(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország vármegyei és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



MAGYARORSZÁG 
VARMEGYÉI É8 VAROSAI 

(MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA) 

A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI, KÉPZÜNlOVÉSZETI. NÉPRAJZI. HADÜGYI ÉS 
TERMÉSZETI VISZONYAINAK. KÖZMOVELÜDÉSI ÉS KÜZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK 

ENCIKLOPÉDIÁJA 

A ..MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI" ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK BIZOTTSÁGA 



KOZUKMIKOIÍKSKVKI, SZKIÍKKSZTI 



l)^^ SZIKLAY JÁNOS És I)'^ HOROVSZKY SA31U. 



SZAMOS SZÍNES MKLI.KKf.ETTKL. NÍIMKLEKKLETTKE. TKKKKIMMOL. TKHV- KS IIKLYZKTHA.IZZAL 

ÉS SZnVKií-KÉrPKL. 




BUDAPEST 

„APOLLÓ^ IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZ VÉN YTÁUSASÁG 

MDCCCXCVIIL 

,jrA(a'AR0R8ZÍ€l TÁRIEIJTKI É8 VÁKOSAh' „3IA<JYA KORSZÁK \XllUVAi\VA KS VÁROSAI*- 

8zkrrbhztAiéqb Ah kiaii4'iiiivatala vkzAkképvisklöskgk 

nui)apk8t, yji., bottbmruxkk-ttvza mh 1il'1>a1»k8t, vii., bbzsébet-köult 17. 



fényképész 
öyör 



VA8VÁRMEGYE. 



A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK BIZOTTSÁGA 



FKLÜGYKLKTE ALATT 

IRTA 



A VASVAR31EGVEI HELYI 311\KATAKSAK 1UZ0TTSÁ(íA 



:n MrMHI.LKKLKTrKL. 

EZKK KÖZÖTT ő SZINESKKP, :{ TKUKKP, 7 FKNVN YOMAT, Ki AlTOTII^lA, TOVÁBMÁ 458 SZÖVEG- 

KÉITEL ÉS TELJES NÉV- ÉS TÁUmMlTATÓVAL. 



IUM)A1>KST 
^AI^OJ.LO- IHODALMI KS NYOMDAI UKSZVÉXVTÁIiSASAC 

MDCCCXCVIII. 

•XAia'AROttNZÁd' VÁRlKCilKI KS VÁROSAI- »3IA(*YAK0KSZÁ(J YÁttNFJ.YKI KN YÁKOSAI*<i 

HZKRRKSZTŐ8ÉOB ÉH KIADÓHIVATALA VKZKKKÉPVlhKLŐiSt^aB 

BUDAPM8T, VII., HOTTENIIILLKR-UTCZA 46. IttDAI'KST, VII., KKZ8ÉBKT-KÖRIT 17, ^ 



f 

\ 



HAZÁNK megismerése hazafiúi kötelességünk. Ismernünk kell a nmltat, mely a 
magyar nemzet fennállásának és jövő hivatásí'inak forrása ; ismernünk kell azt az 
erőt, mely Magyarország földjében, népének szivósságáhan. nunikásságában, életrevaló- 
ságában rejlik, hogy számolni tudjunk a jíivö feladatok megvalósithatásával. 
Magyarország nudtjának és jelenénc^k teljes képét óhajtja adni a 

^Magyarország Vármegyéi és Városai ' 



n" 



(Magyarország monográfiája) 

czímü munka. Nemcsak a müveit emberre nézve elengedhetetlenül szükséges ismere- 
tek kútfeje tehát e mű, hanem kiválóan nemzeti feladatot teljesit, midőn fokról- 
fokra feltárja a magyar olvasó előtt Magyarország összes kulturális munkásságának 
jninden jelenségét, hogy lássuk, mik voltunk, mik vagyunk, minő szellemi és anyagi 
tökével foghatunk a jövő évezred numkájába. 

A „üliagyarország Vármegyéi és Városai^' 

czímü nagy műben az olvasó meg fogja lelni a megyék, városok, községek történelmi, 
földrajzi, földtani, természetrajzi, képzőművészeti, néprajzi, statisztikai, hadügyi, köz- 
gazdasági stb. adatait ; a kulturális : nevezetesen a közigazgatási, vallás-, közoktatás-, 
igazság- és egészségügyi intézményeknek és viszonyoknak minden érdekes részletét, a 
régi családok genealógiáját, a közh^kedési viszonyok, a városok és vidékek leírását. 
A gazdaközönségnek pontos képét adjuk a luezőgazdaságnak, a tulajdonjogi, kezelési 
és bérleti viszonyoknak ; az iparos, a kereskedő és vállalkozó megisuierheti belőle a 
városok ipari, kereskcMJelmi és pénzügyi viszonyait, az érdekképviseletek szervezetét és 
végre e mű kiterjed a társadalmi, nevezi^tesen az egyesületi és testületi élet ismerte- 
tésére. Mindezt nem száraz, lexikonszerű modorban, hanem könnyen érthető, világos 
és nűndenkinek kelleuies olvasuiányt nyújtó módon, kísérve folyton számos isme- 
retterjesztő, szép kivitelű, állandó becsű képpel, rajzokkal, térképekkel stb. 

A munka egyes részeit mind oly szakemberekkel iraljnk meg*, a 
kik különösen az illető vidéknek vagy szakmáknak kitűnő ismerői és 
akik előre is te\)es biztosítékot nyújtanak a munka alaposságára nézve. 
A „Magyarország Vármegyéi és Városai*' a kr)zvetieu tudás és meg- 
ismerés alapján szerkesztett mü lesz, melynek alaposságát az emiitett szakférfiak és 
helyi írók megbízhatósága mellett, a fővárosi szakírókhói alakult állandó nmnkatársak 
központi bizottsága biztosítja. 

Minden kötet ára kötve 6 forint. 

Megrendeléseket elfogad Budapeiten : 

.^Magyarország Vármegyéi és Városai'' kiadóhivatala 

Budapest Vll., Rottenbiller-utoza 46. 

„Apolló'' irodalmi és nyomdai részvénytársaság 

Budapest. Vll.t Rottenbiller-utoza 46. 

„Magyarország Vármegyéi és Városai" vezérkép viseJ'^«'^'»e 

Budapest, Vii., Erzsébet-kOrut 17. 



A „MAOYAHOHÖZAG VARMEGYF:1 ES VAROSAI" 

ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. 

Elnök : RÁKOSI JENŐ. 
Sz( rkesztők: dr. SZIKLAY JÁNOS ús dr. BOROVSZKY SAMU. 

TAGOK: 



Dr. Balassa József 

tanár. 

Balogh Pál 

hírlapim. 

Bársony István 

író. 

BánóczI József 

a m. tud. akadémia tasrja. 

Dr Bayer József 

főgimu. tanár. 

Bedő Albert 

/jy. álhimtitkár, ors/. kópv. 

Benedek Elek 

■ Ncnueti Iskola* S7.crk«'s7.tüj«'. 

Berzevíczy Albert 

ny. államtitkár, ors/. ktpv. 

Dr. Bezerédj Viktor 

beliigyTninisztcri tanácío*:. 

Berecz Antal 

kir. áll. felső leányiskolái iffazg., 
m. földrajzi társaság főtitkára. 

Dr. Bolemann István 

kir. tanácsos. 

Dr. Borbás VIncze 

egyetemi m. tanár. 

Borbély Lajos 

% Himamnrány-salgó-tarjáni 
A»niü-ré.<<z vény- társaság vezér- 
igazgatója. 

Dr. Borovszky Samu 

m. tud. akadóniia igazgatója. 

Dr. Csapodi István 

egyetemi m. tanár. 

Császár Imre 

s. szinmű veszeti akad.' tanúr. 

Csoma József 

földbirtokos, heraldikai ín'). 

Czigler Győző 

műegyetemi r. tanár. 

Dr. Dárday Sándor 

). tajfiácsos, a « Jogtudományi 
Kr»zlöny» főszerkesztője. 

Demény Károly 

kir. posta- és távirdaigazgató. 

Dedek Cresoens Lajos 

okmány-egyetemi kSnyvtár-őr. 



Dobokay Lajos 

miniszteri osztálytanácsos. 

Dr. Entz Géza 

müesryetemi r. t<inár. 

Enyedi Lukács 

min. tan., a m. ajrrár- ós jára- 
ílékbaiik vezérigazgatója. 

Dr. Erdélyi Pál 

a nemzeti mnzcum könyviárának 
segódöre. 

Dr. Falk Miksa 

orszáptryülési k«'pvi.sfló, 
a »rostor l.líiyd* főszerkesztője. 

Dr. Fejérpataky László 

a nemzeti mnzcum könyvtárá- 
nak igazgató őre. 

Fritz Péter 

a budapesti keresk. óg iparkamara 
titkára. 

Dr. Fodor József 

epyetomi ny. r. tanár. 

Gonda Béla 

ktMv^k. minis/.teri tanácso.s. 

György Aladár 

az országos statisztikai hivatal 
aliirazí:af<tja. 

Hock János 

országgyűlési képviselő. 

Rónai Horváth Jenő 

m. kir. honvédornagy, a honv. 
törzstiszti tanfi.lyam tanára. 

Dr. Hutyra Ferencz 

az állatorvosi akadémia igazgatója. 

Dr. Jankó János 

a manar földrajzi társaság titkára. 

Dr. Jókai Mór 

író, f(>rendiházi tag. 

Kada Elek 

író, Ktt'.bkemét város polgár- 
mestere. 

Káldy Gyula 

a m. kir. opera igazgatója. 

Dr. Katona Lajos 

fögímn. tanár. 

Dr. Kened! Géza 

a «Pesli Hirlap» .szorke.s/tője. 



Kenessey Kálmán 

va.-^uti és hajózási főfelügyelő. 

Dr. Kiss János 

egyetemi m. tanár, 
a .^zent-islván-társulat igazgatója. 

Konkoly Thege Miklós 

orsz. képv., a központi 
meteorológiai intézet i.'azgatója. 

Kormos Alfréd 

a «Magyar Pénzügy- szerkesztője. 

Körösi József 

a fővárosi statisztikai hivatal 
igazgatója. 

Kovács Albert 

ev. rof. theolíigiai tanár. 

Kovács Gyula 

vnsnti és hajózási föfelütryelő. 

Kovács S. Aladár 

kir. főmérnök. 

Kun Gyula 

s/.ékes-fővárosi tanácsnok. 

Landgraf János 

országos halászati felüg^-elő. 

Landherr Gyula 

niüí'pitész, 

Dr. Lipcsey Ádám 

az »()rszátr<>s Hiriap* szerkesz- 
tője. 

Lóczy Lajos 

egyetemi ny. r. tanár. 

Dr. Madarász Gyula 

nemzeti nmzeumi őr. 

Nagy Géza 

nemzeti múzeumi őr. 

Dr. Németh József 

földmivelésUgyi min. titkár. 

Dr. Némethy Károly 

belügyminiszteri titkár. 

Dr. Nyári Sándor 

műegyetemi m. tanár. 

Dr. Ortvay Tivadar 

ker. akadémiai tanár. 

Óváry Lipót 

orsz. levéltáros. 



