Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 : a Magyarországban és hazánkra vonatkozólag a külföldön megjelent orvosi könyveknek kimutatása

Presented to the
LiBRARY of the

UNIVERSITY OF TORONTO

h

Dr. Iván DeBeky

MAGYAR

ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT

ALAKILT MI)('('CI,X1IT-BAX

^

r r

A MAGYAll

ORVOSI K(lM\ ki ADÓ TÁRSULAT
KÖNYVTÁRA

LXXXIII. KÖTET 1900

GYORY TIHOH I)«

\I\(;VAl{OKSZA(i ORVOSI HlllLIOGRAPHIA.lA

147-2— is<m

BUDAPEST

A- TÁKS I i. AT -SAJÁTJA

1900

; '■'■ JAKAB LAS2LÜ

íf/fy

MAGYARORSZÁG

ORVOSI BIBLIOrTRAPHIAJA

1472-1899

A MAGYARORSZÁGBAN ÉS HAZÁNKRA VONATKOZÓLAG
A KÜLFÖLDÖN MEGJELÍJNT ORVOSI KÖNYVEKNEK

KIMUTATÁSA

összeállította
GYŐKY TIBOK I)« y.^^,

y

A MAUYAK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HOZZÁJÁRULÁSÁVAL
KIADTA TAU.TAI SZÁMÁRA

A MAGYAR ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT

BUDAPEST

AZ ATHENAEUM ÍROD. ÉS NYOMDAI R. T. KÖNYVNYOMDÁJA

1900

lUBLlOdRAJMIIA Mi:i)TCA

HUNGÁRIÁÉ

1472— 18í)i)

ÍATALímUS LIBRORUM MEDICINALIÜM

QUI ÍN HUNGÁRIA VEL REM MEDICINAT^M PATRIAE NOSTRAE
ATTTNT.KN Ti:> KTIAM EXTRA HUNGARUM IN LUCEM PRODIERÜNT

IX oRpiNRM redp:oit
D" Tir.KUH S hí: (ÍVŐIÍV

SIBSIDIIS ACADKMIAK SriKXTIAUr.M HI'XCiAKlC'AK
IN i:SLM SOCIORLM SUORÜM EDIIHT

SÍK^IETAS HUNGARK'A LIBRIS MEDiriNAUBlIS PUBLICAXniS

BUDAPESTINI

STMPTIBrS ATHENAKI

1900

ELÓSZO.

ÍA szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkéj) száll a
huszadik századra. Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvelő csak
egy tudományszakot is teljesen felölelhessen. Szükségkép kellett
tehát, s az- anyag torlódásával együtt, a methodikának is kifej-
lődnie, hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetővé téve, meg-
birkózzék a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesülő metho-
dikus gondolkozás teremtette meg a külföldnek máris terjedelmes
bibliographia-irodalmát. A budapesti tudomány-egyetem orvoskari
tanártestülete is, 1898. deczember havi ülésén, Högyes Endre tanár
indítványára elhatározta, hogy a magyar orvosi bibliographiát
czédula-katalogus alakjában összeállíttatja, hogy ennek alapján a
magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár egybe-
gyűjthesse és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg.

Egy bibliographia medica hungarica kiaflásának eszméje a
Magyar Orvosi Könjrvkiadó Társulatban már l<oiril»l)an felmerült;
a társulat tudomást vévén a kar fennebbi intézkedéséről, meg-
kereste az orvos-tanártestületet, hogy az összegyűjtött czédula-
katalogust egy ily bibliographia létesítésére átengedje. A tanár-
testület ebbe készséggel bele egyezett s az Orvosi Könyvkiadó
Társulat a bibliographia megírásával szintén engem bízott meg.
Örömmel és lelkesedéssel fogtam hozzá, a magyar tudományosságot
szolgálni hivatott e munka létrehozásához. Régen érzett hiányt óhajt
az ])ótolni; de létrejöttét csak az fogja méltányolni, a ki tudja,
hogy mily fáradságos dolog a forrásmunkák felkutatása, egybe-
gyűjtése az ilyetén támasz nélkül ; s ha tekintetbevótelük olykor-
olykor elhanyagoltatott, első sorban hazai irodalmunk vallotta

Uyűry: B'bliogi-aphia medica Hungáriáé. ^

VI

kárát, holott minden okunk s jogunk van rá, büszkeséggel tekinteni
hazánk nemcsak uj, de régi orvosi littera túrájára is. Az első lé|)és
természetesen a könyvalakban megjelent munkák czímének össze-
szedése volt. A gyűjtéshez fogva, a »hungaricum« fogalmából
kiindulólag, összeállítottam: 1. mindazon orvosi könyveket, melyeket
magyar születésű vagy illetőségű, avagy hazánk földjén működött
szerző írt; 2. mindazokat, melyek hazánk területén nyí)mattak;
3. azon külföldön megjelent, idegen szerzők műveit, melyeknek
tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra.

Az első csoportot illetőleg sokszor csak egy régi, sajnála-
tosan ma már elhagyott szokás igazított útba, az t. i., hogy az
illető szerző munkájának czimlai)ján a születése helyét is fel-
tüntette. Nagyszámú idegen hangzású családnévvel biró szerző-
nek külföldön megjelent s idegen nyelvű könyveinek czímét
látva a szives utána lai)Ozó, azt a kérdést tehetné fel magában,
miért is hungaricumok ezek? De magamat is sokszor csak a név
mellé függesztett születéshely megnevezése volt kéjjes útbaiga-
zítani aziránt, hogy e szerzők munkáit — ha ugyan még más
magyar bibliogi-aphus előttem oda nem sorozta — a hungaricumok
közé felvegyem.

Tekintettel kellett továbbá lennem hazánk mindenkori föld-
rajzi határaira ; a mely helyen egyébkor »külföldi« művek láttak
napvilágot, ott hazánk szerencsésebb időiben, földrajzi határainak
kiszélesbedésével, hungaricumokat nyomtattak.

Nemzeti féltékenykedéssel nem vala szabad számolnom.
Hiszen Sommelweist annak idején nemcsak hogy ideadták, de
egyenesen reánk hárították az osztrák szülész-professorok ; ma
pedig tán bécsi assisteivskedése néhány éve révén, vagy német
neve miatt? — sajátjuknak követelik.

Az sem lehetett reám nézve irányadó, váljon érzelmileg
magyarnak vallotta-e magát az illető vagy sem ? Voltak, ha gyér
számmal is. kik rövid pár évi tíivol- ós jól-lét után megfeledkeztek
szülőhazájukról s többszöri leveleimre, melyekben irodalmi munkás-
ságuk összpállítását e l)ibliogniphia részére kértem, egy szóval sem,

vagy l>edig elutasítólag válaszoltak De ezekkel szemben voltak

olyanok, mint a minő pl. Loebisch Vilmos volt, az innsbrucki
egyetem ny. r. tanáni, a ki 1890 március 24-ikén kelt somit
büszkén végzi e szavakkal: »Ime, mennyire vagyok k<'pí"< "2] t'vi
távollét után anyanyelvemen felelni. «

r

vn

De ezzel már a gyűjtés módjainak körülírását érintettem.
Munkám a meglévő könyvészetek vállain, és pedig a Szabó
Károly s Petrik Géza-féle általános s főleg a bibliographia-íras
magyar nagymesterének : Szinnyei Józsefnek, 1875-ig elvezetett
mathematikai és természettudományi könyvészetének vállain áll.
A helyenkinti pótlásokat nemcsak a nyilvános könyvtárak tekin-
télyes anyagából, de a külföldi nagy antiquariátusok halomszámra
menő jegyzékeiből is merítettem. Orvostörténeti kutatásaim köz-
ben is akadtam még elkönyveletlen munkáki-a. Az 1875 után
oly életerős formában fellendült orvosi munkásságot sok jóaka-
rattal, de nem bibliographikus terjedelemben és alapossággal
írták össze évről-évre megjelent jegyzékek. Ezen negyedszázad
termékeinek összeállítását felette nagy gonddal és kömltekin-
téssel kellett végbevinnem. E czélból »kérelmet« intéztem a
magyar orvosokhoz és pedig nemcsak hazai szaklapjainkban, de
azt a külföldön élő hazánkfiai miatt az ottani tekintélyesebb
orvosi lapoknak is megküldöttem, melyek azt csaknem kivétel
nélkül közölték is. Bizonyosság kedvéért azon külföldön élő
magyar orvosoknak, kiknek hollétéről sikerült tájékozást szerez-
nem, levélben is megírtam e kérelmet. Mind ennek meg is volt
a maga eredménye, mert a belföldről úgy, mint a legmesszibb
külföldről temérdek számban érkeztek a szíves közlések, a me-
lyeknek e munka, feldolgozásakor, nem nélkülözhetett hasznát
is látta.

Ezen utak és módok alajyán jött végül létre e magyar
orvosi bibliographia. Minden erőmből azon voltam, hogy hézagai
ne legyenek. Nem a neheztelések elkerülése, de első sorban
a munka tökéletessé tétele vezetett benne, midŐn az említett
» kérelmet* — válasz reménye fejében — mindenfelé publikál-
tam. 8 ha mindezek mellett magam jelentem ki, hogy — bár
munkámnak a nyomdábaküldés perczében, de sőt most: kész
alakjában is előttem ismert hézaga nincsen — mégis kell, hogy
hézagai legyenek, úgy ennek egyedüli oka az, hogy tökéletes
bibliographiát még soha senki sem írt; a bibliographia fogal-
mához szinte hozzátapad a hiányosság jelzője. De hogy e hiá-
nyosság a lehető minimális legyen, azért minden tőlem telőt
elkövettem. E helyütt kérem meg t. kartársaimat, hogy ha akár
nevükhöz, akár más nevéhez fűződő hiánym mégis akadnának,
s e bibliographiábau valamely önálló kőnyr alakjában megjelent

a*

VIII

munkának hijját látnák, szíveskedjenek azt velem közölni. Lesz
rá mócl, hogy e netáni hiányok j)ótoltassanak.

Ami a könyv beosztását s használatának technikáját illeti,
meg kell jegyeznem a következőket : Az egész irodalmi anyag
szakok szerint beosztva soroltatott fel. Szerzők szerinti beosz-
tását teljesen ])ótolja a könyv végén található névmutató. Oly
könyvek czíme, melyek egyaránt vágnak két- vagy többféle
tudományszakba, itt is, ott is fel van tüntetve; de csak akkor,
ha ez múlhatatlanul szükséges volt. A tudományszakok határai
úszó határok s a határkérdések — különösen mostanság — na|)i-
renden vannak. így a könyvet használni kivánó gyermekgyógyász
nem fogja elkerülhetni, hogy az alkalmazott kór- és gyógytan
különféle egyéb szakmáinak anyagösszeállítását fel ne üsse.

A czímek mindenütt az illető szerző nevét, könyvének
czímét, megjelenése helyét és évszámát tüntetik fel. Elégséges-
nek tűnt több s az eredetivel azonos kiadás megjelenése esetén
csakis az első és utolsó kiadást jelezni s az utóbbi mellé csak
akkor írni ki újra a nyomás helyét, ha az nem azonos az első
kiadáséval.

Használhatósági szemi)ontok kívánták meg, hogy egyes szi'ík-
körü szakmák a tágabb keretből, melybe tartoznak, kikapcsol-
tassanak és önállósíttassanak ; így pl. hogy a tudomány által
egyedül a beloi'vostan fejezetébe utalható syphilís a nemi beteg-
ségekkel együtt más és külön helyen tárgyaltassék.

Önálló fejezetet nyitottam a > Különfélék «-nek ; egyrészt a
tartalmuknál fogva egyebüvé beoszthatlan müvek miatt, másrészt
azért, mert a munka tökéletesbítésére helyet óhajtottam adni
azon orvostudori értekezéseknek is, melyek nem orvosi tárgyúak.
Valamikor talán tájékoztatóul szolgálhatnak az illető értekező
orvos személyére vonatkozólag. Végül ide vettem fel az orvosi
tudománynyal csak teljesen laza összefüggésben lévő munkákat,
de a melyek esetleg történelmi időjelzőkként szerepelhetnek,
mint ]>i. a hálaimák valamely lefolyt cholera-járvány alkalma-
tosságából, stb.

A »Curiosum«-okat orvos -történe Imi méltatás alá kellett
vennem, vagyis tekintettel lennem arra, ha váljon azok meg-
jelenéstik idején is olybá veendők voltak-e, vagy csak a tudo-
mány mai állá8|)ontjáról tekintve kell azokat curiosumoknak mon-
danunk ? Csakis az előbbieket vettem ide bele. S hogy e feje-

izetbe való könyveket még a legutolsó években is írtak sőt
egyetemet végzett orvosok, s ezen okból azok e helyen kerültek
; elkönyvelés alá, magukat, ne mást okoljanak érte !

S most végül meg kell jegyeznünk, hogy e bibliographia
nem egyedül a már említett czélból készült, hogy t. i. a kutatás
munkájának szolgálatába álljon; de azért is, hogy az orvosi
hungaricumok gyűjtését egy erre a fáradságos munkára vállal-
kozó központba lehetővé tegye. A budapesti tudomány-egyetem
orvoskari tanártestületét ez a hazafias czél épp oly mértékben
foglalkoztatta, mint a tudomány érdeke. Mert csak akkor, ha ez
a gyűjtő-központ meg lesz teremtve s ilyenként respectálva,
lesz lehetséges időről-időre s késedelmezés nélkül kiadható foly-
tatásait e bibliographiának nyújtani. Másrészt azonban egy olyan
könyvtár, melyben minden hungaricum megleend, a magyar orvosi
tudományosság Pantheonját fogná képezni. Azonfelül, hogy az
orvoskari tanári könyvtár a beszerezhető régi hungaricumokat
anyagi költségek árán össze óhajtja gyűjteni, óhajtandónak tartja,
hogy e czélra a szerzők ezután megjelenendő műveik egy-egy
példányát a könyvtárnak beküldeni, valamint hogy nyilvános
könyvtáraink a birtokukban levő régi könyvduplumaikat ez
orvoskari tanári könyvtárnak adományozni szívesek legyenek.

Soraim zárta előtt igaz köszönetemet kell hogy kifejezzem
az orvoskari tanártestület könyvtárosának : Högyes Endre dr.
egyetemi tanár, minist, tanácsos úrnak, a miért munkámat minden
úton-módon támogatni s a nehézségeken bölcs és jóindulatú taná-
csaival keresztülsegíteni mindenkoron kegyes volt.

Vajha munkám szerény mécsese lehetne a magyar tudomá-
nyosságnak !

Budapest (IV., Zöldfa-utcza 21.), 1900 september 25.

Györy Tibor dr.

CONSPECTUS.

I. Biológia 1— 16

1. Anatómia. Embryologia. Anthropologia 1

2. Physiologia. Histologia physiologica 7

II. Patiiologia 17— 27

1. Anatómia pathologica. Histol*gia patliologiea. Cliomia physio-
logica ot pathologica. Uroskopia. Parasitao (animalos et
vegetabiles) 17

2. Pathologia generális et experimentális. Diagnosis generális 19

III. Therapia generális 28 — 75

1. Principia generalia therapiae. Ars medenrli non-pharma-

cologica 28

a) Cura diaotetica et curae specialos. íllectro- et mechano-

therapia. — Adiumenta curationis 28

h) Balneológia et balneotherapia. Hydrologia et hydro-
therapia. Klimatológia et klimatotherapia. Aquae mi-

nerales 31

2. Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagraphologia.
Collectiones fornnilarum medicarum. ~ Pharmacia 53

3. Auxilia repentina 74

IV. Pathologia et therapia applicata 76 — 143

1. Pathologia et therapia speciális interna 76

2. Chirurgia 108

3. Ophtalmologia 115

4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus 119

5. Dermatologia. Cosmetica 125

6. Morbi venerei 128

7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia 131

8. Psychiatria 134

9. Paediatria. Vaccinatio 136

V. Medicina publica 144 — 164

1. Hygiene generális et speciális. Prophylaxis generális. Diaete-
tica. (Makrobiotica.) Statistica 144

2. Medicina forensis 161

VI. História modica 165-172

História medica. Biographiae. Orationes memorales 165

VI 1. Scripta periodica 173

1. Scripta periodica regiiiaria 173

2. Scripta periodica per occasionem. Reforata, expositiones,
catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc 179

Vili. Medicina veterinaria 185—196

iX. Varia 197-217

1. (ilossaria. Encyclopaediae 197

2. Miscelianea ... .". 198

3. Ciiriosa 213

Supplementiim 218

Index auctonim 219

BIOLÓGIA.

1. Anatómia. Embryologia. Anthropologia.

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos
György. Orvosgyakorlási tanulmá-
nyok a mell-űr zsigereinek táj- és
leíró boncztana köréből, némi, az
orvosi rajzok czélszerü elkészítésére
vonatkozó útmutatással. Buda, 1865.

Augustinovic Gjuro. Kurzgefasste
topographische Anatomie und Ver-
such einer illiríschen Terminologie
der Anatomie. Inaugural-Díssertation.
Wien, 1844.

Auner István. Disputatio anatomica
de pulmone. Wittenberg, 1710.

Balogh, (almási) Pál. Diss. inaug.
med. de evolutione et vita encephali.
-Pestini, 1823.

Bihari Péter. Embertan. Budapest,
1885.

Bock Károly Ernő. Boncztani zseb-
könvv. P'ordítá SchmidtGyörgy.
Pest, 1862.

Brünnauer Dávid Lőrincz. Az agy
vázlata. Orvostudori értekezés. [Micro-
encephalographia. Dissertatio inaug.
anatomicaj. Buda, 1843.

Crassó Antal. Útmutató .... ethnolo-
giai és boncztani múzeumára, vala-
mint az ember szerv-életének köréből
való művészi készítmények legújabb
gyűjteményére nézve. Pest, 1868.

Czike Ferencz. Az olajfestészetről.
Kézikönyv műkedvelők számára. Máso-
dik bővített és anatómiával kiegészí-
tett kiadás. Az emberi test idom- és
aránytanával. Budapest, 1898.

Darwin Charles, Az ember szárma-
zása és az ivari kiválás. Fordította
S e r e s s László. Budapest, 1897.

Davida Leó. Az ágyéki és gerincz-

Györy: Bíbllographia medica Hungáriáé.

agyi dúczok tóbbszörösségéről. Buda-
pest, 1880.

De la Mettrie. Az ember egy gép.
Közérdekű embertani s életböleselmi
értekezés. Átdolgozta K r i e g 1 e r
Mór. Győr, 1875.

Dessort Henry. Kalauz Dessort Henry
népismei és boncztani múzeumában
az ember testalkata köréből való
művészeti mutatványok legnagyobb
gyűjteményében. Pest, 1862.

Dimien Pál. Disp. inaug. med. de
generatione, augmentatione et decre-
tioni microcosmi. Lugd. Batav. 1689.

Donáth Gyula. Die Entwicklung der
Morál. Budapest, 1893.

— Az emberi szellem kezdetéről. Buda-
pest, 1898.

— Die Anfánge des monschlichen Geis-
tes. Fest-Vortrag. Stuttgart, 1898.

Dresser Máté. De partibus humani
corporis et animae potentiis libri duo :
adjectae morborum et medicamen-
torum communissimorum appellatio-
nes (cum dedicatione Peti-o Literato
Somogino in oppido Ungariae Bathor
habitanti). Lipsiae, 1586.

Erdős János. Vezérfonal az izmok,
szalagok és izületek bonczolásához.
Budapest, 1885.

Fejér György. Anthropologia vagyis
az ember esmértetése. Buda, 1807.

Fitzinger L. J. Über die Schadel der
Avarén, insbesondere über die seither
in Österreich aufgefundenen. Mit 4
eolor. Taf. Wion, 1853.

Frederik Jenő. A lét bírálata. Az
első szervezet fejlődéséről és műve-
lődéséről általában, és az élette-

1

2

FRlDELlUS-HVRTIi

vékenyséj? lényegéről. A szervezeti

alakuhistan (fpjlödósi- ós művelódós-
tan) alapvonalainak rövid kísérleti
tárpj'alása. Budapest, 1892.

— y. a. teljes átdolgozásban, 189H.

— Álláspontom és a divatos szervezeti
leszármazá.stan. illetve a kiválási
elmélet ellen irányzott eg^es ellen-
vetéseimnek alapgondolatai. Budapest,
1898.

Pridelius János. Kx Antbropologia
de principiis nohiscum natis disputatio.
Vittebergae, 1661.

Gabányi Árpád. .Arczisme. Lavater,
Mongs. Kieldings. Hircel, Szokoly Vik-
tor. Szentpáli Janka stb. müvei nyo-
mán. Budapest, 1893.

Gktitner Menyhért. Beitiage zur
totálon Darstollung des menschlichen
Oríranismus im .\hsoluten. I. Bd. 1. 2.
Stiiok. Lcutschau. 1804-1805.

Gall Ferencz József. Doctrina de
cerebro, crania et organis animi. His-
torice exposuit et quaestionibus non-
nullis illustrare studuit. p]d. J o a n.
S z e l) 0 r i n y i. Posonii, 1812.

— Anatomie et physiologie du systcme
nerveux on général et du cerveau en
particulior. i'o.^t. 1822.

G<5tli Henrik József. Femina respectu
anatomico, physiologico ac physico
considerata. Dissertatio inaug. med.
Kudao. 1847,

György József. Orvostudori érteke-
zés. A teiTOészeti testeknek lépcsön-
kénti kifejlődéséről. |De graduata cor-
ponim naturae evolutione. Dissertatio
inaug. physiographica.] Pest, 1836.

Habermann Bernát. Dissertatio
inaug. med. sistons tortium vitae stá-
dium docrementi anatomice, physiolo-
gice et pathologice consideratum.
Pestini, 1821.

Haeckel Ernő. Az emberi nem ere-
dete és torzsfája. Két előadás. A II.
kiadás után ford. György .\ 1 a d á r.
Pest, 1871.

Heda Alajos. Dissertatio inaug. med.
sistens primum vitae stádium evolu-
tionis anatomice. physiologice et pa-
thologice consideratum. Pestini, 1822.

Heitzmann Károly. Die descriptive
und topographische Anatomie des
.Men.schen In 600 Abbildungen. 2 Ede.
Wien, 1869-73. VIII. Aufl. 1896.

— Anatomy descriptive and topographi-
cal In 625 illustrations. Knglish edl-
tlon byLouisHeitzmann. Wien,
1887.

-- Anatómia uniana dcscrittiva »• t(»po
graflca esposta in 6.'i7 tigure. 1. ediz.
italiana. Eseguita suUa V. odiz. tedesea
per cura del G i u s. L a p p o n i.
Wien. 1890.
II. kiad. 1897.

Hempel Adolf Frigyes. Az egész-
séges emberi test l)oncztudoinányának
alapvonaljai. Németből ford. B u g á t
Pál által. 2 kötet. Pest. 1828.

— Elementa anatómiáé corporis humani
sani. 'luxta editionem quintam in
latinum transtulit idioma S i g i s-
m u n d u s S a p h i r. Tomi 2. Pestini.
1831.

Hrabovszky Ker. János. Psychica
signiflcatio cranil. Dissert. inaug. med.
Postini. 1842.

Hyrtl József. Strena anatomica de
novis pulmonum vatis in ophidiis
nuperrime observatis, rerum gnaris
oblata. Pragae, 1837.

— Lepidosiren Paradoxa. Monographie.
Prag, 1845.

— Vergleichend-anatomische Untersu-
chungen über das innere Gehörorgaii
des Menschen u. der Saugethiero
Prag, 1845.

— Lehrhuch der .'\natomie des Men.schen.
mit Rüeksicht auf physiologischt'
Begründung u. praktische Anwen-
dung. Prag, 1846. Xlll. Aufl. 187.->.

— Handbuch der topographischen .ana-
tomie u. ihrer praktisch niedicinisch-
chlrurg. Anwendungen. 2 Bde. Wien.
1847. — VI. umgearb. u. in den prakt
Capiteln verm. .\ufl. 1871.

— Beitráge zur vergleichende Angiolo-
gle. Wien, 1849.

-— Az emberboncztan tankönyve tekin-
tettel az élettani indokolásra s a
gj'akorlati alkalmazásra. Magj'ariták
Foltén yi János és Rhédey
Antal tdr.-ok. Boncztani szótárral.
Buda, 1849.

— Beweis dass die l'rsprünge der Coro-
nar-.Arterien. wáhrend der Syptolo
der Kammer, von den Semilunarklap-
pen nicht bedeckt werden und dass
der Kintritt des Blutes in dieselben
nicht wührend der Diastole .stattfln-
det. Wien, 1864.

- Manuale di anatómia umana avuto
riguardo al fondamento flsiologíco ed
álla applicaziono. Príma versioné ita-
liana fatta sulla III. ediz. őrig. dl
Pietro de Guarinoni (l)is-
pen.sa I IV.). Vienna, 1864 61.

— Chlamydophori tnincatl cum Dasy-

JANKOVICH — KRAUSE

3

I

pode gjTnniiro comparatum examen
anatomicum. Viennae, 1855.

- Über die Plica nervi larj'iigei. Wien,
1857.

- Über spontáné Dehiscenz des tegmen
tympani und der eell. mastoideae.
Wien, 1858.

— Notiz über das Cavuin praeperito-
neale Retzii in der vorderen Bauch-
wand des Menschen. Wien, 1858.

— Zwei Varianten des musculus stemo-
davicularis. Wien, 1858.

— Angebome Mangel der unteren Nasen-
muscheln n. d. Siebbeinlabyrintlies.
Wien, 1859.

— Handbueh der praktisehen Zerglie-
deningskunst als Anleitung zu den
Sectionsübungen ti. zur Ausarbeitiing
anatoniische Praparate. Wien, 1860.

— Über die Trochlearfortsatze der
menschlichen Knoehen. Wien, 1860.

— Über wahre u. falsehe Schaltknochen
in der Pars orbitaria des Stirnbeines.
Wien, 1861.

— Über die accessorrische Streckseh-
nen der kleinen Zehe, u. ihr Ver-
halten zum liganientum interbasicum
dorsale der zwei letzten Mittelfuss-
knochen. Wien, 1863.

— Über die Einmündung des Ductus
coledochus in eine Appendix pylorica.
Wien, 1864.

— Über normálé \i. abnorme Verhalt-
nisse der Sehlagadeni des Unter-
schenkels. Wien, 1864.

— Ein freier Körper im Herzbeutel.
Wien, 1865.

— Über endlose Nerven. Wien, 1865.

— Ein Pancreas accessorium u. Pan-
creas divisum. Wien, 1865.

— Eine quere Sciileimhautfalte in der
Kehlkopfhöhle. Wien, 1865.

— Über Anomalien des menschlichen
Steissbeines. Wien, 1866.

— Vergangenheit u. Gegenwart des
Museums für menschliche Anatomie
an der Wiener Universitat. Wien,
1869.

— Die Bull)i der Placentar-Arterien.
Wien, 1869.

— Az ember gyakorlati tájboncztana.
HjTtl nyomán orvosnövendékek hasz-
nálatára, l. füzet. A fej és nyak táj-
boncztani leírása. Sárospatak, 1869.

— Die Blutgefasse der menschlichen
Nachgeburt in normalen u. abnormen
Verháltnissen. Wien, 1870.

— Ein pracorneales Gefassnetz am
Menschenauge. Wien, 1870.

— Ein insulárer Schaltknochen im Sei-
tenwandbein. Wien, 1870.

— Das Nierenbecken der Saugethiere
u. des Menschen. Wien, 1870.

— Die doppelten Schláfelinien der Men-
schenschádel und ihr Verháltniss zur
Form der Hirnschale. Wien, 1871.

— Die Kopfarterien der Haiflsche. Wien,
1872.

— Die CoiTOsions-Anatomie und ihre
Ergebnisse. Wien, 1873.

— Anatomische Praeparate auf der
Wiener Weltausstellung. Wien, 1873.

— Catalog mikroskopischer Injections-
Praeparate, welche durch Tausch oder
Kauf zu beziehen sind. Wien, 1873.

Jankovich Antal. Pesth u. Ofen mit
ihren Einwohnern, besonders in niedi-
zinischer und anfhropologischer Hin-
sicht. Ofen, 1838.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Universalis corporis humani contem-
platio. Wittebergae, 1598.

— ^ Pro anatome sua actio et ad spec-
tandum invitatio. Wittebergae, 1600.

— Invitatio ad anatómiára. Wittebergae,
1601.

Anatómiáé Pragae anno 1600 abs
se solenniter administratae História.
Accessit ejusdem de ossibus tractatus.
Wittebergae, 1601.

— De ossibus tractatus. Wittebergae,
1605.

— Anweisung zur Wund-Arznei, nebst
Anhang : von der Kunst die todten
Körper zu balsamiren ; mit einem kurz
entworfenen anatomischen Abriss und
zweifachen Register. Nürnberg, 1674.

Kardos Károly. Embertan (Ánthro-
pologia). M.-Sziget, 1868.

Kieninger Boldizsár. Prograniin über
die Zergliederungskunst. Pest, 1820.

Kilián Hermann Fr. Anatomische
Untersuchungen über das neunte
Himnervenpaar, oder Nervus glosso-
pharyngeus, nebst angehangtenBemer-
kungen über das anatomische Museum
der Universitat zu Strassburg. Pest,
1822.

Knogler János Kristóf. Theoreniata
anatomica de variis humani corporis
partibus. Argentorati, 1653.

Korányi Sándor. A szemlencse fej-
lődésének első mozzanatairól a gerín-
czeseknél. Budapest, 1885.

Krause Károly. A leiró emberboncz-
tan kézikönyve. Különös tekintettel
az orvostanhallgatók, gyakorló orvo-
sok, sebészek és törvényszéki orvosok

V

KRIESCH — PATAY

igényeire. Saját vizsgálatai nyomán.
A Il-ik kiadást átdolgozta K r a u s p
Vilmos. Fordít. M i h á 1 k o v i c s
Gí'za. 1. kötet. Budapest, 1881. —
2. kötet: 1882.

Kriesoh János. Boncz- és élettani
tanulmányok a nadályokról. Pest,
1860. (Jutalmazott pályamű).

Kun Zoltán. Az ember gjakorlati táj-
boncztana. 1 füzet. Sárospatak, 1869.

Kundrath János. Ma^^arázó szöveg
Hartinger Antal és fia boncztani fali
tábláihoz. Ford. Lendvay Benő.
Bécs. é. n.

Ijenliossék József. Dissortatio inaug.
anat.-phytiica de iride. Budae, 1841.

— A férfi medencze visszeres torlata.
Pest, 1871.

— Das venöse Convolut der Becken-
höhle beim Manne. Wien, 1871.

— Hyrtl J. tanár Corrosio boneztaná-
nak bírálata és saját tapasztalataim.
Pest, 1873.

— Knorpeláhnliche u. wahre Knoclien-
bildung im mánnliclien Gliede eines
Erwachsenen. Berlin, 1874.

— Hjrrtl Corrosio anatómiája. Budapest,
1874.

— Az emberi vese visszér-rendszere.
Budapest, 1875.

— Az emberi koponyaisme. Craniosco-
pia. Budapest, 187.5.

— Deák Ferencz koponyáján tett mé-
rések és ezekből vont következteté-
sek. Budapest, 1876.

— Az emberi vese Malphigi-féle lobrai.
Budapest, 1877.

— A mesterségesen eltorzított kopo-
nyákról általában, különösen pedig
egy Csongrádon és Székely-Udvar-
helyen talált ilynemű makrokepiial és
eg>- Alcsutlion talált barbár korból
szánnazó koponyáról. Budapest, 1878.

— A szeged-öthalmi ásatásokról, külö-
nösen az ott felfedezett ős-magyar,
ó-római és kelta sírokban talált csont-
vázakról, továbbá egy ugyanott talált
.•sphenocephál és katarrbin hypercha-
inaocpphal koponyáról, végre egy
Ó-Szönyön kiásott, mesterségesen
eltorzított makrooephal koponyáról.
Budapest, 1882.

— - I'rogén kop(»nyák. Budapest, 1886.
Mihály. Ritkább boncztani rend-

ollfno.'í.ségek. Budapest, 1886.
Mandl Lajos, .\natomie microsco-

piquo l'áris, 1838 -1H5H.

— .Manuel d'anatomie générale appliqué
á la physologle et la pathologie. Paris,

1843. (A franczia akadémia által 1858-
ban koszorúzott pályamű.)

— Traité d' Anatomie microscoplque.
Paris, 1847. (A franczia akadémia által
jutalmazott mű.)^

Margó Tivadar, összehasonlító boncz-
tani ké.^zítmények a bécsi világkiál-
lítiis mag>-arországi tanügyi osztályá-
ban. Budapest, 1873.

— Testimonials in favour of dr. Mor-
rison Watson, candidate for the Chair
of .Anatomie in the Owen's College.
Kdinburgh, 1874.

Mergl Ödön. Táblázatos leirása az
emberi testnek nép-, polgári és közép-
iskolák, tanitó-képezö intézetek és
felső leányiskolák számára. Négy
90—64. cm. nag>', színnyomatos vas-
tag papiiTa ragasztva és bármikor
használatra alkalmas tábla. Pozsony-
Budapest, 18H8.

Mihalkovits Géza. Az agy fejlődése
magasabb rangú gerinczesek- és em-
beri ébrényekben tett vizsgálatok
nyomán. Budapest, 1877.

— Ugyanaz németül.

— Általános boncztan. Budapest, 1881.

— A gerinczes állatok kiválasztó és
ivarszerveinek fejlődése. Budapest,
1884.

— Ugj'anaz németül.

— A leiró emberboneztan és a tájboncz-
tan tankönyve. Budapest, 1888.

— A központi idegrendszer és az ér-
zékszervek morfológiája. Budapest,
1892.

— Az ember anatómiája és szövettana.
Az uj anatómiai latin műnyelv hasz-
nálatával. Budapest, 1898.

Fejlödé.'^tan. 1. rész. 1899.
ónodi Adolf. A csigolyaközötti du-
c'zok és ideggj'ökerek fejlődéséről.
Budapest, 1884.

— Az együttérző idegrendszer fejlő-
dése. Budapest, 1885.

— Utnmtató topogratlkus bonczolások-
hoz. Orvosnövondékek részére. Buda-
pe.st, 1H87.

— Az orrüreg és melléküregei. Boncz-
tani metszetek ut<in 16 ábrában fel-
tüntetve. II. bőv. kiad. Budapest. 1K94.
Angolra ford. St. ClairThomson.
liondon, 1895.

Faszlavszky József. Az ember. Testi
szervezeti^ é.x élete, őstörténete és
fajtíii. Thíuné (). W. nyomán. Il-ik
kiegészített kiadás. Budapest. 1880.

Fatay József. Orvostudori értt>kezé8
I az életműség kifejléséről. Pest, (1844).

PATZEK — SCHÖFPT

Fatzek Károly. Orvostudori érteke-
zés. Emberesmértetö töredék. [Frag-
menta anthropognostica. Dissertatio
inaug raed.] Post, 1833.

Paudex Emánuel. Dissertatio inaug.
med. de respiratione embryonis hu-
mani. Pestini, 1837.

Pauer Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de ossibiis Sesamoideis. S. 1.,
1746.

Perényi József. Népszerű előadás a
koponyáról. (Embertani s arczismei
vázlatok.) Budapest, 1883.

Plenck (Plenk) József Jakab. Ers-
tor Umris.s der Zergliederungskunst
des menschlichen Leibes zum Ge-
brauche bei Vorlesungen. Aus dem
Lateinischen übersetzt. Wien, 1780.
- in. verb. Aufl. 1796.

— Compendium anatomes pro tyronibus
chirurgiae. Viennae, 1775. (Névtelenül
jelent meg.)

— Primae lineae anatomes. In usum
praelectionum. Viennae, 1775. Bditio
IV. multum aucta. 1794.

— Umriss der Zergliedeningskunst d.
menschl. Leibes ; aus d. Latéin von
F. 1. v. Wasserburg. "Wien, s. a.

— Neue Aiifl. 1796.

Politzer Ádám. Zehn Wandtafeln zur
Anatomie des Gehörorgans. Wien,
1873.

— Die Anatomische und histologische
Zergliederung des mensehliehes Ge-
hörorgans im normalen und kranken
Zustande. Stuttgart, 1889.

Pólya József. Az ember nemi tekin-
tetben. Leírása az ember nemi részei-
nek egészséges és beteg állapotjok-
ban. Pest, 1848. (Czimlap nélkül.)

Rácz Sám.uel. Compendiaria myolo-
giae institutio. Pestini, 1785.

— A borbélyi tanításoknak első darabja.
Az anatómiáról, physiolog. patholog.
m. medicáról, chírurgiáról és bába-
ságról. Második darab : A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi poli-
cziáról. Pest, 1794.

Bapos József. Az embertan vázlata.
Az alapneveléstanhoz alkalmazott föl-
osztás szerint. Pest, 1869.

Rayger Károly. Disput. med. de flui-
dorum catholicorum foetus motu. Alt-
(iorf, 1695.

Reisinger János. \ nemek különb-
sége és elsősége természet-, boncz-
és élettani tekintetben. Kolozsvár,
1845.

Réthy Pál Az ősnemzés. (Generatio

aequivoea). A növények, állatok és
emberek öseredeti keletkezése. Több
tudós természetvizsgáló után. Pest,
1869.

Rónay Jáozint. Fajkeletkezés. Az
embernek neme a természetben és
régisége. Pozsony, 1854.

Rosenmüller János Keresztély.
Handbuch der Anatomie naeh Lebers
Umriss der Zergliederungskunst zum
Gebrauch der Vorlesungen ausge-
arbeitet. II. Aufl. Pesth, 1811.

— Ezen czimmel is : Allgemeine medi-
zinische Handbibliothek oder Auswahl
der vorzügliehsten Werke des mediei-
nischen Wissens. 4. Bd. 1812.

Rostagni A. Az emberi test idomai-
nak arányai. (Öt táblán, 22 ábrával).
Pest, 1862.

Sabiz (taubenspergi) József. Dis-
sertatio inaug. med. de habitu germa-
norum antiquo, et structura corporis
aevi modemi. Viennae, 1737.

Safári János. Dissertatio inaug. med.-
phys. de hominis varietatibus. Vindo-
bonae, 1838.

Scbenk S. Lipót. Mittheilungen aus
dem embrj'ologischen Institute der
Universitát Wien. 12 Hefte. Wien,
1877—1891.

— Anatomiseh-physiologische Untersu-
chungen. Inhalt : Bauehspeicheldrüse
des Embryo. Einiges über das Ver-
halten des Chlors im Organismus.
Über die Vertheilung des Klebers im
Weizenkorn. Beitráge zur Lehre vom
Stickstoffgehalt des Fleisches. Die
modiflcirte Pettenkofersche Gallen-
probe. Wien, 1872.

— Entwicklungsgeschichte. II. Auflage.
Wien, 1896. (Lefordíttatott lengyel
nyelvre is.)

Schimert János Péter. Dissertatio
inaug. med. de systemate sexuali.
Tyrnaviae, 1776.

Schmidt Ágoston. Az emberi test.
A szervek és azok szerkezetének
magj'arázata színes széthajtható és
összerakható ábrákon. Budapest, 1894.

Schmidt T. A boncztan alapvonalai.
Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok
számára. Magyarra ford. i d. P u r-
jesz Z s. Budapest, 1881.

— Az emberi fej és nyak boncztana
Írásban és képben. Budapest, 1895.

Schoepf-Merei Ágost. Belrésztan
képekbon, kőre metszett 3 füzet.
Buda, é. n.

Scböfft. Izomtanltmány képekben. Bel-

*i

SCHUBERT — ZÜCKERKANDL

résztan képekbon, magyarázatokkal.
Fost, 1841.

Schubert Nándor ós Schubert
Károly. Tonn(''.szptrajz,oiLfy fü}ígelék-
kol az embertanról. Különös tekin-
t(>ttPl a mindennapi élet szükség-
leteire. Tanítóképezdék, . . . számára.
Pest, 1868 (67). IV. jav. és böv. kiad.
Budapest, 1875.

SchwBjrz Ede. A system of antropo-
logicai investigations as a means for
the difterential diagnosis of hiunan
race. Somé generál results of the
Measurement. The insti-uments requi-
red invented and established of . . .
Vienna, lh62.

Somogyi Géza. Embertan. Tanító-
képczdók, Mm) nép- és ismétlő iskolák
.számára. Budapest, 1880.

Stütz Ignácz. Dissertatio inaug. ana-
tom. sistens anatómiáé pragmaticae
fragmenta. Viennae, 1841.

Sydney Herbert. Az ember szárma-
zása vagyis a megczáfolt Darwinis-
mus. .Angolból fordította M i c h a 1 e k
Manó. (Kiadja a Szent István-társu-
lat.) Pe.st. 1872.

Szabó Mihály. Emberisme. Képezdei
s luaganbasználatra. III. bővít, kiadás.
Szeííod, 1881.

Szentpáli Janka. .Arczisme. (Fhysio-
gnoniika.) .Magyarország sok neveze-
tes fél-fia és hölgyének arczképével.
Budapest. 1892.

Szokoly Viktor. Lavater és Gall.
Arczisme és phrenologia mindenrendü
olvasó számára. Közli és jegvzetekkel
kiséri .... Pest, 1864.

— Uj olcsó kiad. h. és é. n.

Téglás Gábor. \ kőkorszak i ember
nyomai Hunyadmegyében. Déva, 1877.

Teilyesniczky Kálmán. Művészeti
bonezolástan ; az emberi test formái-
nak ismertetése művészek és művé-
szet iránt érdeklődők számára. Buda-
pest, 1899.

Thanhoffer Lajos. Előadások az ana-
tómia kitréböl. Budapest, 1896.

Topinard Pál. Az anthropologia kézi-
könyve. Előszót irt hozzá B r o c a
Pál. Az eredeti III. kiad. után ford.
Pe t h ő (} y u 1 a és Török Aurél.
Budapest, Í8H1.

Torday Ferencz. Az ember-boncztan,
élettan és életrendtan rövid kivonat-
ban, tomatanltók sz. Budapest, 1876.

Török Aurél. Cher einen Unlversal-
Kraniometer. Zur Kefonn der kranio-
metr. Methodik. Leipzig, 1888.

— Grundzüge einer systematischen Kra-
niometrie. Methodische .Anleitung zur
kraniomotrischen Analyse der Schadel-
form für die Zwecke der phys. Anthro-
pologie, der vergleieh. Anatomie, sowie
für die Zwecke der medizin. Diszipli-
nen (P.^ychiatrie, Okulistik, Zahnheil-
kunde, Geburtshilfe, gerichtl. Medizin)
u. der bildenden Künste (plast. .\na-
tomie). Ein Handbuch fürs Laborató-
rium. Stuttgart, 1890.

- Adatok az Árpádok testereklyéinek
embertani buvárlatához. Budapest,
1894.

— Jelentés III. Béla magyar király és
neje testereklyéiről. Székfoglaló érte-
kezés. Budapest, 1894.

— Adatok az emberszabású lények
koponya-átalakulásához. Egy fiatal
gorilla-koponyáról. Budapest, 1894.

Turnovszky Frigyes. Die Anatomie
und Physioldgie iUm- Záhne. Inaug.-
Dissertation. Wien, 1841.

Vandrák András. Lelkileges ember-
tan, vagyis psychicai anthropologia.
Eperjes, 1841. .Magyar és latin azö-
veggel.

Venos Zsigmond. .\z emlőkről boncz-,
ép- és kórtani tekintetben. (Orvos-
tudori ért<>kezés.) [Dissertatio inaug.
med. de mammis respectu anatomico,
physiologico et pathologieo.| Buda,
1841.

Verebély József. .Az ember rendes
mibenlétét ismertető boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók. elemi tanítók számara.
Budapest. 1873.

Veszély József. Der Men.sch in Be-
ziehung auf sein AVerden. Bestehen
und auf seinen Tod naturgemáss er-
forscht. Wien. IHW.

Vette János György. Dissertatio
anat. de cerebro. Wittebergae, 1709.

Zlamál Vilmos ifj. A boncztan rövid
kézikönvve. Pest, 18.54

- II. bőv. kiad. 1862.
Zuckerkandl Emil. (ber eiue bisher

noch nifbt be.sehriebene Drüse in der
Regio suprahyoidea. Stuttgart, 1879.

— Normálé und pathologische .Anatomie
der Nasenhöhle u. ihrer pneumati-
schen Anhönge. Wien, 1882. II. Bánd.
1892.

— Anatomie der Mundhöhle mit beson-
derer Beriicksichtigung der Záhne.
Wien, 1891.

Anieituniren f. den Secirsaal. Wien,

1891.

APATHY — CHERNAK

- Über d. epitheliale Rudiment eines
vierten Mahlzahnes beim Menschen.
Wien, 1891.

Útmutató a bonezolásban. Fordította
Baján dr. Budapest, 1892.

Zur Craniologie der Nias-Insulaner.
Wien, 1894.

Atlas der topographischen Anatomie
des Menschen. Wien, 1899.

1775. Compendium anatomes pro tjro-
nibus chirurgiae. L. P 1 e n c k Jó-
zsef.

1831. Km'zgefasste Anthropologie, oder
Lehre von den Menschen, nebst An-
weisung zur Erhaltung der Gesimd-
heit. Ein Leitfaden f. Lehrer u. Schil-
ler etc. Leipzig u. Kaschau.

1867. Von den harten und weichen
Geschleehtstheilen. — Der Kopf des
Kindes. Pest. (Czimlap nélkül.)

2. Physiologia. Histologia physiologica.

Apátliy István. A sima izomzat gya-
rapodása és pótlódása. Budapest, 1885.

Babits János. Orvosi értekezés az
életművek rokon- és ellenszenveiről.
Buda, 1846.

Bacli Miklós. Dissertatio inaug. nied.
de itinero pedestri. Budae, 1840.

Bagellardus Pál. Parastatis de prandio
ot caonaratione. Lugduni, 1538.

Bakody József. Dissertatio inaug. med.
sistens salutare natui"ae et artis con-
nubium. Budae, 1820.

Bakody Tivadar. A tüdöhólyagcsák
hámja feletti vita. Pest, 1865.

— A karyomitosis és a biologikus orvos-
szeri gj'ógytan alapelve. Budapest,
1884.

Bállagi János. A gyomor hámsejt-
jeiről. Budapest, 1881.

Balogh Kálmán. Az ember élettana.
2 kötet. Pest, 1862-64.

— Az agy befolyásáról a szívmozgá-
sokra. Budapest, 1876.

— Az agj' féltekéinek és a kis agynak
működéséről. Budapest, 1876.

- A vér szétosztásáról az emberi test-
hon. Budapest, 1880.

Balogh-Soós Mihály. Dissertatio
inaug. physico-anatomica exhibens
osteoganiam humanam. Trajecti ad
Rhenum, 1766.

Bartsch Ede Sámuel. Dissertatio
inaug. med. sistensophthalmobiotieam.
Pestini, 1820.

Bauer József Károly. Dissertatio
inaug. pract. med. Vita hominis phy-
siologice disquisita. Viennae, 1837.

Bausner Bertalan. Disputatio de
cordis humani actionibus. Lugd. Batav.
1654.

— De consensu partium corporis humani
in quibus ea omnia quae ad quamque

actionem quoque modo in homine
concuiTunt, recensentur, actionum
modus et consensus ratio explicatur
et imiversa hominis oeconomia tra-
ditur. Libri III. Amstelodami, 1656.

Bskella Demeter. Dissertatio inaug.
med. sistens ideám generális hointnis
physiologice et pathologice conside-
rati. Budae, 1826.

Benedek Károly. Dissertatio inaug.
de lusibus naturae praecipuis, in
disponendis niuseulis faciei. Viennae,
1835.

Bierbrauer Nep. János. Dissertatio
inaug. med. de alineatione mentis.
Budae, 1840.

Bódogh (nemes-bikkesi) Mihály.
Historieo-critica biosophiae disquisitio.
Lipsiae, 1818.

Braun Lajos. Über Herzbewegung
und Herzstoss. Jena, 1898.

Breuer János. De vita hominis. (Dis-
putatio VI. anti-Placentiana.) Witte-
bergae, 1661.

Bruck Pál (Hidasi). Az elhízás és
gj'ógjítása. Bevezetésül : A táplálko-
zás élettana népszerűen előadva. Buda-
pest, 1886.

Bruszko János. Dissertatio inaug.
med. de somno et vigiliis. Pestini,
1836.

Budge Gyula. Említhetők a részletes
emberi élettanból. Vezérfonal a tan-
előadás- és magány-tanulmányban.
Magj-arítii R h é d e y A n t a 1 és F o 1-
t é n y i János. Buda, 1849.

Bugát Pál. Éptan. Tanítványai szá-
mára szerzé Pest, 1830.

- phonologiai eszméi. Pest, 1854.

Burg Károly. Dissertatio inaug. phy
siol. do hypnologia. Vindobonae, 1834

Chernak László. Dissertatio inaug

8

CSAPÓ — GYÜRKY

med. de respiratione volucrum. Oro-
ningao, 1773.

Csapó József. Disquísitio do praesentía
liquidi iiervpi in rausculo in actlone
constituto et do cavitato muscularium.
Argontorati, 1756.

Csausz Márton. Dissortatio inaug.
lued. de intestino sanguinis motu ut
praecipuo circulationis adminiculo.
Postini, 1820.

Cselii (Szigeti) Sámuel. Dissertatio
inaug. inod. do vita naturap con-
V(Mii(Mit(\ Vindobonae, 1836.

Csernyei József. Orvosi értekezés a
vízről. Vont, 1846.

Csiky Péter. A táplálatok. Orvostudori
('■rtokozé.-;. Pest. 1836.

Csókás (Monedulatus) Péter. Do
hoinine, magnó illó in rerum natura
miraculo, et partibus ejus essentialibus
libri duo. Wittonborgao, 1585.

Czermak Nep. János. Kleine Mit-
theilungen aus dem k. k. physiol.
Institute in Pest. (1., 2., 3. Reihe).
Wien, 1859-60.

— Das physiologische Institut der Uni-
versitat Post 1858 60. Post, 1860.

Dahlmüller József Vilmos. Disser-
tatio inaug. Miod. do palpitatione
c'ordis. Vionnao, 1774.

Deutsch József. Dissertatio inaug.
med. de t'onstitutione individuali.
Budao, 1833.

Deutscíi József Dávid. Orvostudori
értekezés. Az úszás orvosi tekintet-
ben. (Dissertatio inaug. med.] Buda,
1842.

Draskó János. Dissertatio inaug. med.
(If soinno ot vigiliis. Pestini, 1836.

Ebhardt György Zsigmond. Disser-
tatio inau;í. iiiod. do statu inosenterii
naturali et praeternaturali. Jenae,
1755.

Edl Kálmán. Orvostudori értekezés
a kávéról, különösen életrendi tekin-
totbon. Post. 1842.

Felletár József. Dissertatio inaug.
anatomioo-physiologica de circuito
sanguinis. Budae. 1829.

Fark Incze. Dissertatio inaug. med.
Dentitio physiologicp et thorapeutice
oonsiderata. Buda, 1837.

Fleckles Lipót. Der Schlaf, in seiner
Bozioiiung auf die geistige und
physische (íesundheit der .Mensohen.
Für PYeiindeoines gesundenund erqui-
ckendon Scblafes. Nach den bestén
Quellon boarbeitet. Pest, 1831.

Franzos D. Dissertatio inaug. inod.

de accllmatísatione hominis. Pestini,
1835.

Fuker András. Dissertatio inaog.
medica de influxu lucis chemico-
piiysiologico. Pestini, 1837.

Gaberle Ignácz. Dissertatio inaug.
quam de a(jua physiologice et patho-
logiee sunita auctoritate inelytae

facultatis medicae elucubratxis

est. Po.xtini, 18.37.

Gall Ferencz József. Anatomio ot
physiologio du systénio norveux gene-
rál otdu corvau on parti(;ulier.Pest,1822.

Gaitner Menyhért. Physiologie des
Menschen, odor Darstellung des Absolu-
ten in den Functionen des Oeistes
und in den. den roellen Organismus
construirendon Oriranen. Jena, 1812.
(1811).

G^nersich Antal. Zur Lehre von den
Saftkanálciion in der Comea. Wien,
1871.

Giltay E. Bevezetés a mikroskópiába
hét tárgj- segítségével. A szerző által
átdolgozott és bővített német kiadás
után fordította DeérEndre. Buda-
pest. 1896.

Glaser Ferdinánd. Menstruatio re-
spoctu phvsiologico. Dissertatio. Budae,
1843.

Goldberger Móricz. Dissertatio inaug.
phil.-mod. sistons primas linoas
physiologiao ot pathologiae psychos.
Vindobonae. 1837.

Gosztoni Mihály. Theses ex insti-
tutionibus physiologicis deeerptae.
Vionnao, 1777.

Gótli Henrik József. Feniina respectu
aiiatoniico. physiologioo ac piiysico
considerata. Dissertatio inaug. med.
Budae, 1847.

Graber Vitus. \z állatok mechanikai
niüszoi-oi. Fordította Thanhoffer
La j OS. Budapest, 1896.

Greiszing János. Disputatio de vita
universi oorporis naturális. Witteber-
gae. 1688.

Gulyás János. Dissertatio inaug. med.
physico-inod. de oircuitu sanmiinis.
Pestini. 18.36.

Guttmann Adolf. Dissertatio inaug.
med. sistons conspoctum physiologi-
cum organismi humani relato ad
difforontias quas praecipuo sexus et
aotas pariunt. Pestini. 1840.

Gyürky Lajos Márton. Synnpsis
physiologiao infantis ad paodiatriani
adplicatae. Spocinion inauLr iiumI.
Pestini, 1837.

HABERMANN — JELLACHICH

9

Habermann Bernát. Dissertatío
inaug. mpd. sistens tertium vitae
stádium decrementi anatomice, phy-
siologice et pathologice eonsideratum.
Pestini, 1821.

Hagymási (Cybeleius) Bálint.
Opusf'ulum de laudibus et vituperio
vini ot aquae. Hagenau, 1517.

Hambaclier János. Dissertatio phys.-
med. de theoriae physicae tubnlorum
capillarium ad corpus humánum appli-
eatione. Halae Magd., 1842.

Hamler József. Dissertatio inaug.
phvs.-med. de temperamentis. Pestini,
1828.

Hammerschniidt Ferdinánd. Orvos-
tudori értekezés a vademberek álla-
tias és testgvakorlati életéről. Buda,
1838.

Hanekker Ferencz. Orvostudori érte-
kezés a csontszövetről és az elhalt
csontok visszaszerződéséröl. [Thema
inaug. med.-physiologicum sistens tex-
tui'am ossium, eonimque regeneratio-
nem post necrosim.] Pest, 1834.

Hartmann Fülöp Károly. Az ember
szelleme, viszonyaiban a testi élethez
vagy a gondolkodás élettudományá-
nak alapvonatai. Orvosoknak, phUo-
sophusoknak, és a szó magasb értel-
mében embereknek .... után Sol-
tész János. A szerzőtől megbőv.
II. kiadás szerint. S.-Patak, 1847.

Hausknecht Perenoz. Dissertatio
inaug. physiologiea de vita. Vindo-
bonae, 1839.

Heda Alajos. Dissertatio inaug. med.
sistens primum vitae stádium evolu-

■L tionis anatomice, physiologice et
P patholoffice eonsideratum. Pestini,

18^2.
Hedwig János. Programmá de flbrae

vegetabilis et animalis ortu. Sectio I.

Lipsiae, 1790.
Hedwig Román Adolf. Disquisitio

anipuUulanim Liberkühni physico-

microseopica. Sect. I. Lipsiae, 1797.
Heitzmann Károly. Zur Kenntniss

der Dünndarmzotten. Wien, 1869.

— Untersuchungen über das Proto-
plasma. Wien, 1873—74.

— Mikroskopische Morphologie des Thier-
körpers im gesunden und kranken
Zustande. Wien, 1883.

Henisch György. Oratio de modo
nutiitionis in corpore humano. Lipsiae,
1572.

Henszlmann Imre. Dissertatio inaug,
lued.-physiologica. De voce. S. 1., 1837.

Horst Ferencz. Dissertatio inaug.

med. de femina respectu physiologico.

Budae, 1840.
Hőgyes Endre. A vese szereplése az

anyagforgalomban. Pest, 1872.

— A vese vérkeringési viszonyairól.
Budapest, 1873. (Németül is.)

— Az associált szemmozgások ideg-
mechanismusáról. Bevezetés. I. A fej-
és testmozgásokat kisérö associált
szemmozgások tüneményei emlősök-
nél s az embereknél. Budapest, 1880.

— II. Az idegrendszer egyes részei-
nek befolyásáról az önkénytelen asso-
ciált szemmozgásokra. Budapest, 1881.

— III. A szemmozgás associáló ideg-
mechanismusa részletes berendezésé-
ről. Budapest, 1885.

Huszthi (családi nevén Szabó) Ist-
ván. Dissertatio physiologiea prima
quae est de hominis automato seu
corpori animali : in quo, praecipue
oeconomiae animalis functiones ex
artiflciosissima ejus structura, nil ad
eas eonferente mente humana per
eausas et eíTecta breviter deducuntui-.
Lugduni Batavorum, 1693.

— Dissertatio .... secunda quae est
de natura mentis ejusque fímctionis :
tum earum, quae nullum pláne com-
mercium habent cum corpore resul-
tant, i. e. qua corpus et mentem
requirant. Lugduni Batavorum 1693.

— Pars tertia in qua existentia Dei ex
existentia nostri, seu e suspenda
mentis corporisque nostri fabrica,
functionumque utriusque natura, meta-
physice adstnictura breviter deducitur.
Lugduni Batavorum. 1693.

Hutyra Ferencz. A zsírok átszivár-
gásáról, nevezetesen az epe befolyása
alatt. Budapest, 1881.

Huxley Th. H. Előadások az elemi
élettan köréből. Ford. M a g y a r S á n-
d 0 r. Átvizsgálta Balogh Kál-
mán. Budapest, 1873.

Hyrtl József. Cber die Selbststeuerung
des Herzens. Ein Beitiag zur Mechanik
der Aortenklappen. Wien, 1855.

Jácz Ferencz. Orvostudori értekezés.
Nő és féi-íl k()zti különbségek. [Difle-
rentiae inter virum et foeminain.
Dissertatio inaug. med.j Pest, 1841.

Jellachich József. Orvostudori érte-
kezés. .Az emberi életmúvezet első
változásairól. [Dissertatio inaug. phy-
siologico-medica sistens primam meta-
morphosim organismi humani.] Buda,
1836.

10

JENDRÁS81K — LENHOSSÉK

Jendrássik Jenő. Kráter Beitrag zur
Analyse der Zuckunj^swpllo der quer-
ífestreifton Muskolfasor. Wion, 1875.

— Dolííozatok a k. m. tud. ejfyetem
élettani intózetéböl. Budapest, 1. füzet
1878., 2. füzet 1881., 3. füzet 1883.,
4. és 5. füzet 1885., 6. füzet 1887.,
7. füzet 1888.

— A magától sorakoztató esö-myo-
graphium és alkalmazásának vázlata.
Budapest, 1881.

— Értekezés a myo-mechanika köréből.
Budapest, 1882.

— Helyreifrazitó észrevételek Thanhof-
fer Lajos umak e czimű szókfoglaló
értekezéséhez : » Adatok a harántcslkú
izmok szerkezete és idegvégzödésé-
hoz. Budapest, 1882.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
TliPsos dispiitationis 111. de liomine.
Wittebergae, 1594.

— De íreneratione et vitae humanae
periodis. Tractatus duo. Wittebergae,
1602., Oppenheimii, 1610., Francofurti,
1619.

— '\xpoa3i; de anima et corpore uni-
versi. Pragae, 1605.

Joffe Antal. Dissei-tatio inaug. med.

de .sanguino in statu sano etmorboso.

Pestini, 184H.
Kastler Rudolf Mihály. Dissertatio

inaug. mod. de alimontis hominum

írenoratim con-sideratis. Vieunae, 1815.
Kempelen Farkas. Mechanismus der

menschlichen Sprache nebst der

Beschreibung seiner sprechenden

Maschine. Wien, 1791.

— Le mecanisme de la parole. Vienne,
1791.

Kétly Károly. .Az idegrendszer némely
rondí's és beteges működéséről. Buda-
pest, 1881.

Kiko Károly. Ein Wort über Metall-
und Biomagnetismus. Pest, 1845.

Klug Nándor. Vizsgálatok az emlő-
sök fülcsigájáról. Budapest, 1873.

— A szinérzé.sröl indirect látás mellett.
Budapest, 1875.

— A látásról. Budapest, 1878.

Az emberi hang és a beszéd. Buda-
pest, 1886.
~ Az emberélettan tankönyve. Előadá-
sai nyomán Irta .... I. köt. I. rész.
Altalános élettan. Különös élettan :

I. .\z eröforgalom élettana. II. rész.

II. köt. Különös élettan : II. Az anyag-
forgalom élettana. Az egjénforgalom
élettana. Budapest, 1888.

II. átdolff kiad. 1892.

— Az enyv mint tápanvag. Budapest,
1890.

— kz érzékszervek élettana. Budapest,
1896.

Koós Gábor. A kávé történelmi, iro-
dalmi, élettani s veg>-tani szempont-
ból. Pörkölési terményei chemiai
szempontból saját kutatásai nyomán.
Budape.<t, 1891.

Korbuly Adeodat. Dissertatio inaug.
chem.-physiol. de analysi cbemica
saniruinis. Kudae, 1840.

Kövesy Pál. l)is.><ertatio inaug. med.
de íluxu cooliaco. Budae, 1833.

Kriesch János. Bonez- és élettani
tanulmányok a nadályokról. Pest,
1866. (Jutalmaz(ttt pályamű.)

Krüger János Gtottlieb, De theoriae
physicae tubulorum capillarium ad
corpus humánum applicatione. Halae,
174:^.

Kyr Pál. Sanitatis stúdium, ad imita-
tionem aphorismonim compositum ;
item : alimentorum vires breviter et
ordine alphabetico positae. Corona,
1551.

Landesmann G. Dis.scrtatio inaug.
incd. do alinientis. Pestini, 1837.

Laufenauer Károly. Agyszöveti vizs-
gálatok. Budapest, 1879.

— Vizsgálatok az ag>' corticalis lát^i-
mezójéröl. Budapest,' 1880.

— Az emlékező tehetségről. Budapest,
1884.

Lencsés József Antal. A helyes

emvsztésnek mest^'rsége. F'ord

Pest, 18.32.

Lendvay Benő. Az ember, vagj-^
in ilyen testünk belseje és hogy működ-
nek szerveink. Könnyen érthető test-
es élettan, közép-, polgári- és felső-
népiskolák számára és önoktatásra
E b e n h 0 e c h P. után. Pozsony-
Bndai»est. 1H92.

Lenhossék József. Über den felneren
Bau der gesammten Medulla Spinalis.
ResultAte neueren in dem physiologi-
schen lnstitut<> der k. k. Wiener
Hochschule gemachten Untersuchun-
gen. Wien, 1854.

— Beitriig«í zur Erörtei-ung der histolo-
gischen Verháltnisse des centralen
Nervensystems. Wien, 1868.

— Étude du Systéme Nerveux Central.
Paris, 1858. ■

~ Neue UntersiK'hungen über den felne-
ren Bau des centralen Nervensystems
des Menschen : I. Medulla Spinalis und
derén bulbus rachiticus. Wien, 1856.

LENHOSSEK — NAGY

11

— II. vermehrte Auflage. 1858.

— A közép idegrendszer szürke állo-
mányának ós az egyes ideggj-ökök
eredeteinek tájviszonyai. (Székfoglaló
értekezés.) Pest, 1867.

— Az emberi gerinczagj', nyúltagj- és
Varolhid ázer\ezetének górcsői táj-
viszonyai. Pest, 1869.

— Polymikroskop. Szerkesztette és
leiita .... Budapest. 1877.

Lenhossék Mihály. A gerinczvelöi
idegek hátulsó gvökereiról. Budapest,
1889.

— Adatok a gerinczagjú duczok isme-
retéhez a békán tett vizsgálatok alap-
ján. Budapest, 1885. (Németül is.)

— Der feinere Bau des Nervensystems
im Liehte neuester Foi'schung. Berlin,
1892.

^ n. gánzlich umgearbeitete Aufl. 1895.

— Die Gesehmacksknospen in den
blattförmigen Papillen des Kanin-
ehenzimge. Eine histologische Studie.
Würzburg, 1893.

— Beitráge zur Histologie des Nerven-
systems und der Sinnesorgane. (9 dol-
gozat.j Wiesbaden, 1893. "

Lenhossék Mihály Ignácz. Intio-
ductio in methodologiam physiolo-
giae coi-poris humani. Pestini, 1808.,
Viennae, 1810.

— Phvsiologia medicinalis. Vol. I— V.
Pestini, 1816—18.

^ Institutiones physiologiae organismi
humani usui acaderaico accomodatae.
2 Vol. V'iennae, 1822.

Darstellung des menschlichen Ge-
müths in seinen Beziehungen zum
geistigen und leibliehen Lében. Für
Aerzte und Nichtarzte höherer Bil-
dung. 2 Bde. Wien, 1814—25.
~ II. unveránd. Aufl. 1834.

Iiészai (fogarasi) Dániel. Disser-
tatio inaug. anatomico phys.-pathol.
de dentitione prima et secunda inve-
stigationibus novis illustrata. Vindo-
bonae, 1829.

Lippay (zombon) Gáspár. De in-
rtuxu electricitatis in organlsmum
humánum, specimen inaug. Viennae,
(1835.)

Lovász Imre. Dissertatio inaug. phy-
siol.-med. de perspiratione cutanea.
Pestini, 1831.

Magyar Victor György. Physiologia
et pathologia ventriculi. Dissertatio
med. Cassoviae, 1837.

Mahler Gyula (pozsonyi illetőségű).
Repotitorium der Physiologie. II.

I yoUst. neu bearb. und vermehrte Aufl.

i Leipzig und Wien, 1896,7.

] Mandl Lajos. Sanguis respectn phy-

. siologico. Dissertatio inaug. med.-

physiologica. Pestini, 1836.
Margó Tivadar. Az izomidegek vég-
ződéseiről. (Akadémiai székfoglaló

I beszéd.) Pest, 1862.

j — über die Endigung der Nerven in
der quergestreiften Muskelsubstanz.

I Pest, 1862.

I Mar kbreiter Fülöp. Dissertatio inaug.

j phys.-physiologica de electiicitate.

I Viennae, 183.3.

! Martinovics Ignácz. Physiologische

i Bemerkungen über den Menschen. St.

! Petersburg, 1789.
Martissi (kóbori) István. Orvostudori
értekezés. A nőnem élet- és kórtani
tekintetben. [Sexus sequior intuitu
physiologico et pathologico. Dissertatio
inaug. med.] Buda, 1837.

' Mátrai Gábor. Adatok a zsíifelszivó-
dáshoz a gyomorban. Budapest. 1881.
Mátyás István. Positiones med. inaug.
de irritabilitate et aliis quibusdam
medicináé capitibus. Traj. ad. Rhen.
1756.
Méhes Sámuel. De respiratione ani-
maliuiu commentatio. Heidelbergae,
1810.
Meinert Hermann Ágost. Disser-
tatio inaug. med. de enorniitate virium
vitalium in orgraniímo humano. Budae,
183.5.
Mekossinyi Mihály. Dissert. inaug.
med. de nutrice. Pesthini, 1822.

Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio
phvsiol.-pathol. de cutieula et cute.
Altdoilii, 1685.

Mihalkovics Géza. Az ember anató-
miája és szövettana. Az új anatómiai
latin műnyelv használatával. Buda-
pest, 1898.

Mirsvinszky Ignácz. Orvostudori

I értekezés az emberről. [Homo physio-

! graphice consideratus. Dissertatio

! inaug. medico-physiologica.J Buda,

I 1837.

I Müller Kálmán. A tüdőről és lélek-

I zésről. Budapest, 1882.

Nagy (Regéczy) Imre. Adatok a
szüi'ödés tanához. Budapest, 1881.

— Kísérleti adatok a PoiTet-féle izom-
tünemény jelentőségeinek kérdésé-
hez. Budapest, 1888.

; — Vizsgálatok az izomrángás lefolyá-
sának különböző behatásokra beálló
módosulatairól, a Jendrassik össze-

12

NEÜELKO — RÉCZBY

hnzödási elméletének alapján. Buda-

post. 18!M.
Nedelko Demeter. Dissertatio inaiig.

physlol.-pathol. do sonectute. Pest,

1839.
Ónodi Adolf. Adatok a jrógp beideg-

z(^s(''nok bonctanához, ^élettanához és

kórtanához. Budapest. 1894.

— Dio Innorvation des Kehlkopfes.
Wion, 1895.

Ossikovszky József. .Adalék a tyrosin
('.>* a skatol vpíryi szerkezetéhez.
Budapest, 1880.

Falumbini Mátyás. Di.>«putatio acad.
de illó, quod ost primum in aotloni-
bus hunianis. rionae, 1679.

Paszlavszky József. .Az ember. Testi
szervezete é.s élete, őstörténete és
fajtái. Thomé (). W. nyomán. II. kiegé-
szített kiad. Budapest, 1880.

Pásztvy Antal. Dissertatio inaug.
ined. de vita ac modo eam prolon-
irandi. Posthini, 18;{2.

Pataky (sárospataki) Dániel. Dis-
sertatio inaug. phy.s. med. de aére
atmosphaerioo. Vindobonae, 1830.

Paulini János. Di.ssertatio inaug.
phy.siol.-pathol. de autocratia naturae
in conservanda et restituenda sanitate.
Pestini, 1834.

Pechanetz József. Dissertatio inaug.
med.-diaetetica de nutrimentis et
poniientis. Kudae, 1843.

Péczely Ignácz. A szivárvánv hár-
t>-áról. (Iris.) Budapest, 1873.

— A fertőzés szomoríi következményei-
nek kikeriilhetése tekintet'.'ból felvi-
lágosítás : az ivarszervek élettani
állapotáröl. Budapest, 18^5.

Pernits-Pericht Nep. János. Dis-
sertatio inaufí. med. si.stens históriám
vitae et mortis. Pestini, 1838.

Pertik Ottó. Myelin és idegveKí. (Szö-
vettani tanulmány.) Budapest, 1880.

Petrovich Máté Phvsiologia. Vacil,

1K(»7.

Pfeffer Mihály. Dissertatio inaug.
med. de nexu inter vitám physicam
et psychioam. Budae, 1838.

Pfentner János György. Disserta-
tio inauíí. med. de causa ealoris ani-
ujalis. Tyrnaviae, 1776.

Piderit Tivadar. Az agyvelft és a
szellem. Az élettani lélektannak váz-
lata, gondolkodó közönséf? számára.
Ford. Horváth József. Arad,
1879.

Pisanelli Boldizsár. Tractatus de
naturn ciborum. et potus ... In quo

non solnin ^irtate8, vitia illonim
minute deteguntur, verum etiam re-
media ad eorrigendos deffectus eomm
coplose proponuntur. Distinetus in
pulcherriraam partitionem, repletus
doctrini'; celebratissimoinim medi-
conim et philosophonim, oum multis
eniditis ac proflcuis historiis natura-
libus. Ex italico idiomate in lati-
num genuine versus per A. R. D.
Michaelem Kalmár. Zaprabia.
1796.
Plenck (Plenk) József Jakab. Bro-
matologia s. doctrina de esculentis
et potulentis. Viennae, 1785.

— Ugyanez németül. 1785.
Poulios György. IIpa^^KrceTa 'fuaioXo-

fixTj. Ev ílzo-a. 1823. (Lenhdssék
M. 1. latin munkájának kivonatos for-
dítása.)

Prodan Lajos. Vina. Dissert. inaug.
med. Pestini, 1837.

Rácz Sámuel. Az emberi élet általá-
nos ismeretét tanító könvve. Buda,
1772.

— II. kiad. 1802.

— Dissertatio inaug. med. de encomio
laetis. Budae, 1778.

— A physiologiának rövid sommája,
melyet a magvar olvasóknak hasz-
nokra kiadott :'. . Pest, 1789.

- A borbélyi tanításoknak elsó darabja.
Az anatómiáról, physiolog. patholog.
m. medicáról, chirurgiáról és bába-
ságról. Második darab : A törvényes
orvosi tudománvról és az orvosi poli-
cziáról. Pest, 1794.

— Notio generális vitae corporis huniani,
quam in usum domesticae exercita-
tionis edidit. Budae, 1801.

— Editio altéra aucta. 1802.

— Notio potentiarum incitantium quam
qua supplementum ad suam vitae
notionem editit . . . Pesthini. 1805.

— Physiologia. Kx Hungarico in Lati-
num per Jos. Sebast. Peterka
versa. Pestini. 1810.

Ranke János. Az ember-élettan alap-
vonalai, tekintettel az egészségügyre.
Orvosok és orvostanhallgat<')k gya-
korlati igényeihez alkalmazva maírán-
tanulásra kidolgozta .... A harma-
dik átdolg. kiad. után magjarra ford
id. Purjesz Zsigmond. Kft
kötet. Budapest. 1876.

Rayger Károly. Dissertatio med de
salivae natiira et vitiis. Argent., 1H67.

Réczey Imre. Hogjan mozgunk ?
Budapest. 1883.

RBISINGER — SÜLTÉSZ

13

Reisinger János. A nemek különb-
sége és elsősége természet-, boncz-
és élettani tekintetben. Kolozsvár,
1845.

Réthi Leopold. Der Schlingact und
seine Beziehungen zum Kehlkopfe.
Wien, 1891.

— Die Nervenwnrzeln d. Rachen- imd
Gaumenmuskeln. Wien, 1892.

— Der periphere Verlauf der motori-
schen Rachen- und Gaumennerven. ;
Wien, 1893. i

— Das Rindenfeld, die subcorticalen |
Bahnen und das Coordinationscentrum |
des Kauens und Schluckens. W'ien, ]
1893. !

Rhédey Antal. A csokoládé életrendi j
és orvosi tekintetben. (Orvostudori
értekezés). Pest, 1844.

Rigler András. Dissertatio inaug. i
phys.-med. de aére atmosphaerico \
ejusque salubritate. Vindobonae, 1825. ,

Roboz József. Az álom. A siketnémák !
és vakok álmai. Lélektani tanulmáuy.
Budapest, 1892.

Roth. Dániel. Dissertatio de mutuo
animae et corporis commereio. Cibinii,
1834.

Roth. János Péter. Dissertatio inaug.
med. de vino. Viennae, 1828.

Rothmann Ármin. Az izommagvak-
ról. Budapest, 1885.

Rózsay (Rosenfeld) József. Észlele- j
tek az aggkor élettani és kórtani ,
váltakozatai köréből. Pest, 1865. j

Rutta Rudolf. Das Pferdefleisch als |
Nahrungsmittel aller Standé. Pesth, :
1854. j

Saly Imre. Orvostudori értekezés az
élet fentartásáról. Pest, 1840.

Salzer József. Dissertatio inaug. med. j
do nuti'ice. Postini, 1840. j

Sass Albert. Experimentelle Unter- '
suchungen über die Beziehung der
motorischen Ganglienzellen der Mo-
dullá spinalis zu den peripheren \
Nerven. Inaug.-Dissertation. Doi-pat-
1888.

Say Mór. Az állati munka és annak
forrása. Pest, 1870.

Sch.affer Károly. A hypnotismus élet- 1
tani, gyógytani és törvényszéki szem- 1
pontból. Budapest, 1895.

Schemberger András. Dissertatio ;
med. de lactice. Jenae, 1677. ■

— Dissertatio med. de archeo. Jenae, [
1678.

Schenk S. Lipót. Anatomisch-phy-
.siologische Untersuchungen. Inhalt : ,

Bauchspeicheldrüse des Embrj'O. Eini-
ges über das Verhalten des Chlors
ím Organismus. Über die Vertheilung
des Klebers im Weizenkom. Beitráge
zur Lehre vom Stickstofifgehalt des
Pleisches. Die modiflcirte Pettenkofer-
sche Gallenprobe. Wien, 1872.

— Grundriss der normalen Histologie
des Menschen. II. Auflage. Wien, 1891.
(Lefordíttatott olasz és orosz nyelvre.)

ScMmert János Péter. Dissertatio
inaug. med. de systemate sexuali.
Tyrnaviae, 1776.

Schmid János Keresztély. Disser-
tatio inaug. med. de mixtione corporis
humani. Jenae, 1765.

Scbwartzer (babarczi) Ottó Az
álomról. Budapest, 1888.

Sch.warz János Jenő. Tentamen phy-
siologiao globulorum sanguinis disser-
tatio inaug. Pestini, 1834.

Segner János András. Disputatio de
actione intestini coli qua contenta
propellit. S. 1. 1732.

— Programmá de pressionibus, quas
flla corporibus certis circumducta et
utrimque viribus aequalibus tracta in
ea corpora exercent, et lineis in
eorum corporum superflciebus descri-
bendis, quibus imposita eo modo illa
quiescunt. Göttingae, 1735.

— Disputatio de sensibus in genere.
Göttingae, 1741.

Seidner Ignácz. Dissertatio inaug.
med. Homo respectu physiologico.
Budae, 1844.

Slioterius Mihály. Dissertatio inaug.
med. de sensibus externis, eorum-
que inter se commereio, Vindobonae,
1765.

Siess Károly József. Dissert. inaug.
med.-physioí. de somno. Viennae,
1836.

Silvestri Hyacint András. Disser-
tatio inaug. med. de laiúdo. Pestini,
1843.

Simkó Endre. Összefoglaló deductiv
áttekintés a lélek mibenléte, egyéni
élete és sarkalatos működései felett.
Eperjes, 1895.

Simon József Sándor. A szép, mint
agyideg-tevékenység. Budapest, 1884.

Soltész János. Az ember szelleme,
viszonyaiban a testi élethez, vagy a
gondolkodás élettudományának alap-
vonatai. Orvosoknak, philosophusok-
nak, ós a szó magasb értelmében
embereknek. H a r t m a n n Fülöp
után. S.-Patakon, 1847.

14

8PKCH — THAXHOFFKR

Speoh S!de. Dissertstio inaag. med.

de aöro, commotiono et aqua. Vlndo-

bonae, 1846.
Staub Móricz. A biolo^Mai tudomá-

nvok ('S inódszoriik történpti f('jlőd('*so.

Budapost, 1894.
Stech József. Dissertatio inaug. med.

Functionum cerebri collustratio phy-

slologica. Pestini. 1836.
Steme Ferencz. Dissertatio inaug.

physiol. (!»' vita. Vindobonae, 1889.
Streim György. Dissertatio inaufr.

iiicd. de pilo liominis. I'estini, 1829.
Stricksr Salamon. Ueber Muskel-

arboit. Vortratí im Vereine zur

Verbreitung natarwissenschaftlicher

Kenntnisse in Wien. Wien, 1867.

— Mikroskopi.'sehe Unteríuchmig des
Saugothierkreislaufe.'í. Wien, 1871.

— Han(H)ueh der Lehre von den Gewe-
ben des Mensehen und der Thiere.
ünter Mitwirkung herausgegeben. 2
Bde. Leipzig, 1871—73.

— A manuel of histology. In cooperation
with Th. M e y n e r t (and others)
transl. by Henry Power of Lon-
don, James J. Putnam and J.
Orne Green of Boston, American
transl. edited bv A 1 b e r t H. B u c k.
New-York, 1872.

— Studien über das Bewusstsein. Wien,
1879.

— Studien über die Sprachvorstellun-
gen. Wien. 188().

— Studien über die Bewegimgsvorstel-
lungen. Wien, 1882.

— Neuroelektrische Studien. Wien, 1883.

— Studien über die Association der
Vorstellungen. Wien, 1883.

— Physiologie des Rechts. Wien, 1884.

— Offener Brief an den Herausgeber
des Archivs für Physiologie. Prof. l)r.
E. du Bois-Reymund in Berlin. Wien,
1885.

— Offener Brief an den Herm Hofratti
Prof. Dr. Emst von Brücke. Wien,
188.5.

— Du iangage et de la nuisique. Traduit
par Fródóric Schwiedland. Bibliothé-
que de Philosophie contemporaine.
Paris. 1885.

Stur Károly. Hissertatlo inaug. med.

sistens Kangiiosi nervonim systema-

tls in temperamentorum dilTerentias

influxum. Viennae, 1818.
Suohanek Sámdor. Dissert. inaag.

anat. phvs. de dentitione. I'estini,

1H3H.

Szabó András. Dissertatio inaug. med.

sistens momenta praeoipua, qnibus

niulier a viro differt respectu physico

et psychico. Budae, 18.35.
Szabó Ignácz. A látás szerve. Psy-

cliülfiíriai tanulmány. Ejrer. 1886.
Szántay (tasnádi) József. A tejrAI.

()rv(».>itu(l(»ri <''rtt'i<ezr'.>^. [Dissertatio

iiiauií. nifMl. dt' lacte.] í'ost. IHOA.
Szathmári (paksi) Pál. De mort«>

naturali. P'ranequerae, 17.58.

— Piditio altéra. Claudiopoli. 176<).
Szegedi (pesti) Sámuel. Dissertatio

inaug. med. sistens physiologiam et
pathologiam muci. Trajeeti adRhenum,
1772.

Székely György. A qualitativ ('izel-
mok psvchoiofíiája. Sárospatak, 1896.

Szent-Pétsri Jónás. Dissert. inaug.
phvs.-niod. de conditione corponini.
Halap Magd., 1741.

Szirmai Jakab. Az ember testi mun-
kája. Budapost, 1887.

Szkalla Ferencz. Dissertatio inaug.
jiiod.-pliys, do thormogenesi. Budae,
1K32.

Szontagh Ábrahám. Cber die Bedin-
gungen der Grösse der Arbeitskraft
mit Berücksichtigung einiger Haus-
thiere. Ein popularer Vortrag. Press-
burg, 1859.

Szotyory (szotyori) József. Kate-
khota : az az : diótótikai n'ivid kátó-
khózis magyarázója a szülék és tanítók
számára készítette. Két értekezéssel
együtt az életról és savanyú vizelaól.
Maros- Vásárhely, 1832.

Szőke Zsigmond. Az ember mint
kis-világa nagy-világban. (Orvostudori
értekezés). |Homo ut microcosmus in
macrocosmo. I)is.«;ertatio inaug. phvsio-
loííica.l Pe.st, 1837,

Sztupkay János Godofréd. Disser-
tatio de aére corpora mundana totá-
llá ambiente. Jenae, 1763.

Tarczy Lajos. Természettan. II. kötet.
A txilajdoiiképponi természettant, azaz
hévtant, fénytant, mágnes és villany-
tant és az élettant magában foglaló.
Veszprémben. 18.38.

Tescbler György. Adatok a dentin
fotrak ttnornabl) ; zerkezetének ismer-
tetéséhez. Budapest. 1879.

Thanhoffer Lajos. Adatok a zsírfel-
szívódáshoz s a vékonybél bolyhok
szöveti szerkezetéhez. Pest, 1873.

— A szív koszon'is üterelnek megtelö-
déséról. H. n. 1874.

— Adatok a szem porczhártyája szövet-
éi élettanához. Budapest. 1875.

THOME — WUNDT

15

— A táplálkozásról. Budapest. 1878.

— Az érverésről. Budapi-st, 1879.

— A mikroskop és alkalmazása. Az álta.-
lános szövettani technika vezérfonala.
On'osok és egyetemi hallgatók hasz-
nálatára. Budapest, 1880.

— Adatok a harántcsikú izmok szer-
kezete és idegvégzódéséhez. (Akad.
székfogl. érteke) Budapest, 1881.

— A nag\'ítókról ós a mikroszkópokról.
Budapest, 1882.

— Helyreigazító észrevételek Jendrássik
Jenő ur >Hel>Teigazító' ezimű észre-
vételeire. Budapest, 1882.

— Az öfszehasonlltó élet- és szövettan
alapvonalai. Budapest, 1883.

— Adatok a központi idegrendszer szer-
kezetéhez. Budapest, 1887.

— Ujabb adatok a harántcsikos izom-
rostok idegvégződéséhez. Budapest,
1892.

— Ujabb vizsgálatok, az izmok szerke-
zetéről. Budapest, 1892.

— A mikroskop és alkalmazása az álta-
lános szövettani technika vezérfonala.
Orvosok, orvostanhallgatók és termé-
szettudományokkal foglalkozók hasz-
nálatára kútfők és önálló vizsgálatai
alapján. Budapest, 1894.

— A szövetek és szervek szerkezete
és azok vizsgáló módszerei. Orvosok,
orvostanhallgatók és a tennészettudo-
mányokkal foglalkozók használatára
kútfők és önálló vizsgálatai alapján.
Budapest, 1894.

Thoraé O. W. Az ember testének
szerkezete és élete. Dr. Thomé után
Paszlavszky József tanár.
Budapest, 1874.

— II. kiegészített kiadás 1880.
Tissió H. Az elfáradás és a testgya-

korlá.s. Francziából fordította C s a-
p 0 d i István. Az eredetivel össze-
hasonlította Klug Nándor. Buda-
pest, 1899.

Toldy (Sch.edel) Ferencz. Physiolo-
gia pulsus. Pestini, 1828.

Torday Ferencz. Az ember-boncz-
tan, élettan és élet-rendtan kivonat-
ban toraatanítók számára. Budapest,
1876.

Török Aurél. Dolgozatok a kolozs-
vári m. k. tud. egyetem életszövettani
intézetéből. Az állati szervezetek
élő alakegységei. Tanulmány az állati
sejtelmélet fölött. Kolozsvár, 1876.

Török József. Népszerű ember-élet-
tan. Tanodák és a mívelt közönség
használatára. Debreczen, 1881.

Tóth Miké. A mikroskop. Kalocsa.

1881.

Trautmann Lajos. Az összvehason-
lító élótermészettudoraányok alapvo-
natjai. Mag\-anil kiadta Lánghy
István. Pesten, 1829.

Tumovszky Frigyes. Die Anatomie
und Physiologie der Záhne. Inaug.-
Dissertation. Wien, 1841.

TJngerhoffer Xav. Ferencz. Com-
pendia matériáé medicae Pars I.
Continens alimenta, et quatuor car-
diacorum simplicium classes. Disser-
tatio inaug. med. Viennae, 1759.

Venos Zsigmond. Az emlőkről bonez-,
ép- és kórtani tekintetből. (Ors'ostu-
dori értekezés.) [Dissertatio inaug.
med. de mammis respeetu anatomico,
phvsioloírico et pathologieo.] Buda.
1841.

Verebély József. Az ember rendes
mibenlétét ismertető boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók, elemi tanítók számára.
Budapest, 1873.

Vinchler Imre József. Disseiiatio
inaug. med. de Gangliis. Budae, 1783.

Vogel Károly. Dissertatio inaug. med.
de itinere pedestri. Pestini, 1841.

Vojtitz Móricz. Dissertatio inaug.
med. de vi venarum absorbente. Pes-
tini, 1830.

Wachtel Dávid. Mors physiologice
disquisita. Specimen inaug. Budae,
1833.

Wagner Márton. Dissertatio inaug.
phvsiol.-med. de sanguine. Vlndobo-
nae, 1778.

Wailand F. A helyes emésztés és a
máj bajaitól való megmenekedésnek
mestersége. Pest, 1853.

Walther Mátyás. De visu. Witte-
bergae. 1677.

"Werniscliek János Jakab. Disser-
tatio inaug. med. de homine intemo.
Viennae, Í759.

— Systema medendi naturale. Tractatus
primus complectens naturam et cete-
ras potentias in corpore sano. Vindo-
bonae, 1776.

Wittelshöfer Lipót. Homo et ejus
praerogativa jure naturae. Dissertatio
inaug. med.-phys. Vindobonae. 1841.

■Wunűt Vilmos, Az emberélettan
alapvonalai. Wundt nvomán irta G e b-
hardt Lajos. Buda, 1869.

— Az ember élettanának kézi köny\-e.
II. teljesen átdolg. kiatl. Fordította
Török Aurél. Pest, 1871.

16

ZECHMEI8TBR — ZS1VK0V1C8

Zechmeister Ferencz. Dissertatio
inautr. de auditu. Vimlobonae, 1840.

humani, eorum fluido et actionibus.
Krfordiao. 1764.

Ziegler András (lolkész). De corpore i Ziegler Károly. Dissertatio inaag.

huinano exercitatio X. quae ágit de | mod.-physiol. de digestione. Vindo-

sensuum extemorum et vocis atque I bonao, 1841.

sermonis instnimentis propriis. Witte- 1 Zsivkovics Jakab. Dissertatio inaug.

bergae, 1606. | iiicd. de systeniate absorbente. Vindo-

Ziegler János. i)o nervis corporis j bonae, 1818.

II.
PATHOLOGIA.

1. Anatómia pathologica. Histologia pathologica. Chemia

physiologica et pathologica. Uroskopia. Parasitae (ani-

males et vegetabiles).

Alexy Lajos. Animalia medicinalia.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1838.

Ancell Henrik. Liebig's Thierchemie
imd ihre Gegner, ein vorzüglieh für
praktische Aerzte berechneter aus-
führlicher Commentar zu dessen phy-
siolog., pathol. und pharmakologischen
-Vnsichten. Xach dem Engl. bearb.
und mit Armerkungen vermehrt von
A W. Krug. Pest, 1844.

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos
Gyögy. Memoranda der pathologi-
Sfhen Anatomie für Praktiker und i
Legalarzte, mit Berücksichtigung der '
Rigorosanten, enthaltend nebst spe- í
cieller und alígemeiner pathologischer |
Anatomie die pathologisch-anatomische
Technik, Terniinologie, Beschreibungs-
lehre und die Diagnostik zum Deter-
miniren der pathischen Zustánde an {
der Leiche. Pest, 1855.

— A kórboncztan elemei. Gyakorló és |
törvényszéki orvosok számára. Sokra- j
tesi modorban tárgjalva. Buda, 1864. j

Azary András. Életvegytani érteke- 1
zés a tápszerek átalakulásáról az j
állati testben. Buda, 1845. j

Babes Viktor. A bakteriológia rövid
tankönyve, fötekintettel a fertőző |
betegségek kóroktanára és kórboncz- '
tanára, orvosok használatára. Buda- 1
pest, 1886. i

Balogh. Tihamér. A parányi gombák I
jelentősége a fertőző betegségeknél. !
Budapest, 1880.

Bayer János. De jrnomone sciatherico, [

livHív: Bibliogiiqiliia inedica Hungáriáé.

respondente Isaco Zabanio. Brodsano-
Ungaro, 1658.

Beddeus Sámuel Siegfrid. Disser-
tatio inaug. med. de verme, taenia
dicto. Viennae, 1776.

Bollinger O. A kórboncztan alapvona-
lai atlasszal. Shmitson A. festőművész
tennészet után készített rajzaival.
Fordították Minich Károly és
Kelen Béla I. kötet. A vér ke-
ringései, a légzö és az" emésztő
szervek, valamint a máj, az epeutak
és a hasnyálmirigj-. (Orvosi kézi atla-
szok, m. kötet.) Budapest, 1897.

— n. kötet. Fordították Krompe-
c h e r Ödön és M i n i c h Károly.
A húgyszervek, az ivarszervek, az
idegrendszer, a csontok. (Orvosi
kézi atla-ízok. IV. kötet.) Budapest,
1897.

Borsos (nagy-enyedi) Márton. Dis-
sertatio inaug. med. de contagiis in
genere. Pestini, 1832.

Constantin Mihály. Értekezés a holt-
testek balzsamozásáról. Pest, 1834.

— Dissertatio de methodis balsamendi
cadavera humana juxta antiquos et
recentiores. Pestini 1834.

Csencs Ferencz, Orvostudori érteke-
zés a bélférgekrői. Buda, 1842.

Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás
törvényszéki és kóitani esetekben,
jegyzőkönyvi példákkal Genersich
Antal utasításai nyomán. Budapest,
1874.

Ebhardt György Zsigmond. Disser-

18»

ERBER — SCHEIBKR

tatio inau^. mod. de AaUi mesenterii
natmali ot praeternaturali. Jenae,
1 7Ő5.

Erber Márk Móricz. Orvosi érteke-
zés a };ol(>>!ztiii(')l. [Dissertatio inaug.
iikmI. supor taenia.l Buda, 1842.

Ettmüller. De monstro Hungarico
adjofta ieono. Lipsiae, 1674.

Fodor József. Bacteriuinok az élö
állat vérében. (Székfoglaló értekezés.)
Budapest, 1885.

Pörster Ágoston. A kórboncztan tan-
könvvo. Ford. L e n d v a y Benő.
Pest. l«»)í).

Prenreisz Ferencz. Dissert. inaug.
sistens .seriem reagentium chemico-
ruin maximé usitatonim. Budae, 1832.

Presenius Károly Hezuig. Beveze-
tés a minóleges veg>'elonizésbe, vagyis
a műtételek, a kémszerek és az
ismertebb testeknek a kémszerek
iránt valé viseletének tana, valamint
rendszeres eljárás a gj'ógyászatban,
stb. előforduló testeknek fölismeré-
sére .... A XII. újra átdolgozott és
javított kiadás után fordította S a y
M (■» r i c z tr. Buda. 1868.

Prommhold Károly. Dissert. inaug.
med. Anatómia pathologica genitalium
feminae. Budae, 1837.

Ganzler Lázár. Dissertatio inaug.
med. de uro.^^copia. Pestini, 1846.

Genersicli Antal. Tetemvizsgálati
jetryzőlvönyv. Űrlap. Kolozsvár, 1890.

Gnaedinger Ferdinánd. Dissertatio
inaug. med. de urina ut signo in mor-
his. Vindobonae, 1S34.

Groeber Ferencz Gyula. Dissertatio
inaug. med. de H)ntozois hominis.
Budae, 1842.

Gruby Dávid. Observationes micro-
scopicae, ad moiphologiam pathologi-
cam spectantes. Viennae, 1839.

— Morphologia íluidorum pathologi-
corum T. I. Acced. tabelláé V -VII.
Viennae, 1840.

Győry (nádudvari) Albert. Über
Oxvuris Spirotheea (nov. spec). Wien,
1856.

Hoppe-Seyler Félix. Az élőt- és kór-
ve<,'ytani elemzés kézikönyve. A IV.
kiadás utiin fordította Plósz Pál.
Budapest. 1876.

Hunyady János. Semiotica urlnae.
Dissertatio inau^. Pestini. 1836.

Jacquin József Ferencz báró. Lehr-
l)uch der allL'cmcinen und medicini-
schen Chemie. 2 Thle. Wien, 1793.

— Elementa Chemiae univers. et medic.

ex lingua germ. versa. Tomi 2.
Viennae, 1793.

Kaiser Károly. A bakteriológia rövid
tankönyve, különös tekintettel a vizs-
gálati módszerekre. Budapest, 1899.

Kollarovich István. Dissert. inaug.
jiK'd. (le analysi urinae. Pestini, 1840.

Kontúr Béla. Mindennapi bakterioló-
gia. Orvosok, gj'ógyszerészek és orvos-
tanhallgatók részére. Budapest, 1893.

Loebiscb Vilmos. Anleitung zur Ana-
Ivse des Hams. Wien, 1876.

— UI. Aufl. 1893.

Mandl Lajos. Traité pratique de
Microscope et de son emploi dans
l'étude des corps organisés, suivi de
recherches sur l'organisation des
animaux infusoires par D. C. Q.
Ehrenberg. Paris, 1839. Német fordl-
tíisa Ehrenbergtöl.

— Mémoires d'anatomie pathologique.
Deuxiéme mémoire sur les rapports
qui existent entre le sang, le pus,
le mucus et l'épiderme. Paris, 1840.

Mannaberg Gyula. Die Malaria-
Parasiten.. Wien, 1893.

Meczner Ágost. Orvostudori érteke-
zés. \ kórboncztan haszna. (Utilitas
anatómiáé pathologicae. Dissertatio
inaug. med.í Buda, 1841.

Mlinaricb József. De vermibus in
corpore homano obviis. Thema inaug.
Budae, 1832.

Nékám Lajos. Dolgozatok a fővárosi
bakteriológiai intézetből. Budapest,
1897.

Orth János. Kórboncztani jelzéstan
vezérfonala s útmutatás a bonezolás
végzésére. Fordította Azary Ákos.
Budapest, 1877.

Fatzek Mór. Anatómia pathologica
hepatis. Dissertatio inaug. med. Budae,
1837.

Plósz Pál. A fehémye jelentősége a
vizeletben és annak kimutatása. Buda-
pest, 1891.

Pólya József. Értekezés az ember
belférgeiről. (Orvostudori értekezés).
[Dissertatio inaug. zoologico-physio-
logico-mediea sistens entozoa homi-
nis.] Pest, 1830.

Pósonyi János. Dissertatio inaug.
med. de helminthis intestinalibus homi-
nis. l'e.^tini. 1H2<).

Rózsahegyi Aladár. A baktériumok-
ról. Budapest. 1887.

Soheiber S. H. A kettős torzszUlés
boncztana. Pe.'^t. 1870. (Németül és
1 románul is.)

SCHENK — BACHMAIER

19

Schenk S. Lipót. Gniudris.s des Bak-
teriologip fül- Aerzte und Stiidierende.
Wien, 1893. (Lpfordíttatott angol és
orosz nyelvre.)

ScMff Ernő. Adatok az első életnapok
folyamán elválasztott vizelet quanti-
tativ-cheniiai összetételéhez. Buda-
pest, 1892,

Schlesinger Ede. Dissertatio inaug.
nied. sistens cerebruni et pulmones
respectu anat.-pathol. Budae, 1845.

Scliöiibauer Mihály Lajos. Disser-
tatio inaug. med. sistens generalem
et breveni ti'actatum de anomaliis
monstruorum Vindobonae, 1831.

Schreibers Károly. Naehricht von
einer beti'achtlichen Sammlung thieri-
scher Eingeweidewürmer. In deutscher
und lateiniseher Sprache. Wien, 1811.

Szabó Ferencz. Tájékoztató eszmék
a kórboncztan küszöbén. Orvostudori
értekezés. Pest, 1848.

Tangl Ferencz. Útmutató a bakte-
riológiában. Vademeeum bakterioló-
giai s ezekkel kapcsolatos szövettani
vizsgálatokhoz. Budapest, 1894.

Torday Ferencz. Az ember-boncztan,
élettan és életrendtan rövid kivonat-
ban tornatanltók szám. Budapest, 1876.

Ultzmann Róbert. Útmutatás a húg>-
vizsgálatra, különös tekintettel a
hügykészülék bántahnaira. Irta . . . .
Dr. Hoflfmann Károly bécsi egj^etemi
magántanár közreműködésével. Ma-
gyarra fordította Széli Lajos.
Budapest, 1875.

Vagbi György. Dissertatio inaug.
med. de insectorum in corpore humano
genitoram varia forma et indole.
Wittembergae, 1741.

Verestói (cséri) Sámuel. Specimen
annotationum helmintologicaiiim. Pra-
nequerae, 1772.

Vezérbalmi Z. V. A fonalóczok (Tri-
chinae). Népszerű értekezés a fonaló-
czok természetrajza, az általuk elő-
idézett kór s az az elleni védszerek
fölött orvosok, gazdák és iparosok
számára. Pest, 1866.

Wekerle György. Thema inang. de
monstris. Pestini, 1827.

Werther György Kristóf. Disser-
tatio inaug. med. de monstro Hun-
garico. Lipsiae, 1707.

Winkler József. Theses med. de uiina
i-ubra cum sedimine lateritio. Viennae,
1758.

Ziegler Adolf. Húgj-kémlés a beteg-
ágyánál. Orvosok számára. A második
kiad. után magyarra áttették Kövér
Gábor és Széles Antal. Kiadta
Poor Imre. Buda, 1868.

— A húgyvizsgálat alapvonalai. A leg-
újabb kiadás után magjan-a fordí-
totta Purjesz Ignác z. Budapest,
1881.

Zuckerkandl Emil. Normálé und
pathologische Anatomie der Nasen-
höhle und ihi'er pneumatischen An-
hánge. Wien, 1882.

— II. Bánd 1892.

2. Pathologia generális et experimentális. Diagnosis

generális.

Abelles József. Dissertatio inaug.

path.de morbis aetatum vitae humanae.

Pestini, 1835.
Adler Hermann. A g>'óg>'tani rendsze-
rek Paracelsustól korunkig. (1. füzet).

Pest, 1846.
Albrich János. Dissertatio inaug. med.

de haemorrhagiis in genere. Traj. ad.

Rhen., 1709.
Arnold Ábrahám. Dissertatio inaug.

med. de febri in genere. Budae, 1835.
Attomyr S. Primordien einer Natur-

geschichte der Krankheiten. 2 Bde.

II. (Titel-) Ausgabe. Pressburg, (1851)

1856.

Auer Károly Gábor. Dissert. inaug

med. de athmosphaera et eius intluxu

morbifleo. Pestini, 1819.
Auerbach József. Dissertatio inaug.

med. de investigandis hominum mor-

bis. Pestini, 1834.
Auner István. Dissertatio inaug. mod.

do vulneribus eonindemque sympto-

matis. Wittebergae, 1712.
Balses Victor. Annales de l'lnstitut

de Pathologio et do Bactóriologle de

Bucarest. Bucarest, 1892 .
Bachmaier János. Dissertatio inaug.

med. Aetiologiam morborum cachecti-

corum pertractans. Vindobonae, 1841.

20

BALOGH — FISCHER

Baloeb. Kálmán. Általános kór- és

kórjelzéstan. Pest. 1865.

— Lázas bántalmak ofryik okbell ténye-
zöjt^röl. Budapest, 1878.

Bara (zágoni) István. Dissertatio
inav^vralis de theoria inflammationis,
vulgari venaesectionem in curatlone
acutanun inflammationmn male diri-
gente. Gottingao, 1756.

Bekella Demeter. Dissertatio inaug.
med. si.>;tons ideani generális hominis
phvsiologice et pathologice considerati.
Budae, 1826.

Bendiner Antal Miksa. Dissertatio
inaiif:. med. de morbi ortu et natura.
Vindobonae, 1838.

Benkő Sámuel. Ephemerides mete-
reologico-medicae annorum 1780 —
1793. Volumina 5. Vindobonae, 1794.

— Novae ephemerides astronomico-
medicae annorum 1794—1801. In
inclyto eomitatu Borsodiensi signanter
in regio camerali oppido Miskolcz
factae. Vindobonae, 1802.

— Ratio medendi arcanis mixta juxta
synopsin nosologiae methodicae.Classis
I. de febribus. Classis II. de inflamma-
tionibus. Classis III. de cachexiis.
Classis IV. de effluviis serosis et
cruentis. Classis V. de retentis. Classis
VI. de doloribus. Classis VII. de
nevrosibus. Miskolczini, 1818.

Bettelheim Lipót József. Disser-
tatio inaug. med. de asphyxia. Vin-
dobonae, 1830.

Boer (szkoréi) László. Dissertatio
inaug. med. de atrophiis. Vindobonae,
1840.

Bókay Árpád. Dolgozatok a kolozs-
vári l'erencz-József tud. egyetem
gyóg\'szertani ós általános kórtani
int(''zVtóböl. Budapest, 1888.

Borsos (nagy-enyedi) József. Dis-
sertatio inauí.'. med. de examine func-
tionem infantum pathologico. Vindo-
bonae, 1835.

Brakovitzer Nándor. De pervigilio
.specimen inautrurale. Budae, 1832.

Brecht (breohtenbergi) József
Kelemen. Disp. inaug. med. de
febribus. Argentorati, 1684.

Buokisoh (lövenfelsi) Károly, The-
ses .synipathiíM»-medi('ae, a nie ....
medioo sympathico concinnatae, ac
doniinis Galenicis modicis ad discu-
tiendum oxpositae, gratia experiendi
eonindem contra artem .sympathoti- i
ram diftleultates mihi fors hact^mus
ignota.*!, ut si quac tales emerscrint, j

possim easdem dilucidare, ac dilnere
secundum sympathica principia. Poso-
nii, 1737.

Bugát Pál. Közönséges kórtudomány.
Tanítványai számára. Pest, 1830.

Bunzel Gábor. Dissertatio phys.-
med. inaug. de aninio sanitatis et
morborum. Pestini, 183h!.

Cajus Q-ábor. Dissertatio inaug. med.
De lingua ut signo. Pest, 1832.

Closius István. Dissertatio inaug.
med. de juvenum dispositione ad
morbos pulmonum. Halae Magd., 1740.

Conrad András. Dissertatio inaug.
med. de depositionibus criticis. Göt-
tingae. 1748.

Csiky János József. Dissert. inaug.
med. sistens funetionem organico
animalium repentinam suspensionem.
Vindobonae, 1826.

Csorba Lajos. Gondolattöredékek a
mellnyavalyák vizsgálódó módszere
körül, kórisméi és gj'ógj'módi szem-
pontból. [Dissertatio inaug. med. sis-
tens fragmenta idearum circa metho-
dum exploratoram morborum pecto-
ris, tam diagnostico, quam therapeu-
tico respectu.J Buda. 1845.

Deccard János Vilmos. De mor-
borum acutoi-um prae ohronicis malig-
nitate et lethalitate. Jenae, 1747.

Demiány P. Dissertatio inaug. med.
de orrhymenitide psyctica. Pestini,
1835.

Diószegi István. Dissertatio inaug.
med. de causo. Trajecti ad lihen.,
1727.

Drauth. Sámuel Frigyes. Dissertatio
inaug. med. de ortu effectimm impri-
mis febriimi ex irritationi. Jenae,
1763.

Duohon Emánuel. Dissertatio inaug.
men. sistens influxus athmosphaerae
in corpora tenestria. Pestini, 1H32.

Elhard János Kristóf. De suspecta
valetudine. Di.^sertatio inaug. med.
Lipsiae, 1757.

Erlenmeyer Albert. Az agyüterek
értömülése. Fordította a második
kiadás nyomán K o 1 1 e r Oy n 1 a
Buda, 1867.

Feja (nagy-rákói) Alajos. De hae-
morrhagiis in genere. dissertatio
inaug. med. Budae. 1825.

Finály Zsigmond. De salubritate
febrium in morbi.**, eastis omnis aevi
obsenationibus conllnnata Specimen
inaug. med. Bucbie, 1k37.

Fischer Antal Frigyes. Grilndlicbe

FISCHER — GRUNDEL

21

Darstellung der Schleinikrankheiten
hitziger und chronischer Ai-t. Mit be-
sonderer Berücksichtigung der Brust-
und Unterleibs-Verschleimung. Ein
Hilfsbuch für AUe, die darán leiden.
Pesth, 1833.

Pischer Ferencz Gottfried, Disser-
tatio inaug. med. de Plethora in sensn
medico .«:emper spuria. Jenae, (1757).

Fodor József. Ujabb kisérletek erekbe
fecskendezett bacteriiunokkal. Buda-
pest, 1886.

Foges Farkas. Dissertatio inaug. me-
diea de auscultatione. Pestini, (1841).

Fortmayer Nándor. Dissertatio inaug.
med. de inflamniationibus in genere.
Budae, 1840. .

Frankéi S. Dissertatio inaug. med. de
gangraena. Vindobona, 1839.

Fronius András. Dissertatio inaug.
med. de febriiim malignarum indole
et curatione. Halae Maird., 1740.

Fronius Márton Gottlieb. Disser-
tatio inaug. med. de differentia gra-
duali morborum malignorum. Erfor-
diae, 176.Ő.

Fuchs Mátyás. Dissertatio inaug.
med. de .<udore ut signo. Budae, 1778.

Fuchs Miksa Viktor. Die Dermo-
Pneumo-Tetanus. Eine Auffassung der
von wuthkranken Thieren ausgehen-
den Hydrophobie des Mensehen, die
ein in der Durchführung bewahrtes
Princip Ihrer Begegnung und Heilung
in sich tragt, wie aueh die Voruitheile
berichtigt, die bis nun die Heil- und
Rathlosigkeit in dieser Krankheit
verschuldet habén,
gen Verkehr mit
dieser Krankheit
niannstadt, 1867.

— Die Wuthkrankheit der Thiere in
ihrer Beziehung zum Mensehen. Her-
mannstadt, 1868.

Furiakovics János Ernő. Dispositio
in morbos ex diversitate sexus. Dis-
sertatio inaug. medica. Pestini, 1838.

Gaal Gusztáv. Das Nöthigste über
Auscultation und Percussion und ihre
Anwendung in der Medizin, Chirurgie
und Geburtshilfe, mit Besonderer
Berücksichtigung der physikalischen
Behelfe der Erkentniss der Brust-
und Herzkrankheiten, nach den neues-
ten und bestén Quellén zusammen-
gestellt. Wien. 1842.

— Physikalische Diagnostik und derén
Anwendung in der Medizin, ChiruiTgie,
Oeulistik, Otiatrik und Gebui-tshilfe,

Einem langjahri-

den Drangsalen

entnommen. Her-

enthaltend : Inspection, Mensuration,
Palpation, Percussion und Ausculta-
tion, nebst einer kurzen Diagnose
der Krankheiten der Athmungs-Kreis-
laufs-oi^ane. Anhang : die mikros-
copisch-chemisch-pathologische Unter-
suchung von Dr. Joh. Fr. Heller. 1846.

— II. Aufl. 1849.

Gábor József. Dissertatio inaug. med.
de aetate diversa. Budae, 1836.

Gara Géza és Vas Bernát. Útmutató
klinikai laboratóriumi munkálkodás-
hoz, orvosnövendékek és gj-akorló
orvosok számára. Bud^est, 1894.

Gensel János Ádám. Constltutio
epidemica inferioris Hungáriáé 1711,
12 et 13. cum historicis, et meteoro-
logicis observationibus. S. 1. et a.

Greie János. Orvostudori értekezés a
bör-vlzkórról. [Dissertatio inaug. med.
de anasarca.j Buda, 1844.

G^rhardt Károly. A hallgatódzás és
kopogtatás tankönyve, különös tekin-
tettel a mell és a has szemlélésére,
tapintására és mérésére a kór meg-
határozása czéljából. U. bóv. és jav.
kiadás után ford. Lendvay Benő.
Budapest, 1873.

Gernya József László. Dissertatio
inaug. med. de hydrope in genere
et in specie. De anasarca. Viennae,
1820.

Gerzsó János. Dissertatio inaug. de
oculis ut morborum signis. Vindobo-
nae, 1827.

Glatter Ignáoz Ede. Dissert. inaug.
med. de influxu astrorum in oi-ganica,
praecipue in hominem. Pestini, 1836.

Glosius Sámuel. Dissertatio inaug.
med. sistens diagnosim morborum
systematis biliferi et uropoetici. Vin-
dobonae, 1764.

Goldsclimid Ignácz.Dissertatio inaug.
med.-practica de colica in genere
ejusque praecipuis speciebus. Vindo-
bonae, 1822.

Gömöry Dávid. Dissertatio inaug.
phys.-med. sistens tentamen de indole
aeris Hungarici. Vindobonae, 1765.

Grosse András Károly. Dissertatio
philos.-med. inaug. methodo .^cienti-
ftca conscripta, qua sistitur verum
universae medicináé princípium in
stiiietura corporis humani mechanica
reperiendum. Halae, 1732.

Grundéi György. Disputatio med.
de Syncope. Jenae. 1682.

— Dissertatio med. inaug de oedemate.
Jenae, 1683.

22

GYÓRY — JACOB

Győry (nádudvari) Albert. Boi-
triií.M> /,ur Lohro dor Bionchophonie.
Wien. iHHő.

Habermann Bernát. Dissert. inauji?.
med. sistons íortium vitae stádium
docremonti anatoniice, physiologice
í»t pathologice consideratum. Pestíni,
1821.

Hager Mihály. Rlntzündungon, be-
schriobcn und durch Boispiple orlau-
t«rt. Wien, 1835.

— Die Wunden, Risse, Quetschungen
und Erschüttoniníren, beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 TTieile.
Wien, 1837.

— Die Geschwülste. Beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 Ede.
Wien, 1842.

— Die allgemeine Pathologie und The-
rapie, in Uebereinstimmung abgehan-
delt und durch Beispiele erlautert.
Wien, 1843.

— Die fremden Körper ira Menschen.
Beschrieben und durch Beispiele er-
lautert. Wien, 1844.

— Die Entzündungen im menschliehen
Körper, beschrieben und durch Bei-
spiele erlautert. 2 Bde. Wien, 1846.

— Die Anzeigen zu Amputationen,
Exartikulationen, Resektionen und
Trepanationen, die Nervenkrankhei-
ten und die Auswüchse am mensch-
liehen Körper, beschrieben und durch
Beispiele erlautert, nebst einer Ueber-
sicht der Eintzündungen im Allge-
meinon. Wien. I84N.

Hahnemann Sámuel. Organon-a (Éle^
műve) a g>óg>'múvészségnek vagy
homoeopathiája (Hasonszenve). A IV.
jobbított kiadás után magyarítva.
(Bugát Pál.) Pest, 1830.

Haiszler György. Rövid értekezés,
mi jobb, a tormószetes-e vag>' a mes-
tei-s(''g('s himlöz<''s? Pozsony, 1791.

Halász (dabasi) Gejza. On^ostudorí
órtekezés a kopogtatásról és hall-
gatódzásról. [Dissortatio inaug. de
percu!<siono et auscultatione.] Pest,

1K41.

Hanekker Ferencz. Orvostudori érte-
kezés a csontszövetről és az elhalt
csontok visszaszerzödéséröl. |Thema
inaug. nied.-physiologicum sistens tex-
túrám ossium, eoninique regeneratio-
nem post necrosim.] Post, 1H.-Í4.

Hathvani István. De a(>stimatione
morbonini ex facie. Ba^iliae, 1748.

Heda Alajos. DissertAtio inaug. med.
sistenü primam vita© stádium evolu-

tionis anatomice, physiologice et patho-
logice consideratum. Pe.stini, 1822.
Hedwig János. Epistola de praecipi-

tantiao in addisconda medicina noxis.

Lipsiae. 175").
Heitzmann Károly. Mikroskopische

Morphologie dos Thierkörpers im

gesunden und kranken Zustande

Wien, 1883.
Herznann András. Dissertatio inaug.

med. de fluxus haemorrhoidalls pro-

vocatione. Halae Magd. 1719.
Herritz Alajos Benedek. Disserta-
tio inaug. med. sistens notiones quas-

dam de summis morborum generibus.

Viennae, 1815.
Hertzka L. Láhmung und Krampf.

Pcsth. 1870.
Herz Márk. Über die Bnitalimpfung

und doren Vergleichung mit der

Humánon. Post, lH02.
Hirschel Mihály Náthán. Theses

pathoj.-therapeuticae inaug. de causis

intermittentium febrium, earumque

pertinaciae ratione. Halae Magd.,

1733.
Hlatky Márton. Dissertatio inaug.

med. de haemorrhagiis in genere.

Vindobonae, 1H20.
Hoffer József. Orvostudori értekezés

a lázakról. (Cíeneralia de febribus.

Dissortatio inaug. med.] Buda, 1844.
Horváth Antal. [Dissertatio inaug.

med. sist. generállá icteri. Pestini,

1831.
Horváth János. (I.) Dissertatio inaug.

mod. do gcnosi morbonim einiditos

adfligontium. Hudae. 1836.
— (II.) Orvostudori értekezés az öröklött

kórokról. : Dissertatio inaug. med. de

morbis hereditariis.) Pest, 1844.
Horváth (hosszufalvai) Sámuel.

Dissertatio phys.-mod. inaug. diversa

aoris in c(»rponi diversa agendi ratione.

Trajocti ad Hhen.. 1776.
HöflFer Henrik Adolf. Disputatio de

dolore. .\rgent<»rati, 1652.
Hőgyes £ndre. Die experimentelle

Basis der antirabischen Schutzimpfun-

gen Pnsteur's. Stuttgart, 188U.
Hutter Jakab. Dissertatio inaug. med.

Senectiis ipsa morbus. Halae, 1732.
Illés (Edvi-) László. Dissert. inaug.

med. sistens iniasmata. Vindobonae,

ia39.
Iványos Ferencz. Dissertatio inaug.

med. de asphyxia. Viennae, 1815.
Jacob Christfried. A klinikai viz.s-

gálati módszerek atlasza a belg^'ógyá-

JESZENSZKY — LASZLAVIK

23

szati diagnostika és a különös kór- és
gyógytan alapvonalaival. Fordította
Ritoók Zsigmond. Budapest,
18í>8.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Ue morbo quem humores in corpore
geniti tota substantia naturae nostrae
adversi efflciunt. Disput. I. Witteber-
gae, 1596.

— De morbis partium similiarium. ,
Wittebergae, 1596. j

— De morbi, quem aer tota substantia 1
noxius peragit, cognitione disp. Hl.
et IV. Wittebergae, 1566.

— De morbis, quos venena intra cor-
pus í?umta eognita et occulta qualitate
efflciunt. Disp. V. Wittebergae, 1596. ,

— De morbis, quos venena exti'insecus i
morsu ictuve illata committunt. Disp. j
VI. Wittebergae, 1596. :

— De morbis tota substantia naturae
nostrae contrariis. Wittebergae, 1596. ;

— Methodus semiotica de cognoscendis ;
morbis. Wittebergae, 1601. >

— De sangvine véna secta dimissio
judicium. Pragae, 1608.

Ibid. 1618. — Francofurti 1618. —
Notis et castigationibus ad hodiema
et vera artis medicae principia acco-
modatum a Jac. Pancratio Brunone
med. Altorflno. Norimbergae, 1668.

Jikeli Frigyes. Dissertatio inaug. med.
de inflammatione. Vindobonae, 1838.

Judenhoffer Mihály. Dissert. inaug.
med. de miasmatibus contagiosis orga- .
nismo humano quam maximé infestis.
Viennae, 1814.

Katona Mihály. Beiti-ag zur Erkennt-
niss der Brustkrankheiten mittelst
des St^thoscops und des Plessimeters
und mehrerer physikalischen Kenn-
zeichen. Nach den neuesten Quellén
bearbeitet. Wien, 1837.

Kátser Simon. Dissertatio inaug. med.
(le pathologia sanguinis. Pestini, 1845.

Khien Nándor. Dissertatio inaug. med.
sistens 2T/7vO/7//iV. Wittebergae,
1667.

Kislberger György. Dissertatio inaug.
med.-pathol. Contagium. Budae, 1838.

Kíbb Antal, ^'oci^'us influxus aéris
atmosphaeriei in sanitatem humanam.
Dissertatio. Vindobonae, 1838.

Kis József. Az érv'ágásnak pathologiája,
mehet a magjar borbélyoknak hasz-
nokra írt . . . Bécs, 1791.

Kis-Witzay József. Dissertatio inaug.
med. de lingua ut signo in morbis.
Tymaviae, 1773.

Klein Mihály. Dissertatio inaug. med.
de autocratia naturae in consen'anda
et restituenda sanitate. Pestini, 1831.

Klesky Perencz. Dissertatio inaug.
med. de Atmosphera morbomm geni-
ti-ice. Viennae, 1820.

Klug Nándor. Physikalische Unter-
suchungen über den tj-mpanitischen
und nichttsTnpanitischen Percussions-
schall. Berlin. 1874.

Kohn Sámuel. De hydrope et ejus
speciebus principalibus. Dissertatio
inaug. med. Budae, 1842.

Kopetsni József. Dissertatio inaug.
med. de gangraena Pestini, 1836.

Korányi Frigyes. Az ujabbkori kér-
és gyógjian módszereiről. Budapest,
1880'

Korányi Sándor. Az állati folyadékok
osmosis-nyomásának élettani viszo-
nyaira és kóros eltéréseire vonatkozó
vizsgálatok. A betegvizsgálat egy új
módszerének alapvonalai. Budapest,
1896.

Korompay József. Orvosi értekezés
az álhalálról. Buda, 1836.

Kováts Mihály. Antiorganon, azaz
orgonarosta. Similia similibus. Brous-
saiság, vagv nadálydühösség. Pest,
1830.

Kölsch Márton. Disputatio med. de
hydrope. Wittenbergae, 1668.

Köpeczi János. Disput. med. inaugu-
ralis continens positiones varias per
universam medicinám. Lugduni Bat.,
1668.

Kresztits János. Dissertatio inaug.
med. sistens disquisitionem spasmi
pathologicam. Viennae, 1825.

Krieger Keresztély Ernő. Disser-
tatio inaug. de morboiiim temporibus.
Posonii, 1773.

Küttel György Sámuel. Dissertatio
inaug. med. rationalem symptomatum,
quae febres comitantur, theoriam
exhibens. Argentorati, 1742.

Lamm Frigyes. Dissertatio inaug.
pathol. de dispositione in morbos.
Budae, 1840.

Landshut Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de stethoscopio et eius pro

j diagnosi applicatione. Vindobonae,
1831.

Lányi Pál. (I.) Dissertatio inaug. med.

' sistens ulcerum pathologiam. Jenae,
17.53.

Lászlavik Jenő András. Dissertatio
inaug. med. sistens fonnentationem.
Pestini, 1822.

S4

LENH08SÉK — PINEL

Lenhossék Mihály Ignácz. Unter-
suchun>í»Mi üb*>r lioidcnschafton und
üeniüthsalTeoten, als l'i^achen und
Heilmittel der Krankhpit<>n. Pest,
1804.

Lippich Ferencz Vilmos. Nosogra-
phologia sive methodus emplrico-
rationalis históriás morborum con-
oinnandi. Patavii, 1836.

Lissoviny János. Dissprtatio inaug.
mod. dp artp sanandi ppr morbum.
Halap Magd., 1739.

Ludwig Christ. Gottlieb. Einleitung
in die Pathologjp. Aus dpm Latéin,
übprsotzt von J o h. H e d w i g. Er-
langon. 1777.

Madács Péter. De modo regeneratio-
nis vasoruni. Pars I. generális. Wit-
tpmbf'rgao, 1770.

Máday Dániel. Dissertatio inaug.
nuHÜca <lo ascitp hydropp. Hafniae,
lH9!t.

Mádai Dávid Sámuel. Dissertatio
inaug. med. de raorbis occultis. Halae
Magdeburgicae. 1732.

Mandl Immánuel Zoppelmann.
Üisspitatio inauír. med. .^istons no-
xium inlluxum vitae urbanae in orga-
nismum humánum. Vindobonae, 1827.

Mandl Lajos. Memorie-s d'anatomie
puthdlogique. Deuxiémo memoire sur
les rapports qui existent entre le
sang, le pus, le mucus et l'épiderme.
Paris, 1840.

Méhes Sámuel. De disquisitione ge-
neráli morborum hydropicomm. Dis-
sertatio inauíT. Vindobonae, 1848.

Molitor Boldizsár. Dissertatio inaug.
incd. (lo crusta lactea. Budae, 1783.

Moller Dániel Vilmos. Dissei-tatio
de diobiis critiois. .\ltdorfl, 1688.

Molnár Ádám. Dissertatio inaug. med.
sistpns disíiuisitionem causarum ste-
riiitatis hominum utriusque sexus.
Halao, 1747.

Mutschenbacher Béla. Az általános
táplálkozási zavarok l<^nyeg<>r61. Élet-
^s kórtani tanulmány. Budapest, 1893.

Mylius János Frigyes. Dissertatio
inauíí. med. morbos oorumquae affl-
nitatpm px incompletis motibus hae-
moiThaglciöoctossistens. Lugduni Bat.,
1724.

Nagel J. Dist^ertatio inaug. med.-praot
sistens phra^fmenta physiognomioes
pathologicap. Vindahonae. 1841.

Nagy (nyiri) Lajos. Dis.><prtatio inaug.
mod. de no.<(»gonia et difliMentia in-
rtammationiim. Vipnnae, 1817.

Nedelko Demeter. Dissertatio inaag.
physiol.-pathol. de senectute. Pest,
183í».

Nékám Lajos. Neuroftbroma multi-
plex. Budapest. 1893.

Niemeyer Pál. A kopogtatás és hall-
gatódzás alapvonalai. A 11-ik német
kiadás után fordította : K e r é k-
ir y n r t <» L o r á n t. Budapest, 1879.

Nowák József. .\ fertOzó betegségek
kóroktani szempontból. Rendszeres
összeállítása a fertőzési betegsége-
ket illető legfontosabb buvárlati ered-
ményeknek. I''ordította : B a 1 1 a g i
János. Budapest, 1883.

Onódi Adolf. Kísérleti adatok a ftépo
hüdéseinek tanához. Budapest, 1890.

Pachner Miklós. Bomorkungen über
die Entstehung, Verbroitung, Ansteck-
ungsart und des Ansteckungsstofifes
in der orientalischen Cholera ; letz-
tern auf reine Erfahrung gegründet.
Tyrnau, 1832.

Paecken Keresztély. Dissertatio
inaug. med. do causis et efTeotis
plothorao. Wittembergae, 1751.

Pál Jakab. Fragmente aus dem Ge-
biete der experimentellen Pathologie.
Wien u. Leipzig, 1894.

Pallehner Henrik. Dissertatio inaug.
mod. de cyano.^íi. Viennae, 1832.

Pándi Kálmán. A reflex jelenséjrek
diagnostikai órtt'-kesíté.se. Budapest,
189H.

Patrubány Gergely. Virchow sejt-
kórtanának ismertetése. Pest. 1863.

Patzkó György. Thema inaug. sis-
tens divisionem febrium ex sympto-
matibus praovaientibus. Pe.>itini, 1828.

Paulini János. Dissertatio inaug.
physiol.-pathol. de autocratia naturae
in conservanda et restituenda sani-
tate. Pestini, 1834.

Pávai Vájna Gábor. A divatról or-
vosi tekintetben. Pozsony, 1891.

Peetsi Péter. Dissertatio inaug. med.
sistens praenotionem haemorrhagia-
rum. Trajecti ad Khen. 1758.

Perényi József. A divat mint az em-
beri test eltorzítója. Budapest, 1885.

Pfeiffer Mihály. Dissertatio inauj;.
med. de siinilitudine signonim judi-
cationis et mortis in febribus aoutis
proxime instantis. Jenae, 1745.

Pinel Ph. Oesaramte Fieberlehre, oder
tlie Krkenntniss u. die Kur der Her-
ren . . . Foumier und Valdy. Deutsch
bearbeitet v(m »I. K. Kenard u. F.
.1. W i 1 1 m a n n. Nebst e. Abhandl.

PLECKER — SCHRAUD

25

über arztliche Gelehi-samkeit ... 2
Thle. Pest, 1820.

— Von den Blutfliissen in allgemeinen,
dem Blutbrechcn u. Blutspeien. Aus
d. Französischen \i. mit Zusátzen ver-
sében von J. K. R e n a r d u. F. J.
Wittmann. Pest u. Leipzig, 1821.

Plecker János Gottlieb. De sensi-
bus internis morborum causis. Disser-
tatio inaue. med. Lipsiae, 1772.

Plenck (Plenk) József Jakab. Xo-
vum systema tumonmi quo hi morb.
in sua genera et species redigunturi
Pars prior. Viennae, 1767.

— Neues Lehrgebaude von Geschwüls-
ten, worinnen dieselben in ihre Ge-
schiechter u. Gattungen gebracht wor-
den. Aus d. Lateinischen übers. Dres-
den u. Leipzig, 1769. — 11. Aufl. 1776.

— Pathologia Chirurgica, seu doctrina
generális de morbis chirurgicis. Vi-
ennae, 1778.

— Hygrologia coi"poris humani sive doc-
trina chem.-physiol. de humoribus, in
corpore humano contentis. Viennae,
1794.

— Hygrologie d. menschl. Körpers ; aus
d. Latéin. Wien, 1795. Dasselbe in e.
and. Uebersetzung mit Anmerkung v.
W. D a v i d s o n. Mit e. Vorrede v.
F. S. Hermbstadt. Berlin, 1796.

Posta István. Dissertatio inaug. med.
de hydi-ope. Pestini, 1838.

Pöck Ignácz. Dissertatio inaug. med.
de diebus criticis. Budae, 1781.

Procopius János. Dissertatio inaug.
med. de morbis hereditariis in genere.
Elrlangae. 1758.

Purjesz Zsigmond ifj. A kórisme
megállapítására szükséges vizsgálati
módszerek. Budapest, 1874.

Hácz Sámuel. A borbélyi tanítások-
nak első darabja. Az anatómiáról,
physiolog. patholog. m. medicáról,
chirurgiáról és bábaságról. Második
darab. A törvényes orvosi tudomány-
ról és az orvosi policziáról. Pest, 1794.

Raenner Theopliil. Disputatio me-
dica, qua febris in genere históriám
proponit 1701. HaJae Magd.. 1707.

Raymann János Ádám. (I.) De prae-
cipuis diversitatis morborum funda-
mentiset curatione diversa. Dissertatio
inaug. med. Lugd. Bat., 1712.

Raymann Sámuel. Dissertatio inaug.
med. qua praeiudicatae quaedam de
venae sectiono opiniones expenden-
tur. Halae Magd., 1738.

Raymund József. Dissertatio inang.

med. de exanthematlbns febrilibus.
Viennae, 1768.

Reindl János. Febrium et inflamma-
tiouum charac teres pathognomici. Dis-
sertatio inaug. Vindobonae, 1838.

Reiner Móricz. Dissertatio inaug.
med. Norma históriás morborum rite
eoncinnandi. Pe.stini. 1842.

Renard J. K. és "Wittmann F. G.
Die gesammte Fieberlehi'e, oder die
Erkenntniss u. die Cur der Fieber.
Aus dem Französischen der Herren
Pinnel, Foumier u. Vandy deutsch
bearbeitet von ... 2 Theile. Pest, 1820.

Rossbach. M. J. A természettani g>'ógy-
rendszerek tankönyve orvosok és or-
vostanulók számára. Ford. Rákosi
Béla. Budapest, 1883.

Rózsay (Rosenfeld) József. Észle-
letek az aggkor élettani és kórtani
váltakozatai köréből. Pest, 1865.

— Adatok a járványok oki viszonvai-
hoz. Pest 1870.

Röscbel János. Thermometri natura.

Wittebergae, 1709.
Sailler János. Dissertatio inaug. med.

de suffocatione. Jenae, 1753.
Sauer Ignácz. Doctrina de percus-

sione et auscultatione, quam juxta

principia cel. D. Skoda eoncinnavit.

Vindabonae, 1842.
Scbaffer Károly. Az idegrendszer

szöveti elváltozásai a veszettségnél.

Budapest, 1890.

— Az intrahj'pnotikns reflexcontraktu-
rák morphologiája és a suggestionak
behatása ezeki-e. Budapest, 1894.

Schanckebank János. Dissertatio
inaug. med. Generállá monita cii'ca
prognosin rite instituendam tradens.
Halae Salieae, 1733.

Scbedius Lajos. De notione atque
indole organismi, tamquam principii
monarchici per universam naturam
vivam vigentis, commentatio. Budae,
1830.

Schoepf-Merei Ágost. Orvosi rend-
szerek-, gj'ógj'módok- 8 némely rokon
tárgyakról. Pest, 1835.

— A mellbetegségek biztosabb megis-
merése és gyógjitása a hangtömesz,
kopogtató és bonezvizsgálat haszná-
latával. Pest, 1842.

Scbraud Ferencz. Tentamen theoriae
generális febrium, edidit dum medi-
cam apud Szegedienses provinciám
capesseret. Pestini, s. a.

— De febribus tentamina duo. Viennae,
1797.

86

SCHÜLLER -- vAMOSY

— De febribus perlodum hnbontibus
observationes novap. Vindobonae,
1797.

Sohuller (sonnenbergi) János
Gk)ttlieb. Dissprtatio inauf;. med.
sistons fpbriuni continuarum thooriam
!U' thorapiani. Halap Maíídeburgicae,
1748.

Schwannenfeld Ignácz. Disseitatio
inaii^'. tiHHl. siston.-; divisionem feb-
riurn. Vicnnao. 17t)H.

Schwarzenberg Ignáoz. Dissertatio
inauf;. nicd. do dobilitate orothistica.
Vindobonao, 1H37.

Segner János András. Disputatío de
voinica pulnionis . . . S. 1. et a.

Disputatio dp imitationibus morbo-
nini. (löttinfrae. 1747.

Seifert Ottó és MüUer Frigyes.
A kórodai diajínostika zsebkönyve.
.\ Miiller F. által jav. t'S böv. leg-
újabb kiadás után fordította : i d.
Purjesz Zsigmond. Budapest,

1HH7.

Seuler Lukács. Disputatio med. inaug.
do febribus. Hadorvici, 1689.

Simonyi (magyar-igari) Imre. ür-
vostudori t^rtekez-í^s a rokon- ós ellen-
szenvről s ezeknek betegségekre s
orvoslásra lehető befolyásukról. Pest,
1846.

Sontag Sámuel. De metastasl, sive
sf'de m()rb(»niin mutata ; oder : wie
sich öfters eine Krankheit in die
andere verwandele. Halae Magd.,
17.*J1.

Spilenberger Dávid, Disputatio me-
dloa inaug. de niorbis periodicis.
iiUgduni Bat.. 1685.

Sprengel Kürt. Handbuch d. Patho-
lofrie. 3 Thlo. Pest, 1801.

Steinhart Antal. Dissertatio inaug.
de congestionibus sanguinis. Budae,
1837.

Stern Samu. .\ physikalis vizsgálati
módszerek tankönyve. Budapest, é. n.
(1M87). II. jav. ós bóv. kiad. 1892.

Stricker Salamon. Studien aus dem
Institute fiir experimentelle Patho-
logie in Wien. aus dem Jahre 1869.
Wien, 1870.

Ueber die Kntdeckung des Eiter-
giftes. Wien, 1871.

— Beitráge zur Pathologie des Blutes.
Wien, 1872.

— Voriesungen über allgemeine und
experimentelle Pathologie. Wien,
1877 1883.

— Entgegnung auf die Mittheilungen

des Herm Vulpian : » Ueber die Ge-
fássnerven in den sensiblen Rücken-
markswurzeln.o^ Wien, 1878.

— Allgemeine Pathologie der Infections-
krankheiten. Wien, 1886.

— Mittheilungen aus dem Institute für
allgemeine und experimentelle Patho-
logie der Wiener Universitát. Wien,
1886.

Arbeiten aus dem Institute für all-
gemeine und experimentelle Patho-
logie der Wiener Universitát. Wien,
1890.

— Skizzen aus der Lehranstalt für
experimentelle Pathologie in Wien.
Wien. 1892.

— Studien zm* Cholerafratfe. Leipzig
und Wien. 1893.

Szabadföldy Mihály. A kopogtatás
és hallgatódzás alapvonalai. N'ómet
minta szerint kidolgozta .... Pest,
1H64.

Szabadfy János. Orvostudori érteke-
zés a ragályokról. [Dissertatio inaug.
med. de contagiis.] Buda, 1844.

Szebényi János. Dissertatio inaug.
nicd. do contagio. Postini, 1831.

Széky János Károly. Dissertatio
inau)/. med. in pntpulsandis morbis
quid naturao virtus artis praesidia
quid valeant sive celebris illa sen-
tentia : natura morborum medieatrix,
quartum in se veri complectatur.
Viennae, 1813.

Szlavik Jenő András. Dissertatio
inaug. sistens fermentationem. Pes-
tini. 1822.

Sztankovits Ádám. Dissertatio inaug.
med.-seniiotioa sistens physiognomiam
ut signum in morbis. Budae, 18.39.

Textoris Dániel. Dissertatio inaug.
mod. de incubo. Jenae, 1740.

Thanhoffer Lajos. A gyuladásról.
önálló kisórlotok alapján. Budape.st,
1879.

Torner Mihály. Thoses inaug. med.
de crisibus. Viennae, 1762.

Tóth Lajos. A heveny fertőző beteg-
ségek tanának átalakulása. (.\ Balassa-
díjjal jutalmazott pályamunka.) Buda-
pest, 1884.

Tóth (felső-szopori) Sándor. Disser-
tatio inaug. med. de cvanosi. Budae,
1833.

Töltónsd Szaniszló. De principiís
patholdgiao generális libri VI. Vindo-
l)onae, 1h31.

Vámosy Mihály. A betegségek okai-
ról. (Orvostudori értekezés.) (DisHer-

VETTE — ZOLLNER

27

tatio inaug. de momentis pathogeni-
cis.] Pest, 1836.

Vette János András. De noxis ex
oohibita suppuratione. Lipsiae, 1740.

Vörös György. Exercitationum phy-
sicarum disputatio quinta de affec-
tionilius corporis naturális in genere
et in speoie de quantitate, qualitate,
loco et tempore. S. 1., 1654.

Wajnárovich József. Dissertatio
inaug. med. sistens generalia hydro-
pis. Pestini, 1825.

Wedekind György. ÜberdieKaehexie
im AUgenieinen. Ofen, s. a.

Weiser Maxim. Dissertatio inaug.
med. de neurosibus in genere. Vindo-
bonae, 1818.

Weiskirclier Pál Keresztély. Dis-
sertatio inaug. med. de similitudine,
quae plurimas inter haemorriiagias
naturales, verasque inflammationes
intereedit, hanimque natura et sede.
Halae Magd., 1771.

Weitzenbreyer Frigyes. Dissertatio
inaug. med. de metamorphosi. Budae,
1842.

Werniscliek János Jakab. Medendi
norma ad dignoscendas evellendasque
ipsas morborum causas. Pars I. de
causis aetionum omnium et motuum
effectricibus. Editio altéra in breves
paragraphos redaeta et multis practi-
cis animadversionibus locupletata. Pars
n. de causis morborum effectricibus.
Viennae, 1780—1786.

— Frage : Woher entstehen die vielen

Paulfieber ? Warum sind die Friesel-
fleber so selten ? Ist jenen nicht vor-
zukommen, und wie könnte dieses
geschehen ? sammt der aus Erfahrung
gezogenen und durch'praktische Falle
bekraftigen Antwort. Wien, 1786.

Wieland Károly. De mutationibus
morboram. Göttingae, 1747.

Winterl Jakab József. Dissertatio
inaug. med. proponens inflammationis
theoriam novam. Viennae, 1767.

■Wipacber Dávid ifj. Diss. inaug.
med. de phlogisto animali, ut vario-
rum morborum causa. Lipsiae, 1753.

— Disput. de phlogisto animali, ut va-
riorum morborum medela. Lipsiae,
1764.

"Woodbead Sims G. Gyakorlati kór-
tan. Kézikönyv orvostanhallgatók és
gyakorló orvosok számára. A U. jav.
és böv. kiadásból fordította L ö t e
József. Budapest, 1885.

Wunderlich A. C. A test hömérsé-
kének viszonya a betegségekben.
A második bőv. kiad. után magyarra
fordította idősebb P u r j e s z Zsig-
mond. Pest, 1871.

Zlatarovich. József. Dissertatio inaug.
med. de genio morborum stationario.
Viennae, 1830.

Zoltán József. Disquisltio phys.-pathol.
in tj^jos febrium intermittentium.
Trajecti ad Rhenum, 1745.

Zöllner Fülöp, Dissertatio inaug.
med. de haemorrhagiis in genere.
Budae, 1838.

III.

THERAPIA GENERÁLIS.

1. Principia generalia therapiae. Ars medendi non
pharmacologica.

a) Cura diaetetica et curae speciales. Electro- et mechano-
therapia. — Adiumenta curationis.

Barna Ignácz. A szöUókuia lia.><znii-
latának rövid foglalatja. Dr. K a u f-
m a n n szerint. Pest, 1865.

Basso-Amauz. A masszázs és a stock-
holmi mechanikai gyógjintézetek.
Kossuth Lajosnak, a kilenczven éves
tiszteletreméltó aggnak, kinek erejét
három évi alkalmazás után a mecha-
nikai gj'ógymód adta vissza, ajánlja
a szerző ujabb tanulmányai e gyü-
mölcsét, melyeket Stockholmban szer-
zett. Olasz eredetiből : J u t a s s y
'] ó X s e f. Budapest, 1894.

Batizfalvy Sámuel. Házi gyógj-test-
gyakorlat a magjar klr. természet-
tudományi társulat 1856-iki gyűlésein
dr. Schreiber elvei nyomán fejte-
get^'e. Pest, 1857.

Beniczky K Irma. Életrendtani sza-
kácskönyv. Dr. VViel munkája után,
tekintettel a hazai viszonvnkiM iinda-
pest, 1885.

Billroth Tivadar. A l)(»tegápolás ott-
hon és a kórházban. Kézikönyv csa-
ládok és bet<>gápolónók számára.
l''ord. Rákosi Béla. Budapest,
1882.

Böck János (modori szárm.). Disser-
tatio inaug. med. de nonnullis circa
morborum curam in genere. Viennae,
1813.

Diószegi István. Succincta morbos
eurandi methudos, sui< niHljtoribus in

domesticis scholis dictata. Traj. ad
Rhen.. 1727.
Dollinger Gyula. A massage. Gya-
korló orvosok számára. Budapest, 1884.

— II. kiad és orvostanhallgatók szá-
mára. Átdolgozott és magyarázó kor-
történetekkel bővített kiadás. 1886.

Domin (petruseviczi) József Pe-
rencz. ('ommentatio in electricitatem
modicam regii musaei physici Quin-
que-Ecclesiensis. Zagrabiae, 1789.

— Reflexiones, quibus auctor commen-
tationis de electricitate mediea in
museo physico Quinque-Flcclesiensi
experimentis comprobata Julii Tran-
quilli animadversioni in eandem Zag-
rabiae anno 1789 editae respondet.
Budae, 1790. (Névtelenül jelent meg.)

— Commentatio altéra de electricitate
mediea, in museo physico Quinque-
Ecclesiensi experimentis comprobata.
Pestini, 1793.

— Ars electricitatom aegris tiito adhi-
bendi, cum propriis, tum aliorum vi-
rorum celebemmorum experimentis
innixa. Pestini. 1795. Kditio secunda.
1796.

Dömök Qergely. Theses med. de
praesidiis (luibus mechanismus utitur
in morbis curandis. Ba.'íiliae, 1758.

Dubay Miklós. Az idegbetegségek uj
gyógymódja. Metallotherapia. Buda-
pest. 1882.

EDER — MEYER

29

— Ujabb jelentés a metallotherapia je-
len állásáról. Budapest, 1884.

— Az idegbetegségek ujabb gyógy-
módja. Metallotherapia. Népszerű is-
mertetés. Budapest, 1889.

— Ujabb megfigyelések és tapasztala-
tok a metalloskopia és metallothera-
pia terén. 1891. augusztustól 1895.
augusztusig. Budapest, 1896.

Eder Perencz. Orvostudori értekezés
a vérkiürítésekröl. pissertatio inaug.
chir.-med. de evacuationibus sangui-
nis.J Pest, 1835.

Erős László. Értekezés az orvosi vil- 1
lanjTól. pissertatio de electricitate
mediea.] Buda, 1831. I

Esmarcli Frigyes. Mi módon tehet- \
nek a nök hasznos szolgálatot háború i
esetén. Ford. Gutmann Lipót.'
Győr, 1888.

Fabek József. Dissertatio inaug. me-
diea de methodo enderniica. Vindo- :
bonae, 1838. i

FromnLhold Károly. A villamégetés '<
(Galvanocaustik) és a saját módosít-
ható villamkí'szülékem. (Galvanocaus-
tischer Apparat.) Pest, 1863. i

— Eleetrotherapie mit besonderer Rück- 1
sicht auf Nervenkrankheiten. Yom
praktischen Standpunkte skizzirt. :
Pesth, 1865. j

— Der eonstante galvanische Strom, ;
modiflcirbar in seinem Intensitáts- i
und Quantitatswerth. Xachtrag zur •
Eleetrotherapie. Pesth, 1866—67. ;

— Electrolysis und Electrokatalysis vom '
physicalisehen und medicinischen ;
Gesichtspunkt. Budapest, 1874. |

Grellei Miliály, Abriss einer Molken- i
u. Landkuranstalt für verschiedene i
hartnáckige Krankheiten. Wien, s. a. I
(Ofen, 1794.) \

Gemya József László. Dissert. de i
dystherapeusi sive quibusdam curatio- '
num impedimentis. Viennae, 1821.

Gruby Dávid. Appareils et instru- 1
ments de l'art médical ; historique de !
Société de vecours aux blessés, 2 j
parties. Paris, 1867. |

Gwotli(gwotlifalvi) Jónás Teophil. '
Dissertatio inaug. med. sistens princi-
pia generalia therapiae. Pestini, 1836. |

Huszty (raszinyai) Zachariás Teo- :
pMl. Dissertatio inaug. med. de phle-
botome in acutis. TjTnaviae, 1777.

Ivanovics András P. M, Autoiatria.
Selbstheilarzt. (Lebens-Magnetismus) í
Theoretisch und praktisch dargestellt. :
Gratz, 1858. i

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
De methodo medendi. Theses gene-
rales. Wittebergae, 1600.

Kelen István. A svéd-gyógygynmas-
tika. Budapest, 1897.

Kelen József. A testgyakorlat kézi-
könyve. Tartalmazva: A tanodái, toran-
egyleti, házi, hadászi és nói test-
gyakorlást, valamint az úszás, vívás
és egyéb a tornászat körébe vágó
gyakorlások elemeit is. A legjobb
külföldi müvek nyomán. Pest, 1871.

Kisfy Zsigmond. Dissertatio inaug.
med. de methodo endermica. Pestini,
1847.

Koppéi Zsigmond. Dissertatio inaug.
med. de morborum cura diaetetica.
Pestini, 1833.

Kracsovszky Adalbert. Dissertatio
inaug. med. de sangvinis missione.
Viennae, 1770.

Kreith Ede Károly. Dissertatio inaug.
med. Momenta quaedam curationis
difflcüis. Pestini, 1842.

Kun Zoltán. Értekezés a villamosság
alkalmazásáról s gyógj'hatásáról a
gyógyászat terén. Sárospatak, 1893.

Kuthy Dezső. Tüdővészes szanató-
riumokról. Budapest, 1897.

— Über LungenheUanstalten. Wien u.
Leipzig, 1898.

Lederer .cLbrabám. Az ápolás mód-
szere. Átnézte és bevezető szóval ellátta
Fodor József. Budapest, 1884.

Lissoviny János. Dissertatio inaug.
med. de arte sanandi per morbum.
Halae Magd. 1739.

Mágocsy Vincze. Orvostudori érte-
kezés a betegek életrendéről. [De regi-
mine aegrorum diaetetico disserit.]
Buda, 1839.

Magvassy Mihály és Somló Lipót.
A massage és alkalmazása a gyógyá-
szatban. Budapest, 1887.

Manikati Saphrani János. De
clysteribus eorumque effectibus, pro
gradu doctoris 1781. publice disput.
Halae Sax., s. a.

Meissner Pál. Die Ventilatíon und
Erwármung der Kinderstube und des
Krankenzimraers mit Berüeksichti-
gung der Feuervs'irthschaft kleiner
Wohnungen imd des Sparheerdes. Der
mütterlichen Liebe gewidmet. Wien,
1852.

Meyer Mór. A villamosság alkalma-
zása az orvosi gyakorlatban. A har-
madik teljesen átdolgozott és bővített
kiadás után fordította L e n d v a y

;{(»

Ml Ts( iií';m;\(I1

/<iMi;<»i;i >i-:\ii

M •• II M lliizza vnii c-iitHlva; Ziems-
sen : A \ illaiii.uaiiKik li(>l\ tit'lisjt('>t'.
Ford. I\ I' 1 1 i I\;ir<il>. I'i'st. 1n7(i.

Mutschenbacher Béla. A tliai'trtika
alapvonalai. Útmutatóul e<í(''sz.<f.:<'srk
('•s botí'frok ápolására. Budapest , \x'.n.

Ney József. .A inassagp ('>s svcil l'vih
nasztíka. kiiiíiníis tt'kintottol a >Mitnki
svód-firymna^/tikai int'''Zrin'. lliida-
pest, \Hm.

Nóvák Pál Ferdinánd. I)i.<.<('rtati<i
inaui:. nicd. diac^taiii acirróniTii aliiiirn
tariain sistfii.-í. lUidaiv Islíi,

Paecken Keresztély. Ars nuMifiidi.

Captui t'iilUIll qili llnll Sllllt iiumIící.

spraioiip nitlit'iiicii accmiKKlata. I'ctio-
poli, 1 7(i5.

— Ed. II. 1776.

Paray János. Kvacuationes sanguiiüs
topica*' Spcciinni inaug. Budae, IH.'íh.

Fáriz (Pápai) Ferencz. Dissertatio
mod.-pract. ili' thciapia iiiorborum
morali. Hala." Ma-d.. 171 1.

Radulovics Demeter. |ii>>citatio
inauíí. iiK'd. (!<' L-ymiiastica jjuhIíco.
phvsiolofrico ot diactctico respeetu.
Postini, 1842.

Raics (nagy-megyeri) Sámuel. Dis-
.sertatio iuaug. inod. de oloctiicitato
ejusque usu therapeutieo. Viciinao,
1819.

Rem,bold L. Dissm-tatin inauL'. mcd.
dp thci'apiaf' jnothodi.- in Lü'iicie spcc-
tatis. Hudao, 1836.

Rína (sarenbachi) Ernő lovag.
Repertórium di-i- vnrziiirliclisti'ii Kiir-
arten, Heiliiiittíd. opfiatiiiiisiin'thddcii
otc, welche wáhrend der Ictztcii vior
Jahrzohondeangewendet u. ciiipfiddiMi
wnidcii sind. Imíi' Aiztc n. Wuudíiizti'
als kliiiischc .Mi'iiKualiilicn etc. I- 1\ .
Bdo. Wien u. (íüns, J 833— 36.

— I. ^'S II. Abth. ezen czímmel is :
»Klinisches Jahrbuch des laufenden
Jahrzehend.s oder Kurart«n, Heilml^
tel, Operations-Methoden etc, welche
in der neue.'íten Zeit anjrewondet oder
empfohlen worden sind, mit Riick-
blícken auf dio áitero mid iilteste
Zeit.' Giins, I83.Ő.

Roth Miksa. Mittliciluni.MMi di'i Wie-
ner nit'<'hano-thf'rap<'utis(licii Aiistalt.
Wien. 1H!»2.

Rothe Zsigmond Theoph. Dis.ser-
tatio inautf. nied dr dia<ia convales-
centhun. Altdorfli, il7:>(i)

RÖBsler Antal. Disseitatin iiiaiiu.
Therapia ií«'neralis. Pestini. l^l.f

Scheiber S. H. A villamn^ aram

hatásáról és az elektroth('ia|da\al i-l-
('■rtietA erednif^nyekröl. Budapest. lM97.

Schimko J. Gottlieb István. Hand-
l)ucti der l)iát<>tik, nebst Beitrágen
zur praktischen Hellkunde. Mit einer
Rioirraphie des Verfassers.Wien, 18<)6.

