szombati napokon az 

irás, számolás és rajzolás alól felmenthetők . 1532 

MagánszemélyeEtől eredő nemhivatalos ok- 
mányok, a melyek az orosz consulságok előtt 
hitelesítésre kerülnek, másolattal látandók el . 1565 

Magántanulókra kiterjesztetik a női kézimunka - 
tanulás kötelezettsége a felső nép- és polgári 
leányiskolákban 1577 



Digitized by 



Google 



CVI ^ TÁRGYMUTATÓ 

LapsdLm 

Magyar állami alapítványi helyek betöltése a 
Ludovika -Akadémiában, az 1893/4. tanév kez- 
detén 483 

— alapítványi helyek betöltése a közös hadsereg 
katonai nevelő- és képzöintézeteiben .... 146 

Magyar áruforgalmi statisztikai állandó érték- 
megállapító bizottság szervezeti és ügyviteli sza- 
bályzata 1780 

Magyar bíróságok és a horvát-szlavonorszá- 
giak közt a polgári és büntető ügyekben nyúj- 
tandó kölcsönös jogsegély 1032 

— ugyanazok közt a jövedéki kihágási ügyekben 
nyújtandó kölcsönös jogsegély 2119 

— ügyiratai és megkeresései, melyek Oroszország- 
ba küldetnek, orosz fordítással látandók el. . 1690 

Magyar czímer használatának engedélyezése 

iránti folyamodványok bélyegílletéke. . . . 946 

Magyar-Goroszló szilágymegyei község törvény- 
kezési tekintetben a zilahi járásbírósághoz, te- 
lekkönyvi tekintetben pedig a zilahi törvény- 
székhez átcsatoltatik 2796 

Magyar h. é. vasutak részvénytársaság 472^/0- 
os kötvényei üzleti biztosítékul és bánatpénzül 
elfogadhatók 1799 

Magyar kereskedelmi hajók (tengeri szabad- 
hajózást űzök) állami segélyben és kedvezmé- 
nyekben való részesítéséről szóló 1893. évi 
XXII. törvény czikk végrehajtása 1966 

Magy ar koronajáradék kötvényeinek (az 1892. 
évi XXL t.-czíkk alapján kibocsátott 4^/o-kal 
kamatozóknak) át-, illetve össze és szétirása . 1523 

Magyar nyelv használatáról a katonai hatóságok 

és a magyar törvényhatóságok levelezéseinél . 1876 

— tanításáról szóló 1879. évi XVlll. t.-czíkk kö- 
vetelményeínek meg nem felelő tanítók és nép- 
iskolák ügyében teendő intézkedések . . . 2440 

Magyar postatakarékpénztár és közvetítő 
hivatalainak teendőit és ügykörét szabályozó 
1885. évi rendelet módosittatik 2105 



Digitized by 



Google 




TÁRGYMUTATÓ CVII 



Magyar takarékpénztárak központi jelzálog- 
bankja által kibocsátott záloglevelek az 1889: 
XXX. t.-cz. 11. §-ában felsorolt összes befek- 
tetési czélokra, — ugyanazon intézet községi kö- 
telezői pedig üzleti biztosítékul és bánatpénzül 
is elfogadandók 2134 

Marhalevelek (vasúton szállított állatokat kisérök) 

szabatosan áÚitandók ki 2659 

— be nem mutatása által elkövetett mulasztások 
minősítése és büntetése tárgyában .... 467 

- (külföldiek) után járó bélyegilleték lerovása . 1062 
Marhaszállitmány szakértői vizsgálatánál kö- 
vetendő eljárás, ha a szállítmány több marha- 
levéllel van ellátva 2388 

Maszlag elárusitásának korlátozása tárgyában. . 446 

Máramaros-Sziget város területén építendő ló- 
fogatú közúti vasút engedélyokirata .... 2012 

Másodlatok nyilvántartása, az érettségi bizonyít- 
ványokra nézve 2145 

Másodpéldányai a vasúti fuvarleveleknek milyen 

bélyegilleték alá esnek? 1963 

Másodrendű vasutak forgalmi szolgálatára vo- 
natkozó szabályok alapelvei egyes határozmá- 
nyainak módosítása, illetve kiegészítése . . . 271 

Másolatok csatolandók az orosz consulságokhoz 
hitelesités végett benyújtott magánszemélyektől 
eredő nemhivatalos okmányokhoz .... 1562 

Megkeresések — a magyar bíróságok által Orosz- 
országba küldendők — orosz fordítással látan- 
dók el 1690 

Megszállott tartományok postai forgahnában 

az értékporto leszállittatik 1787 

begyei levéltárakban kezelt birtokrendezési 
iratok az illető kir. törvényszékekhez teendők 
át 1090. és 1967 

ideláss eb ól készített szesznek gyártására, el- 

; lenőrzésére és elárúsitására nézve a szerb pénz- 

Iügyminister által kibocsátott szabályzat főbb 
határozatai közzététetnek 2508 



Digitized by 



Google 



CVIII TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

Melasseból készített szeszre nézve Szerbiában 
behozott állami egyedárúsági törvény és az annak 
végrehajtására vonatkozó rendeletek fóbb hatá- 
rozatai közzététetnek 2478 

Mellékletek a gőzkazánok megvizsgáltatása iránti 

kérvényeknél — bélyegkötelesek 2414' 

Mellékvasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó 
szabályok alapelvei egyes határozmányainak 
módositása, illetve kiegészítése 271 

Menyháza és Boros-Sebes közt vezetendő helyi 

érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmánya. 507 

Mesterséges borok készítése és forgalomba 
hozatala által elkövetett kihágási ügyek, lefog- 
lalás vagy zárlat elrendelése esetén soron ki 

vül intézendök el 2636 

— készítésének és forgalomba hozatalának tilal- 
mazásáról szóló 1893 : XXUI. t.-czikk végre- 
hajtása 2517 

Mezőhegyes és Szarvas közt vezetendő (békés- 
csanádi) helyi érdekű gőzmozdonyú vasút en- 
gedélyokmánya 1457 

Mérczék — 62.5 liter nagyságúak — párbérmér- 

czék gyanánt hitelesíthetők 1777 

Mérlegek (egyenlőkarúak) hitelesítése, melyek 
felső serpenyővel és tolósúlylyal vannak el- 
látva 1569 

Mérnöki munkálatok (erdélyi birtokrendezé- 
siek) hitelesítése, az állandó kataszter közegei 
által . . . . • 2473 

Millenniumíkiállitás középiskolai csoportjának 

programmja 2887 

Ministeri engedély alapján, nyilvános jogi 
tanfolyam hallgatása nélkül vizsgázók mind a 
két állam vizsgálat letételére kötelezendők . .2143 

Minősítése a vasúti alkalmazottaknak, s az e 
tárgyban kiadott szabályrendeletek kiegészítése. 

292. és 1570 

Minősítési vizsgálat szabályozása a tengeré- 
szeti tanodái tanárjelöltekre nézve .... 2496 



Digitized by 



Google 



K-r' 



TÁRGYMUTATÓ CIX 

Lapstám 

Miskolcz székhelylyel második kir. közjegyzöség 

rendszeresitlelik ^ 593 

Mocsolád és Kaposvár közt vezetendő helyi ér- 
dekű gözmozdonyú vasút engedélyokmánya . 2806 

Mon (Nagy) szilágymegyei község törvénykezési 
és telekkönyvi tekintetben a zsibői járásbíró- 
sághoz átcsatol tátik 2796 

Monopólium. Lásd: Egyedárúság. 

Mozdonyvezetők vizsgálati díja 933 

Mozgással járó játékoknak a hazai iskolákban 

és az ifjúság körében való meghonosítása . . 435 

Munkaszünet (vasárnapi) iránti 1891. évi XIII. 
t.-czikk 3. §-u alapján kiadott 1892. évi ren- 
delet pótlása 2513 

Munkálatok (ipariak) hatósági kiadásánál köve- 
tendő szabályok 2398 

Munkások és alkalmazottak részére a bányászati 
és iparvállalatok által kiszolgáltatolt élelmezési 
czikkek bejegyzésére használt könyvecskék bé- 
lyegilleték alá esnek 562 

Mübor készitése és forgalomba hozatala által 
elkövetelt kihágási ügyek lefoglalás vagy zárlat 
elrendelése esetén, soron kivül, sürgősen inlé- 

zendök el 2636 

-- készitésének és forgalomba hozatalának tilal- 
mazásáról szóló 1893. évi XXIII. t.-czikk végre- 
hajtása 2517 

Műleírások — a közúti törzskönyvekhez tarto- 
zók — szerkesztésére vonatkozó részletes mű- 
szaki utasitás 1878 

Müszakimunkálatok (birtokberendezésiek) hite- 
lesítése az ország erdélyi részeiben, az állandó 
kataszter közegei által; továbbá ugyanott a 
községek egész határára terjedő tagosítások 
eseteiben, a kataszteri háromszögelési adatok 
szolgáltatása,- s a tagositási költségekhez való 
állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Digitized by VjOOQIC 




GK TÁRGYMUTATÓ 

Műszaki utasítás a közutakról készítendő törzs- 
könyvekhez tartozó térképek ihelyszinrajzok) 
és műleírások szerkesztésére vonatkozólag . . 187& 

Művegyészeti intézet (országos) megkeresése 
a bűnvádi ügyekben felmerülő vegyészeti kér- 
désekben, szakvélemény adása végett, s a meg- 
keresések körüli szabálytalanságok megszünte- 
tése iránt 1021 



Nagy-Berezna és Ungvár közt építendő helyi 

érdekű gözmozdonyú vasút engedélyokmánya . 300 

Nagy-Derzsida szílágymegyei község törvényke- 
zési és telekkönyvi tekintetben a szilágysorolyói 
járásbírósághoz átcsaloltatik 2796 

Nagykanizsai ízr. középkereskedelmi iskola a 
főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyen- 
rangúnak tekintendő 292 

Nagy-Károly rendezett tanácsú város lakbérleti 

szabályzata 1539 

Nagykároly-somkúti helyi érdekű gözmoz- 
donyú vasút engedélyokiratának függeléke, — a 
barlafalu-erdőszádai vonalrész folytatólagos ki- 
építése iránt 2415 

Nagykörúti (budapesti) villamos közúti vasútra 

vonatkozó engedélyokmány függeléke . . . 1060 

Nagy-Léta és Debreczen közt vezetendő helyi 
érdekű gözmozdonyú vasútra vonatkozó enge- 
délyokirat 1980 

Nagymartoni járásbíróság telekkönyvi hatósággal 

felruháztatik 2464 

Nagy-Mon szilágymegyei község törvénykezési és 
telekkönyvi tekintetben a zsíbói járásbírósághoz 
átcsatoltatík 2796 

Nagy-Mon-Újfalu szilágymegyei község törvény- 
kezési és telekkönyvi tekintetben a zsíbói járás- 
bírósághoz átcsaloltatik 2796 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXI 

Lapssám 

Nagyróczei államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola 
a fögymnasimnokkal és föreáliskolákkal egyen- 
rangúnak tekintendő 292 

Nagy-Surány és Aranyos-Maróth közt vezetendő 
zsitvavölgyi helyi érdekű gözmozdonyú vasút 
engedélyokmánya 707 

Nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasút 
nagyszeben feleki és felek- fogarasi vonalai a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetnek . 1044 

Nagy-Szlabos és Pelsöcz közt vezetendő cselnek- 
völgyi helyi érdekű gözmozdonyú vasút enge- 
délyezése 2074 

Napi ápolási díjak megállapitása a bielitzi 
»Kaiser Franz Josef Spital« név alatt újonnan 
berendezett közkorházban 1936 

Napidíjak és útiköltségek megállapitása azon 
tisztviselők részére, kik az állami tisztviselők, 
altisztek és szolgák illetményeinek szabályo- 
zásáról szóló 1893. évi IV. t-czikk végre- 
hajtása folytán az eddgi napidíjoszlálynál 
alacsonyabb fizetési osztályba sorozlaltak . . 1069 

Napidíj -osztályzat a birósági és ügyészségi 
személyzet útiszámláin kitüntetendő, illetve 
igazolandó 1692 

Napi élelmezési díj fölemelése, a hazai tengeri 
kereskedelmi hajókon hazaszállilott vagyontalan 
egyének után 2798 

Negyedforintos ezüst értékérmék forgalmon 

kivQl helyeztetnek 741 

Negyedosztályú keresetadó kivetése, be- 
szedése és elszámolása, az állandó fizetések 
és adóköteles személyi járandósá*Jok után. 
(A 40.414/887. számú rendelet módos tá^a.) . 256Í 

Nemhivatalos okmányok (magánszemélyektől 
eredők), a melyek az orosz consulsí'igok előtt 
hitelesitésre kerülnek, má:5olattal lálaudók el . 1563: 



Digitized by 



Google 



CXII TÁRGYMUTAIÓ 

Lapssán 

Nem-telek könyvezett vagy többszörösen telek- 
könyvezett ingatlanoknak a betétek szerkesz- 
tésekor a tényleges birtokos nevére történt föl- 
vétele ellen használható jogorvoslatok szabá- 
lyozása 1029 

Nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyez- 
mény hatálya alá esö vonalak jegyzékébe a 
banjaliika-doberlini katonai vasút és a boszna- 
vasút felvétetik 294 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö német- 
országi és németalföldi vasúti vonalak jegy- 
zékében eszközölt változtatások és kiegészí- 
tések 536 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö olasz- 
országi vasútvonalak jegyzéke kiegészíttetik. 

608. és 2116 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö orosz- 
országi vasútvonalak jegyzéke kiegészíttetik, 
illetőleg helyesbiltetik 675. és í2027 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö vonalak 
jegyzékébe a rorschach-heideni, valamint a 
silhlthali vasút felvétetik .329 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö vonalak 
jegyzékébe több helyi érdekű vasút felvétetik . 1044 

— iránti berni egyezmény hatálya alá esö vasúti 
vonalak jegyzékében eszközölt változtatások, 
illetve kiegészítések 1490. és 1979 

— iránti berni egyezmény végrehajtására vonat- 
kozó határozmányok 1. §-ának kiegészítése 

(I-sö pótlék.) 542 

— iránti berni egyezmény 1. melléklete határoz- 
mányainak módosítása, illetve kiegészítése. 
(Il-ik pótlék.) 2041 

Nevelő- és képző-intézeiek (katonaiak) ma- 
gyar állami alapítványi helyeinek betöltése tár- 
gyában 146 

Nevelő- és képző-intézetekbe (katonaiakba), 
valamint a katonatiszti leányok képzőintézeteibe 
való felvétel tárgyában 132 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXIII 

Lftpizám 

Nevelök (népoktatási nyilvános tanintézetiek és 
kisdedóvó-intézetiek) nyugdíjazásáról, valamint 
azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról 
szóló 1891. évi XLni. t.-czikk végrehajtása . 752 

Négykrajczáros váltópénz bevonása .... 563 

Németalföldi vasutvonalak (a berni egyezmény 

hatálya alá tartozók) jegyzéke kiegészittetik . 536 

Németország területén átszálhtandó bűntettesek 
— a külföldi államok, különösen az északame- 
rikai Egyesült-Államok által kiadottak — ki- 
adatási ügyeiről 1696 

Németországba vagy azon keresztül állatok 

mily föltételek alatt szállithatók ? 7 

— vitt ágytoll származási bizonylatok nélkül is 
vámmentesen kezelendő 1779 

Németországban használandó anyakönyvi kivo- 
natok az illetékes elsőfokú politikai közigazga- 
tási hatóság hitelesítési záradékával ellátandók 2437 

— használandó anyakönyvi kivonatok szabatosan 
áUitandók ki 1712 

Németországi vasutvonalak (a berni egyezmény 

hatálya alá tartozók) jegyzéke kiegészittetik . 536 

Népiskolai tanitók (és tanítónők) képesítő 
vizsgálati szabályzata egyes rendelkezéseinek 
értelmezése iránt 1076 

— közreműködése a kerületi betegsegélyzö pénztá- 
rak érdekében 774 

— terhére az 1891. és 1892. években előirt útadó 
leírandó, s az általuk esetleg már befizetett 
útadóösszegek visszafizetendők 296 

Népiskolák iránti intézkedések, melyek a magyar 
nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t.-czikk 
követehnényeinek meg nem felelnek .... 2440 

— izraelita vallású tanulói szombati napokon az 

ü-ás, számolás és rajzolás alól felmenthetők . 1532 
Népiskolákban gyüjtőperselyek állíthatók fel, a 
szegénysorsú iskolás gyermekek segélyezése 
czéljából 772 

H 



Digitized by 



Google 



GXIV TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

Népoktatási nyilvános tanintézetek és nyilvános 
kisdedóvó-intézetek tanitóinak és nevelőinek 
nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és 
árváinak gyámolitásáról szóló 1891. évi XLIII. 
t.-czikk végrehajtása 752 

Népszámlálás adatai irányadók a bélyegilleték 
mérvére befolyással biró »népesség« megállapí- 
tásánál 1793 

Néptanitó. Lásd: Népiskolai tanitó. 

Névre szóló kötvényekre való át-, illetőleg össze- 
és szétirása az 1892. évi XXI. törv.-czikk 
alapján kibocsátott 4^/o-os magyar koronajára- 
dék- kötvényeknek 1523 

Nikelérmék (koronaértéküek) forgalomba hozatala, 

s a húszkrajczáros ezüstpénz bevonása . . . 749 

Női kereskedelmi tanfolyamok számára az 

1890. évben kiadott szervezet módosítása . . 2438 

Női kézimunka tanulás kötelezettsége a felső 
nép- és polgári leányiskolákban a magántanu- 
lókra is kiterjesztetik 1577 

Nyerstermények — külföldről érkező állatiak — 
származási és egészségi igazolványainak ér- 
vényességi tartama megállapíttatik . . . .1713 

Nyilt községekben levágott marhákból nyert és 
külföldre kiszállított húsnak feltételes adómen- 
tessége 2136 

Nyilvánkönyv. Lásd: Telekkönyv. 

Nyilvános kórház. Lásd: Közkórház. 

Nyilvános népoktatási tanintézetek és nyil- 
vános kisdedóvó -intézetek tanitóinak és nevelői- 
nek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek 
és árváinak gyámolitásáról szóló 1891. évi 
XLIII törv.-czikk végrehajtása 752 

Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és 
egyletek adója kivetésének megindítása az 1893. 

évre • 352 

— kötelezett vállalatok, egyletek, társulatok és 
pénzintézetek igazgatósági és felügyelő bizott- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXV 

Lnpssim 

sági tagjainak illetményei után járó nyugta- 
bélyeg-illeték miként rovandó le? 1800 

Nyilvános tanfolyam hallgatása nélkül, minis- 
teri engedély alapján vizsgázó jogászok mind 
a két államvizsgálat letételére kötelezendők . 2143 

Nyilvános telefon állomások (budapestiek) a 
budapest-bécsi állami távbeszélő-berendezést is 
használhatják 1048 

Nyilvántartása az érettségi bizonyitványok má- 
sodlatainak 2145 

— a közkórházakból kitiltott egyéneknek . . . 1933 

— a vadászati és fegyveradónak 2131 

Nyilvántartási utasítás a közös hadsereg és 

haditengerészet rangosztályba sorolt tartalékos 
(tengervédbeli) egyéneire vonatkozólag. (A véd- 
eröröl szóló 1889. évi VI. t.-czikk végrehaj- 
tása iránti utasitás IV-ik része.) 2662 

— a honvédség rangosztályba sorolt tartalékos 
egyénei részére 805 

Nyiregyháza város lakbérleti szabályzata . . 1079 

— város területén második kir. közjegyzői állás 
rendszeresittetik 253 

Nyugdíjalap (országos tanitói) jövedelmeinek gya 
rapitásához a tankötelesek, gör. kel. román 
papj elölt- tanitók és más felekezetű lelkész- 
tanitók után való hozzájárulás 768 

Nyugdíjazás a népoktatási nyilvános tanintéze- 
tek és nyilvános kisdedóvó-intézetek tanitóit és 
nevelőit illetőleg; valamint azok özvegyeinek 
és árváinak gyámolitása. (Az 1891. évi XLIII. 
t.-czikk végrehajtása.) 752 

Nyugdíjazásnál a budapesti állatorvosi akadé- 
mián tanársegédi minőségben eltöltött idő be- 
számittatik 2661 

Nyugdíjazott és tényleges szolgálatban álló ál- 
lami és közigazgatási tisztviselők, valamint a 
néptanítók és körjegyzők, nemkülönben a thjf. 
városokban lakó lelkészek terhére az 1891. és 

Digitized by CjOOQ IC 



CXVI TÁRGYMUTATÓ 

L*p«zám 

1892. években előirt útadó leírandó, s az ál- 
taluk esetleg már befizetett utadóösszegek 
visszafizetendők 296 

Nyugdíjba beszámitható tisztán tanítói javadal- 
mak kiderítése tárgyában 1848 

Nyugdíjintézet (országos, tanítói) hozzájárulási 
kötelezettsége alól föbnentetnek az erdélyi ré- 
szekben levő ág. ev. orsz. egyház kötelékéhez 
tartozó ískola-fentartók, tanítók, tanítónők, óvók 
és gyermekkertésznök 766 

Nyugtabélyeg-illeték lerovása a nyilvános szám- 
adásra kötelezett társulatok, egyletek és válla- 
latok és pénzintézetek igazgatósági és felügyelő 
bizottsági tagjainak illetményei után . . 1800 



o. ö. 

Okiratok (a m. kir. igazságügyministerium által 
kiállítottak vagy hitelesítettek) a cs. és kir. 
osztrák-magyar követségek és consulságok ál- 
tal mely esetben látandók el felülhítelesítési 

záradékkal? 1786 

— (magánszemélyektől eredők) az orosz consulsá- 
gokhoz hitelesítés végett benyújtáskor másolat- 
tal látandók el 1363 

Okkupált tartományok postai forgahnában az 

értékporto leszállitlatik 1787 

Olaszországi vasutvonalak (a berni nemzetközi 
egyezmény hatálya alá tartozók) jegyzéke ki- 
egészíttetik 608. és 2116 

Oláh-Baksa szilágymegyei község törvénykezési 
tekintetben a zilahi járásbírósághoz, telekkönyvi 
tekintetben pedig a zilahi törvényszékhez át- 
csatoltatík 2796 

Omnibus-vonatok forgalmi és szállítási szolgá- 
latára vonatkozó szabályok alapelvei egyes ha- 
tározmányainak módosítása, illetve kiegészí- 
tése 271 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ GXVII 

Lftpssám 

Orosz consulságok előtt hitelesítésre kerülő, 
magánszemélyektől eredő nemhivatalos okmá- 
nyokhoz másolat melléklendő 1563 

Orosz forditással látandók el az Oroszországba 

küldendő magyar bírósági iratok és megkeresések 1690 

Oroszország és Finnországba bevitt árúk szár- 
mazásának igazolása tárgyában. 2028., 2109., 

2117. és 2490 

Oroszországból származó némely árúk behoza- 
tali tilalma tárgyában .1700 

Oroszországi vasutvonalak (a berni nemzetközi 
egyezmény hatálya alá tartozók) jegyzéke ki- 
egészíttetik, illetőleg helyesbittetik . 675. és 2027 

Orsz. letartóztatási intézet igazgatóságával 
közlendők az ezen intézetekből törvényszékeié 
állított elitéltekre nézve hozott bírósági hatá- 
rozatok 1694 

Orsz. művegyészeti intézet megkeresése a 
bűnvádi ügyekben felmerülő vegyészeti kérdé- 
sekben, szakvélemény adása végett, s e meg- 
keresések körüli szabálytalanságok megszűnte- 
tése iránt 1021 

Orsz. tanítói nyugdíjintézet' hozzájárulási 
kötelezettsége alól föhnentetnek az erdélyi ré- 
szekben levő ág. ev. országos egyház kötelé- 
kéhez tartozó iskola-fentartók, tanítók, tanító- 
nők, óvók és gyermekkertésznők 766 

— és gyámalaphoz a tankötelesek, gör. kel. román 
papjelölt- tanítók és más felekezetű lelkész- 
tanítók után való hozzájárulás 768 

Orvhalászatra használt maszlag elárúsitásának 

korlátozása 446 

Orvosok számára kiadott utasítás, az újszülöttek 

szemlobjának megakadályozása czéljából . . 2447 

— tiszti vizsgálata tárgyában 2380 

Osváth Albert fő- és székvárosi rendőrorvos 

»Hogyan óvaJcodjunk a tüdővésztől?« czímű 
müvének közrebocsátása 579 



Digitized by 



Google 



CXVIII TÁRGYMUTATÓ 

Osztályozás alá nem esnek a VlII-ik osztályt 

önként megismétlő tanulók 2144 

Osztrák értékű két- és negyed-forintos ezüst 

értékérmék forgalmon kivül helyeztetnek . . 741 

s z t r á k-m agyar követségek és consulságok állal, 
a m. kir igazságyügyministerium részéről ki- 
állított vagy hitelesített okiratok mely esetben 
látandók el felülhitelesitési záradékkal? . . 1786 

— monarchia mindkét államának kormányai és a 
franczia köztársaság kormánya között, alatt- 
valóik polgári állapotára vonatkozó okmányok* 
kölcsönös kicserélése iránt kötött egyezmény 
végrehajtása 548 

— vám és kereskedelmi szövetség (1878: XX. 
t.-cz) XVI-dik czikkének módosításáról szóló 
1893. évi XLI. törv.-czíkk végrehajtása . . 2799 

— vámterület külkereskedelmére vonatkozó statisz- 
tikai árújegyzék módosítása 1575 

— vámterületre behozott spanyol származású 
árúkkal szemben követendő elbánás iránti hatá- 
rozmányok érvénye további intézkedésig fen- 
tartatik 2627 

Osztrák pénzintézetek és biztosító -társulatok 
(Budapesten vezérképviselőséggel bírók) vidéken 
alkalmazott hivatalnokaínak és szolgáinak illet- 
ményei után járó bélyegílletékek befizetése . 737 

Osztrák veretű egyesületi tallérok és egyesületi 

kettöslallérok forgalmon kívül helyeztetnek . 747 

Óvadék gyanánt elfogadandók a magyar takarék- 
pénztárak központi jelzálogbankja által kibo- 
csátott községi kötvények 2134 

— gyanánt elfogadandók a pesti magyar keres- 
kedelmi bank által kibocsátott községi kötvé- 
nyek 2420 

őrszemélyzet ellen a kir. ügyészek, mint első- 
fokú fegyelmi hatóságok által alkabnazható fe- 
gyelmi büntetések tárgyában ... . . 1026 

Ősiségi nyiltparancson alapuló jogoknak pe- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXIX 

Lapszám 

renkivílli törlése körül követendő eljárás sza- 
bályozása 258 

Özvegyek (állami alkalmazottak utániak) ellátási 
vagy részeltetési igényjogosultságának megálla- 
pítása czéljáből benyújtott kérvények fölszere- 
lése iránt . . / 2421 

— (katonák utániak) haláleseteinek nyilvántartása 

és bejelentése iránt . 764 

— (tanítók utániak) gyámolltásáről s a népoktatási 
nyilvános tanintézetek és nyilvános kisdedóvó- 
intézetek tanítóinak és nevelőinek nyugdíjazásá- 
ról szóló 1891. évi XLIII. t.-czikk végrehajtása 752 

Özvegyi jog perenkivüli törlése körül követendő 

eljárás szabályozása 258 



p. 

Palaestinába és Syriába az idegen zsidóknak 
tömeges bevándorlására vonatkozólag a Porta 
részéről megállapított korlátozó intézkedések 
közhírré tétetnek 2443 

Papjelölt-tani tők (gör. kel,, románok) után 
való hozzájárulás, az országos tanítói nyugdíj - 
és gyámalaphoz 768 

Pasteur -féle lépfene oltások engedélyezése kit 

illet meg? 1951 

Pálinkafőző készülékek kölcsönvétele eseté- 
ben követendő eljárás szabályozása .... 2558 

Pályázati hirdetés a fiumei hadtengerészeti 

akadémiába való fölvétel tárgyában .... 128 

— a hadapród iskolákba való fölvétel tárgyában . 552 

— a honvédségi Ludovika-Akadémiában az 1 893/94. 
tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illető- 
leg alapítványi és fizetéses helyekre vonat- 
kozólag . / ' 483 

— a katonai nevelő- és képzőintézetekbe, valamint 
a katonatiszti leány-nevelőintézetekbe való föl- 
vétel tárgyában 133 



Digitized by 



Google 



^ 



GXX 



TÁRGYMUTATÓ 



Pályázati hirdetés a katonai nevelő és képző- 
intézetekben rendszeresített, s az 1893/4. iskolai 
év kezdetén betöltendő magyar állami alapít- 
ványi helyekre vonatkozólag 147 

Pályázati hirdetések (szállítások irántiak) ki- 
írásának és tárgyalásának szabályai .... 2398 

Párbérmérczék gyanánt hitelesítése a gabona- 
mérésre szolgáló 62o liter nagyságú edényeknek 1777 

P e 1 s ő c z és Nagy-Szlabos közt vezetendő esetnek 
völgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút enge- 
délyezése • ' 2074 

Perenkivüli törlése a telekkönyvbe feljegyzett 
zálog- visszaváltási s az ősiségi nyiltparancsokon 
alapuló egyéb jogoknak, továbbá az özvegyi 
jognak és a jogosított személy élettartamához 
vagy határozott időtartamhoz kötött jogoknak . 258 

Peres ügyekben hozott birói határozatokat tar- 
talmazó díjköteles ajánlott levelek postai keze- 
lése iránt 2874 

— külföldi bíróságok által hozott határozatok 
kényszer alkalmazása nélkíil kézbesítendők 254 

— nyújtandó kölcsönös jogsegély, a magyar és 
horvát-szlavón bíróságok és ügyészségek közt. 1032 

Perselyek felállítása az iskolákban, a szegény- 
sorsú iskolás gyermekek segélyezése czéljából 772 

Pesti kereskedelmi bank (magyar) zálogleve- 
lei az 1889: XXX. t.-czikk 11. §-ában felsorolt 
befektetési czélokra, — ugyanannak községi 
kötvényei pedig óvadék és bánatpénz gyanánt 
is elfogadhatók 2420 

Pénzbüntetések után befolyó összegek felhasz- 
nálásáról szóló 1892. évi XXVII. t.-cz. végre- 
hajtása tárgyában 455 

Pénzintézetek és biztosító-társulatok, — a 
Budapesten székelő hazaiak, illetve az itt czég- 
jegyzett vezérképviselőséggel biró osztrák és 
külföldiek, — vidéken alkalmazott hivatalnokai 



Digitized by 



Google J 



TÁRGYMUTATÓ GXXI 

Lapssám 

és szolgáinak illetményei után járó bélyegille- 
tékek befizetése iránt 737 

Pénzintézetek (nyilvános számadásra kötelezet- 
tek) igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai- 
nak illetményei után járó nyugtabélyeg- illeték 
mikénti lerovása iránt 1800 

Pénzintézetektől felvett kölcsönök évi kamatai 
az általános jövedelmi pótadó megállapitásánál 
miként veendők számitásba ? 952 

Pénztári kezelése a koronaérték érméinek, s 

azok kiadásának és bevételezésének elszámolása 373 

Pénzügyi bélyegilleték. Lásd: Bélyegilleték. 

Pénzügyi hatóságok által a telekkönyvi beté- 
tek szerkesztésénél a betétekbe fel nem vett, 
továbbá a betétek szerkesztése után képződött 
vagy magánforgalom tárgyává vált ingatlanok 
telekkönyvezésénél követendő eljárás szabá- 
lyozása 369 

Pénzügyi szolgálat kezelési szakában leteendő 

gyakorlati vizsga szabályozása 2870 

Pénzügyi tisztviselők, altisztek és szolgák 
hivatalos esküjének letétele iránt eddig köve- 
tett eljárás megváltoztatása 948 

Pénzügyigazgatóság ületékes a végrehajtó 
kiküldésére, az útadótartozások behajtása körüli 
mulasztások miatt kimondott felelősség tény- 
leges alkalmazása esetében 1042 

fharmaceuticus szerek. Lásd: Gyógyszerek. 

Phylloxera-zárlat alá helyezett községekről 

szóló kimutatás, az 1892. év végéig .... 46 

Pilseni sörkeserny (kiviteli) italmérési adója 951 

P d 1 i n és Szepes-Béla közt vezetendő helyi 

érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmánya . 646 

Polgári állapotot érdeklő okmányok kölcsönös 
kicserélése iránt az osztrák-magyar monarchia 
mindkét államának kormányai és a franczia 
köztársaság kormánya között kötött egyezmény 
végrehajtása 548 



Digitized by 



Google 



IV. 



GXXIl TÁRGYMUTATÓ 

Polgári iskolák és felső népiskolák tanitoinak 
és tanitónöinek képesítő vizsgálatára vonatkozó 
szabályzat 1803 

— izraelita vallású tanulói szombati napokon az 
irás, számolás és rajzolás alól felmenthetők . 1532 

Polgári iskolákban gyüjtöperselyek állíthatók 
fel, a szegénysorsú iskolás gyermekek segélye- 
zése czéijából 772 

Polgári leányiskolákban a női kézimunka- 
tanulás kötelezettsége a magántanulókra is ki- 
terjesztetik 1577 

Polgári peres ügyekben hozott birói határo- 
zatokat tartalmazó díjköteles ajánlott levelek 
postai kezelése iránt 2874 

— külföldi biróságok által hozott határozatok kény- 
szer alkalmazása nélkül kézbesítendők . . . 254 

— nyújtandó kölcsönös jogsegély, a magyarországi 
és a horvát-szlavonországi kir. bíróságok és 
ügyészségek közt . 1032 

Politikai hatóság (elsőfokú, közigazgatási) hite- 
lesítési záradéka megkívántatik a Németország- 
ban használni szándékolt anyakönyvi kivona- 
tokra nézve 2437 

Politikai hatóságok részéről a katonai három- 
szögelési jelzők megrongálása vagy megsemmi- 
sítése esetében követendő eljárás tárgyában 
kibocsátott körrendeletek hatálya a kataszteri 
háromszögelési jelek megrongálásának vagy 
megsemmisítésének eseteire kíterjesztetik . . 1 

Porta részéről megállapított korlátozó intézkedések 
közhírré tétele, az idegen zsidóknak Syriába és 
Palaestinába való tömeges bevándorlására vonat- 
kozólag 2443 

Postahivatalok és távírdahivatalok lajstroma, a 
melyekkel az időjósló táviratok naponkint közöl- 
tetnek 594 

Postai express kézbesítésnek és az érte járó 

díjaknak szabályozása 598 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXXITI 

Postai kezelése a polgári peres ügyekben hozott 
birói határozatokat tartahuazó díjköteles aján- 
lott leveleknek 2874 

Postai kézbesitése a külföldön tartózkodó tar- 
talékosok behivójegyeinek 1952 

Postai személyzetnek az 1893. évi IV. t.-czikk 
által módositott szervezete és fizetési rend- 
szere 936 

Postatakarékpénztár és közvetitö hivatalai- 
nak teendőit és ügykörét szabályozó 1885. évi 
rendelet módosittatik 2105 

Postautalványok (elveszettek) kifizetési felhatal- 
mazásainak kiállítása körül követendő eljárás 277 

Pót adó (általános jövedelmi) kivetiíse^ beszedése 
és elszámolása, az állandó fizetések és adó- 
köteles személyi járandóságok után. (A 
40.414/887. számú rendelet módosítása.) . . 2562 
— - megállapításánál, a hitelüzleltel foglalkozó pénz- 
intézetektől felvett kölcsönök évi kamatai mi- 
ként veendők számításba í 952 

P ó t f a r 1 a 1 é k állományába besorozott (külföldről 
bevándorolt) honvéd egyének katonai kiképez- 
tetésre való bevonulási kötelezettségének szabá- 
lyozása 1954 

Próbaszolgálat (bírósági) az igazolványos al- 
tiszteket a kir. ügyészségi írnoki állásokra is 
képesíti . 1956 

»Proinotío sub ausp icíís Regis<^ intézmé- 
nyének felújítása a budapesti és a kolozsvári 
egyetemeken 1871 

P u e h 6 i járásbíróság telekkönyvi hatósággal fel- 

ruháztatik 1960 

Puszta-Szentmihály és József föherczeg- 
telep« közt vezetendő keskenyvágányú lófogatú 
közúti vasút engedélyokirata 2033 



Digiti 



ized by Google 



CXXIV TÁRGYMUTATÓ 



B. 



) 



Ragadós tüdölob állal fertőzött törvényhatósá- 
ságok nem-fertözött helyein tartott állatvásárok 
;• ^ állami állatorvosok ellenőrzése alá helyezendök 1714 

,K — kiirtása folyamán kisajátított és levágott szarvas- 

marhák helyett, az egészséges vidékeken be- 
szerzendő új állatok a vasutakon kedvezmé- 
nyes díjtélelek mellett szállitandők .... 581 

— kiirtásáról szóló 1893. évi 11. törvényczikk 
végrehajtása iránti rendelet, és ezen rendelet- 

yf nek módosítása 12 és 584 

Rajzolás alóli fölmentése az izraelita tanulóknak 

^ szombaton és a többi zsidó-ünnepnapokon. 444. és 15 

Rangosztályba sorolt honvéd tartalékos egyé- 
nek nyilvántartására vonatkozó utasítás . . & 

— sorolt közös hadseregbeli és hadtengerészeti 
tartalékos (tengervédbeli) egyének nyilvántar- 
tására vonatkozó utasítás. (A véderőről szóló 
1889. évi VI. t.-czikk végrehajtása iránti utasí- 
tás IV-ik része.) 266: 

'^ Reáliskolai izraelita tanulók szombatnapokon és 

a többi zsidó -ünnepeken az irás és rajzolás 

]' alól fölmentendők - 444 

Regálekártalanitási kötményezett kötvények 
!^ (a rend. tan. városok, kis- és nagyközségek, 

t' valamint az úrb. közbirtokosságok tulajdonát 

\. ' képezök) kimutatása — a községi vagyonkeze- 

lés ellenőrzése végett — a törvényhatóságok- 

: nak megküldetik 1927 

^Rendes üzletü vasutak forgalmi szolgálatára 
vonatkozó szabályok alapelvei« egyes határoz- 
mányainak módosítása, illetve kiegészítése . .271 
Rendezett tana c^sú városok által kötött és 
törvényhatósági jóváhagyás alá tartozó jog- 
ügyleteknek illetékkiszabás végett való bejelen- 
tése 1698 

— tulajdonát képező kötményezett regálekártala- 
nitási kötvényekről szóló kimutatás, a községi 



Digitized by 



Google I 



TÁRGYMUTATÓ GXXV 

L»ptsáii} 

vagyonkezelés ellenőrzése végett a törvényható- 
ságoknak megküldetik 1927 

Régi mintájú kincstári bélyeges vasúti fuvar- 
levél-űrlapok használatának meghosszabbitása. 1790 

Részletekben fizethető a középiskolai tandíj . 2146 

Robbanékony tárgyak vasúton való szállitásá- 

nak szabályozása 1900 

Római katholikus status (erdélyrészi) hatás- 
köre^ az általa fentartott és vezetett közép- 
iskolákra vonatkozólag 2880 

Román papjelölt-tanitók (görögkeletiek) után való 
hozzájárulás, az országos tanitói nyugdíj - 
és gyámalaphoz 768 

Roncsoló toroklob elfojtása és terjedésének 

meggátlása tárgyában 458 

Rorschach-heideni vasút a nemzetközi árú- 
fuvarozás iránt létrejött berni egyezmény hatálya 
alá eső vonalak jegyzékébe felvétetik . . . 329 

Röser-féle budapesti magán-középkereskedelmi 
iskola a főgymnasiumokkal és föreáliskolákkal 

egyenrangúnak tekintendő 1570 

Rövid it és e a )^korona« és »fillér« jelzéseinek . 1794 
Rumgyárosok által vezetendő árújegyzékek tár- 
gyában 372 



Sakk, dominó, biliárd és hasonló játékok után 
Szerbiában bélyegilleték nem fizetendő, ha azok 
az osztrák-magyar monarchiából vitetnek be . 2478 

Sertések Kőbányára milyen feltételek mellett 

száUithatók? 589. és 1716 

Sertéspiacz (kőbányai) állategészségügyi rend- 
tartása 783 

Sérült vadnak a tilalmi időben is lelőhetésével 

űzött visszaélések meggátlása 1931 

Digitized by CjOOQ IC 



I 



CXXVI TÁRGYMUTATÓ 



Sihlthali vasút a nemzetközi árúfuvarozás iránt 
k létrejött berni egyezmény hatálya alá esö vo- 
nalak jegyzékébe felvétetik 329 

Somkút-nagykárolyi helyi érdekű gözmoz- 
donyú vasút engedélyokmányának függeléke, — 
a barlafalu-erdöszádai vonalrész folytatólagos 
kiépitése iránt 2415 

Somogy-Szobb és Balaton-Szent-György közt 
vezetendő helyi érdekű gözmozdonyú vasút en- 
gedélyokmánya 1493 

Somogy szobb-barcsi helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árufuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá esö vonalak jegyzékébe felvétetik, 1044 

Sorozás előmunkálatainak elrendelése, az 1894-ik 

évre 2389 

— eredményének bejegyzésére szolgáló rovatos 

^ minták tárgyában 2460 

7- Sorozásnál működő állandó vegyes felülvizsgáló 

bizottságok szervezése és összeállítása az 

1894, évre, s a felülvizsgálatok foganatosítása. 2788 

-, Sorozójárásonkinli kivetés czéljából szerkesz- 

^ tendö kimutatások, a besorozott ujonczokra 

vonatkozólag 1018 

Sörfőzdéi erjesztőkádaknak több főzet utján nyert 
sörlével eszközölt megtöltésére vonatkozó hatá- 
rozványok részbeni módosítása 947 

Sörhamisitás eredményesebb ellenőrizhetése vé- 
gett, a maszlag elárusitása korlátoztatik . . 446 

Söritaladó biztosítása az 1894. évre .... 2120 

Sörkeserny (pilseni) milyen italmérési adó alá 

esik? • 951 

Spanyolországból behozott árúkkal szemben 
követendő elbánás iránti határozmányok érvé- 
nye további intézkedésig fentartatik .... 2627 

Statisztikai árújegyzék módosítása, mely az 
osztrák-magyar vámterület külkereskedelmére 
vonatkozólag kiadatott 1575 

Statisztikai értékmegállapító bizottság 



I 



Digitized by 



Google 




TÁRGYMUTATÓ CXXVII 

Lapszám 

(magyar árúforgalmi) szervezeti és ügyviteli 

szabályzata 1780 

Statisztikai kimutatások a katonai sorozá- 
sok eredményéről 2460 

— kerületi betegsegélyzö pénztáriak, vezetése 
iránt • . . . 1444 

— külföldi árúforgalmiak, tekintetében 1894. évi 
január 1-töl kezdve életbeléptetendő változtatá- 
sok iránt 2836 

Súly szerint megállapított alkoholmennyiség ki- 
szállitásánál, a hordók göngysúlyának előzetes 
meghatározása ........... 2555 

Súly-törtrészek ífél kilogrammot elérők vagy 
annál nagyobbak) a czukormennyiségek tiszta- 
súlyának megállapitásánál egész kilogramm 
gyanánt veendők számitásba ...... 743 

Sunda szigetek hozzájárulásáról a tenger alatti 

kábelek védelme iránt kötött egyezményhez . 256 

Surinam németalföldi gyarmat hozzájárulásáról a 
tenger alatti kábelek védelme iránt kötött egyez- 
ményhez 256 

Syriába és Palaestinába az idegen zsidóknak 
tömeges bevándorlására vonatkozólag a Porta 
részéről megállapitott korlátozó intézkedések 
közhírré tétetnek 2443 

Szabadalmi ügyre vonatkozó határozmány ok 
módositása. (1878. évi XX. t.-czikkbe iktatott 
vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének 
módosításáról szóló 1893. évi XLI. t.-czikk 
végrehajtása) 2799 

Szabadhajózást űző magyar kereskedelmi ten- 
geri hajóknak állami segélyben és kedvezmé- 
nyekben való részesítéséről szóló 1893. évi 
XXII. t.-czikk végrehajtása . 1966 

Szabadipar önálló gyakorlásának bejelentése iránti 
folyamodványok bélyegilletékére befolyással bíró 
»népesség<c megállapitásánál az ált. népszám- 
lálás adatai irányadók 1793 



Digitized by 



Google 



-^^ 



CXXVIII TÁRGYMUTATÓ 

V L&ps74m 

•^ Szakértői vizsgálata azon állatszáUitmányok- 

; nak, melyek több marhalevéllel vannak ellátva. 2388 

Szaktanárok a tanitó-éstanitónöképzöintézetek- 
^ nél tartandó gyakorlati tanításokon jelen lenni 

tartoznak 440 

* Szakvélemény adása végett (bűnügyekben fel- 
^ merülő vegyészeti kérdésekben) az országos 
rnüvegyészeti intézet megkeresése és a meg- 
keresések körüli szabálytalanságok megszünte- 
tése iránt . . . / 1021 

Szakvizsga a lottójövedéki szolgálati szaknál 

kötelező 1802 

— szabályozása a pénzügyi szolgálat kezelési 
szakában 2870 

— szabályozása a vadörök részére 1947 

Szamosvölgyi vasút vonalai tényleges épitési 

és üzlelberendezési tökéjének felemelése és 
ezen vasúton a m. kir. államvasutak személy- 
•j^- és árúdíjszabási rendszerének életbeléptetésére 
f- vonatkozó engedélyokmány! függelék . . . 1487 
Szarvas és Mezőhegyes közt vezetendő (békés- 
csanádi) helyi érdekű gőzmozdonyú vasút enge- 
délyokmánya 1457 

Szarvasmarhák ragadós tüdölobjának kiirtása- 
, ról szóló 1893. évi ü. t.-czikk végrehajtása . 12 

i — az ily járványos betegséggel fertőzött teTii- 

^; letekről származók, a bécs-szent-marxi vásárokra 

milyen feltételek alatt szállíthatók? . . . .1091 

— helyett, melyek a ragadós tüdőlobirtás folyamán 
kisajátittattak és levágattak, az egészséges vidé- 

: kéken beszerzendő új állatok a vasutakon ked- 

vezményes díjtételek mellett szálUtandók . . 581 
Szavak használandók betűk helyett az időjósló 

táviratozásnál 609 

f Szállásadók által a közös hadsereg és honvédség 
J.* legénysége részére az 1893. év folyamán ki- 
szolgáltatandó étkezésért fizetendő megtérítések 
összegeinek megállapítása 124 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXXIX 

Lapsxám 

Szállítási akadályok esetén, a czukorgyár- 

teJepek vállalkozói által követendő hivatalos eljárás 1 528 

Szállítási föltételek a 80^/o eczetsavat tar- 
talmazó »eczetlé« tekintetében 2797 

Szállítási szabályok a robbanékony tárgyak 

vasúton való szállítására 1900 

Szállítási tilalmak megszüntetése, s az Orosz- 
országból származó némely árúk behozatali 
tilahna tárgyában 1700 

Szállítások iránti pályázati hirdetések kiírása és 

tárgyalásának szai)ályaí 2398 

Szállodák egészségi ellenőrzése 1937 

— étkezési üzlete mellett gyakorolt kávéliázi (kávé- 
mérési) üzletben a szeszes italok kiszolgáltatá- 
sára külön itahnérési engedély szükséges . . 945 

Számadásra kötelezett egyletek és vállalatok 

1893. évi adója kivetésének megindítása . . 352 

— társulatok, pénzintézetek, egyletek és vállalatok 
igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg-illeték miként 
rovandó le? ; .1800 

Számolás alól szombati napokon az izraelita val- 
lású tanulók a népoktatási tanintézetekben fel- 
menhetök 1532 

Származás igazolása az Orosz- és Finn- 
országba bevitt árúk tekintetében. 2028., 2109., 

2117. és 2490 

Származási igazolványok érvényességi tar- 
tamának megállapítása, a külföldről érkező 

állati nyersterményekre nézve 1713 

— nélkül is vámmentesen kezelendő a Német- 
országba vitt ágytoll 1779 

Szegénysorsú iskolás gyermekek segélyezése 
czéljából az iskolákban gyüjtőperselyek állít- 
hatók fel 772 

Szelevény-ístvánházi ármentesítő és belviz- 

szabályozó társulat alapszabályai 2649 

Személyazonosság megállapítása végett köve- 

I 

Digitized by CjOOQ IC 



f. 

CXXX TÁRGYMUTATÓ 

'j Laptám 

': tendö eljárás, az elitéltek ellen hozott jogerős 

Ítéletek kihirdetése körül 1962 

Személyi járandóságok után fizetendő IV. 
oszt. kereseti és általános jövedelmi pótadó ki- 
vetése, beszedése és elszámolása iránt 40.414. 
ex 1887. sz. alatt kiadott rendelet némely hatá- 

rozmányának módosítása 2562 

Szemlob kifejlődésének az újszülötteknél való 

megakadályozása czéljából kiadott utasítások . 2445 
Szent-György város lakbérleti szabályzala . . 565 
Szepesbéla-podolini helyi érdekű gözmozdo- 

' nyű vasút engedélyokmánya 646 

Szepsi és Alsó-Meczenzéf közt vezetendő 

, helyi érdekű gőzmozdonyú vasút és az ennek 

szárnyvonalát képező borzóvölgyi bányavasút 

engedélyezése. (A kassa-tornai h. é. vasút enge- 

' , délyokmányának függeléke.) . 2022 

Szerb kiviteli vámtarifa közzététetik .... 2478 
Szerb pénzügy mi ni ster által kibocsátott szabály- 
zat főbb határozatai, a szesz gyártására, ellenőr- 
zésére és elárusitására vonatkozólag .... 2508 
Szerbiában behozott állami egyedárúsági törvény 
és annak végrehajtására vonatkozó rendeletek 
, főbb határozatainak, valamint a játék-bélyegille- 

tékekre vonatkozó intézkedéseknek ismertetése, 
és az új szerb kiviteli vámtarifának közzététele . 2478 
Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött 
(az 1893. évi XX. törvény czikkbe iktatott) ke- 
reskedelmi szerződés végrehajtása .... 1572 
' — ugyanakkor kötött (az 1893: XXI. t.-czikkbe 

iktatott) állategészségügyi egyezmény végrehaj- 

i' tása 1564 

Szertárak az állami tanitó- és tanitónőképző in- 
tézeteknél állandó gondozásban részesitendök . 440 
Szervezeti szabályzat a kőbányai kir. állat- 
egészségügyi hivatal részére 794 

— a magyar árúforgalmi statisztikai állandó érték- 
megállapító bizottság részére 1780 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXXXI 

Lapsiám 

Szesz gyártására, ellenőrzésére és elárusitására 
vonatkozólag a szerb pénzügyminister által ki- 
bocsátott szabályzat főbb határozatai . . . 2508 

— súlyszerinti kiszállitásánál, a hordók göngy- 
súiyának előzetes megállapítása ..... 2555 

Szeszes folyadékok (égetettek) nagybani for- 
galmára vonatkozó árújegyzékek vezetése Há- 
romszék vármegye területén 751 

Szeszes italok kiszolgáltatására a szállodákban 
és vendéglökben levő kávéházi (kávémérési) 
üzletekben külön italmérési engedély szükséges 945 

Szesz fő z ö k é s z ül é k e k kölcsönvétele esetében 

követendő eljárás szabályozása 2558 

Szesz italmérési adó a tényleg kimért vagy 
kismértékben elárusított égetett szeszes folya- 
dékok neme, minősége és mennyisége szerint 
fizetendő 2867 

- biztosítása az 1894. évre . . . . . . .2120 

Szeszmennyiség évenkinti átalány ozása a gyógy- 
szerészek részére, és egyes szereknek adómen- 
tesen beszerzett nem-denaturált szeszből való 
előállításának eltiltása tárgyában 424 

Szeszre nézve Szerbiában behozott állami egyed- 
árúsági törvény és az annak végrehajtására vo- 
natkozó rendeletek főbb határozatai közzététet- 
nek . . . • 2478 

Székelykeve temesmegyei nagyközség törvény- 
kezési tekintetben a kubini járásbírósághoz 
csatoltatik 2477 

Székes főváros. Lásd: Főváros. 

Szigetkamara-szlatinai helyi érdekű vasút a 
nemzetközi árufuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetik 1044 

Szilágy- Kövesd szilágymegyei község törvény- 
kezési tekintetben a zilahi járásbírósághoz, te- 
lekkönyvi tekintetben pedig a zilahi törvény- 
székhez átcsatoltatik 2796 

Szintezési oszlopok, gúlák és egyéb katonai 

Digitized by CjOOQ IC 



CXXX 1 1 TÁRGYMUTATÓ 

háromszögelési jelzők megrongálása vagy meg- 
semmitése esetében a politikai hatóságok részéről 
követendő eljárás tárgyában kibocsátott kör- 
rendeletek hatálya a kataszteri háromszögelési 
jelek megrongálásának eseteire kiterjesztetik . t 

Szivarkapapirosra nézve Szerbiában behozott 
állami egyedárúsági törvény és az annak végre- 
hajtására vonatkozó rendeletek főbb határoza- 
tai közzététetnek 2478' 

Szlatina-szigetkamarai helyiérdekű vasút a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetik 1044 

S z o h d o 1 alsófehérmegyei község törvénykezési 
tekintetben az abrudbányai járásbírósághoz 
csatoltatik 247Í 

Szolgák (államiak) vagy azok özvegyei és árvái 
ellátási vagy részeltet ési igényjogosultságának 
megállapítása czéljából benyújtott kérvények föl- 
szerelése iránt 242 f 

— hivatalos esküjének letétele iránt a pénzügyi 
közigazgatásnál eddig követett eljárás megvál- 
toztatása .948 

— a Budapesten székelő hazai, illetve az itt czég- 
jegyzett vezérképviselöséggel biró osztrák és 
külföldi pénzintézeteknél és biztositó-társulatok- 

nál alkalmazottak illetményei után járó bélyeg- 4 

t illetékek befizetése iránt / "^^"^ 1 

Szolgálati díj alá vont tisztviselői, altiszti és j 
szolgai fizetések (fizetési részletek) adómentesek 1067 | 
Szolgálati szabályzat a kőbányai kir. állat- 
egészségügyi hivatal részére 794 ■ 

w Szombathelyi államilag segélyezett községi pol- ^ 

^ gári iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi 

iskola a fögymnasiumokkal és föreáliskolákkal 

egyenrangúnak tekintendő 292 

Szombatnapokon az izraelita tanulók a közép- 
iskolákban és a népoktatási tanintézetekben az 
írás, számolás és rajzolás alól fölmentendök. 444, 1532 



^ 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXXXIII 

Lft pisám 

Szólödézsmaváltsági tartozásoknak telekkönyvi 

törlése körüli eljárás módosítása 2556 

Szölörovar. Lásd: Phylloxera. 

Szükségletek (ipari és más terménybeliek) ható- 
sági beszerzésénél és az ipari munkálatok ki- 
adásánál követendő szabályok 2398 

Születési anyakönyvekbe való utólagos bejegy- 
zések vagy kiigazítások körüli eljárás . . . 1534 

Szülésznők számára kiadott utasítás, az újszülöt- 
tek szemlobjának megakadályozása czéljából . 2452 



T. 

Tagositási műszaki munkálatok hitelesítése, az 
ország erdélyi részeiben, az állandó kataszter 
közegei által; továbbá ugyanott a községek 
egész határára terjedő tagosítások eseteiben, a 
kataszteri háromszögelési adatok szolgáltatásáról, 
s a tagositási költségekhez való állami hozzá- 
járulás mérvéről 2473 

— ügyekben az ország erdélyi részeiben, továbbá 
a volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd me- 
gyék és a volt Kövárvidék területén követendő 
eljárást szabályozó új utasításnak az ületékes 
kir. bíróságokkal való közlése és az átmeneti 
intézkedések megtétele 156 

Takarékpénztárak központi jelzálogbankja által 
kibocsátott záloglevelek az 1889: XXX. t.-cz. 
11. §-ában felsorolt összes befektetési czélokra, 
ugyanazon intézet községi kötelezői pedig óva- 
dékul és bánatpénzül is elfogadandók . . .2134 

Találmányok szabadalmára vonatkozó határoz- 
mányok módositása. (Az 1878. évi XX. t.-czikkbe 
iktatott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. 
€zikkének módosításáról szóló 1893. évi XLI. 
t.-czikk végrehajtása) 2799 

Tallérok (osztrák veretű egyesületiek) forgalmon 

kívül helveztetnok . ^ . . . 747 



Digitized by 



Google 






|J GXXXIV TÁRGYMUTATÓ 

Talpfatelepek az iparhatósági telepengedélyezési 

eljárás alá eső űzlettelepek közé soroztatnak . 1978 

Tamási és Hidegkút közt vezetendő helyiérdekű 

gözmozdonyú vasút engedélyokmánya . . . 677 

Tanárjelöltek (tengerészeti tanodaiak) minősítési 

vizsgálatairól 2496 

Tanársegédi minőségben a budapesti állalorvosi 
akadémián eltöltött idő a nyugdíjazásnál beszá- 
mittatik 2661 

Tandíj a középiskolákban négy részletben fizet- 
hető le 2146 

Tanitói javadalmak kiderítése iránt, a melyek 

a nyugdíjba beszámíthatók 1848 

Tanitói javadalmat képező földilletmények jöve- 
delmének megállapítása 2566 

Tanitói képesítés a gyorsirászatból milyen fel- 
tételek alatt szerezhető meg? 544 

rf T a n i t ó i k é p e s i t ő vizsgálati szabályzat egyes ren- 

delkezéseinek helyes értelmezése iránt . . . 1076 

— vizsgálati szabályzat, a felső nép- és polgári 
iskolai tanitók részére 180^ 

Tanitói nyugdíjintézet és gyámalaphoz a tan- 
kötelesek, a gör. kel. román papjelölt-tanitók, 
k^ és más felekezeti! lelkész-tanitók után való hoz- 
U,':' zájárulás 768 

— hozzájárulási kötelezettsége alól fölmentetnek az 
erdélyi részekben levő ág. ev. országos egyház 
kötelékéhez tartozó iskola-fentartók, tanitók, 
tanítónők, óvók és gyermekkertésznők . . . 766 

Tanitók elleni intézkedések, kik a magyar nyelv 
tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t.-czikk köve- 
telményeinek meg nem felelnek 2440 

— közremíiködése a kerületi betegsegélyző pénztá- 
rak érdekében ... 774 

— lakbérilletményének szabályozása, az állami 
elemi iskoláknál . . . ' 1074 

— nyugdíjaztatásáról, s azok özvegyei és árváinak 



Digitized by 



Google 



^^rrr^ 



TÁRGYMUTATÓ CXXXT 

Lapszám 

gyámolitásáról szóló 1891: XLIII. t.-czikk 
végrehajtása ..... 752 

Tanítók útadója (mely terhökre az 1891. és 1892. 
években elöiratott) leírandó, s az általuk esetleg 
már befizetett útadóösszegek visszafizetendők 296 

Tanítóképezdék gyakorló-iskoláiban gyüjtöper- 
selyek állíthatók fel, a szegénysorsú iskolás 
gyermekek segélyezése czéljából 772 

— izraelita vallású tanulói szombati napokon az 

írás, számolás és rajzolás alól fölmenthetők . 1532 

— köztartásába felvett fizetéses növendékek évköz- 
ben utólagos kedvezményekre nem tarthatnak 
igényt 1 . . .... 2885 

Tanítóképezdékre vonatkozó 1890/91. évi igaz- 
gatói zárjelentések tárgyalásából kifolyó észre- 
vételek 440 

Tanítónői képesítő vizsgálati szabályzat egyes ren- 
delkezéseinek helyes értelmezése iránt . . . 1076 

— képesitövizsgálatí szabályzat, a felső nép- és 
polgári iskolai tanítónők részére 1803 

— lakbérilletmény szabályozása az állami elemi 
iskoláknál 1074 

Tanítónők (az erdélyi részekben levő ág. ev. orsz. 
egyház kötelékéhez tartozók) az orsz. tanítói 
nyugdíjintézethez való hozzájárulás kötelezett- 
sége alól fölmentetnek 766 

Tankötelesek után való hozzájárulás, az országos 

tanitói nyugdíj- és gyámalaphoz 768 

Tanoncziskolák iparos tanonczok részére . . 2148 

^ kereskedő tanonczok részére* 2194 

Tanulmányi és vizsgálati rend (a joghallgatókra 

vonatkozó) 6. §-ának értelmezése . . . .2142 

Tanulók, kik a VIII. osztályt önként megismétlik, 
többé nem osztályozandók és nekik bizonyít- 
vány nem adandó 2144 

Tartalékos havidíjasok nyilvántartása a kö- 
zös hadseregnél és hadi tengerészetnél. (A véd- 

törvény utasítás IV-dik része) 2662 

- nyilvántartása a honvédségnél 805 



Digitized by 



Google 



CXXXVI TÁRGYMUTATÓ 

Lapszám 

Tartalékosok (külföldön tartózkodók > behívó- 
jegyeinek posta utján leendő kézbesítésére vo- 
natkozó szabályok pontosan betartandók . . 1952 

Társulatok (nyilvános számadásra kötelezetlek) 
igazgatósáfíi és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg-illeték mi- 
kénti lerovása i ánt 1800 

Távbeszélő-berendezések (magánhasznála- 

túak) után járó évi díjak leszállítása . . . 1046 

Távbeszélő-hálózat előfizetési díjainak leszál- 
lítása az állami kezelésben levő közhasználatú 
városi és környékbeli távbeszélőknél . . . 502 

— előfizetőinek bekapcsolásáról az állami kezelés- 
ben levő közhasználatú városi és környékbeli 
távbeszélőknél 500 

— előfizetői és nyilvános állomásai (Budapesten) 
a budapest-bécsi áDami távbeszélő-berendezést 

is használhatják 1048 

Táviratok (időjóslók). Lásd: Időjósló táviratok. 

Távirdahivatalok lajstroma, a melyekkel az 

időjósló táviratok naponkint közöltetnek . . 594 

Távírda személyzetnek az 1893. évi IV. t.-cz. 
által módosított szervezete és fizetési rend- 
szere 936 

Távirdaüzleti szabályok és távirdatarifák új ki- 
adása tárgyában 2619 

Teherárúforgalomban az osztrák és a ma- 
gyar, valamint a németországi vasutak által, a 
feltételesen szállitható tárgyakra nézve alkal- 
mazandó könnyítések iránti egyezmény I-ső 
pótléka . . ' 542 

— Ugyanannak Il-ik pótléka 2041 

Telefon-berendezések (magánhasználat úak ) 

után járó évi díjak leszállítása 1046 

Telefon-hálózat előfizetési díjainak leszállítása, 
az állami kezelésben levő közhasználatú városi 
és környékbeli távbeszélőknél 502 

— előfizetőinek bekapcsolása, az állami kezelésben 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXXXV]I 

I.apgzám 

I levő közliaszuctlalú városi és környékbeli táv- 
beszélőknél 500 

Telefon -hálózat előfizetői és nyilvános állomá- 
sai (Budapesten) a budapest-bécsi állami táv- 
beszélő-berendezést is használhatják .... 1048 

^Telefon Hírmondó « engedélyezése Budapest 

területén / 2539 

Telekkönyvbe feljegyzett zálogvisszaváUási, s uz 
ősiség nyiltparancson alapuló egyéb jogoknak, 
továbbá az özvegyi jognak és a jogosított sze- 
mély élettartamához vagy határozott idő tartam- 
hoz kötött jogoknak peren kivüli törlése körül 
követendő eljárás 258 

Telekkönyvi bejegyzése a tényleges birtokos 

t tulajdonjogának, s a telekkönyvi bejegyzések 

helyesbítéséről szóló 1892. évi XXIX. t.-ezikk 

hatálvba léptetése és végrehajtása iránt. 1579., 

' ' ' ^580., i»395. és 2468 

Telekkönyvibetétek szerkesztésekor a betétekbe 
fül nem vett, továbbá a betétek szerkesztése 
után képződött vagy magánforgalom tárgyává 
vált ingatlanok telekkönyvezésénél, a pénzügyi 
hatóságok által követendő eljárás szabályozása 369 
~ szerkesztésekor, a nemtelekkönyv ezett vagy több- 
szörösen telekkönyvezett ingatlanoknak a tény- 
leges birtokos nevére történt fölvétele ellen 
használható jogorvoslatok .... . . 1029 

— szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX.. 1889 : 
i XXXVIII. és 1891 : XVI. t.-czikkek végrehaj- 

[ tása iránti uta^sitás 1094 

— szerkesztési cztíljaira szükségelt földadósorozati 

. munkálatok soronkivül rendezendők .... 2873 
Telekkönyvi hatósággal ruháztatik fel a bil- 

lédi járásbíróság 2470 

^ mháztatik fel az illavai járásbíróság . . . .1961 
~- ruháztatik fel a nagymartoni járásbíróság . . 2464 
^ ruháztatik fel a puchói járásbíróság .... 1960 

— ruháztatik fel a técsöi járásbíróság .... 2397 
^ ruháztatik fel a topáafalvi járásbíróság . . . 2393 
"^ ruháztatik fel a zsombolyai járásbíróság . . 1028 

I Digitizedbyi^OOgle 



fi 



CXXXVllI TÁRGYMUTATÓ 



,.f 



Telekkönyvi kivonatoka jelzálogkölcsönök át- 
változtatására vonatkozó jogügyletek illelékezé- 
séhez bélyegmentesen állitandók ki ... . 1792 

Telekkönyvi törlése a szölödézsmaváltsági tar- 
tozásoknak miként eszközlendö? 255fr 

Telepengedélyezési eljárás (iparhatósági) min- 
den kereskedelmi fatelepre kiterjesztetik . .1978 

Tenger alatti kábelek védelme iránt kötött 
egyezményhez a Sunda-szigetek, valamint Suri- 
nam és Curagao németalföldi gyarmatok hozzá- 
járulásáról 256 

Tengerészeti tanodái tanárjelöltek minősítési 

vizsgálatairól 2496 

Tengeri kereskedelmi hajókon hazaszállitott 
vagyontalan egyéneknek napi élelmezési, díja 
>' egy koronára emeltetik föl 2798 

Tengeri s z a b a d h a j ó z á s t űzö magyar kereske- 
delmi hajóknak állami segélyben és kedvezmé- 
nyekben való részesítéséről szóló 1893. évi 
XXII. t.-cz. végrehajtása 1966 

Tengervédbeli havidíjasok nyilvántartására vo- 
natkozó utasítás. (A védtörvényi utasítás IV-ik 
része.) ^ 2662 

Terményben szükségletek és iparczikkeknek 
a hatóságok részére való beszerzésénél és az 
ipari munkálatok kiadásánál követendő sza- 
bályok 2398 

Técsöi járásbíróság telekkönyvi hatósággal felru- 

háztatik • 2397 

Tényleges birtokos nevére történt felvétele a 
nem-telekkönyvezett vagy többszörösen telek- 
könyvezett ingatlanoknak (a betétek szerkesztése 
alkalmával) milyen jogorvoslatokkal rendezhető ? 1029 
— tulajdonjogának a telek jegyzőkönyvbe bejegy- 
zéséről és a telekjegyzőkönyyi bejegyzések he- 
lyesbítéséről szóló 1892: XXIX. t.-czikk ha- 
tályba léptetése és végrehajtása. 1579., 1580., 

2395. és 2468 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ 



CXXXIX 



Lapuim 

Tényleges szolgálatban álló és a nyugdíja- 
zott állami és közigazgatási tisztviselők, vala- 
mint a néptanítók és körjegyzők, nemkülönben 
a thjf. városokban lakó lelkészek terhére az 
1891. és 1892. években előirt útadó leírandó, 
s az általuk esetleg már befizetett utadóössze- 
gek visszafizetendők 296 

— katonák ellen jövedéki kihágás miatt közigaz- 
gatási utón kiszabott fogságbüntetés végrehaj- 
tása iránti eljárás 561 

— katonák, honvédek és csendörök bírósági idé- 
zése 1024 

Térítési összeg megállapítása a közös hadsereg 
és honvédség legénysége részére, az 1893. év 
folyamán az átvonulások alkalmával kiszolgál- 
tatandó étkezésért a szállásadóknak fizetendő 
megtéritésül 124 

Térképek a községi közlekedési és községi köz- 
dűlő közutakról miként készítendők .... 539 

— és műleírások — a közutakról készítendő törzs- 
könyrekhez tartozók — szerkesztésére vonat- 
kozó műszaki utasítás 1878 

Tilalmi időben való lelőhetése az idült sérülés- 
ben levő vadnak s az eizzal űzött visszaélések 
meggátlása iránt 1931 

Tisztasúly czukortermelvény éknél való megálla- 
pítása alkalmával a kilogramm tört-részeivel 
hogyan kell elbánni? 743 

Tiszti orvosi vizsgálat szabályozása .... 2380 

Tisztított ágytoll a Németországba való bevi- 
telnél származási bizonylatok nélkül is vámmen- 
tesen kezelendő 1779 

Tisztviselők (államiak) hivatalos esküjének leté- 
tele iránt a pénzügyi közigazgatásnál eddigelé 
követett eljárás megváltoztatik 948 

— (államiak) illetményeinek szolgálati díj alá vont 
része adómentes 1067 

"" (államiak) korpótlékának szabályozása, a vi- 



''M 






Digitized by 



Google 



f^ 



jTr. 



CXL TÁRGYMUTATÓ 

L.ap»zUB 

dékröl a fővárosba átlielyezett tisztviselőkre 

vonatkozólag 2557 

Tisztviselők (államiak) napidíjainak és útikölt- 
ségeinek megállapitása abban az esetben, a 
midőn az illetők az 1H93 : IV. t.-cz. folytán, 
addigi napidíjosztályuknál alacsonyabb fizetési 
osztályba soroztattak be 1069 

— (államiak) vagy azok özvegyei és árvái ellátási 
vagy részeltetési igényjogosultságának megálla- 
pitása czéljából benyújtott kérvények felszere- 

ése iránt 2421 

— (államiak) útadőmentesek 1788 

— (államiak és közigazgatásiak) útadója az 1891. 
és 1892. évekre néz\e leirandő, s az általuk 
netán már befizetett útadó-összegek visszafize- 
tendők 296 

— (bányavállatatiak) részére kifizetett jutalékok 
utáni III. oszt. keresetadó kivetése .... 1065 

— (Budapesten székelő hazai, vagy itt czégjegy- 
zett osztrák és külföldi pénzintézetek és bizto- 
sitó- társaságoknál alkalmazottak) illetményei után 
nyugtabélyegilletékek befizetése iránt .... 737 

Tolósúlylyal ellátott egyenlökarú felső serpe- 
nyős mérlegek hitelesítése 1569 

Topánfalva székhelylyel kir. közjegyzőség rend- 

szeresittetik 2794 

Topán falvi járásbíróság telekkönyvi hatósággal 

felruháztatik 2393 

— járásbíróság törvénykezési tekintetben a tordai 

kir. törvényszékhez csatoltatik 2472 

Torna-kassai helyi érdekű vasút a nemzetközi 
árúfuvarozás iránti berni egyezmény hatálya 
alá eső vonalak jegyzékébe fölvétetik . . . 1044 
Tökekamatadó alá mely esetben vonandók a 

váltókövetelések kamatjövedelmei ?..,.. 422 
Törvényhatóságok cholerajárvány alatt szer- 
zett észleleteiket és tapasztalataikat a belügy- 
minisleriumnak jelentsék be 1943 



k 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXLI 

Lapnám 

Törvényhatóságok járványbizottságai által a 
vasutakra vonatkozólag elrendelt közegészség- 
ügyi intézkedések iránt a vasúti szakközegek 
előzetesen meghallgatandók 2637 

— jelentései az ország közegészségügyi viszonyairól, 
miként szerkesztendök ? 2638 

— a katonai hatóságokkal és parancsnokságokkal 
milyen nyelven leveleznek? 1876 

— a községek évi zárszámadásainak és költség- 
vetéseinek törvényszerű elbirálásánál, az azok- 
hoz csatolandó községi vagyonleltárakat a telek- 
könyvi kivonatokkal egybevetni és ellenőrizni 
tartoznak ' 1873 

— levéltáraiban kezelt birtokrendezési ügyiratok 
az illetékes kir. törvényszékhez teendők át. 

1090. és 1957 
Törvényhatósági útadó kivetésére szolgáló új 

lajstrom-minta kiadása iránt 2111 

Törvényszék elé állitott elitéltekre nézve hozott 
bírósági határozatok az illetékes orsz. letartóz- 
tatási intézet igazgatóságával közlendők . . . 1694 

Törvényszékekhez helyezendők át a vármegyei 
levéltárakban őrzött úrbéri birtokrendezési ügy- 
iratok 1090. és 1957 

Törzskönyvekhez (közútiakhoz) tartozó tér- 
képek (helyszínrajzok) és műleírások szerkesz- 
tésére vonatkozó műszaki utasítás .... 1878 

Trágya és hulladékok minden állatvásár után a 
vásártérről eltakaritandók és fertőtlenitendők. 
Ennek elmulasztása kihágásnak minősíttetik és 
büntetendő 2456 

Tudorrá avatás »sub auspiciis Regis« a buda- 
pesti és kolozsvári egyetemeken felújittatik . 1871 

Tulajdonjog bejegyzéséről a telekjegyzőkönyvbe 
és a telekkönyvi bejegyzések helyesbítéséről 
szóló 1892. évi XXIX. t.-cz. hatályba léptetése 
és végrehajtása . . 1579., 1580., 2395. és 2468 

Tüdölob (ragadós) által fertőzött törvényhatóságok 



Digiti-zed 



by Google 



1 



CXLn TÁRGYMUTATÓ 

LapszáB 

nem-fertőzött helyein tartott állatvásárok állami 
állatorvosok ellenőrzése alá helyezendök . .1714 

T ü d ö l o b által fertőzött törvényhatóságok területé- 
ről szármciző hízott szarvasmarhák* Bécsbe, a 
bécs-szt.-marxi vásárokra szállításának föltételei 1091 
— ^ kiirtása folyamán kisajátított és levágott szarvas- 
marhák lielyett, az egészséges vidékeken be- 
szerzendő új állatok a vasutakon kedvezményes 

díjtételek mellett szállilandók 581 

— kiirtásáról szóló 1893. évi II. törvényczikk 

végrehajtása 12. és 584 

Tüdővész elleni védekezés iránt dr. Osváth Albert 
fő- és székvárosi rendőrorvos műve közrebocsát- 
tatik 579 



u. u. 

Ú j f a 1 ú (N a g y - M o n) szilágymegyei község törvény- 
kezési és telekkönyvi tekintetben a zsibói járás- 
bírósághoz átcsatoltatik 2796 

Ujonczozás. Lásd: Sorozás. 

Újszülöttek szemlobjának megakadályozása czél- 

jából kiadott utasítások 2445 

Ungvár és Nagy-Berezna közt vezetendő helyi 

érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmánya . 300 

U n g V ö 1 g y i helyi érdekű gőzmozdonyú vasút enge- 
délyokmánya 300 

Úrbéres közbirtokosságok tulajdonátképező 
kötményezett regálekártalanitási kötvényekről 
szóló kimutatás, a községi vagyonkezelés ellen- 
őrzése végett a törvényhatóságoknak megkül- 
detik 1927 

Úrbéri birtokrendezési ügyekben az ország 
erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, 
Közép-Szolnok és Zaránd megyék és a volt 
Kővárvidék területén követendő eljárást szabá- 
lyozó új utasításnak az illetékes kir. birósá- 

Digitized by CjOOQ IC 

L a 



TÁRGYMUTATÓ GXLIIÍ 

Lftptzám 

gokkal való közlése és az átmeneti intézkedések 
megtétele 156 

Úrbéri birtokrendezési ügyiratok (a várme- 
gyei levéltárakban kezeltek) az illetékes kir. 
törvényszékekhez teendők át . . . 1090. és 1957 

Úrbéri elkülönítési műszaki munkálatok hite- 
lesítése, az ország erdélyi részeiben, az állandó 
kataszter közegei által; továbbá ugyanott a 
községek egész határára terjedő tagosítások 
eseteiben, a kataszteri háromszögelési adatok 
szolgáltatásáról s a tagositási költségekhez való 
állami hozzájárulás mérvéről 2473 

Útadó behajtása körüli mulasztások miatt kimon- 
dott felelősség tényleges alkalmazása esetében, 
a végrehajtó kiküldésére a kir. pénzügyigazga- 
tóság illetékes 1042 

— elengedése, illetve mérséklése, a vagyontalan 
árvákat illetőleg 495 

— kivetésére szolgáló új lajstrom-minta kiadása . 2111 

— leirása iránt, — mely a tényleges szolgálatban 
álló és a nyugdíjazott állami és közigazgatási 
tisztviselők, valamint a néptanítók és körjegy- 
zők, nemkülönben a thjf. városokban lakó lel- 
készek terhére az 1891. és 1892. években elő- 
iratott ; s az általuk esetleg már befizetett útadó- 
összegek V sszafizetése tárgyában 296 

tJladómentesség az állami tisztviselők, altisztek 

, és szolgák tekintetében 1788 

ítadótartozás leszállitása vagy elengedése, ha 
az 50 frttal állapíttatott meg, vagy 50 forintot 

meghalad 505 

Úthálózati kimutatás és térkép mikénti el- 
készítése, a községi közlekedési és községi 

közdűlő közutakról 539 

Útiköltségek megállapítása azon tisztviselők ré- 
szére, kik az 1893. évi IV. t.-czikk végrehaj- 
tása folytán, az addigi napidíjosztálynál alacso- 
nyabb fizetési osztályba soroztattak .... 1069 



Digitized by 



Google 



CXLIV TÁRGYMUTATÓ 

Ú t i s z á ui 1 á k a bírósági és ügyészségi személyzet 
tagjai által a napidíj -osztályzat kitüatelésével, 
illetve igazolásával nyújtandók be felettes ható- 
ságukhoz 1692 

Utmesterek által napló vezetendő az útrendör 

ségi eseményekről és kihágásokról .... 341 

Útrendöri kihágások iránt hozott birói hatá- 
rozatok, és az ily ügyekben követendő eljárás 
tárgyában. (A közutakról és vámokról szóló 

1890: I. t.-czikk végrehajtása.) 330 

^ — kihágásokról az utmesterek által napló ve- 
zetendő 341 

Utólagos anyakönyvi bejegyzések és kiigazítások 

körüli eljárásról 1534 

Ügyészek, mint elsőfokú fegyelmi hatóságok által 
a fogházfelügyelők és őrszemélyzet ellen alkal- 
mazható fegyelmi büntetések tárgyában . . . 1026 

Ügyészségek (magyarországiak és horvát-szlavón- 
országiak) közt, büntető ügyekben nyújtandó 
kölcsönös jogsegély 1032 

Ügyészségi Írnoki állásokra nézve az igazol- 
ványos altiszteknek a biróságoknál teljesített 
próbaszolgálata szintén képesít 1956 

Ügyészségi személyzet útiszámláin a napidíj- 
osztályzat kitüntetendő, illetve igazolandó . . 1692 

Ügyvédi vizsgálat díjára vonatkozó határoz- 

mányok módosítása 930 

Ügyviteli szabályok (büntető biróiak) egyes 
intézkedéseinek értelmezése, kiegészítése és 
módosítása 265. és 926 

Ügyviteli szabályzat a magyar árúforgalmi 
statisztikai állandó értékmegállapító bizottság 
részére 1780 

Ünnepélyes doktorrá avatás )>sub auspiciis Regis« 
a budapesti és kolozsvári egyetemeken felújit- 
tatik 1871 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXLV 

Lapszám 

Üzleti biztosíték gyanánt elfogadható kötvé- 
nyek megjelölése .... 1799., 2134. és 2420 

Üzletszabályzat (vasúti) némely határozuiímyai- 

nak módositása. (I. pótlék.) 2061 

Vadászati adó nyilvántartása és ellenőrzése . 2131 
Vadászati tilalmi időben az idült sérülésben 
levő vadnak lelőhetésével űzött visszaélések 

meggátlása 1931 

Vadőr i vizsgálat szabályozása ...... 1947 

Vagyonleltárak (községiek) az évi zárszámadá- 
sok és költségvetések törvényhatósági elbírálása 
ídkalniával a telekkönyvi kivonatokkal egybcí- 

velendök és ellenőrizendők 187:> 

Vagyontalan árvákra kivetett útadó mérséklése, 

illetve elengedése tárgyában 495 

— egyéneknek a hazai tengeri kereskedelmi hajó- 
kon való hazaszállításáért járó napi élelmezési 

dya egy koronára emeltetik föl 2798 

Várasd- goluboveczi helyi érdekű vasút a nem- 
zetközi árúfuvarozás iránti berni ejíycv.mény 
iidiMi\,i ftirí y-r^n vonalak jegyzékébe fölvétetik. 1044 
Vasárnapi mvmkaszünet iránti 1891. évi 
Xni. t -ezikk 3 §-a alapján kiadott 1892 évi 

rendelet pótlása 2513 

Vasút engedélyezése Balaton-Szent-Györgytől 

Somogy-Szobbig 1493 

-~ Barlafalulól Erdőszádáig. (A nagykároly-somkúli 
h. é. vasút engedélyokmányának fü?g(déke ) . 2415 

— Boros-Sebest öl Menyházáig 507 

— a budapest-czinkotai vasút ^> József- főherczeg- 
lelep<í megállóhelyétől Puszla-Szentmihályig 
(Lófogatú üzemre.) 2033 

— Debreczentől Derecskéit?, ill(;tve Nafíy-Létáig. 1980 

— Hidegkúttói Tamásiig 677 

^ Kaposvártól Mocsoládi^^ 2805 

K 



Digitized by 



Google 






ílXLVl TÁKGYMÜTATÓ 

Vasút engedélyezése Köröstől Belováríg . . 610 

— Máramaros-Sziget rendezett tanácsú város terü- 
letén. (Lófogatn üzemre.) 2012 

— Nagy-Sm-íínytöl Aranyos-Maröthig. Zsitvavölgyi 

v^ vasút.) 707 

{" , — Pelsöcztöl Nagy-Szlabosig. (Csetnekvölgyi vasút.) 2074 

— Szarvasiul Mezőhegyesig. (Békés-csanádi vasút.) 1457 

— Szepes-Bélátöl PodoJinig 646 

— Szepsítöl Alsó-Meczenzéfig. (A kassa-tornai h. é. 
vasút engedélyokmányának függeléke.) . , , 2022 

— Ungváriul Nagy-Bereznáig 300 

V a s ú t i a 1 k a 1 m a z o I ( a k minősítése tárgyában 

eddigelé kihocsáfoll szabályrendeletek kiegészí- 
tése 292. és 157(1 

Vasúti árúfuvarozás iránti berni nemzetközi 
egyezmény lialálya alá eső vonalak jegyzékébe 
a banjaluka-doberlini katonai vasút és a boszna- 
vasúl felvétetik 294 

— iránti berni nem;íetközi egyezmény hatálya alá 
(íső németországi és németalföldi vasúti vonalak 
jegyzékében eszközölt válloztatások és kiegészí- 
tések 53fi 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső olaszországi vasútvonalak jegyzéke kiegé- 
szíttetik .608. és 2116 

— iránti berni nemzetközi (ígyezmény hatálya alá 
eső oroszországi vasútvonalak jegyzéke kiegé- 
szíttetik, illetőleg helyesbittetik . . 675. és 2027 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vonalak jegyzékébe a rorscha(*]i-heideni és 
és a sihlthali vasút fölvéletik 329 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vonalak jegyzékébe több helyi érdekű vasút 
fölvétetik . . " 1044 

— iránti berni nemzetközi egyezmény hatálya alá 
eső vonalak jegyzékében eszközölt változtatások, 
illetve kiegészítések 1490. és 1979 

— iránti berni nemzetközi egyezmény végrehajtá- 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXLVII 

Lapszám 

Sára vonatkozó határozmányok 1. §-ának kiegé- 
szítése (I-sö pótlék.) * . 542 

Vasúti árúfuvarozás iránti berni nemzetközi 
egyezmény 1 melléklete liatározmányainak mó- 
dosítása, illetve kiegészítése. (Il-ik pótlék.) . . !2041 

Vasúti forgalmi szolgálatra vonatkozó sza- 
bályok alapelvei egyes határozmányainak módo- 
sítása, illetve kiegészítése iránt iá71 

Vasúti fuvarlevelek kötelező használata iránt 
kibocsátott 1892 évi szabályrendelet módosit- 
tatik 1924 

- másodpéldányainak bélyegkötelezettsége iránt . 1963 

- fuvarlevél -űrlap ok (bélyeges, régi mintá- 
júaki használatának meghosszabbítása iránt . 1790 

Vasúti szakközegek a vasutakra kiterjedő köz- 
egészségügyi intézkedések iránt előzetesen meg- 
hallgatandók 2637 

Vasúti szállítása a 8t)^/o eczetsavat tartalmazó 

eczetlének 2797 

— a ragadós tudölobirtás folyamán kisajátított és 
levágott szarvasmarhák helyett beszerzendő ly • 
állatoknak, kedvezményes díjtételek mellett esz- 
közlendö 581 

— a robbanékony tárgyaknak 1900 

Vasúti üzletszabályzatnémely határozmányai- 
nak módosítása. íL pótlék.) 2061 

Vasúton szállított állatokat kisérő marhalevelek 

szabatosan állitandók ki 2659 

— áUatszállitraányokban előforduló elliullások ese- 
tén ktjvetejidő eljárás 2457 

\ Vágbalparli ármentesitő és belviz-szabályozó tár- 
sulat módosított alapszabályai 987 

\ i 1 1 a 1 a l o k n y il vános számadásra kötelezettek) 

adója kivetésének megijiditása az 1893 évre . 352 

- igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak 
illetményei után járó nyugtabélyeg-illeték miként 
rovandó le? Í8(M> 



Digitized by 



Google 



'^ 



CXLVIII TÁRGYMUTATÓ 

LApflxim 

Váltókövetelések kamatjövedelme után kive- 

lendö tökekamatadó tárgyában 42á 

Vámeljárás a spanyol származású árúkkal szem- 
ben ideiglenesen szabály oztatik 2627 

Vámjövedék elleni kihágások iránti büntetőeljá- 
rás tekintetében még érvényben levő 1788. évi 
általános harminczadi rendtartás és az 1842. évi 
liarminczadhivatali utasitás közzététetnek . . 2231 

Vámmentesen kezelendő a Németországba vitt 

üsztitott és elkészített ágytoU ...... 1779 

Vámmentesség az állami adót szállító községi 

előtárok és azok fogatai részére 2515 

Vámszedési jogok igazolása iránti tárgyalások 

ügyében 641. és 2621 

V á m s z ö V e t s é g (1 878. évi XX. t.-cz.) XVI. czikké- 

iiek módosításáról szóló 1893. évi XLI. t.-cz. 

végrehajtása 27Í>1> 

Vámtarifa (szerb, kiviteli) közzététele .... 2478 

V n r h (í g y háromszékmegyyei község törvénykezési 

lekiiiLetben a kézdi-vásárhelyi járásbírósághoz, 
leiekkönyvi tekintetben pedig a kézdi-vásárhelyi 
kir. törvényszékhez csatoltatik 2471 

V ;'i n II e g y e i levéltárakban kezelt birtokren- 

dezési iratok az illető kir. törvényszékekliez 

teendők át 1090. és 1957 

Városi távbeszélő hálózatok (közhasználatúak) elő- 
fizetési díjainak l'eszállitásáról 502 

— ugyanazok előfizetőinek bekapcsolásáról . . . 500 

V á r s o k által kötött és törvényhatósági jóváhagyás 

alá tartozó jogügyleteknek illetékkiszabás végett 
való bejelentése. 169S 

— lulajdonát képező kötményezett regálekártala- 
iritási kötvényekről szóló kimutatás a községi 
vagyonkezelés ellenőrzése végett a törvényható- 
ságoknak megküldetik 1927 

Vásárterek tisztántartása körílh teendők elmulasz- 
tásának minősítése és büntetése iránt . . . 2456 
Vegyes felülvizsgáló bizottságok (sorozásiak) 



Digitized by 



Google 



TÁRGYMUTATÓ CXLIX 

L»ptzáM 

szervezése és összeállítása az 1894. évre, s a 
felülvizsgálatok foganatosítása 2788 

Vegyészeti kérdésekben (bűnügyiekben) szak- 
vélemény adása végett az orsz. művegyészeti - 
intézetnek megkeresése, s o megkeresések kö- 
rüli szabálytalanságok megszüntetése iránt . . 1021 

Vendégfogadók egészségügyi ellenőrzése. . . 1U37 
— étkezési üzlete mellett gyakorolt kávéházi (ká- 
vémérési) üzletben a szeszes italok kiszolgálta- 
tására külön italmérési engedély szükséges . 945 

Versenytárgyalások (hatóságiak) körüli eljárás 

szabályai 2398 

Vezérkönyvek nélküli tankönyvek használata az 
állami tanító és tanítónőképző intézetekben meg- 
szüntetendő 440 

Veder őröl szóló 1889. évi VI. törvényczikk és a 
honvédségről szóló 1890. évi V. törvényczikk 
végrehajtására vonatkozó utasítás negyedik ré- 
sze. (A m. kir. honvédség rangosztályba sorolt 
tartalékos egyéneinek nyilvántartása.) .... 805 

— szóló 1889. évi VI. törvényczikk végrehajtása 
iránti utasítás IV-dik része. (A közös hadsereg 
és hadi tengerészet rangosztályba sorolt tarta- 
lékos (tengervédbeli) egyéneinek nyilvántartása. 2662 

— szóló 1889. évi VI. törvényczikk végrehajtása 
iránti utasítás I., II. és Ill-dík részének módo- 
sítása és kiegészítése . . 1719 

Védoltások (Pasteur-félék) engedélyezése a lép- 
fene ellen, kit illet meg? 1951 

Védoltónyírk termelő intézet bezáratása iránt, 
ha az engedményes elhunyt, vagy az intézet 
vezetésétől visszalépett 463 

Végrehajtó kiküldésére, az útadótartozások be- 
hajtása körüli mulasztások miatt kimondott fe- 
lelősség tényleges alkalmazása esetében, a kir. 
pénzügyigazgatóság illetékes 1042 

Végrehajtói állások (államiak) szervezetének az 

1893. évi IV. t.-czikk alapján való megállapítása . 1070 



Digiti 



zedby Google 



CL tArgymittató 

V é r V ö 1 g Y szilágyiuegyei község törvénykezési és 

telekkönyvi tekintetben a zsibói járásbiröságboz 
átcsatoltatik 2796 

Vicinális közutak. Lásd: Községi közlekedési 
közutak. 

Vicinális vasút. Lásd: Helyi érdekű vasút. 

Villamos közúti (Budapest-nagykörúti) vasútra 

vonatkoz(3 engedélyokmány függeléke . . . 1(Í60 

Villamos üzemre berendezése a fö- és szék- 
városi X. ker. új köztemetőhöz vezető gőzmoz- 
donyú közúti vasútnak 1056 

Víz aknai és balázsfalvi járásbir(3ságok területére 
szervezett kii*, közjegyzöség székhelye Vizakná- 
ról Balázsfalvára helyeztetik át ^'-li 

Vizsgálat letétele a lottőjövedéki szolgálati szak- 
nál kötelezővé tétetik . . . . . . . . . 1802 

— (gyakorlati) a pénzügyi szolgálat kezelési sza- 
kánál szabályoztatik 2870 

Vizsgálati díjak a gőzgépkezelöi és kazánfűtői 

vizsgálatokért 933 

— az ügyvédi vizsgálatokért 930 

Vizsgálati rend (jogi) 6. §-ának értelmezése . 2142 
Vizsgálati szabályzat, az elemi iskolai taní- 
tók és tanitőnök képesítésére vonatkozó, egyes 
rendelkezéseinek helyes értelmezése iránt . . 107t) 

— a felső nép- és polgári iskolai tanitók és tani- 
tí'mök képesítésére vonatkozólag 1803 

— a gyorsírás tanitói és tanítónőinek képesítésére 
vonatkozólag 544 

— a tengerészeli tanodái tanárjelöltek minősítésére 
vonatkozólag 2496 

— a tiszti orvosi vizsgálatra vonatkozólag . . . 2380 

— a vadörök részére 1947 

V ö r ö s t o r o n y - n a g y s z e b e n i helyi érdekű vasút 

nagyszeben-feleki és felek-fogarasi vonalai a 
nemzetközi árúfuvarozás iránti berni egyezmény 
hatálya alá eső vonalak jegyzékébe felvétetnek. 1044 



Digitized by 



Google 



tArgymütató CLI 

z. 

LftDtSáBíl 

Zaráiid, Krasziia és Közép-Szolnok megyék s a 
volt Kö várvidék területén, továbbá az ország 
erdélyi részeiben a birtokrendezési, úrbéri el- 
különitési, arányositási és tagositási ügyekben 
követendő eljárást szabályozó új ulasitásnak az 
illetékes kir. bíróságokkal való közlése és az 
átmeneti intézkedések megtétele 156 

— Kraszna és Közép -Szolnok megyék, valamint a volt 
Kövárvidék területén a birtokrendezési műszaki 
munkálatoknak az állandó kataszter közegei 
általi hitelesitéséröl ; továbbá ugyanott a közsé- 
gek egész határára terjedő tagosítások eseteiben, 
a kataszteri háromszögelési adatok szolgáltatá- 
sáról, s a lagositási költségekhez való állami 

hozzájárulás mérvéről 2473 

Zálnok szilágymegyei község törvénykezési és 
felekkönyvi tekintetben a szilágysomlyói járás- 
bírósághoz áf csatoltatik 2796 

Záloglevelek — a horvát-szlavón országos jel- 
zálogbank, valamint a magyar takarékpénztárak 
központi jelzálogbankja által kibocsátottak — 
az 1889 :XXX. t.-cz. II. §-ában felsorolt összes 
befektetési czélokra elfogadhatók 2134 

— (a pesti magyar kereskedelmi bank által ki- 
bocsátottak) az 1889 : XXX. t.-cz. 11. §-ában 
felsorolt befektetési czélokra elfogadhatók . . 2420 

Zálogvisszaváltási s az ősiségi nyiltparancson 
alapuló egyéb jogoknak, továbbá az özvegyi 
jognak és a jogosított személy élettartamához 
vagy határozott időtartamhoz kötött jogoknak 
peren kivüli törlése körül követendő eljárás 
szabályozása 258 

Zárjelentések, állami lanitó- és tanitónöképző 
intézeti igazgatók által felterjesztettek, tárgya- 
lásából kifolyólag felmerült észrevételek . . . 440 

Zárlat elrendelése esetén, a műbőr készítése és 



Digitized by 



Google 



CLlI TÁRGYMUTATÓ 

LapMáa 

forgalomba hozatala állal elkövetett kihágási 
ügyek soronkivül intézendök el . . , . . 2636 

Zárszámadások (községiek) elbírálása alkalmával, 
az azokhoz csatolt községi vagyonleltárak a 
törvényhatóságok által a telekkönyvi kivonatok- 
kal egybevetendök és ilymódon a községi 
vagyonílgyek szigorúan ellenőrizendők . . . 1873 

Zólyom város lakbérleti szabályzata 2628 

Zsidó ünnepeken és szombati napokon az 
izraelita vallású tanulók az irás, számolás és 
rajzolás alól íolmentendök .... 444. és 1532 

Zsidók bevándorlása Palaestinába és Syriába 

a Porta részéről korlátoztatik 2443 

Zsitvavölgyi helyi érdekű gözmozdonyú vasút 

engedélyokmánya 707 

Zsombolyai járásbíróság telekkönyvi hatósággal 

felruháztatik t()?S 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI 



RENDELETEK TÁRA 



HUSZONHETEDIK FOLYAM. 



1893. 




KIADJA A M. KIR. BELÜGYMINISTER'IUM. 



I-III. FÜZET. 




BUDAPEST, 1893. 
NÁGEL OTTÓ BIZOMÁNYA 

Nyomatott a „Pesti kőnyvnyomd<:-r(S2vénytársasJg"-iiál. 



Digiti 



zedby Google 



• >''iL\yF;^ 



Digiti 



ized by Google 




Az I — III. füzet tartalma. 



Lapszára 

l.A m. kir belügyministemek 6136. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett körrende- 
lete, a katonai háromszögelési jelzők megrongá- 
lása vagy megsemmisítése esetében a politikai 
hatóságok részéről követendő eljárás tárgyában 
eddigelé kibocsátott körrendeletek hatályának, a 
kataszteri háromszögelési jelek megrongálásának 
vagy megáeiiimisitésének eseteire leendő kiter- 
jesztése iránt 1 

2. A földmivelésügyi m. kir. ministernek 6241. szám 
alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett ren- 
delete, állatoknak a német birodalomba vagy 
azon keresztül való szállításának föltételei tár- 
gyában 7 

3. A földmivelésügyi m. kir. ministemek 8000. számú 
körrendelete, a » ragadós tüdölob kiirtásáról « 
szóló 1893. évi n. törvény czikk végrehajtása tár- 
gyában 12 

4. A földmivelésügyi magyar királyi ministertöl. Az 
1892. év végéig phylloxera-zárlat alá helyezett 
községek kimutatása 46 

5. A m. kir. honvédelmi ministernek 256. szám 
alatt valamennyi törvényhatóság közönségéhez 
intézett körrendelete, az átvonuló legénységnek 
a száUásadók által kiszolgáltatandó étkezésért a 
kat. javadabnazásból fizetendő térítési összegnek 

az 1893. évre leendő megállapítása tárgyában . 124 



Digitized by 



Google 



IV TARTALOM 

Lapszin 

6. A m. kir. hoiivédelmi miiiisternek 76.016/1892. 
száQi alatt valamennyi törvényhatósághoz inté- 
zett körrendelete, az 1892. évi katonai bevonulá- 
soknak a múlt évi cholerajárvány miatt történt 
részleges felfüggesztése ügyében tett intézkedések 
megszüntetése tárgyában 126 

7. A m. kir. honvédelmi ministernek 9315. szám 
alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett ren- 
delete, a fiumei cs. és kir. hadtengerészeti aka- 
démiába való felvétel tárgyában 127 

8. A m. kir. honvédelmi ministernek 11.243. szám 
alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett ren- 
delete, a közös hadsereg katonai nevelő és 
képzöintézeteibe, valamint a katonatiszti leányok 
nevelőintézeteibe való felvétel tárgyában . . .132 

9. A m. kir. honvédelmi ministernek 11.244. szám 
alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett rende- 
lete, a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőinté- 
zeteiben megüresedett magyar állami alapítványi 
helyek betöltése tárgyában 146 

10. A m. kir. igazságügyministernek 356. számú 
rendelete, az ország erélyi részeiben, továbbá a 
volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék 
és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, 
különösen pedig az úrbéri elkülönitési, az ará- 
nyositási és a tagositási ügyekben követendő el- 
járást szabályozó új utasításnak az illetékes kir. 
bíróságokkal való közlése és az átmeneti 
intézkedések megtétele tárgyában 156 

ll.Am. kir. igazságügyministernek 39.005/1892. 
számú rendelete, Nyíregyházán második kir. köz- 
jegyzői állás rendszeresítése tárgyában . . .253 

12. A m. kir. igazságügyministernek 2951. szám 
alatt valamennyi kir. törvényszékhez és kir. já- 
rásbírósághoz intézett rendelete, a külföldi bíró- 
ságok polgári ügyekben hozott határozatainak 
kényszer alkalmazása nélkül való kézbesítése 
tárgyában 254 



Digitized by 



Google 



•v' 



TARTALOM V 

Lapnám 

13. A m. kir. igazságügyinmisternek 3424. szám alatt 
valamennyi kir. törvényszékhez, kir. járásbíró- 
sághoz és kir. ügyészséghez intézett rendelete, a 
Sunda-szigetek, valamint Surinam és Cnragao 
németalföldi gyarmatok hozzájárulásáról a tenger 
alatti kábelek védelme tárgyában kötött egyez- 
ményhez 256 

14. A m. kir. igazságügyministernek 44.987/1892. 
1. M. számú rendelete, a telekkönyvbe feljegy- 
zett zálog-visszaváltási s az ősiségi nyiltparan- 
csokon alapuló egyéb jogoknak, továbbá az 
özvegyi jognak és a jogositott személy élettarta- 
mához vagy határozott időtartamhoz kötött jogok- 
nak peren kivüli törlése körül követc^ndő eljárás 
szabályozása tárgyában 258 

15. A m. kir. igazságügyministernek 4759. szám 
alatt valamennyi kir. birósághoz intézett rende- 
lete, a büntető birói ügyviteli szabályok egyes 
intézkedéseinek értelmezése és kiegészítése tár- 
gyában 265 

16. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek 228. 
számú rendelete, »a rendes üzletü vasutak for- 
galmi szolgálatára vonatkozó szabályok alap- 
elveid, »a helyi érdekű vasutak (másodrendű, 
mellékvasutak stb.) forgalmi szolgálatára vonat- 
kozó szabályok alapelvei « és »a rendes üzletű 
vasutakon közlekedő omnibus (Il-od rangú) vona- 
tok forgalmi és szállítási szolgálatára vonatkozó 
szabályok alapelvei « egyes határozmányaínak 
módositása, illetve kiegészítése tárgyában . .271 

17. A kereskedelemügyi m. kir. minístertől. — 
88.901/1892. szám. Függelék a kolozsvári gőz- 
mozdonyú közúti vasút építésére és üzletére vo- 
natkozó engedélyokirathoz 276 

18. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 67.889. 
ex 1892. számú rendelete, elveszett postautalványok 
kifizetési felhatalmazásainak kiállítása körül kö- 
vetendő eljárás tárgyában 277 



Digitized by 



Google 



1 



VI TARTALOM 

19. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 6064. 
számú szabályrendelete, a vasúti alkalmazottak 
minösitése tárgyában eddigelé kibocsátott sza- 
bályrendeletek kiegészitése iránt 29! 

20. A kereskedelemügyi ra. kir. ministemek 8816. 
szám alatt valamennyi önálló igazgatással biró 
hazai vasút igazgatóságához intézett rendelete, a 
banjaluka-doberlini katonai vasútnak, valamint a 
boszna- vasútnak a nemzetközi árúfuvarozás iránt 
létrejött berni egyezmény hatálya alá eső vona- 
lak jegyzékébe vsdó fölvétele tárgyában . . .294 

21. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 8391. 
szám alatt valamennyi önálló törvényhatósági 
joggal felruházott város közönségéhez (kivéve 
Fiume várost) és Budapest fö- és székváros kö- 
zönségéhez intézett körrendelete, a tényleges 
szolgálatban álló és a nyugdíjazott állami és 
közigazgatási tisztviselők, valamint a néptanítók 
és körjegyzők, nemkülönben a thjf. városokban 
lakó lelkészek terhére az 1891. és 1892. évek- 
ben előirt útadónak leirása, s az általuk esetleg 
már befizetett útadó-összegeknek visszafizetése 
tárgyában 296 

22. A kereskedelemügyi m. kir. ministertőí. — 7016. 
szám. Az ungvölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú 
vasútra vonatkozó engedélyokirat 300 

23. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 9104. 
szám alatt valamennyi önálló igazgatással biró 
hazai vasút igazgatóságához intézett rendelete, a 
rorschach-heideni, valamint a sihlthali vasutak- 
nak a nemzetközi árúfuvarozás iránt létrejött 
berni egyezmény hatálya alá eső vonalak jegy- 
zékébe való fölvétele tárgyában 326 

24. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 17.033/1. 
szám alatt valamennyi magyarországi vármegyei 
és önálló törvényhatósági joggal felruházott város 
közönségéhez (Budapest fő- és székváros, vala- 



Digitized by 



Google 



TARTALOM VII 

Lapszám 

mint Fiume város kivételévei) intézett körrende- 
lete, a »közutakról és vámokról « szóló 1890. évi 
I. törvényczikk III. részében foglalt büntető ha- 
tározatokra vonatkozólag, az idézett törv.-czikk- 
nek végrehajtása tárgyában 330 

25. A m. kir. pénzügyministernek 88.961/18952. szám 
alatt valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz 
(a fö- és székvárosi kivételével) intézett körren- 
delete, a bányaadó, a nyilvános számadásra kö- 
telezett vállalatok és egyletek adója, a fegyver- 
adó, valamint a hadmentességi díj 1893. évre 
vonatkozó kivetésének meginditása tárgyában . 352 

26. A m. kir. pénzügyministernek 79.479/1892. 
számú körrendelete, a telekkönyvi betétek szer- 
kesztésénél a betétekbe fel nem vett, továbbá 
a betétek szerkesztése után képződött vagy 
magánforgalom tárgyává vált ingatlanok telek- 
könyvezésénél, a pénzügyi hatóságok által köve- 
tendő eljárás szabályozása tárgyában .... 369 

27. A m. kir.' pénzügyministernek 58.342/1892. 
szám alatt valamennyi m. kir. pénzügyigazgató- 
sághoz — a fiumei kivételével — intézett kör- 
rendelete, a cognac-, liqueur- és rumgyárosok 
által vezetendő árújegyzékek tárgyában . . .372 

28. A m. kir. pénzügyminister által 8899. szám alatt 
kibocsátott utasítás, a koronaérték érméinek 
pénztári kezelése és az ily érmék kiadásának és 
bevételezésének elszámolása iránt 373 

29. A m. kir. pénzügyministernek 45.065/1892. számú 
körrendelete, a váltókövetelésekből eredő kamat- 
jövedelem után kivetendő tőkekamatadó tár- 
gyában 422 

30. A m. kir. pénzügyministernek 9040. számú kör- 
rendelete, mely szerint az 1893. évre kivetett 
házadó érvénynyel bir az 1894. és 1895. 
évekre is 423 



Digitized by 



Google 



'-71^ 



VIII TARTArOM 

Lapezám { 

31. A m. kir. pénzügyministernek 13.4:26. száinú 
körrendelete, gyógyászati czélokból a gyógyszeré- 
szek részére adómentes felhasználásra engedélyez- 
hető évenkinti szeszmennyiség átalányozása és 
egyes szereknek adómentesen beszerzett nem- 
denaturált szeszből való előállításának eltiltása 
tárgyában 424 

32. A m. kir. pénzügyminister által 13.031. szám 
alatt kiadott szabályzat, a galván úton aranyo- 
zott val(')di huzalok, fonadékok és az ezekből 
előállított készárúk arany tartalmának ellenőrzé- 
sére vonatkozólag 428 

33. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministemek 
1. szám alatt ad I. Budapest fő- és székváros, 
ad II. valamennyi törvényhatósági joggal fel- 
ruházott város közönségéhez intézett rendelete, 
a mozgással járó játékoknak a hazai iskolákban 
és az ifjúság körében való meghonosítása tár- 
gyában 435 

34. A vallás- és közoktatásügyi m. kir.'^ministernek 
49.561/1892. szám alatt az állami elemi iskolai 
tanitó- és tanitónőképezdék felügyeletével meg- 
bízott kir. tanfelügyelőkhöz intézett rendelete, az 
állami tanitó- és tanítónőképző intézetekre vonat- 
kozólag az 1890 91. tanévi állapotról fölterjesz;- 
tett igazgatói zárójelentések tárgyalásából kifolyó- 
lag felmerült észrevételek tárgyában .... 440 

35. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministemek 
55.711/1892. szám alatt valamennyi tankerületi 
kir. főigazgatósághoz intézett rendelete, a közép- 
iskolai izraelita tanulóknak a szombat-napokon 
és a többi zsidó-ünnepnapokon az irás és raj- 
zolás alól való fölmentése tárgyában .... 444 

36. A m. kir. belügyministernek 13.808. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett körrende- 
lete, a maszlag elárusitásának korlátozása tár- 
gyában 446 



Digitized by CjOOQ IC 

5 



TARTALOM IX 

Lapszám 

37. A m. kir. belügyministeraek 5856. szám alatt 
valamennyi vármegyei törvényhatósághoz inté- 
zett körrendelete, a fenyegető cholera-veszélylyel 
szemben teendő előkészületek tárgyában . . . 448 

38. A m. kir. belügyministernek 4185. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett körrende- 
lete, a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtásá- 
ról és a pénzbüntetésekből befolyó összegek 
felhasználásáról /Szóló 1892. évi XXVII. t.-czikk 
végrehajtása tárgyában 455 

39. A m. kir. belügyministernek 10.395. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett körrende- 
lete, a diphtheritis elfojtása és terjedésének meg- 
gátlása tárgyában 458 

40. A m. kir. belügyministernek 49.085. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett körrende- 
lete, a himlőnyirk-termelö intézet bezáratása iránt, 
ha az engedményes elhunyt, vagy az intézet 
vezetésétől visszalépett . 463 

41. A földmívelésügyi m. kir. ministernek 3050. szám 
alatt Budapest fő- és székváros és valamennyi 
vármegye és városi törvényhatóság közönségéhez 
intézett körrendelete, a kultúrmérnöki kerületek 

új beosztása tárgyában 464 

tó. A földmívelésügyi m. kir. ministernek 1618. szám 
alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett 
rendelete, a marhalevelek be nem mutatása által 
elkövetett mulasztások minősitése . és büntetése 
tárgyában 467 

43. A földmívelésügyi m. kir. ministertől. — 5517. 
szám. A feketekörösi ármentesitő társulat alap- 
szabályai 468 

*4f. A m. kir. honvédelmi ministernek 11.242/XIV. 
szám alatt kiadott pályázati hirdetménye, a m. kir. 
honvédségi Ludovika- Akadémiában az 1893/94. 
tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illető- 



Digiti 



zedby Google 



X TARTALOM 

leg alapítványi és fizetéses helyekre vonatko- 
zólag 483 

45. A kereskedelemügyi m. kir, ministernek 12.765. 
szám alatt valamennyi vármegyei és önálló tör- 
vényhatósági joggal felruházott város közönsé- 
géhez (Budapest fö- és székváros, valamint Fiume 
város kivételével) intézett rendelete, a vagyon- 
talan árvákra kivetett útadó mérséklése, illetve 
elengedése tárgyában 495 

46. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 14.892. 
számú rendelete, az állami kezelésben lévő köz- 
használatú városi és a kömyékbeh távbeszélő- 
hálózatok előfizetőinek bekapcsolásáról . . . 500 

47. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek 14.893. 
számú rendelete, az állami kezelésben lévő köz- 
használatú városi és környékbeh távbeszélő- 
hálózatok előfizetési díjainak leszállítása tár- 
gyában 502 

48. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 8895. 
szám alatt valamennyi magyarországi vármegyei 
és önálló törvényhatósági joggal felruházott város 
közigazgatási bizottságához intézett körrendelete, 
az 50 frttal megállapitott s az 50 frtot meg- 
haladó közmunka-tartozás leszállítása vagy el- 
engedése tárgyában 505 

49. A kereskedelemügyi m. kir. ministertől. — 15.465. 
szám. A borossebes-menyházai helyi érdekű gőz- 
mozdonyú vasútra vonatkozó engedélyokirat . . 507 

50. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 9132. 
szám alatt valamennyi Önálló igazgatással bíró 
hazai vasút igazgatóságához intézett körrende- 
lete, a vasúti árúfuvarozás tárgyában létrejött 
berni egyezmény hatálya alá tartozó német- 
országi és németalföldi vasúti vonalak jegyzé- 
kében eszközölt változtatások és kiegészítések 
tárgyában 536 



Digitized by 



Google 



TARTALOM XI 

Lapszin 

51. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek 15.488. 
szám alatt valamemiyi magyarországi vármegyei 
törvényhatóság alispánjához (Heves vármegye 
kivételével) intézett körrendelete, a községi köz- 
lekedési és községi közdűlő közutak úthálózati 
kimutatásának és térképének miként leendő el- 
készítése tárgyában 539 

52. A kereskedelemügyi m.kir. ministertől. — 20.347. 
szám. Függelék a vasúti árúfuvarozás tárgyában 
Bemben 1890. évi október hó 14-én létrejött 
s az 1892. évi XXV. t.-cz. által beczikkelyezett . 
nemzetközi egyezmény végrehajtására vonatkozó 
határozmányok 1. §-ának utolsó bekezdése értel- 
mében a csak feltételesen szállítható tárgyakra 
nézve egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől 
a németországi vasutak között fennálló teheráru- 
forgalomban alkalmazandó könnyítésekről szóló, 

s f. évi január hó 1-én életbelépett egyez- 
ményhez ^ . . 542 

53. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministemek 
7230. sz. alatt kelt rendeletével kiadott szabály- 
zata, a gyorsirás tanitói és tanitónői vizsgálat 
tárgyában 544 

54. Am. kir. belügyministernek20.1 89. szám alatt vala- 
mennyi törvényhat<isághoz intézett körrendelete, 
az osztrák-magyar monarchia mindkét államának 
kormányai és a franczia köztársaság kormánya 
között, alattvalóik polgári állapotára vonatkozó 
okmányok kölcsönös kicserélése iránt kötött 
egyezmény végrehajtása tárgyában .... 548 

55. A m. kir. honvédelmi ministertől. — 16.017/XIV. 
szám. Pályázat a cs. és kir. hadapród- iskolákba 
való felvétel tárgyában 552 

56. A m. kir. pénzügyministernek 86.956/1892. szám 
alatt valamennyi törvényhatósági közigazgatási 
bizottsághoz, m. kir. pénzügyigazgatósághoz és 
a fő- és székvárosi m. kir. adófelügyelőhöz in- 



Digitized by 



Google 



:/' 



XII TARTALOM 

1 

lézett kunendelete, a tényleges szolgálatban álló 
katonák ellen jövedéki kihágás niiatt közigazga- 
tási utón kiszabott fogságbüntetés végrehajtása 
iránt követendő eljárás tárgyában 561 

57. A m. kir. pénzügyniinisternek 53.177/1892. 
számú körrendelete, a bányászati és iparválla- 
latok állal a munkásainak és alkalmazottjainak 
kiszolgáltatott élelmezési czikkek bejegyzésére 
használt könyvecskék bélyegkötelezettsége tár- 
gyában 56i^ 

58. A m. kir. pénzügyniinisternek 19.147. számú 
.' rendelete, a koronaértékre szóló bronzérmék 

forgalomba hozatala s az o. é. négykrajczáros 
váltópénz bevonása tárgyában . . . . . . 563 



Digiti 



ized by Google 



MAGTARORSZÁGI RBNDELBTBK TÁRA. 1893. ! 1 



1. 

A iL Ur. belttgyminlsternek 6136. ssám alatt vala- 
mennyi törvényhatósághos Intéseit Urrendelete, 

a katonai háromszögelési jelzők megrongá- 
lásavagy megsemmis itése esetében a poli- 
tikai hatóságok részéről követendő eljárás 
tárgyában eddigelé kibocsátott körrendele- 
tek hatályának, a kataszteri háromszögelési 
jelek megrongálásának vagy megsemmisíté- 
sének eseteire leendő kiterjesztése iránt. 

