(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu"

^ 



h^ 



. W/ 



\/y] -' 



W' 




CllOfí' 



bh> 




MAGYARORSZÁG 
VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI 

MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA 

A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI, KÉPZŐMŰVÉSZETI, 
NÉPRAJZI. HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK. KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZ- 
GAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK 

ENCZIKLOPÉDIÁJA 



A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZTŐ- 
BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 

SZERKESZTI 

D? BOROVSZKY SAMU 

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNEL>U T.\RSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT 
A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTJLLXYI TAGJA 



SZÁMOS MŰMELLÉKLETTEL. TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL S SZÖVEGKÉPPEL 



HEVES VÁRMEGYE 



BUDAPEST 
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG 

V.. Arany János-utcza 1. 
A Magyar Tudományos Akadémia épületében. 



HEVES VÁRMEGYE 



AZ ORSZÁGOS MONOGRAI'IA SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT 
ÉS A HEVES VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK KÖZREiVIÜKÖDÉSÉVKL 



SZERKESZTETTE 



DS BOROVSZKY SAMU 

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITICÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT 
A M. HERALDIKAI ÉS GENEALOGU.I ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA 



63 MŰMELLÉKLET, 285 KÉPPEL, EZEK KÖZÖTT 
26 EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA ÉS SZÍNNYOMAT. 



■^^^, 





c r D A P !•: S T 
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG 

V., Arany Jénos-utcza l. 
A Magyar Tudományos Akadémia épületében. 



LÉORADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST 



A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYEI ÉS VÁROSAI 

ORSZÁGOS MOXOORAFIA KÖZPONTI SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA: 



RÁKOSI JENŐ 

főrendiházi tus. 
a Magy. Tud. Akadémia tagja. 



FŐSZERKESZTŐ : 

BOROVSZKY SAMU Dr. 

a Magy. Tud. Akadémia tagja. 
A M. Türlénelmi Társaság tiikára. 



MÁSODELNÖK : 

LÓCZY LAJOS Dr. 

a Fükltani Intézet ÍKazgatója, 
a Magy. Tud. Akadémia tagja. 



VIRTER FERENCZ 

az Országos Monográfia-Társaság 
igazgatója. 



VENDÉ ALADÁR 

az Országos Monográfia 
szerkesztője. 



TAGOK: 



Aldássy Antal dr. 

egyet. m. tanár, a Magy. 

Nemzeti Múzeum öre, 

a Hagy. Tud. Akadémia tagja. 

Balassa József dr. 



Baltik Frigyes 

ág. ev. piispük. 

Balogh Pál 

iró. 

Bánóczi József dr. 

tanár, a II. Tud. Akadémia 
tagja. 

Bárczy István dr. 

Budapest székesfüváros pol- 
gármestere. 

Bársony István 

a Kisfaludy-társaság tagja, 
a Budapesti Közlöny szer- 
kesztője. 

Bátky Zsigmond dr. 

a Néprajz; Múzeum Ore. 

Bayer József 

tanár, a M. Tud. Akadémia 
tagja. 

Bedő Albert 

ny. államtitkár, a M. Tud. 
Akadémia tagja*. 

Benedek Elek 

a Kisfaludy-Társaság tagja. 

Bernát István 

orsz. képvisilö, a M. Tud. 
Akadémia tagja. 

Berzeviczy Albert 

V. b. t. t., ny. vall.- és köz- 
oki. miniszter, a -Magy. Tud. 
Akadémia cinüke. 

Bezerédj Viktor dr. 

Allamt;ikár. 

Borbély Lajos 

a Rimamurány-salgótarjáni 

vasmürészvéiiytársaság ve- 

zérigazgalúja. 

Csapodi István dr. 

cgj-ettml ny. r. k. tanár. 

Császár Imre 

Orsi. Szlnmüv. Akad. tanár. 



Cserháti Sándor 

ny. gazd. akad. tanár, 

a növénytermelési kísérleti 

állomás vezetője. 

Csoma József 

a M. Tud. Akadémia tagja, 

a Herald. Geneal. társ. lg. 

V. tagja. 

Csöke Ferencz 

keresk. min. tanácsos, 
az elnöki osztály főnöke. 

Dárday Sándor dr. 

a m. kir. állami legfelsőbb 
számvevőszék alelnöke. 

Dedek Crescens Lajos 

tudom. -egyetemi könyv táror, 
tb. udvari káplán. 

Demény Károly 

m. kir. posta- és távirda- 



Dobokay Lajos 

m. kir. főldmív. miniszteri 
tanácsos. 

Entz Géza dr. 

műegyetemi r. tanár, 
a M. Tud. Akadémia tagja. 

Erdélyi Pál dr. 

az Krdélyi Múzeum könyv- 
tárának igazgatója. 

Fejérpataky Lászlí dr. 

a Nemzeti Múzeum könyv- 
iárának igazgató-öre, a M. 
Tud. Akadémia tagja. 

Fritz Péter 



Gelléri Mór 

kir. tanácsos, az Orsz. Ipar- 
egyesület igazgatója. 

Gonda Béla 

keresk. miniszteri tanácsos. 

Havass Rezső dr. 

a Földrajzi Társaság alelnöke. 

Hock János 

plébános, 
országgyűlési képviselő. 

Rónai Horváth JenO 

altáburnagv, 
a M. Tud. Akadétiua tagja. 



Hutyra Ferencz dr. 

udv. tanácsos. 

az állatorvosi főiskola 

igazgatója. 

Kada Elek 

iró, Kecskemét város polgár- 
mestere. 

Kammerer Ernő 

min. tanácsos, a Szépművé- 
szeti Múzeum igazgatója. 

Katona Lajos dr. 

egyet. ny. r. tanár, 

a Magy. Tud. Akadémia 

tagja. 

Kenedí Géza dr. 

szerkesztő, 
a Petőfi-társaság tagja. 

Kenessey Kálmán 

min. oszt, tanácsos, vasúti 
és bajózási főfelügyelő. 

Konkoly Thege Miklós 

a Központi Meteorológiai In- 
tézet igazgatója, a Magy. 
Tud. Akadémia tagja. 

Lánczy Leó 

a fürendibáz tagja, a Pesti 
Magy. Keresk. Bank elnöke. 

Lipcsey Ádám dr. 

szi-rkfszlii. 

Madarász Gyula dr. 

nemzeti múzeumi ür. 

Molnár Viktor 

közoktatásügyi államtitkár. 

Móricz Zsigmond 

az Országos Monográfia segéd- 
szerkesztője. 

Nagy Géza dr. 

nemzeti múzeumi őr, 

a Magy. Tud. Akadémia 

tagja. 

Némethy Károly dr. 

belügy niiniszteri tanácsos. 

Nyáry Sándor dr. 

nuiegyetemi in. -tanár. 

Ortvay Tivadar dr. 

ny. jocakadémia: tanár, a 
Magy. Tud. Akadémia tagja. 



Óváry Lipót 



min. tanácsos. 

ny. orsz. főlevéltárnük, a 

Magy. Tud. .akadémia tagja. 



Pasteiner Gyula dr. 

egyetemi ny. r. tanár, 

a Magy. Tud. Akadémia 

tagja. 

Porzsolt Kálmán 

a Pesti Hírlap főmunkatársa. 

Radisich Jenő 

min. tanácsos, 

az Orsz. Magy. Iparművészeti 

Múzeum igazgatója. 

Relszig Ede dr. 

a M. Herald, és Geneal. és a 
M. Tört. társaság lg. vál. és 
a Műemlékek Orsz. Biz. iev. 

tagja. 

Sándor József 

az K. M. IC. E. aleinök-tö- 
titkára. 

Szabó Antat 

iiyug. bclüirvm. osztály- 
tanácsos. 

Id. Szinnyei József 

a n. múzeumi hirlapkönyvtár 
őre, a M. T. Akadémia tagja. 

Ifj. Szinnyei József dr. 

egyetemi ny. r. tanár, 
a M. Tud. Akadémia tagja. 

Szőts Farkas 

ref. tbeol. akadémiai tanár. 

Strausz Adolf dr. 

a Keleti Akadémia tanára. 

Thallóczy Lajos dr. 

udv. tanácsos, a közös pénz- 

ugvuűn. osztalvfönöke, a 
Má:;.v. Tud. Akadémia tagja. 

Telegdy Roth Lajos 

fubáiiyatanácsos. királyi 
íugeologus. 

Várad i AnUI dr. 

udv. tanácsos, irú. 

Vécsey Tamár dr. 

udv. tanácsos, 

egyetemi ny. r. tanár, 

a Magy. Tud. Akadémia 

tagja. 

Vísontai Soma dr. 

mlv. tanácsos, ügyvéd, 
orsz. kéi.v.fclő. 

Zilahi Kiss Béla (Június) 



A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYEI ES VAROSAI 

HEVESMEGYEI KÖTETÉNEK aiUNKATÁRSAI : 



Alpáry Lajos 

kir. t.infc'.usryelu, Eger. 

Bartalos Gyula 

ez. k.inonok, Effer. 

Bozsik Pál 

a papnevelő-intézet 
tanulmányi filiigyelöjc, Eger. 

Breznay Imre 

l.m.-ir. F.giT. 

Csutorás László dr. 

tan;ir, Kgor. 

Dobúczky Dezsfi 

füldliiriokos. Heves. 

Éb!e Gábor 

a gróf K.^rolyi-család 
levéltáros.!, Budapest. 

Elek István 

kir. erdőniérnük, Eger. 

Haraszthy Lajos 

segédszerkesztű, Budapest. 

Kalovits Alajos dr. 

t.Tiiitu. Escr. 

Kassuba Domokos 

ftigímn. igazgató, Eger, 



Keglevieh Gyula gróf 

földbirlokos, Sashalom. 

Kiss Ernő 

földbirtokos, Pásit*. 

KOrii Menyhért dr. 

tanár, Eger. 

Lesko József 

föegyházm. áldozópap, Eger. 

Maezky Emil 

orsz. képv. Heves. 

Matuszka Mihály 

plébános. Pásztó. 

Milesz Béla 

igazg. tanitó, "nszafüred. 

Nagy Béni dr. 

tanár, Eger. 

Orosz ErnS 

megyei levéltáros, Eger. 

Puchlin Lajos 

tb. füszolgabiró, Eger. 



IfJ. Reiszig Ede dr. 

a küzp. szork. bizottság 
taffja, Budapest. 

Szederkényi Nándor 

főispán, EíTcr. 

Spitzer Vilmos 

földbirtokos. Heves. 

Tariczky Endre 

plébános, Tiszafüred. 

Torday Ányos dr. 

tanár, Pécs. 

Török Kálmán 

fSesp.-plébános, ez. apát. 
orsz. képv. GyöDsryős. 

Turtsányi Gyula dr. 

meffyei főorvos, Eecr. 

TDrk Frigyes 

tanár, Eser. 

Udvardy László dr. 

taiiár, Eger. 

Végh József dr. 

iisyvéd, Tiszafüred. 

Veress István 

szőlészeti felügyelő. Eger. 



E KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK : 

Bátky Zsigmond, a Xóprajzi Múzeum óre. — Bedö Albert, ny. államtitkár. — Bernát István, orsz. képv., a 
.^L•^g>-. Tuft Akadémia tagja. — Borovszky Samu dr. történotíró, a Magy. Tud. Akadémia tagja. — Csapodi 
István dr. egyetemi ny. r. k. tanár. — Kenedi Géza dr. szerkesztő, a Petőfi-társaság tagja. — Majzik Viktor 
Hev'-s vármegj-e alispánja. — Nagy Géza dr. a Xoinz. Múzeum őre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. — Némethy 
Károly dr. belügj-min. tanácsos. — If j. Reiszig Ede dr. a Jlagy. Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. Társ. igaz- 
gató vábsztmán>-i tagja. — Id. Színnyei József, n-uzeumi hirlapkönj-vtárör, a Magy. Tud. Akadémia tagja. 
— Váradi Antal dr. udv. tanácsos, író. — Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. 

Tud. Akadémia tagja. 



ELOSZO. 



Heves vármegyének ezredéves múltja részletesebb és behatóbb 
történeti ismertetéssel, a vármegyéének 1886. évi határozatával, 
1867. évig terjedöleg, a millenáris ünnepség emlékére meg- 
írva, négy nagyobb kötetben áU a közönség rendelkezésére. 

Egy ezredéves múlt van e kötetekben nagy vonásokban meg- 
rajzolva. 

E kötetekben azonban távolról sincs a vármegye belélete, fejlő- 
dése, minden irányú eseménye kimerítve, vagy felderítve. 

Csak nagy vonások vamiak ott letéve, melyek esetleg hézagosak, 
esetleg hiányosak lehetnek ; bővebb felvilágosításra, kiegészítésre szo- 
rulnak, vag3" épen újabban felfedezett adatok alapján, újabb néző- 
pontokkal gj^arapodhatnak. 

A kinek módjában volt, mint e sorok írójának is, betekinteni a 
csak ez időszerint rendelkezésre áUó bécsi udvari, a múzeumi, vagy a 
budai országos levéltár úgynevezett neo registrata okmány -tömegébe, 
melyeknek csak rövid regestrumai száz egynehány nagy írott kötetre 
memiek, nem szólva a vármegyék, városok vagy egyes családok még 
rejtett leveles-tárairól : megdöbbenve észleh, hogy történeti multunk 
adatai részben még ma is a sötét homálj?^ érintetlenségébe vannak 
biu-kolva, publikált történeti irodalmunk pedig e sötét homálynak 
csak pislogó mécsét alkotja. 

E sorok írója, mint országos képviselő, a képviselőházban nem 
is késett ismételten is kifejezést adni azon hazánk multját, történetét 
érdeklő feltétlen követelményeknek, hogy legalább a nagyobb fontos- 
ságú adatok, okmányok, milyenek például az országgyűlések okmá- 
nyai is, publikáltassanak az angol parlament példája szerint, hol 
évenként az angol parlament múltjára vonatkozó akták nag^^ kötetek- 
ben állíttatnak össze, nyomattatnak ki. Fel is vettek már évekkel az- 
előtt e czélból bizonyos összeget a Ház költségvetésébe, de eddig még 
egy kötet sem jelent meg. 

A ki hazánk sok százados múltjával bármely irányban, bármely 
részletében behatóbban foglalkozni kivan, lép^n-nyomon tapasz- 



VHI ELŐSZÓ 

tálja, hogy ily viszonyok között előbb levéltári kutatást kell végezni 
az okmányok ismeretlen oczeánján ; a minek a következménye az, 
hogy pragmatikus felfogása csak az általa ismert s esetleg megtalált 
okmányok benyomása alatt, esetleg ferdén, vagy hiányosan is ala- 
kulhat ki. 

Xag^Ta kell tehát becsülnünlc minden nj^omtatott munkát, mely 
hivatva van bármily szűk téren vagy keretben is, hazánk történeti 
alakulásának és fejlődésének mozzanatait, habár csak részeiben, min- 
denki számára szemlélhetövé tenni, hogy ezzel szeretett hazánk fen- 
séges képe kidomborításához, az épen beillő s megfelelő mozaik-kiegé- 
szítést szolgáltassa. 

Ily szolgáltatást teljesít Heves vármegye jelen ismertetése is. 

Heves vármegye népe tiszta színmagyar. Földjén az ős Mátra 
lenyúló árnyéka a Tisza hullámain játszik s partja délibábjának 
tündéreivel ölelkezik. Itt az aranj'kalászt termő síkság, a Mátra és 
Bükk lankás oldalának gazdag szőlőterületével váltakozik, s mint 
czímere mutatja, a tisza- és tarnamenti síkság gólyája a tüzes bort 
termő szőlőgerezdet emeli az egyik lábával, hogy a vármegye gazda- 
sági jellegét ábrázolja. 

Heves vármegj^e ezredéves múltja, története, a haza országos 
eseményeinek osztályosa, jó és balszerencséjének tükre. 

A honfoglaló ősökhöz Kievnél csatlakozott kun testvérek vezérei, 
Ed és Edömér szállják meg Árpád rendelésére a Mátra vidékét, s 
unokájuk Pata építi Pata várát, a vármegye első alakulási pontját. 
Taksoii}' vezér alatt a beérkező besenyő-testvérek szállják meg a 
mátra- és tiszaközi sík területet, Heves, Zsadány, Dormánd, Besenyő, 
Poroszló vonalán vezéreik nevével is megörökített helyekkel, a vár- 
megye második alakulási pontjául. Szent István az ő birtokát alkotó 
és az éger fától nevet nyert egri patak partján áUó várral, amaak 
hosszú völgyén levő földrészén alapította az egri püspökséget, a részére 
adományozott birtoktesttel, mely a vármegye harmadik alakulási 
pontjául szolgált. E három tényező összeolvadásából keletkezett a 
kezdetben Pata-Heves-Üjvár, majd a XVI. században, az önvédelem 
szükséglete szerint, Külső-Szolnokkal egyesült, 1876-ban azonban 
teljesen különválasztott mai Heves vármegye. 

Ed és Edömér kún testvérek utódjaival Pata, s ennek unokája 
Aba király s nagj^ terjedelmű nemzetségével megszállott Mátra-terület, 
úgy a szintén testvér besenyő-néppel. Heves vezérük élén, megszállott 
sík terület, majd a Szent István alapította egri püspökséggel egy 
vármegj^évé olvadva, az ekként képződött vármegye népét, a magyar 
nemzeti összetartozandóság, alkotmány és jogérzet s a független magyar 
haza iránti rendületlen ragaszkodás uralkodó s csodásan áthonosító 
szelleme hatja át s vezérli ezredéves történetén keresztül. 



ELŐSZÓ IX 

]\Iidőn Szent István halála után, Péter királ3'h^á emelésével, az első 
végzetes kísérlet történt az országnak idegen hatalom alá helyezésére, 
a mi földünk Pata nemzetségéből és besenyőkből áUó népe, a vérük- 
ből származó Aba nemzeti Idrály köré sorakozva, ontották érette 
verőket, ki is itt a mi földünkön fejezé be véres tragédiáját é-; a kit 
Saáron az általa épített monostor falai alatt temettek el. 

Századokon át a Pata, vagy nagy unokája, Aba nemzetségéből 
származó liíres utódok, a Kompoltiak, Rédeiek, Csobánkák, Nánák, 
Debrők stb. végre is a \'iharos idők áldozataivá váltak, s magvok 
szakadt. 1404-ben, midőn Zsigmond királj^ az osztrák Albert utódlását 
vette tervbe, a vasfejűnek nevezett Ludámd Tamás egri püspök 
Debrői Istvánnal kezet fogva, rántottak kardot a terv ellen s szeren- 
csétlen harczulc után mindketten bujdosásba mentek inkább, hogy- 
sem az osztrák Albertnek fejet hajtsanak. Ezzel a híres Debrői család- 
nak is magva szakadt. 

Az 1525-ben Hatvanban tartott nevezetes országgyűlés határozata 
után, hogy idegent többé királynak választani nem fognak, csak követ- 
kezetes volt, hogy a szerencsétlen mohácsi vész után Várday Pál 
egri püspök, a még ép sereggel rendelkező Szapolyaival érintkezve, 
a nemzeti védelem összpontosítása s további intézkedés végett előbb 
a vármegye akkori székhelyére, Verpelétre, majd a királyválasztás 
fölötti tanácskozásra Tokajba gyűjti a fehidéki rendeket. ^leg is 
választották Szapolyait nemzeti királynak, s vármegyénk haláláig 
híve is maradt. 

Dobó Istvámiak hősi vitézsége, Eger várában világra szóló vár- 
védelme, csak öregbíté a vármegye nemzeti közszellemét, s a szintén 
itt \'itézkedő Rákóczy Zsigmond, a magvaszakadt Aba nemzetségek 
örökébe, részben a nagyemlékű Rákócziak nemzetségét ültetvén, 
vármegyénk gazdag s lángoló nemzeti lelkesedéssel és közszeUemmel 
teljes történetét gyarapítá. Eger és Gyöngyös városok sírboltjaiban 
nyugvó porai, amott Telekesy püspöknek, itt Vak Bottyánnak, az 
elmúlt nagy időknek, önfeláldozó nemzeti önvédelemnek drága em- 
lékeit őrzik számunkra. 

Sajnos, csak emlékei maradtak a régi századok nagj^ és fényes 
neveinek. A mohácsi vész után vármegyénk területe majd két szá- 
zadon át a legvéresebb tusák és havczok állandó színterévé vált. Nem 
volt elég a mag5'ar-török vérengzés folytonossága. A Bocskay, Bethlen, 
Thököly, Rákóczi szabadság- s önvédelmi harczai foljrton tizedelték 
a magyar életet. Vármegyénk Eger eleste után saját területéről ki- 
szorulva, csaknem egy századon át Nógrád végváraiban, főleg Füle- 
ken szervezkedve, teljesíté hazafenntartó s védő feladatát. Midőn 
aztán a XVII. század végén Eger vára felszabadult a török hódoltság 
alól és a vármegye saját területére visszatérhetett, megdöbbenve 
kell az akkori összeírásokból látnunk, hogy összes lakosságának lélek- 



X ELŐSZÓ 

számaalignéliány ezer volt már csak, a többi elpusztvdt, elvérzett. Ed, 
Edöniér, Pata, Aba, a besenyők nemzetségének csak porai maradtak, 
későbbi nagy utódaiknak is csak emlékük él. Üj nemzedékek támad- 
tak ismét, új nevek keletkeztek. A vármegye elnéptelenedett, városait* 
falvait új telepedők szállták meg, az elvérzett ős-magyarok üres helyét 
a világ minden részéből ide jövő német, tót, cseh, belga, görög, rácz, 
török települök foglalták el. Sváb települők nagy csoportban falvakat 
szállottak meg. Eger. Gyöngyös, Heves, Hatvan stb. lakossága alig 
felesen áUott mag^'arokból. Az ős Aba-nemzetségi birtokok nagy 
tömege Rákóczi Ferencz kibúj dosása után elkobozva, német kezekbe, 
német kezelés alá kerültek. 

De a honfoglaló ős kún és besenyő testvérek áthonosító ős- 
magyar szelleme, mel}" e föld megszállása óta, a jövő nemzedékeket 
szakadatlanul áthatotta, csodás erejét, mely századokon át a nagy 
történeti emlékeklcel csak öregbedett, talán a hazában páratlanul, 
most is teljesen érvém-esitette. A poUglott népkeverék, az elnemzet- 
lenítésre iránj'zott József császár-féle törekvések ellenére, tiszta szín- 
magyar néppé alakult át, nyelvben úgy mint viseletben s külső típus- 
ban, melyet a múlt emlékeiben megdicsőült hazafias érzés és önfel- 
áldozó hazaszeretet hat át s vezérel életfeladatában. 

E csodás nemzeti áthasonulás és tiszta színmagyarrá átalakulás 
folyamata a XVIII. század második felében, melyet a XIX. század 
első felében már befejezve látunli, egjáke vármegyénk legdicsöbb 
munkájának, magyar nemzeti kultúránk és a haza javára és erősségére. 

Az ősnemzetségeknek itt kihullott vére megtermékenyítette a vár- 
megj-e földjét ; testileg elporladoztak, szellemök él, s a mai s a jövő 
nemzedékek tovább ápolni és fejleszteni fogják a haza nagysága, 
függetlensége és népe jólétének emelésére, áldott emlékekkel megszen- 
telt vármegyénk közéletét. 

Eger, 1909. szeptember havában. 

Szederkényi Nándor, 



HEVES VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI. 



Heves vármegye mai kiterjedtségében csak az 1876. évi XXXIII/t.-cz. 
életbelépte óta áll fenn. Azelőtt a tiszántúli szolnoki részekkel együtt 
alkotta Heves-Külső-Szolnok vármegyét. Ebből a majdnem 350 éves 
kapcsolatból az említett törvényczikk oldotta föl, az újonnan alakult 
két vármegye között határvonalul állapítván meg a Tiszát, mégis oly- 
képen. hogy a Tiszántúlról Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaigar.Tiszaszőllös és örvény 
községek Heves vármegye kötelékében maradtak. Valamivel később Heves vár- 
megyéhez került még a Bükk-hegység délnyugati tövében fekvő Felsőtárkány 
község is, mely addig a szomszéd Borsod vármeg^"éhez tartozott. Az így alakult 
Heves vármegye egész területe ma 3878-35 km^, vagyis 655.872 kat. hold.^ * 

A vármegye rövid nj-elű, fejjel éjszaknyugatra forduló, szöges buzogányhoz 
hasonlít, melynek karhoz köthető, tartószalagját a Tisza jelképezi. Földjajzi 
helyzete a 47"'26'29" és 48«8'30" szélességi körök, meg a Fenótól szímitott 
37**17'12" és a 38''39'24" hosszúsági körök között vau. Legnagyobb kiterjedése 
az éjszaknyugaton fekvő hidegvölgyi pusztától, a délkeleten levő Mérgesmajorig, 
mintegy 112 kilométer. 

Határai : njnigatról és éjszakkelet felől Nógrád vármegye, éjszak felől, 
mintegy öS kilométernyi hosszúságban Gömör, majd Borsod vármegyék, kelet 
felől Borsod- és Hajdú vármegyék, délkeletről és dél felől Jásznagykún-Szolnok 
vármegye, délnyugatról Pest vármegye. A határok — leszámítva délen a Tisza 
céhánj' kanyarulatát, — mind mesterségesek. 

Heves vármegye éjszaki része hegyes, ellenben közepe és délkeleti része a 
nagy mag\ar Alfölddel összefüggő sík terület. A hegyes vidéket a nagy magyar 
Alföldtől elválasztó vonal a vármegyében, nagyjából Ecsédtől vonható meg keleti 
irányban Makiárig. Ezen vonalon túl a nagy magyar Alföld az Eger- és a Tárna 
patakok széles völgyein nyúlik be éjszak felé s az előbbinél Egerig, azfutóbbinál 
egészen Szentmáriáig terjed fel. Éjszaki irányban legmélyebben hatol be a nagy 
magyar Alföld a vármegye nj^ugati határán, a Zagyva patak keskeny völgye men- 
tén, Apcz, Pásztó községeken át, föl egészen a nógrádmegyei Kasterennéig, a hol 
a tengerszín fölötti magasság nem több, mint 181 méter. A síkságnak az elválasztó 
vonaltól délre eső része a tenger színe fölött, átlag 100 — 150 méter magas, míg 
a délkeleti rész, a Tisza hajdani kiterjedt átterülete 88 — 100 méter körül marad. 
Heves vármegj-e hegj'ségei két nagy csoporthoz tartoznak. Az egyik a 
Mátra, mely egész tömegével a vármegye határain belül marad, a másik a Bükk- 
hegység, melynek tömege Borsod vármegyébe esik, s Heves vármegyében csak 
délnyugati része helyezkedik el. 

A Mátra a vármegyének éjszaknjnigati részét foglalja el s aZag3-va-és Eger- 
patakok völgyei közé helyezkedik. Fögerincze a Tarna-patak jobb partján fekvő 
Kőkút puszta fölött kezdődik s innen folj^on emelkedve, délnyugati irányban 
halad a Gazos (605 m.) a Saskő (743 m.) csúcsokon át, az 1010 m. magas Kékes-ig, 
mely az egész Mátrának uralkodó magaslata. A Kékestől a főgerincz éjszaknyugat 
felé tér el, s a 625 m. magas Csonka-hegyen át elnyúlik a 963 méternj-ire emelkedő 
Nagy-Galya tetőig. Innen a félkörben délnek domboruló Kis-Bükk gerinczein át 
éjszaknyugatra fordul és a Pásztótól délkeletre emelkedő Muzsla-tetőt alkotja 
(803 m.), mely a déli irányt követő folytatásnak, az u. n. pásztai hegyláncznak 



Hcgységxk. 



MaeyarorszáK VArmeityéi 



Városai: Heves ^-.-irmeffve. 



2 Heves vármegye természeti viszonyai. 

legéjszakibl) szeme. A pásztói hegyláncz a Zagyva-patak balpartját követi, s 
egyes kieiuelkedőbb kúpjai : a nógrádinogyei Jobbágyitól keletre, a vármegye 
liatárán emelkedő Nagy-Hársaa (509 m.), az Apcz községet uraló Nap-Hegy 
(379 m.), s a kúpalakú Lorinezi-hegv (244 m.). Innen kezdve a gerincz egyre ala- 
csonyabb, s a Hatvantól éjszakra emelkedő Strázsahegyben (177 m.) végződik. 

A fiatra főtömbjét éjszak felől a természeti kincsekben oly gazdag parádi 
völgy határolja, melybe a Kékes igen meredeken ereszkedik alá ; dél felé azonban 
lejtős a hegyoldal, s messze terjedő liegyhátakat bocsát a nag\' magyar Alföld 
felé. az egyes völgyek mentén. Ezek a nyúlványok lehatnak : a gyöngyösi völgy 
mentén Gyöngyösig, a bene — visontai völgyek irányában Karácsondig és Ludasig, 
a kisnánai völgy mentén Tarnócza pusztáig, s a tarnai völgy mellett egészen 
Kompoltig. Ezek a dombhátak termik a kiváló borokat, melyek közt leghíreseb- 
bek a visontaiak. 

A Nagy-Galyától délnyugatra magas fensík, az u. n. Győrhegy (824 m.) 
terül el, melyet a felső részén kétfelé ágazó hasznosi völgy határol. A hasznosi 
völgy a parádi völgygyei egy magasságban torkollik Pásztó fölött a Zagyva völ- 
gyébe. A Győrhegy, Nagy-Galya és a Csonkahegy délfelé szintén bocsátanak ki 
messze nyúló dombhátakat, melyeken a magasabb csúcsok: a Vüágoshegy 
(707 m.) Gj'öngyöstarjántól éjszakra, a Havashegy (598 m.) Gyöngyöspatától 
éjszakra s az Oroszihegy (364 m.) Gyöngyösoroszi fölött. A Zagyva völgyével 
kelet felől párhuzamosan halad a szűcsi völgy, melynek mentén kelet felől egy 
kisebb dombhát húzódik délre, s Ecséd határában a 237 m. magas Mogyorósi 
dombbal végződik. A patai völgy mentén a dombok egészen Atkárig terjednek, s 
végső nyúlványaik csak Vámosgyörk délnyugati határában olvadnak be a nag}' 
magyar Alföld síkjába. 

A Mátrától éjszak felé, a parádi völgyön túl, emelkedik egj' alacsonyabb 
fensík, melyet a Tárna völgye, a ballai, bodonyi, parádi és recski völgyek szag- 
gatnak meg. A Tárna patak és az Eger patak völgyei között a szintén dél felé 
haladó Kígyós völgy, a szóláti völgy és a Laskó patak völgj^e darabolják szét a 
Mátra keleti részét s párhuzamos dombhátakat formáltak belőle. 
A Bükk. A Bükk-hegy.ség magva Borsod vármegyében fekszik, s csak délnyugati 

nyúlványai terülnek el Heves vármegye éjszakkeleti részében, az Eger patak 
balpartján. Legmagasabb csúcsa a vármegye éjszakkeleti határán a 932 m. magas 
Tarkő. A vármegyébe belépő Bükk-hegj'séget a felsőtárkán\T völgy két részre 
o.sztja. Az egyik rész délnyugati irányban halad s egé-szen Felnémetig és Szarvas- 
kőig terjed. Ennek a résznek a gerinczei a borsodvármegyei Bélapátfalva határá- 
ban emelkednek tekintélyes magasságig (Bélkő). Heves vármegyébe csak nyúl- 
ványaik hatolnak be. A felsőtárkánjn völgj' keleti részén húzódó másik ág szintén 
magas gerinczet alkot, melynek legmagasabb csúcsai : a Várhegj^ (666 m.) és az 
Egertől éjszakkeletre kimagasló Nagj'-Eged (552 m.).Az Eged lábától kezdödöleg, 
az Eger-patak és az ostorosi völgy között déli irányt követő hosszú, rhyolittufa- 
dombsor emelkedik, mely egészen Makiárig szegélyezi az Eger -patak bal partját. 
Ennek a dombsornak egyes szakaszai : a Czigléd, Álmagyar, Kőporos, Tihamér, 
Marinka stb. Rajtuk kitűnő bor terem, alattuk pedig számtalan pincze őrzi 
az egri borokat. 

Ezeken a hegyeken kívül a vármegye sík területéből kiemelkedő homok- 
dombokkal is találkozunk. így pl. Kömlőtől éjszakra van a Nagyhalom (105 m.). 
Mezőt árkányt ól délkeletre a Sájhalom (106 m.), Tiszanánától délnyugatra a 
Kenderhalom (98 m. a tenger színe fölött). A Tiszán túl Tiszaigartól keletre terül 
el egy széles homokhát, melynek magassága 104 m., továbbá még Nagjdván nyu- 
gati határában is találunk egy másik dombhátat, mely 106 m. magas. 

Említést érdemel még a vármegye határában átvonuló földliányás is, melyet 
Csörsz-árkának neveznek. Ez a borsodvármegj^ei Ároktőnél kezdődik, s különféle 
mélységgel és váltakozó irányban halad Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál. 
Átány, Tarnabod és Tarnazsadány községek területén, s Hevescsány községtől 
délre, a földvári tanyához nem messze, egy halommal végződik. Egy második 
földhányás, mely már szélesebb és mélyebb s neve Kis-árka, Kisköre mellett kez- 
dődik s Pély határában Jásznagykún-Szolnok vármegye területére lép, honnan 
nyomai egészen Váczig követhetők. 
Folyók. Heves vármegye forrásokban nem mondható gazdagnak. Oka ennek egy- 

részt a hegységek kőzete, mely nem kedvez a forrásképződésnek, másrészt az a 



Heves vármegye terméazeti viszonj'ai. 3 

körülmény, hogy a dombokat és hegytetőket, • — különösen a Mátrától éjszakra 
eső fensíkon — megfosztották a csapadék gyűjtését elősegítő erdőktől, s így a 
kevésszámú forrás is, a melegebb njár folyamán, többnyire kiapad. Tavaszszal, 
vagy felhőszakadások alkalmával megduzzadnak ugyan a patakok, sőt néha nagy 
károkat is okoznak, (1878-ban az Eger patak Eger város nagy részét elöntötte), 
de a nyár folyamán annyira kiapadnak, hogy csak a fenéken csörgedezik csekélyke 
víz. mely a vízimalmok elhajtására is csak nagy duzzasztás árán alkalmazható. 

A vármegye sík területén források csak nagyon gyéren fordulnak elő. Ezek 
is nagyobbrészt a magasabban fekvő fenekek csapadékvizének mélyebb helyeken 
való kiszivárgásai. 

A folyók között legnevezetesebb a Tisza, mely a borsodvármegyei Péli-pusz- 
tától Tiszavalkig határt alkot Borsod és Heves vármegyék között. Poroszló 
éjszaknyugati határában egészen a megye területére lép s azon halad déli irány- 
ban a Cserőközi-pusztáig. Innen egy liirtelen kanyarodással előbb délnyugatra, 
s aztán Tiszaabádig délre fordul, honnan két nagy kanyarodással Kisköréig, majd 
onnan nyugat felé tart. Cserőköztől Kisköréig határt alkot Jásznagykúnszolnok 
vármegye felöl. Kisköre alatt egészen elhagyja a vármegye területét. 

Alig van folyó, mely oly gazdag volna nagy és szeszélyes kanyarulatokban, 
mint a Tisza. Mutatják ezt az e vármegyében is lépten-nyomon felbukkanó 
hosszú, mély fenekeid, melyek nem egyebek, mint a Tiszának régi, elhagyott 
medrei. Tiszaigar és Tiszaörs valamikor a Tisza partján feküdtek, a mit a két 
községet összekötő, s ma is többnyire vízzel telt széles és mély meder, az u. n. 
Nagj^-tó bizonyít. S ma ezek a községek 10 kilométernyire fekszenek a Tisza mai 
medrétől. Ilyen elhagyott medrek vannak Tiszafüred keleti határában is, a köz- 
ségtől mintegy két kilométernyire, s ma a Tisza nyugat felé három kilométernyire 
is eltávolodott Tiszafüredtől, egy holt ágat hagyva vissza közvetetlenül a község 
szélén. A Tiszának ezt a kiszámíthatatlan helyzetváltoztatását részben az okozza, 
hogy folyása az Alföldön nagyon meglassul, miáltal a medrét teleiszapolván, a 
partokat könnyen túllépi s a laza hordaléktalajban új medret kezd ásni magának. 
A másik ok a víz eleven erejében rejlik. A kanyarulat homorú oldalán lassúbb a 
vízfolyás, ott iszapot rak le, a domború oldalt pedig elmossa. Újabban átvágások- 
kal kényszerítik a Tiszát, hogy irányát egyenesebben tartsa meg, miáltal útja 
rövidülvén, folyása is sebesedik s iszaplerakodása sem oly tetemes. A vármegye 
területén két ily átvágás serkenti a Tiszát gyorsabb folj^ásra. Az egyik a Cserőköz 
fölött van, mely a cseröközi nagy kanyarulatot akarja megszüntetni ; a másik az 
abádszalóki nagy kanyarulat kikerülésére szolgáló puszta-dinnyésháti átvágás. 

A Tisza a tiszafüredi vasúti hídon alul egy kisebb ágat bocsát ki magából 
nyíJgat felé, mely Poroszló alatt délre fordulván. Dinnyéshát puszta fölött egye- 
sül ismét 9.Z öreg Tiszával. Az ígj^ alkotott nagy szigetet Morotvaköznek nevezik, 
mely telve van a régi elhagyott medrek fenekén képződött mocsarakkal. Ezen 
a szigeten még a múlt század hetvenes éveiben virágzó kis község is állott : Tisza- 
Halász. A Tisza azonban ann^dra közel jutott a községhez, hogy már a házakat 
is alámosással fenyegette. A sziget a szatmári püspökség p. -hídvégi uradalmához 
tartozván, az akkori szatmári püspök, Sclilauch Lőrincz, a nagy veszéhTŐl érte- 
sülvén, az egész községet áttelepítette a Poroszló és Sarud közt elterülő birtokára, 
a Laskó patak balpartjára, s az új község a jóltevője után nyerte az Üjlörincz- 
falva elnevezést. 

Legmocsarasabb az abádszalóki kanyarulat, melynek déli részét nagy kiter- 
jedésű fenékmocsarak lepik el. Nagyobb mocsarak vannak még a Kiskörétől délre 
eső nagy kanyarulatban. 

A Tisza tavaszszal, mikor a máramarosi hegyeken a hó olvad, különösen ha ez 
hirtelen történik, nemkülönben esős tavasz idején, annyira meg szokott dagadni, 
hogy vízállása túllépi a partokat s kiont. A tiszaszabálj-ozás előtt az ártérnek nagy 
részét nádas lápok, ingoványok. zsnmbékokkal telt posványok lepték el, a terület 
egj' része pedig legelőül, kaszálóul, sőt szántóföldül is szolgált. Erről azonban csak 
akkor lehetett szó, ha az időjárás kedvezésével a Tisza vagy kevés területet öntött 
el, vagy ha korábban jött és korábban húzódott vissza az áradmány. 

Ma már a Tisza óriási árterét szűkebbre szabták a szabáh'ozáskor épített 
hatalmas gátak. Nagy területű, az iszaptól megtermékenyített föld menekült 
meg így az évenként kitörő áradásoktól, a folyó áradáskor egyenesebb és sebesebb 
futást nyert és sok helység is megmenekült a solia ki nem számítható árvízvesze- 



Heves vármegye természet i viszonyai. 



Ásványi 
vizek. 



delemtől. Mindkét parton tekintélyes gátak emelkednek. A jobbparti gát kezdő- 
dik a tiszafüredi vastiti hídnál s tart Poroszlóig, onnan pedig lekanyarodik 
Üjlőrinczfalvának. a hol a szabályozott Laskó patak balparti töltésével egyesül. 
Ez a gát egyúttal országút is lévén, kettős czélt szolgál. A Laskó patak mindkét 
partján magas töltés vezet le a Kis-Tiszáig, hol a balparti, a Kis-Tisza folj'ása 
mellett. víz ellenében húzódik a Magyarádi pusztáig, a jobbparti gát pedig össze- 
épült a Tisza jobbparti gátjával, mely szakadatlan összefüggésben vonul a par- 
ton Kisköréig s onnan tovább Jásziiagykúnszolnok vármegyében halad. A bal- 
parti gát az egész vármegyén át követi a Tiszát. 

A Tisza mellékfolyói közül legtekintélycísebb a Zagyra. Ez Nógrád vár- 
megyében, a Zagj-va nevű községnél ered s Nádűjfalu mellett lép a vármegye 
területére. Mátraverebéhúg határt alkot Heves és Nógrád vármegyék közt, majd 
délre fordulván. Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apcz községek érintésével, 
mintánkét ízbenisNógréd vármegye területére lépett. Hatvan mellett folyik el, 
s onnan egészen a pestvármegyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és 
Pest vármegyék közt. Ütjában fölveszi baloldalról a mindszenti, szuhai. dorog- 
házai, a maczonkai és a hasznosi patakokat, s Szolnok fölött ömlik a Tiszába. 

Második folyóvize a vármegyének, s egyszersmind legnagyobb vízgj-üjtöje 
a Tárna, mely Istenmezeje fölött lép be Gömör vármegyéből, s Pétervásár, Sírok 
Verpelét, Feldebrö, Aldebrö, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Kál, Tarnabod, Zsadány, 
Tárnáméra, Erk és Tariiaörs községek érintésével, Jásznagykúnszolnok vár- 
megye területére lép, hol hosszabb folyás után Jászberénynél szakad a Zagy- 
vába. A Tárna mellékfolyói jobbról : a Szűcsi fölött eredő Ágói patak, melyet 
Jákóhalma mellett vesz föl, a gyöngj'öspatai, a szárvág^-i, a Nagj'- és Mérges 
patakokkal bővült Gyöngyös patak, a Bene patak és a Tarnócza patak, meljek 
Tarnaörs fölött egyesülvén, éppen a vármegye határán ömlenek a Tárnába. Bal- 
ról a Tárna fölveszi a váraszói, szt.-domonkosi, a széki csermelyeket és Aldebrő 
alatt a vele párhuzamosan folyó Kigyós patakot. 

Harmadik foh'óvíz a Laskó patak, mely Szúcs határában ered s Bátor, 
Bakta, Egerszalók, Demjén, Kerecsend, Füzesabony, Mezőtárkány községek 
mellett elhaladva, Sarud alatt ömlik a Kis-Tiszába. Jobbról Kerecsend mellett 
fölveszi a szólát i völgy patakát. 

Negj-edik folj-óvize a vármegyének az Eger patak, mely Mikófalva, Fel- 
német, Eger, Maklár, Füzesabony, Mezőtárkány mellett folyva, Borsod vármegye 
területén halad tovább, Poroszló alatt azonban visszatér és ott ömlik a Kis- 
Tiszába. A vármegye területéről csak a felsötárkányi eret ; a Bervát, az egri 
meleg források vizét s néhány apróbb csermelyt vesz magába. 

Állóvize Heves vármegjének mindössze kettő van, mindkettő Bakta fölött, 
kis tavak alakjában. A Tisza mentén inkább csak az eUiagj^ott folyammedrek 
tartalmaznak állandóan vizet, melyek esőzések alkalmával a környéket is elöntik. 
A mélj'ebb szikes laposok is megtelnek, eső után vag}' hóolvadáskor vízzel, de 
csakhamar kiszikkadnak. 

Heves vármegj'ében három terület van, a hol ásványos vizek fakadnak. 
Első helyen említendő az u. n. egri melegviz. Már a törökök felismerték jótékony 
hatását, s a mostani érseki fürdő helyén fürdőszobákat építettek, melyek ma is 
használatban vannak. Az egri melegvíznek négy forrása van. Az egyik a fürdő 
előtt levő medenczét tölti, s vizét egy vízimalom hajtására, alatta pedig mosásra 
használják. A tükörfürdők nem ebből a medenczéből táplálkoznak ; azoknak a 
vize egj^enesen a földből bugj'og föl a fürdőszobák fenekén. A második forrás az 
egri uszoda nagy medenczéjét táplálja. A harmadik forrás a Simkovíts-féle modern 
fürdőház tükörszobáit látja el vízzel. Végül a negyedik forrás az érseki fürdő- 
házzal szemben áUó tímárház udvarán van, s ennek medenczéje szintén mosó- 
helyül szolgál. Ennek a négy forrásnak összes meleg vize az Eger patakot táp- 
lálja, 8 előidézi azt, hogy a patak több kilométeren át a legnagj'obb hidegben 
sem fagy be. A víz hőmérséke 22 — 24 o C. Vízbősége 24 óránkint mintegy 24.000 
m*. Ásványos jellege híg szénsavas therma. 

A második ásványvíz-terület a természet kincseiben ply gazdag párácli 
völgy, melyet a kis Torma patak öntöz. Ebben a völgj'ben nem kevesebb, mint öt 
külöiiféle ásváij\^z fakad. Ezekről azonban más helyen bővebben van szó. 

Harmadik ásványvíz-terület Gyöngyösön van, az ú. n. Aloisia-fürdő hel_yén, 
melynek vize timsós-vasas. A víz színe leülepedés után gyengén kékes színü^ 



Heves vármegye természeti viszonyai. 



az edény fenekén barnás-vörös üledéket mutat ; a víz íze erősen timsós, vasaa, 
összehiizó. 

Heves vármegye területe a harmadkorban, melyet a régibb kenozoos kor- Geoioeiaiaia- 
szaknak is neveznek, nagy változásoknak volt a színhelye. Ebben a korszakban ''*^"^' 
a föld felszínének emelkedésével és sülyedésével. lépten-nyomon változott a 
szárazföld és a tenger eloszlása. A nagy magyar Alföld helyén nagy kiterjedésű 
sós beltenger volt, melynek fenekén a nummiilithok, azaz korongalakú fora- 
miniferák óriási mennyiségben éltek. A sóstenger maradványaiul tekinthetjük 
óriási sótelepeinket, melyek ma Máramarosban és Erdélyben kiaknázhat atlan 
mennyiségben vannak. Ennek a sós beltengernek határát éjszak felé a Kárpátok 
magas bérczei alkották. A maiaknál sokkalta magasabb hegyek vad patakjai 
kivölgyelték a hegyeket, a hullámoktól alámosott partfalak óriási mennyiségű 
törmeléket szolgáltattak a beltenger számára, s ez a törmelék a finomabb homok- 
kal és kavicsosai elegyedvén, a víz nyomása alatt conglomeráttá szilárdult. 
A sós beltenger fenekét így állandóan töltögette a patakok romboló munkája, 
s hogy müy mértékben, mutatja az is, hogy pl. a debreczeni artézi kút fúrásánál 
még 73 méter mélységből is iszapot, finom homokot, valamint csiga és halmarad- 
ványokat emelt felszínre a fúró. Ez a folyamat Heves vármegye területén is ilyen 
volt. A nummulithok milliárdjaiból, a tenger fenekén, a homok és kavics hozzá- 
járulásával tekintélyes rétegek képződtek, meh-ekavíz nyomásától, valamint a 
nummulitok kagylójának mésztartalmától tömör képletté sűrűsödtek. A föld 
kérge azonban nem pihenvén, a föld alatti erők áttörték ezeket a vastag réte- 
geket, a tenger mélyéből magas hegységek torlódtak fel, magukkal ragadván 
a tengerfenék lerakódásait is. Ekkor tornyosodott fel a Jlátra trachji:-tömege, 
később a Bükk júra-képlete, melyek a tengerfenékről magukkal ragadott num- 
mulit meszet és finom homokot igen nagy magasságban még ma is elénk tárják. 

Midőn idők folytán a hazánkbeli sóstenger a Kazán-szoroson áttörve, sós 
vizét a Féket etengerbe szállítani kezdte, annak helyét fokozatosan a patakok és 
folyók édes vize foglalta el, s évezredek folyamán a sós tengerből édes vízi tenger 
lett, melyből a Mátra és a Bükk, mint szigetek emelkedtek ki. Hanusz István azt 
mondja, hogy bárhol ásson is az ember a magyar Alföldön, a legfelső, akár kul- 
tusz-, akár humusz-talaj alatt, vízhordta fövenvre vagy löszre, az alatt pedig 
kékes agyagra bukkan s az abba temetkezett szerves zárványok jelenléte arra 
utalja őt, hogy előbb sós, utóbb kiédesedett nagv-terjedelmű tengernek egykori 
létezését föltételezze, melynek végmaradványa a Balaton és a mely tengernek 
leeresztő csatornája a Kazán-szorulat lett, az a nagyszerű ősvulkáni hegjnrepedés, 
melyen a történelem-előtti korban a magyar Alfölcl tengere lefol_\i:. Ez évezredes 
folyamat munkája alatt a nagy magyar Alföld tengerfeneke egyre emelkedett a 
beléje tóduló homok és iszap által, úgy hogy ■ — mint a debreczeni kútfúrás is 
igazolja, — színe 70 méternél is magasabbra emelkedett, sőt Hanusz István a 
Tisza völgyének áradmányi talaja vastagságát itt-ott 100 méterre is becsüli. 
Ez a lerakódás vidékenként más és más, a szerint, minő kőzetből állottak azok a 
hegyek, a melyekből a patakok a törmeléket magukkal ragadták. 

Amint azonban a Kazán-szoros áttörését a beltengernek nekiszabadult 
víztömege mindig mélyebbre mosta és szélesítette, a beltengernek eg^Te fokozódó 
lehúzódása határozott iránji: vett délfelé s a legmélyebb helyeken kialakult a 
Duna és Tisza medre. A folyók most már nem szűntek meg rövid rohanás után, 
hajiem hosszú utat kellett tenniök, minek eredménye lett azok folyásának meg- 
lassulása, s az áradmányi terméknek a hosszú úton finomabb homokká való 
elcsiszolódása, sőt iszappá való elporlódása. Ez a homok és iszap töltötte meg a 
magyar medencze fenekét, ez takarta be a hajdani tenger állatvilágát s ez alkotja 
ma a nagy Alföhhick itt-ott 100 méter vastagságú lerakodmányát. Ez volt a 
genezise Heves vármegye alföldi részének is. 

A mint látjuk, Heves vármegye földtani képletei részben vulkánikus 
(eraptio) eredetűek, részben üledékesek. 

A vulkáni tűzlielyeknek legfontosabb termékei a lávák. A láva voltaképen vuikiinikua 
gyűjtőnév s értjük alatta a föld belsejében olvadt állapotban levő s a föld fel- 
színére kitört alumínium- vagy magnézium-szilikátokat, melyek vasoxydiűlal, 
kálival vagy nátronnal és mészszel egyesültek. Heves vármegyében a legrégibb 
ilyen eruptív kőzet a diabasz, a geológiai ókor legfiatalabb vulkáni kitörése. Leg- 
nagyobb tömegben Egertől éjszakra fordul elő Szarvaskőnél. A szarvaskői vár 



képletek. 



6 Heves vármegye toriiiészoti viszonyai. 

meredek sziklafala fekete, csaknem egynemű diabasz. Einiek anyaga az aiigit 
és a labrador tinóm összeolvadásából áll. mely cliloritot is tartalmaz. Ezeken 
kívül pyritet is foglal magában s a repedéseken fehér calcit kifon-ása is látható. 
ElóforJul benne, mint kiilön tömzs, egy fekete, régente Welirlitnek nevezett 
kőzet. (Welirle selmeczbányai veg\"tan-tanár nevéről, ki elö.ször határozta meg) 
melyet utóbb Szabó magnetites peridohtnak határozott, de újabban kitűnt, hogy 
a nagy vastartalom mellett (■12';\i) még nagy titán-tartalma is van, s ily nagyfokú 
titán-tartalom (15°^) egész Európa kőzeteiben seliol sem fordul elő. A diabasz a 
Mátrában több heíyen fordul elő. de már sokkal kisebb tömegekben. Található 
Siroktól nem messze, a Darnó és Kőkút hegyeken, továbbá a Berki pusztán 
Recsk-tói délkeletre, a hol quarczpalán tört keresztül. 

Ha a lávaközeten a földpátos ásványok az uralkodók, a rendesen fehéres, 
sárgás vagy szürke tömeg trachyi nevet nyer. Valamennj'i láva között a trachyt- 
nak van legtökéletlenebb folyóssága. Többnyire tésztanemű állapotban tódul ki a 
földből, s a nyílás fölött kúp- vagy harangalakúlag terped szét. A trachjiihegyek 
ezért leginkább kúpalakúak, tömzsökösek, mert a sűrű láva nem foh'ik messzire s 
eredetének helyéhez közel, aniaélkül is csekély folvékonyságát teljesen elvesztvén, 
megállapodik és úgy hül ki. Érdekes, hogy hazánk közelebb fekvő trachj'thegy- 
ségei, mint a visegrádi, a selmeczi, azeperjes-tokaji, nincsenek felderíthető össze- 
függésben a Mátrával, miből föltehető, hogy nem egyidejű vidkáni kitörésből 
eredtek ; így tehát a Mátrát úgy tekinthetjük, mint a magyarországi traeh>-t- 
csoport oknak egy önáUó tagját. 

A mátrai trachjtot nagy tudósunk. Szabó József geológiai tanár a követ- 
kezőleg osztályozta : 1. andezit, 2. zöldkőt rachit, 3. amphiból-trachyt s végül 
4. rhyolit, melyet másként quarcztrach^•tnak nevez. 

A trachj-t egj'es fajai közül a Mátrában legtömegesebben találjuk az ande- 
zifet. A Mátra nagy épülete, mely már a messze Alföldről föltűnik, kizárólag ande- 
zit. Ez alkotja a két legmagasabb csúcsnak, a Kékesnek és a Saskőnek az anyagát. 
Ez a képlet kelet felé a Tárna völgyéig tart, s ez az anyaga valamenn}-! magasabb 
gerincznek. A Kékestől délre is mutatkozik az andezit, de már nem tisztán ; a 
Gyöngyös mellett emelkedő Sárhegy kőbányájában az andezitnek csak breccia- 
képletei találhatók, a mi már sokkal későbbi képződmény és semmi esetre sem 
vulkáni eredetű, hanem törmelék-lerakódás. A Kékestől kelet felé, Verpelét 
mellett, egy izoláltan álló csonka kúpheg}', az ú. n. verpeléti várhegy emelkedik, 
mely a hypersten andezit kitörésének köszöni létrejöttét. A hegy oldalában jelen- 
leg kőbánya van, melynek egj'nemű, rendkívül erős kőzetéből épült többek között 
a tiszafüredi vasúti híd két hatalmas kőpülérje. Legtömegesebben nj^ilik el az 
andezit a Kékestől éjszaknyugati iránj'ban, hol a Galya-hegységet alkotja, majd 
innen délkeletre fordulván, a Zagyva-völgj' balpartján húzódik el s a Muzsla- 
tetőtől déli irányt véve fel, követi a Zagyvát egészen Ecséd vonaláig. Ebben az 
utolsó szakaszban a lávakitörés sokkal gyengébb volt, mint a középpontban, 
mert az egyes kúpok összeborulása elmaradt. Az egj'es hegyek jellegzetes kúp- 
alakjukat szépen megtartották. Ilyenek pl. a Jobbágj'i nógrádmegyei községgel 
szemben emelkedő Nagy Hársas, az apczi Naphegy, s még távolabb, keletre a 
Zag^-vától néhány kúphegy Fajzat pusztán és Gyöngyöspata körül. A legdélibb 
kúphegj-ek andezitje már majdnem bazaltszerű, homogén kőzet, mely frissen 
fejtve csaknem fekete, s szívósságával és keménységével egjTke a legalkalmasabb 
útburkoló köveknek. A gyöngjös-hatvani országút ebből a kőzetből épült. A nép 
cserkónek is nevezi. 

Az andezit után a Mátra alkotásában második helyen szerepel a zólclkö- 
trachyt, mely a trachytnak egj'ik nem üveges módosulata, s a rendesen fekete 
színű andezittől, világosabb, leginkább zöldbe forduló színével különbözik. Két 
nagyobb tömegben található. A nagyobbik csoport a Mátra andezit gerinczétől 
délre, a kisebbik éjszakra van. A déli csoport Gjöngyösoroszinál és Gyöngyös- 
patánál kezdődik s éjszak felé egészen aNagy-Galyáig tart. Mint az eruptív kőzetek 
általában, a trachyt is sok fémet rejt magában, melyek némely helyen teljesen 
összefüggő erek, ú. n. telérek alakjában helyezkednek el a kőzetben, leggj-akrab- 
ban azonban szabad szemmel ki nem vehető vegyületekké lesznek. A déli zöldkő- 
csoportban kevés telér van. A múlt század el.sö harmadában Gyöngyösorosziban 
bányászott is egy részvénji;ársaság ólmot, ezü.stöt, rezet, sőt aranyat is. De a 
vállalkozás a telérek soványsága, valamint a bányászati eszközök tökéletlensége 



Heves vármegye természeti viszonyai. 7 

miatt nem vezetett eredményre. A félbenhagyott tárnák i — 500 méternyire 
nyúlnak be a hegy oldalába. 

De már az éjszaki csoport, mely Recsk és Derecske között veszi kezdetét s 
nyugatnak tart a Timsós dombig, gazdagabb telérekben s bányamívelésre is 
alkalmasabb. Ebben a csoportban különösen három hegy érdemel említést, 
melyekben az érczeket fejtették: a Lahocza, a Fehérkö és Veresvár. A veresvári 
bánya a parádi völgy jobboldalán van, szemben a Timsóssal ; ebben van az 
Orczy-tárna, mellj-el azonban már a múlt század 60-as éveiben felhagytak. A Fe- 
liérkő közvetet lenül a Timsós fölött, szintén mívelés alatt állott, de ez sem 
jutalmazta kellőképen a ráfordított költséget, s így ennek a mívelését is beszün- 
tették. A hegy kőzete mállott zöldkő, a benne levő ásványok leginkább ezüst- 
tartalmú tetraedrit, továbbá pyrit, sphalerit, chalcopyrit. Az ércztöltelék több- 
nyire üreges quarez, melynek társaságában gipsz, calcit és baryt fordul elő. 
Elhagyott tárnáinak egyikéből nyeri a hú'es parádi fürdő a vastimsós vizet. 
Ugyanitt nemrégiben arzéntartalmú forrást is fedeztek fel, a mi a kőzetek közt 
arzénopyritnek a jelenlétét sejteti. Legfontosabb bányatelep a Lahoczahegyben 
van, a Tárna balpartján, Recsk, Derecske és a Eehérkő között. Ennek a hegynek 
a teteje zöldkőnyii'ok, alatta szélesebb rétegben fekszik a harmadkori oligocén- 
tályag, tele foraminif érákkal, melyek azonban csakis az elmállott felületen, 
vagy vékony csiszolatban ismerhetők fel szabatosan. Ez üledékes kőzetek 
alatt foglalnak helyet a vulkáni kőzetek, köztük legnagyobb memiyiségben a 
zöldkőtrach^-t. Ez néhol nagymennyiségű pyiitet tartalmaz s könnyen mállik. 
A Lahoczában ezeken kívül mégamphiból-trachyt ésquarcztrachyt is sok van. 
A telérekben előforduló érezek : termés réz, vaskos tetraedit, rózkéneg, vas- 
kéneg, galenit és enargit. Az enargitot kikristályosodott állapotban a szarukö 
zárja körül. Előfordul azonban tömött alakban is, nem ritkán asphalt társasá- 
gában, mely helyenként az egész quarcztelért átjárja, sőt némely üregekben 
félkemény csöppek alakját veszi fel. Az asphalt bizonyos mélységben valószínűleg 
messzebb is elterjed, mert Recsk határában néhány kútnak a vize bitumenes. 
Sőt az asphalt nj'omát még Párádon túl, a Csevicze forrásáig is nyomozhatjuk, 
a mennyiben ott egy kis érnek a vízszínén szivárványszínben játszó foltok 
szoktak megjelenni, sejtetvén a petróleumnak nyomait. Matyasovszky Jakab 
a ^lagyar Földt. Társ. 1885. évi ápril 1-én tartott íüésében i.smertette a recski 
petróleum-előfordulás geológiai viszonyait. A kőzet, melyben a petróleum meg- 
lehetős bőségben mutatkozik, rhyolittufa. A rétegzés viszonyai jól szemlélhetők 
a Bájpatak nevű völgyben. A petróleum-tartalmú tufarétegek a meddő kőszén- 
képlethez tartozó, palás-meszes homokkőrétegekre települtek. Felettük agyagos 
csÜIámos homokkőrétegek következnek, melyek a felső mediterrán 
emeletekhez tartoznak, a legfelsőbb rétegek pedig a föld felületén 
nyh'ok- és trach\i:-törmelékből állanak. A neogén-korbelí tufarétegek és agyagos 
homokkő-rétegek a Mátrahegységet alkotó trachytra települtek. A petróleum 
jelenléte, erős szagával, az alsó tufarétegekben már az első kapavágásnál feltűnt, 
s midőn a tufát vízbe dobták, a víz felületén csakhamar vékony petrolcunu'éteg 
mutatkozott, szép szivárványszíneket játszva. A petroleumtartalmú réteg 
vastagságát Mattyasovszky 80 — 100 méterre becsülte. Javasolt is egy mélyebb 
fúrást, mely a tufarétegen áthaladna és így az alatta következő viszonyokat 
földerítené, mert föltehető, hogy a petróleum nagyobb mélységből ered, s a 
tufákban csak másodfekhelyon van. Hihető, hogy a lahoczai bányában mutat- 
kozó asphalt egy métyen fekvő bitumenes réteg felszivárgásából ered. A lahoczai 
bányát is, éppen úgy, mint a veresvárit és a fehérkőit, a mátrai bányatársaság 
míveltette, de már néhány óv óta itt is beszünt a munka, merti az érezek nem 
messze terjednek, a mellett minduntalan elenyésznek s újakat csak nagy munka 
és költség árán lehetett felfödözni, mely folytonos változása a telémek a jöve- 
delmezést lehetetlenné tette. 

A trachyt harmadik faja az amphybol-trachyt, melynek színe csaknem 
fekete, s egynemű kőzetképző anyagából igen ép földpát és amphibol válik ki. 
Ez a trachytnak már üveges módosulata, s törékenysége olyan, mint az obszidiáné. 
Az andezitnél sokkal fiatalabb képződmény, mert pl. a lőrinczi hegyen kúp- 
alakúlag tört keresztül az andeziten, s azt az érintkezési helyekon meg is olvasz- 
totta. A lőrinczi hegyen kívül még a gj-öngj'össolymosi hegy kúpját alkotja 
amphibol-trachyt. Ebben a hegyben telértöltelék gyanánt pyrittel erősen átjárt 



8 Heves vé'megj'e természeti viszonyai. 

quaroz is találliató, de a pyrit magát az amphiból-trachytot is átliatotta. Az itt 
fejtett zúzóércz ólmot, ezüstöt, sőt aranyat is tartalmaz. A mátrai bánvatársulat 
ezt is megkisirelte bányászni a múlt század 60-a,s éveiben, de — bár a telérte- 
lepek néhol egy-két méter vastagságot is elértek — a vállalkozás a telérek 
szakadozott sága miatt itt sem vezetett sikerre. 

A traoh\-t negyedik faja a quarczirachyt, vagy másképen a rhyolit. Ez a 
traí-h^-tnak szintén egy üveges módosulata, mely azonban quarczkristályokat 
foglal magában. Több helyen fordul elő tömegesen. Egyik helye Egertől délre, 
Demjén község határában, az li. n. Pünkösdliegy, hol quarczkristályokkal 
telitett szurokköves, gömbös alakulatait a kőbányák tisztán mutatják. Demjén 
fölött, az ú. n. ereszvényi bányában a rhyolit, eruptiv-brecciaként van fejtés 
alatt ; köve a tüzet, vizet és fagyot igen jól állja. Igen jól is faragható. Hasz- 
nálják vasgyárak s gőzmalmok kemenczéinek burkolására, sírkövek és szobrok 
előállítására. Az egri székeseg^'ház előtt álló nagy szobrokat is ebből a köböl 
faragták. Demjéntől éjszakra, Egerszalóknál tajtkőkonglomerát van, kristályos 
kvarczczal. A quarczok között ametiszt színűek is fordulnak elő. A Mátra keleti 
részében, a Tárcsa patak balpartján levő siroki vár szildája is tajtkőconglomerát, 
sok kristályos quarczezal. Ugyanilyen képlet található még a Mátra nyugati 
részén, Hasznos falu határában, a Czigánj'patak balpartján. 

A rhyolitnak legnevezetesebb telepe a parádi völgy nyugati szakában, 
a Csevicze-forrás fölött emelkedő Széchenp-dombban van. A quarczkristályok 
a rhyolit málladékában nem ritkán igen szép példányokban találhatók. A kőzetek 
elhelyezését itt jól meg lehet figj'elni a Gerlicze-patak völgyében. A rhyolit- 
brecciát durva homok, azt pedig kavicsréteg fedi. A kavicsréteg fehér homokot 
és quarezhömpölyöket is magába zár. A Cse\dcze-patak balpartján a Széchenyi 
domb rhyolitja szálban van, kristályos p_\TÍttel átfuttatva. A patak vize néhol 
ki is mossa a p\TÍteket. A patak árkában hasonlóképen látni az eruptiv-rhyolitot, 
többnyire törmelék alakjában, néhol azonban a kristályok is szembetűnnek. 
A kristályos állapotú rhyolitban kaolinná máUott földpátok, valamint kopott 
élű és csúcsú quarczkristályok láthatók, a rhyolittörmelék ellenben temérdek 
apró p}TÍtkristáh-t tartalmaz. 

Ennek a rhyolitnak köszöni létét a világhírű kénhydrogénes savanj'úvíz, 
melyet helyben cseviczének neveznek. Hőmérséke nem kiilönbözik a közönséges 
kútvizek hőmérsékétól. A vízsürítő kőzet a homokképlet, mely a csevicze kör- 
nyékén nagyon el van terjedve és a Mátra gerincze felé jóval magasabbra eme- 
kedik, mint a csevicze forrása. Ez a kőzet igen likacsos, ezen keresztül lehat a 
csapadék vize az agyagrétegig s ennek felületén szivárog a mélyebben fekvő 
helyekre. A parádi víz elemzése azt bizonyítja, hogy a rhyolit földpátja a Szé- 
chényi-domb gyomrában oligoMasz, mert a vízben az alkálik s a mész oly arány- 
ban foglalnak helyet, a mint azokat az oligoklaszban találjuk, 
üledékes Az Üledékes kőzetek közt korra nézve a legrégiebbek a karbonkori 

közjtek. üledékek. Legtöraegesebben a Bükk hegységben fordulnak elő, de a Mátra 
éjszakkeleti részébe is áthúzódnak. Alkotó anj'aguk a pala, homokkő és 
szarukő. Ez a képlet Angliában, Éjszak-Amerikában a legjobb kőszenet 
rejti magában, nálunk azonban ebben a tekintetben meddő. A karbonkori 
képletek legfontfisabb anyaga a fedöpala, mely Felsőt árkán\i: ól keletre, a 
juramészhez támaszkodva, több hegynek az alkotásában játszik szerepet. 
A felsőtárkánja pala oly tökéletes, hogy házfödésre használják. Ez a pala- 
képlet nyugat felé egészen Szarvaskőig elhat, s ezen tört keresztül a szarvas- 
kői vár diabasz-sziklaorma. 

A Bükkhegység főtömege a geológiai másodkorban keletkezett tömött 
juramész, mely korára nézve fiatalabb az agj-agpalánál. Anyaga kékes, tömött 
mész, kövületek nélkül. Ez a kőzet alkotja a Nagy-Egedet, Kis-Egedet, a Vár- 
hegyet Felsőtárkány fölött, s innen megy át Borsod vármegyébe. 

A legöregebb harmadkori üledékes kőzet a nummulitmész, melylyel leg- 
előbb az Eger mellett fekvő Vécsei-völgyben találkozunk s innét követhetjük 
egészen a Nagy-Eged tetejéig. Ezt a képletet Derecskén is láthatjuk, hol az 
vékony réteget alkot az amphiból-trachyt fölött és az oligocén-tályag alatt. 
FöUelhető még Párád és Recsk között a Lahocza hegyen, egyes táblatöredékek- 
ben. Itt azonban kevés a nummulit, s a meglevő is csak a mállási felületen vagy 
vékony csiszolatban ismerhető fel szabatosan. 




Az Imókő. 



10 




Részlet a siroki völgyből. 




Tiszai tájiíép Tiszafürednél. 



Heves vármegye természeti visíonyai. 1 1 

Az oligocén-képletok már nagyobb területeket foglalnak el, rendesen szoros 
összefüggésben a munnuilit-niészszcl. Ha Egerből a Nagy-Eged felé indulunk, a 
közelfekvó Hóhér-parton találjuk legelőbb. Messzebb jnenve, az Almagyari hegy és 
a Czigléd-hegy völgyében akadunk rá, Ivivált a Czigléd oldalában, a hol a nagyobb 
állati zárványokat már szabad szemmel is jól fül lehet ismerni. A Nagy-Egeden 
végre a nummulit társaságában fordul elő, legtöbbször azonban annak ta- 
karórétegeként. A Mátrában Derecske és Recsk vidékén mint erősen összeálló, 
mésztartalmú agyag, oligocén-tályag található, míg a Lahocza-hegy nyugati 
oldalán az agyag mészkővel keverten fordul elő, oligocén márgaként. Ez egy-két 
helyen a zöldkőandezitbe hatol be ék gyanánt, s tetejét nyirok födi. Szabó József 
az ohgocén képletekben leginkább a következő foraminiferákat találta : Rhab- 
dogonium Szabói, Cristallaria argota, Haplophragmium acutidorsatum, Robu- 
lina cultrata, Schizophora Neugeboreni. 

A weog^ én-képletek nagyrészben a Mátra éjszaki részén fordulnak elő ; 
a pétervásári járás területének legnagyobb részét alkotják s a Mátra hegység 
éjszaki oldalain tetemes magasságig emelkednek. Nagyobb összefüggő területet 
alkotnak még Egerbakta és Egerszólát vidékén, s egy nagyobb szigetet Vécs 
község határában. A neogén-képletek anyaga részint mész, részint homok, me- 
lyekhez a harmadkori vulkánok törmeléKé járult. A nép ezt a kővé összeállott 
képletet apokának nevezi, s.innön Szabó az egész képletet is apoka-képletnek 
nevezte el. Pecten-lenyomatok és osztrigák is találhatók benne. A Mátrának 
eá a neogén-képlete kiilönbÖző emeletekhez tartozó széntelepeket foglal magában. 
Ezek többnyire a Mátrától éjszakra feküsznek, még pedig Egeicsehi, hol virágzó 
szénbánya-ipartelep van. Szűcs, Bocs, Bakta határában, úgyszintén Bátortól dél- 
keletre, utóbbi hefyen ceriíhiüm-rétegek közé ékelve. A széntelepek ebben az 
irányban folytatást nyernek Borsod vármegyében, Monosbél (homokkőben), 
Nádasd, Járdánháza és Arló községek vidékén. Egy másik széntelep a Mátrától 
éjszaknyugoti irányban fekszik Szuha, Mindszent, Dorogháza, és Bátony köz- 
ségek vidékén. Utóbbi helyen neogén-márgába ékelve. Ez a csoport folytatást 
nyer a nógrádmegyei Nemti község határában, de itt az apoka-képletben. A har- 
madik kőszéntelep a Mátrától délnyugatra. Rózsaszentmárton (ezelőtt Fancsal) 
keleti határában, nyirok közé burkolva fekszik. Ennek a csoportnak folytatása 
a pestmegyei Szántó és Lőrinczi községek közt fekvő Selyp pusztán található. 
Végül a negyedik széntelep Gyöngyöspüspökitől keletre, a Mérges patak bal- 
partján van, szintén nj'irokban. 

A neogén-képletek után korra nézve következnek a tufák. Ügyszólván 
minden vulkáni kőzetnek van tufája, azaz törmelék-kőzete, melyeket a víz hor- 
dott össze rétegekbe, ezek a rétegek idők foh'tán kemény kőzetté állottak össze. 
Ezek az üledékes kőzetek Heves vármegyében részben a traclu'tokból, részben 
a rhyolitokból keletkeztek, s mindig az anyakőzet közelében helyezkednek el. 
Szabó József a Mátrában kutatván, megállapította, hogy nemcsak a víz, hanem 
a jég is szállította a törmeléket, s így tény, hogy a Mátrában a jégkorszak is 
éreztette hatását. Ö ugyanis Pásztó mellett kavicsbányára akadt, melynek 
an3^agát a vasút czéljaira használták és azóta már el is hordták. Ebben a bányá- 
ban a hömpölyök rendesen ököl-, sőt fejnagj'ságúak voltak, de akadtak két 
lábnyi átmérőjűek is ; anyagjuk ugvanaz a trachyt (mátrait), mely a völgy 
oldalait, nevezetesen a Hasznos völgyét, kiválóan alkotja és mely völgy nj'ugati 
oldalán Szabó a trachythömpöly kiindulási pontját is fölfedezte. Ott a völgy 
nyílása előtt ezek a hömpölyök 8 méternyi magasságra és patkó-alakban torla- 
szoltattak föl, sőt még az oldalmorénák nyomai is megmaradtak. A hömpíilyók 
nag3'sága mutatja, hogy azokat csakis a jég vihette el eredeti helyükről, nem pecüg 
a víz, mert ily hosszú úton azoknak okvetetlenül apróbakká kellett volna morzso- 
lódniok. Egyéb helyeken mindenütt a víz munkáját kell látnunk. 'A Mátra déli 
lejtőjéhez csatlakozó Sárhegy és Pipishegy, a Kisnánától éjszakra fekvő dombnyúl- 
ványok, nyugaton Tar községtől keletre, valamint Alsóhutától éjszakra az Agas- 
várig terjedő völgy két oldala, nemkülönben a nógrádmegyci Jobbágyi községtcil 
keletre emelkedő Nagy-Hársas andezit kúpjának éjszaki lejtője trachtjüujából áll. 
A rhyolittufát íegnagyobb tömegben találjuk a demjéni Pünkösdhegy 
környékén. Ez a tufa alkotja azt a dombhátat, mely Egerszalóktól majdnem 
Kerecsondig, innen át Makiárig s vissza az egri puskaporosig terjed. A Tüiamér- 
magaslattól egészen Andornakig rhyolittufa alkotja a magasabb emelkedések 



12 Heves vármegye természeti viszonyai. 

anyagát. Az Egertől éjszak felé húzódó Hajdúhegy, valamint a Fclnémottől 
Felsőt árkányig vezető országút két oldalán emelkedő dombok anyaga s azok 
völgyének tölteléke szintén rhyolittufa. Nagy, összefüggő tömegben fordul elő 
a rhyolittufa Sirok táján, a Tárna két partján, s tart le délre Szontniáriáig, 
keletre majdnem Baktáig, nyugat felé pedig a Gazoshegy derekáig. Kisebb 
tömegben található még Kisnána éjszaki részén, továbbá a Bükkszék, Aranyos 
és Bátor községekek közti területen, végül Gyöngyösoroszi község délnyugati 
határában. A traehyttufa kőzete építkezésre, oszlopok, ajtókövek készítésére, 
de leginkább vízi építkezésekre, pl. árkok burkolására igen alkalmas. 

A neogén-képletek fiatalabb emeleteit a cerithium-rétegek, a congeriaképletek 
és a hydroquarcit alkotják. Ezeket úgy tekinthetjük, mint a hajdani neogén- 
medencze töltelékét, melyek közt a medeneze vizének leapadása után a mostan- 
kori patakok és folyók mély völgyeket ástak ki, a megmaradt területek pedig 
mint magaslatok és fonsíkok állanak előttünk. A cerithium-rétegek anyaga 
mész. a congeria-képletekó tályag vagy homok; a hol pedig a cerithium réte- 
gekre kovasav hatott, ott a hydroquarcit (limnoquareit), részben pedig csiszoló- 
pala keletkezett. 

A cerithiumréteg legnagyobb tömegben a Szentjakabtól keletre fekvő s 
hydroquarcit ból álló Koncsur-domb délkeleti lejtőin fordul elő, s a Nagy Hársas 
és Havas hegyek közt elterülő fensíkot alkotja, mely lenyúlik majdnem Gyön- 
gyöspatáig. Pantocsek dr. 1891-ben egy Gyöngyöspatán talált bitumenes, meszes 
márgában, savban való oldás után, a következő alakokat ismerte fel : Nitzschia 
bituniinosa, Navicula Szabói, N. bivittata, N. interrupta (var. fossilis), N. halio- 
nata, N. Yarrensis, N. Heerii, N. bituniinosa, Surirella rotunda, S. costata, 
Fragilaria bituniinosa. Az egész cerithium tömeget nyirok veszi körül. Egy másik 
ceritiűum-csoport Szűcsi községtől délre emelkedik ki az azt körülvevő nyirokból. 
Harmadik leŰielye Bátortól délkeletre van, a hol kőszénrétegeket foglal ma- 
gában. 

A congeriatályag négy helyen van. Az első Ecsédtől éjszak felé húzódik 
s tart majdnem a rózsaszentmártoni kőszéntelepig. A másik Nagyrédétől dél- 
keletre, a hatvan-gyöngyösi áUami úttól a patai patak két partján terül el, s 
éjszaknyiigati irányban fölmegy egészen Gyöngyöspatáig. A harmadik csoport 
tart Karácsondtól éjszakkeleti irányban, Ugra és Halmaj községek között s az 
állami út éjszaki oldalán végződik. A negyedik csoport Gyöngyös város nyngati 
oldalán terül el. 

A hydroquarcit szintén négy helyen alkot nagyobb zárt tömböket. Az első 
a már említett Koncsur-tető Szent jakabtói keletre, a második a Gyöngyös- 
oroszitól éjszakra fekvő Világos puszta magaslata, a harmadik a Farkas major 
magaslata Gj-öngyö.stől éjszakkeletre, végül a negyedik a Lahoczával szemben, 
a parádi völgy jobboldalán, a Mátra éjszaki nyúlványában. 

Csiszolópala előfordul Szurdokpüspökiben, Gyöngyösön és Denijén hatá- 
rában. A szurdokpüsköki csiszolópalában Szabó József a következő diatómákat 
(egjsejtű kovamoszatok) találta : Achnanthidium microcephalum (édes vízi) 
Amphora aponina (meleg vízi), A. coffeoformis (Karlsbadban fordul elő), A. 
ovális (édes vízi Francziaországban), Cocconeis linibata (eddig csak tengerben 
találtatott), C. gibbum (Mexikó), Cymbella pediculus (édes vízi), C. maculata 
(édes vízi), C. gracilis (édes vízi), Denticula tenuis (édes vízi), Diatoma tenue 
(édes vizi) Melosira distans (édes vízi), Novicula appendiculata (édes meleg vízi), 
N. cenops (édes vízi), N. didyma (sós és félig sós vizi), N. dubia (édes vizi), N. 
eUiptica (édes vízi), N. gracilis (édes vízi), N. inaequalis (édes vízi), N. Subula (az 
éjszaki tengerben), Schizonema Scoparium (édes vízi), Surirella costata, Sy- 
nedra angustata (édes vízi), S. laevis (sós és félig sós vízi), S. minutissima 
(édes vízi). 

A harmadkori képleteket háromféle kőzet takarja, nevezetesen kavics 
vagy homok, nyirok és lősz. Ezeket már negyedkoriaknak lehet tartani. A negyed- 
kori kavics, vagy eimek finomabb állapota, a homok, anyagában alig különbözik 
a harmadkori homoktól, az ú. n. apokától s leginkább a benne lelhető állati 
zárványok mutatják fiatalabb eredetét. Szabó József említi, hogy Fridvalszky 
Imre Jobbágj'i falu határában ebben a homokban elefántcsont-darabokat lelt, 
Rómer Flóris pedig Istenmezejétől éjszakra egy bölénykoponyát talált, ugyan- 
csak homokban. Minthogy a harmadkor az emlősök nyomát sehol sem mutatja, 



Heves vármegye tennószeti viszonyai. 13 

ezt a homokot a negj'edkor lerakodásának kell elfogadnunk. Hyen negyedkori 
homok található a Zagj^a balpartján. Hatvantól éjszak felé Apczig, továbbá a 
vármegye éjszaki részén, Fedémes, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Lelesz, 
Váraszó és Ivád községek határában. 

A nyirok az andezit és zöldkötrachji; végső málladéka. Képződésének első 
stádiumában durva törmelék, majd később darává görgeti a, víz s a, belőle vegyi 
úton kimállott finom rész a hegyek alján s a közelebbi Alföldön agyagként 
rakódik le. Ez az ag\-ag még nem jó talaj ; csak mikor különféle geológiai ténj-e- 
zők : a hő, a víz, a savak, utólag feldolgozzák, s később a növények kor- 
hanyt is hoznak bele, akkor válik kitűnő talajnemmé, meh' Heves vármegyében 
a Mátra déli oldalához zárkózó sík területnek, továbbá a Bodon_\-tól nyugatra 
Pásztóig húzódó 3- — 4 kilométer széles földövnek, nemkülönben a Síroktól éj- 
szakra Terpesig, majd onnan délkeletre Baktáig lehúzódó völgységnek kiváló 
termékenységet biztosít. Az Egerpatak völgye Makiárig, valamint a Laskó 
patak völgye Egerszóláttól Kerecsendig, nemkülönően a Tófalutól keletre eső 
határ nyirokja az ezen a vidéken uralkodó quarcztrachj-tnak, vagj' másként 
rhyolitnak a málladéka, mely a benne foglalt nagyobb mennjáségü quarczszemek 
és homok miatt soványabb talajt ad, mint az egynemű andezit vagy a zöldkő- 
trachj-t nyirokja. A n3'irok máUási eredménj', tehát vegji folyamat útján 
keletkezik, meszet nem tartalmaz, s így a savakkal nem pezseg. 

A lősz, vagy a nép nyelvén sárgaföld már tartalmaz meszet, tehát márga- 
féle földnem, mely savakkal mindig pezseg. Ezzel különbözik a njöroktól. A lősz 
anyagát annak az egész vidéknek a kőzetei szolgáltatják, melyeknek környékét 
a víz mossa, s így az akkori nyirok is belemosatott ; ehhez járult a meszes vidékek 
mészporladéka, a homokos vidékek homokja, melyek vagy már egyidőben keve- 
redtek össze a víz hordalékában, vagy kíüönféle időben sodortatván el, réte- 
geket alkottak. A lösz csupán porlódással, tehát a víznek mechanikai munká- 
jával keletkezett. A lősz nagyobb összefüggő területet ritkán alkot, mert nagy- 
részt nyirokkal s korhanyós iszappal, mészszel stb. keveredve fordul elő ; mind- 
azonáltal egyes helyeken túlnyomó alkatrésze lévén a talajnak, uralkodónak 
mondható. így Pásztótól Apczig a Zagyva balpartján, egészen az andezitkúpok 
lánczolatáig. jellegzetes lösztalaj látható, hosszú csíkban; Kerecsend és Kápolna 
határa is lősz ; kisebb löszt erület eket találunk még Gyöngyöstarján, Maczonka. 
Tei-pes, Pétervásár, Váraszó, sőt a tiszamenti Kisköre határában is. A lősz már 
apró csigákat, sőt néha áUatcsontokat is tartalmaz. Nem oly erőteljes, mint a 
nyiroktalaj, de még mindig a jobb talajokhoz tartozik. 

A mo.stkori képletekhez tartozik a mésztufa, melyet a nép darázskőnek 
nevez. Ez a kőzet likacsos, összeállása gyenge, könnyen fejthető s azért az olcsóbb 
építkezéseknél föl is szokták használni. Csupa növén;vTészek, leginkább vízi- 
növények (káka, sás) töredékéből áU, melyeket mész kérgezett be, s az egykori 
alakot, a mennyire a durva kövítő anyag engedi, nagyjából megtartotta. Csigák 
is találhatók benne, melyeknek még a színe sem igen változott el. Ez a mésztufa 
Eger keleti magaslatain sziklákat alkot s széles területek lelhetők a Sáncz és 
Czifrapart mögött. Eg;\- másik lelőhehe Istenmezejétől délre van, a hol egy forrás 
vize még ma is foh-tatja a mészszel való kérgezést, míg az egri mésztufa újabban 
már nem képződik. 

Hátra van még, hogy Heves vármegye Alföldjéről is szóljunk geológiai 
szempontból. A vármegye Alföldjének talaja kivétel nélkül álluviális. Legnagyobb 
része korhanynyal javított nyiroktalaj és lősztalaj, melybe itt-ott kisebb-nagj^obb 
összefüggő foltokban fekete homok, közönséges homoktalaj s a Tisza mentén 
székes talaj ékelődik. 

A fekete homoktalaj, mely dúsan tartalmaz korhanyt, két csoportban fordul 
elő. Az első Hatvan, Hort és Csány vidékén, a másik Kaitól kezdve délnek halad 
a Tárna balpartján Tarnaörsig s keleti határát Erdőtelek és Heves vonalában 
éri el. Ez a talaj termi a híres csányi és hevesi dinnyéket. 

A közönséges homoktalaj ritkább, mert a nép lehetőleg korhanyóssá teszi ; 
a verpeléti és debrői homok a magasabb helyeken teljesen sivár, fehér homok. 
mely hitvány termést ad ; a mélyebb részeken azonban már sikerült korhanjmyal 
annyira megtermékenyíteni, hogy a fekete homokhoz közeledik. Ebben a homok- 
ban terem a híres verpeléti és debrői dohány, mely már más talajban elfajzik. 
Korhanyszegény homoktalaj van még Heves község éjszaki részén, továbbá 



14 



Heves vármegye torraószoti viszonyai. 



Tiszafüredtől széles csíkban délfelé, Tiszaörvény, Tiszaigar, Tiszaörs keleti hatá- 
rában. 

Heves vármegye talajai között a székes talaj is nagyobb területeket foglal 
el, különösen a Tisza jobb partján. Ha elég korhaiiyós anyag s árvizi rétegek út- 
ján jóféle agyag is keveredett hozzá, elég termékeny, s jó, esős időjárás mellett, 
jó aczélos búzát ad. Ilyen székes területek vaiuiak Sarud, Kisköre, Hevesvezekény 
és Pély határában. A vármegye ilélkeleti részén, a Tisza két partján, Poroszló 
és Tiszafüred vidékén szintén találunk ilyen talajt. 

Legkevésbbé értékes a jehér iszaptalaj, s a liol a feltalajt alkotja, vakszéknek 
is nevezik. Hven a tepély-pusztai talaj, nieh' éjszak felé húzóilik Mezőtárkány 
határáig. Délre Nagy-Hidvég puszta. Sarud mellett letart egészen a Tiszáig. 
Ezt a fehér iszaptalajt a Laskó patak szállítja, mely rhyolittufával borított 
völgyekből kapja a vizét. Ez a talaj a rhyolittufának a legfinomabb iszapja, a 
fák meg nem maradnaic benne. A nép fagyos agyagnak nevezi. A vizet nehezen 
veszi be, nem képlékeny. Az Eger patak szintén sok fehér iszapot szállít a felső 
folyásán elterülő rhyolittufák vidékéről, s Poroszló táján, a hol folyása meg- 
lassul, ezt az iszapot áradáskor szétteríti. 

Heves vármegye alsó részének talajában sziksó is található, mely részben 
a hajdankori sósmedencze maradványa, részben ma is képződik. Ugyanis a Mát- 
rában és a Bükkben sok nátrontartalmú kőzet van, mint az agyagpala, csülám- 
pala stb., s a patakok, támogatva az eső, hó, meleg, hideg pusztító munkájától, 
napról-napra s évről-évre elképzelhetetlen mennyiségű iszapot görgetnek, s egv 
egész hegyvdlágnak parányokká vált romjait viszik hullámaikon, s áradáskor 
iszapjukat az árterükön lerakják. Ezekből az áradmánjd rétegekből állandóan 
sok só lugozódik ki s hozzájárul a sziksó képződéséhez. 
Ásványok. Hovcs vármegye ásványokban szegény. Az arany rendszerint az ólom és 

réz járulékaként található a Lahocza hegy, Fehérkő, a veresvári hegy és a gyön- 
gyösoroszi hegy teléreiben, alig figja^lemreméltó mennyiségben. Az ezüst ugyanitt 
már bővebben fordul elő, de a bányászást ez sem érdemli meg. őlomfény (galenit) 
van a gyöngj'ösoroszi bányában. Rézkéneg (chalkop>TÍt) van Gyöngyösorosziban, 
zöld rézércz (kovamalachit, chrysokoUa) Recsken, fakóércz (tetraedrit) található 
Párádon, a Lahocza és Martalócz hegyekben. Bájpatakon, Gyöngyösorosziban, 
Derecskén, öhután, Recsken. Enargit (Európában igen ritka rézércz) Párádon 
és Recsken fordul elő. Ilmenit (vastartalmú titánérez) olivinban, Szarvaskőben. 
A quarcznak többféle faját ismerjük a Mátrában, ezek : a jászpisz (heliotrop), 
karneol, achát, ónix, gránát (almandin) chalcedon. Ezek legsűrűbben Szurdok- 
pü.spökiben lelhetők. Márvány van Egerbea (szürke, veres erekkel) és Felsőtár- 
kányban (szürke). Az opálnak több faja található. Nevezetesen : félopál, szín- 
játékkal : a Muzsla-magaslat nyugati lejtőin; félopál, színjáték nélkül : Szurdok- 
püspökiben ; menüit (szürke opál) Fajzatpusztán cs Szurdokpüspökiben, hol külö- 
nösen nagy táblákban fordul e!ő. Timsó van Prádon. Laumonit (víztartalmú 
mészaluminium szilikát) Recsken. Kesserüsó (kénsavas magnczia. Epsomit) van 
Párádon, a Veresvárhegy alján. Csiszolópalát találunk Szurdokpüspöki Gyön- 
gyös és Demjén vidékén. Finomabb mésztufa (Travertino) Recsken. Ezeken felül 
előfordul még baryt, gipsz, trassféle cement, gyöngykö (perlit, sphaerulit) tajtkő 
(habkő, horzsakő, Bimsstein) a Mátra különféle helyein. Barnaszén-iele^ek : 
Bakta, Bátor, Bocs, Szúcs, Egercsehi, Szuha, Mindszent, Dorogháza, Bátony, 
Rózsaszentmárton, Gyöngyös. Asphaltot találtak a Lahocza hegyben és a Cse- 
viczeforrás közelében. Fedöpalát nagy tömegben fejtenek Felsötárkány vidé- 
kén. Az amphihól, augit, a különféle földpátok kőzetképzö anyagokként szere- 
pelnek. Végül még sziksó található a tiszamenti lapályokban. 
Éghajlat. Heves vármegye éghajlata általában mérsékelt. Á Mátra vidékének nincs 

zord tele, mert a hegységnek keletnyugati iránj^a a déli hegylojtőket és völgyeket 
megvédi a dermesztő éjszaki széltől, az éjszaki oldalon levő völgyek pedig, 
többé-kevésbbé a főhegység irányát követvén, szintén védelmet találnak a hideg 
szél éle ellen. Igaz ugyan, hogy a Mátra és Bükk hegység magasabb fensíkjain 
a tenyészet 2 — 3 héttel későbben indul meg, mint a sík alföldi tájakon, de azért 
nincs oly helység a magasabban fekvő vidéken, melynek határa a gabonanemeket 
és a gyümölcsöket be ne érlelné. Az éghajlat kedvező voltát igazolja az is, hogy 
a Mátrában és Bükkben kizárólag lombos fák tenyésznek s a zord klíma jellemző 
fái : a tűlevelűek, teljesen hiányoznak. Mindössze a gyalogfenyő boróka (Juni- 



Heves vármegj^e természeti viszonyai. 15 

pherus conimuiiis) éldegél a Mátra legmagasabb pontjain. A déli lejtők éghajlata 
et^észcn meleg ; ezek termik a finom borokat. A vármeg3-e éjszaki részének klimája 
már nem igen kedvez a szőlőtermelésnek, de a lakosság ott sincs kizárólag a kapás 
növények termelésére szorítva. A csapadék az erdős területeken elég gazdag, 
a fák nagy száma mérsékeli a nyár tikkasztó hevét és a tél zordonságát. Az Eger- 
patak völgyének az a szakasza, mely Felnémettől Makiárig terjed, különösen 
envhe, a mit részben védett fekvésének, részben az egri meleg forrásoknak 
köszönhet. Ezen a területen, mely árasztásra is fölötte alkalmas, a törökök 
rizst is termeltek. 

A vármegye sík részében az éghajlat enyhe, szelíd, sőt nyáron nagyon is 
meleg, a lég tiszta és egészséges, mert a szabadon járó szelek a levegőt könnyen 
tisztíthatják. S miután a Tisza közvet étlen közelében a mocsaras területek is 
egyre kevesbednek, az ottani lég is fohi:on tisztább és egészségesebb lesz. Csapa- 
dékban azonban a sík terület szegénj-ebb, mint a hegyes rész ; oka ennek részben 
az a körülmény, hogy a Tisza szabáh'ozásával sok párolgó felület veszett el, 
részben pedig a fásítás lassú előrehaladása is kedvezőtlenül hat a csapadék 
képződésére. 

Az éghajlatnak általában mérsékelt voltát olykor szélsőségek is meg- 
zavarják. A nyári hónapok heve olykor majdnem elviselhetetlen ; az ú. n. káni- 
kulában, különösen a sík területeken, a hőmérő árnyékban is fölemelkedik 
38 — 45 C-ig. Viszont nem ritka téU hónapokban a hőmérséknek — 20 C°-ig való 
alásülyedése sem. Sok kárt okoznak a májusi fagyok is, nemcsak a gyümölcsösök- 
ben és a szőlőkben, hanem a vetésekben is. Az őszi időjárás néha szintén igen sze- 
szélyes, Vannak évek, a mikor a szüret még október végéig is kitolható, a mikor 
is a siőlők remekül aszalócbiak a tőkén, s viszont ismerünk éveket, a mikor már 
szeptember közepén hideg téU szelek köszöntenek be, s a szőlősgazdákat idő 
előtt szüretre kényszerítik. 

A mari viharok tombolása az Alföldön borzasztó. Miután nincs semmi 
akadáh-, mely a szélvihar erejét megtörné, az feltartóztathatatlanul száguld végig 
a rónán, óriási károkat okozva a vetésekben, gabonakeresztekben, boglyákban, 
sőt még az épületekben is. 

Érdekes jelensége még e vármegye délnyugati részének a por- és homokeső, 
melyet a nép ,, jászesőnek" nevez. A mint a nap reggel 8 — 9 óra közt áttüzesíti 
a talajt, s attól áthevül a fölötte levő légréteg, a levegő mozgásba jő, szél kere- 
kedik, mely fölkapkodja a laza homokot, az utak porát s egész nap ide-oda 
hordja, míg végre a nap lenyugtával a szél, s vele a homokszórás is elül. Hanusz 
István ebben a tekintetben Alföldünket a Szaharához hasonlítja, s a homokos 
szelet a számumhoz. S hogy hasonlata teljes legyen, pusztai futómadárként 
említi a túzokot. Ez a homokeső, ha a szél erősebb, messze vidéket teleszór, s 
ha a felhők egyúttal esőt is bocsátanak le, valóságosan sáros, szennyes áradat 
alakjában zuhog alá a magasból. 



HEVES VARMEGYE KÖZSÉGEI. 



Ht'ves vármegyében van két rendezett tanácsú város : Eqer és Gijöngyös ; 
az előbbi a vármegye széklielye. Ezeken kivül van 1 15 község, a me- 
lyek jobbára nagyközségek. A vármegye összes területe 653.542 k. 
hold. A polgári lakosság száma — az 1900. évi népszá ulálás adatai 
szerint — 253.368 lélek, kikhez még 1977 katona járul. E?,ek közül 
126.156 férfi. 129.189 nő; 134.947 nőtlen és hajadon, 105.020 házas, 15.210 
özvegy és 168 törvényesen elvált. A lakóházak száma 43.243. A népesség 
anyanyelv szerint így oszlik meg: 252.840 magyar, 920 német, 1171 tót, 
43 oláh, 12 kisorosz, 27 horvát, 33 szerb és 299 vegyes nép, kik közé a kóbor 
czigányok is tartoznak. Magvarul beszél 254.578. A vallási megoszlás a követ- 
kező :"róra. kath. 225.113, gör. kath. 265, ref. 18.628, ág. ev. 888, gör. kel. 87, 
unitárius 13. izr. 10.320 és egyéb 31. 

A vármegye hat járásra oszlik, a melyeknek községei a következők : 

/. Egri járás (23 község) : Aldebrő. Besenyőtelek, Derajén, Dormánd, 
Egerszalók. Egerszólát, Feldebrő. Felnémet, Felsőtárkány. Füzesabony, Kál, 
Kápolna, Kerecsend, Kisnána, Kompolt, Maklár, Mezőtárkány, Nag>i:álya, 
Szarvaskő, Tarnaszentmária, Tófalu. Vécs és Verpelét. — A járás területe 118.255 
k. hold. lakóházak száma 7350, a polgári lakosság 41.211 lélek. A népességből 
41.063 magyar, 95 német, 20 tót, 1 kisorosz. 4 horvát, 57 egyéb, magyarul tud 
41.201 ; tóm. kath. 39.971, gör. kath. 17, ref. 426, ág. ev. 90, gör. kel. 2, unit. 
1. izr. 784. 

//. Gyöngyösi járás (23 község) : Abasár, Adáes, Atkár, Detk, Domoszló 
Gyöngyöshalász, Gyöngj'öshalmaj, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyös- 
püspöki. Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hevesugra, Karácsond, Ludas 
^Iarkaz. Nagyfüged, Xagyréde. Pálosvörösmart, Szűcsi, Vámosgyörk, Visonta 
és Visznek. A járás területe 111.354 k. hold, lakóházak száma 6955, a polgári 
lakosság 38.225 lélek. A népességből 38.204 magyar, 26 német, 18 tót, 5 egyéb 
magyarul beszél 38.245 ; róm. kath. 37.576, gör. kath. 8, ref. 128, ág. ev. 19, 
unit. 2, izr. 500, egyéh 20. 

///. Hatvani járás (11 község) : Apcz, Csány, Ecséd. Hasznos, Hatvan 
Hort, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szurdokpüspöki, Tar és Zagy vaszent jakab 
— A járás területe 64.010 k. hold. lakóházak száma 5395, a polgári lakosság 
33.855 lélek. A népességből 33.017 magyar. 114 német, 654 tót, 5 oláh, 3 kis- 
orosz, 1 horvát, 2 szerb, 80 egj'éb (többnyire cseh -morvák); magyarul tud 33.578 
róm. kath. 31.495, gör. kath! 58, ref. 424, ág. ev. 327, gör. kel. 3, unit. 5. izr 
1563, egyéb 1. 

IV. Hevesi járás (15 község) : Atány, Boczonád, Erdőtelek, Erk. Heves 
Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Tarnabod, Tárnáméra, Tarnaörs 
Tamaszentmiklós, Tarnazsadány és Zaránk. — A járás területe 103.831 k 
hold, lakóházak száma 6017, a" polgári lakosság 36.271 lélek. A népességből 
.36.229 magTí-ar, 27 német, 21 tót, 1 kisorosz, 1 horvát, 13 egyéb; magvarul beszél 
36.281 ; róm. kath. 32,262, gör. kath. 15, ref. 2972, ág. ev. 34, gör. kel. 1, unit. 7, 
izr. 1004, egyéb 3. 

F. Péíervásári járás (33 község) : Bátor, Bekölcze, Bodony, Bükkszék, 
Bükkszenterzsébet, Dorogháza, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Eriőkövesd, 



Heves v»ínnegye községei. 17 

Fedémes, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivái, Kisfüzes, Maczonka, Mátraballa, 
Mátradcrccske, Mátramindszent. Mikófalva, Nádi'íjfalu, Nagybátony, Párád, Péter- 
vására. Recsk, Sirok. Szajla. .Szentdomokos. Szűcs, Szuha, Tarnalelesz. Terpes 
és Váraszó. — A járás teriUete 127.270 k. hold, lakóházak száma 5654. a polgári 
lakosság 32.356 lélek. A népességből 32.057 magyar, 51 német, 257 tót, 4 oláh. 
1 kisorosz, 2 horvát. 18 egyéb; magyarul tud 32.305; róm. kath. 31.263. gör. 
kath. 15, ref. 64, ág. ev. 77, izr. 609, egvéb 2. 

n. Tiszafüredi járás (10 község) : Nagviván, örvény. Poroszló, Sarud, 
Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszanána. Tiszaörs. Tiszaszölős és Üjlőrinezfalva. — 
A járás területe 110.191 k. hold. lakóházak száma 5795, a polgári lakosság 30.922 
lélek. A népességből 30.926 magyar, 18 német, 10 tót, 2 kisorosz, 1 horvát, 2 
egyéb ; magyarul beszél 30.953; róm. kath. 16.148, gör. kath. 43, ref. 13.470, 
ág. ev. 47. gör. kel. 4. unit. 2, izr. 1244. egyéb 1. 

Heves vármegye községei betűrendben a következők : 
Abasár. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység és Sárhegy alatt, a Sár- 
hegy völgyében a Bene patak mellett, a hatvan — füzesabonyi vasútvonal mentén 
fekszik. Az eg^dk legelőkelőbb törzsökös magyar nemzetség, az Abáknak ősi 
fészke. Itt emelkedett a nemzetség ősi monostora, a hol a krónikák szerint az 
Abádnál megölt Aba Sámuel királ^'t örök nyugalomra helyezték. A nemzetség, 
mely a monostornak is keg\Tira volt. kegyelettel őrizte e helyet, a melyről még 
a messze elszakadt ág is igyekezett egy-egy talpalatnyit megtartani emlékül. 
A XIII. század végén a monostor kegyúri joga részben a Csobánka ágat ülette ; 
ez ágból Csobánka fia, Péter fia Pál (1304 — 1339) szerepel a monostor kegyurai 
között. Midőn Pál. a ki hűtlenségbe esett, elvesztette jószágait, melyeket a 
király az Aba nembeli Kompoltki ágból származó Imre, siroki várnagynak ado- 
mánj'ozott. a kegyúri jog is a Kompolti ágra szállott, miután Szécsényi Tamás 
1339-ben átengedte a Csobánka Sámuel elkobzott birtokaival együtt a rája eső 
kegyúri jogot a Kompoltiaknak. Kompolti Imre fiai 1348-ban megosztozván az 
apai örökségen, a monostor kegyuraságát egvelőre felo.sztatlanul hagvták. Zsig- 
mond király 1421-ben az apátságot Nánai Kompolthi Istvánnak adományozta, 
mind e mellett 1424-ben az Aba nembeli ügrai család szerepel a monostor egyik 
kegyura gyanánt. A Kompoltlii család kihaltával az Aba nemzetség itteni bir- 
tokai Kompolthi János fiai. Ferencz és Zsigmond, másfelől Országh Mihály fiai 
között kötött kölcsönös örökbefogadási szerződés értelmében az Országh csa- 
ládra szállottak. Az 1546. évi adóösszeirás szerint Losonczy István, a kiskorú 
Országh Kristóf gA'ámjának birtokában találjuk. Az 1549. évi adóösszeirás 
alkalmával 4. 1554-ben 6. 1564-ben 6 portát vettek fel az összeírásba. Az 1576. 
évi egri püspökségi tizedjegyzékben még 7 termelő van felvéve. 1635-ben 2, 
1647-ben 2. 1675-ben 1 portát vettek fel. Az Országh család kilialtával (1567) 
a Nyáry család birtokába került. A XVII. század közepén Xyáry Zsigmond 
birtoka, a kitől 1661-ig Vámosi István alispán bírta zálogban. 1673-ban Kolozs- 
váry István egri kanonok és sári apát fegyveres erővel elfoglalta Sárt, Visontát 
és Gyöngyöstar jánt, mely foglalás ellen a helység akkori földesxrrai : Forgách 
Ádám, Koháry István. Esterházy Sándor. Bossányi Miklós és Pápay János panaszt 
emeltek a vármegj-énél. Az 1684. évi összeírás szerint Esterházy Sá,ndoT, Haller 
György, Fáy András, továbbá a Bossány és a Sőtér családok birtokában 
találjuk. Az 1693-ban eszközölt összeírás szerint a helység a gróf Esterházy 
István, báró Haller Samu, Vay Ádám, a Bossányi. Sőtér, Huszár és a 
Bepeczky családok birtokában volt. Azonkívül a sári apátnak is volt itt 
birtoka, szőleje és serfőzóje, melynek jövedelmét 300 forintra tették. 
1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk. 1830-ban gróf ZerdaheJyi Pálné. 
a báró Brudern és báró Orczy családok, továbbá Szabó László és Zerdahelyi 
András voltak itt birtokosok. 1848 előtt ezeken a családokon kívül még gróf 
Esterházy, báró Senvyey. gróf Hunyadi és neje jogán Baldacci. Ocskay, Sá^hy. 
Petrovay. Perlaky, Borhy. Hazuijha, Halassy és a Sávoly családoknak volt itt 
f<'>ldesúri joga. A báró Baldacci család kősziklába vágott pÍTiczéjének egyik 
lejáróját)an máig is mutogatják azt a helyet, mely állítóla<; Alni Sámuel király 
sírboltja volt. E helyet az 1693. évi összeírásban szereplő báró Haller tábornok 
a következő feliratú emléktábláv^al jelölte meg : 



18 Hovos várniogj-p községei. 

HAC IN CAVERNA FŰIT DEPOSITUS 

SAMl-TEL ABA 

REX HUNGÁRIÁÉ III. QUIN POTIUS IMPIUS 

REGXl VASTATOR 

IDOL.\TRIA ET CRUDELITATE 

FAEDATUS REX 

A 

POPULARIBUS CAESUS AD TIBISCCM. 

OBSTUPESCITE 

LURIDAS RERUM VICES. 

EX REGIO MAVSOLEO 

VIDUTE CELLARIA 

UBI MORTIS CRUENTA SPOLIA 

IBI H1L.\RI A TURGENT DOLIA. 

INDE RUBET BACHUS. 

VINXJM SARIENSE FALERNO 

IXDE RUBET MELIUS. 

XUNC BIBE F.\C RUBEAS ! 

E 

RUDERE PROTR.A.X1T GENERÁLIS 

LIBER B. S.\MUEL H.\LLER. 

(Magyarul : Ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország 3-ik királya, 
vagy inkább pusztítója. Egy a bálvánj'ozás és kegyetlenség által beszennyezett 
király. A ki a maga népeitől a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgoknak 
éktelen változását. A királyi síralkotmány hogy lett pinczévé. A hol a lialálnak 
véres maitalékja feküdt, ott a vidító hordók duzzadnak. Attól pi'oslik Bachus, 
attól pirosabb ;i sári bor a faleniiiminál. Igj'ál te is, hogy 1 ipirulj ! Romjaiból 
kiemelte báró Haller Samu tábornok.) 

A helységben levő kastéh^i báró Baldacci Antal (1762, f 1841) építtette, 
melyet örökösei Grüssner M. Salamonnak adtak el és jelenleg is azé. A hely- 
ségben ma Havak Kolos a legnagyobb birtokos, a ki egyúttal a róm. kaíh. 
plébánia kegyura is. A község területe 3807 k. hold, a lakosság száma 2611. a 
kik kettő kivételével mind magvarok ; 2601 róm. kath. és 10 izr. vallású. Van 486 
lakóház. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, továbbá önkéntes 
tűzoltó-egyesületet tartanak femi. Postája helyben, távíró és vasúti állomása 
Gyöng3'ösön van. A község eredeti neve Saár volt. Jelenlegi nevét az 1901. évi 
74491. számú belügj'miniszteri rendelet állapította meg. 

Adács. Nagyközség a gyöngyösi járásban, a Mérges patak melletti síkon, 
a hatvan — füzesabonyi vasút mentén. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely ere- 
detileg a nemzetség három ágáé volt, ú. m. a KompoUhi, a Csobánka és az Adácsi 
ágaké. A helység eredetileg a Telek dűlőben állott, hol gyakran találnak régi- 
ségeket s a török hódoltság után épült fel újból a jelenlegi helyén. 1323 június 
10-én Károly király Kompolt fia Pál fia Imrének, az ugyané nemzetségből szár- 
mazott Csobánka Péter fia Páltól elvett itteni birtokát adományozza, több más, 
Heves és Abaúj vármegyékben fekvő birtokkal egyetemben, a rozgon_\a had- 
járat alatt szerzett érdemeiért. KonifoIÜii Imre. a ki 1324-ben siroki várnagy volt, 
1337-ben e nemzetségből származó Adácsi Miklóstól 60 márka garasért raeg- 
vevén annak birtokát, ezzel az egész helység ura lett. Imrének fiai közül János 
(1341 — 1351) a Visontui és Imre (1343—51) a Detki család őse. Az 1348. évi 
osztozkodás alkalmával Adács Imre harmadik fiának, Istvánnak jutott. Az 
1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor önálló plébániája volt. Temploma 
a XVI. században épült. A XV. században (1421 — 1474) vámszedő hely volt. 
Az 1552. évi adóösszeíráskor Bebek birtokában találjuk. 1635-ben 2^/4, 1647-ben 
4, 1686-ban 2 portája volt. Az 1684. é\'i összeírás szerint KoMry István gróf 
birtoka. 1693-ben gróf Koháry Istvánnak 13 jobbágytelke volt e helységben. 
1741-ben gróf Koháry András József tábornok birtoka. A XIX. század első 
felében grrif Batthyány József, Miklós és Vinczéné, gróf Festettek Ignáczné, vala- 
mint Kendelényi Ferencz bírtak földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány Tiva- 
damé született gróf Batthyány Olgának és özvegy Sváb Sándornénak van itt 
nagAobb birtoka, a kik egvnittal a helybeh plébánia kegyurai is. A helységben 
1863-ban 8 — 10 ház leégett, 1868-ban pedig kisebb földrengés volt. A község 
területe 6744 k. hold, lakóházak száma 534 s a lakosság 3056 lélek. Ebből mind 
magj-ar, 3010 róm. kath., 6 ref., 3 ág. ev. és 36 izr. vallású. A lakosság temet- 
kezési társulatot tart fönn. Posta és vasútállomás helyben, távírója Vámos- 



19 




Adács. — Haraszty Tivadar úrilaka Kenyérvár-pusztán. 




J^r.^v^•^ 



Apcz. — Szent-Ivány Farkas úrilaka. 



>V 



20 




Atány. — Bárczay Elemér úrilaka Szárazbeő-pusztán. 




Atkár. — Györffy Kálmán íirilaka. 



Heves vármegyo községei. 21 

györkön van. A helységhez tartoznak a következő puszták, illetőleg telepek : 
Ken5'érvár, Józseftanya, Haraszt;/ Tivalar birtoka, Ivinek csinos kastélya va,n 
itten, melyet még az előbbi tulajdonos : Jaulus építtetett 1890 körül ; József- 
tanya (eddig Olganiajor néven is szerepelt), továbbá Istvántanya, {1903-ig 
Andrétanya), Jánostanya (azelőtt Bencsiktanya), Alajostanya (azelőtt Farkas- 
tanya) és Monostordombi tanya (azelőtt Czudariktanya). 

Aldebrö. Az egri járásban, a Mátra hegységtől délkeletre, a Kékeshegy 
végző nyúlványa és a Tárna folyó mellett s annak völgyében fekszik. A köz- 
ségefgróf Grassalkovich Antal kiráhd kamaraelnök és Nógrád vármagye 
főispánja IT-tS-ban telepitette. Németországnak úgynevezett pomerániai részéből 
behozatott parasztokkal. Az utolsó Grassalkovicli Antal herczeg csődbe kerül- 
vén, az m-adalmat az 1841-ik évben gróf Károlyi György vette bérbe. Gróf 
Károlyi György, a mintegy 27 pusztából és községből álló uradalmat 1854-ben 
1,817.592 forintért megvásárolván. 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt ala- 
kitott belőle. A hitbizomány jelenlegi haszonélvezője gróf Károlyi Mihály. 
1827 augusztus 20-án, Szent István napján délután fél 2 órakor Hermán Máté és 
György házában tűzvész keletkezett, a mely az egész falut elliamvasztoíta két óra 
lefolyása alatt. Leégett a templom beliU is, a plébániaiak, iskola és 156 ház 
mindenestül ; az egész faluban csak 21 ház mai'adt épen. A templom később 
felépült, de a tornyot csak lS76-ban építették hozzá. A község területe 3650 k. 
hold. lakóházak száma 235 s a lakosság 1384 lélek, akik négy kivételével mind 
magyarok. Vallás szerint : 1361 róm. kath., 12 protestáns ésugyanannjd izraeüta. 
Postája helyben, távírója Kápolnán van, vasútállomása — a Idsterenne — kisúj- 
szállási helyi érdekű vasút mentén a 21. sz. őrháznál feltételes megálló helylyel 
— Kál. A községben van fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A köz.ség déli 
végében várromok nyoma látható, a mit a nép ma is várnak nevez. Érdekesebb 
diUőnév a Pohárszáritó ; ez omian ered, mert ebben a dűlőben kevés bor terem. 
E helységhez tartoznak a következő puszták és telepek : Erzsébettéri tanya, 
továbbá Csalitanj'a. Balpüspöki csárda. Balpüspöki puszta és a Cseri erdőőrilak. 

Apcz. Nagj'község a hatvani járásban, a Somlyó-hegy nyugati aljában- 
a Zag}*va partján. Eredetüeg a patai vagy másként : mátraújvári várszerkezet, 
hez tartozott. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő. 
A XV. században itt a husziták fészkelték meg magukat. A helység temploma, 
is ebből az időből való. Országom vásárait 1482-ben és 1484-ben emiitik. Földes- 
urai 1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cseröiek és 1496 — 1489 között 
Apczi Berezelek voltak. 1480-ban a Radnóth család egy tagja is Apczi előnévvel 
él. Az 1552-ik évi ősszeíi'ás szerint 22 jobbág>'telke volt. Rákóczy Zsigmond 
egri várkapitány 1589 — 1590-ik évi számadáskönyvei szerint az egri katonaság 
eltartására rendelt tizedet ez években beszolgáltatta a várba. Az 163ö-ik évi 
adóösszeirás szerint 3^/^, 1647-ben 3, 1675-ben '2^1^. 1686-ban 2 portája volt. 
1684-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak voltak itt liir- 
tokosok. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt. 
Ezeken kívül ekkor még Róth János, Knbini Ádám, Mihalek János, Kürtösy 
István és Gyarmaty András voltak birtokosok. 1741-ben gróf Starhemberg hatvani 
uradalmához tartozott. A XIX. század első felében herczeg Grassalkovich, gróf 
Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné bírtak földesúri joggal. A Grassal- 
kovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak 
kezébe került. Az utóbbiaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, 
a ki itt lS76-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fla örökölt, a ki 
jelenleg a plebáma kegyura. A róm. kath. templom régi kőfallal van körülvéve. 
A Somlyóhegyen még a múlt század közepén kápolna áUt, a melyiiek alapjai 
ma is láthatók. Harangja a templom tornyába kemlt és most lélekváltsági'a 
szoktak vele kondítani. A község területe 3550 k. hold, lakóházak száma 402 és 
a lakosság 218'l lél'-k. a kik mind magyarok ; vallás szerint : róm. kath. 2050, 
ref. 10, ág. ev. 10 és izr. 110. A helységben van 48-as Függetlenségi Olvasókör, 
Apczi Iparosok Olvasóköre és egy cserép- és téglagyár és kőbányája. Határában 
híres bor terem. Po.stája és távirója helyben, vasúti állomása a budapest — 
ruttkai vonal mentén Apcz-Zagyva.szántó. 

Atkár. A gyöngyösi járásban, a Mátra-hegység alatt elterülő síkságon, 
a Nyárfa-part nevű domb mellett fekszik. 1325-ben az Aha nemzetség birtoka, 
melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-bea megosztozván 

MaKyarorszáK Várm'srvéi és Városai: Heves vármeirve. 2 



22 Heves vármeccyo közsf^íiei. 

az atyai örökségon, az atkári részhirtokok III. Koinpoltuak, a JS'ánai Koinj)olthi 
család ősének jutottak. 14C>S-ban Kompoltlii Miklós kezén találjuk, de néhai 
Kompolthi János leányának, Margit asszonynak tiai, Szén György és Szén Péter 
anyai jogt)n fele részére igén\-t tartván, Kompoltlii Miklóst perbe idéztetik. 
1522-ben Országit Miháh'uak négy fia és Kompolthi János fiai közöct kötött örö- 
kösödési szerződés éneimében Atkár Országh Mihály fiaira szállott. Az 1552-ik 
évi adóösszeírásban azok között a f;üvak között szerepel, a melyeket a török 
elpusztítván, az adó nem volt behajtható. 15ő4-ben i'ijra felépült. Az 15G4-ik 
évi adóösszeírásban már ismét 11 portával szerepel. Országh Kristófnak 1567-ben 
bekövetkezett halála után nővére. Országh Borbála, Török Ferenez neje nyerte 
adományul Miksa királytól. T;vss (ma puszta), hajdan önálló község s az Aba 
nemzetség Rédei ágának birtoka volt. Rédei Péter, a kinek fiát, Demetert 1340-ben 
említik. Tassi elöné\-A-el szerepel, az elönévből következtetve, Tasson lehetett 
birtokos. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint még önálló helység, ekkor három 
portája volt. 1564-ben szintén ennyit írtak össze. Az 1576-ik évi tizedjeg3^zék 
még hat termelőt sorol fel itten. 136ő-ben és 1647-ben 3, 1675-ben P/^. 1686-ban 
P 4 portát vettek fel az adóösszeírásba. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan 
birtoka. A XIX. század első felében a Beneczki/. Goszthony, Brezovay, Orczy, 
FeJtér. Kiirtliy. Kovács. Malatinszky, Pethö, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, 
3Iakay. Gál, Bakó. Márfon. Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Jlarkovics csalá- 
dok bírták. Tass puszta a berezeg Esterházyaké volt, a kiknek nagy juhtenyész- 
tésük volt itten. Jelenleg Dóry Bélánénak, született Borpnkay Ilonának. Goszthonyi 
Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Györffy Kálmánnak 
van itt nagyobb birtoka. A helységben több kastély van. A Goszthonyi 
család ősi kastélya jelenleg Goszthony Béla tulajdona, Gj^örffy Kálmáné 
1871-ben épült. A helységben levő többi úrUakok közül Kiirthy Sándorét a 
múlt század elején építették. Fölsinger Ferenez úi'Uakát Fölsinger Rezső épí- 
tette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a múlt 
század elején épült, de újabban átalakították. A Brezovay család úi'Uaka jelenleg 
Baross Lajos tulajdona. Özvegy Kállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar 
családé volt, a múlt század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egy- 
kori Malatinszky -féle kúriát bírják, mely szintén a múlt század elején épült. 
1857-ben az egész helység a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel 
a róm. kath. templomot, a melynek a hitközség a kegyura. A helység területe 
5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német 
kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakos- 
ság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tart fenn. A község postája helyben, 
távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön van, a hatvan — -vámosgyörki vonal 
mentén. E heh'séghez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a közép- 
korban önálló község volt, még az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával 
szerepel, de az 1635-ik évi összeírásban már nem fordul elő. Az 1907-ik évben 
egy régi templom alapjára bukkantak itt. Továbbá ide tartoznak még a követ- 
kező telepek : Goszthonyi major, Fodortanya. Surányitanya. Malatinszky közép- 
tanya, Vinterberg tanya, Várkom-i tanya. Fodor tanya, Surámi tanya, Oláh- 
tanya, Faragótanj'a, Györff\-tan}-a, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. 
A község most építtetett díszes községházat és két artézi kutat is fúratott. 
At^y- Atány. A hevesi járásban, a Mátra hegység és a Tisza folyó között elterülő 

síkságén, a Hányi ér mellett fekszik. 1407-ben és 1409-ben említik első ízben 
az oklevelek. Az 1552-ik évi adóösszeírásban 3, az 1569-ik évi összeírásban 
25 portával szerepel, ekkor Országh Kristóf birtoka. Rákóczy Zsigmond 1589 — 90. 
évi számadása szerint ez években Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Egy 1593-ban 
kelt úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt. 1635-ben, 
mint új telepítvény, csupán 1 frt illetéket fizetett. Az 1647-ik évi adóösszeírás 
szerint nemes község volt. Az 1674-ik évi ö.sszeírásban szintén nemes községként 
szerepel, ekkor több armáUsta család lakott a helységben. 1684-ben a Vay György, 
valamint a Lósy és a Haller családok voltak iíc birtokosok. 1693-ban Glöcksberg 
ezredes bírta a hely.ség ^/^ részét, a többi Fáy György özvegyének birtoka volt. 
1741-ben a Nyáry család. 1774-ben a Bernáthfalvi Bernáthok birtoka. A XIX. 
század első felében báró Orczy László és GyörgA'. Döbrentey Gábor, gróf Esterházy, 
Németh, Radics, Dobóczky. gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt bir- 
tokosok. Jelenleg Szaihmáry-Király Pálnak és Bárczay Elemérnek van itt nagyobb 



Hovos vánuog\'o közspgoi. 



23 



birtoka és úrilaka, mely 1700 körül épült. Van benne kb. 3000 kötetes 
könyvtár, XVII. és XVIII. századbeli nénet bútorok. Az i'íjított hit már 
a XVI. század közepén gyökeret vert a helységben, 1596-bau a reformátusok 
már teljesen szervezett egyházközséget alkottak. Ebben az évben épült a mai 
napig is fennálló református templom. —A helység területe 9171 k. hold, lakó- 
házak száma 639 és a lakosság 2933 lélek, a ki mind magyar ; vallás szerint : 
2300 református, 593 róm. kath. és 39 izr. Van a községben Casinó, Önkéntes 
T üzoltóegyesülot, továbbá Önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet. A lakosság, 
főként a női nem, házi szövéssel foglalkozik. Posta helyben, távíró- és vasút- 
állomás — a kisterenne — kisújszállási vonal mentén — Heves. E helységhoz 
tartozik Pusztaszárazbő, továbbá Dobóczkytanya (eddig Székesgyep néven 
is szerepelt), Coburg tanya (eddig Péterkút néven is szerepelt). Vajtanya, Mlinkó- 
tanya, Kálositanya, Mocsárytanya, Szathmárytanya, Bárczaytanya, Pappszász- 
György-tanya, Harangitanya, Puk3rtanya és Pappszász Lajos-tan3'a. 

Bátor. A péíervásári járásban, hegyes vidéken, a Laskó-patak mellett 
fekszik, 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdoná- 
ban levő Szarvaskő várának a területével volt határos. E helységet Endre püspök 
1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, kinek Bátonyt adta cse- 
rébe. Az 1332 — ^1337-ik évi pápai tized jegyzékben Batúr néven fordul elő. 1372- 
ben az egri káptalan és a püspökség birtoka. Az 1546-ik évi adóösszeírásban 
Alsó- és Felső-Bátor néven szerepel, mindkét helységben 3 — 3 portát ú'tak össze. 
Az 1551 — 1567-ik évi úrbéri összeírásokban is, az egri püspökség földesúri bir- 
tokai között találjuk. Rákóczy Zsigmond egri várkapitány 1589 — 1590-ik évi 
számadásai szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. 1635-ben 2^1^ portája volt. 
Az 1647-ik évi összeírásban Nagj^-Báthor néven van felvéve ; ekkor csak puszta- 
ként szerepel, melynek l^/g portája volt. 1675-ben szintén Nagy-Báthor néven 
van felvéve az összeírásba. 1675-ben és 1686-ban csak fél portát vettek fel. 
1693-ban í^^űí/ Ferencz birtokában találjuk. 1741-ben az egri káptalan jobbágy- 
községe volt. A XIX. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf 
Keglevich IMiklós, ki zálogban bírta, továbbá Okolicsányi János és a Fora család 
bírt itt földesúri joggal. Jelenleg az egri főkáptalannak és Wagner Jánosnak van 
940 k. holdon feliUi birtoka a helység határában. A helység temploma 1801-ben 
épült, kegym-a az egri káptalan. A község területe 4756 k. hold, lakóházak 
száma 107 és a lakosság 669 lélek, a Idk mind magyarok ; vallásra nézve van 
655 róm. kath., 4 ref. és 15 izr. A nők háziipara a vászonszövés. Postája 
helyben, távíró- és vasútállomása Egerben van. E helységhez tartioznak Bányaház, 
lüsbátor és Nagyasszó telepek. 

Bekőlcze. A pétervásári járásban, a Bükk hegységtől nyugatra, a Bekölcze- 
patak mellett, amiak völgyében fekszik. Eredetileg a hevesi várszerkezet tartozéka 
volt. A hel\-ség határának egy része azonban mélyen belenyúlt Borsod vármegye 
területébe. 1484-ig a Bekölczei család birtoka, mely család kihaltával Mátyás 
király az itteni jószágaikat a Czoborszentmihályi Czoboroknak és a Farnosiak- 
nak adományozta. 1492-ben Borsod vármegyéhez tartozott. Az 1546-ik évi 
adóös.szeírás Heves vár;negye helységei között sorolja fel, ekkor 6 portája volt. 
Rákóczy Zsigmond egri kapitány 1589 — 90-ik évi számadásai szerint ebben az 
évben az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-ik évi összeírás szerint 
1« ^. 1647-ben 2, 1675-ben s/^, 1686-ban Vz portája volt. 1693-ban Heflany György, 
Kacsondy Péter, György és Sáiulor voltak birtokosok. Később a Szentmiklóssyak 
birtokában volt. A XIX. század első felében Draskóczy Sámuel volt a helység 
földesura, kinek révén a Lipthayak voltak itt birtokosok. Jelenleg Grosz Jónásnak 
van itt 860 holdas birtoka. A helység lakói fogyasztási szövetkezetet tartanak 
fenn, azonf(>lül a házi szövést saját czéljaikra űzik. A helység temploma lS40-ben 
épült. E liolységhez tartozik Pappallag-puszta. A község területe 2391 k. hold, 
lakóliázak száma 145 és a lako.sság 829 lélek, a Idk magyarok ; v^allásra nézve 
4 protestáns és 15 izr. kivételével mind róm. kath. Postája Egercsehiben, 
távírója Bélapátfalván és vasúti állomása Egerben van. 

Besenyőtelek. Az egri járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, a Laskó-patak 
közelében fekszik. Eredeti neve Bessenyő volt. Legrégibb adatunk 1278-ból 
való e helységről. Ekkor egy Tekme nevű besenyő birtoka volt, a ki 1278 táján 
örökös nélkül halt el s valószí lűleg az egész helység ura volt. 1467-ben Bessenyei 
Mihály alnádor birtoka, a ki ebben az évben Mátyás királytól besenyői birtoké- 



2» 



24 Heves vnrmegj-e községei. 

hoz Tepély pusztát kapta adományul. Enuok az adoinánylovélnek az eredetije 
megvan az itteni közbirtokosság levéltárában. Az 1549 és az 1554-ik évi adó- 
összeírás szerint lakói elfutottak és a helységet pusztán hag\-ták. 1564-ben 
újra telepítették. iíaA-óc:;/ Zsigmond egri kapitány 1589 — lő90-ik évi .számadás- 
könyveiben azok között a helységek között szerejiel, melyek az egri vár fenn- 
tartására szolgáltatták be a tizedet. A XVJI. század első felébeii elpusztult, 
csak az ll)75-ik évi összeírásban találkozunk ismét e helység nevével, hol ekkor 
ewy nemesi kúria volt. Ettől kezdve 1848-ig csak nemesek lakták s az itteni 
nemes közbirtokosság volt a plébánia kegyura is. Az 1693-ik évi összeírásban 
Szabó András volt itt birtokos, kívüle még Bessenyei Zsigmondnak is volt bir- 
toka, melyet Szabó Andrásnak, nejének és három fiának elzálogosított, a kik 
e zálogbirtokra 169S-ban királyi adományt nyertek. E két családon kívül a 
XVm. század folyamán számos nemes telepedett le a helységben. Mint a Bóta, 
melynek őse Bóta Benedek 1664 május 20-án nyert czímores nemeslevelet, 
melyet 1666-ban kihirdettek s jelenleg a közbirtokossági levéltárban őriznek, 
továbbá a Ragó-csaJád, melynek őse Rágó János, 1684-ben nyert armálist ; 
Mlinkó, melynek ősét, Mlinkó Mátyást, 1698-ban nemesítették. A helység régi 
temploma a XVl. században épült, ezt újabban iskolának alakították át. Régi 
oltárképét a közbirtokossági levéltárban őrzik. Az új templomot a nemes köz- 
birtokosság 1790 — 1803 között építtette. A helység területe 8513 k. hold, lakó- 
házak száma 634 és a lakosság 3132 lélek, mind magyar; vallásra nézve van 
róm. kath. 3065. gör. kath. 7, ref. 16, ág. ev. 2 és izr. 45. A lakosság ijiaroskört, 
olvasókört, fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket tart fenn. Czakó Káhuánnak 
és Bertalannak itt két műmalma van. A község postája helyben, távírója Mcző- 
tárkányban és vasúti állomása Füzesabonyban van. Hozzátartozik Tepély- 
puszta, mely 1464-ben már megvolt. 

Boczonád. A hevesi járásban, a nagy magyar Alföld éjszald szélén fekszik 
és Szolnok vármegyével határos. A hagyomány szerint a falu eredetüeg a mostani- 
tól fél kUométer távolságra, a Goszíhonyi-féle birtokon, az úgynevezett Dobogó- 
parton állott, ugyanitt épült a templom is. 1320 előtt Sirok várának tartozékai 
közé sorozhatjuk, ekkor az Aba nembeli Borh-Bodon ág birtoka volt. Később 
az Aba nembeli Domoszlai család birtokába került. Domoszlai Demeter magtalan 
halála után a király 1418-ban a Rozgonyiaknnk adományozta a helységet, melyet 
1486-ban is a kezükön találunk. Plébániáját már az 1332— 37-ik évi pápai tized- 
jegj^zék is elősorolja, a mikor boczonádi Péter pap 12 garas adót fizetett. Az 
1552-ik évi adóösszeírásban ama helységek között szerepel, a melyektől a rájuk 
kivetett adó nem volt behajtható. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint 1553 — 54- 
ben kezdett újra települni. 1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta 
be a tizedet. A XVII. század elején elpusztult. Az 1635-ik évi összeírásban 
újonnan épült helységként van felvéve. Az 1647-ik évi összeírás szerint nemes 
község volt. 1675-ben szintén nemes községként szerepel az összeírásban. A XIX. 
század első felében Almássy István és özvegy Szeleczky Mártonné voltak a helység 
földesurai. Plébániája a török hódoltság alatt megszűnt s a helység 1716-ban 
— a canonica vizitatio szerint — Tárnáméra fiókja volt. Az ősi plébániát 1775-ben 
állították helyre. Templomát 1770-ben építtette iSzeíeczfcí/ Márton kir. tanácsos 
és neje Czobel Viktória, a kinek családi czímere a templom főbejáratát ékesíti. 
A Szeleczkyek a XVII. század második felében telepedtek le Boczonádra, 
melyet Lipót király adományozott Szeleczky tábornoknak. Ennek mag- 
talan halála után birtokait unokaöcscse, a fenti Szeleczky Márton örökölte, 
a ki 1760-ban Boczonádon kastélyt épített. Szeleczky Márton halála után 
(t 1798 január 30-án) itteni birtokait hasonnevű fia (f 1818-ban) örökölte, 
lanek halála után özvegye Gosztony Apollónia birtokába mentát vétel czímén, 
a ki után Gosztony Alajos örökölte. Ennek fiai megosztozván az atyai örökségen, 
Boczonád Gosztony Kálmánnak (j 1907 január 18-án) jutott, a ki után 
fiai Andor, Kálmán és Sándor örökölték. Jelenleg Gosztony Kálmán örökösei 
(1526 hold), Go.sztony Kálmánné szül. Esztelneki Biró CornéUa (1350 hold) 
és Tornyai Schossberger Henrikné (1600 hold) a helység legnagj-obb birtokosai. 
A róm. icath. templomnak Gosztony Kálmán örökö.sei a kegyurai. A hagyomány 
szerint az 1770 előtti templom, a mely fából volt, a mai Szent János-szobor 
helyén állott, hol az alapkövek ma is láthatók. A határban egy kúnhalom- 
szerü emelkedés, is látható. A község területe 5142 k. hold, lakóházak száma 



Heves vármegye községei. 



26 



252 és a lakosság 1769 lélek, a kik keítö kivételével magyarok. Vallásra nézve 
llref. és31 izr., a többi róm. kath. A lakosság hitelszövetkezetet, fogj^asztási 
és értékesítő szövetkezetet, kath. temetkezési társulatot és tűzoltó-egyesületet 
tart fenn. Postája helyben, távírója Hevesen és vasúti állomása Ludason van. 
E helységhez tartozik Alatka puszta, mely hajdan önálló helység volt 
és plébániája volt. E pusztán az 1870-es évekig egy félig romban heverő 
templom állott fenn, melynek köveiből néhai Szerelem Géza kastélyt építtetett 
s a régi temploni egy gót stílű ablakát emlékül a kastélj^ba beépíttette. A 
kriptában volt csontokat pedig kőlappal fedett koporsóba tétette. E kastély 
jelenleg özvegy Gosztony Kálmámaé szül. Esztelneki Bíró Cornélia birtoká- 
ban van. kinek a községben fennálló szép kastélyát id. Szeleczky Márton épít- 
tette a XVIII. sz. első felében. Van itt nagyobb könyvtár, számos régi családi 
kép, érdekes ódon bútorok, velenczei csillárok stb. 

BodoHi/. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Kékes nevű csúcsa alatt Bodouy. 
elterülő mély völgyben, a határában eredő s a Tárnába ömlő két patak mellett 
fekszik. Eredetileg az Aba nemzetség birtoka, mel\TŐl első ízben az egri káp- 
talan 1275. évi határjáró levele emlékezik meg. Az 1332 — 37. évi pápai tized- 
jegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között foglal heh'et. Az 1549 — 52. 
évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket vettek fel. ekkor Perényi 
Gábor birtokában találjuk. Az 1564. évi adóösszeírás szerint portáinak száma 
14-re emelkedett. 1589 — 90-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-iki 
évi összeírás szerint l^/^, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája 
volt. 1684-ben az Erdödy és a Rákóczy családok voltak földesurai. Az 1693. évi 
összeírás szerint gróf Erdödy Györgynek 5 jobbágya volt itten. 1741-ben báró 
Qrassalkovich személynök birtoka. A XIX. század első felében (1837) mint a 
debrői uradalom tartozékát Ubnann Móricz bírta bérben. Az itteni Gi'assalkovich- 
birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, melyet utóbb 1854-ben 
megvásárolt. 1876-ban hitbizománvnyá alakította át, melynek gróf Károlyi 
Mihály a jelenlegi haszonélvezője. 1904 július 11-én az egész község teljesen 
leégett. A róm. kath. templomnak, a melyet még a Grassalkovichok építtettek, 
jelenleg gróf Károlyi Mihály a kegyura. A község területe 7098 k. hold, lakó- 
házak száma 291 és a lakosság 1821 lélek, a kik mind magyarok és 9 izr. kivé- 
telével mind róm. kath. vallásúak. Posta, távíró és vasúti állomása Párádon 
van. E helységhez tartoznak a következő puszták és telepek : Pusztaréti 
malom, Rudolftanya, Logipuszta,Vérczvereshegy, Kétpatakköz, Csórhegy. 

Bükkszék. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Tóbércz nevű nyúl- Bükkszék, 
ványa alatt, a Tóbércz völgyben s a Tariia mellékága mellett fekszik. Legrégibb 
okleveles adataink e helységről 1438-ból és 1461-ből vannak. Az 1552-ben esz- 
közölt adóösszeírás szerint 2 portája volt, ekkor nemesek lakták. Az 1554-ben 
tartott összeíi'ásban a teljesen elhagyott helységek között foglal helyet. Az 1564. 
évi összeírás szerint újra felépülvén, mint újra épült helység, az adó alól mentes 
volt. 1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 
Az 1635. évi összeírás szerint IV2, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél 
portája volt. 1693-ban Paksy (Paxy) István birtokában találjuk. A XIX. század 
első felében báró Orczy Józsefné, Dapsy Rafael. Pappszász György és Elek örö- 
kö.sei, továbbá a Széky és a Lipcsey családok voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf 
Károlyi Viktornénak van a helység határában nagyobb birtoka. Róm. kath. 
temploma 1809-ben épült. 1897 május havában nagy árvíz pusztított a helység- 
ben. A község területe 2658 k. hold, lakóházak száma 137 és a lakosság 940 
lélek, a kik magyarok. Vallásra nézve izr. 10, a többi mind róm. katholikus. 
A lakosság Katholikus olvasókört és Fogyasztási Szövetkezetet tart fönn. Pos- 
tája Terpes, távíró állomása Pétervására, vasúti állomása Párád. Határában van a 
C'zevicze savanyúvízforrás. A község eddigi neve Szék, volt. jelenlegi nevét az 
1901. évi 74.491. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. E heh'séghez 
tartozik Pósváripuszta és Csertanya, mely azelőtt Práff tanya néven volt 
ismeretes. 

Bükkszenterzsébet. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt, a Tárna "j')^??'"'' 
patak mellett, a Felsö-Tarna völgj-bcn fekszik. Egyes történetírók szerint c 
helység II. András király uralkodása alatt vagy közvetetlenül utána települ- 
hetett s nevét II. András leányától, Szent Erzsébettől vette. Valószínűleg egy- 
házát Farkas és Dávid alapították, a kik a szent királyleány kíséretében voltak 



26 Heves vármegj-e községei. 

8 1244-1)011 1\'. Béla kiráh-tól engedélyt nyertek, hogy nővére tiszteletére egy- 
házat építhessenek. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Sancta Elisabeth 
néven fordul elő a hei'esi kerület plébániái között. 1451-ben Egyházasszent- 
erzsébet. 1466-ban Szenterzsébet s az 1546. évi összeírásban szintén e néven 
szerepel, ekkor 8 pusztát írtak össze. Xz 1564. évi összeírás szerint 12 portája 
volt. Az 15S9 — 90. évi egri kapitányi számadáskönyvek szerint ez években az 
egri várba szolgáltatta be a fő]);ipi tizedet. Az 1635. évi összeírás szerint 2^ ^. 
1647-ben H j portája volt. az iitól)hi összeírás szerint nemesek is lakták. 1675-bcn 
^/^ portája volt. ekkor a Szirák; Zay. Pétre, Gyönge, Csorba, Forgón armálista csa- 
ládok laktak itten. 1686-ban fél portával szerepel az összeírásban. 1684-ben Eösz 
Gábor volt a helj-ség földesura. 1693-ban Bertóthy Gábor, Usz Gábor, Utassy 
György. Bosó János. Petrin Máté. Zay Lukács, Forgó Máté, Ködmön Pál és 
Szilák Albert voltak birtokosok. A XIX. század első felében az Utasy. Menyhárt. 
Zay, Kalács. Plathy. Onody. Gelléry és Szirák családnak volt itt földesúri joga. 
Plébániája 1647-ben ismét fennállott, ekkor Turcsányi György volt a lelkipász- 
tora. Templomát 1761-ben építették. 1833-ban Istványi József prépost átala- 
kíttatta. A mellékoltár régi képe, a mely Jákob pátriárkát ábrázolja, a mint 
unokáit : Efraimot és ^lanassét megáldja, körülbelül 1680 — 1700-1)61 való. 
Jelenleg Menyhárt Müiálynak, az Utassy és a Zay utódoknak van itt nagyobb 
birtoka. A község területe 4323 k. hold, lakóházak száma 205 és a lakosság 1087 
lélek, a kik mind magyarok. Vallásra nézve van ág. ev. 2, izr. 24 s a többi 
róm. katholikus. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 
Van itt gőzmalom is. Postája helyben, táviró-állomása Pétervására és vasúti 
állomása Mátraballa. E helységhez tartozik Hosszuveröi puszta, továbbá a 
Greskovits-tanya. mely most Barkóczy Zoltán tulajdonába ment át; hasonló- 
képen Zay -tanya és Eperjes. 
Csány. Csány. A hatvani járásban, a Nagy-Alföld éjszaki szélén, a Szárvágy és 

Tekerő patakok mentén fekszik. Eredetileg Pata vagy Mátraúj vármegyéhez 
tartozott. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Chahan név alatt fordul elő 
a patai kerület plébániái között. 1409-ben Szentmiklóscsánya, 1445-ben Csány 
(Chan) néven fordul elő az oklevelekben, ekkor a Csányi család birtoka volt. 
1552-ben a törökök elpusztították, az 1554. évi adóösszeírás szerint 1553 — 54-ben 
kezdett újjáépülni. 1553 után a törökök itt őrséget tartottak. Az 1564. évi össze- 
írás alkalmával 4 portát vettek fel. 1589 — 90-ben azok közé a helységek közé 
tartozott, a melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 
1630 — 61-ig a helység kétharmadrészét Vámosy István alispán birta. Az 1635. 
évi összeírás szerint V-J^, 1675-ben 2Y2 portája volt. 1686-ban csupán ^/ja portát 
vettek fel. 1684-ben Berthóthy Gábor, Vay Ádám és a Fejérpataky család bírt 
itt földesúri joggal. 1693-ban Vay Ádám birtokában találjuk, kívüle még a 
Holecz családnak is volt 12 jobbág\i:elke. 1741-ben részben gróf Starhemberg 
hatvani uradalmához tartozott, részben Vay Ádám birtoka volt. A XX. század 
első felében herczeg Grassalkovichon kíviU a Vay család és a Holecz család örökö- 
seinek volt itt földesúri joga. Kivülök az idők folyamán számos nemes család la- 
kott itt. kik közül a Halász, Várkonyi, Juhász, Korcsmáros, Burián. Józsaés Ézsiás 
családok ma is szerepelnek. Jelenleg Hatvány Károlyuénak és Halász Aladárnak 
van itt, nagyobb birtoka. A róm. kath. templom a XVIII. században épült, 
kegyura az itteni közbirtokosság Az izraeliták imaháza 1891-ben épült. A hely- 
ségben több úrilak áll fenn. Kettőt szép park övez. Ezek egyikét Csányi Ágoston 
1895-ben építette, a kitől Csányi Rinka férjezett Hatvány Károlyné örökölte ; 
jelenleg a gyöngyösi forgalmi banké, a másik Halász Aladár tulajdona és ezt 
még a Vayak építették, de a Halász család átalakíttatta és megnagyobbít- 
tatta.- Van itt egy érdekes renaissance-stilü óra és több kiváló festmény. A köz- 
ség területe 8324 k. hold, lakóházak száma 614 és a lakosság 3796 lélek, a kik 
3 német és 3 egj'éb kivételével mind magyarok. Vallásra nézve van róm. kath. 
3703, ref. 7, ág. ev. 1, gör. kel. 1 és izr. 84. A lakosság róm. kath. olvasókört., 
48-as függetlenségi kört és temetkezési társulatot tart fenn. Van virágzó hitel- 
szövetkezete, gőzmalma és artézi vizű gőz- és kádfürdője. Hatvány Károlyné 
birtokán gazdasági szeszg3^ár van, mely jelenleg a gyöngyösi forgalmi banké. Pos- 
tája helyben, távíró és vasúti állomása Horton van, a hatvan — füzesabonyi 
vonal mentén. E helységhez a következő puszták és tanyák tartoznak : Arenda 
puszta (azelőtt Pusztacsány néven volt ismeretes). Dkamajor, Pusztacsány 



Heves vármegye községei. 



27 



(eddig Brünaucrtanya). Politzer Jónás tanya, Homonnay Ferencz tanya, Korcs- 
máros Andrásné tanya, Korcsmáros Ferencz tanya, Barkóczi István tanya, 
Korcsmáros Alajos tanya. Pusztai Péter tanya. Bordás József tanya, Juhász 
Sándor tanya. Jósa Mihály tanya. Fehér Ferencz tanya (azelőtt Burián Lajos 
tanya néven volt ismeretes), Csikós Balázs tanya, Balázsovies Oszkár tanya, 
Horty József tanya. Iskolatanya, Móczár József tanya, Hild Petes Mária 
tanya, Halász Aladár tanj'a. 

Demjén. Az egri járásban, a Bányahegy alatt s a Laskó patak mellett 
fekszik. 1331-ben az egri káptalan birtokaként szerepel. Az 1332 — 37. évi pápai 
tizedjegyzékben Demyan néven szerepel, a hevesi kerület plebámái között. 
14S0-ban Kisdemyen, 1490-ben Demyen néven fordul elő, s az 1546. évi adó- 
összeírásban Deménd néven szerepel. Ekkor az egri püspöké volt. Az 1349 — -52. 
évi adóösszeirásokba 10 portával van fölvéve. Az 1564. é\á összeírásban az 
elpusztult, illetőleg elhagyott helységek között foglal helyet. Az 1635. évi adó- 
összeü'ás szerint 1. 1647-ben szintén 1 portája volt, ekkor csak mint birtok 
(possessio) szerepel az összeírásban. 1675-ben ^ 4, 16S6-ban '4 portát vettek fel 
az összeírásba. A helység neve ekkor Dömyénd alakban foriul elő. 1741-ben 
az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott, ekkor Deménd néven szerepei 
az összeírásban. 1836-ban 764 lakosa volt. 1848-ig az egri érsekség földesúri 
hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érseknek van nagyobb birtoka a hely- 
ségben, a ki kegyura a templomnak, a mely 1728 táján épült. A helység, mint 
fiók, a kereesendi plébániához tartozik. A község területe 4360 k. hold, lakóházak 
száma 146 és a lakosság 787 lélek, a kik mind magyarok és 3 ref. és 3 izr. kivéte- 
lével róm. katholikusok. Postája Kerecsenden, távírója Verpeléten és vasúti 
állomása Füzesabonyban van. A határban az egri érsekségnek van kőbányája. 
E helységhez tartozik Albertmajor és Vastanya. 