Dr. Pasteiner Gyula 

egyetemi ny. r. tanár. 

Porzsolt Kálmán 

a budapesti népszinház igazgatója. 

Rákosi Jenő 

a > budapesti Hirlap« főszer- 
kesztője. 

Ifj. dr. Reiszig Ede 

belfigymin. fogalmazó. 

Dr. Rodíczky Jenő 

cs. és kir. asztalnok, 
fíiMiuiv. min. osztálytanácsos. 

Telegdi Roth Lajos 

főbányatanácsos, királyi fő- 
geolétgus. 

Sándor József 

az K. .M. K. E. alelnök-fStitkára, 
orsz. képviseld. 

Szabó Antal 

belügyminiszteri titkár. 

Szathmáry György 

vallás- és közokt. miniszteri 
tanácsos. 

Dr. Sziklay János 



Id. Szinnyey József 

a II. múzeumi hirlapkönyvtár őre. 

Ifj. dr. Szinnyey József 

egyetemi ny. r. tanár. 

Strausz Adolf 

tanár. 

Dr. Szterényl Hugó 

fögímn. tanár. 

Dr. Thallóczy Lajos 

közös pénzügyminiszteri kor- 
mánytanácsos. 

Dr. Tuszkay Ödön 

orvos Rzakiró. 

Dr. VáradI Antal 

az orsz. s/inművészeti akadémia 
igazgatója. 

Dr. Vécsey Tamás 

egyetemi ny. r. tanár. 

Vendé Aladár 

hiriap író. 

Dr. Visontal Soma 

ügyvéd, orsz. képviseld. 



/ p 



A ..MA(iYAR()KSZAG VARMEGYEI ES VAROSAI" 

111. (VasvArmkgyi:) kötktknek munkatársai: 



Balogh Gyula 

mí'fryei folcvrlt'iros, Szombathfly. 

Barabás István 

ifrazga tó-tan i tó Sairvár. 

Barabás György 

ijf a /.frató-tanitó Vahvá r. 

Berzsenyi Jenő 

nílilbirtnkoF, Komoncs-Síimj«-n. 

Béry István 

stináczi pl«'l>.'inos. 

Dr. Borbás Víncze 

ojryctcmi m. tunár, K/»Mk<'s/(«.- 
bizotÍHájii Uip. 

Dr. Csapod i István 

cgyptí-mi m. tanár, s/rrk. I»i/. 
tag, Itndapcrít. 

Chernél István 

nndbirtokoR, ornitliologus, Kös/i'p. 

Deutsch Tivadar 

nagykoro«k<Mlö, S/oinballn'ly. 

Ebenspanger János 

frlső-lövöi képczilci iga/.»rat«'». 

Egerváry Gyula 

orez. pnU'Szeti felügyelő, l'.uda- 

JM'Ht. 

FUlöp József 

körmendi ág. ev. lelkész. 

Gerlits Sándor 

VasvárniPgye árváházának igaz- 
gató-gondnoka. 

Guoth Lajos 

közjegyző, FeUő-Kőr. 

Halász József 

kir. erdőgondnok, Körmend. 

Héjjas Endre 

m. kir. meteorológiai ali>.'a/gatú, 
Budapest. 

Horváth Sándor 

nemzeti múzeumi Icv. tiszt., 
Budapest. 



Dr. Huszár Pál 

pénzügyi titkár. Szombathely. 

Inkey Béla 

földbirtokos, geológiai in't, 
Táród háza. 

Jablonowsky József 

a m. kir. rovartani állomás ijraz- 
gatója, Budapest. 

Jánossy Gábor 

ni«'}ryei aljegyző, Szombathely. 

Káldy Gyula 

a \\\. kir. npera ipazirati'tja. ^zt-rk. 
biz. tair. 

Kárpáti Kelemen 

r. kalli. főiriumá/iiinii tanár. 
S/í>inltath«'ly. 

Dr. Károlyi Antal 

Va-v.uineirve ali^|^;'lnja. S/oinbut- 
h.-lv. 

Kormos Pál 

ko/u'azda.sági író, Bndapo-t. 

Kovács Gyula 

hirlapiró, Budapest 

Köváry-Kaffehr Béla 

^/erke-ztí), Szombathely. 

Laszczik Bernárd 

tí/ent-gotthárdi perjel. 

Sinkovich Elek 

muraszombati szolgabíró, 

Dr. Nagy Ignácz 

rohonczi espcn.s-plébánoF. 

Németh József 

i'íildniiv. ministeri titkár, szerk. 
biz. tiig Budapest. 

Dr. Pataky JenÖ 

sárvári kör- és kórházon'o^:. 

Pálffy Boldizsár 

szombathelyi polg. leányi«ik<>lai 
iga/íató. 



Perényí Antal 

körmendi plébános. 

Pollák Pongrácz 

nui ra szombati ÍTiszol galunt. 

Rattner Mihály 

pinkalTn espercü-plébános. 

Rákosi Jenő 

s/crkes>ztő-bizottsági elnök. 

Ifj. dr. Reiszig Ede 

belüirym. fogalmazó, szerk.- 
bi /ott sági tag, Budapest. 

Seemann Gábor 

s/<>nibathelyi kire>>k. iskolai 
ijrazirató. 

Somogyi József 

nM'ííVí'i árwiszéki ülnök, Szom- 
bathely. 

Szabó Endre 

a 'Magyar Keresketlők Lapja 3 
b'inninkatáráa, Budapest. 

Sziklay János dr. 

szerkesztő. 

Turcsányi Andor 

ev. ref. lelkész. Körmend. 

Vendé Aladár 

segéd-szerkesztő. 

Vendé Ernő 

<:imná/iumi tanár, Budaperit. 

Dr. Viola Ödön 

ügyvéd. Szombathely. 

Villányi Szaniszló 

bakonybéli apát, KÍ8-Gzell. 

Wittinger Antal 

tanár, Köuzcg. 

Zoltán Gyözö 

kir. főniérníik, Szombathely. 



■{^yiutirsAiLK ¥ii.rniti^y 



LTU BH wrofiai 



,ApoHo* Irodalmi éü Kyotndaj Re.szvea^lajaaüág. 




IV 



KÖ^íúí^^^^^^S^^t^^^^^^^^\^^t^^^^^F^' \ 




\ig hf>fí,V (töbl) már ügy félszáz 
esz 1 e 11 (i éj é n e I ) A csádon a S ze- 
ged vek liirtokMn az uj liszti- 
i a k ban m egl átta ni a napvilá- 
o'Ot, édes apám kiragadott a jó 
kőszegi asszon^yság kezébőL a 
ki e világra érkezésem körül 
foglalatos volt, és — feje fölé ég felé tartván — ujjongva körül- 
íánczolt velem a szobában^ Én voltam a harmadik gyermek és a 
harmadik fiú is. Ez ragadta szegény j(j atyámat szertelen örömére. 
Ha sejtette volna, hogy — longus post nie ordo — még kilenezen 
követnek engemet s ő a tizenkettőből kilenezet lesz kénytelen ve- 
rejtékén fölnevelni: tán szerényebb letl volna az örömében. De míg 
a gond és bánat szinte mindig a jövőt kémli, az öröm ritkán mél- 
tatja egy-egy tekintetre, hanem él a jelennek^ a pillanatnak. 

A kép azt tartom megindító: egy fiatal apa, a ki szívének IjoI- 
dogságában tenyerén emeli magasra gyermekét. Iskolás fin korom- 
ban gyakran elmerengtem ezen a ké]>en, mert a kis bibliánklian 
Ádám volt igy ábrázolva, a mint elsőszülött fiát felmutatja az 
Istennek. 

Engem azonban, a ki eképen életem első pillanataiban ültem 
atyám tenyerén, engem a gondviselés egy még különösebb kt*gy- 
^ ben részesít, sorsomat úgy formálván, hogy ime, én meg szülő- 
H anyámat vehetem tenyeremre, hogy felmutassam nektek, mondván: 
H íme itt van ő, szeressétek és gyönyörködjetek benne. 
H Mert mi más egy könyvhöz előljáró beszédet írni, mint tel- 

H venn 



I 



venni a tárgyat, a melyről a könyv szól és felmutatni és 



megmu 



X E1Ö8SÓ 

^asztalni es szerényen azt kívánni, bár csekély tehetségemmel és 
nagy szerot<5temmeí méltó lehetnénk hozzá, tárgyamhoz, a miről e 
könyv szí31, Vasvármogyéhez, nekem is szülőföldemhez, tehát szülő- 
anyámhoz. 

A bájos Dunántúlnak, a hol a természet nem olyan buja és 
adakozó, mint e gyönyörű ország némely más vidékén, de nem 
is terméketlen; a hol az éghajlat szertelenségei nem szöknek vég- 
letek között ide meg oda; a hol az időjárás ingyen kegyelmé- 
ből kánaáni termés nincsen; de a hol a klima és a szívós emberfaj 
szolidításán megtörik a sors szeszélye, a mely Ínségbe tud dön- 
tíMii más országrészeket : ennek a bájos és áldott Dunántúlnak 
egyik sz(5mefénye a mi Vasmegyénk. 

Ámulva lógja e lapokat forgatni nemcsak a más megyebeli, 
hanem még Vas sziHöttr is, a ki sorait olvasván, érezni fogja azt 
íiz igazságot, hogy iiazáját, szülőfíildjét csak akkor kezdi igazán, 
öntudatosan, agy becses(íbb szerelemnu^l szeretni az ember, a mikor 
mindíMi ízében megisnn*rte. 

VjZ a könyv kimeríti azt az anyagot, a mit a Vasvármegyé- 
iK^k nev(»zrtt röhlteriilot niíigában foglal föld alatt és föld felett. 
Kimeríti vizcibíMi, szántóföldjeiben, rétjeiben, erdeiben, hegyeiben, 
völgVíMlxMi, bányáiban. A föld niinemíiségében, homokjában és kíi- 
veiben. Kimeríti beépített rés/eil)en, beszámolva községeivel, ta- 
nyáival, vái'osaival. l\ini<»ríti állatvilágában — számot adva a hasz- 
nos állatok számáról és niinrmíiségérnl ; számot az erdőn, mezőn 
tanyázó va(laki*ól. Kinirríti rniIxM'anyagában, (M*(\jéről, becséről, 
va 1 lásá ró I , l'aj ái'ó I , s/( > k ása i ró I , gazdagsága ró 1 és szegénységéről 
in(\g nrni frh^jtkt^zvén. KinuM'íti történ(*lmél)en, a sziirk(M*égi idők- 
től kezdve k<M'(vs/tiil ama küzdelmes évszazakon, a mikor ez a 
határvárm(»gy(* kapnja és bástyája volt az oi'szágnak nyugat felé. 
a kapun bejött a mi jó volt, a bástyáról visszav(»ttetett az ellen- 
ség, ívimiu'íti kultúrájában, (\sztétikájál)an, érziih^tében, a mely min- 
dig tündöklött a haza szolgálatában. 

Egy kis, magában kikerekített világ ez a könyv, a legszebb, 
a h^gértelmesebb, a legmunkásabb és legjobb módú országrészek 
(egyikéről: l)üszk(\ség(* annak, a ki odatartozik, öröme a magj^ar- 
nak, a kit más vidék adott a hazának. 