Schoppel Andrájs. Uisputatio inaug.
iiKHl.-pnK't. de varietate pra<'tica di-
versionis veterum per revellentia et
derivantia. eonimque operandi ratiíme
nipchanifa. Halat', 17 !i.

SchulerMóricz.hi.-M'itatioiiiaii-.iiH'd.
dr i'vacuatioiic -^anguinis. Budae, 1H40.

Schuster Jakab. Dissertatio inaug.
iiii'd. de prarcipuis adjunientis et im-
piMiiiiK'iitis t'clicis iiiurborum euratio-
uis. Halac. 174s.

Segner János András. I>i' d<iiva-
tioiic et revulsione per vmai' Mi-tiu-
iKiii. (iottingae, 1750.

Siklósy Károly. Gyógytestgyakoriati
és vizgyógy-intézete Budán. Pest, 1856.

Sommer Ignácz. Dissortatio inaug.
• •hiniiL'. nicd. ilc i'\ acuatioiiüms san-
^uinis. I'cstiiii. Is.Jd.

Spitzer Károly. Néhány szo a gyógy-
kezelésről. Debreczen, 1868.

Surányi Miklós. A diaetetikus gyógy-
módok phvsiologiai alapelveiről. Bu-
dapest, 1899.

Széky János Károly.Dissertatio inaug.
iiii'il in propulsandis morbis quid natu-
rai' virtus artis praesidia, quid valeant
sive eerebrisilla sententiarnatura mor-
bomm medicatrix, quartum in se veri
complectatur. Viennac. !s1-!

Tannenberg Fr. Modii> a->isten(li
aegrotis et moribundis cuni -iicriali
retlexione ad reos uliimn >tii>piici<>
anicit'iulos. (Latin, magyar, miurt c->
\"[ nyt'lven.) Posonii, 1846.

Tege (konkolyi) Mihály. Dissor-
tatio int'd. pliysi(d.-tlicra|>i'iit. inaug.
de rec'to usu et abusu phlrlMitnniiae.
Trajecti ad. Rh. 1777.

Traiber József. Dissertatio inaiig.
mt'd.-i)sychol(i<r. sistens quaedam de
(•ura psychica. Vindobonae, 1841.

Wemischek János Jakab. Reguláé
venaeseetionis sccnndum ipsa.s mor-
borum oausas etVoctrices. sive suam
medendi normám dispositae Vindo-
bdiiai". 17s.'{.

Wipacher Dávid ifj. l»ispuiati'> de
phlogisto aniniali. ut varionim mor-
borum medela. Lipsiae. 1864.

Zomborcsevics Vincze Medendi
methodiis dciivaiis. Dissfitafiu iiiauir.
Pestini. 1832.

ADA^MÍ BERNATH

31

b) Balneológia el balneotherapia. Hydrologia el hydrolherapia.
Klimalologia el klimalolherapia. Aquae minerales.

Adami Pál. Dissertatio inaug. med.
Hydrographia comitatus Trencsini-
ensis. Viennae, 1766. (ügj'^anezen mü
gróf Illésházy Józsefnek ajánlva é. n.)

— Specimen hydrographiae Hungaricae,
sistens aquas communes, thermas, et
acidulas comitatus Trencsiniensis,
physice, chemice et medice examina-
tas. Viennae, 1780.

Adler Alajos. Die Herkulesbader
náchst Mehadia. Zum Gebrauche für
Aerzte und Kui'gaste. Pest, 1865.

Aloys Károly. Í3ie SchwefelqueUe zu
Töplitz niichst Trentschin. Pi-essburg,
1826.

Altér Hermán. Der Kurort Pystjan
in Ungam. Die k. k. Militar-Badeheil-
Anstalt inbegriffen. Aerzten und Laien
gewidmet. Mit einer Krankheits-
Tabelle, Eisenbahnkarte und Instruc-
tion. Pressburg, 1875.

Altstádter Móricz. Szegedin als
Winteraufenthalt für Brustleidende,
im Vergleiehe mit Vénedig, darge-
stelit f. Aerzte und gebildete Laien.
Szegedin. 1859.

Arany Zsigmond. Karisbad gyógj-
fürdó és az oda javalt betegségek né-
pies-szakszerű leírása. Budapest, 1899.

Babocsai József. Boldog Zala vár-
megje ! Keszthelyi hévvizedról mél-
tán neveztetel így attól, a ki ezen
rendeket irta dicséretedre. D. B. J.
Sopron, 1795.

Bakó János. Stubnya gj'ógyfürdö és
hévfoiTúsai Turócz vármegyében.
Budape.st, 1896.

Balló Mátyás. Budapest főváros ivó-
vizei egészségi szempontból és néhány
ásványvíz elemzése. Budapest, 1881.

Barbenius József Benjámin. Che-
mische Untersuchuugen einiger merk-
Avüi'digen Gesund- und Sauerbrunnen
des Székler-Stuhles Háromszék in
Siebenbürgen. Hermannstadt, 1792.

Barlay Vilmos. Dissertatio inaug.
med. de aöre respectu diaetetico con-
siderato. Pest, 1836.

Bartsch. Gusztáv. Feketehegy-fürdö
Szepesmegyében. Vizgyógyintézet és
klimatikus gjógjhely. Budapest, 1895.

Batthyány (németujvári; Ferencz
gró£ Tárcsa. Füidö és környéke.
Tatzmannsdorf. Bad und Umgebuner.
Wien. 1864.

Bauer Sándor. Untersuchung der
Mineralquelle des Erzherzog Stefan-
Schwefelbades St.-Georgen in Ungam.
Wien, 1859.

Beck János Nep. Baden in Nieder-
österreich, in topographisch-statis-
tischer, geschichtlicher, naturhistori-
scher, medicinischer und pittoresker
Beziehung. Wien, 1822.

— Chronik der Heilquellen von Baden
in Österreich. I. Jahrgang : 18:i7. II.
Jahrgang : 1828.

Beér Lipót. Les bains sulfureux de
Trenchin proprement dits de Teplitz
prés de Trenchin en Hongrie. Günz,
1836.

— Die Trentschiner Báder, oder die
Schwefelquellen zu Teplitz náchst
Trentschin im Königreiehe Ungam.
Pressburg, 1839.

Behrens L. A. H. De aquis Saneti
Huberti medicatis in Budae convalU.
Halle, 1845.

Békésy G«za. A gjermekek fürdőzé-
sének közegészségi és gyógyászati
jelentősége. Budapest, 1895.

Bélteki Zsigmond. Conspectus syste-
matico-practieus aquarum mineralium
Magni Principatus Transylvaniae indi-
genarum. Vindobonae, 1818.

Benkő Sámuel. Tentamen aquae aci-
dulis Rankensis in inclj-to comitatu
Abaujvariensi sitae, theoret. pract.
Cassoviae, 1778.

— Topographia oppidi Miskolcz historico-
medica. Cassoviae, 1782. — Denuo edita
cura Josephi Szathmáry med.
doctor. Miskolcz, 1818.

Berkó József. Orvosi értekezés a
hideg fürdőkről. Pest, 1837.

Bernáth József (vegjtudor). A budai
keserüvíz-források rövid természet-
tudományi leirása. Budapest, 1874.

— A budai keserüsó-források 1874-ben.
Buda, 1874.

— Adatok Magjarországi ásványvíz 1
isméjéhez. Budapest, 1876.

82

BESZBDITS — CHYZER

— Közlemények a budai keserű forrá-
sokról. Budapest, 1876.

— A budai Kinizsi-forrásvíznek vegy-
elemzése. Budapest, 1876.

— A mafo'arországi ásványvizek lei-
helyei. Budapest, 1877.

Beszedits Ede. Tárcsa és ásványvizei,
természet', vofrj- és gyógytani tekin-
tetben. Szombathely, 1865.

Blum Ödön. A jiaralyticus neurasthe-
nia .s u hydrothorapia. Budapest, 1895.

Boissarie. Lourdes története orvosi
szempontból. Magyar nyelven közzé-
teszi H a i c z 1 K á 1 m á n. Esztergom,
1H96.

Bókay Árpád. Hazai és külföldi
ásványvizek és fürdők összehasonlí-
tása. Budapest, 1895.

Boleman István. Vihnye vastartalmú
hévviz Barsmegyében. Selmecz, 1878.

— A fürdő-tan kézikönyve. 1. kötet.
Új-Tátrafüred, 1884.

— Magjar gyógyfürdők és ásványvizek.
A magyar szent korona országai bal-
neologiai egjesületének megbizásából
összeállítva. Budapest, 1892.

— Vihnye vastartalmú hévviz Barsme-
gyében. Budapest, 1895.

— Magyar fürdők és ásványos vi2ek.
Az ezredéves országos kiállítás alkal-
mából. Budapest, 1896.

Boros Antal. Harkányi fürdő. (Bara-
nyában.) Fost, 1858.

Bosányi Béla, Merán. Klimatikus
íryógyhely Dél-Tirolban. Különös te-
kintettel az Oertel-féle gjógjTend-
szerre. Betegek és orvosok számára
Moran, 1886.

Brassoványi Péter. Orvostudori érte-
kezés : néhány átalánosság az ásvány-
vizekről mint gj'ógyszerröl. Pest,
1846.

Braun Gyula. A gyógyviztudomány
rendszeres tankönyve. II. átdolgozott
kiadás, bővítve Kohden ti-, lippsprin-
geni fürdőorvos értekezésével, a tüdő-
vész g>'óg>viztani és égalji kezelé-
séről. Fordította Lendvay Benői
Pest, 1871. i

Brehm János. Vorlaullger aus der j
Erfahnmg geschöpfter Unterricht den i
innerlic'hen undáusserlichon (iebrauch '
(les Tazmannsdorfer Mineralwassere
betreffend, zum Nutzen derjenigen,
die Hülfe und Heil an diesem Kurort
trachen wollen. Stelnamanger, 1813.

Brém János, Párád gyógyfürdő ismer-
tetése. Budapest, 1895. '

Bmck Jakab. Erzsébo^só8fUrdő Buda-

pesten és keserűvíz forrásai termé-
szettudományi és orvosi szempont-
ból. Budapest, 1894.

Bunsen Róbert. Útmutatás az ásvány-
vizek elemzéséhez. Ford. K. K a r-
1 o V s z k y (t e j z a. Budapest, 1888.

Carl Alajos. íJie Schwefelquellen zu
Topiitz im Königreiche Ungam. Press-
bur;í, 1826.

Carteílieri. A szétküldözött franzens-
badi (ferenczfürdői) ásványvizek hasz-
nálatáról, mint gyógyterv a szétkül-
dözött carlsbadi vizek használata
után. H. és é. n

Caryophilus Paschal. De usu et
pracstantia therinanim Herculanarum
dissertatio epistolaris altéra quae
1737. confecta, nunc primum prodit.
Adjungimtiu* in fine accessiones et
emendationes. Mantuae, 1739.

— De thermis Herculanis, super in
Dacia detectis. Dissertatio epistolaris.
Vindobonae, 1737.

— - Editio 11. post Vindobonensem an.
1737. secundis curis aucta et emen-
data. Mantuae, 1739.

— Editio 111. post Vindobonensem an.
1737. secundis curis aucta et emen-
data. Trajocti ad Rh. 1743.

Chalupka Rezső. Búrtfa-fürdö törté-
ncti'iiok vázlata. Eperjes, 1897.

Chorin Zsigmond. Emlékirata a
magas magyar miniszterelnökséghez
a Hercules-fürdőben létező viszonyok
és az ott létesítendő reformok tár-
g>'ábnn. Pest, 1872.

Chyzer Kornél. Az erdö-bényei fürdő
ismertetJ'se. Útmutatás orvosok és
betegek számára. Sárospatak, 1877.

— A Rank-Herlányi fürdő s Európában
legnagyobb artézi időszaki szökőkút-
jának ismert<>téso. Útmutatás betegek,
orvosok és touristák számára. Buda-
pest, 1881.

— Zemplénmegje ásványvizei. Buda-
pest, 1882.

— A czigelkai Lajos-forrás jódtartalmú
sós-savanyú víz ismertetése legújabb,
dr. Kik Gusztáv által. 1881. évben
véghezvitt vegj'elemzés alapján. Sátor-
Alja-Ujhely, 1882.

— A szobránczi fürdő ismertetése.
Útmutatiis orvosok és betegek szá-
mára. Budapest, 1882.

— Mag>'arország gyógyvizeiről, azok
értékéről s értékesítéséről. Debreczen,
1882.

— Magyarország gyógyhelyei és ásvány-
vizei. S.-A.-Ujhely, 1885.

CONEAD — ÉDESKUTY

33

■^ — Magyarország gyógyhelyei és ásvány-
ai vizeinek térképe. Terv. . . . Rajzolta

H o m 0 1 k a J. Arány 1 : 1.440,000.
Budapest, 1886.

■ — A magyar fürdőkről. Egy előadás.
m- Budapest, 1886.
W — Balneologiai munkái. Budapest, 1896.

— A Torjai büdösön levő bálványos für-
dőről. Budapest, 1897.

Conrad András. Kurzer Unterricht
von den Wirkungen und nützlichen
Gebrauche des Wolfser Bades bei
Oedenburg. Oedenburg, 1772.

Cornet Raimund. Dissertatio inaug.
de aqui.s salinis ferratis imperii Aus-
triae. Viennae, 1836.

Cranz Henrik Nep. János. Analyses
thermanim Herculanarum Daciae Tra-
iani celebronimque Himgariae (nempe
Budensis a Cranz, Pösthenensis a
Torkos et Cranz, Stubensis a Cranz,
Trenchiniensis ab Adami). Accedit
aquarum Hungáriáé, Croatiae nomen-
clator. Viennae, 1773.

— De aquis medicatis Transsylvaniáé.
Wien, 1773.

— Gesundbrunnen der österreichischen
Monarehie. Wien, 1777.

— Synopsis fontium Austriae provin-
ciarumque subditarum. Viennae, 1778.

Creutzer. Tapasztalatok a távol vidé-
keki-e szétküldözött Ferentz-fürdői
gyógyvíz hatása fölött H. és é. n.

Csaplovics János. Das Bartfelder
Bad. Wien, 1817.

Cseh. Károly. Borszék gyógyászati és
nemzetgazdasági szempontból. Buda-
pest, 1873.

— Borszék vom therapeutischen und na-
tional-ökonomischen Gesichtspunkte.
Pest, 1873.

— Les Thermes de Borszék au, point
de vue de la Therapie et de l'Écono-
mie Nationale. Traduit sur le manu-
scrit Hongrois. (Analyses de 10 sour-
ces, dönt 7 par le professeur T h a n).
Budapest, 1873.

— The Borszék Baths from a medici-
nái and national-economist point of
Wien. Translated frora the Hungárián
Ms. With a Sketh of the »Principal
spring« and a special map. Budapest,
1873. (Ezenkívül román nyelven.)

— Borszék gyógy- és fürdőhely, II. ki-
adás. Budapest, 1885.

Cselkó Ignácz. Dissertatio inaug. med.
Rudinienta physiographiae comitatus
Trenchiniensis. Budae, 1839.

Csiba István. Dissertatio hist.-phys.

Oyöry : Bibliogru]))ii;i wifiliia Hungáriáé.

de admirandis Hungáriáé aquis. Tyr-
naviae, 1713.

Czilchert Róbert. Szliács. Irta orvo-
sok és betegek számára. Pest, 1838.

Czirfusz Dezső. San Remo. Téli kli-
matikus gj-ógyhely az olasz Riviérán.
Budapest, 1895.

Demian János András. Dar.stellung
der Oesterr. Monarehie, nach den
neuesten statistischen Beziehungen.
4 Bde. Wien, 1804—7. Gyógj'vizein-
ket és hazánk természeti viszonyait
mellesleg (a 3. kötetben) tárgj'azó
munka.

Denboffer Vincze József. Succineta
notitia virtutum et usus medici aquae
soteriae Budae ad thermas caesareas
recens inventae. Budae, 1804.

Deutscb Ferencz József. Buziás.
A magyar orvosok és természetvizs-
gálók negyedik nagy gyűlésének
emlékéül. Temesvár, 1843.

— Heilquellenkarte von Ungam mit
einer übersichtlichen Zusammenstel-
hmg der bisher bekannten chemischen
Analysen ungarischer Mineralwásser.
Temesvár, 1847.

DietI Ferencz Xavér. Dissertatio.
inaug. med.-chemica de imperii aus-
triaci aquis medicatis. Viennae, 1772.

Dietl József. Die Heilquellen von
Bartfeld in üngam. Krakau, 1850.

— Kurort Korytnica in d. gallizischen
Karpathen in hist. topogr. unt thera-
peut. Bedeutung Krakau, 1857.

Dietrich Gusztáv Henrik. Chemi-
sche Analyse der Mineralquellen von
Tusnád in Siebenbürgen von G. H.
Dietrich, controllirt und als vollkom-
men zuverlássig befunden von Dr. S.
Wislicenus Professor der Chemie an
der Universitát Zürich etc. Wien,
1866.

Domby (gálfalvi) Sámuel. Relatio
de mineralibus inclyti Comit. Borso-
diensis aquis facta ad excelsum con-
silium regium locumtenentiale 1763.
Vindobonae, 1766.

Doruer József. Das Bánat in topogra-
phisch - naturhistorischer Boziehung,
mit besonderer Berücksichtigung der
Herculesbáder niichst Mehadia und
ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839.

Draiir- Frigyes. Dissertatio inaug.
med. tractatum de balneis sistens.
Vindobonae, 1838.

Eckert József. Héviz und Balaton.
Balneologische Skizze. Pest, 1864.

Édeskuty Lajos. Európai gyógyfür-

84

ELBMÉRY — FRÖHLICH

dök és ásványvízforrások hirdetési
összoHllítiisa. Hudnpost, 1875.

Elemóry Perencz. Értekezés keserfl
vizekről általánosan, különösen pedig
az alsó-alapir(')l és eleö évi jelentés
ezen víz használatáról. Pest, 1855.

— Abhandluns< über Bitterwasser lm
Allgemeinen und des Alsó-Alaper ins-
besondere. Samnit er.sten Jahresbe-
richt der Trlnk- ud Badekur zu Alsó-
Alap. Pest, 1855.

Elhard János Kristóf. Aetiologica
dissertatio sexta de contraria medi-
cina ad lejres chiniicas praecipue
, salluni. Lipsiae, 1756.

Éltes Károly. A jegenyei fürdó veg>'-
alkatrészeinek és gj'ógyhatásának,
fekvésének és jelen berendezésének,
az építési viszonyoknak rövid és ala-
pos ismertetése. Kolozsvár, 1881.

Emresz Károly. Dissertatio inaug.-
chomiea exhil)ens analyses praeci-
puorum fontium medicatorum Hungá-
riáé. Viennae, 1838.

Entz Ferencz. A Sió mellékének váz-
lata természetrajzi és orvosi szem-
pontból. {A pesti orvoskar által koszo-
rúzott pályamunka.) Pest, 1847.

Erdey Pál. Parádi gyógyvizek. Pest,
1853.

Ettinger Móricz. De thermis Pös-
tyénionsihus. Dissertatio inaug. med.
\ iennae, 183«j.

Pabricius. Das Ganzé der Heilkunst
mit kaltem Wasser, oder deutliche
Anweisung, die meisten und gefáhr-
lichsten Kiankheiten der Menschen
auf die sicherste Weise durch den
üebrauch des kalten Wassers schnell
und gründlich zu hellén ; nebst einem
Anhange, eine AuswahI von Kranken-
geschichten enthaltend. IIL umgearb.
Aufl. Pesth. 1836.

Pabritius József. Die Mineral-Quellen
zu Zajzon in Siebenbürgen. Natur-
bistorisch u. medizinisch dargestellt.
Wien, 1845.

Pajth Péter. A tudományos vizgyóg>-
mód í'lméleti és gjakoriati tankönyve
az orvosi közönség számára. Buda-
pest, 189<).

Palconer Vilmos. Észrevét<»lek az
éghajlatnak s más természeti okok-
nak befolyá.sár<)l az emberre, erkölcsi
és polgári tekintetben. Kiadta Csor-
b a .1 ó z s e f. Pest, 1K33.

Fejér Antal. A füredi savanyuvíz-
nek hasznárul kiadott versek. H. n.,
1777.

— A Balaton-tihanyi eehonak eleven
zengése a füredi savanyu viz fon*á-
sánál versekben. Buda. 1779.

Fejes Mihály. Az egri fiirdók orvosi
és helyleirási tekintetben. Kger. 1839.

— Die Erlauer Báder in medizinischer
u. topographischer Beziehung. Aus
dem ungeri.sehen übersetzt von Lu-
kas Li e b h a r d t. Erlau, 1839.

Pelletár Emil. A parádi kén- és gyógy-
vizek veiryhontása. Pest, 1861.

Festorazy Alajos. Kurze Abhandlung
über das Zsélver Stahlwasser. Press-
burg, 1H38.

Fisclier Dániel. De terra medicinali
Tokayensi a chimicis quibusdam pro
solari habita, tractatus medlco-physi-
c'us. Wratislaviae. 1732.

FÍ8ch.of J. W. Szliács das Pyrmont
UngaiTis ; wie es wirkt und wie es
angewendet werden soll. Pest, 1847.

— Bericht über das hydriatische Ver-
fahren in der Kaltwasserheilan.'^talt
zu Lunkány und der hydropatischen
Winterheiianstalt in Pest. Pest, 1855.

Pleckles Lipót. Der ürztliche Weg-
weiser nach der vorzüglichsten Heil-
quellen und Gesundbrunnen des oest-
reichischen Kaiserstaates. Wien, 1834.

Floyer John. A hideg víz derék mun-
kalatjairól az emberi test erősítésére
és számos nyavalyák elhárítására, de
főképpen a köszvény, csúz, gyomor-
bajok, fejfájás, aranyér, bénult.^iír
ellen sat. Egy toldalékkal ; az eezet
és tej gyógj-erejéról. A ll-ik javított
német kiadás szerint magyaritá H ( o r-
váth) J(ózsef) orvostudor. Pest.
1834.

Fodor András. Mehádia. vagy a Her-
kules fürdők. És utazás Hunyad-
megyén keresztül a mehadiai für-
dőkre, onnan Drenkovára ; a meha-
diai fürdők tulajdonságaik s hasznok,
némely nevezetességeinek leírásával
Schwarzott szerint. Kolozsvárt. 1K44.

Fratta, Marco della, marchese.
Relazione deli' aque minerali deli
Regno d' Ungheria. Venetia, 1687.
l)r. Tognio 1837-ben kere.-tette és
jutalmat tűzött ki feltalálójának (Szin-
nyei).

Frenreisz. líiikóozy Mineral-Bltterwas-
ser bei í>fen. Budapest, 1873.

Freund Henrik. Harkány fürdőhely
Siklós mellett. Pe.st, 1871.

Fröhlich Adolf. Dissertatio inauL'
mediea de balneis aquosis simplici-
bus. Viennae, 1839.

FRÜHBECK — HANAK

35

— Ernő. Die Sauerbrunnen von Ro-
hit.<ch. Wion, 1851.

Früh.beck Ferencz. Behlerung über
den Gebrauch und Wirkung der Dampf
und Douche-Bader. Nach Doctor Wil-
helm Dollmanns Werkchen >Die
Dampf- u. Douehe-Bader* zur Anlei-
tung íur P. T. Badende in dessen zu
diesem Behufe neu eiTichteter Bade-
anstalt. Hermannstadt, 18ő;}.

Furlani (felsenbergi) János An-
drás. Collocuttones de Novis Rákosi-
ensium thermis. Examen physieo-
medieum. Sopronii, 1738.

Gaberle Ignácz. Dissertatio inaug.
quam de aqua physiologice et patho-
logice sumta auetoritate inclytae fa-
cultatis medicae . . . elucubratus est.
Pestini, 1837.

Gallia Rezső. Tienc^én-Teplicz gyógj'-
íui'dő és kénfoiTásai. Budapest, 1895.

Gúmán Béla. Rohitsch-Sauerbrunn
országos gvógvfüi"dő Stájerországban.
Budapest," Í896.

Gastl "W. A Mattoni-féle giesshübli
természetes lúgos savaujTi^lz és a
hasonnevű gyóg\itóhely. Budapest,
1895.

Gergelyffy András. De aquis et
thermis mineralibus terrae Siculorum
Transylvaniae. Cibinii, 1811.

— Analysis quarumdam aquarum mine-
ralium Magni Principatus Transylva-
niae. Claudiopoli, 1814.

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vil-
mos. Budapest fürdői és ásványvizei.
Budapest, 1891.

— Melyik fürdőre menjünk, milyen
vizzel éljünk? Budapest, 1893.

Glatter Ignácz Ede. Das Dampfbad

u. seine Wirkunsrcn. Uuír.-Altenburg,

1856.
Gömöry Dávid. Nachricht an das

Publicum von dem St. Georger Schwe-

felbade. Pressburg, 1793.

— Commontatio de quibusdam Hungá-
riáé thermis. Viennae, s. a.

— István. Dissertatio inaug. med. de
aqua soteria Sancto Ladislaiensi quae
in inclj-to comitatu Vespremiensi sita
est. Posoni , 1777.

Granichstaedten Zsigmond Mi-
hály. Handhuch der Wasserheillehre
(Hydxiasologie) oder des naturgemás-
sen geregelten Heilverfahrens mit
kaltom Wasser. Wien. 1837.

Greiszing József, Miller József és
Scbnell Péter. Analyse der Ferdi-
nands- und Franzens-Quelle in Zaison.

Vorgenommen im Jahre 1842. Kron-
stadt, (1843.)
Greiszing József. Was ist Jod u.
welches sind seine Heihvirkungen ?
Mit Kurbildem aus dem Badeorte
Zaizon. Kronstadt, (1868.).

— Welches sind Heilwirkungen des
Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbil-
der aus den Trink- u. Bade-Kur-
Anstalten Zaizon. Kronstadt, 1868.

— Károly. Die Mineralquellen zu Zaj-
zon in Siebenbürgen, sowie die be-
rühmten Kurorte Siebenbürgens Bor-
szék, Árvapatak u. Baaszen. Natur-
historisch u. medizinisch dargestellt.
Wien, 1855.

Grósz Albert. A nagyváradi fürdők.
Útmutatíis a vidéki nép használatára.
Nagy-Várad, 1855.

— Lipót. Az erdőbényei fürdő, hely-,
történetrajzi és orvosi szempontból,
a vele kapcsolatban levő savó- és
szöIlö-gyóg>Tnódok leírásával orvosok
és betegek számára. Pest, 1858.

— Das Bad von Erdő-Bénye vom to-
pogr.-historischen und medicinischen
Standpunkte. Pest, 1858.

Grünwald Adolf. Orvostudori érte-
kezés, az ásványvizekről egyáltaljá-
ban és azoknak használata. Pest, 1847.

— Mór. Szliács, szénsavdús vasas fürdő
Zólyom mellett. Legújabb ismertetése
helyi intézményeinek, gyógj-forrásai-
nak és gyógyjavallatainak. Budapest,
1887.

— II. bőv. és teljesen átdolg. kiadás,
1898.

— A vasas hévvizekről. Különös tekin-
tettel Szliáesra. Budapest, 1897.

Gvadányi József gróf. A pöstényi
förödés, a melyet az ottan történt
mulatságos dolgokkal élő magyar
nyelven versekben foglalt. H. és é. n.

Habermann B. Der Kurort Szliács
insbesondere in sanitárer Beziehung
geschildert. Ödenburg, 1856.

Hárdtl Ágost báró. Die Heilquellen
u. Kurorte des österreichischen Kai-
serstaates u. Ober-Italien's. Mit einem
Vorworte von Hofrath J o h a n n
0 p p 0 1 z e r und Kari S i g m u n d.
Nach ámtiichen Mittheilungen bear-
beitet von .... Wien, 1862.

Halaváts Gyula. A szegedi két artézi
kút. Budapest, 1891.

Hammerscbmid József. Monographie
des Soolbades Polhora im Arvaer
Comitate ()l)er-Ungarns. Pest, 1872.

Hanák Mihály. Dissertatio inaug.

36

HANKÓ — HOPBAUER

med. sistens annly>ini triuin fdiitiuni
de Béel in Apátfalva ooniitatus Borso-
diensis pronimpontium. Ppstini, 1826.
Hankó Vilmos. A bábolnai meleg
• Mátyás-forrás* és a szóvátai 'Fe-
kete-tó* hidejf sósforrás chemiai elem-
zése. Budapest. 1880.

— A solymosi hideg savanyú ásvány
víz chemlai elemzí^se. Budapest, 1881

— Hunyadmegye ásványvizei. Budapest.
1883.

— Csílcmegye fürdfti és ásványvizei
szóban ós képekben. Budapest, 1890

— Az erdélyrészi fürdók és ásványvizek
leírása. Kolozsvár, 1891. és 92.

— Az ásvánj'vizek kezelése. Budapest,
1895.

— Külföldi fürdók, gyógyltóhelyek ós
ásványvizek. Budapest, 1895.

— Hazai kénesfürdök. Al-Vácza, Balf,
Borosznó, Bréb, városligeti Artézi-
fürdő, Császárfürdó, Lukácsfürdó, Mar-
gitsziget, Büdöskó, Harkány, Herku-
lesfürdó, Kóhalom, Kolop, Leibic,
Párád, Pöstyén, Szejke, Szobráncz,
Trencsén-Teplicz. Budapest, 1895.

— A hazai szénsavas fürdők és ásvány-
vizek. Budapest, 1896.

Hasenfeld Manó. Orvosi szemle az
lH60-ik évi fürdói idény fölött Szliá-
cson, egj'bekötve a fürdóintézetnek
leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861.

— Szliáes. Bericht über die Saison
1860. Wien, 1860.

— Eaux ferrugineuses thermales de
Szliáes (en Hongrie). Paris, 1862.

— Der Kurort Füred am Plattensee.
Wien, 1866.

— Szliáes fürdó gyógyhely Zólyom mel-
lett élet- és gyógytani hatásai-
ról .... Orvosok és fürdóvendégek
számára. Pest, 1871.

— Der Curort Szliáes, náchst Neusohl
ín Ungarn .... und seine pathologi-
schen und therapeutischen Wirkun-
gen. Für Aerzte und Laíen. Wien,
1867.

— Szliáes fürdögyógj'hely Zólyom mel-
lett. Tájképi, történeti, földtani, ter-
mészettani és vegyi tekintetben, éle^
és gyóg>'tani hatásairól és a gyógy-
hely eg>'éb ügyeiről. Orvosok és
fürdővendégek számára. Budapest,
1878,

~ Külföldi és hazai ásványvizek s
íryójrvhelyek. Budapest. 1892.

Hasper Ferenoz. Cirkvenica. Ten-
geri fürdő és klimatikus gyógyhely.
Budapest. 1895.

Hassenberger E. L. Die Cnrorte und
Heilquellen Oesterreích-Ungams. Inns-

I bruck, s. a.

í Hathvani István. Thermae Vara-

\ dionses, oxainini physico et medíco
subjectae item de illarum usu salu-
tarl, simul cum observationibus medi-
cis, nec non de sale medio in iis
contento. Cuius occasione dissertatio
inseritur, de natura salium nominatim
verő de salibus, qui ciroa Debrecinum
collegiuntur nitro nostin temporis et
veterum, seu nitro idest, alcalino
fossili vei saponario Debrecinensi.
Viennae, 1777.

Hayd István. Dissei-tatio inaug. med.
do psychrolusia. Viennae, 1839.

Heksch Sándor. F.-Tátra-Füred éghaj-
lati gjógyhely és vizgyógyintézet.
Bécs, 1881.

— A trencsén-tepliczi fürdő leírása.
(Magyar, német és franczia nyelven.)
Pozsony, 1884.

Heller Flórián. Chemisehe Analyse
des Wassers und der Gase der neuen
Bohrquolle zu Lippik in Slavonien.
Wien. 1871.

Helm Tivadar. Észrevételek a Fran-
zensbadi gjógyforrásokról Csehor-
szágban Eger mellett. H. és é. n.

Hermann András, üe thermis Tren-
tsinoiisibus c'onimontariolus historico-
phys.-mod. Lipsiae. 1726.

Hertzka Imre. Karlsbad gyógj-hatá-
nyainak és egyéb helyi viszonyainak
ismertetése. Eg>' étel- és ital-jegy-
zékkel mézes hug>árban szonvedók
számára. Budapest, 1879.

— II. kiadás 1898.

Herz Vilmos. Die Heilquellen í\o^
Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1859.

Hintz Henrik. B.irtfa gyógyfürdő
Sáros vármegyében és égvényes-sós-
savas savanyúvíz forrásai történeti,
balneoloyíaí rs g>'óg>'ászatí szempont-
ból. Biidapo.st, 1895.'

Hirschfeld J. és Pichler V. Die
Báder, Quellén und Kurorte Europa's.
Stuttgart. 1875.

Hirschfeld J. Les Eaux minerales les
pius fr('(|unntéos de l'Hongrie. Víenne,
1875.

Hirschfeld Miksa. Der Kurort Buziás
und seine Stahlquellen. Temesvár,
1871.

Hlaváos Samu. Lucski gyógjfUrdőnek
rövid vázlata. Budape.st. 1886.

Hof bauer Inoze. »Magyar Baedeeker.«
Az ös.szes honi fürdők és ásványvizek

KOFFER — JÓSA

87

egyedüli ingyenes útmutatója. U. évf.
Budapest, 1899.

Hoffer Ferencz. Vorhandlungsregeln
bei dem Trink- und Badegebrauche
des Tazmannsdorfer Mineralwassers.
Güns, 1834.

Hoffmann Frigyes. Gründlicher Be-
richt von dem Selterbrunnen, dessen
Gehalt, Wirkung und Kraft, auch wie
derselbe sowohl alléin, als mit Milch
vermischt, bei verschiedenen Ki'ank-
heiten zu gebrauchen ist. Ofen, 1772.

Hohifeld Lajos. Fürdö-utmutató. Buda-
pest, 1895.

Hollán Adolf. Dissert. inaug. med.
Clima respectu medico consideratum.
Pestini, 1837.

Horner István. Az első magyar karis-
badi tanácsadó. Különös tekintettel
vagj'ontalanabb hazánkfiaira. Pest,
1863.

Horváth. Bálint. A füredi savanyúvíz
s a Balaton környéke. Kéziköny\Til
a savanjTivizi s a balatongözősi min-
den kari s rendi tisztes vendégeknek.
Magyar-Óvár, 1848.

Hufeland Kristóf Vilmos. Über
lauwarme Báder nebst Anweisung zu
ihrem nützlichen Gebrauche. Ofen,
1817.

— Az égeri ujabb időben Ferencz for-
rásnak nevezett ásványvíz gyógyha-
tása ülő életmód következtében fej-
lett alhasi bántalmakban. Pest, 1822.

Huszty (raszinyai) Zachariás Teo-
ph.il, Prüfung der Nachiieht an das
Publikum von dem St. Georger Sehwe-
felbade. Pressburg, 1793.

Illés (Edvi-) László. A budai hév-
vizek, különösen a császárfürdő s
gyógyintézetei. Legújabb átalakulá-
sokban. Pest, 1843.

— Versuch einer physikalisch-medici-
nisehen Darstellung der Heilquellen
des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1847.

Ilosvai Hugó. Hol nyaraljunk ? Fürdö-
utmutató egészségesek és betegek
számára. Budapest, 1895.

Ilosvay Lajos. A luhii Margit-forrás
vegyi elemzése. Budapest, 1878.

Imhof György. Orvostudori értekezés
a hidegvíz orvosi használatáról. Pest,
1840.

Jacqnin József Ferencz báró. Die
artesischen Brunnon in und um Wien.
Wien, 1831.

Jalsovics Aladár. A balatonfüredi
gyógyhely és kirándulási helyei. Buda-
pest, 1878.

Janota Jenő. Historisch-topogr. Skizzé
des Bades Bartfeld. Wien, 1861.

Jánnay László. Tátrafüi'ed clima-
tikus gyógyhely Szepesmegyében és
környéke. Budapest, 1885.

— Ó-Tátrafüred (1797—1897) és kör-
nyéke. Ó-Tátrafüred fennállásának
100-ik éve alkalmából. Budapest, 1897.

Jemelka József. Dissertatio inaug.
med. sistens thermas Gasteinienses,
respectu geogr.-geognost.-phys.-che-
mico et therapeutico. Budae, 1845.

Joachim Vilmos. Die Bitterwásser
Pannoniens in chemischer, physiolo-
gischer und vorzüglieh in therapeuti-
scher Bezichung. Oedenburg, 1865.

Jordán Tamás. De aquis medicatis
Moraviae commentariolus. Francofurti,
1575.

— II kiadás 1586. — Tübingae 1606.
Ugyanez cseh nyelven : »Knyha o
wodach hogitedlnych neb Teplicech
Morowskyeh. Slawnym Cztyrem Sta-
vuom Markhrabstwij Morawstého píip-
saná.« czimmel. Brünn, 1580.

— Succincta n^rratio de origine et usu
thermarum Teplicensium prope regiam
civitatem Trenchinium in inclyto
Regno Hungáriáé mira providentia
Divina in salutem plurimonim aegro-
tantium a pluribus saeculis scaturien-
tium. Ex vetusto codice praestantis-
súni quondam medici . . . anno 1580
idiomate moravico impressio desiunpta
et latinitate donata a quodam Ther-
mophilo moravo M. J. S. Olomucii,
1572.

— Kurzer Bericht vom Ursprimg und
Gebrauch des weltberühmten Tep-
litzer, oder sogennanten Trentschiner
Bades in Königreich Hungarn ....
Vormahlons in dem Jahren 1580 von
den berühmtesten Aerzten .... in
Mahrischer Sprach beschrieben. Als-
dann in dem Jahre 1752 von einem
anderen mit Beifügung selbst eigenem
jáhrlichen Erfahrnuss in das Latéin
verfasset Jetzt lauffenden Jahr aber
1755 auch in die teutsche Sprach
übertragen. Cum licentia ordinarii.
Olmütz, 1755.

— De usu et origine thermarum Tren-
chiniensium. H. n. (1580.) Übersetzt
und gedruckt in Olmütz 1782.

Jósa István. Scrutiniuni aquanim
mineraliuni in Possessionibus Sindlér
et Lipótz I. Comitatui Sarosiensi
ingremiatis e.xistentium. Cassoviae,
1799.

88

KAMENSZKY — KOFRANYl

Kamenszky István. Orvosi értekezés
a ma^yarorszáíri levegő egészséges
létéről általánosan és felelet azon
három kérdésre : melyek a köznép
közönségesebb nyavalyái Magyaror-
szágban ? Milyen okokból erednek
azok ? S micsoda diaetetikai életmód-
dal lehet elkerülni s megelőzni azo-
katy Pest, 1H25.

Elarlovszky Lajos. A gyóg>i"ürdők és
égvényes savanyúvizek alkatrészei-
nek hatása különösen Hársfalvára
alkalmazva. Kperjes, 1871.

£atona Mihály. Bemerkenswerthe
arztliche Nachricht über die in Wien
zu errichtende Anstalt für die stár-
kenden, aromatischen, kampferhalti-
gen, weingeistigen, áthorisch-öhlig-
ten, harzigten, schwefligten, dann für
die erweiehenden schmerzstillenden
Damfl)áder, sammt der Anweisung
zum Gebrauche. Wien, 1834.

Xlátser Simon. Hall fürdögyógj'helye
felső Ausztriában. Iblany és büzony
forrásai gyógyhatiísának és a gyógy-
hely viszonyainak rövid vázlata. Bu-
dapest, 1877.

Kelen István. Borosznó gyógyfürdő.
Budapest, 1897.

— A hidegvizgj'ógymód fürdőinkben
massage és gyógj'gimnasztikával kom-
binálva. Budapest, 1898.

Keler István Ede. Dissertatio inaug.
chem.-pharm. de aqua ininerali liberae
et regiae civitatis Bártfa. Vindobonae,
1839.

Eelin Amadé. Analysis aquae ther-
maiiini novanim Reieczensium prae-
missa brevi oanmdem deseriptione
topographica. Viennae, 1793.

— Ueber die neuentdeckten warmen
Bader zu Rajecz etc. Aus dem Latéin.
Wien, 1793.

Kentzler József. Oleichenberg (Steier-
orszáirbani fürdőhelyének rövid váz-
lata különös tekintettel tájviszonyai,
belberendezése és gyógyhatására.
Un>fvár, 1885.

Kern Henrik. A lipiki jódfürdö és
hőfornisa. Budapest, 1878.

Kéry (Bittner) Imre. A mennyházai
ásvány-forrás veg>'- és gyóg>'tani te-
kintetben, némi tájékozá.'^ul azok
számára, kik ezen gyógyfürdőt hasz-
nálni óhajtják. Pest,"l8HH.

— Die Heilquellen zu Menyháza in
ehemischer u. mediziniscb-prakti.scher
Bezíehung zur Richtschnur für Jené,
die derén Heilwirkungen zu benützen

wünschen. Ins Deutsche übertragen
von Mor i tz 0 p p e n h e i m e r. Pest,
18H6.
Kienast Mátyás. Der Vor- Pomme-
rische Heyl-Brunn. Greifswald, 1690.

— Descriptio inedicati fontis Kentze-
riens. Straísundi. 17(»1.

Bliesewetter Alajos Ferdinánd. Das
hochgrüflich-lllésházy.schenüchstTren-
schin im Königreich Huujzarn gelegene
Töplitzerbad. Brünn, 1774.

— Etwas von dem Markgrafthume Máh-
ren im Hradischer Kreise gelegenen
Hofgráflich Vincenz Serényischen so-
gennanten Luhatschowitzer Mineral-
Óesundbrunnen in einer Heihe von
Briefen an einen seiner Freunde
von .... Hungarisch-Skalitz, 1810.

Kis József. A P'ertő tava vizének és
oiví.si tulajdonságinak fürdő g\-anánt
leírása. lV.<t, 1816.

Kitaibel Pál. f:iötudósítása a Bártfai
ásványos vizról, a szerzőnek engedel-
mével magyar nyelven kibocsájtotta
Kéler Dániel bártfai kereskedő.
Kassa, 1801.

— Vorlauflge Nachi-ichtüber das Bart-
felder Mineral-wasser. Mit Bewilli-
gung des Verfassers in Druck gégé-
ben von Dániel Kéler Handels-
mann in Bartfeld. Kaschau, 1801.

— Uwiadomienie tyczace sie Bardy-
jowskiej wody mineralnej. za poz-
woleniem autóra w polskim tumacze-
niu wydane przez D. K e 1 e r a. Kra-
kowie, 1802.

— De aqua soteria thermarum Buden-
sium. Budae, 1804.

— Examen thermarum Budensium.
Neosolii, 1804.

— Vorlauflge Nachricht über das Szalat-
nyaer Minerahvasser (in der Gross-
Honther Gespannschaft). (Pest, 1802.)

— Rövid tudósítás a szalatnyai bor-
(sós, savanyu) vizről (Hont vármegyé-
ben). (Pest, 1872.)

— Thermarum Stubnensium examen.
Neo.xolii, 1808.

Klein F. Die Herkulesbader nachst

M(<hadia. Wien. 1858.
Knöpfler (zarándi) Vilmos. Geo-

gnostisch-baineologische Skizzen aus

Siebenbüríreii. S. I. et a.
Koch £. F. Die Mineralquellen des

gesammten Kaiserstaates, in topogr.

hist. phys. ebem. u. therapeutúscher

Bezíehung. Wien. 184.5.
Kofrányi Adolf. A gráfenbergi (hideg)

vlzgyógymód. Nép.szerü irálytan tájé-

KOLB — LALANGUE

39

kozásul a vízi kezelésnél. Pozsony,
1885.

Kolb Bertalan. Orvostudori érteke-
zés a vízről életi'endbéli s gyógy-
tudományi tekintetben. (Dissertatio
inaug. de aqua respectu diaetetlco et
therapeutico considerata.) Pest, 1838.

Kolbány Pál. Bemerkungen über den
ansteckonden Typhus der ini Jahre
1809—1810 in Pressburg herrschte ;
über die Wirkungen des kalten und
warmen Wassers, als eines Heilmit-
tels im Fieber und anderen Krank-
heiten, naeh seiner innern u. aussern
Anwendung ; und über den innerlichen
Gebraueh des kalten Wassers als
Geti'ank im Fieber durch praktische
Falle erlautert und naher ins Licht
gesetzt, naeh Gesetzten der razionel-
len Heilkunde. Pressburg, 1811.

Komároiny János Péter. Tractatus
chem.-medieus de fonté salubri in
pago Tatzmansdorf, Tárcsa Hungaris
dicto, prope Sclaning, Pinkafeldae
vieino in Comitatu Castiiferrei scatu-
riente. S. 1. et a.

Korányi Frigyes. Emlékirat a fürdők
emelé.«:érül. Budapest, 1886.

— Szinyelipóczi SalvatorfoiTásról. (Ki-
vonat a budapesti orvosegylet fürdő-
bizottmányában 1885. évi deczember
14. felolvasott jelentéséből). Budapest,
1886.

Kósa (közép-ajtai) Mózes. Értekezés
a vízaknai sós fürdőkről. Nagy-Sze-
ben, 1847.

— A vizáknál kamarai iblanyos sós-
források végy- és gyógytani tekintet-
ben összehasonlítva a külhon e nemű
jeles sósforrásaival. N.-Szeben, 1847.

— Die jodhaltigen Soolbáder bei Salz-
burg (Vízakna) im Hermannstádter
Bezirk des Grossfürstenthums Sieben-
bürgen. Chemisch und therapeutisch
dargestellt. Hermannstadt, 1848.

König József. Die Mineralquellen von
Borszék in Siebenbürgen und ihre
Heijwirkung. Kronstadt, 1843.

Kratochwilía Tamás. Kurze Abhand-
lung über das Baden und dessen
Nutzen, besonders über die Heil-
quellen in Töplitz bei Trenschin, im
Königreiehe Ungarn. Pressburg, 1838.

Kratzmann Enail. Legfontosb szé^
küldözött marienbadi gyógyvizekről.
Pe.st, 1847.

Kramer János György. Cogitationes
et observationes de climate Hunga-
rico. VIennae, 1739.

Kreuziger. Der Kurort Deutsch-Alt^n-
burg in Nieder-Östen-eich. Pressburg,
1852. 1856.

~~ II. Aufl.

Kreysel János Zsigmond, Tractatus
de acidulis sive thennis Scepusien-
sibus, ínstituta ubique exploratíone
chymica, superioram jussu conscrip-
tus, et anno 1768. inclyto comitatu
exhibiüis. S. 1. et a.

Kroczkievicz. Physlsche Beschi'eibung
des neulublauer salinisch eisenhalti-
gen Mineral-Sauerbrunnens. S. 1.,
1802.

Kun Zoltán. Értekezés a pneumaticus
gyógykezelésről a légző szervek bán-
talmainál. Sárospatak, 1877.

— Erdőbénye klimatikai gyógyértéké-
ről. Orvosok és fürdővendégek tájé-
koztatására. Függelékül : Erdőbénye
sebészeti szempontból. Irta M a t o 1 a y
Károly Sárospatak, 1897.

Kunitsch Mihály. Historisch-topogra-
phische Beschreibung des Mineral-
bades Topusko im Königreiehe Croa-
tien, seiner Eigenschaften, Heilkráfte
und Wirkungen nebst einem kurzen
Anhange von dem Sauerbninnen Las-
sina in eben diesem Königreiehe.
Mit Situationsplan. Karlstadt, 1827.

— Historisch-topographische Beschrei-
bung der Varasdin Töplitzer Sehwe-
felbades im Königreiehe Croatien.
Ein nicht unwichtiger Beytrag zur
Balneographie überhaupt; und ins-
besondere für die Königreiehe Ungarn,
Croatien, Slavonien und Dalmatien,
wie auch für die angránzenden Pro-
vinzen, und entfernten Lánder. Va-
rasdin, 1828.

— Die Sauerbninnen Jamnieza im Kö-
nigreiehe Croatien. Agram, 1831.

Kurz Antal. Borszék, Siebenbürgens
beiühmtester Kurort, nebst einem
kurzen Anhange über Belbor. Kron-
stadt, 1844.

Lalangue Ker. János. Tractatus de
aquis medicatis regnorum Croatiae
et Slavoniae etc. etc. Zagrabiae, 1779.

— lUiti izpiszavanye vrachtvenih vod
horvatzkoga y slavonzkoga országa
i od nachina nye usivati za poti'e-
bochu lyudíh. Zágráb, 1779. (Horvá^
ország és Slavonia gyógyvizei és
azok használata horvát nyelven.)

— De aquis Hungáriáé medicatis. Nagy-
Károly, 1783.

— - A magyarországi orvosvlzekröl és

a betegségekben azokkal való élés-

40

LEHOTZKY MANGOLÜ

nok szabott módjairól a szo^'ények-
nek kodvokórt. Naííy-Károly, 1783.

Lehotzky Nándor. Das Dainpfbad
und dio condonsirton Wassordampfc
als Naturhoilmittol in den wichtigsten
Krankhoiten chronischor Fonii, die
auf arznoilichpin Woifo koino Heilung
ttnden, Hautkrankhoiton. Skropheln,
die Gicht von auftalondpn Rpsultaten
in ílrkaltunfískiankhpitpn, Krampfe,
Wechselflebern, Sexiiaikrankheiten, in
der acuten Gicht u. a., als diatetisehes
Mittel zur Abhartung und Hautkultiir,
zur Sicherung gogen kliniatische und
athmospharisohe Kinílüsse, Endemien
und Epidomien, zur Erhaltung der
Gesundhoit und Verlangerung des
Lebens. Aus eigenen Erfahrungen.
Loipzig. 18H0.

Lengyel Béla. A szulinyi ásványvíz
vpgyplenizésp. Pest, 1869.

— Chemische Analyse des Szuliner
Minerahvassers. Klein-Lipik, 1874.

— A rank-hprleini Os szpjkpi ásvány-
vizpk chemiai plemz;''so. Rudapest,
1880.

— A mohai Ágnps-forráí^ vcí.-^vilnipzf'sp.
Budappst, 1881.

— A parádi timsós, IIonavülLixi tinixis
és a Clarisse-forrás vizf'nok \f-vrU'iii-
zise. Budappst, 1883.

— (przemysli) Dániel. Orvcstudori
c'rtpkozés a fürdők gyógyerejóról s
használatáról. Buda, 1842.

— Fürdól-Zsebkönyv. Mag>ar-, Erdély-,
Horvát-Tótország, a Szprbvajdaság 's
Temesi-Bán.ság, nemkülönben a Ha-
tárórvidék ásványvizei s fürdö-inté-
zetei ismertetését tárgj-alva. Pest,
1853.

— Die Heilquellen u. Báder Ungams,
Siebenbürgens, Croaliens sammt Sla-
vonien, der serbischen Wojwodschaft,
des Temeser Banats und der Militár-
gránzlánder in medizinisch-statisti-
schpr Hinsicht. Ppst, 1854.

Lénk Adolf. Dissertatio inaug. med.-
practica de balneis friííidis. Pestini,
18.32.

Liebig Justus. Rövid uta.sitas a Rá-
kóczy és a kissingeni, boekleti és
brückenaui egyéb gjógyforrásainak
alkatrészei, gj'ógyhatiisai és haszná-
latáról, mint bebizonyult legjobb sze-
rek a leggyakoribb altesti s más idúlt
betpgfségpk ellen. Bécs, 1873.

Lindenmayr Imre P. Die Mineral-
queiien zu Huzias. S. I. et a.

Linzbauer Ferenoz Xavér. Con-

Vilmos. Medici-
Lailtadi.^i.Iiaibach,

Scrutinium phy-
aquarum Stubnen-

in inclyto comi-
scaturientium ad

regiae montana-

civitatis Cremni-

spectus therniai-um Budensium. Tbema
inaug. Budae, 1832.
Die wannen Heilquellen der Haupt-
stadt Ofen im Königreiche L'ngani.
Geschichtlich und naturhi.storisch be-
schrieben nebst Angabe ihrer Ein-
richtung, Anwendungsweise und Heil-
kraft. Pesth, 1837.

Lippich Ferencz
ni.-íche Tdpograpliic
1K34.

Lissoviny János,
sico-medicum, quo
sium medicatarum
tatu Thurotziensi
domínium liberae
rumquo primariae
tziensis pei-tinentium ; suftlciens varii
caloris ratio ; elementa, utilitas et
raodus utendi genuine expeduntur.
Tyrnaviao. 1748.

Loew András. Duorum Hungáriáé
modicatorum fontium, quanim altér
penes lacum Pisonium in Semproni-
ensi comitatu ad pagum Wolffs, altér in
Castriferrei comitatu penes Pinkafeld
enascitur, suecincta descriptio; ex auc-
toris schediis posthumis cura et studio
íllii Car. Frid. Loew ^edita. S. 1. et a.

Lomnitzy Vilmos. Átnézet a fekete-
hegyi vizgyógyintézetről (Schwarzen-
berg) Szopesmegyében. Rozsnyó, 1883.

Losteiner Gyala. Párád gyógyhely
Hevesmegyében kénsavas vasas-tim-
sós fürdókkel, égvényes-kénes-sava-
nyuvizü forrásokkal. Orvosok és fürdő-
vendégek számára. Budapest, 1885.

Macher Mátyás. Die den Gránzen
der Stcierinark nahen Heilwásser in
Ungarn, Kroatien und lllyrien. Physik.-
medizinische Beschreibung von Tatz-
mannsdorf und Sulz, der Schwefel-
hiiltigen Báder zu Varasdin u. Krapina
und der Thermen zu Stubitza, Tscha-
tesch und Neustadt. (íratz. 1834.

Mandel F. Ungarn.s Báder und Heil-
quellen. Nach den bestén Quellén bear-
beitet. Pest, 18H2. .Anhang : Ueber
die körperl. Erziehung der Kinder.

— Joachim. Di.«;sertatio de aquis rae-
(licatis Hungáriáé. Paviae. 1842.

Ifangold Henrik.. Der Kurort Füred
am I'lattensee. Weszprim, 18H3.

- Der Kurort am Plattensee (Balaton-
füred) in bistor.. etc. Beziehung. ^len.
18«().

- Balaton-Füred, gyógjhatányainak és
helyi viszonvainak rövid rajza.. Pest,
1872. III." bőv. kiad. 1884.

MARIKOVSZKY — >USKOLCZY

41

^- Balaton-Füred zsebben. Vagyis a
nevezett fürdő gyógyhatányainak rövid
rajza. Budapest, 1875.

— Balatonfüred gyógyhatásai és gyógy-
helyi viszonyai. Orvosok és gyógy-
keresök számára. Budapest, 1889.

— Balatonfüredi (Millenium) emlék a
fürdővendégek tájékoztatására. IV.
bőv kiad. Budapest, 1896.

Marikovszky (n.-tornyai) György.
Piiysische und analytische Beschrei-
bung aller Mineralqueüen des löbl.
Gömörer und Klein Honther Koniitats.
Leutsehau, 1814.

— A nagj'-rőezei orvos-vizeknek elbon-
tásáról, orvosi erejéről és hasznairól.
Rozsnyó. 1829.

Marsclialkó Tamás.^ Lipik gj'óg>-
füidő Szlavóniában. Égvényes jódos
hévviz 64" C. állandó hómérsékkel. i
Budapest, 1895.

Marschall Márton Ferdinánd, Dis-
sertatio inaug. med. Die Heilquellen '
von Pöstjén im Königreiche Ungam. ;
Ofen, 1838.

Martin Alajos. Die Hunyady János '
Bittersalzquelle zn Ofen. München, !
1872. j

MaTithnsr Lajos Vilmos. Die Heil- 1
kráfte des kalten WasserstraUs. Mit
einem Rückblicke auf die Geschichte
und mit besonderer Rücksicht auf das
Staubregenbad und kalte Báder. Wien,
1837.

Mayer Antal. A nag>'váradi héwizek
történeti, természeti-ajzi, természet-,
végy- és gyóg>-tani tekintetben. Nagy-
várad, 1861.

Mayer Imre Lipót. Disseit. inaug.
med. de aquis mineralibus arte factis.
Budae, 1841.

Mazúr Ernő. Orvostudori értekezés
a fürdői életrendről. [Ditsertatio. inaug.
med. de diaetetica thermarum.l Pest,
1842.

Menich János. Dissertatio inaug. med.
de aqua ejusque usu modieo in statu j
frigido. Vindobonae. 1840.

Meskó (felsó'-kubini) Pál. Orvos-
tudori értekezés a hidegvízről, élet- j
rendbeli s orvosi tekintetben [Dis-j
sertatio inaug. diaetetico-med. de aqua i
frigida.] Buda, 1840.

Meyer Henrik. Exaraen thermogra-
phicum mineralis balnei aurei \'uIgo
Goldbad, situati in territorio ill. dni
Andreáé Sauberer etc. Casso\iae, 1762.

Meyr Ignácz. Rövid utasítás a gőz- j
fürdók hasznossága és használatára

nézve, és leírása a brassai újonnan
fölállított gőzfürdöintézetnek. Brassó,
1857.

— Traité des eaux minérales d'Elöpa-
tak. Vienne, 1862.

— Abhandlung über die Mineralwásser
zu Élőpatak in Siebenbürsen. Ki'on-
stadt, 1863.

— Die Heilquellen von Borszék in Sie-
benbürgen. In naturhistorischer und
therapeutischer Beziehun? dargestellt.
Kronstadt, 1863.

— Borszék gyógyvizei. Természettudo-
mányi szempontból, leirta

Németből fordította 0 t r o b á n.
Nándor. Brassó, 1863.

— Inviatíune spre a intribuintia cu
folosu ápele minerále de Borszék in
Transilvania de ... . Brassoviu, 1863.

Milhaud János Jakab. Der freund-
liche Ai'zt an der Toilette jnnger
Damen und Herren oder : Neuester
erprobter Rathgeber zur Erhaltung
imd Erhebung der Schönheít, enthal-
tend die bewáhrtesten und zugleieh
auch natürlichsten Schönheitsmittel.
Femer : Eine gründliche Anleítung.
zum zweckmássigen Gebrauche der
warmen, besonders aber der kalten
Báder, und der wimderbaren Heil-
ki'áfte des Kalten Wassers überhaupt,
als das unschuldígste und einfachste
Mittel, die Reinheit, Festigkeít und
frisehe Lebensfarbe der Haut zu
befördem ; Vertreibung der Warzen
und Sommerflecken : Behandlung der
Haare, Mittel zur Beförderung des
Haarwuchses, Fárben der Haare,
Anleítung zur Bereitimg guter und
unschádlícher Pomaden etc. Mit einem
Anhange über das Auswachsen junger
Leute, insbesondere aber der Mádchen.
Worin die zweckmássigsten Mittel
angegeben werden, um dieses schrek-
liche und den menschlichen Körper
so sehr entstellende Uebel zu verhü-
ten, nebst neuer Methode, ausge-
wachsene Knaben und Mádchen zu
behandeln. Kaschau 1835.

Mihálovits S. Ueber die Anwendung
und Wirkung der russischen Dampf-
báder Pest, 1841.

Miller Jakab Ferdinánd. Hercules
Mehadiensis animadversioníbus cri-
ticis ilhistratus. Pestini, 1806.

Miskolczy Károly. Balaton-Füred
mint savanj-u víz. Vgy a mint van,
minden oldalról regényesen előadva
.... által. Veszprém, 1837.

42

MITTER-MAYER — 08ANN

Mittermayer Ferencz. Boschreibunír
(les im Eis(«nburffer C'omitat zu Sulz
(Sós-Kút) bettndliehon und chemisch
untcrsuehton MinoraI-NVas«prf!. Steina-
inaniíor, 1824.

MoJ8Í80vic8(moisvári) György. Dis-
sortatio inaiig, inod.-pharm. sistens
actiononi ot usuin thorapputicum bal-
neonim siniplicium tppidorum. Vin-
dobonae. 1826.

Molnár János (vegyész). Das Lukas-
bad in naturhistoriícher Beziehung.
Vorgetragen von ... in der Sitzung
de.s Naturforscher-Vereines am 17.
Juli 1858. Ofen, 1858.

— Monographische Skizze übor das
Ofner Raizenbad. Pest, 1863.

— A bik.szádi ásványvíznek (Szathmár-
ban) vegybontá.«a. Szathmár, 1864.

— A hévvizek Buda kornyékén. Pest,
1869.

— Naturhistorische Beschreibung von
Szinye-Lipócz und seinen Mineral-
quelien im Sároser Coraitate Ungams.
Pesth, 1869.

— A borhegji ásványforrás Erdélyben.
Pest, 1871. !

— Magj'arhoni keserű források. Pest, j
1872:

— III. A > Budai Rákóezj* keserű viznek
vegjelemzése. Budapest, 1876. !

— II. »Aeseulap« budai uj keserűvíz |
vegytani elemzése. Budapest, 1877.

Munde Károly. A graefenbergi vlz- 1
gyógyintézet és priesznitzl gyógj'mód
körülményes leírása, mindazon bete- \
gek számára, kik Graefenbergbe ;
menni vagj' a gyógjitást otthon vég-
bevinni szándékoznak. Toldalékkal a
lovak különféle betegségei gj'ógj'ítá- ;
sáról. Priesznitz Vlncze arczképével. I
II. kiadás. Kolozsvár, 1838. |

— Die Gráfenberger Wasserheilanstalt !
und die Priessnitz'sche Curmethode. '
Nebst einer Anwei8ung,die am háuttgs-
ten vorkommenden Krankheiten, :
als : Gicht, Rheumatismus, Scropheln,
Syphilis, Hámonholden, Fieber, Ent- j
zUndungen, Influenza, einer Menge i
acuter und chronischer Übel, durch
Anwendung des kalten Wassers mit j
Schwitzen naoh der (iráfenberger j
Cunnothode gründlich zu hellén. Ein
Handbuc'h für diejenigen, welche nach i
Griifenberg, oder irgend andem Kait- !
wa.sserhellanstalt zu gehen, oder die i
Cur zu Hause zu gebrauchen geson-
nen sind. Pest, 1837.

— II. verm. Aufl. 1888. — VI. Aufl. 1846.

Műnk Manó. A Herkules fürdő és kör-
nyéke. Természettudományi, orvosi,
füvé.«zeti és .statisztikai tekintetben.
Pest, 1872.

MüUer Károly. A pülnai keserűvíz
rövid ismei*tetése. Bécs, 1844.

Nagel Ede. Der t'urort Trenchln-
Toplitz in Ingani und seine S<'hwe-
folthcniien. EOca, 1874.

Nagy Gusztáv és Otrobán Nándor.
Élőpatak és vidéke. Brassó, 1875.

Nagy József. Dissertatlo inaug. med.
sistens deseriptionem thermarum
Büdöskóensium. Vindobona, s. a.

Nendtvich Károly. Az ó-bébai ásvány-
víz vegybontiisa é.s hazánk ásvány-
vizeiről általánosan. Pest, 1860.

— A stxibnyai hévvlzek. Budapest, 1878.

— A Beregmegyében lévő bilásoviesi
Irma-forrás ásványvizének vegj'elme-
zése. Budapest, 1885.

— A vámfalusi és turvékonyi ásvány-
vizek vegyelmozése. Budapest, 188.5.

Nyugotfalvi Géza. Az egyedüli ala-
pos okszerű gyógymód mellózve a
gjógyszeres gyógymódot, vizg>'ógy-
tan. A szülök és népnevelók nélícü-
lözhetlen kézikönyve. Számtalan szak-
értők és vizgj'ógyintézetek adatai és
fényes sikerei után. Debreczen,
1881.

Nyulas Ferencz. .Az erdélyországi
orvosvizoknck bontásúról közönsége-
sen. 3 darab. Kolozsvár, 1800.

Oesterreiclxer Illés. Fragmente aus
dem Relc'he des kalten Wassers, ent-
worfen zu Gráfenberg im Jahre 1839.
Pest, 1841.

Oesterreicher József. Analysis aqua-
rum Budensium item aquae Sárisa-
plensls et acidulae Fürediensis, prae-
mlssa methodo professoris Winterl,
cum tabellis. Viennae, 1781.

— Nachricht von den Bestandtheilen
und Kráften des Füreder Sauerbnin-
nes. Wien. 1792.

Orzovenszky Károly. Balaton-Füred
és gyógyhatasa. .\ helyi viszonyok,
a fiirdő története, gj-óg>'hatasa és a
gyógjeljárás ismertetése. Pest, 1863.

— II. kiadás 1871.

— Bad Füred am Blattensee. Selne
Heilmittel und Heilwirkung. Pest,
186.H.

— 11. Aurt. 1866.

Osann E. Physik.-medizin. Darstellung
der bekannten Heilquellen der vor-
züglichst<»n Lánder Enropas. 2 Theile.
Berlin, 1829—82.

OSSIKOVSZKY — PREYSZ

4a

— II. Aufl. 1839—41.
Ossikovszky József. A bártfai fürdő

ásványvizének chemiai elemzése.
Budapest, 1885.

Ottó C. T. Physiologische und thera-
peutische Einwirkung der Seeluft
auf unseren Organismus mit beson-
derer Rüeksieht auf unsere Küste.

„ Fiume,. 1894.

Ötvös Ágoston. Orvostudori érteke-
zés Erdélyország gyógj'vlzeiről. [Aquae
medicatae Transylvaniae. Dissertatlo
inaug. chem.-med.] Buda, 1836.

Palócz Ignácz. A villamos fényfür-
dök. 1899.

Pántotsek L. V. Aquae minerales
Alsó-Sebesienses. Dissertatio inaug.
med. Pestini, 1843.

Papp Samu. Alsó-Tátrafüred clima-
tieus gyógj'hely vasas lápfürdöi és
vizgyógyintézete. Budapest, 1895.

Pataky Sámuel. Deseriptio phys.-
chem. aquanim mineralium Transsyl-
vaniáé. Jussu exc. r. gubernii in con-
pendium redacta. Pestini, 1820.

Patkovics József. Die Heilquellen
von Harkány kurz dargestellt. Fünf-
kirchen, 1830.

— A harkányi hévviz és gyógyereje.
Pécs, 1846.

Patrubány Gergely. Az 1864. évi
füi'dőidény a budai császárfürdőben.
Gyógytani szempontból irta . . . Pest,
1865.

Patzelt József. Dissert. inaug. med.-
pract. sistens observationes circa
hydropathias. Pragae, 1838.

Pawelka Ernő. Csik-Tusnád és gyógy-
forrásai. Brassó, 1885.

Payer János Lipót. Modicum medi-
cum, sivo regni Sclavoniae therma-
mm in inclyto Varasdiensi comitatu
ad venerabile ac antiquissimum eapi-
tulum almae ecclesiae Zagi-abiensis
jure dominii spectantium succincta
et dilucida deseriptio. Annexis cau-
telis in acidularum usu observandis.
Graecii, 1709.

— Reimpressum Zagrabiae, 1784. — S.
1. 1786.

Peitsits Constantin. Rukovoditel
k'izgubljenom zdravlju. (Hidegvizzeli
mog<ryóg>ítás.) S. 1. 1840.

Pete Zsigmond. Értekezés a fürdés-
ről. Budae, 1862.

— Fürdői életrend, vagyis minő szabá-
lyokat kövessen a fürdővendég, hogy
az ásványvizeket, savót, a fürdőket
sikerrel használhassa. Pest, 1866.

Petrovich Máté. Eigenschaften des
Füreder Mineralwassers in Ungam,
und Krankheiten, in welchen dieses
heilsam ist. Ofen, 1814.

Petrycy J. De Rusbachiensibus et
Leukoviensibus thermis in Scepusio.
S. 1. 1636.

Pillmann István Lőrincz. Disser-
tatio inaug. med. de aquarum mar-
tialium oflícaeia. Tyrnaviae, 1774.

Plichta Soma. Nógrádmegye felvi-
déke, éghajlati és közegészségi tekin-
tetben. Budapest, 1875.

Pohl J. J. Chemisehe Analyse der
Heiiquelle u. der Amazonquelle des
Kaiserbades zu Ofen in Ungam. Wien,
1860.

Polónyi Károly. A feketehegyi viz-
gjógjdntézet. Rozsnyó, 1882.

Pólya József. De hydriatria nonnulla.
Occasione festi semisecularis laureae
doctoralis medicae . . . Francisei Ant.
Christen . . . 1838. 9. die mensis Maii.
Budae, 1838.

Polyák Lajos. A klimatológia és a
klimatotherapia kézikönyve, különös
tekintettel a tüdővész klimatikus
gyógykezelésére. Függelék : Balaton-
F'üred klimája. Budapest, 1892.

Pósa Gábor. Tudósítás a daruvári és
lippiki ferdökröl. Bécs, 1818.

Preysz Kornél. Idegbetegségek bal-
neotherapeutikus kezelése, különös
tekintettel a hydrotherapiára. Buda-
pest, 1893.

— A tengeri fürdők physiologiai ha-
tása, különös tekintettel az északi és
keleti tenger fürdőire. 1892 nyáron
tett tanulmányútja alapján. Budapest,
1893.

— A Balaton fürdői és azok hatása.
Budapest, 1893.

— Siófok, Balaton-fürdő és klimatikus
gyógyhely. Budapest, 1893.

— II. kiadás 1896.

— Klimatikus gyógyhelyek. Abbázia,
Cirkvenica, Lussin, Piccolo, Corfu,
Rovigno, öörz, Meran, Bozen, Qries,
Arco, Velence. A Riviéra, Ajaccio,
Algier, Cairo, Davos, Görbersdorf.
Budapest, 1894.

— Klimatikus gyógyhelyek. Barlangli-
get, Csorbaitó, Feketehegy, Iglófüred,
Koronahegy, Lucsivna, Matlárháza,
Stoósz, Szepes-Remete, Három- Tátra-
füred, Tátraháza, Tátra - Lomnicz,
Thurzófüred, Biharfüred, Marilavölgy,
Tusnád. Budapest, 1894.

— A klíma hatása. Budapest, 1894.

44

PREYSZ — RÓZ8AY

— Hazai sósfürdök. Akna-Szlatina, Gör-
gény-Sóakna, Kolozs, Korond, Maros-
Ujvár, Pávelfürdö, Székely-Udvarhely,
Szováta, Torda, Vízakna, Herkules-
fürdő, Erzsébe^Sósfiird6, Magyar-Isla,
Csíz, F'elsö-Bajom, Nádpatak, Polhora,
Gyopáros-tó, Halasi, Konyári sóstó,
Melenczei, Ruszanda-tó, Nyireg^'házi
sóstó, Palics, Telegdi sósfürdö. Buda-
pest, 1894.

— Balaton-Füred gryójryeszközei s azok
hatása. Budapest,' 1894.

— A Balaton fürdói : Kenése, Almádi,
B.-Püred, Szepczd, Keszthely (Héviz),
Boglár, Siófok, tekintettel a meteoro-
lógiai viszonyokra. Budapest, 1894.

— A fürdöismertetések kellékei. Buda-
pest, 1895.

— A tuberculosis a közegószségügy
szempontjából s annak gyógyítása,
tekintettel a hazai fürdőinkre. Buda-
pest, 1897.

— A fürdőhelyek kellékei a hygienia
szempontjából. Budapest, 1897.

— A Szobránczi fürdő ismertetése.
Budapest, 1897.

— A Ránk-Herlányi fürdő és Európá-
ban legnagyobb artézi időszaki szökő-
kútjának ismertetése. Budapest, 1897.

— A czigelkai Lajos-foiTás jódtartalmú
sós-sav anyu víz ismertetése. Budapest,
1897.

— Tudósítás a Bártfai fürdőről és külö-
nösen annak 1861-iki idénvéről. Buda-
pest, 1897.

— Fürdőink múltjáról, jelenéről és fej-
lődésük eszközeiről. Budape.st, 1897.

— Fürdőink vendégforgalma 1876—
1895-ig. Budapest, 1897.

— Magyarország gj'ógjvizeiről, azok
ért^^kéről s értékesítéséről. Budapest,
1897.

Preysz Móricz. Mölczer György sze-
gedi ásványvizének vegyelemzése.
Pest, 1868.

Friessnitz. A hideg víz-gyógytan elmé-
letileg és gyakorlatilag egész kiter-
jedésében. Az eredeti V. kiadás után
s tulajdon nézeteivel közli Virágh
József. Pest, 1843.

Frochaska. Kin ige Nachrichten und
Bemerkungen über die vvarmen B^er
in Píestan ím Neutraer Comitat des
Königreiohs Ungam vom Professor P.,
ím .lahre 1809. Wien, 1818.

Frúny Imre Mihály. Medizin.-topo-
graphische Abhandhing des Curortes
Párád sammt seínem Schwefel-, Eisen-
und Alaunwüssem. Pesth, 1833.

Fuskás Ferenoz. Borszék története.
Budapest, 1882.

Rácz Sámuel. Anmerkungen über den
l'Mircder Sauerbrunn. P<^><t, 1788.

Ragszky Fr. Ivánda. Kurze Abhand-
lung über dossen Lago, Gesohíchte,
Gebrauchsweíse und Wirkung. Zusam-
mengestellt von D. L. P. Nebst der
chemischen Analyse von . . . Wien,
1855.

Rakovecz Elek. Die Schwefelthenne
Tí)plicz(' bei Warasdin in Croatien
(Wara.sdiner Töplitz). Wien, 1863.

Reckert E. Károly. Chemische Unter-
suchung der Heilquellen náchst Mehá-
dia. Hermanustadt, 1863.

Riedel. Tapasztalatok a karlsbadi
(Károly-fürdőí) szétküldözött ásvány-
vizek hatiisaról. H. és é. n.

Rik Gusztáv, Az >erd6bényeí vas-
timsós ásvány\iz« vegji elemzése.
Budapest, 1877.

Ritter Keresztóly. Die Wunder des
kalton Wassors, als Heílmíttels in
víelen Krankheiten. Eíne Sehrift für
Nichtárzte. Kaschau, 1835.

— II. verm. und verb. Auíl. Pesth, 1836.

— A hideg víznek mint sok nyavalyák-
ban gjógj'ító szemek csudái. Nem-
orvosok számára .... német mun-
kája után. Kas.^ía, 1836.

— Die Wasserkur für geschwáchte
Miinner und Jünglinge, oder das Brun-
nonwasser und kaltes Flussbad als
Heii- und Starkungsmittel geschwách-
ter Manneskraft und daraus entste-
hender Krankheiten und Uebel. Als
Anhang die gründliche Heilung der
goldenen Ader íHamoiThoiden) mit
kaltom Wassor. Pest, 1836.

Rosenberg Zsigmond. Aquae sote-
riae Daruvariensis. Dissertatio inaug.
med. Pestini, 1837.

Róth Albert. A líppai gj'ógj'forrás
ismertetése, .•^rad, 1871.

Rózsay (Rosenfeld) József. Muraköz
helybeli tennészettani és orvosi szem-
pontból. Irta Rosenfeld József. Német-
ből ford. E d V i Illés László. H. n.
1840.

— A marienbadi iszapról. Pest, 1860,

— A gróf Széchenyi István-keserúfor-
rás Budán. Helyviszonyai, vegyi-, élet-
tani- és g>'óg>tulajdonságai és alkal-
mazásának módja. Buílapest, 1874.

— Die Gráf Stefan Széchenyi Bitt+'r-
salzquelle zu Ofen. Ihre P)ntí<tehungs-
verháltnisse, chemischen Bestand-
thelle, physiol., wíe therapeut Wlr-

SAAROSY — SEIDLER

45

kungen und Anwendungs-weise. Buda-
pest, 1874.
Saarosy József. Czigelka ásványos
vize, természettani és orvosi tekin-
tetben. Eperjes, 1846.

— Das Mineralwasser von Czigelka in
naturwissensehaftlieher und med. Be-
zieliiing. Eperies, 1846.

Sadler Mihály. Specimen inaug. sis-

tens svnopsin salycum Hungáriáé.

Pestini, 1831.
Sassy János. Czíz. Jód- és brómfürdö.

Budapest, 1898.
Saxlehner András. Hunyady János

kesenívízforrá.^a. Budapest, 1885.
Say Mór. Analyse des Mineraiwassers

zu Lippa in Ungam. Wien, 1854.

— Analyse der Bitterwasserquelle des
Herm Franz Neuwertii in Ofen. Ofen,
1855.

Scheint Dániel Theophil. Die Heil-
quelle von Borszék, nach eigenen Er-
fahrungen in Kürze besctirieben von
einem praktischen Arzt. Mit dem
litiiographirten Situationsplan des Bor-
széker Sauerbmnnens. Wien, 1824.

— n. Aufl. Pest, 1825.

— Anzeige, das kohlensaure Borszéker
Gesundlieitswasser betreíTend in Be-
ziehung auf die Cliolera morbus
(Brechruhr). (Kronstadt, 1831.)

Scherer P. E. Die heissen Quellén
und Bader zu Pöstyén (Piestján) in
Ungara. Leipzig, 1837.

Sch.erfel W. Aurél. A tátra-füredi
Castor és Pollux ásványforrások vegy-
tani elemzése. Budapest, 1874.

— A Lejbicz-kénfürdő kénesvizének
vegyelemzése. Budapest, 1875.

— A szepesmegj'ei leibiczi kénfürdö
kénes vizének vegyelemzése. Buda-
pest, 1876.

— A felsö-ruszbachi ásvánj^úz vegy-
elemzése. Budapest, 1880.

— A czemétei ásványvíz vegytani elem-
zése. Budapest, 1883.

— A Sibrai (Sivabradai) fürdő ásvány-
vizének vegyelemzése. Budapest, 1883.

— A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelem-
zése. Budapest, 1885.

— A koronahegyi fürdő (Smerdzonka)
kénes vizének vegyelemzése. Buda-
pest, 1885.

ScMesinger Miksa. Die wirksamsten
hydriatischen Proceduren, ihre An-
wendung, mit bosonderer Berücksich-
tigung der hydriatischen Behandlung
von Infectionskrankheiten. Pozsony,
1899.

ScMosser József. Die Heilquelle zu
Teplitz náchst Warasdin in therapeu-
tischer Beziehung. Agram, 1839.

Schneider P. C. Untersuchung der
Thermen von Trentschin-Teplitz und
des Sáuerlings von Kubra. Wien, 1874.

Schoepf-Merei Ágost. Die Heilquel-
len von Szliács in Ungam ; in ihren
eigenthümlich ausgezeichneten Wir-
kungen für Aerzte und Nichtárzte.
Herausgegeben von einem Badegaste.
Pest, 1841.

Scholtz Jeremiás. A sopronyi biro-
dalomban lévő Balffl Feredö mérték-
letes állapotú természetinek, munká-
lódó erejének és használatosságának
magyarázó megírása. Csepreg, 1631.

— Descriptio thermarum Wolffsensium
ad Sempronium quae ignis beneflcio
caleflunt. Csepregini, 1631.

Schönvizner István. Ode in laudem

balnei Sacrisapionsis Quadriburgium

dicti. Budae, 1788.
Schraud Ferencz. De aqua soteria

thermarum Budensium, quae Caesareae

dicuntur. Budae, 1804.
Schulek Sándor. Analysis aquarum

mineralium. Dissertatio inaug. med.-

chem. Budae, 1842.
Schümmel. Der nützliche Rathgeber

des Kaiserbades. Pest, 1835.
Scliwartzer Viktor. A hortobágyi

keserűvíz elemzése. Budapest, 1877.
Scliwarzott J. G. Die Hercules-Báder

bei Mehadia. Ein monographischer

Versuch. Wien, 1831.

— Mehádia vagy a Herkules-fürdők és
utazás Huny ad megj'én keresztül
a mehádiai fürdőkre, onnan Drenko-
vára. A mehádiai fürdők tulajdonságai
s hasznok, némely nevezetességeinek
leírásával s hozzáadásokkal kivonat-
ban Schwarzott szerint írta lugosi
Fodor A n d r á s. Kolozsvár, 1844.

Sch.weiczer Antal. A gyöngyösi gőz-
fürdő rövid leírása. Gyöngyös, 1871.

Schweiger Zsigmond. Franzensbad
gyógyhatányainak ismertetése. Buda-
pest, (1874).

Schweigert József. Bericht über die
nou errichtete Kaltwasserheilanstalt
in St. Xavér bei Agram ím Jahre
1844. S. I. et a.

Schwimmer Dávid. Der nützliche
Rathgober für Curgáste im Kaiser-
bade. Pest, 1835.

Seidler Károly. Kurze Beschreibung
des Trentschiner warmen und Gesund-
bades auf der graflich Iliésházyschea.

46

SHITISCH - STOCKKR

Herrechaft zu Tppliz in Ungarn. Wien,

17í»7.

SMtisoli József. Physik und Beschrei-
bung des Stubiczer Bades. Agram,
1814.

Sieger József Ferdinánd. Die Heil-
(luollcn von Topuskn in Crootien.
Kür Aorzto u. Loidondo bosohrieben.
Carlstadt, 1840.

Sigmund (ilanori) Károly Lajos,
Kürod's .Minoralquoll(Mi und dor Plat-
tensee, für Aeizto und Badofriisto
nach den vorhandonon Hilf.>sniittpln
und eigenen l'ntersuchun)íen daige-
stellt. (Dissertatio inaug. med.) Pest,
1837.

— Gleichenberg, seine MinoralquPllen
und der Curort. Aerztliohe Mitthei-
lungen. Wien, 1840.

— II. Aufl. Mit Bemerlcungen über den
Gebrauch des versendeten Wassers.
1846.

— Südliche kliniatische Curorte. mit
besonderer Rücksioht auf Vénedig,
Nizza, Pisa, Moran und Triest. Be-
obachtungen und Rathschlage von . . .
Wien, 1857.

— II. verm. Aufl. 1859.

f 'luTsicht der bekanntesten zu Bade-
uiul Trinkcur-Anstalten benützten
Minoraiwasser Siebenbürgens. Nach
den neuesten geologischen Aufnamen,
chemischen Analysen und amtlichen
Erhebungen in den Jahren 1858. u.
1859. Herau.sgegeben und eingeleitet
von . . . Wien, 1860.

— II. durchgehends unigearb. Aufl. 1868.
Sihxüszky Alajos. Dissertatio inaug.

niod. dp balnoi.s. Cassoviae, 1837.
Siklósy Károly. A vízgyógymód. Uta-
sítás a leggyakrabban előforduló beteg-
ségeknek gyógyítására. A szenvedők
liasználatiira irta ... a budai vizgyógj-
intézet tulajdonosa. Pest, 1859.

— Beschreibung der von . . . gegründe-
ten Wasser-Heilanstalt in Ofen am
Fugse des kleinen Schwabenberges.
Pest, 1859.

— Harminpz évi tapasztalat a vizgyó-
g>'ászat terén dióhéjban. Orvosolc és
művelt olvasók számára. Budapest,
1876.

Simon J. Ferencz. I)i<> Hoil<iuellen
Europas, mit vorzüglichfr Beriick-
sichtlgting ihrer chomischen Zusam-
mensetzung. Nach ihrom physikali-
schen u. medizlnischen Verhalten dar-
gestellt. Berlin. 1839.

Singer Bernát. A keszthely-hévvlzi

fürdő veg>'- és gs'ógj'taní tekintetben.

Nagy-Kanizsa, 1874.

Smith John. Von der heilsamen Kraft
u. Wirkung des gemeinen Wassers,
oder die Vortheile desselben in Vor-
baung und Heilung vieler Krankhei-
ten. Aus den Schrilten verschiedenen
Aerzte und einer langer als vier-
jáhrigen Erfahrung gesammelt. Aus
dem englischen übertragen von
C h r i s t i'a n R i 1 1 e r. Pesth, 1838.

Soltész János, orvosi értekezés a
hi(ÍP!í vízről. Buda, 1834.

Solymosi Lajos. A felsó-rákosi sava-
nyúvíz, valamint a székely-udvarhelyi
hideg sósfürdö chemiai elemzése. Bu-
dapest, 1880.

— A homoródi vasas savanym1z-forrá-
sok chemiai elemzése. Budapest, 1881.

Sólyom Jenő. Buda déli környéke és
keserüvíz-fon-ásai történeti, régészeti,
helyirati és természettudományi szem-
pontból. Budapest, 1877.

Spányik(liala8i és köröskónyi) Jó-
zsef. A csik-zsögödi égvényes-földes,
jód és vastartalmú ásványfürdő. Csik-
Szeroda. 1874.

Stadler János Mihály. Versuch über
dio uralten römischen Herkulesbader
auf allerhöchste Verordnung. Wien,
1776.

Staehling József Ferencz. Uisser-
tatio inaug. chem.-med. sistens metho-
dum generalem explorandi aquas
medicatas. Posonii, 1772.

Staindl József. Thermae Constanti-
nianae. Üas Kaiser Constantinische
Bad im Königreiche Croatien. .\gram,
1H22.

Steinbach József. A természetes és
mesterséges lápfUrdókröl. Budapest,
1895. (Németül is).

Steiner Albert. Szliács természetes
meleg vasfürdóiről s egyéb g>*ógy-
foiTásairól és azok élettani s gyógyá-
szati jolentöségéról. Budapest, 1881.

Stekker Pál. Ijégtan, melyről orvos-
tudorrá létekor értekezett . . . Buda,
1836.

Stenner Péter József. Die Heil-
quollen von BaaszcMi. Kronstadt. 1843.

SterkGy.Marienbad. Kézikönyv gj'ógj^-
vcndéy^ok számára. Bécs, 1875.

Sterz János. Tapasztalatok a franzens-
badi égeri rétforrás hatásáról, tüdő-
vérzésekben és idült gjomorl)ajokban.
H. és é. n.

Stooker Lőrinoz. Themiographia Bu-
densis, seu scrutinium phys.-med.

STOLLAR — SZONTAGH

47

aquanuii mineraliiun Budae scaturi- \
entiura, de earuni origine. sitii, anti- ■
quitate, numero, mineralibus, virtu-
tibus et usu medico, tam intemo, ]
quam externo, per frequentia Mecha- 1
nico-Spagyrica experimenta et multi- 1
plices easque propriaspernovemdecim
nunc annonmi decursum observationes
med.-theoret.-praet. elaboratum et bono
publico ia lucera data per . . . Augustae i
Vindeliconun et Graecii, 1721. j

— Editio II. Budae, 1729.

Stollár Gyula. Az alsó-kékedi gj'ógy-
foiTás themiai elemzése. Budapest,
1880. . i

Stoltz Sámuel Ágost. Dissertatio
inaug. med. Aquae Minerales-Sulphu-
reae Hungáriáé. Pesthini, 1833.

Störk Sámuel. Besehreibung der Of-
ner Miueral-Bader zum Gebraueh und ,
Anleitimg für Kurgaste. Pest, 1866. 1

Strasser Alajos. Das Verhalten des I
Stoffwechsels bei hydriatischer The-
rapie. Wien, 1895.

— Umschlage, ihre Wirkungs- und
Anwendungsweise. Wien, 1896.

— Hydrotherapie. Wien, 1898. ;
Szabó (vári) János. A budai Sáros- ,

fürdó (Blocksbad). Pest, 1871. (Czímlap ;
nélkül ; borítékán a fürdó rajza.)

— II. böv. kiad. Budapest, 1878.
Szabó Vazul. Élőpatak gyógj-forrásai-

nak ismertetése. N.-Szeben, 1875. '

Szalay J. Wegweiser für die Reisen- \

den nach deni Kurort zu Szczawnicza. í

Krakau, 1857. |

— Przewodnik dia podrózujacych do '
wód Szczawnickich. Krakow, 1859.

Szatmári Imre. A császárfürdó Buda- [
pesten. Történeti, természettudományi
s orvosi szempontból. Budapest, 1881. [

Szem.ere Albert. Szliács természetes
meleg vasfürdóiról s eg>^éb gyógy-
forrásairól és azok élettani jelentő-
ségeiről. Budapest, 1881.

Szenger Ede. Mexikó felvidéke élet-
ós kórtani tekintetben. Budapest, 1878.

Szentkereszti Dániel. Dissertatio
inaug. med. de aquis mineralibus
salutaribus. Hafniae, 1694.

Szepesházy Károly. Directorium
itinerantium juxta stationes, ex prae-
cipuis locis inclytonim ad districtum
Cassoviensem spectantium eomitatuum
Abaujvariensis, Borsodiensis, Gömöri-
ensis, Sarosiensis, Scepusiensis, Tor-
nensis,Unghvarensis,et Zemplinensis;
ad omnes regni Hungáriáé, Croatiae, '
Slavoniae, comitatus et districtus ; !

nee non vicinas provincias Austriacas,
ordine alphabetico expositas, cum
deductione topographieo synoptica.
Cassoviae, (1817.).

— és Thiele I. C. Merkwürdigkeiten
des Königi-eichs Ungem oder: his-
torisch-statistisch-topographische Be-
sehreibung aller in diesem Reiche
beflndlichen zwei und vierzig könig-
lichen Freistadte, sechszehn Zipser
Kronstádte, Jazygiens, Gross- und
Klein-Kumaniens, der privilegirten
Hayduken Stádte, der Berge, Höhlen,
Seen, Flüsse, vorzüglichen Gesund-
brannen, und . . . Uebersicht des gan-
zen Königreichs. Nach offleiellen, von
den Behörden eingesendeten Daten,
und andera authentischen Quellén,
in alphabetischer Ordnung bearbeitet
von .... 2. Bde. Kaschau, 1825.

Wegweiser durch das Königreich

Ungarn u. nach allén angrenzenden
Lándem mit statistischen Angaben
der Zahl der königl. Freistadte, Markt-
flecken, Dörfer u. Prádien . . . ver-
bunden mit einer ausführlichen Be-
sehreibung aller Mineralbáder, Gesund-
brunnen und Heilquellen der König-
reichs Ungarn, Croatien, Slavonien
u. Siebenbürgen, hinsichtlieh ihrer
chemischen Bestandtheile, medicini-
schen Wirkung, Unterkunft, Lage,
Umgebungen, Lebensart, Zersti-euun-
gen, Theuerung oder Wohlfeilheit
etc. Kaschau, 1827.

Szigeti Márton. Gleichenberg (Stájer-
ország) klimatikus gj'ógyhely. Buda-
pest, 1893.

Sziklay János. Balatonvidéki Kalauz.
Kézikönyv turisták és fürdőzők ré-
szére. Budapest, 1889.

Szilágyi (székely-földvári) Miklós.
A hideg fürdőkről általánosan és Bor-
székről különösen. Pest, 1856.

Szontagh Miklós. Korj-tnieza gyógy-
és fürdőhely egyedirati vázlata orvo-
sok, természettudósok és fürdőven-
dégek számára. Egy tájképpel, vasúti
s heljTajzl térképpel. Budapest, 1873.

— Monographische Skizze des Cur- u.
Bade-Ortes Korj'tnicza für Aerzte,
Naturtorscher u. Curgáste, verfasst
von . . . Mit einer Landschaft, einer
topographischen u. Eisenbahn-Karte.
Aus dem Ungarischen übersetzt. Buda-
pest, 1873.

— Új-Tátrafüred. Climatologiai ésgyógy-
ismei tanulmány. Budapest, 1877..

— Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe

48

SZOTYORY — TRALL

és a magas Tátra hegyvidékére. Igló,
1885.

— A Magas Tátra és hegy vidéke,
különös tekintettel a tjitravidéki für-
dőkre és nyaraló helvokre. Új-Tátra-
füred, 1895.

— Tátrakalauz. Útmutató a Magas
Tátrába s a Tátravidéki fürdőkbe. A
Magyarországi Kárpátefryesület közre-
müködósóvel szerzetté . . . Budapest,
IHím.

Szotyory (szotyori) József. Katek-

heta : azaz : di'.Hótikai rövid katék-

hézis magyarázója a szülék és tanitók

számára készítette. Két értekezéssel

egvütt az életi'ól és savanvú vizekről.

Maros- Vásárhely, 1832.
Szuchy Sáxauel. De aquis Szliacsen-

sibus. Dissertatio inaug. med. Pestini,

1842.
Szusz Dávid. Aquae minerales conii-

tatus Trenchiniensis. Dissertatio inaug.

mod. I'ostini, 1842.
Tarczy Zoltán. A budai Sárosfürdö.

Bu(lape.st. 1883.
Taude Vincze. Synopsis fontium

Austriae. Dissertatio inaug. Viennae,

1779.
Temple R. Das Mineralbad Krynica.

Wien, 18H4.
Testorazy A lajos. Kurze Abhandlung

über (la.< Zyolor Stahhva.sser. Pres.«-

burír. 1838."
Tlaan Károly. Az ózon képződésről

•ryors-'géseknél. A polhorai sósforrás

vegyelemzése. Pest, 1867.

— A harkányi kénes hévvíz vegj'elem-
zése. Pe.-ít, 1869.

— A margitszigeti hévforrás vegyi
elemzése. Budapest, 1875.

— A városligeti artézi-kút hévforrásának
vegyi elemzése. Budapest, 1880.

— A szliácsi források chemiai elem-
zése. Budape.st, 1885.

— Az ásványvizeknek chemiai consti-
totiójáröl és összehasonlításáról. Buda-
pest, 1890.

Thomas Lajos. Der Curort Tatzmanns-
dorf. (Tarc.'^a.) Balneologische Skizze
vom geologischen, physikal.-chemi-
schen- und therapeut. Standpunkte
dargestellt. Wien, 1870.

— Tárcsa és ásványvizei, természet-,
vegj- és gyóg^iani tekintetben. B e-
szedits Ede leírása alapján. Kelső-
Eör, 1885.

Tognio Lajos. Néhány szó Magyarhon
ásványvizeiről. Pest, 1843.

— Az ejíori sóforrás .szétküldözött vizé-

nek hatásáról együttérzésből kelet-
kezett mellbajjal szövődött idült ter-
mészetű lobos májdugulásban. (Pest,
1843.)

— Wirkung der versendeten Eger-Salz-
quelle bei chronisch-entzündlichen
Leberinfarct. (Pest, 1843.)

ToUius Jakab. Epistolae intinerariae,
cura f't studio Honrici Ch. Henini.
Amstelodaini, 1703. (Gyógyvizeinket
jiielle.sleg tárgyazó munka.)

Tonházy János. Abhandlung über das
herühmte Pistyaner-Bad und .spjne
.Anwendunff in verschiedenen hart-
náckigen Krankheiten ; als Handbuch
für Bade-íxáste und Liebhaber dieses
Bade-Orts. Pres.sburir. 18í;1.

Torkos Justus János. Schediasma
de thermis Pöstheniensibus. Posonii,
1745.

— Thermae Almasienses, quoaíl eanim
situm, aspectimi contenta, virtutes et
proprietates jussu camerae regiae
Hungar. deseriptae. Posonii. 1746.

— Bericht von der königl. des König-
reichs Hungam Freistadt Pressburg
Ijage, Wássem und Luft. Nebst boige-
fügten diaetetischen Unterricht, wie
man sich derselben zur Erhaltung
der Gesundheit und Bewahnmg von
Krankheiten bedienen solle. I^ress-
burg. 1764.

— Balneum aquae dulcis, oder Bericht
vom Nutzen und Gobrauch des Donau-
bades als oin Nachtrag zu dem Bericht
von der Lage, Wássem u. Luft der
königl. Freistadt Pressburg. Pressbui^,
1 765.

— Bericht von dem natürlichen alcali-
schen hungarischen Mineralsaiz und
von denen aus demselben bereitetcn
liquor alcalicus Polychrest-Tinctur,
wie auch sal alcalícum polychrestum,
oder alcalisehen l*olychrest-Salz, er-
theilet und auf Erfordem zum Druck
gogobon. Pressburg, 1766.

Török József. A két magyar haza
elsőrangú gyógyvizei s fürdő intézetei.
Természet-, végy- s g>óg>nani saját-
ságaikban előterjesztve. (A m. tudós-
tiirsaság által koszonfizott pálya-
mű ka.) I'est, 1848.

— II. újra átdoig, s tetemesen böv.
kiad. Debroczen, 1859.

Trajan Ádám. Saluberrimae Pesti-
nenses (Pösténv) thermae. Trentsini,
1642.

Trall. Vizgyógyászat, a valódi g>'óg>-
jnód, ellentétben a g>-óg>'.<zere8 gyógy-

m

TROMBIT S — WOITA

49

móddal. Fordította V e 1 i s 8 i m o n. {
Budapest, 1875. j

Trombitás (visolyi) Sámuel. Érte- 1
kezes az ásványos \izek használások I
módjáról. [Dissertatio inaug. med. de j
usu aquarum soteriai"um.] Pest, 1830. '

Tumer Ferencz. A szobránczi fürdő |
gyógy- és természettani tekintetben. '
Sárospatak, 1860. j

— Kurze Darstellung der Bestandtheile :
der Sobranzer Mineralwassers u. bün-
dige Unterweisung bei dem Gebrauche ;
derselben. S. I. et a. (Függelék az!
elöbbenihez).

"Vajay Imre A bikszádi gyógyfürdő '•
Szatmármegyében. Szatmár, 1886.

Vályi K. András. Magyar országnak
leirása. Mellyben minden hazánkbéli
vármegyék, városok, faluk, puszták ; ;
uradalmak, fábrikák, hufcik. hámorok, '
savanjm és orvosló vizek, fördőházak, ;
nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó- \
vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak '
hoUételek, földes urok, fekvések, tör- j
ténettj'ek, külömbféle termésbéli tulaj- 1
donságaik, a betűknek rendgyek sze-
rént feltaláltatnak. 3 kötet. Bndán, \
1796—99. '

Vaskovits János. A budai vízgyógy- ■
intézet. Annak leirása, klimatikus
viszonyai, társadalmi jellege, alap-
szabályai és házirendje, továbbá a
\izgyógymód javallatai száz kóreset
által megvilágítva. Budapest, 1880.

Ventum Sebestyén. Die Trenchin-
Teplltzer Sehwpfelthermen in Ungam.
Wien, 1857.

Vering H. J. Eigenthümliche Heil-
kraft verschiedener Mineralquellen.
Wien, 1836.

Vernav Konstantin. Rudimentum
physiogi'aphiae Moldáviáé. Dissertatio
inaiig, med. Budae, 1836.

Vetter Arnold, (pénzügj-óri főbiztos).
Theoretisch-praktisches Handbuch der
allgemeinen und fpeciellen Heil-
quellenlehre. Berlin, 1845.

Virágh József. A hideg vízgyóg>'tan
elméletileg s gyakorlatilag egész ki-
terjedésében. Prieszniczi elvek szerint
a legújabb eredeti V. kiadás után |
s tulajdon nézeteivel közli . . . Pest, ,
1843.

Vogel Gusztáv. Korjinica. Budapest,
1876.

Wacbtel Dávid. Uíigarns Kurorte u.
Mineralquellen. Ödenburg, 1859.

Wáchter József. Abhandiung über den
(iebrauch der vorzüíriiohsten Bader

u. Trinkwüsser. Die merkwürdigen
Schwefelráueherungen des Herm Dr.
Galés in Paris. Wien, 1817.

— II. Aufl. Abhandiung . . . Nebst einem
Berichte über den medicinischen
Werth der Schwefelráueherungen in
verschiedenen Krankheitsformen des
menschlichen Organismus. Wien, 1818.

"Wagner A. Heilquellen von Pj'stj'án
in Ungam. Wien, 1859.

— Dániel. Die Heilquellen von Szliáes
in Ungam in physik.-chem. Beziehung
u"tersucht von . . . Pesth, 1834.

— Lukács. Dissertatio inaug. med.-
chem. de aquis medieatis M. Princ.
Transylvaniae. Viennae, 1773.

"Wallicli Manó Farkas. Über die
Báder in Klein-Pöstyén oder Pös-
tj^én, auch Pistján, in Neuti'aer-Comi-
tate des Königreichs Ungam. Wien,
1821.

Weinberger S. Der Cui-ort Pistyán
in Ungam und seine Heilquelle mit
besonderer Rücksicht auf die Elec-
tricitat. Wien, 1875.

Weissenbach. Andenken an Trenehin,
oder Abhandiung über das Trenchiner
Bad. Brünn, 1817.

Weisz Ede. Schwefelschlammbad Pös-
tyén. Budapest, 1899.

Weninger László. Magyarország hö-
mérséki és csapadék \iszonyai. Buda-
pest, 1880.

Wemher György (sárosi kormányzó).
De admirandis Hungáriáé aquis Hj'po-
mnemation. Basiliae 1549. Viennae
1551. Basiliae 1556.

— H>T)omnemation de aquis in Scepusio
admirandis. (Viennae, 1551.)

— Von den wunderbarlichen Wasser
zu Hungem Bericht. Wien, 1558.

Wetscli Ignácz. Dissertatio inaug.
med. sistens examenchem.-med. aquae
acidulae Tarcsensis, vulgo Pinkenfel-
densis dictae (in Comit. Castriferrei).
Editio altéra. Viennae, 1763.

Winterl Jakab József. De aqua
soteria thennanun Budensium. Budae,
1804.

"Wipaclier Dávid ifj. De thermis
Ribarensibus in Hungária. Liber sin-
gulari.s. Lipsiae, 1768.

Woita Antal Károly. Examen phys.-
med. thermamm Sclenensium, Sehem-
nicium inter et Cremnicium ete.
Untersuchung nach der Natúr- und
.\rzney-Kun.«ít des Sclenitzisch- oder
(}la.s-Hütten-Baades, so zwischen denen
kais. könie.N'ieder-Hungarisehen Berg-

(íyiliy : Bililiof^'i^pliia medica Hiingariae.

50

WOLFP — 1821

Stadton Schemnitz und Cremnitz gele-
gen. Wodurch dosselben Wpspnheit, '
nebst denon Zufülligkeiten naturlich
und nach der Scheid-Kunst piforschet,
und dessen Modicinisoher Brauch und ;
Missbrauch vorfjestellpt wird. Ein
©rst nach dcm Todo des Verfassers
herausf,'ekoininon('s Wcick. NVion.
1753.

"Wolff András. lol)t'i- diMi boi \aú)v-
lang nouontdockten Wasserbnmnon.
nebst einer chomischen Analyse des-
selben. Untersucht von . . . Hermann-
stadt. 1798.

Wrablanszky János Zeresztély.
Dirpctoriuin thonnalo, seu informatio
de rec'to usu therinarum, ubi olare
exhibetur, quid anto usum, in et post
faciendnm sit, documenti.s utilissimis,
ex probatis scriptoribus adomata,
lucique publicae, ad usum praesertim
paupeinni exhibita per . . . Tymaviae,
1725.

— Edit. secunda, multo leeupletior ad
utjum eoruni, qui thermis Trenchini-
ensibus sanitatis recuperandae gratia
utuntur ab ipso authore aucta. Ibid.
1737.

Wurm János. .\nleitunír zum Go-
biaucho áov Mineialvvasser und Biidor
mit besonderer Hinsicht auf das
Füreder Mineraiwasser. Pres.sburg,
1807.

Závori Sándor. Gleichenberg klímája,
gyógyvizei és gj'ógj'czólra szolgáló !
berendezése. Budapest, 1882.

Zebraki A. Die Bninnenkur von
Biiziás. Wien, 1859.

Zedlitz L. Balneographisches, statis-
tiseh-historisches Hand- und Wörter-
l)uch. Leipzig, 1834.

Zerkowitz Emil. Bálványos-fürdő és
a torjai kénes- (büdös-) barlang gyógy-
fürdő és klimatikus gj'ógyhely. Buda-
pest, 1897.

Zieleniewski M. Die Heiiquellen von
Szczawnica. Wien, 1853.

— Wody iekarskie Szrznwiiickin. Kra-
kow, 1853.

Zipser Keresztelj A. Der Badegast
in Szliács in Nieder-Ungam. Ein
topogr.-niedicin. Weigweiser f. Fremde.
Neusohl und Schemnitz, 1827.

Zoczek C. Antihydria.'íis, oder Wieder-
logung dos ununistösslich sein wol-
lenden Beweises : dass das kalte
Wíisser für die Krankheiten unserer
Zeit durchaus kein Heilmittel sei, son-
dern im höchsten (írade nachteilig

einwlrke. Von Dr. Carl Nasse. Alleu
Freunden der VVasserkuren dringend
empfohlen und dem Hm. Dr. Nasse
insbesonders gewidmet. Pesth, 1834.

— Triumph der Heilkunst mit kaltom
VVasser, oder Uuí an allé Menschen
zum zweckmássigen Gebrauch des
kaiten Wassers. Mit einer Krklámuií
dor Krankheitsursachen und Auffüh-
nnig der sichersten Gegenmittel.
nebst einem Anbange, enthaltend
viele Beispieie vollkommen gelunge-
ner VVasserkuren. Pesth, 1836.

Zsigmondy Adolf. Dissertatio inaug.
nied. Synopsis fontiiim medicatoioiin
Hungáriáé praecipuorum respectu
phys.-clieinico. Vindobonae, 1840.

Zsigmondy Vilmos. Mittheilungen
über die Bohrthermen zu Harkány,
auf der Margaretheninsel náchst Ofen,
zu Lippik und den Bohrbnmnen zu
Alcsuth. Pe.st, 1873.

1681. Descriptio thermarum Wolffsen-
sium. L. S c h 0 1 1 z Jeremiás.

1752. Succincta nan-atio de origine et
usu thermanini Theplicensium, prope
regiam civitatem Trentsinium in 1.
Kegno Hungáriáé . . . Ülomucii.

1755. Kuiizer Bericht vom Ursprung
und Gebrauch des weltberühmten
Teplitzer oder sogenannten Trentschi-
ner Bades im Königreich Hungarn.
Olnuitz.

1772. Kurzer Unterricht von den Wir-
kungen .... des Wolfser Bades. L.
C o n r a d A n d r á s.

1780. Kurzer Unterricht von dem Füre-
der Sáuerling, welcher in dem Vesz-
primer Comitat im Königreich Ungarn
sich beflndet. Wien.

1793. Nachricht an das Publicum von
dem St.-Goorger Schwefelbatie. L.
G (t m ö r i Dávid.

1795. Boldog Zala vármegj'e ! keszt-
helyi hévvizedról. Méltán neveztetel
így attól, a ki ezen rendeket irta
dicséretedre. D. B. J. Sopronban.

1801. De aqua .soteria thennarum Buden
sium quae caesareae dicuntur. L
S (í h r a u d F e r e n c z.

1817. Andenken an Trentschin. oder

[ Abhandlung über das Trentschiner
Bad. Brünn.

1820. Physi.sch-chemische Untersuchung
der Mineralquelle von Stubitza In
Croatien. Agram.

1821. Die besuchtesten Badeörter und
Gesundbninnen des oesteiTeichischen

1822 — 1851

51

Kaiserthums. Ein Buch für Heilbe- '
dürftige, Freunde der Natúr und der
Vateríandskunde in topographischer,
freschichtlieher, naturhistorischer und
medicinischer Hinsicht. 2 Thle. Brünn.
1822. Thermae Constantianae. Das Kai-
ter Constantinische Bad ini König-
reiche Croatien. Agrani.

1825. Die Heiiquellen von Borszék
nach eigenen Erfahningen in Kürze
beschrieben von einem praktischen
Arzte. Pesth.

1826. Darstellung des ungaritch-Töp-
litzer-Baades bei Trenfc?chin mit Rück-
sicht auf die Vei-sehönerungs-Anstalt
desselben. Pressburg.

1827. Die berühmtesten und besuchtes-
t«n Bader und Gesundbninnen von
Ungam, ihre Eigenschaften. Heil-
krafte und Gebrauehswesen. Wien.

— Beschreibung der neu errichteten
Ei^enbad-Anstalt zu Pe.sth in der i
Sommergasse. Pesth. j

1828. Ueber die Wirksamkeit und den
richtigen Gebrauch des eisenhaitigen
Mineralwassers in dem Eisenbad zu [
Pesth in der Somniergasse sub
Nr. z^lő. Pesth.

18S0. Kurze Beschreibung der Eisen-
bacher Mineral-Quelle und derén
romantischen Gegenden. Sehemnitz.

1834. Die Mineralbader, Gesundbninnen
und Heiiquellen des Königreichs
Ungarn, Croatien, Slavonien und Sie-
benbürgen. Kaschau.

1885. A hideg víznek csudái. Pest.

— Der nützliche Rathgeber für Kur-
gáste im Kaiserbade. Von Dr. Sch . . . r.
Pesth.

1886. Geographische Tabellen der Mine-
ralwasser und Báder in den deutschen
Staaten, in Unagm, Frankreich,
Schweiz, Italien und Grossbritannien, j
mit einer Hydracologie begleitet, vor- j
züglich für Aerzte. Von J. L. Zürich. |

1887. Die berühmtesten und besuchtes- \
ten Biider und Gesundbninnen in
Ungam, ihre Eigenschaften, Heilkrafte
und Gebrauohsweise. Nach den bes-
tén Quellén und eigenen Unt^rsu-
chungen für Aerzte und Heilbedürfti- ;
gen dargestellt. 1. Mehadia. 2. Tren- j
chin. 3. Pöstjén. 4. Toplika. 5. Ofen. i
6. Párád. 7. Bartfeld. 8. Füred.
9. Szliács. - Wien. '

— Die warmen Heiiquellen von Ofen. ,
Pest.

1838. A graefenbergi vízgyógyintézet
és Priesznitzi gyógymód körülményes

leírása mindazon betegek számára,
kik Graefenbergbe menni vagj- a
gyógjitást otthon végbevinni szándé-
koznak. Toldalékkal a lovak külömb-
féle betegségei gyógjitásáról. II. kiad.
Kolozsvár.
1889. Vízgj'ógy-rendszer, vag>- : útmu-
tatiis miként kell használni a fris
vizet mint gyógyszert embernek, és
baromnak nyavalyáiban és sérelmei-
ben A-tul Z-ig. Segédkönyv orvosok,
sebészek, bábák, lelkészek, tanítók,
elöljárók, birtokosoknak s áltáljában
mindeneknek ajánlható. A vízgyóg>-
egyesület három alapitója Oei1;el,
Kolb és Kirchmayr után magyarázta
egy hazati.

— Das Bánat in topogr.-naturhisto-
rischer Beziehung, mit besonderer
Berücksichtigung der Herculbáder
náchst Mehadia. Pressburg.

— Kurzer Bericht über die Bestand-
theile des einfachen eisenhaitigen
Mineralwassers in der Bade-Anstalt
zu Pesth, in der Theresienstadt. Pesth.

1842. Vizgyógy rendszer. L. 1839.

— Analyse der Ferdinands und FYan-
zens-quelle in Zaizon. Kronstadt.

1848. Die Mineralquellen von Boi-szék
in Siebenbürgen und ihre Heilwir-
kung. Kronstadt.

1846. A püJlnai ke.íerű víz hatása s
alkalmazása módjáról azon betegek
száraára, kik véle élni kívánnak.
Vázolá egy berlini gyakorló orvos.
Pest.

1847. A vízaknai kamarai íblanyos jód-
fon~ások. L. Kosa M ó z s e s.

1850. Kurze Beschreibung der Eísen-
bacher Mineralquelle. Sehemnitz.

' — Die Heiiquellen von Bartfeld. I^.
Dietl József.

— Nach Ungam ! Em Aufmf an
Auswandemngslustige, welche die
weite, kostspielige und gefáíulíche
Reise über das Meer zu vermeiden
wünschen ; insbesondere an I^and-
wirthe und Gewerbtreibende. Eíne
gedrángte Skizze des Wissenswer-
thesten über die staatlichen und con-
fessionellen Einrichtungeu. agrari-
schen und conunerziellen Zustánde,
sowie des Schul- und Medizinalwe-
sens, und der klimatischen Beschaf-
fenheit dieses fruchtbarsten und den-
noch schwach bevölkerten Landes.
Leipzig.

1851. Gesammelte Notizen über die
Wasserkur zu Grafenbenr. Neusohl.

4*

52

1853 -EV NÉLKÜL

1868. Gleichenbeiíf, a stajerhoni tiyógy-

fürdö. Pest.
1854. Értekezés az Erzsébet császárné

budai keserúvízfoiTásról, hatása s

alkalmazása módjárói. Ölen.

Abliandiung über die Kaiserin

Eikabetli-Bittersalz-Quellen zii Ofen.

8. 1.

— Chemische Analyse der drei Mlne-
ralquellen in Kor^-tnioza auf der
k. k. Kameral-Hen'scliaft Lykava im
Liptauer Comitat. Neusohl.

— Ausführliche Beschreibung sammtl.

Mineral-Bader des Königreichs

üngam. Kaschau.

1857. Kurort Korjinica in die gallizi-
seiien Karpathen in hi.st. topogr. und
therapeut. Bedentung. L. D i e 1 1
József.

1859. Statistik des Medicinal-Standes
der Kranken- und Hiunanitüts-Anstal-
ten, der Mineralwásser, Báder ete.
von Ungani. Wien.

— Beschreibung der von Dr. C. S i k-
I ó s y gegründeten und dirigiiten
Wasserheilanstalt in Ofen. Pest.

1861. Das Ivandaer Bittei-wasser und
dessen chemische Analyse, Wirkung
und Gebrauchweise. Pest.

1862. Az olcsó orvos vagy a fris
levegő haszna, több magjar úrhölgy
kiv.inafcira angolból fordította W. K.
tr. Pest. (Czimlap nélkül).

— Der wohlfeile Arzt oder der Werth
der fri.cchen Luft. Auf Wunsch mehre-
rer Ungarischen Damen aus dem
Englíscben übersetzt von Ür. W. C.
Pest. (Ohne Titelblatt )

1864. Tárcsa. Fürdő és környéke. L.
Batthyány F e r e n c z gr.

1868. A gleichenbergi gyógyhely Sti-
riában és ivóforrásai : Constantin-
forrás, Emraa-fon'ás és sz. János-kút
és a remete-aczél-forrás ásványfürdők
és savó-gyógy-intézet. Pest.

— Korj'tnicza felső-mag>'arországi
gyóg>'fürdő rövid ismertoté.se. Pest.

1889. A budai császárfürdó legújabb
leirása, eg>- régi fürdővendégtól. Pest.

1878. Margitszigeti fürdő. Pest.
Das Margarethenbad. Pest.

1878. Tátra-Füred. Éghajlati g>-óg>'hely
és vízgjógyintézet. Budapest.

1880. Kács-fürdő (Kács-Tapídca). Gyóg>--
fürdö tej- és savó yyÓL'vmóddal. Buda-
pest.

1888. A tnag^'ar kir. kiiiotar fürdő-
helyei és ásványvizeinek ismertetése.
Budapest.

1884. Buziás. Gyóg>fürdőhely. Temes-
megyei nagyköveresi vallásalapit-
ványi uradalom. Budapest.

1886. A Margitsziget füi'dó-gj'ógyá-
szati és helyrajzi szempontból Buda-
pest.

1887. Tátrafüred éghajlati gyógj'hely
vasas és szénsavas forrástelep, hideg-
\iz és törpefenyö fürdőhely, valamint
kies fekvésű vadregényes környéké-
kének rövid leirá.sa. Kassa.

1899. Führer durch die Bade-Brunnen
und Luftkurorte von Mittelouropa.
Wien.

1900. Die Báder und Mineralwásser
der erdélyer Lándertheile Ungams.
Herausgegeben vom Erdélyer Karpa-
then Vérein. Kolozsvár.

Év nélkül. (Sine anno.) Füred és a
Balaton vidéke. Fiirod und der Plat-
tensee. H. n.

— Karlsbad, annak forrásai, sói, szap-
panai és ezek szállítá.sa. Bécs.

— Marienbad gyógj'vizei és használati
módja. H. n.

— Abhandlung über den rechten und
heilsamen Gebrauch der Mineral-
wásser. Kaschau.

— Beschreibung sámmtlicher Mine-
ral-Báder, Gesundbiimnen und Heil-
quellen des Grossfürstenthuras Sieben-
bürgen, hinsichtiich ihrer chemischen
Bestandtheile und medizinischen Wir-
kung. Hennannstadt.

— Die Heilquello von Borszék, naoh
eigenen Erfahiimgen in Kürtze be-
schrieben von einem praktischen
Arzte. S. 1.

- Universal-Wasser-Doktor, oder die
herrliche Wirkungen des kalten
Badens und Trinkens des kalten
Wa.'^sers zur Stárkunir des menschl.
Körpers, Verhütung und Heilung vie-
ler Krankheiten. nanientlich des Fie-
bers und verschiedener Leibesgebre-
chen. Pest.

— Descriptio thorniiirum Vara.sdien-
sium. S. 1. (Czimlap nélkül).

— Tentamen aquae acidularis Kan-
kensis in inclyto comitatu Aba-Ujva-
riensi sitae theoret.-practicum. Casso-
viae.

ÁBEL — BERXATH

53

m

2. Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagrapholo-
gia. Collectiones formularum medicarum. — Pharmacia.

Ábel Jenő és Vári Rudolf. Scholia
vetera in Nicandri Alexipharmaca.
Adiecta sünt Scholia reeentia. Buda-
pest, 1891. i

Abelsberg Emánuel. Dissertatio
inaug. sistens chlorium antiphthisicum. :
Pestini. 1831. j

Abonyi József. Az altatószerekröl,
különös tekintettel a bromaethylre.
Budapest 1891.

Ackerl József. Dissertatio inaug. me-
dica. Castoreum. Pestini, 1840.

Adami András. Dissertatio inaug.
medica exhibens partém tertiam for-
mularum. (Continentur ea : 1 . Antidota
generalia. 2. Olea eocta. 3. Venena
vegetabilia acria et nervea. 4. Venena
fossilia acida. 5. Alcalina. 6. Drastiea.
7. Siccantia frigida. 8. Glutinosa.
9. Heteroalita animalia. — Formuláé
ehirurgiae : 1. Classis repercutientium.
2. Relaxantium. 3. Resolventium.
4. Suppurantium. 5. Detergentium.
6. Exsiccantium. 7. Causticoiaim).
Vindobonae. 1762.

Agnetbler Mibály Tbeophil. Dis-
sertatio inaug. med. solennis de lauro.
Halle, 17.51.

Angyal Antal, Gyógyszeres érteke-
zés a higany-ibolatról (hydrargjTum
jodatum) és a fojtósavas hamagról
mitras lixivae). Pest, 1830.

Angyalffy Márk Aurél. Gyógj-sze-
res értekezés a sóskasavról (acidum
oxaliiun) és jegesített fojtósavas
ezüstagról (nitras argentici chrj'stal-
lisatus). Pest, 1836.

Angyalosy György, Gyógjszeres
értekezés a tiszta faeezetröl (de acido
pyrolignoso depurato) és a fojtósavas
sulyagról (de nitráté barjiae).Pest,1835.

Antal László, Dissertatio inaug. med.-
pharniaeologica de digitali pui-purea.
Vindobona. 1836.

Arz Ágoston, Dissertatio inaug. med.-
l)harm. de quibusdam recentiorum
medicaminum. Viennae, 1840.

Attomyr J, Beytrage zur (homöopathi-
schent Arzneimittellehre. Das Fett-
gift. II. (Titel-) Ausgabe. Pressburff,
(1851) 18.56.

Bacsó Bálint, Historisch-chemische
Betrachtung über die Wurzel des
mánnlichen Famkrauts. Wien, 1826.

— Dissertatio chemico-pharmacologico-
mediea sistens praeparata quaedam
aevo reeentiori in usum medicum
vocata simul cimi dosi et applieatio-
nis forma. Pestini, 1830.

Baintner Ferencz, Dissertatio inaug.
med. de praecipuis basibus vegetabi-
lium salinis. Pestini, 1830.

Bajnok Antal. Nomenclator pharma-
ceutico-chemicus continens nomina
praeparatorum chemicorum officina-
lium tani nova, pure chemica, quam
sjTionyma antiqua et trivialia. Medi-
corum et pharmacopolarum usui.
Pestini, 1850.

Balassa Kornél, ujabb és legújabb
gj'ógvszerek. Gvakorlati útmutató.
Budapest, 1898.

Balogh (szent-imrei) József. Speci-
men Lnaugurale botanico-medicum
sistens praecipuas plantas in m. prin-
cipatu Ti'anssylvaniae sponte et sine
cultura provenientes ac ibidem usu
reeeptas. Lugduui Bat., 1773.

Balogh. Kálmán. Gvógyszertan. Pest,
1866.

— A magyar gyógyszerkönyv kommen-
tárja. GvógA'szertani kézikönyv". 2 köt.
Budapest, 1879.

Balogh (almási) Pál. .\ kávé, théa
és csokoládé történeti, természet-
históriai, diaeteticai és orvosi tekin-
tetben. Pest, 1831.

Baumgarten János Keresztély. Dis-
sertatio inaug. de corticis ulmi campe-
stris natura, viribus usuque medico.
Lipsiae, 1791.

Bayer Jámos András, De vii-ibus
medicamentosis hydrargjTÍ et inde
artefactorum pharmacorum disserta-
tio altéra. Lipsiae, 1783.

Béldi Károly. Dissertatio inaug. de
moscho. Ticini Regii, 1841.

Berault Th. A hemoneurol. Paris, 1897.

Bernáth József, A zászpadékról (vera-
ti-ina) és hamanyvasány kékletről
(cyanuiatum kalii ferratum). Pest,
1829.

54

BBRZON — BRUCKMANN

Berzon József Dissoi-tatio inaug.
Mosfhus. Bmlno, 1838.

Beythe András. Fives könüv, füvek-
nek <''s fáknac novökrftl, termezetokröl,
es hasznoknil Írattatott es szöröztetöt
magj'ar nyelvön az f6 Doctoroknak
ós termeszét tudó orvosoknak, Dios-
coridosnok os Matthiolusnak bölcs
irásokbul. Nt-mot-Ujváratt, 1595.

Biel György. Üisspitatio inaug. med.
aciduin hydrocyanicum sistens. Vln-
(lohonai>. 18.39. '

Bikfai János. l)o viiiJms ot usu auri
ot arí,'eiiti dehita praeparati, d. i. vom
Nutz und (jpbrauch der wahren
Gold- und Silberarzneien, als die aus
einer metallischen Fönn in eine
würkliche Medicin gebührend und
rechtmassig gebracht. .^uss ctiichen
.\utoribus, wie auch eigner Erfahrung,
zusaniniengetragen. Sammt Bericht
an dipjenige, so dergleichen Medica-
menta begehren. Dann vom Gebrauch
des Silberwassprs in Kpilepsia. Nürn-
berg, 1686.

Bili János. Az phet6 és mérges gom-
bákról. 1864.

— A feitiinó ehetó és mérges gombák
alakjairól. Magj'arázó jegj-zetek a
Hartinger A. és'^Becker M. A. 12 fali
tábliijához. Irta magjar kivo-
natban közli Gönczy Pál. Bécs,
1872.

Binz C. A recept-biinök s azok követe
kpzmónypi. Ford. HpII Aladár.
Budapp.>^t. 1H98.

Blauhorn Ignácz Lajos. Disquisi-
tionps nonnullap pharmacologico-medi-
cap circa ópium. Budap, 1834.

Bock József (Iplkész). Flantanim secun-
(lum pharmacopopam Austriacam anni
1820. oftlcinalium, quot-quot in Magnó
Transilvaniap Principatu .spontp pro-
veniunt descriptio, Linnaeo et prae-
sertim Thumbergio duce in systema
sexuali-artiflciosum concinnata. Quam
publice defendpndam con.'Jcripsit . . . .
í'il)inii..lK.{2.

Bókay Árpád. Dolgozatok a kolozs-
vári Fprencz-József tud. egj'ptem
gyóg>'szertani és általános kórtani
Intézptéból. Budapest, 1888.

— Vénygyüjtpmény a magjar gyógy-
.szerkönyv 11. kiadása és pótfüzete
alapján. A legújabb ír>ó>ryszerekre s
a >r>'ermekg>akorlatra tekintgettél.
Budapest, 1889.

-- V. jav. és tetemesen bóv. kiadás. 1897.

— Jubiláris dolgozatok az orvostan köré-

ből. Korányi Frigyes negj'ed-
százados tanári működésének meg-
ünneplésére, írták : K é 1 1 i Károly,
E 1 i s c h p r Gyula, Takács
Endre, Irsai .Arthur, Schwarcz
Arthur, Déri Zsigmond. Stern
Samu. Gyurmán Emil, Hirsch-
ler .4goston, Udránszky Lász I ó,
Terray Pál, Polyák Lajos, Mann
Mór, Pollák Siegfripd, Friedrich
Vilmos, Tauszk Ferencz, Vas
Bernát, Korányi Sándor, Weisz-
m a n n Frigyes, Fodor Géza.
Budapest, 1890.

— Ujabb gj'ógj'szerek. Gyakorló ono-
sok és gvógj'szerészek igényeire
tekintettel. "Budapest, 1891.

- Gyakorlatilag fontosabb méi^ezések.
Budapest. 1896.

Bókay János. Gyermekkórházi vény-
gvüjtpménv. Budapest, 1882.
ill. bóv. kiadás 1900.

Bokotnitz M. Dissertatio de sulphure.
pp.-ítini. 18.35.

Bolafflo Jakab. Dissertatio inaug.
minpralo^Mco-chpmico-níPdica de fen'o.
Po.stini. 1H29.

Bondam Péter. De analysi et natora
terrap aluminaris. Traiecti ad Rhenum,
1776.

Boschek József. (íyógyszeres érteke-
zés a jpgpsítptt fojtósavas ezüstagról.
Pest, 'l837.

Bőhm János. Az eczet égényröl
(Aether aceticus) és maró szikagról
(Xatinim causticuni). Ppst, 1840.

Böhm János Ephraün. Examen
.<ulphuris. Wittoltcmap. 16H3.

Braun Károly Ágost. Specimen
inaug. med. dp Nicotiana. Pestini, 1817.

Brigelius János Ádám. Dissertatio
inaug. med. hist.-chem.-med. sistens
tentamen de veterum alosanthos,
Chaldeorum borith. Hebraeorum neter,
Arabum bevrpk, (iraecorum nitro,
Hispanonim soda. tanujuam analogis
Hungarorum sziksó. seu natro í*anno-
ni<'i. Vicnnap, 1777.

Brown János. (ínindsátze der Arznei-
Iphre. Aus d. lateinischer übersetzt
von M. A. W e i k a r d. Ofen. 1798.

Bruck Lipót. Házi g>'óg>-tár. Közhasz-
nálatra összpálUtotta .... Budappst,
1HH.3.

Bruckmann Ferencz Ernő. Speci-
men I. botanifo-med. pxhibens furti-
cem Koszodrpwina. eiusque Balsamum
Koszodrewinowv (»b'v <li<-tiirn }ínin<-
víg, 1727.

BRUZ — DILLNBERGER

»

— Specimen U. otanlco-med. sistens
arborem Limbowe Drewo, eiusque ■
oleum Liinbowy Oley dictum. Bruns- 1
viír. 1727. '

Bruz László. Dissertatio inaug. de ;
gramine niannae sive festuca fluitante.
Viennae, 1775.
Házi Patika. Kolozsvár. 1781.

Brüll Ferencz Mihály. Dissertatio
inaug. phar.-med. de coitice Peru-
viano. Vindobonae, 1837.

Bugát Pál. Gyógjszerek ái-szabása
Magyarország és a hozzá kapcsolt tar-
tományaihoz alkalmazva. Pest, 1843.
(A gyógytestek megmagj'arosításában
volt munkatárs.)

Bun János. Gyógyszerész értekezés
a fojtósavas hamagról (nitras lixivae)
és a rhabarbaradékról (rhabarbarina).
Pest. 1841.

Burián Aladár. Kálium et Xati'ium
maró készítményei. Budapest, 1889.

Buzinkai György. Dissertatio hist.-
med. de vénen is eorumque antidotis.
Franpquera, 1733.

Candidus Candor. Alexipharmacum
nectareo-phrophylacticiun. Az az vipera
mérgéből, vipera marás ellen elegyí-
tett térjék, vagyis : halál ellen való
próbált recipe. H. és é. n.

Cliristen Kristóf András. Disserta-
tio inaug. med. sistens ópium historice,
chemice et pharmacologice conside-
ratum. Pestini. 1819.

Cloetta-Filelme. Gyógjszertani tan-
könyve. A Vili. jav. és böv. kiadás
után fordította Vámossy Zoltán
Átnézte Bókav Árpád. Budapest,
1894.

Connert György. Dissertatio inaug.
med. de cantharidum usu extemo.
Vindobonae, 1827.

Csatáry Lajos. Orvosi kalauz, különös
tokintettel az első magyar gj-ógj-szer-
könyvre és a grammsúljTendszerre.
576 vénymintával. Pest, 1872.

Csécsi (Nagy) Imre. Dissert. inaug.
med. de fontium medicatorum princi-
pio efflcaoi. Vindobonae, 1837.

Csendits József. Dissertatio inaug.
med. de sale ammoniaco. Pe.stini,
18:34.

Cseresnyés (felső-őri) Sándor. Rö-
vid oktatás Ijalich József veszettséget
és mérges kigjók harapását gjógjitó
módjáról. Pápa, 1840.
Az ugodi sós, vasas, gj'antáros, ibo-
iyos. hideíT fon'á-^okról. Pápa, 1841.

Csesznek Pál. Di.s.sertatio inaug. med.-

pharmacolog. de opio ejusqae prae-

paratis. Pestini, 1845.

Csiky Ferencz. Rövid vegj-tan-gjógy-
szerészi értekezés az ibolóról (Jodium)
és a büzanjTól (Bromium). Pest, 1841.

Csiky (homoród-oklándi) S. Dis-
sertatio inaug. med. de spilanthe
oleracea. Pestini, 1836.

Csillagh Károly. Rövid értekezés a
tisztatömény kénsavról (acidum sul-
phuricum concentratum purum) és a
viznélküli lansról (alcohol Richteri).
Pest, 1834.

Csurgay Kálmán. Gyógjszerészeti
tankönyv gyakornokok számára. Elmé-
leti és gj'akorlati útmutató gj'ógj-sze-
rész gyakornokok képzésére, a gj'ógy-
szerész segédi vizsgálatra stb. Buda-
pest, 1883.

Cullerier. Ueber das Quecksilber und
seine Anwendung gegen syphilitische
Ki'ankheiten. Aus dem Französischen,
mit Zusátzen von Dr. R e n a r d.
Pest, 1822.

Czillinger Adalbert. Dissertatio
inauy. med. de acido acetico. Pestini,
18237

Czirbusz István. De chlorido zinci
et pasta canquoin. Dissertatio inaug.
med.-phamiacologica. Budae, 1839.

Cziser János. Dissertatio inaug. med.-
pharni. de chloro. Vindobonae, 1832.

Czompo János. Dissertatio inaug. med.-
bot. de euphorbiaceis Hungáriáé,
Croatiae, Transsylvaniáé, Dalmatiae
et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837.

Czvaina József. Dissertatio inaug.
med.-pharmac. de morphio. Pestini,
1835.

Degré Ignácz. Gyógjszeres értekezés
a poró-sa\Tól (acidum boraeicum) és
borkó-sa\TÓl (acidum tartaricum). Pest,
1829.

Dehaat. Kis orvosi tanácsadó mind-
azok számára, kik az úgynevezett
Dehaut-féle labdacsokat használják.
Paris é. n. Pest, 1863. Kolozsvár,
1874.

Denk Ferencz Xav. József. Disser-
tatio inaug. med.-pharm. de terebin-
thina. Vindobonae, 1839.

Detsényi Frigyes és Vomacka
Adolf. A recepturának kézikönyve.
Bécs, 1884.

Dillnberger Emil. Gyógyászati vény-
zsebkönyv a bel- és külbetegségekre,
valamint a szem-, fül- és bórbajokra
nézve a bécsi iskola szerint. A har-
madik javított kiadás után magyarra

56

DIÓSZEGI - PKIGE!.

fordította idősb i* u r j «» s z Z s i p ni.
Pest, 1867.

— II. a gramm sulyrendszpr szerint
átdolgozott Icíadá.'^. Budapest, 1877.

— Gyógyászati vény-zsoblcönyv a n6-
és gyermekbetpgségelíre nézve a
bécsi isicola szerint. MagyaiTa ford.
idősb Purjesz Zsigmond. Pest,
1868.

— II. a fíramm sulyrendszer szerint
átdolgozott iíiadás. Budapest, 1878.

Diószegi Sámuel. 0^^'osi füvész-
könyv, mint íi ina^'-yar füvész-lcönyv
praktilca részo. A füvészet és nem
füvészelc számolcra készült, és köz-
hasznavphetővé tétetett. Debreczen,

181.{.

Ditrich Lajos. Dissei-tatio inaug. med.
exhibens : plantas offleinaies indige-
nas, lingvis in Hungarica vemaculis
doductus. Budae, 1830.

Dobay (kis-dobai) Gyula. Disser-
tatio inaug. chemica de sapone. Vin-
dobona, 18.31.

Domby (gálfalvi) Sámuel. Disser-
tatio inaug. phy.-^.-choin.-inod. de vino
T(»kajfMisi. Trajpcti ad Rhonuni. 17.58.

Doslern Károly. Üissertatio inaug.
chemico-med. exhibens divisionem
oleonim in genere ex tribus regnis
potitani. Viennae, 1777.

Drabek Károly. Gyógjszeres érte-
kezés a borkösavas szikhamagról
(Tartras Lixivae et sodae) és a szén-
savas vasacsról (femirn carbonicum).
iVst, 1836.

Dworzak János. Dissertatio inaug.
mod.-pharm. d*- vino. Viennae, 1834.

Egger Ede Illés. Üissertatio inaug.
med. de cantharidibus anatoniice,
phvsiologicp et chemice consideratis.
Posthini, 183.3.

Eggerth József. Dissertatio inaug.
phanii.-mod. do eoflfea. Budae, 1833.

Eibel János. (Jyógj'szeres értekezés
a i)(»rk6savról ^Acidum tartaricum) és
niészany kenetről. (Sulfuretum calcii.)

Vi'M. 1H.30.

Eismann József. Gyóg>'szeres érte-
kezés a zöldlő-gyulatsavas sulyagról
(Muriai^ barytae) és szunnyasztdékról.
(Moi-phina.) Pest, 1830.

Eitel Frigyes, (lyógj'szeres értekezés
a jalappadékról (Jalappina) és hamany
zöldletről. (Chloridumkalii.) IVst. 1829.

EUmáyer Antal. (íyógy szeres érte-
kezés a nehézany zoldletröl (chlori-
dum piatiní) és a viiiősavas szikag-
ról (phosphas t»odae). Pest, 1834.

Endlicher István László. Uie Medi-
cinai-I'ttanzen des österreichiííohen
l'harmakopöe. Ein Handl)uch fiir
Acrzte und Apotheker. Wien, 1842.

Engel János Jakab. Dissert. inaug.
med. sistens aninia<lversiones circa
praecipua in morbis acutis usitata
roniodia. Posonii, 1773.

Engel József. Gyógyszeres értekezés
a lángról (Alcohol) és az égető ha-
magról (Lixiva púra). Pest. 1829.

Enyedi János. Falusi emberek pati-
kája, a falun lakó minden keresz-
t>-én valláson lévő tiszt, papokhoz.
Mellyben a falusi embereknek leg-
nevezotesebl) nyavalyáinak orvoslások
Írattak iiwis. Ivolozsvár. 1801.

Erkel Rudolf. Orvostudori értekezés.
A leggyakoribb mérgezések s ezeknek
orvoslata. [Dissertatio inaug. med.
sistens frequentiores intoxicationes et
harum medelas.] Pest. 1844.

Erlenmeyer Albert. A gyógyszerek
l)(>r alii locskcndéso. Ford. a 111.
kiadás nvomán : li e n d v a v Benő.
Buda, 1867.

Exelbirtb Ede. Dissertatio inaug.
modic'o-praotica. Vcnenorum eftectus
pt modola. Pestini, 1842.

Fábri János. Dissertatio inaug. me-
dica do adamante. Halae .Magdeb.
1737.

Faby Móricz. 8ystemata artis phar-
macputicae in universitatis Tyrna-
viensis laboratorio quotannis experi-
mentis demonstrandi pars 1. et II.
Tyrnaviae. 1772.

Fáklya András, (iy egyszeres érte-
kezés az alszénsavas húgyagról (sul)-
carmonas ammóniáé) és a higany-
kettedkékletrö! (bicvanidum hydrar-
gyri). I'.'st. 1K43.

Febrenbach Ferencz. Gauglitz
Ferencz ós Hartmann Károly.
('hemisch-pliarmafeutische Abliaiid-
luntí über die Práparate des Opiums.
wek'he ... in dem Laboratorio der k.
ung. Unlversitiit dargestellt worden
sind von .... ("andidaten der I'harma-
cie im .lahn* 1H41 42. Pesth. s. a.

Feicbtinger Sándor. Animalia ver-
tebrata Hungáriáé obtutu [)harmac(>-
logico considerata. Dissertatio inaug.
medica. Biidae. 1840.

Peigel Zsigmond. Gyógyszeres érte-
kezés a fojtó savas ezüstagról (Xitrns
argentioi) és a szénsavas r.'zagos
hamagról (Sulfas euprici ammoniaca-
lis). Pest. 182ÍÍ.

FEKETE — GLATZ

Fekete Ignácz. Gyógyszeres érteke-
zés a csucsordékról (solamina) és a
halvsavas ham-éleííröl (chloras káli).
Pest, 1842.^

— Károly. Értekezés a szoralról. Or-
vostiidori értekezés. Pest, 1840.

Felletár Emil és Kátay Gábor.
A gyógyszerészeti tudományok alap-
vonalai. Tankönyv pályakezdő gyógy-
szerészek használatára. Egyszersmind
hasznos segédkönyv az orvosi, gyógy-
szerészi szigorlatok és sebészi vizsgák-
hoz! előkészületekre. Pest, 1865 — 67.

Feueregger Károly. Dissertatio
inaiig, medieo-botanica de valerianeis
Hungáriáé, Croatiae, Transsylvaniáé,
Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pes-
tini, 1837.

Fischer Justus Vilmos Keresztély.
Handbuch der pharmaceutischen Pra-
xis, oder Erklái-ung der in den Apothe-
ken aufgenommenen chemischen Zu-
bereitungen. Mit ganz vorzüglicher
Rücksicht auf die neue Preiissisehe
Pharmacopoe . . . herausgegeben von
S i g i s m u n d F' r i e d r. H e r m b-
stedt. Pest, 1811.

Fleischer Frigyes. Dissertatio inaug.
pharm. de virtute narcotieonim.
Budae, 1839.

— Tam.ás A. Dissertatio inaug. me-
dico-pharm. de ipekakuanha. Vindo-
bonae, 1823.

Flückiger. Fontosabb szerves gyógy-
szerek vegyi kimutatása. A német
eredeti után fordította és a magyar
gyógyszerészkönyv 11. kiadásához al-
kalmazta Rottenbiller^Ödön.
Előszóval ellátta B ó k a y Árpád.
Budapest, 1894.

Fiuk (raggambi) János. Dissertatio
inaug. med. de vipera beró. Pestini,
1827.

Fodor (nánási) László. Dissertatio
inaug. de gvajaco. Pestini, 1834.

Fortmayer József. Dissertatio inaug.
chem.-nied. de jodio. Budae, 1827.

Francisci András. Positiones de me-
dicamentis causticis. Regiomonti, 1697.

Franka Károly. Dissertatio inaug.
med. do sulfure. Pestini, 1840.

Frankovith Gergely. Hasznos És
Fölötte szikseges könyv, az Isten
fiainak és vtet telő hiueknek lelki
vigaztalásokra es testi epöletökre sze-
reztetett . . . által. Mellyben sok rend-
béli betegsegök ellen való orvosságok
is be vannak irua. mellyeket Isten
az ő nagy io voltabul es ajándéká-

ból, Emberök egessegökre rendölt.
Ecclesiast. 38. Tiszteld az orvost az
sziksegert. Monyorókerék, 1588.

Frantz György. Rövid chemiai érte-
kezés a hamany ibolatról és fojtó
savnak tisztáltatásáról. Veszprém,
1827.

Friedrich Vilmos. Vény-gyiijtemény
és orvosi utasítások, betegsegélyző
pénztári orvosok, hatósági-, gyári-,
egyleti stb. orvosok számára. Mellé-
kelve az általános szabályzat azok
számára, kik állami vagy nyilvános
alap költségére gyógyszereket ren-
delnek vagy készítenek. Budapest,
1893.

Frivaldszky (frivaldi) Imre. Dis-
sertatio inaug. med. sistens mono-
graphiam seipentum Hungáriáé. Pes-
tini, 1823.

Gaal Gusztáv. Tascheneneyclopádie
der praktischen Medizin, enthaltend
die Symptome, Diagnose u. Therapie
aller inneren Krankheiten, sowie die
Anwendungweise und Dosen aller
Medicamente in alphabetischer Ord-
nung nebst einer grossen Anzahl be-
rühmter Heilformen. Mit besonderer
Berücksiehtigung der Wiener Schule
für Aerzte u. Studierende zusammen-
gestellt. Wien, 1861.

Gáli István. Dissertatio inaug. de
praeparatis kalinis respectu pharma-
cognistico. Viennae, 1840.

Gallik Sámuel. A hamany ibolatiól
(Joduretum kalii) és a tömény sósav-
ról (Acidum muriatieum concenti-a-
tum). Pest, 1829.

Gallus Vilmos. De chloro. Disserta-
tio inaug. med.-pharm. Budae. 1838.

Garay János. Értekezés a homoeo-
pathikus gyógy- és gyógyszertanról
és adagokról. Pest, 1863.

Gaudi Vilmos Károly, Pharniaeeu-
tisch-chemische Abhandlung über das
Morphium und die Weinsteinsaure,
Acidum tartarieum. Pesth, 1836.

Gebb(geroltzliofeni) János. Médium
praeservans et curans corporis humani
metuendo contagionis tempore pericli-
tantis clara et succincta methodo ex-
pressum ac approbatum. Claudiopoli.
1746.

Gergelyi József. Gyógyszeres érte-
kezés a tiszta tömény eezotsa\Tól
(acidum aceticum punim) és a tiszta
kénsavas keseragról (sulphas magne-
siae purus). Pest, 1835.

Glatz Sámuel. Dissertatio inaug. med.-

58

GOLDBBROER — HENISCH

pharm. de vitíosa medicainontorum
combinatione. Vionnae. 1837.

Goldbsrger Adolf. Dissortatio inaug.
med. -pharm. dp auro ojus(|Uf» praepa-
ratis. Vindobona. 1830.

Groldschmidt Adalbert. Di.ssei-tatio
iiiauir. iiK'd. (lo ars(Miioo. l'o.stini. 1832.

Gorgiás János. Pharni.-chem. Abhand-
luriiron iil)(>r dio Bernstoinsaurp (aci-
dum .Niiccinicum) und das Schwefel-
biaustoflf-Kalium (sulfo-cyanidum ka-
lii). Fo.st, 1834.

Oótzy Károly, k/. arany szikany zöl-
deletiól (cbloridum auri natronatuiii)
és a ketted-férjagsavas hamagról
(biarsonia.s káli). Pest, 1830.

Göldner Károly. Gyógyszeres érte-
kezí's a horgaidról (liores zinei) és a
jegesedéit oczetí^avas rézagról (acetas
cupricus cr>"stallisatxis). Pest, 1836.

Gömöri Dávid. Praxis medica usui
apí)thpi>a(' manuális pharmaceuticae
accomodata. S. 1. et a.

Götz Károly. Gyógyszeres értekezés
a szín aranjTól (aurum regulinum) és
a szabad lángról (alcohol absolutus).
Ruda, 1K41.

Greiszing József. Was ist Jod u. wel-
c'hes sind seine Heilwirkimgen ? Mit
Kurbildern aus dem Badeorte Zaizon.
Kronstadt, (1868.)

— Welches sind Heihvirkungen des
Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbil-
der aus den Trink- u. Bade-Kur-
.An.'<talten Zaizon. Kronstadt, 1868.

Grész János. Dissortatio inaug. med.-
botivnioa dp potontillis Himgariae,
Croatiao, Transylvaniae, Dalmatiae
et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837.

Grosso András Károly. Observatio
de coctura Mercurii vulgáris in aqua
simplici, eaqup postea virtuta anthel-
minthica praedicta. Cibinii. 1734.

Grosz (Nagy) Ferencz. (íyógj'szer-
ismoi jegyzőtök. Hajdu-Sz(»boszló,l895.

Grósz Frigyes. Dissertatio inaug.
chom. -pharm. -mod. de chinina et cin-
chonina eanim e eorticibus chinae
educendi mothodo, at(|ue usu medico,
observationibuK comprobato. Vindo-
bonae, 1826.

Grüner Frigyes Zsigmond. Kurze
Al)handlun}r übor l'ran und dessen
Verbindungon. Vorfasst bei Gelegen-
heit iiber ölTentlirhe Darstellung im
chemischon Laboratorio der kön. ung.
üni versitat zur Krlantrung der pharma-
ceutischen Majristraten-Wilrde. Ofon.
1842.

Grünfeld Vilmos, Dissortatio inaug.
mod. sistens chlorum, chemice, phar-
maceutice et pharmacodynamice con-
sidoratum. Pestini, 18.30.

Guilló. Értekezlet az elnyálkásodások
okairól, hatíisáról és azon betegségek-
ről, melyeket a szervezetbon okoznak
és a követendő gyógykezelésről gyö-
keres g>'ógyltásúra az Klixir Tonique
Anti - Glaireux önhasználata által.
Függelékkel egyéb gyógyszerek al-
kalmazá.^áról más betogséírek ollón.
XXXI. kiad. íVst. I86í».

Gyöngyösy (petényi) Pál. Dissor-
tatio inaug. med. do remediis empi-
ricis. Hardorov, 17.i3. Újra nyomt.
Lausanne-ban 1760. és a *Disputatio-
nos Hallorianao ad Históriám mor-
borum. VII. No. 233. p. 141. « műben.

Gyulaváry. Biztos sikerrel használt
házi gyógyszerek. Kézikönyv minden
falusi és orvosi háztailiis, minden
esaládatj'a és gazdasszony számára,
a kik az embereknél, valamint a házi
és egyéb hasznot hajtó állatoknál
leggyakrabban előforduló betegsége-
ket gyorsan, biztosan s olcsón akar-
ják önmaguk gyógyítani. Pest, 1870.

Haas Rudolf. Di.ssertatio do Rheo.
Budao. 184.'i.

Hackenberger C. M. Chomisch-phar-
macoutischo Abhandlung übor dio vor-
züglichston Ptlanzon-Siiuren u. Pflan-
zon-Alkaloido. Ofon, 1841.

Hahnemann Sámuel. A kávé mun-
kalatjai. Budán. 1825Í.

Haidenreicli János Lajos. Disser-
tatio inaug. mod. sistens Piincipia
.Musti. Tyrnaviao, 177.'>.

- Von dóin Apothokon. Posth, 1786.

Hanke János László. Zineum et
eius praoparata. Dissertatio inaug.
chem.-pharmacolog. Pestini, 1840.

Hankó Vilmos. Házi kincstár. Sok
száz titkos szer. hasznos tudnivalók
a háztartás, gazda.ság, egészségtan
s a mindennapi élet sth. köréből.
H. tetemesen bőv. kiadás. Budapest,
1896.

Heinzely Márton. Dissertatio inaug.
do modo agondi romodiorum diapho-
roticonim ot sudoriferorum. Grj'phis-
waldiao, 1762.

Henisch György. Artzbüchlein des
Arnold Mizaldus. Basel, 1574.
11. kiadás 1577.

-- Neunhiindert (todiichtnu.sswürdig©
(íehoimnuss von Kroiitorn. Basol,
I.')71.

HERMANN — HUNY ADY

59

— Artzneybuch Sexti Platonici. Basel,
1574.

— II. kiadás 1615.

— Artztgarten von Kreutern. Basel,
1 575.

II. kiadás 1577.
Hennann András. Epistola gratula-

toria de usu et abusu nitri.

Halae Magd., 1721.

— De nativo sale cathartico in fodinis
Hungáriáé recens invento dissertatio
epistolica. Posonii, 1721.

Hernád orvostudor Patikája. Pest,
1870.

Herold Imre. Gyógj'szeres érteke-
zés az eczetsavas ezüstagról (acetas
argentiei) és a higanykettedibolatról
(perioduretura hydrargjTi). Pest, 1836.

Herri Antal. Dissertatio inaug. bot-
med. de plantis nareoticis. Hung.
offleinalibus. Pestini, 1832.

Hlatky Antal. Gesundheitsregeln zum
Gebrauche fiir Schulen und zur Beher-
zigung fiir Jedermann. Mit illuminir-
ten Ábbildungen der vorzüglichsten
Giftprtanzen, Giftsehwánune und eines
tollen Hiindes. Pressburg, 1826.

Hlavacsek E. Ágost. Coffea. Speci-
men inaug. med. Budae, 1839.

HoflHbauer Ignácz. Gyógyszeres érte-
kezés az érczkermesröl (Kermes
minerale) és az ibológjúlatsavacsos
hamagról (Hydriodis Kaii). Pest, 1829.

Hoflfer István Mihály. Dissertatio
inaug. bot.-med. systens lycopodineas
Hungáriáé. Budae, 1839.

Hoffinger János G-yörgy. Sendschrei-
ben an Herm WoIIstein über Gebrauch
des Tobaeks. Schemnitz, 1780.

Hoffmann Frigyes. Dissert. inaug.
phys.-med. de vini Hungarici excel-
lente natura, virtute et usu. Halae
Magd. 1721.

— Gründlicher Unterricht wie ein
Mensch etc. sein Lében und Gesund-
heit láng conserviren könne. Dem
noeh beigefügt ist ein ausfühi'licher
Bericht (pag. 252—309.) von der
Natúr, Eigenschaft und herrlichen
Kraft des ungarischen Weins. etc.
3. Autl. Ulm, 1745.

Hoffner József. Dissei-tatio inaug.

med.-pharni. de aása foetida. Viennae,

1822.
Hoffory János. Dissertatio inaug.

med. de venenis inflammantibus et

eorum ad organismum humánum relati-

onibus. Budae, 1835.
Hofsteter János Ádám. Kiírze Erör-

temng der Prage : ob der natürllche
und reingewachsene Zinober als eine
.\rznei in dem menschlichen Leib
ohne Gefahi" gebraucht worden könne.
Leipzig, 170.''.

— Die vortreffliche Güte des natürlichen
jedoch rein gewachsenen Zinobers
zur Bewahrung und Wieder-Erlangung
menschlicher Gesundheit entgegenge-
setzt dem umlángst von Joh. Gott-
fried Beckem etc. herausgegeben
Unfug des Zinobers etc. Schleswig,
1711.

Honigberger János Márton. FYüchte
aus dem Morgenlande oder Reise-
Erlebnisse, nebst naturbistorisch-medi-
zinischen Ertahnmgen, einiger hun-
dert erprobten Arzneimitteln und
einer neuen Heilart dem Medial-
Systeme von .... Wien, 1851.

— Verm. Aufl. 1853. (Angol kiadásban :
»Thirt>- ftve Years in the East. Two
volumes. London, 1852.*)

Horetzky Ferencz. Dissert. inaug.
med. de creosoto. Pestini, 1834.