Detk. A gyöngyösi járásban, a Mátra déli dombos vidékén, a Bene-patak 
mellett fekszik. 1291-ben már az Aha nembeli Kompolt fia, Péter birtoka, a ki 
testvérével, Pállal, ebben az évben III. Endre királytól megerősítő levelet nyer. 
Detk Pál utódainak birtokába került, midőn Pál fia Imre fiai 1348-ban meg- 
osztoztak, Egyházas-Detk II. Imrének, a Detky család ősének jutott. Az 1332 — 
1337. évi pápai tizedjegyzékben Detk néven szerepel. 1424-ben Kis-Detk néven for- 
did elő, ekkor a Nánai Kompolthiak birtoka, a kik itteni birtokaikat az Ugraiak- 
uak adták cserébe. E család magbanszakadtával 1438-ban Kisdettk helységet 
ismét a Nánai KompoJthiak nyerik Ugrával s több más helységgel. 1489-ben 
Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai Lendvai Bánffy Miklós és Jakab 
követelik részüket az itteni Kompolthi-féle birtokokból. Az 1549 — 1552. évi 
adóösszeírások szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 2 portája volt. Az 
1553. évi adóösszeírásban 3 portával szerepel. 1564-ben portáinak száma 9-re 
emelkedett. Az 1653. évi összeírásban ^/^. 1647-ben fél, 1675-ben szintén fél s 
1686-ban ismét fél portával szerepel. 1693-ban a Bossány család birtokában 
találjuk. 1741-ben a Xyáry család birtoka. 1838-ban báró Brudern József örö- 
kösei, gróf Esterházy, báró 0)-czy Lőrincz, továbbá a Goszthony család és Ullmann 
László bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg Beőkónyi Viktornak, gróf Károlyi 
Mihálynak és Goszthony Géza örököseinek van itt nagyobb birtoka. A róm. 
kath. templom 1800-ban épült. A hely.ségben levő úrilak Beökönyi Viktor tulaj- 
dona. A község területe 4881 k. hold, lakóházak száma 270 és a lakosság 1647 
lélek, a kik 10 tót kivételével, magyarok és 10 izr. kivételével róm. kath. vallá- 
súak. Postája, távíró és vasúti állomása Ludas, E helységhez tartozik Tarnócza 
puszta, továbbá Alsónyiget és Középnyiget telepek. 

Domoszló. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegy alatt, dombos vidéken 
fekszik. Eredetileg az újvári vár tartozéka, tehát királyi várbiitok volt. 1262-ben 
az Aha nembeli II. Kompolt szerzi meg, melyre 1263-bau István ifjabb királytól 
kiváltságlevelet nyert. Fiait. Pétert és Pál comest 1291-ben III. Endre király 
megerősíti Domoszló birtokában. Péter (1273 — 1318) három fia 1325-ben osztozott 
meg az atyai örökségen. Ez alkalommal Gergely (1320 — 1337), a Domoszlay 
család (")se, nyerte Domoszlót, továbbá Visznek és Lovász-Nána falvakat, vala- 
mint (íyanda fele részét. 1468-ban Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de 
Kompolthi János leányának, Margitnak fiai szintén részt követelnek belőle. 
1489-ben Kompolthi Erzsébet fiai, Lendvai Bánffy Miklós és Jakab követelik itteni 
részüket a Kompolthiaktól. Országh Mihály négv- fia és a Kompolthiak között 



28 Heves viírniogj-e közst^gei. 

1522-ben létrejött kölcsönös örökösödési szerződés értelniéhen ii IvtJiupolthiak 
kilialtával az Országh családiba szállott. 1549 — 1552-ben Országh Kristóf hirioká- 
ban találjuk. Ekkor 7, 1554-ben G. 1564-ben pedig Sportát írtakitt össze. K iiely- 
ség határában állott Oroszláitkö vára, az Aba nembeli Koinpollhiak ősi fészke. 
E vár a tatárjárás után épülv. Midőn KompoK íia Péter három fia 1325-ben az 
atyai örökségen megosztozott, a vár fet^ntartását közös költségen határozták 
el. 14(iS-han Kompolthi Miklós kezén találjuk, de Kompolthi János leányának, 
Margitnak tiai Szén György és Péter szintén részt követeltek belőle. 14S!)-ben 
Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai Lendvai Bánffy Miklós és Jakab 
is részt követeltek a várból. Az 1522-ben kötött örökbefogariási szerződés értel- 
mében e vár is az Országh családra szállott. Bánffy Istvánné Országh Magdolna 
1548-ben pert indított Országh Kristóf ellen s Oroszlánkővára és a hozzátartozó 
községekből részét követelte ; a per 1560-ban dőlt el Bánffpié javái'a, de Orsz^rgh 
Kristtif ellene szegült a végrehajtásnak, végre is egyezségileg intézték el az ügyet. 
Domoszlónak az 1635. évi adóösszeírás szerint 2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája 
volí. Ekkor a Kozma armálisía nemes esalátl lakott itten. 1686-ban szinte csak 
fél portája volt. 1693-ben, mint pusztabíró, báró Haller Samu birtoka. 1741-ben 
a Nyáríj családé. A XIX. század első felében báró Baldacci, gróf Esterházy, 
gróf Draskovics, továbbá Ocskay Ignácz, báró Orczy Lörincz, Tarródyné, Gosz- 
tony. Petrovay. Perlaky és Orczy János bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf 
Károlyi ]\Iihálynak van a helységben nagyobb birtoka, mely az aldebrői hit- 
bizományhoz tartozik. A helység templomát a XVIII. század végén építették. 
A plébánia már 1332-ben megvolt ; anyakönyvet 1753 óta vezetnek. Kegyurai 
a báró Baldacci család utódai. A ÍNep. Szent János kápolna 1800 körül épült. 
1867-ben nagy tűzvész pusztított, mely a helység felét elhamvasztotta. A hely- 
ségben lévő úrilakot Perlaky Zeno építette 1868. évben. A község területe 7378 
k. hold, lakóházak száma 417 és a lakosság 2432 lélek, a ki mind magyar anya- 
nyelvű, de tudnak tótul is. Vallásra nézve 2 ref. és 32 izr. kivételével mind róm. 
katholikus. A helység lakói hitelszövetkezetet, fogyasztási szövetkezetet és 
önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. Említést érdemel Schmidinger Lajos 
gőzmalma. A lakosság liáziipar.szerűleg űzi a kosárfonást (forgácsból és vesszőből) 
és a vászonszövést. A község postája helyben, távírója és vasúti állomása Ludason 
van. E helységhez tartozik Tarjánka puszta, továbbá Gunyhóstanya, Paptanya, 
Csépánytanya, Gólyatanya. 

Dormánd. Az egri járásban, a Laskó patak mellett fekszik. A XIII. század- 
ban e helység határában Buger-Besenyő (Bögér) nevű helység volt. E helység, 
miként a tőle délre eső mai Besenyőtelek, eredetileg besenyő telep volt. A XV. 
században Dormánd és DormándJiáza alakban szerepel. Az 1549. évi összeírás 
szerint teljesen elszegényedett s így adót nem fizetett. Az 1552. évi adóössze- 
írásban szintén az elpusztult falvak között foglal helyet. Ugyanígy emlékeznek 
meg róla az 1554. és az 1564. évi összeírások is. Az 1635 — 1686. évi adóösszeírá- 
sokban nem szerepel. 1693-ban Polgár György és Saághy Pál bírták az egész 
helységet. A XVIIT. század végén báró Saághy Mihály birtoka. A XIX. század- 
ban a gróf Fáyak, továbi^á Fáy István, Saághy, Vratarics, Góth, Szalkány és 
Zbiskó családok bíitak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Vay Ádámné született 
Zichy Mariotta grófnőnek és Engcl Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A róm. 
kath. templem 1790-ben épült. Patrónusa: gróí Zichy 1907-ben újjáépíttette. 
A zsidó imaház 1870-ben épült. A helységben lévő úrilakok közí'd az egyiket 
■Remenyik Zsigmond építtette, mely jelenleg Remenyik Lászlóé, a másikat Szabó 
Ignácz, ez jeh-nleg Szendrői Kovách Kálmán, műszaki főtanácsosé, a har- 
madikat Engel Jón á,fi kezdte építtetni, de íia Engel Lajos fejezte be 1880-ban. 
A község területe 2129 k. hold, lakóházak száma 188 és a lakosság 1002 lélek, 
a kik mind magyarok. Vallásra nézve ref. 19, izr. 38, a többi róm. katholikus. 
Postája, távíró és vasúti állomása Füzesabony. E helységhez tartozik Buda- 
háttan\'a. 

Dorogháza. A pétervásári járásban, a Mátra hegység tövében, a Tóvölgyi 
hegy alatt, a Tó és Mérges völgyben, a dorogházi patak mellett fekszik. A Baksa 
nemzetség ősi fészke, melyet I. Simon fiai : Baksa, Tamás, Dénes, Detre, György 
és Simon 1280-ban a Zemplén vármegyei Kövesdért, Semjénért, meg a Szabolcs 
vármegyei Halászért a Rátót nembeli Roland nádor fiainak adták cserébe. Később 
e cserét megváltoztatták és Kövesdet pénzért vették meg a Baksa nembeliek. 




Boczonád. — A Gosztony-féle kastély. 




Csáiiy. — Halász Aladár úrilaka. 



30 




Detk. — Beökönyi Viktor i'irilaka. 




Dormánd. — Engel Lajos i'irilaka. 



Heves vármegye községei. 31 

1296-ban Dorog birtok még a Baksa nembelieké volt. Az 1332 — 37. évi pápai 
tizedjegyzékben Rabasháza (Dorokháza) néven szerepel. 1465 — 79-ben ismét 
mint birtokot (possessió) említik. Ekkor Sirok várához tartozott, melyet Tari 
György, magtalan halála esetére. KompoÜhi János fiainak hagyott. 1479-ben vám- 
szedő hely is volt. Az 1549. évi adóös.szeii'ás szerinc több nemes család birtoka 
volt, ekkor 2 portát utak itt össze. 1552-ben a törökök elpusztították, 1553 — 
54-ben újból felépült, ezért az 1554. évi adóösszeíi'ásban az adómentes helységek 
között szerepel. Csak az 1647. évi adóösszeírásban találkozunk ismét e heh'ség 
nevével, ekkor nemes községként szerepel. 1675-ben, mint nemes község, 3 frt 
taksát fizetett. 1684-ben Dorogházi István birtokában találjuk. 1693-ban Dorogfy 
özvegye volt itt birtokos. A XIX. század első felében Gyürky Pál, Szathmáry- 
Király Pál, továbbá a Molnár, Benkö, Repeczky. Losonczy, Ottlik és a Vajda 
családok voltak itt bh'tokosok. Jeleiileg báró Solyt/iossy Jenőnek van itt nagyobb 
birtoka. A helység róm. kath. temploma 175S-ban épült. A község területe 
3110 k. hold, lakóházak száma 148 és a lakosság 851 lélek, a kik magyarok, 13 
ág. ev. és 28 izr. híján róm. kath. vallásúak. A lakosság kath. ifjúsági egye- 
sületet tart fönn. Házi iparként a vászonszövést és nyíi'faseprőkészítést űzik. 
Van itt egy használaton kívüli köszénbánya. mély a salgótarjáni részv. -társaság 
tulajdona. Postája Nemti, távíi'ó és vasíiti állomása Máíramindszent. E hely- 
séghez tartozik Dorog puszta, továbbá Pálházi puszta és Fűzfakúti tanya. 

Ecséd. A hatvani járásban, az Öreghegy és a Mátra végső nyúlványai 
tövében, az Ágói patak völgyében fekszik. A község éjszak-déli irányban 2 és fél 
km. hosszú s a patak nemcsak a községet, hanem az egész határt keresztül met- 
szi. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék említi plébániáját, mely a patai kerület- 
hez tartozott. 1412 — 1429-ben Eclied, Echyd néven említik az oklevelek. A XVI. 
századelején a Pálóczi család bii-tokában találjuk. A mohácsi vész után Perényi 
Péter igyekezett megszerezni, de Ráskay Zsigmond még 1527-ben elfoglalta 
a helységet. De Perén^T Péter befolyása következtében Ráskay Zsigmondot és 
testvéreit megfosztották minden javaiktól, metyeket azután ^agy Imre, 3Iaghy 
György, Kenderesy László és Parlaghy László nyertek el. Dobó Ferencz, Domon- 
kos és István is igényt tartottak Ecsédre s 1536-ban bejelentették tiltakozásukat 
Ecséd elfoglalása miatt. Perényi Péter életében azonban nem boldogultak e 
hatalmas főúrral ; 1548-ban bekövetkezett halálával siettek megújítani igényü- 
ket. Az 1549 — 52. évi összeírás szerint Bebek Ferencz birtokában volt. 1554-ben 
15, 1564-ben 8 portát írtak össze e helységben. 1589 — 90-ben azok közé a hely- 
ségek közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a tizedet. 
Az 1635. évi összeírásban 2^/^, 1647-ben 2, 1675-ben szintén 2, 1686-ban 2 por- 
tával szerepel. 1693-ban Szirmay Péter birtokában találjuk. 1830 — 40 között gróf 
Teleki Zsófia, Gombos Imre, Szeleczky, Darvas, Nagy Barnabásné, Fáy, Sipos, 
Bóriis és a Roksányi családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Fáy Józsefnek és 
Zohánnak, Máhr Károlynak, Bernáth Félixnek és Csányi Józsefnek van itt 
nagyobb birtoka. Hogy a régi róm. kath. templom, melynek az egri érsek a kegy- 
ura, mely időben épült, nem állapítható meg. A helységben két régi és két új 
kastély van. Az egviket a XIX. század elején a gróf Telekiek építették, a kik után 
gróf Ráday család örökölte. A Rádayaktól Richter Adolf vásárolta meg, a ki 1848 
és 67 között volt itt birtokos ; ettől viszont az egri érsek vette meg s jelenleg a 
róm. kath. elemi iskolát helyezték el benne. A másik régi kastélyt, mely a község 
házai közül emelkedik ki, Fáy Zoltán jelenlegi tulajdonosnak a nagyatyja épít- 
tette. A másik két új kastély a helység belterületén kívül van. Az egyiket 
az Ecséd vagy Fáj'-tanyán 1876-ban Fáy József építtette, a másikat, mely 
közvetetlenül a falu mellett fekszik, Bernáth Félix 1906-ban építtette, jelen- 
legi tulajdonosa Mahr Károly, volt domoszlói földbirtokos. Az 1846 — 
47. évek egyikében a helységet óriási felhőszakadás sújtotta, mely a község 
házait romba döntötte és a nép emlékében, minthogy Szent Ilona napján volt, 
még most is ,. Ilona vize" név alatt szerepel. Aköz.ség területe 7121 k. hold, lakó- 
házak száma 498 és a lakosság 2967 lélek, a kik 3 német kivételével magyar 
anyanyelvűek. Vallásra nézve van gör. kath. 1, ref. 12, ág. ev. 2, izr. 37, a többi 
róm. katholikus. A helység lakói temetkezési egyesületet és hitelszövetkezetet 
tartanak fenn. Scholcz Vilmosnak és Artúrnak egy gőzmalma van a helység- 
ben. Az asszonyok házivászon szövésével foglalkoznak. A község postája és 
távbeszélője hehben, távírója Gyöngj'ösön és vasúti állomása Horton van. 



32 



Heves vnrmoiiye községei. 



E helységhez tartoznak a következő tanyák : Maksatanva. Sipostanya, Csányi 
tanya, Csalatanya. Bernát felsötanya, Fáy felsőtanya. Fáy József tanya, Fáy 
Zoltán tanya. Fáy alsótanya. 

Egcibiikta. A jiéíervásári járásban, a Mátra és a Bükk hegyséjj; között, 
a Keselyü-hegy alatt, az ú. n. Felsőniezön, a Laskó-patak mindkét partján terül 
el. Első ízben 1295-ben említik az oklevelek ,, villa Bacha" néven. Az 1332 — 37. 
évi pápai tized jegyzékben már Bakía néven szerepel a hevesi főesperesi kerület 
plébániái között. Az 1546. évi adóösszeírás szerint Horváth Ferencz földesúri 
hatósága alá tartozott, ekkor csak 1 jobbágytelek után fizetett adót. 1552-ben 
2 portát írtak itt össze. Ebben az évben a törökök elpusztították ; az 1554. évi 
adóösszeírásban azok között a hel^^ségek között fordul elő, a melyek az előző 
1553 — 54. években épültek fel újból. Az 1635. évi összeírás szerint ^ \, 1647-ben 
U/j, 1675-ben fél, 1686-ban fél portája volt. 1693-ban Pencz János Benedek 
kincstári tiszt birtokában találjuk, ki itt 12 jobbágytelek ura volt. 1741-ben az 
egri káptalan l)irtokában találjuk. A XIX. század első felében az egri érsekség 
földesíuri hatósága alá tartozott. Jelenleg is legnagyobb birtokosa a helységnek 
az egri érsek. Templomát, mely a középkorból maradt fenn, 1789-ben építették 
újjá és 1909-ben restaurálták A község területe 5628 k. hold, lakóházak száma 
238 és a lakosság 1166 lélek, a kik mind magyarok s 5 ref. és 9 izr. kivételével 
róm. kath. vallásúak. Postája helyben, távíró és vasúti állomása Egerben 
van. A községhez három kőbánya és az erdőben egy kies fekvésű tó tartozik. 
A helység előbbi neve Bakta volt. 

Egerbocs. A pétervásári járásban, a Rákos hegy alatt, dombos vidéken, 
a Bátri völgyben, a Laskó patak mellett fekszik. Első ízben 1295-ben említik az 
oklevelek, ekkor még csak puszta földterület, terra Buchey néven szerepel. 
1346-ban az egri püspökség birtokában találjuk. De a püspökségen kívül még 
másoknak is volt itten földesúri joguk. 1351-beu a Pelsőcziek is birtokosok 
Bocson. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben a hevesi főesperesi kerület plé- 
bániái között szerepel. 1438-ban Boch néven fordul elő, ekkor a Pelsőczi Bebek 
családnak volt itten földesúri joga. Az egri püspökség 1494. évi számadáskönyvei 
szerint ebben az évben az egri káptalannak volt itt földesúri joga, de birtokos volt 
itt még a Pókatelki Kondé család is. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri 
káptalan birtoka. 1549-ben 8 adóköteles és 5 elszegényedett jobbágj'telket, 
1552-ben szintén 8 portát írtak itt össze. Az 1554. évi adóösszeírás alkalmával 
10 pusztát vettek fel. 1564-bon 7 portát írtak össze. Az 1589 — 90. években szintén 
Egerbe szállította be a főpapi tizedet, mely az ottani katonaság eltartására szol- 
gált. Az 1635. évi összeírásban 3, 1647-ben 2, 1675-ben negyed, 1686-baa fél 
portával szerepel. 1693-ban az egri káptalannak 9 jobbágytelke volt itten. 
1741-ben részben az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, részben gróf 
Kegleviché és Berthóthy Istváné volt. A XIX. század első felében az egri káp- 
talanon kívül a Rácz és a Szakái családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg az 
egri főkáptalarmak van a helységben nagj'obb birtoka. Róm. kath. temploma 
1781-ben épiUt. A község területe 2775 k. hold, lakóházak száma 176 és a lako.sság 
816 lélek, a kik mind magyarok és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallásúak. 
Az asszonyok háziipara a vászonszövés. A helység postája Bátor, távíró és vasúti 
állomása Eger. 

Egercsehi. A pétervásári járásban, a Kápolna-dombja alatt, a Csehi 
patak mellett fekszik. A Baksa nemzetség ősi birtoka, melyet Simon fia I. 
Dénes, d,'Bocskay család őse 1285-ben a Sátoraljaújhelj-től éj.szakra eső Vüly 
nevű helységért elcserélt. 1310-ben két Csehi nevű helység volt. Az 1546. évi 
összeírásban Chec néven szerepel, ekkor több nemes család birtoka, adókö- 
teles portáinak száma 3 volt. Az 1549. évi adóösszeírásba Chehy néven van be- 
jegj^ezve, 1552-ben 3 portája volt. Az 1554. évi adóösszeírásban a teljesen elha- 
gyott helységek között szerepel, a melyeknek lakói a törökök elől elmenekültek. 
Az 1564. évi összeírás szerint is még teljesen üresen állott. Később ismét bené- 
pesült, mert az egri várkapitány 1589 — 90. évi számadásai szerint Egerbe szállí- 
totta be a főpapi tizedet. Az 1635. évi összeírás szerint nemesek laktak itt, ekkor 
1 portát vettek fel. Hasonlóképen nemes helységként szerepel az 1647. évi és az 
1675. évi összeírásokban is. 1693-ban X>orogí/y özvegye volt itt birtokos. A XIX. 
század első felében a Beniczky, Losonczy, Eszényi és Sütő családoknak volt itt 
földesúri joga. Jelenleg Beniczky Györgynek van a helységben nagyobb bír 



Heves vármegye községei. 33 

toka. A kastélyt 1821-ben elhalt nagybátj'ja: Beniczky^ Tamás után örökölt 
birtokon Beniczky Zsigmond építette 1830 táján, most Boniezky Györgyé. 
A róni. katli. templom 1737-ben épült. 1791 aug. 23-án az egész község leégett 
s e napot a lakosság, fogadalaii ünnepként, ma is megtartja. 1878. aug. 31-én és 
1900. ápr. 3ü-án felhőszakadás pusztított a helységben. Területe 2094 k. hold, 
lakóházak száma 101 és a lakosság 565 lélek, a kik mind magyarok és 3 protestáns 
és 11 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság hitelszövetkezetet tart 
fönn. Az Egercsehi Kőszénbánya r. -társaságnak nagyobb bányatelepe és egy 
tégla- és cserépgyára van. A község postája helyben, távírója Bélapátfalván 
és vasúti állomása Szarvaskőben van. Kacrszniók. 

Egerszalók. Az egri járásban, a Templombércz alatt elterülő s Egerbak- 
tától Demjén felé húzódó völgyben, a Laskó patak mellett fekszik. A Szólók 
nemzetség ősi fészke. E nemzetség egyik ága már jóval a tatárjárást megelőzőleg 
meg volt itten telepedve. Legrégibb adatunk 1248-ban kelt e helységről, midőn 
a Szalók nembeli Ádám, Ehellös, János, Simon és Pál beleegyezésüket adták, 
hogy egy darab egerszalóki föld másoknak is eladassék s nem nekik, a Szalók 
nemzetség tagja,inak. Ádámnak szőleje is volt itten, melyet 1249-ben szintén el- 
adott. AfentiEhellős fia, Öze, 1293 előtt magtalanul elhalván, eger.szalóki jószágát 
az egri egyháznak hagyta, melynek egy részét azonban e nemzetség sarjai, Márk 
és Domonkos 12S9-ben visszaváltottak, a többit 1304-ben váltották vissza a 
nemzetség sarjai, név szerint Lóránd és Miklós, továbbá Domonkos és Raklis 
(Heraklius) fiai, Menget fiaitól, kiknek kezére a birtok időközben jutott. Lóránd 
1322-ben oltalomlevelet kért a királytól szalóki birtokára. 1328-ban beismeri, 
hogy a nemzetség Kendi ágát, mely Erdélybe szakadt, ép úgy megUleti Eger- 
szalók birtoka, mint őt. Simon bán fiai a Kendi ágból beérték ezzel a nyilatko- 
zattal és szalóki jószágaikat neki használatul átengedték. 1337-ben Eger.szalók 
határának Becsenekf ökle nevű részét másodunokatestvére, Miklós ispán, a Szalóky 
család őse, vette meg tőle, fia Domonkos deák részére (1370), kinek sikerült a Sza- 
lóky nembeli András magtalan halála után ennek birtokait is megszereznie, noha e 
birtokokat Domoszlai Miklós hevesi főispán is kérte a királytól. Domonkos azon- 
ban bebizonyította negyedfokú rokonságát, mire a törvényszék neki ítélte oda 
András jószágait. 1462-ben a Rédeiek bírták Tiszaszalókkal egyetemben. 1478-ban 
az Egerszalóki család birtokában találjuk. Az 1546. évi adóösszeírás .szerint az 
egri káptalan birtoka. Az 1551 — 1567. évi úrbéri összeírásban a káptalan földes- 
úri l)irtokai között szerepel. 1552-ben 8, 1564-ben szintén 8 portát írtak itt össze. 
1571 — 1589-ban a Recsky családnak is voltak itten birtokai. Az 1635. évi összeírás 
szerint 2, 1647-ben U/4, 1675-ben 1^4, 1686-ban 1 portája volt. A XIX. század 
első felében az egri káptalannak volt itt földesúri joga. 1731-ben az egri káptalan 
svábokkal telepítette be. Plébániáját 1741-ben alapították. Templomát 1738-ban 
építtette az egri káptalan. A templomtól keletre áll a harangtorony, melynek alsó 
része 1725 táján épült, mikor még Egerből jártak ki a lieentiatusok s végezték 
a néppel az ájtatosságokat. A jelenlegi torony alsó része ekkor kápolnául szolgált. 
1760-ban részint az egyház, részint Wagner József kanonok költségén az eddigi 
kiskápolnát toronynyá enaelték fel. A helység határában még egy kápolna áll, 
melyet 18ü5-ben egy egerszalóki házaspár építtett^tt Szent Vendel tiszteletére. 
A helység iskolájáról 1843-tól kezdve vannak adatok. Ekkor 115 gyermek láto- 
gatta. 1846-ban az iskolába járók száma 7 l-re olvadt le. Az 1846 — -1885. évek 
között az iskolába járó gyermekek száma 75 — 150 között ingadozott. Jelenleg az 
egri főkáptalannak van a helységben nagyobb birtoka és ugyancsak ő az egyház 
kegj'ura is. A község területe 4024 k. hold, lakóházak száma 287 és a lakosság 
1374 lélek, a kik mind magyarok és kivétel nélkül róm. kath. vallásúak. Posta hely- 
ben van, távíró és vasúti állomása Eger. A község hatái'ában az ú. n. maklányi 
hígelőben Várdomb nevű emelkedés van. A helységhez tartozik Belsőmajor, 
Méheskert és Kócs-puszta, mely azelőtt Hidegvölgy-puszta néven volt ismeretes. EirerszóiAt. 

Egerszólát. Az egri járásban, a Mátra és Bükk hegység között levő dombos 
vidéken, a Farkashegy alatt, a Rábcza völgyében fck.szik. Plébániáját elősorolja 
az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék is, a melybe a helység neve eredetileg Zo- 
louth néven került, a Vatikáni Magyar Okirattárban azonban Zolouch-nak 
van másolva. Az 1412 — 1447. években három ily nevű helységről emlékeznek meg 
az oklevelek : Zoláth, Alsozoláth és Felsewzoláth. Az 1549. évi adóösszeirósban 
két ily nevű helység fordul elő : Nagy-Szolát, melyben csak nemesek laktak 



34 



Heves vámiegj'e községei. 



és Kis-Szolát. mely akkor pusztán állott, mivel a jobbágyok onnan megszöktek. 
Az 1552. évi adóösszeírás szerint mindkéi helységet elpusztították a törökök. 
Az 1635. évi összeírásban nem fordul elő. 1 693-ban Bertlióthy Gábor birtokában 
találjuk. 1741-ben Farkas Istvái\ özvegyének birtoka. A XIX. század első felében 
Felsö-Szóláth néven volt ismeretes. Elikor Mocsáry Pál, Beöthy Lajos, Brczovay. 
Csernus. Jlezey, Tihanyi Renáta, a Szabó örökösök, a Gytircsányi és a Vecsey 
esaládok bírtak itt fökíesúi-i joggal. Az 1849 február 26 — 28-án vívott kápolnai 
ütközet egy része ide is kiterjedt s az elesett lionvédek sírja fölé a közbirtokosság 
a 1862. évben emlékoszlopot állíttatott. A helység temploma 1734r-ben épült. 
A helységben levő egyik emeletes kastélji: 1773-ban Csernus Sándor építtette. 
Később Volf Pál birtokába került, jelenlegi tulajdonosa Tschurl Ferencz. A másik 
földszintes úrilak a XVll. században épült, jelenleg Bory Iváné. A község területe 
4534 k. hold, lakóházak száma 205 és a lakosság 1118 lélek, a kik 3 német kivéte- 
lével mind magyar anyanyelvűek és 2 ág. ev. s 14 izr. híján róm. kath. vallásúak. 
A helységben van Tulipán-ilagyarvédő-Egyesület. Van a községnek kőbányája is. 
A határban .szántás alkalmával már többször találtak kőkorszakbeli edényeket. 
A község postája helyben van, távíró- és vasúti állomása Verpelét. 

Erdökövesd. A pétervásári járásban, a Mátra hegység lábánál, a Tarna- 
pacak mellett fekszik. A XIII. század közepén Ákos nembeli Eme bán (1248 — 72) 
birtoka, a kitől fia István (1281 — 1314) országbíró, majd nádor örökölte. Ennek 
fiai hűtlenségbe esvén, 1318-ban elveszítették ősi birtokaikat. 1321-ben Széchenyi 
Tamás bán nyeri adományul a királytól Iváddal és Pétervásárral egyetemben. 
1446-ban városi jellege volt s ekkor a Gömör vármegyei Ajnácskö várának a 
tartozéka, melyet ekkor a Pálócziak birtokában találunk. Az 1546-ik évi adó- 
összeírás szerint több nemes család lakta. 1549-ben hat adóköteles, három elsze- 
génj-edett és két elhagyott jobbág\i;elket. továbljá két nemesi telket írtak itt 
egybe. 1552-ben 6 portát vettek fel. 1589 — 90-ben az egi-i várba szolgáltatta be 
a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban Kövesd néven szerepel, ekkor 
li'j portjáa voh. 1647-ben 1, 1675-ben ^It, 1686-ban fél portát vettek fel az 
összeírásba. 1684-ben Légrády István és Báthory László birtokában találjuk. 
1693-ban Glócksberg (Glökelsberg) ezredesnek 22 jobbágytelke volt itten, ki\üle 
még Polgár István, Nemes György, Szucsy Ferencz, Molnár János és Balázs, 
valamint Bozó György voltak itt birtokosok. 1741-ben báró Orczy Istvánnak 
volt itt birtoka. Á XIX. század első felében báró Orczy Józsefné sziU. gróf Peja- 
chevich Francziska és Roltenstein Józsefné voltak birtokosok. Jelenleg özvegy 
gróf Károlyi Viktornénak van a helységben birtoka, a ki egyúttal a róm. kath. 
templom kegyura is. Van a községben egy régi kastély, melyet még az Orczyak 
építtettek. Jelenleg özvegy gróf Károlyi Viktorné tulajdona. A kastélyban 
nagyobb könyvtár, régi fayenceok, régi mesterek festményei és érdekes, 
ódon bútorok láthatók. A helység területe 2980 k. hold, lakóházak száma 
152 és a lakosság 805 lélek, a kik mind magyarok és 9 izr. kivételével 
róm. kath. vallásúak. A helység lakói fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 
A gróf Károlyi uradalomnak pedig eg>' hengermalma vati a helységben. A köz- 
ség postája és távíróállomása Pétervására, vasúti állomása Mátraballa. 

Erdőtelek. A hevesi járásban, sík vidéken, a Hanyi-ér forrása mellett terül 
el. Plebáiüáját már az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzék is elősorolja. 1423 — 46- 
ban Egyházaserdőtelek, 1446-ban Kápolnáserdőtelek, 1473-ban Erdőtelek néven 
fordul elő. Az lő49-ik évi adóösszeírás szerint ekkor már teljesen el volt pusztítva, 
az 1552 és az 1554-ik évi összeírásokban is az elpusztult helységek között szere- 
pel. Később ismét felépült. Rákóczi Zsigmond egri kapitány 1589 — 1590-ik évi 
számadásaiban Alsó- és Felső-Erdőtelek helységek is beszolgáltatták a főpapi 
tizedet az egri őrség ellátására. Az 1675-ik évi összeírás szerint nemes község 
volt. 1684-ben a Gellerffy család birtoka. 1693-ban báró Buttler János birtoká.ban 
találjuk. 1741-ben gróf Buttler Lajosé, kinek ekkor 4 portája volt. A XIX. század 
első felében gróf Buttler János birtokában találjuk. Jelenleg Engel Lajos (1682 
hold), Pappszász Lajos (1190 hold), Fáy László (1000 hold), Braun Sándor 
(556 hold), Kovács József dr. (540 hold) és Elek János (508 hold) a 
helység legnagyobb birtokosai. A köz.ségben levő róm. kath. templomot 
1748-ban gróf Buttler építtette. A templom freskóit Lipp Alajos leleszi premontrei 
pap festette, Buttler idejében. A Hányi pusztán lévő kápolnát 1719-ben ugyanő. 
A templom keg\'urai a Buttler birtok mai tulajdonosai. A plébánia anyakönyvei 



Heves vármegj'e községei. 36 

1696-tól kezdve vannak meg. A helység határában levő művészi faragású kő- 
keresztek egyikét 1706-ban báró Buttler készíttette. A helységben és határá- 
ban levő kastélyok közül a legrégibb, melyet a gróf Buttler család 1715-ben 
építtetett, jelenleg Kovács József dr. tulajdona. A másik Fáy Lászlóé, épült 
az lS70-es évek elején. Hollner Ervin úrilakának földszintje még a XVIII. század 
elejéből való. Pappszász Lajos urUaka az 18tí0-as években épült. A Szabó Kálmán 
tulajdonában levő úrilakot id. Soldos Sándor építtette s ide vitte ifj. Soldos Sándor 
nejét, Blaha Lujzát esküvője után. Elek János urilakát eredetileg Soldos Imre 
építtette s a jelenlegi tulajdonos újraépíttette, míg Remenyik László háza a 
XVIII. század végén épült. — A község területe 11.397 k. hold, lakóházak 
száma 586 és alakosság 3911 lélek, a kik közül 3 német, 2 tót, a többi magyar; 
vallásra nézve róm. kath. 3622, ref. 151 és izr. 138. A lakosság fogyasztási 
szövetkezetet tart fenn. Az asszonyok vászonszövéssel foglalkoznak. Kiilönleges- 
ség ük a czifra kötény hímzése, a mit a férfiak viselnek. A helység postája, távíró 
és vasúti állomása helyben van. A község határának éjszaki részén vonul keresztül 
a C'sörsz-árok. A Másfalui dűlőben volt valaha a község, de mikor elpusztult, a 
mai helj'én épült újra. E helységhez tartoznak még Pusztatenk, Pusztafelső- 
telek és Pusztahanyi telepek. 

Erk. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, sík vidéken, a Tárna 
folyó mellett fekszik, 1391-ben Ewi'k néven említik az oklevelek. 1435-ben 
Zsigmond király engedélyt adott Berzeviczi Pohárnok Istvánnak, hogy erki bir- 
tokán várat építsen, de nincs nyoma, hogy tényleg felépítette volna. Halála 
után, 1460-ban, Kürttel együtt a Rozgonyiak nyerik adományul a helységet. 
Az 1549. évi adóösszeírás alkalmával itt 5 portát találtak. 1552-ben és 1554-ben 
szintén 5 portát, 1564-ben 9 portát írtak itt egybe. 1589 — •90-ben azok közé a 
helységek közé tartozott, melyek a főpapi tizedet az egri várba beszolgáltatták. 
Az 1635. é\i összeírás szerint U/j. 1647-ben l^f^ az 1675. évi összeírás szerint 1, 
1686-ban IY4 portája volt. Az 1693. évi összeírás szerint Szalontay János, Csima 
János, Csizmadia Albert és Sánta András voltak itt birtokosok. A XIX. század 
első felében Blaskovics József és Kállay Péter bírt itt földesúri joggal. Jelenleg 
Goszthony Istvánnak van a helységben nagyobb birtoka. A helységben levő 
úrüakot Deutsch Fülöp építtette, tőle vette meg Goszthony Kálmán, kitől fia 
István örökölte. A róm. kath. templom az 1760. évben épült. A község területe 
3769 k. hold, lakóházak száma 267 és a lakosság 1328 lélek, a kik 2 kivételével 
magyarok s 3 ág. ev. és 21 izr. Idvételével róm. kath. vallásúak. A lakosság 
fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A helység postája helyben, távírója Jász- 
árokszálláson, vasúti áUomása Vámosgyörkön van. 

Fedémes. A pétervásári járásban, a Jlátra hegység s a Sashegy alatt fekszik. 
Az egri püspökség részére 1261-ben kiadott megerősítő levél szerint a püspökség 
ősi birtoka. A püspökségen kívül azonban másoknak is voltak itten jószágai. 
Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék a hevesi főesperesi kerület plébániái között 
sorolja fel. Az egri püspökségen kívül 1414-ben a Szuliai Jákófiak és a Fedé- 
mesiek is birtokosok voltak itt. Egy 1457-ben kelt oklevél Hídvég, Felső-Tár- 
kány és Abony helységekkel együtt szintén a püspökség birtokai között sorolja 
fel. A püspökség 1494. évi száraadáskönyvei szintén felsorolják. Az 1549. évi 
adóösszeírásokban Horváth Ferencz birtokában találjuk. 1552-ben a törökök 
elpusztították, 1553 — 54-ben újból felépült, ezért az ez évi adóösszeírásban az 
adó alól mentes községek között foglal helyet. 1564-ben 3 portát írtak itt össze. 
Jlialatt az egri püspökség üresedésben volt, e helységre Horváth Ferencz tette 
rá a kezét. 1549-ben Oláh Miklós egri püspökké neveztetvén ki, Horváth Ferencz 
kénytelen volt Szarvaskő várát átadni az egri püspöknek, de tartozékait 1550-ben 
is még bírta, csak midőn kárpótlást nyert, adta vissza Fedémest az egri püs- 
pökségnek. Az 1551. és az 1567. évi úrbéri összeírásokban ismét az egri püspök 
birtokában levő Szarvaskő várához tartozott. 1635-ben ^/^. 1647-ben ^'4, 1675-beu 
i/j. 16S()-ban szintén ^ , portája volt. 1693-ban Horváth György. Bik Pál és 
Orió László voltak itt birtokosok. 1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága 
alá tartozott ; az érsekségnek 1848-ig volt itt földesúri joga. Templomát 1820-ban 
építtette báró Fischer István érsek. Jelenleg az egri érseknek van itt nagyobb 
birtoka. A község területe 1501 kat. hold, lakóházak száma 73 és a lakosság 
354 lélek, a kik mind magyar anyanyelvűek s 5 izr. kivételével róm. kath. 
vallásúak. A község postája Bükkszenterzsébet, távíi'ó-állomása Pétervására, és 



36 



Hovos vánnocyt' közsógpi. 



vasúti álloiiuií^iv Mátrabalhi. Ide tartozik Kutos puszta. — A helység lakosai 
keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 

Feldebrő. Az egri járásban, a Mátra hegység közelében, a Cseri erdő alatt, 
a Tárna patak mellett fekszik. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Dcbrew 
név alatt fordul elő. a hevesi főesperesi kerület plébániái közöít. Mikor azután 
báró Grassalkovich Antal 1743 ápr. 24-éu, Debrőn kelt biztosító levelével 
Aldebrőt megalapította, Debrő. lassanként Feldcbrőnek kezdték írni. 
Az 1352. évi egyezségiével szerint az Aha nembeli Debrei ág birtoka, ekkor 
Szentgvörgy néven említik. Dcbrel IMiklós magtalan halála után 1417-ben Zsig- 
mond király megengedte Nánai Kompolthi István mesternek, hogy a Debreiek 
birtokát Debrőn, Csalón, Tót faluban és Kálón elfoglalja. 1438-ban azonban a 
Debreiek itteni birtokainak felerészébe a iío^i/oni/iaX'oí iktatták be. felerészébe 
pedig Debrei Imrét. 1459-ben már váruk is volt. melyről egy 1465-ben kelt 
oklevél is megemlékezik. Később Bélteki Drágfi János birtokába került, a kitől 
1518-bau Perényi Imre szerezte meg, a hozzátartozó Debrö, Kál, Csal és Tó- 
falu falvakkal együtt. Utána fia. Pefé/u/í Péter örökölte. 1537-ben I. Ferdinánd 
király Guthi Országh László.iak adta. Utána fia Kristóf örökölte, kinek kis 
korúsága alatt Perényi Péter, majd Perényi Gábor kezében találjuk. Az 1546-ik 
évi ö.sszeírásban Perényi Péter birtoka volt. 1549 — 1552-bea Perényi Istváné. 
Országh Kristóf halála (1567) után a debrői uradalom zálogbirtokként Ungnád 
Kristóf kezére jutott. Az 1552. évi hadjárat alatt a törökök a várat elfoglalták 
és lerombolták, s a helységet elpusztították. 1553-ban a helység már Ónod 
várához tartozott. Perényi Péter fiának, Gábornak 1567-ben bekövetkezett halála 
után a három Balassa testvér : János. András és Iván tartottak igényt az 
ekkor romban heverő Debrő várára. 1602-ben Rákóczi Zsigmond vette meg a 
kincstártól, ónoddal és tartozékaival egyetemben. 1635-l)en 3. 1647-ben 4. 
1675-ben 2, 1686-ban 1 portája volt. I. József király 1710-ben AUhan Mihálynak 
adományozta. 1740-ben báró Grassalkovich Antal vásárolta meg a hozzátartozó 
uradalommal együtt. A XIX. század első felében már népes helység volt. Ez idő 
szerint gróf Károlyi Mihálynak van itt nagyobb birtoka, a ki egyben kegyura a 
róm. kath. templomnak is, melyet 1750-ben gróf Grassalkovich Antal építtetett 
az ősi templom fölé. A templomban egy remek Krakker-féle kisebb oltárkép lát- 
ható. A templom alatt van egy román-góth stílű altemplom, oszlopcsarnokkal és 
régi freskókkal. Nevezetesebb : Kain és Ábel áldozata stb. A község területe 
4696 k. hold, lakóházak száma 374 és a lakosság 1992 lélek, a kik között van 2 
német és 2 tót. a többi magyar ; vallásra nézve van 6 protestáns, 47 izr. s a többi 
róm. katholikus. A helységben van Olvasókör és Fogyasztási Szövetkezet. 
A lakosság háziszövéssel is foglalkozik. Híres dohányt és jó bort tsrmel. A község 
postája helyben van, távírója Verpelét és vasúti állomása Kál-Kápolna ; dea Mátra- 
Kőrösvidéki h. é. vasút mentén levő 20. számú őrháznál megállóhely : helyben. 

Felnémet. Az egri járásban, a Bükk hegység s Eged hegy alatt, az Eger 
patak mellett fekszik. Az egri püspökség ősi birtoka, miként azt a püspökség 
birtokaira vonatkozó legrégibb 1261-ben kelt megerősítő levél is feltünteti. 
II. Géza király uralkodása alatt ide francziák telepedtek, alkalmasint Lüttich 
vidékéről, kik idővel beolvadtak a magyarságba. Az 1332 — 37. évi pápai tized- 
jegyzékben Felnemith néven fordul elő, plébániája, mely nem volt a hevesi 
főesperesi kerületbe beosztva, mint az egri völgyben levő helységek plébánosai, 
közvetetlenül a püspöktől függött. 1372-ben Felnemptínek írják. II. Miklós 
egri püspök (1332 — 1361 között) pálos-rendű szerzete.seket telepített ide, monos- 
toruk 1347 táján már fennállott, a mai urad. magtár plébániatemplom volt. 1493 — 
96-ban Némethi, majd Felnémeth néven fordul elő az egri píLspökség számadás- 
könyveiben. Az 1546. évi adóösszeírás szerint még az egri püspök birtokában 
találjuk. Ekkor 34 portája (jobbágytelek) volt. Az 1551. évi úrbéri összeírás 
szerint a püspöknek 15 egész és 40 féltelkes jobbágya volt itten. A helység egyike 
volt a legnépesebbeknek. 1552-ben 40, 1564-ben 54 portát írtak itt egybe. Az 
1567-ben eszközölt új összeírás szerint Felnémeten 23 telken összesen 291 család 
lakott, a helység ekkor még mentes volt a török adózástól. Az 1577. évi tized- 
összeírás szerint szántás-vetéssel foglalkozó s így terménytized alá eső lakos 
138 volt. A helységgel szoros összekötíetésbon áUotí Czegléd, s bár a vízen túl 
feküdt, mintegy kiegészítő része volt Felnémetnek. Czegléd, mely szintén az 
egri püspök birtoka volt, az 1546. évi adóösszeírásban 12 portával szerepel. 



Heves vármogyo községei. 37 

1549-ben még 10. 1564-l)en már csak 9 jobbáuytelekkel bírt, az 1577. évi tized- 
összeírás alkahiiával még 70 bortermelője, de csak 16 szántás-vetéssel foglalkozó 
lakosa volt. 1579-ben már két lelkésze volt az újított hit követőinek. Az 1635 — 
1686. évi adóösszeíi'ásokl)ól hiám'zik, úgyszintén az 1647. és az 1684. évi püs- 
pökségi úrbéri összeírásokból is. Ügy látszik, a török uralom Felnémet hely- 
ségben nem osztotta meg egyeduralmát az egri püspökséggel, a helység ősi 
földesurával. 1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. 
1848-ig az egri érseknek volt itt földesúri joga. Jelenleg is az egri érsek a helység 
legnagyobb birtokosa, a ki kegyura aróm. kath. templomnak is, mely 1740-ben 
épült. A község területe 5248 k. hold, lakóliázak száma 383 és a lakosság 2000 
lélek, a kik közül 2 tót, a többi magyar ; vallásra nézve van 10 izraelita, a többi 
róm. katholikus. Postája helyben, távírója és vasúti állomása az egér — putnoki 
h. é. vasútvonal múlt évi (1908.) kiépítése óta szintén helyben. Természeti 
nevezetességei közül említhető a Berva-erdőben levő sziklabarlang, a másik a 
Drótlyuka nevű. A határban láthatók még az egri vár sánczainak és kazama- 
táinak romjai a török uralom idejéből. A helység dűlőnevei közül a Paphegy a 
pálosok birtokához tartozott s az egykori páloskolostor és zárda-templom romjai 
ma is láthatók. A Czegléd dűlő helyén állott hajdan ; a hasonnevű helység. 
Felnémethez tartoznak : Szent János-malom, Rizskása-malom, Dobiczmalom, 
Kallómalom, Zúgószőlőtelep, Vízicsárda.. 

Felsőtárkány. Az egri járásban, a Várhegy és az Őrhegy között elterülő j 
völgyben fekszik s a községen az Imókő-patak folyik keresztül. Az egri püspökség 
legrégibb birtokainak egyike, metyről már a püspökég 1261. évi megerösítő- 
levele is megemlékezik. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Thargan néven 
fordul elő, plébániája közvetetlenül az egri püspök alá tartozott s nem volt egy 
főesperességi kerületbe sem beosztva. II. Miklós püpspök (1332 — 61) itt nyári 
lakot épített, mety a XV. században még fennállott s Hyppolit püspök alatt 
Fuor contrasti nevet viselt. 1444-ben Tárkány, 1457-ben s 1493-ban Felsőtár- 
kány névben fordul elő. A XV. században inkább Borsod, mint Heves vármegyébe 
számítható. A mohácsi vész előtti korszakban a karthauzi rend kolostora állott 
itt fenn, a kiket II. Miklós püspök telepített ide. A rend 1438-ban itteni jószágait 
Rozgonyi Péter egri püspöknek engedte át, cserébe a Zsérczen és Noszvajon levő 
birtokrészekért. Az 1551. évi úrbéri összeírás szerint Alsó- és Felsőtárkány hely- 
ségek ez időtájt egyesültek. Az alsó részen lakott 16 egész és 7 féltelkes, 6 új 
telepít vénynyel. A felsőtárkányi 20 telek néptelen volt, itt püspöki lakóház 
és kert is volt, mely körül a munkálatokat a tárkányiak teljesítették. Az 1567. 
évi úrbéri összeírásban szintén az egri püspökség földesúri birtokai között 
találjuk felsorolva. Az 1647. évi úrbéri összeírás szerint 42 frtot, ezen felül disz- 
nótized czímén 60 frtot, búza- és árpatizedben 17 frt. 80 dénárt, egy tehén árában 
8 forintot fizetett földesurának, az egri püspöknek. Az összeírás szerint 1647-ben 
a helységben ismét róm. kath. lelkész működött. 1741-ben az egri káptalan 
földesúri hatósága alá tartozott. Barkóczy Ferencz gi'óf egri püspök (1750 — 1761) 
Felső-Tárkányba nazarénus szerzeteseket telepített s maga is e szerzetben 
végezte néhány napig lelkészi gyakorlatait. Sőt a felsőtárkányi püspöki nyári 
lakot is helyreállíttatta. A helység eredetileg Borsod vármegyéhez tartozott s az 
1884. évi VII. törvényczikk kebelezte Heves vármegyébe. Jelenleg az egri érsek 
a helység legnagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1790-ben épült és fakor- 
láttal van körülvéve. Kegyura az egri ér.sek. A község területe 13.436 k. hold, 
lakóliázak száma 260 és a lakosság 21 50 lélek, a kik mind magyarok ; vallásra nézve 
van 14 izraelita, a többi róm. katholikus. A helység lakói Keresztény fo- 
gyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A lakosság házivászonszövéssel, mész- 
égetéssel, vasúti talpfa, patlló, bányafa és árvédelmi karók készítésével is 
foglalkozik. Határában van palakőbánya és márványbánya, de egyik sinc-; 
üzemben. Kitűnő márványából számos szomszéd község templomának az oltára 
készült. Az itteni Várliegy aljából vozeiik a forrásvizet, betoncsöveken, az egri 
dohány-gyárba. A Barátréten kolostor-romok láthatók. A község postája hely- 
ben, távíró- és vasúti állomása Felnémeten van. 

Füzesabony. Az egri járásban, a Nagy Alföld szélén, az Eger patak mellett 
fekszik. Legi'égibb adatunk 1291-ből van o helységről. Az 1332 — 37. évi pápai 
tizedjegyzékben Obon. 01)ong néven fordul elő, plébániája a hevesi főe.speresi 
kerülethez tartozott. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri püspökség birtoka. 



38 Heves vármegye községei. 

Az egri püspökség 1551. évi összeírása szerint i egytelkes jobbágya volí, 11 telek 
elpusztult. Az 1577. évi összeírás szerint 7 egész telkes és 7 zsellérlakosa volt ; 
mint a török hódoltsághoz tartozó helység, Hatvanba fizette illetékét a török 
földesúrnak. Az 1647 — 1684. évi úrbéri összeírás szerint 47 frt 50 donár kész- 
pénzt és hat köböl búzát fizetett földesurának, az egri püspöknek. Az 165)3. 
évi összeírásban az egri püspökség pusztájaként szerepel. 1741-ben ismét önálló 
helység s a püspökség jobbágj'községe volt. A XIX. században már népes helység. 
lS36-ban ÜOO lakosa volt. Lakosai főleg marha- és juhtenyésztéssel foglalkoztak. 
Ma is még legnagyobb földesura az egri érsek. A róni. katli. templom 1726-ban 
épült, 1811-ben kibővítették. Kegyura az egri érsek. A pusztaszikszói róm. 
kath. kápolna a múlt század elején épült. Van ezenkívül izr. imaház is. 
Pusztaszikszón van az egri érsek kastélya, mely a XIX. század elején épült. 
A község területe 7440 k. hold, lakóházak száma 705 és a lakosság 4712 lélek, 
akik közül 2 német. 7 tót, 4 egyéb, a többi magyar. Vallásra nézve róm. katii. 
4505, gör. kath. 1, ref. 42, ág. ev. 7, gör. kel. 1, izr. 156. A helység lakói tűzoltó- 
egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Van azonkívül takarék- 
pénztár, Polgári kaszinó, Polgári olvasókör és Iparoskör. A lakosság saját 
szükségletére háziszövéssel foglalkozik. A község postája, távíró- és vasúti 
áUomása helyben van, sőt Kassa és Budapest között forgalmas vasúti góczpont. 
E helységhez tartozik Kisbuda puszta, mely 1291-ben már önáUó helységként 
(villa) szerepel. Az 1532 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Buda helység néven 
fordul elő. 1339-ben az egri érsek birtokában találjuk. 1494-ben Kisbuda néven 
szerepel a püspökség számadáskönyveiben. Az 1546. évi adóösszerrásban még 
önálló helységként fordul elő, ekkor 2 adóköteles és 9 adó alól mentes portát 
írtak itt össze. Az 1551. évi úrbéri összeírás alkalmával 3 jobbágytelket találtak 
itt, 13 telek elpusztult. Az 1554. évi adóösszeírás szerint teljesen üresen állott, 
hasonlóképen emlékezik meg róla az 1564. évi összeírás is. Később lassanként 
újból benépesült. Az 1577. évi úrbéri összeírás alkalmával 5 egytelkes és 5 zsellér 
lakost találtak itten. Ekkor a helység a török hódoltsághoz tartozván. Sasvár 
agának Pestre fizette a földesúri illetéket. Az 1647. évi úrbéri összeírás szerint 
15 frtot fizetett az egri püspöknek. Az 1693. évi összeírásban már csak az egri 
pü.spökség pusztájaként szerepel. 1848-ig az egri püspökség földesúri Jiatósága 
alá tartozott. ■ — Füzesabonyhoz tartozik még Pusztaszikszó és Jankovics tanya. 
Gyöngy öshalász. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység alatt elterülő 
síkságon, a Mátrapatak mellett fekszik. Eredetileg a hevesi vár tartozéka, tehát 
várbirtok volt, melyet István ifjabb kiráty oldott fel a várkötelék alól. A XIII. 
századbeli oklevelekben Halászi néven szerepel, az 1332 — 37. évi pápai tized- 
jegyzékben Halaz néven fordul elő, plébániája a patai föesperesi kerülethez tar- 
tozott. 1267-ben Csobánka comes fia János az isaszegi csatában tanúsított hősies 
magatartásáért nyerte adományul István ifjabb kiráhi;ól. Fiai László, Sámuel 
és Dávid. 1302-ben, az atyjuk után rájuk maradt örökségen megosztozván. 
Halászi Lászlónak jutott. Csobánka unokái pártütése következtében Károly 
király megfosztotta őket összes birtokaiktól s Halászt 1327 május 21-én Széchenyi 
Tamás erdélj'i vajdának adományozta. Később a Salgai család birtokába került, 
de ennek tagjai hűtlenségbe esvén, elveszítették itteni birtokaikat, melyeket 
Zsigmond 1426-ban a Berzeviczy családnak zálogosított el. 1435-ben azonban 
megengedte a Rozgonyiahnalc, hogy Halászt a többi Salgai-féle birtokokkal 
együtt kiválthassák s e birtokokra Albert király 1438-ban adománylevelet állított 
ki számukra. 1529-ben Báthory Anává,'?, birtokában találjuk. Az 1546. évi ö.ssze- 
írás szerint 11 adóköteles portája volt ekkor Losonczy István birtoka. Az 1552. 
évi összeírásban 8, 1554-ben szintén 8, 1564-ben 26 portával szerepel. Az 1635. 
évi összeírás szerint 3, 1647-ben U/^, 1675-ben l^g. 1686-ban 1 portája volt. 
1693-ban a Huszár és Sőtér családok 3 — 3 jobbágv^telek urai voltak itt. 1741-ben 
Almássy János birtoka. A XIX. század első felében Almássy József és Mihály, 
gróf JJraskovich, gróf Esterházy, Goszlony, Orczy, Györfy, Hury, Nagy, Hanulik, 
Fehér. Ludányi, Hamar, Petróczy és más családok voltak itt birtokosok. Jelenleg 
Biró Lajos dr.-nak, Almássy István örököseinek és özvegy Hanisz Imrénének 
van itt nagj'obb birtoka. Az Almássy József építtette kastély jelenleg Biró Lajos 
dr. tulajdona, de az eredetileg földszintes épületet, a mostani tulajdonos emel- 
tette fel és alakíttatta át; ezenkívül özv. Hanisz Imrénének és Almássy Ist- 
ván örököseinek van kastélyuk. Az előbbit a Hury család, az utóbbit Almássy 



39 




Ecséd. — Fáy Zoltán kúriája. 




Egercsehi. — Beniczky György kúriája. 



40 




Erdőkövesd. — Oz%-. ctóí K<"irolvi Vikturné örököseinek kastélya. 




Erdőtelek. — Kovács József dr. kastélya. 



Heves vániicpyo községei. 



41 



Gyoníryös- 
halmaj. 



Gt'deon építtette. A róni. k.ath. templom i;}50-ben épült, de most már teljesen 
át van alakítva. A község területe 4360 k. hold, lakóházak száma 279 és a 
lakosság 1559 lélek, a kik közül 5 német, 3 tót, a többi magyar; vallásra nézve 
protestáns és 36 izr. kivételével, róm. katholikusok. A helység lakosai önkénte.s 
tűzoltó-egyesületet és községi hitel- és fogyasztási szövetkezetet tanának fenn. 
A község postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Gyöngyös. 
E helységhez tartozik Aranyosi tanya, Bótatanya, Zrubkatanya, Ravaszparti- 
tanya, Hámtanya, Kistanya és Csárdatanya. 

GijöngyöshaJmaj. A gyöngyösi járásban, a Mátrahegy alján, sík vidéken 
terül el. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Holme néven fordul elő s plé- 
bániája a patai kerületbe tartozott. 1466-ban több más helységgel egyetemben 
a Besenyei család birtokában találjuk. Az 1552. évi adóösszeírásban az elpusz- 
tult helységek között szerepel, hasonlóképen emlékezik meg róla az 1554. évi 
összeírás is. Később ismét benépesült, mert az 1589 — 90. évi összeírásban azok 
között a helységek között fordul elő, a melyek az egri vár fenntartására szol- 
gáltatták be a főpapi tizedet. 1635-ben I portája volt. Mind ebben, mind az 
1647. és az 1675. évi összeírásokban, nemes községként szerepel. 1693-ban 
Balogh Mihály és Bnrtha György voltak itl, birtokosok. 1741-ben Almássy János 
birtoka. A XIX. század első felében Szepesy János, Darvas, Goszthony, Ondre- 
Jcovics, Czóvek, Almássy, Pauker és a Majzik családok voltak itt birtokosok. 
Jelenleg Szohner Lajos dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 
1900-ban épült. A község területe 1766 k. hold, lakóházak száma 104 és a lakos- 
ság 559 lélek, a kik mind magyarok és 7 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. 
A helység lakói fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája Aba- 
sár, távírója és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartozik Szalókitanya, 
Jozseftanya, Floch tanya, Gretkovicstanya és Tornajd^anya 

Gyöngyösoroszi. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység tövében, a Toka ^l"aS.T' 
patak mentén terül el. Az 1275. évi határjáró levél szerint az Aha nemzetség 
íjírtoka. E nemzetségből leszármazott Tarjáni György fiai Péter, Étre és Sándor 
kérelmére IV. László király meghagyta az egri káptalannak, hogy a nemzetség 
Tarjáni ága ősi birtokainak, ú. m. Tarjánnak, Orosznak, Csamaknak, Lógnak, 
Körtvélyesnek és Geregnek határait járja be. A káptalan teljesítvén a király 
meghagyását, erről György fiainak bizonyságlevelet állított ki. Az 1332 — 37 
évi pápai tizedjegyzékben Orozi néven fordul elő, 1364-ben a Szinnyei Merse 
család birtokában találjuk. 1438-ban a Lapispataki és a Segnyei családok panaszt 
emelnek, hogy Széchenyi Frank és Báthory István Oroszi falujokat elfoglalták. 
E panasznak alig lehetett foganatja, mert Oroszi 1458-ban is még a Báthoryaké. 
1589 — 90-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635. évi ö.ssze- 
írásban fél, 1647-ben szintén fél, 1675-ben szintén fél portával szerepel. 1684-ben 
Mocsáry Balázs és Berky Miklós birtoka. 1693-ban a Földváry család birtK^) kában 
találjuk, 1741-ben szintén a Földváryak birtoka. A XIX. század első felében 
Földváry Ferencz, Bajza Antal és Mihályné, Almássy Ferencz és Istváia, gróf 
Teleki József né és Wagner György voltak itt birtokosok. Jelenleg Borhy 
György udv. tanácsosnak és Rosenfeld Emilnek van itt nagj^obb birtoka. A 
róm. kath. templom 1862-bén épült. Az 1799. évi június 5-én nagy árvíz pusz- 
tított a községben, mely 10 házat nj'omtalanul elsodort ; ez alkalommal 14 
emberélet esett áldozatul. A község határában arany-, ezüst- és ólombánya 
volt, melynek összes berendezése a XIX. század közepén tűzvész következté- 
ben elpusztult s a bánya azóta nincs üzemben. A helység területe 3818 k. hold. 
lakóházak száma 197 és a lakosság 965 lélek, a kik mind magyarok és 4 izr. 
kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság fogyasztási szövetkezetet tart fönn. 
A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartozik 
Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep. 

Gyöngyöspata. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegvség tövében, a Havas, G.vöiieyö--ipat«. 
Várhegy és Kecskekő alatt elterülő patai völgyben, az An és Nagypatak mellet 
fekszik. Az Aha nemzetség egyik ősi fészke, o nemzetség egyik tagja. Pata, a 
XII. század vége táján a mai Gyöngyöspata helység helyén egy kisebb föld- 
várat építtetett, mely tőle vette nevét. 11. Endre király 1234-ben a Lipóczi ágból 
származó Demeternek, az ő főétekfogójának. Patának ama negyedrészét ado- 
mányozta, mely azelőtt a hevesi várhoz tartozott. Ez adománylevélből kitetsző- 
leg Patán az Ába nemzetségen kívül a hevesi vár.szerkczetnck is voltak földjei, 



M.'iKvarorszáK VármCRviH 6s Városai: Iloves viir 



42- Heves vániiegj-e községei. 

uielvck ekként szintén az Aba nemzetség birtokába kerültek. Demeter utódai 
1299-ben megosztozván a rájuk szállott javakon, Pata I. Sándor comes fiainak 
Lászlónak. Demeternek. Sándornak és ^liklósnak, a Nekcsei esalád őseinek 
jutott. A XV. század első éveiben még a Nekcseieké volt, a kik azonban hűtlen- 
ségük miatt elvesztették s 1403-ban Zsigmond király Pély helységgel együtt 
Kánai Kompolthi Istvánnak adta adományul. 140ö-ben azonban a Széchenyiek 
birtokában találjuk, ők birták 1411-ben is felerészét zálogban. 14f)0-ban már 
városi joggal birt. ekkor a Guthi Orszdgh INIihály és Losonczy Albert birtoka, a 
kik alkalmasint 1455-ben szerezték, mert 1456-ban a Lendvai Bánfjy család til- 
takozik a Széchényi család birtokában levő Pata, Tarján és Alcsi elzálogosítása 
ellen. A csehek itt is megfészkelték magukat, a kik itt erősséget emeltek, honnan 
az egész vidéket elárasztották rablócsapataikkal. 1460-ban Mátyás király hadai- 
val a várat elfoglalta s megszabadította a csehek rablóhadától. A szenvedett 
károkért Mátyás király még ebben az évben felmentette a várost a ,, kamara 
haszna" fizetése alól. Széchenyi Lászlónak 1460 előtt bekövetkezett halálával 
két leányát. Hedviget, a Idt Losonczy Albert vett el és Amia, a ki 1460-ban Guthi 
Országh" ]\Iihály fiának. Jánosnak volt a jegyese, fiúsították. hogy a birtokok 
a két vő kezén maradhassanak. Losonczy és Országh János csakugyan még 
1461-ben s utóbb 1481-ben ismét adományul nyerik Pata és Tarján városokat. 
Az 1549 — 1552. évi adóösszeírások szerint Pata Országh Kristóf birtokában volt. 
Ország Kristóf fiúörökösök nélkül hunyván el. birtokát két leánya : Ilona, a ki 
Petényi Gáborhoz ment nőül és Borbála, a későbbi Török Ferencz neje örökölték. 
Országh Kristóf atyja Lárszló testvérének, Imrének leányai, még 1548-ban pert 
indítottak Országh" Kristóf eUen. részt követelve azokból a javakból, a melyek 
mindkét nemre liáramlandók voltak. A per 1560-ban dőlt el Országh ilagdolna 
férjezett Bánffy Istvánné javára, de Országh Kristóf ellenszegült az itéleí végre- 
hajtásának, végre is egyezség jött létre a peres felek között. Az 1554. évi adó- 
összeírások szerint a helységnek 21, 1564-ben 28 portája volt. 1589— 90-ben 
ama helységek közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták 
be a tizedet. Eger eleste után behódolt. A török hódoltság alatt Pata város, 
török kincstári birtok volt s mint ilyen, a nagyvezir ziametjéhez tartozott. Eger 
eleste után 40 házszám szerint fizette a fejadót. 1621-ben 30 házszámra, majd 
20-ra szállították le, később ismét 35-re emelték fel. Az 1675. évi magj-ar adó- 
összeírás szerint Patán 5 porta volt, mely 40 telkes gazdának felel meg. 1679-ben 
Pata összes török adója két részben fizetendő 1800 piaszterre ment. Az egri 
püspököt illető bortizedet ez időben (1680) Patán Ahnássy András gyöngyösi 
lelkész bérelte, a ki viszont János fivérének adta albérletbe. Az 1686. évi adó- 
összeírás szerint Patán csak 2 portát vettek fel. A X\T;I. század közepén Hamvay 
Ferencz alispán birtokában találjuk, a kinek halála (1669) után Forgách Ádám 
nyert« adományul. Az 1693. évi összeírás szerint a helységben gróf Koháry 
István 38. háro Haller Samu 17, a Bossányi család 5. a Huszár család 5 és 7ay 
Ádám 2. jobbágytelek ura volt. 1741-ben a Nyáry és a gróf Forgách családok 
birtoka. 1770 táján báró Haller, majd a XIX. század elején báró Brwhrn, később 
gróf Draskovich szerzett itt birtokokat. A XIX. század első felében gróf Forgách 
Alajosné. gróf Esterházy János, Xémeth Elek, továbbá a Dohóczky. Taródy, báró 
Révay, Freizeizen, Schneé László örökösei bírtak itt földesúri joggal. Az 1848-iki 
szabadságharcz után a báró Podmaniczky család telepedett itt le. Jelenleg Löwy 
Ignácznak, Weisz Samunak, Török Gyulának, Beiner Józsefnek és Gorove János- 
nak van itt nagj'obb birtoka. E községtől vette elnevezését az ősrégi patai fő- 
e.speresség és három alesperesi kerület. A róm. kath. templom, mely eredetileg 
gót stílben épült, egyike a legrégibb keresztény építészeti emlékeknek a vár- 
megyében. 1882-ig körül volt véve patakká vicsból mészbe rakott fallal. A róm. 
kath. egj'ház kegyurai a gróf Forgách és a báró Brudern családok utódai, vala- 
mint a Vaj' és a Badvánszky birtokok tulajdonosai, Gorove János, Reiner 
József és Gyöngyöspata község. Az izr. imaház az 1850-es években épült. A köz- 
ségnek töbí) nevezetes régi oklevele van. Ilyenek 1621-böl Bethlen Gábornak 
a füleki várban, 1683-ból Thököly Imrének' a gácsi várban és ugyanez évből 
Koháry Imre cs. kir. parancsnoknak a szécsénjn táborban kelt védelem alá 
fogadó levelei. 1684-ben pedig Barkóczy Ferencz párkányi táborából fegyverre 
szólítja a lakosságot. Azonkívül érdekes okiratok vannak a plébánia levéltárában 
is. Szántás közben már honfoglaláskori kardpengékre bukkantak. A határban 



Heves vármegye községei. 



43 



föltalálhatók az egykori cseh fa vár nyomai. A község mai területe 10.253 k. 
hold, lakóházak száma 562 és a lakosság 2497 lélek, a kik mind magyarok s 5 
protestáns és 50 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai hitel- 
szövetkezetet és fogyasztási szövetkezetet tartanak ienn. A patakon hat vízi- 
malom van. A lakosság házivászon szövésével foglalkozik. A község postája 
helyben, távíró és vasúti állomása 'Gyöngyösön van. E helységhez tartozik : 
Csákberektanya, Elektanya, Földestanya, Medgy est anya, Nagij^parlag, Nyitra, 
Perestanya ée Szurdok. 

Gyöngyöspüspöki. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység alatt elterülő 
v'^ölgyben, a Gyöngyös patak mellett fekszik s már egészen össze, van építve 
Gyöngyös várossal. Első ízben az egi'i püspökség részére 1261-ben IV. Béla 
kii'álj'tól kiadott megerősítő levélben szerepel, melyet V. István király 1271-ben 
megerősített. Az 1332 — 37-ik é\'i pápai tizedjegyzékben is előfordul s plébániája 
a patai kerülethez tartozott. A helység neve az 1271-ik évi oklevélben Gungus- 
pispuki, a pápai tizedjegyzékben Pyspeky és 1446-ban Gyengyespyspeky néven 
fordul elő. Az egri püspökség 1494-ik évi számadáskönyveiben a püspökség bir- 
tokai között szerepel. Az 1546-ik évi adóös.szeírás szerint 3 portája volt, ekkor 
még az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott. Oláh Miklós egri püspök 
1553-ban Baghi Tamást nevezte ki az itteni püspöki birtok gazdatisztjévé, kinek 
kötelességévé tette, hogj' az egri vár védelmére 3 lovast tartson. Az 1551-ik évi 
" úrbéri összeírás szerint 6 egész telkes jobbágy lakott a helységben, 10 telek 
elhagyott volt, azon felül még 6 zsellér tartózkodott a helységben. A püspökség 
épiUetei siralmas állapotban voltak, a gyakori török támadások következtében 
nagy rombolást szenvedtek. Az 1577-ik évi íirbéri összeírás szerint a püspökség 
jobbágyainak száma jelentékenyen emelkedett, 21 egytelkes családot és 27 zsel- 
lért írtak össze. Miután ekkor már a helység a hódoltsághoz tartozott, a szokott 
földesúri ületményen feliü, a töröknek is adózott. 1589 — 90-ben a főpapi tizedet 
az egri vár fenntartására szolgáltatta be. 1635-ben U/s' 1647-ben 1, 1675-ben fél, 
16S6-ban ^/^ portája volt. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspöknek 
28 jobbágytelke volt itten. 1741-ben szintén az egri püspöké. 1848-ig az egri 
érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg legnagyobb birtokosa az egri 
érsek. A róm. kath. templom a XV. század építészeti einlékeinek jellegét viseli, 
góth stílben épült s kőfallal van körülvéve. A helységben 1887-ben és 1904-ben 
óriási tűzvész volt s mindkét alkalommal a község nagy része leégett. A község 
területe 1802 k. hold, lakóházak száma 141 és a lakosság 908 lélek, a kik mind 
magyarok s 4 protestáns és 20 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység 
lakosai 1899 óta önkéntes tüzoltóegyesületet tartanak fenn. Van azonkívül a Bol- 
dogságas Szűz Máriáról nevezett Temetkezési Társulata, a mely szintén már 52 
éve áll fenn. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. 

Gyöngyőssolymos. A gyöngj'ösi járásban, a Mátra hegység, illetőleg Kishegy 
alatt elteriUő völgyben, a Nagypatak mellett fekszik. Az Aba nemzetség ősi 
birtoka. Első ízben az egri káptalannak 1275-ben kelt határjáró oklevelében 
említik. Az 1332 — 35-ik évi pápai tizedjegyzókben is előfordul, a patai kerület 
plébániái között. A XV. században (1425) a Sólymosy család birtokában 
találjuk, e család kihaltával 1430 előtt Rozgonyi Péter egri püspök nyeri 
adományul a királytól, a ki az egri püspökség alapításakor a püspökség 
jószágaiból kiszakított Kis-Tálya és Novaj helységeket kárpótlásul Sóly- 
most adja az egri egyházank. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint is az egri 
püspökség birtoka. Az 1544 — 45-ik évi török pusztítás nyomai még évek múlva 
is észlelhetők a helységben. Az 1551-ik évi úrbéri összeírás szerint 6 egésztelkes 
jobbágyot és 6 zsellért találtak itt, 10 telek pedig elhagyott volt. A helység okkor 
már a törököknek is adózott. Az 1577-ik évi úrbéri összeírás szerint 13 egész telkes 
és 16 zsellér lakosa volt. Az 1577-ik évi úrbéri összeírás szerint lakosai bortermelés- 
sel is foglalkoztak s mint püspöki jobbágyok, termésök után ötödrészt tartoztak 
időzni. Az 1577. évi bortermés 2406 "köbölre tehető. 1635-ben 2^/2 portát 
és 7 malmot írtak itt össze. 1647-ben 3 portája volt. ekkor itt annálista nemesek 
is laktak. 1675-bcn 2^ 4 portát és 7 malmot vettek fel az összeírásba. Az 1693-ik 
évi összeírás szerint az egri püspökségnek 91 jobbágytelke volt itt. 1848-ig 
az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érsekségnek 9000 
k. hold birtoka van a község határában. A róm. kath. templom 170Ö-baa már 
fennállott, 1707-ben pjdig orgonával is fel volt szerelve. Kegyura az egri érsek. 



Gyöngy ös- 
püspöki. 



Gyöuírj'ös- 
solymos. 



44 



Heves vónnogyo közsé 



Gyönjryös- 
tarján. 



A község területe 11.776 k. hold. lakóházak száma 397 és a lakosság 2400 lélek, 
a kik mind magyarok s 4 ref. és 13 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység 
lakosai fogyasztási szövetkezetet és független.ségi 48-as kört tartanak fenn. Á la- 
kosság járom, talicska, talpfa, vályú, gereblye és má segyéh szerszámfa készíté- 
sével is foglalkozik. Egyik fökeresete a fa- és és köfuvarozás. A határban az 
egri érsekségnek és a közbirtokosságnak kőbányái vannak. A Monostor erdő- 
ben egy zárda romjai láthatók, a mely állítólag a eziszterczieké volt. A hegy- 
ségben két várnak vagy ( rodítvénynek még némi nyoma látható. Az egyiket 
Óvárnak. a másikat Nyesett várnak nevezik. A község postája, távíró és vasúti 
állomása (íyöngyös. Ide tai'tozik a Barnamalom, Egri érseki tanya, Ludányi- 
malom és Tokárlak. 

Gyöngyösiarján. A gyöngyösi járásban, a Mátra lánczolatának Világos nevű 
része alatt, dombos vidéken fekszik. Az ..46a nemzetség ősi birtoka, mely e 
nemzetség Szalánczi és rarya/n' ágának jutott. Midőn 1275-ben a Tarjáni ág- 
ból származott György fiai Tarján Péter, Étre és Sándor megjáratták hatá- 
rait, a helység két részre oszlott : Nagy- és Kis-Tarjánra. Mária királynő 1383 
június 20-án Széchenyi Kónya fia Franknak (Ferencz), Vas, Zala és Sopron 
vármeg\-ék főispánjának adta cserébe, két sopronvármegyeihelységért. Széchenyi 
Frank unokája László (14.50), nem lévén fiúutóda, hogy családi birtokai leá- 
nyaikezén maradjanak, leányait, Hedviget, Losonczy Xlhovi nejét és Annát, a 
ki 1460-ban Gúthi Országh Mihály fiának Jánosnak volt a jegyese, fiúsíttatta. 
1461-ben és 1481-ben Losonczy Albert és Gúthi Országh Mihály fia János, csak- 
ugyan adományul nyerték Mátyás királytól. Tarjánnak ekkor városi jellege 
volt. A Losonczj^ak azonban részüket elzálogosították Parlaghi Györgynek, a 
ki Tarján felét 1486-ban végrendelet ileg Nagylucsei Orbán győri püspök és 
kincstartó testvéreinek hagyományozta. Az 1549 — 1552-ik évi adó-összeírások 
szerint Oí«o(7/í Kristóf birtokában találjuk. Országh Kristóf fiörökösök nélkül 
halván el. az itteni birtokok Losonczy István utódaira szállottak. 1582-ben a hely- 
ség, melynek ekkor 1 1 portája volt, a Homonnuy, Umjnád és a Várady családok 
földesúri hatósága alá tartozott. 1589 — 90-ben szintén az egi-i várba szolgáltatta be 
a főpapi tizedet. 1635-ben Gyöngyöstarján helységben 41/2, 1647-ben 4, 1675- 
bení^/j, 1686-ban 2 portát írtak össze. 1684-ben a Koháry, Vccsey és a Haller csa- 
ládok birtokában találjuk. 1693-ban gróf A'o/iáry István 14, báró Haller Sa.mu 
8, a Bossányi család 2 jobbágytelek ura volt itt. Birtokos volt itt még Gyulay 
¥erencz és Ferenczffy Ferencz is. 1741-ben a iN^í/áry és a gróf i^o/v/ác/i családok 
birtoka. A XIX. század első felében, gróf Forgách AJajosné. gróf Draskovich, gróf 
Esterházy, báró Orczy, Goszthony, Darvas. Abnássy és a í'e/íér családok voltak itt 
birtokosok. Jelenleg Borhy Györgynek, Kekécs József és Skultéty István örökö- 
seinek van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. templomát báró Haller Zsigmond 
építtette. Az alapkövét 1750-ben tették le s 1753-ban szentelték fel. A plébánia 
1760-ban épült. Az i.skolát a község építtette, midőn az 1858 — 59-ik évi kényszer 
kölcsönt (4000 fit) a községnek visszafizették. A község területe 8364 k. hold, 
lakóházak száma 417 és a lakosság 2323 lélek, a kik mind magyarok ; vallásra 
nézve ref. 3, izr. 20, egj'éb 17, a többi róm. kath. A helység lakói önkéntes tűzoltó- 
egyesületet, 48-as kört. gazdakört, keresztény fogyasztási értékesítő szövetkezetet 
tartanak fenn. Említést érdemel a gyöngyöstarjám nagy pincze, mely vizözöni 
iszapkőbe van vágva, s a melyet a báró Haller család 1740 körül 40,000 sein 
forintért (1 frt. = 40 kr.) készíttetett franczia hadi foglyokkal. Hossza 271 mé- 
ter, szélessége 6 méter. Ezenkívül el van látva mellékágakkal és helyiségek- 
kel, úgy szintén szép kupolás előcsarnokkal; e pinczébe álhtólag 80 — 100.000 
akó bor fér el. Jelenleg Borhy György udvari tanácsos tulajdona. Itt van 
még dr. Polgár Sándorné tégla-, cserép- és edénygyára. A község postája, 
távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartoznak : Pusztafajzat, to- 
- vábbá Agyagipartelep, Borhytanya, Kekécstanya, Kisdomb, Pusztacserepes és 
Sósrét nevű tanyák, illetőleg lakott helyek. 

Hasznos. A hatvani járásban, a Mátra hegység alatt, a gyöngyös — 
nógrácU törve n3'hatósági út és a Kövicses patak mentén fekszik. 1265-ben még 
Tar helység egyik határrésze volt, ekkor Agasvárához tartozott, melyet István 
ifjabb király ebben az évben a Ráiót neml)eli Domonkos fia Istvánnak, a királyné 
lovász mesterének adományozott. Fia Domonkos tárnokmester és nádor, kinek 
fia, Nagy Domonkos, 1348-ban, Hasznosi előnévvel szerepel, tőle származik a 



Heves vármegye községei. 45 

Pásztohi család. Vára a XIV. század elején már fennállott. 1329-ben enilítik 
várnagyát. 14ö4-hen a ha.sznosi vár a Pásztohi család birtoka volt, melyhez 
ekkor Hasznos helység Vésze és Ders részei tartoztak. 1489-ben a helység birtoka 
miattaNánaiÁ'oíH;w///i/rtí- pert foMattak a Pásztohiakkal. 1549-ben több nemes 
család birtoka volt. ekkor 6 adóköteles. 3 elszegényedett és 4 elpusztult jobbágy- 
telket írtak itt össze. Az 15ő2-ik évi adóösszeírás szerint 6 portája volt; ekkor 
már a török hódoltsághoz tartozott. 1589— 90-ben az egri várba szállította be 
a főpapi tizedet. Az 1633--aL évi összeírásban 1. 1647-ben 1, 167ö-ben fél, 1686-ban 
fél portával van felvéve. Az 1693-ik évi összeírás szerint gróf Koháríj István bir- 
toka, ugvanekkor Vny Lászlónak is volt a helységben 3 jobbágya, ezenkívül 
még Fáij rjyörgy özvegye, Szalay Pál, Milrlovics István voltak itt birtokosok. 
A XIX. század^elsö felében Desewffij Imre, gróf Ahnássy Ignácz, Almáson József, . 
Kristóf és Mihályné. Platthy, Gyiirhj, Sréier, Földváry, Zay, Oláh, Malatinszhy, 
Kaszap. Thassy.Orczi/. Goszthony, gróf Draskovks és Zuar családok. továh>)á 
Baita Sámuel és a pásztói apát bírtak itt földesúri joggal. Jelen'eg báró Só'ymosy 
Jenőnek. Kársai Vilmos örököseinek és Sztrincsek Vendelnek van itt nagyobb 
birtoka. A róm. kath. templom 1740-ben épült s kőfallal van körülvéve. A czin- 
terem még áll s régebben temetkezési helyiil szolgált. A község határában három 
várrom van ; az ligynevezeít Agasvár, Cserterivár és Óvár. Agasvár hihetőleg 
közvetetlenül a tatárjárás után épült. István ifjabb király, mint erdélyi vezér, 
1264-ben Agasvárt Domonkosnak, a királyné tárnokmesterének adományozta. 
1272-ben István mester, a Tari és a Pásztohi család őse, nyerte adományul. 
Ettől kezdve a Tari családé lett, de e család sarjai nem sokat törődtek a várral, 
mely a XV. században már romban hevert, holott a Paszt obiaknak Hasznoson 
még 14S9-ben fennállott a váruk. Hasznoson 1873-ban nagy tűzvész pusztított 
s ez alkalommal majdnem az egész helység leégett. A község területe 7760 k. hold, 
lakóházak száma 395 és a lakosság 2047 lélek, a kik közül 1482 magyar és 565 
tót. A községben csak magyarok vannak, míg a tótok a három huta íelepítvényén 
laknak. Vallásra nézve 20 protestáns és 6 izraelita, a többi róm. katholikus. 
A lakosság háziiparszeríUeg vászonszövéssel, bot, nyírfaseprő- és talicska-keszi- 
téssel foglalkozik. A helység természeti nevezetességei közül említhető az a bar- 
lang, melv Agasvár alatt van. A község postája, távíró és vasúti állomása Pásztó. 
A helvséghez tartoznak a következő telepek : Alsóhuta, Felsöhuta, (azelőtt 
Almássv-huta). Fiskalitás huta. Ötházhuta. Továbbá Békástó és Kalandja telepek. 

Hevesnranyos. A pétervásári járásban, a Cseh. Dudor és Sósliegy alatt Hevesaranyos. 
elíerülő dombos \ndéken, a Laskó patak mellett fekszik. 1295-ben „Terra Anaras" 
néven említik. 1479-ben az egri káptalan birtokában találjuk, miként azt az 
Aranyos és Bátor között eszközölt hat ár járóié vél is jelzi. Az 1494-ik évi egri 
püspöki számadások szerint is az egri káptalan birtoka. Az 1546-ik e^^ összeírás 
szeiint az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, ekkor 5 adóköteles 
portája volt. Az 1551 — 1567-ik évi úrbéri összeírás szintén a káptalan földesúri 
birtokai között sorolja fel. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint 4, 1564-ben 10 
portája volt. Az 1635-ik évi összeírásban 21/3, 1647-ben 2V4. 1675-ben iVé^ 
I6S6-ban 1 portával van felvéve. Ezekben az összeú-ásokban a helység neve 
Aranyas alakban fordul elő. Az 1693-ik évi összeírás szerint a-i egri káptalannak 
20 jöbbágytelke volt itten. Ugvancsak a káptalané volt a helység tizede is. 
1741-ben a káptalan birtoka, mdynek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg 
az egri fökáptalan a helvség legnagyobb birtokosa. Díszes róm. kath. templomát 
1831-ben néhai Gróf f esik János egri olvasó kanonok és drozsói ez. prépost építtette. 
A község területe 2947 k. hold. lakóházak száma 149 és a lakosság 875 lélek, a 
kik mind magyarok és 15 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A nők télen 
fonással s vászonszövéssel foglalkoznak. A postája Bátor, távírója Pétervására és 
vasúti állomása Eger. E helvséghez tartoznak Butalj, Körös és Jakabgát puszták. 

Hevesugra. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység déli dombos vidékén nevesugra. 
a Bene patak melletti fön.sikon terül el. Az Aha nemzetség ősi birtoka, a mely a 
nemzetség l'grrii ágának jutott. Ez ág első ismert sarja Miklós fia Csele (1325), 
ennek fia Balázs (1343—51), ezé Miklós (1375) volt. a kik mind e néven fordulnak 
elő. :Miklós tiai László. Tamás és Bertalan (1425) szintén Ugraiaknak neveztetnek. 
E család kihaltával birtokaikat Ugrán 1738-ban a Xánai Kowpolthiak nyenek 
adományul. Plébániáját már az 1332— 37-ik évi pápai tizedjegyzék is említi. 
A XVI."^ szazad elején Xánai Kotttpolthi János, Zsigmond és Ferencz, valamint 



i6 Hevfs \i'inui'g>-o községei. 

az Országh család között létrejött örökösödési szerződés szerint a Kompolthiak 
kilialtával az Országh család birtokába került. Az 15ö4-ik évi adóösszeinls szerint 
4 portája volt, ek^or Országh Kristóf birtokában találjuk. Üi'szágh Kristóf halála 
(1567) után a nőági örökösök között hosszú per vette kezdetét az Oi'szágh birtokok 
miatt. Országh Kristóf nővére Borbála, férjezett Török Ferenczné 1569-ben 
királyi adoniánylevelet eszközölt ki Oroszlánkő várának tartozékaira, közötte 
Ugrára is, minek következtében a helység Török Ferencz gyermekeinek birtokába 
került. Az I63ö-ik é\'i összeirásban fél, 1647-ben V**- löV 5-ben 74^8 1686-ban 
szintén * ^ portával van felvéve. Iü93-ban mint puszta, báró Haller Samu birtoka. 
1741-ben a Nyáry családé volt. A XIX. század első felében a gróf Draskovich, 
gróf Esterházy és Gosztony csalá'lok. báró Orczy Lőrincz és Ullmanu László vol- 
tak itt birtokosok. Később a Jeszenszky család szerzett itt birtokokat. Jelenleg 
Beökönyi Viktor a helység legnagyobb birtokosa. Róni. kath. temploma 1720 
táján épült. A község területe 2152 k. hold, lakóházak száma 95 és a lakosság 
488 lélek, a kik mind magyarok s 3 ref. és 5 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. 
Postája, távíró és vasúti állomása Ludas. E helységhez tartozik Pusztaugra és 
a Beökönyi tanya, 
vraekény. H evesvczekény . A hevesi járásban, a Tisza jobb partján elterülő síkságon, 

a Hanyi-ér mellett fekszik. A Han_\-i-ér, gát közé szorítva, a belvizek levezetésére 
is szolgál. Eredetüeg bessenyők lakták. Egv 1 344-ik évi oklevélben Kömlő szom- 
szédja gyanánt szerepel. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint nemesek lakták, 
ekkor 1 portája volt. Az 1564-ik évi összeírásban portáinak száma 10-re emelke- 
dett. Alig néhány év múlva végveszedelem fenyegette a helységet. 1567-ben 
a hatvani bég hadai elpusztították, ekkor semmisiUt meg a helység régi temploma 
is. Ez időtől kezdve az isteni tiszteletet Vratarics Miliály házának az ebédlőjében 
tartották. Itt állt haranglábon az elpusztult templom harangja, mely jelenleg 
is megvan. 1589 — 1590-ben már ismét helyreállott a község s azok közé tartozott, 
a melyek az egri várba szállították a püspöki tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 
csak 3/4. 1647-ben fél, 167ö-ben és 1686-ban ^4 portával van felvéve. A XVII. 
században több birtokosáról vannak adataink. 16ö9-ben Gombos Anna itteni 
részbirtokait zálogba adja Ágoston ^Mihálynak. 1693-ban Körher Fülöp volt egri 
prefektus özvegyének birtokában találjuk. 1697-ben Döry András és neje s 1698- 
ban Nyáry Mihály, itteni birtokaikat Körber (Kerber) Füíöp özvegyének, Furliny 
Dorottya Johanna asszonynak adták el. Körber Fülöp leányát, Mária Borbálát, 
a X\T!II, század elején Szalgháry József vette nőül s e réven a helység legnagyobb 
része a Szalghárj^ak bii-tokába került. Szalgháry József utóda Péter 1730 — 40 
között építette a család renaissance-stílü kastélyát, melyet 30 hold kiterjedésű 
százados som, szü, kőris és cziprus-fákból álló park vesz körül. A kastély, melyet 
Stróbl Alajos renovált, jelenleg Szalgháry Ernő tulajdona. Van itt még Makay 
Lajosnak is urilaka, mety 1882-ben épült. A XIX. század első felében a 
Szalgháry családon kívül, a Makaii, Földváry. Kállay, Rottenstein, Brezovay, 
Vratarics, Brezoviczai Horváth, Mezey, Szabó, Gsiky, Mlinkó, Góth és a Zbiskó 
családoknak volt itt földesíu-i joga. Jeleiüegi birtokosai Szalgháry Ernő, továbbá 
Mihály GjTila, Oáspárdy Elemér, Lipovniczky Kálmán és Cziner Szilárd. A 
későbbi róm. kath. templom építését 1780-ban kezdték el s csak 1793-ban fejez- 
ték be. Tornáczában áll a fentemlített harang, melyet a XVI. században hasz- 
náltak. Kegyura Szalgháry Ernő. A helység határában levő ,,Xagyhalom"-nál 
sok régiséget találtak. Mintegy fol\i:atása a Tetővár, vagy Tetemvár, hol mint- 
egy 1 5 holdnyi területen sírmező terül el, honnan szintén sok régiség kerül elő. 
A község teriUete 3439 k. hold, lakóházak száma 162 és a lakosság 795 lélek, a 
kik mind magyarok s 7 ref. és 27 izr. kivételével róm. kath vallásúak. A helység la- 
kosai Polgári Olvasókört és fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. 
Postája, távíró és vasúti állomása helyben van, E helységhez tartoznak a kö- 
vetkezőlakott telepek : Czinertanya, Gáspárdj-tanya, Gulyástanya, Lipovniczky- 
tanya, Makaytam^a, Miháh-tanya. Vrataricstanya, Weisztanya és Mlinkótanya, 
Hort. Hort. A hatvani járásban, a Nagy- Alföld éjszaki részén, teljesen sík vidéken 

a Szárvágj- és Ágó-patakok mellett fekszik. Eredetileg bessenyő telep volt, 
melyet Béla király névtelen jegyzője szerint a bessenyők földjéről jött Tonuz 
Aha törzse népesített be. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzekben Hwrth 
néven szerepel, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban a 
Pálóczi családot iktatja be az egri káptalan a helység birtokába. E család utolsó 



Heves vámiegjo községei. 17 

sarja, Pálóczi Antal zempléni főispán, 1526-ban Mohácsnál lelte halálát, s több 
vármegj'ében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóczi halálának hirére a Ráskayák 
■és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adácscsal, 
Szűcsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 táján Werbőczy István tette rá a 
kezét e helységre, a mi ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István, 
tiltakoztak. 1552-ben Bebek Ferencz és György birtokában találjuk, Bebek 
azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556-ik évi országgyűlésen meg nem jelent 
s Ferdinánd kkály megfosztván őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes 
Ferencznek adományozta. Az 1549 — 52-ik évi adóösszeirás szerint 10, 1564-ben 
18 portája volt. 1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi 
tizedet. Az 1635-ik évi összeirásban 4, 1647-ben 272- 1675-ben 21/2, 1686-ban 

2 portával van felvéve. 1693-ban gróf /vo/iár;/ Istváné, kinek itt 38 jobbágj'telke 
volt. 1741-ben gróf Koháry András József tábornok birtoka. A XIX. század 
első felében gróf Batthyány József, Miklós és Vinczéné, továbbá Kendelényi 
Ferencz bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány Lászlónak, Winter- 
berg Gyulának és Horti Jenő dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A községben 
1873-ban nagy kolerajárvány uralkodott. A róm. kath. templom 1769-ben épült. 
Winterberg Gyula kastélya eredetileg a báró Stillfried családé volt, melyet 
a jelenlegi tulajdonos 1894-ben építtetett újjá. A község területe 7505 k. hold, 
lakóházak száma 673 és a lakosság 3727 lélek, a kik közül 5 német, 2 tót, a többi 
magyar; vallásra nézve róm. kath. 3648, gör. kath. 1, ref . 5, ág. ev. 5. izr. 68. 
A helység lakosai önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. Van a helységben 
nyári gyermekmenhety is. Mint ipartelep Tóth Mátyás gőzmalma érdemel említést. 
A község postája, távíró és vasúti áUomása helyben van. E helységhez tar- 
tozik : Pusztahort, Alsócseple, Felsőcseple, Miklóstanya, Józseftanya, Puszta- 
ragyhát. Lászlótanya, Dencstam'a és a Winterberg szőlőtelep. 

Istenmezeje. A pétervásári járásban, a Mátra hegység nyúlványai alatt istenmezeje, 
elterülő völgyben, a Tama patak mellett fekszik. 1477-ben az Olcsvári család 
birtokában találjuk. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint több nemes családé 
volt. ekkor 4 adóköteles és 3 elszegényedett portát (jobbágytelket) írtak itt egybe. 
Az 1557-ik évi adóösszeírás szerint több nemes család bírta, ekkor 7 portája volt, 
az 1564-ik évi összeírás szerint az adóköteles jobbágytelkek száma 6-ra szállott 
le. Az 1635-ik évi összeírásban 2 portával van felvéve, 1647-ben nemes helység- 
ként szerepel, 1675-ben szintén mint nemes község, 6 frt taksát fizetett. 1693-ban 
a-z egész laelység Beneken egri sótiszt birtoka volt. 1741-ben Farkas István 
özvegj'e volt itt birtokos. A XIX. század első felében Beöthy Lajos, továbbá 
a Csermis, Brezovay, Radics és a Szalatnay családok bírtak itt földesúri joggal. 
Jelenleg Borhy László örököseinek és Steiner M. Mórnak van itt nagyobb birtoka. 
Hogy a róm. kath. templom mikor épült, nem lehetett megállapítani. A község 
területe 5698 k. hold, lakóházak száma 156 és a lakosság 1041 lélek, a kik 

3 r.émet kivételével mind magyar anyanyelvűek és 25 izr. híján róm. kath. 
vallásúak. A nők házivászon-szövéssel foglalkoznak. A község postája és táviró- 
ÁUomása Pétervására, vasúti állomása Mátraballa. E helységhez tartozik Szeder- 
kónypuszta, továbbá Lászlótanya és Andortanya. 

Ivód. A pétervásári járásban. Pusztafele és Vermekbércze alatt, hegyes- i^m. 
völgyes vidéken, a Tama patak mellett terül el. A XIII. század közepén Ákos 
nembeU Erre bán (1248 — 72.) bú-toka. aki után fia István (1281 — 1314) örökölte. 
István nádor fiai János, Miklós, Jakab, Gergely, László és Fiüöp hűtlenségbe 
esvén, 131 8-ban. elvesztik összes birtokaikat. 1321-bon a király a Kacsuk nem- 
beli Sz('che>tyi Tamás vajdának adományozza, ekkor Ivánd néven szerepel az 
adománylevélben. 1456-l)an Iwágh néven említik az oklevelek, mely ekkor már az 
Ivády család birtokában volt, mely család, a török hódoltság idejét kivéve, 
mai napig háborítatlanul bírja. E család sarjai : Ivágy Gergely és Tamás. 1655-bon 
Wesselényi Ferencz nádortól új adományt nyertek Ivágy pusztai birtokrészükre. 
Jelenleg Ivády Béla volt országgyűlési képviselőé a család ősi bútoka, kinek itt 
csinos új kastélya van, melyet a régi udvarház helyén épített. A róm. kath. 
templom 1792-ben épült. A község területe 2045 k. hold, meljTiek eg\niegyed- 
részo szántóföld, a többi egyenlő arányban erdő és legelő. A hegyi ákáczültet- 
vényeken kitűnő szőlőkarót termelnek. A lakóházak száma 56. A lakosság 338 
lélek, a kik nűnd magyarok és róm. kath. vallásúak. A lakosok majdnem kivétel 
nélkül az Ivády nemzetség leszármazottai. A nők kenderfonással és vászonszö- 



48 



Heves vánnegj-e községei. 



Kápolna. 



vossel -s foglalkoznak. A községben kisebb cserép- és téglagyár van. mely 
/ra'rfy Béla volt orsz. képviselő tulajdona. A község távíró-állomása Péter- 
vására, postája és vasúti állomása Mátraballa. 

Kdl. Az egri járásban, a >rátra hegvség és az Alföld találkozásánál, a Tama 
patak mellett fokszik. Az 1332— :i7-ik évi pápai tized jegyzékben Gal néven sze- 
repel, plébániája a bevési foesperességi kerületbez tartozott. A XIV. száza l máso- 
dik felében Németkál. majd Háromkál néven említik az oklevelek. Az 13ő2-ik 
évi egA-ezséglevél .szerint az Aba nembeli Debreiek birtoka. Debrei Miklós magtalan 
halála után Zsigmond király 1417-ben megengedte Nánai Kcmijmlthi IsU-Ánnuk, 
hog>- a Debreiek birtokait elfoglalja. 1438-ban a hűtlen Debreiek itteni birtokaiba 

6 Bozgovi/iakat iktatták be. Az lö52-ik évi adóösszeírásban az elpusztult lielv- 
ségek között szerepel. Az löö3— ir.,54-ik években újból felépült, az 1564-ik évi 
adóösszeírásl)an már 16 portával von felvéve. Az 163.5-ik évi összeírás szerint 
-. 1647-ben I, 1675-ben szintén 1 portája volt. 16S4-ben Rákóczy László ós 
Erdödy György birtokában találjuk. Az 1693-ik (ívi összeírás szerint, mint puszta, 
gróf Erdödy György- birtoka, a hozzátartozó Xagyút helységgel egyetemben. 
A A^ II. század végétől kezdve a debröi uradalomhoz tartozott. Jelenleg gróf 
Károh/i :Mihálynak van itt 4000 hold birtoka. A róm. kath. templom 1761-ben 
épült, kegyura gróf Károh/i :\lihály. 1849 február 26— 27-én vívott kápolnai csata 
ide is kiterjedt, amely alkalommal a helység eg\- része leégett. A község területe 
^^~,^ k; l)"hl. lakóházak száma 443 és "a lakosság 3628 lélek, a kik 6 német és 
1 tót kivételével magyarok. ^'aIlá.sra nézve róm. kath. 3485, gör. kath. 3, ref. 25, 
^?- f^- ~- unitárius 1. izr. 107. A lakosság fog^-asztási szövetkezetet tart fenn. 
A nők vászonszövéssel is foglalkoznak. Posta, távíró és vasúti állomás helyben 
van. E helységhez tartozik Xag^-út-puszta, egykor virágzó helység, az Aba 
nemzetség ősi ])irtoka. mely a " Csobánka ágának jutott. Midőn Csobánka 
na János fiai 1302-])en megosztoztak az atyai örökségen. Dávid birtokába került. 
Csobánka unokái hűtlenségbe esvén. Károly király megfosztotta őket ősi birto- 
kaiktól s X'agyút helységet 1327-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adomá- 
nyozta. Az 1552-ik évi adóösszeírásokban már az elpusztult helységek között 
szerepel, ugyanúgv emlékezik meg róla az 1554-ik évi adóösszeírás is. Később ismét 
felépült, mert 1589 — 90-ben ama helységek között szerepel, a melyek az egri 
vár fenntartására szolgáltatták be a" főpapi tizedet. 1635-ben 1 portája volt. 
1647-ben fél. 16S6-ban szintén fél portával szerepel az összeírásban. Az 1693-ik 
évi összeírás szerint még fél jobbágy-telek volt itten. 

Kápolna. Az egri járásban, a Nagv'-Alföld éjszaki részén, a Tárna patak 
mellett terül el. A XV. század első felében a Sóhjmosy család birtokában találjuk. 
E család magvaszakadtával Rozgonyi Péter egri püspök nyeri még 1430 előtt 
adományul Zsigmond királytól. Mikor Rozgonyi Péter püspök 1430-ban az egri 
prépo.stságot alapította, a püspökség jószágaiból e czélból kiszakított birtokokért 
kárpótlásul, a többi között Kápolnát is átengedi az egri egj-háznak. 1483-ban 
Kápolnát Kis-Kompolttal együtt az egri püspökség birtokaként említik. Az 
1546-ik évi adóös.szeírásban is az egri püspökség jobbágyközségei között 
szerepel, ekkor 4 portát írtak itt össze. Az 1552-ik évi összeírásban 5, i564-ben 

7 portája volt. 1635-ben \^l^. 1647-ben fél, 1675-ben fél. 1686-ban szintén fél 
portát vettek fel. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspöknek 23 jobbágy- 
telke volt itten. 1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg 
is az egri érsek a helység legnag^'obb birtokosa. Az 1849 február 26 — 27-én ví- 
vott kápolnai csatáról a történeti részben bővebben írunk. Az ellenség kar- 
tácstüze ekkor felg>-újtottn. a kath. templomot. Az újjáépült róm. kath. templom 
kegv'uraaz egri érsek. A község területe 3794 k. hold. lakóházak száma 333 
és a lakosság 1714 lélek, a kik 2 kivételével magyarok : vallásra nézve ref. 12, 
ág. ev. 4, izr. 21. a többi róm. kath. A helység lakosai fogj^asztási szövetkezetet 
és gazdakört tartanak fenn, azonfelül itt van az ország eg\ák legnagyobb dohány- 
beváltó hivatala. A kápolnai csata emlékére csinos emlékoszlopot állítottak a 
község határában. A helység po.stája, távíró és vasúti állomása helyben van. 

Karácsond. A g^^öng^'ösijjárásban, fennsíkon fekszik. Az Aba nemzetség 
ősi birtoka, mely a Csobánka ágnak jutott. A XIII. század végén Csobánka, 
fia Péter, majd ennek fia Pál (1304 — 1339.) birtokában találjuk. Ekkor Visontához 
tartozott. Azonban Csobánka Pál. a ki Csák Mátéhoz pártolt, hűtlenségbe esvén, 
elveszítette ősi birtokait, melyek közül Karácsondot is Róbert Károly király 



49 




Erdőtelek. — Papp-Szász Lajos úrilaka Pusztatenken. 




Gyöngyöshalász. — Bíró Lajos dr. kastélya. 



50 




Hort. — Winterberg Gyula úrilaks 




Ivád. — Ivádv Béla úrilaka. 



Hevps \-árniegj'e községei. 61 

13:25-ben az Aba nembeli Á'o»í/jo///)i' Imrének adományozta. Az 1348. évi osztály- 
levél szerint Kompoltlü Imre fiainak birtokában találjuk. Az osztály alkalmával 
Karácsondot három részre osztották, s az osztozkodók közül János, a Visontai 
család őse, István és Imre a Detky család öse, egy-egy részt kaptak belőle. 1421-ben 
a niagbanszakadt Visontai István itteni birtokait a király Nánal Kmnpolthi 
István mesternek adományozta. Visontával együtt. Plébániáját az 1332 — 37-ik 
évi pápai tizedjegyzék is említi. 1473 június 2-án Kompolthi János özvegyét, 
Margit asszonyt, elhunji: férje birtokának itteni részeibe ellentmondás nélkül 
beiktatták. Az 1549-ik évi adóösszetrás szerint több nemes családé volt, ekkor 
5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágji:elket találtak itt. 1552-ben 
Országh Kristóf birtokában találjuk. 1554-ben 7, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. 
1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben 
2, 1647-ben ly,. 1675-ben fél, 1686-ban fél portát vettek fel az összeírásba. 
1693-ban Deák Pál ezredes birtoka, kívüle még Gosztony Istvánnak is volt 
ekkor itt egy jobbágya. 1741-ben a Xyáry család birtokában találjuk. A XIX. 
század első felében a gróf Esterházy, báró Bahlacci. gróf Draskovics családok, 
Ocskay Ignácz, Taródy Bertalan, báró Orczy Lőrincz bírtak itt földesúri joggal. 
Jelenleg özvegy Beretvás Endrénének (1600 hold). Mattyasovszky Miklósnénak 
( 1 200 hold) és özvegy gróf Westphallen Rabánnénak ( 1 600 hold) van itt 500 holdon 
felüli birtoka. A helységben több kastély és úrilak áll fenn. Beretvás Eadréné 
kastélyát 1854-ben gróf Szajmry József né szül. báró Orczy Anna épí tette. Szép- 
laky György kastélya a XIX. század elején épült, azelőtt Okolicsányi Ignáczé 
volt. Mares László' kastélyát Gönczy Pál építette 1880-ban. Özvegy Martinides 
Alfrédné született Komáromy Ilona úrUaka 1863-ban épült. Anderle Róbert 
úrilakát, mely azelőtt az Orczy családé volt, szintén 1863-ban építették. Özvegy 




elején épült. Kovacsóczy _. 
építtette. 1882-ben nagy tűzvész pusztított a helységben, mely alkalommal 
35 ház égett le. A róni. "kath. templom az 1763-ik évben épült, a plébánia kegy- 
úrijogavitás ; ez idő szerint az egri érsek gyakorolja a kegyúri jogot. A község 
teriilete 5477 k. hold, lakóházak száma 484 és a lakosság 2905 lélek, a kik 2 német 
kivételével magyarok s 24 ref. és 21 izr. híján róm. kath. vallásúak. A helység 
lakosai önkéntes tűzoltó-egyesületet, 48-as függetlenségi kört és hitelszövetkezetet 
tartanak fenn ; azonkívül a IMunkásvédő szövetségnek és a ,, Hangya" fogyasztási 
szövetkezetnek van fiókja a helységben. Széplaky Györg^mek szívógázmotoros 
nialma van üzemben. A község postája, távu-ó és vasúti állomása helyben van. 
E helységhez tartoznak : Beretvás alsó tanya. Beretvás felső tanya, Gönczytanya, 
Komáromj-tanya, Kovacsócz\-tanya, Ocska\i:anya, és Varnyas puszta.^ _ 

Kerecsend. Nagyközség az egri járásban ; a Nagy -Alföld kezdeténél, kissé 
dombos, de nagyobbá'ra sík vidéken, a Laskó patak és a budapest — kassai országút 
mellett fekszik. Az egri püspökség legrégibb birtokainak egyike. Első ízben 
a püspökség részére ÍV. Béla kh-áljtól kiadott megerősítő levélben említik, 
melyet V. István kh-ály 1271-ben Lampert egri püspök kérelmére átírt és meg- 
erősített. Az 1332— 3'7-ik évi pápai tizedjegyzékben Keresnuch és Kerechen 
alakban fordul elő, plébániája a hevesi föesperesi kerületbe tartozott. 1461-ben 
Kelecsen néven említik az oklevelek, ebben az alakban fordul elő az egri püspök- 
ség 1493— 94-ik évi számadásaiban is. Az 1546-ik évi adóösszekás szerint az cgn 
püspökség birtokában volt. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Keretben néven 
fordul elő, ekkor 3 adóköteles, 5 elszegényedett és 8 elpusztult jobbág>-telket 
írtak össze itt. Az 1552-ik évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között 
szerepel. 1635-ben Kelecsen néven szerepel az összeírásban, ekkor ^/^ portája 
yolt. 1647-ben 1' .,. 1675-ben fél, 1686-ban fél portát vettek itt fel. Az 1693-ik 
évi összeírásban, az egin püspökség pusztájaként szerepel. 1848-ig az egri érsekség 
földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érsekségnek van itt 1428 hold 
birtoka. 1849-ben a kápolnai csata másodnapján (február 27-én) Guyon gróf 
honvédtábornok hadosztálya foglalt itt állást, de mivel délután Kápolnánál mar 
eldőlt a harcz, itt várta be Dembinszky visszavonuló honvédéit, honnan február 
28-án Mezőkövesd félő vonultak vissza. A régi róm. kath. templomot 17S0-ban 
újjáépítették. Kegyura az egri érsek. A község területe 4271 k. hold, lakóhazak 
száma 313 és a lakosság 1652 lélek, a kik 2 német kivételével magyarok és 2 ret. 



•52 



Heves vármegye községei. 



s 7 izr. hiján róiii. kath. vallásúak. A helj-sóg lakosai olvasókört és önkéntes tűzoltó 
egyesületet tartanak fenn. A Reiner és Mandula czégnek pedig egy téglagyára 
áll üzemben. A község postája helyben, távíró és vasúti állomása Füzesabonyban 
van. E helységhez tartozik a Berektanya. 

Kisfüzes. A pétervásári járásban, a Sóhegj- és Csengámyék alatt elterülő 
völgyben, a Határlaposi patak mellett fekszik. Az 129l)-ban kelt oklevélben 
Fyzes név alatt fordul elő. 1426-ban az Iváni család birtokában találjuk. l-lS9-ben 
a Kormos család volt itt birtokos, tagjai Füzesi előnévvel szerepelnek. Az 1549-ik 
évi adóösszeírás szerint az egész helységben nemesek laktak. Az 1552-ik évi 
adóösszeírás e helységről inegjegA'zi, hogj' onnan az adó nem hajtható be. Az 
1635 — 86-ik évi összeírásokba nincs felvéve. A XIX. század első felében gróf 
Keglevich Gábor, Szerelem Antal és Fáy Menyhért bírtak itt földesúri joggal. 
Később Szerelem Géza, Okolicsányi Ödön és Fmi Béla, azután Gáspárdy Géza 
és Scfncabejmu testvérek voltak itt birtokosok. Jelenleg nagjobb birtokos nincs 
a helységben. A község területe 837 k. hold, lakóházak száma 38 és a lakosság 
235 lélek, a kik mind magyarok s 1 ref. és 3 izr. kivételével róni. kath vallásúak. 
Temploma nincs. A nők kenderfonással és vászonszövéssel foglalkoznak. A köz- 
ség postája és távíró-állomása Pétervására, vasúti áUomása Mátraballa. 

Kisköre. A hevesi járásban, a Nagy- Alföld síkságán, a Tisza mellett terül el. 
Már az 1332 — 37. évi pápai tizedszedőlajstromban, Kerey néven, egyházas helyként 
fordul elő. Az 1424-ik évi oklevélben Ky wre név alatt népes, lakott pusztaként sze- 
repel. 14S6-ban Kére név alatt fordiü elő, melyekkor a Rozgonyiak birtokában 
volt. Az 1552-ik évi adóösszeírásban Keore néven van felvéve s portáinak száma 
5 volt. 1552-ben Országh Kristóf és Jakcsy MUiály birtokában találjuk. Az 1554-ik 
évi összeírásban portáinak száma 14-re emelkedett. Az 1564-ik évi összeírásban 
is 14 portával van felvéve. 1635-ben l^/^, 1647-ben ^/4 portája volt. Ez összeírásban 
már Kisköre néven szerepel. 1675-ben ^j ^ portát vettek itt fel. 1684-ben Török 
Ferencz, Fáy György és a Rákóczy család birtokában találjuk. Az 1693-ik évi 
összeírás szerint II. Rákóczi Ferencz birtoka, de birtokos volt még itt Török 
Ferencz is. 1741-ben az egri püspökség birtoka. 1804-ben az újonnan felálUtott 
szatmári püspök.ség birtoka lett, melynek 184S-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg 
a heh'ség egyedüli nagybirtokosa a szatmári püspök, kinek 6859 kataszteri hold 
földje van. A helybeli róm. kath. barokkstUü templom 1777-ben épült, kegy- 
ura a szatmári püspök. A község területe 11.244 k. hold. lakóházak száma 458 
és a lakos.ság 2713 lélek, a kik 2 kivételével magyarok ; vallásra nézve róm. kath. 
2624, gör. kath. 2, ref. 43, ág. ev. 1, izr. 43. A helységben Polgári Olvasókör, 
Általános Népkör, önkéntes Tűzoltó-Egyesület s Fogyasztási és ért/ékesítő 
szövetkezet áll fenn. A község postája, távíróés vasúti áUomása helyben van. 
E helységhez tartozik Rákhát puszta, továbbá Kanyar, Csinge, Várfenék, 
Hatház. Terem, Hosszúhát és Lapostanya. 

Kisnána. Az egri járásban, közvetetlenül a Mátra hegység MesszUátó nevű 
hegye alatt fekszik. Délről a Tarnócza patak határolja s a községen az Ördögvályú 
patak folyik keresztül. Az Aba nembeli Kompolthi ág ősi birtoka (Karácsony- 
János szerint Magyar Nemzetségek I. 57.) E helyen Lovász- és Egvházas-Nána 
helységek voltak. Alikor a Kompolthi ágból származott Péter a királyné tárnoki 
mesterének fiai, 1325-ben megosztoztak az atyai örökségen, Gergely, a Domoszlay 
család őse, Lovász-Xánát, István, később Heves vármegye főispánja és a Nánai 
Kompolthi család őse, Egyházas-Náriát kapta. 1415-ben Kysnána néven fordul 
elő az oklevelekben. 1468-ban Kompolthi ^liklós birtokában találjuk, de ugvan- 
ekkoT Kompolthi Jinos leányának Margit asszonynak fiai, Szén György és Péter, 
szintén részt követeltek belőle, épúgy mint a nánai várból ; e miatt ezután 
Kompolthi ^Miklóst perbe idézték. Kompolthi János fiai : Zsigmond és Ferencz, 
valamint az Országh 31ihály négy fia között 1522-ben létrejött kölcsönös örökösö- 
dési szerződés alapján a Kompolthiak fiágának kihaltával az Országh család 
örökölte. 1546 — 54-ben Országh Kristóf birtokában találjuk, atyja testvérének 
leányai azonban pert indítottak ellene Xána birtoka miatt, mely per 1560-ban 
Országh Magdolna, férjezett Bánffy Istvánné javára dőlt ugyan el, de Országh 
Kristóf elleneszegült az ítélet végrehajtásának, így azután a pert később egyez- 
ségileg intézték el. Or.szágh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halálával, nő- 
vérére és ennek férjére. Török Ferenczre szállott. 1606 után pedig Nyáry Pál, 
volt egri várkapitány birtoka lett. 1648 táján Vámossy István Heves vármegye 



Heves vármegye községei. 53 

íilispánja, bírta zálogban. 1693-ban, mint puszta, Vay Adá,in birtoka volt, az 
egykori nánai uradalom legnagyobb részét azonban egy bizonyos Enzinger 
foglalta el, ő bírta ekkor Markaz, Visonta, Domoszló, Nana, Verpellét, Fegyver- 
nek, Szent-Margit, Vécs és Kürü legnagyobb részét. 1741-ben a Nyáry család 
birtoka. Később a helységet Felső-Nánának hívták. A XIX század első felében 
a báró Brudern örökösök, gróf Esterházy, báró Orczy Lörincz, Petrovay, Taródy, 
Goszthony, Dozler és Perlaky családok, továbbá Ullmann László ós a Kovács 
örökösök bírtak itt földesúi-i joggal. lS54-ben gróf Károlyi György vásárolta 
meg, jelenleg gróf Károlyi Müiály a helység legnagyobb birtokosa A róm. kath. 
templom 1894-ben épült. A község területe 3923 k. hold, lakóházak száma 261 
és a lakosság 1306 lélek, a kik mind magyarok, pedig néhány évtized előtt még 
tótok voltak ; 3 protestáns és 16 izr kivét íléval róm kath vallásúak A helység 
lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A lakosság télen kosárfonással 
foglalkozik. A helység postája Domoszló, távíró es vasíiti állomása Verpelét. 
A község közepén emelkedett a nánai vár, melynek romjai még jelenleg is fonn- 
állanak. Különösen érdekes a gótstüben épült főtorony, mely még ép állapotban 
került az utókorra. A magas, négyszögletes lötorony kőfallal van körülvéve. 
A vár alja üres és nincs beépítve. E vár eredetileg az Aba nemzetiség birtoka volt. 
A XV. században több oklevél emlékezik meg róla, ekkor a Nánai Kompoltiak 
bú-tokában volt. Az 1445-i IV. törvényczikk e vár fenntartását rendeli el. 1489-ben 
Lendvai Bánffy jVIiklós és Jakab, mint KompoUhi Erzsébet leányának fiai, szin- 
tén részt követelnek a vár birtokából. A mohácsi vész után az Országh család, 
jelesül Országh Ki'istóf birtokában volt. 1548 — 1560 között azonban unoka- 
testvérei közöttük Országh Magdolna férjezett Bánffy Istvánné is részt követeltek 
a vár birtokából. Eger eKoglalása után az egri basa leromboltatta. 

Koinpolt. Az egri járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén, a Tárna patak 
jobb partján fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely az osztálykor a nemzet- 
ség Sólymost ágának jutott. A XIV. században jelentékeny hely, a nádori gyűlé- 
sek s később a vármegyei törvényszékek székhelye, miként azt az 1345-ik évi 
oklevél is kifejezetten feltünteti. Vámszedő hely is volt. A XIV. században, 
valamint' 1430-ban Felsőkompolt néven említik az oklevelek, ekkor Rozgonyi 
Péter egii jJÜspök bütoka, a ki azt a Sólymosiak kihaltával Zsigmond királytól 
nyerte adományul s ebben az évben az egiü egyháznak engedte át. 1440-ben 
I. Ulászló kii'ály május 17-én, Egerből jövet, egy éjtszakát Kompolton töltött, 
14S3-ban és 1494-ben Kiskompolt néven szerepel. Ezekben az években az egri 
püspökség birtokában találjuk. A Boldogságos szűz tiszteletére szentelt, való- 
színűleg henczés apátsága a XIII. században már fennállott. A kunoktól támasz- 
tott zavarok közepette szétrombolták, de IV. László király 1280-ban helyre- 
állíttatta s fenntartására segélyt adott. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Nagy- 
Kompolt és Kis-Kompolt helységek fordulnak elő, mindkét helység teljesen 
el volt hagyatva. Az 1554-ik évi összeh'ásban az elpusztult helységek között ta- 
láljuk. Kis-Kompolt előfordul az 1551 — 1567-ik évi egri püspöki összeírásokban 
is ; mint elpusztult helység földjeit, az 1577-ik évi úrbéri összeíi'ás szerint a 
püspökség kápolnai gazdatisztje használta. 1693-ban Majzik Simon és Császár 
Péter voltak itt birtokosok. A XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal 
birtokába került. 1848-ig a debröi uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokosa 
gróf Károlyi Mihály. A helységben lévő kastélyt, mely jelenleg gróf Károlyi Miliály 
birtokában van, a XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal örökölte, 
a ki azt végi'endeletüeg Forgách Antalnak hagyományozta. A Forgách család- 
tól gi'óf Károlyi György vette meg s jelenleg az aldebrői hitbizomáuyhoz tartozik. 
1849 február 18-án e kastélyba szállásolta be magát gi'óf Auersperg két század 
vasasa. E napon Dessiu-ffy hadosztályának egy huszárcsapata váratlanul meg- 
rohanta a császáriakat és azokat nagviészt lekaszabolta. 1868-ban a község 
nagyrésze leégett. Az 1904 és 1907-ik években is nagyobb tüzesetek fordultak 
elő. A róm. kath. templom 1858-ban épült a réginek helyén. A község területe 
4017 k. hold, lakóházak száma 309 és a lakosság 1661 lélek, a kik közül 69 német, 
4 horvát, a többi magyar ; vallásra nézve ref. 5, ág. ev. 2, izr. 3, a többi róm. 
katholikus. A helység lakosai gazdakört s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet 
tartanak fenn. A község postája és távírója Kápolna, vasúti állomása Kál- Kápolna. 
E helységhez tartozik Kisasszonytér tanya. 



54 



Heves vármegye községei. 



Kővilö. A bevési járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén terül el. Első ízben> 
1343-ban fordul elő. ekkor Kumleu néven említik az oklevelek. 141()-ban, mint 
elpusztult belységet. Zsigmond király Nánai Ko)ii polthi Istvíin mesternek ado- 
mányozza. 14()S — 78-ban Kemle és Kewmle alakban említik az oklevelek. Ekkor 
a Tarköricknek volt itt birtokuk, melyet János, választott egri püspíiknek el- 
zálogosítottak. Az 1546-ik évi összeírás szerint Balassa Zsiginond birtokában 
találjuk. Iő53-ban Tarcsay György birtoka, a ki azt Dobó Istvánnak adja zálogba. 
1564-ben 28 portát írtai: itt egybe. A török hódoltság alatt elpusztult s az 1635 
és az Ui47-ik évi összeírásokban nem szerepel. Ekkor mint puszta, a Rákóczy 
család birtokába került. l()74-ben Rákóczi Ferencz birtoka, a ki azt évi 120 
forintért az áíányiaknak adta bérbe. 1693-ban Szijárfó Istvánnak is volt itt 
birtoka. Telekess;/ István egri pü.spök (1700 — 1715) végleg megszerezte 11. Rákóczi 
Eerenoztöl. cserébe adván a püspökségnek Zemplén vármegyében levő Szent- 
^lária nevű birtokát. 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség nyerte 
adományul, melyniok 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg a szatmári püspök- 
ség a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1782-ben épült, 
ron:án stílusban. A plébánia kegyiu-a a szatmári püspök. A község területe 5957 
k. hold, lakóházak száma 516 és alakosság 2905 lélek, a kik 2 kivételével magya- 
rok: vallásra nézve r. kath. 2820, gör. kath. 2, ref. 45, ág. ev. 1, izr. 37. A helység 
lakosai fogyasztási és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A község postája hely- 
ben van. távíró-áUomása Heves, vasúti állomása Füzesabony, Heves és Tarna- 
szentn.iklós. E helységhez tartozik Dézsmakerí és Kistanya. 

Ludas. A gj-öngyösi járásban, a Nagj^-Alföld kezdetén, fennsíkon terül el. 
1464-ben Ludas néven említik az oklevelek. Az 1552-ik évi adóösszeírásban 
az elpusztult helységek között szerepel. Az 1635-ik évi összeírás szerint nemesek 
lakták, ekkor ^/^ portát vettek itt fel. 1675-ben, mint nemes helység, 3 frt. taksá- 
val volt megadóztatva. 1693-ban Laczkovics István birtokában találjuk. A XIX. 
század elsó felében Taródy Bertalanné birtoka volt. A Taródyak itteni birtoka 
a Goszthony család kezébe került, 1850-ben gróf Ahnássy Mór vásárolta meg, 
a kitől 1880-ban Beökönyi Viktor birtokába került. A kastélyt a homlokzaton 
levő czínier tanúsága szerint a Taródy család építtette s a jelenlegi tulajdonos 
Beökönyi Viktor 1890-ben átalakíttatta. A kastélyban régi é'dekes falfestmé- 
nyek láthatók. Van benn? nagyobb könyvtár is. A róm. kath. templom 1810-ben 
épült. A község területe 1873 k. hold, lakóházak száma 182 és a lakosság 903 
lélek, ft kik 3 német kivételével magyarok s 3 protestáns és 13 izr. híján róm. 
kath. vallásúak. A község postája, távíró és vasúti áUomása helyben van. 

Maczonka. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaki oldalán elterülő 
fennsíkon fekszik. A községen egy soha ki nem száradó kis patak folyik keresztül. 
1396-ban Machonka néven említik az oklevelek, ekkor Npxzpáli György birtoka 
volt, a ki azt Ilsvai Leúsztak nádornak adta cserébe Túrócz-Zsámbokréthért, 
mely csereszerződést 1416-ban megújítottak. Az 1549-ik évi adóösszeírás alkal- 
mával már az elpusztult helységek között szerepel. 1552-ben 3 portát írtak 
itt össze. Ekkor már a hódoltsághoz tartozott. 1554-ben 2 portát vettek fel 
az összeírásba. 1564-ben 3 portája volt. 1635-ben II/4, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 
1686-ban fél portával vették fel. 1693-ban Vay László birtoka, ekkor puszta 
jellege volt. A XIX. század első felében Gyürky Pál és Baloghyné birtoka, kivülök 
még Marsó Lászlónak is volt egy kisebb jószága a helység határában. Később 
a Bertha család volt itt brtokos 1861-ig. utána a Mátray családé 1869-ig, e birtok 
jelenleg a Rusznyák örökösöké. A helységben levő régi úrilakok közül az egyik 
Marsó Lőrinczó, a másik a Rusznyák örökösöké. A róm. kath. templom egyike 
a legrégebbieknek. Építészeti jellegét tekintve, a XV. században épült. A fala 
méter szélességű s gömbölyű patakkavicsból, deszka között öntötték össze. Ere- 
detileg kőfallal (czinteremmel) volt körülvéve, melynek most már csak az alap- 
fala látszik. A helységnek vastartalmú savanyúvízforrása is van ; a helység felső 
részén a kutak kisebb-nagyobb részben vastartalmúak s kitűnő ivóvizet szolgál- 
tatnak. A község területe 844 k. hold, lakóházak száma 104 és a lakosság 566 
lélek, a kik mind magyar anyanyelvűek s 5 protestáns és 13 izr. kivételével 
róm. kath. vallásúak. A nők házLszövéssel foglalkoznak és a vásznat nemcsak 
saját szükségleteikre használják fel, hanem el is adják. A helység postája és 
távírója Kisterene, vasúti állomása Nagybátony és Kisterene. 



Heves vármegye községei. 55 

Makhir. Az egri járásba>i, a Nagy-Alföld éjszaki részén, sík vidéken fekszik. 
A községen az Eger patak egyik ága, a Malomárok folyik keresztül. Az 1261-ben 
kiadott megerösítő-levél szerint az egri püspökség ősi birtoka. De az 1317-bon 
kelt ítélet alapján, az egri káptalan nyeri el. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegy- 
'zékben Maclar név alatt fordul elő. plébániája, mely közvetetlenül a püspökség 
<vlá tartozott s nem volt beosztva egy esperesi kerületbe sem, egyike volt e korban 
a leggazdagabbaknak. 1467-ben ismét az egri püspökség birtokában találjuk. 
Az egri püspökség 1493 — 96-ik évi számadásaiban Nagy-Maklár és Kis-Maklár 
helységek vannak felvéve. Az 1549-ik évi összeírásban Maklár néven szerepel, 
az egri káptalan birtokában találjuk ; ekkor 15 adóköteles, 10 elszegényedett 
és 1 újonnan települt jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben 12 portát írtak 
össze. 1552 szeptemberben Ali basa itt ütött tábort. Az I554-ik évi adóösszeirás 
szerint Eger ostroma alkalmával elpusztult s így az adóösszeírásba nem volt 
felvehető. Egy évtized alatt azonban ismét helyreállott, az 1564-ik évi adóössze- 
írás szerint 52 portája volt. 1635-ben 3'/.,, 1647-ben 4, 1675-ben szintén 4, 1686-ban 
31/-, portát vettek itt fel az összeírásba. Az egri püspökség 1684-ik évi úrbéri 
összeírása szerint 53 adófizető lakosa volt. Midőn Doria János 1687 július elején 
megkezdte Eger várának körülzárolását, Makiárra tette főhadiszállását s 
innen hívta fel a vármegye közönségét, hogy a körülzároló császári had élelmezése 
dolgában intézkedjék. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspöknek 26 job- 
bágytelke volt itten. 1741-ben az egész helység az egri püspökség birtoka volt. 
1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg a helység leg- 
nagyobb birtokosa az egri érsekség. Az 1849 február 26-án vívott kápolnai 
csata első napján Aulich honvédtábornok táborozott itt a 2-ik honvédhadosztály- 
lyal, majd a másnapi mérkőzés után a magyar sereg Kápolnáról idáig vonult 
vissza. A község területe 559 k. liold, lakóházak száma 430 és a lakosság 2297 
lélek, a kik most mind magyar anyanyelvűek. Pedig a helység egy része sváb 
telepes volt, a kik azonban mind megmagyarosadtak, de még most is sok köztük 
a német nevű. Vallásra nézve róm. kath. 2024, ref. 257, ág. ev. 1 és izr. 15. 
A helység határában levő Baglyoshalmon egy őskori telep nyomaü'a akadtak, 
a hol arany fülbevalókat és mammuthfogat találtak. A róm. kath. templomot 
1787-ben kezdte építtetni gróf Esterházy Károly egri püspök, melyet 1796-ban 
fejeztek be. Kegyura az egri érsek. A reformátusok temploma 1781-ben épült. 
A helység lakói önkéntes tűzoltó-egyesületet és református olvasókört tartanak 
fenn. A község postája és vasúti állomása helyben van, távírója Füzesabonyban. 
E helységhez tartozik a Vöröskútitanya. 

Markaz (]\Iarkáz). A gyöngj-ösi járásban, a IMátra hegység déli részén 
emelkedő Cseres, Hegyes és Tatármező nevű hegyek alatt fekszik. Az 1332 — 37. 
évi pápai tizedjegyzék említi plébániáját, mely a patai esperesi kerületbe tar- 
tozott. Az 1348. évi osztálylevél szerint az Aha nembeli Kompolthi ágból szár- 
mazó Imre siroki várnagy fiainak birtokában találjuk, mely osztály alkalmával 
Markaz Jánosnak, a Visontay család ősének jutott. 146S-ban Kompolthi Miklós 
birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai: Szén 
György és Péter, a bútok feierészére szintén igényt tartván, Kompolthi Miklóst 
perbe idéztetik. 14S9-ben Kompolthi István leányának, Erz.sébetnek fiai: Lendvai 
Bánjjy Miklós és Jakab követelik itteni részüket a Kompolthiaktól. Az 1547. évi 
adóösszeú'ás szerint lakói elszegényedtek, úgy hogy a helységben egy adóköteles 
telket sem vettek fel az adóösszeírásba. 1552-ben Losonczy István földesíu'i ható- 
sága alá tartozott. 1554-ben szintén az elpusztult helységek között szerepel. Az 
évi adóösszeírásba újonnan települt helységként van felvéve. A későbbi össze- 
írásokból azonban hiányzik. 1693-ban, mint puszta, báró Haller Samu birtoka. 
A XIX. század első felében gróf Esterházy, báró Baldacci, gróf Draskovich, 
Ocskay. báró Orczy Lőrincz, Taródy, Halasy Károly, továbbá az Orczy és a Per- 
laky családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg a helység legnagyobb birto- 
kosa Grüssner ilór Salamon, kinek 2(iOU hold kiterjedésű birtoka van itt. A köz- 
ség régi róm. kath. temploma már annyira elpusztult, hogy használni sem lehet. 
Az építés iránti eljárás jelenleg folyamatban van. A község területe 4493 k. hold, 
lakóházak száma 290 és a lakosság 1439 lélek, a kik most kettő kivétellel magyar 
anyanyelvűek, pedig azelőtt sok volt közöttük a tót, de mind megmagyaro- 
sodtak. Vallásra nézve 14 izr. híján r. katholikusok. A helység lakosai keresztény 
fogyasztási szövetkezetet és önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. 



'A 



56 



Heves vórniogj-e községei. 



Mátraderecsko 



yU-yMárkÁny. 



A határban egy régi várrom nyomai láthatók. A község postája Domoszló^ 
távíró-állomása Verpelét és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartozik r 
Buzásnyiget telep. 

Máiraballa. A pétervásári járásban, a Mátrahegység egyik völgj'katlana 
ölén terül el. 144T-ben Barla néven fordul elő. Ugyané néven szerepel az 1.546. 
évi adóösszeírásban is. ekkor Bcbrk Ferencz birtoka. 1549-ben már Percnyi 
Gáboré. Az 1552. évi összeírás szerint 3, az 1554. évi összeírás szerint 4 portája 
volt. Az 1564. évi összeírásban az elpusztult helységek között szerepel. 1035-ben 
1V2. 1647-ben 174- 1674-ben ^/^ s Ui86-ban félportája volt. 1684-ben iíájfcóczy 
László és Erdödy (Áy'óxgy birtokában találjuk. 1693-ban gróf Erdődy Györgynek 
7 jobbágy-telke volt itten. 1741-ben báró Grassnlkoi^ich Antal személynök birtoka. 
A XIX. század első felében Ulbiiann Móricz és báró Balassa Sándor örökösei 
bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Károlyi Miliálraak és Braun Kálmánnak 
van itt nagyobb birtoka. A róm. katli. templom 1715-ben épült, mely kőfallal 
van körülkerítve. A plébánia kegyura gróf Károlyi Miliály. 1853-ban vülámcsapás 
következtében a helység legnagyobb része leégett. A község területe 4580 k. 
hold, lakóházak száma 176 és a lakosság 1014 lélek, a kik mind magA'arok s 4 ág. 
ev. és 21 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai keresztény fo- 
gyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája, vasúti állomása és- 
távíróállomása helyben van. A helység eddigi neve Ballá volt. E helységhez 
tartozik Tardonyapuszta, továbbá Görcsvölgy, Bolyalápa és Völgyitanya. 

Mátraderecske. A pétervásári járásban, a Mátra hegj^ség völgyében, név 
nélküli patak mellett terül el. Az 13.32 — 37. évi pápai tized jegyzékben De Reske, 
később, 1479-ben, Derechke néven fordul elő. Az 1546. évi adóösszeírás .szerint 
Pcrényi Péter birtoka. 1549-ben Percnyi Gáboré volt. Ekkor 5 adóköteles és 4 
elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze. 1554-ben 4, 1564-ben 10 portája 
volt. 1571-ben Recsky Zsigmond és György volt itt birtokos, de anyja után 
Rédey Pál is igénj-t tartott az itteni Recsky-féle birtokokra. 1635-ben 1. 1647-ben 
1' 2! 1675-ben fél portája volt. 1684-ben Erdödy Györgj^ és 'Rákóczy László birto- 
kában találjuk. 1693-ban Erdődy György grófnak 3, Vay Ádímnak pedig 7 
jobbágytelke volt itten. 1741-ben báró Grassalkorich Antal szeniélvnök birto- 
kában találjuk. A XIX. század első felében a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, 
Kxibinyi. Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay. Gomba és Kecskonéti családok bír- 
tak itt földesúri joggal, ezenkívül Ullmann Móricznak volt itt birtoka. Jelenleg 
báró Barkóczy Sándornénak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 
1804-ban épült. A község területe 2436 k. hold, lakóltázak száma 279 és a 
lakosság 1555 lélek, a kik mind mag\'arok s 12 izr. kivételével róm. kath. val- 
lásúak. A helvség lakosai fogj'asztási szövetkezetet tartanak fenn. E község 
határában állanak Kanázsvár romjai. A község postája Recsk, távu'ó és vasúti 
állomása Párád. E helységhez tartoznak Kürt, Gyulamajor és Láz telepek. 

Máiramindszent. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaki oldalán 
emelkedő Sima-hegy és Haógató-hegy alatt, a Sós völgyben, a Mindszenti patak 
mellett fekszik. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család birtoka, 
ekkor 3 jobbágytelket írtak itt össze. 1549-ben 8 adóköteles, 5 elszegényedett 
és 2 elpusztult jobbágj'telket írtak itt össze, azonfelül 1 telek a községbíróé volt,^ 
melyet adómentesnek jeleztek. 1552-ben 8 portát, 1564-ben 4 portát írtak össze. 
1635-ben 1 Vo, 1675-ben IV5 portája volt. 1684-ben Nemes Pál birtokában ta- 
láljuk. 1693-ban Gyürky Ferencz birtoka, kinek itten 13 jobbágj^telke volt. 
A XIX. század első felében a Marsa, Rutkay és a Szmrecsányi családoknak 
volt itt földesúri joga. Később az Okolicsányi család volt itt birtokos. Jelen- 
leg a helység legnagj'obb birtokosa báró Solymosy Jenő, kinek 1261 holdja van 
és a Wagner család. A róm. kath. templom 1750-ben épült. A község területe 
2903 k. hold, lakóházak száma 98 és a lakosság 678 lélek, a kik 2 német kivé- 
telével magyarok s 3 ref és 11 izr. híján róm. kath. vallásúak. A férfiak nyir- 
faseprőt készítenek eladásra. A község postája, távíró- és vasíiti állomása 
heh'ben van. E helységhez tartozik Pusztaalsóiván, Pusztafelsöiván és a 
Wagner-tanya. 

Mezőtárkány, Az egri járásban, a vármegye keleti szélén, az Eger völgyének 
déli kiszélesedésében, a Laskó patak és Eger csatorna között fekszik. 1279-ben 
még csak ,,terra Tharkan" néven említik. 1323-ban az egri káptalan birtoka^ 
ekkor Egyházastárkány néven szerepel. 1329-ben Egyházastárkány és Altár- 



Heves vármegj'e községei. 57 

kány, 1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a 
káptalan birtokai. 1380 — 1481 között kelt oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, 
hol Törpeszeg, hol Mezö-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordul elő. 
1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, 
minek következtében városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köz- 
nemesek — mint a Tarkányi Bodó család — voltak a földesurak. Az egri püs- 
pökség 1493. évi számadásai szerint Alsótárkám' Borsod vármegyéhez tartozott. 
Az egri püspökség 1494. évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan 
földesúri hatósága alá tartozott. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri püs- 
pökség birtoka, ekkor 5 portája volt. 1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze,, 
s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem 
volt behajtható. 1635-ben fél. 1647-ben P/*, 1675-ben l'/i portája volt. ugyan- 
ekkor egy malmot is felvettek az összeírásba. 16S6-ban itt 1^4 portát vettek 
fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk. E helység határában feküdt 
Laskó (Lakso) falu, a hasonnevű patak partján, melyet Széchenyi Tamás vajda 
s később országbíró, 1350-ben Bék nembeli Szentdomonkosi Varjú Miklósnak 
adományozott, hü szolgálataiért. 1484-ben, úgy látszik, már csak puszta; ekkor 
az egri káptalan birtokában volt. Jelenleg az egri főkáptalan Mezőtárkány 
legnagj'obb birtokosa. A róm. kath. templom 1773-ben épült. A plébánia keg;s-ura 
az egri főkáptalan. A község területe 6800 k. hold. lakóházak száma 672 és a 
lakosság 3045 lélek, a kik közül 2 tót, 1 kisorosz, a többi magyar ; vallásra nézve 
gör. kath. 2, ref. 9, ág. ev. 1, izr. 54, a többi róm. katholikus. A helység lakosa' 
hitelszövetkezetet tartanak fenn, mely egyúttal a Központi hitelszövetkezet 
tagja, továbbá Fog^'asztási és értékesítő szövetkezet. Önkéntes Tüzoltó-egye- 
süíet s Olvasó-Egylet áll fenn a községben. A hitelszövetkezeti gabonaraktár 
felállításához Samassa József egri érsek is jelentékeny összeggel járult, miért 
is a szövetkezet e raktárt Samassa-raktámak nevezte el. A határbeli nagy 
dojnb alatt hevernek a hagyomány szerint egy kö:ség romjai. A község pos- 
tája, távbeszélője, távíró és vasúti áUomása helyben van. E helységhez 
tartozik : Légrádytanya, Farkastanya. Lőrincztanya, Kovács-tanya, Németh 
BMatanya. Németh Antal-tanya. Mátyus-tanya, Vámostanya, Jacsó-tanya. 
Bársonytanya. Barna-tanya, Szalmás-tanya, Méhitam^a, Ütkaparóház és a 
főkáptalani vízimalom. 

Mikófalva. A pétervásári járásban, meredek hegy tövében, az Eger patak 
mentén terül el. A Bél nemzetség ősi birtoka. E nemzetség a XIII. század 
második felében szétosztván az ősi nenozetségi javakat, azt a részt, a hol a mai 
Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó nyerik. A helység II. ilikótól 
(1282 — 1327) vette nevét, a ki azt betelepítette s határait 1295-ben az ugyané 
nemzetségből származott Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította. 
1413-ban a Bátold falviak birtokában találjuk. 1468-ban a Monyorósi család volt 
itt birtokos, e család itteni birtokait a Nádasdyik és az Onnányiak kapják. 
1492-ben egy Angry nevű család volt itt birtokos, mely Mikófalvi előné%-vel 
szerepel. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adó- 
köteles portát írtak itt össze. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család 
birtoka. Ekkor 4 adóköteles, Selszegényedett és 2puszta jobbágA"telket írtak itt 
össze. 1549-ben 5 adóköteles és 3 elszegényedett jobbágytelek, azonfelül pedig 
1 nemestelek volt itt. 1552-ben 3, 1554-ben 3. 1564-ben szintén 3 portát írtak 
itt össze. 1635-ben 2^/, portája volt. ekkor nemes köz.ségként szerepel az össze- 
írásban. 1647-ben és 1675-ben, mint kuriális helység, 4, illetőleg 7 frt taksát 
fizetett. 1693-ban Bekény János, Kelemen István. Kovács György, István, Má- 
tyás. János és Albert voltak itt birtokosok. 1741-bcn Almássy János volt a helység 
legna^'obb birtokosa, kívüle azonban még számos köznemes volt itt bh^tokos. 
A XIX. század első felében az Almássyakon kívül a Bekény. Kovács, Kelemen. 
Zay, Bakovszky, Marton, Hellebronikés 7'orma családok, továbbá gróf Keglevich 
Miklós voltak itt birtokosok. Később, a XIX. század derekán, az itt lévő nemesi 
birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták össze, ezeknek utódai 
a helység jelenlegi birtokosai. A helység temploma a XVIII. század első felében 
épült, az ajtókőbe 1757. évszám van bevésve. Kegyura a község, mint testület. 
A község területe 2220 k. hold, lakóházak száma 204 és a lakosság 992 lélek, 
a kik mind magyarok és 15 izr. kivételével róm. kath. vaUásúak. A nők házi- 
vászon és rongypokrócz szövésével foglalkoznak. A község postája, távívó 



68 



Heves vármegye községei. 