A katonai háromszögelési jelek vagy gúlák, továbbá 
az alap- vagy szintezési oszlopok és a szintezési magas- 
sági jegyek megrongálása vagy megsemmisítése esetén a 
politikai hatóságok részéről követendő eljárás tárgyában 
1892, évi február hó 4-én 93.300/1891. szám alatt ki- 
adott körrendelet hatályát — a pénzügyi, igazságtlgyi és 
honvédelmi m. kir. minister urakkal egyetértőleg — az 
1891. évi XLI. törvényczikk 4. §-a alapján a kataszteri 
földmérés czéljából létesített oszlopokra és egyéb jelzőkre 
is kiterjesztem; azzal a módosítással, hogy az idézett 
körrendeletben érintett, akár katonai, akár polgári ható- 
ság által eszközölt földmérési jelvényeknek bárminemű 
niegrongálása vagy megkárosítása — azok minémüségére 
való tekintet nélkül — jövőre egyenesen és kizárólag a ~ 
na. kir. háromszögméreti számitó hivatalnak (Budapesten, 
1. kerület, Vár, Verbőczy-utcza 7. szám) lesz bejelen- 
tendő. 

1 



Digitized by 



Google 



i MAGYARORSZÁGI RBNDBLSTSK TÁRA. 1893. 

Végül különösen figyelmeztetem a törvényhatóságot, 
hogy az esetleg elkövetett kihágások, az idézett törvény- 
czikk 6. §-a szerint eljárni hivatott illetékes bírósághoz 
lesznek hivatalból följelentendök. 

Miről a törvényhatóságot — szoros alkahnazkodás 
és megfelelő eljárás végett — oly felhívással értesítem, 
hogy ezen körrendeletemnek a legszélesebb körben történt 
közhírré tételéről hozzám jelentést tegyen. 

Budapesten, 1893. évi január hó 24-én. 



A minister helyett: 



Andrássy, s. k. 

államtitkár. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELBTSK TÁRA. 1893. 



1. Meséidet om 1, számhoz. 



A m. kir. beiagyminlsternek 98.300/1891. szám alatt yala- 
meimyl Tármegyei torfényhatóság közönségéhez intézett kür- 
rendelete, a katonai liáromszőgelési Jelek, 8tb. megrongálása 
esetén a politikai hatóságok által követendő eljárás tár- 
gyában. 

A cs. és kir. közös hadügyminister urnák a m. kir. 
honvédelmi minister úrhoz intézett és velem közölt átirata 
szerint : a katonai háromszögelési jelek vagy gúlák, továbbá 
az alap- vagy szintezési oszlopok és a szintezési magas- 
^^ jegyek megrongálása vagy megsemmisítése eseteiben 
a politikai hatóságok részéről nem követtetik egységes 
eljárás. 

Ennélfogva a vármegye közönségét ugyanezen tárgyra 
nézve, az 1889. évi 3222. sz. a. kibocsátott belügy- 
ministeri körrendelet kapcsán, miheztartás végett a követ- 
kezőkről értesítem: 

1. A fentemiitett jelvények bárminemű megrongálása 
a vármegye alispánja által közvetlenül a cs. és kir. 
földrajzi intézetnek azonnal bejelentendő. 

2. A helyreállítás iránt csak annyiban kell azonnal 
intézkedni, hogy a fából való háromszögelési jelvények 
és gúlák famaradványai eltakarittassanak, s a létező föld- 
vagy kőhalmok újra feltöltessenek, illetve jókarban tar- 
tassanak. 

3. A továbbiakra nézve a jelentés alapján teendő 
felsőbb intézkedések lesznek bevárandók. A felügyelet, 
^etöleg a mulasztással terhelt községi közegek felelőssége 

1* 



Digitized by 



Google 



4 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

tekintetében azonban, hivatali elődöm idézett körrendelete 
érintetlenül marad; az elkövetett kihágás megtorlására 
nézve pedig az 1891 : XLI. törvényczikk 4. §-ára irányo- 
zom a vármegye közönsége figyelmét. 

Budapesten, 1892. évi február hó 4-én. 
A minister helyett: 

Szalayszky Gyula, s. k. 

államtitkár. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



^. MdUklet OM 1. nánihofs. 



i m. klr. belfigyministernek 3222/1889. szám alatt Tala- 

menoyi torTŐDyhatósághoz intézett körrendelete, a katonai 

kiromgiogelési jelek, stb. megrongálása esetén a politikai 

hatóságok által kOTotendö eljárás tárgyában. 

A cs. és kir. közös hadügyminister urnák a m. kir. 
honvédelmi minister úrhoz intézett és velem közölt átirata 
szerint : számos esetben tapasztaltatott, hogy a cs. és kir. 
katonai földrajzi intézet tisztjei által Magyarország területén 
felállitott háromszögelési jelvények a lakosság által oly- 
annyira megrongáltattak, hogy teljesen hasznavehetetlenekké 
váltak, sőt igen gyakran ezen jelvények egészen el is 
tűntek. 

Minthogy ezen a közérdekben tetemes költséggel fel- 
áUitott háromszögelési jelvényeken a közelmúltban is 
jelentékeny kár okoztatott: felhivom a törvényhatóságot, 
hogy a lakosságot — a mennyiben hasonló rendeltetésű jel- 
vények a törvényhatóság tertUetén léteznének, vagy olya- 
noknak esetleges feláUitása után — a lehető legszélesebb 
körü módon figyelmeztesse, miszerint az ilynemű kár- 
tételektől tartózkodjék. S erről alantas hatóságait — meg- 
felelő rendőri intézkedések megtétele s nevezetesen a 
lettesek minél gyorsabb kinyomozása végett — oly meg- 
jegyzéssel értesitse, hogy jövőre a háromszögelési jelvé- 
íiyeken okozott bárminemű károk a községekben az elöl- 
járóság által a főszolgabirónak, városokban pedig a tanács- 
nak haladéktalanul bejelentendők, s a mennyiben az annak 
folytán megejtendő vizsgálatból kitűnnék, hogy a kár a 



Digitized by 



Google 



í. 6 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

f-: köteles felügyelet hiánya miatt történt: azon esetben a 

községi elöljáróság, illetve a városokban a felügyelettel 
megbizott közeg fog felelőssé tétetni, s a kellő vigyázat 
elmulasztása következtében szükségessé válandó minden 
javítás az illető község költségén fog keresztülvitetni. 

Budapesten, 1889. évi február hó 23-án. 
'^ B. Orczy Béla, s. k. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA.* 1893. 



2. 

& IttldmÍYelésttgyl dl kir. ministernek 6241. ssám 
alatt Talameiinyl tOrvényhatóságbos Intézett rendelete, 

állatoknak a német birodalomba vagy azon 
keresztül való szállításának föltételei tár- 
gyában. 

A német birodalommal megkötött állategészségügyi 
egyezmény f. évi február hó 1-én életbe lépvén, ezen idő- 
ponttól kezdve állatok a következő feltételek mellett szál- 
Uthatók a német birodalomba, vagy ezen keresztül: 

1. A német birodalomba vagy ezen keresztül irá- 
nyitott lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, juhok, 
kecskék és sertések szabályszerű marhalevelekkel látan- 
dók el 

2. A német birodalomba vagy ezen keresztül irá- 
nyitott öszvérek és szamarak marhalevelei szintén az 
előirt bélyeges kincstári űrlapokon állitandók ki, de bélyeg- 
jegyeket ily marhalevelekre ragasztani, illetőleg szamarak 
és öszvérek után bélyegilletéket lerovatni nem szabad. 

3. Lóra, öszvérre, szamárra, vagy szarvasmarhára 
vonatkozó marhalevél csak egy állatról; juhra, kecskére 
^agy sertésre vonatkozó marhalevél több állatról is szólhat. 

4. A marhalevél-kezelőnek marhalevelet a német 
birodalomba, vagy ezen keresztül irányítani csak abban 
^ esetben szabad, ha az állatok származási helyén, vagy 
^ ezzel határos községekben 40 nap óta sem keleti marha- 
vész, sem járványosán más, az 1888: VE. t.-czikk 24. 
§-ábaii emütett oly ragadós betegség nem uralkodott, mely 



Digitized by 



Google 



8 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

a marhalevélen leirt állatok fajára átragad. Megjegyeztetik^ 
hogy a veszettség valamennyi, a lépfene pedig a sertések 
kivételével szintén valamennyi az 1. pontban felsorolt 
állatfajokra veszélyes; az utóbb idézett t.-cz. 24. §-ában 
fölsorolt többi betegségek pedig csak azon állatfajokra 
veszélyesek, a mely állatfajok betegsége gyanánt ott jelez- 
tetnek. 

5. A marhalevél-kezelök kötelesek tehát a német 
birodalomba vagy ezen keresztül irányitott marhalevelek 
kiállitásánál az űrlapon nyomtatásban foglalt egészségi 
bizonyitványt az alább aláhúzott szavak közbeszúrása által 
következőleg módositani: »Hogy a leirt állat (állatok) a 
községből való elhajtás alkalmával egészségesnek (egész- 
ségeseknek) találtatott (találtattak) és hogy 40 nap óta 
sem a községben, sem a szomszéd községekben keleti 
marhavész, vagy a leirt állatra (állatokra) veszélyes más 
ragadós betegség járványosán nem uralkodik, ezennel bi- 
zonyittatik«. 

6. Ha ily állatok vasúton (hajón) szállittatnák, azok 
tekintet nélkül fajukra, föltétlenül rakodásra engedélyezett 
állomáson adandók fel és az illetékes szakértő által vizs- 
gálandók meg, a ki a német birodalomba vagy ezen 
keresztül irányitott ilyen marhalevelet hátlapján a követ- 
kező szövegű záradékkal köteles ellátni : »Das (die) innen 
beschriebene(n) . . . Stück Thier(e) untersucht und gesimd 
befunden. Gleichzeitig wird bestatigt, dass seit 40 Tagén 
weder am Herkimftsorte, noch in dessen Nachbargemeinden 
die Rinderpesl oder éine, für das (die) untersuchte(n) 
Thier(e) geföhrliche ansteckende Krankheit seuchenartig 
geherrscht hat«. Dátum, N. N. Beschauthierarzt. 

Ezen záradék rávezetéseért külön díj nem jár. 

A vasúti szakértő ily záradékkal csak a német biro- 



Digitized by 



Google 



WM.T' 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 9 

dalomba vagy ezen keresztül irányított oly marhalevelet 
láthat el, melyen az egészségi bizonyítvány az elözö pont 
szerint van kiállítva; ugyanazon szálliünányhoz tartozó 
több marhalevél összefűzendő, a füzözsinór végei lepe- 
csételendök s csak a felső marhalevél hátlapja látandó 
el a kérdéses záradékkal. 

A vasúti közegeknek pedig a fentebbi német szövegű 
záradékkal el nem látott marhalevél alapján a német 
birodalomba vagy ezen keresztül való továbbításra állat- 
szállítmányt fölvenni nem szabad. 

7. A német birodalomba vagy ezen keresztülirányitott 
marhalevelek német fordítással látandók el. Leforditandók 
a marhalevél 3., 4., 5. és 6. rovataiba jegyzett adatok. A 
fordítást eszközölheti a marhalevél kiállítója is a kiállítás 
alkalmával akként, hogy az illető rovatokba a magyar 
szöveg alá írja ennek német fordítását; általában azonban 
az állattulajdonos tartozik a fordításról gondoskodni, mely 
az emiitett eseten kívül a marhalevél hátlapjára vezetendő 
és vasúton (hajón) történő szállításnál a feladó vagy csat- 
lakozó állomás főnöke által a következő záradékkal hítele- 
sitendö: »Für die Richtigkeit der Uebersetzung«. (Kelt, 
aláírás és az állomás pecsétje). 

8. Uy marhalevelek érvényessége a német birodalom- 
mal való állatforgalomban 8 napig tart. Az érvényesség 
tartama mindenkor az állatorvosi lelet keltétől (a kelt 
üapját bele nem értve) számítandó. 

A határállomásokon a marhalevelek érvényességük 
tartamára nézve a vasúti (hajózási) közegek álted meg- 
vizsgálandók és ha érvényességüknek hátralevő tartama 
nem vohia elegendő arra, hogy azalatt a német határig 
eljusson az állatszáUítmány, ez az illetékes vasúti szakértő 
által a szállító költségére újra megvizsgálandó. Ezen esetben 
a szakértő a marhaleveleketa következő záradékkal köteles 



Digitized by 



Google 



10 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 



-— I 



ellátni. »Das (die) innen beschriebene(n) Thier(e) imter- 
sucht und gesund befunden«. Dátum, N. N. Beschau-^ 
thierarzt. 

9. ÁUatszállitmányok, akár bevitelre, akár átvitelre, a 
német birodalom területére csak a következő pontokon, 
ott eszközölt állatorvosi vizsgálat után bocsáttatnak be : 

a) a, porosz határon: Oderberg-Annaberg állomáson 
át (sertések minden kedden és pénteken, egyéb állat- 
fajok szerdán), Pless-Dzieditzen s Myslovitzon át (min- 
den kedden és pénteken), Goczalkowiczon át (lábon, 
a hét bármely napján), Mittelwalde vasúti állomásán 
át (a hét bármely napján), Ruhbank-Libaunál, továbbá 
Leidenbergnél (minden kedden); 

/;ya szász határon: Zittaunál, Bodenbach-Tetschen- 
nél és Voitersreuthnál (az előbbi két ponton a hét 
minden napján, az utolsó ponton minden hétfőn és 
csütörtökön) ; 

c)di bajor határon nyitandó belépő állomások ké- 
sőbben fognak közzététetni; 

á) a württembergi határon: Friedrichshafenen át 
(a hét bármely napján); 

e)a bádeni határon: Konstanzon át (a hét bármely 
napján) ; 

/*) az elszász-lotharingiai határon: a baseli 
mellékvámhivatalon át (a hét bármely napján), 
A vizsgálat költségeit a szállító fél köteles viselni. 

10. Az előző pontokban fölsorolt általános föltételek 
megtartása mellett az állatoknak a német birodalomba 
való bevitele és azon való átvitele teljesen szabad, mégis 
azzal a megszorítással, hogy a német birodalommal kötött 
állategészségügyi egyezmény záró jegyzőkönyvének 4. 
pontja értelmében szarvasmarha a ragadós tüdőlobbal fer- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RSNDSLBTBK TÁRA. 1893. 11 

tözött törvényhatóságok területéről*) a német birodalom 
területére egyáltalán nem, egyéb helyekről pedig — további 
intézkedésig — (illetőleg addig, mig a ragadós tüdölob 
kiirtásáról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése 
után ez utóbbi forgalmi korlátozás hatályon kivül fog 
helyeztetni) csak a német birodalmi kormány által kijelölt 
és esetről-esetre közölt vágóhidakra vihető be. 

11. Ezen intézkedés folytán hatályát veszti a ragadós 
tüdólobbal fertőzött helyek 20 kilométeres körzetébe eső 
községek följelentése és a vasúti szakértőkkel való közlése 
iránt 1891. évi január hó 9-én 1622. szám alatt kelt 
rendeletem. 

Erről a törvényhatóságot tudomásvétel, alattas köze- 
geivel leendő közlés és a marhalevélkezelők, valamint a 
rakodó állomásokon működő szakértők megfelelő utasitása 
végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy az utóbbiakkal 
jelen rendeletem egész terjedelmében közöltetett, a jövőben 
alkalmazandó szakértőkkel pedig az a törvényhatóság által 
lesz közlendő. 

Budapesten, 1893. évi február hó 3-án. 

Gr. Bethlen, «. k. 



*) Ilyen fertózött törvényhatóságok, melyek területéről szarvasmarhát 
Németországba vinni nem szabad, ez idő szerint a következők: Sáros, Szepes, 
'^^^'^ Gömör, Líptó, Nógrád, Hont, Bars, Zólyom, Árva, Trencsén, Nyitra és 
Poaony?4rmeg7ék, beleértve Pozsony és Selmecz-Bélabánya városokat. A fertőzött 
xitoegy^l^ és városok hiteles jegyzéke a földmivelésügyi ministerium hivatalos 
'^^'^yében, a »Földmivelési Értesitő«-ben ^Állategészségügyi Értesités« rovat 
^ állandóan nyilvántartaük és hetenkint közzététetik. Ezen állategészségügyi 
^^^^Qiés ezután a vasúti szakértőknek is meg fog küldetni. 



Digitized by 



Google 



11 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1803. 



3. 

A földmívelésttgyl m. kir. ministernek 8000, számr 

körrendelete, 

a »r agadós tüdölob kiirtása ró I« szóló 189o 
évi II. törvényczikk végrehajtása tárgyában. 



a) 
(Valamennyi törvényhatósághoz.) 

Az ország északnyugoti részeinek szarvasmarha állo- 
mányában több helyütt járványosán uralgó ragadós tíidö- 
lob-betegség mielőbbi gyökeres kiirtása czéljából legújabban 
megalkotott 1893. évi II. törvényczikket és az annak 
végrehajtása tárgyában jelen szám alatt kiadott utasítást 
tiz példányban ide csatoltan oly felhívással küldöm meg 
a közönségnek, hogy — figyelembe véve az ezen törvény 
által elérni kívánt czél kiváló fontosságát, a mely fontos 
czél arra bírta a törvényhozást, hogy a törvény végre- 
hajtásából az országra háramló nagy anyagi áldozatokat 
— a közvetlenül érdekelt állatbirtokosok hozzájárulásának 
mellőzésével — kizárólag az államkincstár terhére vállalta 
el: a közönség is igyekezzék teljes erejével oda hatni, 
hogy a törvény és a hozzá kiadott végrehajtási utasítás 
szellemében való gondos és lelkiismeretes eljárás útján a 
ragadós tüdölob-betegségnek az ország területéről való 
gyökeres kiirtása mihamarább elérhető legyen. 

Ezen fontos czél előmozdítására a közönség különösen 
hatékonyan fog közreműködhetni az által, ha részéről is 
mindent elkövet — főképen a kis gazdáknak és az alacso- 



Digitized by 



Google 



MAGTARORSZÁGI RKNDELBTBK TÁRA. 1693. 13 

nyabb színvonalon álló kisebb (paraszt) birtokosoknak az 
iránt való felvilágositása, és ama tudatnak a nép érzésébe 
való beoltása czéljából: hogy nemcsak a közérdek, de 
legkivált magának az illető birtokosnak jól felfogott saját 
érdeke követeli azt, hogy mindig siessen az állatain ész- 
lelt bárminő belső megbetegülést — különösen pedig a 
szarvasmarháinál netán tapasztalt olyan tüneteket, melyek- 
ből a tüdők beteg voltára vél következtethetni — a köz- 
ségi elöljáróságnak azonnal bejelenteni. Figyelmeztetendők 
az állatbirtokosok arra, hogy a ki a törvényben előirt 
ezen kötelezettségének pontosan eleget tesz; s ezen be- 
jelentés alapján a hatósági szakértő állatát megvizsgálja 
(a mely vizsgálat a birtokosra nézve semmi költséggel 
nem jár) és a kinél az ezen vizsgálat alapján netán tény- 
leg betegnek vagy gyanúsnak talált állatot a hatóság le- 
vágatja: annak a birtokosnak levágott állatáért a bősé- 
gesen megszabott kártalanítás azonnal készpénzben ki fog 
fizettetni. Az ilyen birtokosnak tehát módjában leend 
mihamarább teljesen ép, egészséges tehenet vagy ökröt 
szerezni a levágott beteg állat helyébe, mely különben amúgy 
is elpusztult vohia a nélkül, hogy a birtokos kárát bárkin 
is kereshetné. Ellenben ha a birtokos nem tesz eleget a 
törvényben előirt ez iránti kötelességének; vagyis ha az 
állat belső megbetegülését bejelenteni elmulasztja : akkor 
▼agy eldöglik a megbetegült állat, ja nélkül, hogy érte a 
birtokos kárpótlást nyerne, melyből új marhát vehessen; 
vagy pedig ha a hatóság valamely más úton, pl. a 
szomszéd följelentése útján mégis tudomást nyer a föllé- 
pett betegségről, úgy — a törvény világos rendelkezése 
értelmében — a hatóság nemcsak minden kárpótlás nél- 
kül elveszi tőle és levágatja a beteg vagy gyanús áUatot, 
de ezenfelül az eltitkolás által elkövetett kihágásért még 
súlyos pénzbüntetéssel is fogja őt sújtani. 



Digitized by 



Google 



14 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Hogy a jelzett czél minél sikeresebben elérhető legyen,] 
vagyis, hogy a nép ez irányban minél alaposabban fel- 
világosittassék — a mely czélból egyidejűleg az összes 
egyházi hatóságokat is megkerestem ez irányban a lelké- 
szek és tanitók utján való hatékony közreműködésre : — 
utasitandók lesznek az összes községi elöljáróságok, hogy 
saját részökröl szintén kövessenek el mindent arra nézve, 
hogy a község lakosait a törvénynek és a végrehajtási 
utasításnak őket érdeklő intézkedéseiről, de különösen a 
fent jelzett körülményről kitanítsák. 

ö) 

(Abai^-Torna, Árva, Bars, Borsod^ Esztergom, Oömor, Hont, 
Llptó, Nógrád, Nyitra, Pest-Pills-Soit-Kiskún, Poisony, Sáros, 
Sxepes, Trencsén, Túröcz, Zemplén és Zólyom vármegjék, 
továbbá a fő- és székváros, valamint Pozsony és Selmecz- 
Bélabánya sz. kir. városok törvényhatóságaihoz.) 

Ezen czélból a szóban forgó törvény és a végrehaj- 
tási utasítás minden egyes községnek egy-egy példányban 
kiadandó; ezenkívül pedig a nem magyar nyelvű vidéke- 
ken a törvénynek és a rendeletnek az illető vidékbeli 
nyelven készített fordítása is megküldendő lesz a községek 
részére. Ez okból felhívom a közönséget, hogy haladék 
nélkül jelentse be ide, hogy a magyar, tót és német nyel- 
veken rendelkezésre álló példányok melyikéből hány pél- 
dányban kívánja a kérdéses nyomtatványt megkapni? 

c) 

(Árva, Bars, Hont, Llptó,. Nyltra, Pozsony, Trenesén> Túróez* 

Zólyom, Sáros és Nzepes vármegyék, valamint Pozsony és 

Selmeczbánya szab. kir« városok törvényhatóságaihoz.) 

Egy további körülmény, melyre az érdekeltek figyelme 
szintén lehető kiterjedt mértékben felhívandó lesz, — a 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 15 

mely irányban különösen az illető vidéki gazdasági egye- 
sületektől, valamint a nép oktatására és vezetésére első 
sorban hivatott lelkészektől és tanítóktól is buzgó közre- 
működést várok és szándékaim hathatós támogatását 
reménylem — abban áll, hogy: 

1. Azokon a vidékeken, a hol a tüdőlob-irtás történt 
vagy történni fog, igyekezzenek a népet arra buzditani, 
hogy a tőlük kisajátított állatokért kapott és az illetők 
viszonyaihoz mérten sokszor igen jelentékeny pénzössze- 
geket! minélelőbb gyümölcsöző befektetésre, tehát legelső 
sorban a levágott állatok pótlására igyekezzenek felhasz- 
nálni. 

2. Igen fontos dolog lévén az, hogy a betegség 
neláni ujabb behurczolásának elkerülése végett a levágott 
szarvasmarha pótlása czéljából beszerzett új állatok az 
országnak a ragadós tüdőlobtól teljesen mentes vidékeiről 
származók legyenek: e fontos czél előmozditása végett az 
illető vidéki gazdasági egyesületek sikerrel vehetnék kezökbe 
azt, hogy a működési területükön lévő ama községek szá- 
mára, a melyekben a tüdőlob-irtás végrehajtatott, az ennek 
folytán beállt hiány pótlására a kivánt szarvasmarhát a 
birtokosok részére beszerezzék. 

Az esetben tehát, ha az ottani gazdasági egyesület a 
jelzett irányban való közreműködésre késznek nyilatkozand : 
felszólitandók vohiának az illető községbeli gazdák, hogy 
a mennyiben a jelzett czélból a vármegyei vagy vidéki 
gazdasági egyesületnek ezen irányban felajánlott közre- 
működését igénybe venni óhajtják, minélelőbb jelentsék 
be az egyesületnél, hogy kinek minő állatra van szüksége 
és hogy ki mily összeget szánhatna az általa kivánt állat 
beszerzésére. Az e czélra szánt összegnek előzetes átszol- 
gáltatása ellenében az egyesület vállalja el azt, hogy a 
nála jelentkezett birtokosok számára, az országnak egész- 



Digiti 



zedby Google 



16 MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTSK TÁRA. 1898. 

séges vidékeiről és mindenesetre csakis a ragadós tüdöloli 
betegségtől teljesen mentes vármegyék területéről, meg- 
felelő jó minőségű állatokat fog beszerezni. 

Az illető egyesületnek feladata volna azután — össze- 
gyűjtvén az érdekeltek köréből bejelentendő hasonló igé- 
nyeket — alkalmas közegét az ország ama vidékeire kül- 
deni, melyek köztudomás szerint a ragadós tüdölobtól 
eddig mentesek voltak, és az ottani vásárokon beszereztetni 
a vidékökbeli gazdák által igényelt állatokat, 

A gazdasági egyesületeknek ez irányban kifejtendő mű- 
ködését részemről anyagilag is hajlandó vagyok hatéko- 
nyan támogatni az által, hogy az e czélból kiküldendó 
egyesületi közegeknek útiköltségeit — utólag bemutatandó 
utiszámlák alapján — tárczám terhére megtéríttetem. Lé- 
péseket tettem továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minis- 
ter urnái az iránt, hogy a mondott czélból beszerzendő 
állatoknak vasúti szállitására nézve is lehető messzemenő 
szállítási díjkedvezményeket engedélyezzen. 

Felhívom a közönséget, hogy saját részéről is hasson 
oda, hogy a gazdasági egyesületek fentjelzett törekvésemet, 
a szóban forgó czél kiváló fontosságára való tekintetből, 
tőlük telhetőleg támogatni igyekezzenek. 



d) 

(Yalaniennyi törvényhatóságból.) 

Értesítem végül a közönséget, hogy az idézett tör- 
vény alapján, a ragadós tüdőlob-betegség kiirtása czéljából 
k teendő intézkedések helyes foganatosításának ellenőrzésével 

és felügyeletével — ministeri biztosi minőségben — 
Lipthay István ministeri tanácsost biztam meg; fel- 
hatalmazván őt arra, hogy ezen megbízatásnak foganaté- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RRNDEi^TBK TÁRA« 189^ 17 

sitása czéljából, a felmerülő szükséghez képest, belátása 
szerint a helyszinén bármikor megjelenjék és ott felülms- 
gálatokat tartson. 

Elvárom a közönségtől, hogy nevezett megbizottamat 
ezen tevékenységében hatékonyan támogatni fogja. 

Budapesten, 1893. évi márczius hó 1-én. 

Gr. Bethlen, •. k. 



2 

Digitized by CjOOQ IC 



18 MAGYARORSZÁGI RENDBLBTBK TÁRA, 1898. 



Melléklet a 3 számhoM. 



Utasítás a ragadós tfidölob kiirtásáról sióló 1893. éri ÍI. 
t-czlkk Tégrehajtása tárgyában. 

1. §. 

Ha valamely állaton a ragadós tüdölob jelenségeit 
észlelik, vagy ezen betegséget csak gyanítják is : a község 
elöljárósága erről az illetékes I. fokú hatóságot távirati 
utón vagy külön küldöncz utján azonnal értesíteni köteles. 

Addig is, míg az a helyszínén megjelen, tartozik a 
község elöljárósága a következő intézkedéseket haladék 
nélkül foganatosítani : 

a) a beteg vagy gyanús állatot és a beteg vagy gyanús 
állattal közös istállóban és udvaron vagy majorban volt 
avagy ilyen állattal közös legelön egy gulyában járt 
szarvasmarhákat egyéb szarvasmarhától elkülönítve, akkép 
őriztetni, hogy lehetőleg be ne fertőztessenek. Intézkedni 
kell továbbá: 

h) hogy a község egyéb szarvasmarhái a határból ki 
ne hajtassanak ; takarmányféle és trágya a határból ki ne 
szállittassék és — a mennyire lehetséges — a szarvas- 
marha-állomány istállózása foganatosittassék ; 

c) hogy marhalevelek szarvasmarhákra ki ne adas- 
sanak s a lakosoktól a birtokukban levő (szarvasmarhákról 
szóló) marhalevelek a községi elöljáróság által beszedetvén, 
őrizetbe vétessenek; 

d) hogy mészárosok és marhakereskedők a község- 
beli istállókba ne menjenek; 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RKNDKLBTKK TÁRA. 1898. 19 

f) hogy a községhez vezető utakhoz örök álhttassa- 
nak a végből, hogy más községbeh szarvasmarhák a köz- 
í^égen tartózkodás- és megállapodás nélkül haladjanak át; 
söt — - a mennyiben a helyi viszonyok megengedik — 
lehetőleg oly útra tereitessenek, melyen a község elkerül- 
hető ; 

/) mindezen intézkedésekről a szomszéd községek 
értesíttessenek ; 

g) ha valamely állat elhullott, a hulla ott, a hol 
elhullott, őriztessék, s attól emberek és állatok távol tar- 
tassanak, mig az I. fokú hatóság és az állatorvos meg- 
érkezik ; 

h) hogy a község összes szarvasmarha állománya 
házról-házra járva azonnal pontosan összeirassék. Az 
ekként összeirt állatokról az 1. sz. alatt mellékelt minta 
szerinti kimutatás készitendő; melyet az elöljáróság — a 
c) pont értelmében beszedett marhalevelekkel együtt — az 
elsófokú hatóságnak azonnal átszolgáltatni tartozik. 



2. §. 

Az I. fokú hatóság, a mint a ragadós tüdőlob- vagy 
?yanujának esetéről értesül, erről azonnal távirati jelentést 
tesz, egyrészt a 11. fokú hatóságnak s másrészt a föld- 
niivelésügyi ministemek; s egyidejűleg ugyanily módon 
értesitvén az illetékes kerületi állami állatorvost — a meny- 
nyiben ez azonnal hozzácsatlakozhatik, vole és saját szak- 
közegével (az illetékes hatósági állatorvossal), — a meny- 
nyiben pedig az állami állatorvos a csatlakozásban akadá- 
lyozva vobaa, legalább saját közegével együtt — jelen 
rendelet értelmében való további eljárás végett — haladék 
nélkül a helyszínére utazik. 

2* 

Digitized by CjOOQ IC 



20 MAGYARORSZÁGI RSMOKLSTSK TÁRA. 1893. 

3. §. 

Az I. fokú hatóság, állatorvosával és a meimyibeu 
lehetséges: az illetékes ker. állami állatorvossal együtt, a 
helyszínére megérkezve, mindenekelőtt meggyőződik arról, 
hogy pontosan és helyesen megfelelt-e a község elöljáró 
sága a jelen rendelet 1. §-ában foglalt utasitásoknak. 
Ezután foganatosítja a hatóság a szükséges további eló 
vizsgálatokat. E czélból az állatorvos — még mielőtt a 
gyanús istállót megvizsgálná — mindenekelőtt az illető 
község- vagy major összes szarvasmarha-állományát, nagy 
községekben vagy városokban pedig a községnek vagy 
városnak a gyanús istállót környékező és igy leginkább 
veszélyeztetett részein levő állatokat szemléli meg, és azok 
netáni gyanús állapotát ellenőrzi; szükség esetén ez álla- 
tokat egyenként is tüzetesen megvizsgálja és kimutatásba 
foglalja. 

Csak ennek megtörténte után lát az állatorvos a gya- 
núsnak jelzett udvarban vagy majorban levő állatok vizs- 
gálatához. Ha az illető udvarban vagy majorban több 
istálló volna, első sorban azokat az istállókat fogja 
megvizsgálni, melyekben az állatok egészségeseknek jelez- 
tetnek és csak legutoljára megy a gyanús istállókba. 



4. §. 

Ha az illetékes állami állatorvos az I. fokú hatóság 
megkeresésének vételétől számítandó legfölebb 48 órai 
idő alatt nem utazhatnék a helyszínére: ugy a talált 
gyanús állatokat a hatóság — saját szakközegének véle- 
ménye alapján (önként értetőleg a megelőző szabályszerű 
becslési eljárás után) — levágatja. Ez esetben azonban, 
ugy hasonlóképen akkor is, ha az állami állatorvos jelen- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RSNDELETEK tArA. 1893. 21 

léte esetén a két szakértő nem állapitana meg azonos 
diagnózist, és az állami állatorvos a kórisme feltllvélemé- 
nyezését kivánná; továbbá olyan esetben, ha állatvásáron 
a betegség gyanúja miatt levágott állaton a ragadós tíldőlob 
helyes megállapitását az érdekelt fél kétségbe vonná: a 
levágott állat tüdeje borszeszbe téve felülvizsgálás és a 
kórisme végérvényes megállapitása végett Budapestre az 
állatorvosi akadémiához küldendő. Az állatorvosi akadémia 
illetékes szaktanára az ilyen tüdőt azonnal megvizsgálja 
és a megállapitott diagnózist az illetékes hatósággal táv- 
irati utón közli. A mennyiben e felülvizsgáltatást az érde- 
kelt fél kivánta és az eljáró állatorvos diagnózisát a felül- 
vizsgálat megerösiti: a felülvizsgálat folytán felmerült ösz- 
szes költségeket az illető fél tartozik viselni. 



5. §. 

Ha a levágott állaton az állatorvos a ragadós tüdőlob 
jelenlétét észleh, ugy azonnal pontos leltárt készit a fer- 
tőzés gyanújában lévő istállókban találtató mindazon esz- 
közökről és fölszerelési tárgyakról, melyek a ragály ter- 
jesztői lehetnének. 

6. §. 

A helyszinén a fentiek értelmében megtartott beható 
vizsgálat és eljárás eredményéről az I. fokú hatóság, szak- 
közegének jelentése alapján, s az esetleg jelen lévő állami 
állatorvossal egyetértőleg, 48 óra alatt jelentést tesz a II. 
íokú hatóságnak. 

E jelentésben ki kell terjeszkedni azokra a körül- 
ményekre is, melyek a birtokosnak kártalanitásra való 
igénye tekintetében mérvadók; tehát különösen a törvény 



Digitized by 



Google 



22 MAGYARORSZÁGI RENDBLKTEK TÁRA. 1893. 

5. §-ában jelzett körülményekre. A U. fokú hatóság e 
jelentést azonnal a ministeriumhoz továbbítja. 



7. §. 

Az eljáró hatóság ezután az 1888. évi 40.000. sz. 
rendelet 124. §-a értelmében kivánt eljárást foganatosítja 
és az ott előirt jegyzőkönyvet készíti el; a mely jegyző- 
könyvbe egyszersmind a következő kérdésekre adandó 
feleletek is fölveendők: 

a) első- vagy hányadik izben lépett fel a községben 
a ragadós tüdőlob? 

b) a jelen járvány mennyi időre merült fel az utolsó 
után? 

c) milyen a községben a szarvasmarha átlagos árai 

d) milyen fajtájú a járványban megbetegedett állat? 
s ha több fajtájú betegedett meg: mennyi az egyikből és 
mennyi a másikból? 

é) mennyi hullott el az egyik s mennyi a másik faj- 
tából? 

8. §. 

Ha a ragadós tüdőlob a fentiekben jelzett vizsgálat, 
illetve a gyanúsnak talált állat levágatása alapján meg- 
állapíttatott, ugy a további teendők ellátása mindenesetre 
az illetékes kerületi állami állatorvos, avagy a minísteriuiu 
által kirendelt szakközeg feladatát képezi. Ezen közeg a 
további intézkedések, nevezetesen a levágandó állatok becs- 
lése, kisajátítása, értékesítése és az állat birtokosának kár- 
talanítása körül a hatóság közreműködését tartozik igénybe 
venni. Ezen czélból az állami állatorvos mindenekelőtt a 
fertőzött istállóban, avagy esetleg ugyanazon udvar vagy 
major netán létező többi istállóiban lévő, és ez oknál fogva 



Digitized by 



Google 



W^nrn^Z''^^ 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA, 1893. 23 

(a törvény á. §-a értelmében) fertőzésről gyanús szarvas- 
marhák mindegyikét a balcsípőn szőrnyirással, és a nyírott 
helyen alkalmazott R betűt ábrázoló jellel megbélyegezteti. 
Az ilyen állatok, illetve az egész fertőzött major vagy 
udv^ az elrendelt községi zárlaton felül — ktüön szoros 
istállózár alá veendők. Az olyan, fertőzés gyanújában lévő 
szarvasmarhákon, melyek föltétlenül és véglegesen kivo- 
natnak a szabad forgalomból, tehát, melyek hatósági ren- 
ileletre levágatni fognak ; továbbá a gyári hizlalókban lévő 
fertőzésről gyanús állatokon, melyek — habár azonnali 
levágatásuk nem rendeltetik is el, de a zár alá vett istál- 
lóból csak közvetlenül vágóhidra, levágatás végett lesznek 
elszállithatók : az előirt R jelzés tüzes vassal lesz beége- 
tendő. Az olyan fertőzésről gyanús állatok pedig, melyek 
levágatása nem lett elrendelve, s melyek nem hizó istál- 
lókban állnak (tehát netáni ilyen gulyabeli marha, vagy 
nagyobb tejgazdaságokban lévő tejelő állatok), a nyirott 
helyen pokolköoldattal reá festett R betűvel fognak jelez- 
tetni. A hatósági állatorvos feladatát képezi annak ellen- 
őrzése, hogy a zár tartama alatt e jelzés állandóan meg- 
maradjon. 

A fertőzés gyanúja miatt tüzes vassal lebélyegzett 
szarvasmarha nem áll többé birtokosának szabad rendel- 
kezésére; és igy azt még vágóhidra szállítás czéljából is, 
<^ hatósági rendelet vagy engedély alapján szabad az 
istállóból elszállítani. 

9. §. 
Ragadós tüdőlob fertőzés gyanújában lévőnek tekin- 
tendő mindazon szarvasmarha, a mely ragadós tüdőlobban 
^eteg állattal érintkezett, vagy ugyanazon majorban vagy 
udvarban volt elhelyezve, avagy ilyen állattal közös 
legelőre egy gulyában járt. 



Digitized by 



Google 



94 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189S. 

Ezen felül, ha a fenforgó helyi körülmények és vi- 
szonyok alapján föltételezhető, hogy a fertőzött majorral 
YBgy udvarral szomszédos udvarban lévő szarvasmarhák 
a beteg állattal érintkezhettek, vagy a szomszédos udvarból 
befertöztethettek : az ilyen állatok szintén fertőzés gyanú- 
jában lévőknek tekintendők és igy — szükség esetén — 
levágatásuk elrendelhető. 

10. §. 

A fertőzött községben teljesitett vizsgálatok befejezte 
után a szomszédos községekben, tanyákon, majorokban 
lévő szarvasmarha állományt kell megvizsgálni ; s a lakos- 
ságot a ragadós tüdőlob nagy veszélyességéről kitanitva, 
figyelmeztetni kell arra, hogy a fertőzött község lakosaival 
csak a legszükségesebb esetekben érintkezzenek. 

11. §. 

A ragadós tüdőlob hivatalos konstatálása után a be- 
tegnek, vagy e betegség gyanújában lévőnek talált szarvas- 
marhák levágatása minden körülmények közt azonnal fo- 
ganatositandó. 

Az előző 9. §. értelmében fertőzés gyanújában lévőnek 
tekintendő szarvasmarhát általában szintén azonnal le kell 
vágatni, illetőleg — azonnali levágatásczéljából vágóhidra 
leendő szállitás végett — ki kell sajátitani. 

E tekintetben csupán a folytonos üzemben lévő, tehát 
nem az 1888. évi XXIV. t.-cz. 7. §. 2. pontja értelmében 
vett mezőgazdasági, hanem ipari jellegű szeszgyárak, to- 
vábbá a czukorgyárak és egyéb hasonló ipari telepek hiz- 
laló istállóiban; s végül a nagy tejgazdasági majorokban 
elhelyezett állatok képeznek kivételt. Ilyen esetekben csak 
azokat a fertőzés gyanújában lévő állatokat kell okvetlenül 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDKLETEK TÁRA. 1893. 25> 

azonnal levágatni, illetőleg levágatásra való haladéktalan 
elszállítás czéljából kisajátítani, a mely állatok a beteg^ 
szarvasmarhával ugyanazon helyiségben (ugyanazon falak 
közt) állottak, vagy utóbbi állattal bármi módon közvet- 
lenül érintkeztek. A fölött, hogy az ilyen gyári hizlalókban 
^agy tejgazdasági istállókban lévő, s a törvény 2. §-a. 
értelmében fertőzésről gyanús egyéb állatok is azonnal 
levágassanak-e, vagy csak hát hónapi zár alá vétessenek : 
a földmivelésügyi minister — a végrehajtó közegek jelen- 
tése és az illetékes törvényhatóság meghallgatása alapján 
- esetról-esetre fog határozni. 

ügy hasonlóképen — a fenforgó helyi viszonyokhoz. 
képest— a minister elhatározása kérendő ki azokban az. 
esetekben is, midőn olyan fertőzésről gyanús szarvasmar- 
háról van szó, a mely csak azért tekintendő fertőzés gya- 
nújában lévőnek, mert a beteg vagy gyanús állattal közö& 
legdön egy gulyában járt. 

A földmivelésügyi minister az eljáró közegek jelen- 
tésének* és az érdekelt hatóság véleményének meghall- 
gatása alapján, s az összes helyi viszonyok számbavéte- 
lével, esetről-esetre fog határozni a felett, hogy ilyenkor 
ama fertőzés gyanújában lévő állatok levágatása, avagy 
ísak 6 hónapi zár alá vétele rendeltessék-e el ? 

12. §. 

Az 1893. évi II. t.-cz. életbelépte idején fertőzöttnek 
ismert törvényhatóságok területén foganatosítandó irtások 
•keresztülvitele czéljából a földmivelésügyi minister kell6 
^^ámú állami állatorvost fog a helyszínére kiküldeni. 

A földmivelésügyi minister által e czélból kiküldend6^ 
állami állatorvosoknak és a törvényhatóság illetékes köze- 
iéinek az ez idő szerint fertőzött községekben foganato- 



Digiti 



zedby Google 



-'-s-'gipi.T -'• - = -j^y 



26 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 



sitandó irtás keresztülvitele körüli eljárása 
következő szabályok irányadók: 



.RA. 1898. M 

rása tekintetében al 



■' 



13. §. 

A nagy gyári hizlaló istállókban - jelen rendelet 
10. §-a alapján — csak a beteg és a beteggyanus szarvas- 
marhát, továbbá a beteg állattal ugyanazon helyiségben 
(ugyanazon falak közt) elhelyezve volt fertőzésről gyaiuis 
állatokal kell feltétlenül azonnal levágatni, illetve levá- 
gatás czéljából kisajátitani; a törvény 2. §-a szerint fer- 
tőzés gyanújában lévőnek tekintendő többi állatokal pedig, 
- ha az előző 10. §. értelmében ezeknek csak zár ala 
vétele lett elrendelve —az illető birtokos legkésőbb akkor, 
midőn azok mint hiző-állatok piaczképesekké váltak, az 
előirt óvintézkedések és eljárás szoros megtartásával köz- 
vetlenül vágóhidra köteles elszállittalni ; addig is azonban 
ez állatok, illetőleg az összes fertőzés gyanújában lévu 
istállók szoros zár alatt tartandók. • 

Az olyan istállóba, melyben beteg állat volt elhelyezve, 
mindaddig nem szabad új szarvasmarhát beállitani, niig 
az ott lévő fertőzésről gyanús állatok mind le nem vágat- 
tak, illetőleg levágatás végett vágóhidra nem szállíttattak: 
s a szabályszerű fertőtlenítés és a 8 napi bő szellőztetés, 
jelen rendelet 23. §-a értelmében, végre nem hajtatott. 

14. §. 

Addig, a mig az illető törvényhatóság területén az 
irtási munkálatok vezetésével megbizott állami közeg a 
munkálat helyszini foganatba vétele előtt, az eljárás rész- 
leteinek megállapítása végett a törvényhatóság első tiszt- 
viselőjénél jelentkezni fog; ez utóbbi az irhlsnak hatósága 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RRNDELBTEK tArA. 1898. 27 

területén való meginditásárol veendő értesítés alapján, ez 
értesítés vétele után azonnal sürgősen intézkedik a követ- 
kezők iránt : 

a) A mondott betegséggel fertőzött s a fertőzésről 
gyanús összes községekben, tehát mindazon községekben, 
a melyeknek területén az utóbb lefolyt három év alatt a 
ragadós tüdőlob betegségnek bárcsak szórványos esete is 
észleltetett: a szarvasmarháról szóló marhalevelek bevo- 
nandók ; új marhalevelek kiállítása, ugy hasonlókép szarvas- 
marhának a község határából való kivitele megtiltandó, s 
a községbeli egész szarvasmarha-állomány azonnal pon- 
tosan összeírandó ; az összeirási jegyzékek pedig az irtás 
keresztülvitele végett kiküldött állami közegnek rendelke- 
zésére bocsátandók. 

b) Pontos kimutatás készítendő továbbá arról, hogy 
az emiitett betegség az illető vármegye terfUetén mely 
községekben, hány udvarban (majorban) mily mértékben 
Tan elterjedve s mikor lépett fel legelőször. Ezen kimuta- 
tás egy példányban a kiküldött állami közegnek adandó 
^^! ^&y példányban pedig a ministeri umhoz terjesz- 
tendő fel. 

c) Intézkedés teendő az iránt, hogy a törvényhatóság 
ugy a becslés foganatosítására hivatott becslő bizottságok- 
ban, valamint a kisajátított állatok értékesítésénél és eset- 
leg a helyszínén levágott ily állatok egészséges terményei- 
nek eladásánál képviselve legyen. 

á) Gondoskodjék a törvényhatóság az eljáráshoz 
szükséges becslési jegyzőkönyv-űrlapok előállításáról. 

c) Az állatok birtokosai a kártalanítás alá kerülő 
állataiknak takarmányozásáról és gondozásáról saját költ- 
ségükön tartoznak gondoskodni mindaddig, míg tőlük a 
kisajátított állatok tényleg és véglegesen át nem vétetnek ; 



Digitized by 



Google 



28 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

a mely végleges átvétel rendszerint a legközelebb esö, 
marharakodóul berendezett vasútállomáson történik. 



15. §. 

A kártalanításokra szolgáló pénz kezelését a vármegye 
(város) pénztárnoka, vagy az alispán (polgármester) állal 
e czélra kirendelendő más tisztviselő, mint a vármegye 
(város) pénztárnokának helyettese, fogja végezni, a ki a 
pénzkezelés és elszámolás köríll a következő szabályok 
szerint tartozik eljárni : 

1. A törvényhatóságnak a szóban forgó pénzkezelés 
teljesítésére kirendelt közege, az irtási müveletek fogana- 
tosilása czéljából kiküldött közegek felhívására köteles 
azonnal az irtás színhelyén megjelenni és a megfelelő 
pénzösszeget, melynek nagysága felől esetről-esetre érte- 
sítést nyerend, magával vinni. Ezen vármegyei (városi) 
közeg feladata : egyrészt a megáJlapitott kártalanítási ösz- 
szegeket az egyes feleknek kiűzetni és másrészt az értéke- 
sítendő állati termények eladási árát a vevőtől beszedni 
s a teljesített pénzkezelésről pénztári naplót vezetni. 

2. Ezen pénztári naplóban elszámolandók : 

Bevételként. 

a) Az adóhivatalnál folyóvá tett előleg terhére, a 
szükségletnek megfelelően, az alispáni, vagy polgármesteri 
hivatal útján felvett részletek. 

h) A kártalanítás mellett megszerzett állatok, vagy 
azok húsának eladásából befolyt jövedelem. 

Kiadásként. 

c) Az állatbirtokosok részére kifizetett kártalanitási 
összegek. 



Digitized by 



Google 



MAGVAROKSZÁGI RENDKLBTKK TÁRA. 1898. 29 

A 'számadási tételek okmányolása. 

Az adóhivatalból felvett előlegek az adóhivatal ellen- 
nyugtájával; az áUattulajdonosoktól becslés útján megvett 
állatok értékesítéséből befolyt jövedelem, illetőleg az állat- 
birtokosok részére kifizetett kártalanitási összegek pedig 
az eljáró bizottság által esetleg kiállitott részletes becslési 
jegyzökönyvek a 2. sz. alatt mellékelt minta szerint szer- 
kesztett jegyzökönyvekkel okmányolandók. 

Ezen jegyzőkönyvnek e czélra szolgáló rovatában az 
állatbirtokos, illetőleg a kártalanításra jogosult fél a részére 
megállapított kártalanitási összeg kifizetése alkalmával, a 
kifizetett összeg felvételét névaláírással, esetleg két tanú 
által hitelesített keresztvonással elismeri. A névaláírás, 
illetve a keresztvonás a kártérítési összeg után, a jegyző- 
könyvnek e czélra szolgáló rovatában II. bélyegfokozat 
szerint járó bélyegjegy alsó szélén keresztül Írandó. 
A mennyiben a szabályszerű nyugtabélyegek helyszűke 
miatt a jegyzőkönyv iUetö rovatában el nem férnének, a 
.bélyegjegyek a jegyzőkönyv hátulsó lapján is felragaszt- 
hatók. Megjegyeztetik, hogy a bélyegiUeték nem az egy 
jegyzőkönyvben nyugtázott végösszegnek megfelelő értékű 
bélyegjegyekben rovandó le ; hanem akként, hogy minden 
egyes nyugtázás után a bélyegiUeték külön számítandó ki, 
s az ekként kiszámított illetékek összegének megfelelő 
bélyegjegyek ragasztandók a jegyzőkönyv hátlapjára, hol 
azok az eljáró bizottság által felülbélyegzendők. 

Az emiitett pénzkezelési teendők teljesítésére kikül- 
dött vármegyei vagy városi közeg, ha valamely községben 
teljesített kifizetések után székhelyére visszatér, köteles 
pénztári naplóját 24 óra alatt lezárni s az előirt okmányok- 
kal felszerelve, a netáni pénzmaradványnyal együtt az 



Digitized by 



Google 



80 MAGYARORSZÁfil RENDEJ-ETKK TÁRA. imS, 

alispáni hivatalnak átadni, mely a pénzkészletet a vár- 
raegye házipénztárába elhelyezvén, azt ideiglenesen letét- 
ként kezelteti, mig a számadást a ministeriumhoz föl- 
terjeszti. 

Ha az irtási müvelet tovább folytattatik, a vármegye 
közege folytatólagos pénztári naplójának 1-sö tételeként 
az elözö számadás pénzmaradványát a letétben őrzöl t 
összeg felvétele mellett bevételbe állítja, mig a napló 
tovább vezetése, az előbb emiitett eljárás szerint foly- 
tattatik. 

A kártalanítási eljárás befejeztével az adóhivatalnál 
kiutalványozott előlegekből felvett összegek esetleges pénz- 
maradványa az adóhivatalba szállítandó, s a számadásban, 
mint visszafizetett előleg, az adóhivataltól ^ nyert nyugta 
alapján kiadásba teendő. 

A számadási okmányt képező, sorszámmal ellátandó 
jegyzőkönyvek vezetésére nézve raegj egyeztetik, hogy azok 
mindegyikébe lehetőség szerint több állatbirtokostól kisajá- 
tított állatok felvehetők; esetleg, ha szükséges, egy állat- 
birtokos részére több ívből készült jegyzőkönjrv állitható 
ki s a bizottság által felvett netáni külön becslési jegyzö- 
könyvek is a szóban forgó pénztári okmányul szolgáló 
jegyzőkönyvhöz csatolandók. 

A jegyzőkönyvek megteltével azok összegezendők, s 
a pénztári naplóba minden egyes jegyzőkönyv főösszege 
lesz bevétel-, illetőleg kiadásként beállítandó. 

Becslési eljárás. 

16. §. 
A becslési eljárás körül az 1888. évi VII. t.-cz. 107. 
és 108. §-ai s az ezen törvény végrehajtása tárgyában 
kiadott ministeri rendelet 289 — 291. §-ai irányadók. 



Digitized by 



Google 



•ST^ 



MAGYARORSZÁGI RBNDELBTEK TÁRA. 1893. 81 

A becsérték megállapításánál mindig az állatoknak az 
illető vidéken érvényes folyó piaczi ára veendő a becslés 
alapjául. 

Az állat betegsége, illetőleg a betegség vagy fertőzés 
gyanúja a becsérték megállapítása alkalmával nem vétetik 
tekintetbe. 

A megállapított becsérték, illetőleg a kártalanítási 
összeg a kártalanításra jogosult félnek, mindig azonnal, 
a mint az állat leöletett, avagy a birtokostól értékesítés 
végett tényleg átvétetett, készpénzben kifizetendő, még 
abban az esetben is, ha a birtokos a becslés ellen netán 
felebbezéssel élne. A becsérték, illetőleg a megállapított 
kártalanítási összeg fölvétele és nyugtázása . nem fosztja 
meg a birtokost attól a jogától, hogy a becslés ellen 15 
nap alatt felebbezéssel élhessen. 

Ilyen felebbezésok — melyek azonban minden körül- 
menyek közt csak birtokon kívül fogadtatnak el, melyek 
tehát az eljárás keresztülvitelében korlátozó hatással nem 
lehetnek — közvetlenül a földmívelésügyí ministerhez 
is benyújthatók ; a mennyiben pedig azok nem közvetlenül 
a ministerhez, hanem az illetékes eljáró hatósághoz lettek 
volna benyújtva, ezen hatóság által mindig soronkívül, 
sürgősen tárgyalandók és terjesztendők a földmívelésügyí 
ininister elé. 

17. §. 

A becslés keresztülvitele után a beteg állatok levága- 
tása azonnal foganatosítandó. 

A gyanús és a levágatni rendelt fertőzésről gyanús 
^tok, ha a helyszínén értékesíthetők nem volnának, 
l^vágatás végett — a kellő elővigyázatí rendszabályok 
öiegtartása mellett — vasútra vagy hajóra adhatók és 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁG} kKM>£LETER VkttA. 1893. 

azonnali levágatás czéljából valamely nagyobb fogyasztási 
piacz vágóhídjára szállíthatók. 

A levágott beteg vagy gyanús állatok húsát elsó sor- 
ban lehetőleg az illető községben keU értékesíteni, s csak 
ha a helyszínén való értékesítés seramíképen sem volna 
kivihető: csak az esetben szabad az ilyen húst, te^es 
1^/ kihűlése után — az eljáró hatóság által, a 3. sz. alatti 

I - minta szerint kiállítandó igazolvány alapján — a közelebbi 

[í- nagyobb fogyasztási piaczra elszállíttatni. 

|V A beteg állatoknak mellkasi szerveit minden körül- 

íi menyek közt azonnal a helyszínén meg kell semmisittetoi. 

/ ' Kivételt képeznek e rendelkezés alól a jelen utasítás 4. 

)^ - ^-ában jelzett esetek; midőn a levágott állat tüdejét szak- 

:: 'értői felülvizsgáltatás czéljából az állatorvosi akadémiához 

%. teli félküldeni. 

;^ ' A levágott beteg állatok bőre, szarvai és körmei fer- 

^ N tőtlenités czéljából 6 óra hosszáig mésztejben áztatandók; 

I . «nnek megtörténte után azok szabad forgalomba hozhatók. 



í 18. §. 

^' A fertőzés gyanúja miatt vágóhídon való értékesítés 

%. 'Czéljából kisajátított állatok — a 4. sz. alatt mellékelt 

K minta szerint kiállított igazolvány kíséretében — a leg- 

|. közelebbi vasútállomásra és onnan valamely nagyobb 

L fogyasztási piacz hatósági felügyelet alatt lévő közvágó- 

hídjára szállíthatók. Az ilyen gyanús állatoknak a leg- 
közelebbi vasút- vagy hajóállomáshoz való szállítása szigorú 
1 rendőri felügyelet alatt lehetőleg éjnek idején és akként 

^> eszközlendő, hogy a ragály elhurczolásának lehetősége 

^ kizártnak tekintethessék. E végből ama községek, melyek 

területén keresztül a hajtásnak történni kell, idejekorán 






r- 



É^'f:r__ Digitizedby Google 



Sfca: 



TT 



MAGVARORSZÁGI RENDKl.KTEK TÁRA. 1^9:3. 33 

íigyelnieztetendök, oly czélból, hogy az áthajtás ideje alatt 
az illető úton szarvasmarhával senki se közlekedjék. 

A mennyiben ezen hajtás közben más járás vagy 
törvényhatóság területét is érinteni kellene: erről az ille- 
tékes I. fokú hatóság, illetve törvényhatóság szintén idej'e- 
koráü értesítendő. 

Hajtásközben az állatokat egymáshoz kötve, egy cso- 
portban kell tartani, s a hajtáshoz kellő számú személy- 
zetet kell alkalmazni, oly czélból, hogy útközben az állato- 
kat kellőképen egyíltt tartani lehessen. 

A hajtásnak folytonosnak kell lenni, és útközben az 
állatokat istállóba állítani, legeltetni, etetni, vagy itatni 
nem szabad. Mindez csak a vasútra adás után történhe- 
tik, hol erre a czélra külön etető- és itatóeszközök hasz- 
nálandók. A vasúti szállítás megkezdése után az állatokat 
a vasúton többé etetni vagy itatni szintén tilos. 

A gyanús állatok szándékolt elszállításáról az illető 
vasútállomást idejekorán Írásban kell értesíteni. 

A vasútállomás köteles arról gondoskodni, hogy a 
szükséges vasúti kocsik a bejelentéstől számított legkésőbb 
^8 óra alatt az állomáson rendelkezésre álljanak. 

A gyanús állatok be- vagy kirakása alkalmával és 
inindaddlg, mlg ennek megtörténte után a vasúti rakodó 
fe mindaz, a mivel az állatok érintkezhettek, nincsen 
kellőleg fertőtlenítve : más szarvasmarhát az állomáson 
^agy annak közelében túrni nem szabad. 

A gyanús állatok szállítására használt vasúti kocsikban 
vagy hajókban másféle állatokat szállítani nem szabad. 

A berakás megtörténte után az illető marhaszállitó 
vasúti kocsira — mely ehnditás előtt plombirozandó — sárga 
^zédulán e felírás alkalmazandó : » tüdőlobról gyanús álla- 
tok.« A szállítás tartama alatt állatokat fel- vagy lerakni 
íízigorúan tilos. 



Digitized by 



Google 






o 



34 , MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1893. 

A fel- vagy lerakodás befejeztével a rakodó ponkofc 
azonnal alaposan fertötlenitendök. Hasonlóképen gondosan 
fertőtleníteni kell az ott használt összes eszközöket & 
szerszámokat is. 

Az ilyen állatokra nézve a vasútra adás alkaknávai, 
a különben elöirva levö szabályszerű szakértői szemlét 
nem kell foganatositani. 

Az ilyen állatok elszállítására használt vasúti kocsik 
vagy hajók fertőtlenítése körül, az e tekintetben fennáll 
általános szabályok mindenkor a legnagyobb szigorral és 
különös gondossággal foganatositandók. 

19. §. 

A kisajátított gyanús állatok eltávolításának legkésőbb 
14 nappal a vizsgálati és becslési eljárás befejezte után 
okvetlenül végiehajtva keU lenni. 

A végleges eltávolítás megtörténtéig a birtokos, ille- 
tőleg annak megbízottja tartozik gondoskodni ^arról, hogy 
a kisajátított gyanús állatok addigi helyükön meghagyassa- 
nak s megfelelő gondozásban és ellátásban részesittessenek. 

Ennek ellenében a törvény szerint megengedhető 
használat joga a birtokost teljes mértékben megilleti. 

Ezen hasznalat abban áUhat, hogyrj 

a) a tehenek tejét minden korlátozás nélkül értéke- 
sítheti ; 

b) az igavonó állatokat munkára használhatja akkor, 
ha ez oly módon lehetséges, hogy a fertőzés gyanújában 
lévő állatoknak a nem fertőzött udvarok szarvasmarháival 
való érintkezése kizártnak legyen tekinthető. 

20. §. 

A mint a fertőzött udvarban vagy majorban elhe- 
lyezve volt beteg vagy fertőzésgyanús szarvasmarha le^ 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI KENDELBTEK tArA, 1898. 35 



öletett, illetőleg elszállíttatott: az eljáró közeg azonnal a 
leggondosabb fertötlenitést köteles végrehajtatni. 

A fertőtlenités államköltségen történik, és mikénti 
foganatosítása körül az 1888. évi VE. t.-cz. végrehajtása 
tárgyában ugyanazon évi 40.000 szám alatt kiadott minis- 
teri rendelet 98., 99. és 100. §-ai értelmében kell eljárni. 
A fertötlenitést állami állatorvos felügyelete és közre- 
működése mellett kell végrehajtani. 

A fertőtlenítés teljes befejezte után a megtisztított 
istálló a birtokos rendelkezésére visszabocsáttatik ; ki azon- 
ban — mielőtt abba újra szarvasmarhát állíthatna — az 
összes ablakokat és ajtókat még további 8 napig állandóan 
nyitva tartatni köteles. 

21. §. 

Oly esetben, midőn valamely majorban vagy udvarban 
a teljes irtás lett végrehajtva, az illető helyen elrendelve 
volt zárlat a teljes fertőtlenités foganatosítása után még 
8 napon keresztül fentartandó. 

Csak ezen idő lejárta után szabad a ragadós tüdőlob 
miatt elzárt községet, udvart, tanyát, majort vagy istállót 
a zár alól feloldani s az istállóba ismét szarvasmarhát 
beállítani. 

22. §. 

Ha az eljáró közegek működésüket a ragadós tüdő- 
lob vagy fertőzésének gyanúja miatt valahol megkezdették : 
azon időtől fogva a fertőtlenités teljes befejeztéig az 
^ ottani birtokos, illetőleg annak képviselője vagy alkalma- 
zottja, valamint mindazon személyek, kik a fertőzött álla- 
tokkal érintkeztek, az 1888. évi Vn. t.-cz. 152., 153. és 
154. §.aiban megállapított s a fenforgó tényálláshoz képest 
^almazandó büntetések terhe alatt feltétlenül kötelesek 

3» 



Digitized by 



Google 



36 MAGYARORSZÁGI KKNüELETER TAKA. l^ím. 

az eljáró hatósági közegeknek a betegség kiirtását és 
fertőtlenítés végrehajtását czélzó s a törvény, illetve ezen! 
végrehajtási utasítás értelmében foganatosított intézked 
seihez alkalmazkodni, és a szolgálatukban lévő felügyelő 
személyzetet és gondozó cselédséget, úgy hasonlóképen a 
netán alkalmazott magán-állatorvost az eljáró közegeknek 
rendelkezésükre bocsátani. 

23. §. 

Ha valamely fertőzött udvarban vagy majorban el- 
helyezett és ez oknál fogva fertőzés gyanújában lévőnek 
tekintendő állatok nem lettek mind kiirtva: úgy az illető 
udvar vagy majornak azon istállóiba, melyekből az állatok 
levágattak, a szabályszerű fertőtlenítés befejezte és további 
8 nap letelte után ismét szabad szarvasmarhát beállítani; 
ezek azonban, a majorban lévő többi állatokkal együtt, 
az illető majorban vagy udvarban előfordult utolsó beteg- 
ségi eset megszűntétől számítandó 6 hónapi zár alá 
veendők és — a zár megtartásának hatékony módon való 
ellenőrízhetése czéljából — szintén szőrnyirással megjelö- 
lendők. A 6 hónapi zár leteltéig ezen állatokat az illető 
majorból vagy udvarból csakis azonnali levágatás végett, 
közvetlenül vágóhídra s ezt is csak az I. fokú hatóságtól 
esetről-esetre kíeszközlendő engedély alapján szabad el- 
szállítani. Az I. fokú hatóság az ilyen engedély adását su 
illetékes II. fokú halóságnak mindig köteles bejelenteni. 

24. §. 

Az ilyen, fertőzés gyanúja miatt zár alá vett helyen 
a hatósági állatorvos a zárlati idő egész tartama alatt 
havonkint egyszer felülvizsgálatot teljesíteni és a felül- 
vizsgálatról fölvett szabályszerű járvány táblát az illetékes 
hatóság útján a mínisteriumhoz fölterjeszteni tartozik. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDEi-KTEK TÁRA. 1898. 37 

A fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár feloldható és 
a tüdölob fertőzésének gyanúja megszűntnek nyilvánit- 
ható, ha már egy beteg vagy gyanús állat sem találtatik 
a községben s az illető helyen észlelt utolsó betegségi 
t\set megszűntétől számítandó hat hónapi zárlati idő letelt, 
a fertötlenités teljesen befejeztetett, s a szabályszerű 
felülvizsgálat (az 1888. évi 40.000. számú körrendelet 
IÍ5. §-a ér( elmében) kedvező eredménynyel megtartatott. 

Kártalanítási eljárás. 

Hogy megállapítható legyen az: vájjon a hatósági 
rendeletre levágott állat birtokosának jogos igénye van-e 
kártalanításra: a betegség megállapítása után azonnal 
gondos nyomozás indítandó annak kiderítése végett, vájjon 
nem forog-e fenn a törvény 5. §-ában jelzett esetek va- 
lamelyike: a mely esetben a birtokost csakis az az ösz- 
szeg illeti meg, a mely a tőle kisajátított, illetőleg a 
hatósági rendeletre leölt állataínak értékesítéséből a föl- 
merült költségek levonása után befolyt. 

Az állat származásának és esetleg behozatala idejé- 
íu»k kimutatására — a mennyiben nem saját nevelésű 
állatról van szó — a marhalevél szolgál hiteles adat 
Kyanánt; ez oknál fogva a marhalevél az előljáró köze- 
íreknek, — esetleg a hatóság által, melyhez az a betegség 
észlelése alkalmával, jelen utasitás 1. §-a értelmében be 
líHt szolgáltatva, — mindenesetre felmutatandó. 

26. §. 

Az eljáró elsőfokú hatóság feladatát képezi annak 

eldöntése, hogy a hatósági rendeletre a helyszínén le- 

I vágott állatokért a birtokosnak az 1893: II. t.-cz. 3. §-a 

értelmében, a becsérték ^^o-ed részét tevő; a tőle kisa- 



Digitized by 



Google 



-r^^s^^srx^* 



38 MAGVA ROKSZÁGI RENÜELETKK TÁRA, 1893. 

játitott, de a helyszínén le nem vágott, fertőzésről gyanús 
állatokért pedig — az 1888: VII. t.-cz. 106. §. 2. c) pontja 
értelmében — a teljes becsértéket tevő kártalanításra; 
vagy pedig — a törvény 5. §-ában jelzett esetekben — csak 
az értékesítésből tényleg befolyt összegre van-e igénye? 

Ugyanez állapítja meg — a szabályszerű becslési 
eljárás során — a birtokosnak adandó kártalanítás szám- 
szerű összegét is. 

A hatóságnak ilyetén határozata ellen 15 nap alatt 
közvetlenül a ministeriumhoz lehet fölebbezni ; de minden- 
esetre csak birtokon kívüli felebbezésnek van helye. Azon 
tény, hogy a birtokos a részére bizottságilag megállapított 
kártalanitási összeget fölveszi, az illetőt felebbezésí jogától 
nem fosztja meg. A ragadós tüdőlob kiirtása alkalmából telje- 
sített becslések ellen beadott felebbezések bélyegmentesek. 

A becslési jegyzőkönyvek az illető törvényhatóság terü- 
letén foganatositott irtási eljárás befejeztével a ministerimn- 
hoz föl térj esztendők. 

27. §. 

A hatósági rendeletre levágott állatok, vagy ezek 
használható testrészeinek értékesítéséből befolyt pénzek 
jelen utasítás 15 — 16. §-ai értelmében kezelendők. 

A leölt vagy kisajátított állatokért járó kártalfiinításí 
összegek az eljáró hatóság által akkor és ott fognak az 
illető birtokosnak vagy jogosult megbízottjának kifizettetni, 
a mikor és a hol ezen állatok tőle véglegesen átvételnek. 
A birtokos ugyanekkor a becslési jegyzőkönyv illető ro- 
vatában fogja a megállapitotl kártalanítási összeg átvételét 
a szabályszerű bélyegköteles nyugta-záradék aláírásával 
elismerni. 

28. §. 

Ha valaki a birtokában lévő állaton észlelt betegség- 
nek kötelességszerű bejelentését az 1888. évi VU. t.-cz. 



Digitized by 



Google 



hagyarorszXgi rendeletek, tára. 1893. 39 

23. §-a ellenére bejelenteni elmulasztotta ; de a bejelentést 
az 1893. évi ü. t-cz. kihirdetésétől számított 6 heti időn 
belül, azaz f. évi április hó 12-ig pótlólag teljesiti: úgy 
olybá vétetik, mint a ki az előirt bejelentési kötelezett- 
ségnek szabályszerű módon eleget tett; és igy az illető 
sem az előbb idézett törvény 154. §. g) pontjában meg- 
szabott büntetéssel nem fog sújtatni, sem pedig terhére 
az 1893. évi ü. t-cz. 5. §. d) pontjában jelzett következ- 
mények nem fognak alkalmaztatni. 

29. §. 
Kiválóan fontos feladatát képezi úgy az illetékes 
hatóságnak, valamint a betegség kiirtása körül eljáró ál- 
lami közegeknek az, hogy minden egyes fölmerült esetben, 
midőn a ragadós tüdőlob jelenléte valahol megáUapittatott : 
a legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel vég- 
zendő nyomozásokat eszközöljenek annak lehető alapos 
módon való kiderítése czéljából, hogy: 

1. honnan lett a betegség az illető helyre behurczolva ? 

2. nem lett-e a betegség ezen helyről — mióta az 
oda behm^czoltatott és még mielőtt fölfedeztetett volna — 
másfelé tovább hurczolva? 

Ezen két szempontból az illető fertőzött községbea 
alkalmazott irtás befejeztével azonnal a leggondosabb 
nyomozást kell indítani az iránt, hogy: 

l.afertözött udvarban vagy majorban talált beteg állatok, 
továbbá a betegség hivatalos megállapítása előtt, de a fer- 
tőzés valószínűen föltehető keletkezésének ideje óta az 
illető fertőzött udvarból vagy majorból netán vágóhídra 
szállított állatok (még ha ezeken nem lett is a ragadós 
tüdólob' hivatalosan megállapítva) honnan kerültek oda? 

Mindama helyeken, a honnan a betegség behurczo- 
lásának valószínűen föltételezhető ideje óta a fertőzött 



Digitized by 



Google 



'10 MAGYAROKSZÁGT KENI3KI.ETEK TÁRA. 18<|Í{. 

istállóba beállított állatok kerültek, azonnal tüzetes vizs- 
gálatot kell inditani oly czélböl, hogy kiderittessék, vájjon 
ezen helyek valamelyikén nincsen-e, vagy nem észlelte- 
tett-e az utóbbi időkben ilyen beteg, vagy e betegség 
gyanújában levő állat? 

2. A másik irányban pedig nem kevésbé gondos ku- 
tatást kell tartani annak kinyomozása czéljából, hogy azon 
idő óta, a mely időpontra a betegségnek a fertőzött 
helyre történt behurczolása valószinüséggel föltételezhető: 
a fertőzött istállóból nem kerültek-e állatok forgalomba, 
a melyek ez oknál fogva a fertőzés tovább terjesztőivé 
lehettek ; és ha igen : lehetőleg kiderítendő az, hogy hová 
jutottak ezen állatok? Ha ezt kinyomozni sikerül, úgy 
mindezen állatok és azok neüíni új istállótársai és a velők 
bármiképen érintkezett egyéb szarvasmarhák, a netáni 
befertőztetés szempontjából gondosan nioo^vizsgálandók ; a 
fertőzött istállóból származó állatok pedig okvetlenül le- 
ölendők. A leölés megtörténte után a bonczolási lelet eredmé- 
nyéhez képest kell — a jelen rendelet határozmányai értel- 
mében — tovább eljárni, avagy, he a leölt állatok egészsé- 
geseknek bizonyulnának, a további eljárást megszüntetni. 

A jelzett irányokban megtartott nyomozások eredmé- 
nyéről az illetékes hatóság útján ezen ministeriumhoz 
mindig tüzetes jelentések teendők. 

30. g. 

Jelen rendelet folytán az 1888. évi 40.000. számú 
ministeri rendelet 227 — 241. §-ai hatályukat vesztik. 

31. ?5. 

A ki a jelen rendeletben előirt szabályok és rendel- 
kezések avagy tilalmak ellen vél: kihágást követ el, mely a 
cselekmény vagy mulasztás minőségéhez képest az 1888. évi 
VII. t.-cz. 152 — 155. §-ai szerint minősitendő és büntetendő. 

Budapesten, 1893. évi márczius hó 1-én. 

Gr. Bethlen, s. k. 



Digitized by 



Google 



-JT -T J T.- ■ 



MAGYARORSZÁGI RENDEJLETBK TÁRA. 1893. 



4^ 



c 
o 

e 

03 



x: 

c 



s 

-OS 











:S 






■4-» 


£ 




cn 


'(S 




'C 


^ 




cS 


<i 






g 




u 






§ 


'cö 


t 


tg 




^ 






•M 


:0 


m 
írt 






a 



CQ 



ha 








es 




JŰ 




«-l 




etf 




a 


CMl. 


co 


O 


Cö 


e 


t 


u 


a 


KÖ 


N 


> 


CT. 



C 

M 
M 

4) 



•^ 


, 


0) 




N 




>^ 




s? 




^ 




«Í"8| 








áa^l 




•a 




d 
















.^ 


S 




'S 


S 






o 








•« 


3 




eú 


•2? 




g 


o 




1l 






|i! 




2 S 


ásf 




§•9 


a a 




Slíi 1 




t^ 


c. 




n;S 


J^ 








oa'flS 


A 




na 












^A<0O 






tfit 




^ 










•c 


4 




iS 


1^ 




stáUói- 

nak 

száma 






II - 




Lakó- 
házának 
uiczája s 
házszáma 






« 




>> 




« 




a 




w 




o 




^ 




o 




ti 








CQ 




U11?2S pípj 







Digitized by 



Google 



=p 



42 



MAGYARORSZÁGI RENDELBTBK TÁRA. 1893. 



2 


. asámú minta a 16. §. 2. pantjáhoB. 




vármegye. 




a ragadós tudőlob kiirtása czéljából felbecsQlt áUatokről, az azokért fizeteU 


B 

o 


A kí-rtandó 
állat tényleges 
birtokosának 


A kiirtás czéljából átvett és felbecsQlt állatnak 


M 

C3 08 V 




Isi 


kora 


fajtája 

(magyar 

vagy 

Urka) 


neme 


ce 


bizottságilag 

meg- 

állapitott 

becsértéke 


neve 




egyen- 
kint 


össze- 
sen 


T3 


frt 


kr 


frt 


kr 


frt 


kr 


1 


Nagy Pál 

» » 


16 

» 
» 


eg 
gyanús 

fertőzésről 
gyanús 


év 
1 év 

6 év 


tarka 
magyar 

Urka 


tehén 
b'ikapboijú 

ökör 


2 
1 

2 


80 
110 


_ 


160 
30 

220 


— 


144 

27 

220 


— 


összesen . . 5 1410!— 1391 


— 


2 


Rózsa Dani 


17 


beteg 


6 év 


magyar 


tehén 


1 






60 




54 


u- 
































Osszei 


sen . . . 


42 


— 


— 


n» 


— 










Láttam : N. N 

N. ^ 

•) Al 

becsértéke. 


. i&xi 
í. áUf 

lelysz 


isi főszolgi 
imi állator 

inén levái 


ü>iró 
vos 

roit 


(P. H.) 

(P. H.) 

állatok ] 


becsértéké 


A 
ne 


be 

k •/ 


csl< 


rés 


zot 
ze- 


tság 

f. N. 
f.II. 

az 







Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELSTBK TÁRA. 1893. 



43 



kOzség. 



jogryasökrönyv 

kártalanitási összegről s az állatok értékesítéséből befolyt jövedelemről. 



•35 

22 






A kártalanítási 

összeg felvételét 

aláírásával elismeri 

és nyugtázza 



Az állat értékesítéséből elért 
jövedelem fejében befolyt 



A vevőnek 
neve és 
lakbelye 



eladási ái* 



egyen 
kint 



frt kr 



össze- 
sen 



frt kr 



^ S-S, 



s? 



11. fok szerinti 



2^ 



bélyegfegy 



Nag7Pá],i.k. 



Staub Ferencz 

mészáros 

Újfalu 



Kemény 
Simon 

negbatal- 



Kemény Simon, 8.k, 



dtto 



alapján 



30 



60 



60 



120 



200 



i 

3 



24 



Staub Fe- 
rencz,s.k 



— 1080 — 



tagjai: 
N. N. 
N.N. 



A kártalanítási összeg kifizetését s az 
eladási ár beszedését teljesítette: 

N. N. vármegyei kiküldött 
felelős számadő. 



egyéb kisajátított és értékesítés végett elszállított állatoknak pedig teljes 



Digitized by 



Google 



4V 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



3. számú minta a í7. §-hoz. 

község. 



vármegye 

Járás. 



a ragadós tűdőlobirtás alkalmából levágott állatok busának szállí- 
tására nézve, a mely hus előzetes egészségügyi vizsgálat alapján 
emberi élvezetre alkalmasnak találtatott és az eljáró hatóság által 
fogyasztás czéljából való elszállításra rendeltetett. 



A szálliiandó 

húsrészek száma 

és neme 


A feladási 


Rendeltetési 
hely 


A czimzelt neve 


1 

I 

"1 


első 


hátnlgö 


nagy 
marba, 
nőTen- 

dék 
marha 
Tagy 
borJu 


vasút- 
állomás 


hajó- 
állomás 


negyed 


neve 


1 

1 

I 1 













Az eljáró halóság nevében : 



Digitized by 



Google 



ffTl^rr*" •- • 



MAGYARORSZÁGI RENDELKTBK TÁRA. 1898. 45 



4. ssámú minta a 18. §'hoe. 

község. 



vármegye, 
járás. 



Igazolvány. 

Az alább megjelölt drb. szarvasmarhára 

nézve ( bika, ökör, tehéo, 

üszöborjú, bikaborjú), melyek a 

ragadós tüdölob fertőzésének gyanúja miatt az alább neve- 
zett elsőfokú politikai hatóság által az 1893. évi II. t.-cz. 
alapján azonnali levágatás czéljából állategészségrendöri 
felügyelet alatt lévő vasúti 'kocsikban vagy gőzhajón 

y^ vágóhídjára szállitandók. 

A kisérő egyén neve és lakóhelye : 

Az állatok balcsipőjükön szömyirással és a nyírott 
helyre beégetett B betűvel vannak jelezve. Ezenfelül ez 
állatoknak egyenként való közelebbi megjelölése : 

A fentebb megjelölt állatok elszállításuk előtt ható- 
sági állatorvos által megvizsgáltatván, egészségeseknek 
találtattak. 



Kelt 



főszolgabíró 
(polgármester) 



Digiti 



ized by Google 



46 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



Az 



4. 

A földmivelésttgyi magyar királyi mlnistertöL 

1892. éT végéig phylloxera-zárlat alá 
helyezett községek kimutatása. 



(Az 1892. év folyamában fölfedezett infekczíók *-gal vannak 

megjelölve; az illető vármegyék területén fekvő sz. kir, és törv.-hnf. 

joggal biró városok kövér betűkkel vannak nyomtatva.) 



7. Abauj'Torna 


vármegye : 


Község 


Járás 


Abauj-Szántó 


gönczi 


Almás 


tornai 


Alpár 


gönczi 


Alsó-Gagy 


csereháti 


5 AIsü-Kázsmárk 


szikszói 


AIsü-Novaj 


» 


Alsö-Szend 


» 


Alsó-Vadász 


» 


Árka 


gönczi 


10 Aszaló 


szikszói 


Bakta 


» 


Becskeháza 


tornai 


Berencs 


szikszói 


Beret 


» 


15 Bodókö-Ujfalu 


gönczi 


Bodókö-Váralja 


» 


Bódva-Vendégi 


tornai 


Cseuyéte 


csereháti 



I 



Digitized by 



Google 



..^ 



^^^^W^^" 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



47 



Község 

Czekeház 
20 Devecser 

Egerszög 

Fancsal 

Fáj 

Felsö-Dobsza 
25 Felsö-Kázsmárk 

Felsö-Novaj 

Felsö-Szend 

Felső-Vadász 

Fony 
30 Forró 

Fuló-Kércs 

Garadna 

Göncz 

Göncz-Ruszka 
35 Görgő 

Hejcze 

Hernád-Büd 

Hernád-Kércs-Préposd 

Hemád-Szeiit- András 
40 Hernád-SzöUed 

Hernád-Szurdok 

Hemád-Vécse 

Hidvég-Ardó 

Homrogd 
' 45 Idrány 

Jabloncza 

Jánosd 

Jósafö 

Kápolna 
50 Kassa 



Járás 

göuczi 

szikszói 

tornai 

szikszói 

csereháti 

gönczi 

szikszói 



csereháti 

szikszói 

gönczi 

» 
tornai 
gönczi 

» 

szikszói 

» 

szikszói 

tornai 

szikszói 

» 
tornai 
szikszói 
tornai 

» 
sz. kir. város 



Digiti 



ized by Google 



T' 




-^WJF.ÍW^' 


m 


IB 


H: ■ 








^á 


,.■♦ . 


48 


MAGYARORSZÁGI 


RENDELErEK TÁRA, 1893. 




.,«> 

c. 




Község 

Kér 


Jái'ás 

göuczi 








Komjáti 

Korlát 

Körtvélyes 


tornai 
gönczi 
tornai 


1 


* 


55 


Léh 

Litka 

Monaj 

Nagy-Kinizs 

Nyésta 


szikszói 

csereháti 
szikszói 
gönczi 
szikszói 




r 


60 


Onga 


» 








Pere 


gönczi 








Perkupa 


tornai 


j 






Puszta-Radvány 


szikszói 


•1 






Radvany 


füzéri 


1 


• ^\ 


65 


Rakó 
Rásony 
Sáp 
Selyeb 


tornai 
szikszói 
» 

» 


* 






Sima 


gönczi 


^ 




70 


Szádellö 


tornai 




té ' 




Szála 
Szemere 


szikszói 
csereháti 








Szent-Iváu-Baksa 

Szikszó 


gönczi 
szikszói 






75 


Szila s 

Szin 

Szin-Petri 


tornai 

>> 
» 




• 




Szolnok 


szikszói 




^'^ 




Szögliget 


tornai 






80 


SzöUős-Ardó 
Telkibányq. 

Tenger-Detek 

i 


» 
füzéri 
szikszói 




t''- 




>'->^ T 


á 



Digitized by 



Google 



[ 



85 



MAGYARORSZÁGI 


RKNDELSTKK TÁRA. 


Község 


Járás 


Teresztene 


tornai 


Tomor 


szikszói 


Torna 


tomai 


Udvamok 


» 


Újlak (Szanticska) 


szikszói 


Varbóez 


tornai 


Vizsoly 


gönczi 



189a 



49 



IL Alsó-Fehér vármegye: 
*Karácsonyfalva balázsfalvi 





III. 


Arad vármegye: 


Ágris 




temovai 


Apatelek 




b.-jenöi 


Arad 




sz. kir. város 


Arad-Szt.-Márton 


eleki 


5 Aranyág 




temovai 


Bokszeg 




b.-jenöi 


Borosjenö 




» 


Boros-Sebes 




b.-sebesi 


Draucz 




temovai 


10 Dund 




» 


Elek (Lökösháza) 


eleki 


Fakert 




aradi 


Galsa 




világosi 


Glogovácz 




aradi 


15 Gyorok 




» 


Kavna 




ternovai 


Kerek 




világosi 


Kladova 




radnai 



Digiti 



ized by Google 



% 



50 



MAGYARORSZÁGI RKNDEIJITEK TÁRA. 1893. 



v: 



>• 






Község 

Konop 
20 Kovaszincz 

Kurtakér 

Kuvin 

Lúgozó 

Magyarád 
25 Magyar-Pécska 

Ménes 

Mikelaka 

Muszka 

Német-Pereg 
30 Odvos 

Ó-Fazekas-Varsánd 

Pankota 

Paulis 

Radna 
35 Silingyia 

Sólymos 

Szemlak 

Taucz 

Uj-Panát 
40 Uj -Fazekas- Varsánd 

Uj-Szenl-Anna 

Világos 



Járás 

radnai 

világosi 

ternovai 

aradi 

ternovai 

világosi 

pécskai 

radnai 

aradi 

világosi 

pécskai 

radnai 

világosi 

» 
radnai 

» 
ternovai 
radnai 
pécskai 
ternovai 
aradi 
világosi 



IF. BácS'Bodrog vármegye: 
Alsü-Kovil titeli 

Bresztovácz apatini 

Bulkesz n.-palánkai 

Despót-Szt-Iván titeli 

Feketehegy topolyai 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



51 



Község 

Felsö-Kovil 
*Filipova 

Gajdobra 

Gakova 
10 Gardinovcze 

Goszpodincze 

Gyurgyevó 

Hódság 

Jarek 
15 Karavukova 

Káty 

Kovil-Szt.-lYán 
*Kuczura 

Xok 
20 Mosorin 

Ó-Futtak 

Ó-Kanizsa 

Ó-Kér 
*Ó-Palánka 
25 Ö-Sóvé 

Ó-Szivácz 

Parabuty 

Petrovácz 

Piros 
30 Rácz-Miletics 

Szeghegy 

Temerin 

Titel 

Uj-Futtak 
35 Uj-Szivácz 

Uj-Verbász 

€jYidék 



Járás 

titeli 

hódsági 

n. -palánkai 

zombori 

titeU 

zsablyai 

» 
hódsági 
újvidéki 
hódsági 
titeli 

)^ 
kulai 
titeli 

» 
újvidéki 
zentai 
újvidéki 
n.-palánkai 
kulai 
zombori 
hódsági 
újvidéki 

» 
hódsági 
topolyai 
újvidéki 
titeli 
újvidéki 
zombori 
kulai 
sz. kir. város 



Digiti 



ized by Google 



í2 MAGYARORSZÁGI RRNDBLBTSK TÁRA. 1893. I 


Község 


Járás 


Vilovo 


titeli 


Zombor 


sz. kir. város 


40 Zsablya 


zsablyai 




V. Baranya pármegye: 


Abaliget 


hegyháti 


Arányos 


pécsi 


Árpád 


» 


Áta 


» 


B Babarcz 


mohácsi 


Bagota 


szt.-lörinczi 


Bakocza 


hegyháti 


Bakonya 


szt.-lörinczi 


Bán 


baranyavári 


10 BáQos 


hegyháti 


Baranyavár 


baranyavári 


Barátúr 


hegyháti 


Bár 


mohácsi 


Battyán 


hegyháti 


15 Belvárd 


pécsi 


Berkesd 


pécsváradi 


Bikal 


hegyháti 


BirjáQ 


pécsi 


Bisse 


siklósi 


20 Bisztricze 


hegyháti 


Boda 


szt.-lönnczi 


Bodolya 


baranyavári 


Bosta 


pécsi 


Bozsok 


pécsváradi 


25 Budafa 


hegyháti 


Csarnota 


siklósi 




Digitizedby Google 



MAGYAKORSZÁGI RBNDBLETEK tArA. 1893. 



53 



Község 


Járás 


Császta 


hegyháti 


Cserdi 


pécsi 


Cserkút 


szt.-lörinczi 


30 Csíkos-Töttös 


hegyháti 


Csúza 


baranyavári 


Darázs 


» 


Devecser 


pécsi 


Doboka 


mohácsi 


35 Duna-Szekcsö 


» 


Egerág 


pécsi 


Egerszeg 


hegyháti 


Ellend 


pécsváradi 


Farkas-Boda 


» 


40 Féked 


» 


Felsö-Mindszent 


hegyháti 


Gadány 


pécsi 


Garé 


» 


Geresd 


pécsváradi 


45 Grerényes 


hegyháti 


Godisa 


» 


Gyód 


pécsi 


Gyula 


5> 


Gyüd 


siklósi 


50 Hásságy 


pécsi 


Helesfa 


szt.-lörinczi 


Herczeg-Márok 


baranyavári 


Herczeg-SzöUös 


>> 


Herend 


pécsi 


55 ffidasd 


pécsváradi 


Hidor 


» 


Himesház 


^ 


Hird 


pécsi 



Digitized by CjOOQI^ 



■Vf^- 



J 



64 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 



t- 



Közdég 


Járás 


Hosszú-Hetény 


pécsi 


60 Környék 


hegyháti 


Husztót 


» 


Izsép 


mohácsi 


Jágonok 


hegyháti 


Jakabfalva 


siklósi 


65 Jánosi 


hegyháti 


Kán 


i> 


Kapos-Szekcsö 


» 


Kárász 


» 


Karancs 


baranyavári 


70 Kassa 


mohácsi 


Kátoly 


pécsváradi 


Kékesd 


» 


Keszü 


pécsi 


Kis-Budmér 


» 


75 Kisfalud 


baranyavári 


Kis-Hajmás 


hegyháti 


Kis-Harsány 


siklósi 


Kis-Hertelend 


hegyháti 


Kis-Kozár 


pécsi 


80 Kis-Köszeg 


baranyavári 


Kis-Nyárád 


mohácsi 


Kis-Tótfalu 


siklósi 


Komló 


hegyháti 


Kováczéna 


» 


85 Kő 


baranyavári 


Köblény 


hegyháti 


Kökény 


pécsi 


Kövágó-Szőllös 


)> 


Kövesd 


siklósi 


90 Lancsuk 


mohácsi 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 1893. 



55 



Község 

Ldget 


Járás 

hegyháti 


Liptód 


mohácsi 


Lothárd 


pécsi 


Lovász-Hetény 


pécsváradi 


95 Magyar-Egregy 


hegyháti 


Magyar-Hertelend 


» 


Magyar-Peterd 


pécsi 


Magyar-Sórós 


» 


Magyar-Szék 


hegyháti 


100 Magyar-Ürög 


pécsi 


Maiss 


mohácsi 


Malom 


pécsi 


Mánfa 


hegyháti 


Maráza 


pécsváradi 


105 Márfa 


siklósi 


Mária-Kéménd 


pécsváradi 


Marócz 


hegyháti 


Mártonfa 


pécsi 


Mekényes 


hegyháti 


110 Meződ 




Mislény 


pécsi 


Mocsolád 


hegyháti 


Mohács 


mohácsi 


Monostor 


baranyavári 


115 Monyoród 


pécsváradi 


Nádasd 


» 


Nagy-Ág 


hegyháti 


Nagy-Budmér 


pécsi 


Nagy-Hajmás 


hegyháti 


\20 Nagy-Harsány 


siklósi 


Nagy-Kozár 


pécsi 


Nagy-Nyárád 


mohácsi 



Digiti 



izedbyGoO^e 



56 



MAGTAItORSZÁGI RKNDBLBTEK TÁRA. 1893. 



Község^ 


Járás 


Nagy-Pali 


pécsváradi 


Német-Boly 


mohácsi 


125 Német-Palkonya 


siklósi 


Német-Szék 


hegyháti 


Német-Ürög 


pécsi 


Nyomja 


pécsváradi 


Ó-Bánya 




130 Ocsárd 


pécsi 


Ófalu 


pécsváradi 


Olasz 


» 


Orfü 


hegyháti 


Oroszló 


» 


135 Falé 


» 


Patacs 


pécsi 


Pázdány 


szt.-lörinczi 


Pécs 


sz. kir. város 


Pécsvárad 


pécsváradi 


140 Pellérd 


pécsi 


Pereked 


pécsváradi 


Pogány ^ 


pécsi 


Pölöske 


hegyháti 


Pusztafalu 


pécsváradi 


145 Püspök-Bogád 


pécsi 


Püspök-Lak 


pécsváradi 


Püspök-Márok 


» 


Ráez-Görcsöny 


mohácsi 


Rácz-Kozár 


hegyháti 


150 Rácz-Mecske 


pécsváradi 


Rácz-Petre 


mohácsi 


Rácz-Töttös 


pécsi 


Rákos 


hegyháti 


Romonya 


pécsi 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RKNDELBTBK TÁRA. 1898. 



57 



Köiség 


Járás 


55 Sepse 


baranyavári 


Siklós 


siklósi 


Somberek 


mohácsi 


Somogy 


pécsi 


Szabar 


mohácsi 


160 Szabolcs 


pécsi 


Szágy 


hegyháti 


Szajk 


mohácsi 


Szakái 


hegyháti 


Szalánta 


pécsi 


165 Szalatnak 


hegyháti 


Szárász 


^> 


Szászvár 


>> 


Szatina 


)^ 


Szava 


pécsi 


170 Szebény 


pécsváradi 


Szederkény 


» 


SzeUö 


)> 


Személy 


pécsi 


Szent-Erzsébet 


pécsváradi 


175 Szent-György 


hegyháti 


Szent-Kút 


pécsi 


Szilágy 


pécsváradi 


Szilvás 


pécsi 


Szopok 


hegyháti 


180 Szőkéd 


pécsi 


Szűr 


pécsváradi 


Tarros 


hegyháti 


Tekerés 


» 


Tékes 


» 


185 Tormás 


j> 


Tófö 

• 


» 







Digiti 



ized by Google 



VB 



1 » • 









I 



is 



fc 



58 MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 1893. ' 


Község 


Járás ^ 


Töttös 


pécsi 


Turony 


siklósi 


Udvard 


pécsi 


190 Várasd 


pécsváradi 


Vásáros-Dombó 


hegyháti 


Varga 


» 


Várkony 


pécsváradi 


Vasas 


pécsi 


195 Vaszar 


hegyháti 


Vázsnok 


» 


Vékény 


» 


Véménd 


pécsváradi 


Versend 


mohácsi 


200 Villány 


baranyavári 


Virágos 


» 


Viszló 


siklósi 


Vokány 


» ^ 


Vörösmart 


baranyavári 


205 Zók 


szt-Iőrinczi 


Zsibrik 


pécsváradi 


VL 


Bars vármegye: 


Alsó-Pél 


verebélyi 


Baracska 


» 1 


Bessenyö 


» 


Csata 


lévai 


5 Cseke 


verebélyi 


Csiffár 


» 


Ebedecz 


aranyos-maróthi 


Ény 


verebélvi j 


Fakó-Vezekény 


j 



Digitized by 



Google 



'^^5^*^*^^^'"" 



MAGYARORSZÁGI RENDBJLBTEK TÁRA. 1893. 



59 



KOxség 

10 Felsö-Györöd 
Felsö-Pél 
Garam-Damásd 
Garam-Lök 
Garam-Podluzsány 
(Dobó-Berekalja) 
15 Garam-Szóllös 
Garam-üjfalu 
Hölvény 
Kis-Koszmály 
Kis-Oroszi 
20 Kis-Vezekény 
Lekér 
Léva 
*Maloiiya 
Mezö-Kis-Salló 
25 Mohi 

Nagy-Fajkürt 
Nagy-Lót 
Nagy-Lüle 
Nagy-Málas 
30 Nagy-Mánya 
Nagy-SaUó 
*Nemcsény 
Öhaj 
Pózba 
35 Rendve 
Szent-Benedek 
*Tököl 
Üj-Bars 

^ámos-Ladány 
^ Verebély 



Járás 

verebélyi 

» 
lévai 



verebélyi 

lévai 

r. t. V. 

aranyos-maróthi 

lévai 

verebélyi 



lévai 

verebélyi 

lévai 

aranyos-maróthi 

verebélyi 



aranyos-maróthi 

verebélyi 

lévai 



verebélyi 



Digiti 



ized by Google 



Z:"""^^^" 



^''«'^^«5!fc^nF^^r'«í^wT3R*'«^ 



60 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



Község 




Járás 


Zeliz 




lévai 


Zsitva-Gyarmat 




verebélyi 


riL 


Békés 


vármegye : 


Békés 




békési 


Békés-Csaba 




b.-csabai 


Doboz 




b.-gyulai 


Endröd 




gyomai 


5 Füzes-Gyarmat 




szeghalmi 


Gyoma 




gyomai 


Gyula 




r. t. V. 


Gyulavári 




gyulai 


Körös-Ladány 




szeghalmi 


10 Körös-Tar csa 




békési 


Mezö-Berény 




» 


Orosháza 




orosházi 


Öcsöd 




szarvasi 


Puszta-Szent-Tornya 


orosházi 


IB Szabad-Szent-Tornya 


szarvasi 


Szarvas 




» 


Szeghalom 




szeghalmi 


Szent-András 




szarvasi 


Tótkomlós 




orosházi 


20 Vésztő 




szeghalmi 


F/71. 


Bereg vármegye: 


Bene 




tiszaháti 


Beregszász 




r. t. V. 



Beregszász-Végardó 



tiszaháti 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



61 



Község 


Járás 


Bereg-Szöllós (Kis- és Nagy- 


Lohó) 


munkácsi 


5 Berezinka 


» 


Déda 


tiszaháti 


*Felsö-Remete 


felvidéki 


Iványi 


munkácsi 


Kigyós 


tiszaháti 


\0 Klacsanó 


munkácsi 


Lauka 


» 


Leányfalva 


» 


Mezö-Kílszony 


m.-kászonyi 


Munkács 


r. t. V. 


15 Nagy-Bereg 


tiszaháti 


*Nagy-Bégány 


» 


Nagy-Muzsaly 


» 


Podhering 


» 


Som 


mezö-kászonyi 


20 Tarpa 


tiszaháti 


Váralja 


munkácsi 


Várpalánka 


» 


IX. 


Bihar vármegye: 


Albis 


margittai 


Alsó-Dema 


» 


Alsó-Lugos 


élesdi 


*Apát-Keresztúr 


margittai 


5 Asszonyvására 


székelyhidi 


Alyás 


cséffai 


Bályok 


margittai 


Bakonyszeg 


tordai 


Báránd 


'> 


10 Baromlak 


margittai 



•ü 

y 
"-*^ 



Digitized by CjOOQ IC 



' ;V5^' >^»7"* *?5^' . Ví'-w»«-y*' ;;c5s^í?a?T«»-' íí?íw:!gr.|aw*^v!i|?'; 



**7nEK»u^^ii« 



S MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 1893- 


Község 


Járás 


Berek-Böszörmény 


ra. -keresztesi 


Berettyó-Újfalu 


b.-ujfalui 


Bihar 


központi 


Bisztra-Ujfalu 


margittai 


15 Bogdán -Szovárhegy 


szalárdi 


Bogyoszló 


margittai 


Borzik 


szalárdi 


Bottyán 


központi 


Bozsaly 


margittai 


20 Csatár 


szalárdi 


Cséhtelek 


margittai 


Csökmö 


b.-ujfalui 


Csujafalva 


szalárdi 


Czigányfalva 


élesdi 


25 Déda 


margittai 


Derecske 


derecskéi 


Dizsér 


margittai 


Élesd 


élesdi 


Ér-Adony 


érmihályfalvai 


30 Ér-Diószeg 


székelyhídi 


*Ér-Fancsika 


margittai 


Ér-Keserü 


érmihályfalvai 


Ér-Olaszi 


székelyhidi 


Ér-Tarcsa 


érmihályfalvai 


35 Esztár 


b.-ujfalui 


Farkaspatak 


magyar-csékei 


Fegyvernek 


szalárdi 


Felsö-Derna 


margittai 


Fugyi 


központi 


40 Fugyi- Vásárhely 


» 


Fúrta 


b.-ujfalui 


♦Geszt 


cséffai 




I 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



63 



Község 

Genyéte 
Görbesd 
45 Gyapjú 

Hagymádfalva 

Hegyköz-Kovácsi 

Hegyköz-Pályi 

Hegyköz-Száldobágy 
50 Hegyköz-Szent-Imre 

He gy kö z-Szent-Miklós 

Hegyköz-Ujlak 
*Höke 

Jankafalva 
55 Kaboláspataka 

Kécz 

Kis- Almás 

Kis-Jenö 

Kis-Kágya 
60 Kis-Kereki 

Kis-Mária 

Kis-Tótfalu 

Kis-Ujfalu 

Kohány 
65 Kóly 

Kornádi 

Köbölkút 

Körösszeg-Apáti 

Kovály 
70 Középes 

Luki 

Margitta 

Mező-Keresztes 

Mezö-Telegd 



Járás 

margittai 

szalárdi 

cséflfai 

szalárdi 

központi 



szalárdi 

székelyhidi 

központi 

n.-váradi 

székelyhidi 

központi 

margittai 

szalárdi 

központi 

székelyhidi 

» 
szalárdi 

központi 

margittai 

székelyhidi 

m.-keresztesi 

székelyhidi 

mező-keresztesi 

szalárdi 

margittai 



m.-keresztesi 
központi 



Digiti 



ized by Google 



64 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTEK TÁRA. 1893. 







Község 


Jár&s 


i ' 


75 


Micske 


margittai 






Monospetri 


» 






Nadántelek 


szalárdi 


... • 




Nagy-Almás 


margittai 






Nagy-Bajom 


tordai 




80 


Nagy-Kágya 


székelyhidi 


•7, 




Nagy-Rábé 


tordai 


- 




Nagy-Szalonta 


szalontai 






Nagy-Tótfalu 


szalárdi 






Nagy-Várad 


t. h. j. f. V. 




85 


Okány 


cséffai 


■ • 




Ottomány 


éruiihályfalvai 






Örvend 


élesdi 






Papfalva 


margittai 






Festés 


élesdi 


-•. 


90*Pélbarthid 


szalárdi 


'• 




Poklostelek 


margittai 






Puszta-Told 


mezö-keresztesi 






Puszta-Ujlak 


központi 






Püspöki 


» 




95 


*Sályi 


tenkei 






Sarkad 


központi 






Sástelek 


margittai 






Sitér 


szalárdi 






Szalacs 


érmihályfalvai 




100 


Székelyhíd 


székelyhidi 






Széltallü 


margittai 






Szent-Jobb 


székelyhidi 






Szent-Péterszeg 


b.-ujfalui 






Széplak 


margittai 




105 


Szerep 


tordai 






Szunyogd 


margittai 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RBNDELBTKK TÁRA. 1893. 



m 



Község 

Tataros 

Tenke 

Tépe 
110 Teije 

Tinód 

Torda 

Tóü 

Tóttelek 
115 Tötös 

Udvari 

Vajda 

Váncsod 

Várviz 
120*Vedres-Ábrány 
, Zsadány 

l 



X Borsod 



; Abad 

Alacska 
r Alsó-Telekes 
I Andornak 
5 Apátfalva 

Aranyos 
1 Ároktő 

Bábony 
\ Balajt 

10 Bánfalva 
! Bánhorvát 

Barcza (Nagy-) 

Bárczika (Felső-) 

Berente 



lirás 

Bzalárdi 

tenkei 

derecskéi 

margittai 

élesdi 

tordai 

margittai 

szalárdi 

élesdi 

tordai 

szalárdi 

b.-ujfalui 

margittai 

» 
cséfifai 



vármegye : 

szendrői 
szt.-péteri 
szendrői 
egri 

szentpéteri 
miskolczi 
m.-csáthi 
miskolczi 
- szendrői 
szt.-péteri 

» 

» 



Digitized by CjOOQ IC 



«6 



-^ 



MAGYARORSZÁGI RBND8LBTSK TÁRA. 1898. 





Község 


Járás 




15 Bogács 


egri 


■- 


Bődva 


szendröi 


■^ 


*Bolyog 


ózdi 




Borsod 


szendröi 




Bóta 


ózdi 




20 Csaba 


miskolczi 


k • 


Cserépfalu 


egri 


te 


Cserépváralja 


» 


f - 


*Csermely 


ózdi 


1 


Czenter 


» 




25 Damak 


szendröi 


'r ' 


Dédes 


szentpéteri , 




Diós-Györ 


miskolczi ' 




Disznós-Horvát 


szendröi ! 




Dubicsány 


szentpéteri 




30 Edelény 


szendröi 




Emöd 


m.-csáthi 


^ 


♦Felsö-Ábrány 


egri 




Felsö-Kelecsén 


szendröi 




Felsö-Nyárád 


y> 


% 


35 Felsö-Telekes 


» 




Finke 


» 




Galvács 


» 




Geszt 


egri 




Görömböly 


miskolczi 




40 Hangács 


szendröi 




Harsány 


miskolczi 




Hegymeg 


szendröi 




*Igriczi 


mezö-csáthi 




Irota 


szendröi 




45 Jakfalva 


» 




Kacs 


egri 



Digitized by 



Google 



-"^S^J' 



wn •▼— » - ~ 



MAGYARORSZÁGI RENDEJLETEK TÁRA. 1893. 



67 



Község 


Járás 


Kápolna 


szt.-péteri 


Királd 


ózdi 


Kis-Györ 


miskolczi 


50 Kis-Tállya 


egri 


Kis-Tokaj 


miskolczi 


Kondó 


szt.-péteri 


Korittyán 


szendr6i 


Lád-Besseny6 


» 


55 T-at 


» 


Lászlófalva 


szentpéteri 


Lénárd-Darócz 


ózdi 


Málinka 


szt.-péteri 


Mályi 


miskolczi 


60 Mártonyi 


szendrői 


Mercse 


ózdi 


Mezö-Csáth 


m.-csáthi 


Mező-Keresztes 


egri 


Mezö-Kövesd 


» 


65 Miskolcz 


r. t. V. 


Mogyorősd 


ózdi 


Monosbél 


szentpéteri 


Nekézseny 


ózdi 


Noszvaj 


egri 


70 Novaj 


» 


Nyék 


miskolczi 


Nyomák 


szendrői 


Omány 


ózdi 


Ostoros 


egri 


75* Ózd 


ózdi 


Parasznya 


szentpéteri 


Radistyán 


» 


Rudóbánya 


szendrői 



§• 



Digiti 



ized by Google 



! %, ^If IM » ^>i tgir>B IM ! l>#f * 'Í ?!i W ^ff^ 




88 



magyarokszAgi rendeletek tára, 1893. 



Község 


Járás 


Sajó-Galgőcz 


szentpéteri 


80 Sajó-Ivánka 


» 


Sajó-Kaza 


szendröi 


Sajó-Kazincz 


szentpéteri 


Sajó-Keresztúr 


miskolczi 


Sajó-Németi 


ózdi 


85 Sajó-Szt-Péter 


szt.-péteri 


Sajó- Vámos 


miskolczi 


Sály 


egri 


Sáta 


ózdi 


Szakácsi 


szendröi 


90 Szalonna 


» 


Szendrö 


» 


Szendrö-Lád 


» 


Szent-Márton 


szt.-péteri 


Szilvás 


» 


95 Szirák 


szendröi 


Szirma-Bessenyö 


miskolczi 


Szomolya 


egri 


Szuhogy 


szendröi 


Tapolcsán 


szentpéteri 


100 Tárd 


egri 


Tardona 


szentpéteri 


Tibold-Darócz 


egri 


Uppony 


ózdi 


Vadna 


szentpéteri 


105 Varbó 


» 


Várkony ; 


ózdi 


Velezd 


» 


Visnyó ' 


szentpéteri 


Züiz 


szendröi 


110 Zsércz 


egri 



'U 



Digiti 



zedby Google JT 



.»>ir^rip^**^ • 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



«^ 



Járás 



XI. Csanád vármegye: 
Battonya battonyai 

Makó r. t. v. 

Nagy-Majláth központi 



XIL Csongrád vármegye: 



Hődmezö-Tásárliely 

Mindszent 


t. h. j. f. 

tiszántúli 


Szeged 

Szegvár 
B Szentes 


sz. kir. V. 
tiszántúli 
r. t. V. 


XIII. Esztergom 


vármegye: 


BaJna 
Bajót 
Bárt 
Bátorkeszí 


esztergomi 
párkányi 


5 Béla 
Bucs 


párkányi 

» 


Csév 

Csolnok 


esztergomi 


Dág 
10 Dorog 

Dömös 


» 


Dmia-Mocs 
Ebed 


párkányi 


EpöH 
15 Esztergom 
Famad 


esztergomi 
r. t. V. 
párkányi 



k 



Digiti 



ized by Google 



-r^í 



r^t»(jyp«*. ^^^^5^43 



70 



MAGYARORSZÁGI RENDEUETEK TÁRA, 1893. 





Község 


Járás 




Gyiva 


párkányi 




Kesztölcz 


» 




Kéménd 


» 




20 Kéty 


» 




Kicsind 


» 




Kirva 


esztergomi 




Kisujfalu 


párkányi 




Köbölkút 


» 




25 Köhid-Gyarmat 


7> 




Lábatlan 


esztergomi 




Leányvár - 


» 




Libád 


párkányi 




M.-Szölgyény 


» 




30 Mogyorós 


esztergomi 


' 


Mnzsla 


párkányi 




Nagy- és Kis-Bény 


» 


* 


Nagy-Ölved 


1 

» 




Nagy-Sáp 


esztergomi 


. 


35 Nana 


párkányi 




Német-Szölgyén 


» 


i 


Nyerges-Újfalu 


esztergomi 


• 


Párkány 


párkányi 




Pilis-Marót 


esztergomi 




40 Piszke 


» 


í 


Sári-Sáp; 


» 




Sárkány 


párkányi 




Süttö 


esztergomi 




Szent-György-Mező 


7> 




45 Szent-Tamás 


» 




Tát 


» 


* 


Tokod . / 


» 




Uny 


•> 



Digiti 



ized by Google 



rw^r^ 



Köiaég 



MAGYARORSZÁGI RXNDKLBTBK TÁRA. 1893. 



Járás 



71 






xir. 


Fejér vármegye: 


Aba 


sz.-fehérvári 


Ácsa' 


váli 


Adonj; 


adonyi 


Alcsút 


váli 


5 Alsó-Alap 


sárbogárdi 


Bakony-Sárkány 


móri 


♦Balinka 


» 


Baracska 


váli 


Batta 


adonyi 


10 Bicske 


váli 


Bodajd 


móri 


Bodmér 


váli 


Boglár (Vértes-) 


> 


Csabdi 


» 


15 Csákberény 


móri 


Csákvár 


» 


Csókakő 


» 


Csór 


sz.-fehérvári 


Csősz 


» 


20 Csurgó 


móri 


Diósd 


váli 


Doboz 


y> 


Duna-Pentele 


adonyi 


Érd 


y> 


Í5 Ercsi 


y> 


Ettyek 


)> 


Falu-Battyán 


sz.-fehérvári 


Felcsut 


váü 


Fíüe 


sz.-fehérvári 


30 Gánt 


móri 



Digiti 



ized by Google 



y? '^«7" >'.j2y^i .--^ ' JB * 'j *^'^-' »^ ! » '■ ' >^^ 



9& 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTEK TÁRA. 1893. 






Község 


Járás 


Gárdony 


sz.-fehérvári 


Gút-Tamási * 


móri 


Gyúró 


váli 


Herczegfalva 


sárbogárdi 


35 Igar 


y> 


Inota 


sz.-fehérvári 


Iszka-Szt.-György 


» 


Iztimér 


móri 


Iv;íncsa 


adonyi 


40 Jenő 


sz.-fehérvári 


Kajászó-Szt.-Péter 


váü 


Kálóz 


sárbogárdi 


Keresztes 


sz.-fehérvári 


Kiskesz] 


y^ 


45 Kozma 


móri 


Kuldó 


váli 


Kúti 


móri 


Lovas-Berény 


sz.-fehérvári 


Magyar-Almás 


móri 


50 Mány 


váli 


Martonvásár 


» 


Mór 


móri 


Nadap 


sz.-fehérvári 


Nádasd-Ladány 


» 


55 Nagy-Perkáta 


adonyi 


Nyék-Pettend (Kápolnás- 




Nyék) 


sz.-fehérvári 


Pákozd 


)► 


Pátka 


ik 


Pázmánd 


váli 


60 Polgárdi 


sz.-fehérvári 


Puszta-Egres 


sárbogárdi 



Digiti 



zedby Google 



?Fy» 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



73 



Község 


Járás 


Puszta-Zámor 


váli 


Rácz-AImáő 


adonyi 


Rácz-Keresztui 


» 


65 Sárbogárd 


sárbogárdi 


Sár-Keresztur 


» 


Sárosd 


» 


Seregélyes 


sz.-fehérvári 


Soponya 


> 


70 Sóskút 


váH 


Sőréd 


móri 


Sukorő 


sz.-fehérvári 


Szabad-Battyán 


» 


Szár 


váH 


75 Székes-FehérTár 


sz. k. V. 


Szent- Ágota 


sárbogárdi 


Szent-Mihály 


sz.-fehérvári 


Tabajd 


váü 


Tácz 


sz.-fehérvári 


SOTamok 


váli 


Tordas 


» 


Uj-Barok 


» 


Urhida 


sz.-fehérvári 


Vál 


váü 


85 Velencze 


sz.-fehérvári 


Veréb 


váü 


Zámoly 


sz.-fehérvári 


Xy. OőmŐr vármegye: 


Abafalva 


tornaijai 


Ajnácskö 


rima-szécsi 


Alsó-Szuha 


tornaijai 



Digiti 



ized by Google 



74 



MAGTARORSZÁGI RJBNDBLBTEK TÁRA. 1893. 



Község 


Járás 


*Beje 


tornaijai 


5 *Felsö-Sznha 


» 


*Hubó 


» 


Jánosi 


rima-szécsi 


Jolsva 


r. t. V. 


Kelemér 


tornaijai 


10 Naprágy 


» 


Pelsöcs 


rozsnyói 


Poszoba 


tornácai 


Putnok 


» 


Ragály 


>► 


15 *HÍTnaszécs 


rima-szécsi 


*Sajó-Gömör 


tornaijai 


*Zádorfalu 


» 


xri. 


Oyőr vármegye : 


Gsanakhegy 


sokorőaljai 


Écshegy 


pusztai 


Écsmesterfa 


» 


*Felpécz 


sokorőaljai 


5 Györ-Szt.-Márton 


pusztai 


Kajár 


sokorőaljai 


Kis-Baráthegy 


pusztai 


Kis-Pécz 


sokorőaljai 


Nagy-Baráthegy 


pusztai 


10 Ménfő 


sokorőaljai 


*Nyalka 


pusztai 


Nyillhegy 


» 


Nyúlfalu 


» 


Pátka 


sokorőaljai 


15 *Pázmándhegy 


pusztai 




Digitizedby Google 



HAGYAKORSZÁGI RSNDELBTBK TÁRA. 1893. 



71Í 



Község 

*Ravazd 
Sághegy 
Szemere 
Tényöfalu 



Járás 

pusztai 

sokoróaljai 

» 



XVIL Hajdú vármegye: 



Balmaz-Uj város 
Debreczen 

Földes 

Hajdú-Nánás 

Hajdú-Szoboszló 

Kába 

Nádudvar 

Püspök-Ladány 

TetéÜen 



b.-ujvárosi 
sz. k. V. 
nádudvari 
r. t. V. 
r. t. V. 
nádudvari 

» 

» 

» 



XV 111. Heves vármegye : 



\ 



Aldebrö 

Apcz 

Batka 

Csány 
S Deménd 

Domoszló 

Ecséd 

Eger 

Eger-Szalók 
10 Erdö-Kövesd 

Fancsal 

Fel-Német 

Pelsö-Nána 



egn 

hatvani 

pétervásári 

hatvani 

egri 

gyöngyösi 

hatvani 

r. t. V. 

egri 

pétervásári 

hatvani 

egri 



Digiti 



ized by Google 



Tscr 



76 MAGYARORSZÁGI 


RENDKÍJITEK TÁRA. 1893. 


Község 


Járás 


Felsö-Tárkány 


egri 


15 Gyöngyös 


r. t. V. 