Horony Mihály. Orvostudori érteke-
zés. A mérgezésről általában és némely
közönségesen orvosgjógytani tekin-
tetben. [Dissertatio inaug. med.-thera-
peutica. De intoxicatione in genere
et de veneflciis maximé obviis in
specie.] Pest, 1844.

Horváth Alajos. Dissertatio inaug.
med. de jodio. Pestini, 1838.

Huber János Kristóf. Dissert. inaug.
phys.-ehem.-med. de auro vegetabili
Pannóniáé. Halae Magdeb., 1733.

Hueher János Sámuel. Dissertatio
inaug. med. de ipeeacuanha Ameri-
cana. Halae Magd., 1744.

Hufeland BJristóf Vilmos. Szegé-
nyek patikája, egjszei-smind tapasz-
talt hasznú gj'ógjszerek és orvossá-
gok választott gyűjteménye. A VI.
kiadás szerint fordította s a gyógy-
szerek magjar szótárával az Orvosi-Tár
kedveért megtoldva kiadá S c h e d e 1
Ferencz. Buda, 1831.

— Háziorvos, vagyis 500 logjobb házi
szer, 145 betegség ellen. Nátha, köhö-
gés, főfájás stb. Ezenkívül útmutatás,
miként kell élni, hogy 100 éves kort
érjen el az ember, továbbá a hideg-
xlz csodagjógy erejéről, Hufeland úti
gjógyszertára, a XI. kiadás után
magyarította dr. L. Pest, 1862.

Hunyady László. Dissertatio inaug.
med. sistens plumbum respectu orjc-
tognostico. Pestini, 1823.

60

HUNYOR — KERTÉSZ

Hunyor Imre. Orvostudori értekezés
a húnyonól. jDissertatio inau^r. med.
do heilphoro.] Post, 1834.

Huszthi (családi novc'-n Szabó) Istvákn.
Dissortatio inaujr. moá. do prudonti
medioamptitoniin applicatione in tem-
pore. Halap, 1H95.

Huszty (raszinyai) Zachariás Teo-
ph.il. Kritisolior Kommontar iihcr dic
üstíMToichischo Provinciai Pharma-
kopopp, mit pinpm Entwurfp zu einpm
gempinniitzifíon vprbpssprton Disppn-
satoriuni. Ppsslmrg und Leipzifí, 1785.

— GekröntP Prpisschrift übpr dip Vpr-
besspnin^' dpr k. k. FVldapfKhpkpn
und dps Studipnwpspn.s an dpr Jospphs-
Acadpmip zu \V|pn, Prpssburfí, 1795. '

— Idepn zur Vprbpssprunfr der östpr-
reichischen Provinzialpharmakopoep.
Prps.*;burír. 1797.

Institoris (Mossóczi) Mátyás. I)ís-
sortatio inautr. nio(l. de panacpa.
Halap Maird.. 17.}(i.

Issekutz Hugó. Jakabházy Zsig-
mond ós Nyiredy Géza.íJyófryszpi-
i.snip, niafryarázó szövp^fírpl a magyar
gyógyszprkönyv II. kiadá.><ához. Orvos-
és gj'ógj'szprésznövpndókpk ha.^znála-
tára, a tiszti orvo.si vizsgálatra készü-
lök igénypire és a gj'ógyszprtárok
viz.sgálatára való tpkintPttpl. Stiláris
szpmpontból átnóztp és előszót írt hozzá
I> ó t p J ó z s p f. Kolozsvár, 1895.

Istvánffl Gyula. \ magyar phptö és
mérgps gonii)ák könvvp. Kolozsvár,
1899.

Jacobovics Antal. Elpnchus Plan-
tarum officina! ium Hungariap indigp-
nanim phanpronmgarum. I)is.sprtatio
luitaii.-pharniacol.-med. Pestini, 1835. •■

Jakovosich Antal Pál. Dissertatlo ',
inaug. nípd.-botan. sistpns literaturam
doctrinap dp fungis venenatis, susppc-
tis et pdulibus accpdpntp synopsi spe-
ciemm Hungariconim amanitae. Pes-
tini. 18.38. I

Jandó Antal. Gyógyszeres értekezés. I
-Az pczptsavas szunyasztdékról (acetas
morphinap) és az eczptsavas szikag-
ról (acpta.< sodap). Pest, 1838.

Jánossi György. Dissertatlo inaug.
mpdicampntorum simplicium praecel-
lentia. Trajpcti ad Rhpn., I7fi4.

Jelenffy Károly. Orvosi értekezés a
dohányról. [Dp nicotiana. Dissertatio
inaiiL'. mp(l.| Buda. I8.-JK.

Jeszenszky (nagyjeszeni) János.
De mithridatio et thcriacji. Wittpltor-
gae, 1.598.

— Adversus pestem oonsilium, cum
pjusdem de Mithridatio et Theriaca
disputatione. Aceedunt : Jani Matthapi
Durastantis da Acida Scillino atqup
Alop lupdicantis. Traotatus II. npc
non Nicolai Curtii dp mpdicamentbs
lenientibus, praeparantibus et pur-
gantibus Libellus. (üp.ssae, 1614.

Juhász Máté. Házi különös orvos.sá-
gok, melyek az orvosok nélkül szű-
kölködő betegeskedőknek vigasztalá-
sára következó-képpen a betűk rend*'
szerént külön-külön nyomtatá-sokbói
é.s Írásokból szedettek egj-ben. Kolozs-
vár. 1761., 1785. (Névtelenül jelent
meg.)

Jüttner Victor. Pliarm.-chem. .\bhand-
liiiig iiiter (las schwefelsaure Silber
1111(1 (las Jod. Ppst, 1836.

Kaffka Károly. Gyógj'szpres érteke-
zés a faeczeti'ől (de acido pyrolignoso),
és a sósavas aranyszlkagi'ól (demu-
riato auri iiatroniti). Pe.st, 1833.

Kaiser József. Dissertatio inaug. med.
sistens experirapnta ad comparandani
vim antisppticam aceti, nitri, salis
communis et chloreti calcis instituta.
Budae, 1831.

Kajdacsy István. Orvostudori érte-
kczí's a k(')szi'nmíigról. fDissprtatio
inaug (le anthrakokali.] Buda, l84o.

Kalitowski Miklós. Disquisitiones
nonnullao pharmaoologico-med. circa
rpmpdia novissima. Budap, 1845.

Kálmán Károly. Gyóg>szpres érte-
kezés az pczetíf:ava.s higacsról (acetas
hydrargj-rosi) és a kéngj-úlatsavas
hugyagról (hvdrothionas ammóniáé).
Pest. 1836.

Karczag-Ujszállási Márton. I>is|)ut
chymicfi-ined. (!<» acido. Lugduni Hat..
1H7().

Karlovszky Károly Lajos. Dissei-t.
inaug. med.-pharmacol. de Creosoto.
Budae, 1835.

Karlovszky K. Geyza. A gj'óg>'sze-
rek magyar tudományos-, népies- és
táj-elnevezései, latin jelentésekkel
együtt. Gyakorlati kézikönyv gj'óg>-
szerészek használatára. Budapest.
1887.

Kátai Gábor. Növénytan, különös
íekintpttpi a gyóg^^szerisniére. Ppst.
1H65.

Kertész A. Dip .Anilinfarbstoffe. Kígen-
schafípu. .\nwpndung und Reactionen.
.\uf prakt. (ínindlage bearbeitet fül-
Chemiker. Colorísten, Fárber des
Woll- und Seidenfaches. sowie für

KERTÉSZ - KRAMER

61

sonst. Interessenten der Anilinfarb-

stofte. Braunschweig, 1888.

Zertész József (I.) Gyógyszeres érte-
kezés a jalapadékról (Jalapina) és a
hamany vasany kékletröl (Óyanu-
letiim Cali ferratum). Pest, 1833.

Keszler Ferencz Antal. Dissertatio
inaug. botan.-med. de viola. Vindo-
bonae, 1763.

Kilián C. J. Die Hausaiznelkunde,
oder voUstandige und deutliche Am-
weisung, wie mann in allén gefáhr-
lichen und schnell tödtlichen Krank-
heiten bei Abwesenheit eines Arztes
sich selbst die nöthige Hilfe ver-
schafTen kann, und zwar einzig und
alléin durch Diát und Hausmittel. Bin
Handbueh fiir Jedennann, zunachst
aber fiir Gutsbesitzer und Reisende.
Pest. 1819.

Kiss Béla. Gyógyszeres értekezés az
eczet ógénjTól (aether aceticus) és a
levált kénről (sulphur praeeipitatum).
Pest, 1834.

Koch. Gottfried Antal. Dissertatio
inaug. med. de moscho. Pestini, 1829.

Koharits János. Orvostudori érteke-
zés az ebvé.szmagról. Pest, 1844.

Zolbány Pál. Ungarische Giftpflan-
zen, zur Verhütung tragischer Vor-
fálle in den Haushaltungen, nach
ihren botanisehen Kennzeiehen, nebst
den Heilungsmitteln. Pressbui-g, 1791.

— Abhandlung über die herrschenden
Gifte in den Küehen, nebst den Ge-
gengiften. Pi-essburg, 1792. — Wien,
Í793.

— Giftgeschiehte des Thier-, Pflanzen-
u. Mineralreiehs, nebst den Gegen-
giften u. der raedicinisehen Anwen-
dung der Gifte (Cum nomenclatura
lat. fferm. slavon. et hungarica). Wien,
1798.

— II. verni. u. verb. Auflage 1807.
Komáromy János Péter. Dissertatio

phys.-med. inaug. de Vino Hungarico '
Soproniensi. Basiliae, 1715.

Koós Grábor. A salicylsav tudományos
tekintetben, s alkalmazása a háztar-
tásban, müiparban, testünk épentar-
tása körül és a gj'ógyászatban. A sa-
licylsavirodalom alapján, saját tapasz-
talataival bővít\"e. Budapest, 1877.

Korbuly Sándor. Orvostudori érteke-
zés a gyógyszerek összetételéről
vegytani szempontból. [Dissertatio
inaug. med.-phai-maceutica de sjTithesi
pharmaeorum respectu medico.] Pest,
1844.

' Eoriosánszky "Vilmos. Gyógyszeres

értekezések a kénsavas rézagról (sul-

fas c'uprici) és a tiszta timagról (alu-

inina púra). Pest, 1835.
Kóssa Gynla. Mérírezések. Budapest,

1898.
Eosutány (nyirlugosi) Tamás.

Analytische Bestimmung u. pflanzen-

physiologische Bedeutung einiger Be-

standtheile der Tabakpflanze. (Inaug.
i dissert.) Ung.-Altenbui-g, 1873.
Kováclx Aladár. Első segély heveny

mérgezések esetében. Budapest, 1889.
Kovács Lajos. Gyógj'szeres értekezés

a kénsavas rézhugyagról és lepárolt

Dippelolajról. Pest,' 1833.

— Pál. Dissertatio inaug. ehem.-pharm.-
med. sistens alcaloidea et acida plan-
tarum roborantium. Pestini, 1837.

Kováts István. Praeparata chimiea
ofílcinalia. Dissertatio inauíí. med.
Budae, 1837.

— Mihály. Magyar patika, azaz Ma-
gyar- és Erdéiyországban termő pa-
tikai állatok, növények és ásványok,
orvosi hasznaikkal egyetemben. A fa-
lusi külorvosoknak, földesuraknak és
lelkitanítóknak számokra. Hogy a
falusi ügyefogyott, beteg adózó népen
kevés költséggel és azoknak bizo-
dalmas kívánságok szerént segíthes-
senek, í. és II. rész. Pest, 1835. III.
rész. U. 0. 1836. (A harmadik rész ezen
külön czímmel is : Magj'ar patika
kalauza. Ó és új chemiai szótár. Or-
vosi terhek és mértékek. Patika vizs-
gálat.)

Kozma József. Dissertatio inaug.
phami.-med. de coitice cascaiillae.
Pestini, 1831.

Kölbel Ágost. Dissertatio inaug.
pharai.-med. de cortice Peniviano.
Pestini, 1833.

Kőműves Pál Ádám. Dissertatio de
oleo minerali secretissimo verő axiro
potabili, cujus conílciendi modum ap-
posuit. Viennae, 1752.

Kralovanszky László. Chemische
Abhandlung über das Lithium. Wien,
1827.

Kramer János György. Medicina
castrensis : das ist bewáhrte Arznei,
wider die im Féld und Guaruisons
unter Soldaten grassi rendé Krank-
heiten. Diesem ist angehángt I. Con-
silium medieum de dysenteria. II. De
morbo castrensi epidemieo anni 1734.
et 1735. — Auf das Neue von dem
.\uthore übersehen, und mit einem

«2

KREMZIR - liE ROY

Consillo do cliiiiato Ungrarisf* imd
darinnen xu consorvirender Gesund-
hfit vermehrt. Wion, 1739.

- Uirvanaz : Wion und Niü'nbprff, 1755.
Kremzir Mózes. Orvofstiidori órteke-

zós. N(>m(»ly inafíyar iK'-pfryó'íryszprek
biráló vizsírálatn. [Disquisitio critica
quoninulam romodioruni popularium
hunííariconini. Dissertatio inaufr. med.|

['ost. iN.n.

Zriegler Mór. Önmpntö. Számos mel-
lókolt vt njinintákkal. Orvosok s mind-
két nombeli botPfrok számára. N.-Ka-
iiizsa, 1M7(>.

Kriszhaber Simon. A f^rammfóle
.•<iilyr(Mulszpr ós az orvosi vónyirás.
Budapest, 1876.

Krompecher Sándor. Dissortatio
inauír. mod.-pharinacol. de arsenico.
Pestini, 1K4(».

Kröczer Ágoston. Figyelmeztetnek
a szül'k. lelkészek stb. a •giliszta-
csokoládéra.* Debreczen, 1862. — U.
0., 1863.

— Eltem, Seelsorger etc. werden auf
die »Würmer-Chokolade« aufmerksam
gemacht. Debreczen, 1863. — U. o.,
1863.

Xubányi András. Dissertatio inaug.
mfnl.do hyoseiaino nigro. Pestini, 1818.

Xuk András. A borkósavas szik ha-
inagról (tartras lixivae et sodae) cs
az alfojtósavas bátragrél (subnitras
bismuthici). Pest, 1830.

Lackner Károly. Dissertatio inaug.
med. sistPiis intoxieationem per arse-
iiici praoparata. Vindobonae, 1826.

Lajos Ferencz. (íyógyszeres érteke-
zés a borsadékról (Piperina) és a
narancsszínű kéngyulatsavas dárdacs-
rói (sulfur auratiim antimonii). Pest,
1829.

Lamer IgnáLcz. (íyégyszeres érteke-
zés az olmany ibolatrél (joduretum
plumbi) és az eczetsavas ezüstagról
(acetas argentici). Pest, lSíi8.

Lange Márton. Recensio remedionim
praocipuonim Transsylvanicis domes-
ticonnn. Oflenbach. 1788.

Lemi György. Dissertatio de ungu-
ente .Armario. I^ipsiae, 1640.

Lántz József. Gyógyszeres értekezés
az eczetsavas szunyaszdékról (acetas
raorphinae) és szénsavas va.sagról
(carbonas ferrlci). Pest. 1830.

Lányi Pál (II.) Gyakorlati méregtan
orvosok, orvostanhallgatók használa-
tára. Werber A. »Gyakttrlati méreg-
tan* alapján mint második kiadást

Idfiszerüeii átdolgozta K o U c r t K u-
d 0 1 f. Németből fordítva. Átnézte és
előszóval ellátta Bóka y .\ r p á d.
Budapest, lHít2.

Lebenwald Ádám. Land-, Stadt und
Haus- und Arzneybuch, in welchein
angezeiget u. erwiesen wird, wie man
denjenigen Krankheiten, welche ein
ganzes Land odor mehr Oerter an-
stecken, so dann durch Kontagion
und .Anklebung ander weitig fortge-
pflanzet u. ausgebreitet werden, als
da sejTi : Die Pest, Pestilenzial- und
petechialische Fieber, imgarischf
Krankheit, rothe Ruhr, Kindsl)Iattern
etc. mit (iottes Gnade und Hilfe, so-
wohl durch geringe als kostbare Mit-
tel ^Vide^stand thun könne. Etc. etc.
NüiTiberg. 1H95.

Lee Vilmos. Franczia pálinka és só,
vagy biztos és gyors önsegély és ön-
orvos a szenvedő emberiség számára
mindenféle külső sérülés, seb, kütey^
és sok belső betegség és nyavalya
ellen az angol L. W.-tól feltalált fran-
czia pálinka és só mint általános
gyógyszer által, mellynek e füzetben
leirt helyes használata által már sok
ezernyi szenvedő ember meggyógyult,
s fájdalmaitól megszabadult. Fordít.
Komáromi Lajos. Pesten, 18.53.

-- Készített sós-borszesz, mint háziszer.
Pest, 1866.

— Franzbrandtwein als Heilmittel. Pest,
1866.

Lemberger Hermán. Dissert. inaug.

med. de pharmacocatagraphologia.

Vindobonae, 1841.
Lanhardt József. Arzneyen ohne

.Masko. j Bde. Leipzig, 1781 és 1787.

— Neumodige l'urgirpillen für die bei-
den medicinischen Quiicker, den
Herrn Hofrath Ziegler zu yuedlin-
burg u. den Herrn Hofrath Ziegler
zu Quedlinburg u. den Herrn Hofrath
Fritz zu Halberstadt. Erste Dosis.
Dessau. I7h2.

Lenhossék Mihály Ignácz. Taxa
medicamentorum pro regno Hungáriáé
etc. Budae. 1H29.

Leo Bernát. Tractatus de virtute re-
mediorum specillca. Dissertatio inaug.
med. l'estini. 1844.

Le Roy. A gyógyszernek csudat-vő
ereje, gyógyász segéd nélkül, vagy
tettlegesen bebizonyított kiüritő gyógy-
mód. A XlV-ik kiadás után a szen-
vedő emberiség ha.sznára niír^i'
nyelvre tett*^ H. F. Kolozsvár, 1- '

UBAY — MARTINI

63

~ II. kiadás. 1845. !

Libay Gusztáv Teophil. Disser-
tatio iiiaui:. med.-pharraacologica de i
jodo, pjusque praeparatis. Vindobonae,
1837.
Lippe Salamon. Jodum ejusque prae-
parata ipspectu chem.-phaniiafologico.
Disspitatio inauír. med. Pesttni, 1845. i
Lippicli Perencz "Vilmos. Grund-
züge der üipsobiostatik oder politisch-
arlthmetische, auf arztliche Beobach-
tung gegriindete Darstellung der
Nachtheile. welehe durch den Miss-
braueh der geistigen Getranke in
Hinsicht auf Bevölkerung und Lebens-
dauer sieh ergeben. 1. und 2. Hundert
der Beobachtungsfálle. Laibaeh, 1834. :

Iiitsohauer Károly. Disseitatio inaug.
med. sistens coitieem chinae historice ;
chemice et pharmacologice considera- ;
tuiu. Budae, 1824. i

Loebiscli Vilmos. Die neueren Arz-
neiniittel. Wien, 1879.
~ IV. Autl. 189-2.

Iioew (Loevius) Károly Frigyes.
Dissertatio iiiaug. lued. de polypodio.
Jenae. 1721.

Iioimann F. W. Cheniisch-pharma-
ceutische Abhandlung über das che-
miseh reine Silber, und essigsaure
Silberoxyd. Pest, 1842.

Lorsinger Frigyes Vilmos A leg-
nevezetesebb ehető, gyanús és mér-
ges gombák természethú képekkel
Í2 színnyomatu táblán. A cs. kir.
alsó-ausztriai orsz. közegészségügyi
tanácsnak megbízásából összeállítot-
ta .. . Ford. R e n n e r Adolf. Bécs,
é. n. (1877.)

Löw Henrik. Dissertatio inaug. med.
complectens botanieam chera.-physio-
gi'aphieam principalium pharmacorum.
Vindobonae, 1840.

Löwy Ignácz. Dissertatio inaug. chem.
med. de metallis offleinalibus. Vlen-
nae, 1841.

liukáchy József. Gyógj'szeres érte-
kezés a tiszta szénsavas keseragról
(carbonas raagnesiae purus) és a só-
savas kinadékról (murias chininae).
Pe.st, 183H.

Lukács Márton. Orvosi értekezés a
kénsavról. [Dissertatio inaug. med. de
acido sulfui-ico.] Pest, 1835.

Lukáts Constantin. Gyógyszeres ér-
tekezések a sósavas földagról (mu-
rias tellurici) és a száraz szénsavas
húgyagról (carbona.-^ ammóniáé sic-
CU.S). Pest, 1836.

Lutheritz Károly Frigyes. Házi-
Patika vag\- szükségben segítő orvosi
könj'vecske a nemorvosok számáia.
A külsó és belső nyavalyák legnyo-
mósabb és a való.ságos tapasztalás
által bebizonyosodott házi on'osi sze-
reknek esmeretére, kiválasztására és
alkalmaztatására, vagy használására ;
az abban előforduló nyavalyáknak
betűk szerént kidolgozott tökélletes
laistromával, és az azok ellen alkal-
maztataudó orvosi szerekkel egj'ütt.
Dr . . . . után fordította és a mind a
városokon, mind a falukon való hasz-
na Ihatásához alkalmaztatta Szabó
József Szabolcs vármegye orvosa
és physikusa. Kassa, 1830.

— II. olcsóbb kiadás. 1835.

Mádai Dávid Sámuel. Kiuze N'ach-
richt von dem Xutzen und Gebrauch
einiger bewáhrten Medicamenten,
welehe in Halle Lm Magdeburgischen
in dem Waisenhause dispensiret wer-
den etc. II. Aufl. Halle, s. a. — VII.
Aufl. 1779.

— Kurze Beschreibung der Wirkung
u. Anwendungsart der bekannten
hallischen Waisenhausarzneien. Um-
gearb. v. J. F. G. Düffer. Halle, 1808.

Mahler Gyula (pozsonyi illetőségű).
Recepttaschenbuch. Wien, 1892.

— III. Aufl. 1894.

Maizner János. A magyar gyógy-
szerkönyv (Pharmacopoea Hungarica)
második kiadásának (1888.) ismerte-
tése. Kolozsvár, 1889.

Majovszky János. Chemich-pharma-
ceutische Abhandlung über die Sal-

j petei-sáuie und Quecksilberbromür.

! Pest, 1842.

I Mannó Alajos. Vegj-tani gyógj'szer-
isme (Pharmacognosis), melyet a t.
orvosi kar helybenhagyásával az or-

I vosok c's gyógyszerészek használa-

I tukra készített és kiadott Pest,

■ 1841.

I — Orvos-gyógyszerészi vegytan. A m.
kir. t. egjetem orvosi karának hely-
benhagyatával. Pest, 1842.
Marcegíia József. Dissertatio inaug.
med. de mercurio dulci. Vindobonae,
18.3«.

í Marikovszky(nagy-toronyai) Már-
ton. De discussione et medicamen-

! tis discutientibus in genere. Disser-
tatio inaug. meg. PhIangae, 1755.
Martini Dániel. Dissertatio inaug.

i med. de corrosivoinim natura usu ot

; abusu. Jenae, 1H98.

64

MARTINOVITS - MIZALÜ

- J&nos. Dissertatío med. practica de

arnicn, ciim icono. Viennae, 1779.
Martinovits József. Dissoitatio de

acldo tartarico (Weinsteinsaure) et do

Naphtha vitrioIi(Schwofol-aether). Pes-

tini. IH^Ő.
Marzloff Lőrincz. Dissertatío inang.

med.-pharm. de bromio. Vindobonae,

1833.
Massa Alajos. Gyógyszeres értekezés

a kénsavas keseraírról és az élej^e-

dett sóska.savas hamajíról (Káli oxa-

licum neiitnim). Pe.st, 18:^9.
Massiczay Róbert. Dissertatio inauir.

iiH'd.-pluuni. de carbonate ferri sa-

charato. Budae, 1841.
Mayer Adalbert. Dissertatio inaug.

ined. de opio. Pestini, 1829.
Antal, Dissertatio phami.-med. Di-
gitális purpurea. Biidae, 1833.

— Gusztáv Adolf. Chemisch.-phar-
mac. .\bhandluiifr über das Kreosot
(creosotuin) und über das reine Aetz-
kali (Tjixiva púra, Tiszta hamag) vor-
getragen. Pest, 1836.

Mayr József. Chem.-phaiin. Abh.
über die reine concentiirte Salpeter-
sáure acid. nitricujn conc. pur. und
das Sandelroth, Santalin. Ofen, 1842.

Meissner Pál. Vorschliige zu einigen
neuen Verbesserungen pharmaoeuti-
.scher Operationen nnd dazugehöriger
Apparate, auf dem Wege der Erfah-
rung bearbeitet und als Beitrage zur
Begriindung einer zweckniá.ssige und
vortheilhaften .\pothekerpraxis. Wien,
1814.

— Cheoiísche Aequivalenten- oder Ato-
menlehre zum Gebrauche für Chemi-
ker, Pharmaceuten und Teehniker
gemeinfasslich dargestellt. 2 Bünde.
Wien, 1834.

— Neue unveranderte Ausgabe. 2 Bde.
1838.

Melczer János. Dissertatio inaug.
raed. de pyrola umbellata. Pestini,

1H29.

Helius (Horhi Juhász) Péter. Her-
liarivm az Kaknac, l''vv»'kn(Hs nevek-
ről, természetekről és hasznairól,
Magj'ar nyelwre és ez rendre hoszta
az Doctoroc Könyveiből az Horhi
.M e 1 i u s Pété r. Kolozsvár, 1578.

Menesdorfer. A kénsavas rézagos
híiyyagról (cuprum ammoniatum) ós
a borkősavas dárdaesos hamagról
(tartarus emeticus). Pest, 1830.

Merényi Dezső. Magyar g>óg>'szeré-
szeti tőrvények, kiegészítve az érdeklő

miniszteri rendeletekkel, magyarázat
és betűrendes tárgymutatóval ellátva.
Bndape.st, 1884.

Meskó János. I)issert. inaug. pharni.-
ined. de caniphora. Budae, 1830.

Mészáros Ferencz, Győg>szeres érte-
kezés a sósavas kinadékről (murias
ehinínae) és az alfojtó-savas bátragról
(subnitras bismutici). Pest. 1835.

Metelka Ferencz. Gyógyszeres érte-
kez«'S az eczetsavas horgagról (zin-
euni aceticum) és a dárdagról (sti-
biuMi). Pest, 1837.

Meyer Ferencz Seraphius. Disser-
tatio inauir. med. de Marté. Vindo-
l)onae, ÍH-JH.

Meyer Károly József. Handbuch der
Pharniaeologie, ais Krlauterung aller
in der österr. Pharmacupöe v. J. 1834.
enth. Arzneymittel. Mit besond. Küek-
sicht auf andere Dispensatorien. vor-
zugsweise auf die k. k. oest. Militair-
u. kön. preussische Landes-Pharma-
copíie. Zum Gebrauch für Aerzte,
Wundarzte und .Apotheker. Güns, 18.35.

— II. verbesserte u. vermehrte Aufl. 1838.

— Vollstandiges Recep^Tasc•henbuc•h
zur neuesten österr. Pharmacopöe. Für
Aerzte und Wundarzte. Supplement
zu dessen Handbuehe der Pharma-
copöe vom J. 1834. 2 .\bthlgn. Güns,
183H.

— II. vermehrte u. verbesserte Aufl. 1844.
-- Pharmacologisehe Blatter zur Mit-

theilung und Besprechung des Xeue.s-
ten und Wissenswerthesten aus dem
Gebiete der Arzneimittellehre. Für
praktische .Aerzte und Wundiirzte.
(iiins, 1840.

Mihály ik Gejza Sándor. Dissertatio
inaug. phariiiacol. de exploranda vir-
tute inedieamentoruni. Budae. 1838.

Miké (csomortáni) József. (lyóirN-
szeres értekezés a hamany vasany
kékletről (cyanuretuin kalii ferratuni)
és a kénsavas rézagos húg>'agr(d
(sulfas oupri aMunoniacali.**). Pest,
1835.

Miskovicsew Miksa Miklós. Dis-
sertatio de conio maculato. Budae,
1834.

Mizald Antal. Kerti dolgoknak leírása.
Négy könyvf>klten rendesen l)é-f«>glal-
tatott : .Mellyek közzúl .... az harma-
dik kerti holmiknek orvos hasznait
rendre írja ki ... , Mindezek gyönyörű-
séggel és ki-mondhatatlan haszonnal
rakvak .... mairyarrá peníg fordít-
tattak és sok helveken továbra-is

MOLNÁR — PAZMANDI

65

értelmessebben magyaráztattak N a-
danyi János által. Kolozsvár,
1669.

Molnár István. Az alföldi sziksó-
termelésról, vegyi és orvosi tekintet-
ben. Pest, 1869.

Moscovitz Mór. Dissertatio inaug.
ined. de eiibebis. Pestini, 1832.

Möes Móricz. Gyógyszeres érteke-
zések a sóska savról (Acidnm oxali-
cum) és a higany-elöibolatról (proto-
iodidum hydrargj-ri). Pest, 1833.

Mumiann Károiy. Phai'ra.-chem. Ab-
handlung über Vauqueltn's Blausáure
und das Chinaeextraxt. Pest, 1834.

Mühlhofíer József. Dissert. inaug.
pharm.-med. sistens alealoidea recen-
tiori aevo in usum medicum tracta.
Pestini, 1843. !

Nadenitsek Domonkos. Dissertatio ;
inauff. med.-pharmaeologiea. Vindobo- ;
nap, 1838. ' |

Nagel Mór. Dissertatio inaug. med. j
de opio. Budae, 1847.

Nagy (nyíri) Ferencz. Darstellung
der neueren Ansiehten über die Natúr |
der Salzsaiu'e. Wien, 1819.

Narcis Ferdinánd György. Disser- j
tatio botan.-medica de chaerephyllo.
Gr>-phiswaldiae, 1711. '

Nerties György. A Carbanilid és kén-
veg>-ületének viselkedése légenysav
iránt. Tudori értekezés. Kolozsvár,
1877.

Némethy Miklós. Dissertatio inaug. •
chem.-pharmac. coraplectens eonspe- 1
ctum reraediorum medicatorum et illa ;
decomponentium. Viennae, 1837. j

Nendtvicli Károly. Grundriss der |
Stöchioraeti'ie, nebst einem gesehicht- j
lichen Ueberblick derselben für ange- 1
hende Chemiker und Pharmaceuten. j
Ofen, 1839. '

Oesterreicher Illés. Dissert. inaug. j
med. exbibens generállá de fungis j
venenatis. Pestini, 1832.

Oesterreicher József. Az általam
újonnan találtatott természeti mag>-ar
csudálatos sóval (sal mirabilis nativus :
hungaricus) való hasznos élésről orvosi '
tapasztalások. H. n. 1801.

— Természeti csudálatos magyar sóval
való hasznos orvosi tapasztalások. H.
n. 1801.

Orfila M. P. Rettungsverfahren bei
Vergiftungen und dem Scheintode ;
nebst Mitteln zur Erkennung der
Gifte, der verfálschten Weine und
zur Unterscheidung des Wirklichen

Oyőry : Bibliographia inedica Hungáriáé.

vom Scheintode. Aus' dem Französi-
schen übersetzt und mit einer Ret-
tungsapotheke vermehrt von J o h.
Schuster, Prof. der Chemie in
Pest. Pest, 1819.

— A méreggel megétettettek és látsza-
tos halálban lévők megmentése;
a mérgek és hamisított borok isme-
retére s a valóságos halálnak a lát-
szatos haláltól való megkülönbözteté-
sére szolgáló eszközökkel együtt.
Francziából németre fordította és egy
mentő patikáról szóló toldalékkal meg-
bő vitette Schuster János, a
pesti kir. universitásnál chemiát
tanító rendes professor. Németből
magj'arra fordította Szabó józsef
orvostdr., Abaujmegve tiszti physikusa.
Kassa, 1821.

— Segédkönyv a mérgezések és tetsz-
halál körül és azon szerekről, melyek
a mérgek és meghamisított borok
felfedezésére szolgálnak ; nem külön-
ben azon jelekről is, melyek által a
tetszhalált a valódi haláltól meg lehet
különböztetni. Ehhez kapcsolva mentó
gyógj'szertár Schuster János
után. És végre a halottkémekről, szer-
keszté Rosenzweig József,
hites orvos és szülész. Buda, 1846.

Orzovenszky Károly. Emetica res-
pectu therapeutico. Dissertatio inaug.
med. Pestini, 1840.

Paecken Keresztély. Dissert. inaug.
med. de venenis. Regensburg, 1717.

— Pharmacopoea Rossica pro iis, qui in
exercitu imperali medicinám facixmt.
Petropoli, 1765.

— Ed. n. 1776.

— Pharmacopoea Castrensis. Petropolii.
1778.

— Ed. n. 1782.

Pancera Gáspár. Dissertatio inaug.
med. sistens corticis peruviani usum
in intermittentibus. T^-rnaviae, 1775.

Paníic József. Toxiocologia botanica.
Dissertatio inaug. Pestini, 1842.

Pap József. Dissertatio inaug. pharm.-
med. de ipecacuanha. Pestini, 1834.

Patzek Vilmos. Veg>'- és gj-ógyszer-
tani értekezés az ömlesztett fojtó-
savas ezüstagról és az al-eczetsavas
olmacsról. Pest, é. n.

Pávai Vájna Gábor. Az antifebrin-
ről. Pozsony, 1887.

Pavich. Sándor Antal. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de nico-
tiana tabaco. Vindobonae, 1827.

Pázmándi Gábor. Dissertatio Inaug.

66„

PKKARIK — PLOHN

phys.-chom. sistens natii Hungaricae
veterum nitro analogi. Vindobonae,
1770.

Pekarik András. Kxíuiicn medica-
inont(»niin. Hiiiiao, 1834.

Pekarovits Gábor. Disspitatio inaug.
iikmI. do salicinu. Pc.^^tini, 1836.

Peller József. Maííyarországi orvosi
növt'Miyok. (Orvostudori «''rtekezés.)
(Plantae offlcinalos Hungáriáé indl-
genae. Üissertatio inaug. bot.-pliarm.-
mpdica.l ÍVst. 1843.

Pentz Perencz. Gyógyszeres érteke-
zés az arany .sziiíany zöldletról (Chlo-
riduni auri et natrii) ós az eczeteavas
horgáéról. (Zincum aceticum.) Pest,
183H.

Perliczy János Dániel. Medicina
j)auppruni, azaz szog.''nypk számára
való házi orvosságoknak az köztök
leginkább ós leggj'akrabban uralkodni
szokott nyavalyák ellen való alkal-
maztatás az mindennapi könnyen fel-
található ós megszerezhető eszközök-
ből kinyújtatott. Buda, 1740.

— Testi bókessógre vezórló útitárs. Azaz
a sokféle nyavalyákkal kü.szködö
testnek szükségére alkalmaztatott házi
és uti patikácskának rövid és sommás
leirása. Buda, 1740.

Pick József, üissertatio inaug. med.-
pharm. de radicae Artemisiae vul-
gáris remedio antiepileptieo. Vindo-
bonae, 18.31.

Pillér Károly. (íyógjszeres értekezés
a kónsavas kinadókról (sulfas chini-
nae) és a kéklógj-ulatsavTól (acidum
hydrocyanicum). Pest, 1829.

Pillmann Perencz. Gyógj-szeres érte-
kezf'-s az er-zetógónyról (aether aceti-
cus) ós az olvadhatatian zöldlő gjni-
latsavas hugyagos higagról (mercurius
praeclpitatus albus). Pest, 1836.

Pintér József. A vasany kékletról
(cyanuretum ferri) és a fojtósavas
higacsról (nitras hydrarg\TOsi). Pest,
1829.

Plenck (Plenk) József Jakab.
Schreihen an Herrn liumpelt von der
Wirksamkeit des Queksilbers und
Schierlings. Wien, 1766.

— Matéria chinirgica, oder I^ehre von
den Wirkungen der in der Wunder-
arzney gebrauchliehen Heilmítteln.
Wien, 1771.

— 111. verb. Aufl. 1780.

— Pharmacia chirurgica seu Doctrina
de medicamentis praeparatis ac com-
positis, quae ad curandos morbos

extemos adhiberi solent. Vlennae.
1775.

— Kditio nova 1791. Kditio secunda,
emendata. Viennao, 1780.

— Auswahl d. chirurg. Arzneimittel.
nebst e. Verzeichniss d. Werkzeuge u.
Bandagen ; aus d. Latéin. Wien. 1770.

— Chirurgische Phannacie, oder Kehre
von d. zubereiteten oder zusammen-
gesetzten Arzneimitteln : aus d. Ira-
téin von J. P. G. Pflug. Koppen-
hagen, 1776.

— II. Autt. 1786.

— Chinirgische Pharmacie. oder Lehre
von den zubereiteten und zusammen-
gesetzten Arzneymitteln. welche zur
Heilung ausserlicher Krankheiten pfle-
gen angewendet zu werden. .\us der
lateini.schen zweiten .Ausgabe ilber-
setzt. Wien, 1780.

— II. verm. Aufl. 1786. - Ibid. 1790.

— Pharmacologia chinirgica sive doc-
trina de medicamentis, quae ad cura-
tionem morborum extemorum iMlhi-
l)eri solent. Viennae, 1782.

— Toxicologia seu doctrina de venenis
et antidotis. Viennae, 178ő.

— Editio II. 1801.

— Lehre von dem Giften u. Gegen-
giften. Wien, 1785.

— Chirurgische Pharmakologie oder
Lehre von den Azneimitteln, welche
zur Heilung áusserer Krankheiten
pflegen angewendet zu werden. Aus
d. Latéin iíbersetzt. W'ien, 1786.

— U. verb. Aufl. 1787.

— Icones plantarum medicinalium se-
cundum syst. Linnaei digest. ciun
enumer. virium etí'. Viennae, 1788—91.
— Ibid. 1807-18.

— Elementa pharmaco-catagraphologia
seu doctrinae de prae.ticriptione fornni-
lanim medicinalium. Viennae, 1799.

— Anfang.sgründe der Pharmako-Kata-
graphoiogia. oder Lehre. Arznei-
mittel zu verschreiben. Wien, 1799.

— Elementa chymiae pharmaceuticae
etc. Viennae. 1802.

— .Anfangsgründe d. pharmaceutischen
Chymie oder Lehre von der Berei-
tuníT u. Zusammensetzung der Arznei-
mittel. Wien. 1803.

— Pharmacologia med.-chirurg. speci-
ális. Partes III. Viennae, 18í)4.

— Specielle med.-chinirg. Pharmacolo-
gie, oder Lehre von den Kraften der
Arzneimittel. 3 Thle. Wien. 1804—5.

— II. .Aufl 1H16.

Plohn Lázár. Dissertatio inaug. med.

POLLÁK — RÓSA

67

. sisteBS artem formulas concinnandi.
Posthini, 188;}.

Pollák József. Di:-s(ntatio chem.-
pharm. de chlorido auri et natrii
(Gold- und Xati'ium chlorid) et iodu-
roto plumbi (Jodbley). Pestini, 1836.

Povolni József. Dissertatio inaug.
med.-pharmacol. de seeali comuto.
Budae. 1834.

Prandt Ármin. Dissertatio iaaug.
med. de vesieantibus. Viennae, 1768.

Purcher János. Vera relatio et effl-
eacia pulveris Hermetici et aquae lu-
naris ; aquae quidem quotidiano usu
ultra XX. annos, pulveris verő plus
quam decennali experientia in pluri-

. bus Gerraaniae et Hungáriáé loeis
eomprobatonim. Trentíinii, 1646.

Purjesz Ignácz. Gyógyászati vény-
zsebköny\ bujalvóros betegsógelcre
nézve. Budape.«;t, 1884.

Quitswasser Jenő. Gyógyszeres ér-
tekezés a tiszta feleresztett fojtósav-
ról (acidiim nitrieum dilutum puioiin)
és a borkösavas dárdaesos hamagról
(tartarus emeticus). Pest, 1836.

Haab Ferencz Mihály, Dissertatio
inaug. med. de abusu emetiei. Viennae,
1756T

K. Bácz Károly, Gyógyszerészeti-reál-
encyclopaedia. Gyógyszerészeti tudo-
mányos magj'arázó szótár. Összeállí-
totta .... Füírgelék a legújabb gyógy-
szerekről. Budapest, 1885—1891.

Radány Bertalan, Gyógyszeres ér-
tekezések a kéklő gjnilatsavról (aci-
dum hydrocyanicum) és a férjany ibo-
latról (joduretum arsenici). Pest, 1833.

IRadnbszky András. A tiszta tömény
eczetsavról (aeidum aceticum purum)
és égetett keserasíról (magnesia usta).
Pest, 1830.

Bandics Fortunatus, Dissertatio
inaug. med. de astromontano antidoto
veneni animalis KAT'EnOXHN vipe-
rini. Vindobona, 1840.

Raudnitz L, A stájer növénynedv.
orvosi gj'ógj-ereje és hatása részlete,
utasításokkal egj'ütt. A harmadik ki-
adás után magj'aritva. Pest, 1857. —
U. 0. 1867.

Reithammer I, A. Chem. -pharm.
Abhandlung iiber das anderthalb Cyan-
eisenkalium (Sesquicyanuretum kalii
et fem) und iiber die reine concen-
trlrte Salpetersáufe (Acid. nitr. conc.
pur.). S. 1. et a.

Remetei József. Gyógj'szeres érte-
kezések. A hiwnany vasany kékleti'ől

. (eyanuretum kalii feiTatum) ós a fes-
tagsavas ólmacsról (chromas plum-
bosi). Pest, 1836.

RicMer Dániel Antal. Analysis
chemioa venenorum anorganicorum.
Dissertatio ehem.-med. Pestini, 1839.

Risdörffer (izdenczi) Ferencz. Ta-
bellarische Uebersicht der Arznei-
mittel, nebst Angabe der gebráuch-
liehsten Synonyma, der Anwendungs-
weise, Dosis und Taxe derselben,
bearbeitet nach der Arzneilehre des
Hm. Prof. Dr. Med. Carl. D. Schroff
und dem pharmacologischen System
des Herm Prof. Carl Hartmann. Mit
einem Anhange, enthaltend die Ordi-
nations-Norm der Ki-anken-, Armen-,
und Versorgungsanstalten, sovie iiber
die 500 Vorschriften der bekanntera
und gebráuehlichern zusammenge-
setzten Arzneimittel. Ein Hilfsbuch
für angehende .\erzte und Wunder-
arzte bei der Vorbereitung zu den
Priifungen, bei dem Besuche der
Kliniken u. im Anfange der prakti-
schen Laufbahn. Wien, 1839.

— n. verm. Aufl. durchgehends umgearb.
u. bereichert mit übersichtlicher Dar-
stellung der neueren Heilmittel, der
besonderen Heilmethoden, der Toxico-
logie, der vorzügliehsten in- u. aus-
lándischen Mineraiquellen u. heraus-
gegeben von A n t o n D i n g e 1-
man n. Wien, 1847.

Rochlitz János Sámuel. Dissertatio
inauíí. med. arsenico. Pesthini, 1817.

Rohrbach Antal, Taxa medicamen-
torum. Gyógyszerárszabvány. Agyógy-
szer árszabvány hivatalos kádasába
fel nem vett gj-ógjszerek árszabvá-
nyával bővített, a méterrendszer sae-
rint átdolg. kiadás. (Mag>'ar, latin és

. német nyelven.) Kidolgozta Buda-
pest, 1876.

— in. kiad. 1884.

Rokotnitz M. Dissertatio inaug. med.-
pharm. de.sulphure. Pestini, 1835.

Rokszer Ágoston. Gyógyszeres ér-
tekezések a hamany vasany kéklet-
röl (eyanuretum kalii ferratum) és a

. kénsaVas rézagos hugyagról (sulfas
eupri ammoniaealis). Pestini, 1837.

Ronkovits Pál. A dárdanyról (stibium)
és dárdanvkészítményekröl (praepa-
rata stibiiK Pest, 1830.

Rósa György Konstantin. Disser-
tatio inaug. med. de iuxu in medica-
mentis, ejus foiitil)us ot diimno. Vien-
nae, 1812.

68

ROSENTHAL — SEIZ

Rosenthal Ágost. Dissertatio inang.

ni('(i. d<' oiiiotiois. Budap, 1842.
Rózsay (Rosenfeld) József. A kén-
égenygóz hatása, különösen sebor-
vosi tekintetből ; tapasztalati adatokra
építve s tudományosan felvilágosítva.
Pest, 1847.

— Die Schwefelather-Dampfe und ihre
Wirksamkeit, vorzüglich in Bezúg
ftuf operatíve Chirurgie. Auf That-
sachen gegründet von .... Pest, 1847.

Rock János. Dissertatio inaug. med.
de venenis in genera et curandis
intoxicationibus. Pestini, 1830.

Rőhmann F, Vezérfonal a khémiai
frj'akorlatokban orvostanhallgatóik szá-
mára. Fordította Huber Alfréd.
Budapest, 1891.

Röszler Alajos. Dissertatio inaug.
med. do cantharide. Budae, 1840.

Ruland János Dávid. Pharmacopea
nova in (lua reposita sünt stercora
ete. Ijoutsohoviae, 1644.

Sapkir Zsigmond. De auro ejusque
praeparatis. Specimen inaug. pharma-
col.-med. Pestini, 1826.

Say József. Dissertatio inaug. med.
de coniino. Budae, 1839.

Schódy Sándor. A magyar gyógj'sze-
részetre vonatkozó törvények és sza-
bályok gyűjteménye. Tekintettel a
hazai gjógj'szerészek reformtörekvé-
seire. A » Magyarországi gyógyszerész-
egylete megbízásából összeállította és
magyarázattal, valamint bet&rendes
tárgymutatóval ellátta .... Budapest,
1887.

— il. olcsó kiad. 1893.
Scheidenberg Antal. Gyógjszeres

értekezések a jegesített fojtésavas
ezüstagról (Nitras argentici crj'stalli-
.satus) és a hamany vasany kékletról
ícyanuretum kalii ferratum). Pest, 1834.

Scherz János. I'harmac.-chem. Abhand- ;
lung über die modicinische Seife u.
die reine kohlensaure Magnesíe. Pest,
1834. j

Schiel Heinrich. (ínindzüge der |
l^flanzenkunde nach ihrem gegenwár- t
tigen Zustande mit líUcksicht auf
Medicin und I*harmacie. Güns, 1838.

ScMmbeck András. (Jyógjszeres ér-
tekezés a levált kénról és a higany-
kettőd ibolatról. l'e.«t. 1833.

Schlesinger Bernát. Dissertatio
inauír. med. de remedionim domes-
ticorum abusu. Viennae, IK32.

— Szigfried. Venena eorumque antl-
dota. Dissertatio. Budae, 1837.

Sclunidt János. Dissertatio inaug.
medico-pharmaool. de acido hydro-
dyanico. Pestini, 1825.
Schnell Péter, l'harmazeut.-chem.
I -Abhandlunfí über den Schwefelalko-
j hol und das basisch-mangansaure Káli,
I öflentlich vorgetiagen an der k. ung.
■ Universitát bei Bereitung dieser Prá-
! parate im Monat Juli 1834. Pest, s. a.
j Scbosulán János Mihály. Dísser-
I tatio inaug. med. de vinis. (De vino
Hungaric'o p. 18—23. De Tokayensi
in specie p. 47—50.) Viennae, 1769.
; Schraud Ferencz. Beobachtungen aus
i der Arznt'ikun(l»>. Wien, 1792.
Schreiber E. .\ hasonszenvi házi-or-
vos. Minden kóros jelenetek előadása,
betúrendü sorozatban a megfeleló
homöopathiai >íyóg>szerek kitételével.
Kivonatban. Pest, "18:39.
Schröder József. A tiszta tömény
kénsavról (acidum sulphui'icimi con-
centratum pui-um) és a borkösavas
hamagról (tartras kali). Pest, 1830.
Scbulek Sándor. Vegytani készít-
mények. .MagyaiTa fordította némely
készítményekkel és vegj'tani szótár-
ral b6vít<»tte Donogánv Jakab
Po.st, 1851.
Sobulbof Jakab (I.) Dissert. inaug.
med.-pharmacol. de camphora. Pes-
thini, 1834.
Schnster János Szilárd. De opio.
Pestini, 1819.

— De iodo. Pestini, 1H27.

— De ferro. Pestini, 1829.

— Gyógyszerek árszabása. Buda, 1829.
(Névtelenül jelent meg).

Sebeök (szent-miklósi) Sándor. Dis-
sertatio inaug. med. de tataria Hunga-
rica. Viennae, 1779.

Sebestyén (acsádi -s f.-gerzseni)
Károly. Dissertatio inaují. med.
sistens pharmacocatagraphologiam.
Viennae, 1838.

Seeburger János br. Dissert. inaug.
med.-pharni. de chainphora. Vindo-
bonae, 1822.

Segner János András. Disputatio de
penetratione salis alkáli in interstitia
salis acidi. Jenae, 1722.

— Profrramma, q\io ali(|ua de eííerves-
centia salium expenduntur. Göttin-
^ae. 1737.

Seivert Mihály. Dissertatio inaug.
med. de medicamentls resolventibus
praecipue topicis. Halae, 1743.

Seiz János Keresztély. Der árztlich(^
Beirleiter tiir gebildete Kamilien auf

SIGMUNÜ — SZEREMLEY

6»

dem Lande. Ein Handbuch der popu- i
laren Heilkunde und Dietátik, zur;
richtigen Erkenntniss der Krankhei- i
ten und deren einfacher Cur, nebst '
Angabe der unentbehrlichsten Arznei- !
mittel und deren Gebrauch. Pest, j
1855. I

— II. Aufl. 18Ő9. ;

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Vényminták . . . tanár bécsi egj-etemi
koródájából. A koródán leggj-akrab-
ban rendelt, az előadásokon különösen
jelzett vényminták, s a venerieus és
bujakóri betegek ápolása és kezelé-
sénél követett rendszabályok gj'üjte-
ménye. A UI. átdolgozott, bővített és
javított kiadás után magyarra ford.
Kövér Gábor. Pest, 1871. \

Simon Imre. Magyar gyógyszerészek '
évkönyve 1862. Temesvár, 1862. !

Sim.onides Antal. Gyógjszeres érte-
kezés a tiszta kénsavas keseragról. ■
(Sulfas magnesiae purus) és a lángról
(Alcohol). Pest, 1834. ,

Sinay Dániel. Gyógjszeres értekezés '
az arany szikanyzöldletről (chlori-
dium auri et natrii) és a ketted kén-
savas hamasTÓl (Bisiüfas káli). Pest, '
1834. '" l

Sipőcz Ferencz. A gyantársavról
(aeidum suceinum) és a kénsavas ,
vasacsról (sulfas ferrosi). Pest, 1830. '

Soltész József. Gyógjszeres értekezés
a jalapadékról (J alapina) és a hamany
vasanv kékletról (Cyanuretum Kalii
ferratiim). Pest, 1833.

Soltész Miksa. Meraoranda der allge-
meinen Botanik und die Medizinal-
pflanzen der österreichischen Phar-
macopöe für Mediciner und Pliarma-
eeuten. Wien, 1854. I

Somp János, üissertatio inaug. phys.- 1
med. Sanguisuga. Budae, 1834.

Soós (Bádoky) Károly. A higany
elózöldletről (Protochloridum Hidrar-
gjTi) és a fojtósavról (Aeidum niti'i-
cum). Pest, 18i9.

Sperlágh Gyula András. Disserta-
tio inaug. med. sistens descriptionem
oleorum .synopticam. Pestini, 1823.

Staurótzky László. Gyógyszeres érte-
kezés a borsadékról (Piperina) és a
borkősavas dárdacsos hamagról (Tar-
tanis emeticus). Pest, 1835. I

Steinensis Kristóf. Oleum juniperi, i
qua ratione omnibus fere bumani I
corporis aegritudinibus medeatur. Cra- !
coviae. 1545. !

Stetter József. Orvosi vénj'tan. Irta |

latinul Magj'arítá és b6vit<'

Hamari Dániel. Pest, 1852.

— U. kiadás 1862.

Stockinger Mihály Grottfried. üis-
sertatio inaug. med. de medicamen-
torum purgantium natura et usu.
Erfordiae, 1728.

Stollmann Károly. A szoritdékról
(Stj'china) és a felkénsavas hamagról
(Supersulfas káli). Pest, 1830.

Störck Antal báró. Pharmacopoea
austriaco-provineialis. Posonii, 1779.

Svirbély József. Gyógyszeres érteke-
zések a kéklő gyulatsavTól (aeidum
hydrocyanicum) és az ibolyőgj-ulat-
savas szikagról (hvdriodas natri).
Pest, 1833.

Szabó (negyedi) Alajos. Orvostudori
értekezés. Mentő szerek rögtöni élet-
veszélyben. Pest, 1842.

Szabó Dávid A mádi bor természet-
es ors ostudományi tekintetben. Orvos-
tudori értekezés. Pest, 1838.

Szarka János Nep. Gyógyszeres érte-
kezés a jegesített fojtósavas ezüstag-
ról (nitras argenti chrj'stallisatus) és
Moscat fekete higacsról (mercurius
moscati). Pest, 1835.

Szatlimári (paksi) Pál. Dissertatio de
simplicium romediorum prae operose
concinnatis praestantia. Franequerae.
1757.

— Editio altéra. Claudiopoli 1760.
Szennert Ker. János. Elemi vegj^tan

kezdő orvosok és gj'ógyszerészek
használatára segéd kézi könyvül. Buda,
1847.

Szentbe Károly. Gyógjszeres érte-
kezések a tömény eczetsa^TÓl (aei-
dum acetieum concentratum) és a
hamanv vasanv kékletról (cyanuretum
kali ferratum)!! Pest, 1837.

Szent-Mihályi Mihály. Házi orvos-
ságok, mellyek különös munkával
egybe szedetvén, három részre osz-
tattak. Ezekhez némely közjóknak
és a rozs virág hasznainak feljegj"-
zése is adatott. Vácz, 1791.

Szentpétery János. Az anyarozsról.
(Orvostudori értekezés). [Secale cor-
nutum. Dissertatio inaug.] Pest, 1841.

Szép József. Vegytani értekezések a
kénvasacsról (sulfui'etum ferrosum) és
az ötkénoshamélegről (pentasulfure-
tum kali). Buda, 1844.

Szeremley Mihály. Vénjminta-Tár a
magj'ar gj'ógj'szerkönyvhöz. Pharma-
oologiai alapon összeállította ....
Budapest, 1876(75.)

70

SZILAGYI — VAJDA

Szilágyi József. Értekezés a mérges
gombákról általánosan. (Orvostudori
értokozés.) Pest. 1830.

Szkalla László. A strophantus hispi-
ilu.>< ííyóír>szortani lsmortetósp.(üyógj'-
szerésztudori értekezés). Budapest,
1895.

Szopkó Dezső. Cortex erythrophioei
tryófryszeri.srnójp. (Gyógj'szerésztudori
értokozés). Bu'dape.st, 1895.

Sztupa György. Rövid értekezések
11 iiK'Szanvzöldletról és a kénsavas
horfragról. Pest, 1H34.

Takács János. Dissertatio inaug. med.
de planti.< vonenatis phanerogamis
Hun<:ariae. Vindobonae. 1839.

Tamassik István. A iiadraírulyadókról
(atropina) i's a hiírany kettódzöldletról
(dcutochloriduni hydrar^''yri).Pest,1829.

Tarr Sándor. A káv( ról éi-tekezik.
[Dissertatio inaug. pharmacologico-
medica de coflfea.] Pest, 1836.

Tegze Imre. Értekezés a dárdany
készítinónypiről vegytani s orvosi
tekintetben. (Dissertatio inaug. med.-
pharmaoologica pertraotans praeparata
antimonii.| Post, 1840.

Ternajgo József. Gyógyszeres érte-
kezés a villó savról (Acidum phos-
phoricum) és a tiszta timagról (Alu-
mina púra.) Pest, 1830.

Teutsch András. Dissertatio chy-
mio.(»-nied. de tineturis martialibus.
Trajecti ad Rhenum. 1693.

Than Károly. A magas hómérsék és
karbolsavírőz hatása szerves testekre.
Budapest, IKHO.

Th.eodorovits Máté. (íyógjszeres
értekezés a sósavas dárdacsróí (murias
stibii) és a folyó aleczetsavas ólmacs-
ról vag>' ólomeezetrói (subacetas
pluml)! liquidus). Pest, 1836.

Thoma János Ferdinánd. Disserta-
tio inaug. pharm.-med. de ferri ejus- i
que praecipuis praeparatis. usu et
virtute modica. Viennae, 1834.

Tomanek Perencz. Ohemisch-pharm. '
Abhandlung über das krystallisirte
salpetersaure und chromsaure Syiber- .
oxyd. Pesth, 1840.

Tomssik Lajos. Gyógyszeres érteke-
zés a kénégenyröl (Aether sulphnri-
pus) és az égető hamagról (Káli
causticum). Pest, 1830.

Tonházy János. Versuche mit der
Blausiiure, an mehreren leidenden
Thieren nebst einigen auf dieselbe
sich beziehenden Ansichten und
Beobachtungen. Pressburg, 1824.

Torkos Justus JsLnos. Taxa pharma-
ceutica Posoniensis, cum instructioni-
bus pharmacopoeoi-um chirurgicorum
et obstetricum speciali mandato ex-
celsi consilii regii looumtenentialis
Hungarici assumpta per regiam sani-
tatis comissione revisa, relata ac per
titulatum pxc. cons. reg. locumtenent.
superrevisa, approbata. Posonii, 1745,

— Polychrestus Uquorjáról való tudósí-
tás. Pozsony, 1754.

— Wynavcenj, de liquore polychresto.
Presspurku, 1756.

— Bericht von doctoris .... liquore
polychresto, oder Gall- und Schleim-
tinctur. Pressburg, 1757.

— Sal minerale alcalicnm nativum
Pannonicum et ex eodem parata
remedia liquor polychrestus alcalicus
et sal polychrestum alcalicum nuncu-
pata desiderio et voluntati multorum
sati.sfacturus candido calamo explicat.
Posonii, s. a.

Tóth. István. A higany kettedibolyat-
ról (perioduretum hydrargj'ri) és a
tiszta kénsavas vasaosról (sulphas
ferrosus cum aqua). Pest, 1835.

Tóth József (I.) Dissertatio inaug.
iiuni. (lo mercurio. Viennae, 1821.

Trajánkovits Ágoston. Gyógysze-
részeti könyvvitel. Különösen agjó^'-y-
szerészeti rend elméleti és gyakor-
lati útmutatásául — egy-két havi
gyógyszertiiri üzletterv g>akorlati
keresztülvitelével s mérleggel - ta-
nulók és önoktatást nyerni kivánók
számára. Sarkad. 1868.

Trandaphill Cosnias. Bases et aoida
plantaniiii acrium. Dissertatio inaug.
phann.-mod. Biidae. 1837.

Trstyánszky Károly és Kövér
Gábor. Útmutatás a mérgek kikere-
sése és a véifoltok felismerésére or-
vostörvényszéki végy vizsgálatoknál.
Dr. Ott^o Gyula és Róbert
veg>"tanárok nyomán vegyészek, orvo-
sok, gjógyszerészek, birák s jogászok
számára kíizlik : Pest, 1871.

Tumler Ignácz. (jyógyszeres érteke-
zés a póris savról (acidum boricum)
és a higany-eló-ibolatról {joduretum
hydrariryni.Pest. 1836,

Ungerhoffer Xav. Ferencz. Com-
pendii matériáé medicae I'ars 1. Con-
tinens alimenta, et quatuor cardia-
corum simplicium olasses. Dissertatio
inauir. med. Viennae, 1759.

Vajda Péter. Növénytudomány. Ma-
irvar-latin fiivé.sznvelv és rendszer-

VESZELSZKI — ZELIZY

71

isme. Orv^osok, gyógj'szeresek, kerté-
szek stb. szániára. Pest, 1836.

Veszelszki Antal. A növény-plánták
országából való erdei és mezei gyűj-
temény, vagyis fa és fűszeres könyv,
melyben azoknak deák, magj'ar, né-
met, franc, cseh és dák neveik, külső,
belső és közhasznaikkal egyetemben
Mathiolusból s más több fa- és fü-
vésztrókból a közrendű hazafiak ked-
vekért szálanként egj'beszedettek . . .
által. Pest, 1798.

"Wachter Bódog. Der durch Erfah-
rang bewáhi'te, heilsame Gebrauch
des Wachholderöls bei Behandlimg der
Cholera-Kranken, nebst andeni natur-
gemössen auf Erfahrung gegründeten
Hilfsmitteln und beachtungswerthen
Andeiitimgen. T^iTiau, 1831.

"Wagner Dániel. Pharmaceutisch-
medicinische Botanik oder Beschrei-
bung \md Abbüdung aller in der k.
k. österreichisehenPharmacopoee vom
Jakre 1820. vorkommenden Arznei-
pflanzen, in botanischer, pharmaeen-
tischer, medicinischer, historischer n.
chemiseher Beziehung mit besonde-
rer Rüeksicht auf die botanischen
Arzneistoffe ; mit getreuen, genau
nach der Natúr gezeiehneten und
ausgemalten Abbildungen. 2 Bde.
Wien, 1828—29.

— Selectus medicaminum reeentiori
tempore detectorum et nonnullorum
antiquiorum et novo adhibitorum.
Fasciculus I. Budae, 1839.

— ifj. Preisverzeichniss pharmaceu-
tischer Praeparate, Droguen . . . Pest,
1860.

— Gyógyszerisme (Pharmacognosia) or- j
vosok, gyógjszerészek, iparosok és |
kereskedők számára. (4 fűzet.) Pest, i
1862—65.

— Ujabb kitűnőbb gjógyszerek jeg>'- i
zeke. Verzeichniss vorzűglichster |
neuerer Arzneimittel. Buda, 1866. |

— Perencz. Gyógj-szeres értekezés a j
hamany ibolatról (joduretum kalii) és [
a tiszta folyó hug\agról (ammónia i
púra liquida). Pest, 'l836. I

— János Antal. Chemisch.-pharm. Ab- j
handlung über das Magnesium und
Quecksilberoyanid. Ofen, 1843.

Wallaszky Lajos. Modus medica-
menta adplicandi. Dissertatio inaug. I
med. Pestini. 1838. !

Wartha Vince. Veg>-tani és gyógy-
szerészeti anyagok és készülékek, i
(Hivatalos jelentés a Parisban 1878- 1

ban tartott egyetemes kiállításról.)
Budape.st 1879.

Wawrik Miklós, üissei-tatio inaug.
de vii-tute medioa vegetabilium escu-
lentonim. Vindobonae, 1839.

Weber János. Bases et acida. Disser-
tatio pharm. med. Budae, 1837.

Wedel G. V. De opio. Budae, 1667.

Welscli Gyula. Dissertatio inaug.
pharm.-med. sistens brevera conspec-
tum remediorum novorum vtrtutis
eorundem medicae ac morborum in
quibus adhibentur. Budae. 1844.

— János Menyhért. De vini hunga-
rici excellenti natura, vtrtute et usu.
Halae, 1721.

Wemer Xav. Perencz. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de diu-
retieis. Vindobonae, 1825.

"Werther (numvári) Prigyes. Készí-
tett sós-borszesz háziszer sat. Pest,
1866.

— Cs. k. kiz. szab. életital. Pest, 1866.

— K. k. ausschl. priv. Életital (Lebens-
trank). Pest, 1866.

Werzár Emánuel János Nep. Dis-
sertatio inaug. pharmaeol.-med. de
aui'O. Vindobonae, 1826.

Winterl Jakab József. Systematis
artis pharmaeeut. in novo TjTTiavi-
ensi laboratorio quotannis experi-
mentis demonstrandi. Tj-maviae, 1772.

Wohl Mór. A higany felszívódása s
kiválasztása kérdésének jelen állása,
tekintettel a sjT)hilis gyógyítására.
Budapest, 1894.

Wolff András. Was ist von der Oel-
einreibung, als einem neu endeckten
Heilmittel gegen die Pest zu haltén,
und wie muss dieses gebraucht wer-

den •? Untersucht von Hermann-

stadt, 1798.

— Grábor. Gyógyszeres értekezés az
eczetsavas ezüstagról (Acetas argen-
tici) és a kéngjTilatsavas hugyagról
(Hydrothionas ammóniáé). Pest, 18.34.

— József. Dissertatio inaug. med.-
pharmacologica de moseho. Vindo-
bonae, 1833.

"Wolfstein József. Dis.<t>itatio inaug.
med. de plantis venenatis phanoro-
•ramis I. Comitatus Pesthiensis. Bu-
dae, 1826.

"Wolny István. Dissertatio inaug.
pharm.-med. de oleo gadi morrhae.
Pestini, 1833.

Zelizy Dániel. Gramm és gran. A
gránrendszerról a gramm rendszerre
történő pontos átszámítás pontos meg-

78

ZEY — 1804

könnyítése végett orvosok és gyógy-
szerészek használatára. Debreczen,
1875.
Zey András. Olajoknak több másféle
najíy hasznú orvosságokkal egj'ben,
melyek az ember egészségére mind
kivül, mind belól igen hasznosan szol-
gálhatnak, declaratioja, melyeknek
is különös hasznok mind itt Váralján,
mind a mag>'ar korona alatt lévő
minden tartományokban tapasztalható-
képpen observáltatott és compróbál-
tatott. (Colophonja : Matheaus Bad-
racharzán Apoth. et Magister oleorum.
Andreas Zey Doct. Medic. Varalien-
sis). H. n. é. n. (Pozsony, XVII. század.)

— Újra lenyomatott szerzők és nyom-
tatási hely megnevezése nélkül 1744-
ben.

Zsigray Károly Lajos. Dissertatio
inaug. med.-botan. sisten.< enumera-
tionem oentaureanini Hungáriáé. Pes-
tini, 1888.

Zsoldos János. Histoi-ia croticis Rhus
(Jotini cum observationibus dinicis
praemio coronatis. Jaurini, 1815.

Zwick Zsigmond. Chemische Abhand-
lung übor das salzsauere Eisenoxyd
Ammóniák u. die reine kohlensaure
Bittererde. Pest, 1836.

1780. Magyarázatja az P^ranz orvos
élet-essentiájának, mely eránt Prágá-
ban az n. orvosi facultásnak rende-
léséből Gelhausen s Erbény doctor
uraimék által P'ranz János 1730-dik
esztendőben megexamináltatott. H. n.

1782. Antidotarium sive pharmacopoea
nova . . . civitatis Cassoviensis in usum
publícum, rejectis antiquitatis, viri-
busque ; evanidis, secundum Augus-
tanam. et dispensatorium Viennense
novissimum, selectissimisque ; cele-
briorum medieorum compositionibus,
prout etiam endemiorum morbomm
convenientibus Alexypharmacis, et
medicamentis restaurata, revisa, atque
per medicos infra denominatos appro-
bata et publioata. Cassoviae.

1748. Haus Apotheken, d. i. gute, leichte
u. heilsame Mittel zur Zeit der Pest.
Ka.schau.

1744. Az olajoknak több másféle nagy
haí^znu orvos.ságokkal egjben ... L.
Zey András.

— Taxa pharmacentica Posiensis. L.
Torkos Justus János.

1761. Házi különös orvosst^^. L. Ju-
hász Máté.

— Abhandlung von der vortrefflichen
Natur-Eigenschaft u. Würckung des
Ungarisehen Weins. Üresden u. War-
schau.

1767. Erdélyben a szebeni zöld erdőben
szedett gomba, ugyan Szebenben meg-
készíttetvén, és egy uri asztalra fel
vitetvén, kinek minémü nyavolyát
okozott, másoknak tanúságokra, hog>'
magokat minden esméretlen gombá-
nak ételétől niegtartüztassák, minek-
utánna könnyebbülését ér ette. rövid
magyar versekkel játszadozva ki irta
M e r c u r i u s. Szebenben.

1773. Házi különös orvosságok, egy
toldalékkal, Kolozsváratt. — Házi
különös orvosságok, mellyek az orvo-
sok nélkül szűkölködő betegeskedők-
nek viga.«ztalására következőképpen
a betűk rendé szerént külön-külön
nyomtatásokból és Írásokból szedet-
tek egj-ben. U. o., 178.5.

1779. Taxa medicamentoi-um in phar-
macopoea austriaco-provinciali con-
tentonim. — Taxe der in den öster-
reichisohen Provincialpharmacopooo
enthaltenen Arzneyen. Pressburg.

1785. Házi különös orvosságok. L. 177.Í.

— Kritischer Kommentár über die
Oesterreichische I*rovinzialpharmak(»-
poee, mit einem Entwurfe zu einem
gemeinnützigen verbesserten Dispen-
satorium. Pressburg. u. Leipzig.

1791. Házi orvosságok. L. Szent-
Mihályi M i h á 1 y.

1798. Gesohichte der Entstehung u. des
Foi-tganges der Török'schen Spiess-
glanz-Tinktui*, nebst theoretisch-prak-
tischen Anleitung zu ihrem zweck-
mássigen Gebrauche. Kasehau.

1801. Házi orvosságok, melyek az emberi
testnek külömb-külömbféle nyavalyái-
nak meg-orvoslására nem csak némely
esméretesb füvek belső s külső, ha-
nem köz-ha.«;znai is rövideden egj'be
szerkesztetve találtatnak. Most pedig
hogy annyival-is inkább édes nemze-
tünknek természeti hajlandósága fel-
indittass'''k ; a méhtartiis tudománya
is helyesen és röviden hozzá adatott.
Váez.

1804. Taxa medicamentorum emendata
pro regno Hungáriáé et adnexis par-
tibus edita. Budae. - Taxe der Arz-
neyen, welche umgearbeitet für das
Königreich Ungam u. einverleibte i'ro-
vizen herausgegeben wunle. Ofen. -
Ibid. 1807. — .Pro anno 1ho8.. Ibid.
1809. — Ibid. 1810. - .Taxa novior

1807 — 1898

- I

73

II

medicamentorum emendata . . .c (Latin 1 1845. Taxa medicamentorum. L. 1804.
és német czimmelés szöveggel). — Más j 1850. Taxa medicamentorum . . . Supple-
kiadás. Ibid. — Ibid. 1812. — »Taxa mentum anni 1843. L. 1804.
medicamentorum in pharmaeopoea •• 1852. Franzbranntwein und Salz, oder
austriaco provinciai i contentorum ...» sicherer und schneller Selbsthülfer
Ibid. 1815. — Ibid. 1816. (Latin és ; und Selbstarzt für die leidende
német czimmel és szöveggel). — »Taxa i Menscheit bei allén áusseren Fer-

medicamentorum in pharmacopoeae
Austriacae editione tertia contento-
rum . . .« Ibid. 1822.
- » Gyógyszerek árszabása Magj-aror-
szágra és hozzá kapcsolt tartomá-
nyokra alkalmaztatva. — Arzneyen

letzimgen .... und vielen inneren
Krankheiten und Uebeln durch das
vom Englánder W i 1 1 i a m Lee ent-
deckte Universalmittel Franzbrannt-
wein und Salz. Pesth, 1852.
- IV. Aufl. 1860.

Taxe Ibid. 1829. (Latin, magjar 1870. Hernád doctor patikája. Pest.

és német szöveggel.) — Ibid. 1830.
— Ibid. 1844. — Ibid. 1845. — Sup-
plementum taxae medicamentorum . . .
anni 1843. — Ibid. 1850.
1807. Taxa medicamentorum emendata.
L. 1804.

1809. Taxa medicamentorum. L. 1804.

1810. Taxa medicamentonim. L. 1804.

1811. Taxa medicamentorum. L. 1804.

1812. Taxa medicamentonim. L. 1804.

1815. Taxa medicamentorum. L. 1804.

1816. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1819. De opio. L. Schuster János.

1821. Házi orvosságok, melyek az emberi
testnek külömb-külömbféle nyavalyái-
nak megorvoslására nem csak némely
esmeretesb füvek belső s külső, hanem
köz hasznai és röviden egj'be szer-
keszt\'e találtatnak. Vácz.

1822. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1825. Der ei-probte Eathgeber für Haus-

váter und Hausmütter in der Stadt
xmd beim einsamen Landleben. Nebst

1871. Magjar gyógyszerkönyv. Phar-
maeopoea Hungarica. Pest.

1872. Gyógyszer-árszabvány az 1872.
évben kiadott magyar g^ógj-szer-
könyvhez. Hivatalos kiadás. Pest.

— Függelék a (gj-ógjszerészi) árszab-
vány II. kiadásához. Pest.

— Taxa medicamentorum. Az 1872.
g>'ógj"szer-árszabványnak a hivatalos
kiadásba fel nem vett gyógj'szerek
árszabványozásával és jegjzetekkel
bővített kiadása. (Magjar. latin és
német nyelven.) — Arznei-Taxe. Neue.
mit dem amtlich nicht taxirten Arznei
Mitteln vermehrte, ungarisch-. latei-
nisch-, deutsche authorisirte Ausgabe.
Kidolgozta az orsz. gj-ógj'szerészek
központi bizottmánya. Pest.

1876. Gyógyszer-árszabvány az 1872-ik
évben kiadott »Magyar Gyógjszer-
könyv«-höz, részben átnézve és
grammsulyra átszámítsa. Hivatalos
kiadás. Budapest.

einem medicinischen Hausbuch, das 1888. Függelék a magjar gyógj'szer-

die bewahrtesten Mittel der berühm-
testen Arzte, bei den Krankheitsfállen
der Menschen, in alphabetischer Ord-
nung enthált. 2 Bde. Leipzig und
Kaschau.

1827. De iodo. L. Schuster János.

1829. De ferro. L. Schuster János.

1829. Taxa medicamentorum. L. 1804.

könyvhöz. Additamentum ad pharma-
copoeam hungaricam. Budapest.

1884. Magjar Gyógjszerkönyv. Phar-
maeopoea hungarica. Budapest.

— Gyógjszer-árszabvány az 1872.
évben kiadott »Mag>'ar gyóg>szer-
könyv«-hez s annak 1883-iki függe-
lékéhez. Hivatalos kiadás. Budapest.

1880. Házi patika vag>' szükségben : 1888. Magjar Gyógyszerkönyv. Phai-
segítő orvosi könyvecske a nem | macopoea Hungarica. II. kiadás. Edi-
orvosok számára. Kassa. tio secunda. Budapest, 1888.

1880. Taxa medicamentorum. L. 1804. ] 1892. Formuláé nosoeomiales. Kiadja

1881. Elenchus medicamentorum prae- 1 a m. kir. honvédelmi minisztérium,
ter taxám pharmacorum anni 1829 Budapest, 1892.

pretio inde a 1. Nov. 1831. usque 1898. Utasítás a gyógj-szerek ei.'ízámo-
ulterioris ordinationes auctorum et lására. Kiadja a m. kir. honvédelmi
diminutorum. Budae. minisztérium. Budapest. 1893.

1881. Taca medicamentorum. Supple- 1895. Katonai gj-ógjszer-árszabás. Ki-
mentum. L. 1804. I adja a m. kir. honvédelmi miniszte-

1848. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1 rium. Budapest, 1895. és 1899.

1844. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1898. Adatok az 1891. évi katonai

74

BALOGH — RAJNER

gyógj'szerköny vben előírt g>'ógytestek
készítésénél megközelitó számítás sze-
rint előálló származékokról. Kiadja
a m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest, 1898.
— Katonai g>'óg>'szerkönyv. Kiadja
ii m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest, 1898.

Év nélkül. (Sine anno.) Észrevételek
dr. Kiesow élet«>.';.s('ntiájúnak hasz-
nálata iránt és a fjyófryászat elmélete
és gyakorlatára némely metíjejrj-zések,
továbbá néhány különnemű eset meg-
emllt(!^'se, mikben e mef^becsülhetetlen
ffyófr>szer sikeresen használtatott.
Augsburgban.

3. Auxilia repentina.

Balogh Tihamér. Klsó segedelem
hirtelen elóforduló betegségek és
baleseteknél a homöopathák eljárása
szerint. Budapest, 1889.

Bene Ferencz ifj. Tetszhalál, meg-
égetés és egyéb rögtöni életveszé-
lyekről mentőszereikkel együtt. Pest,
1843.

Bertholdi. Wegweiser zur homöopat-
hischen Selbsthilfe in den gewöhnlich
vorkommenden Unpásslichkeiten, und
bei gefáhrlichen.schneller Hilfe bedür-
fenden Krankheit.sfállen ; oder kurz-
gefasste .\nwei8ung, so wie man sich
nach den ürundsátzen der Homöo-
pathie selbst behandein soll. Pest,
1834.

Burián Aladár. Az Orvosi Mentés
Kézikönyve. Írták: Nékám Lajos
S., J e n d r á 8 s i k E r n ő, N a v r a-
til Imre, Tanárky Árpád,
Prochnov József, Csapodi
István, Szabó Dénes, Bakó
Sándor, Bókay János, Morav-
csik E. Emil, Ónodi Adolf,
Böke Gyula, Rothman Ármin,
Tóth Lajos, Burián Aladár,
Basch Imre, Tauszk Ferencz,
ChyzerBéla, Kenyeres Ba-
lázs. Kiadta a »Mentők Lapja* szer-
kesztője . . . Budnpe.st, 1891.

Cservinka Ferencz Xavér. Disser-
tatio inaug. med. de auxiliis repen-
tinis in vitae perieulis. Vindobonae,
18;}7.

Esmarch Frigyes. Rögtöni segély
l)alesetekben. Vezérfonal öt előadás-
ban szamaritánus-iskolák számára.
Ford. Kreisler Károly. Buda-
pest, 1883.

Fabini Frigyes., Das Heilverfahren
in KrankhoitíMi, wo schnelle Hilfe
nöthig ist. Hermannstadt, 1846.

Kováoh Aladár. Első segély heveny
mérgezések esetében. Budapest, 1889.

Az első sególy-nyujtás kézikönyve*
I. és II. kiadás. Budapest, 1892.

— Mentés dióhéjban. Budapest, 1896.

— Gyakorlati útmutató mentők hasz-
nálatára. Budapest, 1897.

— Az »elsö segltség-nyujtás* rövid
vázlata mindenki számára. Budapest,
1899.

Kováts Mihály. Szükségben való és
segedelem tíibla a veszett kut>-a hara-
pásról, a mérgekről, a falatnak gégé-
ben való megakadásáról, gőz miatt
való megfulásról sat. egy veszett
kutya rézre metszett képével. Pest,
179"8.

— A hirtelen halál ve.«;zedelmeiben való
segedelem. I. II. tábla. Rozsnyó,
1820—21.

— Rettungsmittel in plötziichen Todes-
gefahren. Herausg. v . . . I. II. Tafel.
Pesth, 1820.

Kresz Géza. Első segély rögtöni bal-
eseteknél az orvos megérkezéséig.
Uta-ítás a vörös-kereszt egjietek,
rendőrség, hatósági és községi köze-
gek, vasúti-, tűzoltó- és gyári sze-
mélyzet, valamint a népiskolák és
mindazok számára, kik baleseteknél
az első segélj't nvujtják. Budapest,
1885.

Kriegler Mór. Önmentő. Számos mel-
lékelt vénymintákkal. Orvosok s mind-
két nembeli betegok számára. Nag>-
Kanizsa. 1876.

Lóstainer Antal. Orvosi tanítás a
hirtelen veszedehnet okozható beteg-
ségekben való serény segedelem-
hozásról, mely a munkás falusi népért
a sebész ifjak fölszabadulásokkori
próbatételökre alkalmaztatva kiadott.
Pest, 18.T).

Plichta Soma. Segélynyújtás élet-
veszélyeknél, liosonez, é. n. (1889.)

Rajner Dániel. Első segély szeren-
csétlenségek és baleseteknél. Különös

RIBDL — 1847

tekintettel a háború esélyeire. Kolozs-
vár, 1890. '

Riedl József. De auxiliis in repentinis
vitae periculis. Dissertatio inaug.-med.
Budae. 1842.

ScMllinger Ferencz. Mentó eljárás
tetf-zhalalnál és az életet rögtön
fenvejretö hetesséareknél. Selmecz,
1876.

Schosulán János Mihály. A falusi
embereknek iit oktatás, melyből kiki
megtanulhatja, miképpen kellessék a
vízben holt, felakasztott, megfulladt,
megfagyott, a hőségben elájult és a
menykótól üttetett szerencsétlen fele-
barátján segíteni és mitől őrizkedjék
leginkább a szabadító, hogy maga
életének ne áitson, melyet . . . német
nyelven kiadott, most pedig T o 1 n a y
Sándor magyarra fordított. Bécs,
1786.

Stadler Károly. Az életmentésről.
Győr, 1874.

Szabó (negyedi) Alajos. Orvostudori
értekezés. Mentószerek rögtöni élet-
veszélyben. Pest, 1842.

Tersánczky József. Népszerű oktatás
a balesetek alkalmával szükségessé
válandott segélj-nyujtásban az 1876.
évi XIV. közegészségi t.-ez. első része
V. fejezete kifolyásából. A nép,
népiskolák, hajósok, halászok, moz-
dony- és vonatvezetők, bányászok,
rendőrök, halottkémek, halottakra fel-
ügyelők, betegápolók használatára.
X.-kanizsa, 1«81.

Tomcsányi Imre. A tetszhalottak
fölélesztésére vezéilonal. Függelékül :

Pár szó a hullák elégetése ellen.
Szatmár, 1875.
Tóth. Imre. Mentó eljárás vérzések és
séi-üléseknél. II. kiadás. Selmecz, 1876.

1779. Bewáhrte Hilfsmitteln, wie denen
eitrunkenen und erstickten, auch an-
ders verunglückten Menschen zu hel-
fen seye, auf allerh. k. k. an die königl.
ung. Statthalterey erlassenen Befehl
bekannt gemacht worden. Pressburg.

1780. Bizonyos oktatások, minemű
gonddal kellessék a vízbe esett, s
abban elfúladott, vagy másféle szeren-
csétlenségekbe esett embereken hat-
hatósan segéteni ; melyek ő felségének
a magj'ar kir. eonsiliumhoz 1779. észt.
böjtelő-haván bocsátott nyilván való
parancsolatjábul közönséges haszonra
és értelemre nyomtatásban kiadattak.
Pozsony.

— Approbata medica aquis submersos
et suffocatos ac alia ratione infortu-
natos homínes aptissíme juvandi quae
in obsequium sub 5. febr. 1779. ad
excelsum regium locumtenentiale con-
silium hungaricum emanatae altis-
símae regiae resolutionis pro communi
utUitate et notitia publicantur. Posonii.

1812. Szükségben í egítö tábla a vízben
fuladtakra, megfagyottaki-a, akasztot-
takra nézve. Győr.

1833. Der Arzt u. Rathgeber bei allen
Unglücksfállen, wo die schleunigste
Hülfe nöthig ist. Leipzig u. Kaschau.

1847. Egészség és rögtönesetek gjógy-
tana. A tanítóképző intézetek hasz-
nálatára. Buda.

IV.

PATHOLOGIA ET THERAPIA APPLICATA

1. Pathologia et therapia speciális interna.

Abeles Simon. ChoiPa sancti Viti,
spociinon iiiaujr. med. Biidae, 1837.

Ábrahám Adeodat.Dissortatio inaug.
nicd. sistons novrosos oculorum.
Vicnnao. 1841.

Adolphus Keresztély Mihály, Dis-
sertatio nied. inaufjr. de porcello Casso-
viensi. Lipsiao. 1728.

^ — Trias dissprtationum physico-medi-
caniin de quibiisdem affectibus singu-
laribus. 1. De affectu Mirachiali.
2. De porcello Cassovionsi 3. De eruc-
tatione flammante. Lipsiae, 1746.

Agats Gusztáv. De morbo Hungarieo.
Dissert. inaug. med. Berolini, 1840.

Aizinger András. Emphyseraa. Speci-
men inaug. Hiidae, 1832.

Alapi Henrik, A húgyszervek némely
betegségétől függő emésztési zava-
rok, i^udapest. 1892.

Alberti Mihály. A Halier-féle gyüj-
teményben ezen név alatt szerepel
Schüiler János Györgj' »De morbo
endemio hagj'máz . . .« ez. munkája.

Albrich János. Observationes de pesté
Barcensi, praesertim Coronae,saeviter
an. 1718 et 1719 grassante. (Kézirat.
Kivonatot közölt belőle K ö 1 e s é r i
Sámuel, szerző nevének elhallgatásá-
val az ».\nnal. physico-med. Vratislav.
Tentamen VI. « ez. mrtl)en. Szinnyoi.)

Áldor Adolf. A cholerúről. H. n. 1873.

Aldor Lajos. Viz.><gálatok a vastag-
bél einé.sztő- és felszivóképességéről.
Budapest, 1898.

Altschul Illés. Dissertatio inaug. med.
de .';corbuto. Pestini, 1832.

Amer Miklós. Dissertatio inaug. med.
de asthmate millarí. Budae, 1832.

Ángyán Béla. A cholera indiea kór-
és gyógytana. Budapest, 1891.

Arejula János Manó. A malagai
járvány hideglelé.sről s orvos^olhatá-
sáról, irtaTruxillo Péternek a malagai
katona és polgári dolgok igazgatójá-
nak parancsolatjából . . . Mag>'aráztn
Bérezi János, l'est, 1805.

Argenti Döme. Dissertatio medico-
practica de cephalaigia. IV.stini, 1836.

— Különféle betegségek hasonszenvi
(homoeopathiai) gjóg>ltása. Nem orvo-
sok és kezdő hasonszenvi or^'osok
használatilra. Pest, 1847.

— II. bővített kiadás 1855. — ID. böv.
kiadás Hahnemann életrajzával 1858.
-^ IV. bőv. kiadás 1862. — V. böv.
kiadás 2 kötetben »Ha.sonszenvi
gyógymód és gj-ógyszertan* czlmmel
1864. — VI. böv. kiadás 2. kötet.
1868. (69.)

— Homoepathische Behandlung ver-
schiedener Krankheiten fürangehende
Aerzte und gebildete Nichtarzte, mit
Lebensbe.'schreibung Hahnemanns. .\iis
d. Ungarischen von Dr. Schleicher.
(Nebst Portrait des Verfassers). Pest,
1860.

— Hasonszenvi útitárs rögtön támadt
betegségek elhárítására. Nemorvosok-
nak irta . . . Pest, 1863.

Hasonszenvi g>'óg>'mód és Hahne-
mann életrajza. Bpest, 1877.

— Hasonszenvi gyógymód kezdő h.
orvosok, értelmes nem orvosok hasz-
nálatára, és Hahnemann életrajza.
VIII. újra átdolg. kiadás. Budapest,
1895.

Aspécz Rudolf. Dissertatio medica

ATHANASIEVITS — BELLONY

77

de febre intermittente. Vindobonae,

1823.
Athanasievits Vazul. Díssertatio

inauíT. med. de glossltide. Pestini,

18M6T
Attomjrr I. Briefe über Homöopathie.

Jan. bis Dec. 1833 u. Jan. bis Juni

1834. Leipzig, 1833—34.
Ausfeld Kristóf. Relatio med. de

pesté ui'bis Szegedinae In Hungária

an. 1708. saevi^nte, ad incl. caesareum

consilium bellicum anno eodem Sze-

gedino transmissa. (Német nyelven.)
Austerlitzer Simon. Dissertatioinaug.

med. de calculo urinali. Pestini, 1831.
Ayrer János Kristóf. Disputatio de

morbo Hungarieo. Basiliae, 1631.
Bácsmegyei István Pál. Observa-

tiones de morbo csömör Hungáriáé

endemio intertextae. Lugd. Bat. 1717.
Bácsmegyei János, üissertatio inaug.

med. sistens podogram, juxta genui-

nam optimamque artis methodum

eurandam. Erfordiae, 1726.
Bagellardus Pál. De universalis

morbi articularis praecautio et curatio.

Lugduni, 1538.
Bajamonti Gyula. Storia della pesté

che regno in DaLmazia negli anni

1773—1774. Venezia, 1786.
Baján Miksa. Ne féljetek a kolerától :

Kimerítő útmutatás miként óvjuk meg

magunkat az ázsiai kolera ellenében.

Budapest. 1892.
Bakody József, Homoeopathische Hei-

lung der Cholera zu Raab in Ungam

im J. 1831. Stein ara Anger, 1832.
Bakody Tivadar. A tiasonszenvi

iskola természettudományi módszere.

Bpest, 1877.
— A karj^omitosis és a biologikus

orvosszeri gyógytan alapelve. Buda-
pest, 1884.
Bálint Bezső. A tabes dorsalis compli-

catióiról. Budapest, 1898.
Ballá Manó. Orvosi értekezés a szél-

hüdésról. Pest, 1847.
Ballus Károly Lajos. Dissertatio

inaug. med. sistens diagnosim mor-

bonim systematis uropoétici. Pestini,

1834.
Balogh Endre. Orvosi értekezés az

iszákosak reszketeg félrebeszédéröl.

Pest, 1841.
Balogh, (almási) Pál. Rövid orvosi

értekezés a cholera morbu.sról Temes-
vár, 1831.
Balta Manó. Orvosi értekezés a szél-

hüdésról. Pest, 1847.

Bankó AntaL Dissertatio inaug. med.
sistens hypochondriam. Vindobonae,
1825.

Barbenius József Benjámin. De
haemon'hoidibus vesicae in genere
et in specie. Dissertatio inaug. med.
TjTnaviae, 1777.

Baross Károly. Az éhség őrültjei.
A pellagra Magyarországon. A pellagra
Olaszországban. A pellagra betegség.
Mi a teendő ? Budapest, 1899.

Bárra (homoród-almási) Imre. Dis-
sertatio inaug. med. de hydrope ventri-
culonim cerebri acuto. Viennae, 1822.

Bárra (homoród-almási) István.
Értekezés az epekórságról. (Cholera
morbus.) Pest, 1831.

Baruch Manó. Dissertatio inaug. med.
Semiotica cardiopathiarum synoptice
exhibita. Pestini, 1847.

Bastler Antal. Utasítás miként óva-
kodjunk és meneküljünk on'osi segély
érkezéséig a cholerától . . . cholera-
óvcseppei által. Pest, 1855.

Báty János. Specimen inaug. med.
sistens discriptionem quorundam mor-
borum hungaris endemiorum et reme-
diorum iisdem familiarium et quasi
domesticorum. Trajecti ad Rh. 1775.

— Theses inaug., pro priv. doct. subm.
TjTnaviae, 1776.

Baumgarten Samu. A hólyag daga-
natainak kór- és gs-ógj-tana. Budapest,
1896.

Baumgartner Walfrid Antal. Dis-
sertatio inaug. med.-chirurg. de hydro-
thorace. Vindobonae, 1840.

Bausner Sebestyén. Tractatus de
pesté ejusque cm-atione. Cibinii, 1550.

— De remediis adversum luem pesti-
feram. Cibinii. 1550.

Bsck János Nep. Dissertatio inaug.

med. de pateehiis. Viennae, 1816.
Bednárik János. Dissertatio inaug.

med. de aneurjsmate. Pestini, 1823.
Beér Lipót. Dissertatio inaug. m.-prac-

tica de febribus nervosi.s secundariis.

Viennae, 1826.
Bebrens György. Dissertatio inaug.

med. de lue Pannonica NTilgo dicta

die Haupt- oder ungarische Krankheit.

Erfurti, 1687.
Bél János Tbeofíl. Dis.sertatio inaug.

med. de cholera humida. Göttingae,

1747.
Bellony József. Dissertatio inaug.

med. de struma. Budae, 1836.
Bellony Károly. Dissertatio inaug.

med. de nostalgia. Pestini, 1836.

78

BENCSIK — BLAl

Bencsik Mátyás. Genuína pestis de-
scriptio. quae ann. 1739. Debreczini
gra.'ísata est ... .

Bene Ferencz. Kurzor Inbeírriff der
nöthigston (inind.siitzp zur Konntniss
und Hoilunfr der gewöhnlichpten
inneren Krankheiten der Menschen,
fiir anfrehendo Wnndürzte im König-
reich Úngern. Pont. 1801.

— Hllementa medicináé practicae e
praelectionil)U.>< illius publioi.'í edita
per Franc. Bene j u n. Tomi V.
Pestini. 1833—34.

^— ifj. Dissertatio inauir. med. sistens
quaedam memorabilia ciinioa. Anno
scbolastico 1824/5 in nosocomio aca-
demico regiae scientianim universi-
tatio Hungaricae collecta. Pestini, 1825.

— Tetszbaíál, megégetés ós eg>'éb rög-
töni életvpszélyelíröl mentöszereikkel
eg>iitt. Pest, 1843.

— Rudolf. Dissertatio inaug. med.-
practica sistens casuum memorabi-
lium LXXXVI. in sehola clinica annis
1837/8 et 1838/9 observatorumsuccine-
tam enan-ationem. Pestini, 1840.

Benedict Henrik. Az appendicitisről.

Hudapp.«ít, 1 Sitit.
Benkótzi István, Dissertatio inaug.

ined. (le tol)r(' Hungarica seu cas-

tronsi. Kriangao, 1759.
Benkő Sámuel Dissertatio inaug.

med. de insomniis. Budae, 1778.

— A hólyagos himlóröl való tanácsadás.
Mikópen kelljen a móg meg nem
himlózötteket, mikor e nyavalyába
esnek, orvosolni, hogj- mind testek-
nek szépségekben és épségekben
megmaradjanak, mind pedig igen
kevés lazámmal haljanak meg. Kassa,
1781.

— Nóvum febris scarlatinae genus,
quod in 300 innocuis infantibus obser-
vatum. (A kir. helytartótanácscsal
közölte.) Magjarra fordítva : »A skar-
látos hidegnek leírása és orvoslása.*
Kiadta R á c z Sámuel. Pest, 1784.

— A fekete epés raértékletnok. és az
alatt elrejtezett .•számtalan és tündé-
res betegségeknek, nevezetesen pedig
a köszvénjTiek, úg>' az ót-varnak és
aranyérnek, az uj tapasztalásokból,
különösen pedig Grant Wílhelm . . .
képzoményeiböl leírása, elkeriilése és
meggj'ógjitása ; részben angolból ma-
g>'arra fordítva, részint pedig kidol-
gozva. Két eredeti értekezéssel told-
ván azt meg a tejvarról és aranvér-
ról. IVst, 1791.

— Medizinische Bphemeriden von den
Jahren 1780 -1793. Aus dem Latéin
übersetzt und mit der Topograpbio
Miskolcz vermehrt von .1 o s c t
Flyerel. 5 Bde. Wien. 1794.

Bensa Ferencz Xavér. Historica
iclatio pestis anni hujus saeculi XII.
Xlll. XiV. Au.><triani et conterminas
partes infestantis, cum adjunctis .spe-
cialíbus observationibus in lazaretho
tam Posoníensi. quam Viennensi
factis. Vionnae, 1717.

Bentzig Mátyás. Dissertatio inaug.
incd. (i<' (lolore cephalico. Halae
Maiid.. 1731.

Berdacli Gyula. Bericht íiber die
Moningitis-Epideniie in Trifail im
-laluo IHMK. München. 1899.

Bereczk v. Briccius (vízaknai)
György. Dispiitati(» mod. de pori-
pneumonia. P'ranequerae. 1695.

— Dissertatio inaug. med. de colica
passione. Frano(|uerae. IHü.").

Bereczky (torboszlói) Károly. Dis-
sertatio inaug. med. de diabete.
Viennae. 1839.

Berger József. Dissertatio inaug. de
vortijrino. Pe.stini, 1k35.

Beszterczey József. Dissert. inaug.
niod.-practica de arthritide. Budae, 1837.

Bethke Károly. Über Schlagfliisse
und Lahinuniron, oder üeschichte der
Apoplexie. Paraplegie und Hemiplegio
aus iiltern und neueni Wahrnehmun-
gen. 2 Theiio. Ofon. 1799.

Betlehem Fülöp Dissertatio inaug.
med. de delirio tremente potatorum.
Budae, 1835.

Biatzovszky János. Utaslt>ánya az
openiirigy elkerülése és orvoslá.sa
módjairól. Nag>-Szombat. 1831.

— Instructio quoad média praepediendi
et curandi morbi cholerae. Tvniaviae.
1831.

— Krátki Mauíeni abí choleru nedostal.
Trnawc. 1831.

Bibó Gedeon. Dissertatio inaug. med.

(le scorbutí». Viiulobonae, 1831.
Billitzsr Fülöp. Dissei-tatio inaug.

med. (|p i)aralysi. Budae, 1835.
Bing Hermán. Dissert. inaug. med.

(le t'pilepsia. VoM, 1831.
Binnenfeld Izsák. Orvosi értekezés

a ha.«menésról. [Dissertatio de díarr-

hoca.] Buda, 1845.
Birly Ede Flórián. l)is.>íert. inaug.

incd. (le t'pilepsia. Viennae, 1814.
Blau Vilmos. Dis.sortati(» inaug. med.

de dysphagia. Viennae. 18.38.

BLECER — BURGGR.WEN

Bleuer Miklós. Orvosi értekezés a i
tüdólobról. [Dissertatio med. de perip- 1
neumonia.] Pest, 1844. I

Blosius Sebestyén. Disputatio medica '
(Ip felni Ungarica Tubingae, 1626.

Blum Ödön. A paralyticus neurasthe-
nia s a hydrotherapia. Budapest, 1895.

Blumenfeld Ábrahám. Dissertatio
inaug. med. sistens gasti'o- et entero-
inalachiam. Pestini, 18.37. ^

Bodnár Sándor. Az emésztési zavar i
és annak gyógjkezelése. M i 1 n e r
Fothergill és Krakauer J.
után. Budapest. 1886.

— II. kiadás 1894

Bókay Árpád. Kétly Károly, Ko-
rányi Frigyes. A belgyógyászati
kézikönyve. 6 kötet. Munkatársak :
Ángyán Béla, Baumgarten
Egmont, Bókay János, Csa-
t á r y Á g 0 s t, D 0 11 i n g e r G y u 1 a.
Havas Adolf. Hirschler
Ágost, Hochhalt Károly, Ho-
gy e s E n d r e, H u t y r a F e r e n c z, ;
Irsai Arthur, Janny Gyula,'
Jendrássik Ernő, Kétly
László, Korányi Sándor,
Laufenauer Károly, Lóri
Ede, M ü 1 1 e r Kálmán, N a v-
ratil Imre, Nékám Lajos.
Ónodi Adolf, Pertik Ottó,
Plósz Pál, Puky Ákos, R é-
czey Imre, Róna Sámuel,
SchWjimmer Ernó, Stiller
Bertalan, Székács Béla,
Szontágh Félix, Tauffer
Emil, Tauffer Vilmos, Tauszk
Ferenc z, Terray Pál, Török
Lajos. U d r á n s z k V László.
Budapest, 1893—1899.

Boldini Róbert. Schutz, Verhalten
und Heilmittel gegen die Cholera.
Pest. 1866.

Boros Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de chorea sancti Viti. Pestini, 1815.

Bosányi Béla. A köszAény. Különös
tekintettel a gyógykezelésre és élet-
módra. Budapest, 1894.

Botka Imre. Értekezés a mocsárok-
ról kóroktani és orvos-rendórségi
tekintetben, pissertatio inaug. sistens
paludes. respectu aetiologico et pol.-
medico.] Buda, 1842.

Böck János (pozsonyi szárm.). De
cura cholerae Indicae in Európa.
Posonii. 18.31.

Braidsvér Benjámin. Orvosi érte-

, kezes a szines halálról. (Dissertatio
med. áo a.sphyxi.] Pest, 1832.

Braun Sándor. Dissert. inaug. med.

(le diaphragraatitide. Pestini, 1834.
Bráuer József. Dissei-t. inaug. med.

sistens observata in clinico medico

pro medicis reg. st-ient. Universit.

Hungar. semestri altero anni 1829.

colleeta. Pestini, 1830.
Breslauer Jakab. Dissertatio inaug.

med. sistens hydrocephalum intenium

acutum. Budae, 1833.
Brewer János. Disputatio inaug. de

arthritide. Wittebergae, 1663.

— Disputatio de ictero flavo. Witte-
bergae, 1664.

Breznai István. Dissertatio inaug.
med. de chlorosi. Pestini, 1820.

Broussais. Reláción de las epidemias
de la coleramorbus observadas en
Hungria, Moldávia, Gallicia . . . en los
anos de 1831 y 1832. Paris, 1832.

Bruck (hidasi) Pál. Az elhízás és
gjógjitása. Bevezetésül : A táplálko-
zás élettana népszerűen előadva.
Budapest, 1886.

Brundel György. Dissertatio med.
sistens aegrium laborantem sjTieope.
Jenae, 1682.

— Dissertatio inaug. med. de oedemate.
Jenae, 1683.

Bruszt Lajos. Dissertatio inaug. de
morbo Brightii. Budae, 1842.

Buchfelder János. Dissertatio inang.
med. de tj'pho abdominali. Vindo-
bonae, 1839.

Buchwald Gyula. Dissertatio inaug.
med.-practiea de cura pauperum.
Viennae, 1837.

Buday József. A fekete asszony vag>'
az oroszországi pestis, annak kelet-
kezése, óvszerei és on'oslása. Buda-
pest. 1879.

Bugát Pál. Dissertatio inaug. med.
sistens encephalitidem. Pestini, 1818.

Bulbuk Antal. Dissertatio inaug. med.
sistens observata in clinico med. pro
medicis regiae scient. univ. Hungari-
cae mense octobri anni 1837—38.
colleeta. Budae, 1839.

Bulla Károly. Dissertatio inaug. med.
de hepatitide. Pe.stini, 1819.

Burggraven János Ernő. Tractat
von der ungarischen Hauptkrankheit,
auch anderen epidemischen Fiebem,
sammt derén Praeservation u. Curen.
Frankfurt, 1627.

— Tractat von der ungarischen Haupt-
Schwachheit, auch anderen epidemi-
schen giftigen Fiebem, deroselben
vieltaltigen Zufálien, sammt ihr»n

80

CALOVINO - C8APL0VICS

PraeservatifB- und Coratifs-Mitteln.

Frankfurt a. M.. 1H40.

Calovino József Ferencz. Disserta-
tio inaug. med. de tussi oonvulsiva.
Vindobonae, 1825.

Canestrini Antal. Dissertatio histo-
rica d(> pi'stp quaií ab aiitumno anni
1770. usque ad mensom februarii
1771 in comitatu Zempliniensi frrassa-
batur. Ca.ssoviae, 1777.

Carceus Márton. Dissertatio inaug.
moii. áo haomoptj'si. Lugd. Batav. 1671.

Cardilucius János. Kiirz verfasseter
Bericht von der Jctzigen gras.siren-
den, und tödtlichen Láger Seuche, oder
Ungerischen Fleciíen- und Pedecken-
Sucht. . . . Nebst einem umstandii-
chen Tractat von der rőtben Ruhr.
Nürnberg, 1684.

— Kurtzer Bericht von der neulichst
grassirenden und tödtlich an.steken-
den Láger Seuche oder Ungarischen
Plecken- und Pedecken-Sueht ....
Nebst einem umstandlichen Tractat
von der rőtben Ruhr. Saltzbach, 1684.
(Tartalma ugyanaz, mint az előbbi
miK'.j

Cartheuser. De morbis endemiis.
F'rancofurti ad Viadrum, 1771. (A
gj'arországi betegségeket részletesen
emlitl.)

Centner János. Dissertatio inaug. med.
de sudoris ambulatorii salubritate et
insalubritate. Míigdeburg, 1740.

Cliarcot J. M. Előadások az idegrend-
szer betegségeiről, tartotta a Sal-
pétriére kórházban. Ü.sszegyüjté és
közié B 0 u r u e V i 1 J e. Ali. kiadás
után ford. Az&ry Ákos Budapest,
1876.

— Előadások az idegrendszer betegsé-
geiről. Összegyüjtó és közié : B o u r-
neville. Fordította Koller Gyula.
Budapest, 1879.

— Elösídások az idegrendszer betegsé-
geiről. III. köt Ford. Moravcsik
E. Emil. Budapest, 1889.

Chenot Ádám. Tractatus de pest«,
sive de origine, progressu, fatis, flne
pestis in Daciae Transylvaniae, qui-
busdam locis ab initio oct. 1755. ad
flnem januári i 1757. Vidobonae, 1765.

— Abhandlung von der Pest. Aus dem
Latéin Ubersetzt von J o s. W i 1 h.
Schweigart. Dresden, 1776.

— Hinterlassene Schriften übor die
ftrztiichen und politischen Anstalten
bei der Pestseuche (vom Jahre 1769,
70, 71.). VVion, 1798.

— História pestis Transylvaniae anno-
rum 1770, 1771. Opus posthumum
jussu regio edidit et praefatus est
F r a n c i s c u 8 S c h r a u d. Budae»
1799.

Chernyei János. Dissertatio inaug.

mod. (le .•iimulatione morbonim. Tyr-

naviao, 1776.
Clirist János Nep. Dissert. inaug.

med. tussi convulsiva. Pestini, 1817.
Chyzer Kornél. Népszerű oktatás a

choloráról. Budapest, 1874.
Cleoptias Mihály. Disputatio de febre

jiialigna Hungarica. Wittebergae, 1662.
Coberas Tóbiás. Observationum ca-

strensium et Ungaricarum decades II.

scilicet : Austriaca et Silesiaca. Fran-

cof., 1606.

— Observationum medicaram castren-
sium Hungarioarum decades trés.
Helinstadii, 16bő.

Colerus János Jeremiás. Disputatio
inaug. mod. de dyssenteria castrensi
(Hungarica). Kiíordiae, 1704.

Conradinus Boldizsár. Febris hun-
garica. Kurtzer rnt<>rricht, wie ein
jeder sein Hau.-s in diesen gefehrli-
chen Leuffen des malignae Epide-
mialischen Fiebers, die Ungerisch
Sucht genant .... leger haltén vnd
regiren soll. S. 1., 1571.

— De febris Ungaricae ejusque sympto-
matum curatione liber unus, a J a-
cobo Sutero in Latinum conver-
sus. .Adjectum Cratonis oonsilium de
febribus malignis. Passaviae, 1594.

Copeland Tamás. Beobachtungen
üher dio Symptomon-Behandlung des
krankhaften Rückgrates. Aus dem
Knglipchen von F r. Kilián. Pesth,
1819.

Corvisart Lucián. Popsin ein natür-
lichor Verdauungsstoffzur Hoilung der
Dyspopsie u. Consumption. Aus dem
Franziisischen horausgogeben von
.1 o s 0 f v. T ö r ö k. Pest. 1857.

Cosmini Jakab. Thoses inaug. med-
practicao. Vionnao, 1780.

Cramer Pál. Dissertatio inaug. med.
de dolore colico et illius contractura.
Basiliae, 1614.

Csáktomyay József. Értekezés a
tüdősorvadás csirájáról. [Dissertatio
inaug. med. de gennlne phtiseos pul-
monalis.) Buda. 1846.

Csaplovics János Guter Rath an
.\Ilo, dio von rhoumatischen liOiden
befreit zu werden wünschen. Wien,
1815.

CSAPÓ — DONÁTH

81

II

Csapó József. Dissertatio inaug. med.
de febre Hungarica. Basiliae, 1759.

— Probléma theoreticum et practicum
de pleuritide enodatnin. Basiliae, 1759.

Csatáry Ágost. Klinikai tapasztalatok
a iipphriti.^ekról. Budapest, 1891.

Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug.
med. de ihaehitide. Franequerae, 1702.

Cseh-Szombati József. Dissertatio
inauíí. med. de morbis glandularum
secundum aetates. Viennae, 1782.

Csencs Ferencz. Helminthiasis. Spe-
cimen inauü-urale. (Masvar szöveegel.)
Buda, 1842.

Cserey Zsigmond. A eholera gj'ógy-
kezelése K o c h elmélete alapján.
Szeged. 1885.

Cseresnyés (felső-ó'ri) Sándor. Or-
vosi értekezés a köszvénjTól. Buda,
1826.

— Dissertatio inang. med. de arthritide.
Buda, 1826.

Cséri János. Az egészséges és beteg
gyomor. Népszerű útmutató gyomor-
és bélbetegek számára. Budapest,
1891.

— II. kiad. 1895.

— Az ujabb vizsgálati módszerek gyo-
morbántalmaknál. Különös tekintettel
a mindennapi írvakorlatra. Budapest,
1891.

Csorba (szakácsi) József. Dissertatio
inaug. med. de phlebeoiysmate in
specie de haemorrhoidibus. Pestini,
1817.

Csorba Lajos. Gondolattöredékek a
mellnyavalyák vizsgálódó módszere
körül, kórisméi és gyógymódi szem-
pontból. [Disseitatio inaug. med. sis-
tens fragmenta idearum circa metho-
dum exploratoram morborum pectoris,
tam diagnistico, quam therapeutico
respectu.| Buda, 1845.

Czanaki Máté. Döghalálról való rövid
elmélkedés, melyben a döghalálnak
mivolta, eredeti okai, eszközei, tulaj-
donsági, végei orvossági a szentírás-
ból, természetnek folyásából, histó-
riákból világosan megmagyaráztat-
nak . . . által. Kolozsvár, 1634.

Czappert Lipót. Dissertatio inaug.
med.-practica de ptjalismo. Vindo-
bonae, 18.S6.

Czerndits Pál. Dissertatio inaug. med.
de delirio tremente potatonim. Budae,

1880.

Czicker Sámuel. Dissertatio inaug.
med. sistens eholeram orientaleni.
Pestini, 18.32.

liyőry: Bibliographia inetlieu Hniigariue.

Cziegler Ferencz. Dissertatio med.
de animi deliquio et asphyxia. Pestini,
1841.

Czilch.ert Róbert. Dissertatio inaug.
med. sistens potentias nocivas mor-
bos metallurgorum generantes. Vin-
dobonae, 1832.

Czuker Sámuel. Dissertatio inaug.
med. sistens eholeram orientalem in
possessione Péteri I. Comitatxi Pesti-
ensi ingremiata obsenatam et cura-
tam. Pestini, 1852.

Daubrova Ignácz. Orvostudori érte-
kezés. A görvélykórról. [Dissertatio
inaug. med.'de serophulosi.) Buda, 1839.

Demeter Vincze József. Dissertatio
de morbis sinmiatis. Pestini, 1838.

Dentulinus Tamás. Luem epidemi-
cam seu pestem sub eo schemate quo
nunc incedit . . . proponit. Witteber-
gae, 1682.

Dercsényi (dercséni) János. PjTeto-
logiae practlcae tentamen. Viennae,
1780.

— Ed. ÍI. 1783.

Déri I. Henrik. A t>-phusrecidiváról
általában, különös tekintettel a koró-
dán előfordult esetekkel szemben.
(Jutalmazott pályamű). Kolozsvár, 1891.

Déván Károly. Dissertatio inaug. med.
sistens históriám cholerae morbi in
proeessu extraneo incl. comitatus
Posoniensis grassantis. Budae, 1832.

Diablanovszky Péter. Sed libera nos
a malo. (Értekezés a pestisről.) S. 1.,
1601.

Dieballa Géza. Az eosinophil-sejtek-
nek jelentőségéről súlyos anaemiák-
nál. Budapest, 1897.

— Haematologiai tapasztalatok a chlo-
rosisról. Budapest, 1898.

Dietrichstein Dávid. Dissertatio
inaug. med. de dyscrasia biliosa cum
atrophia flava hepatis acuta. Pestini,
1845.

Dimits Sándor. Dissertatio inaug.
med. de erjsipelate. Pestini, 1824.

Diószegi István. Dissertationis med.
de hydrope, et ejus curatione pars
prior et posterior. Traj. ad Rhen.,
1727.

Domin (petruseviczi) Ignácz. Dis-
sertatio inaug. med. de haemorrhoi-
dibus. Vindobonae, 1836.

Donátit Gyula. X neurastheniának
elkülönítése a hysteria és dementia
paralj'ticától, küiönös tekintettel a
hydrotherapeutikus kezelésre. Buda-
pest, 1895.

6

82

DOXOGANY — FEJES

— Az idegkórtan köréből. I. Hemiatro- 1
phia faoialis progressiva (*gy esete.
II. Bemhardt-Roth-fóle paraesthesia \
egy esete. Budapest, 1897. 1

— Az epllepsiás vúndoiösztön. (Porio-
mania.) Budapest, 1899. I

— Adatok a Basedow-kúr pathologia és 1
thorapiiijílhoz. Budapest, 1899. I

Donogány Zakariás. Az urobilinurla i
klinikai Jpl('nt6s(''<ro. Budapest, 1897. !

Doussein -Doubreuil. Die Selbstbe- i
lleckuiiír und ihre Foljíen. Aus dem !
Franz. von K ö f f i n g e r. Pesth, 1808. j

— U. Aufl. IHIH. !
Dubravetz Sándor Gergely. Disser-

tatio inauií. ined. de diarrhoea. Vindo- '
bonae, 1835. i

Ebner János Lipót. Dissertatio inaug. |
mod. de parotide tumente. Budae, 1780.

£cker Alajos. Dissertatio inaug. med.- '
praetiea de chlorosi. Vindobonae, 1841.

Eckert Antal. Dissertatio inaug. med.
de hypochondria. Budae, 1841.

Eckstein Frigyes. Dissertatio inaug. ■
med. sistens memorabiiia clinica anno
s('hola.stico 1825 in nosoeomio acade-
mico r. s. universitatis Hungaricae
coUecta habito imprimis respectu '
typhi contagiosi. Pestini, 1825.

— Die epidemische Cholera beobachtet
in Pest in den Monaten Juli, August,
September 1831. Nebst einem Anhange
über Nicht-Contagiositat diesor Krank-
heit und die Anzeigen zur kalten und
warmen Behandlung derselben. Pest,
u. Leipziíí, 1832.

Ehrenreich Lajos. A malária beteg-
ségek kórtani, oktani, gyógytani szem-
pontból. Különös tekintettel Magj-ar-
országra. (100 aranynyal jutalmazott
pályamű). Budapest, 1890.

EibenscMtz Móricz. Dissei-t. inaug.
med. de febri biliosa. Budae, 1835.

Eich. Di Heilung des Stotter-Uebels
und sonstifrer Sprachfehler. Pest,
1857.

Eisel Fülöp. De febre castrensi seu
Polonica et Hungarica. Erfordiae,
1716.

Elsaszer Ferencz. Drvostudori érte-
kezés. A í^örvélykór esmértetése, okai |
és megóvása. [N'otio causae et pro- 1
phylaxis morbi scrophulosi. Disser- 1
tatio inaug. med.| Buda, 1839. !

Eltér József. Dissertatio inauguralis. '
De morbillis. Budae. WiH. i

Engel József. De morbillis. Disserta- 1
tio inaujr. med. Pestini. 183Ö. l

Entresz Ferencz. Mors qua phaeno- j

menőn meohanice, chemice, dynamice
et biotice consideratum. Dissertatio
inaug. med. Pestini, 1h21.

Entz í'erencz. Dissertatio inaug. med.
de febri hoctica. Vindobonae, 1831.

Enyedi (benedeki) Sámuel. Disser-
tatio med. Medicatio duorum aegro-
rum aneurismate et gangraena labo-
rantium. Ulti*aj, 1H51.

— Dis.sortatio inaufr. med. de ictero.
Traj. ad Khen. 1653.

Erber József. Dissertatio inaug. med.
de íingina catarrhali. S. 1. et a.

Ercsey (tóglási) Imre. Orvosi érte-
kezés az aranyérről. [De baemorr-
hoidis. Dissertatio inaug. med.] Buda.
18.39.

Erdélyi Ferencz. Dissertatio inaug.
med. variolis. Viennae, 1765.
- József. Dissertatio inauguralis med.
de cholera Indica et febre interrait-
tente pernieiosissima. Budae, 1833.

Esze Gábor. Dissertatio inaug. med-
practica de typho abdominali. Vindo-
bonae, 1H41.

Eysenmenger János Kristóf. Kui-
tzer Bericht wio man die anjetzo
regierende hitzige Hauptseuche ver-
hüten und sammt ihren zufállen kuii-
ren soUe. Frankfurt aM., 1621.

Fabern János. Von den ungarischen
Krankheiten. Ingolstadt. S. a.

Facetius Illés. Dissertatio medica a
febre Hungarica. Lipsia?, 1668.

Farkas István. Dissertatio inaug. de
statu et resuscitatione semimotuorum.
Trajecti ad Rh. 1762.

Fazakas Sámuel. Summás értekezés
a pestisről, aniuik tulajdonságairól,
eredetéről, magános és köz ellenzői-
ről, egybe.szedve sok régibb és ujabb
pestis orvo.sok tudósításaikból és kor-
mányszékek rendeléseiből. Kolozsvár,
1824.

Federer János Jakab. Brevis et
compendio.«a febris Ingaricae curan-
dae, cognoscendae, et ab aliis febri-
bus dlscemendae methodus. Friburgi.
1624.

— De secunda febre Ungarica. Fri-
burgi, 1624.

Fehér "Vince. .\ tüdóvész hosonszenvi
gyógyitiisa. Czegléd. 1892.

Fejér György. Az álombeli látások
és eleveérzések (.Ahndungeni fejtege-
tése. Vont, 1H17.

Fejérvári István. Dissertatio inaug.
med. de scorbuto. Lugd. Batav, 1684.

Fejes Mihály. A kholera mint jár-

FELDMAXN FRANKEL

83

vánv Indiában s most Európában. H.
n. 1831.

Peldmann János Ede. Dissertatio
inauíT. med.-practlca sistens brevera
niorbonim cordis synopsim. Vindo-
bonae, 1831.

Feleki Hugó. A cystitis kórisméje
ós orvoslá.<a. Budapest, 1892.

Pellner Antal. Dissertatio inaug.
medico-praetica de fluxu haemorrhoi-
dali. Vindobonae, 183(J.

Felsmann Kristóf Theophil. Dis-
sertatio de dyssenteria castrensi seu
Pannoniea. Eríordiae, 1732.

Pelvinczy Sándor. Pestisről való
rövid l)eszélgetés. Debreczen, 1679.

Perber János Jakab. Ist es vor-
theilhafter die silberhaltigen Erze und
Schmelzhüttenprodulcte anzuquilí;en,
als sie zu schmelzen "? sammt Hofíin-
gers Beantwortung der Frage : Ob
und wie weit das Anquicken der
Erze der Gesundheit der Arbeiter
schadlich sei '? Leipzig, 1787.

Perentzy (vizkeleti) Miksa. Speci-
jiien inaug. med. sistens phthisim
pituitosam. Budae, 1836.

Piczek Perencz Máté. Dissertatio
inaug. mediea sistens observata in
clinico medico pro medicis reg-scient.
nnivorsitate Hung. semestri altero
anni 1826. coUecta. Pestini, 1828.

Pinály Zsigmond. Studien über Wech-
seltteber-Recidiven. Budapest, 1864.

Piscber Adolf. Az idült Bright-kór.
Kórodai tanulmány. Budapest, 1880.

— Eg>' uj orrcsap az orrüreg kimosá-
sára, s egy uj pös-csap a hólyag
kiöblítésére. Budapest, 1880.

— Antal Frigyes. Die Kunst, eine
von der Geburt aus schwáchliche
Köi-perbeschafifenheit zu verbessem
und hiedurch die Anlage zu forter-
benden Krankheiten zu tilgen. Zur
Belehrung für Gebildete aus allén
Standén. Pest, 1833.

— Das Altér, dessen Gebrechen und
Krankheiten. Oder gründliche Dar-
.<tellung derjenigen Krankheiten, wel-
che Mánner und Frauen im Altér zu
befallen pflegen, nebst dem dagegen
einzust'hlagenden Heilverfahren zur
Belehrung für Gebildete aus allén
Stiinden. Pest, 1834.

— Dániel. De remedio rusticano
variolas per balneum primo aquae
dulcis post verő seri lactis fellciter
curandi, in comitatu Arvensi superio-
ris cum optimo suecessu commentatio.

Accedunt relatio de variolis durante
grassatione pestilentiae verae in Hun-
gária annis 1740, 41, 42 ; item obser-
vationes de usu lactis dulcis intemo
in variolis. Erfordiae, s. a.

— Jakab. A neurasthenia. (Az ideg-
renyheség) Budapest, 1892.

— József. Dissertatio inaiiir. med. de
tremore. Budae, 1782.

Fitz József. De erjsipelate spuiúo.
Dissertatio inaug. Pestini, 1836.

Fleischer Gúbor. Dissertatio inaug.
med. de isehiade nervosa cotunni. Pes-
tini, 1834.

—József János. Dissertatio inaug. med.
de arthritide podagrica. Pestini, 1817.

Flesch Ajnadé. Dissertatio inaug. de
arthi'itide. Budae, 1843.

Flór Ferencz. A tetszhalottak feU
élesztésökról szóló tanítás. Pest, 1835.

— Hivatalos tudósítás a hagymázjár-
vánjTól, mely szab. kir. Pest város
polgái'i kórházában 1846— 47-ik évben
uralkodott. Pest, 1848.

Fodor (lugosi) András. Leírása azon
jíirvány cholera nyavalyának, a mely
Hunvadvármegvében 1831. jnlius 27.
ütött ki. Pest, 1832.

Fogarasi Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de scorbuto. Franequerae, 1703.

Fogel Ferencz. Felelet Hanák Mihály
Eger érseki város főorvosának kér-
désére : miért a hideg vízzel (C urri e
szerint) orvosolt vörheny többnyire
halálos? Pest, 1835.

Forty Károly. Dissertatio inaug. med.
de dolore faciale Fothergillii. Budae,
1833.

Föggler János. Dissertatio inaiig, de
phthisi. Wittebergae, 1661.

Förster R. Az általános betegségek-
nek és az egyes szervek bajainak
viszonya a látószerv változásaihoz és
betegségeihez. Ford. Imre József.
Budapest, 1878.

Fraenkel Albert. A tüdőbetegségek
diagnostikája és általános tünettana
előadásokban. Orvosok és orvostan-
hallgatók számára. Ford. Szent-
györgyi Jordán Ferencz.
Budapest, 1898.

Francisci Pál. Disputatio mediea de
vertigine. Aregntorati, 1668.

— Disputatio inaug. de paralysi ex
colica. Altdorfli 1678.

Francz Alajos. Dissertatio inaug.

med. de catalepsi. Budae, 1839.
Frankéi E. Dissertatio inaug. med.

de ictero. Pestini, 1836.

6*

FREISINGER- GRAILICH

Freisinger Ignácz. Dissert. insug.

1110(1. (lo plfMiritido liiliosa.Bu{lae,1783.
Fridelius M. János. Disputatio inaug.

iihmI. (le aiitrina. Nittoborgae, líifiH.
Friesel József János. Dissortatio

inaug. ined. apoplexia. Vindobonae,

1769.
Frommhold Károly. A féloldali ide-

jLM\< fűfájiis (Mlííralne). Pest, 1868.

— Dle Miffraine und ihre Heilung durch
Electricitat. Pest, 1868.

Fronius András. Dis^ert. inauf:^. med.
do fobriuiii iiialitrnanim iiidole et cura-
tiítiio. Halao .Mai.nl., 1740.

Fruschics Demeter. DLssertatio inaug.
1110(1. do ictero. Viennae, 1815.

Fuker Mihály. Dlsquisitiones nonuUae
circa hypoohondriam. Postini, 1833.

Füzy Rudolf Vilmos, (iastrobrosis.
Dis-^ortatio Inauír. Budae, 1845.

Gaal Gusztáv. Taschcnencyclopadio
derpraktisfhon Medizin, enthaltend dio
Syniptomo, Diagnose u. Thorapic aller
innoron Krankhoiton, sowio die An-
wondungweige imd Dosen aller Medi-
camente in alphabetischer Ordnung
nehst einer groísen Anzahl berühmter
Heilfornien. Mit besonderer Berück-
sichtigung der Wiener Schule für
Aerzte u. Studirende zusammengo-
stolit. Wion, 1861.

Gaál János. Dissertatio inaug. de
anoury.<iiiato. IVstini, 1847.

Gajzágó Lukács Marczel. Disser-
tatio inaug. med. de nephritide. Pes-
tini, 1824.

Gebhardt Xavér Ferencz. A külö-
n().« orvosi nyavalya ('•s gyógyítíis
tudomány alapvonaljai. (A különös
orvosi pathologia és therápia). Két
kötet. Po.'^t, lh28— 38.

Gelcicli Ferencz, üissertatio inaug.
med. Tractatiis de podagra. Viennae,
1837.

Gemmingen Eberhard báró. Eríln-
dung oiner loichten und sieheren
Heiiart der Wechsolfleber, allen das
Königroich Ungarn bewohnenden Xa-
tionen als ein in diesem Clinia eben
so nöthig als nütziiches üeschenk
darírobracht von Ihrem PYeund und
Vorohrer. Post, 1805.

Gensel János Ádám. Dissertatio med.
aegrum ischuria laborantem oxhibens.
.Jenae. 16«}».

— História pestis Hungaricae et Vion-
nensi.'í anni 1711. (Misoellanea natu-
rae curio.soruin). S. 1. ot a.

Georgi András Gáspár. De fobre

[ Hungwriea. Disqnisitio inang. med.

Erfurti, 16K7.
Gerber Lipót. Dissertatio inaug. med.-

therapoutlca de typho contagioso. Pes-
I tini, 1831.

j Gernya József László. l)i.<.<ertatio
I iiiauir. niod. do hydropo in gonore ot
I in .spocio. 1)0 anaí^area. Vionnao, 182<».
Gerschics István. Spocinion inaug.
I (lo catalop.'íi. Kudae, 1834.
I Geyer Sámuel. Dissertatio inaug. med.
I (lo tussi convul.'^iva. Kudae, 1837.
Gillenius Arnold. Do Kebre Hunga-

riea. (.\dami Bibliotheka loimieaja

emliti mint XVI. vagy XVII. század-
! boli nyomtatványt).
i Girald (máskép Gothard) Mihály.
j Dissertatio inaug. mod. do .<ingulari
j sensibilitate, hypochondriacorum oju.<-
! quo causis. Halao, 1749.
\ Glatzinger János Mihály. Dissor-
j íati(» inaug. med. do febre catarrhali.

Jonao, 1738.
i Gogolák Imre. Dissertatio inaug. med.

(lo ictoro poriodico. Budae. 1778.
] Goldschmid Ignácz. Diii-eoi-tatio
I inaug. inod.-praclica do colica in
j gonoro oju.s(}uo praeoipuis speciebus.
j Vindobonao. 1822.
Gopcevich György. Specimen his-
I toriao Fobris Hungaricae. Dissertatio
! inaug. Ticini Rogii, 1840.
Gömöri Dávid. l)i.s.«ortatio inaug. med.

(lo poripnounionia. Jenao. 1733.

— A postifiu)! való orvosi tanáeslá.-j. a
melyben miképpen kiki okos értel-
mének és az orvosi tudomány funda-
mentomának útmutatása szerint, ma-
gának, mind az egészséges testnek
megoltalmazásában, mind pedig az
döglelotos nyavalyában önnön maga
orvosa lehet. (íyör, 1739.

Graben János András. (íar kurtz
Jodooh nothwondigo Krinnor und .An-
weisung wio iiian sioh bei der jotzi-
genhin-und widorhoíftig gi'así^ii'ondon
SeuchederrngarischenHaupt-Kranck-
heit verhalten. dieselbe wol orkonnon
und aufl' hogobenden Fali mit (íoettl.
Verleihungin der Zeit curiren moege . . .
S. 1. 1663.

— Vom Fleokflobor. Von der ungiu'i-
schen Krankhoit. Von Blattom u.
Mnsom. (íio.<son, 1665.

Graefe János Mihály. Dissertatio
inaug. mod do hopatitide. .lenae. 1737.

Grailich Ágoston. Dissertatio inaug.
med de morbo sorophuloso. Vindo-
bonae, 1832.

GRANDJEAN — HA.\LMER

85

I

Grandjean János Ker. Dissertatío
inauí?. raed. de variolis. TNTnaviae,
1776.

Grant Vilmos. A fekete epés mér-
tékletnek és az alatt elrejtezett szám-
talan és tündéres betegségeknek ne-
vezetesen pedig köszvénjTiek és láb-
köszvénynek, ugy az ótvaniak az uj
tapasztalásokból, különösen pedig . . .
képzeményiböl vett leirása, elkerü-
lése és meggyógyítása ; részszerint
angliából magj^arra fordította, rész-
szerint pedig kidolgozta B e n k ö Sá-
m u p 1. Pest, 1791.

Gratz Miliály. Dissertatío inaug. med.-
prat'tiea de apoplexia. Vindobonae,
1834.

Gregorius Jakab. Theses de tabe
seu phthisi. Basileae, 1586.

Groder Antal. Angina membranacea.
Dissertatío inaug. med. Budae, 1837.

Gross FerenczXav. Dissertatío inaug.
med.-practíea de tussi convulsiva. Vin-
dobonae, 1830.

Grósz Lipót. Az 1872 — 73. évben ural-
gott oholera-járvány keletkezése, ter-
jedése és lefolyása, valamint ez alka-
lommal tett tapasztalatok. Budapest,
1874.

Grundéi György. Disputatio med. de
Syncope. Jenae, 1682.

Grünfeld Dávid. Dissertatío inaug.
med. Phlebitis. Budae, 1845.

— Jakab. Dissertatío inaug. med. de
hydrothorace. Pestini, 1834.

Grünhut Jakab. De morbo serophu-
loso. Specimen inaug. Pestini, 1830.

— J. Károly és Pólya József. Summa
observationum quas de oholera orien-
tali anni 1831. in lib. regíaeque civi-
tatis Pest coUectas sistunt. Cum ico-
nibus morbi ac relationíbus numericis
tabellaribus. Pestini, 1831.

Gunesch. János. Meditatio víri arthri-
tido vaira de Varén Belgice diéta
laborantis. Trajeeti ad Rhen., 1658.

Gyöngyösy (petényi) Pál. Chorea
castroiiini sub tessera Gedonis mili-
tari. Francofiu-ti, 1730.

Győry Ferencz. Dissertatío inaug.
med. de erysipelate. Viennae, 1818.

Gyuricsics Sándor. Dissertatío inaug.
med. de tussi convulsiva. Pestini, 1847.

Hackell András, Dissertatío inaug.
inod. de haomoptj'si. Viennae, 1829.

Haen Antal. Oktatás miképpen lehes-
sen a hólyagos fejér himlőket leg-
könnyebben és szerencsésebben meg-
gyógyítani. Melyet a n. Magjar Hazák-

nak hasznokért magyar nyelvvel meg-
ajándékozott S z e í i Károly. Bécs,
1775.

Hager Mihály. Die Anzeigen zu
Amputationen, filxartikulationen, Re-
sekl ionén und Trepanationen, die Ner-
venkrankheiten u. die Auswüchse am
menschlichen Körper, beschrieben und
durch Beispiele erláutert, nebst einer
Uebersicht der Entzündungen im AU-
gemeinen. Wien, 1848.

Hahn Tivadar. A choJera és annak
gyógjitása hideg vízzel. R a u s s e elvei
szerint és saját tapasztalata után íi'va.
II. kiadás. Németből V e 1 i s Si-
mon. Kolozsvái", 1867.

Haidenreich János Lajos. De ast-
ralgo ex scapo epístola informatoria.
Pestini, 1786.

— História astheniae scorbuticae in
multís gremialibus locis inclj'tí co-
mitatus Aradiensis anno 1803 graviter
saevíentís, jussu ejusdem i. comít.
conscripta et consesta. Temesvaríni.
1803.

Haiszler György. Orvosi munkája.
I. darab. A főbb hideglelésekről, a
pestisről és a hideglelős kiütésekről.
Veszprém, 1801. II. darab. A hosszas
nyavalyákról, ü. o. 1802. III. darab.
A gj-ermekkor és nőnem nyavalyái-
ról. U. 0. 1837.

— Rövid oktatás a choleráról. Vesz-
prém, 1831.

— Kurzer Unterricht über die Cholera.
Aus dem Ungarischen ins Deutsche
übersetz, und durch Grossmuth des
hochwürdigsten Herm J o h. v. N i-
k 1 e s z Probst von Felső-Örs im Druck
erschíenen. Veszprim, 1831.

— Károly. Dissertatío inaug. med. de
ictero. Viennae, 1833.

Hajós Lajos. Az idegesség férfiaknál
és nőknél. Budapest, 1899.

Halász (dabasi) Géjza. A kholera
járvány Pesten az 1872. évben. Pest,
1873.

Hamary Dániel. A szívbetegségek
különös kór- és sívógytana. Komárom.
1865.

Hambacber János. Dissertatío me-
dica de pingvedine. Wittebergae, 1710.

Hanuner Antal. Geschichte der Pest.
die von 1738 bis 1740 im Temesvarer
Banate herrschte. Ein aus glaubwür-
digen Quellén geschöpfter Beitrag zur
Geschichte dieses Landes. Mit einer
Planskizze und topogr.-hist. Beigabe.
Temesvár, 1839.

86

HAMRÁK — HONIGBERGER

Hamrák József. Dissertatio inaug.
iiied. (1p (Ivsonteria ejusque speoíebus.
Ppstini, 1820.

Haraszty Mihály. Dissertatio inaufr.
iiiod. (1(> a|)0|)l(>xia. Pesthini, 1819.

Harmath Márton. Typhus contagio-
.<us exanthf'inaticus observatus in
clinico inodico pro medicis regiae
scient. universitatis Hungáriáé. Speci-
men inaug. nied. Kudae, 1839.

Hasenfeld Hermán. Dipiitiieritis.
Specimen inaug. med. Pestini, 1837.

Hauser József. Systema observatio-
num circa epidémiám in bonis came-
ralibus Batsiensibu.s anno 1831 cap-
tanim. Dis.>íertatio inaug med. Pestini,

Havas Ignácz. Dissertatio inaug. med.
de prosopalgia nervosa. Pe.stini, 1828.

Hazucha Mihály, láermo de variolis
humanis et utilitate vaccinae occa-
sione inchoatae insitionis generális
habitiis. Magno-Varadini, 1815.

Hedwig János. De emesi in febribus
acuti.-;. IJpsiae, 1759.

Hegyi János K. Dissertatio inaüg.
sistens morborimi epidemicorum et
contagiosorum quonmdam diagnosin
et prophyiaxin politico-medicam. Pes-
tini, 1830.

Heim Károly Ede. Dissertatio de
morbis simulati.s. I'estini, 1836.

Heinisch Antal. Dissertatio inaug.
med. de asthmate a<!Uto periodico
millari. IVstini, 1834.

Held Máté. Dissertatio inaug. med.
(le artiiritide. Stettin, 1645.

Heller Jakab. Di.ssertatio inaug. med.
de colica saturnina. Pest, 1830.

Henisch György, .\etiologia, semoje-
tica, et tberapeutica morborum acu-
torum et diutumoi-um Aretaei Cappa-
docis, (íraece et Ijatine edita etc.
.\ugustae Vindeliconim, 1603.

Herczl Fülöp. Orvostudori értekezés
a hay-ymázrói. Pest, 1847.

Herczog Zsigmond. Orvostudori érte-
kezés az aranyercs életrendről. Buda,
1847.

Hermann Adolf. Klinische Keitráge
ziir Krkenntniss und Behandlung
.-fhwcrer Krankheitsfiille. Wien, 1868.
János. Di.>i.sertatio inaug. med.
si.>ii'iis artem apparenter mortuos
ie.«iii.-<itandi. Pestini, 1830.

Herz Lipót. Dissertatio inaug. mod.
(le cnrditide. Pe.stini, 1835.

Herzl Péter. Dissertatio inaug. med. de
<'nínrrho epide.'riec. Yindobonae, 1841.

Hirseh József. ( ixi cholera mit be-
sonderer Berütksichtigung des Cho-
iera-typhoids. Beol)a('htungen aus der
jüngstenEpidemie Siebenbiirgens vom
Jahre 1873. inaug. Dissertation. Berlin,
1875.

Hirtling Mihály. Dissertatio de
aniíina membranacea. Budae. 1832.

Hoflfelder József. Dissertatio inaug.
jned. sistens therapiam felirium inter-
mittentium. Yindobonae, 1828.

Hoffinger János György. Dissertatio
inaug. med.-practica de volatica seu
eiysipelate erratico. Viennae. 1780.

— Send.schreiben über den Einfluss der
Anquiokung der gold- und silberhalti-
gen Erze auf die tíesundheit der
Arbeiter. (Lásd : Ferber János Jakab.)
Schemnitz, 1790.

— Vermisehte medizinisehe Schriften.
1. Bánd mit des Verfass. Bild. u. 3
Kupfer Tafeln. Wien, 1791.

— Tartalma: 1. Selmecz város orvosi
helyirata. 2. A seimeczi bányászok
közt előforduló g>akori betegség le-
írása. 3. A selmeezi bánya számára
felállítandó kórház tem-ajza.

Hoffmann Károly. (I.) Dissertatio
inaug. med. sistens rationem medendi
in clinico medico pro chinirgis regiae
scient. univ. Hungaricae anno scho-
lastico 1827—28. Budae, 1828.

— Dissertatio inaug. med. sistens obser-
vata dinici pro chirurgis anno scho-
lastico 1832-33 in. r. scient. univer-
sitate Hungarica collecta, subito im-
primis respectu catarrhi epidemici
(Influencae) anno eodem in űrbe et
clinico dominantis. Pestini, 1834.

— (II.) Dissertatio inaug.med.de hae-
morrhoidali. Budae. 1838.

Hoffstaedter G. Márton. Di.-<sertatio
inau!/. med. de tussi convulsiva. Pes-
tini. 1831.

Hofsteter János Ádám. Dissertatio
inaug. de anorrhexia seu fame abolita.
Jenae, 1687

Hollaender Leo. Dissertatio inauií.
med. (le bronchitide. Pestini, 1832.

HoUing Edmund. De fomite Luis
Huníraricae. Iny(»lstadti, 1592.

Honigberger János Márton, (hó-
iéra, its cause and infallible cure and
on opidemics in generál. Calcutta.
18.57-58.

— Második czíme : Quassin-lnoculation
destroys the Cholera-Flies in the
Bloodvessels.

— Heilung der indischen Brechnifti

HORNER — JESZENSZKY

87

durch Eininipfung des Quassins. Aus:
dem Engl. übersetzt. Wien, 1859.

— La cholera. Traitement et tíuérison.
Notices aceompasmées de flguresexpli-
eatives. Paris, 1859.

— Die Cholera, derén Ursache, unfehl-
bare Heilung und die Epidemien lm
Allgemeinen. 3 Brochuren. Eine Ueber-
setzung aus dem Engiischen mit einem
Zusatze von neueren Eifahrungen.
^Vien, 1865.

Homer István. Dissertatio inaug.
med. de scarlatina. Pesthini, 1832.

— A szórványos és görcsös eholerának
egjszení és biztos orvosIása.Pest,1848.

Horstius G-ergely. Bericht von der
Hitzigen Kranekheit, sonsten aueh die
Ungarische ílebersucht, fleckenfleber
oder Haupt-Schwachheit genand. Vor
30 Jahren in Ulm von dem Axithore,
nunmehr aber allhier in Fi'anckfurt
an den Tag gégében von J o h. Dá-
nielé H 0 r s t i o. Franckfurt, 1663.

Horváth. Sámuel. Rövid oktatás,
miképpen kellessen magunkut a pestis
ellen védelmezni és a pestisben levő
betegeket orvosolni. Győr, 1806.

Horwitz Nathan. Dissertatio inaug.
med. de phthisi hepatiea. Pestini, 1832.

Höffer Henrik Adolf. Dissertatio
inaug. de pleuritide. Argentorati, 1654.

Hó'gyes Endre. A veszettség g>ó,g>'í-
tásáról. Kísérleti és statisztikai tanul-
mány, tekintettel különösen a Pasteui'-
íéle prophvlacticus g^'ógyltásra. Buda-
pest, 1888.

— Die experimentelle Basis der anti-
rabischen Schutzimpfungen Pasteur's.
Stuttgart, 1889.

— Lyssa. (Spec. Pathologie u. Therapie,
herausgeg. von H. Xothnagel). Wien,
1897.

Honig Ignácz. Orvostudori értekezés.
Rövid vázlata a kövérségnek. (Dis-
sertatio inau!?. med. de ob;>sitate.]
Pest, 1835.

Hrebenda János. Dissertatio inaug.
med. de febri flava Amerieana. Budae,
1819.

— József. Dissertatio inaug. med. de
morbo haemoiThoidario. Pestini, 1829.

Mihály. Dissertatio inaug. de

arthritide. Budae, 1842.
Hudelist Ignácz János. Nap. De

cephalalgia. S. ]., 1772.
Hűmmel Antal J. Dissertatio. Morbi

.<iiiiulati et dissimulati. Budae, 1843.
Huszár Mózes. Dissertatio inaug. med.

<!•' folira satiirnina. Budae, 1824.

Hutta János. Dissertatio inaug med.
de paralysi. Pest, 1831.

Irnsinger Simon. Bericht, wie auch
ausführliche Beschreibung, warzu
nemlichen dieses Pflaster erstlich
nutzlich seye. Zum andem, wie es
recht applicirt und gebraucht werden
soU. Von neueni inventirt und com-

ponirt durch Burger u. Han-

delsmann in Nürnberg. Naeh dessen
Absterben aber einig und alléin bey
seinem Testaments-Executom Johann
Georg Gruber, welehem ers vor seinem
tödtlichen Hintritt anverti'auet, mit
nebenstehendem Wappen allé Schach-
teln bezeichnet. In der neuen Gassen,
am Spital-Kirchhofl" zu ílnden. S. 1.
Zum vierzehendenmal aufgelegt und
gedruckt im Jahi" 1672. (Kenőcs többek
közt, 1. pont alatt, a magjar betegség
ellen.)

íváncsevics Miklós. Dissert. inaug.
med.-pract. de haematuria. Vindo-
bonae, 1838.

Jacob Christfried. A klinikai vizs-
gálati módszerek atlasza a belg>-óg>-á-
szati diagnostika és a különös kér-
és gj'ógytan alapvonalaival. Fordí-
totta Ritoók Zsigmond. Buda-
pest, 1898.

Jacobi János Ernő. De lue Panno-
nica vulgo diéta die Haupt- oder
ungarische Kiankheit. Erfurti, 1687.

— Rudolf Keresztély. Disput. inaug.
proponens casum de febre castrensi
oder polnischen und ungai'ischen
Krankheit. Erfordiae. 1716.

Jacobovics Miksa Móricz. Morbus
csömör, critice illusti'atus. Specimen
inaug. Pestini, 1837.

Jácz Alajos. Dissertatio inaug. med.
de cholera orientali. Budae, 1831.

Jakubovits Ferencz. A roncsoló
toroklob és óvmódja népszerűen fej-
tegetve. N.-Károly, 1878.

Jankovich Antal. Dissert. inaug.
med.-practica sistens . . . memorabilia
clinica in nosocomio civili Pesthiensi
anno 1826. collecta. Budae, 1826.

— Die epidemische Cholera in den Jahren
1817—1832. ihr Wesen, Ursache und
rationelle Behandlung. Ofen, (1832.)

Janson Nep. János. Hydrophobia.

Dissertatio inaug. med. Pestini, 1848.
Jendrássik Ernó'. .\ szervi szivl)ajok

orvoslása. Budapoíít, 1891.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.

De morbi Gallici investigatione. Disp.

VII. Wittebersrae, 1597.

88

JOFFE — KNOGLER

— Do pesté Asertio. Wittebergae, 1597.

!)<> cavpiida pesté. Prajrae. 16U*>.

Joffe Antal. JJissertatio inau}?. med.
de sanffuine in statii sano et morboso.
Pestini, 184H.

Jordán Tamás. Pestis phaenoniena,
seu de iis (juac circa fel)rem pesti-
lenteni apparent. exercitatio. Accedit
Bezoar lapidis descriptio, et ejusdeni
auctoris ad Ij a u r. J o u b e r t i para-
doxon VII. decadis 11. responsio.
Franoofurti, 157H, 161H. (A l^arado-
xonra való Yála.<z megjelent Joubert
niunkájának II. kötetében is. Frank-
furt, 1599. Szinnyei.)

— Bnino-gallicus, seu luis novae in
Moraviae exortae descriptio. Franco-
fni'ti, 1577. 1588. (a szerző arczkópé-
vel). j

Június Florilegus. A részegségnek |
gyűlölséges állapotja. .■\ngolbol fordí- :
totta Diószegi B o n i s M á t y á s. |
Loydoii, 1649. !

Kain Dávid. Orvostudori értekezés a i
hagymázról. (Dissertatio. inaug. med. i
de t>'pho.j Pest. 1845.

Kapu Lajos. Dissertatio med. de
cholora. Postini, 1832.

Karczag-Ujszállási Márton. Disser-
tatio iiiauir. (le haoiiioptvsi. Lugduni
Bat., 167 1.

— Consideratio mediea inaug. fluxus
hepatic'i. Ludduni Bat., 1672.

Karpf Antal. Dissertatio inaug. med.
de enteritide occulta. Viennae, 1830.

— Descriptio morbonim anno 1831.
Jaurini epidemicorum cuni adversariis
pathologico-therapeuticis. Vindobonae,
1833.

Kastenliolcz Honorius Vilmos. Dis-
.sertatio inaug. mod. .si.stons conse-
ctaria quaedam theoretico-practit-a ex
historiis quatuor febrium tertianarura
intermittentium deprompta. Altoríli,
1745.

Kátai Gábor. Orvosi tapasztalatok az
lM73-ik év nyarán hazánkban dühön-
gött cholera-járvány idejéről. Nézetek
és javaslatok. Debreczen, 1874.

Katona József. Jelentés. A tUdóvész

nulszerlegi gyógyításáról. Pest, 1848.

Mihály. Í)issertntio inaug. med.-

practica de arthritide. Viennae, 1832.

— .Abhandlung überdie(irippe( Influenza)
in Wien in deni Jahre 1833. Wien, 1833.

— Beitrag zur Erkenntniss der Brust-
krankheiten mittelst des Stetho.^eops
und de.s PIes.«>imeters und mehrerer
physikalischen Kennzeiehen. Naeh den

ne.uesten Quellén bearbeitet. Wien,

1H37.
Kaufmann Károly. l)i.<sertatio inaug.

mod. (le carditido. Pestini, 1830.
Kelemen Miksa. A sziv helyzetA'áltoz-

tatásáról. Budapest. 1879.
- über die Lageveründerung des Her-

zenn. Budape.st. 1M79.
Kempner József. Orvosi értekezés

a fövény és köszvényról. Pest, 184H.
Kende Mór. A tabes aetiologiája.

Budapest. 1.S9H.
Kercselics Mátyás. .Assertiones inau-

gmales med-practioae de phthisi.

Viennae. 17H().
Keresztszeghy Gyula. Belklinikái

diagnostika, különös tekintettel a viz.';-

gálati módszereki'o. Budapest, 1895.
Kéry (Bittner) Imre. Dis.-íort. inaug.

med. de cholelitbis humanis. Budae.

1825.

— A Bánság poslázairói. {\ magyar
orvosok és természetvizsgálók pécsi
nagygyűlése által koszorazott érteke-
zés.) Pe.>ít, 1847.

Kestenband Bernát. Dissert. inaug.
de arthritide. Pestini, 1836.

Kótly Károly. .\z idegrendszer némely
rendes és beteges működéséről. Buda-
pest, 1881.

— Kórodai tanulmányok az arczideg
bántalmairól. Budapest, 1886.

— A mellhártjalobokról, különös tekin-
tettel az aetiologiára és therapiára.
Budapest. 1891.

Khien Nándor. Dissertatio inaug.

med. sistens svnkopen. Wittebergae,

1667.
Király István. Dissertatio inaug. med.

de simplicissimo doloris podagrici

remedio. Halae Magd., 1697.
Bliriny Kornél. Biztos sajátlagos

gvógyszer a keleti cholera ellen. Pest.

1855.

— Ein sicheres speciflsches Heilmlttel
gegen die orientalische Cholera. Pest.
1855.

Klein Ignácz Mór. Dissert. inaug.
med. (le cvananche membranacea.
Budae. 1839."

— Lázár. Dissertatio inaug. med. de
haeuKtptysi. Pestini. 1835.

Klobusitzky Pál. I >er moralische Arzt
fiir die Chídera. Pest. 1831.

Kmetby György. Hysteria. Specimen
inaug. Huííae. IH.32.

Knie Márton József. Dissert. inaug.
med. de f(>l)re putrida. Budae, 1781.

Slnogler Márton. Dissertatio inaug.

KNOTH — KOVACH

89

med. de hydrocephalo. Halae Magd.,

1725.
Knoth C. L. A. Dissertatio de paedo-

pnoumototano. Viennae, 1838.
Koch. Albin. Az idegek erősítése,

||br mint a szellem erösbitése és az ember
IF sok bajainak orvoslása. Egy tanács-
adó idegbetegeknek és mindazoknak,
kik szellemileg frissek és testileg egész-
ségesek akarnak maradni. Németből
ford. Bárány Z s i g a. Naumburg,
1882.

— Imre. Dissertatio inaugnralis med.
sistens observata in clinico medico
pro medicis reg. scient. univers. Hnn-
garicae. Mense Martio anni 1834
coUeeta. Pestini, 1835.

— Genius morbonim epidemicus in cli-
nico pro medicis regiae scientiarum
universitatis Hungaricae anno scho-
lastieo 1835 — 36. observatus et his-
toi'lis morbonim ibidem tractatorum
illustratns. Pestini, 1835.

Zochlatsch. István Antal. Disser-
tatio inaiig, med. de metallicolainim
nonnullis morbis. Accedit epistola
gratulatoria, qiia Stephanum Ant.
kochlatsch, cum Halam gradus doct.
capessendi causa peteret, comitari,
et qiiaedam de usu et abusii niti-i
praeferre voluit Andr. Herrmann
med. doctor Neosoliensis Hungar.
Halae Magd., 1721.

Zoclinieister Sámuel. Dissert med.
do apoplexia. Wittebergae, 1668.

Kocsis István. Dissertatio inaug. med.
sistens observata in clinico medico
pro medicis regiae scient. univ. Hun-
ííaricae a 24-a Április usque ultimam
iNlaji 1838. coUeeta. Budae, 1837.

Kolbány Pál. Versuche und Beobach-
tungen über die Wirksamkeit der
tliierischen Gelatina znr Heilung inter-
mittirender Fieber. Der allgemeinen
Beherzigung übergeben von . . . Press-
burg, 1805.

— Beobachtungen über den Nutzen
des lauen und kalten Waschens im
Scharlachíieber. Pressburg, 1808.

— Kernére Nachrichten von der glück-
lichen Anwendung des kalten und
warmen Wassers im Scharlachíieber.
Pressl)ur^', 1808.