és vasúti állomása Bélapátfalva. E helységhez tartoznak \'illó és tpfalva 
puszták. 
jüjfaiu. yádújfohi. A péten-ásári járásban, a Mátra hegység éjszaknyugati részén, 

a Zagjva folyótól egy kilométernyire fekszik. 1426-han Iván. Szuha és Füzes 
helységekkel együtt az Iváni család birtokában találjuk. 14G3-ban Szuhával 
és Maczonkával együtt fordul elő, ekkor Wyfalw néven szerepel s az Iváni család 
birtoka. Az 1549. évi összeírás szerint csupán 1 adóköteles, ezenkívül 3 — 3 el- 
szegényedett és elpusztult jobbág>telket írtak itt össze. Az 1554. évi összeírásVian 
az elpusztult helységek között szerepel. 1635-ben 1'/,, 1647-ben 1^4 1675-ben 
fél. 1686-ban fél portája volt. 1693-han Gyürky Ferencz birtoka, a kinek itt 5 
jobbágj-a volt. A XIX. század első felében a Ilalusij, Gyürky, Vecsey. Gyurcsányi, 
Balázs. Bakó. Markolt. Horváth és Sütő családok voltak birtokosok. A Halasy 
család birtoka jelenleg Zmeskál Zoltán cs. és kir. kamarásé (1736 kat. hold), 
kinek birtokába került a volt Halasy-féle kastély is, a mely alatt boltíves pincze 
van. A török hódoltság előtt a helj-ség más helyen volt, a török világban a helység 
lakosai elliagyván lakóhelyeiket, az itteni nádasokban telepedtek le. A régi község 
helve ma is Faluhely néven ismeretes. A török hódoltság után telepedett át a 
jelenlegi helyére. 1871-ben nagy csapás érte a községet, legnagyobb része leégett. 
Róm. kath. temploma még a XVIII. század előtti időből való, menyezete 1746- 
ban készült. A mennyezett nagy négyszögletes táblákból áll, a melyek mind- 
egyike magyaros stílusú és színezésű festményekkel van díszítve. A község 
területe 3142 k. hold, lakóházak száma 117 és a lakosság 632 lélek, a kik 4 kivé- 
tellel magyarok s 3 protestáns és 8 izr. lüján róm. kath. vallásúak. A lakosság 
háziiparszerűleg üzi a nyirfaseprő-készítést és vászonszövést. A határban kő- 
bánya is van. A község postája, tá\'iró és vasúti állomása Mátramindszent. 
A helységhez tartoznak még Rakottyás és Pusztaközépiván. 
iírj-bátonr. Xagybátony. A péíervásári járásban, a fiatra hegység éjszaki lábánál 

elterülő völgyben, a Zagyva folj'ó közelében fekszik. A Bátót nemzetség ősi 
birtoka. 1231-ben Bachon néven említik az oklevelek. A Rátót nemzetségen 
kívül az egri püspöknek is voltak itt birtokai a XIII. század második felében, 
de ezeket II. Endre egri püspök 1295-ben Marzsó fia Pós comesnek adta cserébe 
Bátorért. 1487-ben Alsó-Bathon néven, az 1549. évi adóösszeírásban Bathon 
néven .szerepel, ekkor Losonczy István birtoka. Az 1552. évi adóösszeírás szerint 
5, 1554-ben 2, 1564-ben 9 portája volt. 1589 — 90-ben azok közé a helységek 
közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 
Az 1647. évi összeírásban 2'/,. az 1675. évi összeírásban 1^/4 portával van fel- 
véve. 1686-ban l'/i portája volt. 1693-ban Bátor néven fordul elő az össze- 
írásban, ekkor Sztáray Ferencz birtoka. A XIX. század első felében az Almássy 
család, továbbá Gyürky Pál, özv. Baloghyné. Mitusovics és a Czóbor családok 
bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg néhai Almássy István kiskorú örököseinek 
és báró Solymosy Jenőnek van itt nagj-obb birtoka. A helység temploma 1735-ben 
épült. 1744-ben, 1815-ben, 1836-ban és 1882-ben nagy tűzvész pusztított a 
helységben, a mikor a község legnagyobb része, a templom és a lelkészlak is 
leégett. A község területe 7189 k. hold, lakóházak száma 152 és a lakosság 1193 
lélek, a kik közül 9 német, 5 tót. 2 oláh, 1 egjéb. a többi magyar ; vallásra 
nézve 24 protestáns és 33 izr. kivételével róm. katholíkusok. A határban 
egj^ várrom látható, a mit Agasvárnak neveznek. A község határában lévő kő- 
szénbánya és kőbánya állami kezelésben van. A község postája, távíró és vasúti 
állomása helyben van. E helységhez tartozik Pusztatiribes, Almássy István örö- 
köseinek birtoka, az Almássyak ősi kastélyával, melyet Almássy János épített 
a XVIII. században, továbbá Alsólengj'end, Felsőlengyend és Kisbátony. 
Nagyiüged. Xugyfüged. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegj'ségtől délre, a Nagy- 

Alföld kezdetén s a Bene patak mellett fekszik. Eredetileg a patai, vagyis a 
mátra újvári várszerkezethez tartozott, tehát királyi várbirtok volt. 1427-ben 
a jászkúnok birtoka. Az 1549. évi adóösszeírásban Nagj'-Füged és KLs-Füged 
helységekkel találkozunk; mindkét helység elhagyottan állt, lakosaikelmene- 
kültek. Az 1552. évi adóösszeírásban Nagy-Füged szintén az elpusztult hely- 
ségek között szerepel. Hasonlókép emlékezik meg róla az 1554. évi és az 1564. 
évi összeírás is. 1635-ben Nagy-Figed néven van felvéve az adóösszeírásba, 
ekkor 3 portája volt. 1 684-ben ^Zr/iűí-s!/ János, Sötér Ferencz, Tassy István, Ba- 
logh Mihály és a Bekény család birtokában találjuk. 1693-ban a Sötér család itt 



59 




Karácsond. — A Beretvás-féle kastély. (Most Klein .Alatláré). 




Karácsond. — Mares László úrilaka. 



60 




Ludas. — Id. Beökönyi \iktor úrilaka. 




Xagyfűged. — Kilián Ernő úrilaka. 



Heves vármegye községei. 



61 



5 jobbág>'telok ura volt, kívüle még Bakigh IMiliály, Bekény János. Tassij András, 
Tassy István, Bácz István és Pető András voltak itt birtokosok. 1741-ben Almáss}'^ 
János volt a helység legnagyobb birtokosa. A XIX. század első felében Almássy 
Károly és Manó, továbbá a Majzik, Czóvek, Darvas, Ondrekovics, Halasy, Ra- 
kovszky. Hellehronth. Csá»yi. Országh örökösök és Saághy család bírtak itt földes- 
úri joggal. Később Majzik Alajos, Sándor, József és János, Czóvek István, Biró 
Albert és Boroviczény László voltak itt birtokosok. Jelenleg -ÍÍí7 iá ?i Ernőnek, 
Majzik Viktornak, Biró Józsefnek és Vezár Andrásnak van itt nagyobb birtoka. 
A róin. kath. templom lS36-ban épült. A községet 1874-ben nagy árvíz pusz- 
tította el. A helységben két kastély van, egy régi, és egy új ; mindkettőt az 
Almássy család építtette. A régi most községházául szolgál, az új pedig 
Kilián Ernőé. A község területe 4771 k. hold, lakóházak száma 313 és a la- 
kosság 2118 lélek, a kik mind magyarok s 5 ref. és 29 izr. kivételével róm. 
kath. vallásúak. A helység postája helyben, távíró és vasúti állomása Ludason 
van. Ide tartozik Tarcsapuszta, Annamajor, Dudástanya, Egj'házpuszta, Hor- 
váttanya, Kisczinér és Lajostanya. 

Nagyiván. A tiszafüredi járásban, a Hortobágj' szomszédságában, teljesen 
sík vidéken teriU el. Már az őskorban megült hely volt. a mit a vizek melletti 
hátas helyeken található leletek bizonyítanak. E helj'ség eredetileg Szabolcs 
vármegyéhez tartozott. Legrégibb adatunlc a XIV. századból van e helységről. 
1347-ben mint Szabolcs vármegyéhez tartozó helységet említik az oklevelek. Az 
1480 — 1492. években Nagh Iwan, Naghvan néven szerepel az oklevelekben. 
1480-ban az Ahádi család, több más birtokkal egyetemben, elzálogosította a 
Bessenyeyeknek. 1 492-ben részben Nagylucsei István szeré mi püspök, Nagylucsei 
Orbán kmcstartó unokaöcscsének birtokában találjuk, a ki itteni fekvöségeit az 
egri káptalannak hagyományozta. Kívüle még a Fálóczyaknak is voltak itt bir- 
tokaik, melyeket Pálóczy Antal, a ki 1526-ban Mohácsnál esett el, végrendele- 
tüeg az egri káptalannak hagyományozta. E hagyomány birtokában a kápta- 
lant I. Ferdinánd király 1527 nov. 23-án megerősítette. Az 1527. évi adó- 
összeírás szerint részben az egri káptalané, részben nemeseké volt, ekkor 19 
portát írtak itt össze. 1554-ben csak 6, 1564-ben szintén 6 portája volt. 1612-ben 
már teljesen el volt pusztítva, miként Nagytályai Péternek 1612 június 30-án 
kelt leveléből olvassuk ; csak temploma állott fenn. A mostani falu már újabb 
telepítés és 1712-ben 8 család lakott itt. A török hódoltság után, 1715-ben, 
ismét az egri káptalan biitokába került, mely ismét újabb családokat telepített 
ir'e, valamint Haller Ferencz. ki nagy gulyáinak őrzésére több pásztor családot 
hozott ide. Az egri főkáptalannak 1848-ig volt itten földesúri joga. Jelenleg is az 
a község legnagyobb birtokosa és 3500 hold földje van itt. A róm. kath. templom 
az 1789. évben épiUt. A plébánia kegyura a főkáptalan. A község területe 7496 
k. hold, lakóházak száma 375 és a lakosság 2162 lélek, a kik mind magyarok s 
16 ref. és 36 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helj'ségben van kisbirtokos 
gazdák szövetkezete és fogyasztási szövetkezet. A község postája helyben van, 
távíró és vasúti állomása Kunmadaras. E helységhez tartozik Mérges puszta. 

Nagyréde. A gyöngyösi járásban, az Üjhegy alatt elterülő völgyben, a 
Patai })atak partján fekszik. AJz Aba nemzetség ősi fészke, hol e nemzetség vala- 
mennyi Rédei ága birtokos volt. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék szerint már 
plébániája is volt, mely a patai főesperesi kerülethez tartozott. Rédét már a 
XIV. század elején a nemzetség legalább három részre osztotta s mindegyili, 
birtokos külön bírót tartott, ily módon három község : Nagy-, Kis- és Szent- 
Márton-Réde keletkezett. Az egyik Rédei ágból Vörös Dezső fia Jakab (1343 — 52), 
a ki felvette a Rédei nevet, még életében felosztotta jószágait fiai között s magá- 
nak egy harmadot tartott meg, mely 50 holdból és 3 telekből állott. A másik 
alágból származó Mikocsa (1339 — 1351) és Vanyarcz János (1351) Szent-Márton- 
Rédét bírta. Demeter fia Olivér (1338 — 1351), valamint Garduan fiai : László 
és Miklós (1345) Nagy-Rédei néven szerepelnek. 1415-ben, 1424-ben és 1446-ban 
Rédeszentmárton és Szentmártonrédéje néven szerepel. 1422-ben, 1450-ben 
és 1464-ben Boldogasszonyréde néven említik az oklevelek. 1414-ben a Szuhai 
Jákófiak és a Fedémesiek voltak itt birtokosok. Az 1549. évi adóösszeírásban 
4 portával van felvéve. Az 1552. évben 5, 1554-bcn 6, 1564-ben szintén 6 
portája volt, 163.5-bcn l'/i, 1617-ben s 1675-ben 1 portával van felvéve 
az adóösszeirásba. 16S4-ben Rákóczi Ferencz birtokában találjuk. 1693-ban 



Nagyiván. 



Nagyréde 



MaeTarorszáR VármeKyéi is V-irosai: Heves vánnecyc. 



62 



Hoves vániioiiN'o községei. 



NasrytAlyu. 



Örvény. 



Majthínyi György birtoka, a ki egyúttal a hozzátartozó lüsrédo pusztát 
is bírta, ezenkívül még Laczkovics István és a Darvas t-salád voltak itt birtokosok. 
1741-ben Stcssel Kristóf birtoka. A XIX. század első felében báró Eöti'ös Anna, 
Siessél Ivi'istófné. Rédcy Ferencz, Prónay Károly, továbbá az Almássy, az Isaák 
8 a Dari'as családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Földváry Vilmos (1200 hold), 
Graefl Jenő (600 hold), Deutsch Adolf (560 hold) és Brezovay Sándor (518 hold) 
a helység legnagyobb birtokosai. A községben három úrilak van. Az egyik 
Brezovay Sándoré, a másik Isaák Istváné s a harmadik Földváry Vilmosé. 
A helység templomát eredetileg a Stessel család építtette a XVIII. században, 
1873-ban újjáépítették. A templom oltárképe a XVIII. századból való műi-emek. 
A község területe 5970 k. hold, lakóházak száma 402 és a lakosság 2104 lélek, 
a kik mind magyarok ; vallásra nézve ref . 9, ág. ev. 6, izr. 29, a többi róm. katho- 
hkus. A helységben a közbirtokosságnak téglagyára áll fenn, melyet jelenleg 
T'itó/ ]\Iárton bír bérben. A község postája, távú'ó és vasúti állomása Gyöngyös. 
E helységhez tartoznak Kisréde puszta, továbbá a következő tanyák : László- 
tanya, Lub\-tanya, Malvintanya. Margitraajor, Rózataiiya, és Vilmostanya. 

Xagyfdlya. Az egri járásiján, az öreghegy és Nagyaszói hegy között elterülő 
fennsíkon, az Eger patak jobb partján fekszik. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegy- 
zékben Tallia niinor és Tallia major (Nagy- és Kis-Tál}'a) néven szerepel ; mind- 
két helység az egri püspökség birtoka. Kistályát 1430-ban az egri püspök a szom- 
szédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prcpostságnak adományozta. 
Az 1 546. évi adösszeírásban csupán egy Tálya nevű helység fordul elő, mely az egri 
püspökség birtoka volt. Az 1552. évi összeírásban Nagy-Tálya helység néven szere- 
pel, ekkor 28 portája volt. Az 1554. évi összeírás szerint Eger várának ostroma 
alkalmával teljesen elpusztult. Egy évtized alatt azonban benépesült. 1564-ben 53 
portát írtak itt össze, ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, 
ez összeírásban csak Gyöng\'ös és Felnémet szerepel nagyobb portaszámmal. 
Az 1635. és 1686. évi összeírásokban nem fordul elő. Kis-Tályán 1612-ben a törö- 
kök gazdálkodtak. A XVII. század végével ismét visszakerült az egri püspökség 
birtokába s a püspökségnek, majd az érsekségnek 1848-ig volt itt földesúri joga. 
Jelenleg legnagyobb birtokosa az egri érsekség. A község területe 2288 k. hold, 
lakóházak száma 125 és a lakosság 898 lélek, a kik most már mind magyar anya- 
nyelvűek. A helység lakosai eredetileg svábok voltak, a kiket a XVIII. szá- 
zadban telepített ide az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak. 
Vallásra nézve tisztán róm. katholikusok. A róm. kath. templom 1903-ban 
épült. A köz.ség postája és vasúti állomása Maklár, távíró állomása Füzesabony. 

örvény. A tiszafüredi járásban, közvetetlenül a Tisza partján fekszik. A leg- 
régibb oklevelekben EwTen, Ewrem (Örem) alakban fordul elő. Az egri püspök- 
ség részére 1*26 l-ben kiadott megerősítő levél szerint, a püspökség ősi birtoka. 
A későbbi oklevelek szerint, mint 1417-ben s 1494-ben is, az egri püspökség 
birtokában találjuk. Hajdan jelentékeny helység volt, vámszedési joggal és külön 
hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására 
szolgált, erre látszik vonatkozni a Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak 
a része volt, a mely felé az áradáskor a hajó járt, innét vette tehát e birtokrész 
a Hajóútja nevet, de e név emléke csupán az oklevelekben maradt fenn, s jelenleg 
e nevet sem birtok, .sem határrósz nem viseli. Az 1552. évi adóösszeírás szerint 
az egri pü.spök birtokában volt, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután 
elpusztidt, s csak 1553 — 54-ben kezdett újra felépülni. Az 1564-ik évi adóössze- 
írásban 12 portával szerepel. 1612-ljen Mező János és Török Bálint birtokában 
találjuk. 1693-ban Török Ferencz és Bácz Péter voltak itt birtokosok. Később 
visszakerült az egri püspökség birtokába. A kassai püspökség felállításávaj 
1804-ben a kassai káptalan birtoka lett, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. 
Jelenleg is a kassai káptalan a helység legnagyobb birtokosa. 1849 júhus 27-én 
Korponay ezredesnek örvény és Tiszafüred között felállított csapata s az oroszok 
között, véres összeütközés volt. A túlnyomó számú orosz had, elűzve a magyar 
csapatokat, átkelt a Tiszán és Hajdúliadliáz felé vette útját. A róm. kath. imaház 
1848-ban épült, kegyura a kassai káptalan. A község területe 2291 k. hold, 
lakóházak száma 115 és a lakosság 721 lélek, a kik mind magyarok s 43 ref. 
és 6 izr. kivételével róm.* kath. vallásúak. A tiszafüred-vidéki halászatnak 
középpontja örvény, ahol a Lővey testvérek bérlik az egész hevesmegyei tiszai 
halászatot. A határban, a kassai káptalan birtokán, a régi község és a régi 



Heves vármegyo községei. 



63 



templom romjai még ma is láthatók. A község postája, távíró és vasúti állomása 
Tiszafüred. A helység eddigi nevét (Tisza-Örvény) az 1903. évi 23.197. számú 
belügyminiszteri rendelet változtatta át Örvén\Te. 

Pálosvörösmart. A gyöngj'ösi járásban, a Mátra hegység Kékes nevű hegye 
alatt elterülő völgyben, a Gyöngyöspatak mellett fekszik. Az Aba nemzetség 
ősi birtoka, mely e nemzetség Csohánka ágának jutott. 1304-ben Aba nembeli 
Csobánka unokái : János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál, itt pálos 
kolostort alapítottak. Az itteni pálosok 1356-ban Benén kaptak részeket, 1441-ben 
V. Lászlótól Fügédet nyerik adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lórinczi 
és Varsány fele részét. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benci 
birtokát. 1501-ben II. Ulászló vétUevelet adott ki számukra. Noha a helység a 
török vüágban elpusztult, a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben 
a helységet Almássy András gyöngyösi plébános akarta elfoglalni, a mi ellen 
Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott. A pálosok rendháza 
a jelenlegi községháza helyén áUott. ilikor II. József 1786-ban a rendet felosz- 
latta, a pálosok már nem laktak itten. A rend eltörlése után a helység a vallás- 
alap birtokába került, melynek' 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg Dobóczky 
Dezsőnek van itt nagyobb birtoka. 1893-ban épült a róm. kath. templom. A 
község területe 995, lakóházak száma 92 és a lakosság 463 lélek, a kik mind ma- 
gyarok és mind róm. kath. vallásúak. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-egyesü- 
letet tartanak fenn. A község postája Abasár, távíró és vasúti állomása 
Gyöngvös. 

Párád. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Kékes nevű csúcsa tövében, 
a község határában eredő s a Tárnába ömlő patak mindkét partján terül el. 
Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint 5 adóköteles, 4 szegény és 2 elpusztiüt job- 
bágytelket írtak itt össze. A helység ekkor Perényi Gábor birtoka volt. 1552-ben 
.szintén Perém-i Gábor birtokában találjuk, ekkor 5 portája volt. 1554-ben 
3. 1564-ben 4 portával szerepel az összeírásokban. 1635-ben l^/j, 1647-ben 1, 
1675-ben fél portája volt, az utóbbi évben egy malmot is vettek fel az összeírásba. 
1684-ben Rákóczy László és Erdődy Gj^örgy birtokában találjuk. Az 1693-ik évi 
összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 7 jobbágya volt itten. 1741-ben báró 
Grassalkovich Antal királyi személynöké volt. Timsóbányáit már a XVIII. 
században mívelték. Híres fürdőjéről más helyen van szó. Későbbi földesura 
t7//na«./i Móricz volt. 1854-ben a gróf Xáro/yj család birtokába került, a kik két 
kastélyt is építtettek a helységben. Az egyiket gróf Károlyi Györgyné 188 l-ben, 
a másikat gróf .fi^áro?í/í Gyiila 1885-ben építtette, jelenleg mindkét kastél}- gróf 
Károlyi ^Miliály tulajdona. A helységnek van róm. kath. temploma. A község te- 
rülete 7341 k. hold, lakóházak száma 362 és alakosság 2227 lélek, a kik közül 6 
német, 8 tót, 1 oláh, 4 egyéb, a többi magyar ; vallásra nézve róm. kath. 2207, 
ref. 2, ág. ev. 1, izr. 17. A helységhez tartozik a parádi üveggyár, a melyet 
1814-ben a báró Orczyak alapítottak. Jelenleg gróf Károlyi INIiliály tulajdona. A 
gyár igazgatója Szlovák Béla. A község postája, távíró és vasúti állomása hely- 
ben van. 

Pély. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén, a vármegye tiszán- 
iimeni déli részén fekszik. Eredetileg a hevesi vár tartozéka volt. E várföldet 
II. Endre király 1234-ben az Aba nembeli Demeter királyi főétekfogónak és ké- 
sőbb bodrogi főispánnak adományozta. Valószínűleg bessenvők lakták, a kik a 
tatárjárás alatt pusztultak el. A XIV. században a Xekcseiek birtokában találjuk, 
de hűtlenségük miatt Zsigmond király elveszi tőlük s 1403-ban Kompolthi István 
mesternek adományozza, a ki 1416-ban új adománylevelet nyer Pélylyel együtt 
Kömlő, Folt és Makegyháza elpusztult helyégekre a kíráU-tól. 1468-ban Kom- 
polthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margitnak, Szén 
Jánostól született fiai : Szén György és Péter, anyai jogon a helység fele részét 
követelték maguknak, s e miatt Kompolthi Miklóst perbe idéztetik. Az 1546-ik 
évi adóösszeírás szerint Losonczy István birtokában találjuk. Iö49-ben szintén 
Losonczy István birtoka, ekkor 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 5 adómentes 
jobbágj-telket vettek fel az adóösszeírásba. 1552-ben 8 portát írtak itt össze, 
de az adó nem voh behajtható. 1554-ben 7, 1564-ben 15 portája volt. 1684-ben 
Wesselényi Pál és Deák János birtoka. 1693-ban Glőcksberg (Glökelsberg) ezredes 
birtokában találjuk, kívüle még a Repeczky családnak is volt itt 3 jobbágytelke. 
1741-ben a Nyáry család volt a helység legnagyobb birtokosa. A XIX. század 



64 , ^ Heves vármegye községei. 

elsö felében báró Orczy László és György, továbbá gróf Szapáry, gróf Esterházy^ 
János. Bcrnáih, Badics, Dobóczky, Farkas és Freizeizen családok bírtak itt 
föhlesúri joggal. Jelenleg Szász-Cobiirg-Góthai Fülöp berezegnek 2002 hold 
és GoMstein Jakabné született Bischitz Máriának 1493 hold kiterjedésű birtoka 
van itten. 1869 szeptember 17-ón óriási tűzvész pusztított a helységben, mikor 
a falu harmadrésze a lángok martaléka lett. 1853-ban, 1855-ben ós 1888-ban 
a Tisza öntötte el a lielység határát. A róm. kath. templom 1773-ban épült. 
Legutolsó kegjnira 1820-ban Berényi Terézia grófnő és báró Orczy Lőrincz volt, 
jelenleg nincs kegyura. A helység lakosai róm. kath. olvasókört, polgári olvasó- 
kört, gazdakört és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája 
helyben van. távíró és vasúti állomása Tarnaszentmiklós. E helységhez tartozik : 
Pusztaliatrongyos, Pusztakisliat rongyos, Fehértanya, Bischitztanya, Braunta- 
nya, Rónaytanya és Zsigmondtanya. 

Pétervására. A róla elnevezett járás székhelye ; hegyektől körülvett völgy- 
ben, a Tárna patak mentén fekszik. A helység már a tatárjárást megelőző időben 
fennállott, erre enged következtetni a Canonica visít atio régi jegj-zőkönyve, 
hol mondva vag3'on, hogy már a tatárjárás előtt épített egy ismeretlen alapító 
egy malmot, oly feltétellel, hogy ennek jövedelme a plébánosé legyen s ezért 
minden hónapban egy misét végezzen. E malmot a tatárok kétszer égették fel, 
de a község mindannyiszor helyreállította. A XIII. század közepén az Ákos 
nembeli Endre bán (1248—1272) birtoka, a ki után fia István (1281—1314) 
országbíró és a későbbi nádor örökölte. Fiai azonban 1318-ban elveszítették 
összes javaikat, közötte Pétervá-sárát is. 1321-ben a király Széchenyi Tamás 
erdélyi vajdának adományozta. Az 1332 — 1337-ik évi pápai tize. jegyzék említi 
plébániáját, mely a patai esperesi kerülethez tartozott. 1361-ből az esztergomi 
káptalan liatárjáró levele maradt fenn, Pétervására és a szomszéd helységek 
határait illetőleg. 1445-ben már városi jellege volt, ekkor a gömörvármegyei 
Aj'ácskő várának tartozékai között említik, mel^' ekkor a Pálóczyaké volt. 
1500-ban a Kagj^-Vátlii Mágócsi-Porkoláb család birtokában találjuk. Az 1546-ik 
évi összeírás szerint Perényi Péter birtoka, a ki, úgy látszik, liat almásul elfog- 
lalta a Mágócsiaktól. 1549-ben Perényi Gábor birtokában találjuk. Az 1552-ik 
évi adóösszeírás szerint csak 12 adóköteles portája volt, a másik 12 portát a 
törökök elpusztították. Az 1564-ik évi adóösszeírásban 15 portával szerepel. 
1574-ben Dédes városához tartozott. E közben ismét visszakerült a Mágócsiak 
birtokába. Ekkor Mágóchy Gáspáré, a ki 1564-ben a török fogságból történt 
kiszabadulása után Eger kapitánya. Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja 
volt. Mágóchy 1586-ban Istvánjfy Miklós nádori helji^artó előtt Pétervásárt 
Dorottya nővére fiának : Sövényházi Móricz Balázsnak engedi át örök időre. 
1592-ben Móricz Balázs zálogba adja Nagymihályi Margitnak. 1603-ban Móricz 
Márton egyezkedik Nagymihályi Margittal Pétervásárt ületőleg. 1620-ban 
már Keglevich Miklós, előbb diósgj'őri, később ónodi vég várkapitány birtol<ában 
találjuk, a ki Sövénj'házi Móricz Márton leányát. Borbálát bírván nőül. Péter- 
vásárt nyerte hozományul. Az 1635-ik évi adóösszeírásokban 3^/3, 1647-ben 3, 
1675-ben 3 portával van felvéve. A XVII. század közepén Báthory László, volt 
Heves vármegyei alispán birtokában találjuk, de báró Keglevich Miklós csak- 
hamar visszaszerzi tőle s 1676-ban királyi adományi; eszközölt ki mind Pétervá- 
sárra, mint több más Borsod vármegyében fokvö helységre. 1682-ben báró 
Keglevich Miklós, Torna vármegj^e főispánja, Pétervásárt Szilvással és Komorócz- 
czal egj^ütt Torna várának tartozékaiként vezettette be a kamarai összeírásokba 
s erre királyi jóváhagyást is nyert. 1684-ben báró Keglevich Miklóson kívül 
Semsey Pál és a Csanády család is birtokos volt itten. 1693-ban gróf Keglevich 
Ádám birtokában találjuk, kívüle még az Ivágyi család, Botka Mátj'ás és Say 
Péter voltak itt birtokosok. 1719-ben épül fel a kath. templom, de papja még 
nem volt, noha több község tartozott hozzá, mint Kövesd, Istenmezeje, Ivád, 
Szék (Bükkszék), Füzes és Váraszó. Keglevich I. Gábor építette a család régi 
kastélyát a XVIII. század első felében, még 1740 előtt, ő alapította az itteni 
plébániát is, azzal a kötelezettséggel, hogy a plébános a családi kápolnában 
is misézni tartozik. E családi kápolnát gróf Barkóczy Ferencz megyés püspök 
1760-ban szentelte fel. Az 1741-ik évi összeírás szerint a Keglevich családon 
kívül még Berthóthy Istvánnak is volt itt birtoka. Az 1803-ik évi Canonica visi- 
tatio alkalmával Pétervásárott 1262, Ivádon 336, Füzesen 173, Vezekényen 23 



Heves váxmegyo községei. 65 

a plébánia területén tehát összesen 1797 lélek volt. A ma fennálló gótstüű tem- 
plomot 1812 szeptember 30-án kezdte építtetni gróf Keglevich Károly cs. kir. 
kamarás, Heves vármegye 1797. évi felkelő nemes hadának parancsnoka, s az 
építést 1817 május 7-én fejezték be. A templom kőfallal van körülvéve. Ugyanő 
építette 1807-ben a család kastélyát is. A templom alatt van a Keglevich család 
sírboltja is, a hol az alapító gróf Keglevich Károly nyug.szik. A templom szent 
edényei között különösen becses ama szentségtartó, melyet gróf Keglevich 
Károly 1816-ban készíttetett, Gerick József és fia pozsonyi czóggel s kövek 
nélkül 6304 forintba került. A szentségtartó alján a gróf Keglevich czínier s 
a következő felirat látható : ,,A Comite Carolo Keglevich filio Gabrielis, pro 
parte Ecclesiae Pétervásáriensis Anno 1816." A XIX. század első felében 
gróf Keglevich Gábornak, Nógrád vármegve főispánjának, volt itt földesúri 
joga. Jelenleg gróf Keglevich Gyula cs. és kir. kamarásnak, a ki a róm. kath. 
templom kegyura és gróf Károlyi Viktorné örököseinek van itt nagyobb bir- 
toka. 1849 feijruár 24-én, alig néhány nappal a kápolnai csata előtt, itt véres 
összeütközés volt Máriássy János honvédezredes és a Schlick-íéle hadosztályhoz 
tartozó /Sc^iítoígr tábornok között. A túlnyomó számban lévő császáriak Máriássyt 
1200 főnyi csapatával és 4 ágyújával egvütt heves harcz után visszaszorították. 
E véres közdelem után Schlick hadosztályának zöme szállotta meg Pétervásárt, 
majd innen Sírokon át Verpelétre vonult. Ugyanakkor a császári sereg a 
Kegl '^^ch-kastélyban a család műkincseit kocsik .a rakta és elhurczolta. A 
helységnek érdekes épülete még a régi községháza is, a melynek renezánaz stílű 
tornya hajdan városi őrtoronyul szolgált. A róm. kath. templom műemlékei közül 
a fent említett szentségtartón kívül kiemelendő mintegy 25 darab értékes casula 
és pluviale. Van a helységben izr. imaház is, mely 1878-ban épült. A község 
területe 6465 k. hold, lakóházak száma 333 és a lakosság 1960 lélek, a kik közül 
4 német, 1 tót, 1 egyéb, a többi magyar ; vallásra nézve róm, kath. 1862, gör. 
kath. 2, ref. 12, ág. ev. 7, izr. 77. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet 
tartanak fenn. A község postája és távírója helyben van, vasúti állomása Mátra- 
balla. E helységhez tartozik Mátracser, Zámorszénégető és Mátravezekény. 

Poroszló. A tiszafüredi járásban, sík vidéken, a Tiszától mintegy 6 kilo- 
méternyire fekszik. Közvetetlenül a község alatt folyik az Eger patak és a Cseró 
folyás, melyek a község közelében ömlenek a Kistiszába ; az utóbbi a Kapros- 
foknál. Bár ma csak egyszerű nagyközség, a múltban igen fontos szerepe vo't s ezt 
nagyrészben fekvé.sének köszönliette. Már maga a természet ugj^anis jelentős 
útvonal csomópontjának jelölte ki. A Cserhát keleti lejtőiről a Mátra és Gömör 
völgyeiből, a Bükkaljról és a Sajó tájairól délnyugati irányban ez a legalkal- 
masabb átkelő a Tiszántúlra és viszont. Ezt már a régiek is fölismerték, erről 
tanúskodik az egykori sóház, mely már a vezérek és Árpád-házi királyok korá- 
ban is lerakóhelye lehetett a Tiszán lehordott sónak és a Tiszántúl és Erdély 
fejedelmi családjaiból származó vezérek és társkirályok részére fontos hivatást 
töltött be. A Sártiván nemzetség ősi fészke. A XIII. század elején e nemzetségből 
leszármazott Gj'ula fia, ,Bar«l'o?ii/, birtokos itten, a ki 1219-ben a poroszlai bene- 
dekrendű apátot segíti a tereskei apáttól ellene indított perben. 1244 — -71 között 
Barakonj' fia. Gyula lakott Poroszlón, 1262 deczember havában vendégül látta 
az esztergomi és a kalocsai érsekeket, továbbá a váczi püspököt kíséretükkel, 
a kik IV. Béla és István ifjabb király országrészeinek egymáshoz való viszonyát 
szabályozták. Fia István 1278-ban az általa okozott károk fejében kénytelen 
volt Poroszló egy részét átengecbn Pál bányai ispánnak és hozzátartozóinak. 
István az ugvane nemzetségből leszármazott Jliklós fiaival, Mártonnal és Deme- 
terrel egyet értőleg. 1299-ben Poroszlót és az ottani monostort Rátót nembeli 
Domonkos tárnokmesternek, a későbbi nádornak engedte át cserébe több Sza- 
bolcs vármegyében fekvő helységért. Benedekrendű monostora már 1209-ben 
fennállott, melynek kegyurai 1299-ig a Sártiván, azontúl a Rátót nemzetségből 
leszármazott Pásztohi család volt. 1347 — 1355-ben Miklós pécsi püspök volt a 
helység földesura, a kinek kérelmére Nagy Lajos király 1347-ben a Poroszló 
és Várkony között eső révet a poroszlai rév javára megszüntette, minek követ- 
keztében Tomaj nembeli István fia Dénes 1355-ben az abádi rév fenntartásáért 
folj-tatott perét elvesztette. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzék említi plébá- 
niáját, mely a hevesi főesperességi kerülethez tartozott, de az itteni apátság 
már nem fordul elő a tizedjegyzékben. 1407 táján Zsigmond király magához vál- 



66 Heves vármegye községei. 

totta a Poroszlai Hanczkófi családtól és felét 1407-ben a Kaki {Tétényi) családnak 
adta zálogba, mely a Hanczkófiakkal és a Zsadámjiakkal sokáig pereskedett 
e város felett, részint azonban 1451-ben is bírta. 1430-ban a Rozgontfiak nyerik 
zálogban ; időközben a Poroszlai Hanczkófi család is visszajutott Poroszló 
birtokába. Már 1421-ben Hanczkófi Jakab Zsadányi Tamásnak vallja be a helység 
felét. A Rozgonyiak 143S-ban Albert királytól adomán^-t nyertek Poroszló 
részeire. 1451-ben a nag_\*váradi püspök is birtokos volt itten. 1470-ben az Eger- 
szalókiak egyezkednek a Vetésiekkel itteni birtokaikiiügyében. Az 1546-ik évi 
adóösszeírás szerint a, Báthoryak birtokában találjuk. 1549-ben 5aí/íWí/ Andrásé, 
ekkor 15 adóköteles, 21 elszegényedett, 2 elpusztult és 1 újratelepült jobbág\-telket 
írtak itt össze. A török időkben itt került tőrbe Eger két hős hadnagya : Bornem- 
isza és Zoltay. 1554-ben 23, 1564-ben 25 portája volt. 1552-ben Báthory Endrén 
kívül még az egri káptalan volt a lielység földesura és Károlyi Péter is birtokos 
volt itten, de birtokainak portamennyisége nincsen feltüntetve az összeírásban. 
1635-bcn 7, 1647-ben P j. s 1675-ben 1» .^ portája volt. 1684-ben rész- 
ben a Honionnay és a Rákóczy családoké, részben az egri káptalané. Az 
1693-ik évi összeírás szerint az egri káptalannak 25, báró Károlyi Sándornak 
szintén 25 jobbágj-telke volt itt, 50 telket pedig Glőcksberg (Glöckelsberg) ezredes 
bírt, azonkívül még a Repeczky családnak is volt egy jobbágj-telke. 1741-ben 
részben az egri káptalan, részben báró Orczy István, gróf Károlyi és más családok 
birtokában találjuk. A XIX. század első felében egyharmad része az egri káp- 
talané, egyharmada báró Orczy Józsefnéé, egyharmada pedig a gróf Károlyiaké 
volt. 1849 február 26 — 27-én Kossuth Lajos tartózkodott a községben. 1849 
július 25-én és 26-án Korponay ezredes 2500 emberrel és 8 ágyúval foglalt itt 
állást s két napig küzdött Gorcsakoff 12.000 emberével, de a túlerővel szemben 
Tiszafüredig volt kénytelen hátrálni ; majd felégetvén a Józsa Gyuri-féle fahidat, 
innen Debreczen felé vonult, hol A'a^y Sándor hadaihoz csatlakozott. Jelenleg a 
helység legnagyobb birtokosai Poroszlói Graefl Jenő (3950 hold), az egri főkáp- 
talan (2384 hold). Poroszlói Graefl Andor (2196 hold) és a szatmári püspökség 
(1790 hold). 1862-ben és 1874-ben nagy tűzvész pusztított a helységben, mely 
alkalommal a községháza a benne levő iratokkal együtt a lángok martaléka 
lett. A helységben levő tornyos kastél_\-t 1872-ben Porosz ói Graefl Károly 
építtette, melyet a jelenlegi tulajdonos : Graefl Jenő 1897-ben megnagyob- 
bíttatott. Nevezetes épülete az egykori Palotavendégfogadó, a debreczen — pesti 
út mentén, mely jelenleg Graefl Károlyné lakóhel5'e s Graefl Andor tulaj- 
dona. A róm. kath. templom 1797-ben épült. Kegyurai Graefl Jenő, Graefl 
Andor és az egri főkáptalan. E templom mellett foglalt állást Kosuth Lasjos 
a kápolnai csata napján (1849 február 26 — 27-én) s itt hallgatta, fülét a földre 
téve, a Kápolnánál dübörgő ágvúkat. A katholikusokon kívül a reformátusoknak 
is van templomuk, mely 1793-ban épült. Az 1849-ik év elején három sánczot 
hangiak itt, a TLszavonal védelmére. E sánczokban voltak felállítva a hon- 
védek ágyúi. A hetység területe 20.466 k. hold, lakóházak száma 1082 és a 
lakosság 5000-nél is több, a kik közül 2 német, 3 tót, 1 egyéb, a töl)bi mind ma- 
gyar ; azonban a nem magyar anjanjelvüek is beszélnek magj-arul. Vallásra 
nézve túlnyomó a református. Eg3'ébként a vallás szerinti megoszlás a követ- 
kező : róm. kath. 1286, gör. kath. 8, ref. 3390, ág. ev. 10, gör. kel. 1, unitá- 
rius 1, izr. 156. A helyi ipartelepek közül említést érdemel Bán Sándor 
kődiógomb-gyára, mely első és eddig az egj'edüli Magyarországon. 1906- 
ban alapította a jelenlegi tulajdonos. A gyár területe 4800 négyszögméter 
és egy nagy emeletes épületből áU. A gépházban egy Danubius-féle 30 lóerős 
gőzgép és két hatalmas Nicholson-féle kazán áll. A gyár a legmodernebb 
munkagépekkel és villamos világítással van felszerelve. Az első emeleti munka- 
teremben 20 esztergapad és körfüré.sz van, hol a Délamerikából behozott kődiót 
(Phitelephas microcarpa) gombokká dolgozzák fel. Készítenek azonkívül fagom- 
bokat is. Különlegesség gj'anánt csinos kődiógyöngyöket állítanak elő. E terem- 
ben még négy automatikus munkagép is áll, melyek a gombot kifúrják, továbbá 
öt sajtoló gép, melyek a gombokat mintázzák. Az alsó munkateremben csiszoló- 
korongok és körfűrészek vannak. Egy másik heljdség a gombfestö-műheh', öt 
kazánnal és a harmadikban levegőnyomással festik a gombokat. A tulajdonos 
az alapításkor óriási nehézségekkel küzdött, mert a külföldi verseny mindent 



Heves vármegj'e községei. 67 

elkövetett, hogy tervét meghiíisítsa, de kitartásán hajótörést szenvedett minden 
ilynemű törekvés és a gyár ma úgy áll, hogy nem tud megfelelni a rendelések 
nagy tömegének. A munkások száma 50, ezek közül 30 nő. Heti termelés kb. 
12.000 tuczat gomb, a mit legnagyobb részt külföldi nagykereskedők vesznek 
meg. Kiviteli piacza Bécs, Bródy, Krakkó, Lemberg és Strij. Sőt Krakkóban 
állandó bizománj-i raktárt tart fenn, hogy a nagy keresletnek eleget tegyen. 
Hazai piacza az ország minden nagyobb városa. A másik nagy ipartelep Klein 
Jlóricz gőzmalom, gőzfűrészgyár és fatelepe, továbbá kefe-, reszelő-, talicska- 
és téglagyára. 1877-ben alapította Klein Jakab. A gyár területe 19.200 négyszög- 
méter s négy gyárépületből és négy lakóházból aU. A hajtóerőt egy 120 lóerős 
gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 200, a kik közül 40 nő. A gőzmalom naponta 
másfél vaggon lisztet, a gőzfűrész évente 15.000 köbméter faanyagot és a 
kefegyár évente kb. 100.000 korona értékű kefét és meszelőt termel. A kefe- 
gyár kiviteli piacza Galiczia s hazai piacza az egész ország. Mindkét gyár 
1909. május 1. óta ..Hevesvármegyei gyáripar részvénytársaság"-gá alakult. 
— A helység postája, távíró, telefon és vasúti állomása helyben van. A község 
éjszakkeleti részén valamikor földvár volt s e helyet ma is Földvárnak hívják. 
E helységhez tartozik : Kétútköz és Pusztarábolv, továbbá Kistanya, NagyáUás, 
Czigányháti tanya, Kath. paptanya, Ref. paptanya. Szőkeszélitanya, Hajdú 
Imre tanya. Hajdú Gábor tanya, Magyarád, Császlód, öhalászi révház, 
Hordc'd, Szabó Ferencz tanya. Csapópuszta, Fehérakla, Szabó János tanya, 
és Saj-halmi tanya. 

Recsk. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt elterülő völgyben 
a Tárna patak két partján fekszik. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzékben 
Resk néven fordul elő, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott. Innen vette 
nevét a Recski család. 1478-ban Rekch néven szerepel. Az 1546-ik évi adóössze- 
írás szermt több nemes család birtokában találjuk, ekkor 4 adóköteles és 3 adó 
alól mentes portát írtak itt össze. 1552-ben 3, 1554-ben 4, 1564-ben 6 portája 
volt. 1571-ben Eecsky Zsigmond és György birtokában találjuk. 1635-ben 2^/^, 
1647-ben P/g, 1675-ben 1 portája volt. 1684-ben Jtecsky György volt a helység 
földesura. 1693-ban Vay Ádám, Balogh Pál, Berthóthy Gábor, Borsos Mihály 
és Borbás János voltak itt birtokosok. 1741-ben báró Orczy István volt a helység 
legnagj-obb birtokosa. A XIX. század első felében a Fehér, Kuhinyi, Eecsky, 
Szabó, Liptay, Boronkay, Bereczky, Ondrekovics, Borsos, Gomba, Liszkay, Sipos 
és Tahy családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg a helység legnagyobb birto- 
kosai : gróf Károlyi Miliály (2500 hold), báró Barkóczy Sándorné (900 liold). 
Jámbor Géza (580 hold), Weisz és társa (800 hold). A Barkóczy család 
azelőtt Erdőtelken volt birtokos. A recski birtok előbb Bay. majd vétel 
utján a Repeczky család birtokába került és most báró Barkóczyné szül. 
Repeczkj' Anna birtoka, A kastélyt báró Barkóczy építtette 1902-ben. 
A kápolnát 1898-ban ugyanaz. 1600 végén donáczióban kapta Recsket Usz, ki 
azonnal eladta Bábonyi Baloghnak és nejének szül. Pápainak. Balogh egyik 
leánya Meszlén3Í]iez ment nőül és így lett Meszlényi birtok. Az újabb 
korban Fehér István vette meg, utána Tahy. A róm. kath. templom 1892-ben. 
épült. A helységben levő kastélyt báró Barkóczy Sándorné építtette 1905-ben, 
A helység határában rézbánya és savanyúvíz forrás is található. A község terü- 
lete 7496 k. hold, lakóházak száma 391 és a lakosság 2425 lélek, a kik közül 
3 német, 3 tót. a többi magyar ; vallásra nézve róm. kath. 2357, gör. kath. 4, 
ref. 13, ág. ev. 4, izr. 47. A helység lakosa iparos olvasókört és fogyasztási szövet- 
kezetet tartanak fenn. A község postája helyben van, távíró és vasúti állo- 
mása Párád. E helységhez tartozik : Jámborpuszta, Barkóczytanya, Lakipuszta, 
Vadászlak, Annamajor, Mátrabánya, Kápolna, Bánom és Istvántelek. 

Rózsaszentmárton. A hatvani járásban, az apczi Somlyó-hegy alatt elte- 
rülő völgyben fekszik. Eredetüeg Mátra-Újvár megyéhez tartozott. Első ízben 
1231-ben említik az oklevelek. A XIV. és XV. századokban Fancsal-Telki néven 
(1351 és 1421 ) szerepel az oklevelekben. Az 1549-ik évi adóösszeírásban 4, 1552-ben 
2 1554-ben 3, 1564-ben 4 portával szerepel. 1589 — 90-ben ama helységek között 
fordul elő, a melyek az egri várba szállították a püspöki tizedet. 1635-ben 2V., 
1647-ben l'/i, 1675-ben szintén ÍV/,, 1686-ban ugyanannyi portája volt. Az 
1684-ik évi összeírás szerint a Fejérpataky család és Szalay György birtoka 
Az 1693. évi összeírás szerint Szalay György, Szalay Albert, Szalay Imre- 



68 Hevea vármegye községei. 

Szalay Gáspár, Fejcrpatakij özvegye és Gál János voltak itt birtokosok. 
1741-ben gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott. Az 1771-ik évi 
úrbéri osztályozás az első osztályú falvak közé sorozza. A XVIII. század 
második felében herczeg Grassalkovich Antal birtokába került, családjának 
lS41-ig volt a lielységben földesúri joga. A Grassalkovich családtól báró Sina 
György vette meg. Jelenleg özvegy Spitzer Lászlónénak van a helység határában 
691 liold kiterjedésű birtoka. Róm. kath. templomát 1780-ban Grassalkovich 
Antal herczeg építtette. A helység határában g3'akran találnak kőkori régiségeket. 
Van a községben kezdetleges szénbánya is. Bár a szénréteg elég vastag, az még 
nem tökéletes szén, hanem csak megszenesült fa. A község területe 2942 k. hold, 
lakóházak száma 237 és a lakosság 1279 lélek, a kik mind magyarok s 2 ref. 
és 8 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A község postája, távíró és vasúti 
állomása Apcz. A helység neve eredetileg Fancsal volt, e néven találjuk az 
1549 — 1686-ik évi összeírásokban is. Hozzátartoznak : Világostanya és Vízvári- 
tanya telepek. 

Sarud. A tiszafüredi járásban, a Nagy-Alföldön, a Nagy-Tisza jobb part- 
ján, attól mintegy négy s a Kis-Tiszától egy kilométernyire fekszik. Az 1332 — 37-ik 
évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven említik. Később Saruid- 
egyháza néven fordul elő. Az egri püspökség 1494-ik évi számadáskönyveiben 
Sárwd néven van felvéve. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Sarudh néven szerepel. 
Ekkor az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott. 1549-ben a törökök kira- 
bolták. 1552-ben elpusztult, az 1553 — 54-ík évben azonban újra felépült. Az 
1564-ik évi adóösszeírásban már 11 portával szerepel. Az 1551-ik évi úrbéri 
összeírás szerint 8 egésztelkes jobbágya volt itt az egri püspöknek. Az 1577-ik 
évi úrbéri összeírás szerint 18 egész és 10 féltelkes lakosa volt. A helység az egri 
vár részére szolgáltatta be a tizedét, azon felül 25 boglya szénát. Ekkor már a 
török hódoltsághoz tartozott. A török földesúr részére 220 forintot fizetett, 
ezen felül a császárpénz és egyéb illetmények czímén, még 24 forintot fizetett 
a törököknek. 1612-ben már teljesen elpusztult. 1693-ban Batik György birto- 
kában találjuk, kívüle még Galambos Ferencz, Péntek Benedek, István, öregebb 
István, András stb. voltak itt birtokosok. 1741-ben az egri püspökség földesúri 
hatósága alá tartozott. A szatmári püspökség felállításával (1804) a szatmári 
püspök birtokába került, a kinek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg a szat- 
mári püspökség a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templomot 1780-ban 
építtette gróf Esterházy egri püspök. 1888-ban a TLsza elöntötte a községet, 
s ez alkalommal 5 ház összedőlt, egy nőt magával ragadott az árvíz, a község 
közepin p3dig a mostani szentháromság mellett, a víz árja egy ősko"i temetőt 
mosott ki, a sírból kisodort emberi csontokat 5—600 méter távolságban, a 
közlegelón szórva szét. Ez árvíz sodraástaki az iskola előtt levő természetes víz- 
gvüjtő mcdenczét is. A helység területe 10.365 k. hold, a lakóházak száma 
466 és a lakosság 3191 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve róm. 
kath. 3094, gör. kath. 2, ref. 84, izr. 11. A lakosság kath. olvasókört, fogyasztási 
szövetkezetet és önkéntes tüzoltóegyesületet tart fenn. A nők házi vászonszövéssel 
foglalkoznak. A község postája helyben van, távíró és vasúti állomása Poroszló. 
E helységhez tartozik : Pusztahíivég, Jánositanya, Csárdamajor, továbbá 
Feketetanya, Tölgyeshát, Pusztadaruhát, Büdöskútitajiya és Rátkaytanya. 

Sirok. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt s a Felső- és Éjszaki 
Tama patak összefolyásánál elterülő kies völgy katlanban fekszik. Eredetileg 
az Aba nemzetség ősi birtoka. Az osztálykor a nemzetség Borh-Bodon ága nyerte; 
alkalmasint ez építette a siroki várat is melynek hatalmas romjai még jelenle- 
is fennállanak. 1 267-ben az Aba nemzetség Csóbánka ágának is volt itt részbirtoka. 
A XIV. század elején Borh-Bodon fia Demeter, a ki Csák Máté híveiliez tartozott, 
volt a siroki vár ura, homian éveken át daczolt az ekkor még gyenge királjá 
hatalommal. Csák Máté Jaaga is nagy súl\i: helyezett a siroki vár birtokára, 
ezért Demeternek harczosokat küldött a vár védelmére. A Barsa nembeli Kopasz- 
féle lázadás leveretése után azonban rákerült a sor Sírokra is. 1320-ban Debreczeni 
Dózsa erdéh-i vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán ostrom alá fogták a várat, 
melyet csakhamar megvívtak. Borh-Bodon fia Demeter fiával : Miklóssal és 
Bodonnal együtt jószágait vesztette. Sírokon ezután 1324-ben Kompolthi Imre 
lett a várnagy, a ki királyi tisztviselő gyanánt parancsnokolt az ősi Aba nembeli 
jószágon. 1332-ben egy cseh származású Chenyk nevű tisztnek adta Károly 



69 




Párád. — Gróf Károlyi Mihály kastélya. 




Fétcivására. — (in'if Kefrlovicli (iyula kastélya. 



70 







Poroszló. — A Báníéle gyártelep. 




Poroszló. — Graefl Jenő úrilaka. 



72 




Recsk. — Báró Barkóczy Sándor kastélya. 



Á 






\M>'4l. 




Szurdokpüsiiöki. — öyörgyey Antal kastélya. 



Heves vármegye községei. 73 

király a várat, a hozzátartozó helységekkel egyetemben, a kit még ebben az év- 
ben beiktattak. Sirok várába és tartozékaiba. De a király csakhamar visszavette 
tőle és Sirok királyi vár lett. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatta, a munkálat 
költségeit azonban Domoszlai Miklós, Heves vármegye alispánja és siroki vár- 
nagy viselte s 2000 forint értékben zálogul az egész vár az ö kezén maradt. 1388- 
ban Zsigmond király megengedte Tari Lászlónak, hogy e várat Domoszlai 
Miklóstól kiválthassa. 1389-ben örökre neki adományozta. Ekkor a következő 
helységek tartoztak a várhoz : Sirokalja, Verpelét, Nagyberek és Szajla. A vár 
alatt keletkezett helységeket, melyet az oklevelek Sirok vagj' Sirokalja néven 
említenek, alkalmasint a Tari család alapította. 1426-ban már megvolt s a XV. 
század egy év nélküli oklevele oppidiumnak (városnak) mondja. Ekkor vám- 
szedő hely is volt. Tari György 1464:-ben Mátyás király beleegyezésével Gúthi 
Országh MUiálynak és a KompoUhiaknak zálogosította el, noha 1454:-ben a Pász- 
tohi családdal kölcsönös öríjkösödési szerződést kötött. E miatt a Pásztohiak 
perrel támadták meg a zálogszerződést, de 1472-ben Tari György, a ki időközben 
hűtlenség bünperébe esett, magtalanul elhalván, mégis Országh Jlihály és a 
Kompolthiak nyerték adományul. Ekkor azután 1475-ben a Pasztohi család is 
lemondott Sirok iránti igényeiről. Országh Mihály nádor még előzőleg, 1474-ben, 
Tari György özvegyét férje birtokaiból járó kilenczedre nézve kielégítette, egy- 
úttal a siroki várban talált felszerelést és házi eszközöket neki kiadta. 1475-ben 
azután Mát^-ás király új adománylevelet állított ki Országh ^liliálynak és Kom- 
polthi Jánosnak Sirok várára. Ez az adománylevél Sirokalja várost is elősorolja 
a tartozékok között. 1522-ben Országh Mihály négy fia : János, a váczi püspök, 
Ferencz, Imre és László, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Kompol- 
thiakkal, mehniek értelmében Sirok vára a hozzátartozó birtokokkal együtt a Kom- 
polthiak kihaltával az Országh családra szállott. Míg Országh Kristóf kiskorú 
volt, az alatt Losonczy István vette kezelésbe a siroki uradalmat. Az ő birtokaként 
szerepel az 1549-ik évi összeírásban is. Az 1552-ik évi a óösszeirás szerint 
4 portája volt. Az 1554. évi adóösszeirásban 3, 1564-ben pedig 9 portá- 
val szerepel. Az Országh testvérek közül csak Lászlónak volt egy fia Kristóf, 
a ki az uradalmat birtokába vette, ellene azonban a nőági örökösök, mint 
Országh Magdolna, férjezett Bánffy Istvánné, még Kristóf kiskorúsága ide- 
jében, 1548-ban pert indítottak, részt követelvén az uradalomból. Országh 
Magdolna meg is nyerte a pert, de Országh Kristóf, a ki időközben felserdült, 
ellene szegült az ítélet végrehajtásának, végre is egyezségileg intézték el a dolgot. 
Országh Kristóf nagy gondot fordított Sírok várára s állandóan 100 lovast 
tartott benne. Országh Kristóf halála után (1567) Török Ferencz és neje Országh 
Borbála nyerték Sirokot adományul. Török Ferencznek két leánya volt, az egj'ik 
volt Zsuzsanna, a ki Nyáry Pálhoz ment nőül. Nyár\- Pálnak két gyermeke volt : 
Miklós és Borbála, a kit Haller Sámuel tábornok vett nőül. Eger eleste után 
(1596) Kátay Benedek és Helmeczy János elfutottak az őrséggel, mire a várat 
a törökök könnyű szerrel hatalmukba kerítették. A törökök tetemes haderőt 
tartottak a várban, a mi maga után vonta a mohamedánok letelepülését. A vár 
belterületén, valamint a várfalak mentén levő házak is a törökök birtokában 
voltak. Maga a helység azonban a XVII. század közepén Xyáry Zsigmond birto- 
kában volt, a kitől Vátnosy István (-j- 1661) bírta zálogban. Nyáry Borbála révén, 
a ki mint láttuk, Haller Sámuel tábornok neje lett, a helység egy része a HaUer 
család birtokába jutott, míg a másik rész, Xyáry Miklós nég\^ leánya révén, 
a Bossányi, Petrovay, Révay és Huszár családok birtoka lett. A siroki vár 1687 
július 1-én még török kézben volt. Mielőtt Doria János Egert körülzárolta volna. 
Szarvaskő és Sirok török őrsége, belátván a várnak tarthatatlanságát, július 
közepén minden eUentáUás nélkül feladták és Egerbe vonultak vissza. Az 1693-ik 
évi összeírás szerint Sirok a hozzátartozó uradalommal együtt Bagni marquis 
birtokában volt, de a szatmári béke után ismét visszakerült a Nyáry család 
és örököseinek birtokába." A XIX. század első felében gróf Sztáray, gróf Ester- 
házy, Goszthony, báró Orczy, Németh, Tahy, Petrovay és a Vecsey családok- 
nak volt itt földesúri joga. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak, Braun Mátyás 
örököseinek és Grosz Jakabnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 
1760 táján épült. A j)lébánia kegyura gróf Károlyi MUuUy. A heh'ségben egy 
régi nemesi udvarliáz áll fenn. százados díszkert közepén, mely legutóbb a Novotha 
családé volt, jelenleg Grosz Jakabé. A község területe 11.013 k. hold. lakóházak 



74 Hoves vármegye községei. 

száma 314 és a lakosság 1900 lélek, a kik közül 7 német, 2 horvát és 7 egyéb 
anyanyelvű : vallásra nézve 2 ]irotestáns és 07 izr. kivételével rom. katli. vallásúak 
A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község határában 
kőbánya van s a lakosság kőfejtéssel és durvább kőfaragó-munkával foglalkozik. 
A község postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Párád. E hely- 
séghez tartozik : Pusztakőkút, Pusztadalla és Rozsnakpuszta, mely a XVI. 
században önálló helység volt. 

Szajla. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt elterülő Dolina 
völgj'ben, a Tárna patak mellett fekszik. 1389-ben találkozunk első ízben e 
helység nevével, akkor a siroki vár tartozéka volt. Az 1454. és az 1465. évi ok- 
levelekben Zayna és Zayla néven fordul elő. Ekkor a Tari család birtoka volt. 
Később a Kompolthiaké lett. Az Orssá^/í csal. és a Kompolthiak között 1522-ben 
kötött örökösödési szerződés értelmében Országh Mihály fiainak birtokába került. 
Országh Kristóf kiskorúsága alatt Losonczy István tette rá a kezét e helységre. 
Az ő birtokában találjuk 1549-ben és 1552-ben is. Országh Kristóf elérvén 
nagykorúságát, átvette atyja után öröklött birtokait. 1554-ben még 4 portája 
volt. ekkor már Országh Kristófot uralta. 1564-ben már az elpusztult helységek 
között szerepel. 1635-ben másfél, 1647-ben szintén másfél, 1675-ben pedig egy 
portával szerepel az adóösszeirásokban. A XVII. század közepén Nyáry Zsig- 
mondé volt, a ki Vámosy István Heves vármegyei alispánnak (f 1661) adta 
zálogba. 1684-ben Szopeki Pál birtokában találjuk. Az 1686. évi adóösszeírás 
szerint csak fél portája volt. 1693-ban a Huszár család 2 jobbágytelek ura volt 
itten. A XVni. században tótokat telepítettek a helységbe, a kik a XIX. század 
elején már teljesen elmagyarosodtak. Később a Vitalisz, Gáspárdy, Szerelem és a 
Gosztony családok voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak van 
itt nagyobb birtoka. A róm.kath. templom 1820-ban épült. 1900-ban nagy tűz- 
vész pusztított, mely alkalommal a helység lakói legnagyobb része leégett. 
A község területe 1519 k. hold, lakóházak száma 140 és a lakosság 809 lélek, a 
kik mind magyarok s 5 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakói kath. 
olvasókört és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község jjostája és táv- 
iróállomása Pétervására, vasúti állomása Párád. 

Szarvaskő. Az egri járásban, a Bükk hegység alatt elterülő völgykatlanban, 
az Eger patak mentén fekszik. Mind a vár. mind az alatta elterülő helység, 
az egri püspökség ő.si birtoka volt. Várát első ízben az egri káptalan 1295. évi 
határjáró levele említi, a helység határa ekkor a bátori határral érintkezett. 
Plébániáját az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzék is elősorolja, de ,,sub castri epis- 
copi" név alatt. 1438-ban említik várnagyát, a ki egyúttal az egri püspökség 
tisztje is volt. A vár alatti Jielység a XIV — XV. században Szarvaskőváralja 
néven szerepel. Az 1493 — -94. évi egri püspöki számadáskönyvekben a püspökség 
birtokai között szerepel. Vámhely is volt. Szapolyai János király 1527-ben 
Erdödy Simon egri püspöknek adom.ányozta, a ki testvérét, Pétert tette meg 
várnagynak. Midőn 1527-ben Eger Ferdinánd birtokába került, Erdődy Péter 
Erchy Ferenczczel és János király többi híveivel, közel fél éven át tartotta magát 
Szarva-skő várában. 1528 tavaszán azonban Ferdinánd vezérei ostrom alá vévén 
Szarvaskőt, azt rövid idő alatt elfoglalták. 1530-ban a Ferfiinándpárti Horváth 
Ferencz volt Szarvaskő vámagya, a ki a vár összes tartozékait elfoglalta. Idő- 
közben Szalaházy Tamás (f 1536) egri püspök, a kit Ferdinánd nevezett ki e 
méltóságra, kénytelen-kelletlen belen;yiigodván a foglalásba, az elfoglalt püs- 
pökségi javakat zálogba adta Horváth Ferencznek. De Horváth Ferencz ezzel 
nem elégedett meg, a szomszéd birtokokra is rátette kezét, e miatt sűrűen hang- 
zottak ellene a panaszok az országgyűlésen. 1540-ben Frati^epán Ferencz egri 
püspök is Ferdinándhoz pártolván, Szarvaskő visszaadását követelte. De Hor- 
váth Ferencz sokkal befolyásosabb ember volt, semhogy a püspök ellene valamit 
tehetett volna. Midőn Nógrád és Hatvan török kézre jutott, az egri vár bizto- 
sítása volt Heves vármegye rendéinek egyik főtörekvése. Az 1545. évi ország- 
gyűlésen a rendek Szarvaskő lerombolását határozták el s kimondották, hogy 
a vár jövedelmei az egri vár fenntartására fordíttassanak. Oláh Miklósnak egri 
püspökké történt kinevezése után 1549-ben Horváth Ferencz átadta a várat 
Dobó Istvánnak, a ki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagyul, de 
Horváth Ferencz még 1550-ben is bírta a vár tartozékait. 1558-ban Verducz 
Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat és várnagyul 



Heves váxmegj'e községei. 



75 



Gadóczy Gábort nevezte ki. 1596-ban Eger eleste s a szerencsétlen kimenetelű 
mezőkeresztesi csata után Gáli János várnagy az örséggel megfutván, Szarvaskő 
a törökök kezébe került. 1596-tól kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákba tar- 
tozott. A mint a vár a törökök birtokába került, nemcsak a vár belterülete, de 
a vár falai alatt elhúzódó liázak is török birtokokká váltak. Szarvaskő egész 
1687-ig maradt török kézben. Dória János hadainak közeledtére a törökök 
1687-ben belátták az erőd tarthatatlanságát és odahagy\-a a várat, Egerbe 
vonultak. Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. 
Ide vonult vissza 1710-ben Telekessy István egri püspök, a ki II. Rákóczi Ferencz 
alatt oly nevezetes szerepet játszott ; midőn a püspöki méltóságától megfosz- 
tották, itt készítette védöíratát, mehmek eredményeképen, a pápa közbenjárá- 
sára, visszakapta főpapi székét. Ettől kezdve a hetység 1848-ig szakadatlanul 
az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg az 
egri érsek a helység legnagyobb birtokosa. A róm, kath. templom 1840-ben 
épült. A község területe 2163 k. hold, lakóházak száma 76 és a lakosság 336 
lélek, a kik mind magyarok s 5 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. A helység 
határában a sziklás hegytetején, ma is láthatók az egykori vár romjai. A község 
postája, távíró és vasúti állomása helyben van az eger-putnoki h. é. vasút meg- 
nyitása (1908) óta. E helységhez tartozik a ilalomhegy tanya. 

Szentdomonkos. A pétervásári járásban, a Bükk hegység alatt, a Tárna 
patak eredete közelében terül el. 1459-ben a Bédeieké volt, de birtokos volt itten 
még a Szentdomonkosi család is. Az 1480-ban szereplő Varjú család is birtokos 
lehetett itten, mert Szentdomonkosi előnévvel élt. 1492-ben az Oláh család birto- 
kábantaláljuk. Az 1546. évi összeírásban 5 portája volt, az összeírás szerint több 
nemes család bírta. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portával van felvéve. 1589 — 90-ben 
az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben II4. 1647-ben 
1, 1675-ben 34 portája volt. ez évben készült összeírás szerint a Balassa és Biró 
armálista családok laktak a helységben, ezenkívül Agocs Gergelynek és Sebes- 
tyénnek volt egy nemesi kúriája. 1686-ban fél portát vettek fel e helységben. 
1693-ban Biró és Balázs György voltak itt birtokosok. A XIX. század első 
felében Ullman Móriczé és Gre-skovics Ignáczé volt a helység. Róm. kath. tem- 
plomát 1734-ben báró Hunyady János építtette. 1836-ban heh-reállították. 
Utóbb 1874-ben és 1887-ben történtek a templomon jelentékenyebb javítások. 
Jelenleg gróf Károlyi ]\Iiháljniak van itt nagyobb birtoka. A község területe 
3199 k. hold, lakóházak száma 120 és a lakosság 560 lélek, a kik mindannjáan 
magyarok és 6 izr. híján róm. kath. vallásúak. A helység lakosai keresztény 
fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája Bükkszenterz.sébet, 
táviró-áUomása Pétervására és vasúti állomása Mátraballa. E helységhez tar- 
toznak Szőke és Tipászó telepek. 

Szúcs. A pétervásári járásban, a Bükk hegység egjnk szűk völgyében, 
a Laskó patak forrásához közel fekszik. 1349-ben Bellyényi Laczk fia István 
birtoka, a ki azt a Bél nembeh Bökény fia Tamásnak 12 aranyforintért zálogba 
adta. Az 1546. é\-i adóösszeiráí-ba 6 portát vettek itt fel, a helység ekkor több 
nemes családé volt. 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portája volt. 
1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635. 
évi összeírásban 1, 1647-hen szintén 1. 1686-ban fél portával van felvéve. 
1693-ban Pap László birtokában találjuk, a kinek itt 3 jol)bág}'^a és serfőzdéje 
is volt. kívüle még Goszlony István és Gyürky István voltak ekkor itt birto- 
kosok. 1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtokában találjuk. 
A XIX. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga. később 
a Lipthay család volt birtokos. Jelenleg Beniczky Györgjmek van itt 691 hold 
birtoka, kinek gőzmalma is van. A község területe 1475 k. hold, lakóházak 
zsáma 53 ás a lakosság 307 lélek, a kik 1900-ban mind magj-arok voltak, de 
újabban számos tót és olasz munkás dolgozik a kőszénbányában. Vallásra 
nézve 1 rcf. é,s 9 izr. kivételével róm. kathohkusok. A nők házi vászon szö- 
vésével foglalkoznak. A helység határában vannak az ..Egercsehi Kőszén- 
bánya" részv.-társulat bányái. A helység eredetileg a Puszta-Szúcs dülóben 
állott, s a török hódoltság után épült a jelenlegi helyén. A község postája 
Egercsehi, tá\'iróállomása Bélapátfalva és va.súti állomása Eger. 

Szuha. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaki oldalán, a Kikirics 
hegy alatt, a Szuhai patak mellett terül el. 1441-ben Zoha, 1463-ban Zwha 



Szent- 
domonkoe. 



76 Hevos vArmegj'e községei. 

néven említik az oldcvelek. Az 1552. évi adóösszelrás szerint nemesek lakták, 
ekkor 4 portája volt. Az 1589 — 90. évi ogri számadáskönyvek szerint az egri 
vár fenntartására szolgáltatta 1)(> a főpapi tizedet. 1635-ben 114- l'>47-bt'n 1^4 
1675-ben ^^ portája volt. lG93-ban Dorogfy özvegye és Csima János voltak ui 
birtokosok. 1741-l)en Vay Ádám birtokában találjuk. A XIX. század első felében 
Oyürky Pál, Balá^ovics, Oyurcsányi. Sipos. Básthy. Rutkay, Bakos, Mátyusy, 
Pál. Marsó. Géczy. Herkály, Freizeizen, Véges, Toronyai, Demkó, Vályi. Hnlasy, 
Süió és Horváth esaládok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg báró Solymosy 
Jenőnek van itt 1170 hold birtoka. A róni. kath. templom 1768-ban épült. 
A község területe 3078 k. hold. lakóházak száma 135 és a lakosság 807 lélek, 
a kik közül 578 magyar, 1 né net és 228 tót anyanyelvű ; vallásra nézve róm. 
kath. 775. protestáns 11, izr. 21. A falu jelenlegi helyére a török hódoltság alatt 
költöztek a lakosok. A község postája, távíró és vasúti állomása Mátramind- 
szent. Ide tartozik Szuliahuta, továbbá Sz.énégetö, Zsiva és Hagymás telepek, 
'^"^öki Szurdokpüspöki. A hatvani járásban, szép hegj-es vidéken, a Muzsla nevű 

hegy alatt, a Zagyva mentén fekszik. Az egri püspökség legrégibb, 1261-ben 
kelt megerősítő levele a püspökség ősi birtokai között sorolja fel, de később 
idegen kézre jutott, mert többé nem szerepel a püspökség birtokai között. Aha 
nembeli Demeter, a Rédei ágból, 1290-ben nyerte egyik rokonától, Kátai Mihedeus 
özvegyétől, de kevés idő múlva elvesztette, úgy hogy fiai, Demeter, Olivér 
és Kemény, 1338-ban csak hosszas utánjárással és nagy költséggel tudták vissza- 
szerezni. 1469-ben Báthory Albert elfoglalta Rédei Jánosnak itteni birtokát, 
mely foglalás miatt Rédei János Heves vármegye közgyűlésén panaszt emelvén, 
Országh Jliliál}- nádor ez ügyben vizsgálatot rendelt el s annak megtartásával 
az egri káptalant bízta meg. A per, úgy látszik, a Rédeiek javára dőlt el, mert 
1472-ben ismét a Rédeyek birtokában találjuk ; ekkor részint Nógrád, részint 
Heves vármegyéhez tartozott. A Rédeieken kívül az ugyané nemzetségből szár- 
mazó Tariaknak is voltak itt birtokai. Tari György 1465-ben, Budán, Pálóczi 
László országbíró előtt tett végrendeletével Sirok várát a hozzátartozó birto- 
kokkal, közötte Szurdokpüspökivel együtt, Országh Mihály nádornak, valamint 
Kompolthy János fiainak: iŰklósnakés Venczelnek hagyományozta. Az 1549-ik 
évi összeírás szerint több nemes család birtoka, ekkor 10 portája volt. 1554-ben 
10, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. 1635-bén 3, 1647-ben 2, 1675-ben 1 portája 
volt. 1693-ban az esztergomi káptalan birtokában találjuk. 1741-ben az eszter- 
gomi káptalan földesúri hatósága alá tartozott, melynek 1848-ig volt itt földesúri 
joga. Jeleideg a emiitett ősi birtok Györgyey Antal tulaj :lona. kinek a falun kívül, 
a hegyek alján, modern stílusban épített kastélya emelkedik. A helység róm. kath. 
temploma 1769-ben épült, a plébánia kegyura Györgyey Antal. Az egyház tidajdo- 
nában van egy 1720-ból való aranyozott ezíLst kehei}'. A helység keleti határán van 
egy kősziklába vágott remeteház s haj lan templom is volt a közelében. 1848 
október havában Rózsa Sándor szabad csapata és öt császári katona között 
összeütközés volt a helység határában. 1903-ban nagy tűzvész pusztított a hely- 
ségben. A község területe 2615 k. hold, lakóházak száma 180 és a lakosság 909 
lélek, a kik mind magj^arok s 2 ref. és 10 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. 
A helvség lakosai 48-as függetlenségi kört tartanak fenn. Van kőbányája és 
kovaföl 1-telepe. A község postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása 
Apcz és Pásztó. E helységhez tartozik Szurdokmajor, Lapostanya és Cserepes, 
szflcrf. Szűcsi. A g}-öngyösi járásban, az ú. n. szűcsi völgyben fekszik, melyet három 

oldalról kisebb-nagyobb hegyek és partok vesznek 1 örül, ellenben délről egészen 
nyílt. A községen egy kis patak folyik keresztül. Plebárűája az 1332 — 37. évi 
pápai tizedjegj-zékben fordul elő, mely ekkor a patai esperességi kerülethez 
tartozott. 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwch és Zwchy alakban 
szerepel az oklevelekben. Zsigmond király 1412-ben a magbanszakadt Szűcsi 
család itteni birtokait Pálóczy Mátyusnak adománj-ozta. Pálóczy Antal zempléni 
főispámiak 1526-ban Mohácsnál történt elestével, 1527-ben Ráskay Zsigmond 
foglalta el. 1552-ben több nemes család tulajdona, ekkor 8 portája volt. Az 1554. 
évi adóösszeirásba 3 portával van felvéve. 1564-ben 8 portája volt. 1589— 90-ben 
az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben P/g, 1647-ben 
1, 1675-ben fél portája volt. 1684-ben Mocsáry Balázs bútokában találjuk. Az 
1693. évi összeírás szerint a patai (Gyöngyöspata) lelkésznek 31/3 jobbágvtelke 
volt itten, birtokos volt kíviűe itt még a Földváry család is. 1741-ben a Föld- 



Heves vármegye községei. 77 

várvak voltak a helyséo; legnagyobb birtokosai. A XIX. század első felébon a 
Földvár\-ak, továbbá a Wagner, Balázsovics, Bajza, Orosz, Sipos, Rtitkay és Tóth 
családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg Schlichter Izidor a helység legnagyobb 
birtokosa, kinek 1400 hold kiterjedésű birtoka van itten. A helységben négy úri- 
lak van, ezeket niintl a Bernátfalvi Földváryak építtették. Az egyik Kóti József 
földbirtokosé. A másik úrilak, mely azelőtt a Dadányiaké és a Jankovichoké volt, 
jelenleg Schlichter Izidor birtoka. A harmadik úrilak, mely a Földváryak leg- 
kedvesebb lakóhehe volt, jelenleg a községé és a jegj-zőnek szolgál lakóhelyül. 
A negyedik úrilak, mely azelőtt a Bajza családé volt, jelenleg Reich Ödön tulaj- 
dona. Ez Bajza József (szül. 1804 f 1858) jeles író és bíráló szülőháza, mely 
emléktáblával van megjelölve. Még egy szerzetes rend kolostorának maradványai 
is vannak a helységben, mely állítólag a pálosoké volt, jelenleg Sclilichter Izidor 
magtárul használja. A róm. kath. templomnak kegyura nincs, hanem a temp- 
lomföld jövedelméből és a hívek adakozásából tartják fönn. A község területe 
3022 k. hold, lakóházak száma 185 és a lakosság 1017 lélek, akik mind magyarok 
s 3 ref., 23 izr. és 4 gör. kath. kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság 
önkéntes tűzoltó-egyesületet tart fönn. A helység határában barnaszén van. 
A község postája Gyöngyöspata, távíró-állomása Apcz, vasúti állomása Apcz- 
Szántó. E helységhez tartozik Csonkástanya és Kistanya. 

Tar. A hatvani járásban, a Mátra hegység nyugati lejtőjén, a Zagyva folyó 
balpartja közelében fekszik. Első ízben 1265-ben említik az oklevelek. Ebben 
az évben István ifjabb király e helységet, mint Ágasvár tartozékát, a Eátót 
r.emzetségbeli Domonkos fia Istvánnak, a királyr.é lovász mesterének adomá- 
nyozta. Ö utána fia László (1283 — 1325) örökölte, kinek fia István (1347) fel- 
veszi a Tari nevet s megalapítója lesz a hasonnevű családnak. Tari Gj-örgj", 
mivel nem voltak fiörökösei. 1465-ben Pálóczi László országbíró előtt tett 
végrendeletével Sírok várát, valamint a hozzátartozó Tart Országh Miliály 
náJoraak, valamiüt Kompolthi János fiainak hagyta. 1469-ben Nógrád vár- 
megyéhez számították. Az 1503. é\i adóösszeírás szerint Losonczy István 
birtoka. 1552-ben 12 portája, 1554-ben szintén 12 portája és 1564-ben 
15 portája volt. Kompolthi János, valamint fiai, Zsigmond és Ferencz, 
másfelől Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös örö- 
kösödési szerzőcés értelmében, a Kompoltlűak kihaltával, az Országh családra 
szállott. Az Országh testvérek közül azonban csak Lászlónak volt eg}^ fia : Kris- 
tóf, a kire az összes Kompolt lű- féle jószágok szállottak, de Országh Imrének 
leánya, Magdolra, férjezett Bánjfy Istvánré is részt követelt Tar helységből. 
A per 1560-ban dőlt el, nég pedig Bánffy Istvánr.é javára. Országh Kristóf azon- 
ban u:egakadál_yozta az ítélet végrehajtását és végre is egj^ezség jött létre a peres 
felek között. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halála után Miksa király 
1569-ben Török Ferenczr.é. született Országh Borbálának adományozta. Ekként 
a helység Török Ferencz három gyermekének birtokába került. Az 1635. évi 
összeírás szerint 4, 1647-ben 3^/2, 1675-ben 3 portája volt. A XVII. század köze- 
pén Hamvay Ferentz alispán birtoka volt (f 1669), kinek halálával Forgách Ádám 
kapta királyi adon:ányiil. 1684-ben Bossányi László birtokában találjuk. Az 
1693. évi összeírás szerint a Bossányi családnak 47 jobbágj-telke volt Tar heh- 
ségben, azonfelül a Huszár családnak is volt 7 telke. 1741-ben a Nyáry család 
birtokában találjuk. A XIX. század első felében gróf Esterházy, gróf Draskovics, 
Schufé, Reviczky, Almássy, Zábráczky, Beniczky, Virágh, Eiihre, Taródy, Földy és 
Blauer családoknak volt itt földesúri jog. Jelenleg báró Podmaniczky Gyulánénak 
van itt nagyobb birtoka. A kastélyt Schneé László 1800 táján építette, tőle örö- 
költe a Reviczky család, ettől Jezerniczky Károly, a kitől gróf Forgách János 
vásárolta meg s jelenleg is az ő tulajdonában van. A róm. kath. templom a XVI l. 
század végén épült és régi kőfallal van körülvéve. 1880 jídius 2-án nagy tűzvész 
pusztított a helységben, ez alkalommal 76 ház égett le. A község területe 4745 k. 
hold, lakóházak száma 273 és a lakosság 1389 lélek, a kik mincl magyarok ; val- 
lásra nézve rof. 1, ág. ev. 26, izr. 13, a többi róm. katholikus. A község lakói füg- 
getlenségi kört tartanak fenn. Az Oldal-hegy lejtőjén valamely rom látható. 
A r.ép régitemplonmak nevezi. A község postája helybon van, távíró- és vasúti 
állomása Pásztó. E helj-séghez tartozik : Ilonamajor, Koplaló, Szurdokalja. 
Lakom és Zsófiamajor. 



78 



Heves vArmop;ye községei. 



Tanwbod. A hevesi járásban, a Nagy-Alfökl síkságán, a Tárna folyó mellett 
terül el. Már a XIV. században fennállott. Az 133;$. évi pápai tizedjegyzék 
lajstromában is szerepel, a mikor BorhyLörincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor 
a község elpnsztult a tomplommal, a melyet azonban ugyanott ismét felépítettek 
és körülötte alakult az nj helység. A XV. században már ])lobániája is volt, mely- 
hez a :iiai Kál helység, mint tiókegyház tartozott. 144G-han míjit Kál liatárosa 
fonlul elő. Az 1546. évi adóösszeirásban 3 portával szere])el. 154!)- bon 3 adóköte- 
les, 7 elszegényedett és 3 adónioiites jobbágytelket vettek itt fel az összeírásba, 
'2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi ö.sszeírás alkalmával 5 portát vettek itt fel, 
megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt 
behajtható. 1552-ben elpusztult. 1553 — 54-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. 
évi adóösszeírásban is az líjonnan épült helységek között szerepel, mind a mellett 
az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott (t. i. melyeknek lakói elfutottak) helységek 
között sorolja fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és P/^ jxirtát vettek itt fel az össze- 
írásba. Az 1647-ben és 1675-ben eszközölt összeírás sz(írint csupán nemesek és egy 
kovácsmester lakták, 16S4-ben Hvszár Imre birtokában találjuk. Az 16!)3, évi 
összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben 
a Nyáry család birtokában találjuk. A XIX. század első felében Almássy István, 
báró Orczy, gróf Szapáry. SaágJiy, Csorna, Goszthony és a Stibich családok, továbbá 
gróf Ahnássy György bírtak itt földesúri joggal. Később a gróf Zichy család szer- 
zett itt birtokot. A kath. templom 1780 — 90 között épült Szentmihályi Mihály 
és a hívek adományából, a régi templom köveinek felhasználásával. A község 
területe 1803 k. hold. lakóházak száma 167 és a lakosság 1026 lélek, a kik 2 
német kivételével nuvgvarok s 5 izr. híján róm. kath. vallásúak. A község 
postája Kál, távíróállomása Kál és Erdőtelek, vasúti állomása Kál-Kápolna. 
E helységhez tartozik Pusztabáb. 

Toruaieiesz. Tarnolehsz. A pétervásári járásban, a Mátra hegységtől éjszakra elterülő 

homokos völgyben, a Tárna patak mellett fekszik. Az 1332 — 37. évi pápai tized- 
jegyzékben Lelez néven forclul elő, plébániája a hevesi föesperesi kerületbe tar- 
tozott. Plébániája a török hódoltság alatt megszűnt s a helység 1712-ben már 
Szent-Erzsébet fiókja volt. Az 1546. évi összeírás szerint a törökök elpusztítot- 
ták. 1549-ben 6 adóköteles, 3 elszegénvedett és 4 elpusztult jobbágy és 1 nemes 
telket írtak itt össze. 1552-ben 6. 1554-ben 3, 1564-ben 8 portája voh. 1635-ben 
1'/^, 1647-ben 1^2. 1675-ben ^/^ portát vettek itt fel az adóösszeírásba. Utóbbi 
évben a Vincze, Marton, Kovács és Turcsányi armálista nemes családok laktak 
a helyáégben. Az 1684. évi birtokösszeírás szerint több nemes családé volt. 1693- 
ban Fáy György özvegye, íovábbá Kovács András, Turcsányi János, Vincze 
János, Kovács Ádám, Kovács István, Gyenes Márton, Kovács Márton és Póta 
Mátyás voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében gróf Almássy Ignácz, 
továbbá az Almássy, Jekelfahtssy, Kovács, Marton, Balázs, Tahy, Ivády, Helle- 
bronth. Bozóés az ^/feerí családok bírtak itt földesúri joggal. Temploma 1873-ban 
épült a réginek a helyén, melyről az 1814. évi egyházlátogatás, mint igen régi, 
rongált állapotban levőről endékezik meg. Iskoláját 1866-ban építtette a köz- 
birtokosság. Jelenleg Grósz Jónásnak és Gráf Sándornak van itt nagyobb birtoka. 
A község területe 6445 k. hold, lakóházak száma 328 és a lakosság 1524 lélek, 
a kik mind magyarok ; vallásra nézve gör. kath. 1, ref. 2, ág. ev. 1, izr. 30, egyéb 2, 
a többi róm. katholikus. A helység lakosai keresztény fogyasztási szövetke- 
zetet tartanak fenn. A község po.stája és táviró állomása Pétervására, vasúti 
állomása Mátraballa. A helység határához tartozó erdőben két domb van. Az 
egyik Vajdavára, a másik Köbölvára név alatt ismeretes. E helységhez tartozik 
Bolya puszta. 

-Tárnáméra Tárnáméra. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld éjszaki szélén, a Tárna vize 

mellett terül el. Első ízben 1365-ben találkozunk e helységgel. A középkorban 
több Méra nevű helységről emlékeznek meg az oklevelek. 1472-ben Mérán kívül 
Vakméra, Egyházasméra, 1479-ben Felsoméra, Mezőméra nevű helységről van- 
nak adataink. Ugyanez évben Vakméra már csak mint puszta (praedium) szere- 
pel. 1487-ben kelt oklevél szerint egy Szentmártonmérája nevű helység is volt. 
1472-ig e helységek a Mérai Sánta család birtokai, mely család magvaszakadtával 
Mátyás király ebben az évben a Méra, Egyházas-Méra és Vak-Méra helységekben 
lévő birtokokat a Besenyei családnak adományozta. E birtokokat Besenyei János 
1487-ben az egri egyháznak hagyta. Az 1549. évi adóösszeírás szerint több nemes 



Heves vármegye községei. 79 

családé. Ekkor 9 adóköteles, 5 elszegényedett, 3 újonnan települt és 5 adó alól 
mentes portája volt. Az 1552. évi adóösszeírásban 8, 1554-ben 9. 1564-ben 7 por- 
tát írtak itt össze. lC47-ben P/,- 1675-ben l^/^. 16S6-ban 8/4 portája volt. 1741-ben 
Almássy János birtoka. A XIX. század első felében gróf Aimáss^y Ignácz, Almássy 
Károly és István, Rakovszhj, Hellebronth, Országh örökösök. Hnlasy, Sütő, Majzik 
és a Hnszthy családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg Sdwssberger Henriknek 
(715 hold), Paizs Gyula dr.-nak (756 hold) és Ledniczky I.st vannak (674 hold) 
van itt nagyobb birtoka. A helységben és Fogacs pusztán levő kastélyok közül 
az egyiket Almássy István építtette a XIX. század elején, tőle Almássy Vincze 
örökölte, a ki az 1870-es években Kégl Györg%Tiek adta el, a kitől 1883-ban 
Schossberger Henrik vette meg. A másikat báró Beust Ödön építtette a XIX. 
század közepén, tőle 1882-ben Bischitz Artúr vette meg, a kitől viszont Paizs 
Gyula dr. vette meg 1906-ban. A harmadik kastélyt a jelenlegi tulajdonos, Led- 
niczky István 1870-ben építtette. A róm. kath. templom 1766-ban épült. A köz- 
ség területe 4913 k. hold. lakóházak száma 239 és a lakosság 1896 lélek, a kik 
mind magyarok s 2 ref., 1 ág. ev. és 34 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A 
község határában több nagy halom van, a hol régiségeket találnak. A község 
postája helyben van.távíró és vasúti áUomása Ludas. E helységhez tartozik 
Pusztafogacs, továbbá Vinczetanj'a. Puliltanya és ^lajziktanya. 

Tarnaórs. A hevesi járásban, a Nagy- Alföld éjszaki síkságán, a Tárna mel- 
lett fekszik. 1264-ben Aha nembeli II. Kompolt nyeri adományul, kinek fiait 
Pétert és Pált 1291-ben III. Endre király megerősítette Tarnaörs, Vámosgyörk. 
Detk és Domoszló birtokában, ilidön 1325-bea Péter fiai megosztoztak az apai 
örökségen, a tarnaörsi részbirtokok I. Istvánnak, a Xánai KompoUhi család 
ősének birtokába kerültek. A helység fele része Kompolt fia Pál utódaié lett, Imre 
fiától Imrétől származó unokái : János, Miklós, István és Imre, 1348-ban megosz- 
tozván az örökségen, Tarnaörs felét János, a T'/soHtoy család őse nyerte. 1466-ban 
Jászapáti szomszédjaként említik. 1468-ban Komyolthi Miklós birtokában ta- 
láljuk. KompoUhi János és fiai : Zsigmond és Ferencz, valamint Országh ^lihály 
négy fia között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján, a Kompoltliiak ki- 
haltával, az Országh családra szállott. 1549 — 1 552-ben Sportája volt. ek^ov Országh 
Kristóf birtokában találjuk. 1554-ben 7. 1564-ben 9 portája volt. 1635-ben 1^/^, 
1675-ben fél portát vettek itt fel az összeírásba. Az utóbbi évben nemesek is lak- 
ták. 1684-ben gróf Koháry István birtokában találjuk. 1693-ban mint puszta, 
báró Haller Samu birtoka. 1741-ben a Xyáry család birtokában találjuk. Ké- 
sőbb a báró Orczy család birtokába került. Orczy Lőrincz, a magj-ar irodalom 
egyik úttörője és az írói tehetségeknek lelkes pártfogója, 1784-ben ide költö- 
zött, hol haláláig lakott. Tarnaörsi magányában kereste fel Kazinczy Ferencz is, 
a ki két évig tartózkodott nála. 1848 előtt báró Orczy Lőrincz birtoka volt. Je- 
lenleg báró Orczy Cherubin örököseinek és özvegy báró Orczy Szeráfnénak, szü- 
letett báró Piret Eugéniának van itt nagyobb birtoka. Az előbbit jelenleg egy 
parczeUázó társaság vette át. A helységben levő kast él^-t háró Orczy István épí- 
ttette a X\T^II. század közepén, jelenleg a báró Orczy család birtokában találjuk. 
A tanaörsi táborban halt meg Vak Bottyán, Rákóczi híres generálisa. A róm. 
kath. templom 1754-ben épült. A község 5267 k. hold, lakóházak száma 334 és 
a lakosság 1959 lélek, a kik mind magyarok s 11 protestáns és 23 izr. kivételével 
róm. kath. vallásúak. A helység lakosai polgári olvasókört- tartanak fenn. A hely- 
ségben egy gőzmalom van üzemben. A község postája helyben van, távíró-állo- 
mása Jászárokszállás és vasúti állomása Vámosgyörk. E helységhez tartozik 
Miskepuszta, továbbá Csárdamajor. Homoktanya, Weiszmantanva, Antal- 
tanya, (iyurkótanya, Bendótanya, Szőkét anya, Gunicstanya és Hevértanj'a. 

Tarnaszentmária. Az egri járásban, a Mátra hegység tövében elterülő völgy- 
ben, a Tárna jobb partján fekszik. Eg\'ike Heves vármegye legrégibb községeinek. 
Kétségkívül már az első Árjjádliázi királyok uralkodása alatt megvolt. Róm. 
kath. temploma a XI — XII. századbeli román ízlésben épült, altemplommal. Okle- 
veles adataink azonban csak 1417-től kezdve vannak e helységről. A XVIII. szá- 
zadban részben tótokkal telepítették be, a kik azonban a XIX. század elejéig tel- 
jesen megmagyarosodtak. Az 1771. évi úrbéri összeírásban Szent-Mari néven 
fordul elő. Az úrbéri rendezés alkalmával a IV. osztályba sorozták. A XIX. 
század első felében Szent Mari néven volt ismeretes. Ekkor iSce/nere Pál, Fáy Sá- 
muelné, Csorna Zsigmondné, Pappszász György, Kazinczy András, továbbá a 



80 Ho\'i>s viirmogyo községei. 

Gyula;/, Liplay, Kürihíj, Végh, Okolicmin/i és Bárczy családok voltak itt bir- 
tokosok. Később a /SoWos csaJád birtokában találjuk. Az ősi róra. kath. temp- 
lomnak kegyura nincs, hanem saját alapjövedelméből és a hívek adományaiból 
tartja fönn magát. A község területe 1015 k. hold, lakóházak száma 98 és a lakcs- 
ság 402 lélek, a kik közül 2 német. 1 tót. a többi magyar ; vallásra nézve 2 ref. 
és 5 izr. kivételével róm. katholikusok. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet 
tartanak fenn. A határban több traehit-bánya van. A község posta-, táviró-, 
telefon- és vasúti állomása Verpelét. E hel3-séghez tartozik Dobi puszta, az 
egri érsekség birtoka. 
síemíukióB. TamaszentuiiUós. A hevesi járásban, a Tiszától hét kilométerre elterülő 

síkságon, a Hanyiér mellett és a Ludas tó közelében fekszik. Eredetileg a Páló- 
cziak birtoka. Legrégibb adatunk 1421-ből való e községről. 1424-ben Csonka- 
szentmiklós néven fordul elő. 1526-ban Pálóczi Antal birtoka, a ki végrendeleti- 
leg az egri káptalannak hagyományozta. Az 1549. évi adóösszeírás szerint ekkor 
már el volt hagyatva. Az 1552. évi összeírás alkalmával az elpusztult helységek 
között szerepel. Szent miklóst az 1554-ben eszközölt összeírás alkalmával már 
nem vették fel. Az 1635. évi adóösszeírásban Heves-Szent-Miklós néven fordiü 
elő, ekkor V j portája volt. 1647-ben P o, 1675-ben UU, 1686-ban 1 portát vettek 
itt fel az összeírásba. Az 1693. évi összeirás szerint részben a kiráhd kincstár 
részben az egri káptalan birtoka. Később, egészen 1848-ig, az egész helység az 
egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott. A helységet 1750-ben telepítette 
az egri káptalan. Az 1766-ban tartott egjdiázlátogal ás alkalmával már egyháza 
is volt, ekkor még a pélyi plébániához tartozott. 1780-baji önálló plébánia lett. 
A helység ősi temploma 1567-ben a török támadásnak esett áldozatul. A második 
templomot, a gróf Barkóczy Ferencz egri püspöktől adományozott oh ár fölé, 
1756-ban építtették. A harmadik templom 1818-ban épült, Komáromy Jáaos egri 
kanonok áldozatkészségéből. A róm. kath. templom kegyura az egri fÖKáptalan. 
Történelmi endékei közül említhető a plébánia alapító-levele, a mely 1780-ban 
kelt s gróf Esterházy Károly egri püspök írta alá. Jelenleg az egri főkáp- 
talan^ak van itt 3000 hold kiterjet ésű birtoka. A község területe 6082 k. hold, 
lakóházak száma 260 és a lakosság 1818 lélek, akik mind magyarok s 33 ref. és 
12 izr. kivételével róm. kath. valásúak. A helység lakosai róm. kath. olvasókört, 
polgári olvasókört s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. 
A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik : 
az Egri káptalantanya és a Müiál>^ anya. 
Tamazsadány. Tamazsadány. A hevesi járásban, a Nagy- Alföld kezdetén, sík vidéken, 

a Tari.a patak és Majzikér mellett fekszik. Az Aha nemzetség ősi birtoka, hol a 
nemzetség több ágának voltak részjószágai. A Csohánka ág itteni részbirtokát 
Csobánka fia János fiai közölt 1302-ben létrejött osztály- alkalmával Sámuel 
nyerte. Ezenkívül birtokos volt itt János testvérének Péternek fia Pál is, a kiről 
1304 — 1339 között emlékeznek meg az oklevelek. János fia Sámuel, úgyszintén 
Péter fia Pál azonban, a kik Csák Máté 23ártján voltak, a rozgonyi csata után 
elvesztették ősi birtokaikat. Sámuel birtokait Széchenyi Tamás erdélyi vajda, 
Pál jószágait pedig KompoUhi \n.ve siroki vámagy nyerte. De Kompoltlii Imre 
1339-ben zsac'ányi birtokrészeit odaadta Széchenyi Tamásnak, a ki viszont a 
sármono.stori kegj-uraságot, n;elyet Csohánka Sámuel jószágaival nyert, engedte 
át Kompoltlii Imrének. Később a iSa/jjrat család birtokába keriUt, de ezek hűtlen- 
ségbe esvén, Zsigmond király elvette tőlük és a Berzeviczieknek zálogosította el. 
1435-ben azonban engedélyt adott a Rozgonyiaknak, hogy e helységet a többi 
Salgai birtokokkal egj-ütt kiválthassák és 4100 frt-ban zálogul tarthassák. 1438- 
ban Albert királytól adománylevelet nA-ernek ZsadánjTa. Az 1549. évi összeírás 
szerint több nemes családé volt, ekkor 5 adóköteles, 6 elszegényedett és 11 elha- 
gyott (elpusztult) jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben 6 portát írtak itt össze, 
ekkor már a hódoltsághoz tartozott. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát vettek itt fel. 
1635-ben P/^, 1647-ben P/^, 1675-ben \^|^ portája volt. Ez utóbbi évben egy 
Simon nevű armálista nemes család is lakott itten. 1693-ban, mint puszta, Deák 
Pál ezredes birtoka, ezenkívül még 3/ a/zi'A: Simon is birtokos volt itten. Az 1741. 
évi összeírás szerint Almássy János és Stessel Kristóf birtokában találjuk. 
A XIX. század első felében gróf Almássy Kristóf, továbbá a líellehronth, Ra- 
kovszky, Biró, Bornemisza, Halasy, Sütő, Majzik, Thassy, Goszthony és Freizeizen 
családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Almássy Dénesnek, gróf 



81 




Siroki barlanglakás. 




Tárnáméra. — A báró Schossberger-féle kastélj'. 



82 




'l'arnamr'ra. - Pajzs Gyula úrilaka Fogacs-pusztán. 




Tarnaörs. — Báró Orczv Szerafinné kastélya. 



Heves vámiegye községei. 



83 



Almássy Kálmánnak és Schossberger Henriknének \an itt nagyobb birtoka. 
A róm. kath. templom 17S4-ben épült. A helységben levő kastélyt, a gróf 
Almássy család építtette, jelenleg gróf Almássy Dénes tulajdona. A község 
területe 4387 k. hold. lakóházak száma 236 és a lakosság 1573 lélek, a kik közül 
4 német, 1 horvát, a többi magyar ; vallásra nézve 1 ref. és 22 izr. kivételével 
róm. katholikusok. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-eg3'esületet tartanak fenn. 
A község postája heh'ben van, távíró és vasúti állomása Ludas. E helységhez- 
tartozik : Cselöháza puszta, továbbá a következő telepek : Huta, Serház, 
Kisház, Zoltántanya, Végessytanya, Majziktanya, Alnjássvi:anya és Benczetanya, 

Terpes. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt elterülő völgyben, a 
Tárna patak mellett fekszik. 1409-ben és 1410-ben Trebes, 1466-ban Therpes 
néven említik az oklevelek, ekkor a Besevyei család birtokában találjuk. 1465-ben 
Tari György birtoka, a ki — nem lévén fiörököse — végrendelet üeg Országh 
Jlihály nádornak és KomjMithi János fiainak : IMiklósnak és Venczelnek hagyo- 
mányozza. 1475 május 24-én Mátyás király e birtokra Országh ]\Iiliály nádornak 
és Kompolthi Jánosnak adománylevelet állított ki. Országh Miliály négy fia és 
Kompolt Ili János fiai : Kot)ipoIthi Zsigmond és Ferencz között 1522-ben kötött 
örökösödési szerződés értelmében, a Kompolthi család kilialtával, az Országh csa- 
ládra száUott. Az 1546. évi adóösszeírásban már nem fordul elő. Az 1693. évi 
összeírásban Terebes néven említik, ekkor Szalay Pál birtoka. 1741-ben báró 
Orczy István birtokában találjuk. A XIX. század első felében báró Orczyné, szü- 
letett gróf Pejachevich Franeziska birtoka volt. Jelenleg nagyobb birtokosa nin- 
csen. A róm. kath. templom 1780-ban épült. A község területe 379 k. hold, la- 
kóházak száma 71 és a lakosság 420 lélek, a kik mind magyarok s 3 izr. kivéte- 
lével róm. kath. vallásúak. A helység lakói hitelszövetkezetet tartanak fenn. 
A község postája és távíró-áUomása Pétervására, vasúti áUomása Párád. 

Tiszaigar. A tiszafüredi járásban, a Tisza balpartján elterülő síkságon 
fekszik. A Tisza valamikor idáig kanyargott, de a holt meder 1863-ig csak árvíz 
idején telt meg vízzel. Azóta a meder, az ú. n. Tó ármentesített terület. A síkság 
átlagos tengerszín fölötti magassága 93 m, legmagasabb a Kettőshalom 104 m. és 
a legmélyebb fenék 83 m. A Tomaj nemzetség Ahádi ágának ősi birtoka. Ez ágból 
származó Ahádi Sebestyén fia Lóránt 1325-ben atyja testvérétől Üztól szárma- 
zott Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítvén, Csanád egri püs- 
pök bizonyságlevelet állított ki részére, hogy e női családtagok és örököseik 
Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem igényel- 
nek. Hajdan Szabolcs vármegyéhez tartozott, de a XV. században, úgy látszik. 
Heveshez csatolták. 1455-ben Szabolcsba helyezi vissza Mátyás király. Ekkor 
a Bajoni család birtoka. 1472-ben Szölösi György és László birtokában találjuk, 
a kiknek kérelmére Báthory István országbíró Tiszaigar és az egri püspökség 
tulajdonában levő Tiszaörs között határjárást rendel el. A XVI. század elején 
már a Széky család a helység háromnegyed részének birtokosa. Dobó István 
1548. évi, valamint az 1552. évi adóösszeírás szerint már Heves vármegye köz- 
ségei között szerepel, azok közé a helj'ségek közé tartozott, melyeket a török 
hódoltság következtében csatoltak Heves vármegyéhez. Az 1552. évi adóössze- 
írás szerint 16, 1554-ben 11 és 1564-ben 8 portája volt. Az itt birtokos Széky 
Pál 1589-ben részt vett Eger várának védelmében, 1591-ben Külsőszolnok vár- 
megye alispánja volt. Végrendeletében a következő birtokokról intézkedett : 
Bátor, Keresztúr, Tisza.szőlős, Igar, Dcrs, Ludas, Tárnáméra, Nyék, Szilestye, 
Lökősliáza. Fia Széky Ferencz 1616-ban zálogba adta Igart, Tiszaszőlőst és Der- 
z.set Kállay Vinczének. 1640-ben újból zálogba adta e birtokokat Balku Pálnak. 
Széky Ferencz fia Péter, szendrői várkapitány, Igart a többi elzálogosított javakkal 
együtt visszaváltotta. Az 1635. évi adóösszeírás szerint P/g, 1647-ben és 1675-ben 
Vi\. 1686-ban ugyanennyi portája volt. 1693-ban a Darvas család volt itt bir- 
tokos. 1734-ben lll. Károly király visszaítélte a Széky családnak és a Széky csa- 
lád jogán a Pappszász családnak Igart, melyet a család fegyverjog czíraén veszí- 
tett el. Széky György és Pappszász György tényleg birtokukba vették igari bir- 
tokukat is és felépítették a nádfedelü, 8 szobás Széky kúriát, mely jelenleg is 
fennáll, 1743-ban a helységet újból telepítették. Széky György után (1734) gyer- 
mekei : Zsigmond, Ferencz. Pál Zsuzsanna és Borbála örökölték igari birtokait. 
Zsigmond utódai közül 1848 előtt szintén Széky Zsigmond volt birtokos és utána 
fia Széky Péter, rajta kívül a Széky család jogán Dapiy Dáiiielné. szül. Retsky 



MnRy.irorszAK VármcKyéi és Városai: Heves T,'lrmeeye. 



84 Hevos ^■^í^mogJ•e községei. 

Judith. Szemere Istvánné szül. Tőrös Mária, Bilkei Lipcsei/ Károly (Lipcseyné 
Szék'!/ Klára után), Szathinári Király Pálné. Lévai Koós Anna {Széky Borbála 
leánya) után fia íSzatniári Király CJyörgy, Szcky Zsuzsanna jogán Okolicmnyi 
Petemé, szül. Józsa Erzsébet, valamint fiai Gusztáv és György. A Pappszász csa- 
lád leszármazol közül Pappszász Ignácz. kinek neje Bernátfalvi Bernát Amália 
volt. Barkassy Benedek és György, Veresniarthy László, első neje Kandó Julianna, 
második neje Szoniagh Luiza. Veresmarty Ist%^án (neje Xánásy Teréz), Veres- 
marty András és Terézia (Kovássy Sándorné). Ezenkívül birtokosok voltak még 
Mészáros (iábor, Sárközy Mihály, Bagossy József, Deme Sá,m.ue\, Kovács István, 
Kovács Pál. Gálospetri Xagy Pál. Besenvei Szabó József, Szana Zsigmond, Szűcs 
Sámuel és Vargha József, Jelenleg a lielység legnagyobb birtokosai Széky Péter dr, 
kinek itt szintén régi kúriája van, meh'et még Okolicsányi Gusztáv építtetett 
1833-ban, Van itt gazdag kö:iyvtár is, A tulajdonos itt, messze földön liíres 
csemetekertet, faiskolát és gyümölcsöst tart fenn. Továbbá Széky István 
(1076 hold). Győrgyei Antal (572 hold) és Hering Já,nos (565 hold). A helységben 
három templom áÜ fenn. A reformátusoké 1784-ben, a katholikusoké 1854-ben 
épült. A falu közepéu egy öshalom áll, honnan őskori leletek kerülnek fel- 
színre. A Széky család gyűjteménj'ében őrzik azt a nevezetes oklevelet, mely 
az 1472. évben tartott határjárásról szól. A község területe 5921 k. hold, lakó- 
házak száma 276 és a lakosság 1726 lélek, a kik mind magyarok. Vallásra nézve 
túlnyomó a református, még pedig 1132 lélek ; róm. kath. 485, gör. kath. 
2, ág. ev, 8, izr. 99. Van a helységben Olvasókör, Gazdakör, Általános Népkör 
és önkéntes Tűzoltó-egyesület. A község postája helyben van, távíró-állomása 
Tiszaszőlős, vasúti állomása Tiszafüred és Tiszaszőlős. E helységhez tartozik : 
Csige, Ürmöshát, Kettős, Kúthát, Körtétyes, Száraztag, Fehércserepes, Székj^- 
major. Erdőmajor, Kiscsókás, Nagycsókás, Rétitanya, Határtanya, Csikósház, 
Csárdahalom, Kispaphalma, Dobogóhát, Paptanya és Bódihát. 

Tiszanána. A tiszafüredi járásban, a Nagy-Alföld tiszáninneni mocsoras 
vidékén, a Tisza közelében fekszik. Az egri püspökség legrégibb birtokainak 
egyike, melyet a hagyomány szerint még Szent László király adományozott 
az egri egyháznak. IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említi első ízben, ekkor 
az Apocz (Apcz) nemzetség volt szomszéd birtokosa. Az 1332 — -37. é\i pápai 
tizedjegyzékben Nana név alatt fordul elő, plébániája a hevesi főesperesi kerü- 
letbe tartozott. Az egri püspökség 1493 — 94. évi számadáskönjnreiben Tyzanana 
néven fordul elő. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri püspökség birtoka, 
ekkor 10 jobbágy-telket írtak itt egj'be. 1549-ben 8 adóköteles, 7 elszegényedett 
2 eUiagj'ott és 2 újonnan települt jobbág\i:elket vettek itt fel az összeírásba. 
1552-ben 10 portája volt. Az 1554. évi adóösszeírás szerint Eger ostroma alkal- 
mával elpusztult. 1564-ben ismét 17 portája volt. 1612-ben Török János és Kiirthy 
György birtokában találjuk, a kik a királj-tól nyerték adományul, miután 1609- 
ben az egri püspöki javakat önöd és Szendrő végvárak szükségleteire fordították. 
1635-ben 2. 1686-ban P/j portája volt. A helység hajdan a Tisza partján feküdt, 
honnét gróf Esterházy Károly egri püspök (1761- — 1799) a mostani helyére tele- 
pítette, hihetőleg azért, mert ott ki volt téve a Tisza áradásainak s azt a helyet, 
ahol egj'kor a helység áUott, ma is Ö-Nánának nevezik. 1804-ben az újonnan 
felállított szatmári püspökség birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri 
joga. Jelenleg a szatmári püspök a helység legnag3'obb birtokosa. A helységet 
több ízben, így 1830-ban, 1855-ben, "l876-ban, 1879-ben és 1888-ban árvíz 
öntötte el. A református templom, mely czínteremmel van körülvéve, 1752-ben 
épült. A kath. templomot gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1788-ban. 
Kegyura a szatmári püspök. A község területe 15.118 k. hold, lakóházak száma 
969 és a lakosság 4755 lélek, a kik közül 1 német, 5 tót és 1 horvát, a többi 
magyar. Vallásra nézve róm. kath. 2822, gör. kath. 2, ref. 1840, ág. ev. 2, izr. 89. 
A helység lakói alsó- és felsővárosi olvasókört, fogyasztási szövetkezetet és hitel- 
szövetkezetet tartanak fenn. A helységben két mümalom áll fenn. Az egyik Vavrek 
Károlyé, a másik a tiszanánai gazdák szövetkezetéé. A község postája helyben 
Tan, távíró- és vasúti állomása Kisköre. E helységhez tartoznak a Dinnyésháti, 
Bodzásháti, Vajda Bálint, Galambos Dániel, Meleg Béni, Gulyás Ferencz, .Meleg 
Sándor , Dómján János, Dómján Lajos, Vajda István, Prókai András, Tóth 
Lajos, Fabó Mihály, Gonda Pál és Gulj'ás András tanyák. 



Heves vármegj'o községei. 



85 



Tiszaörs. A tiszafüi'edi járásban, a Nagy-Alföld tiszántúli részén fekszik. 
Régebben a Tiszának eg}' holt ága, a Tó húzódott a község mellett, de a szabályo- 
zás következtében ez ma inár termő talaj és a Tisza jó távol esik. 1292-ben 
szerepel első ízben, ekkor Örsi Imre birtoka, melyet az egri piLspökségnek hagyo- 
mányozott. Eredetileg, mint Nagy-Iván, Tisza-Füred és Tiszaigar, szintén 
Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1472-ben Tisza-Igarral és Nagy-Ivánnal együtt 
említik az oklevelek. 1482-ben az egri püspökség birtokaként szerepel. Az egri 
püspökség 1494-ik évi számadáskönyveiben is eiőiordul. Az 1552-ik évi ado- 
összeírásban is az egri püspökyég földesúri helységekóiit szerepel. Ekkor 18 portája 
íolt. 1554-ben 19, 1 564-ben 14 poitával van felvéve az összeírásba. Az 1635 — 
1686-ik évi összeírásokban nem találjuk feljegyezve. Az 1741-ik évi összeírásban 
az egri püspökség jobbágyközségei között szerepel. 1804-ben az újonnan fel- 
állított kassai káptalan birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri 
joga. A XIX. század első felében, az egykori sánczok maradványai mellett, 
szántás közben régi pénzeket is találtak, melyek az Anjou-korból (1335) szár- 
maztak. Jelenleg a kassai káptalan a helység legnagyobb birtokosa. A róm. 
kath. templom 1775-ben épült. Kegjnira régebben az egri püspökség volt, most 
a kassai káptalan. A község területe 6435 k. hold, lakóházak száma 359 és a la- 
kosság 2137 lélek, a kik mind magyarok. A vallási megoszlás a következő : 
róm. kath. 2208, gör. kath. 1, ref. 78, izr. 40. A helység lakosai polgári olvasó- 
kört, népkört és önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. A község hatá- 
rában levő őshalmoknál gyakran találnak különféle leleteket. A község postája 
helyben van, távíró-állomása Kunmadaras és vasúti állomása Tiszafüred. E hely- 
séghez tartozik: Plébánia tanya, Kistag, Fagyai és Örsipuszta. 

Tiszaszölös. A tiszafüredi járásban, a Nagy-Alföld sík ^ádékén, a Tisza 
folj-ó közelében terül el. Az 1333 — 37-ik évi pápai tizedjegyzékben a kemeji 
főesperesi kerület plébániái között szerepel. 1359-ben Zeuletis, 1480-ban Zewlews 
és Kyszewles néven említik az oklevelek. Dobó István 1348-ik évi számadásaiban 
és az 1552-ik évi adóösszeírásokban Heves vármegye községei között szerepel. 
Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint több nemes család birtokában volt, ekkor 
9 portát vettek itt fel az összeírásba. Az 1564-ik évi összeírásban 12, 1564-ben 11 
portáv^al van felvéve. 1589 — 90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be 
a főpapi tizedet, 1635-ben másfél, 1647-ben szintén másfél, 1675-ben egynegyed 
portája volt. Az utóbbi összeírás adatai szerint egy Fekete István nevű nemes ember 
is lakott itten. 1693-ban Glöcksberg ezredes birtokában találjuk, a kinek itt 
17 jobbágytelke volt. Kívüle még Komjáthi Ábrahám volt birtokos. A XIX. 
század első felében az Elek családnak volt itt földesúri joga. Jelenleg Györgyei 
Kálmán (1877 hold), Elek István (971 hold), özvegy Bobory Györgyné (599 hold) 
és a J^^Zewí örökösök a helység legnagyobb birtokosai. A helységben levő szép és 
kényelmes úrilakot Elek István 1907-ben építtette. A református templom 
1867-ben épült. 1903-ban itt nagy tűzvész pusztított, mikor a helység legna- 
gyobb része leégett. A község területe 8720 k. hold, lakóházak száma 480 és a 
lakosság 2455 lélek, a Idk mind magyarok. Vallásra nézve túlnyomó a refor- 
mátus és pedig 2049 lélek, a többi közül róm. kath. 310, gör. kath. 2, ág. ev. 1, 
izr. 93. A helység lakosai polgári olvasókört, szocziáhsta olvasókört, önkéntes 
tűzoltó egyesületet s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A 
helységben egy gőzmalom van üzemben. A helység határában talált leletek 
között volt egy arany-vért, mely a Magyar Nemzeti Múzetimba került. A 
község postája, táxáró és vasúti állomása helyben van. E helység határához 
tartozik Pusztadomaháza, melyet a XV. században Damaháza, Dománháza 
néven önálló helységként említenek. 1427-ben a Figei Csathó családé, mely 
ebben az évben elzálogosítja & Recskieknek. I4S2-ben Tiszaszőlős, Dítzs és más 
helységekkel együtt fordul elő. 1552-ben még 2 portája volt. Az 1554-ik évi adó- 
összeírásban már az elpusztult helységek között szerepel. Az 1564-ik évi össze- 
írásba már nem vették fel. 1693-ban mint puszta, Nyáry Mihály birtoka. 
Továbbá ide tartoznak még : Oszkármajor, Nagypánczélos, Kispánczélos, 
Gcllérháti tanya, Aszói tanya, Aranyos, Czigánytanj^a, Sziget és Szőlőskert. 

Tófalu. Az egri járásban, a hegyvidék és a Nagy-Alföld érintkezésénél 
elterülő völgyben, a Tárna folyó mellett fekszik. E helység a debröi völgyben, 
azon a tájon épült, hol az egykori Tótfalu állott, mely 1352-ben az Aba nemzet- 
ségből leszármazott Debreiek birtoka volt. 1417-benr 1438-ban és 1446-ban 



fi» 



86 Hovos vánnogyo községei. 

Tolhfalu lu'vi'n forttul elő az (iklovelokl)oii. Debrei Miklós magtalan halála után 
1417-l)en. Zsigmond király megengedte Kompolthi István mesternek, hogy a 
helységet elfoglalja. 1438-ban azonhaii a hűtlen Debreiek itteni birtokába a 
Rozgoniiiakat iktatták be. Az 1552-ik é\i adóösszcirás szerint az el])nsztult hely- 
ségek között szerepel. Ugyanígy enilék(v.ik meg róla az ir)54-ik é\a összeírás is. 
1564-ben 4 ]iortája volt. Ez összeírásokban a helység neve Tottfalu, Tótfalu 
é^ Thotfahv alakban fordul elő. Az 163ö-ik évi összeírásban fél, 1647-ben szintén 
fél, 1675-ben fél és 168G-ban ismét fél portával van felvéve. Ez összeírásokban 
Tótfalu éí! Tóth-Falu alakban szerepel. Az 1693-ik é\-i összeírás szerint II. Rákóczi 
Ferencznek 12, gróf Erdődy Györgynek 8 jobbágytelke volt itten. Az 1741-ik 
évi összeírás szerint báró Grassalkovich Antal személynök és a Radvánszky 
család birtoka. 1848-ig a debrői uradalomhoz tartozott. 1876-ban gróf Károlyi 
Györgj' elsőszülöttségi hitbizoniányt alaldfott a deljrői uradalomból, mely 
utána gróf Károlyi Györgyre, majd gróf Károli/i Mihályra szállott, a kinek ma 
580 hold kiterjedésű birtoka van itten. A róm. kath. templom a XVllI. század 
első felében épült. Keg^nira gróf Károlyi Mihály. 1886-l)an a tem])lom villám- 
csapás következtében leégett, ekkor újra feléj)íletlék. Az 1849-ik év február 26-án 
és 27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt. A község területe 2520 k. hold, 
lakóházak száma 231 és a lakosság 948 lélek, a kik mind magyarok s 2 protes- 
táns és 28 izr. Idvételével róm. kath. vallásúak. A lakosság fogyasztási szövet- 
kezetet tart tcnn. A község postája Aldebrő, távíró állomása Kápolna és 
vasúti állomása Kál-Kápolna. 

t-jiörinczfaiva. Üjlőriuczfalva . A tiszafüre(U járásban, a Nagy-Alföld tiszáninneni részén, 

a Laskó-patak mellett fekszik. 10 helység eredetileg a Cserőközben, vagy a Tisza 
szigetében feküdt. Az egri püspökség ö.si birtoka, mely a püspökség 1261-ik évi 
megerősít ő-levelében az egri egyház legrégibb birtokai között szerepel. Ez ok- 
levélben Halaz in Chereukuz néven szerepel. Később Tisza-Halász néven em- 
lítik az oklevelek. Az ]546-ik évi összeírás szerint az egri püspökség földesúri 
hatósága alá tartozott, ekkor 11 portája volt, ebből 7 adóköteles és 4 adómentes. 
1549-ben fi, 1552-ben 5 portát írtak itt össze. Az 1554-ik évi adóö íszeírásban 
az elpusztult helységek között szerepel. Később ismét helyreállították. 1564-ben 
6 portá\-al van felvéve az összeírásba. 1612-ben Mező János és Törők Bálint 
birtokában találjuk, a kik a nádortól nyerték adományba, midőn az 1609-ik évi 
10. törvényczikk értelmében a })üspöki birtokokat a Idncstár kezelésébe vették 
és önöd és Szendrő szükségleteire rendelték fordítani. 1635-ben P/^, 1647-ben 
1, 1675-ben szintén 1 portája volt. Az utóbbi évben a rablóktól való félelem 
következtében lakosai elhagyták. 1693-ban az egri püspök pusztájaként szerepel 
az ö.íszeírásban. Az 1879-ik évi nagy árvíz után a helység akkori birtokosa : 
Schlauch Lörincz szatmári ])üspök, a községet a hídvégi pusztára telepítette s a 
kitelepítő püspök nevéről Űjlörinczfalvának nevezték el. 1804-ben a szatmári 
püspökség birtokába került. Jelenlegi nevét az 1903-ik évi 23.197. számú bel- 
ügyminiszteri rendelet álla])ította mrg. Jelenleg a szatmári püspökség (4000 hold), 
gróf Nemes Vinczéné (600 hold), a tiszanánai gazdák (500 hold), Losonczy Mihály 
(400 hold) és Borbély Géza (300 hold) a helység legnagyobb birtokosai. A refor- 
mátus templom 1903-ban épült a lüvek könyöradományaiból. A község területe 
7384 k. hold, lakóházak száma 87 és a lakosság 386 lélek, a kik mind magyarok ; 
vallásra nézve róm. kath. 252, ref. 130 és izr. 4. A helység lakosai önkéntes tűz- 
oltó-egyesületet tartanak fenn. A község postája, távíró és vasúti állomása 
Poroszló. E helységhez tartozik : Óhalász és Cserőköz. 

vámo9^-örk. Vámosgyörk. A gyöngyösi járásban, a Nagy-Alföld kezdetén, teljesen sík vidé- 

ken, a Gyöngyös patak mellett terül el. Eredetileg az újvári vár tartozéka, tehát 
királyi várbirtok volt, a melyet IV. László király oldott fel a várbeli kötelék alól. 
1273-ban Aba nemeU Kompolt fia Péter nyeri adományul, melynek birtokában 
őt és Pál testvérét III. Endre király 1291-ben megerősítette. Mikor Péter három 
fia között 1325-ben osztályra került a sor, Vámosgyörköt Kompolt, a Nánai 
Kompolthi család őse nyerte. 1394-ben és 1396-ban Gurk, Geurk néven szerepel 
azon levelekben. Vámját 1446-ban említik. 1468-ban Kompolthi Miklós birto- 
kában találjuk, de Kompolthi János leányának fiai : Szén György és Péter is 
részt követeltek belőle. 1489-ben Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai : 
Lendvai Bánjfy Miklós és Jakab követelik itteni részüket a Kompolthiaktól. 
1522-ben Kompolthi János fiai és Országh Mihály négy fia között kötött kölosö- 



Heves vármegye községei. 87 

Tlös örökösödési szerződés értelmében a Kompolthi család kilialtával Országh 
Mihály fiaira szállott. Iő49-ben 2, lö64-ben 11 portája volt. Országh Kristófnak 
15tí7-bcn fiörökösök nélkül történt elhunyta után Miksa király lőtí9-bcn Töröh 
Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. 163ö-ben 3, 16-i7-ben 1^ 
portája volt. Az 1675 — 86. évi adóösszeírásokban Vámos-Györk néven van 
felvéve, ekkor 1* 4 portája volt. 1693-ban báró Haller Samu birtokában talál- 
juk. A XIX. század első felében a gróf Draskovics, gróf Esterházy, báró Orczy, 
Nagy, Goszthony, Rakovszky, Dohóczky, Malatinszky és Okolicsányi családoknak 
volt itt földesúri joga. 1848 előtt V. Kováth János birtokába került. Jelenleg 
Visontai Kovách Lászlónak van itt 1472 hold kiterjedésű birtoka. A helység- 
ben lévő két úrilak közül az egyiket Visontai Kovách Jáno sépíttette a XIX. 
század derekán, a másikat Széchy János, ez tttóbbi jelenleg örököseinek birto- 
kában van. Aróm. kath. templom 1897-ben épült. A község határában őshalmok 
láthatók. Az eg^-kcr fönnáUott vámosgyörki apátság (Abbatia de Beáta Vir- 
gine non procul a Vámosgyörk) czímét még mindig adományozzák. A község 
területe 3790 k. hold. a lakóházak száma 296 és a lakosság 2016 lélek, a kik 2 
német kivételével magj^arok s 33 ref. és 63 izr. híján róm. kath. vallásúak. A hely- 
ségben egy gőzmalom van üzemben. A község postája, tá^-iró- és vasúti állo- 
mása helyben van. E helységhez tartozik Berekalja puszta, továbbá Alsómajor. 
Borh^"tanya. Felsőmajor és Kisgyörk. 

Váraszó. A pétervásári járásban, a Bükk hegység lábánál, a Tárna patak váraszó, 
egyik mellékága mellett fekszik. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo, 1466-ban 
pedig Warazlo néven fordul elő az oklevelekben, ekkor a Rédei Dósa család volt 
itt birtokos. 1467-ben a Bédeiek. a Nádasdyak és a Váraszói család bírtak itt 
földesúri joggal, a kik ebben az évben Heves vármegye közgj'ülése előtt osztoztak 
meg itteni birtokaikon. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család birto- 
kában találjuk; ekkor 5 adóköteles és ugyanann\"i adó aló mentes portát írtak 
itt össze. 1549-ben 8 adóköteles, 3 elszegénj-edett és 3 adó alól mentes jobbágy- 
telket találtak itt, 2 jobbágj-telken nemesek laktak. 1552-ben 8, 15ö4-ben 5, 
1564-ben 16 portája volt. 1635-ben ly^, 1647-ben II2. 1675-ben fél portát vettek 
itt fel az összesírásba. 1684-ben Szila-ssy István birtokában találjuk. 1693-ban 
Battik János özvegye volt itt birtokos. 1741-ben báró Orczy István, gróf Keglevich 
és Berthóthy István birtoka. A XIX. század első felében báró Orczy. Goszthony. 
Kovács, Utasy, Kodmon és Pálffy családoknak és a Trajtler örökösöknek volt itt 
földesúri joga. Jelenleg gróf Károlyi Viktoménak van itt nagyobb birtoka. A 
helységnek van róm. kath. temploma. A község területe 4705 k. hold, lakóházak 
száma 110 és a lakosság 649 lélek, a kik mind mag^'arok s 5 izr. kivételével róm. 
kath. vallásúak. A nők házivászon szövésével foglalkoznak. A község postája és 
tá^-iró-állomása Pétervására, vasúti állomása Mátraballa. E helységhez tartozik 
Herczeges puszta. 

Vécs. Az egri járásban, a Mátra hegység nyúlványaitól körülvett völgy- vécs. 
katlanban, a csekélyvízü Dohna és Tarnócza nevű patakok összefolyása között 
fekszik. Az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben Weck, később 1428-ban Weche, 
A\ ech néven fordul elő. Imien vette nevét a Vécsi család, meh'nek tagjai közül 
László 1438-ban a vármegj-e ahspánja volt. Gáspár hűtlenségbe esvén, 1480-ban 
birtokait Vécsen Nagj'lucsei Orbán győri püspök és kincstartó testvérei nyerik 
adományul Mátyás királytól. Az 1549. évi adóösszeírás szerint ekkor teljesen el 
volt pusztítva. 1635-ben 2 portája volt. Az 1675. évi összeírás szerint, mint 
nemesektől lakott helység, 4 frt. taksát fizetett. 1693-ban a nánai (Kisnána) ura- 
dalomhoz tartozott. 1741-ben Almá^sy János birtokában t.rtláljuk. A XIX. 
század első felében gróf Ahnásy György. Almásy Emánuel, István és Károly 
bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Károlyi Mihály a helység legnagyobb 
birtokosa. A róm. kath. templom 1901-bcn épült. A község területe 4459 k. hold, 
lakóházak száma 257 és a lakosság 1230 lélek, a kik magyarok s 8 izr. híján róm. 
kath. vallásúak. A helység lakói fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak 
fenn. A férfiak fűzfavesszőből kosarat kötnek, a nők pedig kenderfonással és 
vászonszövéssel foglalkoznak. A község postája Domoszló, távíró-áUomásaVer- 
pelét és vasúti állomása Ludas és Feldebrő. E helységhez tartozik Haraszti és 
Majka puszta, 

Verpelét. Az egri járásban, a Mátra hegység lábánál elterülő völgyben, a Verpciét. 
Tárna patak balpartján fekszik. A XIII. század második felében az Aba nembeli 



SS He\"cs vániiogye községei. 

Xagy Leusták (1271 f 1328 előtt) birtoka. Magtalan halála után Verpelét nem 
szállott az Aba nembeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek. 
1372-ben és 1381-bcn a vármegye itt közgyűlést tartott. 1389-beii a Tart család 
birtokába került s a siroki vár tartozéka lett. 1399-ben Bebek D?tre tartott itt 
nádori gyűlést. A XV. században a vármegye közgyűléseit leginkább itt tartotta, 
okkor a Tari család bírta s Sirok várához tartozott. Tart György Höö-ben összes 
birtokait Gúti Országh Mihálynak elzálogosítván, Verpelét is birtokába került. 
147ö-ben Tari György hűtlensége és magtalan halálakor Országh Mihály és a 
XánaiA^ompoí/Aífli- nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György 
özvegyét, Katahn asszonyt. Ország ~M\\\á\\ Ví^ Kompolthi !Mildós néliai férje itteni 
birtokaiból járó kilenczedböl kielégítették. Országh Mihály négy fia és A'owpoZ/Aí 
János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Komijolthi 
család kihaltával az Országh család örökölte. Az 1549 — 1552. é\-i összeírás szerint 
Országh Kristóf birtoka, eldíor 6 portája volt. 1554-ben szintén 6, 1564-ben 13 
portát írtak itt össze. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett magtalan 
halála után I\Iilcsa király 1569-ben Tm-ök Ferenczné, született Országh Borbálá- 
nakadományozta. 1635--ben 4, 1647-ben 31^, 1675-ben 2I2 portája volt, az utóbbi 
összeírás alkalmával egy malmot i.s vettek fel. 1686-ban 1^4 portával szerepel az 
adóösszeírásban. 1693-ban báró Haller Samu birtokában találjidv. Kívüle még a 
Sötér, a Repeczky. a Bossányi és a Huszár családok is birtokosok voltak Verpelé- 
tcn. 1741-ben a Nyáry család volt a helység legnagyobb birtokosa. A XIX. szá- 
zad első felében gróf Sztáray János, gróf Károlyi. Goszthotiy, Németh, Orosz, 
Szepesy örökösök, Bernáth és Bárczy családok tírcak itt földe.súri joggal. Jelen- 
leg gróf Károlyi Miliálynak, gróf Sztáray Taszilónak Baranyay Miklósnak és 
Grosz Jakabnak van itt nagyobb birtoka. Az 1849 február 26 — 27-én \ávott 
kápolnai csata ide is kiterjedt. A helység előtt Klapka és Dessewfjy dandára 
helyezkedett cl 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágj-úval. Február 27-én 
reggelre a Verpeléttöl nem messze eső kis hegj'en, melja^t szentmáriai vár- 
hegynek neveznek, Schlick császári tábornok helyezkedett el, liarmincz ágj-ú- 
jával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé ; a 
honvédtüzérség sem maradt adós, mindamellett két órai tüzelés után kény- 
telen volt -visszavonuhii . Erre Schlick rohamot intézett Vertjeiét ellen, melyet 
azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-]\íiguel gyalogság v'isszavert. SchŰck 
azonban újabb csapatokat vonván magához, heves utczai harcz után a 
község birtokába jutott. Dessewffy hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett 
hátrábii. csak ezt várta Schlick. a ki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasas- 
ezredet küldött a hon^'édség üldözésére, a kiknek előnyomulását a huszárság 
akadálj'ozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, 
a Pöltenbergtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj 
támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd 
emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek. 1869-ben és lS80-ban tűzvész 
sújtotta a helységet, ekkor a község felerésze leégett. A róra. kath. templom 
1771-ben épült, a plébánia kegyura gróf Sztáray Tasziló. A hetységben levő föld- 
szintes úrilakok egjnkét a XIX. század elején Goszthony Pál építtette, tőle örö- 
költe a Baranyay család, jelenleg is e család birtokában van. A másikat báró 
Brudern Jó:S?f építtette a XIX. század elején, ez az úrilak jelenleg gróf Sztáray 
Tasziló tulajdona, a kinek nagj'bátyja, gróf Sztáray N. János itt 1899-ben új 
félemeletes úrüakot épített. A negyecük úrilakot Németh Bertalan építtette a 
XIX. század elején, tőle örökölte a Szentkirályi család. E család azután eladta 
Mlinkó Zsigmondnak, a kitől \iszont Kanzsó György, a jelenlegi tulajdonos 
vette meg. A község területe 9238 k. hold, lakóházak száma 512 és a lakosság 
2860 lélek, a kik közül 2 német, 3 tót, 2 egyéb anya nyelvű, a többi magyar. 
A vallá.si megoszlás a következő : róni. kath. 2668, gör • kath. 2, ref. 12, ág. ev. 
7, izr. 171. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet, hitelszövetkezetet, 
önkéntes tűzoltó-egj-esületet és magtár és pincze-szövetkezetet tartanak fenn. 
Említést érdemel Popper Dá\dd gőzn^alnia is. A község postája, távíró-, telefon- 
és vasúti állomása helyben van. E helységh'z tartozik: Túrómező puszta, 
továbbá Mátrai-tanya, Jakobdombi-tanya, Felső és A'só-Magyalos, A'berki- 
tanya. Malom-tanya és Rozsnald-tanya. 

Visonta. A gyöngj'ösi járásban, a Mátra hegység alatt, a Bene patak mellett 
fekszik. Az Aha nemzetség Csobánka ágának ősi birtoka. I\Iikor Csobánka comcs. 



Heves vármegye községei. 89 

két fia : János és Péter a XIII. század vége felé megosztozott az atyai örökségen, 
Péter (1302) Visontát nyerte, a melyet jószágai középpontjává tett. Fia Pál 
(1304 — 1339) szintén Visontát bírta, vásárjával együtt. Ekkor Karácsond, Adács, 
Zsadány '(részben). Kürt (ma puszta Jászladány mellett), Csobánka, Hajontha 
és Lak tartoztak hozzá. E jószágokat I. Károly király az ugyané nemzetség- 
Kompolthi ágából származó Imi-ének (1324 — 1339) adományozta. Midőn Imre 
fiai : János, a Visontay család őse, István, Miklós és Imre, a Dethy család őse, 
1348-ban megosztoztak, Visontán kívül még Karácsond, Heves, Markaz, Tarna- 
örs, Adács stb. helységek voltak birtokukban Az osztáty alkalmával Visontát 
három részre osztották és az osztozkodók közül János, István és Imre egy-egy 
részt kapót belőle. 1421-ben Zsigmond király, a magban szakadt Visontay István 
birtokát Visontán Kompolthi Istvánnak adta. így az egész helység a Kompoltihaké 
lett. 1445-ben városi jellese volt. 1489-ben Kompolthi István leányának 
Erzsébetnek fiai : Lendvai Bánfjy Miklós és Jakab is részt követeltek maguk- 
nak az itteni Kompolthi-féle birtokokból. Kompolthi János fiai : Zsigmond és 
Ferencz, valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös 
örökbefogadási szerződés alapján, a Kompolthi család Idhaltával, az Országh 
családé lett. Az 1549 — 1552. évi adólajstromok szerint Országh Ki'istóf birtoka, 
kinek 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király 1569-ben 
Tőrök Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. Az 1635. évi össze- 
írásban 3, 1675-ben 1% portája volt. 1684-ben az Esterházy, báró Haller, Bos- 
sányi családok és Batta Pál birtokában találjuk. A'^ 1693. évi összeírás szerint 
gróf Esterházy István, báró Haller Samu, a Bossányi és a Huszár családok voltak 
itt birtokosak. 1741-ben a Nyáry család birtoka. A XIX. század első felében a 
gróf Draskovich. gróf Esterházy, báró Orczy, báró Podmaniczky, továbbá a Saághy 
örökösök, Goszthony, Taródy, Dévay, Perlaky, Kovács, Póka, Veréb, Pethö, 
Farkas, Ballá, Tavmskovics és Zbiskó családok birtak itt földesúri joggal. Jelen- 
leg berezeg Auersperg Annának, Borhy Györgynek és Mattyasovszky Miklósnak 
van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1756-ban épült. A község 
területe 4218 k. hold, lakóházak száma 221 és a lakosság 1238 lélek, a kik 4 
kivétellel magyarok s 2 protestáns és 16 izr. híján róm. kath. vallásúak. A 
helység lakosai gazdakört, fogyasztási szövetkezetet és liitelszövetkezetet tar- 
tanak fenn. A községben van posta, távíró-állomása Gyöngyös és vasúti állo- 
mása Ludas. E helységhez tartozik Csókáspuszta, továbbá Alsójeges, Borhy 
László tanya. Csárdatelep, Felsőjeges és a Visontai szölőtelep. 

Visznek. A gvöngyösi járásban, a Mátra hegységtől délre, a Nagy-Alföld 
szélén, a Gyanda, Gyöngyös, Szárvágy és Tárna patakok összefolyásánál fekszik. 
Eredetileg a patai vag3" mátraújvári várszerkezethez tartozott. Első ismert birto- 
kosai Urkuni fiai Hunt és Milclós, a kik 1262-ben az egri káptalan előtt 15 ezüst 
márkáért eladják Aba nembeli Kompolt comesnek. Komjjolt fia Péter három fia 
1325-ben megosztozván az atyai örökségen, Viszneket Gergely, a Domoszlay 
család őse nyerte. Az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzékben Wysnuk néven 
fordul elő, a patai kerület plébániái között 1415-ben Wyznek néven szerepel. 
Kompolthi János fiai : Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály négy fia 
között 1522-ben létrejött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében, a Kom- 
polthiak kihaltával az Országh családé lett. Az 1552-ik évi adóösszeírásban a 
törököktől elpusztított helységek között szerepel. 1564-ben 9 portát írtak itt össze. 
Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halála után Miksa király Országh 
Borbálának, férjezett Török Fercncznének adományozta. Az 1635-ik é\-i össze- 
írásban 1, 1647-ben It^, 1675-l)en ly^, 1686-ban 1 portával szerepel. 1693-ban 
mint puszta, gróf Koháry István ])irtoka volt. 1741-ben gróf Koháry András 
tábornok birtoka. A XIX. század első felében gróf Batthyány József, Vinczéné 
és Miklós, továbbá gróf Festetich Ignáczné, valamint Kendclénjá Ferencz bírtak 
itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány TWíiclaxnak. és Haraszty Oszkárnak 
van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom a XV. század elejéről való. 
de a későbbi építkezések eredeti jellegéből teljesen kiforgatták. Kegyurai gróf 
Batthyány Tivadarné és özv. Sváb Sáiidorné. A helységben levő úriíakot Bctr 
Henrik építette, azután a Batthyanyaké lett és jelenleg Haraszty OszJuiré. 
A község területe 3796 k. hold, lakóházak száma 334 és a lakosság 1782 lélek, 
a kik mind magj-arok s 13 ref., 32 izr. és 3 egyéb vallású kivételével róm. katho- 
likusok. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. A község 



90 



Heves vármeg\-c községei. 



szentjakab. 



postája helyben van, táviró-álloniása Jászárokszállás és vasúti állomása Vámos- 
györk. E helységhez tartoznak : Pusztavisznek, Domokostanya és Homoktanya. 

Zagy vaszent Jakab. A hatvani járásban, a Muzsla alatt elterülő völgj'ben, 
a Zagyva melleit felvszik. 1296-ban az Aba nembeh Kompolti ágból leszármazott 
Péter, a királyi étekfogók kanczellárjának birtokába kerül, a ki e helységet 
nejével kapja. Hajdan Nógrádba tartozott. 1423-ban azonban a király ismét 
Hevesbe helyezi át. Ekkor a Nánai Kompolthiak birtoka. Plébániája előfordul 
már az 1332 — 37-ik évi pápai tizedjegyzékben is. a patai föesperességi kerülethez 
tartozott. Kompollhl János fiai, Zsigmond és Eercncz valamint Országh Miliály 
négy fia között 1522-ben létrejött örökösödési szerzódé.s alapján <i Kompolthiak 
kihaltávcvl Országh Mihály fiai : János, Ferencz, Imre és László örökölték. 1.549- 
ben Zoso7!C2!/ István, Országh Kristóf gyámjának birtokában találjuk. 1552-ben 
még 8 adóköteles jobbágytelket irtak itt össze. 1564-ben 11 portája volt. Országh 
László fiának Kristófnak, 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa 
király 1569-ben Országh Borbálának férjezett Török Ferencznének adományozta. 
A XVII. század közepén Hamvay Ferencz alispán birtoka, kinek halála (1669) 
után Forgách Ádám nyerte adományul. 1635-ben l^^ portája volt, 1647-beii 1, 
1675-bt-u és 1686-ban szintén I — 1 porta után fizetett adót. 1741-ben a Nyáry 
család, a XIX. század első felében pedig a gróf Draskovich, gróf Esrerházy. báró 
Révay. gróf Cebrián, Horváth és Csányi családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg 
Kohn Józsefnek van itt nagj'obb birtoka. A régi róm. kath. templom 18ő2-ben s 
az új ennek helyén, egy dombon, 1905-ben épült. A templom kincsei közül említést 
érdemel a régi bronztányér, az ú. n. ámpolna, a mely már 102 éves. A helység 
határában két úrilak áll femi. Az egviket Posztóczky János 1883-ban építtette, 
a ki után Saidly Ágostoné lett. Jelenleg báró Radvánszky tulajdona, a ki Nagy 
Károlynak adta bérbe. A másikat Horváth István építtette, tőle Boroviczényi 
Kálmán vette meg, jelenleg Txiczkó Antal úx. tulajdona. 18ő2-ben a tűzrész a 
helj>éget csaknem egészen elpti.sztította. A község területe 2700 k. liold, lakó- 
házak száma 128 és a lakosság 693 lélek, a kik mind magj^arok s 13 protestáns 
és 19 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A község postája és vasúti állomása 
Szurdokpüspöki, távíró-áUomása Apcz-Szántó. E helység határában feküdt 
Födémes falu, alkalmasint a mai Fihmes puszta helyén, melyet Bátót nem- 
beli László bán fia. Dorogi Olivér 1331-ben a Baranya vármegyei Balázs fia 
Miklóstól és ennek nejétől, Klárától megvásárolt. Olivérnek egy fia volt, Ist%^án, 
a ki azonban korán elhalálozott, mert 1373-ban OUvér özvegye és leánya tilta- 
koztak Nagy Domonkos fia Pásztohi János, továbbá Kakas János fiai és Pasztohi 
István fia László eUen. mivel ezek Födéraest elfoglalták. Az 1549-ik évi adóössze- 
irás szerint Horváth Ferencz birtoka, ekkor 3 adóköteles jobbágytelket ínak 
itt össze. 1552-ben az (-gri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. 1584-ben 
3 jobbágytelek után fizetett adót. E helységhez tartozik még Haraszti puszta. 

Zaránk. A hevesi járásban, a Mátra hegységtől délre, a Nagy-Alföld kezdetén, 
sík és halmos vidéken, a Tárna patak két ága között fekszik. Eredetileg az új- 
vári várszerkezet tartozéka, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 
1274-ben feloldván a várkötelék alól, eladományozott. 1307-ben már az Aba 
nembeli Kompolt fia Péter birtoka, midőn ugyanis nevezett Péter, ebben az 
évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tárna jobb partján Visznek 
és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megveszi, a határleírás sze- 
rint e földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka meUett feküdt. Az 
1325-ik évi osztáh^ alkalmával Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai 
Kompolthi család őse nyerte. 1468-ban Zarang néven szerepel az oklevelekben, 
ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, 
Margit a,sszonynak Szén Jánostól születeít fiai . Szén György és Péter, szintén 
részt követelvén maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. 
Kompolthi János fia,i: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 
1522-ben kötött örökösödé-si szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával 
az Országh családé lett. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének 
itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. Országh 
Kristófnak 1567-ben bekövetkezett magtalan halála után Miksa király Országh 
Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta. Az 1635-ik évi össze- 
írásban 2y^, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portával van felvéve. 
1693-ban, mint puszta. Deák Pál ezredes birtoka. 1741-ben Almássy János, Stessel 



91 




Tiszaigar. — Széky Péter dr. úrilaka. 




Tiszaszöllös. — Elek István úrilaka. 




VámosííVürk. — Visontai Kovách Lcászló úrilaka. 




Visznek. — Haraszty Oszkár i'irilaka a viszneki Nagyma.jorban. 



Heves vármegye községei. 93 

Kristóf és a gróf Károlyiak voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében 
Ahnássy Józsefné, Almássy Emánuel és Károly, továbbá a Czobel, Abaffy. Sze- 
leczky családok és Goszthony Imre birtak itt földesúri joggal. Később Czobel 
Albert és Imre, Szeleczky Antal, Ahnássy Manó, Nemes János és báró Prónay 
voltak itt birtokosok. E birtokok közül Almássy Manóét 1860-ban, a Czobel 
családét 1871-ben vette meg a helybeli közbirtokosság. Jelenleg nagyobb bir- 
tokos nincsen a községben. A helységben levő Czobel-féle kastélyt, mely a XVIII. 
század végén épült, szintén a helybeli közbirtokosság vette meg. A róm. kath. 
templom 1780-ban épült. A község területe 2528 k. hold. lakóházak száma 184 
és a lakosság 1172 lélek, a kik mind magyar jk s 2 ref. és 15 izr. kivételével róm 
kath. vallásúak. A község lakossága katholikiis kört tart fenn. A község határá- 
ban két húnlialom van, hol régiségeket találtak. A község postája Tárnáméra, 
táviró'és vasúti áUomása Ludas. E helységhez tartozik: Üjmajor. 

"VT Források : Karácsonj-i János : Magj-ar Xeruzetségek I — III. — Csánki Dezső dr. : llagj-aror- 
szág Tört. Földrajza a Hunyadiak korában I. — Fényes Elek : Magyarország AUapotja. III. k, 
1837. — évi kiadás. Ipolyi Arnold : Heves- és Külső-Szolnok vármegj-e középkori műemlékei. — 
Balássy Ferencz — Szederkényi Xándor : Heves vármegje tört. I — IV. — HunfaK-j' : Magyarország 
és Erdély képekbea II. k. — Rupp Jakab : Magyarország Heh-rajzi Története II. — Magjar Sión 
1868 — 69. évf. — Kandra Kabos : Adatok az egri egyházraegje történetéhez. 1890. — Vasárnapi 
TJjság 1859. évf. 186 — 187. — Tudományos Gyűjtemény 1830. V. 3. — Kandra Kabos : Bene vára 
a Mátrában. — Ország Tükre 1864. 22. — Hazánk s a Külföld 1870. 29. — Magj'arország s a Xagj'- 
világ 1880. 50. — Gracza György : Magysur Szabadságharcz Tört. IV. köt. — Végül az egyes közsé- 
gektől beérkezett adatok. 



EGER. 




Eger város czlmcrc. 



Eger abban a festői keretű völgyben fekszik, melyet 
éjszakról a Bükk hatalmas lánczolata zár el, keletről és 
n3"ugatról pedig annak a kiágazásai ölelnek át. Szőlőhe- 
gyek koszorúzzák, melyek szelíden ereszkednek le az alföldi 
rónaságra. Velők halad az Eger folyó, mely kétfelé hasítja 
a várost. Megkapóan emelkedik ki sok temploma és 
dicsőséges koronája : a romokban heverő vár. Egy tekin- 
tetre átérezzük, hogy történelmi városban, érseki szék- 
helyen járunk. Helyzeténél fogva országos fontosságú 
védelmi hely, püspöki széke révén pedig éjszakkeleti 
Magyarország világítótornya volt századokon át. A nem- 
zeti történelem és a művelődés karöltve székeltek itt a 
magyar kereszténység, illetőleg a magyar állam megalapítása óta és ez az oka, 
hogy Eger a történelmi s a műemlékeknek klasszikus földje. 

Sétáljunk végig a városon, a melyben 27.675 tiszta magyar lakos él, kik 
közül 23905 római katholikus, 81 görög katholikus, 760 református, 180 ágostai 
evangélikus, 45 görög keleti, 5 unitárius, 4 baptista és 2695 izraelita vallású. 

A vasúti állomásról a Deák Ferencz-úton befelé haladva, egyszerre kitárul 
előttünk Eger, az emlékszerű épületek meglepő pompájával. Eger nagy püspökei- 
nek az alkotásaival találkozunk lépten-nyomon. Mindjárt az Esterházy-téren 
a fönséges f őszékesegyház, vele szemben az érseki liczeum hatalmas épülete. 

Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobraival díszített, 
kétszakaszos lépcsősor vezet föl a nyolcz korintusi oszlopon nyugvó hármas 
bejáróhoz. A Hit, Remény és Szeretet szobraival ékesített homlokzatról ez szól 
hozzánk : „VENITE ADÓREMUS DOMINUM." Pyrker László patriarka-érsek 
építtette, Hild József pesti épitészszel, mint a felírat mondja : ,,Decursu unius 
lustri," 1832 — 37-ben. A kettőstornyú templom belseje latin-kereszt alakú, 
közepén 18 m. átmérőjű kupolával. A festészet és szobrászat remekművei : Dan- 
hauser, Grigoletti, Kracker, Malatesta, Busati, Schiavone, Casagrande alkotásai 
fogadnak itt bennünket. 

Nyolcz oltárának képei között legremekebbek a főoltáré : (,, Olajbafőtt 
Szent János,") Danhauser Józseftől ; ,, Szent Mihály", Grigoletti csodaszép müve ; 
, .Keresztelő Szent János", Schiavone alkotása ; ,, Szent Anna" Malatesta, ,, Szent 
Család" Grigoletti, ,, Szent László" Kracker műve. A ,, Szent Kereszt" Busati, 
, .Szent István" Ujváry Ignácztól. ,, Magdolna" és ,, Szent Péter" (a gyóntatószék 
fölött) Hess müvei. A kápolnában levő kegykép a máriapócsinak a másolata, 
1 699-ből való. A kápolna falfestményeit Lengyel Miklós nagj^répost készíttette 
Szoldatics Ferenczczel. A kegyképet környező kárpitos mennyezetnek a freskója, 
remek plasztikájával, szinte csalódásba ejt. A székesegyház szobrai és reliefjei 
Casagrande Márk olasz szobrász művei. (A főoltár két kerubját, a művész közbe- 
jött halála után. Huszár Adolf fejezte be.) A 64 változatú nagy orgona Mooser 
Alajos szalczburgi művész remeke. 

A székesegj'ház belseének rendkívüli egyszerűségével szemben, szinte meg- 
kapó ellentétet alkotva, rajadja meg figyelmünket a szentély tündöklő pompája. 
Az egri érsekség százéves jubileuma alkalmából (1904) - — Szmrecsányi Lajos 
felszentelt püspök kezdeményezésére — a főkáptalan ebben emelt pazar bőkezű- 
séggel emléket. A szentélyt teljesen megújították. Az aranynak cs a márványnak 
ragyogó pompája, a szentély falfestészetének meleg szíühangolása gj'önyörköd- 



Eger. 95 

tetve emel iáhitatra lelkünket. Mennyezeti képe azt ábrázolja, midőn Szent István 
király a várbeli székesegyházat emelteti. A szentély építészeti és festészeti pompás 
kiújítása főleg Xagy Virgil, Krenner Viktor és Barsy Adolf művészek nevéhez 
fűződik és az utolsó darabig magj^ar kezek munkája. A falába illesztett emlék- 
tábla lapidáris felirata így szól : 

SASCTLABII . DKCOBAMEN. 

DIQSIOKEM . ARAE . FOBMAM . 

AD. 

LAUDEM . Gt.OBIAM. 

DEI . OPT . MAX. 

ET. 

FEBENNB . DITISOECSI. 

BENBFICIOBCM . MEMOBIALE. 

BBLIGIOKB . PIETATE. 

VOVIT. 

HBTB . CAPITI LDM . AGBIBN. 

DCM. 

DIOEB . ET . ECCLE3IAK . HDIVS. 

AD . IIETBOP . DIGNITATEM . EVBCTAE. 

SAECCLARE . FESTL'M. 

ET. 

ABCHIPEAESCLIS . SUI . lOSEPHI . II. 

TBICKNSALU. 

GBATB . CELEBBABET. 

MDCCCCIT. 

A székesegyház alatt három részre osztott sírbolt van. A püspökök csarnokát 
Telekesv István nvitja meg (t 1715). Utána következnek : gróf Erdődy Gábor 
(t 1744). gróf Esterházy Károly (f 1799). Fuchs Ferencz (f 1807), báró Fischer 
István (t 1822.). (Tetemeiket a mai székesegyház helyén állott Szent Mihály- 
templom sírboltjából tették át ide.) E csarnok közepén márványlap födi P\Tker 
László szivét ; többi részét Lilienfelden temették el. A kanonokok csarnokában az 
egri főkáptalan több jelese nyugszik : Rajner Károly. Kovács Mátyás, Porubszki 
József, Kozma Károly, Tarkányi Béla, Kovalcsik József, Danielik János, Lu- 
dányi Antal, Zsasskovszky József stb. 

A sekrestye fölötti teremben van a főkáptalan őrzése alatt álló egri országos 
levéltár, mely — Bartalos Gyula dr., hites jeg,yzö, vezetése mellett — régi liites 
hetyként, családtörténeti ügyekben, ma is keresett. Van benne négy árpádházi 
és ötven darab vegyesházi királyi oklevél. Jegyzőkön_\'vei 1599-t öl kezdődnek. 
Itt őrzik a székeseg\-ház műkincseit is. Nevezetesebbek : egy sodronyzománczos 
gótikus kehely ; Bársony Györg%- püspök casulája (1676) ; a pócsi Máriához érte- 
tett sudarium, Fenesy püspök ajándéka (1696) ; gróf Barkóczy Ferencz püspök- 
nek Mária Terézia koronázási ruhájából készített casulája. 

Az érseki liczeumof, a tudománynak ezt a palotáját gróf Esterházy Károly 
püspök építtette húsz év alatt (1765 — 85), a saját költségén. A bárok jellegű, 
négyszögű épület kétemeletes, minden oldalról szabadon áll. Nyugatra néző, 
erkélyes homlokzata alatt hármas bejáróval ; keleti oldalán pedig a nyolczeme- 
letes csillagvizsgáló toronynyal. A földszinti csarnokba lépve, meglep bennünket 
az erő és az építészeti művészet remeklése. Kétfelől lépcsőzet visz az első emelet 
előcsarnokába, honnan a nyugatra néző nagyterem (sala disputatoria) nyílik. 
A tizenliat m. magas és 19X11 m- területű terem mennyezetét Sigrist remek 
freskója díszíti, mely a tudománj' különféle ágait és egykorú képviselőit ábrá- 
zolja. A déli oldal közepén van a könyviárierem. Megmérhetetlen kincstár, ha a 
könj'vnj'omtatás előtti, művészi kivitelű írott köm^veit, ősnyomtatvánj'ait és 
terjedelmét tekintjük. Hatvanötezer kötet, harmincz nyelv van benne képviselve. 
A mennyezet freskója Kracker János és Zách József műve, a trienti zsinatot ábrá- 
zolja, 133 életnagysiígú alakkal és bámulatba ejtő művészi kivitellel. A könyvtár- 
ral szemközt, az éjszaki oldalon, a kápolnát találjuk, mely a liczeumi tanuló-ifjú- 
ság istentiszteleti helyéül szolgál. ,, Szent István király" oltárképét Hess festette. 
Mennyezeti freskója : ,,a mennyországi boldogság", 2Iaidpertsch alkotása. Drága- 
kővel és gyöngyökkel kirakott monstranciája a felsőtárkányi nazarénusok marad- 
ványa. Gróf Ésterliázy Károly püspök adatta át, a nazarénusok feloszlatása után, 
a liczeumnak. 

A II. emeleten van a régiség- és a képtár. A régiségtárban képviselve van 
a kő-, a bronz-, a közép- és az új-kor ; egyiptomi és római régiségek, magyar, 



96 Eger. 

török fegyverzetek, az egri várból sisakok, kulcsok, szíhalmi.inuhii, mohácsmeze^ 
leletek. Gazdag egyházi pecsét- és éremgyűjtemóiiy (JÍOOO darab). Vannak becses 
emléktárgyai : gróf Széchenyi István kalajjja, (belsejében a Tisza térképével), 
József nádor kertészkése, Vörösmarty Mihály tcntatartója ; gróf Eszterházy 
Károly, Pyrker László. Bartakovics Béla lovainak a kantárai, melyeket koroná- 
zások alkalmával használtak ; VII. és IX. Pius kapucziumai stb. Őrzés végett itt 
vaunak elhelyezve az Egri Dalkör országos versenyeken nyert' díjai is. A képtár 
3 1 G darab festményében — eredetiben, vagy művészi másolatokban — képviselve 
vainiak : Bassano, Tintoretto, Barbiori Francesco, Paolo Veronese, Tiziau, Rafael, 
Midi. Angelo. Ricci Sebestyén, Domeuichino, Rosa Salvator, Velasquez, MurUlo, 
(iuido Reni, Van l)yk. Rubens, ]\Ieer de Yong. Maytens, le Sueur Eustache, 
Claude Loraine, Teniers Dávid, Dcinior. Hamilton, Hackenzöller, Haan, Kracker, 
id. Markó Károlv, Kovács jMüiály, Balkay Pál, Mücke János, Sturm, Szoldatics, 
Brodszky, Sajóssy stb. A szobrok közül kiválók : Pyrker László karrarai márvány- 
és Casagrande atyjának a íia által készített gipsz-mellszobra. Nagybecsűek a réz- 
tnetszetek : olasz remekmüvek metszetei, a Kaulbach-album ; képviselve vannak 
Dürer és Holbein. 

A keleti oldalon emelkedik a nyolczemeletes csillagvizsgáló torony. Már csak 
emlék. Az utolsó egri csillagász Montedegoi Albert Ferencz clr. volt, Bartakovics 
Béla érsek alatt. A forgatható toronykúp alatt levő sötétkamarája és onnan a 
városra nyíló szép kilátás miatt látogatják az Egerbe jövő idegenek. 

Gróf Esterházy Károly })üspök a liczeumot egyetemnek szánta. Alatta 
mind a négy tudománykar meg is nyílt ; de II. József császár rendelkezése meg- 
szakította az egri egyetem teljes kifejlődését. Azonban az alapító világosságter- 
jesztő szellemét szolgálja ma is a liczeum. Van benne hittudományi intézet, jog- 
akadémia, fiútanítóképző, hat osztályú elemi iskola és nyomda, melyet 1754-ben 
alapított gróf Barkóczy Ferencz püspök. 

Érdekes nevezetessége az érseki liczeumnak BartalosQryyA&áx. magánmúzeuma 
is. Gyűjteménye valami nyolczezer darab. Kiváló becsűek egervidéki kő-, bronz- 
és houfdülaláskdri leletei: a duiiáutúlról szerzett római felirásos kövei; az egri vár- 
beli széki'segyházból való o.szlop- és fehérmárvány-párkányrészletek ; Egerben 
talált törökturbános fejkövek ; fegyver- és éremgyüjteménye, s 2454 darabot 
tartalmazó levéltára, melynek nagj^ részét II. Rákóczi Ferencz hadi titkárának 
Aszalay Ferencznek, néhány év előtt Egerben megtalált levelesládája alkotja. 
Közintézmé- A liczeumtól küudulva, éjszakra a Széchenvi-utcza nyílik. Egernek ezafő- 

tem'^iomok "tczája ; itt lüktet, mint középpont körül, a legélénkebb forgalom. A székes- 
egyház mellett az érseki palota ötlik szemünkbe, gyönyörű előkertjével. Szemben 
a főkáptalan alapítványi bérháza, díszes üzletekkel ; a Hevesmegyei, az Egri, az 
Agrár-TaJcarékpénztár és az Egri Nyomdarészvénytársaság. Az érseki palota mellett 
nyíló csöndes utczában van elvonulva az Érseki Finevelö és a Papnevelő. Tovább 
a posta- és táviróhivatal, a Törzskaszinó és az Egri Klub. A Kaszinóval szemben 
a czisztercziek temploma, rendháza és főgimnáziuma. 

A czisztercziek temploma és rendháza parkozott előterével egyik legszebb 
dísze a Széchenj'i-utczának. Előbbi lakói, a jezsuiták, emelték szép templomát. 
A főoltár képe művészi szoborcsoport ozat : Melkizedek, Áron, Ábrahám (Izsák 
feláldozása) és Mózes fölött emelkedik a Szent Kereszt ; a csoportozat közepén 
pecüg Borgia Szent Ferencz, a temjilom patrónusának szép szobra. A templomot 
1887-ben újította Báder ; a falkéjx'kct Innocent Ferencz festette. 

A mai áU. főreáliskola a jezsuiták gimnáziuma volt a XVIII. században, 
miként az épület déli oldalán megőrzött felirat mutatja : ,,Gymnasium Societatis 
Jesu Auspice Deo Opt. Max. formandae bonis moribus literis juventuti positum. 
1754." 

A hengermalom díszes épülete és az áll. polgári és kereskedelmi leányiskola 
mellett elhaladva, templom emelkedik. A humanizmus nagy telepe veszi körül : 
a Paulai Szent Vincze-nő vérek vezetése alatt áUó városi nőkórház, nőelmebetegek 
és szegények háza, meg a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet Árva- 
háza. Kedves oázként bukkan elénk tovább a tűzoltó- és mentöegyesület csinos 
őrtanj-ája, a Kánitz-féle pompás úrüak. Majd komor falazathoz érünk, melyen 
belül a görög keleti paplak ódon épülete és gyönyörű temploma emelkedik. 

A XIÍI. században Egerbe telepedett Ágoston-rendiek emlékét őrzi a görög- 
keletiek parókiája, kik a megszálló török sereggel jöttek be Egerbe. Amazoknak 



Eger. 97 

Miklós egyháza helyén emelkedik most a görögkeletiek remektornyú temploma, 
szépszólású harangjával. 

A Rácz-kapuhoz érünk. Itt volt t. i. a város kerítő falának egjnk kapuja. 
Az itt álló róm. kath. népiskola falában márványtáblát látunk. Aranyos írása 

^"~ " ■ Itt, a régi Szent Miklós-kapuban fogadta 

atvaüag Telekesv István egri püspök 
II. RÁKÓCZI FEREXCZ FEJEDELMET 
1705 február hó 28-án, midőn a szabad- 
ság véres zászlóit diadalmasan erre hor- 
dozá. Ezen eseménynek emlékét már- 
ványnyal örökíté meg 1903 szeptember 
hó 27-ikén Eger városának szabadság- 
szerető népe. 

Ugyanaz alkalommal a Széchenyi-utcza éjszaki folytatását, mely már 
a felnémeti külvárosba vezet, II. RáJcóczi Ferencz útjának nevezték el. 

Forduljunk vissza az aszfalttal és keramittal burkolt pompás úton és térjünk 
be az érseki palotával szemben nyüó Kossuth-utczán a Kossuth-térre, a város 
piaczára. A piacz dísze a városháza. Mellette emelkedik a minoriták sugártomyos 
temploma és rengeteg rendháza, melyet most építenek újra. 

Aminoritákteva\í\om&, kettős sugár tornyával, Eger emlékszerű épületeinek 
a g^'öngye. 1771-ben készült el. Remek a belseje is : freskói és müfaragásos padjai. 
Eredeti falfestményének, mely Ivracker műve, csak egy részlete maradt meg 
az 1827-iki nagy tűzvész után. Főoltárképét (,,Páduai Szent Antal") Kracker 
festette. 

E téren áll Dohó István érczszobra is, mely egyformán dicséri a művészt, 
Stróbl Alajost és az áldozatkész várost. 

A Kossuth-tér keleti oldalán az Eger patakja folyik, mely — mint fentebb 
említettük — kétfelé hasítja a várost. A patakon túl egyre szűkülőbb, kanyargóbb 
utczák következnek. Jórészbenmég a török építkezési rendszertelenségnek kihever- 
hetetlen nyomai. ISIint kerített várváros, a mai belsőváros területén szorongott ; 
csak a törökök kitakarodása, illetőleg a külső falak leomlása után bontakozhatott 
ki a város. Ennek következtében az utóbb alakult külsővárosokban (Felnémeti, 
Czifra, Makiári, Hatvani) nyithattak szélesebb, szabályosabb utczákat. 

A pataki hídon átlépve, a Keresztény Iparoskörnél, a vár tövében balra 
a Szervita-utcza nyüik. Benne találjuk a szerviták templomos rendházát. 

Az ősmagj^ar IMária-kultusz középkori híres búcsújáró helye, a Klarisszák 
Nagyboldogasszony egyháza, az 1552-iki ostrom alatt elpusztult. A török \Tlágban 
mosea lett. Annak a helyén épült föl az 1698-ban Egerbe telepedett szerviták 
temploma, Szent János evangéhsta tiszteletére. A rendház ebédlőjét Kracker 
két falfestménye díszíti : ,, Jézus Jákob kútjánál" és ,,A gonosz lélek megkísérti 
Jézust." 

A szervita-utczával párhuzamosan halad a Knézich Károly-utcza. Egy 
sasos homlokzatú házon babérral körülfohi; márványtábla hirdeti, hogy a 
tizenhárom aradi vértanúk eg^'ike, Knézich Károly, lakott benne. Ugyanitt, az 
irgalmasok nagyszabású új kórháza és a Kath. Legényegylet között emelkedik 
a mecset. A küenczvenegyéves török hódoltság alattEger török város lett ; mai 
templomai helyén mecsetek nyúltak az égnek. Az az egy maradt meg, mely a 
Knézich Károly-utczában, a hajdani Szent Katalin-kápolna helyén, az irgalmas- 
rendiek háza előtt áU. ,, Gyönyörű emlék a török világból". — zengi róla Zalár 
József. A 43 méter magas, sokszögű sugár torony faragott kőből van építve, 
oldalain mór díszítésekkel. Kilenczvonküencz csigalépcső vezet felső párkány- 
zatáig, a meh-nek délre nyíló erkélyéről három századdal ezelőtt a hodzsa kiáltása 
hívta imára Allah egri híveit. Az idő megviselte, meg is csonkította. Pyrher 
László 1829-bcn bádogf ödéUel, védt-e meg, melynek ormán azóta a félliold fölött 
a kereszt ragj'og. A millennium alkalmával megújították. Ajtóval, villámhárítóval 
látták el és szép vasrácsozattal vették körül. 
A Do])ó-utcza a vár kapujához vezet. 

Hazánkért, meg egy világrészért vívott küzdelmek diadalmas, nagy enűéke. 
Viliartépett bástyáival ott cmelkedili a város élénken nyüzsgő piacza, a Kossuth- 
tér fölött, sziklás dombon, mely az Eger folyó balparí jára ereszkedik le. 



98 Eger. 

Eredetileg kiklopszfalú pogányvár volv'. melynek erőssége egymásba rótt 
sziklákból és földalatti menedéküregekből állott. Alapja egy, részleteiben máig is 
fönnmaradt kőgátlánczolat (avargyürü). melyet valaha itt lakott barbár nép 
emelt az Eger völgye védelmére. Az egri várnak oklevélileg igazolható tört-énete 
a magyar kereszténységgel kezdődik. Szent Isván király az egri püspökséget meg- 
alapítván, hadtani tekintetekből választotta annak székhelyévé Egert, a mely 
t. i. kaput alkot az Alföld és a Felföld között. A mai vár dombján Szent János 
evangélista tiszt-eletére székesegyházat emelt. Apostoli munkájának fol,\'tatását, 
a vár és az egri megye kiépítését, hű munkatársaira, a püspökökre bízta. 

Az ős pogányvár épített várrá alakult át. Eleinte csak annyiban, hogy a 
Szent Istvántól alapított székesegyház, valamint a körülötte emelt püspöklak 
és a káptalan tái-sasháza erődített épületek voltak. Erőddé való kiépülése a tatár- 
járás utáni időre esik. Lambert püspök (1242 — 75). Eger újjáalapítója alatt 
kerítették be a várost fallal ; Telegdy Csanád és //. Miklós püspökök emelték első 
bástyáit és egyes tornyait, a XIV. század első felében. Az épített egri várnak tehát 
a Szent Istvántól emelt várbeli székesegyház volt az alapja, melyet azután, vala- 
mint a várat, századokon át építették ki Eger nagy kiváltsága és országos szerep- 
lésű püspökei. 

Miután Eger, helyzeténél fogva, a belső és külső háborúk országútjába esett, 
várának története a hazánkat ért megpróbáltatások szakadatlan lánczolata, 
miként ez krónikájából is kitetszik. 

1241-ben a tatárok elliamvasztják. 

1442 tavaszán Giskra kassai várnagy egy éjjeli orvtámadásban lángba, 
vérbe borítja Egert. 

1490-ben Albert Egert elpusztítja, de a várat bevenni nem tudja. 

1514-ben Dózsa alvezére. Barnabás, a várbeli székesegyházat fölégeti. 

1527-ben Salm felprédáitatja Ilardegg gróffal. Ug\'anaz év őszén Bodó 
Ferencz, Szapolyai alvezére, rettenetes vérfürdőt rendezett a várban ; még az 
oltárok mellé menekült gyermekeket is lemészároltatta. 

1541-ben Perényi Péter basáskodása sietteti az Eger felé közeledő vihart. 

1552-ben Amhad 150 ezernyi sereggel támadta meg Egert, melyet Dobó 
István alig kétezer emberrel védett. A vitézek, a nőkkel vetélkedve, az önfel- 
áldozó hősiesség csodáit művelték. A török sereg csúfos kudarczczal volt kény- 
telen Eger alól elvonulni. Dobó István aranybetűkkel írta be Egert nemzeti 
dicsőségünk ragyogó köm'vébe. 

Az 1552-iki ostrom romhalmazzá tette a várat. Eger egyik legnag^^obb 
püspöke. Verancsics Antal, emelte föl romjaiból, ki a vár fölépíté.sének és őrsége 
fenntartásának úgj'szólván koldusa, Magócsy Gáspár és Ungnád Kristóf vár- 
nagyok erőszakoskodásainak pedig, utódjával, Eadéczi István püspökkel együtt, 
valóságos mártírja lett. 

1596 szeptember végén TII. Jlahomed szultán 200 ezernyi sereggel 
szállotta meg Egert, melynek parancsnoka, a derék Nyáry Pál, a gyülevész 
császári zsoldosok árulása következtében, kénytelen volt a várat két heti ostrom 
után feladni. 

1.687 tavaszán a Doria és gróf Koháry István vezérlete alatt áUó fel- 
szabadító sereg ostromzár alá fogja. Deczember 18-ikán vonult ki Eger várából 
a hős Rusztem basa. 

1704 tavaszán Zínzendorf Ferdinánd várparancsnok meghódol Rákóczi 
seregének. 

1710 októberében Rédey Ferencz feladja a várat Pálfy Jánosnak. 

Hogy történetét folytathassuk, lépjürí be az egri várba. Lássuk előbb 
a körvonalát. 

Délre nyílik a főkapu ; nyugatra néz a Dobó- és a Sándor-bástya, éjszakra 
a Törrdöcz- és' a Föld-bástya ; az éjszakkeleti sarkon : a Bolyki-torony, a délkeleti 
szögleten : a Bebek-báMya, alatta a Törökkert. A v^r keleti részében (a Sánczban) 
volt : a Csabi-, Illls- és a Kerek-bástya. 

A főkapun belépve, a várpiaczra jutunk. Ezen át az Ö-kapu nyílik. Három 
régi emléktábla van itt a falba betéve. Pyrker László érsek tétette ide, mint elkalló- 
dott emlékeket. Az első Perényi Péternek a vár átalakítására vonatkozó munkáját 
hirdeti, a másik Oláh Miklós püspökről szól ; a harmadik Telegdy Csanád püspök 
emlékét őrzi. 



Eger. 99 

Az ö-kapun át a fellegvárba lépünk. Magas domb emelkedik a közepén 
a Kálváriával. Ez volt a Szépbástya. Rozgomji Simon püspök (XV. század) emel- 
tette. Húsz méter magas ormán állott a várnagyi lak. A Szépbástya déli boltozata 
alatt van Krisztus sírkápolnája ; éjszaki tövében mély, boltozott alagút : a Sötét- 
kapu, Dobó István és a honfoglalók emlékével. A Sötétkaput a keleti részszel 
(a Sánczczal) felvonóhíd kötötte össze. A fasoros Keresztúton elhaladva, a keleti 
oldalon Szent István király szobra állít meg. Casagrande Márk müve. Durcsák 
János kisprépost készíttette 1835-ben. A szobornak márványba vésett, megújí- 
tott felíi'ata így szól : ,,A magyar kereszténység kilenczszáz éves emlékére." 
Itt állott a Szent István által alapított egri székesegyház, melyet Eger püspökei — 
a változó építészeti modorok szerint — századokon át építettek ki. A XV. század 
elején, mint,, Magyarország legfényesebb székesegyháza"tündöklött. Nem maradt 
meg belőle egyéb, csak az az egy gótstüü püléroszlop, melyen most Szent István 
szobra áll. Nagy kegj'elettel esik rá a tekintetünk. Sokszor dobogott itten az egész 
nemzet szíve bújában-örömében. 

1131-ben II. István király itt halt meg. 

1204-ben pedig Imre király ; itt is van eltemetve, a székesegyház kápol- 
nájában. 

Itt jártak : Kún László (1281), Zsigmond (1406), Ulászló (1412), mint Zsig- 
mond vendége, I. Ulászló (1440), Mátyás (1458, 1459, 1461. 1468). II. Ulászló 
(1491, 1494), II. Lajos (1520). 

A székesegj'ház előtt, nyugatra állott a püspöklak, éjszakra pedig a káptalan 
társasháza. A Szent János-székesegyházon kívül még két templom volt a várban : 
a Szent István királyról nevezett és a Szent Péter-templom. Volt háza a várban 
a székesegyház több oltárának és a mesteremberekiaek. A Bolyki-torony hatalmas 
boltozatú üregeiben istállók, szénaraktárak és kocsiszínek voltak. A vár hajdani 
épületeiből egy, a Tömlöcz-bástyánál, fönnmaradt; most a honvédlaktanya rész- 
lete. Gótikus, egymást keresztező, bordás ívezetü tornácza, becses emlék a XIV. 
századból. Ez alatt ma is megvannak még a törököktől épített, hat méter vastag 
falú börtönök. 

A vár földalatti építkezéseit Balogh János m. kir. honvédfőhadnagy önfel- 
áldozó kutatásai után ismerjük. (Munkája : ,, Egervár története," Eger, 1881.) 
A bástyák alatt két-három sorjával egymásfölötti, erős boltozatú kaszaraaták 
húzódnak, helyenként termekké szélesednek ki és messze szétvisznek a várból 
a város alá. 

A törökök kitakarodása után az egri vár elvesztette országos védelmi fon- 
tosságát. Gróf Esterházy Károly püspök magához váltotta és megkezdte a lebon- 
tását. A többit elvégezte az idő és a kor üzleti szelleme. Eger nagy érseke, Pyrker 
László, vallásos kegyelettel védte meg a teljes elpusztulástól. Ö készíttette a Szép- 
bástya ormán a kálváriát és körülötte a stáczíókat, alatta Krisztus sírkápolnáját; 
továbbá a fasoros sétautakat és a Sötétkapu boltozata alatt Dobó István sír- 
emlékét. Bartakovics Béla érsek 1871-ben a magyar királyi honvédség részére 
a kincstárnak ajándékozta a várat, a vallásos kegyeleti helyek használási jogának 
a fenntartásával. Azóta az ö laktanyájuk van benne. Derék honvédeink javít- 
gatják, gondozzák és tisztán tartják. Kiváló érdeme van az egri vár védelmében 
a jelenlegi zászlóaljparancsnoknak, Pogány Lajos őrnagynak, ki a magyar honvéd- 
hez ülő lelkesedéssel van rajta, hogy az egri várat a kegyeletes látogatók vonzó 
sétahclyé\-é tegye. Erre szolgált a városnak is az a nemes gondja, hogy két év előtt 
a vár történelmileg nevezetesebb pontjait jelzőtáblákkal látta el és ezzel a néma 
romokat megszólaltatta. 

De térjünk vissza Eger hős védőjének emlékéhez, a Sötétkapuhoz. Itt fek- 
szik vörös márványból faragott képe. Ez a felirata : 

Halhatatlan érdemeinek méltó tekintetéből 

DOBÓ ISTVÁN 

Eger vára hős védőjének 

P. J. L. P. É*.) által 1833. emeh 

és Dobó ruszkai sírjáról nyert képével 

díszített emléke. 



•) Pyrker János László, patriarka-órsok. 



100 Eger. 

Dobó emléke mellett van egy csatakígyó, ú. n. „Dobó ágyúja", 1509. év jel- 
zéssel ; továbbá egy szőlődís/ítéses oszlopfő, a várbeli székesegyházból, turbános 
fejkó és néhány ág^-úgolyó. A két dóroszlopon nyugvó boltozat alatt másik emlék 
is van. Tennéskőböl faragóit, hatalmas szarkofág. Turulmadaras homlokzatán 
ez a fölírása : 

A HONFOGLALÓ ŐSÖK 

TETEMEINEK 

A HÁLÁS UTÖKOR. 

Két oldalára pedig ez van vésve : 

Eger határában, a Szépasszoiiy völgy 

gerinczén eltemetett és 1S9S — 99. évben 

feltalált magyar honfoglaló ósök emléke. 

Áldott legyen emiékök ! 

Ezen emlékszerű sírkamarát Eger város 

hazafias kegyelete emelte és abba az 

ősök tetemeit*) 1902. október 19-én 

ünnepélyesen elhelyezte. 

Tanuljunk emléküknél hazaszeretetet ! 

é^ietek.^ Á várból lejövet, a Káptalan-utczába jutunk. Az izraelita imaház, a ,, Bor- 

sod-, Gömör- és Hevesmegyei Községi és Körjegyzők Egri Tápintézete" és a Heves- 
megyei Siketnémák Intézete mellett eUialadva, átlépünk a patak hídján és a szép 
vármegyeháza előtt állapodunk meg. 

A vármegyeháza (meh'et gróf Barkóczy Ferencz, püspök-főispán, 1765-ben 
építtetett) földszinti folyosóján két vaskapu ragadja meg figyelmünket, a vár- 
megye és gróf Barkóczy Ferencz püspök czímerével. Az a lágyság és finomság, 
meíylyel a kovácsolt vas ezen a kapun ki van dolgozva : remeklés és a XVIII. 
századi egri müiparnak mesterműve. Méltán mutatták be az ezredéves országos- 
kiállításon. Heves vármegye csarnokában, a hol a szakkörökben is feltűnést keltett. 

Hosszú épületsor díszíti tovább ezt az utczát : a főkáptalan tagjainak a 
házai. Itt van az Angolkisasszonyok nevelő- és tanintézete, a Szentferenczrendiek 
ódon zárdája és temploma. 

A szentferenczrendieknek 800 éves múltjuk van ; egri házuk első volt 
hazánkban. Templomuk a XVIII. században épült föl újra ; ,, Rákóczi harangja" 
szól benne, melyet — mint a körirata is mutatja- — a fejedelem Kassáról, 1705-ben, 
ajándékozott nekik. A főoltárkép (..Immaculata") He^s remeke. 

A szentferenczrendiek temploma mellett nyüik a Pyrker-utcza, benne az 
ízléses főispáni lak. Ez az utcza vezet az árnyas Érsekkertbe és Eger istenadta- 
nagy kincséhez : a melegforrású érseki gyógyfürdőhöz, uszodához és az Erzsébet- 
fürdőhöz. 

A fürdőkön txú, a, Lakatos és lemezárú részvénytársaság gyáránál, a külvárosba, 
a Maklári-útra érünk. Itt nyílik a népéletbe érdekes betekintésünk. A hófehérre 
meszelt kis házaknak a külseje is mutatja, hogy vallásosság és hazafias érzelem 
lakik bennök. A házak homlokzatán szentség, kereszt, tulipán, a nemzeti czímer 
van ki vakolva, vagy a Szentháromság képe ékeskedik rajtuk, s ha a kép hiányzik is, 
a fülkéje ott van minden régibb ház homlokzatán. A padláslyukon a kasza van 
kidugva. Kiváló szerszáma az egri kapásnak. Hegyes határában kevés a szántó- 
föld ; nyáron át még a gazdaemberek is lejárnak az Alföldre részért aratni, míg 
a szőlömunka engedi és onnét hozzák a kenyérnek valót. És hogy az asszonyait is 
lássuk, menjünk végig a Maklári-úttal párhuzamosan haladó Kertész-vtczán. 
Illik rá a neve. Viruló konyhakertészet az egész utcza, bő^özű kútaikból és a kertek 
alatt folyó patakból ellátott, csatornázott öntözéssel. És ez tisztán az asszonyok 
hagyománj'osan folytatott háziipara. A bor- és a csemegeszőlő mellett a zöldség 
Egernek legfőbb kiviteli czikke. Ösi módon is űzik, annak ellenére, hogy meg- 
nyílt már az egér — putnoki h. é. vasút. Fölkap az egri asszony egylovas, 



.) T. i. a Bartalos Gyula dr. által Eger njTigati határában, az egri szőlők helyreállításának 
munkafolyama alkalmával feltárt honfoglaláskori sírmezök leleteivel összeszedett csontok. A neve- 
zett régész ezeket a loletoit az Arch. Értesítő 1899 október számában ismertette; a M. Tudom. Aka- 
démia pedig ,,A Magyar Honfoglalás Kútföi"-be iktatta az egri honfoglaláskori leleteket. 



101 




102 




Az t'RTÍ érseki rczidi'iiczia. 









^ ■■*'^ ^ 



Az egri városháza. 



03 




Az egri igazságügyi palota. 




Az angol kisasszonyok egri zárdája. 



104 




1. A dohánygyár. — 2. A káptalan-utcza. — 3. A szinház. 



105 




«8^ 


1; 


^ 


i^^Bk^'-^ 


-* " 


w^ ' 


iJfl 


^^^^^^^HRf 


pm 


^^F^' 


wm 


~ '«► "^ 


['■ 


s^ 



t» 



.i*» 




-4 



lOfi 




Eger. 107 

gyékényes szekerére és messze elfuvarozik a terményével a Felföldre. Mint 
mindegyik egri külvárosban, ez iitcza végén is következnek még a lakóházak után 
a borházak, a homokkő-hegyoldalakba vágott rengeteg pinczékkel. 

A vasúti állomáson alul eső villamtelepen túl, a hatvani országút mellett, 
az állami vinczellér iskolához érünk. Itt nevelték azt a munkás hadsereget, mely 
az egri föld ősjogát visszavívta és az istenostorától letépett szőlőkoszorút Eger 
határára visszaállította. Tekintsünk be emiek a városrésznek a sírkertjébe, 
a Fájdalmas Szűz-temetőbe. A magyar irodalom jelesei : Ihász Gábor, Magyar 
Ferencz, Szvorényi József, Mindszenty Gedeon, Zsasskovszky Endre, egyházi zene- 
szerző, nyugszanak itt ; továbbá : Kracker János, a liczeumi freskók egyik festője ; 
és a hazafias kegyeletnek áldozatos helye: az 1848 — 49-iki függetlenségi harczban. 
Kápolnánál megsebesült és az egri kórházban meghalt honvédek sírja. 

A városnak visszafordulva, a Telekesy-utczában, mely a Deák Ferencz-úton 
épült városi szinliázhoz vezet, hatalmas ódon épület, a Rossztemplom előtt áUunk 
meg. Így nevezik ma az egriek a Telekesy-utcza felső végén emelkedő, ódon 
templomot. A rabváltó trinitáriusoké volt, kiket 1717-ben gróf Erdődy Gábor 
püspök telepített Egerbe. II. József császár feloszlatván a rendet, épületük a 
katonai kincstárra jutott. A barokstüü, szép templom most katonai raktár, a mel- 
lette levő szerzetház pedig laktanya. Csak a bejárója fölötti kőképek maradványa 
és a felirata (,,K. u. k. Trinitarier-Kaseme. — Cs. és kir. Trinitárius-laktanya") 
őrzi a múltját. 

A Telekesy-utcza végén, a Samassa-téren van a katonatisztilak, előtte kő- 
emlék. Oroszlán nyugszik rajta, babérral koszorúzott kard van rávésve. Rettent- 
hetetlen hős, egri földműves-fiú volt, a kinek emelték. Ez a felírása : 

Vitéz Szakátsi Antal szakaszvezetőnek 
a cs. kir. gróf Haller 12-ik huszárezred- 
ből, ki 1859. nyárhó 4-én Rivoltánál 
császárjáért és hónáért áldozá hósileg 
életét ; példás vitézi tette elismerése 
s maradandó emlékül ezrede tulajdonosa 
s a tisztikar által emeltetve. 

A székesegyház mögötti vásártéren, a tőrvényszéki palota és a m. kir. dohány- 
gyár mellett elhaladva, sétánk végére, a megyei laktaiiyához és a katonai kórházhoz 
érünk, melyen túl már a szőlők következnek, köröskörül a várost ölelő halmokon. 
Buja zöldjükből kedvesen fehérlenek ki az egri néptől csak ,, kunyhó "-nak^neve- 
zett nyaralók. 



Eger az 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja alapján meghatározott közigazgatás 
legújabb beosztás szerint rendezett tanácsú város. Ámde a levéltári adatok igazo- 
lása szerint Eger is, mint a legtöbb, nagyobb kiterjedésű rend. tan. város, hosszú 
küzdelmet fejtett ki a szabad királyi városi czímért, tehát az önállóságért. A leg- 
régibb adatok szerint, IV. Béla király 1261 szept. 20-án kelt nagy adományleve- 
lében Egert püspöki városnak nj-üvánította, a meimyiben az egri egyházat a tatár- 
pusztítás után helvreáUíttatván, azt és messze környékét az egri püspöknek 
ajándékozta. A török pusztítás megszűnése után I. Lipót király az 1688. évben 
királyi várossá nyilvánította Egert s ezt, midőn a vármegyegyűlés zajongott 
miatta, megerősíti a bécsi cs. udvari kamara 1691 szept. 28-án kelt leirata is. 
a mely Egert kifejezetten szabad királyi városi jogokkal bírónak mondja. Ennek 
a díszes czímnek azonban nem sokáig volt birtokában a város, mert a vármegj'e- 
gyűlés tiltakozása után felemelte szavát az adomány eUen az egri püspök s a 
káptalan is és ennek következtében I. Lipót már 1693-ban visszavonta adomá- 
nyát és Egert a^pűspök'^és káptalan földesúri joga alá helyezte. Az egriek persze 
nem nyugodtak meg ebben,'; hanem újabb és újabb kérelemmel ostromolták . a 
királyt, míg végül, három évi küzdelem után kimerülve, 1696-ban megbékéltek 
Fenessy püspökkel. Száz év múlva újra feltámad a mozgalom s ekkor maga a 
püspök áll élére, azonban eredménj'telenűl. 

A mai Eger rendezett tanácsa élén Jankovics Dezső polgármester áll, kinek 
helyettese és legodaadóbb munkatársa Hanák Gyula városi főjegyző. A nég>- 

MaKyarorsz&s Vánoeicyél is Városai: Heves vármcíoe. g 



108 Eger. 

tanácsos közül Bartho!< Károly a közigazgalási. Mormij János az iparügyi, Bai/cr 
Henrik a gazdasivgi ós katonaügyi előadó, niig Braun Károly az árvaszéki ülnöki 
teendőket végzi. A város tisztviselői karának többi tagjai Fridi (Jvula rendőr- 
kapitány. Dirszih övlön főszámvevő. Gróhrr l>éla közpénztáros. Szokolai/ Lajos 
ügyész. Bárány Géza mérnök. Ghhz /íálnián ib-. főorvos. Szabó Ödön dr. városi 
tiszti-orvos és Tóth Sándor rendőra! kapitány. 

A képviselőtestület 200 tagból áll. szakosztályai a következők : a) állandó 
választmány, b) közigazgatási és pénzügyi, c) építési és szépészeti, d) jogügyi, 
e) egészségügyi. /) ipar- és kereskedelemügyi, g) földmivelésügyi. 

A közbiztonsági szolgálatot a rendőrkapitány, rendőralkapitány, két ren- 
dőrfelügyelő, egy őrmester, két szakaszvezető, öt tizedes, tizennégy I. osztályú 
és tizennyolcz II. o. közrendőr látja el. A rendőrség a város székházában s azon- 
kívül a város négy különböző helyén lévő őrszobákban van elhelyezve. 

A közigazgatási szervezetnek érdekes tagjai a fertálymeMerelc. Az országban 
mindössze Vácz és Arad városokban találunk hasonló tisztséget. A XVIII. szá- 
zad elején a város adminisztráeziójában már élénk részt vesznek a decuriók, kik 
— számszerint hatan — a város hat kerületében a hivatalos iratok kézbesítői, 
ügyelnek a rendre, tisztaságra, végrehajtják a hatóság rendeleteit és parancsait. 
Kvalilikácziójuk az írni-olvasni tudás és hogy háztulajdonosok legyenek. 1736-ban 
olvassuk először a fertálymest«r-elnevezést, később néha tizedes czímen is nevezik 
őket, de máig állandóan fennmaradt a német eredetű elnevezés. Ma már a fer- 
tálymesterség nem tisztség, hanem tisztesség ; a mi kis teendő jár még vele, 
elvégzi a helyettes, a kinek a fertálymester átengedi évi 180 korona fizetését. A 
tisztesség egy évig tart. és évenként februárban, Appollonia napján, az új 12 fer- 
tálymester misét hallgat reggel a székesegyházban, utána a polgármester előtt 
leteszik az esküt és átveszik a jelvényeket. Mai jelentősége e tisztnek immár csak 
a vendégeskedésekben merül ki, a mennyiben a fertálymester köteles a tisztet 
viselt kollegáit több ízben megtraktálni. 

A város közigazgatási és egyéb kiadásainak fedezésére a város csekély 
vagyonának jövedelmén kívül, egyedül a pótadó szolgál. A város vagyona: a 
városháza, a postaépület, az állami elemi iskola, a volt törvényszéki és járásbírósági 
épület, a Barkóczy s Fazola-féle házak, a tisztilak, malmok, húsosboltok. Korona- 
vendéglő, hol^TDénz és villamostelep, 116.851 korona 53 fillért hoz a városnak, 
(1909. évi költségvetés szerint), ezenkívül közművelődési és iskolai bevételek 
czímén 7405 K. katonai 12.758 K 68 f, fogyasztási jövedelem 174.574 K 93 fül., 
alapítványok kamatja 12.210 K 24 íill., hegyőrbér-bevételek 18.600 K. A város 
bevételeinek összege 465.177 K 64 fillér. 

A város kiadásai ezek : tisztviselők fizetése és lakbére 91.086 K 18 fill., 
igazgatási kiadások, ú. m. irodaszerek és nyomtatványok, közvilágítás, állami 
adók. épületek fenntartása 101.184 K 67 fiU.", utak fenntartása 23.768 K 5!) fill., 
közbiztonsági kiadások 65.317 K 80 fill., egészségügjTe 9693 K , közművelődésre 
52.013 K 27 fill., szegénvüg\Te 8200 K, különféle kiadások 162.284 K 85 fill. 
összes kiadás 697.516 K'20 fillér. 

Ezek szerint a város pótadója az egyenes adókra és pedig házosztály- és 
házbéradó után 105.73%, földadó után 98.06 %, egyéb adónemek után 105.09%. 
Miután pedig a városok vagyoni állásának legvilágosabb jellemzője a városi pót- 
adó százaléka, ebből következik, hogy Eger az ország egyik legszegényebb városa. 

A város kezelése alatt lévő fontosabb alapítványok a következők : 

1. Menházalap 27.926 K 89 fii), betétkönyv, 31.603 K 
01 fill. kötvény utáni kamat és 12 db Hevesmegyei 
takarékpénztári részvény 71 .529 K 90 f 

2. Kovács női alap elemi iskolai tanulók jutalmi köny- 
veinek vásárlá-sára kötvényben 7264 „ — „ 

3. Kovács férfi alap ösztöndíjakra kötvényben 22.200 ,, — - „ 

4. Lancellotti Ede-alap betétkönyvben ösztöndijakra 32.226 „ — „ 

5. Friedmann Sós Julilnna-alap kötvényben ösztön- 
díjakra 8400 „ — „ 

6. Ajánlati alap*) részvényekben 12.503 „ 24 „ 



•) Ez alap eredete érdekes. A XVIII. század végén a víros polgárai gyűjtést indítottak a 
szabad királvn városi czím elnyeréséhez szükséges utánjúrási költségekre. Sokan pénzt, sokan finom 
vörÖB bort adtak. A küldöttség Bécsben el is járt, a bort szétosztotta, de eredménytelenül tért vissza. 
A megmaradt öjszegböl alakult az ajánlati alap. 



Eger. 109 

7. Lengyel Miklós-alap betétkönyvben 1666 K 50 f 

8. Kiszeli Imre-alap betétkönyvben 6000 „ — „ 

9. St^m Ferencz-alap betétkönyvben 204 „ 64 „ 

10. Juhász Sándor-alap betétkönyvben 4125 „ 95 „ 

11. Klein Ábrahára-iiiap betétkönyvben 2000 „ — „ 

12. Foltin János-alap betétköny\-ben 163 „ 77 „ 

13. Nánássy Ferencz-alap betétkönyvben 13.953 „ 71 „ 

14. Xánássy Ferencz-alap betétkönyvben 200 „ — ,, 

15. Sanmssa József dr. alap kötvényben 5000 „ — „ 

16. Hering Anna-alap kötvényben 8900 „ — , 

17. Kegále kárt. kötvény, visszatérítési alap betét .... 4241 „ 80 „ 

18. Vízvezetéki alap botét köny\-ben 4237 ,, 14 „ 

19. Dobó szobor fenntartási alap betétkönyvben . . . 4923 „ 92 „ 

Mindezekéit felül a város az 1902. évben kövezetvám szedésére nyert enge- 
délyt a kereskedelemügyi minisztertől és a vámjövedelem terhére már kiépíttette 
varamennjn főbb útját aszfalttal, a kevésbé forgalmas utakat pedig makadám- 
burkolattal, úgj" hogy jó utak tekintetében Eger városa a legelső városok közé 
tartozik. 

A város kezelése alatt álló gyámpénztár 1908. évi mérlege szerint a gyámol- 
tak és gondnokoltak követelése 589.925 K 98 fill., erre a gyámpénztár fedezete 
630.030 K U fill., többlet, azaz tartalékalap tehát 40.104 K 16 fill. Az 1901. évi 
XXI. t.-cz. 5. §-a értelmében az elhagyott gyermekek segélvalapja javára átutal- 
tak 1222 K 48 fiUért. 

A város vagyonának állapota az 1908. évi leltár szerint : 

jövedelmező ingatlan vagyon 1 . 460. 535 K — f 

jövedelmező ingó vagyon 345.942 ., 36 ,, 

nem jövedelmező ingatlan vagyon .. 434.000 ,, — ,. 

nem jövedelmező ingó vagyon 114.958 ,. 30 ,, 

összesen vag3'on . . . 2.355.435 ,, 66 „ 
szenvedő vagj'on .. 2.300.000 ,, — ,, 

tiszta vagyon 55.435 ,, 66 .. 

Eger város gazdasági viszonyairól szólva, úgyszólván egyedül a borterme- Gazdaság, 
lésről beszélhetünk, miután a város határának alaktilata miatt a lakosok a mező- 
gazdaság egyéb ágaival alig foglalkozhatnak. A fillokszera-pusztítás előtt 4145 
hold szőlő volt beültetve s a rekonstrukczió oly örvendetesen halad, hogy ma már 
közel 3000 hold szőlő van Egerben. A bortermelés mellett szépen halad a gyü- 
mölcstermelés, a dió. szilva, körte, baraczk, melyekből átlag 40.000 kg. a kivitel. 
Rendkívül híres az egri zöldség-termelés, az Eger foh'ó völgye pompás talajt ad a 
bő vizet igénylő zöldségmivelésre s ezt az egriek oly mértékben űzik, hogj^ egész 
Éjszak-Magyarországot az egri kofák látják el zöldséggel. 

A város kisipara elég fejlett, a jómódú, törekvő kisiparosok a város társa- ipar. 
dalmában lényeges tényezők. A fejlett kisipar még a török hódoltság utáni időben 
leli gyökerét, a mikor sok idegen nemzetbeli iparos telepedett le Egerben s utódaik 
máig is szorgalmas iparüzők. Leginkább a következő iparágak vamiak képviselve: 
kovács van 23, lakatos 18, fazekas 4, bádogos 13, asztalos 41, kerékgyártó 13, 
kádár 16, szabó 125, czipész 100, csizmadia 126, takács 4, hentes 90, mészáros 11, 
ács 27, kőmíves 23, borbély 19, szobafestő 18, pék 17. 

A nag\-ipar azonban nagyon is visszamaradt, mindössze a következő nagyobb 
ipartelepek vannak : érseki liczeumi köny^Tiyomda, egri nyomda részvém^ársa- 
ság. Klein és Weinberger czég gőzmalma, \A'eisz Adolf és Fülöp gőzmalma, a 
dohánygyár, Wind István építő-ipartelepe s az első lakatos- és lemezárúgyár r. t. 
Készülőben volt egy gombgyár, jéggyár és fehérnemű-gyár alapítása, mely utób- 
bira a melegvíz-források nagyon is alkalmasak, azonban elegendő tőke liiányában 
a tervek még mindig csak tervek. 

A kereskedelem is meglehetős fejletlen, a városban lakó 186 kereskedő Kereskedelem, 
mindössze a város és a közel vidék apróbb szükségleteit látja el, nagyobb forgalom 
mindössze a bor-, szőlő-, gyümölcs- és zöldség-kereskedelem terén észlelhető. 

Pénzintézetek, melyek részvénytársasági alapon alakultak a következők : 
Hevesmegyei Takarékpénztár, alakult 1846-ban, az eredetileg 50 frt név- 
értékű részvényei ma már 2400 koronáért is alig kaphatók, — elnöke Ury József 
dr., igazgatója Dálnoky János. 

Egri Takarékpénztár, alakult 1876-ban, elnöke Jowifcotncí Dezső, igazgatója 
Fekete Károly. 



intézmóQTpk. 



110 Eger. 

Agrár Takarékpénztár, alakult 1894-ben, elnöko Kállay Zoltán dr., igaz- 
gatója Kánitz Dezső. 

Hevesmegyei Hitelbank, alakult 19Ü4-ben, igazgatója Kánitz Géza. 

Hevesmegyei Népbank, alakult 1906-ban, elnöke Erd^s Jenő, igazgatója 
Fhischman Vilmos. 

Szövetkezeti alapon még három, kisebb pénzintézet működik. 

A régebbi időbon az egri egyházmegyei ájtatos alapítványok pénztára 
uralta a helyzetet, a mennjüben óriási vagyonából olcsó kölcsönöket adott ki, 
azonban újabban vagj'onát csak értékpapírokba fekteti és kölcsönt csak nagyon 
kivételes esetben folyósít. 

Eger város kulturális viszonyairól, a közoktatásügyről, sajtóról, színészet- 
ről stb. az illető fejezetekben beható részletességgel emlékezünk meg. 
Társadalmi A társadalmi intézmények közül felemlítendő az ö-kaszinó, mely még 

""" '" "' 1833-ban alakult gróf Almássy Kristóf elnöklete alatt, egyesíti a társadalom min- 
den rétegét, s ezért, a leglátogatottabb is. Elnöke Jankovics Dezső. 

Az Egri Club (előbb Üj Casinó) újabban rendkívül hiányt pótló társa- 
dalmi ténj"ező, tagjamak szórakoztatására legtöbbet tesz és különösen a polgárság 
és a katonaság közötti jó viszony fenntartására hasznos intézmény, a mennyiben a 
helyőrség tisztikarának minden tagja egyszersmint club-tag is. Elnöke Majzik 
Viktor alispán. 

Eger legrégibb társadahni intézménye a Polgári lövésztársulat, mely még 
1763-ban alakult s azóta, a szabadságharcz utáni 10 évet kivéve, állandóan és élén- 
ken működik a czéllövés fejlesztése érdekében. Főlövészmestere Jankovics Dezső. 

A Hevesmegyei és egervidéki jótékony nőegylet saját árvaházában sok-sok 
apátlan és anyátlan gyermeket neveltet és tagjai között látjuk Eger hölgyközön- 
ségének színét -javát. Elnöke dr. Ury Józsefné. 

Az Egri dalkör 1882-ben alakult s azóta tüneményes pályát futott be, a mit 
csak tagjainak szorgalma és nagy énektudása révén ért el. Hat országos verseny- 
ből öt ízben az első s egy ízben a második díjat hozta el s ez tette jogosulttá a 
koszorús dalkör czím viselésére. Elnöke Hellebronth Géza, ügyvezető elnöke és 
lelke Maczki Valér dr. 

Az önkéntes tűzoltó- és mentő-egyesület 1874-ben alakult Danilovich Pál kezde- 
ményezésére, örtanyájában a legmodernebb tűzoltó-eszközök állandóan ragyogó 
tisztán láthatók. Elnöke Jankovics Dezső, parancsnoka Grőber Ferencz, van hat 
fizetéses tűzoltója és 60 önkéntese. 

Felemlítendők még a keresztény-szocziális egyesület (elnöke iVa^?/ János dr.), 
keresztén)" iparoskör (elnöke Balkay Béla), katholikus legényegylet (elnöke 
Foltin János), izraelita nőegylet (elnöke dr. Setét Sándorné), Chevra Cadischa, 
izr. filléregylet, gyermekbarát-egylet, napközi otthon és tornaegylet. 

PoTT&t : Otrok : Eger szab. kir. város 1902. — Türk : Egri Útmutató 1907. — Breznay : 
Fertálymeeteri intézmény 1904. 



GYÖNGYÖS. 




Gyöngyös Táros ozlmere. 



Az ŐS Slátra szelíd lejtőjén, 170 méter tenger- 
szín fölötti magasságban fekszik Heves vármegyé- 
nek második és minden tekintetben jelentős városa: 
Gyöngyös. Nagyobb épületei, magas templomtornyai 
lenéznek a város alatt alig néhány kilométernyi 
távolságban már kiszélesülő nagy magyar Alföldre. 
Gj'öngyös város fejlődéstörténetének első lapjai 
a rég letűnt idők sűrű homályában — olvashatat- 
lanok. Igen valószínű, hogy a mai Gyöngyöst Kx. 
u. 700 — 800 év között az avarok alapították. Emlé- 
küket ma is őrzik azok az óriási kőgátak, melyeket 
avargyürük néven ismerünk. Egy részük itt a Mát- 
rában. Bene, Gyöngyössolymos, Gyöngy ösoroszi és 
Gyöngyöstarján meUett vonult s maradványaik ma 
is láthatók. 

Egyébként még a „Gyöngyös" név eredete is 
homályban van előttünk. A régi oklevelekben Gyun- 
gus, Gyugus, Gungixs, Geongeos, Giongios, Gyengyes, 
Giöngiös néven említtetik. Istvánffy szerint : G«m- 
meum oppidum, vagy Gemmeopolis-nak az e vidéken nagy bőségben termő 
tölgyfák apró gyümölcseitől neveztetett. (Gyöngy-gemma.) Legvalószínűbb 
azonban, hogy a város nevét a Mátravidéket megszálló kún-palóez törzs vala- 
melyik nőjétől kapta, ki maga is a Gyöngyös névre hallgatott. 

A hagyomány azonban azt regéli, hagy Árpádnak volt harmadik leánya 
is, ki mint nemzetének legszebb gyöngye követte atyját s akkor, midőn őseink 
a Mátra vidékére érkeztek, meghalt és a Mátrából folyó patak mellé temettetett. 
E patakot és a sir közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek. 

Az első sugár, mely Gyöngyös város történetébe bevilágít, Béla királyunk 
1261-ik évben kelt adománylevelében fényeskedik, melyben Béla az egri egy- 
háznak Szent László királyunktól adományozott birtokait elsorolja s ezek között 
a mai GyöngyöspíLspökit (Gungus-Puspoky) is említi, a mi kétségtelenné teszi, 
hogy Gyöngyös már Szent Lászlónak idejében meg volt, még pedig nevezetesebb 
helyként, mert különben nem kapta volna tőle neve felét a szomszédos falu. 
A honfoglaláskor, a Névtelen jegyző írása szerint, Gyöngyös : Ede és 
Edömér kun vezérek birtokába jutott. Árpád ugyanis ezeknek a Alátra erdejé- 
ben s annak vidékén nagy földet adott, hol az ő imokájuk Pata, várat épített ; 
A Pata nemzetségéhői származott Sámuel király, kit kegyességeért Abá-nak (apa) 
neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatal- 
mas befolyásra tett szert s így nemzetségét is nagy tekintélyre emelte. Szent 
István királynak sógora volt, az ő húgát vévén nőül ; hét évig a nádori méltó- 
ságot viselte s azután király lett. 

A mint e nemzetség szaporodott, több ágra oszlott és többféle néven 
szerepelt, mert az ősi birtokon megosztozott s egymástól különvált nemzetségi 
tagok részint osztályban kapott birtokaik, részint nemzetségük kiválóbb tag- 



112 Gyöngj-ös. 

jainak neveit vették fel ; de azért, mint ősnenizetséf? tagjai, mint királyi sarja- 
dékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak és magokat. Aba-nemzetségbeli ne- 
meseknek — nobiles de genere Aba — nevezték. 

Az Aba-nemzetségnek neg^'edik ágát tették a Csobánlcák, kiknek egyike 
János comes, a gyöngyösi Csoliánka fiaként említtetik István ifjabb király 
1267-ik évi adománylevelében, melyben Halászt (Gyöng}-ö>halászt), a hevesi 
vár birtokát, Jánosnak. Csobánka fiának adományozta azért, mivel a Henrik 
nádor ellen vívott ilsvazeglii (isaszeghi) ütközetben egymaga három vitéz harczost 
fogott el és adott a királynak. János comes fiai : László mester, Sámuel és Dá\nd 
1301-ben az egri kiípt^ilan előtt birtokaikon egyező akarattal megosztoztak. 
Az osztályt gyezség szerint az atyai birtokokat (Aruk, Halaz, Sodan, Paan, 
Nogoueh et lyenen) a három testvér között megfelelő értékeléssel szétosztották, 
azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, 
az osztályegyezség után is közös birtokuk maradt. Ezekből részt nyert mind 
a három testvér, kik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Bene- 
vár és Beneváralja város belteriiletén, továbbá ezek határaiban részül jutott 
örökségüket . 

Az osztozkodást megelőzőleg, 1299-ik év nyarán, a nyugtalan vérű Cso- 
bánka László, lovagi kóborlásai közben, Rajain bánnak, Agasvár és Debreczen 
város urának jobbágyai közül hármat megölt, hatot pedig halálosan megsebe- 
sített s mintegy kétszáz márkára becsült zsákmányt szerzett magának. Lászlónak 
Biharban való megfordulása azzal a mozgalommal lehet kapesolatos, mely 
III. Endre ellen iránjuU, középpontja a biharvármegyei Adorján vára volt, 
melyet 1296-ban a királj' ostromoltatott is. Viselt dolgai miatt hűtlenségi és ha- 
talma.skodási perbe keveredett, melyet Rafain szörényi lián halála után, ennek 
legközelebbi rokona, Dózsa nádor is foh^tatott ellene. A pör azzal végződött, 
hogy Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, kétezer tallérrra becsült javait pedig 
elkobozták. Gyöngjös s egyéb birtokai két részét 1322-ben Lambert, a pörben 
ítélkező országbíró, harmadrészét pedig Dózsa nádor, felperesként nyerte ado- 
mánjul Róbert líárolji^ól. 
Vesyes ürá- ^ pártos, hevesvérü Csobánkák, boszlit hhegve Róbert Károly, az idegen 

király eÜen, Trencsényi Csák Máté pártütő zászlaja alá siettek és az abaúji 
rokon Amadék párthíveivel egyesülve, 1312 január hó lő-én, Rozgony síkjain, 
a Tárna folyó mellett, Kassa város közelében ütköztek meg a királyi sereggel. 
A pártütők csatát vesztettek ; Csobánka Dávid a harczban elesett s az övével 
együtt a többi Csobánka csillaga is mindörökre letűnt. 

1327 május 21-én már készen volt a királypecsétes írás, mely a Csobánkákat 
földönfutókká tette és Gyöngyöinek s Bene várának más birtokost &áott, Széchenyi 
Farkasfia Tamás erdélyi vajda személyében. A rozgonyi síkon a gyöngyösiek 
Tamás vajda oldalán, földesuraik ellen küzdöttek s az egyik Csobánkát fogoly- 
ként adták át Szécsenyi Farkassy Tamásnak. Ha a gj'öngyösiek e fegyveres 
szolgálata szigorú történeti bizony.ságokkal nem is igazoUiató, de az kétségtelen, 
hogy az új földesúr Gyöngyös iránt a legmesszebbmenő jóindulattal viseltetett 
s hatalmas befolyását arra is felhasználta, hogy Gyöngyös várost a kiváltságos 
városok sorába emelje. 

Farkassy Tamást ugyanis még be sem iktatták adományos javaiba, már 
1337-ben Róbert Károly király szavai szerint : ,, alázatosan könyörgött és tisz- 
teletteljesen esedezett, hogy nagy.ságunk szokott kegyessége szerint egyik örökös 
birtokának, mely Gyöngyösnek (Gungus) neveztetik s Hevesújvár megyében 
van, oly szabadságot, vagyis szabadsági kiváltságot adni méltóztatnánk, milye- 
nekkel budai polgáraink vagy jövevényeink alapításuk kezdetétől fogva hasz- 
nálva élnek, hogy az is liasonlóképpen falerődít ésekkcl körülvétessék, tudniillik 
tornyokkal, vívóhelyekkel, bástyákkal és egyebekkel, melyek Gyöngyös építendő 
várának (castri) és erődjének (castelh) erősségéhez kívántatnak." 

Róbert Károly készségesen teljesítette leghűbb emberének kérelmét^ s 
a vonatkozó kiváltságlevelet 1335 október hó 28-án új és lúteles kettős pecsét- 
jével is ellátta. 

így lett Gyöngj'ös kulcsos város, ellátva védfalakkal, tornyokkal és kapuk- 
kal, mely kiváltság hirét, nevét országosan hordozta. Ma az erődítéseknek nyoma 
sem látható ; csak a sír széléhez legközelebb álló öregek emlékezése őrzi 
még halvány képét a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapuknak. 



Gyöngyös. 113 

melyeket a fény- és kis-kapuval együtt jó részben a XIX. század elején 
leromboltak. 

Tamás vajda fiai voltak : Miklós, másként Kónya bán, Mihály pozsonyi 
prépost, majd egri püspök, továbbá Gáspár és László. A Farkassy család után a 
Pohárnok, Berzeviczy és Salgó család voltak Gyöngyös város birtokosai, kiknek 
javai később a Zsigmondtól különösen kegyelt Rozgonyi családra jutottak. 

Györgyös 1455-ben fele részében ismét urat cserélt, mert Gyöngyös felét 
László szécsenyi vajda fia, több más fekvő birtokkal együtt eladta 40.000forintért 
az ekkor már nagy hatalomra és dic-őségre emelkedett Gútlii Országh Mihálynak ; 
gyöngyösi birtoka másik részét pedig zálogba adta Losonczy Albertnek, ki azt 
zálog czimen harmincz évig bírván, Mátyás királynak 1467-ben kelt irata alap- 
ján, Losonczy Albert és örökösei Gyöngyös város földesuraiul elismertettek 
s így a város legtekintélyesebb földesurai a Gú'lii Országh család és a Losonczyak 
lettek. Mindkét család kiváló szerepet játszott hazánk történetében. 1468-ban 
Országh Mihály a pozsonyi országgyűlésen már nádori tisztet viselt, Losonczy 
László pedig az 1496-ik évben abban a kitüntetésben részei ült, hogy a kincstári 
számadások megvizsgálását reábízták. Mátyásnak 1490. évben bekövetkezett 
halála után a város urai II. Ulászló pártjához szegődtek s így Gyöngyös is részese 
volt a pártos harczok kellemetlenségeinek, mert II. Ulászló testvére és vetély- 
társa Albert, az 1491-ik év elején, Perényi Péterrel Gyöngyöst és vidékét pusz- 
títtatta. 

Az 1518-ik évi országgyűlést meg?lőzőleg Budán tartottak egy gyüleke- 
zetet, melyből azt látjuk, hogy a város birtokos urai közül különösen kettő. 
Országh Imre és Móré László, továbbá az ez idő szerint tekintélyesen emelkedő 
Gosztony család János tagja is, Lajos király legbensőbb hívei voltak. E főnemes 
családok közül különösen a Móré család élvezte az ifjú király kegyeit. A ledér 
Móré László úgyszólván mindenható volt az uralkodó környezetében, Móré Péter 
egri prépost pedig azt a megbízást nyerte egy társával, hogy mivel a honvédelem 
terhét nem viselő egyházi személyek jövedelmeik tizedével tartoznak a végvárak 
védelméhez járuhii, az illetékek pontos befizetését ellenőrizze. 

Gj'öngyös története szorosan összefügg a várost uraló főnemes családok 
történetével. Ezek emelkedése és bukása a város fejlődésére befolyással volt. 
S ha urainak szerencséje vagy harczi dicsősége Gyöngyös városra fényt derített 
8 hatalmas erőforrása lett haladásának, kétségtelen, hogy urainak dicstelen 
tevékenysége is legközvetlenebbül éreztette hatását Gyöngyös várossal szemben. 

A Móré-család történeti szereplése a legszigorúbla ítéletre hívja fel a törté- ^ moiiácsivész 
nelem ítélőszékét. Móré Miliály volt árulója Belgrád várának, melyből titkon a után. 
török táborba szökvén, a várnak leggyöngébb pontjait felfedezte, vitéz örségét 
pecL'g fegyverletételre csábította s így e nagyfontosságú vár török kézre került. 
E család lelkét terhelte pecséthamisítás, rablás, csalás, átkos könnyűvérüség, 
mely befolyásolta a gyönge Lajos királyt is, annyira, hogj^ Gyöngyös város 
negyedrészét Móré László kezére juttatta. 

A mohácsi vész után bekövetkezett gj'ászos időben, szomorú napok virrad- 
tak Gj'öngyös városra is. Az ország belsejébe diadalmasan előrenyon.uló török 
hadak útja vérrel ázott s Gyöngyös is áldozata lett a vad kegyetlenségnek, mely 
gj'ujtott, pusztított, rabolt. A török elvonulása után pedig az ellenkirályok : 
Szapolyay és Ferdinánd hadai élték ki a várost, mely csak akkor jutott ismét 
kevés nyugalomhoz, midőn Szapolj'ai és Ferdinánd 1538 február 24-én békét 
kötöttek. Gj'öngyös Szapolyainak fogadott hűséget, ki 1536-ban Judica vasár- 
napja utáni pénteken, Nagyváradon kelt kiváltságlevelében, Gyöngj'ös városát 
védelmébe fogadta s szigorúan megparancsolta, hogy a gyöngyösi polgárokat 
senki ne háborgassa, javaikban ne károsítsa, ott ne szállásoljon s minden élel- 
met megfizessen. 

1540-ben Budán, Szent Dorottya napja után való szombaton kelt János 
királynak egy újabb levele, a hűséges gyöngyösiekhez, melyben őket ismét 
védelmébe veszi, szal)ad járás-kelésiiket biztosítja s megparancsolja, hogy fe- 
lettük csak saját bíráik illetékesek eljárni. Ugyanő 1540-ben még egy védelmi 
levelet adott ki részökre, az akkor Buda felől csatangoló török portyázok ellen is. 

János király halálával új korszak vette kezdetét Heves vármegyében 
s így Gyöngyös városában is. Frangepán Ferencz egri püspök ugyanis, uint a 
János király és Ferdinánd között megkötött béke-okmány egyik aláírója, János 



114 Gyöngyös. 

király halálával, a kötött egyezség érvényre emelkedését magára nézve is köte- 
lezőnek ismerte el. hogy t. i. az ország egy fő alá egyesüljön s elüiez következe- 
tesen, Ferdinánd király lűvéül vallotta niagát. Frangopán az egyezség általános 
érvényesítése végett Perén^^ Péterrel egj-ütt Gyöngyösre, 1540 augusztus hó 
elején tartandó tanácskozásra lűvta össze a Hevessel szomszédos vármegyék 
főispánjait. A megtartott t-anácskozásliól a jelenlévők fellxívást intéztek az" er- 
délyi rendekliez, hogy a váradi béke értelmében hódoljanak meg Ferdinándnak, 
Thurzó Elek kir. helytartónál pedig Ferdinánd iránti liódolatukat be is jelentették. 

Ekként Gyöngyös is a Ferdinánd-párthoz szegődvén, csakhamar török 
rabigába jutott. Midőn ugyanis 1544-ben a hatvani őrség vitézei, löknek élén 
a Dancs testvérek állottak, a török közeledésére az egri várba futottak. Méhemet 
pasa az őrségtől felgyújtott és üresen liagyott hatvani várat kardcsapás nélkül 
foglalta el ; a törökök Hatvanban sandsák-hivatalt állítottak fel és szokásos mó- 
don igyekeztek a szélrózsa minden irányában foglalásaikat is érvényesíteni. 
Ekkor jutott Gyöngyös is a török hatalmába, mely alatt mintegy 140 évig 
sínylődött . 

Ez időbe esik Gyöngyösön a hitújítók fellépése, kik a lutheránus Perényi 
Péternek, a magyar hadak főkajiitányának és egri várnagyának, Varkoch Tamás- 
nak pártfogása mellett. Heves vármegyében tágas működési kört nyertek s 
íg}- a lütújítás csakliamar nagy elterjedésnek örvendett. A prédikátorok Gyön- 
gyösön is tért foglaltak s minthogy Dobó István várkapitánysága alatt az előbb 
élvezett párt fogásában nem részesültek, vallási sérelmeik orvoslásáért több ízben 
a budai basához fordultak. 1553-ik év Szent-Miklós napján ,, Méhemet bég, a hatal- 
mas Csézár Magyarországi kincstartója", a vallási viszályok megszüntetése vé- 
gett következő parancsát intézte a gyöngyösi bírákhoz és polgárokhoz : ,,hogy 
a mai napon engedtük és adtuk a gyöngyösi keresztényeknek, kiket ti Lutherok- 
nak mondtok. az úr malomnak tizedét, melj-et ennek előtte a ti plébánostok 
vett fel ; mert ők is ennek utánna a hatalmas császárnak adót fizetnek, miképen 
a ti papotok." Inti tehát, és parancsolja Méhemet bég Gyöngyös bíráinak, hogy 
különben ne cselekedjenek, mert erősen megbüntetni fogja. Parancsolja azt 
is, hogy : ,, valamely misés legény az ő prédikátiojokra akar menni, el ne tiltsák, 
és a misés legény valamely fél között, vagy valahol akar misélni, az szabad 
legyen — mert lia ennek utánna én hozzám panasz jön, erősen büntetlek ben- 
neteket." 

A vallási \'illongások nem szűntek meg, mint a város levéltárában levő, 
1566-ik évben kelt feljegyzés bizonjátja : ,,A másféle rendnek miképen levő 
közinkbe származásáról. Elsőben mikor közinkbe jövének, a másféle rend, 
kívánnának heh'ct magoknak ; a város békesség okáért az apáczák egyházát 
és lakó helyét, minden jövedelmével engedné nekiek ; egy ideig békében voltak. 
Majd feUndulának, és a városra reá támadának. A város békesség okáért ismét 
adá nekik a szent Urbán egyházát, minden jövedelmeivel, melyben akkor is 
nekünk egj'házi emberünk volt. Azon közben magokban titkon ismét feindulá- 
nak, és nagyon sok adományokkal futták a budai basát, és kérték a nagy egy- 
háznak felét. Mivel elhitették vele, hogy vannak annyian, mint a pápisták. 
A község megértvén az ő titkos njálatkozatokat, mi is elmentünk a pasához. 
A pasa azt rendelte, hogy mindkét fél, szám szerint megirattassék. Találtatott 
a másféle rend 52, a mi rendünk 228-nak. A pasa megértette, hogy nem úgy van, 
mint neki ez mondatott. Magába gondolkodik, és a békesség okáért, tön ilyen 
örök kötést, hogy valamelyik rend felmozdítaná a meglévő állapotot, az 800 
frtra büntettessék négy ember feje vételével. Mely kötést nü ez ideig megtartot- 
tuk." — végzi a feljegyzés. Csakugj'an Arszlán budai basa 1566 február 16-án 
egy parancsot adott ki, ,,hogy az elmúlt napokban az geongeosi lutherek jöttek 
my hozzánk és köniörgenek, hogy miképpen egieb városokban vadnak az egházak 
ket fele oztassanak." Megengedtetett tehát ez, — folytatja a parancs, de erre 
eljövének a pápisták is s minthogy amazok kevesebben vohiának, kívánták, 
hogy elégedjenek meg a már adott két kápolnával ás jövedelmeivel és hagyjanak 
békét. Az egyezség csakugyan ez értelemben történt meg Budán ,,sok jámbor 
agák és csauszok előtt." 

De a panasz a budai divánhoz ismét megérkezett, mire Mustafa budai basa 
1577 deczember 2-án a gj-öngyösi bírákat büntetés terhe alatt meginti, hogy : 
.,a luthereknek békét hagyjanak, valamikor akarják, mind böjtön luint egj'aránt 



U5 




ne 




5 C 

5 c 




117 




Hanisz Imre. 




Mátralurod. 



US 




A ^vöiifryösi nagy t(>niploni t''s a l^ákoczi-féle ház. 




A íerencziek temploma GyöngyiJsön. 



Gyöngyös. 1 19 

a mészárosok húst árulhassanak ; íratlan jobbágyok itt szabadon telepedhetnek 
és mesterségük után élhetnek ; s ne sarczoltassanak." 

Mustafa pecsétes magyar levele a „Luther-rendűek" javára szólván, a 
katholikusok sem késtek a maguk módja szerint megnyerni a magas diván kegyeit. 
A luther-vallásúak ugyanis 3 év óta a templom házát, malmát és szőlejét sze- 
rezték meg, bizonyos é\-i adófizetés mellett, mely összesen 30 piaszterre rúgott. 
Azonban a katholikusok részéről küldöttség jelent meg, mely régi okmányokkal 
igazolta, hogy e birtokok a barátoké voltak s most is őket illetik. Nem késett a kül- 
döttség kijelenteni, hogy e javak után készek több adót fizetni, mint a menn%'it 
a lutheránusok fizetnek. E végből le is tettek 60 piasztert, sőt a lutheránusoktól 
három éven át fizetett 30 — 30 piasztert is megtérítették. Mindezek ekként meg- 
történvén, meghozatták 1578 október 26-án az ítéletet, hogy a kérdéses birtokok 
a kathohkusoké, s ,, mindaddig, míg bírják, hozzá ne merjenek nyúlni a luthe- 
ránusok." 

A vallási villongások mindamellett napirenden voltak, mert a protestánsok 
nemcsak a katholikus templomokat és azok javait igyekeztek hatalmas párt- 
fogók védelme alatt elfoglalni, hanem az iiratlanná vált házakat és jószágokat, 
sőt városi hivatalokat is. A katholikusok tehát szintén pártfogókat, védelmezőket 
kerestek. Miután pedig akkor a király hadvezérei voltak a leghatalmasabbak, 
ezekhez járultak a megszorult lakosok, kiket megnyerni annál könnyebben 
sikerült, mert ezek a védelem és pártfogás ürügye alatt a lakosokat taksafizetőkké, 
jobbágyaikká tették. Ilyenek voltak : Forgách Ádám, Drugeth György, Rákóczy 
László, Tökölyi István, Esterházy Miklós, Koháry István, Xyáry Zsigmond, 
Bossányi László, Haller György, Vámosy István, Dósa Ádám, Wesselényi Istvánné 
és mások. 

A pártfogó főnemes uraktól s különösen az ellenséges hadaktól okozott sok 
kár ellenére is. Gyöngyös erős kitartással és áldozatkészséggel igyekezett magát 
fenntartani, annyira, hogy Heves vármegyében a művelődés, ipar és kereskedelem 
és ennek mozgató ereje, messze vidékre terjedőleg. Gyöngyösön központosult. 
A hódoltsági viszonyok és kormányzat rejtett dicséretével s a keleti gondolkozás 
fellengzős nagyításával és felületességével ugyan, de mégis említésre méltóan emlé- 
kezik meg Gj'öngyösről Evlia Cselebi török utazó: ,,Az egri ejaletben 8000 alacso- 
nyabb-magasabb deszkazsindelyes szép háza van. Nyolcz bírája, kezükben eziist- 
bottal,váUukon prémes mentével,, .biró"néven kormányozza a várost. E nagyváros 
a Mátra hegy tövében fekszik s a Mátra folyó keresztül folyik rajta és két részre 
osztja. Kertjei és tiszta utczái vannak. E város a Mátra szélénél délkeletre ter- 
jed és hosszúsága 8000 lépés, összesen nyolcz temploma van. Van 1060 boltja, 
melyek mindegeikében szép, bájos, hitetlen leányok üldögélnek és mindenféle 
árúczikket árusítanak. A városon keresztül menő folyó néhány malmot hajt. 
Házai többnjdre téglaépít kezésűek és csinosak. A városnak hosszában 10, szé- 
lességében 5 utczája van ; mindegyik utczában egyik végétől a másikig keresztül- 
látni, mint a tükörben, oly egyenesek. Ezernél több posztó és sajákműhelye van. 
Lakossága kereskedő, kik minden közadótól fel vannak mentve, azonban Felső- 
magyarország kormányzójának, a sánta palatínusnak adót fizetnek. Noha két 
kilids alá tartoznak, az oszmánoknak ajándékon kívül mást nem adnak, azonban 
minden évben az egri vár kijavításához és tatarozásához hozzájárulnak. Egy- 
koriban ezek Eger meghódítójának, Mohamed szultámiak egy kenyeret és három- 
száz ökröt adtak ajándékul s ezért kapták a szabadalonűevelet." 

EvHa Cselebi-féle szabadalomlevelekben bővelkedett Gyöngyös város la- 
kossága, de ezek nem biztosítottak kellő oltalmat a hatalmaskodások ellen, 
melyek nemcsak főnemes urai és a hódoltsági hatalom, hanem a királya hadak 
és adókezelők részéről is érték ; pedig adófizetője volt a város mind a töröknek, 
mind a királynak. Ezért Mátyás főherczeg 1601 márczius 5-én rendeletet intézett 
felső- és alsó Magyarország összes kapitányaihoz, melyben felhívta őket, hogy 
,, Gyöngyös város papjait" szerzeteseit és összes katholikus népességét annyi 
éven át "részint a török zsarnokság ákal, részint a szabad hajdiüitól amm kárt 
és elnyomatást szenvedvén, — most mhiden javakkal vegyék oltalmukba es 
védelniökbe." Bocskay halála után Heves és Külső-Szolnok vármegyék is, melj-ek 
Bocskay országrészéhez tartoztak, visszajutottak régi kötelékük körébe s így 
Gyöngvös városa is sietett bemutatni hódolatát Rudolf kormányának, mely 
1607 május 7-én védelmet biztosító levelet adott ki, meghagyván „minden ka- 



1-0 Gyöngyös. 

pitányokimk. zászlótartóknak, tizedeseknek, luigy annak ntána senld akaraljok 
ellen Gyöngyös városára ne szálljon, semmiben kárt ne tegyen." IVIihelyt jiedig 
II. Mátyás foglalta el a királyi széket, a sokat szenvedett város mellett felemelték 
szavokat Gömör és Heves egyesült vármegyék Rimaszombatban gyűlésező 
rendéi is. 11. Mátyás király mindjárt uralkodása kezdetén, 1009 január 31-én 
I agy fontosságú rendeletével örvendeztette meg Gyöngyös városát, a rendek 
e felterjesztése kapcsán : ..hogy Gyöngyös városa s vidékének lakosai, rég ideitől 
török hódoltság, kettős teherviselés alatt nyögve, midőn keserves munkájok 
gyümölcsét, a bort árusítás végett egyes vidékekre szállítják, hogy magok s 
családjok élelmét, úgy terheik kielégítésére a szükségletet megszerezzék, a kir. 
harminczadoknál illetéktelen fizetésekkel zaklattatnak ; a rendek tehát Gyöngyös 
városa és vicékének népét ezen illetékek fizetésétől felmenteni kérik." A rendek 
e felterjesztésére 11. Mátyás utasította a harminczad-kezelőket, hogy Gyöngyös 
és vidéke lakosait, saját loruk árusításánál, semmiféle illeték fizetésére ne 
kötelezzék. 

Alig vette azonban kézhez a város a biztosító levelet, máris újabb sérelem 
érte polgárait, mert őket a kamarai biztosok jogtalan tizedszerzéssel zaklatták. 
Siettek is panaszaikkal Thurzó György nádorhoz, ki 1610 június 2-án Tokaj vá- 
rából rendeletet adott ki, hogy jönnek gyöngyösi polgárok panasz.szal, hogy sok 
éven át a töröl- öktől is nyomat\'a. eddig nem gyakorlott módon, az eddigi mértéken 
és kötelezettségen túl kényszeríttetnek. Meghagyja tehát a deczimatoroknak, 
hogy Gj-öngyös polgárait jogtalanul ne zaklassák, oda két-háromnál több tized- 
szedésre ne menjen és a szokottnál többet ne vegyenek. 

A hatalmaskodás ez időkben ismét felütötte fejét vallási téren is, melyről 
Mahomet nagyvezér Nándorfehérváron kelt levele nyújt bővebb tájékozást. 
Gyöngj'ösön, mint említve volt, régi egyezség szerint az apáczák kápolnája és 
a Szent Orbán-templom volt a lutheránusoké. A protestáns Bocskay kedvező kor- 
mányát megelőzőleg törekedtek a Szent Bertalan-főtemplom elfoglalására is. 
Bocskay kormánya alatt újra feléledt bennök a vágy, hogy a templomokra 
és egyházi birtokokra nézve foglalásukat tovább terjeszszék. Az idő erre alkalmas- 
nak mutatkozott és nem is mulasztották el, hogy a Szent Bertalan főtemplomot 
és a ferenczrendiek zárdáját elfoglalni megkíséreljék, mert ezzel a katholikusokat 
Gyöngj'ösről teljesen kiszorították volna. Azonban a jogaikra s vallásos érde- 
keikre akkor is féltékeny katholikuí3ok sem pihentek. Most ők kerestek a török 
császárnál védelmet, a kinek a basái előtt kötött egj'ezség- s biztositó-leveleik 
a kezeik között voltak. A panaszra Mahomet nagyvezér 1605 deczember 13-án 
a gyöngyösi bírákhoz és polgárokhoz kibocsátott parancsoló levelében szigorúan 
n:eghag}-ta, hogy : ,,ennekutánna is, minden rendbeli emberek az ő vallásokban, 
örökségökben, szent egyházokban megmaradgyanak, egyik a másikra háború- 
ságot ne indítson, mert a hatalmas, győzhetetlen török császár keze alatt 77-félo 
nemzetség vagj'on, és senkinek rengyét nem háborgatja. Tehát a miképen 
eddig a piaczon való megyés szentegyházat a pápista papok bírták, és a klastro- 
mot a barátok, ennek utánna is övék legyen, minden jövedelem és tartozásokkal ; 
úgy a Lutherek is az apáczák egj'házával és a Szent Orbán egyházával s aiok 
jövedeln-.ével elégedgj'enek meg — mert valaki másképen cselekszik, meg- 
büntettetik." 

Egy év múltán — 1606 deczember 2-án, — ,,a gyöngyösi keresztyén Eccle- 
siában lévő Atyafiak, kik másképen Evangelicusoknak hivattatnak — a hatvani 
ítatusok, Ali bég, a széchénj'i bég, Hasszán pasa, Ibrahim aga, stbi előtt tették 
azon végezé.st, hog}^ soha a piaczon lévő szent egyházhoz tartozó örökség felöl 
pápista uraimékkal nem pörölnek, mint r.em pöröltek ennek előtte is." 

Xemcsak Györgv'öst, hanem az egész országot a vallásfelekezeti súrlódások 
gyöngítették ez idő szerint s minden irányban nagy és mélyreható vallásfelekezeti 
szervezkedés volt folyamatban. A belső forrongásnak, mely az 1618. évi márczius 
4-én tartott pozsonj'i országgj'ülésen mindig hevesebb lett, ez volt a gyújtó 
an\'aga. Az országgyűlés határozataival elégedetlenek, egyetértve Bethlen Gábor 
erdélj-i fejedelemmel, fegyvert ragadtak s csakhamar kitűzték a felkelés zászlaját, 
melylyel rövid idő alatt diadalmasan hódították meg az egész országot. A követ- 
kező év ősz elején Szichy Gj'örgy gömörmegyei főispántól már oltalomlevelet 
kapott a felkelőkkel egyetértő Gyöngyös város is, mely ,, eleitől fogva minden- 
koron az országgal egyetértett, most is ő felségének fejet hajtott, ennek okáért 



Gyöngyös. 121 

parancsolja, hogy semminemű kár ott ne okoztassók,, ez egyházi rendek is 
helyükben megmaradjanak, tisztökben, hivatalukban meg ne háboríttassanak." 

Maga Bethlen Gábor is oltalmába fogadta Gyöngyö.st 1619 november 9-én 
nagyszombati táborából írt levelében s megtiltotta főleg a csavargóknak, átvonu- 
lóknak és prédálóknak a sok ínséget látott városban való idözést. Másrészről 
pedig meghagyta, hogy a városban lévő ,,papi és prédikátori rendek, úgymint 
Calvinisták, Lutheránusok és Pápisták, az egész város, akár milyen valláson 
levők, személyekben és jószágaikban meg ne károsíttassanak." 

Az ugyanez évi — 1619, — országgyűlés folyamán II. Ferdinánd és Bethlen 
fejedelem között kötött béke-előzmény alapján. Heves vármegye s így Gyöngyös 
is, Bethlen fejedelem uralma alatt maradt. Forgách Zsigmond nádor vette ekkor 
oltalmába a várost, ki G3'öngyös lakosainak sok kárvallását tapasztalván, mel3'e- 
ket a különféle vitézlő rendek házak feltörésével, gyújtogatással és a várost őrző 
törökök megölésével okoztak, felhatalmazta Gyöngyös lakosait, hogy az ily 
prédálókat, fosztogatókat és török-üldözőket elfoghassák, vagy ha ellenkeznek, 
megölhessék. 

Bármilj' szigorúsággal rendelkezett is a nádori nyiltparancs, a visszaélések, 
kihágások és bűntettek napirenden voltak. A város ekkor a császári hadak 
főkapitányához, Gliimcsi Forgách Miklóshoz fordult oltalomért, ki 1622. évi 
február 22-én Fülek várából fenyegetett meg minden rendbeü urakat és vitézeket, 
hogy : a ki életét, fejét, tisztességét szereti, a gyöngyösi bírákat, polgárokat s 
benne őrző törököket ne háborgassa, se titkon, se nyíltan . . . mert — fejéve! 
számol ! . . . A császári főkapitány erélyes föllépése nem sokáig biztosította s így 
a lakosok újból Bethlen fejedelemhez fordultak, ki Gyöngyös városa javára előbb 
Rimaszombatban 1623 szeptember 2ö-én, majd három évvel később Palánk 
várából adott ki védelmi levelet, intvén kapitán3'ait, hogy ,, Gyöngyösre zászlós- 
tól, seregestül senki ne menjen, papokat rehgiojokban ne háborgassa, ott káro- 
kat ne okozzon." 

Gyöngyös város Bethlen fejedelem halála után is az erdélj-i fejedelmek 
országrészéhez tartozott s így szíiiheh'e volt a hadak járásának, kelésének és 
ezzel továbli sorsa is : szenvedés és megpróbáltatás ! E siralmas helyzet Heves 
vármegye 1673 május 4-én tartott közgyűlésének Lipóthoz intézett feliratában 
tükröződik meg, mely szerint a még fennálló lakosság a maga elnj^omorodásában 
ijesztő képe az idők pusztító viharának, tanújele mily s menned szenvedés és 
sanj'argatás voniilt rajtok keresztül ! 

Mindazonáltal a társadalmi érintkezésnek és forgalomnak középpontja a 
megj'ében ez idő szerint is Gvöngvös városa volt. Az ipari és kereskedelmi élet. 
úgy a török és a magyar közötti érintkezés, Gyöngjös falai között volt a leg- 
élénkebb s így a városnak életkérdésévé vált az, hogy a török — magyar érint- 
kezésnek középpontjaként, megkíméltessék. Ez az oka annak, hogy a török és 
magyar végvárak főkapiíánj-ainál nem szűntek panaszaikkal és kérelmeikkel 
közbenjárni a gyöngyösiek. Sőt a zavaros időkben minduntalan megújuló 
kegj'etlenségek miatí megkísérelték időnként a török főhatalmasságoknál sőt 
magánál a török szultánnál is küldötségek útján benyújtani panaszos előterjesz- 
téseiket. A városi bírói számadásokban, 1668-ban előfordul, hogy egy ily kül- 
döttség 1300 frtjába került a városnak. 

De nemcsak a város, hanem a megj'e is minden kínálkozó alkalmat megraga- 
dott, hogv a súlj'os sérelmek megfelelő orvoslását keresse. A sok panasz következté- 
ben gróf Aspermont, Felső-Magvarország főkapitánya, 1689 július 31-re Kassára 
hívta össze a felsővidéki tizenhárom vármegye képviselőit, kik összefoglalták a 
sérelmeket, meh'ek az irtózatot keltő katonai elbánás ritka példáit tüntetik fel 
abból az időből, midőn az ország a török hódoltság alól felszabadult. Il\' sérelmek 
voltak Györgyös várossal szemben, hogv : 1684-ben Dukías, Gácsvára biztosa. 
20 gj-öng3'ösí nemest és előkelő polgárt magához idézett a katonai adók behajtása 
ügyében ; ezeket rögtön letartóztatta, a török foglyok és rabok közé záratta és 
míg 3000 frtot érettük le nem tettek, ki sem bocsájtotta őket. Mersi tábornok 
1685 — 86-ban Szolnok felé táborozva, nem tekintve, hogy a török is pusztít s 
hogy a kóborló felkelő-csapatok mindent elrabolnak, Gyöngyöstől 4500 frtot 
zsarolt ki. A lakosok nem állhatva már a katonai zsarolásokat, családjaikkal 
együtt elmenekültek a hegjekbe, erdők közé húzódtak, gyökerekkel, fák mag- 
jaival táplálkoztak s boldogok voltak, a kik elhullott állatok húsához jutottak. 



1 22 Gyöngyös. 

A hegyek közé monckült családok százai vesztek el éiiscgükbon. Gyöngyösön 
csak kevesen maradtak meg a lakosok közül, kik úgyszólván kizárólagosan 
viselték a megyei terheket is. 

J/cr.'.-i" és Hcisstfy tábornok Gyöngyösre háromszoro.s végrehajtást küldött 
s az ottiioii maradottak csekély élelmöket lemplomokha. ])iiu'ZcUl)(' n'jtv(>, szerte 
futottak. A katonák ezt sejtve, fetörték a tompU)m()kat s lovakkal jártak azok- 
ban ; a pinezéket feldúlták és így fosztották ki elnijtett élelmeikből a szeren- 
csétleneket. A papokat és dékánokat, kik a templomok megszentségtelenítése 
ellen felszólaltak, lovaik farkához kötözték, s ekként mértföldekre liurczolták 
őket ; a gyöngyösi barátokat zárdájukban ütötték-verték félholtra s a tem- 
plomok értékesebb tárgyait elrabolták. 

Ez időszak, mely a török uralom végét jelzi, a legrombolóbb korszaka a város 
történetének, s szinte nehéz elképzelni azt a szívósságot, melylyel a város az 
1689 márczius 13-án Karaffától kirótt 4940 frt hatlisarczot is kitudta fizetni. 

Pusztulás, panasz, inség és nyomor, reménytelenség és végső kétségbeesés 
ütötte fel szomorú tanyáját ós a pohár még mindig nem akart betelni. A török 
és a császáriak egyformán kiélték, prédálták, zsarolták. ,, . . . nagy ínségben 
és nyomorúságban let legyen ez a mi nyomorult végső pusztulásra menendő 
városunk, mint az idegen nemzetnek rettenetes kimondliatatlau sok kívánsági. 
rajtunk való élödése és az eo Felsége hadainak rendeltetett, reánk vetett impo- 
sitiók és súlyos portiók exactiója végett : annyira jutott már a szegénység a nagy 
inség miá, hogy inkább halálát, hogysem életét kívánja magának . . ." így 
panaszkodnak a gyöngyösi bírák a vármegye alispánja előtt . . , A szomorú gyá- 
szos idők minden keserűsége megszólal a szegény katona énekében : 

„Musztafa, Karaffa Körtefa, körtefa Karddal szántja földjét, 

És az akasztófa, Gyöngyösi körtefa : Vérrel boronálja, 

Jlindezen három fa, A szegény katona Mégis ő felségét 

Mind a három rossz fa. Megpihen alatta. Igazán szolgálja . . ." 

Rákóczi eza- A török Idűzésót követő kormányzati rendszer, az önkényeskedés és súlyos 

badságharcza. tej-j^ejj nyomása, lobogtatták fel az elkeseredés és gyűlölség tüzlángját, melynek 
heve zászlóbontásra kényszerítette II. Rákóczi Ferenczet ,,Pro Patria et Liber- 
tate". 1694-ben, ifjú nejével meglátogatta Gyöngyöst is, hol birtokos volt s ekkor 
a vármegye vendégelte meg. Már 1701. nov, 9-ón császári köröző-lovél érkezett 
a vármegyéhez, tudatva, a ki Rákóczit élve szolgáltatja kézhez, 10.000 frttal, 
a ki halva, 6000 frttal jutalmaztatik. Válaszul a vármeg3'ei nemesség, élén Almássy 
János alispánnal, Rákóczi zászlaja alá sereglett a Gyöngyös városa nagyhírű 
kegyes ura ünnepélyes fogadására készült. 

A Gyöngyösön megindult megyei felkelési mozgalomnak továbbra is Gyön- 
gyös maradt a főhelye. Itt gj^ülokeztek a gyalog és lovas felkelők ; innen indultak 
1703. okt. 21-én Eger ostromára. E közben Rákóczi Gyöngyösön intézte azt a 
békeegyezkedési kísérletet, melyet Lipót király utasítására Széchenyi Pál kalocsai 
érsek ajánlott fel. E békeegyezkedési kísérleten Széchenyi érseken kívül, a franczia 
király követe, két lengyel követ és a török követ volt jelen. 

A gyöngyösi értekezlet alatt érkezett Rákóczi táborába a városnak egy 
másik földesura, gróf Forgách Simon, ki előbb Lipótnak volt a tábornoka. 

1704. év folyamán a fáracDiatatlan Széchenyi érsek újabb levélben sürgeti 
Rákóczit az egj^ezkedési fonál felvételére, ki ismét Gyöngyöst tűzte ki találkozási 
helyül szept. hó elejére. A megkezdett tárgyalás alatt a Gyöngyösre érkezett 
evangélikus rendek n5TJgtalankodtak vallási érdekeik mikénti biztosításáért, 
mire Rákóczi meggyőzte a protestáns rendeket, hogy az aggodalom tisztán 
Lipót hívei fondorlatának szüleménye, hogy a megkezdett hazafias küzdelmet 
e féltékenységgel kettészakasszák és bukásra vigyék. 

A változó hacüszerencsével folyó Rákóczi-szabadságharcz alatt a város 
többször volt döntő intézkedések és hadi mozdulatok színhelye. Itt tartották 
többször, mint ideiglenes megyeszékhelyen, a vármegye közgyűlését, — így 
1709. aug. 3-án is, a mikor a Gyöngyösön időző Bottyán János tábornoknak 
a vármegye ajándékot is adott. A népszerű tábornok tarnaörsi táborában oz év 
szept. 27-én halt meg és Gyöngyösön temették el a szentferenczrendiek templom 
sírboltjában. Gyöngyösön a ferenczrendiek klastromában őrizték a vármegyei 
okiratokat is az 1710. évi márczius 6-iki megyei közgyűlés határozata szerint: 



Gyöngyös. 123 

,,az nemes Vmegye az Egerben levő acták megtartásáról gondoskodván, hogy 
netán Eger-városból a lakosoknak mint az előtt ki kell bontakozni, nehogy azok 
dissipált ássanak, Gyöngj'ösre hozatala és valamely segrestyébe helyezése elren- 
deltetett." 

A Rákóczi-korszak letűnésével a város lakossága feszült erőkkel igyekezett 
a zivataros századokban szenvedett veszteségeit pótolni. Más részről pedig az 
uralkodóliázzal is teljesen kibékülni látszottak, a minek az lett az eredménye, 
hogy VI. Károly 1714 és 1715-ben a gyöngyösiek kiváltságait és szabadalmait 
nemcsak elismerte és megerősítette, hanem a városnak országos és heti vásárok 
tartását is engedélyezte. 

Csak rövid ideig riasztotta a várost a háború félelme a Napóleon elleni 
hadjáratban, a mikor a város az ,,insurreetió" részére egy teljesen felszerelt lovas 
katonát áUított ki, a sereg részére pedig nagyobb mennyiségű ruhát szavazott 
meg. Ez időben, az 1806. évben, szép örömnap derült a városra, a mikor a magyar 
szent korona volt vendége Gyöngyösnek. A szent korona az Almássy Pál házában 
volt elhelyezve s 36 koronaőr őrizte. 

A váro.si tanács az ünnepség részleteit a következőképpen állapította meg : 

,, Értésére esvén Tanácsunknak, hogy Hazánk legfőbb Kintse, Szentséges 
Koronánk Munkátsról Budára városunkon keresztül az jövő héten, azaz 20 cur- 
rent is Mártii fog visszavitetni és városunkban meg fog hálni, mire való nézve, 
hogy üy Drága Kintse országunknak minden lehető illendőséggel fogadtasson, 
determináltatott : 

I. Hogy a czéhesek legényeikkel edgyütt sorba kiállíttassanak a templom 
előtt. 

II. Az ágyúk szünet nélkül lövettessenek ki. 

III. A muzsika minden felé szóilyon. 

IV. Tanátsunknak tagjai a czédiüaház élőt rendet formálván, mihelest 
az korona odaérkezik. Ord. Nótáriusunk magyar nyelven tegye meg üdvöz- 
lését a sz. koronához. 

V. Est ve a N. Városunk ablakjai és mind a 2 oskolák üluminált ássanak, 
nevezetesen a többi tliemák között maga országunk kintse a sz. Korona irathasson 
le és különösen világít ásson meg.'' 

A csendesebb évtizedek békés napjait nem mulasztotta el Gyöngyös város s^abadsáe- 
továbbra is vagyoni és erkölcsi jólétének felvirágoztatására fordítani. De mihelyt harcz i848. 
újabb alkalom kínálkozott arra, hogy a nemzet szabadságáért áldozzon vért, 
életet, vagyont, az ősök példájához mindig hü maradt. Alig szárnyalt szét a híre 
annak, hogy 1848-ban a katonaság Budapesten megtámadta a szabadságittas 
népet, a megyei gyűjtő-bizottsághoz a nemzeti őrsereg felszerelésére Gyöngyös 
764 frtot adományképen és 570 frtot kölcsönképen küldött. Ezenfelül 11 font 
ezüst mellett, arany- és ezüstórákat és egyéb ékszereket ajánlott fel, bor, búza 
és egyéb élelmiszerekkel, A megyei nemzetőrség második zászlóaljába pedig, 
melynek Gyöngyös volt a székhelye, a város 1200 embert áUított. 

A szentesített törvények értelmében Pestre összehívott országg\-ülésre 
Almásy Pált küldte a város képviselőjéül, ki a debreczeni orszcígos ülésen, a 
függetlenségi nyilatkozat kimondásakor, a mellyel az uralkodóházra nézve a 
trónfosztás kimondatott, az elnöki tisztet viselte. 

De csakhamar újra átszenvedte a város a liáborús idők megpróbáltatásait. 
1848. év vége felé tartania kellett a városnak 760 főből álló horvát foglyot. 1849 
január 21-én pedig WindiscJigrátz előhada Schulczig táboniag>-gyal az élén vonult 
be Gyöngyösre. Ez Kápolna felé haladván, a szintén elvoniüt vértes-ezred ezre- 
dese, Montecuccoli hátra maradt s az ezredét kocsin akarta követni. A Mező- 
kövesd körül szállásolt magyar huszársereg előőrseiből 8 ember egész Gyön- 
gyösig kémlelt, hol is a szélső háznál tudakozódván, hogy van-e itt ellenség — 
arra a lűiTe, hogy csak most vonultak ki innen ás ezredesök még itt van, rögtön 
elfoglalták a vendéglő bejáratát, a káplár két huszárral benyitott az ezredes 
szobájába és tisztelegve : ,, jelentem alá.san ezredes úr, foglyom," — az ezredest 
letartóztatták. Ugyanakkor az odasereglett nép felhívására, hogy a város kapi- 
tánya is osztrák érzelmű, a hu.szárok ezt is elfogták és az ezredessel egj^ütt Mező- 
kövesdre szállították. 

Ez esetért 1849 február 10-én állott bosszút az osztrák sereg, mikor is 
Babarczy Antal császári biztossal mintegy 1500 főnyi csapat szállotta meg a 



124 



Gyöngyös. 



városházát és WincUscliprátz rendeletéből ,.gróf Montecuccoli ezredesnek Gyön- 
gyösről 8 honvéd áltíil elfogatása és gyáván elvi'etni engedése végett" a városra 
fele részben ezüst, fele részben bankjegyben fi/.etendő ötven ezer frt sarczot 
vetve, a várost összelövetni fenyegette : a város könyörgésére azonban huszon- 
háromezer frttal megelégedve. Hatvan felé vonult. Néhány huszár vetődött ismét 
ekkor a városba, kik fellázítván a népet, mindenféle szúró- és vágó?szközökkol 
fegyverkezve, rolxantak az elvonult csapat után, mely a lárma hallatára vis-!za- 
fordult és megszállotta a várost. Miután ScJincider alezredes a lakosokat lefegyve- 
rezte, szabad rablást engedett kittoiuünak, kik a lakosoktól megvendégeltetve, 
nem vették igénybe a n3-ert engedéh't. 

A kápolnai csatába az osztrák sereg egy r4sze Gyöngyösről indult február 
26-án s a csata után annak zöme itt táborozott ; jiilius 11-én pedig gróf Paskievits 
vezérlete alatt már az orosz hadsereg vonult Gyöngyösre. 

Végre mintegy harmincz tót honvéd jött, kik néhány óráig pihentek a 
városban s elbeszélték a — világosi fegyverletételt . . . 



Táros kOlsA 
képe. 



SzU Bertalan 
fatemplom. 



Gyöngyös a Mátra lábainál fekszik. A Mátra szelíd nyúlványai öleUk kelet- 
ről és nyugatról. Az éjszaknak fekvő erdőkoszorús hegyek s délen az Alföldet 
kitáró síkság a város fekvését kedvessé s nem egy nézőpontról festőivé és regé- 
nyessé teszik. A 3Iátra a város dísze, ékessége. Legmagasabb csúcsa a Kékes, 
mely 1010 m. magas. A Kékes legszebb pontjáról, a 20 m. magas Mátra- 
toronyból belátlxató az Alföld és Felvidék panorámája. A Mátra önáUó vulkanikus 
képződmény. Uralkodó kőzete a trachyt, melynek legidősebb válfaja : az andesit 
alkotja a Mátra középpontját, a Saskőt és Kékest. A Mátra üdítő forrásai : a 
Gyökeres-, Szent László-forrás, Jávoros-kút stb. 

Gyöngyös határa 7305 kataszt. hold és 140 D ra. ; egy részben erdőség, más 
részében majdnem kizárólag szőlőmívelésre használt terület. 

A város lakosságát eredetQeg ős-jnagyar faj alkotta. Később, midőn a város 
a háborús idők zivataraiban szinte elnéptelenedett, más nemzetiségű jövevények 
is telepedtek a szép Mátra ölére. A reformáczió idején származtak ide a most 
m?r [Utódaikban szín-magyar tótok, különösen Árva, Liptó, Trencsén, Turócz, 
Sáros és Zólyom vármegyékből, a németek pedig a Szepességből. Zsidók mái a 
török\nlágban laktak Gyöngyösön. Az 1736. cvi összeírás szerint Gyöngyösön 
volt 8 zsidó család ; öten vegyeskereskedést tartottak fenn, három pálinkafőzéssel 
foglalkozott. Az 1743. évben egyre-egyre 6 frt taksát vetettek ki. A ráczok, görögök 
az 1691-iki bevándorlás alkalmával telepedtek le és főleg kereskedelemmel fog- 
lalkoztak. 

Gyöngyös 15 éven felüli férfi-lakosainak száma az 1697-iki összeírás szerint 
volt : 784. Tehát a XVII. század végén, az újjászületés ez időszakában legnépe- 
sebb volta vármegyében G5'öngyös város. A lélekszám : az 1850. évben 13.258 ; 
1857-ben 15.450 ; 1869-ben 1 5.830 ; 1880-ban 16.061 ; 1890-ben 16.124 ; 1900-ban 
16.379, valamennyien magyar anj-anyelvűek. Vallásra nézve : róm. kath. 13.819 ; 
gör. kath. 38; református 410; lutheránas 101 ; gör. nem egyes. 38; izraelita 
1973. Van a városban 2500 lakóház, nagy részük kőliől és téglából építve s bádog- 
gal és más tűzálló anyaggal fedve. 

A város külső képe a legjobb benyomást teszi. A főutczákon modem eme- 
letes házak vannak. A régi földszintes házakat újabban a városi ízlés szerint 
építik át. Az egész város összhatása kellemes ; kivévén a főutczákba torkoló 
közöket, melyekben a régi földesúri világ taksásházai épültek. A város négy 
főutczája : a Kossuth Lajo.s- (Bene) utcza, Petőfi Sándor- (Sólymos) utcza, Jókai 
Mór- (Csapó) utcza 4s Vachot Sándor- (Tót) utcza. Ez utczák elsőrendű aszfalt, 
részben keramit burkolattal vannak ellátva, a csapadékvizek levezetésére pedig 
földalatti beton-csatornák szolgálnak. 

A város szép főtere (a Hanisz Imre-tér) a nagy piacz, villamos ívlámpáival, 
szegély-fáival és pompás aszfalt-burkolatával a legjobb hatást gyakorolja. A 
város összes utczáit aszfalt-gyalogjárók teszik kellemessé. 

A Kossuth Lajos-utcza belső végénél, a Pctófi-utcza és Vachot-uteza torko- 
lata és a főtér éjszaki oldala mellett van a Szent Bertalan-főtemplom, Gyöngyös 



Gyöngyös. 1 25 

város régi dicsősége, melynek története a XIV. századnál előbb kezdődik. A mint 
máig, átalakítva bár. mutatkozik, — Ipolyi szerint, — csúcsív-építószetünknek 
még egyik kitűnőbb alkotása. Kéttornyii széles homlokzata is — újabb renaissance- 
modorú átalakítása ellenére, talán még régibb román ízlésű tervezet lehet ; míg 
maga a templom a késő gót ízlést jellemző sajátságos részletekkel bír. A kevéssé 
tagozott külső faltámok mellett ugj'anis a szentély záródása is egészen abnornűs 
alakítást mutat, a mennyiben nem a többszög egyik középső oldalával, hanem 
magával a szöggel végződik, úgy hogy a templom középátmérő-vonala a szögbe 
jut. Ily ritkább eltérő sajátosság csak régi templomoknál fordul elő. 

Belső világosságban a templom hossza 65 méter, szélessége 28 méter. Régi 
templomépítési modor szerint a földbe merül két lépcsővel, szentélyével nap- 
keletnek fordulva. 1815-ig kőfallal volt bekerítve, melyen belül temetkeztek. 
Hajdanta szentélye fölött Idsebb tornya volt, mely az 1810. évi egyházlátogatási 
jegyzőkönyv szerint földrengéstől megrongáltatván, leszedetett. Déli oldalához — 
középtáján — 1701-ben harangtornyot építettek, mely fából készült és az ács- 
mesterségnek valóságos remeke volt. Rossz köalapja miatt 1731. évi júhus 26-án 
esti 8 — 9 óra között azonban ledőlt. 

A templom homlokzati két szegleténél újabbkori két ékes torony épült. 
Az éjszakit a harangtorony ledőlte utáni időben, a temjolom és város költségén 
kezdték építeni s érczfedelét 1826-ban nyerte. E toronyban vannak elhelyezve a 
hatalmas harangok. A déU tornj'ot ISH-ben kezdték építeni, melynek költségeire 
Nováky József egri kanonok, a város volt plébánosa, 1000, Hám János egi'i kano- 
nok, később szatmári püspök, a városnak nagy szülötte 11000, a város pedig 2000 
frtot adományozott. A toronj' magassága a toronyfedélzettel 62 m. 30 cm. ; 
aranj'os keresztjével messze tündöklik. Nemcsak a régiek mondták, hogy : 
,, Mássá kevés van a hazában !" — hanem még ma is el lehet mondani ugyanazt 
a szép két toronyról. 

Az éjszakról és délről csarnokkal (porticus) védett két oldalajtó 1654, illetőleg 
1656. évből származik. A templom hajóját jobbról balról öt-öt oszlop, melyeken 
a boltozat és 6 — 6 méter széles oldalkarzatok nyugszanak, három térre osztja. 
A templomnak 1791-ben Harrach József pesti orgonaépítőtől készített orgonája 
egyike hazánk leghíresebb orgonáinak. A régi írók a templomnak 21 oltárát 
emlegetik ; ma 9 oltára van. Keresztkútja régiség, érczből öntve ; külfalán felső 
széle körül gót betűi és jobbról balra olvasható felirata a Credo első szavait tün- 
teti fel, alján pedig : ,,Ave gratia plena Dominus tecum benedicta ;" oldalain 
több kisebb-nagyobb domborművű alak és ezen felírat látható : ,,Boleslai Dei 
gratia Ducis Poloniae." A templom kincstárában érdekes látnivalók, mint az ötvös- 
ségnek remek alkotásai : aranyozott ezüst kelyhek, Úrmutatók és ezüst kézi 
keresztek. 

Az egyház-kegyúri jog gyakorlásának legrégibb forrásához Csobánka 
unokáinak, János comes fiainak osztálylevele vezet el, mely 1301-ben az egri 
káptalan előtt kelt. E szerint a kegyúri jogot megszerző Csobánka leszármazottjai, 
János comes osztozkodó fiai : László mester, Sámuel és Dávid a gyöagyösi és 
benei templomok (várkápohia) kegyuraságát maguknak és utódaiknak közösen 
fenntartották. (,,Patronatus eciam ecclesiarum villa Gyungus et villa Bene 
tam eisdem quam suis posteritatibus comrauniter remansisset, preterea 
magister Ladizlaus, Sámuel et dauid praedicti tahter se in nostra presencia obli- 
gurunt.") 

A Csobánkák összes birtokait 1335 november 5-én királyi adományként 
nyerte Róbert Károlytól Tamás erdélyi vajda, a templomok kegyúri jogaival 
együtt, ,,eum . . . Patrona*ibus Eeclesianun." Tamás vajda örököse pedig Gyön- 
gyös város lévén, sőt III. Ferdinánd 1635-ik évben, III. Károly pedig 1715-ben 
kelt okleveleikben a várost Encs és Bene puszták birtokaiban meg is erősítvén, 
— a kegj-úri jog ezzel is Gyöngyös város közönségére szállott, mely nemcsak a 
kegyúri jogaiba tartozó Szent Bertalan főtemplomnak, hanem a város többi tem- 
plomainak is kegyes ura. 

Gyöng\'ös város legrégibb egyházi épületei közé tartozik a még ma is fenn- 
álló Szentlélek-kápolna, mely a Mária-tanoda jámlior apáczainak ájtatoskodási 
helye. Legvalószínűbb, hogy Csobánka László építtette, ki az említett osztálylevél 
szerint a Krisztus-teste kápolnát saját költségén alapította. 1496-ban a ferenczes 
harmadrendű apáczák bírták, a reformáczió idején pedig sok háborúsággal a 



126 Gyöngyös. 

protostánsiik fojilalták le, míg a vallásközi állapotok rendezésekor ismét a ka- 
tholikusok kezére került. 
Sxt. OrMn Viszontagságos miiltja van Szent Orlián templomának is. Előbb a katholikus 

templom, isteritisztelet ezéljaira szolgált, majd annak a protestánsok által történt erősza- 
kos birtokbavételét a törökök szentesitették. A XVII. század második felében 
azonban az egri püspökök Gyöngyösön is erélyesen követelték a régi állapotb a 
való \-issza helyezést s így hosszas pereskedés után a Szent Orbán-templomot is 
visszaszerezték a kathohkiisok birtokába. De a templom a Rákóczi-korszak 
idejében ismét a protestánsoké lett . míg végre a jezsuiták kezére jutott, kik azt 
díszesen átalakították s hozzáépítették mai két tornyát. Eltávozásuk után ismét 
sok bajon ment át. A gazdátlan templomot senlci sem akarta gondozni s így a 
kormány elrendelte annak lerombolását. A lütbuzgó gyöngyösiek esedezésére a 
templom megmaradt, fenntartására a királyi udvar 4000 frtot adott, 1781-ben 
pedig ünnepélyesen a város tulajdonába bocsáj tátott. 
A íe nranudt ^ g_\ öngyösi szent-fereuczrendi kolostort és a mellette lévő templom egy 

kolostor és részét, a legrégibb rendi feljegj-zések szerint, 1400-ban a Báthory család alapította 
temp om. ^ azóta a ferenezrendiek nem hagyták el. A rend itteni tagjai is elévülhetetlen 
érdemeket szereztek a nép lelki ellátása, az ifjúság vallásos és hazafias nevelése 
körül. Kiválóan nagy érdemeket szereztek az által is, hogy a bevándorolt luthe- 
ránusokat a város legmagyarabb elemeivé nevelték. 

A szent ferenezrendiek ősrégi temploma, mely a várost 1904-ben pusztító 
tűznek a kolostorral együtt áldozata lett, új szépséggel bontakozott ki hamvaiból, 
különösen a Műemlékek Országos Bizottságának áldozatkészségével, mely lehe- 
tővé tette, hogy a ter^plom régi tornya is restauráltassék. A templom és kolostor 
restaiu"álása idején a Műemlékek Országos Bizottsága, a kép\-iselőház részvétele 
mellett, nagy ünnepségek között avatta fel a templon sírboltjában pihenő 
Bottyán János kurucz generáhs emléktábláját, a mikor a Rákóczi-korszak halha- 
tatlan történetírója, Thaly Kálmán moidott Vak Bottyán fölött emlékbeszédet, 
szt Erz~.:-i>et Gyöngyös város ősrégi templomai közé tartozik a Szent Erzsébet-templom, 

tómpiom. niely hajdan a Benei-kapun kívül egymagában áUott az öreg ispotály épülettel, 
most pedig a nemes stilű Orczy-kastély és a főgimnázium hatalmas épülete veszik 
körül. 1(353. év előtt már igen hosszú időn át el volt hagyatva. Nem gondozta 
senki ; harangja elnémult. A hol előbb imádság, ének, orgonaszó olvadt össze szép 
harmóniában : ott néhány gyöngyösi polgár minden lelkiismeretfurdalás nélkiil 
helyezte el búzáját, lovát. 

Azonban mihelji, a hitújítás hullámai erősebben kezdték ostromolni a 
várost és a már itt lévő református felekezet, különösen a jövevény tótolíkal gyara- 
podni kezdett, a gjöngyösi hitbuzgó barátok an-a gondoltak, hogy az ország felső 
vidékeiről napról-napra érkező lutheránusokat elszigeteljék az itteni protestán- 
soktól, így akarták ezek számbeh növekedését megakadályozni, másrészről 
pedig módját ejteni annak, hogy a jövevényeket a kath. egj'házba visszatérítsék. 
E czél elérése végett a Szt. Erzsébet-templomot a kath. istentisztelet 
tartására berendezték s a tótokat a templomba tót nyelvű predikáczióval csalo- 
gatták. E missióban 1654-től 1810-ig buzgólkodtak, mely idő alatt nemcsak 
magyarrá, hanem katholikusokká is tették a betelepedőket. 

Ma a Szt. Erzsébet-templom főleg az áll. főgimnázium kath. ifjúságának 
isteni ti: zteleti helye. 
Kálvária. Gvöngvös nyugati részéu, a Dolha-patakra lejtő fennsíkon, honnan a regé- 

nyes hátterül szolgáló Mátra betek'nthető. épült a messzeföldön Mres gyön- 
gyösi Kálvária. Alapítója a Gyöngyösön 1670-ik évben a megváltó haldoklása 
emlékére alakult Agónia-Társulat, mely a betegek és híildoklók iránti gondosko- 
dást tűzte ki czéljául. A társulat az élén lévő jezsuitáktól lelkesítve, határozta 
el a kálvária építését. Az építés előtt vita merült fel az 1721. évben a fölött, hogy 
a fercnczrendieket, vagy a társulatot illeti-e meg a kálvária-építés joga. A meg- 
kérdezett egri püspök az Agónia-Társulat javára döntötte el a kérdést. 

A mint a főpásztori engedély megérkezett, 1721. évi áprihs 4-én, a hét- 
fájdalom emléknapján, tette le a Kálvária alapkövét Wenner Jakab jezsuita tarto- 
mánj'főnök, Vida Ignácz városbíró és tanácsosai jelenlétében. 

Az építkezéshez járultak : Almássy János, Ágnes ésFerencz, £^oMr?/ István 
és más földesurak s a hívek, úgy hogy már szeptember 14-én harsonák hangja 
és dobok pergése között Gyetvay Mihály egri kanonok és gyöngyösi plébános 



127 




Részlet a főtérről Gyöngyösön. 




A gyöngyösi városháza és környéke. 



128 




A gyöngyösi alapítványi kőzkórház. 




A gyöngyösi elmegyógyintézet. 



12£ 









1 > 



iX»-í< 



130 




A gyönjíyösi Orczy-kastély. 




Vaehott Sándor és Imre szülőháza Gyüngyösön. 



Gyöngyös. 131 

fölszentelte. A következő évben a társulat építtette a Kálvária kőkerítését is. 
1723-l)an pedig a Kálvária főkápolnája mellé két kisebb kápolna épült. 

187S-ban a régi főkápolnát a város és a hívek költségén átalakították és 
megnagyobbították. Kedves ájtatoskodási helye nemcsak a gyöngyösi, hanem 
a messze vidélcöl elzarándokoló katholikusoknak is. 

A hitbeli meggyőződésükért lelkesen buzgólkodó gyöngyösi protestánsok ^^.J^''™**"* 
katliolikus véreikkel ezek templomainak elfoglalása miatt sokszor hadakoztak. 
Az 1781. évi tüi-elmi pátens után, minthogy nekik Gyöngyösön ez idő szerint se 
imaházuk, se lelkészük nem volt, a szomszédos protestáns vallású földbirto- 
kosság a gyöngyösiekkel elhatározta, hogy imaházat, iskolát és parókiát 
építenek. A vármegyei közgyűlés 1783 június 16-án kérelmüket azzal az indoko- 
lással utasította el, hogy Gyöngyösön a mintegy 70 szegény család ity költséges 
intézmény elviselésével nem terhelhető. Végre 1784 deczembcr 6-án a helytartó- 
tanács útján megérkezett a rendelet, melynél fogva a gyöngyösi reformátusoknak 
szabad vallásgyakorlatot engedélyeztek, de a katholikus lelkész-, kántor-stóla és 
■egyébb jövedelmek épségben hagyásával. 1787-ig bérelt házban, azután az egyház 
házában tartottak isteni tiszteletet. 

A számban és erőben megfogyott református egyház, a templomépítéshez 
szükséges pénz és építési anyagok összegyűjtése után, 1792 szeptember 20-án 
hozzákezdett a templom építéséhez és azt 1793 október 20-án be is végezte. 
A toronyépítésre is gyűjtést indítottak s miután az összeg 7470 váltóforint és 
50 krra emelkedett, a torony építését is megkezdték, mely 1845-ben nyert befe- 
jezést. 

A gj'öng3'ösi reformátusokat az 1791. évben mentették fel a róm. kath. 
plébános részére eső évi 100 frt fizetése alól, de a róm. kath. ünnepeken templo- 
mukban isteni tiszteletet tartani köteleztettek. Az 1845 évi aiigusztus 15-én 
tartott reform, egyháztanácsűlés határozatképpen mondotta ki, hogy ,,a jöven- 
dőkre nézve csupán annjaban kívánja kebelbeh híveivel a katholikus ünnepe- 
ket megtartani, a menn3'iben a vallásfelekezetek közt most álló szelíd béke az 
utána is fennmaradása kedvéért — meghagyja, hogy hívei, valamint ezelőtt, 
úgy ezután is óvakodjanak külső és belső zörgő munkákat vinni véghez." 

Az 1876-ik évben a gyöngyösi református és evangélikus egyház a protes- 
táns közösség erősbítése és a vallásfelekezeti érdek megóvása czéljából unióra 
lépett. 

Gyöngyös város izraelita vallást követő lakosai, kiknek nagyobb része a izr. templom. 
statufquo, kisebb része az orthodox hitközséghez tartozik, már 1813-ban tem- 
plomot építettek. Az élő hagyomány szerint az építkezéshez szükséges téglát a 
gróf Á'ároZj/i-uradalom ingyen adta. Építője Rábel építész volt, ki a főtemplom 
déli tornyát is építtette. Tizenhárom évvel később e templomot átalakították, 
1872-ben pedig a hitközség példás áldozatkészségéből új templom is épült, 
mely az egyre szaporodó hívek befogadására elégtelennek bizonyulván, 1897-ben 
kibővítették. A díszes templom ehsmerésre méltó alkotása a vallásos buzgó- 
ságna,k. 

A város nevezetesebb épületei között régiségénél fogva is első helyen emlí- 
tendő a városháza, melynek homlokzatán a város czímere látható. E czímer a 
város régebbi czímcrével nem mindenben hasonlatos. 

Az áUami főgimnázium kétemeletes, monumentális épülete ,, Gyöngyös a ,\tű,imu!i/.ium. 
Közoktatásnak" felirattal méltán dicsekszik. Kétségbevonhatatlan bizonysága 
annak, hogy a város gyermekeiért az erőit meghaladó áldozatokra is képes ! 
Gj'cngyös, Róbert Károly 1335. évi kiváltságlevele alapján, az ország jele- 
sebbvárosai közé emelkedett s mint ilyen, a kor igénycinek megfelelő művelődési 
intézményeket sohasem nélkülözte, mert azokat a nagy számmal ittlakó nemesi 
€s főnemesi családok gyermekeinek neveltetési érdeke is követelte. Pázmány 
Péter biboros-herczegprímás éppen erre való teldntettel erélyesen szorgalmazta, 
hogy az ifjúság nevelése itt a jezsuitáki'a bízassék. Ennek következtében Pyber 
János egri püspök Pap Ferencz jezsuitát 1633-ban a városba hozta, hogy a 
gimnáziumot megalkossa. Munkásságát siker koronázta, mert a város hatósága 
— a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezésével — kérte a rend főnö- 
két. Forró Györgyöt, hogy még több tanárt küldjön. A rendfőnök 1634 október 
2 án tudósította a várost, hogy kérésükhöz képest Sztankovics és Magdalcnitz 
atyákat az ifjúság nevelése végett, Gyöngyösre rendelte. A gyöngyösi gimnázium 

JlaKvarorszáK VármeRyél 4s Városai: Heves vármenye. 7 



132 Gyöngyös. 

ez időtől fogva mintegy félszázadon át, háborítatlanul tcljositette nevelő-oktató 
feladatát . 

A gimnázium 1756-ban a jezsuitáktól emelt épületbe költözött s a jezsuiták 
clűzetése után, 1776 november 6-án, a szt.-ferenczrendiek vették kezelésbe, do 
nemsokára II. József császár rendeletéből Jászberénybe helyezték át alapit- 
ványaival együtt. A vármegj'e annak ^•isszaállitását erélyesen sürgette s ekként 
1798-ban a város és a Szt. Ferenez rend között kötött egyezség alapján a gyön- 
gyösi gimnáziumot újból megnyitották, kezdetben 3, később 4 osztálylyal s így 
vezették az újabb időkig, midőn a gimnázium 6 osztályúvá fejlődött. 1849. év 
végén, az egységesítő osztrák rendszer szerint, a gimnázium ismét 4 osztályú lett 
s csak az alkotmányos idők beálltával fejlődött újból 6 osztályúvá. 

A legújabb időben sürgetővé vált a gimnázium nyolcz osztályúvá fejlesz- 
té83, melynek költségeit a város különösen a íilloxera-csapás következtében, nem 
viselhette. Igj- következett be a nyolcz osztályúvá fejlesztéssel 1898-ban a gim- 
názium államosítása. Az államosítási szerződés alapján a város előbb 20,000, 
most 6000 korona fenntartási hozzájárulást visel és építtette 350,000 korona 
költséggel a főgimnázium mai épületét, míg a régi — 1802-ben emelt — gimná- 
ziumi épület városi hivataU helyiségekül szolgál. 
V 1- I ánru- ^^ oktatásnak másik figj-elemreméltó hajléka, a Petőfi Sándor-utczában, 

"icoia." az állami polgári leányiskola, meljmek Ízléses épületét 150,000 korona költséggel 
szintén a város emeltette. 
Elemi ískoUik- A népnevelés nagy érdekeinek szolgálatában a város példásan buzgólkodott 

s mert ősrégi kath. plébániája mellett iskola is mindenkor volt, gyermekei az 
oktatást sohasem nélkülözték. A haladó időkkel a népnevelés tekintetében is 
lépést tartott s a XVIII. század utolsó évtizedében az iskolák fejlesztését a király 
elé járult küldöttséggel is siu-gettc. Ugyanez időben a város nemcsak a minden- 
napi tanköteleseket igyekezett beiskolázni, hanem a serdültebb ifjúságot is. 
Erre vonatkozik a következő rendelet : ,,A mester-Legények, hogy Vasárnapi 
napokon oskolába járjanak, parancsoltatik." 

A népnevelésre vonatkozó országos törvények iskoláink jellegében válto- 
zást idéztek elő, míg végre a mindinkább elviselhetetlenné vált tanügyi és iskola- 
fejlesztési teher a várost iskolái legnagyobb részének államosítására kényszeií- 
tette. Az 1895. évi államosítási szerződés értelmében kötelezettséget váUalt a 
város arra, hogy 200,000 korona költséggel elemi iskolai és kisdedóvó-épületet 
emel, az évi fenntartáshoz pedig 30,000 koronával járul. E hozzájárulást az 1908. 
évben 15,000 koronára mérsékelték. 

A mintaszerű állami elemi iskolákban és kiadedóvókban 33 tanerő, 5 
óvónő, 3 rendszeresített kath. hitoktató és 5 más felekezetű óraadó hitoktató 
végzi lelkes munkáját. 

Kath. jellegű elemi iskolák : a Mária-tanoda és Fejérváryné-féle árvainté- 
zet, a kettő összesen 8 tanerővel. E két intézet a Paulai Szt. Vinczéről nevezett 
irgalmas nővérek kitűnő vezetése alatt, igen keresett, külön-külön intemátusa 
is van. 

Az iparos- és kereskedő tanonczoknak szakiskolájuk van. 
Küzmüveiödéi Gyöngyös város műveltségi és közművelődési viszonyaira élénk világot vet 

az a körülmény, hogy már 1706. évi június hó 8-án megalakult itt egy tudós 
társaság ,,Coetti5 Literatorum" névvel. A közműveltségi állapotokat jellemzi az 
is, hogy Gyöngyösön a XVIII. században volt színpad, 1812-ben pedig rendes 
színtársulat működött, melytől jótékony czélra előadást követelt a város : ,,Az 
itt lévő Jádzó társaság egy játék darabot a végre jádzott ki, hogy a nézőktül 
beszedett pénz az házi szegények közt osztasson fel ; a beszedett summa teszen 33 
fkát." A színészek működéséről 1822-ből is van adat. A tanácshoz folyamodtak 
ugyarűs engedélyért, mire determináltatott, hogy : ,,A magyar színészeknek a 
Nemzeti Oskolába játtzani megengedtetik." Az 1839-ik évben már műkedvelők 
is szerepelnek, kiknek a városbíró adott engedélyt : ,, Némely Gyöngyösi Ifjak 
által megkérettetvén, minthogy a Gymnasiumban levő üres szobában négy 
színész Játékot szándékoznának előadni, annak megengedtetését Tanátsunknál 
eszközölné, mely kérések elfogadtatván, megengedtetett." 

Érzéke volt a városi tanácsnak a sajtó iránt is, mert megörökíteni és 
köztudomásúvá tenni akarta az 1831. évi bérmálási ünnepségeket, így hatá- 
rozván : „Azon nagy ékességü solemnitásnak miképpen történt végbemenete- 



Gyöngyös. 133 

léről az újságíró az újságban történendő kihirdetés végett, levél által meg- 
kérettessen : meghatároztatott." 

A sajtó különben a városban hamarosan gj^ökeret vert. Első lap volt a 
., Gyöngyös", mely után csakhamar életre kelt a ,,Közügj^eink" és a ma is meg- 
elenö : „Gyöngyösi Lapok". ,, Gyöngyösi Újság", Hevesmegyei Lapok" és a 
jlegfiatalabb ,,Mátra%'idék." E sajtótermékek négy nyomdából keriilnek nap- 
világra. 

A közművelődési törekvéseket hatalmas szárnyakkal vitte előbbre az 
1874 áprihs 19-én megalakult , .Műkedvelők Társulata." Ez újabban egjak lelkes 
és maga után maradandó nyomokat hagyó tagjának nevével ,,Hanisz Imre 
Közművelődési Egyesület "-té alakult át s erőteljes szervezetével lüvatva van a 
közművelődés tágas terein mélyen szántogatni. 

Az iparos-ifjúság és mester-iparosok szellemi művelését és hazafias, er- 
kölcsös irányban való tartását szolgálja a ,,Gyöngj'ösi Kath. Legényegylet és 
Olvasókör." Megalakult az 1864-ik évben Bányász Sándor kath. s. lelkész lelkes 
kezdeményezésére. A szép múltú intézmény az itteni iparosoknak ma is áldása. 

,,A Gyöngyösi Ifjúsági Egylet" és ,,A Gyöngyösi Alsóvárosi Ifjúsági Egylet" 
különösen a földmíves-ifjúság köréből toborozza liíveit. Mintaszerű hazafias, 
valláserkölcsi irányú vezetése az állami iskolai tanitók nagy érdeme. 

Széchenyi István gróf gyújtó kezdésére alakult meg Gyöngyösön 1836-ban 
a Kaszinó, mely nemcsak Gyöngyös társaséletének vált mozgató erejévé, hanem 
egyesitette magában a vármegye előkelőségét is. S míg egjTészről irányító 
befolyást gj'akorolt a közügyekre, másrészről vigalmaival a vánnegye határain 
túl is híres kedett. 

A ,, Gyöngyösi Társadalmi Kör" alakulása a múlt század 60-as éveire 
esik. Az alkotmányos élet újjáébredéséről kezdve eleven tevékenységgel szolgálja 
czéljait, erősíti az összetartás érzetét a társas érintkezés köz vetet lenségével. 

A város társadalmi intézményeinek egyik legjelentősebbike a Gyöngyösi 
önkéntes Tűzoltó- és Mentőtestület. A város kiépülésénél kedvezőtlenül ér- 
vényesült hajdan az a körülmény, hogy a nemes és főnemes birtokosok a ház- 
helyek kiosztásánál teljesen figyelmen kívül hagyták a tűzrendészeti szempon- 
tokat, így épült fel azután a város főutczáiba torkoló közökben az egymáshoz 
épített házaknak egész tömkelege. Ez építkezési rendszer miatt sokszor kegyet- 
len csapások sújtották a várost, mert úgyszólván minden évszázadban többször 
is felütötte fejét a vörös kakas. A város annaleseiben alig van feljegyezve meg- 
rendítőbb esemény, mint egy-egy ilyen csapás, mely a munka és szorgalom 
kincseket érő eredményeit egy-két óra alatt elhamvasztotta. A legutolsó \\y 
szörnyű csapás 1904-ben sújtotta a várost, midőn leégett a szent ferenczrendi 
templom és kolostor, továbbá 205 lakóház, melléképületeivel egj^ütt. A lakosok 
tűzkárát 1,285.833 koronára becsülték, mely kárösszegben az élelmiszerek, 
takarmányneműek, bútorok, ruházat és egyéb mezőgazdasági eszközök értéke 
nem volt benne. E csapások egjTÓszről azt eredményezték, hogy a város vezető- 
sége városrendezéssel, utczák nyitásával és közterek alakításával igyekezett 
tagozottabbá tenni a várost, másrészről pedig alkalmul szolgáltak oly társadalmi 
tömörülésre, mely a tűzrendészet hatalmas szervét : a tűzoltói intézményt 
létesítette. 

Az 1890. évben alakult Gyöngyösi önkéntes Tűzoltó-Testület, mely újab- 
ban az önkéntes Mentő-Egyesülettel bővült, eg5áke hazánk legkiválóbb ily in- 
tézményeinek. Tagjai nemcsak a veszedelem idején bizonyították be liivatott- 
ságukat, hanem az országos versenyeken is vezérsorba állottak. Az intézmény 
anyagi erőforrásait a társadalom áldozatkészségében és a város legmesszebbmenő 
támogatásában leh, mely lehetővé tette, hogy az egyesület felszerelése nűnta- 
szerű. Tekintettel arra, laogy a város — különösen szárazság idején — vízhiány- 
ban szenved, az egyesület az ú. n. Kapitány-v-izeshordó-rendszert szervezte, 
mely szerint minden háznál, éjjel-nappal, a tűzoltóság rendelkezésérc kell állnia 
egy vízzel töltött másfél hektoliteres hordónak. A vízzel töltött hordókat a tűz- 
oltóság, veszély idején, a megtámadott területen összeszedi. A vizes hordók 
a városi rendőrkapitánj' ellenőrzése alatt állanak s ezért nevezik azokat Kapitány- 
hordóknak. 

A hazafias érzés ébrentartása czéljából alakult a városban a Nemzeti 
Ünnepélyeket Rendező Egyesület, mely nyilvános ünnepségeket rendez különösen 



1 34 Gyöngyös. 

inárczius IS-éii ós október 6-án. E mellett minden alkalmat megragad arra, 
hogy az előforduló helyi vagy oi-szágos jelentőségű é.s hazafias tárgyú eseménye- 
ket, történeti emlékezéseket ünnepség keretében méltassa. 

A város haladottságára mutat az a körülménj' is, hogy keretében az ember- 
baráti intézményeknek egész sorozata keletkezett, részint egyesek, részint a 
társadalom, vagy a város áldozatkészségéből. A jótékony intézmények között 
el.ső helyen áll a : 

Gyöngyösi Szegény Asszonyok Intézete. Revisn3'ei Revitzhj Gáspárné szül. 
Marsófahn Marsovszky Borbála, a múlt század elején tervbe vette ez intézet 
alapítását. Veje Tarródházi Tarródy Bertalan 1822 május 2-án kelt végrendeleté- 
ben a ludasi birtok összes épületei értékének egj'harmad részét hagyta a szer- 
vezendő intézetre, ha adoptált fia, Goszlony Ferencz fiú-utód nélkül halna el. 
Tarródy Bertalan özvegye, iíei'iVcA-?/ Mária már oldratba foglalta az intézet nemes 
tervét, hogj' Gj'öngyösön, a Csapó-utczában, Csegő József és Borhy Imre háza 
közötti házát és telkét a gyámoltalan özvegy és hajadon nőknek menedékházul 
alapítja. Az alapításban segédkezésre Hám János szatmári püspököt kérte fel, 
ki 8000 váltóforinttal járult az intézet fenntartásához. Tarródy Bertalanná 
ékszereit, eg3' drágakövekkel kirakott arany szelenczét, 46 brilliáiiskővel ellátott 
nyakéket, 15 brilhánssal ékesített keresztet, egy brilliáns fej'éket kilencz nagy 
kővel és 3 — 3 sorban egy oldalon 42 Icisebb brilliánssal — adományozta az in- 
tézetnek. Az alapító 1827-ben az intézet mellé kápolnát s ehliez 1829-lien tornyot 
építtetett. Ugj'anez évben ^omA-y József egi'i kanonok, volt gyöngyösi plébános 
2500 váltóforintot, özv. Dvorszky Györgyné 6500 váltóforintot juttatott az in- 
tézetnek, nieh' ma ingatlanain kívül 70.000 koronán felüli pénzvagyonnal rendel- 
kezik. Az intézet elaggult nőket gyámolít. Ügyeit a gyöngyösi plébános elnöklete 
alatt a város polgármesteréből és előkelő polgárokból alakult igazgatóság intézi. 
Arvaleánj'ok nevelésére van hívatva a Fejérváryné róni. kath. árváleány- 
irúézet. Alapítója Fejérváry Józsefné szül. Csörgheő Amália, ki az intézet czéljaira 
a város éjszaki részén mintegy tíz holdas kertet és szép úriházat vásárolt, fenn- 
tartási alapul pedig pvLSztacsászi 300 holdas birtokát adományozta. Az intézet 
a Paulai Szent Vinczéről nevezett nővérek vezetése alatt van s egyike a legál- 
dásosabb jótékony intézményeknek. 

A szegény árvaleánj-kák otthona a Gyöngyösi Jótékony Nőegylet Árvaháza 
is, melyet lelkes nők buzgólkodása alkotott meg s azt ma is fenntartja a társadalom 
kiapadhatatlan áldozatkészségével. 

Hasonló nyomokon halad a gyöngyösi Izraelita Nőegylet, mely tagjainak 
készséges könj^örületével siet enyhíteni a nélkülözés keservein. 

Ujabban a hehn társadalom a szeretet nagy munkájának gyakorlására 
alakította a Gyermekbarát-Egyesületet, elemi iskolai szegény növendékek fel- 
ruházására, a Gimnáziumi Tanulósegítö Egyesületet, szegény sorsiban levő gim- 
náziumi tanulók anyagi támogatására, továbbá a Szanatórium-Egyletet, mely 
a szegény tüdőbetegek segítésén kívül gyakorolja az általános jótékonyságot 
is. Legújabban a IVÍagyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egyletének 
Gyöngyösi Választmánya is megalakult, mely rövid fennállása alatt a felebaráti 
szeretet találékonj^ságával tekintélyes összeget gyűjtött és áldozott a szük- 
ségben levőknek. 

Gyöngyös város a szegény-ügy rendezésére alkotta meg a Városi Menházat, 
melynek alapjául a kisebb-nagyobb szegényalap egyesítésével oly íörzsvagyont 
hozott össze, hogy a városi é^-i segély mellett, a menedékliáz be tud fogadni 
minden városi elaggott szegény férfit, nőt és árvagyermeket. A Városi Menház- 
alap legtekintélyesebb része agróf Koháry István-féle alapítvány, Papp Melldzedek 
szent ferenczrendi szerzetes alapítványával, mely eredetileg a Pesti Első Hazai 
Takarékpénztár két darab részvényéből állott, ma azonban növedékeivel a 
törzsvagyonban a második hetyet foglalja el. A Városi Menházat a Paulai Szent 
Vinczéről nevezett nővérek vezetik. 

Gyöngyös jótékony intézményeinek sorozatát nem merítenők ki, ha em.- 
lités nélkül hagynék a nemcsak szép múlttal, de szép jelennel dicsekedhető Iz- 
raelita Szent Egyletet és a Jóíévő-Egyesüleíet, melyet Gj'öngyösön „német társulat'' 
néven ismernek. Ez utóbbit eredetileg a XVII. században Gyöngyösre települt 
német iparosok alapították. A ma is virágzásljan lévő ,, német társulat" szín- 
magyar tagjainak inkább önsegélyzőegyesülete ez a társulat, mely tagjainak 



Gyöngyös. 135 

különösen betegség és a családban előforduló halálozás alkalmával nyújtja 
segítő kezét. 

Ehhez hasonló intézményeket alapítottak a hajdan itt működött jezsuiták, 
különösen a földmíves-osztály körében. E — részben — vallásos társulatok, 
mii.ők a Szent Kereszt-, Szent Tamás-, Szent István-, Szentlélek-, Szűz Mária- 
Társulat stb. az iparos czéh-rendszerböl kölcsönözték alapvonásaikat. S míg 
egjTészről az összetartozás, együttérzés és hasonló polgárerények ápolásával 
a szó legnemesebb értelmében kultúiintézménjekké váltak, másrészről önkor- 
mányzati szervezetükkel hathatósan közremunkáltak, hogy fegyelmezett tagjaik 
a városi életben, ennek javára érvényesültek. A város e legrégibb társulatai, 
századok szentesítette szervezetükben, ma is melegágyai a vallásos erényeknek, 
erőforrásai annak a társadalmi szervezetnek, mely az embertárs jó-és balsorsában 
tevékenységével és nem üres szólamok csillogtatásával tesz bizonyságát arról, 
hogy helyes szocziális érzéke van. 

Gyöngj'ös lakosai nagy részének ősfoglalkozása a szőlőmívelés. A város szaiömívcii 
hegyes-völgyes határa alakulatánál fogva mintegy kínálkozott e mívelési ágra. 
Sok évszázados gyakorlattal szerzett tapasztalás tette a gyöngyösi „kapást" 
az ország legjobb, legkitartóbb szőlőmívesévé, kinek szakértelme általánosan 
ehsmert. E körülmény magyarázza meg azt, hogy az ország bortermő vidékein 
különösen a nagj^obb bortermelők, szívesen alkalmazzák a gyöngyösi ,,vinczellért" 

G3"öngyösön a szőlőmívelés kezdete — bátran mondhatni — egy időbe 
esik a megszállással. 1301-ben, midőn a három Csobánka fiú a gyöngyösi ősi bir- 
tokon megosztozott, birtokaik jó része szőlő volt. Az osztályra került szőlők 
egy része Gj^öngyöspüspöki mellett, a másik Péter, Detrik fia és Fogas Detrik 
szőleje között (Péter mály), a harmadik rész pedig a város alatt feküdt. Az 
1576-ik évi tizedöiszeírás szerint a városnak 348 bortermelő lakosa volt. Az ál- 
talok fizetett bortized összego 608 köbölre rúgott s így az évi termés 6688 köbölt 
tett ki. Az 1578-ik évi összeírás szerint volt 350 bortermelője s ezek 733 köböl 
tizedbort szolgáltattak. A köbölt ez idő szerint 15 pinttel számították. A há- 
borús világ megfogyasztotta a termelők számát, mert az 1605-ik évben csak 
125 bortermelőt íi-nak össze, leik 123 köböl bortizedet fizettek. 

A város élelmes bortermelői boraikkal az országban szerte kereskedtek 
s önmaguk jártak-keltek vele, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette 
s a város maga szabta meg a termelőktől a város kocsmáinak vásárlandó bor árát. 
Minthog}' pedig a harminczadszedök a borárus gj'öngyösieket megfizettetni 
akarták, János király Gj'öngyös város régi kiváltságának biztosítására az 1536. 
évben védelmi levelet adott, melyben biztosította a borral kereskedő g\"öngyösie- 
ket, hogy őket j árt ukban-kelt ükben senki ne akadályozhassa. E kiváltság biz- 
tosítását a gyöngyösiek később is állandóan szorgalmazták. II. Mátyás az 1608. 
évben engedély levelet adott Id részökre, mely szerint saját termésű boraikat 
vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részében. 

A gyöngyösi bortermelők régente főleg a fehér szőlőfajokat mívelték 
s ezek között rajnai fajokat is, a melyeket báró Brudern József telepítette be 
gyöngyöstarjáni szőlejébe. Azonban a múlt század elején a kadarkát kezdték 
ültetni, melyet török szőlőnek neveztek. E faj volt az uralkodó az 1886. évben 
fellépő filloxera-vészig, mely három év alatt elpusztította az összes szőlőterü- 
leteket. 

A filloxera-vész végzetes csapást mért Gyöngyösre, mert lakosai nemcsak 
a város határában levő 2000 holdnyi szőlejüket vesztették el, lianem a Gyöngyös 
vidékén lévő falvak liatáraiban elterülő szőleiket is, melyek szintén 2000 holdnyi 
területen feküdtek. A termelők kénytelen-kelletlen más termelési ág alá kezdték 
mívelni előbbi szőlöfödjeiket, de mihelyest halvány reménj^nyel biztatta őket az 
amerikai vesszőbe való ojtás, lázas sietséggel széledctt szét a lakosság egy része 
az ország ama helyeire, hol az új szőlő-kultúrát kísérletileg honosították s tö- 
mörült a tanfolyamokra, melyeken a jelentkezőket ez új rendszer szerint oktat- 
ták. A gyöngyösi szőlőmivesek mihamarább elsajátították e termelési rendszer 
tudományát s öregc-ifja munkába állt, hogy a díszeitől megfosztott területeket 
az új rendszerű szőlőkkel betelepítse. 