Az a másfélszázezer törzsökös magyar ember, a ki ezer év óta 
nuiig e számra szaporodott, s ama földet m(*gszállva tartja, félkéz- 
zel védve magát az idegen szomszéd nyomása ellen, félkézzel 
dolgozva magáért és fajáért s Hdküzdve magát vezérelemnek és tör- 
zsökös hatalomnak a maga földjén: gyönyörködtető látvány s életre- 
valóságával, szorgalmával, ép elméjének józanságával és szép tette 
<\gészségév(*l, valamint vérségének tündöklő tüzével e nemzet alap- 
tőkéjének egy része. Egy szép, tömör arany rud a mi nemzeti 
bankunk pinezéilxMi! 

Ks ez (M'ős köznép, ez izmos földmívesség élén a históriai ne- 
messég gyönyörű kastélyaiban, festői váraiban és szilárd kúriáin, 
melyeknek bájos mása a könvv szövegébe szinte életet visz és 
az olvasó fantázitiját megragadja^ s munkára serkenti. És köznép 
és vezérnemesség közíitt az új időben feltörekvő városok, melyek- 



Előszó 



XI 



nek falai közt kialakulóban van a magyar nemzeti polgárság, 
hogy átvegye megillető szerepét a magyarok további történeteiben 
a második évezred küszöbén: mindez egy könyvbe foglalva doku- 
mentuma úgyszólván egy erős, szívós, nagy tehetségű faj ezer éves 
életének, alkotó hatalmának, szellemi felsőbbségének, vezértehet- 
ségének és erkölcsi tartalmának. 

Én áhítattal lapozgattam e könyv(?t és szivembtm hálával telten 
tettem le. Minden könyv, a mely a magyarokról igazsággal és hoz- 
záértéssel van megirv^a, valóságos eposz a magyar faj dicsőségre 
hivatott voltáról. Maga ez a faj, lelke izmaival — ha szabad e szót 
használni — kimagaslik, mint egy művészi alkotás és árnyékában 
biztosságot, védelmet, kiméletet élvezve, szelíden tenyésznek más 
fajok háborítlaniil, melyek a magyar nélkül a sors szeszélyeinek és 
a szomszédok kapzsiságának martalékává lennének. 



Bcüiosi Jenő. 




V A S V Á R M E( S Y E CZ í M EH K . 




• .•-'•fc:ii«.'-\l*sA.Sl';-l.lr-:l'U.-; 



5^||i?5^/"^j# ^ 



A SÁGH ÉS A KIS-SOMLYÓ HEGY. 



VASVÁRMEGYK HEiíY- ES VÍZRAJZA. 




inásfól fok. A 



AsvÁRMKQYK 1(M'ül(»1éiirk alakjii szabálytalan né^'szr)g, szöí^- 
lulPÍbíMi Marc-zaltö, Lapines-Ujlelek, Pt^táncz-Széehriiyi- 
kút J's Jáiiosháza községekkel. A várnicíjryénok végpont- 
jai dél(Mi W :U5' (Harkócznál), éjszakon 47« 30' (Kircli- 
schlaííiicil), nyuL^iton 33' 39' (Dobra mellett) és keleten 
3.")'^ 13' (Marezaltonél). Leanauyobb szMvssége teliát kiM'ül- 
b(»lül euy fok, le^nia.íjfyobl) hosszúsága pedig" több, mint 
rarmcgi/c Un'iUetrncl' frrniéiirkc 916,789 kat. hold, va^y r)03r)-Sl 
lJ kni. NaLrysáu" szerint Vasvármegye az (isszes vármegyék kr)zt a 19-ik 
ludyiMi áll. 

A vármegye nyugot t'elé Stájerországgal határos; a stájíM* határ egy 
kevéssé még éjszakon és délen is (ílkanyaroíhk; délen Barkóezig, éjszakon 
a villámosi-lövői v(')lgyl)en lévő Hármashatárig. Onnan Kirehsííhlagig Alsó- 
Ausztria határolja a vármegyét. A többi irányban Vasvármegye hazai fíUdet 
érint ; éjszak on Sopronvárinegj^ét, éj szakkcleten Győrv^árm egyét, keleten 
Veszprcmvármegyét és délen Zajavjlrnu^gvét. 

A megye természetes határait a kiivetkezö folyóvizek képezik : dél felé 
a Mura (Petánez és Barkóez közt), a Kerka és a Kis-Kerka (a Haricsa 
hegytől Ramócsáig), a Zala (Pankasztól Jánosfáig) és a Szöcze patak (Zala- 
Mindszent felett); keleten a Marczal folyó, illetőleg csatorna; éjszakon a Rába 
( Marczaltőig), a Kis-Rába, a Répeze (Dénesfától Bükkig), az Abláncz 
(T(")mördtől az aesádi majorig) és a Lékától éjszakra lévő völgyben a Vörös 
árok (Rother Erdgraben); nyugot felé a Lapines (Lapines-Ujtelektől Rada- 
falváig); a Ritsehein (a királyfalvi határban, Stájerorszílgból jövet) ; a Lend- 
vának egy kis baloldali mellékpatakja, mely Dobra mellett ered és a Határ- 
patak (Kuzsenieza), mely Határfalunál ym Stájerországból és Petánez mel- 
lett a Murába ömlik. 

Vasvármegye keleti vidéke nagyol)brészt róna, a kis magyar Alföldnek, 
az úgynevezett pozsonyi medenczének része; a megyének nyugoti fele 
hegyes-völgyes. 

A megyének legmagasabb (emelkedése a AS'járt-o vagy /ro<íit J Rohonezon, 
mely egyúttal az egész Dunántúlnak is legmagasabb hegycsúcsa. (Magas- 
sága 883 méter.) A megye legmélyebben fekvő pontja éjszakkeleti vég- 

Magyarország Vármegyéi és Városai: Vaí*vánncjf>'f. 1 



Terület. 



Térmérték. 



Határok. 



Kelszin. 



Vasvarn egye -'-t-gy- e& vizra;z.&. 



Hi?fyren'J«7- r 



k 






:]i'-'"y:;y:r.- •^i]j.']k»«]ik n T«*iJi?»'r színv 

A V:,-IJi.-i5>"Í h'^LTVi-k a l\M/- 
l"-!.*! AjJ"-^* K. ii T'f'i^.rtt h**f !»']', 
k»\»S T'ix ::i'rt<;i: k^'f^'Z'"' ^í;lj^'i• 
\;iL'\> Ji'-I-; ii:i\ii>-»kli;.k. k«iZV»'ti»'- 

::••] i"-!i ;í Ki-'-liltiíclii viiiry í'rii 
;ilj — K'i:ik :í\ i'ilvitiivai. A H*i'-li- 
-•i:-\\;il'. S"iii!w.'ii.i<ii'iij ln'ír.vi/kiit"'! 
.'z Ali'"<"k "üy n'-szt.' r!t''l i'elf' 
k;.i!\ III"' 'i\;íji. »*z»'kii»-*k h'truyuiro- 

liMi. ;i Mmim •'- I{;il»:l k'tZl rlnyuli) 
xwi'i. i!i''lMj»'k kit*iiu'lkt/íln i-.súi-si.i 
M M"<-li!:L'ií>rli •'■> Scliöi-kl. n^lirá- 
!i;il j"ii \';j-\:trin»*iryrb»'. A Hncli- 
lMM-«-litt'íl a li»-Lryst'*ü t'L^y másik áira 
:i l{;il»:i •'- Ilz. ill''tí"»li»u FoistHlZ 

k'«Z"n vmiihI k''I''t í"»'l«'*. A lit*írys».'í: 
íiííiiiii.'lik :'iu;i MK'ia \\'tM-lis»»I-lif'í:y- 
-•''U'ül in';z''»'lik hazánk t>l«;». 

\';.s\;iriiii'i'yr ln'i»yt'i \o\\{\\ li;i- 
f.iiii iv;i-<..|i..rtra nszlanak. Az ols.i 
'•-.'iM'ii M IJ;'thíil''íl ilí'-ln* i'sik. a 
!ii;'i^'"lik a K;U'a «'•> Lajúncs kr»z<"in 
\aii ♦'•> a hariiiatlik a Kábától, illi'- 
i'ilí'i: a La|»inr>inl éjszakra. 

Az ♦•Isö a ..Schrickl" ( 1446 m.) 
•'•s a ..< il«'icInMilM'iLr<M- Knirt^ln" (-V-^') 
111.) tnlylat;isa. J)i>bránál lesz ehoL^v- 
voiial inaiTyarrá, rníriM-inczo keleti 
irányban húzódik, ahol már ^noír>- 
hál" a ni'Ví' s a Kcnienosaljábaii 
V(\u:zrKhk. Ab'Iir'kátrai ^'asvármpgye 
ciri'sz (liMi ívszót iíorítják. (Tótsáíri 
hc'iryrk.) 

A másoíhk es()]>oii is a Hdt-h- 
lantsch folytatása saHoehlantsc-hnn 
(MTíló iJába választja ol o kt'-t heery- 
voiialat. Ez a második lH»g:yvona! 
a h'L'-jí'lcnlóktí'bMiHbb; se kiterje- 
dése, si' inaLíassáua nem natry. A 
Kristyán-patak két részre osztja: 
délnynirati rész(» (ivanafalvánál. 
krlcti részí' SzíMit-Gotthánhiál ér 
véirct. 

A harmadik csoport a legter- 
J(M|('lm('s(d)b és a legmagasabb. 
Magyar kr)zé]>pontja a már koráb- 
ban endített Szálkő vagy Irottkn. 
(l{(di(ínrzi havasok.) A vármegyé- 
nrk ezen In^gyci a ..Weehsel" nyúl- 
ványai. A AN'rehsel 1728 méter ma- 
gas, sokszí)r még jmiiusban is hó 
van rajta. Knnek tulajdonítható. 



Vasvármegye hegy- és vízrajza. 3 

hogy Vasvármegyének éjszaknyugati zuga, P\4ső-Eör tcájéka, már igazi hegy- 
vidék, a hol szőllö sem található. 

A Wochsel-hegység magyar nyúlványai ismét két csoportra oszthatók ; az 
eg} ik dél felé fut és a Lapincs és Pinka közt terjed el ; utól)b, a terület l(»jtö- 
södését követve, délkelet felé kanyarodik. Egyik ágának keleti végpontja a 
rendkívül érdekes ..Vashegy". Onnan a hegység délre kanyarodván, Kör- 
mend felé húzódik és Lovaszádnál ér véget ; legnyugotibb része Alhónál és 
Farkasfalvánál végződik. 