— Bemerkuníren über den anstecken-
den Typhus der im Jahre 1809-1810
in Pressburg herrsclite ; über die Wir-
kungen des kalten und warmen Was-
sers, als eines Heilmittels im Kieber
und anderen Krankheiten, nach seiner

Innem u. aussem Anwendung ; und
über de'i innerlichen Gebraueh des
kalten Wassers als Getrank im F'ieber
durch praktische Falle erlautert, und
naher ins Licht gesetzt, nach Geset-
zen der rationellen Heilkunde. Press-
burg, 1811.

Kolosvári Sámuel (II). Dissertatio
inaug. med. de angina membranacea.
Viennae, 1821.

Kontúr Béla. A koleráról. Budapest,
1893.

Kopff Arpold Fülöp. Dissertatio de
febre castrensi quam vulgo cephalal-
giam epidémiám vocant. Rinthelii,
1691.

Korányi Frigyes. Az ázsiai hány-
székelésről (Cholera Asíatica). Buda-
pest, 1873.

— A fertőzeti betegségek meggátlásáról.
Budapest, 1886.

— Kórodai adatok a vegyes fertőzeti
betegségek ismeretéhez. (Akadémiai
székfoglaló.) Budapest, 1888.

— Die Zoonosen. Wien, 1896. (Oro-
szul is).

— Sándor. Az ideggyógyászat alap-
vonalai. Orvostanhallgatók és gya-
korló orvosok számára. Budapest, 1895.

Koronapay József. Orvosi értekezés
az álhalálról. Buda, 1836.

Kosa (nemesnépi) Károly. Disser-
tatio inaug. med. de epidémia anno
1824—25. Pestini regnante. Pestini,
1826.

— (közép-ajtai) Mózses. A mérges
marások azok bajelözo gyógymódjá-
val, és a valódi halálnak a tetszhólt
állapottóli megkülönböztetése felnőtt
emberek és ujdonszülötteknél, jelesb
kútfőkből szerkesztve, magyar orvQ-
sok, falusi lelkészek, gazdák és gazda-
tisztek használatául. N.-Szeben, 1848.

Kossel H. A diphtheria gyógykezelése
Behring-féle gyógysavóval. A szerző
által jogosítva fordította B r a u e r
Á r m i n. Budapest, 1895.

Kovách Aladár. A kolera. 1. Mi a
kolera, mi okozza a kolerát és mi a
teendőnk vele szemben ? 2. Mikor va-
gyunk egészségesek és hogyan óvjuk
meg egészségünket? 3. Mit együnk
és igyunk? 4. Mit ne együnk és ne
igyunk ? 5. Hogyan pusztítsuk el a
fertőző anyagot ? 6. .Mit kell fertöz-
teleníteni ? 7. Hogyan fei-tóztelenítünk
ág>at, lakást, ruhákat stb. ? 8. Mit
csináljunk a kolerás beteggel ? 9. Mit
csináljunk a kolerában meghaltakkal V

90

KOVÁCS — KUCZYNSKI

10. Táblázatos szabályzat. Mire ügyel-
jünk a lakásban, hogy a fertőzést
elkerüljük ? Budapost. 1892.
•— l)ip Cholera. Budapest. 1892.

— Imre. Az asztracháni pestis. Nép-
szerű tíijékoztatds a pestis lényege,
terjedése, megelőzése és orvoslásáról,
e járvány rövid történetével, 2 rajz-
zal. Budapest, 1879.

Kovács (tatai) György. Disput. me-
(lica inaug. de podairra. Lugduni Bat.,
1670.

— József L. Dissertatio inaug. med.
de arthritide. Vindobonae, 1838.

— Sebestyén Endre. Orvostiidori ér-
tekezés a heliegésröl. Pest, 1841.

Kováts György. Hercules vére cog-
nitus, cei-tus exul, idest epilepsiae
vera dignotio et eiusdein certa cura-
tio. Lugd. Batav., 1670.

— Mihály. Értekezés a hinilö kiirtás-
ról. Szerzé a lelkitanitók számokra.
Pest, 1822.

Kozarics György. Orvostudori érte-
kezés a veszettségről. [Dissertatio
inaug. med. hydrophobia.] Pest, 1823.

Köiesóri (keres-eeri) Sámuel. Dis-
sertatio (le seorlmto Meditorraneo.
Cibinii, 1707.

— Pestis Daciae anni 17(J9. scnitinium
et cura. Cibinii, 1709.

— Tanáts adása. Melyet az 1719. esz-
tendőben Kolozsváratt meg-újúlt, és
az erdélyi fejedelemségben széllyel
uralkodó pestisnek alkalmatosságával,
a közönséges jóhoz kész indulattal
viseltetvén, deákul közönségessé tött.
Azután pedig magyarul-is kinyomta-
tott. Kolozsvár, 1719.

— Monita anti-loimica oceasione pestis
an. 1719. Claudiopoli recnidescentis,
et passim per Transylvaniam gras-
santis. Claudiopoli, 1719.

— Proteus febrilis novissima Virmond-
tlana aftliirens. Cibinii, 1722.

Zölsch Márton. Disput. med. de pleu-
litido. \Vittonl)('rgae, s. a.

Kőszegliy Mihály. Orvostudori érte-
kezi's a köszvényról. [Dissertatio
inaug. med. de arthritide.] Pest, 1833.

Kövesi Géza. A gyomorpathologia
néhány napikénléséről. Hudapest, 1899.

Kövesy Ferencz. orvostudori érte-
kezés a szlvgyuladásról. [Dissertatio
inaug med. de cardltide.] Buda, 1836.

Kraeger János Mihály. Dissertatio
inaufí. iiied.-therap. de epilepsia in
universltate Pestiensl disquisitioni
submissa. Budae, 1843.

Zrafft-Ebing Rudolf báró. Kgész-
séges és beteg idegek. Fordította
Osváth Albert. Budapest. 1885.

Krakovitzer Ferdinánd. De pervi-
gi!i(» specimen inaug. Budae, 1832.

Kramer Alajos József. Dissertatio
inauir. mi'd. de ciiiphvsemate. Budae,
1784.

— János György. Dissertatio epis-
tolica de scorbuto militari apud Hun-
garos militi Cacsareo maximé peri-
culoso et quotannis sporadico. Norim-
bergae, 1737.

— Medicina castrensis: das ist bewáhrte
Arznei, wider die im Keld und (íuar-
nison unter Soldaten gi-assircnde
Krankheiten. Diesem ist angehiingt

I. Consilium medicum de dysenteria.

II. De morbo castrensi epidemico anni
1734. et 173.5. — Auf das Neue von
dem .^utbore übersehen, und mit ci-
nem Consilio de climate Ungaria? und
daiúnnen zu conservirender Gesund-
heit vermehrt. Wien, 1739.

Idein : Wien u, Nürnberg, 17.ő.').

Krammer Károly. Dissertatio inaug.
med. (le chloiosi. Pestini, 1832.

Krasser Frigyes. Dissertatio inaug.
de coxaigia. Vindobonae, 1844.

Kresz Géza. .\ cbolera és az ellene
való védekezés. Biidajx'st, 1892.

Kreysel János Zsigmond. Disserta-
tio inaug. med. de morbo Hungarico
sive febre casti'ensi. Jenae, 1741.

Kriegler Mór. Aa elveszett idegerőnek
visszapótlása. Vénymintákkai. Orvo-
sok s betegek számára. N.-Kanizsa,
1876.

— Ijázbetegségek, azoknak veszélyei .s
a gjógymódja különös tekintettel a
vízgyógyászati-a. Németből közérthető
nyelven átdolgozta. Szeged. 1878.

Kriek Rudolf. Descriptio typhi con-
tagiosi, (jui a mense octnÍ)ri anni
1H3Ő. usque mensem junium anni
1836. in Pestanos saeviit incolas.
Dissertatio inaug. Pe.stini, 1836.

Krisoh Károly Henrik. De necessa-
rio usu v<>sicatorium in febre ea.s-
trensi. Halae Maüd., 1761.

Kroyher Ignácz. Behandlunj.'^ (!•'.>
Scharlachrtebers, welche den Kolge-
krankheit<>n dieses .Ausschlages sicher
verbeugt, oder die bereits eingetrete-
nen heilt, und die Dauer der Krank-
heit um die HUlfte abkUrzt. Li'ipzig,
18;í4.

Kuczynski Salamon. Dís.sert. inaug.
jued. (!<• (lyspha;ria. Huda:>, 1887.

KULTSÁR — LENHOSSÉK

91

Eultsár Demeter. Dissertatio inaiig.

med. de pesto orieiitali. Pestini, 1839.

Kundmann János Kristóf. Rariora
naturae et artis, item in re medica ;
oder Seltenheiten der Natúr xmd
Kunst des Kundmannisehen Natura-
lien-Cabinets. Breslanu. Leipzig, 1737.
(Magyarországra orvosi vonatkozású
része [pag. 1085 — 1312] : História
von der erschreckliehen Menschen
Pestilenz, wie sie vom Anfang dieses
Saeculi bis auf das Jahr 1715 von
Orient aus durch die Polnische, Unga-
rische etc. Reichen von Jahren zu
Jahren, von Ort zu Ort aufls heflf-
tigste gcAuithet).

Kunewalder Zsigmond. Dissertatio
inaug. med.-practica sistens observata
in clinico-medico pro medicis regiae
.scient. univ. Hungaricae mense Janu-
ario 1841 eollecta. Pestini, 1842.

Kunze C. F. A gyakorlati orvostan
kézikönyve. Kunze liasontartalmu
munkája nyomán és a magyar orszá-
gos egyetem irányának tekintetbe
vételével kidolgozta Szabadföldi
Mihály. Pest, 1865.

^ Gyakorlati orvostan. Különös tekin-
tettel a kórboncztam-a és szövettanra.

I. kötet. Fordította Rákosi Béla.

II. kötet. Ford. Schulhof Jakab.
Budapest, 1880.

Kuthy Dezső. Tapasztalatok a mell-
hártyalobokról. Budapest, 1895.

— Tüdővészes szanatóriumokról Buda-
pest, 1897.

— Ueber Lungenheilanstalten. Wien u.
Leipzig, 1898.

— Lajos. Dissertatio inaug. med. de
febre interraittente. Pestini, 1834.

Leitner Hermann. Dissertatio inaug.
med. de masturbatione. Pestini, 1844.

Lampe F. A. Gileádbeli balsamom a
döghalál ellen, melyet a felsőbb 1713.
esztendőben a Pestisnek alkalmatos-
ságával közönséges használatra ford.
Hunyadi Sz. F. Debreczen, 1741.

— Gileádbeli balsamom. A Döghalál
ellen. Mellyet német nyelven írt
volt . . . Mostan pedig nemzete rom-
lásának okait s az Isten igaz utait
tudakozni kivánó kegyes Lelkeknek
hasznái'a született nyelvén ki-botsá-
tott F. Bányai István. Hozzá
adattak a Dög' halálnak idejére alkal-
maztatott két Buzgó Könyörgések,
mellyeket írt Tiszt. T. S z a t h m á r i

. .M i li ály uram. Kranekerában, 1741.
Landbeck János György. Disserta-

tio inaug. med. de morbo Hungarico

sive Castrensi. Swobaco Franus, 1677.
Láng Gusztáv. Dissertatio inaug. med.

de scirrho venti-iculi. Vindobonae,

1830.
Lange Márton. Rudimenta doctrinae

de pesté. Viennae, 1784.

— Rudimenta doctrinae de pesté, quibus
additae sünt observationes pestis
Transsylvanicae 1786. Editio altéra,
priori auctior et emendatior. Oft'en-
bach, 1791.

Langen Keresztély. De morbo Hun-
garico castrense. Lipsiae, 1649.

Larisch Tamás. Dissertatio inaug.
med. pract. de phthisi pulmonali.
Vindobonae, 1784.

La Rose Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de tenesmo. Budae, 1779.

Lasky János Gyula. Dissertatio
inaug. med. de delirio cum tremore.
Pestini, 1837.

Laufenauer Károly. Az idegességről.
Budapest, 1886.

— Előadások az idegélet világából.
Budapest, 1899.

Laurent Ph.. Az anaemiák beható ke-
zelése. Paris, 1898.

Lazánszky Tamás. Orvostudori érte-
kezés a veszettségről. [Dissertatio
inaiig, politico-med. sistens curam
prophvlaeticam hydrophobiae.] Pest,
1836. ^

Lehmann Tófor János. Kórboncztani
értekezés a gyomor és bélfekélyeki'ől.
[Dissertatio inaug. anatomico-patho-
logica sistens ulcera tractus intesti-
nalis.] Pest, 1845.

Leich.ner D. Eocardus. Kurtzer und
heilsamer Unterricht, wie der jetziger
Zeit hiesiger Ürten einreissenden
Seuche insgemein die Haupt- oder
Ungarische Ki-ankheit genant, nechst
Göttlicher Vorleihung durch bequeme
u. leichte in gantz geringem Preiss
erkáutliche Mittel vor u. abzukom-
men . . . Erfurt, 1665.

Lengyel Lóránt. A köszvény kór- és
gyógvtanának jelen állásáról. Buda-

I pest,' 1899.
Lenhossók Mihály Ignácz. Obser-

í vanda circa febrim scarlatinam. Budae,

i 1826.

j — Animadversiones circa curandam
choleram orientalem et alios epido-
micos morbos in regno Hungáriáé

\ nunc vigintes, secundum captas hac-

1 tónus observationes exaratae. Budae,
1831.

92

UEBEZEIT — MÁDAI

— Conisiderazioni suUa maniera di
curaro il cholora niorbus orientale e
le varié malattle epldemiche. Padova,
1831.

— Rövid észrevételek a keletindíai
choleráról. Pest, 1831.

— Kurze Andeutunfíen über die Brech-
ruhr (Cholera morbus). Pest, 1831.

— Bemerkunf?en über die Behandlung
der orientál iüchen Brechnihr (Cholera
orientális) u. einijrer anderer gefj:en-
wartig im Königsreiche Ungam her-
."íchenden epidemischen Krankheiten,
nach den bisher fíesammeltenBeobach-
tungen entworfen . . . Innsbruck, s. a.

— Osservazione intomo al modo di
curare la cholera oriantale etc. Tra-
duzione dal latino. Innsbruck, 1831.

— Die Wuthkrankheit. nach bisherigen
Beobachtungen und neueren Erfah-
ningen patholofrisch und therapeutisch
darfrestellt. Pest und Leipzig. 1837.

Liebezeit György Zsigmond. Uis-
.<('rtatio inauir. niod. do tumoré oede-
niato.>ío podajrrico. Halae Magd.. 1713.

Liefmann Frigyes. Dissertatioinaug.
med. de febri epheniera. Jenae, 169H.

Lipszky Pál. Dissertatio inaug. med.
de febre asode. Erlangae, 1764.

— Uissertatio inauír. de phthisi. Tyr-
naviae, 177H.

Loebisch Vilmos. Cber die neueren
Behandlunir.-iweisen der F'ettleibigkeit.
Wien, 18ÍÍ3.

Loew András. Dissertatio inaug. de
niorbo Hungarieo. Jenae, 1682.

— História epideinica Hungáriáé (et
quideni Posonicnsis an. 1688. Sopro-
niensis verő annorum 1697 — 1709.)
in qua pláne singularia cum de aliis
tum de morbis acutis inprimis verő
de febre petechiali, morbillis, variolis
etc. recensentur, coininunicata nunc
a lllio Car. Frid. Loew regiae
legationis Svevicae medico ordinario.
S. 1. et a.

— (Loevius) Károly .Frigyes.
Kurtzo, doch griindliche l'ntersuchung
vom Anfang, Fortgang und Ende des
durch írantz Európa Anno 1729. im Mo-
nath November und Üecember grassi-
renden contagieusen Catarrh-Fiebers,
vomehnilich aber wie solches in Wien
einjíerissen, was sich darbey vor ver-
schiedene Umstiinde zugetragen, wo-
her es gerühret, und wie dieses sicher
und vollkommen curiret worden. Wien,
173().

— De morbo petechiali, qul an. 1683.

epidoniice Posoníi grassatus est. S 1 .
1730.

— De morbo complicatissimo pauci.<-
simis medicamentis sublato. Bononiae.
1730.

— Epi.^tolaad Pium Nicolaum de Garelli
protomedicum. Bibi. caes. praefectuni.
de morbo complicatissimo pauci.«;.«:imis
medicamentis sublato. S. 1.. 1730.

Lomnitzer Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de asthmate acuto periodico
millari. Pestini. 1820.

Lonovics Miklós. Dissertatio inaug.
med. de dysenteria. Budae, 1835.

Lóstainer Antal. Az onánbiln gyakor-
lá.sának szomorú következései, meg
azon mód, mely által attól megsza-
badulni lehet. I'est, 1837.

Lőrinczi Ferencz. Orvosi tanácsok,
mellbetegek szánmra. Budapest, 1878.

— Kormányrendeletek és gyógykezelési
módozatok a roncsoló toroklob (Diph-
theritis) iránt. Budapest. 1890.

Lőrinczy József. Orvostudori érte-
kezés a vörhenjTöl. (Dissertatio inaug.
med. de scarlatina.] Pest, 1847.

— Rudolf. Orvostudori értekezés a
tüdólobról. [Dissertatio inaug. med.
de pneumonia.j Pest, 1845.

Lövy Márk. Delírium tremens pota-
torum. Di.ssertatio inaug. med. Pestini,
1842.

Löwy Adolf. Dissertatio inaug. pract.
med. diphtheritide. Budae, 1835.
M. A toroklobról. Baja, 1887.

Lumnitzer Károly. Dissertatio inaug.
med. (le anirina membranacea. Budae.
1839.

Lutheritz Károly Frigyes. A házi-
orvos az idegek nyavalyáinak és a fó
szenvedéseinél. Egy vezérló oktatás . .
Eg>- toldalékkal, a vér-mértékletek ró!
(Temperamenta) és a kedély (üemüthi
s lelki nyavalyákra való hajlandó-
ságról . . . után mag>arul kiadta és
a maga észrevételeivel s tapasztala-
taival megbóvltette S z a b ó «I ó z s e f,
Szabolcs vármegj'e rendes főorvosa.
Kassa, 1831.

— Péter. Dissertatio inaug. meg. de
noxa et utilitate ebrietatis. Franco-
furti ois Viadnun. 1740.

Mackenzie. (íyorshizlalásban tett leg-
újabb tapasztalások. Kassa. 18.36.

Mádai Dá\rid Sámuel. Szükséges
oktatás, miképen kiki e mostani be-
hatott döghalálban és elragadó beteg-
ségekbon isten keg>elme által magát
őrizheti és orvosolhatja, némely hihető

MADAY — MAÜTHNER

93

relatiókkal egyetemben, mely jeles
hathatóssági voltának légyen e trak-
tácskában dicsért orvosságoknak. Prus-
siában sat. Hallá városában, 1739.
(Ezen mű R i c h t e r C. S. a pestis-
ről íi't német művének fordítása.
Szín nyel.)
~ Abhandlung von den sogennanten
kalten oder Wechselíiebem. Halle,
1747.

— Kurzer Unten'icht das dreitágige
Fieber nach Anweisimg der heraus-
gegebenen Abhandlung von kalten
Kiebern, sieher und balde zu curiren.
(Halló), 1748.

Máday György. Dissertatio Inaug.

med.-practica de haemoptysi. Vin-

dobonae, 1823.
Maehlr Jeremiás. Dissertatio inaug.

niod de praesorvandis literatonim

morbi.s. Halao, 1733.
Magda fcliani) Károly. Dissertatio

inaug. med. de hepatitide. Vin-

dobonae, 1826.
Magyar Victor György. Physiologia

ct [)athologia ventriculi. Dissertatio

med. Cassoviao, 1837.
Malatides (kis-babóti) Dániel. Az

önszeplözés és faraszály, az érzékeny

szülék, lelkes nevelök és a bizonyos

veszélynek vaktában rohanó ifjúság

intelmére. Pest, 1847.

— Aranyér, vagyis az altest bántalmai,
azok megismertetése és okszerű gyó-
gyítása. Pest. 1862.

Maleter (Milleter) János. Disser-
tatio inaug. med. de morbo Tsömör
Hungaris endemio. Lugduni Batav.,
1717^

Máltás Károly. Dissertatio inaug.
mod. sistens ondoearditidem. Pestini,
1846.

Mandl Lajos, Mémoires concernant
la pathologia et la thérapeutique des
organes de la respiration. I. partié :
Anatomie pathologique et la phthisie
tuberculeuse. 1. livi-aison. Paris, 1855.
(Töijb része nem jelent meg.)

Mangold Salamon. Podagra. Speci-
men inaug. med. Kudae, 1839.

Mannaberg Gyula, Die Maiari a-
Krankhoiton. Wien, 1899.

Manovill Miksa. Dissertatio inaug.
med. de haomorrhoidis. Pestini, 1847.

Manovitz Lipót Imre. Dissertatio
inaiij^-. med. sistens enterilidem. Pes-
tini, 1820.

Mányik János. Scorbutus. Disserta-
tio med.-practiea. Budae, 1838.

Margó Tivadar. Morbi lethales in
elinieo raedico Pestien.si. Annis seho-
lasticis 1838. et 1839. Pestini, 1840.

Margonyai (Fleisolier) Gábor. Dis-
sertatio inaug. med. de ischiade ner-
vosa eotrmni. Pestini, 1834.

Marikovszky (nagy- torony ai) Már-
ton. Ephemerides SjTmienses, seu
observationes physieo-medicae in con-
stitutionem anniversarium 1. comi-
tatus Syrmiensis, vieinarumque par-
tium etc. ab ineunte vére an. 1763.
methodo Hippocratieo-Sydenhamiana
praetica, huicque superstructa theore-
tica demonstrativa concinnatae. Part.
duae. Vindobonae, 1767.

Marinkovits Farkas. Dissert. inaug.
med. de epilepsia. Pestini, 1830.

Markstein J. Móritz. Orvostudori
értekezés a dermengésről. [De cata-
lepsi. Dissertatio inaug. pathologica.|
Pestini, 1844.

Marsovszky (marsovai) József. Di:-
sertatio inaug. med.-practiea de soor-
buto. Viennae, 1785.

Martini Dániel. Dissertatio inaug.
med. de Enterocele. Lipsiae, 1696.

— Dissertatio med. de calculo renum.
Jenae, 1702.

Maszák (Szegedy-) Elemér. A tuber-
culosis gyógyítása és a sanatoriu-
mok. Budapest, (1897.)

Másznyi József Miklós. Dissertatio
inaug. med.-practica. De apoplexia.
Budae, 1833.^

Mathias A. Über die Merkurialkrank-
heit, oder genaue Darstellung der
Geschichte und wesentliche Beschaf-
fenheit aller sich durch Quecksilber-
missbrauch im menschlichen Körper
erzeugenden Übelseinsformen, nebst
einigen Bemerkungen über die gegen-
wártige Behandlungsart der Lust-
seuche. Nach der 3. englisch Orig.-
Ausgabe übersetzt und mit prakti-
schen Anmerkungen versében von H.
Robbi. Pesth, 1822.

Matussek István. Dissertatio inaug.
med.-practica sistens dysenteriam.
Budae, 1842.

Mátyus György. Dissertatio inaiig,
med. de haemorrhoide. Viennae, 1815.

Maurer Nep. János. Dissert. inaug.
med. de hydrothorace. Pestini, 1819.

Mauthner Lajos Vilmos. Disserta-
tio inaug. nied.-chirurgica de peripneu-
monia notha Sydenhami. Viennae,
s. a.
- Bemerkungen über dastyphöse Fieber

94

MAXIMOVICS — NAGY

mit NasfMituaii'l iXuLn l!l;uiii;i-i' .
wficht's iiii \\ iiili'i' l>;.il -Sl; tiniri-
ilcin Mililar iii (ializicii i'iiidcnii.-cli
iroluMTscIit liat. r.ciliii. l>-.ít.

Maximovics Vazul, iiisscrt. inain.'.
iikmI. d«' sctdliiitii. BiidiK', ]«;{•').

Mayer Lajos. Disscrtatio inaug. inod.
(lo prosopaljria. Viiidol)onao, 1822.

Meissner Pál. Boitiiiíío zur Konntniss
der Cholora, und zwar Nnfhwois dor
Ursacho ilnrs l-jitstcln'iis. sdwio iiif
Vorlauf. nfiliiiL'iiiiL; ilirer Hcilung und
Mittel ircuiii iliii' Aiisbreitung aiif
dor IJasi> priinitivcr Natiirircsetzo.
\u- iliMi (íeobachtungen und l'j-fali-
luiiLit'ii ilcr im Jahre !«•')() aiisiic-
broiIuMicn vorheerenden Seuche get'ol-
gert. WiiMi. 1864.

Meszarovits Nesztor. Dissertatio
inaiiir. dt' apoploxia. Vi(i(d)onae, 1828.

Milesz József. Di-ssortatin inauu. iiumI.
do opilopsia. Franoqui'iai'. 177.">.

Milko Lipót. Dissortatio inaiig, inml.
do cioiip iaryngo(». I'ost. 184().

Milloradovics Péter. Dissi'itatio
inaiiL"-. niod. de saluina priinaruiii
viaiiini. IJudac ITT.s.

Milunovits Sándor. Di.^sortatio
iiiauir. jnt'd. do rachitide. Viennae,
1816.

Minas Ferencz Xav. Dissertatio
inauL'. niiMl. sistcn.-i sciagrapliiam ■
inori»i(nini cdidis. VitMinao. 1817.

Minderer Raymund. i>i' pt-stilmtia
liber unus votorum ct iicdtciicdrinii
observationibus constans, cuni appcn-
dipp fohriiini ppstilontium Huiigaii- ,

• •aiiiin ctc AiiL'. \'iiidol., 1619. i
Minnich Ede. i)i.-s<'itatio inaug. nied. I

Tussis convuisiva. líiidac. isl.").
Moller Károly Ottó. l'ositioncs de
Arnaldia. pcculiaii niorbi specie. Alt- i
dortii. iiiiU,

''nnsiliiiiii iihmIíímiih de cnranda pcstf
riiiii piai'.-<'r\ atii'iiilui.--. S. !.. ITiMt.
'17:{>. i> ITii.i-liaii i> kinyomatott.,
S/iiiii\('i.i

.Mullcr'.- I i|i~ci\ ;itiuiic.-, siind('i-liar<M'.
(Inrcli ilii' i'>-<'iitiani ilulcmi zn Ncu-
sohl in L'ngai n jc-ilirlifniM' Ciiren. i
Halae Magd . ITnti |

— Con.siIiiitn nn'iii.inn. uif inan sifh
vor dor l'f^t nmi an.-ti'ckcndi'u KraiiU-
hoiton und Sfiicln-n |iraf-<'i\ irm >i,\\.

• •ti'. Horausgi'LM'licn \>in .1. .1. T n i-
k (» ,-. i'rt's.^lmri:. \~'iU.

— Consiiinm nuMÍiium, azaz : ürvo.^i
oktata.^, mikipiK'ii k<'l!<>?sék o mos- 1
t«u)i po.<ti<(> ( > I L\ I mérges nya-j

\alyaknak ln'i-uliana.-nklian >\\>. )nagá-
nd 'jnndnt \ i-fliii l-'crditntta t'.> meg-
lidvitctti' 1' (' r I i (• i l» a 11 i (' 1. líuda,
17IU.

Montégre. lidicr dic i'lrki-nntni.^.-- und
HtdiundlUMg dt>r Hiünoriiioidpn. Na(di
(lem Französischen für praktische
Arzte und HamoiTlioidal-Patienten
deutPCíh bearbeitot und mit Aniner-
kunu-en vor.cobon vdh l'j-. ,1 \\ i 1 1-
111 a n n. i' Tlilr. Li'ipzJL; und JN'.^th,
l,s:j;i.
N'cuf .Ausgalx'. l> l ;

Morhardt György. I»i--i'iiati<i inauL;.
iiK d. sistens hydi'ocephaluiii iutfinum
acutuiii. Pe.^tini, 182y.

Morvay János (pli liaiic.-i. Hodno-
woriii \Vipi>-ku zlioLít'ni wrii panu-
gicég Murnég Upiawici aneb tak
reíeni^g nemoci : ski-ez .... vidaiii.
a ziilK'n'k'dio iirtdoáeni. W Tirnawe,
iN.;i. (Chiilcia cs más ragályos beteg-
M'Liid; ii'irá.<ai.

Mossóczy C. Frigyes. I>issfrt. inaii^j.
iii('ii.-pi-act. dt' (dilnrn.-i. XindiilHiiiiic.
is;{t;.

Möbius Pál. .Az idegesség és az ideg-
betegségek gyógyítása. A nagy közön-
ség számára átdolLTizta Haján M.
Budapest. ]k(»4.

Mraovich Sándor. l)is.->t'riatiu inauL-.
ini'd.-piai't. .<i.<t('iis (|uaedam de hydiar-
gyr(».<i. Vieniiai'. 1825.

Mudrányi János Jakab. Dissertatio
inaug. med. de raucitate. Budae. 1778.

Mutschenbaclier Béla. A irörvély-
kér viszonya a giimőkúrluiz. Buda-
pe.st. 1878. "

MüUer Jakab. Xatura (dudiTai' indi-
(■:ii'. lM<>(M'tatin iiiaiiL;-. iiii'il, i'i'-tiiii.

Myss Márton. Dissertatio inaug. med.
sistens vidiiam MO annonim ehiorosi
ialiorantein. denae. 17.')^;.

Nagy György. i)issertaiÍM iiiau^:. mrd.
de pesté, cum pracsidi- Siiii. l'auii
Hilseheri prolu-imii' i'\liiin'nte cxpli-
catinni'in ctTati incdici : l'nlsus bonus,
iiiina Imna, ct a('i.'(«r moritur. Jenae.
ITln.

- (pathi) Károly. <u\,,^i .it^ki-zo
azMii nyavalyákról, nndyek a .>eb(ii-
v(i-nk orvosi klinikumában az 1828 -
■J'>. <v |ofo|y;isa alatt g>'óg>ittattnk.
:i>i>s.i tátin \]]:\u[s. med. continens
o|i.v(.r\;ita ilinica in (dinico niedieo
piH cliii iiiL'is rc^r .<cicnt. nniversitatis
iiuUL' auim xiinl. 1828 29] Pest,
1830

NAGYPEJEÓ — PÁL

95

í— Károly. Morbi salutares. Specimen
inaug. med.-pract. Pestini, 1839.

— Miklós. Uissertatio inaug. med. de
febri uorvosa. Vindobonae, 1833.

— (borosnyai) Pál. Tentamen pract.
inaug. do dysenteria. Trajecti ad. Rh.,
1780.

— Sándor (I.) A gerinczagy bántalmai.
Orvos doctorrá avatási ünnepélyén
írta . . . Pest, 1847.

Nagyfejeő Mihály. A cholera mint
járvány Indiában s most Em'ópában.
Kassa," 1831.

Némethi István. Medicatio duorum
aegroiiim, palpitatione cordis, et febri
ephemera laborantium. Ultrajecti, 1652.

— Disputatio med. de dolore colico.
Fanequerae, 1653.

Neskula Ferencz. Dissertatio inaug.
med. do morbis potatoiiim. Pest, 1845.

Neuhauser Fr. Dissertatio inaug. de
debilitate spuria. Vindobonae, 1830.

Neuhold János Jakab. Dissertatio
inaug. med. de lienis genuino usu.
Lipsiae, 1722.

Neustadter Mihály. Die Pest ün
Burzenlaude 1786. Nebst einigen vor-
angesehielíten allgemeinen Bemer-
kungen. Hermannstadt, 1793.

Niciphor János. Dissertatio inaug.
med. sistens gastralgiam. Yiennae,
1739.

Niemeyer Félix. A részletes kór- és
gj'ógytudomány tankönyve. Különös
tekintettel az élettanra és kórboncz-
tam'a. Két részben. A VI. javított és
bővített kiadás után. I. rész. Fordí-
totta L e n d v a y Benő II. rész.
Fordította Kátai Gábor. Buda,
1865.

— Kórodai előadásai a tüdösoi-vadásról.
Közli dr. Ott, a tübingeni orvosi koró-
dának segédorvosa. Magyarra fordítá
Gabriely Kálmán tanár. Buda,
1869.

— A tüdőbetegségek gyógjitása. Buda-
pest, 1894.

Nieszner István. Dissertatio inaug.

med. de pneumonorrhagia. Pestini,

1837.
Nóvák Imre. Dissertatio inaug. med.

de dysenteria. Budae, 1829.

— József. Dissertatio inaug. med. de
febre intermittente exanthematica.
Budae, 1783.

— Dissertatio inaug.- med. sistens quae-
dam do convalescentia. Pestini, 1832.

Nowinsky Sever. Dissertatio inaug.
mod. de prognosi. Pestini, 1839.

Oberndorffer János. Kurzer Bericht
von der Natúr und Ursachen der
Ungerisehen Krankheit, wie dieselbige
recht erkennet und curirt werden
uiöge. Frankfm-t am Main, 1606.

Oberster József. Dissertatio inaug.
med.-practica de febri intermittente.
Vindobonae, 1840.

Oehl Károly. Dissertatio inaug. med.
de dysenteria epidemica. Vindobonae,
1832.

Oláh Gyula. Tanulmány a keleti
hányszékelés kór- és gyógytanára
vonatkozólag. Jászberény, 1868.

— A kolera és a kolera elleni védeke-
zés. A nagy közönség és a nép hasz-
nálatára. Budapest, 1892.

— (újfalvi) Sándor. Az alhasi hagy-
máz. Orvostudori értekezés. Buda,1841.

Opra József. De paludibus et morbis
ab exhalationibus earum provocatis.
Pestini, 1834.

Oroszi Mihály. Observationes phys.-
med. inaug. cirea genuinas febris
malignae tam epidemice grassantis
sic quae pestilentialis, quam spora-
dice serpentis Himgaricae ita dictae
caussas, solidamque ejus therapiam,
nec non errores circa eani comissos.
Basileae, 1771.

Ostoich Jeromos. Dissertatio inaug.
med. de duabus constitutionibus epi-
demicis Dalmaticis (annor. 1766 — 67).
, Vindobonae, 1778.

Ováry (csedreki) Pál. Értekezés a
léles-italokról, kór-oktani és orvos-
rendészeti tekintetben. [Dissertatio
inaug. sistens potus spirituosos re-
spestii aetiologico et pol. — medico.J
Pest, 1841.

Pajer Ferencz Xav. Dissert. inaug.
med. de morbis epidemicis. Viennae,
1773.

Pál Jakab, üeber multiple Neuritis.
Monographie. Wien, 1891.

— Bleiláhmung. Wien, 1893.

— Colitis und Pericolitis stercoralis.
Klinische Skizzo dieser Erkrankung
auf Grund eigener Beobachtung. Wien,
1893.

— Enterostenosc. Wien, 1894.

— Polyneuritis. Monographische Bear-
beitung des Gegenstandes, gestüzt
auf eigone Untersuchungen. Bd. I— U.
Wien, 1896.

— Über amyotrophische paretische For-
men der combinirton Erkrankungen
von Nervcnbahn^n (sog. prim. comb.
Systemerkrankung). Wien, 1898.

96

PALKOVITS — PLETNICS

Palkovits András. Dissertatio inaug.

mod. (le calculis pulmonum. Budae,

1778.
Palumbini Mátyás. Dissert. inaug.

iiicd. do phthi.^i. fJcnao, 1679.
Pap Dániel. A sáifrakórról. (Orvos-

tudori órtekpzós). (Dissertatio inaug,

mod. ictero.j Buda, 1842.

— Ferencz. Dissertatio inaug. mod.
de paludibus et morbis ab oxhalatio-
nibus oarum provocatis. Postini, 1834.

— I^ácz. A cholora i's spocillciumai.
Népioson Irta .... Pest, 1855.

— Villanykór. (Cholera). Biztos segítő
módok a cbolora ollón. Pápa, 1866.

Parschitius István. Dissertatio mod.
(le iiiorbo Hungarico. F"rancof. ad
Viadrum, 1693.

Parschitzius Miklós. Disput. inaug.
mod. do oolica. (iryphiswaldiao, 1656.

Pataky (sárospataki) Dániel. A cho-
lora Koio.-ívárt. Kolozsvár, 1832.

Pataki Sámuel. A mostan uralkodó
skarlát forró hideglelés és torokfá-
jásra nézve szükséges jegj'zések a
falusiak számokra. Kolozsvár, 1801.

Patay János István. Dissertatio
inaug. mod. do phthisi pulmonali.
Vionnao, 1822.

Patkovich Boldizsár. Tln si's inaiiir.
med.-pract. do haiMnoiThagiis. Vienna >,
1779.

Patzek Károly. Cholora nyavalyáról
a leginkább tudnivaló. Pesten, 1831.

Pauer Ágost Ignácz. Dissertatio de
morbis simulatis. Postini, 1827.

— Kristóf Vilmos. Dissertatio inaug.
mod. de ossora. Postini, 1782.

Pauschner Sebestyén. Libellus de
remediis adversus luem pestiferam.
Cibinii, 1550.

Pávay Vájna Gábor. A tüdóvész-
ről ós annak ragály-anyagáról : a
Koch-félo »bacillu8 tuberculo8Í8«-ról.
Pozsony, 1884.

— Az idegességről. Pozsony, 1891.

— A ttidövész gj'óg>'ító módjának mai
állásáról. Önálló tapasztalatok nyo-
mán. Pozsony, 1891.

A tuberkulózis gyóg>itiisáról Koch
rendszere szerint. Berlini tapasztala-
tai alapján. Pozsony, 1891.

— A diftoriáról ós a Behring-félo vér-
savó gjógyitómódról. (Népszerű elő-
adás.) Pozsony, 1«95.

Pázmány Zoltán. A hypnotismus.

(íyór. 1H92.
Pazurik József. Dissert. inaug. med.

de scarlatina. I'estlnl, 1827.

Peck János Kristóf. Dissert. inaug.
mod. do phronitido Pannóniáé idiopa-
thioa. Halac Maírdob., 1739.
Póczely Ignácz. A tüdővószról s ennek
kikorülhotóso vógott utasítás a heveny
ós idült tüdöhuriitok gyökeres gyógyí-
tására, líudapost. 1884.
Peer Nep. János. Dissertatio inaug.

mod. do rachitido. Postini, 1833.
Pekáry Nep. János. Dissert. inaug.
i mod. do oholora. Postini, 1816.
j Pessel Ábrahám. Dissertatio inaug.
I med. do natura phthisis pulmonalis
I tuberculosao. Budao, 1835.
! Péterfl (kibédi) Pál. Dissert. inaug.
I mod. do diaboto. Vindobona?, 1824.
Petó'cz Mihály. Cber die Sohádlioh-
i keit dos Kaftotrinkons. Wien, 1817.
I — Neue Mothodo die Wechsoltleber
! ohne China-Rinde sieher und loicht
j zu hollón. Prossburg, 1819.
Petraeus Henrik. Assertiono> ^t
I quaestionesde genuina FebrisHungaii-
i cao natura et cura. Marpurgii. 1618.
; Petri G. Keresztély. De febri militari
j sou morbn Hiinirarieo. Krflurti. 1665.
1 Petrushevecz Ignácz Domin. Dis-
sertatio inaug. mod. do haomoirhoi-
dilius. Vindobonae, 1836.
Petz Lajos. A gyóri kolera jái'vány.

Budapest, 1887.
Pfendner Imre. .Amulotuni, sou sacrae
ot antiquao precos contra pestem,
olim per R. P. K. I*. eolloetae ot
auctae. Nunc demum : dum grassonte
in loois vioinis pe.st:^, oadem luos in
civitate Tyrnaviensi timerotur, sum-
ptibus devoti oujusdam eivis reim-
pressao. Tyrnaviae, 1739.
Pillich János Ferdinánd. Disser-
tatio inauií. mod. do morbis viroruin.
Halao Magd., 1748.
Pinel Ph. Von den Blutflüssen im
Allgemeinen, dem Blutbreehen und
Blut.^^peien. Aus dom l-Yanzösisohen
und mit Zusatzon vorsohen von J. K.
R o n a r d und V. J. W i 1 1 m a n n.
Pest u. Loipzig. 1821.
Pinkus Lipót. Dissertatio inaug. med.
do asphyxia ojusquo módis resusci-
tandi. H\uhu\ 1842.
Pipán Ferencz. Dissertatio inaug.
mod.-pract. do fobribus malignis. In-
gol.stadii. 1788.
Pirkler Antal. Dissertatio inaug. med.

do piKnnnonorrhagia. Postini, 18.33.
Pletnics Imre. Dissertatio inaug. med.
de onania viti<> latissime disseminato.
Pcstlni, 1821

PLÓSZ — RANSCHBURG

97

Plósz Lajos. Beavató orvoöi értekezés
az elmerevedésröl (catalepsis). Pest,
1832.

— A choleráról. Pest, 1867. i
Polgári Mihály. Dissertatio inaug.

jiied. (lo rabié canina et hydrophobia.
Trajet'ti ad. Rheii., 1768.
PoUák Hermann. Dissertatio inaug.
med. sisteiis varias auctonim metho-
dos taeniam solium et latam e cor- i
poré huraano vivő expellendi. Pestini, !
1832. I

— László. A járványos agygerinczagy- '
buroklobról. — Meningitis cerebro-
.spinalis epidejuica. Nagyvárad, 1880.

Pollio Ltikáos. Bericht von der jetzi-
gen geferliehen Ungerischen Haubt-
kranckheit, wie nian sich für den-
selben bewahren und sie curiren soU.
Liiegnitz, 1596.

— Von den gefehi'Iiehen Heuptkranck-
heit, so in Ungern gewoenlich, die
Kriegssleute vnd ander mehr anstos- ,
sen thut kuitzer vnd Nuetzlieher
bericht : Wie sich ein jeder, so
sich desselben Orts bégében will,
oder dieselbe zu Hause bringet, oder
sonsten damit vberfallen wird, Curi-
ren und vei-wahren soll, Samht bey-
gesetzten zeichen, wobey man sie j
erkennen konne. AUen Rittermessigen !
vnd Reissenden Personen, zu son- '
derm Nutz vnd fronimen. Gestellet
durch Lueam Pollionem, der Artzney
Doctoreni.F'ranckfiu'd an der Oder,1599.

Pólya József. Beobachtungen über die
asiatische Cholera, angestellt und ge-
sammelt in Spitálem der Stadt Pesth
in Ungam, vom 23. Juli bis zum 20.
Septbr. 1831. Mit Abbildungen der
Krankheit und die nummerischen
Verháltnisse darstellenden Tabellen.
Meissen, 1832.

Polyák Lajos. Ueber den Weith den
Fluorhydrogensáure-Inhalationen bei
Lungenschwindsucht.Wiesbaden, 1889. i
A tiidövész orvoslása. Budapest, 1892.

Pósa Gábor. Dissertatio inaug. med.
de apoplexia. Viennae, 1815.

Posewitz Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de scorbuto. Vindobonae, 1826.

Pracher Lajos. Dissertatio inaug.
med. sistens colicam raetallicam ac
vegetabilem in specie verő saturni-
nam. Budai', 1835.

PraunspergerElek. Dissertatio inaug. j
med. de empyemate. Vindobonae, 1819. 1

Preiss Jakab. De cura medici cirea
reconvalescentes. Budae, 1843. :

Preisz Hugó. Adatok a veleszületett
szívbajok tanához. 17 eset kapcsán.
Budapest, 1890.

Prelog Vilmos. Dissertatio inaug.
med. de helminthiasi. Budae, 1842.

Preradow István. Dissertatio inaug.
med. de stnima. Pestini, 1825.

Preysz Kornél. Idegbetegségek bal-
neotherapeutikus kezelése különös
tekintettel a hvdrotherapiái'a. Buda-
pest, 1893.

Propper János. Dissertatio inaug.
med. de ischiade in genere. Vindo-
bonae, 1829.

Pserhofer Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de morbo cereali. Vindobonae,
1831.

Pucz Antal. Értekezés a ragadó nya-
valyáki'ól, azoktól való őrizkedésröl.
Pest, 1816.

Purjesz Zsigmond. A belgyógyászat
tankönyve orvosnövendékek és gya-
korló orvosok számára. Budapest, 1885.

— III. átnézett és javított kiadás. 1894.

— ifj. A különös kór és gyóg>^tan kézi-
könyve. Orvostanhallgatók és gya-
korló orvosok iííénveihez mérve. Buda-
pest, 1874.

Quapil Ker. János. Dissertatio inaug.
med. de dysenteria. Budae, 1839.

Sácz Ignácz. Casus octodecim feli-
citer curatoi-um febrium asthenicarum,
a debüitate systematis organici peden-
tium coUecti et editi. Pesthini, 1806.

— Sámuel. Orvosi oktatás, melyben
a leggyakrabb és legközönségesebb
beísö nyavalyáknak jelei és orvossá-
gai röviden leiratnak. (Névtelenül
jelent meg.) Buda, 1776.

— II. kiad., melyet az autor magáénak
esmért, szaporított és megjobbított.
Az orvosságoknak magyai* és deák
lajstromával. Pozsony és Kassa, 1778.

— A skarlátos hidegnek leíi'ása és orvos-
lása. Pest. 1 784. (Benkö Sámuel
müve magyarra fordítva.)

— A borbély i tanításoknak első darabja.
Az anatómiáról, phisiolog. patholog.
m. medicáról, chirurgiáról és bába-
sági'ól. Második darab. A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi poli-
cziáról. Pest. 1794.

Radojéic Milosin. Dissertatio inaug.
med. de tvpho abdominali. Pestini,
1847.

Banscliburg Pál. A fejfájási-ól. A fej-
fájás ok- és gyógytana, tekintettel a
gyakorló orvosok szükségleteire. Buda-
pest, 1897.

líyőry : Bi>)liogríij)hiii niedica HuTigaiia*^

98

RAPPAPORT — R08BNTHAL

RappaportMarcus. i)iss(>i-tatio ínaug.

iiicd. (le scorbuto. IVstini, 1833.
Rausch János. Díssortatio inaug;. mcd.

sistciis .scorbutuni. Budae, 1824.
Rayger Károly. Dissartatio med. de

im'dia. Arfíontor.. 1664.

— Disscrtatio med. de salivao natura
et vitiis. Ai-freutor . 1667.

Raymann János Ádám. (II.) De
<tri^-iiio dyscntmaruin oautoque in his
passi huugariei usu. Halao Magdeb.,
175C).

Regéczy Miklós. Orvosi elmélkedés
a hirtelen nie^'-hiilésröl. Orvostudori
értt'kezós. [Dissertatio inaug. med. de
reírigerio.J Buda, 1837.

Regnaud A. A légutak betegségeinek
t'sz.'ízerü kezelése. Páiis, 1898.

Reich Pál. .\ gyomor-betegek éti-endje.
. . . után L ó r i n c z i F" e r e n c z.
Budapest, 1H76.

Reichard J. De diabeto luellito. (Spe-
cimen inaug.). I'estini, 1834.

Reich.art Ignácz. Dissertatio inaug.
med. (le erysipelate. S. 1., 1769.

Reisinger Ignácz. Dissertatio inaug.
med. sistens conspectum febris nervo-
sae. Budae, 1829.

— Das Wechselfleber, und dessen Hei-
lung Mittelst Haus- u. Volksmittel.
Pest. 1833.

Répászky Endre. Cholera, epemirigy
vagy nyalni irigy és avval összekötött,
s azt megelőző s után követő bajok,
úgymint elfojtott havi tisztulás,
aranyér, megrögzött köszvény, ren-
detlen váltóláz és szélütés közelebbrőli
megismertetése és orvos távollétében
azok orvoslása. Pest, 1855.

Retteg D. Abhandlung von der Hunds-
wuth. Pesth, 1814.

— Ferencz Lőrincz. De tjT)ho
nosocomiali contagioso príma seculi
huj US annonim decade in inclytis
articulariter unitis Hungáriáé comi-
tatibus Pest. Pilis et Solt iterata vice
grassato. eum adjunctis quibusdam
reflexionibus de statu nervoso, seu
neurosi disseruit . . . Pestini, 1812.

— Az szines halál, vagyis az szörnyű
elevenen való temettetés elkerülésére
példák által oktató könyvecske, melyet
közhaszon végett gyűjtött s irt . . .
Buda, 1809.

Az ál-halottak, vagyis : az elevenen

eltemettetésének borzasztó példái . . .

után újra szerkeszté 8 z (e k r ó-

nyesy) K. Pest, 1835.

Riohter F. Tanácsadó mindazokra

nézve, a kik az aranyérben kisebb
vagy nagyobb mértékben szenvednek.
Itt előadatnak azon védrcndszabások
is, miként óhajtja magát kiki a közön-
ségesen elterjedt nyavalyától meg-
őrizni, és különös ti'kintetije vétetnek
a vele rokon bajok is, úgymint a rósz
emésztés, hasbelrészeinek dugulásai
s Jiypochondria. Németből fordítva
Horváth József által. Pest, 1830.
r. (). 1836.

Ridárcsik Gábor. Dissertatio inaug.
med. de haemorrhoidibus. Vindobonae.
1841.

Riebe Adolf. Dissertatio inaug. med.
de erysipelate. Pestini, 1833.

Riedl János Vilmos. Dissertatio
inaug. med. de febre nervosa. Budae.
1783.

Riegler Miklós János. Dissertatio
inaug. jued. de cibis noxiis. Tyma-
viae, 1774.

Ritoók Zsigmond. A szivzörejek diag-
luisticus értékéről. Budapest, 1899.

Roboz Józssf. A dadogás gyógjitása.
Orvosok, paedagogusok és műveltebb
olvasó közönség számára. Budapest.
1894.

Rodlsperger Pál József. Dissertatio
inaug. med. sistens dysenteriam. quae
Tyrnaviae anno 1775. epidemice gras-
sata est. Tyrnaviae, 1775.

Romich János. Dissert. inaug. med.-
pract. sistens morboi-um cordis brevem
synopsim. Vindobonae, 1841.

Rosen (rosensteini) Miklós. A/, hója-
gos és veres himlőnek gyógyítására
és beoltására való útnmtatása. Melyet
svéciai nyelvből németre fordított
és jegyzésekkel szaporított Murai
János András, mostan pedig . . .
a gyermekek nyavalyájáról írt köny-
véből kiszakasztván, magyar nyelvre
fordított Báti János. Hozzá adván
a skarlát hideglelés históriáját ugyan
azon auctorból. Kolosvár. 17h5.

Rosenberg Károly Henrik. Die
Kj-ankheiten der li.'spirations- und
Circulations-( )rgane und derén Behand-
lung nach homöopathischen ünmd-
satzen. VAn Versuoh zur Lösung der
von der Société de méd. homéop. zu
Paris aufgcstelton Preisfrag.^. Wien,
1850.

Rosenmann Pál. Dissertatio inaug.
med. de hfctica febri. Pestini. 1826.

Rosenthal Mózes. Dissertatio inaug.
med. d«' abusu alcoholicorum. Vindo-
bonae, 1837.

ROTH — SCHMIDT

99

Roth Ferencz Frigyes. Allgemoine
Betraehtungen über das Tabakrauchen
in Bezúg auf die Gesundheit. Wien,
1830. (Orvostiidori értekezés.)

— (telegdi) Gáspár. Dissertatio inaug.
med. de hypocliondriasi. Budae, 1833.

— Lajos. Disputatio med. de febri
üngarica. Tubingae, 1626.

Rótt (eperjesi szarni, párisi orvos).
Jeles iratot bocsátott ki a keleti epc-
lázról. (Szinnyei.)

Rovenszky Pál. Dissertatio inaug.
med. de morbis retropulsis. Pestini,
1824.

Rózsay (Rosenfeld) József. Töre-
dék a Vid-tánczról. Pest, 1846.

— Szab. kir. Pest városi szegény gj'á-
molda (Elisabetliineum) és az aggkor-
ban gyakran előforduló sajátságos
kórok. Pest, 1861.

— Az 1864/5. és 1867-iki hagymáz és
•1867-iki himlöjárvány a pestvárosi

kórkórház és első ílókkórházában.
Pest, 1868.

— Az 1866-ki kholerajárvány a Sz.
Róchusi fiókkórházban Pesten. Pest,
1868.

— Adatok a hagymáz oktanához. Pest,
1868.

Röderth Ferencz Alajos. Disserta-
tio inaug. med.-pract. Morbus Brightii.
Budae, 1843.

Ruland Márton. De perniciosae luis
ungaricae tecmai'si et curatione ti'acta-
tus, historicis curis, nec non quaes-
tionibus aliquot homogeneis locuple-
tatus. Franeofurti. 1600., — Ibidem,
1660.

— De morbo Ungarico recte cognos-
cendo et feliciter ciu'ando. Tractatus
recognitus et auctus. Lipsiae, 1610.

— Tractatus de morbo ungarico recte
cognoscendo et feliciter cui'ando ;
tum curationibus historicis, tum quaes-
tionibus hactenus inter medicos con-
troversis. Ajecto remni ac verborum
indice. Editio II. aucta. Stettini, 1651.

Rupp Nep. János. A cholorának nem
ragadós voltáról. (Orvostudori érte-
kezés). [Dissertatio inaug. med. de
non-contagiositate cholerae.] Pest,
1831.

Rusznyák Alajos. Dissertatio inaug.
med. Hypochondi'ia. Budae, 1846.

Sailer Károly Vilmos. Az halálos
dögleletnek a természeti és orvostu-
domány szerint való megvizsgálása,
annak tulaj donságii'a, okaira és orvos-
lásának módjára. H. és é. n. (1739.)

Sailler János. Dissei-tatio inaug. med.
de suffocatione. Jenae, 1753.

i Sándor Atlianáz. Dissertatio inaug.
med. do scrophulosi. Pestini, 1836.

; Sántha Ferencz. Diagnosis nevro-
sium acutarum. Dissertatio inaug.
med. Budae, 1839.
Sarbó Arthur. Ideggyógyászati meg-
figyelések. Budapest, 1897.

: Sartorius János György. Hungaro-
ram magj^ar betegség, hoc est: de
morbo literari, hungarico dicto. Bam-

i berg. 1684.

I Sass István. Orvostudori értekezés.

! A szélütés. [Dissertatio inaug. med.

I de apoplexia.] Pest, 1847.
Sauer Ignácz. Der Typhus in vier
Cardinalformen. Wien, 1841.

— Praelectiones e pathologia et thera-
pia speciali medica. Editae ab ejus-
dem auditoribus. 6 tömi. Pest, 1855.

— Kórodai előadásai a keletindiai hány-
székelésről. (Cholera ostindica). Közli
P 0 0 r Imre. Pest, 18.55.

Schaffer Károly. A hypnotismus élet-
tani, gyógytani és törvényszéki szem-
pontból. Budapest, 1895.

— Az agykimerülésről (cerebrasthenia)
és ennek a terjedő hüdéses elme-
zavarhoz való viszonyáról. Budapest,
1896.

Scheiber S. H. A pellagra. Budapest,
1898.

Schelle János. Dissertatio inaug. med.
de chlorosi. Vindobonae, 1838.

Scbemiz Károly. Dissertatio inaug.
med. de angina membranacea. Vin-
dobonae, 1835.

Scbimko J. Gottlieb István. Tabula
exigens diagnosin et therapiam prae-
cipuorumstatuum morbosorum geuera-
lium. Posonii, 1820.

— Pathogenetische Beschreibimg und
zweckmássige Behandlung der asiati-
schen Cholera. Olmütz, 1837.

-~ Die asiatische Cholera. Pressburg,1866.
Schlesinger Ignácz. Dissert. inaug.

med. de hemicrania solari. Viennae,

1832.

— Jakab. Dissertatio inauguralis med.
Prosopalgia. Pestini, 1842.

Schluga János Ker. Anzeige und
Elrklárung der Entstehungsart der
Ursachen, Kennzeichen, Vorbeugmigs-
und Heilungsmittel jetzt herrschender
SabuiTal und Faulungsíieber etc.
Pressburg, 1789.

Scbmidt Frigyes. Dissertatio inaug.
med. de rheumatismo. Pestini, 1834.

100

SCHNEIDER — SCHWARZENBERG

— József Kristóf. Dissortatio inang.
niod. de lionteria. Budac, 1783.

Schneider Oáspár. Dissertatio inaug.

mod. do írnstralfria. I'pstini, 1830.
Schoepf-Merei Ágost. Dissertatio

inaug. de i.sohuria. Pavia, 1H32.

— Népszerű intések a mirigykór, csont-
.■*enyv, testi kinövések, elgörbülések
stb. iránt ; magokban foglalván az
ezen bajok orvoslására szolgáló oitho-
paedi gyógjintézet szellemének, g>óg>-
módjának s belsó elrendeltetésének
rövid ábrázolását s a gymnastikának
épekre, gyöngélkedökre s betegekre
jótékony hatását. Buda, 1836.

— Populare Andeutungen über Serofeln,
englisehe Krankheit, Schiefwüchse,
Verkrümmungen u. d. g. nebst einer
kurzen Darstellung des Geistes der
Heilart, und der Einriehtungen der
für die Behandlung jener krankhaften
Zustánde l)estimmten orthopádischen
Heil-Anstalt und der üymnastik in
ihrer wohlthátigon Wirkung auf Ge-
sunde, Krankliche und Kranke. Ofen,
1836.

— A mellbetegségek biztosabb megis-
merése és gj'ógyltása a hangtömesz,
kopogtató és bonezvizsgálat haszná-
latával. Pest. 1842.

ScliönbauerJózsef,(I.)Dissert. inaug.
sistens euthanasiam. Pestini, 1820.

— (II.) Orvostudori éi-tekezés az ebdüh-
ről. Buda. 1838.

Schönfeld Lipót. Dissertatio inaug.
med. de angina membranacea. Vin-
dobonae, 18.SH.

Schönherr Károly. Dissert. inaug.
med. de haeiiioptj'si.Vindobonae. 1836.

Schönvizner Nep. János. Orvostu-
dori értekezés a forró idegnyavalyák
kórhatározatáról. [Dissertatio inaug.
med. de diagnosi nevrosium aoutarum.]
Pest 1842.

— .Az önfertözés (onania) ismertető je-
leire, okaira, következéseire és utó-
bajainak orvoslására Hgyelmezteti a
.szillóket, nevelőket és tanítókat. Pápa,
1843.

Schrand Perencz. Abhandlung von
der Verbiiidiinü- dor Lustseuohe mit
deni Bcharbocke und derselben Hei-
lungart. Wien, 1791.

— De eo quod e.st in morbis epidemium.
Dum protomedici Hungari munus
capesseret dis.serit. I'esthini, 1802.

— Nachrichten vom Scharbock, wel-
cher im Jahre 1803 in mehreren
Oespannschaften von Ungam beobach-

tet \vurde nebst Heitrágen zur Ge-
schichte des brandigen Ausschlages,
welcher in Ungam Pokol var gonannt
wird. Pesth, 1804.

— Nachrichten vom Scharbock in Un-
gam im Jahre 1803. nebst Vorschrif-
ten der Medizinischen I'olizey für
nicht ansteckende Volkskrankheiten
und Beitrágen zur Geschichte des
brandigen Ausschlages, welcher in
Ungam Pokolvar genannt wird. Wien,
1805.

Schreiner Theophil. Dissertatio
inaug. nu'd. de pnciiinoiiorrhagia. Vin-
dobonae, 1S3H.

Schubert János. Dissertatio inaug.
med. de tussi conviilsiva. Budaf. 1832.

Schuller(sonnenbergi) János Gott-
lieb. Dissertatio inaug. med. sistens
febrium continuamm theoriam de
therapiani.Halae Maírdeburgicae, 1748.

Schunn Jakab. Dissertatio de mor-
bomm per morbos curatione. Jenae,
1746.

Schu8ch.ny Henrik. Középiskolai ta-
nulók idogcs.^ége. H. és é. n.

Scbuster. A gerinczveló bántalmak
kórisméje. A II., I)óv. kiadá.« után
ford. K r i (• k Á r p á d. Budapest.
1885.

— János. Dissertatio inaug. med. d<'
vomitii. Vindol)onap, 1823.

Schüller János György. Dissertatio
inaug. jned. de morbo endemio hagj'-
máz, oder Hitziííon Hauptkrankheit
addito in ítne nov(t et specittco re-
medio in hoc morbo patriae usuali.
Hálae Magdeburg, 1716. (Schülkr ezen
műve Alberti Mihály neve alatt
i.>< szerepel.)

Soh.wab Keresztóly Joachim. K< -
média tam praeservativa, quam cura-
tiva contra luem pestiferani in Hun-
gária grassantem. Leutschoviae, ]71(i.

— Kurzer u. höchst-nöthiger Unterricht.
wie sowohl die Bewahmng als auch
die Curselbst bei jetziger Contagions-
zeit recht anzusttdlcn. Iieutschau,1710.

Schwartz János Mihály. Disssertatio
inaug. med. de ha-Miiorrhoidium pra"-
serx'atione. Halae-Magd.. 1727.

— Sámuel. Nonnulla ad malum hypvi-
chondriacum spectantia. Dissertatio
inaua'. med. Krianirae, 1757.

Schwarz Lajos. Psanunismus. Disser-
tatio inauü^. med. Budae, 18-15,

Schwarzenberg Lajos. Dissertatio
inau>í. pract.-nn"l i" 'i"i"rn ■•.luitis
Pestini. 1830.

SCHWARZENFELD — SPERLICH

101

Sch.warzeiifeld Ferencz. Dissertatio
inaug. inod.-pract. de febribus inter-
mittentibiis. Vindobonae, 1837.

Schwarzraeyer István. Dissertatio
inauir. inod. do dyseutoria. Budae,1835.

Scliweger Ignácz János. Dissertatio
inaiiir. ined. sistens anamnesim et
examon ae^rri. Tyrnaviae, 1777.

Scliweitzer József. Dissertatio inaug.
mt'd. do lepra. Pestiui, 1835.

Scultsty György. Dissertatio inaug.
med.-pract. do oephalalffia. Pestini,
1839.

Segner János András. Disputatio
de niorbis ex intercepti iiaemorrlioidi-
bus potissimuni varioribus. Göttingae,
1741.

— Disputatio de saraphrenitide. Göt-
tingae, 1747.

Seiz János Keresztély. Gesciiichte
einer seltsamen und unbegreifliehen
Kranlcheit, an weleher ein Madchon
in Waizen gclitten. Pest, s. a.

Selle Keresztély GottlielD. Medicina
cliniea oder Handbueti der Medizini-
schen Praxis. Ofen, (1802).

Senff (Sinapi) Mihály Alajos. Tra-
etatus de remedio doloris otc. Amste-
lodanii, 1699.

Sennert Dániel. De morbo Hungarico.

Franlvfurt, 1619.

Ed. V. Franlcf. et Witt ebeiig., 1653.

Mihály. Disputatio med. inaug. de

morbo Hungarico sive castrensi. S. 1.

1677.

Sennor Frigyes. A eliolera s ered-
ményteljes gyógyítás-módja. Saját
tapasztalatai nyomán összeállítva . . .
Váez. 1867.

Seredi Bálint. Dissertatio inaug. med.
do pe.sto. Viennae, 1763.

Seyffert János Kristóf. Dissertatio
inaug. mod. theoret.-pract. de dysen-
teria Pannonica. Hala? Magd., 1732.

Siemon. .\ sérvek gyökeres gyógj-í-
tása, vagy a sérvek és kidüledő részek
orvoslási módja oly csalhatatlan szer
hozzáadásával, mely által az gyöke-
resen kigj^ógyittatik, és így minden
sérvkötőt nélkülözhetövé tesz. Függe-
lékül a szélbántalmakról, hasszoru-
lásról és az aranyérről. A VIII. jav.
kiad. után. Pest, 1864.

— Új olcsó kiadás Budapest, é. n. (1878.)
Sietnicky Sándor Dissei-tatio inaug.

med. sistens arthritiílem. Rudae, 1847.
Simonis Lajos Vilmos Gottfr. Dis-
sertatio inaug. med. de dolirio cum
tremore. Patavii, 1834.

Singer József. Dissertatio inaug. med.
sistens niorbum nigrum Hippocratis.
S. 1., 1775.

Skauer Leopold. Dissertatio inaug.
med. de morbo scrophuloso. Viennae,
1820.

Skreta (schötnaui és zavorzizi)
János. Bericht von der allgemeinen
ansteckenden (Hungarischen) Lager-
sucht. Schaffhausen, 1685.

Skultety György. Dissertatio inaug.
med.-pract. de eephalalgia. Pestini,
1839.

Slahy Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de haemorrhoidibus. Viennae,
1767.

Smith Amand Vilmos. Entwuif eines
methodisch-systematischen Ki'anken-
examens zuniGebrauch für angehende
Aerzte und Wundarzte. Wien, 1796.

Somogyi (somogyvári) József. Dis-
sertatio inaug. med. de scorbuto.
Erfordiae, 1729.

Sonntag Mihály. Dissertatio inaug.
med. de caussis Impotentiae in sexu
potiori ex doctrina Hippocratis, vete-
rumque medicorum. Cum program-
mate Neubaueri. Jenae, 1774.

Soós Ferencz. Positiones de pesté,
divinae revelationi, sanae rationi,
experientiae longorum seculoinim con-
formes. Claudiopoli, 1720.

— A döghalál isten harcza az emberek-
kel, melyben megmutatódik, mint
győzedelmeskedik isten a testen stb.
Kolozsvárt, 1720.

Sophianopoulo. Relation des épide-
mies du choléra-morbus observées en
Hongrie, Moldavie, Gallicie, et á
Vienne en Autriche pendant les années
1831 et 1832 ; avec une histoire ge-
nerálé de cetté maladie et son traite-
ment préservatif et curatif . . . avec
de notes du professeur B r o u s s a i s.
Paris, 1832.

Soterius András. Dissertatio inaug.
med. de dvsenteria. Von der rothen
Ruhr. Hala'e, 1734.

Southey H. Herb. Über die Lungen
schwindsucht, ihre Vermeidung, Ent-
stehung und Heilung. Aus d. Engli-
schen. (Pest), 1820.

Spáth Pál. Generalia de morl)is cor-
dis. i'estini, 1844.

Spócz Rudolf. Dissertatio inaug. med.-
pract. de febre intermittente. Vin-
dobonae, 1823.

Sperlioh Antal. Dissertatio inaug.
med. de igne sacro. Budae, 1780.

103

SPILENBERGER — 8ZÖÖTS

Spilenberger Sámuel. Dissertatio
inaujr. med. de morbo Hunjararico,
íh«\><ibus LXXV. comprehonsa. fíasiliae,
1597.

— Zur Zeit der Infoction soll mann vor
alIen Dinpen nachfolgende Mittel
liraiiehen. Leutschaw, 1622.

— Pestis alexiaeus reuovatiKS et in
usiini eomiiiuneni eomitatus Scepu-
siensivS publlcatus. Leutschoviae, 1634.

— lJi8.«!ertatio med. de dvtmon^ft vis-
eenim. Jenae. 1683.

Spiró Antal. Dis.sertatio inaují. med.
de oachexia e vaporibus hydrarjíj'ri.
Vindobonae. 1832.

Stáhly György. Dissertatio iaaag.
med. do <>pilop.sia. Kiidae, 1832.

Stainer Sándor István. Dis.sertatio
inaug. med. de haematemesi. Pestini,
1834.

Stanzel Antal. Dissertatio inau?. med.
(le niminationo in homine. Pestini, j
Ih;;-). \

Stark Ede. Dissertatio inaug. med. de |
tetano. Vindobonae, 1839.

Steiner Antal. Dissertatio inaug. i
med. de pnenmonorrhagia. Pesthini, !
1834.

Steits János. Dissertatio inaug. med. '
(le dysonteria. Vindobonae. 1829. !

Stessel Lajos. Dissertatio inaug. med. ;
de soorhuto. Vindobonae, 1819.

Stiller Bertalan. .Az ideges gj-omor- i
bántalmak. Budapest, 1884.

Stipsics Károly Ferdinánd. Disser-
tatio inaug. med. de natura et reme-
diis cak'iili. Posonii, 1774.

Strauss Ferencz. Dissertatio inaug.
jiK'd. (le cardialgia. Vindobonae, 1819.

Strázsnitzky János. Dissertatio inaug.
med. (le tetano. Vindobonae, 1819.

Streibig Lajos. Dissertatio inaug. med.
de morbosis cordis adfectionibus. Vin-
dobonae, 1835.

Streitt Vilxnos. Dissertatio inaug.
med. Haematuria. Pestini, 1841.

Strobel Pell. Studi sulla Malaeologia
imgherese. I'avia. 1850.

Ströbl Ferdinánd. Dissertatio insug.
med. de apoplexia. IVstini, 1832.

Szabó (negyedi) Alajos. Veszettség
vjigj- ebdüh. rtmutatásul mik^'ut lehet
e betegsí^get az állatokon és az embe-
reken megismerni : kitör('>.«!(''t ds ter-
jedését gátolni ; mint kelljen a meg-
mart emberek és állatokkal bánni ;
mjuryarazván eg>-szersmind e kór be-
folyá.xát, okait, tennészetí''t, s róla
elterjedt káros balitéjeteket. Hatósá-

gok (^s községek el61járói, orvosok,
állatorvosok, falusi lelkészek, tanítók
s mezei gazdák számára. Pest, 185C).

— János. (II.) (tályai szárm.) l)isser-
tatio inaug. med. de dysenteria ejus-
que specieims. Viennae, 1815.

— József. (I.) Dissertatio inaug. med.
de scarlatina. l'estini, 1818.

— Lajos. Besnost, alebo psi bes . . .
V. I^reliporku, 18.">2.

Szápáry Ferencz gróf. Flugschrift
eines Oekonomen, über einige hüchst
bedeutende Ursaohen der seit meh-
reren Jahren. unter unsem Augen so
sichtbar zunehmenden Krankhelten.
vorzüglifh der Fieber u. der so gefürch-
teten Cholera, sament Angebung der
gewiss wohlthátig dagegen wirkenden
Mittel. Pest, 1831.

Szász István. Di.ssertatio inaug. med.
de asthmato inillari. Viennae, 1822.

Szegedi (pesti) Sámuel. Dissertatio
inaug. med. sistens physiologiam et
pathologiam muoi. Trajeeti adlíhenum,
1772.

Székely Ágoston. A tiidóvész gyógy-
tana, (iyakorló orvosok használatára.
Budapest, 1894.

— Behandlung der tuberkulíison Lun-
gensehwindsucht. Berlin, 1894.

Szidor Dániel. Dissertatio inaug. med.

(io erysipi'late. IVstini, 1826.
Szigetiiy Antal. Dissertatio inaug.

med. de febribus intermittentibus

larvatis. Vindobonae, 1841.
Szinek Ferencz. Dissertatio inaug.

(le scrophulosi. Budae, 1843.
Szmolay Vilmos. Orvosi éitekezés

a iégmelln'fl. (Pncumothorax. Dissei"-

tatio inaug. mod.] Pest. 1H45.
Szoboszlai N. Sámuel, üiscursus

inaug. do paralysi. Kranekerae, 1671.
Szohner Józseif. A geliszta-kórról.

(Orvostudori értekezés). Pest, 1847.

— Die pneumatische Heilmethode oder
díe Heilwirkung der comprimirten
Luft in verschiedenen Brustkrankhei-
ten. Budape.<5t,lH74.

— A légzó-szervek és szív betegségeinek
pneumatikus gyógymódja s annak
története. A pneumatometria, spiro-
metria és thoracometria függelékével
gj'akorló orvoi^ok és jelíiltek számára.
Budape.ít. 1H77.

Szontágh Miklós. A Basedow-beteg-
séfí és sikeres orvoslása Uj-Tátnin
82 eset kapcsán. Budapest. 1899

Seööts András. Dissertatio inaug. med. -
praot. de arthritide. Vindobonae. 1784.

SZOTS — THOMAS

103

Szöts József. Dissertatio inaug. med.-
pract. de morbo regio. Viennae, 1821.

Strazsik János Nep. Dissertatio
inaug. med. de angina membranaeea.
Postini, 1834.

Strázsnitzky János. Dissert. inaug.
med. de totano. Vindobonae, 1819. ~

Szuh.ány Márton. Slíizze der Indi-
schen Cholera morbus zur Beurtheilung
der Natúr der Krankheit und Würdi-
gung der anempfohlenen Heilmetho-
den. Für Aerzte u. Sanitats-Beamte.
Pest, 1831.

— Aus Erfahrung gesehöpfte Überlie-
ferungen die im Monatii Juli u.
August 1831. in der Icönigl. Freystadt
Pesth herrschende, epidemisch-conta-
giose cholera morbus betreffend. Pesth,
1831.

Tabak Pál. A tüdővész leirása s an-
nak egyszerű s leghelyesebb elvek
szerinti gyógyitása. (A m. kir. bel-
ügyminiszter ö nagyméltóságához be-
nyújtott emlékirat.) Kaposvár, 1896.

Takács Endre. A gerinczagy bántal-

maitól függő mozgás-összrendezési

zavarok. (Tabes dorsualis.) Budapest,

1892.

A neurastheniáról. Budapest, 1895.

Tangl Ferenoz. A diphteria aetiolo-
giája. Budapest, 1891.

Tarczali Pál. Disputatio medica inaug.
de arthritide. Lugduni Bat., 1677.

Tary Alajos. A millár fuladozásról.
(Ürvostudori értekezés.) [Dissertatio
inaug. med. de asthraate millari.]
Pest, 1837.

Tattay (sárospataki) József. Dis-
sertatio inaug. med. de gurgulionis
prolapsu. Budae, 1783.

Tátray György. Dissertatio inaug.
med.-pract. de alvi obstructione ae
ileo. Vindobonae, 1826.

Taubert Vilmos. Die wichtigsten
chronischen Krankheiten, námlich
öicht und Háraorrhoiden, in allén
ihren Formen und Symptomen, die
als Popagra, Chiragra, Ischagra, Sand,
Gries, Stein u. s. w. erscheinen, oder
neuverfasstes System zurzweckmaszi-
gen Behandlung imd gründliehen
Heilung derselben. Auí" die Ent-
deckung neuer u. geprüft-bewáhrter
Heilmittel begründet von . . . Temes-
vár, 1837.

Tauszk Ferenoz. A gyógyászat kézi-
könyve gyakorló orvosok számára,
írták : Basch Imre, Brück
Miksa, KertészJózsef, Kóssa

Gyula, N e u p a u e r Gusztáv,
Purjesz Ignácz, Schaffer
Károly, S c h u 1 1 z Henrik és
Tauszk Ferenc z. Szerkesztette :
. . . Budapest, 1892.

— Klinikai diagnostlka. 2 kötet. Ii-ták :
B a s c h I m r e. Fodor Géza,
Gerlóczy Zsigmond, Grósz
Emil, Hirschler Ágoston,
1 m r é d y Béla, Korányi Sán-
dor, Kossá Gyula, M akar a
Lajos, Purjesz Ignácz,
Schaffer Károly, Schultz
Henrik, Tangl F e r e n c z,
Tauszk Ferenc z, Terray Pál,
Vas Bernát. Szerkesztette : . . .
Budapest, 1893.

— A vérkeringési szervek klinikai vizs-
gáló módszerei. Budapest, 1893.

— A belvizsgálatokról általában. Buda-
pest, 1893.

— A belgyógyászat alapvonalai. Orvos-
tan-hallgatók és gyakorló orvosok
számára. Budapest, 1895.

— A tüdövész és a magyar társadalom.
Budapest, 1898.

— A szívbetegek balneotherapiája. Buda-
pest, 1898.

Templin Mátyás. De catanhis asylo
ignorantiae. Vittembergae, 1735.

Terray Pál. A légmellről. Budapest,
1895.

— A levegő oxygén-taitalmának befo-
lyása az anyagcserébe. Budapest, 1879.

Theisz Mihály Gottlieb. Disserta-
tio inaug. med. exhibens specimen
pathol.-therapeut., in casu quodani
terriílcis motibus complicato. Halae
Magd., 1740..

Thewre'wk Árpád. A dohányzás ve-
szélyei. Tekintettel a tanuló ifjúságra.
1. füzet. Budapest, 1888.

— A dohány méreg ! >A dohányzás
veszélyei*. 2. füzet. A tanároknak,
tanítóknak, nevelőknek, szülőknek, a
tanuló ifjúságnak és általában min-
den — a magyar tanuló ifjúság üdvét
szivén viselő embereknek kalauzul
ajánlja . . . Budapest, 1888.

— A dohány méreg ! A dohányzás ártal-
mas. » A dohányzás veszélyei. < 3. füzet.
Budapest, 1888.

Thomas Ernő Ferdinánd Disser-
inaug. med. de lientoria. Viennae,
1772.

— Epistola phys.-med. ad clai'issimos
J. R. Hungáriáé medicos de solutiono
difílcultatum in quaestione : Unde
morbi periodici stata sua observent

104

TISSOT — UNTZBR

tempóra, praecipuae f^bres intermit-
tentps, tertianae, quai*tanao. Pesthini,
18()4.

Tissot M. P. Von dor Oiinnie odor
Abhandlung über dio Krankhoiton dio
von der Sell)stl>pfllpokunk honüliren.
Nach der V. verni. Ausgabe. Aas
dom franz(i8ichen übersetzt. Agram,
17»4.

Tognio Lajos. Dissert. inaug. med.
do novralgia faciali. Vindobonae, 1820.

Tolhonni Károly. Gyógyniódszere az
ela\Tilt niollbeteg.<;''geknek, avagyis a
tüdő sebjeinek és genyedséges részei-
nek or\oslása. Orvosok és nemono-
sok számára tapasztalt elő- és kiadása
egy nem orvosnak, ki a hasznosat
terjeszteni ezélul tüze ki. Buda, 1861.

— Kur der chronischen Bnistkrankhei-
ten oder Heiiung dor Wunden und
eiternen Theile in der Lunge. \^üv
Arzte und Nichtarzte. Ofen. 1861.

— II. und verin. Aufl. Pest, 1862.

— Az elavult köszvény gj'ógyitása meg-
tisztítván a testet a Mercurtól. Ala-
posan összeállítva kiadja egy nem
orvos, ki ezélul tüze ki hasznosat
terjeszteni . . . Pest, 1862.

— Kur der chronischen Gicht-Kiank-
heiten durch Reinigung des Körpers
von Merkúr. Praktisoh zusammenge-
stellt und herausg. von einem Nicht-
arzte, der sich zur Aufgabe gemacht
Nützliches zu verbreiten. Pest. 1862.

— Kur der chron. Gichtki-ankheiten . . .
dann der Kheumatismen . . . 1862.

Toperczer Jakab. Kernsammlung des
allgemein nützlichen practischen Arz-
tes, einiger innerlich oft vorkommen-
den PMeber-Krankheiten. Leutschau,
1803.

Toppertzer Tamás. Dissortatin inaug.
nied. sistens diiigiiosiín morborum
cuni trenioribus. Pestini, 1826.

Torkos Justas János. Dissertatio
inaug. med. de fobre petechiali. Halae,
1724.

Tormay (Krenmüller) Károly. Dis-
sertatio inaug. med. sistens (juaedam
de febrí' nervosa. Pe.stini, 1829.

Tóthfalusi Károly. Dissert. inaug.
med.-pract. sistens observationes me-
dicas, ex annalibus nosocomii medici
reg. gcient. univ. Hungaricae selectas,
praemissis históriáé, ac rationis insti-
tutl eiusdem linoamontis. Pe.stini. 1824.

Töltényi Szaniszló. Dissert. inaug.
med. .sistens dÍ!\LMK>*in tMT>íi|tolatis.
Pestini, 1825.

Trangus Mihály. Dissertatio inaug.
med. de catarrho .' uflVtcativo. Jenae,
1763.

Traupmann Lajos. Dissertatio inaug.
mí'd. d(> canlitide. IVstini, 1823.

Treisch Ferencz. .A csomiöitöI. (Or-
vostudori (Ttokczés.) Kuda. 1M43.

Tmka (krzowitzi) Venczel lovag.
De diabete conimentarius. Vindobo-
nae, 1778.

— .Abhandlung über das Magén weh.
Leipzig. 17HK.

Trogmayr János Theophil. Disser-
tatio inaug. ukmI. de intlammationum
thcrapia. .It-nao. 17r»4.

Trost János Márton. Dissert. inaug.
med. de febre, per se nunquam lethi-
íera. Halae Magd.. 1714.

Tumler Lajos Kornél. Dissertatio
inaug. med.-pract. De febre blliosa.
Vindol)ona('. 1H23.

Turkovics Károly. Dissert. inaug.
med. de fobribus intermittentibus in
regnis Hungáriáé et Slavoniae eude-
miis. Vindobonae, 1840.

Tutius Márton. Dissertatio med. de
arthritido. Wittenbergae, 1683.

Türk Vilmos. De catarrho epidemico.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1847.

Uffer Or. J. Versuch einer Darstellung
der Cholera-Morbus im Allgemeinen.
mit besonderer líücksicht auf ihre
im Jahre 1817 aus Bengalen hervor-
gegangeno epidemische Form. und
die Knstehung, Verbreitimg, Erkennt-
niss und Stellung derselben. wobei
auch die ihrem weiteren Vordi'ingen
entgegenzustellenden sanitJitspolizei-
lichen Sicherungsmittel berilcksichti-
get sind. l'est, 1831.

Ugróczy Mihály. Dissertatio inaug.
med. (le canliaiiria. TvTnaviae. 1773.

Ujhely Ferencz. .\ veszettségről,
annak szárnmzásáról, rettente raga-
dósságaról, mind emberen, mind más
állaton cl-kezdó, folytató s végző
rendszerént való jeleiről ; végtére az
ujabl> s régiebb rendes orvoslása
módjáról szólló könyvecske, melyet
hazája iránt vonzó szeretetéről ösz-
töníiztetvén. a község javára s hasz-
nállására honni nyelveu kiadott . . .
Lőcse. 181H.

Ujváry Aladár (»Naturarzt«). Die Xer-
vositiit und Hysterie. ihre Knt.»«tohunir
und natursíemásse Heilunt.'. Leipzig,
1899.

Untzer (Vntzer) Mátyás. De cui'anda
pesté Hungarica. Halae. 1615.

UKNENITS — WEBER

105

Urnenits Mihály. Dissertatio inaug.
ined.-praet. sistens obsen'ata in clinico
med. pro medicis reg. se. univ. Hung.
mense aprili anni 1835 collecta. Budae,
1837.

TJxarevich Jakab. Dissertatio inaug.
med.-prac't. de ictero. Vindobonae. 1840.

Vadovich. György. Dissertatio inaug.
med. de niorbis artiflcum ac opiflcuni.
Budae, 1828.

Vaillant F. A helyes emésztésnél: és
has hajaitól való megmenekedésnek
mestersége. Szükségben segítő köz-
hasznú gyakorlati könyv. Saját észre-
vételeivel toldva németből magya-
rázta Lencsés J. Antal. Pest,
1833.

Valich Józssf. Dissert. inaug. med.-
praet. de hysteria. Vindobonae, 1823.

Vanczass Elek. Dissertatio med. de
rabié. Budae, 1832.

Váradi Mátyás. Disput. medica de
variolis. Ulti'ajecti. 1667.

— Disputatio inaug. med. de phthisi.
Franequerae, 1669.

Varga János (I.) A szél-kórság. (Orvos-
tudori értekezés.) Pest, 1832.

Vas Frigyes. Tanulmány arterioscle-
rosisról. Budapest, 1893.

— Tanulmányok az idült nikotin- és
alkoholmérgezésről. Budapest, 1894.

Vaszits Pál, (máskép Ungurian).

Dis.sertatio inaug. med. de pesté

orientali. Budae, 1832.
Vecker Károly Borrom. Dissertatio

inaug. med. de hepatitide. Viennae,

1822.
Veisz János. Pyretologiae practieae

tentamen inaug. Viennae, 1780.
Velisavljevies Sándor. Dissertatio

inaug. med. de morbo Brigthii in

clinico observato. Budae, 1846.
Veninger J. N. Dissertatio inaug.

med. sistens specialia de morbis

cordis. Pestini, 1845.
Verebély József. Dissertatio inaug.

med. de cholera indica ut febre inter-

mittonte pernieiosissima. Budae, 1833.
Vesti Justin. De febre Hungarica.

Erfurt, 1H87.
Vietoris Sándor. Dissertatio inaug.

ined. do .-itruma. Budae, 1839.
Virág Ferdinánd. Dissertatio inaug.

metl. de anovrysmate cordis verő.

Pestini. 1H30.
Visy István. A víziszonyról . (Orvos-

tudori értekezés.) [Dissertatio inaug.

med. de hydrophobia.] Pest, 1834.
Pál. Oivostudori értekezés a máj

kór- és éptau járói, meg az epeköve-
csedésről. [Dissertatio inaug. med.
sistens physiologiam et generalem
pathologiam hepatis brevpmque trac-
tatum do cholelithiasi.| Pest, 1838.

Vittner Adolf. Aneurysma. Disserta-
tio inaug. med.-chirurg. Budae, 1837.

Viszánik Mihály. Dissertatio inaug.
med. de fobri gasti'ica biliosa. Vindo-
bonae, 1821.

— Die asiatische Cholera. Nach eigener
Brfahrung an mehr als zweitausend
Choleraki-anken und mit Berüeksich-
tigung aller darüber erschienenen
vorzügliehsten Schriften für Aerzte
und gebildete Laien dargestellt. Wien,
1856.

— Disput. medica inaug. de coliea
passione. Franekerae, 1695.

Vizaknai Briccius G-yörgy. Dispu-
tatio medica de peripneumonia. Fra-
nekerae, 1695.

Vogel Gyula. Kövérség, okai, meg-
előzése és gyógjitása egyszerű étrendi
szerek által a Banting rendszer
alapján írta ... A III. bőv. kiadás után
magyarra fordítva . . . Pest, 1865.

— János György. Dissertatio inaug.
med. de angina nervosa. Budae, 1779.

Vurtzenberger József. Dissertatio
inaug. med. de scorbuto. Pestini, 1831.

Wagner E., A Bright kór. Ford. ifj.
Horvát Árpád. Budapest, 1885.

— János. Dissertatio inaug. med. de
gastromalacia. Vindobonae, 1835.

Walla Ferencz. A tetszhalálról. (Or-

vostudori értekezés.) Pest, 1840.
Wallaszkay János. Dissertatio inaug.

med. de morbis peregrinantium. Halae

Magdeburg, 1734.
Wallis György. Die Kunst Krank-

heiten vorzubeugen und die Gesund-

heit wieder herzustellen. Ein Buch

für Jedermann. 2 Bde. Ofen, 1799.
Waxmann Zsigmond. Dissertatio

inaug. med. de suflocatione hysterica.

Jenae, 1687.
Weber János. Amuletum, azaz : Rövid

és szükséges oktatás a Dög-halálról.

Bártfa, 1645.

— Mellyet grófi" Kalnoki Borbála édes
nemzetemhez-való buzgóságomból, tu-
lajdonköltségemmel újjabban ki-nyom-
tattatván világ-elejébe terjesztettem.
A Csiki sarlós boldog aszszony Kala-
stromában, 1739.

— Amuletum, das ist : Ein kurzer und
nothwendiger Bericht zur Zeit der
Pestilenz. Bartphae, 1644.

106

WECKHER — ZSEBÓK

Weckher (rosenecki) Antal. Kurz-
irofíisstor rntorricht übor die ein-
fachsto und nach dor l)isherigen
Krfahrung zwpckniHssigstP Heilmet-
hode, der aiich in unspror (iegend
horrschomlcn Cholora. Zuni Bohelfe
fiirLandwundürzto. Seplsorgpr, Bpamte
und Hoiioratiorpn. StPinamangor. 1831.

Weinsperger Dániel. Dpcadis II.
disp. modicanun .soioctissimarummedii
ventris X. pt ultiina. De syncope.
Witteberjrae, 1622.

Weiser Sámuel Károly. Dissertatio
inaiiL'. nípd. de hacmoptj'si. Vin-
dolionao. (1833).

Weisz Ede. Észleletek az idült izületi
csúz köréből. Budapest. 1894.

— A tai'kó s hátnak idült csúza, a
raedenczebeli részeket bezárólaíp.
Budapest, 1895.

— Hermán. Iszákos rezgkór. (Orvos-
tudori (Ttokezés.) [Dissertatio inaug.
nu'd. de delirio tremente potatorum.]
Pest, 1844.

— Jakab. Az elgj'engült férfierő (tehe-
tetlenség), annak sokneniü okai és
alapos gyógyítása. Budapest. 1876.

— IV. kiad. 1881. (Németül is: Die
geschwachte Manneskraft.)

— Kivonata »az elgyengült fértierö,
annak soknemil okai és gyógyítá.sa«
ez. miinek. Budapest, 1878.

— Sándor, l^is.sertatio inaug. med. de
encephalitide. Pestini, 1832.

Weiszbach Miksa. Értekezés a tüdö-
légdagról. Orvostudori értekezés. (Dis-
sertatio inauíf. mpd. de emphysemate.|
l'e.st, 184Ő.

Welthem János Mihály. Disser-
tatio inaug. med. de prognosi in mor-
bi."? acutis. Viennae, 178.5.

Weninger György. Dissertatio inaug.
ined.-pract. de pleuroperipneumonia
chronica. Viennae, 1825.

"Weszelovszky Károly. Dissertatio
inaug. med. de encephalitide. Budae,
1844.

Weszprémi (Csanády) István. Ten-
tameti (le iiioctilanda pesté. Londini,
1 7.55.

— - Disputatio inaug. med. sistens obser-

vatlones medieas. Trajecti ad Rh.,

1756.
Wilhelm H. Bericht über der in der

Poliklinik vorjíPkommenen Nerven-

krankheiten. IV'.st. 1873.
Wimmer András. Dissertatio inaug.

med. de colica. Budae. 1784.
Windisch János Teophil. Disser-

tatio inaug. med. de languore Pan-
nonico. Krfordiae, 1714.

— Disput. med. de morbo patechiali
epidemico. Jenae. 1716.

Wipacher Dávid ifj. (íenuina ratio,
cur pleuritide vera saeviente venae
sectio aflfecti lateris alias derivatoria
dicta praeoptanda sit. Lugduni Bat.,
1 756.

Wohland Tamás. Dissertatio inaug.
med. de arthritide. Budae, 1830.

Wolff András. Was ist von der Oel-
einreibunií, als einem neu entdeckten
Heiimittel gegen die Pest zu haltén
und wie muss dieses gebraucht wer-
den ? Unter.'íucht von . . . Hermann-
stadt, 17i»8.

Wolkmuth. István. Értekezés az eb-
dühröl. (Orvostudori értekezés.) (Dis-
sertatio inauíT. med. de rabié. | Pest,
1847.

WuUis G. Die Kunst Krankheiten
vorzubeugen, wie sie zu heilen. Ofen,
1799.

Wurda Leopold Sándor. Dissertatio
inauír. med. sisten.>^ quaedam de mo-
mentis prognoseos in morbis. Vin-
dobonae. 18.30.

Zacharides György. Dissertatio
inaug. med. de diaeta et roírimine
hypochondriaconim. Halae Magd., 1750.

Zaják István. Dissertatio inaug. med.
de febri nervosa. Budae. 1838.

Zapff János. Disputatio med. inaug.
de iiHtrbo castrensi seu Hugarico.
.Jenae. 1666.

Zavisics Severin. Dissertatio inaug.
med. de morbis eiiiditorum. Vin-
dobonae. 1841.

Zeviani, Giovanni Verardo. über
die Hypocboiidrie. Iiypochoudri.sche
Flatulenz, Windsucht und die übrigen
Bláhun^fS-Beschwerden. .\erzten, be-
sondprs aber Hypochondristen gewid-
met. Aus dem Italienischen übersetzt.
Mit .Anraerkungen des Übersetzers.
Ofen. 1799.

Ziegler András (lelkész). Disputatio-
nuni iiiedicarurn \V. de signis proirn<»-
sticis. Witteberirae, 1607.

— Theses medicae de cordis ventriculi
mordente dolore, et colica passione.
\Vittel)ergae. 1610.

Ziemssen. A villamáramok helybeli-
sitése. Korditottfl K é 1 1 i Károly.
Pest, 1869.

ZoUer Márton. DisserUitio inau^'.
med. de hystoria. Vindobonae, }HiiH.

Zsebők József. Dissertatio continens

ZSIRAY — Év NÉLKÜL

107

observata clinica aniio schoL 1825/6.

in nosocomio acad. reg. scient. uni-

vers. Hungar. Budae, 1827.
Zsiray Zsigmond. A falusi gazda,

mint Pholera-orvos vagy a cholera

inivoltánalv felfedezése és annak házi-

szereklíeli gyógyítása. Irta és saját

költségén kiadta .... Szombathely,

186(3.
Zsogovics István. Dissertatio inaug.

med.-pract. de t>T)ho eontagioso. Pes-

tini, 1833.
Zsoldos János. Choleráról. Győr, 1831.
Zsolnay Sámuel. Dissertatio inaug.

med. de scarlatina. Viennae, 1816.
Zuckerkandel Márk. De fumatione

herbae nicotianae respectu diaetetico-

medieo. Pestini, 1843.

1572. Artzney u. Ordnung wider die
Ungerische neuve Krankheit. Augs- '
burg.

1575. Kurtzer Bericht von der Hunge-
rischen Krankheit und Kindsblattem,
auch rőten Ruhr . . . Wien.

1634. Pestis alexiacus ... L. S p i 1 e n-
b e r g e r S.

1661. Pestis kész Orvossága, Az az, A
Mii'igy halálról való rövid Tracta,
mellyben egy Megszomorodott ember
magavigasztalására, a mennyire lehe-
tett felvisgálta a Pestisnek ábrázolását,
szerző és érdemlő okait, végeit, ereit,
orvosságait és másokkal is szeretet-
ből együgyüven közlötte. H. n.

1684. Ünterricht der bayerischen Medi-
eonim gegen die hitzigen ungerischen
pedeckischen Krankheiten. S. 1.

1710. Döghalál ellen való orvosság.
N.-Szombat.

1801. A mostani uralkodó scárlát forró
hideglelés. L. Pataki Sámuel.

1805. Erflndung einer leichten und
sicheren Heilung der Wechselfieber.
L. G e m m i n g e n.

1806. Ünterricht für die Wundárzte,
über die Erkenntniss u. Behandlung
der gegenwártig in mehreren Gegen-
den Ungarns herrschenden anstecken-
den Krankheit. Ofen.

1816. Értekezés a ragadó nyavalyákról,
azoktól való őrizkedésről és mindjárt
az elragadás után való bánás módjá-
ról. A lelki pásztorok számára kiadta
P. A. Pest.

1817. Kritische Würdlgung der von
Doctor M i c h a e 1 P e 1 6 c z erschie-
nonen Broschüre über die Schadlich-
keltdesKafifeetrinkens zur Beruhigung

für allé Kaffee-Freundinen und Freunde.

Dr. K***. Pressburg.
1826. Observanda circa febrim Scarla-

tinam. Budae.
1830. Cholera morbus utasítás. Buda.

1881. A cholera mint járvány Indiában
és most Európában. Azaz : mikép ere-
dett e mostani járvány ? hogyan ter-
jedett ? mi jelekből ismerhető a be-
tegség, mi módon távoztatható rs
gyógyítható ? Pest.

— Észrevételek arról, miképpen kelljen,
nem cholerában, hanem más a nép
között most uralkodó nyavalyákban
fekvő betegekkel examinált orvos
megjelenéséig bánni. H. és é. n.

— A nemorvoshoz rövid tanítás, hogy
a keleti cholera ellen miként óvja
magát és ezen betegség első meg-
támadásánál az orvos érkeztéig mit
tegyen, egy a practicus orvoslást illető
fontos toldalékkal együtt, mely magá-
ban egy ezen nyavalya uj gyógy-
módját foglalja. Pest.

— Kurzer Ünterricht über die Cholera.
L. H a i s z 1 e r György.

1882. Beobachtungen über die orien-
talische Cholera, angestellt und ge-
sammelt in den Spitálern der Stadt
Pesth. Meissen, 1832.

— Der Arzt für allé Uebel und Fehler
des Magens des Magenkrampfes der
Magensehwáche und der krankhaften
Verdauung. Leipzig u. Kaschau.

1888. Pálinkakórság. Németből szaba-
don fordította G. T. M. Kolozsvár.

1 1842. Az önfertőzés fonania) ismertető
jeleii'e, okaira, következésére és utó-

' bajainak orvoslására való ílgyelmez-

I tetés a szülőknek, nevelöknek és

I tanítóknak. Pápa.
1848. A mérges marások. L. Kosa

i M ó z s e s.

1 1865. A cholera eredete, lénye, nemei,
gj'ógyításmódja és a megelőzésére

I szükséges rendszabályok. Irta egy

I gyakorló orvos. Pest, 1865.
1878. A cholera óvszere és gyógyítása.
Egy szakembertől. (A bécsi »Medi-
zinische Wochenschriftc után). Ko-

I lozsvár.

I — Populare Behlerung bezüglich des

I Heilverfahrens bei Cholerakranken.
Für Bewohner des Ropser Stuhles als
, Manuscript godnickt. Kronstadt.
Év nélkül. (Sine anno.) Eszrovéte-

1 lek arról, miképen kelljen a cholerá-
ban fekvő betegekkel bánni. H. u.

! — Észrevételek arról, miképpen kelljen,

108

ALFÖLDI — BELL

nem cbol érában, hanem már a nép
között most uralkodó nyavnlyúkban
fekvő betegekkel, examinált orvos
megjelenéséig bánni. H. n.
— Hatalmas orvos, az az az : d. sz.
Sebestény mái-tyr a veszedelmes
döghalál ellen hatalma.s patrónus. De
mivel a meg-vesztegetetett világ dög-
leletes gőzöket ereszt-fel az egekbe,
mellyekkel g>'akorta pártfogásának

hathatosságát meggátollya, e végre a
rosznak gj'ükerei ki kerestetnek és
ellenek n>Tijtatik hathatos orvosság.
Készítette ezt, és ezen métely ellen
a Székes-Fehér Vári számossan öszve-
gyült lakosainak, mid6n azon sz.
pátronussához fogadott ájtatosságát,
s bútsújárását végezné, eleikbe adta
1801. esztendőben . . . P. S. K. Pestben.

2. Chirurgia.

Alföldi Uzor. Vezérfonal a sebesült- 1

vivők és gyógyszolgák kiképzésére. !

.\ magj'ar kir. honvédség számára. !

Pancsova, 1875. 1

Antal Géza. Az elvérzésről, Budapest, |

1883 j

— A húgyszervi bántalmaknak sebészi
kór- és gj'óg>i;ana. Budapest, 1888. I

— Specielle chirurgische Pathologie u. I
Therapie der Haniröhre u. Hamblase.
Stuttgart, 1888.

— és Réczey Imre. Kovács J.
tanár .sebészi koródája. Budapest,1876. !

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos
György. Orvostudori értekezés a
pokolvaiTól, melyet az Ung vize men-
tében honilag uralkodó nyavalya (ké-
pében) észrevett, néhány jelesebb

eseteivel világosítva, Buda,

1837.

Atmer István. Dissertatio inaug. med.
de vulnorlbus eorundemque s^Tnpto-
matis. Wittebergaf, 1712.

Austerlitzer Simon. Dissei-tatio
inaug. med. de calculo nrinali. Pes-
tini, 1831.

Balassa János. (íyakorlati sebészet.
B. koróda! előadásai szerint kiadja
Kovács Sebestyén Endre.
1. (egjetlen) filzet. Pest, 1844.

— A hassérvekröl. Post, 1853.

— Unterleibs-Hemien. Vom kliuischen
Standpunkte mit topographisch- und
pathologisch-anatoniLschen l>aten be-
leuchtet. Wien, 1856.

— Új műtét modorok az orr-képlés
körül, két kóresettel és tizenegy kőre
rajzolt táblával. Közli a magyar orvo-
sok és természetvizsgálók IX. nag>-
gyüléso alkalmára. Pest, 1863.

— A képző mfltétek (Operationcs pla."-
tlcae). Pest, 1867.

— Osszegj'üjött kisebb müvei. Szer-
kesztette J a n n y G v u l a. Budapest,
1875.

Balsarati Vitus János. Magjai- chi-
rurííia. a .sobgyógyulasnak mester-
ségéről irt 4 könyv. (Toldy szerint
nem lett nyomtatva.)

Báron Jónás. A sebészi kór- és gyóg>-
tan alapvonalai. H e i t z m a n n K.
nyomán. Pest, 1871.

— A gyökeres sérvműtétekről. Buda-
pest, 1891.

Batizfalvy Sámuel. Gyakorlati test-
egyenészet. (Orthopaedia.) Pest, 1896.

-- A testegyenészet (Orthopaedia) ujabb
haladása s tudományos állása napjai nk-
l)an, három kiválóbb kóresettel föl-
világosítva. (Székfoirlaló értekezés.)
Pe.st, 1869.

Baumgarten Egmont. A rostacsont
sejtjeinek genvedéséről. Budapest,
1896.

— János Keresztély. Epist. gratui.
brc'vis trepani coronati história. Lip-
siae, 1789.

— Samu. A hólyag daganatainak kór-
és gyógytaim. Budapest, 1896.

Baunscheidt Károly. A l)aunscheid-
ismus. X IX. német eredeti kiadás
ut-iu main'arítá Szab ó P. M. Szeded,
1865.

— UíTjanaz. — Debreczen, 1866.

— .\ baunscheidtismus gj'ógymódja. For-
dította F e s z e 1 y József fősebész.
Pest, 1866.

Beaumont. Értekezése a sérvekről.
Egy új gyógymóddal egj'ütt. mely
szerént a sérveket gyökeresen meg
lehet gjógyítani. .A magjar sebor-
vosJiok kedvükért foi-ditotta Pólya
.1 «'» z s e f. Pest, 1830.

Bell Benjámin. LehrbegríffderWund-

BENKO — FISCHER

109

arzneikunst, aus dem Engl. miteinigen
Zusiitzen und Anmerkungen. III. Aus-
gabo. 6 Bde. Pest, 1801—2.

Benkő Sámuel. Probléma chirur-
gicum qualisnam potest esse animi
pathematiiin in niorbos chinirgieos
influxus, et quae remedia simt contra
efifectus, qui ex ejusmodi influxu
oriri possunt ? Ab illustribus acade-
miae regiao chirurgieae Parisiensis
proceribus expediri desideratum, sol-
vitui- per . . . Cassoviae, 1783.

Billroth Tódor. Az általános sebészi
kór- és gyógytan ötven előadásban.
Kézikönyv tanulók és orvosok szá-
mára. A második átdolgozott és fa-
metszetekkel böv. kiadás után fordí-
totta G a b r i e 1 y Kálmán. Buda,
1866.

Blaskovich. Ede. Dissertatio inaugu-
ralis de orthopoedia operativa. Pes-
tini, 1848.

Blum Perencz. Dissert. inaug. med.
Phlebotomia. Budae, 1837.

Bock János. Orvosi értekezés a ferde
lábról. Pest, 1847.

Borbély Samu. Jelentés, melyet a
sebészet tanulmányozása végett állam-
költségen tett külföldi útjáról nm.
Wlassics Gyula Magyarország val-
lás- és közoktatásügyi miniszterének

stb. stb. felterjesztett Torda,

1899.

Brasavola Antonius Musa. Examen
omnium simplicium quorum in ofíi-
cinis usus est, ad illustriss. et sere-
niss. Principis Herculem Estensem
Ferrarié Ducem et Renátám Galliam.
1535.

Camper Péter. Observationes circa
mutationes quas subeunt calculi in
vesica ex Belgieo sermone in Lati-
num translatae a Josepho Cseh
S z 0 m b a t h y. Pestini, 1784.

Chelius M. J. Sebészség, mellyet elő-
adási kézikönyvül kiadott. A IV. öreg-
bített és javított eredeti kiadás utam
a pesti m. kir. egyetembeli orvosi
kar iskolai használatára fordította
Bugát Pál, Smalkovics Mi-
hály és Kún Tamás. Buda, 1836
-1844.

Chopart Ferencz ésDesault. Anlei-
tung zur Kenntniss aller chiioirgi-
schen Krankheiten. Aus dem Franzö-
sischen. 2 Bde. Pest, 1797.

Chudovszky Móricz. Vázlatok a sebé-
szet tanításáról és műveléséről Német-
es Francziaországban. Budapest, 1897.

— Csonttörések és ílczamodások kézi-
könyve. Orvostanhallgatók és orvosok
számára. Budapest, 1899.

Csiszár Sámuel. Oi-vosi értekezés a
pokolvaiTól. Buda, 1839.

— De earbunculo. Dissertatio inaug.
med. Buda, 1839.

Csorba (szakácsi) József. A magyar-
országi pokolvar, annak természete,
okai, óvó és gyógymódjai. (Másodrangú
pályamunka.) Buda, 1837.

Cziegler József. Dissertatio inaug.
med.-chirurgica, sistens maximé scitu
digna de hydrocele. Budae, 1829.

Demian Boldizsár. Dissert. inaug.
med.-chir. de asphyxiis. Pestini, 1830.

Dollinger Gyula. Testegyenészeti
közlemények. Budapest, 1885.
Az emberi test elferdüléséröl. Egy
előadás. Budapest, 1886.

Donner János Zsigmond. Commen-
tationis med.-chirurgicae de gibbosi-
tate. Pars I. Göttingae, 1784.

üruitt Surgeon. A sebészet kézi-
könyve. XI 1. kiadás. Szerkesztette
Stanley Boyd. Fordította Bakó
Sándor. Az eredetivel összehason-
lította R é c z e y Imre.Budapest,1890.

Eckstein Perencz. Casus chirurgici
trés, in publicum artis suae specimen
deseripti. Pest, 1803.

— Tabellarische Darstellung der ge-
bráuchlichsten chirurgischen Instiii-
mente, Binden und Maschinen álterer
und neuerer Zeit zum Behuf der
Wundarzneibetlissenen verfasst und
systematisch geordnet von . . . Ofen,
1822. (Ezen czim alatt is : »Akologie«.)

Emmert Károly. A különös sebészet
tankönyve. A III. teljesen átdolgozott
s rövidített kiadás után fordította
N a v r a.t i 1 1 m r e. 2 kötet. Pest,
1872—74.

Ercsey Ernő. A Budapest fővárosi sz.
Rókushoz czímzett polgári közkórház
Kovács Sebestyén Endre fő-
orvos vezetése alatt álló I. sebészi
osztályának működése 1874., 1875. és
1876-ik évben. Budapest, 1877.

Pejes Mihály. Dissertatio inaug. de
eautero. l'esthini, 1833.

Peldmann Antal. Dissertatio inaug.
med. de moxa. Pestini, 1831.

Pergusson Vilmos. Sebész-boncz-
tani kalauz. Magyaritii P 1 i h á 1 Fe-
rencz. Pest, 1862.

Pischer Győző. (íyakorlati kísérlet a
sörvkötók kérdésének megoldására.
Budapest, 1890.

110

FOG EL — HOOPER

— A Hostjing" kt'szülókok szerkezete és
alkalmazása. Budapest, 1893.

Károly Dániel. Dissertatio inaug.
med. de calould vosicao urinariae. a
niíuio vini Hunguiici potu in urethram
propulso, ac singulari encheiiesi abs-
que sectione exempto. Erfordiae,
1744.

— Péter. .\ pítroplastikus nemez fiizö-
nyok alkalmazása a gerinczoszlop
(>líordül(''soin(''l. Budapest, 1882.

Fogel Perencz. Dissertatio inaug.
medico-chirurgiea de orchionco hydro-
pico eiusque historiarum calci operis
adnexarum cuniprimis una. proprio
in organisino omni opera nuperrime
ohservata. Pestini, 1826.

Fritze E. Kisded sebészi eszköztái'
(armamentorium (^hinirgicum), avagy
a legnevezetesebb sebészi eszközök
rajzai . . . utíin magyan-a fordítva
Bugát Pál és Flór F e r e n c z
által. Buda, 1837.

— A nevezetesebb sebészi véres mü-
tételek, bevezetve Diefenbach
által. Magyar és latin nvolven kiadva
B u g a t P á 1 által. Pest, 1839.

Gerster Árpád G. K. The Rules of
Aseptic and Aiitiseptic Surgerj'. New-
York, 1888.

— III. kiadás 1890.

— Deformities of Boné, Osteoclasis and
Ost^eotomy. Cyclopedia of the Disea-
ses of Children. Philadelphia, 1889.

— The Technique of Antiseptic and
Aseptic íáurgerj-. — System of Surgery.
Philadelphia, 1895.

— Plastic Surger>'. A treatise on Siir-
ger>' by american authors. Philadel-
phia and New-York, 1896.

Gruber Sándor. A prostata bántalmai.

Budapest. 1892.
Grünfeld Dávid. Dissertatio inaug.

nied. Fhlebitis. Budae, 1845.

— József. Die Endoskopie der Ham-
röhre und Blase. Stuttgart. 1881.

Ourlt. Útmutatás sebészi műtétek gya-
korlására és alkalmazá.súra. A leg-
újabb kiadás nyomán magyarra ford.
Varr ó 1 n d á r. Budapest, 1880.

Gutmann József. Orvostudori érte-
kezés a hugykó-.szenvröl. [Dissei-tatio
inaug. med. de urolithiasi.| Pest, 1836.

Hager Mihály. Die chirurgischen

Operationen. Wien, 1831.

Die Brüche und Vorfálle. beschrie-

ben und durch Beispiele erlautert.

Wien, 1834. 2. Theil. 1850.

Die Knochenbrücbe, besohrieben und

dureh Beispiele erlautert. 2 Bánde.
Wien, 1836.

Die Wunden. Kisse, Quetschungen
und Erschütteningon, beschrieben u.
durch Beispiele erlautert. 2. Theile.
Wien, 1837.

Die (ieschwülste. Beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 Bánde.
Wien. 1842.

Die Anzeigen zu Amputationen,
Exartikulationen, Resektionen und
Trepanationen, die Nervenkrankhei-
ten und die Auswüchse am men.sch-
lichen Körper, beschrieben und durch
Beispiele erlautert, nebst einer Ueber-
sicht der Entzündungen im .■\llge-
meinen. Wien, 1848.

Haidenreich János Lajos. Instructio
med.-chirurgica in usum gremialium
niralium chirurgiconim conscripta ;
cui accedunt recusae Altissimae, nor-
males Dispositiones, de revocandis
suffocatis, submersis etc. Pestini,
1785.

Hartznann József A. Dissertatio
inaug. chLr.-med. de intro-retro versi-
oné. Vindobonae, 1840.

Heitzmann Károly. Compendium
der Chirurgie (2 Bande) . . . 1. Bánd.
Compendium der chirurgischen Patho-
logie und Therapie. II. voUstándig
umgearb. Aufl. von W i 1 h. C a r 1
F 1 s c h e r s Compendium. Wien,
1869. III. verb. und verra. Aufl.
1871. - IV. verb. Aufl. von C. und J.
Heitzmann. 1875. — 2. Bánd. Com-
pendium der chirurg. Instrumenten-
Verband- u. Operationslehre von C.
und J. H e i t z m a n n. W'ien, 1874.

— Neue Ausgabe. 1881.

— A sebészi kór- és gyógytan alap-
vonalai. A 111. javított és böv. kiad.
után magjarra fordította idősb Pur-
jesz Zsigmond. 1. füzet. Buda-
pest, 1874. 2. füzet 1877.

Helferich. H. A traumaticus törések
ésttczamodások alapvonalai és atlasza.
Fordította K u z m i k P á 1. Budapest,
1898.

Hennel Ádám Teophil Dis.eertatio
inaug. med. de vulneribus lethalibus
in genere per se et per accidens
contingentibus. Krfordiae, 1726.

Hézsay János. Orvostudori értekezés
a húv^vköszenvról. Pest, 1846.

HooperRob. Chinirgisches Hülfsbuch.
oder fassliche Uebersicht der Symp-
tome und Ursachen, des Ganges und
der Behandlung für chirurgische Krank-

HORVÁT — LÉVAI

111

heiten. Aus dem Englischen von W.

G. Beeker. Pesth, 1822.
Horvát József Antal. Orvostudori

értekezés az alajk-rákról. (Carcinoma ,

labii inferiorts.Dissertatio inaug.med.]

Pest, 1846.
Howship J. Pi-aktische Bemerkungeu

über die Ki'aiikheiten der Hamwerk-

zeuge, vorzüglich über die der Blase,

Vorsteherdrüse, und Hamröhi'e. Aus

dem Englischen von H. F. Kilián.

Pesth, 1819.
Hölbling Miksa. Dissertatio inaug.

med.-ehirurg. de ulceribus. Pestini,

1835.
Hültl Hümér. A hosszú csöves csőn- \

tok sarcomáiról. Budapest, 1898.
Ihrig Lajos. Vese- és ureter-sebészet-

röl. Budapest, 1896.
Ivánchich. Viktor. Kritische Beleuch-

tung der Blasensteiuzertrümmerung, ;

wie sie heute dasteht, gestüzt auf

eine Erfahrung von 23 gelungenen

Fállen. Wien, 1842.

— Einundzwanzig neue Fáile von Bla-
sensteinzertrümmerung. Aus der Pra-
xis. Wien, 1846.

— Über die organische Verengemng ;
der Hamröhre und ihre auf patholo-
gische Anatomie und zahli'eiche Er- ■
fahrungen gegiündete vollkommenste
Behandlung. Wien, 1846.

— Neuer Bericht über 19 Falle ausge-
führter Blasenstein-Zertrümmerung..
Nebst einem Anhange : Ueber den ,
Fortschritt in der Lithotripsie dureh
Beziehung der Aether-Narkose. Wien,
1851.

— 26 neue Fálle volifülirter Blasenstein-
zertrümmerung ; zuweilen mit Bei-
hilfe der Choloroform-Narkose. Wien,
1854.

Janny G3rala. Az ujabbkori sebkeze- i
léíiiöl. Budapest, 1880.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
In Aureli Celsi caput 26. lib. 7. Cal-
culi vesicae manu demendi rationem
tractans commentarius. Wittebergae, :
1600.

— Institutiones chirurgieae. Witteber-
gae, 1601.

— Anweisung zur CMrorgie. Nürnberg, '
1614. j

— Anweisung zur Wund-Ai'znei, nebst |
Anhang : von der Kunst die todten
Körper zu balsamiren ; mit einem
kurz entworfenen anatomischen Ab-
liss, und zweifachen Register. Nürn-
berg, 1674.

JoacMm Vilmos. Zur Diagnostik und
Therapie der Abseesse. Wetzlar, 1856.

£amauf György Ernő. Dissertatio
inaug. meil. de prolapsu ani. Pestini,
1785.

S[atona Gerzson (Géza). Kóresetek
rajza a pesti sebész orvosi intézetből.
Orvostudori értekezés. [Casus clin.
memorabiliores in nosocomio chirui-
gico-practico reg. scient. universitatis
hung. anno 1835—6 observati.] Buda,
1839.

Keleti J. Leó. A sérvek keletkezé.se,
kezelése és gyógyítása. Népszerű tudo-
mányos ismertetés. Budapest, 1895.

Kéri (Bittner) Imre. Dissertatio
inaug. jned. de cholelithis humanis.
Budae, 1825.

Kézmárszky Tamás. Dissertatio
inaug. nied. de noma. Budae, 1833.

Kovács (tatai) György. Disput. me-
dica de renum et vesicae calculo.
Ulti-ajecti, 1670.

— József. A húgykövekröl. Gyorsírói
feljegyzések az 1883. szünidei cui--
susban tartott előadások után. Buda-
pest, 1883.

— Gyakorlati sebészet. Első (egj-etlen)
füzet. Budapest, 1890.

Kraitsir Károly. Dissertatio de an-
thrace et pustula malisna. Budae,
1829.

Kramer János György. Medicina
Chirurgica castrensis oder pars se-
cunda von allén áusserlíehen Leibes-
gebrechen die den Soldaten sowohl
in Féld, als in der Guarnison zu be-
fallen pflegen, sammt einer Praefation
de offlcio medici oder chirurgi cas-
trensis etc. Item einer Introduction
von der Natúr und Chinirgie etc.
Nürnberg, 1740.

Kuzmik Pál. A bélvarratok bii*álata.
Budapest, 1897.

Laner Antal. Disseitatío inaug. med.-
chii-urg. de acupunctura. Pestini, 1830.

Láng E. A húgycső szűkületek és egyes
bőrbántalmak electrolytikus kezelé-
sén. Budapest, 1891.

— Gusztáv. Dissertatio inaug. med.
de scirrho ventriculi. Vindobonae,
1830.

János Gottfried. Dissertatio so-
lennis do tllo medicinali. Witteber-
gae, 1702.

Lévai János. Segélynyújtás sebesülé-
seknél. Budapest, 1895.

Lévai József. .\ malum perforans
pedisről. Budapest, 1898.

112

LOEBLIN — PLBNCK

Loeblin Ignácz. Disspitatio med. .
inauíT. ined.-chirurgica do hydrocole. '
Vind(>l)onrte. 1829. i

Luzuniczer Sándor. Orvos-sebészi
(''rtekezés a képló sebészetről általá-
nos szempontból orvostudorrá léte- :
kor irta . . . [De chirurgia plastica \
dissertatio inauguralis.] Pest, 1844.

— Jelentés a Pest város szt. Rókus
kórház II. sebészeti osztályának 186H. ;
évi működéséről. Pest, 1870. ;

— Sebészeti tapasztalatok a budapesti j
szt. Rókus kórház II. sebészi osztá-
lyán 1875— 1876-ban. Budapest, 1878.

Makara Lajos. .Az eniló-rák sebé-
.•^zoti kozelésénok mai állása. Buda-
pest. 1897.

Martini Dániel. Dissertatio med. de I
ciilculo renum. Janae. 1702.

Maternia Cilano György Keresz-
tély. De chiinirgia cum medicina
necessario conjufrenda. Helmstadii,
17.32.

Mauthner Lajos Vilmos. Disserta-
tio inaui?. iiied.-chirurg. de peripneu- !
monia notha Sydenhami. Viennae, s. a. ^

Mihálkovics Géza. Sebészi köttan. |
Pest. IHÜH. (Nyertes pályamű.)

Miskoltzy Perencz. Manuale chirui'-
gicum, avag>' chirurgiai útitárs, mely-
ben az egész anatómia, égi jegyek-
nek ereje, a testi tagokon külsökép- ;
pen történhető nyavalyák és esetek- :
nek a seb-kötés, ér-vágás, vagy akár- !
minemű chirurgiai foglalatosság által I
teendó orvoslása ; ezenfelül a flastrom j
és ungventuinoknak készítése rövid j
kérdések által magyaráztatott és most i
elsőben magjai' nyelven kiboc.«íátta- i
tott. (Hozzá járul : Vocabularium la-
tino-ungaricum). A deák-nyelven meg- 1
nevezett minden magán-magán való
orvosságok az ö természetek és tu-
lajdonságaikkal együtt az alphabetum
szerint magyarul. Győr, 1742.

Miszlay Mátyus. Körömkor, vagy az ;
emberi köröm minden nyavaláinak
alapos gyógymódja. Buda, 1842.

Mojsisovics (moisvári) György.
Dar.xtollung der Aequilibrial-Methode
zur sicheren Heilnng der Oberschen-
kelbrücho ohne Verkiirziing. Wien,
1 842.

Monau (Monavius) Frigyes. Bron-
ehotome i. e. gutturis artitlciose ape- 1
ríendi tYxfior,,uc. Regiom.. 1644. —
Kd. II. (iryphiswald. 1652. Ed. 111.
Jenae, 1711.

Nagel Emil. A c8onttöré.sek kórboncz-

tani, kórtörténelmi és gyógyeljárási
tekintetben. Pest. 1862.
Navratil (szalóki) Imre. Sebészi
műtéttan, l'est, 1867.

— Sebészeti adatok. Budapest, 1882.

— Ujabb haladások az ag\'sebészet
terén. Budapest. 1891.

— , Hültl Hümér ós Rosenberger
Alajos. Sebészeti adatok. Kíizlemény
a Szt.-Rókus-kórház II. sebészeti s
vele kapcsolatos oit-, gégebeteg osz-
tályáról. (1895.-1897.) Budape.st. 1898.

Neustádter Mihály. Triga casuum
mod.-chirurgiconim. Krlangae, 1762.
Tartalma: 1. Sphacelus penis egre-
giusque in eo corticis Peruavini usus.
2. Haemon-hagia enormis in tibiae
vulnere sanata. 3. F'istula ani coni-
pleta cum leiita febra curata.

Nóvák Antal Róbert. A topláb
nemeiről és az álizmeredésről. (Orvos-
tudori értekezés). Pest, 1844.

Novotny Lajos. A hügjszervek beteg-
ségeinek feismerése. Útmutató gya-
korló orvosok és orvostanhallgatók
számára. I. rész. A betegségek felisme-
rése a tünetekből. II. rész. A beteg-
ségek felismerése a vizsgáló eszkö-
zök segítségével. III. rész. A húgy-
szervek gyakral)ban mutatkozó bajai.

— Tükörképek a húgyszervek külön-
böző bajaiban. — Betegfelvétel. Buda-
pest, 1895.

Olert Frigyes. Die vorzüglichen Met-
hoden, don Stein aus der Blase
zu entfernen. Inaugural-Dissertation.
Wien, 1844.

Ostermayer Miklós. A sérvmet-
szésnél olűfordulú hójyagsérülésekrői.
Budapest, 1896.

Ottava Ignácz. Tanulmány a szem-
kötőhártya trachomás Itetegségének
sebészi orvoslásáról. Budapest, 1893.

Petrovicli Simon. Értekezés a húg>-
kövekről. (Orvostudori értekezés).
[Specimen inaiig, de calculis vesicali-
bus respectu diagnoseos. geneseos,
et aetiologiae.j Pe.xt, 1840.

— Vazul. Dissertatio inaug. med. de
gangrneiia nosocomiali. Pestini, 1831.

Piskovics Nep. János. Dis.««ertati<>
inaug. meg.-chirurg. sistens hemiam
inguinalom et cniralem incarceratam.
Budae, 1832.

Plenck (Plenk) József Jakab.
Sammlung von Beobachtungen ül>er
einige tíegensánde der Wundarznei-
\vi8.><ensehaften. 2 Thle. Wien, 1769
1 770.

PONGRÁCZ — RÓZSAY

113

— Verb. u. verm. Aufl. 1775.

— Lehrsátze der praktischen Wundarz-
neiwissonschaft. Zum Gebrauche sei-
ner Zuhörer. 2 Thlo. Wien, 1774 — 76.

— III. verb. Aufl. 1799.

— Selectus Matériáé chirurgicae. Ciii
additxu" elenchus insti'unientoruia et
fasciarum chinirgicarum. Viennae,
1775.

— Compendium institutionum chirurgi-
carum pro tyronibus chirurgiae. Par-
tes 3. Pars 1. Viennae, 1775.

— Editio III. emendata 1797.

— AuswahI der chimrgischen Arznei-
mittel, nebst e. Verzeichniss der Werk-
zeuge u. Bandagen; aus d. Latéin,
Wien, 1775.

— Anfangsgründe der chirurgischen Vor-
bereitunffswissenschaft für angehende
Wundarzte. 3 Thle. Wien, 1777.

— UI. verb. Auflage : »Zum Gebraueh
der Antanger in der K. K. mediciniseh-
chirurgischen Militárakademie.* 1790.
Vn. Aufl. 1822.

— Elementa chinirgiae pro tyronibus
chirargiae in Regno Hungáriáé. Vien-
nae, 1778. — Pestini, 1783.

— A borbélyságnak eleji, melyeket
németül és deákul kiadott . . . Ma-
gyarra fordította, két képpel és né-
mely hasznos czikkel szaporította
Rácz Sámuel. Buda és Pest,
1782.

— Anfangsgründe der Chirurgie für die
angehenden Wundarzte im Königreich
Hungani. Pest, 1783.

— Neue Anfangsgründe der chirur-
gischen Vorbereitungswissenschaften
f. angehende Wundarzte. Zum Ge-
braueh der Anfanger in der k. k. medi-
ziniseh-chirurgischenMilitarakademie.
Wien, 1785.

Pongrácz (felső-őri) Mihály. Érte-
kezés a csonttörésekről általánosan
és különösen. (Orvostudori értekezés).
Buda, 1835.

Praunsperger Elek. Dissertatio inaug.
med. do empyemate. Vindobonae. 1819.

Preisach Lipót. A húgycsöszorokról.
(Orvostudori értekezés). Buda, 1847.

Prietto Lipót János. Dissertatio
inaug. med. de contracturis. Budae,
1783r

Privigyei Miklós. De paronychia.
Francof. ad Viadnun, s. a.

Proch.now József Útmutató a had-
sebészetben. Biidapest, 1898.

Puky Ákos. A sebkezelésröl, külö-
nös tekintettel Lister antiseptikus

(iyöry: Bibliographia inedica Hungáriáé.

! módszerére s az asepsis utján módo-
I sült és alakúit sebészi fogásokra
i néhány kórtörténet kíséretében. Buda-
I pest, 1879.
í— II. kiad. 1885.

j Rácz Sámuel. Prolusio academiea de

utili et necessaria chiiou'giae cum

I medicina conjunctione. Budae, 1779.

— A borbélyi tanításoknak első darabja.
I Az anatómiáról, physiolog. patholog.

m. medicáról, chirurgiáról és bába-

' Ságról. Második darab. A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi poli-

I cziáról. Pest, 1794.
Rayger Károly. Dissertatio inaug.

' med. de labrisulcio seu eheilocace.

I Altdortti, 1698.

j Réczey Imre (idősb). A hudhólyagkó-

í morzsolás. (Orvostudori értekezés).

i pe lithoti-ipsia. Dissertatio inaug.

j med.-chirurgica.] Pest, 1837.

1 — A sebészi miitan alapvonatjai. Pest,

j 1838.

; — Grundzüge zur Lehre der operati-

I ven Chirm'gie. Pest, 1839.

: — Imre. A sebészeti gümös betegségek.

; Budapest, 1891.

i — Kovács József negyedszázados

! tanárkodásának (1869 — 94.) emlékére.

1 Ünnepi dolgozatok. Bakó Sándor és
Buday Kálmán közreműködésé-
vel szerkesztette . . . Budapest, 1894.

— Dolgozatok a budapesti k. m. tud.
egyetem II. sz. sebészeti klinikumáról.
1. rész : 1892—96. U. rész : 1896-98.

Rettig Ferencz Xavér. Dissertatio
inaug. med. sistens caput obstipum.
Budae, 1783.

Riso Sándor. Dissertatio inaug. med.
de urolithis. Vindobonae, 1833.

Rósa János Ferencz. Dissertatio
inaug. Praeceptionibus chirurgicis de
hysteritide adjunctis observationibus
chinxrgicis et thesibus. Budae, 1782.

Róth. Adolf. Miért nem lehetett eddig
és miért lehet most a test összes
elgörbüléseit és az izületgyuladáso-
kat meggyógyítani ? Budapest, 1892.

— Miksa. Beitrag zur Prophylaxis
und Therapie der Scoliose. Wien,
1895.

Rózsay (Rosenfeld) József. A kén-
égenygöz hatásti, különösen sebor-
vosi tekintetből, tapasztalati adatokra
építve s tudományosan felvilágosítva.
Pest, 1847.

— Die Schwefeláther-Dámpfe und ihre
Wirksamkeit, Vorzüglich in Bezúg
auf operatíve Chinirgie. Auf That-

114

RÜ\'TER — TB88ÉNYI

sachen gegründet nnd wíssenschaft-
lich prörtort von . . . IVst, 1H47.

Ruyter O. <''s Zirchhoflf E. Az álta-
lános és részletes sebészet alapvona-
lai. Orvostanulók és gyakorló orvo-
sok számára. A szerzők engedélyével
ford. ifj. K 0 V á c s J ó z s e f. Átnézte
Kovács József I. rész. Álta-
lános sebészet. II. rész. Részletes
sebészet. Budapest, 1895.

Sabatier. Lohrbuch für praktische
Wundjirzte. in wolchem diejenigen
chinirgischen Operationen welche am
hiiuflgston vorkornnien, abgehandelt
sind. Aus dom Französíschen über-
setzt und mit Anmerkungon und
Zusatzen bogleitet von \V i 1 h e 1 ra
Heinrlch Ludwig Borges.
Neueste und verb. Aufl. 3 Thle. Ofen,
1799—1802.

Scháchter Miksa. A sebek gjógj-u-
iása s a sebkezelés különös tekintet-
tel a fertőtlenítő szerek értékére a
sebkezelésben. Budapest, 1886.

Schmalkovits Mihály. Orvostudori
értekezés. A húgycső szűkülései.
[Dissertatio inaug. med. de stricturls
nrethrae.JBuda, 1833.

Schmid JSugó. Vezérfonal sebészi
műtétekhez. Budapest, 1883.

— Sebészi műtéttan. Orvostanhallgatók
és gj-akorló orvosok számára. A szö-
veg közt szúmos ábrával. 1. és 11.
rész. Budapest, 1889. 111. rész. 1891.

Schoepf-Merei Ágost, őszinte nyi-
latkozat a kancsal szem s taggör-
büléscknek gyökeres gyógymfltések
valódi becse körül, különös tekintettel
a régtől megrögzött térd- és könyök-
zsugorodásra s útmutatás e műtétek
tök'''Iete8hkivitel<''re; nagj'számu önta-
pasztalatai után írta . . . Pe.st, 1844.

Schwab Keresztély Joachim. Dis-
sertatio inaug. med. de contractura.
Lugd. Bat., 1701.

Segner János András. Disputatio
(lo caiciijo corpori.^ humani. Göttin-
gac, 17.S7.

Seltmann Xav. Ferencz. Dissertatio
inaug. med.-pract. sistens animadver-
sionis de febri nosocomiali. Viennae,
1 783.

Siemon. A 8ér\'ek gyökeres gj'ógyi-
tíisa, vag>- a sérvek és kidüledö
részek orvoslási módja oly csalhatat-
lan szer hozzáadásával, moly által
az gyökeresen kígyóg>'íttatik. és lg>-
minden sérvkötötnélkülözhetővé tesz.
PUíTpejéküI a széHwintal makrói, has-

szorulásról és az aranyérről. A VIII
jav. kiad. után. Pest. 1864.

— Uj olcsó kiadás Budapest é. n. (1878.)
Sigmund (ilanori) Károly Lajos.

Das k. k. chirurgischi- Opcrations-
Institut in Wien. Darstellung der
Geschichte, sowie der inncrn líln-
riehtung des Institutes, und Übersicht
aller darin bisher gebildeten Opera-
teurs, der hinsiehtlich derselben erfl<».«-
senen Verordnungen und der Vorfiillc
in der chirurgischen Klinik der Wie-
ner Hochschule wiihrend des Opera-
tions-Lehrcm-ses 18.39— 41. Wien. 1841.

Sikó János. Medicatio duoram aegro-
rum, paronychia et combustione pedi.<
laborantium. Ultrajecti. 1651.

Spitzer Bernát. A pokolvar kórtana
és gyógytana, mellékelt kórrajzokkal.
Pest. 1863.

Stockinger Tamás. Útmutatás a sebé-
szi im'iszerek elemzé.sére s bírálatára.
Pest. 1867.

— Adalék a sérvkötök tanához. Buda-
pest, 1873.

— Beitrag zur Lehre von den Bruch-
bánden. Budapest, 1873.

— Supplement a la Doctrine des Ban-
dages Hemiaires. S. 1. et a.

— A Supplement to the Doctrine ot
Herniary Bandaíres. S. 1. et a.

Stojkovics Péter. Orvostudori érte-
kezés a sérvekről általában. [Disser-
tatio inaug. de herniis in genere.]
Pest. 1844.

Sümegi József. A gerinczoszlop oldai-
görbüléseinek gj'ógj'kezelése. Buda-
past, 1892.

Szabó János (I.) Kórodai tapasztalatok
a műtői sebészet köréből a magyar
királyi egyetem sebészi koródájában
1844/45. évben. Orvo.studori érteke-
zés. [Dissertatio inaug. med. de mo-
mentosioribus operationibus chirargi-
cis anni 1H44 45 in elinico chirurgico
peracti.s.| Pe.st. 1845.

Szénásy Sándor. Az álképletek kór-
ismézése. Budapest, 1885.

- 11. átnézett kiadás 1893.

Tatár János. A mellüri szervek sebé-
szi Itjtntalinai. Budapest, 1896.

Tellmann Gottfried. Di.ssert. inaug
jiif'd.-pract. (le cpisUixi. Vindobonae.
1IS3H.

Tessényi Zsigmond. Dissert. ínaog.
med.-chinirg. sistens brevem ellnfei
chirurg.-pract. reg. sclent. univer.**.
Hungaricae descriptionem aegrorum
per decursum annonim 1826 27

THILL — CSAPODI

115

I

29/30. in eosdem clinieo tractatorum
numerum et oporationes in iis factas,
memorabiliores tandem quosdam prac-
ticos aegi'onim ojusdom eliniei casus.
Pestini, 1831.

Thill György Erib. Dissert. inaug.
jued. consultatoi'ia aegrum passione
ex hernia laborantem exhibens. Jenae,
1681.

Toppertzer Tamás. A magyarországi
pokolvar, annak természete, óvó és
gyógvmódjai. (Első rangú pályamunka.)
Buda, 1837.

Torkos János. Dissert. inaug. med.-
forensis de renunciatione lethalitatis
vulnerum ad ceitum tempus haud
adstringenda. Gottingae, 1756.

Töltényi Szaniszló. Pathologia et
therapia generális med.-chirurg. in
usum praelectionum publicamm. Vin-
dobonae, 1843.

Török Guido. Die neueren Wundbe-
handlungs-Methoden mit keimfreien
Verbandstoffen. Wien, 1893.

Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
De prolapsu ani. Pestini, 1785.

— Dissertatio inaug. med. de morbo

coxario. Vionnaf, 1770.

Vásárhelyi Imre. Essae sur l'Anes-
thésie localo artiflcielle. Paris, 1865.

Vittner Adolf. Aneuiysma. Disserta-
tio inaug. med.-chirurg. Budae, 1837.

Wein Manó. A mindennapi sebészet.
1. kötet. Budapest, 1889. 2. kötet. 1890.

— II. egy betüi-endes tárgymutatóval
böv. kiadás 1892.

Zaborsky Ferencz. Des Hospital-

brand. Eine Preisschrift. Agram, 1850.
Zuckerkandl Ottó. Atlas und Grund-

riss der chinirgischen Operations-

lehre. München, Í897.
Zsigmondy Adolf. Die galvanokaus-

tische Operationsmethode. Wien, 1860.
Zsivkovics János. Dissertatio inaug.

med. de fuininculo. Budae, 1784.

1872. Utasítás a honvéd sebesültvivök
és gyógyszolgák számára, különösen
a háromszögű kendőnek sebzéseknél
alkalmazását illetőleg. Kiadja a m.
kir. honvédelmi minisztérium. Buda-
pest.

3. Ophtalmologia.

Ábrahám. Adeodat. Dissertatio inaug.
med. sistens nevroses oculorum. Vien-
nae, 1841.

Algöver János. Orvosi értekezés a
mórról. Buda, 1840.

— Dissertatio inaug. med. de amaurosi.
Budae, 1840.

Avedig István. Dissei-tatio inaug.
med. de ophthaimia neonatomm. VLn-
dobouae, 1831.

Beér György József. Gondviselés
az egészséges és gj'enge szemekre és
arra való oktatás, niiképen lehet az
eml)ernek önnön magán segíteni, a
szemnek olyan hirtelen való beteg-
ségeiben, melyek tulajdon orvosi vagy
seborvosi esmeretet nem kivannak.
Magj'arra fordította V á r a d i Sá-
muel. Bécs, 1805.

Bernolák József. A szemészet kézi-
könyve. Gyakorló orvosok és orvos-
tanhallgatók igényeihez alkalmazva.
S c h a u e n b u r g C. H. munkája
után. Pest, 1868.

Billnitzer Móricz. Dissertatio inaug.
med. de cataracta congenita. Pestini,
1844.

Blaskovics Fridolin. Szemészeti
műtéttan orvostanhallgatók számára.
Budapest, 1897.

Boscowitz A. (opticus). A szemüve-
gek választásáról rövidlátó, messze-
látó, gyengelátó, fénykerülő, vala-
mint hályogtól gyógyított szemek szá-
mára. Utasítás a láttehetséget szem-
üvegek által czélszerűen támogatni.
Kolozsvár, 1869.

Burger Péter. A szem egészségtana.
Debreczen, 1899.

Capesius Vilmos. Dissertatio inaug.
med.-ophthahnologica de eo : an ope-
ratio cataractae longaevitati obsit ?
Viennae, 1834.

Comnenovich Gergely. Facies oph-
thalmocatarrhi epidemico-contagiosi
seu ophthalmoblennorrhoe Aegypti.
Budae, 1829.

Csapodi István. íjátívspróbák. Buda-
pest, 1886.
11. bőv. kiad. 1897.

- Útmutató a szemészetben. Budapest,
1890. 2. kötet 1891.
Útmutató a szemészetben. Budapest,
1891.

8*

116

CSERESNYÉS — GRÓSZ

— A szlvárványhártya g^nilladása. Buda-
ppst, 1895.

Bújás szpnibajok. Budapest, 189H.

Cseresnyés Sándor. A ppsti (^s budai
mí'ltósiíiros Aszszdiiy-pgyesülPt vako-
kat tárgjazó ispotívlyAban tett két
osztendoi nevezetesebb szeniorvoslá-
sokról ; a szemalkatnak leírásával
együtt. Béts, 1819.,

CsikyNep. János. Értekezés a holyag-
ról. IDi.'ssei'tatio inaug. med. de cata-
racta.l Buda, 1K40.

Demeter György. Diátetik der Augen.
(()rvostud(»ri értekezés.) Bécs, 1841.

Dimmer F. A szemtükör és diagnos-
tikai ha.'íználata. F'ord. Imre József.
Budapest. 1889.

Dominigg (Eőszeghy) Gáspár. De
amaurosi, dissoi-tatio inaug. ophthal-
mologico-med. Pestini, 1844.

Fabini Frigyes. Dissertatio inaug.
med.-chiniririca de hvpopyo. Tubingae,
1K18.

— János Tófor. Dissertatio inaug.
medica de amaurosi. Vfennae, 1816.

— Doc'trina de morbis oculorum. In
usum auditorum suonim edidit . . .
Pestini, 1823.

— Editio altéra denuo elaborata: 1831.

— De praecipuis comeae morbis. Pro-
lusio aeademica qua diem 27. Junii
1830. cum regia universitas Hunga-
rica Pesthiensis quinquagesimum in-
staurationis annum solenni ritu cele-
bi-aret. Budae, 1830.

— Pflege gesunder und kranker Augen
für Nicht-Aerzte. Leipzií? und Pesth,
1831.

II. Autl. Leipzig, 183.Ő.

Dottrina dclIe malattie desíli oochi.
Treviso, 1831.

— Tanitmánya a szembetegségekről.
A második javított kiadás után for-
iUtii V a j n ó ez J á n o s. Buda, 1837.

Feuer Nathaniel. Jelentés a kolozs-
vári tudománv egj'etem szem koró-
dájának múködéséról, 1873. ápr. 28-tóI
— 1874. szept. 3f>-ig. Kolozsvár, 1874.

— Trachoma útmutató. A Trachoma
elleni hatósági eljárás és az erre
vonatkozó körrendeletek és a tra-
choma kór- é.s gyógj'tana kapcsán.
Hatóságok és orvosok számára. Buda-
pest, 1890.

III. átnézett kiad. 1898.

Finck József. Dissertatio inaug. me-
dico-oculistica de depressione cata-
raotae. Vindobonae, 1822.

Förster R. \z általános betegségek-

nek és az egyes szervek bajainak
viszonya a látószerv változásaihoz
és betegségeihez. Ford. Imre J ó-
zsof. Budapest, 1878.

Gárdos János. Or\'estudori értekezés.
A hályog műtéteiről. [Dissertatio
inaug. med. de operationibus cata-
racüie.l Buda, 1840.

Goldziener Vilmos. A .szaruhártj'a
szalagszenl elhomályosodásáról. Bu-
dapest, 1880.

— Therapie der Augenkrankh elten für
praktische Arzto u. Studirende. Stutt-
gart, 1881.

— II. Aufl. Leipzig, 1899.

— Az idült ragályos szomgjuladások.
— A trachoma. Klinikai tanulmánv.
Budapest, 1889.

— A szemészet kézikönyve. Budapest,
1891.

Hydrophtahini.';. Budapest, 1896.

Gözsy Ferencz Xav. Dissertatio inaug.
med. de keratonyxide cum discissione
cataractae. Vindobonae, 1822.

Graefe Albert. A nyomkötésröl. A bőr
alá fecskendésröl a szemészeti gya-
korlatban. A roncsoló köthártyalobról
^Conjunctivitis diphteritica) és az edző-
szerek alkalmazásáról heveny lobok-
nál. Ford. K 0 1 1 e r Gyula. Előszó-
val ellátta Hirschler Ignác z.
Buda, 1869.

Grossmann Lipót. A szem ápolása
<'<r»''.í;zs('gps és kóros állapotban. Nép-
.szerü vezérfonal, kik látcrejüket ép-
ségben akarják foimtartani. Pest, 1872.

— Die Augenpflege im gesunden und
kranken Zustande. Populárer Leitfaden
für allé die ihre Sehkraft orhalton
wollen. Pest, 1872.

n. Auíl. 1874.

— A szem bujakóros Itántalmai. Buda-
pest. 1891.

Grósz .Albert. Kinige Beobachtungen
übcr dio egyptisch(> Augenkrankheit
der Soldaten und Massregein um die
Verbreitungzu hindem. Grosswardein,
1863.

~ Az ujdonszUlöttek szemlobjáról. Nép-
szerű oktatás .szülésznők számára. Bu-
dapest, 1883.

— Emil. A nagjváradi szemgyóv^y
int'''zet 50 éves története. Budapi'st.
1886.

— Szemészeti diagnostika. Budapest,
1892.

~ A budapesti k. m. tud. egyetemi
szemklinika működése az 1893/4. is-
kolai évben. Budapest, 1894.

GROSZINGER — LANGE

117

— A vasúti alkalmazottak látásáról.
Budapest, 1895.

— Előadások a szemtükrözésröl a buda-
pesti kir. magj'artudomáQyegyetemen.
Budapest, 1897.

— Frigyes. Statistikai adatok a Nagy-
váradon 1830. óta létező szegény
vakok gyógyintézetének működéséről
s néhány szó ezen intézet jövendőjé-
ről földmivelőink közt gyakran elő-
forduló vakság enyhítésére Magyar-
és Erdélyország több helyein felállí-
tandó szegény vakok gyóg>'intézetei
tekintetéből. Nagyvárad, 1846.

— Die Augenkrankheiten der grossen
Ebenen Unganis. Statische Uebersicht
der Leistungen der Privat-Augen-
krankheilanstalt für Arnie in Gross-
Wardein durch fünf und zwanzig
Jahi-e von 1830—1856. Gross-Wardein,
1857.

Groszinger Károly. Orvostudori érte-
kezés a látásról. Buda, 1843.

Hager Mihály. Dissertatio inaug. med.-
oculistica de conservatione oculorum
et debito conspicillorum usn. Vindo-
bonae, 1822.

— üeber die Erhaltung der Augen und
den zweckmássigen Gebrauch der
Brillen und Augenglaser. Wien, 1822.

Hammer Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de adiaphanosibus oculi. Vindo-
bonae, 1843.

Hardlicska János. Dissertatio inaug.
ophthalmologica ágens de diagnosi
niorborum oculi analogomm, faci-
leque invlcem permutandorum. Pes-
tini. 1841.

Hayd Ferencz. Disseitatio inaug.
raed. chirurgica de hydrope sacei
laciymalis. Budae, 1836.

Heinrich György. Allgemeine niitz-
liche Bemerkung über den Gebrauch
der Augenglaser und von derén Aus-
wahl bei Anschaffung derselben. Kron-
.stadt. 1841.

(ómoraviczai) Nep. János. Dis-
sertatio inaug. med.-ophthalmiatrica
sistens ({uaedam de diagnosi cata-
ractac. Vindobonae, 1841.

Henry. Henry doctomak és szemonos-
nak a szemeink épségben való nieg-
tartiVsát és megerősítését illető regu-
lái. Bécs, 1816:
II. kiad. 1825.

Hirschler Ignácz. Tapa.sztalati ada-
tok a szeszes italokkal, valamint a
dohánynyal való visszaélésekről, mint
a láttompulat okairól. Pest, 1870.

— Adat a szaraháilij-a gj'urmájába lera-
kodott festanvaa- ismeretéhez. Pest,
1872.

— Adatok a látaháilij-a-maradvány koró-
dái ismertetéséhez. Budapest, 1875.

Hoor Károly. A skiaskopia (Árnyék-
próba). Budapest, 1891.

— A szem fénj'törései és alkalmazko-
dásai, rendellenségei. (A fénj'törés és
alkalmazkodás meghatározása.) Buda-
pest, 1892.

— Szemészeti műtéttan. Budapest, 1892.

— A szemvizsgálás módjai. Budapest,
1892.

Hulimann Pál. Dissert. inaug. med.
sistens obscurationes comeae. Pestini,
1823.

Huszár András. Orvostudori érteke-
zés a kancsalságról. [Dissertatio inaug.
med. sistens strabísmum et ejus ope-
i-ationem.] Buda, 1843.

Illésy Henrik László Adolf. Dis-
sertatio inaug. med. de examine ocu-
lorum, Pestini, 1830.

Imre József. A trachomások meggjó-
gyítása. Budapest, 1893.

Jendrássik Jenő. Két új szemméré-
szeti mód. Pest, 1867.

Kain Adalbert. Dissertatio inaug.
med. de amaurosi. Pestini, 1836.

Kanka Károly. Beschreibung der für
sámmtliche Augenoperationen noth-
wendigen Instiaimente mit besonderer
Rücksicht auf die an der k. Wiener
Augenklinik ffebráuchlichen. Wien,
1842.

Kasper G C. A. Vezérfonal a vasuti
személyzetnél előforduló szinvakság
meg\-izsgálására. Budapest, 1879.

Kenszky Nep. János. Dissert. inaug.
med. de iritide in genere ejusque
speciebus. Pestini, 1820.

Kemer János. Orvostudori értekezés
a szemkiméletről. [Custodia oculorum.
Dissertatio inaug. med.| Buda, 1845.

Kocsis Elemér. Útmutató a szem-
operálásokban. Budapest, 1892.

Köffinger Rudolf. Orvostudori érte-
kézé.-; a hályogról. Pest, 1845.

Kroszinger Károly. A látásról. Buda,
1843.

Láncz Ferdinánd. Szemmiitétek.
Bécs, 1844.

Láng Ferencz Ede. Ophthalmodiae-
tetica. Dissertatio inaug. med.-oculi.s-
tica. Vindobonae, 1840.

Lange Márton. De ophthalmia in
genere et in specie. Dissert. inaug.
med.-chirurg. Tyrnaviae. 1777.

118

MALYUSZ — SZÉN

Mályusz Károly. !)«» praecipuis cor-
iipno morbis organicis. Dissertatio
inaug. niod. Postini, 18."{7.

Maxilian Frigyes Antal. Disserta-
tio inaug. nípd. d(» hordoolo phlegmo-
noso ot scrophuloöo. Postini, 1821.

Mihályik Szidor. A vakokról. Buda,
1h7().

Miskolczy Mihály. Orvostudori érte-
kezi'S a szoiiiizominetszésröl, külö-
nös tekintettel a kancsal8ág-müt''tre.
Pest, 1847.

Molír Mihály. Az árnyékpróba. Buda-
pest. 18ͻ4.

Nagel Emil. Népszerű értekezés a
szem gondvi:<eletéról. Az elcsonkult
harczosok számúra alapított b. Hay-
nau gyóg>'intézet javára. Buda, 1850.

Nóvák József István. Dissert. inaug.
iiied. do amaurosi ejusque speciebus
et variotatibu.s. Pestini, 1816.

Oesterreicher Ede. Dissert. inaug.
jued. de cataractis in clinico ophthal-
miatrico anno scholastieo 1834/5.
tractatis. Pestini, 1836.

Olexik Pál. Dissertatio inaug. med.
(le iitrophia oculi. Vindobonae, 1826.

Ottava Ignácz. Tanulmány a szem-
kötőhártya trachomás betegségének
.•<el)észi orvoslásiiról. Budapest, 1893.

— Szembetegségek balneotherapeutikus
kezelése. Budapest. IHÍIH.

Peterka József Sebestyén. Disser-
tatio anat.-physiol. med.-chirurgica de
morbis oculorum. Vacii, 1804.

Petrovich János Gergely. Disser-
tatio inaug.-med. sistens prolegomena
medicináé ooularis. Viennae. 1818.

Plenck (Plenk) József Jakab. Doc-
trina morbis oculorum. Xhmiiijh'. 1777.

— Editio II. 17H3.

— Lehre von den Aug(;nkrankheiten.
Aus dem Lateinischen übersetzt . . .
II. verb. Aufl. Xws dem Latéin v. F.
X. v. Wasserberg. Wien, 1788.

Heisinger Ferencz József. Disser-
tatio inaug. ophthalmologica de myo-
pia. Vindoi)(inae, 1837.

Réz József Imre. Dissertatio anat-
physiol.-chirurtrif'ii df cMtaiíu-ta oculi.
Pestini, 17íH.

Rezsnyi Károly. Di.-.'-crtatiu inaug.
med. de amaurosi. Pestini, 1K39.

Rosas Antal. Dissertatio inaug. med.-
ehiiiirgica, quae, rejecta fl.stulae lacr>'-
malis idea, veram fistulae .saeci lacrj'-
malis notionem. et sanandi methodum,
excepta occluri ductus na.»<alis opera-
tione, proponit. Viennae, 1814.

— Breve saggio suli' ottalmia, che
negli anni 1822 e 1823 regno nel J.
R. regimento italiano nr. 13. d'Infan-
teria barone di Wirapflen. Venezia,
1824. (Németi-e is lefordíttatott).

— Handbuch der theoretischen und
praktischen Augenheilkunde. 3 Bde.
Wien, 1830.

— Lehre von den Augenkranklieiten
zum Gebrauche für praktische Aerzte,
Wundárzte, wi auch zur Benützunií
als Leitfaden beim klinischen l'nter-
riohte. Wien. 1834.

Rosenthal Bernát. Dissert. inaug.
med. sistens diagnosim nu»rbonim
organorum lacrymalium. Pestini, 1832.

Santner Ferencz. Semiologia oculi
humani. Specimen inaug. med. Pes-
tini, 1834.

Sauer Ignácz. I)i.ssert. inaug. med.
(le amaurosi. \iiulobonae. 1826.