Á szőlőfelújítás nagy munkája rengeteg anyagi áldozattal és verejtékkel 
végre sikerült, úgy hogy a fiUoxera-pusztítás után alig tíz év múlva, a város la- 
kossága újra jobb napokat látott. Az új telepítéssel meghonosultak a legnemesebb 



136 Gyöngj-ös. 

csemege- és bor-fajszőlők is. A kistermelők különösen a csemege-fajokat ültetik, 
mert a kedvező kereskedelmi \-iszonyok mellett ezek termését a legelőnyösebben 
értékosithetik. A szőlő mellett a gyöngyösi termelőnek azelőtt a híres gyöngyösi 
bab volt a nullékkeresménye ; újabb időben azonban a kivitelre jobban keresett 
csontár-gyümölesöket (cseresznye, meggy, baraczk) termehk. Borvidéke : Gyön- 
gyös-Visontai borvidék. 

A bortermelés értékesítésére alakult Gyöngyösön az 1905. évben a Gyön- 
gyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete. A szövetkezetet, alapszabályainál fogva, 
nem lévén alkalmas a nagj'obb forgalmazásra, hamarosan részvénytársasági 
alapra szervezték át s azőta az ország legjelentősebb értékesítő szövetkezetei 
sorába emelkedett ; mint borszövetkezet pedig hazánkban páratlanul áll. Szüreti 
és pinezeberendezésénél a modern technika eszközei érvényesülnek, a mennyiben 
a szőlőmalmok, sajtók, szívók motorikus erővel működnek. A bor.szövetkezet 
alaptőkéje ez idő szerint 400.000 korona, tartaléktőkéje 204:. 000 korona, ingatlan- 
értéke 1 80.000 korona, fölszerelé.se 131.000 korona, borkészlet értéke 500.000 
korona. Évente forgabnaz 24 — 30.000 hektoliter bort. Elnöke : Borhi Borhy 
György cs. és Idr. asztalnok, nag;s'birtokos s Török Kálmán prépost, főesperes, 
plébános, orsz. képviselő ; igazgatója Hajduska Rezső. 
Ipar. Gyöngyös városnak a XIV. század elején a kiváltságos városok sorába való 

emelkedése, az előkelő nemesi családok állandó itt lakása, kedvező körülményül 
szolgált arra is, hogy ipara kifejlődhetett. Mint a város maga, kiváltságok és 
kedvezmények gj'ámolításával kelt életre, úgy az ipar is hasonló kiváltságok 
közreműködésével tartotta fenn magát. Ilyen földesúri privilégium lényege volt 
az iparágak szerint való egyesülés engedélyezése és védelme. Az egyes iparágak 
művelői a czéhben csoportosulva, egyleti szabályaikkal viszont a szakképzett- 
ségnek l)iztosítékát nyújtották. 

ilint láttuk. Gyöngyösnek városi kiváltságát földesura, Tamás vajda 
1335-ben engedélyezte. Valószínű, hogy a városi szervezet kiegészítő része, 
az iparos-o.sztálynak Idváltságos-levele sem késett sokáig. Aivnyi bizonyos, hogy 
a gjöngA'ösi mászárosme-sterekczéhbeli alapszabályait 1498-ban iíozfironyi István, 
a földesúr, hagyta jóvá első ízben. 1561 június 22-én Báthory Endre országbíró, 
mint Rozgonyi István jogutódja, erősítette meg e kiváltságlevelet, melynek 
főbb rendelkezései ezek voltak : Gyöngyös városának mészárosmesterei ökröt, 
tehenet, bárányt, juhot annyit vágjanak, a mennyi a város népe kielégítésére 
szükséges. A mesterek szolgái mesterekké csak akkor avathatok, ha négy évig 
hűségesen szolgáltak és a mesterek egyértelmű határozatával érdemesnek ki- 
mondatnak. Ezeken kívül Gyöngyös városában húst mérni senkinek nem szabad. 
Sertést csak azok vághatnak, a kik azt otthon neveUk. A ki e tilalmat áthágja, 
attól a vágott húst a városbírák elkobozni tartoznak. A mészárosmesterek 
pedig a levágandó marhát bizonyos helyen az elülj ároknak bemutatják, kik a 
sUány jószágot, mint alkalmatlant, letiltják a vágásból. A levágott marha bőre, 
minden gyanú elhárítása végett, a mészárszékben kiteendő. Halak és vadak 
szabadon áruihatók, de ezeket felvágva csak a mészáros mérheti. Négy mészár- 
szék, melyet Báthory Endre őse engedélyezett, továbbra is e végre engedélyez- 
tetik. Ünnepen a piaczon csak mise után engedtetik meg az árulás. 

Az 1617. évben Gothard Tamás g3-öngyösi bíró a város nevében panaszszal 
járuH a Fülek végvárában gyűlésező vármegjéhez, hogy a gyöngyösi mészárosok 
önkén^ kednek a közönséggel szemben s egyáltalában nem tartják be a czéh- 
szabályokat. Kérte tehát a vármegyét, hogy szabad legyen a városnak mind a 
közönség, mind az utasok érdeke szempontjából, új mészárszéket nyithatni 
és engedélyezni. Ez ellen a mászáro.s-czéh megbízottja azt a kifogást adta elő, 
hogy a mészáros-czéh Magyarország néhai királyaitól kapta privilégiumait, 
melyek földesuraik függő pecsétes diplomáival ismertetnek el s így ezeken is 
sérelem esnék. A vármegj'e az óvás ellenére megadta a jogot a városnak, azzal a 
megokolással, hogy a gj'öngyösi mészárosok a privilégiumot akkor kapták, 
midőn még Buda, Fehérvár, Eger a kereszt én\-e]vé volt s midőn még Gyöngj^ös 
városa annyi bajt nem látott. A czéhbeli mészárosok a vármegye határozatában 
nem nyugodtakmeg, hanem az ellen földesuruk, Rákóczi György előtt protestáltak. 
A mészáros-czéhnek még más sérelme is történt. A czéhbeh mészárosok ugyanis 
a régi czélilevél értelmében kath. vallásúak voltak s így az evangehkus v'allású 
mészárosokkal ez oknál fogva is egyenetlenségben állottak, mert ezeket a czéhbe 



Gyöngyös. 137 

fel nem vették. Utóbbiak mentek most panaszszal a vármegyére, hol védelmet 
is találtak ; de a mészáros-czéh Pálffy Pál nádortól szerzett védelmező levelet, 
melyben a nádor a czéh kiváltságait és előjogait, melyeket régi időktől fogva 
bír,'védelmébe fogadta s a czéh zavarói és háborgatói ellen, legyenek azok helvét 
vallásúak, kik saját tekintélyekkel igyekeznek mészárszéket nyitni, minden 
eszközzel védelmezni fogja. 

A gyöngjösi csizmadia-társulat czéhszabályait 1635-ben III. Ferdinánd 
erősítette meg. A szabályzat ugyanazokon az elveken alapszik, mint a gyöngyösi 
mészáros-társulaté. Legényeket csak egyenlő arányban tarthatnak a mesterek. 
A ki nem tagja a czéhnek, sem tanuló inast, sem legénjrt nem tarthat, sem a vá- 
rosban, sem piaczán nem árulhat. 

Ugyancsak III. Ferdinánd erősítette meg 1636 júUus 7-én kelt kiváltság- 
levelében a gyöngyösi szabó- ésszücs-czéh statútumait. A két czéh a legteljesebb 
érdekközösséget vallotta, és együttesen tiltakozott az 1670. évben az ellen, 
hogy a rimaszombati szűcsök az általuk készített czifra ködmönt Gyöngyösön 
akár vásár idején, akár máskor árulhassák. 

Virágzó ipartelepe volt itt a csapó-, máskép vastagszúrposztós czéhnek 
és a vízi malom-iparnak is. A Bene, most Kallók völgyében a múlt század elején 
17 kalló dobogott a Hármas-forrás vizének mentén s naponta végszámra verte 
szűrposztóvá a magj'ar juh szőréből font vastag kebnét, melyet a gyöngyösi 
csapók szamárháton szállítottak a keskeny völgyben lévő kallókhoz. 

A vízi malom-ipar már a Csobánkák idejében számottevő volt, mert maguk 
a Csobánka fiúk tizenegy malmon osztoztak meg 1301-ben. Jól jövedelmező 
malmok őröltek a városban is, de a malomipar főhelye továbbra is Bene maradt, 
a hol az 1855. évi összeírás szerint még 27 malom volt. 

Az 1700. évben czéhbe szervezkedtek a gyöngyösi kerékgyártók, 1702-ben 
pedig a takácsok is. Azonban a czéhek fejlődésével az egyedárúság mindig erő- 
teljesebben domborodó kizárólagossága vált a közönségre veszélyessé, mert ez 
a czéhek kegyelmére volt kiszolgáltatva. Ezért a vármegye vetette mérlegbe 
szavát s az egyensúly helyreállítása czéljából az ipari művek értékét és árát 
megszabta, mely árszabályzatot az 1659. évi 71. t.-czikk alapján írták elő. Az 
árszabályzat időnként változott. Az 1722. évi június 9-én épen a Gyöngyösön 
tartott vármegyei közgyűlésen állapítottak meg ily árszabást, mely 12 forint 
bírság alatt, kötelezően és a legaprólékosabb részletességgel szabta meg nemcsak 
a mészárosok árait, hanem a vargák, tímárok, csizmadiák, szűcsök, szíjgyártók, 
lakatosok, kovácsok, v'ékony-szabók, szűrszabók és kerékgyártók ipari czikkeinek 
árát is. Ez az árszabás érvényben volt 1741-ig, a mikor a háborús viszonyok 
az előzőleg megállapított díjtételek felemelését megokolttá tették. 

De nemcsak a vármegye, hanem a város tanácsa is szabályozólag intéz- 
kedett különösen az élelmi czikkek értékének, iUetve mennyiségének árusításánál, 
így pl. az 1702. évi tanácsjegyzőkönyvben foglaltatik a következő határozat, 
mely a sütőiparra vonatkozik: ,, Mivel az élet (a termés) Innék szent Gondviselési- 
bül megh bővült, arra való nézve megh egyezett akaratból elvégeztetett, hogy 
egy házi kenyeret ne légyen szabad három polturának felül eladni, úgy ahhoz 
képpest az két polturás és egy polturás kenyeret is szakasszák az Sütők, kalácsot 
pedigh másfél annyit adgyanak, mint eddigh, sub confiscatione." 

Mint fentebb láttuk, a szabó- és szűcs-czéh kezdetben a legnagyobb együtt- 
érzéssel egy czéhben egyesült. Azonban a liitújítás nyomában járó vallási viszá- 
lyok közöttük is szakadást idéztek elő. Az evangéhkus felekezetű szabók és szűcsök 
külön czéhbe alakultak és Idtörölték a czéh alapszabályaiból a kath. istenitisz- 
teletre vonatkozó kötelező intézkedéseket ; ezért azután eltiltották őket iparuk 
gyakorlásától. Egyáltalában a gyöngyösi iparos-czéhek a kath. vallásos életnek 
is jelentős szervei voltak ; a czéhek statútumai át és át voltak szőve a lütélet 
gj-akorlására vonatkozó rendelkezésekkel, melyek alkalmasak voltak arra, 
hogy a czéhek az iparos-társadalmi érdekek ápolása mellett, a kath. egyházzal 
való legbensőbb közösség érzetét is neveljék. 

A XVIII. század első évtizedeiben a czéh-élet teljes kifejlődésében jelent- 
kezik. Az 1730. évben a gyöngyösi ácsok és molnárok is, jóváhagyott czéh-levél 
alapján czéhbe lépnek. A czéh-levél az inasesztendőt a gyöngébb testalkatúak 
részére 3, az erösebbek részére 21^ évben szabja meg. Az inasévek elteltével 
a mester abamentét, dolmányt, nadrágot, két pár fehér ruhát, csizmát, süveget 



138 Gyöngyös. 

egy bárdot, kötő és favágó-fejszét tartozott adni a legénynek, azonfelül a czéh pe- 
csétjével ellátott szabadító levelet is adott neld. A czéh a malomárkokra felügyelni 
tartozott, hogy tisztán tartassanak ; felügyelt a mérőkre és csanakokra is, hogy 
igazak legyenek é^ egyezzenek. A czéhbe csak kath. vallású volt felvehető és az 
e végből jelentkező felvétel előtt meggyónni tartozott. A czéhbcliek egymás közötti 
vitás ügyeiket a czéh kebeléből választott bíróság útján tartoztak kiegyenlíteni, 
és ha ez nem sikerült, appellálhatta az ország törvényéhez ügyét. 

A magyar ipar fejlődésének már abban az időben útját állták a Bécs felöl 
verseny nélkül beözönlő iparczikkek és a fennálló vámrendszer az ország és Ausz- 
tria, továbbá az ország és a külföld között, mely a bécsi kereskedelmi társulat 
befolyásával készült és módosult. E kereskedelmi társulat befolyására készült 
és apró részletekig terjedő pontossággal összeállított 1771. évi jelentésből tudjuk, 
hogy Gyöngyösön ez időben aran5aiiívesck, érczöntők, kártya, kordovánbőr, 
kés, drót, kalap, stb. gyárosok voltak. Ugyanez időben működésben volt két 
sörg3-ár, egj^ik a jezsuiták tulajdonában, majd később megalakult az Orczy-féle 
posztógyár is. 

A gyöngyösi iparos-osztály erőteljesen szembe helyezkedett az idegen 
ipar termékeivel ; ellent állásában erőssége volt anyagi jóléte és ipari szakavatott- 
sága, mely ipari termelését Gyöngyösön és messze vidékén keresetté tette. 
S míg ekként az osztály ipari működésével és anyagi jólétével tiszteletre, becsü- 
letre tett szert, egyik legértékesebb részét alkotta a városi polgárságnak is. 
Érdeklődése, áldozatkészsége kísérte a város fejlesztésében tett lépéseket, melyre 
egy példa az is, hogy az 1S34. évben, midőn a városi tanács a fö-utczák éjjeli 
lámpával ellátását rendelte el s a város részéről 4 lámpást állított, a többiek 
megszerzésére felszólított czéhek rögtön jelentkeztek. Az asztalos-czéh volt az 
első, mely egy lámpát megajánlott. A vékony-szabó-czéh egyszerre 20 forintot 
és évenként 5 forintot ígért ; az ács-, kőmíves- és szűrposztós czéhek egyenként 
100 forintot adtak. 

A czéh-rendszer megszüntetésével és a szabad ipar elvének érvényre jutá- 
sával, de legkivált a gyáripar mindegjTe hatalmasabbá való versenyével a régi 
kézi ipar az önfenntartás nehéz küzdelmei közé jutott. E küzdelmekben egyes 
kisipari ágak, minők pl. a takács- és cserző varga-ipar, el is véreztek. De Gyöngyös 
város ipari életét még mindig elevennek lehet mondám. Elég rámutatni a mester- 
iparosok nagy számára. Nem említve ugyanis az inas és segédiparosok számát, 
mcsteriparos van Gyöngyösön : aranymíves 1, asztalos 24, bádogos 9, bognár 10, 
czipász 58, csizmadia 120, czukrász 2, esztergályos 5, fazekas 9, fésűs 2, gépész 4, 
gombkötő 2, hentes és borjúvágó 28, kalapos 7, kaptafakészítő 3, kárpitos 3, 
kefekötő 1, kenyérsütő 24, kerék- és kocsigyártó 25, kertész 3, keztyűs 1, kék- 
festő 3, késes 2, kosárfonó 5, kovács 10, kőmíves 19, könyvkötő 3, kötélgyártó, 
lakatos 14, mészáros 13, mézesbábos 2, molnár 4, nyomdász 3, órás 7, puskamí- 
ves 1, rézmíves 1, rostás 3, szabó 51, szappanos 2, szíjgyártó 8, szobafestő 11, 
szobrász 2, szűcs 7, szűrszabó 6, tímár 1. 

NagA-ipart űző telepek : Téglag3'ár, Kertész-féle edény-, tégla- és cserép- 
zsindely-gyár. Dudás-féle gő^.t égiagyár, Saier-féle gőztéglagyár. Kertész és Barna- 
féle kőfaragó-telepek és Rosenfeld-féle nagy tímár-műhely. Gyártelepe van 
a Gyöngj'ösi Gőzfűrész és Faipar Részvénytársaságnak. Főtermelési czikke : 
a tölgy- és bükkfa-parkett. Évi gyártás kb. 100.000 köbméter ; ezenkívül gyárt 
mindenféle bükk- és fenyő-fűrészárúkat. Az üzem össze van kötve egy gőzma- 
lommal, a mely naponta 150 mm. különféle hsztet termel. A gyár állandóan 
140 mimkást foglalkoztat. A gyár villamos erővel hajtja fel 220 méter mélységből 
a telepén talált jó ivóvizet, mely szénsavval telítve, Málravize néven kerül 
fogyasztásra és az egészséges ivóvízben még szűkölködő Gyöngyösön nagy ked- 
veltségnek örvend. 

Gyöngyös virágzó kereskedelmének mindenkor kedvező körülményül 
szolgált földrajzi fekvése, mely messzeterjedő vidékek kereskedelmi középpont- 
jává tette a várost. A legrégibb időkből fennmaradt feljegyzések szerint, mint 
hivatásos kereskedők jelennek meg Gyöngj^ös városban már a török hódoltság 
elején a zsidók, majd később a rácz-görögök. Ezek közvetítették különösen a 
török árúczikkeket s ezért a törökök védelme részökre biztosítva volt. A török 
hódoltság megszűntével Gyöngyösön különösen a rácz-görögök folytatták 
kereskedői tevékenységöket, de ez idő szerint még csak mint átmenő kereskedők. 



139 




A gyöngyösi középponti liuislsola. 




A gyöngyösi állami polgári leányislvola. 



140 





A gyöngyösi kaszárnyák. 



Gyöngyös. 141 

1711 június 3-án szabályrendeletet alkotott részökre a város, mely szerint csak 
bizonyos feltételek mellett tartózkodhattak a városban. 1715-ben kereskedelmi 
tevékenységeik újabb szabályozás alá esett, mert ,,a helységbe levő arnótok 
(görögök) eddig oly conditioval enigálhattak eompániát, hogj' magok árúival 
drágaságot nem okoznak, mert egyébre török portékán kívül engedmények 
nem volt, és most a lakosok nagj" kárára, eleségeket szedvén, két áron árulgattj-ák, 
de egyebekbe is violalván a conditiókat," — tehát továbbra a következő felté- 
telek írattak elő : egy társaságot tartoznak alkotni, de csak azok, a kiknek 
boltjuk van, elüljárót válaszszanak, de mindenben a hatóság alá tartoznak ; 
csak idegen portékákat árulhattak, magyar mesterek munkáival nem keresked- 
hettek. Vallásuk nvilt gyakorlása tilos volt, sem papot nem tarthattak, sem tem- 
plomot nem építhettek. A ki katholikussá lett, szabaddá is lett. Évncgj'edenként 
50 tallér taksát tartoztak fizetni. Vallási ügyüket az 1790 — 91-iki országgyűlés 
rendezte, és ezzel a kereskedelmi téren is szabadabb mozgáshoz jutottak. Ma 
azonban a rácz-görög kereskedőknek csak emléke él. 

A rácz-görög kereskedőknek Gj'öagyös kereskedelmi életéből való eltűnése 
nem jelentette a város kereskedelmének hanyatlását. Hosszú időn keresztül a 
Jászság felső része, a vármegye községeinek tekintélyes száma, sőt a szomszéd 
Pest és Nógrád vármegyék népének jó része találkozott a gyöngyösi heti vásá- 
rokon s terményeit itt értékesítette s viszont ennek piaczán szerezte be szükség- 
leteit. 

A kereskedelem fontos szervének, a vasútnak terjedő vonalai egy és más 
czikk keresletében és kínálatában hanyatlást idéztek ugyan elő, de más árúczik- 
kek jelentek meg ezek helyett, különösen a szőlők felújítása után, a mikor a gyü- 
mölcs, csemegeszőlő, must és borkivitel azelőtt sohasem látott eredményeket 
ért el. Ez utóbbi keresleti czikkek vételére megjelenik a piaczon az idegen keres- 
kedők nagj' csoportja is, míg a helyi kereskedelemben az egyes üzleti ágakban 
tevékenykedik : 119 baromfikereskedő és piaczi áriis, 9 borkereskedő, 3 czukorka- 
kereskedő, 3 ékszer-kereskedő, 1 esernyő-kereskedő, 8 fakereskedő, 12 fűszer- 
kereskedő, 1 fűzőkereskedő, 2 kalap- és sapka-kereskedő, 3 könyvkereskedő, 
12 lisztkereskedö. 3 niarhakereskedő, 3 rövidárú kereskedő, 36 rőfös-, posztó- 
és chvatárúkercíkedő, 4 ruhakereskedő, 3 sertéskereskedő, 54 szatócs, 4 szesz- 
nagykereskedő, 12 terménykereskedő, 7 toll-, nyersbőr-, ócskavaskereskedő, 
5 üveg- és edénykereskedő, 5 vaskereskedő és 18 vegyeskereskedő. 

A kereskedelmi forgalom jellemzésére is szolgáljanak a gyöngyösi posta 
és távírda- és telefon-hivatal következő statisztikai adatai az 1907. évről : L?vél- 
postai küldeménv feladatott 917.592, érkezett 970.736; csomag- és pénzkülde- 
mény feladatott"^ 31.772, érkezett 47.022 ; távírat feladatott 16.678, érkezett 
20.994 ; távbeszélgetés a távolsági forgalomban 2572, a helyi forgalomban 
288.591 ; postautalvány-befizetés 39.371 darab, 2,137.040 korona értékben, 
kifizetés 35.324 darab 2,704.362 korona értékben ; postai megbízás 1363 darab ; 
postatakarékpénztári és csekk-forgalomban befizetés 24.174 darab, 4,438.101 
korona értéklDcn, visszafizetés 2292 darab 1,229.781 korona értékben. 

A közgazdasági élet másik szerve, a vasút. Gyöngyös állomásnak, nűnt a 
miskolczi üzletvezetőség harmadik legforgalmasabb középpontjának személy- 
es árúforgalmáról a legutolsó évben a következő képet mutatja : 1908-ban 
elutazott 91.338 szeméi}-; elszállított árú 31.327 tonna, érkezett árú 32.964 
tonna. A feladott árúból az 1908. évben : cseresznye 787.914 klg., baraczk 375.180 
klg., szőlő 2,353.583 klg., bor 5,560.000 klg. A város kereskedelmi életének 
legmozgalmasabb napjai a négj' országos vásár. Helyi iránvitó és legbefolyáso- 
sabb intézménye pedig az 1867-ben alakult Kereskedelmi Csarnok, mely a helj'i 
kereskedelmi világnak nemcsak társadalmi csoportosulását alkotja, hanem 
Gyöngj'ös közgazdasági életében is legfontosabb tényező. 

A város közgazdasági életének virágzásáról bizonj'ságot tesznek jónevű 
pénzintézetei. A korábbiak elismerésreméltó kész.séggel és kedvezéssel elégítették 
ki a lűtehgénj-cket, különösen akkor, midőn a fiUoxéravész sújtotta lakosság 
a szőlőfelújítás korszakos munkájához fogott. Ez intézetek 1908. évi mérlegük 
főbb tételeivel a következők : 

1. Gyöngyösi Takarékpénztár-Egyesület. Alapíttatott 1867-ben. Alaptőke : 
200,000 kor. összes tartalék: 566,948 kor. Betét: 2,475.142 kor. Váltót árcza : 
2.292.312 kor. Jelzálogtárcza : 1.532.032 kor. Értékpapír : 46.000 K. Intézeti 



142 



Jyongj'OS. 



elnök : Török Kálmán, vezérigazgató Tévedi Zsigmond, ügyvivő-igazgató : 
Itoscnfeld Samu. 

2. Gyöugyösi Takarék- és Hitelintézet. Alapíttatott 1870-lien. Alaptöke : 
1.000.000 kor. összes tartalék: 50.000 kor. Betétállomány: 2.400.000 kor. Váltó- 
tárcza : 2.685,000 kor. Jelzálog : 1.800,000 kor. Értékpapír : 474.000 kor. Elnök : 
ifj. Dctitsch Adolf, vezérigazgató Kádár Miksa. Az intézet az Osztr. és Magyar 
Bank mellékhelye. 

3. Gyöngyösi Bank Részvénytársaság. Alapíttatott 1888-ban. Alaptőke : 
330,000 kor. összes tartalék : 572,000 kor. Betétállomány : 2.015,505 kor. Váltó- 
tárcza : 2.779,209 kor. Jelzálog 875,372 kor. Értékpapír : 305,229 kor. Kötelezvény 
86,399 kor. Folyószámla : 136,496 kor. Elnök és vezérigazgató Makra Géza. 
az intézetnek Jászárokszálláson fiókintézete van. 

4. Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvénytársaság. Alapítta- 
tott 1896-l)an. Alaptőke 400,000 kor. összes tartalék : 425.000 kor. Betétállomány 
1.100.000 kor. Váltótárcza : 1.760,000 kor. Jelzálog: 592,000 kor. Értékpapír': 
27,000 kor. Elrök Malatinszky György. Igazgató-elnök : Szabó Béla, vezérigaz- 
gató Bogdán Sándor, igazgató Vajda Antal. 

5. Hevesmegyei Általános Bank Részvénytársaság. Alapíttatott 1906-ban. 
Alaptőke : 300.000. kor. Tartalékok : 22,500 kor. Betétállomány : 1.239,804 kor. 
Váltótárcza: 1.697.739 kor. Jelzálog: 128,573 kor. Értékpapír: 25,000 kor. 
Kötelezvén}' : 43,525 kor. Vezérigazgató : Károly Lajos. 

6. Gyöngyösi Népbank Részvénytársaság. Alapíttatott : 1907-ben. Alaptőke : 
300,000 korona Összes tartalék : 20.000 korona Betétállomány : 301,305 korona 
Váltó-tárcza : 859,610 korona Jelzálog: 111,669 korona Értékpapír: 10,375 
korona Elrök : Zsiga Gyula, ügyvezető-igazgató Viso7itai Henrik, igazgató Zsiga 
Aladár. 

GyöngjÖEÖn van székhelye a következő részvénytársaságoknak is : 

a) Visontai Szőlőtelep Részvénytársaság. Elnöke; : KóMay Zoltán ; 

b) Mátrahegyaljai Szőlőtelep Részvénytársaság. Elnöke : Kállay Zoltán. 
Szövetkezet : Gyöngyös- Visontai Hegjibor-Termelők Szövetkezete. 

Htrataiok. Állami hivatalok: a m. kir. járásbíróság, m. leír. adóhivatal, m. Idr. csend- 

őrség, m. kir. pénzügyőri biztosság. 
E?yházak. A gyöngyösi róm. kath. felsöplebániai hivatal. Plébános : Török Kálmán 

somog\'i prépost, patai főesperes, Gyöngyös város országgy. képviselője. Káp- 
lánok : Fáhry Béla és Egyed István ; liitoktatók : Fincicky Béla, Hegyessy 
Béla dr. és Véber János. A gyöngyösi róm. kath. alsóplebániai hivatal. Adminisz- 
trátor : Magócsy Imre szt. ferenczrendi atya. Iváplánok : Plischka Norbert és 
Konsch Ambrus szt. ferenezrendi atyák. Egyesült protestáns lelkészi hivatal. Lel- 
kész : Klimó Pál. Statusquo izr. förabbiság. Főrabbi : Feigl L. H. Orthodox izr. 
rabbiság. Rabbi : Jungreisz A. 
icözisazgaMs. Gyöngj'ös, — mielőtt az 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja értel- 

mében a rendezett tanácsú városok sorába emelkedett, ősrégi mezőváros volt. 
Régi közigazgatási szervezete szerint a város élén két bíró állott, kiket a város 
évenként választott. Az egyik bírót rendesen a nemesi osztályból választották, 
miután a nemesség a városban tekintélyes tzámú volt és a városi terhek némelyi- 
kének viselésében részt vett. így részt vett a török hódoltsági adóban az 1656. 
évi márczíus 27-én tartott vármegyei közgyűlési határozat szerint, melyben ki- 
mondatott, hogy a töröknek fizetendő évi taksában a gj'öngyösi nemesség is tar- 
tozik részt vermi." ,.Midőn a vármegye a városi elülj áróság választása köriU a 
város régi jogait korlátozni akarta, a város jogai szabadságának védelmét ke- 
reste II. Ferdinándnál is, ki 1655. évi június 25-én a város jogait és kiváltságait 
megerősítette. Ide vonatkozólag a kiváltságlevél a következőleg intézkedik : 
,. Minekutána Gyöngj'ös \áros az emberek emlékezetétől fogva az egy szent római 
katholikus hitet vallja és más vallású lakosokíit semmi városi hivatal viselésére 
nem alkalmazott, akarjuk, hogy eme szokás ezentúl a jövendő és örökös időkben 
se rontasson le a vallások különbsége miatt." 

A városbírák mellé adatott 6 nemes és 6 nem nemes polgár szenátori és 
konsiháriusi minőségben, kik bizonyos napokon, a jogi dolgok elintézésénél 
jelen lenni tartoztak. A közügyek intézésénél még másik 6 nemes és 6 nem nemes 
képviselő is részt vett. Ezeken kívül a városi elüljáróság tagjai voltak : a jegyző, 
a pénztárnok, a váro.sgazda ás gondnok. Segéd- és szolgaszemélyzet 4 tizedes 



Gyöngyös. 143 

rendőri és eljárói minőségben, 2 levélhordó, 2 mindenes és 2 kocsis. A város 
kocsmáit pedig a borbírók kezelték. 

' Mostani közigazgatási szervezete szerint a közigazgatási hatóság élén áll a polgármester. 
Jelenben : Kemény János, ki a város fejlesztésében és gazdasági életének okszerű irányításában elé- 
vülhetetlen érden eket szerzett. 

Rendőrkapitány : Csuhaj Sándor dr. ; főjegyző : Káplány József ; t. főügyész Borosay János 
■dr. ; t. főorvos Schönfeld Lipót dr. 

A képviselőtestület 80 válaszolt és 80 legtöbb adót fizető, összesen 160 városi képviselőből 
áll. A város fontosabb ügyeit, n.elyeket a kép^^selőtestületben tárgyalnak le, előbb a szakosztályok- 
ban készítik elő. A szakosztálj'ok tanácskozó, véleményező és indítványozó testületek, számuk 
<)t. És pedig : a) pénzügj'i és gazdasági szakosztály, melyhez tartozik : az adóügy, a községi közmunka, 
a városi költségvetés, az alapítványok, számvizsgálat, háztartás, vagj'oni ügy, bérletek, ipar- és 
kereskedelem. 6) Xevelésügj-i szakosztály ; ehhez tartoznak a közművelődési és nevelési ügyök, 'iiely 
szakosztály tagjait nem képviselő szakférfiakból is kiegészítheti a képviselőtestület, c) Az építészeti 
szakosztályhoz tartoznak : az építé.szet, kövezet, patakok, védgátak, csatomázás ügye. Lehetnek 
tagjai nem képviselők is. d) A jogügj-i szakosztályhoz tartoznak : a jogi kérdések, peres ügj'ek, szer- 
ződés-tervezetek, e) Az erdészeti szakosztályhoz tartoznak : a közlegelö és erdészeti ügyek. Vélemé- 
nyezési és ellenőrzési joggal működnek még : a közegészségügyi, helypénzszedési, kövezetvámügyi, 
villamos világítási és \-izügj'i bizottságok. 

Gyöngyös r. t. város 1908. é\'i zárószámadása kivonatosan a következő : i. [,. 

A közigazgatás költségei a következőleg oszlanak meg : 1. Tiszt%nselők, segéd- és kezelőszemély- -V város vagyo- 
zet illetménye 54.782 kor. 2. A tisztviselők njaigdíjalapjához évi hozzájárulás 857 kor. 3. Rendőri és 
ezolgaszemélyzet járandósága 24.346 kor. 4. A csendőrség szerződéses évi illetménye 6250 kor. 5. 
Szerződött szen-élyck járandósága 72G0 kor. 6. Közigazgatási dologi kiadások 6970 kor. Kölcsönök 
törlesztésére 45.489 kor. Épületek fenntartására 5338 kor. Épületek biztosítására 95ö'64 kor. Mü- 
útakra 22.180 kor. Adóra és illetékekre 6322 korona. Tanügyi kiadások: az áll. főgimnáziumra 
6000 kor. ; az áll. polgári leánj-iskolára 1200 kor. ; iparos- és kereskedö-inas-iskolára 5417 kor. ; az 
állami elemi iskolák és kisdedóvók fenntartására 15.000 kor. ; a Mária-tanoda r. k. el. iskola fenn- 
tartására 2940 kor. ; különféle tanügj-i czélokra 11.680 kor. 

Egyéb kiadások : közvilágításra 4676-84 ; tüzoltó-intézniénjTe 4200 ; gazdasági kiadásokra 
32.226 ; közkútak fenntartására 6563-89; jótékony czélokra 2363 : rendkívüü kiadásokra 189.167 kor. ; 
állami fogj-asztási adóba 2000 korona. Kisdási főösszeg : 669.702 korona. 

A város vagvonleltára 1908 deczember 31-én: 1. készpénz 195.382; 2. törzsvagj'onc alkotó 
-értékpapír 405.800 ', 3. jövedékek : 63.405 ; 4. ingatlanok, épületek és földbirtok 3,052.006 kor. 
5. bútorok, felszerelések és egj-éb ingóságok 11.843 ; 6. cselekvő hátralékok 333.637 kor. A szenvedő 
állapotot levonva, tiszta vagyon 3,008.405 korona. A város ingó és ingatlan vagj'onáról kiállított 
mérlegből kitűnik, hogj' az ingatlanok évi jövedelme : 56.710 kor. Az összes jövedelmező értékösszeg : 
1,989.437 kor. ; nem jövedeln.ező 1,531.774 kor. Egész vagyon összege : 4,191.225 korona. Erre teher- 
ként nehezedik a szenvedő vágjon; A Pesti Kereskedelmi Banknál stb. 954.700 korona. Az adósságok 
törlesztésére fizet a várcs évi 45.489 koronát. A közigazgatási pénztár kimutatása szerint fizetett a 
város : áUami adót 4239, törvényhatósági pótadót 8721, útadót 435 koronát. Befolj't : aszfaltjára díjul 
31.953 kor. ; községi közmunka 5862 kor. ; különféle alapok készpénzben 4659 kor. kötvényben 
89.909 kor. ; szegény (rcenházi) pénztár 612 kor. ; közúti vámpénztár 31.878 kor. ; házipénztár: 
készpénzben 86508 kor. ; kötvényben 180.857 korona. Összesen készpénzben 865.084 kor. ; kötvény- 
ben 180.857 kor. Ebből kiadás készpénzben 669.702 kor. ; kötvényben 180.857 kor. Maradvány 
készpénzben 195.382 kor. Ezenkí^l letéti kezelésből bevétel készpénzben 15.371 kor. ; kötvényben 
743.611 kor. ; kiadás készpénzben 14.735 kor. s kötvényben 210.091 kor. Maradvány készpénzben 
635 kor. ; kötvényben 533.519 kor. A városi gj-ámpénztár mérlege szerint a gyámoltak és gondno- 
koltak követelése 286.881 kor., fedezet 330.098 kor. ; tehát a gj-ámpénztári alap ; 43.217 kor. 

A város kezelése alatt a következő alapok vannak : 1. Szent Bertalan kegyúri főtemplom- 
alapítvány. 2. Sz. Erzsébet-templom-alapítvány. 3. Sz. Orbán templom-alapítvány. 4. Kálvária- 
alap. 5. Sz. Kereszt-alap. 6. Hám János püspök alapítványa. 7. Városi 5Ienház-alap. 8. Gosztony 
Páhié-alap. 9. Potsuk-, Páldy-, Tóth Mihály-^ Filó József-, Dragotonich-, Pusztabenczijkápolna-, 
Hálás-, Kisdedóvoda-, Baltás Feroncz-, Párvj- Sándor püspök-, Kozmári D.- és Tassy Mária-alap. 

Források : Balássy-Szederkénj-i : Heves-vármegye " Története ^ I — IV. k. — Sebők 
László : Gyöngyös és vidéke Története. — Horner István : Gyöngyös Története és Statisztikai 
Rövid Leírása. — Városi Levéltár. — A gyöngyösi Evangelicus Református 1876. évtől helvét 
és ágostai ev. egyesült protestáns egyház történetének vázrajza. ^ 



H 



HATVAN. 



'rttvan a Mátra hegység végső nyúlvánj-ai : a Strázsa-hegy és Első- 
hegy alatt, a Zagyva folyó mindkét partján elterülő síkságon fekszik, 
nieh' a Nagy-Alföldnek éjszakn^yugati része. A róla elnevezett 
járásnak a székhelye és méltán, mert bár az új közigazgatási beosztás 
szerint csak nagyközség, ezelőtt város volt és mai külseje is teljesen 
városias jellegű. Sőt gyors emelkedése egjo^e várható, mivel mint forgalmas 
közlekedési góczpont, három vasútvonalnak a találliozó helye. A bndapest — 
miskolczi vasútvonalon lúvül még a budapest — ruttkai és hatvan — szolnoki 
vasutak érintik. Továbbá átmegj^ rajta a budapest — kassai állami közút is. 
Türifnctc. Eredetileg Pata vagy Mátraújvár megyéhez tartozott. Legrégibb okleveles 

adataink az 1332 — 37. évi pápai tizedjegyzékben vannak e helységről. A tizedjegy- 
zékben Hatuan néven fordul elő s plébániája a patai főesperesi kerületbe tarto- 
zott ; plébánosa 15 garassal járult a pápai kamara szükségleteinek fedezé- 
séhez. Ez adatból következtetve, plébániája egyike volt a gazdagabb alcnak, 
mert a patai főesperesi kerület plébániái közül, csak Pásztó, Gyöngyös, Visonta 
és Karácsond szerepelnek nagyobb összeggel a tizedjegyzékben. 

1406-ban már vái'osi jellege volt. 1444-ben Nagyhatvan néven szerepel. Ez 
időben országos vásárjait a Csallóközből is látogatták. Egj' ilyen vásár alkalmával 
az egri káptalan 1470 júUus 5-én Báthory Albertnek, uRédei Jánostól indított 
perében történt megidéztet ését, az egybecsődült vásáros nép előtt kihirdette. 

A középkorban fennállott Szent Mária Magdolnáról nevezett plébániája és 
egyháza, 1484-ben pedig Szent Margit vértanúról nevezett premontrei prépost- 
ságát említik ; nündkettőnek a Nagyhatvani család volt a kegyura. Hihetőleg 
e családnak volt itt a középkorban földesúri joga. 
'^-2ie"T^3 Nevezetes szerepe volt a városnak II. Lajos uralkodása alatt. Az 1525 

május havában Rákoson összegyűlt köznemesség elhatározta, hogy öt hét múlva 
Hatvanban fejenként fegyveresen összegyűl, hogy az ország védelméről tanács- 
kozzék. Lajos király, a pápai nunczius, a lengyel király követe, több főpap és 
világi úr kiséretébcn július 30-án érkezett Hatvanba. A gyűlé.st szabad ég alatt, 
nagy mezőn, színkör módjára deszkakeríf éssel körülvett helyen, tartották meg. 
A megjelent nemesek -számát egy udvarnok 14.000-re teszi. A hatvani ország- 
gyűlésen a rendek haragja elsősorban Báthory István nádor. Sárkány Ambrus 
országbíró és Szerencsés Imre kincstartó ellen fordult, a kik közül az előbbi kettő 
az előülést követő éjjel elmenekült, míg a többi urak legnagyobb rettegésben 
töltötték az éjtszakát. 

A király, hogy megnjoigtassa az urakat — bár többen azt tanácsolták 
neki, hogy térjen ■vissza Budára — Hatvanban maradt, sőt másnap beleegyezett 
a nádorválasztásba is. A rendek nagy lelkesedé.s.sel Werbőczy Istvánt kiáltották 
ki nádorrá, mely választást Lajos király másnap megerősített s azután július 
S-én a nemesség hódolatának tüntető n5dlatkozataitól kísérve, Budára távozott. 
A király távozása után a gyűlés a végzések alkotásához fogott, majd miután 
azok szentesítésére nézve a királytól ígéretet nyert, elégülten szétoszlott. De 
Werbőczy nem sokáig viselte a nádorságot, mert az 1526. évi budai ország- 
gyűlésen túlsúlyra jutott, főnemesség megbuktatta. Werbőczy leköszönvén a 
nádori méltóságról, elkniégei har?,gja elől Erdélybe menekült. 



Hatvan. 145 

Közbejött ekkor a mohácsi vész s ezzel új korszak veszi kezdetét a város ^ '"°''^' '**" 
történetében. A mohácsi csatavesztés hírére Várdai Pál a Felvidéket fegyverbe 
szólítván, Verpelétet jelölte ki gyülekezési helyül. Ide hívta Szapolyai Jánost 
is, a ki a Tisza partján szintén felfelé, Fegyverneknek vette útját, hogy itt egye- 
sülve, Hatvan felé vonuljanak. Miután azonban a török had szeptember 28-án 
már Szegednél volt, a védelmi intézkedések abbanmaradtak. 

Szapolyai János a tokaji gyűlés után, Szerencsen át, október 30-án Egerbe 
vonult, honnan Hatvan felé vette útját, hol szintén éjjeli pihenőt tartva Budára 
ment. A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Jánost királylyá választotta 
s meg is koronázta, de János király csakhamar kénytelen volt Ferdinánd hadai 
elöl ^^sszavonulni. János király 1527 augusztus .19-én vonult el Pest alól s 
Hatvan felé húzódott csapatával. Az egykorú tudósítások szerint János király 
augusztus 20-án már Hatvanban volt, ott meghált s onnan Ái'okszállásra vonult 
tovább, vele volt Erdödi Simon zágrábi püspök, Statilius János óbudai prépost. 

Az ellenkirályok közötti küzdelem csakhamar maga után vonta a török' 
beavatkozást is. A török támadás megakadályozására a vármegye Hatvant, 
mely akkor a váczi püspökség birtokához tartozott, földsánczczal és palánkokkal 
megerősítette és benne őrséget tartott. Buda eleste iitán a török uralom mind- 
egvTe félelmesebben terjeszkedett a vármegj'e határai felé, 1544-ben, Visegrád 
és Nógrád elestének hírére, a hatvani őrség, meljmek élén a Dancs testvérek 
állottak, felgyújtván a palánkot, Egerbe menekült Warkoch Tamáshoz. Méhemet 
pasa ekként kardcsapás nélkül birtokába jutott Hatvannak, melyet megerősített. 
Előbb Deli Curtiumot hag3i:a ott őrséggel, majd Véli béget rendelte oda, hogy 
Varkoch Tamás kitöréseivel szemben helyt álljon. 

A törökök Hatvan elfoglalása iitán befészkelték magukat Heves vármegyébe, a tőrük aaiu 
A hatvaiü török őrség valóságos réme lett a vármegyének. A későbbi, 
1549 — 1552. évi adólajstromokban sűrűn fordulnak elő olyan feljegyzések, 
melyek a hatvani őrség pusztításairól tesznek tanúságot. Így elpusztították 
Pétervásárt, Leleszt, Papit stb. Sőt a közlekedés sem volt többé biztos miattuk, 
így 1549-ben Patha város polgárait, a mint Gyöngyösre mentek bort vemii, 
útközben a törökök megtámadták és Hatvanba' hurczolták őket. 

A hatvani lakosságot azonban a törökök nem bántották, sőt még a 
róm. kath. plébánost is megtűrték, a ki a törökök között lakván, tájékozást 
szerezhetett a törökök terveiről és szándékairól és ezt fölhasználva, főleg 
1552-ben sűrűn értesítette megbízottai útján Dobó István egri várparancsnokot. 
A keresztény lakosság, még a főpapi tizedet is beszolgáltathatta. Ez időtájt az 
egri püspöki javadalmakat a vár javára kezelték s az 1555. évi számadásokban 
Hatvan is előfordul, a honnan 32 frt. folyt be. 

1580 ápriHs 6-án az egri vár őrsége merész rohamot intézett Hatvan ellen, 
hol akkor nagyon sok gazdag török kereskedő lakott : magát a várat nem sike- 
rült ugyan bevenniök, de a külvárosokban nag}' zsákmányra tettek szert. 

1594 tavaszán a kassai, tokaji, diósgyőri és egri vitézek, egj^esülve a felső 
magyarországi hadakkal, lúsérletet tettek Hatvan visszafoglalására ; de bár 
Forgách Simon a hatvani törökök segélyére küldött török csapatokat Túránál 
szétverte, Teuffenhach főkapitány abba hagyta az ostromot s hadával Kassára 
vonult vissza. 1596-ban Miksa főherczeg Pálffy dunántúli főkapitánynyal 
ismét tervbe vették Hatvan visszafoglalását. Hatvanban ekkor mintegy 15U0 
főnyi török őrség volt, melynek élén Arszlán bég állott. Miksa főherczeg, ScJiwar- 
zenberg, Pálffy Miklós és Teuffenbach Vácz felől, Rákóczy Zsigmond és Dersffy, 
Várad kapitánya pedig a Frlvidékröl érkeztek Hatvan alá ; hozzájuk csatlakozott 
Nyáry Pál is az egri őrséggel. 

Három heti ostrom után Hatvan szeptember 3-án a keresztények kezébe 
került. így a város felszabadult a félszázadig tartó török uralom alól. Avar 
kapitánya Szerényt Mihály lett, Miksa főherczeg pedig Vácznak vonult vissza. 
Sajnos azonban, a vár aüg két hétig volt a magj-arok birtokában. Hatvan ostro- 
mának lürére ugyanis maga III. Mahomed szultán óriási táborral indult az 
országba, hogy a várat felmentse, de mire Szolnokhoz ért, Hatvan már elesett. 
A szultán ekkor a Szolnokra rendelt magyarországi török hadakkal egyenesen 
Eger felé vonult, melyet az őrség október 14-én gyáván feladott. 

A mint Mahomed serege Hevesnek vonult, Ciaffer basa, a ki szeptember 
11-én már Makiáron volt, egy csapatot Hatvan ellen küldött, melynek közeledtére 



146 llai\nn. 

Szeréiiyi Mihály az órséggol megfutottt, niiro Hatvant a töiökök kardcsapás 
nélkül ismét megszállottak. 

1603-ban Boszburii H-.rnian ncniot kapitán}', Nádasdy és Schulz csapataival 
egyosüive, noveniher 17-én ostrom alá votte Hatvant, niolj'ot a megriadt török 
órség november 19-én szabad elvonulás feltétele alatt feladott, Roszbm'n 200 
magyar és német lovast hagyván Hatvanban örségül, előbb a pesti táborba. 
majd Esztergomba vonult. Hatvan azonban ismét csak nagyon rövid ideig 
maradt magyar kézben, 1604 szeptember havában Hasszán felszabadítván 
Pestet az osti'omzár alól. a győztes török had egj- részével Hatvan alá száguldott, 
mire a hatvani magyar őrség felgyújtván a iialánkot, elfutott. A törökök siettek 
Hatvant ismét védelmi állapotba helyezni. Az 1604. évi magyar országgyűlés 
még február havában intézkedett Hatvan megerősítése iránt és e végből egész 
Heves vármegye közmunkáját rendelte ki, de mire az országgyűlés határozatainak 
végrehajtására került volda a dolog. Hatvan ismét török kézbe került. 

A mint Hatvan újból visszakerült a törökök birtokába, számos török ipa- 
ros és kereskedő telepedett itt le. A török a városhoz tartozó ingatlanterületeket 
is tulajdonába vévén át, azokat török alattvalóknak adta el, oly terjedelemben, 
a mennyiben azt a vár őrsége a török birtokos használatára biztosítani tudta. 
A Hatvanban letelepedett török kereí.kcdők gyakran látogattak el a szomszéd 
helységekben megtartott vásárokra. Különösen Gyöngyösön fordult meg Hatvan- 
ból sok török, a mi azután a hódoltság alatt a viszály kiapadhatlan forrásává 
lett. A füleld és a szécsén;^^ végvárak őrsége gyakran berándult Gyöngyösre s az 
ott talált törökökre valóságos hajtóvadászatot tartott. Egy-egy elfogott török 
miatt azután a hatvani őrség kegyetlen bosszút állott a gyöngyösieken. 

Forgách Zsigmond országbíró 1617-ben, utóbb Thurzó Szaniszló, Dunán 
inneni főkapitány, 1620-ban szigorú parancsot bocsátott ki a füleki és a szécsényi 
őrségnek, hogy a Gyöngyösön megforduló törököket ne merészeljék háborgatni, 
mert különben a hatvani tört kök Gyöngyös város lakosságán töltik ki bosszújokat. 

Mikor a keresztény sereg Budát, 1686-ban körülzárolta, a hatvani és az egri 
őrség mindenképen azon igyekezett, hogy az ostromló sereg helyzetét gj-akori 
kitöréseivel megnehezítse. A gyakori támadások következtében Heister tábornok 
hadához, melyet Eger szemmeltartására rendeltek, még Caraffa hadosztályát 
is, 1500 magyar lovassal és 200 dragonyossal, Hatvan felé rendelték. Caraffa 
ép jókor érkezett Hatvan környékére, hol júhus 15-én az egri basa 600 főből álló 
portyázó csapatát, mely Heister hadát szorongatta, szétvervén,'^ ez alkalommal 
300 török elesett, 60-an pedig fogságba kerültek. Az elfogottak között volt egy 
parasztruhába öltözött levélvivö is, a ki Eszékről a nagyvezér parancsát hozta a^ 
budai basához, hogy tartsa magát erősen, mert a felmentő sereg rövid idő alatt 
meg fog érkezni. A törökök nem is hagytak fel Buda felmentése iránti kísérleteik- 
kel. Augusztus havában az egri basa Hatvan felöl igyekezett a felmentő sereghez 
csatlakozni, de Petneházy útját állotta s egész Hatvanig szorította vissza. 
-* jcl^''*" A vezérek végre is belátták, hogy a Budát ostromló sereget örökös vesze- 

delemfenyegeti, míg Hatvan török kézben van. Ezért a hadvezetőség augusztus 
18-.in Heister, Donát és 3íerz tábornokokat Hatvan ellen küldte, a kik rövid 
harcz után a várat elfoglalták, az őrség pedig Egerbe vonult vissza. Szeptember 
2-án Buda vára is a keresztény had kezébe került. Mivel az idő már őszre járt, 
a törökök eUeni hadjárat folytatását a köv'etkező évTe halasztották. A hadveze- 
tőség Buda bevétele után Eger körülzárolását és a visszafoglalt Hatvan meg- 
erősítését jelölte ki a császári haderő főbb teendőinek. 

Eger visszafoglalásával a török uralom véget ért Heves vármegyében. 
Sajnos azonban, Hatvan lakosai nem igen örülhettek a felszabadulásnak, mert 
a törökök elvonultával a kezükben volt birtokokat a kamara a kincstár tulaj- 
donául jelentette ki. Hatvan a kamara igazgatása alá került s évtizedeken át az 
ideaen tisztviselők és a féktelen zsoldos hadak uralma alatt nyögött. 

AMg szabad'ilt fel Hat vau a török uralom alól, 1689-ben Nógrád vármegye 
magának követelte a helységet. Nógrád vármegj'e Koháry István grófot küldte 
ki, hogy ez ügyben Heves vármegyével tárgyalásokba bocsátkozzék, de Hfves 
vármegye visszautasította Nógrád vármegye kívánságát s óvást emelt az ellen, 
hogy Hatvan várost a hatáskörébe vonja. Nógrád vármegye törekvései, hogy 
Hatvant területéhez csatolja, sikertelenek maradtak, noíaa maga Széchenyi 
György esztergomi érsek is Nógrád vármegye álláspontját támogatta. 



Hatvan. 147 

Habár a helység megszabadult is a török támadásoktól, a helyreállítás 
nagy munkájának azonban sok akadály állott útjába. Ezek közé tartozott első 
sorban a roppant hadiadó, az idegen zsoldos-liad eltartása, mely éveken át leg- 
nagyobb teherként nehezedett alakosságra. Már 16S9-ben, tehát aUg három évrel 
Hatvan visszafoglalása után, 350 frt hadiadót vetettek ki a helységre. Az 
1692-ben eszközölt vármegyei összeírás alkalmával a lakosok fejenként és vagyon 
szerint íratván össze, a helység lakóinak vagyon-értékét 3251 frtra becsiüték. 
Ez volt tehát az adóalap, a melynek alapján az adót kivetették. Az 1693. évi 
adóösszeírás szerint a kir. kincstár Hatvanban 70 jobbágytelek ura volt. Ez 
összeírás szerint a hatvani prépostnak az itteni malom és szőlő utáni jövedelmét 
380 frtra becsülték. Ekkor már postalűvatal és harminczad-hivatal is volt Hat- 
vanban. A hatvani postamesteri állást Szabó Máté töltötte be, kinek Fancsalon is 
volt birtoka, ezenkívül a szeszfözésből is volt adó alá eső jövedelme. 

A hatvani uradalom, mely eddig a kincstár kezében volt, még a XVII. 
század végén kir. adomány útján gróf Salmi ' irt okába került ; de ö nem sokáig 
bírhatta, mert 1703 nyarán kitört a szabadságharcz s Hatvan Rákóczi Ferenci 
birtokába került. Rákóczi még 1704 elején Hatvan megerősítését rendelte el, 
főleg, hogy a vármegye aPesten tanyázó rácz katonaság támadásaitól védve legyen. 
Hatvan, mint védett hely, nevezetes szerepet játszott a szabadságharcz alatt. 
1 708-ban Pest-Pihs-Solt vármegye Hatvanban tartotta közgyűlését , főleg mivel a 
dunai ráczság miatt a vármegyéje területén alkalmas helyet nem talált. 

Eger várának 1710-ben történt meghódolásával, az egész vármegye a csá- 
szári hadak birtokába került. A kurucz világnak vége volt. Thelekessy István 
egri piLspök s Heves vármegye főispánja, megfosztatván méltóságaitól, a püspöki 
javak kormányzójává, valamint Heves vármegye főispánjává, gróf Csá':y Imre 
kalocsai érseket nevezték ki. Gróf Csákvt 1711 január 12-én Hatvanban 
iktatta be új méltóságába báró Kurz János kamarai tag. A beiktatáson megjelent 
Thelekessy püspök is, a ki ez alkalommal élőszóval is tiltakozott az ellene hozott 
itékt végrehajtása eUen. Thelekessy tiltakozásának meg is lett a következménye, 
III. Károly király megszüntette ellene az eljárást, a szentszék ivedig megsemmi- 
sítette a prímás ítéletét, melylyel főpapi méltóságától megfosztotta. 

A szatmári békekötés után a hatvani uradalom ismét gazdát cserélt. III. 
Károly király 1723-ban gróf Stahremberg Gundaker Tamásnak adományozta s 
noha az országgyűlés élénken tUtakozott emez adományozás ellen, 1729-ben 
részére kir. adománylevelet állított ki. A gróf Stahremberg család a XVIII. szá- 
zad közepéig maradt Hatvan birtokában, melyhez ekkor Fancsal, Apcz és Csány 
falvak tartoztak. E négy helységben összesen 20 portája volt a családnak, mely 
után az 1741. évi felkelés alkalmával 3 lovast áhított ki. Hatvan város lakossága 
is kivette a részét Mária Terézia királynő ingadozó trónjának megmentésében. 
Az itt lakó armálista nemesség 2, a helység maga négy lovast állított ki. 

Az 1756 — 57. évi portaUs összeírás alkalmával Hatvanban 9 portát talál- 
tak, melyen 117 magyar és 45 német jobbágy lakott. A német települök a XVIII. 
század közepén jöttek Hatvanba. A szatmári békekötés után a birtoktalan 
(armálista) nemes családok közül is számosan telepedtek le Hatvanban, közöt- 
tük a Dósak voltak legszámosabban. A szatmári békekötés után görög kereske- 
dők is telepedtek át Egerből Hatvanba, hol kereskedésük folytatásával a város 
gazdasági életét jelentékenyen fellendítették. 1771-beu Hatvanban már posztó- 
gyár is volt, mely Blaskó József vezetése alatt állott. 

A XVIII. század második felében a hatvani inadalom vétel útján gróf 
Grassalkovich Antal (f 1771) koronaőr, Arad, majd Nógrád vármegye főispánjá- 
nak birtokába került. Unokájának, Antal berezegnek 1841-ben bekövetkezett 
halálával az uradalmat báró StTia Simon vásárolta meg, a ki azt lS64-ig bírta, 
ekkor a brüsseli ,,Banque fonciére et industrielle Firma Langrand Dumonceaa 
et Co" vásárolta meg, ettől Deutsch Bernát és József vették meg s jelenleg báró 
Hatvan}--Deutsch Sándor birtokában van. 

1849 január elején, midőn W indisch-Grátz a fővárost elfoglalta, Schulzt'g 
Ferencz tábornokot küldte Hatvan felé, melyet január 20-án megszállott. 
A császári haddal jött Mátyus kerületi országos biztos is, a ki itt ütötte fel szék- 
helyét s innen küldte szét rendeleteit a vármegyei hatóságokhoz. Schulzig azon- 
ban csakhamar tovább vonidt Gyöngyösre, hova 21-én érkezett. Ez előhad után 
január végén s február havában szinte szakadatlanul vonultak át Windisch- 



148 Hatvan. 

Grátz hadai a helységen. Aprihs 1-én Schlick tábornok szállotta meg Hatvant, 
míg a honvédsereg vele szemben egész Hortig terjeszkedett. Schlick a prépostnál 
szállott meg, a hol nagj' vacsorát rendezett, melyre töbl) polgárember is liivatalos 
volt Vidám poharazás közepette, a lakoma vége felé vendégeihez fordulva, így 
szól : „Holnap egy kis nj'úlvadászatot tartok a magj'ar táborban ; kérem, legyen 
szerencsém, nézzék meg." 

C.--akhogy ez a nyúlvadászat balul ütött ki. Gáspár András, a VII. hadtest 
parancsnoka, a ki — hogj- tájékoztassa magát — április 1-én Hatvan és Aszód 
felé két század huszárt küldött, mely azonban Schhck előőrsei elől visszavonulni 
kényszerült. E sikeren felbátorodva, Schlick április 2-án kivonul hadával, hogy 
Gáspár és Pöltenberg hadosztályait megtámadja. A honvédsereg azonban fel- 
készülve várta a támadást. Gáspár előbb Hortnál, majd Hatvan előtt ütközött 
össze az ellenséggel, mely a városba húzódott. Ekkor Gáspár rohamra vezette a 
honvédeket s Hatvan rövid harcz után a magj-arok birtokába került. A császáriak 
Aszódon át Gödöllőre, ré.szben Bagh felé vonultak vissza. Hatvan megvétele, 
mel}' a diadalmas tavaszi hadjáratnak mintegy bevezetője volt, 290 császári 
katonának életébe került, míg a magyarok csak 20 embert veszítettek. 

Hatvan csak akkor látott ismét ellenséget, midőn már az orosz tanyázott 
benn az országban. Mialatt az orosz fősereg, Paskiewics vezérlete alatt, Görgey 
hadának üldözéséhez fogott, Paskiewics herczeg seregének podgyászos szekerei, 
mintegy • 3000 darab, Hatvanban rekedtek. Paskiewics ekkor Budapest kör- 
nyéken táborozott, ezért sietve intézkedett, hogy Tolsztoj tábornok tízezer 
fegyveressel és harminczn5'olcz ágjTÍval Hatvan felé húzódjék. Tolsztoj útra kelt 
s Túráig nyonmlt előre, hol júhus 20-án a Perczel, Mészáros és Dembinszky vezér- 
lete alatt álló tiszai honvédsereg támadta meg. Időközben azonban Labinczow 
tábornok Hatvanba érkezvén, 5000 főnyi hadával a szorongatott Tolsztoj segélyért* 
sietett. Csak a Hatvanból jött orosz segély mentette meg Tolsztoj tábornokot a 
vereségtől. Perczel a turai harcz után Szeged fr lé vonnlt vissza, addig Paskie- 
wics, a mint megtudta, hogy Görgey a Sajónál táboroz'l-, Mislolez felé tartott. 
Ezzel azután Hatvan körnj'éke is liesett a további eseményt k forgatagából s 
csak néma szemlélője lett ama megrázó küzdelemnek, mely a világosi fegyver- 
letétellel ért véget. 



A mai Hatvan nagyközség kjteijedés; elég tekintélyes. Területe 11.105 kat. 
hold, a melynek nagyrésze szántóföld. Ismertebb dűlőnevei a követ- 
kezők : Kenderlapos, Kishomok, Elsőhegy, Strázsahegy, Czigányhegy, Ürgés, 
Dézsmaszék, Szunyogos, Fancsah, Egytagos, Part, Rakottyás, Csücskő, Kút- 
lapos, Hegyfshalom, Nagyhomok, Postaér, Monostor, Delelő, Német, Malom, 
Zsombikos, Brindza, Telek, Nj'árspart és Akol. Ez elnevezések majdnem min- 
denikének volt valami mondai eredete, azonban ma már ismeretlenek. A Strázsa- 
hegy onnan származik, hogy ott egy erődítés nyomai láthatók. 

A községhez a következő puszták és egyéb lakott helyek tartoznak : Baj- 
paszta, Czukorgyár, Görbeér, Kisgombos, Lászlómajor, Nagygombos, Nagy- 
telek, Paphalom, Peres-puszta, Sashalom és Vasúttelep. — Hatvannak ez idő 
szerint 500 holdon felüli nagybirtokosai : gróf Keglevich Gyuláné, báró Hatvany- 
Deutsch Sándor és József és a hatvani prépost-plébános. 

Maga a város is nag}' kiterjedésű. A lakóházak száma 1268 és a lakosság 
— az 1900. évi statisztikai adatok szerint — 9707 lélek, a kik közül anyanyehTe 
nézve : magyar 9491, német 83, tót 57, oláh 4, kisorosz (ruthén) 3, szerb 1, egyéb 
68 ; ez utóbbiak nagyobbára cseh-morvák. Magyarul beszél 9649. A lakosságnál 
a faj és típus nem egységes. A község bevándorlások és telepítések útján roha- 
mosan növekedett s a népkeveredés még nem fejeződött be teljesen. A magyar 
származásúak alacsony, zömök termetűek, barna szeműek és hajúak ; a sváb 
származásúak pedig részbon magas, részben középtermetűik és ösztövérek, 
szeműk \'ilágosbarna és hajuk szőke. 

Hatvan vallási m.egoszlása a következő: róm. kath. 8541. gör. knth. 36, re». 
296, ág. ev. 136, gör. kel. 2, izr. 691, egyéb 1. Majdnem mindenik liitfelekezctnek 
van temploma. A róm. kath. templom 1859 — 1862-ig épült. Kegyura br. Hatvany- 
Deutsch Sándor. A református és az ágostai evangéLkus felekezet Egyesült pro- 
testáns egyház néven egyesült és az összes hívek a ref. templomot látogatják, 



149 




A hatvani páljaudvar. 




A Kossuth Lajos-tór Hatvaniján. 



150 




Bán') Hatvanv Doulscli kaslélya Hatvanban. 




A hatvani czukorgyár. 



Hatvan. 151 

& mely újonnan 189S-l)an épült. Az izr. 'maházat még 1878-ban építtotték, 
1908-ba.n pedig renoválták és kibővítették. 

Az összes népességb'il 3510 egyén a kereső, a többi eltartott. A kereső 
népesség a foglalkozási ágak szerint a következőképen oszlik meg : mezőgazda- 
ság és kertészet 1023, ipar 1103, kereskedelem és hitel 108, közlekedés 615, köz- 
szolgálat és szabad foglalkozás (tisztviselő, ügyvéd, orvos stb.^ 131, véderő (katona 
és csendőr) 9, napszámos 83, házi cseléd 280, egyéb ismeretlen foglalkozású 156. 

Mint a föntebbi adatokból megállapítható, a kereső lakosságnak csak egy- "raögazdaság. 
harmadrésze foglalkozik mezőgazdasággal. A 1023 kereső közül 803 a férfi és 220 
a nő. Ezek között van 7 nagj'birtokos 100 k. holdon felül és 1 nagybérlő ; 218 
kisbirtokos és bérlő ; 41 kisbirtokos, a ki azonban napszámba is eljár ; 1 részes 
füldmíves és 3 kertész ; összefen 271. Ezekhez járul még 179 kisegítő családtag, 
a kik közül 100 férfi és 79 nő. Mezőgazdasági tisztviselő van 14, mezőgazdasági 
cseléd 201, mezőgazdasági munkás 16 éven alul 56 és 16 éven felül 302, összesen 
358. A mezőgazdasági munkások közül 99-nek van saját háza. •- 

Hogy Hatvan ipara milyen jelentékenj' és milyen magas fejlettségi fokon jp„ 
áll, bizonyítja az, hogy a lakosság közül sokkal több az iparos, mint a földmíves. 
Tulajdonképeni iparral foglalkozik 992 férfi, 104 nő, összesen 1094 ; házi és nép- 
ipa' ral 1 férfi és 1 nő, összesen 2 ; vándor-iparral 3 férfi. A tulajdonképeni iparral 
foglalkozók közül önálló 160 férfi, 58 nő, összesen 218. A segédszemélyzet között 
van 26 tiszt\nselő, 13 kisegítő családtag, 22 művezető és előmunkás, 688 segéd- 
munkás, 83 inas és 46 szolga ; összesen 832 férfi és 46 nő, együtt 878. Iparvállalat 
van 250. Ezek közül segéd nélkül dolgozik 157, 1 segéddel 43, 2 segéddel 22, 3 — ^5 
segéddel 20, 6 — -10 segéddel 4, 11 — 20 segéddel 1, 20 segédnél többel 3, Az egye=» 
iparágak főcsoportjai szerint (önálló és segédszemély, férfi és nő együtt) a kérető 
iparosok a következőképen oszlanak meg : kovács 21, lakatos 13, egyéb fémiparos 
16 ; gépgyártással foglalkozik 58 ; téglagyártással 1 ; asztalos 44, egyéb faiparos 
3; tímár 2, kefekötő 3 ; fonó-és szövő-iparos 7 ; szabó 50, czipész és csizmadia 67, 
kalapos és egj'éb ruházati iparos 51 ; könyvkötő 1 ; molnár 30, sütő 15, hentes és 
mészáros 34, szeszgyártó 2, egyéb élelmezési iparos 537 ; vegyi iparos 2 ; kőmíves 
56, ács 36, egj'éb építőiparos 1 1 ; nj'omdász 6 ; szállodás, vendéglős és kávés 60. 
Iparral mellékesen foglalkozott 52 férfi és 14 nő, összesen 66 lakos. 

A nagj'obb ipartelepek közül Hatvány -Deutsch Ignácz és Fia czukorg\-ára, 
ugj-anennek répaszelet-szárító vállalata, a Borsód — -Miskolczi Gőzmalom r.-t. és 
-a Surányi Testvérek gőzmalma, Gydriás Tivadar gőztéglagj'ára. Hatvan község 
villamvilágítási és erőátvitaH telepe, Blumentkal Béla czement-te tőcserép- és 
betoncső-gj'ára, CsepregJiy Ferencz koporsó- és bútorgyára és Mauthner József 
szeszgjára említendő. 

Ezek közül a legjeíentékenyebb a hatvani czukorgyár, mely a kassa-zborói országút és a 
ZagjTa folyó mentén, a Máv. Hatvan állomásának tőszomszédságában fekszik. 1889-ben a budapesti Czukorgyár. 
Deutsch lg. és Fia czég akkori főnöke : Hatvány Deutsch Bernát alapította, ki haláláig állt a válla- 
lat élén. A gj-ár 19 éven át „Deutsch lg. és Fia hatvani czukorgyára" czég alatt működött : 1908 
augusztus lén részvénytársasággá alakult át és felvette a ,, Hatvani czukorgj'ár R.-T. Deutsch Ig.ós 
Fia" czéget. A rószvénj-társaságot a budapesti Deutsch lg. és Fia czég jelenlegi tagjai: báró Hatvany- 
Deutsch Sándor, báró Hatvány Deutsch József és báró Hatvány Deutsch Béla igazgatják, a kik a 
gyár alapítójának életében is tevékeny részt vettek a vállalat iránjátásábm és Hatvány Deutscli 
Bernát halála után pedig együtt vezették tovább. A gj-ár 1889-ben napi (iOüO móterniázsa rópániik 
feldolgozására épült; 1894-ben kibővítették napi 10.000 métennázsa répának a feldolgozására ; 1897- 
ben ismét m.egn-.gyobbitották annj-ira, hogy naponta 15,000 métermázsa répát tudjon feldolgozni, 
végre az 1905. évben czukorlégyámak (rapéria) felépítésével a gj'ár mai nag>-ságára bővült ki és must 
naponta 22.000 métermázsa czukorrépát tud feldolgozni. Répájának hótnyolczad részét a gyár 
Heves, Szolnok, Békés, Arad, Bihar, Csanád, Hajdú, Szatmár és Borsod vármegyékből szerzi be. 
é\-i feldolgozásának eg\-nyolczad része pedig a saját kezelésében levő gazdaságokból kerül ki. 

Az alapítás évében a gyár összesen csak kerek 600,000 métermázsa répát dolgozott fel. ez a 
mennjiség azonban évről-évre növekedett és fokozódott a gj'ámak időről-időre történt nagyobbitá- 
sának arányában, ma már az évi czukorrépa-feldolgozás három millió méterraázsánál többre rúg. 
Kész czukrot előállított a gj'ár alapításának esztendejében 58,400 mótermázsát, ma pedig évenként 
készít összesen körülbelül 350,000 métermázsát. A kész árú túlnyomó része fehér, ú. n. kristályczu- 
kor, kisebb része nyersczukor. Készít továbbá a g>'ár nagyszemcséjü, sárga kristályczukrot, melyet 
specziálisan a Portugál fogyasztópiaczon értékesít. Az előállított czukornak elenyésző kis része fogy 
el a belföldön, a termelés zöme külföldre vándorol. Egyáltalában a hatvani czukorgyár volt úttörőji" 
Magyarország czukorkivitelének ; 1889-ben, a mikor a g>'ár alakult, llagj-arországnak mintci,-\- 
500,000 métermázsányi czukorfogj-asztásából csak alig 200,000 méteriuázsát tudtak az akkor loi\:i- 
állott hnzai gj-árak előállítani. Ma hazánk körülbelül 2 millió métermázsa czukrot visz külföUlro. i; 
minek körülbelül eg>-heted része — .300,000 mótermázsánál több — egyedül a hatvani czukorgjárból 
kerül ki. Kivitelével a g>-ár Portugálián, Angolországon, ós a Balkán államokon kívül felkeresi Ázsia 

MagyarorszáK Vármegyéi és Városai: Heves vármsKvc. g 



152 Hatvan. 

1 

erfontosabV> kikötőit. Kis Ázsiában. Arábiában. Elö- és Hátsó Indiában, Cliin.a és Japánban. Minden 
liónapban \-iszik a hajók Fiuméből a hat\iini czukrot Sinj-rna. Aden, Bombay, Calcutta, Caraehi, 
Singapore.Shangliai. Yokohama stb. nagy ázsiai kikötőbe, s mindenütt n hatvani gj-ámak a védjegj-o 
(H betűben horgony) eg>-ike a legisüiert-ebbekuek. 

Hatvan nemcsak Magyarorsiágnak, de Európának legnagyobb czukorgyártelepe. Német- 
országnak ós Ausztriának legnagyobb gyárai évi termelésük mennyiségével messze a hatvanié 
mögött maradnak. Ha pedig a külföldi gyárak ifi átlagos termelését összehasonlíthatjuk. Hatvan 
egymaga tízszer annyi czukrot gyárt, mint egy-egy franczia \-ag>- belga czukorgyár átlagban, hatszor 
annyit, mint egy-egy osztrák vagy német gyár, hároiiszor annj*it, mint eg>--<>gj- liollandiai gyár és a 
hazai gyárak évi átlagát is körülbelül '/,-ával szárnyalja túl. A gjár körülbelül 1200 jnunkást és 
100-nál több tisztviselőt foglalkoztat, a kiknek évenként csak fizeté.sért 500,000 koronánál többet 
ad Id. tohát háromszor annyit, mint az alapítás évében, a mikor munkabérekre kerek 170,000 koronát 
költött. Említést érdemel még — ha már erről a minden tekintetben nagyszabású gyárról szólunk — 
hogy a gjártásnál nyert mellékterményekból — melasseból és répaszeletből — semmi sem kerül 
külföldre, mindent kizárólag a gyárnak répatermelői használnak fel takarmánynak gazdaságaikban, 
A kilúgozott répaszeletnek kisebb része — körülbelül 500.000 métermázsa — frissen fogy el, a többit 
a gyárban l^erendezett száritókban megszárítják és mint szárított répaszcletet használják fel. Éven- 
ként körülbelül 60 — 70.000 métermázsa szárított répaszelet készül, a mi frissen körülbelül tízszeres 
mennyiségnek felel meg. A répaszeletnek szárítását is a hatvani gyár kezdte meg először Slagjaror- 
szágon, hogj- még azok a termelói is használliassák az annyira értékes répaszelet-takarmányt, a 
kiknek a gj-ártól való nagj" távolságuk miatt frissen nem volna érdemes azt elhozatni. A czukorgyár- 
hak saját iparvágánya és több kitérö-rakodóvágánya van, melyeknek hossza körülbelül 8 kilométer 
és mezei vasútja, mely körülbelül 20 kilométer hosszú és a ezukorgj-árat gazdaságaival köti üssze. 
A gyárnak vasúti forgalma évenként körülbelül 50.000 waggonra rúg. 

Az ipanal és kereskedt lemmel eg^'ütr járó hitelüoTiT viszonyok virágzóknak 
mondhatók. A pénzbeli forgalmat a következő pénzintézetek bonyolítják 1p : 

Oazdatági hanh r.-t. Alakult 1906 jul. 15-én. Fióktelepe van Pásztón." Alaptőke 200.000 
K, 1000 db. 2ii0 koronás részvény. Igazgatósági elnök Szeni-Iványi Farkss ; alelnök Blafovich 
Oszkár. Ügyész : Vajda Lipót dr. Pénztáros : HoUóy Károly. Főkön >~\'elö : Baditz Zsigmond. 

Hatrani népbank r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 200.000 K., 200 drb, 1000 koronás rész- 
vény. Elnök : Grün József dr. Igazgató-tanácsosok : Knau Lajos, Papp Józ.sef és Rottenstein Lajos. 
Ügyvezető : Hirling Gyula. Ügyész Konrád Gyula dr. Pénztáros : Hirsch Ignácz. 

Hatvan városi takarékpénztár r.-t. Alakult 1899-ben. Alaptöke 80.000 K., 1600 drb. 50 koro- 
nás részvény. Vezérigazgató : Knau Gábor, Felügyelő bizottsági elnök : Lakner Aladár dr. Pénz- 
táros : Gódor Géza. Főkönyvelő : Prikktl József. 

Hatvan vidéki takarékpénztár r.-t. Alakult 1872-ben. Fióktelepe van Pásztón. Alaptöke 
160.000 K., 800 drVi. 200 koronás részvény. Igazgatósági elnök : Koppély Géza. Vezérigazgató : 
Scheidl Ágoston. Ügyész : Csépány Géza. Főpénztáros : Harmos Albert. Pénztáros : Illés Kálmán. 
Főkönyvelő : Hillebrand Ferencz, Könyv'elő : Balázs Miksa. 

Hatvan kül.-eje teljesen városias jellegű. Rendezett utczái csinosak és tágasak. Számos köz- 
épülete emeli a szemlélőben támadt jó hatást. A'an több terjedelmes és kellemes külsejű kastélya és 
úrilaka. Ezek közül említést érdemel báró Hatvany-Deutsch Sándoré, a melyet még Grassalkovich 
herczeg építtetett a XATII. század végén. Ettől előbb báró Sina Simon, majd a brüsszeli „Banque 
Foneiére et IndustrieUe Firma Langrand Dumonceau et Comp" birtokába került. Később vétel 
útján Deutsch Bernát és József tulajdonába jutott s örökségképen szállt a mai tulajdonosra. Sas- 
halom pusztán gróf Kegle\-ich Gyulánénak van csinos úrilaka, a mit még Csányi Ágoston építtetett 
1896-ban. A czukorgyár telepén is van három modem úri lakás. Kettőt 1890-ben, egj^et 1904-ben 
építettek. Mindlíárom a Deutsch Ignácz és Fia czég tulajdona s ezekben lakik a gj-árat vezető három 
Hars-any-Deutsch testvér. 

A városnak természeti nevezetességei ugj-an nincsenek, azonban történeti emlékekben bővel- 
kedik. Ilyen történelmi emlékmű a mai városháza is, a mely hajdanában pálos-kolostor volt. Hogj' 
mikor épült, azt semmiféle oklevélből .=em lehetett megállapítani, pedig már több száz éves lehet. 
A határban az egykori török földvár árka. a mely a török hódoltság idejéből megmaradt, ma is 
látható. Továbbá a Strázsahegj- végső nyúlványain, melyek a községig érnek, három ívezetű erődí- 
tés nycmai vannak. Szántás közben már nagjmermj-iségű népvándorláskorabeli cserépedénytöre- 
déket, kőbaltát s középkori fegy\"errészeket és pénzeket vetett ki az eke. Ezeken kí\nil elvétve már 
római császárok érmeire is bukkantak. 

Hatvan, mint járási székhely, a közhivatalok nagy mennyiségét egyesíti falai között. Van itt 
helyben állami anyakönyvi hivatal, kir. járásbíróság, a mely telekkönj-vi hivatallal kapcsolatos, 
törvényszékileg Egerhez tartozik ; továbbá adóhivatal, kir. közjegyző, pénzügj'öri szakasz és 
csendörörs. 

Az iskolák ii.ellett kultur hivatást teljesít a Népkönyvtár is, melyet 1 888-ban maga a község 
alapított. A köny^-T árban 300 kötet könyv van. A könyvtárt az áll. gazdasági szaktanító kezeli és 
naponta a délelőtti órákban nyitva áll a közönség számára. 

Van Hatvannak még egy közkönyvtára s ez a Katholikus Kör népkönyvtára, mely 1897-ben az 
egyesülettel egy időben keletkezett. Népkönyvtárrá 1900-ban alakult át. Ez évben a földmivelés- 
ügyi minisztérium 155 kötet könyvvel ajándékozta meg. Ez idő szerint a könyvtár köteteinek a 
száma a 300-at meghaladja. 

Hatvan mozgalmas társadalmi életének tanújaképen a Katholikus Körön kivnil még a követ- 
kező egyesületek és testületek működnek a városban : Kaszinó, Polgári Kör, Dalegyesület, Tanügy- 
pártoló Egyesület, Eg>"esült Ipartestület, Iparosifjúsági Egyesület, GazdatLszti Kör, Máv. Altisztek 
Köre, Asztaltársaság, Izr. Betegsegélyzö Jótékony Nőegylet, ChevTa Kadisa, Iparos Temetkezési 
Egyesület, Kath. Temetkezési Egyesület, Vasúti Alkalmazottak Temetkezési Egj'esülete és Önkéntes 
Tűzoltó-egyesület. Ezek mindenike a nevében kifejezett czélt szolgálja és buzgón teljesíti 
hivatását. 



HEVES. 



Ez az ősrégi helység, a Nagy- Alföld éjszaki részén, közel a vármegye Fckréic. 
határához, teljesen sík vidéken fekszik. Határának délkeleti részén, 
egyik sarkát a Hanyi-ér vize metszi ketté. A mátra — kőrösvölgyi vasút- 
vonalnak egyik legjelentősebb állomása. A községből öt köút ágazik 
szét, melyek közül három törvényhatósági, kettő pedig viczináHs 
közút. Törvényhatósági út innen három irányba : Eger, Gyöngyös és Jász- 
Nagy-Kun-Szolnok vármegye felé közlekedik. Mint forgalmi góczpontot, ked- 
vező fekvése egyenesen arra utalja Hevest, hog\" a róla elnevezett járás szék- 
helye legyen. 

Heves egykor királyi várbirtok és a hevesújvári várszerkeíet székhelye Története, 
volt. Első ízben V. István, akkor még ifjabb király, 1264. évi adománylevele 
emlííi a hevesi várjobbágyokat, mint Tamaörs szomszédait. V. István gyakran 
megfordult Hevesben. 1271-ben itt gyűlést is tartott, mely alkalommal Lampert 
akkori egri püspök kérelmére IV. Béla kii-álynak a püspökség birtokaira vonat- 
kozó, 1261. évi adománylavelét megerősítette. 

EgyházUag már az első időkben fontos szerepet játszott. Az 1332—37. 
évi pápai tizedjegyzék az egjók főesperesi kerület székhelyeként említi. 
A XrV'. század közepén az Aba nembeli Kompolti Imre (1324 — 39) birtokában 
találjuk, a ki alkalmasint Róbert Károly kiráh^tól nyerte adománytól azokérc 
a szolgálatokért, melyeket a Csák Máté eUeiü hadjárat alatt teljesített. Fiai 
1348-ban megosztozván az atyai örökségen. Hevest három részre osztották s az 
osztozkodók közül János, a Visontai család őse, továbbá István és Imre, a Detky 
család őse. eg\--egy részt kapott belőle. 

Az 1467. évben itt tartotta közgyűlését Heves vármegye közönsége. Mint város. 
Országit ^liliály nádor elnöklete alatt. Hevest ekkor már városnak írják az okle- 
velek. Ez időtájí a Nánai Kompoltiak birtoka. 1468-ban Kompolti Miklósé volt. 
de néhai Kompolti János leányának, Margitnak fiai : Szén György és Péter, anyai 
jogon fele részére szintén ígérni: tartván. Kompolti Miklóst perbe idézték. Később 
1489-ben Kompolti István leányának Erzsébetnek fiai : Bánjfy Miklós és Jakab, 
szintén részt követeltek Heves mezővárosból, továbbá a hozzátartozó Domoszló, 
Markaz. Visonta. Detk. Györk (Vámosgyörk) és Fegyvernek helységekből a 
Kompolt iáktól. Kompolti János fiai. Zsigmond és Ferencz, valamint Országh 
Mihály négy fia, János, a váczi püspök, Ferencz, Imre és László között 1522-ben 
kölcsönös örökösödési szerződés jött létre, a melynek értelmében a Kompoltiak 
kihaltával Heves az Országh családra szállott. 

Az 1549 — -1552. évi adóösszeírásban Heves mezőváros Országh Kristóf 
birtokában levőnek mondatik, ekkor azonban — mivel Országh Kristóf még 
kiskorú volt - — a város Losonczy Istvánt, az említett Országh Kristóf gyámját 
uralta. Országh Kristófnak ekkor 19 portája volt itt, kívüle még Jakcsy 
Mihálynak volt itt 11 portája. 

Az 1552. évben Heves városa'is behódolt a törököknek. Az 1552. évi adó- a török aiatt. 
összeírásban már a hódoltsági helységek között szerepel. Az 1554. évi összeírás 
szerint Országh Kristófnak 13, Jakcsy ^Müiálynak pedig már csak 4 portája 
volt itt. 1559-ben a törökök szemet vetettek Hevesre, hol palánk-erő- 
dítést készültek emelni, hogy az egri várat tarthatatlan helyzetbe hozzák. Mind- 



164 



Heves. 



fülsizabadol^ V. 



Tanyái, dúlfii. 



eme viszonyok mellett még 1564-bpn és 15C)9-beu is a régi magyar földesurak 
háborítatlamil gyakorolták itteni földesúri jogaikat, söt a helység lakossága, 
az idemeuekült jobbágyok következtében, jelentékenyen szaporodott is. Míg 
1552-beu csak :iO portát írtak itt össze, adclig az 1564. évi adóösszeírásokban 
az összeírt porták száma -i-l-re. 1569-ben 54-re emelkedett. 

A XVI. század végén a törökök kifejezetten birtokukba vették a helysége.', 
hol palánkot emeltek, melynek őrsége szüntelenül harczban állott a végbeli 
vitézekkel. így 1630-ban a hevesi őrségből 32-en estek magyar fogságba. A török 
hódoltság alatt Heves, mint általában törököktől lakott hely, sem adót, sem 
tizedet vagy más szolgálmánNi: nem fizet-ett. 

Egy évszázadot meghaladó időn át nyögött Heves a török uralom alatt. 
Végre közelgett a szabadulás órája. 1685 őszén, midőn Heister Danát ós Mersi 
Gáspár császári tábornokok Szolnok elfoglalására indultak, a mint Gyöngyöst 
elhagyták, hol Heister Petneházy Dávid 3000 főnyi hadával egyesült, a törökök 
elmenekültek a hevesi palánkból, mely földsánczezal és árkokkal meg volt 
ugyan erősítve, de rendes ostromnak nem állhatott volna ellent. így azután 
Heves, októberl6 — 19-ike között, kardcsapás nélkül, a keresztény hadak birto- 
kába került. 

A török uralom alatt a régi magyar földesurak, illetőleg azoknak jogutódai 
fenntartották jogaikat Hevesre is. Az 16S4. évi összeírás szerint Wesselényi Pál 
birtokában találjuk ; a törökök kiüzeíése után azonban Heves is, mint a vár- 
megye annyi más helysége, fegyverjog czímén idegenek birtokába került. Az 
1693-ban tartott összeírás alkalmával Glöcksberg (Glökelsberg) császári ezredes 
birtokában találjuk. De a Xyáry családnak, mint az Országh család egyik örö- 
kösének, végre sikerült hosszadalmas per útján visszaszerezme Heves mező- 
várost is. Az 1741. évi összeírás szerint tehát a Nyáry család birtokában találjuk, 
a mely a szomszédos Atány és Pély községekkel együtt. Hevesnek is felerészét 
bírta. Továbbá az itt birtokos Bernáfh, Szepe.ssy. Badics, Németh. Dobóczky és 
Freizetzen családokon kívül, másik fele részben gróf Haller bírta, kinek jogutóda : 
Koburg-hitbizomány, továbbá a gróf Berényi család s ennek jogutóda a báró 
Orczy család. 

A XIX. század első felében báró Orczy László és György, gróf Esterházy 
János, gróf Szapáry József, továbbá a Badics, Németh, Bernáth és Szepesy örö- 
kösök. Dobóczky és a Freizeizen családok bírtak itt földesúri joggal. 
Ezeken kívül a múlt század elejétől kezdve birtokosok itt a szántói nemesek is, 
a kik Heves ötödrészét bírták, mely visszaháramlási jog alapján a kincstár tulaj- 
donába ment át, mert ugj^anis a Szántón volt birtokaikért a kincstártól csere 
útján szerezték meg. Ezeknek azonban jobbágytelkeik nem voltak és birtokaikat 
palatináhs házhelyeknek nevezték. Ezek jogán voltak itt birtokosok a Lévay- 
Borbély, Soldos, Ürménj-i Nagy, X_\nreő, Szalatnay, Csörgeö, Szomotyai, Je- 
szenszky, Horváth, Petheő, Fehérváry, Luby, Völgyi, Ballá, Várkonyi és 
más családok. 

Ez idő szerint a követlcezők Heves legnagyobb birtokosai : Kóburg Fülöp 
berezeg, kinek hevesi és átánp birtokából 3000 magyar holdat Braun Sándor 
bérel ; a hevesi és pélyi részből pedig 3400 m. holdat bérelnek a Spitzer testvérek. 
Dobóczky Dezsőnek Heves és Pálosvörösmart határában 1600, Básthy Ignácz- 
nak pedig Heve,sen és Tamazsadányban 600 m. hold birtoka van ; mindkettőnek 
a hevesi része régi családi birtoka, az utóbbié női ágon. Pajzs Gj^dának Hevesen 
és Tarnamérán 2800 m. holdnjá birtoka terül el. a melyből a hevesi rész báró 
Puton-féle birtok volt. Bemenyik István dr-nak Heves és Erdőtelek határában 
540 m. hold birtoka van ; a hevesi résznek egyik fele a Kanyó családé volt, a 
másik felét pedig 1868-ban Remenyik József vette Brudern tábornoktól. Németh 
Lajosnak az idetartozó Pusztacsászon 970 m. hold a birtoka, a mely előbb a 
Barkóczy családé volt és vétel útján került a mai tulajdonos kezére. Elek János- 
nak Hevesen és az Erdőtelekhez tartozó Pusztatenken van 800 m. hold birtoka. 

Heveshez tartoznak a következő tanyák és egyéb lakott helyek : Básthy 
Ignácz-tanya, Bútelek, Dobótag (Dobóczky Ignáczé volt s megvette tőle Lovász 
Dezső), Fáczányos, Herczegtag, Lévay Borbély Kornéha tanya, Maczky tanya, 
Máder ^lliksa tanya, Marcsa tanj^a (Szalatna}'- Harcsáról nevezve), Mihályi 
Ferencz tanya, Németh Albertné tanya, Okolicsányiné tanya. Pap tanya, Puszta- 
csász. Sárga puszta. Soldos Sándor tanya, Szabó Ignácz tanj^a, Város tanya és 



155 





A lievesi ümlékoszlopük. 



156 




Remenrik József. 




A hevesi kaszinóépület. 



157 




Majzik Viktor úrilaka Hevesen. 




Dob()czky Dezső úrilaka Hevesen. 



158 




Kállay Kudolfné úrilaka Hevesen. 




özv. Hellebrorith Gézáné kúriája Hevesen. 



Hevos. 159 

Vérezel. A Peres Petheö László tanya és Spitzer Ignácz tanya már megszűnt, mert 
ezeket parczellázták és kisembereknek eladták. 

Heves, a hagyomán}- szerint, már a honfoglalás idejében erődített hely 
(földvár) volt, a mit igazolni látszik az á körülménj' is, hogy a vármegye e helyről 
nyerte elnevezését. A hajdani földvár nyomai még mai nap is megvannak. Hason- 
lóképen a Vérezel nevű díílő is egy elpusztult váracs emlékét őrzi. Erről a 
nép ajkán élő hagyomány azt tartja, hogy az ott volt várat a tatárpusztitás 
tette semmivé. S akkor oly iszonyú nagy volt a vérengzés, hogy a miatt Vér- 
czélnak nevezték s ebből keletkezett a mai Vérezel elnevezés. Az egyéb történeti 
elnevezésekhez fűződő emlékek már feledésbe mentek. 

A török lU'alom alól történt felszabadulás után a helységnek nagyon cse- Lakosai, 
kélyszámú lakosa volt s a földek megmivelésére teljesen elégtelennek bizonyult, 
azért a felső részekről hazaszállingózott birtokosok igj-ekeztek német és tót ajkú 
lakosok betelepítésével birtokaikat értékesebbé és hasznosabbá tenni. Ennek 
következményeként a lakosság vegyes nyelvű volt. Még a múlt század elején is 
magyar, német és tót nyelven, felváltva tartották a róm. kath. egyházban a 
szónoklatokat. Később Becshj nevű egykori plébánosa az iskolában csak magya- 
rul taníttatott és csak magj'arul szónokolt a templomban. így azután a német 
és tót nyelvet teljesen kiküszöbölte és 40 évi plebánosi működése után híveit, 
mint tiszta magyarokat adta át utódjának. Heves 1836-ban már népes hely- 
ség ; 3777 róm. katholikus, 185 református, 45 ág. hitv. evangélikus, 6 görög 
keleti és 208 izraelita, összesen 4221 lakosa volt. A mai Hevesen — az 1900. 
évi statisztikai kimutatás szerint — 7989 lélek lakik. Ezek közül 3885 férfi 
és 4104 nő ; életkor szerint : 1 — 14 éves fiú és leány 2963, 14 évnél idősebb 
nőtlen és hajadon 1399, házas 3156, özvegy 467, elvált 4. A lakosság anya- 
nyelvi megoszlása a következő : 7952 magyar, 14 német, 16 tót. 7 egyéb ; 
magyarul tud 7979. Vallásra nézve : róm. kath. 7153, gör. kath. 10. ref. 314, 
ág. ev. 17, gör. kel. 1, umtárius 1, izr. 491, egyéb 2. A lakosság száma foly- 
tonos emelkedésben van, nemcsak a természetes szaporodás, hanem a 
munkásosztály bejövetele következtében is. A nép józan életű, rendes és 
munkás. 

Az összes népességből 3256 egyén a kereső, a többi eltartott. A kereső 
népesség a foglalkozási ágak szerint a következőképen oszlik meg : mezőgaz- 
daság és kertészet 2214. ipar 451, kereskedelem és hitel 73, közlekedés 20, köz- 
szolgálat és szabad foglalkozás (tisztviselő, ügyvéd, orvos síb.) 94, véderő (katona, 
csendőr) 11, napszámos 76, házicseléd 244, egyéb ismeretlen foglalkozású 70. 

A mint a föntebbi adatokból látszik, a kereső lakosság kétharmad része Mezőgazdaság, 
mezőgazdasággal foglalkozik. A 2214 kereső közül 1759 a férfi és 455 a nő. Ezek 
között van 21 nagybirtokos 100 k. holdon felül és 8 nagybérlő ; 240 kisbirtokos 
és bérlő ; 46 kisbirtokos, a ki azonban napszámba is eljár ; 1 részes földmíves 
és 2 kertész ; összesen 318 ; ezekliez járul még 198 segítő családtag, a kik közül 
154 férfi és 44 nő. Mezőgazdasági tisztviselő van 9, mezőgazdasági cseléd 355, 
mezőgazdasági munkás 16 éven alul 157 és 16 éven felül 1177, összesen 1334. 
A mezőgazdasági munkások közül 349-nek van saját háza. 

Heves teriilete 17.240 katasztráhs hold. A község határának éjszak és nyu- 
gat felé terjedő felerésze homok, keleti és déh része pedig elegendő homokvegyü- 
letű s minden szokott gazdasági növény termelésére alkalmas, jó fekete talaj. 
Tekintve tehát azt, hogy a termőföldek minősége az átlagon felüli, könnyen meg- 
érthető, hogy a 3256 kereső egyén közül, ily nagy százalék (2214 lélek) keresi 
kenyerét a föld mívelésével. A gazdálkodó nép kielégítő vag3-oni \'iszonyok között 
él és vagyonosodik. Vagyonosodása biztos fejlődéssel halad előre, a minek leg- 
fényesebb bizonyítéka az, hogy az 1860. évben végrehajtott tagosítás alkalmával 
a népnek (volt úrbéreseknek) kiosztott 3000 hold birtokon felül, vétel (parczel- 
lázás) útján még annjit szereztek, hogy a jelenben kezükön levő föld a 6000 hol- 
dat meghaladja és a takarékpénztárak betétjeinek tekintélyes részét a földmíveló 
osztály szolgáltatja. 

Heves 17.240 k. hold területe mívelési ágak szerint a következőképen oszlik 
meg : szántóföld 13.052. kert 164, rét 914. erdő 686, szőlő 1040, legelő 644, ná- 
das 6, földadó alá nem eső terület 723 k. hold. összesen teliát 17.239 kat. hold. 

A terméketlenek közé vannak sorolva : a közlekedési utak, gazdasági 
dűlők és utak, épületek és belsőségei takarmánykertek, vízvezető és határ-árkok. 



160 



Heves. 



A n.ívelési ágakban az utóbbi években annyiban történt változás, hogy a legelők 
és rétek kis része szántóul használtatik és hogy a szőlővel beültetett terület 
szaporodott . 

A szántóföldek és más mívelési ágak következőképen vannak osztályozva : 





I. II. j III. 1 IV. 


V. 


VI. 1 


VIT. 


VIII. 1 


MivelésI ág 


K. 1 F. ij k:. 1 . F. 1 K. 


F. j K- 


F. 


K. 


F. 


K 


F. 


K. 


F. 


K. 


F. 


SzóntóföUi .. 

Kertek 

Rítek 

Szőlők 

Legelök 

Erdők 

Nádasok .... 


23 
26 
24 
19 

6 


40 


20 
21 
20 
15 
10 
5 


20 


17 
18 
16 
10 
8 
3 
10 


50 
20 


14 
14 
15 

6 





10 
11 
4 


■"•■ 


6 
8 
2 


40 
40 


3 
3 

1 


60 
60 


1 
1 


80 
60 
60 



A 17.239 kat. hold terület 359 birtokos között oszlik meg és pedig úgy, hogy 
329 ki.sbirtokos, 24 középbirtokos és 3 nagy birtokos birtokolja. Ebből látható, 
hog}- aránylag sok családnak van földbirtoka, különösen, ha az 5 holdon aluli 
birtokokat számítjuk, melyeknek száma nincs feltüntetve, hogy manap kevés 
a nagybirtok. Hogy viszonylag a törp^ l irtok .száma ennyire nagy, nem mond- 
ható kedvező körülménynek, mert í>.z a föld túlságos eldarabolásához fog 
vezetni. E kis és törpe birtokokon azonban — a gazdálkodás hátrányára — aUg 
van tanyai rendszer, mert az egész határban 329 kis- és 27 középbirtok mellett 
mindösssze csak 32 tanya van és így a gazdák nagyobb százaléka a városban 
lakik, már pedig tudvalevő, hogy a hol a gazda télen-nyáron a tanyán lakik, 
ott a gazdaság sokkal jobb. 

Heves talajviszonyai nagyrészt kedvezők, mert földje, melyek egyrészről 
közép -kötöttségű hmnozus vályogtalajból, — helyenként szikes vegyületű vagy 
siíkes foltokkal — másrészről homokos, televényes vályog és televényes homokból 
és kvarczos sárga homokból áll, eléggé termékeny, a kevéssé belterjes návelés 
mellett is, mert a mindenféle termény jól megterem. A föld megmunkál hatósága 
tekintetében az egész határ a könnyebben n ívelhető talajok közé tartozik. 

Mielőtt az általánosan uralgó gazdasági rendszer megismertetését vázol- 
nánk, szükségesnek találjuk megemlékezni a föld megii ívelésének minőségéről. 
E tekintetben örömmel jegyezhetjük ide, hogy az itteni birtokos és bérlő osztály 
a helj'i viszonyokhoz mérten a kor színvonalán álló talajmunkálatokat végez. 
Még a kisgazdáról is elmondható, hogy rossz talajn ívelő eszközöket nem hasz- 
nál. Annál is általános a vasgerendelyes Sack-rendszerü eke, egyeseknél még 
a kettős eke is, csak az a baj, hogy nemcsak akkor használja, mikor aimak hasz- 
nálata okszerű, hanein akkor is, a mikor egyes ekével kellene mélyebb szántást 
végeznie. Az egyes kultúrnövények alá jól előkészítik a talajt, sőt a nagyobb 
gazdaságokban a gőzökén ívelés is szoki.sos. A talaj őszi felszántása általános és 
csak kivételes esetekben marad tavaszig szántatlanul. Egyéb mívelő eszközök is, 
mint a vasborona, henger és a vetőgépek jók, az oldalozást mindinkább elhagy- 
ták és itt-ott már a tárcsás berónának a munkáját is lehet látni. 

A gazdasági rendszer tekintetében különbséget kell tenni a nagybirtok, 
középbirtok és a parasztbirtok között. Az uradalmak és középbirtokosok 
egjTésze ugyanis már régebben rátért a megfelelő gazdálkodási rendszerre, sőt 
egyesek belterjes gazdálkodást is űznek, rtíg a kisgazdák csak most tértek át a 
hármas nyomású gazdálkodásról a négyesforgó felé. Általában szabad gazdál- 
kodási rendszer a szoki,sos, de különösen a nagyobb gazdaságokban számba- 
veszik a különféle termények f-ma mívelési arányait, melj-ek a helyi viszonyok- 
nak leginkább megfelelően n:egállapítliatók. 

A gazdálkodás fösúh'a : a búzatermelés, amaz arány lehető betartásával, 
a melynek a kalászosok, kapás és takarmány-növények között fenn kell állania. 
E főtermény, minőség tekintetében, minden búzával versenyezhet és mind kivi- 
telre, mind. a vidéki és fővárosi összes malmokban biztos vevőre talál. Mir.őségi 
súlya 78 kgmon a!ól alig sülyed, ellenben többször meghaladja a 80 kgmot. Ép ily 
kiváló minőségű a rozstermény, melyet kivitelre szívesen vesznek s ez fedezi hely- 
ben és a vidéken is a konver.czió-szükségletet. Árpa és zab is kerül eladásra 
és az árpa többnyire maláta-árpaként keriil forgalomba. Távolabb vidékről és 
külföldről szerzett gabona-nemekkel tettek a nagyobb gazdaságokban időről- 



Heves. 161 

időre kísérleteket, kisebb-nagyobb eredménynj'el, de leginkább megmaradtak a 
diószegi és bánáti magnál és idöröl-idöre a magváltozás kedvéért e búza féleséggel 
frissítették fel a vetőmagot, hogy a degenerálástól megóvják, de a búzaüszög 
ellen is, noha rendesen csáváznak is. Árpából leginkább a Chevahéés Hanna-árpát, 
zabból a Dupoi és magj'ar zabot vetik. 

A burgonya a homokrészek egjik főterménye, valamint a dinnye is. Nagyobb 
gazdaságokban a házilag termelt mennyiségen felül, e termelésre alkalmas föl- 
deket kicsiben osztják ki, elég nagy: 4(> — 50 kor. földenkénti bérösszeg mellett. 
A burgonyát a nép élelmi~czikként termeli, nagyobb gazdaságok azonban azt 
etetési czélra és eladásra, szeszgyárosok vagy élelmiczikk-kereskedök részére. 
A dinnye-termelés, mely mint Hevesi dinnye régi jólúrét megtartotta, igen 
előnyösen jövedelmez a magas bér mellett is. Nemcsak a vidékbeli városokba és 
megyékbe, hanem Budapestre és Galicziába is szállítják 4 — 5 kor. ár mellett, 
métermázsánként. 1908-ban csak az itteni állomásról — kizárólag Budapestre 
— 70.000 és egyéb állomásokra 16.000 kgramot szállítottak el. 

A rétek hiányát pótló takarmányfélék között legnagyobb tért a bükkönj^, 
homoktalajon pedig a baltaczim és lupinus, újabban a csibehur {Spergida 
Arveyisis) foglalja el. A melegebb rétegű, humózus vályogtalajon termehk a 
lucz3rnát is, mely csak kivételesen kaszálható négyszer, legjobb esetben már 
az 5-ik évben hanyatlásnak indul, leginkább a miatt, mert a luczerna-bogár és a 
luczerna-böde ellen nem védekeznek. Ezenkívül nagy súhi: fektetnek a dohány- 
termelésre is ; a beültetett terület 832 k. hold — metynek átlagos holdankénti 
termése 8 mm. és átlagos ára 38 kor. Sajnos, hogy az utóbbi években nagy ará- 
nyokban lépett fel a dohány-szádor, melyh'el azonban gazdáink igyekeznek 
megküzdeni. 

Az itt felsoroltakon Hvül minden egyéb, a gazdaságoknál előforduló ter- Anattenyészté 
meny, a szükséglet fedezésére szolgál. Míg sok helyen az állattenyésztés deka- 
dencziába került, addig itt depekoráczió nincsen és minőség tekintetében a 
kisgazdáknál is emelkedésről beszélhetünk. Nagyobb gazdaságokban, minden- 
féle állatfajból a legszebb tenj'észtéseket találhatjuk. Ezelőtt a magj'ar gulyabcli 
fehérmarha tenyésztése dívott a kisebb gazdáknál, többnjáre rosszul táplált 
csenevész anyaggal és csak elvétve lehetett látni egy-egy jól tejelő tehenet. 
Mntegy 12 — 15 é\'^-el ezelőtt a nyugati fajta pirostarka (Bonyhádi) tenj-észirányt 
karolták fel, kivéve egy-két nagyobb m-adalmat, a hol a magyar faj marhát 
törzsgulyákban okszerű kiválasztással tovább tenyésztik, jó apaállatokat sze- 
rezr.eve be azokhoz. 

A lónevelésre is nagy súlyt fektetnek. A szép alakú, könnyű kanczák s az 
állami ménlovak után, szép termetű, jó csikókat nevelnek, melyek több ízben 
részesülnek állami jutalomdíjban és melyeket szívesen vásárolnak katonai 
szükségletekre és luxus czélra is. Ez okból a kisgazda állattenyésztésével leg- 
82 ívesebben a lónevelésre szoiítkozik. 

A juhtenyésztés Heves hatái'ában számbehleg évek óta hanyatlóban van. 
Mióta a legelők fogjTiak, eziel arányban fogyott a juhok létszáma is. Juhot leg- 
inkább a nagyobb birtokokon tartanak, a hol téres legelökkel rendelkeznek, 
különösen a homoki gazdaságokon, a hol megfelelő parlagokat vagy e czélra 
könnyen vethető és beállítható legelőket lehet teremteni. Ezekben a gazdasá- 
gokban nagy gonddal űzik e tenyészté.st, szem előtt tartva azt, hogy a gyapjú 
finomságának a', emelése mellett, a testsúlji: és gyors fejlődést előmozdít- 
hassák. Ezért a régi hazai fésűs-gyapjas juhokra, keresztezésül a Rambouillet 
Precio jól kiválasztott kosait használják. A njírsúly darabonként kor szerint 
^•^Vioo' — ""/loo- — '^'loo kgr., az eladási ár mm.-ként 260 — 270 kor. vagy bécsi 
mázsánként 135 — 140 kor. tiszai vagy mesterséges usztatókon történt úsztatás 
után. 

A sertéstenyésztés, mely a sertészvész előtt nagj'arányú volt, mangalicza- 
fajból áll. Azelőtt minden gazda, sőt a munkás ember és cseléd is tartliatott és 
tartott is néhány tenyészsertést ; de a \-iszonyok lényegesen megváltoztak. Az 
évek óta tartó sertés-vész és az a körülmény, hogy a szegény ember nem kaphat 
sertése számára legelőt, okozzák, hogy a város sertéstenyésztése a városbeli- 
eknél és kisgazdáknál apadóban van. 

A baromfi-tenyésztést kisebb mértékben űzik és inkább a tanyáki'ól kerül 
ez be a piaczra. 



Ipar, 
kereskedelem. 



162 Hevcw. 

Méhészete sem nagy. Inkább az iparosok ü'.ik és egyes úi'i emberek. A Zir- 
zon-kasok száma kb. 2411 drb. és mintegy 18 — 20 méteríná '.sát termelnek, 
melyet méter mázsánként 140 koronával értékesítik. 

Heveseií a lóállomány : összesen 959. Szarvasmarha, magy.ir f;ij : 855, 
tarka 1150. borzderes 9. egyéb tarka 139. S.ríés 3320. juh 3112. 

A munkás-\-iszonyok meglehetős változáson mentek át az utóbbi években. 
M-ii nap. ha nincs is munkáshiány, annyira fel.szökött a munkabér, hogy ez az 
országos átlagot meghaladja. A munkabérek fel.szökését a szocziá'.isztikus moz- 
galmak okozták, melyekhez a nagj'arányv'i szölö-'. elépítés is járidt, a napszámbér 
a téli hónapokban férfiaknál 1 kor., nőknél 00 fill. Márcziusban 1.20 és 80 fill. 
ApriUsban 1.40 és 80. Májusban 1.00 és 1 kor. Júniusban 1.80 és 1.20. Júliusban, 
augusztusban 2.60 és 140. Szeptemberben 1.60 és 80. Októberben 1.40 és 80. 
Novemberben 1.20 és 00 fiUér. 

!Mióta a filoxera a hegyi-szőlőket tönkre tette, a homoki szőlőt itt is egyre 
nagyobb mértékben telopíteíték. Míg azelőtt 450 hold volt a beültetett terület, 
ma megközelíti az 1400 holdat. E telepek közül egyes nagyobb birtokosok 
mintaszerűen kezelik szőlőiket és ezzel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy 
ma már a kisebb birtokosok között is terjed az okszerű mívelés és a szőlőfajok 
helyes megválogatása. Az itteni csemege-szőlő igen keresett a bécsi és a gali- 
cziai piaczokon ; a liomoki bor pedig, különösen a jól kezelt, szintén szívesen 
vásárolt árú és a helyi és \'idéki szükségleten kívül a budafoki pinczékben és 
Ausztriában talál elhelyezésre. Az itteni telepeken a szőlők számos faját ültették, 
de leginkább bevált a csemegefélék közül a Chasselas blanc és Ch. rosa és az 
egyes Passatut'i-fajok ; a borszőlők közül pedig az olasz rizüng, az erdei fehér, 
a kövi dinka, a mustos fehér, szlankamenka. és az ezerjó. 

Ezrekre meg}- a gyümölcsfáknak a száma, melyek bő gyümölcstermésű 
évekbea jelentékenyen jövedelmeznek. Leginkább értékesíthető a cseresznye, 
meggy, baraczk és az egjak oka, hogy ezeknek a szőlők között termő gyümölcs- 
fáknak a kiirtása csak lassan halad, a szőlő fejlődésének és mennyiségének ártal- 
mára. Feltalálhatók azonban a szilvafák minden jó és rossz fajai is, de nem 
hiányzanak a legnemesebb körte- és alma- félék, valamint a dió som. Almából és 
körtéből azonban már kevesebb kerül piaczra, mert különösen az almamoly a 
gyümölcsöket elférgesíti. A termelt gyümölcsöt, különösen a nyári baraczkot, 
a megyei és vidéki fogyasztáson kívül, Bécsbe és Galicziába szállítják. Az el nem 
árusított gyümölcsöt pedig páhnkának és szőlőtörkölynek főzik Id és így készí- 
tenek törköly-, seprő-, szilva-, meggy-, alma- és baraczk-pálinkákat. Az összes 
gyümölcsfák száma kb. 20.000 drb. 

A birtokok forgalmi értéke néhány év óta nagy. Különösen a szőlőtele- 
pítések óta, a szántóföld forgalmi értéke 800 koronától 1200 koronáig váltakozik, 
különösen nagy árakon fizetik viszonylag a telepítésre alkalmas homok-talajokat 
is. Bérleteknél meg éppen óriási összegekkel találkozunk, mert túUiczitálják 
egym.ást és igen sokan a túlfizetett bérösszegek következtében vagyonilag 
romlanak. 

Noha iparral a hevesi kereső lakosságnak csak egyhatod része foglalkozik, 
azért Heves ipara aránylag fejlettnek és jelentékenynek mondható. Tulajdon- 
képem iparral foglalkozik 362 férfi, 59 nő, összesen 421 ; házi- és népiparral 18 
férfi, 9 nő, összesen 27 ; s vándoriparral 3 férfi. A tulaj donképeni iparral foglal- 
kozók közül önálló 178 férfi, 31 nő, összesen 209. A segédszemélyzet között van 6 
tisztviselő, 17 segítő családtag, 3 művezető és elömunkás, 102 segédmunkás, 
70 inas, 14 szolga ; összesen 184 férfi és 28 nő, együtt 212. Iparvállalat van 243. 
Ezek közül segéd nélkül dolgozik 144, 1 segéddel 49, 2 segéddel 26, 3— 5 segéddel 
22, & — 10 segéddel 2. Az. egyes iparágak főcsoportjai szerint (önálló és segéd- 
személy, férfi és nő együtt) a kereső iparosok a következőképen oszlanak meg : 
kovács 41, lakatos 11, egyéb fémiparos 17 ; gépgyártással foglalkozik 38 ; fazekas 
3 ; asztalos 26, egyéb faiparos 6 ; kefekötő 4 ; fonó- és szövő 9 ; szabó 47, ezipész 
és csizmadia 56, egyéb ruházati iparos 32 ; könyvkötő 2 ; molnár 9 ; sütő 7, hentes 
és mé.száros 16, egj'éb élelmezési iparos 2 ; vegyi iparos 3 ; kőmíves 19, ács 31, 
egyéb építő iparos 9 ; nyomdász 2 ; szállodás, vendéglős és kávés 31. Iparral 
mellékesen foglalkozott 20 férfi és 26 nő, összesen 46 lakos. 

Azonban az ipari élet már nem áll oly magas fokon, mint a mezőgazdaság 
és nem nyújt olyan mozgalmas és változatos képet. Gyár nincs és a kisiparosok 



163 




Remenvik István űrilaka Hevesen 




Németh Lajos iirilaka a lievesi Csász-pusztán. 



1(54 




Maczkv Kiiiil úrilaka Hevesen. 




Heves. — A Szepessy-féle kuria. (Most. Spitzer Vilmosé). 



Heves. 165 

csupán a mindennapi élethez és ruházkodáshoz szükséges czikkek elöállitásával 
foglalkoznak. Ennél azonban fejlettebb a kereskedelem, mely szintén a nép jólé- 
téről tesz taníiságot. Egraehány nagyon szép divat árú-kereskedése van Heves- 
nek, csemege-üzletei pedig, akármelyik nagyobb vidéki város üzleteivel kiállják 
a versenyt. Heves földesurai már 1832 novembsr 2-án Bécsben kelt királyi ado- 
inánylevél útján 4 országos vásár és hetivásárok tartására nyertek engedélyt, 
a mely jognak a gyakorlatában utódaik a inai napig megvannak. 

A közvagyonosodás emelkedésével s különösen a nép földszerzési vág\'ának 
a kielégítése következtében, az ipart és kereskedelmet is jellemző, lűtelforgalmi 
élet igen élénk, mehmek kielégítését több pénzintézet szolgálja. Ezek a következők: 

Heves város és vidéke takarékpénztára. Alakult az 1869. évben, Ivády Rudolf 
elnöklete alatt. Alaptöke 200.000 korona, 1000 db. 200 koronás részvény. Az 1908. 
évi mérlege szerint tartalékalap 53.000 korona, betét 1,705.941 korona, össz- 
forgalom 14,120.549 korona. Az igazgatóság elnöke Máder Miksa, vezérigazgató 
Székely Dezső. 

Hevesi népbank részvénytársaság. Alakult 1906-ban, Spitzer Vilmos elnök- 
lete alatt. Alaptőke 100.000 korona. 1000 darab 100 koronás részvény. 1908. 
évi mérlege szerint tartalékalap 2400 korona, betét 215.732 korona, összforga- 
lom egy milhó korona. Az igazgatóság elnöke Hellebronth Gréza, alelnök Dobóczky 
Dezső, üg\-vezető Cserba Károly. 

A Hevesi Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet 
tagja müköchk. Elnöke Maczky Emil. 

Ezeken kívül van még fogyasztási szövetkezet is. Elnöke Kovács Jlihály. 

Heves forgalmát jellemzi, hogy a postán kívül van tá^^ró és távbeszélő 
állomása is és a postamester mellett 3 kezelő és 3 levélhordó működik. A posta 
kézbesítési kerületébe 19 puszta tartozik. Naponta vasúttal 4-szer érkezik posta 
és 5-.ször történik indítás. A távirati forgalmat egy távíró-gép, míg a távbeszélést 
5 távbeszélő-készülék bonyolítja le. Van 1 nyüvános és 4 magáníávbeszélő- 
áUomás. Nem lesz érdektelen, ha a forgalom megismerésére az utolsó év néhány 
számadatai fölsoroljuk: Levélpostai küldemény érkezett 253.968, elment 172.016 ; 
ebből ajánlott érkezett 8879, elment 9484 ; csomag- és pénzküldemény érkezett 
13.686, elment 7442. Tá%-irat érkezett 4566, elment 3213. Telefonbeszélgetés volt 
a helyi fofgalomban 7020, a távolsági forgalomban 352. Postautalvány-befizetés : 
13.090 drb 710.600 K ; kifizetés : 6599 di'b 425.178 K értékben. Postatakarék- 
pénztári és csekkforgaloni : befizetés 6774 drb 929.389 K; kifizetés 1144 drb 
77.097 K értékben. A posta, távíró és távbeszélő egész évi bevétele 26.495 K. 

Magának a városnak általános jellege olyan, mint a többi alföldi városoké : 
tágas, csinos, rendes és a körülményekhez A-iszonyítva, tiszta. A helj'séget körül 
a volt földesurak terjedelmes beltelkei övezik. A községben 1288 lakóház van. 
Belső részében az utczák szélesek és majcbiem minden ház előtt virágos kert" és 
faültetés látható. Az ideérkező idegennek nyomban szemébe öthk a helység hala- 
dása, a mely abban nyilvánul, hogy a község kőútakkal van behálózva és a bel- 
városban az alföldi sár kellemetlenségei ellen oltalmat n^mjt az aszfalt-gyalog- 
járó, melyen a legsötétebb őszi estéken is, bátran járhat az idegen az utczai lám- 
pák világa mellett. Az utczákon sétálva, a közönség szépérzékéről és rendíizcrete- 
téről tanúságot tesznek a befásított közterek, melyek nagy gonddal és még 
nagj'obb fáradsággal alapítva, hivatva vannak forró nyárban a sétálónak hüs 
árnyat nyújtani. A község középpontján terjedelmes köztér van, hol fasorokkal 
körülvéve a katholikus templom áll. 

Műtörténelmü szempontból különö.sen figyelmet érdemel a róm. kath. 
egyház ősrégi temploma, a mely a gót stílű építkezések érdekes emléke, de oly 
sűrű facsoportok veszik körül, hogy éppen csak a tornya látszik. A temp- 
lom — az egyházi oklevelek között fennmaradt adatok szerint — már a XIII. 
században fennállóit s az 1332. évi pápai tizedjegyzék is megendékezik róla. 
A későbbi építkezések folyamán azonban eredeti jellegéből lényegesen veszített, 
csupán a tagozott tánifalas szentélyen észlelhetők még az egykori csúcsíves 
ízlés nyomai. Legutolsó kegj-ura a Karac-iberénjT gróf Berényi csídád volt. Azon- 
ban az eladott birtokok átszállásával az utódok a kegj'úri jogot nem vették át és 
így a kegyuraság megszűnt . 

A helységben ezenkívül a reformátusoknak is van templomuk, a melyet 
1859-ben építettek. — Az izraelita imaház 1869-ben épült. 



166 



Hoves. 



Község 
közíeaz^tás. 



A városháza régi földszint os épület és kert veszi körül. Előtte áll a hazánk 
ezeréves fönnállására emlékeztető Millennáris emlékoszlop, rácscsal körülvéve s a 
vele egykorú díszfák árnyékában büszkén kiegyenesedve figyelmeztet nemzeti 
diesóségünkrc. A millenuiunii emlékoszlop előtti téren áll az artézi kút, mely 
baczilhis-mentes vizével óvja a község lakosainak egészségét. 

A városnak ezenkívül még egy emlékoszlopa van, a hevesi Kaszinó 
épülete mellett, mely kőoszlopot a város egyik önzetlen, áldozatkész polgárá- 
nak en^lékére emelték, ki azt az utat, melj'en az emlékkő áll, a saját költségén 
kiépíttette. A hevesi KaszÍDÓ, a melyben kényelmes helyiségek vannak, hasonló- 
képen kertben áll. Xem szűkölködik Heves község mulató-helyekben sem s az 
idegen kényelmes szállást, jó étkezést és szórakozást találliat a két vendéglőben, 
két kávéházban és cznkrászdálian. 

Van ezenkívül a városban több, kerttel övezett, csinos úrUak és régi 
kúria. Ezek közül fölemlítendő Básthy Ignáczé. a melyet még lS40-ben Csopaki 
Thorma Ferenczné szül. Dobóezky Anna építtetett. Dohóczhj Dezső kúriáját 
1842-ben Dobóezky Imre építette. Kellemes úrilaka van Ilellcbronth Gézáné- 
nak, Kállay Rudolfnc szül. Dobóezky iLilvinnak és Maczlcy Emilnek. Néhai 
Hellebronth Géza. a Berr.áth-féle terjedelmes, régi úrilakát és a hozzátartozó 
nagy parkot a városra hagyományozta, de míg özvegye él, ö haszonélvezi. 
Remenyik István dr. mostani úrilakát, egy régi kúria helyén, 1905-ben 
építtette, nyolcz holdas parkkal s köny\-tárában mintegy 600 kötet könyv 
van. A Szepessy-féle kúriát még a múlt század közepe táiján építtette a 
Szepessy család és vétel útján került a jelenlegi tulajdonos, Spitzer Vilmos birto- 
kába. Könj-vtára kb. 300 kötetből áll. Majzik Viktornak, Heves várraegye mos- 
tani ahspánjának a szőlőben van kellemes úrilakása s a nyár pár hetét itt 
szokta eltölteni. Xémcth Lajosnak Pusztacsászon két úrilaka is van. A régebbi 
ősi Németh kúi'ia, a melj' meg a múlt század második felében épült. A másik 
úrilakot a X^T^I. században a Lubik család építtette, ezt örökölte a Buday 
család és ettől a Szirmay család ; jelenleg Németh Lajosné szül. Szirmay 
Szerénáé. 

A község a hevesi járás közepén fekszik és annak legnagyobb helyeként, 
a járásnak egyben széklielye is. Van főszolgabírói hivatala, kir. adóliivatala, telek- 
könyvi hatósággal kapcsolatos járásbírósága, kir. közjegyzője és állami anya- 
könyvi lűvatala. Törvénj'széke és kir. pénz ügjigazgat ósága Egerben székel. 
A csendőrőrs és a pénzügyőri szakasz szintén helyijén van. 

A főszolgabírói hivatal Korponay István főszolgabíró s Remenyik István dr. 
tb. főszolgabíró vezetése alatt, Tirczka Emil járási számvevő, Váhl Adolf dr. 
járási orvos, Bruckner Ödön járási állatorvos és két irnok közreműködésével 
látja el a közigazgatási teendőket. 

A kir. adóhivatal élén Wisnyovszky Károly áll. Ellenőr Nagy Sándor, 
tiszt Barát Alfréd és gyakornok Csomor László. 

A járásbíróságnak, a mely telekkönyvi hatósággal is fel van ruházva, 
Nemesik Ká\má,n kir. táblai bíró a vezetője. Albíró Kőnig Ede. Segédtelekkönyv- 
vezető Palik Titusz. Kívülök van még egy irodatiszt, egy írnok és egy végrehajtó. 
Kir. közjegj-ző Brünauer Emil. Ügyvédi kamarája Egerben székel, a melynek 
helyben négy ügyvédtagja van. 

A község kulturális és anyagi fejlettségéért az érdem oroszlánrésze a köz- 
ségi elüljáróság?)t illeti, melynek értelmi vezetője a főjegyző és két aljegyző, kik 
a választott elüljárók támogatásával ig5-ekszenek azt modern színvonalra emelni. 
Heves nagyközség szervezetében mindenben megfelel a törvényes kívánalmaknak 
és a község képviselőtestülete minden anyagi áldozatot meghoz, a mit tőle a 
felsőbb hatóságok, a köz- és általános érdekek megkövetelnek. Az ügyek intézése 
két főrészre oszhk, a közigazgatási és adóügyi osztályokra, A közigazgatási 
ügyosztály élén áll a főjegyző, a ki egyben anyakönyvezető is ; melléje rendelt 
erő a Il-ik aljegyző és az anyakönyvi irnok Az adóügyi osztály élén áll az I-ső 
aljegyző, melléje rendelt erő a rendiízeresített segédjegyző és a községi végre- 
hajtó. A képviselő-testület 54 tagból áll, ezek közül 20 tag választott, 20 tag 
pedig, mint legtöbb adót fizető, tehát virílisjogon tagja a testületnek ; ezekhez 
járul a 8 hites és szavazattal bíró elüljáró. A szolgaszemélyzet áll négy rendőrből 
és négy fizetéses éjjeli őrből ; ez utóbbiak hetenként felváltva nappali szolgálatot 
is teljesííienek és a utczai lámpák gondozásával is meg vannak bízva. A község, 



Heves. 167 

mint toloncz-állomás, a férfi és női tolonczok részére külön heljdségeket tart fenn. 
A község elüljárósága már a 1876. évi XIII. t.-cz. életbelépte óta a cselédügyek- 
ben va'ó biráskodással is fel van ruházva ; ezenkívül bíráskodik a mezörendőri 
kiliágási és az erdöügyi Icihágási ügyekben is. A községnek vásártartási joga 
nincs, a vásártartási jogot a közbirtokosság nyerte kir. adomány útján, így 
az ebből eredő haszon a birtokosságé. A község állategészségügyi viszonyait a 
helyben székelő m. kir. állami állatorvos látja el és pedig teljes megelégedésre. 
Van önáUó községi orvos, önáUó községi szülésznő. Van kitűnő községi jégverem 
és a község most épít nagy anyagi áldozatokkal az egészségügynek megfelelő 
közvágólűdat. 

Heves kultúrája szintén tekintélyes színvonalon áll és rendelkezik mind- 
a.niaz eszközökkel és intézményekkel, a melyekkel ez irányú fejlődését mun- 
kálhatja. A községben kathohkus, református és izraehta elemi iskola van, 
a melyekben összesen nyolcz tanító működik. A gazdasági ismétlő-iskolában 
pedig két gazdasági szaktanító tanít. Van Hevesnek áUami kisdedóvója is, egy 
■óvónővel. A helyi %-iszonyok megvitatására szogál a tíz éves múltra ^^ssza- 
tekinthető „Heves és VidéJce" ez. hírlap. Nyár idején a közönség szellemi igényeit a 
nyári színkör (aréna), elégíti ki, melyben 4 — 5 héten át vidéki színtársulatok 
mutatják be a helyi közönségnek a színniű-irodalom legújabb termékeit. A 
színi szezonban nem egyszer fővárosi művész is vendégszerepel Hevesen. 

Mivel az értelmességi osztály tekintélyes számmal van jelen. Heves társa- 
dalmi élete elég mozgalmas. A község intelhgencziájának találkozó helye a 
Kaszinó, mely csinos és a kor igényeinek núndenben megfelelő tágas helyiségeivel 
a legkényesebb igényeket is kielégíti. A Kaszinó keletkezése a múlt század 
■ötvenes éveibe nyúl vissza. Jelenlegi elnöke Nemesik Kálmán. 

Az iparos-osztály találkozó helye a hasonlóképen kényelmesen berendezett 
Polgári Kör, mely az I ipartestülettel együtt az iparosság érdekeinek a megvédésére 
szolgál . 

A nemrég alakult Hevesi Nőegylet a jótékonyságot, a helyi szegények 
•segélyezését tűzte ki nemes föladatául. 

Ujabb keletű egyesület a Gazdakör, meljaaek czélja szaklapok és szakelő- 
adások tartásával a kisgazdákat a czélirányosabb gazdálkodással megismertetni, 
a földmívelö-osztály értelmi képességét fejleszteni, az erkölcsöt ápolni és így 
értelmes, hasznos, megbízható és hazafias polgárokat nevelni e hazának. A 
Gazdakör a kisgazdák társulásából alakult. A földmívelésügyi miniszter gazda- 
sági munkákat tartalmazó könyvtárral ajándékozta meg a kört, melynek ehiöke 
Dobóczky Dezső. 

Heves büszkesége azonban az Önkéntes tűzoltó-egyesület. Alapította és 
felszerelte néhai Remenyik József, a város egyik kiváló birtokosa, ki közéleti 
szereplésével és áldozatkézségével Heves fejlődésének nagy hasznába volt. A 
hálás utódok arczkópét is megfestették, melyet ünnepélyesen lepleztek le. 
Az egyesület 30 évi fennállása óta ,, Istennek dicsőség, egymásnak segít- 
ség" jelszó alatt, mindig a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással tett eleget 
szép és nemes emberbaráti kötelességének. A közönség mindig éber érdek- 
lődése és bőkezű adakozása, a tűzoltók lelkesedésével párosultan, teremtette 
meg azt a tűzoltó-szertárt, mely bármely, sokkal nagyobb vidéki város- 
nak is dicsőségére válnék. A szertárban a legmodernebb fecskendők és egyéb 
tűzoltó-szerek találhatók. A Tűzoltó-egyesület, mulatságok és társas összejöve- 
telek rendezésével, a közönség között az összetartozandóságot és a jó baráti 
viszonjrt is ápolja és fönntartja. 



PÁSZTÖ. 



A Cserhát és Mátra völgyében, a Zagyva balpartján fekszik Pásztó, Heves 
vármegye egyik legrégibb városa, melynek bronz- és kőkorszakbeli 
emlőkéiből kétségtelenül megállapítható, hogy már a történelem-előtti 
korban megszállott terület volt. 

Pásztó mai nevét a városon keresztül folyó „Paszth" (ma Kövicses) 
patattól vette. Történeti kútfőink változatos alakban örökítették meg nevét: 
Pasío. Pastro, Pastuch, Pastuchov, Paszthow, Pazthoh stb. változatokban. Meg- 
különböztetésül más egyéb Pásztótól, SzakáUas-Pásztónak is hívták s 1686-ból 
fönnmaradt pecsétjén látható is a nevében szereplő szakállas fő. A köznép még 
a közelmulíben is Pásztohának nevezte, s a vidékiek ajkáról még ma is elég 
gyakran hallhatjuk nevének e tótos változatát. A honfoglalás előtt Pásztó nevével 
sehol sem találkozunk, de a honfoglalás történetében Anonymus Páztuch néven 
már említést tesz róla. Szerinte ugyanis Zuárd, Kadusa és Huba innen indulnak 
el Gumur és Nougrod népének meghódítására, mely föladattal Árpád vezér 
bízta meg őket. 

A honfoglalás után Árpád Pásztó vidékét Ed és Edumer kún vezéreknek 
adományozta. Aba Sámuel idejében Pásztó királyi birtok ; a király nemzet- 
ségének több ága (nobiles de genere Aba) itt lakik, sőt maga a király is lakott 
vagj' legalább tartózkodott Pásztón, a hol Jerney szerint udvart is tartott. 
Szent László idejében még mindig királyi birtok Pásztó ; ugyanis a pásztói királyi 
kúriát Szent László nővére hozományaképen Lampert ispánnak adományozza. 
István, az ifjabb királ}', szintén tartózkodott Pásztón, — egyik oklevelét innen 
adja ki — úgyszintén Mátyás király is, ki a zsebrákok ellen viselt hadjárata 
idején. 1461 szept. 22-én, egy levelét Pásztoréi keltezi. De nemcsak királyi 
személyek tartózkodása teszi Pásztót nevezetessé ; jelentősége is gyorsan emel- 
kedik. III. Béla 1190-ben Pásztón a czisztercziek részére apátságot alapít, 
melynek föladata mmden valószínűség szerint a környék palóez lakosainak 
keresztény hitre való térítése volt. Ez apátságnak kegyura kezdetben maga a 
király. István, az ifjabbik király, a kegyúri jogot 1265-ben Rátót (de genere 
Hatold) Domokos mester fiára. Istvánra, a királyné lovászmesterére és ennek 
családjára ruházza, s ugj'anő 1279 szept. 25-én elrendeli, hogy a pásztói apátság 
népeinek bírája Rátót István mester, s így ügyeikben sem a nádor, sem az ország- 
bíró, sem Újvár ispánja nem bíráskodhatik. Rátót (Porch) István kegyúri jogát 
IV. (Kún) László uralkodásának mindjárt első évében megerősíti. 

A XIII. században Pásztó, illetőleg a pásztói konvent, hiteles helyként 
működik, mint az István, ifjabbik király egyik adományleveléből látható, niely- 
lyel Örs földet 1264-ben Kompolt comes-nek adományozza. Ugyané században 
Pásztó forgalmi jelentősége is emelkedik, a mennyiben III. Endre idejében 
már vásártartási joga van, s minthogy azok a kereskedők, a kik Budáról Egerbe 
igj'ekeztek — hogy a kompolti vámot kikerülhessék — szívesen vették útjukat 
Pásztónak és Gyöngyösnek, Pásztón is gyakran kirakodtak és vásárt csaptak. 

A XV. század elején a pásztóiakat Zsigmond király igen nagy kiváltsággal 
ruházza fel, kedvelt pinczemestere, Tari Lőrincz kérésére, 1407 ápr. 26-iki ke- 
lettel. E kiváltságlevél szerint Tari Lőrincznek és testvéreinek, továbbá a pásztói 
apátságnak Pásztón lakó népei és jobbágyai sem Tari Lőrincz, sem pedig test- 



169 





170 




A pásztói városháza. 




A pásztói régi apátsági épület. 



Pásztó. 171 

véreinek cselekedete, mulasztása vagy törvényszegése miatt nem vonhatók 
felelősségre. Épen azért ily czímen sem egyházi, sem világi bíróság, sem vagj^o- 
nukban, sem személyükben nem büntetheti őket. Egyházi bíróság eg3'éb ügyek- 
ben sem itélliet fölöttük, hacsak a kérdést előbb a pásztói bíró és esküdt meg nem 
vizsgálta. Végül pedig fölruházza a királyi levél Pásztó polgárait mindazokkal 
a jogokkal és kiváltságokkal, melyek a budai polgárokat illetik. Pásztónak a 
XV. század elején fiu'dője, a XVI. század elején pedig már iskolája is volt. 
A fürdőt, mely a város közepén feküdi, Kazai Kakas Gyula vette meg 1437-ben 
Budai Jliliál^^ól 47 forintért ; az iskolái pedig Vizslási Bardóczi Mihály említi, 
ki egyik könyvében ast irja, hogy neki Pásztón igen jó tanítója volt, kit Mihály 
mesternek Im'tak. A följegyzés 1529-ből való. 

Plébániája — melynek anyakönyvei 1693-tól kezdve sértetlenül meg- 
vannak — még régibb eredetű, mint apátsága. Bizonyára már az Árpádok 
korában megvolt, noha írásos forrásaink csak a XIV. század első felében említik 
először. A pápai tizedjegyzékben (1332 — 1337) a pásztói Szent Lőrincz-egyház 
is föl van jegyezve, még pedig két pappal, kiknek neve Domokos és Lajos volt. 
A plébániai templom első nyomai a XV. század előtti időkre vezetnek vissza. 
A mai templom déli oldalán levő kápolna déli falába egy feliratos kő van be- 
falazva, melyen ez olvasható ; 

Templum hoc renovatinn dealbatumque est per dominum Gnhri- 

' elem Benke parochtim Pasztoviensem. Anno Domini 1421. 

Ez a felirat nyilván egy másik feliratos kő alapján készült, mely — 
úgy látszik — valamikor a templom külső falába volt illesztve. E feliratos 
kövön ez olvasható: Templum Hoc Novatum Inalbatum est per D(om)i(nu)m 
Oabrielem Benke Par(ochum) Past(oviensem) A(n)no D(oiii)ni 1421*). 

Vagyis : ..Ezt a templomot megújíttatta és kimeszeltette Benke Gábor 
pásztói plébános úr az Ür 1421-ik esztendejében." A templomnak tehát jóval 
a XV. század előtt kellett épülnie. A templom építészeti stílusa, melyet később 
a renoválásoknál és bővítéseknél barokkra fordították át, eredetileg csúcsíves 
volt. mint ezt a templom több részlete ma is igazolja. A torony alatti bejárónak 
csúcsíves gerinczes boltozata és a déli oldalon levő kápolnán az ablakok kör- 
vonalainak és az apsis sugárboltozatának csúcsíves jellege határozottan meg- 
állapítható. Ez ősrégi kápolna déli falában kettős sedilia van vágva. Mindkét 
ülőhelyet három-három hornyolt félkörív fogja körül s belül háromkaréjú díszítés 
látható. A félkörívek zárlata között egy háromszögű czímerpajzs van, meljTŐl 
a czímer már lekopott. Bizonyára a kegyúr czimere volt benne, a Rátold nem- 
zetség hársfalevele. A sedüiák külső keretét jobbról, balról és fölülről négyszirmú 
csúcsíves rózsák adják. A templom portikusából a kápolnába nyíló ajtó csúcs- 
íves béllete is megmaradt, sajnos azonban, bevakolva és bemeszelve, s egy 
újkori ajtó beillesztésével áttördelve. A kápolna déU s a templom éjszaki oldalán, 
továbbá a nyugati homlokzaton emelt támasztó pillérek szintén a régi csúcsíves 
építkezés emlékeiként maradtak reánk. A templomot a századok folyamán 
átalakították és megnagyobbították. Bakabányi János apát-plébános r723-ban 
lebontatta a régi tornyot s helyébe a mait építtette. 1786-ban pedig megnagyob- 
bították a templomot, hozzátoldván a mostam szentélyt. Ekkor alakították 
át barokk-síilüvé a templom belsejét is. A pásztói Szent Lőrincz-templomnak 
van egy igen értékes ciboriuma. melyet a művészettörténettel Békefi Reniig dr. 
ismertetett meg. A ciborium a maga egé.szében XV. századbeh munka, jelen 
alakját azonban csak a XVITI. században kapta, mint ezt a talp alján belül 
olvasható következő fölírat bizonyítja: H. S. Laurentij in Paszto 1718. (Szent 
Lőrincz tiszteletére Pásztón, 1718-ban.) A ciboriumot két különböző, de XV. 
századbeli tárgyból később rótták össze. Alja világi serleg volt. teteje pétiig 
eredetileg valamely monstrantia teteje, mely csavarokkal van a födélhez erősítve. 
Anyaga aranyozott ezüst, kidolgozása : vert, öntött, vésett és áttört munka. 
Van még a templomnak két nagyértékü casulája is a XVIII. századból, az egyik 
ezüst, a másik aranyszálakkal hímezve, s egy művészi értékű oltárképe, isme- 
retlen festőtől. 

Pásztó a XVI. században erősségként szerepel, de hogy erődítése milyen 
volt, arról nincs adatunk. Valószínűleg a jászberényi és a hatvani erősségek 

*) V. ö. Békefi : .\ pásztói apátság tört. II. 35G. 



172 Pásztó. 

mintájára, földsánczok. palánkok és fagerendákból készített bástyák voltak 
erődítései. Az 1546-ikí országgyűlés meghagyja a királynak, hogy a pásztói 
erősség ellátásáról kellő időben gondoskodjék, ha pedig ezélszerübbnek mutat- 
koznék a lerontása, az iránt is jókor intézkedjék. Ez intézkedés szüksége 1551-ben 
következett be. mikor a törökök elől visszavonuló királyi hadak az erősséget 
pT^utis. fölgyújtották, s a város nagy részét fölperzselték. A czisztercziek a török elö- 
nyonuilásának hírére már előbb elliagyták Pásztót. s az osztrák Heiligen-Kreuzba. 
menekültek. Az apátság sorsára ezután körülbelül félszázados homály borul. 
A XVI. század folyamán valószínűleg az egri püspökség liirtokainak lett kiegé- 
szítő része. Később, a beállott politikai és egyházi zavarok között, a Pásztói 
család teszi rá kezét, maji királyi adományozás útján kommendátorok bírják, 
míg végre I. Lipót ismét bekebelezi a cziszterczi rendbe, s a vellehrádi apátot, 
Nezorm Flóriánt, egyúttal pásztói apáttá is kinevezi. A templom és a rendliáz 
romokban hevernek a török-dúlás után. A pusztulás nagyságát mutatja, hogy 
míg 1549-ben 48 porta volt Pásztón. 1552-ben már csak 25, 15f54-ben 22. 1639-ben 
10. 1641-ben már csak 8 portát találunk. Az elpusztult városból a lakosság egy 
része a Zagyván túli részre költözött, a hol a Pusztatemplomnak nevezett domb 
máig is őrzi ottani tartózkodásuk emlékét. 

Maielynsky Venczel cziszterczita szerzetes, a vellehrádi apátság kiküldöttje, 
1690-ben meglátogatja Pásztót, s jelentésében híven leírja a város akkori álla- 
potát. Szerinte Pásztó egykor nagj'obb és terjedelmesebb volt, a hol azelőtt a. 
város polgárainak házai díszelegtek, ott az ő látogatása idején áUatok legelésztek, 
a portákat vagy felszántották, vagy keríekké alakították. A Szent Lőrincz tisz- 
teletére szentelt plébánia-templom a város szélére esett, a Szentlélek-templom 
pedig a városon kívül. Valamikor — úgymond a jelentés — a város egész eldig 
nyxilt. a másik felén pedig halastó volt. melyet a hegyi patak vize táplált ; most 
azonban a város itt eső része elpusztult, s a házak helyéből szántóföld lett. 
A kőházak csak a város közepén vannak meg, a többi részeken elpusztultak, 
s a visszatelepültek nyomorúságos kunyhókban laknak. A város polgárai sok 
jogsérelmet szenvednek. Kiváltságukat semmibe sem veszik. Követelik tőlük 
a porcziót s a királyi katonaság tartását, s még meg is botozzák őket. Végre I. 
Lipót 1701 márcz. 26-án újból megerősíti kiváltságaikat. A pásztói országút a- 
XVlI. században is hatalmas közlekedési vonal. Főkép' tavaszszal egész kocsi- 
sorok viszik a sok fa- és agyag-iparczikket az Alföldi-e, a hol becserélik gabona- 
nemüekért. s a gabonás szekerek ismét Pásztón át térnek vissza a felső vidékre. 
A Mátra-hegységet ekkor még tölgyerdők fedik, melyekben sok az őz, szarvas és 
vaddisznó. A földesurak ide verik ki makkoltatásra disznaikat, melj'ck itt egész 
karácsonyig kitelelnek, tigy hogy egyenesen innen viszik haza a leölésre. Gj'ü- 
mölcsfa is sok van a határban, különösen cseresznye, szilva, mandula, baraczk 
és körte. A szőlőmívelés a török hódoltság után szintén visszaesik, valamint a, 
földmívelés is. Sok az elpusztult szőlő és az ugaron hagyoíí föld, pedig Pásztón 
az 1576-iki összeírás szerint 171 termelő 2520 köböl bort termelt, tehát többet 
mint Lőrincz. Apcz, Fancsal. Jobbágj'i, Szurdokpüspöki. Szent-Jakab, Hasz- 
nos, Tar együttvéve, melyekkel Pásztó boríized-kerületet alkotott. Bora nem éri 
el ugyan minőségre a budai borokat, de azért élénk kereskedést űznek vele, 
1717-ben még Lengyelországba is viszik. Termém"tized-kerületet Hasznos, 
Báíhon. Szurdokpüspöki, Maczonka, Barla, Recsk, Derecske, Mindszent, Dorog- 
háza, Szuha, Üjfalu, Pétervására, Kövesd, Thar és Szent-Jakab községekkel 
egj'ütt alkotott, 1576-ban 152 terménvtermelő volt Pásztón. 

Borsiczkv János jelentéséből, melvet 1688 július 15-én írt a m. kir. kama- 
rához Pozsonyba, azt is megtudjuk, hogy Pásztón valamikor bányászat is volt. 
ö ugyanis azt írja. hogy Pásztora jővén, jól átvizsgálta az elpusztult és elhagyott 
határt, s ez alkalommal ezüst- és sóbányák helyét mutatták neki. meh'ekről a 
régebbi királyok mit sem tudtak. Kada István pásztói apát is tájékozódik az 
érdekes dolog felől, s jelentést tesz róla egyenesen a királya udvarnak, de bizony 
e bányák heljTeállítása érdekében semmi sem történt. Borsiczkv jelentésében 
egj- inditvánjd; is találunk, mely szerint Hatvantól el kellene vemű a harminczad- 
szedést és Pásztora helyezni át, mert' Hatvant fekvésénél fogva nehéz ellenőrizni, 
míg Pásztó valóságos közlekedési középpont, mert útja keletre Gyöngyösnek, 
nyugatra Szécsén^Tiek. oldalt Budának és Lévának, éjszakra meg Fiüeknek, 
Rimaszombatnak, Egernek nyílik. 



173 



A tbrök elvonulása után a város ismét kezd benépesedni, de régi virágzá- 
sára nem tér többet vissza. Mint nagy vidék középpontja, ipari fejlődése jelen- 
tékeny s már a XVIII. század első felében tekintélyes czéhek működnek benne : 
csizmadia, szabó, szűcs, szűrszabó, varga, pintér, takács-czéh és a hatrendbeli 
czéh. A czisztercziek is visszaköltöznek, s Gonczik Péter 1715 — 17-ben újból föl- 
építteti az apátsági házat, de a romokban heverő templomot a javaiból kiforga- 
tott apátság nem bírja fölépíteni ; pedig mint ránk maradt alaprajzából látható, 
figvelemreméltó építészeti alkotás volt, s mint egyes oszlopfej -töredékekből 
megállapítható, szépen faragott díszítései voltak. Mivel tehát fölépítéséről le 
kellett mondani, romjait két halastó építéséhez használták föl a klastroin mel- 
lett. A következő évtizedekben elkeseredett birtokperek zavarják a város la- 
kosainak békés egyetértését. Pörben állanak egymással az apátság és a földes- 
urak, viszályban a nemesség és a jobbágyság. Hosszú pör folyt azért a 2000 r. 
forintért is, melyet a törökök kiűzetése után az uralkodó ius armorum czímen 
a pásztói földesuraktól követelt. Ezt az összeget ugyanis a földesurak helyett 
a város fizette ki, abban a hiszemben, hogy így nem kell többé földesurat ehs- 
mernie maga fölött. E felfogás miatt Pásztó városának igen sok baja volt föl- 
desuraival. A polgárság a királyhoz fordult oltalomért, mire viszont a földesurak 
emelnek panaszt ugyanott, hogy embereik nekik nem engedelmeskednek. A bécsi 
udvari kamara 1702 nov. 13-án megkeresi a m. kir. udvari kamarát, hogy Pásztó 
város polgárságát a földesurakkal szemben védelmezze és jogukat az ügy elin- 
tézéséig a kir. ügyigazgató segélyével biztosítsa. Viszont 1714 május 30-án ki- 
rályi rendelet utasítja Heves vármegyét, hogy a pásztói földesurak alattvalóit 
— ha kell — karhatalommal is kényszerítse az engedelmességre. A pásztói job- 
bágyok ügyével az 1715. évi országgyűlés is foglalkozik, mivel azok bizonyos 
kiváltságokra hivatkozva, jobbágja kötelezettségeik alól kibújni iparkodtak. Az 
országgyűlés a 95. törvényczikkben a földesurak jogának érvényesítését mondja 
ki, mindaddig, míg a bíróság máskép nem ítél. 