A .,Weehsel" második nyúlványa kelet felé terjed és, egyik ága éjszak- 
nak fordulván, Kozália-hegység neve alatt ismeretes ; a másik ága délre kanya- 
rodik ; Hoehneukirchen melh^tt a 897 m. magas Hutwischben hatalmas 
középpontot képez, ahonnan egyik vonala nyugat felé, a Pinka folyóig, 
míisika kelet felé, egészen Kőszegig ér. Ez a hegygerinez a J^in kától Hideg- 
szegig keleti irányban fekszik ; Hidegszeglöl Borostyánkőig a heg\^^onal dél 
felé törekszik, ott pedig két részn* (»szolván, a két hegyvonal középpontja a 
A^öröshegv^ (TüO m.), a keleti ágnak a csúcsai a Vörösvágási csúcs (784 
m.), a Dörgőhegy (Donnerriegej \i\^y Hedlschlager Berg) (760 m.) és a 
Farkashegy (Moversb(^rg) (6'2Ü m.). A nyugati ágnak emelkedései a Kőha- 
hmi (Steinstückl) (S2\) m.) és a Wenczc^lnyeregtől délre a Gerinczhegy (Kimm- 
vagy Kienberg) (803, 807 és 763 m.). A középső csúcsán van a »hiíia-messze- 
látó. Borostyánkőtől a hegygíM'incz délkeleti irányban halad; Vilgod, Alsó- 
és Felső-Szénégető falvak fekszenc^k nijta ; a két első községben a hegy- 
gerincz 502 m. magas hágóvá száll alá, mig Felső-Szénégetőnél a hegy- 
gerincz egyszerre megint 701 métiM're emelkedik. Az ott lévő tiszti'isnak 
Farkasverem a neve. Ez már a Szarvaskő nevű hármas hegycsoporthoz tar- 
tozik. A Magas Szarvaskő 862 m., az Alacsony Szarvaskő 840 m., a Kis 
Szarvaskő 620 m. magas. A Kis Szarvaskőhíiz igen közel van a Kis Tarkő 
(Plischa), mely 641 m. A Magas Szarvaskőnek délnyugati nyúlványa a Nagy 
Tarkő (6()1 m.). Az A. és K. Szarvaskő közt regényes hegyi rét van a Király- 
kúttal. Szarvaskő és Szálkő egymástól i^gy órányira van. A Szál kő ormát 
az Arpádmesszelátó disziti. A Szálkőtől (883 m.) a hegy aerincze éjszakk(4eti 
irányban halad és a kőszegi Kálvária hegyben ér végiét. A gerincz ezim részén 
a következő emelkedések (^mlitendők : A Hörmann forrás (770 ;u.), a (Jendig 
(726 m.), a (Jzégér h(\gy (664 ni.), a Károly magaslat vagy Ohiiz (609 m.) 
és a Kalváriahegy (393 m.). Az Oháznál a szép milleniumi messzelátó köti 
le figyelmünket. A hegygerincz Borostyánkőtől Kőszegig félkört képez, 
a melynek konkáv része észak felé fordul. A főgerincz tagazódása általában 
transversalis ; a főgerinczből kiinduló transversalis mellékágak, mellékgerin- 
czek többé-kevésbbé íveket képeznek, a melyeknek konkáv része a legtöbb 
esetben kelet felé néz. A főgerincz végpontjánál, a M.-Szarvaskönél a 
küllős vagy sugaras tagazódás fordul elő. A legmagasabb emelkedésű csú- 
csok, melyek mindig szelid lejtésűek, ott foglalnak helyet, a hol a mellék- 
gerinczek a fögerinczczel kereszteződnek. A hegység ezen keresztező ágai 
tüntetik fel a hegység régi alakját, ezen ágak képezik a hegységnek mint- 
egy bordáit ; a kisebb keresztvölgyek csak később, az erosio folyton tartó 
működése alatt keletkeztek. De ezzel még korántsincs az mondva, hogy ezen 
hegységben minden völgj- erosio eredménye ; az egyes nagyobb völgyek, 
többek közt a gyönyörű (jryöngAös hosszvölgy is már határozottan geotek- 
tonikufí völgy. Az egész gerinczből a Pinkától a Hutwisehig csak déli irány- 
ban, í)nnan fel- és lefelé számos nyúlványa fejlődik. Az éjszaki nyúlványok 
rendszerint rövidebbek : a Gyöngyös folyó szab azoknak határt. A déli 
kiágazásoknak határa a Pinka, illetőleg a Kába folyó. 

Vasvármegye keleti részében több egészen külön álló hegycsúcs emel- 
kedik ki a rónából : a Sághegy (292 m.), a Kis Somlyó (220 m.), a Liikei' 
hegy ; melyek úgy, mint a nrmetújvári várhegy is, vulkanikus eredetűek. Az 
előbbiek a balatonmenti bazaltok rendszerének utolsó tagjai. 

Vasvármegye tmdeUmek lejtösödése elég sajátos. Csak a vármegye déli Lejtö«ödé«. 
része tartozik a Mura-Dráva, illetőleg a Balaton rendszeréhez. A vízválasztó 
legmagasabb pontja Felső-Szöln()knél van, neve Ezüsthegy, magassága 404 
m., legalacsonyabb pontja a Mura mellett 179 méternyire van a tenger 



FoJyAk 



V&svármegjQ Hegy- és Tlsrajsa. 

színe felett. A vArmegrének t/>bbi részei kivétol nélkül n Rába, illetőleg n 
megye éjszakkeleti végcsücsa leié lejtősödnek. Az cgé«z rendszernek hegyi 
középpontja a Szálkő, völgyi középpontja a Jidha, 

A megye legmélyebben fekv5 pontja Marezaltö mellett van (121 ul). 
A Rába vnlgj'e VelikénéL a hol a Rába magyar terííU^tre jön, 251 itl magas. 
A Lapinesvölgy Újteleknél 400 m. musras, a Csik (Sí rém) vAlgyo KomjAt- 
nál 304 m., a Ivis-Székvölgy Nádtalunál 248m,, a l*in ka völgye Pinka- Határ- j 
falunál (Sinnersdorf) 425 m., a Nagy-Szék völgye Biiglóezná! 434 m., a Villamos | 
völgye aHármashatárnalolS ra,,aFehérpatak völgye Malterniiél 486 na., a Vörös- 
patak völgye a Hutwistíh alján Edeluizánál 502 m,, a Rohonez patak völgye 
Rejhoncznál 354 m., a Gyöngyös völgye öyöngyöslö alatt 381 m. magag. 
Legmagasabban fekszik a villámos-lövÖi völgy és a Vöröspatak völgye, a mi | 
ablian tídálja természetes magyarázatát, hogy mind a kettő a hátúimat Hut- 
wisehhez közel van. 

Magának a Rába rolyásának főiránya éjszakkeleti. Mellékvizíii közül még 1 
azok is, melynk »^leintén dél felé folynak, nemsokára kelet, vagy legraUbbj 
délkelet felé kanyarodnak. 



SZKNT-OOTTHAIÍD ÉQ \nDÉKE. 



Szmt-(7otthárdntil níulik a Litpiucs a Rnháha \ a Sárvíz Rába-Keresziurnil 
jővén, egy ideig a Ráliávul |»árinizam(»san folyik, AStírrís < 'sákiinyon abil rimlik 
a Rábába és iimen Vöröspatak név alatt ismeretps. Csákánj' felett délnjmgal 
felöl íi Ltftps patak folyik a Rál);U)a IvánezmU. Éjszakról a Medvéi patak 
szakadván bele, a baloldali hegyek hátravonulnak : a sik völgyrm a C^ii 
(Strém) patak és a Pinka ömlenek a Rábáiba, melyet ílélröl a Csoni4jr^ pár* 
hiiziiinnsan kísér. Vasváron tűi a Rába mind erélyesebben éjszakkoletí irányhii 
Tör. líalröl a Sorok patnk öndik bi»léje, délről a Csörniícz kiséri tovább, mely 
innen Herpenyo nevet vesz fel. Rumon tál a Herpenyő két ágra szakad (Xagj* 
és Kis-Herpeny6.) Sárvárnál ömlik a (ryöngifSs a Rábába; Niezknél a Rá- 
bától külötiválik a Kis Rnha és az öreg Rába inkább keleti irányt kr»vet A 
Kába Várkeszö és a keszöi vár mellett elhaladván, még mielőtt Alarezaltfire érne, 
a várme^gyH teríUetét elhagyja. A megye rábamelléki esúesának ^Sziget'* anuv«. 

A Rnhármk johhparii melléktizei közül a Csörnöczöl, illetőleg Herpenyőt 
már felemlitettíik. .\ tnbhiek a dobriii hegyek éjszaki lejtőjén erednek te 
többnyire rövid folyásuak, A legnevezelesrbbt'k krtzíítiük: 

A Sváb patak (Velike községnél), a Itries p., a Döbör in, a Stnu^a 
p., a Battyándi p*, a F{»»stély [i, (Farkasdifalva melleit), a Szöln 



i 




Vasvármegye hegy- és vlsrajza. 5 

kony p. (Szakonyfalu m.), a Zsidai p. (Kéthely m.) a Hársas p. (Kisfalud 
m,), az Uj p. (Magj^arlak m.), a Gyarmati p., a Lugosi p. (Hegyhát Szt.- 
Márton m.), a Móráezi p., a Nádas p. (Nádasd m.), a H(»í2fyaljai p. (N.-Mizdó 




m.), a Malom p. (Döröcske m.), a Szentegyliázi viz (Újlak m,), a Kaponyás 
(Kám m.), a Szemenyci p., az Esztcri ér (Rum m,) a Csecse p. (Nyögér 
m.). Az utolsó a Marczal, mely sok helyen csatornákkal összekötve vagj^ 
csatornázva van. 



6 Vasvármegye hegy- és vízrajza. 

A Marcznluak vasmegyei mellékpatakjai : íi Ton? p. (rlánosháza melletl), 
a (jodó p. (Eí?yházas Hetye ni.) és (Minek mellékvizt* a Csikászó p. (Izsákía 
m.), a Czinrza p. (Kis-Czell m.), a Híirkönd p, (Kenienes Hö<?yész ni.) és a 
Cseke-ér (Marczaltő ni.) 

A lídhának balparti melléi' vizei : 

A Lainncs. mely a Weclis(4-lietry déli oldalán, Stájerországban ered. 
Lapines-Ujteleknél jön az országba, s egészen Fr)l()sir)mig határt képezvén 
Magyarország és Stájerország között, Szt.-íjottliárdnál ömlik a Rábába. 
A Lapines melléke széles, szép és termékeny víUgy. A folyó eleintén 
déli, Fölöstömtöl délkeleti irányban folyik. 

A Lapines mellékfolyói : a) jobbról a Feistritz, mely a Weclisel nyn- 
gati lejtőjéről jővén, a Lapinesot nagyságban felülmúlja. F(")löstömön alul 
magyar területre jön, rövid ideig határt képez és Dobrafalva s Királyfalva 
közt a Lapincsba szakad ; 

h) balfelől : Hidaspatak (Stegerbaeh) a Weehsel déli lejtőjén keletkezik. 
Árokszállás felett jön a megy(» területére és Farkasfalvánál a Lapincsba 
folyik ; a Hárspatak, mely Királyfalvánál (unlik a Lapincsba ; továbbá a 
Körtvélyes patak, mely Kcirtvélyesnél egyesül a Lapincscsal. 




NAQY-SJTKE ÉS VIDÉKK. 