Schaller Siegrid Traugott. Disser-
tatio inaug. med.-ophthalm. in tabui is
sistens : Prospectum synopticum om-
nium oculi morbonim. Ticini. 1837.

Schoepf-Merei Ágost. Őszinte nyi-
latkozat a kancsal szem s taggöi-
büléseknek gyökeres gyógymütések
valódi becse köiül, különös tekintet-
tel a régtói megrögzött t-'-rd ' -
könyökzsugorodásra s útmutatás i-
műtétek tökéletes!) kivitelére, nagy-
számú öntapasztalatai után írta . . .
Pest. 1844.

Schulek Vilmos. A nézésről mun-
kálkodás közben. Budapest, 1881.

— A szembogái'-szükitónek kiszabadí-
tása. (Sphincterolysis anterior). Buda-
pest, 1892.

— Ungarise Beitrage zur Augenheil-
kunde. Unter Mitwirkung von Fach-
genossen [B. Ábel, F. v. B 1 a s k o-
v i c 8, S t. C s a p o d i, N. F e u e r.
E. V. G r ó s z, F. H a u e r, J. I m r e,
L. 1 s s e k u t z, L. Juhász, W.
L e i t n e r, \. L i p p a y. \- K o-
V á c s, J. M á r k, G. N e u p a u e r, 1.
Ottava. E. Pólya, ('. Sehol tz,
H. S c h w i t z e r, B. W a 1 d m a n n|.
H»n"ausireíreben von Prof. ... 1. Bd.
L<'il)zig und Wif'u. 1895. 2. Bd. 1899.

Siklóssy Gyula ifj. .\ conjunctivitis
gonoiThoicuról, különös tekintettel
annak gyógyítására. Budapest, 1897.

Stellwag (carioni) Károly. A gya-
korlati szemészet tankönyve. A III.
javított kiadás után foi-dította Vi d o r
Zsigmond Pest, 1868.

Szén Károly. Specimen inaug. med. de

SZILAGYI — DECANI

119

I

cataracta ab effluviis aquae fortis

orta. Jenae, 1774.
Szilágyi Ede. Micronieter-Ophthalmos-

fop. (A szemtükör által adott kép

móréséröl). Kolozsvár, 1893.
Szili Adolf. A szemüveg. Budapest,1882.
— Egy érzéki megtévedés magyarázata.

Budapest, 1892.

Vajnócz János. Szemápolás. (Orvos-
tiidori értekezés.) [Ophtalmo-diaete-
tiea. (Dlssertatlo inaug. med.)l Pest,
1832.

Vidor Zsigmond. Rückbiick auf die
im Pester Kinderspitale vom 1. Jánner
1869 bis 31. Deczember 1871. behan-
delten Augenkrankh elten. S. 1. et a.

4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus.

Allbutt H. Arthur. Asszonyok
kézikönyve (The wife's handbook)
Oktatás arról, hogyan viselkedjék a
nö a terhesség, gyermekágy alatt és
a szülés után. Észrevételek a cse-
csemőápolásról és még több más
férjezett asszonyoknak fontos és tudni-
való dologról. A CCXX. kiadás utón
fordította Kelen József. Buda-
pest, 1897.

Ambró János. Kniha o porodnictve
pre baby. V Skalici, 1873. (Szülészeti
tankönyv tót nyelven.)

— Szülészeti tankönyv szülésznők szá-
mára. Pozsony, 1874.

— Irányeszmék a magyar állam terü-
letén felállítandó bába-intézetek szer-
vezésénél. Pest, 1871.

— A pozsonyi közkórház és a bába-
képezde hiányai. Pozsony, 1880.

Ambrózy (sedéni) János. Disser-
tatio inaug. med. de hydrometra.
Viennae, 1819.

Arnstein Hermann. Orvostudori ér-
tekezés a gyermekágyi kórokról.
[Dissertatio inaug. med. sistensmorbos
puerperales.J Buda, 1845.

Bácker József. A női genitaliák lobos
l)ántalmai. Budapest, 1893.

Bakos Mihály. Specimen inaug. med.
sisten.^ amenoiThoeam. Buda, 1834.

Bauer I. Dissertatio inaug. pract.-med.
de f'bri puei-perali. Pestini, 1834.

Berczeller Imre. A bábák oktatásá-
nak és az orvosok szülészeti kiképez-
tetésének reformja. Budapest, 1890.

Berger Ignácz. A csecsemő táplálta-
tásáról és azon káros hatásokról,
melyek a nőre háromolhatnak, ha az
nem szoptat, habár egészsége azt
megengedhetné. Népszerií dolgozat
gondos anyák számára. Budapest, 1889.

Biatzovszky János. Disseitatio inaug.
med. (le metrorrhagia. Vindobonae,
1830.

Bobor (bajniki) Károly. Dissertatio
inaug. med. de febre puerperali. Pes-
tini, 1816.

Boér Lukács János. Natuialis medi-
cináé obstetriciae libri septem. Vien-
nae, 1812.

! — Supplementum in L. G. Boéri Natu-

i ralis Medicináé Obstetriciae libros

septem. Viennae, 1826.
Bogdanovics Atixentius. Disser-
tatio inaug. med. sistens amenorr-
hoeam. Pestini, 1847.
Breuer Sámuel. Dissertatio inaug.

, med. de imminutione et suppresslone

; lochiorum. Halae, 1747.
Brunner Ferencz. Femina respectu
pathologico considerata. Budae, 1838.
Bugscb Gusztáv. Szülészeti jegyze-
tek Kéz m á r s z k y tanár előadásai
nyomán. Budapest, 1895
Canestrini Antal. História de utero
duplici alteiiitro quarto graviditatis
mense rupto in Hungária a. 1781. in
eadavere ab auetore invento. Augustae
Vind., 1788.
Chernél Keresztély. Dissertatio
inaug. med. de necessaria foetus in
onmi pai*tu praeternaturali, qui a situ
foetus vitiato dependet, versioné,
cum suis cautelis. Jenae, 1756.
Coda Sándor. Dissertatio inaug. de
graviditate ejusque diaetetica. Vin-
dobonae, 1841.
Cranz Henrik Nep. János. Bába-

j mesterségre tanítí) könyv. P'orditotta
\V e s z p r é m i István. Debreczen,

! 1766.

i Csausz Lajos Tódor. Dissertatio

' inaug. med. sistens febrem puerpera-
lem. Budae, 1830.

i Csirke Lajos. Orvostudori értekezés.

I A sziilésziműtétemények.fOperationes

I obsteti'iciae. Dissertatio inaug. medico-

I obstetricia.] Buda, 1837.

j Decani Ernő. Dissertatio inaug. med.

lao

DÉRI — H1R8CH

de graviditate extrautoiina, accedit
descriptlo memorandae ciiiusdam gra-
viditntis tubap dextiae. Pro summis
in inodicina artoque obstotricia hono-
ribus cappssondis in univorsitate
Patavina submissa. Patavii, 1827.

Déri I. Henrik. Az eclarap.'^ia gravi-
(laruui, partuiifMitum rs pucrperanim-
ról. (Jutalmazott pályamű.) Kolozsvár.
1891.

Deutsch. Adalbert. A nők betegségei.
Orvostudori i'i-tekezés. [Dissertatio
inaug. med. de morbis fVmiiuinun
diversisj Pest, 1845.

Dimer Gusztáv. A nö vérzéseiről.
Budapest, 1892.

Domby (gálfalvi) Sámuel. Bába
nioster.ség, mely Írattatott kérdések-
ben és feleletekben foglaltatott a
tekintetes nemes Borséd vármegyei
bábáknak hasznokra. Pozsony, 1772.

Draskovich János Nep. Dissertatio
inaug. moú. do puerperio. Budae, 1841.

Dubay Miklós. Miért szoptassa az
anya önmaga gyermekét? (A »budapesti
orvosi kör* által jutalmazott pályainii.)
Biulapest, 1887. "

Dubovszky Károly. Dissertatio inaug. |
mod. de morbis lactantiuni. l^udae, i
1847. I

Duka Tivadar. S e m m e 1 w c i s < on |
childbcd fever, its frevention and
treatment. Hertford, 1892.

Epstein László. A menstnialis elme-
zavarról. Budapest, 1896.

Faikas Ignácz. Bemerkungen zur
Kronologie der Hebaramenkunst im
Grossfürst^nthum Siebenbürgen. S. 1.,
1803.

— Sándor. Értekezés a szülfogó mű-
szerről. Pest, 1847.

Fest J. Károly. Dissertatio inaug.
med.-praftica de metritide. Pestini,
1831.

Fleischer József. Sziilé.><zet. Kézi-
könyvül a bábák számára. Pest. 1857.

— Az alsóbb szülészet tankönyve bábák
számára. Buda, 1869.

Fleischl Lajos. X retrodeviatiok s
azok gyity-yítása. Budapest. 1895.

Fleischer Venczel. Dissertatio inaug.
med. de fíraviditate extrauterina. Pes-
tini, 1833.

Fodor (lugosi) András. Szülést se-
gítő tud«>mány és mesterség. Két
kötet. Pest, 1817.

Fritsch Henrik. A négyóg>'á8zat tan-
könyve. Orvosok és orvostanballgaték
számára. (»DIp Krankheiten dor

Frauen* czimű müvének legújabb
kiadása nyomán.) Fordította B e r-
(• <> I 1 e r I m r e. Budapest, 1894.

Fronunhold Károly. Dissertatio
inaug. mediea. Anatómia pathologica
genitalíum femínae. Budae, 1837.

Fux József. Dissertatio inaug. me-
diea de conservatione matriúm et
ueonatorum eorundem. Budae, 1844.

Glaser Ferdinánd. Menstniatio res-
pectu physiologico. Dissertatio lliidae.
1843.

Granichstaedten Zsigmond Mi-
hály. Dí.<sertatío inaug. med.-prac-
tica sistens icterum gravidanim ot
neo-natonim. Viennae, 1825.

Grosse János. Die offenen Briefe an
Professoren der Geburtshilfe von
Dr. Ignaz Philipp Semmel-
weis s. Dresden, 1899.

Haake J. H. A szülészet alapvonalai.
Kórodai gjakoniokok és fiatal orvo-
sok számára. Magyarra fordította id.
P u r j e s z Zsigmond. Budapest.
1879.

Haiszler György. Orvosi munkája.
I. darab. A főbb hideglelésekről, a
pestisről és a hideglelős kiütésekről.
Veszprém, 1801.

— II. drb. A hosszas nyavalyákról. 1802.

— III. drb. A gyermekkor és nőnem
nyavalyáiról. 1837.

Hajnik (Bobor) Károly. Dissertatio
inaug. med. de lebre puerperali. Pes-
tini, 1816.

Hanko József. Dissertatio inaug. med.
(le metrorrhagiis pueiTjerarum Vin-
dol)onae. 1830.

Harisch János. Dissertatio inaug.
med. de ofílciis cirea gravidas. Vin-
dobonae, 1830.

Haulik Gáspár. Dissertatio inaug.
med.-patholojjioa de nexu inter foetum
et matrem. Vindobonae, 1830.

— Bábaság. Pest. 1H33.
Herdegen Ede. Dissertatio inaug.

med.-practica de infoeeunditate cor-
poris feminei ob foeeumlitateni. Vin-
dobonae, 1737.

Hertel Jámos. Dissertatio iiiauu. med.
de doloribus post partum, et agendi
modo remediorum eos aut lenientium,
aut excitantium. Jenae, 1770.

Héya Mihály, oktattts szülésznők
számara. P.alassa-ífyamiat. 1887.

Hirsoh Láizár. Die Indicationen für
das Aniegen der Zange bei engem
Beeken. Inaug.-Disíiertation. Berlin,
1875.

HOLBROCK — LÓW'Y

121

Holbrock. F'ájdalom nélküli szülés.
Útmutatás szülési fájdalmak enyhíté-
sére. Budapest, 1895.

Horn Ferencz. Dissertatlo inaug. med.
de catamonioinim anomaliis. Vindo-
bonae, 1826.

Horváth. Elek. Orvostudori értekezés
a szoptatás kötelességéről. fDissertatio
inaug. med. de oföcio laetationis.]
Pest, 1833.

Hrebenda Péter. Dissertatlo inaug.
med. de morbi.-* mammanun. Budae,
1828.

Huberth Ferencz Xav. Dissertatlo
inaug. med. de scirrho, et cancro
uteri. Budae, 1833.

Jósa István. A helység bábáinak ok-
tatása, melyet készített ... és ugj'an-
csak Szabolcs vármegj'e közhatároza-
tából kinyomtattatott. Debreczen, 1823.

Józsa (bodosi) Dániel. Dissei-tatio
inaug. med. sistens Mastonosologim
seu morbos mammanim muliebrium
nunc primum in systematicum ordi-
nem digestos. Vindobonae, 1828.

Eadisch Lajos. Regula prophylactieae
de gravidis. Dissertatio med.-politiea.
Patavii. 1837.

Kallivoda József. Dissertatio inaug.
med. de aboitu. Budae, 1843.

Kassai Mihily. Dissertatio inaug.
med. de diéta nutricnm. Viennae, 1783.

Xenxpf József. Dissertatio inaug. med.-
philos. de sterilitate corporis feminei
ob literanim et artium eulturam. Pes-
tini, 1844.

Kézmárszky Tivadar. Jelentés a m.
k. t. egyetem szülészeti koródájának
1869/70. tanévi működéséről. Pest,1871.

— A szülészet tankönyve bábák szá-
mára. Budapest, 1876.

— VI. kiad. 1896.

— Lehrbuch der Gebuiishilfe für Heb-
ammen. Budapest, 1882.

— n. Aufl. 1892.

Kiessling Károly. Dissei-tatio inaug.

med. si.stens quaedam de convulsio- ;

nibus giav idarum parturientium et j

puerperarum. Vindobonae. 1826.
Kzneti Pál. Dissertatio inaug. med.

de haemon'hagia uteri non gravidi.

Pestini. 1829.
Komeli Mátyás. Dissertatio inaug.

med. de leucorrhoea. Pest, s. a.
Kovács Pál. Orvostudori értekezés.

A növendék nónem.- fDissertatio inaug.

psyehico-physiologica de educatione

sexus foeminei physica et morali.]

Pest, (1833.).

Kováts Antal. Dissertatio inaug. med.
de amenorrhoea. Budae. 1828.

— Mihály. Rövid oktatás. Mit kell és
mit nem kell cselekedni a falusi bá-
bának a természeti szüléskor. Pest,
1822.

Kövesdy János. Dissertatio de ste-
rilitate mulieiiim. Jenae, 1743.

Kron Frigyes. Dissei-tatio inaug. med.
de metritide. Vindobonae, 1826.

Lábán Károly. Dissertatio inaug. De
metroiThagia. Vindobonae, 1847.

Lalangue Ker. János. Kratek navuk
od meztrie pupkorezne. Zagrab. 1777.
(Rö\"id oktatás a szülészethez).

— Brevis institutio de re obstetritia
illiti ki-atek na\-uk od mezti'ie pupko-
rezne za poti'ebochu muskeh y sziro-
meskeh ladanszkeh sen Hon'atczkoga
országa, y okoló nyega blisnessek
sztiankih. Vu Zagrebu, 1777.

Láng Ágost. Dissertatio inaug. med.
circa quasdam gravidarum molestias.
Vindobonae. 1834.

Lange Márton. A leányoknak, anyák-
nak és gyermekeknek orvos asszony-
jok. A köz, a falu-helji; lakó népnek
számára ii*atott könj-v, mely főkép-
pen a falu helyt lévő bábaasszonyok-
nak kedvekéi-t készíttetett, de minden
jó anyáknak is az olvasásra hasznos
és nékiek mint-egy ajándék az ő
leányjaiknak férjhez menetelekkor
ajáiiltatik. Kolozsvár és Szeben, 1791.

Langer István. Tractatus de haemon--
hagiis partium genitalium muliebrium
sub graviditate, paitu et puerperio.
Dissertatio inaug. Vindobonae, 1846.

Lantos Fmil. A női nemiszervek hu-
nitjáról, különös tekintettel az endo-
metritis gvósrvkezelésére. Budapest,
1893.

Laszlávik Imre. Bábaság, melyet a
m. kir. pesti egyetem szülészi koró-
dáján tartott előadások után szerkesz-
tett . . . Pest. 1848.

Liebezeit György Zsigmond. Disser-
tatio med.-legalis de abortus noxia et
nefanda promotione. Halae Magd.,
1711.

Lippich Ferencz Vilmos. Disser-
tatio inaug. med.-practica de metritide
septica in puerperas grassante. Vin-
dobonae. 1823.

Losonczy József. Dissertatio inaug.
med. de abortu. Pestini, 1836.

Löwy Ignácz. Dissertatio inaug.
chem.-mcd. de febri puerperali. Vin-
dobonae, 1828.

122

LUKACS — RACZ

Lukács (borosnyai) János. Dlssor-
tatio inaujr. med. de febri puerperali.
Vindobonae, 182H.

Mahler Q-yula. Thrombosi.s ós tüdö-
t»mb(tlia a gyormokáíryban és nögj'ó-
iryászati müt'-tok után. Budapest, 1895.

Mann Jakab. Szülószeti műtéttan,
orvosok ésorvostanhallgatók számára.
Budapest. 1884.

- II. jav. kiad. 1H95.

Marschal Henrik György. .\ nőtelen
és nehézkeseknek. uzaz anyáknak és
gyermekeknek az ő különös nyavalyá-
jukban és változásaikban valé gyó-
gyításokról és gondviselésekről szóló
oktatás. X leányoknak, anyáknak és
gyennekeknek orvos-asszonyjok.Vagy
a köz és faluhelyt lakó népnek szá-
mára Íratott könyv, mely főképpen a
falu helyt levó bába asszonyoknak
kedvekért készíttetett, de minden jó
anyáknak is az olvasásra hasznos és
nékiek mintegy ajándék az ő leány-
jaiknak férjhez menetelekkor ajánl-

tatik által. Németből magyarra

fordította G o o d r i J á nos. Kiadta
L a n g e M á r t o n. Kolozsvár és Sze-
ben, 1791.

Marussi (kóbori) István. Orvo.studori
értekezés. A nőnem élet- és kórtani
tekintetben. (Sexus sequior intuitu
physiologico ot pathologico. Disser-
tatio inaug. med.] Buda, ISHl.

Mátray Fr. Lehre der Hebammenkunst.
I'est, s. a.

Maurer György János. Dissertatio
inaug. mcd.-praetica sistens íluxum
catamenioriim. Kudae, 1835.

Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio
inaug. de lactatione. Altdoríli, 1685.

Mocsi Károly. A bába mesterségnek
eleji, melyeket a magyar bábáknak
számára fordított és kiadott. Pest,
1784.
II. kiadás 1785.

Molnárfy József. Dissertati<t inaug.
med. d»' febri pueri)erali. Budae, 1839.

Munkátsy Mibály. Dissertatio inaug.
med. (le inorbis mulierum. Pestini,

iK.'iít.

Mylius Bertalan Farkas. Disser-
tatio inaug. med. si.stens loehia prae-
ternaturalia. Krlangiae, 1763.

Naegele K. H. Szülészeti tankönyve.
Hctetedik kiadás, melyet a tudonulny
haladásának megfelelőleg átdolgozott
és bővített G r e n s e r W o 1 d e-
ni á r Lajos; magyarra fordította
Plihál Ferenc z. Pest, 1870.

I Neumann Sámuel. Dissertatio inaug.

I med. de fluxu mensium immodico.
-•Vdnexum propemticum inaug. Geor.
Krh. Hambergeri. quo disser-
tationem X e u m a n n i incidit, et
simul ad dubin contra mechanismum
peotoris mota respondet. Jenae, 1746.
Páriz-Pápai Ferencz. Dissei-tatio
inaug. tribus consiliis medicis abso-
luta. Basiliae. 1674.
Pataky (sárospataki) Dániel. A ter-

, hcsség, szülés, gyermekugy s gyer-
meki első kor rajza, életrendi sza-
bályokkal. Kolozsvár, 1840.
Patuna Bertalan. Kpistola phys.-med.
c'ontinens históriám foetus extra ute-
mm inventi, placenta intra utenim
haerente. (Disseitatio inaug.) Viennae,
1765.
Peterka József Sebestyén. A baba-

I mesterséget targyazó katechismus,
azaz : kérdésekbe és feleletekbe fog-

' lalt oktatiis, az egj'ügyübb és falusi

i bábaasszonyoknak, nem különben min-
den renden levő asszonyságoknak és

; falusi bábáskodó seborvosoknak a

j számára, közha.szonra kidolgozott és

i elkészített . . . Pest, 1814.

I Pfisterer András. Disseitatio inausr.
med. de mammarum inflammatione.
Budae, 17IS4.

' Plenck (Plenk) József Jakab, An-
fangsgrüude der Ueburtshilfe. Wien.

í 1768.

I — VI. (YII.) verb. Aufl. 18U3.

j — Elementa artis obstetriciae. Kditio

! praelectionibus adcommodata. Vien-

j nae, 1781.

I — Doctrina de morbis sexus feminei.

1 Viennae, 1808.

I — Anfangsgründe der Hebammenkunst.

' Pest. 18()H.

Pomutz Szilárd. Dissertatio inaug.
med. de morbis gravidanim. Vindo-
bonae, 1841.
Pruny Mihály. Dissertatio inaug.
med. exhibens lactationis in matrum
vafetudinem iniluxum. Vindobonae, s. a.
Rácz István (I). A szép nem, mind
egéí<zséges. mind beteg áIIapotj;Uiaii

i az orvo.soknak számoki'a niellesle::.-.

i órái közt íita és szerzetté . . . ÍV>1,

1825.
— Sámuel. .\ borbély! tanítá!«ok első
darabja : .Az amitomiáról. physiolog.
patholog. m. medieáról, ehinirgiáról

I és bába-ságról. Második darab : .\ tör-

i vényes orvosi tudományról és az or-

i vosl policziáról. Pest, 1794.

REVICZKY — SKOTAK

123

Reviczky Antal. Dissertatio inaug.
ined. sisteus generalia gvnaecologiae.
Pestini, 1841. ' i

RiohterKároly Grottfried. Disserta-
tio inanií. med. de infoecunditate |
corporis ob foeeunditatem animi in '
foeminis. Von der Unlruchtbarkeit
Gelehrt^r Weibes-Persouen. Halae '
Magd., 1743.

— Péter. Dissertatio inaug. med. de '
febri puerpeiali. Viennae, 1822. :

Ringenbach. M. József. Orvostudoii
értekezés. A uö élet-, kórtani s orvos-
rendöri tekintetben. Pest, 1846.

Ross Ferancz. A gj'ermekágyi láz.
(Ürvostudori értekezés). 'Dissertatio ,
inaug. de febri puerperali.] Buda, 1833.

RupprecM Úrban. Auszug der Ge-
Inirtshilfe. Pest, 1872.

Scbáf Miksa. Dissertatio inaug. med.
de febri puerperali. Pestini, 1834.

Schaffer Oszkár. A szülés tanának
és a műtevó szülészetnek alapvona-
lai atlaszszal. A IV. kiadást magyarra ,
fordította Bácker József. Buda- j
pest, 1897.

— Szülészet. II. rész. A szülészeti j
diagnosztikának és therapiának boncz- ;
tani atla.sza. Magyan'a fordította '
Bácker József. Budapest, 1897.

Schehovics Lajos. Dissertatio inaug.
nied.-praot. de cancro uteri. Vindo-
bonae, 1841.

Schjnidt János György. Dissertatio
inaug. med. de haemorrhagia uteri
post paitum nimia seu íluxu lochionim
inmodico. Jenae, 17.59.

Scbosnlán János Mibály. Az hal-
héjas német vállaknak ártalmas vol-
tukról való munka. Melyet német
nyelven kiadott . . . mostan pedig ma-
gyar nyelvre fordíttatván kibocsátta- ;
tott. Pozsony, 1784. !

— Abhandlung über die Schádlichkeit j
der Schnurbrüste. (Mieder). Press- !
burg, 1784.

— Dylo 0 s.skodil\vém Scnorowaclch.
W Presspurku, 1784.

— Dello illiti razlog zverhu. Skodli-
voszti Senzkih Moderezev. Vu Posonu,
1784.

Schroeder Károly. A női ivarszervek
betegségeinek kézikönyve. A 11. kiad.
után maevan-a fordította L e n d v a y
B e n ó, Budapest, 1876.

Schulhof Jakab. (II.) Fiatal nők út-
mutatója a terhesség és gyermek-
ágyban. A kisdedek ápolása. Buda-
pest, 1877.

— II. egészen átdolff. és bóv. kiadás.
Budapest, 1890.

SclxTiltz Henrik. Szülészet a gyakor-
latban, a szülészeti poliklinikum há-
rom évi anvagának kapcsán. Buda-
pest, 1894.

— A retroflexio uteri aetiologiájáról,
pathologiájáról és theopiá járói. Buda-
pest, 1897.

Scliwarz Frigyes. Szülésznők zseb-
naptára. I— III. évfolvam, Pécs, 1889
—1891.

— Szülésznők kézikönyve. Pécs, 1891.

— Leitfaden der Geburtshilfe für
Hebammen. Pécs, 1892.

— Szülészeti és nőgyógyászati közle-
mények. Budapest, 1895.

— A bábaügy hazánkban. Budapest,
1899.

— Bába-Káté. Pécs, 1899.

Segner János András. Disputatio de
aboitu. Göttingae, 17.38.

— Disputatio de paitu difflcili. Göt-
tingae, 1743.

Semmelweiss Ignácz Fülöp. Zwei
oflene Briefe an Hofrath Dr. Eduárd
Casp. Jac. V. Siebold in Göttingen.
Pest, 1861.

— Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth
u. an Hofrath Fr. Wilhelm Scanzoni,
Pest, 1861.

— Die Aetiologie, der Begrifl", und die
Prophylaxis des Kindbettflebers. Pest.
Wien u. Leipzig, 1861.

— Oflfener Brief an sámmtliche Profes-
soren der Gebm-tshilfe. Ofen, 1862.

Seyfried János. Dissertatio inaug.
med. de fluxu menstiiio ejusque a
norma aben"ationibus. Vindobonae,
1837.

Sigmann Albert. Dissertatio inaug.
med. de cura et privilegiis gravida-
mm. Pestini, s. a.

Sigmund József. Dissertatio inaug.
med. exponens tractamen partus
et puerperii sub decursu naturali
normalique, prout in instituto ob-
streticio reg. scient. univers. Hunga-
ricae Pestiensis locum habot. Budac.
1839.

Sims J. Marion. Kórodai jegyzetek
a méhbántalmak, sebészetek felett,
különös tokintettel a meddőség keze-
lésére. Ford. Báthory István
Pest, 1868.

Siró István. Orvostudori értekezés
az emlőkről. [Dissertatio inaug. med.
de mainuiis.] Buda, 1839.

Skoták Adolf. Dissertatio inaug. med.-

1:í!4

SMETATSCHBK — VESZPRÉMI

polit. de officiis circa ^ravidas. Pestíni,

Smetatscliek Antal. Dissertatio
innuíí. inod. do morbis inammarum.
Vionnao, 1781.

Sporer György Mátyás. I)istjertatio
inaiiir. iiiod. de catliarrho íronitalium.
Vionna<>, IHlí*.

Steidele János Rafael. Magyar bába- j
luesterscfí, írattatott iióniot nyolven
, . . által, melyet a felső hatalmas-
sáiínak parancsolatjára 2H tábla rajz-
zal mefrmafryarázva magyar nyelven
kiadott Szeli Károly. Bocs, 1777.

— Magaviselésére rendmutató regulák,
melyeket a terhes, szülő és gyermek-
ágyas asszonyoknak hasznára német
nyelven kiadott ... és magyana for-
díttatott G e 1 1 e í Mihály... gond-
viselése alatt. Buda, 1789.

— Zpráwa o kannstu babském, s píi-
pogenyme Figurani, od . . . némec-
kého gazyka píetlumocena od Jana
Chemeyho \V Pressporku. 1778.

Steinbach József. Die Sterilitat der
Kho. Wien. 1888.

Szabó Dénes. A szülés vezetésének
elvei. Budape.-^t, 1892.

Sándor. Az abortus kezeléséről.
Budapest. 1899.

Szász (komolói) Lőrincz. Kegiilae
prfiphylacticae pro gravidis. Speci-
men inaug. Vindobonae, 1835.

Szkolák Adolf. De offlciis circa gra-
vidis. l'f'stini. 18:^6.

Szohner József. Női egészségtan,
va^íy alapvonalai egy általános egész-
ségi ápolásnak, különös tekintettel a
női egészségre. Baja, 1859.

Tarnay Elemér. Női bajok. A női
betegségek, azok lényegének, okai-
nak, megelőzésének és kezelésének
népszeni ismertet<'se. A leghíresebb
kutforrások és saját tapasztalatai
nyomán. III. olcsó kiadás Budapest,
1893.

A női betegségek megelőzése és
gyógyítása. Népszerrt orvosi magya-
rázatok a női test szerkezetéről, a !
nemi szervek működéséről, a női j
nemi részek egyes betegségei alak- '
jairól. a női betegségek kezeléséről, i
az általános gyóg>'ászatról, valamint j
a különleges gyógyászatról. Budapest. !
lhH4.

Tauffer Vilmos. A szülészet ügyé-
nek (bába-ügy) állása hazánkban, mint ,
a g>'ermekág>'a8ok nagy halálozásá-
nak egyik tényezője. Budapest, 1891.

— A bábaügy állása hazánkban az 1897.
évben. Budapest, 1899.

Temesváry Rezső. Cber die Anven-
dung der Elektricitát bei Frauen-
krankheiten. Wien, 1890.

— Deir elettroterapia nelle mailati
delle donne, Trad. dol Dott. M. F(M-nii.
Parma, 1891.

— A női betegségek balneotherapiája.
Budapest, 1895.

— Előítéletek, népszokások ós babonák
a szülészet körében Magyarországon.
Budapest, 1899.

Tersánczky József. A falu bábája.
A falusi bábák kiképzésére szolgáló
segédkönyv. N.-Kauizsa, 1878.

Thill György Erib. Dissertatio inaug.
med. de fluoré albo. Jenae. 1682.

Tormay (KrenmüUer) Károly. Ba-
bászati kalauz. Kézikönyv falusi l)á-
bák számára. Szegszárd, 1846. —
II. bőv. kiad. Pest, 1852. — ffl. jav.
kiad. Pest, 1856.

— Wegweiser in der Geburtskunde.
Ein Handbuch für Landhebammen.
II. verm. Ausg. Pest, 1852.

— Terhességi naptár. A terhesség és
szülés idejét biztosan kiszámoló, ter-
terhes nők, bábák, orvosok, ügyvédek
s törvényszéki bírák számára. Pest,
1852.

— Schwangerschafts-Kalender. Zur rich-
tigen Berechnung der Zeiti'áume der
Schwangerschaft u. des Tages der
Entbindung. Für Schwangere. Hebam-
men, Aerzte, Rechtsanwalte u. Richt^r.
Pest. 1852.

Tuszkai Ödön. Klinikai szülészí mii-
tétek. Budapest. 1892.

— A vízkezelés a nőgyóg>'ászatban
és szülészetben. Budapest, 1893.

Velits Dezső. A poz.sonyi m. kir.

bal)aképez(le. 1873 95. H. n.. é. n.
Venos Zsigmond. Az emlőkről boncz-,

ép- és kőrtaiii tekintetben. (Orvos-

tudori értekezés). [Dissertatio inaug.

med. de mammis respectu anatomico,

physlologico et pathologico.j Buda,

1841.
Vette János György. Disputatio

inautr. de catameniis. Harderovici.

1711.
Vierey und Pournier. Das Weib

im gesunden und kranken Zustande.

Naeh . . . mit Annierkungen begleitet.

von Kenard ii W i 1 1 m a n n.

Pe.sth, 1818.

— II. Aufl. 1845.

Weszprémi (Csanády) István. Búlta

WOLFF — JAHN

125

mesterségre tanító könyv. Debreczen,
1 7H0. (C r a n z Henrik műve után).

"Wolff András. De veete Roonhuy-
siano emendato. Dissertatio inaug.
obstreticia. TjTnaviae, 1777.

Zatrog Dániel. Dissertatio inaug.
med. sistens quaedam de muliere
anatomice, physiologiee et patholo-
gice considerata. Pestini, 1822.

Zazula József. Értekezés a dajkáról.
[Dissertatio inaug. med. de nutrice.]
Pest, 183H.

Zohar Ferencz János. Dissertatio
inaug. med. pract. de leucorrhoea.
Vindobonae, 1827.

Zsoldos János. Asszonyorvos, mely-
ben a szüzeknek, a házas, terhes,
szülő, szült és koros asszonyoknak
nyavalyáik adattatnak elő. Győr, 1802.

Zucker Leo. De metastasi lactea.
Dissertatio inaug med. Pestini, 1836.

1851. Némberek titkai, anyák és haja-
donok oktató könyve. Kolozsvár.

1883. Dajkakönyv. Utasítás a kisded-
óvóknak (gyermek-kertészek) a falusi
menedékhelyek vezetésére szánt daj-
kák kiképezésére. >Az orsz. kisded-
óvó-egyesület* megbízásából össze-
állítá : az orsz. kisdedóvóképző inté-

, zet tanári kara. Budapest.

Ev nélkül. (Sine anno.) Igen hasznos
es drága nemes receptum avagj' orvos-
ság, mikoron az asszonyi állaton avagy
szolgáló leányon tunya, rest, avagy
czáczogó szín vagyon : Erről a beteg-
ségről talaltatot Bodalrius könyvéből,
es Aesculapiusbol, Galenusbol, Hypoe-
rates könyvéből, Es egyéb bánatos
Doctoroknae könyvekből : ' Az Tudós
es Bőlcz Doctor által (kinec neve)
Nem gondoloc vele : összeszedőttetet.
Kolozsvár, XVI. századból.

— A szülészet képekben. H. n.

5. Dermatologia. Cosmetica.

Antal Dávid. Orvostudori értekezés
a börszenvekről, különösen a bubor-
nyák, pikkelyek, hólvagcsák s bugj'ók-
ról. Pest, 1845. \

— Dissertatio inaug. med. de morbis
ciitaneis, sistens papulas, squammas,
vesicas et bullas. Pestini, 1845.

Brankovics Gyula. A női szépség
ápolása és fentartása. Ujabb adatok
nyomán kibővítve. Budapest, 1894.

Csóréj Demeter. Dissertatio inaug.
med. sistens monographiam adfeetio-
num cancrosarum dermatis. Vindobo-
nae, 1838.

Czanaki Máté. Seabiei encomium.
S. 1., 1627.

— Nobile Seabiei p]ncomium. 8. 1., 1627.
Godenich (godenbergi) Venantius.

Dissertatio inaug. med de tinea. Pes-
tini, 1819.

Grünschnek János. Dissertatio inaug.
med. de pernionibus. Budae, 1784.

Hirschberger Ferencz Xav. Der
Fussarzt. Neue erprobte Mittel und
Recepté zur gründliehen Vertreibung
der Hühneraugen, Frostbeuien, Fus-
schwielen, und des übermássigen Fus-
schweisses, nebst euier Abhandlung
u. vielen nützlichen Behleningen über
die Pílege, Erhaltung und Stárkung

der Füsse, das gefáhrliche Einwachsen
der Nágel, Übereinanderliegen der
Zehen u. dgl. m. Femer mit einem
Anhange, worin mehi'ere grössentheils
ganz unbekaimte und einfache Mittel
angegeben werden, die Warzen im
Gesichte u. an den Hánden, so wie
die Sommersprossen und Leberfleeken
gánzlich zu verti'eiben, und das regel-
mássige Wachstum der Nagel an
den Püssen und Handen bestens zu
befördern. Nach vielseitigen prak-
tischen Ertahrungen zusammenge-
stellt. Kaschau, 1835.

Huszár Imre. Dissertatio inaug. med.-
practica de herpete. Pestini, 1836.

Jacobovics Miksa Móricz. Note sur
l'anthi'akokali et í^ur Temploi de ce
nouveau médicament du docteur
Pólya dans les affections herpéti-
ques. Paris, 1840.

— Du molluscum. Recherches critiques
sur les fornies, la nature et le ti'aite-
ment des aflfections cutanées de ve
nom, suivies de la deseription detaillée
d'une nouvelle variété présentée á
l'Academie royale des Sciences de
Paris. Paris, 1840.

Jahn. A hajak ápolgatásáról, sok tapasz-
talatok után bebizonvosodott hasznos

126

JKN'E — MICHAUD

tudomány ; mely által kihullások és
ószülósök megakadályoztathatik ; nö-
vésök, hosszúságok és sűrűségekre
nézve elömozdittathatik, ártatlan s
bizonyos eszközök előadásával egj'ütt;
mint lehessen a kellemetlen szinúek-
nek tetszőt adni s a már megöszül-
teket újra s tartósan megfesteni.
Hazánk szépeinek kedvökért doc-

tor utmutatíisa szerint honi

nyelven szabadon kiadta S t (a u tj
J(6zsef) cs. k. fh. Kassa, 1829.

Jena C. A. Dissertatio inaug. de mor-
bi.s <Mitanol.<. Vindohonae, 1841.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
De cute et cutaneis affectibus. Witto-
bergae, 1601.

Jetteur János Joakim. Dissertatio
inaui.'. med. de calvitie. líudae, 1784.

Jezsó István. Dissertatio inaug. med.
do psora. Pestini, 1834.

Joffe Hermann. Dissertatio inaug.
med.-practica de aphthis. Vindohonae,
1836.

Jutassy József. Orvosi Cosmetica. !
hJudapest, 1H98.

— Kozmetika. Budapest, 1898.

— II kiadás 1899.

Kaposi Móricz. I^athologie u. Therapie
dcr Hautkrankheiten in Vorlesungen.
Wien, 1880. (Franczia, angol és orosz
nyelvre lefordíttatott.)

— V, Aufl. 1899.

— Über die Behandlunfr v. Lupus, Lepra
u. anderen Hautkrankheiten mittels
Kochscher Ijvmphe (Tuberculin*).
Wien, 1891.

— Atlas der Hautkrankheiten. Wien, !
1898—99.

— und Férd. Hebra. liehrbuch der i
Hautkrankheiten. Krlangen, 1870—76.

Kern Benő. Dissertatio inaug. med. j
de tylo.-;i. í^udae, 1H2.5. '

Kirclimayr István. Dissertatio Inaug.
mfd.-tiKM-apeutica úo zostere. Vindo-
lK»na('. 1H4U. i

Kiss (zilalii) Mihály. Dissertatio i
inaufr. nu'd. do Psora. Viennae, 1819. 1

Klenke Ármin. (íyakorlati széplté-l
.szét. Az egészség és szépség termé-
szetszerű ápolása. . . . után K.-B e-
n i c z k y Irma. Hudapo.st, 1878.

Kövér (rétháti) Márton. Dissertatio
inaug. med. d*' herpete. Viennae,
1819.

Kriechenbaum János. Dissertatio
inaug. mod. do .>!fabip. Vindohonae,

Láng E. A húgycső szAkUletek és

eg>'es börbántalmak electroljükus

kpzolésoi. Budape.-<t, 1891.

Lange Márton. Ktwas über den Ge-
l)rau(li der Schminke. Wien. 178.5.

Lemberger Lipót. Dissertatio inaug.
med. de cura scaltioi. Pestini, 1847.

Lupini Dániel Márton. Dissertatio
inauü-. mod. do lichone. Budae, 1778.

Lübeck János Károly. Die Toiletto
der Grazién, oder die Kunst die Schön-
heit der Damen zu erhalten, zu erhö-
hen, die mangelhafte zu ersetzen u.
die verlorene tíerzustellen. Pest, 1815.
II. Ausg. >l)er Schönheitsfreund oder
íirztlicher Rathgeber, die Sehönheit
zu erhalten u. s. w.« czímmel. Pest,
1818.

Mázai Mihály. Cosmeticae in artis
formám redaetae specimen primum.
Francof. ad Viadr. 1754.

Merkel J. F. Der erfahrene Haararzt,
oder die Haare des Menschon in
ihrem gesunden und kranken Zustande.
Eine voUstandige Anweisung, dio
Krankheiten der Haare zu heilen.
nebst einem Anhange über die physio-
gnomische Bedeutung, diagnostische
Wiirde, den Nutzen imd Schaden des
Abschneidens dor Kopf- und Bart-
haare ; über die regelwiedrigo Haar-
bildung, das Ausfallen der Haare auch
von Seiten der Homöopathie betrach-
tet, endlich die Haarwachsbeffirdern-
den und die Mittel zur Fárbung der
Haare. Für Árzte und Niohtárzte.
Pesth. 1834. Ibid. 1840.

Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio
physiol.-pathol. do cuticula et cuto.
Altdortii, HiH5.

Michaud János Jakab. Dor fround-
liche Arzt an der Toiletto juniror
Damen und Herren, oder : Neuostor
erprobter Kathgeber zur Krhaltung
u. Krhebung der Schönheit, enthaltend
die bowáhrtesten und zugleioh auch
natüriichsten Schönheitsmittel. Fer-
ner : Kine gründliche .\nleitung zum
zweckmássigen Gobrauche der wai*-
men, besonders abor der kalten Báder,
und der wunderbaron Hoilkriifte dos
Kalten Wassers überhaupt. als das
un.schuldigste imd einfachste Mittel.
dio Reiuhoit, Fostigkeit und frischo
Lebensfarbo der Haut zu befördem ;
Vertrolbung der Warzen u. Sommer-
fleckon : Behandlung dor Haare, Mittel
zur Befördoning des Haarwuchsos.
Fárben der Haare. .\nleitung zur
Bereitung guter und unschiidlioher

MORAUCHIK — SZABÓ

127

m

Pomaden etc. Mit einem Anhange
über das Auswachsen junger Leute,
insbesondere aber der Mádehen. Wo-
rin die zweckmassigsten Mittel ange-
geben werden, um dieses schreckliche
und den menschlichen Körper so sehr
entstellende Uebel zu verhüten, nebst
neuer Methode, ausgewachsene Kna-
ben und Madchen zu behandeln.
Kaschau. 1835.

MoraucMk András. Dissertatio inaug.
nied de pemphigo. Viennae, 1815.

Müehr Ferdinánd József. Disser-
tatio inaug. nied. de achoribus. Budae,
1783.

Müller József Antal. Dissertatio
inantr. med. de frictione. Tvmaviae.
1777T

Nékám Lajos. Über die leukaemischen
Erkrankungen der Haut. Hamburg,
1899.

Obonyay János. Onostudori érteke-
zés a közhasználatú szépítő szerek
ártalmáról. Pest, 1846.

— Pipereasztal. Ártalmatlan és szépítő
illatszerek a művelt hölffvek számára.
Pest, 1846.

Opra József. Dissertatio inaug. med.
de myrnieeiasi. Pestini, 1834.

Pajor Sándor. Bórgjógyászati zsel>-
könyv. Gyakorló orvosok és orvostan-
hallgatók részére. Budapest, 1891.

Pataki J. Die Kunst schön zu bleiben.
Mit einem Lexikon der Schönheits-
pflege. III. Aufl. Wien, 1895.

— IV. ueue rev. u. verm. Aufl. 1887.
Pfeiffer Gyula. Dissertatio inaug.

med. ile morbis eutaneis sistens clas-
sem prímám, exanthemata. Pestini,
1845.

— Lajos. Dissertatio de Calvitie.
Budae. s. ;i.

Pitner Gábor. Dissertatio inaug. med.

de herpete. (Budae). 178(».
Plenck (Plenk) József Jakab. Doc-

trina de morbis eutaneis, qua hí morbi

in suas classes, genera et species re-

digimtur. Viennae, 1776.

— Editio II. aucta. 1783.

— Lehre von der Hautkrankheiten. Aus
dem Lateinischen übersetzt von F.
.\ u ír u s t V. W a s s e r b e r g. Wien,

— II. verb. Aufl. 1789. (1777.
Pollák László. A bőrbetegségekről.

H e b r a tanár nvomán értekezésül.
Nagyvárad. 1869. " j

Pólya József. Observationes de her- i
pete eius complicationibus et remedio 1
novo »Anthracokali.« Pestini, 1837. |

— Beobachtungen über die Flechte und
ihre Verbindungen nebst einem neuen
speciflschen Mittel zu derén Heilung,
námlich dem Anthracokali. Xach der
lateinischen Handschrift des Verfas-
sers übersetzt von Kari Ludwig
Sigmund. Pest, 1837.

Poor Imre. A görvegek (Scrofulides),
vagyis a görvélyokozta bőrbántaí-
mak megalapítása és beigtatása a
bőrbetegségek természeti rendsze-
rébe. 1. füzet. Pest, 1860.

— II. jav. kiadás. 1864.

Pucbly Constantin. Specimen inaug.
med. sistens systema eutaneum patho-
logice disquisitum. Vindobonae, 1839.

Rósa Ferencz. .\ hajápolásról. (Orvos-
tudori értekezés). Buda, 1839.

Roth Alfréd és Szigeti Gusztáv.
A bőrbetegségek gyógj-kezelésének
rövid repertóriuma. (Az általános
poIikJinika börkórtani osztályán divó
gj'ógyeljárások). Átnézte Török
Lajos. Budapest, 1899.

Sch-winuner Ernő. Bőrkórtan. Buda-
pest, 1874.

— A szájür önszenvi nyáktelepei.
(Leucoplakia buccalis. Budapest, 1878.

— Tudományos dolgozatok. S c h w i m-
m e r Ernő betöltött 25-éves ta-
nársága alkalmából. írták : De A m i-
cisT., Barthélemv, Campana
R., C r 0 c k e r H. R a d c 1 i fif e, H a 1-
lopeau H., Juliién L., Kaposi
M., Morris M., N e i s s e r A.,
T h i b i e r g e G., A 1 a p i H., B a s c h
J , B e c k C. S., D e u t s c h A., Ha-
vas A., J u s t u s J., M a r s c h a 1 k 0
T., Popper M., R ó n a S., F e 1 e k i
H., S e 1 1 e i J., Török L. Budapest,
1897.

Sellei József. A bór és bujakórtan
alapvonalai. Függelék : .Az idegrend-
hez svphilise. Irta Hajós Lajos.
Budapest, 1899.

Sennovitz Mátyás. Schönheitswas-
ser oder einige Haupt-Recepte zur
Erhaltung und Erhöhung der Sehön-
heit für gute Madchen. Den 19. Feber
1816. in der Eperiesser weiblichen Er-
ziehungsanstalt ausgetheilt. S. 1., 1816.

Stainz Ferencz Imre. Dissertatio
inaug. med. de peticulis. Pestini, 1817.

Steger Joachim Pál. Dissertatio
inaug. med. de Tinea. Budae, 1782.

Szabó Ferencz. Diagnoses morborum
cutaneorum illomm qui manifestantur
per alienationem formae cutis. Dis-
sertatio inauff. Pestini, 1838.

128

SZALAY — ElBER

Szalay Imre (I). (aradi szárra.) Dísser-
tatio inauir. mpd. de giitta rosacea.
Budae. 1784.

— (II.) (szombathelyi szárm.) lJ>issei*tatio
inaug. med. sist«ms synopsin morbo-
i-um cutis secundum formás extemas
dispositonim. Viennae, 1818.

Ssegedy (mező-szegedi) András.
A zsebrí"'!!. ()rv(»stu(lori értok(>zó.><. [De
aphtis. Thoma inauííuralo.l Pest. 1838.

Thodorovits Lajos. Orvosi értelcezés
a bőr fizenveki'öl különösen a gumó-
csok, pörsegek, foltok s toldalékul a
bujasenyvps kütegekröl. Pest, 1845.

Török József. Egészséget nem rontó
szépltö-.szerek. (Ürvostudori érteke-
zés). Buda, 1842.

— Lajos. Az ekzema kór- és gyógy-
tana. Budapest, 1892.

— A bórkórtan kézikönyve. I. Általános
rész. Budapest, 1898.

TJrbán László. Dlssertatio inaug. med.
df pomphigo. Viennae, 1822.

Vajda Péter. A szépítés mestersége.
Útmutatás a kellemetességek meg-
szerzésére s kifejtésére, a bór (az
arcz, kezek, nyak, mell .stb.), a hajak,
bajusz, szemek, fogak stb. épentartá-
sára, szépítésére s hibáiknak elhárítá-
sára. Eg>' toldalékkal különbféle ékes-
ségszerek készítésmódjáról. Kassa, {
183.5. {

Viráinyi Kálmán. Nincs tíibbé ko-
l)asz fej ! Vagy alapos útmutatás a
haj-bajok íryógyítása s ép és szépen
tartására eirész késő koriff. Az eredeti

IV. kiad. után mag>'arra fordította . . .

Pest. ]H4-J.
"Weiszmayer Márk. Cosmetica inno-

cua. Dissei-tatio inaug. med. Budae,

1844.
Yang A. A .szépség titkai. VI. böv.

kiad. Szeged, 1890.

1816. Recepté, 24 untrUgliche, die ju-
gendliche Schönheit dor Damen und
Herren zu erhöhen, zu verlángeni
und herzu.st<illen. Pest.

1882. A hajak ápolgatásáról, sok ta-
pasztalások után bebizonyosodott hasz-
nos tudomány, mely által kihullások
és őszülésök megakadályoztathatik,
növésök. hosszaságok és sűrilségekre
nézve elómozdíttatik, ártatlan s bizo-
nyos eszközök előadásával együtt,
mint lehessen a kellemetlen szintiek-
nek tetszőt adni s a már megószülteket
újra s tartósan megfesteni . . . H. n.

1887. A beretva, annak megéleslt^se
és használata. Mind azok számára,
kik (inmagokat vagy másokat beret-
válnak. Egy toldalékkal a szakálszö-
rök betegségeii'öl. Z. Dr. által. Kassa.

— Observationes de herpete, ejusque
oomplicationibus et remedio novo
»Anthrakokali.« Pestini.

1884. A női szépség, fentivrtásának,
ápolásának és növelésének titka. Irta
egy nagyvilági hölgy. Budapest.

1897. Az asszony.szép.><ég titkai. A szép-
ségápolás művészete. Irta Miklós
mester. Budapest.

6. Morbi venerei.

Alapi Henrik. A húgyszervek némely 1
betfígségétől függó emésztési zavarok. I
Budapest, 1892.

Antal Qéza. A húg>'szervi bántalmak-
nak sebészi kór- és gyógj-tana. Buda-
pest, 1888.

— Specielle chirurgische Pathologie
und Theraphie der Harnröhre u. Ham-
bla.se. Stuttgart, 1888.

Attomyr J. Die venerischen Krank-
heití'u. Ein Beitrag zur Pathologie u.
honiö(»i)athis('he Therapie derselben.
Leipzijí, 183«).

Bell Benjámin. Abhandlungen Uber
den l)ösarti>í('n Tripper und die vene-
rische Krankheit. Aus dem Enirl. über-
.«<etzt. 2 Bde. Ofen, 1798.

Cullerier. Ueber da,< Quecksilbor und
seine .\nwendung gegen syphiliti.sche
Krankheiten. Aus dem Französischen,
mit Zusátzen von Dr. R e n a r d. Pest,
1822.

Diescher János. Syphilis. Dissertatio
inaug. nu'd.-pract. Budae. 18.38.

Dominkowski (junovczai) Fülöp
Jakab. Dissertatio inaug. med. con-
tincns íractatus de syphilide theore-
ticani partém. Pestini, 1829.

Eiber Antal. Die venerischen Krank-
heitsformen und ihre Behandlung.
Nebst einem .Anhange ül)er Vor-
bauungsmittel gegen syphilitische
Anstockung für angehendo Aerzte u
Laien. Pest. 1861.

KKLKKI MI.'AíM'K

129

— IV. Aufl. 1875.

■K— Die Fortpflanzung des Menschen.
■I Mit einem Anhange über die syphili-
tische Austeckxnig, Dr. R o d e t' s zu
Lyon. Für ang(>hende Aerzte, Eltem,

■ w Erzieher u. Erwachsene beiderlei Ge-
■ schlechts. Mit anatomischen Abbildun-
^ íren. Pest, 1862.
— ^IV. Autl. 1871.

Feleki Hugó. Az ivar- és hiigyszervek
blennorrhoeás megbetegedéseinek és
az ezekhez csatlakozó bántalmak kér-
és gyógytana. A húgycső és hólyag-
tükrözés (Endoskopia), valamint az
operatív eljárások különös méltatá-
sával. 2 kötet. Budapest, 1890/94.

— A férfl idült hugycsőblennorrhoeájá-
nak kórisméje s orvoslása. Budapest,
1893.

Gábriel János Sámuel. Dissertatio
inaug. medica de plica polonica. Pes-
tiül, 1780.

Garai Antal. Népszerű útmutató a
nemi betegségek és ezek észszerű
gyógj'kezeléséhez. Budapest, é. n.

— il. kiadás. É. n. (1886.)
Gsnersicli Jenő, Cura inunctoria.

Dissertatio inaug. Vindobonae, 1841.
Goriupp Ferdinánd. Syphilismus.

Specimen inaug. polit.-med. Pestini,

1831.
Grossmann Lipót. A szem bujakóros

bántalmai. Budapest, 1891.
Guth János. Dissertatio inaug. nied.

demedorrlioeaurethrali. Viennae, 1819.
Huber Kristóf. Dissertatio inaug.

med. de luo venerea. Viennae, 1768.
Kaposi Móricz. Die Syphilis der

Schleimhaut der Mund-, Rachen-, Na-

sen- und KehlkopíTiöhle. (Habilitations-

Monographie). Erlangen, 1866.

— Die Syphilis der Haut und der an-
grenzenden Schleimháute, in drei
Lieferungen, mit 76 Tafeln in Chromo-
litographie ausgeführt von C a r 1
H e i t z m a n n. Wien, 1873 — 75.

— Pathologie u. Therapie der Syphilis.
1. Heft. Stuttgart, 1881.

— II. Heft. 1891.

Küttel János. Kurze Anleitung, die
Lustseucho zu verhüten ; und den
venerischen Tripper bei Mánnern, auf
eine neue Art zu hellén. Pest, 1807.

Lahner Ferencz. Das Wesen der
Lustseuche, die Natúr und Eigen-
schaften derselben, .der Urspmng, die
durch dieselbe entstehenden Uebel,
die beste und einfachste Behandlungs-
art, die möglich oder unmögliehe

Györy : Bibliographia medica Hungáriáé.

• Ausmerzuiii! aus liciii menschlichen
Geschlecht ; nebst einem Arkanuju
gegen den Tripper oder weissen Fluss
mánnlich und weiblichen Gesehleehts.
Pressburg, 1818.

La Mert Lima és Sámuel. Az ön-
fentartás. Orvosi tanácsadó a nemi
részek minden betegségeiben, melyek
ílatalkori vétkek, nemi szerelem túl-
ságos élvezete és ragály által szár-
maznak, gyakorlati megjegyzésekkel
az idő előtti tehetetlenségről, női
magtalanságról és azoknak gyógyítá-
sáról. A X. kiadás után átdolgozta
és saját megjegyzéseivel bővítette
SiklósyKároly. Pest, 1865.

Láng E. Hogyan óvjuk magunkat a
venericus betegségektől ? Budapest,
1895.

Laurentius. Személyvéd. Orvosi ta-
nácsadó a nemi részek minden beteg-
ségeiben, melyek titkos ifjonczi bűnök,
a nemi szerelemben túlzott élvezetek
és ragály következtében szánnaznak ;
gyakorlati észrevételekkel a koráni
nősztehetetlenségröl s női meddőség-
ről és azoknak gyógyításáról. Első-
ben közrebocsátotta S. La Mert
Londonban. Bővítve sokképen meg-
javítva s több gyakorló orvosok közre-
munkálatával kiadta .... Lipcsében.
Magyan'a fordította E. Gedő Já-
nos, állatorvos. Kolozsvár, é. n.

— Pest, 1850.

— Az önmegóvás, vagyis ne csüggedj.
Magyarra fordítva a XXXV. kiadás
után 60 magyarázó boncztani ábrák-
kal aczéjmetszetekben. Lipcse, 1875.

Loew András. De lue venerea. Jenae,
1680.

Lukács János. Syphilis in genere.
Dissertatio inaug. med. Pestini, 1836.

Miklositza Lőrincz. Disseilatio inaug.
med. sistens brevem conspectum his-
tóriáé et naturae verus syphilitici et
emolumenta ex insitlone ejusdem.
Budae, 1844.

Mojsisovics (moisvári) György.
Darstelluug einer sicheren u. schnellen
Heilmethode der Syphilis durch Jod-
Praeparate. Wien, 1845.

Monau (Monavius) Frigyes. Cry-
stallina, puta luis venerae novae
species. Bnmsvigae, 1665.

Mracek Ferencz. A syphilis és a
venereás betegségek atlasza, patholo-
giájuk és therapiájuk alapvonalaival.
Átdolgozta és bővítette J u s t u s J
Budapest, isíüt.

9

130

NEHR — SIGMUND

Nehr Lóránt. Dissortatio inaug. med.
(le syphilido. Biulae, 1829.

Novotny Lajos. A húgyszervek beteg-
s;''freinek felismerése. Útmutató gya-
korló orvosok és orvostanhalliratók
számára. I. rész. A betegségek fel-
ismerése a tünetekből. II. rész. A be-
t<»gségek felismerése a vizsgáló esz-
közök segítségével. 111. rész. A húgy-
szervek g>'akrabban mutatkozó bajai.
— Tükörképek a húgyszervek külön-
böző bajaiban. — Betegfelvétel. Buda-
pest. 1895.

Oettinger József. Dissertatio inaug.
med. de plica Polonica. Pesthini,
1834.

Pázsitzky Ede. Specimen inaug. de
lue apiu'odisiaca. Pestini, 1838.

Péczely Ignácz. Utasítás a bujakór
gyökeres gyógyítására és gyógysze-
reim mikénti használatára. Budapest,
1883.

Plenck (Plenk) József Jakab.
.Methodus nova et facilis argentum |
vivum aegris venerea labe infectis
exhibendi. Accedit h>T)othesis nova
de actione metalli huius in vias sali-
vales. V'indobonae, 1766.

— Neue u. leichte Art den mit der
Lustseuche angestekten Kranken das
Quecksilber zu gebén. Nebst einem
Vorsuche die Wirkung dieses Metal-
les in die Speichelwege zu erklaren.
Aus dem Lateinischen tibersetzt von
J. H. D. G. Wien, 1767.

— IV. Aufl. . . .

— Doctrina de morbis venereis. Viennae,
1779.

— Editio II. emendata. 1787.

— Lehre v. d. venerischen Krankhei-
ten ; aus d. Latéin, v. F. X. v. W a s-
s e r b e r g. II. Autl. Wien, 1786.

— III. Auíl. 1793.

Pólya József. Az ember nemi tekin-
tetben. Leirása az ember nemi részei-
nek egészséges és beteg állapotjok-
ban. Pest. 1848.

Popper Mór. Az ondófolyás és egyes
prostata bántalmak viliamárammal
vah't gyóiíyítíisáról. Budapest, 1898.

Purjesz Ignácz. (íyógyászati vény-
zsi^bkönyv bujakóros betegségekre
nézve. Budapest, 1hh4.

Rabolt József János. Dissertatio
inaug. med. de medorrhoca nrethrali.
Pestini, 1817.

Rechnitz János. Dissertatio inaug.
med. de cancro in genere. Budae,
1835.

Róna Sámuel. A férfiak heveny húg>'-
csűkankója. Budapest, 1891.

— A buja vagy nemi betegségek. Kgyo-
temi előadásai fonalán orvo.'ioknak és
orvostanhailíratóknak. Budapest, 1894.

Rosenberg Károly Heinrich. Die
Lustseuche in allén ihren Formen u.
Stadien u. ihre gründliche u. schnelle
Heilung. Eintheoret.-praktisches Hand-
buch für Aerzte u. Laien, treu nach
Grundsátzen der rationell-speziflschen
(homöopath.) Heilmethodeu.den Krgeb-
nissen vieljáhriger zahlreicher Beo-
bachtungen u. Erfahrungen bearbeitet
1. A!)th. Wien. 1850.

Róthberger Dávid. De ulceribus
syphiliticis. Dissertatio inaug. Budae,
1845.

Saint-Marie St. Cl)er die Heilung
veralteter venerischen Krankheiten
ohne Quecksilber, mit Zusátzen u.
einem Nachtrag. Herausgegeben von
J. C. R e n a r d. Pest u. Ijeipzig, 1822.

Sebein Mór. A svphilis gjógj-kezelése.
Budapest, 1898.

Schneider. Hogj- óvjuk meg magun-
kat a syphilitikus ragályozástól ? Füg-
gelékül : szabad-e házasságot kötniük
a syphilitikusoknak ? Ford. és Függe-
lékkel ellátta Baján Miksa. Buda-
pest. 1884.

Sellei József. A bör és bujakórtan
alapvonalai. Függelék : Az idegrend-
szer s>T)hilise. Irta Hajós Lajos.
Budapest, 1899.

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Uebor die .Aufgabe der Heiianstalt
und Klinik für syphilitische Kranke
in grossen Stádten. Einleitender Vor-
trag für das Studienjahr 1849 — 1850.
Wien, 1849.

— Das von mir geübt<? Verfahren der
Einreibungskur mit grauer Saibe bei
der Syphilis. Wien, 1856.

— II. verm. u. verb. Aufl. >.\nweisung
zur Einreibungskur mit grauer Salbe
bei Syphilisformen. Nach eigenen
Beobachtungen.* Wien, 1859.

— III. umgoarb. Aufl. : »Die F>inrei-
bungscur mit grauer yuecksilliersalbe
bei Syphilisformen. Anleittmg nach
eigenen Beobachtungen* Wien, 1866.

— A bedörzsölési gjógymód bujakór-
alakoknál. A harmadik átdolgozót
kiadás utiin nmg>'arra forditá G a b-
r i e 1 y K á 1 m á n. Buda, 1868.

— Vényminták . . . tanár bécsi egyetem
koródájából. .\ koródán leggyakral)-
ban rendelt, az előadásokon különö-

SPAXYIK — BAOIGARTEN

131

sen jelzett vénjTninták, s a venericus
és bujakóri betegek ápolása és keze-
lésénél követett rendszabályok gjiij-
teménye. A III. átdolg., bővített és
jav. kiadás után magvarra ford. K ö-
V é r G á b o r. Pest, 1871.

Spányik (halasi és köröskényi)
József ifj. A bujakóralakok kór- és
gyógj-taua. On'osok és művelt nem
on'osok számára. (Pataky-díjjalkoszo-
nizott pályamű.) Buda, 1866.

Steinbaclier J. A legényélet beteg-
ségei. Budapest. 1894.

Szabados János Nep. Orvostudori
értekezés a bujasenyvról. [Dissertatio
inaug. med. de svphilide.] Buda,
1841.

Szilézy Sámuel. Népszerű tanácsadó
a titkos betegségekben ; vagj' útmu-
tatás, hogy kell ilyen (bujasenyves,
franczia) betegségekben on'os jelen
nem létében bánni, hogy nagyobb
baj és veszedelem nélkül elmúljanak.
Pest, 1848.

Szöts András. A vénusi szerelem
nyavajának rövid leirása és bizonyos
oi^voslása a legújabb tapasztalások
szerint. (írták Szöts és Ekstein.)
Kolozsvár, 1803.

Tóth János Nep. Az elsődleges buja-
fekélyek kór és gj-ógytana. Pest, 1862.

Török Lajos. A syphilis gyógj'keze-
lése. Budapest. 1893.

"Vajda L. Über den Einfluss des
Quecksilbers auf den SyphUisprocess
mit Berücksichtigung des sogennanten
Mercurialismus. Klinische und che-
mische üntersuchungen. Zuzammen-
gesteUt von L. v. Vajda. Mit einem
einleitenden Vorworte von C a r 1 L.
S i g m u n d Ritter v. Uanor, und E.
Ludwig. Wien, 188C.

"Varga Mátyás. Dissertatio inaug.
med. de s^-philide. Vindobonae, 1827.

"Weber Károly J. A bujasenyv orvos
nélkül. Népszerű tanácsadó a két
nem számára, minden ragálj-fertőzés
ellen magukat lehetőleg biztosítani,
vagy ha az megtörtént, egészségüket
g5'ors és ártalmatlan utón ismét visz-
szanyemi. Magyaritá Tompa La-
jos. Kolozsvár, 1852.

"Wendt János. A bujakórság, vagj'is
venusi nyavalya a maga egész kiter-
jedésében és formájában. Németből
ford. Horvát József. Pest, 1830.

"Winkler József. A bujakór és gjógjl-
tása. Simon hamburgi orvostudor
nvomán kivonatos vázlatban. Pest,
1864.

"Wohl Mór. A higany felszívódása s
kiválasztása kérdésének jelen állása,
tekintettel a s\'philis SA'ógyitására.
Budapest, 1894.'

Zanko József. Dissertatio inaug. med.
de plica polonica. Pestini, 1834.

Zeissl Ármin. Az alkati bujasenyv
tankönyve orvosok és orvostanhall-
gatók számára. MagyaiTa ford. id.
Purjesz Zsigmond. Pest, 1869.

Zlamál Vilmos ifj. A bujakóros bán-
talmak kór és gyógytana. Pest, 1871.
(Nyomatott Pozsonyban.)

1803. A venusi vagy szerelem nyava-
lyának rövid leirása és bizonyos or-
voslása az legújabb tapasztalások
, szerént. Kolozsvár.

Év nélkül. (Sine anno.) Személj^éd,
orvosi tanácsadó a nemi részek minden
betegségeiben, melyek titkos ifjonezi
bűnök, a nemi szerelemben túlzott
élvezetek és ragály következtében
származnak : gyakorlati észrevételek-
kel a koráni nósztehetetlenségről s női
meddösgéről és azoknak gj'ógjitásá-
ról. Kolozsvár.

7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia.

Abonyi József. A fogászat és mű-
téteinek rövid kézikönyve. Orvostan-
hallgatók és gjakorló orvosok szá-
mára. Budapest, 1888.

— A műfogászat rövid kézikönyve.
Orvostanhallgatók és gyakorló orvo-
sok számára. Budapest, 1892.

Aczél Sándor. A nők és a fogak.
Budapest, 1895.

Adler Ignácz. Dissertatio inaug. med.

de morbis tubae Enstachianae. Pestini,
. 1832.
Árkövy József. A fogak gondozása a

gyermekek és felnőtteknél. Budapest,

1881.
Barna Ignácz. Fogászat. (Történelem.

Élettan. Kletrendi ügjiet.) Pest, 1871.
Baumgarten Egmont. Az orrgaratür

132

BEÉR — MALATIDES

ideg- és reflex idegbántalmaí. Tanul-
mány. Budapest, 1892.

— Simon. A gégehüdésok tanának
mai állása, azok okairól és tüneteiről.
Klinikai tanulmány. Budapest, 1898.

Beér János. Dissoi-tatio inaug. med.
(lo auirina suppuratoria. Postini, 1785.

Beüky (felső-pulyai) József Ist-
ván. Dissortíitio inaug. med. de ver-
mjhu.s nasalibu.><. Budae, 1782.

— Új lenyomat 1783.

Bőké Gyula. A külhangvezetók (mea-
tus audit. ext.) általaiban és mellső
és alsó falának megcsontosodása kü-
lönösen. Pest, 1863.'

— A fülgyógj-ászat tankönyve tanulók
és orvosok számára. Buda, 1868.

Coh.n L. F. Fogorvosi vezérfonal.
Post. 1870.

Cseresnyés (felső-őri) Sándor. A
hallás elömúszereiröl, hallásról, ezek-
nek bajairól s orvoslásáról. Veszprém,
1832.

Deákné H. Zsuzsa. A fog egészség-
tana. Budapest, 1897.

Faber Mária Károly. Utasítások a
fogak és száj észszerű épentartására.
Bécs, 1862.

Ferk Incze. Dissertatio inaug. medica.
Dentitio physiologice et therapeutice
considerata. Buda, 1837.

Fischer Adolf. Egy uj orrcsap az
orrürog kimosására, és egj' uj pös-
csap a hólyag kiöblítésére. Bpest, 1880.

Gaal Gusztáv. Die Krankheiten des
Ohres und derén Behandlunir nach
den neuesten u. bewáhrtesten Erfah-
rungen der berühmtesten deutschen,
engl. u. französ. Aerzte, mit Benüt-
zung eines englischen Aufsatzes von
T. W h a r t 0 n Jones, systematisch
darL'astellt. Wien, 1844.

Glos Sámuel. Conservirung der Záhne.
Für Familienváter als Rathgeber u.
praktische Aerzte, nebst Beschreibung
von 6 neuen dentistischen Instru-
menten. Neusohl, 1852.

Herczegh János. Dissertatio phil.-
mí'd. iiiauíí. de lapide Herculeo,
ejusquo virtutibus in haemorrhagia
narium. Franequerae, 1703.

Hermann Adolf. A gégetükrészet,
különös tekintettel az orvosi gj'akor-
latra. Pest. 1866.

— József. Orvostudori értekezés. Idült
gőg és trőgsiplob. Pest, 1846.

Hirschler C. M. Die Fehler und
Kiankheiten der menschllchen Stimm-
und Sprachorgane. Pest, 1862.

Horváth József. Dissertatio inaug.
med. de otitide, et nonnullis ejusdem
sequelis. Pestini, 1822.

Irsai Arthur. Az I-ső belklinika géfít*-
ambulatoriumának tlz évi fennállá.<a
alkalmából készült dolgozatok. írták :
Fodor Géza, Gámán Béla,
Gara Géza, Grosz Gyula,
Preisach Izidor, Schrank
Simon, Stipanics Elek,
Tauszk Peren ez, Terray
P á 1, V a s B e r n á t, W e i s z Ede
dr.-ok. Budapest, 1893.

— Útmutató a gége és orrtükrözésben
különös tekintettel a gyakorló orvo-
sok és orvostanhallgatók igényeire.
Budapest, 1894.

Janell Gyula. Gyógyítása minden
száj- és fogbetegségeknek a valódi
anatherin szájvíz által, használati
utasítás és a rakhelyek hol a valódi
szájvíz található. Bécs, é. n.

iEaposi Móricz. Die Syphilis der
Schleimhautder.Mund-,Rachen-,Nasen-
und Kehlkopfhöhle. (Habilitations-
Monographie.) Erlangeu. 1866.

Kun Zoltán. Értekezés a ftílbetegek-
nél alkalmazható nz.sgálati módsze-
rekről s azoknak kórjeízési és gyógy-
értékéről. Sárospatak, 1879.

-~ Az orrtükrészeti'ől s annak gyakor-
lati értékéről az orr- és fülgyógyászat
terén. Budapest, 1880.

— A gégetükrészetről s annak ellen-
őrzése mellett a heveny és idült hu-
rutos gégelob és szövődményeinek
gyógj'kezeléséről. Sárospatak, 1887.

Lészai (fogarasi) Dániel. Dissertatio
inaug. anatomico phys.-pathol. de
dentitione prima et secunda investí-
gationibus novis illu.strata. Vindo-
bonao, 1829.

Löffler Károly Ágost. Tagliche Vor-
sichtjíregeln, die Ziibne und das
Zahntleisch von der Jugend an stets
rein und gesund zu erhalten. Zum
Gebrauche für Eltern und Erzieher
der Kinder. I*ressburg, 1842.

Lőri Ede. A garat, gége és légcső
elváltozásai az emberi test különféle
betegségeinél. Budapest, 1885.

— Die durch andenvártigen P^rkran-
kuntren bedinv'ten Erkrankungen des
Kachens, des Kehlkopfs u. der Luft-
röhre. Stuttgart, 1885.

Makara György. Orvostudori érteke-
zés a fül és hallás bajairól. Pest,
1846.

Halatides (kisbabóti) Dániel. D''

>IANDL — TURNOVSZKY

133

Otalgia ejusque speeiebus frequentius
oecurrentibus. Viennae, 1820.

Mandl Lajos. Traité pratique de ma-
ladies du larynx et du phamix. Paris,
1872.

Máthé (bikafalvi) Domokos. A
nt'pszerií fogorvos. Utasítás a fogak
és száj ápolásáról. Budapest, 1875.

— A legszükségesebb tudnivalók a
fogak és a száj ápolásáról. Budapest,
1876.

IV. kiad. 1885.

Maurice. Nincs fogfájás többé ! Csal-
hatatlan útmutatás, mikép kelljen
mindenféle fogfájást gyorsan és gyö-
keresen gyógyitni, a fogakat késő
vénségig épségben megtartani, a rom-
lottakat ismét heljTe állítni, a hiány-
zókat ujakkal kipótolni . . . franczia
munkája után X a s v János. Pest,
1842.

Navratil Imre. A gégebajok helybeli
gjógykezelése gégetükör mellett. Pest,
1865.

— A gégebajok. Pest, 1866.

— Orrtüki'észet. Pest, 1867.

- Gégesebészetí adatok, Pest, 1869.

— Larjngologische Beitrage. Bericht
über die Abtheilung für Kehlkopf-
kranke im St. Rochusspitale zu Pest,
umfassend die Krankenbewegung vom
12. Mai 1868. bis 31. Deczember 1870.
Leipzig, 1871.

Neumann József. Lehet-e a chroni-
cus gégehunitot m'ógvitani '? Buda-
pest, 1893.

Onódi Adolf. Kísérleti adatok a gége
hüdéseinek tanához. Budapest, 1890.

Pete Zsigmond. A fogfájás és fog-
romlás s:\okeres g^•ógyszere. Pest,
1867.

Plenck (Plenk) József Jakab. Doc-
trina de morbis dentium ac gingiva-
nim. Viennae, 1778.

— Von der Krankheiten der Záhne
und des Zahnfleisches. Aus den Latéin,
von F. X. V. W a s s e r b e r g. Wien,
1778.

Politzer Ádám. Die Beleuchtxingsbil-
der des Trommelfells. Wien, 1865.

— Lehrbuch der Ohrenheilkunde. Stutt-
gart, 1878.

— IV. Aufl. 1899.

— Die anatomische und histologische
Zei'gliedenmg des mensehlichen Ge-

Ihörorgans im normálén und kranken
I Zustande. Stuttgart, 1889.
— Atlas der Beleuchtungsbilder des
Trommelfells. Wien, 1896.

Purjesz Ignácz. A gjakorlati fül-
gj'óg>'ászat kézikönj-ve. Or\'osok és
orvostanhallgatók igényeihez mérve
K i r c h n e r V. egjet. mti'. müve
nyomán. Budapest, 1889.

Rauth Ede. Dissertatio inaug. med.
de otitide. S. 1., 1841.

Réthi Leopold. Die Krankheiten der
Xase, ihrer Xebenhöhlen und des
Rachens, mit Einschliessung der Rhi-
noskopie und der localtherapeutischen
Technik. Wien, 1892.

— Motilitats-Xeurosen des weiehen Gau-
mens. Wien, 1893.

— Die polj-poide Rhinitis und ihi'e
BehandJung, nebst einem Berichte
über 200 Ámputationen des hinteren
Muschelenden. Wien, 1884.

Rinaldi Péter C. Antal. Disserta-
tio inauguralis med.-pract. de phthisi
lamiffea et tracheali. Vindobonae,
1829."^

Stenczel Sándor. Dissertatio inaug.
med. de phthisi epiglottidis. Budae,
1838.

Störk Károly. Zur Laiyngoskopie.
Ueber Erkrankung des Kehlkopfes
und das operatíve Heilverfahi'en bei
demselben. Wien, 1859.

Stur Lipót. Dissertatio inaug. med. de
otitide. Vindobonae. 1834.

Szuhány Márton. Dissertatio inaug.
med. de odontalgia. Viennae, 1821.

Takács Pál. A szorgalmatos fogorvos,
avagy megmutatott okai a fogfájás-
nak, eg>'szei"smind a fogak tisztítá-
sának módja; és a fájdalom enyhí-
tésére szolgáló orvossága az odvas s
a nedvességtől megromlott fogaknak.
Xémetből. Buda, 1831.

Tomka Samu. A fül egészségtana.
Budapest, 1894.

— A caisson-munkások fülbántalmáról.
A heveny dobüreg és csecscsontlob
conservatív gj-ógj'kezeléséhez. Buda-
pest, 1896.

Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
História cophoseos et barjecoiae.
Vindobonae, 1778.

Turnovszky Frigyes. Handbueh der
Zahn-Heilkunde und Zahnoperations-
lehre nach dem gegenwártigen Stand-
punkte der Kunst und Wissenschaft.
Mit einem Anhange über praktischo
Anwendung der Schwefeliither-Xar-
kose, sowie der bestén und neueston
Instruraente, nebst derén Abbildung
in natürlicher Grösse auf 7 Tafeln.
Pest, 1856.

134

VÁJNA — KONRÁD

Vájna Vilmos. A foghúzásról. Buda-
pest. 18!t3.

Vali Ernő. A csecsnjnijtvány felvésése
és javallatai. Budapest, 1892.

— A külső hangvezeték elzáródása.
Budapest, 1897.

Vidéki Ferencz. Népszerű értekezés
•a természetes és míifogakról. Buda-
pest, 1881.

Wellner Lajos. A fogakról. A fog-
l)ajl)an szonvodök flgj'elűiébe ajánlva.
Veszprém, 1886.

Zsigmondy Adolf. Die Schweissbar-
keit des kalten Goldes und das Plom-
biren mit Krystallgold. Wien, 1860.

— Über eine neue galvanische Batterie

fiir Zahnarzt<>. Wien, 1800.
Zxirbrucken Mihály. Dissert. inaug.

med. de óSovxoX^ía. Vindobonae, 1763.

1881. A szorgalmas fogorvos. I-.
T a k á t s Pál.

1867. X fogfájás és fogromlás g>'ógy-
szere. Pest.

1894. Fogászati kalauz. Á r k ö v y
József, H a 1 1 y a s y Lajos és
T i g e r m a n n Mór czikkei a Pallas
Nagy Lexikonából. Or\'osok és orvos-
tanhallgatók számára. Függelék : Vénj'-
gyüjtemény. Budapest.

8. Psychiatria.

Antalkovich. (kalinyei) Imre. Dis-
sertatio inaug. med. de psychopathiis.
Viennae, 1840.

Benedek János. Dissertatio inaug.
med. de mánia et statu maniacorum
in paroxysmo constitutorum. Trajecti
ad Rhenum, 1762.

Donáth. Gyula. A psychikai kény-
szenillapotokról (anancasmus). Buda-
pest, 1896.

— Az epilepsiás vándorösztön. (Porio-
mania). Budapest, 1899.

Epstein László. A monstrualis elme-
zavarról. Budapest, 1896.

Erlenmeyer Albert. Hog>an kell
az elmezavarokat kezdetükben orvo-
solni ? (A német »elmeg>'ógyászati s
törvényszék-lélektani* társulat által
teljes pályadíjjal koszorúzott érteke-
zés.) Negyedik bővített és javított
kiadás után fordította Déry József.
Pest, 1864.

— Uj olcsó kiadás. Budapest, 1878.
Fischer Dániel. Dissertatio inaug.

med. de deliriis. Wittembergae, 1716.

Fogarasi Sánxuel. Disputatio medica
de inania. Franekerae. 1700.

Frederik Jenő. Az agyrémek (víziók)
és az álomlátó elragadtatásoknak
(eksztázék) eredetéről és természeté-
ról. Rfry titkos természeti tüneményre
vonatkozó független tanulmány. Bu-
dapest, 1892.

Frimm Jakab. A hülyeség és a htilye-
intí'ízetek, különös tekintettel Mag^'ar-
ország hülyéire. Segélyszózat a magyar
nemzethez a nyomorultak legelhagya-
tottabbjai érdekében. Budapest, 1884.

Gerschics István. Specimen inaug.
(le catalepsi. Budae, 1834.

Goldberger Móricz. Dissertatio inaug.
phil.-meg. sistens primas linea«5 phy-
siologiae et pathologiae psyches. Vin-
dobonae, 18.37.

Hajós Lajos. Kettős lelkek. A ter-
heltek circularis elmezavaráról. Bírá-
lati tanulmány. Budapest, 1899.

Haliczky Antal. Imago melancholiae.
Specimen inaug. Budae, 1833.

Hanák Mihály. r)szves dermengés
s önképen kifejlett álomjárás törté-
nete. Eger, 1832.

— História catalepseos compositae som-
nambulismique per se evoluti obser-
vata .\griae 1831—32. Agriae, 1832.

— Geschichte eines natürlíchen. durch
sich selbst entwickelten Somnambulis-
mus. Beohachtet im Jahre 1831—32.
Aus dem Latéin, übersetzt von . . .
Leipzig u. Kaschau. 1833.

Hetónyi Lipót. A/, elmebetegek ét-
iszonya és miletetése az orrüregen
keresztül. Debreczen. 1883.

Hofsteter János Kristóf. Disputa-
tio solennis medica de somnambula-
tione. Halae, 1695.

— II. kiad. 1704.

Keresztesi Pál. Disput. med. inaug.
de somnambulis seu noctambulis.
Franequerae. 1725.

Khien Nándor. Dissertatio inauir.
med. .Athenaeo Lucoreo de phrenitide.
Wittembergae, 1666.

Konrád Jenő. A terjedő hüdéses elme-
zavar kezdeti szakai. Budapest, 1893.

— Az elmekórtan gyakorlatilag fontos

KRAPPT-EBING — SCHWARTZER

135

tételei, tekintettel a közigazgatásra.
Gyakorló és tiszti orvosok számára.
Budapest, 1895.

— Elmebántalmakról a gyermekkorban.
Budapest, 1895.

— A tébolyodottsiig (paranoia) klinikai
íonuáiról. Budapest, 1896.

Krafft-Ebing R. báró. Az elmebeteg-
ségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok
alapján orvosok és orvostanhallgatók
számára. Fordította Laufenauer
Károly. II. kiad. Budapest, 1883.

— Az elmebetegségek általános kór- és
gyógytana. Fordították : M o r a,v-
csik E. és Z ofáhl Re z s ö. Át-
nézte : Laufenauer Káról v.
Budapest, 1886.

— Psychopathia sexualis. A visszás
nemi érzések különös flgj'elembe
vételével. Orvos-törvényszéki tanul-
mány. A Vili. kiadásból fordította
P i s c h e r Jakab. Budapest, 1894.

Laufenauer Károly. Az elmegyógy-
intézetek tíiltömöttségének okai és
elhárításáról. Budapest, 1875.

Lendvay Benő. A hülyeség (cretinis-
mus) a Csallóközben. Pozsony, 1887.

Martini Márton. Dissertatio inaug.
med.-practica de daemonomania et
ejus vai'iis speciebus. Viennae, 1782.

Mátyus István. Dissertatio med.
theoret.-practica de melancholia uni-
versali et hypochondriaea. Traj. ad
Rhen., 1756.

Max József. Dissertatio inaug. med.
de methomania. Pestini, 1835.

Moravcsik Ernő Emil. A gyakor-
lati elmekórtan vázlata. Különös tekin-
tettel az elmebetegekre vonatkozó
hazai törvényeinkre s ministeri ren-
deletekre. Budapest, 1888.

— Az elmebeli állapotok megfigyelésénél
szem előtt tartandó főbb iránj^pontok.
Budapest, 1891.

A perlekedő tébolyodottságról. Buda.
pest, 1893.
Gyakorlati elmekórtan. Budapest, 1897.

Nagy Béla. Az umingokról. Buda-
pe.st, 1895.

Oláh Gusztáv. A lángész és az elme-
kór. Két előadás. Budapest, 1885.
Az elmebetegápolás, különös tekin-
tettel Magyarország elmebetegség-
üg>'ére. Budapest, 1889.
Gyula. Defect elméjű kalandorok.
Budapest, 1894. -

Pinel Ph. Philosophisch-medizinische
AbhandUmg über Geistervorwirrungen
oder Manie ; aus dem Pranzösischen

übersetzt von M i c h a e 1 W a g n e r.
Wien, 1801.

Politzer Lipót. Dissertatio inaugura-
lis psychiatiica sistens dísquisitionem
psychopathiae memorabilis. Vindobo-
nae, 1839.

Ribot Th. A lelki átöröklés. Az V. jav.
és bőv. franczia kiadás után fordította
Holló István. Budapest, 1896.

Richet Károly. Az ördöngösök hajdan
és napjainkban. Taniilmány. Prancziá-
ból ford. Erdélyi Béla. Nagy-
Várad, 1880.

Rigger Pál József. Értekezés az
ördöngösségről. Irta deák nyelven . . .
Magyarázta Pucz Antal. Pest, 1820.

Rill József. A hülyék neveléséről és
ápolásáról. Budapest, 1882.

Salgó Jakab. A hypnotismus tudomá-
nyos- és gyógj'értéke. Budapest, 1896.

— Az elmekórtan tankönyve. Budapest,
1899.

Schaffer Károly. Az agjkimerülésről
(cerebrasthenia) és ennek a terjedő
hűdéses elmezavarhoz való viszonyá-
ról. Budapest, 1896.

Schönaug József L. Dissert. inaug.
phys.-med. de idiosomnambulismo.
Vindobonae, 1838.

Schönböck J. József. Dissert. med.
inaug. de melancholia. Vindobonae,
1826.^

Schwartzer Perenoz. A lelkibetegek
általános kór- és gyógytana, törvény-
széki lélektannal. Orvosok, egészség-
ügyi hivatalnokok és törvényszéki
birák számára. Pest, 1858.

— (babarczi) Ottó. Die transitorisehe
Tobsucht. Eine kliniseh-forensische
Studie. Wien, 1880.

— Előszó báró Krafft-Ebing
Rikhárd »A törvényszéki elme-
kórtan* czimü tankönyvéhez. Buda-
pest, 1884.

— Valami az idegességről. Budapest,
é. n. (1886.)

— »Csák« Vörösmarty Mihály téboly-
alakja. Budapest, 1890.

-Psychiati-iai jegyzetek. I. kötet. A szem
psychiatriai tekintetből. A gyermekkor
psychosisainak legfontosabb physikai
és psychikai okai. A terhesség, szülés,
szoptatás befolyása a psychikai életre.
Typhus és psychosis. Influenza és
psychosis. Pneumonia és psychosis.
Budapest, 1894.

— II. kötet. Az elmebetegek jogvédelme
a magyar törvények, miniszteri ren-
deletek és a jo'ggj'akorlat alapján.

136

SBNPP — BÓKAI

I. Magánjojri rész. II. Igazságügji

orvosi közigazgatás. Budapest, 1895.
— Közigazgatási elmokórtan. Budapest,

1890.
Senff (Sinapi) Mihály Alajos. Dis-

.<ortatio inanguralis iiied. do inauia.

Harderoviei, s. a.
Simon Tódor. Az elmebetegek agy-

lágjulá.xa. Fordította Xiedermann

Gyula. Budape.st, 1875.
Stáhly György, Beschreibung einer

Nachtwandlorin. Pest, 18.85.
Szekulits Gergely. Dissertatio inaug.

1110(1. do mánia. Budao, 1828.
Th.om.as Ernő Ferdinánd. Disser-

tatin inaiig, philos.-physiol.-med. de

l>;i>sionibHS animi. Vionnae, 1782.

Viszánik Mihály. Dif Irronhoii- und
Pílogoanstalton Doutschlands, Frank-
reichs, sammt der Crotinon-Anstalt
auf dem .■\bondi)orgo in dor Schwoiz.
mit einigen Bemorkungon. Wien, 1845.

— Unterrichtsgnindzügo zur Bildung
braut'hbarer, verlásslicher Irrenwür-
tor. Wien, 1850.

Vizi (nagy-enyedi) József. Dissor-
tntií) inaug. mod. sistons Diagnosti-
kon generáló morborum psychicorum.
Viennae, 1837.

Wipacher Dávid id. Disputatio inau-
guralis mod. qua casus aegri, so-
mnambulationis morbo laborantis, ro-
solutus sistitur. Lipsiao, 1717.

9. Paediatria. Vaccinatio.

Aikin C. R. Kmzo Uebersicht der

wichtigston Krfahrungen über die

Kuhpockon. P«>st, 1802.
Avedig István. Dissertatio inaug.

mod. do opthalmia neonatorum. Vin-

do])onao, 1831.
Bagellardus Pál. liibellus de infan-

tium aogritudinibus ac romodiis. Pa-

tavii, 1742.

— Tractatus de aegritudinibus infantum.
Patavii, 1487.

— De aorumnis infantium. Venetiis,
1487.

— De aegritudinibus infantium, et mor-
bis puerorum. cum appendice Petri
Tolloti. Lugdini, 1537.

— 1)0 morhis puerorum. Lugdini, 1538.
Ballexserd. Fontos kérdés, miképen

kelljen a gyermokoket természet sze-
rint úgy nevelni, hogy egészségesek,
nagyok, orösek ós hosszú életűek lo-
hessonek ? Melyre leghelyesebben meg-
felelt az id6ben franozia nyelven . . . ;
melyért a haiiomi .akadémiától eg>'
arany pónzzol megajándékoztatott,
most pedig a magj'ar nemzet hasz-
nára nóinetl)ól fordította D o m b y
S á m u o i. Pozsony ós Pest, 1807.

Balogh István (lelkész). Az oltal-
mazó himlő dicséret > -sfehér-
vár, I8í)2.

~ (almási) Tihamér. A .sajátlagos
roncsoló toroklob (l)iphtlioritis) oUen
alkalmazott gyógykezelő módszerek
biialata. Budapest, 1870(75.)

— A roncsoló toroklob. Néhány felvi-

lágosító szó a szülékhez. Budapest,
1877.

Bánóczy Gyula. A gyermek-ápolásról.
Budapest. 1889.

Bastaschich Pál. Dissertatio de di-
arrhooa infantum. Postini, 1819.

Bauer Lajos és Kármán Samu.
(iyormokhygiono. Itinutatú anyák
számára a gyermekápolásban. — Át-
nézte és előszóval ellátta B ó k a y
.János. Budape.st, 1899.

Békésy Géza. A gyermekek fürdőzé-
sének közegészségi és gj'ógyászati
jelentősége. Budapest, 1895.

Bene Ferencz. Rövid oktatíis a mentő
himlőnok eredetéről, természetéről és
beoltásáról. Pest, 1802. (Megjelent la-
tin, német, tót és horvát nyelven is.)

— ül. megböv. kia<lás. A budai kiadás
szerint. 1817.

— Kurzor Unterrieht von den Schutz-
pocken. Nach der zwoiten ungarischon
.■Vuflago in das Deutsche übersotzt.
Ofon, 1817.

Bérczy János. Tanítása az oltalmazó
himlő hasznáról. Pesten, 1805.

Berend Miklós. A csecsemők ga-
stroentcritise. Cholera infantum. Buda-
pest. 1897.

— és Preisich Kornél. A gyermok-
gvógvászat coinpondiuma. Budape.st,
1899.' ,

Bókai János lidősb). A garatmögötti
tályogokról és a garatmötrötti nyirk-
mirigjiobról gyermokoknél. Budapest,
187i>.'

BÓKAY — ÉDESKUTY

137

Bókay János. Gyennekkórházi vény-
gNüjteménv. Budapest, 1882.

— in. bóv. kiad. 1900.

— A pesti szeffénygyennek-kórház tör-
ténete 1839— 1883-ig. Budapest, 1884.

— Gyermekgyógyászati koiTajz. Közre-
működtek : B r ü c k M i k s a, É k e y
Antal, Grosz Gyula, Szegő
Kálmán, H a i n i s s Géza, P a-
takyJenö, Szontagh Félix
és Vámos Gyula. Budapest, 1891.

— Közlemények a heveny fertőző kó-
rokról. Közreműködtek : Szegő
Kálmán, Hőgyes Ferencz
és Szontagh Felix. Budapest,
1892.

— A csecsemők mesterséges táplálásá-
ról. Két előadás. Budapest, 1898.

Borhek Ágoston és Schréter Dá-
vid. Aufi'orderung an die Bewohner
Zipsens zm- willigen Aufnahme der
Sehutzpocken. Leutsehau, 1804.

— Prohlássenj obj"watelum widjku spis-
kého k rozmonozenj pok ochranugj-
cych Ytíjnené. W Lewocy, 1804.

Boros Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de chorea sancti Viti. Pestini, 1815.

Bors Lajos. Hogyan védjük gjerme-
keinketdifteritis ellen? Budapest, 1892.

Borsos (nagy-enyedi) József. Dis-
sertatio inaug. med. de examine func-
tionura infantuni pathologieo. Vindo-
bonae, 1835.
- Márton. A csecsemő- és első gjer-
mekkor, házi nevelés tekintetében.
Kolozsvár, 1838.

— n. kiadás, 1845.

Bossányi (nagy-bossányi) András.
Közönséges népoktatás a természetes
emberhimlónek tulajdonságairól és a
mentő- vagv tehén-himlónek jeles
hasznáról. Pest, 1808.

— Uj lenvomat 1813. — Ugyanez né-
metül Í808. — Ugj-anez t^tul 1809.

Böjthy János. Orvosi értekezés a
tehénhimlőről. [Dissertatio med. de
variola vaccinaj Buda, 1836.

Braidwood Murray P. Anyák tanács-
adója és útmutatója gyermekeik ápo-
lásánál. Az angol eredeti II. kiadás
nyomán. Átnézte és előszóval ellátta
E r ő s s Gyula. Budapest, 1897.

Breger János. Dissertatio inaug. med.
sistens semiologiam aegroti infantis.
Vindobonae, 1841.

Brücke Ernő. Miként óvjuk gyerme-
keink életét és egészségét? Fordította
Faragó Gyula. Budapest, 1892.

Calovino József Ferencz. Dissertatio

inaug. med. de tussi convulsiva. Vin-
dobonae, 1825.

Careno. A tehén-himlőről. Francziából
ford. Stand. Pest, 1802.

Christ János Nep. Dissertatio inaug.
med. de tussi convulsiva. Pestini, 1817.

Costein I. Die Schutz- oder Kuhpocke
in den königl. herzoglichen Herrschaft
Hungarisch-Altenburg. Ein Lesebuch
für den Landmann jener Gegend.
Pressburg, 1804.

Csákányi Alajos. Dissertatio inaug.
med. Morbi evolutionis organismi.
Pestini. 1840.

Csapó József. Kis gyermekek ispu-
tálja, melyben különbféle nevezete-
sebb nyavalyái és külső liibái a kis
gyermekeknek és ezek eránt lehető
orvoslásnak módjai hűségesen meg-
ii'attak. Nagj'-Károly, 1771.

— Valetudinarium infantile Hungaricum
nóvum, sistens morbos infantium cen-
tenos, horumque tutos curandi módos
subjunetis instructionibus cautelisque
utilissimis centenis. Pestini, 1794.

Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug.
med. de rachitide. Franequerae, 1702.

Csízy Pál. Dissertatio inaug. med.-
practica de morbis infantum. Budae,
1838.

Czepecz János Jakab. Dissertatio
med.-obsteti'icia de cura infantum re-
cens natorum. Tymaviae, 1776.

Davida Sándor. Dissertatio inaug.
medica. Generállá morbis infantum.
Budae, 1840.

Dolezsalek Antal József. Utasítás
mikép kell világtalan gyermekekkel
kisded koruktól kezdve czélszerüleg
elbánni. Buda, 1837. (Németül is.)

Domby (gálfalvi) Sámuel. Fontos
kérdés, mint kelljen a gyermekeket
nevelni. Pozsony és Pest, 1807.

Dövény Pál. A gyermeki rángatózás-
ról. (Orvostudori értekezés.) [De co-
noulsionibus infantum. Dissertatio
inaug. med.] Pest, 1836.

Dubay Miklós. Miért szoptassa az
anya önmaga gyermekét? {X »buda-
pesti orvosi kör* által jutalmazott
pályamű). Budapest, 1887.

— KoUer Gyula, Bókay János,
Dirner Gusztáv, Csapodi István,
Bőké Gyula, Ónodi Adolf, Dol-
linger Gyula. Laufenauer Ká-
roly és Faragó Gyula. A gyermek
testi ápolásáról. Budapest, 1891.

Édeskuty Nándor. Dissertatio inaug.
med. de variola vaccina.Viennae, 1840.

ELTÉR — HAISZLER

Eltér József. Dissertatío inaug. De
morbillis. Budae, 1838.

Engel József. De morbillis. Disser-
tatío inau^'. mod. Pestini, 1836.

Erőss Gyula. A külsr» hömérsék be-
folyása a csecsemők szervezetére.
Budapest, 1884.

— Vizsgálatok újszülött gyermekek
rendes hömórsóki viszonyaira vonat-
kozólag, líudappst, 1885.

— Koraszülött gjennekek ápolásáról.
Budapest, 1892.

— A csecsomók ápolása és gondozása.
Budapest, 1894.

— Az újszülött gjennekek viszonyai a
szülőházakban és magángj-akorlatban.
Budapest. 1894.

Faragó Gyula. Az egészséges baba.
Ifju anyák számára. Budapest 1889.

— A boteg baba. Gondos anyák szá-
juáia. Budapest, 1889.

Farkas Benő. Levelek a komámasz-
szonyiioz. ismertetése a legszüksége-
sebb tudnivalóknak a kisdedek ápo-
lásáról és életük oltalmazásáról. Ko-
márom, 1896.

Filatow Nil. Klinikai előadások a
íryonnekkori bélhurutok kór- és
gyógytanáról. A csecsemőkorra külö-
nös tekintettel. Szerző engedélyével
fordította : P o 1 i t z e r Alfréd. Bu-
dapest, 1894.

— A gj'ermekbetegségek kórisméje és
tünettana. Therapeutikus útmutatóval.
Szerző engedélyével a IV. eredeti
orosz kiadásból fordította D e m j a-
n o v i (• h Timii. Budapest, 1896.

Flór Ferencz. Orvostudori értekezés.
Kísdodápolás. |Cura infantum. Disser-
tatío inaug. med.] Pest, 1833.

Folnegovich Ferencz. Dissertatío
inaug. nied.-practica de vaccinationis
valore. Vindobonae, 1825.

Fux József. Dissertatío inaug. med.
de conservatione matrum ot noona-
tfinun corundem. Budae, 1844.

Gelbstein Leopold. Orvostudori ér-
tekezés. Csecsemő ápolás. [Dissertatío
inaug. med. de cura neonatorum.I
Buda, 18.14.

Gellei Mihály. Hauptbegriffe über
die gofáhrlíche Tödtlíchkeit der na-
türlichen und síchcre (ielíndigkeit
der geímpften Blattern. Neusatz, 1797.

Gerhardt Károly. A gyermokboteg-
ségok tankönyve. \ II. teljesen átdol-
irozott kiadás után magyarra fordí-
iotUik K é 1 1 i K á r 0 1 y és Torday
Ferencz orvostudorok. Pest, 1872.

Gesztessy László. Orvostudori érte-
kezés. Orvosi szózat az anyákhoz.
[Dissertatío inaug. med. De lactatione
infantum.] l'est, 1842.

Geyer Sámuel. Dissertatío inaug. med.
de tussi convulsíva. Budae, 1837.

Giacioh. Antal Feliz. A kisdedek
fölnevelése és halandósága. Az olasz
eredetiből ford. Gribovszky Jenő.
Budapest, 1883.

Gottvald Gáspár. Orvostudori érte-
kezés. A gyermekek testi nevelése a
fogantatástól egész az emberkorig,
vagy azon rendtai-tiisok előadása,
melyek szerént a szülők gyermekeik-
nek ép testet és abban hasonló lelket
szerezhetnek. Pest, 1839.

Gölis L. Antal. A testi g>ermekne-
velés megjobbítá.sára szolgáló javal-
latok az első életszakaszokban, né-
mely makacs és hirtelen megölő
betegségektől, ártalmas szokásoktól
és vi.sszaélésektől és veszedelmes
ruházatoktól védő intésekkel együtt.

A kezdő anyák számára után

németből fordítá a II. kiadás szerint
H 0 r v á t h J ó z s e f. Pest. 1830.

Graniclistaedten Zsigmond Mi-
; hály. Dissertatío inaug. med. pra-
ctica sistens ictenim gravidarum et
i neo-natoniiii. Víonnae, 1825.

Gross Ferencz Xav. Dissertatío
j inaug. med.-practíca de tussi convul-
I siva. Vindobonae, 1830.
j Grósz Albert. Az uj donszülöttek szem-
I lobjáról. Népszerű oktatás szülésznők
számára. Budapest, 1883.

— Gyula. A gyennekek alkoholismusá-
ról orvosi szempontból. Budapest, 1899.

Gyuricsics Sándor. Dissertatío inaug.
mod. do tussi convulsíva. Pestini, 1847.

Gyürky Lajos Márton. Synopsis
physiologiae ínfantis ad paediatriam
adplícatae. Specimen inaug. med. Pes-
tini, 1837.

Haidenreich János Lajos. Von der
Nahning ganz kleíner Kinder und
einigen Arten von Convulsionen, nebst
einigen Mítteln dieselben zu verhüten
und zu heílen. ^Víen, 1799.

Hainiss Géza. A védhimIőoIts\s (vac-
cinatio) kézikönyve. Orvosok és orvos-
tanhallgatók számára. Budapest, 1895.

Haiszler György. Orvosi munkája.
I. A főbb hideglelésekről, a pestísról
és a hideglelős kiütésekről. Veszprém,

1801. II. A hosszas nyavalyákról.

1802. — III. A gyennekkor <'s nőnem
nyavalyáiról. 1837.

HARTMANN — KRESZ

139

Hartmann Mihály. Dissert. inaug.
med. de morbis primae infantiae.
Pestini, 1840.

Héya Mihály. Aranyos kis csecse-
mőink nemzeti bimbócskáink ápolá-
sának könyve. A magyar faj szapo-
rátlanságára tekintettel írta és a szü-
lőknek, szülésznőknek, a tudós orvosi
rendnek figyelmébe ajánlja . . . Jubi-
leumi, márczius 15-iki emlék. Kis-
pest, 1898.

Hoenig J. R. Lipót. Dissert. inaug.
med. de atrophia infantum. Pestini,
1844.

Hoffstaedter G. Márton. Dissertatio
inaug. med. de tussi convulsiva. Pes-
tini, 18.31.

Horner István. Népszerű oktatás a
tehén, vagy védhimlö oltásról. Eger,
1852.

Hőgyes Ferencz. Tapasztalati adatok
a szabályos és szabálytalan alsó vég-
tagok fejlődéséről a gyermekkorban.
Budapest, 1894.

Huf eland Kristóf Vilmos. Az anyák-
hoz való jó tanácsa a gyermekek
testi neveléseknek nevezetesebb pont-
jairól az ö életöknek első esztende-
jekben. Íratott németül 1799. eszten-
dőben, mo.st pedig magyarra fordí-
totta és némely megjegyzésekkel s
világításokkal a magyar szabásokhoz
alkalmaztatva kiadta őri Fábián
László. Pozsony, 1802.

— A gj'ermekek testi nevelése ! Jó
tanácsok anyák számára a gyermekek
testi nevelésének legfontosabb pont-
jaira nézve, a legelső években. Függe-
lékkel, fiatal házasok számára, a szü-
letendő gyermekek iránti előgondos-
kodást illetőleg. Az eredeti IX.
kiadás szerinti fordítást átnézte és
előszóval ellátta P o o r Imre. Pest,
1865.

Jakab István. Utasítás, mikép kell
világtalan gyermekekkel csecsemő
koniktói kezdve czélszerüleg bánni.
Buda, 1H38.

Jansekowich. Miksa. Dissert. inaug.
med. sistens quaedam circa examen
morborum infantum. Budae, 1829.

Joó István. Dissertatio inaug. med.
de lactatione infantum. Vindobonae,
183.3.

Karácsonyi János. Orvostudori érte-
kezés. Kalászok a- gyermekkórjeltan
köréből. [Semiotica morborum Infan-
tilium in excerptis. Dissertatio inaug.
med.] Buda, 1843.

Katona Mihály. Értekezés a veres
himlőnek tekintetes nemes Borsod
vármegj'ében 1841-ik év telelő havá-
ban s e jelenvaló évbon véghez vitt
bé-oltása s annak sikere felöl. Mis-
kolez, 1842.

Kende Mór. Az alkoholismus különös
tekintettel a gyermek idegrendsze-
rére. Budapest, 1899.

Keresztessy Frigyes Károly. Dis-
sertatio inauguralis phys.-medica de
phvsica juventutis educatione. Budae,
1842.

Kétly Károly. A gyermekhüdés. Para-
lysis infantilis. Budapest, 1874.

Kis József. Emlékeztetés a himlő-
beoltásnak hasznára, az önnön mag-
zatjokat igazán szerető szülőknek
vigasztalására. Sopron, 1799.

— Erinnerung über den Nutzen der
Pockenimpfung an Eltem und Men-
schenfreund. Aus dem Ung. ttbersetzt.
Oedenbiu'g, 1799.

Klimko János Kereszt. Dissertatio
inaug. med.-practica sistens semiolo-
giam aegroti infantis. Pestini, 1834.

Kolbány Pál. Einleitung zu einer
vollstándigen Abhandlung über die
Kuhpocken, das wahre Schutzmittel
gegen Blattern-Ansteckung. Pressburg,
1802.

Kollarits József. Dissertatio Inaug.
med. de eclampsia infantum. Pestini,
1833.

Koller Gyula és Schmidt György.
Kórrajzok bonczleletekkel a gyermek-
gyógyászat köréből, észlelve a sze-
gény gyermekkórházban. Közlik . . .
Előszóval Balassa Jánostól.
Pest, 1863.

Kollinsky Ignácz. Dissertatio inaug.
med. de atrophia infantum. Pestini,
183.5.

Konrád Jenő. Elmebántalmakról a
gyermekkorban. Budapest, 1895.

Kovácsy János. De hydrocephalo
acuto infantum specimen inaug. Pes-
tini, 1831.

Kováts Mihály. Szükségben való és
segedelem-tábla a vízbe fúlt, meg-
fagyott és holtan születni látszott
kisdedekre nézve. Pest, 1798.

Köpf János Nep. A jó édes anya,
vagy miként kell a kisdedet okosan
ápolni ■? Orvostudori értekezés. [Dis-
sertatio inaug. do offtciis matemis.l
Pest, 1844.

Kresz Géza. Utasítás a gyermek táp-
lálása, ápolása és felnevelésére. A szü-

11(1

KRIEGBR — PATZEK

lök figyelmébe ajánlja . . . Budapest,
1885.

Krieger Lajos József, üissertatio
inauíí. inod. eoinploctens therapiam
tnicíipitidis infantuin. l'estini, 1816.

Krinner József. De prima neonati
•'ducatione physica. Dissüert. inaug.
uiod. Kudne. 1838.

Kugler Leopold. A fölserdülésröl érte-
kezik üivo>;doctoriá létekor. [Disser-
tatio inaug. nied. sistens pubertatem.]
Budae, 18<}7.

Kuthy Emil. Mi az oka annak, hogy
oly sok ki.«< gyermek meírhal ? Kecs-
kómót, 1HH8. ■

Lengyel (przemysli) Dániel. Szülök
kötelességei gjermekeik iránt azok
születése előtt és a születések uUini
eisó években. Pest, 1861.

Lenhardt József. Dissertatio inaug.
med. de conimodis ex variolarum
insitione. Jenae, 1770.

Löwy Adolf. Dissertatio inaug.-pract.
mod. diphtheritide. Budae, 1835.

Marikovszky ( nagy - toronyai )
György. A t. n. Gömör- és Kis-Hont
törvényesen egyesült vármegyék ren-
déinek mély tisztelettel ajánlott a
tehén- vagj' mentöhimlönek kiterjesz-
tését tárgj'azóaszüléknek, nevelöknek,
egyhtizi és világi elöljáróknak szivekre
kötött buzgó kérése. Lőcsén, 1804.

Márkus Sándor. A tehénhimlöoltás
felöl uralkodó előítéletek megczáfo-

lását magyar nyelven kiadta

Nagy-Várad, 1811.

Marschal Henrik György. A nőte-
len és nehézkeseknek, azaz anyáknak
és gjermekeknek az ö különös nya-
valyájokban és változásaikban való
fíjógyításokról és gondviselésekről
szóló oktatás. A lányoknak, anyáknak
és gyermekeknek orvos-asszonyjok.
Vag>- a köz- és faluhelyt lakó népnek
számára Íratott könyv, mely főkép-
pen a faluhelyt levő bába asszo-
nyoknak kedvekért készíttetett, de
minden jó anyáknak is az olvasásra
hasznos és nékiek mintegj- ajándék
az ő leányjaiknak férjhez menetelek-
kor ajánitatik . . . által. Németből
magyana fordította GeodriJános.
Kiadta Lange Márton. Kolozsvár
és Szeben, 1791.

Matavovszky Ferdinánd. Orvostu-
dori értek e^és. \ görvélykór, annak
lényege fölosztása és gyógymódja a
pesti gyermekkórházban tett tapasz-
talatok után. Buda, 1844.

Mátófy Perencz. Orvosi értekezés a
csecsemők szoptatásáról. [Dissertatio
inaug, pol.-med. de lactatione infan-
tum.j Pest, 1831.

MauthnerLajos Vilmos. Die Krank-
hoiten des Gehirii und IJückenmarks
bei Kiudeni. Durch Krankheitsfalle
aus dem ersten Kinderspitale erláu-
tert. Wien, 1844.

— Kinder-Diátetik. Eine Anleutung zur
naturgemássen Pflege und Erziehung
des Kindes. Wien, 1853.

111. verm. Auíl. 1857.

Mayr Qodofród. Dissertatio inaug.
med. de variolis vaccinis insitorum.
Viennae, 1825.

Medgyessy Pál. Dissertatio inaug.
med.de trachoitide acuta iníantumsive
angina membranacea. Pestini, 1819.

Michailovics Konstantin. Disser-
tatio inaug. med. de tracheitide acuta
infantum. Pestini, 1837.

Minnicli Ede. Dissertatio inaug. med.
Tussis convulsiva. Budae, 1845.

Mohr Mihály. A gyermek szemének
ápolása. Budapest, 1895.

Mükisch István András. Dissei-ta-
tio inaug. mod. de symptomatologiae
in morbis puerorum summo valore.
Viennae, 1824.

Müller Mihály József. Dissertatio
inaug. mod. do varioloide vaccina
insitorum. Vindobonae, 1823.

Nagy Sámuel. Az oltalmazó himlő-
ről. Irta a komáromi nép megvilágo-
sítására. Komárom, 1801.

Nehrer Ede Antal. Dissertatio inaug.
med. de thrombo neonatorum. Vin-
dobonae, 1830.

Neuhold János Jakab. Fundamen-
tomos oktatás, mikóppon köUessék a
gj-ermekekkel sat. a két közönséges
betegség : úgy mint a himlő és kanyaró
előtt, benne és utánna bánnyi. Sopron,
1736. (Németül is megjelent.)

Neustadter Mihály. Kubpocken-Ka-
toohismus od(>r .Anwoisung über die
Art, die Kuhpocken einzuimpfen. Her-
mannstadt, 1801.

— Ueber die Kuhpocken-Impfung. Ein
paar Worte zur Beherzigung fiir allé
Familienviiter in Siebenbürgen. Her-
niannstadt .1803.

Nynlas Ferencz. Kolozsvári tehén-
himlő. Kolozvár, 1802.

Pantelin György. Dissertatio inaug.
mod. do variída vaccina. Budae, 1832.

Fatzek Józsaf. Dissertatio inaug, med.
sistens vaccinam. Bndae, 1835,

PECHANY — SCHURM

141

Pechány Adolf. A gjei-mekek szel-
1 mi ólete. Pozsony, 1894.

Plenck (Plenk) József Jakab.
Doctiina de cognoscendis et curandis
jiiorbis infantum. Viennae, 1807.

— Lehre von der Erkenntniss u. Heilung
der Kinderkrankheiten. Wien, 1807.

Pluhovszky Ferencz. Dissertatio
inaug. med. .sistens modum infantem
neonatura natiu'ae convenienter edu-
eandi. Budae, 1836.

Robitsek Károly. Az újszülöttek
szemgjniladiisa. (Orvostudori érteke-
zés.) [Dissertatio inaug. med. sistens
ophtalmiam neonatorum.] Buda, 1841.

— Móricz. Dissertatio inaug. med. de
ophthalmia neonatonim. Pestini, 1834.

Rosen (rosensteini) Miklós. Az
hójagos és veres himlőnek gyógjitá-
sára és beoltására való útmutatása.
Melyet svéciai nyelvből németi-e for-
dított és jegj'zésekkel szaporított
Murai János András, mostan
pedig ... a gyermekek nyavalyájáról
Irt könyvéből kiszakasztván, magyar
nyehTe fordított BátiJános. Hozzá
adván a skarlát hideglelés históriáját
ugj-an azon auctorból. Kolozsvár, 1785.

— Orvosi tanítás a gyermekek nyava-
lyáiknak megesmerésekröl és orvos-
lásokról, melyet svéciai nyelven írt . . .
most pedig magyar nyelvre fordított
az 1781-dik észt. göttingai IV. német
kiadás szerint G. D o m b y S á m u e 1.
Pest, 1794.

— Pozsony, 1812.

Rosenbaum Bernát. Dissertatio
inaug. polit.-med. de educatione libe-
rorum. Pestini, 1844.

Rothkrepf (Mátray) Ferencz. Or-
vostudori értekezés a kisdedek törő-
déséről és mosásáról. Pest, 1836.

Saarosy József. Dissertatio inaug.
phvs.-pathol. de infante. Vindobonae,
1834.

Sávoly Victor. Orvostudori érteke-
zés. Nézetek a gvermekkórtan köré-
bői. Pest, 1846.

Schaller János Nep. Orvostudori
értekezés. Vitázás az uj szülött növe-
léséről. [Dissertatio inaug. med. de
educatione neonati.] Buda, 1840.

Schaubauer Máté. Dissertatio inaug.
physiol.-pathol. de pubertate. Viennae,

Scbiff Ernő. A csecsemők hurutos
gyomor- és béibántalmainak mecha-
nikai és diaetetikai kezeléséről. Buda-
pest, 1892.

— Adatok az első életnapok folyamán
elválasztott vizelet quantitativ che-
miai összetételéhez. Budapest, 1892.

— Ujabb adatok az újszülöttek haenia-
tologiájához, különös tekintettel a köl-
dökzsinór lekötési idejére. (Az u. n.
»tartalékvér« vér szerepe az újszülött
szervezetében.) Budapest, 1892.

Schlesinger Ignácz. Dissertatio
inaug. med. de atrophia infantum.
Pestini, 1839.

Scboepf-Merei Ágost. Jahres-Beitrag
zur praktischen Medizin und Chlrurgie
in Kinderkrankheiten vom Pesther
Kinderspital. Enthaltend : allgemeine
pádiatrische Gnmdzüge, eine genaue
Darstellung u. Behandlung der akutén
Fieber, Entzündungen, Tuberkelsucht,
Skrofelkrankheit u. s. w. mit Arznei-
vorschriften und pathologischen Sek-
tionen, chirurgischen Operationen,
mit voUstándigen Abhandlungen über
die Myo-Tenotomieen an krummen
Gliedem, und die Operation des
Schielens. Pesth, 1841.

— A pesti gyermekkórház és annak
31/4 évi hatásának rövid vázlatja az
általa ingven orvosolt gyermekbeteg-
ségeknek "^áttekintetével. Pest, 1842.

— Kurze Beleuchtung der Pester Kin-
derkrankheiten. Pest, 1842.

— Néhány szó általánosan megalapult
ártalmas gj'ermeknevelési hiányok
körül magyar szülőkhöz. Pest, 1844.

— A csecsemő kórtól a 15-ik évig ter-
jedő 8576 gj'ermekkóresetek rende-
zete orvosi és sebészműtői tapaszta-
lataim áttekintete. Pest, 1845.

— A pesti gj-ennekkórház ő'U évi mű-
ködésének áttekintete. Pest, 1845.

— A gyermekgyógyászat tankönyve.
A pesti gyermekkórházban tett vizs-
gálatai s tapasztalatai nyomán a
tudomány ujabb álláspontjához képest,
számos kóresettel s kórisméi táblák-
kal ellátva írta . . . Első kötet. (A fej-
bántalmak.) Buda, 1847.

Schubert János. Dissertatio inaug.
med. de tussi convulsiva. Budae,
1832.

Scbulbof Jakab (II). Fiatal nők út-
mutatója a terhesség és gyermekágy-
ban. A kisdedek ápolása. Budapest,
1877.

— II. egészen átdolg. és bőv. kiad.
1890.

Schurm János. Dissertatio inaug.
med. de atrophia infantum. Budae,
1825.

142

SCHÜ8CHNY — WBSZPRÉMI

Schuschny Henrik. A csecsemő ápo-
lása. Orvosi tanácsok. Budapest, 1886.

Schwester József Károly. Disser-
tatio inaiig, iiioil. de nutritione neo-
natonim. Viennae, 1815.

Seth János. Versuch üher die Blattem-
Impfiing iind derén wesentliche Vor-
züge ziir Befördening dieser wohl-
thiitigen Krtlndung. Koniorn, 1801.

Siklósy Károly, brvosrendőrségi ér-
tekezés a lelenczházakról. (Onos-
tudori értekezés.) [Dissertatio inaug.
pol.-nied. de brephotrophiis.|Pest, 1844.

Spécz Károly. Dissertatio inaug. med.
de a.>;phyxia, ophthalmia et aphtis
neonatoruin. Budae, 1833.

Starovessky Károly Fülöp. Disser-
tatio inaug. med. coniplectens patho-
logiam traeheitidis iiifantum. Pestini,
1816.

Stein Lipót. Dissertatio inaug. med.-
pract. de spasmis infantum. Vindo-
bonae, 1833.

Steiner János. Gyermekgyógjászat
orvosnövendékek és orvosok szá-
mára. A második jav. és bóv. kiad.
után magjarra fordította S (^ h u 1 h o f
Jakab, Budapest, 1875.

— Tanácsok a gyermek természetszerű
testi nevelésére. Ford. K. B e n i c z k y
Irma. Budapest, 1878.

Straub Fridrik. Erlauternde Abhand-
lungeii iiber Blattern, Schutzpocken
u. derén Abarten. Für inipfende Civil-
Wundárzte und Nichtárzte, besonders
Familienváter und Vormünder, die
mancher Vorurtheile wegen, die
Impfung ihrer Kinder verweigem. Pest,
\H29.

Suták Mihály. Dissertatio inaug. med.
(lo thrombo neonatorum. Pesthini,
1831.

Szabó Dávid. Kisgyermekes anyák
könyve. A szabolcsmegj'ei s hajdu-
kerületi oi*vos-g>óg>szerész-egylet pá-
lyázati eszközléséből, legközelebb a
szabolcsmegyebeli családanyák szá-
mára. Nyíregyháza, 1872.

— II. változatlan kiad., 1873.

— Endre, (lyormekisme. Boncz és
lélektani alapon. Kolozsvár, 1874.

— József (III.) (kolosvári). V'indiciae
hominis na.scentis. Specimen inaug.
sist^ns necessitatem et momenta in
nogotio genorationis voci naturae
suam re.stituendi auctoritatem. Vin-
dobonae, 1834.

Szathznáry József. A tehénhimlő ol-
tásáról való rövid értekezés leginkább

a közrendűek megvilágosítására in-
téztetve. Buda, 1818.

— Tractatus de inoculatione vaccina©
in commodum plebis impriinis, editus
per ... Ex originali hungarico in la-
tinum ti-anslatus. Budae, 1818.

- Kratko pokuSenie o kalamlenju kravli
boginja. Buda, 1818. (A tehénhimlő
oltásról szerb nyelven).

Szegő Kálmán. A gyermek ápolása
az elsó három év alatt. Budapest, 1889.

Szobner József. A gyermekgyógyá-
szat alapvonalai. 1. füzet. Pest, 1867.

Szőts (körösi) Sámuel. De ophthal-
mia neonatoruin. Vindobonae. 1829.

Tamássy Lajos. Dissertatio inaug. med.
de aphthis neonatonun. Pestini, 1820.

Terhes Benjámin. Dissertatio inaug.
med. de ophthalmia neonatonim. Pes-
tini, 1822.

Thim József. Himlöoltási útmutató,
különös tekintettel a gyakorlati el-
járásra. Hatóságok, községek, ható-
sági, kör-, községi és tiszti vizsgára
készülő orvosok számára. Budapest,
1896.

— Az egészségügyi közigazgatás kézi-
könyve, Icülönös tekintettel a gjakor-
lati eljárásra. Hatóságok, községek,
hatósiigi, községi-, kör-, pálya-, kór-
házi, egyleti magánorvosok, gyógy-
szerészek, tanintézetek stb. számára.
Három hatííridő naploval. 2 kötet.
Budapest. 1897.

Tormay (KrenmüUer) Károly. Uta-
sítás a védhimlö oltonyozására. Szeg-
zárd, 1845.

mimann Mórioz. Hernia umbilicalís
infantiini. Dissertatio inaug. med. Pes-
tini, 1844.

Vali Ernő A gyermekek heveny ge-
nves középfül gyuladása. I^dapest,
1894.

Valovics^ QyTila. (íyermekeink érde-
kében. Útmutatiis anyáinknak, miként
kell gvennekeinket ápolni. Budapest,
1884. '^

Váradi Sámuel. A tehénhimlő, avagy
a vakczina tennészetének és terjesz-
tése módjának rövid előadása. A vak-
czina képével. Bécs, 1802.

Wanyek János. Dissertatio inaug.
polit. med. de educatione infantum.
Budae, 1841.

Weszprémi (Csanády) István. A
kisded gyermekeknek nevelésekről
való rövid oktatás, melyben előada-
tik, miképpen kellessék azokkal bánni
születésektói fog^'a három esztendős

WIDMAXN — 1880

143

korokig. Hozzá-adattak a végin az
egészségnek fentartására és a hosszú
életnek megnyerésére tartozó szük-
séges regulák. Kolozsvár, 1760.

Widmann Károly. Dlssertatio Inaug.
lued. de hydrocephalo acuto infantum.
Vieuuae, 1841.

Wittmann Lázár. A gyermekápolás
rövid kézikönyve, tekintettel a hazai
viszonyokra. Budapest, 1876.

Zsidák Ágost. Értekezés a gyermek-
nevelésről. [Dlssertatio inaug. med.
de educatione infantum.] Buda, 1844.

— ^

1791. A leányoknak, anyáknak és gyer-
mekeknek orvos-asszonyjok, a köz-
és falu helji; lakó népnek számára
Íratott könyv . . . Kolozsvár és Szeben.

1799. Emlékeztetés a himlő-beoltásnak
hasznára. L. Kis József.

— Erinnerung über den Nutzen der
Pockenimpfung. L. Kis József.

1802. Kolozsvári tehénhimlő. II. böv.
kiad. Kolozsvár.

— Kuhpocken-Katechismus oder An-
weisung die Kuhpocken einzuimfen.
Nach der Art des Beckerischen Noth-
u. Hülfsbüchlein, aus den bestén bis-
hero im Druck erschienen, die Kuh-
pocken-Impfung betreífenden Schriften
in Frag u. Antworten abgefasst. Her-
mannstadt.

1812. Praecepta instituendae vacciua-
tionis pro medicis et ehirm-gis regni
Hungáriáé. Budae.

1818. Praecepta instituendae vacclna-
tíonis ... h. 1812.

1888. Utasítás, mikép kell világtalan
gyermekekkel csecsemő komktól
kezdve czélszerüleg bánni. Buda.

1867. Von den harten und weichen
Geschlechtstheilen. — Der Kopf des
Kindes. Pest. (Czimlap nélkül).

1880. Torokgylkfélék és a diphteritisről.
A művelt szülök számára. Nagykanizsa.

V.

MEDICINA PUBLICA.

1. Hygiene generális et speciális. Prophylaxis generális.
Diaetetica (Makrobiotica). — Statistica.

Alföldi Izidor. Az egészségtan kézi-
könyve a középtanodák, képezdék és
a műveltebb közönség számára. Pan-
csova, 1885.

Alföldy Dénes. A bor vegyelemzése,
különös tekintettel a hamisításokra.
Temesvár, 1880.

Ambró János. Irányeszmék a magyar
állam területén felállítandó bába-in-
tézetek szervezésénél. Pest, 1871.

— A pozsonyi közkórház és a bába-
képezde hiányai. Pozsony, 1880.

Antoninus (Cassoviensis János).
De tuenda bona valetudine. Cracoviae,
1535.

Bakonyi József. Adatok a veszteglő
intézetek keletkezése, fejlődése és
jelen állásáról. Hivatalos fomisból
összeszedte .... Kolozsvár, 1858.

Balázs István. A kolozsvári piaczi tej
egészségügyi szempontból. Tizenötféle
kolozsvári piaezi tej részletes khémiai
analízise. (Pályadíjjat nyert mű.) Kecs-
kemét, 1899.

Balló Mátyás. Budapest főváros ivó-
vizei egészségi szempontból és néhány
ásványvíz elemzése. Budapest, 1881.

Balogh Tihamér. Magán-egészség-
tan (Diiitetika). Vezérfonal felsőbb
leányiskolák, polgári leányiskolák és
tanitónő-képzők számára. Budapest,
1889.

— Uj kiadás 1899.

— Egészségtan. Vezérfonal elemi isko-
lák .számára. Budapest, 1890.

Balsarati Vitus János. De remediis
pestig prophylacticis. 1564.

Baráth Ferencz. A prostitutio és be-
folyása a közegészségi állapotra. An-
gol foiTús után átdolgozva. Pest, 1872.

Barth László. A va.sámapi munka-
szünet közegészségi szempontból.
N i e m e y e r Pál nyomán hazai vi-
szonyainkhoz alkalmazva. Budape.-it.
1876.

Bauer Lajos és Kármán Samu.
Gyermekhygiene. Útmutató anyák
számára a gj^ermekápolásban. — Át-
nézte és előszóval ellátta B ó k a y
János. Budapest, 1899.

Baumgarten János Keresztély. Dis-
sertatio i)olitico-phys. de arte deco-
ratoria. (Az emberi test szépségének
hátrányára levő dolgokról éi'tekezik.)
Lipsiae, 1791.

Bebrich József. Dissertatio inaug.
med. de aqua, respectu dumtaxat
politico. Budae, 18vj5.

Bécsi Gedeon. Schule der Gesund-
heitspflege. Vortrag, gehalten in der
IV. Versammlung des südungarischen
liOhrer-Vereines. Temesvár, 1872.

Békésy Géza. Az egészség könyve.
Mindenkinek érthető tanítás az egész-
ség ápolásáról. Budapest, 1897.

— A gózzel való fertőtlenítés és esz-
közei a gvakorlat igényeire tekintet-
t<'l. P.udapest, 1898.

Bél Mátyás. Klós medicináé, scbolae
Saicrnitanae etc. Posonii. 1721.

Bencsik Mátyáus. De remediis pestis
prophylactieis. 17í39.

Bene Ferencz. A himlő veszedelme
ellen való oktatás. Pest, 1800.

BENICZKY — CSAPÜDi

145

— II. meírbóv. kiad. 1801.
Beniczky (K.) Irma. Egészség könyve.

1. rész : Az emberi test Egészségi
.szabályok. 11. rész : A leggyakrabban
előforduló betegségek, azok külsó je-
lenségei s a betegápolás. Dr. B o c k,
dr. R e c 1 a m, dr. M e n k e s más
tekintélyek nyomán. Budapest, 1875.

Berényi Perencz. Járvány-ügyünkről,
az óvintézkedésekre való tekintettel.
A családi kör iarényeihez alkalmaz-
kodva. Budapest"l894.

Bock Károly Ernő. Az egészség négy
könyve. A magyar nép szükségeihez
alkalmazva. Pest, 1859.

— Az iskolás gyermekek testi és szel-
lemi épsége fentartásáról után

magvar nyelvre ford. Göncz y Pál.
Pesti 1870.

— Egészségtan a nép számára, mely
megtanítja az embert az egészség
fentartására és helyreállítására. Át-
dolgozta Izsó Lajos. Budapest,
1874.

— Az egészséges és a beteg ember.
A magyar közönség számára átdol-
gozta Faragó Gyula. Budapest,
1890.

Bodnár Sándor. Védekezés a eholera
ellen. Budapest, 1892.

— A difteritisz elleni védekezés. Buda-
pest, 1893.

— Egészségtan. Mesékkel és elbeszé-
lésekkel. Népiskolai használatra. Bu-
dapest, 1894.

Bossányi (nagy-bossányi) András.
Medizinisch-statistische Relation des
Pester Bürgerlichen Kranken- und
Versorffuns-lnstituts beim heil. Rochus
1805/6." S. 1. et a.

Boldini Róbert. Schutz, Verhalten
und Heilmittel gegen die Cholera.
Pest, 186(i.

Botka Imre. Értekezés a mocsárok-
ról, kór-oktani és orvos-rendőrségi
tekintetben. [Dissertatio inaug. sistens
paludes, respectu aetiologico et pol.-
medicoj Buda, 1842.

Buday József. A feketeasszony vagy
az oroszországi pestis, annak kelet-
kezése, óvszerei és orvoslása. Buda-
pe.<t, 1879.

Bunzel Gábor. Dissertatio phys.-med.
inaug. de animo sanitatis et morborum.
Pestini, 1838.

Buzinkai Györgyi Rövid oktatás,
miképen kellessék magunkat isten
seífítségével jó praeservativák által a
liestis ellen védelmezni, vagy a pes-

Győry: Bibliographia medica Hnngariae.

tisben levő betegeket orvosolni. írat-
tatott nemes szabad királyi Debreezen
városa magistratusa rendeléséből,
melyhez toldalékú ladattattak, a pes-
tis idejére alkalmaztatott egynehány
szép könyörgések. Debreezen, 1739.
Bűben László. Egészségi Kalauz a
nép számára. Budapest, 1897.

— n. kiad. 1897.

Büky (felső-pulyai) József. Hiva-
talbeli oktatás a pestis alkalmatos-
ságával. Uj-Vidék, 1795.

Cadet de Vaux Antal. Azon eszkö-
zöknek jelentése, meljek által az ár-
Nlzben szenvedett lakásoknak egész-
ségtelen volta orvosoltathatik. D.
P' e r r o német fordításából magyar
nyelvre áttétetett. Pest, 1789.

— Intézet. Mi módon lehessen azon
épületeknek, meljek a víz-áradástúl
szenvedtenek, egészségtelenségeket
eltávozni. Pest, é. n.

— Uj kiadás. Buda, é. n.

Carro János. Praktische Beobachtim-
gen über die Schwefelráucheningen.
Aus dem Französischen tibersetzt von
J 0 s e p h \V á c h t e r. Wien, 1818.

Cliyzer Kornél. Zemplénmegje köz-
egészségügj'i viszonyai 1871-ben, s
javaslat azok rendezésére a megj'ei
uj szervezetben. Sárospatak, 1871.

— Jelentés Zemplénmegje közegész-
ségi viszonvairól. S.-A.-Ujhely, 1880.

— Emlékirat az 1876-diki XlV-ik t.-
cz. értelmében rendszeresített járas-
orvosi és körorvosi intézmény tár-
gj-ában. S.-A.-Ujhely, 1882.

— Orvosügy a községben. A körorvosi
intézmény hiányai. S.-A.-Ujhely, 1885.

— Közegészségügyi bajaink összefüg-
gése természettudományi ismereteink
hiányosságával. S.-A.-Ujhely, 1886.

— Az egészségüg>'re vonatkozó tör-
vények és rendeletek gyűjteménye.
1854—1894. Hieronymi Károly m. kir.
belügj-miniszter megbízásából össze-
állítva. (Pótfüzet az I. kiadáshoz.)
Budapest, 1894.

— és Niedermann Gyula. Védeke-
zés a tüdóvész ellen. Budapest, 1897.

— Elmebeteg-ügy, iszákosok menedék-
helyei és védekezés a tüdővész ellen.
Jelentés, melyet külföldi tanulmány-
útjukról a m. kir. belügyminiszternek
benjTijtottak . . . Kiadja a m. kir.
belügyminisztérium. Budapest, 1898.

Csapodi István és Gerlóczy Zsig-
mond. Egészségtan. Polgári és felsőbb
leányiskolák számára. Budapest, 1889.

10

CSATARY — FEKETE

-- V. kiad. 1H»H.

-- Eg('>szst'g1;aii. Nt-piskolák számára.
Budapest. 18»<).
III. jav. kiad. IHHő.

Csatáry Lajos. Vasúti ós hajózási
f';ri''szs(''irü<ry. Kiulapost. 1885.

Cseh Károly. Kgószsógügj-i levelek
(>gy anyához. Budapest, 1878.

Csatáry Lajos. Vélemény és tenezet
az orvfts-rendóri és ezzel eg>'ütt a
kéjelgési ügy szabályozásáról. Buda-
pe.st, 1877.

Cséri János. Budapest fó- és szék-
város prostitutió-ügye. Budapest, 1893.

Csernoch János. X halottégetésröl.
Ksztt'rírom, 1887.

Csillag Gyula. Az iszákosság korlá-
tozá.sáról. Budapest, 1894.

Czizmadia J. Gyxila. Egészségtani
ala[)isnioretek az <>gy és két tanító-
val biró falusi népiskolák számára.
I'ozsony, 1897.

Csorba (szakácsi) József. Hygias-
tika vagyis orvosi oktatás, mit kell
tenni az egészség fenntartására és a
betegség gj'ógjítására addig is, míg
orvos érkezik. Pesten. 1829.

— Észrevételek az álladalmi egészség
rendezéséről hazánkban. Pécs, 1848.

Csurgovich Sándor. Societas con-
jugalis a parte sanitatis considerata.
Dissertatio politieo-medica. Pestini,
1826.

Dobrovits M. és Pávay Vájna G.
Hog>an kell desinttciálni ? Pozsony
szabad királyi város egészségügji
megbízásából. Pozsony, 1886.

— Hogyan kell dezinftciálni ? Különös
tekintettel a kolera ellen teendő óv-
intézkedésekre, n. bővített kiadás.
Pozsony— Budapest, 1893.

Donáth Gyula. A modern kultur-
állanuik lakos.ságának testi elsatnyu-
lása, különös tekintettel Ausztria-Ma-
g>'arországra. Budapest, 1894.

— ber physische Kückgang der Bevöl-
kening in der modernen (^^ulturstaaten,
mit besonderer Kücksicht für Oester-
reicli-Ungarn. Wien, 1895.

Dubay Miklós. X közegészségügj-
ft'lvirágozásának alapföltételei hazánk-
iian. Bndapest. 1875.

Duschak Jakab, observationes geo-
trraphiae incMlicinae. Dissertatio inaug.

. TMcd. Pesthini, 1846.

Edelmann Menyhért. Kgy kuruzsló
üzelmei. Adat Magyarország közegész-
8égüg>-ének jelenkori történetéhez.
Naírs'várad, 1898.

Eigenbrodt. A városok tisztítása, lak-
helyeink talaja növekedő elrondítu-
.sának megelőzése érdekében, mint
az egészségi rendészet legfontosabb
feladata. Magyarra fordította K o 1 1 e r
(íyu la Budán. 1869.

Elischer Gyula. A halottak elégeté-
séről. Klöadás. Budapest, 1874.

— Über Leichenverbrennung. Ein Vor-
trag. Budapest. 1874.

Erismann Frigyes. Népszeni egész-
ségtan. Az eredeti II. kiadás után
ford. Imre József. Az eredetivel
összehasonlította F'odor József.
Budapest, 1880.

Fabini Frigyes. Di.ssertatio inauu.
politieo-medica de inhumatione mor-
tuorum. Pestini, 1822.

Fabris Girolamo. Saggio di topog-
ráfia storico-fisico-medico del litorale
Ungarico. Fiiiuie, 1838.

Falkenstein Lipót. Kellő óvintéz-
kedések a oholera ellen. Budapest.
1886.

Falta Marcel. Hogyan óvakodjunk a
trachomától, vagyis az egjiptomi
szemfájástól, és miféle baj az ? Sze-
ged, 1899.

Falusi Mihály. Okos gyermek neve-
lés példája a köznép használatára,
melyben rövideden előadatik, mikép-
pen kell a gyermekeket születésük
napjától fogva mind testi, mind erköl-
csi tulajdonságaikra nézve haszno-
san és okosan nevelni. Pozsonv,
1805.

Fanta Adolf. Székesfehérvár varos
népesedési mozgalmának és közegész-
ségügyének 10 évi története 1865-től
1874-ig. Székesfehérvár, 1875.

Fanzler Lajos. Egészségtan. A leg-
újabb tanterv szerint a polg. és fel-
sőbb leányiskolák számára, valamint
nuigánliasználati'a. Budapest. 1888.

Farkas Benő. Védekozés a fertőző
járványos betegségf»k ellen egészség-
ügyi szempontbői. Komárom, 1883.

Fáy Aladár. Közegészségügji szol-
gálat a közsétrekben. Budapest. 1899.

Fejér Antal. .\ józan életnek némely
regulaji. Kord. latinból ... II. kiadás.
Kiadja iijra Ha. Fejér Ele k. Pest,
1815.

Fekete Gyula. Az iszákosság, annak
befolyása a társadalom életrendjére,
és az ellen való védelem irányelvei.
(A magj-ar tudonuinyos akadémia által
Sztrokay-dijjal jutalmazott pályamű.)
Budapest, 1891.

FELEKI — GALLIK

147

Peleki Hugó. A divat befolyása az
eírt'szsógre. Budapest, é. n. (1886.)

Feiix A. Wie der Teufel das Brannt^
weintrinken erfindet. Ung.-Altenburg,
1H59.

Pelvinczi György. De conservanda
bona valetudine liber scholae Saler-
nitanae. Az Angolországban levő Sa-
leniitana scholának jó egészségről |
való megtartásának módjáról irott
könyve. Mely most magyarra fordítta- 1
tott és rhvthmnsokban alkalmaztatott, i
Lőcse, ]694. j

Fényes Elek. Mayyainrszairnak s aj
hozzákapcsolt taitomanyoknak mos- j
tani állapota statisztikai és geogra- ;
phiai tekintetben. 6 kötet. Pest, 1836 !
— 40. (Hazánk egészségügyi viszonyait \
mellesleg tárgyaló munka.) í

Ferro Paskal József. Nahere Unter- 1
.suchung der Pestansteckung und über
Schiidlichkeit der Contumazen. Nebst 2
Aufsátzen über Berichte aus der Mol-
dau und Walachei. ,Wien, 1787.

Fésűs Menyhért. Értekezés az em-
ber testi neveléséről. Buda, 1829.

Fischoff Ignácz. üissertatio inaug.
med. de nocivo influxu vitae ni'banae
in sanitatem. Budae, 1839.

Fodor József. Az árny éksz ék-rend-
szerekről, tekintettel a hazai és főleg
a pesti viszonyokra. Pest, 1869.

— Közegészs ^>güg>' Angolországban, te-
kintettel az orvosügyre, orvosi ren-
dészetre és törvényszéki orvosi ügji-e,
valamint a hazai \iszonyokra. (A m.
tudom akadémia által 200 aranyas
nagj' jutalommal kitüntetett mii.) Bu-
dapest, 1873.

— Az egészséges házról és lakásról.
Három előadás. Budapest, 1877.

— A közegészségügy. (Hivatalos jelen-
tés a Parisban 1878-ban tartott egye-
temes kiállításról). Budapest, 1879.

— Egészségtani kutatások a levegőt,
talajt és vizet illetőleg. Budapest,
1880—81.

— Hygienische Untersuchungen über
Luft, Boden und Wasser. Braunsch-
weig, 1881—82.

— Néhány készülék egészségtani elő-
adásokhoz és kisérletekhez. Budapest,
1883.

— Hygienische Versnchs- und Vorle-
sungs-Appai-ate. Budapest, 1883.

— A lakásviszonyok befolyása a cho-
lera és tjphus elterjedésére. Buda-
pest, 1884.

KL-^i'-szségtan a középiskolák felső

osztályai számára, valamint magán-
használatra. Budapest, 1886.

— H. kiad. 1893.

— A tudományok, az egyetem és a
közjólét. Budapest, 1895.

— A tiszti-orvosi kiképzés és minősí-
tés reformja, tekintettel az egészség-
tudomány és közegészségügy igé-
nyeire. Budapest, 1898.

Forgó György. Utasítás az egész-
ségre ügvelő hivatalnokoknak. Pest,
1831.

Fraenkl Jakab Gyula. Specimen
inaug. med. Circumcisio respectu
medlco. Pestini, 1839.

Friedenreich. J. Chj. Anweisung.
wie man sich vor allén ansteckenden
Krankheiten, insonderheit für jetzt
grassirenden hitzigen Fleck- und Fáu-
lung-Fiebem verwahren könne. Für
solche, die nicht selbst Aerzte sind.
Auf Verordnung eines Wohllöbl. Ma-
gistrats der k. Freistadt Bistritz luid
des dazn gehörigen Distrikts. Für
hiesige Stadt- und Landleute zum
Bestén und wohlmeinenden ünterricht
entworfen. Bistritz, 1791.

Friedrich Vilmos. Gyárak egészség-
ügyi intézményei, különös tekintet-
tel a hazai közegészségügyi törvé-
nyeki'e. Budapest, 1897.

Fromm Pál. Orvostudori értekezés.
A kui'íizsok orvosrendészeti tekintet-
ben. jMedicaster respectu pol.-medico.
Dissertatio inaug.] Buda, 1841.

— Statisztikai egészségügj'i adatok
Budapest főváros IV. kerületéről az
1882., 1883. és 1884. években. Buda-
pest, 1885.

Puclis Ferencz Xav. Ars longaevae
vitae per medicam corporis et animae
ciu'am, quam quisque sibi debet ex
legrationis practicae, praeeipiente
animae, et corporis cultiiram etc.
Posonii, 181)4.

Fuker Frigyes Jakab. De salubri-
tate et morbis Huiiü-ariae schediasma.
Lipsiae. 1777.

Gaal (Gyulai) Miklós. Anleitung
zur Herstellung zweckmássiger Ab-
tritte, Kloaken, Kanale u. s. w. nach
den neuesten Erfahrungen und Ver-
besseningen, nebst Beschi-eibung eines
neu erfundenen Sehlauch-Abtrittes mit
freistehenden Schláuchen. Brünn,1841.

Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek,
edények, szövetek és egyéb házi
ezikkek orvosrendőri vizsgálatára.
Orvosok, gyógyszer!'.-z(>k. lendörható-

/

148

GÁRTNER — HÉYA

sá^i közegek s kereskedők számára.
S.-A.-Ujhely, 1879.

— II. tolj. átdolgozott ős böv. kiadás.
Kaíísa, 1887.

Gártner Ágoston. A közegészségtan
alapvonalai. Orvosnövendékek, orvo-
í^ok, építészek, mérnökök és köz-
igazgatási hivatalnokok számára. A II.
bóv. és jav. kiad. után fordította és
jegvzotekkel ellátta R i g I e r G u s z-
tá V. P.udapest, 1896.

Gelléri Mór. Az ipari és gyári alkal-
mazottaknak betegség esetím való
segélyezéséről szóló törvény végre-
hajtására és életbeléptet-'sére vonat-
kozó ministeri rendeletek. A segély-
pénztíirak alapszabályainak mintáival
és a legfontosabb kezelési könyvek
berendezésére vonatkozó mintákkal.
Budapest, 1892.

Gelsen Károly. A mézes hetek egész-
ségtana. .Az eredeti mű ötödik kiad.
után ford. Baján Miksa. Budapest,
1894.

Gerlóczy Gyula. A közegészségügy
szerepe a nemzetgazdaságban. Buda-
pest, 1M91.

Goriupp Ferdinánd. Syphilismus.
Specimen inauír. polit.-med. Pestini,
1831.

Gömöri Dávid. A pestisről való or-
vosi tanácslás, a melyben miképpen
kiki okos értelmének és az orvosi
tudomány fundamentonuinak útmuta-
tiisa szerint, magának, mind az egész-
séges testnek megoltal mázasában,
mind pedig az dögleletes nyavalyában
önnön maga orvosa lehet. (íyőr, 1739.

Graefe Károly Ferdinánd. Pestis
ragadvány ellen oltalom .... orvosi
tanácsadása Torgau lakóinak. Német-
ből magyan'a fordította egy barátjai
s felebarátjai javán törekedő hazafi
K. Sz. P. k. Bécs, 1814.

Granville A. B. Egészség-Kathekiz-
musa, vag>' : az egészség fentartá-
sára és késő vén.ség elérhetésére
szolgáló egyszerű szabályok, melyeket
minden rendű s rangú .személyeknek
nem lehet elegendökép ajánlani. A
harmadik kiadás utiin angoll)ól ma-
gyarra általtétotett. Kassa, 183ö.

Gross Fülöp. De vino specimen inaug.
(liactotico-politico-medicum. Pestini,
1830.

Grósz Lipót. Kmlékirat a hazai beteg-
ápolási iig>' keletkezé.'<e-, fejlődése- s
jelenlegi állásáról; különös tekintettel
a beteg^polási költségekre. Buda, 1869.

Grünwald Pál. Orvostudori érteke-
zés a gyógyszertári vizss^latokról.
Buda, 1839.

Gurdélyi András. Orvostudori érte-
kezés. Az életiend. |L)issertatio inaug.
med. de niodis vív(mu1í.] Pest, 1845.

Habersack Ferencz Adolf. Medi-
cina Austro-Viennensis versice expo-
sita sive reguláé diaetetico-prophy-
lactico-euphoristae, non solum sanitati
conservandae, niorbis imminentibus
avertendis, et praesentibus per reniedia
obvia curandis, sed et honestis eru-
ditonim diseursibus ommino idoneae,
et tam medicis, quam aliis eniditione
conspicuis, utilitate aeque, ac jucun-
ditate commendabiles compositae et
collectae . . . Agriae, 1775.

Hartmann Fülöp Károly. Boldog-
.^^ágtan az ember testi életére nézve.
Életrendi vezető az életen keresztül.
A Schreiber Mór által átdolg. és
bővített legújabb kiad. után L. S z a b ó
Antal. Pest, 18H4.

Hegedűs János. A nyilvános beteg-
ápolás ügye. A nyilvános l)etegápolás
fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-cz.
Az ennek végrehajtíisa és életbelép-
tetése tárgyában kiboosájtatott 1898.
decz. 21-én 123.{XXj. sz. a. kelt b. ü.
m. rendelet s az ennek mellékletét
képező a kórházak, gyógyintezetek
és üdülőházakról szabályrendelet, nem-
különben az ezen ügygyei összefüggő
törvény, rendeletek, kisérve a törvény
mint javaslat indokolásával. Budapest,
1899.

Hegyi János K. Dissertatio inaug.
sistens morborum epidemicorum et
contagiosorum quorundam diagnosin
et prophylaxin i)olitico-nuHlicam. Pes-
tini. 183Ó.

Herbert Tivadar Gottfr. Ein Wort
über mögliche Verbesserung der
Sumpfluft in den banatischen Ebenen
dureh eine nnturgemásse I*ílanzen-
physiologie erláutert. Pesth, 1844.

Herczeghy Mór. Népies egészségtan.
tekintott(»l az egészségügyi rendőr-
ségre. Pest. lHtí«).

— Étude médieo-praetique sur lés épi-
demies et sur les moyens euratifs
les plus efflcaces pour eombattre e«>s
fléaux. Budapest, 1874. (Parisban nyo-
matott.>

Hermann János. Megyei orvosi el-
járás. Pécs. 1845.

Héya Mihály. Oktatás haluttkéraek-
nek. Balassa-Gyarmai

HLATKY — KELEMEN

149

Hlatky Antal, Gesundheitsregeln
zum Gpbrauche für Schulen u. zur
Beherzigimg für Jederraann. Mit illu-
minii'ten Abbildnngen der vorzüg-
lichsten Giftpílanzen, Giftschwiimme
und eines tollen Hundes. Pressburg,
1826.

Homonay (irmesi) Imre. Szabályok
egészség, illem, erkölcs, vallás és más
hasznos dolgok tekintetében úri leány-
kák és finevendékeknek. Életböleses-
ségi tanácsok, régi, középkori és új
történetekkel. Buda, ^1855.

Horváth Farkas. Értekezés az ár-
nyékszékrendszerek felett. Budapest,
1875.

— Sámuel. Rövid oktatás, miképpen
kellessen magunkat a pestis ellen
védelmezni, és a pestisben levő be-
tegeket orvosolni. Pest, 1806.

Hőgyes Endre. A veszettség gyógyí-
tásáról. Kísérleti és statisztikai tanul-
mány, tekintettel különösen a Pasteur-
féle prophylactieus gyógjitásra. Buda-
pest, 1888.

Hoffmann Frigyes. Gründlicher Un-
terricht wie ein Mensch etc. sein
Lében und Gesundheit láng conser-
viren könne. Dem noch beigefügt ist
ein ausführlieher Bericht (pag. 252 —
309.) von der Natúr, Eigenschaft und
hen-lichen Kraft des ungarischen ,
Weins ete. 111. Aufl. Ulm, 1745. j

Hufeland Kristóf Vilmos. Az em- j
béri élet meghosszabbításának mes- i
térsége. Német nyelvből magj'an-a
fordíttatott, a nehezebb helyeken meg- 1
világosíttatott, alkalmatosság szerént
a magyar hazára szabatott, néhol j
pedig megbövíttetett K o v á t s M i- 1
hály. Pest, 1798. I

— II. kiadás. 1799. !
- Az emberi élet hosszabbításának

mesterségéről irott bővebb munkája- !
nak rö\id foglalatja, Kolozsvár, 1798. ■

— Kunst prodíauíeni áivota lidského ;
na swug nakiad \\ydal Jirj Palkowié.
Dwa diíij. We Wacowe, 1800.

— Ars longaevae et hilaris vitae,
(Posonii), 1805. I

— Ugyanez szerb nyelven. Buda, 1807. |

— Chudoáestva k prodolzeniu íivota •
celovjeceskajo s niemeckago na sla- í
venoserbskij dialect prevedeno. Buda,
1807. ' I

— Makrobiotika, vagy az ember életét '
meghosszabbít<!^» mesterség. Két rész.
(')tödik megböv. törv. kiadás. Forditá
és a magyar nyelvre való jegyzékek-

kel megszaporitá K o v á t s Mihály.
III. magyar kiadat. Buda, 1825.

— Makrobiotika vagy hogj^an hosszab-
bítjuk meg életünket. K 1 e n c k e
átdolgozása nyomán fordította K e-
mény Fülöp. Budape.^t, 1887.

Huszty (raszinyai) Zachariás
TeopMl. Diskurs über die medizi-
nische Polizei. 2 Bde. Pressburg,
1786.

Illés (Edvi-) Pál. Gyermek-Diaete-
tika az az életrendszabályok fl és nő
népnevendékek számára, emlékver-
sekben foglalva. Pápa, 1858.