Gyöngyös-Halász 


gyöngyösi 


Gyöngyös-Oroszi 


» 


Gyöngyös-Pata 


» 


Gyöngyös-Püspöki 


» 


20 Gyöngyös-Taiján 


» 


Gyöngyös-Halmaj 


» 


Hasznos 


hatvani 


Hatvan 


» 


Hort 


» 


r 25 Kápolna ' 


egri 


Karácsond 


gyöngyösi 


Kerecsend 


egri 


Maklár 


» 


Markaz 


gyöngyösi 


30 Nagy-Tálya 


egri 


Pásztó 


hatvani 


Pétervására 


pétervásári 


Réve 


gyöngyösi 


Sár 


» 


35 Sólymos* 


» 


Szent-Erzsébet 


pétervásári 


Szent-Jakab 


hatvani 


Szent-Mária 


egri 


Szólát 


• 1 
» 


40 Szurdok-Püspöki , 


hatvani 


Szűcsi 


gyöngyösi 


Tar 


hatvani 


Tarna-Öcs 


hevesi 


Tarna-Örs 


t.-füredi 


45 Tisza-SzöUös 


» 




Digitizedby Google 



,-y ^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELHTKK TARA. 1898. 



77 



Község 


Járás 


Tótfalu 


egri 


Vécs 


» 


Veresmart 


gyöngyösi 


Verpelét 


egri 


50 Visonta 


gyöngyösi 


XIX. 


Eont vármegye : 


Alsó-Fegyvemek 


báti 


Alsó-Nyék 


n.-csalomiai 


Alsó-Palojta 


» 


Alsó-Prandorf 


báti 


5 Alső-Pribél 


n.-csalomiai 


AIsó-Rakoncza 


ipolysági 


Alsó-Szemeréd 


» 


AIsó-Terény 


» 


Apáü 


n.-csalomiai 


10 Apát-Marót 


ipolysági 


Dagonya 


báti 


Bajta 


szobi 


Baráti 


ipolysági 


Bátorfalu 


n.-csalomiai 


15 Bél ., 


szobi 


Bemecze 


ipolysági 


Bori 


báti 


Börzsöny 


szobi 


Csáb 


n.-csalomiai 


20 Csánk 


báti 


Dalmád 


» 


Deménd 


ipolysági 


Drégely-Palánk 


» 


Egeg 


» 



Digiti 



ized by Google 



78 



MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTBK TÁRA. 1893. 



Község 


Járás 


25 Egyház-Marót 


Ipolysági 


Felső-Fegyvernek 


báti 


Felső-Nyék 


n.-csalomiai 


Felsö-Palojta 


y> 


Felső-Pribél 


» 


30 Felsö-Rakoncza 


Ipolysági 


Felső-Szelény 


n.-csalomiai 


Felső-Szemeréd 


Ipolysági 


Felső-Terény 


»■ 


Felső-Tur 


» 


35 Füzes-Gyarmat 


báti ^ 


Garam-Kis-Salló 


szobi 


Garam-Kövesd 


» 


Gyerk 


Ipolysági , 


Gyügy 


» ^ 


40 Gyürki 


n.-csalomiai 


Házas-Nénye 


» 


Helemba 


szobi 


Hidvég 


Ipolysági 


Hont 


» 


45 Horváti 


» 


Hrussó 


n.-csalomiai 


Inam 


> 


Ipoly-Balog 


» 


Ipoly-Damásd 


szobi 


50 Ipoly-Födémes 


n.-csalomiai 


Ipoly-Keszi 


» 


Ipoly-Pásztó 


szobi 


Ipolyság 


Ipolysági 


Ipoly-Szakállas 


szobi 


55 Ipoly-Szécsénke 


n.-csalomiai 


Ipoly- Vécze 


Ipolysági 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 18fl 


Község 


Járás 


Kálna-Borfö 


báti 


Kelenye 


» 


Kemencze 


Ipolysági 


>0 Keszihócz 


n.-csalomiai 


Kis-Csalomia 


y> 


Kis-Gyaniiat 


szobi 


Kis-Kereskény 


ipolysági 


Kis-Keszi 


szobi 


65 Kis-Ölved 


» 


Kis-Peszek 


» 


Kis-Tur 


ipolysági 


Korpona 


korponai 


Kospallag 


szobi 


70 Közép-Palojta 


n.-csalomiai 


Közép-Tur 


ipolysági 


Ledény 


korponai 


Leled 


n.-csalomiai 


Letkés 


szobi 


75 Lisó 


báti 


Lontó 


n.-csalomiai 


Luka-Nénye 


» 


Magyarád 


ipolysági 


Mária-Nosztra 


szobi 


80 Mere 


ipolysági 


Méznevelö 


» 


Nádas 


báti 


Nagy-Gsalomia 


n.-csalomiai 


Nagy-Falu 


» 


85 Nagy-Kereskény 


báti 


Nagy-Maros 


szobi 


Nagy-Peszek 


» 


Németi 


korponai 



79 



Digiti 



ized by Google 



■^ t.} ':i'rr;*i^y^^^y^^:jrj!^^y ^^'^^^'^f^* '^ ^^^ •y^L 



80 



MAGYAReRSZÁGI KKNDELSTEK TÁRA. 1893. 



Község 


Járás 


Ősöd 


báti 


90 Palást 


Ipolysági 


Páld 


szobi 


Pereszlény 


ipolysági 


Peröcsény 


szobi 


Sirák 


n.-csalomiai 


95 Szalatna 


ipolysági 


Szálka 


szobi 


Szántó 


báti 


Százd 


ipolysági 


. Szebelléb 


korponai 


100 Szelestyén 


n.-csalomiai 


Szete 


szobi 


Szob 


» 


Szokolya 


» 


Szúd 


báti 


105 Tegzes-Borfö 


» 


Terbegecz 


n.-csalomiai 


Tergenye 


szobi 


Tésa 


ipolysági 


Tesmag 


» 


110 Teszér 


» 


Tompa 


» 


Tölgyes 


szobi 


Udvarnok 


ipolysági 


Újfalu 


n.-csalomiai 


115 Vámos-Mikola 


szobi 


Visk <' 


ipolysági 


Zahora 


n.-csalomiai 


Zalába 


szobi 


Zebegény 


» 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI REMDBUTTSK TÁRA« 1893. 



81 



Község 



Járás 



XX. Já3£-Nagyhm-8zólnoh vármegye: 



Alattyán 

Árokszállás 

Csorba puszta 

Dévaványa 
5 Dózsa 

Fegyvernek 

Jákóhalnaa 

Jánoshida 

Jász-Apáti 
10 Jászberény 

Jász-Kis-Ér 

Karczag 

Kenderes 

Kisújszállás 
15 Kunhegyes 

Kún-Madaras 

Kún-Szent-Márton 

Mezőtúr 

Szolnok 
20 Tisza-Abád 

Tisza-Bura 

Tisza-Derzs 

Tisza-Roff 

Tisza-Szt.-Imre 
25 Türök-Szt.-Miklós 

Turkeve 



jászsági 

(Kun-Szt.-Márton r. t v.-hoz) 
tiszai felső 
jászsági felső 
tiszai közép 
jászsági felső 
» j> 

jászsági alsó 
r. t. V. 

jászsági alsó ; 

r. t. V. 
tiszai felső 
r. t. V. 
r. t. V. 
tiszai felső 
r. t. V. 
r. t. V. 
r. t. V. 
tiszai felső 
tiszai közép 
tiszai felső 
tiszai közép 
tiszai felső 
tiszai közép 
r. t. V. 



XXI. 



*Alsó-Bajom 
Balázstelke 



Kis-Küküllo vármegye : 

dicső-szt.-mártoni 



Digiti 



ized by Google 



"nc^r 



82 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



Község 

Darlacz 
*Erzsébetváro8 

5 Felső-Bajom 
*Hosszúpatak 
*Szász-Emye 



Jirás 

erzsébetvárosi 
sz, k. V. 
d.-szt.-mártoni 
hosszúaszói 
erzsébetvárosi 



XXII, Kólozs vármegye: 



10 



Alsó-FüId 


b.-hunyadi 


Bánffy-Hunyad 


> 


Farnas 


» 


Ketesd 


it 


Kis-Petri 


almási 


Kökényes 


» 


Közép-Füld 


b.-hunyadi 


Magyar-Bikái 


» 


Nagy-Almás 


almási 


Sztána 


b.-hunyadi 


Zsobok 


» 



XXIII, Komárom vármegyét 



ki . 



*Ács 

Baj 

Bánhida 
Bókod 
> Csép 
Csicsó 
Gsúz 
Dad 
Duna-Almás 



gesztesi 
tatai 

gesztesi 

» 
csallóközi 
udvardi 
gesztesi 
tatai 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 189S. 



83 



I 



Község 


Járás 


lO Duna-Szt.-MiMős 


tatai 


Ete 


gesztesi 


Felsö-GaUa 


tatai 


Für 


udvardi 


Fuss 


csallóközi 


15 Gyermely 


tatai 


Héreg 


» 


Jászfalu 


udvardi 


Kis-Keszi 


csallóközi 


Kócs 


gesztesi 


20 Kolta 


udvardi 


Kömlőd 


gesztesi 


Kömye 


tatai 


Kurtakeszi 


udvardi 


Kürt 


» 


25 Madár 


» 


Marczalháza 


» 


Mócsa (Tömörd p.) 


gesztesi 


♦Naszály 


tatai 


Neszmély 


» 


30 Perbete 


udvardi 


Szák 


gesztesi 


Szent-Péter 


udvardi 


Szórnod 


tatai 


Szomor 


» 


35 Tarján 


» 


Tata 


» 


*Tolna 


» 


Udvard 


udvardi 


Uj-GyaUa 


» 



Digiti 



ized by Google 



84 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA. 1893. 



Község 



Járás 



XXIV. Kraasó'Ssfőrény vármegye: 



*Agodics 


oraviczai 


Alsó-Ljubkova (Dolnja) 


moldovai 


Belobreszka 


» 


Berlistye 


járni 


5 Berzászka 


moldovai 


Bogodincz 


jámi 


Borza 


orsovai 


Brostyan 


oraviczai 


Csorda 


jámi 


10 Gsiikics 


» 


Divics 


moldovai 


Forótik 


oraviczai 


♦Greovácz 


» 


Heuerdorf 


járni 


15 Dadia 


» 


Jám 


» 


Jeselnicza 


orsovai 


Kákova 


oraviczai 


♦Kemyecsa 


» 


'20*Kis-Tikvány 


» 


Komoristye 


» 


Koramnik 


orsovai 


Koronini 


moldovai 


Königsgnad 


bogsáni 


25 Langenfeld 


moldovai 


Leszkovicza 


jámi 


Macsevicz 


moldovai 


Makovistye 


jámi 


Mehádia 


orsovai 


30 Mirkovácz 


jámi 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELBTBK TÁRA. 1893. 



85 



Község 


JáríL 


Nagy-Tikvány 


oraviczai 


Nájdas 


jámi 


Nikolincz 


» 


*Oraviczahánya 


» 


35 Ó-Moldova 


moldovai 


Orsova 


orsovai 


Ó-Ruszova 


jámi 


Pecsenyeska 


orsovai 


Petrilova 


jámi 


4fO Pótok 


» 


Radimna 


moldovai 


Rakittova 


oraviczai 


*Román-Szászka 


jámi 


Román-Csiklova 


oraviczai 


45 *Román-Oravicza 


» 


Román-Pozsezsena 


moldovai 


Szerb-Pozsezsena 


» 


*Szlatina 


jámi 


♦Rakosdia 


» 


50 Szokolár 


» 


Szokolovácz 


moldovai 


Szuboticza 


jámi 


Szaska 


moldovai 


Toplecz 


orsovai 


55 Tuffiér 


» 


Udvarszállás 


jámi 


Üj-Moldova 


moldovai 


Uj-Ruszova 


jámi 


Valea-Bolvasnicza 


orsovai 


60 Vrány 


jámi 


*Vranyucz 


» 


Zlaticza 


moldovai 


Zsupanek (Ó- és Uj-) 


orsovai 



Digiti 



ized by Google 



'^T^^^^^'^nr^^^' 



; rjffysi f r yvaat rygj^y- ' T^irs 



86 



Barátfalu 
Féltorony 
Gálos 
*Hegyeshalom 
5 Nezsider 
Nyúlás 
Sáson 
Védeny 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Járás 

XXF. Mason vármegye: 
nezsideri 



rajkai 
nezsideri 



1 



Baráthegy 
*Baromlaka 

Berethalom 

Búzd 
5 *Dános 

Eczel 
*Hégen 

Medgyes 

Muzsna 
10*Nagy-Kapus 

Nemes 
*OIáh-Ivánfalva 
*Rudaly 

Riomfalva 
15 Szász-Almád 

Szász-Ivánfalva 

Szász-Sáros 
*Szász-Szent-László 
*Szász-Ujfalu 



XXVI, Nagy-KükíÜlő vármegye: 

bólya-berethalmi 



» 

» 
keresdi 

bólya-berethalmi 
keresdi 
sz. kir. város 
bólva-berethahiii 



szent-ágotai 

keresdi 

bólya-berethalmi 



keresdi 



Digitized by 



Google 



MAGVAKÜKSZÁGI RENDELETEK TÁJtA. 18y:>. 



87 



Község 


Járás 


20*Táblás 


bólya-berethalmi 


Waldhid 


keresdi 


XXV 11. 


Nógrád vármegye: 


Agárd 


nógrádi 


Alsó-Bodony 


» 


*AIsó-Esztergály 


b.-gyarmati 


Alsó-Ludány 


szécsényi 


5 Alsó-Petény 


nógrádi 


Alsó-Sáp 


» 


Alsó-Szécsénke 


» 


*Alsó-Told 


sziráki 


Bágyon 


» 


10 B.-Gyannat 


b.-gyarmati 


Bánk 


nógrádi 


Becske 


sziráki 


Bér 


» 


Berezel 


» 


15 Berkenye 


nógrádi 


Berki 


» 


Borsos-Berinke 


» 


Bigák 


sziráki 


Bussa 


szécsényi 


20 Csalár 


» 


Csecse 


sziráki 


Csesztve 


b.-gyarmati 


Csitár 


» 


Debercsény 


nógrádi 


25 Dengeleg 


sziráki 


Diós-Jenö 


nógrádi 


Dolány 


szécsényi 



L 



Digiti 



ized by Google 



i-^^m^pitj^' 



88 



':f35»*í?'«*"»#TiT 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 




7 



Község 


Járás 


Ebeczk 


b.-gyanuati 


Ecseg 


sziráki 


30 Endrefalva 


szécsényi 


Erdö-Kürt 


sziráki 


Erdö-Tarcsa 


» 


Ettes 


szécsényi 


Felfalu 


» 


35 Felsö-Bodony 


nógrádi 


Felsö-Ludány 


szécsényi 


Felsö-Petény : 


nógrádi 


Felső-Sáp 


» 


Felsö-Szátok 


'. * 


40 Felsö-Szécsénke 


» 


*Felsö-Sztregova 


gácsi 


Felsö-Told 


sziráki 


Fülek 


füleki 


Galábocs 


szécsényi 


45 *Garab 


sziráki 


Halászi 


szécsényi 


Héhalom 


sziráki 


Herencsény 


b.-gyamiati 


Heréd ; 


sziráki 


50 Hollókő 


szécsényi 


Horpács 


nógrádi 


Hugyag 


b.-gyarmati 


Illiny 


» 


Ipoly-Nagy-Kér 


» 


55 JobbágyiJ 


sziráki 


Kalló 


)> 


Karancskeszi 


szécsényi 


Karancssá^ 


» 


Katalin 


nőOTádi 



Digitized by 



Google 



magyarorszáí;! rendeletek táka. 1893. 



8» 



Község 

60 Kékkő 

Keszeg 

Kis-Bárkány 

Kis-Ecseg 

Bs-Hartyány 
65 Ks-Kér 

Ks-Kürtös 

Kis-Maros 

^•Sztraczin 

^'Terenne 
70 Kis-Üjfalú 

Kis-Zellö 

Eosd 

Kozárd 

Kökényes 
75 Kövesd 

Kutassó 

Lapujtó 

Legénd 

Lipta-Gerge 
80*Litke 

Lócz 

Losoncz- Apátfalva 
(P.-Szalatna) 

Lórinczi 

Luczin 
85 Marczal 

Mátra-Verebély 

Megyer 
*Mihály-Gerge 

Mohóra 
90 Nándor 



Járás] 

b.-gyarmati 

nógrádi 

füleki 

nógrádi 

szécsényi 

b.-gyarmati 

» 

» 
füleki 

b.-gyarmati 
szécsényi 
nógrádi 
sziráki 



füleki 

nógrádi 

szécsényi 



» 
» 



losonczi 

sziráki 

szécsényi 

b.-gyarmati 

füleki 

szécsényi 



Digiti 



ized by Google 



J^^^^(,^'»*<^Z*J<^:S'^f=^^'3^ff^':^^ 



Kwm^i^tj^- 



fr 



90 MAGYARORSZÁGI 


KENDELETEK TÁRA. 1893. 


* • 
Kö?ség 


Járás 


Nagy-Bárkány 


füleki 


Nagy-Gécz 


szécsényi 


Nagy-Haláp 


b.-gyarmati 


Nagy-Kürtös 


» 


95 Nagy-Oroszi 


nógrádi 


Nagy-Sztraezin 


b.-gyarmati 


Nagy-Zellö 


szécsényi ' 


Nézsa 


nógrádi 


Nógrád 


» 


100 Nőtincs 


y^ 


Óvár 


b.-gyarmati < 


Palotás 


sziráki j 


Patak 


b.-gyarmati 


Pencz 


nógrádi i 


105 Pető 


b.-gyarmati " 1 


Piliny 


szécsényi \ 


Rád 


nógrádi 


*Rapp 


losonczi 


*Ráros-Mulyad 


gácsi 


110 Rétság 


nógrádi i 


Rimócz 


szécsényi 


Romhány 


nógrádi 


Ság-Ujfalu 


szécsényi 


Salgó-Tarján 


füleki 


115 Sárasonháza 


» 


Sipek 


szécsényi < 


Sós-Hartyány 


» 


Surány 


b.-gyarmati 


Szakái 


szécsényi 


120 Szalma-Terecs 


» 


Szanda- Váralj a 


sziráki 


Szántó 


nógrádi 


. ütr^ü .<,»,. 


Digitizedby Google 'M 



magtarorszAgi rbndblbtbk tára. 1893. 



91 



Község 


Járás 


Szécsény 


szécáényi 


Sz.-Kovácsi 

1 ^^*Qtö7/>»» 


b.-gyarmati 


1 ZO OZ61CZ 

Szendehely 


nógrádi 


Ss^ente 


» 


Szent-Iván 


sziráki 


Szent-Péter 


b.-gyannati 


130 Szirák 


sziráki 


Szöllös 


füleki 


Szúpat^ík 


» 


Szügy 


b.-gyarmati 


*Pamócz 


losonczi 


135 Terény 


sziráki 


Terecske 


nógrádi 


Tolmács 


» 


Törincs 


losonczi 


*Trázs 


b.-gyarmati 


140 Vadkert 


» 


Vanyarcz 


sziráki 


Varbó 


b.-gyarmati 


Varsány 


szécsényi 


Veröcze 


nógrádi 


145 Zsély 


b.-gyarmati 


*Zsihlava 


» 


XXVIIL NyUra 


vármegye : 


♦Csehi 


nyitrai 


*Darázs 


» 


Felsö-SzöUös 


érsekújvári 


Galgőcz 


galgóczi 


6*Gerencsér 


nyitrai 



Digiti 



ized by Google 



^^"'^K^'^'^^^mK^ 



92 



MAGYARORSZÁGI RENLELETEK TÁRA. 1898. 



Község 


Járás 


Komját 


érsekújvári 


*Lapás-Gyarmat 


nyitrai 


*Láki-Gergelyfalva 


» 


Nagy-Csétény 


» 


10*Nagy-Kér 


érsekújvári 


*Nagy-Lapás 


nyitrai 


Nyitra 


r. t. V. 


*Tormo3 


nyitrai 


*Ürmény 


» 


XXIX. Pest- Pilis-Solt- Kiskun vármegye. 


Ácsa 


váczi felső 


Albertfalva 


pilisi alsó 


Apostag 


solti felső 


Aszód 


váczi alsó 


5 Bag 


» » 


Bátya 


solti közép 


Békás-Megyer 


pilisi felső 


Besnyö (Gödöllő) 


váczi alsó 


Bia 


pilisi » 


10 Bogdány (Duna-) 


» felső 


Boros-Jenö 


» » 


Bottyán 


váczi » 


Budafok 


pilisi alsó 


Budakesz 


/> » 


15 Budaörs 


» » 


Budapest 


fö- és székváros 


Csepel 


pesti alsó 


Csik-Tarcsa 


váczi alsó 


Csobánka 


pilisi felső 


20*Csömör 


váczi alsó 



í 



I 

i 

1 



Digiti 



zedby Google 



HAGYAROKSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



93 



Község 


Járás 


Csővár 


Táczi felső 


*Czinkota 


» alsó 


Dány 


» » 


Domony 


y> » 


25 Duka 


» felső 


Donakesz 


» » 


*Dmia-Pataj 


solti » 


Diina-Vecse 


» » 


Ecser 


pesti » 


30*Géderlak 


solti közép 


Gomba 


pesti felső 


GödöUö 


váczi alsó 


Hártyán (Vácz-) 


» felső 


Héviz 


» alsó 


35 HéYiz-Györk 


» » 


Hidegkút 


pilisi felső 


Ddad 


váczi alsó 


*Irsa 


pesti felső 


Isaszeg 


váczi alsó 


40 Jenő 


pilisi » 


Kaláz 


» felső 


Kalocsa 


solti alsó 


Káva 


pesti felső 


Kerepes 


váczi alsó 


45 Kis-Harta 


solti felső 


Kis-Némedi 


váczi » 


Kia-Oroszi 


pilisi ^/ 


Kis-Pest 


pesti » 


Kis-Szent-Miklós 


váczi » 


50 Kis-Tarcsa 


váczi alsó 


Kis-Tétény 


pilisi felső 


Kis-Ujfalu 


váczi felső 


L, : 





Digiti 



ized by Google 



f^^^'g^^i^j^BfzvvrF^^^ma^^'r 



g ^w> ^m^j f i " 



94 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TARA. 1893. 



Község 


Járás 


Laczháza (Kis-Kun-) 


pesti alsó 


Leányfalu (Pócsmegyer) 


pilisi felső 


55 Lóré 


pesti alsó 


Mácsa 


váczi felső 


Maglód 


pesti felső 


Maj őshaza 


pesti alsó 


Makad 


pesti alsó 


60 Mende 


pesti felső 


Mogyoród 


váczi alsó 


Nagy-Kovácsi 


pilisi felső 


Nagy-Tétény 


pilisi alsó 


Ordas 


solti felső 


65 Pánd 


kecskeméti felső 


Páty 


pilisi alsó 


Péczel 


váczi alsó 


Perbál 


pilisi alsó 


Pereg 


pesti alsó 


70 Pilis-Csaba 


pesti felső 


Pilis-Szántó 


» » 


Pilis-Szent-Keresztúr 


» » 


Pilis-Szent-László 


» » 


Pomáz 


» » 


75 Püspök-Hatvan 


váczi » 


Ráczkeve 


pesti alsó 


Rákos-Keresztúr 


váczi alsó 


Rátót 


váczi felső 


Solymár 


pilisi felső 


80 Szada 


váczi alsó 


Szent-Endre 


r. t. V. 


Szent-Iván 


pilisi felső 


Sziget-Becse 


pesti alsó 


Sziget-Csép 


pesti alsó 



Digitized by 



Google 



I 



lAGYARORSZÁGI RBNDELBTBK TÁRA. 1898. 



95 



Község 

8 5 Sziget-Monostor 

Sziget-Szent-Miklós 

Szilágy 

Szöd 

Tahí-Tótfalu 
90 Tas (Egecse p.) 

Telki 

Tinnye 

Torbágy 

Tót-Györk 
95 Tök 

Tököl 

Török-Bálint 

Ujszász 

Uri 
100 Űröm 

Vácz 

Valkó 

Veresegyháza 

Verség 
105 Visegrád 

Vörösvár 

Zsámbék 

Zsidó 



Járás 

pilisi felső 

pesti alsó 

váczi felső 

» » 

pilisi » 

solti » 

pilisi alsó 



váczi felső 
pilisi alsó 
pesti y> 
pilisi y> 

kecskeméti alsó 
pesti felső 
pilisi » 
r. t. V. 
váczi alsó 

y> felső 

» alsó 
pilisi felső 

» » 

» alsó 
váczi felső 



XXX. Pozsony vármegye: 
Bazin r. t. v. 

Cseklész pozsonyi 

♦Limbach szempczi 

Modor r. t. v. 

5 Pozsony sz. k. v. 



Digiti 



ized by Google 



l-'^í. -í T-r^l* ''\- Z't''iJ^T'<:^^.Z 



96 



MAGYARORSZÁGI R£NDEJLBTBK TÁRA. 1893. 



Község 

Récse 

Schweinsbach 
Szempcz 
Szent-György 



Járás 

pozsonyi 
szempczi 

r. t. V. 



XXXI. Sáros vármegye: 
Piller-Peklén sirokai 



XXXII. Somogy 

Ádánd 

Alsó-Segesd 

Aiidocs 

Bábony 
5 Balaton-Berény 

Balaton-Keresztúr 

Balaton-Szt.-György 

Bálványos 

Bize 
10 Böhönye 

Bükkösd 

Csepely 

Csorna 

Csurgó 
15 Döröcske 

Ecsény 

Endréd 

Felsö-Segesd 

Falu-Hidvég 
20 Fehéregyház 

Felsö-Zsitfa 



vármegye : 

tabi 

n.-atádi 

igali 

tabi 

marczali 



tabi 
marczali 

» 
csurgói 
tabi 
igali 
csurgói 
igali 

» 
tabi 

n.-atádi 
tabi 
marczaU 



Digitized by 



K- .-■•-1 



Google 



I 



"YT^r-^ 



MAGYARORSZÁGI 


RENDEI^TEK TÁRA. 


Község 


Járás 


Gadány 


marczali 


Gálosfa 


kaposvári 


Goniha 


marczali 


25 Gyékényes 


csurgói 


HoUád 


marczali 


Homok 


kaposvári 


Horvátkút 


marczali 


Jut 


tabi 


30 Kapoíy 


» 


Kaposkeresztur 


kaposvári 


Kaposvár 


r. t. V. 


Kára 


igali 


Keleviz 


marczali 


35 Kercseliget 


kaposvári 


Kereki 


tabi 


Kéthely 


marczali 


Kiüti 


tabi 


Kőröshegy 


» 


40 Köttse 


^ 


Lelle 


lengyeltóti 


Lengyeltóti-Hács 


» 


Marczali 


marczali 


Megyer 


tabi 


45 Mesztegnyö 


marczali 


Miklósi 


igali 


'^'Mosdós 


kaposvári 


Kágocs 


tabi 


*Nagy-Berény 


» 


50 Nagy-Marton 


csurgói 


Nemes-Kisfalud 


marczali 


Némeí-Egres 


tabi 


Nyim 


csurgói 



1893. 



97 



Digiti 



ized by Google 



tP^f<a5?g^^^^giy,^fcggB^yry »* g ^ 



98 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 



Község 


Járás 


Porrog 


csurgói 


55 Puszta-Szemes 


tabi 


Őszöd 


lengyeltóti 


Ságvár 


tabi 


Sámson 


marczali 


Simonyi 


kaposvári 


60*Som 


tabi 


Sm-d 


csurgói 


Sümeg-Szt.-László 


szigetvári 


Szabadi 


igali 


Szárszó 


tabi 


65 Szili 


igali 


Szólád 


tabi 


Szorosad 


igali 


Tab 


tabi 


Tapsony 


marczali 


70 Tor /aj 


tabi 


Tót-Keresztur 


szigetvári 


Török-Koppány 


igali 


Város-Hidvég 


tabi 


Zala 


» 


75 ZamíJdi 


» 


Zics 


» 



XXXIIL Sopron vármegye. 

Büdöskút kis-martoni 
Fehéregyház » 

Feketeváros > 

*Fertö-Szt.-Miklós kapuvári 

5 Füles felsö-pulyai 

Harka soproni 



Digitized by 



Google 



4 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



99 



RAzség 

*Kis-Hüfláiiy 

Kis-Marton 

Klimpa 
10 Lajta-Pordány 

Locsmánd 

Medgyes 

Nagy-Höflány 

Nagy-Marton 
15 Oka 

Oszlop 

Ruszt 

Sércz 

Sopron 
20 Stoczing 

Szárazvám 

Széleskút 

Szent-György 

Szent-Margitta 
25 Virapácz 

Vulka-Pordány 



Járás 

kis-martoni 

r. t. V. (sz. 

soproni 

kis-martoni 

f.-pulyai 

soproni 

k.-martoni 

n.-martoni 

k.-martoni 

» 
r. t. V. (sz. 
k.-martoni 
sz. kir. V. 
k.-martoni 



kir. V.) 



kir. V.) 



» 



XXXIV. Szabolcs vármegye: 

Bíid-Szt.-Mihály dadái alsó 

Gáva » felső 

Rakaraaz » ^ 

Tisza-Büd » alsó 

5 Tisza-Dada 
Tisza-Eszlár 
Tisza-Lök 



» 



» 



» 
» 



/• 



Digiti 



ized by Google 



100 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189Í?. 

Község Járás 

XXXV. Szatmár vármegye: 





Alsó-Boldád 


erdödi 




Alsó-Homoród 


» 




Apa 


szinyérváraljai 




*Aranyos-Megyes 


szatmári 




5 Avasuj város 


szinyérváraljai 




Barlafalu 


y> 




Gsanálos 


n.-károlyi 




Dobra 


erdődi 




Erdőd 


^> 




10 Erdöszáda 


n.-bányai 




Farkasaszó 


» 




Felsö-Boldád 


erdődi 




Fény 


n.-károlyi 




Gilvács 


» 




15 Illova 


szinyérváraljai 




Ivacskó 


erdődi 




Józsefháza 


szatmári 




Kálmánd 


n.-károlyi 




Közép-Homoród 


erdödi 


1 • 


20 Közép-Remete 


szinyérváraljai 


1 


Kraszna-Béltek 


erdődi 




Lophágy 


» 




Mezö-Petri 


n.-károlyi 




Mező-Terem 


» 




25 Misztótfalu 


nagybányai 




Nagybánya 


r. t. V. 


(•■ 


Nagy-Károly 


r. t. V. 


í. 


Nagy-Majtény 


n.-károlyi 




Nagy-Sikárló 


n.-bányai 




30 Nagy-Szokind 


erdődi 


/ 
^ 


- 





Digitized by 



Google 



ffíT.^*' 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA* 1893. 



101 



Közsép 

Nántü 

Oláh-Gyürüs 

Oláh-Hódos 

Oláh-Meddes 
35 Páczafalu 

Rákos-Terebes 

Raksa 

Sándorfalu 

Sebespatak 
40 Szakasz 

Szatmár-Németi 

Szinfalú 

Sziny érváralj a 

Szoldobágy 



Járás 

erdödi 
» 

sziny érváraljai 

erdödi 

sziny érváraljai 

erdödi 

sz. kir. V. 

erdödi 

sziny ér váraljai 

erdödi 



xxxri. 

*Almás-Balázsháza 

*Alsó-Bán 

*Alsó-Kaznács 

Alsó-Szopor 
5 Ardó 

Bábcza 

Badacsony 

Bagos 

Balázsháza 
10 Ballá 

*Benedekfalva 

*Bikáeza 

Bogdáüd 

Bösháza 



Szilágy vármegye : 

zsibói 
krasznai 
sz. -somlyói 
tasnádi 
szilágy-csehi 

sz.-somlyói 

» 
tasnádi 
zilahi 
szilágy-csehi 



Digiti 



ized by Google 



'^r^^ 



'^^^m^'m&m^^^'''?^ 


4 


■ 


102 MAGYARORSZÁGI 


RENDKI.KTEK TÁRA. 1893. 


n 

1 


Község 


Járás 




15 Bürgezd 


sz.-somlyói 




Gsány 


y> 




Csekenye 


» 




Debren 


zilahi 




*Désháza 


szilágy-csehi 




20*Detrehem 


sz.-somlyói 




Diósad 


zilahi 




Doh 


sz.-somlyói 




Domoszló 


tasnádi 




Egrespatak 


zilahi 




25*EIyüs 


sz.-somlyói 




Ér-Kávás 


tasnádi 




Erked 


zilahi 




*Farkasmezö 


zsibói 




*Fels6-Berekszó 


sz. -csehi 




30 Felsö-Szivágy 


» 




Felsö-Várcza 


» » 




Galgó 


zsibói 




*Galponya 


» 




*Gardánfalva 


3Z.-csehi 




35 Girókuta 


tasnádi 




Görcsön 


zilahi 




Gurzőfalva 


» 




Györtelek 


sz.-somlyói 




Hadad 


sz.-csehi 




40 Hadad-Nádasd 


» 




*Halmosd 


sz.-somlyói 




*Hosszúaszó 


zsibói 




Hosszúmező 


sz.-somlyói 




lUésfalva 


sz.-csehi 


1 


45 Ilosva 


sz.-somlyói 




Inó 


zsibói 


; 




DigitizedbyGoOQÍe 


1 




^^ i 






MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



103 



Járás 



Ipp 


sz.-somlyói 


Kárásztelek 


» 


Kegye 


tasnádi 


50 Kelencze 


sz.-csehi 


Kémer 


sz.-somlyói 


Kendermezö 


zsibói 


Kerestelek 


» 


Kettösmezö 


» 


55 Kirva 


zilahi 


Kis-Dersida 


tasnádi 


Kis-Doba 


zilahi 


Kis-Nyires 


szilágycsehi 


Kis-Paczal 


tasnádi 


60 Korond 


» 


*Köd 


zsibói 


Kraszna 


krasznai 


Kraszna-Horvát . 


» 


Kucsó 


zsibói 


65 Kusaly 


zilahi 


Lecsmér 


sz.-somlyói 


Lele 


sz.-csehi 


*Lompert 


sz.-somlyói 


Magyar-Gsaholy 


tasnádi 


'ÍO Magyar-Goroszló 


zilahi 


Magyar-Keczel 


krasznai 


Magyar-Valkó 


» 


Maiadé 


sz.-somlyói 


Márkaszék 


» 


75 Menyö 


sz.-csehi 


Mocsolya 


zilahi 


*Monó 


sz.-csehi 


Nagy-Bajom 


tasnádi 



Digiti 



zedby Google 





"'jf? 


104 MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA, 1893. 


Község 


Járás 


Nagy-Doba 


zilahi 


80 Nagyfalu 


sz. -somlyói 


Nagy-Mön 


zilahi 


Nagy-Mőn-Ujfalu 


» 


Nagy-Paczal 


tasnádi 


*Nagy-Szeg 


sz. -csehi 


85 Naprád 


zsibói 


Neraes-Keszi 


tasnádi 


*Nyii'mon 


sz.-csehi 


Oláh-Baksa 


zilahi 


Oláh-Gsaholy 


tasnádi 


90*Oláh-Nádasd 


sz.-csehi 


Orbó 


tasnádi 


Ököritó 


sz. -somlyói 


*Ömiényes 


sz.-csehi 


Paczalusa 


tasnádi 


95 Pánit 


zilahi 


*Pecsej 


krasznai 


Pele 


tasnádi 


Pele-Szarvad 


/> 


Pér 


» 


100 Perecseny 


sz.-somlyói 


Porcz 


» 


*Rákos 


krasznai 


Ráton 


» 


Récse 


)► 


105*Róna 


zsibói 


Sármaság 


sz.-somlyói 


Somály 


» 


^Somfaivá 


sz.-csehi 


Somlyó-Csehi 


sz.-somlyói 


no Somlyő-Ujlaki 


» 


i 


Digitizedby Google J 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



105 



Község 


Járás 


Szakácsi 


tasnádi 


*Szamos-N.-Goroszló 


zsibói 


*Szamos-Széplak 


» 


Szám os-Udvarhely 


» 


115 Szainos-Ujlak 


sz.-csehi 


Szécs 


sz. -somlyói 


Szer 


sz.-csehi 


Szilágy-Cseh 


» 


Szilágyfö-Keresztúr 


zilahi 


120 Szilágy-Kövesd 


sz.-somlyói 


Szilágy-Sámson 


zilahi 


Szilágy-Somlyó 


r. t. V. 


Szilágy-Szent-Király 


zilahi 


Szilágy-Sziget 


sz.-somlyói 


125 Szüvás 


tasnádi 


Szödemeter 


» 


Tasnád 


» 


Tasnád-Szántó 


» 


Tasnád- Szarvad 


» 


13li Uj-Némed 


» 


Úsztató 


» 


*Vadafalva 


sz.-csehi 


Varsolcz 


krasznai 


Vérvölgy 


zilahi 


135*Völcsök 


sz.-csehi 


Zálnok 


tasnádi 


Zilah 


r. t. V. 


Zovány 


sz.-somlyói 


*Zsibó 


zsibói 



L 



Digiti 



ized by Google 



4^, 



r 



106 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189^. 

Község Járás 

XXX VIL Szolnok'DöboJca vármegye: 

Bacza dési 

Dés r. t. V. 

Désakna dési 

Füzes-Szent-Péter csáki-gorbói 

5 Kozárvár dési 

Paptelke csáM-gorbói 



V. 



XXX VIII. Temt 

Ablián 


^s varmegye: 
fehértemplomi 


Allios 


lippai 


Aranyág (Hernyákova) 


rékási 


*Bakovár 


buziási 


5 Bavanistye 


kubini 


Baricza (Charlottenburg) 


lippai 


Birda 


dettai 


Bogda (Neuhof) 


lippai 


Brestye 


yerseczi 


10 Bmckenau (Piske) 


vingai 


Buchberg 


lippai 


Búzád 


rékási 


*Buziás 


buziási 


Denta 


dettai 


15 Detta 


» 


Dézsánfalva 


verseczi 


Duplaj 


fehértemplomi 


Fehértemplom 


r, t. V. 


Féregyháza, 


új -aradi 


20 Ferendia 


verseczi 


Fibis 


új-aradi 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RKNDEUETEK TÁRA. 1893. 



107 



Község 


Járás 


Fonlak 


uj -aradi 


Füskút 


» 


Gája 


kubini 


25 Galtaja 


dettai 


GUád 


csákovári 


*Grebenácz 


fehértemplomi 


Gyarmata 


központi 


Hidegkút 


lippai 


30 Hodony 


vingai 


Izbistye 


fehértemplomi 


Jabuka 


verseczi 


Janova 


rékási 


Jaszenova 


fehértemplomi 


35 Jezvin 


rékási 


*Kádár 


buziási 


Kalácsa 


vingai 


*KároIyfalYa 


fehértemplomi 


Keresztes 


új -aradi 


W Keszincz 


lippai 


Kis-Becskerek 


központi 


Kisfalud 


új-aradi 


Kis-Gáj 


verseczi 


Kis-Szredistye 


» 


*5 Kis-Zsám 


» 


Kis-Klopódia 


» 


Knéz 


vingai 


Komját 


lippai 


Kövesd 


» 


^ Kralyevácz 


rékási 


Krusicza 


fehértemplomi 


Kubin 


kubini 


Kudricz 


verseczi 



Digiti 



ized by Google 



108 



MAGYARORSZÁGI ILBNDELBTBK TÁRA. 1893. 



^ 



Készség 


Jái-ás 


Kustyél 


verseczi 


55 Kussicz 


fehértemplomi 


Laczunás 


verseczi 


Lagerdorf 


fehértemplomi 


Lippa 


lippai 


Máslak 


■'> 


60 Markovecz 


verseczi 


Mélynádas 


rékási 


Merczifalva 


vingai 


Meticz 


verseczi 


Monostor 


vingai 


65 Moravicza 


verseczi 


Móriczföld 


dettai 


Murány 


vingai 


Nagy-Semlak 


dettai 


Nagy-Szredislye 


verseczi 


70 Nagy-Zsám 


/> 


Német-Bencsek 


vingai 


Német-Remete 


lippai 


Német-Ság 


új -aradi 


Német-Sztamóra 


verseczi 


75 Német-Szent-Péter 


új-aradi 


Niczkifalva 


buziási 


Nikolincze 


fehértemplomi 


*Ó- és Új-Paláilka 


» 


*Opaticza 


dettai 


80 Orczifalva 


vingai 


Oresácz 


fehértemplomi 


Párta 


» 


Paulis 


verseczi 


Petrovoszello 


rékási 


85 Plosicz 


kubini 



Digitized by 



Google 







MAGYARORSZÁGI RENOEJLETEK TÁRA. 1893. 



109 



\ 



Község 

Podporány 

Rebenberg 

Rékás 

Rekesely (Allringen) 
90 Rétháí 

Retisova 

Rornán-Bencsek 

Sistarovecz 

Szécsány 
95 Szt. -András 

Szépfalu 

Szilas 

Szolsicza 

Sztancsova 
tüO TemesTilr 

Traimau 

Új-Arad 

Uj-Bessenyő 

Új-Bodrog 
105 Újfalu 

ülma 

Varadia 

Vattina 

Tersecz 
110 Vinga 

Vlajkovecz 

*Vojtek 

Vojvodincz 

Vöröstemplom 
115 Vracsevgáj 

Zádorlak 

Zsadány 



Járás 

verseczi 

fehértemplomi 

rékási 

lippai 

új -aradi 

verseczi 

vingai 

lippai 

vingai 

új -aradi 

lippai 

buziási 

verseczi 

rékási 

sz. kir. város 

lippai 

új-aradi 

központi 

új -aradi 

lippai 

fehértemplomi 

verseczi 

» 
t. h. j. f. V. 
r. t. V. 
verseczi 
csákovári 
verseczi 
fehértemplomi 

» 
uj-aradi 
vingai 



Digiti 



ized by Google 







no 


MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 1893. 1 




Község 


Járás 




XXXIK, 


Tolna vármegye: 




Agárd 


központi ; 




Alsó-Nána 


» 




Alsó-Nyék 


» 




Apár 


Yölgységi 


5 


Apáti 


» 




Bátta 


központi 




Báttaszék 


» 




Bedeg 


dombóvári 




Belász 


völgységi 


10 


Bonyhád 


» 




Bölcske 


d.-földvári 




Börzsöny 


völgységi 




Csehi-Szemcse 


dombóvári 




Csibrák 


simontornyai 


15 


Czikó 


völgységi 




Décs 


központi 




Diós-Berény 


simontornyai 




Döbrököz 


dombóvári 




Döri-Patlan 


völgységi 


20 Duna-Földvár 


d.-földvári 




Duna-Szt-György 


» 




*Dúzs 


simontornyai 




Értény 


d.-földvári 




Felsö-Ireg 


» 


25 


Felsö-Nána 


völgységi 




Felső-Nyék 


dombóvári 




Fürgéd 


» 




Gerjen 


d.-földvári 




Gindly-család 


» 


30 


Görbő-Belecska 


simontomyai 

Digitizedby Google ■ 


k 




-^ 





■pi^^^^pS?ÍW5W^^5P¥w»^4^^?'47^r^ 


^^^^^^MAGYARO^^ 


AGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 111 ^ ^^ ^^H 


W Község 


Járás ^^H 


1 Grabócz 


völgységi ^M 


1 Gyönk 


simontornyai y^l 


1 Györe 


völgységi '-^H 


B Györköny 


dunaföldvári J^| 


■ 35 Gyula-Jováncza 


dombóvári ^^^| 


Hant 


Yölgységi ^^ 


Harcz 


központi ^^^^1 


Hidegkút 


siraontornyai ^H 


Högyész 


"^^^1 


40 Izmény 


völgységi ^^1 


Kajdács 


d. -földvári "1^1 


Kalaznó 


simontornyai ^H 


Kánya 


dombóvári 3H 


Kéty 


simontornyai j| 


45 Kis-Dorog 


völgységi 'JH 


Kis-Mányok 


» ^ 


Kis-Székely 


simontornyai 


Kis-Tormás 


» f 


Kis-Vejke 


völgységi 


50 Kocsola 


doml^ovári j 


Kokasd 


völgységi ] 


Kovácsi 


» 


Kölesd 


simontornyai '^ 


Kömlöd 


d.-földvári 


55 Kurd 


dombóvári ^, 


Ladomány 


völgységi 


; Lápafö 


dombóvári 


Lengyel 


völgységi 


Madocsa 


d.-füldvári 


60 Majos 


völgységi .-- 


Máza 


» 


Medina 


simontornyai 


É 


Digitizedby Google ^ 


--^^1 



» 


112 


MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 189:^. V 






Község 


Járás 9 






Miszla 


simontornyai 






Mórágy 


völgységi 




65 


Möcsény 


» 






Mözs 


központi 






Mucsfa 


völgységi 






Mucsi 


simon tornyai 






Murga 


» 




70 


Nagy-Mányok 


völgységi 


\ 




Js^agy-Székely 


simontornyai 






Nagy-Szokoly 


dombóvári 






Xagy-Vejke 


völgységi 






Nak 


dombóvári 




75 


.Xt'^raedi 


simontornyai 






Német-Kér 


d. "földvári 






Ü-Dombovár 


dombóvári 






Ozora 


» 


' 




Öcsény 


központi 




80 Paks 


d. -földvári 






Palatincza 


völgységi 






Pálfa 


simontornyai 






Pari 


dombóvári 


' 




Pilis 


központi 




85 


Pinczehely 


dombóvári 






Regöly 


» 






Sár-Szt-Lörincz 


simontornyai 






Simontornya 


» 






Szakadat 


y> 




í)0*Szakály 


dombóvári 






Szakcs 


» 






Szálka 


völgységi 






Szántó 


dombóvári 






Szárazd 


simontornyai 



Digitized by 



Google 



vJ^-.'^. 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



113 



Község 

95 Szegzárd 

Tabód 

Tamási 

Tengőd 

Tevel 
100 Tolna 

Tót-Kér 

Tót-Keszi 

Udvari 

Uj-Dombovár 
105 Uzd-Borjád 

Váralja 

Várasd 

Várdomb 

Várong 
110 Varsád 

Závod 

Zomba 



Járás 

központi 

völgységi 

dombóvári 

» 
völgységi 
központi 
dombóvári 

» 
simontornyai 
dombóvári 
simontornyai 
völgységi 

» 
központi 
dombóvári 
simontornyai 
völgységi 



XL. Torda-Aranyoa vármegye: 

*Aranyos-Lóna felvinczi 

*Egerbegy tordai 
*Mészkö » 

Torda r. t. v. 



XLL Torontál vármegye: 

Alibunár alibunári 

^Vlmás (Jabuka) pancsovai 

Antalfalva antalfalvai 

Bárúnda » 



Digiti 



ized by Google 



114 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 1893. 



Község 


Járás 


5 Basahid 


n.-kikindai 


Béga-Szt-György 


n.-becskereki 


BUlét 


csenei 


Botos 


n.-becskereki 


Bresztovácz 


pancsovai 


10 Gsávos 


módosi 


Gsenta (Leopoldova) 


antalfalvai 


Gzrepája 


» 


Dobricza 


aübunári 


Dolova 


pancsovai 


15 Dolacz 


bánlaki 


Emesztháza 


n.-becskereki 


Farkasdin 


antalfalvai 


Feketehó (Gsemabara) 


t.-kanizsai 


Franzfeld 


pancsovai 


20 Glogon 


» 


Grabácz 


zsombolyai 


*Gyertyámos 


csenei 


Hertelendyfalva 


pancsovai 


Homolicz 


» 


25 Horvát-Kécsa 


csenei 


Idvor 


antalfalvai 


Háncsa 


alibunári 


Istvánföld 


módosi 


Ittvamok 


n.-becskereki 


30 Jarkovácz 


antalfalvai 


Kis-Margitta (Margiticza) 


alibunári 


Kis-Torák 


n.-becskereki 


Lajosfalva 


antalfalvai 


Lovrin 


peijámosi 


35 Magyar-Ittebe 


párdányi 


Melencze .f' 


t.-becsei 



Digitized by 



Google 



J^^J< I T-^^-^ - 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



115 



Község 

Nagy-Becskerek 

Nagy-Ösz 

Nagy-Teremia 
40*Német-Czernya 
*Orlovát 

Oppova 

Ó-Telek 

Ozora (Uzdin) 
45 PancsoTa 

Periasz 

Potrovoszelló 

Réva-Ujfalu (Bánát-) 

Rogendorf 
50*Román-Écska 

Román-Kécsa 

Rudolfsgnad 

Sándorház 

Szakula 
55 Számos 

Szevkerin 

Szeleus 

Szent-Hubert 

Szent-Mihál^^ 
60 Szerb-Ittebe 

Szerb-Módos 

Szerb-Neuzina 

Szerb-Párdány 

Szerb-Szent-Péter 
65 Sztarcsova 

Tomasovácz 

Torontál-Vásárhely fDebel- 
jácsa) 



Járás 

r. t. V, 
n.-szt-miklósi 

» 
zsombolyai 
n.-becskereki 
antalfalvai 
párdányi 
antalfalvai 
t. h. j. f. V. 
n.-becskereki 
alibunári 
pancsovai 
n.-becskereki 

» 
csenei 

n.-becskereki 
perjámosi 
antalfalvai 
alibunári 
pancsovai 
alibunári 
zsombolyai 
alibunári 
párdányi 
módosi 

. párdányi 
perjámosi 
pancsovai 
antalfalvai 



Digiti 



ized by Google 



■: '^^ 



116 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



Község 




J^ás 


Ujvár 




csenei 


Zichyfalva 




bánlaki 


70 Zsigmondfalva 




n.-becskereki 


Zsombolya 




zsombolyai 


' XLll. Ugorna 


vármegye : 


Akli 




tiszántúli 


Dabolcz 




» 


Fekete-Ardó 




» 


Gyula 




» 


5 Nagy-Szöllös 




tiszáninneni 


Saláűk 




» 


Túr-Terebes 




tiszántúli 


XLUL 


Ung vármegye: 


Banka-Vimia 




szobránczi 


Csertész 




ungvári 


Gerény 




» 


Horlyó 




^ 


5*Kalusa 




szobránczi 


Nagy-Szlalina 




ungvári 


Radváncz 




» 


Szerednye 




» 


Ungvár 

4 




r. t. V. 


XLIV. 


Vas 


vármegye : 


Györvár 




vasvári 



Digitized by 



Google 



MAGV'ARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



117 



Község 



Járás 



XLV. Veszprém vármegye: 



Acs-Teszér 


zirczi 


Ádász-Tevel 


pápai 


Ajka 


devecseri 


Ajka-Rendek 


}> 


5 Aka 


zirczi 


Almádi 


veszprémi 


Bakony-Nána 


zirczi 


Bakony-Ság 


pápai 


Balatonfö-Kajár 


enyingi 


10 Berhida 


veszprémi 


Bódé 


devecseri 


Bozsok 


enyingi 


Csajág 


» 


Gsékut 


devecseri 


15 Csemye 


zirczi 


Csetény 


» 


Dáka 


pápai 


Dég 


enyingi 


Dóba 


devecseri 


20 Döbrönte 


pápai 


Enying 


enyingi 


Faész 


veszprémi 


Fok-Szabadi 


enyingi 


Hajmáskér 


veszprémi 


25 Halimba 


devecseri 


Jásd 


zirczi 


Kenése 


enyingi 


Kéttomyúlak 


pápai 


Kis-Jenö 


devecseri 


30 Kis-Kovácsi 


veszprémi 


1 





Digitized 



by Google 



' "^^1^ 



118 



UAGYAKORSZÁGI RENDBLBTKK TÁRA. 1893. 



t^-. 



Község 


Járás 


Kílngös 


enyingi 


Lajos-Komárom 


» 


Leányfalu 


veszprémi 


Lepsény 


enyingi 


35 Liter 


veszprémi 


Lovász-Patona 


pápai 


Magyar-Polány 


devecseri 


Markó 


veszprémi 


Mencshely 


» 


40 Mezö-Komárom 


enyingi 


Mezö-Szt-György 


» 


Nagy-Hidegkút 


veszprémi 


Nagy-Szöllös 


devecseri 


Német-Polány 


» 


45 Ocs 


» 


Ösi 


veszprémi 


Pápa-Kovácsi 


pápai 


Pápa-Teszér 


» 


Pap-Keszi 


1^ 


50 Réde 


zirczi 


Siómaros 


enyingi 


Sóly 


veszprémi 


Somlyó-Vásárhely 


devecseri 


Szápár 


zirczi 


55 Szent-Iván 


pápai 


Szent-István 


veszprémi 


Szent-Király-Szabadja 


» 


Szilas-Balhás 


enyingi 


Tót-Vázsony 


veszprémi 


60 Ugod 


pápai 


Vanyola 


» 


Várpalota 


veszprémi 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDKI.KTEK TÁRA. 18 


Község 


Járás 


Veszprém 


r. t. V. 


Vilonya 


veszprémi 


65 Vörösberény 


» 


XLVI. Zala 


vármegye : 


AkaH 


tapolczai 


Alsó-Dörgicse 


» 


Alsó- és Felsö-Aranyód 


z.-szt-gróti 


*Alsó-Lendva 


alsó-lendvai 


5 Alsó-Örs 


tapolczai 


Alsó-Zsid 


keszthelyi 


Arács 


tapolczai 


Aszófö 


» 


Badacsony-Tomaj 


» 


10 Balaton-Ederics 


• » 


Balaton-Füred 


» 


Balaton-Henye 


» 


Balaton-Kis-Szöllös 


» 


Balaton-Kövesd 


» 


15 Balaton-Udvari 


» 


*Bányahegy 


csáktornyai 


Gsabrendek 


sílmegi 


Gsáford 


z.-szt-gróti 


Gserszeg-Tomaj 


keszthelyi 


20 Csicsó 


tapolczai 


Csopak 


» 


Dióskál 


pacsai 


üiszel 


tapolczai 


Felsö-Dörgicse 


» 


25*Felsö-Mihályfa 


csáktornyai 


Felsö-Örs 


tapolczai 



119 



Digiti 



ized by Google 



^^^7^e^^!^^^ 



v.r-«^K.;^;j(«pr:i 



'f %^vW9Vs fn 



120 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189H. 









Község 


Járás 


*Felsö-Véghegy 


Csáktornyái 


*Fereaczhegy 


* 


Gétye 


pacsai 


30*Göröghegy 


csáktornyai 


Gulács 


tapolczai 


Gyenes-Diás 


keszthelyi 


*Györgyhegy 


csáktornyai 


Gyulakeszi 


tapolczai 


35*Gyümö]cshegy 


csáktornyai 


Haláp 


tapolczai 


Hegymagas 


» 


Homok-Komárom 


n. -kanizsai 


Hosszúfalu 


pacsai 


40 Kapolcs 


tapolczai 


Káptalantóti 


» 


Karos 


n.-kanizsai 


*Kedveshegy 


Csáktornyái 


^Kerekhegy 


» 


45 Kis-Apáti 


tapolczai 


Kis-Dörgicse 


» 


Kis-Komárom 


n.-kanizsai 


Komárváros 


» 


KöYágó-Örs 


tapolczai 


50 Köves-Kálla 


f> 


Közép-, Felső- és Alsó-Nemes- 


Apáti 


egerszegi 


*Lapáthegy 


csáktornyai 


Lesencze-Istvánd 


tapolczai 


Lesencze-Németfalu 


3^ 


55 Lesencze-Tomaj 


1^ 


Lovas 


» 


Margithegy 


csáktornyai 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



121 



Község 

Meszes-Györök 

Mindszentkálla 
60 Monostor- Apáti 

Monoszló 

Nagy-Pécsely 

Nemes-Pécsely 

Nemes-Vita 
65 Ó-Budavár 

Oskolahegy 

Ördög-Henye 

Örvényes 

Paloznak 
70 Pula 

Raposka 
*Stridó 

Sümeg 

Szent-Antalfa 
75 Szent-Békálla 

Szent-Györgyvár 

Szent-Jakabfa 
*Szent-Péterúr 

Szepezd 
80 Szigliget 

Tagyon 

Talián-Dörögd 

Tapolcza 

Tihany 
85 Tördemicz 

Tűrje 

Vanyarcz-Vashegy 

*Várhegy 

Vászoly 



Járás 

keszthelyi 
tapoiczai 



L 



Csáktornyái 

egerszegi 

tapoiczai 



csáktornyai 

sümegi 

tapoiczai 

» 
keszthelyi 
tapoiczai 
pacsai 
tapoiczai 

» 

» 

» 

» 

» 
z.-szt.-gróti 
keszthelyi 
csáktornyai 
tapoiczai 



Digiti 



zedby Google 



'<svm 



90 



MAGYARORSZÁGI 


RENDELETEK TÁRA. 1 


Község 


Járás 


Vigánt 

Zala-Koppány 

Zala-Szt-László 


tapolczai 
z.-szt-gróti 
» 


Zalabér 


» 


Zánka 


tapolczai 



189a. 



XLVII. Zemplén vármegye: 



Bekecs 


szerencsi 


Bodrog-Keresztúr 


tokaji 


Bodrog-Kisfalud 


^ » 


Bodrog-Olaszi 


» 


5 Gsernahó 


s.-a.-ujhelyi 


Erdö-Bénye 


tokaji 


Erdö-Horváti 


» 


Gesztely 


szerencsi 


Golop 


» 


10 Hernád-Németi 


» 


Király-Helmecz 


bodrogközi 


Kis-Bári 


s.-a.-ujhelyi 


Kis-Dobsza 


szerencsi 


Kis-Toronya 


s.-a.-ujhelyi 


15 Komlóska 


tokaji 


Ladmócz 


s.-a.-ujhelyi 


Legyes-Bénye 


szerencsi 


Mád 


» 


Mátyásháza 


s.-a.-ujhelyi 


20 Megyaszó 


szerencsi 


Monok 


» 


Nagy-Bári 


s.-a.-ujhelyi 


Nagy-Kövesd 


bodrogközi 


Nagy-Toronya 


s.-a.-ujhelyi 



Digitized by 



Google 



UAGYAKORSZÁGl RSNUSLETEK TÁRA. 1898. 



123 



Község 


Járás 




25 Olasz-Liszka 


tokaji 




Ond 


szerencsi 




Petrahó 


s.-a.ujhelyi 




Rátka 


szerencsi 




Sáros-N.-Patak 


s.-a.-ujhelyi 




30 Sátoralja-Ujhely 


» 




Sóstófalva 


szerencsi 




Szerencs 


» 




SzőUöske 


s.-a."UJhelyi 




Tálya 


szerencsi 




35 Tarczal 


tokaji 




Tokaj 


» 




Tolcsva 


» 




Vámos-Ujfalu 


» 




Vég-Ardó 


s.-a.-ujhelyi 




40 ZoTTibor 


szerencsi 




Zsadány 


tokaji 






1891. 1892. 


Növekedés 




végén végén 


1892-beD 


Filloxeris községek száma 


2169 2322 


153 


Sikerrel irtott hely 


1 1 





Digiti 



ized by Google 



-nv'*;,.? • ^^^r<<*' "-vv^-r^Miir. -rr*" ■ ^.f^gm;^^^ 'ír^ft- 



124 MAGYARORSZÁGI REiNDELETEK TÁRA, 1893. 



I 



5. 

i m. kir. honvédelmi minlsternek 256. szám alatt vala- 
mennyi törvényhatóság közönségéhez intézett körren- 
delete, 

azátvonuló legénységnek a szállásadók által 
kiszolgáltatandó étkezésért a kat. javadalma- 
zásból fizetendő térítési összegnek az 1893. 
évre leendő megállapítása tárgyában. 

A közös hadsereg és a honvédség legénységének (őr- 
mestertől és hasonló rendfokozatú altiszttől lefelé) átvonu- 
lás alkalmával a szállásadók által kiszolgáltatandó étke- 
zésért a katonai (honvédségi) javadalmazásból fizetendő 
térítési összeget — az 1879. évi XXXVI. törvényczikk 
51. szakasza alapján — a közös hadügyminister úrral 
egyetértőleg, az 1893-ik évre a következőképen állapí- 
tom meg: 

a dunáninneni részekben húsz és fél (20-5) kraj- 
czárban : 

a dunántúli részekben huszonegy és fél (21 -5) kraj- 
czárban ; 

a tiszáninnení részekben tizenkilencz (19) krajczárban; 

a tiszántúli részekben tizenkilencz és fél (19*5) kraj- 
czárban ; 

a királyhágóntúli részekben tizenkilencz (19) kraj- 
czárban ; 

Horvát-Szlavonországban tizenkilencz (19) krajczárban; 

Budapest fő- és székvárosban huszonhét és fél 
(27-5) krajczárban; 



Digitized by 



Google 



_ T I ^- 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 1Í5 

Pozsonyban harmincz (30) krajczárban ; 

Kassán huszonhárom és fél (2 3 -5) krajczárban; 

Temesvártt huszonhárom és fél (23*5) krajczárban ; 

Kolozsvártt huszonegy és fél (21 '5) krajczárban: 

N a g y-S zebenben huszonnégy (24) krajczárban ; 

Zágrábban huszonkét (22) krajczárban; 

Fiuniéban huszonnégy (24) krajczárban. 

Miről a törvényhatóságot tudomás és közhirrététel 
végett értesítem. 

Egyúttal felhívom a törvényhatóságot, hogy az 1892. 
évi október hó 1-től 1893. évi szeptember hó végéig divó 
marhahús-árakról a szokott módon összeállítandó kimuta- 
tást hozzám folyó évi október hó 15-éig terjeszsze föl. 

Budapesten, 1893. évi január hó 3-án. 
A minister helyett: 

Gromon Dezső, s. k. 

államtitkár. 



Digiti 



ized by Google 



126 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



a 

1 m. kir. honvédelmi mínlsternek 76.016/1892. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz Intézett körrendelete, 

az 1892. évi katonai bevonulásoknak a mull 
évi cholerajárvány miatt történt részleges fel- 
függesztése ügyében tett intézkedések meg- 
szüntetése tárgyában. 

A bevonulásoknak a cholera-járványra való tekintettel 
szükségessé vált részleges felfüggesztése tárgyában 1892 
évi október hó 2-áról 53.561. szám alatt kiadott körren- 
deletem*) 1-sö pontját a német birodalomban tartózkodó 
közös hadseregbeliekre vonatkozólag — a cs. és kir. közös 
hadügyminister úrral egyetértöleg — ezennel megszüntetem 
és ezen megszüntető intézkedésemet egyúttal a német biro- 
dalomban tartózkodó honvédekre is kiterjesztem. 

Egyúttal elrendeltetik, hogy mindazon közös hadsereg- 
beli egyévi önkénteseknek tényleges szolgálata, kiknek 
1892. évi október hó 1-én a tényleges szolgálatra be 
kellett volna vonulniok, de a kik a behivás felfüggesztése 
miatt ez ideig be nem vonultak, a legközelebbi tényleges 
szolgálati időszak kezdetéig halasztassék el. 

A közös hadseregbeli ujonczok a szervezeti szabályok- 
nak megfelelő határnapokra, a még katonailag kiképzendő 
póttartalékosok pedig a legközelebbi kiképzési időszakra 
fognak behivatni. 

Jelen rendeletem azonnal közhírré teendő. 

Budapesten, 1893. évi január hő 5-én, 
A minister helyett: 

Gromon Dezső, s. k. 

, államtitkár. 



•) Lásd : »Magy. Rend. Tára« 1892. évf. 2209. lap. 

Digitized by CjOOQ IC 



MAGYARORSZÁGI RSNDBLRTEK TÁRA. 1898. 127 



7. 

A DL Ur. honvédelmi mlnlsternek 9315. siám alatt vala- 
mennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, 

a fiumei cs. és kir. hadtengerészeti akad|é- 
miába való felvétel tárgyában. 

A fiumei cs. és kir. hadtengerészeti akadémiában az 
i893/94-ik iskolai év kezdetén betöltendő egészen ingyenes 
és féldíjmentes, valamint fizetéses és alapítványi helyek 
betöltésére vonatkozólag kibocsátolí, s a ^Budapesti Köz- 
lönye-ben is megjelent pályázati hirdetményt*) oly [fel- 
hívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy annak 
saját területén minél szélesebb körben leendő közzététele 
végett kellőleg intézkedjék. 

Budapesten, 1893. évi február hó 26-án. 
A minister helyett: 



Gromon Dezső, s. k. 

államtitkár. 



♦) Kö2z4tétetett a ^Budapesti Közlönye 1893. évi 49., 60. és 51. számaiban 



Digiti 



ized by Google 



::^ 



128 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



Melléklet a 7. sgámhoz. 



Pályázati hirdetmény 

a fiumei cs. és kir. hadtengerészeti akadémiába való felvétel 
. t tárgyában.*) 

A kövelkezö 1893/94. iskolai év kezdetén (szeptember 
*"• hó 16-án) a fiumei hadtengerészeti akadémiában előre- 

láthatólag 31 egészen ingyenes és féldíjmentes (a közös 
hadügyi tárczából javadalmazott) kincstári, illetőleg fizetéses 
és alapítványi hely fog betöltetni. 

, Felvételnek az I-sö és Ill-ik évfolyamba van helye. 
A Il-ik évfolyamnak túltömöttsége miatt, erre az évfolyamra 
felvételi kérvények el nem fogadtatnak. 

A felvétel általános kellékei a következők:**) 
a magyar vagy az osztrák állampolgárság (külföldiek 
>'- részére Ö császári és apostoli királyi Felségének legmaga- 

^ sabb engedélye kívántatik meg); 

^^ testi alkalmasság ugy a katonai nevelésre, mint az 

;" ezutáni tengerhadi szolgálatra, mely alkalmasság szabály- 

szerű katonai orvosi bizonyitványnyal igazolandó; 



*) A magyar állami alapítványi helyekre nézve egyidejűleg külön pályá- 
zati hirdetmény bocsáttatik ki, 

**) A felvt leli feltételek nyomtatóit teljes kiadásban »Seidel L. és fia< 
czégnél Bécsben kaphatók és kívánatra a cs. és kir. közös hadögyministerinm 
tengerészeti osztálya, a pólai cs. és kir. kikötő tengernagyi hivatala, a triesííi 
tengerészeti kerületi parancsnokság és a fiumei hadtengerészeti akadémia 
parancsnoksága által is kiszolgáltatnak. Az ezen akadémiánál megüresedő 
magyar állami alapítványi helyek természetéről és magáról a nevelésről pedig 
bővebb tájékozást nyújt Láner Gyula által szerkesztett és a honvédelmi 
minister által jóváhagyott »Az osztrák-magyar hadsereg katonai neveló- és 
képzöintézetei különös tekintettel a magyar állami alapiiványi helyekre* ciímú 
munka, a mely Budapesten Grill udv. könyvárusnál kapható. 



Digitized by 



Google 



MAÖyARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1803. t29 

kielégítő erkölcsi magaviselet; 

a teljesen betöltött 14-ik és még túl nem haladott 
16-ik életév az I-sö évfolyamba és a túl nem haladott 
19-ik életév a Ul-ik évfolyamba való felvételhez; 

a megkívántató előtanulmányok, nevezetesen: az I-sö 
évfolyamba való felvételhez valamely nyilvános reáliskola 
vagy gynmasium (polgári iskola), vagy ezekkel egyenjogo- 
sitott s az osztrák-magyar monarchiában lévő egyéb tan- 
intézet* négy, a Ill-ik évfolyamba való felvételhez a közép- 
iskola és ezzel egyenértékű tanintézetek összes osztályainak 
kielégítő összeredménynyel való bevégzése. 

A (közös hadügyi tárczából javadalmazott) kincstári 
helyekre katonatiszteknek s katonai, udvari és állami hiva- 
talnokoknak fiai bírnak igénynyel. 

A Fiume városbeli családok fiai számára fentartott s a 
jövő tanév elején betöltendő kincstári (egészen díjmentes) 
helyet elnyerhetik oly pályázók is, a kiknek szülei nincse - 
nek állami szolgálatban. 

Fizetéses növendékekül általában magyar vagy osztrák 
állampolgárok fiai, kik a megkívántató feltételeknek meg- 
felebek, felvehetők. 

Az éleknezési átalány fizetéses helyért ez idő szerint 
évenkint 800 forint, féldíjmentes helyért 400 forint, mely 
összegből a növendékre az intézetben fordítandó minden 
kiadás födöztetik. Ezen átalány két egyenlő részletben fél- 
évenkint előre kíildendő meg a fiumei hadtengerészeti 
akadémia parancsnokságának, és pedig az első részlet min- 
den évnek szeptember hava 16-án, a második pedig 
márczius hava 16-án. 

A pályázók közül fölvételre kijelölt ifjak Fiúméban 
fölvételi vizsgálatot kötelesek tenni. Ezen vizsgálat tárgyai 
az I-sö évfolyamba belépőkre nézve : 

9 



Digitized by 



Google 



130 MAGYAKORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 18d3. 

a) német nyelv,*) 

b) mennyiségtan, 

c) történelem és földrajz, 

d) természettudományok. 
Ezen tárgyakból oly teljedelemben teendő a fölvétel 

vizsgálat, a melyben azok a középiskola négy alsó osztá 
lyában előadatnak. 

A Ill-ik évfolyamba való belépéshez szükséges fe^ 
vételi vizsga mindazokat a tantárgyakat öleli fel, melyei 
a tengerészeti akadémia I-ső és Il-ik évfolyamában elő- 
adatnak ; a nyelvek közül azonban csupíin a német nyeh- 
bői és a franczia vagy az angol nyelvből való fölvéteS 
vizsga kötelező. A fegyverek vagy a tengerészeti és katonai 
gyakorlatok ismerete nem követeltetik. 

A fölvételi vizsgálatok szeptember hó 10-én kezdőd- I 
nek s ezekre a kijelölt pályázó ifjak idejekorán fognak I 
Fiúméba behivatni. 1 

A hadtengerészeti akadémiában a kiképzés 4 évig 
tart. A IV. évfolyamot kielégítő eredménynyel bevégzett 
növendékek, Il-od osztályú tengerész-hadapródokká nevez- 
tetnek ki. 

A legfelsőbb évfolyamban minden fizetéses növendék 
részére az élelmezési átalány utolsó részletének lefizeté- 
sekor azon összeg is lefizetendő, mely annak tengerész- 
hadapródi felszerelésére szükséges. A kincstári növendékek 
és az alapitványosok fölszerelése a közös hadügyi java- 
dalomból fedeztetik. 

A hadtengerészeti akadémiába való felvételt kérő 
folyamodványok a cs. és kir. közös hadügyministerium 
tengerészeti osztályához Bécsbe intézendők. Állami vagy 



*) Azoknak, a kik magyar (vagy hotvát stb.) taDnyelvú iskolát láto- 
gattak, legalább annyira kell birniok a német nyelvet, hogy az előadásokat (ax 
oktatást) haszonnal hallgatni képesek legyenek. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDEIJTrEK TÁRA. 1898. 181 

udvari szolgálatban levő egyének felettes hatóságaik utján, 
magánszemélyek pedig a legközelebbi katonai tér-, állomás- 
Tagy kiegészitési kerületi parancsnokság utján nyújtsák be 
folyamodványaikat. 

Eziep kérvényeknek legkésőbben július hó 31-éig a cs. 
és kk. közös hadügyministerimn iteugerészeti osztályához 
kell beérkezniök; elkésve érkező folyamodványok tehát 
nem vehetők tekintetbe.*) 

A fölvéteh folyamodványokhoz melléklendők: 

1. a keresztlevél vagy születési bizonyítvány; 

2. a honossági (a községi illetőséget is igazoló) bizo- 
nyítvány (mely esetleg egy éven belül pótlólag is be- 
mutatható) ; 

3. a katonai orvosi bizonyítvány; 

4. a himlőoltási bizonyítvány, a mennyiben a beoltás 
a katonaorvosi bizonyítványban nem igazoltatik; 

5. a középiskolákban nyert összes iskolai bizonyit- 
ványok, ide értve az utolsó félévre vonatkozó bizonyit- 
ványt is. 

A hosszabb tényleges szolgálati kötelezettség elválla- 
lásáról szóló nyilatkozatok kiállítása — miután e kötele- 
zettség már a védtörvény által ki van mondva — nem 
kívántatik. 

Budapesten, 1893. évi február havában. 



•) A magyar állami alapítványi helyekre pályázók részéről — az ezekre 
nézTe külön kibocsátott pályázati hirdetmény értelmében — f. évi május hó 
15-éig a m. kir. honvédelmi ministerhez nyújtandók be a fölszerelt kérvények. 

A Modesti Bálint ezredes-féle megüresedett alapítványi helyre pályázók 
"* a mely hely trieszti, mitterborgi (isztriai) és pólai születésű ifjak számára 
▼ín fentartva — a trieszti helytartóság utján nyújtják be kérvényeiket. 

9* 



Digitized by CjOO^C 



132 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA* ' 1898. 



h 8. 

^. A m. Ur. honvédelmi mtaiisternek 11.243. szám alatt 

valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, 

^.r- a közös hadsereg katonai nevelő ésképző- 

intézeteibe, valamint a katonatiszti leányok 
nevelőintézeteibe való felvétel tárgyában. 

A közös hadsereg katonai nevelő- és képzöintézetei- 
ben, valamint a katonatiszti leányok soproni nevelőinté- 
zetében az 1893/94-ik tanév kezdetén betöltendő kincstári 
(a közös hadügyi tárczából javadalmazott) egész és fél- 
díjmentes, illetőleg alapítványi és fizetéses helyekre vonat- 
kozó pályázati hirdetményt, a közös hadügyminister uraak 
megkeresése következtében, oly fölhívással küldöm meg 
a törvényhatóságnak, hogy ezen, a »Budapesti Közlöny^^ 
hivatalos részében is megjelent hirdetménynek*) minél 
szélesebb körben, jelesen a városi elemi, továbbá a felsó 
nép- és polgári iskolákban is köztudomásra juttatása iránt 
azonnal intézkedjék. 

Ezen pályázati hirdetménynek a középtanodákban 
leendő közzététele végett a vallás- és közoktatásügyi 
m. kir. minister urat kértem föl. 

Budapesten, 1893. évi február hó 27-én. 
A minister helyett: 

Gromon Dezső s. k, 

áUamtitkáE. 



•) Közzétéletelt a »Budapesti Közlöny* 1893. évi 49., 50. és 61. si- 
máiban. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDELBTBK TÁRA. 189?. 133 

MéRMet a 8, stámhoz. 



Pályázati hirdetmény*) 

a közös hadsereg katonai nevelő- és képzöintézeteibe, valamint a 
katonatiszti leányok nevelőintézeteibe való felvétel tárgyában.**) 

A hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben az 
1893/94. iskolai év kezdetén (a katonai reáliskolákban 
szeptember hó 1-én, a katonatiszti árvák házában és a 
katonai akadémiákban szeptember hó 18-án) mintegy 
275 egész és féldíjmentes (a közös hadügyi tárczából 
javadalmazott) kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses 
liely fog betöltetni. 

Ezen helyek közül esik : 

25 hely a katonatiszti árvák házára ; 
170 5> a katonai alreáliskolák I-ső, 

20 y> ugyanazon iskolák ni-ik évfolyamára; 

60 » a bécsújhelyi katonai akadémia és a bécsi 
katonai műszaki akadémia I-ső évfolyamára. 

*) A cs. és kir. köaős hadOgyminister által kibocsátott (német nyelvű) 
pályázati hirdetmény, valamint az abban idézett szabályzat a pályázóknak cs. 
^ kir. katonai nevelő- és képző-intézetekbe való fölvétele tárgyában (Vor- 
sdiríft fiber dia Aufnahme von Aspiranten aos der Privat-Erziehang in die 
k. imd k. Militár-Erziehongs- und Bildungs-Anstalten«), a mig a készlet tart, 
Bécsben, a cs. kir. udvari államnyomdában és Seidel L. W. és fia udvari 
könyvkereskedőnél kapható. Útmutatást nyújt még Láner Gyula honvédelmi 
ministeri osztálytanácsosnak »Az osztrák-magyar hadsereg katonai nevelő* és 
képzőüitézetei, különös tekintettel a magyar állami alapitványi helyekre* 
czfmű munkája, a mely valamint az emiitett szabályzat is, Budapesten, Grill 
udvari könyvárusnál kapható. 

**) A magyar állami alapitványi helyeki-e nézve egyidejűleg kOlön 
pályázati hirdetmény bocsáttatik ki, mely szerínt az ilyen helyekre pályázók 
Í^Berelt kérvényei f. évi május hó 15-éig a honvédelmi ministerhez nyújtan- 
dók be. 

A fiumei hadtengerészeti akadémiát illetőleg szintén külön pályázati 
I hirdetmény bocsáttatott ki. 



Digitized by 



Google 



J34 MAOYAROKSZÁca RBNüELETEK tArA. 1893. 

A katonai alreáliskolák Il-ik és IV-ik évfolyamaiba 
rendszerinli felvételnek nincsen helye ; ezen évfolyamok- 
ban csak azon helyek töltetnek be, melyek természetes 
fogyaték (halálozás, elbocsátás stb.) következtében jutnak 
üresedésbe. 

A tatcíííaí fóreálMola báttneíy évfolyátíiába azonban 
— tekihíettel ezen intézetnek előrelátható állomány- 
viszonyaira — újabb felvételnek nincs helye. 

A felvételre nézve megállapított feltételek a hadsereg 
számára kiadott »Rendeleti Közlöny « 1888. évfolyamának 
8. számában közzétett és a pályázóknak a magánnevelés- 
böl katonai nevelő- és képzőbatézetekbe leendő felvételét 
tárgyazó szabályzatban foglaltatnak, és e helyütt csakis a 
fölvételhez megkivántató általános föltételek tétetnek 
közhirré. 

Ezen föltételek a következők: 

1. a magyar vagy osztrák állampolgári jog; 

2. testi alkalmasság; 

3. kielégitő erkölcsi magaviselet; 

4. a felvételre megkivántató legkisebb életkor elérése, 
illetőleg a legnagyobb életkornak túl nem haladása, neve- 
zetesei! : 

a katonatiszti árvák házára nézve a betöltött 7-ik 
évtől a túl nem haladott 13-ik évig; 

a katonai alreáliskolák I. évfolyamára nézve a betö - 
tött 10-ik évtől a túl nem haladott 12-ik évig; 

a katonai alreáliskolák III. évfolyamára nézve a betöl- 
tött 12-ik évtől a túl nem haladott 14-ik éVig; 

a katonai akadémia I. évfolyamára nézve a betöltött 17-ik 
évtől a túl nem haladott 20-ik évig terjed; az életkorra 
nézve szeptember hó 1-je irányadó; már besorozott pályá- 
zók a katonai akadémiákba nem vétetnek föl; 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1893. 135 

5. a megkivántató előismeretek, még pedig: 

a katonai alreáliskolák I-sö évfolyamába leendő fel- 
vételhez, a népiskola 4-ik vagy 5-ik osztályának látoga- 
tása kielégítő eredménynyel; 

a katonai alreáliskolák III. évfolyamába leendő fel- 
vételhez, valamely középiskola (Magyarországon polgári 
iskola is) 2-ik osztályának látogatása kielégítő ered- 
ménynyel ; 

a katonai akadémiák I-ső évfolyamába leendő fel- 
vételhez, valamely teljes középiskola legfelsőbb osztályá- 
nak látogatása kielégítő eredménynyel; 

6. a tandíjfizetés kötelezettségének elvállalása, mely 
Vandíj évenkint 14 frtban van megállapítva és minden 
iskolai év kezdetével fizetendő. 

A katonai reáliskolákban és akadémiákban egészen 
díjmentes vagy félfizetéses kincstári (a közös hadügyi tár- 
czából javadalmazott) helyekre, az idézett szabályzat 3. §-a 
értelmében csakis a tényleges katonai szolgálatban álló 
v3Lgy a rokkantak állományához tartozó tiszteknek, katonai 
hivatalnokoknak s altisztekneknek, azután udvari és pol- 
gári állami hivatalban levőknek fiai bimak igénynyel, fel- 
téve, hogy a fentebb jelzett feltételeknek megfelekiek. 

Dy kincstári helyekre a katonatiszti árvák házában 
csak katonatisztek árvái, ilyenek nem létében katonai 
hivatalnokok és altiszteknek vagy az ezekkel egyenrangúak- 
nak árvái, tarthatnak igényt. 

A katonai alreáliskolák első évfolyamába az ilyen 
kincstári helyekre jelenleg oly nagy azon pályázók száma, 
a kik az igényjogosultak I-ső csoportjába tartoznak, hogy 
azon pályázók, a kik az igényjogosultak Ill-ik, IV-ik vagy 
V-ik csoportjába tartoznak, előreláthatólag nem lesznek 
tekintetbe vehetők. 



Digitized by 



Google 



ti' 



f^.rs^ 



136 MAGYARORSZÁGI RENDELBTBK TÁRA. 1893. ^^ 

Az ezen utóbbi csoportokba tartozó pályázólüiak 
(nevezetesen : a tartalékban, a »szolgálaton kivüli« viszony- 
ban levő havidíjasok ; . — továbbá a tényleges és a rok- 
kant állományú altisztek, illetőleg ezekkel egyenrendüek. 
végre az udvari és állami hivatalnokoknak) kérvényei tehát, 
minthogy azok úgyis eredménytelenek volnának, ritiii 
fogadtatnak el. "i 

A katonai reáliskolákba és akadémiákba kijelöltek 
valamennyien fölvételi vizsgát kötelesek tenni. 

A katonai alreáliskolák I-sö évfolyamába pályá:zók a 
felvételi vizsgát anyanyelvükön is letehetik; s a német 
nyelv nem tudása a különben jól képesített pályázóknak 
fölvétele ellen akadályul nem szolgál. A katonai alreál- 
iskolák többi évfolyamaira pályázók a felvételi vizsgát 
szintén anyanyelvükön tehetik le, ha a vizsgáló-bizottság- 
nak Van oly tagja, a ki a vizsgát a jelölttel annak anya- 
nyelvén képes megtartani; oly pályázók azonban, kik 
magyar tannyelvű középiskolában végezték tanulmányai- 
kat, a katonai alreáliskolák Il-ik, Ill-ik és IV-ik évfolya- 
mára nézve a megszabott felvételi vizsgát minden körül- 
mények között magyar nyelven tehetik le ; de ezen pályá- 
zóknak is annyira birniok kell a német nyelvet, hogy az 
előadásokat haszonnal hallgatni képesek legyenek. 

A katonai akadémiákba való fölvételt kérő pályázók 
a vizsgát német nyelven kötelesek letenni és ezen nyel- 
vet annyira kell birniok, hogy a tanulmányokban való 
előmenetelük e tekintetben biztosítva legyen. 

A katonai reáliskolák magasabb évfolyamáiía és a 
katonai akadémiák I-sö évfolyamára pályázóknak felvételi 
vizsgája általában kiterjed az előbbi évfolyamok tantár- 
gyaira oly mérvben, a minőben azok az illető évfolyam- 
ban előadattak. 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RENDEl-ETEK TÁKA. 1898. 137 

A katonai ügyességek és katonai gyakorlatok nem 
B.cpt5zik a felvételi vizsga tárgyát. 

A felvételi vizsga terjedelme a többször idézett sza- 
bályzat I-ső mellékletében mindegyik évfolyamra nézve, 
röviden jelezve van. 

A bécsújhelyi katonai akadémiának rendeltetése, hogy 
növendékeit a gyalogság, vadász-csapatok és lovasság 
számára, a katonai műszaki akadémiáé pedig, hogy növen- 
dékeit a tüzérség, mérnökkar és utászezred, továbbá a 
vasúti és távirdai ezred számára képezze ki. A bécsi 
műszaki akadémiába leendő felvételt kérő folyamodvá- 
nyokban tehát megjelölendő, vájjon a pályázó a tüzérségi 
vagy a hadmérnök-kari osztályba kivánja-e magát felvé- 
tetni, mely kérelem a beosztásnál lehetőleg tekintetbe 
fog vétetni. 

A felvéteh kérvényekhez melléklendők: 

1. a keresztlevél (születési bizonyítvány); 

2. a szabályszerű katonai orvosi bizonyítvány a 
pályázónak testi alkalmasságáról; 

3. a legutolsó iskolai bizonyítvány (iskolai értesítő 
^agy iskolai kimutatás) és a múlt tanévben nyert egész 
évi bizonyítvány; *) 

4. a honossági bizonyítvány ; 
alapítványi helyekre pályázók részéről: 

5. különös igazolása annak, hogy pályázó az alapít- 
ványi okleTélben foglalt feltételeknek megfelel. **) 

Fizetéses növendékek a katonai reáliskolákba és 
k^atonai akadémiákba oly számban vétetnek fel, a mint 

*) A fölvételi vizsgára berendelt jelöltek az 1892/93. tanév befejezésévé] 
nyert egész évi bizonyítványt kötelesek magukkal hozni az intézetbe. 

**) Az alapítványi helyeknél követelt különös kellékek és az, hogy 
^<>vá és meddig nyújtandók be az ily kérvények a csatolt kimutatásból 
tllimek ki. 



Digitized by 



Google 




n 

^^. 






138 MAGYARORSZÁGI RExNDELBTEK TÁRA. 1893. 



azt a meglevő férőhelyek megengedik. A belépés feltéte- 
ir leire nézve a fentebb idézett 1888. évi szabályrendelet 

r irányadó oly hozzáadással, miszerint az ellátási díj a 

&: ; katonai reáliskolákban évi 400 írtban, a katonai akadé- 

% miákban pedig évi 800 frtban van megállapitva. Ezen 

X^ összeg, az illető intézet pénztáránál, félévi részletekben 

Jv előre fizetendő. Az ellátási díjnak már befizetett részlete 

St: az illető fizető növendéknek, az intézetből való idöelötti 

Cj kilépése esetében sem egészben, sem részben vissza nem 

tó ; téríttetik. 

ff C A 14 frt tandíj minden iskolai év kezdetével fize- 

^} tendő. 

>'■■■■ Ezenfelül minden fizetéses helyen levő növendék 

^- részére, a katonai akadémia utolsó évfolyamában a tiszti 

^ minőségben leendő kilépés esetére szükséges felszerelési 

^■/: - - költségek fedezésére az időnkint meghatározott összeg, 

Ü* az ellátási díj utolsó részletével egyidejűleg lefizetendő. 

^ Fizetéses helyre minden osztrák vagy magyar állam- 

polgár fia bir igénynyel ; képzettebb s jó bizonyitványnyal 
ellátott ifjak azonban, különösen ha katonatiszteknek, 
^ katonai (tengerészeti, honvéd), udvari és polgári állam- 

p hivatalnokoknak gyermekei előnyben részesülnek. 

^ A (közös hadügyi tárczából javadalmazott) kincstári 

I és a fizetéses helyek adományozását kérő folyamodványok, 

^ a hadsereg kiegészítési kerületi, tér-, vár-, hadtest (had-) 

^ parancsnokságai által, 1893, évi május hó 15-éig fogad- 

tatnak el. 

Az emiitett hatósághoz a kitűzött határidő után be- 
érkezett folyamodványok feltétlenül vissza fognak uta- 
síttatni. 



Digiti 



ized by Google 



alapitványhely. 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189B. 

A katonatiszti leányok soproni nevelőintézetben a 
jöTó tanév kezdetén (szeptember hó 1-én) a következő 
helyek tölthetők be: 

3 egészen ingyenes kincstári hely 

4 ^ /> Erzsébet császárné és 

királyné-féle 
4 » » Ferencz-Jüzsef-Er- 

zsébet- 

1 » » Valéria- 
4 » » Radetzky- 

2 >> » Ruthmayer- 

Mindezen emiitett helyek kizárólag a katonai állo- 
mányba tartozó tisztek leány-gyermekei (árvái) részére vannak 
fentartva. 

Az emiitett intézetben még a következő helyek fognak 
betöltetni : 

1 egészen ingyenes, Mária Terézia-rend-féle alapit- 
ványi hely, melyre a rend tagjainak hozzátartozói bimak 
igénynyel és 

1 egészen Mngyenes, alsó-ausztriai tartományi alapit- 
ványi hely. 

A pályázóktól megkívántatik, hogy 7-ik életévüket 
betöltötték, de 12-ik életévüket túl nem haladták, továbbá 
hogy valamely népiskola 2 — 5-ik osztályának látogatását 
igazolják. 

A katonatiszti leányok nevelőintézetében, évi 500 frt- 
nyi ellátási díj lefizetése mellett, néhány fizetéses hely is 
lesz betölthető. 

Az ellátási díj, az illető intézet pénztáránál, féléven- 
kint előre fizetendő. 




^m 



m 



M 






'^ 



,4 



n 
^i 

■^ 



-^ 



Digitized by 



Googjc 



<r"*5 



140 MAGYARORSZÁGI RENDRUSTEK TÁRA. 1893. 

Az ellátási díjnak már befizetett részlete, az illető 

fizető növendéknek az intézetből való idő előtti ki- 

r lépése esetében sem egészben, sem részben vissza nem 

téríttetik. 
i" 
: . A fizetéses helyekre csakis katonatisztek és katonai 

hivatalnokok leányai (árvái) bimak igénynyel. 

;.; • A katonatiszti leányok hemalsi nevelő intézetében, 

í* az állomány és helyiségviszonyokra való tekintettel, a 

1: ' jövő tanév elején sem díjmentes, sem fizetéses hely nem 

tölthető be. 

A fölvételi feltételek a közös hadseregbeli »Rendeleti 
Közlöny « 1892. évfolyamának 45. számában foglal- 
tatnak. *) 

•^_ Az alsó-ausztriai tartományi alapítványi helyet illető- 

leg a közhírré tétel a tartományi választmány által fog 
eszközöltetni. 

A Mária Terézia-rend-féle alapítványi hely elnyerése 
^^. . iránti pályázati folyamodványok a rend kanczellárjához 

: intézendők és 1893. évi május hó 31-ig a cs. és kir. 

közös hadügyministeriumhoz benyújtandók ; a többi helyek 
'^\ elnyerése iránti pályázati kérvények 1893. évi május hó 

15-ig szolgálati utón az illető hadtest- (hadterületi) parancs- 
noksághoz küldendők be. 

Miután az utóbb emiitett helyek adományozásánál 

első sorban a vagyontalan (apátlan és anyátlan) teljes 

árvák és az apátlan árvák veendők figyelembe, 'a rendel- 

^\ kezesre álló helyek száma pedig igen csekély, az anyátlan 

sC. árvák, vagy olyan pályázók folyamodványai, kiknek szülei 

élnek, előreláthatólag eredménytelenek maradnak. 



•) Ezek Bécsben Seidel L. W. és fia udvari könyvkereskedésében 
kaphatók. 



Digitizedby VjOOQIC ,. ^ 



HAGYARORSZÁGl RBNDELBTSK TÁRA, 1893. 



141 



A felvételi kérvényekhez melléklendők: 

1. a keresztlevél (születési bizonyitvány) ; 

2. a (községi illetőséget is igazoló) honossági bizo- 
nyitvány (egy éven belül utólag is beterjeszthető); 

3. a katonaorvosi bizonyitvány és esetleg a himlő- 
oltási bizonyitvány is; 

4. a legutóbb nyert iskolai bizonyitvány. 

Azon folyamodványok, melyek az emiitett határidő 
után nyújtatnak be, vissza fognak utasíttatni. 

Budapesten, 1893. évi február hóban. 






I 



Digitized by CjOOQIC 



14S 



MAGYAKOKSZÁOÍ KeNOELBTSK tARA. 189B. 



Melléklet a S, számhoz. 



Hí i m 11 - 

a hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben az 1893/T* 



Az alapítvány megnevezése 


-8 Cd 
< 


1 

A tanintézet, melyben a helyek t 
betöltetnek | 


Ó-Becse község 1 1 ^^^^"^^^ ""^'íkadémia """^ ^^^'^l 


1 

Brády báró ' 

! 

1 


2 


A katonai műszaki akadémia had- 
mérnöki osztálya esetleg katonai ai- 
reáliskola 


1 
Goels őrnagy J 


1 


Katonai aireáliskola vagy katonai 
akadémia 


Frank Ferencz kincstári 
kamarai tanácsos 


1 
2 


A katonai műszaki akadémia had- 
mérnöki osztálya esetleg 
1 katonai aireáliskola 


Gillich János és Eleonóra 


1 1 A katonai aireáliskola I. évfolyaioa 


Hensel Hermann mérnök 


i 
A katonai műszaki akadémia had- 
1 1 mérnöki osztálya vagy katonai reál- 
iskola 


Mérnök 


■ A műszaki katonai akadémia had- 
1 1 mérnöki osztálya 


Nemes Kéry János kanonok 


, Katonai aireáliskola vagy katoi^i 
^ 1 akadémia 


Kinsky Oktávián gróf 


1 A bécsújhelyi katonai akadémia vagy 
^ a katonai aireáliskola 


Komáromy-Hertelendy 


2 


I 

1 Bécsújhelyi katonai akadémia vagy 
' katonai aireáliskola 



Digitized by 



Google 



MAGYAKQitSZÁGI RKNDELRTBK TÁRA. 1898. 



143 



iskolai év kezdetével megüresedő magánalapítványi helyekről. 



Az alapítvány rendeltetése 


Hatóság vagy személy, 

a kihez a kérvények 

benyújtandók 


Ö-Becse községbeliek számára 


0-Becse község elöl- 
járósága (Bács-Bod- 
rog vármegyében) 


1. Írországban született római katholikus ifjak 
észére, esetleg 

2. írországi származású cs.és kir. tisztek fiai vagy 

3. általában cs. és kír. tisdek fiai részére 


l-hez : a dublini érsek 

í2. és 3-hoz : a cs. és 

kir. közös hadügy- 

miuister 


Oly polgári alkalmazottak fiai részére, kik előbb 
a katonaságnál szolgálván, legalább egy badj. irat- 
ban vettek részt 


A cs. és kir. közös 
hadugyminister 


Az alapitó rokonai részére 


A cs. és kir. közös 
hadflgyminister 


Vagyontalan magyar yagy osztrák állampolgárok 
fiai részére 


A Hensel Hermann mérnök-féle alapítványi 
egylet tagjainak fiai számára 


Az alapítvány gond- 
noksága (a katonai 
műszaki és igazgatási 
bizottság II. szak- 
osztálya) 


Cs. és kir. mérnökkari tisztek fiai részére 


A cs. és kir. közös 
hadögyminister 


Az alapitó törzscsaládjából származó ifjak 
Káraám 


A cs. és kir közös 
hadugyminister 


Á Einsky grófi családból leszármazottak ré- 
szére, kik 

«) a Kinsky nevet viselik 

h) a Kinsky nevet nem viselik 


Az alapitó (1. Karls- 
kron kastély Cseh- 
országban a Cidl iná- 
nál fekvő Ghlumec 
mellett) 


Régi magyar nemes családok fiai részére. 
(A régi magyar nemesség oly hivatalos bizonyit- 
ványnyal igazolandó, melv szerint a nemesi ok- 
levél valamely vármegyei közgyűlésen kihirdettetett 
s az erről szóló iratok a vármegye levéltánban 
megvannak.) 


A cs. és kir. közös 
hadögyminister 



Digitized by 



Google 



144 



MAGYARORSZÁGI RENDELKTEK TÁRA. 1 Mlo 



1 -^ 

; 2^c A tanintézet, melyben a helyek • 
Az alapilvány megnevezése ^^ betöllelnek 


Nemes Krausz József őrnagy 1 Katonai alreáliskola . 


Langer Antal t 

1 


Katonai alreáliskola 


i 
Nemes Modestí Bálintezredes 1 


Katonai reáliskola vagy katonai aka- 
démia 


1 
Mohol község { 1 


Valamelyik katonai alreáliskola l. év- 
folyama 


i 

Ogara Károly gróf 2 


A katonai műszaki akadémia mérnöki 
oszlálya 


Reichstadti herczeg 1 

1 


Katonai alreáliskola I-sö évfolyama 


Ruthmayer J. E. A. 


S 


Katonatiszti árvák háza 


; .1 . 1 

Nemes Schellenburg Jakab 


1 


Katonai alreáliskola vagy katonai 
akadémia 


Wocher Lajos vezérőrnagy 


1 


■ 
Katonai ab-eáliskola vagy katonai 
akadémia 


1 
Gróf Zselensky-Lovász 1 

! 


A katonai alreáliskola L évfolyamai 


Megjegyzés: Az 1893 


. évi n 


lájus hó 31-ike után érkező folyamod- 

V 



Digitized by VjOOQI^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TARA. 1893. 



U 



Az alapítvány rendeltetése 



Hatóság vagy személy, 

a kihez a kérvények 

benyújtandók 



1. A cs. és kir. 9. számú hiipzárezredbeli jelenlegi, ' a -,«, x w o a s 

í. a 9. fzAmú huszárezredben ezelőtt szolgált, \ t.^l^T.JÍA 7Í^ 

a. álUIábancs. és kir. közös hadseregbeli legény- , ^^^^szarezrea parancs- 
ségi személyek flaí számára noKsaga 



Első sorban morvaorsz;ígi születésű, ilyenek 
hiányában más tartománybeli azQletésű osztrák 
állampolgárok részére ^^^ 



A cs. és kir. közös 
hadögyminister 



Triesztben, Mitterburgban, vagy Pólában szüle- 
iéit oly ifjak számára, kiknek atyjai az államnak 
jeles szolgálatot teltek 



Mohol községben szülelett ftuk részére, tekintet 
nélkül a foglalkozásra és vallásra 



' Oly cs. ós kir. lisztek gyermekei számára, a 
kiknek szQlÖi irhoniak s a kik cs. és kir. katonai 
szolgálatban állannk, esetleg irhoni szülőktől szár- 
mazó nemes írjak számára 



Helytartóság Trieszt- 
ben 

Mohol közöégeiőljáró- 
sága (B.-Bodrog vár- 
megye) 



A cs. és kir. közös 
hadOgyminister 



A 80. gyalogezred legénységének 
lefelé — gyermekei számára 



őrmestertől 



A 60. gyalogezred 
parancsnoksága 



Keresztény vallásfelekezetbeli, egészen elárvult 
vagy apátlan árva fiuk részére, kiknek atyjai a 
hadsereg-, hadtengerészet-, a magyar vagy osztrák 
honvédséghez tartoztak 



A cs. és kir. közös 
hadügynúnister 



1. Oly tiszti - yermekek részére, kik a 16., 79. 
és 96. számú hadkiegészítő kerületijén bírnak ille- 
tőséggel, vagy legalább ott születtek. 

2. Oly tisztek fiai részére, kik azokban az 
ezredekben ténylegesen szolgálnak vagy szolgáltak, 
melyek az emiitett hadkiegészítő kerületek területé- 
ről egészíttetnek ki. 

3. Egyéb cs. és kir. tisztek fiai részére 



13. hadtest parancs- 
nokság 



Első sorban : Wocher Kristóf közös törzsapának 
Knausz Máriával való házasságából leszármazó 
Wocher-ek számára ; másod sorban : ugyancsak 
Wocher Kristóf közös törzsapának Schnell Rosinával 
való házasságából leszármazó Wocher-ek számára. 



A cs. és kir. közös 
hadügyminister 



Magyarországból származó ifjak részére 



Zselensky Róbrrt gr. 
(Uj-Arad) 



► 



ványok vissza utasi Italnak. 



10 



Digiti 



ized by Google 



^c^ 



i46 MAGYARORSZÁGI RSNDBLSTEK TÁRA. 1B9;^. 



9. 

á m. kir. honTédelmi ministernek 11.244. szám alatt 
valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, 

a közös hadsereg katonai nevelő- és képző- 
intézeteiben megüresedett magyar állami 
alapitványi helyek betöltése tárgyában. 

A közös hadsereg katonai nevelő- és képzöintézetei- 
ben az 1893/94-iki tanév kezdetén betöltendő magyar 
állami alapitványi helyekre vonatkozó, a »Budapesti Köz- 
löny« hivatalos részében is közzétett pályázati hirdet- 
ményt*) oly fölhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, 
hogy annak saját hatósága területén és különösen a városi 
elemi, továbbá a felsőbb nép- és polgári iskolákban leendő 
közzététele végett azonnal intézkedjék. 

Ezen hirdetménynek a középiskolákban leendő köz- 
hírré tétele végett a vallás- és közoktatásügyi minister 
urat egyidejűleg megkerestem. 

Budapesten, 1893. évi február hó 26-án. 



A minister helyett : 



Oronion Dezső, s. k. 

áUamtitkár, 



*)'' Közzé tétetett a ^Budapesti Közlöny « 1893. évi 49., 50. és 51. 
námaiban. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1898. 147 



MeJUkUt a 9. számhot. 



Pályázati hirdetmény 

a közös hadsereg katonai nevelő- és képzointézeteiben rendsze- 
resített, s az 1893/4. iskolai év kezdetén betöltendő magyar 
állami alapítványi helyekre vonatkozólag.*) 

Az 1882. évi XXV. törvényczikk értelmében a magyar 
korona országaiban honos ifjak számára, a hadsereg 
katonai nevelő- és képzointézeteiben rendszeresitott 120 
alapitványi hely közül az idén előreláthatólag 16^/2 hely 
fog megüresedni és ezek a folyó tanév végéig még meg- 
üresedő ily helyekkel együtt, a jövő 1893/94. iskolai év 
kezdetén a Kőszegen, Kismartonban, Kassán és Szent- 
Pöllenben létező katonai alreáliskolák I. és lU. évfolyamai- 
ban, a bécsújhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki 
akadémia I. évfolyamában, végre a fiumei hadtengerészeti 
akadémia I. és ül. évfolyamában lesznek betöltendők. 

Az akadémiákban — esetleg a katonai reáliskolákban 
is — félfizetéses helyek is fognak adományoztatni ; az 
ilyen félfizetéses helyet nyert ifjúnak hozzátartozói az el- 
látási dlj felét, vagyis évenkint 400 frtot — katonai reál- 
iskolánál 200 frtot — tartoznak előleges félévi részletek- 
ben fizetni. 

A nevezett katonai intézetek többi évfolyamaiba 
pályázók rendszerint nem vétetnek fel s ezekben az inté- 
zetekben, jelesen a katonai alreáliskolák 11. és IV. 

*) Ezen helyek természetéről és magáról a nevelésről a katonai intézetek- 
ben bővebb tájékozást nyújt a Láner Gyula honv. minist, osztálytanácsos által 
szerkesztett és a honv. minister által jóváhagyott »Az osztrák-magyar hadsereg 
kai nevelő- és képzöintézetei, különös tekintettel a* magyar állami alapitványi 
beljekre« czimű munka, a mely Budapesten Grill udv. könyvárusnál kapható. 

10* 



Digitized by 



Google 



"'*'--<' vi5??*«>fr^^^=^:Tí^v^g^55?5^^^^^'!'*'^^^ 



148 MAGYARORSZÁGI RENDELBTKK TÁRA. 1893. 



1 



évfolyamaiban csak azok a helyek lesznek betöltendők, 
melyek ugyanazon évfolyamokban időelötti önkéntes kilépés, 
elhalálozás, elbocsátás stb. által a folyó tanév befej ez téig, 
az eddigi tapasztalatok szerint, csekély számmal szoktak 
megüresedni. 

A katonai ^főreáliskola bármely évfolyamába azonbaa 
— tekiní^^tel ezen intézetnek előre látható állomány- 
viszony un a — ^jabb felvételnek egyáltalában nincsen 
helye. 

A betöltendő helyekre a magyar korona országaiban 
honossággal biri oly ifjak pályázhatnak, a kik jó iskolai 
osztályzatot felmutatni képesek és kiknek atyjai magukat 
ez országok érdekében bármely irányban kitüntették és 
szerényebb anyagi viszonyok között élnek. 

1. Felvételi feltételek. 

a) Állampolgári jog a magyar korona országaiban ; 

b) szabályszerű életkor, mely a katonai alreáliskolák 
I. évfolyamára nézve a betöltött 10-ik évtől a még túl nem 
haladt 12-ik évig, a katonai alreáliskola III. évfolyamára 
nézve a betöltött 12-ik évtől a még túl nem haladt 14-ik 
évig, a katonai akadémiák I, évfolyamára nézve a betöl- 
tött 17-ik évtől a még túl nem haladt 20-ik évig, végre 
a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolyamára nézve 
a már betöltött, Vüyy a felvételi tanév első negyedében 
betöltendő 14-ik évtől a még túl nem haladt 16-ik évig 
s III. évfolyamára nézve a túl nem haladt 19-ik élet- 
évig terjed. 

Ezen életkorra nézve az illető iskolai év kezdete, 
vagyis szeptember hó elseje (a hadtengerészeti akadémiá- 
ban szeptember 16;ika) irányadó. 

c) Ép és az életkorhoz képest jól kifejlett teslalkat; 



Digitized by 



Google 



» s;j T* 



MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTBK tARA. 1^93. 149 

d) a megkívántató tanulmányok befejezése és meg- 
felelő erkölcsi magaviselet; és 

e) a tandíjfizetés kötelezettségének elvállalása, a mely 
— a fimnei hadtengerészeti akadémia kivételével — éven- 
ként 14 frtban van megállapítva és minden iskolai év 
kezdetén fizetendő. w 



2. A iiiegkivántatö előtanalmányok. 

A katonai alreáliskolák I. évfolyamába leendő fel- 
vételre: a népiskola IV. és V. osztályának látogatása jó 
eredménynyel ; 

a katonai alreáliskolák III. évfolyamába leendő fel- 
vételhez : a középiskola vagy polgári iskola 11. osztályának 
látogatása jó eredménynyel ; 

a katonai akadémiák I. évfolyamába: a teljes közép- 
iskola legfelsőbb osztályának látogatása jo eredmény- 
nyel; végre 

a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolyamába 
leendő felvételre: a középiskola, vagy polgári iskola 4-ik, 
a in. évfolyamba leendő fölvételre a középiskola legfel- 
sőbb osztályának látogatása jó eredménynyel. 

3. A folyaniodTáDyok felszerelése, benyújtása és tárgyalási 

módja* 

Az állami vagy köztörvényhatósági szolgálatban lévők 
szabály szerint bélyegzett pályázati folyamodványaikat elől- 
járó hatóságuk útján, másrendüek pedig közvetlenül, a 
honvédelmi ministeriumhoz legkésőbb folyó évi május hó 
15-ig kötelesek benyújtani. 

A folyamodványhoz melléklendők : 

a) a honossági bizonyítvány, melyben a pályázónak 
községi illetősége is kiteendő; 



Digiti 



ized by Google 



150 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. IH^H. w 

b) a keresztlevél (születési bizonyítvány) vagy családi 
értesitö ; 

c) valamely katonai, a hadsereg vagy a honvédség 
tényleges állományába tartozó orvostudor által szabály- 
szerűen kiáUitott orvosi bizonyitvány, esetleg himlő-beoltá>i 
bizonyítvány is; ^ 

d) katonai reáUskolák és katonai akadémiákba pályá- 
zók részéről a múlt tanév befejezésekor nyert egész évi 
bizonyitvány és a folyó évi iskolai bizonyítvány, illetve 
értesitö; a hadtengerészeti akadémiába pályázók részérói 
a középiskolai összes bizonyítványok és az utolsó félévi 
bizonyítvány;*) 

e) a szülék vagyoni viszonyait és jövedelmi forrásait 
hitelesen kimutató hatósági bizonyitvány, melyben egy- 
szersmind a pályázó ifjú testvéreinek száma, neme és 
életkora feltüntetendő, ha a családi értesitö külön nem 
mellékeltetnék. A félfizetéses helyekre pályázóknál ebben 
a bizonyítványban igazolandó az is, hogy az illető a fél 
ellátási díjat fizetni képes; 

f) esetleg, a szüléknek a közügyek terén vagy köz- 
szolgálatban szerzett érdemeiről szóló bizonyítványok. 

A tényleges szolgálat meghosszabbításának elválla- 
lásáról kötelező nyilatkozat nem követeltetik, minthogy 
ezen kötelezettség már a védtörvényben van kimondva. 

A mellékleteível együtt szsibályszerü bélyeggel el- 
látandó folyamodványokban felemlitendő az is, vájjon a 
pályázó ifjúnak valamely más testvére alapitványt vagy 
ösztöndíjat élvez-e, egyszersmind a kérvényben annak íj^ 
kifejezés adandó, hogy a pályázók hozzátartozói magukat 
a tandíjfizetésre kötelezik. 

A beérkező folyamodványokhoz mellékelt bizonyítvá- 

♦) A felvételi vizsgára berendeli jelöltek az 1892/93. tanév befejezésekor 
nyert bizonyítványt kötelesek magukkal hozni az intézetbe. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 151 

nyok átvízsgáltatván, felvételre első sorban azok a pálya- 
zók fognak legfelsőbb* helyen javaslatba hozatni, a kik 
tanuhnányi osztályzataik szerint legjobban vannak képesitve. 
A katonai akadémiákba pályázó s a felvételi fel- 
tételeknek különben megfelelő jó osztályzattal biró tanulók, 
a katonai reáliskolákba pályázók fölött előnyben része- 
sülnek. 

A képességi fokozat szerint első sorban kijelölt pályá- 
zókon kivül, a betöltendő helyek aránya szerint, néhányan 
másod sorban fognak kijelöltetni, oly czélból, hogy az 
első helyen kijelölt, de a felvételi vizsgát ki nem állott, 
vagy testileg alkalmatlanoknak talált pályázók helyett 
pótlólag felvéteh vizsgára bocsáttassanak és ennek sikere 
esetében fölvétessenek. 

Miután azonban az emiitett pályázók felvétele biztos 
kilátásba nem helyezhető, a szülők gondoskodjanak, hogy 
fiaik a felvéteh vizsgára be nem idéztetésük esetében, a 
polgári tanintézetekben, tanulmányaik folytathatása czél- 
jából kellő időben beirattassanak. 



4. A felvételi vizsga. 

A fölvételre kijelölt pályázók az adományozott ala- 
pjtványi helyre csakis abban az esetben vétetnek fel, ha 
a felvételi vizsgálatot sikerrel kiállják. 

Mielőtt pályázók a felvételi vizsgát letennék, a katonai 
nevelőintézet orvosa által megvizsgáltatnak, s az alkalmat- 
lanoknak találtak vizsgára nem bocsáttatnak. 

Oly pályázókra nézve, kik a német nyelvet nem értik, 
^ a hiány egyéb tekintetben igazolt jó képesség mellett, 
a katonai alreáliskola I. évfolyamába való felvételre nézve 
akadályt nem képez ; ily pályázók tehát a felvéteh vizsgát 
anyanyelvükön is letehetik. 



Digitized by 



Google 



152 MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1893. 

A katonai alreáliskolák többi évfolyamaira pályázók 
a felvételi vizsgát szintén letehetik anyanyelvükön, ha a 
vizsgáló bizottságnak van oly tagja, a ki a vizsgát a 
jelölttel annak anyanyelvén képes megtartani; oly pályá- 
zók azonban, kik magyar tannyelvű iskolában végezték 
tanulmányaikat, a katonai alreáliskolák Il-ik, Ill-ik és 
IV-ik évfolyamára nézve megszabott felvételi vizsgát min- 
den körülmények között magyar nyelven tehetik le; de 
ezen pályázóknak is annyira birniok kell a német nyel- 
vet, hogy az előadásokat haszonnal hallgatni képesek 
legyenek. 

A bécsújhelyi és bécsi (műszaki) katonai akadé- 
miákba való felvételre kijelölt pályázók a vizsgát német 
nyelven kötelesek letenni és ezen nyelvet annyira kell 
birniok, hogy a tanulmányokban való előmenetelük e 
tekintetben biztositva legyen. 

A katonai reáliskolák magasabb évfolyamaira és a 
katonai akadémiák I. évfolyamára pályázóknak felvételi 
vizsgája általában kiteljed az előbbi évfolyamok tan- 
tárgyaira oly mértékben, a minőben azok az illető év- 
folyamban előadattak. 

A fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolyamára 
kijelölt ifjak felvételi vizsgája a következő tantárgyakat 
öleU fel: o) német nyelv,*) V) mennyiségtan, c) történe- 
lem és földrajz, d) természettudományok. Ezen tantárgyak- 
ból oly terjedelemben teendő a fölvételi vizsga, a melyben 
azok a középiskola négy alsó osztályában előadatnak. Az 
ennek az akadémiának III. évfolyamába való belépéshez 
szükséges fölvételi vizsga azon tárgyakra terjed ki, melyek 
az I. és II. évfolyamban adatnak elő, a nyelvek közül 



•) Azoknak, a kik magyar (vagy horvát slb.) tannyelvű iskolái láto- 
gattak, legalább annyira kell birniok a német nyelvet, bogy az előadásokat 
(az oktatást) haszonnal hallgatni képesek legyenek. 



Digitized by 



Google 



-TTX^ 



MAGTARORSSSÁGI KENDELETEK tARA. 1893. 153 

azonban csupán a német nyelvből és a franczia vagy 
angol nyelvből való fölvételi vizsga kötelező. 

A katonai ügyességek és katonai gyakorlatok nem 
tárgyai a felvételi vizsgáknak. 

A felvételi vizsgák az iskolai év kezdetét megelőző 
napokban, tartatnak, s azoknak határidejéről és helyéről 
az érdekelt felek tudósittatni fognak. 

Ezen felvételi vizsgák nyilvánosak. 

A felvéteU vizsgák helyére való utazás költségeit 
a pályázók hozzátartozói kötelesek viselni. 

A katonai reáliskolák tanterve lényegileg megfelel a 
nyilvános reáliskolák hasonló osztályaiban érvényben levő 
tanrendszemek ; ennélfogva a polgári reáliskolákból a 
katonai nevelésbe átlépő ifjaknak a felvételi vizsga letevése 
különös nehézséget nem fog okozni. 

Ellenben figyelmeztetnek a gymnasiumokból. a katonai 
nevelő- és képzőintézetekbe átlépni óhajtó ifjak, hogy a 
katonai reáüskolák 4-ik osztályába pályázók a természet- 
tanból, a bécsi műszaki akadémia I. évfolyamába pályázók 
pedig az ábrázoló mértanból is kötelesek felvételi vizsgát 
tenni s hogy ennélfogva az emiitett tantárgyakból magán 
oktatás útján kell a szükséges ismereteket megszerezniök. 

Tekintettel a polgári reáliskolák és a gymnasimnok 
tantervei között fennálló különbségre, s hogy a gymna- 
siumokból a katonai nevelésbe átlépő ifjaknak a felvételi 
vizsga letevése megkönnyittessék, a szabadkézi rajzból, a 
mértani rajzból és a tereprajzból felvételi vizsga nem 
kívántatik a jelöltektől ; kívánatos azonban a további hala- 
dás megkönn3átése szempontjából, hogy a katonai inté- 
zetek magasabb évfolyamaiba belépni óhajtó jelöltek ezen 
^ntárgyakból is eleve megszerezzék maguknak az alap- 
ismereteket. 

A nyelvek közül a katonai reáliskolákban, a bécsi és 



Digitized by 



Google 



154 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

bécsújhelyi akadémiákban, a német nyelven kívül még a 
franczia nyelv és a magyar honosságú pályázók részére 
a magyar nyelv is a kötelező tantárgyak közé tartozii 
Ámbár az utóbb emiitett nyelvekből felvételi vizsga nem 
kívántatik, a jelöltek saját érdekében mégis kívánatos, 
hogy abban az esetben, ha a katonai nevelő-intézetek 
magasabb évfolyamába kivannak felvétetni, az emiitett 
nyelvek ismeretét sajátítsák el. 