Balról: A pDika a Weehsel hegység déli lejtőjéről jön, Pinka-Határfalu 
(Sinnersdorf) községnél magyar t(»rületre ér, Sárosszékigdélkeleti, Ovárig keleti, 
onnan déli s végül megint délkeleti irányban folyik. 

A Kábamelléket a Vas-hegy és Kinizsi-hegy k(")zotti vadregényes szoros 
két részre osztja ; á felső része jó széles termékeny víUgy ; az alsó része a 
Rábamellékkel egybeolvadván, már a kis magyar alföld kiegészítő részefd 
tekinthető. 

A Pinka mellékvölgyei jobbról : a Csik (Strém) völgye. A Csih Kom- 
játtól éjszakra ered; Szent-Elekig déli, onnan délkeleti irányban folyik s 
Körmend felett (Taródfánál) ömlik a Pinkába. 

A Cslkhe jobbról-balról számos kisebb patak ömlik. Balról: a Sebes p. és 
Mogyorós ér Kábortnál egy<\sülnek és mint Sárviz folynak a Csikbe ; a 
Nagergina és Si])ka p. Puszta-Szt.-Mihálynál ; a Tobaj p., a FIárs p., Mogyoró 
p. és Kéti j). Orbánfalunál, a [jipóez p. Strémnél. Jobbról : a Lödös p., a 
Nyár p, Barátfalunál; a Kőpatak ; a Kis-Szék (Czikhn, rziken) patak Xád 
község mellett ered, Kukmér mellett a Vörös i)atakot és Falu patakot veszi 
fel magába és Németujvárnál szakad a Csikpatakba. 

A Pinka mellékvölgyei balról : A NagíjSzék (Cziklin, Cziken) paiak 
völgye. Azon vizválasztó hegységben ered, mely a Pinkától a Hutwischig s 
tovább terjed. Déli illetőleg délkeleti irányban folyik s Sáros-Széknél szakad 



raSYárnsegye hegy- és Tl^rajxa 

u Pinkába, A Nagy-Szék p. íaellékvíasei a üóbnr p. 6s a V'íIIííítujs p.. íninil- 

ioítö iVlsóInvöntM fuljik a Székpatakba. A Villamos patakba Felh/i-Ldvrai a 

J^Yu patak ornbk b<»le. A Villáiri(»íí p. (ísehaiilinél AlHÚ-Aiisztriálían prí^l, 

vadn'gnnyns, írvötivörií villáiiinsi völíjryszorosnn Inlyik végig én a Hárnias- 

hatj^H érinti. A Najív-Szék p. líiHllékvizo a Sárpatiik (< snili is; a Dnimuly 

jmtak Néniet-rziklin mollotl nmlik a Szék patak fni, A l'inka következő 

íiajöfvübh mellékvize n Fcht^r patak. Ez, valamint mellékpatakjn, a Vnn)si»atak, 

n Hutwisi'b-liegysétíbOl jüru líányiítíM délre a Szan^askrjr/íl l'olyó rv(»2r patak 

kzakad a Febér paiaklni. A Szarvaskríu ered/> Sinikáíiv palák és a llimipód 

Ijiatak NéiTiet-Szent-Mibályiiiil, a Szabár patak Sarnralvánál rműik a Fidiér- 

j)atakba. Ovárnál a Hadász p„ (/satárnál a Nárda p., I'drnunál a Pnrnó p., 

"Német-SárnHlaknál n Siln)ííp3itak, Vasídlánál a Csonesi patak ömlenek a 

INnkába, 

Hdbniu'zrul Nárai irányában vunid a Szálkíí egyik nyúlványa, mely 
limnan Szombntbelyig keliMi irányt követ Ez az emelkedés egyúttal víz- 
választó. Dozmattül délre a HcebJaviiia-begyen a Sorok patak ereit, mely 
Rumnál a Rábába omlik, Délríil Nyinrár felöl a Hidegkúti p., északról Surki- 
|Ujfalunál a IWinf fulyik a S(»ndcha, 

A IVrifií w kílszegi begyrkfu'íl jTul ;\ \fíK»snvári és Vizelösi piitidc l\'re- 



KBLaÖ^EÖR Éa VID^iKE. 



[nyénél egj^síilvén, Ferint névét j a (Työngyös folyóval sokáitr párhuzamosan 
halad és Szonibatbelyen és Nagy-Fnyoiüon is keresztül folyik. A Perint a 
SzálkörÖl jr)vö vizeket is magába veszi. Ezek közöriegnag^obb a líohonez 
patak, mely a Faludy völgyet hasítja s Ólad és Szombathely kíizt íanlik a 
IVrinlbe. A Rohonezba fulyik a Hozsok p. és egy, a János-forráshól eredő 
[cser- mely is, Buesú felett; a Nieste p. Ondódnál és a Szünösi p. Séenél. 

A Rába következő mellékvize a Gifómjyös folyó. Ez a bí>rostyánköi 
^ lieg>*ekben, iívöngvíísfötöl északra, a Farkas völgyben ered. Kőszegig keleti, 
[Szombíítlielyig déU s oiman Sárvárig délkeleti irányban folyik, 

A Oymgijöig mellékvizei : az Irottkö és Szarvaskő északi lejtőjéről ömlő 
I számos hegjH patak ; a SídamonfalTanál eredő Sirnitz p. ; az Ausztriából 
[jövő Zöbern p., mely a „Buekliehte \V(dt** völgyeiből gyűjtvén egybe a 
I vizeket, áradásaival sokszor nagy kárt okoz; az Ostoros p., n Vörös árok, 
ímely Rötnól folyik a <iyöngyr>sbe ; n Kozár p. Kőszegtől keletre ered, 
eleintén dél, utóbb kelet felé folyik és Peezölnél ömUk a Gyöngyötíbe, 
'midőn Vépen a Surány-patakot és a Sárd-iaitakot is magába vévén, 
utóbli Jiorzú nevet vesz tel. A Hitkai viz Meszlenuél ered s Csényénél szakatí 
[a Gyöngyösbe. X Hosszá vfi AesAdról jön és Porpáezon olvad egvbe a Hátkai 
1 vízzel. 

A Répe^e Vaíívármegyéiiek egy darabon északi határát képezi. Nagy 
kanyarulalükban IVdyik, főiránya keleti. A Hozália-hegységben, Sopron- 



8 Vasvármegye hegy- és vízrajza. 

megyében ered, a kis Rábával egyesülvén, Rábcza nevet vesz fel s Győrött 
a Rábával együtt a Dunába ömlik. 

Közelében veszi fel magába a Répeze az Abláyicz-paXakot^ melynek 
mellékvölgye a Tömördöt érintő Ilona-völgy. 

Répeze-Szent-Györgjnél Szeleste felől vesz fel a Répeze egy mellék- 
patakot. Csánig mellett a Kőris-patak szakad a Répczébe. A Kőris aVáthi 
erdőben ered és a Rába-Bogjoszlóban keletkező Pereszteget is magába fel- 
vévén, Niczken felül a Repcéébe ömlik. Nemsokára a Répeze észak felé 
kanyarodván, a Kis-Rábával egyesül. 

A vármegyének déli része a Mura-Dráva és a Balaton felé lejtösödik. 
E vidék folyó vizeit három csoportra lehet osztani. Az Ezüsthegy és a Cirk- 
viseze hegy választja el egymástól a két első csoportot; a hannadik csoport a 
Sárvíztől keletre esik. Az első csoportnak folyó vizei a dobrai hegj'ekben 
erednek, egj^enesen dél felé folynak s azután a rónán, a Mura és Lendva 
mellékén, egj'szerre kelet felé fordulnak. A második csoport patakjai a fenn- 
említett vízválasztó csúcsok környékén keletkezve, eleintén keleti irányban 
haladnak, míg Zalamegye területére érve, dél felé folynak tovább. A har- 
madik csoport folyóvizei dél felé tartanak és rövid folyás után Zalamegye 
területén^ mennek át. 

Az első csoport fővizei : a Mura, a Dobéi és a Lendva. 

A Mura ágakra szakadva, lomhán folyik át a rónaságon, útközben számos 
szigetet alkotva. Mellékvize a Határpatak vagj' Kucsenitza. Attól elágazik 
az O-Kucsenitza, moly szintén a Murába folyván, szigetet alkot. Tóí-Bide{f' 
Tcutnál a Határpatak a Csernecz-palakot veszi fel magába. 

A Lendva patak a (Jleiclienbergtől keletre fekvő hegyekből ered 
Eleintén Stájfu-ország területén folyik és Dobráíól délnyugatra jön magyar 
földre, a hol egj* kis patak is (ímlik beléje. 

A Lendvába folyik: a dobrai patak és mt^llékerei a Járek patak, a 
Lukai patak, mely az Eziist-heLiyröl jon s Kétállásnál ér véget. Nemsokára, 
a Lendva-szigetí^t alkotja, északi ágának n(»ve Travikáj patak. Ebbe folyik 
a Tergly patak, mely felső folyásában (^lőször Lendva, utóbb Hrad-patak 
nevet visel. A Travikájjal együtt a Pusóez patak (unlik a Lendvába. Ez három 
patakból, a Spunika, Berják és Skajinából keletkezik, Bodóhegy községnél 
Bodó-pataknak is neveztetik és Páhnafü községnél szakad a Lendvába. En- 
nek következő mellék\ize a brezóviczi patak, mely felső részében Gruba 
pataknak neveztetik. Muraszombatnál a Puczincz-patak folyik a Lendvába. 
Két patakból ered, a mátyásdombi és a Bereszk-patakból. A következő patak 
a mártonhelyi. LTtolsó a Mórácz-patak a zsidahegyi mellékpatakkal. 

A második csoport vizei ebben a sorrendben következnek : Cseí-e/a-patak, 
JSaítoc^-patak, Zurek, utóbb Fahi patak ; a Kis-Kerlca^ mely Kerkás-Kápolna 
felett ímlik a Naíjij-Kcrkába. A Nagj'-Kerka, melynek egyik ága az Ezüst- 
hegyről, nuísika Kerkafőröl jön, Sándor-völgjniél fölveszi magába a Merák- 
patakot, Petőfánál a Peskóczot, Hódosnál a Dolinczot és Kerkás-Kápolna 
felett a kajánházi xi'A^y erét. 

A Zala folyó a Sóskileshegj' keleti oldalán ered. Északról a következő 
völgyek nyiJnak feléje : A Csöprési vagy Pataka-völgy, a Csikó-völg}', az 
Ispánki-volgy, a Kiit-vr>lgy, a Kákos-vöJgy, a Szt.-Jakab-völgy {Jánosfánál), 
mellék V()]ízye Mogjorósd felől nyilik és a Szőcze-völgy, mely Vasvármegyé- 
nek határa. 

A harmadik csoport vizei : a Sárvíz^ mely a Verna-patakot is magába 
veszi. A Sárvíz völgje Vasvártól délre kezdődik, eleintén keleti, utóbb déli 
irányt követ. A SárAiz Zala-Szent-Ivánnál ömlik a Zalába. 