Institoris (mossóczi) Mihály, (ev.
lelkész.) Impunitas vagae Veneris hu-
mano generi reique publicae multum
noxia. Posonii, 1798.

Ixel Soma. A borsodi orvosg^ógj-
szerész-egyletnek az orsz. közegész-
ségügyi tanács törvényjavaslatára
tett észrevételei, illetőleg módosításai.
Miskolcz, 1874.

Jakab István. Dühös állatok marását
és veszettségét távoztató orvosi köz-
bátorsági rendeletek. H. n., 1836.

— Pestis elleni közbátorsági rend. Ford.
németből. H. n., 1837.

Jakuhovits Ferencz. A roncsoló torok-
lob és óvmódja népszerűen fejtegetve.
N.-Károly, 1878.

Joachim Vilmos. Der Gesundheits-
freund der menschlichen Seele. Stutt-
gart, 1842.

Joannes Antal. De tuenda bona va-
letudine. Krakkó, 1535.

Juba Adolf. Az iskolák építése és be-
rendezése Németországban és Svájcz-
ban. Budapest, 1898.

Kamenszky István. Orvosi érteke-
zés a magyarországi levegő egész-
séges létéről általánosan és felelet
azon három kérdésre : melyek a köz-
nép közönségesebb nyavalyái Magj'ar-
országban? Milyen okokból erednek
azok? S micsoda diaetetikai élet-
móddal lehet elkei-ülni s megelőzni
azokat? Pe.< 1825.

Kátai Gábor. Mit kell tennünk a
cholera csapásainak enyhítésére ?
Pest, 1866.

— Kholeraszabályzat egészségügyi ha-
tóságok, onosok és a közönség hasz-
nálatára. Fordítás G r i e s i n g e r,
Petten koffer és Wunderlich
tanárok nyonu\n. Pest, 1866.

Kelemen Miksa. A jövő városa.
Budapest, 1H94. (A hygienicus város-
építésről szól.)

lae

KÉKV — küKiibV

Die Stadt der Zukunft. Budapest, 1894.

Kóry (Bittner) Imre. Kszmc'k a köz-
orvostan szabályozására Magyaror-
szájrban. Pest, 1848. (Koszonizott
•■•rtokoz»''s.)

Kessler János Mihály. Dissertatio
iimufí. inod. de morbis hiemalibus
folicitor avertendis. Halao Magd., 1744.

;KÍ8 József. EfT^szséget tílrf^^azó kate-
chismus, vafryis kórdi'>sekbe ós fele-
letekbe fo^'lalt oktatiis. A köznépnek
ós az oskolába járó gyermeknek
számára. Sopron, 1794.
11. megbóv. kiad. 1796.

Klenke Ármin. Gyakorlati szépíté- j
szét. .Az egószség ós szópsóg termó-

szetszen'i ápolása után K.-B e-

n i c z k y Ír m a. Budapest, 1878.

Knie Márton József, Clinische Anek-
dotáin über die Sanitáts-Beschaflfenheit
der königl. P'reystadt Szegedin. Pest,
1788.

Zocsis József. Orvostudori értekezés.
A halottas házak szüksí^géröl. [Dis-
sertatio inaug. pol.-med. de necessitate
necrooomiorum.] Kecskemét, 1844.

Kolmár József. Makrobiotika, hosszxi
élet tükre. Pozsony, 1897.

Kontúr Béla. A jó egészség könyve.
Budapest. 1892.

Kovachicli (senkviczi) József Mik-
lós. Seholae Saleruitanae praecepta
eonser\'andae valetudinis. Accesserunt
alia diaetetiea. Budae, 1821.

Kovács Áron. \ külállaniok neveze-
tesebb szárazföldi hadseregei egész-
sógügj'i szervezetének ismertetése.
Budapest, 1898.

— István képviselőnek a prostitutió
tárgyában tartott beszéde. B.-Gyula,

1880.

Sebestyén Endre. Javaslat az
áiladalmi közegészség és orvosi ügy
rendezéséről hazánkban. Az orvosi
kar választmánya tervezete szerint
fogalmazta .... Pest, 1848.

Zöleséri (keres-eeri) Sámuel Tra-
ctatus brcvis de nunliis, quibus vitae
ae sanitas conservaretur et prolon-
garetur. Solnae, 1H93.

Kőrösy József. I'lan einer Mortalitats-
Stati.stik für (írosstiidte. Wien, 1873.

— .Az emberi élet-taitam és halandóság
kiszámitúsáról. Budapest. 1874.

— Welche Unterlage hat die Statistik
zu beschaffen um richtige Moitalitáts-
Tabellen zu gewinnen y Denkschrift
im Auftrage der inteniationalen sta-
tistischen Comissidu I'.crlin, 1874.

— A pestvárosi kolerajárvány 1872 és
1873-ban. Budapest, 1876.

— Pestváros halandósága 1 872 és 1873-
ban és annak okai. Budapest, 1876.

— Die Sterblichkeit der Stadt Pest in
den Jahren 1872- 1873 und derén
Ursachen. Berlin, 1876.

— Budapest halandósága 1874 és 187.ő-
ben és annak okai. Budapest, 1877.

— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1874 — 1875
und derén Ursachen. Berlin, 1877.

— Iníluence des habitations sur les
causes des Décés et sur la durée de
la vie. Paris, 1877.

— A fővárosi halandóság kérdéséhez.
Önvédelem és felvilágosítás. Buda-
pest, 1879.

— Ueber den Einfluss der Wohlhaben-
heit und der Wohnverháltnisse auf
Sterblichkeit imd Todesursachen mit
besonderer Berücksichtigung des Auf-
tretens der infectiösen Krankheiten.
Stuttgart, 1885.

— Die Sterblichkeit der Haupstadt
Budapest in den Jahren 1876 1881
und derén Ursachen. Berlin, 1885.

— Armuth und Todesursachen. Zugleich
ein Beitrag zur .Methodologie der
Statistik. Wien, 1886.

— Die Wiener impfgegnerische Schule
und die Impfstatistik. Braunschweig.
1887.

— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1882— 18H.')
und derén Ursachen. Herlin, 1888.

— Kritik der Vaccinations-Statistik und
neue Beitráge zur Frage des Impf-
schutzes. Denkschrift an den IX.
inteniationalen medicinischen Con-
gress zu Washington 1887.Berlin,1891.

— Neue Beitráge zur Fi-age des Impf-
schutzes. Zweite Beobachtungs-Serie :
1887-88. Referat an den X. Inter-
national en medicinischen Congre.<<.s
Berlin 1890—91.

— On the Influence of the age of Pa-
rents on the Vitalyti of their Children.
Budapest, 1891.

— A hevenyfertöző betegedések statisz-
tikája az 1881— 1891-iki évekről és
az időjárás befolyásának vizsgalata.
Budapest, 1894.

Statistik der infectiösen Krkrankun-
gen in den Jahren 1881 1891 und
Unter.suchung des Kinflusses der
Wittenmg. Berlin, 1894.

— Die Pockenstatistik der Oesterreichi-
schen Staatsbahniri'sellschaft. Kin Kei-

KRAFFT — LINZDAIKI.'

151

tia^ zur Kritik dci Nnccinationssta-
tistik. Biaunschweig-, 1896.

— Die Natalitáts- und Mortalitatsver-
hiiltnisse iingarischer Stadte in den
Jahren 1878—1895. (lm Vérein mit
G u s t a V T h i r r i n g). Budapest und
Berlin, 1897.

— Hitfelekezet, vagyonosság és foglal-
kozcisa a halálokokra. Budapest, 1898.

^ A himlőoltás véderejéröl. Nég>^ sta-
tisztikai értekezés. Bixdapest, 1898.

— Budapest székes-főváros halandó-
sága az 1886— 1890-iki évben és annak
okai. Budapest, 1898.

— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1886—1890
nnd derén Ursachen. Berlin, 1898.

— Zur intemationalen Nomenelatur der
Todesursachen. Ki'itisehe Bemerkun-
gen zu B e r t i 1 1 0 n's Vorschlágen.
Berlin, 1899.

Krafft János György. Dissertatio
inauíf. med. de hygiene. Vindobonae,
1822'

Kresz Géza. Miként lehetne Budapest
fővárosát jó egészséges és megbíz-
ható tejjel és gyermektejjel ellátni ?
Budapest, 1883.

— Gyakorlati tapasztalatok a berlini
közegészségi kiállításon s útközben
és azok értékesíthetése fővárosunk-
ban. Budapest, 1884.

— A tuberculosis és annak pusztítása
ellen való védekezés, tekintettel ha-
zánk és a főváros közegészségi viszo-
nyaira. Budapest, 1884.

— Táp- és élvezeti szerek és haszná-
lati ezikkek hamisítása és ennek
különösen a fővárosban megelőzésé-
ről kiállított tárgyainak felsorolásával.
Budapest, 1885.

A mentés és első segély szervezése
a fővárosban. Budapest, 1885.

— Kanyaró és köztisztaság a főváros-
ban. Budapest, 1886.

— Állítsunk fertőtlenítő intézeteket a
cholera s egyéb ragályos kórok ter-
jedésének meggátlására ! Budapest,
1886.

— A cholera és az ellene való véde-
kezés. Budapest, 1892.

Házi egészségügyi szabályok. (3 rész.)
Budapest, 1894.
Kun Tamás. A magyar főorvos tiszti
kör.?. Miskolcz, 1863.

— Magyarország közegészségi és oiTosi
ügyének rendezése javaslati czikkek-
ben. A tiszti orvosok működését sza-
bályozó rendeletekkel. Pest, 1869.

Kyr Pál. Sanitatis stúdium, ad imita-
tionem aphorismorum compositum ;
item : alimentoi-um vires breviter et
ordine alphabetico positae. Corona,
1551.

Lange Márton. Ueber die Lebens-
ordnung zur Zeit epidemiseh grassi-
render Faulfieber, besonders der Pest.
Hermannstadt, 1786.

Lazánszky Tamás. Orvostudori érte-
kezés a veszettségről. [Dissertatio
inang. pol.-mediea sistens cui'am pro-
phylacticam hydrophobiae.] Pest, 1836.

Legányi Gyula. Az egészségi isme-
retek könyve. Középiskolák számára
és magánhasználatra. Debreczen, 1890.

Lendvay Benő. Huszonöt év Márkus-
falva életéből. Elbeszélés a magyar
nép számára. Kiadja az Országos köz-
egészségi egyesület. Budapest, 1889.

— Pál. Közegészségünk miseriái, kü-
lönös tekintettel a falvakra. Csepreg,
1885.

Lenh.ossék Mihály Ignácz. Aiiwei-
sung für die in den k. Freistádten
des Königreichs Ungarn bestellten
Todtenbeschauer. Ofen, 18i7. (Magyar
nyelvre is lefordíttatott.)

— Instructio pro mortuomm revisoribus
in liberis regiisque civitatíbus regni
Hungáriáé constitutis. Budae, 1828.

— Summa praeeeptorum in adminis-
trando variolae vaecinae negotio per
regnum Hungáriáé quam altiore jussu
concinnavit . . . Budae, 1820.

— Diati'ibe de recta momm ratione,
ut sunimo tuendae valetudinis prae-
sidio, civibus academicis die 27. Junii
1830. dicavit . . . Budae, 1830.

Lessius Lénárt. Hygiasticon seu vera
ratio valetudinis bonae et vitae una
cum sensuum, judicii et memóriáé
integritáte ad exti-emam senectutem
eonservandae. Cassoviae, 1726.

Leszner Dezső. Hogyan tanítsuk az
egészségtant a népiskolában '? Kis-Mar-
ton, 1885.

Lévai Izor. Közegészségtan, tekintet-
tel a gyermeknevelésre. Szülők, taní-
tók és a serdültebb ifjúság részére.
II. kiadás. Szabadka, 1888.

Linden Miksa József báró. A sáros,
egészségtelen s haszonvehetetlen vizek
jobbításáról s ihatóvá tételéről. Ki-
adattatott németül és mag>-arra for-
díttatott K a s s a n d r a k i a d ó j á-
tó 1. Bécs, 1794.

Linzbauer Ferencz Xavér. Statistik
des Medizinal-Standes der Kranken-

162

LÖRINCZl — MUNKÁTSY

und Huiimnitats-Anstalton dor Mineral-
wa-ssor, Bador, Trink- und Gesund-
brunnon von Unsíarn. Wien. 1859.

— A magyar korona országainak nem-
zotközi egészs»''güf?ye. Az egj'es igaz-
gatási tárgyak fejlődésének tört:^ne-
ti^vel. Hivatalos adatok nyomán. Pes-
ten, 1868.

— Das intomationalp Sanitátswesen der
ungarischon Kronliinder. Pest, 1868.

— Néhány aző a niagjar kormányhoz
és a parliamonthez a közegészség sza-
bályftzása tárgyában. Hudapest, 1874.

Lőrinczi Ferencz. A népszerű egész-
ségtan rövid kézikönyve. A népisko-
lák számára, külftiidi szerzőit nyomán.
Budape.st, é. n. (1877.).

— Vezérkönyv a Közegészségügji szol-
gálat terén. Orvosok, gyógyszerészek,
szülésznők, megyei, városi, községi
tisztviselők, közegészségügyi bizott-
sági tagok használatára. Budapest,1882.

— Függelék a »Vezérkönyv a közegész-
ségügyi szolgálat terén « czímú mű-
hez, orvosok, gyógyszerészek, szülész-
nők, megyei, városi, községi tiszt-
viselők, közegészségügji bizottsági
tagok használatára. Budapest, 1884.

— A népszerű egészségtan rövid kézi-
könyve. Budapest, é. n. (1888.).

— Kormányrendeletek és gjógj-kezelési
módozatok a roncsoló toroklob (Diph-
theritis) iránt. Budapest, 1890.

— A közegészségügyi közigazgatás kézi-
könyve. Orvosok, gj'ógyszerészek, szü-
lésznők, törvényhatósági és községi
ti.sztviselők számára. Ilí. kiadás. Bu-
dapest, 1892. j

— Hogjan menthetők meg a tüdögümö- !
kórosok és mikép gátolhatni meg a j
tüdővész terjedése ? Budapest, 1893. '

Lutter József. Dissertatio inaug. pol.- 1
medioa do nosooomiis. Pestini, 1840. !

Mahler Gyula (pozsonyi származású). \
Kepetitorium der Hygiene. 2 Thle. II.
vollst. neubearb. u. verraehrte Aufl.
Leipzig, 1898.

Majer István (kanonok). Egészségtan
és életmentő tanácsok a nép számára.
Ksztergom. 1847.
III. kiad. Kger, 1885.

Maláich György. Matrimonium ros-
pectu pol.-medico. Dissertatio inaug.
med. Pe.«<tini, 1844.

Maleter (Milleter) János. Höohst-
nöthiíj-e Krinnerung. wie sowohl die
Bewahrung, als auch die Cur selbst,
bei besorgender Contaglon.«-Zeit anzu-
stellen sei : auf Anordnung einer löbl.

Gesundheits-Comission allda zum

I Druck befördert. Leutsehau, 1739.
Marikovszky (nagy-tornyai) Gusz-

I táv. Dissertatio iuaug. pol. -med. de
nosocomionim utilitate. Vindobonae,
1829.

I Markó László. A rtigály és védeke-

i zésünk. Hl. kiadás. Miskolez, 1893.

I — A kolera és védekezésünk, li. ki-

i adás. Miskolez, 1893.

i Maszák (Szegedy-) Elemér. A tiiber-

' fulosis gyógyitusa és a sanatoriumok.

i Budapest, (1897.).

Mátyus István, üiaetetica, ez az : a

j jó egészség megtartásának módját

j fundamentosan eléadó könyv. Két

i darab. Kolozsvár, 1762—66.

I — Ó és uj diaetetica, azaz : az életnek

[ és egészségnek fenntartására és gyá-
molgatására, istentől adattatott ne \e-
zetesebb termé.szeti eszközöknek a
szerint való elészámlálása, a mint
azokra reá kaptak, és eleitől fogva
mind ez ideig magok károkra vagy
hasznokra vélek éltek az emberek,
melyben hat darabokra intézve a ma^'a
elébbi diaeteticájának első darabját
bővebben kimagyarázta ; és sok ide
tartozó régi szokásokkal és jeles tör-
ténetekkel meg-megvilágosította ....
Pozsony, 1787 93.

Mázai Mihály. Disputatio inaug.
hygiastiea de exereitatione eorporis
íirmo sanitatis praesidio. Francof. ad
Viadr., 1755.

Mediolanus Joannes. P'los medicináé.
sive seholac Saloniitanae de conser-
vanda bona valetudine praeeepta me-
trica. In usum adolescentiae edidit et
perantiqua versioné bohemiea illus-
travit M(atthias) B(el). Posonii.
1721. ..

Miklós Ödön. Városok csatomázása
a hygienia. mezőgazda.'^ág és technika
szempontjából. I'.udapest. 1882.

Mohr Frigyes Sámuel. Gesundheits-
lehre für die »Iuirend, nebst einigen
püdagoirischen Winken. Hernmnnstadt.
1804."

Molnár János (I) Orvosi t<>r\ény.
.Melyet a két ns. magyar haza \\a>i/.-
nára készített ... 2 db. Székesfejér-
vár, 1814—18.

— Lajos. .Az erkölcsök, a közegészség
és a i)rostituíió. Budape.'st, 185W.

Munkátsy Miklós. < )rvosi értekezés
a kórházak elrendeléséről. |I)i.>5sserta-
tio inaug. med. de coordinatione
nosocomionim.] Buda, 18<?4.

MUTSCHENBACHER — PETERKA

153

MutschenbaciLer Béla. Pár >/.'• a
fővárosi küzegészségüsA' kórdési'ht'z.
Budapest, 1882.

Müller S. Zeitgemasse Mittheilimgeu
beziiglich der Cholera-Epideinie in
deneu nebst belehrenden u. beruhi-
genden Erörtemngen folgende die
hohe Regiemng die Gemeinden u.
jeden Einzelnen sehr nah berühren-
den Fragen beaatwortet werden, als :
ob die Cholera ansteckend sei "? Ob
und ^vie man den Ausbruch u. die
Verbreitung dieser furchtbaren Epi-
demie verhüten könne ? Ob die bishe-
rigen Massregein, als : Contumaz-Háu-
ser, Grenz-Cordons etc. zweckmássig
seien ? Pest, 1872.

Nagy Antal (ügjvéd). Prepisi za likare
i ran \Tacitele ki-aljestva Ugerskoga.
Buda, 1825. (Utasitások orvosok és
állatorvosok számára Magj'arorszá-
gon).

— József. Népiskolai közegészségi sza-
bályok. Nyitra. 1870.

— Belehrung und Verhaltungs-Maasre-
areln für die Todtenbeschauer. Neutra,
1871.

— Nyitramegye lakosságának egészségi
állapotára károsan ható viszonyokról,
ezek megszüntetését czélzó indítvá-
nyokkal. Nyitra, 1883.

- (alsó-szopori). Dissertatio inaug.
med. si.stens salubritatem et morbis
Himgariae. Vindobonae, 1836.

Némethy Károly. A nyilvános beteg-
ápolás költségeinek fedezéséről szóló
törvény magyarázata. Budapest, 1899.

Niedermami Gyula és Tormay
Károly, orvosi statistika. A közgaz-
dasági minister által szervezett sta-
tistikai tanfolvamban előadták . . . .
Pest, 1869.

Nóvák Endre. A közegészség mint
közírazdasági ténvezó az államélet-
ben^ II. kiad. Ungvár, 1893.

— Sándor Ágoston. A helj-tartósági
rendes orvos viszonyai s kötelességei.
Onosdoctorrá iktatiisa ünnepélyére
irta . . . [Dissertatio inaug. pol.-med.
sistens offleia et relationes physico-
nun in municipiis hungaricis.J Pest,
1842.

Ocsváry Ede. .\ magyarnemzet sza-
poratlanságauak okai. Ungvár, 1863.

Oertel Honorius Gottfried. Disser-
tatio inaug. med. de diaeta literato-
rum. Posonii. 1775.

Oláh Gusztáv. .\z elmebeteg-ápolás,
különös tekintettel Magj'aroi'szág el-

mebetegségügyére. Közalkalmazásban
levő orvosok számára. Budapest, 1889.

— Gyula. Magyarország közegészség-
ügy'i statisztikája. Az egészségügj'i
személyzet és a gj'ógjszertárak sta-
tisztikája Magyarországon. Hivatalos
adatok alapján. Budapest, 1876.

— Magyarország közegészségügji viszo-
nyairól. Budapest, 1889.

— A községek feladatai a közegészség-
ügyi szolgálat terén. A községi elöl-
járóságok, a községi- és körorvosok,
valamint az egészségügyi hatóságok
használatára. Budapest, 1891.

— U. böv. kiad. 1896.

— A fertőtlenítés kolera idejében.
Orvosok, hatóííágok, községi elöljáró-
ságok- és kolera ellen okszenien
védekezni akaró közönség használa-
tára. Budapest, 1892.

— II. kiadíis. 1893.

— Az ember és az egészség. Budapest,
1899.

Osváth Albert. A jó egészség. Bel-
ügyminiszter ül- megbizásából. Buda-
pest 1890.

Palóczy László. A tehénhimlő beoltása
terjesztésének elóvitelére a felsőbb
rendelések hagjomásához képest a
megyebéli tiszt\iselők, orvosok, szü-
lök és a városok s helységek elöl-
járói számára. T. N. Borsod vármegye
által kidolgoztatott közönséges rend-
szabás és utasítás. Feljegyzetté .'s
kiadta . . . Miskolcz, 1814.

Pásztry Antal. Dissertatio inaug.
med. de vita ae modo eam prolon-
gandi. Pesthini, 1832.

Fasiotas. Makrobiotikon balsamon.
Pest, 1864. (Uj-görög nvelven és be-
tűkkel.)

Patrubány Gergely. Jelentés Buda-
pest főváros tiszti főorvosi hivatalá-
nak 1874. é\i működéséről. Budapest,
1875.

Pávay Vájna Gábor. A kolera, külö-
nös tekintettel az óvó rendszabályokra,
fertóztelenítésre és Pozsony közegész-
ségügyi viszonyaira. Pozsony, 1884.

— A kutjakérdés ügj'ében. Pozsony,
1886.

~ Védekezés a tüdővész ellen. Ni^p-
szerü előadás. Pozsony, 1898.

Peitsits Constantin. Dissertatio
inaug. med.-polit. de paupenim aegro-
mm cura. Pestini, 1h30.

Peterka József Sebestyén. A közön-
séges szegénysorsu publikumhoz szóló
egésséget tárg>'azó oktató beszédje.

154

PETTKNKOFER — SCHÜTZENBERGER

melyet hivataljának a kezdetén vilá-
gosságra bocsátott . . . Vácz, 1805.

- A felséges királyi magyar helytar-
tói tanácsnak rondolésein c'pült közön-
si'gps egéss^fret tárgyazó rendsza-
Itásai. Vácz, IH<»5.

Pettenkofer Miksa. Temetkezési
helyek megválaszUisáról. Magyarra
lorditá Gabrioli Kálmán Pest,
IKHH.

>Philatlies«. Titkos csoda és népsze-
rek a reklám piaczán. Közművelő-
dési és egészségügyi tanulmány a
nomzotkíizi sajtó hirdetései és saját
tapasztahítal alapján. Budapest, 1H85.

Pillitz Vilmos. Tanulmányok a talaj
al)sorptiója fölött. Hiulapost, 1H7H.

Pisziing Vilmos Ferencz. Népszerű
egészségtan . . . után magyarltii N a v-
r a t i 1 1 m r e Pest, 185H."

Pollák László. Javaslat a kéjelkedés
szabályozására és a bujakór terjedé-
sének me^'^'-átlására. Nagyvárad, 1870.

Poroszkay Ignácz (mérnök). Hasznos
volna-e Pest városát körülcsatomázni?
Pest, 1866.

Preysz Kornél. A mesterséges ásvány-
vizek, a szikvíz s a természetes
ásványvizek védelme. Budapest, 1895.

— X tuberculosis a közegészségügy
szempontjából s annak gyógyítíisa,
tekintettel a hazai fürdőinkre. Buda-
pest, 1897.

Pucz Antal. Értekezés a ragadó nya-
valyákról, azoktól való órizkedésröl.
Pe.st, 1816.

Rácz Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de sanitate eonservanda. Vionnae,
177:{.

Raitsits Lajos. Beszterczebánya sz.
kir. város egészségügye, különös
tekintettel az utolsó évtizedbeli assa-
náló munkálataira. Beszterczebánya,
l^i9H.

Rebrich József. Dissertatio inaug. de
a<|ua respectu duntaxat politico sumta.
Budae, 1h;J5.

Rigler Gusztáv. .Az egészségtani
viz.sgálatítk módszerei. Orvosok, orvos-
növendékek és gyóg>'szerészek szá-
mára, ugy.szintén kézikönyvül a tiszti-
és iskolaorvosi viz.sgálatra készülők-
nek. Budapest, 1H94.

— A vízről, mint a typhus és cholera
okozójáról. Budape.st, 1h95.

Rosenberg Zároly Heinrich.. Des
í.eÜH's u. (ler Sf'cle vollstandige üe-
sundheitslehre. Briefo über Krziehung,
Befördenmg u. Aufrechthnitung eines

möglichst glücklicben Zustandes des
Körpers u. des Oeistes . . . Kin unent-
behrliches Handbuch für Gebildete
überhaupt, u. für Aerzte, .\eltern und
Erzieher insbesondere. 4 Bde. Wien,
1H4H 47.

Rosner Mátyás. Disimtatio publica
de generatione et corruptione. S. I.,
1660.

Rózsay (Rosenfeld) József. Nép-
szerű értekezés az ivóvíznek egész-
ségi szempontból s néhány szó a
pesti vízvezetésről. Pest, 1864.

Ruttkay Sándor. Egészségi és illem-
szabályok. Lo.«^oncz, é. n. (1886.)
Egészségi, erkölcsi és illemszabá-
lyok. 11. bőv. kiadás. Losoncz, é. n.
(1H87.)
XIU. kiad. Budapest, 1898.

Salamon József. Milyen levegőben
alszunk és milyenben kellene aludni,
hogy egészségünkre szolgáljon. A dr.
0 i d t m a n n ha^íontárgj'ú röpirata
felhasználásával. Kolozsvár, 1882.

Scbermann Adolf. Test- és egész-
tan, középiskolák, tanítók, szülök és
a miiveit közönség használatára.
Budapest, 1876.
V. jav. kiadás. Hudape.-ít, IhííI.

Schimko J. Gottlieb István. Die
physische Kestauration der eivilisir-
ten Völker, oder das Nothwendigste
über Gesundheit, Nahningsmittel, Ge-
tranke, physische und geistige Kraft.
Olmütz, 1836.

— Die für (ieist u. Körper höcbst ver-
derblichen Wirkungen des Brannt-
weins in Beziehung auf Sittlichkeit,
(jesundheit u. WohUstand. Olmütz,
1845.

Sohluga János Ker. .Anzeige und
Erklanin^' der Entstehungsart der
Ursachen, Kennzeichen, Vorljcuguns-
u. Heilungmittel jetzt herrsohender
Saburral und Kaulungslleberetc. Press-
burfí. 179K.

Schraud Ferenoz. Vorschrlften der
iniandischen Polizey gegen die Pest
und das };ell)e Kieber aufgestelit von
. . . Wien. 1S(»5.

Schröder József. Victus sanitati con-
sentaneus. Specimen inaug. med.-
polit. Budae (1840).

Sohützenberger Endre. Az egész-
ségi- és gyóiryitiisügy helyes szerve-
zési* községek szamara. Különös te-
kintettel a jelen viszonyokra, s az
egészsé.güg>'i szolgálat államosítására.
Budapest, 1894.

SCHWAB — SZELL

155

Scliwab Keresztély Joachim. Re-

jiiertia tani praesorvativa, quaiii cura-
tiva coutia luem pestiferam iii Hun-
iíaria grassantem. Leutschoviao, 1710.

— Kurzer u. höchst-nöthiger Unterrieht,
wie sowohl die Bewahnmg als auch
die Cur selbst bei jetzigerContagions-
zeit recht anzustellen. Leutschau,
1710.

Sciiwartzer (babarczi) Ottó. Köz-
igazgatási elmekórtan. Budapest, 1896.

Segner János András. Yoni Böekel-
und geraueherten Fleische. Göttingen,
17.36;

— Mihály. Dissertatio inaug. med. de
prineipium sequentium tuenda vale-
tudine. Jenae, 1734.

Seredi József. Dissertatio inaug. his-
tor.-med. sistens menteni legum mo-
saicaiiim circa sanitatem publieam.
Viennae, 1816.

Seuler Lukács. De conservanda bona
valetudine liber scholae Salemitanae.
Coronae, 1696.

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Zur Pest- und Quarantalnefrage. Be-
merkungen mit Beziehung auf die
Sehriít (des M a x Heine) »Beitrage
zur Geschichte d. orientalischen Pest.«
^Yien, 1848. (Czímlap nélkül.)

Sikor Margit. Babos uram betegsége
vagy a pálinka hatása. (A >Jó köny-
vek* 250 frankos pályázatán díjnyer-
tes elbeszélés.) Budapest, é. n. (1884).

Skollanics József Ferencz. Perde-
raissa reflexió super benigno man-
dato regio, die 20. Maii an. 1767.
emanato, in ptmcto averinincandae
luis per Hungáriáé regniun in annos
ferre singulos grassantis. Posonii,
1767.

— Benignum Normativum regium in
re saninatis anno 1770. emanatum.
Posonii, 1770.

Smith. Edward. A tápszerek. Az ere-
deti negyedik kiadása után ford.
Hogy e s Endre. Átvizsgálta F o-
d 0 r József. Budapest, 1877.

Sófalvi József. Oeconomia vitae hu-
manae, azaz : az ember életét igaz-
gató bölts regulák, ford. franeziából.
Kolozsvár, 1777.

Soltész János. Egészségtudomány.
Nemzeti oskolák számára. A helv.
hitv. Tiszán-inneni. egyh. kerületi kor-
mány rendeléséból. Sáros-Patak, 1839.

— Elemi iskolák számára. 1846.

— Egészségtan. Népiskolák számára.
II. jav. kiad. 1861.

Spiess J. S. Az evés-ivás mestersége
vagy útmutatás, mihez tartsa magát
az ember evés-ivás közben, hogy
egészséges, vidám, hosszú, erós életét
fenntarthassa. A magyart illető egy-
két jegyzékei mellett fordította S o-
mogvi Csizmazia Sándor.
Pest, 1830.

Stocker Ló'rincz. Ofnerischer Pest-
Schild, oder gründlich kurz verfasste
Deduetion von Beschaffenheit der an.
1709. u. 10. fást durch das ganze
Königreich Ungarn grassirenden pesti-
lenzialischen Seuch. Wien, 1711.

Stöhr Ágoston. Lelkipásztorkodási
egészségtan, különös tekintettel a
közegészségügytanra. A II. ered. kiad.
után ford. a veszprémi növendék-
papság » Pázmány köre*. 2 rész.
Budapest, 1884—85.

Struve Keresztély Ágoston. A
gyenge élet meghosszabbításának és
a gyógjlthatatlan nyavalyák húzásá-
nak a mestersége. Fordította a tehén-
kilisekröl való tanítással, s sok tudó-
sok értelmeivel megbővltve K o v á t s
M i h á 1 y. 3 rész. Pest, 1802.

— Az egészség barátja az öregségben,
avagy arra való oktatás, mint lehessen
megtartani az egészséget, az életet
meghosszabbítani s vigan tölteni az
öregségben. Magyarázta B é r c z y
János. Pest, 1806.

Szabó József (IV.) Az ivóvíz kérdése
Budapesten. Három előadás. Budapest,
1877.

Szalárdi Mór. A közárvaház és a
gvermekhalandóság Magyarországon.
Budapest, 1879.

Szántó József. Egészségügyi kalauz,
vagyis Magyarország összes orvosai
és gyógyszerészeinek statisztikája,
czím- és névkönyve, valamint az
összes hazai kórházak és minden-
nemű egj'éb gyógyintézetek hivatalos
kimutatása czím és fennállási év
szerint. Budapest, 1882.

Széchenyi Kálmán gróf. Eszme-
töredékek a közegészségi ügyről.
Sopron, 1883.

Székely János. Mit tehet, mit kell
tennie a tanítónak az iskolai és köz-
egészség javítása érdekében ? Buda-
pest, 1883.

Székbalnai Sz. M. és E. A. G. Jó
tanácsok Népünk anyagi és szellemi
jóllétének előmozdítására. Pest, 1872.
(Kgy népszerű egészségtan.)

Széli Lajos. Életmentés és <'giszs('g-

156

SZEXDEFFY — UFPER

tan. Elemi és polgári islcolaí tan-
könyv. Budapest, 1884.
Voz^Tkönyv az életmentés és egész-
si'-frtanhoz. Budapest, 1884.

Szendeffy Aladár. Hogyan védekez-
zünk a difteritisz ellen ? Oktatás a
nép számára. Budapest, 1898.

Szentkereszti Dániel. Dissertatio
niedica de con.^ervanda sanitate.
Be^ioinonti, 1693.

Szilvássy János. KözegészséjLrüj^ji
szoliíiilat a községeknél és törvény-
hatóságoknál, gyakorlati útmutatások-
kal ellátva, törvényhatósági, községi és
körorvosok szánuira. Budapest, 1885.

Szohner József. Nöi egészségtan,
vag>' alapvonalai egy általános egész-
ségi ápolásnak, különös tekintettel a
nói egészségre. Baja, 1859.

Szotyoiy (szotyori) József. l>iété-
tikai rövid kátékhezis, melyet az
Krdély országi reformatum méltóságos
fó consistorium rendeléséből, a városi
alsóbb és falusi oskolák számára
olvasó kézikönyvnek Irt. Kolozsvár,
1830.
- II. megjobbított kiad. Maros-Vásár-
hely, 1831.

Tarnay István. A rósz pálinkák hát-
rányai és a magj-ar munkásital
előnyeinek ismertetése, különös tekin-
tettel az emberiség egészségügji
érdekeire. Budapest, 1886.

Taub. A tanító mint az egészség őre.
Fordította Holzmann Ignác z.
Pozsony, 1894.

Tersánczky József. Községi orvos
ezíme alatt. Útmutatás az egészség
és élet védelmére. Az epés kórgyógy-
tan, a közegészségügyi rendőri rend-
szabályok elveii'e és a büntető tör-
vényre alapítva. Nagj-Kanizsa, 1858.

— A nép orvosa. Egészségügyi intéz-
kedések az egészség előmozdítására
és megőrzésére, esetleg a háborgatott
egészség helyreállítására, az egész-
ség, az orvosrendészet és a kórgyógy-
tan szerint. Nagj'-Kanizsa, 1881.

Thim József. KgészségUgjünk jelen
viszonyai és a reform. Budapest, 1895.

-- Népszerű közegészségtan. A művelt
közönség számára. I'ozsony. 1898.

Thomas Ernő Ferdinánd. Somnium
d<» Ae.sculapio iter faciente per i.
rognum Hungáriáé. S. 1. et a.

Tissot M. P. A néphez való tudósítás,
miképon kelljen a maga eirészségére
vigyázni. Mostan hazánk állapotjához
alkalmaztatva magyar nyelvre fordít-

tatott nagj'-torayai M a r i k o v s z k i
Márton. Nagj-Károly, 1772.

— A tanuló és beteges emberekhez
való tudósítása, tudniillik hogy mi-
képen kellessék az egészségnek fenn-
tartására és visszaállítá.sára vigyázni.
Németből a hazai nyelvre fordította
P. J. S. (P e t e r k a J ó z s e f S e b e s-
tyén.) Pest, 1810.

Tisza Kálmán miniszterelnök mint
belügyminiszter jelentése a törvény-
hozás mindkét házához az ország
közegészs<'gi viszonyaira vonatkozó-
lag az 1877-ik év második felére és
az 1878. évre. Budapest, 1882.

— belügyminiszter jelentése a törvény-
hozás mindkét házához az ország
közegészségi viszonyaira vonatkozó-
lag az 1880. évre. Budapest, 1884.

— Ugyanaz az 1882. é\Te. 18M5.
Toldy (Schedel) Ferencz. Diaetetika

eloiiiei. Hallgatói számára. Buda, 1830.
Két könvve az egészség fentartásá-

ról. 11. jav. kiad. Pest, 1851.
Tormásai Lajos. De dignitate diaete-

tici in curandis hominum morbis. Vien-

nae, 1812.
Tormay (Krenmüller) Károly. Sta-

ti.stische Beuíerkungen aus dem Sa-

nitiitsberiehte für (íie Stadt Pest vom

Jahre 1852. Pe.st, 18.53.

— Medizinische Topographie der Stadt
Pest, mit besond Beziehung auf die
meteorologisch-sanitátischen Verhál^
nisse des Jahres 1853. Pest, 1854.

— A közegészség -állapota Pest szabad
királyi váro.siiban 1858-ik évben. Pest,

1 859.

Tóth. József (II.) Népszerű egészség-
tan, összefüggésben az embertannal.
Kézikönyvül néptanítók és tanitó-
képezdék számára. (Jutalomra mélta-
tott pályamű.) Székes-Fehérvár, 1876.
II. kiad. 1887,

Török János. Kletrendi kalauz a nép
szánuira. Cdvös tanácsokkal az élet
föntaitíisára, megszilárdítására s te-
kintettel a czélszerű betegápolás és
életmentés általános szabályaira. (300
forintnvi jutalomra méltatott pályamű.)
Pest, 1867.

Uffar G. J. Versuch einer Dai-stellung
der Cholera-Morhus im .\llgemeinen,
mit besonderer Hücksicht auf ihre
im Jahi-e 1817. aus Bengaion her-
vorgegangene epidemi.^che Form, und
dIe Entstehung. Verbreitung, Krkennt-
nlss und Stellung dorselben, wobei
auch die íhrem weiteren Vordringen

URS — 1691

157

entgegenzustellenden sanitatspolizei-
lichen Sichemngsmittel berücksich-
tiget werden. Pest, 1831.

TJrs Nándor reudórkapitánynak bead-
ványa a főváros tekintetes tanácsához
az élelmezés, illetőleg az egészséges
piaczi viszonyok létesítése tárgjában.
Budapest, 1887.

Vargyas Endre Egészségtan. Egy
tanítóval bíró falusi népiskolák szá-
mára. Budapest, 1895.

Vásárhelyi Sámuel. Az egészséges
hosszú életi'ől való szabad elmélke-
dések, melyeket minden egészségeket
szeretőknek praeservativául ajánl . . .
Kolozsvár, 1792.

Verebély József. Az ember rendes
mibenlétét ismertető boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók, elemi tanit<)k számára.
Budapest 1873.

Victor Antal. Alimenta respectu med.-
polit. Dissertatio inausr. med. Budae,
1844.

Viola József. Diaetetik für einenRe-
írenten. Jassy, 1833. (Megjelent azon
évben oláh nyelven is.)

Wachsmann András. Dissertatio
inaug. med. de genuinis sanitatis eon-
servandae fundamentis. Halae Mag-
deburgiae, 1722.

Wallfisch Ferencz. Az egészség
megóvása. Népszerű egészségügyi
értekezés. Budapest, 1896.

Walter Gyula. A népiskola és az
egészségügj-. Esztergom, 1885.

Wegnxann Ercolani. A holttestek
elégetése mint a legokszerűbb temet-
kezési mód. Irta és az emberi józan
értelemnek ajánlja . . . Német eredeti-
ből fordította Balázs Sándor.
Budapest, 1874.

Wein János vízvezetéki igazgató je-
lentése a Dunafolyam és a balparti
\izvezeték vizsgálata alkalmával
1874 — 75-ben szerzett adatokról. Bu-
dapest, 1877.

"Weisz D. A prostitntio kérdése Buda-
pesten. Budapest, 1878.

Weiszberg Zsigmond. Az emberi
e^részség megrovásáról, vagjns a jövő
líyógyászatról. Budapest, 1891.

Weszprómi (Csanády) István. Pan-
nóniáé luctus etc. Cui in íine recen-
ter aecesserunt : I. Consolationes ad-
versus terrores mortis ad mentem
Drelincourti ... II. Az egészségnek
fenntartására és a hosszú életnek
megnyerésére tartozó regulák. III.

Tudós Weszprémi István élete leírá-
sának rövid kivonása, rézbe metszett
epitaphiumával. Posonii, 1799.

Winterlich József. Gesundheitskunde.
Der mit Kohlensáure imprágnirte Wein
unter dem Namen des inlánder Cham-
pagners bekannt, als Praeservativ und
Heilmittel der Cholera . . . Schemnitz,
1831.

Zalay Pál. Halottkémi kalauz. Gya-
korlati útmutatás a hivatalos szabály-
rendelet alkalmazására és megérté-
sére ; a szabályrendelet hivatalos szö-
vegével. Orvosok és képesített halott-
kémek használatára. Budapest, 1877.

Zelizy Dániel. Miről szól a közegész-
ségi törvény ? Debreczen, 1876.

Ziegler András (lelkész). Disp. med.
r\'-a de sanitate corporis humani.
Wittebergae, 1606.

Zimmermann Jakab. Egészség s
rögtöni esetek gyógytana elemi taní-
tók s a nép boldogulását szívén viselő
minden hontiak számára. Pest, 1845.

— Népszerű egészségtan, nép és vasár-
napi iskolák számára. Pest, 1856.

— Populáre Gesundheitslehre für Volks-
und Sonntagsschulen. Pest, 1856.

— Egészségtan. Népiskolák számára.
II. kiad. Pest, 1872.

— Gesundheitslehre für Volksschulen.
U. Aufl. Pest, 1872.

Zsoldos János. Diaetetika vagy az
egészséget fenntartó, és a betegség-
től tartóztató rendszabások. Győr, 1814.

— Egészség regulái . . . versekbe fog-
lalta Zsoldos J. Győr, 1817.

— II. kiadást a Tudományos Gyűj-
temény intézete hasznára ajánlja . . .
Pest, 1818.

— Az egészség fentartásáról való rend-
szabások (diaetetika), az oskolák szá-
mára készítette . . ., versekbe foglalta
Fodor Gerzson. S.-Patak, 1818.

— Constitutio rei sanitatis in Hungária
partibusque adnexis. Tom. I. ab A.
1656—1818. (Papae), 1819.

1572. Artzney u. Ordnung wider die Un-
gerische neuve Krankheit. Augsburg.

1617. Schola Salemitana, >De conser-
vanda valetudine.* Leutschovíae.

1680. Utilissima cautela tempore pestis.
TjTnaviae.

1691. Utilissima cautela tempore pestis,
in qua praescribuntur certae reguláé
ac praecepta, juxta quae unus quis-
que hominum status se debeat, et
possit dirigere. Nuper expensis I.

158

1739 — 1831

Caiiiera«» Hungaricae Posonionsis in
lucpm (lata. Nunc denuo jussu. pt
suinptibu:* emin. et rever. principis
ac dni dni Leopoldi s. r. p. cardinalit!
a Kolloniz, episcopi Jaurinensis, etc.
pro comniuni bono recusa. Viennae.
1789. Kurtze Aiileitiin<r zur Krkanntnuss
und Vertilffung des gegenwiirti^-be-
soi-glichen Pest-Cbels, aus hohen Be-
fehl der römisch-kayserl. u. königlich-
catholischen MajestJit in Sanitiits Sa-
chen verordneten Hoff-Comisfiion, de-
non Ppst-Sorgern an dip Hand gégében
ini Jahrp . . . Pressburg.

— Breviíí Instructio omnibus et singulis
regni nostri incolis px sincero corde
deiata, variisqup rpnipdiis tam prap-
servativis, quam ciirativis rpfprta qui-
bus vpI ad pvitandam vpI ad dpppllan-
dam Pestiferani luem et ditiores pt
egentiores fnictuose uti potpnint.
Mpdieinap hunc in usuni non soluin
recentps et probatap, vpnun etiani
cum singulari industria prapparatap
justoque prptio vpnalps (quod prptiuni
clarp sub flnem hujus instnictionis
appositum pst) habpntur in phainia-
copooa seu apotheca collegii Casso-
viensis Soe. jesu. Cassoviae.

— Instnietio practica Ae oftlcio paro-
chorum et alionun curatoinim tpmpore
pestis expositoruni, cum appendice
medica anno 1739. Budae.

— Ordo tenipore pestis observandus.
Tyrnaviae. (Ezen czímmel is : Infor-
matio pro curatoribus animarum qui
se gerere dpbeut quando ad contagio-
sos vei pesté infectos vocantur).

1770. Angliai országban lévő Salemi-
tana scholanak jó egésségröl való
meg tartíisnak módgyáról irott könyv,
melyet nemes és hires angliai Saler-
nitana schola irtt volt régen deák
nyelven, azután pedig nmgjarra for-
díttatott és rythmusokba alkalmaz-
tatott. Kolozsvárt.

— Mariae Therpsiae decretum de regu-
lampnto sanitatis. S. 1.

1776. Angliai Saleniitana Scholanak . . .
L. 1770.

1786. Ueber dlp Lpbpnsordnung zur Zeit
ppidpmisch grassircndpn Kaulttebpr, u.
bpsonders der Pest. Hermannstadt.

1792. Az egészséges hosszú életről való
szabad elmélkedések, melyeket min-
den egészségeket szeretőknek praeser-
vativául ajánl egy felebarátja bohlo- j
glthatiisában magát gyönyörködtető
on'08. Kolozsvár.

1794. Kgészséget tárgjaző katechismus
a köz népnek és az oskolába járó
gyermekeknek számára, vagyis kér-
désekbe és feleletekbe foglalt oktatás.
Sopron. 1796.

1796. Egészséget tárgjazó katekizmus.
L. 1794.

1804. Ars longaevae vitae per medicam
corporis, et animae curam, quam
quisquF sibi debet ex lege rationis
practicae, praecipiente animae, et
corporis culturam ita : ut naturae
physicae instinctus, ac stimulus ju-
cunditatis, voluptatis, ac sensualis
cuiusque utilitatis, semper naturae
morális instinctui, et stimulo hones-
tatis subiici debeat vl eju.sdem legis
morális; ne character dignitatis honii-
nis laedatur, velut entis rationalis.
Jussu et impensis exc. ill. ac. rev.
dni. Franc. Xav. Fuchs epi.sc. Nitriensi.
Posonii.

1805. Ars longaevae hilarisque vitae.
(Posonii).

1815. .\ józan életnek némely regulái.

\j. F e j r r .A^ n t a 1.
1819. Constituta sanitatis in Hungária

paitibusque adnexis. Jaurini.

1826. Utasítás a magjarországi szab.
kir. városokban rendelt halottkémek
számokra. Budán.

1827. Anweisung für die in den k.
Freistádten des Königreichs Ungarn
bestellten Todtenbeschauer. Ofen.

1828. Utasítás a magyarországi szabad
királyi városokban rendelt halottké-
mek számokra. Buda. (Németül is).

— Instructio pro mortuorum revisoribus
in liberis regiis eivitatibus regni Hun-
gáriáé constitutis. Budae.

1880. Utasítás az egészségre ügyelő hi-
vatal(»knak . . . hogy a cs. k. austr.
Tartomány<tknak határai a cs. Orosz
birodalomban dühösködő járvány-epe-
kórságnak berontíisa elől bátorságba
tétessenek és beronthatása esetében
elterjedése meggátoltasson. Buda.

— Instruction für die Sanitáts-Be-
hörden u. für das bei den Contunmz-
Anstalten verwendete Personale, zum
Behufe die k. k. östen-. Staaten von
dem Einbnu'he den in kaiserl. niss.
Reiche herrschenden epidemischen
Brechruhre (Cholera morbus) zu si-
chem u. lm. mögliehen Falle des Ein-
dringens ihre Verbreitung zu hemmen.
Auf allerhöchsten Befehl verfasst.
Ofen.

1881. Kivonatok ama uj javallatbul,

1836 — ia55

159

mely a pestisre ügyelő rendtartás
eránt szerkesztetett a cs. klr. tudo-
mányok számára. Buda.

- Későbbi rendszabások, melyek a pes-
tis ellen intézett 1770-dik esztendei
felséges parancsolatokhoz toldalékul
szerkesztettek. Budán.

- Tanács a cholerában ingyen adatik.
M.-Vásárhely.

- Tudósítás : I. Melyhez magokat a
községek elöljáróinak olyan esetek-
ben tartaniok kell, ha a napkeleti
epemirigj' avagy más ragadó nyava-
lya, közel uralkodik, vagj- pedig ma-
gok helységekben kiüt. II. A rend-
tartó politikus biztosoki-a nézve,
kiknek kötelességek azokban a hely-
ségekben, a hol az epemirigy, avagy
más ragadó dögleletes nyavalya ki-
ütött, a szükséges foglalatosságokat
kiparancsolni. ÍII. Az orvosokra és
seborvosokra nézve, kik a dühösködő
napkeleti ragadó epemirigjek, avagj'
ehhez hasonló dögleletes nyavalyá-
nak gyógyításával foglalatoskodnak.
rv. utasítás a ragadós pestises nya-
valváknak előforduló tisztítás módja
felól. Pest.

- Utasítás az egészségre ügj'elő hiva-
talok, nemkülönben a pestismentó
intézeteknél felügyelő személyeknek
számára (a budai, 1830-diki kiadás,
Leo, Berastein, Czigler, Schubert és
Hahnemann gj^ógymódjaikkal bővítve
ns. Pest vmegye rendeléséből újra
nyomatott). Pest.

Útmutatás az egészségre ügj'elö hiva-
talok és a conturaáciák mellett szol-
gáló személlyekre nézve : hogj' lehes-
sen az austriai monarchia határ-szé-
leit megoltalmazni, hogj- a Muszka
birodalomban ország-szerte uralkodó
(epidemica) cholera betegség bé ne
jöhessen, vagy, ha bé találni jöni,
eltérj edhetését meggátolni. Kolosvárt.

- Anweisung nach welcher sich die
Vorsteher der Gemeinde in jenen
Fiillen zu verhalten habén, wenn die
morgenlándische Brechnihr .... in
der Nahe herrscht. Pesth.

- Verhaltungs-Regeln, welche sámmt-
lichen Bewohnem der kön. Freystadt
Pesth im Allgemeinen empfohlen wer-
den. Pesth.

Für den N'ichtarzt : Kurzer Unter-
richt wie er slch gegen die morgen-
lándische Brechnihr zu venvahren
und was er bei dem ersten Anfalle
dieser Krankh^it h\< zur Ankunft

eines Arates zu thun habé. Nebst
etnem wichtigen Anhange füi" prak-
tische Aerzte enthaltend eine neue
Heilmethode dieser Krankheit. Pesth.

— Sprawa pre zachowani zdrawa. Nagy-
Szombat. (Az ofré>:7s(''Lr fontartásáról
tót nyelven. I

— Extractus növi pinj' iti nniinis publi-
cae seeuritatis advtisus pestis con-
tagium pro Caesareo-ix'gii.- provinciis.
Budae.

— Supplementeles dispositiones ad Re-
gulamentum adversus pestem de anno
1770. Budae.

1836. Dühös állatok marását és veszett-
ségét távoztát') orvosi közbátoi^sági
rendeletek. Budán.

— Medicinisch-politiscln' Anordnungen,
dem Bisse toller Thiere und der
Wuthkrankheit vorzubeugen. Ofen.

— Egészség kathekizmusa, vag>' az
egészség fentartására és késő vénség
elérhetésére szolgáló egyszerű sza-
bályok. III. kiadás után angolból
magj-arra általtétetett. Kassa.

— Instructio pro mortuorum revisoribus
in liberis regiis civitatibus regni
Himgariae constitutis. Budae.

— Medico-politicae ordinationes quibus
rabidorum animalium morsui et morho
rabioso occurendum. Budae.

1837. Pestis elleni közbátorsági rend
a cs. kii", austriai tartományokban.
Budán.

1839. Dühös állatok marását és veszett-
ségét távoztató orvosi közbátorsági
rendeletek. Buda.

— Egészségtudomány. Nemzeti oskolák
számára a helvét hitvallású tiszán-
inneni eg>'házi kerületi kormány ren-
deléséből. S.-Patakon.

1844. Das Hauski-euz, oder was vom
Branntweintrinken zu haltén sei ?
Kurz und erbaulich zusammengefasst
in ein Gesprách. so auf einem Doife
in Deutschland vorigen Winter wirk-
lich gehalten worden ist. Zur Lelír
und Wahnmg für Jnng und Alt, für
Reich imd Arm iiml zu Nutz und
Frommen für Jederniann. Kronstadt.

1845. A pálinkáról. Buda.

1846. Egészségtan. Elemi iskolák szá-
mára. A helvét hitvallású tiszánlnneni
eg>- házkerületi kormány rendeléséből.
S.-Patakon.

1855. Utasítás, miként óvakodjunk és
meneküljünk orvosi segély érkezé-
séig a cholerátől dr. BastlerAntal
eholera-óvszercseppei által. Pesten.

160

1869 — ÉV NÉLKÜL

1869. Fiume «^s környékének tájrajza.
Természettudományi, orvosi, statiszti-
kai stb. tekintetben. Emlékül a ma-
g>'ar orvosok és természetvizsgálók
1869-ben Fiume városában tartott
XIV. nagygyűlése tagjainak. Pest.

— Topogratle von Fiume und Umge-
hung, vom naturwissonschaftlichen,
historisch-statistischen und sanitaren
Standpunkte. Gedenkgabe für die
XIV. Versanunlung ungarischer Aerzte
und Naturforsc'her, herausgegeben auf
Kosten der Stadt Fiume. Wien.

— Topográfia storico-naturale, statis-
tica e sanitaria della Citta e del Cir-
condario di Fiume. Strenna pel XIV.
Congresso dei Medici e Natuialisti
üngheresi publicata e spese della
Citta di Fiume. Vienna.

1876. Halottkémi szolgálat kézikönyve,
a képesített és a hatóságilag meg-
bízott, orvostudori vagy sebészi okle-
véllel nem bíró halottkémek haszná-
latára. Budapest.

1882. Szabályzat a vasúti egészségügji
vonatok számára. Kiadja a m. kir.
honvédelmi ministerium. Budapest.

1882 — 85. Egészségügyi szolgálati sza-
bályzat a m. kir. honvédség (ill. a
cs. és k. hadsereg) számára. Kiadja
a m. kir. honvédelmi ministerium.
Budapest.

1886. A mi nem egészséges. Egészségi
tanácsadó. Német eredetiből jogosí-
tott fordítás. Budapest.

1887. Galen ifj. »Megárt !« Az egész-
ségtan kis kátéja. Rövid útmutató,
miként lehet az emberi testet káros
behatásoktól megóvni s az életet
okszerű módon a végsó határig meg-
hosszabbítani. I. és II. kiad. Bndapest.

— Közegészségügj'i törvényünk a gya-
korlatban. Haját tapasztalatai után
megírta Paracelsus R e d i v i-
V u s dr. Szeged.

— Halottkémi szolgálat kézikönyve, a
képesített és a hatóságilag megbízott,
orvostudori vagy sel)észi oklevéllel
nem biró halottkémek ha.sználatára.
II. átdolgozott kiad. Budapest.

— A vízvezeték és a csatornázás kér-
dése Ara<lon. Arad.

1891. Eljárás a bullák körül a temetke-
zésről 08 a temetőről. Nagy-Kanizsa.

— Az 1888. évi mintájú tábori főző-
edények szerkezetére stb. vonatkozó
utasítás. Kiadja a m. kir. honvédelmi
minisztérium. Budapest.

1898. Utasítiis a fertőtlenítésre a m.
kir. honvédség számára. Kiadja a m.
kir. honvédelmi minisztérium. Buda-
pest.

1894. V e r i d i c u s dr. Az egészsógügji
közigazgatási reformjáról. Budapest.

— Utasítás az egészség ápolá.sara az
altiszti és legénységi iskolák haszná-
latái'a. Kiadja a m. kir. honvédelmi
minisztérium. Budapest.

1895. Utasítás az egészségüg>-statisz-
tikai beadványok szerkesztésére. Ki-
adja a m. kir, honvédelmi miniszté-
rium. Budapest, 1895.

1896. Szervezeti, szolgálati és személy-
zeti szabályzat a m. kir. honvéd-
egészségüg>' számára. Kiadja a m.
kir. honvédelmi minisztérium. Buda-

— II. kiadás 1898. [pest.

1898. Részletes óvintézkedések a ragá-
lyos betegségek terjedése ellen. Szü-
lőknek, iskolaszékeknek, óvoda-igaz-
gatóságoknak és lelké.szi hivatalok-
nak ajánlja. P. dr. Budapest.

— Életboldogság. Elgészségi, erkölcsi,
illem- és életezabalyok. Esztergom.

1899. Óvintézkedések, részletes, a ra-
gályos betegségek terjedése ellen.
Szülőknek, iskolaszékeknek és lel-
készi hivataloknak ajánlja P. dr.
Budapest.

— Gyermekek öröklése. Egy szó tár-
sadalmi és közgazdasági bajaink
orvoslásának kérdéséhez. Irta — y.
Budapest.

Év nélkül (Sine anno). Rövid uta-
sítás arról a) Miképpen kelljen magát
megmenteni ezen most hazánkl)an
elhatalmazott kegyetlen betegségtől,
egyszeremind arról h) Mit kellessen
azon esetben ha ezen nyavalya vala-
kit meglepne, addig tselekedni, mig
valami orvosi személv nem érkezik.
H. n.

— Kleiner Gesundheits-Katechismus
für Schulen zusammengetragen und
abgefa.'*st von einem SchuUehrer. S. I.

— Instniction für nichtiirztliche T(Klten-
beschauer auf (b'm I.niid*'. Honiianii-
stadt.

AJTAI — .GLADIUS*

161

P-

2. Medicina forensis.

Ajtai K. Sándor. Az államorvostan
tanítása és tanulásáról. Egj-etemi
beszéd. Budapest, 1877.

Attomyr J. Theorie der Verbrechen
aiif Grundsátze der Phrenologie baslrt.
Leipzig, 1842.

Barta Ágoston. Orvosi értekezés.
A felnőttek erőszakos halálozása
fajai, különösen melyek az életre
szükséges külingerek megfosztásából
vagj' feleslegéből származnak. Orvos-
törvényszéki szempontból. [Disser-
tatio medico-forensis sistens species
mortis violentae apud adultos.] Pest,
1844.

Belky János. A törvényszéki orvos-
tan alapvonalai, különös tekintettel
az új magyar büntetőtörvénykönj'ATe
irománypéldákkal. Budapest, 1880.

— Törvényszéki orvostan. Kézikönyv
törvényszéki birák, valamint jog- és
orvostudománjá karok hallgatói szá-
mára. A holttest jelenségeiről és a
személyazonosságról szóló részt kidol-
ííozta Genersich Antal. Buda-
pest, 1895.

Bene Ferencz. Elementa politiae
medicae. Budae, 1807.

— P^lementa medicináé forensis. Budae,
1811.

Bobor Lajos. Dissertatio inaug. med.
forensis de judicio medici forensis
saepe dubio. Pestini, 1846.

Bük József. Methodus visa reperta
instituendi. — Mire kell a visum re-
peitumban vigyázni ? (.Magyar és latin
nyelven.) Debreczen, 1802.

Büky (felső-pulyai) József. Dis-
positiones medieo-politicae. S. 1.,
1795.

Canestrini Antal. Monita med.-poli-
tica ad non paucos, eosque potissimum
habitatores i-uris. Cassoviae, 1776.

Casper J. L. és Limán C. Kétes
elmeállapotok a törvényszék előtt.
Budapest, 1878.

Csatáry Lajos. Törvényszéki orvos-
tan, különös tekintettel a büntető-
törvénykönyvre. Nagy^'árad, 1858.

— Or^•osi rendőrség. Pest, 1863.

Györy: Bibliograpbia medica Hungáriáé.

— A törvényszéki orvostudomány gyár
korlati kézikönyve, különös tekin-
tettel a legújabb szabályrendeletekre
orvosok, jogtudorok s tanulók szá-
mára. Budapest, 1873.

— Uj olcsó kiadás. 1888.

Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás
törvényszéki és kórtani esetekben
jegyzőkönyvi példákkal Gener-
sich Antal utasításai nyomán.
Budapest, 1874.

Dobsa Ferencz. Dicat et vocet hocce
tenioris ingenii sui specimen, instar
prolusionis, seu qua fragmenta quae-
dam ad politiam medicam spectantia
et quidem ex philosoph. histor. natu-
ralibusque principüs deducta. Jenae,
1804.

Ehrengruber Károly. Dissei-tatio
inaug. medicae forensis de violenta
sexus sequioris violatione. Budae,
1841.

Elsass Náthán. De legibus Mosaicis
ad politiam medicam spectantibus.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.

Eltér József. Törvényszéki orvostan
(medicina forensis) orvosok, seborvo-
sok, birák és törvéuNindósok számára.
Pest, 1842.

Fekete Gyula és Salgó Jakab.
A gyermekkorban levő bűnösök. Buda-
pest, 1896.

Felletár Emil és Jáhn József.
A törvénvszéki ehemia elemei. Buda-
pest, 1897.

Földváry Elek. Törvényszéki orvos-
szakói-tói eljárás. Budapest, 1889.

— II. kiad. 1896.

Frommhold Károly. Tö^^'énys2éki
orvostan alapszabályai. Pest, 1843.

Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek,
edények, szövetek és eg>éb házi
czikkek orvosrendöri vizsgálatára.
Orvosok, gyógyszerészek, rendőrható-
sági közegek s kereskedők számára.
S.-A.-Ujhely, 1879.

— II. teljesen átdolg. és bőv. kiad. Kassa,
1887.

»Gladius.« A Tisza-Eszlári ügy isme-
retlen hullája. Orvosi szakvélemény

11

162

HENKE — PERLICZY

a közzétett bonczielot alapján. Buda-
ppst, 1882.

Henke Adolf. Törvény tszéki orvos-
tudomány, inolyet elítadási kézikönyv-
vül és t^irvényszéki orvosok és jog- ;

tudósok használataira kiadott

.\ tizedik öregbített és javított kiadás
után a pesti m. kir. ogyetembeli
orvosi kar iskolai használatára for-
ditá ifj. Bene P' erén ez. Pest,
1843.

Hoffmann E. lovag. A törvényszéki
orvostan atlasza. Fordították Ajtai
K. Sándor István és Krausz
A rthur. Kudape.st, 1899.

Hueber János György. Dissertatio
inauíT. nied. de pulmonibus natantibus.
Flrlangae, 1763.

Inlander Jakab. Dissertatio inaug.
med.-pojitica sistens veneflcia. Budae,
1841.

JoacMm Vilmos. Törvénykezési
orvostan rövid vázlatokban, irta orvo-
sok és jogászok számára. Pest, 1854.

— II. kiad. 1862. i

Kecskeméti Lajos. Kétes elmeálla-
potok a ^irvényszék elótt. A beszá-
mítás és a rendelkezési képesség tana. |
Casper- Limán és egyéb források
nyomán. Kecskemét, 1875. í

Eelen József. A nemi élet elfajulásai. '
Tanulmányok a szerelem kicsapon-
gásairól, a kéj gjilkolásról, sexualis \
büntettek és kegyetlenségekről. Buda- 1
pest. 1896. !

Kenyeres Balázs. Megfigyelési min- 1
ták orvosszakértöi jegyzökönyvek
szerkesztéséhez. Hatósági orvosok ,
számára. Budapest, 1896. I

Kindl Pál. Orvostudori értekezés a
mérgezésekről orvostörvényszéki te-
kintetben. Buda. 1843. 1

Koermendi János. Dissertatio inaug.
med. sistens quaedam ex medicina
forensi Viennae, 1767.

Koráts Mihály. Medicina forensis,
vagy orvosi törvénytudomány a tábla-
bíró, biró, ügyvédó, törvénytudó, tör-
vénj-tanuló, orvos, tanuló orvos urak-
nak .számokra. Számos hazai példák-
kal megvilágosíttatva, némely hazai
tudós orvosoknak dicséretes emléke-
zetekkel megdíszesíttetve és toldalék
szótár. Pest. 1828.

Kövér Gábor és Trstyánszky
Károly. Útnmtatíis a mérgek ki-
keresésére és a vérfoltok felis-
merésére orvostön'ényszéki vegy-
vizsgálatoknál. () 1 1 o ( r y u 1 a és

Róbert vegj'tanárok nyomán ve-
gj'észek, orvosok, g>óg>szeré8zek,

birák s jogászok számára közlik

Pest. 1H71.
Krafft-Ebing R. báró. A bűnügyi
lélektan alapvonalai. A német biro-
dalom büntető t(>rvénykönyve alapjára
fektetve orvosok és jogászok számára.
Magyar nyelvre ford. RákosiBéla.
Budapest, 1876.

— A tőrvényszéki elmekórtan tan-
könyve. Ford. és előszóval ellátta
Babarczi Schwartzer Ottó.
Budapest, 1886.

— A magj'. tud. Akadémia engedélye
folytán megjelent II. újra átdolg.
magyar kiadás. Budapest, 1891.

— Psychopathia sexualis. A visszás
nemi érzések különös flgj^elembe
vételével. Orvos-törvényszéki tanul-
mány. A VIII. kiadásból fordította
F i s c h e r J a k a b. Budapest. 1897.

Lenhossék Mihály Ignácz. Institu-
tio circa med.-legalein cadaverem
humanorum investigationem pro phy-
sicis, medicis, et chirurgis regni Hun-
gáriáé. Budae, 1829.

— Útmutatás az emberi holttest tör-
vényes orvosi vizsgálására a magyar-
országi physikusok, orvos-doktorok
és seborvosok száimira. Buda, 1829.

— Anleitung zur gerichtiich medici-
nischen Untersuchungen menschlicher
Leichen für Physiker, Aerzte, und
Wundárzte des Königreichs Ungarn.
Ofen, 1829.

Marikovszky (nagy - toronyai)
Gusztáv. Törvényes halotti vizsgálat
bonczolás s or^'osi látlelet szabálya.
Roz.-ínyó. 1844.

Moravcsik Ernő Emil. Kétes elme-
állapotok a törvényszék előtt. Buda-
pest, 1894.

— A gyermekkorban levő hüntetésekról.
Budapest, 1896.

Orgovány (fogarasi) Mihály. Do
controversa piiliiionuni in dedarandis
infanticidiis u»>.>timatione. Trajecti
ad Viadnim. 1771.

Ossikovszky József. Arsenkénei;
mint méreg, s annak szerepe t<»r-
vénvszéki kérdésekl)en. Budapest.
188().

Perliczy János Dániel. Sacra Th*'
nudos Hunirariae.e medicina illusti*ata.
sive de ratione decideudi, casus fo-
rensis, dubiis physicis et medicis
obnoxios, manuductio, juri Hungarico,
judiciisque provincialibus. comitaten-

PLENCK — WINCKLER

163

sibus et civitatensibus, praecipue,
aetionibus fiscalibus adcomodata.
Budae, 1750.
Plenck (Plenk) József Jakab. Ele-
menta medicináé et chirurgiae fo-
rensis. Viennae, 1781.

— Editio n. 1786.

— Anfangsgründe d. gerichtl. Arznei-
wissenschaft u. WundarzneUíunst ;
aus d. Latéin v. F. X. v. \V a s s e r-
b erg. Wien, 1782.

— . . . IV. Aufl. 1802.

Kácz Sámuel. A borbélyi tanítások-
nak első darabja. Az anatómiáról,
physiolog. patholog. m. medieáról,
chirurgiáról és bábaságról. Második
darab : A törvényes orvosi tudomány-
ról és az orvosi policziáról. Pest,
1794.

Rund Bernát. Orvosi jegyzőkönyvek
boncz- és látleletek, ílgyelemmel a
legújabb orvosrendöri és orvostör-
vénvszéki eljárásmódra. Budapest,
1877.

Sailer Károly Vilmos. Dissertatio
inaug. med. de pulmonum subsiden-
tium experimenti prudenti applica-
tione. Halae Magdeb., 1728.

Salgó Jakab. Kétes elmeállapotok a
törvényszék előtt. Budapest, 1893.

Sáy Sándor. Arsenieum respectu med.-
forensi. Dissertatio inaug. med. Budae,
1838.

Scbaffer Károly. A hypnotismus élet-
tani, gj'ógytani és törvényszéki szem-
pontból. Budapest, 1895.

Schem.berger András. Prodromus
jm-is medici. Xeostadii Austr. 1690.

Scbmidt Ferencz. De forensibus ju-
diciun et medieorum relationibus.
Pestini, 1797.

Scbraud Ferencz. Aphorismi de poli-
tia medica. Auditorum commodo
concinnavit. Pestini, 1795.

— De forensibus judieum et medieo-
rum relationibus. In vicém introductio-
nis ad medicinám forensem disserit.
Pestini, Posonii, Lipsiae, 1797.

— Elementa medicináé forensis. Pesthini,
1802.

Schwartzer (babarczi) Ottó. Die
Bewusstlosigkeitszustánde als Straf-
ausschliessungsgründe im Sinne der
neuesten deutschen, österrelehischen
und ungarischen Strafgesetzgebung.
Tübingen, 1878.

— Die transitorischxj Tobsucht. Eine
klinisch-forensische Studie. Wien,
1880.

— Törvényszék-elmekórtani levelek.
Budapest, 1887.

Síkor József. Törvényszéki orvostu-
domány jogászok és orvosok szá-
mára. Több jeles szerzők, nevezete-
sen T a y 1 0 r, H e n k e és S c h ü r-
m e y e r nyomán írta .... Pest, 1871.

Szép György. Dissertatio inaug. med.
forensis de morbis simulatis. Viennae,
1839.

Szigethy Károly. Tönényszéki or-
vostani mikroskopiai és a vele kap-
csolatos vizsgálatok módszerei. Orvo-
sok és orvostanhallgatók számára.
Budapest, 1895.

Taylor Alfréd Swaine. Az orvosi
jogtudomány elvei és gj^akorlata. For-
dította Balogh Kálmán. 3 kö-
tetben. I. kötet. Orvosi tanúsítás, hul-
lákra vonatkozó kérdések és mérge-
zés. Pest, 1869.

— n. kötet. Sebek és testi sértések,
önelégés, faladás. 1870.

— III. köt. Terhesség és szülés, tör-
vényesség és apaság, gyermekgyil-
kosság, nemi erőszak, elmeháborodás,
életbiztosítás. 1871.

Torkos János. Dissertatio inaug. med.-
forensis de renunciatione lethalitatis
vulnerum ad certum tempus haud
adstiingenda. Gottingae, 1756.

Tormay (Krenmüller) Károly. Rö-
vid útmutatás a törvényszéki orvos-
nak. Irta Krenmüller Károly.
Szegszárd, 1844.

Török János. Az állam-orvostan alap-
vonalai. Kezdő s gyakorló orvosok
használatára vázolta . . . (Pályamű.)
Sárospatak, 1873.

Veith. Törvényszéki állatorvostan.
Községi orvosok, állatorvosok, községi
elöljárók számára . . . után kivonat-
ban szerkeszté Posgay János.
Pest, 1855.

Vietoris Dávid. Dissertatio inaug.
med. de ofticio medici in foro politico
versantis in genere. Jenae, 1763.

— Recusa Eperjesini, 1776.
"Walter Ferencz. I)i.-;sertatio inaug.

mod. si.-^tens tiactatiun brevem med.-
forensem de arsenico. Budae, 1847.

Weiss Sándor Adalbert. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de lite :
»An vita foetus illi matris, in casu
ancipite subordinanda sit?« Vindobo-
nae, 1823.

"Winckler József. A mirenjTÖl orvos-
rendőri tekintetl)en. (Orvostudori ér-
tekezés). [Dissertatio inaug. med. de

11*

164

ZBNGER — 1860

arsenico, respectu medico-forensi.]
Buda, 1845.
Zenger C. W. Das gerichtlich-che-
mische Verfahren bei Verffiftungen
(lurch Arsenik. Neusohl, 1860.

1829. Útmutatás az emberi holttest tör-
vényes orvosi vizsgálására a magj'^ar-
országi physikusok, orvos-doctorok és
seb-orvosok számokra. Buda.

— Anieitung zur gerichtlich-medici-
nischen Untersuchungen menschlicher
Leichen ; fiir Physiker, Aerzte u.
Wundárzte des Königreichs Ungam,

sammt einer tabellarischen Uebersicht
der Vergiftungszufálle. des Leichen-
befundos, der ehemischen u. natxir-
historisoheii Eigenschaften der ge-
wöhnliííhsten Gifte. Ofen.

— Institutio circa med.-legalem cada-
verum humanorum investigationem
pro physicis, medicis et chinirgis
regni Hungáriáé. Budae.

1850. Instniction für die öffentlich an-
gestellten Árzte und Wundárzte in
den k. k. Staaten, wie sie sich bei
gerichtlichen Leicbensfhauen zu be-
nehmen habén. Kronstadt.

VI.

HISTÓRIA MEDICA.

História medica. Biographiae. Orationes memoriales.

Ábel Jenő és Vári Rudolf. Scholia
vetera in Nicandri Alexipharmaca.
Adieeta sünt Scholia recentia. Buda-
pest, 1891.

Abonyi József. A fogászat Hippokrates
korában. Budapest, 1899.

Adami Pál. Beitráge zm* Gesehichte
der Viehseuchen in den k. k. Erblán-
dern. Wien, 1781.

— üntersuchung und Gesehichte der
Viehseuchen in den k. k. Erblándera.
Wien, 1782.

— Bibliotheca Loimica. Vindobonae,
1784. (V a 1 e n t i c s F r. Miksa
orvosi dissertatio gyanánt kiadta »Re-
flexiones pathologicae super chronolo-
giam pestium omnis aevi memoriansc
elő.szóval. Vindobonae, 1784.Szinnyei.)

— Márton. Trostlied über den Todes-
fall des H. Dávid Spilenber-
g e r s. Leutschau, 1684.

Adler Hermán. A gyógytani rend-
szerek Paracelsustól líorunkig. (1. fü-
zet.) Pest. 1846.

Amatus Lusitanus. In üioscoridis
Anazarbei de medica matéria libros
quinque enarrationes eruditissimi
doetoris Amati Lusitani medici ae
Philosophi celeberrimi, quibus non
solum officinarum Septasiariis sed
bonai-um etiam literarum studiosis
utilitas adfertur, quuni passim simpli-
cia graeee, latiné, italice, hispanice,
germanice et gallice proponantur.
Cuni triplice indice. Argentorati, 1554.

Antal János (lelkész). Néhai orvos
Gocsp Dániel életrajza, ember-
szereteti intézete és annak rövid fel-
világosítása. Maros-Vásárhely, 1840.

Bakody Tivadar. Almás y Baloffh
Pál felett tartott emlékbeszéd. Bu-
dapest, 1876.

Balogh (almási) Pál. Hahnemann.
Emlékbeszéd, Pesten jul. 28. 1844.
Buda, 1844.

Balogb Kálmán. Megemlékezés B e r-
nard Claude fölött. Budapest, 1880.

Bátbori Gábor (helv. hitv. super-
intendens). Néhai orvos-doctor tek.
nemes és nemzetes Cseh Szom-
bati József úr sírhalma. Pest,
1815.

Batizfalvy Sámuel. Emlékbeszéd
Muraközi Rózsay József, a
m. tud. Akadémia külső tagja felett.
Budapest, 1889.

Bódogb (nemes-bikkesi) Mibály.
Dissertatio inaug. med. de philosophe-
matum omnis aevi, ae impriniis recen-
tissimi in theoriam medicam influxu.
S.-Patakini, 1817.

Bókay János. A pesti szegénygyermek-
kórház története 1839— 1883-ig. Buda-
pest, 1884.

Brigelius János Ádám. Dissertatio
inaug. hist.-chem.-medica sistens ten-
tamen de veterum alosanthos, Chal-
deorum borith, Hebraeomm neter,
Arabum bevrek, Graeconim nitro,
Hispanonim soda, tamquam analogis
Hungarorum sziksó, seu natri Panno-
niéi. Viennae, 1777.

Bruck Jakab. S o m m e 1 w e i s s I g-
n á ez K ü 1 ö p. Budapest, 1885.

Chalupka Rezső Bártfa-fürdő törté-
netének, vázlata. Kperjes, 1897.

Chenot Ádám. História pestis Transyl-
vaniae ann(»rum 1770, 1771. Opus

106

CHIAKOR — GOEÜRI

posthumum jussn reglo edidit et prae-
fatus ost F r a 11 (' i s c u s S c h r au d.
Kiulnp, 1799.

Chiakor György. Epistola de morbo
ot oltitu Stephani Rogis Poloniae.
Claudiopoli, 1587.

Chyzer Kornél. A magjai- orvosok
^s tpniu'.szotvizsgálók vándorgyűlé-
seinek története 184ü-tól 1890-ig. A
Nagyváradon 1890. aug. 16— 20-ig
tartott XXV.. jubiláris nagj'gj'ülés
alkalmára, az állandó központi vá-
lasztmány megbízásából Irta . . . S.-A.-
l'jhely, ÍK90.

Comides Péter. Orvostudori értekezés
a keleti dögvész történettani vázla-
táról. Pest, 1839.

— Conspectus historicus pestis orien-
tális. Dissertatio medica. Pest, 1839.

Crato János. Epistola ad Joan. Sam-
bucuni de morte imperatoris Maxi-
miliani 11. nunc primum edidit C h r.
G 0 d. Gruner. Jenae, 1781.

Cseresnyés Sándor. R a d é 1 i n a k
orvostudományt hallgatott nemes ifjú
barátjának hamvai felett. (Költemény.)
Pest, 1816.

Csernanszky Sámuel. Dissertatio
inaug.med. de medicináé apud Ebraeos
et .Aegyptios conditione. Halae Mag-
deb., 1742.

Csiszár Sámuel. Az orvosi tudomány
és az orvos egy halotti beszédben
Pataki Sámuel felett. Kolozs-
vár, 1824.

Demkó Kálmán. A magyar orvosi
rend története. Tekintettel a gyógyá-
szati intézmények fejlődésére Magyar-
országon a XVllI .század végéig. (100
aranynyal jutalmazott pálvamü). Lőcse,
1892.

— Budapest, 1894.

Detsinyi Lipót. Mózes törvényhozási
i'ptana, s a későbbi héberek gyógy-
tudományának rövid vázlata. [I)isser-
tatio historico-medica de mosaicae
legislationis diaetetica, nec non de
medicina heluaeorum tardiorum.] Or-
vo-ístudori értekezés. Buda, 1847.

Déván Károly. Dissertatio inaug. med.
sistens históriám cholerae morbi in
processu oxtraneo ind. comitatus
Posoniensis grassantis. Budae, 1832.

Dézsi Lajos. Pápai Páriz Pe-
re n c z. Budapest, 1899.

Doleschal Gábor. Életem, eszmé-
nyeim s ne>f>-viMikét éves orvosi
{rvakorlatoni. .Miskoicz, 1882.

Draut János Ferdinánd. Die Ge-

' sehicht« der Blattem-Impfung mit derc
Impfstoffe von der arabischen Pock©
chronologiRch-synchroni.>;ch u. ethno-
graphlsf'h dargestellt. Wien, 1829.
Duka Tivadar. Emlékbeszéd G r o t e
A r t h u r a magy. tud. Akadémia kül-
tagja felett. Budapest, 1«89.

— S e m m e 1 w e i s s on childbed fever,
its frevention and treatment. Hert-

[ ford, 1892

— Emlékbeszéd Rádzsa Rádzsen-
d r a 1 á i a M i t r a akad. k. tagról.
Budapest, 1892.

■ — Emlékbeszéd Sir Spencer

W e 1 1 s a mag5'. tud. kültagja felett.

Budapest, IK99.
Elsass Náthán. De legibus Mosaicis

ad politiam medicam spectantibus.

Dissert. inaug. med. Budae, 1837.
■■ Enyedi István. Dissertatio inauír.

de medicina HIppokratis mechanica.

Halae Magd., 1719.
Fábri Pál. Antiquitates medicináé

Aogyptiacae. Wittenbergae, 1756.
\ Fanta Adolf. Székesfehérvár város
j népesedési mozgalmának és köze-
I gészségügj'ének 10 évi története
I 1865-1874. Székesfehérvár, 1875.
! Farkas Ignácz. Bemerkungen zur

Kronologio der Hebammenkunst im
! Grossfürstenthum Siebenbürgen. S. 1.,
i 18f)3.

: Fejes János. Memóriám P e t r i M a-
j d á c s, medicináé doctoris inclyti
I districtus Kishontensis Physici ord. ne
i occidat, cul aetemitas debeatur pos-
j teritati tradere voluit intimus defuncti
! cultor . . . Neosolii, 1807.
' Fekete Lajos. A gyógytan t<»rténete

rövid kiv(»natban. Pest, 1864.

— A magjaiországi ragályos és járvá-
nyos kórok rövid történelme. Debre-
czen, 1874.

Finály Zsigmond, l'eber die wahre
Bedeutung des Aussatzes in der
Bibel. Sendsehreiben an Se. Hochwür-
den Hemi Leopold Löw, Oberrabiner
In Szegedin. Szegedin. 1866.

Gartemann János. Claudius Galenus.
Dis.scrtatio Inaiig, med. Pestini, 1833.

Gensel János Ádám. História pestis
Hungaricae et Viennensis anni 1711.
(MIscellanea naturao curiosoruni). S.
I. et a.

Goedri János. Egy, sok próbára ki-
tétetett ; sok országokat megjárt ;
sok tudományokban jártas; és sok
nehézséfj-eket meggyőzött érdemes
orvos-doktornak, t. 1. néh. K a p o s i

GREISZING — JHMJKASSIK

167

Molnár Ádám úrnak az utolsó
ellenségen, az halálon vett gj'ózedel-
méröl való rövid halotti tanítás,
mellyet: novembernek 8. napján 1870.
észt. történt halála után a Bolonyai
Szász és Magj-ar templomban el-mon-
dott. Mostan pedig Molnár S á n-
d 0 r kinyomtattatott. Pozsonban, 1793.

Greiszing József. Dissertatio inaug.
med. ^stens vaccinae históriám. Vin-
dobonae, 1823.

Grosse János. Ignaz Philipp
S e m m e 1 w e i s s, der Entdeeker der
Ursache des Kindbett-Fiebers. Leip-
zig u. Wien, 1898.

Grósz Emil. A nagyváradi szemgs'ógy-
intézet 50 éves története. Budapest,
1886.

Guszmann Rudolf. Gráf S t e f a n
Széchenyi in Piivat u. Irrenhause
zu Döbling. Pest, é. n.

— Gróf Széchenyi István a döb-
lingi magántébolydában. Németből
ford. B. J. Pest, s. a.

Hahnemann. Emléke. Költemények
Garay János, Császár és
V őrös ni a r t y t ó 1. Budán, 1844.

Haidenreich. János Lajos. Historiea
astheniae scorbuticae in multis gre-
mialibus locis inclyti comitatus Ara-
diensis anno 1803 graviter saevientis,
jussu ejusdem i. comit. conscripta
et eongesta. Temesvarini, 1803.

Hammer Antal. Geschiehte der Pest,
die von 1738 bis 1740 im Temesvarer
Banate herrschte. Ein aus glaub-wür-
digen Quellén geschöpfter Breitrag
zur Geschiehte dieses Landes. Mit
einer Planskizze imd topogr.-hist. Bei-
gabe. Temesvár, 1839.

Henisch György. Aetiologia, semo-
jetica, et therapeutica morbonim acu-
torum et diutuiTiorum A r e t a e i
Cappadocis, Graece et Latiné
edita etc. Augustae Vindelicorum, 1603.

Herbert Henrik. Die Gesundheits-
pílege in Hermannstadt bis zum
Ende des XVI. Jahrhunderts. Her-
mannstadt, 1885.

Herczegliy Mór. Memoiren aus dem
Reisetagobuch eines ungarischen
Arztes, mit besonderen Hinblick auf
Oesterreich-Ungam wie es war u.
provisorisch ist. Wien, 1850.

Hippokrates Aphorizmái. Ford. s a
magj'ar orvosok és természetvizsgá-
lók negyedik nagygj'ülésének ajánlá
W a c h t e 1 D á v'i d. Temesvár, 1843.

— Aphorismái. Mag^^arra fordította s

rövid jegyzetekkel világosította T ö p-

1 e r Károly. Sopron, 1847.
Hirschler Ignácz. Megemlékezés

Graefe Albrechtról. Pest,

1877.
Homer István. Gyászbeszéd K e s z-

lerffy József orv^ostudor felett.

Eger, 1858.
Hőgyes Endre. Emlékbeszéd B a-

logh Kálmán felett. Budapest,

1890.

— Emlékbeszéd Markusovszky
Lajos m. tud. Akad. tiszt, tagról.
Budapest, 1896.

— Emlékkönyv a budapesti királyi ma-
gyar tudomány-egyetem orvosi kará-
nak múltjáról és jelenéről. Magyar-
ország ezredéves fennállásának ün-
neplése alkalmából. Budapest, 1896.

Hyrtl József. Antiquitates anatomicae
rariores, quibus origó, incrementa et
status anatomes apud antiquissimae
memóriáé gentes, historiea flde il-
lustrantur. Vindobonae, 1835.

— Einst u. Jetzt der Naturwissenschaft
in Oesterreich. Eröffnungsrede des
32. Versammlung deutscher Natur-
forscher u. Aerzte in Wien am 16.
Sept. 1856. Wien, 1856.

— Vergangenheit u. Gegenwart des Mu-
seums für menschliche Anatomie an
der Wiener Universitát. Wien, 1869.

Intze (nagy-baczoni) Mihály, (es-
peres). Hazáját híven és serényen
gj'ógyító szerelmes orvos néhai med.
doctor Zoltán József felett ha-
lotti prédikáczió. Kolozsvár, 1763.

— (orvos). Dissertatio inaug. med.-histo-
rica de nupera pesté Coronensi in
maffno principatu Ti'ansylvaniae gras-
sante. Pestini, 1822.

Ipolyi Arnold. Magyar m\-thologia.
Pest, 1854.

Issekutz László (I). Ode viro claris-
simo et in arte mediea versatissimo J o-
sephoWohlleben, dum onomas-
ticum diem celebraretl789.Cibinii,s.a.

Jannsen Harry. Epikuros tana az
élvezetről. Budapest, 1895.

Janny Gyula. Emlékbeszéd L u m n i-
ezer Sándor felett. Budapest,
1894.

Jendrássik Jenő. Emlékbeszéd, me-
lyet néhai SchordanZsigmond
cs. k. tanácsos, orvostudor s az élet
és fensóbb boncztan nyűg. egj'etemi
tanára felett 1862. őszutó 3-án az egye-
temi nagy díszteremben tartott. Buda,
1862.

168

JESZENSZKY — LUMNICZER

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.

Oratio d(> M a r t i n o B i e r in a n n
desiffn. profess. medic. extraord.
Wittonb. 10. nov. oninium luctu desi-
derato publice dicta actaque. Witte-
bergae, 1595.

— In Aureli Celsi caput 26. lib. 7.
Calculi vesicao manu demondi rationem
tractans commentarius. Wittebergae,
1600.

— Andreáé Vesalii, examen ob-
servationum anatomiearum. Hanno-
viae, 1607.

Kamenszky István. Ode Magn. Dno
M i (• h a 0 1 i a L e n h o s s é k, ca-
loiidis Januarii 1827. Vacii, s. a.

£átai Gábor. Bmlékbeszéd Bugát
l'iil felett. Pest, 1868.

Kaufmann Dávid. Az érzékek. Ada-
lékok a középkor physiologiája- és
psychologiájának történetéhez. Héber
és arab forrásokból. Budapest, 1884.

Klug Nándor. P^nilékbeszéd J e n-
drassik Jenó akad. r. tagról.
Budapest, 1892.

— Emlékbeszéd Ij u d w i g Károly
Frigyes Vilmos m. tud. akad.
külső tagról. Budapest, 1897.

Koppi Sándor. Elégia Magn. Dno.
Férd. C a r. S t i p s i c s, illustri
patriae viro anno 1806. die 30. Maji.
In theatro pathol.-therapeutico. Budae,
s. a.

— Oratio qua Magn. Sp. ac Clar. Dno
Samueli Rácz. medicináé oma-
mento 24. P'ebr. ann. 1807. fatis functo
parentavit. Budae, s. a.

— Oratio qua Spect. ac. Clar. Dno
Josepho Cseh-Szombathy
anno 1815. die 2. Kebruarii fatis
functo viro eximiae scientiae . . . anno
eodem die 21. Febniarii in ecclesia
reformatorum qua in aug. Vindobo-
nensi universitate graduato parentavit.
I'estini, s. a.

Korányi Frigyes. Emlékbeszéd S k o-
d a W ó z s »• f felett. Budapest, 1882.

Kovács Sebestyén Endre. Emlék- '
l)eszéd néhai idősb BeneFerencz
volt egyetemi tanár és igazgató, cs.
kir. tanácsos felett. íVst. 1h58.

Laszlovich Ágost Károly. Disser-
tatio med. variolarum et vaccinae
históriám illustrnns. I'estini, 1838.

Lauschmann Gyula. Adatok a
magyarországi járványok történeté-
hez, tekintettel Székesfejérvár váro-
sára. Székesfehérvár, 1898.

Ledniczky István. Iktatási értekezés

a kórágyi intézet eredetéről és elő-
meneteléről. [Dissertatio inaug. de
primordiis atque incrementis institu-
tionis clinicao]. Pest. 1834.

Lenhardt József. (íesammelte his-
tori.><ch-medicinische Schriften. 3 Ede.
Quedlinburg. 1790.

Lenhossék Mihály Ignácz. Alexio
Ágoston chirurfriat' doctori et in
reg. scient. univ. Hungarica artis
obstetriciae et ophthalmoiatriae pub-
lico ordinario professori, regniae
Hungáriáé oculistae XV. Kalend. Nov.
1809. porrecto exequias solvit. Pes-
tini, 1810.

— József. Emlékbeszéd Csausz
Márton orvostudor, cs. kir. tanácsos
és a leiró boncztan nyilv. rendes
tanára felett. 1864. sz. András hó 2-án
az egj'etem dísztermében. Buda, 1864.

— Emlékbeszéd B r o c a Pál külső
tag felett. Budapest, 1882.

— Emlékbeszéd Davis J. B. felett.
Budapest, 18H5.

Lindenmayr Imre P.Hippocrates
homo, philosophus. níodicus. Budae,
1832.

Linzbauer Perencz Xavér. Codex
sanitario-medicinalis Hungáriáé ab
incunabulis Regni usque ad nosti*a

tempóra, studio et opera con-

gestus. Tom. 1 — Hl. (sect. 1 — 5.) Budae,
1852—61.

— A magyar korona országainak nem-
zetközi egészsógügj-e. Az egyes igaz-
gatási tárgj'ak fejlődésének történe-
tével. Hivatalos adatok nyomán. Pes-
ten, 1868.

— Das Internationale Sanitátswesen der
ungarischen Kronlánder. .Mit der
Entwickelungsgeschichte der einzel-
nen Verwaltung.>í-Gegestánde. Auf
Grund iimtlicher Daten. Pest. 18K8.

Lissoviny Sámuel Dániel. Disser-
tatio inaug. med. Kpitome históriáé
variolarum. Viennao. 1772.

Loigk Antal és Werloschnig(pern-
bergi) János. História pestis, quae aii
anno 1708. ad 1713. Transylvaniani,
Hungáriám, Austriam.Prairani et líatis-
bonam depopulabatur, per epistolas
etc. conscripta et .\ustriae medicís
enanata. Styriae. (1715).

Losy Pál. Orvostudori értekezés az
orvosi tudomány korszakairól. [Di.*-
sertatio inaug. de medicináé periodis.]
Pest, 1839.

Lumniczer Sándor. Emlékbeszéd
Balassa ,1 a n o s felett. Pest. 1872.

MAIZNER — RÓZSAY

169

Maizner János. A magj-ar orvostudo-
mányi irodalom ITTO-iff. Kolozsvár
1885.

Mangold Henrik. Medizinischer Be-
rieht über die Wandersammlungen
der ungarischen Xaturforscher und
Aerzte in Pest, Maros-Vásárliely und
Pressbm-g. Historisch und kritisch
dargestellt .... Pest, 1867.

Meissner Pál T. J u s t u s L i e b i g,
Doctor der Medicin u. Philosophfe,
Pi'ofessor der Chemie etc. analysirt
von P. T. Meissner. Frankfurt
am Main, 1844.

Mihálkovics Géza. Emlékbeszéd
H e n 1 e Jakab, a m. t. Akadé-
mia kültagja fölött. Budapest, 1887.

— Emlékbeszéd Lenhossék Jó-
zsef felett. Budapest, 1893.

Moller Godofréd. Midón Teként. Ns.
és Nemz. Hermann András
uram, Cardinalis Csaky Imi'e ő Emi-
nentziája orvos doctora, Leidenfrost
Mária ursébethet, Kastenholtz János
András uram hagj-atott özvegyét, ke-
resztjéén szokás szerént, magának ked-
ves házastársul, Sopronban a. 1726. d. 8.
Jan. eljegj-ezné, kötelességétül visel-
tetvén, igy akara üdvözleni G. M. |
Posonban, 1726.

— Károly Ottó. Disputatio medica a j
Hippoer. sect. III. aphorism. XXI. j
Altdorfl, 1694.

Monau (Monavius) Frigyes. H i e-
r 0 n y m i F a b r i c i i de A q u a- i
pendente opusculum de totius '
animalis integumentis edit. S. 1. 1618.
et Regiomont, 1642.

Müller Frigyes. Geschichte der
siebenbürgischen Hospitáler bis 1825.
Wien, 1856.

Nagy József. A cholera Nyitramegyé-
ben 1831-töl 1874-ig. Nyitra, 1876.

Neicliel Károly. Dissertatio inaug.
med. sistens poUincturiam cadaverum
humanorum, juxta antiquos et recen-
tes. Pestini, 1821.

— Honoribus Dni Ignatii Stáhly.
Dum diem nominis pridie calendas
Augusti eelebraret. Pestini, 1816.

Nendtvich Károly. Frivaldszky
Imre életrajza. Pest, 1872.

Nóvák Lajos. A szegény gyermekek
sorsa az ó-kori társadalomban. Buda-
pest, 1879.

Orlay János. Disseitatio inaug. med.
sistens doctrinae de viribus naturae
medicatricibus históriám brevem, expo-
sitionem vindicias. Dupoi-pati, 1807.

Papp Gábor. Jász-Xagj^kun-Szolnok

vármegye közkórházának története.

Szolnok, 1898.
Pertik Ottó. Pasteur emlékezete.

Budapest, 1896.
Pollák Henrik. Dissertatio inaug.

historieo-med. Systemata medicináé a

Paracelso ad nostra tempóra. Fasci-

eul. II. Pestini, 1846.
Poor Imre. Sauer Ignácz emléke.

Pest, 1871.

— Emlékbeszéd FlórFerenez fe-
lett. Pest, 1873.

Purjesz Ignácz. Adatok a Szent-Ró-
kus közkórház alapításához. Buda-
pest, 1896.

— Zsigmond (idősb). Az E b e r s-féle
orvosi Papyrus. Tanulmány az orvos-
tudomány története köréből. Az Éber s
által közölt adatok felhasználásával.
Budapest, 1876.

Puskás Ferencz. Borszék története.

Budapest, 1882.
Rakita Alajos. Dissertatio inaug.

polit.-med. de história vaccinae in

Hungáriáé. Pestini, 1846.

— A himlőoltás történet* Magyaror-
szágban. Pest, 1846.

Ratzinger György. Az egyházi sze-
gényápolás története. A II. kiadás
után fordította a budapesti növendék-
papság magyar egyhazirodalmi isko-
lája. 2 kötet. Budapest, 1886.

Révész Imre (lelkész). M é 1 i u s z
Péter emlékezete. Debreczen, 1873.

Richet Károly. Az ördöngösök haj-
dan és napjainkban. Tanulmány.
Francziából ford. Erdélyi Béla.
Nagyvárad, 1880.

Rótbsch.neck V. Emil. A debreczen-
biharmeg>-ei gyógyszerész-testület és
az általános magj'arországi gyógy-
szerész-egylet III. kerület, IV. járás
gyógyszertárai, testülete és egj'^leté-
nek története alapításuk óta. Debre-
czen, 1882.

— Pótlék és heljToigazitás a »Debre-
czeni és biharmegyei gyógyszerész-
testület s az általános magj'ai'országi
gyógyszerészek egylete 12 járása.
gyógyszei"tárai, testülete és egyleté-
nek története alapításuk óta« czímű
műhöz. Debreczen, 1884.

Rózsay (Rosenfeld) József. Emlék-
beszéd, melyet néhai Schlesinger
Ignácz volt orvostudor, szülészmes-
ter, sz. kir. Kőszeg városának tisztel,
főorvosa, a m. kir. egjetemi orvos-
kar tagja .... felett budapesti kir.

170 RÜPP— SUGÁR

~m

orvosegyesUlet 1861. m&roz. 23. tar-
tott rendkívüli gyűlésében tartott . . .
Pest, 1861.

— A gyógyászat a hóboreknél és a
zsidó orvosok a középkorban. Pest,
1862.

— Tanulmány a régi zsidók orvostanú-
lioz. Budapest, 1875.

— Emlékbeszéd, melyet néhai G r ó s z
Fülöp és H e r m a n n Adolf volt
kórházi főorvosok fölött arczképeik
1875. jun. 13. a pesti izr. kórházban
történt leleplezése alkal-niával tartott.
Budapest, 1875.

— Emlékbeszéd néhai Kovács Se-
bestyén Endre lev. tag fölött.
Budapest, 1879.

Rupp Nep. János. Beszéd, melyet a
mayyar kir. tudományegyetem orvosi
kar fennállásának százados ünnepén
1871. nuíjus 13-án az egyetem dísz-
termében mondott. A királyi alapító-
nak, Mária-Thereziá-nak arczképével
és egy történelmi pótlékkal. (Adatok-
a magyar kir. egyetem orvosi kar
százados történetéhez). Buda, 1871.

Kuss János Kristóf. Unsterbliches
Denknuil auf A n d r e a s L ö w, Phy-
sikus in Oedenburg, in einer kurzen
Rede. Regensburg, 1710.

Sabiz (taubenspergi) József. Dis-
sertatio iiiaufr. nied. de habitu ger-
manomm antiquo, et stnictura corpo-
ris aevi modemi. Viennae, 1737.

Schódy Sándor (idősb). A magyaror-
.^zagi gvógyszorészet rövid története.
Budapest, 1897.

— A magj^arországi gj'ógyszerész-egylet
hu.szonötévi története. Budapest, 1897.

Schemniel J. Fr. Die bei-ühmteston
Aerzte und Ihre zwölf Cardinalheil-
mittel in dor Heilkunst. üng.-Alten-
burg, IHŐO.

Schraud Ferencz. Geschichte der
Pest in Sinnien in den Jahren 1795.
und 1796. Nebst einem Anhange,
welcher die Geschichte der Pest in
Ostgalizien, Vorschriften der Pe8^
polizei und Ideen über die Ausrot-
tung einiger ansteckenden Krankhei-
ten enthált. 2 Theile. Pesth, 1801.
História pestis Szinniensis annorum
1795 et 1796. Jussu regio scripsit . . .
Tomi Hl. Budae, 1802.
Georg. Stahli chir. doct. et
unlvers. Hung. prof. Vll. kai. Novem-
bris mortuo parentat. Pesthini, 1803.
Nachrichten vom Scharbock, wel-
cher im Jahre 1803. in mehreren

Gespannschaft^n von Ungam beobach-
tet wurde nebst Bojtriigen zur
Geschichte des brandigen Ausschla-
ges, welcher In Ungam Pokolvar
genannt wird. Pesth. 1804.

— Na<'hnchten vom Scharbock in Un-
garn lm Jahre 1803. nebst Vor-
schriften der.Medizinischen Pollzey fiir
nicht ansteckende Volkskrankheiten
und Beitrágen zur Geschichte des
brandigen Ausschlages, welcher in
Ungam Pokolvar genannt wird. Wien,
1805.

Schulek Vilmos. Az egjetem törté-
nete 1890/91-I>en. Budapest, 1891.

— Notes historiques sur la chiniquo
d'Ophtalmologie de rUniver-^ite Roy-
ale Hongroise de Budapest. Depuis
son origine jusqu'a nos jours. 1801

1899. Budapcí^t. 1K99.

Schuschny Henrik. A reforaiatio és
korának befolyá-'^a az orvostan fej-
lődésére. Budapest. 18«0.

Scliwartz János Theophil. Disser-
tatio inauií. med. complectens theses
medicas theoret.-pract. e 1. Aphorismo
Hippokratis deductas. Halae
Magd., 1714.

Schwininier Ernő. Die ersten .\n-
fánge der Heilkunde und die Medizin
im altén Aegypten. Berlin, 1876.

— Emlékbeszéd H e b r a felett. Buda-
pest, 1881.

— Rendszerek és divatok az orvo.«i
tudományban. Budapest, 1M87.

Segner János András. Progranuna I.
et II. de t'ontoPliniano.Göttingae, 1737.

Seredi József. l)is.^ertatio inaug.
histor.-med. sistens mentein legiim
mosaicarum circa sanitatem pubiicam.
Vionnae. 1816.

Sonntag Mihály. Dissertatio inaug.
med. de caussis impotentiae in sexu
potiori ex doctrina H i p p o c r a t i s,
veterum(iU(' medicorum. Cum proir-
ranimate N e u b a u e r i. Jenae, 1 774.

Staub Móricz. \ biológiai tudományok
és módszerük történeti fejlódé.'se.
Budapest. 1H94.

Stocker Lőrincz. Ofnerischer Pest-
8child, oder gründlich kurz verta<sto
Deduction von Betíchaffenheit deraii.
1709 u. 10 fást durch das ganze
Königreich Ungam grassirenden pes-
tilenzlalischen Seuch. Wien. 1711.

Stricho Gyula. A Budapesti (")iik ■
tes Mf'ntö Kiíyesület tíirténete 1>-.
1H97. Budapest. 1897.

Sugáir Fábiusz. Orvosi Napló Ma;r.viir

SZEPSI — VISZANIK

171

A gj'ógj'szerészet
okmányok után.

és Erdélyország orvosai használatára.
I. és II. é\-fo5'am. Pest. 1859—60.
(Ennek egy része, mely külön is meg-
jelent (1861.): Az orvosok s az orvosi
tudomány Magyarországban alegrégibb
idóktül fogva századunk elejéisr.)

Szepsi (Macer János György).
Archidoxae Philippi Theo-
phrasti Paracelsi. Cracoviae,
1.569.

Szikszai Vazul. Oratio funelnis de
vita et moite Joannis Viti Bal-
sara t i. Wittebergae, 1.576.

Szilágyi Ferencz. A szerelmes orvos,
lerajzolva egy halotti tanításban ;
mellyet néh. Pataki Sámuel ur
utolsó érdemlett tiszt^sségtételére írt
és elmondott 1804. szeptembernek 30.
napján. Kolosváratt, 1805.

Szotyory (szotyori) József. A maros-
vásárhelyi országos polgári gj^ógy-
intézet eredetének s felállításának
rövid és igaz történetírása. Maros-
Vásárhely, 1833.

Tamássy Károly.
története. Hiteles
Debreczeu, 1883.

Thanlioffer Lajos. Az állatorvosi
tudomány és állatorvosi tanintézetünk
története. Az állatorvosi szakoktatás
hazánkban való megkezdése százados
emlékünnepére. 1887. febr. 6-ára.
Budapest, 1888.

— Emlékbeszéd D u B o i s-R e y m o n d
külső tagról. Budapest, 1899.

Thann András. TrauergedichtzuEhren
des weyland H. Dávid S p i e 1 e n-
b e r g e r s. Leutíchau, 1684.

Tihanyi Mór. Az ókori görögök gjó-
gj'ászati ismeretei; Az orvosi tudo-
mány és orvosi rend fejlődése
Hippokrates előtt. Budapest, 1897.

— Hippokrates élete és működése.
Budapest, 1898.

— Platón és Aristoteles hatása az orvosi
tudomány fejlődésére. Budapest, 1899.

Trajánovits Ágoston. Az or\'os-
gj'ógyszerészet ó- és újkori fejlődése
s hanyatlása, tekintettel különösen a
hazai gyógy szerészetre. Sarkad, 1874.

Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
História febrium intermíttentium, om-
nis aevi obsen'ata et inventa illu-
striora med. ad has febres pertinentia
complectens. Vol. I. de febribus inter-
mittentibus. Vindobonae, 1775.

-^ Commentarius de tetano, plus quam
ducentis clinicis medicorum observa-
tionibus, nec non omnibus hactenus

cognítis adversus tetanum remediis
instructus. Vindobonae, 1777.

— História leucorrhoeae omnis aevi
observ'ata medíea continens. Pars I.
Vindobonae, 1781.

— História amauroseos omnis aevi ob-
servata medica continens. 2 Partes.
Vindobonae, 1781.

— Geschíchte der Wechselfleber. Aus
dem Latéin. I. Bd. Helmstádt, 1781.

— História ophthaüniae omnis aevi obser-
vata medica continens. Vindobonae,
1783.

— História febris hectieae omnis aevi
observata medica continens. Vindobo-
nae, 1783.

— Geschichte des hektischen Fíebers,
welche allé von jeher gemachte
medicinische Beobachtungen enthalt.
Aus dem Lateiníschen übersetzt.
Leipzig, 1784.

— História cardialgíae omnis aevi obser-
vata medica continens. Vindobonae,
1785.

— Oratio funebris in exequiis M i c h a-
elis Schoretics praxeos clini-
cae prof. ab regia scient. univers.
Pestiensi celebratis dicta a . . . . Pes-
tíni, 1786.

— História rachitidis omnis aevi obser-
vata. Vindobonae, 1787.

— História tjmpanitidis omnis aevi
observata medica continens. Vindobo-
nae, 1788.

— Geschichte der englischen Krankheit.
Aus dem Latéin, mit Anmerkungen.
Leipzig, 1789.

— Geschichte des schwarzen Staars.
Aus dem Latéin, übersetzt von G. P.
Mogalla. L ThL Breslau, 1790.

— História haemorrhoidorum omnis
aevi obsen'ata medica continens.
3 Volcus. Operis posthumi editionem
procuravit Franciscus Schraud.
Vindobonae, 1794 — 95.

Ulil Károly (lelkész), über die frühem
Schicksale u. den jetzigen Bestand
des Bürgerspitales u. der dazu gehö-
rigen Kirche zum h. Ladislaus in
Pressburg. Pressburg, 1830.

Valentics Ferencz Miksa. Memória
epidemiarum et pestium omnis aevi
chronologice proposita. Vindobonae,
1784. (Ad ami Pál »Bibliotheca
Loimica<-ját tartalmazza a kiadó elő-
szavával. Szinnyei.)

Viszánik Mihály. Leistungen u.
Statistik der k. k. Irrenheilanstalt zn
Wien seit ihrer Gründung ira Jahre

173

WAGNER — ÉV NÉLKÜL

1784. big zum Jahre 1844. Wien,

1845.
Wagner JáLnoB. Emlékbeszéd néhai

Sauer Ignác z, kír. tanácsos, a

syskk. belgj'ógj'ászat tanára az egye-

tomon, felett. Buda, 1871.
Weszprómi (Csanády) István.

Succincta medicoruni Hungáriáé et

Transilvaniae biographia. Centuria I.

Lipsiae. 1774. Centuria II. Pars prior.

Viennae, 1778. Pars posterior. Ibid.

1781. Centur. III. Decas I. et II. Ibid.

1787.

— Magyarországi öt különös elmélke-
dések. I II III IV. . . . V.

A magyarországi szőlőtökében nőtt
és nevelkedett aranyról, avagy Vl-dik
elmélkedés a magyarországi régi or-
vos-doctoroki-ól. Pozsony, 1795.

— Pannóniáé luctus etc. Cui in flne
recenter accesserunt : I. Consolationes
adversus terrores mortis ad mentem
Drelineourti ... II. Az egészségnek
fenntartására és a hosszú életnek
megnyerésére tartozó regulák. III. Tu-
dós Wcszprémi István élete leírásának
rövid kivonása, rézbe metszett epi-
taphiumával. Posonii, 1799.

Zágonyi Gábor. Dissortatio inaug.
nied. de inventis hujus saeeuli iii aite
salutari novis. Trajeeti ad Rhenum,
1764.

Zedlitz L. Balneographisches statis-
tisch-historisches Hand- und Wörter-
buch. Leipzig, 1834.

Zelizy Dániel. Megemlékezés K á t a i
Gál) o r felett. Debreczen, 1878.

Ziffer Károly. Az izraeliták körül-
metélése történeti és orvosi szempont-
ból. Budapest, 1880.

1816. Einige Worte über das Lében
Paul von K 0 1 b a n y's. Pressburg.

1824. A közszeretett fájdalma, a néhai
Sáros-Pataki Pataki Sámuel
ur, . . . sírhalmánál, két halotti be-
szédekben. Kolosvárt, május 9-dik
1824. Kolosváron.

1880. Névnapi Szoborján, mellyet T. T.
Bugát Pál urnák tanítványi hála-
datosságból emeltek az ifjantz sebé-
szek. Pest.

1882. Schmerz-Gefühle am Sarge des
ermordeten Herm Constantin v.
H a b e r I e, Professors an der k. ung.
Universitát zu Pest von Kranz ü . . .
Ofen.

1885. Bethesda budapesti betegápoló
és diakonissa képzöintézet története.
Budapest.

Év nélkül (Sine anno). S c h 1 e-
s i n g 0 r Z -s i in o n d hánki sebész
tiszteletére szenteli a vándor Aes-
kulap 1837. (Komárom.)

vn.
SCRIPTA PERIODICA.

1. Scripta periodica regularia.

Aesculap. Organuni Pharmaciae. Meg-
jelent 8 évfolyamban. 1883—1890.
Szerkeszt^tulajdonos Ráez Károly.

Államorvos. A közegészségi, közigaz-
gatási és törvényszéki orvosgj'akorlat
közlönye. Mellékletül a »Gyógyászat«
folyóirathoz megjelent 1869-töl 1876-ig j
időhöz nem kötve, 1876— 87-ig pedig

. havonként. Ekkor megszűnt. i

Állategészség. Folyóirat állategész- \
ségüs'vi ismeretek terjesztésére. Meg- :
jelent' 3 évfolyamban. 1897—1899.
Szerk. Rátz Istv á^n.

Állategészségügyi Értesítő. Megje- ;
lent 6 évfolyamban. 1894— 1899. Kiadja !
a földmivelésügyi m. kii', miniszté- !
rium.

Állategészségügyi évkönyv. Meg- ;
jelent 12 évfolyamban. 1888—1899. i
évente. Szerk. H u t y r a F e r e n c z. i

Anzeiger aus Heilbad Buziás. ;
Megjelent 3 évfolyamban hetenkint. |
1897—1899. Szerk.*^ és társtulajdonos I
S. MartonJános. !

Bába-Kalauz. Mejelent 6 évfolyamban
havonkint. 1894—1899. Szerkesztette
D i r n e r G u s z t á V. :

Balaton-Füred, Keszthely. Fürdó- 1
szaki hetilap. Szerkesztő és kiadó |
B a j c s a y Mihály. Megjelent í
hetenként csütörtökön, Keszthelyen.
II. évfolyam 1871. (Első évfolyamai
>Balaton-Hévizi Napló< czlm alatt j
jelent meg).

Balaton-Füredi Napló. Megjelent !
3 évfolyamban a fürdői időszak alatt j
kedden és péntekén. Szerk. és kiadta
Tihanyi Viszhang. 1861—1863.

Balaton-Hévizi Napló. Fürdőszaki

hetilap. Szerk. B a j e s a y Mihály.
Megjelent hetenként csütörtökön ;
I. évfolyam 1870. máj. 26-tól aug.
28-ig. (Második évfolyama » Balaton-
Füred, Keszthely* czím alatt jelent
meg).

Balneologiai Értesítő. Megjelent 6
évfolyamban havonkint. 1894—1899.
Szerkesztette Preysz Kornél.
Németül is: »BalneoIogische Rund-
schau* czímmel.

Betegápolás. Megjelent 4 évfolyam-
ban havonként. "l896— 1899. Szerk.
és kiadták W e s z e 1 y I s t v á n és
társa.

A budapesti kir. Orvosegylet Ev-
könyve. Szerkesztették : 1874. évre
S t i 1 1 e r Bertalan. Budapest,
1875. 1875— 78-ra K é 1 1 i K á r o 1 v,
1876—79. — 1879— 1886-ra R é c z e y
Imre, 1880—87. — 1887— 90-re
Ángván Béla, 1888—91. — 1891
és 92"-re Pertik Ottó, 1892—93.
1893— 94-re Székács Béla,
1894—95. — 1895— 96-ra Bácker
József, 1896—97. — 1897— 99-re
1 m r é d y B é 1 a, 1898—900.

A budapesti kir. orvosegyesület
gynaékologikus szakosztályá-
nak évkönyve. Szerkeszti 1896.
óta T e m e s V á r y Rezső. Németül
is : »Sitzungsberichte der gj-naeko-
logischen Sektion der kgl. ungar.
Árztevereins zu Budapest*. (Ijeipzig.)

A Dentista. Megjelent 3 évfolyamban
havonként. 1891—1893. Szerkeszti*
S u s s m a n n Zsigmond.

Egészség. Folyóirat egészségtani isme-
retek terjesztésére s a közegészség-

174

EGÉSZSÉGI TANÁCSADÓ — GYÓGYÁSZAT

Ügy órdokoinok előmozdítására, Kiadja
az orsz. közegószségi eg>'esület. —
Megjelent 13 évfolyamban 2 havon-
ként. 1887—1899. Szerkesztették :
1887— 1890-ig Fodor József,
Kauser József, Téry Ödön
és T ó t h Lajos; 1891— 93-ig F o-
dor József és Csapodi I8^
ván: 1894- 96-ig ezekkel egj-ütt
Frank Ödön; 1897— 99-ig C s a-
p o d i I .>< t V á n. Frank Ödön,
R i g 1 e r Gusztáv.

Egészségi Tanácsadó az ember és
a háziiUlatok bajaiban. Az egészség
eszközeiről és szükségben a lehető
önsegedelemről alapos ismereteket
terjesztő folyóirat. Megjelent 4 évfo-
lyamban minden hó 1-én és 15-én.
1864—1869. Szerk.-tulajd. P e t h e
Zsigmond. A III. évf. »Közhasznú
folyóirat az ember életét, egészségét
és jólétét érdeklő ismeretek terjesz-
tésére ; továbbá a házi orvoslás és
az állatorvoslás biztosabb módjainak
ismertetésére* mellékczímmel. —
A IV. évf. »Az ember házi és állami
élete körén« mellékczímmel.

Egészségi és Életmentési Tanács-
adó magyar családok számara. Az
egészség fenntartásának s a rögtöni
életve.szélyek elhárításának módjai-
ról. Megjelent havonként. I. évfolyam
1875. Szerk. Kelen József.

Egészségi és hasonszenvi Köz-
löny. .Meiíjelent három évfolyamban.
1876—1879. Szerkesztette Dudits
Miklós; főmimkatárs N o v o t n y
F r i g y p .s.

Egészségtani Lapok. Megjelent 3
évfolyamban. 1876—1878. Szerk. és
kiadótulajdonos K o d o 1 á n y i An-
tal; főmunkatárs HammersbergJ
László. i

Egészségügyi Értesítő. Kiadja a m.
kir. b('lüg>-minisztérium. Szerkeszti
189.'J óta Preysz Kornél. Meg- 1
jelenik németül is.

Az Élet. Népszerű egészségtani, élet- j
bu várlati és társadalmi közlöny. Meg- ,
jelent 2 évfolyamban havonként két- i
szer. 1878—1879. Szerkesztő-kiadó ;
Dudits Miklós. L évfolyama a
'Hasonszenvi Közlöny* havi mellék-
lappal.

Életmentés és Egészség. .Megjelent
lM>tenk'''nt 1875-lM«n. Szerkesztő és lap-
tulajdonos Dudits Miklós; fő-
munkatárs Merényi S.

Értekezések a természettudomá-

nyok köréből. Kiadja a magyar
tudományos akadémia ÍII. osztálya.
Pe.st, 1867-1899. füzetenkint. (Az
egyes értekezéseket lásd a szerzők
nevei alatt.)

Értesítő a kolozsvári orvos-ter-
raészettudománytársulat gyűlé-
séről. Megjelent 24 évfolyamban.
1876—1899. Összeállítják I— VII.
H ő g y e s Endre; Vili— XXIV.
évfolyamot K I u g N á n d o r. (A XIV.
évfolyamnál az összeállító neve el-
i maradt.)

! Fizikai és diétetikai gyógyító-
módok közlönye. Gyakorló orvosok
számára. Szerk. P a 1 ó c z I g n á c z.
Budapest, 1899. novembertől megje-
lent havonként.

A fővárosi kórházak évkönyvei.
187.1 18MÍ).

Fürdői Lapok. Heti közlöny a gyógy-
és fürdőhelyek, fürdői tiírsasélet és
természettudományok köréből a nagy
közönség számára. Megjelent 1868
máj. 18-tól szept. 21-ig. Szerk. Fellé-
t á r Emil; társszerkesztők és ki-
adótulajdonosok Chyzer Kornél
és Orzovenszky Károly.

— Fürdészeti heti közlöny a hazai
gyógyhelyek érdekeinek előmozdítá-
sára. Szerk. K o v á c h Imre; kiadó-
tulajd. S c h é d y István. Megjelent
a fürdő idény alatt minden vasániap.
1874 máj. — szept. Budapesten.

— Megjelent 6 évfolvamban havonként
kétszer. 1894—1899. Szerkesztő és
kiadótulajdonos Bosányi Béla.

Gyakorló Orvos. Megjelent 10 év-
folyamban minden hó 1-sején. 1890.
— 1899. Szerk. és kiadótulajdonos
1890— 97-ig Roth Adolf, .segéd-
szerkesztő 1895— 98-ig M 0 s o n y i-
K ö n i g. 1898-99. felelős szerkesztő
S t a d I 0 r Károly, főmunkatárs
Oláh Gyula. — Minden hó 15-dikén
német nyelven is megjelenik : »Dor
practische Arzt« czím alatt. Tartalnm
a magjar kiadáséval nem egészen
azonos.

Gyógyászat. \z orvostudomány hazai
és külföldi fejlődésének, különö.xeti
a g>óg>-iryakorlatnak közlönye. Meg-
jelenik 1H61 óta hetenként szombaton.
Szerkesztették: 1861— 1874-ig Poor
Imre; 1874— 1886-ig Dulácska
Géza előbbivel egjütt; 1886 óta
Sohachter Miksa. Kiadták :
1884— 1886-ig Dulácska Géza;
1886 óta S 0 h Ji c h t 0 r .Miksa.

GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK — KLINIKAI FÜZETEK

175

II

Társszerk. : 1861— 1865-ig Nékám
Sándor; 1873— 1878-ig Kövér
Gábor. Főmunkatárs 1886 óta

5 z é n á s y Sándor. Melléklapok :
1869— 1888-ig »Államorvos« ; 1888
óta >Honvédorvos« ; 1898 óta »Me-
dikus«.

Gyógyszeres értekezések, melyeket
a kir. magyar tudományos mindenes-
ségben t»k. Sehuster János
királyi oktató vezetése alatt a magyar
nevendék gj'ógyszeresek kiszabott
készítményeik előállításakor közönsé- ;
gesen elmondottak. Pest, 1829—30.

Gyógyszerészek Naptára. Szerk. a ;
»Gyóg>szerészi Hetilap* szerkesztő- '
sége 1865— 67-ig. 186fc'-ra szerkesz- 1
tette Sehédy Sándor... 1873.
Pesten. I

Gyógyszerészeti almanacli. Megje- j
lent 6 évfolyamban, Budapesten, 1895- j
tói fogva évente. A magyarországi j
gyógj-szertárak hiteles adatok alapján |
összeállított névjegyzékével. Szerk. : i
C h y z e r K á 1 m á n. I

Gyógyszerészi Értesítő. Megjelent i

6 évfolyamban havonként kétszer. ;
1894—1899. Szerkesztő-tulajdonos j
L u k á e s I s t V á n. j

— Hetilap. A gyógyszerészeti tudo-
mányok fejlődésének közlönye. Meg- 1
jelenik 1862 óta hetenként csütörtö-
kön. 1862—1898. Szerkesztették :
1862— 1894-ig Sehédy Sándor;
1894 óta K. K a r 1 0 V s z k y G e y z a.
Kiadótulajdonosok : Sehédy Sán-
dor és K. Karlovszky Geyza.
Főmunkatárs 1882— 1887-ig C s u r-
g a y Kálmán. Társszerkesztő 1892
— 189.3-ig Lukács István.

Gyógyszerészi Hirlap. Szerk. és
kiadó Láng A. F e r e n c z. Meg-
jelent minden hó 15-én és 30-án.
1848 aug. 15 — nov. 15., Nyitrán.

— Hiradó. Megjelen 5 é\'folyamban
havonként ingyen. 1895—1899. Szerk.
és kiadótulajd. Moder Dezső.

— Közlöny. Megjelent 16 évfolyam-
ban. 1884—1899. Szerkesztők és ki-
adók : 1884— 1892-ig Csurgay Kál-
mán; 1892 óta K. Karlovszky
Geyza. Segédszerkesztő 1892-ben
Kende István.

Hasonszenvi Közlöny. Alapos isme-
reteket terjesztő folyóirat a homoe-
opathiáról. Megjelent 2 évfolyamban
minden hó 1-én és -15-én. 1864 — 1865.
Szerk.-tulajd. Horner István.
Ekkor megszűnt és a Pesten 1866 ele-

jén megjelent* Hasonszenvi Lapok<-ba
olvadt.

— Alapos ismereteket terjesztő folyó-
irat a homoeopathiárol. Szerk.-tulajd.
Horner István. Megjelent min-
den hó 1-én és 15-én. 1864. jul. 1.—
1865. decz. 15. Gyöngyösön. Ezzel
megszűnt és a Pesten 1866 elején
megjelent »Hasonszenvi Lapok«-ba
olvadt.

— A magjar hasonszenvi ügj-pártolók
társulatának lapja. Megjelent 4 évfo-
lyamban minden hó 1-én és 16-án.
1876—1879. 1878 és 79-ben mint az
»Élet« havi melléklapja. Szerkesztette
D u d i t s M i k ó s.

— Lapok. Ismeretterjesztő havi folyó-
irat a homoeopathia köréből. Megjelent
9 évfolyamban minden hó 15-én. 1866
-7-1874. Szerkesztette : Szontagh
Ábrahám 1866—69.; Argenti
Döme 1869—70. ; Balogh Tiha-
mér 1870—73. ; B a k o d y Tiva-
dar 1873 — 75-ig. A 3. évf. »A homo-
eopathia hazai és külföldi vívmányai-
nak közlönye* mellékczímmel. — A 6.
évf. »A homoeopathia, kórboncz- és
kórélettan köréből* mellékczímmel.
Kiadótulajd. Szontagh Ábrahám,
később a m. hasonszenvi orvosegylet.

Házi Orvos. Közérdekű ismeretter-
jesztő hetilap a magán- és közegész-
ségügy köréből. Megjelent 1. évfo-
lyama 1874-ben hetenként egyszer
csütörtökön. Szerk.-tulajdonos Széli
L a j 0 s. A n. évfolyam »Közegészségi
Lapok* czimmel jelent meg.

HonxeopatMa. Megjelent 5 évfolyam-
ban havonként 1895-1899. Főszer-
kesztő Bakod y Tivadar; felelős
szerk. Balogh Tihamér.

Hosszú élet. Megjelent 4 évfolyam-
ban. 1880—1891. Szerk.-laptulajdonos
L ő r i n c z i F e r e n c z.

Ifjúság és Egészség. Megjelent 2
évfolyamban. 1898—99. Megjelenik
minden hó 15-én. Iskola- és egészség-
ügyi folyóirat. Szerkesztő G e r-
1 ó c z y Zsigmond: közreműköd-
nek : A u j e s z k y Aladár, K i g-
ler Gusztáv. Schuschny
Henrik és W a 1 d m a n n Fülöp.

Jó Egészség. Megjelent 2 évfolyam-
ban P'iuméban havonként kétszer.
1893-1894. Szerk. Riehtmann
M ó r.

Klinikai Füzetek. Megjelent 9 évfo-
lyamban havonként. 1891—1849. Szer-
k(^sztotte I ) o n ;i t h Gyula.

176

KÓRHÁZI SZEMLE — MAGYAR ORVOSOK STB.

Kórházi Szemle. A hazai kórházak,
}i-yóg>'gyiikorlat ós orvosi irodalom
közlönye. MPfrjplent 2 t'vfelyamban
havonként Pozsonyban. 1865-1866.
Szerk.-tulajdítnos ifj. Z lani ál Vil-
mos ; fómunkatíirsak : Gotthardt
éa K a n k a trk. A II. óvf. >Orvo8Í
Szemle* czlmmel jelent meg.

Közegészségügyi Lapok, tlpószség-
üL'-yi ós cletnK'iitt'si i.-íineretterjesztö
folyóirat. Orvos- és mivelt nem-orvos
közönséi? számára. Szerk.-tulajdonos
Széli Lajos; főmunkatársak :
Kelen József és Tóth falus y
Gyúl a. Pesten, megjelent minden
hó I-én és 15-ik napján. II. évf. 1875.
(I. évfolyama »Házi Orvos* czímmel
jelent meg 1874-ben.)

Közegészségügy és Törvényszéki
Orvostan. Moirjclent mint az »()rvosi
Hetilap* melléklete 2 havi számokban
1869— 1899-ig. Szerkesztette Fodor
József.

Közegészségügyi Kalauz. Megjelent
21 évfolyamban. 1«79— 1899. Szerk.-
tulajd. Lórin ez i P' erén ez. 1880
óta a »Magyar Gyógyterem* mellék-
lappal.

— Lapok. Egészségügyi és életmen-
tési ismeretterjesztő folyóirat. Orvos
és mivelt nem-orvos közönség szá-
mára. Megjelent 7 évfolyamban heten-
ként kétszer. 1874-1879. Szerk.-tulaj-
donos Széli Lajos; főmunkatár-
sak : Kelen József és Tóth-
fal n s i Gyula. (I. évfolyama »Házi
Orvos* czlmmel jelent meg.)

— Szemle. Megjelent 4 évfolyamban
havonként. 1^90— 1893. Szerkesztette
O I íi h (í y u 1 a.

A közkórházi orvostársulat év-
könyvei. Szerkesztették: 1894-ben
Gerlóczy Zsigmond, 1895-ben
Gerlóczy Zsigmond ésMohr
Mihály; 1896 és 97-ben Szent-
györgvi Jordán Ferencz;
1898 és 99-ben Terray Pál és
N é k á m Lajos. Budapest.

Magyar bába-kalendarium.Magjar-
orszu^ okleveles bábáinak hivatalos
névjegyzékével. Szerkeszti I) i r n e r
Gusztáv. Megjelent: 1896—1899.
éventí'.

Magyar Fogászati Szemle. A sto-
matologusok (fogorvosok) orsz. egye-
sületének hivatalos közlönye. Megje-
lent 3 évfolyaml)an. 1897—99. Min-
den hónapban egyszer. Szerkesztik :
Bauer SamuésPttrstKároIy.

A magyar fül és gégeorvosok
egyesületének évkönyve. 1894
1S99. Szerk. P o I y ii k L a j o s. Me-í-
jelenik német nyelven is. »Jahrbüpher
der Gesellsehaft der ungarischen
Ohren und Kehlkopfárzte* t-zimmel.

Magyar Fürdölapok. Meiíjelent 2
évf. 1877 — 7K aprili.stöl— szeptember
végéig. Szerkesztette L 6 r i n c z i
Ferencz; kiadta Z i 1 a h y S á-
m u p I.

Magyar Gyógy terem. Megjelent 1880-
tól fogva jnint a » Közegészségügyi
Kalauz* melléklapja. 1880—1899.

Magyar Orvosi Archivum. Megje-
lent kéthavonként 9 évfolyamban.
Szerk. 1892—97. : Bóka y Árpád,
K 1 u g Nándor és P e r t'i k 0 1 1 ó ;
1898-99. : B ó k a y Á r p á d és Per-
tik Ottó. 1893—95. németül is:
>rngarisches Archív ftír Medizin* ez.
alatt.

A magyar orvosi könyvkiadó tár-
sulat könyvtára. Pest (Hudape.<t),
18tj4— 1899.

Magyar Orvosi Revue. A külföldi
orvosi irodalmat közvetítő s orvos-
társadalmi folyóirat. Gyakorló orvo-
sok .számára. Megjelent 3 évfolyam-
ban, havonként 2 számban 1897—1899.
I. évf. szerk. Mahler Gyula;
a II. évf. -tói Mahler Gyula és
B 0 d 0 n Károly.

Magyar Orvosi és Természettudo-
mányi Évkönyvek. Tölih orvosok
s természettudósok munkálkodásával
kiadja és szerkeszti S c h o e p f
A u g u s z t orvostudor. Havi folyó-
irat. Buda, I. évf. (I. kötet, 1. füzet).
Több ebből nem jelent meg ; 1844-ben
azonban mint »Magyar Orvos-Sebészi
és Természettudományi Évkönyvek*
újra föltámadt.

Magyar Orvos-Sebészi s Ter-
mészettudományi Évkönyvek.
Szerkesztő és kiadó : S o h o e p f
A u g u s z t orvo.-tudor. Megjelent ha-
vonként 1H44. és 184.'>-ben. Pesten.

Magyar orvosok és természetvizs-
gálók vándorgyűléseinek mun-
kálatai. Szerkesztették: 1. (Pest,
1841.) B u g á t és Flór. II. (Pest,
1842.) Bugát Pál és Flór Fe-
rencz. - III. (Beszterczebánya,
1843.) Bugát és Flór. — IV.
(Temesvár, 1844.) Bugát és Flór.
— V. (Kolozsvár, 1846.) S z ö c 8 Jó-
zsef és Brassai Sámuel. —
VI. (Pécs, 1846.) HölblingMiksa.

A M. SZ. K. 0. BALN. STB. — AZ ORVOSI STB.

177

II

— Vn. (Kassa-Eperjes, 1847.) Halász
Gejza. — VIII. (Sopron, 1863.)
Halász G. — IX. (Pest, 1864.)
Szabó József. — X. (Marosvá-
sárhely, 1865.) R ó z s a y J. közre-
működésével Szabó J. — XI. (Po-
zsony, 1866.) Rózsay J. közremií-
ködésével Kanka Károly és
Rómer Flóris. — XU. (Rima-
szombat, 1868.) B a t i z f a 1 V y Sá-
muel és Rózsay J. — XIII. (Eger,
1869.) Rózsay J. közreműködésé-
vel Kátai Gábor és Montede-
gói A. Ferenc z. — XIV. (Fiume,
1870.) Poor Imre és Rózsay J.

— XV. (Arad, 1872.) R ó z s a y J. —
XVI. (Herkulesfürdö, 1873.) Hor-
váth György. — XVII. (Győr,
1875.) Fehér Ipoly. — XVUl.
(Élőpatak, 1876.) G e r 1 ó c z y Gy. és
Dulácska G. — XIX. (M.-Sziget,
1877.) U. a. — XX. (Budapest, 1880.)
U. a. és K u r t z. — XXI. (Szombat-
hely, 1881.) Gerlóczy, Dulács-
ka és Müller K. — XXII. (Debre-
czen, 1883.) Szabó J., Frivaldszky
és Staub M. stb. — XXHI. (Buziás,
1887.) Staub M. és Scháchter
M. — XXIV. (Tátrafüred, 1888.) U. a.

— XXV. (Nagj^'árad, 1889.) Schách-
ter M. — XXVI. (Brassó, 1892.)
Scháchter M. és Lakits P. —
XXVn. (Pécs, 1894.) Lakits és
Prochnow J. — XXVUI. (Buda-
pest, 1896.) U. a. — XXIX. (Tren-
t'sén, 1897.) U. a.

A magyar szent korona országai
balneologiai egyesületének év-
könyve. Megjelent 1891—1899. Ösz-
szeállította Löw Sámuel egyesü-
leti főtitkár.

Mathematikai és természettudo-
mányi értekezések, vonatkozólag a
hazai viszonyokra. Kiadja a magj\ tud.
akadémia mathematikai'és természet-
tudományi állandó bizottsága. Pest
(Budapest), 1861—1899 füzetenként.

Mentők Lapja. Megjelent 2 évfolyam-
ban 1889—90 havonta egyszer. Szer-
kesztette B u r i á n Aladár.

Nő- és gyermekgyógyászat. Mellék-
let az »Orvosi Hetilapc-hoz. Megjelent
havonként 1864.

Odontoskop. Magyar fogászati folyó-
irat. Megjelent 9 évfolyamban két-
havonként. 1892—1899. Szerk.-tulajd.
[ s z 1 a y József.

Oktató Háziorvos. Megjelent 4 év-
folyamban. 1882—1885. Szerk. és

Győry: Bibliographia niedica Hungáriáé,

kiadótulajd. B r u c k Lipót; fő-
munkatárs M a j 0 r A n t,a 1.

Orvos-Gyógyszerészi Értesítő. I.
évf. 1886. Szerkesztő ós kiadó-tulaj-
donos Telegdi Béla; főmunka-
társ M u 1 d i n i Károly.

Orvos-Irodalmi-Közlöny. Megjelent

3 évfolyamban kéthavonként. 1893 —
1895. Szerkesztette Purjesz Ig-
nácz. I. évfolyama »Orvos-Irodalmi-
Útmutató« czímmel jelent meg.

Orvos-Természettudományi Szem-
le. Megjelent 16 évfolyamban havon-
ként kétszer 1875—1890. A bihar- .
vármegyei orvos-gyógyszerész és
természettudománji egylet közlönye.
Szerkesztették : Barlanghy V.
Adorján 1875. jul. 1-töI — 1875.
okt.-ig ; Hajdú Gyula 1875. okt.
1. — 1876-ig; Bodor Károly
1876—1890. I. évf. » Természettudo-
mányi Szemle* czímmel.

Orvosi Hetilap. Megjelent 43 év-
folyamban, hetenkint vasárnap 1857
óta. Szerk. Markusovszky
1857—89. ; Hőgyes Endre és
Antal Géza 1889-ben ; Hőgyes
Endre 1890—99. Főmunkatárs
1862—89. Balogh Kálmán. Mel-
lékletei: 1864—69 »Szemészet« és
»Nö- és gyermekgyógvászat« ; 1869 —
1899 » Szemészet* ; 1869—97 »Köz-
egészségügy és törvényszéki orvos-
tan* ; 1894—99 »üjabb gyógyszerek
és gyógymódok* ; 1898—99 »Gyer-
mekgyógyászat*.

Orvosi Heti Szemle. Megjelent 14
évfolyamban. 1886—1899. Szerk. és
kiadták : Flesch Nándor és
Heltai Manó; 1895 óta csak
Flesch Nándor.

Orvosi Szakközlöny. Megjelent 4
évfolyamban havonként kétszer. 1896
—1899. Szerk. és kiad. Aschner
A r t h u r.

Orvosi Szakvélemények. Megjelent

4 évfolyamban havonként kétszer.
(I. évf. 1896 — IV. évf. 1899.) Szerk.
és laptulajd. L ő r i n c z i Ferenc z.

Orvosi és Gazdasági Tudósítá-
sok. A cs. és kii", felség engedelmé-
vel. H. n., 1803.

Az Orvosi és Természettudomá-
nyok mezején megjelent könyvek
teljes lajstroma. Mellékletül a »Gyó-
gyászat* czímú folyóii'athoz. Havon-
ként kiadja Pfeifer Ferdinánd
könyvkereskedése Pesten, 1862. jan.—
szept.

12

178

ORVOSI SZBMLB — VERHANDLÜNGBN U8W.

Orvosi Szemle. A fryógyg>'akorlat,
orvosi li'odaloin ós hazai kórházak
közlönye. Szerk.-tulajd. ifj. Z 1 a m á I
Vilmos; főmunkatársak : G e b- j
h a r d t, K a n k a, K o 1 1 e r, K o-
r á n y i, Láng ós ör. Z 1 a m á 1.
Mpirjolent évnefO'edenkónt 1^66., Po-
zsonyban. Első ó^'folyama »Kórházi
Szemlo« ezininiel jelent meg.

Orvosi Tár. Havonkónt kiadták B u-
gát Pál és Schedel Ferenc z.
Minden kötethez egj' könyomatu arcz-
kép. Buda, 1831 1833-ig 12 kötet.

— Kiadják Bugát Pál és Flór F e-
r e n c z. Uj folyamat. Megjelent heten-
ként va.sárnap. Pesten, 1838—1848.

Orvosi Zsebnaptár. Szerk. : 1870-74
Stilier Bertalan, 1875— 79 H o c h-
halt Károly, 1880—85 Duhay^
Miklós, 1886 -99 Faragó Gyula.

Orvosok Zsebnaptára. Megjelent
évenként. Szerkesztette 1873—96 :
Purjesz Zsigmond, 1897—99 1
Purjeszignácz. j

Országos Orvos-Szövetség. Megje- '
lent 2 évfolyamban (IHi)s — 9í») minden
hó 15-én. Felelős szei-kesztö J e n d-
rássik Ernő; segédszerkeszt<'> a :
II. évfolyam áprilisi számától kezdve \
G y ő r y T i b o r. Az országos orvos-
szüvotség tulajdona és hivatalos lapja.

Sebészet. Megjelent 6 évfolyamban.
1894-1899. Szerk. és kiad. Ker-
tész József.

A » Stefánia* szegény gyermek-
kórház egyesület évkönyve. Szer-
kesztette 1852—1882 id. Bókai J á-
n o s ; 1883 1899 B ó k a y János.

Szemészet. Megjelent mint az » Orvosi
Hetilap* melléklete havonként 1864
1899-ig. Szerkesztették : H i r s c h I e r
1 g n á e z 1864— 84-ig ; S c h u 1 e k
Vilmos 1884 1899.

Szt.-László Társulati Értesítő.
Megjelent 4 évfolvainban évenkint
legalább kétszer. (1888 1891.) Szer-
kesztette és kiadta az Igazgatóság.

Szt.-Lukácsfürdő. Megjelent 12 év-
folyamban (1888 1899.) minden hó
első napján. Felelős szerkesztő
B 0 s á n y i Béla.

Szülésznők Lapja. Megjelent 7 év-
folyamban havonként kétszer. 1893 —
I89t». Szerkesztette Breitenfeld
Ferencz; szerk. és kiadótulajd.
1 895 óta T e m e s V á r y K e z s ö.

Természet-Gyógyász. Az észszerű
élet- és gyógymód közlönye. Népszerű
utasítások az emberi testnek valódi

és természetes ápolásáról egészséges
és beteg állapotában. Szerk. U n g e r-
leider Jónás hasonszenvi orvos.
Megjelent Nyíregyházán, havonként
kétszer, 1. és 15-én. 1874.

Természetszerű Gyógyeljárás.Meir-
jelent (5 évfolvamhan havonként.
1,S94 1H99. Szerk. Vaisz Lajo.<.

Természettudományi Szemle. A
l)iharmegyei orvos-gyógyszerész egy-
let közlönye. Szerk. Barlanghv
V. Adorján, okt. 1-tól Hajdii
Gyula. Megjelent havonként két-
szer Nag>'vára(lon. 1875.

"Vegyészet és Gyógyszerészet. A
vegytan, gyakorlati gy(')gyszerészet s
a vele rokon természettudományok
általános közlönye. Szerk.-tulajdonos
F e 1 1 e t á r ; társszerkesztő N é k á m
Sándor. Megjelent minden hó 1-én
és lő-én. 1863-ban. Budán.

Védhimlőoltás. Megjelent 4 évfo-
lyamban évnegyedenként. 1896
1899. Szerk.-tulajd. Intze Béla.

Domaci Lekar. (A házi orvos.) Havon-
ként jelent meg szerb nyelven Pan-
csován. 1871- és 72-ben.

Der Honvédarzt. Organ für das
Sanitátswesen des Landwehr u. die
Interessen der Landwehrárzte.Monats-
Beilage zur »Ungarischen Mediz.-
Chirurg. Presse.* Eigenth., Herausg.
und Redacteur H e i n r i c h M a n-
gold. 1870. jan.- deez.

Pester Medizinisch-Cliirurgisclie
Presse = l'ngar. Med.-Chir. Pros.-ic.

TJngarische Medizinische Presse.
Megjelent 3 évfolyamltan hetenként.
1H9(Í 1ÍS99. Szerk. T u s z k a 1 () d ö ii.

Ungarisch.e Medizinisch-Ch.irur-
gische Presse. Megjelent 35 évfo-
lyamban, az első hat évben havonta
kétszer, azóta hetenkiut (1865—99).
1871-ben ^zimét »Pester med.-chir.
Presse«-re változtatta. — Szerk. 1865
—78 M a n g 0 1 d Henrik, 1871-től
vele együtt Hertzka Károly;
1878—93 L ö w Sámuel; 1893—96
okt. l-ig Tuszkai Ödön, azóta
Török Lajos.

Unsere Gesundheit. Zeitschrlft filr
Gcsundheit.^pfU'gc. Herausgeg. voji

j A 1 e X a n d <> r S z a n a. Megjelent

1 2 évfolyamban (1898-99.) évente H>

i füzetben Temesvárott.

I Verhandlungen des Vereins für

j Natúr- und Heilkunde. I '!<-<-

! burg. 1869—70.

ZEITSCHRIFT USW. — GENERSICH

179

Zeitschrift für Natúr- und Heil-
kunde in Ungam. Mit gleicher
Berücksichtigung für Naturforseher, j
Sanitátsbeamte, Aoizti'. Wundárzte j

und Pharmaceuten. Herausg. und
redigirt von Dávid W a e h t e 1, k.
k. Kameralarzte. Megjelent hetenként
egyszer 1850— 1860. Pesten.

2. Scripta periodica per occasionem. Referata, expo-
sitiones, catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc.

Balló Mátyás. Budapest székes-fővá-
ros vegyészeti és tápszervizsgáló in-
tézetének évkönyve. Budapest, 1895.

Batizfalvy Sámuel. A budapesti se-
bészi és orthopaediai magángyógyin-
tézet működésének eredménye. Meg-
jelent évenként Pesten, 18.59—75.

Biringer Perencz. Kimutatás a nyit-
ramegj'ei közkórház 1885. évi beteg-
forgalmáról. Njitra, 1886.

— A njitramegyei orvos-gyógyszer.- és
természettudományi egyesület 1895-iki
évkönyve. Nyiti'a, 1896.

Brunner Ferencz. összeges áttekin-
tése azon betegek-, elmekórosok-, szü-
lök- és aggoknak, kik a királyi Pest-
város » szent Rókus* czímú kórházá-
ban s a vele összekötött aggápoldában
1849 — 50-dik katonai évben ápoltattak, i
Pest, é. n. j

— Summarische Uebersicht der im j
Militár-Jahre 1850 — 51. im Bürgerspi-
tale zum »heil. Rochus* in Pesth
behandelten Kranken, Irren u. Wöch-
nerinnen u. in dem, mit demselben
verbundenen Versorgungshause ver-
ptlegten Armen. S. 1. et a.

Bugát Pál és Flór Perencz. Ma-
gvarországi orvosrend névsora. I. év.
1840-re. Pest, 1840.

Bukovszky Gy. Budapest központi
fertőtlenítő intézetének évkönyve.
Budapest, 1892.

Büchler Ignácz. Jelentés a kolozs-
vári tudomány-egyetem M á c h i k
Béla tanár vezetése alatt álló bel-
kórodájának működéséről az 1872 — 73-
dik tanévben. Kolozsvár, 1874.

Ch,yzer Kálmán. Gyógj'szerészeti al-
manach. A magyarországi gj'ógyszer-
tárak hiteles adatok alapján össze-
állított névjegvzékével. Budapest,
189.5(-től évente).

Csatáry Lajos. Évi jelentés az orszá-
gos közegészségi tanácsnak 1868/69-ik
működéséről. Buda, 1869.

— U. a. 1874/75. évről. Budapest, 1876.

— Évi jelentés a magy. kir. államvas-

utak orvosi szakaszaiban 1871. év
január 1-től 1871. év deczemb. 31-ig
gyógj-kezelt betegekről. Budapest,
í 872. (Németül is.) Évenként megjelent.

— Jelentés a párizsi 1878. évi nemzet-
közi egészségügyi és orvostörvény-
széki eongressusokról, tekintettel saját
viszonyainkra. Budapest, 1878.

Dérer MiMly. Jegyzőkönyv a sel-
meczi gyógyászati és természettudo-
mányi egyletnek 1881. évi január hó
29-én tartott közgyűléséről. Selmeez,
1881.

Déván Károly. Évi jelentés a pozso-
nyi magyar kir. országos kórháznak
1872-dik évi működése eredményeiről.
Pozsony, 1873.

Dolezsal W. Verzeichniss ■ aller in
Pest praeticirenden Doctoren der Medi-
cin und Chirurgie, dann der Zahnái-zte
nebst Angabe ihrer resp. Wohnungen.
Herausgegeben von . . . Pest, 1837.

Dulácska Géza. Kimutatás és mun-
kálatok a barakkórház VIII. orvosi
osztályáról 1878— 1884. Budapest, 1885.

Eckstein Perencz. Relatio offlciosa
generális de nosocomiis pro nobili
insurgente militia Hungarica anno
1809. ereetis et administratis. Budae,
1810.

Englánder Mór és Herz Vilmos
magán gyógyintézete mell- és altesti
l)etegek számára . . . Pest, 1853.

Prank Ödön. A Millenniumi közegész-
ségi és orvosügyi kongresszus tár-
gyalásai. Budapest, 1898.

— Az országos közegészségi egj'esület
évkönyve. H. n., 1898.

Primm Jakab. Értesítő a gyenge
elméjűek és nehézkórosak nevelő és
ápoló intézetéből. Budapest, 1884.

Ganz A. Kranken-Ordnung im Eta-
blisseraent des Herm .... in Ofen.
Ofen, 1862.

Genersich Antal. Jelentés a kolozs-
vár-koesárdi vasútvonal építésekor a
munkásoknál előfordult megbetege-
désekről. Kolozsvár, 1875.

12»

180

GERLÓCZY — KlíESZ

Gterlóozy Gyulán A magyar orvosok

('s természetvizsgálók törvényjavas-
lata a g^'óri és elópataki nag>'g>'ülé-
sek megállapodásai alapján, továbbá
a közegészségi tanács, a biharmegyei
orvos-gj'ógj'szerész és természettudo-
mányi egjiet bizottsága, Kátai
G á b 0 r, úgyszintén Karika A n-
t a 1 által készített és T i s z a Kál-
mán belügj'miniszter ó nagyméltó-
sága részéről előterjesztett közegész-
ségi törvényjavaslatok felhasználásá-
val. Budapest, 1876. (75.)

— Zsigmond. Az 1894. szept. 1—9.
Budapesten taitott VIU. nemzetközi
közegészségi és demographiai con-
gressus munkálatai. Összeállította . . .
Budapest, 1896.

Glatter Ignácz Ede. Jahiesbericht
über die biostatischen und Sanitáts-
verháltnisse des Pest-Piliser Comitates
f. d. J. 1857. Pest, 1859.

— Sanitátsbericht für Márz, April, Mai
und Juni 1858. Pest, 1858.

Goldzieher Vilmos. A budapesti ált.

rciuioló irvógvintézet 1884-r61 szóló

jelentése! H. n., 1885.
Grósz Gyula. A pesti izr. hitközség

Bródy • Adél g>ermekkórházának az

1898. évről szóló jelentése. Budapest,

1899.

— Frigyes. Erinnerung an die Natur-
forscher-Versammlung in Pressburg
von 26. August bis 2. September 1865.
nebst einem alphabetischen Verzeich-
niss der anwesenden Herren Aerzte
und Naturforscher. Pressburg, 1865.

Györy (nádudvari) Albert. Aerzt-
licher Bericht aus dem provisorischen
Krankenhause in der Leopoldstádter
Cavallerie-Caserne in Wien 1862. Ver-
fasst vom ordinirenden Arzte . . . Wien,
1863.

Haffner Mihály. Versuch eines Vor-
schlags an den löbl. Magistrat, und
das I'íiblicum der k. f. Stadt Pest zur
Errichtung, Einrichtung und Unter-
haltimg eines zweckmássigen Kran-
ken-Spitals. Eine Ijocalschrift. Pest,
1793.

— Pest városa Nemes Tanácsának és
Közönségének szólló Projectum egy
alkalmatos Betegek Ispotálynak fel-
állítására, beszerzésére és tartására.
Pest, 1793.

Halász (dabasi) Géjza. Az első ma-
g>ar általános l)iztosít<) tiirsaság élet-
biztositá.<i osztjilyánál az orvosi el-
járásra utasítás, üg>-menot, bizonyít-

ványok a hely népességi s egészségi
viszonyainak statistikai összeállítása.
Pest, 1860.

Hanko József. Torda városának hely-
iratai ii magyar orvosok és természet-
vizsgálók V. nagjgjülé.sének emlé-
kére. Kolozsvár, 1844.

Hartleben K. A. Verzeichniss der
mtMliciuischcn und naturwissenschaf^
lichen Bücher, die bei K. A. H. in
Pesth zu habén sind. Pesth, 1829.

Hauszmann Alajos. Tervmagyarázat
és indokolás a f6v. kuzkórházak épí-
tt'.^i torvoihez. Budapest, 1881.

Hoffmann Károly. Osszeges áttekin-
tete azon betegek-, olmekórosok-, szü-
lök- és aggoknak, kik a királyi Pest-
város » Szent Rókus* czímil polgári
kórházában s a vele összekötött agg-
ápoldában 1848 — 1849-ik katonai év-
ben ápoltattak. Pest, é. n.

Hollán Adolf. A pozsonyi m. kir.
orsz. kórházban 1876. évben ápolt
összes betegeknek táblás kimutatá.sa.
Pozsony, 1877.

Hölbling Miksa. Baranya vármegye
orvosi holyirata. Pécs, 1845.

H3rrtl József. Abschiedswort an die
in Wien versammelten Naturforscher
u. Aerzte im J. 1856. Wien, 1856.

— Áratlicher Bericht über die .S2. Ver-
sammlung deutscher Naturforscher
und Aerzte zu Wien im September
1856. Wien, 18.58.

Illés (Edvi-) László. Magyar- és
Erdélyország (isszes gyógyszerészei-
nek névtára. Vácz. 1874.

Kózmárszky Tivadar. Jelentés a
m. tudomány-egj'etem szülkórodájá-
nak 1869—70. tanévi milködéséról.
Pe.st. 1871.