5. A bécsi katonai lufiszaki akadémiába val6 felvétel. 

A bécsi katonai műszaki akadémia, melynek rendel- 
tetése, hogy a hadsereg műszaki csapatai számára neveljen 
tiszteket, e czélra két különböző, t. i. tüzérségi és had- 
mérnöki osztályból áll. 

Azok tehát, a kik ebbe az akadémiába leendő fel- 
vételért folyamodnak, kérvényükben világosan kijelenteni 
tartoznak, vájjon a hadmérnökkari vagy a tüzérségi osz- 
tályba kivánnak-e belépni. 

6. Előléptetés a legközelc^bbi magasabb intézetbe. 

A legközelebbi magasabb intézetbe, tudniillik a kato- 
nai reáliskolák IV. évfolyamából a katonai főreáliskola 
I. évfolyamába, esetleg a hadtengerészeti akadémia 1. év- 
folyamába is, továbbá a katonai főreáliskola ül. évfolya- 
mából a katonai akadémiák valamelyikének I. évfolyamába 
leendő előléptetéshez [megkívántatik, hogy faz illető a 
végzett évfolyamban egészben vévo legalább is »jó« osz- 
tályzatot nyeljen. 

Az egészben véve csakis »kielégitő« osztályzatot nyert 
növendékek a hadapród-iskolába tétetnek át ; azon növen- 
dékek pedig, a kik egészben véve »ki nem elégit6« osz- 
tályzatot nyertek, hozzátartozóiknak visszaadatnak. 



Digitized by 



Google 



wr 



MAGYARORSZÁGI K£ND£L£T£R TÁRA. 1893. 155 

A bécsújhelyi katonai akadémia harmadik osztályát 
jó előmenetellel bevégzett növendékek a gyalogsági 
(vadász-) és lovassági, — a bécsi katonai műszaki aka- 
démia harmadik évfolyamát jól végzett növendékek pedig 
a tüzérségi, illetőleg hadmérnöki vagy utászcsapatokhoz, 
esetleg a vasúti és távirdai ezredhez hadnagyi minőségben 
Boroztatnak be. 

A fiumei hadtengerészeti akadémia negyedik évfolya- 
mát sikeresen végzett növendékek az intézetből mint 
másodosztályú tengerész-hadapródok lépnek ki. 

Budapesten, 1893. évi február havában. 



Digiti 



ized by Google 



^^vr,^^j^r^4--^'^^'»^!r<'^iPíícr.^j^»?ciM^ . \'f:-r 



15G MAGYARORSZÁGI RENDEX-ETEK TÁRA, 1893. 



10. 

A m. kir. igazságttgyministernek 356. számú rendelete, 

az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt 
Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék 
€s a volt Kővár vidék területén a birtok- 
rendezési, különösen pedigaz úrbéri elkülö- 
nítési, az arány OS ítási és atagosítási ügyek- 
ben követendő eljárást szabályozó új uta- 
sításnak az illetékes kir. bíróságokkal való 
közlése és az átuicneli intézkedések meg 
tétele árgy ába n. 

(Az oi*szág erdélyi részeiben levő, továbbá az aradi, szatmárnéinelii és zilahi kin 
törvényszékekhez, valamint az illetékes felsöbiróságokhoz.) 

Az 1880:XLV. t. ez. 14., 39. és 40. §-aibau, vala- 
mint az 1892: XXIV. t.-cz. XXIII- czikkében foglalt 
felhatalmazás alapján, az ország erdélyi részeiben, továbbá 
a volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék és a 
volt Kövárvidék területén a birtokrendezési, különösen 
pedig az úrbéri elkülönítési, az arányosítási és a tago- 
sítási ügyekben követendő eljárás tárgyában a m. kir. 
belügyi, földmivelésügyi, igazságügyi és pénzügyi minis- 
terek által a mai napon 356/1. M. sz. alatt kibocsátott 
utasítííst megküldöm és egyszersmind a következőkéi 
J^ rendelem : 

1. Az új utasítás 1. §-a értelmében, az 1892: XXIV. 
lörvényczikk és az új utasítás 1893. évi február hó 
1. napján lép éleibe. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDBLBTEK TÁRA. 1893. 157 

2. Az Új utasítíís át>. §-ciDak első bekezdése szerint 
az 1880: XLV., illetőleg az 1892: XXIV. törvényczikk 
hatályának területén az úrbéri elkülönítéseknél, arányo- 
sításoknál és tagosításoknál a hitelesítő mérnöki leendőket 
kizárólag az állandó kataszter közegei fogják lellusíteni. 
Tekintettel azonban arra, hogy az új utasítás 149. §-a 
érteiméi en azt az idót, a melytől kezdve a hitelesítési 
teendők a kataszteri mérnökökre mennek át, külön 
rendelet fogja megállapítani: ezen időpontig a hitelesítő 
mérnöki teendők a mostani hitelesítő mérnökök által 
leljesítendők. 

3. Az új utasítás 26. §-ának utolsó bekezdése értel- 
mében községek egész határára kiterjedő tagosítások esetei- 
tcn az államkincstár kataszteri czélokra is alkalmas tago- 
sftási munkarészeket átvesz és viszontszolgáltatásul a 
lagosítási költségekhez hozzáj.ir.ul. A tagosítási munka- 
részek azonban a kataszteri czélokra csak az esetben 
lesznek alkalmasak, ha a kataszteri háromszögelési adatok 
alapján készültek. A végből, hogy a kataszteri három- 
szögelési adatok a kir. törvényszéknek az előmunkálatok 
során majdan rendelkezésére locsáthatók le^^yenek, köte- 
lesek a kir. törvényszékek azon községek neveit, melyekre 
nézve a felek az egész határt felölelő tagosítást kérték, 
de a melyekre nézve a működő mérnöknek a munkálatba 
való bevezetése (régi utasítás 61. §., új utasítás 68. §.) 
1893. évi február hó l. napján még meg nem történt, a 
ro. kir. igazságügyministeriumhoz 1893. évi február 
hó 15-éig bejelenteni. Az 1893. évi február l-től kezdve 
valamely község egész határára kiterjedő tagosítás meg- 
engedése végeit benyújtandó kérvényekre nézve az. új 
utasítás 45. §-ának hetedik bekezdésében foglalt rendel- 
kezés követendő. 

4. Az előző pontban említett törvényszéki jelentések 



L,^ 



Digitized by 



Google 



158 MAGV^ARORSZÁGI R£ND£LBTBK TÁRA. 1893. 

alapján a kir. igdzságügymimsleriuni által, a kir. péoi 
ügyi ministeriumhoz intézeDdö megkeresések lehető figye- 
lembe véleléveF, a pénzügyi igazgatás meg fogja tenm 
az előkészületeket a Yégböl, hogy az illető tagosítandd 
községek határaira vonatkozó háromszögelési adatokat 
az eljáró kir. törvényszékkel az új utasítás 59. §-áiiak 
ötödik bekezdése értelmében közölhesse. Minthogy azon- 
ban a pénzügyi igazgatásnak ide vonatkozó teendői bősz 
szabb időt vesznek igénybe: ennélfogva az új utasítás 
150. §-a értelmében azt az idői, a melytől kezdve a kir. 
törvényszék, községek egész határára kiterjedő tagosítá- 
sok eseteiben, a kolozsvári kataszteri igazgatóságot meg- 
keresheti a végett, hogy a község határára vonatkozó 
háromszögelési adatokat közölje, külön rendelet fogja 
megállapítani; e külön rendeletben meghatározandó idő- 
pontig pedig a tagosítási műszaki munkálatok a három- 
szögelési adatokra, való tekintet nélkül lesznek foganato- 
sítandók; és pedig úgy a jelen rendelet 3. pontja értelmé- 
ben bejelentett községekben, mint azokban a községekben, 
a melyekben a tagosítás már korábban folyamatba tétetett. 
5. Az 1892 : XXIV. tcz, XIX. czikke, az 1880: XLV. 
t.-cz. 33. §-ban foglalt rendelkezés megváltoztatásával, 
az arányosítási és tagosítási ügyekben készült költség- 
előirányzat megvizsgálását és jóváhagyását a kir. törvény- 
szék hatáskörébe utalja. E szabály nem alkalmazandó 
azokra a költségelőirányzatokra, a melyeket a kir. törvény- 
szék a kir. igazságügy ministeriumhoz 1893. évi február 
hó 1. napja előtt kelt jelentéssel terjesztett fel, továbbá 
azokra, a melyek helyesbítés vagy pótlás végett vissza- 
küldettek, habár a kir. törvényszék újból azokat csak 
1893. évi január hó vége után terjeszti is fel. E költség- 
előirányzatokat a kir. igazságügyministerium fogja meg- 
vizsgálni és jóváhagyni. 



Digitized by 



Google 



^íagyakországi rendkletek tára. 1893. 169 

6. Az új utasítás 80. §-ának szabályai csak az 
1893. évi január hó 31. napja után foganatosított 
osztályozásokra és becslésekre alkalmazandók. 

7. Az 1892 : XXIV. törvényczikk és ehhez képest 
áz új utasítás több ilyen esetben enged elóterjesztéstés 
felébb víteli jogorvoslatot, a melyekben az 1880 : XLV. 
törvényczikk értelmében előterjesztésnek és felebbvitelnek 
helye nem volt. Az ilyen elöleijesztések és felebbviteli ^ 
jogorvoslatok az 1893. évi február hó 1. napja előtt tett 
intézkedések, illetőleg hozott határozatok ellen csak az új 
utasításban meghatározott határidőn belül, tehát csak az 
esetre használhatók, ha az előterjesztési, illetőleg felebb- 
viteh határidő 1893. évi február hó 1. napja előtt még 

le nem járt. 

8. Az 1880, évi 2364/1. M. E. számú eljárási uta- 
sítás,*) azon rendelkezések kivételével, melyeket az ide- 
csatolt új utasítás 149. és 150. ^-ai egyelőre fenlartottak, 
1893. évi február hó 1-sö napjával hatályát veszti. A hol 
tehát más rendeletekben az 1880. évi 2364/1. M. E. számú 
utasításnak rendelkezéseire történik hivatkozás, 1893. évi 
február hó l-s6 napjától kezdve az új utasítás megfelelő 
rendelkezései értendők. 

Budapesten, 1893. évi január hó 3-án. 



Az igazságügyminister helyett: 

Teleszky István, s. k. 

iUamiitk&r. 



•) Lásd : »Magy. Rend. Tára* 1880. évf. 568. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



' - '^^^.í.^v->s?i7» ' ' '''í^^^'^^'-'%?f5p5í^s^í'!?í?*?'r5«^ 



160 



MAGYARORSZÁGI RKNÜELETEK TÁRA. 1893. 



Melléklet a 10. szávihoz. 



A m. kir. belügyi, íöldmivelésügyi, igazságügyi és pénz- 
ügyi minlsterek által 356/1. M. szám alatt kiadott 

utasítás, 

az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt 
Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zaránd megyék és 
a volt Ko várvidék területén a bi r tok rendezési, 
k íH (> !i ö s e n p e d i g az úrbéri e 1 k íi 1 ö n i t é 3 i, 
az arányositási és a tagos itási il gyekben 
követendő eljárás tárgyában. 

Az 1880 : XLV. törvényczikknek 14., 39. és 40. 
§-aiban, valamint az 1892: XXIV. törvényc/.ikk XXIIl 
czikkébeii fo^bUfc ftübatalmazás alapján, az 1880 : XLV. 
törvényczikk batályban maradt szakaszainak, úgyszintén az 
1892 : XXIV. törvényczikk által módosított és kiegészitett 
törvényszakaszoknak beillesztése mellett a következőket 
rendeljük: 



Általános Imtúroziitok. 



2 

M 



1. §. 

Az 1880. évi szept. lO-eii hatályba lépett 1880 
XLV. tih-vciiyczikket niótlositó és kiegésziiíí 1892 



Digítized by 



Google 



f 



rr-^-^" 



^. hagyarorszAgi rendeletek tára. 1893. 161 

XXIV. törvéDyczikknek^ valamint a jelen atasitáBoak hatá- 
rozatai 1893. évi február hó 1-én lépnek életbe, a mely 
napoD az 1880. évi augusztus hó 23-áD 2364/L M. K 
8z. a kelt utasítás (»Magy. Rend. Tára« 1880. évf. 568. 
érvényét veszti (jelen utasítás 149., 150., 151. §§.). 



2. §. Cl 892 :XXIV. t.-cz. L) 

Az 1880 : XLV. törvényczikknek azon szakaszai, 
melyek helyett az 1892: XXIV. törvényczikk új ren- 
delkezéseket léptet életbe, hatályon kivül helyeztetnek. 

3. §• (1892 : XXIV. t.-cz. 11.) 

Az 1892 : XXIV. törvényczikkben (és a jelen 
ntasitáshan) közelebbi meghatározás nélkül idézett szaka- 
szok alatt az 1880 : XLV- törvényczikknek meg nem vál- 
toztatott szakaszai és az 1892 : XXIV. törvényczikkben 
megállapított új szakaszok értetnek. 

4. §. (törv. 1. §.) 

Az 1871. évi Lili. törvényczikk 80. §-a és az annak 
alapján kiadott ministeri rendeletek, valamint az 1871. évi 
LV. törvényczikk 8., 9., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 
25., 26., 27. és 28. §-ai hatályon kivül tétetnek és azok 
belyett az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Eraszna-, 
Közép-SzolLok, Zaránd megyék és a volt Kövárvidék 
területén a birtokrendezési, arányositási és tagosítás! 
ügyekre nézve a következő szakaszokban foglalt szabályok 
lépnek érvénybe. 

5. §. (törv. 2. §.) 

Az úrbéri kapcsolatból fenmaradott jog- és birtok- 
viszonyok rendezése, az irtványok visszaváltása, a meg- 
váltható tartozások megváltása, valamint az arányosítás! 

11 



Digitized by 



Google 



•^^)7V í \^T^^^' - '^' '"^Pí *^ 



^93. ■ 



162 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1898, 

és tagositási ügyek azou királyi törvényszék illetőségéhez 
tartoznak^ melynek területén a per vagy rendezés tárgyát 
képező ingatlan birtok fekszik. ^ 

6. §. 

Ha a kir. törvényszék, illetőleg a kir. Ítélőtábla 
elnöke, vagy annak annyi bírói tagja ellen merül fel 
alapos érdekeltségi akadály, hogy a többiekböl a hatá- 
rozathozatalra megkívántató szám ki nem telik és a 
biróküldést az érdekelt felek kérik, vagy ha az más 
fontos oknál fogva czélszertftiek mutatkozik, biróküldésnek 
van helye. M 

A bíróküldés jogát Ö császári és apostoli királyi 
Felsége nevében az igazságügyi miníster gyakorolja, 

7. §. 

A jelen utasítás alá tartozó ügyekre vonatkozó tör- 
vényszéki határozatok hozatalánál az eljáró biró — a 
mennyiben nem az o eljárása képezi a törvényszéki ha- 
tározat tárgyát — részt vehet, sőt rendszerint az elő- 
adással bízandó meg, az 1891. évi augusztus 19-én kelt 
hirói ügyviteli szabályok 153. §-ának szem előtt tartása 
mellett. 

8. §. 

Az időszerinti tulajdonosok vagy jogszerű birtokosok 
által a jelen utasításban szabályozott eljárás folyamában 
megkötött egyezségek, tett nyilatkozatok és elkövetett 
mulasztások a jogutódokra is hatálylyal bírnak. 

9. §. 

Szolgalmi jogok az úrbéri elkülönítést, arányosítást, 
tagosítást és általában a birtokrendezést nem akadályoz- 



Digitized by 



Google 



6 



■^-1 



MAGYARORSZÁGI RENDKLSTBK TÁRA« 1898. 163 

s azok fenmaradása, megdzüntetése vagy módofii- 
tása, mint szintén az elkertllhetlentll szűkségas új szol- 
galmak esetleges felállítása felett a bíróság az érdemleges 
eljárás rendén határozni köteles és pedig annak szem előtt .1^ 

tartásával, hogy a telki szolgalmak lehetőleg megszttn- ^ 

tetendök. ,t^ 

Haszonbérleti, jelzálogi és egyéb dologi jogok az 
úrbéri elkülönítést, arányosítást, tagosítást s általában a 
birtokrendezésit szintén nem gátolhatják; de a mennyiben 
a felek között más megállapodás nem jött létre, e jogok 
a rendezéssel nyert vagy a régi birtok helyébe lépő új 
birtokra nézve érvényben maradnak. 

Hogy a dologi jogok az átalakítandó telekjegyző- 
könyvekbe miképen vezetendők át: arról a telekkönyvek- 
nek a birtokrendezések folytán szükséges átalakításánál 
követendő eljárásra vonatkozó szabályok intézkednek. 

10. §. 

Az ezen ntasitásban fölemlített esetekben szükséges 
^^ygondnokokat úgy a kir. törvényszék, mint az eljáró 
biró a törvényszék területén lakó üiry védek közül nevezi 
ki; azokat e megbizáj* teljesítésére 50 frttól 500 forintig 
terjedhető pénzbirsággal szoríthatja s kimaradásuk esetében 
^ meghinsult tárgyalás költségeiben elmarasztalhatja. 

11. §. 
Az ügygondnokoknak és a képviseleti csoportok 

Ü^lön ntasiiás 62. §.) képviselőinek jogköre a jelen nta- 
Mtá«ban szabályozott eljárás során egyezségek kötésére 
rendszerint kiterjed. 

Nem terjed ki egyezségek kötésére azon ügygondnok 
iogköre, kit az úrbéri viszonyon alapuló egyes perekben 
Oelen utasítás 28. §., törv. 3. §.), úgyszintén az nrberi 

11* 

Digitized by CjOOQI© 



W»?IPJE«W9^' 



164 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



H 



elktllönités és az arányosítás megengedhetöségére vonat- 
kozó tárgyalásokon [jelen utasítás 36. §., törv. 5. a) §.] 
az eljáró bíró azért nevezi ki, mert az alperesek sem 
' maguk, sem kellő felhatalmazott által meg nem jelentek 

vagy mert a jelen utasítás 38. §-ának utolsó bekezdése 
esetében a közös meghatalmazott vagy meghatalmazottak 
választására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem 
tesznek. 

12. §. 

Ha oly esetekben, a midőn valamely határozat t 
• jelen utasitás értelmében nemcsak az alperes részére ren- 

delt tígygondnoknak, hanem az alperesnek is kézbesítendő 
(jelen utasitás 31. és 38. §-ai)8 a határozat ellen ugy az 
illető fél, mint az Ügygondnok is jogorvoslatokkal élnek: 
;. az ezekben netalán előforduló ellentétek esetén a fél jog- 

\^ orvoslatának tartalma a mérvadó. 

13. §. 

A polgári törvénykezési rendtartásnak szabályai, a 
; mennyiben az 1880: XLV. s az ezt módosító és kiegészítő 

: 1892: XXIV. törvényczikknek, illetőleg a jelen utasitás- 

c nak nyomozó alapelvével megegyeztethetők és a mennyiben 

az idézett törvények, illetőleg a jelen utasitás eltérő irány- 
I ban nem intézkednek: a jelen utasítás szerint tárgyalt 

ügyekben is alkalmazandók. 

l Az eljárás folyama alatt tett kifejezett ténybeli be- 

!\ ismerés vissza nem vonható. A beismerés nem jöhet fig) ö- 

^^ lembe, ha a beszerzett bizonyítékok vagy a hivatalos 

nyomozat mást derítenek ki. 

Az urbériség tekintetében tett beismerés hatályát 



Digitized by 



Google 



íw»*<i.vTJ»^<^.»yj;^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 165 

veszti, ha a biróság a jelen utasítás 32. §-a alapján az 
urbériséget meg nem állapítja. 

15. §. 

Ha a fél ellenfelének állításait világosan és hatá- 
rozottan nem tagadja, akkor valóknak tekintetnek, a meny- 
nyiben a beszerzett bizonyítékok vagy a hivatalos nyo- 
mozat annak ellenkezőjét nem derítik ki. 

16. §. 

Más perben és más felek irányában bíróság vagy 
más közhatóság előtt tett beismerés bizonyító erejét a 
birósiig állapítja meg. 

17. §. 

Mennyiben képez ugyanazon érdekcsoporthoz tar- 
tozóknak beismerése bizonyítékot az érdektársak ellenében, 
a bíróság itéli meg. 

18. §. 

Ha valamelyik fél az ellenfelének birtokában levő 
közös okirattal kivan bizonyítani, az e tárgyra vonatkozó 
kérelem alkereset indítása nélkül a tárgyalás során ter- 
jesztendő elő s az okirat közösségének kérdése a ki- 
küldött bíró előtt külön jegyzőkönyvben tárgyalandó. 
Hasonló tárgyalásnak van helye akkor is, ha hivatalból 
szükséges beszerezni valamely közös okiratot a felektől. 

Az okirat közösségének kérdésében a törvényszék 
határoz és ha az okiratot közösnek mondotta ki, legfel- 
jebb 15 napig terjedhető határnapot rendel a végett, hogy 
az okirat birtokosa a kiküldött bíró előtt vagy közölje 
az okiratot, vagy esküt tegyen arra, hogy se az okirat 
nincs birtokában, se annak hollétét nem tudja, se pedig 



Digitized by 



Google 



!:, 



166 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

az tudtával meg nem semmísittetett. Ha sem az okíratoi 
nem közölné, sem ezen esküt le nem tenné: akkor — %■■ 
mennyiben nem olyan kérdéstói van szó, a mely hivatal- 
ból állapítandó meg — az okiratnak a követelő fél által 
állított tartalma bebizonyitottnak tekintetik; a mennyibeu 
pedig hivatalból megállapítandó kérdés forog fenn, a tör- 
vényszék a vonakodó felet az okirat közlésére 20 frttól 
1000 írtig terjedhető pénzbírság terhe alatt kötelezheti. 

Az okirat közösségének kérdésében hozott végzés 
ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a felsőbb bíróságok, 
ha az érdemleges felülvizsgálat alkalmával úgy találják, 
hogy az okirat közösnek kimondható nem lett volna, az 
okiratnak az azzal bizonyítani kívánó fél által állított 
tartalmái bebizonyitottnak akkor sem veszik, ha az ellen- 
fél az esküt le nem tette. Ugyanezen esetben a behajtott 
pénzbirságnak visszafizetése is elrendelendő. 

A törvényszéknek pénzbirságot szabó végzése ellen 
felebbvitelnek van helye a kir. itélötábláljoz. E kérdésben 
a harmadbirósághoz felebbvitelnek csak annyiban yan 
helye, a mennyiben a kir. Ítélőtábla a törvényszék vég- 
zését megváltoztatta. 

19. §. 

A tanuk vallomásainak bizonyító erejét a bíróság 
állapitja meg. 

20. §. 

A tanuk az eljárás folyama alatt rendszerint az eljáró 
bíró által megjelölendő helyen és időben hallgatandók ki. 

Csak a törvényszék székhelyétől vagy az eljárás 
tárgyát képező helytől távol lakó tanuk kihallgatása esz- 
közöltethetik, a hivatalból szerkesztett kérdőpontok köz- 
lése mellett, megkeresvény utján. 



j 



Digitized by 



Google 



Í»?V.T;» . 



\ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



21. §. 



167 



A szemle a tárgyalás folyama alatt is elrendelhető 
mindig az eljáró biró vezetése mellett teljesítendő. 

Ezen szabály alól csak okiratok szemlézésénél akkor 
lehet kivételt tenni, ha az okirat valódisága a biróság 
székhelyén foganatosított szemle által megállapítható 
nem volt. 

22. §. 

Eskü általi bizonyítói snak helye nincs. Kivételt képez 
e szabály alól a jelen utasítás 18. §-ában körülírt eskü. 

23. §. 

A birtokrendezési törvények által felölelt jogviszo- 
nyokra vonatkozó kérdésekben nyomozó biróí eljárás 
követendő. 

Az ezekkel összefüggő, de tisztán magánjogi kérdé- 
sekben, ngymint jogutódlási, lemondási és hasonló kérdé- 
sekben a biró nem köteles a bizonyítékokat hivatalból 
beszerezni. 

A biró a feleket bizonyítékaik bemutatására, esetleg 
záros határidő kitűzése mellett utasíthatja. 



24. §. 
Az úrbéri elkülönítési, az arányosítási 



és a tagosi* 

tási ügyekben a megengedhetőségi kérdés tárgyalásáról, 
^ előmunkálatokról, az érdemleges tárgyalásról és a 
"^^írehajtásról külön-külön, de csak egy-egy jegyzőkönyv 
szerkesztendő. 

Az eljárás tárgya a jegyzőkönyvnek, illetőleg meg- 
szakítás esetében folytatásának bevezetésében szabatosan 
ö^egjelölendő. 



Digitized by 



Google 



^^^J^v^^w^^' 



h 




168 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

25. §. 

A tárgyalást kitűző végzésekben az eljárás tárgya 
mindig megjelölendő ; az eljáró bíró által a jelen utasi 
tás IV — VI. fejezetei értelmében hozott és tárgyalást 
kitűző végzésekben pedig az is határozottan kifejezendő. 
hogy a felek kimaradása az illető tárgyalás megtartását 
nem akadályozza. 

Ha az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagositáíi 
alatt álló község határát vasúti vonal érinti, a tárgyalást 
kitűző végzések mindenesetre kézbesítendők az illető vasút 
igazgatóságának. 



26. §. (torv. 2. a) §.) 

tf A jelen törvény (és a jelen utasítás) hatályának teril 

'\ létén az úrbéri elkülönítéseknél, arányosításoknál és tago- 

zd sitágoknál a hitelesítő mérnöki teendőket kizárólag n 

állandó kataszter közegei teljesitik. 

Azon teendőket, melyeket a kataszteri közegek koz- 

ségek egész határára kiterjedő tagosítások eseteiben a 

•r hitelesítő mérnöki teendőkön felül végeznek, ministeri 

rendelet határozza meg. 
l^-. Szintén ily módon szabályoztatnak a hitelesítő mér- 

y nöki teendők részletei is. 

li Községek egész határára kiterjedő tagosítások ese- 

teiben az államkincstár kataszteri czélökra is alkalmas 
tagositási munkarészeket átvesz és viszontszolgáltatásul a 
^' tagositási költségekhez hozzájárul. E hozzájárulás mérvét 

a tagosító mérnöki szerződésben kikötött mérnöki díjak 
bizonyos százalékában az igazságügyi és a pénzügyi minis- 
terek egyetértőleg rendeleti utón állapítják meg. 



Digitized by 



Google 




-»T."»" 



■'«'•' ^'^f T.J?7 -t y !w*,' Hf J .1 ■ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 169 

27. §. 

Az eljáró biró minden oly határnapot, melyen a 
hitelesítő mérnök közbejövetele szükséges, a kolozsvári 
kataszteri igazgatósággal előlegesen történt megállapodá» 
után tűz ki. 

A hitelesítő mérnököt esetröl-esetre a kolozsvári 
kataszteri igazgatóság küldi ki, 

n. FEJEZET. 

Az iirbérl viszonyon alapul<$ egyes perekben köve- 
tendő eljárás, 

28. §. (törv. 3. §.) 
A következő perekben, u. m.: 

a) egyes telkeknek vagy telekrészeknek majorságig, 
székelyörökségi, vagy úrbéri természete, foglalások visz- 
szaadása és irtványok visszaváltása iránt, a törvényes 
zárhatáridökben megindított és még függőben levő kere- 
setekben ; 

b) a megváltható tartozások megváltása iránti kere- 
setekben ; 

; c) az úrbéri czímen jogtalanul gyakorolt faizási, 

makkoltatási, legeltetési és nádlási használatok megszün- 
tetése iránti keresetekben 

a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszék- 
nél, vagy a helyszínén tartandó meg. 

A tárgyalás kitűzése előtt vagy azzal egyidejűleg — 
a mennyiben a kereset visszautasításának vagy kiegészí- 
tés végett való visszaadásának esete fenn nem forog 
— az ügy minősége szerint szükséges hivatalos adatok- 
nak, különösen az 1819 — 20. évi úrbéri összeirásnak, az 



l 



r 

I 



i^ 



Digitized by 



Google 



^-^^f^ 



170 MAGYARORSZÁGI RRNDELETBK TÁRA. 1898. 

1848. év előtti adózási lajstromoknak, a legelső és 
legújabb kataszteri munkálatoknak, úgyszintén az orszá- 

', gos úrbéri kárpótlásról szóló adatoknak be;szerzése iránt' 

hivatalból teendő intézkedés ; egyidejűleg s hivatalból 
keresendők meg — ha az Ugy minősége igényli — ai 
országos levéltár és az illető megye hatósága az iránt 
hogy a szóban forgó községet illetőleg az 1848. év előtt 
netalán keresztülvitt arányosításra, tagosításra vagy egyéb 

; birtokrendezésre vonatkozó ügyiratokat közöljék. 

i A tárgyalást a törvényszék tagjai közül kiküldött 

i, tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a 

X ' felek között az egyezség létrehozatalát megkisérleni és 

annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. 

i Az egyezség nem sikertilése esetében a tárgyaló biró 

'■' a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt sztik- 

^ «ég esetében a kért elhalasztást és új határidőt megadja, 

n szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderitése végett 
szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és 
'* feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. 

Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló 
l)iró — a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek 
tartja és a mennyiben lehetséges — azonnal kihallgatja; 
ha szemle vagy beeslés szüksége forog fenn, azt teljesiti ; 
a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véle- 
ményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktalja, s az ügyet a 
» törvényszék elébe terjeszti. 

Az ilyen módon bevégzett tárgyalást esetleg még 
további birói nyomozat követi, melynél a bíróság, a már 
hivatalból beszerzett adatokon és a felek részéről felho- 
hozott bizonyítékokon kivül másukat is szerezhet be. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 171 

29. §. 

A jelen atasitás 28. §. a) és b) pontjai alatt fel- 
sorolt keresetek a per tárgyát képező ingatlanoknak telek- 
könyvi tnlajdonosai ellen intézendök, illetőleg folytatan- 
dók, 8 a teiekjegyzőkönyv (betét) A) és B) lapjainak 
hiteles kivonatos másolatával felszerelendök. 

Ha annak kipuhatolása, hogy kik a per tárgyává 
tett földrészletek telekkönyvi tulajdonosai, nehézségekkel 
jár: elég, ha a felperes a per tárgyává tett földrészlete- 
ket csak megközelitölgg is megjelöli. Ily esetekben a 
földrészleteknek telekkönyvi azonosítását a kiküldött biró 
közbenjöttével a törvényszék eszközölteti s a telekkönyvi 
A) és B) lapok hiteles kivonatos másolatait is a törvény- 
szék szerzi be. A felmerülő költségeket a felperes viseli 
8 azoknak meghatározott összegben leendő előlegezésére 
a törvényszék a felperest záros határidő kitűzése mellett 
felhivja s e felhívást, ha első izben eredménytelen volt, 
oly hozzáadással ismétli, hogy a felperes az előleg 
beadásának elmulasztása esetében keresetétől feltétlenül 
eláUottnak fog nyilváníttatni. 

Ha a telekkönyvi adatokból kitűnik, hogy a törvé- 
nyes zárhatáridőbén megindított kereset a jelenlegi telek- 
könyvi tulajdonosokon kívül álló személyek ellen, vagy a 
telekkönyvi tulajdonosok közül nem mindenik ellen indít- 
tatott meg, a telekkönyvi tulajdonosok a kereset tárgya- 
lására hivatalból megidézendők még akkor is, ha a kereset 
tárgyalása az eredeti alperesekkel már megtartatott. 
A megtartott tárgyalás után a bíróság ítél a felett is, 
hogy a keresetnek a telekkönyvi tulajdonosok ellen van-e 
helye. 



Digiti 



ized by Google 



K* 



^. 



1 



172 ] MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

30. §. 

A jelen utasitás 28. §-áuak c) pontja alatt foglalt 
keresetek mellé köteles felperes becsatolni a per tárgyit 
képező ingatlanok telekjegyzökönyve (betéte) A) és B) 
lapjainak hiteles kivonatos másolatát. 

Ha a per tárgyalása vagy a birói nyomozat rendén 
kiderül, hogy ugyanazon község határán még más, a 
keresetbe nem foglalt, de úrbéri haszonvételekkel terhelt 
vagy közös használat alatt álló ingatlanok léteznek, ezek 
a perbe hivatalból bevonandók 8«az itélet kitérj esz tend5 
az ezekre vonatkozó úrbéri elkülönítés megengedhetőségé- 
nek kérdésére is. 

Ha a jelen utasítás 28. §. c) pontja alapján inditott 
perben a vitatott úrbéri haszonvétel jogosnak Ítéltetik, as 
Ítéletben a per tárgyát képező ingatlan úrbéri elkülöníté- 
sének megengedhetösége hivatalból kimondandó, 

31. §. 



;|^ A jelen utasítás 28. §. a), b) és c) pontjaínak eseteiben 

^: a tárgyalási nap ugy tűzendő ki, hogy a végzés kézbesí- 

tésétől számítva a megjelenésre kellő idő maradjon. 

Ha a felperes a jelen utasítás 28. §-ának a), h) vagy 
c) pontja alapján inditott perben a kereset mellé a per 
tárgyát képező ingatlanra vonatkozó telekjegyzőkönyv 
rbetét) A) és B) lapjainak hiteles kivonatos másolatát a 
jelen utasítás 29. és 30. §-ai értelmében be nem adta, a 
mennyiben a jelen utasítás 29. §-a szerint hivatalból val6 
beszerzés esete nem forog fenn, a felperes azon meg- 
hagyással idézendő a tárgyalásra, hogy az említett máso- 
latokat magával hozza, mert különben azok, költségére 
hivatalból fognak beszereztetni és hogy az esetleges elnapolás 
költségei ÍFi őt fogják terhelni. 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTBK TÁRA. 1893. 173 

Ha a felperes a tárgyalásra meg nem jelen, azon 
meghagyással idézendő egy újabb határnapra, hogy ki- 
maradása esetében keresetétől feltétlenül elállottnak fog 
nyilváníttatni. 

Ha alperesek sem magnk, sem kellő felhatalmazott 
által meg nem jelentek, köteles a törvényszék részükre 
ügygondnokot nevezni és egy új határnapra a feleket és 
az ügygondnokot megidézni. A további bírói határozatok 
nemcsak az ügygondnoknak, hanem az alpereseknek is 
kézbesítendők (j^'^^ utasítás 12. §.). 

A felek magukat ügyvéd által képviseltetni csak azon 
esetben köteleztetnek, ha a tárgyalást érthető előadási 
képesség hiánya vagy illetlen magaviselet által meg- 
hiúsítják. 

32. §. 

Olyan perekben, melyeknek tárgyát a föld úrbéri, 
székely örökségi vagy majorsági természete képezi, ha a 
volt földesúr vagy jogutódja az urbériséget megállapító 
egyezség vagy ítélet alapján netalán érvényesíthető kár- 
pótlási igényéről az állam irányában világosan és határo- 
zottan le nem mond, a törvényszék a felek között létrejött 
egyezséghez vagy azok beismeréséhez kötve nincs, hanem 
a hivatalból beszerzett adatok és bizonyítékok alapján 
ítélet által határoz a felett, hogy a per tárgya urbériséget 
I képez-e. Ezen ítélet, ha az ellen a felek felébb vitellel 
nem is éltek, a kir. ítélőtáblához hivatalból felterjesztendő, 
mely azt az urbéríség megállapítása tekintetében hivatalból 
veszi felülvizsgálat alá. A kir. ítélőtábla határozata hiva- 
talból nem terjesztetik fel a kir. Curiához és ha az tör- 
vényes határidő alatt felebbvitellel meg nem támadtatik, 
végrehajtható (1880 : XLV. t.-cz. 39. §. és 1877 : XII. 
t.-cz. 2. §,). 



L 



Digitized by 



Google 



fi:' 



174 uagyaror5zAgi rendeletek tára. 1893. 

33. §. 

Mindazok, kik a törvényes zárhatáridőkbeo meg* 
ioditott és még függőben levő perek alapján a vesztett 
urbériségekért földtehermentesitési kárpótlást, illetőleg 
utólagos kárpótlást még ezután kívánnak igénybe venni, 
tartoznak ebbeli igényüket, az annak alapjául szolgáló 
ítélet vagy egyezség jogérvényre emelkedésétől számítandó 
hat hónap alatt, a földtehermentesitési országos alap 
igazgatóságánál bejelenteni, kttlönben igényük elenyészik 
(1880 : XLV. t.-cz. 39. §. és 1877 : XII. t.-cz. 4. §.). 



34. §. (törv. 4. §.) 

Az első bírói ítélet meghozatala elŐtt a feleknek 
jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czímet 
egy más, a törvény 3. és 5. a) §-aiban (a jelen utasítás 
28. és 36. §-aíban) felsorolt s a kereset beftdásakor méfr 
el nem enyészett czímmel felcserélni, s ennek megfelelően 
a keresetben vagy a tárgyalás rendjén kifejezett kérel- 
meiket módosítani. 

A bíróság a per tárgyára nézve a felek között létez'I 
jogviszonyt, azok előadásaitól és kéréseitől függetlenöU 
a beszerzett bizonyítékok szerint itélí meg; azonban 
olyan czímek alapján, melyek a törvény 3. és 5.a^§-aibau 
(a jelen utasítás 28. és 36. §-aiban) elő nem soroltattak, 
vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők 
elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott 
igényeknek helyet adni nem szabad. 

A törvényszék ítélete ellen a felek az illető kir. itélő- 
i:: táblához és onnan a kir. Curiához birtokon belül felébb- 

vitellel élhetnek. 

Digitized by CjOOQ IC 



MAGTARORSZÁGI RENDELETEK tArA« 1893. 175 

35. §. (törv. 5. §.) 

A törvény 3. és 4. §-ainak (a jelen utasítás 28. é& 
34. §-ainak) rendelkezései a törvény 3. §-ában (a jelen 
ntasitás 28. §-ában) felsorolt, folyamatban levő és jog- 
érvényes ítélettel még el nem döntött perekben is alkal- 
mazandók. 

ír. A) FEJEZET. 

A2 úrbéri elkttlönités és az arányosítás megenged- 

hetösége. 

36. §. (törv. 6. a) §.) 

A törvény 3—5. §-ainak (jelen ntasitás 28., 34. és 
35.§-ainak) rendelkezései az úrbéri haszonvételekkel terhelt 
erdSk, legelők és nádasok elkttlonitésének, valamint az 
arányositásnak megengedhetösége iránt índitott ügyekben 
is alkalmazandók. 

37. §. 

Az úrbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelök és 
nádasok elktllönitésének és a közös használat alatti terü« 
letek arányosításának folyamatba tételére az érdekelt 
feleknek engedett határidők lejárván, a királyi törvény- 
székek intézkedni kötelesek, hogy ezen rendezési ügyekben 
a megengedhetőség iránti kereset az ügygondnokok által 
a jelen utasítás 10. §-ában foglalt bírság terhe alatt haladék 
nélkül beadassék. 

A törvényszék az eddig beszerzett vagy a közigaz- 
gatási hatóságok utján ezután beszerzendő adatok alapján 
utasítja az ügygondnokot az iránt, hogy a keresetet kiknek 
nevében indítsa meg. 

A jelen utasítás 30. §-a az úrbéri haszonvételekkel 



Digitized by 



Google 



176 



MAGYARORSZÁGI R£ND£LBT£K TÁRA. 1893. 



terhelt erdők. legelök és nádasok elkttlönitésének, valai 
AZ arányosításnak megengedhetősége iránt indított flgyd 
ben is alkalmazandók. 

38. §. 

Meghatározott személyek egyéni tulajdona gyaoj 
telekkönyvezett ingatlanok úrbéri elkülönítése vagy ar 
nyositása végett a telekkönyvi tulajdonosok mint alperese 
ellen indított kereset egy példánya a telekkönyvi tula| 
donosnak, vagy ha többen vannak, a telekjegyzokönyvei 
(betétek) sorrendjében első helyen megnevezettnek kézb^ 
síttetik s a többiek a kereset tárgyalására felzeteke 
egyénileg megidézendok. 

Minden más esetben a kereset az érdekeltek összesé^ 
ellen intézendő s azok hirdetmény utján idéztetnek mc 
mely hirdetmény a községelöljáróság által szokott módo 
közhírré teendő, s úgy a hivatalos lapba, valamint 
vidéknek legalább egy hírlapjába beiktatandó. 

A kereset egyénileg, megidézendő alperesek létébe 
négy teljes példányban adandó be, melyek közül egy 
jelen §. első bekezdésében említett telekkönyvi tulajdonol] 
nak kézbesittetik, egy a helységelőljáróságnak adatik ki 
egy a biróságnál tartatik vissza, s a felek az idéző vég^ 
zésben és hirdetményben értesíttetnek, hogy ezen kereseti 
példányokat megtekinthetik. 

A kereset negyedik példánya felperesnek kézbej 
sittetik. 

Olyan esetekben^ midőn egyénileg megidézendő al^ 
peresek nincsenek, a keresetet csak három példányba 
kell beadni, melyek közül egy a helység elöljáróságánál^ 
a hirdetménynyel együtt kiadatik, egy a biróságnál tárj 
tátik vissza, a harmadik pedig a felperesnek kézbesittetik] 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tARA, 1893. 177 

A helységeldljáróság a hírdetméay közzétételéről a 
bírósághoz bizonyítványt beküldeni köteles. 

A tárgyalás a kézbesítés s illetőleg a hirdetmény 
hírlapi közzétételének valószínű idejétől számított 45 napra 
tözendff ki. 

A tárgyaló bíró a tárgyaláson megjeleat feleket áz 
egyezség nem síkerülése esetében felhívja, hogy nyilat- 
kozzanak arra nézve, kik csatlakoznak a felpereshez és 
kik maradnak alp'íresek. 

Hivatalból kinevezett ügygondnok által ioditott kere- 
setekben a felpereseket mindaddig, míg közös képviselőt 
egyetértéssel nem neveznek, az ügygondnok képviseli. Az 
egyes felpereseknek azonban jogufe van, hogy az ügy- 
gondnok mellett magukat a perben külön is képvisel- 
tessék. 

Felperesek részére ügygondnok rendelendő azon 
esetre h, ha az úrbéri elkülönítésnek vagy az arányosí- 
tásnak különben is hivatalból eszközlendő folyamatba- 
tételét a volt földesúri minőségben érdekelt felek kérték 
vagy kérik, de a kitűzött tárgyalásokon nem jelennek 
^^Sj vagy az ügy lebonyolítását más módon akadá- 
lyozzák. 

Ha a jelen szakasz első bekezdése értelmében egyé- 
nileg megidézett alperesek sem másuk, sem kellÖ meg. 
hatalmazott által meg nem jelennek, a tárgyaló biró 
részükre ügygondnokot nevez s a tárgyalásra iij határ- 
napot tűz ki, melyre ugy az alpereseket, mint az ügy- 
gondnokot megidézi. Ily esetekben a további bírói hatá- 
rozatok nemcsak az ügygondnoknak, hanem az alperesek- 
nek is kézbesítendők (jelen utasítás 12. §.). 

Ha a kereset a jelen szakasz második bekezdése 
értelmében az érdekeltek összessége ellen intéztetett, köte- 
lesek az alperesek magukat a tárgyaláson egy közös 

Digitized by VjOOQIC 



'''y^^ 



178 MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 1893. 

vagy több külön meghatalmazott által képviseltetni. Ha 
pedig az alperesek meg nem jelennek, vagy a meghatal- 
mazottak választására vonatkozó bírói felhívásnak eleget 
nem tesznek : részttkre ügygondnokot az eljáró biró nevez 
ki s a tárgyalást nyomban ezzel tartja meg. Az utóbbi 
esetben a további birói határozatok csnpán az ügygond- 
noknak kézbesitendök. 

39. §. 

Közös használatú terlilet arányosítása végett meg- 
indított perben a keresettől elállásnak helye nincs, s ha 
azt a felperes vagy az érdekeltek valamelyike folytatni 
nem kívánja, a per továbI)folytatására ügygondnok 
nevezendő. 

Erdők, legelők s nádasok úrbéri elkülönítése végett 
indított keresetben a felperesnek a pertől való elállása 
azon hatálylyal bir, hogy a per tárgyát képező ingatla- 
nok iránt támasztott igényéről végleg lemondottuak 
tekintetik. 

Ha a volt földesúr, a volt úrbéresek haszonvételével 
terhelt erdők, legelők vagy nádasokból igényelhető része* 
sedéséről lemondott, a közös használatban maradó terü- 
letre nézve a volt úrbéresek, az iskolák és egyházak 
egyéni részesedésének aránya hivatalból állapítandó meg. 

40. §. (törv. 5. b) §.) 

Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése, 
valamint az arányosítás végett indított perekben a meg- 
engedhetőség iránt hozott Ítéletnek magában kell foglalnia 
az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képezS 
ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését. 

Az arányosítás megengedhetőségére vonatkozó tár- 
gyalás és Ítélet, ha az illető ingatlanokat a volt urbére* 



Digiti 



ized by Google, 




MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 179 

sek haszonvételei is terhelik, hivatalból kiterjesztendő az 
úrbéri elkülönítés megengedhetöségének kérdésére is. 



in. FEJEZET. 
A tagosítás megengedhetösége* C 

41. §. (törv. 6. §.) 

A tagosítás minden község határára nézve külön 
eszközlendö, s rendszerint a község határának egész 
területére kiterjed. 

Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más 
község határán fogadjon el Icielégitést. 

A tagosítást a birtokosok bármelyike kérheti, s az 
mindig elrendelendő, ha a tagositást kivánók birtoka, a 
tagositandó község területének egy negyedrészét képezi. 

Ezen egy negyedrész területi kiszárait ása tekinteté- 
ben az adókataszteri adatok irányadók. 

Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a 
közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok, 
valamint a gyámság és gondnokság alatt levSk birtoka 
az általános tagosítást kivánók birtokához számítandók. 

Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelök 
és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó azon közös 
használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve 
nincs, az általános tagositást kívánók birtokához számi- 
tandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése 
vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához 
számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát 
képezik. 

12* 



Digitized by 



Google 



180 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 189S. 

42. §. (törv, 7. §.) 

Természetes határokkal bíró vagy művelés-mód által 
elkülönített egyes határrészeknek (dűlök) gazdasági javí- 
tások czéljából kiváüt külön tagosítása, az illető teriilet 
egy negyedét biroknak indokolt kérelmére azon község 
összes határának tagosítása nélkül is megengedhető. 

A törvény 6. §. (jelen utasítás 41. §.) három utolsó 
bekezdésének rendelkezései részleges tagosítások eseteibea 
megfelelően alkalmazandók. 

Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a 
tagosítás megengedése iránti ítéletben elrendelheti a bíró- 
ság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterje- 
désű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri 
elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a fel- 
mérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. 

Ilyen esetekben a bíróság a birtokosok kívánatához 
kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz. 

43. §. 

A község határához tartozó, de az előző szakasz 
harmadik bekezdése alapján a tagositási eljárásból ki- 
hagyott területek sem a tagosítást kívánók, sem pedig az 
azt ellenzők birtokához hozzá nem számitandók, hauem 
egészen számitáson kivUl maradnak. 

44. §. (törv. 8. §.) 

Erdők úrbéri elkülönítése vagy arányosítása alkal- 
mával, az erdők között létező egyes földrészletek akkor 
is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagosítása folya- 
matban nem volna. 

A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei sze- 
rint eszközlendő. 



Digitized by VjOOQIC 



•••l 



MAGYARORSZÁGI RENDBLBTBK TÁRA. 1898. 181 

Olyan eráü közötti részletek, melyek az i880-ik'éTÍ 
január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános 
tagosítás esetén kivttl csak a tulajdonos beleegyezése mel- 
lett képezhetik kicserélés tárgyát. 

45. §. 

A tagositás iránti kérvény a község Összes birtokosai 
ellen intézendő, kik hirdetmény utján idéztetnek meg, 
mely hirdetmény a községi elöljáróság által szokott 
módon közhírré teendő, s ugy a hivatalos lapba, mint a 
vidéknek legalább egy hírlapjába is beiktatandó. A 
tagosítás iránti kérésről egyidejűleg az illetékes árvaszék 
is értesítendő. 

A kérvény négy példányban adandó be, melyek közül 
egy a helység elöljáróságának adatik ki, és egy a bíró- 
ságnál tartatik vissza, s az érdekelt felek az idéző hirdet- 
ményben értesíttetnek, hogy a kérelem ezen példányát 
megtekinthetik. 

A kérvény harmadik példánya a tagosítást kérő fél- 
nek, és negyedik példánya az árvaszéknek kézbesíttetik. 

A helységelöljáróság a hirdetmény közzétételéről a 
bírósághoz bizonyítványt beküldeni köteles. 

A tárgyalás a kihirdetés s illetőleg a hírlapi közzé- 
tétel valószínű idejétől számított 45 napra tttzendŐ ki. 

A tárgyalás elrendelésével egyidejűleg a törvényszék 
az egynegyedrész terület kiszámítására való tekintettel 
hivatalból beszerzi a gyámság és gondnokság alatt levők 
névjegyzékét, valamint a birtokukra vonatkozó adatokat, 
továbbá hivatalból intézkedik, hogy a szükséges adó- 
kataszteri adatok a tárgyalás alkalmával az eljáró bíró 
rendelkezésére álljanak. 

Minden oly kérvény benyújtásáról, mely valamely 
község egész határát felölelő tagosítás megengedésére 



Digitized by 



Google 



181 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

irányai, a kataszteri háromszögelési adatok előkészítésének 
kieszközlése ezéljából a kir. törvényszék az igazságügy* 
ministerhez jelentést tenni köteles. 

A tagosítás megengedbetösége iránti határozat a 
tagositást kérő és a tagositást ellenző felek közös meg- 
hatalmazottjainak, s szokott módon kihirdetés végett a 
község elöljáróságának kézbesittetik. 

46. §. (törv. 9. §.) 

A tagosítás! kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás 
tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró 
az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza 
ki, hogy a tagosítás elrendelésének feltélelei, s illetőleg 
a részleges tagosítás (törv. 7. §. ; jelen utasítás 42. §.) 
helyes indokai megvannak-e? 

A tárgyalásra szabályszerífen megidézett, de meg nem 
jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagosításba 
beleegyeznek. 

A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján 
a kir. törvényszék a tagositás megengedhetösége felett 
határozatot hoz, mely az illető kir. táblához felebbezhetS* 
A harmadbiróságboz felebbvitelnek csak akkor van helye, 
ha a kir. tábla az első bíróság határozatát megváltoztatta. 

Ha a tagosítás azon okból nem engedtetik meg, 
mivel az azt kívánók birtoka a törvényes mértéket nem 
éri el, a tagosítás újból kérelmezhető, mihelyt e hiány 
pótoltatott. 

47. §. 

Tagosítás esetében azzal egyidejtíleg az ugyanazon 
község területére vonatkozó összes birtokrendezési flgyek 
végleg elintézendök. 

A bíróság hivatalból gondoskodni köteles, hogy a 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 1898. 18$ 

jeIeüotaBUáB28. és 36. §-aiban elősorolt perek és ügyek lehe- 
t51eg a tagositási előmunkálatok folyama alatt s minden- 
esetre a tagositási tervezet megállapítása előtt jogérvé- 
nyesen elintéztessenek. 

E czélból a kír. törvényszék az emiitett pereket és 
ügyeket az eljáró bírónak a kikttldés alkalmával (tőrv. 
10. §., jelen utasítás 48. §.) jegyzék mellett adja át, mely 
az tigy naplójához csatolandó. 



IV. FEJEZET. 
Az előmunkálatok. 

48. §. (törv. 10. §.) 

Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítését, 
az arányosítást és tagosítást megengedő határozatnak 
jogerőre emelkedése vagy az iránt a bíróság előtt kelet- 
kezett egyezségnek létrejötte után, a kir. törvényszék az 
előmunkálatok vezetése és teljesítése végett egyik birói 
tagját küldi ki, s ez a birtokrendezési összes előmunká- 
latokban hivatalból és önállóan jár el. 

49. §. (törv. 11. §.) 

Az előmunkálatokat képezik : 

1. erdőky legelők és nádasok úrbéri elkülönítésénél, 
valamint arányosításoknál : 

a) a rendezés tárgyát képező terület mérnöki felvétele 
és területi kiszámítása; 

h) a kicserélés alá vétetni kért erdő közötti földrész- 
leteknek és a helyettök fölajánlott ingatlanoknak (törv. 
8. §.; jelen utasítás 44. §.) mérnöki felvétele és területi 
kígzimitása ; 



Digitized by 



Google 



.- T^^^'^^t 



184 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

c) az úrbéri illetményeknek és az arányosítás kulcsá- 
nak megállapítása végett a törvény értelmében szükséges 
adatoknak és bizonyítékoknak beszerzése ; 

d) az esetleg szükséges osztályozás és becslés; 

e) a mérnöki munkálatok hitelesítése. 
2. Tagosításoknál: 

a) a tagositandó terület határainak tüzetes megállapí- 
tása s az[[ egész terület mérnöki felvétele és kiszámítása; 

b) az egyéni birtokállapot mérnöki felvétele és tertt- 
leti kiszámítása ; 

c) az osztályozás és az esetleg szükséges becslés ; 

d) a mérnöki munkálatok hitelesítése. 

Ha a rendezés vagy tagosítás tárgyát képező birtok- 
ról korábbi használható felvétel létezik, és ha azt a felek 
alapul egyetértőleg elfogadják, ez esetben az újabb felmérés 
mellőzhető. 

Ha ugyanazon községben a tagosítással egyidejűleg 
úrbéri elkülönítés vagy arányosítás is van folyamatban, az 
előmunkálatok együtt és kapcsolatosan teljesitendők. 

50. §. 

Azon kérdés eldöntésénél, vájjon az előző szakasz 
utolsóelőtti bekezdésében említett felvétel a kitűzött czélra 
használható-e vagy sem: az eljáró biró a felek előadá- 
sához kötve nincs, hanem a kolozsvári kataszteri igazga- 
tóság meghallgatása után határoz [törv. 18. %.a); jelen 
utasítás 91. §. a)]. 

51. §. 

Oly esetekben, midőn az úrbéri elkülönítés tárgyát 
képező erdők, legelők és nádasokból igényelhető részese- 
désről a volt földesurak lemondanak, valamint a csupán egy 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA. 1893. 185 

község birtokosait érdeklő olyan arányosítások eseteiben, 
midőn illetményének természetben elkOlönitését egyik 
részes sem kivánja, a mérnöki felvétel mellőztethetik, s 
ily esetekben az eljárás a részesedési aránynak megálla- 
pitására korlátozható. 

52. %. (tOrv. 12. §0 

Az előmunkálatoknak folyama alatt felmerülő kérdé- 
sekben nyomozó birói eljárás alkalmazandó, melynél 
alakszerű perbeszédeknek helye nincs. 

A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabály- 
szerűen megidézett felek elmaradása a tárgyalás megtar- 
tását nem akadályozza. 

Az eljáró biró minden felmerülő kérdésben köteles a 
felek között a békés megegyezés létrehozatalát megkísér- 
lem és annak eredményét jegyzőkönyvbe venni. A meg- 
egyezés létre nem jötte esetében, a vitás kérdés iránt a 
felek nyilatkozatai jegyzőkönyvbe vétetnek s az eljáró 
biró az ügy tisztába hozatalára szükséges adatokat és 
bizonyítékokat hivatalból szerzi be. 

53. §. 

Az eljáró biró a tárgyalásoknak a jelen utasítás 
szerint előirt sorrendjét megtartani köteles és az előzete- 
sen megoldandó feladat teljes elintézése előtt uem veheti 
tárgyalás alá a csak azután következő kérdés megoldását; 
jelestll nem vonhatja az előmunkálatok körébe az ügy 
érdemének és a végrehajtásnak kérdéseit, és viszont nem 
halaszthatja el az előmunkálatok keretébe tartozó kérdé- 
sek megoldását az ügy érdemére és még kevésbbé a 
végrehajtásra. 

Egyezségek azonban bármikor köthetők az eljárás 
későbbi feladatát képező kérdések fölött is. Az elhelyez- 



Digitized by VjOOQ IC ^ 



"'"^-2'^??' 



186 MAGYAKOKSZÁUl KENDELETEK TÁRA. 1893. 

kedés iránt ellenben nem lehet az osztályozás és becslés 
befejezése előtt érvényesen egyezséget kötni. 

54. §. 

Az összes tárgyalásokat^ a tanuk kihallgatását, a 
szükséges szemléket, az osztályozást és becslést, valamint 
a hitelesitést az eljáró biró személyesen vezeti. 

55. §. 

Az eljáró biró köteles intézkedni, hogy az elömuü- 
kálatok folyama alatt a jelen utasítás értelmében tartandó 
tárgyalások fontos ok nélkOl el ne halasztassanak, hanem 
az ezen tárgyalásokon megoldandó összes kérdések elinté- 
zésével befejeztessenek. 

Ha a tárgyalás megszakítása a müködo mérnök 
mulasztása miatt vált szükségessé, a mulasztó az eljáró 
biró által, a tárgyalás elhalasztása által okozott összes 
költségekben föltétlenül elmarasztalandó (jelen utasítás 
91. §, d). 

56. §. 

Az eljáró biró minden oly úrbéri elkülönítési, ará- 
nyositási és tagositási ügyben, melyben az eljárás tár- 
gyát képező területen rendezetlen patakok, vízfolyások, 
mocsarak vagy állóvízzel borított területrészek fordulnak 
elő, az előmunkálatok kérdésében tartott tárgyalás alkal- 
mával köteles az érdekelt felek figyelmét arra is felhívui, 
illetőleg okszerű felvilágosítás által odahatni, hogy a szó- 
ban levő területek vizeinek rendezését, illetőleg lecsapo- 
lását a birtokosok saját jól felfogott érdekükben lehetőleg 
még az osztályozást megelőzőleg keresztülvinni igyekez- 
zenek; egyúttal azt is értésükre adván az érdekelteknek, 
hogy a szóban forgó munkálatok terveit az ez idő szerint 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 187 

Kolozsvárit állomásozó kerületi kultarmérn&ki hivatal díj- 
talanul fogja elkészíteni (1889. évi augusztus hó 27-én 30.08 í . 
sz. a. kelt rendelet. Lásd >Magy. Rend. Tára « 1889. évf. 
2009. lap). 

57. §. (törv. 13. §.) 

Az úrbéri elkülönités, arányosítás és tagosítás alatti 
területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő batár- 
járási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint 
az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező 
területek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött, a 
törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás 
szabályai szerint külön tárgyalást tart és első fokban 
önállóan itél. 

Ezen kérdésekben az 1868. évi LIV., illetőleg 1881. 
évi LIX. törvényczikknek az eljárásra, a bizonyításra és 
a perorvoslatokra vonatkozó szabályai alkalmazandók. 
Pernjitásnak ez ügyekben helye nincs. 

Ezen külön tárgyalandó kérdések az úrbéri birtok- 
rendezés, arányosítás vagy tagosítás menetére halasztó 
hatálylyal nem bírnak. 

58. §. 
Az előző §-ban felsorolt ügyekben a felek Írásbeli 
beadványai a kir. törvényszékhez benyújtandók. Az eljáró 
biró határozatait a kir. törvényszék iktatói száma alatf, 
mint annak kiküldött egyes bírája adja ki, s jelentéseit 
a felsőbb bírósághoz is ily alakban terjeszti fel. 

Ezen ügyek az úrbéri elkülönítés, arányosítás, vagy 
tagosítás ügyétől elválasztva külön jegyzőkönyvben* tár- 
gyalandók és elintézendők. 

Felebbvítel esetében ez ügyek azonnal felterjesztendők 
és a felsőbb bíróságok által soron kívül elintézendők. 
Az úrbéri elkülönítés, vagy arányosítás tárgyát képező 



Digitized by 



Google 



188 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

tdrttletek birtokállapotának ideiglenes feutartása iránt a 
kir. járásbíróságok előtt folyamatban levö perek az előző 
§-ban szabályozott módoa leeudc^ további elintézés végett 
az illetékes kir. törvényszékhez hivatalból átteendök. 

Olyan perek, melyek határjárás és mesgye-igazitáa 
iránt az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás alatti 
tertiletekre vonatkozólag a kir. járásbíróságok el^tt tétettek 
folyamatba, a kir. törvényszék határozata és megkeresése 
folytán ahhoz átteendök. 

Az erdőtörvény (1879 : XXXI. t.-cz.) 17. és 24. 
§-ainak az üzemtervekre vonatkozó intézkedései az ideig- 
lenes birtokállapot birói fentartásánál figyelembe veendők. 

59. §. 

A kir. törvényszék az eljáró bírónak kiküldése alkal- 
mával intézkedik az iránt, hogy az illető telekkönyvi 
hatóság az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás 
tárgyát képező területre vonatkozó összes telekjegyzí- 
könyvek (betétek) A) és B) lapjainak kivonatos hiteles 
másolatait, valamint a részletlajstromnak^ névjegyzéknek 
és vázrajzoknak másolatait haladék nélkül készíttesse el 
és a kir. törvényszéknek küldje meg, mely azokat az 
eljáró bírónak adja át. 

Ezen másolatok elkészítésének költségeit az érdekeltek 
viselik, s azok a költségelőirányzatba (137. §.) felveendők. 

Ha az illető község határát vasúti vonal érinti, a 
megfelelő központi telekkönyvnek az illető határra vonat- 
kozó birtoklapjáról (1868: I. t.-cz. 32. §. és 1881 : LXI. 
t.-cz. 14. §.) készített hivatalos másolat is megszerzendő. 

Az eljáró biró kiküldése alkalmával egyidejűleg a 
kir. törvényszék az iránt is intézkedik, hogy az 1880. 
évi november hó 20-án 3149/1. M. E. sz. alatt kelt rendelet- 
hez mellékelt utasítás. (>^Magy, Rend. Tára<c 1880. évf. 



Digitized by 



Google 



J 



7?^' 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 189 

1267. lap) 1. és 2. pontjaiban meghatározott kivetési lajstro- 
mokat az adóhivatalok haladéktalanul megküldjék és hogy 
a fentebb elősorolt telekkönyvi adatok másolatainak, a 
hirdetmény ezéseknek, valamint az elc^munkálatok megkez- 
dése végett kiktildendö bizottságnak költségeire megkíván- 
tató összeget az ezek előlegezésére köteles felek befizessék. 

Községek egész határára kiterjedő tagosítások ese- 
teiben a kir. törvényszék az eljáró biró kiküldése alkal- 
mával megkeresi a kolozsvári kataszteri igazgatóságot, 
hogy a község határára vonatkozó háromszögelési adatokat 
közölje a kir. törvényszékkel, mely azokat az eljáró 
biró rendelkezésére bocsátja. 

Az előmunkálatok elrendelt megkezdéséről az illető 
közigazgatási hatóságok oly figyelmeztetéssel értesitendök, 
hogy ha a községi, megyei, vagy állami utakra nézve 
változtatás, vasút építése, árkok, patakok, folyók szabá- 
lyozása, csatornák ásása volna tervben, azt a kir. törvény- 
fzékkel közöljék. 

Az előmunkálatok elrendelt megkezdéséről az illető 
telekkönyvi hatóság azzal értesítendő, hogy a telekkönyvi 
adatok másolatainak kiállítása után ott felmerülő birtok- 
változásokra Tonatkozó végzéseit a kir. törvényszékkel 
közölje, mely azt az eljáró birónak adja ki. 

60. §. 

Az előző szakasz értelmében megszerzett telekkönyvi 
adatokat és esetleg háromszögelési pontokat az eljáró biró 
a működő mérnöknek a felvételi munkálatokba való beve- 
zetés alkalmával adja ki és a telekkönyvi adatok kiállí- 
tása után felmertllt birtok változásokról az előző szakasz 
utolsó bekezdéséhez képest közölt telekkönyvi végzéseket 
az osztályozás és becslés alkalmával elismervény mellett 
a működő mérnöknek átadja és utasítja őt a^^oknak pon- 



Digiti^KGoogle 



190 MAGYARORSZÁGI RENDELETKK TÁRA. 1893. 

tos átvezetésére. A később érkező telekkönyvi végzéseket 
az eljáró bíró magánál tartja és a jelen utasítás 85. §-a 
szerinti eljárás alkalmával használja fel. 

61. g. 

Az eljáró biró az előmunkálatok megkezdése végett 
a helyszínére határnapot tűz ki, melyre mindazok, kik a 
telekjegyzökönyvekböl (betétekből) kitetszőleg az úrbéri 
elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás tárgya iránt talaj- 
doni czímen érdekelteknek mutatkoznak, egyénileg hiva- 
talból megídézendők ; ezenkívül az összes érdekeltek, az 
úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás alatt álló 
községnek elöljárósága által szokott módon közhírré 
teendő s úgy a hivatalos lapba, valamint a vidéknek leg- 
alább egy hírlapjába beiktatandó hirdetmény által is meg- 
idéztetnek. 

Az egyéni megidézésnek elmaradása vagy a kézbe- 
sítés késedelme sem az eljárás folyamát nem akadályozza, 
sem jogorvoslatokra indokul nem szolgálhat. 

Arányositási és tagositásí ügyekben az előmunkála- 
tok megkezdése végett kitűzött határnap közzétételére 
vonatkozó hirdetményben az eljáró biró felhívja egyszer- 
smind a birtokrendezési mérnököket, hogy azok, a kik a 
kérdéses ügyben a működő mérnöki teendőket elvállalni 
szándékoznak, a szerződési pontozatok előterjesztése mel- 
lett, ajánlataikat ő hozzá, vagy az érdekelt felekhez 
küldjék be. 

62. §. 

A kitűzött határnapon mindenekelőtt az érdekelt 
feleknek az eljárás további folyama alatt leendő képvise- 
lete rendezendő a következő szabályok szerint: 

A volt úrbéresek minden esetben külön képviseleti 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 191 

csoportot képeznek; a többi kJBebb birtokosok birtokaik 
terfileti nagysága szerint képviseleti csoportokba osztan* 
dók be, ngy, hogy azok, kik öt holdnál kevesebb kiter- 
jedésű ingatlant birnak, az eUH csoportot, és az 5 és 50 
hold közötti birtokosok a második csoportot képezzék. Az 
50 holdnál nagyobb kiterjedésű ingatlanok birtokosai saját 
egyéni képviseletUkrí^l gondoskodni kötelesek. 

A volt úrbéresek és a kisbirtokosok csoportjai a 
további birói határozatok kézhez vétele czéljából kötele- 
sek egy, a törvényszék székhelyén lakó ügyvédet, vagy 
a helységben lakó önjogú tagjaik közttl egy vagy leg- 
feljebb két képviselőt választani. 

Ha a volt úrbéresek és a kisbirtokosok csoportjai a 
képviselők választását elmulasztanák, vagy egymás közt 
megegyezni nem tudnának, közUlök egyik birtokost az 
eljáró biró képviselőül kinevezi. A megválasztott vagy 
kinevezett tagok 5 frttól 100 frtig terjedhető pénzbírság 
terhe alatt kötelesek a megbízatást elfogadni. 

Az egyéni képviseletre jogosított nagyobb birtoko- 
sok, ha maguk a törvényszék területén nem laknak, köte- 
lesek egy, a helységben vagy a törvényszék székhelyén 
lakó meghatalmazottat nevezni, a mit ha elmulasztanak, 
a birói határozatok külön kézbesítésére igényt nem tart- 
hatnak. 

A birói határozatok és értesítések a feleken s ille- 
tőleg azoknak ezen szakaszban elősorolt képviselőin kivül 
mindig kézbesítendők még a helység* elölj ár óságnak is, 
mely azokat a községben szokott módon haladék nélkül 
közhírré tenni és ennek megtörténtéről a határozatot kiadó 
eljáró bíróhoz vagy törvényszékhez bizonyítványt bekül- 
deni köteles. 

Ha a felek képviseletükről maguk gondoskodnak: az 
eljáró biró a képviselők meghatalmazó iratait átveszi s 



'"M 



Digitized by 



Google^ 



192 MAGYARORSZÁGI R£ND£L£T£K TÁRA. 1893. 

azokat a jegyzőkönyvhöz caatoljá. Képviselökfil csak 
azok fogadhatók el, kik kellő felhatalmazást mutatnak be. 

63. §. 

Aráuyositási és tagositási ügyekben az előmunkálatok 
megkezdésére kitűzött tárgyalás további feladatát a működő 
mémök megválasztása és a költségelőirányzat elkészítése 
képezi. 

64. §. (törv. 14. §.) 

Úrbéri elkülönítési, arányositási és tagositási eljárá- 
soknál működő mérnökök gyanánt csak e részben minő- 
sítéssel biró mérnökök alkalmazhatók. 

A működő mérnöki minősítésnek és az egyöntetű 
műszaki eljárásnak részletei rendeleti nton szabályo- 
zandók. 

A működő mérnökök állandóan alkalmazott bírósági 
szakértők minőségével bírnak. 

Azt, hogy az 1871: VIII. tör vény czikkben foglalt 
fegyelmi szabályok a működő mérnökökre minő módosí- 
tásokkal alkalmazandók, továbbá, hogy ellenük rendbírság 
kiszabásának mely esetekben és minő módozatok közt 
van helye: az igazságUgymínister rendeleti nton sza- 
bályozza. 

65. §. 

A működő mérnököt úrbéri elkülönítés esetében a 
volt földesúr vagy földesurak alkalmazzák, kik helyszíni 
eljárás nélkül Írásban felszólítandók, hogy az alkalmazandó 
mérnököt nevezzék meg b a vele kötendő szerződést jóvá- 
hagyás végett 30 nap alatt a törvényszékhez terjesz- 
szék be. 

Ha a volt földesúr vagy földesurak ezen felhívásnak 
nem tesznek eleget: a működő mérnököt az eljáró biró 



Digitized by VjOOQIC 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

indokolt előterjesztésére a törvényszék nevezi ki. Amfiköd(( 
mérnOkÖt orbéri elkülönítési ügyekben akkor is a tör* 
vényszék nevezi ki, ha a volt földesurak különböző 
egyének alkalmazását kérik, csakhogy ez esetben a volt 
földesurak által ajánlatba hozott mérnökök egyike neve- 
lendő ki. 

Arányosítás vagy tagosítás esetében azonban a mtf* 
ködő mérnököt az eljárás által érdekelt felek közös egyet- 
értéssel választják. Közös egyetértés hiányában, a jelen 
ntasitás 76. §-ában meghatározott érdekcsoportok, illetőleg 
kézségek mindenikének joga van, tekintettel az eljáró 
biró által előterjesztendő pályázatokra (jelen utasitis 61. 
§-ának utolsó bekezdése) vagy azoktól függetlenül, a szer- 
ződési pontozatok előterjesztése mellett, mérnököt ajánlanit 
8 ezek közül a működő mérnököt^ figyelemmel az aján* 
latba hozott mérnökök egyéni minőségére és a szerző- 
désben ugy a munkadíjak, valamint a határidők tekin- 
tetében foglalt kikötésekre és azon vállalatok mennyi- 
ségére, melyekkel a jelentkezők a biróság tudomása sze- 
rint elfoglalva vannak, a törvényszék nevezi ki. 

A működő mérnököt arányosítás! és tagositásí ügyek 
ben akkor is a törvényszék nevezi ki, ha az érdekelt 
felek az e czélból kitűzött határnapon mérnöknek ajánlatba 
hozatalát bármi oknál fogva elmulasztják. 

A működő mérnökkel kötendő szerződés határozatai- 
nak a munkák mennyisége, minf^sége és kiviteli módja 
tekintetében a jelen utasításban foglalt szabályokkal ellen- 
tétben állani nem szabad, és annak az I. alatt csatolt 
mintákban foglalt szerződési fŐbb pontokat magában kell 
foglalnia. A munkálatok teljesítésének határideje a körül- 
mények által engedett legrövidebb időre szabandó. 

A szerződés érvényéhez a kir. törvényszék jóvá- 
hagyása szükséges. 




la 

Digitized by 



Google j 



194 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Oly esetekbeu, midiin a község eg^ határa kerfli ||| 
tagosítás alá, a mérnöki szerződés csak a kolozsv&ri 
kataszteri igazgatóság meghallgatása után hagyható jóvi , 

66. §. 

Arányositási és tagosítás! ügyekben a mérnöki szer- 
z($dés a költségelőirányzattal egyidejűleg hagyandó jóvá. 

67, §. (törv. 14. a. §.) 

Úrbéri elkttlönitési, arányositási és tagositási flgyek- 
ben a működő mérnök kinevezésének, valamint a mérnöki 
szerződés jóváhagyásának kérdésében, továbbá arányositási 
és tagositási ügyekben a költségelőirányzat raegerősité- 
sének kérdésében is felebbvitelnek van helye a kir. 
törvényszék^által hozott végzés ellen a kir. ítélőtáblához, 
mely végérvényesen határoz. 

Hasonlóképen egyfokú felebbvitelnek van helye a kir. 
Ítélőtáblához a költségek előlegezését elrendelő törvény- 
széki végzések ellen is. 

A működő mérnök kinevezésének a mérnöki szerződés 
jóváhagyásának, valamint a költségelőirányzat megerősí- 
tésének kérdésében hozott törvényszéki végzés ellen hasz- 
nált felebbvitelnek az eljárás folytatására halasztó ha- 
tálya van. 

68. §. 

Úrbéri elkülönítési ügyekben a mérnöki szerződésnek, 
arányositási és tagositási ügyekben pedig a költségelő- 
irányzatnak is jóváhagyása után, illetőleg, ha azt az érde- 
keltek egyetértőleg kérik, s egyszersmind a szükséges 
költségelőlegről gondoskodnak, a költségelőirányzat jóvá- 
hagyása előtt^is, az eljáró biró a bizalmi férfiak megvá- 
lasztása, az arbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagositáfl 



Digitized by 



Google 




IIAGYARORSZÁOI RBNDBLBTSK TÁRA« 1898. 195 

tárgyát képező terület határainak megállapítása, és a 
mérnök bevezetése végett a helyszínére határidőt tfíz kt, 
s arra a feleket, a működő mérnököt és a szomszédos 
közs^ek elöljáróságait megidézi. 

E határnapon első sorban az érdekeltek szükséges 
számú, a felmérendő területtel ismerős bizalmi férfiakat 
(indicatorokat) választanak meg a birtokos gazdák sorából. 
Ha az érdekeltek bizalmi férfiakat bármi oknál fogva nem 
választanak, vagy közös egyetértésre nem jutnak, azokat 
az eljáró bíró nevezi ki. A bizalmi férfiakat az eljáró 
biró a megválasztás, illetőleg kinevezés elfogadására s 
kötelességük teljesítésére 100 frtig terjedhető pénzbírság 
terhe alatt szoríthatja. 

A bizalmi férfiak napidíjának összege meghallgatásuk 
mellett ugyanezen alkalommal állapítandó meg (jelen uta- 
sítás 91. §.). E díjakat a törvényszék — a községi elöl- 
járóság és működő mérnök közös bizonyítványa alapján — 
az előmunkálatok hitelesítése után utalja ki. 

A határjárást az eljáró biró, — a községelől- 
járóság egy tagjának, a mííködő mérnöknek és a bizalmi 
férfiaknak jelenlétében — a határvonalok pontos meg- 
állapításával eszközli, a kellő helyeken s nevezetesen a 
törés-pontokon a szokásszerű határjeleket megujittatja, 
szUkség esetén új határjeleket állíttat fel s eljárásának 
eredményét az egyes régi, megújított vagy újra felállított 
határjelek fekvésének körülírásával, jegyzőkönyvbe veszi. 
A jegyzőkönyv e része a működő mérnöknek hivatalos 
másolatban kiadandó. 

Ha a határjárás alkalmával a szomszédos községek 
között a határvonal vagy mesgye iránt vita támad, ez a 
jelen utasítás 57. §-ának határozatai szerint az eljáró biró 
iltal azonnal tárgyalandó és elintézendő. 



Digiti 



zedby Google 



196 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1898. 

A határjárással egyidejűleg az eljáró biró a mfíködfi 
mérnököt a munkálatba bevezeti. 

A tnüködö mérnök és a felek az esetben, ha az eljáró 
biró a határjárást nem megfelelő módon teljesiti és a 
felmerendő terület határait tüzetesen nem állapítja meg: 
orvoslásért a törvényszékhez fordulhatnak. 

69. §. 

A működő mérnök köteles minden általa készített 
munkálatot sajátkeztíleg aláirni és úgy a mtíszaki kivitel, 
mint a helyszínelés és telekkönyvi adatok alkalmazásának 
helyes voltáért felelős. 

70. §. 

Ha a működő mérnököt munkája teljesítésében valaki 
gátolná, az illető járási szolgabíró a mérnök kérésére a 
szükséges karhatalom kirendelése iránt azonnal intézkedik. 

Nagyobb mérvű ellenszegülés vagy az eljárás erősza- 
kos akadályozása esetében, az eljáró biró felkérése nyomán 
az alispán a fennálló szabályok utasítása szerint a fegy- 
veres erő alkalmazása iránt haladék nélkül intézkedni és 
az eljárás zavartalan keresztülvitelét biztosítani köteles. 

71. §. 

A terület mérnöki felvételénél a következő szabályok 
tartandók meg: 

a) Minden térkép szabványszelvényeken veendő fel, 
melyek 30" (bécsi hüvelyk) hosszú és 24'' széles vászonra 
feszitett papírból állanak ; ezen szelvények hosszából 2" 6'" 
és szélességéből 2" minden oldalon szélnek hagyatik s az 
igy megmaradó 25" hosszú és 20" széles lap használtatik 
a térkép felvételére. 



Digiti 



k . 



zedby Google 



,^É 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLSTXK TÁRA« 1898, 

b) A mííködő mérnök — a mennyiben a jelen 
utasitásnak 72. §-a nem követendő — köteles először 
is alapháromszögmérést teljesíteni. Ezen alapháromszöge- 
lés egy kttlön szelvénylapoa hajtandó végre és ahhoz az 
ilIetS vagy a szomszédos községek határaiban esetleg 
meglevő országos háromszögelési pontok kiindnlásnl: 
nevezetesen az észak vonalának meghatározására szolga- 
landanak. Minthogy azonban ily pontok csak kivételesen 
állandanak rendelkezésre, az alapháromszögelés rendesen 
azok nélktil lesz eszközlendö, az észak vonala is több- 
nyire csak a delejtű segedelmével lesz — a mérőasztal 
első beállításánál — meghatározandó. E szerint a mérőid 
asztal, ha országos báromszögméreti pontok rendelkezésre 
állanak, e pontok alapján nyeri a tájékozást; ha ellenben 
ily pontok rendelkezésre nem állanak, úgy lesz tájéko- 
zandó, hogy a szelvény-keret rövidebb vagyis 20"-es 
vonala — a declinatio számbavétele mellett — képezze 
a combínált északvonalat is, és pedig nemcsak a három- 
szögelési alaplapon, hanem mindannyi részletszelvény- 
lapokon is, melyek az alaplapon kék színnel kitUnteten- 
dők. A háromszögelési alaplapra a jól választott és több- 
szöri mérések által biztosított alapvonal lesz felrakandó 
és annak végpontjából a háromszögelés eszközlendő^ mely 
alkalommal annyi főpontot kell meghatározni, a mennyi 
a részletszelvények háromszögeléséhez, a térszíni viszo- 
nyokhoz képest sztlkséges lesz, de úgy, hogy minden 
részletszelvényre legalább is három ily főpont essék, 
melyekből a részletszelvényeken a háromszögelést ktllön 
lehessen czélszerfíen végrehajtani; meghatározandók ezen- 
felttl az állandóság jellegével bíró s kivUl álló pontok is 
p. 0. tornyok, keresztek, szobrok, gyárak kéményei, tila- 
lomfák stb. is, melyeket a többi főpontokkal együtt úgy 
az alaplapon, mint a részletszelvénylapokon ki kell tüntetni. 




■.-''^3 



Digitized by 



Google 



198 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

Az alapszelvény léptéke úgy választandó, hogy annak 
alkalmazása mellett a felmérendé^ egész területet lehetőleg 
egy Bzabványszelvéuylapra fel lehessen venni és hogy az 
a rendszerinti léptékül szolgáló 1"=40«> léptéknek egy- 
szerű szorzatát képezze. 

c) Minden térképét — a mennyiben u jelen utasitág- 
nak 72. §-a nem követendő — a delejtíí északvonalii 
irányában a b) pont szerint ugy kell felvenni, hogy 
szemben tekintve, annak felső része északra essék. 

d) A részletfelvételi szelvényeken a 6) alatt emiitett 
álló alappontok feltüntetendők és azokból a háromszögelés 
a csatlakozási pontokra való tekintettel az egész szelvé- 
nyen végrehajtandó ; a részletes felvétel a helyi viszonyok 
szerint sngátmetszések vagy szögmérés cs bemérés által 
eszközlendő; mielőtt azonban a háromszögelés a szelvényen 
be nem fejeztetnék, a részletek, felvételébe bocsátkozni 
nem szabad. A részletes felvétel léptéke 1"=40«, nagy 
kiterjedésű erdő, legelő és havasi területeknél kivétele- 
sen 1"«80*. 

Oly egyes határrészek, melyekben számos kis részletek 
fordulnak elő, a részletfelvételi szelvényen összterületök 
alakjával veendők fel s azokról szabványszerii mellékszel- 
vények készítendők, melyeken az egyes részletek 1"=20** 
lépték mellett felveendők. 

e) A felveendő összterületen találtató oly egyes rész- 
letek is mérnökileg felveendők és kiszámitandók, melyek, 
mint p. 0. a beltelkek, szőlők stb. a rendezésnek vagy 
tagositás utján kicserélésnek tárgyát nem képezik. Az új 
felvételeket az esetleg létező régibb felvételekből vett 
másolások által kiegészíteni nem szabad. 

f) A térképen nemcsak az egyes földrészletek és a 
különböző művelésnemek, hanem mindazon tárgyak fel- 
veendők, melyek, mint p. 0. az utak, árkok, hegyélek, pata- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 199 

kok, források, épületek stb. a rendezési vagy tagositási 
terv elkészítésénél tekintetet érdemelnek. 

g) A térképen az egyes dUlök és aldilli^k határai 
pontozással kitQntetendők s azok nevei beirandók és római 
számokkal jelOlend^^k. 

h) A felvételi térképről az eljárás alatti használatra 
köteles a mérnök másoló vászonra vagy papirra lehetőleg 
egy lapon egy teljes másolatot készíteni, melyen az egyes 
részletekbe a tulajdonosok nevei és a helyrajzi számok 
beirandók, a dlllők határai és azok elnevezései kitünte- 
tendők, s a patakok és utak szabályszerííen szinezendők. 
Ha a tulajdonosok nevei a földrészletek kicsinysége miatt 
azok'ba be nem irathatnak, a nevek kellő hivatkozás 
mellett a térképi másolat szélén sorolandók elő. 

Köteles továbbá a működő mérnök a község belterüle- 
téD kivtll eső s kicserélés tárgyát képező földrészletekre 
vonatkozólag az osztályozásnál használandó jegyzéket 
készíteni, melyben az egyes földrészletek helyrajzi számai 
bevezetve legyenek s az osztályszámok följegyzésére 
szttkséges rovat nyitva legyen. Az osztályozási jegyzék 
két példányban készítendő (jelen utasítás 78, §.) 

72- §. 

Községek egész határára kiterjedő tagosítások ese- 
teiben a működő mérnök az előző §. b) és c) pontjaiban 
körttlirt eljárást nem követheti, hanem tartozik a jelen 
utasítás 60. §-a szerint az eljáró bíró utján nyert három- 
szögelési pontokból az egész község területén a grafikus 
háromszögelést az előző §. a) pontjához képest szelvé- 
nyenként végrehajtani, s ez alkalommal nemcsak a fel- 
mérés czéljaira szükséges pontokat, hanem minden, a 
határban előforduló kiváló és állandó jellegíí tárgyat, 
úgymint: tornyokat, kereszteket, gémes-kutakat, tilalom- 



Digitized by 



Google 



'^^fl»W^^^^^'^^ 



200 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

fákat, gyárkéményeket, kastélyok kupoláit stb, meghatá- 
rozni, s ezen tárgyakat a térképen megfelelő kirajzolással 
kitüntetni. 

A háromszögelési pontok állandósításáról s épségbea 
tartásáról az illető községek tartoznak gondoskodni és a 
pontok elpusztulásuk esetén a község költségén lesznek 
megújitandók. 

A müködö mérnök a háromszögelés befejezését az 
eljáró bírónak bejelenti, a ki a felülvizsgálat telj esi ttetése 
végett a kolozsvári kataszteri igazgatóságot megkeresi. 
A kataszteri igazgatóság a megkeresés vétele után 30 nap 
alatt egy hitelesítő kataszteri mérnököt rendel ki, a ki a 
háromszögelést minden egyes szelvényen behatóan és 
különös figyelemmel a szelvények közötti csatlakozásokra 
megvizsgálja s a leletet külön vizsgálati jegyzőkönyvbe 
foglalja. 

A hitelesítő mérnök mindazon szelvénylapokat, melye- 
ken a háromszögelést helyesnek találja, a következő zára- 
dékkal látja el : )>A háromszögelés megvizsgáltatván, 
helyesnek találtatott^. 

Az ilyképen hitelesített szelvénylapon a működő 
mérnök a részletek felvételét a háromszögelési hitelesítés 
befejezése után akadály nélkül azonnal megkezdheti. Saját 
veszélyére szabadságában áll azonban a működő mérnök- 
nek a részletek fölvételét a háromszögelési hitelesítés előtt 
is eszközölni. 

Ha a hitelesítő mérnök a működő mérnök három- 
szögelését hibásnak, de könnyen helyesbithetőnek találja, 
az esetben a helyesbítést a működő mérnök által azonnal 
és pedig közreműködése mellett végrehajtatja. 

A mennyiben azonban a helyesbítés rövid idő alatt 
eszközölhető nem lenne, vagy a mennyiben a hitelesitö 
kataszteri mérnök a munkát egyáltalában hibásnak éfl 



Digitized by VjOOQ IC - 



MAGYARORSZÁGI RBNDELBTBK TÁRA. 1893. 201 

elfagadhatatlannak találná, ezen esetekben a hitelesítő 
mérnök a felettes kataszteri igazgatósághoz err((l jelentést 
és egynttal a további eljárásra nézve kikérendő bírói 
intézkedés czéljából a körülményeknek megfelelő javasla- 
tot tartozik tenni. 

A kolozsvári kataszteri igazgatóságtól e tárgyban 
vett értesülés alapján az eljáró biró a helyesbítést, ille- 
tőleg az új háromszögelést a mfíködŐ mérnök költségére 
rendeli el, s utasítja őt, hogy a munka befejezését a 
felfllvízsgálat ismétlése végett jelentse be. 

Azon működő mérnök szerződése, kinek helyesbitett 
vagy újból eszközölt háromszögelési munkája sem lenne 
elfogadható, felbontandó. 

73. §. 

Az egyes földrészletek helyszínelése a telekkönyvi 
vázrajzok szerint eszközlendő. Ezen műveletnél a mes- 
gyek kimutatása végett a jelen utasítás 68. §-a szerint 
megválasztott bizalmi férfiak (índicatorok) a működő mérnök 
felhívására a helyszínén megjelenni és felvilágosítást adni 
tartoznak. Ha a szomszédos birtokosok között a mesgye 
iránt vita támad, s az a bizalmi férfiak közbejöttével ki 
nem egyenlíthető, a működő mérnök a vitás területet 
külön felvenni, s erről az eljáró bírónak jelentést tenni 
köteles. Ezen vitás kérdések a jelen utasítás 57. §-ának 
határozatai szerint az osztályozás alkalmával tárgyalandók 
és intézendők el. 

A földrészletek számozásánál a telekkönyvi helyrajzi 
számok pontosan megtartandók. Ha ugyanazon egy hely- 
rajzi számmal biró földrészlet különböző művelésnemek, 
utak, árkok stb. miatt több részre oszlik, az egyes rész- 
letek a helyrajzi alapszámmal és a betűsor ("a, 6, o) kis- 
betűivel jelölendők meg. Ha ugyanazon egy helyrajzi 



Digitized by 



Google 



r*^5e^ 



202 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



1 



Bzámmal biró földrészlet telekkönyvön kivUl tényleg fel- 
osztva több egyén birtokában van, az egyes részletek a 
helyrajzi alapszámmal és folyó arab alszámokkal jelölen- 
dök meg. 

Ha olyan földrészletek fordulnak elö, melyek a 
telekjegyzökönyvben (betétben) tévedésből felvéve nincse- 
nek, ezek a határbeli legutolsó helyrajzi szám után kö- 
vetkező számokkal jelölendök meg, de a földkönyvben — 
kellő hivatkozás mellett — a fekvésüknek megfelelő föl- 
dek sorába iktatandók be. 

74. §. (törv. 14. b) §.) 

Ha a megenged hetöség iránt hozott Ítélet szerint 
felmérés tárgyát nem képezÖ birtokrészletek felmérésének 
szüksége az előmunkálatok alatt merül fel, erről a mű- 
ködő mérnök az eljáró birónál indokolt jelentést tesz, a 
ki, ha szükséges, az érdekelt feleknek a költségekre is 
kiterjedő meghallgatása után a felmérés kérdésében hatá- 
roz (törv. 18. §., jelen utasítás 91. §.). 

75. §. 

Mihelyt a mérnök a felvételi térkép, ennek máso- 
lata és a két példányban kiállított osztályozási jegyzék 
(jelen utasítás 71. §. utolsó bekezdése) bemutatása mel- 
lett a felvételi munkálat befejezését igazolja, az eljáró 
biró az osztályozást és becslést teljesítő szakértők meg- 
választására, valamint az osztályozás éa becslés teljesi- 
tésére határidőt tiíz ki, s arra a feleket megidézi. 

76. §. (törv. 15. §) 

Áz osztályozást és becslést szakértői bizottság 
teljesíti. 

E bizottság tagosítás esetében egy elnökből, négy 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁKA. 1898. 203 

rendes éa két póttagból — ^ úrbéri elkUlöuitési és oly 
arányositási ügyekben pedig, melyeknél csak egy kOzaég 
batára yan érdekelve, egy elnOkbSI és két rendes tagból 
áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy 
póttagot, illetőleg egy rendes tagot választ. 

A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása ese- 
tében működnek. 

A szakértők választásánál érdekcsoportot képeznek: 
a) úrbéres viszonyú községekben, egyfelől a volt 
földesurak, másfelől a volt úrbéresek ; az egyházak, isko- 
lák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához 
számittatnak ; 

h) városokban, szabad és vegyes községekben úrbéri 
elkfllönitésnél, arányosításnál vagy általános tagosításnál 
a község összes területének — , részleges tagositásuál 
pedig a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb 
birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok 
másfelől. ElkOlönités vagy arányosítás tárgyát képező 
kSzöB területek, valamint a községi vagyon a számitásnál 
kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdek- 
Cöoportban sem vesznek részt. 

ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás 
hiányában segymá közt biilokaránylagob többséggel ha- 
tároz ak. 

Olyan arányosításoknál, melyekné több község 
van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két 
szakértőt választ. 

A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, 

vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják ; 

k9z8s egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki. 

Erdők osztályozása és becslése esetében as ezen 

oninkálatot teljesítő szakértői bizottság elnökének érdé- 



Digitized by 



Google 






204 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Ha a megválasztott szakértő a helysziui tárgyaláson 
meg nem jelen: az eljáró biró az illető érdekcsoportot 
vagy községet más, azonnal eloállitható szakértő válasz- 
tására szólítja fel. 

Ha ez esetben a szakértő haladék nélkül elő nem 
állitható, vagy valamely érdekcsoport vagy község a vá- 
lasztást akár eleve, akár ez alkalommal elmulasztja: a 
hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki. 

Az osztályozást és becslést teljesitö szakértői bizott- 
ságnak a mííködő mérnök sem elnöke, sem tagja nem lehet, 
de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetbeu 
jelen kell lennie (törv. 16. §., jelen utasitás 79. §.), a 
nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. 



77. §, 

Szakértőktil nem alkalmaztathatnak olyan személyek, 
kik életük 24-ik évét még be nem töltötték, vagy a kik 
elmebeli vagy testi fogyatkozás miatt, a helyszínén telje- 
sítendő munkálatban részt venni nem képesek. 

A felek kifogása folytán a szakértői működésből 
kizárathatnak azok, kik hamis tanúság, hamis eskü, vagj 
valamely nyereségvágyból elkövetett bűntett- vagy vét- 
ségben bűnösöknek Ítéltettek. 

A szakértők elleni kifogás azok választása vagy 
kinevezése alkalmával azonnal előadandó, s a felett az eljáró 
biró határoz, mely határozat ellen jogorvoslatnak helye 
nincs. 

A szakértőnek nem szabad részt venni oly földrészlet 
osztályozásában, vagy oly tárgy becslésében, mely neki, 
nejének, le- vagy felmenő rokonainak, testvérének vagy 
vele első izben sógorságban álló személynek tulajdona. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG] RSNDEIJtTBK TÁRA« 1898. 

A szakértők a munkálat megkezdése e1($tt as eljár6 
biró által feleskettetnek. 

A szakértők díjait külön rendelet szabályozza. 

78. §. 

Az osztályok és mintaföldeknek előzetes és a hely- 
színén eszközlendö felállításánál az érdekelt feleknek 
jogak van megjegyzéseiket szóval előadni, jegyzőkönyvbe 
azonban csak a bizottsági megállapodások vétetnek. Az 
egyes földrészletek osztályozásánál, valamint egyes tár- 
gyak becslésénél az érdekelt felek szintén jelen lehetnek^ 
de a bizottsági eljárásba beleszólásuk nincs. 

A mtfködő mérnök a térképi és telekkönyvi adatok^ 
valamint az osztályozási jegyzék két példányának elő- 
terjesztésével járul a bizottság munkálatához, és köteles 
az egyes földrészletek osztályszámait az osztályozási 
jegyzéknek általa vezetett egyik példányán az illető rova- 
tokba arab számokkal sajátkeztíleg bevezetni, és ha egyes 
földrészletek különböző részei különböző osztályokba soroz- 
tattak, e részeket a felvételi térképen, a bizottság utasitá- 
saíhoz képest, pontozott vonalakkal kitüntetni. 

Az eljáró biró az eljárás szabályszerű menetét szemé-- 
lyesen intézi, a bizottság időnkint működő tagjait és az 
osztályok és mintaföldek felállítása iránt hozott megálla- 
podásokat jegyzőkönyvbe iktatja, s az egyes földrészletek 
osztály számait a jegyzőkönyv kiegészítő részéül tekintendő 
és megfelelő helyen ahhoz fűzendő osztályozási jegyzék- 
nek másik példányán az e czélra szolgáló rovatokba 
betűkkel sajátkezfíleg bevezeti. 

Épületek, erdők vagy más beruházások becslésénél a 
megbecsülendő tárgyak körülírandók sa szakértői bizottság 
megállapodásai rövid indokolással jep^yzőkönyvbe veendők, 
esetleg külön írásban elkészitve ahhoz csatolandók. Az 




Digiti 



izedbyGoOglCj 



206 .MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

osztályozott területen levő oly utak, melyek a rendezés 
folytán változást szenvedhetnek, szintén osztályozandók. 

Az osztályozás és becslés czéljából megválasztott 
szakértők működése az eljárásnak az ügy érdeméhez tar- 
tozó kérdéseire és feladataira nem terjed ki, s arra azt 
az eljáró biró sem terjesztheti ki. 

Erdőelkülönitési ügyekben az osztályozás és becslés 
alkalmával az eljáró biró utasítja a szakértőket, hogy a 
megfelelő osztályozási és becslési munkálatokba mindazon 
adatokat, melyek a telki illetmény mennyiségének meg- 
állapítására szükségesek, szintén fölvegyék, u. m. : a fa 
nemét, átlagos korát, a jelenlegi fakészletet, a talaj termő- 
képességét, a szabályszerű erdőkezelés mellett várható évi 
hozamot stb. 

Az erdőtörvénynek (1879 : XXXI. t.-czikknek) a véd- 
erdőkre és feltétlen erdötalajra vonatkozó intézkedései 
figyelembe veendők s a szakértő bizottságnak az erdő ily 
minőségére vonatkozó s előzetesen beszerzendő segéd- 
adatokat szintén rendelkezésére kell bocsátani. 

79. §. (türv. 16. §.) 

Az osztályozás és becslés az eljáró biró vezetése 
alatt és a mííködő mérnök közbejöttével, a helyszínén 
eszközöltetik) s annak bevégzése után a munkálat a szak 
értői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik Qélen 
utasítás 80. §.) s aláírás által hitelesíttetik. 

Ez alkalommal az osztályozás vagy becsléssel meg 
nem elégedő feleknek jogukban van felszólalásaikat elő- 
adni, melyek jegyzőkönyvbe veendők. 

A bizottság a felszólalásokat a helyszínén haladék 
nélkül vizsgálat tárgyává teszi és fölöttük batái*oz. 

Bármelyik érdekelt félnek a felülvizsgálat megkez- 
dése előtt kifejezett kívánságára, a bizottság ezen eljárá- 



Digiti 



zedby Google 



MAGYARORSZÁGI RENDBLETEK TÁRA. 1893. 207 

s^nk\ annak elnökéül — a törvény 15. §-ában (jelen uta- 
sitás 76. §-ában) meghatározott módon — oly szakért(( 
alkalmazandó, a ki az osztályozás és becslésben részt 
nem vett. 

Ez njabb eljárás az elc^bbihez hasonló módon hite- 
lesitendí^. 

80. §. 

Az osztályozási és becslési munkálatokat a felek 
bármelyikének kérelmére tartozik az eljáró biró az előző 
§-ban emiitett felolvasás után az aláírás előtt a község- 
házánál 24 órára közszemlére kitenni s a közszemlénél 
jelentkezőknek ngy ö maga, mint a működő mérnök 
a kért felvilágosításokat megadni. Szükség esetén a 
közszemlére való kitétel időtartama raeghosszabbitható, de 
összesen három napnál hosszabb időre nem terjedhet. 

Az eljáró biró személyes közreműködése nélkül tel- 
jesített osztályozás és becslés semmis. Az ily módon esz- 
közölt osztályozásnál közreműködő szakértők napidíjakat 
és költséget nem igényelhetnek, sőt az esetleg kapott 
előlegeket is visszafizetni tartoznak ; a mulasztó eljáró biró 
sem veheti igénybe a szabályszerű illetményeket és a 
netalán kapott előlegeket szintén megtéríteni köteles. 

81. §. 

Az osztályozás és becslés befejezése után az osztá- 
lyozási jegyzőkönyv hiteles másolatának közlése mellett a 
működő mérnök a területek kiszámítására s a földkönyv 
és birtokívek elkészítésére utasittatik, mely munkálatnál 
a köyetkező szabályok tartandók meg: 

a) Az eredeti felvételi térképen minden egyes rész- 
letbe annak meghatározott osztályszáma és a szántókon 
kivttl minden más művelési nemnek jelző betűi vörös 




Digitized by 



Googlj 



••^rv^fT" V V W..*** 



208 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

színnel beirandok. Ha egyes földrészleteknek különböEÖ 
részei különböző osztályokba Boroztattak, e részek alsíá- 
mokkal megjelölve külön kiszámitandok. 

6) A terület-kiszámitási műveletről a mttködcf mérnök 
a község egész határára kiterjedő tagosítás esetében a 
II, száma A) minta szerint, minden más esetben a IL száma 
B) minta szerint pontos ellenőrzési számitást készit, mely- 
ben köteles szelvényenkiiit kitüntetni: a szelvények papir- 
beszáradási adatait, az üres, teli és szelvényen kisüli 
összterületeknek kiszámítását, a dillők és aldülők mint 
számítási csoportok területének kiszámítását, s végre a 
rendezés vagy tagosítás alatti összterület kimutatását 

c) Az egyes részletek területeinek kiszámítása után 
azok a III. számú minta szerint készítendő földkönyvbe 
vezettetnek be, s abban a dUlők és aldülők külön-külön 
és a könyv végén együtt is összegeztetnek. A földköuyv- 
ben minden egyes helyrajzi szám mellett külön rovatban 
kitüntetendő azon telekjegyzőkönyv (betét) száma, a mely- 
ben az illető részlet előfordul, 

d) A dűlök és aldülők, valamint az egész terület 
osztályonkint külön és e^^yütt is becsholdakra átszámítan- 
dó k s azok becsterülete a kataszteri terUletösszeg számai 
alá vörös tintával bevezetendő, A becsholdak három tize- 
des törttel számitandók ki. 

c) Minden egyes földrészlet után az illető rovatba 
beírandó a telekkönyvi tulajdonosnak s ha több tulajdo- 
nostárs létezik, a telekjegyzökönyvben (betétben) legelöl 
megnevezett tulajdonosnak neve, a tulajdonközösségnek 
jelzése mellett. 

/) A birtokívekbe ugyanazon telekkönyvi tulajdonos- 
nak a tagosítás alatti területen létező összes ingatlanai 
belefoglalandók. 

A működő mérnök köteles ezen szakasz c) és /) 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA« 1898. 



209 



pontjai Bseriat készítendő föIdkOnyv és birtokig »Meg* 
jegyzése rovataiba a telekkönyvi tulajdonostól kttlönböxS 
tényleges birtokos nevét bevezetni. 

Ha a telekjegyzökönyvben (betétben) u^yanazoB 
tulajdonosnak egyes ingatlanaira kfllön bejegyzett talaj- 
doni igények fordulnak elő, ez esetben azok ugyanazon 
birtokívben kttlön kittintetendok és a megfelelő új tagok 
elhelyezésénél is külön kijelölendők. 

A birtokívek, a telekjegyzökönyvek (betétek) telje» 
jogczímeinek bejegyzése s azok sorrendjének és számainak 
megtartása mellett, a lY. sz. alatti minta szerint készi- 
teiidök. HegszQnt vagy ugyanazon tulajdonos birtokívében 
egyesitett telekjegyzökönyvek (betétek) számainál a meg- 
szűnés és annak oka megjegyzendő. A birtokívek a könyv- 
alakba bekötött nyomtatott mintázatba meuszakitás nélkUl 
egymásután Írandók be. 

g) Az egyes birtokívek kttlön összegezendök s osztá- 
lyonKint és egészben becsterUletre átszámitandók. 

A birtokívek czímeiböl s azok kataszteri és becs- 
terfllet szerinti végösszegeiből készíttetik a summarium^ 
melynek egytttt és osztályoukint összesített végeredménye 
a íöldkönyv megfelelő végösszegeivel teljesen egybevágó- 
nak kell lenni. 

82. §. 

Községek egész batárára kiterjedő tagoditások eseteiben 
az ellenőrzési számítás még a részletek terttletszámitásának 
megkezdése előtt a kolozsvári kataszteri igazgatóságnál 
felülvizsgálandó, s a további eljárás csak akkor folytatható, 
ha ezen ellenőrzési számítás a helyességet igazoló zára- 
dékkal ellátva visszaérkezett. 

A kataszteri igazgatóság az ellenőrzési számítást 
rendszeres vizsgálat alá véteti úgy, bogy a község egés^ 

14 




Digiti 



zed by Google ' 



álO MAGYARORSZÁGI RENDELBTBK TÁRA. 1898. 

tertllete, valamint a számítási csoportok területei vég- 
érvényesen megállapittassanak. 

A vizsgálat alkalmával talált hibák egy hibaiven 
kimutatandók, s ha könnyfí szerrel helyesbíthetők, hiva- 
talból kiigazitandók. Ha azonban a helyesbítés nagyobb 
mérvö számítást igényelne, vagy pedig ha teljesen áj 
«zámitás szüksége forogna fenn, rövidebb eljárás szem- 
pontjából, a kiigazítást, illetőleg újból való számítást a 
kataszteri igazgatóság mérnöki osztályának vezetője a 
mííködö mérnök terhére elrendeli, 

A vizsgálat teljesítése után a helyes ellenőrzési számítás 
a következő záradékkal látandó el : »Az ellenőrzési számitis 
átvizsgáltatván, helyesnek találtatott. « A munka helyes- 
ségét a hitelesítő mérnök sajátkezű aláírásával igazolja* 
Az átvizsgált ellenőrzési számítás a felvételi térkép- 
szelvényekkel együtt azután a részletek területének 
kiszámítása végett a kolozsvári kataszteri igazgatóság által 
az eljáró biró utján a működő mérnöknek megküldendő. 

A kolozsvári kataszteri igazgatóság mérnöki osztályá- 
nak vezetője az ellenőrzési számításokról jegyzéket vezet 
melybe a község s a számítási csoportok területeit a 
részletes kiszámítás ellenőrizhetése végett bevezeti. Ezen 
jegyzékek a hibaívekkel együtt a kolozsvári kataszteri 
igazgatóságnál vlsszatartandók s megőrzendők. 

83. §. 

A működő mérnök befejezett előmunkálatalt, u. m. az 
eredeti felvételi térképet, ellenőrzési számítást, földkönyvet, 
birtokíveket és summarlumot, valamint — a mennyiben a 
jelen utasítás 71. §-ának b) pontja nyert alkalmazást — , 
a háromszögelési alapszelvényt is az eljáró bíróhoz adja be. 

Ugyanez alkalommal köteles a működő mérnök egy 
vázrajzot is beadni, mely a rendezés vagy tagosítás alatti 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBMDELBTSK TÁRA. 1898. 

egész területet lehetőleg egy szelvényen tünteti fel. £ váz- 
rajzon az egyes dttldk és aldOlők határai, azok neve és 
sorszáma kitUntetendők, minden dűlőbe annak kataszteri 
terfllete fekete és becsteriilete vörös tintával beirandó s az 
egész vázrajz a tömegesen előforduló míívelésnemek szerint 
ügy színezendő ki, hogy ez által az egész terttletnek 
könnyíí áttekintése lehetővé tétessék. 

84. §. 

Az eljáró biró a hozzá beadott mérnöki előmunkála- 
tokat haladéktalanul megkOldi a kolozsvári kataszteri 
igazgatóságnak, hol azokat a mérnöki osztály lehetőleg a 
leendő liitelesitő mérnökkel tüzetes vizsgálat alá véteti. E 
vizsgálatnak ki kell terjeszkednie mindazon kérdésekre, 
melyeknek elintézése nem igényli a helyszínén való mun- 
kálkodást. 

A. kataszteri igazgatóság mérnöki osztálya vizsgálata 
eredményéről 30 nap alatt szakvéleményt készit s egyszer- 
smind arról is nyilatkozik, vájjon a munkálat teljes-e és 
vájjon az eddigi vizsgálat szerint remélhető-e a munkálat 
hitelesítése vagy nem. Igenlő esetben a netalán talált 
hibákról másolatban hiba-ívet mellékel. 

Az eljáró biró a mérnöki előmunkálatoknak s a szak-* 
véleménynek megérkezése után a működd mérnököt uta- 
sítja az esetleges hibák kiigazítására s ennek megtörtén -^ 
tével a hitelesítésre határidőt tűz, a melyre az érdekelt 
feleket s a működő mérnököt megidézi. 

A kitűzött tárgyaláson a mérnöki előmunkálatok az 
érdekelt felek elé terjesztetnek s a földkönyv és a birtok- 
ívek felolvastatnak. Ez alkalommal az érdekelteknek joguk 
Tan a mérnök munkálata ellen a munkálatok műszaki 
részét nem érintő felszólamlásaikat előadni, melyek jegyző- 
könyvbe vétetnek. 

14* 

Digitized by VjOOQIC 

■m 




'wVC 



Í12 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

85. §. 

Az előző §-hoz képest kitűzött tárgyaláson a fBId- 
könyy és a birtokívek felolvasásával egyidejűleg az eljáró 
biró a tényleges birtokállapotnak a telekjegyzökönyvvel 
(betéttel) lehető összhangzásba hozatalát személyesen esz- 
közli. A felmerülő birtokváltozások a következő fébb 
szempontok szerint intéztetnek el: 

a) Ha az előmunkálatok folyama alatt történt és 
telekkönyvileg bekeblezett birtokváltozás igazoltatik, az 
az eljáró biró által felvétetik (60 §.)• 

b) Ha nyilvánosan hibás telekkönyvi helyszinelés 
esete forog fenn és a kiigazitásba az erre jogosult 
érdekeltek beleegyeznek, a hiba kiigazitása iránt külön 
jegyzőkönyv vétetik fel. 

c) Ha a telekkönyvi tulajdonos beleegyezésével oly 
birtok változás történt, mely még telekkönyvileg bekeb- 
lezve nincs, a felek közös kérésére külön jegyzőkönyv 
vétetik fel, mely a jogügyletről netalán hiányzó szerződést 
is helyettesitheti. 

d) Ha valaki tényleges birtoklása alapján a birtoknak 
saját birtokivébe átvezetését kéri, de az átvezetésnek a 
telekkönyvi tulajdonos ellene mond, ez esetben a kérdéses 
részlet a telekkönyvi tulajdonos birtokívében hagyandó és 
annak új birtokával együtt, de külön kijelölve hasitandó 
ki s a tényleges birtokosnak adatik birtokába. 

e) Ha a tényleges birtokos átírási igényének a telek- 
könyvi tulajdonos nem mond ugyan ellen, de elhalálozás, 
távollét, kiskorúság vagy más akadályok miatt a birtok- 
változás telekkönyvi bekeblezésére alkalmas beleegyezést 
azonnal beszerezni nem lehet, ez esetben a kérdéses részlet 
a telekkönyvi tulajdonos neve alatti birtokívben külön 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 189$. ^13 

megjelölendő, a a tettleges birtokosnak új birtokával együtt, 
de kfilöu kijelölve adandó ki. 

Mindezen birtokváltozási ttgyek a tárgyalási jegyzS- 
kSnyvbe röviden beiktattatnak, s annak nyomán az eljáró 
bíró a földkönyv végén bevezetett függelékben utasítja a 
mffködö mérnököt a kttlönbözS esetekhez képest arra, hogy 
a birtokváltozást az összehasonlítási okiratba mi módon 
vegye be. 

Az ezen szakasz h) és c) pontjai esetében felvett 
külön jegyzökönyvet az eljáró biró a telekkönyvi ható- 
sághoz átteszi. E jegyzökönyvek a telekkönyvi kérvé- 
nyeket pótolják, s a íelékkönyví hatóság által a telekkönyvi 
törvények és szabályok értelmében a netalán szükséges 
pótlások megtétele mellett soron kivül elintézendÖk, s az 
elintézésről az eljáró biró is hivatalból értesítendő. 

Az ezen szakasz c) pontja értelmében felvett jegyzö- 
könyvek s az azokban foglalt jogügyletek bélyeg- és 
illetékkötelesek ; s azokba az illeték kiszabása czéljából 
szfikséges értékadatok is belefoglalandók, ellenben ezen 
szakasz h) pontja esetében felvett külön jegyzökönyvek s 
az azokba foglalt jogügyletek bélyeg- és illetékmentesek. 

A földkönyvnek és birtokíveknek a megtartott tárgya- 
f dson történt felolvasása, a mérnök munkálata ellen a mun- 
kálatok műszaki részét nem érintő felszólamlások jegyző- 
könyvbe vétele és a birtokváltozások elintézése után, az 
eljárás félbeszakítása nélkül következik a mérnöki munká- 
latok mííszaki részét érintő felszólamlások jegyzőkönyvbe 
vétele, a mérnöki munkálatok műszaki megvizsgálása és hitele- 
sítése. Eczélból tartozik az eljáró biró a már előzetesen meg- 
felelően értesített kolozsvári kataszteri igazgatóságot hi- 
telesítő mérnök kiküldésére megkeresni. A jegyzőkönyv- 



Digitized by 



Google 



21^ MAOTARORSZÁGI RENIHSLETEK TÁRA. 1803. 

beu á működő mérnök maukálata ellen előadott összes 
feUzólamlások a hitelesítő mérnökkel közlendők. 

87. §. (törv. 17. §.) 

A mérnöki előmnnkálatok hitelesítését a hitelesítő 
mérnök vizsgálata és véleménye alapján az eljáró bíró 
teljesiti s a felmerült hiányok pótlását vagy kiigazítását 
elrendeli és foganatba véteti. 

88. §, 

A hitelesítő mérnök a munkálat szabályosságát és 
műszaki helyességét hivatalból próbamérések és próba 
számitások által átvizsgálni, a jegyzőkönyvbe adott fel- 
szólamlások tárgyait kttlön megvizsgálni s eljárásáról és 
vizsgálata eredményéről Írásban szerkesztett tUzetes szak- 
értői véleményt beadni köteles. 

Ha a munkálatok e vizsgálat nyomán helyeseknek 
találtatnak, vagy a felmerült hiányok pótoltatnak, a jelen 
utasítás 83. §. első bekezdésében felsorolt eredeti munká- 
latok hitelesítési záradékkal láttatnak el, melyet az eljáró 
bíró és a hitelesítő mérnök ír alá. 

89. §. 

Feltételes hitelesítés, azaz oly hitelesítés, mely a 
mérnök munkálatait a felmerült hibák és hiányok pótlá- 
sának feltétele alatt fogadja el a további eljárás alapjáalt 
helyet nem foghat, hanem az eljáró bíró tartozik, a hi- 
bátlanoknak talált vagy a felmerült hibák és hiányok 
kiigazításával, azonnal helyesbített munkálatokat hitelesí- 
teni, a mennyiben pedig a hibák és hiányok azonnal ki 
nem igazithatók, a munkálat helyesbítése iránt intézkedni. 

Nem engedhető meg, hogy a felmerült hiányok és 



Digitized by 



Google 






MAGYARORSZÁGI RBNDSLBTBK TÁRA. 1893. 215: 

]íibák kiigazitásának keresztülvitele az ÖSBzehasoDlító 
okirat (combi aatoriom) szerkesztésére tartassék fenn, Ta* 
lamint jaz sem^ hogy a birtokváltozások, mint olyanok 
bármelyikének esete (jelen utasitás 85, §.) a mérnöki 
munkálatok kiigazitásaképeii nyerjen megoldást. 

90. §. 

A hitelesítés befejezésének napja a jegyzőkönyvben 
számokkal és betűkkel világosan kitüntetendő. 

A hitelesités befejezése után köteles az eljáró bíró a 
hitelesítést jegyzőkönyvbe veendő határozattal befejezett- 
nek nyiivánitaui s ezt a községben hirdetmény u^án 
azonnal köztudomásra jnttatni. 



91. §. (törv. 18. §.) 

Az előmunkálatok folyama alatt előterjesztésnek a 
következő esetekben vau helye: 

a) az eljáró birónak valamely korábbi felvételt (törv* 
11. §. és jelen utasítás 49. §. utolsóelőtti bekezdése) 
mellőző határozata ellen; 

b) az eljáró bírónak olyan intézkedése és határozata 
ellen, a mely az eljárás folytatását megakasztja; 

c) ugyanannak olyan határozata vagy intézkedése 
ellen, a mely szükségtelen munkálatok foganatosítását 
readeli, vagy a melynek foganatosítása az előirányzat 
keretébe fel nem vett költségekkel jár; 

d) az eljáró bírónak pénzbírságot vagy ezt helyette- 
sítő elzárást avagy költségek megtérítésében való marasz- 
talást tartalmazó határozata ellen. 

Az előmunkálatok befejezése után a felek az annak 
folyama alatt felmerült mindennemű sérelmek orvoslása 



Digitized by 



Google 



216' MAGYARORSZÁGI RBKDELSTSK TÁRA. 1898. 

végett, Úgyszintén a bizalmi férfiak napidíjuk összegének 
megállapítása ellen előterjesztéssel élhetnek. 