Vasvármegje hegy- ós Tisrajza. 9 

A még hátralevő vizek mind a Farkaserdöben erednek, mely Osz- 
kótól Kaidig terjed. A CsillaghegjTÖl dél felé a 5ío-patak, kelet felé a Sea- 
kolyai folyás jön. Csehi-Mindszentnél a Széna-völgy nyilik feléje; onnan 
Széplaki patak a neve, mely Baltavár felöl a Kánya-patakot is magába 
fogadja. '^Az utolsó, a Csergetö-patak, a Farkas erdő északi részéből jön. 




A líOHONCZl MESSZKLÁT6. 



MafTUonzág Vármegye és Városai : Vasvármegye. 



Vasvármegye népessége. 



várni(*^yoi szániiazású lakusok íTn'iijyszúiiiábiia alig történt uími változás* 
Kj^'yúltnUibaii u ki^n^sothiAny niiutt kivíindorlükat szamba iwm vévt^ a inegye- 
hdieknek szül<'ít'í>Mjükhuz való konzervatív ragaszktnlása erösí'bbiiek inutat- 
ktizik, mini a iJiniántűl l)ármoly uv ' n. Sopronon kivíil, a hol ugyan- 

ilyen jí'ienséget tapasztalunk. Vasv.i ben Uí^yaníi? a Va8ban született 

lakosok az Ö!í*sze»^ lakosságnak 93-22*Vu-iit teszik (Sopronban 9.*20'Vát), - 
iioloit a szomszédos Zala vármegyében esak Ul^öT^;,, a zalai szíibítésru Vosz- 
j»i\*mben pedig 8íM4r/„ az ugyanazon megyebeli* Nagyobli ipartelepek, melyek 
az utóbbi években sűrűbben keletkeznek a nu^gyében, módositliatják e sziUnot 
s valósziiul, botry a legutólibi népszámlálás óta módosították is : de erre 
iiinesenek szabatos adataink. 

A 390,371 lakos &2'J községben lakik, A községek nagy számából meg- ^^'^^^"^ 
Ítélhetjük, hogy a megjében áltahUian aprók a helységek. Zalamegye 
kivételével nincs is megye a Dunántúl, mely annyi apró helységet foglalna 
másában, niiíit Vasvármegye. A Hába völgyében és a Keínenesalján, 
tebál a rónaságon, i'itkábbak a helvségek. mdni itt is elég kis népességűibe 
találunk, de a vármegye nyugati, hegyes felében igen sűrűn következnek egy- 
másra, gvakran 1^ — 2 kilométer távolságra. lUU lakoson aluli község volt 
18U()-ben o, (a legkisebb Borostván r>r> lakossal). lÜU-200 lakosiK)4, 20(.)— 300 
lélekkel lakott 104, 301 -őOO közt levő lakosságú 173, 500- 700 lelket számláló 
110, 700- líXíO közt viUtakozó lakosságú 05, 1000-en felül i500-ig47, 1500-tól 




íOOO-ig 14, 2000-eii felül 3000-ig 10 községben terjedt a lakosság; olyan 
helységet azonban, melyben tíVbb lakik 3000 embernél, d(^ 5000-et nem 
üt meg, ésak 4 volt nünddssze, 50ü0'en t'elüli esnpán egy (KÖszeg) és 
^10,000-eü felül szintén esak egy (Szombathely), 

A mint látszik, a községek zöme a 200-tfíl 700-ig terjedő lakos- 
Faágra esik; ezek száma összesen 387, tehát több, írnnt h'Ie az összes liely- 
íségeknek. Már pedig egy 700 lakosú, alig* 100 luizat számláló helység is 
I kicsinynek mondható. 

A községek sűrűség** miatt természetesen azok határa is igen kicsiny. Köiaér-hAtiiok 
lAtlag 9 nég>^szög kilométer esik egy helység területére. A legnagyobb 
I határ, Kösset/ városáé, sem terjed nagyobbra, mint 45 négyszög-kilcanéterre, 
I pontosan 8723 kat, holdra. A leglu^gyobll hatán»k természetesen a lapályos 
I rész(*n vannak; a hegységbe esö határuk közölt Rahnnrz város az egyetlen 
I kivétel, uudynek határa 7(í74 kat. hnld. IviterÖHni gyakm'iak az 1000 lioldon 
[alul levő határok. Olyan községi területek is vannak, melyek alig terjednek 
jtúl az ^gy négyszr)g-kilornéteren, mint a felsőőri járásban Sőshcffif {'Hi2 luild), 
\KÍ8 Oiklin és Kw-Karas^tos (245— 24B h.). Ihmhhdi {2dl h.), Széjrur (23ú h.)^ 
fa körmendi járásban Kemesmdl (i\}ú h.) ; a kőszegi járásban (iijumiyöfifn, rnely 
legj' négyszög kilométernyit sem bir (esak 134 h.), Ijtngvck'Üretjhuta (212 
lh.)\ Kis'C<ömöh' (197 li.), Ki'i-Püsf^ (208 h,), SemjéUjhám (233 b.); a mura- 
[Bzombati járásban Bomsiyán (iMnxk llOh,), a németujvári járásban Tankl-Cdencs 
1(208 II), Safíffa (250 h.). Az tu-szágos átlag szerint (noha a nagy városok 
birtuklulan lakosságát is számítjuk, a mi pedig jeleaiékenyen csökkenti az 



12 Vasvármegye népessége. 

arányszámot) egy lélekre körülbelül negyedfél hold föld jut. Vasvármegyében, 
mely, mint látni fogjuk, mégis nagy részt őstermelőktől lakott országrész, 
a községek felében sem találhatjuk meg ez az átlagszámot, söt 193 olyan 
község van, melyben 1 — 2 hold esik esak egy lélekre, egy családra tehát 
5 — 10 hold ; 16 községben pedig még egy hold sem kerül átlag egy sze- 
mélyre. Még nagyobb lenne az aránytalanság, ha a közép- és nagybirtokok 
területét külön vennők. A szomszéd megyék közül csak Zalavármegyében 
vannak a birtokok elaprózását tekintve, hátrányosabb viszonyok. Vasvár- 
megyében ugj^anis egy őstermelő birtokosra jut 11*6 hold, Zalában csak 
8*4 hold ; ellenben Veszprémvármegyében * 19*2 hold, Sopronban 14-8 hold. 
A parasztbirtokok szétaprózása a nép egy részét az ipari foglalkozásra ösz- 
tönözte; ebből mjigyarázhatók meg a munkakeresés végett Ausztriába tör- 
ténő időleges kivándorlások, valamint az is, hogj^ egy nagyobb töredék 
Horvátországba, illetőleg Szlavóniába vonul, a hol könnvebben szerezhet 
földbirtokot. 

LakásTiszonyok. A lahxsviszonyok általában normálisak. Vasvármegyében 58,700 hílzban 

69,005 lakást talált az összeírás ; egy lakásra tehát 6-65 lakos jut ; Veszprém- 
megyében 6*53, Zalában 6*37, Sopronmegyében 6*44, Győrmegyében 6*76; 
a szomszédos vármegyék viszonya tehát csekély eltéréssel ugyanolyan ebben 
a tekintetben. .\z összes épületek száma 1890-ben 121.847 volt. 

Nemi eioBziás. A emre uézve a 3ü0,371 lakos közt férfi volt 192,853, nő 197,518. Minden 

1000 férfira tehát 1024 nő jutott. Jobb viszonylat, mint a Tisza jobb partján, 
a honnan sok férfi Amerikába ment munkát és szerencsét keresni ; jobb 
Gvőrvármegvénél (1043) és ^'eszp^émnéI (1027); de nem jobb Sopronnál, a 
hol 1022, ZVilánál, a hol meg éppen csak 1013 nő jut 1000 férfira ; tehát 
majdnem (egyenlő az arány. 

CMdádi áUapot. A csalUH állapot képe csekély eltéréssel ugyanaz, a mi a szomszédos 

vármegyékben. \ férfiak közül nőtlen volt 31*69, nős 6304, özv^egy 0*24, 
elvált Ö-030 „. Ősszchasnnlílva az arányszámokat a szomszéd vármegyék 
adataival, knvelkí^ző képet nyerjük százalékokban: 

Nötl.ii Nős Özvegy Elvált 

Vasvánneííve 'M (Uí (iS-O^Í^ ÖLH O'OTi 

Soproiiváriui'iryt' .')0-2íi (i.'i 7(í 5'97 0*04 

Veszprém váriin'i:.v<' . . . 2S-1;{ (iOSO 5-01 DOG 

Zala várriie^y.' . ..... :UVlí<> (>45t 4*46 0*04 

Nemzetiségek. A nnnze1lsf'(ji ríhelii(':k(Mh''s iircn ér(lek(\s VasvániK^gyében : két nagvobb 

zöm mellett két kisebb zíunot találunk. 

Legnagyobb számú a magnnr lakosság; több mint fele az összesnek. 
Ekképpen elérte az abszolút többséget, mert a többi lakosságnak r)0*r)6^/„-át 
teszi. 1880-ban még alatta maradt a számnak, akkor csak 48*980/^ volt. A 
magyarok összes száma 197,389. Elfoglalják majdnem kizárólagossággal 
a várm(ígye keleti részét, de benyúlnak a begy vidék völgyeibe is ; ezenkÍAül 
szigetekként a megye nyugati részén, az úgynevezett Őrség egyes közsé- 
geiben élnek. 

A iií^etd' száma \2h;^'i& volt 1890-ben, 1880-ban pedig 122,738. A 
szaporodás t(^liát csekély, sőt a németek arányszáma, az összes lakossághoz 
viszonyítva, még csökkent is, mert 1880-ban még 34.04 o/^-át adták az egész 
lakossáírnak, holott 1890-ben már csak 32*16<>'o-át. Nagyobb tömegben a 
niegyf» nyugoti felének hegyes vidékén települtek. 

A kisebb Zíhnoket a horvátok és vendele alkotják. Az előbbiek szétszórt 
szigetiekben laknak a Szombathíílytöl nyugotra és délre eső tájékon; a vendek 
a nií'írví* ílélnvugati során, Mura-Rába szögében. A horvátok száma volt 
1800-bí*n 1H.1ÍJ7 4í)6"/o a vendeké 47,080 {Vlhh^l^,) 
íAu^^rmfAH' \ ffirif/i/arosofJás és a magyarul tudíis a leglassabban terjed a németek 

közt. Wé-:zíií*n a nénn't terület szomszédsága is okozza talán; de tényleg a 
íihíicU'k M lí'L^szívósahbak a niíigyar nyelv negligálásában. Örvendetesebb 
y'U'íiT-.i'í!*'] tafjasztalunk már a horvátoknál. Igaz, hogy ezek részben magyar 
bikor^í-áí/ közé vannak beékelve, s nincs is alkalmuk folyvást gazdagabb és 
kultiirailag lialadoltnbb faj rokonaikkal érintkezni. A mig a németeknek nem 
ín i'uHyMii Vv/MtOs'/a*. (9-2ő«/„) tanult meg magyarul, a horvátok közöl már 



Vasváxmegye népessége. 13 

közel 25% érti a magyar nyelvet. Legnagyobb haladást ezen a téren a 
vendek tették, a kiknek épen fele tud már magyanü s igy ez a különben 
is hazafias népcsoport nemsokára a magyar nyelv és nemzetiség várának 
erős előőrse lesz. Magyaml tudott az egész megyében 1890-ben 221*495, azaz 
56-74o/o, 1880-ban csak 53-96 Vo- 

Valkísra nézve tíilnvomó többségben laknak Vasvármegvében a római Lakosok száma 

*^ hitfelekezetek 

katholikusok, az összes lakosság 74*llo/o-a. Utánuk legtöbb az ágostai szerint, 
evangélikusok száma, nevezetesen 20'547o. Az ev. reformátusok a lakosságnak 
csak 2-940/o-át, a zsidók 2-39Vo-át teszik, míg a fennmaradó csekély töredék 
egyéb vallásfelekezetek közt oszlik meg. Vasvármegvében több római kath. 
hitközség tartozik a zágrábi érsekséghez, s egy pár azonfelül a stájer egy- 
házhoz. 