Klimó Menyhért. Terve egy felállí-
tandó országos elmekórintézetnek.
Orvostudori értekezés. Pest. 1843.

Enöpfler (zarándi) Vilmos. A ma-
rosvásárhelyi országos kórház alapí-
tásának és fejlődésének rövid vázlata.
Marosvasárhely, 18H2.

Korányi Frigyes. A budapesti k. m.
tud. egyetemi 11. belgyógj-ászati ko-
róda épülete. Budapest, rH82.

Kovács József. A budapesti kir. magy.
tud. egyet<Mn 1. sebészeti kóro(la
épülete. A 1BH2 83. évi berlini egész-
ség és menté8üg>i kiáll Itiis alkaUuá-
ból a vallás- és kíizokt. magyar kir.
miniszter megbízásából leírta . . .
Budapest, 1883. (Németül is.)

Kresz Géza. Az 1885. országos kiálli-

LUMNICZER — RÜZSAY

181

tás néhány csarnoka egészségügyi
szempontból. Budapest, 1886.

— A VI. nemzetközi közegészségügjü
s demográfiai congressus kritikai
méltatása. Budapest, 1887.

— Die Budapestéi- freiwillige Rettungs-
Gesellschaft. Budapest, 1888.

— A B. Ö. M. E. új központi állomása.
Budapest, 1891.

— Die neue Centralstation der Buda-
pester Freiwilligen Rettungsgesell- ;
schaft. Budapest, 1891. j

— La societé volontaire de sauvetage
de Budapest. Budape.st, 1891. j

— The Voluntarj- Salvage Society of!
Budapest. Budapest, 1894. " I

— A Rima - Mui'ány — Salgó - Tarjáni |
Vasmű Rész vén jiiársaság bánya és i
gj'ári munkás személyzete egészség- ;
ügyi viszonyainak ismertetése. Buda- j
pest, 1896. i

Lumniczer Sándor. Jelentés a Pest I
város szt. Rókus közkórház ü. sebé- 1
szeti osztályának 1868. évi működé- '
séröl. Pest, 1870. i

Lupreclit Ferencz. Rede bei Gelegen- 1
heit, da zu dem neuerbauten Kran- 1
kenhause bei den W. W. E. E. ;
Klosterfrauen des h. Elisabeth-Ordens ,
in der Wasserstadt der k. k. Haupt- '•
stadt Ofen der Grundstein gelegt
wurde. den 9. Sept. 1804. Ofen, 1804. j

Mangold Henrik. Magj'arország gya- {
korló-orvosainak névkönvve. Pest, ;
1864. ' j

— Beteg- és díjazási napló, gyakorló !
orvosok számára. Pest, 1870. I

Mautliner Lajos Vümos. Erster
Jahresbericht über die wissenschaft-
lichen Leistungen der k. k. Klinik
fur Kinderkrankheiten im St.-Annen- i
Kinderspitale ira Jahre 1850 — 51. j
Wien, 1851.

Müller Kálmán. Az 1885. évi orszá- !
gos orvosi és közegészségügji con-
gressus tárgyalásai. Budapest, 1886.

Nagy József. Közegészség évi jelen-
tés Nyitramegyéböl. Nyitra, 1864 —
1884 évente.

Navratil Imre. Kimutatás a sz.
Rókushoz ez. kórház gégebeteg osz-
tályáról 1868. évi május 12-töl 1869.
évi decz. 31-ig. Pest, 1870.

— A fővárosi Baraque-kórház sebészeti
osztályának 1874. decz. 1-től 1876.
decz. l-ig terjedő, kimutatása. Buda-

, pest, 1877.

Ónodi Adolf. A német orvosoknak
('s természetvizsgálóknak 60. nagj'-

gyülése. Gégészeti szakoszt. H. n.
1888.

Pávlovits Simon. Zombor város köz-
egészségi állapota 1884. évben. Zom-
bor, 1885.

Pesti Alfréd. Magyarország orvosai-
nak évkönJ•^•e és különleges czlmtára.
Budapest. 1890—99 évente.

Pfeifer Ferdinánd. Az orvosi és ter-
mészettudományok mezején újonnan
megjelent könyvek teljes lajstroma.
Mellékletül a »Gyóg>'ászat« ez. folyó-
irathoz, havonként kiadja ... I. sz.
1862. jan. Pest, 1861.

Pintér Elek. Jegyzőkönyv a selmecz-
bányai gyógyászati és természet-
tudomány egjietnek, 1871-ik évi
márez. 24-én délután 5 órakor a vá-
rosi tanácsteremben tartott közgj'ü-
léséröl. Összeállította .... egjieti
titkár. Selmecz, 1871.

Piskovics Nep. János. Az 1841— 42-ik
katonai évben sz. k. Pest városa sz.Ro-
chus polgári kórházban orvosi segélyt
nyert betegek, elmekórosok, szülök s
ebben létező agg-ápoló intézete állapot-
jának summás áttekintése. Pest, é. n.

— Summarische Übersicht der im
Militárjahre 1841 — 42. im Bürger-
spitale zum heil. Rochus in Pest
behandelten Kranken, Irren u. Wöeh-
nerinnen ; u. in dem mit demselben
verbundenen Versorgungs-Hause ver-
pflegten Armen. Pest, s. a.

Popper J. Évi jelentés a miskolczi
nyilv. közkórház 1865. évi működése
eredményéről. Pozsony, 1866.

Révész Gyula. Évi jelentés a magj-.
é. k. vasút betegsegélyző egjiete
1882., 1883., 1884. évi működéséről.
Budapest, 1883., 1884., 1885.

Rózsaffy Alajos. A fővárosi m. kir.
álIamrendőrsóíT főorvosi hivatalának
jelentése az 1883—1887. évről. Buda-
pest, 1889.

Rózsay (Rosenfeld) József. Sani-
tátsberieht über das Zwangsarbeits-
haus und der Armen versorgungsanstalt
in Pest 1850—1859. 10 Hefte. Pest,
1850—59.

— 1861/62-ik évi orvosi jelentés a pest-
városi agggj'ámoldáról (Elisabethi-
neum) s értekezlet az aggok emész-
tési bajairól. Pest, 1863.

— Budapest főváros » Erzsébet* -hoz
czímzett aggápoldájában és kényszer-
dologházában 1873—75. évben ápolt
betegekről szóló on'osi jelent's.
(3 füzet.) Pest, 1873—75.

182

SCHWARCZL — 1844

Schwarczl József. N'osocomium ci-
viiiin I'cstionsium ad Sanctum Rochum
. . . ilesfi-ipsit. Pestini, 1834.

Scliwartzer Ferencz. A budai magán
plmo- Í'S idogg>-óg^-int«^zot tudósítója
és tizenkét évi működésének ered-
ménye. Buda, 1864.

— Bericht über die Wirksamkeit der
Privát Irren- und Nerven-Heilanstalt
in Ofen von ihrer Eröffnung den 1.
Jünner 1851. bis letzten Decz. 1863.
Ofen, 1864.

— Jelentés a budai magán-, elme- és
ideggj'ógjintézet működéséről 1865.
évbVn. Buda, 1H66.

Steinitzer Lajos. Az aradi magán-
kórház 1880. évi működése. Arad,
1881.

Sugár Fábiusz. Orvosi napló Magyar-
é.s Krdélvor.^zág orvosai használatára,
l. és 11. "évi folyam. Pest, 1859-60.

Szegő Kálmán jelentése abbáziai
gvermekszanatóriumáról az 1897. és
1898. években. Budapest, 1899.

— Bericht über das Kindersanatorium
in Abbázia in den Jahren 1897 und
1898. Budapest, 1899.

Székely Ágoston. A budapesti kir.
magy. tudomány-egyetem orvoskari
tanártestülete könyvtárának jegyzéke.
H ö g y e s Endre tanár dékánsága
alatt, Klug Nándor tanár könyv-
tárnok felügyelete mellett összeállí-
totta . . . Budapest, 1895.

Szenes Zsigmond. Böke Oyula
eg>et. tanár 1885. évi ambulatoriuma.
Budapest, 1886. Ugyanaz németül. Az
1k87. évról magyarul és németül. 1888.

Tanárky Árpád. A szegzárdi közkór-
ház évkönyve 1892— 1895-re. Szeg-
zárd, 1896.

Temesváry Rezső és Török Lajos.
.\ budapesti kir.orvosegj-esülot könyv-
tárának betűrendes és szak-katalo-
giisa. Budapest, 1896.

Thuróczy Károly. Kimutatás a nyitra-
megyei közkórház 1881. évi beteg-
forgalmáról. Nyitra, 1882. - 1«82.
évról. 1883. 1883. évól. 1884. —
1884. évról. 1885.

Tomcsányi Imre. A szatmármegyoi
orvos-g\ógyszerész eg>iet évkönyve.
1869-1871. Nagy-Károly, 1872.

Tom.m Béla. Titkári jelentés a bihar-
tordai járásbeli orvostudorok körének
működéséről. Budapest, 1887. és 1888.

Tuszkai Ödön. Arztlich-pharmaceu-
tischcr Almanwh Unganis. II. .\uíl.
Wien, 18Ö9.

TJnger Géza. Jelentéstételi a m. kir.
tud. -egy etem bór- és bujaseny\'i koró-
dájának 1876—77. tanév alatti műkö-
déséről. 1877-78.

Vajda Ferencz. A rimamurány-salgó-
tarjani vasmű-részvénytársaság salgó-
tarjáni gjári és házi személyzet
egészségügyi viszonyainak kimuta-
tésa. Budape.st, 188;').'

Walthier Ádám és Weiss Sándor.
Kimutatás az aradi magánkórház
1877. évi betegforgalmáról s műkö-
déséről. Arad, Í878.

Weiss Sándor. Kimutatás az aradi
magánkórház 1878-ik és 1879-ik évi
működéséről és betegforgalmáról.
Arad, 1879.

Windisch Leopold. Gründliche Dar-
stellung der Kinrichtung des bürger-
lichen Krankeuhauses in der königl.
PYeistadt Pesth. (Pest), 1829.

1829. Gründliche Darstellung der Ein-
richtimg des bürg. Krankenhauses in
der k. Freistadt Pest. Pest.

1840. Néhai or^•os Gecse Dániel,
emberszerető intézete és anniik rövid
felvirágoztatása. Kiadta i/ iiu /rti
bizottság. M.-Vásurhely.

— Nyilatkozat egy testgj'akorló isko-
láról, mely részvény utón mindkét
nembeli ifjúság számára Pesten fel-
állíttatott. Pesten.

— Statuten der Ödenburger Kranken-
Anstalt für aniie Handwerksgesellen
und Dienstboten. Oedenburg.

1842. Instructionen für das bürgerliche
Krankenspital der königl. Freystadt
Pest zum heil. Kochus. Pest.

— Statuta regiae societatis medicae
Buda-Pesthiensis. — Budapesti kir.

I orvosegylet alapszabályai. Pestini.

: 1848. .Alapszabályai az ő cs. és kir.
fensége .Mária Dorottya föherczegnő
pártfogása alatt álló pesti szegény

I gyermekkórház egyesületnek. Pest.

I — il. kiad. 1855 57.

i — Statuten des unter dem obersten
Schutze . . . der . . . Krzherzogin Maria
Dorothea stehenden Pesther Armen-
Kinder-Spitalvereins. Aus dem ünga-
rischen übersetzt. Pe.sth.

— II. Ausg. 18.55. — III. Ausg. 1857.
1844. Vorzeichniss der anerkannten

bestén Schriften der neueren Zeit
über Medicin, Chirurgie u. Geburts-
hUlfe, welche, nebst vielen anderen

1848 — 1896

183

in der Buehhandlung von Caii Gei
bel in Pest vorrathig gehaltenen Wer
ken. Pesth.
1848. Az erdélyi orvosok 1848. szeptem
ber 4., 5. és 6. napjain tartott gyü
lésének tanácskozási kivonata. Kolozs
vártt.

1857. A pesti szegény gj-erni ekkor házi
egj'let alapszabályai. L. 1843.

— Statuten des Pester Armen-Kinder-
Spital-Vereins. L. 1843.

1858. Segédi munka- és kórház-jánilék-
könyvecske a polgári mészáros czéh-
töl Pesten. Pest.

— Gesellen Arbeits- und Spital-Aufla-
gen-Büchel von der bürgl. Fleisch-
hauer-Innung in Pest. Pest.

1859. Bericht über das Pester Israeli-
ten-Spital für das Jahr 1858. Pest.

— Statuten des Pestofner kaufman-
nischen Vereines íui' Krankenpflege
und für Pensionen. Pest.

1860. Statuten des Pestofner Concordia
Krankenpflege- und Leiehenverelnes.
Ofen.

1865. Javaslat a közegészségügyi és
orvosi ügy rendezésére hazánkban,
mely a m. orvosok és természetvizs-
ffálók pesti naevgyülése által tétetett.
Pest.

1866. A magyar hasonszenvi orvos-
egylet alapszabályai. — Statuten des
Vereins homöopathischer Aerzte Un-
gams. Pest.

— Javaslat a gj^ógj-szerészi rendszer
tárgyában Magyarországra nézve. —
Entwurf einer Apotheker-Ordnung für
üngam. A pesti gj'ógj-szerészi testü-
lettói. Pest.

1867. A budapesti királji orvos-egj^let
tagjainak névsora 1866 — 67-ben. Pest.

— Medicinischer Bericht über di Wan-
derversammlung der ungar. Xaturfor-
scher und Árzte zu Pest, M.- Vásár-
hely und Pressbui'g. Pest.

1868. Napló gyakorló orvosok számára.
Pozsony.

1870. Bai-s-hontmegjei gj'ógj'ászati és
termé.^zetbaráti egylet alapszabályai.
(Kiadták Vietorisz Sándor egy-
leti elnök, Szirté y György egy-
leti jegjzó.) Pest.

— A debreczeni orvos-gyógyszerészegy-
let alapszabályai. Debreczen.

1873. Évi jelentés a pozsonji országos
kórháznak 1872. é.vi működési ered-
ményeiről. L. Déván Károly.

1874. Magj'arország s a hozzákapcsolt
r'szek gyógyszertárai. Budapest.

1876. Értesítő a kolozsvári orvos-term.
tud. társulatról. Kolozsvár.

— Tiszti főorvosi jelentés 1874-röl.
Budapest.

1880. Gyógj'szerészeti üzletek könyv-
vitele, tekintettel a kettős könyvviteli
módszer alkalmazására. Kiadja az
ált. magyar gyógjszerészegylet. Buda-
pest.

1881. A pozsonyi természettudományi
és orvosi egjiet közleményei. Új
folyam. 1875—1880. (Németül is.)
Pozsony.

1888. Tudósítás a kőrösbányai kórház-
ról. Déva.

— A magyar szent korona országai
vörös-kereszt egjietének 1882. évi
jelentése. Budapest.

1886. A budapesti általános rendelő

i gj-ógjántézetnek II. jelentése 1885 —

I 1886.'

i 1888. Erzsébet kórház 1884—1887.

; 1891. Verhandlungen des Vereins für
Natúr und Heilkunde zu Pressburg
Jahrg. 1887—1891. Pi-essburg.
1892. Szabályzat a gj'óg>szerész-gj-a-
komok és gj-ógyszerész-növendékek
kiképzése tárgjában. — Uj tarta-
lom : I. Szabályzat a gjógjszerész-
gj-akomok kiképzése tárgjában. I. A
gjakomoki idő. 1. §., 14. §. — II. .A
gj'akomoki vizsgálat. 14. §., 23. <$.

— lU. Segédi idő. 24. §., 28. §. —
II. Szabályzat a gjógyszerész-növen-
dékek eg^•etemi kiképzése tárgyában.
I. Felvétel 1. §., 6. §. — II. A tan-
folyam tartama és tárgyai. 7. §., 9. §.

— m. Elővizsgálatok. 10. §., 24. §-

— IV. Szigorlatok. 25. §., 28. §. —
V. Gvakorlati szigorlat. 29. §., 34. §.

— Vi. Elméletí szigorlat. 35. §.. 42. §.

— VU. Dijak. 43. ^ (iyi'ijyszpi tudor-
ság. Budapest, 18^:.^

1898. A közp. járvány-bizottság jelen-
tése az 1892. évi choleráról.

1894. Tiszti főorvosi hivatal jelentése
a choleráról. Budapest.

— Description de l'institution des médi-
cins de la police d'Etat Royale Hon-
groise á Budapest, ville capitale et
résidence. (A székesfővárosi m. kir.
állami rendőrség rendőrorvosi intéz-
ményének ismertetése.) Budapest.

1895. Belügyminiszteri jelentés az or-
szág közegészségi viszonyairól 1891
—95-ről. Budapest.

1896. Budapest vegyészeti és tápszer-
vizsgáló intézetének évkönyve. Buda-
pest.

184

1898 — ÉV NÉLKÜL

— Útmutatóé az újonnan építendő betege
ápolóházak és csapatkórházak terve-
zósóre. (Az 1895. óvi XXXIX. t.-cz.
4. §-ához.) Kiadja a m. kir. honvé-
delmi minisztérium. Budapest.

— utasítás a m. kir. honvéd-közkór-
házakban való élelmezésre. Kiadja a
m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest.

1898. A pozsonyi m. kir. állami kórház
1897. évi kimutatása. Budapest.

Év nélkül. (Sine anno). Napi Köz-
löny a magyar orvosok és természet-
vizsgálók Budape.sten tartott Ill-ik
nagj'gj'üléséröl. Budapost.

— Törvények, moUyokre azon betegek
flg>'elmezni tartoznak, a kik a kas.«ai
közönséges kórházban a Szent Három-
ságnál menedéket keresnek. Kassán.

— Napi Közlöny a mag>ar orvosok és
természetvizsgálók Budapesten tar-
tott XX. nagygyűléséről. Budapest.

VIII.

MEDICINA VETERINARIA.

Adami Pál. Beiti-age zur Geschichte
der Viehseuchen in der k. k. Erblan-
dem. Wien, 1781.

— Untersuchung und Geschichte der
Viehseuchen in den k. k. Erblandern.
Wien, 1782.

— Vorsichten und Mittel wieder die
Viehseuche. Wien, 1800.

Am - Pach ( grünfeldi ) János
György. Praktische Lehre von dem
Heerdekrankheiten oder Seuchen der
grösseren nützlichén Haussaugethiere.
Ein Handbuch für öffentlichen Unter-
richt und zum Privatgebrauch für
Physiker, Kreischirurgen, Thierarzte
und Ökonomen. Pest, 1819.

— Die Lungentaule, die Lungen- und
die Milzseuche des Hornviehes, ihre
Erkenntniss Heilung und Vorbauung,
durchaus nach eigenen Beobachtun-
gen. Pest, 1819.

— Über den sogenannten Milzbrand
oder die Karfunkelkrankheit der grös-
seren nutzbaren Haussaugethiere.
Nebst einer Vergleichung dieser Thier-
krankheit mit dem ansteckenden Ty-
phus der Menschen. Pest, 1820.

Azary Ákos. A házi állatok részletes
kór- és gyógytana. Budapest, 1897.

Balásházy János. Gyűjtemény a juh-
tenyésztésről, melly magában fog-
lalja . . . ezen gyenge szerkeztetésü
állati-nem veszedelmes nyavalyájinak
gyógyítását ; a többek köztt a métely
betegségnek bizonyos orvoslása mód-
ját. 2 köt. Kassán, 1827.

— Ujabb kiadás 1833.

— Az okos gazda, vagy gazdasági tudo-
mány kérdések és feleletekben. Tolda-
lékkal : a marhaorvoslásról. Pest, 1830.

— A nagyobb házi állatok nevezetesebb
nyavalyáiról, azoknak orvoslásáról,

némelly orvosszereknek erejéről és
tulajdonságairól. Pesten, 1830.

Balogh Kálmán. Der Klauensehlauch
des Schafes (sog. Klauendrüse, sinus
cutaneus, Klein.) Histologisch unter-
sucht in dem physiolog. Institute der
k. k. üniversitát zu Pest. Wien, 1860.

Baumeister W. Rövid alapos útmu-
tatás a szarvasmarhatenyésztés üzle-
téhez mezei gazdák, mint szarvas-
marhatenyésztők, baromorvosok, tinó-
borjú-intézetekrei felügyelők stb. szá-
mára ; ford. Wirágh József.
Buda, 1845.

Bayer József. Állatorvosi sebészet.
Ford. Alexander Lajos. N.-Várad,
1898.

BékessyLászló.ÁUatgj'ógyászati zseb-
naptár 1876. évre állatorvosok és
gazdák számára. Debreczen, 187.5.

— Állatgyógyászati tárczajegyzék élet-
rendi eljárással számozva. Debreczen,
1886.

Boehm Károly. Der homöopathische
Pferde-Arzt. Eine Darstellung der
wesentlichsten Erfordernisse für Ge-
sundhaltung des Pferdes, so wie die
Grundsatze u. Lehren der Homüo-
pathio, mit ausführlicher Angabe ihres
Verfahrens zur Heilung der Krank-
heiten des Pferdes. Pest, 1855.

— Der homöopathische Rindvioharzt,
oder Darstellung der wichtigeren
Krankheiten des Rindviehes, desen
Ursachen, Erkennung und Heilung
nach homöopathischen Grundsiitzen.
Pest, 1857.

— Der homöopathisclie Schafarzt, oder
Darstellung der wichtigeren Ki'ank-
heiten der Schafe, derén Ursachen,
Erkennung und Heilung nacli homöo-
pathischen Ginindsatzen. Pest, 1860.

186

BORNEMISSZA — ERDÉLYI

— Der homöopathische Thierarzt, oder
Darstellung der wichtigeren Krank-
heiten der Pferde, Rinder, Schafe,
Schweine nnd Hundo, deron Ursaehen,
Erkennung und Heilung nach homöo-
pathischen Grundsatzen. II. Auflage.
Pest, 1862.

— Közhasznú hasonszenvi állatorvosi
könyv vagy népszerű oktatás, mely
szerint a nem-orvos is a házi állatok
legtöbb nyavalyáját, sokfélekóp tapasz-
talt hasonszenvi gj-ógyszerekkel egj-
szerfl, biztos ("'S majdnem költségtelen
módon maga orvosolhatja. Pest, 1864.

Bornemissza Zoltán. Gazdasági ál-
latgyógyászat. Gyakorlati útmutatás
a házi állatok belső és külső beteg-
ségeinek gyógj'kezelésére. Gazdák és
állattulajdonosok számára. II. kiad.
Ungvár, 1894.

Chorin Károly Zachariás. Disser-
tatio inaug. med. d»^ inorhillis anima-
libus. Viudobonao. 1H29.

Cseh (Boehm) Márton. Lovak or-
vossíigos szép uj könyvecskéje, mely-
ben sokféle próbált experimentumok
és or\'os;ágok találtatnak, kiket török,
magyar és német országokban lakó
fejedelmek és nag>' uraknak udva-
rokban egj'ben szedegetett, leiratta-
tott . . . által, mely németből magyaira
fordíttatott. Lőcse, 1656.

— Másik kiadás 1676.

— Ein neues Buch von bewehrten Ross-
arzneyen, darinnen allerhand statt-
liche Experimont und Arzneyen ; wie
die in Türkeyen in Ungarn, und
Niederlanden etc. zu Hauffen ge-
sammlet und getragen jetzo zum
Zwölften mahle mit mehreren Kunst-
stücken verbessort lm Druck verfer-
tiget. Leipzig u. F"rankfurt, 1697.

— Lovakat orvosló könyv, mely írat-
tatott . . . által, ki a törököktől elfo-
gattatván, Konstantinápolyból kisza-
badulván, a Brandenburgi föherczeg-
nek főlovászniestorévé lett, most
pedig nemzet<^'hez való buzgó indu-
latjából kinyomattatott Kiss Ist-
ván pesti könyvárus és ó-budai
könyvkötő által. Pest, 1797.

Újra nyom. lH2á.
Cserszky Antal és Sztankó János

A marhadög leírása. Debreczen, 1829,

(Czímlap nélkül.)
Csokor János. Lehrbuch der gericht

iiehíMi Thicrhoilkinide. Wien, 1899
Dászkál György. Lóísme, tekintettel

a bonczélettanra, a fajtan- és fog

tanra, kUIlemtanra, patkolástanra, bel-
és külbetegségek megismerésére és
gyógykezelésére. A II. jav. kiadást
sajtó alá rendezte E r d ó d i Pál.
Kecskemét, 18P8.
Dely Mátyás. Állatorvosi jó tanácsok.
Saját tapasztalása nyomán. Budapest,
1876.

— Állatorvosi jó tanácsok. II. könyv.
A beteg-állat-gyógjian, szülészet és
hullavizsgálat. Saját tapasztalása nyo-
mán. Budapest, 1877.

— Állatorvosi jó tanácsok. Állatorvosok
és gazdák számára. I. Az állat és
élete. II. A beteg állat : g>óg>'tan,
szülészet és huUavizsgáíat. III. Ser-
téstenyésztés. IV. A beteg sertés or-
voslása. Budapest, 1898.

Dogossy Gáspár. Gyakorlati óvszerek
a keleti marhavész s általában az állati
betegségek ellen. Saját tapasztalatai
nyomán. Vácz, 1880.

Dubravszky Róbert. A magyar köz-
igazgatás szervezete és az állategész-
ség-rendőri igazgatás. Budapest, Í889.

— Az állategészségügyi rendeletek gyűj-
teménye. Budapest, 1895.

Eisenmayer Sándor. Törvényszéki
állatorvostan. Állatorvosok és gazdák
számára. Pest, 1866.

— és Göbel Coelestin. Állatgjógyá-
szat avagy a lovak, szarvasmarhák,
juhok, kecskék és sertések s egyéb
hasznos háziállataink betegségeinek
megismerése és gj'ógj'ítása. Állator-
vosok, falusi gazdák és gazdatisztek
számára. Pest, 1862.

— IV. kiadás. Budape.st, 1885.

Engelbrecht Károly. X szarvasmar-
ha, ennek fajta és külemtana, fog-
isméje, tenyésztése, takarmányozása,
hizlalása, patkolása, a tej és sajt-
gazdaság belső és külső, szórványos
és járványos betegségei és gj'ógyí-
tásuk. Tanuló és gjákorló gazdák
számára. Pest. 1872.

— A gazda mint állatorvos a szükség-
ben, vagyis tiiblázatos kimutatása a
lovak, szarvasmarhák, juhok, sertések
és kutyáknak leggj'akrabban előfor-
duló külső és belső, szórványos és
járványos betegségeinek és orvoslá-
sának. Keszthely, 1874.

— A gazdasjigi állatboncz- és élettan.
Tanuló és gyakorló gazdák, állatte-
nyésztők és állatorvosok számára.
Budapest. lH7ő.

Erdélyi Mihály, über dle Drüson-
krankhoit der l'ferde. Wien, 1818.

FEKÉSHAZY — GÜNTHER

187

— II. Aufl. 1834.

— Grundlinien der Nerven- u. Gefáss-
lehre der Haussaugethiere, insbeson-
dere des Pferdes Als Ha dbuch für
angehende Thierarzte bearbeitet-.
Wien, 1819.

— Grundlinien der Eingeweidelehre ;
der Haussaugethiere insbesondere des \
Pferdes. Als Handbuch füi- angehende \
Thierái-zte. Wien, 1819. i

— n. Aufl. 1831. j

— Versuch eine Zoophysiologie des j
Pferdes und der übriger Hausságe- !
thiere, nebst einer Skizze der vor- !
züglichsten östen-. Pferde-Racen und ;
Gestüte. Als Handbuch für angehende
Thierai'zte und Oekonomen bearbeitet. |
Wien, 1820. |

— II. Aufl, 1830. i

— Darstellung der Zahnalters. Wien, 1
1820. 1

— Grundlinien der Knochenlehre des i
Pferdes. Wien, 1819. I

— U. Aufl. 1834. 1

— Grundlinien der Muskellehre des 1
Pferdes mit Berücksichtigung der j
Abweichungen bei den übrigen Haus- \
saugethieren fiú" Thierarzte u. Ökono-
men bearbeitet. Wien, 1829.

— n. Aufl. 1838.

— Anleitung zur Pflanzenkenntniss
oder Botanik für den Landwii'th,
Thierai'zt u. s. w. Wien, 1835.

Fekésliázy György. Marhadögről és
az ellen való orvosságról némely
jeg:^'zések Fekés Györgytől.
Pest, 1787.

— Von der aUgemeinen Viehseuche
und von dem Arzneimittel, sammt
einigen zum bestén des gemeinen
Mannes abzielenden Anmerkungen.
(Von Georg Fekesch.) Pest,
1787.

— Némely jegyzései az házi állatokban
termő ismeretes férgekről mint sok
nyavalyáknak, sót még marhadögnek
első főbb okairól, a juhokról és házi
baromfiak neveléséről. Pest, 1789.

- Entdeekung der Urkeime vieler
Seuchen, námlich von Ungeziefem,
und Würmem der Hausthiere, dann
von Schaafkrankheiten und etvvas
von gefliegelten Thieren. Pressburg,
1790.

— Arzneimittel wider die allgemeine
Vieh-Seuche, dann yollstándiger Un-
terricht von dessén Gebrauch u.
Nutzen. Pest, 1791.

— Fekésházy Györg^Tiek hathatós or-

vossága a marhadög ellen, azzal való
élésnek módja és haszna. Pest. (1791).

— Búvár, vagyis Fekésházy Györgj'nek
különös rövid elmélkedése a marha-
dögről, annak eredeti okairól és
tulajdon oi-vosságárul, ugjmint az
úgynevezett katonapomil, annak csi-
nálásárul, erejérül, hasznáról és véle
élésnek módjárul, nemes Magyar
Hazának boldogulásáért világosságra
bocsájtott. Pest, 1794.

— Barmok on'ossának, Fekésházy
GyörgjTiek mai'ha-dög ellen txilajdon
orvosságáról és annak hasznos erejé-
lül hiteles bizonyságok. Pest, 1794.

— Búvár, oder Georg Fekésházy's be-
sondere kurze Betraehtungen über
die Viehseuche ihi"e vorzüglichen
Ursachen u. eigentlichen Arzneyen,
námlich : über das sogenannte Sol-
daten-Pulver (katona por), dessen
Verfertigung, Wii-kung, Nutzen und
Ai-t es zu brauchen ; zum grösseren
Glück und Vortheil meines geliebten
Vaterlandes herausgegeben. Übersetzt
von Joseph v. Katona. Pest,
1813.

Fodor József (uradalmi számadó).
Tapasztaláson alapult radnóthi út-
mutatás a szopóbárányok hasmenése
ellen. M.-Vásárhely, 1839.

Frölmer Jenő. Állatorvosi gyógyszer-
tan. Fordította és a magj'ar gyógj'-
szerkönj'^-höz alkalmazta R á c z Ist-
ván. A magyar országos állatorvos-
egvesület segélyezésével. Budapest,
1892.

Fugger Márk. A lovak neveléséről
írt könyve, melyet W o 1 s t e i n
Amadé US János orvosdoctor
Bécsben, cs. kir. barmok ispotályának
doctora, az 1578-ik esztendőben költ
editio szerint némely jegyzésekkel
egj'ütt és második résszel megtoldva
ékesebb német nyelven kiadott, most
pedig Tolna y Sándor magyarra
fordított és kir. privilégium alatt ki-
bocsátott. Két kötet. Bécs, 1786.

Galambos Márton. Gyógyszertan
állatorvosok és mezei gazdtik szá-
mára több százra menő magyar vény-
(recept) példával ellátva. Pest, 1871.

Genersicli Sámuel. Behlerung für
das Publicum der königl. Freistadt
Leutschau in Hinsicht der hier sich
geáusserten u. der in der umliegenden
Gegend von allén Seiten sich áússem-
den Rindvichsouche. Leutschau, 1829.

Günther Fr. Ágost. Hasonszenvi

188

GYARMATI — KNOBL

(homoeopathikus) állatorvos. Vezér- j
kön\'\', mikóp lehet lovak, szarvasmar- !
hák, juhok, kecskék, sert<''sek és kutyák j
betegségei esetén hasonszenvi gyógy- j
mód által gyorsan, biztosan és olcsón |
segíteni. A homooopath. gyógyszerek i
készítésének rövid megismertetésé-
vel. »Der homöopathischo Thierarzt*
Vlll. bóv. és jav. kiadása után irta s :
saját költségén kiadta N á r a y i m re |
üg>véd. Arad, 1857. |

— Hasonszenvi állatoi-vos. Vezérkönyv |
gazdák és lótulajdonosok számára,
mikép lehessen a lovak, szarvas-
marhák, juhok, kecskék, sertések s
kutyák betegségeit hasonszenvi gj'ógj'-
mód szerint gyorsan és olcsón orvo-
solni. A hasonszenvi (homoeopathi-
kus) gyógyszerek lajstromával és
azok külön készítési módjának meg-
ismertetésével. XII. jav. és bóv. kiad.
után Náray Imre beleegj-ezésével írta
Kömény Arthur. PWt, 1868. !

Gyarmati Sándor. A falusi barom- j
orvos. Csalhatatlan útmutatás, miként '
és mely szerekkel lehessen a föld-
mivelónek ép és egészséges marhát ;
binii s nevelni, ennek betegségeit
megismerni s kig>'óg>'ítani. A szarvas-
marha, juhok, lovak és sertések
betegségeiről s gyógyításáról való
orvosságok előadásával. Tapasztalás
után összog>'üjtötte. Kassa, 1832.

Hanák Mihály. A marhadög elleni
ren(l.szal)ályok. Egor, 1850. :

Hátsek Ignácz. Nlagyarország állat-'
ogészség-rondöri szervezetét, állat-
tenyésztését és gazdasági szakokta-
tását ábrázoló térkép. Budapest, 1885. |

Hauer Miksa. Magyarország állat-
egészségüg>-rondészete. Az érvény-
ben levó törvények, kormány-rende-
letek, miniszteri elvi jelentőségű
határozatok, felsőbb királyi bírósági
döntvények, minisztertanácsi és 111.
fokú (miniszteri) ítéletekből. Köz- j
igazgatási tisztviselők, tiszti állat-
orvosok, községi elöljárók, vágatási
biztosok és hasznos háziáliat-birto-
ko.sok haüzuálatíira. Zsolna, 189.3.

Havas Ignácz. Hivatalos jelentés a
marhapestist enyhítő bánásmódról. H. j
n.. 1839. I

Hoffner József. Di.ssortatio veteri-
riario-med. de intluxu zooiatiiae in
antliropoiatriam. Pestinl, 1«2H.

Hutyra Ferenoz. Kórboncztani diag-
nosztika, utasítással a házi állatok
bonczolá.sára. Budapest, IH88.

— A házi állatok fertőző betegségeinek
oktana. Budapest, 1888.

— Állategészségügyi évkönyv. Buda-
pest, 1888—1899 évente.

— Útmutatás a maiha- és vágóhídi
szemle megojtésére. Vágóhídi bizto-
sok számára. Budapest, 1889.

— Állatorvosi belgjógvászat. 3 kötet.
1894—98.

Hübner György, Hasonszenvi házi-
állatorvos, (iyakorlati tanác-^adó,
melynek segélyével a lovak, szarvas-
marhák, juhok, sertések sat. minden
betegségeit oi-vosi segély nélkül biz-
tosan lehet g>ógj'ítani. Függelékkel :
Az állat-szülészetről. B a u m e i s t e r
után. Számos évi tapasztalatai után
írta . . . Pe.st, 1865.

Hüge Perencz. Orvosságok marhák
betegségei ellen, melyeket . . . hasz-
nosaknak találván, t. n. Bihar vár-
megye közönségesekké tett. H. n.,
1M(X).

Jakab István. Oktatás a marhadög-
röl. Ford. németből. Buda, 1836.

— Mai'havész elleni új gj-ógj-mód. F'ord.
németből. Buda. 1839.*^

— László. Útmutató a ragadós állati
betegségek elleni védekezésben. Ko-
lozsvár, 1890.

— II. kiad. Budapest. 1893.
Janosch István. Fünfzig jáhrige

durchaus erprobte Krfahrungen über
die Zucht, Pflege, Wartung, Krank-
heitsheilung und Benutzung aller
Haus und Nutzthiere. Aus dem Nach-
lass das ungarischen Viehhándlers . . .
gesammelt, geordnet und herausge-
geben in 4 Theilen von Christoph
M a y e r, geprüften Thierarzte. Leip-
zig, 18.33— .34.

Király (Szathmáry) György. A bar-
HKtkról Ausztriában tett rendelések,
melyek az 1729-ik és 1730-ik eszten-
dőkben uralkodott mai'ha döglnek
alkalmatosságával az uraságok majo-
rosainak beadott tudósitásokbül szed»»-
gettettek és mind a megoltalmazásra,
mind a gyógyításra készíttettek ....
Német nyelvből .... által magyar
nyelvre fordíttattak s maga különn.«<
jegjzéseivel is megnagyobbíttattak.
Eger, 1760.

Elima Sebestyén. Die Kinderpest
heiltar. Pest, \H:rJ.

Knobl M. Praktisohe Anleltung. Ein
unentbehrliches Handbuch für I*ferde-
iMvsitzer, w«imit Jedermann be.>íonders
jiu.ssere Krankheiten leioht und sicher

KOCOUREK — LIEBBALD

189

heilen kann. Auf mehrjahrige Eifah-
rung gegründet und herausgegeben.
Pest, 1866.

Kocourek Perencz. A lótaknyos-
ságról. Németből fordította H o d o 1 y
El 1 e k. Sátoralja-Ujhely, 1875.

Kosa (nemesnépi) Károly. A marha
pestisnek szembetűnőbb s állandóbb
ösmertetö jelei, támadásának okai,
természete és czélszerű orvoslása
rövid rajzolatban. Rozsnyó, 1839.

— Orvosi hivatalos jelentés a marha
pestisnek Nagy- és Kis-Vesz verésen
történt beoltásáról Sz. Jakabhava
26-án 1839-ik évben. Rozsnyó, 1840.

Kovácsy Béla. Sertéstenyésztan. Kézi-
könyv gazdasági tanintézeti hallga-
tók, sertéstenyésztők ... és állator-
vosok részére. Kassa, 1899.

— és Monostori Károly, A sertés,
annak tenyésztése és hizlalása. Kézi-
könyvül sertéstenyésztők, hizlalók,
mezőgazdák és állatorvosok számára.
Kassa, 1890.

— A ló és tenyésztése. Kézikönyv lóte-
nyésztők, lókedvelók, állatorvosok és
mezőgazdák számára. II. jav. kiadás.
Kassa, 1892.

Kováts Antal. Adsertiones veterin.-
med. adnexo tractatu de morbis epi-
zooticis. Viennae, 1782.

König János. Gestütskimde zum Ge-
brauche l'ür Pf erdei iebhaber, Ökono-
men, Thierárzte etc. und als Lehr-
buch zu Privát Vorlesungen. 2 Theile.
Pest, 1829.

Krausz Károly. Gazdasági állataink
erdönyavalyája. Budapest, 1884.

Lackner György. Két neme a birka-
nyáj járványnak, azok megismerése,
óvszere és gj^ógyítása a birkatenyész-
tök számára több évi saját tapaszta-
lása után gyűjtötte . . . Pest, 1863.

— Zwei Heerdekrankheiten der Schafe,
derén Erkennen, Verhüten und Heilen.
Für Scháfereibesitzer nach eigener
vleljahriger Erfahi-ung veröffentlicht
von Pest, 1863.

Lahner Ferencz. Die Rindvieh-Pest,
oder der Schlüssel zur Behandlung
derselben, wodureh ausführlioh geleh-
ret wird, wie die Seuche in jeder
Jahreszeit sicher verhütet und gehei-
let wird. Mit einem Fingerzeig auch
auf die Schaaf-Pest aus einem noch
in Manuseript beflndlichen Werke.
Neuti-a, 1839.

Lange Márton. Ueber die háuügen
Viehseuchen in Siebenbürgen und

von den vorzüglichsten Mittein, sol-
ehen abzuhelfen. Hermannstadt, 1790.

— Az Erdélyországban gj'akorta ural-
kodó marha-dögéről és annak eltá-
voztatásának jelesebb eszközeiről.
Ford. Gödri János. Kolozsvár,
1791.

Lánghy István. Az értelmes gya-
korlati és gondos disznótenyésztő
gazda és orvos. Magában foglalja a
disznók természethistoriáját . . . Sok
értelmes s gyakorlott gazdáknak és
orvosoknak tapasztalásokkal teljes
nmnkáikból öszve szerkesztetett és
a magyar gazdák, gazdasszonyok és
disznókereskedök hasznára kiadott . . .
Pest, 1830.

— Az értelmes gyakorlott és gondos
szarvasmarha-tenyésztő gazda és or-
vos. Pest, 1831.

— Az értelmes gyakorlott és gondos
baromíi-tenyésztő jó gazdasszony és
orvos. Pest, 1831.

Leibitzer János. Lótenyésztés ... A
lófajták leírása, a mének és kanczák
kiválasztása, hágatás : a lovak neve-
lése és taiíása ; a lónyavalyák ós
azok gyógyítása . . . Pest, 1825.

— A marhatartás vagy gj'akorlati okta-
tás a nevezetesebb fajták ismeretére,
nevelésére, taiiására . . . ; a marha
hizlalására, a marha gj'ógyitására sat.
Földes urak, tisztek, marhatartók szá-
mára, sok évi tapasztalás, vizsgálat
és oktatás szerint kiadá .... Pest,
1835.

— Méhe-, selyembogár, disznó- s baromfi-
tenyésztés, vagy alapos útmutatás a
méhekkel, selyembogarakkal és szed-
res kertekkel bánásra ; úgy szinte
arra, mint lehessen a dis-nóknak és
baromfiaknak legjelesebb fajtáit meg-
ismerni, ezeket kellően táplálni, sza-
porítani, gazdailag használni, hizlalni
s betegségeiket megismerni s gyó-
gjitani. Pest, 1835.

Lencsés József Antal. Dissertatio
de lue bovilla, quae nunc in Hungá-
ria laté patenté horridum suum vírus
cum ingenti damno domínonim ac
colonorum fere pari in et extensione
in pecus cornutum exerit. Pestini,
1838.

Lenhossék Mihály Ignácz. Intro-
ductio de lue peconim pro dominiis
chinirgisve. Budae, 1836.

Liebbald J. T. Ueber die zweckge-
nmsseste Methode die Schafe von den
Hlattem zu sichem. Wien, 1816—19.

190

.M,\(.\ \i;\

Magyary Ferenos. A keleti marha-
vész torjodésének beoltás (''s állati
t>iztiisit('»-o<rylotek általi ?i\tlása. Pest,

\Si\-J.

Marikovszky ( nagy - toronyai )
Gusztáv. \ sz;irvasmarh;id('iL.' Ii'ii'asa.
Ivozsiiyii, l>il.

Mayer Ferencz Antal. X'ollstiindi-
L'-fM' Intorricht, wio Naelitiiiallcn.
Kanarionvögei, Finkon, Lerchen, (iim-
|ii'l. '/('isige, Stieglitze. Meisen, Roth-
k«'l(rhpn, und Taubon zii faiiL'-on. zu
wai'ten, vor Krankhoitcii zu bcualinn
und von donsolbon zu licilcu ,-iuil.
11. v.mI). Autl. i'i'.-^th, isi.j.
IV. durchgest'hene verb. uml veriu.
Autl. 1H21. (Az első kiadás Bécsben
jolont meg. Szinnyei.)

— Gründliche Anleitung die verschiede-
nen Arten der Hundo n. Katzen zu
(Mzif'hi'u. vnr I\'i'ankln'iti'!i zu bewah-
icu. u. \nii (Icii.'ícIIhmi zu lu'ilon. Pest
u. \\\<'n. iMOa.

I)(M- unhlfeiles geschwind u. .«:ieher
heilende Pferd- und Vieharzt . . .
V. Auflage. Pest, 1821.
Monostori Károly. Nozérfonal az
állatorvosi tiszti vizsi.'-au. Az általá-
nos és r''szl('t<'s allatr<'ny<'szt''Staii
fóbb tételei. Sziü-orialra es tiszti
vizsgára készülő állatnivosok és gaz-
dák számára. Budapest, issü

— Könyv az egészséges allatok gon-
dozásáról és a betegek ápolásáról.
Az állattenyésztő és állattartó mező-
gazda érdekeire való tekintettel. Buda-
pest, 1893.

— Állatgjógj'ászat. Kézikönyv az álla-
tok küiső és belső betegségeinek fel-
ismeréséről és g>'óg>'ltásáról. Az állat-
tenyésztők és állattartók szükségle-
teihez mérve. 100 reczepttel. Buda-
pest, 1896.

— A lóhus. Népszerű ismertet r> \ kíiz-
életinezé.<í. lótenyésztés és .illatvede-
leni "•líiekeire \al(i tekintettel. Buda-
pest, |N!<7.

— Könyv az eij-észsr'ijes allatuk gon-
dozásáról és a heteirek ii ludasáról.
Budapest, 1H99.

Morzsányisándor (idősb) Mai ha vesz
•'lleiii (iv- és gyóg},'m«'iil titka : saL-^yis
a paczalvi'SZ, lépfene, f'ek>'l.\ loli. ro-
varbaj, tüdövész, v rt ilyo^r. -argaság:
mint marhavészt ok^zo s jegvesze-
delme.sebb nyavalyák ellen lia.><znált,
de kill, s |egközel(>lih mar Magyar-
honban is Iielíjzoiiyuit l>izti>^ ú\- i'v
gJ'ÓgJ'SZel' \liilel'--e-te|e -i.ekx.il- •

i'Ai;iviii:i;

azzal járó folyadékszerek mikénti
használatíinak utasítása, a fennebb
elősorolt nyavalyák előjeleinek s kór-
rohamainak megismerése, úgy a kelet-
kezés oka, valamint a kórodai syógy-
uiimI alkalniaza-^aiiak i • 'Írása.

Tehli kiilhnni M|-\i,-. , .;kértő

tekiiiti'lyek e;jylie\ai;" lajia.-ztalatai
alapján szerkesztő s kiizli a titkos
.szerek l)irtokosa. ,Pest, lHtí3— 186><.

Möller Henrik. Állatorvosi szemé-
sztet. II. újonnan atdolír, kiadás. For-
dította ÍM u . z i; e I ;i. Üuiiapest.
1NH4.

Nádaskay Béla. A hasznos házi álla-
tok leiró boncztanának kézikönyve.
A helybóli mozgás műveletére való
különös tekintettel és a bonezolási
elj.irasl tai-üyaló függel<'kke|. F.uiia-
pest, 1S77.

— II. teljesen átdolg. kiad. 1892-93.

— Állati szülészettan köréből szüksé-
ges tudnivalók. Budape,>^t, 1889.

Nagy Antal (ügyvéd). Pi-episi za
likare i ran vracitele kraljestva Uger-
skoga. Buda, 1825. (Utasítások orvosok
és állatorvosok sz;iin;irn Magyaror-
szágon.)
József. A keleti marhavész, marha-
úiiís. luarhapestis paozal aszály
(Löserdürre). Komarom, 18ö3.

— Vvchodnv Úpad Ivchwi. Komárom,

^ Sándor (II.) Állatv. I-k i..i\.iiy-
könyve. Az állatvédelemre es aliat-
egészségüi^yri' vonatkozó törvények
és rendeletek hetüsorns írvüitnniénve.
Budapest, 1898.

OefFner József. A himlőnek a juhok-
ban való béoltá.'íáról írt oktativsa :
melyet . . . niaíTvar nyelvre fordított
Sziii- \u(lras. kolezsvaii jiíiy.-i-
c'U.-. Ko|nz,-var. e. n.

— Comiueiiiatiu ile inoculationis vario-
laruni in o\e^ taetae usu aliorum
l)ropriis(iue exiierjnieiiti- i'iun)irobato.
Pesthini. 1^o;í

Pap Ignácz. A szarvasmarha élet-,
kór- és gyógytani tekintetben. A ha-
zankiiaii uralkodó marhadögöt tar-
gyazva >ajat tapasztalatai után. Vesz-
prém. i><l2.
Parkher György. \ _\'.r-Mn >■> M/"-
ip lu(iivii>. haziial, ut-
Kisy :-'yakorlati köny-
seii tisztek. L'azilák.
ikedveliik. lovaszme,--
nk >z;imára. .\ XVII.
loiuet t'ordilasa ut.;in

11 ve-

in

L'A

i'L

>it

l.aii

m<

•y.i

111

\ ec-

uv

k

III

uu

aliat

• k

|.

telej

; e

<

\i 1

•si-

lumi

>n\

k

ai

a-

PATELLANI — SCHMIDT

191

magyarra fordította Etédi Gedőj
János. Kolozsvár, 1845.

Patellani Luigi, Delle Prinzipali
Razze di Cavalli e Pecore in Ung-
heria. Milano, 1837.

Pilger Frigyes. A marhatartásról,
melyben megírja : I. Hogy kelljen
marhákat választani, vásárolni és sza-
porítani. II. Azokat táplálni, tartani
és nemesíteni. III. Oltalmazni, beteg-
ségeket megesmérni, elhárítani és
megjavítani. A tanulóknak és gaz-
dáknak számokra fordította D (e á k v)
F(ülöp) S(ámnel). Pest, 1809.

Pivonkay Antal. A rohamos húgj-
köbajnak orvoslása szarvasmarhák- :
nál, saját tapasztalata nyomán írta . . . j
Győr, 1865. j

Po"wis Ricliard.Der neueste englisehe
Hufschmied, oder Prüfungen und
Enfahi-ungen über die Zwechmássig-
keit der neuesten in England erfun-
denen und daselb^t üblichen Hufeisén,
Nach Massgabe der verschiedenen
Beschaffenheit der Pferdehufe, sowohl
für ki-anke und gesunde Pferde : nebst \
der vorzüglichsten Krankheiten und |
Pehler der Pferdehufe ; auch Angabe i
der Mittel sowohl diesen Kranheiten i
nnd Fehleni vorzubeugen, als auch ;
solehe zu heilen, von . . . zwei Zu-
gaben über dieselben Gegenstánde,
nach Richárd Lavrence, Vete-
rinár-Chirurgen zu Birmingham. Aus
dem Euglischen übersetzt. Pesth, 1817. ;

Preisz Hugó. Tanulmányok a sertés-
pestis és sertésseptikaemia okaira
vonatkozólag. Budapest, 1897.

Rácz István (II.) A baromfiak fertőző
betegségeiről. Budapest, 1894. !

Ragány István. Útmutató az állat- j
egészségügyi, illetve az élő állatok
és állati nyerstermények szállítása- j
nál követendő eljánisra nézve. lU.
kiadás. Átdolgozta . . . Budapest, 1895. j

Rákos Béla. A sertésorbáncz és annak |
oltása. Állatorvosok, gazdák, állat-
orvosi é.-í gazdasági tanintézeti hall- i
gatók szamára. Kassa, 1889. }

Reischer Endre. Juhtenyésztés és I
gyajuismeret, a juhbetegségek ismére- ,
tével ésgAógjitiismódjával. Pest, 1864. j

— II. jav. kiad. Budapest, 1878. I

Rolüwes János Miklós. Baromorvos |
könyv. Német nyelven készítette . . . 1
Magjar nyelvre fordította szabadon
egy a bécsi cs. főiskolában gazdasági
tudománvokat tanuló magyar hazafi.
Bécs, 1814.

— Magyar nyelven másodszor kiadta
Pethe Ferenc z. Kolozsvár, 1827.

— Közhasznlí baromorvosi könyv, vagy
népszei-ű útmutatás, lovakat, szana. -
marhát, juhokat, kecskéket, sertése-
ket, kutyákat fölnevelni, ápolni, táp-
lálni, betegségeiket megismerni és
orvosolni. Egy toldalékkal . . . pálya-
díjnyertes munkájának XVIII. javított
kiadása után P r é 1 v István. Pest,
1854.

— Obcinski áwinuraSitel etc. Vunems-
kom jeziku vandano pro Joanu
N i k. R o h 1 V e s etc. Na horvatski
jezik preneseno po A 1 e k s i V a n-
c z a s s. (Közönséges baromorvosláí-
könj-x' stb. Német nyelven kiadá . . .
stb., horvát nyehTe fordítá V a n-
c z a s s.) Zagrab, é. n.

Rohr Konrád. Der Kurschmied in der
Noth, oder Alles in einem. Agram, 1796.

Rónaky Kálmán. A községi előljáró.
Ság és a nép legszükségesebb tudni-
valói az állategészségügji törvén>Töl.
Kérdések- és feleletekben. Pécs, 1890-

Röll M, F. Az állati járványok, tekin-
tettel az _ osztrák és német törvény-
hozásra. Állatorvosok és orvosok szá-
mára. Ford. és az állatjánányi ma-
gyar törvények- és rendeletekkel bő.
\'ítette Rózsahegyi Aladár-
Budapest, 1881.

Ruffy Pál. A házi állatok okszei-ú
táplálása. Kulcs a takarmányfélék
emészthető tápanyagtartalmának ki-
számításához. W o I f Emil nyomán
... Léva, 1888.

— n. jav. és böv. kiad. Budapest, 1888.
Sclunid Pál. Die voUkommene Vieh-

zucht, oder gründliche Anleítung zm*
riehtigen Zucht, Waitung, Fütterunír,
Veredlung und Heilung des Rindvie-
hes, der Pferde, Schaíe, Schweine u.
s. w. Das neueste Haus- nnd Hülfs-
buch für Viehbesitzer und Viehzüeh-
ter. 2 Thle in 1 Bánde. Kaschau,
1835—37.
Sclunidt O. F. A juh fajai, betegsége,
gyógjraód, stb. Pest, 1848.

— J. G-. Thierárztliches Rezeptbuch oder
Auswahl der wirksamstenund zuverlás-
sigsten Arzneymittel und Operationen
in den innerlichen und áusserlichen
Krankheiten der Pferde, des Horn-
viches, der Schaafe, Schweine und
Hunde. Nebst einer Anweisung gegen
welche Krankheiten dieselben theils
als Vorbeiignngs-. theils als Heilungs-
Mittel anzuwenden sind. Pesth, 1819.

192

8CHÖNBAUER — THONNECKER

— Von der Zucht, Nachzucht, Pflege
nnd Wartun^ dor Hundp, ihren Kiank-
heit<»u, und den aichersten Hoilniittel
dafíefrcn. Nebst eiiier kurzen Natur-
geschichte dersolben. Ppsth, 1819.

Schönbauer József. Orvostudori (^rte-
kpzés az ol)iliitui»l. Kuda, 1838.

Schrader és Schmalz. Gondos c>s
tapasztalt juhorvos, vajurjLs leírása
a juhok nyavalyáinak és azok g^ó-
gj'itiisnródjának, tekintettel a merino

és nemesített juhoki'a szerint.

Ka;*sa, 18.ÍŐ.

Sohulhof Károly. Dissertatio inaug.
nied. exhil)en.s generalia de morbis
bi-utoruin. Pestini, 1835.

Sextus Platonius. Artzney-Buch von
Vöglen, wilden u. zahinen Thieren,
wie nian dieselb in der artzney für
allerhandt krankheiten brauchen sol,
gantz lustig, nutzlich, und gut gemei-
nen hausshaltern, auch allén lieb-
habeiTi der artzney, zu lesen und zu
wissen jetzt erstmals verteutscht
durch Georgen Henisch von
Bartfeld. Basel, 1574.

Sind báró. A lovak orvoslásáról. Ford.
X I' m e t h M i h á 1 y. Kassa és Po-
zsony, 1818.

Sorge C. E. Mittel gegen dle Hungers-
noth unserer Hausthiere für den Win-
ter 1834. u. 1835; und Mittel gegen
Krankheiten, welche in heissen Jahres-
zeiten vorzukommen pílegen.Pest,1834.

Sproch. József. A marha dög és fér-
ges juh dögről, azoknak orvoslása
módjáról, úgy nemkülönben serege-
sen járó járvány nyavalyáknak gyó-
gN'ításáról és óvásáról. Buda, 1844.

Szabó (negyedi) Alajos. A zürichi
nemzetközi állatorvosi eongressus és
annak végezményei hazánk viszonyai-
hoz alkalmazva Irta . . . Pest, 1868.
(Czlmlap nélkül).

— A háziállatok boncztana, tekintettel
az élettanra. Budapest, 1877.

— Vazul. Figyelmeztetés a.raarhavész
ügyében. Nagy-Szeben, 186*9. (Czímlap
nélkül).

Szász Ferencz M. A gyakorlott va-
dász,, va;íy ismertető a vadászat köré-
ben. Általános észrevételekkel a vizsla
oskolázás, kopó-agár - közönsége-
sebb ebnyavalyák és vadjaink termé-
szetére nézve vadászi .«izenípontból.
N.-Szeben, 1842.

Szathmáry Károly György. A bar-
mokról Ausztriában tett rendelések.
Eger, 1860.

Székely Ádám gróf. A marhák körül
való austriai rend-tartás, mely is az
1729. és 1730. esztendőben uralkodott
marha-dög alkalmatos.'^ijL'ával az ura-
ságok gondviselőjök, tisztartójok által
bé-adott tudósításokból szerkesztetett
egj'ben. És hogy eg>-szersmind az
ennekutánna előfordulható marhadög-
ben mint praeservativa. azaz : meg-
előző, mind a curaló, azaz orvosló
e.^zközökkel miként kelljen a marhák
körül bánni. Az dicsőségesen uralkodó
császári felség által, az uraí«ág és
szegénység hasznára kiadatott ; nyom-
tatott Bécsben . . . Most ujabban né-
metből magyarra fordítván gróf B. J.
Székely Ádám által. Szeben, 1763.

Szick György. A juh himlőről és
ennek beoltásáról, mely által ezen
dögleletes nyavalyának pusztító ereje
elvétethetik, sőt a juhhimlő az egész
országból kiirtathatik . . . munkájából
Magyar- és Erdélyország hasznára
alkalmaztatta Márton József.
Bécs, 1808.

Szind báró. A lovak orvoslásáról.
Magyarra fordította Német Mihály.
Pozsony, 1796. — Újra nyom 1818.

Szokolay István. Az állategészségügy
rendezése. Az 1888-ik Vili. törvény-
czik s az 1888-ik évi 40,0<^)0 .';zámú
végrehajtási rendelet alapján. A tör-
vény s a végi'ehajtási rendelet szö-
vegével, magyarázatokkal, az állat-
betegségek ismertetésével és szak-
utasításokkal. Meg>ei s állami tiszt-
viselők, községi elöljáróságok, jegy-
zők, földbirtokosok, bérlők, mezei
gazdák, orvosok, stb. számára. II.
kiadás, kiegészítve az összes ujabb
törvényekkel, rendeletekkel, minist,
utasításokkal 1889. é\tól 1897. év
végéig. Budapest, 1898.

Tátray J. és Tonna J. Az egészsé-
ges és beteg állatok ápolása. Állat-
tenyésztők és állattartók számára.
Budapest, 1892.

Tennecker Seyfert. A lókereskedés
minden titkaival. kereskedési fortt'dyai-
val és a lószépítési mesterségekkel.
Kézikönyvül mindazoknak, kiknek
minden hivataluk a lókereskedés.
vag>' a kik csak itt-ott adják el mun-
kás lovaikat, valamint azoknak is,
kik kereskedésre vairy maguk hasz-
nára vá.*íárolnak lovakat, a dolgoknak
mindkét részről haszonnal leendő
folytatiisa végett ; valamint tovjibbíi
mindazoknak is, kik magoknak a

THANHOFFER — VESMÁS

193

lókereskedésröl hasznokról bővebb

■K esmeretséget kivannak. Tehát lóte-
P nyésztöknek, lókereskedőknek, lovas-
tiszteknek, istálló- s lovászmesterek-
nek, ménesi elöljáróknak, baromorvosi
tanítóknak, ló-orvosoknak, orvos-ko-
vácsoknak, mezei gazdáknak s min-
den lókedvellónek és lóbirtokosnak,
a kik ezen tárgjTól tanítani, vagy
taníttatni akarnak, Kamkeli KreU
úrnak, néhai porosz istállómester és
lókereskedőnek alaptételei szerint ki-
adta . . . Második megjobb. kiad. után
mag>'arra fordítva. Pest, 1833.
Thanhoffer Lajos. Négy közlemény
a m. kii', állatorvosi tanintézetből.
Budapest, 1876.

— A tenyészbénaságról. Kórszövettan
vizsgálat alapján. Budapest, 1882.

— Az állaton'osi tudomány és állator-
vosi tanintézetünk története. Az állat-
orvosi szakoktatás hazánkban való
megkezdése százados emlékünnepére.
1887. febr. 6-ára. Budapest, 1888.

Tolnay Sándor. Barmokat orvosló
könyv, melyet a közjónak hasznára
kibocsátott . . . Pest, 1795.

— Von der Nothwendigkeit und dem
Nutzen der Thierarznei besonders für
Ungarn. Eine akademische Rede bei
Antritt seines Lehramtes gehalten
von . . . Pest, 1787.

— Artis veterinariae compendium patho-
logieum de cognoscendis, de curandis
antmalium epidemico-contagiosis, et
praecipuis sporadicis morbis. Cum
adnexis formulis et tabellis edidit . . .
Pestini, Posonii et Lipsiae, 1799.

— A lovak külső szép vagj' rút terme-
tek s hibái megesmeréséről és azok-
nak belső és kiUső betegségeik onos-
lásáról. Pozsony és Pest, 1804.

— Buda, 1816.

— üméni hogenj lichwy kniha ruínj o
poznánj a hogenj obecné nakazj*tedl-
nych a zwlásstnych osobytnych nemo-
cech lichwj- spfjdawkem formul, a
tabuié wydana od A. F. nynj do slo-
wenéiny z nafjzenj sl. stolicy tuf-
canske pfelozena skrz Martina Pán.
W Banské Bystricy, 1808.

Oktatíis a marhadög megelőzéséről
és orvoslásíiról. Buda, 1816.

Belehri'ng über Verbeuguns- und

Heilmittel der Seuchen. Ofen, 1816.

Institutlones de j)raecavendis ae

curandis luibus. Budae, 1816.

Praktisches Handbuch der Erkennt-

niss und Heilung der Seuchen, Kon-

Győry : Bibliographia medica Hungáriáé,

tagionen und der vorzüglichsten spora-
disehen Krankheit«n derRinde, Pferde,
Schafe und Schweine, und der Hunds-
wuth. Aus dem Latéin, von J o h.
J o s. W 11 h. Lux. Nebst einer vor-
angehenden Abhandlung : wie ein
Thierhospital mit einer populáren
viehárztlichen Anstalt in jeder gros-
sen Stadt ohne Kosten der Regierung
zu errichten sei. Neueste Aufl. Leip-
zig, 1817.

Torkos Kristóf idősb. Bemerkungen
über die Drehkrankheit der Schafe
und andere Kiankheiten mit beige-
setzten Mitteln, wie denselben vorzu-
kommen und abzuhelfen sei. Press-
burg, 1807.
Bemerkungen über die Krankheiten
des Homviehes, mit beigesetzten
Mitteln, wie denselben vorzukom-
men und abzuhelfen sei. Nebst einem
Anhange von dem Vorwerke des
Federviehes. Pressburg, 1807.

Tormay Béla. Lófogtan vagj- a ló élet-
korának meghatározása. Pest, 1862.

— Állatevóffvászati vázlatok. Debreczen,
1871.^^

— Nádudvari luam az állategészségügyi
tör\'ényről a legszükségesebb tudni-
valókat esteli beszélgetések alkalmá-
val megismerteti. Budapest, 1889.

— A szarvasmarha és tenyésztése.
I. rész. A szarvasmarha külsője.
III. javított és bővített kiadás Buda-
pest, 1892.

— (Zrenmüller) Károly. A fogak-
ról, különösen a hasznos házi emlős
állatokat tekintve, azoknak életkorok
megismerése végett. Irta K r e n-
müllerKároly. Pest, 1831.

— Von den Záhnen in besonderer Rück-
sicht auf die nutzbaren Haussauge-
thiere, zur Bestimmung ihrer Alters.
Von Carl Krenmüller. Pest,
1831.

Veith. Törvényszéki állatorvostan. Köz-
ségi orvosok, állatorvosok, községi
elöljárók számára .... után kivonat-
ban szerkesztő Posgay János.
Pest, 1855.

Vesmás (széki) Márton. Erdélyi
méhes kert, avagy a méheknek tes-
tecskéjeknek és tagocskájoknak, ter-
mészeteknek, nyavalyájuknak, azok
ellen való orvosságoknak és a vélek
való dajkúikodás módjának lerajzol-
tatása. Mellyet részszerént sok tudós
méhészeknek Írásaikból, részszerént
pedig bizonyos tapasztalásokból, a

13

194

WAGBNPBLD — ZLAMÁL

gyong(''knek hasznokért ei?ybeszede-
fíotott és csekély magyar versekbe
foglalt. Kolosváratt. 1774.
"Wagenfeld. Általános bai-omorvoslásl
könyv, vagyis alapos és népszpn'i
oktjitás, mely a tenyésztőt a házi
állatok betegségeinek könnyű meg-
ismerésére s a legegyszerűbb és leg-
olcsóbb módoni orvoslására tanltja.
Ford. a VI. kiadás szerint M i h á 1 k a
Antal. Pest, 1846.

— III. jav. és böv. kiadás. 1861.

— Alapos útmutatás a 16 betegségei gyó-
gyítására. Hasznos kézikönyve lovas-
sági tisztek, lovászmesterek, lóte-
nyésztők, barniászok s általában a
lókedvelők számára. Egy toldalékkal
a lovak vasalásáról. Magyarítá Baj-
nok Antal. IV.'^t, 1850.

Waldinger Jeroxaos. Ueberdie Kohlé
als Heilmittel bei verdáehtigen Pferde-
drüsen. Wien, 1811.

— Ueber Nahriings- und Heilmittel der
Pferde. Wien, 1811.

— Therapie der grösseren Hausthiere.
Wien, 1813.

— Wahrnemungen an Schaafen, um
über ihr Beílnden urtheilen zu können.
Wien, 1815.

— Specielle Pathologie und Therapie,
odor Anleittmg, die einzelnen Krank-
heiten der nutzbarsten Haussáuge-
thiere zu erkennen und zu heilen.
Für angáhende Thierárzte und Land-
wirthe bearbeitet. III. Ai fi. mit Be-
merkungen und Zusatzen von M.
P:rdélyi. Wien. l«3.3.

Wolstein AmadeuB János. A marha-
vészekről való könyv, melyet a pa-
raszt embereknek kedvekért német
nyelven írt . . . Ford. TolnaySán-
dor. Bécs, 1784.

— II. kiad. 1786.

— Knyga od Marvinskih Bolestth za
sellyane od . . . z Namaeskog u Slo-
venski Jezik po Marku Lukichu,
Ramamo Csovicsjeg, i Marvinskog
Likarstva Likam u Bécsu Pritiskano

• Slovamu Plemenitog Josipa od Kurz-
bek. 1784. (Marhavészről horvát
nyelven.)

— A marha-dögről való jegyzések.
Azaz : oktatás, miképpen kellessék a
dög-nyavalyákat megismerni s el-
távoztatni, a megszökött marhákat
orvosolni, s mlnémrt Ítélettel lehetünk
a barom-állatok megölettetésérUl a
döglolotosségnek idein. Ford. T o 1 n a y
Sándor. Bécs, 1784.

— A barom-veszélyről tanitó hasznos
kön>'\', melyet a paraszt embereknek
kedvekért a m. kir. helytartó-tanács
parancsára magyarítva kiadott . . .
Pozsony, 1785.

— A megromlott és különféle nyava-
lyákban slnlődö, mint pedig a sértő
eszközök által megsebesített állatok-
nak orvoslásáról és gyógsitásáról
való oktatás, melyet a szükséges és
felette hasznos orvosságokról . . . írt.
Magyarra ford. Szekér Káról v.
Bécs, 1785.

— Das Buch von Viehseuchen für
Bauem. Pressbui^, 1785.

— A barom-állatok seb-gyógj'ítása tudo-
mányáról írt könyvek, melyeket . . .
német nyelven kiadott, most pedig
Tolna y Sándor nemzetének köz-
hasznáért, tulajdon költségével ma-
gyar nyelven kir. privilégium alatt
kibocsátott. Bécs, 1785.

— Kni2ka o Nakaíenj (Padu) Dobytka
pro Hospodaru Sedlaku od . . . Press-
burg, 1785. (A marhavészről tót nyel-
ven.)

Wopperer János (lovassági századosi.
Kurze Abhandlung von den in- und
áusserlichen Kraukheiten und sonsti-
gen Beschádigungen. welche denen
Pferden bei der Armee, im Féld und
Quartieren am gewöhnlichsten zu-
."^tossen . . . 11. verb. Anfl. Pest, 179M.

Würtli Lajos. Uissertatio inaug.
veter.-med. de intluxu zoojatriae in
anthropojatriain. Pestini. 1828.

Zech László lovag. Das Pferd im
ge.«!unden und kranken Zustande. Kin
unentbehrliches Handbuch für jeden
Pferdebesitzer, insbesondere für t)ffl-
ziere der k. k. Armee. Pest u. Wien.
1858.

Zlamál Vilmos. A keleti marbavész
(százrétú aszály). Több évi szigorú
vizsgálatok és számos tapasztalatok
után írta . . . Pest, 1841.

— A lónak lábai (végtagjai) és kóros
állapotukban különös tekintettel a
sántitíis mindenféle nemeire s annak
orvoslására. Állatorvosok, gazdák,
kovácsok s lókedvelők számára. Budn.
1849.

— Népszerű oktatás a marhavész el-
hárításáról, megismeréséről s or%'o.<-
lásáról. Nag>-Várad, Ihőo.

— Különös kór- és gjogytan a házi
állatí»k belső betegségeiről. I'est. iH.Ví.

— A hasznos házi állatok jánányo.-^
nyavalyái. Pest, 1853.

1760 — 1835

195

— Allatgyógj'ászat különös tekintettel
az embereknél előforduló, az állató- :
kéhoz hasonló betegségekre. Művel-
tebb osztálynak, különösen papok s
tanítók, mint a nép tanácsadóinak
számára. Pest, 1859.

— Bannászat avagy a hasznos házi
állatok betegségeinek megismerése és :
orvoslása ; különös tekintettel a gaz-
dasági állatok okszerű tenyésztésére.
Pest, 1861.

— A keleti marhavész, több évi szigorú
vizsgálatok s számos tapasztalatok
után . . . Pest, 1862.

— A marhavész és annak oltása mint
az egyedül biztos szer a marhavész
szelidítésére s végképeni kiirtására.
Pest, 1863.

— Részletes állatkór- s gj'ógj'tan, kü-
lönös tekintettel a járványos kórokra
s az állatorvosi rendészetre. Állat-
orvosok, valamint tiszti orvosok s
műveltebb gazdák számára. Budapest,
1877.

1760. A barmokrul Austriában tett
rendeletek. Eger.

1763. A marhák körül való austriai
rendtartás. L. gróf Székely Ádám.

— Oesterreichische Vieh-Ordnung. Aus
denen V. herrschaftliehen Wirthschaf-
teren wegen anno 1729. u. 1730.
grassirten Viehes Umfall eingereich-
ten Berichten gezogen, u. mit so wol
Praeservir- als Courir-Mitteln ein-
gerichtet, zum Xutzen derén Herr-
schaften u. Unterthanen in künftig
sich ereignenden Seuchen, oder so
genannten Vieh-Stauppen zu gebrau-
chen, von einer landesfürstlichen
hohen Obrigkeit herausgegeben. Her-
mannstadt.

1795. Patikai Lukátsnak egY
meglett, próbált és okos szántó-
vető emberaek oktatásai a lovaknak,
szarvasmarháknak, juhoknak és ser-
téseknek betegségeiről s azoknak
gyógyításáról. A >Szükségben segítő
könyv< olvasóinak. Pest és Buda.

1796. A szar\'asmarha nyavalyáival
való bánásnak módja. H. n.

1801. Az erdélyországi gazdaságbeli
tárház, melyben mind a mezei, mind
a házi gazdaság külömb-külömb tár-
gyainak jobbítására, mind pedig az
emberek és barmok egészségben való
megtartásokra, nemkülönben sok
közönséges nyavalyájokból leendő

meggyógyításokra próbált hasznos
eszközök találtatnak. Kolozsvár.

1805. Handbuch des Reiters zum Behuf
der Oftiziere bei der Kavallerie von
der nöthigen Kenntniss der Pferde,
von ihren gewöhnlichsten Ki-ankhei-
ten, den einfaehsten u. wohlfeilsten
Mitteln dagegen nebst der Erklárung
der übliehsten u. nothwendigsten
Operationen bei der Pferdekur. Pesth.

1807. A hamar és ócson g>'ógjátó ló-
orvos, a\'\'agy értekezések a lónak
szépségeiről, hibáiról, nyavalyáiról s
azoknak gyógyításárúi és a lovaknak
gondviselésérül, kivált az utón. Meg-
toldva hasznos oktatásokkal a szarvas-
marháknak nyavalyáiról s azoknak
gj'ógjitásárul s kivált a marhadögrül.
Külömbféle jó könyvekbül magj'arra
tetette, saját költségén kiadatta. Pest.

1816. Oktatás a marhadögnek meg-
elözésérűl és orvoslásárúi, melyhez
amaz országos, ragadós és egynehány
kóborló nyavalyáknak gj'ógjátása is
járul, melyek a lovakat, juhokat és
sertéseket pusztítják. Buda.

— A marhadögröl. 1836—1837.

— Belehrung über die Vorbeugung und
Heilmittel gegen die Seuchen des
Hornviehes. Ofen.

1828. Taschenbuch für Rossárzte, Huf-
schmiede u. Pferdeliebhaber, oder
gründliche, durch dreissigjáhrige
Erfahrung erprobte Anweisung, allé
Krankheiten der Pferde sicher und
schnell zu heilen. Neueste Auflage.
Kaschau.

1881. Kutyapatika eborvos. Németül
írta egy orvos, magj-arul egy nem-
orvos. Kutj'abagoson éppen most.
(Kolozsvár).

1833. Falusi baromorvos. Csalhatatlan
útmutatás, miként és mely szerekkel
lehessen a földmivelönek ép és egész-
séges marhát birni s nevelni, ennek
betegségeit megismerni s kigyógyí-
tani . . . Kassa.

1834. Marhatartás, vagy gyakorlati
oktatás a nevezetesebb fajták isme-
retére, nevelésére, tartására, a fejés
használatára, külömbféle sajtok készí-
tésére ; a marha hizlalásjvra, a marha
gyógyítására . . . Földesurak, tisztek,
marhatartók számára sok évi tapasz-
talás, vizsgálat és oktatás szerint.
Pest.

1885. Gondos és tapa.<5ztalt juhorvos.
L. S c h r a d e r.

— Tapasztaláson épült disznótpnyó.«z-

18'

196

1886 — ÉV NÉLKÜL

tés és orvoslás, azaz a disznók tar-
tása, malaczaik fölnevel<''SP, kíinnyű
(■^s olcsó hizlalás módja, botogségeik
s nyavalyáik ösmortctó jeloi, gyó-
íryltása, a loölt disznó minden részé-
nek haszonvétele . . . Egy disznós
gazdától. Kassa.

— Sichere und untrügliche Verfah-
i-ungsaii; : . . . 4. Guter Rath bei der
gegenwartigheiTSchendenViehseuche
u. andem versehiedenon Krankheiten
des Hornviehes nach altér u. neue-
rer Art zu helfen ; 5. Schutzmittel
gegen die gegenwártig an manchen
Oertern grausam heiTSchenden Blat-
tern ; 6. Zwei erprobte Schutzmittel
gegen die Ansteckung der Schaf-
pocken. Pest.

1836. Közönsége.s baromorvosi könyv,
vagyis alapos és mégis könnyen ért-
hető oktatás, mely szerint minden
birtokos a marhája nyavalyáit leg-
egyszerűbb és legolcsóbb módon, maga
és minden baromorvos segítsége nél-
kül, könnyen megesmérheti és gyö-
keresen meggyógyíthatja. Kiadta egy
nagytapasztalásu baromorvos. Kassa.

— Tapasztaláson épült disznótenyész-
tés és orvoslás, azaz a disznók tar-
tása, malaczaik felnevelése, könnyű
s olcsó hizlalás módja, betegségeik
s nyavalyáik ösmertetó jelei, gyógyí-
tása stb. Egy disznósgazdátul. Kassa.

— Oktatás a marhadögröl, uradalmak,
seborvosok, falusi birák stb. számára.
Budán.

— Oktatás a mezei gazdák számára:
mikép kell a barommal életrendileg
czélszen'ien bánni. Buda.

— Belehrung über die Thierseuchen
für Dominien, Wundárzte, Ortsrich-
ter etc. Ofen.

— Unterricht über ein zweckmassiges
diátetisches Verfahren mit dem Vieh
für den Landmann. Ofen. (Ugyanez
horvát, tót s román nyelven.)

— Instructio de lue pecoinim, pro domi-
niis.(íhirurgis, locoram primoribus etc.
etc. Budae.

1887. Oktatás a marhadögröl. Buda.

— Oktatiis a mezei gazdák számára:
miképp kell a barommal életrendileg
czél.szorüen bánni. Buda.

— Instructio de lue pecorum. Budae.
1889 Gyógymód a marhavész ellen.

Buda.

1840. Orvosi hivatalos jelentés a marha
pestisnek Nagy- és Kis-Veszverésen
történt beoltásáról sz. Jakab hava
26-án 183í)-ik évben. Rozsnyón.

1841. Lótenyészti-s vagy gyakorlati
oktatás a lóiskolák kéíztt;''séről, a
régiek megjavításáról, a ménesek
helyeztetéséről s a hozzá tartozó
legelók elosztásjiról. \ ló fajták, a
lovak nevelése és taittisa, a lónya-
valyák s azok gj-ógyítása. A lókeres-
kedés haszna és titkai. Gondolatok a
dijért tfirtént lófuttatíisról. Tapaszta-
lások vizsgálatok és oktatás szerint.
Pest.

1848. A juh, annak fajai, betegségei,
gj'ógj'mód, orvos- és óvszerek, takar-
mányozás, gyap és gj'apkezelés. Leií-
jobb angol források után. Pest.

1880. A kutyabetegségekröl és azok
czélszeni gyógyítii.sáról. Irta egygj'a-
korlott vadász. Nagj^-Kanizsa.

1883. Állategészségügyi intézkedések
a l)udapes^kóbányai sertéspiaczon.
A piacz változatos története ; vissza-
tekintés a sertéstenyésztésre és ser-
téskereskedésre Magyarországban.
Budapest.

1894. A ló szerkezete és belső szer-
vei. Ábrákban rövid szöveggel. N á-
daskay Béla előszavával. Buda-
pest.

— ,A ló szerkezete és belső szervei.
Ábrákban rövid szöveggel. Élőbeszéd-
del ellátta Nádaskay Béla. II.
átdolg. kiad. Budapest.

1895. Szarvasmarha szervezete é.s
belső szervei. Rövid szöveggel ma-
gyarázott rajzokban bemutatva. Élő-
beszéddel ellátta N á d a s k a y Béla.
Budapest.

1897. Szolgálati utasítás a m. kir. hon-
véd-állatorvosok és honvéd-gyógy-
kovácsok részére. Kiadja a magjar
királyi honvédelmi minisztérium.
Budapest.

1898. Utasítás a pályázók orvosi meir
vizsgálására nézve a honvéd (kato-
nai) nevelő és képzőintézetekbe való
felvétel alkalmával. Kiadja a m. kir.
honvédelmi minisztérium. Budapest.

Ev nélkül. (Sine anno.) Bewahrtt'
Arznei-Mittol für da.-* Rind-Vieh ii
Schweine. Guten Leuten zum Bcs
ten. Getreu nach dem Originál. Fünf
kirchen.

IX.

VARIA.

1. Glossaria. Encyclopaediae.

AgnetMer Mihály TheopMl. Ste-
p h a n i B 1 a n c a r d i Lexieon Medi-
cum denuo reeognituni variisque ac-
cessionibiis locupletatum. Halle, 1748.

Bajnok Antal. Xomenclator pharma-
ceutico-ehemicus continens nomina
praeparatonim chemieoruni offlcma-
lium tam nova, pure chemica, quam
synonyma antiqua et trivialia. Medi-
corum et pharmacopolarum usui. Pes-
tini. 1850.

Balogh. Kálmán.^ Orvosi műszótár.
Antal Géza, Á r k ö v y József,
Belky János, Bóka y Árpád,
Fodor József, Liebmann
Mór, Mihálkovics Géza, ifj.
Purjesz Zsigmond, Rózsa-,
hegyi Aladár, Tóth Lajos és
Vidor Zsigmond közreműködé-
sével szerkesztette . . . Budapest, 1883.

Barts József. Orvos-gyógj'szerészeti
műszótár. Budapest, 1884.

Blancard István. Lexieon medicum,
denuo recognitum, variisque accessio-
nibus locupletatum curante M. G.
A g n e t h 1 e r i. Halae, 1748.

Bugát Pál. Természettudományi szó-
halmaz. Összegyüjté és szószármazási

elvekkel vegjité Latin-magj'ar

rész. Buda, 1843.

- és Schedel Ferencz. Magjar-deák
és deák-magyar orvosi szókönyv, az
> Orvosi Tár« első két kötetéhez.
Kiadák . . . Pest, 1833.

Csere (apáczai) János. Magjar En-
cyelopaedia. Azaz minden igaz és
hasznos bölcsességnek szép rendben
való foglalása. Ultrajectum, 1653.
(helyesebben 1655. Szinnyei.)

— Újonnan kiadatott Győrben, 1803.

Pürst János Mihály. Compendium
chimico-medicum. Viennae, 1752.

Hackelt Endre és Szirtey György.
A szükségesb orvosi műszavak deák-
német-magjar zsebszótára. Szerkesz-
tették .... A »Gyógyászat« czlmú
folyóii-athoz mellékletül kiadta P o ó r
Imre. Pest, 1863.

Henisch György. Enchiridion medi-
cináé. Basiliae, 1573.

Karlovszky K. Geyza. A gyógyszerek
magj-ar tudományos-, népies- és táj-
elnevezései, latin jeientésökkel együtt.
Gyakorlati kézikönyv gyógyszerészek
használatára. Budapest, 1887.

Kovácsy János. Encyclopádisches
Vademecum clinicum, enthaltend die
Diagnostik u. Therapie zahlreicher in
das Gebiet der Medicin, Chinirgie,
und Augenheilkunde einschlagender
Krankheitsformen, nebst einem reich-
haltigen Repertórium arzneilicher
Vorschriften mit besonderer Berück-
sichtigimg der in neuester Zeit ent-
deckten Síedikamente. Leipzig u. Pest,
1846.

Elováts Mihály. Három nyelvű fej tó
természethon titoktan orvostudományi
műszótára, azaz Onomatologia, physio-
graphica, chemica, jatrica, triglotta,
philologica. Buda, 1H45— 48.

Linzbauer Ferencz laver. Codex
sanitario-medicinalis Hungáriáé ab
incunabulis Regni usque ad nostra
tempóra, studio et opera . . . conges-
tus. Tom. I— III. (Sect. 1—5.). Budae,
1852—61.

Mahler Gyula (pozsonyi szánnazásu).

198

NÉKÁM — BALASSA

Therapeatísches Lexikon. Für prakt.
Aerzte u. Stndierende der Medicin.
liOipzií?, 1899. (Olaszra is leford.)

Nókám Sándor és Poor Imre. A
.•^ziiksc-fíosl) orvosi műszavak deák-
német-magN'ar zsebszótára. Szerkesz-
tett(''k . . . '.Melléklet a .Gyógj'ászat*
czlmű folyóirathoz. Pest, 1861.

Rácz (K.) Károly. Gyóg^szerészeti-
reálencyclopedia. Gyógj'szerészeti tu-
dományos magj'arázó szótár. Össze-
állította . . . Fügj?elékalegujabbgyóg>'-
szerekről. Budapest, 1885—1891.

Schlotterbeck Pál. Dissertatio inaug.
nípd. sistcns nomenclaturam morbo-
rum omniura et symptomatum prae-
cipuorum synonymicam ab Hippocrate
ad nostra tompora usque. Pestini,1836.

Schulek Sándor. Vegj-tani készít-
mények. Magj'arra fordította némely
készítményekkel és vegytani szótár-

ral bővítette Donogány Jakab
orvosnövendék. Pest, 1851.

Vajda Péter. Növén^iudomány. Ma-
gyar-latin füvésznyelv és rendszer-
isme. Orvosok, g>'óg>'szeresek, kerté-
szek stb. számára. Post, 1836.

Vali (nedeliczi) Mihály. Házi orvos
szótárocska, azaz betű szorént magya-
rul szóUó orvos könvvecske. Győr,
1797.

Zedlitz L. Balneographisches statis-
tisoh-historisches Hand- u. Wörter-
buch. Leipzig, 1834.

1797. Házi orvos szótárocska, azaz betű
szerént magyarul szóUó orvos köny-
vecske. Győr. L. Vali Mihály.

1862. Orvos-gj'ógj'szerészi múszó-g^üj-
temény. Gj'űjtötte és kiadta az »Orvosi
Hetilap* szerkesztősége. Pest.

2. Miscellanea.

Adler C. W. A tanító mint orvos. A j
kiadó engedélyével a negj'odik német,
eredeti kiadás után fordították s ki-
adják L 0 s 0 n c z y László és M i k-
lerSámuel. N.-Körös, 1878.

Adolphus Keresztély Mihály. Dis-
sertatio academica de equitationis
eximio usu medico, in acadomia Lip-
siensi 1713 proposita. Lipsiae, 1744.

Agnethler Mihály Theophil. Lau-
ront Joann. Nop. Roen, Gesaneo-
Westphalus m. d. Plagii litterarii in
regiae F'ridericianae parnasso gravi-
ter accusatus, convictus atque Hallen-
sium musarum decreto condemnatus.
Halle. 17.5Ö.

Ajkay(ajkai)Lajos. Dissertatio inaug.
uKMlico-philosophica theseos dignitatis
culturao medicae. Vionnae, 1840.

Ajtai András. Dissertatio med. theo-
retica de medicináé et doctrinae mo-
rális nexu. Halae, 1714.

Ambró (adamóozi) Ignácz Romu-
ald. Tht'scs inaug. medicae. Viennae,
1776.

— PanegjTicus dum a. 1778 die divao
Theresiae sacra primus physicl ordi-
narii munus praetorio civitatis ad
senatum populumque Neoplantensem
de laudilius medicináé dictus. Accedit
encoraium medicináé ad hymnum ex
Krasmo Rotterdamo per Hélium Floba-

num Hessum versn redditum. Pestini,
1778.

Antoni Sámuel (lelkész). De medi-
cina aft'ectuum. Jenae, 1694.

Apostolovits János. Dissertatio
inaug. med.-philos. exhibens modum,
quo affectus animi in corpus humá-
num agunt generatim. Halle. 1757.

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos
György. Rudnó és lelkésze 1H44.
és 1845-ben, meg még valami, többi
közt a mai mag>ar zsidó is, közre-
bocsátá részrehajlatlanul Rudnó ba-
ráti és ellenei tölvilágosít.isara. Pest.
1846.

Anerbaoh Miksa Ede. Dissertatio
inaug. med. phiiosophico-physiologica
.'iistens praerogativas hominis jure
naturae. Pestini, 1829.

Augustin Sámuel. Prolegoniena in
systema sexuale botanicorum. Disser-
tatio inaug. med. Viennae, 1777.

Bach Antal. Dissertatio inaug. me.l.
(ie dignitate medici vére talis. Pes-
tini. 1816.

Balassa János. Dissertatio inaug. nie-
dico-politica de juvene medico. Vieii
nae, 18.38.

— Székfoglaló beszéd, melyet okt. 9-én
1843. a pesti orvosi kar termében
fényes gyülekezet előtt tartott. Pest.
1843.

BALIGA — DUDITS

199

Baliga Sámuel. Dissertatio inaug.
mod. de propositionibus variis medicis.
Göttingao, 1735.

Bakody Tivadar. A hasonszenvészet
jogigényei a tudomány és emberiség
érdekében. Pest, 1868.

Balogh József. A jó praktikus. Mely-
ről az orvosdoktori rang megnyeré-
sekor érkezett. [Dissertatio inaug.
politleo-medicinalis de bono practico
medico.] Pest, 1830.

— (almási) Pál. A visszaigazításra
való feleletnek visszaigazítása. Fele-
letül prof. Bugát Pál urnák a
magj-ar nyelv ügj-ében. Pest, 1831.

— Az olasz tudósok congressusa Velen-
czében 1847. Előadatott a magj'ar
orvosok és természetvizsgálók gyű-
lésében szept. 24. 1863. A haladás
barátainak figyelmébe ajánlva. Pest,
1863.

— (almási) Tihamér. Párhuzam a
homoeopathia és allopathia közt. Vá-
lasz a » Gyógyászat* 1864-ik évfolya-
mának 41 — 44-dik számaiban megje-
lent » Tanulmány a hasonszenvészet
ismertetésére* czímü értekezésre.
Pest, 1865.

Baronyay József. Általános elvei a
köznépi orvostudománynak. Szerzé és
orvos-doctorrá emeltetésekor közre-
bocsátá Pest, 1834.

Bárra (homoród-almási) István.
Természetirati értekezés a három
természetország lényei rokonságáról
és párhuzamos fejlődéséről. (Orvos-
tudori értekezés). [Dissertatio inaug.
physiographica de affinitate elemen-
tonim individuaüum trium naturae
regnorum et parallela eoiomdem evo-
lutlone.] Pest, 1833.

Bartha Károly. A természet-világ
folyásáról orvostudorrá való felava-
tásakor értekezett. Buda, 1834.

Beké Kristóf. A betegeknek és hal-
doklóknak lelki vigasztalására és épü-
lésére szolgáló kézi könyv, melynek
hasznát vehetik azok is, kik a bete-
gekkel bánnak. Ford. s néhány tolda-
lékkal megbövltette B. K. Buda, 1826.

Bene Ferencz. Az orvosi tudomány-
nak rövid rajzolatja, melyet hallga-
tóinak hasznokra készített. 2 köt.
Buda, 1812—13.

— Kurzer Abriss des mediziuischen
Unterrichtes für Civil- und Landwund-
árzte zur Grundlage für seine Vor-
lesungen entworfen. 2 Bünde. Ofen,
1813.

Boeckelmann János Frigyes. Me-
dicus romanus servus, sexaginta soli-
dis aestimatus ex editione M. G.
Agnethler. Halae, 1746.

Braun Miksa. A nemzés korlátozása.
Orvosi tanácsok a conceptio (fogam-
zás) elhárítására. Budapest, 1893.

Brown Ede. A brief aceount of somé
travels in Hungária, Servia, Bulgária
etc. with ílg. of habits. and remark
plán. London, 1673. (Megjelent német
és hollandi nyelven is.)

Brühl Károly Bernát. Einige Worte
über die ■wissenschaftliehe Stellung,
Bedeutung und Tragweite der Zoolo-
gie, insbesondere im Cyelus der medi-
cinischen Wissenschaften, gesprochen
zur Eröfl'nung der Universitát Pest
im Winter-Semester 1858/59. Pesth,
1858.

Buresch Ferencz. Medicina pastora-
lis, seu institutiones medicae in usum
sacerdotum curatorum. Fasc. I. (Leo-
i poli). Pest, 1861.

i Buzinkai G-yörgy. Theses inaug. med.
XXXV. varii argumenti. Franequerae,
1733.

Csanády István. Medizinische Philo-
sophie und Mesmerismus. Leipzig,
1860.

— 11. Auflage. 1864.

Csajághy István. Orvostudori érte-
! kezes a rokonszenvről. [Dissertatio
i inaug. med. de sympathia.] Pest, 1836.

Csapó József. Orvosló könyvecske,
mely betegeskedő szegény sorsú em-
ber számára és hasznára készült.
Pozsony és Pest, 1791.

Csatáry Lajos. Tréfás rímek. Irta és
elmondta : a Marehal-társaság poétája.
Budapest, 1899.

Czapovszky András János. Theses
inaug., quas .... publicao disquisi-
tione submittit. Tyrnaviae, 1777.

Darányi János. Orvostudori érteke-
zés. A növények életéről. Pest, 1845.

Debreczeni K. András. Disputatio
theologica de pesté et eius remediis.
Debreeini, 1662.

Detsi Sámuel. 'ioTf/ö; »iXo3d»oí bó&soí,
hoc est : medicus philosóphus deo
aequalis effatum Hippoeraticum com-
mentatione academiea illusti'atum.
Trajecti ad Viadr., 1777.

Deutsch Mór. Medicus. Disseiiatlo
inaug. Budae, 1833.

Dudits Miklós. A hasonszenvi gyó-
gyászatnak alkalmazása a közéletben,
nemorvosok használatára, különös

300

DÜNAY — HABERMAN

tekintettel azon hatiirvonalak kijelö-
lésére, melyen túl nemoivosnak {gyó-
gyítani nem helyes. Budapest, 1874.

— Hasonszenvi háziorvos, nemorvosok
szamára. Különös tekintettel azon
határvonalak kijelölésére, melyen túl
nemorvosoknak gyóí?yitani nem he-
lyes. II. jutíinyos kiadás. Budapest,
é. n. (1877.)

Dunay Mátyás Antal. Araeon. Dis-
sertatio inaug. med. Pestini, 1843.

Elisclier Gyula. A hölgyek némely
ros.*;/ szokiUíairól. Budapest, 1895.

Fejérpataky László. Magyarországi
városok régi számadás könyvei. Buda-
pest, 1885.

Fischer Dániel. Kpistola invitatoria
oruditis Pannóniáé dicata, qiioad Acta
Eruditorum Pannonica res et eventus
naturales ac morbos patrios expo-
nentia edenda porhumaniter invitan-
tur. Brigae, 1732.

Pleischer Theophilus. Dlssertatio
inaug. medica ostendens institutum
clinicum praecipuum esse scholam
in quae medici suam in re medica
obtineant culturam. Vindobonae, 1841.

Fodor József. A szellemi túlterhelés-
ről. Koctori beszéd. Budapest, 1894.

Főit Márton. Disquisitio medica de
inotu in corpore humano verő medi-
cináé principio, vitae medio, sani-
tatis flne. Halae Magd., 1734.

Forgó György. Oi^anona a gyógy-
művészségiiok, vagy Hahnemann
S a m II o 1 hoinoeopathiája. Pest, 1830.

Francisci András. Hypocrisis in me-
dicina. Regiomonti, 1701.

— Quinquagena positionum e medicina.
Regiomonti, 17(»3.

Frank József. A nemorvosokat az
orvosok megismerésére és kiválasz-
tására vezérlő útmutatás. Németül . . .
magyarul pedig és némely hazánkban
és hasznavehető megjegj'zésekkel
megbövitve közhaszonra kibocsátódott
F e 1 s ó-Ó r i Fülöp S á m u e I or-
vosdoktor altal. Miskolcz, 1814.

- Lajos Frigyes. Az orvos mint
házi-barat, vagy egy orvosnak az
atyák- s anyákhoz intézett barátságos
oktatásai, minden gondoltatható nya-
valyákról akármely korlian. A 111.
német kiadás szerint fordítva Hor-
váth József által. Pest, 1829.
II. megjav. kiadás 1830.

Fuker Frigyes Jakab. Dlssertatio
inaug. medica. (ieneraiia medicináé
Tyrnaviae. Tyrnaviae, 1773.

j Krankengeschichten und Kurarten.

I 1. Heft. Kaschau, 18(X>. (Ezen első

' füzetnél több nem jelent meg.)

j Garzó Gyula (lelkész). Felelet a dr.

j Kovácslstván megyei főorvos úr

I röpiratára. Gyula. 1874.

! Gebhardt Xavér Ferencz. Útmuta-
tás az orvosi gyakorlásra, vagy be-
vezetés a beteg ágya mellett való
orvosi tanításra. Pest, 1827.
Gensel János Ádám. Theses phil(»-
sophico-med. sacrae caesareo-regiao-
que majestati Josepho íf Romanor.
imp. dicatae pro suprema in philo-
sophia et medicina laurea conse-
quenda. Patavii, 1703.
Gerlach H Gyermektelen szerelem.
A fogamzás megakadályozá.sának
módja. A ki gyermeknek életet ad,
anélkül, hog>' nekik egészséget és
jóllétet, szabályos nevelést, gondatlan
gj'crmekségct és rendezett óletföl-
tételeket szerezhetne, az galádul és
könnyelműen cselekszik. Fordította :
Nádas M i h á 1 y. Budape-st, 1894.
Giacicli Antal Félix. Lezioni me-
diche por i naviganti. Terza edizione.
Fiume, 187").
Glatter Ignácz Ede. A zsidók biosta-
tikai viszonyai. Pest, 1846.

— über die Lebens-Chancen der Israe-
liten gegenüber den christlicheii
Confessionen. Biostatische Studle.
Wetzlar, 1856.

— Die biostatischen Verháltnisse der
griechischen Serben in üngarn. S. 1.
et a.

Grósz Eroil. Az egyetemek magán-
tanári intézménye. Budapest, 1896.

Gruber János. Theses inaugurale.<
medicae. Viennae, 1777.

Gruby Dávid. Sociétés et Materiéi de
Secours poiir les Blessés Militaires.
Paris, 18H4.

Grünhut Ede. Dlssertatio inaug. med.
sistons offlcia medici ei^ aegrum.
Budae, 1841.

Gugganberger Károly. Orvostudori
értekezés. .A vallás és gyóg>ászat
kölcsönös viszonyaikban. Pest, 1844.

Gurovits Tamás. Dlssertatio inaug.
de abusu in medicina. Pestiül. 1842.

Gyarmathy Sámuel. Continuatio
pnK'lectionnin liafiiianarum. Viennae.
1 782.

Haberland János Godo&éd. Dlsser-
tatio inaug. med. de medioo feliol et
infelici. Krford., 1689.

Haberman János. Calendarium Cbris-

HAIDEXREICH — JESZEXSZia'

201

tvs VrvTik Születése után 1632.
Esztend : Az melly Bissextilis. Pigj'el-
metessen az Magj-ar és Erdélyországi
Meridianusra írattatott . . . által. Ko-
losvarat, é. n.

— A Calendariuin és Sokadalniak után
külön czímlappal : Prognosticon Astro-
logicum Az az stb. Haberraan
János es Avenarivs János
tudós Doctorok által. Colosvárat, é. n.

Haidenreich. János Lajos. Medicina
Aradiensis. quam connotavit et de-
scripsit . . . Temesiae, é. n.

— Medicina Aradiensis, ti'actatus de
morbis in Dacia frequentioribus et de
singulari eos tractandi methodo. Pes-
tini, 1783.

— Jedermann sollte sein eigener Arzt
sein. Aus dem Taschenbuch für
Freunde der Gesundheit. Ofen, 1784.

Haiubach.er János. Dissertatio inaug.
med. de chinirgo insonte. Vittem-
bergae, 1710.

— Sámuel. Xotitia indolis et usus
medici seaturiginmu Rusclibachen-
sium. Posinii, 1778.

Hauke Antal. Orvostudori értekezés.
A XIX. század gyógjászatja. [Medi-
cina saeculi XIX. Dissertatio inau-
guralis.] Pest, 1842.

Hedwig János. Aetiologiae chynücae
dissertatio prima de calore et causa
sanitatis ad rationes chymicas. Lip-
siae. 1756.

Helmholtz Hermann. Népszerű
tudományos előadások. Fordította b.
Eötvös Lóránd és Jendrás-
s i k J e n ó. Budapest, 1874.

Herczeghy Mór. Memória scientiflco-
litteraria con pretazione del viag-
giatore ungherese dottore M. H.
durante il suo soggiomo in Pavia
nel Juglio ed Agosto 1853. Milano, 1853.

Heuffel János. Dissertatio inaug.
med.-botanica de distribntione plan-
tarum geographica per comítatum
Hungáriáé Pestiensem. Pestini, 18^7.

Hoffinger János György. Ver-
míschte medizinisehe Schriften. I.
Bánd mit des Vertass. Bíld u. 3 Kupfer
Tafeln. Wien, 1791. — (Tartalma:
1. Selmecz város orvosi helyiiata. 2.
A selmeczi bányászok közt előforduló
gjakori betegség leirá.sa. 3. A sel-
meczi bánya számára felállítandó
kórház tervrajza.)

Hoffmann Vilmos. Értekezés az
orvosi tudománv ujabbkori előmene-
teleiről. Pest, 1846.

Homonay (irmesi) Imre. Az emberi
lélek és testnek rendkívül való jele-
nései vagy különös tulajdonságok és
ritka történetek gyűjteménye. Német-
ből ford. . . . Kassa. 1830.

Horvátovszky Zsigmond. Flóra
Tymaviensis mdigena. Pars prima.
Quam cum annexis thesibus etc. pro
consequenda suprema medicináé
laurea et juribus ac privilegiis eidem
adnexis . . . uiiiversitatis publicae
dísquisítíoni exponet . . . Tymavíae.
1774. (Kétséget nem szenved, hogy
ezen mű W i n t e r 1 tollából kenilt
ki. Sziimyei.)
Hó'gyes Endre, . . . Mann Jakab.
. . . Szabó Dénes, Felsó oktatásügy
Magyaroi*szágon. Az 1896. ezredévi
orsz. kiállítás alkalmára a vallás- és

I közoktatásügyi miniszter megbízásá-

j ból íi-tíik: . . . Budapest, 1896.
Hrivanszky L. Dankrede gehalten

I ais die Cholera-Seuche in Pesth nach-
gelassen hatte. Pesth, 1831.

i Hndelist Ignácz János Nep. Theses

j iiiedicae. Viennae, 1776.

j Huszthi(családi nevén Szabó)István.
Dissertatio med. de subjecto sanitatis.
et ejus divisione in elementa. Lipsiae.
1694.

— Dissertatio phys. experimentális de
corporibus, Ulorumque principiis et
affectionibus. Halae Magd., 1695.

Hyciek Adalbert Szaniszló. Disser-
I tatio inaug. botan.-med sistens syste-

niaticam botanicam. Pest, 1842.
Iváncbicli Viktor. Dissertatio inaug.
i med. Musica medica. Pestini, 1834.
Ivanovics András. Specimen inaug.
j med. de magnete. Pestini, 1834.
I — Hasonszenvészeti g>óg>rendszer
I (homoeopathia). Pécs, 1837.
I — András P. M. Hiteles bizonyítvá-
' nyok a dühös ebek által marott és
részint már a kezdő víziszonyban
szenvedő betegek gyógj'ítása felöl.
Debreczen, 1870.
Jendrássik Jenő. .\ m. k. tudomány-
egyetem élettani int '■/.•■t 'iick iiMrasa.
Budapest, 1877
Jenovay Károly. A mentó himlő ál-
dott találmány. Magyarázza két egj'-
házi beszédben a jótevő mentó himlő
közönségesebb gj-akoroltatósának elő-
mozdítására. Pest. 1830,
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Dena paradoxa physico-medica. VVitte-
bergae, 1595.

— U. kiad. 1599.

202

JOACHIM — KUN

— De gympathiae et antipathíao reruin
naturalium causis disquisitio singii-
Inris. Wittebergae, 1599.

—- Programmá de ortu et progressu
7nedicinae. Wittebergae, 1600.

— Decanus collegii medici in academia
Witteborgensi benevolo lectori. S. d.
Wittebergae, 1600.

— Philosophiae et medicináé solide
studiosis salutem dicit. Wittebergae,
1600.

— De nistico Boemo cultrivorace his-
tória. Pragae, 1607.

Joachim Vilmos. De scientiis pro-
paedeuticis in praxim medicam. Dis-
sert. inaug. Budae, 1839.

Jordán Tamás. Consilia medica. Fran-
oofurti, 1Ő88. — Ibid. 1610.

József királyi herczeg. P^löszó
K n e i pp Sebestyén íisszegyüjtött
előadásainak magyar kiadásához. Bu-
dapest, 1895.

Justh Ferencz. flin Wort über die
Homöopathio. Ijoutschau, 1828.

Károlyi Sámuel. Elemi növény-boncz-
tan, vagy a növények egj'szenl részei.
(Jnostudori értekezés. [Dissertatio
inaug. med. de anatómia micrologica
plantarum.[ Pest, (1844.).

Kátai Gábor. Ismeretterjesztő az or-
vosi és természeti tudományok köré-
ből. Budapest, 1874.

Kazintzi Sámuel. Dissertatio inaug.
iiied. de odio. Vindobonae, 1832.

Kempelen János András Kristóf.
De cometis maloinim nuntiis.Venetiis,
1748.

Keresztesi Pál. Dissertationes med.-
thoolog. de utilitate ac necessitate
medicináé. Franequerae, 1725.

Klein Bálint. Drei neue Pestlieder.
Hermán nstadt, 1678.

Klement Mihály. Dissertatio inaug.
med. de venatione morbiflea. Von der
krankmachenden Jügerei.HalaeMagd.
1739.

Kmetty István. Szeszélyes orvos,
vagy győg>'úszi rendelmények a szen-
vedő és vigadó emberiség számára,
i'est, 1858.
II. kiad. 1858.

Knezevich István. T. T. (' s a u s z
Márton orvo.'j-tudor urnák, raidön
a boncztudomány nyilv. professorává
tétettnék, hálás örömmel a sebészi
tudománjTiak észképi részének ma-
trj'ar hallgatői nevében énekli K. I.
I'étsett, 1835.

Knogler János Kristóf. Thesos

inaugurales miscellaneae. Basileae,
1655.
Knöpfler (zarándi) Vilmos. Disser-
tatio inaug. psych.-med. de influxu
musicae in corpus et animani. Vin-
dobonae, 1840.

— Természettudomány és gyakorlati
élet. Pest, 1863.

— Az élet és az ember. Marosvásárhely,
1871.

Kóczi Jonathán Bálint. Dissertatio
inaug. med. do generibus plantarum.
Tyriiaviao. 177H.

Koíosvári Sámuel. (I.) Tentamen
systematici seu brovis descriptio me-
thodica subtilium fluidorum et elastico-
nim, quae Gas, vei varii aeris nomino
hodie venient. Trajecti ad Rhen., 1775.

— (II.) Theses inaugurales pro doct
.•íubmittit . . . Tyrnaviae, 1777.

Koppi Sándor. A böl(ís orvos. Pest,
1810.

— Dissertatio fontes generales merita
medicorum dijucandi sistens. Pestini,
1817.

— Elégia quam inclytae facultati medi-
cináé regiae scient-univers. Pesti-
nensis in tesseram grati animi anno
1807. mense Augusto praesentat.
Budae, .s a.

Koppy Sándor. Dissertatio de homoeo-
pathia. Judicio eruditorum philosophi-
corum cominittit. Pestini, 1858.

Kotzi Ignácz Bálint. Disseitatio
inaug. med. de generilms plantarum.
(W i n t e r 1 előadásai után.) Tyrna-
viae, 1776.

Kovách. Lajos. Orvostudori értekezés
az öngyilkosságról. (Dissertatio inaug.
med. de autoohiria.j Pest, 1842.

Kováts Mihály, .\llati mágnesség
mérő serpenyíije. I. Serpenjal. Kísér-
let az állati mágnesesség ál-baját az
egészség és lélektudomány törvényei-
ből kimagj'arázni. Szerzé E s c h e n-
m a y e r K. A. Ford. toldalékkal meg-
bövitve ... — II. Serpenyú. K. M.
megvizsgálja és megczáfolja E s c h e n-
may er .... állati mágnesességéről
való munkáját és a toldalékot. Pest,
1818.

Bjrammer Ferencz. Dissertatio inauir.
enumerans species hungaricas ranun-
culi Linnaei. Pestini, 1844.

Krupinski András. Theses inaug.
nuMÜcac. Vieiinae, 1772.

Kun Tamás. Orvostudori értekezés.
A homooopathia mint áltan vázlatok-
ban. Pest. 1K43.

LALANGÜE — MATERMA

203

I

Lalangue Ker. János. Medicina
luralis. S. 1., 1776.

— Vractva ladanjska za potrébodii muáev !
i siromakov horvatskoga orsaga l.rész. i
Zágráb, 1776. (Népszeni orvosi könj'v ]
a faluni'pe ós betegek számára.) '

Landány Károly Ferenoz Vincze.
Dissertatio inaug. med. de sanguine !
nobili. Vom adelichen Geblüt. Halae
Magd., 1745.

Láng Adolf Ferencz. Örömzengzet j
a magyar orvosok és természetvizs-
gálók Pesten tartott nagygjnilésére.
Pest, 1841.

— An Ungarns Aerzte und Natnrforscher
bei ihrer ersten Versammlung in Pest
den 29., 30. und 31. Mai im J. 1841.
Pest, (1841.)

Laurenti József. Specimen medicum
cxhibens synopsim reptilium emen-
datani. Viennae, 1768. (Ezen műrész-
ben Winterl Jakabnak tulaj-
doníttatik. Szinnyei.)

Lefevre György M. D. Die Wun-
derkraft der Wárme, oder populáre
Winke, sich vor Erkáltung, Husten,
Rheumatismus und Schwindsucht zu
bewahren und sich von diesen Krank-
heiten auf die leichteste Weise zu
befreien. Naeh der O. Ausgabe des
engl. Originals übersetzt und mit
Anmerkungen versében von einem
praktischen Arzte. Leipzia- und Pesth,
1845.

Lengyel (przemysli) Dániel. Or-
vosi tanácsadó városon és falun. Pest,
1861.

— II. jav. és böv. átdolg. kiadás. Buda-
pest, 1888.

Lenhardt József. Medicinische Wahr- i
heiten und Erziihlungen zum Unter- ;
richt und Vergnügen bei müssigen i
Stunden. Dessau, 1782—83.

Leutsch Albert báró. Megbetegedés '
és üdülés. Természettörvénji szem- i
pontból. Népszerűen előadva . . . Né-
metből ford. Rózsaági Antal.
Pe.st, 1859.

— Erkranken und Genesen. Von natur-
gesetzlichem Standpunkte betrachtet. ;
Populár dargestellt von ... III. verm. 1
Aufl. Pest, 1859. — Kaschau, 1861.

— Betegség és felüdülés a természeti
törvények szempontjából tekintse.
Népszerii modorban Irta . . . Vagyis : i
azon elvek, melyeket a tátrafüredi
természeti gjógjintézetben képvisel
a szerző. Komárom, 1862.

Liedemann Márton. Versuch einer

Lösung der Aufgabe : Wie lassen sich
frühzeitige Todesfálle mit der Güte
der göttlichen Regiem ng vereinigen ?
Leutschau, s. a.

Lippich Ferencz Vilmos. Adversa-
ria medieo-practica. Patavii, 1836.

Liscbovini András Ferencz. Hj-po-
crisis in medicina. Regiomonti, iVoi.

List Sámuel. Theses inaug. pro
summis in medicina honoribus. Tyr-
naviae, 1777.

Lovász Imre. Nevelést tárgj-azó érte-
kezések. I. A tanuló gyermekeken
gyakoroltatni szokott testi fenyítékről
psychologiai és oi-vosi szempontból
tekintve. II. Nevelési elvek. (Ez
utóbbi Mattemak »A tönény éknek a
szokásokra s a szokásoknak a törvé-
nyekre való befolyásáról* írt s a
franczia akadémia által 1 0,000 franknyi
rendkívüli megkoszorúzott pályamun-
kájából fordítva.) Pest, 1836.

— n. kiadás. 1844.

— Mit tartsunk a homoeopathiáról "? Dr.
K r a u s, M 0 s t, C a s p a r i és H u-
f e 1 a n d német munkáik után (főkép)
a nemon'osok számái-a közrebocsá-
totta . . . Pest, 1838.

Lumnitzer István. De rerum natu-
ralium adflnitatibus. Dissertatio inaug.
med. Posonii, 1777. (Winterl elő-
adásai után.)

Majláth. János gróf. Der animalische
Magnetismus. Regensburg, 1852.

Manardus János. Medicinalis epis-
tolae. Paris, 1528. — Argentorati, 1529.
— Basil., 1540. — Lugd., 1549. - Vene-
tiae, 1557.

— In artem Galeni medicinalem lucu-
lenta expositio. Basiliae, 1529.

— Editio II. 1563.

Margitay István. De medicina orga-
nica ope empiriae rationalis constru-
enda disserit . . . Budae, 1837.

Margó Tivadar. Darwin és az állat-
világ. Pe.st, 1869.

Markovitz Mátyás. Dissertatio de
discrimine lucis atque tenebrarum,
vitae et mortis. Jenae, 1733.

Markusovszky Lajos. Orvostudori
értekezés. Az orvos mint nevelő.
Pest, 1844.

Márton (mándi) Gábor. Dissertatio
inaug. med.-practica de medico ad
lectos aegroruni. Vindobonae, 1841.

Maternia Cilano György Zeresz-
tély. Dissertatio med. de corruptelis
artem medicam hodie degravantibus.
Altonae, 1740.

204

MÁTYÁS — OROSZ

Mátyás Mihály. Orvosi zsebkönyv.

(iyakorló orvosok és orvostanhallga-
tók számára. Kolozsvár, 18Hf).

Mauksch János Dániel. Dissoi-tatio
inuiií:. nu'd. de partibus plantarum.
Tyniaviao, 177«.

Mayer Lajos Ernő. Theses medicae.
Vionnaf. 1771.

Mayoor Zsigmond. Díssertatio inaug.
mod. l'rublouiatica de mascula sobole
procroanda. .AlloiHi, 172.i.

Meissner Pál. System dfr lli'ilkunde
aiis den allgemeinsten Natúréi 'x-tzen
irefolgert. \Vien, 1832.

Merkel Emil. Orvostudori értekezés.
.\ zene orvosi tekintetben. [Musica
rospestu medico. Dissertatio inaug.
med.l Buda. 1843.

Mészáros Rupert Ignácz. Disser-
tatio inaug. nied.-botan. de coniferis
Hungáriáé. Pestini, 1839.

MoUer Godofred. Dissertatio inaug.
med. de aére í'odinaruni metallica-
nim noxio. Vom unterirdischen bősen
Wetter. Halae Magd., 1730.

— Károly Ottó. Disputatio inaug. de
divino in medicina. Altdorfii, 1696.

Molnár János (I.) Paraenesis ad audi-
tores chyrurgiae in lyceo regio aca-
demico Claudiopolitano habita . . .
<|uum primum sua collegia ordiretur
anno 1791. Ciaudiopoli, 1793.

M onau (Monavius) Frigyes. Disser-
tatio inang. Lanx satura rerum medi-
earum. Tubing., 1622.

Mraz Lajos. Gyógygyakorlati kalászok
tekintetes Zemplén meg>'ei kórház
nevezetesb eseteiből. Buda, 1843.

Müller Clotár. Hasonszenvi házi és
családi orvos a ha.sonszenvi gyógyá-
szat tanainak és alapelveinek elő-
adása a betegségek biztos gyógyítá-
sára. A legújabb kiadás szerint
fordítva s értekezésekkel bővítve
Lutze Arthur és Reichen-
It a c h Lajostól. Függelékkel a
házi állatok legfontosabb betegségei
•■s ezeknek hasonszenvi or\'oslása
télül. Irta B ö h m e Károly városi
állatorvos Lipcsében. Pest, 1863.

— Móricz. Kechtfertigung des Dr.
J o s e f V. B a k 0 d y in Raab gegen-
über die grundlosen Angriflfe zweier
•lasijíer .^erzte, mit gerichtlich l)e-
lílaubigten Melegen. Leipzig, 1832.

Nagy (páthi) Gáspár. Kilekezés az
orvosi hitelről. (Orvostudori érteke-
zés.) IConfldentia in medicinám. Dis-
sertatio inaug. med.| Buda, 1838.

— József. Enchiridion medicináé pas-
toralis. Quod usibus curatorum aninia-
runi coniressit . . . Comaroiuii, 1855.

— (torosnyai) Márton. Dissertatio
inang. nied. de potentia ot impotentia
animae hnmanae in oorpus organicum
sibi junctum. Halae Magd., 1728.

— De potentia et impotentia animae hu-
manae in corpus organicum sibi junc-
tum.(Ob und wie weit die Seele in den
menschlichen Cöi-per würcke.) Dis-
quisitio philos.-med. in qua animae
in producendis modibus voluntariis
potentia, spontaneis verő impotentia,
secundum philo.sophiae sanioris et
medicináé rationalis principia, expli-
catur ac demonstratur. Halae Magde-
burgicae, 1729.

Navratil Imre. Emlékkönyv . . . egye-
temi nyilvános rendes tanár 30 éves
tanári működésének jubileumára. Bu-
dapest, 1897.

Nemes Imre. Az emberi test és szel-
lemi viszonyának bölcsészete. Nagy-
várad, 1877.

Némethi Sámuel. Az orvoslás raes-
tcrséííéről. H. és é. n.

Neuh.old János Jakab. Exercitatio
clinica de inunditatione capitis a .suf-
ílaminato refluxu maris microcosmici,
ubi occasione hujus argumenti, pauc«
quaedam de infantibus suppositiis
germanice Wechselbalg aliaque satis
cuiúosa interseruntur. Jaurini, 1730.

— Observationes pathol.-therapeuticae,
horis subsecivis con.scriptae, quamm
nunc primam decadem ampl. acade-
miae nat. curios. etc. speciminis loco
exhibet. Altdorfii, 1733.

Ott Perencz Endre. Útmutatás a
betegségek olcsó és mégis biztos or-
voslására, annak bebizonyltíisával,
hogy a patikák többnyire nélkülöz-
hetők és azok kevesbítése az országra,
emberiségre, az orvosi rend s művé-
szetre nézve hasznos. F"ord. Hor-
váth József, Hontmegye r. főor-
vosa. Pest, 1845.

Oláh GyTila. Tanulmány a hasonszen-
vészet ismertetésére. Buda, 1865.

— A hasonszenvészet értéke. Felelet
Balogh Tihamér »Parhuzam a
homoeopathia és allopathia közt«
czímű művére. Pozsony, 1867.

Orosz Ádám. Homoeopathia. Eger,
1841.

— Antal. Schoderiana. Rövid leirata
kétszáznál több igen érdekes, részben
bonyolult kóresetnek, valamint S o h o-

OROSZHEGYI — PFEIFFER

305

der János, orvostudor úr, delej-
zetes gyógjTnodora által e kóresetek '
gyógjiata folytán elért eredmények-
nek. Hasznos és vlgaszn^Tijtó leltárul |
mindejinemú betegek számára össze- 1
gyiijté s betegekre nézve érdekes '
jegj'zetekkel eg>ütt kiadá . . . Bécs,
1850.

— Sehoderlana, oder kurzgefasste Be-
sehreibung von mehr als 200 sehr
interessanter . . . Krankheitsfálle ...
U. verb. u. verm. Aufl. Wien, 1850.

— Recueil abrégé par ordre chronolo-
gique de maladies traitées au moyen '
du magnétisme appliqué par Mr.
Jean Schoder, et d' aprés sa
Methode l'apper^u pathologique des
resultats obtenus. Vlenne, 1851.

— Der Magnetiseur Dr. JohannSeho-;
der und sein heilvolles Wirken in :
Wien. Zum Troste und zur Aufrieh- -
tung der heilbaren Kranken jeder j
Gattung, in versehiedenen constatir-
ten und von den Geheilten selbst I
öflentlieh bestáttigten Heihmgsfállen
dargestellt. Ofen, 1852.

Oroszhegyi (Szabó) Józsa. Az ód
és életdelejség közéleti értéke. Föl- '
világosítás és utasítás minden értei- \
mes embernek, mit kelljen a termé-
szethatányról hinni ; miképen közéleti
kényleteki-e és egészségi ezélokra föl-
használni ; nevezetesen ideges kóro-
kat általa egyszerűen és sükeresen
gyóg>^tani. Szorgalmas tanulmányo-
zás és tapasztalat után írta . . . Pest,
1858.

Ottmayer Mihály. Dissertatio inaug.
med. sistens generalem ideám homi-
nis. Pestini, 1822.

Palatini János Jakab. Theses inaug.
medicae. Viennae, 1777.

Palócz Ignácz. Az egészség megóvása
és a betegségek gyógyítása. Buda-
pest, 1898.

Páriz (Pápai) András. Dissertatio
inaug. med. de verő et necessario
mediconim arcano. Francofurti ad
Viadi-um, 1732.

— Ferencz. Pax corporis ; azaz emberi
testnek belső nyavalyáinak okairól,
fészkeiről, s azoknak orvoslásának
módgj'ának való tracta. Melyet mind
élő tudós tanítóinak száj okból, mind
a régieknek tudós Írásokból, mind
pedig maga sok betegségek körül
való tapasztalásokból summásan ösz-
veszedett az házi-cselédes gazdáknak
és gazdasszonyoknak, kik városokban

és falukon laknak, és sok ügyefogyott
szegényeknek hasznokra, mennyire
lehetett értelraessen, világossan ma-
gyar nyelven kiadott . . . Kolozsvár,
1690. — Másodszor kiadott . . . Lőcsén,
1692. — Ez harmadszori kiadással . . .
egész könyvvel bővített . . . Kolozs-
vár, 1695. — Lőcsén, 1701. — Mostan
pedig ujabban az auctor fla Papai
P a r i z A n d r á s m. d. inspectiója,
s némely helyeken tett igazítása alatt,
sokaknak varasokra világra bocsát-
tatott. Kolozsvár, 1747. — 1759. —
1774.

Parschitius Miklós. Conclusionum
medicanim disquisitio príma. Regio-
monti, 1652.

Patacsich D. Dissertatio inaug. med.
sistens erronea quaedam de medicina
et medicis hominum judicia. Pestini,
1819.

Pataki Sámuel. Theses medicae . . .
pro specimine inaug. Trajecti ad
Rhen., 1758.

Pávai Vájna Gábor. Az orvosi ka-
marák érdekében. Pozsony, 1888.

Peitsits Constantin. Rukovoditele . . .
Buda, 1834. (Az elvesztett egészség
visszaszerzésére vezető kalauz. Szerb
nyelven).

Perliczy János Dániel. Dissei-tatio
inaug. med. de natm-arum diversarum
indagine medica, sub schemate sy-
stematis diversarum machinarum inter
se connexarum feliciter instituenda.
Trajecti ad. Rhen., 1728.

Peterka József Sebestyén. Érteke-
zés az orvosi tudomány kezdetéről, an-
nak díszéről és a polgári társaságba
való hasznos befolyásáról orvosoknak
és nem-orvosoknak a számára. Pest,
1824.

— A díszes nőtelenségről és annak
megtartása módjáról. Pest, 1824.

Petőcz Mihály. Neue Theorie der
Heilkunde. Pressburg, 1819.

— Ansicht des Lebens. Ofen, 1834.
Petz Lipót. Predigt bey Gelegenheit

der wegen der Cholera veranstalteten
Bussandacht, geh. im ev. Bethause
A. C. in Oedenburg am 8. Febr. 1834.
Oedenburg, 1834.
Pfeiffer Lajos. Panegyricus divis
Cosmae et Damiano artis medicae
tutelaribus in academica S. Sigis-
mundi basilica coram S. P. Q. A.
propositus, dum i. facultas medica
universit. Budensis eisdem tutelaribus
suis annua sacra solemni ritu facérét.

206

PICK — RÉTHY

Anno 1778. die 27. mensis Julii.

Budno, í5. a.
Pick L. Üas Wort, zur Stiftung des

neu zu errichtenden Hospitals in den

Horzen unserer Mitbürger als Monu-

mont. Steinanmnger. 1858.
Piday János Nep. Dlsseitatio inaug.

iiuhÍ. si.>stens praoliniinaria lepidop-

tcroloíriae. l'estini, 1823.
Plecker Frigyes. Uissertatio inaug.

nied. de dignitate .scientiae medicao.

Dissortatio inaug. med. Patavii. 1833.
Plenck (Plenk) József Jakab. Phy-

siíilogia ot pathologia plautarura.

Vionnap, 1794.
Polák Ignácz. Dissertatío inaug. med.

sistens breve viariura pro proptianis

asphyxiis succurentibus. Viennae, 1820.

— Károly. Reoensio plantarum phane-
rogamarum in com. Castiiferrei Hun-
gáriáé iiucusque inventarum. Speci-
inon inaug. med.-botan. Budae, 1839.

Pósa Gábor. A homoeopatiiia ügyében
törodt'kok, . . .-nak nagj'-atódi Czin-
dery László úrhoz, tek. Somogy
vármegj^e első alispánjához írt leve-
leiből. Pe?t, 1834.

Pserhofer Sámuel. Ueber die theo-
retische und practische Beziehung
zwischen Religion und Medicin. Pápa,
1841.

Kácz István (I.) Planematologia Jatri-
ces seu diatribe medica, praecipuos
errorum in medicina omnis aevi fon-
tes critice sistens, et examinans ;
item, quo pacto ab illis, in curandis
hominum morbis, cavendum sit, phi-
losophice indigitans, — quam annuente
incljla facultate medica regiae scien-
tiarum univ. Hungaricae Pestinen-
sis . . . submittit . . . Pestini, 1816.

• — Sámuel. 'laTpizal ropaiváasi; x. -. X.
Ms-:cí'ípa3t>6Í3ai et'; ttjv rjjLiüv oioíXezTov
ropd 1 éiupjioű laccvvoD Zaptpa. '£v Ileaxd,
1787.

— Oratio ad sodales Marianos ; die 17.
Mártii 1782. Budae, s. a.

— Editio 111. Pestini, 1794.

— Orvosi praxis. Két rész. Buda, 1801.
Radniczky Ignácz. Specimen inaug.

med. sistens experimenta quaedam,
(luibus con.stitit, eas parte.s esse prae-
(iitas, quibus H a 11 e r u s cum aliis
quibusdam omnem sentiendi faculta-
tera cum irritabilitate denegat. Vetero
Praifae, 17.56.
Rakita Alajos. Legújabb orvosi házi-
Itarat vag>' az önorvos. Értelmes
tanácsadó, mint kell a kisebb bajo-

kat csupán háziszerekkel gyóg>itanl ;
nag>'obbaknál pedig, orvos nemlété-
ben, a legszükségesb segedelmet njnij-
tani. ílgy közhasznú népkönyv két
toldalékkal. Az első magában foglalja
a legpróbáltabb háziszerek tarát betű-
rendben. A második rövid utasítást a
női szépség fentartásaról és ápolásá-
ról. R i c h t e r V. után íita, bővítette
és a magyar nép természetéhez alkal-
mazta K. A. Szeged, 1856.

Bakovecz Elek. Dissertatío inaug.
sistens brevem mineralogiae conspec-
tum historicum. Vindobonae, 1836.

Ramagde Hopkins Ferencz. Die
Auszehrung hoiIl)ar! oder Kntwicke-
lung des Prozesses, den Natúr und
Kunst einzuleiten habén, um diese
Krankheit zu hellén ; und Empfehlung
einer ganz neuen und einfachen Heil-
methode. Nach dem F^nglischen von
F. S h m i t. II. verb. Aufl. Pesth, 1836.

— A tüdövész gj'ógyítható, vagy azon
folyamatnak kifejtöztetése, melyet a
természetnek és művészetnek kell
választani ezen nyavalyának meggyó-
gyítására, egy uj és egyszerű gjógy-
módnak ajánlása mellett. Angolból
átfordíttatott H o h n b a u m K. által.
Magvarázta Németh y József.
Pe.st, 1836.

— II. kiadás. 1842.

Rang Ferdinánd. Dissertatío inaug.
med. theoriam siderogeniae et side-
rojatricao sistens. Pestini, 1819.

Rapos József. A nevelészet és gyó-
gyászatnak egymáshoz való viszo-
nyáról. Budapest, 1874.

Raulin József. Beobachtungen aus
der Arzneykunst, worinnen man An-
merkungen flndet, die das Vonirtheil.
so man von dem Gebrauch der Milch
in der Schwindsucht hat, zu bestrei-
ten suchen. Nebst einer Abhandlung
über die Bestandtheile der Luft in
ihrem natürlichen und widernatürli-
chen Zustande, oder als Ursachen
der Kiankheiten betrachtet. Aus dem
Französischen übersetzt . . . von D a-
niel Christian Burdach. Leip-
zig und Pressburg, 1776.

Renard J. K. und Wittmann F.
G. -Auserlesone medizinisch-praktische
Abhandlungen der neuesten französi-
schen Literatur. I. und II. Bd. 1. Abth.
Pest. 1817-18.

Réthy Pál. Szegényeket ápoló és kór-
intézet falállításáról Békés-Csabán.
Szarvas. 1847.

RETTEG — SCHWARZ

207

Retteg Perencz Lőrincz. Rationes
seu decas relationuin annuariim me-
dico physicarum, ad inclytam univer-
sitatem comniitatuum Pest, Pilis et
Solt ai-tienlariter unitorum competenti
tempore porrectaniiu ab eorumdem
ordinaiio-physico. Budae, 1807.

Reussius Dávid. 15 Predigten, über
die Seuche der Pestilenz vor den
Haubt Obern in der Bergstadt Crem-
nitz im 80-ten Jahre als die Seuche
regierte. Nebst Sermon von wei-
land Thomas Froelichii zu
Kaschau. Leipzig, 1581.

Ricliter P. Legújabb orvosi házibarát
vagy az önorvos. Értelmes tanácsadó,
mint kell a kisebb bajokat csupán
háziszerekkel gj-óg>'ltani ; nagyobbak-
nál pedig, orvos nemlétében, a leg-
szükségesb segedelmet njTijtani. Egy
közhasznú népkönyv, két toldalékkal.
Az első magában foglalja a legpró-
báltabb háziszerek tárát betűrendben.
A második rövid utasítást a női szép-
ség fentartásáról és ápolásáról . . .
után írta, bő^itette és a magyar nép
természetéhez alkalmazta R a k i t a
Alajos. Szeged, 1856.

Rigler Zsigmond György. Disser-
tatio inaug. botan. syngj'nesiae divi-
sionibus. Budae, 1778.

Rosenberg Károly Heinrich.. Fort-
sehritte und Leistungen der Homöo-
pathie in und ausser Ungarn nebst
einer Darstellung ihrer Gnmdsátze
von ihren gegenwártigen wissen-
schaftlichen Standpunkte und Hin-
weisung auf die Vortheile, die dai"aus
für Staat und Staatsbürger resulti-
ren. Ein Wort für seine Zeit. Leip-
zig, 1843.

Róth Albert. Dissertatio inaug. polit.-
med. de influxu sexus sequioris in
vitám et statum. Pestini, 1841.

— Sámuel. Generállá biostaticae. Dis-
sertatio inaug. polit.-med. Pestini,
1821.

Rozgonyi (rozgonyi) Gábor. Orvos-
tudori értekezés. Töredék az orvosi
hitelről. [Dissertatio inaug. med. sis-
tens quaedam circa confldentiam me-
dicináé.] Pest, 1833.

Sadler József. Dissertatio inaug. med.
sistens descriptionem plantarum epi-
phyllospermaiTim Hungáriáé et provin-
ciarum adnexarum atque Transsylva-
niáé indigenarum. Pestini, 1820.

Sambucus János. Icones medicorum.
Autverpiae, 1574.

- Editio V. Amstelodami, (161.5).
Scbachter Miksa. Az emberi akarat
szabadságáról. Budapest, 1889.

— A gyakorlati orvostan haladása,
kiadta többek közreműködésével . . .
Budapest, 1889—1894.

— Az igazságügyi oi-vosi tanácsról.
Budapest, 1897.

Schiller Sámuel. Opfer des Herzens
Gott dargebracht, íUr die Befreiung
von der verheerenden Seuche der
Brechruhr. Eine Dank-Predigt, gehal-
ten am . . . 4. Dec. 1831. ... zu
Harkau. Oedenbui^, s. a

Schimko J. Gottlieb István. Syste-
maticus offlciorum medici conspectus.
(Dissertatio inaug.) Viennae, 1817.

— Das Hahneman n'sche System (die
homöopathische Heilmethode) in
mathematischer imd chem.-geolog.
Hinsicht betrachtet und widerlegt.
Wien, 1828.

— Le Systéme deHahnemann consi-
déré et examiné sous le point du
vue mathematique et chimic.-geolo-
gique. Petersboui'g, 1829.

Scblesinger Ignácz. Medizinische
Topographie der königl. Preistádte
Pesth und Ofen. (Eine von der löbl.
mediz. Fakultát gekrönte Preisschrift.)
Pest, 1840.

Schoepf-Merei Ágost. Die umstim-
menden Einwirkungen und die Krank-
heiten des Körpers und der Seele
wáhrend und nach der Ueberschwem-
mung von Pesth. Leipzig, 1839.

Schordann Zsigmond. Dissertatio
inauff. med. de medicina populari.
Pesthii, 1817.

Sobraud Perencz. Primae lineae
stiidii medici. Quas auditorum suorum
commodo duxit . . . Pestini, 1794.

Scbreiber Moses. Dank-Predigt nach
überstandener Cholera-Gefahi-. Gehal-
ten in hebráischer Sprache. Ins
Deutsche übersetzt von Moses
E i s n e r. Pressbui^, 1832.

Schreier Norbert. De sensu communi
dissei-tatio logico-metapbysica. Vien-
nae, 1778.

Schubert Lajos. Physiogi-aphia avium.
Dissertatio inaug. Budae, 1841.

Schulek Vilmos. Klinikai feladatok.
Ünnepi beszéd a budapesti kir. tud.
egjetem alapító ünnepén. Budapest,
1891.

Schwarz Ede. Reise der östeneichi-
schen Fregatté Novara um die Erde,
in den Jahren 1857., 1858., 1859 . . .

2()8

SCHWLMMKR — SZAPARY

Medizinischer ThoiI. 1. Rd. Wien,
1861.

Schwiminer Ernő. Hnilékirat a buda-
pesti iiir. og7)-olenipn a l)6r- (^s buja-
liántalinalv olítatásánaií rondszoresi-
tí^sp tárgyában. Budapest, ISMl.

Scotti Antal. Dic iíeligion und Arznei-
kundo in ihron wechselseitijs^en Be-
ziehungen, dartrestellt von . . . Mit
einer Vorrede und einigen Benier-
kungen nach deni Italienischen herau.s-
líPireben von J. M i c h. v. Ij e n h o s-
s «■' k. Wien, lH24.

Segner János András. De natura
íio principiis medicináé dissertatio
inaug. Jenae. 1730.

— Disputatio de praxi medicinali seeun-
dum theoriam instituenda. Göttingae,
1741.

— Sendschreiben an einem Freund,
in welchem die Ursachon angeführt
werden, wanim er Denjenigen nicht
antworte, die bisher seine Crisin
angefochten habén. Göttingae, 1742.

Senff (Sinapi) Mihály Alajos.
.Absurda vera, sive paradoxa niedica.
(lenevae. 1697.

Serpilius Kristóf. Religio medici
vore christiani. Regensburg, 1710.

Sipos Károly. Orvostudori értekezés.
A föld színe változásai. Buda, 1837.

Soltész János. Népszerű orvostan.
(Medicina popularis.) Miveltebb nem-
orvosok számára. Sáros-Patak, 1851.

Spécz József. Anrede bei (íelegenheit
(jer feierliciien Grundsteinlegung des
neuerbauten Ofner Kaiserbades. Ge-
halten am 17. Mai 1842. Pesth, s. a.

Spindler Pál. Observantium medici-
nalium centuria. Francofurti a.M. 1691.

Spitzer Hermann. Dissertatio inaug.
med. de cbirurgiae ad medicinára
relatione. Pestini, 1833.

Steer Márton. Dissertatio inaug. phil.-
mcd. examinans quonam idiomate libri
medici sínt conscribendi? Viennae,
1824.

Stephanovits Tamás. Dissertatio
inaug. med. de oftlciis medici. Budae,
18.^5.

Stemheixn Károly. Uebersicht der
Klóra Siebenbürgens, den neuesten
Forschungen gemass na<'h Prof. E n d-
I i c h e r s genera plantamm in natür-
liche Familien geordent. Wien, 1846.
(Dissertatio inaug.)

Stipsics Károly Ferdinánd. Ideali.>«
institutorum facuitatis medicae Pesthi-
en8i8 adumbratio. Pesthini, 1791.

Stockmger Tamás. Dissertatio inaug.
Mrdicus. Budae, 1838.

Störck Antal báró. Orvcs könyv,
melyet az ausztriai német tartomá-
nyokban levó tál)ori és falusi borbé-
lyok számára német nyelven Irt.
Maga nemzete hasznára pedig ma-
gyar nyelvre fordított M i 1 e s z Jó-
zsef. Két kötet. Bécs, 1778.

— Orvosi tanítás, melyet az ausztriai
borbélyok számára 1776-ik esztendr>-
ben német nyelven kiadott, mostan
pedig magyarra fordított R á c z
Sámuel. Buda, 1778—80., és orvos-
ságok, melyek ebben az orvosi taní-
tásban javasoltatnak 96 lapon.

— Orvosi praxis. Kiadta R á c z Sá-
muel. Két részben. Buda, 1801.

Szanik Aurél György. Tractatus de

moncsia. l)issertatio inaug. med.

Pestini. 1844.
Szápáry Perencz gróf. Ein Wort

über animalischen Magnetismus. Leip-

zig, 1840.

— Katechismus des Vital-Magnetismus
zur leichteren Direction des Laien-
.Magnetiseurs zusammengeti'agen wáh-
rend seiner zehn jahrigen magnetischen
Laufbahn nach Aussagen von Som-
nauíbulen u. vielen Autoren. l^eipzig,
1845.

— Die magnetische Lehre der neuen
Schule in Fragen und Antworten
nach den Vorlesungen des F. Sz.,
von einem seiner Hörer. Regensbuig,
1845.

— Sz-s Magnetismus von anno 1860.
I.Gnmdton (zur Harmonie der Wissen-
schaften). 11. Aries. Graz, 1850.

— Magnétisme et magnétothérapie. U.
édition revue et augmenté d'une 3e
partié sur le gjromagnetisme, et
omée de 2 dessins allegoriques. Paris,
1854. (Az első kiadás 1853-ban jelent
meg. Szinnyei.)

— Handbuch der Magnétothérapie. Aus
dem Französ. übersetzt v. W a 1 1 o n-
stedt. Berlin. 1855.

— Table-.Morving. Sonmambulisch-Mag-
netische Traumdeutung beurtheilt
Paris, 1854.

— .Auszüge aus den Protokollen der
Heil-Fische und Heil-I*'«'dern einlger
.Magnetisch-Kranken des Grafen F.
Szapáry. S. 1. et a. (A »Table
Moving« folytatása.)

— Das Tischrücken. (teistige .Agapen.
Psycholographische Mittheilangen der
Pari ser Doutsch-Magnetischen Schule.

SZKI.l — TKEMl'ACHHiv^

209

Paris, 1854. (A »Table Moving* foly-
tatása.)

— Die Magiiotische Lehi-o in F'ragen
und Antwoiten. Regensbui'g, 1855.

Szeli Ábrahám. Dissertatio inaug.
med. de daninis gravioribus, oriundis
eoriimque genesi. AltoiHi, 1750.

— Károly. Theses inaug. med. pract.
Vionna-', 1778.

Szemián Pál. Az íingyillíolás orvosi
tekintetben. (Orvostudori értelmezés).
[Dissertatio inaug. med. sistens auto-
chiriam obtntu medico.] Buda, 1839.

Szépessy József. Dissertatio inaug.
med. de diíínitate medicináé. Budae,
1836.

Szepsi W. András. Döghalál ellen
való orvossás". (Praedicatio.) S.-Patak,
1662.

Szibenliszt Mátyás. Dissertatio inaug.
inod. sistt'ns anatómiám et physiolo-
giain piscium generalem. Budae, 1841.

Szilágyi (székely-földvári) Mik-
lós. Dissertatio inaug. med. de sym-
pathia. Viennae, 1824.

Sziller József Lajos. Dissertatio
inaug. med. sistens divorsa oftieia
medici. Viennae, 1834.

Szirmay András Ignácz. Di.-scitatio
inaug. med.-zoologica sistens : pisces
aquarum Hungáriáé. Vindobonae, 1840.
(Magyarország halainak megismerte-
tését R e i s i n g e r tanár monogra-
phiájábói kiírva és megrövidítve adja.
Szinnyei.)

Szoboszlai József. A farsangot kö-
vető nyavalyákriil. Németből ford. . . .
Bécs, Í800. '

Szohner József. Az allopathia és ho-
moeopathia közti viszony, vag>' a ha-
sonszenv vázlata levelekben közfel-
világosítás érdekében. Baja, 1860.

— Czáfolata A r g e n t i tdr. » A külön-
féle betegségek homoeopathiai — ha-
sonszenvl — gj'ógyítása* czimű ma-
gyar miívének, vagyis a homoeopathia
tiszta szemüvegen vizsgált alakja.
Baja, 1862.

Szombathelyi (vihnyei) Gusztáv.
Dissertatio inaug. nied. sistens com-
pendiiiin medicináé unicum inunere
medici. Vindobonae, 1837.

Tallar György. Vi.'íuin repertum anat.-
chirurgicum, oder gründlicher Bericht
von den sogenannten Blutsaugeni,
Vampier in der Wallachey, Sieben-
bürgen u. Bannat. Wien, 1784.

Talyga István (tanító). Huszonöt házi-
orvosság az ifjú házas féiHak szá-

• íyory: Bililiofíiviphia iiiedica Hiiiigariae.

mára, a kik a házassági boldogsággal
ellenkező dolgokat eltávoztatni s a
magok felesége szeretetét és húségét
megnyerni s megtartani törekszenek.
Németből magyarra fordította . . . Rév-
Komárom, 1826.

Tarsótzky Máté. Az öszporhonukról.
(Orvostudori értekezés). [Compositae.
Specimen inauguráló botanieo-medi-
cum.) Buda, 1839.

Tauszk Ferencz. Válasz »Sic itur ad
astra!« czimű röpiratra. Budapest,
1896.

Tegző (árkosi) Benedek, l'hiloso-
phiae et medicináé elosium. Patavii,
1639.

Teutsch András. E naturali atque
medica scientia po.sitiones miscella-
neae. Wittenbergae, 1690.

Thanhoffer Lajos. A földmivelési,
ipai- és kereskedelmi miniszterhez
jelentése külföldi utazása alatt tett
tapasztalatairól. Budapest, 1877.

Thomas István Vilmos. Questio
academica nervorum capitis augeri,
an imninui debeat. Viennae, 1783.

Toepler János Károly Ágost. Dis-
sei"tatio inaug. philos.-med. de ratione
et experientia duobus medicináé fun-
damentis. Vindobonae, 1823.

Tognio Lajos. Fölszólítás Mag>"ar- és
Erdélyország orvosaihoz s természet-
vizsgálóihoz. Pest, 1841.

Tormay (Krenmüller) Károly. Tol-
namegye c»rvosi hely népiiata. H. n..
1846. "

Tóth Pápai Mihály. A keresztség-
nek orvosi szemekkel való megvizs-
gálása. H. és é. n.

Tóthfalusi Miklós. Az orvos viszo-
nyairól. (Orvostudori értekezés). [Dis-
sertatio iiuiug. med. sistens relationes
medici erga aegros, societatem et
socios, adumbraus simul methodum
qua medicus se exeolere ac perflcere
posit.] Buda, 1839.

Töltényi Szaniszló. Versuch einer
Kritik der wissenschaftiicheu Grund-
lage der Medicin. I. II. Hd. Wien,
1838. - III. Bd. 18.3M. - iW Bd. 1840.

Török Lajos gróf. Neue durch Erfah-
rung l)e\váhrte Theorie der Heilkunde,
iiach kosmopolit. - physiolog. - chemi-
schen Grundsátzeii. Kaschau. 180^.

Trangus Illés. Dissertatio iiuiug. med.
(l(í sanatione divitum dlfticili. Halae,
1731.

Trempacher Mátyás. Dissertatio
inaug. med. Hudae, 1837.

14

210

VAJDA — 1789

Vajda Péter. A fóiHasüáir. Mint kell
H hínieiőt vaffyls fí'iHui tohotséfret
kifojteni, fryakorolni s visszaszerezni.
A hajdan s jelenkor tapasztalásai
szerint ifjak í>s férfiak számára írta . . .
Kassa. 1835.

Varga János (II). A habonák könyve.
(Aiiiaijryar orvosok és természetvizs-
ífálók által 3(X) forint díjjal jutalma-
zott pályamil.) Arad, 1877.

Vedrödi Viktor. Röpirat a fryógy-
szerészi fryakornokok kiképoztetésé-
ről. Debreozen, 1889.

Verebóly József. Dolejtö. Az orvosi
tudomány homályaiban a müveit kö-
zönséfí számára. Pest, 1863.

Vering H. J. Compendium medicináé
l)astoralis, (juod in usum parochorum
ruri dejrentium, secundum Vering,
propriis observationibus locupletatum
edidit A n d r. H a c k e 1. Cassoviae,
1843.

— Lelkipásztorsági gyógytan kéziköny-
ve .. . után fordítva és alkalmazva
G r ü n w a I d P á 1 által. Pest, 1844.

Veszély József. Krinnerungen aus
dom magnetisehen Schlafe. Pest, 1852.

Virchow Rudolf. A tudomány sza-
badsaga modern államban. Fordította
B a k o (i y Á r p á d. Budapest, 1878.

Viszánik Mihály. 111. ac Clar. Dno
.1 o a n n i N e p. Raima n n, dum
universalis nosocomii direetor, ac una
ad inclytum régimen Austriae inferi-
oris consiliarius denominatur, piissimi
discipuli, gratitudinis perennis testi-
monium perhibent. Viennae, die 23-a
Augusti anno 1820. S. 1. et a.

Voigt György. A tanácsadó orvos,
mint hív barát. Oktatás az egé.szség
megtartására, a betegségek meggyó-
gyítására egyszerű háziszerek .iltal.
Hív és közönséges útmutató mind-
azok száraára, kik magokat akarják
tanítani, vag>' nem mindjárt nyerhet-
nek orvosi segedelmet szerint

Padavértei (V a j d a Pété r). Lipcse,
1834.
11. kiadás. Pest, 1834.

Wallassek Vincze. Ode an Henn
( í r 0 g o r K a p d e b o von Baracz-
háza, als derselbe den Verfasser aus
einer gefahrvollen Kiankheit rettete.
Temesvár. 1810.

Werbancsics János. Az ifjú orvos.
(Orvostudori értekezés). Buda. 1845.

Wolff András. Ueber einige orheb-
iiche Hindernis.Ȓe der Gosundheit in
Siebenbürgen. Hermannstadt, 1793.

! Zay Sámuel. Falusi orvos pap, vagy
oly orvosi iitnmtatiis, melynél fogva
leginkább a falukon uralkodni szo-
kott nyavalyák orvosoltatnak. Melyet
minden valláson lévó pap uraknak,
seborvosoknak és értelmes házi gaz-
dáknak készített a kiadó . . . Pozsonv-
ban. 1810.
Zborovszky Ágost. Notio terminonnu
j technicorum in scieutia medica occu-
rentium philologice deductorum. Uis-
\ sertatio inaug. med. Pestini, 183»>.
Ziffer Károly. Népszerű orvosi tanács-
' ado vagy házi lexicon az egészséges
és beteg emberről. Két kötetben 25m
ábrával és Ifi tábhival. Budapest. 1881.
Zimmermann J. G. Von der Krfali-
rung in der .Arzneikunst. .\gram,
i 1802.

' Zipser Keresztóly A. Die Versamm-
j lungen ungarischer Aerzte und Xatur-
I forscher mit besonderer Beziehung
\ auf die am 4. Angust 1841 zu Xeu-
sohl abgehaltene dritte Versammlunir.
' Neusohl. 1846.

í — Oedenburg und die achte Versanim-

í lung ungarischer Aerzte und Natur-

forscher im Angust des Jahres 1H47.

Zusammengestellt von . . . Pe.st, 1863.

1662. Speculum physiognomicum. (Jpera
A s t r 0 p h y 1 i T y r n a v i e n s i s.
Tyrnaviae.

1718. Dank-Gebet wegen erlangten
Friedens, nebst herzlichen Seufzern
um Abwendung der iSchádlichen Pesti-
lenz und Misswachses. Ki'onstadt.

1746. Medicus Romanus Servus, sexa-
ginta solidis aestimatum, ex editione
M. G. A g n e t h 1 0 r. Halae.

1762. Gyász-ruha, azaz : Ülly igaz
megtérést mutató köntös, mellyben
fel kell öltözni mind azoknak, valakik
amaz három közönséges Isten ítéleti-
nek, ugy-mint: Döghalálnak, éhségnek
és fegyvernek idején magoknak vagy
szabadulást, vagy boldog kimúlást
kívánnak. H. n.

1767. üde auf den Namenstag, des Herrn
Kari G o 1 1 1 i e b W i n d l s c h. Von
F. P. Pressburg.

1779. Selet'ta authoruni in medica, & su-
prema grammalices classe praelegi
solltorurá. Cassoviae.

1789. A keresztségnok orvosi szemek-
kel való megvizsgálása. Pozsony l»an

— Apolló imd Merkúr, oder das Schiik-
sal der Aerzte. Pest.

1790 — 1836

211

1790. A keresztségnek orvosi szemek-
kel megvizsgálása . . . H. n.

1792. Gratiarum actio S á m u e 1 i
R á c z med. dris, ac professori in
signuni sinceri, et veri grati animi

I, testimonium eidem dominó personali-
B ter praesentata per qiiarti anni med.
■ candidatos a. 1792. Pestini.

1798. Ueber das B r o \v n i s c h e Sys- j
tem. Ofen.

— Bin Wort für die leidende Mensch- j
heit auf Veranlassung der jüngst in
Absicht eines in . . . Ofen neu zu :
erbauenden, der itzigen Volksmenge \
zulanglichen. und zweckmassig einzu-
richtenden Krankenhauses erflossenen
Allerhöehsten Hof-Entsehliessung. An
das Publikum. Ofen. '

1799. Aliquid de systemate B r o w-
n i a n 0 seu fragmenta. 1. De scientia,
et talentis Brownii. 2. De principiis
systematis Brownii. 3. De medieis
Brownianis. 4. De medieis Antibrow-
nianis. Opposita anonymo antibrow-
niano, cujus scriptum hunc titulum
gerit: Ueber das Brownische System.
Ofen, ünivers. Schr. 1798. Vacii.

— Gratiarum actio Dno S á m u e 1 i
R á c z, in regia scient. universitate
professori, oblata a physiologiae audi-
toribus anno 1799. die 21. Augusti.
Pe.sthini.

1802. Plán zu einer ungarischen Ge-
sellst'haft für Naturkunde und Medi-
zin. Pest.

1805. Néma-orvos, azaz együgj'ú és
hasznos házi könj-vecske ; mely a
falusi cselédes gazdáknak s gazdasz-
szonyoknak és orvosok nélkül szűköl-
ködő betegeskedőknek segedelmeki-e
és vigasztalásokra Írattatott S** E**
által. Pozsony és Pest.