Az előterjesztés az előmunkálatok folyama alatt a 
sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihir- 
detésétől, illetőleg kézbesítés esetén kézbesítésétől — , az 
jt, előmunkálatok befejezése után pedig a hitelesítés befeje- 

zésétől számított 15 napon belül a törvényszéknél írásban 
nyújtandó be. 

Az előmunkálatok folyama alatt, valamint azok be- 
fejezése után benyújtott előterjesztések fölött a kír. tör- 
vényszék határoz, melynek határozata ellen egyfokú 
felebbvítelnek van helye a kir. ítélőtáblához. 

A ki .az előmunkálatok folyama alatt vagy befejezése 
után nyílván alaptalan előterjesztést használ, vagy az erre 
hozott törvényszéki határozat ellen nyilván alaptalan 
felebbvitellel él, 500 frtig terjedhető pénzbirságban és ha 
a nyilván'^alaptalan előterjesztés vagy felebbvitel szükség- 
telen költséget idézne elő, ebben is elmarasztalandó. 

Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat 
ellen használt felebbvitel — a mennyiben nem pénzbírság 
vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben 
való marasztalás ellen irányul — a megtámadott eljárás 
folytatására, a mennyiben pedig pénzbírság vagy ezt 
helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való ma- 
rasztalás ellen irányul, a végrehajtásra halasztó batály- 

lyal bir. 

92, §. 

A kir. törvényszék az előterjesztést az eljáró bíróval 
nyilatkozattétel végett közli. 

Az eljáró biró eljárása ellen intézett előterjesztésre 
vonatkozó törvényszéki határozat hozatalánál az eljáró 
biró sem mint elnök, sem mint előadó vagy szavazó részt 
nem vehet. 



Digitized by CjOOQ IC 



I 






MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTBR TArA. 1893. 217 

Az eljáró biró meghívható az ilyen tanácsttlésbe szó- 
beli felvílágosit&sok adása végett, de a tanácskozásnál és 
szavazásnál jelen nem lehet. 



V. FEJEZET- 
Az érdemleges tárgyalás. 

93. §• (törv. 19, §.) 

Az érdemleges tárgyalásnak főbb feladatait képezik: 
1. Erdők, legelők és nádasok nrbéri elkülönítésénél : 
a) az nrbéri illetményre jogosított telkek számának, 

illetőleg legelö-elkttlönitésnél a volt földesúri és volt úrbéri 

birtok mennyiségének megállapítása; 

h) a telki illetménynek, illetőleg legelő -elkülönítésnél 

a birtokaránylagos illetményeknek megállapítása; 

c) az elkülönítés tárgyát képező területből egyfelől 
a volt úrbéresek, egyházak és iskolák számára kiszakí- 
tandó, másfelől a volt földesurak számára megmaradó 
területek mennyiségének és elhelyezésének raegállapi- 
tása; 

d) a közönségben maradó volt úrbéresek, esetleg egy- 
házak és iskolák között, a^ részesedés arányának meg- 
állapítása; 

e) az erdő közötti földrészletek kicserélésének és új 
^helyezésének megállapítása (törv. 8. §., jelen utasítás 

^. §.) 

2. Arányosításoknál : 

a) az egyes községek összilletményének megállapítása; 

6) a volt földesurak és volt úrbéresek illetményeinek, 
valamint az egyházak és iskolák, s az egyes községek 
tagjai egyéni illetményeinek megállapítása ; 



Digitized by 



Google 



218^ ItAGYAROüSZÁGI RSNDKLBTEK TÁKA. 189^^ 

e) a közOs birtokból történt foglalások betodásán 
TÁgy megváltásának, esetleg a bembázások megtéritéséne 
megállapítása ; 

d) a törv. 25. §• (jelen utasítás 105. §.) szerint termé- 
szetben elkttlönitendö illetményeinek és azok elbelyezésé-* 
nek megállapítása; 

é) a közösségben maradó felek között a részesedés 
arányának megállapitása. 

3. Tagosításoknál: 

a) a tagosítás alatti területen fekvő, de kicserélés 
tárgyát nem képező bírtokrészletek megállapítása; 

h) a közlekedési és dUlöntaknak, valamint csapások- 
nak megállapítása: 

c) a közös használatra sztlkséges források, itatok, 
temetők, faiskolák stb. megállapítása ; 

d) az aj birtok- tagok elhelyezésének megállapítása^ 

e) a kiilön kiegyenlítést és kárpótlást igénylő tár- 
gyak kiegyenlítésének és kárpótlásának megállapítása. 

94. §. 
A jelen utasítás 53 — 55. §-aínak intézkedései ax 
érdemleges eljárás folyama alatt tartandó tárgyalásokra 
is alkalmazandók. 

95. §. (törv. 20. §.) 

A hitelesítés befejezése után az eljáró biró azonnal 
megkezdi az érdemleges tárgyalást. 

E czélból köteles a felek között a békés kiegyezés 
és közmegállapodás létrehozatalát megkísérleni. 

Ha a felek között az eljárás minden feladata és 
kérdése iránt megegyezés jön létre, a tárgyaló bíró a2 ; 
egyezséget a kir. törvényszékhez beterjeszti, mely aítj 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RSNÜELSTBK TÁRA. 1893. 219 

csak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából bírálja 
meg és az egyezség elfogadásáról a feleket értesiti. 

Ezen határozat ellen alaki sérelmek vagy az egyt^zaég 
teljességének hiánya miatt felebbezésnek van helye, mely 
felett végérvénynyel az illetÖ kir. tábla határoz. 

96. §. (törv. 21. §.) 

Ha az egyezség minden kérdésre nézve nem is 
létesül, köteles az eljáró biró az egyes pontokra nézve 
létrejött közmegállapodásokat jegyzőkönyvbe venni. 

Ezután a fenmaradó vitás pontokra nézve a feleket 
kihallgatja, kivánataikat röviden jegyzőkönyvbe veszi és 
a működő mérnököt azonnal utasítja, hogy az úrbéri elkülö- 
nítés, arányosítás vagy tagosit«^s tervezetét, az előmunká- 
latok alapján, a törvények rendeleteinek és a közegyet- 
értéssel megállapított pontoknak megfelelően, a felek ki- 
vánatainak lehető méltánylásává), zárhatáridő alatt ké- 
szítse el. 

Á tervezet elkészítésénél, valamint az érdemleges 
ítélet hozatalánál az e részben fennálló törvények rendele- 
tein kívül még a törvény 22—25. §-aiban 0^1^" utasítás 
97—105. §-aiban) foglalt szabályok is mcgiartandók. 

97. §. 

Az előző szakasz értelmében a működő mérnöknek 
adandó utasítással egyidejűleg, részére az ügy érdemében 
létrejött részleges egyezményről és a fenmaradt vitás 
pontokról szerkesztett jegyzőkönyv hiteles másolata ia 
kézbesítendő. 

98. §. (törv. 22. §.) 

A tagosítás alatti terület új kiosztásánál az állami, 
törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak 



Digitized by 



Google 



220 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

1^ közintézetek és köztársalatok birtoka egyéb magánbír- 
tokosok yagyonával egyenlő elbánás alá esnek és azok 
helyett a tagosítás előtti birtoknak megfelelő új birtok 
hasítandó ki. 

99- §. 

Ha az 1890: 1. t-czikk t. §-ában meghatározott köz- 
utakra nézve az nrbéri elkölönitéssel, arányositással vagy 
tagosítással kapcsolatban változtatások terveztetnének, 
akkor ez iránt az eljáró biró az 1890 : L t-czikk értel-£ 
mében az illető közút felett a felügyeletre és intézkedésre^ 
jogosnlt közigazgatási hatóságot a működő mérnök által 
hivatalból elkészített erre vonatkozó mnnkálat közlése' 
mellett előzetesen értesíteni s az e részben hozandó jogerSsJ 
közigazgatási határozatot bevárni tartozik. 

A közntak jellegéhez képest azon közigazgatási 1 
hatóságok, a melyekkel a szóban forgó mérnöki munkálat | 
közlendő, a következők: 

a) az állami közntakra nézve a kir. államépitészeti 1 
hivatal ntján a kereskedelemügyi minister; j 

6) a törvényhatósági közutakra nézve a törvényhatóság 
első tisztviselője utján a törvényhatóság közgyűlése, mely- 
nek határozata szintén a kereskedelemügyi minister jóvá- 
hagyása után válik érvényessé; 

c) a községi közlekedési (vicinális) közutakra nézve 
a törvényhatóság első tisztviselőjének határozata, mely 
felebbezés esetében a törvényhatóság közigazgatási bizott 
ságának, eltérő határozatok és felebbezés esetében pedig a 
kereskedelemügyi ministernek jóváhagyása után válik 
jogerőssé; 

d) a községi közdűlő utakra nézve első sorban a 
község képviselő-testületének, felebbezés esetében az alis 
pánnak, végső fokon pedig a vármegye közigazgatási 
bizottságának határozata szükséges; 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 2fl 

e) a vaBati állomásokhoz vezető közutak tekintetében 
a törvényhatóság első tisztviselőjének, másodfokon a köz- 
igazgatási bizottságnak, harmadfokon a kereskedelemügyi 
ministemek határozata követendő. 

Egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által a köz- 
forgalom czéljaira létesített közutak körüli változások az 
illető érdekeltekkel közlendők s azok e részben záros 
batáridő alatt nyilatkozatra hivandók fel. 

100. §. 

A jelen utasitás 93. §-ának 3. b) és c) pontjai alatt 
irt utak és közös használatra szükséges területek, a meny- 
nyiben ezek előállítására a régi utak területe elégséges 
nem volna, első sorban az elkUlOnités vagy arányosítás 
tárgyát képező ingatlan területéből, ily területek hiányában 
a községi vagyonból s ha ez sem elégséges, az összes 
érdekeltek birtokából birtokarányi ag vonandók le. 

101. §. (törv. 23. §.) 

Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik: 

a) a község kerületében létező belső telkek é» 
azokkal egybeftlggő bekerített külbirtokok; 

i) tanyával ellátott puszták; 

e) szőlők, fattltetvények, gyümölcsös és komlókertek; 

d) fövény*, kavics-, agyag- és kőbányák; bánya- 
telepek ; ásványvízforrások ; ipar- és gyártelepek ; malmok, 
rév- és vámhelyek, az ezek fentartására szükséges tertt* 
letekkel. 

Erdők rendszerint nem képezik t^igoáitás utján ki- 
cserélésnek tárgyát s azok az erdőbirtokos beleegyezésé- 
nek hiányában, csak azon esetben vétethetnek kicserélés 
alá, ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a 
czélszerű tagosítást meghiúsítaná. — Ilyen esetben ia 



Digitized by 



Google 



S23 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

az erdők rendszerint csak hasonló minöségíí erdötalajjal 
cserélhetők fel, a létező fa-állab értékktllönbsége pedig, 
a felek más megállapodásának hiányában, becslés alapján 
készpénzzel kiegyenlítendő. 

102. §. (törv. 24. §.) 

Az új kiosztásnál mindenik tulajdonos járandósága 
lehetőleg egy tagban, vagy a határ fekvésének, a helyi 
viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő 
részletekben basittassék ki. 

A kiosztott új birtok a birtokos előbbi birtokával 
egyenértékű legyen és ha valamely birtokos előbbi bir- 
tokán hasznos épületek és beruházások léteznének, ezek 
valódi értéke annak megtérítendő, de csak annyiban, a 
mennyiben előbbi birtokát meg nem tarthatná, vagy az 
épületeket s egyéb beruházásokat megtarthatná ugyan, de 
az új birtok-elhelyezés folytán azok neki hasznot nem 
hajtanának. 

103. §. 

Az új birtoktagok a természetes határok lehető meg- 
tartásával és a mennyire lehet, szabályos alakban, a 
helyes gazdálkodás követelményeinek megfelelőleg, oly 
módon hasittassanak ki, hogy új birtoktagjához mindenki 
kellően járható és közvagyont képező utón hozzáférhes- 
sen ; továbbá a lehető vagy szükséges vizszabályozásokra, 
lecsapolásokra, öntözésekre, vízmosások keletkezésének 
meggátlására^ vagy a már meglevők megszüntetésére 
kiváló figyelem forditandó. 

A mennyiben a lecsapolások a birtokszabályozáí^t 
megelőzőleg nem volnának keresztülvihetők, az eljáró 
biró a lecsapolási árok részére a működő mérnök által, 
lejtmérés után helyet jelöltet ki és annak kihasitásáról 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

goodoBkodiky begy ez áltat a diilök későbbi szétdarabo- 
láaa megakadályoztassék (1889. évi augusztus h6 27-én 
30.081. szám alatt kelt rendelet. Lásd »Magy.Rend. Tára« 
1889. évf. 2009. 1.) 

A mennyiben a létesítendő vízi művekhez a közigaz- 
tási hatóságok jóváhagyása szükséges, ezeknek jóváhagyó 
határozata kieszközlendő. 

104. §. 

A teljesen haszonvehetetleii terUletek senki illetmé- 
nyébe be nem számithatók, hanem azok tulajdonába 
mennek át, kiknek birtokai közé esnek. Ha ilyen terüle- 
tek több szomszéd birtokos birtokai közé esnek, azokon 
az elválasztó vonal megállapítandó és megjelölendő. 

A közös vagyonból vagy birtokaránylagos levonás 
utján előállított dUlő-utak, csapások és közös használatra 
szánt területek közvagyont képeznek. 

105. §. (törv. 25. §.) 

Az arányosítás tárgyát képező közös birtok, a meny- 
nyiben annak használása több község birtokosait illette, 
as egyes községek között minden esetben természetben 
elkülönítendő. 

Ezenkívül az arányosítás tárgyát képező közös bir- 
tokból illetményének természetben elkülönítését kíván- 
hatja : 

1. Szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a 
művelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek 
területének legalább fele állandó szántási művelésre alkal- 
mas, minden részes fél, illetményének nagyságára való 
tekintet nélkül, feltétlenül. 

2. Erdők és havasokból, valamint a különálló, 
vagy másnemű művelésre haszonnal nem alkalmas lege- 
lőkből : 




Digitized by 



GooglJ 



324 MAGYARORSZÁGI RENDRLETBK TÁRA. 1898. 



^^ 



^ a) a volt földeBarakat saját illetményeikre, valamint 

volt úrbéreseik Osszilletméayeire nézve, illetményeik nagy- 
Bigára való tekintet nélkttl, feltétlenül; 

h) mindazon többi részes felet saját egyéni illetmé- 
nyeire nézve, kinek illetménye 100 kataszteri holdat 
meghalad. 

A természetben elkUlOuitett egyéni birtokrészek 
szabad tulajdont képeznek* A közösen maradó terUletek 
használata a megállapított arány szerint illeti az állandó 
közösségben maradó részeseket. 

106. §. 

A törv. 19. §. öelen utasítás 93. §.) 1. d) és 1 

e) pontjai szerint közösségben maradó felek között az 

egyéni részesedés arányának megállapítását az eljáró biró 

személyesen köteles elvégezni és pedig, a mennyiben 

szükséges, szakértő (mérnök) igénybevétele mellett. 

; Midőn egyezség vagy bírói Ítélet alapján aranykulcsul 

az 1871 : LV. t.-cz. 4. §-a értelmében az egyéni birtok 

állapíttatik meg, ily esetekben a tulajdonos, illetcfleg 

jogosult személyére vonatkozólag a telekjegyzököny v (betét) 

az irányadó, a mennyiben pedig ennek állása a tényleges 

birtokállapottal nem egyeznék meg, a jelen utasítás 85. §-a 

megfelelő értelemben alkalmazandó. 

/ Az egyéni birtok mennyiségének s ennek folytán 

> az egyéni részesedés arányának megállapítására nézve ott, 

f hol átalakított telekjegyzökönyvek vagy telekkönyvi betétek 

^' vannak az ezekben fojjlalt — , ott pedig, a hol eredeti 

telekkönyvi felvétel alapján készült telekjegyzökönyvek 

r léteznek, a kataszterben kitüntetett térfogat veendő alapul. 

I Az egyéni részesedés aránya telekkönyvi bekebele- 

'^^ zésre alkalmas módon hányadokban tüntetendő ki. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDBLpCT^ TÁRA« 1893. 

107. §. (törv. ib.a) %.) 

A törvény 19. §. Qelen utasítás 93. §.) I. d) és 
2. e) pontjai szerint közösségben maradó felek között az 
egyéni részesedés arányának meghatározásánál az esetben, 
ha aránykulcsul az 1871 : LV. t-cz. 4. §-a értelmében 
az egyéni birtok állapittatik meg, egységalap gyanánt az 
egyéni birtok kataszteri holdjainak száma vagy kivétel- 
képen, a hol azt a helyi viszonyok megkívánják, ama 
birtok egy fél kataszteri holdjainak száma veendő fel, 
akképen, hogy az egy kataszteri holdat vagj a fél katasz- 
teri holdat el nem érö négyszögölek egy egész vagy fél 
kataszteri holdnak számitandók. 

A legkisebb hányad megállapításánál a kir. törvény- 
szék az érdekelt felek előadásai és a helyi viszonyok 
figyelembevétele alapján határoz. 

108. §. (törv. 26. §.) 

A mtíkOdS mérnök által elkészített úrbéri elkülönítési, 
arányos! tási vagy tagos tási tervezet beérkezése után, az 
eljáró biró annak tárgyalása végett a helyszínére határ- 
napot tűz ki, s ez alkalommal az egyezséget ismét meg- 
kísérli, annak nem sikerű ése esetében a feleknek egy-egy 
nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szűkségesnek 
tartja, vagy ha a felek kérik, azonnal szakértői szemlét 
rendel. 

A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy 
érdekcsoportok a törvény 15. §-a (a jelen utasítás 76. §-a) 
értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró 
pedig a szakértői bízottság ehiökéűl egy gazdasági, esetleg 
erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghív. 

E szakértői bizottsággal az eljáró bíró közli a szűk- 

15 







Digitized by 



Goog^ 



226 MAGYARORSZÁGI RBNDBLETEK TÁRA« 1893. 



1 



séges adatokat, s a helyazinéu tartott azemle után jegyzik 
könyvbe veszi azok rélemóiiyét. 

A szemle bevégzése után a felek még egyszer 
nyilatkozhatnak. 

A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabály- 
szerűen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás meg. 
tartását nem akadályozza. 

Az eljáró biró, ha az ügy felderítésére szükségesnek 
találja, a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s 
az esetleg írásban beadott nyilatkozatoknak a jegyző- 
könyvhöz csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, 
feleleteiketjegyzökönyvbeveszi, 8 az ilyen módon befejezett 
tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti. 



109. §. 

Az eljáró biró egyidejűleg jelentést tesz a kir. tör- 
vényszékhez a kiküldetése alkalmával neki átadott többi 
perek és ügyek (jelen utasítás 47. §.) befejezett tárgyalásáról. 



110. §. (törv. 27. §.) 

A törvényszék, ha további nyomozások teljesítését 
vagy más bizony itékok beszerzését szükségesnek találja, 
a kiküldött birót ezek teljesítésére ntasi^'a. 

A törvényszék a tárgyalás alatt felmerült minden 
vitás kérdés fölött, lehetőleg egy Ítéletben határoz; azon 
pontokra nézve, melyekben a felek feltétlenül kiegyeztek, 
^ az egyezség szolgál zsinórmértékül. 

A törvényszék Ítélete ellen a felek az illető királyi 
táblához és innen a kir. Curiához, mint legfőbb itélő síék- 
hez, birtokon belül felebbezhetnek. 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RENDELSTBK TÁRA. 1893* 227 

111. §. 

Az tlg7 érdemére vonatkozó egyezségek és Ítéletek 
úgy szSvegezendők, hogy azok korábbi jegyzökönyvek 
vagy egyéb iratok igénybevétele nélkül megérthetök és 
végrehajthatók legyenek. 

Ha a felek nem az összes, hanem csak némely pon- 
tokra nézve egyeztek ki, az ítéletnek az Összes pontokra 
ki kell terjednie s az egyezségről csak az indokolásban 
kell említést tenni. 

Az ügy érdemére vonatkozó egyezség, illetőleg ítélet 
jogerőre emelkedése után a működő mérnök részére is 
kézbesítendő. 



112. §. (törv. 27. a. §.) 

Az érdemleges eljárás során előterjesztésnek csak a 
ttnr. 18. §• (jelen utasítás 91. §•) h), c) és d) pontjának 
eseteiben van helye. 

Az előterjesztés a sérelmes intézkedéstől vagy a 
sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítés esetén 
kézbesítésétől számított 15 napon belttl a törvényszéknél 
Írásban nyújtandó be. 

A törvény 18. §. (jelen utasítás 91. §.) három utolsó 
bekezdésének rendelkezései az érdemleges eljárás során 
használható előterjesztéseJsre megfelelően alkalmazandók. 



113. §. 

A jelen utasítás 92. §-a alkalmazandó az érdemleges 
eljárás során használható előterjesztésekre is. 

16* 

Digitized by CjOOQ IC 



-:f- 



2S8 MAGYARORSZÁGI RENDElfTEK TÁRA. 1893. 



r 

\ 

I 



VI. FEJEZET. 
Á régrehajtás. 

114. §. (törv.28.§.) f 

A jogerejű ítélet vagy egyezség végrehajtása végett, 
a kir. törvényszék egyik birói tagját küldi ki s az a 
végreliajtás összes ügyeiben hivatalból és önállóan jár el 

E czélbül az eljáró biró utasitja a működő mérnököt, 
hogy az ítéletnek vagy egyezségnek megfelelően, a ren- 
dezés vagy tagositás iij térképét, az új birtokállomány 
földkönyvét és birtokíveít, valamint tagositásnál a régi és íj 
birtok összehasonlítási okiratát zárhatáridő alatt készítse el. 

115. §. 

Ezzel egyidejűleg az eljáró bíró értesíti a feleket, 
hogy a hitelesítés után telekkönyvíleg bekebelezett birtok- 
változásokat nála egy naptárilag kitűzött határnapig, u 
eredeti okiratokkal igazolva jelentsék be. Az eljáró bir6, 
az igazolt birtokváltozásokuak keresztülvitelére a mtíködS 
mérnököt utasítja. 

A kitűzött határidőn túl bejelentett vagy kellően nem 
igazolt, valamint az oly birtokváltozások, melyek a jog- 
érvényesen megállapított elhelyezési tervet lényegesen meg- 
változtatnák, tekintetbe nem vétetnek. 

A jelen utasítás 85. §-a értelmében teljesített eljárás 
alkalmával be nem jelentett, valamint az ezen eljárás után 
telekkönyvíleg bejegyzett és más birtokváltozásoknak fel- 
vétele s az idézett 85. §. értelmében leendő elintézése 
végett az eljáró bíró a felek kérelmére a helyszínére is 
tűzhet tárgyalást, melyre a felek az előző bekezdésben 
foglalt figyelmeztetés mellett idézendők meg. 



Digitized by 



Google 



j 



MAGYARORSZÁGI RBNDELSTKK TÁRA. 1898. 229 

116. §. 

A jelen ntasitás 53 — 55. §-aÍDak intézkedéBei a yégre- 
hajtás folyama alatt tartandó tárgyalásokra is alkalma* 
Kandók. 

117. §. 

A rendezés vagy tagosítás végleges tervének elkészí- 
tésénél a következe szabályok tartandók meg: 

a) A működő mérnök az áj tagok kiszámítását a 
hitelesített eredeti felvételi térképeo teljesíti, de a kiszámított 
tagokat azon csak irónnal tttnteti ki. 

h) Az új elhelyezés- és kiosztásról készített térkép 
az új tagokat mívelésnemek szerint kiszínezve tünteti el5. 
Az új részletek számozásánál az adókataszteri helyszínelés 
iránt kiadott utasítások követend(^k. 

c) Az új földkönyv az adókataszter mintázatai szeriot 
készítendő el, melyhe az új részletek az új térképen sor- 
rendben vezetett helyrajzi számok és mfivelésneniek szerint, 
azok osztályozásának kitüntetése nélkül iktatandók be. 

d) Az új birtokívek és azok snmmariuma az új föld- 
könyvb&l a jelen utasítás 81. §-ának p és g) pontjaiban 
meghatározott elvek szerint szerkesztendők, de azoknál az 
adókataszter mintázatai használandók s az osztályok és 
beestertlletek kitüntetése elhagyandó. A jelen utasítás 
85. §-a értelmében elintézett bírtokváltozásoknak az idé- 
zett §• d) és e) pontjai alatt elősorolt esetei az új birtok- 
írek és az új földkönyv >Megjegyzés« rovataiban, valamint 
megfelelő módon az összehasonlító okiratban is kíttln- 
tetendők. 

e) Az összehasonlítási okirat (combínatoríum) az 
y. szám alatti minta szerint készítendő, melynek első 
lapja az egyes tulaj donost, az új kiosztás előtt megillető 
birtokmennyiséget tünteti fel, a felvételi birtokívek és az 



Digitized by 



Google 



230 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 

eljárás folyama alatt keresztUlvitt birtokváltozások alapján. 
A második lap pedig a tagosítás előtti illetmény helyett 
kiadott új birtokállományt mutatja. 

Az összehasoulitási okiratban a birtoknak kataszteri 
térfogata és becsterülete, s az új birtoknak úgy összes, 
valamint osztályonkinti mennyisége mutatandó ki. 

f) Községek egész határára kiterjedő tagosítások 
eseteiben tartozik a működő mérnök a tagositási munká- 
latokon felül az állandó kataszter részére a kataszteri 
szabályok szerint még az új birtokállapot hitelesítése elStt 
a következő munkarészeket elkészíteni: a tagositási tér- 
képről egy másolatot, melyen a művelési ágak kiszínezése 
elhagyandó, határleirást (a VI. számú minta szerint), 
házszámjegyzéket (a VII. számú minta szerint) s a három- 
szögelési pontok kiegészített állandósítás!, illetőleg hely- 
színrajzi leirását (a VIIL számú minta szerint). 

118. §. (törv. 28. a. §.) 

Ezen munkálatok beérkezte után az eljáró bíró 
a kihasitás megkezdésére határnapot tűz ki. 

Ha e határnapokon a felek a kíosztási terr ellen kifo- 
gásokat tesznek, s alapos aggály merttl fel az iránt, 
hogy a kíosztási terv az ítéletnek vagy egyezségnek nett 
felei meg, ez esetben az eljáró bíró a hitelesítő mérnököt 
a kolozsvári kataszteri igazgatóság utján azonnal meghívja, 
annak véleményét a felmerült kérdésre nézve meghallgatja 
és a kihasitás megkezdése vagy a munkálat kijavítása 
iránt intézkedik. 

Mihelyt a működő mérnök az egyéni kihasitással 
elkészült, erről az eljáró birónak jelentést tesz, ki az áj 
birtokállapot hitelesítésére s a feleknek az új birtokba 
való bírói bevezetésére határnapot tűz (jelen utasítás 120. §.). 



Digitizedby Google '''^ 



MAGYASOEISZÁGI RSNDBLSTBK TÁRA« 1898. 331 

Hitelesítő gzakértőkttl a koIaz8yiri kataszteri igazgató* 
ság utján megidézendő hitelesitö mérnök ésegykttlOn megbi- 
vott gazdasági szakértő jelen utasitás (1 19.§.) alkalmazandók. 
A hitelesítési határnapon a feleknek joguk van az 
egyéni kihasitás ellen irányuló felszólalásaik megtételére. 
E felszólalásokat az eljáró bíró természetükhöz képest a 
faitelesitő mérnökkel vagy a gazdasági szakértövei meg- 
vizsgáltatja. 

Az egyéni kihasitást ezenkívül hivatalból is még kell 
vizsgálnia úgy a hitelesítő mérnöknek, mint a gazdasági 
szakértőnek. 

A hivatalból való felülvizsgálatot a hitelesítő mérnök 
úrbéri elkülönitési, arányosítás! és részleges tagositási 
ügyekben próbamérések és próbaszámítások utján eszközli. 
Valamely község egész határára kiterjedő tagosítás 
esetében a hitelesítő mérnöknek a munkálatok műszaki 
részét nem pusztán próbamérések és próbaszámítások utján, 
hanem a kataszteri szabályok értelmében tüzetesen kell 
felülvizsgálnia. 

A gazdasági és a műszaki vizsgálat eredményéhez 
képest az eljáró bíró a szükséges kiigazítások vagy a 
hitelesítés iránt intézkedik. 

EUt az eljáró biró a munkálatot hitelesithetőnek 
találja : az új kiosztási térképet, földkönyvet és birtok- 
iveket hitelesítési záradékkal ellátja, az előbbi bírtok- 
áUapotot megszűntnek nyilvánítja, és a feleket az új bir- 
tokba bíróilag, bevezeti. 

119. §. 

Az előző szakaszban kőrtllirt hitelesítésnél való közre- 
tofifcödés végett gazdasági szakértő az illető úrbéri elkülö- 
nitésv arányosítás vagy tagosítás alá kerülő község gazda^ 



Digitized by 



Google 



sági viszonyait ismerő, művelt és jóbirű gyakorlati gazdák 
sorából nevezendő ki. 



120. §. 

Az új birtokállapot hitelesitésére s a feleknek az új 
birtokba való birói bevezetésére a 118. §. szerint kitűzött 
határnapról az eljáró biró egyéuenkint értesíteni tartozik 
a helyben lakó meghatalmazottakat és a helybea lakó 
feleket. 

Az egyéni értesítés elmaradása vagy késedelme sem 
az eljárás folyamát nem akadályozza, sem jogorvoslatra 
indokul nem szolgálhat. 

A jelen utasítás 89. és 90. §-aí a végrehajtási mun- 
kálatok hitelesítése körUl is szem előtt tartandók. 

121. §. (törv. 28. b. §.) 

A végrehajtás folyama alatt felmerülhetett sérelmek 
orvoslása végett előterjesztésnek vau helye. 

Az előterjesztés a végrehajtási eljárás alkalmával az 
eljáró bírónál jegyzőkönyvre adandó vagy a végrehajtási 
eljárás befejezésétől számított 15 napon belül a törvéuy- 
széknél írásban nyújtandó be. 

Az előterjesztés fölött a törvényszék határoz, melynek 
határozata ellen felebbvitelnek van helye a kir. ítélőtáblá- 
hoz s onnan a kir. Curiához. 

Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat 
ellen használt felebbvítel — a mennyiben pénzbírság vagy 
ezt helyettesítő elzárás kiszabása avagy költségben való 
marasztalás ellen irányul — a végrehajtásra halasztó 
hatálylyal bír. 

122. §• 
A hitelesített végrehajtásnak jogérvényre emelkedése 
után, a törvényszék az új térképet, földkönyvet, birtok- 



! 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELBTSK TÁRA. 1898. 233 

iveket és az összehasonlítási okiratot a kolozsvári katasz* 
téri igazgatósággal, azután pedig az illetékes telekkönyvi 
hatósággal az átalakítások megtétele végett haladék nélkül 
közölni köteles. 

Az átalakítások befejezése után az emiitett munkálatok 
a törvényszéknek visszakfildendök és annak irattárában 
őriztetnek. 

Községek egész határára kiterjedő tagosítások esetei* 
ben az állandó kataszter számára a jelen utasítás 117. 
§-ának f) pontja értelmében készült munkarészek a jelen 
szakasz első bekezdésében emiitett munkarészekkel egy- 
idejűleg küldendők meg a kolozsvári kataszteri igaz-^ 
gatóságnak. 

123. §. 

A kiigazítási kereset a rendezés vagy tagosítás által 
érdekelt összes felek ellen intézendő s négy példányban 
adandó be. 

Ha a kereset elkésve (törv. 36. §., jelen utasítás 
142. §. utolsó bek.) adatik be, vagy ha a törvényszék 
azt nyilván alaptalannak találja^ a keresetet hivatalból 
visszautasítja, mely határozat ellen az illető kir. itélő-- 
táblához egyfokú felebbvitelnek van helye. 

A kellő időben beadott és nem nyilván alaptalan 
kiigazítási kereset megvizsgálására és tárgyalására a tör- 
vényszék egy birói tagját küldi ki s e mellé szakértőül 
egy hitelesítő mérnököt rendel. 

Az érdekelt felek megidézése a jelen utasítás 45. 
§-ában meghatározott módon történik. 

A vizsgálat és a tárgyalás napjáról az érdekelt felek 
oly figyelmeztetéssel értesíttetnek^ hogy az eljárás tárgyát 
képező körülményekre nézve annak befejezte után utó- 
lagos felszólalásoknak nem adatik hely. 



Digitized by 



Google 



234 MAGYARORSZÁGI RSNDELSTBK TÁRA. 1893. 

A törvényszéki tag a kÍFendelt hitelesítő méniSk 
hozzájárulásával hivatalból vizsgálja meg a panasz alapjául 
szolgáló körülményt s megkísérli a felek között az egyei- 
«ég létrehozatalát. 

Ezen eljárásról jegyzőkönyv vezetendő. 

Az egyezség nem sikerülte esetében a felek további 
képviselete a jelen utasítás 62. §-a értelmében r^ndezendS 
6 a kikttldött bíró az érdekelt felok meghallgatása mellett 
mindazt kinyomozza, a mi a tényállás megállapítása és 
'esetleg a hiba kiigazítása végett szttkséges; ennek meg- 
történte után az összes ügyiratokat elhatározás végett a 
törvényszék elé terjeszti. 

Az eljárás költségeit a kiigazítást kérő felperes elő- 
legezi, a kereset elutasítása esetében azok megtérítésére 
igényt nem tarthat. Ha a keresetnek hely adatik, az 
Ítéletben egyúttal a felett is határoz a bíróság, hogy s 
költségeket az összes érdekeltek, vagy a számítási hibát 
<3lkövet8 személyek tartoznak a felperesnek megtéríteni 

Ujabb kiigazítási keresetnek semmi esetben sincs 
helye. 

124. §. 

Ha a birtokrendezés tervezetében megállapított csator- 
nákat, utakat, hidakat stb., melyek a közigazgatási ható- 
ságok engedélye nélkül létesíthetők vagy megváltoztat- 
hatók, a kötelezett felek a kikötött időre el nem készítenék, 
azoknak végrehajtás utján leendő elkészíttetése, bármelyik 
fél kérelmére, a törvényszék által elrendelendő és a végre- 
hajtás saját hatáskörében esetleg az illető járásbirósáf 
utján foganatosítandó. 

A birtokrendezési tervezetben megállapított azoD 
csatornák, utak, hidak stb. tekintetében, melyekre nézve a£ 
intézkedési jog kizárólag a közigazgatási hatóságokat 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK. TÁRA, 1893. 235 

illeti) a végrehajtást szintén a törvényszék rendeli el s 
elrendelendő határozatában kimondja, hogy a kérdéses mtí 
ki által, illetc^leg kinek költségén készitend(5 el, de a 
végrehajtás foganatosítása iránt az illetékes közigazgatási 
hatóságot keresi meg. 



VII. FEJEZET. 
A kMtségefe. 

125. §. (törv. 29. §.) 

Mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek kép- 
viseletével járó költségeket maga viseli. 

Ha a tagosítás iránti kérelemnek hely nem adatik, a 
megliiasult tárgyalásnak hivatalos költségeit a kérvényező 
köteles viselni. 

A tagosítást ismételten alaptalanul kérő fél, a többi 
birtokosoknak okozott költségek megtérítésében is el- 
marasztalható. 

126. §. (törv. 29. a. §.) 

A hitelesítő mérnököknek és a felülvizsgálást a tör- 
vény 28. a) §-a (jelen utasítás 118. §-a) értelmében 
teljesítő gazdasági szakértőknek helyszíni eljárása alkal- 
má:val ezen eljárásukból felmerülendő költségeit a birtok- 
rendezési költségek viselésére kötelezett felek fizetik. 

A hitelesítés alkalmával igénybe vett napszámosok, 
anyagok és fnvarok költségei hasonlóan a birtokrendezési 
költségek viselésére kötelezett felek által fedezendők. 



Digiti 



zedby Google 




'i^^y.'f**"***' í* - »r^" •'- ' * ^l yg i ' 



236 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



127. §. (törv. 30. §.) 

Az erdők, legelök és nádasok úrbéri elkttlönitésének 
folyama alatt, a szükséges kézi, igás és fuvaros uap- 
számot a volt úrbéresek kötelesek szolgáltatni. 

A birtokrendezés egyéb költségeit kizárólag a volt 
földesúr, illetőleg földesurak, és pedig egymás között, a 
felosztás alkalmával nekik jutó birtokrész arányában viselik. 

Ha a költségek előlegezése iránt a volt földesurak 
egymás közt ki nem egyeznek^ az eljáró biró állapitja 
meg azon arányt, melyben azokat előlegezni kötelesek. 

Ugy az előlegek, valamint a birtokrendezés befejezése 
után a törvényszék által megállapítandó kiegyenlítési 
összegek közigazgatási utón hajtatnak be. 

128. §. 

Hivatalból megindított úrbéri clklilönitési ügyekben 
az esetleg szükséges bírói kiküldetés és bizonyítási eljárás 
számára szükséges költségelőleget az ügygondnok előter- 
jesztése alapján a törvényszék állapitja meg, s annak az 
érdekelt volt földesuraktól közigazgatási utón behajtása 
iránt intézkedik. 

A behajtott költségelőleg bírói letétben kezelendő, 
s az ügygondnoknak és a hivatalos eljárásnak költségeit 
esetről-esetre a törvényszék utalványozza. 

129. §. 

Ha a volt földesurak a volt úrbéresek haszonvételeivel 
terhelt erdők, legelők és nádasok iránti igényeikről le- 
mondanak, a közösségben maradó volt úrbéresek, valamint 
az egyházak és iskolák közt a jelen utasítás 39. §-a 
szerint megejtendő arányraegállapitási eljárás költségeit a 
volt úrbéresek előlegezni és hordozni kötelesek. Ezen 
költségek szükség esetében közigazgatási utou hajtatnak be. 



Digitized by GoOglC ^^ "" 



MAGYARORSZÁGI RBNDEL£TBK TÁKA« 1898. 237 

130. §. (törv, 31. §.) 

Arányosítás esetében a rendezés költségeit minden 
érdekelt fél, a közösből neki jntott birtok vagy illetmény 
arányában készpénzben viseli. 

Ezen költségek előleges fedezése végett, azokról elő- 
irányzat készitendő, s a szükséges összeget az arányosítás 
által érdekelt község vagy községek, öeszes állami föld- 
adója arányában felosztva, az 1883 : XLIV. törvény czikk- 
ben*) megjelölt közegek hajtják be. 

Az arányosítás befejezése után a költségek Összegét 
és azok egyéni felosztását a törvényszék állapitja meg, s 
az előlegesen beszedett összegek kiegyenlítése hasonlókép 
a pénzügyi közegek által foganatosittatik. 

131. §. 

Hivatalból megindított arányosítás! Ügyekben: az 
Ügygondnok, az esetleg szükséges bírói kiküldetés, a bizo- 
nyítási eljárás és a költségelőirányzat megkészitéseig fel- 
merülő előmunkálatok számára szükséges költségei őleget 
a törvényszék állapítja meg. 

Ezen költségösszeget olyan arányosításoknál, hol esak 
€gy község tagjai vannak érdekelve, a község tartozik 
előlegezni; több község érdekeltsége esetében a törvény- 
szék határoz a felett, hogy az előleget melyik község 
köteles szolgáltatni. 

A költségelőleg behajtása szükség esetében közigaz- 
gatási ütőn történik. 

Ha az arányosításnak hely adatik, az előlegezett 



•) Ax 1880 : XLV. t.-cz. 31., 82. és 35. §-aibaii idézett, de az 1883 : XLIV. 
^"^ által érvényét vesztett 1876 : XV. tOrvényczikk és az utóbbinak sza- 
Insuú helyett a jelen ntasitás 130., 132. és 140. §-ai az 1883 : XLIV. tör- 
▼énjctikket és annak vonatkozó §-ait idézik. 



Digitized by 



Google 



Í38 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA; 1898. 



1 



költdégek a költségelőirányzatba befoglalandók, 8 as eUí- 
legezö községnek megtéritendök. 

!^- : 132. §. (törv. 32. %.) 

Tagosítások eseteiben az eljárás összes kSltségert 

Tálam ennyi érdekelt fél — és pedig általános tagosítás 

esetében, a község területén létező összes birtoka földadó- 

• jának arányában, — részletes tagosítás (tÖrv. 7. §., jelen 

'" utasítás 42. §.) esetében pedig, tagosítás alá jött birtoka 

földadójának arányában, készpénzben köteles yiselni. 

Ezen költségről előirányzat készíttetik, s annak 
alapján a szükséges összeget ^z 1883:XLIV. t.-czikkben 
megjelölt közegek hajtják be. 

Azon birtokosok, kik a tagosítandó községben csak 
beltelekkel birnak, a költségek yiselésére csak akkor és 
annyiban kötelezhetők, a mikor és a mennyiben a tago* 
sitással egyidejűleg foganatosított birtokrendezés vagy 
arányosítás utján részökre illetmény állapittatik meg. 

A tagosítás befejezése után a költségeket a törvény- 
szék végleg megállapítja s a még hiányzó összeget 
hasonlókép a pénzUgyí közegek hajtják be. 

Ha a tagosítással kapcsolatban erdők, legelők vagy 
nádasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása is vitetik 
keresztül, a költségek yiselésére nézve a tagositási 
szabályok alkalmazandók. 

133. §. (törv. 32. a. %.) 

Községek egész határára kiterjedő tagosítások esetei- 
ben az államkincstár által kataszteri czélokra át* 
veendő tagositási munkarészekért a törvény 2. a. §-ának 
(jelen utasítás 26. §-ának) utokó bekezdése értelmébaA 
járó összeg a költségelőirányzat összeállítása alkalméval 
számításba veendő és az érdekelt felekre csak az ennek 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 23^ 

levonáaa után fenniaradó költségelöirányzati üsszeg^ 
vetendő ki. 

Ezen állami faóBzájániIáB a tagositáai munkarészek 
átvételekor az illető község birtokrendezési alapjába fize- 
tendő. 

134. §. 

A vagntak a tagositási költségek viselésére csak akkor 
é% annyiban kötelezhetők, a mennyiben a központi telek- 
könyv tárgyát képező pályatesten kívül, tagosítás alá eső 
iogatlanokkal is bírnak. 

A 132. §• harmadik bekezdése a vasutakra is alkal- 
mazandó. 

135. §. 

A 132. éa 134. §-ok értelmében költségviselésre nem 
kötelezett birtokosok földadójának a kivetési lajstromokban 
Való kímntatása a kír. adóhivatalok, illetőleg a községi 
közegek által mellőzendő. 

136. §. 

A tagosítás megengedbetŐsége iránti eljárásnak, vala- 
mint az előmunkálatoknak hivatalos költségeit mindaddig, 
mig a jelen utasítás 137. §-ában meghatározott költség- 
előirányzat jóvá nem hagyatík, a tagosítást kérő fél köteles 
eKdegezni, e költségek azonban az előirányzatba befog- 
lalandók^ s az előlegező félnek megtéríttetnek. 

Ezen költségelőlegek szttkség esetében közigazgatási 
Hton hajtandók be. 

137. §. (törv. 33. §.) 

Az arányosítás és tagositás költségeiről az eljárd 
bíró a felek meghallgatásával előirányzatot készít, mely- 



Digitized by 



Google 



240 MAGYARORSZÁGI RSNDELBTEK TÁRA. 1898. 

nek megvizsgálása és jóváhagyása a kir. törvényszék 
körébe tartozik. 

Az előirányzott, valamint a végleg megállapított költ- 
ségek a pénzügyi közegek által, a földadóval együtt, az 
arra nézve fennálló szabályok szerint hajtatnak be. A be- 
hajtás és a mennyiben az érdekelt felek egyetértöleg 
rövidebb határidőt nem állapítanak meg, az előirányzott 
költségekre nézve nyolcz, a pótlólag megállapított költ- 
ségekre nézve pedig további két év alatt eszközlendö. 
Á behajtott összegek kifizetésének ideje és módja, 8 az 
ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelműveletek 
feltételei rendeleti utón szabályozandók. 

138, §. 

A folyamatban levő arányosítás! és tagositási ügyek- 
ben az 1880. évi szeptember hó 10-éig felmerült és as 
arra kötelezettek által viselt költségek és természetben 
teljesített szolgálmányok czíméu, volt földesuraknak és 
volt úrbéreseknek egymás ellen megtérítési igényök nincs. 
Az ugyanazon határnapig lejárt tartozások, az eddig fenn- 
állott szabályok szerint az arra kötelezett érdekeltek által 
viselendők, s ezen hátralékokra nézve a közigazgatási 
végrehajtás fentartatik. 

139. §. (törv. 34. §.) 

Az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás be- 
fejezése után a költségek végleges összegét és egyéni 
felosztását megállapító határozat ellen a felek az illető 
kir. ítélőtáblához és a kir. Curiához felebbvitellel élhetnek. 

A kir. Ítélőtábla helybenhagyó határozata ellen 
használt felebbvitel a határozat foganatosítását nem aka- 
dályozza. 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RBNDEL£TBK TÁRA. 1893. 



241 



140. §. (törv. 35. §.) 

^abályszerfíen előirányzott, valamint a végleg 

^t k^ltdégjárulékok, a rendezés és tagosítás 

[tokra nézve olyan terhet képeznek, mely az 

^törvényczikk 88. § a értelmében elsöbb- 

ínes adók, illetéki hátralékok, az egyenes 

^hajtandó egyéb tartozások és községi 

minden telekkonyvileg bekebelezett 

iczctt követelés előtt áll s a birtokkal járván, 

aj birtokosra és e szerint még a birói árverésen 

usárlóra is átmegy. 

Ingatlanok birói eladásánál és csőd esetében a 
költségj áruiékok lejárt részleteii^ek elsőbbségére nézve, az 
1883 : XLIV. törvéiiyczikk 88. és 94. §-ainak intézkedé- 
sei alkalmazandók. 

141. §. 
Birtokrendezési költségjárulékok megtakarított ma- 
radványai, közvetlen adófizetik részére közvetlenül, köz- 
vetett adófizetők részére pedig egy összegben az 1883 : 
XLIV. törvéiiyczikk 42. §. 2. á) pontjában emiitett 
közegek utján utalványoztatnak. 



VIII. FEJEZET. 
Vegyes intézkedések. 

142. §. (törv. 36. §.) 

A törvény 18., 27 a) és 28. 6) §§-ban (jelen utasí- 
tás 91., 112., 121. §§.) foglalt előterjesztésen, továbbá a 
kir. törvényszéknek pénzbírságot vagy elzárást me<:álla- 
pitó határozatai ellen használható, ugyaziutén a törvény 

16 



Digitized by 



Google 



^/^.^t' . ^'■gB . y-> 



242 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

4., 5. a), 9., 14. a), 18., 20., 27., 27. a), 28. b) és 
34. §§-ban (jelen utasítás 34., 36., 46., 67.. 91., 95., 
110., 112., 121., 139. §§.) foglalt felebbvitelen. végül a 
jelen §. harmadik bekezdésében szabályozott igazoláson 
és a jelen §. utolsó bekezdésében emiitett kiigazítási 
"kereseten kivUl, semmi más jogorvoslatnak, semmiségi 
panasznak, igazolásnak vagy perújításnak helye nincs. 

Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az ítélet 
ellen irányuló felebbvitelben, ugy az ügy érdemére, vala- 
mint az eljárásra vonatkozó sérelmek együtt adandók elö. 

Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az Ítélet 
ellen irányuló felebbvitel határidejének a fél vagy kép- 
viselője által vétlen elmulasztása esetében igazolásnak 
van helye, mely felett, a felek meghallgatása után, a kir. 
törvényszék határoz. Az igazolási kérelem a vétlen mu- 
lasztás igazolása esetében is csak akkor vehető figye- 
lembe, ha az igazolással együtt a felebbvitel is beadatott. 
Az igazolást megtagadó végzés ellen az illető kir. Ítélő- 
táblához egyfokú felebbvitelnek van helye. 

Úrbéri elkülönítés, arányosítás és tagosítás eseteiben 
a végrehajtott munkálat kiigazítását csak nyilvánvaló szá- 
mítási hiba miatt és csak a végrehajtás hitelesítésének jog- 
erőre emelkedésétől számított egy iv alatt lehet a kir. tör- 
vényszéknél kereset utján kérelmezni (jelen utasítás 123.§.). 

143. §. (törv. 36. a) §.) 

A törvény 4., 5. a), 9., 20. és 27. §"aiban (a jelen 
utasítás 34., 36., 46., 95., 110. §-aíban) említett felebb- 
vitelnek a megtámadott eljárás folytatására, illetőleg a 
végrehajtásra halasztó hatálya van. 

A pénzbírságot vagy elzárást megállapító határozatok 
ellen használható felebbvitel a végrehajtást felfüggeszti, 



Digitized by 



Google 



i 



MAGYAROi^ZÁGI RENDBLETfiK TÁRA, 18^. j!43 

de a megtámadott eljárás folytatására halasztó batálylyal 
nem bir. 

A megengedett egyéb jogorvoslatoknak a megtáma- 
dott eljárás folytatására, illetc^leg a végrehajtásra halasztó 
hatálya esak azon esetekben van, melyekben azt a tör- 
vény rendeli. 

Azon esetekbeu, melyekben a használt jogorvoslatnak 
a megtámadott eljárás folytatására halasztó hatálya nin- 
csen : a felső bírósághoz felterjesztendő iratok közül azok^ 
melyek az eljárás folytatására szükségesek, hivatalból 
hitelesített másolatokban megtartandók. 

A megtámadott eljárás folytatására halasztó batály- 
lyal biró jogorvoslatok (előterjesztések, felebbvitelek) a 
kir. törvényszék, illetőleg a felső bíróság által soron 
kivttl intézendők el. 

144. §. 

Oly felebbviteleket, melyeknek ezen utasítás szerint 
helye nincs, az első biróság hivatalból visszautasitani 
köteles. 

145. §. 

A felebbvitel 15 nap alatt adandó be. Ezen határ- 
idő azon esetben, ha a felebbvitelt olyan fél adja be, 
kinek a határozat személyesen vagy meghatalmazottja 
utján kézbesittetett, a kézbesitéstől — , minden más eset- 
ben a határozatnak a helységelőljáróság által foganatosí- 
tott és a bírósághoz bejelentett közhirrététele napjától 
számíttatik. 

Az igazolási kérés az elmulasztott felebbvitel határ- 
idejének utolsó napjától számított 30 nap alatt beadandó. 
Később beadott igazolási kérés a törvényszék által hiva- 
talból visszautasítandó. 

16* 



Digitized by 



Google 



244 MAGYARORSZÁGI K£ND£LET£R TÁRA. 1898. 

146. §• 

Azon pénz- és fogságbeli büntetések, melyek az 
1868 : LIV. t.-cz., ralamint a Jelea utasítás értelmében a 
tárgyalásoknál elkövetett rendellenességek, tanak, szak- 
értők stb. meg nem jelenése vagy vallomásainak meg- 
tagadása miatt alkalmazandók, az eljáró biró által ön- 
állóan szabatnak ki. 

A törvényszékhez intézett beadványokban használt 
illetlen kifejezések miatt az illetők, az 1887 : XXVni. 
t-cz. 3. §-ának esetén kivül 5 írttól 100 frtig terjedő 
pénzbírsággal a törvényszék által büntetendők. 

Ha valamely előterjesztésre vagy felebbvitelre a ki- 
küldött biró vagy a bíróság nyilvánvaló vétsége szolgál- 
tatott okot, a kiküldött biró vagy a bíróság az előterjesz- 
téssel, illetőleg a felebbvitellel élő fél kérelme folytán az 
előterjesztés, illetőleg a felebbvitel költségeinek megfize- 
tésében elmarasztalandó. 

Ha másod- vagy harmadbiróság a felebbvitelt merő- 
ben alaptalannak találja, az 1881 : LIX. t.-czikk 49. s 
60. §-ának rendelkezése a jelen utasításban szabályo- 
zott^ügyeknél is alkalmazást nyer. 

147. §. (törv. 37. §.) 

Az 1871 : LV. törvényezíkknek az arányosításra vo- 
natkozó összes határozatai a volt Királyföld területére, 
valamint Teke és Bátos községekre nézve hatályon kivül 
tétetnek. 

148. §. (törv. 38. §.) 

Az arányosítás megengedhetöségének eseteire és az 
aránykulcsra nézve a volt Kraszna-, Közép-Szolhok-, 
Zarándmegyék és a volt Kövárvidék területein az 1836 ; 
XIL t.-ez intézkedései alkalmazandók. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RRNDELBTBK TÁRA« 1893. 245 



149. §. 

Azon ídoty melytől kezdve úrbéri elkUlOnitési, ará- 
nyosítás] és tagosítás! Ügyekben a mérnöki mnnkálatok 
hitelesitését kataszteri mérnökök' teljesitik, kttlön rendelet 
fogja megállapítani. 

Addig is a hitelesítő mérnöki teendőket a mostani 
hitelesítő mérnökök teljesítik. 

IBO. §. 

Azon időt, melytől kezdve a kir. törvényszék köz- 
ségek egész határára kiterjedő tagosítások eseteiben a 
kolozsvári kataszteri igazgatóságot megkeresheti a végett, 
hogy a község határára vonatkozó háromszögelési adato- 
kat közölje, szintén kfllön rendelet fogja megállapítani. 

Addig is a tagosítás! mfiszaki mnnkálatok a három- 
szögelési adatokra való tekintet nélkttl foganatositandók. 

151. §• 

Tagositási munkarészek állami átvételének és a tago- 
fidtási költségekhez állami hozzájárulásnak csak akkor lesz 
helye, ha a község egész határára kiterjedő tagositási 
felmérésbe a működő mérnök bevezetése az előző §. értel- 
mében külön rendelettel kitűzendő időpont után történt. 

Budapesten, 1893. évi jannár hó 3-án. 

Hiei^onymi, s. k. 

Gróf Bethlen, s. k. 

Szilágyi, s. k. 

Wekerle. b k. 



Digitized by CjOOQ IC 



846 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



J. sedmá minta, ae 1893. évi 356 /L M* számú » ütasitds<i 65, §'(11100. 



A. minta. 

Tagosítás és arányosítás eseteire. 

(Az 1878 : XXVIII. t.-cz. alapján bélyeg- és illelékmenles.) 

Szerződés. 

Mely egyfelől • község érdekelt birtokosai, 

mint munkaadók, másfelöl mérnök, mint vállal- 

kőző közölt a .község határán folyamatban 

levő tagosítás (arnnyositás) mérnöki munkálatainak meg- 
tétele iránt létrejött, a mint következik: 

1 mérnök felvállalja a köz 

ség határán folyamatba tett, s a kir. tör 

vényszéknek 18. . .évi hő. . .én szám alatl 

kelt halározata szerint jogérvényesen meghatározott tago 
sitás (arányosítás) összes működő mérnöki munkálatai 
nak elkészítését, és kötelezi magát arra, hogy a meg 
nevezett tagosítás (arányosítás) keresztülvitelére szQk 
séges összes mérnöki munkálatokat az 1893. évi 356 
I. M. szám alatt kiadott utasítás rendeletei, s az abban 
megállapított mintázatok szerint, s az ezen munkálatokra 
nézve esetleg még ezután kiadandó szabályrendeletek 
megtartásával pontosan teljesiti. 

Továbbá kötelezi magát .mérnök 

arra, hogy 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTSK TÁRA« 1893. 247 

a) a munkálatokhoz megkívántató mindennemú kel- 
lékeket, p. o. mérnöki műszereket, papírokat, nyomtat* 
ványokat, a méréshez és kiczOyekeléshez szükséges fa- 
és egyéb anyagokat és eszközOket, úgy a kellő kézi 
fuvar- és eke-napszámokat saját költségén beszerzi és 
előállítja ; 

h) a felvételt a bírói bevezetés alkalmával — a 
mennyiben az évszak engedi — azonnal megkezdi, meg- 
szakítás nélkül folytatja és a megkívántató munkaerővel 
úgy rendezi be, hogy lehetőleg egy nyári évszak ^alatt 
a felvétel befejeztessék és a szükséges osztályozás és 
becslés megtétethessék ; 

c) a további munkálatokat azok terjedelméhez mért, 
s esetleg a bíróság által megszabott legrövidebb idő alatt, 
szorgosan teljesíti; 

á) a végrehajtás alkalmával az új birtokok határait 
a természetben ekével vont barázdákkal, s ott, hol a talaj 
minősége az eke alkalmazását lehetetlenné teszi, gödrök, 
halmok és kellő kíczövekelés által megjelöli; 

e) a költségelőirányzat alkalmával, — valamint az 
eljárás befejezése után, — a biróság által megállapított 
költségösszegek adóaránylagos (s illetőleg az arányosított 
birtokból való részesedés arányában leendő) egyéni fel- 
osztását a törvényszék utasítása nyomán pontosan kiszá- 
mítja; végül 

f) mindazt teljesiti, mi a czélba vett tagosítás (ará- 
nyosítás) akadálytalan, gyors és pontos keresztülvitelére 
műszaki tekintetben szükséges, s az érvényben levő vagy 
leendő törvények és szabályrendeleteknél, valamint az 
ügy természeténél fogva a működő mérnök teendőit ké- 
pezik vagy képezhetik. 



Digitized by CjOOQI^ 



y 



Uh- 




248 MAGYARORSZÁGI RENDBLBT&K TÁRA. 1898. 

2. Az 1. pontban felyállalt munkálatok megtéte- 
lének ős azokhoz szükséges segédeszközök, anyagok és 
szolgáltatásoknak díja átlagösszegben, a tagosítás (ará- 
nyosítás) tárgyát képező területnek 1600 öles minden 

holdja után számítandó frt. . .kr. összegben álla- 

pittatik meg s ezen díjazás a működő mérnöknek a kö- 
vetkező részletekben fizettetik ki, u. m.: 

a) a munkálatba történt birői bevezetéskor Yio része; 

b) a felvételi térkép bevégzésének igazolásakor V^o 
része; 

e) az előmunkálatok hitelesítésének bevégzésekor 
*/io része; 

d) az új kiosztást (arányositási) terv végrehajtásába 
bevezetéskor ^^o része; 

e) a végrehajtás hitelesítésének bevégzésekor V^« 
része. 

A négy elsö fizetési részlet kiszámításánál, a terület 
t nagysága tekintetében, az adó-kataszteri adatok irány- 

adók; az ezen adatok alapján kiszámított és a hitelesí- 
tett terület szerint járó díjak között felmerülő különb- 
ség az utolsó részletfizetés alkalmával egyenlítlelik ki. 

3. A 2. pontban meghatározott díjak, esedékes- 
ségök beállta után legkésőbb 14 nappal, a törvényszék 

részéről kiadandó utalvány alapján, a kir. 

adóhivatal által a működő mérnök szabályszerű nyug- 
tatványára fizettetnek ki. 

4. A mérnök halála a jelen szerződést felbontja* A 
haláleset után a mérnök örökösei föltétlenül kötelesek a 

^ munkálatokat a kir. törvényszékhez beadni. 

Az elhalt mérnök kiérdemelt díjai örököseit illetik. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDELBTBK TÁRA. 1893. 249 

5. Ezen szerződés a vállalkozó mérnököt az aláírás 
után azonnal kötelezi, a munkaadó birtokosokra nézve 
azonban csak a szerződést jóváhagyó bírósági hatá- 
rozat jogerőre emelkedése után válik kötelezővé. 

Kelt 



B. minta. 

Úrbéri elkülSnítés eseteire. 

(As 1871 : LIII. t.-cz.54. §-a alapján bélyeg- és illetékmentes.) 

Szerződés. 

Mely egyfelől mint 

község volt földesurai és munkaadók, másfelől 

mérnök mint vállalkozó között a község ha- 
tárán folyamatban levő erdő-, legelő- és nádas-elkttlő- 
nités mérnöki munkálatainak megtétele iránt létrejött, a 
mint következik: 

1 mérnök felvállalja a köz- 
ség határán folyamatba tett s a kir. tör- 
vényszéknek 18 . . évi hó . .-én . . . .sz. alatt 

kelt határozata szerint jogérvényesen meghatározott 
erdő-, legelő- és nádas-elkfllönités összes működő mér- 
nöki munkálatainak elkészítését, és kötelezi magát arra, 
hogy a megnevezett erdő-, legelő- és nádas-elkfllönités 
keresztülvitelére szükséges összes mérnöki munkálatokat 



Digitized by 



Google 



260 MAGYAROKSZÁGI KENÜELETEK TAKA. 189B. 

az 1893. évi 356/1. M. szám alatt kiadott utasitás 
rendeletei s az abban megállapitott mintázatok szerint s 
az ezen munkálatokra nézve esetleg még ezután kiadandó 
szabályrendeletek megtartásával, pontosan teljesiti. 

Továbbá kötelezi magát mérnök arra, 

hogy : 

a) a munkálatokhoz raegkivántató mindennemű kel- 
lékeket, p. o. mérnöki műszereket, papírokat, nyomtat- 
ványokat, a méréshez és kiczövekeléshez szükséges fa- 
és egyéb anyagokat és eszközöket saját költségén be- 
szerzi és előállítja; 

6) a felvételt a birói bevezetés alkalmával — a 
mennyiben az évszak engedi — azonnal megkezdi, meg- 
szakítás nélkül folytatja és a megkívántató munkaerővel 
úgy rendezi be, hogy lehetőleg egy nyári évszak alatt 
a felvétel befejeztessék és a szükséges osztályozás és 
becslés megtétethessék ; 

c) a további munkálatokat azok terjedelméhez méri, 
s esetleg a birőság által megszabott legrövidebb idő alatt 
szorgosan teljesiti ; 

d) a végrehajtás alkalmával az elkülönített birtokok 
határait a természetben megjelöli; 

e) a bíróilag megállapított költségeknek egyéni fel- 
osztását a törvényszék utasítása nyomán pontosan ki- 
számítja, végül: 

f) mindazt teljesiti, mi a czélba vett erdő-, legelő- 
és nádas-elkülőnités akadálytalan, gyors és pontos 
keresztülvitelére műszaki tekintetben szükséges, s az ér- 
vényben levő vagy leendő törvények és szabályrendele- 
teknél, valamint az ügy természeténél fogva a működő 
mérnök teendőit képezik vagy képezhetik. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELBTRK tArA. 181^3. 251 

2. Az 1. pontban felvállalt munkálatok mogtétc- 
lének és azokhoz Bzflkséges segédeszközöknek és anya- 
goknak díja átlagösszegben, az elkülönítés tárgyát ké- 
pező területnek 1600 öles. minden holdja után számí- 
tandó frt . . . kr. összegben állapittatik meg, s 

ezen díjazás a mOködö mérnöknek a következő Öt egyenlő 
részletben fiz» ttetik ki, u. m. : 

a) a rannkálatba történt birói bevezetéskor 7^ része ; 
6) a felvételi térkép bevégzésének igazolásakor V^ 
része ; 

c) az előmunkálatok hitelesítésének bevégzésekor V& 
része ; 

d) az elkülönítési terv végrehajtásába bevezetéskor 
Vs része; 

e) a végrehajtás hitelesítésekor ^/b része. 

A négy első fizetési részlet kiszámításánál a terület 
nagysága tekintetében az adó-kataszteri adatok irány- 
adók; az ezen adatok alapján kiszámított és hitelesített 
terttlet szerint járó díjak között felmerülő különbség az 
utolsó részletfizetés alkalmával egyenlíttetik ki. 

3. A 2. pontban meghatározott díjaknak a tör- 
vényszék utalványozó rendelete alapján legkésőbb 14 

nap alatt leendő kifizetésére kötelez . . . mag 

különbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt. 

4. Az elkülönítés folyama alatt szükséges kézi, igás 
és favaros napszámot a volt úrbéresek fogják szolgál- 
tatni. 

A fuvarnapszám alatt a mérnöknek a község ha- 
tárán szükséges szekér vagy hátas ló értetik. — Saját 
lakhelyéről a községbe utazás költségeit a mérnök maga 
líordozza. 



Digitized by 



Google 



252 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

f> 5. A mérnök halála jelen szerződést felbontja. A 

r haláleset után a mérnök örökösei föltétlenül kötelesek 

{{ a munkálatokat a kir. törvényszékhez beadni. 

♦.'<■ 

Az elhalt mérnök kiérdemelt d^ai örököseit illetik. 

6. Ezen szerződés a vállalkozó mérnököt az aláírás 
után azonnal kötelezi, a munkaadó volt földesurakra 
nézve azonban csak a szerződést jóváhagyó bírósági 
határozat jogerőre emelkedése után válik kötelezővé. 

Kelt 






-V 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 253 



11. 

A m. Ur. tgazságttgymlnlsternek 89.005/1892. számú 

rendelete. 

Nyíregyházán második kir. közjegyzői állás 
rendszeresítése tárgyában. 

Az 1874. évi XXXV. törvényczikk 5. §-ában nyert 
felhatalmazás alapján és az 1874. évi deczember hó 17-én 
4164/1. M. E. szám alatt kiadott igazságügyministori 
rendelet*) módosításával, a nyíregyházai, nagykállói, 
nyírbátori és tiszalöki kir. járásbíróságok területére 
Nyíregyháza székhelylyel második kir. közjegyzői 
állást rendszeresítek. 

Jelen rendeletem 1893. évi márczius hó 1-én lép 
hatályba. 

Ezen újonnan rendszeresített kir. közjegyzőség a 
debreczeni kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. 

Budapesten, 1893. évi január hó 14-én. 
A minister helyett: 



Erdély Sándor, s. k. 

államtitkár. 



*) Lásd: »Magy. Rend. Tára* 1874. évf. 641. lap. 

Digitized by CjOOQ IC 



264 IIAGYAROKSZÁGI KRNDELBTRK TÁRA. 1893. 



IS. 

A m. Ur. igaiságttgymlnlsternek 2951. szám alatt vala- 
mennyi Ur. törvényszékhez és Ur. Járásblróságlioz 
Intézett rendelete, 

a külföldi bíróságok polgári ügyekben hozott 

határozatainak kényszer alkalmazása nélkül 

való kézbesítése tárgyában. 

Több előfordult esetre való tekintettel szükséges- 
nek tartora az 1880. évi augusztus hó 3-án 21.668/1. M. 
szám alatt kelt körrendeletet a kir. biróságok emlékezetébe 
idézni. 

Ezen körrendelet teljes szövege a következő: 

»A magyar királyi curia, mint semmitőszék, concret 
eset alkalmából, 1880. évi június hó 30-án 13.601. szám 
alatt hozott határozatában kimondotta, hogy a német 
birodalmi biróságok határozatai kézbesítésénél kényszer 
nem alkalmazandó. 

Minthogy a kir. biróságok törvénykezési eljárásunk- 
ból csak a kényszerkézbesítést ismerik és a kézbesítés- 
nek kényszer alkalmazása nélküli eszközlése törvénykezési 
eljárásunkban ez ideig szabályozást nem talált : értesítem a 
kir. első folyamodású bíróságokat, miszerint mindazon 
esetekben, a midőn külföldi biróságok határozatai kény- 
szer alkalmazása nélkül kézbesítendők, a következő eljáráa 
követendő : 

Azon fél, a kinek az illető bírósági okirat kézbe- 
sítendő, a megkeresett kir. bíróság eljáró bírájához beidé- 
zendő. 



Digiti 



ized by Google,^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 255 

Az idézvényen a kézbesítendő okirat száma, megneve- 
zése és tárgya rövid kivonatban kiteendö és a félfelhivandó, 
hogy 8 nap alatt az eljáró birónál vagy személyesen, vagy 
megbízással ellátott képviselője által az okirat átvétele 
végett annál bizonyosabban jelentkezzék, mert különben 
a beküldött okirat a megkereső bíróságnak oly megjegyzés- 
sel fog visszaküldetni, hogy az illető azt átvenni vonakodott. 

A beidézett félnek vagy megbízottjának jelentkezése- 
kor az eljáró biró az okirat tartalmát az illető féllel közli 
és egyúttal arra is figyelmezteti, hogy a kérdéses okira- 
tot elfogadhatja, vagy indokolva, vagy indokolás nélkül 
annak elfogadását megtagadhatja. « 

Megjegyzem, hogy az idézett körrendelet intéz- 
kedései a német birodalmi bíróságok határozatainak kézbe- 
sítésére vonatkozó megkeresések esetein felül alkalmazan- 
dók minden oly állam bíróságainak kézbesítési meg- 
kereséseire, a mely állam és Magyarország között a kény- 
szer utján való kézbesítés tekintetében nemzetközi 
szerződésen, avagy gyakorlaton alapuló viszonosság nem 
áll fenn. 

Végül közlöm a kir. bíróságokkal, hogy a kényszer- 
kézbesítés tekintetében a viszonosság Ausztrián, valamint 
a megszállott tartományokon kivtll ez időszerint csak 
Olaszországgal, Szerbiával, Rumániával és Waadt svájczi 
kantonnal szemben áll fenn. 

Budapesten, 1893. évi január hő 23-án. 



Digiti 



ized by Google 



256 MAGYARORSZÁGI KENUKLETEK TÁRA. 1893. 



13, 

A m. klr. igazságttgyminísternek 3424. szám alatt 

valamennyi kir. törvényszékhez, kir. járásbírósághoz és 

kir. ügyészséghez intézett rendelete, 

a Sunda-szigetek, valamint Surinam és Gura- 

gao németalföldi gyarmatok hozzájárulásáról 

a tenger alatti kábelek védelme tárgyában 

kötött egyezményhez, 

A tenger alatti kábelek védelmére vonatkozó 1888. 
évi XII. t.-czikk 15. §-a alapján, és az 1888. évi április 
hó 27-én 15.481. szám alatt kibocsátott igazságügyministeri 
körrendelet'*') 4. §-ának kiegészítéséül, értesítem a kir. 
ü^'el^Tlt ^^^^y ^ németalföldi kormány a németalföldi gyar- 
matok nevében a tenger alatti kábelek védelme iránt kötött 
és az 1888: X. törvényczikkben foglalt egyezmény 14. 
czikkéhez képest a franczia kormány előtt az ezen egyez- 
ményhez való hozzájárulását kinyilatkoztatta, és hogy a 
franczia kormány az egyezmény végrehajtása czéljából 
az indiai Németalföldön 1891. évi november hó 12-én, 
a surinam-i gyarmaton 1892. évi május hó 6-án és a 
curagao-i gyarmaton 1892. évi július hó 14-én alkotott 
törvényes határozatokat az 1887. évi július hó 7-én fel- 
vett zárj egy zökönyv III. czikkének megfelelöleg (1888. évi 
^Magyarországi Rendeletek Tára« 314. lapján) vizsgálat alá 
vévén, megállapította, hogy a Sunda-szigetek, valammt a 



*) Lásd: »Magy. Rend. Tárac 1888. évf. 311. lap. 

tized byGoOgJe 



Digitiz 



MAGYARORSZÁGI RSNDRLETEK TÁRA. ISdB. 257 

németalföldi gyarmatok: Surinam és Cura^ao a hivatko- 
zottegyezmény 12. czikkében felvett határozatokhoz teljesen 
alkalmazkodtak. 

A Simda-szigetek, valamint Surinam és Cm^a^ao 
gyarmatok ezek szerint a tenger alatti kábelek védelme 
iránt kötött egyezményhez hozzájárultaknak tekintendők. 

Kelt Budapesten, 1893. évi január hó 25-én. 
A minister helyett: 



Teleszky István, p. k. 

államtitkár. 



Digitized by 



Google 



s^wf 



268 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



14. 

Am. klr.tgazságttgymlnlsternek 44.987/1892. 1. H. siámú 

rendelete, 

a telekkönyvbe feljegyzett zálog-visszavál- 
tási s az ősiségi nyiltparancsokon alapuló 
egyéb jogoknak, továbbá az özvegyi jognak 
és a jogosított személy élettartamához vagy 
határozott időtartamhoz kötött jogoknak 
peren kivüli törlése körül követendő eljárás 
szabályozása tárgyában. 

Az 1889. évi XXXVIII. t.-czikk 35. §-ának 8. pont- 
jában nyert felhatalmazás alapján rendelem: 

1. §. 

Az ország azon részében, a melyben az 1852. évi 
november hó 29-én kiadott ősiségi nyiltparancs van 
hatályban, az a telekkönyvi tulajdonos, a kinek ingatlan 
vagyonára a telekkönyvi rendelet I. része 3. §-ának 
2. pontja alapján bejelentett zálogvisszaváltási jog (nyilt 
parancs 22., 24. §§.) van telekkönyvileg feljegyezve, a 
telekkönyvi hatóságnál a feljegyzés törlését a jelen ren- 
deletben szabályozott eljárás útján a rendelet hatályba 
lépte után azonnal kérheti. 

2. §. 

Az ország azon részében, melyben az 1853. évi 
május hó 29-én kiadott ősiségi nyiltparancs van hatály- 
ban, az a telekkönyvi tulajdonos, a kinek ingatlan vagyo- 



ÍL. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tARA. 189S. 159 

nára a telekkönyvi rendtartás 3. §-ának 2. pontja alapján 
bejelentett zálog-visszaváltási jog van telekkönyvileg fel- 
jegyezve, a telekkönyvi hatóságnál a jelen rendeletben 
szabályozott eljárás utján a feljegyzés kitörlését kérheti: 

a) a birói zálogra vonatkozólag (nyiltparancs 23. §.) 
a rendelet hatályba lépte után azonnal; 

b) a szerződési zálogra (nyiltparancs 21. §.), vala- 
mint a tiszta fiscalitások ideiglenes inscriptiöjára — 
érdemdíjazásra — vonatkozólag (25. §.), ha a zálogos 
vagy érdemdíjazási szerződésben a visszaváltási határidő 
nincs megállapítva, szintén a rendelet hatályba lépte 
után azonnal; 

c) a h) pontban ^említett szerződési zálogokra és 
érdemdíjazásokra vonatkozólag, ha a visszaváltási idő 
határozott számú években meg van állapítva, az eredetileg 
kikötött vagy későbbi feltilíizetés avagy más ok miatt meg- 
hosszabbított visszaváltási határidő lejártától számított egy 
év után. 

3. §. 

Ha a telekkönyvben valamely ingatlanra nézve az 
egyik személy zálogtulajdonosnak vagy zálogbaadönak, a 
másik pedig zálogbirtokosnak, zálogbavevönek vagy zálog- 
tartónak van bejegyezve, a zálogbirtokos, zálogbavevö 
vagy zálogtartó az 1. és 2. §§-ban foglalt megkülönböz- 
tetéshez képest a jelen rendelet hatályba lépte után 
azonnal, vagy a visszaváltási határidő lejártától számított 
egy év után kérheti, hogy a zálogtulajdonos, illetőleg a 
zálogbaadó jogának törlésével az ingatlan az ö feltétlen 
tulajdonául jegyeztessék be. 

4. §. 

A jelen rendelet szabályai nem alkalmazandók a telek- 
könyvi rendeletek 3. §-ának 2. pontja és illetőleg 25. §-a 

Digitized by CjOOQ IC 



^.w 



260 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

értelmében elrendelt azon telekkönyvi feljegyzések törlé 
sere, a melyek ősiségi vagy zálog- visszaváltási jogczímen 
alapuló tulajdoni igények érvényesítése iránt folyamatba 
tett jogügyekre vonatkoznak. 

Ezenfelül az ország azon részében, a melyben u 
1853. évi május hó 29-én kiadott ősiségi nyiltparancő 
van hatályban, a jelen rendelet szerinti törlésnek nincs 
helye olyan tiszta fiscalitások ideiglenes inscriptiójára 
vonatkozólag, a melyeknél a visszaváltási határidő nemze- 
dékek bizonyos száma szerint van megállapítva. 

5. §. 1 

A tulajdonjogra vagy a tulajdon fölötti rendel- 
kezésre vonatkozó s a telekkönyvbe bejegyzett azoknak a 
korlátozásoknak, a melyek nem a birtokviszony minőségén 
alapulnak, hanem bizonyos személyre vonatkoznak, úgyszin- 
tén a bizonyos személy javára bejegyzett elővásárlási vagy 
visszavásárlási jognak, végre a bizonyos személy élettarta- 
mához vagy határozott időtartamhoz kötött élelmezésnek, 
tartásnak, használatnak és lakásnak kitörlését kérheti a 
telekkönyvi hatóságnál a bejegyzés által terheit fél, ha a 
jogosított személy elhalálozását anyakönyvi kivonattal 
vagy jogerős birói ítélettel (1881 : LIX. t.-cz. 91. §.), avagy 
holttá nyilvánítását ugyancsak jogerős birói ítélettel 
(1881 : LIX. t.-cz. 89. §.) bizonyítja, illetve, ha a hatá-^ 
rozott időtartam lejárt. T| 

A bejegyzés által terhelt fél a telekkönyvi hatóss^- 
nál kérheti a bejegyzett özvegyi jog, haszonélvezet. 
kikötmény vagy életjáradék kitörlését, ha az 5. §. értelmé- 
ben bizonyítja, hogy az a személy, a kinek élettartamá- 
hoz az illető jog kötve van, meghalt vagy holttá nyilvá- 



Digitized by VjOOQ IC ^ 






MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 261 

níttatott és bizonyított elhalálozása napjától, illetve attól 
a úaptól, a mely a holttányilvánítási Ítéletben az eltűnt 
egyén elhunyta napjától megjelöltetett (1881 : LIX. 
t.-cz. 90. §.) és ha a jog határozott időtartamhoz van 
kötve, az időtartam lejártának napjától számítva három 
év eltelt, de csak akkor, ha ezen határidő elteltéig sem 
a bejegyzett jogból származó követelés iránt indított per 
telekkönyvileg feljegyezve nincs, sem a bejegyzéssel ter- 
helt ingatlanra végrehajtási árverés vagy ennek hatá- 
lyával biró önkéntes árverés feljegyezve nincsen. 

7. §. 

Az 1 — 3. §§. eseteiben a telekkönyvi hatóság a 
törlési kérvény fölött jegyzőkönyvi tárgyalást tart és az 
e végett kitíizött határidőre a kérvényezőt és a telekkönyv 
szerint jogosult személyt idézi. 

8. §. 

Ha a telekkönyv szerint jogosult személy elhalt, a 
8. §. szerint kitíizött határnapra a kérvényezőn kivíll a 
jogosult személynek a kérvényben megnevezett örökösei, 
a mennyiben pedig ezeknek biróilag elismert kizárólagos 
örökösödési joga igazolva nincsen vagy a mennyiben az 
örökösök egyáltalában ismeretlenek, az ismeretlen örökösök, 
illetőleg a hagyaték képviseletére kinevezendő ügygondnok 
idéztetnek. 

Ügygondnok kinevezése esetén egyúttal a hivatalos 
lapba egyszer beiktatott és a telekkönyvi hatóságnál 
kifüggesztett hirdetményben a kérvényező, a telekkönyvi 
jogosult és az ügygondnok megnevezése, az illető ingat- 
lanoknak, a kérdésben forgó bejegyzésnek és a kérvény 
tárgyának megjelölése, valamint a tárgyalási hely kitétele 
mellett a telekkönyvi jogosultnak örökösei felhivandók. 



Digitized by 



Google 



962 MAGYARORSZÁGI KENDELBTKK TÁRA. 1893. 

hogy a kitűzött határidőben a tárgyaláshoz személyesen 
vagy meghatalmazott képviselő által jelenjenek meg, av-agy 
a kirendelt ügygondnokot ügyöknek czélszerü védelmére 
utasítsák; ellenkező esetben pedig mindezek elmulasztásá- 
nak következményeit maguknak tulajdonítsák. 

9. §. 

A 7. §. szerint elrendelt tárgyaláskor azt, a kinek 
javára a feljegyzés történt, illetve a zálogtulajdonosnak 
vagy zálogbaadónak bejegyzett személyt (3. §.) vagy ezek 
jogutódjait terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, 
hogy a visszaváltási jog érvényesítése iránti kereset 
indíthatására az ősiségi nyiltparancsokban mcgszaboU 
határidőn belül a visszaváltási per folyamatba tétetett. 

Ezzel szemben a kérvényező igazolhatja, hogy a 
folyamatba tett perben felperes keresetével jogerejíileg 
elutasíttatott, vagy hogy a keresettől elállott. 

Ha az 1 — 3. §-okban megszabott feltételek fenforog- | 
nak és a tárgyalás során nem bizonyíttatott a vissza- | 
váltási per folyamatba tétele, vagy ha a kérvényező I 
igazolta, hogy felperes a folyamatba tett visszaváltási per- j 
ben keresetével jogerejíileg elutasíttatott, vagy liogy a 
keresettől elállott: a telekkönyvi hatóság a kért kitörlést, 
illetve az ingatlannak a kérvényező feltétlen tulajdonául 
bejegyzését (3. §.) és egyúttal a telekk. rend. 104. §-álioz j 
képest utólag netalán történt perfeljegyzés kitörlését végzés- 1 
sel elrendeli. 

10. §. 

Az 5. és 6. §§. alapján beadott kérvény érdemében 
a telekkönyvi hatóság az ellenfél meghallgatása nélkül 
határoz és a mennyiben az idézett szakaszokban meg- 
szabott feltételek fenforognak, a kért kitörlés bekebelezé- 
sét végzéssel rendeh el. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 263 

A kitörlést rendelő végzés kézbesítésére nézve a 
7. és 8. §§-nak az idézésre vonatkozó szabályai alkal- 
mazandók, azzal az eltéréssel, hogyha a 8. §. első bekezdése 
értebnében ügygondnok neveztetett ki, hirdetmény kibocsá- 
tása nem szükséges. 

11. §. 

A kitörlés iránt az 1. és 2. §§. alapján és a feltét- 
len tulajdonjog bekeblezése iránt a 3. §. alapján beadott 
kérvényt érdemileg elintéző végzésben a vesztes fél az 
eUenfél által felszámított és biróilag megállapítandó 
költségben a körülményekhez képest ehnarasztalható. 

Ha a kérvényező ellenfele a tárgyaláshoz meg nem 
jelent, vagy megjelenvén, a kért kitörlést, illetve a feltét- 
len tulajdonjog bekeblezését nem ellenezte, a költségben 
való marasztalásnak helye nincsen. 

Költségben való marasztalásnak akkor sincs helye, 
ha a kérvény érdemileg az ellenfél meghallgatása nélkül 
intéztetett el. (10. §.) 

12. §. 

A telekkönyvi hatóságnak a kitörlés, illetőleg a fel- 
tétlen tulajdonjog bekeblezése iránti kérvény érdemében 
hozott végzése ellen a telekkönyvi rendeletek szabályai 
szerinti felebbvitelnek (felfolyamodásnak, felebbezésnek) 
van helye. 

A másodbiróságnak az 1., 2. vagy 3. §§. eseteiben 
hozott érdemleges Tegzese ellen további felebbvitellel fel- 
tétlenül, más végzései ellen pedig csak akkor lehet élni, 
ha a másodbiróság a telekkönyvi hatóság végzését meg- 
változtatta. 

Az eredeti ^ érvénytelenség miatt indított törlési 
keresetekre az e részben fennálló rendeletek szabályai 
alkalmazandók. 



Digitized by 



Google 



264 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

13. §. 
Az 1870. február 5-én 264. sz. a. kelt igazságügy- 
ministeri rendelettel életbeléptetett telekkönyvi rendtartás 
79/a. §-a hatályon kivül helyeztetik. 

14. §. 
A jelen rendelet 1893. évi márczius hó 1. napján 
lép hatályba. 

Budapesten, 1893. évi február hó 15-én. 
A minister helyett: 



Teleszky István, s. k. 

államtitkár. 



Digitized by 



Google 



W-^ I.' "^r 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 265 



15. 

A m. Ur. igazságttgymlnlsternek 4759. szám alatt vala- 
mennyi kir. bírósághoz intézett rendelete, 

a büntető biröi ügyviteli szabályok egyes 
intézkedéseinek értelmezése és kiegészítése 

tárgyában. 

Több oldalról nyertem hivatalos értesülést arról, hogy 
a múlt évi október hó 22-én 4510/1. M. E. szám alatt 
kelt rendeletemmel*) közzétett és f. évi január hó 1-ével 
hatályba lépett büntető birói ügyviteli szabályok némely 
§-ainak helyes értelmezése iránt kétség merült fel és kü- 
lönösen e szabályoknak 128. és 134. §-ai akként értel- 
meztették és alkalmaztattak is, mintha azok a védelem 
jogkörét és a terheltnek, valamint védőjének a fennáll(> 
bűnvádi eljárási gyakorlatban engedett jogokat érintenék, 
vagy korlátoznák. 

A felmerült kétségnek eloszlatása, illetőleg a téves 
értelmezésnek és helytelen alkalmazásnak kizárása czéljá- 
ból szükségesnek tartom a következőket elrendelni, illetőleg 
a bíróságoknak és vezetőiknek figyelmét a következőkre 
felhívni : 

A btintető ügyviteli szabályoknak feladata: az igaz- 
ságögyi hatóságoknak és közegeiknek a büntető igazság- 
szolgáltatásra vonatkozó hivatalos tevékenységét részletesen 
szabályozni, illetőleg az e részben fennálló tételes jog- 
szabályok alkalmazására az utasitást megadni. Az ügyviteli 

♦) Lásd »Magy. Remi. Tárat 1892. évf. á7l3. lap 

Digitized by VjOOQIC 



C -•V'^^í^Of*^^ 



266 MAGYARORSZÁGI lUiN DELETEK TÁKA. 1893. 

szabályok természeitüknél fogva nem vonatkozhatnak a 
hatóságokon és azok közegein kivül esö egyéneknek per- 
jogi hatáskörére, jogaira vagy kötelességeire; különösen 
azt, ^ hogy a bűnperben közreműködő ügyfeleknek, úgy- 
mint: a terheltnek és védőjének, valamint a vádlónak, a 
sértettnek, illetőleg vagyonjogilag kárositottnak, vagy ezek 
képviselőjének a bűnvádi eljárás folyamán minő jogaik 
vannak, — a büntető birói ügyviteli szabályok sem meg 
nem hatáozhatják, sem az e részben fennálló tételes jog- 
szabályokat meg nem változtathatják. 

Az 1892. évi 4510/1. M. E. szám alatt kelt rendele- 
temmel kibocsátott büntető ügyviteli szabályok tehát egy- 
általában nem vonatkoznak arra, hogy a bűnpcrbcn egy- 
mással szemben álló ügyfelek, vagy képviselőjük és kü- 
lönösen a védő, minő perbeli jogokat gyakorolhatnak, 
nevezetesen a bűnügy iratait az eljárájsnak melyik szaká- 
ban tekinthetik meg és minő iratokat szabad nekik meg- 
tekinteni, továbbá szemlércí vagy itélethirdetéi^re mikor 
idézendők stb. 

Ezeket a kérdéseket az érvényben levő jogszabályok 
és a törvényt pótló birói gyakorlat oldják meg, melyeken 
a büntető birói ügyviteli szabályokat tarlalmazu utasítás 
változtatást tenni egyáltalában nem szándékozott. 

Az ügyfeleknek és képviselőjüknek, különösen a 
védőnek, perjogi jogkörére nézve tehát a többször hivat- 
kozott ügyviteli szabályoknak hatályba léptével semmi 
változás sem állott be. 

Ezeknek az általános szempontoknak hangsúlyozása 
után, áttérve a büntető ügyviteli szabályoknak ama §-aira, 
melyek tekintetében kétség, illetőleg téves értelmezés 
merült fel: e részben a következőket emelem ki: 

1. A fentebb kifejtettekből világos, hogy a 128. §. 
második bekezdésében emiitett >:'magánfél< alaft sem a 



Digiti 



ized by Google 






MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 267 

vádló, sem a terhelt, sem képviselőjük nem érthető, s 
különösen e kifejezés a terheltnek választott vagy hiva- 
talból kirendelt védőjére nem vonatkozható. Esetleges 
ujabb téves értelmezésnek kizárása végett a büntető birói 
ügyviteli szabályok 128. §-ának második bekezdése helyett 
ezennel kifejezetten elrendelem: hogy mindegyik biróság 
iktatóhivatalának vezetője köteles mindenkinek, s termé- 
szetesen a feleknek s képviselőknek is — még pedig a 
féhiek és képviselőjének akkor is, ha e minőségüket nem 
igazolják — a mennyiben valamely tüzetesen megjelölt 
büntető ügynek, vagy kiadmánynak a birósághoz érkeztéről 
tudakozódnak, — előleges engedély felmutatásának kivá- 
nása nélkül felvilágositást adni a tüzetesen megjelölt bün- 
tető ügy vagy beadvány iktató számáról és arról, hogy 
az ügy névszerint melyik vizsgáló- vagy előadó birónak 
van kiosztva, vagy hogy az iratok a biróság vezetőjénél 
vannak. Magától értetik, hogy az iktatóhivatalban alkal- 
mazottaknak az ügy állásáról és a bűnügyi iratok tartal- 
máról nem szabad értesítést adni, hanem e részben a 
tudakozó felet a vizsgáló- vagy előadó bíróhoz, illetőleg 
a bíróság vezetőjéhez kell utasitaniok. 

2. A 134. §. első bekezdésében emhtelt »magánfél<^ 
alatt a magánvádló, a terhelt, továbbá a sértett fél, a 
mennyiben a vád képviseleténél közreműködésre jogositva 
van, végre a magánjogi igényének érvényesítése végett 
fellépett károsított és igazolt képviselőjük, különösen a 
védő, nem érthető. 

Addig, míg az eljárás az elsőfokú bíróságnál foly, az 
iratok az emiitett ügyviteli szabályok rendelkezései folytán 
rendszerint nem fognak az irattárban feküdni, hanem a 
vizsgálóbírónál, vagy az előadónál, vagy a főtárgyalás 
(járásbirósági tárgyalás) vezetőjénél lesznek feltalálhatók. 
Az irattárnok köteles a tudakozódó ügyfeleket és kép- 



Digitized by 



Google 



268 MAGYAROKSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

viselőiket, ha az iratok az irattárba még nem érkeztek^ 
vagy ott már nem találhatók, e birákhoz utasitani, a kik 
a fennálló eljárási szabályok szerint és az ügy állásá- 
nak tekintetbe vételével az iratok megtekintését meg- 
engedik. 

Ha pedig kezelés vagy nyilvántartás okából s külö- 
nösen valamely bűnügyben hozott megszüntető végzés, 
vádhatározat, vagy itélet ellen használt jogorvoslat indo- 
kolására az eljárási szabályokban engedett határidő alatt 
az ügy iratai az irattárban őriztetnek, — az irattár veze- 
tője, vagy kezelője köteles az iratok megtekintését, esetleg 
azokból másolat vagy kivonat készitését a hivatalos 
órák alatt s a szükséges felügyelet mellett a vádlónak, a 
terheltnek, a sértett félnek, a kárositottnak éö képviselő- 
jüknek a biróság vezetője vagy az előadó külön engedélye 
nélkül is, ama feltétel alatt megengedni, ha a nevezettek 
érdekeltségüket, illetőleg személyazonosságukat az alábbiak 
értelmében igazolják és az ügyben a vizsgálat már be 
van fejezve. Ha az irattárnoknak a megtekintés megen- 
gedhetésére nézve kétségei vannak, köteles a biróság 
vezetőjének vagy helyettesének intézkedését kikérni, egy- 
úttal köteles minden esetben ügyelni arra, hogy a bíró- 
ságoknak belső ügyvitelére vonatkozó iratok, különösen a 
tanácskozásról felvett jegyzőkönyv és az érdemleges birói 
határozatok fogalmazványai, az iratok közül, mielőtt ezek 
a feleknek átadatnak, kivétessenek. 

A kivett határozati fogalmazványokat azonban tartozik 
az irattárnok a fél vagy képviselője előtt, ha ez kívánja, 
felolvasni, vagy más hivatalos személy által felolvastatni. 

A személyazonosság, illetőleg az érdekeltség igazolá- 
sára elfogadandó az ügyvéd részére kiállított meghatalma-' 
zás, a védő hivatalból való kirendelését tartalmazó hatá- 
rozat, illetőleg értesítés, valamint a félhez, illetőleg kép- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 269 

viselőjéhez e miuöségben intézett bírósági határozat 
kiadmánya. 

3. A fennebb kifejtettek szerint a 134. §-nak első 
hekezdése akkép értelmezendő, hogy az irattárnok az irat- 
tárban levő bűnügyi iratoknak megtekintését vagy lemá- 
solását óhajtó magánegyénektől és ezeknek meghatahna- 
zottjától csak akkor kívánhatja a bíróság vezetőjének 
vagy helyettesének külön Írásbeli engedélyét, ha a neve- 
szettek az illető ügyben érdekelve vannak ugyan, de a 
bűnvádi eljárás folyamán nem ügyfelek (vádló, terhelt, 
sértett, károsított), sem ezeknek képviselői. Az ügyben 
nem érdekelt, más magánegyénnek az irattámok az iratok 
megtekintését vagy lemásolását csak a biróság határozata 
alapján engedheti meg. 

4. Végül az emiitett ügyviteU szabályok 132. §-ának 
kiegészítése végett elrendelem, hogy a bíróságok kiadó- 
hivatalában rendszerint csak arról adható értesítés, hogy 
az iratok beérkeztek-e a kiadóhivatalba? és ha igen, 
mikor? és mikor lettek elküldve? 

Az iratoknak megtekintése, vagy tartalmukról értesítés 
adása a kiadóhivatalban csak a biróság vezetőjének en- 
gedélye alapján történhetik. 

Midőn ezekről a kir. bíróságokat és azok vezetőit 
tudomás és szemelőtt tartás végett értesítem, egyúttal fel- 
hívom a kir. bíróságok vezetőit: intézkedjenek haladékta- 
lanul, hogy a vezetésük alatt álló biróság iktatóhivatalában 
az értesítésadás, az irattárban pedig az ott fekvő iratok 
megtekintésének és lemásolásának megengedése jövőre 
mindenben a fennebb kifejtettek értelmében történjék, s 
különösen saját hatáskörükben megfelelően ellenőrizzék a 
bíróságok vezetői, hogy a fennálló tételes jogszabályokban 
az ügyfeleknek és ezek igazolt képviselőjének és különösen 
a védőnek engedett jogok a birói ügyvitel és ügykezelés 



Digitized by 



Google 



270 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1S08. 

körében sem a birák, sem a bírósági hivatalnokok részérói 
az ügyviteli szabályoknak valamely téves értelmezése által 
korlátozva vagy csorbítva ne legyenek. 

Bizton reménylem és elvárom tehát a bíróságoktól 
és vezetőiktől, hogy miután a bttntelö birói ügyviteli sza- 
bályok az ügyfeleknek és képviselőiknek jogait egyáltaláu 
nem érintik, — törvényes hatíískörükben jövőre is oda 
fog törekedni, hogy a vádlónak, a terheltnek, a sértett 
félnek és a kárositottnak, valamint igazolt meghatalma- 
zottjuknak és különösen a választott vagy hivatalból ki- 
rendelt védőnek perjogi hatásköre a büntető ügyvitel 
körében is csorbítatlanul fentartassék és a nevezettek a 
fennálló eljárási jogszabályokban részükre engedett jogokat 
ezentúl is teljes mértékben érvényesíthessék. 

Budapesten, 1893. évi február hó 23-án. 

Szilágyi Dezső, s. k. 



Digitized by CjOOglC ^f^^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 271 



16. 

A kereskedelemttgyi m. kir. mlnisternek 228. számú 

rendelete, 

»a rendes üzletü vasutak forgalmi szolgála- 
tára vonatkozó szabályok alapelveid, »a helyi 
érdekű vasutak (másodrendű, mellékvasu tak 
stb.) forgalmi szolgálatára vonatkozó szabá- 
lyok alapelveid és »a rendes üzletű vasutakon 
közlekedő omnibus (Il-od rangú) vonatok 
forgalmi és szállitási szolgálatára vonatkozó 
szabályok alapelve i« egyes határozmányai- 
nak módosítása, illetve kiegészítése tár- 
gyában. 

A) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 1878. 
évi február hó 10 én 19.569/1877. sz. a. kélt rendeletével*} 
jóváhagyott ^Rendes üzletü vasutak forgalmi szolgálaiára vonat- 
kozó szabályok alapelveid a következőkép módositandók, illetve 

kiegészitendök : 

A 2 6. pont következő új szöveget nyer: 
Robbanékony tárgyak szállítására használandó ko- 
csikra és ily tárgyaknak berakásánál figyelembe veendő 
bizloDsági szabályokra nézve külön utasítások állanak 
fenn. 

A 2 7. pont új szövege a következő: 
A kocsikat csak az azokon megjelölt raksúly mér- 
véig, vagy — a mennyiben a vasút külön határozmá- 

*) Lásd : *Magy. Rend. Tára« 1878. évf. 109. lap. 

Digitized by CjOOQ IC 



-r^ 



272 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



^ 



nyaihoz képest naí?yobb megterhelés meg van eugedve 
és a kocsikon a raksúlyoa felül a hordképesség is ki van 
tüntetve — csak ezen hor iképesség mérvéig szabad meg- 
terhelni. 

A 6 8. pont következő s5^övegezést nyer : 
Robbanékony tárgyak szálhtasát külön ulasitások 
szabályozzak. 

A 7 0. pont új szövege a következő : 
Tűzveszélyes tárgyakkal rakott kocsik minden vonat 
hátulsó feléhen sorozandók be. Robbanékony tárg.akkal 
rakott kocsiknak ily vonatokba való besorozását illetőleg 
külön határozmányok állanak fenn. 

3) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir, ministernek 1883. évi 

július hó JSQ'én ad 21,480. szám diait keltrendeletével jóvá- 

hagyott fargnlmi alapelvek*) a helyi érdekű vasutak számára 

következőkép megváltoztatandók, illetve kiegészitendók : 

A 2 9. pont következő uj szöveget nyer: 
A kocsikat csak az azokon megjelölt raksúly mérvéig, 
vagy — a mennyiben a vasút külön halározmányaihoz 
képest nagyobb megterhelés meg van engedve és a ko- 
csikon a raksúlyon felül a hordképesség is ki van tün- 
tetve — csak ezen hordképesség mérvéig szabad meg- 
terhelni. 

A 18 2. pont következőkép helyesbítendő : 

A menetjegyek a kalauz által is kiadhatók, mely 

alkalommal az üzletszabályzat 2l-ik czikke 2. kikezdésé* 

ben megállapitolt 50 krnyi felOlfizetési díj nem szedetik. 

A menetjegyek kiíidása egy a nyilt pályán levő, a 

megállóhely közelében lakó alkalmas egyénre is bizható. 



*) Lásd : »Magy. Rend. TáJ-a« 1883. évf. 826. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



W^ti\- '* 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA« 1398. 273 

A 184. pont következő uj szövegezést nyer: 

A nyilt pályán levő megállóhelyekről rendszerint 
csak kézi podgyász szállithatő. 

Ha azonban kivételesen másnemű árúk is felvétet- 
nek, ez esetben a következő határozmányok érvényesek: 

a) megengedtetik, hogy a pod gyász-díjszabás nem 
súly, hanem a darab és a szállítási távolság után 
szabassék meg; az illetékek beszedése a rendeltetési állo- 
mílsra átutalhalö, hacsak a podgyásznak egy közbenesö 
állomáson való utólagos felvétele alkalmasabbnak nem 
találtatnék ; 

b) a podgyászvevényeknek kiadása az ily megálló- 
helyekről indított forgalomban nem követelhető ; nem 
követelhető az sem, hogy a podgyász (eladása mis ha- 
sonló megállóhelyek vagy csatlakozó pályák állomásaira 
elfogadtassék; a rendes podgyászvevények helyélt pod- 
gyászjegyek vagy podgyász-számok kiadhatók ; 

c) podgyászdarabokra nézve a szállítási érdek-be- 
vallás ki van zárva, mihez képest ily podgyásznál az 
üzletszabályzatnak a szállítási határidők elmulasztása 
esetére, a vasutak felelősségét illetőleg megállapitolt hatá- 
rozmányai sem alkalmazhatók; 

d) kisebb élő állatoknak podgyászként való felvétele 
megállóhelyeken csak úgy engedtetik mpg, ha az állatok 
kalitkában (rekeszekben, kosarakban stb.) vagy oly álla- 
potban adatnak fel, mely az elszökést meggátolja. 

A 18 9. pont törlendő, a 190. pont pedig 189. pont 
gyanánt jelölendő meg. 

O A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 1885. 
éld április hó l^én 8659. szám alatt kelt rendeletével*) jóváhagyóit 



♦) Lásd: »Magy. Rend. Tára- 1885. évf. 327. lap. 



Digitized by 



Google 



S74 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189S. 

wBendes üzletü vasutakon közlekedő omnibus (IL rangú) 
íHmatforgahni és szállitási szolgálatára vonatJcozó szabályok 
ülapélveU következőkép megváltozt a tandók: 

A VII. czikk 15. pontja következőkép helyesbi- 
tendö : 

A menetjegyek a kalauz által is kiadhatók, mely 
alkalommal az üzletszabályzatai, czikke 2. kikezdásében 
megállapított 50 krnyi felülfizetési díj nem szedetik. 

A menetjegyek kiadása egy a nyilt pályán levő, a 
megállóhely közelében lakó alkalmas egyénre is bizható. 

A VIL czikk 16. pcnlja következő új szövegel 
nyer: 

A nyilt pályán levő megállóhelyekről rendszerint 
csak kézi podgyász szállítható. 

Ha azonban kivételesen másnemű árúk is felvé- 
tetnek, ez esetben a következő határozmányok érvé- 
nyesek : 

a) megengedtetik, hogy a podgyász-díjszabás nem 
súly, hanem a darab és a szállitási távolság után sza- 
bassák meg; az illetékek beszedése a rendeltetési álIo- 
másra átutalható, hacsak a pod gyásznak egy közbenesö 
állomáson való utólagos felvétele alkalmasabbnak nem 
találtatnék ; 

b) a podgyász -ve vényeknek kiadása az ily meg- 
állóhelyekről indított forgalomban nem követelhető ; nem 
követelhető az sem, hogy a podgyász feladása, más 
hasonló megállóhelyek, vagy csatlakozó pályák állomá- 
saira elfogadtassák; a rendes podgyász- veványek helyett 
podgyásqegyek vagy podgyászszámok kiadhatók ; 

c) pod gyászdarabokra nézve a szállitási árdek-be- 
vallás ki van zárva, s ily podgyásznál az üzletszabály- 



Digitized by VjOOQ le 



MAGYARORSZÁGI KENDELETR& TÁKA. 1893. 175 

zainak a szállítási hatái-idök elmulasztása esetére, a 
vasutak felelősségét illetőleg megállapított határozmányai 
sem alkalmazhatók ; 

d) kisebb élő állatoknak podgyászként valő felvétele 
megállóhelyeken csak úgy engedtetik meg, ha az álla- 
tok kalitkában (rekeszekben, kosarakban stb.) vagy oly 
állapotban adatnak fel, mely az elszSkést meggátolja. 



FelhiTom az igazgatóságokat, hogy a fentebbiekhez 
képest a forgalmi utasítás illető határozmányai t is mó- 
dosítsák. 

Jelen rendelet kihirdetése napján azonnal ha- 
tályba lép. 

Budapesten, 1893. évi január hó 16-án. 



Lukács Béla, s. i. 



18* 

Digitized by CjOOQ IC 



276 MAGYARORSZÁGI RBNDELSTEK TÁRA. 1898. 



17. 

A kereskedelemttgyi m. Ur. minlstertöl. — 88.901/1892« 

S2ám. 

Függelék a kolozsvári gözmozdonyú közúti 
vasút építésére és üzletére vonatkozó enge- 
délyokirathoz. 

A kolozsvári gözmozdonyú közúti vasút épitésére és 
üzletére]^ a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1892. 
évi január hó 15-én 85.234/1891. szám alatt kiadott enge- 
délyokirathoz*) a következő függelék adatik ki: 

l. 

Az engedélyezett gözmozdonyú közúti vasút építé- 
sénél és üzleti berendezésénél, az 1892. évi november hó 
29-én az egész közúti vasútvonalra kitérj edöleg foganatosított 
közigazgatási pótbejárás eredményéről felvett, a kereske- 
delemügyi m. kir. minister által jóváhagyott, s a jelen 
függeléknek kiegészítő részét képező jegyzőkönyv, a köz- 
igazgatási pótbejárás alapjául szolgált, egyidejűleg szintén 
jóváhagyott, s a^ egyes tervlapokra vezetett záradékok 
értelmében Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága által 
is elfogadott tervek (helyzetrajz, hossz-szelvény), nemkü- 
lönben az engedélyokirat 2. §-áhan idézett szerződés ha- 
tározmányai irányadók. 

2- 

A gözmozdonyú közúti vasút épitésére és üzletére 
kiadott engedélyokirat határozmányai egyebekben további 
érvényükben változatlanul fentartatnak. 

Budapesten, 1893. évi január hó 21-én. 

Lukács Béla, s. k. 

*) Lásd : »Magy. Rend. Tara* 1892. évf. 63. lap. 

Digitized by VjOOQIC 




MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. itt 



la 

A kereskedelemflgyi m. kir. mlnisternek 67.888/1892. 

számú rendelete, 

elveszett postautalványok kifizetési felhatal- 
mazásainak kiállítása körül követendő eljá- 
rás tárgyában. 

A nemzetközi postautalvány-egyezmény foganatosító 
szabályzatának IX. ez. 2. pontja értelmében a befizetés és 
kifizetés között elveszett, vagy bármi más módon meg- 
semmisfllt postautalványok pótlására szolgáló és annak 
idején utalvány-űrlapon kiállított postautalvány-másodlatok 
helyébe 1892. évi július hó 1-ével az utalvány kifize- 
tési felhatalmazások (autorísatíons de payement) 
léptek (1. az 1892. évi június hó 13-án kelt 39.266, sz. 
kereskedelemügyi mínisterí rendelet 7. pontját). 

Ezen okmányok kiállításának eseteit és eljárását a 
kellő egyöntetűség, gyorsaság és biztonság elérése czél- 
jából ezennel következőleg szabályozom : 

A) Koiönséges postautalványok. 

1. A magyar szent korona területén befizetett és ki- 
ilzetés előtt elveszett postautalványok kifizetési felhatal- 
mazásait ügy a belföldi, mint a külföldi forgalomban nem 
többé a kerületi posta- és távirdaígazgatóságok, hanem az 
egész országra nézve a budapesti föpostahivatal 
állítja ki, mely hivatalt ezennel e feladattal járó teendőkre 
felhatalmazom. 



Digitizedby VjOOQIC -y 



•-^^ 



278 MAGTARORSZÁGI RBNDELKTSK tAra. 1893. 

2. A kifizetési felhatalmazások kiállítása díj- és bé- 
lyegmentes és az eljárás a körülményekhez képest Yagy 
h a czünzett, vagy a feladó részéről, vagy pedig hivatalból 

1^ indítható meg. 

f 

f 3. Az eljárás különböző a szerint, a mint az vtú- 

l ványlí^p : 

I' a) kézbesítés után, czímzett kezében, vagy pedig 

I' 6) kézbesítés előtt, postai kezelés közben veszett el. 

4. Ha az utalványlap kézbesítés után veszett 

el, a czímzett erről szóval vagy Írásban haladéktalanul 

értesítse a kézbesítő posta- (távírda-) hivatalt, a netán 

S^' illetéktelen kézbe került utalvány kifizetésének felfüggesz- 

Lr tése végett, 

1" Ha az utalvány időközben már ki van fizetve, a 

postahivatal részéről további eljárásnak nincs helye, mert. 
a posta csak az utalványlap helyes kézbesítéséért szavatol, 
és ennek megtörténtével a nyugtázott utalványt a bemu- 
tatónak tartozik kifizetni. 

Ha ellenben az utalvány még nincsen kifizetve, a 
postahivatal a kifizetést rögtön felfüggeszti az által, hogy 
a kifizető közegeket megfelelően értesiti és az utalvány- 
érkezési könyv illető tételéhez odaírja: >/Csak kifize- 
tési felhatalmazásra* és azután az esetről az utal- 
vány adatainak (feladó neve és lakása, czímzett neve és 
lakása, befizetés száma és kelte, összeg, utalványérkezési 
könyv száma és kelte) közlése mellett rövid hivatalos át- 
iratban értesiti az utalványt felvevő postahivatalt. 

Ha a postautalványnak a czímzettnél történt elveszése 
nem ennek bejelentése, hanem felszólalás folytán derül 
ki, a rendeltetési postahivatal hasonlóképen felfüggeszti a 
kifizetést és az esetről ugyanazon adatokkal a tudakozvá- 
nyon értesiti a felvevő postahivatalt. 



Digitized by 



Google 



MAGYAKORSZÁGI RBNDSLBTBK TÁRA. 1898. S79 

Ez tudomására adja az esetet a feladónak, azután a 
bemutatandó feladó vévén y, nemkülönben saját utal- 
ványbefizetési naplója alapján átvizsgálja az ada- 
tok helyességét és ha aggály nem forog fenn, rájegyzi a 
feladóvevény elö- és hátlapjára, nemkülönben az utal- 
ványbevételi napló illető tételéhez: »Kifizetési fel- 
hatalmazás*, visszaadja a feladónak a.] kellően le- 
bélyegzett és aláirt vevényt, és az eredeti átiratot, annak 
rájegyzése mellett, hogy az adatok a feladóvevény és a 
befizetési napló alapján igazolva vannak, hivatalosan átküldi 
a budapesti főpostahivatalnak. 

Ha a felvevő hivatahiak az utalvány adataira nézve 
aggályai vannak, t. i. ha a rendeltetési postahivatal átira- 
tába foglalt adatok a feladó vevény és befizetési napló 
adataitól eltérnek, vagy ha az adatok egyátalán határozat- 
lanok, avagy hiányosak (pl. elégtelen czím, határozatlan 
rendeltetési hely, több hasonló név, nincs utolsó posta 
stb.), a felvevő hivatal a feladót a kifizetési felhatalmazás 
helyes és jogos kiállításának biztosítása érdekében előbb 
a következő nyilatkozat Írására szólítja fel, melyet aztán 
szintén megküld a főpostahivatalnak: 

»Nyilatkozat. 

Hivatalos felszólításra a valósághoz híven kijelentem, 

hogy az általam az i posta- (távirda-) 

hivatalnál 189 én sz. a. be- 
fizetett frt krra szóló, elveszett postautalvány 

czíme ez volt : 



(Ha e czím nem volna elégséges, a kifizetési felhatalma- 
zást következő, kiegészített czímre kérem kiállítani: 
) 



Digitized by 



Google^ 



280 HAGYAKORSZÁGI RSNDKLBTEK TÁRA. 1893. 

Ezen nyilatkozatomért, melyet az utalványozott ösz- 
szegnek kifizetési felhatalmazás alapján leendő kifizetése 
czé^jából irpky minden követkeanénynyel szemben helyt 
állok. 

Kelt 189 n. 

(Aláírás) 

(Állás) 

A budapesti föpostahivatal gonddal átvizsgálja az 
adatokat, nemkülönben az átirat bélyegző lenyomatait és 
aláírásait, szükséghez képest (lehetőleg táviratilag) pótoltat 
egyes adatokat, vagy egyébként felvilágosítást szerez és 
ha akadály (pl. időközben megkerül az eredeti utalvány, 
vagy kiderül, hogy más czímre már kifizettetett, vagy a 
czímadatok oly hiányosak, hogy azok alapján kifizetés nem 
történhetik stb.) nem forog fenn, a 65. sz. nyomtatványon 
haladék nélkül kiállítja a kifizetési felhatalmazást, beve- 
zeti előjegyzésébe és azután boriték alatt kifizetés végett 
megküldi a rendeltetési postahivatalnak. 

Ez bevezeti az okmányt a kifizetési felhatalmazásokról 
(eddigelé utalvány-másodlatokról) szóló előjegyzésébe, meg- 
tekinti a feladást követő 14 nap elteltével érkezett utal- 
ványokról szóló előjegyzését, nemkülönben az utalvány- 
érkezési könyv illető tételét és ha aggály nem forog fenn, 
szabályszerűen kézbesiti és aláirás után kifizeti és elszá- 
molja a kifizetési felhatahnazást, mint valamely eredeti 
utalványt, a nélkül, hogy a czímzettől téritvényt köve- 
telne. 

5. Ha a postautalvány kézbesítés előtt, tehát 
postakezelés közben, de az utalványérkezési könyvbe való 
bevezetés után, tehát a rendeltetési postahivatalnál ve- 
szett el, a rendeltetési postahivatal mindenekelőtt tüze- 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 281 

tesen keresi az eltűnt utalványlapot, és csak ha e keresés 
sikertelen marad, értesiti czímzettet s a felvevő postahiva- 
talt, a minek megtörténtével a további eljárás ugyanaz, 
mint a 4. pont alatt. 

6. Ha az utalvány az érkezési könyvbe valö 
bevezetés előtt veszett vagy tévedt el, a mikor t. i. 
annak veszélye forog fenn, hogy elégtelen vagy helytelen 
czímzés, avagy tévirányitás folytán más helyre került és 
illetéktelen kézbe fizettetett ki, kétszeri kifizetések elkerü- 
lése szempontjából, a kifizetési felhatalmazás kiállítása körül 
kiváló gonddal kell eljárni. 

A felvevő postahivatal, mely ezen esetekről a taga- 
dólagos elintézéssel visszakerült tudakozványból értesül, 
hasonlóképen jár ugyan el, mint a 4. pont alatt, de a 
feladótól az ott előirt nyilatkozatot mindig kiveszi és tőle 
a főpostahivatalnak való beküldés végett nyugtára a fel- 
adóvevényt is elkéri. 

A budapesti főpostahivatal ezen eseteket az iratok és 
saját előjegyzései és adatai alapján kiváló gonddal meg- 
vizsgálja, és a mennyiben elégtelen vagy határozatlan 
czímzésről lehet szó és ehhez képest kétszeri kifizetés 
veszélye forog fenn, csak az ügy lehető kiderítése (posta- 
hivatalok távirati megkeresése, esetleg már itt levő kifize- 
tési számadásoknak a ministeri posta- és távirdaszám- 
vevöségnél rövid utón való megtekintése stb.) után jár el 
a körülményekhez képest, t. i. vagy kimutatja és bejelenti 
a már megtörtént kifizetést, avagy legalább rámutat ennek 
Talószinüségére, vagy pedig kiállítja a kifizetési felhatal- 
mazást. 

Intézkedését a főposta a feladó vevény visszaküldése 
mellett minden esetben közli a felvevő postahivatallal, 
mely a szükséges előjegyzések után (feladó vevényen, be- 
fizetési naplóban) arról a feladót is értesiti. 



Digitized by 



Google 



'^Tr.'T: 



282 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

A kifizetési felhatalmazást a rendeltetési postahivatal 
ez esetben is ugyanazon előjegyzések és óvrendszabályok 
mellett és szintén téritvény követelése nélkül fizeti ki, mint 
a 4. pont alatt. 

7. Ausztriával, a megszállott tartományokkal, 
Németországgal és Svájczczal való forgalomban a 
magyar korona területén befizetett utalványokra 
nézve az eljárás általában ugyanaz (1. az 1 — 6. pontokat), 
csakhogy 

o) a 4. pontban tárgyalt esetben a magyar felvevő 
hivatalok az utalvány-lapnak a czünzett kezében történt 
elveszéséről stb. nem a rendeltetési postahivatal, hanem 
ugy, mint eddigelé, közvetve a czímzett és a feladó fél 
utján fognak értesülni, mert az ottani postahivatalok a 
kifizetés felfüggesztéséről stb. szóló nyilatkozatot továbbra 
is a félnek adják ki ; folyamodni azonban ez esetben sem 
kell; továbbá, hogy 

6) mindhárom esetben a budapesti főpostahivatal a 
német, illetve franczia nyelven kiállitott kifizetési felhatal- 
mazást nem közvetlenül a kifizető osztrák (boszniai, német, 
svájczi) postahivatalnak, hanem az ottani előttes igazga- 
tóságnak fogja érvényesités végett megküldeni. 