Fontosabb annak az aránynak megállapítása, hogy az egyes vallás- i^ll^^^i^^^^y 
felekezetek kebelében mennyire volt kedvezőbb, vagy kedvezőtlen a magyar szerint, 
nyelv terjedése. A reformátusok általában mindenütt magyarok lévén Magyar- 
országon, nem is jímnek itt számításba. Tényleg Vasvármegyében is csak 
0-77«^o nem tudott magyarul. A róm. katholikusok közül 1880-ban 49.680/o 
tudott magyarul, 1890-ben már 51-48%. Ez ha nem is nagy, de határozott 
haladás. Sokkal kisebb a magyarosodás terjedése^ az ágostai evangélikusoknál. 
Mindíissze csak 0*85^|/() a magyarul tudó evangélikusok szaporodása. Ellenben 
nagyobb arányú a zsidóknál, a kik kíizíil 1880-ban még csak 67'66^'o tudott 
magyarul, holott 1890-])en már 75'(55"/o. Mindenesetre egyik oka einiek az 
is, hogy a zsidóság zöme a városokl)an lakik, melyek a magyarosodás leg- 
jobb elemei az egész országban. De (\iiyiittal i)él(lája ez a jelenség annak 
az általános magyarosodási processzusnak, ni(^ly örvendetes módon az egész 
országban foly az izraeliták közt. A szomszéd vármegyékben uayanezt a 
növekvő arányt találjuk. Már Sopronvánnegyében is jelentkezik, a hol 1880-ban 
a zsidóságnak csak 41'91%-ka tudott magyarul, ellenben 1890-ben már 
48*09<^/o. Veszprémmegyében ugyanez időszak alalt Ö8'87o/o-ról 77*llo/o-ra, 
Zalában 86'01<^/.-ról 92*42<> ^-ra szaporodott a magyarul tudó zsidók száma, 
úgy, hogy eddig körülbelül már alig van Zalavármegyében olyan zsidó, a ki 
magyarul ne beszélne. 

Rosszabb szaporodási arányt mutat a szomszéd vármegyékben a róm. 
katholikusok magyarul tudása. Veszprémvármegyében még csökkent is vala- 
mivel, 74'207„-róÍ 78-94o/o-ra, a mi azt bizonyítja, hogy bizonyos számú 
magyar katholikus kivándorolván, a katholikus svábok közt teljesen pang a 
magyar nyelv terjedése. Zalavármegyében is csak 0*30o/"-kal emelkedett a 
magyarul beszélő katholikusok száma. Sopronvármegyében csak épen 
0.14^/o-kal. Mindebből az következtethető, hogy a veszprémi és a győri 
püspök()k egyházmegyéiben nem karolta föl a magyarosodás ügyét a papság 
oly mértékben, a mint lépést tartott Vasvármegye magyarosító munkássá- 
gában a szombathelyi egyházmegye papsága. 

A mi a lakosság általános műveltségi fokát illeti, az kedvezőbb, mint az Műveltségi fok 
országos átlag ; noha még mindig nem kielégítő. Száz-száz lakost véve alapul, 
olvasni és irni tudott 78*35 férfi és 64-69 nő ; az országos átlagban 57*59 férfi, 
43*89 nő. Csak olvasni tudott 2*39 férfi, 10*28 nő. Sem olvasni, sem írni 
nem tudott 19*26 férfi, 25*03 nő. 

A lakosok java része ma is őstermelésből él. Összesen 64*62o/o-ra Foglalkozás, 
teszi ugyan a népszámlálási jelentés az őstermelők családfőinek és eltartott- 
jainak számát; de, minthogy a 13*19%-kal kimutatott napszámosok is leg- 
nagyobbrészt az őstermelés szolgálatában állanak, a vármegye lakosságának 
három negyedrésze őstermeléssel keresi kenyerét. 



14 



Vasvármegye népessége. 



A statisztikai f()lv('»tf»h'k alapján 
oszlanak moir: 



foglalkozási főtételek következőleg 



(")nállók 


Kitartottak 


Egyatt 


2:m 


7972 


10334 


426 


936 


1362 


102009 


150264 


252273 


27i:)í» 


;{9967 


ti7126 


HISO 


1747 


4927 


27:{2í» 


24163 


51492 



Krtt'lmis^ir 

Szolirák az értflniisó^nrl 

Ipar és k»'n'sk»Hl«'l«'in 

.lara«lí'k<»k 

Naj»száiut»s 

Az értí'lniisóiji osztályból volt önálló: 713 tisztviselő, 812 tanár é> 
laiiiiónó. 3*,H> pap. sz(»izrtt»s és apáeza, 10.') orvos stb. ^Vzipar és keres- 
kc'ielí'm nsztályába tartozókat megint szét kell különíteni foglalk<izási 
iiirai sztTÍnt. A 27,1.V.> ipari fotjrlalkozásu önálló egyén közül l'Or>o j, bánvá- 
szaiiiil, öl*(H)í' a tulajtlonképeni iparral. 12*38 személyes ipari szolgálattal. 
^>*l'>'p. vándHrii)arral, 1*42 o házi iparml foglalkozik, a voltaképeni iparos 
v^jái az eirésznck 83()lo.o-át képezi. A kereskedelem ll'13o/o-kal szerepel 
a fentebbi számban. 3.77% pedig a közlekedési szakmák munkásaira, 0'44<> ^ 
a liileliméz«*iek alkalmazottaira esik. 




fefes^.-* 



VAS VARMEGYE KÖZSÉGEI. 




jAsvÁRMEOYE tcrülotén ecry rendezett tanácsú város (Szombat- 
hely) és egy sz. kir., de nem törvényhatósági joggal fel- 
ruházott város (Kőszeg), 8 nagyközség és 601) kisközség 
van, melyek közigazgatásilag 10 járásra és 92 körjegyzői kerületre vannak 
felosztva. 

A janisok a következők : járási beosztás. 

1. Felső-eö'ri járás, 2 nagyközséggel (Felső-Eörés Pinkafő), 58 kisközség- 
gel. Területe 83,417 kat. hold, lakosainak száma 45362. Székhelye Felso-Eör. 

2. Kk'Czdli járás, 2 nagykr)zséggel (Jánosháza és Kis-Czell) és 39 
kisközséggel. Terülele 101,007 kat. hold, lakosainak száma 36,297. Székhelye 
KiS'Czell 

3. Körmeítdi járás, eixy nagyközséggel (K(*)rmend) és ő4 kisközséggel. 
Területe 91,2(35 kat. hold, lakosainak száma 30,052. Székhelye Körmend. 

4. Kőszegi járás, egy nagyközséggel (Kohonez) és 52 kisközséggel. 
Területe 74,323 kat. hold, lakosainak száma 25,072. Székhelye Kőszeg. 

5. Muraszomhati járás, 114 kisközséggel. Területe 91,606 kat. hold, 
lakosainak száma 44,986. Székhelye Muraszo^nhat. 

6. Némeivjvári járás, 51 kisközséggel. Területe 74,883 kat. hold., lako- 
sainak száma 34,343. Székhelye Német-Ujvár. 

7. Sárvári járás, Qgy nagyközséggel (Sárvár) és 47 kisközséggel. Terü- 
lete 94,265 kat. hold, lakosainak száma 32,872. Széhelye Sárvár, 

8. Szent-goithárdi járás, egy nagyközséggel (Szent-Gotthárd) és 79 kis- 
községgel. Területe 117,749 kat. hold, lakosainak száma 53,245. Székhelye 
Szent-Gotthárd. 

9. Szomhathelyi járás, ()6 kisközséggel. Területe 105,548 kat. hold, lako- 
sainak száma 34,106. Székhelye Szombat helg. 

10. Fa^mW járás, 50 kisközséggel. Területe 97,745 kat. hold, lakosainak 
száma 30,827. Székhelye Vasrár. 

Szombathely rendezett tanácsosai biró várost és Kőszeg sz. kir., de tör- 
vényhatósági joggal fel nem ruházott várost kü\i'm fedezetek ismertetik; az 
alábbiakban a tíz járás kis- és nagyközségeit mutatjuk be betüsoros rendben. 

Abdalécz, Összesen 30 házból álló k()zség ; lélekszáma 1 85, a kik túl- AMahicz. 
nyomó számban r. kath. vallásnak, németajkuak. A községnek az Erdödy 
grófok voltak a földesurai. Postája Pornó, távírója Szombathely. 

Acsád. 110 házból iílló magyar község, a szombathely-soproni vasút- ^csád. 
vonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és 



f 



16 



Vasvarmegye községei. 



távirója s k<'irjí>iryz(ísí''iri székholy. -"iz^^tjcihj ({yörgy ós Hóla es. ős kir. karaa- 
rásukiiak iit csiims kasirlyuk van, molvot Szogfídy Ferenöz hótszemólynök 
éiHtTí»tt*TT lh24-lM'n. 
Aihó. ,l///o. a stájer haiíirszélíMi tVkvn iiairv nemet közséír 20.*) házzal /'S 

lsr)M részlM'M j'iir. í*v., ívszlííMi r. kai h. lakossal. Postája helyben viiii, távírója 
Ff»ls(VK<»r. K<»rjí'iryzos«''L''i és kíin»rvosi szrkln»lye. Van ("aiseírélyzö egylete is. 
Kzí'loii lialárszéli vámmal bírt. KrdiMben réiri, még ki nem kutatott sirhal- 
nink vannak s az ckí'vas gyakran hoz telszínn* régi feiryverdaralinkat. Viilék** 
rf>írény«*s. A kozséiíi'n folyik kíMvsztül a Stt^irorsbach patak. FíWdi'surai a 
liatlhyányiak voltak. Vásárjoira eiryike a legré«ri^*bbeknek ; iiőíryszer tarr 
évcnkinl (»rsz;iiros víisiirt. A kíizséirbm niéír r<*nnáll a pelleniriM-, hirdetve a 
közséü í'Lrykori nairvniib szi'n*pél. Ilarminczad-hivatala is volt. 
Aisó-Beie.! Ah'.'llrlr,!^ \V1 lüizln'il álló faln. Lóh'kszáma 37."), cv. ref. és áir. ov. lak«>- 

sai néiiii-fajkóak. Pnsíája Pornó, távírója Szombathely. A Pinka patak mel- 
leit, a ir'r\ezetl pink^^-mind^ zeni-sz'»mbalhelyi vasútvonal nuMitén fekszik. 




Al>'i-l'.\TV. 