A kuruczvilág miatt is SDkat szenvedett Pásztó. Thököly kuruozai 1679-ben 
Pásztó vidékén táboroznak. A Rákóczi-fölkelés idején Pásztó lakossága — élén 
Horváth Jánossal — Rákóczi mellé áll. Ez a kurucz kapitány építteti föl rom- 
jaiból a Szentlélek-templomot, egy győzelmes csata után, aráczoktól elvett hadi 
zsákmányból. A sok zűrzavar és hosszas viszálykodás alatt Pásztó népe annyira 
elszegényedik, hogy sokan — mivel porcziójukat nem tudták kifizetni — elköl- 
töztek Pásztoréi, s még viskójukat is ott hagyták (1715). Az általános szegény- 
séget még elemi csapások is fokozzák. 1715-ben óriási jégverés teszi tönkre a 
határt, 1716-ban, 1717-ben és 1745-ben pedig nagy marhavész pusztítja el 
marhaállományát. 

i\Iég maga az apátság is a vellehrádi anyakolostor támogatására szorul. 
Az anyaház bőkezűen segíti a pásztói házat, mely újból szorgalmas mívelés alá 
veszi a parlagon heverő földeket, fölszereli a gazdaságot, halastavakat, serfőzöt, 
üveghutát épít stb. 1751-ben a régi ajDátsági templom szentélyét kápolnává ala- 
kítják át, melyben nagyobb ünnepeken magyar szentbeszédet is tartottak, 
különben pedig csak németet és szlávot. 

A sok egyenetlenkedésnek a pásztói földesurak utoljára is szerződéssel vet- 
nek véget, melyet 1739 november 19-én és 1748 október 18-án kötnek jobbágyaik- 
kal. E szerződés szerint : a jobbágyoknak nem szabad saját földesuruk telkéről 
más földesúrnak a telkére hurczolkodniok s egy földesúrnak sem szabad a másik- 
nak a jobbágyát a maga telkére befogadnia. A mely jobbágy ellenkezőleg cselek- 
szik, régi ura minden ingó és ingatlan vagyonát lefoglalhatja, személyét vissza- 
követelheti, és belátása szerint büntetheti. 

II. József 1787-ben eltörülvén az apátságot, a pásztói apátsági bírtok a 
vallásalap kezére megy át. Ennek nevében a királjá fiscus a pásztói földesurakkal 
1793 márczius 15-én a következő egyezségre lépett : Pásztó város határában az 
urasági és jobbágyi birtokot négy részre osztják. Ezek közül egy rész a pásztói 
apátságé, három rész pedig a pásztói földesuraké. A kílenczedet a borból és a 
gabonából a saját része után mindegyik kapja. A pásztói földesurak ekkor a követ- 
kezők voltak: Almásy család •/is'"'^, Platthyak 7jg-od, Fráterok l^/Jie-oú, Fáy- 
ak P/j/jg-od részben. Majd I. Ferencz 1802-ben visszaállítván az eltörült czisz- 
terczi rendet, az apátság ismét visszakapja pásztói birtokait, melyeket egy ideig 
még házUag kezel, később azonban az erdő kivételével bérletbe ad. 



174 



Pásztó. 



A XIX. 183l>-ban újból nagy pusztulás éri Pásztót, leég az egész város. Ekkor tarol- 

siáxadban. ^^j_ j^ ^ körülfekvő hegyek erdókoszorúit épületfának s ezóta esupasz hcgygerin- 
czek körítik a festői völgyet. A szabadságharcz történetében Pásztó nem játszik 
szerepet. Az alkotmány helyreállítása után járási széklielylyé lesz. de 1883-ban 
ezt a jelentőségét is elveszti, a járás székhelyét Hatvanba teszik át. A budapest — 
ruttkai vasúti vonal megnyíltával kedvező vasúti összeköttetésbe lép a fő- 
várossal és a bánva- és gyárvárossá fejlődött Salgótarjánnal. 
Birtokosai. Pásztó nevezetesebb birtokosai és birtokos családjai a századok folyamán 

a következők voltak. Első sorban maga a királyi család és az apátság, továbbá a 
Rátót nemzetségből származó Pásztói, Kazai Kakas és Tari családok, melyek 
évszázadokon át szerepelnek Pásztó történetében ; Gúthi Országh Zsigmond és 
Mihály, Verebélyi György és János leszármazói, Apaffy Ferencz, kinek a XVI. 
században szintén van részbirtoka Pásztón ; Szécsi László, a Barcsayak, kiknek 
raagvaszakadtával III. Ferdinánd Lósy Tamásnak adja biríokrészüket ; továbbá 
a Keczer, Bossám-i, Andrássy, Vécsei, Vaj', Horváth, Róth, Borsiczky, Török, 
Almásy, Plachy, Fráter. Platthv, Fáy, Oláh, Zay családok. Legnagyobb birtokos 
a XVin. század elejétől kezdve az Almásy család, melynek egpk őse, II. Ignácz 
gróf, a XIX. század elején pásztói birtokából hitbizomámi: alakított, mely mai 
nap is fönnáll. 
Mai állapota. A mai Pásztó nagyközség az idők folyamán éjszaki és keleti irányban ter- 

jeszkedett tovább s hozzá tartoznak Hidegvölgy, Hosszúvölgy, Muzsla puszták 
és a Kessler-féle fatelep. Közigazgatásilag a hatvani szolgabírói járáshoz tarto- 
zik s a gyöngyös-patai képviselőválasztó-kerületbe van beosztva. Van a köz- 
ségben róni. kath. plébánia és izr. hitközség, a ref. lakosok a gyöngyösi s az ág. 
liitv. evangélikusok pedig a sámsonliázai lelkészi hivatalhoz tartoznak. Anya- 
könyvvezető, posta- és távíróhivatal, körorvos, járási állatorvos és csendőrőrs 
helj'ben. adóhivatala Hatvanban. Jogszolgáltatási tekintetben a hatvani kir. 
járásbíróság és telekkönyvi hatóság, az egri kir. törvénj'szék s az egri m. kir. 
pénz ügyigazgat óság illetékessége alá, katonailag pedig a 60. hadkieg. kerülethez, 
a X. honvédkieg. parancsnoksághoz s a 32. népfelkelői járáshoz tartozik. 

Lakosainak száma 5291, kikből masjyar anyanj-elvü 5231, német 19, oláh 1, 
horvát 1, egyéb 10; magyarul beszél 5277. Vallásra nézve róm. kath. 4583. gör. 
kath. 19. ág. ev. 110. ref. 72. unitárius 5. izraelita 502. Önálló foglalkozással bíró : 
földmívelő gazda 210. iparos 192, kereskedő 77, értelmiség 36, házzal bíró nap- 
számos és különféle foglalkozású 615. összesen 1130 adófizető ; a többi nő, gyer- 
mek és önálló foglalkozással nem bíró egyén. A községben 851 ház van. 
Közgazdasága. A község közgazdasági viszonyainak fejlődésére vonatkozó adataink nin- 

csenek, legfőlebb a közigazgatás adatai nyújthatnak némi felvilágositást, s 
ezekből látjuk, hogy Pásztó is, mint minden oly község, hol a XVI — XVII. 
században erőteljes ipari, illetőleg polgári rend nem alakult ki, egyszerűen csak a 
népesség természetes szaporodásának megfelelőleg nagyobbodott. Gazdasági kul- 
túrája a szaporodás következtében előállott szükségletnek s az általános gaz- 
dasági felvilágosodás természetes törvénj^einek hatása alatt jutott el mai fejlett- 
ségére, a mely azonban haladásra s vagyonosodásra hivatottságával épen nem 
áll egj'^enes arányban. 

A község elég kedvező viszony mellett sem tudott megvagy onosodni, mert 
a kötött birtokok nagy kiterjedé.se miatt nem volt alkalma földet szerezni, már 
pedig őstermeléssel foglalkozó népünk csakis ingatlanban s különösen földbir- 
tokban tudja tőkéjét stabilizálni. De nem tudott megvagyonosodni azért 
sem, mert néhány é\i:izedig tartó virágzás után a íilloxéra lassanként 
tönkre tette az eíőbb oly nagyarányú szőlő és borterinelést. Ezzel meg- 
kezdődött Pásztónak és környékének a hanj'atlása. A jobb módhoz szokott 
kisbirtokos földmívelő nép egyre szegényedett, a mi maga után vonta a többi 
osztályok szegényedését is. E szomorú anyagi hanyatlás napjainkban is tart. 
A kisebb földek gj-akran cserélnek gazdát, régi, törzsökös pásztói családok men- 
nek tönkre és legújabban is a gazdát cserélt kis birtokokból egy nagy bircok 
keletkezett, mely egyre terjeszkedik. Pásztónak agrogeologiai alakulata is 
kedvező, mert talajában a nehéz kötött barna s vöröses agyag — a 
könnyebb humuszos és a régi Zagyvától iszapolt könnyebb agyaggal 
váltakozik. Van szőlőtermelésre használt homoki része is. A Zagyvától 
elválasztott nógrádi határ jórésze is pásztóiak birtokában lévén, elég czólszerü 



175 




Platthy Adorján dr. úrilaka Pásztóii. 




Kiss Kriiö úriiaita Pásztún. 



170 







5\? ^ -/^...h^ 



119 




''^■fh \ 



Grór Almásj' Kiilmán kastélya és parkja Pásztón. 




A pásztói alapítványi „^largit" kórház. 



Pásztó. 177 

arányban oszlik meg a nehezebben és könnyebben raívelhető és az erősen és 
gyengébben kötött talaj. Földjeinek minősége szintén kedvező, s bár minden 
mívelési ág megtalálja a neki szükséges talajt, mégis főtermelési ága a 
gabonafélék termesztése. Búza igen szép és jó terem és átlagos súlya jól mí- 
velt gazdaságban alig van 79 — 80 kilogrammon alul (100 liter mennyiségnél.) 
A rozs a kötött talajon gyengébb, de az is kifogástalan. Az árpa, zab, kukori- 
cza, különösen a belterjesen kezelt gazdagságokban, szintén igen jó minőségű, 
a 73 — 75 kilós sör-árpa épen nem ritkaság. A kapás növényeket, akukoriczát, 
burgonyát s takarmányrépát leginkább csak házi s piaczi szükségletre termesz- 
tik ; a nagyobb birtokokon azonban szép eredménynyel míveUk a czukorrépa- 
termelést is, melyet a közeli selypi és hatvani czukorgyáraknál értékesítenek. 

Mindeme kedvező feltételek ellenére s az utóbbi évek rossz időjárási viszo- 
nyai miatt a gazdák, megfelelő forgó tőke hiányában, nem tudnak áttérni a 
belterjes gazdálkodásra és a néhány évvel ezelőtt szép sikerrel folytatott 
szarvasmarha- és állattenj'észtés és kereskedés is hanyatlik. Oka ennek még a 
legelő-terület kicsim'sége is. Pásztó 539 k. hold legelőjéből kb. 100 hold haszna- 
vehetetlen, úg}', hogy e közös legelőn mindössze 373 db. szarvasmarha, s 115 db. 
növendék és felnőtt sertés s néhány kecske találhat táplálékot, száraz években 
ezek is csak annyit lelnek, hogy éppen nem pusztulnak el. 

A község állatállománya a következő : magyar fehér ökör : 101, vörös ökör 
64, piros tarka : bika 6, növendék 94, tehén 244. üsző 150, tinó 134. Borzderes : 
tehén 27, üsző 8. Ló : kancza 87, herélt 83. Sertés : kan 2, nagy sertés 143, 
növendék 170. Szamár 22. Kecske 47. Ezenkívül a nagy uradalmakban van még 
800 db. juh. 

A község határa 5642 k. hold és 627 □ öl, melyből 1350 k. hold beépített 
terület és beltelek, a mívelés alatt áUó 4292 holdnyi területből pedig 1433 k. hold 
és 566 Q öl, a három nagy- és két középbirtokhoz tartozván : a községbeli lako- 
sok tulajdona 3059 k. hold és 566 D öl. Ehhez még a nógrádi oldalon kb. 1200 
holdnyi kisbirtok járul. A három nagy s két középbirtokhoz a nógrádi oldalon 
kb. 500 hold erdő és 2000 hold szántó tartozik, valamint a hosznosi határból is 
kb. 400 hold erdő. 

Pásztó kereskedő- és iparos-osztályának helyzete is évről-évre rosszabbodik. Kereskedelem, 
A községben 77 kereskedő él. Van .a községben ipartestület 209 taggal, kik közül 'P"""- 
4 építövállalkozó, 3 czement-cserépkészítő, 1 gőzmalmos és 3 vízi molnár, 12 asz- 
talos, 3 bádogos, 31 szabó, 64 csizmadia, 14 czipész, 8 kovács, 6 kollár ; továbbá 
hentes 10, kalapos 4, lakatos 4, mészáros 5, borbély 3, bérkocsis 1, fazekas 1, 
kádár 2, kárpitos 1, könyvkötő 1, mázoló 4, mézeskalácsos 2, szíjgyártó 2, órás 4, 
pék 4, szappanos 1, szobafestő 2, szűcs 4, takács 1, tímár 1. 

A három, kicsinyben a környék részére dolgozó czementcserép-, egy szalma- 
tokkészítö és egj% szintén csak helyi fogyasztásra dolgozó gőzmalom-vállalaton 
kívül nincsen is a községnek semminemű számottevő ipartelepe. A háziipar tel- 
jesen hiányzik. 

Ujabban a figyelem egy fontos természeti kincsre : a szénre irámTÜt. llióta Szénbánya- 
a közeli Salgótarján, gazdag kőszénbányái révén, hazánk egyik legnagj^obb ipar- '"'''''■ 
telepévé fejlődött s mivel Pásztó is a salgótarjáni szénmedenczében fekszik s 
körülötte néhány kilométer távolságban, Homokterennén, Mizserfán, Bátonyban, 
Szirákon s Rózsaszentmártonban többé-kevésbé jó minőségű szenet adó bányák 
keletkeztek : egyesek a községben már egy évtizeddel előbb kutatási kísérleteket 
tettek. Több pontján a határnak néhai Szabó József bányamérnök kézi erővel 
ásatásokat eszközölt s a községbeUek egybehangzó állítása szerint a határnak 
3 — 4 pontján, alig néhánj' öl mélységben, megtalálta ama diluviális rétegeket, 
melyek a szén fedőrétegeiként jelentkeznek. Ezt látszik igazolni még az is, hogy 
imitt-amott talaj mélyítő szántás közben ma is gyakran vet föl az eke megkövese- 
dett fadarabokat. lí kutatások azonban eddig kellő eredményre nem vezettek. 
Az 1908. évben ismét mozgalom indult meg s néhány geológiai fölvétel eredmé- 
nyétől támogatva, a község és környék kisbirtokosai, iparosai s kereskedői 
lelkesen üdvözölték és pártolták a mozgalmat. 

Pásztó község lakossága 1910 szeptember végéig szerződésileg opcziót is 
adott a közvetítőnek s a kötött szerződést — a vármegyei törvényhatóság 
felterjesztésére — a m. kir. pénzügyminisztérium is felülvizsgálván, ^azt a 
község érdekeire nézve előnyösnek mondotta ki s a vármegyének jóváhagyásra 

ilaeyarorsiág VármeKyél és Városai: Heves vármeitTe. g 



178 Pásztó. 

ajánlotta. E fontos közgazdasági kérdés azonban mégsem nyorhetett kedvező 
megoldást ; ennek oka részben a megváltozott üzleti konjunktúrákban, rész- 
ben pedig abban rejlett, hogy a községbeli nagy- és középbirtokosok, kiknek 
a nógrádi részen is van birtokuk, a tulajdonukban levő s kb. (5900 — 7000 k. 
holdat kitevő területből körülbelül 5000 — öL'OO holdnyi birtokukat vagy kivon- 
ták, vagy pedig oly magíis igényekkel léptek föl, hogy azokat a közvetítő 
vállalkozó nem fogadta el. 
Htteifor^aiom. A uehéz megélhetési viszonyok közepett a hitelforgalmi élet igen élénk 

a községben, a mely három hitelintézetet tart fenn. Ezek között első helyen áll 
a Pásztói Takarékpénztár részvén^-társaság, meh' másfél évtizedes múltjához 
képest nagyot emelkedett. 190S. évi alaptökéje 268.000 K, betét-állománya 
885.000 K. váltó-tárezája 807.000 K, jelzálog-követelése 173.000 K, kezességi köt- 
vényekre elhelyezve 157.000 K. Az intézet Kis-Tcrennén is tart fenn üókot, mely- 
nek évi forgaima betétekben és kinidevősógekben 400.000 koronára rúg. — 
A Hatvanban székelő s Pásztón is sikerrel működő Hatvanvidéki Takarékpénztár 
Pásztói Fiókjának évi forgalma az 1908. évi mérleg szerint : betétekben 573.958 
K, kinnlevősége : váltókban 457.784 K. jelzálogkötvényekben 269.133 K, egyéb 
költségekben 23.474 K volt. — A harmadik pénzintézet tisztán a nép filléreiből 
alakult, az 1898 : XXIII. t.-cz. alapján, az Országos Központi Hitelszövetkezet 
kötelékében : Pásztó és Vidéki Hitelszövetkezet czímmel, mely üzletrészekre, 
szövetkezeti alapon van alapítva, csak tagok számára. Gazdasági üzlettel egybe- 
kötve dolgozik s tagjainak gazdasági s ipari czikkeket, gépeket, vetömagvakat, 
szőlővesszőket, szölőmívelési eszközöket és anyagokat, szenet, tűzifát stb. 
szállít. Kölcsöneit mérsékelt kamat mellett kötvénj'ekre, jelzálogi biztosításra, 
sőt nagyobb összegeket 10 — 50 évi amortizáczióra is ad. Egy üzletrész 30 korona, 
melyre heti 20 fillér fizetendő. Tagjainak száma 604, jegyzett üzletrésze 1733, 
ezek értéke 51.990 korona. Pénztári forgalma az 1908. évben 2,110.713 K volt. 
Takarékbetétje 105.435 K, folyósított kölcsönök 334.056 K, gazdasági árúk és 
eszközök forgalma 38.918 korona. — E három pénzintézetnek évi 1,752.525 korona 
kölcsönforgalmából 30 — 40% esik befektetésekre, a többi a fogyasztásra jut. 

A község, mint jogi szeméh', elég jómódú ; ingatlanokban 16.800 K, ingó- 
ságokban 4814 K, értékpapíl-okban 100.000 K s tökepénzben 30.000 korona értékű 
vagyona van, mely eladott ingatlanok vételárából, fakitermelésből s dézsma- 
váltság árából ered. 
valiisi és kni- A község vallási és kulturális élete, múltjához képest, elég élénk s kivált az 

tnráiis élet. utolsó két évben, mind egyházi, mind tanügyi téren igen sok történt a közművelt- 
ség fejlesztése érdekében is. 

A felekezeti számaránynak megfelelöleg, a római katholikus anyaszent- 
egyház az uralkodó, mely a patai főesijerességliez tartozik. Filiálisa Muzsla, mely 
hajdan szintén plébánia volt. Híveinek száma a község lakosságának túlnyomó 
részét, mintegy 85%-át teszi. Az egyház vallási társulatai a Mária-Társulat, 
a Szent Antal- Egylet és az Oltár- Egyesület. Vau ezenkívül KathoHkus Legény- 
egyesület s három temetkezési egyesület : a csizmadia, szabó és egyesült temet- 
kezési egylet. 

Ezenkívül van még a községben izraelita egyház, melynek 502 tagja van. 
A hitközség kebelében van a Chevra Kadischa nevű szent egylet, a Maszkil El Dol 
jótékony férfi-egyesület és izreielita nőegylet. A többi vallásfelekezetnek nincs 
helyben egj'háza. 

Az alsóbb elemi iskolai népoktatás eddigelé elég mostoha elbánásban része- 
sült, mert sem elegendő iskolahelWség, sem tanító nem állott rendelkezésre ; 
újabban azonban az épen folyamatban levő államosítás e bajon is fog segíteni. 
Ez idő szerint van Pásztón: két kisdedóvó; róm. katli. felekezeti elemi s ezzel 
kapcsolatosan gazdasági ismétlő iskola ; izraelita felekezeti népiskola ; továbbá 
állami polgári fiúiskola s ezzel kapcsolatosan gazdasági tanfolyam ; ezeken kívül 
iparos-inasiskola, melyekről a közoktatásügyet tárgyaló fejezetben bővebben 
van szó. 

Társadalmi intézmények : a polgári iskolában kezelt 2212 kötetből álló 
könyvtár, továbbá Népkönyvtár. Van a községnek önkéntes Tűzoltóegyesülete, 
Polgári Kaszinója, Otthon köre s 48-as függetlenségi köre. 



TISZAFÜRED. 



Heves vármegye legdélibb részében a Tisza folyó balpartján fekszik. Maga K.kvósL-. 
a helység félhold-alakban, egyik szarvával a Tiszának nyúlva, terül 
el a folyó egy régibb medrének jobb partján, a melynek szeszélyes 
kanyarulata miatt alakját is nyerte. Mind a város maga, mind határá- 
nak legnagyobb része az ú. n. ..Kócsi-sziget"-en terül el, mely a 
,, Sárrét "-nek — mely nevezés alá a Nagymagyaralföld egyik legtekintélyesebb 
része tartozott — ■ legkiemelkedőbb, legmagasabban fekvő része. Határa és 
környéke telisded-tele van holt tiszamedrekkel, melyek mind arról tesz- 
nek bizonyságot, hogy a Tisza egész folyása hosszában talán sehol sem 
kanj'argott olyan szeszélyesen, sehol sem keresett magának újra meg 
újra annyi új medret, mint ezen a vidéken. Volt idő. hogy négy ágban is folyt 
Egyek, Tiszafüred és Poroszló között, egyik helyen hatalmasan iszapolva, másik 
helyen erősen szakgatva. Rombolását csak a tulajdonképeni Kócsi-sziget kerül- 
hette ki, mert talajának kőkeniénységű szikes természete, ősidők óta ellent tu- 
dott állani a folyó szakgatásainak s maga a sziget épségben maradt. 

Ez a Kócsi-sziget, természetes fekvését tekintve, igen alkalmas védőhelyül 
szolgálhatott minden fajta népnek, ellenséges támadások ellen. Egyik oldalról 
a Tisza, másik oldalról a Hortobágy folyó határolta, egyebütt pedig a Tisza, 
Berettyó és Kőrös kiöntései következtében keletkezett s évezreden keresztül 
állandóan tartó, mérföldekre terjedő mocsarak és lápok kerítették be s termé- 
szetes kapuja csak a Nagykunmadaras határában fekvő Asszonyszállás-puszta 
volt. A Tisza folyón át fentebb, Dorogmánál és lentebb. Örvénynél volt gázol- 
ható átjárás, melyeknek helyén később, mai najiig is meghívő révek keletkeztek, 
A szigetet kettéhasiíotta a Tiszát a Hortobágygyal összekötő és minden való- 
színűség szerint a népvándorlás idejében mesterségesen készített, ú. n, Arkus-ér 
csatorna, mely Csegétől kiindulva, a Hortobágy pusztán át húzódik Nádudvar 
irányában. Az ekként várszerűen zárt, de az ország többi részeivel azért össze- 
köttetésben állott Kócsi-sziget — földmíve lésre, állat, különösen lótenyésztésre 
rendkívül alkalmas, vadászatra, halászatra szinte páratlan természeti sajátságai- 
nál fogva — kétségtelenül állandó telephelyül szolgált már a népvándorlás előtt 
is a mai Magyarország területén lakó népfajoknak. Állandó telepe volt a rómaiak- 
nak is, mit különösen a Titus, Vespasianus, Nerva, Traján, Lucius Verus, Valen- 
tianus, Justinus stb, római császárok idejében vert és Tiszafüred határában 
talált nagymennyiségű érmek, bronz- és réz-leletek bizonyítanak. 

A íiunok idejében kezdődik a Kócsiszigetnek s így a mai Tiszafürednek is Törtéuoto. 
tulajdonképeni történelme és történelmi jelentősége, A hunok, a mennyire csak 
a történelmi kutatás, különösen Tarícs/cí/ Endre tiszafüredi róm, kath. plébános 
régészeti kutatásai és a sziget különböző pontjainak ősidők óta dívó elnevezései 
mutatják, a ,,drugmai", dorogmai réven átkelve, itt és a sziget délkeleti szomszéd- 
ságában a mai napig is .,Zelemér-föld"-nek nevezett területen ütöttek szállást s 
ezen a területen épült föl Etellaka, a hunok székhelye is," (Révész Imre: Etellaka) 
Később az avarok idejében ezeknek is nagy telepük volt itt s ezekből az időkből 
származnak — az ásatások következtében kikerült leletekből megállapíthat ólag — 
Tiszafüredet és a mai Kó?si-pusztát most is felismcrhctőleg körülövező halom- 
gyűrűk (köznyelven kunhalmok), melyeknek egyike-másika nagyságra még ma is 

9» 



1 80 Tiszafüred. 

felülmúlja a többi, részint természetes alakulású. részint incstorségcson alkotott 
lialmokai s mai napig is szokásban lévő nevük egész világosan bizonyítja egykori 
rendeltetésüket, mint pl. a Földvár-halom és a tiszai átjárásoknál fekvő ör- 
halmok. ú. n. Császárhahnok. Az avarok és hunok itt-tartózkodásának, egy-két 
Írott kútforráson kívül, a nagymennyiségben felszínre került hun sírok, avar 
eszközök, fegyverek és lószerszám-vasak a bizonyítékai. 

Hogy őseink a honfoglaláskor az avarokat itt találták, a kik Ohat vezérlete 
alatt egyesültek is a magyarokkal, erre nézve a Névtelen jegyző liistóriájában, 
mely legi-égibb magyar töriénelmi kútfő, azt találjuk írva, liogy Tass és Szabolcs, 
„Árpád vezér kegyelméből egy Hohat nevű kun vitéznek nagy földet szereztek, 
melyet maradéka mostanig bír." Ez a terület a Kócsi-szigeten, Tiszafüred és a 
debreczeni. hortobágyi puszta liatárszólén. mai napig is Ohat nevet visel, őseink a 
honfoglaláskor kétségtelenül találtak itt rokonfajú nép?t és pedig minden való- 
színűség szerint avarokat, mert hiszen Kr. u. 8 19-ben még részt vesznek Ljudevity 
horvát főzsupán lázadásában és még 826-ból is vau fenn II. Eugén pápának egy 
levele, melyet Tudun Kagánhoz a keresztény püspökségek visszaállítása érde- 
kében írt, őseink pedig a 88()-a,s évek végén már itt voltak. 

A honfoglalás idejében a magyarok egyrésze. Tass és Szabolcs vezérlete 
alatt, a dorogmai révnél átkelve a Tiszán, innen indult a bihari hadjáratra. Itt 
tartózkodásuknak emlékét őrzi a Tiszafüred, Tiszaszőlős és örvény között 
elterülő Csák-halom ehievezés, mely valószínűleg Tassnak, illetőleg Szabolcs 
fiának, Csáknak táborozási helyéről maradt fenn. Tass ugyanis, a mint táborának 
fekvé.se mutatja, az örvényi révnél, Szabolcs pedig a dorogmai révnél kelhetett 
át a Tiszán. Ezt bizonyítja különben az is, hogy előttük más népek is ezt az utat 
használták és hadak számára más alkalmas átkelő hely nem is volt a Tiszán lefelé. 
Az e vidéken való táborozásuk emlékét őrzi a Tariczky Endre tiszafüredi róm. 
kath. plébános kutatásai nyomán 1896-ban Tiszafüreden a város egják terén, 
Tass és Szabolcs emlékére felállított emlékoszlop. Azokban a zivataros időkben, 
a mikben őseink a honfoglalás idejétől kezdve éltek, a Kócsi-szigeten, hol itt, 
hol ott épült Jielység, melyeknek helyét ma már csak egy-két kiásott rom jelzi. 
Legrégibb ezek köziil Ohat, mely Balássy Ferencznek 1886. aug. 14-én a M. Tud. 
Akadémián tartott értekezése szerint 1219-ben apátság székhelye volt és mint 
falu, még 1583-ban is megvolt. A másik a tiszafüredi Kócsi-pusztán áUott, de 
ennek neve nem ösmeretes, helyét a manapság Faluvéghalmának nevezett 
dombon még mindig látható templom-rom jelzi. Ez valószínűleg a tatárjárás 
idejében pusztult el és körülbelül a Hortobágyon ma romokban fekvő, szintén 
Balássy Ferencztől kikutatott, zárni apátsághoz tartozott. 

Tiszafüred neve egészen az 1300-as évekig nem fordul elő írott kútfőkben, 
noha neve : ,,füred" régiségét mutatja, mert ősi nyelvünkön várost jelent. Tisza- 
füred eredetileg Szabolcs vármegyéhez tartozott. Balássy Ferencz írja, hogy 
1333. körül nem lehetett valami népes helység, mivel a pápai tizedjegyzék sem a 
kemeji, sem a szabolcsi főesperes.ség plébániái között nem említi. Itt látjuk meg- 
említve Kőesőt .,Kwoch" és ,,Kwo" alakban, a szabolcsi föesperesi kerület plé- 
bániái között. Ebből következtethetünk arra, hogy ez talán az a község lehetett, 
melynek templom-romjai a faluvéghalmi Kócsi-tanyán ma még láthatók, de idő- 
közben elpusztulván. lakosai Tiszafüredbe olvadtak bele. Egy 1334. évi okle- 
vélben Fyred villa néven fordul elő. A régi Tiszafüred ugyanott feküdt, hol ma, 
csakhogy akkor a Tisza jobb partján, ma pedig, a folj'ó meder változtatása miatt, 
annak balpartján. A hagyomány és régi írások szerint, melyeket 1864-ben a városi 
főjegyző, Dobozi, Pesty Frigyes akad. tagnak feldolgozás czéljából küldött 
írásaiban jelez, a tatárjárás idejében a lakosság a tatárok elől a Pereháíra, túl 
a Tiszára (ma Szigethát Egyek felé) húzódott el. A régi templom is a Tisza jobb 
partján állott, de idővel a Ti.szába omladozván, az újabbat, vagyis a mai ref. 
templomot, már Ijeljebb építették. 

Birtoklásáról a régebbi korban igen keveset tudunk. A névtelen jegyző 
históriájában közölt adatok szerint Ohat birtoka lehetett s a család kihaltával 
az ohati apátságé. Bunyitay szerint Tiszafüi'ed a XIV. század végén ötven tel- 
kestül egj'ütt a váradi püspöké volt, halászatának harmadrész jövedelme az egri 
káptalant illette. Tizede pedig az egri püspöké volt. Zsigmond királynak 1429-iki 
levele .szerint püspöki bírtok volt. (,.A XV. században a püspök, mint birtokos 
és a bábolnai lakosok között határvillongás volt. A bábolnaiak azt panaszolták, 



181 




182 




A tiszafüredi városháza. 




A tiszafüredi múzeum belseje. 



183 















S: * 

a N 

o ^ 

CL, 



184 




A tiszafüredi vasúti és közúti híd 




Halászat Tiszaiürednél. 



Tiszafüred. 



186 



hogy a püspök gazdatisztje és a füredi lakosok a bábolnai erdőt pusztítják. L. 
Tariczky Endre".) A XVI. században Tiszafüred adója a püspök számára : 
..tulok nyolcz. meddő tehén nyolcz, csődör egy, de néha többet is adhattak.'" 
A püspökség birtoklásában azonban nem lehetett sokáig. IS-tS-ban Dobó István 
számadásaiban szerepel Heves vármegye községei között. Szapolyal és Ferdinánd 
torzsalkodása idejében Szapolyai pártján volt és a fejedelem itt vonta össze 
.<<eregét is. Táborozásáról egy halom a Kócsi-pusztá,n ma is Jánosállás és egy 
Nagyállás nevet visel. Szapolyai Tiszafüredet és a Kóesi-pusztát Szemere Sebes- 
tyén váradi kapitánynak áríományozía, a ki 1553 május 28-án kelt végrendeleté- 
ben nejének, Bornemisza Annának hagyta. 1600 tájá,n ennek unokáját, Szemere 
Annái, Váradi Pankotay János feleségül vévén, ezzel kapta és bírta Tiszafürednek 
és a Kóesi-pusztának felét, másik felét Szemere Annának első férjétől, Csanádi 
Szél Péteri: ől származott fiai : István és Ferencz kapták, a kiknek anyjuk e helyett 
Bihar vá-rmegyében Magyar- és Oláhhodost adta. 

Váradi Pankotay János Tiszafüredet és a Kóssi-pusztát 1618-ban felesé- 
gétől azért, mert az elpusztult állapotból lakosokkal betelepítve, felépíttette. 
2000 magyar forintba zálogba vette és ilyen czímen birtokolta. Pankotay János- 
nak e házasságából két fia született, György, ki szintén váradi kapitány lett és 
László, a ki defiliált. Szemere Anna halála után Pankotay János másodszor háza- 
sodván. Csókás Juditot vette el, a kitől Pankotay Erzsók született. Pankotay 
János halála után Füred fele és Kócs fele a Szemere Annától született Pankotay 
Györgyé lett. a kinek fiú- és leányágon lévő maradékai bírták Tiszafürednek és 
Kócsnak felét a XIX. század közepéig ; Tiszafürednek és Kócsnak másik felét 
pedig Pankotay Jánosnak Csókás Judittal kötött házasságából született Panko- 
tay Erzsók kapta atyja záloga után 1000 magyar forint zálogos summába. Pan- 
kotay György utódait a birtoklásban a legfőbb kir. törvényszékek ítéletei is meg- 
erősítették. Pankotay Erzsébet pedig a másik felerészre 1654-ben Ferdinánd alatt 
új donácziót nyert s ennek alapján púra statutioval és százados birtoklással meg- 
erősítették. E felerészt Pankotay Erzsébet 1672-ben, miután a szolnoki pasa 
vezérlete alatt álló török sereg az egész vidéket és így Füredet is felégette és 
elpusztította, ennélfogva elköltözni kényszerült, eladta Turkovics Judit asszony- 
nak, Lóczi János úr hitvestársának, 11.786 forintokért. 

E birtok később ismét visszakerült Pankotay Erzsébet birtokába s azután 
az egész Tiszafüredet és Kócs-pusztát Pankotay Gj'örgy és Erzsébet örökösei 
örökölték. Így lettek később birtokosok, részint vétel, részint beházasodás útján 
Pankotay György után az őt illető felerészre a Lipcsey család % részben, a Szeg- 
halmy család % részben s a Józsa család s^ részben, Pankotaj^ Erzsébet után 
pedig az őt illető fele részre a Gyulay család Yz i"észben, a Zsombory család^/j^ rész- 
ben, a KeczeJy család ^/^^ részben sa Veres család '/^^ részben. Közvet etlenul 1848 
előtt Pankotay Györgynek, Zsombory Imrének, továbbá a Nánássy, Bernáth, 
Gyulay és a Farkas családoknak volt itt földesúri joguk. Az itt felsorolt birtokok 
közül csak a Lipcsey család tartotta meg birtokát a mai napig. A többiek bir- 
tokai részint elköltözés és eladás, részint kihalás következtében más idegenek 
kezeire kerültek. 

Az 1706-ik év táján jött Rabutin császári tábornok, a ráczok kíséretében f^ptés' 
és felgyújtotta Szentimrét, Tiszaszőlőst, Egyeket és Tiszafüredet, mint a 
Rákóczi Ferenczczel szövetkezett községeket. Tiszafüreden a mai napig él egy 
hagyomány, mely szerint a város délkeleti részén volt egy őrfa ; a veszély 
idején azon mindig egA^ őr tanyázott s ha az ellenség közeledését jelentette, a 
lakosság a Császlód nevű szomszéd tiszai szigetbe menekült. Mária Terézia inga- 
dozó trónjának megvédéséből Tiszafüred is kivette részét. 1741-ben Tiszafüred 
a felkelő csapatba 12 lovast állított ki. 

A XVII. század végére esik Tiszafüred mai lakosságának idetelepedése is. Teiepoiéaek. 
A Mária Terézia uralkodása alatt erősebb mértékben uralkodó vallási türelmet- 
lenség nyomása alatt költöznek át főként Borsodból ide a lakosok, a Zoványi 
Sámuel ref. lelkész pásztorkodásával Füreden már megalakult ref. gyülekezetbe, 
továbbá Egyekre. Örsre, majd Szentimrére. Ekkor építik föl a mai helyen a ref. 
templomot is, Mária Terézia engedélye alapján. Ebben az időben Tiszafüreden 
csak ref. egyház volt. A vallási megoszlás 1767-ben a következő : ref. 2500, róm. 
kath. 25, gör. kel. 3. 

A róm. kath. plébánia, mely addig Tiszaörs filiája volt, az 1776-ik évben 



1 se Tiszafüred. 

alakul át nnyaegyházzá s filini lesznek Örvény és Tiszaszőlős. A róni. kath egy- 
háznak ekkor még esak ideiglenes minőségű, vályogból épült temploma volt, 
a ma is meglevő róm. kath. templomot báró Fiachcr egri érsek építtette 1827-bon. 

A XIX. század elején már virágzó ii)art találunk Tiszafüreden. Különösen 
a nyereggyártás virágzott, ennek híre az ország liat árain túl messze terjedt, úgy 
hogy lS19-ben a porosz kormány két tiszafüredi nyereggyártó-legényt vitt Ber- 
linbe. 1831 július 4-én kolera tört ki Tiszafüreden s e napon két ember halt meg. 
Tiszafüredre ekkor katonaságot rendeltek, hogy elzárják a még nem inficziált 
vidéktől. Ezért azután a nép lázongani kezdett, de ezt sikerült elfojtani. Tisza- 
füreden október havában szűnt meg a vész, a mikor a katonaságot visszarendel- 
ték onnan. Az 1836. évi kimutatás szerint Tiszafürednek már 6 — 15 róm. kath., 
1683 református, 17 görög keleti és 190 zsidó lakosa volt. 

Tiszafüred az 1848 — 49. évi szabadságh;u(zl)an mindegyre nagyobb jelen- 
tőségre kezdett emelkedni, midőn a lionvédehni bizottmány és az országgyűlés 
Debreczenbe tette át székhelyét. A honvédelmi bizottmány már 1849 január 
havában Tiszafüreden élelmi és lőszerraktárakat rendezett be. Ekkor már tekin- 
télyes sereg volt Tiszafüred környékén. Perczel Mór az 1848 deczember 30-án 
vívott móri csata után a fővároson át. előbb Szolnok felé húzódott, itt átkelvén 
a Tiszán, bogy Debreczen födözve legyen, Karczag és Tiszafüred között foglalt 
állást, Kossuth, a ki lázas tevékenységet fejtett ki, hogy Perczel serege mentül 
jobban megerősíttessék, egyik felszerelt csapatot a másik után küldte a tisza- 
füredi táborba. Január közepén már 15.000 főnyi haderő állott őrt a Tisza part- 
ján, mely haddal Perczel már január 22-én kiverte Ottinger császári tábornokot 
Szolnokról, de január 27-én ismét a Tisza mögé vonult vissza. 

Perczel lemondása után még Szolnokon Dembinszky Henrik vette át a 
felső tiszai sereget, a ki január 29-én már Tiszafüreden volt. hogy a szorongatott 
Klapka segélyére .siessen. Itt vette Dembinszky a honvédelmi bizottmány ren- 
deletét, mely nem csak a Perczel-féle hadtestet, de a tokajtáji sereget is alája 
helyezte. Dembinszky még aznap elhagyta Tiszafüredet s Tiszapolgár felé vonult 
hadával. Dembinszky, a ki döntő mérkőzésre készült az osztrákokkal, Tisza- 
fürednél egy hídfőt tervezett, az élelmiszer-raktárt pedig Egyeken kívánta fel- 
állítani. A tiszafüredi hídfő elkészültével Dembinszky ágj-úkat rendelt annak 
védelmére, de Görgey akadékoskodása következtében az ágyúk csak február 
24-ike után érkeztek meg. 

1849 február havában Windisch-Grátz Eger városát megszállással fenye- 
gette, a mikor a vármegye székhelyéi; február 9-én Tiszafüredre tette át. Az egész 
vármegyei tisztikar nyomban megindult s 14-én már Tiszafüreden tartották a 
bizottsági ülést. A hivatalos vármegye április közepéig volt Tiszafüreden. Ekkor 
tért vissza Egerbe, hol április 26-án tartották az első közgyűlést. 

A kápolnai ütközet után (február 27 — 28) Dembinszky márczius 2-án 
Tiszafüredre tette át főhadiszállását, a hová másnap Görgey is megérkezik, 
Kmetly és Pöltenberg hadosztályaival, míg Hertelendy dandára a Tiszán innen az 
időközben elké.szült sánczokban foglalt állást. Ekkor már megérkezett Szemere 
Bertalan kormánybiztos is, a kinek jelenlétében Görgey a törzsiiszteket érte- 
kezletre \ú\X& egybe, melyen a tisztikar kijelentette, hogy többé nincs bizalma 
a fővezérhez. Szemere látván a tisztikar hangulatát, futárt küldött Debreczenbe 
Kossuthért. Kossuth, llészáros hadügyminiszter és Vetter Antal társaságában 
márczius 4-én érkezett Tiszafüredre. A helység határánál Szemere Bertalan 
fogadta, hogv' a történtekről szóbelileg értesítse. 

Kossuth megérkezvén Tiszafüredre, azonnal tanácskozásra hívta egybe a 
tábornokokat. E tanácskozás emlékét Lipcsey Imre házának falába illesztett 
márványtáblával örökítették meg. melynek felirata a következő : ;- v •: 

..E házban lakott Kossuth Lajos 1849 márczius 4-én és 5-én. Itt tanács- 
kozott hadseregünk főtisztjeivel. E napokat követték hadseregünk fényes győ- 
zelmei és az ellenséges hadseregnek honunkból kiűzése. Ez emléktáblát emelte 
Ti-szafüred közönsége Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján 1902-ben." 

Ezen a történelmi nevezetességű értekezleten, mely a további hadmívele- 
tekre döntő befolyással volt, Kossuth Lajoson és Dembinszkyn kívül Mészáros 
Lázár hadügyminiszter, Vetter, Görgey, Répássy és Aulich tábornokok, továbbá 
Klapka ezredes és Szemere vett részt. Ezen az értekezleten dőlt el a fővezérlet 
dolga. Kossuth, látván a sereg hangulatát, Dembinszkjl rendelkezési állományba 



Tiszafüred. jg^ 

helyezte s a hadsereg főparancsnokává Vetter Antalt nevezte ki. A tábornokok 
között kitört viszálv félig-meddig el volt már intézve, mikor márczius 6-án reggel 
gróf Vécsey tábornok segédtisztje, Prziemski őrnagy, vágtat be Tiszafüredre, hogy 
megvigye Damjanics fényes szolnoki győzelmét. 

A t szafüredi értekezlet fenntartotta Dembinszky haditervét, mely Szolnok 
megvételén sarkallott. E haditerv értelmében az I. hadtest Klapka vezérlete 
alatt még márczius 4-én elindult Czibakháza felé, következő napon a Jí. hadtest 
is útrakelt, míg Görgey feladata az lett, hogy Windisch-Grátzet foglalkoztassa. 
Pár nap múlva Görgey is ^kimozdul Tiszafüredről s márczius 10-én Egyeknél 
táboroz, majd fölmegy egész Tokajig. Itt átkel a Tiszán és Eger felé nyomul. 
Midőn azonban Görgey újból megtagadta az engedelmességet Vetter főparancs- 
noknak, Kossuth ismét a táborba ment s a főhadiszállást Tiszafüredre tették át. 
Vetter betegsége s Görgeynek a magyarországi haderő főparancsnokává történt 
kinevezése után a nemzeti hadsereg márczius 31-én átkel a Tiszán s ettől kezdve 
yőzedelmesen n3'oniul előre a főváros felé. Tiszafüred környékén csak akkor 
támad fel ismét a fegyverzaj, midőn már az orosz az országba tört. 

Midőn Görgey, Komáromból kiindulva, hadával július 22-én a Sajóhoz 
érkezett, a tiszafüredi átjárónál Korponay ezredes foglalt állást. Görgey azonban 
Tokajnak fordult s itt július 29-én átkelvén a Tiszán, Debreczen felé vonult. 
Közben az orosz had Paskievics vezérlete alatt Tiszafüred felé nyomult ; Korponay 
ezredes e túlerővel szemben ellentállásra nem gondolhatván, rövid ágyúharcz 
után Debreczen felé vonult vissza. Az orosz seregnek Tiszafüredre történt bevo- 
nulását az akkori róm. kath. plébános : Fekete Mátyás, a következőleg jegvezte 
fel a plébánia történetében : 

..Szent Anna nap előestéjén (július 25) a muszka sereg Paskievics herczeg 
vezérlete alatt a Tisza túlsó partján megjelenvén, a magyarok részéről Korponay 
a hidat felgj-ujtotta, azokra a csoportokra ágyúztatott és elfutott Debreczenbe, 
kinek futása után a győzelmes muszka hadsereg elébe a plébános karingben és 
ünne})i palástban, kereszttel a kezében és a helvét hívők lelkésze szép fehér 
zászlók kíséretében kiment egész a kishídhoz, hol a muszka sereg előőrsével talál- 
kozva, a városnak és a népnek, mint mindenben ártatlanoknak, kegyelemért 
folyamodását tolmács útján a vezéreknek megüzente, kitől a nép ezen hódolata 
méhányoltatván, a kívánt kegyelem megadatott. Másnap déltájban megérkezett 
a hadsereg 60 ezernyi lélekszámban". 

Az oroszok azonban csak rövid ideig voltak Tiszafüreden, nemsokára Deb- 
reczen felé nyomulnak. Korponay az ő menekülő hadával, mely nagyrészt fegy- 
vertelen, lándzsákkal ellátott fiatal emberekből állott, Debreczenben csatlako- 
zott Nagy Sándor hadtestéhez s az augusztus 2-án vívott debreczem csatában 
majdnem egy szálig lekaszabolták őket. 

Az 1855, 1876 és 1888. években Tiszafüreden nagy árvizek voltak, melyek 
magát a községet nem bántották ugyan, a község határát azonban egészen elön- 
tötték, s az összes vetéseket és ültetvényeket teljesen megsemmisítették. 

Tariczky Endre gyémántmisés plébános kezdeményezésére az 1896. mille- 
náris évben, annak megörökítésére, hogy a honfoglaláskor Tass és Szabolcs vezé- 
rek hadseregükkel itt táboroztak, a község egyik közterén közadakozásból obe- 
liszket emeltek, metyen márványtáblába vésve, a következő felírás olvasható : 

„Hirdesd kőoszlop örökótig mind a világnak 
Évek múlt s születendő ezrede fog kezet itt. 
Iimét indultak honszerző harczba apáink 
A Hetek egyike Tas s a fejedelmi Szabolcs. 
Újfent majd ezer év múltán lett ez hadak útja. 
Hős Honvéd seregünk száz diadalra vivó. 
Rendületlenül állj oltárköve honszeretetnek, 
Nemzeti nagj' létünk' hinni, romolni tanítsd.'' 

Tiszafürednek a határa hatalmas kiterjedésű. Területe 26.400 katasztrális 
hold. Hozzátartoznak a következő puszták, tanyák és egyéb lakott hetyek : 
Berek, Bodzás, Boroshát, Bőgőzúg, Csákhalom, Csapánzúg, Csattag, Demeház, 
Faluvéghalma, Feketeréthát, Filagóriástanya, (Jöbefenék, Hármas, Háromság, 
Jámbor, Kanjárás, Kengvelhát, Kísbodzás, Kispatkós, Kisrókás, Kistóhát, 
Kisvillongó, Korlát, Kotróhát, Köleshát, Lajioshalom, Malmostanya, Massza- 
tanya, Meggyes, Mélyérhát, Miklóshalom, Morotva, Morotvaköz, Morotvapart, 



188 Tiszafüred. 

Xagyvillongt'i. Patkós. Pusztakócs, Rt?forniátus egvháztanya. Rét, Rókahát, 
Szelesliát, iSzigfihiu. 8zikér, Tag, Tóhát, Töviskes, Vadas és Villongó. Ez elne- 
vozésok néinolyikónok, mint föiiít'bb láííuk. történeti eredete van. 

Tiszafüred jelenlegi r)00 holdon felüli nagyol)!) hirtoko.ai közül Lederer Gyu- 
lának IXll. Lipesey Imre in-ököseinek 3100, Lipcsey Józs;'fnek 3200, Gencsy 
Ilonának 2600, Jiistus Gyulának 1065 Szekeres Istvánnak 709, Szabó (íyörgynek 
1200. Erhardt testvéreknek 1000, Sclileiminger László drnak 1000 és Kovásy 
Kálmánnak 721 hold birtoka van. 

A helységben több csinos úrilak van, a melyek közül endítést érdemel töb- 
bek között Kékesi/ Dezsőé. Ezí még a gróf Károlyi család építtette 1867-ben és 
1892-ben, vétel útján, jutott a mai tulajdonos kezére. Van kb. 400 kötetes könyv- 
tára és értékes bútorai között egy régi velenczei tükre a XVII. századból. Lipcsey 
Attila úrilakát még Lipcsey Imre építtette az 1840-es években, Lipcsey Árpádét 
pedig ó maga 1890 körül. Schleiyninger László dr. úrilaka, a mely 1894-ben került 
mai tulajdonosa birtokába, azelőtt a Farkas családé volt és azok is építtették 
a múlt század első felében. Könyvtárában kb. 300 kötet könyv van. 

Maga a város szintén tekintélyes területen fekszik. A lakóházak száma 
1605 és a lakosság 8643 lélek, kiknek, anyanyelvre nézve, túlnyomó része magyar, 
még pedig 8630 lélek, továbbá van 10 német, 2 kisorosz (ruthén) és 1 egyéb. 
Magyarul tud 8640. Vallási tekintetben legtöbben vannak a reformátusok, 4665 
lélek ; a többi : róm. kath. 3252, gör. kath. 15, ág. ev. 25, gör kel. 3, unitárius 1, 
izr. 682. 

Habár Tiszafüred község, már fekvésénél fogva is, nagy vidéknek volt 
középpontja, minthogy közlekedési viszonyai rendkívül rosszak voltak, mert az 
év legnagyobb részében sem a község nem volt megközelíthető, sem innen kimenni 
nem lehetett : közgazdasága, ipara és kereskedelme nem fejlődhetett. Ezen akart 
segíteni Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, midőn a debreczen — füzes- 
abony — ohat — polgári helyi érdekű vasút kiépítését tervezte. Erre a vasútra 
az engedélyt a kereskedelemügjá miniszter 54.010. szám alatt 1889 október 18-án 
adta meg s az érdekeltség álclozatkészsége következtében az építéshez már az 
1890. év tavaszán hozzáfogtak. Tiszafüred község a vasút építéséhez 150.000 
koronával járult. A mit egy évtizeddel előbb senki még álmodni sem mert volna, 
a megvalósuláshoz közeledett s habár a Tisza árterén az óriási töltések emelése 
s a Tiszán keresztül az állami vashíd építése sok időt vett igénybe, a teljesen 
kiépült vasútat 1891 augusztus 3-án, Lakatos Aladár kereskedelemügyi miniszteri 
titkár vezetése mellett megtartott mütanrendőri bejárás után, a forgalomnak 
átadták. A karczag — tiszafüredi vasút kiépítésére szintén Csávolszky Lajos 
országgyűlési képviselő és Lipcsey Tamás földbirtokos, a tiszafüredi járásnak 
érdemekben gazdag volt főszolgabírája kapták meg az engedélyt s ezt a vasútat 
is 1896 május havában már a forgalomnak átadták. Ezek mellett kiépült Poroszló- 
tól az ártéren keresztül a törvényhatósági köút is. És így Tiszafüred előtt, mely 
eddig a világtól el volt zárva, a közlekedés a szélrózsa minden irányában megnyüt. 

Tiszafüred községben a földmí\-elés, ipar és kereskedelem fejlődése ez időtől 
kezdődik, s ma már oly színvonalra emelkedett, hogy sok nagyobb népességű 
községekkel is kiállja a versenyt. Most évenként a négy országos vásáron kívül 
minden hónap első csütörtökén állatvásárt tart s vásárai annyira látogatottak, 
hog\' vásártere már szűknek bizonyult. A kisipar terén a nyeregkészítés ma is 
virágzó. Xem kevésbé fontos a házi ipar is, a mely a kenderfonásban, vászon- 
szövésben és kosárkötésben nyilváiml. A nagy ipar képviselőinek tekinthető a 
két gőzmalom és a Tiszafüredi Kofegyár-Részvénytársaság gyártelepe, a mely- 
nek tekintélyes üzeme 150 munkást foglalkoztat. Az iparral és kereskedelemmel 
karöltve járó hitelügy szintén fejlettnek mondható. A pénzbeU forgalmat a követ- 
kező pénzintézetek bonyolítják le : 

Tiszafüredi takarékpénztár r. t. Alakult 1888-ban. Fiókja van Poroszlón. 
Alaptöke 200.000 K, 2000 db 100 koronás részvény. Igazgató.sági elnök Mala- 
tinszky György. Vezérigazgató Szekerka Miklós. 

Tiszavidéki bank r. t. Alakult 1906-ban s átvette a ,, Tiszafüred és vidéke 
hitelszövetkezet" üzletkörét. Alaptőke 60.000 K, 600 db 100 koronás részvény. 
Igazgatósági elnök : Debreczeni Károly. 

Mint járási székhely, egész sereg hivatalt egyesít magában. Van itt helyben 
főszolgabírói hivatal, anyakönyvi hivatal, járásbíróság, a mely telekkönyvi hivatal- 



189 







A tiszai Oredi „vörös kastély" (Józsa György leibemaradt kastélya). 




A tiszafüredi Gencsy-féle ház. .\zelőtt Józsa Györ-iy kúriája. 



190 




A tiszafüredi református templom. 




Kékessy Dezső úrilaka Tiszafüreden. 



191 




Lipcsey Arpdd úrilaka Tiszafüreden. 




Lipcsey Attila kúri;ija Tiszafüreden. 



192 




Mocsáry Imróné kúriája Tiszafüreden. 



-■s^^iá 


»• 








,^ ^^^Bf 


^flH^vr 




^ 




i^^^^H^' a^í&jSB 




>>• 








3 


1 ^^^ 


s 


— ^- ^ 


_ -Vx 




'■^^^w 


^ -. 


^^^ 


!► 






ÉÉÍ 


Í^ 



Schleimínger László dr. úri laka Tiszafüreden. 



Tiszafüred. 



193 



ial kapcsolatos, kir. közjegyző, adóhivatal, csondőrőrs és pénzügyőrség. Törvény- 
székileg Egerhez tartozik. Közlekedési eszközei a vasúton kívül a posta, távbeszélő. 

Van a községnek igen szép emeletes községháza. Ez az épület eredetileg 
földszintes volt s néhai Kiss Pál 1848 — 49-iki honvédtábornok tulajdonába 
tartozott A község megvette s 1896-ban emeletesre építtette. A község főjegy- 
zője ; Borsos Flóris. A községházán van elhelyezve a kir. járásbíróság és a 
telekkönyv, a m. kir. adóhivatal és a községi elüljáróság, valamint a község 
tulajdonában levő múzeum és közkönyvtár. 

A községnek becses és értékes kincse ez a múzeum és közkönyvtár, mely 
a körülte töiiiörült egyesület vezetése és gondozása alatt állami és községi 
segélylyel, az egyesület tagjainak évi díjai hozzájárulásával, évről-évre len- 
dületes gyarapodást nyer. A múzeum érdekességét emeli különösen az, hogy 
összes tárgyait mind Tiszafüred község határában és környékén találták. 
A muzeumot Tariczky Endre plébános alapította az 1877. évben, midőn a 
község mellett levő Asotthalom (előbb Laposhalom) nevű ősrégi telepből s a 
körnj'ékből szerzett saját régiséggyűjteményét Tiszafüred községnek aján- 
dékozta se míizeum fejlesztésére a helyi régészeti egyesületet megalakította. Majd 
a két Kaszinó szép könyvárai a múzeum könyvtárával egyesülve, Tiszafüred 
község közköny\i:árává alakultak, s a könyvtárt a múzeummal együtt é^TŐl- 
évre folytonosan fejlesztik. A múzeum gyűjteményei következőleg vannak osz- 
tályozva : Régiségtár, több alosztálylyal és csoporttal, mint agyag-, kő-, csont-, 
agancs-, bronz-, réz-, vaseszközök és tárgyak. Nagy és gazdag praehistoriai 
csoportot alkotnak a tiszafüredi Asotthalom ősrégi telepből kikerült tárgyak 
s a Tiszavidéken talált ősemlős állatok maradványai. Ez az osztály 5122 darabot 
számlál. Az éremtárban barbár és római érmek, magyar pénzek, minden házból 
máig. külföldi pénzek, honi és külföldi emlékérmek vannak feltűnő szép számban. 
Van itt 2842 pénz, érem és egyéb. A vegyestk osztályában természetrajzi tárgyak, 
iparműkészítmények, emlékek, kegyeleti tárgyak vannak. Az itteni tárgyak száma 
1136. A múzeummal kapcsolatban gondozott könyvtár általános jellegű (könyvek 
folyóiratok, nyomtatványok, térképek, oklevelek ; az utóbbiak hel_\T és családi 
jellegűek). A könyvtárban 5051 darab van. Az összes gyűjtemények állománya 
14.151 drb. A múzeum helyiség nyitva van minden vasárnap és csütörtök 
délután, idegeneknek máskor is. A kettős intézmény fenntartására és gyarapí- 
tására évenként mintegy 1500 koronát fordítanak, t. i. 1000 kor. államsegélyt, 
Tiszafüred évi 300 kor. segélyét és a tagsági díjakat. A könyvtár használata igen 
élénk. Az egyesületi rendes tagok száma 135, a tiszteletbeli tagoké 35. 

Ezenkívül a református egyháznak vannak régi, értékes templomi edényei, 
a melyek a következők : aranyozott ezüst pohár. Seres Mihál^'tól, 1760-ból; 
aranyozott ezüst pohár, a tiszafüredi ref. egyház készíttette 1728-ban ; ezüst 
tányér, Réz Ferencztől, 1762-ből ; kisebb ezüst tányér, Kecskeméti János és 
Kapolcsi Adám-tól, 1728-ból. 

A népnevelés megfelelő tanerőkkel csak a hitfelekezeti elemi iskolákban 
nyer kellő ellátá.st. A róm. kath. iskola régi épülete helyett Bartako\acs Béla egri 
érsek a század elején a lűtközségnek egy új kántortanítói lakot ajándékozott, 
melyben két tant-erem volt két tanító számára. Az új tanítónak a fizetését meg- 
állapította s a kántor évi jövedelmét is gj^arapította. Utóda, Samassa Józ.sef 
bíboros-érsek, először a tanítók fizetését emelte, azután pedig még egy harmadik 
tanítói állást szervezett. Az intézeti telek szomszédságában egy kis üres telkt;t 
vett és olyan két tantermet emelt, hogy ritkítja párját e vidéken. Míg Bartako%'ics 
érseknek az iskolai intézet megalkotása közel 10.000 kor. költséget igényelt, 
Samassa biboros-érseké a 18.000 koronát is meghaladta. Továbbá néhai Budai 
Sándor birtokos egy Tiszafüreden emelendő állami polgári iskolára mintegy 
100.000 koronát hagyott, mely a községtől e czélra megszavazott összeggel, mint- 
egy 150.000 koronára emelkedett. 

Társadalmi élete igen élénk s e nemű intézményekben elég gazdag. A mú- 
zeum és köny\i:ár-egyesületen kívül, van úri kaszinója, polgári kaszinója, gazda- 
köre, mezei munkások önképző köre, gyümölesészeti és méhészeti eg3'csülete, 
önkéntes tűzoltó- és mentő- egyesülete, kórház-egyesülete kb. 50.000 K alap- 
tőkével, temetkezési egyesülete, szegény iskolás gj'ermekek fi^lruházására ala- 
kult fillér-egyesülete, izraeUta nő-egylete, ének-egyesülete és sport-egyesülote. 



HEVES VARMEGYE NÉPE. 



Heves vármegye hazánk legtisztább magyar nyelvű vármegyéinek egyike. 
Balogh Pál nagy forrásművében (A nópfajok Magyarországon) azt az 
általános jellemzést írja róla, hogy tősgyökei'es magyar nép, a palócz- 
ságnak egyik legszebb fajtája lakja. 1900-ban, az utolsó népszámlálás- 
kor, 253,368 volt az összes lélekszám, a melyből 2.51,078 volt a magyar 
anyanyelvű s csak 682 volt a magyarul nem tudók száma, tehát az egész lakos- 
ságnak 0.3%-a. Egy csepp a tenger mérhetetlen tizében, egy porszem a nagy 
sivatagon, melynek a nagy egységben se ható ereje, se elütő színe nincs. A többi 
felvidéki és tíiladunai megyékben erre nincs példa sehol. 

5 A hevesi magyarság közt feltűnő né])f()ltok, mert szigeteknek nem nevez- 

hetők, a Zagyva és Tárna völgyén találhatók. Amott, a Nógráddal határos 
ré.szen. Hasznoson és Szuhán, tót elemek vannak ; emitt egy községben, Kom- 
polton, ez egyetlen poliglottnak nevezhető helységben, német kisebbségre aka- 
dunk. Amannak magyarázatát, ha Nógrádnak súlytalan magyarságú 42 tót 
községére s a nógrádi 34 palócz község között mindmáig tótnak maradt Sámson- 
házára gondolunk, könnyen megtaláljuk, emeiTe a Balogh kérdésével felel- 
hetünk : ,, Honnan kerül ez a német elem ide, a palóczföld szívébe, elszigetelten 
többi fajrokonaitól? Csak hozzávetőleg állapíthatjuk meg. Félszáz év előtt föl- 
lebb. Aldebrőii, a lakosság túlnyomóan német volt, de innen a svábság elpusztult, 
s úgy látszik, egy töredékével Kompoltra költözött. Aldebrő ma tiszta magj^ar 
falu, mely az egykori német elemet, sok való.színűség szerint, a szepesabauji 
(gölniczi medencze) s nem a pestvidéki svábságból kapta." Csak félmagyarázat. 
Az egész dologra a történet vet világot. 

Az bizonyos, hogy nem mindig ilyen volt a vármegye etnikai képe és vele 
egj'ütt etnikai élete. E monográfia történelmi része feltünteti a települések és 
bevándorlások sokféleségét. Azonlian az ősmagyar faj, miként hazánk egész terüle- 
tén, itt is éreztette őserejet, s ma már semmi sem árulja el az idegen eredetet. 
Az etnikai és a hitélet között eredetében nincs ugyan okozati kapcsolat, 
mert a vallás nem köti magát fajhoz s a faj sem született vagy él kizárólagosan 
egy vallásra kényszerülten. Mi itt, a továbbiak kedvéért, csak az eredményre 
mutatunk rá ; arra, hogy a mily arányban egyajkú vármegyénk, csaknem 
annj'ira egyvallású is. 

Az egész vármegj'ében nagy többségben vannak a katholikusok, s csak 
itt-ott mutatkoznak kisebb református szigetek, valamijit izraelita spórák a 
katholikusság nagy tengerében. Részletezve a dolgot : a vármegye 117 községe 
közül 112-ben a nép vallása római katholikus, .5-ben (Átány, Poroszló, Tisza- 
füred, Tiszaigar, Tiszaszőllös) református. Erősebb kálvinista kisebbség van 
r. kath. (Maklár, Lőrinczfalva, Sarud, Tiszanána, örvény, Tiszaörs), 
r. kath. kisebbség pedig a fentebb említett öt református községben. Izraelita 
természetesen csaknem minden községre esik egy-kettő. Legtöbb él Gyön- 
gyösön, Egerben és Pásztón. A többi felekezetek a százaléktizedeket sem halad- 
ják meg, a mi egyébként a falusi zsidóságra is áll, hogy ezek a vármegyé- 
nek nem álló. szervezett hitéletet élő, hanem mntZornépességéhez tartoznak. 
Már ebből is sejthető, hogy ez a nyelv és jórészt vallás szempontjából is 
egj'séges vármegye nem tartozik a ,, tarka", a , .színes" vármegyék közé. Nép- 



Heves vármegj-e népe. 196 

rajza mégsem érdektelen. Mert azonkívül, hogy a tulajdonképeni palóczföld 
a Mátra alja, gazdag speczialitásokhan, kuriózumokban, e magyar vármegye 
sok ősi, a nemzeti lélek mélyén fekvő alapsajátságokat mutat s nvujt értékes 
adatokat a magyar típus rajzához. Néprajzi szigeteket nem találunk, hacsak 
ilvenül nem vesszük a mátrai palócz-földet, de égalji és területi különbségek 
okozta árnyalatokat a nép fiának mind alakjában s általában külső életviszo- 
nyaiban, mind érzésében, gondolkozásában, ízlésében, szokásaiban, szóval 
egész jellemében észrevehetünk, ha éles szemmel a mélyebben futó ereket 
vesszük szemügjTe. E czélra osszuk fel a vármegyét természeti viszonyai szerint. 

Heves vármegye a Felföld és Alföld érintkező területe, a két véglet talál- ^"5^befot'''-í^^" 
kozása szinte átmeiiet nélkül, kicsiben az ország képe. A Mátra utolsó nyúlványa 
az éjszaki és éjszaknyugati hatalmas hegjTendszernek egyfelől, másfelöl Gyön- 
gyös állomása. Vámosgyörk, s Eger átszállója, Füzesabony, eleje a végtelen 
nagy Alföldnek, melynek sík rónája itt ér a bérezek lábáig. Amaz a szoros érte- 
lemben vett Palóczország, a hevesmegyei Felföld ; emez a Tiszára ereszkedő 
mátraalji síkság, a hevesmegyei Alföld, de mindkettő| színmagyar, hazánk 
fajnépességi földrajzának a magyarság szempontjából legegységesebb, legtisztább 
és legértékesebb területei. 

Az ekként tömörített részeken és keretekben végzett etnográfiai vizsgá- 
lódás, míg egj"felől a vármegye etnikai képét adja eredmémnil, másfelöl analógia 
és inductio útján országos érdekű tanulságoklioz vezethet. 

Fent is, lent is, a faht a rendes települési alak, de míg amott kizárólagos, Teiepniésirend- 
itt, a jászkúnok közelében, főkép újabban, tanyarendszerrel is találkozunk. 
A térviszonyok okozzák a hiányát amott, ezek teszik lehetővé emitt. Mert fent 
a közigazgatásilag nagyközség is elég kis méretű, lent annak az egy-két csatolt 
falunak (kisközség) méretei és határai is jelentékenyek. A palócz falvaknak ez 
a közelsége magyai'ázza meg, hogy ott a tanyai gazdálkodásra se szükség, se 
lehetőség nincs. Hiszen egy gazdának a ., laposa "-ból, a rétből, a szántóból nem 
jutott több, keskeny földszalagoknál. 

Csak a heg\-ipatak partján kell haladnunk, hogy a palócz falukat jóformán -^ paiócz faiu. 
mind útba ejtsük. Ha nagyobb a víz, akkor az eg^•ik parton, rendszerint a leg- 
magasabb háton helyezkechiek el a házak ; ha pedig csak időszakos forrás táp- 
lálja a kis eret, egyik partját is, másikát is ellepik a palócz házikók, S ha az egyik 
átellenes szomszéd a másikat meglátogatja, nj'áron a patak kiszáradt medrén, 
esős tavaszszal s öszszel pedig kis fahídakon jár át. A falvak természetesen 
inkább hosszantiak. a dombok vagy hegyek közt folydogáló patak szűk völgyében 
fekvők. A legtöbb a keskeny homlokzatukkal szembenéző házak két sorából 
áll, jókora utat hagyva közbül. Ez a fő- és egyetlen utczája. A többi, palócz, 
elnevezés szerint, csak sor vagy köz, melyek rendszerint girbék-görbék, a talaj 
egyenlőtlensége miatt. ,, Alvég" és , .felvég" minden faluban van, s e részek a falu 
mellett vagy rajta keresztülfolyó patakocska iránya szeiint kapják e neveket. 
A széles utczák pusztaságát rendszerint a házak előtt vag}', ha van, a falu terén 
is ásott kutak osztják meg. Főépületének, a templomnak, elhelyezésénél nem 
a szimmetria vagy az egyenlő távolsági és közelségi kívánalmak a mértékadók, 
hanem a magaslati viszonyok. A templom ugyanis a falu legmagasabb pontján 
épül, tehát vagy az elején vagy a végén s nem mindig a közepén. 

Az a területecske, mehet egy-egy ház melléképi'deteivel együtt elfoglal. Boiuuk. hto. 
a palócz beltelke. Ritkán ő is osztozkodik az apai jusson, de patriarchális családi 
élete következtében, melyről később lesz szó, egy-egy portán szépen megférnek 
a fiak az unokákkal, sőt a dédunokákkal is. így aztán még ma is módunkban 
van eredeti, osztatlan palócz beltelket látni. A falut ezek a beltelkek alkotják. 

Két szomszédos telek között rendszerint kerítés van, az ú. n. közgát. Ez 
vagy szá^ karógát (szálkarógát), vagy sövény, illetőleg fonott gát, vagy csak 
tövises, töviskes gát. Deszka- vagy léczkerítés csak a jobbmódúak portáit választja 
el egymástól, s csak ezeknél találunk rácsos kerítést is az utcza felől. Egy gaz- 
dának a telke is meg van osztva alacsonyabb kerítéssel. Elül van az udvar, 
hátul a kert. Az udvaron áll a ház. Előtte rendszerint szabad tér van, külön 
gazdasági kapuval, kocsiközlekedés részére, mert a háznak négyszögű faoszlo- 
pokon, vagy hengeralakú kőlábakon nyugvó ereszes ,,ambitus'"-ára, egy ívelt 
boltozatú, czifra kis ajtó nyílik. E szabad téren, a ház előtti udvaron van a disznóól 
vagy hidas, melynek ,, emeletén", padlásán, a baromfiak tanyáznak ; itt van 



196 Hoves vármegye népe. 

aztán a trágyadonib. legtöbbször a félszer, ritkábban, a módosabbaknál, a csűr 
s a szérű. Az isi álló a ház vegéhez van építve, melyet ók ólnak hívnak. Külön 
illemhelyre a palócznak nines szüksége. Az ekként betöltött téren áll a palócz 
háza, a teleknek emelkedettebb oldalán olyképen, hogy eleje joljban a ye»ő-nek, 
délnek, vagy keletnek feküdjék. 

A ház alakja, miként az egész megyében, a legújabb idók építkezési divatát 
leszámítva, egyenközényalakú s rendszerint két ablakos, keskenyebb homlok- 
zatával, a i'éggel, néz az utczára. Hajdanában, a faböség idején, a fa volt a leg- 
általánosabb házépítő anyag. Az ilyen háznak csak az alapja volt kő, a többi 
része rendszerint tölgyfából került ki, tégla és vas alkotórészek nélkül. Kivül- 
belül sárral simára tapasztott s fehén-e meszelt faházak még ma is láthatók 
majd minden faluban, de már csak mint a régi idők emlékei. Bégi keletűek a 
..vert házak" is. a két deszka közé lebunkózott pelyvás sárfalú házak. A leg- 
újabb időben a házépítés anyaga, de csakis ez, megváltozott a palóczföldön. 
^la már kőből, téglából vagy vályogból rakják össze házaikat, vagyoni képes- 
ségeik szerint válogatva meg az anyagnemeket. A legszegényebbek nem épí- 
tenek, hanem, a hol erre alkalom van, terméskőbe vágnak hajlékot, a maguk és 
állataik számára. Ilyenfajta lakocskák majd minden palócz faluban láthatók, 
de lejjebb is, Egerben, Szalókon, Demjénen. 

A régi időben csak a zsúpfedéses tetőzet volt szokásban, a zsúpok össze- 
állítása s a gerendázatra ellielyezés különbsége szerint, a sima vagy létrás kötésű, 
vagy csak az éleken, a szegőn, létrás tetőzet. A palócz ebben fejt ki legnagyobb 
,.fényüzés'"-t. Elég találékony is i'ijabb formák kieszelésében s a szomszédon 
túltevésben. Az újabb keletű házak azonban többnyire cserép-, pala-, ritkábban 
zsindely-tető alá kerülnek. De bármily anyagú és alakú is a házfedél, a valamire 
való házról nem hiányozhatik az ereszét vagy ereszalj, mely nemcsak házvédő 
feladatot teljesít, de egyéb czélokra is szolgál. Nyáron, főleg ha az oszlopok közeit 
egy méter magasságban deszka- vagy kőfal tölti ki, a család aprajának, télen 
a baromfiaknak tartózkodási helye. Itt piheni ki nyaranta a gazda is nehéz 
munkája fáradalmait, a szalmából font nyoszolyán. Itt, a vízszintesen felfüggesz- 
tett két ruliaszáríló rúdon, szárítgatja a gondos gazdasszony házanépének fehér- 
neműit addig, míg innen a padra, hová a ház hátsó végén felállított .,rétlyán" 
(létrán) járnak, nem szorítja őket őszszel a — csöves kukoricza. Végül, 
mielőtt a házba bemennénk, vessünk egy tekintetet a palócz házakat annyira 
jellemző toczikre, a padkára, a hol a férfiak kaszinóznak, az asszonyok meg a 
falu pletykáit szövik-fonják. 

Magának a háznak a beosztása felettébb egyszerű és szegényes. Az ámbi- 
tusról a ház közepe táján levő alacsony rácsos ajtón át a pitarba lépünk, honnan, 
egj'enesen előre, az ajtótlan közfaltól elválasztott konyhába, jobbra a palóczház 
egyetlen szobájába, az ú. n. házba, balra a komrá-ha. (kamra) juthatni. Az istállóba, 
mely e vidéken a házzal mindig egy fedél alatt van, külön ajtó nyíhk. Sokhelyt 
a padra vivő réthja (létra) a pitarban van, melynek különben egyetlen bútor- 
darabja a vizes lócza, egy-két rocskával megterhelve. A konyha se sokkal gaz- 
dagabb felszerelésben. Legfontosabb része a tűzhelyül szolgáló kemenczepad ; 
ide nyílik a kemencze szája, melyben télen főznek is, de nyáron csak a kenyeret 
sütik benne. A száján kitóduló füst egy kis kanyargással a négyszögű füstlyukon 
a padlásra s innen a tető nyílásán vagy, az újabb házaknál, a kemencze szája 
fölé épített kürtön át a szabadba jut. Egy-két lócza is van a konyhában, edények 
s kenyérszakajtók részére, aztán ,,pócz" a fazekaknak. A falát czifra tányérok, 
tálak, reszelők, káposztagyaluk s más efféle dolgok ékesítik. 

A ,,ház", a szoba, ,,háló", ,, ebédlő" s ., szalon" együtt. Természetesen ez 
már jól meg van rakva sok mindennel. Majdnem egynegyedi'észét a sárból készült 
kemencze, a búbos foglalja el, melyet, ha lapos tetejű s nem kúpban végződik, 
némely helj'en saphá-naik is hívnak. Rendszerint a konyhából fűtik és sugárzó 
melege miatt — főrendeltetésén, a sütés-főzésen Idvül — nemcsak a mosott 
ruhák szárítására alkalmas, a fölötte kifeszített ruhaszárító kötél segítségével, 
de kuczkója, a fal és a kerek búbos összeszögellése , a gyerekeknek, aggoknak és 
betegeknek kedves tartózkodási, legtöbbször hálóhelye is. 

Nemcsak a pitvar és a konyha földes, de még a szoba is padozatlan. Tiszto- 
gatása a söprés, sátoros ünnepek előtt : marhatrágyával bemázolás. Három kis- 
méretű ablak van rajta ; a két nagyobb az utczára, a harmadik, rendesen a 



Heves vármegj-e népe. 197 

hidassal szemben, az udvarra néz. A palócz ,,ház"-nak nem sok a levegője- 
A menyezet mestergerendáját szálasabb ember a fejével is eléri. Ez nem is lehet 
nagyon magasan, mert a kercsztgerendákkal alkotott hézagokba mindenféle 
apró-cseprő, a házban szükséges tárgyakat (kés, olló. kalendárium stb.) szoktak 
elrakni. S ha meggondoljuk, hogy a palócz a szellőztetést nem ismeri, sőt az 
ablak legkisebb hézagait is bedugdossa ruhadarabokkal vagy gyapottal, a ful- 
lasztó, nehéz levegőt szinte érezzük. Az ablakot nem egy helyen csak a világosság 
beszürendő helyének tartják ; úgy van berakva, hogy kinyitni nem is lehet. 
Általában komor, nehéz a palócz-szoba belső képe. Ay-t a kis világosságot is, 
mi az üvegen keresztül beszűrődik, a ,, firhang" fogja fel. A régebbi házakban 
még ma is látható a szoba közepén egy erős, tölgyfából készült, négyoldalú vagy 
hengeralakú oszlop, az ú. n. bódog-anya, a mestergerenda tartására. Persze a 
tarisznya vagy ruha felakasztására is alkalmas. Idomtalan alakja s a közle- 
kedést akadályozó térfoglalása miatt, az újabb rendszerű építkezések által feles- 
legessé vált ..bútordarab" többé nem szerepel. Ügyis jól meg van rakva min- 
dennel a palócz-szoba. A fal mentében lóczák. rendszerint karos lóczák húzódnak, 
részint ülésre vagy fekvésre, részint edények és konyhai eszközök tartására. 
Az ajtóval szemben, a búbossal átellenes sarokban, van a keresztlábú fiókos 
asztal. Felette függ a petróleumlámpa, ha van, mert megelégszenek a mécses 
nyújtotta világossággal is. A másik sarokban, a búbos oldalán, van a nyoszolya, 
rendszerint egy ; ez se mindenütt, mert ha a szoba konyha is, mint igen sok helyen, 
akkor a nyoszolya kiszorul a tulajdonképeni konyhába. A ,,ház"-ban csak férfi, 
ez se mindig és mindenütt, vagy a beteg alszik. A gazda rendszerint az istállóban, 
a fehérnép a kamrában, a gyereksereg a búbos kuczkójában vagy a lócza ,,szögi"- 
ben. A harmadik sarokban még a tulipános ládának vagy egy almáriumnak jut 
hely. A falakat czifra edények, rikító szentképek, egy kakukkoló körtés óra s 
szenteltvíztartó díszítik. Hogy teljes legyen a rajzunk, fedezzük fel a bejárat 
mellett rejtőző vakablakot is, melyben a sirány, tejesfazék stb. mellett szépen 
meghúzódik a pálinkás bütykös és a ,,porcziós" üveg is. — A kamra se utolsó 
hely a palócznál. Azonkívül, a mit közönségesen értünk alatta, a nők háló- 
szobája és ruhatára is. Ha egy egész had (családközösség folytán) lakik egy 
portán, ugyancsak meg van rakva a kamra nyoszolyával vagy ,. ágyszékkel", 
melyeket Balián, Bodonban, Derecskén, Párádon és Recsken olvan ,.szunyog- 
háló"-féle sátor vesz körül, hogy biztosítsa lakójának, a fiatal menyecskének, 
zavartalan, édes álmát. Mint a kamrában szokott lenni, van biz itt sok minden : 
tidipános láda. bölcső, kihuzós szekrény, teknő, dagasztótál, lisztes láda, szúszék 
stb. stb. A palócz telekről rajzolt képet a végén levő zöldséges kert s a burgonya 
eltartására benne vagy az udvarban ásott verem teszi teljessé. 

A vármegye déli felének képe egészen alföldi. 

A hevesi fekete homok valósággal Kánaánja hazánknak s jó időjárás után 
csakúgy dönti az aczélos ,, tiszai búzát". E gyönyörű síkföld, melynek nincs 
egy tenyérnyi területe buja növényzet nélkül, már előre sejteti, hogy a tiz- 
tizenkét kilométernyire fekvő akáczlombos szomszédfalu is, hová a tikkasztó 
melegben immár bágyadt léptekkel tartunk, csak olyan nyílt, derültlvépű, tiszta, 
formás és szabályos építkezésű lesz, mint a milyen az a másik falu volt, a honnan 
kündiütunk. Sejtésünk valóra vált. >Széles főutcza húzódik a falun keresztül, 
melyből már jobbról is. balról is kiválik egy-egy kisebb utcza, sor vagy köz, 
mutatva, hogy az alapalak, a palóczföldön látott két házsoros hosszú falu, atermé- 
szetes szaporodás vagy megtelepülés által nagyobbodva, köralakká kezd változni. 
A rendszerint eperfákkal s kis árokkal szegélyezett főiit a kocsijáró út. A házak 
rácsos kerítése előtt egy-két méter széles, néhol deszkázott, vagy téglával, fara- 
gott kővel kirakott, itt-ott aszfaltozott, vagy legalább kavicsozott gyalogjáró-út 
vezet. A rácsos vagy deszkakerítésen a kocsi részére kapu. a gyalogosok s/,ánuíra 
ajtó ny'ílik. Mögötte, a ház két ablaka alatt a legtöbb helyen virágos kis kert 
díszlik. Maga a porta csak tágasabb s beosztása ízlésesebb, mint a Felvidéken, 
egyébként nagyjából megegvezik vele. A ház keleti vagy déli oldala előtt, mert 
itt is véggel az utczára építkeznek, szép, tiszta, szabad térség van a közlekedésre 
vagy a háztartáshoz naponként tartozó munkák végzésére. Az általánosan is- 
mert melléképületek, ú. m. istálló, sertésól, félszer, szertár, a háztól egészen külön 
sorban következnek, a háznak a kert felé eső végében. A jobbmódúaknái egyéb 
raktárakra is akadunk a porta alkalmas pontjain. A kamra sincs mindenütt 



198 Hoves vámiogj'o népe. 

magában a házban. A háznak minden znjíára szükség van, az udvar meg elég 
tágas külön kamraépíté.sre. Annakelóíte e vidéken is ástak vermeket búza s 
egyéb termények elraktározására. Mostanában a búza magtárba, vagy, ha ez 
nines. a paiira. az egyéb termény pedig a jiinczébe kerül. Azonkívül, hogy a leg- 
több falu vízszükségletét a falu közkútjából. artézi kútból, elégíti ki. minden 
portán magasra nyújtja nyakát egy-egy gémeskút, mely jókora hosszúságú 
vályújából a ház állatait táplálja. A gémes kutak mellett minden faluban akad 
egy-két kerekes, szivárványos kút is. A teleknek egészen a kerttel határos 
részében van a tágas szérű, mely azelőtt rakodóhelyül és nyomtatásra szolgált. 
IMióta a gőzgéppel való cséplés lett majdnem általánossá. — hiszen egyik-másik 
faluban í — 4 gőzgéptulajdonos gazda is van — s mióta a vármegye üdvös tűz- 
rendészeti szabályrendeleteit mind nagyobb energiával és sikerrel érvényesíti, 
a l>úza- és árpakazlak a határban vagy a kertek végében tömörülnek. A szérűn 
csak az esztendőn át szükséges takarmány és szalmaféle nyer helyet. A kertet, 
melyben gA-ümölosfa is akad, itt is alacsony kerítés vagy sövény választja el 
a gazdasági udvartól. Az ekként felszerelt s beépítteti porta utczai végében, 
úgy hogy jobban a ,,verő"-nek feküdjék, áll az egyenközény alakú ház, melynek 
külső s belső képe egészen olyan, mint a nagvalföldi magyar ember hajlékáé. 
Építési anyaga rendesen kőalap és vályog (sártégla), de újabban sűrűn használják 
a követ vagy téglát is. A zsellérsorban lévők két deszka közé még most is sárból ve- 
rik a ház falát. Általában magasabbra húzzák a falakat s karcsúbban, nagyobb 
ízléssel építenek, mint azt a felső vidéken láttuk. A tetőzet a régebbi házakon 
nád, ritkábban zsúp. az újabb keletűeken elég sűrűn járja a zsindeh', cserép, 
bádog, sőt az eteniit-pala is. A házak általában fehérre meszeltek, de az ablak 
felett s az alján széles kék, sárga vagy fekete sáv határolja a fehér mezőt, mely nek 
közepén át is, a két ablak között, hasonló színű s vastagságú szalag húzódik 
le függőleges irám'ban. A sok fehér ház közül minden faluban kiválik egy-egy 
sárgára, zöldre vagy halványkékre meszelt ház. A tetőzet mindenütt megnj'úlik 
ereszaljjá, melyet ízlésesen faragott fa, vagy téglából rakott hengeralakú oszlopok 
tartanak. A tetőzet homloka, a vályogból vagy téglából rakott vértelek (tűzfal), 
az IHS betűkkel, vagy a tulajdonos nevének kezdőbetűivel s az építés évének 
számával ékeskedik. Az ámbitus félköríves bejáratát és az utczára néző két 
ablakot koszorú.szerű díszítéssel látják el. Általában nagy az alföldi hevesmegyei 
embernél a díszre, a czifraságra való hajlam. Majdnem minden újonnan épült 
ház új meglepetés a falubelieknek. Egészben véve mégis egy e vidéken a ház- 
építési típus. ÍDnden háznak két szobája van. Az egyik, az utczára néző, a ,, tiszta 
ház." a másik a ,. lakó-ház." A kettő között van a pitvar s a tőle ajtótlan fallal 
elvála-sztctt konyha. A konyha valóban konyha, nem úgy, mint a palóozoknál. 
Már nem a kemenczepadon, hiszen a tünőfélben levő búbos helyét kályha foglalta 
el, hanem masinán (porhert) főzi a gazdasszony az ételt. A kétszobás-rendszer 
hasonlíthatatlanul nagyobb kényelmet nyújt a lakóknak. A hátulsó ,,ház" 
a család nappali és hálószobája, az utczára néző , .tiszta ház" a vendégszoba. 
Tisztes vendéget itt fogadnak el. Az asztalon, karszékeken, almáriomokon 
vagy kaszlikon kivül, van benne két, majdnem a gerendáig érő ..emeletes" ágy 
i.s. Az úri divat utánzása, főleg a vasútmenti községekben (pl. Vámosgyörk), való- 
sággal ,, szalonná" alakítja át a ház e részét. Dívány-, kényelmes székek, sőt 
fotellek várják a vendéget. Az asztalt terítő takarja, rajta friss, a ház előtti 
kertből kikerülő rezedával vagy muskátlival megtöltött virágtartó áll, felette 
ízléses függő lámpa lóg, a falakat képek, jobbára szentképek vagy történelmi 
nyomatok díszítik. E szoba minden valamirevaló gazdaembernél padozva van, 
sőt néhol ,,pokrócz"-czal Ls el van látva. Lám, lám I Mire képesít a ,,módi", 
s mire vezet az alföldi népünkben nagyon kifejlett majmolás és urizálás. Sőt újab- 
ban a magyar parasztház ősi típusát is kezdik elhanyagolni és L alakú, 3 — 4 
szobás úrifajta házakat építgetnek. E fokon már nem a népi építő-iparművészet 
alkotásaival, hanem az ..okleveles" építő-vállalkozó ízlésével állunk szemben. 
Népszaporodás Ilyen területi és égalji, külső és belső gazdasági és lakásviszonyok közt él 

és eümség. ^ hevesi paraszt. A lakosok számát a területhez viszonyítva megállapíthatjuk, 
hogy Heves hazánk népesebb vármegj-éi közé tartozik. A nép sűrűsége és sza- 
porodása ugyanis felette van az országos átlagnak. A leglakottabb vármegyékben 
egy négyzetidlométerre 82- 2 lélek esUí. a legritkább népességűben 26- 4. Heves 
vármegyében 1890-ben 62-7, 1900-ban 67'9esett ugyanily területre, míg az országos 



Hevps vármegye népe. 199 

átlag 59'3 volt. Azonkívül, hogy a lakosság természetes szaporodása általában 
egcszon normálisnak mondható, nem érdektelen ama tény felemlítése, hogy a 
térszín emeltebb szakaszain kisebb arányú a szaporodás, mint a rónán ; mert 
amott, a Zagyva völgyén, illetőleg a gyöngyös — hatvani mezőségen, minden 
ötödik helység népszáma megfogyott, míg ugyanezen térszakasz alföldi részén, 
egy falu — Gyöngyöshalász — kivételével, valamennyi nőtt ; azután a Tárna 
völgyén és a tárna — egerközi területen fent minden harmadik, lent pedig csak a 
hetedik község népszáma fogyott meg, sőt az Eger és Tiszavölgyön a nagyobb 
községek : Tiszafüred, Füzesabony, Sarud, Örvény és Kisköre megkétszerezték 
lélekszámukat. Ez is azt az országos tapasztalatot erősíti, hogy ,,a magyar 
faj igazi talaja, hol a legerősebb gyökeret verte : a rónaság." Az sem érdektelen, 
hogy míg fent egy-két nagyobb méretű hely mellett jóval több az apró, köz- 
igazgatásilag csatolt kisközség, lent csaknem valamennyi népes, nagy község, 
úgy hogy amazok számuk nagyságával ellensúlyozzák ezeknek népességét. 

Azonban ezt az örvendetes természetes fejlődést újabban nagyon ellen- Kiváudoriás. 
súlyozza s a succrescentiát a termő alanynyal együtt pusztítja a modern nép- 
vándorlás, a kivándorlás, melynek érezhető megindulása épen az utolsó nép- 
számlálás dátumával esik egybe. Modern népvándorlásnak nevezzük szántszán- 
dékkal, mert a kivándorlási láz nem az ösztönnek, mint annál a hajdaninál, 
hanem a félrevezetett akaratnak vagy a rosszul számító észnek a munkája. 
E liitünket az a tudás erősíti, hogy a magyar nép, a mi népünk tehát első sorban, 
konzervatív természetű, s költözésében sem szeret az édesanyai szülőföldtől 
messze elvetődni. De mert jelenséggel, ténynyel állunk szemben, és épen nem spo- 
radikus, hanem az egész ország Felvidékét rongáló ténnyel, helyénvaló, hogy, egy- 
pár statisztikai adat száraz felsorolása helyett, e természetellenes pusztulás okait 
nyomozzuk s az újidők alakulásaira kDiató következményeit a Heves vármegye 
21 községében mutatkozó szimjjtómák alapján megrajzoljuk. Feladatunk nem 
nehéz, mert megyénk alispánjának évi jelentései a nép első megmozdulásától 
a mily szakszerűen, épen olyan szemléletesen s a nemzeti vérveszteség okozta 
fájó érzéssel vezetnek berniünket végig a népvándorlás hullámhegyein és völ- 
g}'ein. Az első panaszos hang az emUtett jelentésben a népszámlálást követő 
évben. 1901-ben, üti meg fülünket : ..Sajnosán kell jelentenem, hogy a kiván- 
dorlás ügyével már vármegyénlvben is komolyan kell foglalkozni, holott ezelőtt 
a tiszta magyar vidékeken szó sem volt ezen betegségről, csak a nemzetiségi 
vidékeket érintette." Az első évben 143 útlevelet kénytelen a vármegye eddig 
jóformán más falunak határát is alig látó fiainak kezébe adni. Egyik közbeeső 
évben, 1906-ban, a legaggasztóbb a mozgalom hullámverése, mert, mint forrásunk 
mondja, a kivándorlás halomszámra szeilte áldozatait s egymás után tünteti 
fel a legveszedelmesebb jelenségeket. Már maguk azok a munkás-bajok, melyek 
következményeként jelentkezik a kivándorlás, társadalmunk és nemzetgazda- 
ságunk válságos tünetei, azok a jelenségek pedig, melyek a kivándorlás kísérői 
és következményei, a legnagyobb fokú aggodalomra méltók. A kivándorlás első 
stádiumában megdöbbentünk a fölött a könnyű és gyors elhatározás fölött, 
mellyel rászánták magukat, hogy elhagyják a szülőföldet, a magyar hazát. 
Némi megnyugvást keltett, midőn láttuk, hogy szállingóznak vissza néhány évi 
távollét után. Keménységűn kébredt, hogy vállalkozásuknak végczélja : megsze- 
rezni az itthon való boldogulás anyagi előföltcteleit. De csalódtunk. A kik haza- 
jöttek, visszavágytak ; nemcsak ők maguk keltek ismét útra. de elbúcsúztatták 
családjukat is. S így fogy nap-nap után a falvak népe. Néhány évvel ezelőtt 
hordás, cséplés idején jártam egy mátrai községben, hol kis gyermekek és asszo- 
nyok végezték a nehéz férfimunkát, ma már ott üres a határ, csak talán egy-egy 
görnyedt hátú embert vagy asszonyt láthatiuik ; mintha a düledező udvarház 
házőrzője lenne. Ott is. a dús Alföldön, megfogyatkozott a munkaerő ; kezdenek 
a gazdák a belterjes gazdálkodásról visszatérni az extenzív rendszerre. Ezek a 
múlt évi mozgalom szomorú tünetei ; hová fejlődnek, ki lenne megmondhatója. 

Rohamosan növekszik a kivándorlás számaránya is. Míg 1903-ban 950-en 
kaptak útlevelet és 64r7-en vándoroltak ki. az 1904 évben útlevelet 1167-en sze- 
reztek, és az 190.5 évben 2574-en, addig az I90r). évben 3122-en szándékoztak 
kivándorolni. Az összes kivándorolottak száma 4104 egyénre tehető. 

A kivándorlási mozgalom egyik legveszedelmesebb jelensége az.'íhogy.ía 
visszatérő kivándorlók ma már nem azért jönnek haza, hogy itthon felüdüljenek, 



200 Heves vAmief;ye nópo. 

megpihenve, újult erővel folytassák vagyonszerző munkájokat, hanem azéit, hogy 
értékesítsek vagyonukat s családjokkal együtt végleges bi'icsút mondjanak szülő- 
földjüknek. Mert arra már valóban kevés remény lehet, hogy azok. kik elvitték 
magukkal gyermekeiket, feleségeiket is, még egyszer lakosai legyenek e hazának. 
Annál kevésbbé, mert azokon is, kik közülök itthon vannak, meglátszik, hogy 
megszerették az amerikai viszonyokat, azokról magasztalva emlékeznek meg, az 
itteniekkel pedig elégedetlenek. A munkaerő roliaraos megfogyatkozása vármegye- 
szerte nagy niunkáshiányt és jelentékenj' munkabéremelkedést eredményezett. 
Eme gazdasági és vérveszteség ellenértéke gyanánt a hazaküldött dollárok 
jelentkeznek. A községi elüljáróságoktól közölt adatok szerint az egész vár- 
megye teri'detére 1,358.801 korona 41 fillér érkezett. Kétségtelenül igen jelenté- 
keny összeg ez a közel másfél millió, mely vármegyénknek egy évben jutott a 
kivándorlás révén, azonban, ha ezt szétosztjuk annyifelé, a hány egyén munká- 
jának gyümölcseként mutatkozik, az eredmónj' legkevésbé sem oly kedvező. 
Az elüljáróságok jelentése szerint 4104 egyén tartózkodik közülünk Amerikában, 
a hazaküldött pénzből tehát egy egyénre 331 korona jut . . . íme mivé zsugorodik 
össze a hírhedt vagyonszerzés, mi oly csábít ólag hat véreinkre. Bizony, bizony, 
a mai napszámárak és munkabérek melleit ily összeget itthon is megtakaríthat 
minden dolgos kéz. S mennyivel kevesebb fáradsággal, mennyivel kisebb élet- 
veszedelem mellett. Nem is számítva azt az erkölcsi fogyatkozást, mi a házasságra 
nézve a kivándorlás révén bekövetkezik. 

Az 1907-ik évben — a melyi'öl még rendelkezésünkre állnak az adatok — 
némi javulás észlelhető, mert 18% csökkenés mutatkozott. Azonban a mily 
■vigasztaló a számarányok fokozatos esése, épen annyira aggasztó jelenség, hogy 
újabban a kivándorlók között nagy számban szerepelnek nők és gyermekek, 
mert szinte bizonyos, hogy azok, a kik családostul hagyják el hazájokat, a végleges 
szakítás elhatározásával távoznak. 

Az amerikai elnökválasztás és a trösztök miatt keletkezett üzenileszállítás 
rengeteg embert hagyott az új\dlágban munka nélkül, minek következtében 
roppant arányokban folyt a visszavándorlás. A visszaköltözöttek száma igen 
nagy, 2300, s minthogy 1907 végéig az eltávozottak száma 6716, a visszavándor- 
lottak a kiköltözötteknek 34%-át teszik. Ezek leginkább azok sorából kerülnek 
ki, kiknek hozzátartozóik itthon maradtak. A visszatértek gondolkozását és a jö- 
vőre vonatkozó szándékát illetőleg érdekes, hogy azok. Idk utóbb vándoroltak 
ki s akkor érkeztek meg, midőn az üzemek leszállítása már megkezdődött, 
szinte a gyűlölség hangján beszélnek arról az elbánásról, melyben az Araerikába 
bevándorolt munkásoknak részök van ; elismerik ugyan a munkásnak nálunk 
ismeretlen módon való megfizetését, de azt is hirdetik, hogy ez a munka ember- 
fölötti, s hogy megrokkanás nélkül hosszabb ideig kibírni nem leheí. Ezek ter- 
mé.szetesen végleg letettek az újból való kivándorlás gondolatáról, igyekeztek mi- 
előbb beleilleszkedni az itteni gazdasági és társadalmi rendbe, mindösszesen 
csak a világlátottság élettapasztalata hagyott egyéniségökben nyomokat s a ru- 
házkodásban szeretnek eltérni az itthoniaktól. A vissza'':értek második, úgy- 
látszik, kise'jb része elégedetlen, az itthoni helyzetekkel nem tud vagy talán 
nem is akar megbarátkozni; különösen tartózkodik attól, hogy napszámba járjon, 
vagy cselédnek álljon. Ezek egész viselkedésén meglátszik, hogy megszerették 
az amerikai viszonyokat ; ki is jelentik, hogy a legelső alkalmat megragadva, 
vissza fognak térni." (Alisp. jelentés az 1907-ik évről.) — Fájdalom, nemcsak ők, 
hanem velők együtt mások is, sokan. S ez a vándorlás mindaddig tart, míg a 
szocziális bajok, bár időről-időre enyhíttetnek, gyökeresen nem orvosoltatnak. 
Milyen állapotváltozást fog ez előidézni ez agrikultúr vármegyében, majd a jövő 
mutatja meg keserves tanulságokkal. A jelenben is megállapítható tanulság, a 
mi eg3"ébkéní az országos statistikának is megfelel, hogy legtöbben a hegyi részek 
lakói közül veszik kezökbe a vándorbotot, a megkötött birtokok közelében, vagy 
a meghódíthatatlan erdők és sziklás hegyek között élők. A rónákról jobbára csak 
azok szállanak a világjáró hajókra, kik zsellórállapotuk miatt a gazdáknak szinte 
földéhsége miatt az emelkedettebb részek lakosaival egy sorban vannak : a vagyon- 
szerzés kielégíthetetlen vágyának kínzó állapotában. 
=« apo . -p,^ ^ természetellenes erőveszteség mindenesetre nag\' változást idéz elő 

a családi éleiben is, elsősorban ott, a hol a kivándorlás legnagyobb s a hol a családi 
élet a legsajátosabb, legjellegzetesebb — a palóczoknál. 



201 



L 



) 



^- 



H h 



KERT 






J^_£ 1 y-lA 



UCiVAR 



/^ i C5UR i 

I □ a C1---A 



A palikz ház alapraj'/a- 



naUK-[FUL£TEK 



; 




nOVVMl 


i 


líini^íi 


II. S.20B1 





1. Í2051 




/ 

— H 1 1 


FiTvflK 


■^ ., T 



<EKT 



UDv/'^K 



/ 



Mátraalji síksági ház alaprajza. 




Palik'z népviselet. 



202 





Pásztóvidéki népviselet. 



Heves vármegye népe. 203 

Ezeknek családi élete ugyanis a legújabb időkig, egészen patri;u-kális 
volt. Az ú] pár rendesen a vőlegény szüleinek hajlékában ütötte fel tanyáját. Ig^- 
aztán megtörtént, sőt most is megtörténik, hogj^ egy-egy öreg palócz-pár három- 
négy, feleséges fiával, ezek gj'ermekeivel s nem ritkán a dédunokákkal egy- 
ugj'anazon közös hajlékban, közös háztartásban éli át az életet. Egynémely 
heiyen 35-en, iO-en is laknak egy födél alatt. Egész had-akat alkotnak. A Pádár- 
had pl. Szuha községben 40, az Oláh-had Balián 35 tagot számlál). 

A családok ily népes volta mind a háztartásnál, mind a közös föld meg- 
mívelésénél bizonyos rend- és tervszerűség életbeléptetését tette szükségessé. 
A legfőbb tisztet a gazda és a gazdasszony, a család legidősebb férfi és női tagja, 
töltik be. A gazdát illeti minden jog a család tagjaival és a községgel szemben. 
A gazdasszonyt, vagy ha ez már tehetetlen anyóka, a legöregebb menyemasszonyt, a 
háztartás vezetése, melybe a többi asszonynak beleszólási joga nincs. E szokásból 
magyarázható, hogy a palócz nők legnagj'obb része csak késő asszonykorában 
tanul meg főzni. A család többi férfi- és nőtagja nyáron át a mezei munkát 
végzik, télen meg a férfiak fuvaroznak, a nők szövő-fonó-ipart űznek és az öregek- 
kel, sógorokkal, sógornőkkel együtt bajlódnak mindaddig, míg az unokák nagy 
száma miatt az egyszerű kis palóczhajlék szűknek, vagy az .,asszon' ?iép" perpat- 
vara és torzsalkodása miatt az eg;y'üttélés lehetetlennek nem bizonyul, a mi 
aztán szükségessé teszi a családos testvérek ,,válakozásá"'-t, vag^^s a ,,m-illiú- 
zással" (sorshúzáísal) az osztozkodást az apai jusson. Ez persze "inkább a bol- 
dogabb múltból vett kép. Ma, az Amerikába vándorlás idején, nincs szük- 
ség ,,válakozásra." Sőt az alföldi parasztcsaládoknál is megteremtette a szükség 
egj'-egy családtag kiválását. Bár e vidékről ritkább az újvilágba vándorlás, de elég 
sűrű a szülőfalu határából az elköltözés és ezzel együtt a gatyás sorból a nadrágos 
sorba ,, emelkedés." Nem számítva azokat, kik Eger vagy Gj'öngyös iskoláiban 
,,úrrá" képzik magokat — ■ Uyenek is elég sokan vannak — legboldogabb, a ki mint 
vasúti bakter élhet elszigetelten a maga kis világában, de a posta- vagy más 
hivatalszolga is büszke, ha olykor-olykor, a , .szabadság" napjain megjelenik 
,,fő'di"-ei között. Nem csoda, hogj" az eke szarvára és a kaszanyelére sziiletett, 
de sokra képes parasztlegénj' és használható parasztleány az eke szarva és kasza 
nyele helyett, ha a meg nem nag\-obbítható határ szűk lett a megszaporodott csa- 
lád eltartására, ahhoz fog, a mi kenyeret nyújt s egy kis ,,urizálást" is biztosít. 

Mert tudnunk kell, hogy a vármegye lakossága, egj'ként a Felföldé és Foglalkozás. 
Alföldé, a földmívelés és az ezzel szorosan kapcsolatos foglalkozásokon kívül, 
más jövedelmi forrásokat már csak azért sem n%athat meg, mert ezeknek, sajátos 
területi viszonyai következtében, jóformán a fogalmát sem ismeri. Heves első- 
sorban agrikultur megj-e. mintáz a mezőgazdasági és erdészeti részben bővebben 
is megvan írva. Az ipar nemei közül a kő.szén bányászata (Bátony, Cselű). a 
házi ipar köréből éjszakon a vászonszövés, a délibb részeken itt-ott a füzfa- 
vagy nyirfavesszőfonás mestersége dívik. S ha megemlítjük a gj"öngyösi cse- 
resznyével, az egri körtével,'- baraczkkal és zöldséggel egész Galicziáig elkalan- 
dozó kofákat, a ,, szivargyárba" járó egri lányokat s a halászati törvénynyel 
sújtott tiszai halászokat, a hevesi nép foglalkozását, iparát és kereskedéséi 
egész köreben megérintettük. 

A palócz — így nevezzük mi is az éjszakiakat • — a közepesnél valamivel a nép kuueje. 
magasabb termetű, bár ,,öles", szálas növésű is szép számban található köztük. 
Kövér, hízásnak indult palócz férfi nagyon ritka jelenség ; inkább szikárak, de 
a nehéz szőlő-, ületőleg erdei munka következtében edzettek s erős izomzatúak. 
Egészséges színű, napsütötte arczuk csontos, inkább gömbölyű, mint hosszúkás ; 
hajuk és bőrük se nem szőke, se nem barna, a minő ,,az igaz magyar fajta." 
Valamikor, főleg az öregjénél, általános viselet volt a hosszú haj, melyet sertés- 
hájjal szinte a csepegésig bezsírozva ketté választottak s fésűvel fogtak egybe. 
Ma már ők is érzik a rövid haj kényelmességét és egészségi hatását. Nem is igen 
akad már köztök olyan, a ki háromágú ,,kákó"-ba font ,,csimbókos"' hajat 
viselne. Homlokuk nyüt s szemökből az a magyar fajt annyira jellemző sajátos 
indulat sugárzik ki, mely mélységesnek, emésztőnek s epesztőnek látszik, de 
csak a szalmaláng idejéig tart. Az orruk többnyire vastag, mellkasuk, karjok 
s lábok erős izomzatú. Járásuk szinte lassú, megfontolt ; jó nagyokat lépnek, 
de ezen is \'isszatükröződik a palócz karakter : a megfontolt higgadtság. A női 
típuson lényeges különbségeket találunk. Rendszerint magasabbak, mint a 

Maeyarorsiág VármeKjéi ti Városai: Heves Tármegye. 10 



204 Heves vármogj'e népo. 

fértiak, s többinive gvingo idegzetüek. A férfiaknál gömbölydoílebbek. de szí íre 
velők egyezők. Fiatal korukban egészséges, eléggé luegnyero külsejűek. A táp- 
lálkozás szükesobb volta-e, vagy az anyai gondok okozzák, niort a palócz elég 
szapora, hogy haiuar megöregszenek, egykönnyen nem tudnók okát adni. Szinte 
általános, hogy üdeségöknek, az arcz hamvának egy-kettőre vége van, s köztök, 
ha korra nem is. de külső megjelenésre sok az anyóka, sok a vénasszony. Egerben 
és Gyöngyösön, aztán a velők szomszédos községekben a Felvidék és Alföld 
magyarja közt bizonyos átmeneti típust találunk. E részeken mind a férfiak, 
mind a nők az alacsony felé hajló közéjjt érmet üek. Az erős szőlőmnnka itt a 
nőket is jól megedzi, úgy hogy vastag, erős kar- ós lábizmukkal felveszik a ver- 
senv't a dologban (íyöngyösön a..kapás-legény"-nyel. Egerben a liires .,czikrá"-val. 

Mennél jobban haladunk délre, annál inkább észrevesszük, hogy a nép 
a legkülönbözőbb elemek szerencsés keveréke. Ogy azonban, hogy az eredeti 
alkotórészek fel-felvetődnek, sőt határozottan uralkodnak a nemzedékekben. 
A mátraalji síkság lakosaiban már ráismerünk a Nagyalföld tipikus lakójára. 
Zömök testalkat, rövid, vastag nyak. kerek, pii'os-pozsgás arcz, nyilt homlok, 
az inkább alkotó s tisztán, világosan látó, mint ábrándos, képzelgő szem, a 
nemes formájú orr. a szépmetszésű száj. az erős fejlődésü s a délibb részeken 
szinte tatárra húzó, de egészben inkább barna, mint szőke haj és bajusz, a borot- 
vált, vagy, főleg a tiszai járásban. Kossuth-szakálltól körített ál ; aztán a ka- 
tonás, a fiatalabbjánál hetyke testtartás és járás ; az izmos, de szabályos vég- 
tagok, a komoly, miit és nyugodt, szinte tiszteletet parancsoló, másrészt bizal- 
mat keltő megjelenés egészben véve a magyaros férfiszépség ép oly általános 
itt, mint a nőknél mindaz, a mit a ,, tűzről pattant", ,,kaczkiás" és ,, takaros" 
nevek alatt értünk. 

Az erős mezei munka általában az alföldi embernek is kiveszi a zsírját, 
de a jobbmóduak. férfiak s nők közt egyként, főleg a 40-en túl levők közt gyakori 
a köpezos termet és a hízásnak indult alak. Nyilván a jászokkal és kunokkal 
való szomszédság hatásából magyarázható, hogv a vármegye déli részén (Váuios- 
gvörk. Adács) s a Tiszavidéken szálasabb, nyúlánkabb alakokkal is elég sűrűen 
találkozunk, s hogy e részeken a nők között sok a kiváló szépség. 

Általában az öltözködésben, a népviseletben is szembetűnő a különbség 
a vármegye népe között. Síig a palócz nagyon konzervatív s férfia is, nője is 
sokban megőrizte a nagyapai, illetőleg nagyanyai viseletet, addig a délibb része- 
ken, a jnátraalji síkságon, a jóléttel kapcsolatos s ainás község- vagy megye- 
beliekkel való sűrűbb érintkezés következtében változó divat és egy sajátságos 
hajlam, az úri osztály utánzása, kiforgatta a népi viseletet eredeti alakjaiból 
és színeiből. Legjellegzetesebb a népviselet a vármegye székhelyén. Egerben, 
míg Gyöngyösön olyanféle népviselettel találkozunk, a minő azelőtt, a kalapos 
divat előtt, az iparos-nőké volt. Hatvan, Heves, jász hatást mutat, Tiszafüred, 
Tiszanána a tiszavidéki kún népviseletre emlékeztet. Általában a déli széleken 
kevert népviseletet találunk, a melyből a régi zománcz csak itt-ott csillog még 
ki. Ügy, hogy e vidéken a nőknél csak divatos, időszakonként uralkodó viseletről 
beszélhetünk, a férfiak jellegzetes, hagyományos ruházatát pedig csak akkor 
szemlélhetjük és ismerhetjük meg, ha ..ünneplő"-be öltöznek. 

A palóczférfiak ruházata nagyon egyszerű és elég közönséges. Alsó ruhájok, 
a fehérnemű, úgy a férfiaké, mint a nőké. jobbára a háziipar terméke. Igen sok 
kendert termelnek s el)ből szövik, fonják az asszonyok az ingnek s gatyának 
való elég dvu-va vásznat, mely nyáron, dologidőben, egyedüli öltözetök. Inge, 
főleg azelőtt, oly rövid volt. hogy hasa és háta tenyérnyi szélességben meztelen 
maradt. Ügy látszik, hogy a hosszúsági hiámi; a bő ujjakban, a ,,bornyúszájú" 
ingujjakban pótolta ki. Nem czél nélkül pazarolja a palócz a vásznát az ing e 
részére. A ,,bornyúszájú" ingújj nála a törülközőt pótolja. Manapság inkább 
a kézfős vag>' kézkötős, hosszú derekú vászoning járja. Kézfös-nek és kézköt ős-nek 
azért nevezik, mert a kézfőig érő, alul ránczokba szedett íngújjal gombra vagy 
maílzagra járó kézelővel szegik be. Némely falunak speczialitása az úgynevezett 
kígyós kézelő, mely az illető falvakban családonként változik s inintegy czíinerül 
szolgál ípl. kék koczka-kígyó). A gatyája is rövid ; csontos lábszára, mert nyáron 
a ház körül mezítláb jár, térdig vag>' térden felül födetlenül marad, sőt, ha fel- 
húzza hosszúszárú bagaria-csízmáját, akkor is kilátszik napbarnított bőre. 
Ha hamarjában a paphoz, vagy a falullázára kell mennie, fényes pitykékkel 



Heves vármeg>-e népe. 205 

kirakott sötétkék vagy fekete mellényt, kis lajbit kap magára. Ünnepnapon, ha 
templomba megy, a legény mándhjit, rövid ünneplő kabátot, a házas ember 
neintelki-t, barchettel vagy báránybőrrel béllelt, három sor fényes pitykegom- 
bokkal ékesített és zsinórral sujtásozott rövid, testhez álló kabátot, palócz- 
néveii nagylajbit ölt fel. Öszszel, mikor a dér már megcsípi a mező füvét, a házból 
kikerülő nyári ..húmiját" felső ,, gúnyával" szaporítja. La.ssanként előkerül ?. 
komrából a börlajbi (mellye^zeö-nek, jyuriiszlyik-nsik is hívják) vagy az iinterczig. 
vagy untercziglajbi ésluz őrdögbeör-nek nevezett fekete barchetből varrott nadráof. 
Ezeket jobbára otthon az asszonyok varrják, de az ünneplő gúnya, a sötétkék, 
vagy feketeszínű, derékszíjas, ellenzős és elég bőven zsinórozott posztónadrág, 
az előbb említett, a testhez állónál szinte szűkebb, prémezett rövid rokk vásári 
czikkből rendszerint Egerben készül. Télen fehér szűrrel, melyet ,,c5M/íá"-nak 
is neveznek, vagy hosszú szőrű, birkabőrből készült bundával, sok helyen kőd- 
mönnel védekeznek a hideg ellen. A színes vagy fekete virágokkal gazdagon ki- 
hiüizett új szűr és bunda templomba járó ruha is, mert azt tartja a palócz, hogy 
a legszebb és legdrágább ruhájában járjon az ember az Isten házába. Nyári 
öltözetéhez tartozik a széles karimájú ..hatosos" szalmakalap s a határban, a 
tarlón, az ócska csizmaszárból magaszabta bocskor. A szegényebbenek télire se 
jut más, de a jobbmódúak hosszúszárú bagariacsizmát viselnek. Persze a szalma- 
kalap is idejét múlja télen, s ilyenkor báránybőr-sapkát húz a fejére. Ha kiöltözik, 
főleg a fiatalabbja, bokrétás, pántlikás és darutollas pörge kalapban díszeleg. 
Eg}- elmaradhatatlan ruhadarabja van még a palócznak, a ,, nyakravaló". 
E czélra régebben hosszú, a nyakra kétszer is rátekerhető fekete kendőt hasz- 
náltak. Szükség is volt rá, mert ingének ezelőtt nemcsak a dereka hiányzott, 
de gallérja sem volt. Rendszerint jegyajándékul kapta a legény menyasszonyától 
s hordta egész életén át, vagy addig, míg rongj-gj^á nyütte. Ma már ők is 
hódolnak a divatnak : aranjTojtos fekete selyemnyakkendőt vesznek az egri 
vásárban, 

A nők fehérneműje, az ing és ,,pendely", szintén háziipari termék, de vala- 
mivel finomabb és puhább, mint a férfiaké. Természetesen itt is gazdagabb, 
változatosabb és czifrább a nők, mint a férfiak öltözete, a fiataloké, mint az öre- 
geké. A lányok és menyecskék fodros ujjú ingvállt, gallér nélküli rövid vászon- 
inget s erre testhez álló, fehér vászonnal béllelt puruszlyik-ot, kapcsokkal ellátott 
ujjatlan derekat öltenek, mely dolgozónapra egyszerű kelméből készült, de ünne- 
pen czifra, festett kartonból, piros, kék, vagy zöld alapú virágos selyemből 
vagy bársonyból való, E fölé jön a nyakkendő, a selyem- vagy kázsmir- vagy gyolcs- 
kendő, melyet Balián ,,6m?íA;ó.s A;ertrfó'-nek, Széken ,,százszorszép-kendő"-nék hívnak, 
olyformán, hogy a mellen keresztbe vetett kendőt hátul a derékén kötik meg. 
Szoknyájuk rövid, elég bő, mert ötöt -hatot is felvesznek magokra. Ezek az alsó- 
szoknyák barchetből vagy rong^Tászonból készülnek s az alja valamennyinek 
más színű pántlikával van beszegve. A felső szoknya a legdíszesebb. Bár szeretik 
a tarka-barka színvegjüiletet, mégis a pirosszínű kasmirkaiton, vagy perkál 
az uralkodó. ,,Atlac"-ra vagy selyemre csak a jómódúaknak telik. Kötény gya- 
nánt hétköznap ,,gangát", magukszőtte fehér vászonkötényt, ünnepen fekete 
vagy sötétkék gyolcsból, a menyecskénél és lányoknál a ruha színével egyez, 
atlaszból vagy selyemből ké.szült „keczeW-t viselnek. Valamikor, — persze 
télen, vagy ha ünneplőbe öltöztek — kizárólag csizmában jártak, esörgős kor- 
dován ,, piros miskaóczi csizmában", ma azonban köztük is hódít a kényelmesebb 
,,czúgos" czipő, melyet sokszor ,,tyűkör", de piros pántlika mindig díszít. Az 
öregje megelégszik az egyszerűbb öltözettel : simább ingvállal, fekete pruszlik- 
kal, sötétszínű kendővel ; újabban fekete reklivel, aztán fekete szoknyával 
és fehér, jóformán az egész szoknyát átfogó fehér ,,gangával". Fejrevaló kendője 
öregnek, fiatalnak egyaránt van. Amazoké ez is fekete, emezeké tarka, virágos, 
világos kendő, melyet dologban ,,konty"-ra kötnek. Az új menyecskék kendő 
helyett, de csak ünnepen, főkötő módjára arany vagy ezüst csipkét kötnek a 
fejökre, A lányok hajadonfővel járnak s pántlikával átfont, egy ágban alácsüngő 
a végén különféle színű szalagcsokorral ékesített ,,foncsík"-ot viselnek, ,, Ék- 
szerük" is van : nyakukon a borsónagyságú üvegszemekböl összefűzött kaláris, 
újjokon rézgyűrű, kezüklion ,, slingelt" fehér kendő. 

Az egri népviselet, főleg a nőké, ha nem is olyan, mint volt régente, vagy 
csck a hetvenes években, különlegességével méltán vonja magára az idegen figyel- 



206 Hoves vármegj-e népe. 

niét.*) A legényeknél a ..slingolfelejű, kézelős g^-olcsing s térden alul a csizma- 
szárra hajló, sűrű ránczokVia szedett, rojtos gyolcsgatya, a melynek korczából 
állandóan lefelé osiing a két ellentétes sarkánál fogva háromszögre hajtott sárga- 
színű, női fejrevaló kendő, a ,,lyányhó járás" ajándék-jele, nemcsak ,, dolgozó 
napokon" járja, de ünnepen és lakodalomban, kora tavasztól késő őszig, dísz- 
ruha is. Feltünhetik az idegennek, hogy a hetyke egri ,,czikra", ígj' hívják a le- 
génj't, még az első hó idején is, rövid, szűk volta miatt szinte bo som gombolható 
zöld, piros vagy fehér selyem, illetőleg bársony, ujjatlan lajbiban s egy szál ga- 
tyában sétál vasárnap délután Eger foutczáján. Persze nem tudja, hogy a gyolcs- 
ing alatt ..luiterczikk" vagy ,.jágering", a gatya alatt pedig ,, ördögbőr "-nadrág 
rejtőzik. Alikor az egri legem* keskenyszélű selymes szőrme-kalapjában, mely 
mellől az élővirág vagy műbokréta sohasem niarad el, aztán előbb említett öltö- 
zetében, mehTe csak nagy hidegben húz zsinóros fekete nadrágot és rokkot, 
hozzá fekete sifon- vagy selyemkötőjében s fénj'es szárú vagy lagos, sarkantyús 
csizmájában, nag^'okat kurjongatva végigtoporzékol az utczákon, azt hinné az 
ember, hogj' széles e hazában sincs különb legény nála. A való pedig az, hogv 
azt a vármegyére kirótt és a sorozó termekben szedett bizonyos véradót nem ő. 
hanem a nálánál sokkal n5'ugodtabb temperamentuma alföldi legény szolgál- 
tatja a ,, császárnak." 

A nők viselete — főleg nyáron — még feltűnőbb és sokan nagyon szépnek 
tartják. A karon felül kék vagy bordó szalaggal átkötött, kemén\Te vasalt 
s apró ránczokba szedett ..slingolt" ingvállra, melynek mncs nyaka, gombokra 
járó, különféle színű kasmir-Za;6íí (pruszlik) öltenek, mely alatt ,, melyszorító" 
fehér kendőt viselnek. Erre a mellen keresztbe vett s hátul összekötött nagy, 
többnyire igen díszes, virágos selyerakendő borul, melynek rojtjait finom ízlés- 
sel rendezik el. A felső szoknya anyaga karton, szatin, atlasz vagy selyem. 
Jóllehet rövid, alig ér térdig, mégis ugyancsak sok kell belőle. Az egri lány ,, ün- 
neplőben" jóformán minden szoknyáját magára veszi. A fehér alsószoknyák 
száma legalább 7, de némeh'iken tíz is van. S ha elgondoljuk, hogy az egri lány 
előtt a kivasalt szoknyának az a próbája, hogy megáll-e a földre téve, megértjük 
azt az írót, a ki a rózsa- vagy ibolyaszínű seh'emkötős (kötény) parasztlányokat 
a balett-tánczosokhoz hasonlítja, s igazat adunk neki abban, hogy a sok szoknya 
és az ingváll ,,a kiházasítási vagyon főkincse". A lányok fejökre a fülök hegyen 
keresztül keskeny, fekete bársonyszalagot kötnek. A hajókat szalaggal átfonva 
egy ágban eiesztik le s a végére külön bordó vagy rózsaszín csokrot kötnek. 
A menyecskék csak abban térnek el tőlük, hogy hajókat kontyban hordják 
s ,, tokra", kemény papírból készült formára, kötött selj'emkendővel fedik be. 
Az egészen új menyecske elöl egyenesen felálló szalagcsokorral, hátul a szok- 
nyáig lelógó szalagpárral díszített arany- vagy ezüst-főköt őt visel. Csizmát már 
nem igen lehet látni egri leány vagy menyecske lábán. A lagos orrú ebelasztin 
vagy bőr- .,czipe" mellett, igen népszerű viselet a hímzett vagy bőr-papucs : 
velők természetesen együtt jár a strimpfli, a ,,tüdő-" vagy rózsaszínű csíkos ha- 
risnya. Ékszerök a ,,poszpolir"-ra fűzött üvegszem-galáris, a bérmaajándékba 
kapott kis kereszt, ezüst vagy rézgyűrű. Télen reklit vagy kabátot húznak. 

A mátraalji síkságon ünneplő napokon tárul fel egész tarka változatosságá- 
ban a népviselet. De nem a régi, mert a ruházat színeiben és anyagában egyaránt 
átalakult a nyugati minták szerint. A fehéret színes, a szűcsárút a posztó, a vász- 
nat a selvem, az ingvállt a blúz, a bővet a testhezálló váltotta fel. S azzal együtt 
hogy a njnigati ipar népünkkel megismertette s megszerettette czikkeit, minek 
következtében ,,csak magyaros szabásról, de magyaros népviseletről immár nem 
beszélhetünk" (Hermán Ottó), e tájakon asszonyaink rokkái és szövőszékei 
természetesen a ,,pad"-ra kerültek. 

Az alföldi paraszt nyári öltözete ma is a gj'engén kikékített kézelős ing és 
a térdig vagy kevéssel térden alul érő, rojtos vagy szegélyezett ránczos gatya. 
Ez is gyolcsing és gj'olcsgatya. De csak a mezőn és a szérűskertben járja, mert. 
míg régente a bíróviselt ember is gatyában járt, ma már nem díszelgő ünnepi 
ruha, hanem a sötétkék kötővel (ganga) együtt kényelmes ,,dógozónapi gúnya." 
Eg\'ébkor általános viselet a mellény, nadrág és kabát. A jobbmódúak és a 



•) Első helyen illik megemlítenünk a nagy tiszteletet szerző fertálymeeteri köpenyeget - 
Ujja nincs, a n}'aknál ezüst csattal erősítik meg s térden alul ér. Anyaga fekete posztó, ■pirrs bélés el. 



Heves vármegye népe. 207 

,, tisztesek" között akárhány parasztember van, a kik szegyeinek a gatyát és 
mindig nadrágban járnak. Ezen a vidéken bocskort is csak a gulyások, juhászok 
s áltakíban a pásztoremberek visehiek, a kik országszerte legjobban megőrizték 
a régi népviselet anyagát és formáit. A hevesi nemes ember bocskort soha és 
a zsellér is csak akkor visel, ha arat, ha ,, takarít" vagy csépel. A szűk magyar 
nadrágot, melynek szine a kabáté : fekete, sötétkék, szürke, anyaga nem posztó, 
hanem kamgarn, hegyes orrú, fényes vagy lagos (NagjTéde) szárú, ránczos torkú, 
osikorgós csizmába húzza. Néhány év előtt még széltében járta a ,, rámás" csizma. 
Napjainkban csak a hevesi járásban örvend általánosabb használatnak. Az 
amuikelőtte kizárólagosan használt s annyira jellegzetes daru- vagy strucztoUas, 
árvalányhajas vagy virágbokrétás pörge kalapok közt fel-faltünik az úriember 
fején látható puha nemez- vagy posztókalap és télen a fekete báránybőr-sapkák 
között az asztrakán. Aztán a mit Baksay annyi szeretettel és lelkesedéssel a 
..magyar demokráczia czímerének'" nevez, a suba, nem ,, állandó hű társa" már 
a hevesi magyar embernek, öreg emberek szerint valamikor itt is ,, hétköznap 
viselő, vasárnap ünneplő, öregnek tisztesség, legénynek kényesség" volt a suba, 
azonban ezt a jellegzetes öltönydarabot is kezdi száműzni az ízlés, győzedelmes- 
kedett rajta a divat, városi, félúri, prémesnyakú és szőrmebélésű bekecsével 
vagv' rövid kabátjával. Nincs gazdaember, kinek subája ne volna, de manapság 
már kiesett régi szerepéből s az úribunda czélját szolgálja téli hidegben — kocsin. 
Füzesabony vidékén és a tiszai részeken gyalogember is jár benne nyáron s a 
templomba, kifordítva, mert úgy érzi, hogy hűvöset tart. Lehet, de annak 
az adatgyűjtőnknek is igaza lehet, a ki azt írja, hogy viselője a tisztába öltözkö- 
dés fáradtságától kíméli meg vele magát, mert ekként ,, szennyesben" is marad- 
hat. A neve se suba már, hanem bunda. A durva juhgyapjuból szőtt szűr is 
a suba sorsára jutott. Nálunk nem a ,, nyugalom és ünnepély" köntöse, hanem 
az esős, hideg időé ; ,, templomba, násznagyságba, leánykérőbe, tanácsba" 
se lehet benne elmemii, de nem is menne a kénv'es hevesi ember. Istállóban, 
nyári fonott nyoszolyán, kocsiderékban s kint a mezőn húzza meg magát 
szerényen az egykor annyira büszke magyar szűr. Természetesen nem mindenütt 
s nem is egyszerre történt a viseletnek ez az átalakulása. A besenyőtelki nemes 
e.nber még ma is büszke ezüstcsattos, ezüstgombos dolmányára, az adácsi 
., matyó" a tarkán kivarrott bundát és a czifrán szegett szűrt ma is ünneplőbe 
hordja. Különösen a vasútmenti községek járnak elől a divatban, de itt sem 
egj'szerre, hanem fokonként történik a kivetkőzés. Először kicserélik a szűrt 
és subát : rövid, prémes bekecscsel ; majd a rokk hátáról, aztán elejéről kerül le 
a sujtás ; aztán elmarad a nadrágszíj az ellenzővel együtt, s csak épen a szűk 
nadrágszár s a fényes csizma őrzi még a népi ruházkodás hagyományait. S míg 
annakelőtte ,, dolmányán a szabó parasztot nem hagj'ott", ma már annyira 
úrias kezd lenni a viselet, hogy a férfiaknál elég sűrűn találkozunk pantallóval 
és czipővel is. A nőknél pedig a csizmaviselet egyenesen feltűnést okoz és kivétel 
számba megy. Náluk drága bőr-, lakk, vagy atlasz (ebelasztin) húzós, néhol 
fűzős czipő járja, színes, sávos harisnyával. A varrásban még az emléke sincs meg 
az ősi, eredeti formáknak. Az előbb általánosan használt, gyengén kikékített, 
l)őúj jú, rendesen csipkében végződő s a csuklónál bokorra kötött ingváUt s a hozzá- 
való mélyen kivágott, szalagokkal kivarrt, néha gyöngv'ökkel, vagj' aranj'-ezüst 
csipkével borított s ugyanilyen fonállal lúmzett, testhez álló mellénykét, a 
pruszlikot, a legtöbb helyen divatlap szerint készített blúz váltotta fel, melyet 
Jiímzések, csipkék, szalagok, különféle tűzések, nyomott és gömbölyű hajtások 
flíszítenek. A nők még ott is, a hol a férfiak ősnemesi viselőtöket megtartották, 
mint Besenyőtelken, nagyon kezdenek a maguk gúnyájából kivetkőzni. Jellemző 
erre nézve Berze Nagy Jánosnak Besenyőtelekről írt jellemzése. ,,A rókabőrös 
bundát alig látni, helyét a legújabb divat szerint készült kabát, télen boa, a 
régi gyöngj'ös, csipkés fejkötőt a mindenféle czifrasággal feldíszített kalap 
foglalta el, a piros, sárga csizmácskák helyett ma már magasszárú kamásliban 
vagy pedig sárga czipőbcn kopognak végig a templomon." A fényűzés a vidék 
fehérnépénél szinte aggasztó jelenség. A valamire való lánynak vagy menyecské- 
nek nem is egy selyemblúza és szoknyája van, mely utóbbi jó bő és inkább hosszú, 
sok helyen bokáig érő. Selyem a fejre való kendő, selyem a női viseletnek elma- 
radhatatlan kiegészítő része, a kötény, a keczele, meljaiek színe fekete vagy 
az egyszínű meggy-, égszín, tengerzöld selyem, atlasz, bársony szoknyákhoz 



208 Heves vármegye népe. 

ízléssel megválasztott. A fejkötő. a tornyos vajiy Ivúpalakú (Gj^öngyös, Gyöngyös- 
halász. Atkár. Adács) a fiatal menyecskéknél ott felejtkezett még. de csakliamar 
elfoglalja hel>-ét az ízlésesen megkötött selyemkendö. A lányok se mindenüt; 
hordják már egy vagy két ágban, széles szalaggal ékítve, a bokrára kötött hajat, 
hanem kezilik kontyba kötni és a ..kisasszonyok" haj viselői ét utánozni. Elől 
kifodoritják s csak a halántékot árnyékolják színes szalagokkal. A nyakat több- 
sorú kaláris, vagy aranylánczon Mária-képes medaillon, a jnellet bross, az 
ujjat aranygyűrű ékesíti s a kezet egész vagy ujjatlan keztyű borítja. Av. 
öregje többet megtart a régi parasztviseletböl. de a piros szattyán- virágokkal 
díszített bárám'bőrködmen a legtöbb helyen prémes felöltővé változott. 
Életmód. jgy y^n a ruházkodásban, így van az életmódjában is. A palócz ember 

e részbon is konzervatívabb. Ösi eledelei, a lovescsík, a lakodalmi bordás leves 
(csigatészta leves), s levesféle ételeinek, mert ez a palócz legfőbb elerlole, egyéb 
számtalan faja, mint a possadt bab érzettel berántva, a csóré, a lovesgaluska. 
a kompér-leves. a lebbencs-leves, a pila, a gölőilén, vagy furkó-leves, a habart 
hurka-leves, a zsufa, a kiszí vagy czibere s az író; aztán a főzelékek közül a mismás 
(bab és krumpli együtt), a sűrűre főzött krumpli vagy törött bab eczettel, az u. 
n. possadt étel, a lakodalmakon elmaradhatatlan tejbekása, a káposzta marha- 
vagj- juhhússal, a teőtelékes káposzta, a leforrázott kukoricza- vagy árpalisztből 
szaggatott gancza épúgy.mint a húsfélék közül a julüiús, télen a disznóhús, nyáron 
a csirke, tyúk, ősszel a liba sajátos módon készítve, mint rántottába sült tyúk. 
a paprikás tyúkliús, a főtt tészták közül a nyögvenyelő (tálban felvert tészta re- 
szelt krumplival keverve), a szűzen (tisztán, forró zsírral leöntve) vagy káposzta 
csíkval kevert főtt tészta, a sültek közül a kalács, a béles (lepény, rétes-féle), 
a mákos vagy lekváros patkaó, a barát fli (pogácsa-nagyságú kerek sütemény 
lekvárral vagy szilvával), a ferenteö vagy (Széken, Szajlán, Terpesen, Szűcsön, 
Bocson, Csehiben) fentő, a bodak, a morványkalács, a tekercsík vagy guba, 
a gímárnj-ak. a kompéros, a bocskoros málé és görhe, miként Istvánffy Gyula 
az Etiinográfia IX. évfolyamában annyi szakszerűséggel leírja, egészen sajátos 
palócz módon készítve, állandóan és változatlanul ..étlapon" vannak. A síklakók 
azonban ételeikben és étkezési módjokban is kezdik az úri osztályt utánozni. 
Csak egj'et. Reggelre kávéból, sőt theából (Füzesabony. Vámosgyörk), délre 
és estére, terített asztalon, a közönségesen ismert és módon elkészített polgári 
eledelekből alakul ki a hevesi magyar ember ételsora. Még a mezőn is csodás 
változás bontogatja meg a régi magyar hagyományokat. Lehet, hogy itt-ott 
inkább furcsaság, mint rendszer, inkább groteszk kinövés, mint szokás, de a 
zseml^'e, a virstü, a szafaládé s a modern gyáripar konzervjei is (pl. olajos hal) 
előkerülnek már a tarisznyából, melybe annakelötte csak a ,, kakastej jel" sült 
kenyér, vagy madárlátta czipó, aztán szalonna s hozzávaló zöld paprika vagy 
hagyma ülett bele. Egészben véve jól él a hevesmegyei parasztember. Még a 
palócznak is bőven van mit aprítania a tejbe. Természetesen Hevesben is van 
szegény ember, épen úgy, mint más hasonló területi és égalji viszonyok közt 
fekvő vármegj'ében. Sertést a legszegényebbje is öl,'s a legtöbben annyit, hogj' a zsír 
és szalonna egy ,,nagy családos" gazdánál is újig kitartson. Pedig ezekből ugyancsak 
sok kell. A hevesmegyei nép mindent zsírral főz s nem szereti a ,, szegényes'" 
ételt ; a szalonna meg, főleg a férfi-népnek, reggel kávéja, sokszor a mezőn ebédje, 
délután ozsonnája s néha vacsorája. 

Az étkezés rendje és módja az anj'agi jólét szerint más és más. Ezen belül 
is különbség van a nyári és téli időszak szerint. A tehetősebbeknél, a gazdáknál. 
a reggeli, déli és esti étkezés mellett, csaknem mindenütt ., harapnak" valamit 
ozsoniiára is. A napszámos is kiveszi ezekből a részét, ha dologban van, főleg 
ha másnak dolgozik. A palócz tavaszi szántás idejéből ,,szenmihályig" (Szent- 
Mihály napja, szeptember 29 ) háromszor, téli hónapokon át napjában kétszer 
étkezik, reggel 8 — 9 és délután -1 — 5 óra között. Az étkezés módja lent elég 
fejlett. Míg azelőtt egy közös, földre tett tálból merte gazda és cselédje s a ház 
apra-na,gi,-ja a ,, levet", jó távolból nyújtogatva utána ,,pakfon" kanalát, ma 
már asztalt terít s tányérból költi el ételét. S mivel a legtöbb vidéken, a homokon 
is, magának a gazdának terem bora, ha mindennap nem is, de vasárnap ebből 
is kerül az asztalra. A családban első ember a férfi, s ez az asztalnál ülésben 
és a szedés sorrendjében is kifejezésre jut. A palóczok is asztalra teszik az ételt. 
de még közíis tálból vagy lábasból esznek fakanalakkal. Nálok a fehérszemélyek- 



Heves vármegye népe. 209 

nek nincs helyök az asztalnál, hanem rendszerint a férfiak mögött állva, azoknak 
vállain keresztül kanalaznak a tálból. Az „apró cselédek" meg hol a lóczán, 
hol a ház ..feögyin". hol meg ,,az ereszét alatt a teötésen'" lakmároznak, szintén 
közös tálból. — Fölclmíves emberekről lévén szó, az étkezés módját a hely szabja 
meg. Ha a mezőn van, akkor természetesen a szűre a lóczája, a puszta föld 
az asztala s árnyékos fa vagj' frissen rakott buzakereszt a napvédője. Ülve 
vagy guggolva kem^erez a bőséges tarisznyából s húz nagyokat a vizes ,,kossó"-ból. 
De csak a szegényebbje, vagy kinek nincs gondviselő élete párja, mert a feleséges 
ember hazulról kap jó és bő ebédet. 

A maga földjén és portáján, vagy ha magának is keres, aratáskor, általában a nóp jeiiemc. 
szorgalom, a dolgozás kötelességének érzése s józan okosság jellemzi népünket. 
Szereti a ,, heverést", de csak télen engedi meg magának s háza apraja-nagyjának. 
Mert kora tavaszszal ökölnyi fiát már lóra ülteti s még iskolába se járó lányát 
a liba mellé állítja. Jussa is, módja is van a téli pihenőhöz. Eleget dolgozott 
az év nagyobb felében, a tavaszi alá szántástól a késő őszi vetésig. Aztán meg 
adott is neki a jó Isten ,, kenyeret" bőven, mely nemcsak újig kitart, de föle is 
marad. Egészben véve praktikus nép. A mije van, kihasználja, a terményeit 
értékesíteni tudja. A valót nem adja el, ,, álompénz "-en, de a meg nem levőt. 
ha szüksége van rá, bármüy erőfeszítéssel, bármüy kerülő úton is kijárja és meg- 
kaparítja. Tetteiben inkább szemlélődő, számító, mint kapkodó és képzelgő. 
Nem épít légvárakat, de a földön biztosan jár. Inkább a tiszta látás, mint a kép- 
zelet, inkább a felfogásnak és ítéletnek elevensége és biztossága, mint az érze- 
lemnek árjába való elmerülés irányítja gondolatát és szüli tetteit. Érzelmei 
a szélekig nem is vetnek hullámokat. Sem képzelete, sem temperamentuma 
nem ragadja el. Távol van tőle a rajongás, lelke nyugalmát ritkán veri fel a lel- 
kesedés. A papját, a memiyire-amiyü'a, még most is legjobban tiszteli, a templo- 
mára még éppen büszke, de vallásosságában kevesebb a láng, kevesebb a rajongás, 
kevesebb a türelmetlenség, egyszóval a fanatizmus, mint az éjszaki tótoknál, 
■vagy a dunántúli sváboknál. A hazátlanságnak, a kozmopolitaságnak fogalmát 
távolról sem ismeri, politikai pártállásában elejétől fogva 4S-as, de honszeretete 
sohasem emelkedik a ..búskomorsággal rokon rajongásra" s nem ,,sír", ha hazája 
válságos áUapotja, szorongatott helyzete s kétes jövője jut eszébe. 

írni-olvasni már 1900-ban is Gi''S% tudott a lakosságból. S hogy a régi 
hagyománj'okhoz már nem ragaszkodik annyira, hogy külső, mezei, s belső 
házi életében csak az utolsó évtized alatt is oly hirtelen, szinte átmenet nélkül 
való változást és fejlődést mutat, hogy a szántás-vetésben is elhagyta az ósdi 
szokásokat s a gazdálkodás régi szűk körét a mai kor fejlettebb igényeinek meg- 
felelőleg kiszélesítette: ebben nemcsak megfigj'elő, utánzó képessége és tapasz- 
talata vezette, de a falunként felállított népkönyvtárak is segítették. 

De van a miből népünk egy hajszálnj'it sem engedett, a miben egy cseppet 
sem változott. A maga fajtáját és háza népét ép oly aggódó szeretettel, ép oly 
áldozatrakész gondossággal övezi, a mUy óvatos, sőt bizalmatlan az idegennel 
szemben. De ez előtt is megnyitja hajlékát és ha egyszer megnyerte bizalmát, 
nem fukarkodik minden javával eUialmozni. Megosztja vele az utolsó falat ke- 
nyerét is, sőt még útravalóval is ellátja, mert vendéglátásban nem tesz túl rajta 
egy váimegye népe sem. A búcsúk, lakzik, disznóölések sohasem múlnak el 
vendég nélkül, s ha népünk \alamit vesz vagy elad, áldomás pecsételi meg a 
tempósan, húza-vonával megkötött vásárt. Dyen alkalmakkor a gazda komoly- 
sága s méltóságos magatartása is felenged ; kevés beszédű nyelve feloldódik, 
a szíve ellágyul s folyik a szó a lováról, melyet magánál is jobban szeret és kímél, 
a szántási'óí, vetésről, aratásról, takarításról, a hogy a sora hozza ; aztán a kti/ség 
életéről és a ,, magasabb" politikáról. Közben-közben több szatírával, mint humor- 
ral, élczet élczczel, tréfát tréfával, találó szúrást csípős megjegyzéssel vágnak vissza, 
de haragra okot nem adnak. A komécházás, a bohóczkodás nem sajátja népünk- 
nek, még a fiataljának sem, de ha egyik a másiknak mélyebben tapint az ele- 
venére, könnyen előkerül a fütykös, egy-kettőre meg^^l3an a bicska, melyet az 
édes anyai szó sem tud a ritka személyes bátorságú s a virtuskodásban s/.iiite 
kérkedő legény kezéből kivenni. Mert a hevesvármeg} ei legény inkább a lelkét 
kiadja, de biz a becsületét nem hagyja. Erre különösen féltékeny, és ámbár 
azt tartja, hogy nem is legény, a ki apró, parázs verekedésért ,,törvény1ie" 
nem volt, a falu elátkozottja, szégyene, megvetettje, a ki erkölcsi vétségért. 



MO 



Heves várniegj-o népe. 



Népszobások. 



Születés, ke- 



lopásért, rablásért, g^nijtogatásért vagy egyéb l<riminális okokért elítélést szen- 
vedett. A tulajdon tisztelete a vármegye déli részébon, a valósággal földéliségben 
szenvedő alföldi népnél, egy Ids niesgye-elszántást leszámítva, szinte páratlan; 
de a palócznép. moly szegényebb s a műveltségnek a vármegye tTibbi lakosaihoz 
viszonyítva, alacsonyabb fokán áll. az idogoii és a tnlajdon között, lelkiismereti 
furdalás nélkül, nem igen érzi a különbséget. Az uraság erdejéből a falopást 
szinte mesterségként űzi, a natlrágos ember udvarán a malaczot, pulykát könnyen 
a szíír alá rejti, sőt a szomszéd szénáját is meghúzgálja, szerszámfáját s a mi kaze- 
ügyébe esik, kerülve-fordúlva. egy-kettőre elemeli, v.agy. mint ő mondja, ,,ötön 
veszi." Egyébben is elüt az alföldi hevesi embertől. Kedélye nem annyira csendes, 
nem oly jellegzetesen melanoholikus. Jókedvű, sőt elmés s rendes, természetes 
észbeli tehetséggel van megáldva. Hirtelen természetű, olykor haragos, duzzogó 
nép és ha sértik, verekedni is kész. A törvény iránt csak kényszerű tisztelettol 
vi.seltetik és ittas állapotban, a mi főleg Egerbe fuvarozáskor elég gyakran meg- 
esik kömiyen követ el törvénybe ütköző tettet. Ha , .bajba" kerül, a védekezés- 
ben valósággal virtuóz palócz furfangjával. De vannak tiszteletreméltó tulajdo- 
nai is, s a ki csak a róla szóló, sokszor nagyon is esetlen adomákból és anekdoták- 
ból ismeri a palóczot, csodálkoznék, ha saját szemével látná a palócz külső 
s belső életét. Ha a maga dolgáról van szó, lassan gondolkozik és számít ; mindent 
jól megfontol, nem könnyen határoz és saját ügyeinek rendezése körül gyakran 
( ly leleményes, hogy még az előtte legnagj'abb fináncz-tekintély eszén, a zsidóén 
is túljár. Rendszerető, tiszta nép, nemcsak ruhájában, de erkölcseiben is. Erre 
nézve különben egy a vármegye egész népe. A jó erkölcsöt nemcsak mástól 
követeli meg, de benne magát is gyakorolja. A bukott leány nótába kerül s a falu 
csúfja lesz, az elválások pedig csak nagyon ritka és szigorú erkölcsi alapon is 
megokolható kivételek. Általában büszke, kényes s nemcsak az idegennel, de 
a saját falubelijével szemben is úrnál arisztokratább mátraalji paraszt, különösen 
az ármálisos besenyőtelki, mindennél előbbrevalónak tartja jó hírét, s míg maga 
szereti a szomszéd falut gúny és szatíra tárgj'ává tenni, miről egész versezetek 
vagy mondókák forognak közszájon, kérlelhetetlen szigorral és engesztelhetetlen 
megvetéssel sújtja azt, a ki a falura szégyent hoz. 