8. A mi az Ausztriában, a megszállott tartomá- 
nyokban, Németországban és Svájczban befizetett utalvá- 
nyokat illeti, ezekre nézve a kifizetési felhatalmazásokat 
továbbra is az osztrák, illetve boszniai felvevő postahiva- 
talok állitják ki, előttes igazgatóságaik pedig hitelesitik 
(illetve Németországban a berlini postautalványhivatal, 
Svájczban pedig a berni számviteli ellenőrző hivatal állitja 
ki), a magyar kifizető postahivatalok pedig ezen okmá- 
nyokat a budapesti főpostahivatal utján fogják megkapni 
és ép ugy érvényesíteni, mint a főpostahivatal által ki- 
állitoflakat. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 183 

9. A többi forgalmi viszonylatokban a magyar szent 
korona területén befizetett utalványokra nézve a ki- 
fizetési felhatalmazásokat szintén a föpostahivatal állitja 
ki, még pedig vagy ugy, hogy az arra vonatkozó meg- 
hagyást rövid utón, avagy rendeletileg a kereskedelemügyi 
ministeriumtól kapja, vagy pedig ugy, hogy az illető meg- 
keresés (tudakozvány) a magyar felvevő postahivatalból 
indul ki; mi részben utasitom a posta- (távirda-) hivata- 
lokat, hogy ezen forgalmi viszonylatokban, min- 
den náluk befizetett utalványra vonatkozó tudakozvány t 
^agy egyéb megkeresést, annak megállapitása és rájegy- 
zése után, hogy az utalványösszeg vissza nem 
fizettetett, közvetlenül a budapesti főpostahivatalnak 
küldjenek át, mely a rendeltetés helyén való tudakolás 
nélkül kiállitja a kifizetési felhatalmazást. 
^ * Mindkét esetben a főposta a franczia nyelven ki- 
állitott kifizetési felhatalmazást e ministeriumhoz terjeszti 
fel, mert az ügy további tárgyalása és elintézése csak az 
illetékes központi hatóságok utján történhetik. 

10. Az előző pontban tárgyalt viszonylatokban a 
külföldön befizetett postautalványokra nézve is ugy a 
tudakolásokat, mint a külföldön kiállitott kifizetési felhatal- 
mazásoknak az érvény esités helyére való eljuttatását ha- 
sonlóképen a kereskedelemügyi ministerium és a budapesti 
föpostahivatal fogja közvetiti. 

B) A postai megbízási és után vételi utalványok. 

11. A befizetés és kifizetés között elveszett postai 
megbizási és postautánvételi utalványok pótlása általában 
ugyanúgy történik, mint a közönséges postautalványoké, 
tehát itt is másodlatok helyett díjmentes kifizetési felhatal- 
inazások állittatnak ki, itt is ugyanazon három eset külön- 
böztetendő meg, itt is a föpostahivatal a számvevőséget 



Digitized by 



Google 



?84 MAGYARaRSZÁCrí KENDELETEK TÁRA. 1893. 

csak kiválóan gyanús esetekben és ha a számadások már 
itt vannak, még pedig rövid utón keresi meg (1. a 6. 
pontot) és itt is a kifizetés téritvény követelése nélkül 
történik stb. ; mindazonáltal megjegyzendő : 

a) hogy ezen utalványok visszafizetéséről nem lehel- 
vén szó, s a feladóként ezen utalványoknál tulajdonképen 
a befizető postahivatal szerepelvén, ennek nem kell az 
adatok hitelesítése végett a postai megbizási adáshoz, 
illetve az utánvételi összeg befizetőjéhez fordulni és töIe 
esetleg nyilatkozatot kívánni, hanem rendesen csak saját 
hivatalos okmányai és előjegyzései (megbizási jegyzék é.- 
jegyzőkönyv, raktárkönyv, leadókönyv, levélhordó-köny- 
vecske és utalványbefizetési napló) alapján vizsgálja át az 
adatokat ; továbbá, hogy 

b) átutalások esetén kiváló ^^onddal kell őrködni 
kétszeri kifizetések elkerülése felett, mi részben már ke- 
zelés közben nem szabad elmulasztani az átutalás szabály- 
szerű feljegyzéseit (feladó vevényen, strazzában, megbizá:^! 
érk. jegyzőkönyvben, raktárkönyvben, levélhordó -könyvecs- 
kében és utalványbefizetési naplóban) ; felszólalások és ki- 
fizetési felhatalmazási ügyek elintézésénél pedig minden 
körülmények között rá kell mutatni az átutalásra és azon 
pénzintézetre, melyre az utalás történt; és végül, hogy 

c) a budapesti főpostahivatal ilyen utalványok kifize- 
tési felhatalmazásainak fején az illető üres sor kitöltése 
által mindig megjelöli, hogy »postai raegbizási« (de re- 
couvrement), illetve »postautánvételi« (de remboursement) 
utalvány pótlásáról van szó. 

12. Ezen eljárás a postai megbizási utalványokra 
vonatkozólag ugyanazon módozatok közt, mint a közön- 
séges postautalványoknál (1. az 1—10. pontot), a lobbi 
forgalmi viszonylatokra is kiterjed, mig az utánvételi 



Digitized by 



Google 



UAGVAROKSZÁGl KENDELETKK TÁKA. 1893. 285 

utalványokra vonatkozólag a kifizetési felhatalmazások el- 
járása a belföldön kivül csakis az Ausztriával, a megszál- 
lott tartományokkal és Svájczczal való forgalomra van 
szorítva és ennélfogva Németországgal és a többi kül- 
földdel való forgalomban a be- és kifizetés között elve- 
szett utánvételi utalványok pótlására újabb intézkedésig 
továbbra is utánvételi lap másodlatok szolgálnak, 
csakhogy ezen másodlatokat a magyar szent korona terü- 
letén befizetett utánvételekre nézve a budapesti föposta- 
liivatai fogja kiállitani, illetve hitelesiteni. 



13. Hogy egyrészt a szóban forgó felhatalmazások 
utján való kifizetések túl ne szaporodjanak, másrészt 
azonban a szükséges esetekben azok kiállitása gyorsan és 
biztosan történjék és téves, avagy kétszeri kifizetések el- 
kerültessenek, a posta- (távirda-) hivatalok szigorúan hajt- 
sák végre az utalványok gondos felvételére, rendes szálli- 
tására és óvatos kifizetésére vonatkozó szabályokat; külö- 
nösen azonban a következőket tartsák szem előtt: 

a) Az utalványokat csak tüzetesen és olvashatóan 
czímezve vegyék fel és a teljes czímet okvetlenül irják 
be a feladó vevénybe és a mennyire lehetséges, a befize- 
tési naplóba is. 

h) Az átutalásokat, nemkülönben az utalványok 
czímében utólag történt változásokat (utánküldés, czímvál- 
toztatás, visszavétel) pontosan és olvashatóan jegyezzék 
elö az illető okmányokban (utalványbefizetési napló, érke- 
zési könyv stb.), hogy azok alapján az utalványok sorsára 
nézve mindig alapos felvilágositást adhassanak. 

c) Hiányos, határozatlan, elégtelen czímü vagy nem 
kétségtelenül odá szóló utalványokat ki ne fizessenek, pl. 
ha az utalvány csak »Vásárhelyre«, »Palotára« avagy »Ke- 



Digitized by 



Google 



286 MAGYARORSZÁGI X-ENDELETEK TÁKA. 1898. 

resztúrra« szol és nincs kétségen kivül helyezve, hogy 
melyik Vásárhelyt stb. értette, a feladó, vagy ha az utal- 
vány czímzettje egyszerűen »Horváth János« és ily nevű 
egyén a községben több lakik, vagy ha az utalvány 
posta nélküli oly községbe szól, mely nem határozottan 
az illető postahivatal kézbesitö kerületébe van beosztva stb. 

d) A hiányos czímzés mindezen és hasonló eseteiben 
a postahivatalok ne küldjék el az utalványt gondolomra 
más hasonnevű helyre, vagy ne kézbesítsék gondolomra 
hasonnevű egyénnek stb., hanem a czím kiegészítése vé- 
gett borit ék alatt küldjék el haladéktalanul a felvevő 
magyar, osztrák, boszniai, német avagy svájczi postahiva- 
talhoz, a többi viszonylatokban pedig közvetítés végett a 
budapesti főposta -hivatalhoz. 

Egyes esetekben ilyen czímfogyatkozásokat a való- 
színű czímzett kívánatára és költségére táviratilag is ki 
lehet pótoltatni. 

e) Az utalvány -tudakozvány ok kezelése körül 
nagy gonddal járjanak el a kir. posta- (távirda-) hivatalok : 
mielőtt valamely reklamáczió alapján a tudakozványt útnak 
indítanák, győződjenek meg arról, nem történt-e vissza- 
fizetés avagy átutalás, és hasonlóképen mielőtt valamely 
utalvány-tudakozványt az utalvány be nem érkezése miatt 
tagadólag intéznének el, nézzék meg alaposan az összes 
arra vonatkozó okmányokat, hogy nem történt-e utánkül- 
dés, czűnváltoztatás, átutalás avagy visszaküldés stb. 

f) Az utalvány be nem érkezése miatt tagadólag 
elintézett tudakozványokat, akár belföldön, akár külföldön 
történt a befizetés, ne közvetlenül a feladás helyére, ha- 
nem közvetítés végett boríték alatt a budapesti föposta- 
hivatalhoz küldjék be. 

Hasonlóképen a főpostahivatalhoz és ne az elöttes 
igazgatósághoz küldjék be azon tudakozványokat is, me- 



Digitized by 







MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 287 



lyeket a 9. pontban tárgyalt, kfliföldre szóló és nálunk 
befizetett utalványokra nézve felvettek, rájegyezve előbb 
a tudakozványra a befizetési napló vagy annak másolata 
alapján, hogy visszafizetés nem. történt. 

A belföldre, Ausztriába, a megszállott teríüetre, Né- 
metországba és^ Svájczba szóló utalványokra vonatkozó 
tudaközványokat azonban továbbra is közvetlenül a ren- 
deltetés helyére (Budapestre a kézbesitö postahivatalhoz) 
kell küldeni. 

g) Ha valamely elveszettnek jelzett utalvány utólag 
megkerül vagy a föladó helyre visszaérkezik, azt ki-, illetve 
visszafizetés előtt a budapesti főpostahivatalhoz kell be- 
küldeni, annak megállapítására, nem lett-e az összeg idő- 
közben kifizetési fölhatalmazás alapján kifizetve. Ha ez 
nem történt, a budapesti főpostahivatal az utalványra reá 
jegyzi: » ví^fizethető« és rányomja a bélyegzőjét (1. a 
15. pontot). Ily utalványok szabályszerű előjegyzés után 
kifizethetők. 

*) A beérkezett és érvényesitett kifizetési felhatal- 
mazásokról vezessenek a hivatalok ép ugy, mint azelőtt 
a másolatokról, az utalványérkezési könyv nyomtatványon 
előjegyzést és erről, nemkülönben a felfüggesztett ki- 
fizetésekről (1. fent a 4. és 5. pontot), vegyenek mindig 
tudomást a kifizető közegek. A kifizetési felhatalmazás 
énényesitése után beérkezett eredeti utalványt hozzá kell 
tűzni az illető kifizetési felhatalmazáshoz. 

Hasonló előjegyzést kell vezetni és szemmel 
tartam a belföldről és általán Európából a föladást (elkül- 
dést) követő 14 nap elteltével, máshonnan pedig a 
föladást követő két hónap elteltével beérkezett utalvá- 
nyokról ; mi részben megjegyeztetik, hogy utánkftldött vagy 
^zakflldött utalványoknál ezen határidő nem a föladástól, 
lianem a másodszori elküldéstől számitandó. 



L 



Digitized by 



Google 



-:w^tpf; 



288 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

k) Az előző i) pont szerint elkésve érkezett posta- 
utalványokat kifizetés előtt érvényesítés végett boríték 
alatt haladéktalanul át kell küldeni a budapesti föposta- 
hivatalhoz. Az érvényesítés a budapesti főpostahivatalnál 
az előjegyzés megtekintése után e szónak: »Kifizethetö« 
rájegyzése és ugyanazon bélyegző -lenyomatnak alkalmazása 
által történt, mint a mely a kifizetési felhatalmazásokra 
nézve elő van irva (1. a 15. pontot). 

/) Minden valamely utalványra vonatkozó reklamá- 
cziót, tudakolást, megkeresést, felvilágosítást, kifizetési fel- 
hatalmazási ügyet stb. legkésőbb 24 óra alatt el kell 
intézni. 

vi) A budapesti főpostahivatal e tárgyba vágó meg- 
kereséseinek, ép ugy, miként a nyomozó hivatallal szem- 
ben, minden posta- (távírda-) hivatalnak azonnal eleget 
kell tenni. A főpostát e részben ugyanoly bírságolási joggal 
ruházom fel, mint a nyomozó hivatalt. 

14. A budapesti főpostahivatalt, hogy az 
utalványok körül ezen szabályzattal reábízott fontos fel- 
adatának kellő gyorsasággal és ügyességgel, de a mellett 
a szükséges körültekintéssel és biztonsággal megfeleljen^ 
az előzőkön felül még a következőkre figyelmeztetem és 
utasítom : 

A befizető hivatalok betüsoros rendje alapján vezessen 
áttekinthető módon előjegyzést: 

a) a tudomására jutott összes utalvány- (utánvétel-) 
tudakolásokról (1. a 13. /) pontot); 

b) a kifizetési felhatalmazásokról (utánvétel! 
lap-másodlatokról, 1. fent a 12. pontot), akár ő állította 
ki, akár valamely külföldi hatóság és 

c) az elkésve (14 nap, illetve 2 hónap múlva) be- 
érkezett eredeti utalványokról (1. 13. i) pont alatt). 



Digiti 



ized by GoOgle^^^ 



MAGYAKORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 289 

Ezen előjegyzés, mely minden esztendőben új könyv- 
ben megindítandó, alapját képezze az összes idevágó nyo- 
mozásoknak és vizsgálatoknak és egyúttal az iktató könyvet 
is helyettesítse ; minélfogva az összes idevágó ügyeket fel- 
bontás után, iktatás nélkül rögtön át kell adni annak, ki 
e könyvet vezeti. 

15. Hogy a főpostahivatal e tárgyban mennél nagyobb 
hitelességgel jáijon el, és a hivatalok is tájékozva legye- 
nek, mit szabad kifizetniök, mit nem, elrendelem, hogy a 
főposta ugy a kifizetési felhatalmazások és utólag érvé- 
nyesítendő utalványok (1. 12. g) és k) pont a.), mint min- 
den egyéb, ez ügyre vonatkozó iratnak stb. lebetüzésére 
kizárólag e czélra szolgáló hely- és keltbélyegzőt használjon, 
melynek körirata: »Budapest főposta. Reclama- 
tions des mandats«. 

Minden a főposta által kiállított kifizetési felhatalma- 
zást (utánvételi másodlatot és érvényesített eredeti utal- 
ványt) ezenfelül a főpostahivatal főnöke, vagy ennek 
helyettese írja alá. 

16. A főpostahivatal igyekezzék minden idevágó utal- 
ványügyet röviden és alaposan még a beérkezés nap- 
ján ehntézni; ha azonban valamely utalvány (utánvétel) 
körül a czün elégtelensége, határozatlansága miatt vagy 
bármi egyéb körülménynél fogva kétszeri kifizetés ve- 
szélye avagy visszaélés gyanúja forog fenn, használjon 
fel minden lehető eszközt (pl. postahivatalok távirati meg- 
keresése a kifizetésre vonatkozólag, vagy adatok pótolta- 
tása végett stb. eredeti számadásoknak rövid utón meg- 
tekintése, ha már itt vannak stb.) az ügy alapos kiderí- 
tésére és ha ez legkésőbb egy hét leforgása alatt nem 
sikerül, forduljon közvetlenül e ministeriumhoz. 

17. Ebbeli működéséről tegyen a főpostahivatal elő- 
zetes igazgatósága utján félévenként jelentést és ezekhez 

3d 



Digitized by 



Google 



Í90 MAGYARORSZÁGI RENDBLBTEK TÁRA. 1898. 

csatolja a kiállított kifizetési felhatalmazások (utánvéteü 
lap-másodlatok) statisztikai kimutatását. 

18. A kifizetési felhatalmazásokra vonatkozó ezen 
szabályzat, mely f. é. február hó 15-én lép életbe, 
nem teijed ki a kifizetés után, tehát a számadások 
mellől elveszett utalványok (utánvételi lapok), nemkülönben 
a távirati postautalványok fedezeti lapjainak pótlására, 
mi részben a fennálló eljárás továbbra is változatlanul 
fenmarad. 

19. Hasonlóképen nem kifizetési felhatalmazással, 
hanem a dolog természeténél fogva hivatalos postaután- 
véteh lappal (89. sz. ny.) pótoltatnak az utánvételes klH- 
demények mellől szállitás közben, azaz az utánvételi 
összeg befizetése előtt elveszett utánvéteh lapok. 

Utánvételes ajánlott leveleket e czélra ^felszerelés 
végett« haladék nélkül a budapesti főpostahivatalhoz, vagy 
a kijelölt közvetitő postahivatalok (Pozsony, Sopron, Fiume, 
Brassó város, Predeal p. u. és Orsova p. u.) legközelebb- 
jéhez kell átküldeni. 

Utánvételes csomagoknál a hiányzó szállító- 
levelet az e részben fennálló szabályok értelmében (1. som- 
más utásitás 126., 131. és 293. pont) a felvevő posta- 
hivatal másodlatban a pót-szállitólevél nyomtatványon 
állitja ki, a nyomozó hivatal pedig ennek hitelesitése mel- 
lett hozzá kellően kiálHtott hivatalos postautánvételi lapot 
(89. sz. ny.) tüz és igy küldi el. Ugyanezen eljárás az 
utánvételes csomagoknál ezentúl az Ausztriával és a meg- 
szállott tartományokkal való forgalomban is helyt foglal, 
ugy, hogy a 47. sz. nyomtatvány ezentúl egészen hasz- 
nálaton kivül marad. Ausztriában és Boszniában az után- 
vételes szállitólevél- és utánvételi lap-másodlatokat n€m 
egy központi közvetitő, hanem a felvevő postahivatal állitja 
ki és küldi el közvetlenül a csomagot kézbesítő magyar 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTBK TÁRA. 1898. 991 

postahivatalnak; mig ellenkező irányban a nyomozó hi- 
vatal küldi el a másodlatokat a rendeltetési postahiva- 
talnak. 

A külföldi forgalomban utánvételes szállitólevelek pót- 
lása körül ezúttal változás nem történik. 

Budapesten, 1893. évt január hó í4-én. 

Lukács Béla, s. k. 



/ .."? • 






DigitizedbyGoOgl^ 



29Í MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 



19. 



i 



A kereskedelemügyi m. klr. ministernek 6064. számú 

szabályrendelete, 

i 

a vasúti alkalmazottak minősítése tárgyában 
eddigelé kibocsátott szabályrendeletek ki- 
egészítése iráni 

A vasúti alkalmazottak minösitése tárgyában 1888. 
évi február hó 2-án 4334.*) valamint az 1890. évi július 
hó 20-án 42.723.**) és az 1892. évi augusztus hó 28-án 
55.790.***) számok alatt kelt szabályrendeletek kiegészi- 
t'ése gyanánt rendelem, a mint következik: 

1. a homonnai államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola, 

2. a nagyröczei államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola, 

3. a szombathelyi államilag segélyezett községi pol- 
gári iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola, 

4. a késmárki államilag segélyezett községi polgári 
iskolával kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola, 

5. a nagykanizsai izr. közép-kereskedelmi iskola, 
végíü 

6. a brassói gör. kel. közép-kereskedelmi iskola — a 
főgymnasiumokkal és föreáliskolákkal egyenrangúnak 
tekintendő. Minélfogva az ezen tanintézeteket szabály- 

•) Lásd: »Magy. Rend Tára« 1888. évf. 107. lap. 

••) Lásd : .Magy. Rend. Tára< 1890. évf 1279. lap. 

♦••) Lásd: »Magy. Rend. Tára* 18*j2, évf. 2160. lap. 



Digiti 



zedby Google 







MAGYAROBSZÁGI RSNDKLXTBK TÁRA« 1898. 



29é 



szerOleg elvégzett egyének az 1888. évi február hó 2-án 
4334. szám alatt kelt szabályrendelet 3. §-ának A) pont- 
jában megjelölt szolgálati ágaknál hivatahiokokuly illetye 
gyakomokokul, valamint a vasúti tisztképzö-tanfolyamon 
nyilvános rendes hallgatőkul és magántanulókul közvet- 
lenfil felvehetők, s az imént idézett szabályrendelet 4. §-a, 
illetve a vasúti tisztképzö-tanfolyam szabályzatának 8. §-a 
szerint előirt felvételi vizsga letételére nem kötelezhetők. 

Budapesten, 1893. évi február hó 3-án. 






n 
% 



Lmkáes Béla, t. k. 



1 



Digiti 



zedby Google 



S94 MAGYARORSZÁGI RENDRLBTBK TÁRA. 18d3. 



20. 

A kereskedelemttgyl jn. Ur. niiilsteriiek 8815. szán 

alAtt Talameiuiyl önáU? igazgatással Ur^ lumal vasit 

igazgatósigához Intézett rendelete, 

a banjaluka-doberlini katonai vasútnak,vala- 
mint a boszna-vasútnak a nemzetközi áru- 
fuvarozás iránt létrejött berni egyezmény 
hatálya alá esö vonalak jegyzékébe való föl- 
vétele tárgyában. 

A nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bemben 
felállított központi hivatal, a cs. és kir. közös pénzügy- 
minister umak — a magyar és osztrák kormányok elő- 
zetes hozzájárulása mellett — a vasúti árufuvarozás tár- 
gyában Bemben 1890. évi október hó 14-én létrejött 
nemzetközi egyezmény (1892. évi XXV. t.-czikk) 58. czikke 
értelmében tett kijelentése alapján, az egyezmény hatálya 
alá esö vasúti vonalak jegyzékébe: 

a cs. és kir. banjaluka-doberlini katonai vasútat, és 

a cs. és kir. boszna-vasutat, az I. és U. alatt fel- 
sorolt osztrák és magyar vasutak után, ül. folyószámnál, 
ezen feUrat alatt. 

^Megszállott tartományoké — beiktatta. 

Erről az igazgatóságot azzal a hozzáadással értesí- 
tem, hogy a nemzetközi vasúti fuvarozási egyezméuf 
58. czikkének 2. bekezdése értelmében, a központi hira- 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RRNDEJL8TSK TÁRA« 1896. 295 

tal értesítésének keltétől számitandó egy havi határidő 
leteltével, vagyis f. évi február hó 10-étől kezdve, a 
megszállott területen fekvő fentemUtett vonalak a nem- 
zetközi egyezmény kötelékébe tartoznak. 

Budapesten, 1893. évi február hó 10-én. 
A minister helyett: 



Reiszig Eile, s. k. 

ilUmtitkir. 



Digiti 



izedbyGoOglej 



S96 MAGYARORSZÁGI RBNDRLSTBK TÁRA. 1893. 



1 



SÍ. 

A kereskedelemttgyl m. Ur. ministernek 8391. szám 
alatt Talameiinyl önálló törvényhatósági joggal felnhá- 
lott Táros köiönségéhez (kivéTO Finme várost) és Buda- 
pest !ö- és iiékváros köiönségéhez intézett körrendelete, 

j 

a tényleges szolgálatban álló és a nyugdíja- 
zott állami és közigazgatási tisztviselők. | 
Talamint a néptanítók és körjegyzők, nem- i 
-\ különben a thjf. városokban lakó lelkészek 

^" terhére az 1891. és 1892. években előirt útadó- 

^'^ nak leirása, s az általuk esetleg már befize- 

tett útadőösszegeknek visszafizetése tár- 
|- gyában. 

^' Több törvényhatóság részéről tett előterjesztésben föl- 

vettetett az a kérdés, vájjon a m. kir. pénzügyminister 
úrral egyetértöleg 1892. évi október hó 20-án 58.753. 
szám alatt kiadott körrendelet azon határozmánya, mely- 
lyel kimondatott, hogy az állam hivatalnokainak, a tör- 
vényhatósági tisztviselőknek és hivatahiokoknak, továbbá 
a néptanítóknak és körjegyzőknek illetményeik után a 
törvényhatósági joggal felruházott városokban előirt kere- 
seti adója alapján, az 1890. évi I. t.-czikk 23. §-ában 
emiitett törvényhatósági útadó ki nem vethető, a múltra, 
vagyis az 1891. és 1892. évekre már kivetett és nagf 
részben már beszedett útadóra vonatkozólag is alkabiia- 
zandó-e, vagy pedig ez az adómentesség csak az 1893. 
évtől kezdve érvényesitendő-e ? 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 2ü7 

Ennek folytán a m. kir. pénzügyministerium vezeté- 
sével megbízott m. kir. ministerelnök ürral egyetértöleg 
tudomásul és megfelelő eljárás végett értesítem (a czünet), 
hogy a tényleges szolgálatban álló és a nyugdíjazott 
állami és közigazgatási tisztviselők, valamint a néptanítók 
]és köijegyzők, nemkülönben a törvényhatósági joggal fel- 
ruházott városokban állandóan lakó lelkészek terhére, a 
törvényhatósági joggal felruházott városokban, az illet- 
ményeik után járó kereseti-adó alapján 1891. és 1892. 
évekre előirt útadó leírandó és az általuk már befizetett 
útadó-összegek részükre visszafizetendők. 

Értesítem egyúttal (a czímet), hogy az előlidézett kör- 
rendeletemben foglalt útadómentességet, a ministerelnök 
tirral egyetértöleg, az 1886. évi XXn. t.-czikk|138. §-ának 
második bekezdése alapján, a törvényhatósági joggal fel- 
ruházott városokban állandóan lakó lelkészekre, illetve 
ezeknek ama javadalmaira is kiterjesztem, melyeket kizá- 
rólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk 
után élveznek. 

Ezen rendeletem a törvényhatóság területén közhírré 
teendő. 

Budapesten, 1893. évi február hó IB-én. 

Lakács Béla, s. k. 



Digiti 



ized by Google 



298 MAGYAKOKSZÁGl HJ&HU£dJLTEIL TÁ&A. 1893. 



Mellékla a 21. iMámhos. 



A kereskedeleiiiaayi n. kir. nlnlstemek S8.7S3/l8a2. szám alatt 
a m. kIr. pénzOgyminísterrel egyetértőleg valamennyi önálló tör- 
vényhatósági Joggal felruházott város közönségéhez és Budapest 
fö- és székváros közönségéhez Intézett körremlelete. 

Az 1890. évi I. t.-czikk 23. §-ában a törvényható- 
sági útadó kivetése tekintetében foglalt rendelkezések, 
tQvábbá az idézett t.-czikk végrehajtása tárgyában 1 890. évi 
április hó 12-én 21.802.*) és 1892. évi márczius hó 31-én 
15.322. számok**) alatt kiadott utasítások kapcsában a 
m. kir. pénzügyminister úrral egyetértöleg alkalmazkodás 
végett a következőkről értesítem a közönséget. 

A »közutakról és vámokrók szóló 1890. évi I. t.-czikk 
155. §-a az 1872. évi XXXVI. t.-czikk 19. §-árahivatkozólag 
azt rendeli, hogy a főváros közutainak épitési és fentartási 
költségeit a kövezetvámból és közjövedelmeiből fedezi és 
ezenfelül a területén előirt egyenes állami adók másfél 
százalékát évenkint a fővárosi közmunkák tanácsának 
pénztárába beszállítani tartozik. A törvény ezen rendelke- 
zése az 1872. évi XXXVI. t.-czikk 19. §-án alapulván, 
nyilvánvaló, hogy a főváros területén az útadó nem törvény- 
hatósági, hanem községi adó jellegével bir. Ugyancsak 
ilyen jelleggel bir az a törvényhatósági joggal felruházott 
városokban is. 

A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t.-czikk 
14. §-a ugyanis azt rendeli, hogy a törvényhatósági jog- 
gal fehruházott városok házi adója az egyenes adók után 

*) Lásd: >Mag7. Rend. Tára< 1890. évf. S61. ]ap. 
**) Lásd: »Mag7. Rend. Tára< 189S. évf. 921. lap. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENUELBTKK TÁRA. 1893. 299 

százalékban vetendő ki és hogy ezen városok háztartási 
ügyeire nézve a községi törvény rendelkezései irányadók. 

Az elmondottak szerint tehát a fő- és székváros, 
továbbá az önálló törvényhatósági joggal felruházott 
városok területén a törvényhatósági útadó községi adót 
képez és minthogy a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. 
t.-czikk 27. §-a és a községekről szóló 1886. évi XXU. 
t.-czikk 138. §-a az állam hivatalnokait, a törvényhatósági 
tisztviselőket és hivatalnokokat, továbbá a néptanitókal 
hivatalaik után járó jövedelmeikre nézve a községi adó 
fizetéseinek kötelezettsége alól felmenti: ezen okokból a 
Í5- és székvárosban, valamint az önálló törvényhatósági 
joggal felruházott városokban a fentebb megnevezettekre 
— az illetményeik után járó kereseti adó alapján — az 
-1890. évi I. t.-czikk 23. §-ában emiitett törvényhatósági 
útadó ki nem vethető. 

Miután továbbá megtörténhetik az, hogy valamely 
körjegyzőnek illetménye után járó keresetadója esetleg a 
vármegye székhelyét képező törvényhatósági joggal fel- 
ruházott városban iratik dLő, s igy ez alapon útadó alá 
e&ík: a fentebb foglalt batározmányokat az idézett 1886. 
évi XXBL tv-czikk 138. §-a alapján ^í&en körjegyzőkre is 
kitérj esztoa. 

Jelen rendeletemmel egyidejűleg a megelőzőleg ki- 
adott összes utasításoknak ezzel ellentétben álló határoz- 
mányait ezennel hatályon kivűl helyezem. 

Budapesten, 1892. évi október hó 20-án. 



Lnkáes Bélm s. k. 



Digiti 



ized by Google 








MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893, 



A kereskedelemügyi m. klr. mlnlstertöl. - 7016. szám. 

Az ungvölgyi helyi érdekű gözmozdonyú vas- 
útra vonatkozó engedélyokirat. 

Az Ungvártól Nagy-Bereznáig vezetendő helyi érdekű 
gözmozdonyú vasutat a m. kir. ministerium az 1880. évi 
XXXI. t.-czikk 1. §.a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 
alapján és Ó császári és apostoli királyi Felségének 
Bécsben, 1893. évi január hó 24-én kelt legfelsőbb elha- 
tározása folytán, a következő feltételek alatt engedélyezi, 
úgymint : 

1. §. 

Ezen engedélyokirat erejénél fogva zimonyi S c h w a r z 
Ármin és fia budapesti bejegyzett czég engedélyt kap 
és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvas- 
utak ungvári állomásáról, mint forgahni végpontról Nagy- 
Bereznáig vezetendő helyi érdekű gözmozdonyú vasutat 
az alábbi feltételek alatt megépítse, és azt a jelen enge- 
délyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben 
tartsa. 

t. §. 

A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat 
értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, 
melyeket az 1880. évi XXXI. t.-czikk és az annak kiegé- 
szítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. t.-czikk a 
helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak ; viszont az enge- 
délyes a most idézett törvényczikkek azon határozatainak, 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELKTEK TÁRA. 1893. 301 

melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, 
magát feltétlenül aláveti. 

Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles : 

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; 

6) a közmmika- és közlekedésügyi ministerium által 
1868. évi április hó 20-án 4973. szám alatt az ország- 
gyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedé- 
lyezési szabályhoz, valamint az 1887. évi XXIV. t.-czikk 
értelmében, illetve az 1878. évi XX. t.-czikk által beczik- 
kelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VUI. czikkében 
elfogadott vasúti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz 
annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban 
megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak 
forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedés- 
ügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott 
szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek, s 
végre 

c) minden egyéb már érvényben álló vagy később 
alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és 
rendeletekhez. 

3. §. 

A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a 
kereskedelemügyi m. kir. nünister által egyidejűleg kiadott, 
és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező épitési 
feltételek irányadók; fentartatván nevezett minister részére 
a jog, hogy ezen épitési feltételektől egyes kivételes ese- 
tekben eltéréseket engedélyezhessen. 

4. §. 

Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint 
elkészített épitési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) 
a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 6 hónap alatt, 
a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két 



Digitized by CjOOQ IC 

A 



302 MAGYARORSZÁGI RENJ)KLKTBK TÁRA. 1893. 

példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy 
azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekin- 
tettel, a minister által a kellö időre megvizsgálhatók és 
jóváhagyhatok legyenek. 

A késedelem következményei egyedül az engedélyest 
terhelik. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen enge- 
délyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési 
feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1892. évi 
október hó 24-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határo- 
zatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelmé- 
nyeire való tekintettel, az előteij esztett terveket átvizsgál- 
tatja, és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel 
fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb 
törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési 
engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi Xli. 
t.-czikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, 
megadja. 

Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény 
kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister 
által a pálya építése közben, vagy bármikor azután is, a 
fent érintett tekintetekből s alapon kívánt, és bár az elő- 
zetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és ki- 
egészítéseket is foganatosítani. 

i Ellenben az engedélyes az általa- a kereskedeteműgyi 

m. kir. minister részéről márjóváhagyotttervekaekbáűBiöy 

f tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister 

engedélyét mindenkor előzetesen kíeszközöhií tartozik. 

[ / A pálya építését az engedélyes az engedélyokirat kel- 

17 tétöl számított 172 év alatt befejezni és a pályát a kö7- 

^ forgalomnak átadni tartozik. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 303 

5. §. 

Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi 
XU. t-czikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyez- 
tetik. 

6. §. 

A m. kir. államvasutak ungvári állomásához való 
csatlakozás és az ennek folytán szükséges új építkezések 
és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állo- 
másnak és az innen kiágazó váltóig vezető állanivasuti 
úgynevezett »zugóvonal« közös használata iránt az enge- 
délyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával, a keres- 
kedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fen- 
tartása mellett, egyezségre lépni köteles. 

A csatlakozás, illetve közös használatra való beren- 
dezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé 
váló új építkezések és átalakítások költségeit az engedélyes 
az építési tőkéből fedezni tartozik. 

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben 
az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy 
együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket 
az engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől 
előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont 
azonban köteles az engedélyes más pályákkal ilynemű 
szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasntjához 
való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy 
vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata^ 
akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. 
minister külön engedélyével biztosíttatott. 

A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsi- 
kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az 
illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, 
az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kere?- 



n. 



Digitized by 



Google 



304 MAGYARORSZÁGI RBKDJBLETEK TÁRA. 1893. 

kedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve 
kötelezöleg megállapitani. 

7. §. 

Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti meg- 
felelő berendezéséhez szükséges tényleges töke 1,740.000 
frt, azaz: egymiUióhétszáznegyrenezer forintban álla- 
pittatik meg, mely tökéből forgalmi eszközök beszerzésére 
engedélyes 181.500 forintot tartozik fordítani. 

Az ezen tényleges tökének beszerzésére szükséges 
névleges Összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. 
minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg álla- 
pítja meg. 

Ugyancsak a tényleges tőkéből 58.000 frt kész- 
pénzben vagy a kibocsátási árfolyam szerint számítva 
elsőbbségi részvényekben kihasítandó s mint tartalék külön 
kezelendő. 

Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. 
ministertöl esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján 
lesz felhasználható. 

8. §. 

Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket 
és egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anya- 
gokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés siói 
csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertöl esetenkint elő- 
zetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 

9. §. 

A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi 
m. kir. minister rendeli el. 

A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a 
pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befeje* 



Digitized by 



Google 




\ 



' MAGYARORSZÁGI R£ND£L£TEK TÁRA. 1893. 305 

zése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után az enge- 
délyes kérelmére azonnal el fog rendeltetni. 

10. §. 

Az engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása 
előtt 80.000 frt, azaz nyoíczvanezer o. é. forintnyi biz- 
tosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a 
m. kir. központi állampénztárnál letenni. 

Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatá- 
nak eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki 
felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. 
minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik 
vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat 
alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a 
jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos 
részben visszatartható. 

Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya 
kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen 
a 4. §-ban megállapított kiépítési határidő tekintetében 
nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 
önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár 
az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére fel- 
használni; mi által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelke- 
zések nem érintetnek. 

11. §. 

A menet- és szálHtási díjak az engedélyezett vasút 
számára a következőleg szabatnak meg: 

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tétel- 
ként személy- és kilométerenkínt a magasabb osztályban 
5 kr, az alsóbb osztályban pedig 3 kr szedhető be. 

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az 
elsőrangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, 

20 



Digitized by 



Google 



306 MAGVARORSZÁGI RENDELETEK tÁRA. 1893. 

illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban száili- 
tandók. 

A mennyiben az engedélyes három kocsiosztályt ren- 
dezne be, a közbeneső osztályért személy- és kilométe- 
renkint 4 kr díjtétel szedhető be. 

b) üti podgy ásznál és gyctrsárúnál, melyek 10 klgrnyi 
súlytételekre fölfelé kikerekithetök, 10 klgr. és kilométe- 
renkint 0*40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható, üti 
podgyásznál szabadsúly nem követelhető. 

Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók 
viteldíjaira nézve a m. kir. ííllamvasutak vonalain fennálló 
határozmányok és szabályok alkalmazandók. 

c) Az árúk szállitásánál alkalmazható legmagasabb 
árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint 
az I. darabárú-osztályban 0*90 kr, a Il-ik mérsékelt darab- 
árú-osztályban 060 kr, és a terjedelmes árúk utáni* 20 kr. 

A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kó, 
mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenkint 
és 100 kilogrammonkint legfeljebb 0*50 kr díjtétel mellett 
szálhtandó. 

Ugyanezen 100 kgr. és kilométerenkénti díjtétel 
szolgál maximalis viteldíj gyanánt a kocsirakományokban 
feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is. 

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, 
valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra 
nézve a mérsékelt darabárúosztály fentebbi tétele szolgál 
legmagasabb díjtételként. 

Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, 
illetve díjszámitási határozmányok, valamint a kezelési és 
mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok 
szállítására és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak 
vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalma- 
zandók. 



Digitized by VjOOQ IC ^ 



MAGYAROKSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 307 

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme 
három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban meg- 
állapított tényleges épitési és berendezési töke 7^/o-át 
meghaladja, jógában álland a kereskedelemügyi m. kir. 
ministernek, az engedélyes meghallgatása mellett, a díj- 
szabásokat megfelelöleg leszállitani. 

Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet 
az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen 
szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat hatá- 
rozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. 

Az engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja 
vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és ter- 
melés érdekeivel összhangzásban legyenek ; különösen 
kötelezi magát az engedélyes: 

1 . hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi 
czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is 
engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyan- 
azon távolságra szálHttatnak, mint a kedvezményezett kül- 
földi czikkek; 

2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt 
vagy díj -részletet nem fog engedélyezni, mint a milyent 
ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk 
után valamely közelebb fekvő állomásról szed; 

3. hogy az adriai kikötők-felé irányuló forgalomban mér- 
sékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni ; 

4. hogy azon esetben, ha az engedélyes pályája egy 
más vasúttal csatlakozást nyerne, az átmeneti forgalomban 
a tarifák felállításának jogát az engedélyes a m. kir. állani- 
vasutakra ruházza át; és pedig olyképen, hogy ezen for- 
galomból az engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati 
díjra lesz igénye; mely pályahasználati díj az engedélyes 
meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. minister által 
fog egyoldalúlag megállapittatni ; 



Digitized by 



Google 



308 MAGTARORSZÁGI RSKDKLBTRK TÁ&A. lSd3. 

5. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal yaló 
csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister 
közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a 
minister kívánatára engedélyes saját illető összdíjlételeit 
ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint 
a mely százalék-arányban azt a m. kir. államvasutak saját 
csatlakozó vonalaikra nézve tették; 

6. hogy oly .viszonylatokban, .a melyeknél a m. kir. 
államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díj- 
tételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, iUetve ezekkel 
egyetértóleg fog felállítani és ilyeneknek felállitásához a 
m. kir. államvasutak kívánságára mindenkor hozzá- 
járulni fog: 

7. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árú- 
dgszabás tekintetében életbe léptetett új rendszerekhez, 
saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom 
kivételével, a kereskedelemügyi m. kir. minister kiránatára 
csatlakozni fog. 

12. §. 

Az előző §. értelmében meghatározott dgszabási té- 
telek az engedélyes által időközben egészben, vagy csak 
a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét 
irányában'^minden szálhtási távolságra egyenlően vagy 
a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállít- 
hatok. 

Az ekként leszáUitott díjszabási tételek az előbbi 
mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e fel- 
emelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított 
három hó múlva lép hatályba. 

Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok 
értelmében előzetesen kihirdetendő, és abban, ugyanazon 
feltételek alapján, mmdenki egyaránt részesítendő. 



Digiti 



zedby Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

13. §. 
Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli 

megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. 
kir. ministernek azon fuvardíjait a drágaság tartamára az 
engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállitani. 

14. §. 

A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel 
szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös had- 
űgyminister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a 
vasutigazgatóságok közt 1877. évi szeptember hó 15-én 
megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én 
hatályba lépett katonaszállitási díjszabás és annak függe- 
léke alapján. 

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s 
az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedé- 
lyezett pályára is érvényesek lesznek. 

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a 
pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fe- 
gyenczek és tolonczok szállítása tekintetében is. 

Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szál- 
lításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt meg- 
állapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szál- 
lításhoz szükséges fölszerelési tárgyak beszerzése és 
készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet 
rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti 
személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egész- 
ségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata sza- 
bályoztatnak. 

Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok 
és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi 
vasúti osztályokra és azoknak béke idején új építkezések- 
hez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára 




Digiti 



zedby Google 



,^*'': ^''^ ^ - --.,-r-^^ 



310 MAGYARORSZÁGI RENDEÍ^TEK TÁRA. 1893. 



1 



vonatkozólag, a cs. és kir. közös hadügyministerium álta! 
kiadattak, vagy megállapittatni fognak. 

Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes 
a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű iga- 
zolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb esö állomástól 
a rendeltetési helyhez legközelebb esö állomásig a katonai 
leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. 

A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok 
és kedvezmények önként érthetöleg érvényesek a szol- 
gálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, 
melyek mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma 
alatt állanak. 

Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni 
azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet 
és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonat- 
kozólag az 1868. évi XL. t.-czíkk 38. §-ában és az 1873. 
évi 11. t.-czíkkben megállapitvák. 

15. §. 

Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a 
vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok meg- 
bízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat 
alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a 
vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által 
megbízattak, igazolják : uti málháíkkal együtt ingyen szál- 
litandók. 

16. §. 

Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező 
vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a keres- 
kedelemügyi m. kir. miníster kívánatára a m. kir. postát 
szállítani köteles. 

A postaszállítás feltételeit az 1888. évi IV. t.-czíkk 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 311 

4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. 
kir. minister rendeleti utón fogja megéllapitani. 

A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utób- 
biak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által 
postabérmentesen szállítható. 

17. §. 

Az engedélyezett vaspálya vonal mentén, vagy az egyes 
állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy 
villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-czikk és az 
annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérv- 
adók, melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni 
köteles. 

A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításá- 
hoz a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen 
külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister 
az épités, berendezés és üzletben tartás feltételeit rendeleti 
utón állapítja meg, melyekhez az engedélyes alkahnaz- 
kodni köteles. 

Az engedélyes a vasútra vonatkozó épitési engedély 
kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők 
létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles 
a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy 
a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helye- 
zéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartj a magának 
azon jogot, hogy az üzleti távirda, vagy távbeszélő veze- 
téket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó 
utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készü- 
lékekig az engedélyes költségén, a részletekre nézve az 
illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt 
jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően, 
saját közegei által megépíttesse. 



Digitized by 



Google 



j^iKxs^- ^f:;?^!ic;3^ii7v^;v«^v^P9c^^599P • « 



312 MAGYAR- mSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda, vagy táv- 
beszélő vezetékekkel egyidejűleg állami távirda, vagy táv- 
beszélő vezeték nem épittetnék, az engedélyes köteles az 
oszlopok és más épitési anyagok összes árát, s az összes 
épitési költségeket, — a mennyiben pedig egyidejűleg 
állami távírda vagy távbeszélő vezeték is építtetnék, az 
üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költsé- 
geknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos 
részét megtéríteni. Mindkét esetben köteles az • engedélyes 
az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig 
kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat s a többi épitési 
anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és 
távirdaigazgatőság által meghatározott módon és időben, 
saját költségén szétosztatni. 

A kereskedelemügyi m. kir. ministemek jogában áll 
a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami 
távírda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkalmaztatni ; ez 
esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fen- 
tartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen 
tulajdonába mennek át. 

Az üzleti távírda, távbeszélő és villamos vezetékek 
és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút ki- 
egészítő tartozékát képezik ; ennélfogva a jelen engedély- 
okirat 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint 
az áUamra haramiának át. 

Egyébként az 1888. évi XXXI. t.-czikk, valamint az 
annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó rainisteri ren- 
deletek határozmányaí. továbbá a hazai vasutakkal a táv- 
irdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai 
az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 



Digitized by CjOOQ IC 



^^í^vT^'T-^ ;.' '- 



MAGYARORSZÁGI KENÜELETER TÁRA. 189^1. 313 

18. §. 

Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg 
engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli 
szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskede- 
lemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kivá- 
natosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes 
köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszkö- 
zölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni^ 
melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szüksé- 
gesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. 
minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követel- 
tetni fognak. 

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében 
az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség 
határán túl menő berendezések kívántatnának, ezek csakis 
az engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. 

Az engedélyes köteles továbbá a kereskedelemügyi 
m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül 
egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett 
vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenkint 14.000 frtot 
osztrák értékben meghalad. 

Ezen kötelezettség teljesítése azonban az engedélyes- 
től csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve 

alatt követelhető. 

19. §. 

Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzle- 
téről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta 
szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát, a vagyonmérleg, 
nyereség- és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a szám- 
adási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi 
m. kir. ministerhez bemutatni. 

Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet 
eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkesz- 



Digitized by 



Google 



314 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

teni és közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti lialü- 
ság által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 

Az engedélyesnek jogában álland részvénytársaságot 
alapítani, s a tényleges építési és berendezési költség be- 
szerzése czéljából névre vagy elömutatóra szóló czímle- 
teket az 1888, évi IV. t.-czikk 10. §-ában foglalt határoz- 
mányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely 
kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m, kir. minis- 
tér a m. kir. pénzügyministerrel egyetértöleg állapítja meg. 

Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya 
tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvé- 
nyeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénz- 
ügyi m. kir. minísterrel egyetértöleg megállapítandó tör- 
lesztési hányada s további sorban e részvényeknek leg- 
feljebb 5*^yo-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, 
s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig 
meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények 
nem törlesztettek. 

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, 
hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, 
mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama 
alatt törleszthető. 

A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal 
minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben 
egyaránt részesülnek. 

A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részéi 
képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra válto- 
zatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvény- 
társaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján meg- 
illető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden 
fentarlás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 3l5 

A részvénytársaság megalakításához szükséges alap- 
szabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvények mintáival 
együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelenv 
ügyi m. kir. ministerhez fel teij esztendők, s a nevezett 
minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímle- 
tek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosi- 
tások feltétlenül foganatosi tandók. 

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az 
évenkénti tiszta jövedelenmek egy meghatározott minimális 
százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve 
a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből 
kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő 
továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított 
engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes 
részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül 
maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását 
vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igé- 
nyelhetnek. 

A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykeze- 
lési nyelve kizárólag a magyar. 

21. §. 

A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett 
ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt 
kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, 
illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai 
szerint az állam részére biztosított megváltási jog épség- 
ben tartásával, a jelen engedélyokirat kelte napjától számí- 
tandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. 

Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartó- 
zékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam 
tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve az enge- 



Digitized by 



Google 



. .- rf, ^-r.^^^^^^*?^- 



31G MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tAra. 1893. 

délyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban. ingyen 
és tehermentesen tartoznak az állanmak átadni. 

A pálya engedélyének és üzletének átruházása, vala- 
mint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jel- 
zálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 
2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában 
foglalt határozatok irányadók. 

Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában és az 1888. 
évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és r) pontjaiban előirt meg- 
váltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyan- 
csak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. 

Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulaj- 
donába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét 
és földjét, a föld- és műnmnkálatokat, a fel- és alépítmé- 
nyeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközök- 
kel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút 
üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helye- 
ken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, 
ingókkal és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az enge* 
délyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet 
alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot 
és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épit- 
kezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a 
kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak 
fel, hogy azok a vaspályának senrnii tartozékát képezni 
nem fogják. 

22. §. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek 
megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya 
épitése, valamint az üzlet megfelelő fölszerelése és foly- 
tonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést 
szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótol- 
tassanak. 



Digitized by 



Google 



W AGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1898. 317 

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon 
jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest az engedélyest 
a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására 
kötelezhesse. 

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van 
továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és 
I)ályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldölt 
biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebe- 
léből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint 
a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, 
a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az enge- 
délyokirattal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni, s erről 
a nevezett ministernek további eljárás végett jelentést 
tenni. 

33. §. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister t megilleti a jog, 
hogy az engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak 
kiegészítő részét képező okmányokban megállapított köte- 
lezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest 
kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján ki- 
adott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10.000 frtig 
terjedhető rendbíintetés vagy bírság kivetése által szorít- 
hassa. 

A kivetett • és a kereskedelemügyi m. kir. minister 
által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be 
nem fizetett rendbüntetés, illetve bírság a vasút bármely 
birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási 
utón fog behajtatni. 

Azon esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság 
a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék 
le, az engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre a 



Digitized by 



Google 



318 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészí- 
teni tartozik. 

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes hatá- 
rozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek meg- 
sértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, s 
más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne, 
ngyszintén ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az 
építési tervek benyújtására, az épités befejezésére, illetőleg 
az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e 
határidpk megtartásának elmulasztása a többször idézett 
vasutengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmé- 
ben, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által 
nem igazoltathatnék : a keríískedelemügyi m. kir. minister 
a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti 
és megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen hatá- 
rozatból kifolyólag az engedélyes az állam irányában bármi 
néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetne fel. 

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon 
kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása, s 
illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes 
a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érde- 
kében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi 
m. kir. ministert illeti meg : önként értetődvén, hogy ezen 
intézkedések következtében felmerülő mindennemű költsé- 
gek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag azi 
engedélyest terhelendik. 

24. §. 

Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét 
képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 
1 frtra szabott bélyegdíj alá esnek. 

Budapesten, 1893. évi február hó 19-én. 
A m. kir. ministerium nevében: 

Lakács Béla, s. k. 



Digiti 



zedby Google . r- 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 319 

Kiegészítő melléklet az ung?ölgyi helyi érdekű vasúira vonatkozó 7016/1895 
számú engedélyokirathoz. 



Az ungTölgyl helyi érdekű gözmozdonyű vasút 
építésére és üzleti berendezésére vonatlLozó fel- 
tételek. 

I. Általános fiatározniányok. 

A m. kir. államvasutak Ungvár állomásának folyta- 
tását képező úgynevezett »zúg(3-vonal«-ból kiága'zólag-^ 
Nagy-Bereznáig vezetendő vasul, mint rendes nyomtávú 
helyi érdekű gözmozdonyú vasút, az 1893. évi február 
hó 19-én kelt engedélyokirat 3. §-a értelmében a keres- 
kedelemügyi m. kir. minister által előzőleg helyben- 
hagyandó tervek alapján s az alább következő részleles 
határozmányok szerint épitendö ki, s olykép rendezendő 
be, hogy a kiépített páíyán a vonatok óránkint 30*0 knu 
legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. 

Az engedélyes köteles az engedélyezett pálya számárai 
beszerzendő sinekre és forgalmi eszközökre vonatkozó 
száUitási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett minis- 
terhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá 
a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez 
utóbbit azonban csak akkor, ha az épités átalányösszegért 
vállalkozónak adatik ki, vagy ha az épités kivitele a pénz- 
beszerzéssel is egybe van kötve. 

A pálya építésénél az engedélyes az érvényben levő 
általános, valamint a helyhatósági épitési és rendőri sza- 
bályokhoz alkalmazkodni köteles. 

11. Alépítmény. 

A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A leg- 
nagyobb emelkedés, illetve esés 5^/oo-al állapittatik meg. 



Digitized by CjOOQ IC 



<* 



320 MAGYARORSZÁGI RENDKl-ETKK TÁRA. 1893. 

A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb 
félátmérövel nem szabad bimiok. 

A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény 
felszínében, vagyis a kavícságy alsó felíiletének magas- 
ságában mérve 4*0 méter legyen. 

Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek 
és a vágány kibövilésének megfelelően kíszélesbítendö. 

A töltések, azok magassága és anyagához képest, 
lYi vagy. ly^ lábas lej tökkel létesítendők; a bevágások 
lejtői pedig az anyag nemének és minőségének meg- 
felelően állítandók elő. 

A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágá- 
sok oldalárkat megfelelő fenékeséssel bírjanak. 

Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekeb- 
bek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly 
rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyag- 
árkok továbbá oly módon létesíffendők, hogy azokból a 
víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy 
káros vízfolyások keletkezhessenek. 

A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 
08 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell 
lenni a kisajátítási védszalagnak is. 

Gsuszamlásra hajlandó töltések és bevágások meg- 
felelően bíztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél 
a pályaszin 08 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz 
tartandó, és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez 
képest bíztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy áUi- 
landók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb 
árvíz színe között 05 — l'O m. nyilt magasság maradjon; 
nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 
l'O m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol 
folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok le- 
válás és kimosás ellen kellően bíztosítandók. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RBNDBLBTEK TÁRA. 1893. 321 

Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy 
után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért 
partvédművekkel ellátandók. 

Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók fel- 
építménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, 
vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó 
elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában 
nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 
8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. 
magasságban kavicsolandók. 

ATpárhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez 
képest ^megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, 
melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is 
lehetnek. 

Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fön- 
sikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 01 5 m. vastag 
köalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. 

Minden állomáson kert számára legalább 400 m^ és 
minden egyes őrháznál legalább 1000 m^-nyi földterület 
kisajátítandó. 

A felépítmény beágyazásához kavics használandó, s 
a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 m. vastagsággal 
és a sintalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell 
bírnia. 

Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközieke - 
désre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 
5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. 

Tartalékul köteles az engedélyes pálya-kílométerenkint 
40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból 
beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, 
az üzletnek rendelkezésre bocsátani. 

A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek 
fölött feltöltés alkalmaztatík, kőből vagy téglából, esetleg 

21 



Digitized by 



Google 



322 



MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁKA. 189o. 



betonból vagy vasból lélesitendök ; mig a nyílt műtárgyak 
ellen- és szárnyfalai, esetleg pillérei is, kö- vagy téglából 
falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag í2*0 m, nyilasig 
tölgyfából, azonfelül vasból állitandók elő. 

Hidfök, hidjármak, jégtörők, hidlások és hidpadlóza- 
tokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyöfa alkalmazható. 

III. Felépitmény. 

A pálya t-435 m. nyomtávval építendő. 

A sinek, melyek aczélból gyártaudók, folyóméteren- 
ként ^3*6 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és függó 
sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon 
helyezendök el, hogy igénybevételűk 5000 kgrm. kerék- 
nyomás alatt négyzetem. -ként 1000 kgrmot meg ne haladjon. 

A vágányok egymástól való távolsága, középtől közé- 
pig mérve, az állomásokon 4'5 m., a nyilt vonalon pedig 
3 '6 méternél kisebb nem lehet. 

Az engedélyes köteles a felépítményi anyagok y^^/o-ii, 
és két teljes váltót és keresztezést a szükséges talpfákkal 
együtt tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzlet- 
nek rendelkezésre bocsátani. 

A kereskedelemügyi m. kir. minister legalább 5050 m. 
állomási mellékvágány létesítését követelheti, mely ös2- 
szegbe az ungvári csatlakozási állomáson előállitandó. 
illetve áthelyezendő mellékvágányok nincsenek beszámítva. 

Az Ungvár állomáson létesítendő vágányok, ócska, 
de még teljesen használható állapotban levő Il-od rendű 
felépítményi anyagból, illetve folyóméterenként 23-6 klgrmos 
sínekből és a hozzátartozó kapcsoló szerekből áUithatók 
elő, kivéve a váltókat, keresztezéseket és talpfákat, melyek- 
nek újaknak kell lenniök. 

A közönséges talpfák tölgy- vagy esetleg telitett 
bükkfából, a kitérő talpfák csakis tölgyfából állitandók elö. 



Digitized by ' 



MAGYARORSZÁGI RENDEI.KTEK TÁRA, 1893. 3í3 

t ^ - ■ • ' 

A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit 
a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes által 
kellő időben előterjesztendő épitési részlettervek alapján 
határozza meg. 

IV. Állomások. 

Az engedélyes köteles a kiépítendő pályán a következő 
állomásokat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesitoni : 
Neviczke állomás 350 méter hoszszal, 
Ó-Kemencze állomás 350 méter hoszszal, 
Perecsény vizállomás 400 méter hoszszsd, 
Dubrinics áUomás 350 méter hoszszal, 
Kis-Berezna állomás 350 méter hoszszal, és 
Nagy-Berezna viz- és végállomás 400 méter hoszszal. 
Azonkivül a 102/104 szelvények közt egy személy- 
es pod gyász-felvételre szolgáló megállóhely létesítendő. 

A m. kir. államvasutak ungvári állomása a helyi 
érdekű vasul csatlakozása által előidézett szükségiaek meg- 
felelően átalakítandó és kibővitendő. 

Ezenfelül az engedélyes a szükséglet szerint még 
további állomásokat, kitérőket és megálló helyeket is 
létesíthet; ezen pótlétesitményekhez azonban a kereskede- 
lemügyi m. kir. minister engedélye a tervezetek bemuta- 
tása mellett előzetesen kikérendő. 

Az állomások és kitérők lehetőleg vízszintesben vagy 
2'5^/üO-t meg nem haladó emelkedés, illetve esésben helye- 
zendők el, és pedig olyképen, hogy azok szükség esetén 
kellően megnagyobbithalók|legyenek. 

Azon esetre, ha az engedélyezett pálya tovább foly- 
tattatnék és valamely gácsországi vasúttal csatlakozást 
nyerne, az engedélyes a jelen engedélyezett pályát és 
annak állomásait, a kereskedelmi minister felhívására oly- 
ként iöteles kibővíteni és felszerelni, hogy a vasút 24 óra 

21* 



Digitized by 



Google 



324 



MAGYARORSZÁGI RKNDKLSTSK TÁRA. 1893. 



alatt mindkét irányban 20 — 20 ötven tengelyű vonaUA 
közlekedésére alkalmas legyen ; — önként értetvén, hogy j 
a kibővítési és átalakítási költségek fejében a tényleges^ 
építési töke a szükséghez képest felemelendő lesz. 

Táblázatos kimutatás az 



Az állomás neve 



FelTé- 

teU 
épQlet 



•é : S 



M 



•o 
o 



•o 



r 



c 



s 

a 

I 



Beépített terület m'-ekben 



Ungrár csatlakozási állo- 
máson 



1. Neyiczke állomás . . 

3. Megállóhely 102/104. 

szeW. közt . . . 
8. Ó-Kemencse állomás . 

4. Perecsény vizállomás . 
6. Dubrinics állomás . . 

6. Kís-Berezna állomás . 

7. Nagy-Berezna tíz- és 
végállomás .... 



;75a)Sl01 



93 5 

70 c) 



93 5 



1—7. tételek alatt (Vsszesen 



93-5 
93-5 
93 5 



133 6 



23 3 



60-9 b) 
60-9 
»0 9 



120-6 



257 414 303*3 



22 3 



44*6 



80 d) 



84-2 
168- i 
84 2 
80 

168 4 



665 2 



124-2h) 



124-2 



42 2 



tl8 



ti fi 



42-2 43'C 



r- 



Jeg-yzetek : 

a) Részben jelenleg az állomáson levó, de az átalakítás k6?etkefté* 
ben lebontandó néhány ideiglenes szénfészer póUásáal is. 

b) Az állomáson levó pályafentartási raktárak és hídmérleg az áUofflii 
átalakítása következtében lebontandók, illetve áthelyezendők. 

é) A tisztító gödrök melletti Tizdarok és a mozdonyszin tűzcstpia tt 
állomáson levó vizállomás csővezetékével összekötendők. 

d) Az állomáson levő régi 2 állásű mozdonyszin minden tartozékáftl 
egyfltt áthelyezendő és a fa. é. vasút számára igabb . 2 állással met 
toldandó, mely utóbbi belső tisztító gödrökkel, kézi möhelylyelt Jfl^ | 
csappal, két szobából álló 6 ágyas laktanyával és 15 m' OrtaiteW . 



vas víztartóval látandó eL 



Digitized by 



Google^= 



MAGYARORSZÁGI RKNDBLBTXK TÁRA. 



815 



V. Állomási építmények és vonalörházak. 
^ Az engedélyezett pálya állomásain és az ungvári 

^csatlakozási állomáson a következő táblázatos kimutatásba 
foglalt épületek, illetve építmények állítandók elő: 

áUomÁsi épitm.ényekröL 



ÁnyA- 
■ sek 



'^ I Tlntitö * 

— g6d5rd»ni- 

i '• »knáT»l és 

2 ■ dsruTml 



> 

9 



I SL 

i I i.! 



fi« t 



a i 



•9 •« 

S ! S 



SS! ^ I 

(3 i 



as 



■S ! "3 



8 



s 



•3 I 







« 1I.» 


ü 


S 


o donjszln 


•3 




1 tsrto- 


•C0 


3 séki 

1 ' 


UTSl 


^ 


, 


a , 




& 


a.l 




a 
o 


Sfl 




í 






9 








-^ ' § *Ö 




TS 


•2 'is 3 


<5 


•3 O ^<3 




A 


b. 


^- 94 


H* 



rab 



s t i m 



Ik) le) 



ík) 



íci) — 



tb) 



11) 



Id) 



s 



L 



e) Őrház, váróhelyiség és iroda toldalékkal, de mellékhelyiségek néikfll. 

f) Egy és két kapus árúraktárak 7*32 ql szélességgeL 

g) ÍOi) és 2(H) m. vizszintes hoszszal biró rakodók ; megjegyzendő, hogy 
a nyílt rakodók megállapított terOletébe az emelkedésben fek?ó fel- 
járók terOIete nem tudható be. 

h) Gabonaszin 8*18 m. szélességgel. 

t) A tisztító gödrök és yizdaruk közelében ((*0— 60 m. hosszú szén- 
rakodó ponkok létesítendők fából. 

^) Az ejector-berendezés a TÍzállomási kúttal olykép combinálandó, 
hogy a mozdonyszinben levő tartány megtöltése az ejector segélyével 
esiközöltetvén, a mozdony vagy a tartányból, vagy közvetlen a knt* 
ból vehesse a vizet 

fi Mozdouyszín belső tiiztitó gödrökkel, kézi múhelylyel, túccsappal, két 
helyiségre osztott 6 ágyas laktanyávaléslöm'Qrtartalmú vas víztartóval 



Digiti 



ized t>y Google 



3*5 IrlAGVARüKSZÁüI Rfito)ÉLETEK TÁRA. 1893. 

• A^ állomásokon elöállitandó váltóori lakásokon és a 
vénaJoö esetleg szakséges Srkunyhókon kivül a nyilt pályán^ 
á kereákedeleraögyi m. kir. minister által meghatározandó 
helyeken összesen 10 örbáz lesz építendő, a hozzájok 
tartozó melléképülettel, kúttal és kenyérsütő kemenczérel 
együtt 

Közczélok, n. m. : a jövedék, posta, távírda, rend- 
őrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására 
áz engedélyesjcsak külön kárpótlás mellett kötelezhető. 

A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a 
rakodók,, tisztító gödrök, aknák, csatornák és kutak, vala- 
mint a kenyérsütő kemenczék kőből vagy téglából falazva : 
állitandók elő, míg a mozdonyszínek toldalékaikkal együtt 
kő- vagy téglaalappal és lábazattal favázas falakból; az 
árú-, kézi- és pályafentartásí raktárak, melléképületek, 
szén- és gabonaszinek pedig kő- vagy téglaalappal és 
lábazattal, illetve kő- vagy téglaoszlopokon, fából épít- 
hetők. 

A vízállomásí kutaknak oly vizbőséggel kell biraiok, 
hogy azok 24 óra alatt mindkét irányban közlekedő 
15 — 15 ötven tengelyes vonat számára szükséges viz- 
mennyiséget kellő minőségben szolgáltatni mindig képesek ' 
legyenek. 

VI. Pályaelzárás és jelzés. 

A pálya bekerítése csak különösen figyelemre méltó 
helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb 
forgalmat közvetítő közutak vagy helységek közvetlen 
közelében, illetve azokon keresztül vezet el. 

Az állomások a szükséghez képest bekeritendök. 

Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetök v^y 
kerítések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fenforgő 
viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellözhetíflu 



Digiti 



ized by Google •. 






MAGYARORSZÁGI KBNDELKTEK TÁRA. 189^},,, 3%7 

Az Útátjárók elzárására szükséges sorompók csak 
nagyon látogatott útátjárásoknál vaigy oly helyeken álli- 
tandók fel, hol. a vonat közlekedése az útátjárástól leg- 
alább 100 m. távolságra észre nem vehető. 

A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. 
távolságból nem látható útátjárásoknál állandó figyelmez- 
tető jelzők helyezendök el. 

Az engedélyes köteles üzletét távirdát létesíteni, 
melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető 
legyen. 

A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban 
fekvő váltók világitható jelzőtárcsákkal látandók el. 

Ungvár csatlakozási állomás előtt, a zugóvonal men- 
tén, az előirt távolságban villamos védjelző állitandó fel. 

A zugóvonal 932. szelvényénél leendő beágazásnál 
a beágazási váltó biztosítására, a váltóval szerkezeti 
összeköttetésbe hozandó semaphorok alkalmazandók. 

A helyi érdekű vasút mentén lévő állomások fede- 
zésére állandó védjelzők létesítendők, j 

Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mindaddig 
mellőzhetők, mig a sürü vonat-foi^alom azok előállítását 
nem teszi szükségessé. 

A kézi és a vonatokon használandó jelzőeszközök 
a fennálló szabályok szerint rendezendők be. 

VII. Üzleteszközök. 
Az üzleteszközöket az 1893. évi február hó 19-én 
kelt engedélyokirat 2-ik §-ában idézett vasúti üzletrend- 
tartás 2-ik és 22-ik §-aiban megszabott határozmányok 
fentartása mellett, a mennyiben ezek az idézett engedély- 
okirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, 
engedélyes maga választhatja ugyan meg; köteles azon- 
ban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, vala- 



Digitized by 



Google 



328 MAGYARORSZÁGI RSHDSLXTBK TÍRA. 1893. 

mint azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénz- 
értékét tartalmazó kimutatást a kereskedelemügyi m. Ur. 
ministerhez átvizsgálás és jóYáhagyás végett még a meg- 
rendelés előtt bemutatni. 

Vm. Fölszerelési, leltári és berendezési tár- 
gyak és elhasználási anyagok. 
A fölszerelési, leltári és berendezési tárgyak az 
engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes 
kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister 
által megállapítandó mennyiségben, az elhasználási anya- 
gok pedig a 4 heti szükségletnek^megfelelöleg lesznek az 
épitési tökéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére 
bocsátandók. 

EX. Jótállás. 

A különböző létesitményeknél használt anyagok jó 
minőségére, nemkülönben az elöállitott összes munkák 
megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. állam- 
vasutaknál érvényben levő feltétfüzetek határozmányai 
mérvadók. 

A sinek kivételével mindazon munkákért és szállit- 
mányokért, melyekre a m. kir, államvasutak feltétfüzetei- 
ben bizonyos jótállás van megszabva, az engedélyes a 
műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől 
számitott egy évig, a sinekért ellenben az üzlet me nyi- 
tása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótáliani. 

Az engedélyes tartozik továbbá az épitési alapból 
fedezni, illetve megtéríteni a felépitménynek szintén az 
üzlet megnyitásától számitott húsz napi fentartási költ- 
ségeit; megjegyeztetvén, hogy ezen húsz napi fentar- 
táshoz a tartalékkavicsot nem szabad felhasználni. 

Budapesten, 1893. évi február hó 19-én. 

Lnkáca Béla, s. k. 



Digitized by 



Google 



Ji.*" 



MAGYARORSZÁGI &BNDBLKTEK TÁRA. 1893. 32l> 



23. 

A kereskedelemügyi m. kir. mlnisternek 9104. siám 

alatt ▼alamennyi önálló igazgatással biró bazai vasnt 

igazgatóságáboz intézett rendelete, 

a rorschach-heideni, valamint a sihlthali 
Tasutaknak a nemzetközi árufuvarozás iránt 
létrejött berni egyezmény hatálya alá eső 
Tonalak jegyzékébe való fölvétele tárgyában. 

A nemzetközi vasúti árúfuvarozás számára Bernben 
felállított központi hivatal, a svájczi szövetségi kormány- 
nak a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bemben 1890. évi 
október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény (1892. 
évi XXV, t.-czikk) 58. czikke értelmében tett kijelentése 
alapján, az egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak 
jegyzékébe a svájczi vasutak A) csoportjának 12, illetőleg 
13- folyószáma alatt: 

1. a rorschach-heideni vasutat (Heiden székhely- 
lyel), és 

2. a sihlthali vasutat (Zürich székhelylyel) beiktatta. 
Erről az igazgatóságot azzal a hozzáadással értesítem, 

hogy a nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény 58. czik- 
kének 2. bekezdése értelmében a központi hivatal értesi- 
tésének keltétől számítandó egy havi határidő f. évi január 
hó 31-én telvén le, e naptól kezdve a megjelölt szövet- 
ségi vonalak a nemzetközi egyezmény kötelékébe tar- 
toznak. 

Budapesten, 1893. évi február hó 25-én. 

Lukács Béla, s. k. 

Digitized by CjOOQ IC 



330 MAGYAKOKSZAüI KENDKLETEK TÁRA. 1893. 



24. 

A kereskedelemttgyi m. kir. minlsternek 17.033/L szám 
alatt valamennyi magyarországi vármegyei és önálló 
törvényhatósági loggal felrubázott város közönségéhez 
(Budapest fö- és székváros, valamint Fiamé város ki- 
vételével) intézett körrendelete, 

u >>közutakról és vámokról* szóló 18&0. évii. törv.- 
izikk III. részében foglalt büntető határoza- 
lókra vonatkozólag, az idézett törv. -czikknek 
végrehajtása tárgyában. 

Az 1890. évi április hó 12-éii 21.802. sz. a. kiadott 
körrendelet kapcsában, az 1890. évi I. törvényczikk 
líl. részében foglalt btlntetö határozatokra és az azok 
körüli teendőkre, a törvény végrehajtására vonatkozó 
végrehajtási rendeletet a közönségnek idezártan megkül- 
döm. Egyúttal következőkre kivánom a (czímet) és (czün) 
utján, az útrendöri ügyekben eljárni hivatott hatóságok 
ügyeimét felhivni. 

Számitok arra, hogy az útrendöri kihágási ügyekben 
eljáró közigazgatási tisztviselők a rendőri bíráskodás terén 
a reájuk ruházott hatahnat és azzal kapcsolatos teendőket 
a leglelkiismeretesebben és kötelességéfzettől áthatott buz- 
galommal részrehajlás nélkül és legpontosabban fogják 
teljesíteni. 

A törvény 123. §-a értelmében feladata leend a tör- 
vényhatóságnak gondoskodni arról, hogy a hófúvás, hegy- 
omlás és árviz alkalmával a közlekedés biztosítása érdeké- 
bon Inrvi'ijylialóságí közutakra nézve a közerőnek kiren- 



^.: 



Digitized by CjOOQIí 




MAGYAKOKSZÁGI RENÜEJLETEK TÁRA. lá^:! 

delése tárgyában, a mennyiben ez irányban még szabálya 
rendelete nem volna, megfelelő szabályrendeletet alkosson, 
s azt hozzám megerősítés végett mielőbb terjeszsze föl. 

E szabályrendeletnek megalkotásánál tájékozásul fog 
szolgálhatni azon utasítás, a melyet e részben az áUami 
közutakra nézve kiadtam. 

A törvény 153. §-ában nyert felhatabnazás alapján 
arra is felhivom (czímet), hogy a mennyiben a törvény- 
ben foglalt büntető határozatok egyuémelyikének hatályon 
kivül helyezése, vagy azoknak kiegészítése és módosítása, 
a törvényhatóság különleges helyi és egyéb viszonyai által 
indokoltatnék: e részben a törvény hivatkozott §-a értet 
méhen s az ott megjelölt közutakra vonatkozólag szabály- 
rendeletet alkosson és azt a törvényszerű kihirdetés meg- 
történte után, elhatározás és kormányhatósági jóváhagyás 
végett terjeszsze fel. 

(Vármegyei törvényhatóságoknak.) 

Végül hivatkozással az ide mellékelt végrehajtási 
utasításnak a kompok és hajóhidak időszaki megvizsgálá- 
sára vonatkozó 8. §. második bekezdésében foglalt ren- 
delkezésre, szükségesnek tartom (czímet) figyelmeztetni, 
hogy törvényszabta hatáskörében tegye meg az intézke- 
déseket arra nézve, hogy a vármegye területén lévő községi 
közlekedési és községi közdűlő közutakon lévő műtárgyak 
koronkinti, legalább minden két évben való megvizsgálása 
eszközöltessék, s az eredmény az 1890. évi I. t.-cz. 44. 
és 53. §-ai értelmében az emiitett közutak állapotáról 
évenkint január hóban az alispán által előterjesztendő 
jelentésben feltüntettessék. 

Budapesten, 1893. évi márczius hó 5-én. 

Liikácfl Béla, s. k. 



Digitized by VjOOQ IC -j 



332 MAGYARORSZÁGI RENUEUBTKK TÁRA. 1893. 

Melléklet a ^4. seámhoz. 



A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 17.033/L 
számú végrehajtási rendelete, az 1890. évi I. törvény- 
czikk IIL részében foglalt büntető határozatokra és az 
azok körüli teendőkre vonatkozólag. 

1. §. 

A törvény ÜL részében megállapított kihágások miatt 
az eljárás hivatalból lévén megindítandó, a közutak fel- 
ügyeletére hívatott valamennyi közegnek hivatalából folyó 
kötelessége az idézett törvénybe ütköző cselekményeket 
és mulasztásokat az illetékes első fokú hatóságnak fel- 
jelenteni. 

2. §. 

A törvény 146. §-a alapján feladata lesz a törvény- 
Tényhatóság első tisztviselőjének az útrendészet áUapolá- 
ról évenkint az előző évre vonatkozólag január hóban 
jelentését a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felter- 
jeszteni. Ezen jelentésnek akként kell szerkesztve lennie, 
hogy abban az egész évben a törvényhatóság területén 
előfordult útrendöri kihágások számszerint és nemük sze- 
rint felemlítve legyenek, s ezen kívül a kihágások miatt 
kirótt és behajtott pénzbüntetések mily nagy összeget 
tesznek ki? 

Általában véve az útrendészet állapotáról a jelentés- 
ben kellő áttekintést kell nyújtani. 

A jelentés szerkesztésénél azon eredeti nyilvántartási 
könyvek és azokban feltüntetett adatok vehetők alapul. 
melyeket a kihágási ügyekben bírói hatalmat gyakorló 
első fokú közigazgatási hatóság, a belügyminister úr 



\ 



I 



Digitized by GoOglC ' >'*^-^ 



M 



MAGYARORSZÁGI RKNDBLBTKK TÁRA. 1893. 33S 

által a kihágás! ügyek kezelésének egyszerűbb szabályo- 
zása czéljából kiadandó körrendelet értelmében, az ille- 
tékes másodfokú hatósághoz felteijeszteni köteles leend. 
Addig pedig, mig ezen körrendelet ki fogna adatni, a 
femiállő szabályok értebnében kell eljárni. 

3. §. 

A lóvonatú vasutaknak a közutak igénybevételével 
vagy az utóbbiak felhasználásával való elhelyezése tekin- 
tetében az 18Ö0. évi I. törvényczikk 128. §-ában foglalt 
határozatok folytán jelenleg még a hivatalbeh elődöm 
által 1869. évi áprihs hó 5-én 3831. sz. a. kiadott és. 
A) alatt mellékelt szabál3nrendelet intézkedései mérvadók. 

4. §. 

Az 1890. évi I. t.-czikk 150. §-a értebnében az. 
útmesterek által vezetendő nyilvántartási napló tekinteté- 
ben az 1890. évi augusztus hó 1-én 47.160. sz. a. kiadott 
és B) alatt mellékelt körrendelet határozmányai irányadók 
és az abban megállapitott mintát kell használni. 

5. §. 

Az 1890. évii. törvényczikk 125—131. §-ai alkalma- 
zásánál szem előtt kell tartani a földmivelésügyi m. kir. 
mÍDister úrral egyetértöleg 1891. évi márczius hó 17-éa 
13.519.^sz. a. kiadott és C) alatt mellékelt körrendeletet, 
mely az erdötermékek szállitása körtil a* törvény tiltó* 
rendelkezéseinek az erdőgazdaság érdekeivel való ossz- 
hangzásba hozatala czéljából adatott ki. 

A közutak mentén levő erdők kivágása szempontjá- 
ból az 1890. évi I. t.-cz. 133. §-ának az 1879. évi XXXI. 
t.-cz., vagyis az erdőtörvény rendelkezéseivel való össz- 
hangzásba hozatala és a hivatkozott 133. §-ban foglalt 
rendelkezések gyakorlati végrehajtása iránt szintén az: 



^ 



. Digitizedby VjOOQIC 



334 MAGVARURSZÁGI RENÜELETEK TÁRA. 1893. 

Í891. évi augusztus 12-én 50.713. sz. alatt ugyanc^ a 
földmivelésügyi minister úrral egyetértöleg kiadott és D) ^ 
alatt ide mellékelt körrendelet nyújt tájékoztató útmutatást. 

, 6. §. 

A gázlón, vagy jégen való átkelés megengedése vagy 
korlátozása, a mennyiben a helyi viszonyok szükségessé 
tennék, az átkelés lehetővé tétele czéljából felmerült ki- 
adások megtérítése fejében fizetendő díjak, nemkülönben 
ily átkelésnél az életbiztonság szempontjából a törvény- 
, hatóság köteles megfelelő rendszabályokról gondoskodni 

és azokat jóváhagyás végett a kereskedelemügyi minister- 
hez felterjeszteni. — Az ily tárgyú panaszok felett az 
1890. évi L t.-cz. 102. §-ában megjelölt hatóságok vannak 
hivatva határozni. 

7. §. 
A törvény 116. §-ban előirt rendőri intézkedések, 
melyek a közbiztonság és közforgalom érdekeinek meg- 
' óvását czélozzák, nemcsak új révek felállítása és a létező 

kompok újból való előállítása alkalmával, hanem a már 
^ fennálló összes kompok (révek) és hajóhidakra nézve is, 

t' a mennyiben ez már előbb meg nem történt volna, szin- 

tén alkalmazandók; mihez képest mindazon intézkedések 
* is megteendők, melyek az érintett határozatok érvényesit- 

V hetese czéljából szükségesek. 

E végből kötelesek a 102. §-ban emiitett első fokú 
hatóságok a forgalomban levő kompokat és hajóhidakat 
í időközönként, de legalább évenként egyszer megvizsgálni 

^ és azok állapotáról a törvényhatóság első tisztviselőjének 

r/ jelentést tenni, ki a jelentéshez képest a 146. §. alapján 

a további intézkedéseket megteszi. — Az utrendészet álla- 
potáról a kereskedelemügyi ministernek teendő évi jelen- 
tés a kompok és hajóhidak állapotára is kiterjesztendő. 
A már forgalomban lévő kompok stb. hordképessé- 



Digitized by VjOOQ IC . 



MAGYAKORSZÁGI RENpELBTBK TÁKA. 1^93. 335 

gének, illetőleg maximális megterhelésének megállapítása 
nem közvetlen mérések, hanem számitások utján történik 
oly módon, hogy a komp, vagy hajó szerkezetének és 
állapotának jókarban lételét feltételezve, mindenek előtt 
megállapítandó a komp vagy hajó megengedhető merü- 
lése, hogy a helyi viszonyokhoz mérten és az illető folyón, 
vagy vízen előforduló, vagy az uralkodó szelek által elő- 
idézett hullámcsapások mérvéhez képest meghatároztassék 
az a rendszerint 25 — 35 ^/m. között váltakozó minimális 
magasság, melynek vonaláig a komp, vagy hajó — még 
a maximális megterhelés alatt is — a vizböl kiálljon. 

Ezen minimális méret, a komp, vagy hajó felső ke- 
retének legmélyebb pontjától számítva, a komp, vagy 
hajó mindkét hosszoldalán és végén veres színre festett 
vonallal, vagy táblával jelölendő meg. 

A megengedhető merülésnek ily módon való meg- 
határozása után kiszámítható a maximális megterhelés 
súlya is, mely egyenlő azon víztömeg súlyával, a melyet 
a merülési vonalig alászállott komp, vagy hajó helyéből 
kiszorított, — levonván ezen víztömeg súlyából a komp 
vagy hajó önsúlyát. 

A maximahs megterhelés súlyából és térfogatából végre 
megállapíthatók a terhelési részletek is, azaz hogy hány 
ember, hány különféle nemű lábas jószág stb. helyezhető 
el a kompon vagy hajón. 

Ezen tisztán műszaki kérdés részleteire nézve egyéb- 
ként a kellő felvilágosítást szűkség esetén a vármegyei 
m. kir. államépítészeti hivatal, illetőleg törvényhatósági 
joggal felruházott városokban a törvényhatósági mérnöki 
hivatal fogja megadni. , 

8. §. 

A törvény 147. §-ából következik, hogy a csendőrség 
rendes szolgálati teendői közé tartozik az útrendészeti 



Digiti 



ized by Google 



336 MAGYARORSZÁGI RSNDBLBTEK TÁRA. 1898. 

szabályszerű fellépés és eljárás is. 

Kötelessége a csendörségnek éberen őrködni a felett 
is, hogy a törvény 147. §-ában megnevezett ütmesterek 
és útbiztosok, továbbá útkaparók kötelességüket az út- 
rendészet körül, ugy mint ezt a törvény és rendelet meg- 
szabja, pontosan teljesitik-e vagy sem? 

E tekintetben szerzett tapasztalatairól az illető köz- 
igazgatási hatóságnak esetröl-esetre jelentést tenni tar- 
toznak. 

9. §. 

A törvény 149. §-a értelmében az ütmesterek (út- 
biztosok), továbbá útkaparók azon czélból, hogy mint 
hatósági közegek külsőleg is a közönség által felismerhetők 
legyenek, szolgálatuk közben megfelelő jelvényt tartoznak 
viselni. 

Ezen jelvény az állami útmestereknél karuk felső 
részén viselendő »kir. útmester « jelzéssel és számmal 
ellátott nemzeti szinü karszalagból áll, az állami útkaparók 
pedig, ugy mint eddig az »állami útkaparó« jelzéssel és 
számmal ellátott pléhjegyet viselnek. 

Ezen karszalag az állami ütmesterek részére az állam- 
épitészeti hivatal által úti átalánya, vagy esetleg irodai 
átalánya terhére saját hatáskörében lesz beszerzendő és 
a kir. ütmesterek között szétosztandó. 

A törvényhatósági ütmesterek (útbiztosok) és útkapa- 
rók hasonló megfelelő jelvénynyel való ellátása iránt a 
törvényhatóság közúti alapja terhére gondoskodik, e rész- 
ben saját jogkörében a szükséges rendelkezéseket meg- 
teszi. 

10. §. 

Az útrendőri kihágásokból befolyó büntetéspénznek 
a törvény 152. §-ában megjelölt pénzalapok javára való 



Digiti 



ized by Google .-\ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TARA. 1893. 337 

elszámolása, behajtása és kezelése körül ugyanazon eljárás 
követendő, mely a belügyminister m* által 1880. évi 
38.547. sz. alatt kiadott rendelet mellékleteként egyéb, a 
közigazgatási hatóság ügykörébe utalt kihágásoknál alkal- 
mazandó utasitásban elő van irva. 

Egyébként megjegyzem, hogy az eljárást a m. kir. 
belügyminister ur által a közigazgatási hatóságok hatás- 
körébe törvény vagy rendelet alapján utalt kihágási ügyek 
kezelésének egyszerűbb szabályozása érdekében kiadandó 
körrendelet részletesen fogja szabályozni. 

Addig tehát, mig ezen körrendelet ki fogna adatni, 
e tekintetben is az eddigi eljárás követendő. 

Azonban a pénzkezelés szempontjából már most 
elrendelem, hogy az A) minta szerinti nyilvántartás a 
hivatkozott rendelettel megállapított minta, a pénzbünte- , 
tések nyilvántartása és a pénzesnapló pedig az 1., 2., 3-ik 
szám alatt csatolt minták szerint a többi kihágási ügyek- 
től elkülönítve vezettessék, az ügyiratok azonban a rendes 
kihágási iktatóba lesznek beiktatandók. 

A félévenkint szabályszerüleg lezárt számadások a 
pénzesnapló-pénzbüntetési nyilvántartás és A) minta sze- 
rinti nyilvántartás másolatával minden július és január 
hónap 10-ikéig a vármegye alispánjához, városokban 
polgármesterhez felterjesztendök, ki azokat számvevősége 
által, a pénzek hovaforditására való tekintettel, felül- 
vizsgáltatja s a fehnentvényt megadja. Minden év eltel- 
tével a következő év február l-ig a számadások eredmé- 
nyéről hozzám, az egyes pénztárakba beszolgáltatott pénz- 
büntetési összegek kimutatása mellett jelentést tesz. 

11. §. 
Az útrendőri kihágási ügyekben hozott Ítéletek az 
illető államépitészeti hivatal főnökével az 1892. évi már- 
czius 6-án 315. sz. a. kiadott és E) alatt mellékelt kör- 
rendelet értelmében közlendők. 

22 

Digitized by CjOOQ IC 









338 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893- 



A) melléklet a végreh. renddet 3. §-dho3. 



3831 

szám. 

1869. 



Szabályrendelet, 

a lóvonatú vasutaknak közutakon leendő elhelyezése 

iránt. 



1. 

Minden kiépitett műúton, mely legalább 5^, s kiépí- 
tetlen utón, mely 6^ széles, lóvonatú vasút elhelyezhető, 
de csak az egyik árok melletti padkán, akként, hogyelsó 
esetben 3^ — Chaussée és 1^ padka, második esetben^ 
pedig 5^ széles úttest érintetlenül hagyassék fél a kocsik-^ 
káli közlekedésnek. 



Ha igy elegendő úttest rendelkezésre nem állana, 
akkor az útárok is átadatik ugyan, de e helyett új árok- 
hely sajátitandó ki és új árok állítandó elö. 

3. 

A pályát az úttól elkülöníteni nem lehet, de a köz- 
lekedésnek a pályán keresztül akadálytalan eszközlését 
biztosítani kell. 

4. 

A kitérők az úton kivül helyeztessenek el. 



Digitizedby Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 339 
5. 

Az átadott terület a meglevő úttesthez hason módon 
építendő ki és tartandó fenn. Kavicsolatlan úton azonban 
mindenesetre kavicsos pálya előállítása követeltetík. 

6. 

Az elfoglalt útrészleten létező műtárgyak, ha elegendő 
szélességgel nem bírnának, annyira szélesitendök ki, 
mennyire az úttesthez csatolt vaspálya szélessége kivánja, 
szilárd összeköttetés és kellő biztosság követeltetvén. 

7. 

Elkülönített műtárgyak kiépítése csak kivételesen 
engedhető meg. 

8. 
Négy ölnél keskenyebb műtárgyak szélesítése min- 
denkor kívántatik. 

9. 

Kanyarok az úton úgy helyezendők el, hogy a köz- 
lekedést legkevésbé se akadályozzák. 

10. 

Az út emelkedési viszonyai változatlanul hagyandók, 
a pálya az út niveaujába helyeztetvén el; ha az kedve- 
zőtlen vagy kivihetetlen, vagy az úttest átidomításának 
vagy a pálya áttételének van helye. 

11. 

Vámos utak, hidak, valamint megyei és magántulaj- 
dont képező utak igénybe vételére az illető törvényható- 
ság vagy tulajdonos előleges engedélye kívántatik. 

22* 



Digiti 



zedby Google 



340 MAGYARORSZÁGI RBNDKLETEK TÁRA. 1«9B. 

12. 

' A közlekedés - biztonság követelte óvrendszabályok 
és eszközök figyelemben tartandók, és a pálya előállítása 
által az illető úton okozott károsítások költségei meg- 
téritendök. 

13. 

Az engedélykérés alkalmával benyújtott tervezeteken 
nemcsak a lóvonatú vasutak elhelyezését kitüntető, de az 
illető igénybe vétetni czélzott út, műtárgy stb. méretek 
felveendők, megjelöltetvén az út és műtárgyak minő- 
sége is. 

14. 

A kivitel és további módozatra nézve irányadóul a 
fennálló épitésrendőrségi szabályzatok szolgálnak. 

15. 

Az útátengedés módozata és közelebbi feltételei a 
közigazgatási bejárás alkalmával állapittatnak meg. 

Kelt Budán, 1869. évi április hó 5-én. 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 341 

B) meUéUet a vegreh, renddet á. §'dhoz. 



KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTER. 



47.160;!. 

szám. 

1890. 

Körrendelet 

valamennyi vármegyei és önálló törvényhatósági jog- 
gal felruházott város közönségének 

(Budapest főváros kivételével.) 

A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 
148. §-ában foglalt határozmányokra utalva, felhívom a 
közönséget, hogy a törvényhatósági útmesterek (utbizto- 
sok), valamint útkaparók törvényszerű felesketése iránt, a 
mennyiben az még meg nem történt volna, intézkedjék, 
illetve ez irányban a törvény idézett §-a értelmében az 
eskü kivételére az illetékes közegeket megfelelően uta- 
sítsa. 

Minthogy pedig a törvény 150. §-a értelmében az 
útrendőrségi eseményekről és a kihágásokról az illető 
útmester által rendes napló vezetendő, mely a törvény 
idézett szakaszában megjelölt hatósági közeg által is iga- 
zolandó, ennélfogva az egyöntetű eljárás életbeléptetése 
czéljából, a szóban forgó naplónak mintáját megállapítot- 
tam, s azt a közönségnek tudomás és alkalmazkodás, vala- 
mint az útrendőrségi ügyekben eljárni hivatott hatóságok- 
nak és közegeknek megfelelő utasítása végett idezártan 
/. alatt megküldöm. 

Kelt Budapesten, 1890. évi augusztus hó 1-én. 

Baross, a. k. 



Digiti 



ized by Google 



342 



MAGYARORSZÁGI RBNDELBTSK tARA. 1898. 





Sorszám 








1 ' 




A törvényható- 
ság megnevezése, 
melynek kezelése 

alá közút tar- 
tozik 




Az útrendóri esemény, illetve 
kihágás részletezése a lehető rövid- 
séggel 




A kihágist 

elkövetőnek 

neve 




Feljelentés ideje 
és a hatóság . 
megnevezése, 
melynél a fel- 
jelentés megtör- 
tént 




Igazolási 
záradék 



? 5 









P 

3: - 
P g 



o 






s 

r 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189H. 343 

C) melléklet a véfinih. rfiideiet 5. §-őhoz. 



KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTER. 

13.519/X 

szám. 

1891. 

Körrendelet 

valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak 

(kivéve a horvát-szlavón törvényhatóságokat, Fiume várost és Zólyom 

vánnegyét). 

Az erdötermékeknek a közutak igénybevételével való 
szállítása iránt — felmerült eset alkalmából — a föld- 
mivelésügyi minister úrral egyetértöleg a következőket 
közlöm a törvényhatósággal, jövőbeni ahhoz alkalmazko- 
dás végett. 

Az erdőbirtokosok, kik- az 1879. évi XXXI. t.-cz. 
rendelkezései alapján erdei termékeiknek mások földjein 
való átszáUitásának engedélyezésére jogos igényt tarthat- 
nak, az erdőtörvényben biztosított ezen jog alapján az 
1890. évi I. t.-cz. 125 — 131. §-aival szemben nem köve- 
telhetik azt, hogy erdei termékeiket a már meglevő 
közlekedési utakon lerakhassák vagy az utakat elzárhas- 
sák. Mindazonáltal figyelembe véve azon körtUményeket, 
hogy az erdei termékek sok helyütt csak a lejtőkön ve- 
zető utakon kereszttU szállíthatók le az utak alatt elvonuló 
völgyekbe s a völgyek alján berendezett rakhelyekre, s 
hogy az 1890. évi I. t.-cz.-nek 125., 126., 130. és 131. 
§-aiban foglalt rendelkezéseknek szigorú alkalmazása a 
közgazdaság érdekeire káros befolyást gyakorolna azért, 
mivel ez esetben a szűk völgyekben elterülő erdők ter- 
mékeit kiszállítani s illetve értékesíteni nem lehetne : kivá- 



Digitized by 



Google 



344 MAGYARORSZÁGI KENDKLETEK TÁRA. ISÜ'A. 

natosnak és szükségesnek tartom azt, hogy ott, hol az 
erdei termékek a terepviszonyok folytán az útrendészeti 
szabályok megtartásával egyáltalában ki nem szálhthatók, 
az erdőbirtokosok az előzetesen megállapítandó feltételek 
pontos megtartásának kötelessége mellett felhatahnaztas- 
sanak arra, hogy az erdei termékeket az utakon keresz- 
tül száUitsák, szükség esetében az úttestet a közlekedés 
kellő biztosítása mellett az erdei termékeknek rövid idóre 
való lerakására felhasználhassák. 

A mi a fentebbiek értelmében megállapítandó fellé- 
teleket illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ezeket az 
erdőbirtokosok által esetről-esetre benyújtandó folyamod- 
ványok tárgyalásánál a helyi viszonyok alapján s az ille- 
tékes építészeti hivatal véleményének meghaUgatásával 
fogom megállapítani, s hogy a kért engedélyt csak azon 
erdőbirtokosoknak fogom megadni, kik a kikötendő fel- 
tételek pontos betartását s nevezetesen az okozható károk 
teljes kiegyenlítését kellően biztosítani képesek. 

Figyelmeztetem tehát czímet, hogy mindazon esetekben, 
midőn az illetékes kir. államépitészeti hivatalok az erdei 
termékek szabályellenes szállítását meg fogják tiltani, az 
erdőbirtokosokat értesítsék, hogy a tilalom megszüntetése 
s a szállitás feltételeinek megállapítása iránt hozzám fo- 
lyamodjanak s az okozható károk kiegyenlítését bizto- 
sítsák. 

A kérvények a törvényhatóság első tisztviselőjénél 
nyújtandók be, ki azokat véleményes jelentése kíséretében 
elém terjeszteni tartozik. 

Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hó 17-én. 

Baross, s. k. 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898 345 

/>) melléklet a végreh. rendelet 5, §'á}ioz. 



KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTER. 

50.713. 

18917^"^- 

Körrendelet 

valamennyi magyarországi törvényhatóság közönsé- 
gének. 

(Budapest főváros és Fiume kivételével.) 

Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-ában megnevezett 
erdők birtokosai a birtokukban levő erdőket a földmive- 
lésügyi m. kir. minister ur által jóváhagyott gazdasági 
üzemtervek szerint kötelesek kezelni, s miután ezen tör- 
vény 20. §-a határozottan intézkedik az iránt, hogy a 
jóváhagyott gazdasági tervektől önkény szerűen eltérni 
nem szabad, kérdés merült fel az iránt, hogy a közutak- 
ról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. 133. §-ában 
foglalt rendelkezés a gyakorlatban miképen alkalmaz- 
tassák? 

A végből, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 133. §-ában 
foglalt rendelkezések végrehajtása az erdőtörvény intéz- 
kedésével összhangzásba hozassék, illetve, hogy az erdő- 
birtokosok az utak szélén elterülő erdők kivágása miatt 
felelősségre ne vonassanak, a földmivelésügyi m. kir, 
minister úrral egyetértőleg a következő eljárás alkalma- 
zását rendeltem el. 

A hivatkozott t. i. 1890. évi I. t.-cz. érintett rendel- 
kezésének végrehajtása czéljából az államépitészeti hivatalok 
kötelesek eleve a közutak szélén elterülő s útrendészeti 
szempontból kivágandó erdőket kijelölni és területüket 



Digitized by 



Googl^ 



if ' .-•.' • • i^m" i - u ^^ ^r^ 



346 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 18Ö3. 

megállapítani. Ennek megtörténtével további feladatuk 
lesz a közig, bizottságot esetröl-esetre az iránt megkeresni, 
hogy a kivágandó területeknek az erdők fatenyésztési 
területéből való leíratása s a földmivelésügyi m. kir. 
minister ur által jóváhagyott gazdasági tervnek módosítása 
iránt intézkedjék. 

A mennyiben pedig a törvény megengedi, hogy a 
viszonyokhoz képest az útmenti erdők kivágatása korlá- 
toztassék vagy betiltassék, a közig, bizottság feladatát 
fogja képezni, hogy ily kérdésekben az erdőbirtokos, a 
kir. erdöfelügyelö vagy az államépitészeti hivatal előter- 
jesztésére első fokban határozzon. 

Erről a közönséget tudomás s ahhoz alkalmazkodás 
végett oly megjegyzéssel értesítem, miszerint az erdő- 
törvény végrehajtásával megbízott közegek megfelelő uta- 
sithatása végett jelen rendeletemről a földmivelésügyi 
m. kir. minister nrat értesítettem. 






Kelt Budapesten, 1891. évi augusztus hó 12-én. 

Baross, s. í. 



Digiti 



ized by Google 



'?!T^'^^^;V^'c',^-v-T-r 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA. 1893. 34-7 



E) meUéklet a végreh. rendelet 11. §'dhoe. 



MAGYAR KIR. BELÜGYMINISTER. 



315. 

-— — szám. 

V/10. Kih. 



Körrendelet 

valamennyi törvényhatóságnak. 

A m. kir. igazságügyi és a m. kir. kereskedelmi 
minister urakkal egyetértöleg elrendelem, hogy az útrend- 
öri kihalási ügyekben hozott Ítéletek, az illető államépi- 
tészeti hivatalok főnökeivel is mindenkor közöltessenek. 
Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy az illetékes 
hatóságokat megfelelően utasitsa. 

Kelt Budapesten, 1892. évi márczius hó 6-án. 

A minister helyett: 

Lakács GySr^y, t. k. 

államtitkár. 



DigitizedbyCjOOQlC ^ 



348 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 

L számú minta a végreh. rendelet 10. ^-áhoe. 



Pénzbüntetések 



Az 

\ elmarasztalt 
nere, 
J polgári 
% \ állása 
c/3 I és lakhelye 



A 
kihágásban 

hozott 

elmarasztaló 

ítélet kelte 

és száma 



A kihágás 

minősége és az azt 

mindsit<5 

törvény §-a 

vagy rendelet 

száma 



Mely úton 

kö vettetett el 

a kihágás 



Pénz- 
bünte- 
tés 



frt 'kr. 



FehneröU 
behajtási lhM^ 

a kezelés 
napja és 
a végzés 
kelte és 
száma frt k 



Például : 

Fekete János 
1- béres 
Nagylakon 



7791 

Szolgabíró 

845/91 
alispán slb. 



Feldöntött 
egy kilométer 

oszlopot 
szándékosan 



A . . . 1-i 
törvény- 
hatósági 
úton 



40 



18^1 

május 

5-én 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



34<í 



nyilvántartó könyve. 



Napló 
tétel 



Fizetett 



a 

pénz- 
bünte- 
tésre B«*íre 



köUsé- 



frt kr. frt !kr. 



Leirás 



oka 



frt |kr. 



18.. . félév végén 
mutatkozó hátra- 
lék 



pénz- 
büntetés 



frt 'kr. 



kölLsé^^ 



frt kr 



A vonat- 
kozó 

ügyiratok 
iktató- 
számai 



Jegyzet 



él 



/n 



10 I- 



4 hO 



80 - - 



55432^9 j^ 



Digitized by 



Google 



-Kr3"^. 



^ 



150 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

2. sedmú minta a végreh, rendelet 10. §'dhoz. 



Pénzbüntetésekről vezetett pénznapló. 



A 

I keze- 
1 lés 
H kelte 



MeUék- 
letek 



Tárgy 



Be- 
vétel 

frt kr. 



Ki- 
adás 

frt 'kr. 



NyilráJi 
tartó 
könjT 

vonatkozó 
téttie 



3. 



1891 

május 

5. 

1891 

májas 

10. 

1891 

május 

81. 



1 útinapló 

és 
kölUég- 
jegyzék 

1 Yégzés 



Fekete János 
nagylaki béres elleni 
végrehajtás költségei 



1 ellen- 
nyugta 



1 db. 
nyugta a 
megyei út 

alap 

pénztára 

ból 



Fekete János 

nagylaki béres fizetett : 

végrehajtás 4 frt 50 

büntetés 10 > — 



14 frt 50 



A * vármegyei útalap 
pénztárába beszállittatott 



14 



50 — 



10 



50 



V91 



V91 



i 

ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA. 1898. 351 

o. sadmú minta a végreh. rendelet 10. §^áhm. 



Naplótétel. 



Ellennyugta 



frt . . . krról 

forint és krajczárrói, mely az alulirt járási 

szolgabiró által, mint az 1890. évi I. t.-cz. alapján útrendöri 
kihágásokból, illetve mulasztásokból befolyt pénzbüntetési 

összeg m. kir. adóhivatalba (vármegye 

közúti pénztárába) a mai napon készpénzben liiányta- 
lanul befizettetett. 

Kelt 



járási főszolgabíró 
(rendőrkapitány). 



Digitized by CjOOQIC 



352 MAGYARORSZÁGI RENDKi^TKK TÁRA. 1893. 



25. 

A m. klr. pénzttgyministernek 88.961/1892. ssám alatt 

valamennyi m. kir. pénzttgyigazgatósághoz (a !5- és saék- 

városi kivételével) intézett körrendelete, 

a bányaadó, a nyilvános számadásra kötele- 
zett vállalatok és egyletek adója, a fegyver- 
adó, valamint a hadmentességi díj 1893. évre 
von átkozó ki vetésének megindítás a tárgyában. 

Kapcsolatban 1892. évi október hó 19-én és novem- 
ber hó 25-én 73.094. és 78.806. számok alatt kelt ren- 
deleteimmel*) a bányaadónak, a nyilvános számadásra 
kötelezett vállalatok és egyletek adójának, a fegyveradónak 
és a hadmentességi díjnak az 1893. évre leendő kivetése 
tárgyában a következőket rendelem: 



1893. évi január hóban megindítják |a [pénzügyigaz- 
gatóságok a felsorolt adónemek kivetésére vonatkozó mun- 
kálatokat és egyúttal intézkednek az iránt, hogy eme 
rendeletenmek az adózók és községi elöljárók (városi adó- 
hivatalok) teendőit szabályozó része teljes szövegében köz- 
hírré tétessék. 

B. 

Az egyes adónemek kivetésénél követendő eljárásnál 
szem előtt tartandók a következők: 



») Lásd »Magy. Rend. Tára« 1892. évf. 2881. és 3405. lap. 

Digitized by CjOOQ IC 



MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1893. 353 



I. 

A bányaadót illetőleg. 

1. 

Az adózók a következőkre figyelmeztetendök : 
A bányaadónál a mü tulajdonosa, vagy a bánya- 
törvény szerint a mü vezetésére jogosítottak vagy meg- 
hatalmazottjaik vallomást adni s ehhez az adó évet nicp:- 
elözö 3 évi, a mennyiben pedig az illető mü annyi éven 
át még fenn nem állana, az annak megkezdésétől sz;hni- 
tandó időre készitett mérleget csatolni tartozik. 
A bevallásokat külön kell tenni : 

a) minden oly müröl, mely vasat vagy kőszenet to iiicJ ; 

b) minden oly müröl, mely egyéb ásványok ternicJc- 
sével és feldolgozásával foglalkozik ; 

c) az önálló segéd váj ásókról. 

Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vál- 
lalkozó — legyen az magánszemély vagy társulat — a 
fentemiitett a), b) és c) alatti egy-egy csoportbeli és egy 
bányakapitányság kerületében fekvő összes egész műveinek 
bevételeit és kiadásait a tiszta jövedelem meghatározása 
czéljából összesithesse. 

A vallomások csatolmányaikkal együtt 1893. évi feb- 
ruár hóban nyújtandók be. 

Az adótárgyat képező jövedelemnek az államkincstár 
megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan be- 
mondása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1 — 8 
annyi, mint az az összeg, melylyel a kincstár megkárosil- 
tatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a küzadúk 
kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek 
jogérvényesen megállapítottak. 

I Digitized by VjOOQ IC 



354 ' MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

2. 

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) 1893. évi 
február hóban gyűjtik és (a kir. pénzügyigazgatósághoz) 
beküldik a bányaadóra vonatkozó vallomásokat. 



A pénzügyigazgatóságok 1893, évi márczius hó első 
felében készitik a bányaadóra nézve az adókiszámitási 
javaslatokat és kitétetik közszemlére az ezen javaslatokat 
kitüntető lajstromokat. 



A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) 1893. 
évi márczius hóban az elözö pontban emiitett lajstromokat 
közszemlére kiteszik. 

5. 

A pénzügyigazgatóságok: 

a) 1893. évi márczius hóban a bányaadura vonat- 
kozó kiszámitási javaslatokat az adókivető bizottságok 
tárgyalásai alá bocsátják; 

b) 1893. évi május havában a bányardóról szóló 
kivetési lajstromokat kiadják a községi (városi) közegeknek 
azzal a felhívással, hogy ezeket a lajstromokat az azokban 
kivetett általános jövedelmi pótadóia nézve 8 napi köz- 
szemlére tegyék ki újból. 

6. 

A községi (városi) közegek 1893. évi május hóban 
az előző pontban emiitett lajstromokat másodízben köz- 
szemlére kiteszik és beirják az adótételeket az adófö- 
könyvbe. 



Digiti 



zedby Google 



MAGYAKÜRSZÁGI REND£LBTBK TÁRA. 1898. 355 

n. 

A nyilTánoB Bzámadisra kötelezett vállalatok és egyletek adéfit 

illetőleg. 

1. 

Az adóköteles vállalatok és egyletek képviselői a 
következőkre figyelmeztetendök : 

Az ezen adó alá eső jövedelmek az 1893. évi már- 
czius hó 15 — 31. közötti időben vallandók be. 

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy- 
letek igazgatói vagy ügyvezetői a jövedelembevalláshoz 
a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztá- 
sára és kifizetésére vonatkozó J közgyűlési határozatnak 
szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat, egylet 
jövedelmi mérlegét (nyereség és veszteség számláját) csa- 
tolni tartoznak. Ha a jövedelemmérlegben más községekben 
levő oly fióküzletek jövedelmei is benfoglaltatnak, melyek 
az 1875. évi XXIV. t.-czikk 9. §-a szerint külön adózta- 
tandók meg, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek 
kitüntetése mellett a bevallási íven megjegyzendő. 

Az ezen adó, úgyszintén a bányaadó kivetések ellen 
benyújtandó felebbezések határidejére, valamint a feleb- 
bezési hatóságokra nézve ugyanaz áll, a mi a III. osztályú 
keresetadóra nézve az 1892. évi november hó 25-én 
78.806. szám alatt kelt rendeletem B) U. í, pontjában 
mondatott. 

Az adótárgyat képező jövedelem hamis bevallásának 
büntetése a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és 
egyletek adójánál ugyanaz, mely fentebb a bányaadóra 
nézve előadatott. 

2. 

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) 1893. évi 
márczius hóban gyűjtik és átadják a pénzűgyigazgatóság- 



Digitized by 



Google 






356 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 

nak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy- 
letek adójára vonatkozó bevallásokat. 

3. 

A pénzügyigazgatóságok 1893. évi április hóban el- 
készítik a vállalatok és egyletek által üzleti jövedelmükről 
benyújtott vallomások alapján az adókiszámitási javaslato- 
kat és az ezeket tartalmazó lajstromokat közszemlére 
kitétetik. 

Ezen adó kivetésekre nézve a pénzügyigazgatóságokat 
a következőkre figyelmeztetem : 

a) az ez adóra vonatkozó kiszámítási javaslatok ké- 
szítésénél szem előtt tartandók az 1890. évi jmiius hó 7-én 
B9.624. szám alatt kelt rendeletemben a kivetési adatok 
beszerzésére, a javaslatok felszerelésére és okadatolására 
nézve adott utasításaim; 

b) oly esetekben, a midőn a vállalatok és egyletek 
igazgatóinak állandó összegben megállapított évi fizetése 
nincs, s az, valamint az igazgató és felügyelő tagok jelen- 
léti jegyek után jelenléti díjat nem húznak, hanem a 
pénzintézetj^évi jövedelmének az alapszabályok értehnében 
bizonyos hányadrészét kapják évi díjazásul, a díjazás czí- 
mén nyert összeg III. osztályú keresetadó alá vonandó; 

c) oly esetekben, a midőn az igazgatóság és felügyelő 
bizottság tagjai részére minimális összegben, de nem- 
fizetésként megállapított évi összegen felül még nyere- 
ményjutalék is jár, a nem fizetésképen minimális összegben 
meghatározott díjazás a nyereményjutalékkal együtt szintén 
III. osztályú kereseti adóval rovandó meg; 

d) az 1889. évi XXX. t.-czikk 10. §-ának második 
bekezdésében némely hitelintézetek záloglevelei s azok 
szelvényei részére biztosított adómentesség azon időponttól 
kezdődik/Mlletve azon időponttól számitandó minden egye^ 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI KENDELETEK tARA. 1893. 357 

intézetet illetőleg, a mikor a szóban levő kedvezményre 
való jogosultságnak az 1876. évi XXXVI. törvéuyczikk 
4-ik és 11 -ik §-aiban meghatározott előfeltétele az illető 
intézetnél beáll. Ez a körülmény az érdekelt intézet által 
az üzleti adó kivetése alkalmával beigazolandó. A pénz- 
intézetek ebben a kedvezményben csak akkor részesit- 
hetök, ha e kedvezmény esetről-esetre rendeleteim által 
megerősíttetik. 

A pénzügy igazgatóságok főnökeinek továbbá szoros 
kötelességévé teszem, hogy az eddigelé nélkíilözött egy- 
öntetű eljárás elérése végett, a nyilvános számadásrii 
kötelezett vállalatok és egyletek adójára vonatkozó ad(*)- 
kiszámitási javaslatokat ezentúl az egész működési körre 
nézve egy a fogalmazói személyzetből kijelölendő és Uú- 
jesen hozzáértő pénzügyi tisztviselő által készíttessék el 
és azt azzal is bizzák meg, hogy eme kiszámítási javas- 
latokat az illetékes adókivető bizottságok elé terjeszsze, 
a bizottsági ülésekben e javaslatokra nézve az előadói 
teendőket lássa el és az államkincstárt képviselje. Fel- 
adatává teszem a pénzügyigazgatóságok főnökeinek, eset- 
leg azok helyetteseinek azt is, hogy e javaslatokat, mielőtt 
azok közszemlére kitétetnének, egyenkint és tételenkiut 
vizsgálják felül és mindegyikét felülvizsgálati záradékkal 
lássák el. Az adókiszámitási javaslatok elkészitésénél és 
felülvizsgálásánál az ide mellékelt minta szerinti kimuta- 
tások használandók, s minden egyes adókivetési iratlioz 
ily kimutatás szabályszerűen kitöltve csatolandó. 

Az e részben követett eljárás helyes vagy helytelen 
voltának megbirálhatása végett egyes adókiszámitási javas- 
latokat fogok felkivánni. 

4. 

A községi (városi) közegek 1893. évi áprihs lióban 
közszemlére kiteszik a nyilvános számadásra kötelezett 



Digitized by 



Google 



358 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

vállalatok és egyletek adójára nézve a kir. pénzügy- 
igazgatóság által kiszámított adókiszámitási javaslatokat 
tartalmazó lajstromokat. 

5. 

A pénzügyigazgatóságok : 

a) 1893. évi április hóban a megelőző pontban 
emiitett kiszámítási javaslatokat az illetékes adókivető 
bizottságok elé terjesztik; 

h) 1893. évi május havában az ezen üzleti adót ki- 
tüntető lajstromokat kiadják a községi elöljáróknak 
(városi adóhivataloknak) azzal a felhívással, hogy ezeket 
a lajstromokat az azokban kivetett általános jövedelmi 
pótadóra nézve is 8 napra közszemlére tegyék ki. 

6. 
A községi elöljárók (városi adóhivatalok) 1893. éri 
május hóban az elözö pontban emiitett lajstromokat 
újból közszemlére kiteszik és bejegyzik az adótételeket 
az adófökönyvbe. 

in. 

A fegyveradót 'illetőleg. 
1. 

Az adózók a következőkre figyelmeztetendők : 
Az, a ki csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában 
levő s vadászatra használható fegyvereket szám szériát 
s annak megjelölése mellett: vájjon egy vagy két csö- 
vQek-e, bejelenteni és a bejelentést, lakásának pontos 
megjelölése mellett sajátkezüleg aláírni és az 1893. éri 
június hóban ama községi elöljáróságnál vagy városi 
adóhivatalnál benyújtani, a hol az adóköteles állandó 
lakását tartja. 



Digitized by 



Go( 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 359 

A bejelentés élőszóval is történhetik, mely esetben 
az adóköteles bemondása szerint a bejelentési űrlapot a 
a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles kitölteni. 

A ki évközben lép adóköteles fegyver birtokába, 
tartozik ezt a fegyverét a birtokába vételtől számitott 
nyolcz nap alatt bejelenteni. 

Azok, kik a törvény értehnében adómentes fegyverek 
birtokában vannak, kötelesek eme fegyvereket, egyszer- 
mindenkorra az illető községi elöljáróságnak (városi adó- 
hivatalnak)^ arról szóló bizonyítványával ellátni, hogy a 
bejelentett fegyverek adómentesek. 

A községi (városi) közegek által a fegyveraduról 
készített kivetési lajstromok a kir. pénzügyigazgatóságnak 
érvényesítési záradékával ellátva, a község (város) házá- 
nál 8 napi közszemlére kitétetnek, hogy azokat mindenki 
megtekinthesse, netaláni felszólamlását beadhassa, esetleg 
a másokat illető adókivetésekre, vagy esetleges fegyver- 
eltitkolásokra nézve észrevételeit megtehesse. 