1807. Prandia Jani in culina Aesculapii
per Bacehum parata anno 1805. Magno-
Varadini.

1810. Falusi orvos pap. L. Zay Sá-
ra u e 1.

1811. Bibliotheca Bölönyana, oder eine
sehi- zahlroiche Bücher-Sammlung aus
dem theologischen, juridischen, medi-
zinischen, philologischen etc. Fache ;
in deutscher, lateinischer, französi-
scher, italiánischer, spanischer, en-
glándischer, niederlándischer, griechi-
scher, iingarischer, böhmischer, illii-i-
scher, türkischer, arabischer etc.
Spraehe. Wien.

1812. Néma orvos, azaz együgyű és
hasznos házi könyvecske a falusi

gazdának minden betegségek ellen
orvos nélküli segedelmére. Pozsony
és Pest.

1818. Néma orvos. L. 1805., 1812., 1818.

1814. Dankgebet zum öffentl. Gebrauch
der evang. Kirchen . . . wegen der
Befreiung Burzenlandes von dem im
October 1813 ausgebrochenen, unter
Gottes gnádigen Beistande mit dem
16. April 1814 ganzlich gehobenen
Pestübel. Kronstadt.

1818. .Néma orvos, azaz együgyű cs
hasznos házikönyvecske, mely a fa-
lusi cselédes gazdáknak és gazdasz-
szonyoknak, és orvos nélkül szűköl-
ködő betegeskedőknek segedelmekre
és vigasztalásokra Íratott. Pozsony.

1825. Statuten des philanthropischen
Vereins, welcher ... in der priv.
Stadt Steinamanger, zum Wohl der
leidenden Menschheit die Errichtung
eines Ki-ankenhauses beabsichtigt.
Steinamanger.

1881. Törvények, melyeket azon bete-
gek ttgyelmezni tartoznak, a kik
a kassai közönséges kórházban a
szentháromságnál menedéket kores-
nek. Kassán.

Statuten der Oedenburger Kiiinkcii-
Anstalt. Oedenburg.

1882. A Jászberényben felállítandó kór-
ház és az arra való felűgyeKs eránt
kidolgozott észrevételek. Pest.

1885. A tanácsadó orvos mint hív barát,
oktatás az egészség megtai-tására, a
betegségek meggyógyltására, egy-
szerű házi szerek által. L. V o i g t
György.

— Bemerkungen zum antihomöopat-
hischen Reichstag in Nürnberg.
Agram.

— Der neueste Hausarzt nach den
Grundsátzen der Naturheilkraft, odér
Belehrung sich bei Abwesenheit des
Arztes in den hauflgsten und gefahr-
lichsten Krankheiten durch den Ge-
brauch der einfachsten Mittel schnelie
Hilfe zu verschaffen, und insbeson-
dere durch die innere und aussere

I Anvendung des kalten Wassers die
Gesundheit zu erhalten, den Krank-
heiten vorzubeugen und die vorhan-
denen vollkommen zu heilen. Nebst
einer Anweisung zur Selbstberoitung
der darin vorkommenden Mittel und
einer Diiitik. Pest.

1888. Diaetetika dohányzók számára,
vagy tapasztalaton alapult oktntjis,
mikép lehessen úgy dohányozni, hogy

14*

212

1837 - 18ÍK)

AZ ember ejfúszséKének ártalmára ne
lehessen. Egy toldalékkal, mely né-
hány dohány- és burnótpáczokat fotr-
lal maffíihan azok kedvéért, kik mel-
lük í^yönjresége miatt a természetes
dohány szívását el nem viselhetnék.
Kmbertársai javára kiadta ej^y prak-
tikus dohányzó. Kassán.

— Száz uj csuda, vairy természeti és
niívbeli ritka-sáírok, csudák, rémlete.s
és borzasztó esetek rakhelye. Hasz-
nos mulattató minden rendű olvasók
számára. A természet és múvészség
megyéjében találkozó ritkaságok ;
iszonyú természetjelenések, földren-
gések, tűzveszélyek, éhségek, ragá-
lyok, vízárok s egyéb nyomorok ;
(Mulékezetes utazás- és vadászkalan-
dok, borzasztó harczjelenések ; iszo-
nyú halálnemek, szörnyű boszulatok,
rémletes vétkek, emberi szörnyek,
despoták, tyrannok életrajzai ... II.
bóv. kiadás egy kötetben. Pest.

— Sieben imd zwanzig auserlesene
Legenden, von Heiligen (iiottes,welche
zur Zeit ausgebrochener Seuchen die
Kranken pflegten. oder überhaupt in
menschlichon L»'iden sich theilne-
mend erwiesen ; auch solcher, welche
die Kirehe Christi als Festpatronen
verehrt. (iross-Wardein.

1887. .Auditur et altéra pars ! Eine
freimüthige critische Beleuchtung der,
in dem Beiblatte zur .\gramer poli-
tischen Zeitung. Nr. »3. den 21. Nov.
183Ő enthaltenen Ansichten, Thatsa-
chen u. Urtheilc gegen die homoeo-
pathische Heilmethode. .\gram.

— Oekonomischer n. popular-medizi-
nischer Universal-Rathgeber. Eine En-
eyclopadie der vorzüglichsten Lehren,
Vorschriften u. Mittel zur Erhaltung
des Lebens u. d«>r (íesundheit der
Men.««chen, der nutzbarsten Thiere,
sowie zur Beschützung aller für die
Bedüi-fnisse, die Bequemlichkeit und
(ia.-; Vergnügen der Meni-chtMi bestimm-
ten Einrichtungen. I'roducten, und
Waaren. Von mehreren (íelehrten
und Hausvátern verschiedener Lan-
der ausgearbeitet. III. vcrb. Aufl. S. 1.

1846. A kii', budapesti sebészek ogy-
leténok alap^zabalyai. l'est.

— A budai n>iigdij és betegápoló egj'O-
gtilet alap.'izabályai. Pest.

— Statuten de.>< Pension.x- und Kranken-
prtege-Vereins für Ofner-Pesther Hand-
lung-lndividuen. Pest.

1847. A c.<odaorvo8 és házibarát, vagy

I a tapasztalt tanácsadó kétes esetek-
I ben. XélküKJzhetetlen kézikönyv min-
den rendű háztartásban, részint ön-
tapasztalásaiból, részint másokéiból
j összeszedte s kiadta Pr. dr. R. N. .1.
I t. n. Borsodvánnegye táblabírája.
i Bécs.

1848. Az kolera pe.<tisröl íratott sz<»-
' morú versek, mely Magyarország-
I i)an uralkodott l831-dik esztendőben.
j Budán.

1 1860. Személyes oltalom. Orvosi tanács-
j adó, a nemzórészek mindazon beteg-
j ségeiben, melyek önfertőzés, nemi
ö.«:ztön túlságos élvezete s ragály által
1 származtak ; gyakorlati észrevételek-
I kel, a kora tehetetlenségről, nöi
I masrtalanságról s ezek irA'ógvltásárói.
; Pest.

I 1854. Von der Gesundhcit und Schön-
j heit des Menschen. Erfahningen einer
I achtzigjáhrigen Frau. Pest.
i 1855. A pesti szegény gyermekkórház i
egylet alapszabályai. L. 184íi.
Statuten des Pester .Xrmen-Kínder-
Spital-Vereins. II. Ausgabe. .\us dem
rngari.schen übei-setzt. Pest. 1857.
1869. Egy nemorvos nézetei a horaoeo-
pathia gyakorlati előnyei s az ország-
ban lehető elterjedése felett. Pest.

— Ansichten eines Laien tíber die
praktischen Vorzüge der Homoeopa-
thie u. ihrer möglichen Verbreitung
ím Lande. Pest.

1879. Szabályzat a in. kir. honvédor-
vosi tisztikar kinevezésére, előlépte-
tésére és minösítvényi táblázatainak
szerke.sztésére vonatkozólag. Kiadja
a m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest. lH9í».

1881. Szabályzat az(in pályázók orvosi
megvizsgálására, kik mint tengerész-
jelöltek, stb. növendékek, hajó-, gép-
vagy zenesuhanczok felvétetni óhaj-
tatnak, .stb. Kiadja a m. kir. hon-
védelmi minisztérium. Budapest.

1894. Utasítás a honvéd-törzsorvosi
előléptetéísekre törekvő 1. oszt. hon-
véd-ezred<»rvosok viz.sgáinak megtar-
tásáriv. Kiadja a m. kir. honvédelmi
mini.sztérium. Budapest.

1895. Sic itur ad astra ! — Adatok a ma-
gyar plagisator működéséhez. Buda-
pest.

— A fogamzás elharit^i.sának haszna
és veszélye. Irta G A. Budapest.

1896. Szervezeti, .szolgálati és személy-
zeti utasítiis a m. kir. honvédorvosok
ismétlő tanfolyamai részére. Kimlja

1897 — BAJKAY

213

ii 111. kir. honvédelmi minisztérium. !
I^udapest.
1897. Utasítás a honvéd egjévi önkén-
tes segédorvos helyetteseknek és
gj'óg>'szerészeknek elméleti és írya-

■^ korlati kiképzésére és vizsfíáira. Ki-
P adja a m. kir. honvédelmi miniszté-
rium. Budapest.
1899. Tréfás rimek. L. Csata r y
, L a j o s.

Év nélkül. (Sine anno.) I>auruiii
A pollinis ab inolyto medicorum or-
dine . . . 1 )uo D a v i d i G ö m ö r y
medicináé eaudidato in alma salana
solennl ritu eollatam foitunatam pre-
cabantur cives hungarici 1734. mense ,
Januario. Janae. i

— Ode Magii. Spect. ao. Clar. Dno |

Samneli Rácz, iiiagnornm in
pátriám meritorum viro anno 1805.
die 16. Augusti. Kudae.

— Ditséró versek n. é. szemorvos
Réz József úrról, a midőn a pesti
királyi universitásban az on'osi í'acul-
tastui a födoctori méltóságra felemel-
tetett volna : Augustus holnapnak 3().
napján 1791-dik esztendőben. H. n.

— Die Unentbáhrlichkeit geschickter
Arzte wurde als . . . Herr J o h a n n
S i e g m u n d K r e y s e 1 aus Bartfa
in Ungarn auf der Jenaischen hohen
Schule den 19. Június 1741. den
medicinischen Doctor-Hut . . . erhielt
in gegenwáitigen Zeilen glückwün-
schend erwogen von desseu allda
studirenden Laiulslpiiten. Jona.

3. Curiosa.

Albrecht J. F. A némberek titkai,
anyák és hajadonok oktatókönyve.
A nőnemi tisztulás első beállásáról ;
a tisztulás időszakának nyavalyáiról,
a fehérfolyás kiválásái'ól, a nőnem
rendeltetéséről, a páros életről, a
házas felek viszonyairól, a terhesek,
szülök, gjermekágyasok élet-rendéről.
Hiedelemmel előadva. MagyaiTa for-
dítva, újra átdolgozva és mpgl)r>viT\ <■
S z i l á g v i Miklós által. Kolozs-
vár, 1851

— Az ember és neme, vag>' egészséges
gj^ermekek nemzését és az erő s
egészség fenntartását czélzó. az érzéki ,
szerelem, természetczél, nemi élv
vezetése, fogamzás, valamint a g>'en-
gült nemző-képesség heljTeállítását
és az önfertőzés következményeinek,
a magömlés és fehérfolyásnak g>ö-
keres gyógjdtását tárgj'aló legújabb :
tapasztalatok. — Függelék. Egy jó
anyának szavai, melyeket férjezett
leányához intéz. Pest, 1862. |

— üj olcsó kiadás. Budapest, 1874. i

— A nemi betegségek alapos gyógyí-
tása. A kankó, bujafekély vagy buja-
kór által ragályos, e betegségek fel- ;
ismerése és önkezelésű gyóg>'ítási i
módja. Számos vénymintával. Áz ere-
detinek XU. kiadása után. Budapest,
1894.

— Az ember és neme. Orvosi tanácsok
a nemi szerelemről, a nemi élvezet |
vezetéséről, egészséges g>'ermekek

nemzéséről, a fogamzásról, valamint
a fogamzás elhárításáról, a terhes-
ségről és önmegtartéztatásról. Az
eredeti mű XXIX. kiadása után fordí-
totta Nádas M i h á l V. Budapest,
1894.

— Az ember és neme. Physikai szerelem,
a természeti rendeltetés, a nemi élet
szabályozása, a fogamzás, a terhesség
és az önmegtartóztatásról. Egészséges
gyermekek nemzése, valamint a
nemzőképesség fentaiisisa és vissza-
nverése czéljából. Fordította Baján
\Iiksa. Budapest, 1894.

— A nemi közlekedéstől való tartózko-
dás következményei. Budapest. 1895.

Baján Miksa. Növény-atlasz. K n e i p p
S e b e s t y é n »Vizkurám« ez. könyvé-
hez. Az összes, e könyvben tárgj'alt
és még ezeken kívül több a néptől
használt gyógj^tó-növények leírása és
természethú ábrázolása. í. ós II. kiad.
Szövegét fordította . . . Kempten, 1893.

— K n e i p p-naptár 1894. évre. A beteg-
ségek gyógj'ítására. K n e i p p S e-
1) e s t y é n plébános és néhány orvos
barátjai hozzájárulásával szerkesz-
tette . . . Budapest, 1894.

— A gyomor- és bélbetegségek és azok
alapos gyógyítása természetes g>'ógy-
mód alapján. Függelékül : A fogak
és száj ápolása. Hazai és külföldi
tudósok nyomán. Budapest, 1894.

Bajkay Endre. Az állati vagy élet-
magnetismus (delejesség tudománya),

214

BAUKR — FRAUENHOLÜ

mint bizonyos ff>'ó|«:>'mód. Saját flán
tPtt tapasztalatok után líözli az omberi-
sójr érdolvi'ben. (Különösen ajánlván
a t. t. papsáffuak, hogy e tárgygjal
megismerkedvén, előforduló esetben
híveiket tanácsolhassák és segíthes-
sék.) Pest, 18Ö2.

Bauer J. P. Der Mensch in Bezúg auf
st'iii (ieschlecht, oder Aufsátze über
Zeugung, Befnicíitung, Enthaltsamkeit.
líeischlaf, Khe u. a. áhniiche Gegen-
stánde. Nach den ueuesten Werken
der französischen Aerzte bearbeitet. —
II. Aufl. IVsth, 1820.

— V. Aufl. Pest, Wien u. Leipzig, 1857.

Becker G. "W. Tanácsadó az elhalás
előtt, alatt s után. azaz rövid utasítás,
miként kelljen az elhalást, vagy nemi
közösülést úgy gyakorolni, hog>' az
egészségnek ne ártson, és szép, egész-
séges és erős gyermekeket lehessen
nemzeni. Egy toldalékkal, melyben a
nemet s az ember nemzését illető
titkok magyaráztatnak. Németből for-
dítva Horváth József által.
Pest. 1829.

Blűmel A. P. Der praktische Frauen-
arzt. Anleitimg um die bei dem weib-
lichen Geschlechte am hiiufigsten vor-
kommenden Kraukheiten durch ein-
heimische Heilpflanzen und bewáhrte
Hausmittel ohne Arzt giündlich heilen
zu kíinneii. Prcsshnrg. s. a.

Böttger Gottwald Móricz. Csalha-
tatlan szer a veszett kutya marása
(víziszony) ellen, ezernyi tapasztalások
és orvosi bizonyítványok által hely-
ben hagyva. Nyilvánosította néme-
tül .. . magN'arázta J. A. M. .\. Pest.
1834.

Csipkés (Komáromi) György. Pes-
tis pestissé, azaz oly egynehány
eg>'ügyíi tanítások, melyekben a pes-
tisnek természete, okai, tulajdonsági,
minémüségi, munkái stl). a szentirás-
l»ól megmutogattatván és felőle meg-
indult, nia is fenforgó villongások
el igazíttatván, az köz vélekedés sze-
rint rettenetessége megkisebbíttetik
és nem oly szörnyűnek lenni mint az,
mint ez világ alítja együgjűképpen
megtanlttatik. Debreczen, 1664.

Curtis J. L. A n(>mző képesség és
idöelötti csökkenésének okai. valamint
oktatások annak tökéletes vi.sszaálli-
tásara. Mindazoknak ajánlva, kik mér-
tékteh'n kicsapongás, titkos bilnök és
ragály következményeiben szenved-
nek. Azonkívül oktatá.M)k a házasság

czéljairól és kötelességeiről, valamint
gj'ógyeljárás a közösülési képtelens ''g
és terméketlenség körül a legújabb
kiadás nyomán a szerző eszközlése
folytán magyaiTa fordította egy gj-a-
korló orvos. London. I86f».

— Orvosi kalauz a háza-*ságban. Út-
mutatások a családi élet erkölcsi czél-
jairól s törvényes örömeiről, valamint
az előforduló physikai nehézségek
mikénti elmozdításáról. Továbbá mind
a két nembeli házasí)k s nem háza-
sok számára szánt fontos s üdvös
tanácsok s íigyelmeztetések. Magyarra
fordította eirv írvakorló orvos. Pest.
1869.

Dánföldi J. J. A titkos betegségek.
Budapest, 1H74.

Derzsi József. Élet könyve, mint
állandó házi orvos, vag>is egyedül
biztos, könnyű és ingyenes, mindenki
által érthető, szükség esetén önmagara
és övéire azonnal alkalmazható gyógy-
mód. Budapest. IH96.

Eiber Antal. A nemi élet titkai és
veszélyei. Értekezés a nemzés-, ter-
hesség-, önfertőzés-, magömlés-, sáp-
kór-, fehéifolyás-, közösülési tehetet-
lenség-, női magtalan-ííágról stb. ez
utóbbi betegségek óv- és Jíyógymód-
jaival. Pest, 1867.

— Vll. kiad. Budapest. 1878.

Ernst L. Önsegély. Orvosi tanácsadó
niiniien nemi betegségekben, melyek
önfertőzés .stb. következtében kelet-
keznek. Budapest, 1874.

— XXVI. kiad. 1893.

— Die SellKsthilfe. Aerztlicher Rathge-
ber bei allen Kraukheiten der Zeu-
gung.stheile eto. Budapest. 1874.

Pazekas Dániel. Ki akar egészséges
Iciini ? Budapest. 1893.

— A természetes gyógyítási mód. .Az
orvosi tiulomány refornuilásanak ér-
dekében. Budapest, 1896.

11. bőv. kiadás. 1899.

Pischer Dániel. Tentamen pneuma-
tologico-physicum de mancipiis diaboli
seu sagis. WittelxMiía". 1716.

Prauenhold Theophil. I»ie (íeheini-
nisse (les schöncn (íeschlechts. Kin
freundlicher Kathge!)er für imsere
Frauen und Müdchen. die die Schönheit
und (iesundheit des Busens. die Kein-
heit und Zartheit der Haut. die Fri.><che
und Blüthe des Teints erhöhen und
erhalten wollen. Nach vieljahriiíer
Krfahrung herausgegelten von
Kaschau. 1834.

KNEIPP — RETAU

215

Kneipp Sebestyén. Gyermekápolás
egészséges és beteg napokban. Javas-
latok. Magyai-ul irta és kiadta Hu-
szár K ti r 0 1 V. Székesfehérvár,
1891.

— Vizkurám. 30 esztendőnél tovább
próbálva és Írva, a betegségek gyó- ;
gyítása és az egészség föntartására.
Irta és kiadta Huszár K á r o 1 v.
Székesfehérvár, 1891.

— II. bőv. kiad. Budapest, 1892.

— vizkurája, szükséges tanácsadó min-
dennemű betegség, u. m. : Angol
betegség, aranyér, álmatlanság, bőr-
senyv, búskomorsiig, csipöfájdalmak,
vértolulás, csontszenv, csíiz. diphthe-
ritis, delírium tremens. dugulás, erőt-
lenség, fagydaganat, fehérfolyás, fül-
fájás-zugás, görvélykór, gyomorhurut,
gerinczbaj, hólyaghumt, influenza,
idegláz, köszvény, légrekedés, múigy- \
daganatok, magömlés, orbáncz, orr-
vérzés, rekedtség, szemlob, sorvadás,
sérv, üszök, vérköpés, vizeleti nehéz-
ségek, víszérdag, vízkórság, zúzódás
stb. ellen. — A Kneipp-féle vlz-
g\-óffvmód alapján írta : A s k 1 e p i a-
d'e s.* Budapest. 1891.

— így éljetek ! Tanácsok és utasítások
egészségesek és betegek sziunára.
Ford. J a e z i <; a Lajos. Esztergom, i
1891.

— Hogj»an éljünk ! Életrendi tanácsadó \
az egészség fentartására. Fordította ^
Ilosvai Hugó. Budapest, 1892.

— Vizkurám. 35 évi tapasztalat alapján
a betegségek gyógyítása czéljából és
az egészség megóvására. Szerző arcz-
képével. Az eredetinek XLU. kiad. után
ford. Baján Miksa. Budapest, 1893.

— Testamentum ! Hagyatékom egészsé-
ges és beteg embereknek : A N'ízgyó-
gyászat módja minden betegségben,
ötven éves tapasztalatai nyomán mű-
vei záradékául. A Wörishofenben
szokásos vizalkalmazások. Budapest,
1895.

— összegyűjtött előadásai. A betegsé-
gekről és azok gyógyításáról. Buda-
pest, 1895. i

— Vizkurám, melyet több mint 35 éves i
tapasztalat alapján kipróbáltam, a
betegségek gyógj^ítása és az egészség
megóvása czéljából. Ford. Baján,
Miksa. Az eredeti mű Lll-iki, jubi-
leumi kiadása után javította és átdol-
gozta Kelen József. II. bőv. ki-
adás. Budapest, 1896. j

Koch. Károly. .\ nemzés minősítése. |

Orvosi tanácsok a tetszés szerínti meg-
termékenyítésre. íFlu-e vagy leány ?).
Budapest, 1894.

Kuline Lajos. Az új gyógyító tudo-
mány, vagy a betegségek egységéről
szóló tan és az ezen alapuló egysé-
ges, orvosság és sebészi műtét nélküli
gyógyítás. Tan- és tanácsad(j könyv
egészségesek s betegek számára. Az
eredetinek VIII. kiadása után fordította
C s e r e y Adolf. Szombathely, 1895.

Lani György. Disputatio physiea príma
seeunda et tertia de í-tillícidio .sang-
vinis ex inteniiti hominis cadavere,
praesente occisore. Wittebergae, 1667.

Mackenzie. Nincs többé aranyér ! Ta-
pasztalatok az aranyér eddig ismeret-
len mivolta és eredete körül az egyet-
len bánásmód közlésével, mi a szerint
a legbiztosban, teljesen, ártatlanul s
a leggyorsabban gyógyítathatik és
előztetik. Angol után németből ma-
gj-arítva. Pest, 1842.

Magnus H. C. Tisztítsátok a vért I
Felhívás minden emberhez . . . ., hogy
vértisztítás által minden más gyógy-
kezelés nélkül, egészségüket tökéle-
tesen heljTeállítsák. X. kiadás után
németből. Kolozsvár, 1875.

Mattéi Cesare gróf. Uj vade-mecum
az uj és valódi útnmtató mindazok
számára, kik maguk magukat akarják
gyógyítani az electi'ohomöopathiával.
Magyarra ford. K ő f a 1 v i Vidor.
Szombathely, 1884.

Miliőt. Csodák c.*!odája ! csalliatatlan
felfedezés. Miként lehet tetszés szerint
flűt vagy leányt, szellemdús és szép
gyermekeket nemzeni. Bevezetés a
nemzés nagy titkaiba. Dr. R u b e m-
pré s más párisi orvos utíin fran-
cziából fordítva. Boncztani ábrákkal.
Pest, 1868.

Mondat Fr. Die Zeugung^unfáhigkeit
beider Geschlechter und die sichersten
Mittel, sie zu heilen. Aus dem Fran-
zösischen. Pesth, 1833.

Falócz Ignácz. A természetes gyógy-
mód kézikönyve. Megbecsülhetetlen
tanácsadó mindenkinek az egészség
megóvására és a betegség megszün-
tetésére. Budapest, 1897.

Péczely Ignácz. Útmutatás a szemek-
bőli kórisme tanulníányozásához.
Budapest, 1880.

Reméle Nep. János. A csodaorvos.
Bécs, 1846.

Retau O. Az önmegóvás. Az idegrend-
szer és a nemzőszervek önfertózés

216

RICHÁRD — 1889

és kícsapongások által okozott beteg-
ségoinek, valamint a tehetetlenség
önkezeiés által való alapos gyógyí-
tása. P'üggelékül : a vizgyógymód
alkalmazása. Az eredetinek LXXXl.
kiadása után fordította H a j á n
-Miksa. Kudapest, 1893.

Richárd R. Megif jodása a meggyengült
idt'irrcndszeniek, vagy alapos gj'ó-
gyítiisa u titkos ifjúkori bűnöknek és
kicsapongásoknak. Sok betegségi tíir-
ténettel ellátva és az idegélettan leg-
újabb fölfedezései szerint orvosok és
betegek számára. A német VI. javí-
tott kiadás után fordítva. Pest, 1864.

-- Uj olcsó kiad. Budapest, 1874.

Schenk S. Lipót. X nemi viszonyokra
gyakorolt befolyás. Budapest, 1898.

— Einflussauf das Geschlechtsverhiiltnis. j
Magdeburg, 1898. (Lefordíttatott ma- j
gyár, angol, orosz, portugál és japán j
nyelvre.) |

Sernest. Das Wunderrecept oder i
sicheres Mittel zur Verlüngerung des |
Lebens, u. zur Erhaltung u. Befesti-
gung der Gesundheit. IV. Auílage.
Pressburg, 184íi.

— Csudarecipe, avag>' biztos óvszer az
élet hosszabbítására és az egészség
föntai-tására és megszilárdítására.
Találtatott . . . irománvai közt. Német-
ből fordítva. Pozsony* 1843.

— 11. kiad. Pest, 1857.

Siklósy Károly. A természetes gyóg>'-
mód vagy a betegségeknek gyóg>-
szer nélkül életrendi szabályok szo-
ros megtartása általi gyógyítása, a
S c h r o 1 1 által alapított s utóbb
tökélyesltett rendszer alapján és pon-
tos leírása a korunkban roppantul
elterjedt görvély-kórnak (Scrophula)
és bujasenyvnek, azok pontos gyó-
gj-ításával e<íyütt. Pest, 1863.

— 11. kiad. 186").

Váradi Gyula. Egertói Wörishofenig
és vissza. Útirajzok, külíinös tekintettel
Wörishí»fenro és a K n e i p p-féle
líyóyyiiiodra. Eger, 1893.

Wedeier P. W. Ajándék jegj-esek
s uj házaspárok számara, vag>' a
házasélet titkai. Tapasztalt tanácsadó
mind a két nembeliek számára, a
házasság előtt és után. Buda, 1864.

1808. Beispielsammlung von Schein-
todten nebst einigen Beiti-ágen zu
Rochtfertigung des Volksglaubens, als
könnten (lie Todten spucken. Wohl-

meinende WInke zur Warnung u.
Beherzigung. Hermannstadt.

1884. LegujabI) felfödözés mint lehes-
sen némely csekély gyógyszer kellő
használata s kellő magataitás mellett
csupán az édes kútvíz által az önf<»r-
töztetés következéseit, az akarat ellen
való éjjeli magömléseket és a fejér-
folyást legalaposabban megorvosolni
s a férfluság elgyengült erejét vissza-
szerezni. A VI. me«rjobbltott német
eredeti kiadás utjin maíjyarosítá eg>-
emberbarát, a budapesti terníészet-
Aizsgáló egyesület tagja. II. kiadás.
Pest.

1852. Legújabb és legbiztosb fölfödözés.
mint lehessen némely csekély gj'ógy-
szer használata s kellő magatartás
mellett csupán az édes kútvíz által
az önfertőztetés következéseit, az
akarat ellen való éjjeli magömléseket
és a fejérfolyást legalaposabban mef:-
orvosolni, s a férfluság elgyöngült
erejét visszaszerezni. XVUI. megjobb.
eredeti német kiadás után magyarositá
egy emberbarát. Pest.

— Bujasenyv orvos nélkül — nép.«<zen'i
tanácsadó a két nem szánuira, minden
ragály fertőzet ellen magukat lehető-
leg biztosítni, vagy ha az megtörtént,
egészségüket gyors és alkalmatlan
utón ismét vis-szanyerai. Kolozsvár.

1861. A háziorvos, vagyis 500 legjobb
háziszer 145 betegség ellen, milyenek :
a köhögés, nátha, főfájás, cholera.
gyomorgyengeség, gyomorsavany.
gyomorgörcs, hasmenés, aranyér,
hypochondria, szonilás. köszvény,
csúz. szúkmellüség, sorvadás, nyál-
kásság, vizelletrekedés. hugj'kö, gi-
liszta, kólika, bujasenyvek, gümőkór.
szembeteg.ségek, ájulás, szédülés, fül-
zúgás, süketség, szívdobogás, álmat-
lan.ság, börküteg, stb. Ezenkívül út-
nmtatás, miként kell élni, hog>- 100
éves kort érjen el az ember, a hideg-
víz csudagyógyerejéról és H u f e-
1 a n d házi és úti g>-ógyszertiira. A
XI. kiadás után magyarította di*. L.
Pest.

1868. Ámor és Hymen. A szerelem és
házasság lefátyolozott titkai. Nélkülöz-
hetetlen tanácsadó szerelmesek, je-
g)'esek s uj házaspárok számára.
Németből a Íl. kiad. után. Pest.

— II. jav. kiad. Kecskemét. 1864.
1864. .\mor és Hymen. L. 1863.
1876. Ámor és Hymen.

1889. Tisztítsiitok a vért! Felhívás

18iMj _ 1896

21"

I

minden emberhez, különösen azokhoz,
a kik gyomorgj'engeségben, főfájás-
ban, roszbüzú lélegzésben, erőtlenség-
ben, szűkjnellú.ségbeii, puffadásban,
emészthetetleuségben, dugulásban,
aranyérben, köszvényben, bénulásban,
búskomorságban stb. szenvednek,
hogy véi-tisztltás által nünden más
gyógykezelés nélkül, egészségüket
tökéletesen help-eállítsák. Kolozsvár.
1890. Vade-mecum az electi'o-homeo-

pathia terén. .\ két félteke népei szá-
mára. M a 1 1 f i irróf hagyatéka. \z
olasz eredeti Vili. kiadás után for-
dit\a. Budapest.

1892. K n e i p p-féle öntések, pólyák,
fürdők és mosások. Pontos útmutatás
a K n e i p p-féle vízgyógymód helyes
használatához. Budapest.

1896. Ámor és Hymen, vagy a szerelem
könyve. Jegyesek és házasoknak Írott
tapasztalati útmutató. Budapest.

ÖUPPLKMENTUM.

Kézmárszky Tivadar. Klinischo Mittheilun^eii aiis der 1. goburtshilílich-

iryiiíi-kologisc'heu Univorsitats-Klinik in Budapest. Übor dio Jahre 1H74— 82.

.Mit kurzor Üborsicht übor dic Jahro 1869 74. Horausgofrobon von . . . .

8tnttirai-t. ]MH4.*)
Schwimmer Ernő. Die idiopathischen SchlPirahautplaquep (b-r Mundböhlo.

Wien, 1H78.

— Zur Therapie dor Variola voni Standpunkte der Microcoecu.-^lcbn-. Leipziir,
18H0.

— Die neuropathischen Derinatonosen. Leipzij; u. Wien, 1883.

— Hautkrankheiten. Leipzig, 1884.**)

— Die (ii-undlinion der heutigen Syphilistherapie. Haiuburír, 1888,*^

*) ad pag. 121.
**) » » 127.
***) » » 130.

INDEX AUCTORUM.

A.

bl B. 118.

— Jenő ö.-), 165.
Abeles Siinou 76.
Abelles József 19.
Abelsberg Emánuel 53.
Abonyi József 56, 131, 165.
Ábrahám Adeodat 76, 115.
Ackerl József 53.

Aczél Sándor 131.
Adami András 53.

— Pál 31, 165, 171, 185.

— Márton 165.
Adlei- Alajos 31.

— (J. W. 198.

— Hermann 19, 165.

— Iguácz 131.

Adolphns Keresztély Mihály 76, 198.

Agats Gusztáv 76.

Agnethler Mihály Theophil 53, 197, 198,

199, 210.
Ágoston Elek 168.
Aikin C. E. 136.
Airinger Andi-ás 76.
Ajkay (ajkai) Lajos 148.
Ajtai András 198.

— K. Sándor 161.

— K. Sándor István 162.
Alapi Henrik 70, 127, 128.
Alberti Mihály 76, 100.
Albrecht I. F. 213.
Albrich János 19, 76.
Áldor Adolf 76.

— Lajos 76.
Alexander Lajos 185.
Alexy Lajos 17.
Alföldi Izidor 144.

— Uzor 108.
AlfÖldy Dénes 144.
Algőver János 115.
AUbutt H. Arthúr 119.
Aloys Károly .n.
Altér Herrmann 31.
Altschul Illés 76,
Altstadter Móricz 31.

Amatus Lnsitauus 165.

Ambró (adamóczi) Ignácz Koniuald 198.

— János 119, 144.
Ambrózy (sedéni) János 119.
Amer Miklós 76.

Amicis de 127.

Am-Pach (grünfeldi) János György 187.

Ancell Henrik 17.

Angyal Antal 53.

Angyalffy Márk Aurél 53.

Ángyán Béla 76, 79, 173.

Antal Dávid 125.

— Géza 108, 128, 177, 197.

— János 165.

— László 53.

Antalkovich (kalinyei) Imre 134.

Antoni Sámuel (lelkész) 198.

Antoninus (Cassoviensis) János 144.

Apáthy István 7.

Apostolovits János 198.

Arany Zsigmond 31.

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos György

1, 17, 108, 198.
Arejula János Manó 76.
Argenti Döme 76, 175, 209.
Árkövy József 131, 197.
Arnold Ábrahám 19.
Arnstein Herrmann 119.
Arz Ágoston 53.
Aschner Arthúr 177.
Asklepiades 215.
Aspécz Kudolf 76.
Astrophylus Tyrnaviensis 210.
Athanasievits Vazul 77.
Attomyr L 53, 77, 128, 161.

— S. 19.

Auer Károly Gábor 19.
Auerbach József 19.

— Miksa Ede 198,
Augustin Sámuel 198.
Augustinovics Gyuro 1.
Aujeszky Aladár 175.
Auner István 1, 19, 108.
Ausfeld Kristóf 77.
Aasterlitzer Simon 77, 108.

222

INDEX AUCTORUM

A vedig István 115, KUi.
Avenarivs János 201.
Ayrer János Kristóf "7.
Azary Ákos 18, 80, 185.

— András 17.

B.

Babes Viktor 17. r.t.
Habits János 7.
Habocsai József 31.
Hach Antal 198.

— 3Iiklós 7.
Bachmayer János 19.
Backer József 119, 123, 173.
tíácsinegyei István Pál 77.

— János 77.
Bacsó Bálint 53.

Bádoky ík>Ó8 Károly. L. Soós Bádoky

Károly.
Hagellardus Pál 7, 77, 136.
Haintner Ferencz 53.
Bajamonti íiryula 77.
Baján dr. 7.

— Miksa 77, 94, 130, 148, 213, 21fi.
Bajcsay Mihály 173.

Bajkay Endre 213.

Bajnok Antal 53, 194, 197.

Bakó János 31.

— Sándor 74, 109, 113.
Bakody Árpád 210.

— József 7, 77, 204.

— Tivadar 7, 77, 165, 175, 199.
Bakonyi József 144.

Bakos Mihály 119.

Malásházy János 185.

Malassa János 108, 139, 168, 198.

— Kornél 53.
Balázs István 144.

— Sándor 157.
Baliga Sámuel 199.
Bálint Rezső 77.
Ballá Manó 77.
Ballagi János 7, 24.
Ballexserd 136.

Kalló Mátyás 31, 144, 179.
Hallás Károly Lajos 77.
Balogh Endre 77.

— István (lelkész) 13R.

— József 199.

- ( szent-imrei) József 53.

— Kálmán 7, 9, 20, 53, 165, 167,
177, 185, 197.

Balogh (almási) Pál 1, 53, 77, 165, 199.

— (almási) Tihamér 17, 74, 136, 144,
175, 199, 204.

Soi'js Mihály 7.
Balsarati Vitás János 108, 144, 171.
italta Manó 77.

Bankó Antal 77.

Bánóczy Gyula 136.

Bányai F. István 91.

Bara (zágoni) István 20.

Bárány Zsiga 89.

Baráth Ferencz 144.

Barbenius József Benjámin 31, 77.

Barlanghy V. Adorján 177, 178.

Barlay Vilmos M.

Barna Ignácz 28, 131.

Báron Jónás 108.

Baronyai József 199,

Baross Károly 77.

Ban-a (homoródalmási) Imre 77.

— (homoródalmási) István 77, 199.
Barta Ágoston Ifil.

Barth László 144.
Bartha Károly 199.
Barts József 197.
Barthelémy 127.
Bartsch Ede Sámuel 7.

— Gusztáv 31.
Baruch Manó 77.

Basch Imre 74, 103, 127.

Basso Arnaux 28.

Bastaschich Pál 136.

Bastler Antal 77.

Báthori Gábor 165.

Báthory István 123.

Batizfalvy Sámuel 28, 108, 165, 177, 179.

Batthány (németujvári) Ferencz gróf 31.

Báti János 98, 141.

Báty János 77.

Bauer L 119.

— J. P. 214.

— József Károly 7.

— Lajos 130, 144.

— Samu 176.

— Sándor 31.
Baumeister W. 185, 188.
Baumgarten Egmont 79, 108, 131.

— János Keresztély 53, 108, 144.

— Samu 77, 108.

— Simon 132.

Baumgartner Walfrid Antal 77.
Baunscheidt Károly 108.
Bausner Bertalan 7.

— Sebestyén 77.
Bayer János 17.

— János András 53.

— József 185.
Beaumont 108.
Bebrich József 144.
Beck C. S. 127.

— János Nep. 31, 77.
Becker (i. 111.

— G. W. 214.
Bécsi Gedeon 144.
Beddeus Sámuel Siégfried 17.

INDEX AUCTORU.M

223

Bednárik János 77.
Beér György József 115.

— János 132.

— Lipót 31, 77.
Behrens György 7Ji— —
Behrens L.' A. H. 31.
Beké Kristóf 199.
Bekella Demeter 7, 20.
Békessy László 185.
Békésy Géza 31, 136, 144.
Bél János Theophil 77.

— Mátyás 144.
Béldi Károly 53.
Belky János 161, 197.
Bell Benjámin 108, 128.
Bellony József 77.

— Károly 77.
Bélteki Zsigmond 31.
Bencsik Mátyás 78, 144.
Bendiner Antal 3Iiksa 20.

Bene Ferencz 78, 136, 144-145, 101,

168, 199.
Bene Ferencz ifj. 74, 78, 162.

— Eudolf 78.
Benedek János 134.

— Károly 7.
Benedict Henrik 78.

Beniczky K. Irma 28, 126. 142, 145.

Benkótzi István 78.

Benkő Sámuel 20, 31, 68, 85, 97, 109.

Bensa Ferencz Xavér 78.

Bentzig Mátyás. 78.

Bei-ault Th. '53.

Berczeller Imre 119, 120.

Bérczy János 76, 136, 155.

Bertlach Gyula 78.

Bereczk v. Briccius (vizaknai) György 78.

Bereczky (torboszlói) Károly 78.

Berend Miklós 136.

Berényi Ferencz 145.

Berger Ignácz 119.

— József 78.
Berkó József 31.

Bt-rnáth József (vegytudor) 31—32, 53.

Bemolák József 115.

Bertholdi 74.

Berzon József 54.

Beszedits Ede 32, 48.

Beszterczey József 78.

Bethke Károly 78.

Betlehem Fülöp 78.

Bettelheim Lipót József 20.

Beüky (felső-pulyai) József István 132.

Beythe András 54.

Biatzovszky János 78, 119.

Bibó Gedeon 78.

Biel György 54.

Bierbauer Nep. János 7.

Bihari Péter 1.

Bikfai János 54.

Bili János 54.

Billitzer Fülöp 78.

Billnitzer Móricz 115.

Billroth Tivadar 28, 109.

Bing Hermán 78.

Binnenfeld Izsák 7^:.

Binz C. 54.

Biringer Ferencz 179.

Birly Ede Flórián 78.

Blancard István 197.
i Blaskovich Ede itüt.
i — IVidolin 115, 118.

Blau Vilmos 78.

Blauhorn Ignácz Lajos 54.

Blener Miklós 79.

Blosius Sebestyén 79.

Blum Ferencz 109.

— Ödön 79.

Blumenfeld Ábrahám 79.
Blűmel A. F. 214.

Bobor (hajniki) Károly 119.

— Lajos 161.
Bock János 109.

— József 54.

— Károly Ernő 1, 145.
Bodnár Sándor 79, 145.

Bódogh (nemes-bikkesi) 3Iihály 7, 165
Bodon Károly 176.
Bodor Károly 177.
Boeckelmann János Frigyes 199.
Boehm Károly 185—186.
Boer (szkoréi László 20.
Boér Lukács János 119.
Bogdanovits Auxentius 119.
Boissarie 32.
Bois-Reymond du 171.
Bókai János (idősb) 136.
Bókay Árpád 20, 32, 54, 55, 57, 02. 79.
176, 197.

— János 54, 74, 79, 136. 137, 144, 165.
178.

Bokotnitz M. 54.

Bolaffio Jakab 54.

Boldini Róbert 79, 145.

Boleman István 32.

BoUinger O. 17.

Bondam Péter 54.

Bónis (diószegi) Mátyás 88.

Borbély Samu 109.

Borges Wilhelm Heinrich Ludwig 114.

Borhek Ágoston 137.

Bornemissza Zoltán 186.

Boros Antal 32.

— Sámuel 79, 137.
Bors Lajos 137.

Borsos (nagy-enyedi) József 20, 137.

— (nagy-enyedi) ^lárton 17, 137.
Bo.sányi Béla 32, 79. 174. 178.

224

INDEX AütTORU.M

Bci«chek József 54.

Buckisli (lővenfelsi) Károly 2í».

Boscovitz A. (opticus) 115

Buday József 79, 145.

Bossányi (nagy-bcwsányi) András 137, 145.

— Kálmán 113.

Uotka Imre 79, 145.

Budge Gyula 7.

I<í)arneville 80.

Bugát Pál 2, 7, 20, 22, 55, 79, 109,

110,

Böck JánoB (modori) 28.

188, 176, 178, 179. 197. I!t9.

— János (pozsonyi) 79.

Bug^ch Gusztáv 119.

Bőhm János 54.

Bukovszky (iy. 179.

— János Ephraim 54.

Bulbuk Antal 79.

Bőhine Károly 204.

Bulla Károly 79.

Bőjthy Jáuos 137.

Bun János 55.

B<5ke Gyula 74, 132, 137,

182.

Bun.sen Róbert 35.

Böttger (iottwald Móricz

214.

Bunzel Gábor 20, 145.

Braidsvér Benjámin 79.

Burdach Dániel Christian 206.

Braidwood Murray P. 137

Buresch Ferencz 199.

Brakovitzer Nándor 20.

Burg Károly 7.

Brankovics Gyula 125.

Burger Péter 115.

Brasavüla Antonius Musa

109.

Burggraven János Ernő 79.

Brassai Sámuel 17C.

Burián Aladár 55, 74, 177.

Brassoványi Péter 32.

Buzinkai György 55, 145, 199,

Bniuer Ármin 89.

Bűben László 145.

— József 79.

Büchler Ignácz 179.

Braim Gyula 32.

Bük József 101.

— Károly Ágost. 54.

Büky ( felső-pulyai) József 145, 151.

— Lajos 7.

— Miksa 199.

C.

— Sándor 79.

Brecht (brechtenbergi) József Kelemen 20.

Cadet de Vaux Antal 14.5.

Breger János 137.

Cajus Gábor 20.

Brehm János 32.

Calovino József Ferencz 80, 137.

Breitenfeld Ferencz 178.

Camper Péter 109.

Brém János 32.

Candidus Candur 55.

Breslauer Jakab 79.

Canestrini Antal 80, Ilit. ifii.

Breuer János 7.

Capesius Vilmos u:..

— Sámuel 119.

Carccus Márton 80.

Brewer János 7!).

Cardüucius János 80.

Breznai István 7í».

Careno 137.

Brigelins János Ádám 54,

165.

Carl Alajos 32.

Broca Pál C, 1»8.

Carro János 145.

Broussais 79.

Cartellieri 32.

Brown Etle 199.

Cartheuser 80.

— János 54.

Caryuphilus Pasohal 32.

Bruck Jakab 32, IG.').

Caspari 203.

— Lipót .54, 177.

Casper J. L. 101.

— (hidasi) Pál 7, 79.

Celsus .\urelius 168.

Bruck mann Ferencz Krnö

54—5.5.

Centner János 80.

Brundel György 79.

Chalupka Rezső 32, 10.5.

Brunner Ferencz 119, 179

("harcot I. M. 80.

Bruszko János 7.

Chelius M. I. 109.

Bruszt Lajos 79.

Chenot Ádám 80, 765.

Briiz liászló 55.

Chernak László 7.

Brück Miksa 103, 137.

Chernél Keresztély 119.

Brücke Ernő 137.

Chemyei János 80.

Brühl Károly Bernát 199.

Chiakor (Jyörgy l«c.

Brüll Eerencz Mihály 55.

Chopart Ferencz 109.

Brünauer Dávid Lőrincz 1

(^horin Károly Zachariás 186.

Bnchfelder János 79.

— Zsigmond 32.

Buchwald (iyula 79.

Christ János Nep. 80, 137.

Buck H. Albert 14.

Chriíten Kristóf Andrát 55.

INDEX AUCTORUM

225

Chudovszky Móricz 109.

Chyzer Kálmán 175, 179.

— 'Kornél 32—33, 74, 80, 145, 166.

C'leophas Mihály 80,

Cloetta-Pilehne 55.

Closius István 20.

Cobei-us Tóbiás 80.

C'oda Sándor 119.

Cohn L. P. 132.

Colerus János Jeremiás 80.

t'omnenovich Gergely 115.

C'onnert György 55.

Conrad András 20, 33.

("onradinus Boldizsár 80.

C'onstantini Mihály 17.

C'opeland Tamás 80.

Cornet Raimund 33.

Coi-nides Péter 166.

Corvisart Lucián 80.

t'osmini Jakab 80.

Costein I. 137.

Cramer Pál 80.

Cranz Henrik Nep. .János 33, 119, 125.

Crassé Antal 1.

Crato János 166.

Creutzer 33.

Crocker H. Radclifife 127.

Csajághy István 199.

Csákányi Alajos 137.

Csáktornyái József 80.

Csanády István 199.

Csanaki Máté L. Czanaki.

Csaplovics János 33, 80.

Csapó József 8, 81, 137, 199.

Csapodi István 15, 74, 115—116, 118,

137, 145—146, 174.
Császár 167.
Csatáry Ágost 79, 81.

— Lajos 55, 146, 161, 179, 199.
Csausz Lajos Tódor 119.

— Márton 8, 168, 202.
Csécsi (Nagy) Imre 55.
Cseh (csúzi) János 81, 137.

— Károly 33, 146.

— (Boehm) Márton 186.
Csehi (szigeti) Sámuel 8.
Cseh-Szombati József 81, 109, 168.
Cselkó Ignácz 33.

Csencs Perencz 17, 81.
Csendits József 55.
Csere (apáczai) János 197.
Cseresnyés Sándor 116, 166.

— (felső-eíiri) Sándor 55, 81, 132.
Cserey Adolf 215.

— Zsigmond 81.
Cseri János 81, 146. .
Csemanszky Sámuel 166.
Csemoch János 146.
Csernyei József 8.

livnvy: Bibliographia inedica Hnngariae.

Cserszky Antal 18ti.
Cservinka Perencz Xavér 74.
Csesznok Pál 55.
Csiba István 33.
Csiky Perencz 55.

— János József 20.

— Nep. János 116.

— Péter 8.

— (homoród-oklándi) S. 55.
Csillag Gyula 146.
Csillagh Károly 55.

Csipkés (Komáromi) György 214.
Csii-ke Lajos 119.
Csiszár Sámuel 109, 166.
Csizmadia J. Gyula 146.
Csizy Pál 137.

Csókás (Monedulatus) Péter 8.
Csokor János 186.
Csorba József 34.

— (szakácsi) József 81, 109, 146.

— Lajos 20, 81.
Csóré j Demeter 125.

: Csurgay Kálmán 55, 175.

Csurgovich Sándor 146.
! Cullerier 55, 128.
\ Curtis J. L. 214.

Czakó Kálmán 17, 161.

Czanaki Máté 81, 125.
i Czapovszky András János 199.
I Czappert Lipót 81.
: Czepecz János Jakab 137.
I Czermák Nep. János 8.
' Czerndits Pál 81.

(!zicker Sámuel 81.

Cziegler Ferencz 81.

— József 109.
Czike Ferencz 1.

! Czilhert Róbert 33, 81.
I Czillinger Adalbert 55.
j Czindery László 206.
j Czirbusz István 55.
I Czirfusz Dezső 33.
í Cziser János 55.
j Czompó János 55.
1 Czuker Sámuel 81.
I Czvaina József 55.

! D.

DahlraüUer József Vilmos 8.

i Dánföldi I. I. 214.

' Darányi János 199.

! Darwin Charles 1.

i Dászkál György 186.

I Daubrova Ignácz 81.

í Davida Leó 1.

i — Sándor 137.

j Davidson W. 25.

i Davis I. B. 168.

i Deákné H. Zsuzsa 132.

15

22«i

INDEX AUCTORÜM

Deáky Fülöp Bámuel l'.U.
Debreczeni K. András 19ít.
Decani Krnö 11».
Deccard János Vilmos 20.
l)eér Endre 8.
Degré Ii^nácz 5'>.
Dehaut 55.
De la Mettrie 1.
Dely Mátyás 18C.
Demeter György 1 1 G.

— Vincze József 81.
Demian Boldizsár 109.

— Jáinos András 3.'?.
Demiany P. 20.
Demjanovich Emil 138.
Demkú Kálmán 168.
Denhoflfer Vincze József 33.
Denk Ferencz Xav. József. 55.
Dentulinns Tamás 81.
Dercsényi (dercséni) János 81.
Dérer Mihály 179.

Déri I. Henrik 81, 120.

— Zsigmond 54.
Déry József 134.
Derzsi József 214.
Desault 109.
Dessort Henry 1.
Detsényi Frigyes 55.
Detsi Sámuel 199.
Detsinyi Lipót 1(56,
Deutsch A. 127.

— Adalbert 120.

— Ferencz József 33.

— József 8.

— József Dávid S.

— Mór 199.

Déván Károly 81, 166, 179, 183.

Dézsi Lajos 166.

Diablanovszky Péter 81.

Dieballa Géza 81.

Diefenbaoh llO.

Diescher János 128.

Dietl József 33.

Dietrich Gusztáv Henrik 33.

Dietrichstein Dávid 81.

Dillnberger Emil 55—56.

Dimien Pál 1.

Dimits Sándor 81.

Dimmer F. 116.

Dingelmann Anton 67.

Diószegi István 20, 28, 81.

— Sámuel 56.

Dimer Gusztán 120, 137, 173, 176.

Dittrich Lajos 56.

Dobay (kis-dobai) Gyula 56.

Dobrovits M. 146.

Dobsa Ferencz 161.

Dogossy Gáspár 186.

Dolcschal Gábor 166.

Dolezsal W. 179.

Dolezsalek Antal József 137.
i Dollinger Gyula 28, 79, 109, 137.
i Domby (gálfalvi) Sámuel 33, 56, 120,
136—137, 141.

Domin (petruseviczi) József Ferencz 28.

Dominigg (kőszeghi) Gáspár 1 16.

Dominkowsky (junovczai) Fülöp Jakab
128.

Donáth Gyula 1, 81—83, 134, 14';. 17:..

Donner János Zsigmond 109.

Donogány Jakab r,8, 198.

— Zakariás 82.

j Dorner József 33.
i Dos lem Károly 5«.
! Doussein-DonbreuiI 82.

Dömök Gergely 28.

Dövény Pál 137.

Drabek Károly 56.

Draskó János {^.

Draskovich János Nep. 120.

Drauth János Ferdinánd 166.

— Sámuel Frigyes 20.
Draáif Frigyes 33.
Dresser Máté 1.

I Druitt Surgeon 109.

\ Dubay Miklós 28—29, 120, 137, 146,

j 178.

Dubovszky Károly 120.

Dubravetz Sándor Gergely 82.

Dubravszky Róbert 186.

Duchon íhnanue! 20.

Dudits Miklós 174, 199 — 200.

Duka Tivadar 120, 166.

Dulácska Géza 174, 177, 179.

Dunay Mátyás Antal 200.

Duschak Jakab 140.

Dworzak János 5G.

E.

Ebenhoeoh 1'. 11.

Kbers 169,

Ebhardt György Zsigmond 8, 17.

Ebner János Lipót 82.

Ecker .\lajos 82.

Eckert Antal 82.

— József 33.

Eckstein Ferencz 109, 179.

— Frigyes 82.
Eder Ferencz 29.
Édeskuty Lajos S3.

— Nándor 137.
Edelmann Menyhért 140.
Edl Kálmán 8.

Egger ¥Ae Illés 56.
Eggerth József 56,
Ehrenberg 18.
Ehrengruber Károly 161,
Ehrenreich liajos 82.

INDEX AUCTORÜM

227

Eibel János 50.
Eibenschitz Móricz 82.
Eiber Antal 128—129, 2U.
Eich 82.
Eigenbrodt 146.
Eisenmayer Sándor 18tí.
Eismann József 56.
Eisner Mózes 20".
Eitel Frigyes őii.

— Fülöp *82.
jfckey Antal 137.
Eleméry Perencz 34.
Elhard" János Kristóf 20, 34.
Elischer Gyula 146, 200.
Ellmayer Antal 56.

Elsass Náthán 161, 160.

Elsaszer Ferencz 82.

Eltér József 82, 138, 161.

Éltes Károly 34.

Emmert Károly 109.

Emresz Károly 34.

Endlicher István László 56, 208.

Engel János -Jakab 56.

— József 56. 82, 138.
Engelbrecht Károly 186.
Englánder Mór 179.
Entresz Ferencz 82.
Entz Ferencz 34, 82.
Enyedi Isóván 166.

— János 56.

— (benedeki) Sámuel 82.
Eötvös Lóránd báró 201.
Epstein László 120, 134.
Erber József 82.

— Márk Móricz 18.
Ercsey Ernő 169.

— (téglási) Imre 82.
Enléljri Béla 135, 169.

— Ferencz 8ii.

— József 82.

— Mihály 186—187, 194.
Erdey Pál 34.

Erdődi Pál 186.

Erdős János 1.

Erismann Frigyes 146.

Erkel Rudolf 56.

Erlenmeyer Albert 20, 56, 134.

Emst L. 214.

Eröss Gyula 137, 138.

Erős László 29.

Eschenmayer K. A. 202.

Esmarch Frigyes 29, 74.

Esze Gábor 82.

Etédi Gedő János 191.

Ettinger Móricz 34.

Ettmüller 18.

Exelbirth Ede 56.

Eyerel József 78.

Eysenmenger János Kristóf 82.

Fabek József 29.

Faber Mária Károly 132.

Fabern János 82.

Fábián László 139.

Fabini Frigyes 34, 116, 146.

— János Tófor 116.
Fábri János 51.

— Pál 166.
Fabricias József 34.
Fabris Girolamo 146.
Faby Móricz 56.
Facetius Illés 82.
Pajth Péter 34.
Fáklya András 56.
Faűconer Vilmos 34.
Falkenstein Lipót 146.
Falta Marczel 146.
Falusi Mihály 146.
Fanta Adolf 146, 166.
Fanzler Lajos 146.

Faragó Gyula 137, 138, 145, 178.
Farkas Benő 138, 146.

— Ignácz 120, 166.

— István 82.

— Sándor 120.
Fáy Aladár 146.
Fazakas Sámuel 82.
Fazekas Dániel 2, 14.
Federer János Jakab 82.
Fehér Ipoly 177.

— Vincze 82.
Fehrenbach Ferencz 56.
Feichtinger Sándor 56.
Feigel Zsigmond 56.

Feja (nagy-rákói) Alajos 20.
Fejér Antal 34, 146.

— Elek 146.

— György 1, 82.
Fejérpataky László 200.
Fejérvári István 82.
Fejes János 166.

— Mihály 34, 82, 109.

Fekés V. Fekésházy György 187.
Fekete Gyula 146, 161.

— Ignácz 57.

— Károly 57.

— Lajos 166.
Feldmann Antal 109.

— János Ede 83.

Feleki Hugó 83, 127, 129, 147.

Félix A. 147.

FeUetár Emil 34, 57, 161, 174, 178.

— József 8.
Fellner Antal 83.
Felsmann Kristóf Teofil 83.
Felvinczi György 147.
Felvinczy Sándor 83.

15"

228

INDEX AUCTORUM

Fényes Elek 147.
Ferber János Jakab 83.
Ferentzy (vizkeleti) Miksa 83.
Fer)^98on Vilmos 109.
Ferk Incze 8, 132.
Ferro I>. 145.

— Paskal József 147.
Fest I. Károly 120.
Festorazy Alajos 34.
Fésűs Menyhért 147.
Feszely József 108.
Feuer Nathauiel 116, 118.
Feneregger Károly 57.
Ficzek Ferencz Máté 83.
Filatow Nil 138.

Finály Zsigmond 20, 83, 166.
Finck József 116.
Fischer Adolf 83, 132.

— Antal Frigyes 20, 83.

— Dániel 34, 83, 134, 200, 214.

— Ferencz Gottfried 21.

— Győző 109—110.

— Jakab ^3, 135, 162.

— József 83.

— Justus Vilmos Keresztély 57.

— Károly Dániel 110.

— Péter 110.

— Vilmos Károly 110.
Fischoff J. W. 34.

— Ignácz 147.
Fitz József 83.
Fitzinger L. J. 1.
Fleckles Lipót 8, 34.
Fleischer Frigyes 57.

— Gábor 83.

— József 120.

— • József János 83.

— Tamás 57.

— Theophilus 200.

— Venczel 120.
Fleischl Lajos 120.
Flesch Amadé 83.

— Nándor 177.

Flór Ferencz 83, 110, 138, 169,

178, 179.
Floyer John 34.
Fiuk (raggambi) János 57.
Flückiger 57.
Fodor (lugosi) András 34, 45, 83,

— Gerzson 157.

— Géza 54, 103, 132.

— József 18, 20, 29, 146, 147, 155,
197, 200.

— József (számadó) 187.

— (uánási) liiszló 57.
Fogarasi Sámael 83, 134.
Fogel Ferencz 83, 110.
Foges Farkas 21.

Főit Márton 200.

176,

120.

174,

Folnegovich Ferencz 138.
Folténjn János 2, 7.
Forgó György 147, 200.
Fortmayer József 57.

— Nándor 21.
Forty Károly 83.
Fournier 124.
Föggler János 83.
Földváry Elek 161.
Förster Ágoston 18.

— R. 83, 116.
Fraenkel Albert 83.
Fmenkl Jakab Gyala 147.
Francisci András 57, 200.

— Pál 83.
Francz Alajos 83.
Frank József 200.

— Lajos Frigyes 200.

— Ödön 174, 179.
Franka Kái'oly 57.
Frankéi E. 83.

— S. 21.

Frankovith Gergely 57.
Frantz György 57.
Franzos D. 8.

Fratta Marco della, niarchese 34.
Frauenhold Theophil 214.
Frederik Jenő 1 — 2, 134.
Freisinger Ignácz 84.
Frenreisz 34.

— Ferencz 18.
Fresenius Károly Rémig IS.
Freund Henrik 34.
Fridelius M. János 2, 84.
Friedenreich J. l"hr. 14T.
Friedrich Vilmos 54, 57, 147.
Friesel József János 84.
Frimni Jakab 134, 179.
Fritsch Henrik 120.

Fritze E. 110.

Frivaldszky (frivaldi) Imre 57, 169, 177.

Promni Pál 147.

Frommhold Károly 18, 29, 84, 120, 181.

Fronius András 21, 84.

— Márton Gottlieb 21.
Frőhlich Adolf 34.

— Ei-nő 35.

— Tamás 207.
Frőhner Jenő 187.
Fruschics Demeter 84.
Fríihbeck Ferencz 35.
Fuchs Ferencz Xavér 147.

— Jlátyás 21.

— Miksa Victor 21.
Fugger Márk 187.
Fuker András 8.

— Frigyes Jakab 147, 200.

— Mihály 84.
Furiakovics János Ernő 21.

IXDEX AUCTORUM

229

Farlani (felsenbergfi) Jáuos András 35.

Fux József 120, 138.

Fülöp (felső-őri) Sámuel 200.

Fürst János Mihály 137.

— Károly 176.

Füzy Adolf Vilmos 84.

G.

Gaal Gusztáv 21, 67, 84. 1.32.

— János 84.

— (gyulai) Miklós 147.
Gabányi Árpád 2.
Gaberle Ignácz 8, 35.
Gábor .József 21.
Gábriel János Sámuel 129.
Gabriely Kálmán 95, 109, 130, 154.
Gaitner Menyhért 2, 8.

Gajzágó Lukács Marczell 84.

Galambos Márton 187.

Gall Ferencz József 2, 8.

Gáli István 57,

Gallia Eezső 35.

Gallik Géza 147—148, 161.

— Sámuel 57.
Gallus Vilmos 57.
Gámán Béla 35, 132.
Ganz A. 179.
Ganzler Lázár 18.
Gara Géza 21, 132.
Garai Antal 129.
Garay János 57, 167.
Gárdos .János 116.
Gartemann .János 166.
Gártner Ágoston 148.
Garzó Gyula 200.
Gastl W. 35.

Gaudi Vilmos Károly 57.
Gauglitz Ferencz 56.
Gebb (geroltzhofeni) János 57.
Gebhardt Lajos 15, 178.

— Xav. Ferencz 84, 200.
Gecse Dániel 165, 182.
E. Gedő .János 129.
Gelbsteiu Leopold 138.
Gelcich Ferencz 84.
Gellei Mihály 29, 124, 138.
Gelléri Mór 148.

Gelsen Károly 148.
Gemmingen Eberhai-d báró 84.
Genersich Antal 8, 17, 18, 161, 179.

— Jenő 129.

— Sámuel 187.

Gensel János Ádám 21, 84, 160, 200.
Geodri (Gödri) János 122, 140, 166, 189.
Georgi András Gáspár 84.
Gerber Lipót 84.
Gere János 21.
Gergelyffjr András 35.

Gergelji József 57.
Gerhardt Károly 21, 138.
Gerlach H. 200.
Gerlóczy Gyula 148, 177, 180.

— Zsigmond 35, 145 — 146. 175, 176,
180.

Gernya József László 21, 29, 84.

Gerschics^ István 84, 134.

Gerster Árpád G. K. 110.

Gerzsó János 21.

Gresztessy László 138.

Geyer Sámuel 84, 138.

Giacich Antal Félix 138, 200.

Gillenias Arnold 84.

Giltay E. 8.

Girald (máskép Gothard) Mihály 84.

>Gladius« 161.

Glaser Ferdinánd 8, 120.

Glatter Ignácz Ede 21, 35, 180, 200.

Glatz Sámuel 57.

Glatzinger János Mihály 84.

Glos Sámuel 132.

Glosius Sámuel 21.

Gnaedinger Ferdinánd 18.

Godenich (godenbergi) Venantias 125.

Gogolák Imre 84.

Goídberger Adolf 58.

— Móricz 8, 134.
Goldschmid Ignácz 21, 84.
Goldschmidt Adalbert 58.
Goldzieher Vilmos 116, 180.
Gopcevich György 84.
Gorgiás János 58.
Goriupp Ferdinánd 129, 148.
Gosztonyi Mihály 8.

Góth Henrik József 2, 8.

Gotthardt 170.

Gottvald Gáspár 138.

Gótzy Károly 58.

Gőbel Coelestin 180.

Gödri János. L. Geodri.

Göldner Károly 58.

Gőlis L. Antal 138.

Gömöri Dávid 84, 148.

Gömöry Dávid 21, 35, 58, 213.

— István 35.
Gönczy Pál 54, 145.
Götz Károly 58.

Gőzsy Ferencz Xav. 110.
Graben János Andi-ás 84.
Graber Vitus 8.
Graefe Albert 116, 167.

— János Mihály 84.

— Károly^ Fenlinánd 14s.
Grailich Ágoston 84.
Grandjean János Ker. 85.
Granichstaedten Zsigmond Mihály 35,

120, 138.
Grant Vilmos 85.

230

INDEX AUCTOROl

Granville A. K 148.
Gratz Mihály 85.
(ireen I. Ome 14.
(iregorins Jakab 85.
(ireiszing János 8.
-- József 35, 58, 167.

— Károly 35.
Grész .János 58.

Greuser Woldemár Lajos 122.

Gribovszky Jenő 138.

Griesinger 149.

Groder Antal 85.

Groeber Ferencz Gyula 18.

Gross Ferencz Xav. 85, 138.

— Fülöp 148.

Grosse András Károly 21, 58.

— János 120, 167,
Grossmann Lipót 116, 129.
Grósz Albert 35, 116, 138.

— Emil 103, 116—117, 118, 167, 200.

— (Nagy) Ferencz 58.

— Frigyes 58, 117, 180.

— Fülöp 170.

— Gyula 132, 137, 138, 180.

— Lajos = Csatáry.

— Lipót 35, 85, 148.
Groszinger Kái-oly 117.
Grote Arthur 166.
Gruber János 200,

— Sándor 1 10.

Gruby Dávid 18, 29, 200.
Grundéi György 21, 85.
Gruner (.'hr. God. 166.
Grüner Frigyes Zsigmond 58.
Grünfeld Dávid 84, 100.

— Jakab 84.

— József 110.

— Vilmos 58.
Grünhut Ede 200.

— Jakab 85.

— I. Károly 85.
Grünschnek .János 125.
Grünwald Adolf 35.

— Mór 35.

— Pál 148, 210.
Guarinoni Pietro de 2.
Guggenberger Károly 200.
Guillé 58.

Gulyás János 8.
Ctunesch János 85.
Gurdélyi András 148,
Gurlt 119.

Gurovits Tamás 200.
(íuszmann Rudolf 167.
Gath János 129.
(tutmann Józ»ef 1 1 0.
(ínttmann Adolf 8.

— Lipót 29.

Günther Fr. .Vgost 187-188.

Gvadányi József gróf 35.

Gwoth (gwothfalvi) Jónás Theophil 29.

Gyarmathy Sámuel 200.

Gyarmati Sándor 188.

Gyöngyösy (petényi) Pál 58, 85.

György Aladár 2.

— József 2.

Győry (nádudvari) Albert 18, 22, 180.

— Ferencz 85.

— (nádudvari) Tibor 178.
Gyulaváry 58.
Gyuricsics Sándor 148.
Gyurraán Emil 54.

Gyürky I^ajos Márton 8, 138.

Haas Rudolf 58.

Haake I. H. 120.

Haberland János Godofréd 2»H).

Haberle Constantin von 172.

Haberman János 200, 201.

— B. ? 35.

— Bernát 2, 9, 22.
Habersack Ferencz Adolf 148.
Hackell András 85, 210.
Hackelt Endre 197.
Hackenberger C. M. 58.
Haeckel Ernő 2.

Haen Antal 85.

Haffner Mihály 180.

Haí,'er Mihály 22, 85, 110, 117.

Hagymási (Cybeleius) Bálint 0.

Hahn Tivadar 85.

Hahnemann Sámuel 22, 58, \tíí>. Iti7,

200, 207.
Haiczl Kálmán 32.
Haidenreioh János Lajos 58, 85, Ilo,

167, 201.
Hainiss Géza 137, 138.
Haiszler György 22, 95, 120, 138.

— Károly 85.

Hajdú Gyula 177, 178.

Hajnik (Bobor) Károly 120.

Hajós Lajos 85, 127, 130, 134.

Halász (dabasi) Géjza 22, 85, 177. 180.

Halaváts Gyula 35.

Haliczky Antal 134.

Hallope'au H. 127.

Hamari Dániel 69, 85.

Hambacher János 9, 85, 20 1.

— Sámuel 201.
Hamberger Geor. Erh. 122.
Hamler József 9.
Hammer Antal 85, 167.

— Ferencz 117.
Hammersberg lÁszló 174.
Hammerschmidt Ferdinánd !».

— József 35.

INDEX AUCTORIBI

231

Hamrák József S6.
Hanák Mihály 35, 134. 188.
Hanekker Ferencz 9, 22.
Hanke János László 58.
Hankó József 120. 180.

— Vilmos 35, 36, 58.
Haraszty Mihály 86.
Hardlicska János 117.
Hardtl Ágost báró 35.
Harisch János 120.
Hárma th Márton 86.
Hartleben K. A. 180.
Hartmann Fülöp Károly 9, 13, 148.

— József A. 110.

— Károly 56.

— Mihály 139.
Hasenfeld Hermann 86.

— Manó 36.
Hasper Ferencz 36.
Hassenberger E. L. 36.
Hathvani István 22, 36.
Hátsek Ignácz 188.
Hattyasy Lajos 134.
Haaer F. 118.

— Miksa 188.
Hauke Antal 201.
Ha ülik Gáspár 120.
Hauser József S6.
Hausknecht Ferencz it.
Hauszmann Alajos 180.
Havas Adolf 79.

— Ignácz 86, 188.
Hayd Ferencz 117.

— István 36.
Hazucha Mihály 86.
Heda Alajos 2, 9, 22.

Hedwig János 9, 52, 24, 86, 201.

— Román Adolf 9.
Hegedűs János 148.
Hegyi János K. 86, 148.
Heim Károly Ede 86.
Heinisch Antal 86.
Heinrich György 117.

— (ó-moraviczai) Nep. János 117.
Heinzély Márton 58.
Heitzmann I. 110.

— Károly 2, 9, 22, 108, 110, 129.

— Lajos 2.
Heksch Sándor 36.
Held Máté 86.
Helferich H. 110.
Hell Aladár 54.
Heller Flórián 36.

— Jakab 86.
Helm Tivadar 36.
Helmholtz Hermann 201.
Heltai Manó 177.
Hempel Adolf Frigyes 2.

HriiiMh György 9,' 58. 167. 19-2, 19;

Henke Adolf 162, 163.
Henle Jakab 169.
Hennel Ádám Teophil 110.
Henry 117.
Henszlmann Imi-e 9,
Herbert Henrik 167.

— Tivadar Gottfr. 148.
Herczegh János 132.
Herczeghy Mór 148, 167, 201.
Herczl Fülöp 86.

Herczogh Zsigmond 76.
Herdegen Ede 120.
Hermann Adolf 86, 132, 170.

— András 22, 36, 59, 89, 169.

— János 86, 148.

— József 132.
Hermbstadt F. S. 25, 57.
Hernád orvostudor 59.
Herold Imi-e 59.

Herri Antal 59.
Herritz Alajos Benedek 22.
Hertel János 120.
Hertzka Imre 36.

— L. 22.
Herz Imre 36.

— Lipót 86.

— Márk 22.

— Vilmos 179.
Herzl Péter 86.
Heténjri Lipót 134.
Heuffel János 201.

Héya Mihály 120, 139, 148.
Hézsay János 110.
Hintz Henrik 36.
Hippokrates 167, 168, 170, 171.
Hirsch József 86.

— Lázár 120.

Hirschberger Ferencz Xav. 125.
Hirschel Mihály Náthán 22.
Hirschfeld I. 36.

— Miksa 36.
Hirschler Ágoston 54, 79.

— V. M. 132.

— Ignácz 116, 117, 167, 178.
Hirtling Mihály 86.

Hlatky Antal 59, 149.

— Márton 22.
Hlavács Samu 36.
Hlavacsek E. Ágost 59.
Hochhalt Károly 79, 178.
Hodoly Elek 189.
Hoenig L R. Lipót 139.
Hofbauer Ignácz 59.

— Incze 36.
Hoffelder József 86.
Hofter Ferencz 37.

— István Mihály 59.

— József 22.

Hoffinger János Gyürgj' 86, 201.

232

INDEX AUCTORÜM

Hotíinini 162.

— FrifíVic. .... ..... 145t.

— Károly 80, 180.

— Vilmos 201.
Hoffher József 59, 188.
Hoftbry János 59.
Hoflffetaedter (i. Máitou 80, la'.).
Hofsteter János Ádám 55t, 80.

— János Kristóf 1.S4.
Hohlfekl Lajos 37.
Hohnbanm K. 200.
Holbrock 121.
HoUaender Leo 86.
Hollán Adolf 37, 180.
Holling Edmund 86.
Holzmann Ignácz 150.
Homonay (irmesi) Imre 149, 201.
Honigberger János Márton 59, LG
Hooper Rob. 110.

Hoór Károly 117.

Hoppe-Seyler Félix 18.

Horetzky Ferencz 59.

Horn Ferencz 121.

Horner István 37, 87, 139, 167, 17

Horouyi Mihály 59.

Horst Ferencz 9.

Horstiiis Dániel János 87.

— Gergely 87.

Horvátii József Antal 111.

— Alajos 59.
~ Antal 22.

— Árpád 105.

— Bálint 37.

— Elek 121.

— Farkas 149.

— György 177.

— János (I.) 22.

— János (II.) 22.

— József 12, 34, 98, 131, 132,

— Sámuel 87, 149. [200, 204,

— (hosszáfalvi) Sámuel 22.
Horvátovszky Zsigmond 201.
Horwitz Náthán 87.
Horwship J. 111.

Höffer Henrik Adolf 22, 87.
Hőgyes Endre 9, 87, 149, 155,
174, 177, 182, 201.

— Ferencz 137, 139.
Hölbling Miksa 111, 170, 180.
Hónig Ignácz 87.
Hrabovszky Ker. János 2.
Hrebenda János 87.

— József 87.

— Mihály 87.

— Péter 121.
Hrivanszky L. 201.
Huber Alfréd 68.

— János Kristóf 59.

— Kristóf 129.

—8:

138,
214.

107,

Huberth Ferencz Xav. 121.
Hodelist Ignácz János Nep. 87, 2ul.
Hneber János (iyörgy 162.

— János Sámnel 59.
Hufeland Kristóf Vilmos

149, 203, 213,
Hulimann Pál 117.
Hűmmel Antal J. 87,
Hunyadi Sz. F. 91.
Hunyady János 18.

— LászV'. :.'.!.
Hányor linn- »i).
Huszár András 117.

— Imre 125.

— Károly 215.

— Mózes 87.

Huszthi (Szabó) István 9, 60, 201.
Huszty (raszinyai) Zachariás Theophil

29, 37, 00, 149.
Hutta János 87.
Hutter Jakab 22.
Hutyra Ferencz 9, 79, 173, 188.
Huxley Th. H. 9.
Hübner György 188.
Hüge Ferencz 188.
Hültl Hümér 111, 112.
Hyciek Adalbert Szaniszló 201.
Hyrtl József 2, 3, 9, 167, 180.

Ihrig Lajos 111.

Illés (Edvi) liászló 22, 37. 44, 18<>.

— (Edvi) Pál 149.

Illésy Henrik László Adolf 117.
Ilosvay Hugó 37, 215.

— Lajos 37.
Imhof György 37.

Imre József 83, 116, 117, 118, 146.

Imrédy Béla 103, 173.

Incze (nagy-baczoni) Mihály 167.

Inlánder Jakab 162.

Institorisz (mossóczi) Mátyás 60.

— (mossóczi) Mihály 149.
Intze Béla 178.

Ipolj'i Arnold 167.
Irnsinger Simon 87.
Irsai Arthur 54, 79.
Issekutz Hugó 60.

— L. 118.

— László (L) 167,
Istvánffi Gyula 00,
Iszlay József 177.
Ivanchich Viktor 111, 2ul.
Ivaucsevics Miklós 87.
Ivanovics András 201.

— András P. M. 29, 201.
Iványos Ferencz 22.

Ixel Soma 149.
Imó l.uy- m:..

INDEX AUCTORÜM

333

Jacob Christfried 22, 87.
Jacobi János Ernő 87.

— Rudolf Keresztelj 87.
Jacobovics Antal 60.

— Miksa Móricz 87, 125.
Jacquin József Ferencz báró 18, 3^
Jácz Alajos 87.

— Ferencz 9.
Jacziga Lajos 215.
Jahn 125.

— József 161.
Jakab István 139, 149, 188.

íszló 188.

Cntal'Pál 60.
Jakabházy Zsigmond 60.
Jakubovits Ferencz 87, 149.
Jalsovics Aladár 37.
Jandó Antal 60.
Janosch István 188.
Jánossi György 60.
Jankovich Antal 3, 87.
Jannsen Harry 167.
Janny Gyula 79, 108, 111, 167.
Ja nóta Jenő 37.
Jansekowich Miksa 139.
Jansjon Nep. János 87.
Jármay László 37.
Jelenöy Károly 60.
Jellachich József 9.
Jemelka József 37.
Jendrássik Ernő 74, 79, 87, 178.

— Jenő 10, 117, 167, 168, 201.
Jené C. A. 126.

Jenovay Károly 201.

Jeszenszky (nagy-jeszeni) János 3, 10,

23, 29, 60, 87—88, 111, 126, 168,

201—202.
Jetteur János Joachim 126.
Jezsó István 126.
Jikeli Frigyes 23.

Joachim Vilmos 37, 111, 149, 162, 202.
Joannes Antal 149.
Joffe Antal 10, 88.

— Hermann 126.
Joó István 139.

Jordán (szentgyörgyi) Ferencz 83, 176.

Jordán Tamás 37, 88, 202.

Jósa István 37, 121.

Józsa (bodosi) Dániel 121.

József királyi berezeg 202.

Joubert Laui-. 88.

Juba Adolf 149.

Judenhoflfer Mihály 23.

Juhász Lajos 118.

— Máté 60,

— Péter = Melius.
Juliién L. 127.

Június Florilegus 88.
Jóst Ferencz 202.
Justus J. 127, 129.
Jutassy József 28, 126.
Jüttner Viktor 60.

Kadisch Lajos 121.
Kaffka Károly 00.
Kain Adalbert 117.

— Dávid 88.
Kaiser József 60.

— Károly 18.
Kajdacsy István 60.
Kalitowski Miklós 60.
Kallivoda József 121.
Kálmán Károly 60.
Kalmár Mihály 12.
Kamaaf György Ernő 111.
Kamenszky István 38, 149, 168.
Kanka Károly 117, 176, 177, 178.
Kapdebo György 210.

Kaposi Móricz 126, 127, 129, 132.

Kapu Lajos 88.

Karácsonyi János 139.

Karczag-Ujszállási Márton 60, 88.

Kartlos Károly 3.

Karika Antal 180.

Karlovszky K. Gejza 32, 60, 17:.. i;t7.

— Károly Lajos 60.

— Lajos 38.

Kármán Samu 136, 144.

Károlyi Sámuel 202.

Karpf Antal 88.

Kasper G. C. A. 117.

Kassai Mihály 121.

Kassaudra kiadója 151.

Kastenholz Honorius Vilmos 88.

Kastler Radolf Mihály 10.

Kátai Gábor 57, 60, 88, 98, 149, 168,

172, 177, 180, 202.
Katona Gerzson (Géza) 111.

— József 88, 187.

— Mihály 23, 38, 88, 139.
Kátser Simon 23, 38.
Kaafmann 28.

— Dávid 168.

— Károly 88.
Kauser József 174.
Kazintzi Sámuel 202.
Kecskeméti Lajos 1C2.
Kelemen Miksa 88, 149—150.
Kelen Béla 17.

— István 29, 38.

— István Ede 38.

— József 29, 119, 162, 174, 176, 215.
Keleti L Leo 111.

Kelin Amadé 38.

-S34

INDHX ALCTOUrM

Kemény Fülöp 14».
Keinpelen Farkas lo.

— János András 202.
Kenipf József 121.
Kempner József 88.
Kende István 175.

-- Mór 88, 139.
Kenszky Xep. János 117.
Kentzler József 38.
Kenyeres Balázs 74, 162.
Kercselics Mátyás 88.
Kerékgyártó Lóránt 24.
Keresztesi l'ál 134, 202.
Kereszt^ssy Frigyes Károly 13!).
Keresztszeghy Gyula 88.
Kern Benő 126.

— Henrik 38.
Kemer János 117.
Kertész A. (50.

— József 61, 103, 178.

Kéry (Bittner) Imre 38, 88, 111, 150.
Kestenband Bernát 88.
Keszler Ferencz Antal 61.

— János Mihály 150.
Keszlerfly József 167.

Kétly Károly 10, 30, 54, 79, 88, 106,
138, 139, 173.

— László 79.
Kézmárszky Tamás 111.

— Tivadar 119, 121, 180, 218.
Khien Nándor 23, 88, 134.
Kielberger György 23.
Kienast Mátyás 38.
Kieninger Boldizsár 3.
Kiesewett^r Alajos Ferdinánd 38.
Kiessling Károly 121.

Kiko Károly lú'.
Kilián C. I. 61.

— H. F. 3, 80, 111.
Kindl Tál 162.

Király (Szathmáry) György 188.

— István 88.
Kirchboff E. 114. •
Kirchmann István 126.
Kirchner V. 133.
Kiriny Kornél 88.

Kis József 139, 150.
Kisfy Zsigmond 29.
Kiss Antal 23.

— József 23, 38.

— (zilahi) Mihály 126.
Kis-Witzay József 23.
Kitaibel l'ál 38.
Klein Bálint 202.

— F. 38.

— Ignácz Mór 88.

— Láeár 88.

— Mihály 23.
Klemcnt Mihály 202.

Klenke Ármin 126, l4'.t, 150.

Klesky Ferencz 23.

Kliina Sebestyén 188.

Klimkó János Kereszt. 13<.i.

Klimó Menyhért 180.

Klobusitzky Pál 88.

Klng Nándor 10, 15, 23, 168, 174, 182.

Kmeti Pál 121.

Kmethy György 88.

Kmetty István 202.

Kneipp Sebestyén 202, 213, 215, 216.

Knezevich István 202.

Knie Márton József 88, 150.

KnobI M. 188.

Knogler János Kristóf 3, 202.

— Márton 88.
Knoth C. L. A. 89.

Knöpfler (zarándi) Vilmos íR. iSfn. 202.
Kobert Kudolf 62.
Koch Albin 89.

— E. F. 38.

— Gottfried Antal 61.

— Imre 89.

— Károly 215.
Kochlatsch István Antal 89.
Kochmeister Sámuel 89.
Kocourek Ferencz 189.
Kocsis Elemér 117.

— István 89.

— József 150.

Kóczi Jonathán Bálint 202.

Kodolányi Antal 174.

Koermendi János 1<*>2.

Kofráuyi Adolf 38.

Koharits János 61.

Kolb Bertalan 39.

Kolbány Pál 89, 61, 89, 1 •'. 172.

Kollarits József 139.

Kollarovich István 16.

Koller Oyula 20, 80, 116, 137, 139,

14(i, 178.
Kollinsky Ignácz 139.
Kolmár József 150.
Kolosvári Sámuel 89, 202.
Kománjmi Lajos 62.
Komáromy János Péter 39, 61.
Konrád Jenő 134— 13.^, 13».
Kontúr Béla 18, 89, 150.
Koós (iábor 10, 61.
Kapetsni József 23.
KoptT Arpold Fülöp 89.
Koppéi Zsigmond 29.
Koppi Sándor 168, 202.
Kuppy Sándor 202.
Korányi Frigyes 23, 3'.'.

168, 178, 180.

— Sándor 3, 23, 54, 79, 89, 103.
Korbuly Adeodat 10.

— Sándor 51.

INDEX AUCTORmi

235

Koricsánszky Vilmos 61.
Korneli Mátyás 121.
Korompay József 23, S9.
Kosa (nemesnépi) Károly 89, 189.

— (középajtai) Mózes 39, 89.
Kóssa Gyula 61, 103.
Kossel H. 89.

Kosatányi (nyir-lngosi) Tamás 61.
Kotzi Ignácz Bálint 202.
Kovách Aladár 61, 74, 89 — 90.

— Imre 90, 174.

Kovachich (senkviczi) József Miklós 150.
Kovács A. 118.

— Áron l.íO.

— (tatai) György 90, 111.

— István 150, 200.

— J. 108.

— József 111, 114, 180.

— József ifj. 114.

— József L. 90.

— Lajos 61, 202.

— Mihály 149, 155.

— Pál 61, 121.

— Sebestyén Endre 90, 108, 109, 150,
Kovácsy Béla 189. [168, 170.

— János 139, 197.
Kováts Antal 121, 189.

— György 90.

— István 61.

— Mihály 23, 61, 74, 90, 121, 139,
162, 197, 202.

Kozarics György 90.

Kozma József 01.

Kőfalvi Vidor 215.

Köffinger Rudolf 82, 117.

Kölbel Ágost 61.

Köleséri (keres-eeri) Sámuel 76, 90, 150.

Kölsch Márton 23, 90.

Kőműves Pál Ádám 61.

Kőuig János 189.

— József 39.
Köpeczi János 23.
Köpf János Nep. 139.
Kőrösy József 150 — 151.
Kőszeghy Mihály 90.

Kövér Gábor 19, 69, 70, 131, 162.

— (rétháti) Márton 126.
Kövesdy János 121.
Kövesi Géza 90.

— Pál 10.
Kövesy Ferencz 90.
Kracsovszky Adalbert 29.
Kraeger János Mihály 90.
KraíTt János György lói.
Kraflft-Ebing Rudolf báró 90, 135, 162.
Kraitsir Károly 111..

Krakauer I. 79.
Krakovitzer Fei-dinánd 90.
Kralovánszky liászló 61.

Ki"amer Alajos József '■»<).

— János György 39, 01 — >;2, 90, 111.
Krammer Ferencz 202.

— Károly 90.

i Ki-asser Frigyes 90.

Kratoch^villa Tamás 39.

Kratzmann Emil 39.

Krause Károly 3—4.
j — Vilmos 4.
I Kransz 203.
! — Arthur 162.
! — Károly 189.

Ki-eisler Károly 163.
, Kreith Ede Károly 29.

Kremzir Mózes 62.

Krenmüller Károly n;;;. I"t3.

Kresz Géza 74, 90. 139, 151. 189—181.

Kresztits János 23.

Kreuziger 39.

Kreysel János Zsigmond 39, 90, 213.

Krick Árpád 100.

Krieger Keresztély Ernő 23.

— Lajos József 140.
Kriegler Mór 1, 62, 74, 90.
Kriechenbaum János 12<;.
Kriek Rudolf 90.
Kriesch János 4, 10.
Krinner József 140.

. Krisch Károly Henrik 90.
, Kriszhaber Simon 62.
i Kroczkievicz 39.
\ Kron Frigyes 121.
j Kroyher Ignácz 90.
Krompecher Ödön 17.

— Sándor 61.
Kroszinger Károly 117.

! Kröczer Ágoston 62.
I Krupinski András 202.
} Krűger János Gottlieb iv.
I Kubányi András 02.
i Kuczinski Salamon 90.
j Kugler Leopold 140.
j Kuhne Lajos 215.

Kuk András 62,

Kultsár Demeter 91.

Kiin Tamás 109, 151, 2o2.

— Zoltán 4, 29, 39, 132.
Kundmann János Kristóf 91.

I Kundrath János 4.

j Kunewalder Zsigmond 91.

I Kunitsch Mihály 39.

i Kunze C. F. 91.

\ Kurtz 177.

! Kurz Antal 39.

Kuthy Dezső 29, 91.

Kuzmik Pál 110, 111.
j Küttel György Sámael 23,
i — János 129.

Kvr Pál 10, 151.

2m

INDEX AlCTORUM

Lábán Károly 121.
LHckner György 189.

— Károly 62.

Lahner Ferencz 12!t, 189.

liajos Ferencz G2.

Lakits F. 177.

Lalangue Ker. János 39, 121, 203.

Lamer Ignácz 62.

La Mert Lima 129.

— Sámuel 129.
Lamm Frigyes 23.
Lampe F. A. 91.
Láncz Ferdinánd 117.

Landány Károly Ferencz Vincze 203.

Landbeck János Györgj' 91.

Landesmann G. 10.

Landshut Sámuel 23.

Laoer Antal 111.

Láng A. Ferencz 175, 203.

— Ágost 121.

— E. 111, 126, 129.

— Ferencz Ede 117.

— Gusztáv 91, 111.

— János Gottfried 111.
JÁag 178.

Lange Márton 62, 91, 117, 120, 121,

126, 140, 151, 189.
Langen Keresztély 91.
Langer István 121.
Lánghy István 15, 189.
Láni György 62, 215.
Lantos Emil 121.
Lántz József 62.
Lányi Pál (I.) 23.

— Pál (II.) 62.
liupponi József 2.
Larisch Tamás 91.
La Rose Ferencz 91.
Lasky János Gyula 91.
íiaszlavik Imre 121.

— Jenő .\ndrás 23.
Laszlovich Ágost Károly 168.
Lanfenauer Károly 10, 79, 91, 135, 137.
lAurent Ph. 91.

Laurenti József 20.1.
lianrentius 129.
Lauschmann (iyula lOS.
Lavrence Kichard 191.
La/anszky Tamás 91, 151.
Lebenwald Ádám 62.
I/ederer Ábrahám 29.
Ledniczky István 1<".>'.
Le<? Vilmos 62.
liCfevre György M. 1). 203.
liCgányi (íynla 151.
liChmunn Tófor János 91.
liChotzkv Nándor 40.

Leibit zíT János 189.
Leichner D. Eccardus 91.
Leitner Hermann 91.

— V. 118.
Lemberger Hermán 62.

— Lipót 126.

Lencsés József Antal 10, 105, 189.
Lendvay Benő 4, 10, 18, 21, 29, 32,
56, 95, 123, 135, 151.

— Lendvay Pál 151.
Lengyel Béla 40.

— (przemysli) Dániel 140, 203.

— Lóránt 91.

Lenhardt József 62, 140, 168, 203.
Lenhossek József 4, 10— 11, 168, 169.

— Mihály 4, 11, 91—92, 168, 208.

— Mihály Ignácz 11, 24, 62, 151, 162,
168, 189.

Lénk Adolf 40.

Leo Bernát 62.

Le Roy 62—63.

Lessius Lénart 151.

Lészai (fogarasi) Dániel 11, 13tí.

Leszner Dezső 151.

Lcutsch Albert báró 203.

Lévai Izor 151.

— János 111.

— József 111.

Libay Gusztáv Theophil 03.

Liebbald J. T. 189.

Liebezeit György Zsigmond 92, 12 1.

Liebhardt Lukas 34.

Liebig Justus 40, 169.

Liebmann Mór 197.

Liedeniann Márton 203.

Liefman Frigyes 92.

Limán C. 161.

Linden Miksa József báró 151.

Lindenmayr Imre P. 40, 168.

Linzbauer Ferencz Xav. 40, 151 — 152,

168, 197.
Lippay A. 118.

— (zombori) Gáspár 11.
Lippe Salamon 68.

láppich Ferencz Vilmos 24, 40, 63,

121, 203.
Lipszky Pál 92.

Lischoviny András Ferencz 203.
Lissoviny János 24, 29, 40.

— Sámuel Dániel 168.
List Sámuel 203.
Litschauer Károly 63.
liOebisch Vilmos 18, 63, 92.
Ix>eblin Ignácz 112.

Jjoevr András 40, 92, 129. 170.

— (Ix)evius) Károly Frigyes 63, 92.
Ijoigk Antnl 168.

lioimann F. W. 63.
Lonmitzer Sámuel 92.

INDEX AÜCTORUM

237

Lomnitzy Vilmos 40.

Magyar Sándor 9.

Lonovics Miklós 92.

— Victor György 11, 93.

Lorsinger Frigyes Vilmos 63.

Magyary Ferencz 190.

Losonczy József 121.

Mahler Gyula 11, 63, 122, 176.

— László 198.

— Gyula (pozsonyi ill.) 152, 197.

Lóstainer Antal 74, 92.

Maizner János 63, 169.

— Gyula 40.

Majer István 152.

Lóstájner Lajos = Arányi.

Majláth János gróf 203.

Lósy Pál lti8.

Major Antal 177.

Lovász Imre 11, 203.

Majovszky János 63.

Lőbisch = Loebisch.

Makara Lajos 103, 112, 132.

Lőri Ede 79, 132.

Lörinczi Ferencz 92, 98, 152, 175, 176,

177.
Lőrinczy József 92.

— Rudolf 92.
Lőte József 27, 60.
Lővy Márk 92.

Lőw András és Lőw Károly Frigyes
= Loew.

— Henrik 63.

— Sámuel 177.
Lőwy Adolf 92, 140.

— Ignácz 63, 121.

— M. 92.

Ludwig Christ. Gottlieb 24.

— E. 131.

— Károly Frigyes Vilmos 168.
Lukáchy József 63.

Lukács István 175.

— János 129.

— (borosnyai) János 122.

— Márton 63.
Lakáts Constantin 63.

Lumniczer Sándor 112, 167, 168, 181.
Lumnitzer István 203.

— Károly 92.

Lupini Dániel Márton 126.
Luprecht Ferencz 181.
Lutheritz Károly Frigyes 63, 92.
Lutter József 1.t2.
Lutze Arthur 204.
Lux Joh. Zs. Wilh. 93.
Lübeck János Károly 126.

M.

Macher Mátyás 40.
Máchik Béla 179.
Mackenzie 92, 215.
Madács Péter 24, 166.
Máday Dániel 24.

— Dávid Sámuel 24, 63, 92—93.

— György 93.
Maehrl Jeremiás 93.
Magda (chani) Károly 93.
Magnus H. L. 215.
Mágocsy Vincze 29.
Magvassy 3Iihály 29.

Malách György 152.
, Malatides (kis-babóti) Dániel 93, 132.
j Maleter (Milieter) János 93, 135.
j Máltás Károly 93.
I Mályusz Károly 118.

Manardus János 203.

Mandel F. 40.

— Joachim 40.

Mandl Immánuel Koppelmann 24.

— Lajos 4, 11, 18, 24, 93, 133.
Mangold Henrik 40 — 41, 169, 178, 181.

— Salamon 93.

Manikati Saphrani János 29.
Mann Jakab 122, 201.

— Mór 54.

Manna berg Gyula 18, 93.
Mannó Alajos 63.
Manoviil Miksa 93.
Manovitz Lipót Imre 93.
Mánj-ik János 93.
Marceglia József 63.
Margitay István 203.
Margó Tivadar 4, 11, 93, 203.
Margonyai (Fleischer) Gábor 93.
Marikovszky (nagy-tornyai) Gusztáv
152, 162, 190.

György 41, 140.

Márton 63, 93, 156.

Marinkovits Farkas 93.

Márk J. 118.

Markbreiter Fülöp 11.

Markó László 152.

Markovitz Mátyás 203.

Markstein J. Móritz 93.

Márkus Sándor 140.

Markusovszky Lajos 167, 177, 203.

Marschal Henrik György 122, 140.

Marschalkó Tamás 41, 127.

Marschall :>lárton Fenlinánd 41.

Marsovszky (marsovai) József 93.

Martin Alajos 41.

Martini Dániel 63, 93, 112.

— János 64.

— Márton 135.
Martinovics Ignácz 1 1 .

— József 64.
Marton S. János 173.
Márton (mándi) Gábor 203.

238

INDEX AUCTORUM

— József 192.

Marussi Kóbori István 11, 122.

Marzlofif Lűrincz 64.

Massa Alajos 64.

Massiczay Róbert 64.

Maszák (Szegedy) Plemér 93, 152.

^lászuyi József Miklós 93.

Matavovszky Ferdinánd 140.

Mátófy Feréncz 140.

Maternia Oilano György Keresztély 112,

31áthé (bikafalvi) Domokos 133. [203.

Mathias A. '.t3.

^latolay Károly 39.

Mátrai Gábor 11.

Mátray í'erencz 122.

Mattéi Cesare gróf 215.

Matussek István 93.

Mátyás Mihály 204.

Mátyus (ryörgy 93.

— István 11, 135, 152.
3Iauksch János Dániel 204.
Maurer György János 122.

— Nep. János 93.
Maurice 133.

Mauthner Lajos Vilmos 41, 93, 112,

140, 181.
Maxilian Frigyes Antal 118.
Maximovics Vazul 94.
Mayer Adalbert 04.

— Antal 41, 04.

— Peren ez Antal 190.

— Gusztáv Adolf 64.

— Imre Lipót 41.

— Kristóf 188.

— Lajos 94.

— Lajos Ernő 204.
Max .Tózsef 135.
Maxai Mihály 126, 152.
Mayoor Zsigmond 204.
3Iayr Godofréd 140.

— József 64.
Mazur Ernő 41.
Meczner Ágost 18.
Medgyessy Pál 140.
Mediotanas Joannes 152.
Méhes Sámuel 11, 24.
Meissner P. T. 169.

— Pál 29, 64, 94, 169, 204.
Mekossinyi Mihály 11.
Melczer János 64.

Melius (Korhi Juhász) Péter 64, 169.
Menesdorfer 64.
Menich János 41.
Menkc 145.
Merényi Dezső 64.

— S. 174.
Mergl Ödön 4.
Merkel Emil 204.

— I. K. 126.

Meskó János 64.

— (felső-kubini) Pál 41.
Mészáros Ferencz <i4.

— Rupert Ignácz 204.
Meszarovits Nesztor 94.
Metelka Ferencz 64.

Meyer Ferencz Seraphius 64.

— Henrik 41.

— Károly József 64.

— Mór 28.
Meynert Tivadar 14.
Meyr Ignácz 41.

Mezger Kristóf Dániel 11, 122, 126.

Michailovics Konstantin 140.

Michalek Manó 6.

Michand János Jakab 126.

Mihálka Antal 194.

Mihálkovits Géza 4, 11, 112, 1(>9, 197.

Mihalovits S. 41.

Mihályik Gejza Sándor 64.

— Izidor 118.

Miké (csoraortányi) József 64.
Mikler Sámuel 198.
Miklós Ödön 152.
Miklositza Lűrincz 129.
Milesz József 94, 208.
Milhaud János Jakab 41.
Milko Lipót 94.
Miller Jakab Ferdinánd 41.

— József 35.

Milleter János = Maleter.
Milloradovics Péter 94.
Miliőt 215.
Milner Fothergill 79.
Milunovits Sándor 94.
Minas Ferencz Xavér 94.
Minderer Raymund 94.
Minich Károly 17.
Minnich Ede 94, 140.
Miskolczi Károly 41.
Miskolczy Mihály 118.
Miskoltzy Ferencz 112.
Miskovicsew Miksa Miklós 64.
Miszlay Mátyus 112.
Mittermayer Ferencz 42.
Mirald Antal 64.
Mirsvinsky Ignácz 11.
Mlinarich József 18.
Mocsi Károly 122.
Moder Dezső 175.
Mogalla G. P. 171.
Mohr Frigyes Sámuel 152.

— Mihály 118, 140, 176.
Hojsisovics (moisvári) György 42, 1 1 2.
Molitor Boldizsár 24.

Moller Dániel Vilmos 24.

— Godofréíl 169, 204.

— Káról/ Ottó 94, 169, 204.
Molnár Ádám 24.

INDEX AtCTORUM

■2m

— Ádám (kaposi) 167.

Nagel Ede 42.

— István 65.

— Emil 112. 118,

— János 152, 204.

— I. 24.

— János (vegyész) 42.

— Mór 65.

— Lajos 152.

Nagy Antal (ügyvéd) 25:.. l'"'.

Molnárfy József 122.

— Béla 135.

Mondat 'Fr. 215.

— (nyiri) Ferencz 65.

Monau (Monavius) Frigyas 112, 129,

— (páthí) Gáspár 204.

169, 204.

— Gusztáv 42.

Monostori Károly 189, 190.

— György 94.

Montedegoi A. Ferencz 177.

— Imre 11.

Montégre 94.

— János 133.

Moravcsik E. Emil 74, 80, 135, 162.

— József 42, 153, 169, 181, 190, 204.

Morauchik András 127.

— József (alsó-szopori) 153.

Morhardt György 94.

— Károly 95.

Morris M. 127.

— (pathi) Károly 94.

Morva y János 94.

— (nyiri) Lajos 24.

Morzsányi Sándor (idősb) 190.

— (borosnyai) Márton 204.

Moscovitz Mór 65.

— Miklós 95.

Mossóczy C. Frigyes 94.

— (borosnyai) Pál 95.

Most 203.

— Sámuel 140.

Mőbius Pál 94.

— Sándor (I.) 95.

Mőes Móricz 65.

— Sándor (II.) 190.

Möller Henrik 190,

Nagyfejeő Müiály 95.

Mracék Ferencz 129.

Náray Imre 188.

Mraovich Sándor 94.

Xarcis Ferdinánd György 65.

3Ii-áz Lajos 204.

Navratil (szalóki) Imre 74, 79, 109, 112,

Mndrányi János Jakab 94.

133, 154, 181, 204.

Muldini Károly 177.

Nedelko Demeter 12, 24.

Munde Károly 42.

Nehi- Lóránt 130.

Műnk Manó 42.

Nehrer Ede Antal 140.

Munkátsy >Iihály 122.

Neichel Károly 169.

— Miklós 152.

Nékám Lajos 'l8, 24, 74, 79, 127, ITtj.

Murai János András 98, 141.

198.

Murman Károly 65.

— Sándor 175, 178.

Mutschenbacher Béla 24, 30, 94, 153.

Nemes György 65.

Müehi- Ferdinánd József 127.

— Imre 204.

Mühlhoffer József 65.

Németh Mihály 192.

Mükisch István András 140.

Némethi István 95.

MüUer Clotár 204.

— Sámuel 204.

— Fi-igyes 26, lti9.

Némethy József 206.

— Jakab 94.

— Károly 153.

— József Antal 127.

— Miklós 65.

— Kálmán 11, 79, 94, 177, 181.

Nendtvich Károly 42, 65, 169.

— Károly 42.

Neskula Ferencz 95.

— Miháíy József 140.

Neubauer 170.

— Móricz 204.

Neuhauser Fr. 95.

— S. 153.

Neuhold János Jakab 95, 140, 204.

Mylius Bertalan Farkas 122.

Neumann József 133.

— János Frigyes 24.

— Sámuel 122.

Myss Márton 94.

Neupauer Gusztáv 103, 118.

Neustadter Mihály 95, 112, 140.

N.

Ney József 30.

Niciphor János 95.

Nadányi János 65.

Niedermann Gyula 136, 145, 153.

Nádas Mihály 200, 213.

Niemeyer Pál 24, 95, 144.

Nádaskay Béla 190, 196.

Nieszner István 95.

Nadenitsek Domonkos 65.

Niklesz Joh. v. 85.

Xaegele K. H. 122.

Nóvák Antal" Kóbert 112.

240

INDKX AUCTORIM

— Endre 153.

— Imre 95.

— József 95.

— József István 118.

— I^jos 16».

— l'ál Ferdinánd 30.

— Sándor Ágoston 153.
Novotny Frigyes 174.

— Lajos 112, 130.
Nowák József 24.
Nowinsky Hzever 95.
Nyiredy (iéza (50.
Nyugotfalvi Géza 42.
Njrnlas Fercncz 42, 140.

O.

OberndorflFer Jánöfe 95.
Obei-8ter József !».').
Obonyay János 127.
Ocsváry Kde 153.
Oeffher József 190.
Oehl Károly 95.
Oertel Honorius Gottfried 153.
Oesterreicher Ede 118.

— Illés 42, «5.

— József 42, 65.
Oettinger .József 130.
Oidtmann 154.

Oláh Gnsztáv 135, 153.

— Gyula 95, 135, 153, 174, 176, 204.

— (újfalvi) Sándor 95.
Olert Frigyes 112.
Olerik Pál 118.

Ónodi Adolf í), 12, 24, 74, 79, 133, 137,

181.
Oppenheimer Móricz 38.
Oppolzer Johann 35.
Opra József 95, 127.
Orfila M. P. 65.

Orgovány (fogarasi) Mihály 162.
Orlay János 169.
Orosz Ádám 204.

— Antal 204—205.
Oroszhegyi (Szabó) Józsa 205.
Oroszi Mihály 95.

Orth János 18.

Orzovenszky Károly 42, 65, 174.

Osann E. 42.

Ossikovszky József 12, 43, 162.

Ostemiayer Miklós 112.

Ostoich Jeromos 95.

Osváth Albert 90, 153.

Otrobán Károly 41, 42.

Ott Fercncz Endre 204.

Ottava Ignácz 112, 118.

Ottmayer Mihály 205.

Ottó C. T. 43.

— Gyula 70, 162.

— Róbert 70, 162.
6váry (csedreki) Pál 95.
Ötvös Ágoston 43.

P.

Pacbner Miklós 24.

Padavértei = Vajda Péter.

Paecken Keresztély 24, 30, 65.

Pajer Ferencz Xav. 95.

Pajor Sándor 127.

Pál Jakab 24, 95.

Palatini János Jakab 205.

Palkovits András -96.

Pallehner Henrik 24.

Palócz Ignácz 43, 174, 205, 215.

Palóczy László 153.

Palumbini Mátyás 12, 96.

Pancera József 05.

Panőiő József 65.

Pándi Kálmán 24.

Pantelin György 140.

I'ántotsek L. V. 43.

Pap Dániel 96.

— Ferencz 96.

— Ignácz 90, 190.

— József 65.
Papp Gábor 169.

— Samu 43.

Paracelsus Philippas Theophrastus 171.
♦ Paracelsus Kedivivus dr.« 160.
Paray János 30.
Páriz (Pápai) András 205.

Ferencz 30, 122, 166, 205.

Parkher (iyörgy 190.
Parschitius István 96.
Parschitzius Miklós 9(5, 205.
Pasiotas 153.
Pasteur 169.

Paszlavszky József 4, 12, 15.
Pásztoy Antal 12, 153.
P»tac8ich J). 205.
Pataki J. 127.

— Sámuel 96, 166, 171, l72, 205.
Pataky (sárospataki) I)ápi»' i? ""•. 1-22.

— Jenő 137.

— Sámuel 43.

Patay János István 90.

— József 4.

Pa tel la ni Luigi 191.
Patikai Lukács 195.
Patkovics Boldizsár 96.

— József 43.

Patrubány (iergely 24, 43, 153.
Patuna Bertalan 122.
Patzck József 140.

— Károly 5, 96.

— Mór 18.
Vilmos 05.

INDKX AUCTORCM

241

Patzelt József 43.

Pfendner Imre 99.

Fatzkó György 24.

Pfentner János György 12.

Pa wdex Emánuel 5.

Pfisterer András 122.

Pauer Ágost Ignácz 96.

Pflug J. P. G. 66.

— Kristóf Vilmos 96- ,

>Philates« 154.

— Sámuel 5r:

Pichler V. 36.

Paulini János 12, 24.

Pick József 66.

Pauschner Sebestyén 96.

— L. 206.

Pávay Vájna Gábor 24, <55, 96, 146,

Piday János Nep. 206.

153, 205.

Piderit Tivadar 12.

Pavich Sándor Antal 6.5.

Pilger Frigyes 191.

Pavlovit^ Simon 181.

Pillér Károly 66.

Pawelka Ernő 43.

Pillich János Ferdinánd 90.

Payer János Lipót 43.

Pillitz Vilmos 154.

Pázmándi Gábor 65.

Pillmann Ferencz 66.

Pázmány Zoltán 96.

— István Lőrincz 43.

Pázsitzky Ede 130.

Pinel Ph. 24, 96. 135.

Paznrik József 96.

Pinkus Lipót 96.

Pechanetz József 12.

Pintér Elek 181.

Pechány Adolf 141.

— József 66.

Peck János Kristóf 96.

Pipán Ferencz 96.

Péczely Ignácz 12, 96, 130, 215.

Pirkler Antal 96.

Peer Nep. János 96.

Pisanelli Boldizsár 12.

Peetsi Péter 24.

Piskovics Nep. .János 112. 181.

Peitsits Constantin 43, 153, 205.

Pisziing Vilmos Eerencz 154.

Pekarik András 6tí.

Pitner Gábor 127.

Pekarovits Gábor 66.

Pivonkay Antal 191.

Pekáry Nep. János 96.

Plecker Frigyes 206.

Peller József 65.

— János Gottlieb 25.

Pentz Ferencz 66.

Plenck (Plenk) József Jakab 5, 7

, 12,

Perényi József 5, 24.

25, 66, 112—113, 118, 122,127,

130,

Perliczy János Dániel 66, 94, 162, 205.

1.33, 141, 163, 206.

Pernits-Pericht Nep. János 12.

Pletnics Imre 96.

Pertik Ottó 12, 79, 169, 173, 176.

Plihál Ferencz 109, 120.

Pessel Ábrahám 96.

Plichta Anna 43, 74.

Pesti Alfréd 181.

Plohn Lázár 66.

Pete Zsigmond 43, 133, 174.

Plósz Béla 190.

Péterii (kibédi) Pál 96.

— Lajos 97.

Peterka József Sebestyén 12. 118, 122,

— Pál 18, 79.

153, 156, 205.

Plnhovszky Ferencz 141.

Pethe Ferencz 191.

Pohl J. J. 43.

Pethö Gyula 6.

Polák Ignácz 206.

Petőcz Mihály 96, 205.

— Károly 206.

Petraeus Henrik 96.

Polgári Mihály 97.

Petri G. Keresztély 96.

Politzer Ádám 5, 133.

Petrovich János Gergely 118.

— Alfréd 138.

— Máté 12, 43.

— Lipót 135.

— Simon 112.

PoUák Henrik 169.

— Vazul 112.

— Hermán 97.

Petrushevecz Ignácz Domin. 96.

— József 67.

Petrycy J. 43.

— László 97, 127, 154.

Pettenkoffer Miksa 149, 154.

— Siegfried 54.

Petz Lajos 96.

Pollio Lukács 97.

— Lipót 205.

Polónyi Károly 43.

Pfeffer Mihály 42.

Pólya E. 118.

Pfeifer Ferdinánd 181.

— József 5, 18, 43, 85, 97, 108,

127,

PfeiflFer Gyula 127.

Polyák Lajos 43, 54, 97, 176.

[130.

— Lajos 205.

Pomutz Szilárd 122.

— Mihály 24.

Pongrácz (felső-őri) Mihály 113.

(lyöry : Bibliographia inedica Hungáriáé.

16

242

INDEX AUCTORUM

POór Imre 19, 127, 139, 1(S9, 174, 177,
Popper J. 181. [198.

— Mór 127, 130.
Poroszkay Iguácz 154.
l'ósa Gábor 43, 97, 206.
Posewitz Sámuel 97.
I'osgay János 1(53, lí»3.
Potonyi János 18.
Posta István 25.
Ponlios György 12.
Povolni József 67.

H. I'ower 14.
l'owis Richárd 101.
l'íick Ignácz 25.
Pracher Lajos 97.
Prandt Ármin 67.
Praunsperger Elek 97, 113.
Preisach Izidor 132.

— LipíH 113.
Preisich Kornél 13 fi.
Preiss Jakab 97.
Preisz Hugó 97, 191.
Prelog Vilmos 97.
Prely István 191.
I*reradow István 97.

I»rey8z Kornél 43—44, 97, 154, 173,

— Móricz 44. [174.
Priessnitz 44.

Prietto Lipót János 113.
I»rivigyei Miklós 113.
Prochnow József 113, 177.
Procopius János 25.
Propper János 97.
Pruny Mihály 122.
Prúny Imre Mihály 44.
Pserhofer Sámuel 97, 206.
Puchly (.'onstantin 127.
Pucz Antal 97, 135, 154.
Puky Ákos 79, 113.
Purcher János 67.

Purjesz Ignácz 19, 67, 103, 130, 133,
169, 177, 178.

— Zsigmond id. 5, 12, 26, 27, 56,
97, 110, 120, 131, 169, 178.

ifj. 25, 97, 197.

Puskás Ferencz 44, 169.
Putnam James J. 14.

Quapil Ker. Kanos 97.
(iuitswasser .lo.nfí 67.

R.

Haab Ferencz Mihály 67.
Rabolt József Jáii'
Kácz Ignácz 97.
(I.) 122, 2u»>.

— István (II.) 173, 187, 191.

— K. Károly 67, l'.»8.

— Károly 173.

— Sámael 5, 12, 2ó, 44, 78, 97, ll;$,
122, 154, 163, 168, 206, 208, 211.

Radányi Bertalan <>7.

Radeli 16fi.

Radnitzky Ignácz 206.

Radojí'ir Milosin 97.

Radubázky András ü7.

Radnlovics Demeter 30.

Rádzsa Rádzsendralála Mitra lOfi.

Raenner 'l'heopliil 25.

Ragány István 191.

Raics (nagy-megyeri) Sámuel HO.

Raiman János Nep. 21(i.

Raitsits Lajos 154.

Rajner Dániel 74.

Ragszky Fr. 44.

Rakita Alajos 169, 206, 207.

Rákos Béla 191.

Rákosi Béla 25, 28, 91.

Rakovecz Elek 44, 206.

Ramagde Hopkins Ferencz 206.

Randits Fortunatus 07.

Rang Ferdinánd 206.

Ranke János 12.

Ranschburg Pál 97.

Rapos József 5, 206.

Rappaport :Marcu8 98.

Ratzinger Györgj' 109.

Raudnitz L. 67.

Raulin József 206.

Rausch János 98.

Rauth Ede 133.

Rayger Károly 5, 12, 98, 113.

Ravraann János Ádám (I.) 25.

— 'jános Ádám (II.) 98.

— Sámuel 25.
RajTnuud József 25.
Rebrich József 154.
Rechnitz János 130.
Reckert E. Károly 44.
Reclam dr. 145.
Réczey Imre idősb. 1 1 ."í.

— Imre 12, 79, 108, 109, 113, 173.
Regéczy Miklós 98.

Regnaud A. 98.
Reich Pál 98.
Reichai-d I. 98.

— J. 98.

Reichart Ignácz 98.
Roichenbach Lajos 204.

Reimaiin János .\dám = Raymann.
Reindl János 25.
Reiner Móricz 25.
Reischer Endre 191.
Reisinger 209.

— Ferencz József 118.

— ignácz 98.

INDKX AK TORLM

243

Keitinger János 5, 13.

Reithammev J. A. 67.

Rembold L. 30.

Reméle János Nep. 215.

Remény Artlior 188.

Remetei József 67.

Renard J. K. 24, 25, 55, 96, 124, r2í

13u, 206.
Renner Adolf 63.
Répászky Endre 98.
Retau O. 215.
Réthi Leopold 13, 133.
Réthy Pál 5, 206.
Retteg D. 98.

— Ferencz Lorincz 98, 207.
Rettig Ferencz Xavér 113.
Reussins Dávid 207.
Révész Gyula 181.

— Imre (lelkész) 169.
Reviczky Antal 123.
Reyger Károly = Rayger.
Réz József Imre 118, 213.
Rezsnyi Károly 118.
Rhédy Antal 2, 7, 13.
Ribot Th. 135.

Rihard R. 216.

Richet Károly 135, 169.

Richter C. S. 93.

— Dániel Antal 67.

— F. 206, 207.

— Károly Gottfried 123.
Richtmann Mór 175.
Kidárcsik Gábor 98.
Riebe Adolf 98.

Riedel 44.

Riedl János Vilmos 98.

— József 75.

Riegler Miklós János 98.
Rigger Pál .József 135.
Rigler András 13.

— Gusztáv 148, 154, 174.

— Zsigmond György 207.
Rik Gusztáv 44.

Kin József 135.

Kina (sarenbachi) Ernő lovag 30.

Rinaldi Péter C. Antal 133.

Ringenbach M. József 123.

Risdörffer (izdenczi) Ferencz 07.

Risa Sándor 113.

Ritoók Zsigmond 23, 87, 98.

Ritter Keresztély 98.

Kobbi H. 93.

Róbert 70.

Robitsek Károly 141.

— Móricz 141.
Roboz József 13, 98.
Rochlitz János Sámuel 67.
Rodet 129.
Kodlsperger Pál József 98.

Rohlwes János Miklu- !' l.
Rohr Konrád 191.
Rohrbach Antal 67.
Rokotnitz M. 67.
Rokszer Ágoston 67.
Romer Flóris 177.
Romich .János 98.
Róna Sámuel 79, 127. l:;n.
Rónaky Kálmán 191.
Rónay Játczint 5.
Ronkovits Pál 67.
Rósa Ferencz 127.

— György Konstantin 67.
Rosa János Ferencz 113.
Rosas Antal 118.

Rosen (rosensteini) Miklós 98, 141.
Rosenbaum Bernát 141.
Rosenberg Károly Henrik 98, 130, 154,
207.

— Zsigmond 44.
Rosenberger Alajos 112.
Rosenfeld József = Rózsay.
Rosenmann Pál 98.
Rosenmüller János Keresztély 5.
Rosenstein = Rosen Miklós.
Rosenthal Ágost 68.

— Bernát 118.

— Mózes 98.
Rosenzweig József 65.
Rosner Mátyás 154.
Ross Ferencz 123.
Rossbach M. J. 25.
Rostagni A. 5.

Róth Adolf 113, 174.

— Albert 44, 207.

— Alfréd 127.

— Dániel 13.

— Ferencz Frigyes 99.

— (telegdi) Gáspár 99.

— János Péter 13.

— Lajos 99.

— Miksa 30, 113.

— Sámuel 207.
Róthberger Dávid 130.
Rothe Zsigmond Tlieoph. 30.
Rothkrepf (Mátray) Ferencz 141.
Rothman Ármin 13, 74.
Rothschneck V. Emil 169.

•Rótt 99.

Rottenbiller Ödön 57.
Roy = Le Roy.

Rozgonyi (rozgonyi) Gábor 207.
Rózsaági Antal 203.
Róz8aff>' Alajos 181.
Rózsahegyi Aladár 18, 191, 197.
Rózsay (Rosenfeld) József 13, 25, 44, 68,
99, 113, 154, 165, 169—170, 177, 180.
Rock János 68.
Róderth Ferencz -Alajos 99.

16'

244

INDEX AUCTORÜM

Robinann F. cs.
RöU M. F. 191.
Röschel János 25.
Hössler Antal 30,
Köszler Alajos (58.
Hubempré 215.
KuflFy Pál 191.
Buland János Dávid B8.

— Márton 99.
Rund Bernát 103.

Rnpp Xep. János 99, 170.
Rus8 János Kristóf 170.
Rusznyák Alajos 99.
Rutta Rudolf 13.
Ruttkay Sándor 154.
Ruyter'G. 114.

s.

Saarossy József 45, 141.
Sabatier 114.

Sabiz (tanbenspergi) József 5, 170.
Sadler József 207.

— Mihály 45.
Safári János 5.

Sailer Károly Vilmos 99, 103.
Sailler János 25, 99,
Saint Marié St. 130.
Salamon Józs* 1 l '4.
Salgó Jakab i ;... n.l. 163.
Saly Imre 13.
Salzer József 13.
Sambucus János 207.
Sándor Athanáz 99.
Sántha Ferencz 99,
Santner Ferencz 118,
Saphir Zsigmond 2, 68.
Sarbó Arthúr 99.
Sartorius János György 99.
Sass Albert 13.

— István 99.
Sassy János 45.

Sauer Ignácz 25, 99, 118, 169, 172,
Sávoly Viktor 141,
Saxlehner András 45,
Say József 68.

— Mór 13, 18, 45.
Sáy Sándor 1«3.

Schfichter Miksa 114, 174, 177, 2u7.
Schaf Miksa 123,

Schaffer Károly 13, 25, 99, 108, 135,
163.

— Oszkár 123.
Bchaller János Nep. 141.

— Siegried Traugott 118.
Schanckcbank János 25,
Schanbauer Máté 141,
Hclianenburg 115,
íkliedel Ferencz = Toldy.

Schedias Lajos -.'.'.
Schédy István 174.

— Sándor 68, 175.

(idősb) 170.

Schehovics Lajos 12:{.
Scheiber S. H. 18, 30, 99,
Scheidenberg Antal 68,
Schein Mór 130,

Scheint Dániel Theophil 45,

Schelle János 99,

Schemberger Andi-ás 13, 163,

Schemiz Károly 99.

Sebemmel J. Fr. 170.

Schenk S. Lipót 5, 13, 19, 216.

Scherer F. E. 45.

Scherfel AV. Aurel 45.

Schermann Adolf 154.

Bcherz János 68.

Sehiel Heinrich 68.

Schiff Ernő 19, 141.

Schiller Sámuel 207.

Schillinger Ferencz 175.

Schimbeck András 68.

Schimert János Péter 5, 13.

Schimkó J. Gottlieb István 30, 99, 154.

207.
Schleicher 76.
Schlesinger Bernát 68.
-- Ede 16.

— Ignácz 99, 141, 169, 207.

— Jakab 99.

— Miksa 45.

— Szigfrid 68.

— Zsigmond 172.
Schlosser József 45.
Schlotterbeck Pál üt 8.
Schluga János Ker. 99, 154.
Schmalkovits Mihály 114.
Schmalz 192.

Schmid Hugó 114.

— János Keresztély 13.

— Pál 191.
Schmidt Ágoston 5.

— Ferencz 163.

— Frigyes 99.

— G. F. 191.

— György 1, 139.

— J. G. 191—192.

— János 68.
György 123.

— József Kristóf 100.

— T. 5.
Schneider 130.

— F. C. 45.

— Gáspár 100,
Schnell Péter 35, 68.
Schoder János 205,
Schoepf-Merei .ílgost 5, 25, 45 i

114, 118, 141, 176, 207.

INDEX AL( Toki M

245

Scholtz C. 118.

— Jei-emiás 45.
Schoppel András 30.
Schordann Zsigmond 167, 2t»7.
Schoretics Michael 171.
Schosulán János Mihály 68, 75, 123.
Schüflft 5.

Schőnaug József L. 135.
Schönbauer József (I.) 100.
(II.) 100, 192.

— Mihály Lajos 19.
Schűnbock I. József 135.
Schönfeld Lipót 100.
Schőnherr Károly 100.
Schőnvizner Károly 45.

— Nep. János 100.
Schrader 192.
Schrank Simon 132.

Schraud Ferencz 25, 45, 68, 80, 100,

154. 163, 165, 170, 171, 207.
Scnreiber E. 68.

— Mór 148.

— Moses 207.
Schreibers Károly 19.
Schreier Norbert 207.
Schreiner Theophil 100.
Schréter Dávid 137.
Schroeder Károly 123.
Schrott 216.

Schrőder József 68, 154.
Schubert János 100, 141.

— Lajos 207.

— Károly 6.

— Nándor G.

Schulek Sándor 45, 68, 198.

— Vilmos 118, 170, 178, 207.
Schuler Móricz 30.
Schulhof Jakab 68, 91, 142.

— Jakab i^IL) 123, 141.

— Károly 192.

Schuller (sonnenbergi) János Gottlieb

26, 100.
Schultz Henrik 103, 123.
Schunn Jakab 100.
Schurm János 141.

Schuschny Henrik 100, 142, 170, 175.
Schuster 100.

— Jakab 30.

— János 100, 175.

Szilárd 65, 68i

Schuller János György 100.
Schümmel 45.
Schürmeyer 163.
Schützenberger Endre 154.

Schwab Keresztély Joachim 100, 114,

155.
Schwannenfeld Ignái/ 26.
Schwarcz Arthur 54.
Schwarczl .József 182.

Schwartz János Jenő 13.

Mihály 100.

Theophil 170.

— Sámuel 100.
Schwartzer Ferencz 135, 182.

— (babarczi) Ottó 13, 1.35-136, 155,
162, .163.

Schwartzer Viktor 45.
Schwartzott I. G. 45.
Schwarz Ede 6, 207.

— Frigyes 123.

— Lajos 100.
Schwarzecberg Ignácz 26.

— Lajos 100.

Schwarzenfeld Ferencz 101.
Schwarzmeyer István 101.
Schweger Ignácz János 101.
Schweiczer Antal 45.
Schweigart Jos. W'ilh. 86.
Schweiger Zsigmond 45.
Schweigert József 45.
Schweitzer József 101.
Schwester József Károly 142.
Schwimmer Dávid 45.

— Ernő 79, 127, 170, 208, 218.
Schweitzer H. 118.

Scotti Antal 208.

Scultety György 101.

Sebeők (szent miklósi) Sándor 68.

Sebestyén (acsádi és f.-gerzseni) Károly

68.
Seeburger János br. 68.
Segner János András 13, 26, 30, 68, 101,

114, 123, 155, 170, 208.

— Mihály 155.
Seidler Károly 45.
Seidner Ignácz 13.
Seifert Ottó 26.
Seivert Mihály 68.

Seiz János Keresztély 68—69, 101.
Selle Keresztély Gottlieb 101.
Sellei József 127, 130.
Seltmann Xav. Ferencz 114.
Semmelweiss Ignácz Fülöp 12>J, 123,

165, 167.
Senf (Sinapi) Mihály Alajos lul. 136,

208.
Sennert Dániel 101.

— Mihály 101.
Sennor IVigyes 101.
Seimovitz Mátyás 127.
Seredi Bálint 101.

— József 155, 170.
Seress László 1.
Sernest 216.
Serpilius Kristóf 208.
Seth János 142.
Seuler Lukács 26, 155.
Sextus Platonius 192.

246

INDEX AUCTORUM

Seyffert János Kristóf 101.

— (somogyvári) József 101.

Seyfried János 123.

Somp János 69.

Slntisch József 46.

Sonntag Mihály 101, 17(>.

Kchmit 206.

Sontag Sámuel 26.

Shotenius Mihály 13.

Soós Ferenc-z 101.

yieger József Ferdinánd 46.

Soós (Bádoky) Károly 6».

Siemon 101. 114.

Sophianopoulo 101.

Siess Károly József 13.

Sorge C. E. 192.

Sietnicky Sándor 101.

Soterins András 101.

Sigmann Albert 123.

Southhey H. Herb. l^i

Sigmuud József 123.

Spányik (halasi ésköio-.L<iiyi .1../

s,,-i 46,

— Kari 35.

131.

— (ilanori) Károly Lajos 46, 69. 114,

Spáth Pál 101.

130, 131, 155.

Spech Ede 14.

Hihulszky Alajos 46.

Spécz József 208.

Siklóssy Gyula ifj. 118.

— Károly 142.

Siklósy Károly 30, 46, 129, 142, 216.

— Rudolf 101.

Sikó János 114.

Sir Spencer Wells 166.

Sikor József 163.

Sperlágli Gyula András 69.

— Margit lö.'i.

Sperlich Antal 101.

Hilvestri Hyacint András 13.

Spiess J. S. 155.

Simkó Endre 13.

Spilenberger Dávid 26.

Simon 131.

— H. Dávid 105, 171.

— J. Ferencz 4(i.

— Sámuel 102.

— Imre 69.

Spindler Pál 208.

— József Sándor 13.

Spiró Antal 102.

— Tódor 136.

Spitzev Bernát 114.

Simonides Antal 69.

— Hermann 208.

Simonis Lajos Vilmos Gottfr. 101.

— Károly 30.

Simonyi (magyar-igari) Imre 26.

Sporer György Mátyás 124.

Sims J. Marion 123.

Sprengel Kürt 20.

Sinay Dániel 69.

Sproch József 192.

Sind báró 192.

Stadler János MiMly 40.

Singer Bernát 46.

— Károly 75, 174.

— József 101.

Staehling József Ferencz 46.

Siposs Károly 208.

Stáhly György 102, 136.

Sipöcz Ferencz 69.

— Ignácz 109, 170.

Siró István 123.

Staindl József 46.

Skauer Leopold 101.

Stainer Sándor István 102.

Skoda József 168.

Stainz Ferencz Imre 127.

Skollanics József Ferencz 155.

Stanley Boyd 109.

Skoták Adolf 123.

Stanzel Antal 102.

Skreta (schötnaui és zavorzizi) János 101.

Stark Ede 102.

Skultety György 101.

Starovessky Károly Fülöp 142.

Slaby Ferencz 101.

Staub Móricz 14, 170, 177.

Smalkovics Mihály 109.

Staurótzky László 69.

Smetatschek Antal 124.

Staut József 126.

Smith Amand Vilmos 101.

Stech József 14.

— Edward 155.

Steer Márton 208.

— John 46.

Steger Joachim Pál 127.

Sófalvi József 155.

Steidele János Rafael 124.

Soltész János 9, 13, 46, 155, 208.

Stein Lipót 142.

— József 69.

Kteinbach József 46, 124.

— Miksa 69.

Steinbachcr J. 131.

Sólymosi Lajos 46.

Steindl József = Staindl.

Sólyom Jenő 46.

Steinensis Kristóf 69.

Somló Lipót 29.

Bteiner Albert 46.

Sommer Ignácz 30.

— Antal 102.

Somogyi Géza 6.

— János 142.

LNDEX AUCTÜRUM

241

.Steinhart Antal 26.

iSteinitzer Lajos 182.

Steits János 102.

Stekker Pál 46.

Stellwag (earioni) Kái-oly 118.

Stenczel Sándor 133.

Stenner Péter .József 40.

Stephauovits Tamás 208.

Sterk Gy. 46.

Stern Samu 26, 54.

Sterne Ferencz 14.

Sternheim Károly 2ii8.

Sterz Jáncs 46.

Stessel Lajos 102.

Stetter -József 69.

Stiller Bertalan 79, 102, 173. 178.

Stipanics Elek 132.

Stipsics Károly Ferdinánd 102, 168,

208.
iStocker Lőrincz 46 — 47, 155, 170.
Stockinger Mihály Gottfried 69.

— Tamás 114, 208.
Stojkovics Péter 114.
Stollár Gyula 47.
Stollmann Károly 69.
Stoltz Sámuel Ágost 47.
Stőhr Ágoston 155.
Störk Antal báró 69.

— Károly 133.

— Sámuel 47.
Strasser Alajos 47.
Straub Fridrik 142.
Strauss Ferencz 102.
Strazsik János Nep. 103.
Btrazsnitzky .János 102, 103.
Streibig Lajos 102.

Streim György 14.

Streit Vilmos 102.

Strichó Gyula 17u.

Stricker Salamon Í4, 26.

Strobel Pell 102.

Stróbl Ferdinánd 102.

Struve Keresztély Ágoston 155.

Stur Károly 14.

— Lipót 133.
Stütz Ignácz 6.
Suchanek Sándor 14.
Sugár Fábiusz 171, 182.
Burányi Miklós 30.
Sussmanu Zsigmond 17;'..
Suták Mihály 142.
Suterus Jacobus 80.
Svirbély József 69.

Swaine Taylor Alfréd = Taylor.

Sydney Herbert 6.

Szabadföldy Mihály 2(>. 91.

Szabadfy János 26.

Szabados .János Nep. 131.

Szabó fnegyedi) Alajos 69, 75, 102, 192.

— András 14.

— Antal 148.

— Dávid 142.

— Dénes 74. l-'4. .'"l.

— Endre 142.

— Ferencz 19, 127.

— Ignácz 14.

— János (I.) 114.

— János (IL) (tályai) 102.

— (III.) János (vári) 47.

— J. 177.

— József (I.) 102.

— (IL) 03, 05, 92.

(lU.) 142.

(IV.) 155.

— Lajos 102.

— Mihály 6.

— P. M. 108.

— Sándor 124.

— Vazul 47, 192.
Szalárdi Mór 155.

Szalay Imre (I.) (aradi) 128.
'- (II.) (szombathelyi) 128.

— J. 47.

Szana Sándor 178.

Szanik Aurél György 2o8.

Szántay (tasnádi) József 14.

Szántó József 155.

Szápáry Ferencz gróf 102, 2o8— 2n9.

Szász Ferencz M. 192.

— István 102.

— (komolói) Lőrincz 124.
Szathmári Mihály 91.

— (paksi) Pál 14.
Szatmári Imre 47.
Szatmáry József 31. 142.

— Károly György 192.
Szebényi János 26.
Szeberinp Joan 2.
Széchenyi István gróf 167.

— Kálmán gróf 155.
Szegedi (pesti) Sámuel 14, 102.
Szegedy (mezőszegedi) András 128.
Szegő Kálmán 137, 142, 182.
Székács Béla 79, 173.

Székely Ádám gróf 192.

— Ágoston 102, 182.

— György 14.

— János 155.
Szekér Károly 194.

Székhalmi Sz. M. és E. A. G. 155.
Szekrényesy E. 98.
Szekulits Gergely 136.
Széky János Károly 26, 30.
Széles Antal 19.
Szeli Ábrahám 209.

— Károly 85. 124. 209.

Széli Lajos 19. 155—156, 175, 176.
Szemere Albert 47.

L'l>

INKKX \li ToiaM

.>Zt'liil;ui l'íll üii'.i.

Széu Károly 118.

Széiiásy Sándor 114, 11 b.

SzendeiiN' Aladár 156.

Szenes Zsigmond 182.

Szeujfer Ede 4 7.

SzentkiTeszty Dániel 47, 155.

Szentpáli Janka 6.

Szentpéteri Jónás 14.

Szép (iyürgy 163.

Szepesházy Károly 4 7.

Szepessy József J

Szepsi (Macer Ján j\i ITI.

Szepsi W. András -2vit.

Szibenliszt Mátyás 209.

Szick György 192.

Szidor Dániel 102.

Szigetliy Antal 102.

— Károly 163.
Szigeti (iusztáv 127.

— 'Márton 47.
Sziklay János 47.
Szikszay Vazul 171.
Szilágyi Ede 119.

— Ferencz 171.

— József 70.

— Miklós 213.

— (székelyföldvári^ Mikl.'.s 47. 2on.
Hzilézy Sámuel 1 - 1 .

Szili Adolf lli».
Sziller József Lajos 209.
Szilvássy János 156.
Szinek Ferencz 102.
Szirmai Jakab 14.
Szirmay András Ignácz 209.
Szirtey György 183, 197.
8zkalla Ferencz 14.

— László 70.
Szkolák Adolf 124.
Hzlávik Jenő András 26.
Szmolay Vilmos 102.
Szoboszlai József 209.

— N. Sámuel 102.

Szohner József 1()2, 124, 142, 156, 209.

Szokolay István 192.

Szokoly Viktor 6.

Szombathelyi (vihnyei) (iusztáv 209.

Szombathi = Cseh-Szombathi.

Szontagh Ábrahám 14, 175.

Szontagh Félix 79, 137.

— Miklós 47 — 48, 102.
Szopkó Dezső 70.

Szotyory (szotyori) Józsi-t 14, 4 • •

171.
Szőke Zsigmond 14.
Kzöilta András 102.
Szőts András 131, 190.

— József 103, 176.

— kűr<ÍHÍ"i SAinnel 142.

sztaiikó János 180.
Sztankovits Ádám 26.
Sztupa György 7(i.
Sztupkay János Godofréd 14.
Szucby Sámuel 48.
Szuhány Márton 103, 133.
Szusz Dávid 48.

Tabak Pál 103.
Takács Endre 54, 103.

— János 70.

— Pál 133.
Tallar György 209.
Talyga István (tanító) 209.
Tamassik István 70.
Tamássy Károly 171.

— Lajos 142.
Tanárky Árpád 74, 182.
Tangl Ferencz 19, 103.
Tannenberg Fr. 30.
Tarczali Pál 103.
Tarczy Lajos 14.

— Zoltán 48.
Tarnay Elemér 124.

— István 156.
Tai-sótzky Máté 209.
Tary Alajos 103.
Tatár János 114.
Tátra y <iyörgy 103.

— J. 192.

Tattay (sárospataki) Jó/-' '■

Taub 156.

Taubert Vilmos 103.

Taude Vincze 70.

Taufter Emil 79.

— Vilmos 79, 124.

Tauszk Ferencz 54, 74, 79, 103, 132,

Taylor Alfréd Swaine 163. [209.

Tege (konkolyi) Mihály 30,

Téglás (iábor 6.

Tegze Imre 70.

Tegző (árkosi) Benedek 209.

Teíegdi Béla 177.

Tellmanu Gottfried 114.

Tellyesniczky Kálmán c.

Temesváry Kezsö l-i iT^-. 182.

Temple R. 48.

Templin Mátyás loa.

Tennecker Seyfert 192.

Terhes Benjámin 142.

Ternajgo József 70.

Terray Pál 54, 79, 103, 132, 176.

Persánszky József 75, 124, 156.

Téry Ödön 174

Teschler György 14.

Tessényi Zsigmond 114.

Testorazy Alajos 48.

Teutsch András 70, 209.

INDEX AUCTOKUM

249

Than Károly 48, 70.

Thanhofier liajos 6, 8, 14 — 15, 171,

193, 209.
Thann András 171. .
Theisz Mihály Gottlieb 103.
Theodorovits Máté 70.
Thewrewk Árpád 103.
Thibierjíe G. 127.
Thiele f. C. 47.
Thill Györgj^ Erib 115, 124.
Thim József 142, 156.
Thiring Gusztáv 151.
Thodoro^-its Lajos 128.
Thonia János Ferdinánd 70.
Thomas Ernő Ferdinánd 103, 136, 156.

— István Vilmos 209.

— Lajos 48.
Thoiiié <t. \V. 15.
Thoni?uu st. Clair. 4.
Thuróczy Károly 182.
Tigermann Mór — Tihanyi.
Tihanyi Mór 171.

— Viszhang 173.
Tissié H. 15.

Tissot M. P. 104, 156.

Tisza Kálmán 156, 180.

Toepler János Károly Ágost 209.

Togniü Lajos 48, 104, 209.

Toldy (Schedel) Ferencz 15, 59, 156,

178, 197.
Tolhonni Károly 104.
ToUius Jakab 48.
Tolnay Sándor 75, 187, 193, 194.
Tomanek Ferencz 70.
Tomcsányi Imre 75, 182.
Tomka Samu 133.
Tomm Béla 182.
Tompa Lajos 131.
Tomssik Lajos 70.
Tonházy János 48, 70.
Toperczer Jakab 104.
Topinard Pál 6.
Topperczer Tamás 104, 115.
Toi-day Ferencz 6, 15, 19, 138.
Torkos János 115, 163.

— Justus János 48, 70, 94, 104.

— Kristóf ^idősb) 193.
Torma J. 192.
Tormai Károly lo3.
Tormássi Lajos 156.
Tormay Béla 193.

— (Krenmüller) Károly 104, 124, 142,
156, 163, 193, 209.

Tomer Mihály 26.
Tóth Imre 75.

— István 7o.

— János Nep. 131.

— József (I.) 70.
(IL) 156.

— Lajos 26, 76, 197.

— Miké 15.

— Pápai Mihály 209.

— (felső-szopori) Sándor 26.
Tóthfalusi Károly 104.
Tóthfalusy Gyula 176.

— Miklós 209.

Töltényi Szaniszló 26, lo4, 115, 209.
Töpler Károly 167.
Török Aurél 6, 15.

— Guido 115.

— János 156, 163.

— József 15, 48, 80, 128.

— Lajos 79, 127, 128, 131, 182.
gróf 209.

Traiber József 30.

Trajan Ádám 48.

Trajánkovits Ágoston 70, 171.

Trall 48.

Trandaphill Cosmas 70.

Trangus Illés 209.

— Mihály 104.
Traupmann Lajos 104.
Trautmann Lajos 15.
Treisch Ferencz 104.
Trempacher Mátyás 209.

Tmka (krzowitzi) Venczel lovag 104,

115, 133, 171.
Trogmayr János Theophil 104.
Trombitás (visolyi) Sámuel 49.
Trost János Márton 104.
Trstyánszky Károly 70, 162.
Tsanaki Máté = Czanaki.
Tseh Márton = Cseh.
Tsókás Péter = Csókás.
Turkovics Károly 104.
Tumer Ferencz 49.
Turnovszky Frigyes 6, 15, 133.
Tuszkai Ödön 124, 178, 182.
Tutius Márton 104.
Türk Vilmos 104.

u.

Udránszky László 54, 79.

UflFer G. J. 104, 156.

Ugróczy Mihály 104.

Uhl Károly 171.

Ujhely Ferencz 104.

Ujváry Aladár 104.

ÜUmann Móricz 142.

Ultzmann Róbert 19.

Unger Géza 182.

üngerhoflfer Xav. Ferencz 15, 70.

Unger leider Tamás 178.

Untzer (Vntzer) Mátyás 104.

Urbán Mszló 128.

ümenits Miliálv 105.

Urs Nándor 157.

Uxarevich Jakab 105.

'J5()

IMM'A \r( TniMM

V.

111.')

V;,,l,,> , ,. ,,.„■

V:i \ 1

V;... 1 . i-:..

Vai.«z l.ajns 7.'^.

V:ij:i\ lim-i' ■+'.!.

Vaj: 1 . 1,. I'ávay \:ijiia.

\ ilnius 1;í4.
Vain rz .Tnnos 116, 11!).
V;i ' .-. •!)(•/ .Miksa ]'-.:■. 171.

V;i.. , ,4. U-J.

— \^uc'dcliuzi) -Mihály !'.•>.
Valich József ln5.
Xalnvif- (lyiila 142.
\:il\i K. .Xiidrás 49.
\'aiiiii.- (.yiila 1,'!7.
\':'il)in--\- .Miliiilv -ifi.

/nltiill ói).

Vaiu/a.ss Elek 105, 191.
\aiHÍr:ik -Vndrás 0.
\':iraili l.yiila 2 Ki.

— 3lHtyá.s 1(1,'.

- Sámuel ll.">, 14_'.
Varga János (I. in...

— János (II.) L'lii.

— Mátyáf i:;!.
\"ai'j\a< I'linlri' I,"'7.
\":iri l;ini(.lí ,".:;, 1 (;:..
\;,rr'. Iii.1:m 1 !-.

\as l;.i:iai -1. :í4, io;<, 132.

— I-'iÍlív- in,-,.
Vásáriiclyi Imre 115.

— Sámuel 157.
Vaskovits János 49.
Vaszits Pál (Ungurian) 105.
Vaux de Cadct = Cadet de Vaux.
\iTkci' Károly H.)rroni. 105.
\.'(lr/;.li Viktor _'U».

\' 1-/ -lános 105.

\.it:. n;3, 193.

Velis bimon 4 -

Velits Dezső i

Velisavljevics Nándor 105.

Veninger J. M. 105.

Venos Zsigmond 6, 15, 124.

Verebély József 6, 15, 105, 1'7. :

~ (Erdí'-Í--' ' '—r-f^- Krdólyi.

V'eresti'i I mhhI I'.í.

Vcridicu- ■. . . i ■■■■.

\rMIiL' II. .1. l'.i. 210,

Vcrr.iv k,,. ,!,■,;!>, Í'A

V*

V.

•Ital 71.
1 • t "'i. 'JIO.

\(-/[)ri-ini István =^ \\ i-,'prt-iiii Csaiiíiiji

Isi váll.
N't'ttc .János András _m..

— János (iyörfry '.. l-'4

N'f'ttfr .Arnold p(''iizii'j'y.ái i.;|,i/t08) 49.

\'rz('i-'aa Imi /. \ . 1''.

N'ictnr .\iital i;.:.

Vidt'ki Finiicz i:;4.

Vidor /.-i'/iiiHinl 11-. 1 I'.i, r.(7.

\'i.T<\ 1J4.
X'li'tiiii^ I ):i\ iii ] >:.

— Sámlor 1 ". .
Vinckli 1- hiiir 1

VÍol;i .|..z-rt 1,>7.

\'ii-:tL;- l'i'iiiinánd lo.'.

ViraL';i .l.'i/>.M' 44, 49.

\"ir;iiiyi K/iliij:'in 128.

Virchow líiulol)' Jlo.

Visy István lo,"i.

~ "l'ál Ili...

\'is/;iiiik Miiialy It',-,. i:;ii. 171. .'li'.

\'iniicr .\doll' ]<<:<. 1 Iá.

A'ilus .János I,. ÜaNai'ati.

Vízaknai Hricciu- fiv.'.r-v in,-,,

Vizi (nagyenyfdi -I^/mm i.a;,

Vogel íínsztáv 4'.i

— Gyula l'i,-,.

— János dyiiriíy lo..
Károly Iá.

Voig-t (iyíiriry '-'lo.
N'njtitz .M.'.rii/ 1.'..
Voinacku .\duli .".."..
Vör<»8 Gyíiruy jr..
VöríisTuarty 1Ip7.
Viirtzi/iibcrír .li''Z-i'i le'..

w.

u:

w

ichsiiianii Aiiiir.-i~

w

iciit.i-1 l»a\ii| i:..

\v

Hchter H.'iid'j 7 1.

w

<ichter .Jii/sci 4'.",

w

agenfeld 104.

>v

agner A. 49.

—

Dániel 49, 71.

—

Dániel ifj. 71.

E. m.-..

Fcri'iicz 71.

—

János lii,-., 172.

~ Antal 71.

...

liUkái.s 4".».

Márton l.'>.

.Mihály ' ■••

w

lilaiid 1

\s

.tjníirovi' . '

A\

iMiniri'i' ■l'i'H.H.-

W

iliiniaiiii i; i : .

l'iil..).

w

lila r.T' ,

INDEX AUtTOKUM

251

Wallassek Vincze 210.
Wallaszkay János lOö.
Wallaszky I^ajos 71.
Wallenstedt 208.
Wallfisch Perencz 1.j7.
Wallich Manó Farkas 4!).
Wallis György 105.
Walter Ferencz 1G8.
- Gyula 157.
Waltiier Mátyás 15.
Walthier Ádám 182.
Wanyek János 142.
Wartha Yincze 71.
Wasserberg X. von 118. 127, 130, 133,

lÚS.
Wawrik Miklós 71.
Waxmann Zsigmond 105.
Weber János 71, 105.

— Károly I. 131.

Weckher (rosenecki) Antal 106.
Wedekind Gvörgy 27.
Wedel G. V." 71.
Wedeler F. W. 2 IC.
AVegmann Ercolani 157.
Weíkard M. A. 54.
Wein János l.")7.

— Manó 115.
Weiuberger S. 49.
Weinsperger Dániel 106.
Weiser Maxim 27.

— Sámuel Károly 106.
Weiskircher Pál Keresztély 27.
Weiss Sándor 182.

— Sándor Adalbert lOo.
Weisz D. 157.

— Ede 49, 106, 132.

— Hermán 106.

— Jakab 106.

— Sándor 100.
Weiszbach Miksa ln(>.
Weiszberg Zsigmond 157.
Weiszmaim Frigyes 54.
Weiszmayer :Márk 128.
Weitzenberger Frigj^es 27.
Wekerle György 19.
Wellner Lajos 134.
Welsch Gyula 71.

— János Meny bért 71.
Welthern János Mihály 106.
Wendt János 131.
Weninger György 106.

— László 49.
Werbancsics János 210.
Werloschnig (pernbergi) János 168.
Werner Xav. Ferencz 71.
Wernherr György 4t».
Wernischek János Jakab 15, 27, 30.
Werther (numvári) Frigyes 71.

— György Kristóf 19.

M'erzár Emánuel János Nep. 71.

Weszelovszky Károly 106.

Weszely István 173.

Weszprémi (CsanádyJ István 106, ll't.

1-24, 142, 157, 172.
Wetscli Ignácz 49.
Wharton Jones T. 132.
Widmann Károly 143.
Wieland Kái-oly 27.
Wilhelm H. 106.
Wimmer András 106.
Wiudischi János Theophil 106.

— Kari Gottfried 210.

— Lipót 182.

Winkler József 19. 131, 163.

Winterl Jakab József 27, 49, 71, 201,

202, 203.
AVinterlich József 157.
W'ipacher Dávid id. 136.

ifj. 27, 30, 49, 106.

Wirágh József 185.
AVittelshöfer Lipót 15.
Wittmann F. G. 25, 206.

— F. J. 94, 96, 124.

— Lázár 143.
Wohl Mór 71, 131.
Wohland Tamás 106.
Wohleben Josephus 167.
Woita Antal Károly 49.
AVolf Emil 191.

Wolff András 50, 71, 106, 125, 210.

— Gábor 71.

— József 71.
Wolfstein József 71.
Wolkmuth István 106.
AVolny István 71.

Wolstein Amadeus János 187, 194.
Wovdhead Szins G. 27.
Wopperer János 194.
Wrablanszky János Keresztély 50.
AVullis G. 106.
AVunderlich A. C. 27. 149.
Wundt Vilmos 15.
Wurda Leopold Sándor 106.
Wurm János 50.
Würth Lajos 194.

Yang A. 128.

Zaborsky Ferencz 115.
Zacharides György 106.
Zágonyi Gábor 172.
Zaják István 106.
Zalay Pál 157.
Zankó József 131.
ZapÖ" János 106.

'2'yl

INDEX AUCTORUM

/aiiuu Dániel 125.

Zavisics Severiu 100.

Závori Sándor .'iO.

Zay Sámuel 210.

Zazula József 125.

Zborovszky Ágost 210.

Zebraki A. 50.

Zech liászló lovag l'.>4.

Zechmeister Ferencz 1«.

Zedlitz L. 50, 172, ltt8.

ZeÍHsl Ármin 131.

Zelizy Dániel 71, 157, 172.

Zenger C. W. 164.

Zerkovitz Emil 50.

Zeviaui Giovanni Verardo lOC.

Zey András 72.

Ziegler .\dolf 19.

— András 16, 106, 157.

— János 16.
— . Károly 1 6.
Zielenievsky M. 50.

,Ziemssen 106.
Ziflfer Károly 172, 210.
Zilahy Sámuel 176.
Zimmemiann .Jakab lő7.

— J. G. 210.

Zipser Keresztély 50, 210. .

Zivkövios János és Jakab s= Zaivkovics.
Zlamál Vilmos idősb 178, 194—195.

— ifj. «, LJl, 176, 178. 194.
Zlatarovich József 27.
Zoczek C. 50.

ZofáhI Uezsü 135.
Zohar Ferencz János 12').
ZoUer :Márton 106.
Zoltán .József 27, 107.
Zomborcsevics Viii' /
Zöllner Fülöp 27.
Ziirbrucken Mihály i;>4.
Zsebök .József lOö'
Zsigmondy Adolf 50, 115, 134.

— Vilmos 50.

Zsigi-ay Károly Lajos 72.
Zsii-ay Zsigmond 107.
Zsivkovics Jakab 16.

— .János 115.
Zsogovics István 107.

Zsoldos János 72, 107, 125, 157.
Zsolnay Sármiel 107.
Zucker Leo 125.
Zuckerkaudl Emil G — 7.

— Márk 107.

— Ottó 115.
Zwick Zsigmond 72.

EEEATA.

Pag. 136. linea 27. 1742 : lege 1472.
. 178. » 7. 1766: » 1866.

PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

gioMei