Azt tartja a közmondás, hogy a hány ház, annyi szokás. Ennek az a vál- 
tozata is ismert, hog\' a hány falu, annyi szokás. Csakugyan sorba kellene ven- 
;iünk a vármegj'e 117 községét, ha az egy eredetre vi.sszavezethetó szokásokat, 
-szinte községenként jelentkező árnyalataikkal, oly híven akarnók közölni, hogy 
.vz olvasó bennök a maga falubelijeire ismerjen. Azonban a mily fölösleges és 
Illába való vállalkozás volna ez, ép oly merészséggel határos könnyelműség volna 
annak kijelentése, hogy az alább jövő népszokások csak vármegyénkben dívnak. 
Nem is feladatunk a népszokások kritikai vizsgálata, pusztán csak a széltében 
vagy nagyobb területeken dívók közlése, a kirívóbb és jellegzetessebb eltérések 
feltüntetése — a bölcsőtől a koporsó bezártáig. Hogy e részben is a palóczföld 
nyújt egj'ségesebb és eredetibb anyagot, az eddigiek után természetes. 

A gyereket másnap, hogy ,,me'llett", az előre kiszemelt komaasszony, a 
bába útmutatása és segédkezése mellett, a templomban keresztvíz alá tartja. 
Az első fiú rendszerint az apja nevét kapja ; a többieket a köznépnél használt 
nevek valamelyikére keresztelik (Alajos, Antal, Andi'ás, Ferencz, István, János, 
József, Péter, Pál, Sándor. Egerben minden második parasztember Bernát, Bera). 
Ezekből több száz is van egj^ faluban, de ,,úri" név csak elvétve található. Nem 
így a lányoknál. Az Anna, Boris, Emer, Erzsébet, Juliánná, Marczel. Mária, 
Rozália, Teréz, Veron mellett gyakori név az Ágnes, Angyalka, Aranka, Brigitta, 
Éva, Gabriella. Gizella, Ida, Ilona, Irén, Jolán, Margit, Matild, Ph'oska, Sarolta, 
Szeréna, Valéria stb. is. A születést követő egész héten a komaasszony süt-főz 
a gyerekágyas anj'ának, s így nemcsak jó szóval, de étellel is tartja. Ezt ,,posztrik" 
vagy ,,poszrik"- járásnak hívják, a minek a heterlik napon szakad vége, a mikor 
szükebbkörű keresztelőt tartanak. Eme szinte országszerte általános szokásokon 
kívül a palóczoknál találunk érdekesebb különlegességeket. A palócz a gj^ermeke 
születését nemcsak , .sátoros ünnep"-nek tekinti, de ennek is nevezi az anyáról 
menyecske-lányaira közös örökségkép átszálló ,,sátorlepedő"-ről, mely az anya 
ágyát beárnyékolja s mely alatt a ,, gombos" nyoszoh'án a gyermek megszületik. 
A lepedő csücskeibe, Pintér iSándor közlése szerint, kenyérszeletet és fokhagyma- 
gerezdet kötnek, bizonyosan nem jelentőség nélkül. A poszrikjárás itt is megvan, 



211 






Szerelem. 



Heves vármegye népe. 213 

de nem mindenütt tart egy egész hétig (Szuhán pl. négy napig). A mákos ferentőt, 
a l)ólest, fonott kalácsot, no meg a bort és legkedvesebb italnkat, a mézes 
pálinkát, az asszon\Tokonok segítenek elfogyasztani. A „sátoros ünnep" a hete lik 
napon, az ,,avatás"-sal ér véget, a mikor az anya — ekkorra rendszerint lábra 
tud már állni — szépen kiöltözve, a segédkező bába kíséretében, gyermekét a 
templomban bemutatja. Ezzel aztán megkezdődik az anya legédesebb terhe, 
a gyermeknevelés. Hányszor elénekli ,, csücsülni" nem akaró magzatának bölcső- 
jénél az altató nótát : 

Az idő' má jéfeére já, — Kincsem szívem elhatni má — Fáradt vagyok, fáradt nagyon. 
Mer' nyugabiiam oda vagj'on. — Itt a cziczi, szopja szépen — Néked adom lelki mézem, 

— Beleöntöm boldogságom, — Magzatomat úgj' táplálom, — (Pintér J. közlése : Ethn. II. óvf.) 

míg az ,,állóká"-ban járni megtanul. Azután hogy innen Idkerült, egész addig, 
míg az ,,eskolát" ki nem járta, a fiú is az anyai felügyelet alatt marad. Csak mikor 
,, legény" lett, veszi gondjaiba az apa a fiát. Szegény anya, neki már nem is igen 
engedelmeskedik a fia ! De annál jobban szót fogad — másnak. 

Népünknek nemcsak az öregje, de a fiatalja is csak télen ér rá a szóra- a íonAka. 
kozásra. A két nembeli ifjíxság kaszinója, a fonó. csak téli estéken virágzik. 
Minden falunak van egy-két fonót njntó vagy tartó korosabb asszonya, a hová 
a serdülő és eladó lányok — persze bérért — el-el járnak este 10 — 11 óráig az 
orsópörgetésre. Lovagjaik, a falu ,,eleji"-ből, az aranyfiatalságból, nem hiá- 
nyozhatnak. Csak ha ők is megjelennek, van igazi kedv, tréfa, incselkedés a 
fonóban. Pereg az orsó a jókedvű lányok kezében, s a mint fogy a fonál, úgy nő 
a jókedv. Előbb pletykálgatnak. mesélgetnek, majd nevetgélnek, tréfálkoznak, 
gúnyolódnak és a végén, a kedves és könnyű munka megédesítésére, dalolgatnak. 
De komoly része is van a fonózásnak. A 18 — -19 éves legénynek és a 15 — 16 
esztendős lankaiak először rendszsrint a fonóban nyüik meg a szíve. Egy-egy 
mosoly, egy-egy kacsintás, vagy hozzá jó szó a lány részéről, s a parasztlegény- 
nél csak az ilyenkor tapasztalható szolgálatkészség, melylyel pl. az elejtett orsót 
a fürge, dolgos kacsóba visszajuttatja, rendszerint a szív megmozdulását jelenti. 
S ha aztán szombat este el-ellátogat a ,, lyányos házhó", ha az ,,ivó"-ban meg- 
megtánczoltatja s tavaszszal a szénagyűjtéskor együtt rakják a ,.petrenczét", 
őszsze! meg egymás mellett fosztják a ,,kukoriczát", a szomszédasszonyok 
megkezdik a suttogást a két egymásra talált szív tiszta szerelméről. Ilyenkor, 
kukoriczafosztáskor, mert már közeledik a ..kis fas'^ang", a lievesvármegyei 
házasságkötések egj'ik legszokottabb ideje, hol incselkedve, hol játszadozva teszik 
próbára a fiatalok egymás szeralmét. Nagy János (Ethn. XIII. évf. 5. szám.) 
egy párbeszédes kis játékot közöl szülőfalujából. Besenyőtelekről, melyet ide 
írunk : ,,A lányok kiválasztanak egyet maguk közül bírónak s a többi leány mind- 
egyike a következő kéréssel fordul hozzá : 

Sötét az erdő, csillagos a mező — Kirá kisasszony kit adsz nekem, — Kivel haza menjek? 

A ,,bíró" mond egy legénynevet s ha nem tetszik a leánynak (mert nena 
az övé), következőleg válaszol : 

Nem kell nekem e' ! ... Csúnj'a maga, csúni'a ruhája — Csúnya két ragyás orozája ! 

— Megfogom a karját, — Dobon egy verenbo, — Rákötök egy kíve szilnát — Hagy égjen 
kedvire. 

Ha szíve választottja a kijelölt legény, akkor ezzel felelnek : '^'"-"i 
E' kell nekem, e' ! — Szép maga, szép ruhája ! — Szép a piros két orczája ! — Megfogom 
a karját — Viszem a kis kor'bo — Loszakajtom a lotszebb violát — Hogy szagolja kedvire. 

Ez a verses mondóka affajta nj'ilt szerelmi próba és vallomás is egyúttal. 
A titkos próbáknak, a lány részéről, babonák segítségével, se szeri, se száma. 
Karácsony estéjén pl. észrevétlenül kiszökik az udvarra s a zsúppal fedett ház 
ereszét megveri vagy megrázza, hogy leendő férjeura vagyoni állását megtud- 
hassa. Mert ha a zsúpból iiszia húza hull a fílldve. akkor gazdaghoz, ha pedig rozs, 
akkor szegényhez megy feleségül. Párádon meg, ugyancsak karácsony estéjén, 
kiviszi a házl»an összesöprött szemetet egy szakajtóban, ráborítja a szemétdomb 
tetejére s a szakajtó fenekére állva, kíváncsian várja, hogy a falu mely tájáról 
hat el hozzá legelőször a kutyák csaholása, mórt arra a tájra viszik majd férjhez. 
Ha szíve választottját szerelemre akarja gyullasztani maga iránt, szintén a ba- 
bonát hívja segítségül. Lemegy a kertjébe, keres egy kis leveli békát, ezt bele- 
teszi egy vadonatúj bögrébe, melynek oldala több helyen ki van lyuggatva ; 
aztán beleállílja a bögrét egj' hangyazsombékba s azzal sietve eltávozik, mert 
— a p.alócz hiedelme szerint — mikor a hangyák megrohanják a békát, a szegény 



- 1 -t Hovps vániiogyo népe. 

ki-í jószág fájllalmában ..oUyaii szöinveu nagyot sipakogyik"', hogy az illető 
legónv vagy leány, ha közelében maradna, egybe megsiketiilne tőle. Az állat- 
kínzásnak e különös fajtája után nyert békacsonttal aztán, ha csak megérinti 
is azt, a kiliez a szive lu'iz. az viszont nagy szerelemre gyullad ii'ánta. hogy többé) 
sohasem válhatnak el egymástól. (Csehi, ilind a három Istvánffy Gyula közlése. 

A hevcsvánnegyei fiatalság szerelme tiszta, állhatatos és áUandó. A legény 
ritka esetben hagyja cserben a kedvesét. Pedig néha ugyancsak sokáig várnak 
egymásra. Hisz a legény még ,,sor alatt'" sem volt, mikor már egymással ..tisz- 
tába gyöttek." A sorozás a falukban a legnagyobb esemény. A legellentétesebb 
érzelmek találkozása. Ha a legény nem lesz katona, szégyenli magát ; ha meg 
beválik, elbúsulja magát. Xem azért, mintha a katonaságtól félne ; másért búsul, 
másért szomorkodik. El kell hagynia egész kis világát. A falut, nielynek minden 
rögéhez édes emlékek fűzik, a jó édes szüléket, kik még a fúvó széltől is óvták, 
aztán el kell szakadnia szive választottjától, sőt újabb időben egyiknek-másiknak 
a feleségétől, gyermekeitől. Mert manapság mind gyakoribb a kivételes nősülés 
alig 15 esztendős lány és 18 — 19 éves legény között. .\zt mondják s orvosi bizo- 
nyítványnyal is igazolják, hogy a törődött, beteg anya mellé kell az asszony 
a házhoz. Lehet, de sokszor a ..módos'" Iámnak vagy a falu szépének biztosítása 
sietteti az esküvőt a katonaszolgálat teljesítése előtt. 

A besorozott hetyke legény — a férj már nem. mert ez csak búsul — 
rátartiságában, hogy a ..császár katonája" lett, mely érzése csak akkor lágyul 
el. ha a házi tűzhely elhagyására gondol, szilaj, humoros va.gy kesergő, bánatos 
dalokban ad kifejezést érzésének. Márcziustól. a sorozás napjától, vasárnaponkéní 
csapatosan járják be a falut, isznak, dorbézolnak, verekednek s szinte ordítják 
a nótát, hogy : 

Mikaó jengem visznek katonának — Éldes anyám a kapuba' sirat, — Xe sirassa' jéldes, 
kedves anyám, — HazagjTÍvök eöveszem a raózsám. — Hazagj-üvök, legén' nem maradok, — 
Azt veszem eö ja kit én akarok, — Majd eöveszem azt a barna kis ján't — Kivel elteötöttem 
száz cczczakat. — (Párád.) 

Ha jelindót az a geözös, had mennyen, — Én utánam senki ne keseregjen, — A ki 
pegyig én utánam kesereg — Az á'gj'a nieg, az á'gya meg a ki engem teremtett. — (Bodony. ) 

Megüzenem a szereteőm annyának, — Más szereteöt keressen a lyányának, — Mer' már 
jelseő októberbe elmének, — Akken lyánya szeretője nem leszek. — Eörontották a miskaóczi 
czukorgj'árt — Csinyátettak a helj-ibe kaszárnyát, — Xézz feő babám az fólseő emeletre, — 
De sok szegén magj-ar huszár búsan néz ki beleöle. — Megüzenóin az én éldes anyámnak, — 
Ho't több fiát ne nevellye huszárnak, — Mer' a huszár nyárban kallaóba jázik — Télen 
peg>-ig ak kis rajcsúrba' fázik. — Megüzenem, hej a bocsi biraónak, — Márván-keöbü' rakassa 
ki jaz utat, — Mer nag>' a sár, ráfeccsen a lovamra — A lovamrú', de ja lovamrú ja kedves 
galambomrc;.*) — (Bocs.) 

Októberbe ménnek el a legények, — Jaj, de nehezen bócsóznak szegények — • 'sten ve- 
letek, szerbusz lyányok mének má' — Minnj'átoknak genge szí\'i ugye -fáj. (Eger.) 

S szól a nóta egész októberig, a mikor nemcsak a lány hullatja könnyeit, 
de a hetyke legény is elpityeredik. Pedig tán nincs í.s okuk ilyen nagy keserű- 
ségre, nekibúsulásra. Az a három esztendő egy-kettőre elmúlik, de a hü.séges 
szeretők vonzalma csak ritkán változik meg. 8 alig hogy megrezegtette a kaszár- 
nya ablakát a hároméves ,,creg"' baka ajkáról a nóta, hogy : 

Má ezután úg>' élem világom, — Extrasipkám a szemembe vágom, — Extrasipkám a sze- 
membe vágom, — Csek a szabadságos kis könyvemet várom. 

egy-kettőre megtörténik otthon, a faluban, a hivatalos eljegyzés, a kézfogó, 
a ,. kendőlakás", hogy még a ,,kis fassangon'" — tehát adventig — egybe- 
kelhessenek a szerető szívek, 
^•'í^^í^. há- Az eljeg\'zési és lakodalmi szokások általában nem különböznek a magvar 

vidékeken országszerte dívó szokásoktól, másfelől azonban vármegyénken belül 
is szinte községenként annyiféle árnyalattal találkozunk, hogy valamennyit 
külön nem ismertethetjük. Egy közös alapforma azonban kifejthető a sok-sok 
szál közül, melyben, mint típusban, feltalálhatjuk a vármegyeszerte dívó szoká- 
sokat. E ezélra alkalmasnak tartjuk a vámosgyörki lakodalom vázlatos leírását. 
Azzal kezdődik a dolog, hogy három héttel a lakodalom előtt kézfogót 
tartanak, a mit .,kendőlakás"-nekk is neveznek.**) Ilyenkor a menyasszony igen 



zasság. 



*) E katmadalok az iBtvf'nffy Gyiila gyűjtésiből va!ók. 
*•) A kendölakás után a három egj-másután következő vasárnapon a pap kihirdeti őket s ezzel 
az eljegyzést nj-ilvánosságra hozzák. Közben a jegyespár egyszer-kétszer -^ innlio^ i •. eliifiy, hngy 
a luízesság szentségéről és szertartásáról a tudnivalókat megtanulja. 



Heves vármegye népe. 215 

értékes kendőt nyújt át szép dobozban a vőlegénynek. Ez megér 30 — 40 koronát 
is s mintegy zálog az adott szó visszavonliatatlanságára. Hávom nappal az 
esküvő előtt a hívogató vőfélyek eljárnak tisztökben, és pedig külön a mony- 
asszony, külön a vőlegény vőfélyei. Ünnepi ruhában, a botjukon a menyasszony- 
tól kapott kendővel, mellükön csinált virágbokrétával jelennek meg a kijoiölt 
há::aknál s elmondják hívogató mondókájokat, mely rendesen így végződik : 
„N. N.-nek vagyok választott postája, — S az ö személyibe el vagyok bocsátva. — Mago- 
kat is be akarja hini e'ttál éterre, egy poar borra ; a mivel az Úristen megáldta az ő tárházát, ma* 
gokkal akarja kötenyi ; tisztelyi és szívesen láttya hetfű dérre". 

A lakodalom tiüaj donképen csak a vőlegényes basznál van, a lányos házná' 
a mulatsá.got ,,!\iadó'"-nak nevezik. Azzal kezdődik, hogy reggel a nyoszolyó- 
asszonyok megjelennelc a menyasszonynál, átadják a vőlegénytől kíUdött jegy- 
czipőt, Idváltják a menyasszonyi ágyat és átveszik a vőlegényt ülető jegy- 
inget. 

Az esküvőt, az egész csendben, csak a két tanú jelenlétében végbement 
polgári kötés után, rendszerint délelőtt tartják. Esküvőre külön megy a meny- 
asszony a maga násznépével, s külön a vőlegény a magáéval. A templomnál 
összetalálkoznak, de esküvő után, a templomon kívül újra elválnak. Az ebéd 
a menyasszonyos háznál van. mel\Te megjeleimek a vőlegény vőfélvei is, s mint 
hajléktalan, ellátatlan egyének, folytonos gúnyolódásban részesülnek s az eliéd 
alatt mindenki velők évődik. Rendszerint evőeszközt csempésznek zsebökbe s 
nagy hahotával, ujjongással felderítik, hogy lopni jöttek. Mint tolvajokat, el- 
kergetik őket, de ezek azzal a fenyegetéssel távoznak, hogy most már nagyobb 
haddal s egyenesen rabolni jönnek. Délután meg is érkeznek a vőlegény nász- 
népével s ozsonnához ülnek. Ekkor meg a násznagyok évődnek egymással, hogy 
miért jöttek, mit keresnek, mit vesztettek el. Sok szóváltás után végre tisztázzák 
az ügyet s kinyilvánítják, hogy a menyasszonyért jöttek. Erre megindul a meny- 
asszony kikérése. A vőlegény násznagyjai mindenképen kapaczitálják a meiiy- 
asszonj^éit a kiadásra, de ezek húzzák -vonják a dolgot s csak hosszú kötekeriés. 
találós kérdések megfejtése után jön létre köztök egyezség. Erre a mátkapár 
, .jegybe ül", vagyis az ,,a.sztalszög"-be ültetik őket az ozsonna alatt s egy pohárból 
itatják őket. Ennek végeztével a ,,lánykiadó" násznagy elbúcsúztatja a menyasz- 
szonyt a szülőktől, rokonoktól, leánypajtásoktól, alsó és felső szomszédoktól. Mikor 
ez is megtörtént, megindul a lakodalmi menet és a menyaszszonyt a vőlegényes 
házhoz viszik, kurjongatás, pisztolylövés, zászlólenget és között s muzsikaszó 
meUett. A friss menyecskét a vőlegény anyja s az új asszony valamelyik leendő 
ángya mézes kanállal fogadják az ajtóban s mézzel kínálják meg. hogy mindíf 
édes, mindig kedves legyen neki az új otthon. A menyasszonyt hozzátartozói 
nem kísérik el, hanem mintegy 2 — 3 óra hosszat még otthon maradnak s csal 
ezután mennek a vőlegényes házhoz, mint ..híríszesek" (hérészesek). Égő gver- 
tyával, énekszóval közelednek a lakodalmas házhoz. Az új pár a zenekar éléi 
félútra eléjök megj'^ s illő fogadás után vendégül vezetik őket a házba. A tulaj- 
donképeni ,, lagzi", a nagy trakta, csak a ,, híríszesek" megérkezése vitán kez- 
dődik. Két óráig is eltart a lakoma s a szerint, hogy hány ..versben", részletbei 
tudják a vendégeket ellátni, többször is terítenek. Aszíalbontás után megkez- 
dődik a táncz kivilágos kivirradtig. Ennok legérdekseebb mozzanata a ,, meny- 
asszony táncz." Ez abból áU, hogy miután a muzsika rákezdte a mindig állandó, 
szertartásos zenét, a menyasszonyt bevezetik s az egyik vőfély rákezdi vele r 
tánczot, miközben fol\-ton azt kiabálja, hogy : ,, Eladó a menyasszonj'." Nagy 
sürgés-forgás támad erre. Az egyik nyoszolyóasszony rostát tart a kezében, ?. 
legények meg sorban kiabálják, hogy ,, Enyém a menyasszony, enyém a meny- 
asszony", s kiki iparkodik egy-egy fordulói-a pénzen megvenni a menyasszonyt. 
Mikor már jó ideig, vagy másfél óráig, folyt ekként a táncz, egyszerre beszalat 
a vőlegény s egy nagyobb bankjegyet vet a rostába, vagyoni helyzete szerim 
20, 50 sőt 100 koronásat is. így persze a többi kezéről leüti a menyecskét 3 ezzel 
a sok rángatásíól csaknem elalélt menyasszonyt végre is megmenti, utolsónak 
eg)'et-kettőt még fordul vele s aztán a nudaíozók közül szép csendesen elvezeti 
Nem is jelenik meg többé a mulatózok között, csak reggel felé, mikor a nyoszolyó- 
asszonyok és vőfélyek elmennek a menyasszony házálioz s innen elhozzák : 
menyasszonyi ajándékot, kalácsot, sült szárnyast, tortákat, gyümölcsöt. ; 
miket früstökre tálalnak fel. Reggelre kelve, a fiatalasszony kontyosán, főkötő 



216 Hovcs vánnogyo nópe. 

vol a fcjóii. temi)l(iiul)a inojjy avatásra. Azután az egész hctea piheni a lagzi fára- 
dalmait, s haza a szülei házába még akkor se megy, ha ez a tőszoinszérlságban 
van Í8. De az első vasárnap a raenvov^ske szüleié, a kik ekkor a kishirisz-t tariják. 
Itt történik meg a ..násznagyok felvettetése", vagyis itt ér véget a tisztök. Ez 
ünnepélyes ebéd keretében abból áll. hogy az új pár a jelenlevő két násznagynak 
és a vőfélyeknek megköszöni szolgálataikat. A menyecske a saját násznagyának 
magahimezte keszkenőt is nyújt át emlékbe. 

Ez általánosabb lakodalmi szokások itt-ott tisztán helyi jellegű szoká- 
sokkal bővülnek, illetőleg módosulnak. így pl. a palóczoknál *) mindig az anya, 
vagy ha ő már nem él, egyik nőrokona kéri meg a kiválasztott lány kezét. Visz 
magával jegx^ajándékot is, egy új, fejrevaló kendőt, melynek egyik csücskibe 
4 — 6 korona van bekötve (Maczoiika). Ha a lány elfogadja, viszonzásul ,,gyiót" 
és almát, Szűcsön és Bocsoa selyem vagy slingolt kendőt küld a legénynek. Szuha, 
Dorogháza, Mátramindszent községekben maga a legény és násznagya mennek 
leánykérőbe, a legnagyobb titokban. Bekölezén, Csehiben és Mikófalván meg 
az a szokás, hogy mielőtt az asszonynépek elindulnának , .lyányt vennyi", a 
szénvonó lapátot előbb megforgatják ca moslckos dézsában, hogy a lányos 
házhoz mentőkben valami gonosz lélek útjokat ne állja, (,,mer illyenkor a lei- 
könnyebben tnnnak ártanyi a rosszak.") Mikófalván az is szokásban van, hogy 
a falubeli siheder legények csengőt, kolompot rázva, vagy tepsit verve, fel s alá- 
szaladgálnak s főleg ama ház tájékán, a hová a kérők mentek. Bár ritkán, de azért 
megtörténik, hogy , .összemegy" a házasság. Ha a legény bontja fel az eljegyzést, 
akkor Szűcsön és Bocson a legény az eljegyzés jeléül kapott slingolt kendőt 
darabokra vagdalja s az udvaron a fára kötözi fel. 

A palóczoknál a lagzi napjára is nagyobb czeremóniával készülnek, mint 
a déli részeken. A három hét alatt, a mennyi idő az első hirdetéstől az esküvőig 
elmúlik, a legény vőfélye és násznagya három este is beköszöntének — megfelelő 
kísérettel — a lánj'os házhoz, hogy megtudakolják, nem bánták-e meg szándé- 
kukat. Ez a járás-kelés persze csak arra való, hogy nagyokat egyenek és igyanak. 
Minthogy az esküvőt hétfőn szeretik tartani (Egerben szombaton), a vőfélyjárás 
ileje a vőlegény részéről csütörtök, a menyasszony részéről szombat este. Ugyan- 
csak e vidéken van szokásban, hogy közvetetlenül az esküvő előtt a szószóló 
násznagy és a vőfély elmennek a menyasszonyos házhoz a ,, buzogányért". El- 
mondják, hogy kinek a követei s egyúttal valami ,,jelt" kérnek, hogy otthon 
be tudják bizonyítani, hogy a menyegzői királynénál jártak. A leánykiadó így 
válaszol : ,,Van ittég jel, de derága, mer' külseő országi növénybeő van, 100 frt 
(értsd 100 kr.) az ára." Alkuba bocsájtkozik tehát a nagy vőfély s megveszi a 
..jelet", mely nem egyéb, mint egy tövéről ágas-bogastól lemetszett rozmaring, 
melyre aranyozott dió és alma van aggatva (Bekölezén pedig , .olvasó" módjára 
fűzött pattogatott kukoricza), ezt azután színes pántlikával fokosára kötözi s 
egyúttal kikérik az esküvőre a menyasszonyt és azzal visszatérnek a vőlegényes 
házhoz. (Ethn. V. évf.). Füzesabonyiján is ellátogatnak az esküvő előtt való este 
8 mókázások között, találós kérdések után, újra megkérik a lány kezét. A paló- 
czoknál rendszerint az esküvő előtt, a vármegye egyéb helyein az esküvő után, 
mikor a lányt hazulról elviszik, van a búcsúztatás. 

A polgári kötés az egész vármegyében — Tiszafüredet kivéve — csendben, 
minden dLsz nélkül megy végbe. Annál nagyobb az élénkség, a mulatság az egy- 
házi esküvőre menet. Égerszóláton pl. a menyasszonyt vivő kocsi kerekeihez 
cserépedényeket vagdosnak. A muzsika, újabban fúvózenekar, egészen a tem- 
plom aljáig kíséri a nászmenetet. A fiatalok több helyen (pl. Ecséd) kívül ma- 
radnak a templomon, s míg benn a szertartás foljdk, eljárják az ú. n. paptánczot. 
Aldebrön, a hol az új pár a szertartás után egyenesen az új otthonba tér, a te.u- 
plomból kijövet a menyasszony, annak bizonyítására, hogy milyen jó sora volt 
otthon, kiválik a násznépből s megindul haza felé. Persze, e színlelt törekvésében 
feltartóztatják a vőfélyek és a vőlegény. Füzesabonyban meg a násznagya akarja 
elszöktetni a menyasszonyt ; az érte való tréfás szóharczban természeteién a 
vőlegény násznagya győz. Felnémeten azt az egészen különös szokást találtuk, 
hogy a vőlegény násznépe az esküvő után nem haza, hanem kocsmába megy s 
reneszó mellett déli 12 óráig elmulat. Ekkor az egész társaság a násznagy laká- 



») A paló.zokra vonatkozólag Istvánfly Gyula ('■s Pintér S in lor közlését hasínáltuk fel. 



Heves vármegj-e népe. 217 

sára megy ebédre. A palóczoknál, mivel többnyire a mise után van az esküvő, 
a menyasszonynak, mihelv-t a templomból hazaért, első dolga, hogy hitvesi 
orondoskodásának jelét adja. Küld is a vőlegémiiek früstökre sebtiben mézes- 
pálinkát, kalácsot. pecsen5'ét stb. Nálok is estefelé van a ,. lánykikérő", illetőleg 
..kiadó". E czélra a vőlegény násznagya a vőfélyekkel együtt kétszer is átmegy 
a menvasszonyos házba, csakúgy gyalogszerrel, a menyasszonyért, azonban a 
lánykiadó násznagy ..jelet" kér tőlük, mert ..ú'llehet, hogy nem emménk me- 
nyegzői királvunknak, hanem valamellyes idegen országbelinek a követei 
kletek." Mind a kétszer hiába jöttek, s ha egyeben nem, a találós kérdéseken 
rajta vesztenek, s ígj' el keU jöniűök harmadszor is. Most azonban már nagy 
kísérettel, zeneszóval, négylovas kocsin állítanak be. Ujabb fogós kérdések .^ 
tréfás mókázások után egy vén banyának öltöztetett nőt vezetnek a lánykikérő 
násznagy elé : 

,,No szaószóUó uram, e 'lesz tán a kit keresnek ?" 
— • „Keres az íz illyen vénet, a kinek mé' foga sincs. 

Végre nagj' húza-vona után előkerül a menyasszony a ,,komrából." Egy- 
kettőre kocsira teszik s viszik nagy diadallal hazafelé. A főlakoma délben vagy 
este van, a szerint, hogy az esküvőt reggel v&gy délután tartják-e, illetőleg p 
szerint, hogy a menyasszony egyenesen új otthonába tér-e mindjárt reggel. 
vagy csak esetfelé viszik haza. A lakoma azonban, akár déli, akár esti, jóformán 
mindig egyforma. Elmaradhatatlan a csigaleves, a tormás hús, a töltött káposzta, 
a sült vagy paprikás hús és a különböző tésztaféle. Az ételhordó vőfély mindenik 
ételt versmondás közt teszi le az asztalra. Valamikor szépek, eredetiek voltak 
ezek, ma jobbára a vőfélykönyvek sületlen termékei. A tréfa itt sem marad el. 
Hosszú bevezető versezet után közben egy leborított tálat tesz a vőfély az asz- 
talra, melyből veréb száll föl, vagy valami házi jószág szalad ki a mulatózok 
nagy mulatságára. A palóczoknál főlakodalmi étel a ..kitolós" vagy ..aprólékos 
kása." Ez azonban a vendégeknek pénzökbe kerül, mert va,gy a vőfély jelenti 
be. hogy a gazdasszonynak kezét a kása megégette, tehát adakozzanak részére. 
vag^• maga a gazdasszony jelenik meg bekötött kézzel s hamarjában gyűjtést 
rendez. A menyasszonyi ajándékok között Hatvanban és környékén egy nagy 
kalács is szerepel, az ú. n. ,, menyasszonykalács", a menyasszony keresztanyjá- 
nak ajándéka. Igen nagj', 20 — 30, sőt Hatvanban 50 — -60 kilós is. A tetejére 
díszül aranyozott diót, almát, czukrokat és égő gyertyákat raknak. A meny- 
asszony vágja fel s mindenkinek saját kezével ad belőle. 

A fentebb megemlített 7ne7iyasszoni/tá»c~onkí\W.. némely vidéken egyéb 
szokások is vannak. így Karácsondon és környékén, de különösen a palóczok- 
nál elmaradhatatlan a menijasszonyfeJctetés. Ez abból áU, hogy a menyasszony- 
táncz vége felé a nyoszolyók felmennek a padlásra és fekvőhelyet készítenek 
az új pár számára. !Mikor a táncz befejeződött, a vőlegény ide vezeti menyasszo- 
nyát. A nyoszolyók is velők mennek, hogy levegyék a menyecske fejéről a koszo- 
rút s a haját kontyba kössék. Xéhol ekkor teszik fejére az aranycsipkés főkötőt. 
Dolgukat jól elvégezvén, az ifjú párt magukra hagj^ják. Karácsondon a fiatalok 
a létrát felhúzzák maguk után, de a palóczoknál rendszerint ott hagyják, s így 
alkalom nyílik a sok ízetlen tréfára. A legények csak aira lesnek, hogy az ifjú 
pár elaludjék. Egj'-kettőre felosonnak, s ki csizmát, ki szoknyát, ki meg fejpár- 
nát lop el tőlük, melyet a menyasszonynak reggel pálinkával kell kiváltania. 
Zaránkon meg a palóczoknál a menya.iszonypörkölés van szokásban. Ez úgy tör- 
ténik, hogy mikor megvirrad, a vőfély elővesz egy jókora köteg szalmát s a jel- 
szóra, hogy kezdődik a menyasszonypörkölés, az egész násznép kivonul az utczára. 
A szalmát megg^-ujtják, a tüzet körülugrálják, miközben elővezetik a menyasz- 
szonyt, a ki rendszerint mézespálinkával és kalácscsal váltja meg a pörkölést. 
E szertartás után újra \-is.szamennek a házba, csak azért, hog>' a násznagy 
,, agyonüsse a lagzit" egj' cserépfazék földliöz vágásával. Ezzel azután vége is 
van a lakodalomnak. Egyéb mulatságok, mint pl. hogy Balián a szétszedett sze- 
keret a háztetőre viszik s itt újra összerakják, vagy, hogy Párádon hóhéros-t 
játszanak, egészen helyi jellegűek s inkább ötletszerű, mint szertartásos szokások. 
A mily jókedvű, szinte dévaj tud lenni népünk a lagzikban, épen olyan ke- 
gyeletes és elmerülő a gyászában. Ha megkondul a ..lélekliarang", minden 
ház kapuja megnyílik és a szomszéd a szomszédtól tudakolja meg. hogy kinek 
,. csendít ettek." Természetesen eg\'-kettőre összeszalad az egész rokonság — a 



21S Heves vármegye népe. 

palóozoknál az egész hnd. — hogy a végtisztesség elölt a bánatos liozzáíartozók- 
nak segítségökre legyenek. 

^Ti^ok"" ^'^° dolog a iialott lemosása és felöltöztetése. Az Alföldön a legújabb 

ünneplő ruháját adják rá. a palóczföldön azonban, a hol még több hagyomá.iyos 
és babonás szokás dívik, máskép járnak el. Ha asszony a halott, akkor a tulipános 
láda aljából clölceritik a menyasszonyi fehér ruhát, melyet épen azért te;t el 
a palóezasszoiiy. hogy legyen tisztességes „haló ruhája." Ha „ember" a halott, 
abba a nászingbe öltözíetílí. melyet a menyasszonyától kapott. A halottnak 
iuelle felett összekulcsolt kezébe , .olvasót," ha írástudó volt. imádsp.gos könvveí 
tesznek. A csizmájáról a patkót lefejtik, hogy ne kopogjan, s hogv kílnny ebben 
járliasson. ha a temetési nap éjtszakáján hazamegy a ,, szállást megköszönni". 
Az asszonyokon meg azzal könnyíienek. hogy a hajokból kiveszik a ,,kontyvasat" 
s lúdszárn>-tollal helyettesítik. Istvánffy Gyula (Ethn. V.) azt is feljegyezte, 
hogy az áldott állapotban elhalt nő mellé egy kis inget, egy szál vékony viasz- 
gyertyát és egy krajczárt helyez el a kiszemelt keresztanya. A palócz ugyanis 
abban a hitben van, hogy a gyerek a koporsóban is megszületik s majd Ker. 
Szent János keieszteli meg a Jordán vizében. Ezéri; kell a kis ing és a gyertya, 
mint a kath. keresztelési szertai-tás használatos eszköze ; a krajczár pedig an'a- 
való, hogy a kisgyerek vele a másvilágon az örök világosságot megváltsa. 
Istvánffy Gyula is. Pintér Sándor is megemlíti, hogy több helyen lópatkót tesz- 
lek a 18-^24 éves korban elhiinjd: palócz legény mellére. Istvánffy szerint azért, 
hogy fel ne dagadjon. Pintér szerint pedig az őskori szokás emlékeképen, a mikor 
a magyar vitézt lovával együtt temették el. — A ,, halott nézés" és mellette egész 
éjjel, ,virrasztás"megyeszerto szokásban van. Ez utóbbit rendszerint,, virrasztó asz- 
szonyok" végzik, imádsággal és ájtatos énekekkel híizva ki a szomorú éjtszakáí. 
Maga a temetés elég nagy pompával meg}' végbe. Legfőbb része a verses búcsúz- 
tató. Igazában a halott búcsúzása ez a kántor szájával, a család tagjaitól, a sógor- 
tól, komától, jó barátoktól, ismerősöktől, alsó és felső szomszédtól, kedves állatai- 
tól és egy általános versben az egész falutól. A búcsúztatóban az elhunyt rokonait 
névszerint szokták kiénekeltetni, a palóczoknál ,,kiliurítarLÍ." A halottat a Szent 
Miliály lován viszik ki. Ha lány vagy fiatal asszony hunyt el, fehérbe öltözött 
lányok vagj' menyecskék, ha férfi vagy öregasszony', akkor ,. emberek" a halott- 
vivők. A legényeket kortársaik viszik ki a temetőbe. Az elhantolásban a komák 
is segítenek a sírásónak. A temetőket a holtak iránt érzett nagy kegyelettel 
és szeretettel gondozzák. A sírhalmokat időszakonként fel-felhányják, virágokkal 
teleültetik, s rendesen egy-egy szomorúfűz hajlik a márványból vagy kőből ki- 
faragott sírkeresztre. ., Halottak napján" az egész falu megmozdul, búcsúval 
mennek a holtak birodalmába, friss koszorút tesznek a sírra, apró halotti gver- 
tyákat gyújtanak, melyeknek fénj'^e jókora folton az őszi koromsötét égboltot 
is megvilágítja. Valatnikor mindenütt nagjí^ áldomást, lagzival is felérő tort 
tartottak a temetés után, melyen természetesen sok szó esett az elhunytról 
és vLselt dolgairól. Manapság sok helyen, pl. az egész tiszafüredi járásban, az 
egy Sarudot kivéve, ismeretlen már a halotti tor. Egyebütt se úgy megy már, 
mint régente. Gyöngj'öshalászon pl. csak borravaló pénzt kapnak a szolgálat- 
tevők, Adácson pedig a szegények etetése van szokásban a halotti tor helyett. 

Eityíbnúpszo- Különben így áll a dolog egyéb szokásokat illetőleg is. ,, Megnehezült az 

" éók. idők járása" a jó hevesi nép fölött is. Az anyagi szükség elveszi a nép kedvét 
a régente általánosan kedvelt mulatozásoktól, játékoktól, a czivilizáczió meg 
újakkal, modemekkel helyettesíti őket. Ismertebbek s nagyobb általánosságban 
szokásosak még a bethleheDijárás, a farsangi mulatság, a három királyok köszöntése, 
a hiísvéti öntözködés. a májfaállítás, a szentivánéjjeli tüzugrálás. az arató és szüreti 
ünnep, a kukoriczafosztás, a téli fonóka, a kálvinista köségekben a kántálás és 
Pásztón a regélés. Ezek közül is lássunk egyet-kettőt. 

A lethlehemjárás elég általános szokás. Több legény összeszövetkezik 
s közülök ki angyalnak, ki meg pásztornak öltözik. Fő-személy köztük az ,,öreg" 
számadó-juhász, a ki kifordított bundát, báránybör-kucsmát visel, állát hosszú 
kenderszakáll övezi és hatalmas furkós-botot tart a kezében. A pásztorok fehérbe 
vannak öltözve, díszes, aranyos, hengeralakú csákót hordanak. Az angyal kezé- 
ben viszi a keménypapírból összetákolt, apró viaszgyertyákkal niegvUágított 
Bethlehemet, melyben a kis Jézus születése van ábrázolva. A pásztorok jelvénye 
a csörgős bot. Utolsó személy köztük a ,, szamár", a kinek nincs egj'éb dolga, 



Heves vániiegye népe. 219 

mint az ajándékok összegyűjtése a tarisznyába. Házról-házra jáinak s e^v kis 
ajándékért szivesen ..elzörgetnek s eluiókáznak." Egerben a hóstyai legényeknek 
adventben rendes mulatságuk volt a bothlehemjárás. de mert az esti szürkü- 
letet, a mikor útjokra megindultak, a kezök ügyébe eső tárgyak elemelésére is 
felhasználták, rendőri intézkedés kitiltotta őket a belváros területéről. Hevesen 
és Rózsaszentniárt ónban 8 — 10 éves fiúk járnak a bethlehemmel s az iskolá- 
ban tanult énekeket adják elő.*) 

A farsangi mulatság , .három napokkor", ,,bőt fogadó" vagy ,, száraz" 
szerda előtt megyeszerte divilí, országos szokás szerint. Elkezdik a tánczot 
farsang vasárnap mise után, s három napon keresztül szakadatlanul folvik. 
Felnémeten farsang harmadik napján .,húshagyó"-keiden 10 — 12 legény rendezi 
az ..ivót." Ezek hamvazó szerdán jelmezbe öltözve, mindama házakat bejárják, 
honnét a lányok résztvettek a mulatságban, és szalonnát és tojást szednek össze! 
Ezt azután ránt ott ának eUvészíttetik a falu kocsmájában s egészen csütörtök 
reggeUg lakmároznak belőle s mulatnak mellette. ..ZabáUó csütörtöktől", a mikor 
a farsangi maradékét elt elköltik, 40 napig nem igen látnak az asztalon húsételt. 
Apczon meg az a szokás, hogy a legények ,, száraz" szerdán harmonika mellett, 
tepsiverés és kolompolás között ,, búcsú módjára" keresik a farsangot. 

A húsvéti őntözködés szintén általánosan el van terjedve, bár néhol már 
kezd kimenni a szokásból. A legények napja húsvét hétfő, a leányoké húsvét 
keddje s szerintök tart egészen ., krumplikapálásig." Legtöbb helyen reggel 
vagy délelőtt folyik az őntözködés. de Komlón. Felnémeten és Baktán már vasár- 
nap éjjel elkezdik. Egyes helyeken ugyancsak vastagon megy a mulatság, mert 
a kúthoz viszik a leán%-t s esakliogy meg nem fürdetik. Felsőtárkányon meg 
egyenesen a patakban merítik alá. mert azt tartja a palócz, hogy ,,i'ílesz friss 
menyecske, ha férhe' megy." Babonák is fűződnek a húsvéttáji patakvízhez. 
Hortoii nag^-pénteken az asszonyok-leányok patakvízben mosdanak, hogy szé- 
pek legyenek, éjfélkór meg az egész falu lovat úsztat, mert azt hiszik, íiogy a 
baj elkerüH őket és sebesjárásúak lesznek. 

A felkendőzött, színes papírszalagokkal díszített májfa áUítása is diva- 
tozik a vármegyében. Xem is lám' az, a leinek udvarán május 1-én ilyen májfa 
.,ki nem virul." 

A pünkösdi hiráhjság. a hatvani és tiszafüredi járások községeit kivéve, 
a többiben ismeretes és szokásos gyerekmiüatság. Rendszerint a 8 — 12 éves 
lányok rendezik, aliként. hogy egyet meg^íesznek maguk közül ,. királynénak", 
a kinek a fejét koszorúval és fátyollal ékesítik. Ezt a többiek közrefogják, házról- 
házra mennek s mindenütt mondóka kíséretében járják el körtánczukat. Fel- 
németen erre a szövegre járják a tánczot : 

Mi van ma ? Pirospünkösd napja, — Holnap lesz a második napja. — Jól megfogd lovad 
kantárszárát, — Hogj' össze ne gázolja a pünkösdi rózsát". 

Mezötárkányon csak a szöveg más : 

„Mi van ma ? Mi van ma ? — Piros pünkösd napja. — Holnap lesz, holnap lesz — A 
második napja. — Ide menjünk, oda menjünk, a kisasszony — Gombos szoknyájában. Ha jó 
lányok volnátok. — Rózsát szakajtanátok, azt is nekem annátok, — Szakad szívom rátok". 

Visznehen meg erre a szövegre járják a tánczot : 

„Pipi Kukoricza Pámestemé lánya. — Mi van ? Ma van. Mi van ? Ma van piros 
pünkösd napja." 

A palóczoknál ezt a dalocskát éneklüc : 

1. Mi van ma, mi van ma — Piros pünkösd napja. — Haónap lesz, haónap lesz — 
A másogjnk napja. — Ne tipegj, ne tapogj — Mer' ha mó'tttapodod — A pünkösgj-i raózsát 
— Megadod az árát. 

2. Csak fürgyik. csak fürgj'ik — A fekete csaóka, — Szájjon a házokra, — Mint azelőtt 
szállott — Az apostolokra. — Lyányok ü'nek a toron'ba — Arán' koszoróba, — Ara ménnek al 
legények — Sárga sarkantyúba. — Ha jaó jányok vaónátok — Né kem köszönnétek, — Leven- 
ném a süvegem — Annak örü'nétek. — Pénz vaóna csergene — Raózsa vaóna- sérgene. — 
Mégis kiserdü'ne — Dicsértessék a Jézus Ivirisztus ! 

A szentimnéji tüzugrásról csak Feldebrőn, Kiskörén és egy-két palócz 
községben tudnak, de az arató viulatságokat megyeszerte megtartják, kiváltképen 
a déli részeken. A fonókáról már szóltunk, a kánlákís ismert szokása pedig csak 
a református községekben, főleg Atányon divatos. 



•) Istvánffy Gyula az Ethnografia 11. kötetében egy ilyen betlehemi pásztorjátékot 
közöl, melyet a palóoznknnl sikerült neki összejegyeznie. 



220 Hoves vnriiippye nt^pe. 

Specziális palóczszokáskónt felemlítjük a ,.kiinuzsikálás"-t. Pintér Sándor 
(Ethn. II. évf.) a következőképen iija le a palóczboszú e különös nenaét : 

„A paliicz élotóben inegtörtónik, hogy egyik-másik loáiiy a liozzil vouzalomiual közeledő 
legénj't szó\'nl, tnglojtóssel kigúnyolja, tánezra felhívásnál visszautasitja. kiko^^arazza, szóval ma- 
gától eliitflsítjn, és ha a leánjiiak ilyetón viselkedését, mint elfogadható indokon nem nyugvót, a nép 
közvéleménye is sértésnek ismeri el : a sértett legényben felébred a bosszú érzelme. A sérelmet szen- 
vedett legény pajtásaival alkalmas helyen, lehetőleg titokban megbeszéli az esetet, s ha a többség 
egj'értolemre jutott : elhatározzák a sértő leány kimuzsikálását. A bosszúállásnak e neme kétféle, 
és pedig : kisebb vagy nagyobb, alkalmazva a sértés milyenségéhez. Ha kisebb természetű a sértés, 
például a tánezra felkérés visszaut.asitása, akkor nyomban is alkalmazható a bosszú, rendszerint 
azonban a legényektől niegliatározott lakodalmi mulatságon ; ha súlyosabb toriuészotü a sértés, 
például a nevetést oloidézó gúny, vag>- megkérésnél Icikosarazás, akkor a bosszút mindig farsangi 
nyilvános mulatságon hajtják vó^re. Az Ítélkező legények a bosszúálltisnak idejét is, helyét is titokban 
tartják azért, hogy az illető mit se tudhasson a történendőröl, különben távol maradna a mulat- 
ságtól. Ha elérkezett a megjelölt mulatság, vagy lakodalom napja, kezdetét veszi szokás szerint 
a \-igalom s a fiatalság még a bosszúval sújtandó leánynyal is enyeleg ; de midőn a mulató fiatalság 
már latja, hogy a mulatók és vendégek teljes számban egjnitt vannak, váratlanul jelt ad a bosszúálló 
legény, mely jelre a zene, miutha csak elmetszették volna, elnémul, a tánczolók párjaikat elbocsátják 
8 a legények a muzsikások közé, a leányok, illetve asszonyok pedig az ellenkező oldalon csoporto- 
sulnak. Halotti csend lesz egy pillanatra, mindenki tudja azonnal, hogy kimuzsikálás lesz, de hogy 
kit sújt a bosszú, azt nem tudják, s éppen ezért a nőcsoport majd minden fiataljának arcza halál- 
sápadttá válik. E hirt<>len beállott rendkívüli izgatottság nem tart soká, mert a bosszúálló legény 
csakhamar a muzsikusok elé lép, arczczal a nőcsoport felé s annélkül, hogy a megbosszúlaudót meg- 
nevezne, ekként szól : 

— A ki engemet itt meg itt, ekkor vagy akkor, ezzel vagy azzal a szóval, tettel megsértett, 
menjen ki — s ennél a szónál kitárja a mulató helyiség ajtaját — te meg czigáuy húzd rá a nótáját ! 

E szavak hallására, az a leány, ki magát bűnösnek érzi, kötényébe rejti arczát, sírásra fakad, 
a körött« vagj- mellette állók megrettenve, némelyek szánakozó arczczal félre húzódnak mellőle. 
A siró leánj-t., ha vannak : rokonai, ha nincsenek, egy pár éltesebb asszony közre veszi ós vezeti 
kifelé ; rendszerint a czigánybanda ilyenkor a Rákóczi-indulót szokta játszani, s a bosszúálló legény 
elólnienése mellett kísérik a leányt egészen a mulató hel>aség kapujáig, hol mindaddig húzzák az 
indulót, a míg a leány el nem tűnik szemeik elől. Ezután pedig tovább mulatnak. De nemcsak a 
leánj't, menyecskét éri az ily bosszú, hanem — ritkán ugyan — a leányt méltatlanul sértő legényt 
is kimuzsikálják ; s ez akkor történik, ha a közvélemény hatása alatt legények a sértett leány vagy 
menyecske pártjára szegődnek. Ámde a legény kimuzsikálása már nem megy simán ; rendszerint 
véres verekedéssel végződik. A palóczleány borzasztóbb bünt«tóst nem ismer magára nézve, a ki- 
muzsikálásnál ; az ily leány a falu és szoinszódfalu fiatalsága előtt solcszor két évig is erkölcsi halott ; 
de előbb is felczabadnlhat a sújtó teher alól, lia a sértett legény megbocsájt neki, vagy a falu közvé- 
leménye mellette nyilvánul. A menyecskét — legyen az őzvegj' vagy férjes — ós a legényt csakis 
arra a mulatságra sújtja a bosszú. Jleimyire lesújtó a kimuzsikálás egy fiatal leányra, azt leginkább 
abból ítélhetjük meg, hogy az ily kimuzsikálási esetet még ellenséges leánytársai sem szokták a 
szenvedő szemére vetni, s az még titkos közbeszéd tárgyává sem váUk. Régibb időben a kimuzsikált 
leány néha „a sírig hordozta pártáját ;" ma már lazulván az erkölcs, a bosszúálás e neme is szerube- 
tünöleg veszti erkölcsi hatását a palócz nép életében." 

Külön figyelmet érdemel a Pásztón szokásos regélés. Ez abban áll, hogy 
lánczos botokkal, csörgőkkel és üstökkel felszerelt emberek megjelennek a fiatal 
házasoknál, vagy az újszülötteknél s köszöntőt mondanak. Érdekes, mert ennek 
a szokásnak az eredete egészen a pogány korig, a ,, regősök" koráig, visszavilaető. 
De fontos adat is művelődéstörténelmi szempontból, mert épen ebben rejlik 
a magj-ar lélek különös karaktere. Míg ugyanis egyfelől megőrzi az évezredes 
hagyományokat is, addig másfelől van érzéke a haladásra, van képessége az új 
eszmék befogadására és új szokások elsajátítására. 

S ha mégis azt halljuk, hogy ,,nem úgy van már, mint volt régen," s talán 
hajlunk Ls a magyar ember régi időket dicsérni szerető njnlatkozatára, vagy 
magunk is látjuk a czivilizáczió rombolva építő munkáját, ne gondoljuk, hogy 
a szokások megváltozása, a népnek a régiekből kivetkőzése máról holnapra 
történik. A változás, a fejlődés, igaz, jóideje megkezdődött, azóta folytonos, 
de egyben természetes. S bár ha napjainJíban sem találunk már fel vármegyénk 
minden helyén minden szokást egyenlő erőben és formában, még most itt is 
ott is fel-feltünik az ősi elem, ebből is, abból is ki-kicsillan a régi zománcz. S ez 
így van jól. A czivüizáczió ellensége az elválasztó nép.szokásoknak, de nem 
ellensége magának a népnek. 



HEVES VÁRMEGYE GAZDASÁGI VISZONYAI. 



MEZŐGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. 

Heves várraegye, geográfiai fekvésénél, az éjszakkeleti vármegyék közé 
tartozik, mely természetadta sok szépségével, egyike a legszebb vár- 
megyéknek, itt terül el a szívében : a Mátra hegj'ség szép hegyeivel, 
kies völgyeivel, ózondús levegőjével, míg a másik részét a Tisza szeli 
át. A kettő között a Mátrától a Tiszáig elterülő délibábos síkság pedig 
legtermékenyebb földje nemcsak Heves vármegj'ének, de egyik ékessége Magyar- 
országnak. 

Heves vármegye összterülete 3749'45 D kilométer, kat. holdakban 64:9'946, 
melyből szántó 331241, rét 58-116. erdő 118668, legelő 100-946, szőlő 3201, kipusz- 
tult szőlő 1695, kert 7521, nádas 1432 és nem termő 26-856 k. hold. A vármegyét 
egymástól elütő földrajr,i alakja következtében öt részre kell felosztani vagyis 
1. arra a területre, melyet a Mátra hegység az ő erdőségeivel elfoglal ; 2. a hegy- 
ségtől éjszakra fekvő Mátra dombos területére; 3. Eger városra és tájékára, mint 
a Bükkhegység egyik nyúlványára ; 4. a Mátra hegység déli részén elterülő, 
a Mátraalja vagyis a Zagyva és Tárna folyók közötti részre, és végre : 5. a Tisza- 
menti lajDOS területre, mely az úgynevezett Nagyalföld éjszaki határa. 

Heves vármegye gazdasági viszonyai e területek szerint szintén eltérők, 
ép úgy az éghajlata is, melyet a Mátra hegység befolyásol. Maga a hegyes és a 
dombos terület hűvösebb, több csapadékkal, míg a keleti és déli rész már eny- 
hébb, száraz és az Alföld éghajlati viszonyainak felel meg. 

A Mátra községei, melyek a hegység lábainál fekszenek, éjszakról Pásztó, 
Hasznos, Tar, Nagj'bátony, Szuha, Maczonka, Mátramindszent, Dorogháza, 
Párád. Bodony, Recsk, Derecske : keletről Sirok, Tarnaszentmária, Verpelét ; 
délről Domoszló, Abasár, Vécs, Markaz, Pálosvörösmart, Gyöngyös város, 
Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szűcsi, Rózsaszentmárton, 
nyugatról Szurdok-püspöki és Zagyvaszentjakab. A Mátra tisztán erdőségből 
áil. Mezőgazdaság itt nincsen, csak legeltetés. Növényzete elég dús, a mire a 
gyakori csapadék és éjjelenként a gazdag harmatok nagy liefolyással vannak. 
A magasabb részeken július és augusztus hóban éri el ft^jlődésének tetőiiontját 
a növén\-zet. A hegyek tetején a fensíkok, melyeket kaszálóknak használnak, 
igen bő szénatermést nyújtanak, de a sarjút a környékbeli gazdaságok már 
csak legelőül használják. Az újabb intensiv legelő-készítés rendszerével, a 
nyúlszapuka-termeléssel a Mátra hegyikaszálóit és legelőit még jobban ki 
lehetne használni. 

A munkásviszonyok a Mátrában a kivándorlás korszakában szintén igen 
megváltoztak. Alig van község, melyből 100 — 150 ember ki ne vándorolt volna, 
a mi a népség lO^^-ának felel meg. Igaz, hogy igen kis százalék az, mely keresetét 
vissza nem küldötte, de maga a kivándorolt, ha visszatért, már nem a régi volt 
mert a tengerentúli rossz szokásokat magával hozta. Az így beállott munkás- 
hiány a munkabéreket nagj'ban felemelte. A szükséges erdei munkákra alig 
maradt munkás, és a nagy béreket a munka alig bírta meg. A tavasz beálltával 
a munkás néj) az Alf(")ldre is elszegődik 48 — 58 kor. és konvenczió-fizetés mellett, 
az asszony-munkások pedig 30 — 38 korona és konvenczió mellett ; a konvenczió 
2 — 4 kgr. szalonna, 4 — 8 kgr. főzelék, 40 — 50 kg. liszt. 

Macyarorsziig VArmoKj-iíi iW Várus.ii: Heves TárniOKye. U 



222 Hovos vérmegyo ga/disági viszonyiii. 

A ilátra -hegységben a niarhatenyésztés csak időszaki, kivéve a liogység 
alatt fekvő községeket, a hol azonban egyöntetűség alig találliató, habár az 
átmenet jellege meglátszik a község marháinál, a régi magyar faj és a nyugati 
marha között, ^fagában a Mátrában marhat envészt és — a telepítvényes közsé- 
geket kivéve — nincsen, az ottani takarmányt és legelőt a lenti gazdaságok a 
gazdaságukban tenyésztett marhák részére használják fel, melyeket bizonyos 
idő-szakokban oda felhajtanak. 

Juhtenyésztés a hegységben nincsen ; de a közeli gazdaságok időszakon- 
ként felküldik ide nyájaikat és csordáikat. 

A sertéstenyésztés a gazdaságokban a beállott nagymérvű sertésvész követ- 
keztében nagyrészt megszűnt. Azelőtt nagy jövedelmet biztosított a gazdák- 
nak ; ma azonban az erdőket csaknem mind kivágták, makktermő fa is alig 
van, s így a régi híres makkoltatás sem volna lehetséges. 

A Jlátra hegységtől éjszakra terűi el a Mátra dombos vidéke, a hol már 
alacsonyabbak a hegyek, szélesebb a fensík. kevésbbé meredekek a legelők. 
Hellyel-közzel szélesebb völgyek vannak, melyek szántóföldek és rétek. A mégis 
meredekebb dombos-hegves terűleteket erdőknek, legelőknek használják. 

E dombos vidék 113083 kat. hold, ebből erdő 51-559 k. hold, legelő 19-359 
k. hold. szántó és rét 32*165 k. hold. 

E vidék községei. Pétervására, mint e vidék közigazgatási középpontja, 
Istenmezeje. Erdőkövesd, Váraszó, Szentdomonkos, Mátralelesz, Szenterzsébet, 
Ivád, Nadújfalu, Ballá. Fűzes, Szajla, Szék, Aranyos, Fedémes, Bekölcze, 
Szűcs, Csehi, Bocs. Bátor, Bakta, Mikófalva. 

A 70-es években itt a gazdasági kultúra csakis a szerényebb lejtőkön, 
fensíkokon és völgyeken volt található, de a viszonyok változtával az erdőket 
pusztítani kezdték s valóságos rablógazdálkodás vette kezdetét. A letarolt 
erdőket legelőkűl használták és ma csaknem mind kipusztultak; a mi még meg- 
maradt, a legeltetés miatt rossz növésű, és a fák csenevészek. Az ily elpusztított 
erdőket, ott, a hol a talaj megengedte, lassanként szántóföldekké alakították át, 
a melyek különben meredekségük által csakis erdők és legelők czéljaira lettek 
volna alkalmasak. Néhány évi mívelés alatt az így felporhanyított és soha sem 
javított homokos, agyagos talajt a nyári esőzések és a tavaszi hóolvadásek 
alkalmával az ár lemosta, fönt vízmosásokat hagyott maga után, az iszapot 
pedig a völgyeken lerakta és a bevetett terűleteket beiszapolta. 

Ilyképen a folyók medrei is megteltek iszappal. Ma már a folyók és patakok 
széltében-hosszában foljmak és kiszámíthatatlan károkat okoznak. Kiilönösen 
a Tarna-menti községek szenvednek legtöbbet e helytelen gazdálkodástól. Ezek 
Istenmező, Váraszó, Erdőkövesd, Ivád, Pétervására, a Tárna folyónak Gömör vár- 
megye és Ivád felől jövő völgyein, továbbá Szentdomonkos, Mátralelesz és Szent- 
erzsébet község határai, melyen a folyó egyik éjszaki mellékága folyik, végre 
■ a Tárna fővölgye Péter vásárát ól : Terpes, Szék, Szajla, Sírok, a hol a Tárna 
a negyedik völgyből a Recski Tárnával is egyesül. 

E vidék gazdálkodási viszonyai igen rosszak. A szántóföldek kiéltek, a 
domboldalak, kedvező időjárás mellett, kat. holdanként 4 — 5 métermázsánál 
többet alig adnak, míg a laposabb földek 5 — 7 métermázsát. A régi három- 
nyomásos gazdálkodással tudják csak a hozamot némileg biztosítani. Ez az 
őszi, tavaszi vetemény és ugar, vagy ugar helyett zöld ugar vörös herével. 
Az oly földek, melj'ek termésre mégis jobbak volnának és a rétek, melyek biztos 
szénát és sarjút adnának, a folyók beiszapolt medrei következtében bizonytalanok. 
AzonVjan nemcsak a szántóföldek és rétek termése bizonytalan, hanem a községek 
maguk is veszélyeztetve vannak. 

A földek terméketlenségét még az is befolyásolja, hogy csak kevés gazdánál 
lehet feltalálni a modern gazdálkodás eszközeit, mint p. o. a fordító hegyi ekéket, 
mely nélkül a hegyek oldalas részei kellően meg nem munkáihatók. Cséplő-kész- 
leteket kivéve, alig található más gép és csakis egyes nagyobb gazdaságok al- 
kotnak kivételt. 

E dombvidék vizeinek szabályozása e vidéknek már régi óhaja, mely 
azonban eddig csak a recski völgyön sikerűit. Néhány évvel ezelőtt mozgalom 
indult meg a Tárna eme éjszaki három völgyének szabályozása iránt. A vidék 
állami segéh-t kért, mely czélból az állami kiküldöttek ott meg is jelentek, de 
látva az ottani nagykiterjedésű kopár terűleteket, a segélyadást nem hoz- 



Heves vármegye gazdasági ^■iszonyai. 223 

ták javaslatba, mert míg eme kopár területeket és vízmosásokat befásítás- 
sal meg nem kötik, a kitisztított meder a legrövidebb idő alatt ismét iszappal 
telik meg. A kopár területek befásítására azonban szép segélyt nyert a vidék 
a kormánji^ól és a fásítás ma már igen szépen halad. Ha azonban tekintetbe 
vesszük, hogy e dombvidék területe 113.083 k. hold, melynek fele csaknem 
elpusztult erdő és legelő, képzelhető, hogy hány év fog még eltelni, míg a Tárna 
foh'ó szabályozható lesz. 

E dombvidék állami beavatkozás nélkül teljesen el fog pusztulni, mert 
a folyó szabályozása nélkül állattenyésztésről szó sem lehet. A mai fásítási 
segélyaktus a nagymérvű kivándorlás következtében, hosszadalmas is, mert a 
visszamaradt munkások a legszükségeselib gazdasági munkákra is alig elégsé- 
gesek. A kivándorlás e vidéken több mint 10 — 15%. 

E vidék völgyein. a réten, a fü állandóan vízben áU, minek következtében 
-a takarmány savanyú és az úgynevezett békarokkákkal van telve, mely az ilyen 
nedves talajokat kedveli. A takarmány minősége rossz, a termés betakarítása 
bizonytalan, mert ha május és jiinius hónapokban zivatarok vannak, a termést 
az ár elpusztítja. A vidék gazdái a Tárna szabályozásának hiányában a széna- 
és sarj ú-t érmésre alig számítanaj{ ; ha pedig mégis sikerül, azt inkább pénzzé 
teszik, mert az annak feltakarmányozására szükséges marhaállomány beszerzésére 
pénz nincsen. E vidék üy legexponáltabb községei : Istenmezeje, Erdökövesd, 
Váraszó, Pétervására, -Ivád, Szentdomonkos, Bükkszenterzsébet, Mátralelesz, 
Bükkszék. Terpes, Füzes és Szajla községek. 

E vidék éjszakkeleti fele, az úgynevezett Kis-Bükk hegység részén 
fekszik, mely eme dombvidék közepén húzódik át, a Mátrával és Nagy -Bükk 
hegységgel párhuzamosan, és Xádasdtól Bekölcze, Szentdomonkos, Lelesz, 
Bocs, Bátor, Bakta községeket foglalja magába és Eger határába húzódik. E 
vidéken erdőpusztítás következtében szintén nehéz gazdasági viszonyok állottak 
elő, itt azonban a hegyek talaja már inkább köves trachit. néhol bazalt és nem 
oly könnyen képződnek vízmosások ; a földek kötöttebb talajúak. több agyag- 
tartalommal. E vidél en gazdag kőszéntelepre bukkantak és Szúcs és Csehi 
község határában az egercsehi kőszénbánya-részvén^-társaság alakult meg. 
Itt állandóan 3 — 400 munkás dolgozik. Eme szerencsés hehezet megváltásként 
jutott e vidéknek, mert a kisgazdák és a közép- és nagyobb birtokosok a földi 
kincsekből szép jövedelmet biztosíthatnak maguknak ; de megváltás ez a munkás- 
népre is, mely áÜandó munkát nyert. E vidéken a gazdálkodási viszonyok e miatt 
most még rosszabbak lettek, mert a kivándorolt munkások Amerikából nem 
igen tértek vissza, az itt maradtak a bányában keresnek munkát s így sem gazda- 
sági cselédet, sem napszámost nem lehet találni. 

A termelési ágak búza, rozs, árj^a, kukoricza, zab, burgonya. Takarmány- 
félék: bükköny és vörös lóhere, míg luczerna csak elvétve található, mivel az 
utóbbmak a lágyasodott talajban a gyökérzete kirothad. A vöröshere a vidék- 
nek legjobb takarmánya, a talajt és éghajlatot igen szereti, de a magtermelés 
kevésboé sikerül, mert az apion-bogár többnyire elpusztítja. Ha a termés sikerül, 
1 — 2 métermázsa szép kifejlett magot ad. A rétek a csaknem meder nélkül 
folyó Tania miatt bizonj-talanok, pedig e dombvidék, szénát és sarjút termő 
rétjeivel, az ország első marhatenyésztő vidéke lehetne. 

Az állattenyésztés itt igen alacsony fokon áll. E Aridék terjedelme 113080 
k. hold, szarvasmarha-áUon'ánya pedig csak 8319 drb, a mi azt bizonyítja, hogy 
e vidéket csakis a szabályozatlan folyók hátráltatják fejlődésében. Az utóbLi 
20 évben a nyugati fajmarha kezdett elterjedni, azonban csak a Tárna folyó 
völgyein, míg a Kis-Bükk hegA^ndékén a fehér magyar fajt tenyésztik még ma 
is. A nyugati fajmarlia gazdaságosabb tcnj-észtését elismerik a gazdák itt is, 
azonban tudván azt. hogy a nj'ugati faj jobb legelöt és takarmányozást igényel, 
e vidék rossz takarmány-viszonyai miatt, a kevésbbé kényes magj'ar faj tenyész- 
tésére térnek vissza. 

A lótenyésztés az eg\'edüli, a mivel csakis a kisgazdák foglalkoznak. Faj 
a Lipiczai, az állami méntelepekböl felállított mén-állomások fenntartásával. 

A juhtenyésztés csak a közép- és nagyobb birtokosok között van elterjedve, 
pedig e \-idék kiválóan alkalmas volna a birkatenyésztésre. A régebb időben a 
falusi kisgazdák mindnyájan tenyésztettek birkát. Eg\mek-egynek 8 — 10 — 20 
darabja volt, és több ilyent egj- nyájba csapva, legeltettek. Azonban a földbirtok- 




2'2i Hovos várinegyo gazdasági viszonyai. 

nak kis parczellákba való eldaraboltetása azt idézte elő, hogy az ily ^/jj-od telkes 
és annál kisebb gazdáknál, kik juhot nem tartottak, részben irigy.scg. részben 
ellenkezés vagy más okok miatt, az egyetértés megt)oml()tt. és ez később oda 
fejlődött, hogy a birkatartást a kisbirtokosoknál betiltották. SiMtéstenyésztés 
még található a kisgazdáknál, de a vész folyton pusztítja őket. A kecsketenyésztés 
is kezd fejlődni, a mi a szegénység jele, mert tehenet, borjút a kisgazda nem tud 
venni, a kecske pedig a rossz takarmányt is tűri. 

Gyümölcstermelés a dombvidéken sohasem volt. A nép a gyümölcsfát 
nem szereti, csakis a szilvafát, a mit jóformán a pálinkafőzés miatt termelnek. 
A munkásviszonyok a lehető legrosszabbak, a minek a legfőbb oka a nagymérvű 
kivándorlás, mert nemcsak a férfiak, de asszonyok és leányok is épen annjáan 
hagyják ott falujokat . Ezenkívül a munkás nép az egercsehi kőszén bányákba 
és az Alvidékre szegődik nyári munkásnak, a hol jobb keresete van április hótól, 
október-november liónapokig. Cselédmunkásnak csak a legtehetetlencbbek 
vállalkoznak, kiket az Ahndékre sem szerződtetnek, hozzá a cseléd-bér csaknem 
oly nagy. mint bármely Alvidéken. Természetes, hogy az aratási és más nap- 
szám-munkát is csak ily tehetetlen munkással végezni, a gazdáknak nagy kárával 
és vesződségével jár. Mindezekből látható, hogy a gazdasági \-iszonyok a domb- 
vidéken nagyon szomortiak. a földek kiélve, állattenyésztés a szabályozatlan 
folyók miatt nincsen ; az ily rossz termelési \'iszonyok következtében a munkás- 
nak is szánalmas a helyzete; következik tehát a vándorbot, és így a dombvidék 
munkás nélkül marad. E nehéz gazdasági viszonyok következtében nemcsak a 
munkások, de a földes kisgazdák is kivándoroltak, a mi minden esetre annak a jele, 
hogy itt nagyon mély gazdasági bajok vannak. A kendertermelés évekkel eze- 
lőtt nag}' mennyiségben volt látható. Ma már alig található fel, mert a gj'ári 
szövés kiszorította. A méhtenyésztés szintén kicsi, nemkülönben a selyembogár- 
tenj'észtés is. 

A ..Mátra alja" a Mátra hegység déli lábától, a Zagyva és Tárna folyók 
között és e folyók melletti lapos területen fekszik. 

E része Heves vármegyének Hatvannál kezdődik, nyugatról keleti irány- 
ban húzódva, Verpelét — Kápolna — Heves községeknél végződik. Szélességben 
Gyöngj-ös város és Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegye határáig terjed. Községei : 
Hatvan. Csány, Ecséd, Hort. Adács, Atkár. Detk. Gyöngyöshalász, Gj^öngyös- 
oroszi, Karácsond, Ludas, Nagyfüged, Nag_\Téde, Ugra. Kompolt, Verpelét, 
Feldebrő, Aldebrö, Tófalu, Kápolna, Kál. Dormánd, Mezőtárkány. Besenyő, 
Vámosgyörk, Boczonád, Erdőtelek, Erk, Tarnabod, Tárnáméra. Tarnaörs, 
Záránk. E vidék nemcsak Heves vármegye, de Magyarország legbiztosabb 
és legterméken,vebb földje. Fekvése a Mátrától kezdve eleinte hullámos, de 
később egészen síksággá változik át. Talaja szintén változó. E közvetetten Mátra- 
alja az évszázadokon át a hegységről lehordott barna humus és a még laposabb 
részeken, mint Hatvan, Csány, Heves, Kápolna vidékén fekete homok, néhol 
sárgás, míg Hort, Karácsood, Tárnáméra vidékén fekete nyirkos kötött talaj, 
helyenként szikes foltokkal. 

Éghajlata szelíd ; a csapadék a Mátrához közelebb eső részeken elegendő, 
azonban a síkság felé már inkább száraz és egészen az Alföld éghajlatának felel meg. 

A föld termőképessége már a talaj jósága által is igen jó ; hozzá a vidék 
gazdáinak intenzivitása a kultúrát magas fokra emelte, úgy hogy gazdasági 
kultúrája Magyarország njnigati részének a kultúrájával hasonlítható össze. 
Nagj'ban előmozdították azt a vármegye területén üzemben lévő hatvani és 
sslypi czukorgyárak, hóvá e vidék nagy kiterjedésben a czukorrépát szállítja, nem 
törődve a répát fenyegető ormányos bogárral, mehniek pusztítása s az ellene való 
védekezés, sok költséget és vesztességet okoz a gazdáknak, de továbbá a nagy 
munkabérektől sem riadnak vissza, hogy a kultúrát a gazdaságokban bizto- 
sítsák. Ezzel szemben általános a panasz a czukorgyárak ellen, hogy a megfelelő 
árat, melj-et a nyugat magyarországi czukorgyárak fizetnek, nem adják meg 
a gazdáknak, holott a czukortartalom épen úgy megvan a mátraalji földek répa- 
termelésében, mint a njTigati vármegyék földjeinek répáiban. A gazdák csak 
azt az egy előnyt akarják magliknak biztosítani, hogy a friss és szárított szelet 
visszatérjen a gazdaságba, és módot nyújtson a szarvasmarha jó táplálására 
és tenyésztésére is. A czukorgyáraktól fizetett árak 1 kor. 60 — 1 kor. 88 fill.> 
mely a visszaadott nyers szelet mennyiségével változik. 



Hfves vármegye gazdasági viszonyai. 225 

Termelési ágak : Búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, czukorrépa, takarmány- 
répa, burgonya és a gyöngyös\'idéki országWrü törpe fehér bab. A dinnye szintén 
egyike a legjobban elterjedt terinén%nick, mely az egész országban az első helyen 
áll, melyet nemcsak a kisebb gazdák, hanem az uradalmak és nagyobb birtokosok 
is termelnek. A dinnye-termelésnek tulajdonítható eg3Tészröl, hogy itt a föld 
értéke oly magas, hogy ma 1200 — 1600 K. az ára az 1600 D-öles holdnak. A föld- 
haszonbér ily hold föíd után kicsinyben 60 — -100 K., mig nagyban 20 — -30 K. 
A hevesi görögdinnye már régtől fogva az első helyet foglalja el az országban; 
de nem Heves vármegyétől vette a nevét, hanem Heves községtől. Ez a dinnye 
jó ízével lett lürneves és most már Csány és Hatvan, úgyszintén Kál község is 
osztozik a babérban, a mit annak lehet tulajdonítani, hogy a gazdák a dinnye- 
termelésnél is a jobb fajok megválasztására törekecbiek. Sajnos, a dinnyénél is 
sok ellenséggel kell megküzdeniök, különösen a pajorral, mely nagy mértékben 
pusztítja a dinnye tövét és fogását s ha azt naponta nem szednék, az egész ter- 
mést tönkre tenné. Egyedüh pusztítási mód a szedése ; e férget azonnal fel lehet 
ismerni a tő mellett levő fúrásairól, melyek alig egy cm-nyire vannak a föld alatt. 
Másik ellensége a peronospora, mely egj'edül permetezéssel pusztítható el. A per- 
metezés Thanaton-lé, vagy bordeauxi keverék, mit a szőlő-permetezéshez 
hasznáhiak. 

A munkás-viszonyok e vádéken sem jók, mert a fővároshoz közel lévén, a 
szocziálista vezérek igen gyakran szerencséltették e ^-idéket látogatásaikkal, a 
minek a természetes következménye a gyakori sztrájk, mely nemcsak az aratási 
munkáknál szokott előforduhii, hanem a cselédek között is. Hogy memmre 
bizonj'os az, hogy itt a sztrájk indító oka nem a munkások és gazdasági cselédek 
rossz megélhetési viszonyában keresendő, hanem tisztán az izgatás következ- 
ménye, épen ezen a vidéken lehet legtisztábban láthatni. Itt nincs kivándorlás, 
tehát a munkás talál keresetet. A cselédfizetés egyike az ország legnagyobb 
cselédbérének és mégis ott ütötte fel a sztrájk a fejét, ama gazdaságokban, a 
hol e vidéken is a legnagyobb cselédbérek voltak. Az aratási sztrájkokat leg- 
jobban ellensúlyozza ama aratógép-szövetkezet megalakulása, mely néhány év 
óta a hevesmegyei gazdasági egyesület védnöksége alatt alakult. A vidéki gaz- 
dák ugyanis a kalászos vetés arányában holdanként egy korona biztosítás czímén 
befizetett összeggel beszereztek 100 drb. ,,Dering"-féle aratógépet. E-gépek három 
különböző góczponton vannak elhelyezve. Az aratógép-szövetkezet megalaku- 
lásának évében, 1906-ban, az arató-sztrájk több helyen kitört ; másnap a szövet- 
kezet karliatalommal 12 géppel jelent ott meg és egy félnapi munka után a sztrájk 
már meg.szünt. Az aratási bérek a szokásos 10 — 11-ik rész-alapon, a föld termő- 
képességéhez mérten. A napszámbérek őszi és téh időben a férfiak 140, 280 K 
közt, míg az asszony-najjszám 80 fillértől 1-20-ig. A nyári időben a férfi-napszám 
1-60 — 3 K-ig fellép. Megjegyzendő- azonban, hogy e vidéken télen-nyáron talál 
folytonos munkát a munkás, azonkívül a főváros, közelségénél fogva, igen sok 
mimkást foglalkoztat. 

Az állattenyésztés e vidéken minőségileg igen magas fokon áll, a mi a 
vidéki gazdaságok inzenziv gazdálkodása által, az általánosan elterjedt tej- 
termelés következtében állott elő. Csaknem minden gazdaság be van rendezve 
tehenészetre, melynek tejprodiLkczióját a főváros kapja. Az utóbbi időben be- 
állott magas szarvasmarha -árak. különösen a fejős tehén igen magas ára miatt, 
ma a gazdaságok a borjúknak legnagyobb részét maguk nevelik föl. E vidék 
marha-állománya 30.000 — 35.000 darabból áll. A mi a fajokat illeti, legnagyob- 
részt ,, bonyhádi" fajok, melyeket itt már ..szimcntáh" bikákkal párosítva, te- 
nyésztenek tovább. Már több gazdaságban ..Montafoni" faj is található. Azonban 
Heves vidékén a magyar faj tenyésztetik legnagyobbrészt. Hogy e vidéken a 
marliatenyésztés mily magas fokon áll minőség tekintetében, legjobban látható 
az egyes községek országos vásáraira felliajtott marliáknál. Különösen Hatvan 
vásárjai ma már országos Mrűek, hova a külföldi kereskedők is igen gyakran 
ellátogatnak, és nagy mennyiségben veszik és szállítják a szép és jó fejős tehe- 
neket, nem nagy öröniére a magyar gazdáknak. 

E vidéken a hizlalást csaknem minden gazdaságban rendszeresen űzik és 
akihízlalt marhákat legnagyol)brészt, mint elsőrendű árúkat, külföldre szállítják. 

A lótenyésztés itt is, mint már az országban általában, alább hagyott. 
Ma gróf Károlyi Mihály kompolti uradalmában angol félvér- és Fáy József ecsédi 



226 Heves vániiogj'e gazdasági viszonyai. 

birtokán van még ilyen fclvér-niénes. Itt is csak a régi tradiczió miatt tartják 
fenn a ménest, de nem a jövedelmezc'iség miatt. Ezenkívül a birtokosok néhány 
csikót nevelnek, a kisgazdák pedig cs.-k saját szükségletükre, a fedeztetési állo- 
másokra beosztott állami mének után. E vidéknek legszebb és legnagyobb 
lótenyésztése van : Dormándon. Kömlön, Mezőtárkányon. Hevesen, Tarna- 
bodon stb. Disznó és bika-tenyésztés csaknem megszűnt ; eleinte kisebb falkák 
imitt-amott találhatók, kivévén a gróf Károlyi uradalmat. Egy időben mozgalom 
indult meg Hatvanban egv sertés-hizlaló felállítására, mely részvénytársaság- 
ként alakult volna meg. Tekintve Hatvant, mint vasúti góczpontot. továbbá 
a főváros közelségét, ez mindenesetre előmozdítaná a sertéstenyésztést. 

A parczellázás e vidéken nagyobb mérveket ölt Hatvan, Csány, Atkár, 
Tarnaörs, Tárnáméra és Heves határaiban, hol a földet 1 200 [~j-öles holdakban 
900 — 1400 K árban vásárolták a kisgazdák. A falvakhoz közel eső részek 200, 
400 K-nál is magasabb árakkal cserélnek gazdát. 

A dohánytermelést szintén nagy területeken űzik. Különösen mint kerti 
dohány országos hírű lett a verpeléti és debrői, nemkülönben az ezekkel szom- 
szédos község dohányai. Apró sárga levelüek, melyek az erősebb dohányok 
vegA'ítésére és festőanyagnak használtatnak. Eme dohány hozama kat. holdan- 
ként 7- — 8 q. melyet a dohánybeváltási hivatalok 50 — 80 K. árban váltanak be. 
Nehezebb dohányként a Szamosháti és a kapadohámi: termelik 32 — 42 K, 
viszont 40 — 52 K árban. Len-termelés kezdetleges, csakis egyes nagyobb gazda- 
ságok kísérleteznek vele. Zöldség-termelés lendületet kezd venni és h^i a kis- 
gazdák e jó termő homokos földeken a zöldségtermelést foh-tatnák. mindennél 
jobb jövedelmet biztosítahatnának magoknak. Bolgár-kertészet Vámosgyörkön 
és Atkáro:! van, a hol artézi kutak is vannak. Heves vármegyében a földmíve- 
lésügyi miniszter a Hevesvármegyei gazdasági egyesület kérésére, egy minta 
bolgár-kertészet felállítására adott engedéhi:. 
A tiszai rész. A kanyargó Tisza Heves vármegye földjét 28-9 kilométeren mossa. Igaz 

hog}- a megyét kettészeli és sok éven át sok termését pusztította el, de mind- 
annyiszor busásan megjavította lerakott iszapjával. Ma már a mentesített terü- 
leten viruló gazdasági életet és gazdasági kultúrát találni. E terület Füzesabony 
Besenyő, Heves határain túl keletre a Tiszáig és azontúl Hajdú és Borsod vár- 
megyék határáig terül el. Községei a Tiszán innen Poroszló, Szond, Kömlő, 
Tiszanána, Atány, Heves, Hevesvezekénj', Tarnaszentraiklós, Pély, Kisköre, 
míg a Tiszán túl : Tiszafüred, Örvény, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaörs, 
Nagyi ván. Talaja a Tiszán inneni résznek kötött barna humuszos, alul 
nehéz, agyagos talajjal ; túl a Tiszán homokos, a lapályosabb rész öntvény-íalaj. 
Mindkét helyen néhol szikes területekkel. Poroszló és Tiszafüred között folyik 
a Tisza és mellette terül el a nagy ártér, nagy füzeseivel, melyek már csaknem 
nagj' erdőket alkotnak. Termelési ágak a nehezebb talajokban búza, árpa, zab, 
dohánj-, kukoricza, burgonya, repcze, míg a homokos részeken a rozsot termelik 
a búza helyett. Czukorrépát szintén nagy területeken termelnek és "a hatvani 
czukorgyár dolgozza fel. A hozam, tekintve a talajt, igen jó, úgy hogy magyar 
holdakon az átlag 8 q búzatermés nem megy ritkaságszámba. Éppen így a többi 
terményeknél is a legjobb termést adja. a mit a magyar föld adliat. A dohány- 
termelés szintén ákalános. A szamosháti és kapadohánji: termelik, melyekből 
az előbbi 10 — 12 q-t ad kat. holdja, melvért 32 — 42 korona árt érnek el a gazdák. 
A kapadohán}- szintén ad 16 q-t is, melyért 40 — 52 korona árt fizetnek. A dohány- 
beváltás Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területén, Tiszaroffon tönénik. Az 
ártéri rétek adják a jó szénát és kedvező időben a sarjút ; továbbá a mester- 
séges takarmányt a luczerna adja. Az ártéri terület csaknem mind a takarmány- 
termelést szolgálja, a szántható részeket pedig kapás növénjTiyel ültetik be. 
Tiszafüreden és Tiszaigaron nagy szőlő- és gyümölcstermelés van a homokos 
földekben. A kendert ermelés nem iparszerü; csak házi szövésre termesztetik. 
A mezőgazdasági technika már fejlődésben van, és a gazdasági gépek a különben 
is jómódú kisgazdáknál fthalálhatók. A gazdálkodási rendszer a szabad gazdál- 
kodás, melyet sokszor az időjárási viszonyok befolyásolnak, de tekintve a talaj 
jóságát, a szabad gazdálkodást még elbírja. A munkásviszonyok jók. A nép 
szorgalmas ; kivándorlás alig van. A munkabérek általában nagyok és teljesen 
megfelelnek a mátraalji viszonyoknak. Éghajlata normális. A csapadék — tekintve 
a Tisza közelségét — megfelelő. Állattenyésztés a vármegyében a legnagyobb ; 



egyesület. 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 227. 

a mi önként érthető, mert a természetes rétek, legelők, nagy területeket alkotnak. 
A fajokat illetőleg a szarvasmarháknál a magyar faj a domináló, hiszen mindig 
hírnevesek voltak o vidék gulyái. A vörös-tarka fajt is fel lehet már találni egyes 
gazdaságokban. Tisztán simmeníhali faj a kassai püspökség tiszaörsi gazda- 
ságában van, míg az eredeti magyar fajt, Gratjl Jenő poroszlói, a szatmári püs- 
pökség, és Elek István gazdaságában tenyésztik. A kisgazdáknál szintén a, 
magyar faj a tenyészirány. Lótenyésztés a félvér angol faj. Hírneves ménest 
tart fenn Craefl JeiM'i és a szatmári püspökség. Igen nemes lóanj^ag van kiUö- 
nö.'ien Tiszafüred, Ti.szanána, Poi"oszló, Kömlő, Szond községekben. Sertés- és 
birka-tenyésztés általában a gazdaságokban található fel, és a jobbmódú kis- 
gazdáknál. A baromfi-tenyésztést nagyban űzik, de különösen a liba-tenyésztést, 
úgy hogy nem ritkaság egy tanyán 2 — 300 drb. libát egy nyájban találhatni. 

A halászat is nagy keresetforrást alkot, különösen Örvényben, a hol rend- 
szeres halászatot űznek. A híres tiszai kecsege innen kerül a kereskedésbe s a 
harcsa, ponty, süllő, kárász, stb. is. A halászat a nagy keritő-hálókkal, 
a lapsoló hálóval, Bóné-hálóval és verse hálóval történik. A hajózás a Tiszán, 
Szolnok és Tokaj között fennáll. A terményeket a vidékről csaknem mind 
Szolnok felé hajón továbbítják, a mi nagy előny a gazdákra nézve, mert ez 
50 — 60 íülér megtakarítást jelent métermázsánként. 

Heves vármegye gazdasági kultíirájának fejlesztésére nagy befolyással volt a gazdisági 
a Hevesvármegyei gazdasági egyesület. Gyöngyös székhelyivel, mely gazdasági 
egyesület 1908-ban ülte félszázados fennállásának évfordulóját. Az egyesületet 
Visontai Kovács László vámosgyörki földbirtokos alapította. Félszázad alatt 
sok üdvös és hasznos dolgot végzett a gazdák előnyére. Az egyesületnek köszön- 
hető a mai gazdasági kultúra ; különösen a jelenlegi elnöke, Kállay Zoltán dr., 
úgy alelnöke, Borhy György földbirtokos, valamint az egyesület buzgó titkárja, 
Engel Hermann fáradságot nem ismerő buzgólkodása, kiliat az egész vármegyei 
gazdaközönség ébrentartására és a nehéz gazdasági viszonyok leküzdésére. 
A kiáUííások, állatdijazások, gépversenyek, gazdasági és háziipari tanfolyamok 
rendezése, minden évben a vármegye különféle helyein, mutatják annak élet- 
képes munkásságát. 



Az egyes vidékek nagyobb birtokainak gazdasági üzeme a kö /étkező : 

Apcz. . — Szent-Ivány Farkas birtoka. Iviterjedóse 2200 m. hold. Eredetileg báró Sini-féle 
birtok volt, melyet 1868-ban id. Szent-Ivány Farkas vásárolt meg. A jelenlegi tulajdonosúik még 
Kógrádbnn is van 1400 m. hold birtoka. Az apczi birtok területéből kert és beltelek 74, szántóföld 
l(i47, kaszáló 200, legelő 300 és szőlő 53 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Külöu- 
legos termelési ág a czukorrépa, a mit 150 m. holdon termesztenek. Lóállomány összesen 73 db. 
Eliböl igás 14, kocsiló 12, ménesbeli 46 amerikai és niagyarfajta. S van egy Roycroft nevű impor- 
tált amerikai mén. Szarvasmarha-állomány összesen 384 db. Ebből jár;nos ökör 80 magyar és nyu- 
gati fajta ; tehén 120, fele borzderes, fele bonyhádi ; gulyabeli ISO, tenyészbika 4. Sortés-állonáuy 
összesen 180 db. Szunyogh-féle fekete mangalicza. Ezek közül 44 anyakocza és 8 kan. A tejgazdaság 
napi termelése 600 liter, a mit a budapesti középponti tejcsarnok értékesít. A borászatbin főfajok 
az olasz rizling és ezerjó. Van kőbánya, a hol trachitot fejtenek s iparvasúttal kapcsolatos ; bérbe 
van adva. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A mimkaeröt helyben szerzi ; uapszán férfiiknál 
1 — 2 K., nőknél 80 — 1.50 fillér E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 24 kor. ós az adó. 

Atkár. — Oosztony Bila birtoka. Iviterjedóse 520 m. hold. Az összterületből kert és beltelek 
14, kaszáló 56 m. hold. a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer : Bzabndgazdálkodás . 
Lóállomány összesen 9 db. Ebből igás 4, kocsiló 5, mind vegj'os fajta. Szarvas )>arha-állo:nány 
összesen 73 db. Ebből jániios ökör 22 magj-ar fajta, tehén 30 magyar és innthali, üsző 20 inuthali, 
tenyészbika 1 innthali. Napi tejteniielés 200 literen fölül, a budapesti középponti tejcsarnok 
értékesíti. A niunkacrőt helyben szerzi ; napszám férfiaknál 1 — 3 K., nőknél 0.80 — 2 K. E vidéken 
az átlagos földbeszonbér m. holdanként 24 K. 

Atkár. — Györjjy Kálmán birtoka. Összterület 435 m. hold. Fele a régi Győrffy-féle birtok, 
a másik fele — a mely előbb Kozmáé, majd örököseié : Moróczó és Apáthyó volt — vétel útján 
került a mai birtokos kezére. Az összterületből kort és boltelek 5, kaszáló 48 m. hold, a többi szántó- 
föld. Gazdasági és üzemrendszer : négj-es vetöforgó. Lóherét 30, luczernát 10 — 12 m. holdon ter.nel. 
Lóállomány összesen 8 db vegj-es fajta. Ebből igás 3, a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány 
összesen 74 db. Ebből jármos ökör 24 vegyesfajta ; tehén 8, gulyabeli 30, hízó:narha 10, tenyészbika 
2, riiind bonyhádi faj. Sertés-állomány összesen 50 darab, 10 anyakocza szaporulata, 1 kannil. 
A munkreröt helyben szerzi ; napszám férfiaknál 120 — 3.60 K., nőknél 0.60 — 2 K. Az átlagos föld- 
haszonbér c vidéken holdanként 20 K. 

Atány. — Búrczay Elemér birtoka Szárazbeő-pusztán. Kiterjedése 800 m. hold. Eredetileg ősi 
Széky birtok volt, n ely később kis részben a Recsky család, nagyobb részben Szemere Abrahá'JQ 
tulajdonába került. Ennek neje volt Józsa György nővére : Rorbála, ki Széky ju.sson kiipta a bir- 
tokot. Ezek leánya : Ludovika Bárczay Györgj-né, a jelenlegi tulajdonos nagyanyja volt. Az ossz- 



228 Heves xániiegye gazdtisiígi \iszonyai. 

területből kert is beltelek 12, legelő 80 m. hold, a többi szántóföld. GazdasíVgi és üzemrendszer : 
liánncs vetöforeó. Különleges termelési ág a dehány, n mit 4.") k. holdon termosztenok. A birtok és 
lillnt tenyésztés bérbe van adva. A munkaerőt Átány és Kömlö helységekből szerzi; napszám fér- 
tinkmil 1 -:t K.. nőknél 0.40 — 1.20 IC Az átlagos földhaszonbór o vidéken m. holdanként 24 K. 

Boczonád. — - 0:i: Gosztonil Kálmúnní- és Oosztony Kálmán örököseinek birtoka. Boczonád és 
Erk községek liatiirában terül el, összterület iiltíO hold. A boczonádi rész Szoloozky-félo birtok volt, 
n-.ely női ágon G\isztony Apollónia ifj. Szeleezky Mártonné révén került unokiiöcscsei : Kálmán ós 
GézA birtokába. Pusztaalatka a Szerelom családé volt és Bíró Kálmán vette l!)01-ben leánya : özv 
Oosztony Kálinimié számára. Az alatkai szilaposi részt Oosztony Kálmán \ettp I8!)S-ban és ezelőtt 
a Csoiua fsnliidé. majd Ónody Klementináó volt. Az erki rész ])edÍK Péchy-féle birtok volt. Az össz- 
területből kert és beltelek 16 m. hold. Boezonádon !t08 holdból szántóföld 7.">0. legelő 12() és erdő 
16 hold. Szilnposon öt>2 holdból szántóföld 4.")0, kaszáló 110 és erdő 2 hold. Erken 37Ö 1iiiI,1Im,I s/:iritó- 
föld 151 és legelő 224 hold. Alatkán 1320 holdból szántóföld !)20, kaszáló li)0. legelő l'.iu .^ . v.l.. 20 
hold. .\z ezen felül eső rész mindenütt nádas. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetiiforL;o. I.cilu rét 
40^ — 1>0. luczemát 20 — 10 m. holdon, különlegességként kiváló, első minőségű dohánvt 241, lent 10 
és czukorrépát 116 m. holdon termesztenek. Lóállomány összesen 47 db. Ebből igás 18 angol félvér, 
kocsiló 12. ménesbeli 16 és 1 m.én. Szarvasmarha-állomány összesen 280 db. Ebből jármos ökör 
132, tehén 44, gulj-abeli 100, hízómarha 32 és tenyészbika 3. tluhállomány összesen 1590 db merinó i 
félvér. 32 tenyészkossal. Alatkán tejgazdaság van, napi 120 1. termeléssel, a mit Hevesen értékesí- 
tenek. Van méhes is, 30 Zirzon-kaptárral ; a mézet és viaszt helyben értékesítik. Az erdőkben az 
ákáczfák dominálnak ás 16 éves fordában kezelik őket. A 3 holdnyi szőlőben a fő csemegefaj a chas- 
selas. Van ezenkívül mükertészet is. Van 2 db 8 lóerős gőzcsóplöje és 2 aratógépe. A mvxnkaerőt 
helyl>en szerzi : a napszám férfiaknál 1 — ^2.40 K.. nőknél 0.60 — 2 K. Az átlagos földhaszonbór e 
vidéken, m. holdanként, kicsiben 40. nagj-ban 30 K. 

Csány. — Halász Aladár birtoka. Összterület .580 m. hold. Előbb Vay-féle birtok volt és 1850 
körül került a Halász család kezére. H. .-Vladárnak Pest vármegyében is van 2300 ra. hold birtoka . 
A hevesváni!ef.'yei birtokon kert és beltelek 33, kaszáló 30 és szőlő 10 m. hold, a többi szántóföld. 
Gazdasági és üzenirendszer : szabad gazdálkodás. Lóherét 40 m. holdon termel. Lóálloniápy összesen 
8 db. Ebből 3 igás ós 5 kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 50 db. Ebből jármos ökör 24 magyar 
fajta, tehén 6 nyugati, hízómarha 20. Borászatában fő borszőlöfaj az olasz rizling ós fő csemegefaj 
a chasselas. Van egj- db 8 lóerős gözcséplőgépe. A munkeröt helyben szerzi ; a napszám a férfiaknál 
1.20 — 3 K.. nőknél 0.80 — 1.60 K. Az átlagos földliaszonbér e vidéken kicsiben 50, nagyban 30 K. 
in. holdanként. 

Dormánd. — Engel Lajos birtoka. Dormánd és Erdőtelek határában terül el, összterület 1700 
m. hold ; ezenkívül még 1700 m. holdat bérel gróf Vay Adámnótól. A saját birtok előbb a báró 
Horváth és a báró Saághy családoké volt. Ezenljívül Veszprém vármegyében. Balatonvilágoson 
van 1750 m. hold birtoka. A hevesvármegyei birtokon kert és beltelek 40, szántó 2500, kaszáló 500 
m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer : liármas és négyes vetöforgó. Lóherét 100 , 
bükkönj't 50 m. holdon ós különlegességként dohányt 160 k. holdon termel. Lóállomány összesen 
120 db. Ebből igás 20, kocsiló 14, a többi ménesbeli s mind angol /élvér. Szxrvasrairha-állo nány 
összesen 200 db. Ebből jármosökör 100 magj-arfajta, tehén 20 nyugati, hízómarha 40 vegyestajú, 
tenyészbika 4 simmenthaU, a többi tinó, üsző ós gj'ulyabeli. Juh-állomány összesen 2500 db. fésűs 
gyapjas, 40 db tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 800 db kisjenői fajta, közötte 120 anya- 
kocza és 20 kan. Kertészetében fontos a görögdinnye termelés, a mit 10 m. holdon termesztenek. 
Van 2 db 8 és egy db 10 lóerős gözcséplőgépe és egy 14 lóerős gőzeke készlete. A munkaerőt helyben 
és a környéken szerzi ; a napszám férfiaknál 1 — -3 K, nőknél 0.50 — 1.40 K. Az átlagos földhaszonbór 
e vidéken nagj'ban 18, kicsiben 24 K. m. holdanként. 

Ecséd. — Fáy József birtoka. Összterület 2600 m. hold. Az összterületből kert és beltelek 40 , 
itaszáló 25. legelő 70, erdő 40, szőlő 50 rn. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer : 
szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 110 db. Ebből igás 15, kocsiló 10, a többi ménesbeli. S Van 
egy nevezetesebb angol telivér és egy félvér mén. Szarvasmarha-állomány összesen 148 db. Ebből 
tehén 80 n>-ugati fajta ; tehén 12 simmenthaU ; gulyabeli 30, hízómarlia 25 és 1 tenyészbika, ez 
utóbbiak veg\es fajúak. Juli-állomány összesen 1000 db. m.erinó negretti fajta, 35 tegyészkossal. 
Borászatában fő borszőlő faj a rizling és dinka és fő csemegefaj a chasselas. Van egy db 10 lóerős 
gözcséplőgépe és egj- gőzekéje. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfiaknál átlag 2 K, nőknél 
átlag J K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 20 K. 

Ecséd. — Fáy Zoltán birtoka. Összterület 546 m. hold. A birtokterületböl kert ós beltelek 9 , 
kaszáló 25 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer : szabad gazdálkodás. Lóállo- 
mány összesen 20 db. Ebből igás 4, kocsiló 4, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 56 db. 
Ebből jármos ökör 20, tehén 10 magyar telivér ; gulyabeli 15, hízórnarha 10, tenyészbika 1, ez utób- 
biak vegj-es fajúak. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfiaknál átlag 2 K., nőknél átlag 1 K. 
E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 K. magyar holdanként. 

Egercsehi. — Beniczky György birtoka. Egercsehi, Szűcs, Bekölcze, Mikófalva és Tarnalelesz 
községek határában terül el. Összterület 2000 k. hold. A birtok részben ősi, részben Draskóczy 
Lászlótól, Liptay Bólánétól és ifj. Elek Dezsőtől vásárolta a család. Ezenkívül birtoka van még 
Borsodban 188 k. hold és Temesben : Fólyán és Sipeten 1150 k. hold. A hevesvármegyei területből 
kert és beltelek 8, szántó 340, kaszáló 40, legelő 300, szőlő 2, adó alá nem eső terület 10 k. hold, a 
többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer : négyes vetőforgó. Repczét 5 és lóherét 20 k. holdon tor.nel. 
Lóálloniánj' összesen 25 db. Ebből igás 6, kocsiló 6, a többi csikó, mind vegj'es fajú. Szarvasmarha- 
állomány összesen 58 db. Ebből jármos ökör 24 magyarfajta, tehén 5, hízótnarha 6, tenyészbika 2, 
a többi gulyabeli. Juh-állomány összesen 1000 db. merinói, 25 tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 
300 db kisjenői fajta, közöttük 40 anyakocza és 6 kan. Erdészetében a tölgy, cser, bükk ós gyertyán 
dominál ; a fút részben tűzifának adják el, részben dongafát készítenek belőle. Kertészetében mint- 
egy 500 fán almát, körtét és szilvát termel eladásra és ezekből az évi forgalom kb. 600 K. A bir- 
tokon van eg}- kendertörő és egj' gőzmalom, egy hengerre és két kőre. Van egy db 4 lóerős gőz- 
cséplö- készlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi ; a napszám férfiaknál 1.60 — 3 K, nőknél 
0.80 — 1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 20 K k. holdanként. 



229 




A debrö-parádi uradalom kükúti tisztilaka 




A di'brő-parádi uradalom laki tisztllaka. 



230 




A debrő-parádi uradalom nagygruti mágiára.. 




A debrő-parádj uradalom maiíjar mangaliczái 



Heves vármegj-e gazdasági viszonyai. 231 

EgerszalAk. — Az egri fökáptalan birtoka. Az összterület itt 1987 k. hold 209 G-öL Az öasz- 
területból kert és beltelek 4 hold 203 D-öl. szántóföld 601 hold 582 O-öl. kaszáló 235 hold 340 r\-ö\, 
legelő 834 hold 484 n-öl, erdő 221 hold 207 Q-öl és adó alá nem esö terület 91 hold 10 G-jl. 
Gazdasági- és üzenirendszer : részben szabad gazdálkodás, részben hatos vetóforgó. Búzát :to>i . 
rozsot 93. árpát 66, zabot 53, kölest 20, repczét 5S, tengerit 104. egyéb kapásnövéuyt 3ii - ' 
kaimánynövényt 60 holdon tem.el. Lóállomány összesen 9 db. Ebból igás 6, kocsiló 3. Sí.. 
marha-állomány összesen 1 10 db. Ebből jármosökör 4S, tehén 50. tinó 12 : riizben maayar. r - 
tarka fajta. Juhállomány összesen 2620 db inerinói. Sertés-állomány összesen "8 db. Az er l *. 
melyben a tölgj' az uralkodó, rendszeres üzemterv szerint , 60 éves fordában kezelik. Terméke a 
tűzifa. Van eg>' db S lóerős gőzcséplőgépe. -A. munkaerőt helyben szerzi ; a napszám féríLiknál l.fio 
— 3 K. nőknél O.SO — 2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 — 30 K. holdanként. 

Erdökövesd. — Ozc. gróf Károlyi Viktomé szül. báró Orczy Irma uradalma. Erdőkövesd, 
Bükkszék. Pétervására, Terpes és Váraszó községek határában terül el. Összterület 4000 m. hold. 
A birtok ősi Orczy-btrtok. Az összterületből kert és beltelek 6, szántóföld 940, kaszáló löS, legelő 
620 tu. hold. a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer : hármas vetőforgó. Lóállománv összesen 10 
■db. Ebből igás 6, kocsiló 4 db. Szan,-asniarha-állomány összesen 103 db. Ebből járnios ökör 47 
magyar fajta, tehén 11 nj-ugati. a többi gulyabeli s van egy tenyészbika, simraenthali-bonyhád i 
keverék. Juliállomány összesen 1400 db. merinói, 20 tenyészkossal. Erdészetében a bükk ós cser 
-dominál, az erdőket 30 éves fordában kezelik s csak tűzifát termelnek. Kertészetében zöldséget 
termel eladásra s az é\-i forgalom kb. 600 K. A birtokon van egy gőzmalom, két hengerre ós két 
kőre és egy kendertörő. Továbbá téglaégető, a mely évente kb. 60—70.000 téglát g\-árt. Vau még 
«gj" db. 6 lóerős gőzcseplőgépe is. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfi.iknál 1.20 — 3 K. 
nőknél 0.60 — 1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15 K. m. holdanként. 

Erdőtelek. — Elek -János birtoka. Piiszta-Tenken és Heves határában terül el, összterület 800 
m. hold. Részben Soldos-féle. részben pedig Fáy-féle birtok volt és nöi ágon került az Elek család 
«s igy a mai tulajdonos birtokába 1875 — 80 körül. Az összterületből kert- és beltelek 15, kaszáló és 
legelő 36. szőlő 20 hold, a többi szántóföld Gazdasági és üzemrendszer : váltógazdaság. Külöuleges- 
-ségként dohán\t 90 és czukorrépát 40 k. holdon termel. Lóállomány összesen 26 db. Ebből igás 6 
vegyes fajta, kocsiló 5 lipiczai, a többi vegj^esfajú csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 120 db. 
Ebből jám.os ökör 40. tehén 22, hizóraarha 20, tenyészbika 3, a többi gulyabeli ; jobbára mind 
nyugati, simmenthali keresztezés. Sertés-állomány összesen 40 db niangalicza; ebből 20 anyakocza 
•és 2 kan. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling, ezerjó és kövi dinka. Kertészetében kb. 400 
almafán termel gj-üiuölcsöt eladásra. Van egy db 8 lóerős gőzcséplógépe. A munkaerőt a környéken 
szerzi : a napszám férfiaknál 1.20 — 2.40 K, nőknél 0.80 — 1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéksu 
28 K. m. holdlinként. 

Erdőtelek. — Kovács .József dr. birtoka. Kiterjedése 550 n\. hold. Eg>'kor Buttler-fóle birtok 
volt. TTtánuk a Laczkovicsok örökölték. Ezektől Kovács József dr. egj-etemi tanár vette meg s 
jelenleg ennek utódjáé. Az összterületből kert ós beltelek 12. kaszáló és legelő 200. szőlő 26 m. hold, 
a többi szántóföld Gazdasági és üzeturendszer : hárir.as vetőforgó. Dohán\-t 30 k. holdon termel. 
Lóállomány összesen 7 db. Ebből igás 3 vegjesfajta, a többi kocsiló. Szar\-asuiarhaállomány összesen 
85 db. Ebből jám.os ökör 20 luagj-ar fajú. tehén 10 nyugati fajta, gulyabeli 30. hizómarha 25. 
Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling, kadarka és ezerjó és a fö cseiuegefaj a muskotály és 
^hasselas. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfiaknál 1.60 — 3 K, nőknél 1 — 1.80 K. Az 
átlagos földhaszonbér e vidéken 20 — 24 K holdanként. 

Erdőtelek. — PappSzász Laios birtoka. Puszta-Tenk. Szárazbeő és Hanj-i-pusztán terül el. Kiter- 
jedése 1800 n^. hold. A birtok egjTÓsze ősi Papp-Szász birtok, a többi szerzemény, részben Vatay, 
részben Gj-xilay-féle birtok volt. Az összterületből kei-t és beltelek 60. kaszáló és legelő 800. szőlő 10 
m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzenu^nilszer : szabad g.izdálkodás. Dohán\"t 97 k. holdon 
teru.el. Lóállomány összesen 27 db. Ebből igás 6 veg>es fajta, kocsiló 8, a többi csikó. Szarvas-.narh"*- 
állomány összesen 135 db. Ebből járn os ökör 60, tehén 17, hizómarha öO, tenyészbika 2 : uúud 
magjar és nyugati fsjta. Juh-álloii.ány összesen OOOdb. merinói, 15 tenyészkossal. Sertés-álloiuány 
összesen UO db mf.ngalicza. szőke : közötte 24 anyakocza és 3 kan. Borászatában a fő borszőlőfaj a 
rizling, u ézesfehér, ezerjó és kövidinka, a fő csemegefaj chssselas és passatutti. Vau egj- db 8 lóerős 
gőzcséplógépe. A u.unki".erőt helvben és a vidéken szerzi : a napszám fér&iknál O.SO — 3 K. nőknél 
0.80—1.20 K. 

Erdőtelek. — Remenyik László birtoka. Összterület 400 m. hold. Régi családi birtok. Az össz- 
területből kert és beltelek 15, szántóföld 285, kaszáló és legelő 100 m. hold. Gazdasági és üzei'. - 
rendszer : nég\es vetóforgó. Dohánj-t 25 k. holdon tenuel. Lóállomány összesen 12 db. Ebből ii:as 
3 könnyű uouius és angol telivér, kocsiló 3, csikó 6. Szarvas;i.arha-állou>.ány összesen 72 db maavi'i" 
fajú; ebből jánr.os ökör IS. a többi gulyabeli. Sertéseket csak Síiját szükségletro tenyészt. Kert- 
jében zölilségfélét tenuel eladásra kicsiben. A numkaerőt helyben veszi. 

Erdőtelek. — • í>:abó Kálmán birtoka Puszta-Tenken. Kiterjedése 232 m. hold. Hajdan Soldos- 
féle birtok volt és H>04-ben vétel útjiiu került a jelenlegi tulajdonos kezére. Az összterületből ko'.-t ó-^ 
beltelek 12. legelő 12. szőlő 1 lu. hold, a többi száutőföld Gtizilasági és üzenurenilszer : ~ ' ' ' 
gazdálkodás. Dohmí\-t 24 és czukorrépát 12 k. holdon temel. Lóállomány összest^u 7 dl' ' 
igás és kocsiló 4, n többi csikó. Szarvasnuirha-állouuiny összesen 32 db. Ebből jármos i'k ■ ' i 
magyar, siuuuenthali tehén 3, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. -\ sertéstenyésztést csi»k kicsiben uzi. 
Borászatában a fő borszolófíj az olasz rizling. A niuukaerőt helyben ésa vidéken szerzi ; » napszám 
férfiaknál 1.2il— 3 K. nőknél 0.80—1.60 K. 

Gjrőngyőshalász — Biró Lajos dr. birtoka. Kiterjedése 1100 m. hold. .Vzelőtt Almiissy-fole 
birtok volt eskb. 26 évvel ezelőtt, vétel útján került a uuvi tulajdonos kezén>. .\ tulaj donosnik Vinl 
\-ánueg>eben is van IlOO m. hold kiterjedésű birtok;*. .\ hewsmegyei l<:rt 'k.>n kort 
19, szántóföld 780, szőlő, 14 m. hold, a többi kaszáló és legelő. Gazdasa ;i cs úzoMin 
ozes vetóforgó. Czukorrépát20 n\. holdon tern<.el. LiuVUotnány összesen ;t!' db. EbbiU - 
félvér és telivér, kocsiló S, ménesbeli IS; nevezetesebb mén a Friczi nevű, angol tt'U\.r \'-t- 
senyló. Szar\-«sn\arh3-állomány összesen 163 db. Ebből jármos ökör 40 magyar fajú, tehén 75 



232 Heves vármegye gazdasági visz.oiiyai. 

sinunpntlinli, innthnli és hoUnndi, gulynboli 42 vegyes fajta, tenyészbika 01. Sertés-állomány ösz- 
Bzeson 241 db kisjenói fehér mangalicza; 40 nnj'akocza és szoponilnta, lOü süldőfóle és 6 kan. Van 
tejgazdasága, najn 4.")0 — MO 1. termeléssel ; a tejet a budapesti kiizépponti tejcsarnok értékesíti. 
A bortenrelés csjik házi használatra történik. Kertészetében kb SüO alma, baraczk. körte, szilva 
Btb. fa gj-üniölcse kerül eladásra és az évi forgalom 400 — .'iOO K. Van egy db 8 lóerős gözcsóplö- 
gépo és egy közös gőzekéje. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi bo ; a napszám fórfialvnál 
1 — 3.60 K. nőknél 0.70 — 2.40 K. Az átlagos földhns/.nnbór o vidéken 2f> K. holdanként. 

Heves. — Básthy Ignácz birtoka. Hovcs és Tarn izsadány, valanint Át íny és Pély községek 
határában t<?rül el, kiterjedése 650 m. hold és női ágon családi birtok volt. A tvilajdonoanik még 
Szolnok vánnegyében is van nagyobb birtoka. A hovosi és tamazsadányi birtokon kert és boltelek 
8, kaszáló és legelő 30, erdő 15 m. hold, a többi szántóföld. Dohinyt 38 k. holdan terinolnok. A 
birtok bérbe van adva. 

Heves. — Dobóczky Dezső birtoka. Heves és Pálosvörösraart határában terül el. Kiterjedése 
1600 m. hold. A hevesi birtok részben családi, részbon Radics-félo birtok volt és vétel útján került a 
tulajdonos kezére, hasonlóképen a pálos\'örösinarti is, a mely előbb a vallásaiapó volt. Az összterü- 
letből kert ós beltelek 4, szántóföld 400. kaszáló és legelő 300, szőlő 12 m. hold, a többi erdő. Gaz- 
dasági ós üzemrendszer : négj'es veti>forgó. Heremagot 30 m. holdon termel. Lóállománya összesen 
22 db. Ebből igás S, állami ménektől eredő, kocsiló G, a többi növendék. Szarvasmarha-állomány 
összesen 60 db. Ebből jármos ökör 18 magj'ar fajú, tehén 6, a többi giüyaboli. Borászatában a fő 
borszölöfaj az olasz rizling ós kadarka, fő cse.niegefaj a fehér és piros chasselas. Kertészetében almát 
és kajszinbaraczkot kb. 400 fán termel eladásra. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám a férfiaknál 
1 — 3 K, nőknél 0.60 — 1.00 K. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 24 — 30 K adó nélkül. 

Heves. — Coburg Fülöp herczeg birtoka. Bérlő : Braun Sándor. Heves és Atány határában 
terül cl ; összterület 3000 m. hold. Ebből kert és beltelek G m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági 
és üzemrendszer : hatos votőforgó. Dohánj't 100 k. holdon termel. Lóállo nány összesen 30 db félvér; 
ebből igás 26, kocsiló 4. Jlnrha-állomány összesen 270 db. magyar fajú ; ebből jármos ökör 120, tehén 
35, hízó 50 — 60, a többi gulyabeli és 2 tenyészbika. Juhállomány összesen kb. 1000 db. fésűs gyapjas, 
6 tenyészkossal. Kertészetében kiváló a dinnyetermelés, a mit 250 m. holdon termeszt. Van két db 
8 lóerős gőzcséplökészlete. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfi-vknál 1.40 — 3 K, nőknél 
1.20 — 2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10 — 22 K holdanként. 

Heves. — Németh Lajos birtoka. Hevesen és Csász-jjusztán terül el. Kiterjedése 970 m. hold. 
Előbb Barkóczj'-féle birtok volt és vétel útján került a mai tulajdonos kezére. Az összterületből kert 
és beltelek 80 m. hold, szőlő 5 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszere : vegyes ^ 
Lóherét 40, bükkönyt 25 és dohánj't 56 holdon termel. Lóállomány összesen 16 db. Ebből igás 8 
félvér és kocsiló S. Szarvasmarha-állomány összesen 60 db. Ebből jármos ökör 24 simmenthali és 
tarka, tehén 20, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. Sertés állomány összesen 40 db. kisjenöi, közötte^ 
8 anyakocza és 1 kan. Van tejgazdasága is. Baromfitenyészetében kiváló orpington- és plymouth- 
fajú tyúkokat nevel eladásra. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, kövidinka és kadarka és a fő 
csemegefaj a chasselas és muskotály. Kertészetében 10 holdon kajszinbaraczkot, körtét és szilvát 
termel és a termést helyben értékesíti. A munkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfi ikuál 1 — 2.40 
K, nőknél 0.80 — l.Gd K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 K. 

Heves. — Pajzs Qyula birtoka. Heves és Tárnáméra határában terül el. Kiterjedése 2800 m. 
hold. A hevesi rész báró Puton-féle, a másik Almássy-féle birtok volt. A tulajdouosnik még Fehér 
vármegj-ében van 1500 m. hold kiterjedésű birtoka. A hevesvármegj-ei birtokból kert és beltelek 30, 
kaszáló 100, legelő 50, erdő 50, szőlő 350 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üze.nrendszer : 
négj'es vetőforgó. Bükkönj't 20, nj^úlsziapukát 100 és dohányt 190 m. holdon termel. Lóállomány 
összesen 50 db. Ebből igás 44, közötte 20 muraközi, a többi vegj'es, újabban" muraközi és percheron 
nevelés ; kocsiló 6 b van egy nevezetesebb percheron mén. Szarvasmarha-állománv összesen 
402 db. Ebből jármos ökör 80 magyar fajú, tehén 170 sinmienthali, valamint a következők is : 
gulycbeli 100, hízómarha 50, tenyészbika 2. Juhállomány összesen 1000 db. merino precosse, 10 
tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 700 db. szőke mangalicza, közötte 100 anyakocza és 10 kan. 
A tejgazdaság napi termelése 14001, van vajgj'ár is és a termelést Budapesten értékesitik. Borászata 
a vidéken kiváló. Kagj'szabású borházának és pinczéjéuek a befogadó képessége 8000 hl. A fő bor- 
szőlőfajok a fehér bakar, kövidinka és olasz rizling és a fő csemegefaj a chasselas. Kertészetében 
kb. 1600 fán kajszin baraczkot termel eladásra ; az évi forgalom kb. 4000 K. Van három db. 8 lóerős 
gőzcséplőgópe. A munkaerőt helj'ben és a környéken szerzi ; a napszám férfiaknál 1 — 3 K, nőknél 
0.70 — 1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K. holdanként. 

Heves. — Eemenyik István dr. birtoka. Heves és Erdőtelek határában, Puszta-Hanyin terül el. 
Kiterjedése 540 m. hold. A Hanyi-rész családi birtok, a többinek egy része a Kanyó családé volt, 
másik részét jiedig Brudem tábornoktól vette R. József lS68-ban. Az összterületből kert ós beltelek 8, 
kaszáló és legelő 100, homoki erdősítés 10 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzom-rendszer : 
hatos vetőforgó. Dohánj-t 41 k. holdon termel. Lóállomány összesen 16 db. Ebből igás 5 angol félvér, 
kocsiló 2, a többi csikó. 1905-ben a Hevesen tartott kiállításon saját tenyésztésű félvérlovaiórt arany- 
oklevelet kapott. Szarvasmarha-állüijiány összesen 75 db. s külön a bérlőé. Ebből jármos ökör 20 
magj-ar fajú, tehén 12, tenyészbika 1, saját nevelés, a többi gulyabeli. Erdészete 40 éves homok- 
fásítás ós 15 éves fordában kezelik ; kerescitt terméke a szőlőkaró. Kertészetében kiváló dinnyét és 
fajgj'ümölcsöt termel ; az előbbivel az 1007. évi budapesti dinnyekiállításon állami ezüstérmet, az 
1905-ben Hevesen rendezett kiállításon pedig gazdasági terményekért ezüst oklevelet nyert. A munka- 
erőt helyben szerzi. 

Heves. — Spitzer testvérek birtoka és bérlete. Hevesen, Pély községhez tartozó Pusztahat- 
rongj'oson és Tiszaroff határában terül el. Hevesen 80 hold szőlő, melyben a fő borszölőfajok : riz- 
ling, furmint, ezerjó, szerémi zöld, kövidinka és erdei ; a fő csemegefaj a chasselas. Az évi bortermés 
1500 — 2000 hl. — A pusztalifltrongyosi bérleten, a mely Coburg Fülöp herczeg birtok.a, az összterület 
2637 hold ; ebből kert és beltelek Í2, szántóföld 2300,' legelő 300 és rét 25 hold. Gazdasági és üzem- 
rendszer : váltógazdaság. Lóherét 100, luczemát 130, bükkönyt 125, egyéb takarmánj't és gumós - 
növényt 120, dohányt szintén 120 holdon termelnek. Lóálloinány összesen 50 db. a csíkókkal egj'ütt. 



Heves vánnegj-e gazdasági \iszonyai. 235 

Szan.'asmarha-állomány 320 db. Juh-állomány 1500 db. rambouillet-keresztezés, 40 tenyészkossal. 
Sertés-állomány 4.50 db. magj-ar kondor-fajta. — Tiszaroffon a Magyar Istvántól bérelt 500 holdnak 
fele szántó, iiuisik fele tiázai rét. 

Hevesvezekény. — Makay Lajos birtoka. Kiterjedése 300 m. hold ós a bérlet ugyanannyi. 
Előbb Szalgluir\- birtok volt, mely női ápon került a jelenlegi tulajdonos kezére. Az összterületből 
kert és beltelkek 7 k. hold, kaszáló és legelő 40 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzeiirendszer : 
szabad gazdálkodás. Dohánj-t 21 k. holdon termel. Lóállomány összesen 9 db. Ebből igás 6 félvér, 
a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 40 db. Ebből járinos ökör 16 magy,<ir fajta, tehén 5, 
a többi gulyabeli. Juliállomány összesen 300 db. magj-ar és rambouillet -keverék, ti tenyészkossal. 
Van egy db. 8 lóerős gőzcséplőkészlete. -\ munkaerőt helyben szerzi ; a uipszám fórfiikníl 1.20 — 
2.40 K, nőknél 1 — 1.70 K. Az átlagos földhaszonbér e \-idéken m. holdanként 20 K. 

Ivád. — Ivády Béla birtoka. Kiterjedése 1150 m. hold ; ősi Ivády-birtok. Kert és beltelek 4, 
szántóföld 250, kaszáló 25, szőlő 4m. hold.atöbbilegelőéserdő. Gazdasági és üzemrendszer : hármas 
vetöforgó. Vörös lóherét 25 m. holdon termel. Lóállomány összesen 14 db. Ebből igás 4 félvér, kocsiló 5, 
a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 56 db. Ebből jámios ökör 20, magj'^r fajú, tehén 6, 
nyugati fajta, gulyabeli 29 magyar, tenyészbika 1, nj-ugati. Juh-állomány összesen 800 db. fésűs 
gj-apjas 8 tenyészkossal. Erdészetében az ákácz, cser és tölg3- dominál ; az ákáczot 12 éves fordában 
vágják szőlőkarónak, a többit tűzifának használják. Borászatában a fő borszőlöfajok a mézes fehér ,^ 
olasz rizling, ezerjó ós kadarka és a fő csemegefaj a nagj- burgundi. Van tóglaégetője, a mely évente 
kb. 100.000 téglát és 60.000 cserepet termel. Van egy db. 4 lóerős gőz- és egj- db. 4 lóerős, járgányos 
hegj-i cséplőgépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi ; a napszám férfiaknál 1.20 — 3 K, n üknél 
1—1.60 K. 

Karácsond. — Ozv. Beretvás Endréné birtoka. Bérlő Klein Aladár. Karácsond és Nagj'íüged 
határában terül el. Kiterjedése 1700 m. hold. Eredetileg Szapáry-féle birtok volt. Az összterületből 
kert és beltelek 35, szántóföld 1515, kaszáló 40, legelő 30, erdő 50, szőlő 2, tanya és utak 30 m. hold. 
Gazdasági és üzenu^ndszer : szabad gazdálkodás. Lóherét 60 — 70, luczemát 35 és dohánj"t 75 k. 
holdon termel. Lóállomány összesen 24 db. Ebből igás 14, kocsiló 7, a többi csikó. Szarvasmarha- 
állomány összesen 250 db. Ebből jármos ökör 80 magj-ar fajú és tarka, tehén 75 bonyhádi és innthili,. 
gulj-abeii 37 tarka, hízómarha 40, tenyészbika 4 innthaU és bonyhádi, bivaly 4. A tejgazdaság napi 
tejtem.elése 400 — 150 1, a mit a budapesti középponti tejcsarnok értékesít. Van egy db. 8 lóerős 
gözcséplőgépe. A munkaerőt helyben veszi ; a napszám férfiaknál 1.20 — 2.40 K, nőknél 0.80 — 1.6J K 
Az átlagos földhaszonbér e \-idéken holdanként kicsiben 40 — 15, nagyban 20 K. 

Karácsond. — Marea László birtoka. Karácsond (Gönczy-tanya) és Xagyfüged határában 
terül el. Kiterjedése 380 m. hold. Eredetileg ősi Orczy-féle birtok. Legutóbb Gönczy Béláé (G. Pál 
fia) volt és lS97-ben tőle vette a jelenlegi tulajdonos. Az összterületből kert és beltelek 5, szántóföld 
297, kaszáló és legelő 78 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer : norfolki négyes alapján, szabad gazdál- 
kodás forgó nélkül. Dohányt 10 k. holdon termel. LóáUomány összesen 12 db. Ebből igás 8 vegyes 
fajú. a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 60 db. Ebből jármos ökör 12 magj-ar fajú, 
tehén 25, bemi-kuhlandi keresztezés, valamint a következők is: növendékbika 10, üsző 12; tenyész- 
bika 1 telivér berni. Sertés-állomány : 14 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. A tejgazda- 
ság napi tejtermelése 175 1, a mit Gj-öngyösön értékesítenek. Baromfitenyésztésében a fehér magyar 
és orpington ti,-úk, az emdeni liba és pekingi kacsa a kiváló ; évi forgalom kb. 200 db. Méhészete 42 
Zirzon kaptárból áU ; évi pergetett méztermelés kb. 500 kg. Budapesten ós helyben értékesitik. 
Van egj- db. 8 lóerős gőzcséplőgépe és egy db. szövetkezeti kévekötője. Ugj'anis Gyöngyös v'idékén 
alakult az ország első aratógép szövetkezete. A mtmkaerőt helyben szerzi ; a napszám férfiaknál 
1 — 3 K, nőknél 0.60 — 1.60 K. E vidéken az átlagos földheszonbér holdanként kicsiben 50, nagy- 
ban 32 K. 

Karácsond. — Mattyasovszky Miklós birtoka. Karácsond, Markaz és Visonta liatárában terül el ; 
kiterjedése 1200 m. hold. Ebből kert és beltelek 2, erdő 150, rét 127 m. hold, a többi szántóföld. 
A birtok azelőtt a Gasztonj-iakó volt ós 1895-ben Mattyasovszky Miklósné siül. Gosztonv Irén 
révén örökösödés ütj.ín került a mai tulajdonos kezére. Gazdasági és üzemrendszer: szabad 
gazdálkodás. Lóállomány összesen 8 db. mind igás. Szarvasmarhaállomány összesen 111 db. 
Ebből jármos ökör 40, magyar fajú. tehén 30 bonyhádi-simmenthaU keresztezés, valamint a 
következők is: gulyabeli 40, tenyészbika 1. A tejgazdaság napi tejtermelése 250 — 300 1, a mit 
Budapestre szállítanak. Baromfitenyésztésében az orpington faj a kiváló. Az erdei üzen a cser- 
zésre iránj-ul. Kertészetében kb. 200 fán germersdorfi cseresznyét termel, a mi igen k.-^re- 
sett czikk és a gyöngj-ösi piaczon értékesiti. Ezenki\-ül még Markazon van 2 holdas gyümölcsöse, 
főleg csontár gj-ümölcsökkel.Van egy db. 8 lóerős gözcsóplője és 3 db. kévekötő, arató-ós kötélfonó- 
gépe. A munkaerőt helyben szerzi. 

Karácsond. — Id. Széptaky György birtoka. Kiterjedése 240 m. hold. Előbb Okolicsánj-i, ké- 
sőbb Borü\-icsényi-féle birtok volt és 1851-ben, vétel útján került Széplakj- Károly birtokába, Idtől fia 
örökölte. Az összterületbiil kert és beltelek 12, szántóföld 210 m. hold, a többi kaszáló. Gazdasági és 
üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 6 db. nonius keresztezés. Szarvasmarha- 
állomány összesen 52 db. Ebből jármos ökör 12 magj-ar fajú, tehén 16 nyugati fajta ; tinó, üsző ós 
gulyabeli 24. Sertés állomány 6 anyakocza és szaporulata. A tejgazdaság napi tejtermelése 40 1. 
Méhészetében van 6 db. hatos Zirzon-kaptár ; a mézet helyben és Gyöngyösen értékesíti. Kertésze- 
tében kb. 200 alma, körte etb. gj-ümölcsfa áll. Van szivógázmotoros malma, 50 lóerőre, 4 hengerre 
és 3 pár kőre ; félmagas őrlés, sík szitákkal. Van továbbá egj' db. 8 lóerős gőzcséplőgépa. A munka- 
erőt helyben szerzi. 

kisköre. — A szatmári püspökség birtoka. Kisköre, Kömlő. Poroszló, Sarud, Tiszanina ós 
■Újlörinczfalva határában terül el. Kiterjedése 24.686 k. hold. .\ birtokot 1803-ban az egri püspökségből 
hasították ki s 1906 óta a jelenlegi szatmári püspök : Boromisza Tibor dr. birtoka. Ezenkívül még 
Borsod vánueg>-ében 4800 k. hold 1520 O-öl és Szatmár vármegyében 45 k. hold 1473 Q-öl birtoka 
van. A három vániiegj'ében összesen kert és beltelek 146 hold 206 öl, szántóföld 1 1.934 hold 11 16 öl, 
kaszáló 3757 hold 563Ö1, legelő 66U5 hold 1036 öl, erdő 5314 hold 301 öl. szőlő 4 hold U59 öl, nádas 
59 hold 945 öl, adó alá nem esik 1621 hold és 440 öl. A talajne:uek a vetésforgó megállapítását nem 



234 Hov(>s vjirmogye gazdasági viszonyai. 

engedvén inog, a visaouyoknak megfololö szabad gnzdálkodiVs folyik. Mngterinelés : 136 holdon 
repcie". 100 holdon IcSherc! 2.J0 holdon luczernn, ti holdon ié\m, 110 holdon bükköny, 20 holdon kölos. 
— 82 holdon dohány <.'^s 100 holdon ozukorrópa. A lóálloniány összesen 220 drb magas félvór. Ebből 
95 igás Ó8 tisztiló. !H> niónesbeli, 7 nnyakancan, 27 csikó és egy luén. Szarvasiniirha 2030 drb magyar 
faj. ebből 615 igiís, 400 tehón. 440 tinó, 3r)0 üsző, 75 növendékbikn, 1 10 hi/.ónuirha és 40 tenyészbika. 
Juhállomány 12.207 drb hazai fésűs, 220 tenyészkossal. Sertós-óUoniány 144(i hazai kondor manga- 
licza. 32(> anwkoczával és 00 kannal. A halászat bérbe van adva. A föborszőlőfajok a rizling és 
níéicsfehér. a csemegeszőlő : Chasselas. Káposztát is termel 400 holdon. Van stiját két gazdasági 
mahna és téglaégetője. 8 drb cséplökészlete, ©gj-enkónt 10 lóerőre. A munkaerőt a környékről szerzi. 
NapsEám-árak férfiaknál 1. 20-tól 3 koronáig, nőknél 70 fillértől 2 koronáig. Az átlagos földhaszoubór 
e vidéken kicsiben 40, nagyban 20 koronáig terjed. 

Ludas. — Id. Bcúkónyi Vilclor birtoka. Ludas, Detk, Karácsond és Hevesugra határában 
fekszik és a hidasi, detki és p.i-n>-igeti gazdaságoki-a oszlik. Összterület 3897 m. h., de külön 
Jásznapj-kúnszolnok vármeg>-ében még 2020 m. h. A hevesmegyei birtokból kert és beltelek 81 
m. h., szántó 3200, kaszáló és legelő riü7 m. h. A föld fekvése szerint különféle vetőforgókban 
gazdálkodik. Slagterinelés : lóhere és luczemamag. Lóálloniány 33. Ebből igás 21, egyéb 12. 
Szarvasmarha : 347. Ebből járino.s ItiO. magyar faj. 12 tehén nyugati faj, 138 gulyaboli, 35 
liizó és 2 bika. JuliálKMuány 1500 Merino. 50 tenyéjszkossal. Van két S lóerojü gőzcséplőkészleto. 
A munkaerőt helyben és Mezőkövesden szerzi. Xapszáin-árak férfialaiál 100-tól 2.40 ílll., nőknél 
60-tól 100 flll. .\z átlagos földliaszonbér e vidéken m. holdanként 30 kor. 

Poroszló. — Gracjl Jenő birtoka. Ide tartozki Poroszlón kivül. Tiszaszőlős, Tiszaigar ós Nagy- 
réde, mely utolsó azonban, bérbe van ad\-a. A birtoktestek közül a domaházai rósz az Almássy családé 
volt, a nagjTédei az Isaák családé, az igari a Kállajakó és Kováchokó ós a poroszlói a báró Orczyaké, 
majd gróf Pejachevich Lászlóé. Összterület 6700 m. h. Ebből kert és beltelek 30, szántó 2300, kaszáló 
2000. szóló 15 hold a többi legelő. A vetőforgó: négj'es. Dohányt 70 m. holdon termel. Lóállouiány 
112 angol félvér. Ebből 12 igás, 20 urasíigi és tiszti kocsiló, 30 anyakancza és 80 ménesbeU. Magyar 
szarvasmarha-tenyészté.se egyike a legkiválóbbaknak. Állomány : 377 drb. Ebből igás 92, tehén 110, 
tinó 75, üsző 75, hizó 50, bika 25. — Juhállománya 2000 hazai fésűs gyapjas, 105 tenyészkossal. 
Sertésállomány : 300 hazai mangalieza, 75 anyakoczáxal és 20 kannal. Tiszai Imlászata bérbe van 
ad\-a. Borszölőfajai : Rizling ós kadarlía, csemege szőlői Chasselas ós Passitutti. Két drb. 8 lóerejű 
gözcséjílőkészlete van. A munkaerőt helyben szerzi. Xapszám árak férfiaknál 100 — 200 flll., nőknél 
100 fillér. Az átlagos földhaszonbére vidékén 20 kor. m. holdmként. 

Szurdokpüspöki. Györgyey Antal birtoka, melyet 1892-ben vásárolt az esztergomi székes fő- 
káptalantól. Összterület 2030 m. h. Ebből kert 8 szántó 645, kaszáló 30. legelő ós erdő 12.17 Ó3 szőlő 
50 in. hold. Lóállománya 10 drb. Mirhaállomány 122, ebbjl jármos 40, tehén 60, üsző 20, bika 2. 
Juhállomány 1600 fésűs, 40 tenyészkossal. Napi tejtermelés 400 — 500 liter, melyet Budiposten 
értékesít. Méhészete is van, 20 Zirzon-kaptárral. .Az erdőben dominál a tölgy, melyet 16 — 20 éves for- 
dában vágnak. A kiliasználás : cserzés. Főborszölöfajai : ezerjó, mézesfehér, nagyburgondi, Oporto . 
Csemege fajok a Chasselas és Muscat-fajok. Van kovaföld-, továbbá trachj-t és bazalt kőbányája. 
Van eg>- 8 lóerőjü gözcséplőkészlete és két benzinmotora. A munkaerőt helyben és a környéken. 
szerzi. Xapszámárak féfiaknál 160 — tói 240 fillérig, nőknél 100-tól 160 fillérig. 

Tárnáméra. Ledniczky István birtoka Fogics pusztán. Azelőtt .A.l.nássy-félo birtok volt ós vétel 
útján került a Lfdniczkyekhez. Összterület 961 m. h. Ebből kert 14, kaszáló 160, legelő 160 m. hold 
és a többi szántó. .\ tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Dohányt is termel 65 k. holdon. Lóállo- 
mánya 12 drb félvér: marlia-állomány 160 magj'ar ; ebből igás 12, tehén 4, a többi gulyabeli. A munka- 
erőt helyben ós a környékén szerzi. Xapszá uárak férfiaknál 100 — 140 flll., nőknél 100 — 120 fillér. 
A földliaszonbér kicsiben ni. holdanként 40 kor. 

Tarnazsadány. Gróf Almássy Dénes birtoka. Összterület 1848 k, hold. (Békésben, Biharban és 
Aradmegj-ében mos; 34.000 k. h.) Kert és beltelek Heves vármegyében 87, kaszáló 415. legelő 427, a 
többi szántó. A tulajdonos szabad gazdálkodást foljiiat. Lóállomány 15 drb. Marhaállomány 240. 
Ebből járn-os 72 magyar és tarka, 30 tehén : nyugati, gulyabeli 104, hizó 30, tenyészbika 3. .Juh : 
400 merinó. Sertés 100 anyakocza és szaporulata, 10 kannal, mangalieza, szalontai zsírsertéssel 
keresztezve. Öt hold gj-ümölcs, melyet 30 holdra fejlesztenek. A munkaerőt helyben szerzi. ííapszán- 
árak férfiakmil 100 — 300 fill., nőknél 80 — 160 fillér. Az átlagos földhaszonbér 25 kor. 

Tiszafüred. — Lipcsey Imre örökösei birtoka. Összterület 2478 m. h. Ebből kert és beltelek 29, 
kaszáló, legelő és erdő 328, szőlő 4 m. hold, a többi szántó. A tulajdonosok szabadgazdálkodást űznek. 
Magtermelós : lóhere 30 — 10, luczema 20 holdon. — Dohány 100 k. holdon. Lóállomány, angol fél- 
vér 51. Ebből igás 14, urasági 9 és ménesbeli 28. — Jlarha-állomány 171, magyar és nyugati. 
Ebból 74 igás, 20 tehén, 60 gulyabeli, 15 hízó és 2 tenyészbika. Sertést csak hizlalásra tartanak. 
Állomány 30 drb. 10 anyakoczával és 2 kannal. Borszölöfajok : Mézesfehér, Rizling, Ezerjó ós Ka- 
darka. Csemegeszőlők Chasselas-fajok. Nyolcz lóerejű gözcséplőkészlete van. A munkaerőt helyben 
szerzi. A napszáraárak férfiaknál 100 — 220 fiU., nőknél 50 — 160 fillér. 

Tiszafüred. Schkiminger László dr. birtoka. Összterület 850 m. h., bérlet 200 m. h. Ebből kert 
és beltelek 6, szántó 700, kaszáló 100, legelő 250 m. h. Szabadgazdálkodást üz. Luezemamagot 20, 
veres heremagot 70 m. holdon termel. — Dohányt 20 k. holdon. 20 félvór Xoniusa van és 124 magyar 
fajú, szarvasmarhája, n.elybol 28 igás, 22 tehén, 20 hizó és a többi gulyabeli. Sertésállo:nánya 67 
n.angtlicza anyakocza, 371 malacz, 10 ksimal. A inunkásviszonyok ugyanazok. 

Tiszaigar. Széky Péter dr. éa Széky István birtoka. 1470-ben, egy határjáró oklevél szerint, 
a Szölősyeké volt és a XVI. században, házas.ság utján került a Székyekhez. Összterület 1430 ro. 
h. Ebből kert és beltelek 43, szántó 780, kaszáló és legelő 607, szőlő 8 m. hold. Négyes vetőforgót 
alkalmaz. Luezemamagot 30 ra. holdon termel. Dohán.vt 27 m. holdon. Lóállomány 36 angol félvér 
és saját ménje. Szarvasmarha : 190 drb inagj-ar fajú. Ebből 50 igás, 32 tehén, 12 hízó, 2 liika a 
többi gulyabeli. Sertés : kisjenöi mangalieza, 60 anyakocza és szaporulata 6 kannal. Méhészet : 24 
Zirzon kaptárral. Borszölöfajok : Mézesfehér, Kadarka, Olasz Rizling, csomeszőlő : Chasselas és 
muskotályok. Eg>- 8 lóer. gözcséplőkészlettel dolgozik. Kiváló faiskolatelepe 8 m. holdra terjed. 
Czélja különféle fenyő díszfa és gv-űmölcsfaojtvány előállítása és forgalomba hozatala. Figyelemre 



Heves vámiegj-e gazdasági viszonyai. 235 

méltó eredmény fenyő és tölg\"nemekben, melyek az egész országban keresettek, különösen a 
szomszédos vármegj-ékben. Meghonosíttattak a fenyőnek és tölgynek oly nemei, melyek azelőtt 
messze vidéken ismeretlenek voltak. 

TIszaszfilőS. Elek Istán hirtol-a. Részben családi birtok, részben szerzemény, a Papp-Szász >> 
Széky-családoktól. Ide tartoznak még Tiszaigar, Tiszaszentimre és a tiszacsegei legelőbórlet. Össz- 
terület 267.5 hold és 800 hold bérlet. Kert és beltelek 3G, kaszáló 200, legelő 800, erdő 100, szőlő 2.5 in. 
hold és a többi szántó. Szaljad g.izdálkodás. • — Lóhereniagot 30, luczemamagot 150 holdon tennél. 
Dohányt 113 k. holdon. Lóállomúnya 80 angol félvér. Ebből 20 igás, 5 urasági és a többi méne.sbeli. 
Marha-állománya 400 magyar és nj'ugati. Ebből 140 igás, 130 tehén, 60 hizó, .5 bika, a többi gulyabeli. 
Jiiliállománya 70 fésüsgj-apjas, 12 tenyészkossal. Sertés-állománya 210 fehér mangalicza, ,50 anya- 
koczával és 6 kannal. Erdejében füz és nyár dominál, melyet 8 éves fordában vágnak. Termény : 
tűzifa. Borszőlőfajai: Kadarka. Rizling. Oporto, Ezerjó és Mézesfehér. Csomegefajok : Cliasselas 
Van kb. lOOOgj-ümölcsfája, meh-nek évi hozama kb. 2000 kor. értékű. Van gőzmal-na 2 hengerre és 
3 kőre. Van 3 nyolcz lóerejű és 1 hatloerejü gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben, a környékről 
és a felföldről szerzi. Napszámárak férfialaiál 80 — 160 flU., nőknél 50 — 80 fillér. Az átlagos föld- 
haszonbér e vidéken 20 kor. m. holdanként. 

VántOSgyÖrk. Visontai Kováck László birtoka. Összterület 1900 m. h. Ebből kert és beltelkek 
10, szántó 1520. szőlő 10 m. h. és a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodást fol\-tat. Lóhere- 
és luczemamagot 80 — 100 holdon, dohánj-t- 80 k. holdon termel. Lóállománya 35 félvér. Marha- 
állománya 220 drb. Ebből flO magyar és tarka : igás, 80 bonyhádi tehén, két simnienthali bika, 
40 hizó és a többi gulyabeli. bonyhádi faj. Sertés-állomány 72 anyakocza és szaporulata, 5 kan és 9 
növendékkan. Xapi tejtermelés 400 liter. Budapest számára. Libatenyésztés, melyből évenként kb. 
200 liba kerül piaczra. JMéhészet 16 Zirzon-kaptárral. Borszőlőfajok : Kadarka, Furnúnt, Rizling és 
Leányka. Csemegeszőlő : Passatutti, Muskátfajokés Cliasselas. Van gyümölcstermelése is, de csak a 
fölösleg kerül eladásra. Van egj- 10 lóerejű gőzcséplőkészlete és 6 kévekötő aratógépe. A munkaerőt 
helyben és a környéken szerzi. Xapszámárak férfiaknál 200 — 400 flU., nőknél 140 — 300 flUór. Az 
átlagos földhaszonbér e vidéken 26 — 28 kor. 

Verpelét. Gróf Sztáray Tasziló birtoka. Összterület 2500 m. h. (Ung vármegj-ében külön 1000 
hold). Kert és beltelek 18, szántó 1200, legelő 300, erdő 1000, szőlő 26 k. hold. Ötös és hatos vetöfor- 
góban gazdálkodik. Lóheremagot 50 m. holdon termel. Lóállománya 24 angol-arabs keverék. Marha- 
állomány 1 10, ebből igás 56 magj-ar, tehén 20 simnienthali, tinó és üsző 25, hizó 15 és egy tenyész- 
bika. JiOiállomány 2000 finom merinó. 40 tenyészkossal. Az erdő fanemei cser és tölgy, melyet 60 
éves fordában kezelnek. Borszőlőfajok Szlankamenka és Burgundi. Csemegefajok : Chasselas és 
Mézesfehér. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Xapszámárak férfiaknál 140 — 300 flU. 
nőknél 100 — 200 fillér. Az átlagos haszonbér e lidéken m. holdanként 20 kor. A tulajdonos gróf itt 
érdekes tanyát készíttetett 1905-ben és Irma -tanyának nevezte el. Az egész tanya mészkőhegybe van 
vájva. íves boltozatokkal, sima falakkal. Van benne három ököristálló 26 ökörnek, hozzávaló takar- 
mánykamra, két egviuással összekötött hodály kb. 1000 birka számára és egj' harmadik hodály, 
kb. 40 marha teleltetésére . 