A felszólamlások és az észrevételek a fent kitünte- 
tett határidő alatt a kir. pénzügyigazgatóságnál nyújtan- 
dók be, mely az észrevételek alapján a szükséges intéz- 
kedéseket megteszi, a felebbezéseket pedig a közigazgatási 
bizottság elhatározása alá terjeszti. 

Eme felebbezések felett a közigazgatási bizottság vég- 
érvényesen határoz. 

Az, a ki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, 
eltitkolja, vagy az adóköteles lőfegyvereket — a törvény- 
ben meghatározott eseteket kivéve — vadászatra hasz- 
nálja, az eltitkolt, vagy adó alól elvont minden darab 
fegyrer után tiz forinttól húsz forintig terjedhető birságot 
tartozik fizetni. A befizetett birságnak egy harmada a fel- 
jelentöt illeti. 

A vadászati jegy iránti bejelentések szintén 1893. 



Digiti 



izedbyG00gl(^ 



360 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁKA. 1893. 

évi június havában nyújtandók be az adóköteles (illetőleg 
kezes) állandó lakására nézve illetékes járási főszolga- 
birónál (városokban a polgármesternél, Horvát-SzlavoD- 
országokban az I. fokú közigazgatási hatóság főnökénél). 

Ha valaki évközben kivánja a vadászat gyakorlását 
megkezdeni, vagy eddig élvezett vadászati adómentessége 
megszűnik, a bejelentést azonnal megtenni köteles. 

Vadászati jegy váltása esetében a fegyveradó a vadá- 
szati adóval együtt a kir. adóhivatalnál fizetendő. 

Az esetben, a midőo valaki már a közséfnél (város- 
nál) befizette a fegyveradót és azután kivan vadászati 
jegyet váltani, a fegyveradó-igazolvány a kir. adóhivatal 
által bevonatik, s a befizetett fegyveradó a vadászati adó- 
val együtt a vadászati jegyen kitüntettetik. Magától érte- 
tik, hogy a már befizetett fegyveradót újból nem kell 
befizetni. 

2. 

A községi (városi) közegek: 

a) 1893. évi június hóban gyűjtik a fegy véradó be- 
jelentéseket; 

h) 1893. évi július hóban a benyújtott vallomások 
és az'^összeirási lajstrom adatai alapján kivetik a fegyver- 
adót és az ezen adót kitüntető lajstromokat felterjesztik a 
pénzíigyigazgatósághoz. 

3. 

A pénzügy igazgatóságok 1893. évi július havában 
felOlvizspáljíik a fogyveradó-kivetési lajstromokat és vissza- 
küldik azokat a községi (városi) közegeknek. 

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) ugyancsak 
1893. évi július hóban az emiitett lajstromokat közszem- 
lére kiteszik, s az adótételeket bejegyzik az adófókönyvbe. 



Digitized by 



Google. ., -^ 



\^^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 361 

IV. 

A hadmentességi dijat illetőleg. 

1. 

A díjkötelezettek a következőkre figyelmeztetendök : 
1893. évi február hóban tartozik az, ki 

1. mint minden szolgálatra alkalmatlan, az áJlitási 
lajstromból töröltetett; 

2. mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegyver- 
képtelennek nyilváníttatott ; 

3. a katona szolgálatból oly testi fogyatkozás miatt 
bocsáttatott el, mely öt keresetképtelenné nem tette, s 
mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következ- 
ménye ; 

4. az 1868: XL. t.-czikk alapján, mint családfentartó 
felmentetett és az 1889. évi VI. t.-czikk életbe lépt(» 
után is bármely okból fel nem avattatott; 

5. ktüföldre költözési engedélyt nyert és hadmentes- 
ségi díjfizetési kötelezettsége még tart ama község elöl- 
járóságánál (város adóhivatalánál), hol állandóan tartóz- 
kodik, az e czélra szolgáló nyomtatványon 

a) polgári állását; 

b) lakását; 

c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben 
a hadkötelezettség alól mentesittetett ; 

d) azt az évet, melytől fogva a felmentés számítandó 
bejelenteni és 

e) a reá, esetleg ama családfőre, kinek családjához 
tartozik, a megelőző 1892. évben állandó lakhelyén, esetle^^ 
más községekben is kivetett egyenes államadók összegét 
bileleseíi kimutatni. 



Digitized by 



Google 



362 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

Ezenkívül tartozik 

t) az a véd-, illetve díjköteles, kinek hadmentességi 
díját a törvény 11. §-a értelmében a munkaadó fizeti, a 
munkaadó nevét és lakását bejelenteni. 

Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az idézett 
törvény 20. §-a értelmében a kirovandó hadmentességi 
díj három, egész hatszoros összegének megfelelő pénz- 
bírságot von maga után. 

Ha a munkaadó személyében az alatt az idő alatt, 
mely a bejelentés beadása és a díj esedékességének napja 
{az év október hó 1-je) között lefolyt, változás állott be, 
eme változást a díjköteles az 1883. évi IX. t.-czikk 4. 
§-ának 3-ik pontja értelmében ott, a hol az első bejelen- 
tést tette, szintén bejelenteni köteles. 

Azon díjköteleseknek, kik állandó lakhelyükön kivül 
másutt adóval megróva nincsenek, megengedtetik, hogy 
a községi elöljáróság (városi adóhivatal) előtt személyesen 
megjelenvén, vallomásukat ugyanott tollba mondhassák, 
de ha tenni ezt elmulasztják, a fentebb jelzett pénzbírság 
ellenük teljes szigorral fog alkalmaztatni. 

2. 

A községi (városi) közegek : 

a) 1893. évi február havában felveszik a tollba mon- 
dott s gyííjtik a benyújtott vallomásokat a hadmentességi 
díjkötelesektől, s ügyelnek arra, hogy a hadmentességi dij 
fizetésére kötelezettek közül senki ki ne hagyassék s mind- 
egyiknek minősége, nemkülönben az általa, vagy a család 
feje által fizetett adóknak összege a valóságnak megfelelö- 
leg mutattassék ki; 

h) 1893. évi márczius hóban elkészítik a badinontes- 
ségi díjról szóló összeirási lajstromot, kitöltvén annak 
mindama rovatait, melyek szükségesek arra, hogy az azok- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDKLETRK TÁRA. 1898. 363 

ban foglalt adatok alapján, a kir. pénzügyigazgatóság a 
hadmentességí díjat kiróhassa és az ekkép elkészített 
összeirási lajstromot a velük közlött nyilvántartási jegy- 
zékeknek és a változási kimutatásoknak, valamint a díj- 
köteles egyénektől beszedett vallomásoknak hozzácsatolása 
mellett, a kir. pénzügyigazgatósághoz terjesztik. 

3. 

A pénzügyigazgatóságok 1893. évi áprihs havában 
kivetik a hadmentességi díjat, s az érvényesítési záradék- 
kal ellátott kivetési lajstromokat a községi (városi) közegek- 
nek küldik ki. 

4. 

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) 1893. évi 
április hó második felében közszemlére kiteszik a meg- 
előző pontban emiitett díjkivetési lajstromokat, a közzé- 
tétel megtörténte után a hadmentességi díjat a főkönyvben 
és az egyes díjkötelesek könyvecskéiben előírják. 



A pénzOgyigazgatóságok kötelesek az egyes adónemek- 
ben elért kivetési eredményekről szóló összesítéseket : 

1. a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett 
vállalatok és egyletek adóját és a hadmentességi díjat 
illetőleg 1893. évi május hó 31-íg; 

2. a fegyveradót illetőleg 1893. évi augusztus hó 
végéig a pénzügyministeriumhoz felterjeszteni. 

a 

1. 

A pénzügyigazgatóságokat a múlt évi november hó 
í5-én 78.806. szám alatt kiadott körrendeletem C) pontjá- 
ban felsorolt teendők pontos ellátására ezúttal is utasítom. 



1 



Digitized by 



Google 



361 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

2. 

A pénzügyigazgatóságok kötelesek továbbá az adó- 
kivetési lajstromoknak a községekhez (városokhoz) val6 
kiküldetése alkalmával az egyes adónemek törzselöirására 
vonatkozó, az 1882. évi szeptember hó 11-én 47.981. 
szám alatt kelt rendelettel*) kiadott A. betűs nyomtat- 
ványon községek (városok) szerint részletezve összeálli- 
tandó sommázatokat legkésőbb a kivetés befejezését követő 
nyolcz nap alatt a kir. adóhivatalnak, a sommás jegyzékre 
vezetendő azzal a meghagyással kiküldeni, hogy az, az. 
ezen sommázatokban foglalt adóösszegeket saját számfejtő- 
könyvében szabályszerűen iija elő és az elöirásnak meg- 
történtét a sommázatokban igazolván, azokat esetről-esetre 
10 nap alatt az adó- és jövedéki számvevőséghez előírás 
végett küldje be. Egyúttal utasitandók a kir. adóhivatalok 
arra is, hogy a sommázatokban foglalt összegeket a köz- 
ségek fizetési íveibe a fennálló szabályok értelmében 
pontosan veze^yék be. 

3. 

Végre kijelentem, hogy minden pénzügyigazgatőság 
tartozik azokról az intézkedésekről, melyeket jelen ren- 
deletem alapján a bányaadónak, a nyilvános számadásra 
kötelezett vállalatok és egyletek adójának, a fegyveradónak 
és a hadmentességi díjnak kivetése iránt tett, a közigaz- 
gatási bizottságnak 1893. évi február havi ülésében jelen- 
tést tenni, s e jelentés másolatát a pénzügyministerimnhoz 
fölterjeszteni, 

Budapesten, 1893. évi január hó 5-én. 

Wekerle, 8. k. 



♦) Lásd »Magy. Rend. Tára« 1882. évf. 1241. lap. 



Digitized by CjOOQIC 



^rT .^^T^l^'^^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 365 



Minía a 26, siámhoe. 

Pénzügyigazgatöság székhelye: 
Község (város) neve: 

A vállalat neve : 



Kimutatás 

a fentemiitett nyilvános számadásra kötelezett vállalat 1893. évi 
üzleti adójára vonatkozó adókiszámitási javaslat eredményéről. 



Digitized by CjOOQ IC 



366 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



A nyers j Oyedelemból leTo- 



B 

N 

fi 

o 

Cfí 



luegneTexése 



o) Ingatlanoknak — egyéb adóval már megrovott javedelme . . . . 

b) Tókekamat adóval megrovott jövedelem " 

c) Adómentes államkötvények jövedelme 

EJsöbbségi kötvények kamatai ~. 

Jelzáloggal biztosított, valamint az üzletbe fektetett egyéb idegen 

tókék kamatai 

Az elsó szervezés (alapítás) létesítése czéljából szükséges, egyszer s 
mindenkorra teendő költségek 

a) A leltár szerinti felszerelés karbantartására kiadott öss z^^gek . . . 

b) Társulati czélokra szolgáló lakbérekre és irodaszerekre kiadott 

összegek 

Gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések pótlására tartalék- 
alapba helyezett összegek. (Csakis gyári vállalatoknál, elvi jel 
bat. 313.) 

A mérlegben behajthatlan követelések gyanánt kimutatott összegek. 
(Közgyűlési jegyzőkönyvvel igazolandók) 

Biztosító intézeteknél : a) a folyó koczkázatok fedezésére a későbbi 

évekre átvitt dijtarialék » 

b) Megtörtént károk után megállapított, de az év lezártával raég ki 

nem fizetett dijak összegei ^ 

o) Igazgatók, tisztviselők és szolgák fizetései 

b) Igazgatók és az ignzgalólanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó 
összegek és biztosítási intézeteknél az figvnökök dijai . . . . . 

A törvény által niej-'határozott önsegélyző egyleteknél a tagoknak 
kifizetett kamatösszegek a törzsbetétek 6 Vo-ának erejéig . . ._^ 

Az 1883: VII. t. cy.."l.yiű)nn Vmlitett p'ínzi'iaéz által más pénz- 
intézetnél elhelyezett tokok kamatő^^/<^-^>'n ek 70 százaléka . . ^ 

A pénzintézetnél elhely.«z«^tt takarék p-n/hu-i betelek után tőke- 
kamatadó fejéhon a vállalat által kifíze' oU Assxetrek. { 13. sz. döntv.)^ 

Azon osztalékok ulán éJv*'zett jövedelem, a melyet a válíalat a 
birtokában levő más váll.ilatok vai^y péuzinlézelek részvényei 
után vételezett be. (Elvi jel hat. 188. az.) . ^ 



10. 

ir 

"127 



14. 
15. 
16. 
17. 
18. 
19. 



Összesen levonaodd 

Szemben a nyers jövedelemmel 

Marad tiszta jövedelem 



Digiti 



ized by Google 



•IdU;. 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



367 



nandó tételek 




- Észrevétel 

e 


A kiszámítási javaslat vég- 
eredménye a három évi 
adóköteles nyeremény átlaga 
alapján 


összege 


1890. é^ 


n-e 1891. évr 


B 1892. 


évr 


frt l 


tr. frt |kr. 


frt tkr. 


évszám 1 frt 


kr 














. 1890. évi tiszta 

jövedelem . , . 








































1891. évi tiszta 
jövedelem . . . 




— 
















■ — 




—- 




1892. évi tiszta 

jövedelem . . . 






















— 








összesen 

Kgy évi átlag 

1893. évi adóösszeg 








































— 














— - 












" 




^ — 








— 




h 































































































































■ 1 




rf 


! 






1 


■ 





Digitized by 



Google 



368 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tXrA. 1898. 



í 


A felfilTizsgálásnál a kÖTetkezők 
Tétettek figyelembe : 


A kiszámitási javaslat a 
következőkkel lesz kiegé- 
szítendő : 


1. 


A kivetési iralokhoz csaloliatott-e 
az alapszabályok egy példánya (külö- 
nösen önsegélyző egyleteknél). 




2. 
3. 


Az 1876. évi XXIV. t-czikk 10. §. 
értelmében csaloUatolt-e a kivetési 
iratokhoz a részvények utáni osztalé- 
kok, illetőleg kamatok felosztására 
vonatkozó, valamint a hehajthntlan 
követeléseknek törlését elrendt-lö köz- 
gyűlési határozatoknak hitelesitett ki- 
vonata, valamint a vállalat jövedelmi 
mérlege. 




A jövedelmi mérleg azon tételeire 
vonatkozólag (pd. »uzleti költségek* 
tél ele), melyek részletezést igényelnek, 
csatoltatott-e az erre vonatkozó ki- 
mutatás a kivetési irathoz és nem igé- 
nyelnek-e még egyes tételek részle- 
tezést. 




4. 
5. 


A fiókOzletre eső jövedelem ki lett-e 
tüntetve. 




Egyéb észrevételek: 









Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 369 



26. 

A m. klr. péuttgymlDlsternek 79.479/1892. számú kör- 
rendelete, 

a telekkönyvi betétek szerkesztésénél a be- 
tétekbe fel nem vett, továbbá a betétek szer- 
kesztése után képződött vagy magánforgalom 
tárgyává vált ingatlanok telekkönyvezésénél, 
a pénzügyi hatóságok által követendő eljárás 
szabályozása tárgyában. 

A telekkönyvi betétek szerkesztésénél a betétekbe 
fel nem vett, továbbá a betétek szerkesztése után képző- 
dött vagy magánforgalom tárgyává vált ingatlanok telek- 
könyvezésénél követendő eljárást a m. kir. igazságügyminister 
úrnak múlt évi október hó 27-én 33.933. szám alatt ki- 
adott rendelete*) szabályozza. 

Ezen rendelet 2., 3., 6., 12. és 14. §-aiban foglalt 
rendelkezések a pénzügyi hatóságok közreműködését igé- 
nyelvén, illetőleg ezek ügykörét érintvén, azok pontos 
végrehajtása iránt következőket rendelem: 

1. A földadó-kataszter nyilvántartására hivatott pénz- 
ügyi hatóság, ha tudomására jut, hogy valamely ingatlan, 
mely a betétek szerkesztése alkalmával a betétekbe fel- 
yeendö lett volna, de a betétekbe, illetőleg az ezek alapját 
képező kataszteri munkálatokba tényleg fel nem vétetett, 
köteles a kiegészítési eljárás megindítása végett a telek- 
könyvi hatóságot megkeresni. 



*) Lásd : .Magy. Rend. Tára* 1894. évf. 28:25. lap. 



Digiti 



ized by Google 



370 MAGVARORSZÁGI KENUELETEK TAK.A. 189.*í. 

A pénzügyi hatóság a megkeresést megelőzőleg a 
kataszteri munkálatokból tihagyott földrészlelek felvétele 
iránt az 1885. évi 45.055. számú utasítás*) 76. és kö- 
vetkező §-ai értelmében jár el olyképen, hogy a kihagyott 
földrészlet bemérése végett a tárgyiratokat az illetékes 
helyszínelő felmérési felügyelőséghez teszi át. 

A helyszínelő felmérési felügyelőség soron kivül 
intézkedik a kérdéses földrészlet bemérése iránt, arról a 
kiigazított kataszteri térkép alapján a szomszédos birtok- 
részletek helyrajzi számainak kitüntetésével vázrajzot ké- 
szít s a vázrajzot a tárgyiratokkal együtt a megkereső 
pénzügyi hatóságnak küldi vissza. 

A pénzügyi hatóság a földrészlet művelési ágát és 
osztályát megállapítja s az osztályba sorozás eredményé- 
nek jóváhagyása után az illetékes telekkönyvi hatóságot 
a vonatkozó tárgyiratok s a vázrajz áttétele mellett meg- 
keresi. 

A megkeresésben pontosan kiteendő: 

a) a földrészlet helyrajzi száma, 

b) térfogata, 

c) művelési ága, 

d) osztálya, 

e) kataszteri tiszta jövedelme, 

f) a tényleges birtokos neve, 

2. A földadó kataszter nyilvántartására hivatott pénz- 
ügyi hatóság a telekkönyv kiegészítése iránt a kataszteri 
munkálatok előzetes kiigazítása után s áz 1. pontban 
körülirt adatok közlése mellett, azokban az esetekben is 
tartozik a telekkönyvi hatóságot megkeresni, ha a betét- 
szerkesztés után képződtek ingatlanok, vagy ha korlátolt 
forgalmi ingatlanok a magánforgalom tárgyává váltak. 

3. Ha a telekkönyv kiegészítése iránt az eljárást 

•} Lásd : »Magy. Rend. Tára* 18>6. évf. 894. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



MAGVAHuKSZÁr,! KENDKLETKK TÁRA. 1893. 3^1 ^ " 



1 



- M 



2V 

Digitized by CjOOQIG 



^^m 



.^ 



akár hivatalból, akár áz érdekelt felek kérelmére a telek- 
könyvi hatóság indítja meg, az illetékes pénzügyi hatóság, 
a telekkönyvi hatóság megkeresésére a kataszteri munká- 
latok kiigazítása iránt soron kívül intézkedik s a kiigazi- 
tolt kataszteri munkálatok alapján az 1. pontban körülirt 
adatokat a megkereső hatóságnak rendelkezésére bocsátja. 

4. A telekkönyvi hatóságtól a telekkönyv kiegészíté- 
séről nyert értesités nyomnn a pénzügyi hatóság gondos-, .^ 
kodik arról, hogy a kiegészítés ulján felvett ingatlan a 
kataszteri munkálatokban az értesítésben megnevezett |^| 
tulajdonos nevére írassék. 

5. Ha a telekkönyv kiegészítése azért tétetett folya- 
matba, mert a telekkönyvi betétek szerkesztése alkahuá- 
val elkövetett mulasztások következtében valamely ingat- 
lan a telekkönyvi betétekből kimaradt, a bélyeg- és illeték- 
mentességre nézve az 1886. évi XXIX. t.-czikk 70. és 
71. és az 1889. évi XXXVIH. t.-czikk 29. és 30. §-aíban 
megállapított szabályok alkalmazandók. 

Minden egyéb esetben a bélyeg- és illetékkötelezett- 
ségre nézve az általános szabályok érvényesek és az el- 
járás költségeit az viseli, a kinek javára az ingatlan ki- 
egészitöleg felvétetett, illetőleg az, a ki a kiegészítést 
alaptalanul kérelmezte. 

Budapesten, 1893. évi január hó 9-én. 

Wekerle. ?. k 



; 






' yrit. 



372 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898, 



27. 

A m. kir. pénzttgyminlsternek 58.342/1892. szám alatt 

▼alamennyl m. kir. pénzflgylgazgatóságlioz — a finmei 

klTételével — Intézett körrendelete, 

a cognac-, liqueur- és rumgyárosok által 
vezeteudö árújegyzékek tárgyában. 

Az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888: 
XXXV. t.-czikk némely határozmányainak kiegészítéséről 
szóló 1890. évi XXXVI. t.-czikk 5. §-a alapján rendelem, 
hogy a cognac-, likőr- és rumgyárosok általában, tehát 
olyan vármegyékben is, melyekre nézve az 1890:XXXV1. 
t.-czikk 3., illetve 5. §-ai alapján az árújegyzékek veze- 
tése iránti kötelezettség elrendelve nincs, az 1893. évi 
február hó első napjától fogva az általuk más adóköteles 
feleknek eladott gyártmányaik mennyiségét és minőségét, 
továbbá a vevők nevét, lakhelyét és polgári állását a 
pénzügyi hatóság kívánatára mindenkor kimutatni, s e 
czélból könyveiket akként kiegészíteni kötelesek, hogy 
azokból a most emiitett adatok kivehetők legyenek. 

Budapesten, 1893. évi január hó 15-én. 
A minister helyett: 



Máiffy igost, s k. 

h. állainUtk&r. 



Digitized by 



Google 



MAGYAROKSZÁtíl RENüEl-ETEK TÁRA. 1898. , 378 



28. 

A m. kir. pénzttgyminister által 8899. szám alatt 
kibocsátott utasítás, 

a koronaérték érméinek pénztári kezelése és 

az ily érmék kiadásának és bevételezésének 

elszámolása iránt. 

Az 1892. évi XVIL, XVIH. és XIX. törvényczikkek 
végrehajtása tárgyában a m. kir. állami számvevőszékkel 
e tekintetben létrejött megállapodás alapján a következő- 
ket rendelem. 

I. FEJEZET. 
A koronaérték érméinek pénztári kezeiése. 

1. §. 

A Jcoronaérték érméinek elfogadása ausztriai értékre szóló 

fizetéseknél. 

A monarchia mindkét államában kiadott korona- 
értékbeli érmék, a következő határozmányok figyelembe 
vétele mellett, forgalombahozataluk után azonnal minden 
fizetésnél, a mely osztrák értékben teljesítendő, elfoga- 
dandók s osztrák értékre szóló fizetéskép kiadandók. 

2. §. 

A koronaérték arany értékérméi. 

Az arany értékérmék, vagyis a húsz-koronások és 
tiz-koronások minden fizetésnél, mely ausztriai értékben, 
még pedig akár érczpénzben, akár nem abban teljesítendő, 



V 



Digiti 



zedby Google 



<^1^ 



374. MAGYARORSZÁGI RENDELKTEK TÁKA, 1898. 

névértékökben, azaz a húsz-koronást tiz és a tiz-koronást 
öt o. é. forinttal számítva elfogadandók. 

Az állami és egyéb közpénztárak minden ily magyar, 
vagy ausztriai veretű érmét, a mely nem másképen, 
mint a közönséges forgalom folytán fogyott meg súlyában, 
fizetéskép elfogadni tartoznak. A fizetéseknél való elfoga- 
dás tekintetében tehát nem képez különbséget az a körül- 
mény, hogy az érmék a teljes törvényes súlylyal, vagy 
már csak a törvényes forgalmi súlylyal birnak, avagy 
súlyok még a törvényes forgalmi súlynál is csekélyebb, 
ha az érmék külalakjából arra lehet következtetni, hogy 
a súlycsökkenés csak a hosszabb forgalom és az e köz- 
ben beállott természetszerű kopás folytán clllott elö. E 
tekintetben támpontul szolgálhat az érmén látható évszám, 
a mely a veretes évét mutatja, föltéve természetesen, 
hogy egyéb külső jelek nem mutatnak arra, hogy a súly- 
csökkenés nem a közönséges forgalom folytán állott elö. 

Ha a pénztárakhoz oly arany érmék kerülnek, a 
melyek súlyban nem a rendes forgalom folytán, hanem 
egyébkép, jelesül : átlyukasztás, megnyirbálás, savakkal 
való kezelés, vagy törés folytán fogytak meg, azok fize- 
téskép el nem fogadandók. E tekintetben nem tesz különb- 
séget az a körülmény, vájjon ezek az érmék a foi^almi 
súlyt elérik-e vagy nem. Ezeknek az érméknek további 
kezelése tekintetében a jelen rendelet 5. §. irányadó. 

3. §. 
Ag arany értékérmék osztályozása. 

A fizetéskép elfogadott arany értékérmék azonnal 
osztáiyozandók, mely osztályozásnál azok az érmék, a 
melyek a forgalmi súlyt még elérik, azoktól, a melyek 
ezt a forgalmi súlyt többé el nem érik, s igy a törvény 
szerint többé nem forgalomképesek, elkülönitendök. 



Digiti 



ized by Google . 






MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189:i. 37*5 

A forgalmi súly a húsz-koronás részére 6*74 graimn- 
ban, a tiz-koronás részére 3*37 grammban van meg- 
állapítva. 

Az osztályozásnál az 1892. évi XVIII. törvényczikk 
XV. czikkének megfelelően készített pontos és hitelesített 
súlymértékek használandók, a mely súlymértékek a húsz- 
koronás és tíz-koronás érmék forgalmi súlyát mutatják. 
Az intézkedések folyamatban vannak, hogy a pénztárak 
és hivatalok ezekkel a súlymértékekkel elláttassanak, a 
melyek kiadásánál az azokkal való bánásra nézve a pénz- 
tárak és hivatalok külön utasítást fognak nyerni. 

Ugyancsak ennél az osztályozásnál egészen külön 
válasz tandók azok az arany érmék, a melyeket a pénz- 
tárak egyéb okokból, tehát nem súlycsökkenés miatt, 
pl. a veret fogyatékos volta miatt, további forgalomra 
alkalmatlanoknak vélnek. 

4. §. 
• Elbánás az osztályozott érmékkel. 

Az elözö §-ban szabályozott osztályozás alkalmából 
forgalomképeseknek talált arany értékérmék a rendes 
pénzkezelésnél felhasználhatók. Azok az érmék, a melyek 
a törvényes forgalmi súlyt el nem érik, ugyan teljes 
névértéküekként bevételezendök, de a rendes pénzkeze- 
lésnél többé fel nem használhatók, hanem egyenlő forga- 
lomképes érmékkel való kicserélés végett a központi 
állampénztárba beküldendők. 

Ez a beküldés a rendes pénzszállítmányokkal együtt, 
de legalább évnegyedenkint egyszer, foganatosítandó. Ezek 
az érmékibeszállításukig a megállapított pénztári marad- 
ványba számittatnak. 

A súlycsökkenés miatt bevont értn^ a más fogyat- 
kozás miatt (3. §. utolsó pontja) bevontaktól a beszálli- 



Digitized by 



Google 



376 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1^93. 

tásiml is elkülönitendök, a mely alkalommal az érmék 
száma és összsúlya is kitüntetendő. 

A m. kir. központi állampénztár az ekkép mint súly- 
csökkenés vagy a 3. §. utolsó pontjában foglaltak miatt 
nem forgalomképes hozzákerülő érméket teljes névérték- 
ben bevételezi és azoknak hasonló, forgalomképes érmék- 
kel való kicserélése (átváltása) iránt a viszonyokhoz 
mérten intézkedik. 

A m. kir. központi állampénztár a külső pénztárak- 
tól és hivataloktól az előbbiek értelmében beszállitott, 
nem forgalomképes aranyérméket, valamint azokat az 
aranyérméket, a melyeket saját pénzkezelésében többé 
nem forgalomképeseknek ismert fel, a veret (magyar vagy 
ausztriai veret) szerint osztályozni tartozik. A magyar 
veretű aranyérméket a központi állampénztár, számuk, 
névértékök és nyers súlyuk megállapítása után, a külön 
rendelettel szabályozandó eljárás szerint a m. kir. pénz- 
verő hivatalhoz teljes súlyú érmékké leendő átveretés 
végett elküldeni tartozik. 

Az átveretésnél mutatkozó veszteség költségvetésszerú 
fedezése és elszámolása iránt annak idején külön intéz- 
kedés fog tétetni. 

Az ausztriai veretű aranyérmék, mihelyt egy tételre 
való mennyiség (18. §.), tehát 500 darab husz-koronás, 
illetőleg 1000 darab tiz-koronás összegyűlt, egyébkép 
pedig minden egynegyedben legalább egyszer, a cs. kir. 
központi állampénztárhoz közvetlenül, egyenlő forgalom- 
képes magyar vagy ausztriai veretű érmék ellenében ilt- 
veretés végett átküldendök. Ennél az átküldésnél a külde- 
ményben foglalt'érmék darabszáma, nyers súlya és név- 
értéke külön-külön kitüntetendő. Az elküldésről egyidejű- 
leg a m. kir. pénzügyministeriumnak jelentés teendő. 

A ra. kir. központi állampénztár azokat a magyar 



Digiti 



ized by Google 



MAGYAROKS7.ÁGI KENDELETEK TÁRA. 1893. 377 

veretű arany érméket, a melyeket a cs. kir. központi állam- 
pénztár, mint többé forgalomra nem képeseket beküld, a 
darabszám, nyers súly és névérték megállapitása s az 
egyes darabok felülvizsgálása után, egyenlő forgalomképes 
magyar vagy ausztriai veretű érmékben leendő megtérítés 
ellenében, átveretés végett átvenni tartozik; erről az át- 
vétebröl is külön jelentés teendő. 

A cs. kir. központi állampénztárral való leszámolás 
a kölcsönösen megküldött arany érmék tekintetében havonta 
a névérték alapján veendő foganatba. Ha ebből a leszá- 
molásból a cs. kir. központi állampénztár javára egyenleg 
mutatkozik, az azonnal forgalomképes arany érlékérniék- 
ben kiegyenlítendő. 

A cs. kir. központi állampénztár kifejezett kivánsága 
folytán a megtérités az arany értékérméknek ugyanabban 
a nemében teljesítendő, a mely nemű érmékből a szállít- 
mány állott. 

Ha a leszámolásnál a m. kir. központi idlampénztár 
javára mutatkozik egyenleg, ennek azonnali kiegyenlítése 
iránt a cs. kir. központi állampénztár a fenntebbiekhez 
hasonló módon megkeresendő. 

Ha a két központi állampénztár itt szabályozott köz- 
vetlen érintkezése netán panaszra adna okot, erről a 
m. kir. központi állampénztár azonnal jelentést tenni 
tartozik. 

Az ekképen átvett, többé nem forgalomképes érmék- 
kel való további elbánás iránt a fönnebbi határozmányok 
irányadók. 

A jelen szakasz végrehajtásáról a m. kir. központi 
állampénztár évnegyedenkint jelentést tenni tartozik. 

A Horvát-Szlavonországok területén működő pénz- 
tárak és hivatalok a koronaérték aranyérméinek a jelen 
§-ban szabályozott beszállítását a zágrábi kir. állampénz- 



i 



Digitized by 



Google 



378 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1S1>8. 

hoz teljesitik, viszont ez a pénztár a m. kir. központi 
állampénztárral a fönnebbiek szerint érintkezik. 



5. §. 

Eljárás oly arany értékérmékkd, a melyek a fizetéseknél el 

nem fogadhatók. 

Ha a íizetéseknól oly magyar vagy ausztriai veretű 
arany értékémiék kerülnek a pénztárak elé, a melyek 
elfogadása a fizetésnél ki van zárva azért, mert súlyuk 
miís módon, mint a közönséges forgalom folytán (2. §.) 
fofíyott meg, azok elfogadása megtagadandó ugyan s a 
fél más, elfogadható érmék adására hivandó föl, a vissza- 
utasított érmék azonban a félnek nem adandók vissza, 
hanem elismervény ellen bevonandók. A bevont érmék, 
legyenek azok akár magyar, akár osztrák veretüek, az 
állami pénztárak és hivatalok által a pénzügyi letétnaplú- 
ban való keresztülvezetés után azonnal tüzetes leírás 
kíséretében és vétbizonyitvány ellenében a m. kir. pénz- 
verő hivatalhoz Körmöczbányára küldendők. Ez a hivatal 
ha az érméknek nií^gvizsgálása azt oredniériyozi. hogy az 
bevonandó, az ezekben az érmekben foglalt belső értéket 
a nyers súly alapján s az aranynak arany értékérniék 
ellenében való beváltása tekintetében fennálló szabályok 
figyelembevételével megállapítani és a felnek megtérí- 
tendő összeget ezen az alapon meghatározni tartozik; a 
bevont érmék, mint beváltás utján megszerzettek, a pénz- 
verő hivatal tulajdonában maradnak s ez a hivatal a be- 
váltott érmékre eső megtérítési összeget havonta pontos 
kimutatás kíséretében a m. kir. központi állampénztárba 
beszállitani köteles. A megtérítési összegnek a fél részére 
való kifizetése végett, a mely kifizetés az érmét bevont 
pénztár által a kiadott elismervény bevonása mellett tör- 



Digitized by 



Goo 




MAGVARORSZÁni KENUKLKTKK TÁRA. l^i»o. o79 

ténik, a m. k. központi állaiupéiizlár havonta tüzetes ki- 
mutatás kíséretében jelentést tenni tartozik. 

A megtérítési összeg megáliapitása ellen felszólalásnak 
helye nincs. Ha a m. kir. pénzverő hivatal valamely be- 
küldött érmének bevonását nem tártja szükségesnek, uz 
érme a bevonó pénztár utján, az elismervény bevonása 
ellenében a félnek visszaadandó. 

6. §. 
Az arany értékérmék tételenkénti elfogadása. 

Az arany érméknek tételenkénti elfogadására nézve 
fennálló általános pénztári szabályok a koronaérték arany 
érméire is kiterjednek. 

500 darab húsz-koronás és 1000 darab tiz-koron;iá 
egy tételt képez. A tétel egyes érméinek a törvényes for- 
galmi súlylyal kell birni s igy egy tétel minimál súlya 
3370 gram; oly tétel, a mely a fennálló vagy a fenti 
határozmány oknak nem felelne meg, mint a tételenkinti 
elfofradásra alkalmatlan, visszautasítandó, illetőleg, ha az 
elfogadás már megtörtént, az ismét visszaadandó avagy a 
fél a hiány pótlására felhívandó. Ha az átvétel előtt vagy 
után megállapított hiány csak abból állana, hogy, habár 
a tétel egészben a megállapított 3370 gramot eléri, annak 
egyes darabjai a forgalmi súlylyal többé nem bírnak, az 
ebből az egyedüh okból a féllel szemben nem kifogáso- 
landó. Az ily tételben meglevő érmék a tétel elfogadása 
után, figyelemmel a 3. §-ban foglalt határozmányokra 
osztályozandók, és a pénztári készlethez képest az elkíllö- 
nitett, nem forgalomképes darabok vagy forgalomképesek- 
kel helyettesítendők, vagy a tétel, mint ilyen szétbontandó. 
Ha a tételben annak átvétele előtt vagy után oly darabok 
találtatnak, a melyek az 5. §. szerint hivatalból vonandók 
be, a fél a fennálló szabályok szerint az el nem fogadható 



Digitized by 



Google 



380 MAGYARORSZÁGI kKNDKLKTEK TÁRA. 189:'. 

daraboknak megtérítésére, avagy a tétel visszavételére 
ntasitandó; a kifogásolt darabok azonban a félnek nem 
adandók vissza, hanem az 5. §-ban szabályozott eljárás 
alá vonandök. 

Fizetések és szállítmányok a pénztárak egymásközti szclgák- 

tában. 

A pénztárak és hivatalok közötti fizetések ugyanezek 
a szabályok alá esnek. A szállitmányokra vonatkozó ha- 
tározatok változatlanul maradnak. A beszállitó pénztár 
köteles? azonban az érméket nemcsak nemenkint (húsz- 
és tiz-koronások), hanem a 3. §. értelmében is (forgalom- 
képes és nem forgalomképes érmék szerint) osztályozva 
beszállítani.' 

8. §. 
Fizetések a koronaérték arany értékérméiben. 

A közpénztárak csak forgalomképes, tehát csak olyan 
arany értékérméket adhatnak ki, a melyek a törvényes 
forgalmi súlylyal még bírnak. Minden pénztárnak joga 
van oly fizetésekre, a melyek tényleg aranyban tel- 
jesitendök, a nála készleten levő arany értékérméket az 
alábbi 9. §-ban megállapított értékarány szerint fel- 
használni. 

Oly fizetésekre, a melyek ausztriai értékben és pedig 
akár érczpénzben, akár papírpénzben teljesitendök, az 
arany értékérmék csak külön utasítás alapján, a melyben 
az értékkiszámitás meg lesz adva, használhatók fel. 

A pénztáraknál befolyt arany értékérmék beszáUitá- 
sára nézve az egyes pénztárak külön utasítással fognak 
elláttatni. 



Digitized by 



Goog 






magyarokszAgi rendeletek tára. l8í):J. 381 

9. §. 

Az aranyforintokra szóló kötelezettségeknek a koronaérték 
arany értekérméiben való teljesítéséről. 

Oly fizetési kötelezettségek, ide értve a határvám- 
fizetéseket is, a melyek tényleg magyar vagy ausztriai 
arany forintokban teljesitendök, a fizetésre kötelezett fél 
választása szerint, a koronaérték magyar vagy ausztriai 
veretű érméiben is teljesithetök. Ily esetben 42 magyar 
vagy ausztriai arany forint 100 koronával arany érték- 
érmékben számitandó. A pénztárak, ideértve a határvám- 
hivatalokat is, kötelesek tehát oly fizetéseknél, a melyek 
a felek vagy más közpénztárak által tényleg arany forin- 
tokban teljesitendök, arany értékérméket és pedig a húsz- 
koronást 8 frt 40, a tiz-koronást 4 frt 20 krral aranyban 
számítva elfogadni. 

Egyebekben ugy az elfogadás, mint a többi pénztári 
kezelés tekintetében a 2 — 7-ik §-okban foglalt határoz- 
mányok mérvadók. Hasonlóképen fel vannak hatalmazva 
a pénztárak, hogy oly fizetéseket, a melyek tényleg arany 
forintokban teljesitendök, forgalomképes arany értékérmék- 
ben a fönnebb meghatározott értékarány szerint teljesit- 
senek. 

10. §. 

Az egy 'koronások. 

A magyar vagy ausztriai veretű egy-koronások min- 
den fizetésnél, a mely osztrák értékben, még pedig akár 
érczpénzben, akár nem abban teljesítendő, névértékben 
50 o. é. krajczárral számítva, elfogadandók. 

Az egy-koronásokat az állami pénztárak korlátlan 
mennyiségben tartoznak elfogadni. 

Magánosok számára történő fizetések, a melyek osz- 
trák értékben, még pedig akár érczpénzben, akár nem 



Digitized by 



Google 



382 MAGYARORSZÁía RENDEi.KTEK TÁRA. 1898. 

abban teljesitendök, egy-koronásokban azok névértéke 
szerint, vagyis az egy-koronást 50 kr. o. é. számítva, szintén 
teljesithetök ; a fél azonban nem kíjteles 25 o. é. frtnál 
( 50 korona) magasabb összeget egy-koronásokban 
fizetéskép elfogadni. 

11. §. 

A nikel érmék, 

A magyar vagy ausztriai veretű nikel érmék, azaz a 
húsz- és tiz-filléresek minden fizetésnél, a mely ausztriai 
értékben, még pedig akár érczpénzben, akár nem abban 
teljesítendő, névértékben, azaz a husz-fillérest 10 ausz- 
triai értékű krajczárral, a tiz-fillérest 5 ausztriai értékű 
krajczárral számítva, elfogadandók. 

Az állami pénztárak egy és ugyanazon féltől 5 o. é. 
forintnál (tiz-koronánál) nagyobb összeget ily érmékben 
nem tartoznak elfogadni. 

Hasonlókép nem köteles a fél 5 o. é. frtnál (tiz- 
koronánál) többet nikel érmékben fizetéskép elfogadni. 

12. §. 
A hrone érmék. 

A magyar vagy ausztriai veretű bronz érmék, azaz 
a két- és egy-fiUéresek minden fizetésnél, mely osztrák 
értékben, még pedig akár érczpénzben, akár nem abban 
teljesítendő, névértékben, azaz a két-fiUérest egy ausztriai 
értékű krajczárral, az egy-fiUérest egy fél ausztriai értékű 
krajczárral számítva, elfogadandók. 

Az állami pénztárak egy és ugyanazon féltől 5 o. é. 
frtnál (tiz-koronánál) nagyobb összeget ily érmékben nem 
tartoznak elfogadni. 

A fél azonban nem köteles 50 o. é. krajczárnál (egy- 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 383 

koronánál) nagyobb összeget bronz érmékben íizetéskép 
elfogadni. 

13. §. 

Az egy-koronások, a koronaértékre szóló nikel és bronz érmék 
elfogadába arany forintokra szóló kötelezel tségek teljesitésénH, 

CMy ftóetési kötelezettségeknél, a melyek tényleg 
arany forintokban teljesitendök, ideértve a határvj'nn- 
fizetéseket is, az egy-koronások s a koronaértékre sz(j1ó 
nikel és bronz érmék csak az ausztriai értékű váltópénz- 
nek ily fizetéseknél való elfogadására nézve fennálló sza- 
bályok szerint s azon érték szerint fogadandók el és ad- 
hatók ki fizetéskép, a mely szerint például husz-filIér 10 
o. é. krral, két-fiUér l. o. é. krajczárral számítandó. 

14. §. 

Egy-koronások, valamint a koronaériékre szóló oly nikel és 
bronz érméh^ a melyek a fizetéseknél el nem fogadhatók. 

Az egy-koronások s a koronaértékre szóló nikel és 
bronz érmék, még pedig úgy a magyar, mint az ausztriai 
veretüek, az állami pénztáraknál, figyelemmel a 10.. 11. 
és 12-ik §-okban foglalt határozmányokra, fizetéskép 
eífogadandók. Ezek az érmék fizetéskép akkor is elfoga- 
dandók, ha súlyban vagy veretök felismerhető voltában 
tetemesen szenvedtek is, ha külalakjukból arra lehet 
következtetni, hogy ezek a hiányok a hosszas forgalom 
és kopás folytán állottak elö. 

Oly érmék ellenben, a melyek át vannak lyukasztva, 
vagy a melyek külalakjából fölismerhetni azt, hogy nem 
a közönséges forgalom folytán, hanem más módon vesz- 
tettek súlyban, a fizetéseknél el nem fogadandók. 



Digitized by CjOOQ IC 
Á 



384 MAGYARORSZÁGI RKNPELKTEK TÁKA. I89;i. 

15. §. 
Az e gy- koronások j valamint a koronaértékre szóló nikd és 
bronz érmék osztályozása. 

A befolyt egy-koronások, valamint a koronaértékre 
y/AÚó nikel és bronz érmék azonnal osztályozandók, 
Mintho}<y oly érmék, a melyek súlyban vagy felismerhető 
voltiikbíin tetemesen szenvedtek, az állampénztárak által 
t-ihbé ki nem adhatók, azok nem használhatók fel a ren- 
di s pénzkezelésnél, hanem elkülönitendök és a m. kir. 
központi állampénztárba beszállitandók. 

Az ekkép elkülönitett érmékkel való elbánásra nézve 
iitíyanazok a szabályok mérvadók, a melyek a 4. §-ban 
cíz arany értékérmék tekintetében meg vannak állapitva, 
íizzal a különbséggel, hogy a cs. kir. központi állam- 
pénztárnak fizetendő megtérítési összeg, a melyet ennek 
a pénztárnak az általa bevont magyar veretű egy-koro- 
iiiisok, nikel és bronz érmékért adni kell, nem ugyan- 
olyan forgalomképes érmékben, hanem bármily más tör- 
vtmyes fizetési eszközzel is fizethető. Ugyancsak nem igé- 
nyelheti a m. kir. központi állampénztár a cs. kir. 
kíízponti állampénztártól az utóbbinak átszolgáltatott ilyen 
ausztriai veretű érmékért a megtérítést ugyanolyan érme- 
nemekben, a melyekben az átszolgáltatás történt, hanem 
az átszolgáltatott érmék névértékének bármely törvényes 
fizetési eszközzel való megtérítése elfogadandó. 

A m. kir. központi állampénztár azonnal intézkedni 
tartozik, hogy a bevont magyar veretű egy-koronások, 
valamint a koronaértékre szóló ily nikel és bronz érmék 
helyett az illető érmenemből ugyanolyan névérték veressék. 

Az átveretésből eredő költségek költségvetésszerft 
fedezése és elszámolása iránt annak idején külön iniö* 
kedés fog tétetni. 



í. 



Digitized byCjOOglC j^ ' 



MAGYAROKSZÁGI RKNDELETBK TÁRA. 1893. 385 

16. §. 

Elbánás oly egy-kormásokkal, valamint a koronaértékre szóló 
oly nikel és bronz érmékkel^ a mélyek a fizetéseknél el nem 

fogadhatók. 

Ha a fizetéseknél olyan magyar vagy ausztriai veretű 
egy-koronások, nikel és bronz érmék kerülnek a pénztárak 
elé. a melyeknek fizetéskép való elfogadása a 14. §. 
utolsó bekezdésében foglalt határozuiányok szerint tilos, 
az elfogadás megtagadandó s a fél fizetéskép elfogadható 
érmék adására felliivandó. A visszautasított érmék azonban 
csak akkor adhatók vissza a félnek, miután középen 
átlyukasztattak. 

17. §. 

Eljárás meghamisitoit érmékkel. 

Ha fizetéseknél a koronaérték oly magyar vagy ausz- 
triai veretű érméi kerülnek a pénztárak elé, a melyekről 
az a gyanú merül fel, hogy hamisítványok, azok fizetéskép 
nem fogadandók el, hanem szabályszerű elismervény elle- 
nében lefoglalandók. A fél a fennálló szabályok szerint 
jegyzőkönyvileg kihallgatandó. 

Minden egyes esetről a pénztár felettes hatóságának 
azomial jelentést tenni s a gyanús érmét a m. kir. kör- 
möczbányai pénzverő hivatalnak beküldeni tartozik. A pénz- 
verő hivatal azt, vájjon a beküldött érmék hamisak-e vagy 
nem, azonnal megállapítani s a leletet az érmékkel együtt 
azonnal az illető pénztárnak megküldeni, minden meg- 
állapitott hamisításról a m. kir. pénzügyministeriumnak 
jelentést tenni, végül, ha a hamisítás tárgyát az ausztriai 
veret képezi, a bécsi cs. k. főpénzverö hivatalt értesíteni 
köteles. 

25 



Digitized by 



Google 



386 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 18H8. 

A meghamisitott érmék az államkincstárra szállanak 
s azok netaláni belértékéért semmiféle megtérítés nem jár. 

A bevonó pénztár, mihelyt a körmöczbányai m. kir. 
pénzverő hivataltól a fönnebb szabályozott értesítést arról, 
hogy a gyanús érme tényleg hamis volt, megkapja, a 
felet, a kitől az érme bevonatott, azonnal értesiti s az 
értesítés megtörténtét a félnek kiadott elismervényen föl- 
jegyezni tartozik. Ugyancsak köteles a pénztár az illetékes 
biróságokat a fennálló szabályok szerint — a féllel fel- 
vett jegyzőkönyv, a pénzverő hivatal leietje s a hamisít- 
vány csatolása mellett — azonnal értesíteni. 

A fönnebbi szabályok nyernek értelemszerű alkal- 
mazást akkor is, ha a közpénztárakban hamis érmék 
találtatnak. 

18. §. 
A koronaérték érméinek csomagolása. 

Az ausztriai értékű érmék csomagolására nézve fenn- 
álló szabályok a koronaérték érméinek csomagolásánál is 
irányadók. 

Szállítmányoknál a pénztárak egy zacskóba következő 
tételeket, a melyeknek pontosan kiválogatott, forgalom- 
képes érmékből kell állni, tartoznak csomagolni: 
a) a húsz koronásokból 500 darabot .= 10.000 korona, 
h) a tiz- '> 1000 » - 10.000 » 

c) az egy- - 1000 ^> = 1.000 ^ 

d) a húsz-filléresekből 500 » = 100 » 
é) a tiz- » 1000 . = 100 ^ 

f) a két- » 500 '/ = 10 '^ 

g) az egy- /> 1000 » = 10 > 

Az arany értékérmék zöld, a többi érmék fehér zacs- 
kókba csomagolandók. A zacskókra függvények alkalma- 
zandók. A pénztárak úgy a szükséges zacskókkal, laiut 
zsákfüggvényekkel el lesznek látva. 



i# 



Digitized by V^jOOC" 



.MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 387 

Nagyobb pénz-szállitásoknál az aranyérmeket tartal- 
mazó zacskók ládákba, az ezüst-, nikel- és bronz-érméket 
tartalmazók pedig hordókba helyezendök. 



11. FEJEZET. 
Átváltás. 

19. §. 
A SS arany értékértnek átváltása. 

A m. k. központi állampénztár köteles mindenkitől s 
bármely összegben oly arany értékérméket, a melyek 
hosszas forgalom és kopás folytán súlyban annyira meg- 
fogytak, hogy a forgalmi súlyt többé el nem érik, név- 
értékben mint teljes súlyúakat, ugyanolyan és darabonkint 
forgalomképes érmékre átváltani. 

Az átváltás utján a m. k. központi állampénztár bir- 
tokába jutott érmékkel, az átváltás alkalmával eléje kerülő 
hamisítványokkal, valamint olyan érmékkel való elbánásra 
nézve, a mely érmék máskép, mint a közönséges kopás 
folytán súlyban megfogytak, az előbbi fejezetben a fizetés- 
kép a pénztárak elé kerülő ily érmékre nézve foglalt 
liatározraányok irányadók. 

Ezen kivül fel van hatalmazva a m. k. központi 
állampénztár, hogy a meglevő készlet erejéig kivánatra 
húsz-koronásokat tiz-koroná sokra és tiz-koronásokat húsz- 
koronásokra átváltson. 

Az arany értékérméknek más ausztriai vagy korona- 
értékű törvényes fizetési eszközre leendő átváltása csak 
külön meghagyás alapján foganatosítható. 



26* 

Digitized by CjOOQ IC 



388 MAGYARORSZÁGI KENDELETER TÁKA. 189S. 



20. §. 
Az egy-koronások, valamint a koronaértékre szóló mfeí- és 
bronz-érmék átváltása. 

Az egy-koronások, valamint a koronaértékre szóló 
nikel- és bronz-érmék váltásával a m. k. központi állaiii- 
pénztáron kivül a budapesti és zágrábi állampénztárak, 
valamint a debreczeni, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozs- 
vári, nagyszebeni, pozsonyi, szegedi és temesvári kir. 
adóhivatalok bízatnak meg. Ezek a pénztárak mindenkitől 
és minden összegben tartoznak egy -koronásokat, valamint 
a koronaértékre szóló nikel és bronz érméket más törvé- 
nyes fizetési eszközre való átváltás végett, nemkülönben 
oly egy -koronásokat, valamint a korona-értékre szóló oly 
nikel és bronz érméket, a melyek a hosszas forgalom és 
kopás folytán súlyban, vagy feUsmerhetö voltukban nagyobb 
mérvben vesztettek, névértékben ugyanolyan forgalom- 
képes érmékre, vagy más törvényes fizetési eszközre át- 
váltani. 

Az az időpont, a melytől fogva ezek a pénztárak 
egykoronásokat, nemkülönben a koronaértékre szóló nikel- 
és bronz-érméket a koronaérték arany értékérméire át- 
válthatják, külön rendelettel lesz megállapítva. 

Ezen kivül fel van hatalmazva minden pénztái*, hogy 
meglevő készletére és saját szükségletére figyelemmel, 
egy-koronásokat, valamint a koronaértékre szóló nikel- és 
bronz-érméket átváltás utján a feleknek kiszolgáltathasson. 

A váltás utján a pénztár birtokába jutott érmékkel, 
úgyszintén az átváltás alkalmával a pénztárak elé kerüló 
hamisítványokkal, valamint az oly érmékkel való elbánáSj 
tekintetében, a melyek más módon, mint a közönséges! 
forgalom folytán fogytak meg, az előbbi fejezetben a 



Digiti 



ized by Google ja^^ 



i 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 389 

fizetéskép a pénztárak elé kerülő ily érmékre nézve fog- 
lalt határozmányok irányadók. 



m. FEJEZET. . 
Az elszámolás. 

21. §. 

Eljárás az osztrák értékre szóló bevételek és kiadások elszá- 
molása körül. 

Az ausztriai értékre szóló bevételek vagy kiadások 
elszámolása akkor is osztrák értékben foganatosítandó, 
ha ezek a koronaérték érméiben teljesíttetnek. Az ezek- 
nek a bevételeknek vagy kiadásoknak teljesítésére hasz- 
nált koronaértékbeli érmék névértékök szerint ausztriai 
értékre átszámitandók, és ez utóbbi értékkel elszámolan- 
dók, és pedig: az arany értékérmék az aranyhasábban, a 
többi érmék, azaz az egy-koroixások, valamint a korona- 
értékre szóló nikel- és bronz- érmék a bankérték hasáb- 
jában épen ugy, mint az ausztriai értékű váltópénzek. 

A szállítmányok és ellátmányoknál a koronaérték 
érméi a tárgyhasábba azzal a névértékkel, a melylyel a 
koronaértékben bimat, a pénz-, illetőleg az aranyhasábba 
a törvényszerű érték szerint ausztriai értékkel veendők^féí. 

22. §. 

Az aranyhasáb. 

Az aranyhasáb az összes m. kir. állami pénztárak- 
nál, a vámhivatalok kivételével, az 1893. január 1-töl 
kezdve, ugy mint eddig, ausztriai értékben vezetendő. 

Az arany készpénz ebben a hasábban ausztriai 
^ékü forintokban, és pedig abban a törvényes érték- 
^nyban számolandó el, a mely értékarány szerint a 



Digitized by 



Google 



390 MAGYARORSZAtil KENOELETEK TÁKA. 1893. 

husz-koronás ausztriai értékű 10 frttal, a tiz-koronás 
ausztriai értékű 5 frttal számitandó. 

A koronaérték arany értékérméin kivíil a pénztári 
kezelésben használható másnemű aranyérmék az arany 
hasábban az 1892. évi deczember hő 28-án 90.4f02. sz. a. 
kelt rendeletben*) megállapitott új pénztári értékkel ausz- 
triai értékben a fennálló szabályok szerint számolandók el. 

23. 
Az 1892. évi decgember végévél fenmaradt arany pénztári 
maradványok dseámolása. 

A magyar kir. állami pénztáraknál, a vámhivatalok 
kivételével, az arany hasáb lezárása után 1892. éri 
deczember hó 31-én mutatkozó arany pénztári marad- 
vány az 1892. évi deczember hó 28-án 90.402. sz. a. 
kelt fönnebb idézett körrendelet értelmében átszámitva, az 
1893. évi január havára szóló illető napló aranyhasáb- 
jába első tételként átvezetendő, az átszámitás helyessé- 
gének ellenőrizhetése czéljából pedig az illető naplóhoz 
egy pénzjegyzék csatolandó, melyben az ezen maradványt 
képező arany érmék érmenem és darabszám szerint ki- 
mutatandók. 

Az 1892. évi deczember hó végével fenmaradt és az 
új pénztári értékre átszámított arany pénztári maradvány 
között mutatkozó ktllönbözet a magyar kir. pénzügyminis- 
terium központi számvevősége által fog bevételben el- 
könyveltetni. 

24. §. 
Az aranyra szóló követélések vagy jüggó tartozások dsBir 

molása. 

Az 1892. év végével előirt és aranyra szóló köve- 
telések vagy függő tartozások, átszámítás megejtése néi- 



*) Lásd : »Magy. Rend. Tára. 1892. évf. 3466. lap. 



Digiti 



ized by Google 



4 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 391 

kül, a régi értékben hagyandók. Ilyen tételeknek az új 
pénztári értékre leendő átszámítása csak azoknak lerová- 
sánál veendő foganatba, a mely alkalomnál az 1892. évi 
előírás és az új pénztári érték között mutatkozó külön- 
bözet az illető tárczában vagy számadási ágban mint a 
»pénztári érték átszámi tusából eredő kftlönbözet« elsz;i- 
molandó. 

25. §. 
Arany letétek. 

Az önálló pénztármaradványnyal rendelkező letétek- 
nél az arany letétek kiadása alkalmával a régi pénzérték 
a tárgy-hasábban, az új osztr. ért. pénztári érték pedig 
az arany pénzhasábban elszámolandó. 

26. §. 

Eljárás az aranyra szóló utalványozásnál és számfejtésnél. 

Az aranyban teljesítendő bevételek és kiadásokra 
szóló rendeletekben és utalványokban 1893. évi január 
hó 1-től kezdve az összeg az illető érmeuemben és Mzon 
kívül az érméknek törvényes értékével, illetőleg az újon- 
nan megállapított pénztári értékkel számítva, ausztriai 
értékben is kitüntetendő. 

A tényleg aranyban teljesítendő bevételek és kiadá- 
sok számfejtésénél a számfejtési záradékban, azon körül- 
ményen kivíü, hogy a fizetés tényleg aranyban teljesí- 
tendő, még azon összeg is kitüntetendő, melynek a meg- 
határozott aranyérmékben számfejtett teljesítés a törvényes 
araiiynévértékben, illetőleg az új pénztári értékben, azt 
ausztriai értékben kifejezve, megfelel. 

A fizetés a számfejtési záradék alapján tényleg arany 
érmékben teljesítendő, mely körülmény a napló tárgy- 
hasábjában kitüntetendő, míg az aranyhasábba a szám- 



Digitized by VjOOQ IC 



391 MAGYARORSZÁGI R£KDELRTEK TÁRA, 1>?9^. 

fejtési záradék értehnében, -a számfejtő által kitfinletett 
ausztriai értékű összeg számolandó el.*) 



27. §. 
Az ISdS-re szóló és aranyban tdjeSitendó kiaddsoh. 

Az aranyban teljesítendő kiadásokról szóló és 1893. 
évi január hó 1-je előtt kiállitott rendeletek és utalrá- 
nyok, ha ezek csak 1893. évben kerülnek számfejtésre, 
illetőleg fizetésre, az új pénztári értéken kivül, még az 
előbbi pénztári értéknek megfelelő értékre is állitandük 
ki (például 20 frank egyenlő 8 frt 10 kr., 20 márka 
egyenlő 10 frt) és ez az érték is a számfejtő okmányon 
kitüntetendő. 

Az aranyban teljesitendö kiadásokra szóló utalványok 
és rendeletek, a melyek 1893. január hó 1-je után állit- 



*) Jegyzet. Példa a ±6. §-hoz : 

Egy vasút által befizetendő 800 arany forint szállítási adó fejében :« 
szerint az ellennyugtára kOvetkezó számfejtési záradék vezetendő : 

Egyenes adók — szállítási M 
aliiaplő 
aranyban 
Bevételezendő 800 arany frt 100 drb 20-frankosokban á 9 frt 54 = 95^ frT ^ 

1893. 1/^ 
A számfejtő közeg 
aláírása. 
Ezen összegből a számvevőség által 800 frt mint szállítási adó, \hi ^ 
pedig szállitási adó czimén, kQlOn rovat alatt mint pénzértéki kOlőnbözelkfiDjre- 
lendő ; 

vagy pl. kifizetendő valakinek 1000 forint aranyban, és pedig arany busz- 
koronásokban, ekkor a nyugtára a következő számfejtési záradék vezetendó : 

4^/o aranyjáradék napié 
aranyban 
fizetendő =- 1000 frt aranyban, és pedig 119 drb 90 koronásokban l. tábM 

szerint 1190 «• 

1893. 130. 
Számfejtő kön* 
aliirása. 



Digitized by VjOOQIC 






MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 393 

tatnak ki, de a melyek alapján a folyó 1893. év első 
negyedében az 1892. évet illető kiadások elszámolandók, 
az ausztriai értékben kifejezett új értékre, ezen kivül 
még arra az értékre állitandók ki, melylyel a kiadások 
az 1892-iki évre elszámolandók, és a számfejtő által 
ezzel az értékkel is megállapi tandók. 

A naplóban ilyen teljesítmények az arany- hasábban .^ 

ausztriai értékben, a tárgyhasábban pedig a régi pénztári 
értékben vezetendők be. 

Minden az 1893. évi szolgálatot illető bevételre vajiy |^ 

kiadásra szóló rendelet és utalvány, valamint annak szám- 
fejtése és pénztári elszámolása tisztán csak az ausztriai 
értékben kifejezett új értékben teljesitendő. '^ 

A számvevőségek és számvevő osztályok által azon- 
ban az arany forintokban kifejezett névérték az illető 
tárgyrovatnál, az e között a névérték és a koronaérték 
érméinek törvényes értéke, illetőleg az új pénztári érték 
között mutatkozó különbözet pedig az illető számadási 
ágban »>raint pénzértéki különbözet« kitüntetendő. 



28. §. 

Arfótyamnyereség vagy veszteség. 

Ha a koronaérték arany értékérméinek ausztriai 
értékben kifejezett törvényes értéke, illetőleg az egyéb 
arany érméknek ausztriai értékben megállapított új pénz- 
tári értéke s az illető érméknek a budapesti tőzsdén jegy- 
zett árfolyama között különbség van, s e különbség foly- 
tán a bevételnél vagy kiadásnál árfolyamnyereség vagy 
veszteség mutatkozik, a számvevőségek és számosztályok 
ezt a nyereséget, vagy veszteséget a fönnálló szabályok 
szerint megállapítani és elszámolni tartoznak. 



Digitized by 



Goo 



^Tfg^ 



394- MAGYARORSZÁGI KENDKLETEK TARA. 1898. 

A bankértékben téljesitett aranyfizetéseknél fiBetendó felpénz 

elszámolása. 

Ha az aranyban teljesítendő fizetések és pedig akár 
bevételek, akár kiadások, felpénzfizetéssel bankértékben 
teljesíttetnek, akkor ez a körülmény a napló tárgyhasábjá- 
ban, az átszámítási árfolyam megjelölése mellett, kitünte- 
tendő, a kifizetett összeg pedig a bankérték rovatán be- 
vezetendő. 

A számvevőségek és számvevő osztályok által ez az 
iiUíbbi összeg hasonlóan ugy, mint ez a tényleg aranyban 
teljesitendő fizetések elszámolása iránt a 27. §-nak vég- 
pontjában van meghatározva, könyvelendő. 

Előforduló esetben a 28. §-ban foglalt határozmányok 
is kellőleg figyelembe veendők. 

Az 1892. évre elszámolandó bevételek vagy kiadások- 
nál az eddigi eljárás követendő.*) 

30. §. 
Vámfizetések. 

A váiiilizetések elszámolása 1893. január 1-je után 
is, ugy mint eddig, aranyforintokban, azok névértékében 
teljesítendő. 

*) Jegyzet Példa a 29. §-hoz : 

Valakinek aranyban járó összeg felpénzzel egTütt bankértékben fizettetik 
ki és pedig 20 frankosokban. 

A Irank pénztári ériéke tesz 9 frt 52 krt, a badapesti tőzsdén (az ára- 
rovaton) pedig 9 frt 56 kr. van jegyezve, ennélfogva a számfejtési záradéknak 
következőképen kell szólni : 

Szánadási ág, illetőleg napló 
megjelölése 

fizetendS 8 arany foriat baakértékbea ^____-_ 

20 frank számítva 9 frt 56 krral .... ^ 9 frt 56 kr. = 

ezen összegb I a számvevőség által 8 frt az illető tárgyrovatra, 1 frt 59 kr. 
mint » pénztári érték'kfilönbözet« külön rovaton és 4 kr. mint agio«ve 
könyvelendő. 



Digitized by 



Google 



^•iSS^ 



MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1898. 895 

Szintúgy változatlanul megmarad a vámíizetéseknél 
elfogadható arany érmék értéke. 

A koronaérték arany értékérméi azok aranyforintok- 
ban kifejezett törvényes értékével (100 korona egyenlő 
42 frt magyar vagy ausztriai aranyforinttal) szániolandók el. 

A koronaérték többi érméi, azaz az ej^y-koronások, 
a nikel- és bronzérmék az ausztriai értékű váltópénz el- 
számolása iránt fennálló szabályok szerint szániolandók el. 

Az aranyérméknek a m. kir. központi állampénztárhoz 
vagy valamely m. kir. adóhivatalhoz eszközlendö beszálli- 
tása alkalmával az 1878. évi 71.914. szám alatt kiadott, 
illetőleg az 1879. évi február hó 18-án 7687. sz. a. kelt 
körrendeletekben körülírt eljárás jövőre is követendő és 
az aranyérméknek »rneghatározott« és »pénztári értéke<- 
közötti különbözet, a mely a csatolt XI., XIL, XIII. és 
XIV. táblázatból kivehető, a pénz-szállitások előtt a határ- 
vám tárcza-alnaplónak aranyhasábjában bevételbe teendő. 
A forgalmi naplóban azok a teljes pénztári értékben az 
aranyhasábban számolandók el. 



31. §, 

A vámhivataloknál a/s év végén fenmaradö arany pénztári 

maradványok elstámolása. 

Az összes készpénzmaradványok egyöntetű elszámo- 
lása czéljából az összes vámhivatalok arany pénztármarad- 
ványai — 1893. deczember hó 31-től kezdve az év végén 
— a forgalmi naplóhoz csatolandó érmejegyzék alapján 
a pénzügyministeri közp. számvevőség által az arany érték- 
érméknek ausztriai értékben kifejezett törvényes értéké- 
ben, illetőleg az egyéb arany érméknek az 1892. évi 
deczember hó á8-án 90.402. sz, a. kelt rendeletben 



Digitized by 



Google 



i 



\ 



í' ' 






396 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

mepállapitott és ausztriai értékben kifejezett érték alapján 
kitüntetendök. 

A vámhivatalok arany pénztcírniaradványainak ezen ki- 
számítás folytán mutatkozó értéktöbbletét a ványövedék 
javára, mint a tarifa és a törvényes, illetőleg pénztári 
érték közötti különbözetet az adó- és jövedéki számvevőség 
a közp. számvevőség által nyerendő értesitvény alapján 
könyvelendi. a közp. számvevőség pedig a vámhivatalok 
uaplószerti aranymaradvánvát ezzel az ö^^szeggel könvvileg 
felfMnehii tartozik. 

. Ezen könyvszerü értéktöbblet a következő számadási 
idoí^zakban az által egyenlítendő ki, hogy ezt a központi 
számvevőség az adó- és jövedéki számvevőségnek a váni- 
jövedék*' terhére átszámitja, mely utóbbi által f zen összeg 
lígyanazon czímen kiadásban elszániolandó. 



32. §. 
Átszámítási táblázatok. 
Az ezen utasítás végrehajtásánál előforduló átszárai- 
tá sokhoz a mellékelt átszámítási táblázatok használandók. 



niim -^ 

r- ^ könyvelenoo. 



•'1 



Digitized by CjOOQ IC 



MAGYARORSZÁGI RKNÜELETKK TÁRA. 1898. 



397 



T á l> 1 á k 

az állami pénztárak által fízetéskép elfogadbató aranypénzek fizető értékűnek 
átszámítására koronaértékre az ausztriai értékre, ez aranypénzeknek az 189:2. 
deczember S8-án 90.402. sz. a. kelt rendelettel megállapított pénztári értéke szerint. 

I. Tábla 

a) a magyar vagy osztrák veretű aranyforintok fizető értékének átszámítására. 

Átszámítási arány : 1 magyar vagy osztrák veretű 8 frtos í=^ o. é. 9 frt 62 kr. 

o. é. 10 frt ^ 20 korona. 





Pénztári érték az 1892. deczember 88-án '.io.40a. sz. alatt keit íl 


Aranyforint 




rendelet szerint || 


korona érték 




osztrák érték 


K 


„^_.. 


frl 1 kr. ! 


4 


9 


52 


4 


76 


8 


19 


04 


í) 


52 


12 


28 


56 


14 


28 


16 


38 


08 


19 


04 


20 


47 


60 


23 


80 


24 


57 


12 


28 


56 


28 


66 


64 


33 


32 


32 


76 


16 


38 


OK 


36 


85 


68 


42 


84 


40 


95 


20 


47 


60 


44 


104 


72 


52 


36 


48 


114 


24 


57 


12 


52 


123 


76 


61 


88 


66 


133 


28 


66 


64 


60 


142 


80 


71 


40 


64 


152 


32 


76 


16 


68 


161 


84 


80 


92 


72 


171 


36 


85 


68 


76 


180 


88 


90 


44 


80 


190 


40 


95 


20 


84 


- 199 


92 


99 


96 


88 


209 


44 


104 


72 


92 


218 


96 


109 


48 


96 


228 


48 


114 


24 


100 


238 


— 


119 


— 


200 


476 


-- 


238 




300 


714 




367 





400 


952 


— 


476 


— 


600 


1.190 


- 


595 


- 


600 


1.428 


— 


714 


. - 


700 


1.666 


— 


833 




800 


1.904 


— 


952 


• ' 


900 


2.142 


_ 


1.071 - !| 


1.000 


2380 


— 


1.190 


1 


2.000 


4.760 


— 


2.380 


- 


3.000 


7.140 


— 


3.570 


- 


4.000 


9.520 


— 


4.760 


-^- 


6.000 


11900 


— 


5.950 


— 


6.000 


14.280 


— 


7.140 


_. 


7.000 


16.660 


— 


8.330 


— 


8.000 


19.040 


— 


9.620 - 11 


9.000 


21.420 


— 


10.710 - il 


10.000 


23.800 


— 


11.900 


11 



Digitized by 



Google 



Vv - 



.- f-?f; 



398 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189íi. 



II. Tábla 

0) a frank-érték arany érméi fizető értéicének átszámitására. *) 
Átszámitási arány : 20 frank = o. é. 9 frl 52 kr., o. é. 10 frt- = 20 korona. 



1 





Korona érték 




Osztrák értél 


; 


Frank 












K 


f 


frt 


kr. 


5 


4 


76 


2 


38 


la 


9 


52 


4 


76 


15 


14 


28 


7 


14 


» 


19 


04 


9 


m 


85 


23 


80 


U 


90 


m 


28 


56 


14 


28 


85 


33 


32 


16 


66 


m 


38 


08 


19 


04 


46 


42 


84 


21 


ii 


50 


47 


60 


23 


80 


55 


52 


36 


26 


13 


00 


67 


12 


28 


56 


05 


61 


88 


30 


94 


70 


66 


64 


33 


34 


75 


71 


40 


35 


70 


80 


76 


16 


38 


06 


85 


80 


92 


40 


46 


90 


85 


68 


42 


8* 


05 


90 


44 


45 


22 


100 


95 


20 


47 


60 


aoo 


190 


40 


95 


20 


aoo 


285 


60 


142 


80 


400 


380 


80 


190 


40 


500 


476 


-^ 


238 


— 


600 


571 


20 


285 


60 


700 


666 


40 


333 


20 


800 


761 


60 


380 


80 


900 


856 


80 


428 


40 


1.000 


952 


— 


476 


— 


2.000 


h904 


— 


952 


_- 


3.000 


2,856 


— 


1.Í28 


_ 


4.000 


3.808 • 


— 


1.904 


— 


5.000 


4.760 


_- 


2.380 


^ 


6.000 


5.712 


— 


2.856 


- 


7.000 


6,664 




3.332 


_. 


8.000 


7.616 




3.808 


— 


9.000 


8.568 


— 


4.284 


^ 


10.000 


9.520 


— 


4.760 


— 










! 



*) Jegyzet. A magyar és ausztriai veretú arany nyolczforíntos egyenló 
20 frankkal ; a magyar és ausztriai arany négyforintas 
egyenló 10 frankkal. 



Digitized by 



Google 



j 



^^r^:. 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189o. 



399 



III. Tábla 

e) a német birodalmi értele aranyérmei fizető értékének átszámitására. 
Átszándtási arány: 20 márka = o. é. 11 frl 76 kr., o. é. 10 frt = 20 korona. 





Korona érték 


Osztrák érték 




Márka 












K 


f 


frl 


kr. 


1 

5 


5 


88 


2 


94 


la 


11 


76 


5 


88 


u 


17 


64 


8 


82 


» 


23 


52 


11 


76 


u 


29 


40 


U 


70 


m 


35 


28 


17 


(>4 


SS 


41 


16 


20 


58 


m 


47 


04 


2g 


52 


45 


52 


P2 


26 


46 


5a 


58 


80 


29 


40 


55 


64 


68 


32 


34 


! m 


70 


56 


35 


28 


1 tft 


76 


44 


38 


22 


w 


82 


32 


41 


16 


75 


88 


20 


U 


10 


m 


94 


08 


47 


04 


86 


99 


96 


49 


98 


W 


105 


84 


52 


92 


^ 


111 


72 


55 


86 


im 


117 


60 


58 


80 


soo 


235 


20 


117 


60 


aoo 


352 


80 


176 


40 


4m 


470 


40 


235 


20 


m 


588 


— 


294 


— 


9m 


705 


60 


352 


80 


im 


823 


20 


411 


60 


9» 


940 


80 


470 


40 


900 


W58 


40 


529 


20 


i 1.000 


1.176 


— 


588 


— 


2.000 


2.352 


„ 


1.176 




3.000 


3,528 


— 


1.764 


-- 


4.000 


4.704 


— 


2.352 


— 


5.000 


5.880 


— 


2.940 


— 


6.000 


7,056 


- 


3.528 


— . 


7.000 


8,232 


-.- 


4.116 


_- 


aooo 


9,408 


- 


4.704 


— 


9.000 


10,584 


— 


5.292 


— 


lO.OOU 


11J60 




5.880 










■ 





Digiti 



zedby Google 



400 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 



IV. Tábla 




d) a magyar vagy osztrák veretU aranyok fizető értékének átsztaítftsánu 

Átszámítási arány : 1 arany — o. é. 5 frt 64V^i kr., o. é. 10 írt = iO korona. 



i 

Arany 


Korona 
érték 


Osztrák 

érték 


Arany 


Korona 
érték 


Osztrák ll 
érték Kf 


K 


f 


frt 


1 kr. 


K 


f 


frt 


J£j 


1 


11 


29 


5 


64Va 


31 


349 


99 


174 


99».'Jl 


2 


22 


58 


11 


29 


32 


361 


28 


180 


64 

28>;í 


3 


33 


87 


i6 


93 V2 


33 


3^2 


57 


186 


4 


45 


16 


n 


58 


34 


383 


86 


191 


93 : 


5 


56 


45 


ás 


22'/2! 


35 


395 


15 


197 


b7Vi ; 


6 


67 


74 


33 


87 


36 


406 


44 


Í03 


22 ' 


7 


79 


03 


39 


51 Vs 


37 


417 


73 


2oe 


tí6Vt 


8 


90 


32 


45 


16 


38 


429 


02 


1214 


51 


9 


101 


61 


50 


8OV2 


39 


440 


31 


220 


15Vi 


10 


im 


90 


56 


45 


40 


451 


60 


^25 


80 


11 


124 


19 


62 


09V2 


41 


462 


89 


231 


44 V« 


12 


135 


48 


67 


74 


42 


474 


18 


237 


a) 


13 


146 


77 


73 


38>/3 


43 


485 


47 


242 


73»/j 


14 


158 


06 


79 


03 


44 


496 


76 


248 


38 


15 


169 


35 


84 


67 Ví 


46 


508 


05 


254 


01*.^ 


16 


180 


64 


90 


32 


46 


519 


34 


259 


67 


17 


191 


93 


95 


96Ví 


47 


630 


63 


265 


ZVf 


18 


203 


22 


101 


61 


48 


541 


92 


270 


96 


10 


214 


51 


107 


25Vi 


49 


553 


21 


276 


60^/1 


20 


225 


80 


112 


90 


50 


564 


50 


282 


25 


21 


237 


09 


118 


54V2 


51 


575 


79 


287 


89';i 


22 


248 


38 


ÍU 


10 


52 


587 


08 


293 


54 


23 


259 


67 


129 


83'A 


53 


598 


37 


299 


18^ í 


24 


270 


96 


135 


48 


54 


609 


66 


304 


83 


25 


282 


25 


141 


12Vs 


55 


620 


95 


310 


47<i 


26 


293 


54 


146 


77 


56 


632 


24 


316 


12 


27 


304 


83 


152 


41 V2 


57 


643 


53 


321 


76'/i 


28 


316 


12 


158 


06 


58 


654 


82 


327 


41 


29 


327 


41 


163 


70Ví 


59 


666 


11 


333 


05Vj 


30 


338 


70 


169 


35 


60 


677 


40 


338 


70 



Digiti 



zedby Google 



MA6YAK0RSZÁGI RBNDBLBTBK tArA. 1898. 



401 



Arany 


Korona 
érték 


Osztrák 
érték 


Arany 


Korona 
érték 


Osztrák 
érték 


K 


f 


frt 


kr. 


K 


f 


frt 


kr. 


M 


688 


69 


344 


3iVt 


90 


1.016 


10 


508 


05 


e» 


699 


98 


34» 


99 


91 


1,027 


39 


513 


69Vi 


68 


711 


27 


356 


63Vi 


92 


1.038 


68 


519 


34 


64 


mu 


56 


361 


28 


93 


1,049 


97 


624 


98V« 


65 


733 


85 


366 


92Vi 


94 


1.061 


26 


530 


63 


66 


745 


14 


372 


57 


95 


1072 


55 


536 


27 V« 


67 


756 


43 


378 


21 Vt 


96 


1,083 


84 


541 


92 


: ^ 


767 


72 


383 


86 


97 


1.095 


13 


547 


56V2 


i ^ 


779 


01 


389 


50Vt 


98 


1,106 


42 


553 


21 


70 


790 


30 


395 


15 


99 


1.117 


71 


558 


85V> 


71 


801 


59 


400 


79V« 


100 


1.129 


— 


564 


50 


72 


812 


88 


406 


44 


200 


2.258 


— 


1.129 


— 


73 


824 


ír 


412 


08V« 


300 


3.387 


— 


1.693 


50 


74 


835 


46 


417 


73 


400 


4.516 


— 


2.258 


— 


75 


846 


75 


423 


37V» 


500 


5.645 


— 


2.822 


50 


76 


858 


04 


429 


02 


600 


6774 


— 


3.387 


— 


77 


869 


33 


454 


66V» 


700 


7.903 


— 


3.951 


50 


1 78 


880 


62 


440 


31 


800 


9.032 


— 


4.516 


— 


79 


891 


91 


445 


95Ví 


900 


10.161 


— 


5.080 


50 


80 


903 


20 


461 


60 


1.000 


11JÍ90 


— 


5.645 


— 


81 


914 


49 


467 


24Ví 


2.000 


22.580 


— 


11.290 


— 


88 


925 


78 


462 


89 


8.000 


33,870 


— 


16.935 


— 


. ^ 


937 


07 


468 


53V> 


4.000 


45.160 


— 


22.580 


— 


84 


948 


36 


474 


18 


5.000 


56.450 


— 


28.225 


— 


85 


959 


65 


479 


82V2 


6.000 


67.740 


— 


33.870 


— 


86 


970 


94 


485 


47 


7.000 


79.030 


— 


39.515 


— 


87 


982 


23 


491 


11 v» 


8.000 


90.320 


— 


45.160 


— 


88 


993 


52 


496 


76 


9.000 


101.610 


— 


50.805 


— 


89 


1,004 


81 


502 


40V« 


10.000 


112,900 




56.450 




• 





















26 

Digiti 



ized by Google 



B 403 


MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189í>. 1 




; '. . 


'i: á l> 1 á k j 


^^B * az állami pénztáraknál fizetéskép elfogadható arany pénzek eddigi pénztári J^ 


^H^ értéke s 


azoknak az 1892. decz. á8-án 90.402. sz. a. kelt rendelettel megáUa- m 






pitott pénztári értéke közötti különbözet ki&zámitására. 1 






V. Tábla 1 




i) az értékkülönbözetnek megállapítására a magyar vagy osztrák aranyforintoknál. | 






feaztárl értek az 
1870. noT. U-én kelt 


Pénztári érték az 1892. évi 


1 






47.Ü87. az,,1870.dooz. 


decz. 28-án 90.402. sz. a. 


Különbözet ] 




Arany 


U^Q 61.98S. BZ. és 


kelt rendelet értelmében 


1 


^Bí ' 


forint 


UTi. febr, l7-én 

28T0. sz. rendelet 

<írtelmébeii 






— 1 ■ 


korona érték 


osztrák érték 


korona érték 


osztrák érték 1 | 


frt |kr 


K 


£ 


frt 


ll 


K f 


frt ' 


krj 


4 


4 


05 





52 


4 


76 


1 


42 




TV, ; 




8 


8 


10 


19 


04 


9 


52 


2 


84 


1 


4^ . 




12 


12 


15 


m 


50 


14 


28 


4 


26 


2 


1^ 




16 


16 


20 


38 


08 


19 


04 


5 


68 


2 


84 




20 


20 


25 


47 


60 


23 


80 


7 


10 


3 


m 


^^^^H' 


24 


24 


30 


57 


12 


28 


56 


8 


52 


4 


26 


^Hh 


28 


28 


35 


66 


64 


33 


32 


9 


94 


4 


97] 




32 


32 


M) 


76 


16 


38 


08 


11 


36 


5 


^ 




36 


36 


45 


Sö 


68 


42 


84 


12 


78 


6 


39 




40 


40 


50 


95 


20 


47 


60 


14 


20 




'. 




44 


44 


55 


104 


72 


52 


36 


lő 


62 




: J 


^^^^K|' 


48 


48 


60 


114 


24 


57 


12 


17 


04 


^í^i 1 




52 


52 


65 


123 


76 


61 


83 


18 


46 


im 1 




56 


56 


70 


133 


28 


66 


64 


19 


88 


9 


94 




60 


60 


75 


142 


80 


71 


40 


21 


30 


10 


65 




64 


64 


80 


152 


32 


76 


16 


22 


72 


11 


36 




6H 


68 


85 


161 


84 


80 


92 


24 


14 


12 


07 




72 


72 


90 


171 


36 


85 


68 


25 


36 


12 


7í 




76 


76 


95 


180 


88 


90 


4.1 


26 


98 


13 


49 




80 


81 




190 


40 


95 


20 


28 


40 


14 


20 




U 


85 


05 


199 


92 


99 


96 


29 


82 


14 


91 




88 


89 


10 


209 


44 


lOi 


72 


31 


24 


15 


62 




02 


93 


15 


218 


96 


109 


48 


32 


66 


16 


33 




96 


97 


2U 


228 


48 


114 


24 


34 


OS 


17 


04 




100 


101 


25 


238 


— 


119 


— 


35 


50 


17 


76 




200 


202 


50 


476 


— 


238 


-^ 


71 


— 


35 


50 




300 


303 


75 


714 


— 


357 


— 


106 


50 


53 


25 




400 


405 





952 


— 


476 


— 


142 


_ 


71 


— 




50Í) 


506 


25 


L190 


— 


595 


_ 


177 


50 


88 


75 


^^B. 


600 


607 


50 


1.428 


— 


714 


— 


213 


— 


106 


50 




700 


708 


75 


1,666 


— 


833 


— 


248 


50 


1:^4 


251 




800 


810 


-_ 


1,904 


— 


952 


— 


284 


__ 


U2 


— 




900 


911 


25 


2,142 





1.071 


— 


319 


50 


159 


75j 




1.000 


1.012 


50 


2.380 


— 


1.190 


-_ 


355 


_ 


177 


50 




2.000 


2.025 


— 


4.760 


— 


2.380 


— 


710 


_ 


355 


— 




3.000 


3.037 


50 


7,140 


— 


3.570 


— 


1.065 





53^ 


50f 




4,000 


4.050 





9,520 — 


4.760 


— 


1.420 


_, 


710 


—, 




5.000 


5.062 


50 


11.900 


— 


5.950 


— 


1,775 


— 


KS7 


.50f 




6.000 


6.075 


— 


14.280 


— 


7.140 


— 


2^130 





1.0'.r> 






7.000 


7.087 


50 


16.660 


— 


8.330 


_. 


2.485 


_ 


l.tr- 


. *' ' 




8.000 


8.100 


-^ 


19.040 


— 


9.520|— 
10.710- 


2.840 





1.42' 






9.000 


9.112 


50 


21.420 


— 


3.195 


— 


1.51)7 


,5Ȓ 


^K' 


10.000 


10.125 




23.800 


— 


11.90(J — 


3.550 





1.77öi 


"í 


^ 




Digitized by Vj*^ rií^lC ^jfl 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tAijLA. 1893. 



403 



VI. Tábla 

b) az értékkaiSnbSzetnek klszámitására a frank-érték aranyérmeinél.*) 





Pénttirl élték mz 


Pénztári érték az 


1892. 








Frank 


1870. éTl noT. li-én 
keli 47.187. M., 1870. 
decE. 14-én 61.986. bz. 
ét 1871. föbp. 17-te 
2870. 8Z. rendelet 


évi decz. 28-án 90.402. 

sz. a. kelt rendelet 

értelmében 


Különbözet 




















értelmében 


koron»épték 

K : f 


osítrik érték 


korooaérték 

K 7 


osztrák 
"frt 


érték 
"kr 


frt 1 kr 


frt 


kr 


5 


<2 


02V« 


4 


76 


2 


38 


_ 


71 


_ 


36Vi 


1 10 


4 


05 


9 


62 


♦ 


76 


1 


42 


— 


71 


15 


6 


07Vi 


14 


28 


7 


14 


2 


13 


1 


06Ví 


20 


8 


10 


19 


04 


9 


62 


2 


84 


1 


42 


S5 


10 


12Ví 


23 


80 


11 


90 


3 


56 


1 


77Va 


30 


12 


15 


28 


56 


14 


28 


4 


26 


2 


18 


35 


14 


17Vi 


33 


32 


16 


66 


4 


97 


2 


48V» 


40 


16 


20 


38 


08 


19 


04 


6 


68 


2 


84 


45 


18 


22Vi 


42 


84 


21 


42 


6 


39 


3 


19»/2 


50 


20 


26 


47 


60 


23 


80 


7 


10 


3 


56 


55 


22 


27Ví 


62 


36 


26 


18 


7 


81 


8 


90»/i. 


60 


24 


30 


67 


12 


28 


66 


8 


52 


4 


26 


65 


26 


32Ví 


61 


88 


30 


94 


9 


23 


4 


61 Vi 


70 


28 


36 


66 


64 


88 


82 


9 


94 


4 


97 


75 


80 


37V» 


71 


40 


35 


70 


10 


65 


5 


32Ví 


80 


32 


40 


76 


16 


38 


08 


11 


36 


6 


68 


85 


84 


42Ví 


80 


92 


40 


46 


12 


07 


6 


O8V2 


90 


86 


45 


85 


68 


42 


84 


12 


78 


6 


89 


95 


3S 


47Vi 


90 


44 


45 


22 


13 


49 


6 


74V2 


100 


40 


60 


95 


20 


47 


60 


14 


20 


7 


10 


aoo 


81 


— 


190 


40 


96 


20 


28 


40 


14 


20 


300 


121 


60 


285 


60 


142 


80 


42 


60 


21 


80 


400 


162 


— 


380 


80 


190 


40 


66 


80 


28 


40 


500 


202 


60 


476 


— 


238 


— 


71 


— 


36 


50 


600 


248 


— 


671 


20 


286 


60 


85 


20 


42 


60 


i 700 


288 


60 


666 


40 


333 


20 


99 


40 


49 


70 


800 


824 


— 


761 


60 


380 


80 


113 


60 


66 


80 


900 


864 


50 


856 


80 


428 


40 


12T 


80 


63 


90 


ism 


405 





952 


— 


476 


— 


142 


— 


71 


— 


3.000 


810 





1^4 


— 


952 


— 


284 


— 


142 


— 


3.000 


1.216 





2.856 


— 


1.428 


— 


426 


— 


213 


— 


4.000 


1.620 





3.808 


— 


1.904 


— 


668 


— 


284 


— 


5.000 


2.026 





4.760 


— 


2.380 


— 


710 


— 


865 


— 


6.000 


2.430 





6.712 


-^ 


2.856 


— 


852 


_„ 


426 


— 


7.000 


2.886 





6.664 


— 


3.832 


— 


994 


-- 


497 


— 


8.000 


3.240 





7.616 


— 


3.808 


— 


1.136 




568 


— 


9.000 


3.646 





8M8 


— 


4.284 


— 


1JÍ78 


— 


689 


— 


10.000 


4.060 


— 


9.520 


— 


4.760 


— 


1.420 


— 


710 


— 


•) ii§ya 


«!. A magyar és 


Biusztria 


i ver 


etú ara 


ny r\ 


■ 
lyolcz forinl 


OS egy€ 


nló 




20 frankkal ; a 


magyí 


Lr és 


ausztri< 


li vei 


-etú arany n^ 


gy forii 


itos 




egyenlő 


10 fra 


nkkal. 














1 



26* 



Digitized by 



Google 



^^K^ 


M)4 


MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 


n 


1 






TII. Tábla 




1 


^Ir 


?> az értékkQlSnbözetnek kiszámitásira a német birodalmi érték 


aranyérmeinél/^ 






Pénztári érték az 1892. 




K^d 


^^E 




Pénztári érték az 


évi. decz. 28-án 90.402. 


ITrtlA 


■ 


^^K" 




1874. évi 3í2.62á. 


S2. a. kelt rendelet 


liUluuUtȣCt ^^H 


^K 


Márka 


sz. rendelet értel- 
mében 


értelmében 




H 










1^ 






korünaérték 


osztrák érték 
frt kr 


toronaériék 


osztrák érték ^^^ 


frt 


kr 


~K [7 


K ! f 


frt 


_^-^l 


5 


2 


50 


5 


88 


2 


94 




88 




44 H 


^K. 


10 


5 


— 


11 


76 


5 


88 


1 


76 


— 


sőH 


^^r 


15 


7 


50 


17 


64 


8 


82 


2 


64 


1 


33 ■ 


^K 


20 


10 


— 


23 


52 


U 


76 


3 


52 


1 


76 ■ 


^^E- 


25 


12 


50 


29 


40 


14 


70 


4 


40 


2 


20 H 


^Kt 


30 


15 


— 


35 


28 


17 


64 


5 


28 


2 


64^1 


^■f-'' ' 


B5 


17 


50 


41 


16 


20 


58 


6 


16 


3 


OB^H 


^^m '- 


40 


20 


— 


47 


04 


23 


52 


7 


04 


3 


52 ^1 


^Ht, 


45 


22 


50 


52 


92 


26 


46 


7 


92 


3 


96^1 


^^F' 


50 


25 


— 


58 


80 


29 


40 


8 


80 


4 


40 ■ 


^H 


55 


Í7 


50 


64 


68 


32 


34 


9 


68 


4 


84 


^^E 


60 


30 


— 


70 


56 


35 


28 


m 


56 


5 


28 


^^^p ' 


05 


32 


60 


76 


44 


38 


22 


11 


44 


& 


72 


^^t 


70 


35 


— 


82 


32 


41 


16 


12 


32 


6 


16 


^Hr^ 


75 


37 


50 


88 


20 


41 


10 


13 


20 


6 


60 


^Hr ' 


80 


40 


— 


94 


08 


47 


04 


14 


08 


7 


04 


^^B 


85 


42 


50 


99 


96 


49 


98 


14 


96 


7 


48 


^^^K<. 


90 


45 


— 


105 


84 


52 


92 


15 


Ő4 


7 


92 


^^F- 


95 


47 


50 


111 


72 


55 


86 


16 


72 


8 


^ ., 


^^B 


100 


50 


— 


117 


60 


58 


80 


17 


60 


8 


80 m 


^^B - 


200 


100 


. — 


235 


20 


117 


60 


35 


20 


17 


60 1 


^^m * 


300 


150 


— 


352 


80 


176 


40 


52 


80 


26 


40 1 


^^K- 


400 


200 


— 


470 


40 


235 


20 


70 


40 


35 


20 1 


^^E^ 


500 


250 


— 


588 


— 


294 


— 


88 


— 


44 


- 1 


^^E 


600 


300 


— 


705 


60 


352 


80 


105 


60 


52 


80 


^^B: 


700 


350 


— 


823 


20 


411 


60 


123 


20 


61 


60 


^^r ' 


800 


400 


— 


940 


80 


470 


40 


140 


80 


7u 


40 


^^K 


900 


450 


— 


1.058 


40 


529 


20 


158 


40 


79 


20 


^^B ' 


1.000 


500 


— 


1.176 


— 


5-8 


— 


176 


— 


88 




^^B 


2.000 


1.000 


— 


2352 


— 


1.176 


— 


352 


— 


176 


— 


^^B 


3000 


1.500 


— 


3.528 


— 


1.764 


— 


528 


— 


264 


— 


^H^: 


4.000 


2.000 


— 


4.704 


— 


2.H52 


— 


704 


— 


352 


— 


^H^ 


5.000 


2.500 


— 


5£80 


— 


2.940 


— 


880 


— 


440 


— 


^^B 


6.000 


3.000 


— 


7,056 


— . 


3.52^ 


— . 


1.056 


— 


528 


— 


^^P 


7.000 


3.500 


— 


8,232 


— 


4.116 


— 


1.232 


— 


616 


— 


^^P 


8.000 


4.0ii0 


— 


9.408 


— 


4.704 


— 


1.408 


— 


7o4 


— flH 


^Hk 


9.000 


4.500 


— 


10.584 


— 


5.292 


— 


1.584 


— 


792 


— ^^H 


m 


10,000 


5.000 


■ — 


11,760 




5.880 


— 


1.760 


— 


880 


-l 


^^^■t 






[ 


^igitizedby VjC 


)OgI^H 


^^^^^^^^^^^Bl^ 


J__J^ 




_ 




^^^^^^^^^^^^^^1 



TT- ■ 



MAGYARORSZÁGI RENDSLBTBK TÁRA« 1898. 



40^ 



¥ia. Tábla 

d) az értékkOISnbSzetnek kbz&iiiilására a manyar vagy osztrák verelQ aranyoknál. 



Arany 


Fémikn érték 

az 186a deczem- 

ber 30-áQ 

2747/P. M. sz. 
alatt kelt rende- 


Pénztári érték az 1892. 

deczember 28-án 90.402. 

sz. alatt kelt rendelet 

értelmében 


Kfilöo 


iböze 


t 


let értelmében 


koronaérték 


oBztrik 
érték 


koronaérték 


oastrik 1 
érték 1 


frt 


kr. 


K 


f 


frt 


kr 


K 


f 


frt 


kr. 


1 


4 


80 


11 


29 


5 


64Vi 


1 


69 


««. 


84V« 


2 


9 


60 


2H 


58 


11 


29 


3 


38 


1 


69 


3 


14 


40 


33 


87 


16 


93V« 


5 


ar 


2 


53V» 


4 


19 


20 


45 


16 


22 


58 


6 


76 


3 


38 


5 


U 


00 


56 


45 


28 


22V« 


8 


45 


4 


22Vi 


6 


28 


80 


er 


74 


33 


87 


10 


14 


5 


07 


7 


33 


60 


79 


03 


39 


51 Ví 


11 


83 


5 


91 Ví 


8 


38 


40 


90 


32 


45 


16 


13 


52 


6 


76 


9 


43 


20 


101 


61 


50 


80Ví 


15 


21 


7 


60Vi 


10 


48 


00 


112 


90 


56 


45 


16 


90 


8 


45 


11 


52 


80 


12á 


19 


6á 


p9Ví 


18 


59 


9 


29V« 


12 


57 


60 


135 


48 


67 


74 


20 


28 


10 


14 


18 


62 


40 


146 


77 


73 


38V» 


21 


97 


10 


98V« 


11 


67 


20 


158 


06 


79 


03 


23 


66 


11 


83 


15 


72 


00 


169 


35 


84 


62Ví 


25 


35 


12 


67V« 


16 


76 


80 


180 


64 


90 


32 


27 


04 


13 


52 


17 


81 


60 


191 


93 


95 


96V« 


28 


73 


14 


36Vi 


18 


86 


40 


203 


22 


101 


61 


30 


42 


15 


21 


19 


91 


20 


214 


51 


107 


25Ví 


32 


11 


16 


05Vi 


20 


96 


00 


225 


80 


112 


90 


33 


80 


16 


90 


21 


100 


80 


237 


09 


118 


54Vi 


35 


49 


17 


74Vi 


22 


105 


60 


248 


38 


124 


19 


37 


18 


18 


59 


28 


110 


40 


259 


67 


129 


83V« 


38 


87 


19 


43V3 


2é 


115 


20 


270 


96 


135 


48 


40 


56 


20 


28 


2& 


120 


00 


282 


25 


141 


12V« 


42 


25 


21 


12Vi 


2e 


124 


80 


293 


54 


146 


77 


43 


94 


21 


97 


27 


129 


60 


304 


83 


152 


41 Vf 


45 


63 


22 


81 Vi 



Digitized by 



Google 





■■ 


■^* 






■ 


■ 


H 


WG 


iilAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 




' 


Arany 


Pénztári érték 
az 1868. deczem- 
ber 30-án 
2747/P. M. sz. 
alatt kelt rende- 
let értelmében 


Pénztári érték az 1892. 

deczember 28-án 90.402. 

sz. alatt kelt rendelet 

értelmében 


Külön 


böze 


t 


koronaérték 


osztrák 

érték 


koronaérték 


osztrák {1 f 
értek 1 % 


frt kr. 


K 1 f 


frt 1 kr. 


K 1 f 


frt 


kr. 


28 


134 


tó 


316 12 


158 06 


47 


52 


^ 


fj'i 




29 


139 


20 


327 


41 


163 


70V'ií 


49 


01 


24 


h^i' .' 




30 


ÍM 


00 


338 


70 


169 


35 


50 


70 


25 


35 j 




Bl 


li8 


80 


349 


99 


174 


99»/8 


52 


39 


26 


191.2 




32 


153 


60 


361 


28 


180 


64 


54 


08 


27 


04 




33 


158 


K) 


.57^ 


57 


186 


28^2 


55 


77 


27 


88^/2 




34 


153 


20 


383 


86 


191 


93 


57 


46 


28 


73 .' 




35 


168 


00 


395 


15 


197 


57>;2 


59 


15 


29 


5áv,s ; 




36 


iTííí 


80 


406 


44 


203 


22 


60 


84 


30 


4á 




a? 


177 


60 


417 


73 


208 


86\,í 


62 


o3 


31 


26Vi 




88 


18á 


40 


429 


02 


214 


51 


64 


22 


32 


11 > 




39 


187 


20 


440 


3t 


220 


15*/. 


65 


91 


32 


95Vi 




40 


1!)^ 


00 


451 


€0 


225 


80 


67 


€0 


33 


80 


^B 


41 


nm 


80 


462 


89 


231 


441/, 


69 


29 


34 


64\'i 




42 


ÜOI 


60 


474 


18 


237 


09 


70 


98 


35 


49 


^^t'' 


43 


-iOí) 


40 


485 


47 


242 


73V'2 


72 


67 


36 


33V;l ■ 


^^^K-Ir 


44 


áll 


20 


496 


76 


248 


38 


74 


36 


37 


18 ^ 




45 


ál 6 


00 


508 


05 


254 


02 \j! 


76 


05 


38 


02V's S 




4(5 


ááO 


80 


519 


34 


259 


67 


77 


74 


.^ 


87 ■ 




47 


á25 


60 


530 


63 


265 


ZVh 


79 


43 


39 


71»'i ^ 


^^KS 


48 


230 


40 


541 


92 


270 


96 


81 


12 


U) 


56 J 




49 


á35 


20 


553 


21 


276 


60Vs 


82 


81 


41 


40im| 


H[; 


50 


240 


00 


564 


50 


282 


25 


84 


50 


42 


25 




51 


244 


80 


575 


79 


287 


89V« 


86 


19 


43 


09Vi 




52 


249 


60 


587 


08 


293 


54 


87 


88 


43 


94 




53 


254 


40 


598 


37 


299 


18»A 


89 


57 


U 


1S\k 




54 


259 


20 


€09 


66 


304 


83 


91 


26 


45 


63 




55 


264 


00 


6S0 


95 


310 


471/2 


92 


85 


46 


47Vi [ 




56 


268 


80 


63^ 


24 


316 


12 


94 


64 


47 


31 , 




57 


273 


60 


€43 


53 


321 


76V3 


96 


33 


48 


I6V1 • 




58 


278 


4^t 


654 


82 


327 


41 


98 


02 


49 


01 


^A. 






Dig 


tized byVjO( 


3gle 





■s .. ■ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



407 



Ai-any 


Pénztári érték 
az 1868. deczem- 
ber 80-áxi 
2747/P. M. 8z. 
alatt kelt rende- 
let értelmében 


Pénztári érték az 1892. 

deczember 28-án 90.402. 

sz. alatt kelt rendelet 

értelmében 


Kaiön 


böze 


t 


koronaérték 


08£trAk 
érték 


koronaérték 


oastrák 1 
élük 1 


frt 


kr. 1 


K 


f 


frt 1 kr. 


K 


f 


frt 


kr. 


69 


283 


20 


666 


11 


333 


05V2 


99 


71 


4.9 


85^2 


60 


288 


00 


677 


40 


338 


70 


101 


40 


50 


70 


61 


292 


80 


688 


69 


3^^i 


aiV» 


103 


09 


51 


W^ 


62 


297 


60 


699 


98 


349 


99 


104 


78 


52 


39 


63 


302 


40 


711 


27 


355 


63 »f 


106 


47 


53 


23 » 2 


64 


307 


20 


722 


56 


361 


28 


108 


16 


54 


08 


65 


312 


00 


733 


85 


366 


Í)2V« 


109 


85 


54 


9áV2 


66 


316 


80 


745 


14 


372 


57 


111 


54 


55 


77 


67 


341 


60 


756 


43 


378 


21 »/2 


113 


23 


56 


61»/2 


68 


326 


40 


767 


72 


383 


86 


114 


92 


57 


46 


69 


331 


20 


779 


01 


389 


50\/í 


116 


61 


58 


30\2 


70 


336 


00 


790 


30 


395 


15 


118 


30 


59 


15 


71 


340 


80 


801 


59 


400 


79V« 


119 


99 


59 


99V2 


72 


345 


60 


812 


88 


406 


64 


Uíl 


68 


60 


84 


73 


350 


40 


824 


17 


412 


08Ví 


123 


37 


61 


68»;2 


74 


355 


20 


835 


46 


417 


73 


125 


06 


62 


53 


75 


360 


00 


846 


75 


423 


37 V2 


126 


75 


63 


37»;. 


76 


364 


80 


858 


04 


429 


02 


128 


44 


64 


22 


77 


369 


60 


869 


33 


434 


66Ví 


130 


13 


65 


06V» 


78 


374 


40 


880 


62 


440 


31 


131 


82 


65 


91 


79 


379 


20 


891 


91 


445 


95V» 


133 


51 


66 


75'/2 


80 


384 


00 


903 


20 


451 


60 


135 


20 


67 


60 


81 


388 


80 


914 


49 


457 


24Ví 


136 


89 


68 


44^'. 


82 


393 


60 


925 


78 


462 


89 


138 


58 


69 


29 


83 


398 


40 


937 


07 


468 


53V« 


140 


27 


70 


13V2 


84 


403 


20 


948 


36 


474 


18 


141 


96 


70 


98 


85 


408 


00 


959 


65 


479 


82V« 


143 


65 


71 


82»/* 


86 


412 


80 


970 


94 


485 


47 


145 


34 


72 


67 


87 


417 


60 


982 


23 


491 


11 Ví 


147 


03 


73 


51 V* 


88 


422 


40 


993 


52 


496 


76 


148 


72 


74 


36 


89 


427 


20 


1.004 


81 


502 


40Vi 


150 


41 


75 


2OV2 



Digitized by 



Google 



B 408 


MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 




\ 




Arany 


Pénztári érték 
az 1868. deczem* 
ber 30-án 
2747/P. M. sz. 
alatt kelt rende- 
let értelmében 


Pénztári érték az 1892. 

deczember 28-án 90.40á. 

sz. alatt kelt rendelet 

értelmében 


Kalön 


bOzet 




koronaérték 


osztrák 

értek 


koronaérték 


osztrák 
érték 


frt 


kr. 


K 1 f 


frt 1 kr. 


K 1 f 


frt !kr. 


90 


432 


00 


1.016 


10 


.508 


05 


152 


10 


76 


a5 




91 


i36 


80 


1.027 


39 


513 


69\/í! 


153 


79 


76 


89\j 






92 


441 


60 


1.038 


68 


519 


34 


155 


48 


77 


74 




^^B[>, 


93 


41.6 


40 


1.049 


97 


524 


98Ví 


157 


17 


78 


58^/t 


' 




U 


451 


20 


1.061 


26 


530 


63 


158 


86 


79 


43 






95 


456 


00 


1.072 


55 


536 


27l'í 


160 


55 


80 


27';í 


' 




96 


460 


80 


L083 


84 


541 


92 


162 


24 


81 


1:.' 






97 


465 


60 


1.095 


13 


547 


56»'2 


163 


93 


81 


96'..i 






98 


470 


40 


1.106 


42 


553 


21 


165 


62 


82 


81 


] 




99 


475 


20 


1.117 


71 


558 


85^/2 


167 


31 


83 


65»/i 


'- 




100 


4ao 


00 


1.129 


00 


564 


50 


169 


00 


84 


50 




^K*^ 


200 


960 


— 


2.258 


— 


1.129 


— 


338 


- 


169 


- 






300 


1.440 


— 


3.387 


~ 


1.693 


50 


507 


— 


253 


50 






100 


1.920 


— 


4.516 


— 


2.258 


— 


676 


— 


338 


- 


[ 




500 


2.400 


— 


5.645 


— 


2.822 


50 


845 


— 


422 


50 






600 


2.880 


— 


6.774 


— 


3.387 


— 


1.014 


— 


507 


— 






700 


3.360 


— 


7.903 


— 


3.951 


50 


1.183 


— 


591 


50 




^E; 


800 


s.aio 


— 


9.032 


— 


4.516 


— 


1.352 


— 


676 


- 


] 




900 


4.320 


— 


10.161 


— 


5.080 


50 


1.521 


— 


760 


50 


" 




1.000 


4.800 


— 


14.290 


— 


5.645 


— 


1.690 


— 


845 


- 


j 




2.000 


9.600 


— 


22.580 


— 


11.290 


— 


3.380 


— 


1.690 


- 1^1 




3.000 


14.400 


— 


33.870 


— 


16.935 


— 


5.070 


— 


2 535 


- 


^ 




4.000 


19.200 


— 


45.160 


— 


22.580 


— 


6.760 


— 


3.380 


- 






5.000 


24.000 


— 


56.450 


_ 


28.225 


— 


8.450 


— 


4 225 


- 






6.000 


28.800 


_ 


67.740 


— 


33.870 


- 


10.140 


- 


5.070 


- 






7.000 


33.600 


— 


79.030 


— 


39.515 


- 


11.830 


— 


5.915 


- 


.^ 




8.000 


38.400 


— 


90.320 


„ 


45.160 


" 


13.520 


— 


6.760 


- 


'<»" 




9.000 


43.200 


— 


101.610 


— 


50.805 


— 


15.210 


— 


7.605 


— 






10.000 


48.0C0 




112.900 




56.450 




16.900 




8.450 






P 








1 1 1 

Dic 


1 

itizedbyV^jO( 


1 


1 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



409 



IX. Táhla 

a koronaérték arany érméi fizető értékének átszámítására, aranyforintokra és 

osztrák értékre. 



Álszámitási érték: 20 korona = 8*40 aranyforint, 20 korona = o. é. 10 frt. 







Fizetési érték aranyforin- 








tokra szóló fizetési kötele- 


Fizetési érték osztrák értékben az 






zettségek teljesitésénél az 


1892. évi XVII. t.-czikk értelmében 




Korona 


1892. évi XÍX.törvényczikk 
értelmében 






osztrák érték 




aranyforint 


frt , kr 


J 


.. 


. 4-20 


5 


_ 


y. 


20 


■■ S-40 


10 


— 




30 


12-60 


15 


__ 




40 


16-80 


20 


— 


i' 


50 


21'- 


25 


— 


m 60 


' 25^20 


30 


— 




70 


29-40 


35 


— ' 




80 


33-60 


40 


— 




90 


37-80 


45 


— 




100 


42'- 


50 


— 




200 


84-— 


100 







aio 


126-- 


150 


— 




400 


168 — 


200 


— 




500 


210-— 


250 


— 




600 


252-— 


300 


— 




700 


294- 


850 


— 




800 


336'- 


400 


— 




900 


378'- 


450 


— 




1.000 


420-— 


500 


— 




2.000 


840'- 


I.OOO 


— 




3.000 


1.260- - 


1.500 


— 




4.000 


1.680' - 


2.000 


— 




5.000 


2.100'- 


2.50O 


— 




6.000 


2.520— 


3.000 


— 




7.000 


2-940-— 


3.500 


— 




8.000 


3 360-- 


4.000 


— 




9.000 


3.780'- 


4.500 


— 




10.000 


4.200- ~ 


5.000 





hVTi^. Jf ■ 



Digiti 



ized by Google 



B 


MAGYAKÜRSZÁGI RENDELETEK 


. TÁRA. 1893. 


1 


K 




a határvámfizetéseknél elfogadható aranyérmék 1 


^^K Átszámítási arány : "lO 


korona = 8-40 aranyforint, 20 frank = 


8 arany- 




m 


Koronaértékbeli aranyérmék 


Frankos 


k 




áO koronás 


10 koronás 


2ö frankos 


10 frankos 


6 frankos 


^^L Darab 


= 8-40 


- 4-20 


= 8 


= 4 


= i 




arany- 


korona- 


arany- 


korona- 


arany- 


arany- 


araav- 


B. 


forint 


értékben 


forint 


értékben 


forint 


forint 


forint 




M |kr. 


K \f 


frt kr. 


K \f 


frt Ikr. 


frt |kr. 


frt |kr. 


^m 


8 


40 


20 




4 


20 


10 




8 




4 




ái- 


^K 


16 


80 


40 


— 


8 


40 


20 





16 





8 





4 - 




^K 


^5 


20 


60 


— 


12 


60 


30 





24 





12 





6 


— 




^K 


33 


60 


60 


— 


16 


80 


40 


— ^ 


32 





16 





8 


-^ 




^^Bf ' . 


412 


— 


100 


— 


21 


- 


50 


— 


40 


__ 


20 





10 


— 




^m 


W 


40 


120 


— 


25 


20 


60 





48 





24 





12 


— 




^B" 


58 


80 


140 


- 


29 


40 


70 


— 


56 





28 





14 


— 




^K ' 8 


67 


20 


160 


— 


33 


60 


80 


— 


64 




32 


— 


16 


— 


. 


^■r 


75 


60 


180 




37 


80 


90 





72 


__ 


36 





18 






^p 


84 


40 


200 


— 


42 


20 


100 


— 


80 


— 


40 


_ 


20 




- 


K 


92 


220 





46 


110 


88 


44 


. 


n 




^K 12 


100 


80 


240 


— 


50 


40 


120 


~ 


96 


— 


48 





24 


— ^ 


^K 13 


109 


20 


260 


— 


54 


60 


130 


^- 


104 


— 


52 


— 


26 


— J 


^E 14 


117 


60 


280 


— 


58 


80 


140 


— 


112 


„ 


56 


— 


28 


— J^B 


^B 15 


126 


— 


300 


— 


63 


— 


150 


— 


120 


— 


60 


— 


30 


.-^H 


^B 16 


134 


■iO 


320 


— 


67 


20 


160 


— 


128 


— 


64 


— 


32 


— ^H 


^m 


14i2 


80 


340 


— 


71 


40 


170 


— 


136 


— 


68 


— 


34 


.^^H 


^m 18 


151 


20 


360 


- 


75 


60 


180 


— 


144 


— 


72 


— 


36 


"^1 


^K 19 


159 


60 


380 


- 


79 


80 


190 


— 


162 


— 


76 


— 


38 


J^^ 


^K 24) 


168 


40 


400 





84 


20 


200 


— 


160 




80 


— 


40 


-5 


■ 


R 


176 


420 


88 


210 


168 


84 





4d 




1 


^K< 22 


18i 


80 


440 


— 


92 


40 


220 





176 


— 


88 


— 


44 





' 


^B^ 23 


193 


20 


460 


~ 


96 


60 


230 





184 


— 


92 


— 


46 





, 


^K 24 


ÜOI 


60 


480 


— 


100 


80 


240 


. 


192 


— 


96 





48 






■1 


210 


— 


500 


— 


105 


— 


250 





200 


— 


100 


— 


50 






■í 26 


218 


40 


520 


— 


109 


20 


260 


— 


208 


— 


104 


>_ 


52 






^■^ 27 


226 


80 


540 




113 


40 


270 


— 


216 


— 


108 


— 


54 






^m- 28 


235 


20 


560 




117 


60 


280 


— 


224 


„ 


112 


— 


56 







^E 29 


243 


60 


580 


— 


121 


80 


290 


— 


232 


— 


116 


— 


58 






^B 30 


262 


— 


600 


— 


126 


20 


300 


— 


240 





120 
124 


— 


60 


— 




^m: 


260 


40 


620 





130 


310 


248 


62 




^m 32 


268 


80 


640 


— 


134 


40 


320 


— 


256 


— 


128 


. 


64 






^K 33 


277 


20 


660 


— 


138 


60 


330 


— 


264 


— 


132 


— 


66 







^m 34 


285 


60 


680 


— 


142 


80 


340 


— 


272 


— 


136 


— 


m 






^K 35 


294 




700 




147 




350 


~ 


280 


~ 


140 


~ 


70 




' 


ir ' 






Digitizedby VjC" 


.T^ 


^^^H 








^^^H 






- 





MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



411 



Tábla 

fizető értékének átszámitására aranyforintokra. 

forint, 20 márka = d'&ö aranyforint, 1 arany = 4*74 aranyforint 





M 


á r k á s 


k 


Aranyak 


20 márkás 


10 márkás 


5 márkás 


1 arany 


Darab 


- 9-88 


= 4-94 


=r 2-47 


= 4-74 


aranyforint 


aranyforint 


aranyforint 


aranyforint 


frt 1 kr. 


frt 


kr. 


frt kr. 


frt 


kr. 


1 


9 


88 


4 


9i 


2 


47 


•4 


74 


2 


19 


76 


9 


88 


4 


94 


9 


48 


3 


29 


64 


14 


82 


7 


41 


14 


22 


4 


39 


52 


19 


76 


9 


88 


18 


96 


5 


49 


40 


24 


70 


12 


35 


23 


70 


6 


59 


28 


29 


64 


14 


82 


28 


44 


7 


69 


16 


34 


58 


17 


29 


33 


18 


8 


79 


04 


39 


52 


19 


76 


37 


92 


9 


88 


92 


44 


46 


22 


23 


42 


66 


10 


98 


80 


49 


40 


24 


70 


47 


40 


11 


108 


68 


54 


34 


27 


17 


52 


14 


12 


118 


56 


59 


28 


29 


64 


56 


88 


13 


128 


44 


64 


22 


32 


11 


61 


62 


14 


138 


32 


69 


16 


34 


58 


66 


36 


15 


148 


20 


74 


10 


37 


05 


71 


10 


16 


158 


08 


79 


04 


39 


52 


75 


84 


17 


167 


96 


83 


98 


41 


99 


80 


58 


18 


177 


84 


88 


92 


44 


46 


85 


32 


19 


187 


72 


93 


86 


46 


93 


90 


06 


20 


197 


60 


98 


80 


49 


40 


94 


80 


21 


207 


48 


103 


74 


51 


87 


99 


54 


22 


217 


36 


108 


68 


54 


34 


104 


28 


23 


227 


24 


113 


62 


56 


81 


109 


02 


24 


237 


12 


118 


56 


59 


28 


113 


76 


25 


247 





123 


50 


61 


75 


118 


50 


26 


256 


88 


128 


44 


64 


22 


123 


24 


27 


266 


76 


133 


38 


66 


69 


127 


98 


28 


276 


64 


138 


32 


69 


16 


132 


72 


29 


286 


52 


143 


26 


71 


63 


137 


46 


30 


296 


40 


148 


20 


74 


10 


142 


20 


31 


306 


28 


153 


14 


76 


57 


146 


94 


32 


316 


16 


168 


08 


79 


04 


151 


68 


33 


326 


04 


163 


02 


81 


51 


156 


42 


34 


335 


92 


167 


96 


83 


98 


161 


16 


35 


345 


80 


172 


90 


86 


45 


166 


90 



Digitized by 



Google 



412 



MAGYARORSZÁGI RJBNDELBTBK TÁRA. 1893. 





Koronaértékbeli aranyérmek 


Frankosok 


20 koronás 


10 koronás 


20 frank 0!- 


10 frankos 


5 frankos 


Darab 


= 8-40 


= 


4.20 


=: 8 


= 4 


= 2 


arany- 


korona- 


arany- 


korona- 


arany- 


arany- 


. arany- 




forint 


értékben 


forint 


értékben 


forint 


forint 


forint 


frt |kr. 


K \f 


frt 


kr. 


^ 1 / 


frt kr 


frt |kr. 


frt |kr. 


36 


30á; íí: 


7^0 




151 


20 


360 




288 




144 




72 




37 


810 m 


740 


— 


155 


W 


370 


— 


296 


— 


148 


— 


74 


_ 


38 


31Í) ^J( 


760 


— 


151) 


60 


.380 


— 


304 


— 


152 


— 


76 


— 


39 


3^i7 íiü 


780 


— 


163 


80 


390 


„ 


312 


— 


156 


— 


78 


_ 


40 


33B — 


SOO 


— 


168 


— 


400 


~ 


320 


— 


160 


— 


80 


- 


41 


3-i4 4^) 


f^20 





172 


20 


410 


328 


71 


164 


__ 


82 





42 


35í! 


80 


S40 


- 


176 


40 


420 


— 


336 


— 


168 


— 


84 


— 


43 


3B1 


^20 


S(J() 




180 


60 


430 


— 


344 


— 


172 


— 


86 


— 


44 


35;>i m 


880 




184 


80 


440 


^~ 


352 


— 


176 


— 


88 


— 


45 


378! — 


900 


— 


189 


— 


450 




360 


— 


180 


^^ 


90 


— 


46 


38Hi 40 


920 


— 


193 


20 


460 


— 


368 


— 


184 


— 


92 


— 


47 


3ÍÍ4.: 80 


940 


~ 


197 


40 


470 





376 





188 


— 


94 


— 


48 


403i íííO 


960 


— 


201 


60 


ÍSO 


— 


384 


— 


192 





96 


— 


49 


411 60 


980 


— 


205| 80 


490 





392 


— 


196 


— 


98 


— 


50 


4-^20 — 


1.000 


_ 


210 





500 
510 


f 


400 


— 


200 


— 


100 


— 


51 


4á8 -iO 


1.020 





314 


20 


408 


~ 


204 


_ 


102 





52 


43H 


80 


1 OW 


^— 


218 


40 


520 


— 


416 


— 


208 


— 


104 


— 


53 


Uh 


^0 


1060 


— 


222 


60 


530 


— 


424 


— 


212 


— 


106 


— 


54 


453 


60 


lOSO 


-_ 


226 


80 


540 


— 


432 





216 


— 


108 


— 


55 


4fi2 


— 


l.KH) 


— 


231 


— 


550 


— . 


440 


— 


220 


— 


110 


— 


56 


470! 40 


1.120 


— 


235 


20 


560 


— 


448 


— 


224 


— 


112 


— 


57 


478 80 


1.140 


— 


239 


40 


570 


— 


456 


— 


228 


— 


114 


— 


58 


-1hS7| 20 


L160 


— 


243 


60 


580 


— 


464 


— 


232 


— 


116 


— 


59 


4951 60 


1.180 


— 


247 


80 


590 


— 


472 


— 


236 


. — 


118 


— 


60 


504' - 


L200 


— 


252 


— 


600 


— 


48í» 


— 


240 


— 


120 


— 


61 


51 á Mi 


1220 


. 


256 


20 


610 





488 





244 





122 


_ 


62 


5á0 


a) 


1.240 


__ 


260 


40 


620 


__ 


496 


— 


248 


— 


124 


— 


03 


5ál) 


Í20 


1.260 


— 


264 


60 


630 


. — 


50 i 


^ 


252 


— 


126 


— 


U 


537 


60 


1.280 


— 


268 


80 


540 


— 


512 





256 





128 


— 


65 


54B 


— 


1.300 


— 


273 


— 


650 


— 


520 





260 


— 


130 


— 


66 


55 i 


U) 


1320 


— 


277 


20 


660 


— 


528 


^ 


264 


— 


\n 


— 


67 


56á 


80 


1.340 


— 


281 


40 


670 


— 


536 


— 


268 


— 


134 


— 


68 


571 


áO 


1.360 


— 


285 


60 


680 


— 


544 


— 


272 


— 


136 


— 


69 


57í) 


60 


1.380 


— 


289 


80 


690 


— 


552 


— . 


276 


— 


138 


— 


70 


588 


40 


1.400 
1.420 


— 


294 


— 


700 


„ 


560 


— 


280 


— 


140 


— 


71 


5Hí> 





298 


20 


710 





568 





284 





142 





72 


60 i 


80 


1.440 


— 


302 


40 


720 


— 


576 


— 


288 


— 


144 


— ' 


73 


613 


20 


1.460 


— 


306 


— 


7.30 


— 


584 


— 


292 


— 


146 


— 


74 


621 


60 


1.480 


— 


310 


80 


740 


— 


592 


— 


296 


— 


148 


^ 


75 


630 


— 


1.500 


— 


315 


— , 


750 


— 


600 


— 


zm 


— 


150 


— 


76 


638 


4f) 


1.520 


— 


319 


20 


760 


— 


608 


— 


304 





152 


— 


77 


646 


80 


1.540 


— 


32B 


40 


770 


— 


616 


— 


308 





154 


— 


78 


655 


20 


1.560 


__ 


327 


60 


780 


— 


624 


— 


312 





156 


— 


79 


663 


60 


1.580 


— 


331 X0\ 


790 


__ 


632 


— 


316 





158 


— 


. 80 


672 


— 


1.600 


~ 


336 


-1 


800 


— 


64<^ 


— 


320 


— 


160 


— 



Digitized by 



Gooc^ 



HA6TAKORSZÁGI RENDEI.BT3BK TÁRA. 1898. 



413 





M 


á r k á s < 


3 k 


Aranyak 


• 20 márkás 


10 márkás 


5 márkás 


1 arany 


Darab 


= 9-88 


= 4-94 


= 2-47 


= 4-74 


aranyforint 


aranyforint 


aranyforint 


arányforint 


frt 


kr. 


frt kr. 


frt 1 kr. 


frt 1 kr. 


36 


355 


68 


177 


84 


88 


92 


170 


64 


a? 


365 


56 


182 


78 


91 


39 


175 


38 


38 


375 


44 


187 


72 


93 


86 


180 


12 


39 


385 


32 


192 


66 


96 


33 


184 


86 


40 


395 


20 


197 


60 


98 


80 


189 


60 


41 


405 


08 


202 


54 


101 


27 


194 


34 


42 


414 


96 


207 


48 


103 


74 


199 


08 


43 


424 


84 


212 


42 


106 


21 


208 


82 


44 


434 


72 


^il7 


36 


108 


68 


208 


66 


45 


444 


60 


222 


30 


111 


15 


213 


30 


46 


454 


48 


227 


24 


113 


62 


218 


04 


47- 


464 


36 


232 


18 


116 


09 


222 


78 


48 


474 


24 


237 


12 


118 


56 


227 


62 


49 


484 


12 


242 


06 


121 


03 


232 


26 


60 


494 


— 


247 


-^ 


123 


50 


237 


— 


51 


503 


88 


251 


94 


125 


97 


241 


74 


52 


513 


76 


256 


88 


128 


44 


246 


48 


53 


523 


64 


261 


82 


130 


91 


251 


22 


54 


533 


52 


266 


76 


133 


38 


255 


96 


55 


543 


46 


271 


70 


135 


85 


260 


70 


56 


553 


28 


276 


64 


138 


32 


265 


44 


57 


563 


16 


281 


68 


140 


79 


270 


18 


58 


573 


04 


286 


52 


143 


26 


^274 


92 


59 


582 


92 


291 


46 


145 


73 


279 


66 


60 


592 


80 


296 


40 


148 


20 


284 


40 


61 


602 


68 


301 


34 


150 


67 


289 


14 


62 


612 


56 


306 


28 


153 


14 


293 


88 


63 


622 


44 


311 


22 


155 


61 


298 


62 


64 


632 


32 


316 


16 


158 


08 


303 


36 


65 


642 


20 


321 


10 


160 


55 


308 


10 


66 


662 


08 


326 


04 


163 


02 


312 


84 


67 


661 


96 


330 


98 


165 


49 


317 


68 


68 


671 


84 


335 


92 


167 


96 


322 


32 


69 


681 


72 


340 


86 


170 


43 


327 


06 


70 


691 


60 


345 


80 


172 


90 


331 


_80 


71 


701 


48 


350 


74 


175 


37 


336 


54 


72 


711 


36 


355 


68 


177 


84 


341 


28 


73 


721 


24 


360 


62 


180 


31 


346 


02 


74 


731 


12 


365 


56 


182 


78 


350 


76 


75 


741 


— 


370 


50 


185 


26 


355 


60 


76 


750 


88 


375 


44 


187 


72 


360 


24 


77 


760 


76 


380 


38 


190 


19 


364 


98 


78 


770 


64 


385 


32 


192 


. 66 


369 


72 


79 


780 


52 


390 


26 


195 


13 


374 


46 


80 


790 


40 


395 


20 


197 


60 


379 


20 



Digitized by 



Google 



41i 



UAGVAKORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1^93. 



1 



Darab 


Koronaértékbeli aranyérmek 


Frankosok 


20 koronás 
= 8-40 


10 koronás 
= 4Í0 


!• frankoslu frankos|5 frankos 
= 8 1 = 4 =2 


arany- 
forint 


korona- 
értékben 


arany- 
forint 


korona- 
értékben 


arany- 
forint 


arany- 
forint 


arany- 
forint 


frt |kr. 


K \f 


frt !kr 


K 


f 


frt 


kr. 


frt |kr. 


frt b. 


81 
82 
83 

84 
85 
86 
87 
88 
89 
90 


68(J 40 
688 80 
697 20 
705 60 
714 - 
722' 40 
730 80 
739, 20 
747i 60 
756. — 
1 


1.620 
1.640 
1.660 
1.680 
1.700 
1720 
1.740 
1.760 
1.780 
1.800 


z 




340 
344 
348 
352 
357 
361 
365 
369 
373 
378 


20 

40 
60 
80 

20 
40 
60 
80 


810 
8f^ 
830 
840 
850 
860 
870 
880 
890 
900 


— 


648 
656 
664 
672 
680 
688 
696 
704 
712 
720 


— 


324 
328 
332 
336 
340 
344 
348 
352 
356 
36ÍJ 


_ 


16J 
164 
166 
168 

17Ű 
17Í 
174 
176 
178 
180 


- 


91 
92 

94 
95 
. 96 
97 
98 
99 
100 


764 

772 
781 
789 
798 
806 
814 
823 
831 
840 


40 
80 
20 
60 

40 

1 ^ 
20 

60 


1.820 
1£40 
1.860 
1.880 
1.900 
1.920 
1.940 
1.960 
1.980 
2.000 


^ 


382 
386 
390 
394 
399 
403 
407 
411 
415 
420 


20 
40 
60 
80 

20 
40 
60 
80 


910 
920 
930 
940 
950 
960 
970 
980 
990 
íJOOO 





728 
736 
74i 
752 
760 
768 
776 
784 
792 
803 


— 


364 

368 
372 
376 
380 
384 
388 
392 
396 
400 




' m 

184 

186 
188 

i9n 

194 
194 

196 
198 
200 


- 




















- 


> 


1 

1 

1 









Digiti 



zedby Google 



r 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



415 





Márkások j 


Aranyak 




Darab 


20 márkás 
= 9-88 


10 márkás 
= 4-94 


5 márkás 
-= 2-47 


1 arany 

= 4-74 




aranyforint 


aranyforint 


aranyforint 


aranyforint 




frt 


kr. 


frt 


kr. 


frt kr. 


frt kr. 




81 

82 
83 

85 
86 
87 
88 
89 
90 


810 
820 
829 
839 
849 
859 
869 
879 
889 


28 
16 
04 
92 
80 
68 
56 
44 
32 
20 


4^ 
405 
410 
414 
419 
424 
429 
434 
439 
444 


14 

08 
02 
96 
90 
84 
78 
72 
66 
60 


200 
202 
205 
207 
209 
212 
214 
217 
219 
222 


07 
54 
02 
48 
95 
42 
89 
36 
83 
30 


383 

388 
393 
398 
402 
407 
412 
417 
421 
426 


94 
68 
42 
16 
90 
64 
38 
12 
86 
60 




91 
92 
93 
94 
95 
96 
97 
98 
99 
100 


899 
908 
918 
928 
938 
948 
958 
968 
978 
988 


08 
96 
84 
72 
60 
48 
36 
24 
12 


449 
454 
459 
464 
469 
474 
479 

4aí- 

489 
494 


54 

48 
42 
36 
30 
24 
18 
12 
06 


224 
227 
229 
232 
234 
237 
239 
242 
244 
247 


77 
24 
71 
18 
65 
12 
59 
06 
53 


431 
436 
440 
445 
450 
455 
459 
464 
469 
474 


34 

08 
82 
56 
30 
04 
78 
52 
26 

























Digitized by 



Google 



416 



MAGTAROKSzAgI RENDBIBTBK TÁRA. 1898. 



^Táblák 

A határrám-fizetéseknél elfogadható aranyérmek tarifa-értéke és ai \W. 
deczember SS-án 90.402. az. alatt kiadott rendelettel meghatároxott pénxtiri 
értéke közötti különbözet kiazámitás&nu 

XI. TáblA 

a) az értékkOISnbözetnek kisz&niitására a koronaérték aranyéraéíiéL 





Fizető érték 


Fizető érték 




■^^^^ 






aranyforintokra 


osztrák érték- 










szóló fizetési 


ben az 1892. 


Külön 


iböset 




Korona 


kötelezettségek 


évi XVII. t.-cz. 








teljesítésénél az 


értelmében 










1892 évi XIX 












t.-cz. értelmében 


osztrák érték 


koronaérték 


osztrák érték | 


aranyforint 


frt 1 kr. 


K 


f 


frt 


Íl 


10 


1 
4-20 


) 
5 — 


1 


60 


1 

1 


80 


20 


8-40 • 


10 - 


3 


20 


1 i 


60 


30 


12-60 ; 


16 - 


é 


80 


2 , 


40 


40 


16-80 1 


20 - 


€ 


40 


3 


30 


50 


21— 1 


26 - 


8 


— 


4 


— 


60 


25-20 1 


30 - 


9 


60 


4 


80 


70 


29-40 1 


36 1 - 


11 


20 


6 


60 


80 


33-60 


40 - 


12 


80 


6 


40 


90 


37-80 


46 - 


14 


40 




20 


100 


42-- 


60 - 


16 


— 


8 


— 


aoo 


84-— 


100 - 


32 





16 





300 


126-- 


150 1 - 


43 


— 


24 


— 


400 


168- 


200 ' - 


64 


— 


32 


_ 


600 


210-- 


260 - 


80 


- 


40 


— 


600 


252--- 


300 - 


96 


— 


48 


— 


700 


294-- 


350 ' - 


112 


— 


66 




800 


336-— 


400 - 


128 


— 


64 


— 


900 


378-- 


450 - 


144 


— 


72 


— 


1.000 


420-- 


500 i - 


160 


- 


80 


— 


8.000 


840-- 


1.000 , - 


320 





160 


— 


8.000 


1.260-- 


1.500 , - 


480\ - 


240 


— 


4.000 


1.680-- 


2.000 1 - 


640 


— 


320 


— 


6.000 


2.100- - 


2.600 ' — 


800 


— 


400 


- 


6.000 


2.520•- 


3.000 - 


960 ! - 


480 


— 


7.000 


2.940-- 


3.600 - 


1.120 . - 


660 


— 


8.000 


3.360-- 


4.000 • - 


1JÍ80 — 


640 


— 


9.000 


3.780-- 


4.600 ' — 


1,440 — 


720 


— 


10.000 


4.200-— 


6.000 i - 

1 
1 


1.600 


1 _ 
1 

! 


800 


- 



Digitized by 



Google 



MAGTARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



417 



%MM. TálilA 

b) az értékkliBnMzehiek negállapiUsáni a fraiikérték araiiyénRéínél.*) 





Tarifaérlék 














az 1878. 


Pénztári érték nj 1892. 










deczember 
28-áui 71 914. 


évi deczember 28-án 
90.402. sz. alatt kelt 


Külön 


bözet 


Frank 


sz. alatt kelt 


rendelet szerint 










)*aT|f)p1pf 












j 


szerint 


koronaérlék 


osztrák érték 


koronaérték 


osztrák érték 


aranyforint 


K f 


frt kr. 


K 


f 


frt kr. 


5 


2 


4 


76 


^ 


38 




76 




38 


10 


4 


9 


52 


4 


76 


1 


52 


— 


76 


15 


6 


U 


28 


7 


14 


2 


28 


l 


14 


20 


8 


19 


04 


9 


52 


3 


04 


1 


52 


25 


10 


23 


80 


11 


90 


3 


80 


1 


90 


30 


12 


28 


56 


14 


28 


4 


56 


2 


28 


85 


U 


33 


32 


16 


66 


5 


32 


2 


66 


40 


16 


38 


08 


19 


04 


6 


08 


3 


Oi 


45 


18 


42 


84 


21 


42 


6 


84 


3 


42 


50 


20 


47 


60 


23 


80 


7 


60 


3 


80 


1 55 


22 


52 


36 


26 


18 


8 


36 


4 


18 


1 00 


24 


57 


12 


28 


56 


9 


12 


4 


56 


65 


26 


. 61 


88 


30 


94 


9 


88 


4 


94 


70 


28 


66 


64 


33 


32 


10 


64 


5 


32 


75 


30 


71 


40 


35 


70 


11 


40 


5 


70 


80 


32 


76 


16 


38 


08 


12 


16 


€ 


08 


85 


34 


' 80 


92 


40 


46 


12 


92 


6 


46 


90 


36 


85 


68 


42 


84 


13 


68 


6 


84 


95 


38 


90 


44 


45 


22 


14 


44 


7 


22 


100 


40 


95 


20 


47 


60 


15 


20 


7 


60 


200 


80 


190 


40 


95 


20 


30 


40 


15 


20 


300 


120 


285 


60 


142 


80 


45 


60 


22 


80 


400 


160 


380 


80 


190 


40 


60 


80 


30 


40 


500 


200 


476 




238 


— 


76 


— 


38 





600 


240 


571 


20 


2a5 


60 


91 


20 


45 


60 


700 


280 


666 


40 


333 


20 


106 


40 


53 


20 


800 


320 


761 


60 


381) 


80 


121 


60 


60 


80 


900 


360 


856 


80 


428 


40 


136 


80 


68 


40 


1.000 


400 


952 




476 


— 


152 


— 


76 





2.000 


800 


1.904 


— 


9.52 


— 


304 





152 





8.000 


1.200 


2.856 


— 


1.428 


— 


456 


— 


228 


— 


4.000 


1.600 


3W8 


— 


1.904 





608 





304 





. 5.000 


2.000 


4.760 


— 


2380 


— 


760 


— 


380 





6.000 


2.400 


5.712 


— 


2 856 


— 


912 


— 


456 





7.000 


2.800 


6.664 


— 


3332 


— 


1.064 


— 


532 





aotio 


3.200 


7.616 


— 


3808 


— 


L216 





608 


_„ 


9.000 


3.6 


8 568 


— 


4284 


— 


1.368 





684 





10.000 


4000 


9.520 




4.760 


~~ 


1.520 


— 


760 


— 


^. *) 


Jegyzet. A 


magyar 


vagy 


osztrák 


arán 


Y nyolcz 


forint 


OS egyet 


Llő 


; 20. fraol! 


.kai, a magyal 


' vagy 


sztrál 


L négyfo) 


rintos 


j «gyenlí 


í 10 


frankkal 





27 



Digitized by 



Google 



K *^^ 


MAGYARORSZÁGI RENDKI.KTEK TÁRA. 189S. 


■ 




■•.. 




!«:ilt. Tábln 




1 


K c) az értékkQlönbözetnek 


kiszámítására a német birodalmi érték 


aranyérméíMfl 






Tarifaérték 






^1 


^K/ 




az 1878. évi 


Pénztári érték az 1892. 




^H 






deczember 


deczember 28-án 90.402. 


Külön 


bözel ^1 






2S-áii 71.914. 


sz. alalt kell rendelet 






^K< 


Márka 


sz. alatt kelt 
rendelet 

szerinf 


szerint 




fl 






koronaéri ék 


oaztrák érték 


koronaérlék 


osztrák érié^H 


aranyforint 


K 1 f 


frt kr. 


K f 


frt Ikr.fl 


5 


2-47 


! 
5 


88 


2 


94 




94 




47 ■ 




10 


i'iíA' 


11 


76 


5 


88 


1 


88 


— 


^H 




15 


7-il 


17 


64 


8 


82 


2 


82 


1 


41 n 


^K*^ 


20 


9-88 


23 


62 


11 


76 


3 


76 


l 


S8^H 




25 


lá-35 


29 


40 


14 


70 


4 


70 


2 


3&H 




30 


t4-8á 


35 


28 


17 


64 


5 


64 


2 


89 ■ 




35 


17 á9 


41 


16 


20 


58 


6 


58 


3 


29 W 




40 


19-76 


47 


04 


23 


52 


7 


52 


3 


76 ■ 




45 


2á"23 


52 


92 


26 


46 


8 


46 


4 


íaH 




50 


24-70 


58 


80 


29 


40 


9 


40 


4 


70 ■ 




55 


á717 


64 


68 


32 


34 


10 


34 


5 


17 ■ 




GO 


29-Ö4 


70 


56 


35 


28 


11 


28 


5 


54 ■ 




65 


3á'H 


76 


44 


38 


22 


12 


22 


6 


11 ■ 


H|l;- 


70 


34-58 


82 


32 


41 


16 


13 


16 


6 


58 ■ 




75 


3705 


88 


20 


U 


10 


14 


10 


7 


05 ■ 




80 


39%5s! 


94 


08 


47 


04 


15 


04 


7 


59 ■ 




^5 


41-99 


99 


96 


49 


98 


15 


98 


7 


99^1 


^^^L' 


90 


44-46 


105 


84 


52 


92 


16 


92 


8 


46 ■ 




95 


46-93 


111 


72 


55 


86 


17 


86 


8 


03 ■ 




lm) 


49-40 


117 


60 


58 


80 


18 


80 


9 


40H 




20O 


98-80 


235 


20 


117 


60 


37 


60 


18 


80H 




300 


148-20 


362 


80 


176 


40 


56 


40 


28 


90 ■ 




400 


197 60 


470 


40 


235 


20 


75 


20 


37 


60 ■ 




500 


247 — 


688 


— 


294 


— 


94 


— 


47 


— ^1 




600 


296-40 


705 


60 


352 


80 


112 


80 


56 


40 ■ 




700 


345 80 


823 


20 


411 


60 


131 


60 


65 


80 ■ 




800 


3!»5 20 


940 


80 


470 


40 


150 


40 


76 


90 ■ 




900 


44Í-60 


1.058 


40 


529 


20 


169 


20 


S* 


60 W 




1.000 


494-— 


1.176 


— 


588 


— 


188 


— 


94 


— II 




2.000 


988-— 


2,352 


— 


1.176 


— 


376 


— 


188 


— ^1 


^^|k*' 


3.000 


1-482-— 


3,528 


— 


1.764 


— 


564 


— 


^Í3 


— ^1 




4.000 


1.976-— 


4.704 


— 


2.352 


— 


752 


— 


376 


"^1 




5.000 


2.470-- 


5 880 


— 


• 2.940 


— 


940 


— 


470 


" ^1 




6.000 


2.964-— 


7.056 


— 


3.528 


— 


t.128 


— 


564 


— ^1 




7.00.> 


3.458'— 


8.232 


— 


4116 


— 


1.316 


— 


658 


— ^^1 




8.000 


3.952- - 


9.408 


— 


47(34 


— 


1.504 


— 


752 


"^^1 




9.000 


4.146-- 


10584 


— 


5.292 




1.692 


— 


846 


.^—^1 




10.000 


4.94U- — 


1L760 




5.880 




1.880 




940 


l 


^^ 








Digitizedby VjO 


O^gH^I 


^^^^^^K k 








.^^á^ri 


dMJi^^l 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



419 



Xl%. TáMa 

d) az irtékkOI5nb'óz«tnek megállapítására a magyar vagy osztrák ¥«reta aranyoknál. 





Tarifaérték 


Pénztári érték az 1892. 








az 1878. évi 


deczember 28-án 90.402 


Külön 


bözet 




decz. 28-án 


sz. alatt kelt rendelet 


1 Arany 


71.írt4. sz. 




szerint 






alatt kelt 














rendelet 
szerint 


koronaérték 


osztrák 
érték 


koronaérték 


osztrák 
érték 


aranyforint 


K 


/ 


frt 


kr. 


K 1 f 


frt |kr. 


1 


4-74 


11 


29 


5 


6iVí 


1 


81 




1 
90V» 


2 


9-48 


22 


58 


11 


29 


3 


62 


1 


81 


1 3 


14-22 


33 


87 


16 


93Vi 


5 


43 


2 


71 Vt 


4 


18-96 


45 


16 


22 


58 


7 


24 


3 


62 1 


5 


43-70 


56 


45 


28 


22V« 


9 


05 


4 


52V2 


6 


28-44 


67 


74 


33 


87 


10 


86 


5 


43 


7 


3318 


79 


03 


39 


51 V» 


12 


67 


6 


33V2 


8 


37-92 


90 


32 


.i5 


16 


14 


48 


7 


24 


9 


42-66 


101 


61 


50 


80»/i 


16 


29 


8 


14V» 


10 


47-40 


112 


90^ 


56 


45 


18 


10 


9 


05 


11 


5214 


124 


19 


62 


09Vt 


19 


91 


9 


95V« 


1 12 


56-88 


135 


48 


67 


74 


21 


72 


10 


86 


13 


61-62 


146 


77 


73 


38V* 


23 


53 


11 


76V» 


14 


66-36 


158 


06 


79 


03 


25 


34 


12 


67 


15 


71-10 


169 


35 


84 


67 V» 


27 


15 


13 


57 Ví 


16 


75-84 


180 


64 


90 


32 


28 


96 


14 


48 


1 17 


80-58 


191 


93 


95 


96V2 


30 


77 


15 


38Vj 


18 


85-32 


203 


22 


10! 


61 


32 


58 


16 


29 


19 


90.06 


214 


51 


107 


25V2 


34 


39 


17 


19V2 


20 


94-80 


225 


80 


112 


90 


36 


20 


18 


10 


21 


99-54 


237 


09 


118 


54V* 


38 


01 


19 


oov« 


22 


104-28 


248 


38 


124 


19 


39 


82 


19 


91 


83 


109-02 


299 


m 


129 


83V« 


41 


63 


20 


81 Vi 


24 


113-76 


STfO 


96 


135 


48 


43 


44 


21 


72 


i ^ 


118-50 


282 


25 


141 


12Ví 


45 


25 


22 


62V« 


26 


12324 


293 


54 


146 


77 


47 


06 


23 


.53 


27 


127-98 


304 


83 


152 


41 V* 


48 


87 


24 


43V2 


28 


132-72 


316 


12 


158 


06 


60 


68 


25 


34 


29 


137-46 


327 


41 


163 


70V2 


52 


49 


26 


24Ví 


30 


14220 


338 


70 


169 


35 


54 


30 


27 


15 


31 


146-94 


349 


99 


174 


99Ví 


5Ű 


11 


28 


05Ví 


32 


151-68 


361 


28 


180 


64 


57 


92 


28 


96 


33 


156-42 


372 


57 


186 


28V2 


59 


73 


29 


86V2 


84 


16116 


383 


86 


191 


93 


61 


54 


30 


77 


85 


165-90 


395 


15 


197 


57 Ví 


63 


35 


31 


67 Ví 


36 


17064 


406 


44 


203 


22 


65 


16 


32 


58 


87 


175-38 


éJ7 


73 


208 


86V2 


66 


97 


33 


4&'h 


«38 


180-12 


429 


02 


214 


51 


68 


78 


34 


39 


39 


184-86 


440 


31 


220 


Wh 


70 


59 


35 


29Vi 


1 40 


189-60 


, 451 


60 


225 


80 


72 


40 


36 


20 



27* 



Digitized by 



Google 



[ , " 


420 


MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 


^ 






Tarifaérték 


Pénztári érték az 1892. 






1 






az 1878. évi 


deczember 28-án 90.401. 


KüUn 


K A « A i 


1 






decz. 28-án 


sz. alatt kelt rendelet 


zei m 




Arany 


71.914. sz. 
alatt kelt 


szerint 






1 










Ll 


5: 


- 


rendelet 
szerint 


koronaérlék 


osztrák 
érték 


koronaérték 


osztrák 
érték 


1 


aranyforint 


K \ f 


frt |kr. 


K 1 f 


frt 


íl 


1 


41 


194'3i 


462 


89 


231 


44'/* 


74 


J21 


37 


m 


1 




42 


199-08 


474 


18 


237 


09 


76 


02 


38 


01 ^H 




43 


203-82 


485 


47 


242 


73'/. 


77 


63 


38 


91'j^H 




44 


208-56 


496 


76 


248 


38 


79 


64 


39 


8S '^1 


^ í 


45 


213-30 


508 


05 


254 


02V2 


81 


45 


40 


79'^H 




46 


218-04 


519 


34 


259 


67 


63 


26 


41 


63 ^H 




47 


222-78 


530 


63 


265 


31 V» 


65 


07 


4S 


^3*1^1 




48 


227 52 


541 


92 


270 


96 


86 


88 


43 


44j^| 




49 


232-26 


553 


21 


276 


60Vs 


68 


69 


44 


^H^l 




50 


237-00 


564 


50 


282 


25 


90 


50 


45 


35-^1 




51 


241-74 


575 


79 


287 


89V* 


92 


31 


46 


l&V^I 




52 


246-48 


587 


08 


293 


54 


94 


12 


47 


06 ^M 




53 


251-22 


593 


37 


293 


18Ví 


95 


93 


47 


96'/^| 




54 


255-96 


609 


66 


304 


83 


97 


74 


48 


g7 ^^1 




55 


260-70 


620 


95 


310 


47^'2 


99 


55 


40 


77^^H 




56 


265-ii 


632 


24 


316 


12 


101 


36 


60 


^ /H 




67 


270-18 


643 


53 


321 


76^'i 


103 


17 


51 


58*^^1 




58 


TiVm 


654 


82 


327 


41 


104 


93 


6S 


49^1 


■, 


59 


279.66 


666 


11 


333 


5Ví 


106 


79 


53 


39>^H 




60 


28Í-40 


677 


40 


338 


70 


108 


60 


54 


30 ^1 


[.'. _ 


61 


289-14 


688 


69 


34^i 


34Ví 


110 


41 


55 


SO'iSB 




62 


293-88 


699 


98 


349 


99 


112 


22 


56 


11 ^M 


l 


63 


298-62 


711 


27 


355 


es'/í 


114 


03 


57 


01 '/iH 


\ 


64 


303-36 


722 


56 


361 


28 


115 


84 


57 


93 *^| 




65 


308-10 


733 


85 


366 


92'/* 


117 


65 


58 


8iViH 




66 


31284 


745 


14 


372 


57 


119 


46 


59 


73 ^1 




67 


317-58 


756 


43 


378 


21 •/« 


121 


27 


60 


63V^^| 


■; 


68 


322-32 


767 


72 


383 


86 


123 


08 


61 


54 ^1 




69 


327 06 


779 


01 


389 


50'/a 


124 


89 


*62 


44'/^| 




70 


331-80 


790 


30 


395 


15 


126 


70 


63 


35 ^^1 


, 


71 


336-54 


801 


59 


4O0 


79V» 


128 


51 


64 


S5MH 




72 


341-28 


812 


83 


406 


44 


130 


32 


65 


16^1 




73 


346 02 


824 


17 


412 


08V» 


132 


13 


66 


06^H 




74 


350-76 


835 


46 


417 


73 


133 


94 


66 


97 ^H 




75 


355-50 


646 


75 


423 


ZVh 


135 


75 


67 


87'lH 




76 


360-24 


8ö8 


04 


429 


02 


137 


56 


68 


78^1 




77 


364-98 


869 


33 


434 


66Vi 


139 


37 


69 


68*^1 


[ 


78 


369-72 


880 


62 


440 


31 


141 


18 


70 


59^1 


r 


79 


374-46 


891 


91 


445 


95V2 


142 


99 


71 


19'^| 


'* 


80 


379-20 


903 


20 


451 


60 


144 


80 


72 


40^1 




81 


383-94 


914 


49 


457 


Wh 


146 


61 


73 


30^,^1 




82 


388-68 


925 


78 


462 


89 


148 


42 


74 


21 ^U 




83 


393-42 


937 


07 


468 


53'/í 


150 


23 


H 


nv^l 


í; 


84 


398-16 


948 


36 


474 


18 


152 


04 


ík 


03 jU 


» 


85 


402-90 


959 


65 


479 


82 V» 


153 


85 


76 


dS'jH 


;• 


86 


407-64 


970 


94 


485 


47 


156 


66 


77 


83 ■ 








Digitizedby VjOG 


^ 


b: 






. .-.-■ i''-^! 






hagyarorszAgi rendeljetek tára. 1893. 



421 





— 




Tarifaérték 


Pénztári érték az 1892. 












az 1878. évi 


deczember 28-án 00.402. 


Külön 


böze t 








decz. 28-án 


sz. alatt kelt rendelet 






Arany 


71.9U. sz. 


szerint 










alatt kelt 










í 


k' 




rendelet 
szerint 


koronaérték 


osztrák 
érték 


koronaérték 


osztrák 
érték 




aranyforint 


A^ 1 f 


fit 


kr. 


K 1 f 


frt 


kr. 






87 


412-38 


982 


23 


491 


IVh 


157 


47 


78 


73V2 


il 


88 


.M7-12 


993 


52 


406 


76 


159 


28 


79 


64 


m 


- 8» 


4ür86 


1.004 


81 


502 


40Ví> 


161 


09 


80 


b4\'j 


-.' 


\' 


m 


426-60 


1.016 


10 


508 


05 


162 


90 


81 


45 




y. 


n 


431-34 


1.027 


39 


513 


69Ví 


164 


71 


82 


35»/2 






0d 


436-08 


1.038 


68 


519 


34 


166 


52 


83 


26 




' 


03 


440-82 


1.049 


97 


524 


98V» 


168 


33 


84 


I6V2 






n 


41556 


1,061 


26 


530 


63 


170 


14 


85 


07 






96 


450-30 


1.072 


55 


536 


27 Vs 


171 


95 


85 


dVh 




K 


96 


455-04 


1083 


84 


541 


92 


173 


76 


86 


88 


/ 




97 


459-78 


1.095 


13 


547 


56 Va 


175 


57 


87 


78V2 






98 


464-52 


1.106 


42 


553 


21 


177 


38 


88 


69 






99 


469-26 


1.117 


71 


558 


85»/2 


179 


19 


89 


59Ví 






100 


474-— 


1.129 


— 


564 


50 


181 


— 


90 


50 






20O 


948'— 


2.258 


— 


1.129 


— 


362 


— 


181 


— 






aoo 


Í.422 — 


z.3&r 


— 


L693 


50 


543 


— . 


271 


50 






400 


1.896-— 


4.516 


— 


2,258 





724 


— 


362 


— 






500 


2.370-— 


5.645 


— 


2.822 


50 


905 


„„ 


452 


50 






600 


2.844-- 


6.774 


— 


3.387 


— 


1.086 


— 


543 


— 






700 


3.318'- 


7.903 


— 


3.951 


50 


1.267 


_^ 


633 


50 






800 


3 792 — 


9.032 


— 


4.516 


— 


1.448 


— 


724 


— 






900 


4.226-— 


10.161 


— 


5.080 


50 


1.629 


— 


814 


50 






1.000 


4.740- - 


11.290 


— 


5.645 





1.810 


. — 


905 


— 






2.000 


9.480-- 


22.580 


— 


11.290 





3,620 


— 


1.810 


— 






3.O0O 


14,220-- 


33.870 


— 


16.935 





5.430 


..^ 


2.715 


— 






4.000 


18.960-— 


45.160 


— 


22 580 





7-240 


— 


3 620 


— 






5.000 


23'700- ~ 


56.450 


— 


28.225 





9.050 


— 


4.525 


— 






6.000 


28.440- 


67.740 


— 


33.800 


— 


10.860 


— 


5.430 


— 






7.000 


33.180-- 


79.030 


— 


39.515 


— 


12.670 


— 


6.335 


— 






8.000 


37.920 — 


90.320 


— 


45.160 





14.480 


— 


7.210 


— 






9.000 


42.660-— 


101.610 


— 


50.805 





16.290 


— 


8.145 


— 


- 


; 


10.000 


47.400-— 


112.900 




56.4.50 




18.100 




9.050 





























Digitized by 



Google 



422 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



S9. 

A m. kir. pénzttgymlnisternek 45.065/1892. számú kür- 

rendelete, 

a váltókövetelésekből eredő kamatjövedelem 
után kivetendő tőkekamatadó tárgyában. 

Több kereskedelmi és iparkamara az iránt emelt 
panaszt, hogy a nem kamatozó váltókövetelések után is 
kivettetik a tőkekamatadó. 

Ily panaszok megelőzése és egyöntetű eljárás elérése 
végett a következőket rendelem: 

Minthogy azokban a jegyzékekben, melyeket a kir. 
biróságok az előttük beperesitett és telekkönyvileg nem 
biztosított váltókövetelésekre vonatkozólag havonkint a 
kir. pénzügyigazgatóságokhoz beküldenek, semmi oly ismérv 
nem foglaltatik, melynek alapján a kereskedelmi váltókat a 
tőkeelhelyezés czéljából kibocsátott váltóktól megkülönböz- 
tetni lehetne : meghagyom a kir. pénzügyigazgatóságoknak 
(kir, adófelügyelönek), hogy ezen váltókövetelések kamat- 
jövedelmeit csakis abban az esetben vonják tőkekamatado 
és megfelelő általános jövedelmi pótadó alá, ha az e rész- 
ben felhívandó váltólulajdonos a beperesitett követelések- 
nek kereskedelmi váltón alapuló természetét esetről-esetre 
Igazolni nem képes. 

Budapesten, 1893. évi január hó 29-én. 

Wekerle, a. k. 



Digitized by V^jOOC" 



MAGYARi>RSZÁÜl RENDELETEK TÁRA. 18^. 423 



30. 

A m. klr. pénzttgymlnlsternek 9040. számú körren- 
delete, 

mely szerint az 1893. évre kivetett házadó 
érvénynyel bir az 1894. és 1895. évekre is. 

A közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. 
11. §-ának 3. a) pontja értelmében a házado három év 
tartamára való érvénynyel lévén kivetendő, felmerült kéte- 
lyek eloszlatása végett kijelentem, hogy az 1892. évi 
október hó 19-én 73.094. szám alatt kelt rendelet^') 3-ik 
pontjának megfelelőleg, 1893. évre kivetett házbér- és 
házosztály-adó — az 1883. évi XLIV. t.-cz. 12. §-ában 
megállapított megszorításokkal — az 1894. és 1895. évekre 
is érvénynyel bir. 

Budapesten, 1893. évi február hó 5-én. 

Wekerle, s. t 



») Lásd: »Magy. Rend. Tárn« 1892. évf. 2881. lap. 



Digitized by CjOOQ IC 



424 MAGYARORSZÁGI RBNDKUSTEK TÁRA. 189S. 



8L 

A BL klr. pénzttgyministeniek 13.426. síimú kSrrei- 

delete, 

gyógyászati czélokból a gyógyszerészek ré- 
szére adómentes felhasználásra engedélyez- 
hető évenkinti szeszmennyiség átalányozása, 
és egyes szereknek adómentesen beszerzett 
nem-denaturált szeszből való előállitásának 
eltiltása tárgyában. 

A szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. t-cz. 106. §-a 
alapján az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértöleg 
rendelem, a mint következik: 

I. Adómentes nem denaturált szesz gyógyászati czé- 
lokra, az adómentes használatra szánt szesz tárgyában a 
szeszadótörvény végrehajtása iránti utasítás E. mellékleté- 
ben kiadott szabályzat IV. 9. pontjában foglalt feltételek 
mellett átalányképen jövőre legfeljebb az alább meghatá- 
rozott mennyiségben engedélyezhető: 

1. 10.000 lélekszámot meg nem haladó községekben 
levő gyógyszerészek részére 2 hektoliter alkoholmennyiség ; 

2. 10.000 lélekszámot meghaladó, de 50.000 lélek- 
számot meg nem haladó községekben lévő gyógyszerészek 
részére 4 hektoliter alkoholmennyiség; 

3. 50.000 lélekszámot meghaladó községekben lévő 
gyógyszerészek részére 6 hektoliter alkoholmennyiség. 

A pénzügyministerium fentartja magának, hogy láto- 
gatottabb fürdőhelyekre nézve, a beigazolt szükséglet ese- 
tében, az átalányozást esetről-esetre, a gyógyszertár szék- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDKI-KTEK TÁRA. 1898. 425 

helyén levő lakosság számára való tekintet nélkül is, 
azonban csakis a 6 hektoliterben megállapított legnagyobb 
mennyiség mérvéig engedélyezze. 

Az igy megszabott alkohohnennyiségek ama legnagyobb 
mennyiségeknek tekintendők, melyeknek keretében a labo- 
ratorimn-könyv alapján kimutatott évi szükséglet arányá- 
ban gyógyászati czélokból adómentes felhasználásra az egy- 
évi átalány meghatározandó. 

Az évi szükségletnek átalányképen való meghatáro- 
zása esetében is kötelesek a gyógyszerészek a pénzügyi 
közegeknek a laboratórium-könyvekbe való betekintést meg- 
engedni. 

Ha egyes gyógyszerészek gyógyászati czélokra adó- 
mentes nem denaturált szeszt nagyobb mennyiségben szük- 
ségeinek, mint a mely mennyiség a gyógyszertár szék- 
helyére való tekintettel, a fentebbiek szerint legnagyobb 
mennyiségként meg van szabva, és ha az illető gyógy- 
szerész az átalánykép való engedélyezés igénybe vehetése 
czéljából önként meg nem elégednék a székhelyének meg- 
felelő legnagyobb mennyiséggel: ez esetben az illető leg- 
nagyobb mennyiséget meghaladó alkoholmennyiség adó- 
mentes felhasználásra az átalányozás kizárásával, az idézett 
szabályzat IV. 1 — 8. pontjaiban foglalt határozmányok 
pontos betartásának és a 6. pontban előirt feljegyzés 
ázabatos vezetésének kötelezettsége, valamint azon további 
feltétel mellett engedélyezhető, hogy az évi szükséglet 
hitelt érdemlő módon kimutattatik, illetőleg igazoltatik. 

n. A nem denaturált szesznek a gyógyszertárakban 
történő adómentes felhasználásánál megkülönböztetendők : 

<^) a gyógyszerek (pharmaceuticus szerek), vagyis az 
olyan szerek, melyeknek tartása és eladása, tekintet nélkül 
arra, vájjon azok a magyar gyógyszerkönyvben fel van- 
nak-e véve vagy sem, csakis gyógyszertárakban van meg- 
engedve; és 

Digitized by CjOOQ IC 



45ft MAGYARORSZÁGI KENÜKLE I'EK TÁRA. 1893. 

h) olyaa szerek, melyek a gyógyszertárakon kivül is 
eladásra kerülnek. 

A gyógyszerekre nézve alkalmazást nyernek az adó- 
mentes használatra szánt szesz tárgyában kiadott szabályok 
I. 1. pontja második bekezdésében, valamint az 1890. évi 
június hó áü-án 70.094. szám alatt kiadott körren- 
di^lot ama lialározmányai, melyekhez képest a gyógyszeré- 
szeknek nincsen megengedve, hogy az adómentesen be- 
szerzett nem denaturált szeszt olyan készítmények eló- 
állítására használják fel, melyek tisztán vagy felhigitott 
állapotban emberi élvezetre is alkalmasak. E határozmány 
értelmében a magyar hivatalos gyógyszerkönyv bi^n felvett 
gyógyszerek közül a következők: 

1. tinctura absynthií composila, 

2. tinctura cinnamomi, 

3. tinctura chinae composita, 

4. tinctura chinae simplex — adómentesen beszer- 
zett szeszből elő nem állíthatók és pedig tekintet nélkül 
arra, hogy azokat orvosi vény alapján vagy a nélkül szol- 
gáltatják ki. 

A magyar hivatalos gyógyszerkönyvben fel nem vett 
gyógyszerekre nézve fentartja magának a pénzügyminister, 
hogy kétség esetén, egyetértőleg a m. kir. belügyminister 
úrral, hatílrozzon a felett : vájjon azok élvezeti czikkek 
gyanánt használhatók-e vagy sem. Egyelőre a következő 
szereknek: Spiritus anisi, Spiritns carvi, Spiritus juniperi, 
Spiritus menthae piperitae. Tinctura aiirantii cortieis. 
Tinctura calamí aromatící (Tinctura acori) és Tinctiira 
vanillae, az adómentesen beszerzett nem denaturált szesz- 
ből való készítése már most eltiltatik. 

A mi ama szereket illeti, melyeknek kézi elánisitáía 
nem tarlatolt kizárólag a gyógyszerészek részére feiui* 



Digiti 



zedbyGoOgte"'^ 



'^Jíá^U 



-wítí: 



MAGYARORSZÁGI KUNDELKTEK TÁRA. 1898. 4Í7 

ezekre nézve szabályként áll az, hogy ezen szerek a gyógy- 
szerészek által adómentesen beszerzett szeszből egyáltalán 
elő nem állíthatók. 

Ezek közé számitandók a diaeteticus szerek, mint pl. 
gyomorcseppek, keserű tinctura (gyomortinctura stb.) és 
mindennemű cosmeticus szerek, mint pl. szájvizek, fog- 
cseppek, a mennyiben azok nem rendes orvosi vény utján, 
tehát nem az egyes alkatrészek mennyiségének megjelö- 
lése mellett, hanem csak a szokásos elnevezés megjelölé- 
sével, mint pL anatherin-szájviz, Popp-féle szájviz, Botot- 
féle szájviz stb. rendeltetnek. 

A gyógyászati czélokra adómentesen felliasználható 
évi alkoholmennyiségek megállapításánál, vagyis a vonat- 
kozó feljegyzésnek és a laboratórium-könyvnek e czélból 
történő megvizsgálása alkalmával kihasítandók azok a 
szeszmennyiségek, melyek a fenti tilalom alá eső szerek 
előállítására lettek felhasználva. 

Budapesten, 1893. évi február hó 21-én. 

Aminister helyett: 

Márffy Ágost, a. k. 

b. államiitkár 



Digiti 



ized by Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1893. 



88. 

k m. Ur. pénzttgyminlster által 13.031. síim alatt kt* 

adott ssabálysat, 

a galván úton aranyozott valódi huzalok, 
fonadékok és az ezekből előállított készárúk 
arany tartalmának ellenőrzésére vonat- 
kozólag. 

(A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pémögy- 
ministerével egyetértőleg megállapitva.) 



1. §. 

A galván úton aranyoaott valódi huzalok és fona- 
dékok arany tartalmának ellenőrzése a tűzi úton meg- 
aranyozottaktól eltérőleg utólagosan történik és kötelesek 
a huzal (paszomány) gyárosok a galván úton megaranyo- 
zott valódi huzalokat és fonadékokat csürlőkre felgombo- 
lyitva finomsági tartalmuk megvizsgálása és megjelölés 
végett a fémjelző hivatalnak bemutatni. 

Azok a huzalgyárosok, kik a galván úton aranyozott 
huzalokat és fonadékokat maguk dolgozzák fel készárúkká 
(sujtás, paszomány, zsinór és egyéb fonott, illetőleg szö- 
vött árú), az illetékes fémjelző hivatal által külön 
engedély mellett feljogosíthatok, hogy sürgős megrende- 
lések esetén s megfelelő fémhitelesitett huzalanyag- 
készlet hiányában a kizárólag e czélra előállított huzal 
és fonadék egy részét a fémjelzö hivatalnál való bemu- 
tatás, illetőleg fémjeleztetés nélkül is feldolgozhassák; 



Digitized by 



Google 



MAGyARORSZAGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 439 

teljes felelősséggel tartoznak azonban, hogy az ekként 
feldolgozott huzalanyag aranytartalma mindenkor eléri a 
törvényszabta legalsóbb finomsági fokozatot. 

Kötelesek egyszersmind az emiitett kivételes enge- 
délylyel ellátott iparvállalatok a nem fémjelzett huzalok 
és fonadékok feldolgozását a rendes tizemből teljesen 
elkülönitett helyiségekben eszközöltetni, és ebbeli szándé- 
kukat a munka megkezdése előtt legalább 24 órával az 
illetékes fémjelzö hivatalnak esetről-esetre bejelenteni. 

Elkülönitett helyiségek és berendezések hiányában 
megengedhető, hogy a nem fémjelzett huzalanyagnak 
gépekkel való feldolgozása a rendes üzemi helyiségekben, 
de hivatalosan megjelölt s megszámozott gépeken történ- 
hessék ; köteles lévén ez esetben a gyáros a bejelentés 
alkahnával pontosan kijelölni azokat a gépeket, melyeken 
a munkát végezni. kivánj a. 

A bejelentés az illető vállalat költségén rövid úton 
(akár szóbelileg, akár irásbelileg) történhetik, ha az illeté- 
kes fémjelzö hivatal helyben van; különben pedig távirat 
által foganatosítandó. E bejelentést, előbbi esetben a 
fémjelzö hivatal irásbelileg igazolja, utóbbi esetben 
távirdai vevény szolgál igazolvány gyanánt. 

A fémjelző hivatalnak jogában áll, egyes iparválla- 
latoknak az emiitett engedélyhez egyéb feltételeket is 
szabni, különösen pedig a fémhitelesités mellőzésével 
feldolgozható huzal és fonadék maximális mennyiségét 
(pl. a feldolgozott összes huzalanyagoknak negyedével, 
felével) megállapitani. 

Nemcsak joga, hanem szigorú kötelessége a fém- 
jelző hivatalnak a szemletartásra vonatkozólag érvényben 
levő szabályok (fémjelzési törvény 65. és 72. §.) alkal- 
mazásával a fémhitelesités nélkül munkába vett huzalok 
és fonadékok finomságát ellenőrizni, és e szerint a szövő- 



Digitized by 



Google 



430 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

' székeken s egyéb gépeken elotalíHI huzalanyag, Talamint 

az abból készített vagy munka alatt levő árúk finomsági 

J' tartalmát, esetleg próbadarabkák vétele mellett megvizs- 

- gálni. Megjegyzendő azonban, hogy e vizsgálat alapján 

fémjelzésnek helye nincs. 

Ha az emiitett kivételes engedélylyel ellátott ipar- 
vállalatok részéről a bejelentés szabályszerűen megtörtént. 
a nem fémjelzett huzalok feldolgozhatók, és ha a munka 
folyama alatt ellenőrzési szemle nem is tartatott, az elő- 
.-• állított gyártmányok és iparczikkek árúba bocsáthatók. 



A belföldön galván úton aranyozott huzalok és fona- 
dékok finomsági tartalmának ellenőrzése arra szorítkozik, 
vájjon azok a törvényszerúleg megállapított legalsó (hat 
és fél — hét ezredrész) finomsági fokot elérik-e 1 mely 
esetben a csürlök belföldön galván úton aranyozott 
valódi hivatalos megjelöléssel láttatnak el. 

Valódi arau} ózott (ezüst) huzalok és fonadékoknak 
gyártása 6Y2 ezredrésznél kisebb aranytartalommal nin- 
csen megengedve. 

3. §. 

A huzalgyárosok kötelesek valódi ezüst rúdjaikat 
egy centiméter vastagságig, mint eddigelé, állami, vagy 
pedig hivatalos zár alatt álló magánhuzal húzón hiva- 
hivatalos felügyelet alatt kinyújtani, kílogrammonkint 
2 frtnyi díj lefizetése mellett; a galván úton megaranyo- 
zandó ezüst huzalok és fonadékok minden kilogramm 
súlya után azonban még 20 krajczárnyi ellenőrzési áí} 
fizetendő. 

Az 1. §. második és negyedik kikezdésében emlitetí 
gyárosok ezen 20 krnyi díjt az ezüst rudak kinyiijtása 



Digitized by 



Google 



»^^VÍ^ 



MAGVARGRSZAía RENDELETEK TÁRA. 1893. 431 

alkalmával fizetendő 2 frt díjjal egyidejűleg a kinyújtott 
összes ezüst mennyiség után tartoznak lefizetni. 

4. §. 

A huzal (püszomány) gyárosoknak szabadságában 
áll a tűzi úton megaranyozott valódi huzalokat és fona- 
dékokat galván úton felülaranyozni. 

A hivatalos felügyelet alatt tűzi úton aranyozott és 
kinyújtott valódi huzalok azonban, ha galván úton tör- 
tént felülaranyozás folytán, magasabb finomsági fokot 
értek is el, a fémjelzö hivatal által e magasabb finom- 
sági fokozatnak megfelelő jelzéssel nem lesznek ellá- 
tandók, de megengedtetik, hogy az . ilyen huzalok és 
fonadékok a tűzi úton történt aranyozás finomsági fokát 
jelző számjegy mellett, »galván úton felülaranyozott « 
megjelöléssel elárúsittassanak. 

A galván úton folülaranyozott huzalok és fonadékok 
utólagos vizsgálat alá nem esnek. 

A valódi fonadékok egyoldalú aranyozása is meg- 
engedtetik, úgy azonban, hogy a törvényszabta legals6 
finomsági fokozat szigorúan betartassék. 

5. §. 

A külföldről behozott valódi huzalok, fonadékok és 
az ezekből előállított árúk finomságának vizsgálata (mint 
a 2. §-nál) arra szorítkozik, vájjon azok a megállapított 
legalsó (6V2 — 7 ezredrész) finomsági fokot elérik-e? 

Külföldi gyártmányoknál azonban az aranyozás mód- 
szerének meghatározása az ellenőrzés tárgyát nem képezi ; 
e szerint tehát a galván úton történt aranyozás meg- 
jelölése is mellőztetik és csak »külföldön aranyozott 
stb.<K jelzéssel láttatnak el. 



Digitized by 



Google 



43á MAGYARORSZÁGI REWELETBK TÁRA. 1898. 

6. §. 

A belföldön galván úton aranyozott huzalt és fona- 
dékot csak oly csürlökre felgombolyitva szabad forga- 
4omba hozni, melyeken a huzalgyáros neve be van sütve 
és a felgombolyitott huzal vége ugyancsak a gyá^o^ 
pecsétjével van lepecsételve. 

7. §. 

A liivataloá finomsági jelzés, mely a magyar koro- 
nából és »Belf. galv. aranyozott valódi« köriratból áll. 
a vastagabb huzalok és fonadékoknál függő ólompecséttel 
vékonyabbaknál pedig a gyáros pecsétje mellett lenyo- 
mott viaszk pecséttel történik. 

8. i 

A külföldről behozott huzal- és fonadék-csürlók, 
melyeken a külföldi gyáros neve besütve, vagy a huzal 
végén alkalmazott pecséten kitüntetve legyen, a 7. J. 
szerint a külföldi huzalok és fonadékokra megállapitott 
jelzéssel, mely a magyar koronát ábrázolja, ezen kör- 
irattal: »Külf. aranyozott valódid jelöltetnek meg. 

9. §. 

A hivatalos szemlék alkalmával különösen arra kell 
figyelemmel lenni, hogy a raktáron lévő összes csOrlök 
ólomba vagy pecsétviaszba nyomott hivatalos jelzéssel 
és a gyáros pecsétjével ellátva legyenek, és levett ólom 
vagy feltört viaszk pecséttel minden nemből (tekintve a 
finomságot, huzalvastagságot és a fonadékok ktüönféle 
fajait) egynél több csürlőt tartani nem szabad. 

Ez a megszorítás nem vonatkozik az 1. §. 2-ik és 
4?-ik kikezdésében emiitett gyártási helyiségekben feldol- 
gozás végett tartott csürlökre. 



Digitized by 



Google 



F 



MAGYARORSZÁGI RKNDELKTKK TÁRA. 1893. 433 



10. §, 
A liuzalgyáros, ki galván úton aranyozott, illetőleg 

tűzi és galván úton aranyozott valódi huzalt állit elő, 
köteles a termelt huzalokról és fonadékokról hivatalos 
ellenőrzés mellett hiteles könyvet vezetni. 

Ennek szigorú betartására azok a gyárosok is köte- 
leztetnek, kik az 1. §-ban emiitett külön engedélylyel 
birnak. Ezek a könyvbe minden egyes alkalommal be- 
; vezetni tartoznak: a fémhitelesités nélkül munkába vett 
[ galván úton aranyozott valódi huzal és fonadéknak 
mennyiségét, az előirt bejelentés foganatosításának idő- 
pontját (napját, óráját) és azon czéget, vagy fél nevét, 
kitől a sürgős megrendelést vették. 

11. §. 

Ha a fémjelző hivatalnál csürlőkre felgombolyitva 
fémhitelesités és jelzés végett bemutatott, galván úton 
aranyozott valódi huzalok és fonadékok finomsági tar- 
talma a törvényszerű legalsó fokozatot sem éri el, abban 
az esetben a belföldön előállított huzalok és fonadékok- 
kal a fémjelzési törvény 30-ik és 31-ik §-aiban, a kül- 
lőidről behozott huzalokkal és fonadékokkal pedig a 
íémjelzési törvény 61 -ik és 62-ik §-aiban foglalt határo- 
zatok értelmében kell eljárni. 

Ha a szemlék alkalmával oly csürlők találtatnak, 
melyek hivatalos jelzéssel ellátva nincsenek, valamint 
olyanok, melyek a gyáros pecsétjével lepecsételve nincse- 
nek: azon büntetések alkalmazandók, melyek a tűzi úton 
aranyozott valódi huzalokra nézve [(73—79. §.) vannak 
megszabva. 

Ha pedig az 1. §. második és negyedik kikezdésében 
körülirt kivételes engedélylyel ellátott gyárakban oly 



Digitized by 



Google 



434 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189ii. 

valódi aranyozott huzalok és fonadékok találtatnak, me- 
lyek a törvényszabta legalsó (672 — 7 ezredrész) finom- 
sági fokot nem érik el: e kihágás az árú elkobzása 
mellett 100 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbirsággal 
való büntetést és esetleg a kivételes engedély elvonását 
vonja maga után. 

Ha e szabályzat 1. §-ában foglalt határozatok elle- 
nére a fémhitelesités nélkül munkába vett huzalok és 
fonadékoknak feldolgozása nem elkülönített helyiségekben 
vagy nem a hivatalosan megszámozott és a bejelentés 
alkalmával kijelölt gépeken történnék; ha továbbá a 
munka kezdetének szigorúan megkivánt bejelentése elmu- 
lasztatnék, végül, ha a gyáros a 10. §. értelmében veze- 
tendő hiteles könyvet egyáltalán nem, vagy megbizhat- 
íanul s nem az előirt módon vezetné, az 1. §. 2. és 
4. kikezdésében körülirt engedély már az első alkalom- 
mal is elvonható, de okvetlenül elvonandó e kihágások 
bármelyikének ismétlődése esetén. 

12. §. 

Az eladáskor kiállitott számlákban a huzal vagy 
fonadék aranyozásának módszere (galván úton történt 
aranyozás) is kitüntetve legyen; ezen szabály be nem 
tartása a fémjelzési törvény 75. §-ában meghatározott 
büntetéssel sujtatik. 

Jelen szabályzat 1893. évi márczius hó 1-én lép 
hatályba. 

Budapesten, 1893. évi február hó 26-án. 
A minister helyett: 

Lukács Lá8£lö, 8. k. 

államtitkár. 



Digiti 



ized by Google 



-^^^: 



MAGYAKORSZÁGi RtXOELETEil TÁKA. 1898, 435 



83. 

A vallás- és köxoktatásttgyi m. klr. minlsternek 1. siám 

alatt ad I. Budapest íö- és székváros, ad n. valamennyi 

torvényliatóságl |oggal felrnházott város kSzSsségéhez 

intézett rendelete, 

a mozgással járó játékoknak ahazai iskolák- 
ban és az ifjnság körében való meghonosítása 

tárgyában. 

Ad /., 11. A szellemi erő nagy mértékű igénybe 
vétele, melyet a jelenkor követelményei az ifjúság iskolai 
képzésénél szükségessé tesznek, — továbbá a modern 
életviszonyokból származó számos egészségellenes behatás, 
az iskolai hatóságoknak kötelességévé teszi, hogy a fejlődő 
iQuság testi nevelésére fokozott gondot és figyelmet for- 
dítsanak. 

Iskolai törvényeink és szabályaink értelmében a test- 
gyakorlat ugyan kötelező tantárgy csaknem az összes 
iskolákban. A tantervekben és utasításokban gondoskodva 
van arról, hogy a testgyakorlatok megtalálják a megillető 
helyet az oktatásban. Az állam és számos más iskola- 
fentartó elismerésre méltó áldozatkészséggel tornacsarnokokat 
és tornahelyeket létesített és rendezett be, melyek lehetővé 
teszik az ifjúságnak egész éven át tartandó erélyes testi 
képzését. 

E&ek az intézkedések azonban csupán a tantervszerű 
tornaoktatásra vonatkoznak. Napról-napra erősebbé válik 

28* 

Digitized by CjOOQ IC 



% yr^'V.^w^^^^'T^síP^cK^PS^^ 



436 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 

azon meggyőződés, hogy a testi nevelésről valu ezen gon- 
doskodás, bármily becses és nélkülözhetetlen, magában 
véve még sem elegendő arra, hogy ellensúlyozza az ifjú- 
ság iskolai szellemi igénybevételét és biztositsa a helyes 
irányú nevelés által követelt minden oldalú összhangzo 
kiképeztetést. Bizonyára nem ok nélkül az elhanyagolt 
testi nevelésnek tulajdonítanak oly jelenségeket, melyek 
az ifjúságnál aggodalmat keltő nagy mértékben mutat- 
koznak. Ilyenek az ifjúság természetellenes, korai érett- 
sége, a gyermekekhez való szórakozások iránt tanúsított 
közömbösség, a felnőttek utánzása viselkedésben és fog- 
lalkozásokban, tiltott élvezetek hajhászása. Noha az ilyen 
beteges jelenségeknek okát első sorban az életben és 
társadalmi rendben kell keresni, mégis kétségtelen, hogy 
az iskolában végzett fárasztó szellemi munka, a sok hely- 
benülés, az erélyesebb testi nevelés által gyakorolt ellen- 
súlyozás nélkül előmozdítja ama veszélyes jelenségek fejlő- 
dését és terjedését. 

A külföldön tett tapasztalatok és a hivatott szakkörök 
véleménye szerint a mozgással járó játék azon eszköz, a 
mely alkalmas arra, hogy az ifjúság lankadtságát eltün- 
tesse, testét és lelkét felfrissítse, a gyermekkoron túl is 
megőrizze az ifjúságnál annyira kívánatos és szükséges 
elfogulatlanságot és vidámságot, és távol tartsa a káros 
korai érettséget. 

Elődeink jól ismerték a játék nagy jelentőségét. 
Korábbi nemzedékeknek örömét és szórakozását képezte. 
De a megváltozott életviszonyok a családi életet sem 
hagyták érintetlenül, nagyobb városokban pedig csaknem 
lehetetlenné tették az ifjúságra nézve, hogy ezen leg- 
inkább hozzá illő élvezetnek hódoljon. Ennek folytán mind- 
inkább kivész a játékhoz való hajlam és az ifjúság meg 
van fosztva egy igen becses nevelési eszköztől. 



Digiti 



ized by Google - 



^^ 



MAGYARORSZÁGI RENDRLBTEK TÁRA. 1898. 437 

Ily körülmények között az iskolának és a társada- 
lomnak vált kötelességévé a mozgással járó játékot ápolni, 
gyakorlását lehetővé tenni s előmozditani. Főképen a 
nagyobb városok kedvezőtlenebb egészségügyi viszonyai 
között élő ifjúságnak van legégetőbben szüksége arra, 
hogy a szabadban való játszás által visszanyerje a szűk 
lakásokban eltünedező testi ruganyosságot és frisseséget. 

Az első teendő : megfelelő játszóhelyeket létesiteni? 
a hol az ifjúság szabad óráiban üdülést és szórakozást 
találhasson. Az ideális állapot az volna, hogy minden 
iskola mellett legyen játszótér. Ezt azonban nagy városok- 
ban ahg lehet kivinni, miért is itt néhány közös játszó- 
térrel kell megelégednünk. Az ily tér a tanulók számához 
mért terjedelemmel, tiszta levegőjű környezetben, szelek 
ellen védett helyen lehetőleg pázsittal boritva és fákkal 
árnyékolva legyen. Ne feküdjék fél óránál távolabb a gyer- 
mekek lakásaitól. 

Második teendő a játszóhelyeknek kellő módon való 
felhasználását biztositani. E részben különféle intézkedések 
tehetők, legczélszerűbb azonban, ha a tanárok és tanítók 
fogják kezökbe venni az ügyet, az ifjúságot játékra tanítani, 
s a játék ideje alatt erkölcsi tekintetben felügyeletet gya- 
korolni. Egyelőre még a játékban való részvétel az ifjúság 
szabad elhatározására bizandó, s minden kényszer mellő- 
zendő. Meg vagyok győződve arról, hogy ha meg lesz 
adva a mód és alkalom a játékra, akkor az iránta való 
kedv is csakhamar fel fog ébredni, s az ifjúság kényszer 
nélkül is belé fog merülni ezen neki való foglalkozásba. 

Az itt felmerülő kérdésekre nézve felvilágositás nyer- 
hető dr, Dollinger Gyula és Suppan Vilmosnak az ifjúság 
testi neveléséről irt jelentéseiben (Budapest, 1891. Eggen- 
berger kiadása. Ára 80 kr.). Szándékom egyébiránt az, 
hogy mihelyt néhány központi helyen játszóterek fognak 



Digitized by 



Google 



. -r'^'^*sr^:»^ :rí^ -:ír'5--^-r'»&^-» ' -' - .- - , . *'%^)e\í^ 



438 KAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

rendelkezésre állani, és a játékok meghonosításával a 
kezdet első nehézségei le lesznek küzdve, a Németország- 
ban íidvösnek bizonyult eljárás példájára nálunk is tanárok 
és tanitók számára rövid ideig tartó játék- tanfolyamok 
rendeztessenek. 

Ezúttal csak arra szorítkozom, hogy az elörebocsátot- 
tak alapján a közönség figyelmét ezen fontos ügyre 
irányitsara s felkérjem, hogy mindenek előtt a szükséges 
játszóhelyeknek mily módon való létesítését tegye meg- 
fontolás tárgyává. A tőke, melyet a közönség a játszó- 
helyekbe fektet, gazdagon meg fogja hozni kamatait az 
ifjúságnak erösebbé, egészségesebbé és erkölcsösebbé 
tételében. A játékkedv, melyet beoltunk az ifjúságba. 
áldásos hatást fog gyakorolni az egész nemzetre; hozzá 
fogja szoktatni a serdülő nemzedéket ahhoz, hogy a testi 
mozgást életszükségletnek tekintse, és űzését nélkülözhe- 
tetlennek érezze. Teljes bizalommal a közönség hazafias 
áldozatkészségébe, számitok arra, hogy a millenaiura 
emlékére létesíteni szándékolt intézmények sorában a 
játszóhelyeknek is helyet fog adni. 

Ad L Egyúttal kijelentem, hogy a közönség által a 
helybeli községi és állami iskolák közös használatára át- 
engedendő egyik játszótért ugy óhajtanám felszerelni és 
berendezni, hogy az a fő- és székvárosban tartandó 
országos tornaversenyek, továbbá a meghonosítani szán- 
dékolt játék- ver senyék czéljaira is szolgáljon. Hajlandó 
vagyok ezen játszótérnek állandóan körülkerítése és ülés- 
sorokkal, karzatokkal ellátása költségeihez megfelelő állam- 
segélylyel hozzájárulni s lehetővé tenni, hogy a millenniumi 
kiállítás évére tervezett országos tornaverseny már a léte- 
sítendő állandó versenytéren legyen megtartható. Felkérem 
a közönséget, hogy ezt a körülményt a játszóterek meg- 
választásánál figyelembe venni, s egyúttal az állandó ver- 



Digitized by 



Google 




MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 439 

senytér költségeihez való hozzájárulását is megfontolás 
tárgyává termi sziveskedjék. 

Ad i., IL Ezek után felkérem a közönséget, hogy 
ezen irányban folytatandó tárgyalásai eredményéről és a 
hozandó határozatokról annak idején hozzám jelentést 
tegyen. 

Budapesten, 1893. évi február hó 7-én. 

Qt. Csákj Albio, %. k. 



DigitizedbyCjOOQlC . 



*:>'- 
t - 



^. r A7;i^ -' r ^ • • ^ - • , ■ ^.r^^Z^fZ^féf- 



f^' 440 MAGYARORSZÁGt RENDELETEK TÁRA, 1893. 



34. 

A vallás- ós ktfsoktatásttgyi magyar klr. miiilsteniek 

49.561/1892. szám alatt az állami elemi Iskolai tanitó- 

és tanitónöképezdék felttgyeletévei megbízott klr. tu- 

letttgyelökhöz Intézett rendelete, 

az állami tanitó- és tanitónöképzö intézetekre 
vonatkozólag az 1890/91. tanévi állapotrólföl- 
terjesztett igazgatói zárójelentések tárgya- 
lásából kifolyólag felmerült észrevételek 

tárgyában. 

Az 1891. évi jmiius hó 5-én 24.325. szám alattkell 
rendeletem folytán az állami tanitó- és tanitónöképzö in- 
tézetek 1890/91. tanévi állapotáról hozzám felterjesztett 
igazgatói zárójelentések beható tárgyalás alá vétetvén, az 
egyes intézetekre nézve felmerült észrevételeket illetőleg 
már külön-külön intézkedtem. 

A jelentések arról tesznek tanúságot, hogy az állami 
képző intézetekben a tanulmányi állapot általánosságban 
kielégitö, hogy az összes hivatott tényezők kevés kivétel- 
lel dicséretreméltó buzgalommal és odadással azon mun- 
kálkodnak, hogy ez intézetekben ugy az elméleti, mint a 
gyakorlati kiképeztetés mentől magasabb színvonalra emel- 
tessék és tökéletessé tétessék. A jelentésekből kitűnik. 
hogy a törvényben megszabott kellékek mindenik intézet- 
ben megvannak és ha hiányok vannak, azok nem oly 
természetűek, hogy a tanári testületek sikeres működését 
megakasztanák. Mindazonáltal azon leszek, hogy a jelen- 



Digitized by CjOOQIC 



iálíl 



MAGYARORSZÁGI KENDEÍ.BTKK tARA. 1893. 441 

tésekben nyilvánult és szükségesnek elismert kivánságokat 
2t rendelkezésemre álló eszközök mérvéhez képest teljesitsem. 
A jelentések tanulmányozása alkalmával felmerült 
általános természetű észrevételekből kifolyólag szükséges- 
nek látom a következőket elrendelni: 

1. A képző intézetekkel kapcsolatos osztatlan gya- 
korló iskolákban a legtöbb helyen csak négy évfolyam 
van, miután kivált nagyobb városokban csak nehezen 
lehet találni az V. és VI. évfolyamba növendéket. 
Ez a körülmény a gyakorló iskolát és vele együtt 
a képezdei növendékek gyakorlati kiképeztetését annyi- 
ban fogyatékossá teszi, a mennyiben az utóbbiak 
nem kapják meg a teljes osztatlan népiskola képét 
és gyakorlatát, azonfelül sohasem gyakorolhatják magu- 
kat azon tantárgyak tanításában, melyek a tanterv 
szerint csak az V. és VI. osztályban fordulnak elő. Ez^ 
okból felhívom a kir. tanfelügyelöséget, hasson oda, hogy 
a mennyiben az még meg nem történt, a gyakorló isko- 
lában legalább az V., lehetőleg a VI. osztály is beállil- 
tassék. 

2. Tapasztaltatott, hogy némely intézetnél oly folyó- 
iratokra történik előfizetés, melyek a tanitóképzéssel és 
a képezdében tanított tantárgyakkal nincsenek összefüg- 
gésben; továbbá helyenként nagy számmal járatnak jelen- 
téktelen és az illető képezde vidékétől is távol eső tan- 
ügyi lapokat. Miután a könyvtárak gyarapitására rendel- 
kezésre álló összegekből csak állandó becscsel biró mun- 
kák és oly folyóiratok szerzendők be, melyek a képezdei 
oktatásra megkívántatnak, szükségesnek látom az intéze- 
tek igazgatóinak figyelmökbe ajánlani, hogy a megrende- 
léseknél a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. 

3. Felhívom a kir. tanfelügyelőséget, hogy az 
igazgatónak hagyja meg, miszerint a könyvtár és szertárak 



Digitized by 



Google 



442 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

gondozását állandóan kisérje figyelemmel, a képezdék 
igazgatásáról szóló szabályrendelet 22. §-a g) pontja 
értelmében a gondozással megbízott tanárokat az örize- 
tükre bizolt gyűjteményekről, számoltassa, s a netalán 
hanyag gondozásból eredt károkról az igazgatótanácsnak 
tegyen jelentést, mivel máskülönben az ily károkért, ha 
csak későn derülnek ki, az igazgató fog felelősségre vonatni. 

4. Tapasztaltatott, hogy a gyakorló iskolákban sok 
helyt oly tankönyvek használtatnak, melyekliez nincsenek 
vezérkönyvek. Ezt nem lehet helyeselni, mivel ez esetben 
a tanítójelöltek már a képző intézetben megszokják, hogy 
vezérkönyvek nélkül tanítsanak, a mi a népiskolai okta- 
tás helyes és módszeres folyamatára nincsen jó befolyás- 
sal. Ennélfogva hívja fel az igazgatót, hogy a gyakorló 
iskolában használandó tankönyvek megválasztásánál arra 
ügyeljen, hogy azokhoz engedélyezett vezérkönyvek áldja- 
nak rendelkezésre, azonfelül, a mennyiben az még meg 
nem történt, a képezdei » növendékek ne csak a gyakorló 
iskolában használt népiskolai tankönyvekkel, hanem egy- 
általában a jobb fajta könyvekkel főleg a vezérköny- 
vekkel megismertessenek. 

5. A tanitóképezdék tantervében már ki van mondva, 
hogy a III. és IV. osztály növendékei által tartandó gya- 
korlati tanításokon és az ezeket követő megbeszéléseken 
lehetőleg az illető szaktanárok is jelen legyenek. Tapasz- 
talván, hogy a tanterv ezen követelménye nincsen min- 
den intézetben megvalósítva, szükségesnek látom ugy a 
tanító-, mint a tanítónöképzők tanítótestületeit arra ezúttal 
figyelmeztetni. 

6. Végül a kezdetben emiitett rendeletemmel kiadott 
utasításhoz pótlólag kimondani kívántam, hogy az igaz- 
gatók által az intézet állapotáról teendő jelentésekben a 
megfelelő helyen a következő dolgokról is tétessék említés : 






Digiti 



zedby Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 443 

a) A tanárok (tanitónök) képesítésének minősége, a 
tantárgy- és munkafelosztás, az egyes tanárok ál- 
tal ellátott heti órák összege. 

b) A gyakorló iskola általános óraterve; a fennálló 
tantervtől való eltérések indokolása. 

c) A bevégzett tananyag általános megemlítésénél 
főleg az okok, melyek egyik-másik rész elhagyását 
tették szükségessé; az Írásbeli dolgozatok száma. 

il) A tanulók gyakorlati kiképzésénél az egy-egy III. 
és IV. osztályú növendék által tartott gyakorlati 
tanítások száma, úgyszintén a népiskola egy-egy 
osztályában és tantárgyából tartott tanítások száma. 

e) A tanárok elfoglaltsága az intézeten kivűl. 

f) Az igazgató által a tanárok leczkéin tett látogatá- 
sok számszerinti kimutatása. 

A mennyiben az intézet állapota nem változott, az 
igazgató a zárójelentésben a megelőző évről tett jelenté- 
sére hivatkozhatik ; úgyszintén, ha értesítő adatott ki, 
nem szílkséges, hogy az abban foglalt adatok a zárójelen- 
tésben ismételtessenek. 

Erről a kir. tanfelügyelőséget előlidézett rendeletem 
kapcsán továhbi eljárás végett azzal értesítem, hogy el- 
várom, miszerint a zárójelentések felterjesztése alkahnával 
a kir. tanfelügyelőség is elmondja az intézetben tett 
tapasztalatai alapján felmerülő észrevételeit. 

Budapesten, 1893. évi február hó 8-án. 

Gr. Csáky Albin, s. k. 



Digiti 



ized by Google 



\y ' ^ '^H^ü wv. •■'-^f **i«pf"9^j|iik5::»»i*' 



444 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. I89E 



35. 

A vallás- és közoktatásttgyi magyar klr. minlsternek 
55.711/1892. szám alatt valamennyi tankerületi kir. fő- 
igazgatósághoz intézett rendelete, 

a középiskolai izraelita tanulóknak a szom- 
bat-napokon és a többi zsidó-ünnepnapokon 
az irás és rajzolás alól való fölmentése tár- 
gyában. 

A középiskolai izraelita tanulóknak a szombati és 
más ünnepnapi irás és rajzolás alól való felmentése tár- 
gyában 1890. évi október hó 29-én 47.880. szám alatt 
kelt rendeletemet az eljárás egyszerűsítése czéljából oda- 
módositom, hogy ezentúl e felmentést mind a gym- 
nasiumokban, mind a reáliskolákban maga az igaz- 
gató fogja megadni és pedig minden eddigi helyi meg- 
szorítás és egyéb feltétel nélkül, egyedül a szülőknek az 
aláírásra nézve hatóságilag igazolt Írásbeli kérvénye alapján. 

E mellett azonban továbbra is érvényben marad 
emiitett korábbi rendeletemnek azon határozata^ hogy a 
felmentett tanuló az illető leczkeórában felmentettsége 
daczára jelen tartozik lenni, s ha lehetséges, pl. a meny- 
nyiségtanhál,, szóbeli feleletre fel is hívható, sőt a rajzo- 
lásnál mindannyiszor a rajzolandó tárgy szóbeli értelme- 
zésére is. Ha az osztály kizárólag feladat-irással vagy 
rajzolással van elfoglalva s magyarázat nem fordul elö, a 
felmentett tanuló ez idő alatt ugyané tantárgyak elméleti 



Digitized by 



Goo 



' s^r-' 




MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA, 1893. 445 



I vagy értelmező leczkéiböl examinálandó, vagy ismétlő tanu- 
|Mssal tartozik foglalkozni. Minthogy szépirási óra hetenkint 
^csak egyszer tartatik, akként kell intézkedni, hogy az ily óra 

Bombatra ne essék. A felmentett tanulók egyéb órákon 

IQQál behatóbban vizsgálandók meg. 

Miről a főigazgatóságot további eljárás végett értesítem, 

Budapesten, 1893. évi február hó 15-én. 

Gr. Csáky Albin, s. k. 



f 






M 



Digiti 



zedby Google 



• ^'^^u 



446 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 



36. 

A ni. kir. belttgymlnlsternek 13.808. ssám alatt Tála- 
mennyi törvényhatósághoz Intézett körrendelete, 

a maszlag elárusilásának korlátozása tár- 
gyában. 

» 

Tapasztaltatott, hogy a maszlag, a melynek haszna- 
lata a halászati törvény (1888. évi XIX. t.-czikk 23. §. 
e) pontja) által tiltva van, gyakran orvhalászatra használ- 
tatik; továbbá hogy ugyanazon anyaggal a sört is hami- 
sitani szokták. 

Tekintettei arra, hogy a maszlag a benne foglalt 
picrotoxin folytán az erős hatású mérgekhez tartozik, a 
mennyiben az heves mérgezési tüneteket, söt halált is 
okozhat: a felmerülhető veszélyek és szerencsétlenségek 
elhárítása czéljából szükségesnek mutatkozik, miszerint 
annak elárusittatása és forgalma, a mely a kereskedé- 
sekben különben is csekély, már csak a halászati törvény 
tilalmának, valamint a sör meghamisittatása meggátol- 
hatásának eredményesebb ellenörizhetése végett is, korlá- 
tozásnak vettessék alá. 

Ennélfogva a kereskedelemügyi és földmívelésűgyi 
ministeriumokkal egyetértöleg, úgyszintén az orsz. köz- 
egészségi tanács szakvéleménye alapján ezennel elrendelem, 
hogy a maszlagnak csakis a droguisták által való elárusit- 
tatása engedtetik meg, s annak eltartása, elárusitása, vala- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 447 

mint kiszolgáltatása körül a mérgekre nézve fennáJlö sza- 
bályok a mérvadók. 

Erről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő intéz- 
kedés végett értesítem. 

Budapesten, 1893. évi február hó 23-án. 
A minister helyett: 



B. Jósika s. k., 

államtitkár. 



Digitized 



by Google^ 



•A" 

448 MAGYARORSZÁGI RENDEl-ETEK TÁRA. 1895. 



3?. 

A m. kir. belttgyministernek 5856. szám alatt valameniTi 
vármegyei törvényhatósághoz Intézett körrendelete, 

a fenyegető cholera-veszélylyel szemben 
teendő előkészületek tárgyában. 

Minthogy a hazánkban ezidőszerint tejesen megszűnt 
cholera azon körülmény folytán, hogy Oroszországban még 
mindig nem szűnt meg teljesen, nálunk is megújulhat, 
kitörésének megakadályozására és teij édesének mentől 
szűkebb határok közé szorithatása okáért, de az ország 
közegészségügyének általános javítása végett is szükséges- 
nek tartom a következőket elrendelni: 

1. Mindenek felett a legerélyesebben intézkedjék a 
vármegye közönsége, hogy a köztisztaság előmozdittassék 
és folytonosan fentartassék. Névszerint pedig ügyeljen 
arra, hogy az utczák, lakások, udvarok s a közhelyek 
tiszták legyenek, városokban az ámyékszékek és pöcze- 
gödrök kora tavaszszal kitisztittassanak, s a városok szemét- 
gödreinek tartalma hetenkint kihordassék. Falukon a trágya 
utczára s nyilvános helyekre le ne rakassék, s az udvarokon 
a kutaktól lehetőleg távol elhelyeztessék. 

Miután falukon a kutakhoz itatásra járó marha annak 
környékét sárrá tapossa, ennek megakadályozására a kutak 
közvetlen környéke, a hol arra való kavics van, kikavicso- 
landó, a hol pedig kavics nincs, kővel, vagy téglával 
kiburkolandó. 

A községeken átfutó utak sánczai kitisztitandók, s 
ezek vizeinek állandó lefolyása biztosítandó. 



Digiti 



zedby Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 4i9 

A nyilvános helyeken, mint községházak, iskolák, 
vendéglök, kávéházak, korcsmák, vasúti indóházak és hajó- 
állomások árnyékszékei éber figyelenmiel kisérendök, kivá- 
lóan tisztán tartandók és a legolcsóbb s aránylag igen jó 
fertőtlenítő szerrel, a mésztejjel (egy kilo oltatlan mésziiez 
apródonkint négy kilo vizet adva, s igy a meszet meg- 
oltva, sűrű mésztejet kapunk) rendesen fertőtlenitendők. 

A köztisztaságnak egyik igen nagy hátránya az, hofry 
falukon nincs árnyékszék, s a nép még ott sem érzi annak 
szükségét, a hol anyagi körülményei ilyenek felállitását 
minden nehézség nélkül megengedik. Ez okból elrendelem, 
hogy azon vidékeken, a hol egyszeiTlbb ámyékszékek fel- 
állítására a kellő eszközök megvannak, ott az árnyékszékek 
felállítására a lakosságot bírság terhe alatt kötelezze ; a hol 
pedig a nép szegénységénél fogva ez egyelőre ki nem 
vihető, legalább minden ház udvarának legyen e czélra 
saját kíilön gödre, hogy a szükség esetén a fertötleniteni 
való együtt legyen. 

2. Hogy a lakások levegője tisztán tartassék, már 
most intézkedjék, hogy falukon minden ablak nyitható 
legyen, minden lakás belül tavaszszal kimeszeltessék, s 
következetes erélylyel igyekezzék a lakások általános javi- 
tására. 

3. Kiváló gondját képezze a hatóságnak az egész- 
séges tiszta ivóvíz. Városokban a kutak be legyenek fedve, 
faluban pedig minden kút vas-keresztpánttal ellátott veder- 
rel biijon, hogy senki saját edényét sem a kútba, sem a 
vederbe be ne márthassa. Nyilt kutak közelében a mosás 
szigorúan eltiltandó. A hol patakok vizét használja a lakos- 
ság ivásra vagy főzésre, ott az udvarok vizének és trágya- 
lének a patakba való bocsátása meg nem engedhető. Hol 
lassabban, folyó, vagy épen álló nagyobb tavak vizét hasz- 
nálják italul, ott nagyobb számú községi kutak ásatását 

29 



Digiti 



ized by Google 



m 



450 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

rendelje el a vármegye közönsége haladék nélkül, ho^^'v 
mire a melegebb évszak bekövetkezik, a számzs/ig beálltával , 
veszélyessé válható állóvizek nélkülözhetők legyenek, mert 
bánnennyire rossznak tartsa is a nép ily helyütt a kutak 
vizét, mégis tisztább az, mint a különben használtatni 
szokott állóviz, a melyben a legkülönfélébb szerves anyagok 
rothadnak. 

Mocsaras vidékeken, hol a viz köztudomásúlag rossz, 
valamint ott, hol nagyobb folyók vizét használják italul. 
a viznek használat előtti felfőzése és kihütése, valamint 
szűrése ajánlandó. Epyszerü szűrőkészülékül dupla fenekű 
ú^j hordó ajánlandó, * melynek felső feneke át van lyuk- 
gatva, s mely e felett tiszta kavics-, homok- és faszén- 
réteggel van megtöltve. Csakhogy az ilyen szűrők rend- 
kivfll tisztán tartandók s a viz szűrésére szolgáló kavics, 
homok és faszén gyakran kimosandó és kicserélendő. 

Nagyobb városok figyelmét újabb szűrőkészülékekre 
külön fogom felhívni. 

4. A piaczi rendőrség fokozottabb erélylyel gyakor- 
landó, ugy az élelmi czikkek előállitásával vagy elárusilá- 
sával foglalkozó üzletek felügyelete is. 

5. A vendéglők, kávéházak és korcsmák zárórájának 
meghatározása iránt a viszonyoknak megfelelőleg intéz- 
kedjék. 

6. Éber ügyelem tárgyát képezzék a vágóhidak és 
mészárszékek, hogy azok mindig tiszták legyenek. 

Vágóhidakon a hús lemosására folyóvizet használni 
tilos, s ezért a hol a vágóhidnál kút még nem volna, 
ilyennek ásatása azonnal elrendelendő. 

7. Városokban, de kisebb községekben is, hol ipart 
űznek, a műhelyek rendszerint nem felelnek meg a köz- 
egészség feltételeinek. Ezeket havonkint egyszer vizsgál- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 451 

tassa meg, s a talált rendetlenségek elhárítása tárgyában 
a legszigorúbban intézkedjék. 

8. Rendkívüli fontossággal bir a rongytelepek gondos 
felügyelete. Ezek nyilvántartandók s folytonosan ellen- 
őrizendők. 

9. Intézkedjék a vármegye közönsége, hogy minden 
nagyobb, 1000 lakoson felüli községben állittassék, illetve 
béreltessék alkalmas helyiség az elkülönithetö betegek 
elhelyezésére, kisebb községekben pedig legyen e czélra 
alkalmas ház kijelölve, a melyben az első otthon nem 
ápolható betegeket elhelyezni lehessen és gondoskodjék 
arról is, hogy e helyiségekben a keUö felszerelés és szük- 
séges ápolási személyzet szükség esetén rögtön meglegyen. 

10. Ott, hol gyógyszertár vagy közönségesebb fertőt- 
lenítő szereket áruló üzlet nincs, gondoskodjék a hatóság, 
hogy oltatlan mész a község házánál készletben tartassék, 
hogy szükség esetén azt, illetve az abból készült mész- 
tejet fertőtlenítésre használni lehessen. 

A forró gőzzel való fertőtlenítés, mely egyike a leg- 
biztosabb fertőtlenitő módoknak, egyszerű mindenütt elő- 
állítható készülék segedelmével következő módon hajtható 
végre: 

Nagy fémbogrács (üst) fölé akkora hordót helyezzünk, 
hogy annak karimája az üst szélén feküdjék s az üstöt 
bezárja. A hordó alsó fenekét számos lyukkal megfúrjuk, 
másik, felül düó fenekét kiveszszük s jól záró borítékokkal 
fedjük be a hordót. A hordóba rakjuk a fertőtlenítésre 
szánt tárgyakat (ne nagyon összetömve!), az üstöt pedig 
félig, kétharmadig vízzel megtöltjük s az üst alá tüzet 
rakunk. A hol az üst a hordón fekszik, nedves ruhával 
körülkötjük, hogy a hordót valamennyire lezárjuk. A mint 
a víz erősen forr, gőz támad, a mely keresztülmegy a 
hordó lyukain, a hordóban fekvő tárgyakon s felül, a 

29* 



Digitizedby 



Google 



'■^T 



452 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 

hordó fedője alól erősen előtör, fúj. üy módon legalább 
^/2 — ^/4 óráig kell felül a gőznek áxamodni, akkor a hordót 
leemelhetik, a tárgyakat kiszedhetik, szárithatják, szellőz- 
tethetik. Ezután a hordót csakhamar megint új tárgyakkal 
lehet megrakni s a desinficiálást folytatni lehet. 

A hol lokomobil vagy lokomotív van, ott ebből 
bocsátható gőz (felülről!) valamely alkalmas szekrénybe, 
hordóba, a melybe a fertőtlenítésre szánt tárgyakat raktuk; 
de ne feledjük, hogy a gőznek sokáig és erősen kell 
beáramodni s a szekrény, hordó tartalmát jól át kell 
járni, hogy a fertőztelenités valóban sikeres legyen. 
A szekrényből, hordóból ép oly erősen kell kifelé tódulni 
a forró gőznek ^/2—^/á órán át, a mily erősen másfelől 
abba belebocsátjuk. 

Gőzzel desinficiálhatjuk a posztóruhát s egyéb nem 
mosható ruhát, a vánkosokat, tollat, a matraczokat, a 
matraczszőrt, paplanokat, pokróczokat, útitáskát, kendőket. 
Írásokat, leveleket stb. Ellenben nem lehet gőzzel desín- 
ficiáhai (mert megromlik) a bőrt, a prémet, enyvezett 
dolgokat. 

11. Járványkor, járványközeledtekor, de járványmentes 
időben is, a közegészségügy első feltétele az orvosi negély 
közelsége ; legyen tehát gondja a vármegye közönségének, 
hogy az üresedésben levő rendszeresített orvosi állások 
betöltessenek. S hogy oda, a hová körorvosok nem kap- 
hatók, szüRség esetén járványorvosokat küldhessek, szó- 
lítsa fel most újból a vármegye közönsége az összes, sem 
hatósági, sem községi hivatalos állásban nem lévő magán- 
orvosokat,hogy ki hajlandó közülök 8 frt napidíj (szigorlóknak 
és sebészeknek 6 frt), az oda- és visszautazás költségeinek 
megtérítése, a fuvar kiszolgáltatása és az 1876 : XIV. 
t.-czikk 87. §-ában a netalán hátramaradó családjának 
részére biztosított kedvezmény mellett, szükség esetén 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK tArA. 1898. 453 

járványorvosi állást vállalni? Azok jegyzékét 3 külön 
kimutatásban a szerint, a mint bárhol az egész országban 
vagy csak a törvényhatóság területén vállalkoznak járvány- 
orvosokul, nekem folyó évi márczius hó 20-áig mutassa be. 

12. Végül idejekorán gondoskodjék a vármegye közön- 
sége, hogy hullaszállitó kocsik áUjanak rendelkezésre és 
a hullaházak megfelelő karban legyenek. 

Ezek után figyelmeztetve a vármegye közönségéi, 
hogy a múlt évben 78.771. és 80.483. számok [alatt kelt 
utasításokban a fent elrendeltek bővebb körülírását találja, 
felhívom a vármegye közönségét, hogy ezen rendeletemet 
minden főszolgabíróval, rendezett tanácsú város polgár- 
mesterével és azok utján minden községi elöljáróval szó 
szerint közölje, a megyei hivatalos lapban tegye közzé és 
ezen rendelet értelmében haladéktalanul teljes erélylyel 
járjon el, utasítsa a szolgabírákat, illetve a rendezett 
tanácsú városok polgármestereit, mint I. fokú egészség- 
ügyi hatóságokat, hogy szakközegeikkel a reájuk bizott 
terűletet bejárva, rendeleteinek foganatosításáról magának 
szigorú ellenőrzés által pontos meggyőződést szerezzen; 
a törvényhatósághoz netalán beérkezendő felebbezéseket 
soron kívül lehető gyorsasággal intézze el ; a hanyagságot, 
késedehnezést vagy rosszindulatot tanúsítottak ellen kérlel- 
hetlen szigorral járjon el s azokat az 1876. évi XIV. 
t.-czikk, esetleg az 1879 : XL. t.-czikk értelmében vonja 
felelősségre ; azon ügyekben pedig, melyekben egymagában 
anyagi erő hiányában vagy más okból kellőleg intézkedni 
képes nem lenne, megkeresésével egyenesen hozzám for- 
duljon. Mindezekről pedig s névszerint az általam jelzett 
irányban talált hiányokról s azok mi rnódoni elhárításáról 
pontonként hozzám legkésőbb f. évi április hó 15-éig 
részletes és szabatos jelentést tegyen. 

Végül megjegyzem, hogy a mennyiben kiküldendÖ 

Digitized by VjOOQIC 



■; s: .' • ^ "*• -^'♦^■'isqitt- wjfwy» '^js^ 



454- MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1898. 

szakközegeim utján annak tudomására jutnék, hogy e^^es 
hatósági vagy végrehajtással megbízott közegek kötelességük 
teljesítése körül mulasztást tanúsítottak volna és szakközegem 
a közhelyeket, vágóhidakat piszkosaknak, a kutakat s azok 
környékét rendetlen állapotban levőknek, a műhelyeket 
túlzsúfoltaknak és tisztátlanoknak találná s nem találna 
az első betegek elkülönitésére alkalmas helyiségei, a 
község házánál oltatlan meszet, a falukon nyitható abla- 
kokat, ugy az illető mulasztó közegekkel szemben a hatás- 
körömbe utalt eszközök teljes szigoníval fogok eljárni. 

Budapesten, 1893. évi február hó 28-án. 

Hieronymi. ^ k. 



i 



Digitized by 



Goo 



it 



:-»)!:^^^'^^r "' " • •; ' •/ "7' -' 



MAGYARÜKSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1898. 455 



38. 

A m, kir. belttgyministernek 4185. szám alatt valamennyi 
törvényhatósághoz intézett körrendelete, 

a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtásáról 
és a pénzbíintetésekböl befolyó összegek fel- 
használásáról szóló 1892. évi XXV 11. t.-czikk 
végrehaj tása tárgyában. 

A fogház- és elzárás-büntetés végrehajtásáról és a 
pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználásáról szóló 
1892. évi XXVII. t.-cz. — mint arra már muIt évi 
deczember hó 27-én 3858/kih. szám alatt kelt körrendele- 
temmel is a törvényhatóság figyelmét felhívtam — az 
1881. évi LXVI. t.-czikk 4. §-a értelmében folyó évi 
január hó 3-ik napján hatályba lépett. 

I. Ezen törvényczikk 1. §-a azt rendeli, hogy a köz- 
igazgatási hatóságok által megállapított fogház- és elzárás- 
büntetés rendszerint a bírósági fogházakban hajtassék 
végre, és csakis addig, mig a bírósági fogházak megfele- 
löleg kiépíttetnek, kivételképen hajtassék az végre a külön 
közigazgatási fogházakban. 

Nehogy tehát a közigazgatási foglyoknak a bírósági 
fogházak felügyelői által eszközlendö átvételénél esetleg 
nehézségek vagy zavarok forduljanak elő, a birói hatalmat 
gyakorló közigazgatási hatóságok ezúttal hatályosan figyel- 
meztetendök. hogy a fogházak és börtönök kezelése tár- 
gyában 1874. évi 696. szám alatt kiadott szabályrendelet- 
nek I. és II. részét módosító 1880. évi augusztus hó 9-én 



Digitized by CjOOQ IC 



456 MAGVA RORSZÁGl RENDELETEK TÁRA. 1893. 



2016/eln. szám alatt kelt igazságügymiaisteri körrendelet 
3-ik. illetőleg 4. §-a értelmében — a személyes szabadság 
megóvásának kiváló fontosságára való tekintettel — múl- 
hatatlanul szükséges, hogy a közigazgatási hatóságok az 
általuk előzetesen letartóztatott, vagy elzárás-büntetésre 
jogerősen elitélt egyének átkisértetése alkalmával az elő- 
zetes letartóztatást kimondó közigazgatási határozatot, vagy 
az elzárás-büntetést megállapitó közigazgatási, Ítéletet a 
birósághoz vagy ügyészséghez hiteles kiadványban és 
pedig az Ítéletet a jogerőre emelkedési záradékkal ellátva 
áttegyék. 

n. Az 1892. évi XXVII. t.-czikk 2. §-a elrendeli, 
[- hogy a közigazgatási hatóságok a közigazgatási úton 

?^ elitéltek eltartásából a bírósági fogházakban felmerült költ- 

í: séget a szabályrendeletileg megíUlapitott fejenkénti és 

r.- • naponkénti mennyiségben az igazságügyi tárczának me*:- 

^. téritik. E részben a birói hatalmat gyakorló közigazgatási 

!• - hatóságok figyelmeztetendők, hogy azon letartóztatottakéri, 

[^ a kik a fogházi áUami élelmezést nem veszik igénybe, 

^ fejenkint és naponkint tiz krajczár, azokért pedig, a kik 

• az állami élelmezést igénybe veszik, fejenkint és naponkint 

^. huszonhat krajczár lesz az igazságügyi tárczának továbbra 

^y is — úgy, a mint eddig történt — megtérítendő és hogy 

í ezen megtérítés ezentúl is az 1880. évi 26.842/1879. 

^. számú igazságügyministeri körrendelet értelmében lesz 

eszközlendő. 

in. Az 1892. évi XXVII. t.-czikk 3. §-a szerint jövő- 
ben mindennemű pénzbüntetések, tehát a közigazgatási 
t! hatóságok által megállapítottak összegei is — hacsak az 

i^*^ Ítélet alapjául szolgált törvény, vagy ministeri, törvény- 

hatósági és városi szabályrendelet másként nem intéz- 
kedik — az igazságügyministerium kezelése alá bocsá- 
tandók. A törvény ezen rendelkezése által a pénzbüntetések 



Digitized by 



Google 



ppffir^ 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1?<9:{. 467 



kezelésére nézve helyreállítja azon állapotot, a mely az 
1887. évi VIII. t.-czikk életbeléptét megelőzőié}^ fennállott. 
Ennélfogva a pénzbüntetések beszáUitása, kezelése és 
elszámolása tárgyában 1887. évi 40.056. szám alatt kiadott 
belögyministeri körrendeletet hatályon kivül helyezem s e 
helyett — 1893. évi január hó 3-ától, mint az 1892. évi 
IXVn. t.-cz. hatálybaléptének napjától száraitva — az 
1880. évi 38.547. szám alatt kibocsátott körrendelethez 
mellékelt s a pénzbüntetések behajtására és kezelésére 
vonatkozó utasítást, nevezetesen az annak 12. §-ában 
kurvonalozott eljárást újból érvénybe léptetem; miért is 
a számadások 1893. évi július hó l-étől kezdve már az 
igazságügyministeri számvevőséghez terjesztendök fel. 

IV. Az 1892. évi XXVII. t.-czikk, mint már fentebb 
is jeleztem, 1893. évi január hó 3-ik napján lépett 
hatályba; az ezen naptól fogva már befolyt s ezentúl 
befolyandó pénzbüntetési összegek — a törvény 4. §-;ínak 
Í3 megfelelöleg — a »büntetóspénzek országos alapja« 
javára szállitandók be a kir. adóhivatalba: megjegyez- 
letvén, hogy a » közigazgatási fogházak és tolonczházak 
létesítésére befolyt pénzbüntetések alapja« további gyarapi* 
tása folyó évi január hó 2-ik napjával megszűnt. 

Miről a törvényhatóságot további eljárás végett érte- 
sítem. 

Budapesten. 1893. évi márczius hú 6-án. 

Hieponymi, s. k. ' 






Digitized by CjOOQ'IC 



458 MAGYARORSZÁGI RENDEI-ETEK TÁRA. 1^03. 



39. 

A m. kir. belttgyminlsternek 10.395. uám alatt vala 
mennyi törvényhatósághoz Intézett körrendelete, 

a diphteritis elfojtása és terjodésónek niesr- 
gátlása tárgyában. 

Az ország számos vidékén részben szórványosan, 
részben járványosán uralgó, egész gyermek-nemzedékekel 
a kiirtás veszélyével fenyegető roncsoló toroklob (diphthe- 
ritis) terjedésének a lehetőség szerint gátat kivánván vetni, 
meghallgattam az országos közegészségi tanácsot, melynek 
jelentéséből kiderül, miszerint kétséget nem szenved, hogy 
a roncsoló toroklob terjedésének oka első sorban a^on 
lanyhaságban keresendő, a melylyel a hatóságok és köz- 
ségi elöljáróságok az e tárgyban ismételve kiadott kormány- 
rendeletek végrehajtása körill eljárnak: miért is annak 
kijelentése mellett, hogy a reám háramló felelősségnél 
fogva az e részbeni mulasztók ellen a legnagyobb szigorral 
fogok eljárni, a következőket rendelem: 

1. Minden roncsoló toroklobban történt megbetegedés, 
a hotogség mcgállapitásától számi tott 24 órrin belül a hely- 
hatóságnak bejelentendő, mely a szükséges óv- és gyógy- 
intézkedések haladéktalan megtétele iránt intézkedni tar- 
tozik, s e mellett a veszélyes eset előfordultát az I. fokú 
egészségügyi hatóságnak is bejelenti. 

E végből mindazon törvényhatóságokban, a hol az 
utóbbi 3 hónapban roncsoló toroklob eset merült fel, a 
betegség bejelentésének kötelezettsége s a bejelentés el- 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 459 

mulasztásának bekövetkezendő megtorlása megfelelő módon 
közhírré teendő. Az orvosok, lelkészek és tanítók, kiket 
az 1876. évi XIV. t.-czikk 80. §-a a járványos betegségek 
bejelentésére különben is kötelez, erre külön is felhivandók, 
s az orvosok még arra is kötelezendők, hogy magán- 
gyakorlatukban előforduló minden diphtheritis esetet a 
helyhatóságnak bejelentsenek. 

S a mennyiben a bejelentést elmulasztó közönség 
azzal szokott védekezni, hogy a bajt nem ismerte fel, ott, 
hol már több diphtheritis eset merült fel s orvos nem 
látja a beteget, a bejelentés a gyermekeknek mindcín 
lázas betegségére és mindennemű torokbántalomra kii er- 
jesztendő. 

2. A ház, vagy lakás, melyben a betegedés előfordult, 
könnyen felismerhető és feltűnő módon 2000 lakost mo^^- 
haladó községekben veres czédulával megjelölendő, s ezzel 
az illető háznak vagy lakásnak közönséges érteiemi >en 
vett látogatása, különösen gyermekek vagy csalndos fel- 
nőttek iUtal szigorúan eltiltandó. Ezen tilalom betartíísa 
utczai biztosok vagy őrök által éberen ellenőrizendő, az 
ellene vétőkre szigorú büntetés szabandó; a hol pedig 
annak könnyelmű vagy ismételt megszegése tapasztaltatott 
volna, az eltiltott lakcís vagy ház elé az ellenszegnlést 
tanúsítottak költségére őr állítandó. 

Ha diphtherítís-járványnyal lepett községgel szom- 
szédos községben e betegség mutatkozni kezd, már az első 
megállapított eseteknél az illető ház szigorú őrizet alá 
helyezendő, hogy abba a család tagjain, orvoson és elöl- 
járóságon kívül senki be ne léphessen. Oly házból, liol 
torokbajban szenvedő gyerek van, a többi gyorekuek 
iskolába vagy más családokhoz járni nem szabad: de a 
család felnőtt tagjainak is eltíltandíi nyilvános helyekní^k 
és magánházaknak látogatása. 



Digitized by 



Google 



•.•si- - -> ^-^p^ 



460 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1^93. 

3. Az^egészséges családtagok, az ápolásra hivatottak 
kivételével, a betegtől a lehetőség szerint szigorúan elkülö- 
nitendők, mi mellett a beteggel foglalatoskodó egészséges 
felnőtteknek is csak rendkívüli óvatossági szabályok be- 
tartása mellett és kivételesen engedhető meg, hogy ily 
viszonyok között az elkülönített egészséges gyermekeket 
látogathassák. Az elkülönítés a beteg lábbadozásától 
szí'imitott legalííbb is 4 hétre, de inkább továbbra tartson 
éí^ az egészségeseknek a visszatérés csakis ismételt alapos 
ferlótlenités, bőséges szellőztetés stb. után engedhető meg. 
A hol a pontos elkülönítés bármely okból másként nem 
e>zközölhetü, szigorú kötelességévé teszem a helyhalösá- 
troknak, hogy a beteget azonnal szükségkórházba, vagy 
ilyenné ideiglenesen átalakított más házba helyezzék át 
Ezen elkülönítés a tudomány mai íílláspontja szerint az 
óvintézkedések elkerülhetlen kellékét képezvén, az 1876. 
évi XIV. t.-ezikk Si. §-a érteünében karhatalom igénybe- 
vétele mellett is eszközölhető. 

4. Járvány fellépte alkalmával a községek részekre 
osztandók és az ezekbe kiküldött utczai biztosoknak köte- 
lességévé teendő, hogy gyakori utánjárás által arról is 
szerezzenek személyes meggyőződést, nem fordult-e eló a 
felíiíxyeletökre bízott területen gyanús betegedés, melyhez 
a szülők eltítkolási szándékból vagy más okból orvosi 
n(*m hivattak. 

5. Roncsoló toroklobban elhaltak hullái mielőbb és 
pedig kizárólag kocsin a temetőbe, esetleg meglevő, vagy 
a j;irvány uralgása alatt ideiglenesen felállilandó hulla- 
házakba szállittassanak. A gyermek-koporsóknak sok helyütt 
szokásos kézben vagy ölben való kivitele a legszigorúbbau 
eltiltandó. Szigorú ellenőrzés gyakorlandó, hogy ily teme- 
téseknél gyermekek semmi szín alatt részt ne vegyenek 



Digitized by CjOOQIC 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. IH^á'^. 461 

s a temetkezések a nyilvánosság teljes kizárása mellett 
menjenek végbe. 

6. Mindazon tárgyak, melyek a beteg elválasztásaival 
érintkezésbejöttek, igy : ágynemű, fehérnemű, evő- és ivóesz- 
közök, ruhanemüek pontos kiforralás, kilugolás, vagy 100^-os 
vizgöz behatása által fertótlenitendök, értéktelen rnhanenmek 
és az ágynemű értéktelenebb részei, pl. a szalmazsák elégetés 
által mielőbb megsemmisítendők. A beteg szobájának padlója 
a teljes felgyógyulás után, illetőleg a beteg elszállítása után ott, 
hol járvány orvos van, az ő felügyelete alatt ismételten 
meleg sublimát-oldattal (1:1000) (Méreg!) fehnosandó, a 
falak kimeszelendők és a bútorok kenyérbéllel ledörzsö- 
lendök. Mindezen fertőtlenitő eljárás orvos közelebbi uta- 
sítása szerint, lehetőleg felügyelete alatt e czélra kitanított 
egyének által végzendő. 

Padló nélktüi földes szobák földje, ha az évszak meg- 
engedi, egy lábnyira felásandó s friss földdel kicserélendő ; 
ha ez lehetetlen vobia, forró lúggal leöntendö. 

7. Nedves, nyirkos és sötét lakások különösen alkal- 
masak lévén a roncsoló toroklob mérgének megtartására, 
ilyen lakások gyökeres kiszárításáról és arról, hogy a 
lakás elég friss légáramlat mellett elegendő világosságot 
is nyerjen, okvetlenül gondoskodás történjék. Járványlepte 
községekben nem nyitható ablakok nem tűrendők. Költöz- 
ködés esetén az ily lakások újabban fertótlenitendök. 

8. A roncsoló toroklob bacillusa az emberi szerví^- 
zeten Mvül, különösen tejben igen nagy mértékben szapo- 
rodván, a tejüzletek járvány idején a legpontosabban 
ellenőrizendők és oly házból, hol a családban diphtheriás 
beteg van, a tej elárusitása szigorúan megtiltandó. 

9. A roncsoló toroklob kezelése köríll különösen 
gyakran tapasztalt kuruzslás szigorúan ellenőrizendő, ille- 
tőleg irtandó. 



Digitized by 



Google 



??:^ '/^^-p^fíö??^?!^^ 



4(>2 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 189:^*. 



1^ 



-< 



10. A nép kioktatása a bántalom veszélyes és ragályos 
volta felöl ernyedetlenül folytatandó és e czélból a lel- 
készek, tanítók és az intelligens elemek segitsége ki- 
kérendő. 

Kijelentem, hogy saját részemről a helyi és köz- 
tOrvényhatóságokat a járványok elleni küzdelemben összes 
rendelkezésemre álló segédeszközeimmel erkölcsileg és a 
mennyire a rendelkezésemre álló alapok engedik, anyagilag 
is támogatni fogom ; a minthogy elvárom, hogy az összes 
hatóságok a kitűzött czél elérésére mindenkor lankadatlan 
buzgalommal és kötelességismerettel fognak közreműködni. 

Budapesten, 1893. évi márezius hó 6-án. 

Hieroiiynii, s. k. 



Digiti 



zedby Google 




"y^'^"- 



MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. i^9Z: 463 



40. 

& m. kir. belügyministernek 49.085. szám alatt vala- 
mennyi törvényhatósághoz intézett körrendelete, 

a himlő nyirk- termelő intézet bezár a tilsa iránt, 

ha az engedményes elhunyt, vagy az intézet 

vezetésétől visszalépett. 

Felmerült eset alkalmából kijelentem, hogy a himlö- 
nyirk-termelést és forgalomba hozatalát engedélyező min- 
den oly jogosítvány, mely magánegyénnek adatott, az 
örökösökre át nem száll, sem bérbe, sem örökáron el 
oem adható : minél fogva az illető liimlönyirk-termelö 
intézet, mint ilyen, a jogosítványt nyert egyén elhalálo- 
zásával, vagy az intézet vezetésétől visszavonultával meg- 
szűnik. A tényleges befektetések és fölszerelések öröklése 
és eladhatása, valamint a készletben visszamaradt véd- 
oltónyirk elárusithatása ezen rendelet által nem érin- 
tetik. 

Erről a törvényhatóságot tudomás végett oly hozzá- 
levéssel értesítem, hogy a területén netalán létező himlő- 
nyirk-terraelő intézet engedményesének elhunytakor, vagy 
az intézet vezetésétől visszaléptekor, ezen változást ide 
jelentse fel, egyszersmind az illető himlönyirk-termelö 
intézetnek, mint ilyennek, bezáratása iránt megfelelően 
intézkedjék. 

Budapesten, 1893. évi márezius hó 12-én. 

Hieronymu ^. k, 

Digitized by CjOOQ IC 



464 MAGYARORSZÁGI RENUELETKK TÁRA. 1898. 



41. 

A ftfldmíTelésttgyi m. Ur. ministernek 3050. siám alatt 
Budapest fö- és székváros és Talamennyi Tármegye és 
▼árosi tSrvényliatéság közönségéhez intézett körren- 
delete, 

a kultúrmérnöki kerüle tek új beosztása 
tárgyában. 

A kultúrmérnöki hivatalok szervezete tárgyában 1886. 
évi márczius hó 30-án 17.202. szám alatt kiadott föld- 
mívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeri ren- 
delet*) vonatkozó részének hatályon kivül helyezése 
mellett, f. évi május hó 1-én a kultúrmérnöki keríiletek 
következő új beosztását léptetem életbe: 

Az ország területe tiz kultúrmérnöki kerületre oszlik: 

Az I. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műkö- 
dése kiteljed Győr, Mosón, Sopron, Vas, Zala, Somogyt 
Baranya, Tolna, Fehér és Veszprém vármegyék s az ezen 
kerületben levő városi törvényhatóságok, nemkülönben 
Fiume város egész területére. Székhelye: Budapest. 

A n. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műkö- 
dése kiterjed Pozsony, Komárom, Esztergom, Bars, Nyitra 
és Trencsén vármegyék s az ezen kerületben levő városi 
törvényhatóságok egész területére. Székhelye : Budapest. 

A in. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műkö- 
dése kiterjed Heves, Borsod, Gömör, Zólyom, Hont és 
Nógrád vármegyék egész területére. Székhelye: Budapest- 



*) Lásd : »Magy. Rend. Tára* 1886. évf. 222. lap. 



Digiti 



ized by Google 



^w^-:^' 



MAGYARORSZÁGI RBNDELETSiC TÁRA. 1898. 466 

A IV. kerületi m. kir. kultunnémöki hivatal műkö- 
dése kiteljed Abauj-Torna, Sáros, Szepés, Liptó, Turócz 
és Árva vármegyék 4s Kassa sz. kir. város egész terüle- 
tére. Székhelye: Kassa. 

Az V. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műkö- 
dése kiteqed Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Márma- 
ros vármegyék egész területére. Székhelye: Sátoralja- 
újhely. 

A VI-. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műkö- 
dése kiteljed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Szat- 
má