Visznek. Haraszty Oszkár birtoka, mely Batthyány birtok volt. Összterület 1880 m. h. ebből 
azonban bérlet : Majzik Viktor alispántól 377 m. h. (Haraszty Sándorral van még Békésben és Csa- 
nádban 3800 hold. melyből 2000 hold bérlet). Hevesben kert és beltelek 32, szántó 1250, kaszáló 
250, erdő 2, szőlő 1, nádas 20, a többi legelő. Intenzív gazdaság 3-as és 4-es vetőforgóval. Lóhere- 
magot 60, luczemamagot 100 holdon termel. Czukorrépát 80, dohányt 1 10, lent 20, czirokot 30 és má- 
kot 25 holdon. Lóállomány 55 félvér. Saját mén : egy amerikai telivér. Marhaállomány 337 drb, 
ebből 90 igás magj-ar, 95 simmenthali telién. 35 veg5'es üsző, 40 gulyabeli, 20 hizó és 51 bika, de 
ezenkívül 6 berni telivér tenyészbika. Napi tejtermelés 400 liter Budapest számára. Vau halas- 
tava pontyokkal, 900 különféle gj'ümölcsfa. Van egy 10-es és egy 8-as gőzcséplőkészlete, egy garni- 
túra gőzekéje (társakkal) és öt kévekötő aratógépe. -A. munkaerőt a környékről szerzi. Napszámárak 
férfiaknál 90 — 300 fiU., nőknél 60 — 140 fillér. Az átlagos haszonbér e vidéken m. holdanként 30 kor. 
Az uradalmat 103 méteres artézi kút látja el, perczenként 250 liter vízzel, 4 m. szökéssel. Az istállókba, 
kertbe stb. vízvezeték van bevezetve, artézi fürdővel. A víz kissé vasas, a mi az állatokra nézve 
nagyon hasznos. Az egész majorterület alagcsövezve van ós most készül a rétöntözés és a szántó- 
földek egy részének öntözési berendezése. 



A DEBRÖ-PAR-ÁDI H1TB1ZOM.4NYI t'R.^DALOM. 

Debrő vára és a hozzá tartozó birtokok Heves vármegyében a XV. század 
elején az Aba nembeli Debrői István királyi kincstárnok tulajdonában voltak, 
a ki azokat pártoskodása miatt, egyéb birtokaival együtt, 1411-l)en elvesztette.^) 
1438-ban Albert király Debrő várát a hozzá tartozó Debrő. Tótfalu és Kál hely- 
ségekkel és C'salapusztával együtt néhai Rozgonyi László fiainak adományozta. 2) 
Özvegy Rozgonyi Lászlóné Kanizsay (íyörgyhöz ment férjhez s így az 1493-ik 
osztálykor a dehrői uradalom ura Kaiiiz.idi/ (íyörgy lett. a kit a Debrő, Csal, 
Tótfalu. Kál, Jánosi, Gyöngyös, Bene és Halász nevű lürtokrészekbe be is ik- 
tattak. 3) Azont)an Kanizsay György horvát bán 1497-ben elcserélte e birtokait 
Bélteki Drágfy Bertalannal, Erdély vajdájával, ennek Pozsega vármegyei Vas- 
megyericza várbirtokával.'') Drágfy János országhírónak Drugeth Katalintól 
született Zsófi leányát Peréniji János vette feleségül. így került a debröi urada- 
lom a Perénviek kezébe. 



236 Heves vármegye gazdasági viszonj-ai. 

ISlS-ban Peréuvi János eladja Önodot és Dobrőt második nejének, Kanizsay 
Dorottyának első nejétől származott gyermekei beleegyezésével.*) Iő37-ben 
Debrőt Gúthi Országh László, Nógrád és Heves vármegye főispánja kapta Fer- 
dinánd királytól.*) Ennek fia Kristóf országbíró. 1567 október 9-én meghalt 
és vele a Gúthi Országh családnak fiágon magvaszakadt. Ekkor Debrő a fiscus 
kezére került. Utóbb ^Miksa király báró Ungnad Kristóf egri várkapitánynak, 
a későbbi horvát bánnak inscribrálta Ónod várával együtt. 

1603 április Ifl-én második Rudolf császár a báró Ungnad Ivrsitófnak 
30.400 írtban inscriblált Ónod várát Borsod vármegyében és a lerombolt Debrő 
várát Heves vármegyében minden tartozékaival együtt Felső- Vadászi báró 
Mákóczy Zsigmondnak, egri várkapitánynak — ki 1607-ben Erdély fejedelme 
lett — adományozta.') Rákóczy Zsigmondnak fiai Pál és György, atyjuk halála 
után osztozkodván. Pál felét kapta a debrői uradalomnak, mely részbirtok 
utóbb luiokájára Rákóczy Erzsébetre, férjezett gróf Erdödy Gj^örgynére szállott 
örökségképpen.*) Gróf Erdődy Györgyné 1708-ban magtalanul halván el, az 
ő debrői uradalmi részbirtokait II. Rákóczi Ferencz és nővére Júlia, gróf Aspre- 
mont Reckheim Ferdinándné -^ kik szépunokái voltak I. Rákóczi Györgynek — 
örökölték.®) II. Rákóczi Ferencz azonban hűtlenségbe esvén, az ő ittlévő összes 
örökségét, I. József császár 1710 április 8-án gróf Alihan ]Miháh- Keresztelőnek 
adományozta 40000 frtban.i") az örökség másik része az Aspremont grófok kezén 
maradt. A Rákóczi-féle szabadságharcz lezajlása után a kir. fiscus 1712-ben 
lefoglalta a debrői uradalomnak azt a részét, mely II. Rákóczi Ferencz fejedelemé 
volt, s átadta az 1710-ben erre adományt nyert gróf Althannak. így jutott a 
Rákóczi-féle debrői uradalom német kézre. 

Az 1712-Lki német szövegű összeírás: ,,Conscriptio Dominii Debrő in der 
Matraalja und in der INIatra in dem Heveser Comitat" ") az uradalom alkotó 
részeit a következőleg irja le : 

A Mátraalján: Debrő helység, az uradalom feje, áll 30 egész jobbág}^: elek- 
ből : lakosai róm. kath. vallású magyarok és tótok, mindnyájan szabad költöz- 
ködésü taksások. A debrői erdőben az elpusztidt ,,Selgi vár" némely romjai 
még láthatók. (A német összeíró a fellegvár szót ,,Selgi vár"-nak írta). Tótfalu 
helység, áU 17 egész jobbágyi: elekből ; lakosai róm. kath. vallású magj^arok 
és tótok, szabadköltözködésü taksások. Kál helység a Kál-Lógó pusztával egj-ütt, 
áU 24 egész jobbágyi: elekből. Nagyút szabad puszta (preadium) 18 jobbág\i:e- 
lekre van felvéve. Valamikor helység volt. Az elpusztult templom egyik kőfala 
még látható. Felfalu, szabad puszta, határos Tótfaluval, Balpüspökivel és 
Detkkel, 3 egész jobbágytelekre van felvéve. Balpüspöki szabad puszta 
10 egész jobbágj-telekre van felvéve. 

A Mátrában: Derecske falu 12 egész jobbágj-telekből áU ; lakosai róm. kath. 
vallású taksások. Párád falu 13 egész jobbágy telekből áll ; lakosai róm. kath. 
vallású taksások. Bodony falu 20 egész jobbág^i:elekből áll ; lakosai róm. kath. 
vallású taksások. Ballá falu 13 egész jobbágytelekböl áll, lakosai róm. kath. vallású 
taksások. Baliának és Derecskének a fele Vay Ádám lányaié és nemes Balogh 
ilihályé. Lak szabad puszta. Ville fele néhai Rákóczy Erzsébet gróf Erdődy 
GyörgjTié része, másik fele Rákóczi Ferenczé és Júliáé, gróf Aspremontnéé voltak. 
Gyöngyös mezőváros negyedrésze. Derecske, Párád, Bodony, Ballá és Lak felét 
Bagni tábomagj' jure amorum cum evictione fisci 1 694-ben nyerte Lipót királytól, 
a ki a Rákóczi ,.RebeUion"-ja előtt ezek birtokában is volt, azért ezek jövedel- 
mének felét kapja. A német szövegű összeírás Párád helységnél megjegyzi, hogj^ 
ott Rákóczi fejedelem az elmúlt lázadás alatt üveghutát állíttatott fel. (Der 
Fürst Rákóczy- hat in der ver\vichenen RebeUion eine Glashütte aufrichten 
lassen). A jelenlegi óhutai lakosok elődei tehát Rákóczi telepesei. Sem ebben az 
összeírásban, sem az 1725-ikiben nincs említés a parádi savanyúvíz-forrásrról, 
a mi azt jelenti, hogy akkor még nem lévén használatban, nem hajtott jövedelmet. 

Közel negj-ven évig szedték még Debrő német urai a magyar jobbágvnép 
szorgalmának gyümölcsét, midőn egj-szerre új gazdát kapott az uradalom. 
Gyaraki báró Grassalkovich Antal királyi személynök 1740-ben megvette Debrő 
várát és a hozzá tartozó debrői uradalmat gróf Aspremont-Reckheim Károly 
Goberttől 46.000 forintért.i2) és ugyancsak 1740 ápriHs 29-én gróf Altban ilüiály 
Antaltól annak debrői uradalmi ingatlan részjószágát és ingóságait 31.440 frtért,!^) 
azért ily olcsó árakon, mivel mindkét eladónak nagj' szolgálatokat tett Grassal- 



[Heves vármegye gazdasági viszonyai. 237 

kovicli. így például a gróf Aspremontok 230.000 frt értékű jószágot szerzett 
meg, mely pedig már jóformán elveszett az Aspremontok részére. i*) Gróf Grassal- 
kovich Antal unokája, berezeg Grassalkovich Antal, azonban 1821-ben még 
106.000 frtot fizetett az Aspremont unokának : Mária Anna Gobertinának, fér- 
jezett gróf Erdődy Györgynének, végleges vételárként. i^) 1747 június 20-án 
megvette Grassalkovich Derecske helység V4"°d részét 1.500 rénes forintért 
a Balogh októl,^®) 1747 augusztus 22-én pedig adománylevclet nyert Mária 
Teréziától a debrői vár és egész uradalom királyi jogaira. i^) Ugyancsak 
1747 deczember 8-án az egri káptalan beiktatta gróf Grassalkovich Antalt 
e királyi jogok birtokába. i*) A beiktatási jelentés a következő birtokrészeket 
sorolja fel : Dehrö vára, Debrő mváros (oppidum), Al-Debrő, Tót-Falu, Kál 
egész helységek, Kál-Lógó, Nagyút, Balpüspöki és Lak szabad puszták egészen, 
Derecske és Ballá helységek fele, Gyöngyös mváros ^/4-ed része, Bodony és 
Párád egész helységek. Ezután az uradalom közel száz éven át a Grassalko- 
vichok birtokában volt, kik azt vétel útján és telepítésekkel gyarapították. 
1796-tól mintegy 30 évig a báró Orczy család bírta haszonbérbe a debrői ura- 
dalmat. Azután herczeg Grassalkovich Antal 1825 január 1-től, 1839 deczem- 
ber 31-ig Kaan Henrik Sámuc'nek és társának Szitányi Ullmann Móricznak 
adta haszonbérbe, évi 20.100 írtért. Ezek nagyobbszabású befektetésekkel, 
timsóbánya-nyitással, a fürdők kényelmes berendezésével tetemesen emelték 
az uradalom jövedelmét és értékét. Azonban a herczeg csődtömegének gond- 
noka, gróf Batthyány Imre, a nevezett bérlőket kivetvén a bérletből, az 1840 
október 22-én Pesten kötött szerződés értelmében bérbe adta a debrői uradalmat 
gróf Károlyi Györgynek, 1841 január 1-től 1860 deczember 31-ig terjedő 20 esz- 
tendőre, évi 50.000 forint pp. haszonbér-fizetés mellett. i") Ez alkalomra hivata- 
losan összeírták az uradalmat. Az 1840 november 1-től 1841 augusztus H-ig 
történt vármegyei hivatalos összeírás -°) szerint a debrői uradalom a következő 
alkatrészekből állott : Al-Debrő helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik, 
252 házzal bíró dohánj'termelő zsellérrel. Lakosai megmagyarosodott németek. 
A balpüspöki pusztát haszonbérben tartják. Van két erdeje, a Cser nevezetű, 
mely a fel-debrői erdővel együtt, mintegy 250 hold kiterjedésű és a Csal, leg- 
inkább mocsárból és kevés tölgyfából áll, mintegy 200 hold majorsági erdő, 
mely árokkal körülvéve, fáczányosnak használtatik. Al-Debrőt 1743-ban tele- 
pítették meg svábokkal. 1743 áprUis 24-én adta ki báró Grassalkovich Antal 
a sváboknak a telepítési biztosítást. ^^) Fel-Debrő helység egészen a debrői ura- 
dalomlioz tartozik. Lakosai megmagyarosodott németek. Egy egész telek áll 
28 hold szántóföldből és 10 embervágó rétből. E hely.ség 74^^ sessióból áll. 
Eel-Debrő lakossága 1770-ben még tiszta magyar volt. 2^) Bal-Püspöki puszta 
egészen a debrői uradalomhoz tartozik, kiterjedése 2480 hold. Az aldebrői község 
birja haszonbérben. Xagyút puszta kiterjedése mintegy 4050 hold, melyekből 
a fügedi és zsadányi határokra díilö kb. 800 hold Kaál helységétől nyári legelőnek 
haszonbérben tartatván, a többi majorságosan használtatik. Gyöngyös mezőváros 
V4-része tartozik a debrői uradalomhoz, a többi részét herczeg Esterházy, gróf 
Eorgách és számos más nemzetség bírja. Van itt az uradalomnak 338 taksás 
zsellérje. Kompolt helység. Lakosai megmagyarosodott németek. Az egész hely- 
ség a debrői uradalomhoz tartozik, melynek egyszersmind székhelye. Egy egész 
jobbágyhely illetménye : 30 hold szántóföld és 10 embervágó rét. E helység 43 Vj 
sessióból áll. Van benne 81 házzal bíró zsellér. Van itt egy kastély, melynek közepe 
emeletes, egyéb része földszintes. Az udvari kápolna minden szükségesekkel 
el van látva. Kompolt helységet báró, utóbb gróf Grassalkovich Antal vette meg, 
€s pedig a felét 1738-ban báró Haller Sámueltől, a másik felét pedig 1743 — ^1758. 
evekben többektől. ^3) Kompolton a XIII. és XIV. században monostor volt. 
Építésére IV. László király 1280-ban bizonyos adót engedett. -*) Kaál hetység 
egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Lakosai magyarok. Egy egész hely 
illetménye 28 hold szántóföld és 12 einbervágó rét. Az egész helység 64 sessió- 
ból áU, melyeken 1 két, G másfél, 23 egész-, 56 fél- és 8 negyedrész-helyes gazda 
van. Van itt még 162 házzal bíró zsellér. Van ezeken kívül 30 úgynevezett allodialis 
sessió, melyeket a herczeg édesatyja {az első herczeg Grassalkovich Antal) 
az allodialis biitokokból a helységbe telepített nemeseknek osztott ki, s me- 
lyeket egyedül nemes családok bírtak mindenkor; így tehát portális összeírás alá 
nem jöttek és megyei összeírás alatt sincsenek. Bírja ezeket 1 másfél-, 6 egész-, 



23S Heves vármegye gazdasiini viszonyai. 

'2 liáromnegyed-. Sö fél- és 14egynegyedrésztplkesgazda. kik is az urháriálisscssi- 
ókíól járó mindennemű földesúri adózásokat és tartozásokat az urbáriális gazdák- 
kal egyetemben, természetben teljesítik, mindennemű termesztményeikből a hete- 
det is kiadván. Tótfalu (régebben Tófalu). Lakosai magyarok. Az egész helység 
a debrói uradalomhoz tartozik. Egy egész-telek 28 hold szántóföld és 10 ember- 
vágó rét. Van benne 41 .sessió (telek), 105 házzal bíró zsellér. Párád helység. 
Lakosai róm. kaíh. magyarok. Egészen a debrói uradalomhoz tartozik. 24 egész- 
telekből áll. melyeken 1 egész. 4(i féltelkes gazda és 90 házzal bíró zsellér van. 
A határ napkeleti oldalál)an fekszik a timsós fürdő és a kastély. A timsós 
fürdő, mely L formára egy emeletre épült, magába foglal 12 fürdő-. 26 vendég- 
és 6 cselédszobát. A timsós fürdőhöz közel s azzal egy mesgyén van a Szent- 
Borbála nevezetű tinusóbáni/a, a hozzá tartozó hutai és egyéb épületekkel, melye- 
ket a báró Orczyak, haszonbéres birtoklásuk ideje alatt, építtettek. A Csevieze-for- 
rásnál a nagy fürdőház L formára épült. A földszinti részben van ',i2 lakó és 
10 fürdőszoba, 2 előszoba. Az épület középága emeletre lévén építve, ebben van 
egy tánczterem. melynek két oldalán az egész épületnek hosszában van a cseléd- 
ség számára 24 padlás-szoba. A Csevicze víztartó stolnáját és mind a két fürdőt, 
összes melléképületeikkel együtt. L^llmann és Kaan bérlők építtették 1827 — 29-ben. 
A Csevicze és a hajkai telepítés a parádi határ délnyugati oldalában van, a Gyö- 
keres hegy tövében. Xevét az ott található Cseviczének nevezett ásványos gyógy- 
forrásoktól vette, melyeket részint italul, részint fürdőül is szoktak használni. 
A Csevicze és üveghuta közt fekvő dombon van az úgynevezett hajkai telepít- 
vény. Ez 13 házból áll, melyek közül kettő uradalmi, tizenhármat pedig a benne 
lakók építtettek. 

A Üveg vag>ás Üjhiita. A Cseviczétől núntegj- negj^edórányira vagvon a," 
most (1840) is folyamatban levő üveghuta. Az Óhuta. A jiarádi határ déli olda- 
lában, a Somhegy alatt feszik az Óhutának nevezett telep, mely nevét a régibb 
időben itt fönnállott üveghutától Kölcsönözte. Ali e telepítvény 38 házból, 
melyekben 37 zsellér lakik. ..Ezt az üveghutát állította föl itt először II. Rákóczi 
Ferencz fejedelem a szabadságharczolc ideje alatt." A parádi timsós fürdőt és a 
kénes savanyuvizforrást — a nép nyelvén Cse^'^czét • — ■ először Fáy András 
ismertette a ..Tudománnos Gyűjtemény" 1819-iki évfolyamában ..Párád 
leírása több tekintetből" czím alatt, melyben a timsós fürdőházról a többek 
között így ír : ..A falutól kelet felé mintegy fertály mértföldnyire áll a timsós 
fürdőház, kies kilátással. Az egymásra tornyozott Mátra csúcsai kékes horizonu 
bérezek, s általuk a világ zajától különszakasztott nyájas völgyek, hímes rétek 
és ezek aljain ezerféle kígyódzás közt csergő Tárna patakja, a tisztes ókoru 
szenderítő várak omladékai, mint a milyenek Domoszlónál Oroszlányvár, 
Derecskénél Kanásvár. Párádnál Veresvár, Tatárszállás és Várhegy édes képeket 
nyújtanak a lágj' képzelgésnek (Schwármerei)". A kénes savanyúvíz-forrásról 
pedig ezeket olvassuk : ,,A timsós-fürdővel azonegy völgyben, a hol az Párád 
falujától jó félóránjara nyugat felé összekeskenyedik, buzognak az érczes források. 
A hely szép, de a kilátás megszorult. Tárna vizecske nyugati partján, tőle csak 
egj' pár lépésnyire van a hüdösköves forrás ; ettől dél felé néhány lépésnyire 
egy domb aljában a vasas. A harmadik ezen túl fekvő völgyben esik, s ezelőtt 
két esztendővel két fürdőszoba épülvén mellette, fürdőnek használtatik. Ezen 
utolsó leggyengébb és a bőrt is a fürdés után kevéssé húzza össze. Mind a három 
forrás homokkőből kifaragott üregekben buzog ki ezen kőnem hasadékjai közül. 
Leginkább a büdösköves (melyet l)üdösköves nehéz szagáért neveznek így, 
használtatik mind vitelre, mind italra . . . Ezen víz fogyasztása, mindamellett 
Í8, hogy .semmi nagyobb városban, mint Pest, Gyöngyös, Eger, nem árultatik, 
azon kis körhöz képest, melyben esmértetik. igen nagy. Csak az itt lévő mostani 
hutából 3500—4000 üvegek töltetnek meg ezen vízzel. Ezen kívül mennyi víz 
hordatik el hordókban s régi megtartott üvegekben! mennyi fogj' el helyben, 
a midőn a vendégeken kívül a szomszéd palóczság is ezzel él ! A főforrás, melyből 
az üvegek töltetni szoktak, t. i. a büdösköves, elég bő ; kimeríttetvén, félóra 
alatt megtelik s egyszerre majd egy akónyit tart üregében ; mindazáltal nagyobb 
meríté.seknél gyakran várni kell megtelésére. Tavaszkor és hajnalban (az éjjeli 
állás után) legnagyobb ereje van. Fuvarja, akinek maga alkalmatossága van, 
csekélységbe kerül. Egy 20 buíelliás keményfájú láda, helyes bespontolással, 
szurkolással és bepakolással, 181 7-ben csak 12 forint 20 krra ment. Külön egy 



239 




A debrő-parádi uradalom telivér é-i félvér ménese. 







,V h 



m 




A (iel)ríi-|)ará(li urad ilom Ixinyhádi tehenei. 



24(1 




Uraell Jeuö i)orüszlói magyar gulyájából. 




A i)usztahídv('<ri maírtár belseje (('jiíttette gróf Esterliazy érsek). 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 241 

láda magában 4 frt, egy (2 itczés) butellia 18 kr spont. 3 kr., szurkolás 3 kr, 
pakolás egy butelliától 1 kr. Az itten leírt savanyúvízforrásoktól, tetojökkel 
felhőket verdeső agg bikkek kies árnyékaiban vezet az út az üveghutához, mely 
a forrásoktól nyugatra, csak egy pár lövésnyire, egy más nyíltabb völgyecskébeii, 
félkörben álló hegyek közt fekszik, s a factor és a hutások lakásaival együtt 
egy kis romantikus falut formál. Kár, hogy az út körül a képzelgők (Scliwármer) 
s minden csekélységben halhatatlanságot kurdászók a szép tetemes tölgyeket 
és bikkeket összefirkálták." 

A parádi fürdőben ,,a múlt 1817-iki nyáron egy szoba egy napra volt 24 
kr. V. ez., konyha egy napra annyi fával, a mennyi früstökhöz, ebédhez és vacso- 
rához szükséges : 30 kr., a fürdés 24 kr. Savanyúvizet, jól bedugott két itczés 
üvegekben, a fürdőnél 6 kr-on mindig kaphatni." A parádi határ délkeleti olda- 
lában a Kékes hegy alatt a helységtől mintegy órányira van az úgynevezett 
Hagymás, hol régen a timsóbánya — melyhez tartozó épületek jelenleg (1840) 
clhagj-atott s romhoz inkább hasonló állapotok vannak — létezett vala s melynek 
kerületében jelenleg az úgynevezett Sándorréti major áll. 

Bodony helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Lakosai róm. kath. 
magyarok. Egy egész jobbágytelek 20 hold szántóföld és 10 embervágó rét. 
66 egész urbariális sessiót foglal magában, melyeken 2 egész-, 4 másfél-, 29 egész-, 
2 háromnegyed- és 51 félhelyes jobbágy és 86 házzal bíró zsellér van. — Lak 
puszta. Az egész a debrői uradalomhoz tartozik. Eaíerjedése mintegy 1500 hold, 
nagyobb része erdő, kisebb része szá^ntóföld, rét és legelő. Van egy Nagypallag 
nevű majorja. — Kiirth puszta. Egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Kevés 
szántóföldet és rétet kivéve, erdő. kiterjedése mintegy 1000 hold lehet. — 
Derecske helység. Lakosai róm. kath. magyarok. A helységnek csak a fele része 
tartozik a debrői uradalomhoz, mely a báró Podmaniczky, Ondrekovics és több 
recski successoroktól bírt másik felerésztől egészen el van különítve. Az ura- 
dalmi felerész áil 251/, gessióból, melyeken 1 kétsessiós, 2 másfélsessiós, 4 egész, 
2 háromfertály, 28 fél- és 4 egyfertály-helyes jobbágy s 18 házzal bíró zsellér van. 
— BaUa helység. Lakosai róm. kath. magyarok. ^/4-ed része tartozik a debrői 
uradalomhoz, Vr^d része pedig gróf Andrássy Károlyé. Egy egész seesió állo- 
mánya 26 hold szántóföld és 8 embervágó rét. Ali 20 egész sessióból, melyeken 
6 egész és 28 félhelyes gazda és ezeken kívül 49 házzal bíró zsellér lakik. — 
Németinezö puszta. Határa napkeletről Mindszent, délről Szuha, nj^ugatról Dorog- 
háza, éjszakról Nemthi helységek határaival ütközik. Számos közbirtokos bírja, 
minden arány nélkül és önkényesen. A debrői uradalomhoz tartozó majorságos 
szántóföldek és rétek a következők : A szakaszijarti tábla 20, nagy tábla 45, 
kis tábla 6 és kupak tábla 10, összesen 81 hold szántóföld. A kupak végében 
levő rét 6, a hosszúnyilás rét 12, Jakab pálya-rét 3, és a kerek rét 4, tehát 
összesen 25 kaszás rét. Ezt a részbirtokot gróf Grassalkovich Antal 1755-ben 
vette meg, egyéb birtokokkal együtt, báró Hunyady Jánostól.^*) Tipászó 
puszta. Az egész a debrői uradalomhoz tartozik ; nagyobb része erdő : 562 hold, 
kisebb része szántóföld és rét. — Szent-Domonkos helység, lakosai róm. kath. 
magyarok. Két és fél házhelyen kívül, az egész falu a debrői uradalomhoz tar- 
tozik. Egy egész jobbágytelek 26 hold szántóföld és 10 embervágó rét. Ali a falu 
21 egész sessióból, melyeken 5 egész-, 2 háromnegyed-, 28 fél-, 2 negyedrészes 
jobbágy és 26 házzal bíró zsellér találtatik. Az uradalmi erdő kiterjedése 1762 
'■* 44-ed hold. Ezt a helységet gróf Grassalkovich Antal 1755-ben vette meg, 
egyéb birtokokkal együtt báró Hunyady Jánostól. -S) Nemthi helység Nógrád 
vármegyében. Lakosai róm. kath. magyarok. Az egé.sz a debrői uradalomhoz 
tartozik. Egy egész jobbágytelek állománya 26 hold szántóföld és 6 erabervágó 
rév. Van benne 27 telkes jobbágy és 27 házzal bíró zsellér. A báró Orczyak 
haszonbéres birtoklása alatt, ezelőtt mintegy 43 évekkel (1797 körül) úrbérileg 
rend beszedetett és felosztatott a határ. A faluban 19 úrbéres és 13\'., szerződéses 
sessió van. Az egész helységet gróf Grassalkovich Antal 1755-ben vette meg. 
több más birtokkal együtt, báró Hunyady Jánostól, a ki azokat neki hálából 
adta el."') A fent leírt debrői uradalom herczeg Grassalkovich Antalnak a 
család utolsó férfisarjadékának 1841 szept. 29-én történt halála után az ő sógorá- 
nak fiára, Ghimesi és Gácsi gróf Forgách Jánosnak nejétől, gróf Grassalkovich 
Teréztől származott Antal fiának a fiára, ugyan Antalra szállott nagj-anyai 
örökségképpen. Ez a gróf Forgách Ante^\ 1847 június 21-én eladta a nagy- 

V:iiryiir(ir5záiT VármcKyél és Víirosni; Hctcs v.'lrnu'cyi'. 10 



242 Heves vnrniegye gazdasági viszonyai. 

anyiától reászállott debrői uradalmat gróf Károlyi Györgynek 1.565,000 pengő 
forintért.-*) 

Az előadottakból világosan látható, hogy a Heves vármegyei debrői ura- 
dalom a gróf Károlyi család tulajdonába ]S47-ben rendes vétel útján jutott 
és nem Károlyi Sándor, a szatmári pacificator politikai szolgálatainak megjutal- 
mazása révén, királyi adoniánvké])pen. a mint azt a Rákóczi-kor történetírása 
idáig tévesen állította. E nuuika írója a fentebbiekben eredeti és hiteles adatok 
alapján bebizonyította a valódi tényállást is immár bízva reméli Thahj Kálmán- 
tól, a kiváló tudóstól, mint a Rákóczi-kor történetírójától, hogy a tárgyilagos 
igazságról tudomást vesz és bizonynyal jóhiszemű tévedését helyre fogja igazítani. 

Gróf Károlyi György, az imént leírt debrői uradalom kiegészítésére és 
kikerekít ésére többektől még a következő heves-vármegyei birtokokat vásá- 
rolta meg : Tarnócza pusztát Törökszentmiklósi és Zsadányi Almássy Emanueltől 
,, az egész kiterjedésében" 65.000 pengő forintért, Pesten 1846márczius 16-án. ^9) 
Galantai gróf Esterházy MíháMól, mint az Esterházy család meghatalmazott- 
jától. Tarnócza pusztai 143. 300/ 1200 liold részbirtokot 7162 frt. 30 kr. pengő 
forinton. Pest, 1847 máj. 31.^") Ilazugha Józseftől és nejétől Somody Máriától 
Tarnócza pusztabeli 1151,, ]íq[^ részbirtokot 5000 pengő forinton. Zsadány 1850. 
jan. 30'i). Kövesszavvi Goszto7iy Antaltól Tarnócza pusztabeli 115 holdrészbir- 
lokot 4000 pengő forintért. Eger, 1850 szept. 30.^-) — Kövesszarvi Gosztony 
Borbálától, Nagy-Kolóni Subich Imre özvegyétől, Tarnócza pusztabeli 140 
hold részbirtokot 4500 pengő forinton. Eger, 1852 január 13.^^) — Vécs helységet 
és Felfalu jmsztát gróf Batthyány Arthurné szül. gróf Apraxin Júliától, Vécs 
helységbeli és felfalusi, együtt 3250 holdat tevő birtokot a kastélylyal, minden 
egj'éb tartozmányaival és teljes földesúri jogaival együtt, 175.000 pengő frtért. 
Eger, 1854decz.21 és 22.^*) Verpelét mezővárost báró Brudern Antaltól verpeléti 
^/jg-od rész birtokát, mely áll 15 1/„ úrbéri telekből s tartozmányaiból, 55 úrbéres 
zsellérből és 8 taksásból, 360^1^ i2oo"0d hold szántóföldből, 538^^/j2oo"odhold rétből, 
393"'^''/j2oo"^d hold erdőből, a tót-nánai részbirtokával együtt, 90.000 ezüst fortért. 
Pest, 1842 jan. 29. ^5) — Néhai Hallerkeői gróf Hallév Pál örökösei az őket a Török- 
Nj'áry jogon illető javaikat és pedig Verpelét mezővárosban 6 egésztelkes job- 
bágj'ot, 18 házas zsellért, 1 ^l-^^„ rész curialis belső telket, 182'* ^^2 hold majorsági 
.szántóföldet, 29 ■* j, hold majorsági rétet. 263 hold majorsági erdőt, 60 kapás 
dézsmaszölőt ;. továbbá Sirok és Szajla helj'ségbeli részbirtokukat eladják gróf 
Károlyi Györgynek 25.000 pengő forintért. Pest, 1846 aug. 26.^^) — Báró Brudern 
Antal verpeléti részbirtokát a vármegyei 1840 június 2-án kelt összeírás így 
írja le : ,,Ezen mezőváros Heves vármegyében fekszik, földesurai az összeirató 
báró Brudern Antalon kívül. özv. gróf Sztáray Jánosné szül. báró Brudern 
Jozefa ; gróf Esterházy János ; báró Orczy Lőrincz ; Péchy Amália ; Németh 
Jánosné ; Orosz Imre ; Bernát András ; úgy a Szepesy és Bárczy urak, kik több- 
nyire az összeírató báróval együtt, Bedeghi grój Nyáry örökösök, a kik köziU az 
összeirató báró az egész mezővárosnak a gróf Haller lineán és a Révay jusson 
^ jg-od részét bírja. — Tót-Nána helységet báró Brudern Antaltól Tót-Nána hely- 
ségben ^/jg-od részbirtokot 4 ^^'^ .jgoo'^^d hold belső fundust, mely 22 egész úrbéri 
telekből és 23 úrbéri zsellérből, továbbá 81 40-/^_^^^_a,d hold szántóföldből, 
36 ^^-/i2oo"3d íiold rétből. 1420 ^^^/^oQo-ad hold erdőből és 120 kapás majorsági 
szőlőből áll, verpeléti részbirtokával együtt 90.000 pengő forintért. Pest, 
1842 január 29.^') Gróf Haller Borbála: gróf Bethlen Józsefné ; gróf Haller 
Czeczilia : gróf Esterházy Dénesné : gróf Haller Gábor és György a Török- 
Nyáry jogon őket megülető tót-nánai részbirtokukat : 3 egé.sztelekes jobb- 
ágyot, 4 zsellért, ^"/jpo-ad rész belső telket, 3 ^Vj^p-ad rész hold rétet, 
155 50/jpg-ad hold erdőt; továbbá a Sziklahegyen 4 darabban levő 1650 D-öl. 
az Öreghegyen 4 darabban lévő 1650 D-öl dézsmásszőlőt eladják gróf Károlyi 
Györgynek 3.600 pengő forinton. 1846 ápr. 7-én. ^s) Az 1840-iki összeírás Tót- 
Nána birtokosait is felsoroja : Birtokosai többek között és leginkább Bedeghi 
gróf Nyáry örökösök, kik közül az összeírató báró Brudern Antal a gróf Haller 
lineán és a Révay jusson az egész helysségnek kilencztizenliatod részét bírja. 
A helység többi földesurai : Gróf Esterházy János, báró Orczy Lőrincz, 
özv. Taródy Bertalanné szül. Reviczky Mária, Gosztony Pál, Gosztony Antal, 
néhai özvegy Szármann Andrásné örökíisei, Perlaky Károly, Ullmann László. ■ — 
Kőkút és Nagyhereki pusztákat báró Brudern Alajostól, Kőkút és a vele 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 2^3 

■egybekapcsolt Nagybereki pusztáit, melyek együtt 2558 lo^/jjoo-ad holdat 
foglalnak magukban, Siwk helj'ségbeli, Rozsnoki pusztabeli és SzajJa helység- 
beli birtokaival együtt 155.000 ezüst forintért. 1841 nov. 22-én.39) Gróf ílalkr 
Karolina férjezett Macskássy Lajosnétól kőkúti és nagybereki részbirtokukat : 
48 Vi2-ed ^old rétet és 374 ^/ij-ed liold erdőt 9.000 forinton. Eger. 
1845 szept. 26-án.'"') Sirok heh-séget báró Briidern Alajostól Sirok helységbeli 
egész birtokát, mely áU 4 ^^7i2oo"í*d \\o\á belső fundusból, 133 ^®7i2oo~^d holil 
szántóföldből, 105 hold rétből, 2459 ^'-^ 1200"^^ hold erdőből, 14 úrbéri telekből 
és tartozmányaiból és 62 zsellérből, a vele határos Rozsnoki pusztai részbirto- 
kával és SzajJa helységbeli birtokával, Kökúti és Xagybereki pusztákkal együtt 
155.000 pengő forintért. — 1841 nov. 22. *i) — Néhai Hallerkeői gróf HaUer 
Pál örökösei az őket Török-Nj'áry jogon megillető javakból Heves vármegyében 
fekvő Sirok helységben P'j telkes jobbágyot, 3 házas zsellért, 18 Y^^-ed hold 
majorsági szántóföldet, 12 ^/jj-ed hold majorsági rétet és 296 hold erdőt ver- 
peléti és szajlai részbii'tokaival együtt eladják gróf Károlyi Györgjaiek 
25.000 pengő (ezüst) forintért. Pest, 1846 aug. 26.*^) — Rozsnok pusztát báró 
Briidern Alajostól a Sírokkal határos Rozsnoki részpusztáját, mely áll 100 hold 
szántóföldből, 62 hold rétből, 1080 hold erdőből, — Siroki, Szajlai és Kökúii 
és Nagybereki részbirtokaival együtt 155.000 p. forinton. — 1841. nov. 22.^^) — 
Szajla helj-séget báró Brudern Alajostól, a Sírokkal határos Szajla helységet és 
határában lévő egész részbirtokát : 15 hold szántóföldet, 27^2 hold rétet, 
213 erdőt, 15 egész telket és 17 zsellért, • — • kőkuti és nagyhereki pusztabeli, 
siroki és rozsnoki részbirtokaival együtt 155,000 p. forinton. — 1841 nov. 22.**) 
Xéhai HaUerkei gróf Haller Pál örökösei az őket Török-Xyáry jogon meg- 
illető Szajla helységbefn l^/g telkes jobbágyot, 2 zsellért, 2 hold majorsági 
szántóföldet, 4 hold majorsági rétet, 30 hold majorsági erdőt minden tartoz- 
mányaival együtt a verpeléti és siroki részbirtokkal együtt 25.000 pengő 
forintért eladták gróf Károlyi Györgynek — Pest. 1846. augusztus 26. '*5) 

A gróf Károlyi György által vásárolt és 27 alkotórészből álló debröi, vagy 
a mint jelenleg nevezik debrc — parádi uradalom került a vételár és minden 
egj-éb költségek beleszámításával 1854 deczember 31-ig 1,817.592 frt. 30 kr. 
pengő pénzbe. Ezen összegben benne van a vécsi birtok vételára 175,000 frt. után 
fizetett százalék : 2.625 pengő forint is. Ebből az uradalomból gróf Károlyi György, 
valóságos belső titkos tanácsos és magy. kir. főudvarmester, elsőszülöttségi 
hitbizomán^-t alapított, 1876 január 13-án kelt királyi jóváhagyással. 1877 no- 
vember 9-én bekövetkezett halála után elsőszülött fia gróf Károlyi Gyula 
valóságos belső titkos tanácsos és az aranygyapjas-rend vitéze lett az uradalom 
tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője, ki 1890 november 23-án elhalálozvájU. 
■azóta elsőszülött fia, gróf Károh'i ^lihály ura a debrő — parádi uradalomnak. 
') Katona História crit. Hung. Tom. IV. ord. XI. 563. és Szirmaj^ C. Zemplén notit. top. 136, 
ICO, 195. '■) Gr. Khuen-Héderván' levéltár Faso. 10. Xro. 263. — ') U. o. Fasc. 10. Nro. 271. 273. — 
■*) U. o. Fasc. 10. Nro 237. — ^) U. o. Fasc. 10. Nro. 280. — «) U. o. Fasc. 10. Nro 282. — 
') TJ. o. Fasc. 7. Xro 170. — «) U. o. Fasc. \^I. 170. — ') U. o. Fasc. VII. Nro 170. — ") U. o. 
Fasc. 1. Nro 3. XXVII. Nro 3. — ") Országos levéltár ürbar. et Conscript. Fasc. 5. Nro. 12. — 
^■) Gr. Khuen-Héderiárj' U-t. Fasc. 1. Nro. 20, 21. — ") U. o. Fasc. 1. Nro. 22. — ») U. o. 
Fasc. 7. Nro. 170. — i^)" U. o. Fasc. 15. Nro. 382. — '") U. o. Fasc. 1. Nro. 27. — '') T. o. Fasc. 
1. 28- — '«) U. o. Fasc. 7. Nro. 170. — ") Gr. Károlyi nemzetség Ivt. G. K. Gy. szekrény 1. fiók 
7. szám. — ">) tJ. o. 1. fiók szám. — ^') L. Országos levéltár 1770-iki urbarialis tabellák. — ^) 
L. r. o. — ") Gr. Khuen-Hédenáry Ivt. Fasc. 5. Nro. 128—134, 140, 143. 149, 151, 153. — ") U. 
o. Fasc 5. Nro. 124. — ") u. o. Fasc. 4. No. 113. — ") U. o. Fasc. 4. Nro. 113. — ") U. o. 
Faíc. -4. Nro. 113. — ^) Gr. Károlj-i nemzetség Ivt. GKGy. szekrény 1. fiók 61a szám. — ") U. 
o. 2. fiók 46—51. számok. — ^) U.o. 2 fiók 4. szám alatt. — '•) U. o. 2 fiók 10, 14. szám alatt. 

— ") U. o. 2 fiók 5. szám alatt. — ") U. o. 2 fiók 18. szám alatt. — ") V. o. 2 fiók 20. és 21. 

— «) U. o. 2 fiók 84. sz. — ") U. o. 2 fiók 32—35. számok alatt. ... ") tJ. o, 2 fiók 27. szám. 

— '*) V. o. 2 fiók 27. szám. — ") U. o. 2 fiók 39. és 41. szám alatt. *") ü. o. 2 fiók 29. szám alatt. 

— ") r. o. 2 fiók 39 és 41. szám alatt. — «) U. o. 2 fiók 32—35. számok. — «) U. o. 2 fiók 39. 
és 40. számok. — ") V. o. 2 fiók 39. és 41. számok. — «) IJ. o. 2 fiók 32—35. szám alatt. 

* 
Az uradalom gazdálkodási rendszere elsőrangúnak mondható. A szántó- 
földek hatos, egész tizes forgóig vannak mivelés alá beosztva. A magtermelés 
eladásra szintén elég tekintélyes és luczerna- és lóheremagot 100 — 100 és takar- 
mánvTépamagot 10 holdon termel. A czukorrépa 600, a dohány 150 iiold. 
Állatállománya teljesen megfelelő és kiváló minőségű. A lóáUomány ösz- 
^zesen 221 drb, melyből tiszti kocsiló 37, igás 83, ménesbeli kancza 14, csikó 85 



244 Hovos vnmu-pyo giizdasiigi viszonyai. 

és mén 2. Faj tekintetében ké]iviselve van az angol teli- és félvér, muraközi és- 
nonius. A szarvasmarha-állomány 140(5 drb. Ebből 512 magyar fajú jármos ökör, 
400 importált fejős tehén, simmentliali, bonyhádi tájfajta, váezvidéki vörös- 
fehértarka és borzderesek. A növendék-guiyabeliek száma 340, melyek a tehe- 
nészettel megegyező fajúak. Bika-állomány ugyanilyen 14 és hízó tehén 40, míg 
a magyar fajú Jiízó-ökrök száma 100. A tehenészet napi tejtermelése 2000 liter, 
melyet Budapesten a közp. tejcsarnokban értékesítenek. A juhtenyésztés itt még 
erős. A nuTÍno-nyáj (Ekn'toral ncgret ti) DTAO, a hazai fésusnyáj r>220 darabból 
áll s így a juhállomány I4!)7 drb, melyből merino kos 135 és liazaifésiiskos 5Gdrb. 
A sertésállomány 1216 hazai fajta (mangalicza). Ebből anyakocza 200, tenyész- 
kan Ití és malacz 1000 drb. Van méhészet is és pedig egyleti hármas kaptárban 
24, egyes kaptárban 8, Göndöcs-féle kasban 4 törzs. A mézet a környékbeli szö- 
vetkezetekben értékesítik. A szőlőben a fő borszőlőfajok a kadarka és a rajnai 
rizling és a csemegefajok a piros és a fehér Chasselas és a Passatutti. Termel- 
tetnek még különféle kerti vetemények 6 holdon, továbbá alma, körte és szilva 
négy holdon. Ezekből az évi forgalom azonban csak kb. ezer koronára rúg. A 
kitűnően felszerelt gazdaságnak öt darab tíz és egy nyolcz lóercjü gőzeséplő- 
készlete és három aratógépe van. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi 
és a napszámárak férfiaknál egy koronától két koronáig, nőknél 80 fillértől 140 
fillérig váltakoznak. 

A Parádi uradalom, mint a Párád — Debröi hitbizomány tartozéka, a 
Debrői uradalomhoz tartozó alföldi gazdaságokkal területileg összefügg s a 
Mátra lugvlánczolat dél-keleti dombvidékén át, a főgerincz éjszaki, éjszak- 
keleti lejtőit foglalja magába. 

Az erdőgazdaság csak ama területrészeket öleli fel, melyek mezőgazdasági- 
lag tartamosán nem mívelhetők. A területek összefüggése, a domb- és előhegy- 
vidéken egymásba olvadása, a Mátra gerinczén teljes elválása : mind gazdaságilag, 
mind tájképészetileg a legnagyobb változatosságot tárja a szemlélő elé. Míg a 
150^ — 200 m. tengerszín fölötti magasságú dombvidéket a dús fejlődésű csertölgy 
foglalja el, addig az 1020 m magasságú ,, Kékes" gerinczén már csak senyvedő 
bükkösök daczolnak a 6 hónapos telek sanyarúságával és a magas hegységi viha- 
rok pusztító rohamaival. A szőlőt, cserkoszorút termő dús televényes agyag- 
talajt, kőgörget egekkel behintett silány talajrészletek váltják fel fokozatos 
átmenettel, az erdő zöldjéből trachyt- és rhyolit-sziklák merednek az ég felé. 
A sziklatömbök között málás következtében képződött silány rögbe kapaszkodik 
e magas régiók csenevész bükkje. 

A Mátra-egyesület messzelátót emelt a ,, Kékes" legmagasabb pontján ; 
ez egyben kiváló határpontja a parádi ú. n. ,, Vadaskertnek", melynek sodrony- 
kerítése, mint dél felőli birtokhatár, a föhegygerinczen vonul végig. 

Az erdőgazdaságot törvényesen megszabott üzemtervek szerint kezelik és 
négy erdőgondnokságból áU,még pedig a parádi, bodonyi, siroki és kőkúti gondnok- 
ság egy-egy törvénj^es minősítésű, szakképzett erdőtiszt vezetése alatt. A parádi 
gondnokságot az erdőmester kezeli, ki az egész erdőhivatal felügyelő és intéz- 
kedő főtisztje. 1. A parádi gondnokság, az ú. n. : ,, Vadaskert" magában foglalja 
a Recsk, Domoszló, Markaz községek határában fekvő erdőrészeket és a parádi 
erdő zömét. 2. A bodonyi erdőgondnok.ság áll a parádi erdőbirtok egy részéből, 
a bodonyi, szuhai és felső-ballai erdőből. 3. A siroki erdőgondnokságot alkotja a 
siroki erdők egy része, a Rec^sk — Derecske — Mátraballa és Szajla határában lévő 
ú. n. : ,,laki erdő" és a iSzentdomonkos község határában fekvő uradalmi erdő. 
4. A kőkúti erdőgondnokság a siroki, verpeléti, debrői, vécsi és kisnánai erdő- 
részek összefoglalásából alakult ki. 

Az erdőgondnokságok területe 3500 — 6600 k. h. között váltakozik. A védő 
kerületek vizsgázott erdővédek felügyelete alatt, a helyi viszonyok szerint, 
600 — 1500 k. h. kiterjedésűck. 

A gazdaság tárgyát alkotó fanemek a siroki és kőkúti erdészetekben túl- 
nyomóan cser, a domonkosi és nánai erdőkben túlnyomóan bükk és kocsántalan 
tölgy. A parádi és bodonyi erdé.szetben a domináló fanem a bükk, melyhez vál- 
takozó elegyarányban társul a kocsántalan tölgy és csertölgy. A nagykiterjedésű 
kopárok befásításával, a jövőben jelentékeny állabalkotó fanemünkké válik az 
ákácz, a Párád fürdőt övező dísz- és véderdőben a luczfenyö, itt és a siroki kopár 
fásításoknál a fekete és erdei fenyő. 



Heves vármegj-e gazdasági viszonyai. 



245 






>> 



uasazssQ 



|;í;222r?f;3 — = "-S»> — n — -!■ — Muíc: 



CC O — o O ■ 



« í^ o '^ ei ■ 



laimaj osa 
uiau BjB opepioj 



— -V— M— — CÍU3 ^<?1 



O — ac r^ C 









-*p I - I - 



I I 



« =5 t~ r~ c; — <N I 



:t;0»i3-*— .C0-* 



""X — L* C5>5 'tír-xcó c'í 



c: X — TI X L „ _ .. , 






SOM — I 



Cí M IM X 






piojojnezs 



E £ 



^ -r ■= 






> ■= S 

■? — 5 

~ 2. » 

■« .2i. 

Q a> 



3t~— XXXCÍt^H lONI 



---#iM loeoo !<«-*■* t. 



t^ »a OS I ■* —• 



X C5 IC co I CÍ — * [ X 



« O e<5 I — I CS M 



c « ía — o 



«-3'S50"í'l5X««:CM0'1' 
OXt~l.'5«:£MC:S5lSCS^u; 



n;2££!2íí22"Sirí;'-~ — — imo 



^ » o i^ 



Cl íl X C5 

« ■* IÍ5 t^ 



— «XTí-;rc^ci cii?: 



^ £ « ^ - I K S 



ő s; s ■= 

» S= » i 






— — ^ i. X 






24l> Heves vúrniogye gazdasági viszonyai. 

Alárendelt fanemekként szerepelnek a gyertyán, nyir, égeres nyárfa. A régf 
rendszertelen gazdálkodás következtében kiritkult vágásokban és hiányosan 
felújult területeken, mint irtandó gyomfa, elterjedt a rezgő és ezüst nyár, a. 
rekettye-fűz, nyii'fa és boróka. 

Az erdöhasználat főleg tűzifa-termelésre irányul, A cseres sarjerdök e czél- 
ból 50. a bükkös erdők vetövágatok alkalmazásával középerdő üzemben 80 éves 
fordulóban kezeltetnek. Ujabban nagy gondot fordítanak a mindinkább gyérülő- 
tölgy visszatelepítésére, A vágások pótlása a sarjak kellő kímélése mellett makk- 
vetéssel és csemete ültetéssel történik. 

Az évi vágások eredménye, mint tűzifa, kisebb méretű tölgy-épületfa, 
kerékgyártó és ipar szerszámfa, némely faragott készítmények (falnpát, targoncza,^ 
ökörjárom stb,) és évente égetett faszén a felső erdészei cklKii túlnyomó részben 
az uradalmi üvegg\^ár és a mezőgazdaságok szükségleteinek fedezésére for- 
díttatnak. A fölöslegek a parádi vasúti állomásnál emelt faraktár közvetíté- 
sével kerülnek értékesítés alá. Az alsó (siroki és kökúti) erdészetek fatermése^ 
helyben kerül eladásra. A keresleti viszonyok megfelelők, a mátraalji alföldi 
lakosság nagy részben innen szerzi be és szállítja saját igájával tüzelő- 
szükségleteit. 

Az erdei termékeket általában tengelyen szállítják fogyasztási helyeikre,, 
illetőleg a mátravidéki vasút mentén emelt rakodókba. A terep szaggatottsága,, 
az egyes völgyek csekély kiterjedése, pénzügyi szempontból lehetetlenné tesz 
mindennemű mesterséges közelítési, szállítási berendezkedést s ugyancsak a 
leküzdhetetlen terepakadályokon és sajátos birtokviszonyokon múlik a különben 
rég szándékolt iparvasút elkészítése. 

A munkásviszonyok eddigelé megfelelők, habár a nagymérvű amerikai 
kivándorlás által a régi favágók száma mindinkább apad. A szocziálista mozgal- 
makkal kapcsolatban az igényesség nőttön-nő, a munkabérek 6 év óta 100 %-al 
emelkedtek s a munkás-fegyelem is jelentékenyen meglazult ; mindamellett az 
uradalom eddig még nem alkalmazott represszáliákat. 

A vadászati viszonyok sokoldalúsága nyomon követi a fennebb vázolt terep- 
es növényzeti dús változatosságot. Az alfölch nyúl, fogoly- és vadxucza-vadászattól 
a hegységi erdőrengeteg hatalmas gímszarvasáig és az áthatolhatlan bozótok 
vadkanáig, itt minden képviselve van. 

A mezőgazdasággal kapcsolatos részekben mindenütt előfordul s részben 
gondozás alatt áll a nyúl és a fogoly. Az előhegyekben hozzájuk társul a császár- 
madár és őz. A gímszarvas és vaddisznó az uradalomnak e területein inkább csak 
váltó vadként fordul meg. Az előbbi a kisebb erdőterületeken nem talál elegendő' 
nyugalmat, az utóbbit, mei't kártékon}^ : irtják. A felső erdészetekben azonban 
főleg a nagy vadak legnemesebbike kiváló gondozás tárgya. A vadászatilag tel- 
jesen kipusztult mátrai pagonyokba néhai gróf Károlyi Gyula telepítette az első- 
rőt vadállománji:, a múlt század 70-es éveiben. Hogy nagy áldozatokkal szerzett 
kedvencz vadját a vadorzóktól megóvja, bekeríttette a parádi erdészet mintegy 
4000 k. holdnjd területét sodronykerítéssel, s innen származik a ,,Vadaskert"^ 
elnevezés. Ugyanakkor a tulajdonos gróf kebelbarátja, gróf Wenckheim Rudolf,, 
a bodonyi erdészet szabad pagonyaiban telepítette meg a fővadat, mely évek 
múltán elterjedt és meghonosodott az egész Mátra vidékén. A vadászat könnyebb 
gyakorlása czéljából épült a Gálya kies pontján ma is meglévő kényelmes vadász- 
lak : a ,, Rudolftanya", A vadaskerti Saskő és Rózsásbércz tövében épült a 
,,a Rózsaszállás" nevű vadásztanya. E két kastélyszerű vadásztanyán kívül, több 
cserkészkunyhó nyújt éjjeli szállást és oltalmat, 

A vadász-faunához tartozik az említetteken kívül az őz. A nyirfajd meg- 
telepítése nem sikerült, A ragadozók közül gyakori a kis és nagy menyét, a görény, 
nyuszt, nyest, róka, vadmacska, borz. JFarkas a 70-es években mutatkozott utol- 
jára a bodonj'i pagonyban. Szent domonkoson 1902-ben, Sírokban 1904-ben jelent- 
kezett átváltó vadként : a medve. 

A ragadozó madarak vüágát képviseli a karvaly, héja, ölyű, kisebb sólyom- 
fajok ; szívesen megfordid itt a vándor-sólyom és ismételten került terítékre a 
kőszáli sas. Szalonkának kedves átvonuló helye, sőt költésre is marad e pagonyok 
nyugalmas csalit jaiban. A fővadat és sörtevadat télen át e czélra berendezett 
etetőknél szálas takarmány- és abrakfélével etetik, a sózókat pedig folyton 
karban tartják. A vadkárokat felbecslés szerint térítik meg. 



Heves várniegj'e gazdasági viszonyai. 247 

Az erdei mellékhasználatok között említésre méltó a kökúti gőzzúzóval 
berendezett kavicsbánja és a siroki homokkőbánya, mely felépítményekre érté- 
kes faragott kőanyagot szolgáltat. 

Bányászati szempontból e hegyvidék jelentéktelen. Köszénkibúvások itt- 
ott mutatkoznak, de a telepek csak pilleszerüek és fejtésre nem érdemesek. 

A parádi és bodonji vízimalom, mint régmúlt idők maradványa, még fenn- 
áll, de munka-teljesítménye a bizonytalan vízi erő következtében csekély. 

Párád fürdő leírását és ismertetését más helyen találja az olvasó. 



SZŐLŐGAZDASÁG ÉS GYÜMÖLCSTERJIELÉS. 

Történelmi fori'ásaink az évszázadot, melyben Heves vármegyében az első Történeti rfaz- 
szölőtelepííéáek keletkeztek, nem jelölik meg ; de az Ai-pád házljeli királj-ok '''"'^' 
uralkodása alatt a szerémségi bor mellett már az egri, szegszárdi és budai borok 
is híresek voltak. 

A Heves vármegyét illetőleg fennmaradt első urbáriumban, az 1551-ik 
éviben a borszolgálmány már naf;j'obb mértékben szerepel. 1546-ban Eger- 
ben a vár alatt volt egj^ ,,01asz-ui:cza", melyben olaszok laktak, kik tán szá- 
zadok óta foglalkoztak szőlőtermeléssel is. Heves vármegye szőlőgazdasága, nem 
tekintve a tatárjárás és török uralom aJatti visszaesést, lassan bár, de fokoza- 
tosan emelkedett ; fénykorát azonban a íilloxera föllépte előtt, a múlt század 
hatvanas éveiben érte el. A íilloxera e vármegyében 1885-ben, Egerben 1888-ban 
lépett föl és csakhamar 50 község határát pusztította el. 

A szőlők felújítása 1891-ben vette kezdetét. A m. kir. földmívelésügyi Föiújitiis. 
minisztérium nemcsak telepítési anyagot (vadvesszőt és oltványt) bocsájtott 
olcsón, gyakran kedvezményes áron, sokszor ingyen a szőlőbirtokosok rendel- 
kezésére, de szakértőket is ; nevezetesen : előbb Ferk ^liklós, utóbb Egey Szilárd 
és Kiss Ernő ker. szol. és bor. felügj-előket. 

Samassa József dr. bíboros-érsek is kivette részét a rekonstrukczió előmozdí- 
tásában. Hat éven át évenként 30 — 40,000 oltványt adománj'ozott az egri kisebb 
szőlőbirtokosoknak és azonkívül nagymennyiségű karót is. 

A szőlő-felújítások zöme azonban az 1897 és 1898-ik évekre esik, mikor a 
kincstár közreműködésével az 1896: V. t.-czikk alapján agrár-kölcsönöket enge- 
délyeztek a íilloxerától elpusztított hegv'i szölőteriíletek új beültetésére. Ez oly 
lendületet adott a telepítéseknek, hogy a vármegyében röwiá idő aJatt kb. 450 
agrár-kölcsönös szőlőbirtokosnak 1000 kat. holdra két milüó koronát folyósítottak. 

A hegyiszőlők túlnyomóan a ilátra- és Bükk-hegyláuczolatok lejtőin terülnek Szöiök fekvése. 
el és pedig : az ,,Egri borvidék" a vármegye éjszakkeleti ré.szén. a Bükk hegy- 
ségen ; a ,,Gyöngyös-Visontai borvidék" a vármegye éjszaknyugati részén, a 
, .Mátra" hegj-ség lejtőin. A vármegye déli. délnyugati és délkeleti részein nagy 
kiterjedésű homoki és szántóföldi szőlők vannak. E sLkfekvésü szőlők e'.őnj'ös 
viszonyaikkal a hegyi szőlők fenntartását megnehezítik. 

Az egri borvidék magába foglalja Eger városát, az egri járást, valamint 
Borsod vármegyéből Andornak, Ostoros, Kis-Tálya, Xoszvaj, Xovaj és Szomolya 
községek határait. A gyöngyös — visontai borvidék a gyöngyösi járás. Gyöngyös 
város, a hatvani járás és a pétervásári járás szőleit, ilindkét borvidéken vannak 
sík, szántóföldi és homoki szőlők, a melyek sík fekvésük következtében e bor- 
vidékek kerületéből kiesnek, kerti borokat termelnek s így kerti szőlők. 

A ,, Mátra" hegység kőzete a trachit és amiak különféle módosulatai ; a 
„Bükk" hegységé a kristályos pala, jura-mészkő és a trachit -módosulatok ; 
helyenként ,.lősz" is található. 

A hevesi és tiszafüredi járás az ú. n. , .Alföldi borvidék"-hez tartozik. E két 
járásban nagymennyiségű kerti bort termelnek, futóhomok, barna és fekete 
homok, vörösvasas agyag, és különféle vályogtalajokon. Legtermékenyebb tala- 
jok a gyöngj'ös — visontai borvidéken vannak. Egerben már sokkal változatosabb 
a talaj szerkezete ; általában kötöttebb, nehezebben mívelhető és itt-ott sová- 
nyabb ; de a legsoványabb talajokat mégis Apcz vidékén találjuk, hol sok az ú. n. 
kőporos és köves talaj is. A hegj'ek fő talajfélesége szerencsére a trachit maiadé- 



24S 



Heves vániieg>-e gazdasági viszonyai. 



kából képzödöíí icrmékeny nyirok, a melyben szórványosan még el nem mállotí 
szemcséket és kisebb-nagyobb közét darabkákat lelhetünk. 

A vármegj^e szőlőt-erüleíe — az 1906-ik évi hivatalos statisztikai adatok 
szerinl;' — 7947 hektár, vagyis 13,904 k. hold, az újabban telepített szőlőterületek- 
kel együtt azonban kb. 15 — 16 ezer k. hold. melyben a hegyi és szántóföldi sző- 
lők kb. egyenlő mennyiségűek. 

A szőlőmivelés meglehetős magas fokon áll és ebben a vezetőszerep az 
ügyes gyöngyösi népé. A munka rendesen márczius második, vagy április első 
felében, a talaj megszikkadása után, a nyitással kezdődik, és a metszést a hiányzó 
tőkék pótlása követi ; néhol a metszés előtt pótolnak. 

Egyes szőlősgazdák őszszel is metszetnek, ámde az őszi metszés ez ideig 
nem tudott nagyobb teret hódítani. Tapasztalás szerint e vidéken az április első 
felében való metszés sikerül legjobban, mert az adja a legjobb termést. A metszést 
és pótlást a karók megigazítása és pótlása követi. Ezután tavaszon és nyáron 
át háromszor kapálják, ötször-hatszor kötözik, egyszer-kétszer permetezik a sző- 
lőket. A kisebb szőlőbirtokosok még nem permeteznek eleget. 

A szőlő zöld munkájára, az ú. n. válogatásra (gyomlálásra) ez idő szerint 
e vármegyében még kevés gondot fordítanak ; csakis a nagyobb és jobban kezelt 
szőlőkben végzik e fontos munkát ; helyl.yel-közzel már a kisgazdák is kezdenek 
válogatiri. A szőlők újra telepítésével, a metszést illetve, a régi kopaszfej -mívelés- 
sel ma már úgj^szólván teljesen fölhag\'tak ; most a csapos, hosszú és rövid váltócsa- 
pos és egyes, magasabban termő szőlőfajtáknál a szálvesszős mívelés van elfogadva 
és elterjedve, mellőzve az idősebb részek (bak és szarvak) nevelését ; mert a szőlős- 
gazdák azt tapasztalták, hogy az ilj'en idősebb képződményekkel ellátott tőkék idő 
előtt fölmagasodnak (fölugranak), tavaszszal rosszul fakadnak és ez a fölugrás néha 
oly méreteket ölt, hogy a tökéket a körülöttük fekvő földdel befödni majdnem lehe- 
teden. úgy hogj- azok szigorúbb telekben ki is fagyhatnak ; azonkívül sok tőkefej 
egyoldalúvá is válik. Most minden erösebb termőtökén 2 — 4, rövidebb-hosszabb, 
2 — Srügyes íermöcsapot és 2 — 3 egyrügj-es biztosító (ugar) csapot hagynak. 

A szálvesszős mívelésnél 2 — 3 ugar és 1^ — 2 szálvessző szerepel. A kiíermett 
csapokat a legtöbb gazda tavasszal tőben levéteti és az ugarcsapokon termésre 
s a tőke fejéből előtört hajtásokon ugari'a metszett, — sokan ellenben, ha a kiter- 
meít csap jól fakadt és az ,,alsó" 1 — 2 rügyéböl erőteljes, érett vesszőt hozott, 
ez alsó hajtásokra (2 éves), vagyis csercsapra metszenek termőre és a tavalyi 
ugar-hajtásokat részben termőre, részben a fej bői előtört hajtásokkal együtt szük- 
ség szerint a kellő helyen ugarra metszetik, — óvakodván a tőke felugrásától. 

Pótlásra a hegyi szőlőbirtokosok gyökeres vadvesszőt, vagy gyökeres olt- 
ványt használnak ; sima vadvesszőt, vagy sima oltványt csakis a kisgazdák ültet- 
nek el. Sok szőlőbirtokos zöld oltást (ék, vagy egyszerű párosítás) döntéssel, avagy 
fásra-fás angolnyelves párosítást döntéssel használ. A homoki szőlőkben bújtassál 
és döntéssel pótolnak; a sík szántóföldi oltványszőlökben épúgy, mint a hegyekben. 

Az utóbbi (ö — 6) zordonabb természetű években a zöld oltások nyáron át 
nem értek be kellően, úgy hogy az ilyen éretlenül ledöntött kis tőkék 1 — 2 év 
alatt jobbára elpusztultak ; e miatt a termelők a megbízhatlan zöld oltásokkal 
fölhagytak és a fásra-fás oltás döntési művelet mindegyre nagyobb tért foglal. 

Sok kisgazda a pótlásra, sajnos, még ma sem fordít kellő figyelmet ; ez okozza 
azt, hogy a szőlők hiányosak, egyenetlenek és olyanok, mintha pusztulnának. 

Az elemi csapások közül legtöbb kárt tesz a jég ; különösen Eger határának 
szőleiben. Az utolsó 8 évben Eger szőleinek egyes hegyeit már négy-öt éven át 
verte el 30—60% kárt okozó jégeső ; némely évben kétszer-háromszor is egymás- 
után, úgy hogy 95 — 100%-os károk is voltak. 

Lényeges károkat okozott mostanában a téli fagy is, .különösen a födetle- 
nül maradi szőlőkben, valamint a késő tavaszi és korai őszi fagy, főképen az ala- 
csony vagy rosszabb fekvésű (keleti-nyugati) szőlők termésében. Legnagyobb 
kárt azonban a sík fekvésű szőlők és az oltványiskolák szenvedtek. A szőlők fel- 
újítása óta legnagyobb fagykárt okozott az 1908. évi korai őszi fagy a termésben, 
a fiatal pótlásokban és az oltványi.skolákban. Az 1909-iki késő tavaszi fagy a ter- 
mésben és a zöldoltásokban tett kárt, de utána a termőt ökék a rendkívül ked- 
vező időjárás következtében buján és közepes termésre fakadtak. 

A rothadás a szőlők fölújítása óta csak 1902-ben pusztított. A virágzás 
1906-ban volt kifogásolható. 



249 




Gróf Sztáray Tasziló sziklába vájt tanyája. 




Az érseki uradalom Albert-majorja. 



^Ji^imtémmg^immi»t^^ 




Az efíii 111. kir. viiiczelléiiskola. 




A Pajzs-féle uradalom Anna-telepi borháza. 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 



251 



A peronoszpóra viíicola többnyire június végén és július elején szokott 
föllépni ; de leginkább a síkföldi szőlőkben pusztít, a hol sehogy, vagy csak lazán 
védekeznek. Legelterjedtebb permetező anyag a rézgálicz, az Aschenbrandt- 
féle bordói por, az azurin és i'ijabban Sehloesing liordói pora. A legnagyobb 
peronoszpora-kár 1909 július havában történt, néhol (50 — SO%-ig. 

Lisztharinat a száraz évek augusztus havában, szórványosan szokott föl- 
lépni, de tetemes károkat csak elvétve okoz. 

A rovarok közül a firkáló-bogár, az eszelény és mezei tücsök tesznek kárt ; 
a két első ellen szedetéssel, az utóbbi ellen korai kapálással védekeznek. 

A mívelési költség tán sehol az országban nem magasabb, mint pl.TGyön- 
gyösön, mert ott már a nyitás is többnyire 4 — 5 kor. napszámmal kezdődik és 
3 — 6 kor. között váltakozik, sőt zöldoltás vagy mohás oltvány készítésekor a 
6 koronához még szalonna és bor, vagy pálinka járul. Gyöngyös vidékén 2 — 4 kor. 
között. Eger és vidékén 2 — ő kor. között. Apcz vidékén 1 kor. 50 fill. — 3 kor. 
között ; a síkföldi szőlővidékeken 1 kor. 50 fill. és 4 kor. között ingadozik a férfi- 
napszám egész éven át. A női napszám vidék és időszak szerint 80 fill. -tői 3 kor.-ig. 

A munkás-osztály értelmiség és ügj'esség tekintetében magas fokon áll, 
főkép Gyöngyösön és Egerben. A gyöngj'ösi munkásnép tán legjobb az ország- 
ban. Jó és erőteljes munkás az egri is. A falusi munkásnép is, kellő felügyelet 
mellett, mindenre alkalmas. Legjobb női napszámosok Egerben vannak. 

Ha e magas napszámok mellé a permetező és kötöző anyag árát, a trágyázást, 
tőke és karó pótlását, adót, a vinczellér és pásztor bérét is hozzá számítjuk, 
akkor tán az ország egy vármegyéjében sem oly magas a szőlőtermelés költsége, 
mint Heves vármegyében, hol k. holdanként az évi költség szénkénegezett és 
oltvány-szőlőkben 250 — 350 kor. között ; a hazai fajokkal beültetett szőlőkben 
200 — 250 kor. között váltakozik. 

A szüret ideje október hó eleje. Egyes szőlőbirtokosok azonban, kik nem- 
csak a mermyiségre, hanem a minőségre is törekszenek, csak október hó dereka 
táján kezdik meg a szüretelést, úgy hogy nagyobb szőlőkben gyakran még 
novemberben is szüretelnek. A sík^^déki és a kisebb hegyi szőlősgazdák többnyire 
szeptember második felében már leszüretelnek. 

A szüret lefolyása fehér borok készítésénél a következő : kenyerezés 
(reggeli) után a szedők késsel, néhol ollóval 8 — 10 literes fa- vagy bádogvödrökbe 
megkezdik a szőlő szedését, (helyenként a hibás, rothadt vagj' éretlen fürcöket 
külön szedetik) a vödrökből férfi-napszámosok 15 — 20 literes faputtony okban 
viszik a szőlőt a szüretelés! helyre. A szőlőzúzó-malmok, prések, taposó-kádak 
a présházban vagy a szabadban vannak föláUííva. A szőlő a puttonyból rendesen 
a malomba, (innét néhol a taposókádba), a malomból többnyire a j^résbe kerül. 
Kisgazdák, kiknek malmuk nincs, préselés előtt egyszerűen kitapossák a szőlő 
levét. Jobb és finomabb borra törekvő szőlőbirtokosok nem malmoztatnak, de 
tapostatják, — esetleg taposás előtt válogató asztalon kiválogaitatják, sőt 
bogyózó rostán vagy léczrácson le is szemehk a fürtöket ; azután faprésekben 
kipréselik, ügy hogy mustjuk vas-anyaggal egj'általában nem érintkezik. Rendesen 
kétszer szokták kipréselni a törkölyt ; de a kisgazdák, a kik törköly-bor,: (csigere- 
löre) készítenek, egyszer préselnek. Néhány nagyobb szőlőbirtokos azonban 
háromszor is préseltet ; természetesen ez a must kevésbé édes, hanem fanyar és 
kocsány-ízü. A présekből és a malom alatti kádból leszűrt must a hordókba 
kerül. Sok helyen a malom alól leszűrt szín-mustot kádakban keverik össze a 
préseléssel ; másutt ellenben az édesebb és jobb minőségű szín-mustot külön 
szűrik le hordókba. A nagyobb szőlőbirtokosok többnyire 2 — 5 hl. félfenekű 
hordókban hazahordatják borházaikba termésüket feldolgozásra. 

Eger és Visonta jobb fekvésű szőieiben kedvező évjáratkor, október végére 
a Kadarka többé-kevésbé meg is aszik ; ilyenkor néhány szőlősgazda vörös 
aszúbort is készít, még pedig úgy, hogy az aszús fürtöket külön szedeti és deszka- 
táblákon vagy válogató asztalon az aszús bogyókat kiszemelteti, s azután tavalyi 
vagy idei kierjedt vörös borral leöntvén, kitapostatja, és kisebb kádba vagy 
fenékre állított nyitott hordóba szüreti ; az aszús mustot, erjedés alatt naponta 
többször fölkeverik és befedik, erjedés után az aszúbort hordóba szűrik és az első 
évben egyszer-kétszer, utóbb két évben egyszer lefejtik. 

A vörösbort nyílt kádakban erjesztik ki, úgy hogy azokban a lemalmozott 
szőlőczefrét 8 — 14 napig hagyják erjedni és a feldagadt czefrét 2 — 3 óránként 



Mívelési 

kültség. 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 



Termés-meny 
nyifép. 



alámerítik, (esömöszölik). Sok gazda nem engedi a czefrét (kalapot) lecsömöszölni, 
hanem 2 — 3 óránként saját levével bőven megloesoltatja. 

A birtokosok azt tartják, hogy nyilt erjesztéssel finomabb ízű bort nyernek, 
mintha zárt hordókban, erjesztő akonával ellátva, vagy kettős fenekű kádakban, 
zártan történik az erjesztés. Vörösbort jobbára Kadarkából, néhol Nagy-Bur- 
gundiból készítenek ; szórványosan a szín sötétítésére több-kevesebb Oportót, 
Alieauthe-Bouschettet, Petit-Bousc-hettet. Marzeminót, sőt Othellót is kevernek 
közéje. Leginkább azonban Kadarkából készül a vörösbor, úgy hogy október 
dereka táján a jól beérett, de meg nem aszott fürtöket leszedik ; a rothadt, sértett, 
éretlen fürtök és bogyók kiválogatása után kitapossák vagj^ lemalmozzák és 
nyilt kádakban kierjesztik. 

^liuíán a Kadarka, kevesebb festő am'agával, egyike a halványabb vörös 
bort adóknak, sokan ezen úgy segítenek, hogy a must ^ 3 vagy V, részét lemerik, 
vagy olyan törköl\t adnak hozzája, a melyből siller-bor készült. Vörösborok 
készítésénél a lebogyózás itt nincs elterjedve, mert afőfaj, a Kadarka, aránylag 
kevés csersavat tartalmaz, (jellegük az egri és visontai vörösboroknak, hogy nem 
íúlfanyarok) és ha a kocsámi: eltávolítjuk, a bornak esetleg az okvetetleníil szük- 
séges fanyarsága se lesz meg. Ha leszemelik a szőlőt, tényleg finomabb bort kap- 
nak : de hogy kellő fanyar íze leg^'en, a mustból sokat, majdnem felét le kell 
merni, miáltal kevesebb vörösbort nyernek. 

Az egri és visontai vörösborok országszerte kedveltek, sőt az ú. n. ,,egri 
bikavér" külföldön is ismeretes és egjTe terjed. 

A termés mennyisége k. holdanként fölötte változó. Legnagyobb a tíz évi 
átlagos termés a síkföldi (elsőrendű búza- és lóhere-földeken is vannak szőlőik) 
fekete vályogtalajokon, melyek oltványokkal és részben hazai (szénkénegzés 
nélkül) fajokkal vaimak betelepítve ; e szőlők 40 hl. átlagot is elérnek. A homoki 
szőlők átlaga 15 — 25 hektohter. A hegyiszőlők termés-mennyiségében első 
helyen Gyöngyös áll, a hol 25 — 36 lil. átlagok vannak. Visontán az átlag 20 — 30 ; 
Egerben 15 — 25 hl. és Apcz vidékén 10 — 20 lü. 

Az 1906-iki hivatalos statisztikai adatok szerint Heves vármegye termése 
13.904 kat. holdon 102,981 lil. bor és 18,357 q. eladott csemegeszőlő volt. Ma 
azonban a vármegye kb. 16.000 k. hold területű szőleiben 200 — 250.000 lil. bor 
közepes esziendő mellett feltétlenül megterem és eladnak 25 — 30.000 q. csemege- 
szőlőt. A házi fogyasztás is több ezer métermázsa. 1907-ben 15.259 kat. holdon 
231.000 q. termett. Legrosszabb helyzetben vannak azok a szőlőtermelők, kiknek 
szőlei magas fekvés és kiváló fajok telepítése miatt, minőség termelésére vannak 
hivatva és berendezve, mert a mai borüzletben a kereslet csak a köimyű, olcsó 
asztali tömegborok iránt élérJk, de a finom, zamatos borokat nem fizetik meg, úgy 
hogj' az ilyen borokat termelő gazdák sokkal kisebb (gyakran az évi átlag fele) ter- 
mésüket néhány fillérrel és csak nehezen tudják a rendes áron felül értékesíteni. 

Érték tekintetében a szántóföldi és homoki szőlők termése általában néhány 
fillérrel alacsonyabb áron szokott elkelni, mint a hegyi szőlőké ; de ezért gyakran 
előfordul, hogy a kedvező helyi és forgalmi viszonyok révén olcsó tömegboraikat 
majdnem ol}' árban értékesítik, mint a hegyi szőlők termését. 

Szüretkor, nem tekintve az 1908-iki 5 — 15 fillérrel alacsonyabb árakat, a 
kerti és homoki mustokért rendesen 20 — 30 íiUért fizetnek literenként, ugyan- 
ekkor a hegyi mustokért 25 — 35 fillért. A korán szüretelő kisgazdák 4 — 8 fillérrel 
kevesebbet kapnak. Kiforrás után az újbor többnyire 2 — 6 fillérrel, a lefejtett 
borok pedig 5 — 10 fillérrel magasabb áron kelnek el. Az idősebb, három — négy 
éves, palaczkképes fehérborok ára Egerben és Visontán 70 fiU. — 1 kor., palaczk- 
képes vörösborért 80 fill. — 2 kor.. Egri 1886 és 1888-iki vörösbor 2 kor. 50 fill. — 
3 kor. Aszú vörösbor ára lit. 3 — ^5 kor. 

A szőlők felújítása óta a hegyeken az 1902 és 1908-iki években volt nagy 
termés. Finom minőségű bor az 19Ó1, 1903 és 1906-ik évjáraté. A yármeg^'e bor- 
és csemege-.szőlő termé.sének értékét, középtermés mellett, hat-hét millió koro- 
nára tehetjük. A törköly ára ládánként (50—80 kg.) 1 — 2 kor., mmázsánként 
3 — 4 kor. A borseprő ára hl. -ként 5 — 10 kor. 

Első helyen áll az egri vörösbor, az ú. n. ,, bikavér," mely már századok óta 
híres. De a lilloxera pusztítása után bekövetkezett nagyfokú borhamisítások, 
főkép a színes borok iránt, a bizalmat megrendítették. Ámde a borhamisítók 
erélyes üldözésével a helyzet tetemesen javult ; ezt abból tapasztaljuk, hogy a 



Heves vármegye gazdasápi viszonyai. 



25;í 



vörös borok iránt az érdeklődés évi-ól-évre fokozódik, mert a termelök folyton 
nagyobb mennyiségű vörösbort szállítanak el a bel- és külföldre. E bor gránát- 
piros, nem savanyú, testes és mégis lágy, tüzes, erős, de nem túlszeszes, egyöntetű, 
kellemesen fanyar, igen finom za,mattal és sajátságos, var.iüára emlékeztető Illat- 
tal. (A magvakbaii van vanilin.) Az egri vörösbor bátran nevezhető a magyar 
vörösborok királyának ; de versenyez vele a visonípá is. 

Egyik speczia,litása Heves vármegyének az országszerte rohamosan tért 
foglaló ..siller'' bora ; tipikus e tekintetben az egri ,, Kadarka-siller", metyet szép 
színe, kedves zamata, teste és ereje, rendkívül kellemes és közkedvelt itallá tesz. 
Megjegyzendő, hogy e sUler bor még fiatal korában is megtörés nélkül szállítható. 

Eger és Visonta magasabb fekvésű szőleiben, jobb évjáratkor, nehéz, testes, 
zamatos, fehér pecsenyebor is terem, melyért a termelők •! — 5 éves korban 1 — 2 
koronát is kapnak literenként. Ma azonban a szőlősgazdák előtt a tömeges fehér 
asztali borok termelése a főczél, mert ezek gyorsan és könnyebben értékesíthetők. 
Az egri fehér asztali-bor erösebb és testesebb is a vármegye egyéb asztali 
borainál ; e miatt utóbb válik fogyasztásra alkalmassá és ára is magasabb. 

Legnag3'obb memiyiségü fehér asztali bort Gyöngyös — Visonta termel ; 
e bort kellemes, sima íze teszi kedveltté. Igen finom és tüzes fehér bor terem 
Apczon és vidékén, de ma még érdeme szerint nem részesül kellő méltánjdásban. 
A mi a homoki és szántóföldi szőlők termését illeti, — miután ezekben a tömeg- 
termelés a főczél, — ezeket könnyű asztali ,, tömeg-boroknak" minősíthetjük, mert 
szeszben, zamatban és testességben messze állanak a hegyi boroktól. 

A hegyiborok piacza a Felvidék, Ausztria és GoJiczia ; vörösborra részben norpiacz. 
Németország is. A homoki és szántóföldi boroké Budapest, Bécs és a Szepesség. 

A vármegye pinczéi többnyire kőbe vágottak, de vannak rakott pinczék is. Pinczekezeiés 
A pinczék elég jók, és átlagos hőmérsékletük 8 — IS^C. között ingadozik. 

A szőlők felújítása óta megyeszerte örvendetes javulás észlelhető, különö- 
sen a nagyobb szőlőbirtokosoknál, hol a pinczekezeiés első és főkeüékére, a tisz- 
taságra, majdnem mindenütt kellő figyelmet fordítanak. Helylyel-közzel Egerben 
és Gyöngyösön valóban mintaszerűen kezelt pinczéket találhatunk ; pl. Egerben 
Grőber Jenő szőlőbirtokosnál, a m. kir. állami vinczellér-iskolánál ; Gyöngyösön : 
a Gyöngj'ös — Visontai Bortermelők Szövet kezetéiaél ; Visontán : a ,,Visontai 
szőlöíelep-részvénytársaságnál" stb ; Egerben és Gyöngyösön még a régi világ- 
ból való, több ezer hektohter borra alkalmas sok pincze van. Kis szőlősgazdáink 
azonba.n még ma is úgy kezehk boraikat, mint századokkal ezelőtt, kivéve a 
rendkívül ügyes és élelmes gyöngyösi köznép, a mely boraira is nagy gondot for- 
dí; . Ez meg is látszik pinczéjén és nagy borforgalmán. Voltak évek a közelmúltban, 
a mikor Gj-öngyös pinczéiböl 100,000 hl.-nél sokkal több bort szállítottak el. 

Heves vármegyében majdnem minden városban és községben van ,,Fo- 
gj'asztási Szövetkezet", hol a vármegye borait mérik. 

Külön kell megemlékeznünk a Gyöngyös- Visontai Bortermelők Szövet- 
kezetéről, mely borértékesítő intézmény a maga nemében tán az országban is 
párív.lan. 1900-ban alakult ; vezérigazgatója Hajduska Rezső. Alaptökéje jelen- 
leg 4()().ÜÜ0 kor., a tartaléktőke 200,000 kor., borforgalma 25,000 lü. ; pinczéjében 
kb. 80,000 hl. bor nyer elhelyezést. A bevásárlás sziu-etkor érett szőlővel törcénik. 
melyet motorhajtásra berendezett, folyton működő hydi-aulikus és kézi sajtókkal 
dolgoznak fel. A hordók és eszközök értéke jelenleg 150,000 kor.- E szövetkezei 
borai jól és tisztán kezeltek. Borárak: 1908. évi siller 32—36 kor. hl., 1908. évi 
visontai fehér 36 kor., 1906. évi rizling hl. 50 kor., 1901. évi visontai fehér pe- 
csenye-bor lil. 70 kor., 1903. évi visontai vörös 70 kor. hl., 1904. évi visontai mus- 
ková,ly 200 kor. hl., saját főzésű törkölypálinka lü. 130 kor. E szövetkezet rövid 
néhány év alatt kiváló eredményt érc el. A közelmultban Gyöngyösön két 
hasonló intézmény keletkezett. 

A vármegye főszölőfajtája a Kadarka, bár a fölújitáskor jelentő.ségéből sokat SzőiMajtAk. 
vesztett, mert a filloxera pusztítása előtt a hevcsv^ármegyei hegyekben döntő 
mennyi-ségben szerepelt ; ez adta meg e borok jellegét. A többi régi borfajtákat a 
fölújitáskor jobbára mellőzték, mert a tömeg-termelés czéljának meg nem feleltek. 
A filloxera-vész előtt legelterjedtebb fajták voltak a következők : a kék Kadarka. 
(török.szőlő), negotíni, nemes, lúdtalpú, kereklevelű, bolond (rugós) változatai- 
ban ; a Rakszőíö. (fehér frankos) ; Juhfark ; Piros-Bakator (Bakar, Pankota). 
E négy szőlőfajtáljól csak a Kadarka (nemes és lúdtalpú) van ma elterjedve és 



lírtékesltö 
iutézmények. 



254 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 



Bchoíott 
fajták. 



Amerikai 
tclepik. 



joggal, meri egyike a legjobb és leghálásabb síőlőfaj.áknak ; böterinő, virág- 
záskor nem érzékeny, akár vörös-sillernek, akár fehér boriiak szűrik el, mindig 
finom bort ad. A Rak és Bakator e vidéken bizonj'í alánul és keveset íerem ; 
boruk sem valami különösen jó. A Juhfark már többet terem, de azért ez is köny- 
nyen elrúg és rothad. A régi fehér borfajiák közül legelterjedetíebb a Juhfark. 
A szőlők rekon.svrukcziója alkalmával leginkábVi a következő fajíáka" karol- 
ták fel : Ka iarka. Kagyburgundi és a köznépnél a''. Oportó ; e két utóbbi vörö.s- 
bor^ adó fajta kis szerepet játszik. A fehér bort adó fajták közül elterjedt: finom 
borra áz Olaszrizling s Ezerjó ; tömegborra a Mézesfehér. Kövddinka. A homoki 
és sznatóföldi szőlők főfajai : a,z Olaszrizling, Ezerjó, Erdei, Dinka-félék, Szlanka- 
menka. Chasselas-félék, Passatuííi. Mézesfehér, Kadarka. 

A hegyi szőlők rekonstruálása alkalmával a vármegyében alig néhány szá"! 
k. hold területet újítottak fel szénkénegezéssel, mert alkalmas talaj alig volt. 

A hegyek főalanya ma a Riparia poríalis és Rip. grand glabre és Rip. 
tomentosa. A gyakorlatban a Riparia-faj minden nagylevelű fajtája alkalmas 
alanynak bizomnilt. sőt kövér talajokon még jobbak, mint maga a Rip. portalis, 
mert pl. a gazdag visontai hegyekben sok 14 — 15 éves. jól ])eálIoít és bőven termő 
szőlők találha'^ók. melyeknek alanya nagylevelü Riparia-fajía. 

Második alanyfajia a Rupestris du Lot, (helj^elenül monticola), de szeren- 
csére nem nagy jelentőségű, csak néhány száz hold területre szorítkozik; itt is azt 
tapasztaljuk, hogy ez oltványok bizom't alánul és gyengén teremnek. A Rupes.ris 
du Lot alig tűr el több meszet a Ripariánál. az oltást rosszul fogadja, a reáojtott 
hazai fajok iránt érzékeny, termése szeszélyes, a fürtök érése kései ; legnagyobb 
hibája az. hogy oltványai idősebb korukban mindinkább terméketlenebbekké vál- 
nak és tőkéit csakis magas metszéssel lehet termésre kényszeríteni. 

Harmadik alanyfajta a Vitis Solonis volt ; máv csak volt. meri kipusztult ; 
itt-ott látjuk még az elhalt tőkék tőgyökeréből kihajtani. Haszontalan fajta, 
mésztüró-képessége csekély és itt nem válik be. A Vitis Solonis főhibája, hogy a 
reáoltoít nemes résztőke fejét 6 — 8 éves korában, ledobja. 

A vármegyébe a szőlő felújításakor az ország minden részéből hoztak szőlő- 
fajtákat ; ilyenek a Furmint, Mustos fehér. Erdei, Hárslevelű. Kriaca, Szlanka- 
menka síb ; de e fajták itt nem díszlenek kellően és a borok jellegét rontják. 
A csemegeszőlő-termelés a hegyi és síkföldi szőlőkben nagyon el van ter- 
jedve, de tulaj donképeni hazája mégis a homok. A fölújításkor a legjobb bor- 
termő hegyekben is nagyon fölkapták a csemegeszőlők termelését ; mostanában 
azonban rájöttek, hogy e fajták még magas metszés mellett is bizom-talanul 
teremnek s így a hegyi szőlősgazdák lassanként felhagyják. Legtöbb csemege- 
szőlőt termel Hatvan és Gyöngyös vidéke, végül Eger, Verpelét és Kápolna vidéke. 
Legelterjedtebb csemege-szőlőfajták a következők : Chasselas, számtalan 
válfajtáiban, Passa^utti, kevésbé Jladelaine Royal, Ezeréves Magyarország, 
Kék és Fehér Kecskecsecsü, Génuai fehér, Muskát. Hamburgh, Csaba-Gyöngye 
stb. Igen gyakran a korai Oportót, Mézesfehért és a kései Kövidinkát, sői a 
Kadarkát is csemegeszőlő gyanánt értékesítik. A Chasselas-féléknek nagy elő- 
nyük, hogv a késő tavaszi fagyok iránt legkevésbé érzékenyek. 

A vármegj'ében aránylag kevés az amerikai telep. Legnagyobb a kir. vin- 
czellér-iskoláé : 15 kat. hold. melyet a székesfökáptalan és Eger városa közösen 
bocsájtotíak a kincstár rendelkezésére, kikötvén a város magának egy millió első- 
o-sztályú sima vadvesszöc féláron (2000 sima vessző -3: 1000 gyökeres vesszővel.) 

Pásztó község amerikai telepe 15 kat. hold. Kisebb telepek még : Gyöngyös 
városa. Hanák Kolos Abasáron, LLszkay Lajos Rózsaszentmártonban. 

Heves vármegj'e szőlészetének kiváló fontosságát a m. kir. földmívelési mi- 
nisztérium is eli.smeke. midőn 1890-ben Egerben ker. szol. és bor. felügyelő- 
séget állított fel, kinevezvén arra Fe/-A- Miklóst . 1897-ben állították fel Egerben 
a vinczellér-iskolát, melynek igazgatója előbb Egey Szilárd, utóbb Kii-s Er.iő, 
a ker. felügj-elői teendőket is ellátta. A vinczellér-iskola kétéves vanfolyanán 
állandóan 25 — 30 növendék nyer többn3nr3 teljesen ingyen-kiképzést. Az igaz- 
gatónak a tanításban 2 — 3 tisztviselő segédkezik ; a tanításra két tanterem és 
eg\' laboratórium szolgál. A telep 27 kat. hold, ebből 15 hold amerikai telep, 
6 hold termő szőlő, 6 hold oltvány és faiskola, park, konyhakert és belsőség ; 
e területen a növendékeket gj-akorlatilag kiképezik. A telep bortermése palaez- 
kozha':ó (3 — 4 éves) ; érettségéig az állami pinczében van elhelyezve. 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 255 

Trágyázás tekintetében a liegyckben különösen a kis gazdáknál sok s, kí- 
vánni való. Leginkább csak földelnek : t. i. a záporoktól lemosott humuszos föl- 
det iszapfogó gödrökben fölfogván, puttonyokbtui visszahordják a tőkék meUé. 
Nagy baj, hogj' e hegyvidéken nincs szarvasmarha-tenyésztés. A gazdák 1 — 2 
lovat tartana.k és a kevés irágya.ériékű kítrágyával írágyáznak. Szarvasmarha- 
és senésirágyával csak kevesen és kisebb területeket látnak el. Ujabb időben 
azonban mindjobba.n felkarolják a kereskedelmi trágyáka,t, nevezetesen : a 
kőbányai szárított sercéstrágyát, a debreczeni tözegfekál trágyát, a Cséry-féle 
szeméttrágyát és a Chili sa,létromot. E trágyákat itt-ott már a köznép is alkal- 
mazza. A hegyi szőlők útjai álta,!ában rosszak, csak Gyöngyösé és Visontáé jó ; 
a. írágj'aszállítás nehézkes és költséges. Rendesen 50 — 60 kétlovas kocsi, vagy 
80 — 100 egylovas kocsi istállótrágyát számítanak 1 kat. holdi'a. A Chili salétro- 
mot leginkább pótláskor használják. A trágyázást illetőleg első helyen áll Visonta 
és Eger, a hol főkép a nagyobb szőlőbirtokosok, jobbára, rendszeresen minden 
4 — 6 évben, áítrágyáztatják szőlőiket; vala.niint a nagyobb homoki szőlőbirto- 
kosok is. Az elhasznált trágya mennyiségét kb. 100,000 kocsin 600,000 méter- 
mázsára és értékét, kiszállítva : 300,000 koronára tehetjük. 

Helyenként a kifőzött törkölyt és seprőt is fölhasználják ; de a szőlővenyi- 
gét eltüzelik, esetleg a visszamaradt hamut a szőlő homokos részein a tőkesorok 
közé hordják. 

Heves vármegyében a gyümölcstermelés csak a múlt század második felé- 
ben vett na.gyobb lendületet és azóta fokozatosan fejlődik. Változatos fekvésű 
és talajú hegyei, na.gykiterjedésü homokja,! a különböző gyümölcsfajok termelé- 
sére alkalmasa.k. A szőlömíveléssel karöltve, mindenütt találunk gyümölcsterme- 
lést ; de azért a g3áxmölcsfa sok helyen még ma is mostoha elbánásban részesül. 

Heves vármegye egyes gyümölcsfajokat illetőleg már századok óta úgyszól- 
ván egyetlen piacza volt a felvidéknek és Galicziának; ezeknek a piaczait cseresz- 
nyével, megyg3'el, nyári és öszíbaraczkkal mindig ellátta és látja el ma is. A köz- 
lekedési viszonyok javultával a kereslet is nagyobbodott s ez a gyümölcstermelés 
fejlődését és a gyümölcsfák megbecsülését vonta maga után. A gazdák a szőleik- 
ben előtört vadsarja.kat szemzés, párosítás, ékbe és hasítékba oltással nemesítik, 
sőt sokan ma.gonczoka,t termelve és beoltva, maguk nevelnek gyümölcsfákat. 
A köznép kulturális érzékének növekedésére mutatnak az egyre szaporodó keres- 
kedelmi kertészetek és községi faiskolák. Első helyen áll a gyümölcstermelés 
terén Eger, hol minden szőlősgazdának van kisebb-nagyobb gyümölcsöse, vagy 
legalább gyümölcsfái, elszórtan a szőlejében és körülötte. 

A hegyes vidékek főgyümölcsfajai: a cseresznye, dió, azután a szilva, meggy; 
kismértékben őszi és nyári baraczk ; a síkvidékeké az alma, körte, szilva, nyári 
és öszibaraczk, cseresznye, meggy, dió. 

Bár manapság a földmívelési minisztériumnak a kártékony rovarok irtá- 
sát czélzó rendeletét a helj'i hatóságok elég pontosan végrehajtják, mégis némely 
évben a kártékony rovaroknak légiói lepik el a gyümölcsfákat. Közülök legtöbb 
kárt tesznek a bimbó- és rügylyukasztó bogara,k, a gyürüspüle hernyói, az alma- 
és szilva-moly hernyói, a cseresznyelégy, a levél- és paizstetvek. A köznép a ható- 
ságilag ellenőrzött pete- és hernyófé.szkek szedésével védekezik ellenük; jobb gaz- 
dák enyvgyürűket, petróleum-emuisiót, dohány- és rézgálicz-permetezést is 
alkalmazna.k s így lassan bár, de mégis fogy a kártevő rovarok .száma. A gerin- 
czesck közül, zord, havas telek alkalmával, a fiatal gyümölcsfákban nagy kárt 
szokotv okozni a mezei nyúl, mely a tő fölött körülrágja a csemetéket. 

Tán megközelítjük a valóságot, midőn azt mondjuk, hogy a vármegye 
16,000 kát. hold szőleiben legalábt) 32(1,000 db. gyümölcsfa él és 115 községének 
és két rendezett tanácsú városának határában 700,000 gyümölcsfa van, nem szá- 
mítva természetesen a faiskolák magonczait, oltványait, a ribizke, köszméte és 
szőlőcserjéket. Szölőnövény kb. 60,000.000 db. vau a vármegyében. 

A fák gondozása nem alapos s ez a kis gazdáknál csak a száraz galyak 
ehávolítására és legfeljebb a fák tövének körülásására szorítkozik ; helylyel-közzel 
a fák törzsét be is meszelik. Intelligensebb gazdák gyümölcsfáikat metszetik is. 

A hegyek szerencséje, hogy oly gyümölcsfajai (cseresznye, meggy, dió) van- 
nak, melyek koronáikat maguk alkotván, különös ápolásra nem szorulnak. 

A termés mennyiségéről és értékéről sincsenek határozott adataink, e tekin- 
tetl)en némileg a cseresznj^e lehet irányadónk, a melyből 1909. évi június hó 1-töl 



256 Heves váruiegj-o gazdasági viszonyai. 

júliu-s 10-ig Eger és Gyöngyös városok állomásairól 420 vaggonnal szállítottak el. 
Egy vaggonra 35 q. véve á. -0 koronájával, az 700 kor. s így összesen 294.000 
korona; ha ehhez a nagyméretű házi- és helyi-fogyasztást is hozzászámítjuk, 
valamint a kisehb vidéki eladásokat is : akkor a^ összes ez iién termett cseresznye 
értékét kb. 400.000 koronára íehevjük ; ha most a többi összes gyümölcsfák jöve- 
delmét ugyanennyire liecsüljük : akkor a gyümölcstermés értéke 800,'000 korona. 

A hegyek gyümölcstermésének föpiacza Galiczia és a Felvidék ; a síkvidé- 
kek termé.sének pia?za Budapest és részben a? Alföld. 

Legelterjedettebb gyümölcsfajok a cseresznye, e fajból különösen az 
..Egri korai" játszik nagy szerepet, mely május végén érik, piros, elég édes, 
kellemes ízű ; Galicziában közkedvelt ; ezenkívül főképen a nagy. fekete, ropogós 
és a rózsaszínű, ú. n. hajagos csereszn3'e van elterjedve. A legértékesebb és leg- 
hívebb gyümölcsfaj a cseresznye, mert minden évben meghozza a maga rendes 
jó termését. A diók közül a közönséges és paplrhéjú fajiak ; a szilvák közül a 
,,beszíerczei" és különféle ringló-fajták ; a meggyekből a ..spanyol" és ..nagy 
körösi" s az apró. magrólkelt, ú. n. ,,czigánymeggy"-fajták vannak elterjedve. 
A nyári baraczkok közül a ,,magj-ar legjobb" ; Az őszi baraczkfajok közül a korai 
..Sándor" és a késői ..duránczi" ; Az almák közül az ,,arany-parmen", ,, bőralma", 
..czitromalma", ..Kalvil", ,, Török Bálint"; A körték közül a ,, császár"-, ,, vaj "- 
körték, a sárga és zöld ,,purgament"-fajták és az „Egri" körte kultiváltatnak. 

Igen szép és szakszerűen kezelt gyümölcsöse van Egerben Braun Károly 
városi tanácsosnak és Debreczeni János kanonoknak ; Gyöngyösön a városnak ; 
Poroszlón Graefl Jenő földbirtokosnak ; ezeken kívül számos kisebb-nagyobb 
gyümölcsösök és kereskedelmi kertészetek vannak a vármegyében. 



ERDÉSZET ÉS VADÁSZAT. 

Heves vármegye összes erdőterülete 117.000 k. hold, tehát az egész vár- 
megje területének hatod része. 

Heves vármegyében a síkságon alig van erdő. A Tisza mentén az 
árterületeket ékíti néhány száz hold füzes és nj-ár-erdő ; Dem jenen, Kerecsenden 
és Füzesabonyban az egri érseki uradalomnak van egy-egy tölgyet is termő 
kis berke, végül Erdőtelek község határában egyes gazdaemberektől ültetett 
szép akáczosok szakítják meg az Alföld egyhangú rónáit. Kevés az Alföld 
erdeje, de a mi van, azt meg is becsülik. A nyárfa köbméteréért 10 — 20 koro- 
nát is adnak, a füz-rőzse kocsiterhenként 10 — lőkorona, az akáczot megfiietni 
sem lehet, felhasználja ?.z, a kinek terem. 

Faip.artelepe is van a tiszamenti nyár-erdőknek ; Tiszafüreden egy kefe- 
és gomb-gyár van, mely tekintélyes mennyiségű nyárfát dolgoz fel évenként. 
Van ugyan a tiszamenti községekben, mint Poroszlón és Tiszaörvényen több 
keretes gőzfürész is, ezek azonban a Tisza hátán érkezett máramarosi fenyőfát 
vágják fel fűrész-árúvá s így a vármegye erdőgazdasági viszonyait nem érintik. 
A szatmári püspökség, egri káptalan, kassai káptalan, stb. szóval néhány kötött 
birtokos tiszamenti berkeiben tölgy- és kőris-ültetéseket is telepített, mely ültet- 
vények hasznát azonban csak majd a jövő nemzedék fogja látni. 

Heves vármegye tulajdonképeni erdői a Mátra hegység, a Mátra domb- 
vidék és a Bükk hegység lejtőin és oldalain zöldéinek. 
Mátra hegység E három crdővldék élesen különbözik egymástól. A Mátrát a Mátra 

erdői. domb\-idéktől a Tárna, illetőleg a Tárnának Recsk és MátrabaUán átfolyó ága 
és kis részben a Zagyva folyó választja el. 

A Mátra csaknem az Alföldből emelkedik ki, a Zagyva és a Tárna völgyektől 
övezve. Erdőit értékessé teszi az alföldi fapiaczokhoz és Budapesthez való 
(100 km.) közelsége, főképen pedig, mert minden old.alról van vasútja. A Budapest 
— Ruttka. Budapest — Miskolcz és a mátrai vasút-vonalak egészen körülfogják. 
Legmagasabb hegj-e a Kékes (1010 m.), a honnan gyönyörű kilátás nyílik az 
Alföldre és a Felvidék hegységeire. 

A Mátra déU és keleti oldalain, főkép Kisnána, Gyöngyös vidékén köves 
trachit-törmelék alkotja az erdőtalajt. Néhol, mint Domoszló határában, való- 
ságos kőtömegekből emelkednek ki a tölgyes-erdők, de azért, ha látszólag kevés 



Heves vármegje gazdasági viszonj-ai. 257 

is néhol a termőföld. — a legelő marháktól csaknem terméketlenné taposott 
szélek kivételével — a fa növekvése általában kitűnőnek mondható. Ennek oka, 
hogy maga a sziklatalaj mélyen fekszik s a kőtörmelék között elfuthat a fagyökér. 

A völgyek a Jlátra e részein általában szűkek, kőgörgetegekkel elfutva. 
Kies kaszálók és tisztások a völgyeket nem igen díszítik, ezek inkább a kiszéle- 
sedett hegyhátakon és tetőkön t.alálhatók. 

A Mátrának éjszaki és nyugati oldalán már több a föld, kevesebb a kő, 
sőt Bodony, Mátramindszent, Szuha határában követ is alig találhatni. A völ- 
gyek itt már szélesebbek, kaszálókat is találunk a völgy mentén, a hegyek inkább 
ellaposodnak, de a kopott verőkön sok helyen közel van a vizet, levegőt és gyö- 
keret át nem eresztő homokkő, s ilyen helyen bizony nehezen nő meg a fa. 

Mielőtt magáról a Mátrát borító erdőkről beszélnénk, fel kell említenünk 
azt a szembetűnő különbséget, a mit az 1879. évi XXXI. t.-cz., az úgynevezett 
erdőtörvény alkotott a kötött birtokosok és a magánosok erdeje között. Ez a 
törvény ugyanis, míg a kötött birtokosokat erdejük szükséges fakészletének 
állandó fenntartására kötelezte, azáltal, hogy az erdő-vágásokat csak hatóságilag 
jóváhagyott és ellenőrzött tervek szerint engedi meg ; az erdő-felújítást, a legel- 
tetést szabáh'ozza. az erdőterületeket nyilvántartja, addig a magánerdőbirto- 
kosoluiak megengedte, hogy bármikor s bárminő időközökben kivágathassák 
erdőjüket. Az erdő fenntartására ugyan kötelezte őket, de nem intézkedett r. 
felújítás módjára nézve, a legeltetés kellő korlátjairól megfeledkezett, sőt még 
az erdőterület nyilvántartását is meddő módon alkotta meg. 

Ezt a különbséget 1879-ben csak a törvénykönyvbe iktatták be, de akkor, 
ha apáink az erdőkben vadászgattak, gyakran ahg tudták, hogy kinek az erde- 
jében járnak, ma már ezt a különbséget a természet is beírta a maga nagy nyitott 
könyvébe. A kötött kézen levő erdők még megőrizték az erdő minden kincsét, 
de ne lépjünk túl a határon, mert könnyet facsar szemünkbe a szomorú látvány. 

Kirabolva, megfosztva találjuk ott túl az erdőt minden szépségeitől. 
Ligetes facsoportok, vagy ritka cserjés közt ránk tűz a nap heve, csipke, galagonya, 
kökény tépi ruhánkat, járhatatlan szakadékok állják utunkat, a patak vize 
elakad, kiszáradt vagy elposhadt ; birkanyájak bűze űzi el az erdei illatot, és a 
kolomp riasztja meg az erdő vadját ! 

Nem minden magánerdő n\nijt ily szomorú képet a Jlátrában ; mert egyesek 
az erdő iránti szeretetből és vadászati kedvtelésből óvják erdejüket a pusztulás- 
tól, megkíoiéhk a mértéktelen legeltetéstől, mint a Mátrában pl. Borhy György 
teszi, a ki mintegy 2000 kat. hold erdejét szépíti, tatarozza, javítja és óvja. 
De még ezekben a magánerdőkben is meg van támadva az állandó jövedelmezőség 
biztosításához szükséges fakészlet, tehát a minden időre biztosított okszerű 
erdőgazdaságról a magánerdőknél beszéhii sem lehet. 

A Mátrában nagyobb kötött erdőbirtok három van, ú. m. a gróf Károlyi 
Mihály parádi lűtbizományi erdeje, az egri érseki uradalom gyöngyössolymosi 
erdeje és G5'öngyös város erdeje. 

A Károlyi ]\Iihály erdeje Párád fürdőt övezi, felnyúUk a Kékestetőig, s 
kiterjed Bodony, Párád, Eecsk, Sirok (Kőkút), Kisnána és Markaz községek 
határára. Erdőgazdasági leírását mellőzzük, mert azt külön fejezetben találja itt 
meg az olvasó, csak felemlítjük, hogy egy része vadaskertként van bekerítve, 
a fürdőhöz közelebb eső részletek pedig a fürdőparkot alkotják. 

Az érsekuradalom gj-öngyössolymosi erdőbirtoka, Gyöngyössolymos község 
határában, mintegy 8000 kat. hold területtel, magába zárja a Galj-a tetőt, a 
Mátrának második legmagasabb csúcsát (963 m.). Az erdőt 80 éves vágásfordu- 
lóval vágják, de itt még van is mit vágni bőven. A magasabb részeket borító 
gyönyörű, idős. bükkös erdőrészletek alatt, jó hasznot adó szép tölgyesek álla- 
nak. A cser csak elvétve fordul elő s ennek az uradalomnak a tölgyfáját dolgozza 
fel Barna Gábor és fiai parkettgyára Gyöngyösön, mely gyárban két fürészkeret, 
s a parkettgyártáshoz szükséges hasító, szélező fűrészek és gyalúk aprítják 
parketté az uradalom tölgy-, sőt részben a bükk-fáját is. A tölgyműfát köb- 
méterenként kicsiben 12 — 20 koronáért, nagyban 12 koronáért ; a bükkműfát 
8 koronáért adják el az erdőn tő-árban. A tűzifát m'-ként 2 — 3 korona tőárban- 
értékesitik. Nagy baja ennek az erdőbirtoknak, hogy a fa kiszállítására szolgáló 
útja igen kövesek, rosszak. Jó íitak mi'llctt a tő-ár jelentékenyen emelkednék. 
A birtok tiszta jövedelme kat. holdanként mintegy 7 korona. 



2öS Ho\os vánnegyo gazdasági xiszoiijai. 

A vágáí;ok felújítása meglehetősen sikerül, bár a korábbi évek makk- 
termés-hiánya miatt inkább sarjról újult. Az erdobirtok egy darabban 'gen szép 
fekvésű. A Gályát, a szép kilátás kedvéért, a turisták örömmel keresik fel. 
Gyöngyösről jól gondozott lurista-út vezet fel ide, a menedékházhoz. Völgyei 
bővizűek. számos igen jó forrása van. A patakokban rák van, de hala nincs. 
A legeltetés csak alárendelt, mert csak a személyzet csekéh'^ számú marháját' 
hajtják ki a gazdasági terv szerint is legeltethető erdőrészletekbe. Szarvasa 
elsőrer.cü, s ez idő szerint igen elszaporodott a vaddiszr.ó, őz-állománya is igen 
szép. A vadászat ez idő szerint bérbe van adva. 

Gyöngyös városnak közel 4000 kat. hold erdöbirtoka aMátrabene nyaraló- 
telepet é,s fürdőt tartja ölében. Ide futnak be patakjai, melyeket számos szépen 
gondozott, jó forrás táplál. Az egész erdőt turista utak hálózzák át. Ehh.ez az; 
erdőbirtokhoz tartozik a Kékes tető is, hol híisz méter magas kilátó-torony áll. 

Gazdaságilag három részre tagolódik az erdeje, ú. m. a felső erdőre, mely 
tiszta bükkös, az alsó tölgyeserdöre és a fürdő részére fenntartott erdőparkra. 

Mind a felső, mind az alsó erdőn 80 éves beosztással sorakoznak egymás 
niellé az évi vágások. A felső erdőn még nagy méretű öreg bükkösökben ^ir a 
fűrész és kattog a fejsze, az alsó erdőn azonban már a szép szál tölgyesek helyein 
fiatal vágások zöldéinek. A fejsze alá már gyengébb méretű tölgyesek kerülnek. 

A vágásokat nyilasokra osztva, az erdőben tartott árverésen értékesítik ; 
a vevőközönség leginkább Gyöngyös város polgáraiból telik ki, a kik oly jól 
ráverik egymásra a nyilasok árát, hogy némelyik ököllel törülgeti a szemét, 
mikor a drága pénzen vett fát hazaviszi. A városnak persze ez szép hasznot hoz, 
mert a valamire való tölgj'fát m^-ként rendszerint 10 koronára becs^ülik fel 
.sőt néha a becsár dupláján is felül kél el. úgy hogy egy éW vágásterüleí fája 
40.000 koronát is hoz. a mi holdanként 10 koronánál több hasznot jelent. A felső, 
erdőről termelteti a város a deputátumokhoz szükséges tűzifát. Nagy kár ennél 
a kis erdőbirtoknál, hogy a vágási területek általában sarjról újulnak fel és hogy 
a fiatalosokban tisztítás, gyérítés és más, az erdő ápolásához megkívánt előliasz- 
nálatok még eddig nem voltak szokásban, ellenben a polgárok jóformán teljesen 
korlátlanul gj^akorolták a faizási jogot. A gazdasági terv szerint csak a gúlyabeli 
marha jár az. erdőn, tehát a legeltetési mellékhaszonvétel eléggé mérsékelt. 
Szarvas- és őzvadja szépen van, a vaddisznó sem ritka. A vadászatot bérlik. 

Ezeken az erdőbirtokokon kívül a Mátrában csak szétszórva találunk, kis 
terjedelmű kötött erdőbirtokokat. így a hasznosi határban a zirczi apátságnak 
és saját határaikban a Mátra körül fekvő községeknek, illetőleg az tírbéres köz- 
birtokossá'goknak van eg3'-egy darabka erdejük. Ez utóbbiak állami kezelés alatt 
állván, kéiőbb ismertetjük viszonyaikat. 

Van azonban a Mátrának még mintegy 40.000 kat. hold magánkézen levő 
erdeje, melyeknek a használatát a törvény alig korlátozza, és e kis mértékű 
korlátozás bélyegét magukon viselik. Valamikor, még 30 évvel ezelőtt is, a 
Mátrát szép szál tölgj'eserdők borították. A ki valaha látta ezeket az erdőket s 
most megnézné, az nem hinné el, hogy az erdős Mátrában jár. 

A Verpelét, Kisnána. Domoszló, Markaz, Abasár, Pálosveresmart községek 
határaiban levő magánerdők képe elriasztó. Nyúzzák itt az erdőt a' szó teljes 
érteln.ében. Mióta a vállalkozási kedv feléledt és a Mátra szép tölgyfáit a fejsze 
lefektette, azóta nincs nyugta az erdőnek. Alig sarjadzott ki a tőke, már 5 — 10 
éves korában ismét vágják a tölgyeket és nyúzzák a kérgét ; a kivesző tuskók 
helyét nem pótolják, közben pedig járja, tiporja a birka. 

Ehünt itt a humusz ; kő-kőre mered ; még két ilyen nyúzás, s kivész a 
tölgy sarja egészen, galagonyás, kökényes váltja fel a helyét. 

Gyöngyösoroszi, Ga öiígyöstarján. Gyöngyöspata községek határában is 
csak annyival jobbak az állapotok, hogy ott egyes nagyobb birtokosok, mint 
Borhy György, vagy a Vay-féle erdobirtok új tulajdonosa, óvják erdejüket a 
legeltetéstől, legalább 15 — 20 éves turnusokat tartanak be és a kivesző tuskók 
helyeit pótoltatják itt-ott. 

Pásztó község határában csak mintegy 400 kat. hold kiterjedésű s állami 
kezelés alatt álló erdő az oázis a kifosztott és kizsarolt erdőterületek között. 

Legsiralmasabb azonban Hasznos község határa. A Gálya tető alatt í^záza- 
dokJial ezelőtt üveghutások telepedtek meg. Üveget már régóta nem fújnak, de 
mint a kukacz a sajtba, úgy eszik bele magukat az erdőbe. Mindegy itt bükkös. 



260 




A parádi fürdő bejárata. 




Kéizle- a íürdőbőL 



Heves vánnegye gazdasági viszonyai. 261 

cseres vagy tölgyes ; már a legelőnyerés okából is pusztítják. Ezek a hutások 
minthogy a saját erdejüket már régv^n kipusztították, fát lopnak és árulnak, 
lopott fáliól szenet égetnek s azzal keroskednok, orvvadászok és legeltetnek 
mindenütt. Borzalmai károkat szenved tőlük a szomszédos erdőbirtokosok 
erdeje is. de maguk a birtokosok sem igen kímélik. 

A siralmas állapotok között némileg vígaí^zt^lóul említjük fel a báró Pod- 
maniczkv-féle tari erdöbirtokot, a hol szép erdöültetésekkel találkozunk. 

A nagybátonyi Almássy-féle erdőkben, még idősebb vágható bükk -erdők 
is vannak. A báró Solymossy kisterennei uradalmához tartozó, közel 10,000 kat. 
hold kiterjedésű erdőségeket pedig a vadászat kedvéért megóvják a legeltetéstől 
s bár az egész erdő áthasznált vegyes korú. szép liasznot nj-újt gyengébb hasáb 
és dorong tűzifa -termésével. A tűzifát Mátrauűndszcnt vagy Xagybátony 
állomásokra fuvarozzák s vaggononként 120 — 140 koronáért adják el. 

A Mátra dombvidék a Mátra és Bükk hegységet köti össze és a Tárna Mátra dMnb- 
és Eger folyók között terül el. A Mátra é^ a Bükk hegység egy vékony erdő- 
sávval érintkezik is egymással. Sírok. Bakta és Szarvaskőn át. A vármegj'ének 
ezen az erdősávon feliü eső része valamikor egészen erdőterület volt. Itt már a 
kőnek nyoma sincs. mély. laza, csak kissé agyagos homok, vagy tiszta homok- 
talaj fekszik a ^-izeredetű homokkő és apóka fölött. Ez ennek a vidéknek a veszte, 
mert a föld mindenütt könnyen munkálható és termékeny és az emberi telhetet- 
lenség neni elégedett meg a lankás lejtők, dombhátak vagy völgyek mívelésével, 
kiirtotta a meredek oldalakat, felliasogatta a hegytetőket és kipusztította áfát. 

Kötött erdőbirtok itt kevés van. A gróf Kírolyi-féle lütbizománynak van 
Mátraballán. Sírokon, (Tanián innen) és Szentdomonkoson, az egri érseknek 
Egerbaktán és Fcdémesen. az egri káptalannak Bátorban néhány ezer kat. hold 
erdejük. Ezekben a birtokokban már sok a cser. Szentdomoukoson a bükk, de 
azért a tölgy még ezekben is uralkodik. Ezek az erdők közel feküdvén a közsé- 
gekliez, már birtokelkülönítés előtti időkben is sokat szenvedtek a faízás és legel- 
tetés miatt, s így a mai faállomány nem mindenütt kielégítő, de rendszeres 
kezelés alatt állván, a szépen felújított fiatalosok szebb erdőt ígérnek jövőre. 
Ez erdők fáját nagyobbára tűzifává dolgozzák fel, bár minden uradalom 
termel kisebb méretű tölgyműfát és bányafát is. A tűzifa Egerbaktárói és Bátorból 
Egerbe kerül ; Fedémesen. Szentdomonkoson, Balián, Sírokon helyben értéke- 
sítik. A tűzifák ürméterenként 2 — 4 korona árban kelnek el. Rendszeres gazdál- 
kodásra kötelezett darabka erdő csaknem minden község határában van itt is, 
úgy mint a Mátrában a községbeU úiliéres közbirtokosságoknak. Ezek az 
erdők állanü kezelés alatt állanak, az egri jár. erdőgondnokság kerületében. 

52 erdőbirtok (7394 k. h.) és 66 kopár terület (5360 k. h.) összesen 118 
bírtok 12.754 k. hold területet foglalnak el ezek a kis erdőcskék. Ha egyben 
vohiának, szép kis pagony kerülne ki belőlük, de így az egész vármegye területén 
szétszórva, csak erdőgazdasági molekulák ezek. 

Az államtól kezelt erdőcskék faanyaga ritkán kerül értékesítés alá, mert 
igényjogosultak maguk között osztják el. Egy-két erdőbirtok kivételével, 40 
éves vágásbeosztással haladnak előre az évi használatok. 

Az erdőt legtöbbször ültetéssel újítják fel, s ép azért, mert ily rövid idő 
alatt kell az erdőnek ismét fejsze alá nőni, újabban a gyorsnövésű és mégis értékes 
akáczot ültetik a kivesző tölg>-tuskók iielyébe. 

Nagy átka ezeknek a kis erdőknek, hogy a birtokos rendszerint az egész 
falu népe, miáltal a legeltetésre engedélyezett kis területeket egészen ellepik a 
legelő marliák ; tehát az erdő csak a 15 é\-í utótilalom idején fejlődlietik akadály- 
talanul, mert azon túl a marha, a televény és termő-talaj letaposásával, a gyö- 
kerek feltáráséval gátolja, sőt megakasztja az erdő növekedését. 

Mint a fentebbi elkülönítésből is kitetszik, nemcsak a volt úrbéres községi 
stb. erdőterületek vannak állami kezelés alatt, hanem a birtokosok kopár terü- 
letei is, A közlegelők nagvrésze ugyanis ezen a területen csupa gödör : let (heves- 
megTici kifejezés,) Vízmosások, lemosott oldalak, szaggatták meg a legelőt. 

Az államerdészet nem nézhetvén tétlenül a legelők piLsztulását, a közér- 
dekű fásítás és vízmosás megkötési mmikáját is magára vállalta, 

így az erdőtörvény 165, §-a alapján összeírták a várnu'gyében az összes 
kopár ós vízmosásos területeket s azoknak az állami erdögondnok-ság vezetése 
íilatt való befásítását elrendelték, a kisebb kötött (községi úrbéres stb.) birtokosok 

iligjtnnMig V4rnieK7&i és VArosal: Here* Tármeffre. ,, 



262 Heves vármogj-e gazdasági viszonyai. 

kopárjait pedig állami kezelés alá vették. Az állam a vármegye kopár területeinek 
befásitását és az állami kezelés alatt lévő erdők vágásainak felújítását két állami 
esemete-kert fenntartásával mozdítja elős Terepesen 23 k. hold. Pásztón 5 kat. 
hold kiterjedé.sü állami csemetekert van. Ezekből évenként 2 — 4 millió, legna- 
gyobbrészt akáczesemetét ad ki az állam teljesen ingj'en. elültetés végett, sőt 
a szegénysorsú kisbirtokosokat, ültetési költségeiknek arányában, állami pénz- 
segélylyel is támogatja. E nagyaránjnii állami támogatásnak köszönhető, hogy 
Heves vármegyében, az összeírás szerint, a kopárnak minősített 16 ezer kat. hold 
terület kétharmad részén már akáczerdők zöldéinek és e fanem szerteágazó 
gyökerei kötik meg a könnyen omló talajt. 

A kopár területek fásítása tehát jó kezekben van ; annál szomorúbb a 
magánerdó-területek pusztulása, a mit a törvény erejére támaszkodva, ez idő 
ezerint még megakasztani nem lehet. 

Éjszakjiyugatról, Nádújfalu, Ivád, Pétervására, Erdőkövesd, Isten- 
mezeje, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Szúcs, Eger- 
csehi községek határában, egy összefüggésben közel 20.000 kat. hold erdőterület 
övezi a vármegyét, de rajta erdő már alig van. 

Ez erdők nagyrésze magánbirtokosok kezén van és pedig nem is nagy 
darabokban, hanem nag\Tészt, volt nemes közbirtokossági erdőkként, a részlet- 
tulajdonosok között hihetetlen apró részletekre elparczellázva. Ezekben a szét- 
parczellázott erdőkben rendes fahasználat nincs is, csak úgy lopkodva, szálan- 
ként ütnek le egy-egy érdemesebb példánji;, a legeltetést pedig általában és 
közösen gj^akorolják. Igj' ritkul az erdő, a marha a harasztot, televényt letapossa, 
az esővíz a takaTÓjától fosztott meredek oldalakon hamar összefut, sepri-tolja 
maga előtt a könnyű televénji:., a laza homokot. így kopárosodik el az erdötalaj 
s önti el iszap a réteket. Ezekben az erdőkben aUg van már tölgyfa, csak a vén 
csertörzsek, maradtak vissza, vagy a valamivel sűrűbb záródású bükkösök. 
A nagyobb magánerdőbirtokosok erdőit is már jóformán letarolták ; a mi 
még áll, azt a kedvezőtlen szállítási viszonyok miatt nem használták még ki. 
A Roheim Károly és Fiai budapesti fakereskedő czégtől Váraszón át a völgyekbe 
felvezetett erdei vasút úgyszólván e vidék utolsó fáit szállítja el a néhai gróf 
Károlyi Viktorné erdejéből. 

A Mátra dombvidéktől az Eger folyó választja el a Bükk hegységet. Ebben 
a hegységben a Heves vármegyéhez tartozó erdőség, két kisebb erdöbirtokon 
kívül, mind az egri érseki uradalom tulajdona. A Mátra domb\ádék kizsarolt 
erdei után jóleső érzéssel bámulhatjuk meg ez erdő szépségeit és gazdagságát. 
A részben mész, részben trachit és részben pala fölött fekvő mély és középmély 
erdőtalajt nagyobbára tölgyes erdő borítja. A cser kisebb mértékben, a bükk 
meg épen alárendelten fordul elő. 

A FeLsötárkány község határában levő, mintegy 10 ezer kat. hold kiter- 
jedésű erdő, közvetetlen összefüggésben áll az uradalom felnémeti, szarvaskői 
és egerbaktai erdőségeivel. A tulajdonképeni Bükk hegységhez tartozó felső- 
tárkánvi pagony két gazdasági egységre tagolódik, ú. m. a felső és alsó erdőre. 
A felső erdő 100, az alsó 80 éves vágásfordulóval kezeltetik. Ezt az elkülönítést 
az évi jövedelem kiegyenlítése teszi szükségessé, mert a felső erdő vágásaiból 
a fa kiszállítása költségesebb s így azután minden évben van vágás, közelebb 
és távolabb is. Szép tölgyesek kerülnek itt évről-évi'e fejsze alá. Termelnek itt 
sUppert, tölgypadlót, távirdapóznát, árvédelmi karót, szőlőkarót, bányafát, 
de a tölgyinűfa legnagyobb részét erősebb méretű rönkfaként szállítják ol. 

A tölgyműfa ára m^-ként 10-től egész 40 koronáig változik; a tűzifa után 
üm'-ként 4 korona tőárt érnek el. Kat. holdanként az erdöbirtok 8 — 10 koronát 
hoz tisztán évenként. 

Nemcsak gazdaságilag kiváló, de fekvésére nézve is elragadó ez a tájék. 
Egy darabban 10 ezer hold erdő a közel ezer méter magasságú kőélekre támasz- 
kodva, félkörben övezi Felsőtárkány községet, a hol hét fővölgye fut egybe. 
Emelkedásei mérsékeltek, hajlásai változatosak, völgj'eit és a völgyfőket k'-es 
fekvésű rétek ékesítik. Patakjai — a mésztalaj vízáteresztő tulajdonsága követ- 
keztében — el-eltünnek, majd ismét előbújnak a föld alól. Két időszaki forrása : 
a Vereskő és'Imókő alatt, a tavaszi hónapokban emberderék-vastagságú vizsu- 
gárban törnek elő s az év többi részében kiapadnak. A Lők völgyének a vize 
közel a község fölött, mint erős forrás buzog ki egy hatalmas mészszikla alól 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 



263 



s a szépségéről nevezetes tarkányi tavat alkotja. Felülről az erdőbirtokot csak- 
nem függőleges kőélek szegélyezik, honnan- — mint a Háromkőről, a Tarkőről, 
vagy a Peskőről — ritka szép kilátás tárul elénk, ha ug^^an a lábunk alatt tátongó 
mélység látása el nem szédít bennihiket. Különös nevezetessége ennek az erdő- 
birtoknak, hogy itt, a Símakő alján, még 900 méter magasságban is gyönyörű 
tiszta tölgyeserdő áll, holott tudvalevőleg a tölgy Magyarországon ilyen magas- 
ságra már csak szórványosan hág. Másik nevezetessége, hogy sehol az országban 
nem látni olyan szépen felújult tölgy vágásokat, mint Felsőtárkányban. Ez utóbbi 
nevezetesség Gesztes Lajos érsekuradalmi erdőmester működéséhez fűződik. 
ö ugyanis, eltérve az erdőtenyésztési szakkönyvek előírásaitól, az elótilalmas 
részeket sertésekkel járatja és fúratja fel. Ezáltal mintegy előkészíti a talajt 
a makk befogadására. Ha van bő makktermés, akkor a felújulás már a sertések 
által betúi't makk után is bőven bekövetkezik, ha pedig gyér a makktermés, 
vagy nincs, akkor a tarolást megelőző éven napszámosokkal vetteti el a makkot, 
de nem fészekbe, hanem sertéstúrásba. Tarolás után egy-két év múlva, mint 
a kender búvik elő az ilyen alávetett vágásokból a tölgycsemete, bár később 
a sarjhajtások alá kerül ez a makk-kelés. Gesztes szakértelme itt is megtalálja 
a segítséget. Mikor a vágás 15 éves lesz, kivágatja az összes sarjakat és cserzés 
által értékesíti. Ebből az uradalom szép hasznot is húz, mert évenként 10 — 20 
ezer koronát is behoz ez a cserzés, de a mi a fő, a makki'ól kelt s alákerült fiatalos 
most erőre kap s teljes sűrűségű, egj'forma, egyenes növésű, tisztán makkról 
kelt tölgyeserdő növekedik így fel. 

A legeltetési mellékhaszonélvezet jelentéktelen, csak a személyzet mar- 
háját hajtják ki a megengedett területekre s így ez nem is káros. Palabányája 
is van az erdőbirtoknak, és habár talán az egész országban itt található a legjobb 
fedőpala-anyag, ez a kincse az erdőnek kiaknázatlan a tulajdonos vállalkozási 
kedvének hiányában. A vadászatot házilag kezelik. Az évi lelő vés : 8 — 10 drb. 
szarvasbika : 80 — -100 drb. szarvastehén, GO — 80 drb. őz, 8 — 10 drb. vaddisznó. 

Heves vármegye összes erdőterülete 117 ezer k. hold. Ha ez az egész erdő- 
terület 80 — 100 éves vágásfordulóval és rendszeresen kezeltetnék, az összes évi 
fatermés 234 ezer m' volna, a minek tőértéke, 6 koronájával számítva, 1 millió 
404 ezer koronát tenn^. A 234 ezer m' faanyag feldolgozásából és fuvarozásával 
az erdei munkás és fuvaros évenként 1 millió 170 ezer koronát keresne. 

Ezzel szemben, mert a rendszeresen kezelt erdő az összes területnek csak 
53%-a, a régebbi idők gondtalan erdőkezelése miatt ránk maradt vágható erdők 
záródása, sőt a községekhez közel eső részeken, melyeknek talaja a legeltetésnek 
inkább ki volt téve, a fák növése sem kielégítő mindenütt ; a magánerdők 
fakészlete ki van merítve, a termőtalaj kizsarolva, agyonlegeltetve : az egász 
vármegj^e összes erdőterületeinek jelenlegi évi fatermése, hozzávetőleges számí- 
tással, csak mintegy 100 ezer m'-re tehető. Ez részben gyengébb faválaszték 
lévén, átlag 4 koronájával, összesen 400 ezer kor. értéket képvisel. Az évi fa- 
termés tehát 1 miUió koronával ér kevesebbet, mint jó állapotú erdőknél érne. 

Az erdei munkás és fuvaros keres valóságban, mert leginkább tűzifa-ter- 
melésről van szó, m*-ként 4 koronát, összesen 400 ezer koronát, vag3-is 770 ezer 
koronával kevesebbet, mint kellő erdőgazdálkodás mellett kereshetne. Ha fel- 
tesszük, hogy egy munkáscsalád megélhetését ezer korona kereset biztosítja, 
az erdők oktalan kizsarolása miatt már eddig is 770 munkáscsalád szájából 
esik ki a kenyér s ennyi család keresi boldogulását Amerikában. 

Abban a korban élünk, a melyben az erdők rekonstruálásához és megbecsü- 
léséhez komolyan hozzá kell fogni ! 

Heves vármegyének elég vadja van, de nem annyi, mint lehetne, ha az 
uradalmak és nagyoljb birtokosok példájára, a községi területek bérlői is többet 
áldoznának a vad óvására. 

Vadászati szempontból a vármegye területe két zónára osztható, ú. m. 
az Alföldre és az erdős vidékekre. 

Az Alföld legvonzóbb vadászata, a vízi vadászat, ebben a vármegyében 
is haldoklik. A Tisza árterületeinek lecsapolása már megszüntette a belvizeket, 
a nádasokat, lápokat, csak egy-egj' poesogós érfenék maradt itt is, ott is mutató- 
nak, a mibe szárcsán, vízicsibén kívül, legnemesebb vadként a tóke-rucza költ, 
de kócsagnak, darunak, gémnek, vadlibának hírét csak a költözködés idején 
látjuk. Igaz ugyan, hogj' őszszel, sokszor a télbe benyúló időkig és kora tavaszszal 



Az Alíöldöu. 



264 Heves vnnnepj'e gszdastígí ^•iszr)ny8i. 

rengeteg mennyiségű xadlitia érlve/.ik a Tiszához, s telepszik le az alföldi szikes 
fenekek közelében a vetésre, de éherségé\el a legravaszabb utána settenkedő 
vadászt is becsapja s odább áll. mihelyt a felé mozgó emberalakban ellenséget 
sejt. Ez a faj-vad tehát már nem a mienk, messze a lengyel tavakra való, alig 
is esik el itt évenként belőle néhány darab. 

A rucza-vadászat sem sokat érő ; néhány száz darab esik még mindössze min- 
den évben. Annál kiadóbb s több élvezetet nyújt a fogoly és nyúl vadászata. A na- 
gyobb uradalmaknak természetesen több a vadja, mert ott háborítlanul szapo- 
rodhat ; a vadóvásra, gondozásra, etetésre is többet áldoz ily uradalom, míg 
a kisgazdák földjein. — hol a bérlőnek hat é\TŐl hat évre kell bérl(>tét megújítani, 
— kevés a vad, mert senlusem akarja azt níások számára f(>lszaporítani. 

Még az alföldi uradalmak között is vadbőségben és a vad mintaszerű 
gondozásában talán első helyen áll a szatniári püspökség hídvégi és dinnj^ésházi 
uradalma. Itt télen vadetetőket, nyáron fogoly-itatókat mindenütt találni. 
Községi területeken pedig a tiszanánai vadász-társaságnak van sok vadja, mely 
társaság Tiszanána. Kisköre, Sarud stb. községek határait bérli évek óta és min- 
taszerűen rendezkedett be a vad óvása és megfelelő kímélése szempontjából. 
Itt nem ritkaság, hogy egy körben 400 — 500 nyúl esik. 

A Tisza árterületein lévő füzesekben néha az őz, sőt a vaddisznó is meg- 
vonul, de ezek itt nem állandó vadak, kizavarja őket az ember és a Tisza árja. 

Fáczánt a Károhn-uradalom Cseres erdejében és az érseki uradalom 
kerecsendi berkéljen tenyésztenek, hol évenként néhány száz darab szokott esni. 

Az Alföldről kiveszőfélben van a tíizok, mely nem tud megbarátkozni a 
czivihzáczió tél-foglalásával és erősen ritkul a fürj. 
Az erdőkben. -A^z erdős vidékeknek elég szép a vadállománya. A Mátrában a fő vadat 

gróf Károlyi Mihály parádi vadaskertjében tenyésztették először, de most már 
a külső területeken is elszaporodott. Ez uradalom bodon;yT erdején kívül, még 
az egri érsek gyöngyössel jtdosí erdejében és báró Solyraosi Jenő mátramind- 
szenti és szuliai erdőiben érzi magát otthon ; de el-ellátogat a kisebb birtokosok 
szomszédos erdeibe is. E helyeken azonban csak átvált. 

A Bükk szarvasai az érseki uradalom felsötárkányi, szarvaskői, egerbaktai 
erdőiben tanyáznak, de találhatók a szomszédos kisebb erdöbirtokokban is. 

Érdekes és szembetűnő a különbség az egymáshoz oly közel fekvő Mátra 
és a Bükk szarvasai között. Amannak a fejdísze határozottan fejlettebb, fényes, 
sötétbarna színnel, hófehér hegyes végekkel, mig a bükki szarvas agancsa gyen- 
gébb növésű, fénytelen sárgásbarna végein, világos, szennyes-sárga színű, rend- 
szerint tompa vagy törött hegyekkel. A különbség oka a talajban keresendő. 
A Mátra tiszta trachit-kőzetében sok a forrás és a patak, míg a Bükk mészkő- 
talaján elvész a \-iz s az itteni szarvasoknak sokat keU szomjazniok. 

Az őzvad a vármegye erdőterületein általános, de túlszaporodásról sehol 
sem lehet szó, a legeltetett erdőket pedig ez is messze elkerüli. 

A vaddisznó is állandó vadja erdőségeinknek, de azért kevés van belőle. 

A szárnj-asok közül állandó vadunk a császármadár, mely minden évben 
szépen költ s található is a védett heh^eken mindenfelé, de nem engedik elsza- 
porodni a ragadozók, úgy hogy puskacső elé alig kerül egy-kettő mutatónak. 

A tavasz kedves vándora : az erdei szalonka, meg-megpihen itt átvonu- 
láskor egy-két hétre, de ez a vad is évi'ől-évre kevesebb. 

Ragadozó is van bőven és főleg a róka ér el néha szép rekordokat a 
felszaporodásban. A vadmacska sem épen ritka, míg a hiúznak itt már nyoma sincs. 

A szárnyasok közül elvétve a sas-, leginkább a kánya-, ölyv- és a sólyom- 
félék költenek és garázdálkodnak. 

A farkas már régóta kipusztult Heves vármegj^éböl, azonképen a medve, 
bár megtörtént már, hogy ez utóbbi a gömöri hegyekből ide is átkalandozott. 

A vadorzás mestersége sem ismeretlen Heves vármegyében. Az alföldi 
nj-últolvaj csak csibész a mátrai és bükki vadorzóhoz képest. 

Részletes számbavétel alapján az egész vármegye területén évenként elesik 
körülbelül 300 drb. szarvas, 400 őz, 120 vaddisznó, 25.000 nyúl, 12.000 fogoly, 
200 fáczán, 1500 különféle szárnj^as, mint fürj, erdei szalonka, vadkacsa, vadlúd, 
túzok stb., 250 róka, 30 vadmacska, 1000 különféle ragadozó : nyest, menyét, 
sas, kánya, sólyom, vércse stb. Összesen mintegy 40 ezer különféle vad, nem 
számítva a vajdák közé a bagolj^, szarkát, varját, kóbor ebet, macskát s 



Heves vármegye gazdasági viszonyai. 266 

más elpusztított állatokat. Az összes lelőtt vadak értéke közel 100.000 koronára 
tehető. 

Heves vármegye vadászati viszonyai elég jók, de ez tisztán az uradalmak 
és nagyobb birtokosok jól gondozott vadászterületeinek köszönhető. Általában 
nagy hiba, hogy kevés a szervezett vadásztársulat s talán az elöl említett tisza- 
nánai társulaton kívül, más rendes társulat nincs is. így azután a községi terü- 
letek nem kerülnek mindig a legjobb kezekbe, sőt az egj'es területek kibérlésére 
összeverődött vadásztársaságok rosszabbak mindennél, mert itt mindenki lőni 
akar, de rendes vadőröket, vadgondozókat tartani,- a ragadozók lelövését díjazni, 
a vad etetéséről gondoskodni senki sem akar. 



KÖZLEKEDÉStTGY. 

A közutak építése, fenntartása és kezelése a régi időben csigalépésekkel 
haladt, a természetbeni vármeg^•ei közmunka látható nyomokat alig hagyott 
hátra, ezért a közlekedési viszonyok a legújabb időkig Heves vármegyében 
is rendkívül kezdetlegesek voltak. Egyes nehezebb útépítések, melyek a múlt 
század elejéről feimmaradtak, nem is a vármegyei közmunka eredményei, hanem 
valamely nemesen gondolkozó főúr vagy főpap áldozatkészségének köszönhetők. 
Ilyen az egér — szarvaskői th. út is, a mely Felnémet község határától az Eger 
folyó szűk völgyében igen nehéz terepviszonyok mellett épült az 1840. évben, 
öriási földmunka és hatalmas szikla-bevágások árán sikerült a fenkölt gondol- 
kozású P\Tker János László egri érseknek e modem utat megteremteni. Emlékét 
a vármegyétől felállított s az út Szarvaskő fölötti szakaszánál egyik sziklába 
elhelyezett és már más helyen ismertetett márván}i:ábla hirdeti. 

A m. kh. államépítészeti hivatalok szervezése előtti időben 1878-ig volt 
a vármegj'ének 158-6 km. kiépített útja — a közútakról és vámokról szóló és 
ma is fennálló 1890. évi I. t.-c7. életbe léptéig, vagyis 1890-ig a kiépített utak 
hossza 258 km. lett, míg ma a kiépített törvényhatósági és vámos utak hossza 
598-4 km., a kiépített községi közlekedési (viczináhs) közútaké pedig 88-1 km. ; 
tehát ez idő szerint összesen 686-5 km. hosszú kiépített út szolgálja a közlekedést. 

Állami út csak egy van a vármegye területén, a budapest — kassá — zborói 
útnak Hatvan és Füzesabony községek közötti szakasza az 54-142 km. -tol a 
125-780 km.-ig. Az úton van két 20 méternél nagyobb nyílással bíró és 33 kisebb 
híd, továbbá 53 áteresz. A vármegye kérelmére kilátásba helyezték a Hevestől 
Füzesabonyon és Egeren át Szarvaskőig és Füzesabomi^ól Tiszafüreden át Hajdú 
vármegye határáig terjedő utak államosítását is és a közel jövőben a terv kivi- 
tele is remélhető. 

Törvényhatósági utak a következők : 

Eger — kerecsendi 11-878, Gyöngj'ös — nógrádi 29-786, Gyöngyös — ^jászberényi 5-260, Detk — 
hevesi 1 1 • 938, Eger — szarvaskői 1 1 • 200, Eger — debreczeni 41-518, Eger — gömöri 42594 ,Dormánd — ■ 
hevesi 19-574, Egerbakta— parádi 17-600, Kál— siroki 21-746, Fehiémet — felsötárkányi 6-800, Pó- 
tervásár — kisterennyei 6 ■ 245, Besenyőtelek — kiskörei 17-520, Eger — verpeléti 16-060, Nagyrédei 
4-512, Gyöngj'ös — parádi 22-200, Gyöngyös — gj-öngj'össolymosi 3-127, Apczi hadászati 0-530, 
Hatvan — gombosi 7-254, Atkár — osány — hatvani 19-688, Detk — domoszlói 6-780, Eger — eger- 
szóléti 7-864, TLszafüred — nagyiváni 4-070, Heves — tarnaszentmiklósi 10-340, Tárnáméra — 
viszneki 19-100, Tiszafüred — tiszaszölősi 14-500, Pétervásár — siroki 8-984, .A.pcz — szarvasgedei 
2-933, Heves— pélyi 13-000, Poroszló — ivánkai 3-910km., összesen 408-411 kilométer. 

Az 1902. év rendkívül fontos a vármegye közlekedés-ügyének fejlődése 
terén. Ugj-anis ez évben a törvényhatósági bizottság, elfogadva Majzik Viktor 
alispán terjedelmes memorandumát, eDiatározta, hogy a kereskedelmi mhűsz- 
tertől az 1890. évi I. t.-cz. 81. §. alapján kérelmezi a közúti vám szedésének enge- 
délyezését akként, hogy a vármegye 23 vasúti állomásán a fel- és a leadott árúk 
után métermázsánként 4 fillér vámot szedhessenek. A vármegye közgyűlése tuda- 
tában volt annak, hogy a közúti vám behozatala a termelőkre és a fogyasz- 
tókra újabb terheket ró, de mégis szükségét érezte ily áldozatok árán is a vám 
szedésének, hogy ezzel a közutak fejlesztésében nagy haladást és eredményeket 
érjen el. A czél ugyanis az volt, hogy egj-részt a vasúti állomásokhoz a legkö- 
zelebbi községekből vezető utakat kiépíthessék s a már kiépülteket jó karban 
tarthassák, másrészt, hogy ezzel több törvényhatósági, viczhiáUs és községi 
közdülő-út a vámos utak hálózatába felvétetvén, ezeknek további építési és fenn- 



266 Heves vármegye gazdasági viszonyai. 

tartási köHségiit a váinjövedelemből fedezhessék s így a tilivényhaUSsáfíi ós 
vioziiiális útalapok kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. 

. Hosszas tárgyalások után a m. kir. kereski'delmi miniszter az 1904. évi már- 
ezius 29-én kelt 456. számú leii'atával a vániszedést tiz évre engedélyezte s az 
engedélyokiratot kiadta a következő indokolással : ,,A kérelmezett vámszedési 
jog életbe léptetése folytán a közforgalomra és közlekedésre s így közvetve 
a közgazdaságra várható előnyökkel szemben annál kevésbé voltak az (ellenérvek 
figyelembe vehetők, mert a kereskedelmi és iparkamara kifogásai szem elől tévesz- 
tik azt a körülménví, hogy a'közi'iti hálózatnak a modern kor igényeinek meg- 
felelő kiépítése és fenntartása a kereskedelenniek és iparnak ép úgy eminens 
érdeke, mint a földmívelésnek. továbbá, hogy az a teher, mely a vám következtében 
a szállívmányokra nehezül, busásan megtérül, ha az árú minden időben használ- 
ható jó közúton, jól megrakható igákon szállítható. Hogy azonban a közutak 
ezen nagyobb forgalmi igényeknek minden időben megfelelliessenek, azokat foko- 
zottabb mértékben kell fenntartani és fejleszteni, — indokolt tehát, hogy a kik 
a jó közutakat használják s előnyeit első sorban élvezik, ellenszolgáltatás fejében, 
a vámdijak fizetése ált aláz utak fentartásához és fejlesztéséhez hozzá is járuljanak." 
A vámengedélyokíi'at alapján a vámszedést 1905 január 1-én tényleg meg- 
kezdték és pedig a m. kii', államvasutak igazgatóságával megkötött egyezség 
alapján akként, hogy a vámdíjakat a vasúti illetékekkel együttesen szedik be és 
beszedési jutalék ezímén az államvasútat 10% illeti. 

A vámosútak közé felvétettek: a vasúti hozzájáró utakból 6-360 km., a tör- 
vényhatóságiakból 102-270 km., a községi közlekedési utakból 49-460 km. és 
a községi közdűlőkből 32-720 km., összesen 190-810 km., melyből még kiépítetlen 
volt 44-400 km. Ezek kiépítésére a vámjövedelem terhére a Magyar Jelzálog 
hitelbanktól 420.000 koronás törlesztéséé kölcsönt vettek fel. 

Vámmentességet élveznek az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ában felsoroltakon 
kívül, a feladott bor, gyümölcs, dhmye és tenyészállatok, a leadott erötakarmány, 
továbbá a trágya, mésziszap és czukorrépaszelet. 

A vámbevételek eddigi eredménye a következő: befolyt az 1905. évben 
90.404 kor 49 fiU., 1906-ban 91.981 kor. 18 fill., 1907-ben 104.048 kor. 36 fill., 
1908-ban 91- 442 kor. 17 fill. 

Miután a vámjövedelemből fenntartandó utak közé 102-270 km. törvény- 
hatósági utat is felvettek, a törvényhatósági útalap kedvezőbb helyzetbe került, 
a felszabadult jövedelem terhére 73-740 km. hosszú viczinális és községi közdűlő- 
útat vettek fel a törvényhatósági utak sorába, melyből 53- 600 km. még kiépítet- 
len volt. E kiépítetlen utak az érdekelt községek hozzájárulása és az útalap 
terhére felvett 230.000 K kölcsönből épültek ki. 

Ezek szerint az utolsó öt év alatt több, mint 200 km. hosszú út épült ki, 
tehát a vármegye úthálózata több