NAOV SÁNDoK KASTKLVA. 



Al---riiTkÍt:i|i: 



Al-'-íNal'Víii.v 



a:—'.' 



A...:-i.-.-. ■. 



a: '^m- ' 



PleliáinVijii lt):i»í-ban ;> pi»iii('ii apát-ii'iLí- ke^yn rámáira alá tarti»zott és l()í)5-bcn 
pohrnhrhfi Fíi|í»p b;ici alMureiis és \«)|t pazmanita volt a plébánosa. JelenleL^ 
Mári.i Teré/i.M i'n|irrcz»'iinó L^vaknrnljíi a keL^'yúri jogukat. 

M.<'>-Hrrl'ifní>i, kis m:iü"y:ir kr)zséL»- a IMba mellett. 47 házzal és 35n r. 
katli. és ;iü. i'\. liikMvs,;,!, I».,si:'ija és távírója KrirmiMid. íi. kath templniiia 
Iníí-Im'H ó|n'ilt >/.«'•)» uViili stiÜMMi. Krildesnra a />V/^////A/í///-család vtdt. 

Al>''"< '.^ff/iiiffhtif. \»'nil közséii'. l.'i.'i b;'izzal és 707 r. kath. és áir ev. lakos- 
sal. P«»*i:'ij:i F<'lsn-I j'imIvji. 1á\ ín')ja .Mnnis/timbat. Fí")ldi»sura a AV///^5rf//-esalíiJ 

NMJt. 

A/../,.(\nf>ir. ki- li>>i\át kí'Z^t'i:- a I*ink;i mentén, H3 házzal és 2(>4 r. 
kiitli. I;ikn<s.;i|. l^.-táj:l N»''nM'l-l\eiv^zlrs. l:i\íi-ója Szombathely. Régente a 
.V//-;/.// L'r«'»rM|^. ki''>ól)l) a Hnilliiit'niiinl: vnli:ik a f("ildesnrai. 

Ai^'i-K'il'/. ii!:iM\:n- k'»z-éM ls:í h;izz:il. I j''leksz;ima 1497 r. kath. és áir. 
»'\. P'Kt:'ijM I"'»'1m")-I\:j|.I. i;'i\ir<\ja Sárvi'ir. K k«»zséLr V(»lt a Káldyak Osi 
ÍV*-/!.'', kik iiiin'ii Vi'i'i'k •'h"ine\ íik''t is. .lelenleír Lajos bajor királyi herczéír 

bil-l'.k.í. 

.1/''-/.'//';. 101 Ii:'i/ím'iI é< 702 némrt.'ijkú ivj:. ev. és r. kath. lakosbúi 
:'illó í;.|!i : |i"»-.!:ija iV i:'i\in\ja Felsö-Kör. A kíizsécrl),.n kisebb serfőző is van. 
Knj'l'-iiijjk :i I»a1t!i\án> i:ik \nh:ik. 

Al",-M*-irii, iii.iuvMr kíízséy a SíiLíli-lieL'"v tovélM'ii, 69 házzal és 337 r. 



V&STártuegye kÓs^égeL 



17 



cath, <^í? i\g. f^r, ]nki>nm]. Poslájii *'s tsivirója Kis-Czoll, Haláráhaii runmi 
sírok vannak. FöWesum a Batthydntf-vii,n\áá viilt. 

AlsfJ'Os^kf.K 47 házzal és HÖl lakossal, akik mind magyarok. Vasúti Ai*á4»«tkó, 
raeííállühely* í*osíája FelsA-Oszkó, távirója Ósííkó. Losrntolsó fY>lrlpsnra Ft^s- 
tetitíh László gvöí volt, 

Aiso'Eör, nagynhh falu a Pinka pntuk nirik»1l, melynek r. kath. ág. és Aimi-Kör 
ref. lakosai maíjyaríík. Van 281 há/.a, a lélekszám líi03. l'ostája és távírója 
Vörösvár. Hégi nemesi község, moly lótnnyésztésérííl ma is híres. Kathulikus 
temívlnnia a XVII. s/.ázadból való. 

Alí^tUptitj/^úii házzal és 609 r. ktitlu és ág. ev. magyar hikossal. Postája Aia^p^ty 
Fels6-Paty, tilvirója Sárvár. A Sopron-Felsfi-Lövö felé tervezett vasutat mel- 
l*^tte vezetik oL FfVltlesuni a felsöhuki A%jf/-esaIád_V(ilt. A Hákóezy-féle fel- 



Í1I 



■5lt- 



ÁI,aÓ^8ZELBSTE. — FE8TET1CH ANDOR QUÓf KASTÉLYA. 



kelés alkalmával itt volt elhelyezve a Benkö-féle hajdíiezred. FelsíSbüki Nafftj 
Sílndornak ilt érdekes régi kíi^stélyti van. 

ÁLső-Ii(múk\ liíu házzal és Ü()9 németajkú lakossal. Vallástik r. kath. és 
ág. ev. Vasúti megállóhely a gráezi vasút mentén ; postája és távíj'ojji Ha- 
tót. A küzséghen két iskola van és faiskolát is nevelnek. Uttdsó frddt\sura 
rt báró iSVnm/<?y-esaláct volt. 

Alsó-Ságh, a Kemenesaljának egyik legnagyobb faluja, 23'} házzal ós 
2070 r kath. és ág. ev. magyar lakossal. IvörjegyzAségi székhely; postája és 
távirója Kis-Czell, E község és kornyéke már az őskortól fogva lakt»tl 
hwly volt. Lelhelye az összes korszakoknak, kezdve a kOkorszaktóI. Határá- 
l)an még most is tíUálhatók vaskori sírhalmok. A szranszéd Stlgh-hegy tetején 
egy római eastrum nyomai tátluitók. Plébániája már löOH-ban virágzitlt; r. 
kath. templomát 173Ö-ban építették újra. A XVIL században már református 
temploma i£ volt, míg ág. ev. temploma egészen uj épület. A Siigh-liegyen 

ÍÁixgjiLtQtsiüií VárniGjryáí és Vjuximí : V na vármegye. 3 






AI«ó*Hílnök 



Als6-S«gb 



VasTriirmegje községei. 



AU^:?A«l**io 



rwtctidi- 



Imrlmi^zerű üreir viiii. melyet Vas Pál lyukjának neveit a n^p; a laiárjj 

alíitt otl Ví»nlák nie^^ inainikat a környék in<-'ní»kül^ lakosai. A kí> 
lorjedl bürterineléssel bír; a sághi bor «nin')puszertp hires, llt \híí 
Erdóihj FiTcneznck nagy kiüTJt^dpsű inintagíi5ctlasiujr>i és lótt*iiyé8> 
XVIL század közepén ipolykéri gróf Kértj János és Chmiel Jánuő vul^ 
fuldosunii, tjíóbh a Soujogyi kTÓfttk. Iti volt hoSíizabb ideig plt^bántw? 
nevkh Ferenez nyelvész. A N«yf/7////-e8al:ul innen vette nevét és u Itt 
lad predikátumát, 

Alsó-S-rhstf*. maízyar község, iiiS liázzal és HH:1 r. kath. és ág. iív. 
sal. VasútiUloniíis, pusla és távíró helyben van. A sxombath«dy-po2 
vasútvonal melleit fekszik. Fesielich Andor gróf szép, naxrysznbású lomji^ 
kastélyáv^al, a mely (nagjis dr»mbon, remek terniszos park k áll. 

kastélyban számos érdekes mfikincs, esaládi ereklye és a esalíMn *" 

elhelyezve. E községtfil vette nevel a vármegye leirrégibb < 
egj'ike, aS^elestet/ek, 



I i ; 



"•^as^ 



^\; 



BALOOrA. — eORfilOS BÉLA KASTÉLYA. 



Aitó-sn^néfctő. Aho'Szénégeiöf 2H0 németajkú r. kalü, és ág. ev. lakossal bíró C3' 

házból álló község. Postája (lyruigyösfő, távírója l.éka. A rómaiak kunibai 

környékén kisebb római telep vagy tábor lehetett, mert haUiráhari róí 

sirok vaunak. 
Aiid-s«iT*fT. Alsó-Szümgy, kis magyar község, 30 hiízzai, 210 n katli. és iig. 

lakossal. Postája és távirója Aesíid. Az alsó-szilvilgyi 6'ací/-esalád fís! * - -• 
AiBí-SjtöJnök Ahá-Szölnök. A házak sztlina láü, lélekszám 726, A lakosok r 

része r. kath, vend, a tíibbi német, pnstája és távírója Szent-( í 

szent-gotthárdi csata alkalmával a török sen'gnek egy része itt 
AíMVTeieken Alső-TdeJces, 66 házzal és 542 magyar róm. katli. és ág. hv. laki 

Postája Andrásfii, távírója ítyörvár. Két kath. tfmp!f)nia van : 

1701J knvü\ Mpült, a másik tHOO-ban. Fid*lesurai a iJelccsket/' é.^ 

tiíialúdolv _v«dtak. 
xtuiorhikrji. Atiflorházaf venri község, 78 házzal A lélekszám 424, Vallásuk r l^^h] 

és ág. ev. Postája Tót-K eresztúr, távirója Bellatincx. Földesimu a ty:- 

yádasdy-, Muraff- és rúí^s^í^ííaládok voltak. 
Ajidiirb^n Andorhe^fy, őO hiizzal és HtTínlcaÜi. és ág. ev. magyar laki »ssal. PosIllÖlí 

MáKonhely, távirójji Muraszombat. 
AP.iía.r. Andrdsfa, magyar község, kíajeg^zöségi székhidy, 80 házEal A< íVl. 

kath, és ág. ev» lakossal. Posüija helyben, távirója GyÖrvár. H ' 



Vasvármegje köxségel. 



tőknrBZíikbeli tárgyaknt tahíltak. Kath* trmplnma nagynn végi, Földesunii a 
idh^ és a j^(zrAfi.^-esa)ádi >k voltak . 

Ároks^íUTds liikosai r. kíilholikiisnk, ném»:»tiijküsik. A Iiázak szúrna ItO. 
[a laknsukf* 862. IVístája hs távírója PiiíkatVí. Ijaknsai a tVildniívtOéspn kivül 
faszerszáni' és faedény-kószítéssrl, ti>vábbá szaliiiatbrkíVtísal foglal krizimk. 

Badafnlra naí^^yobb község 110 házzal ; lólekszáma 784. A i% katliolikus 
tés áí7, v\\ lakosok iiénu*tíijkiiak. Postája Niísfyralvn, távírója 8zt,'(Tutthárd. 
|Min1 húpsújáróhfdy „Mária-Hild" rlnrvczés alalí isnieroli's, KatlL tt'niploina 
l7H8-b!in »'*pűlt »\s a czisííU'rcziták voltak a röldpsurai, kik jideoleíj: is kcgy- 
[iirak. A szeiit-gotthárdi csata gICAI Moíite(íiie<^oli, a vezér, ide iráíiyitotta a 
^-ísapatok egy részét. A gráezi vasíit mentén fekszik. 

Bajánháza. 46 házzal, 246 ev. ref. valbVsu magyar lakossal. Postája 
[Sonycliííza, távírója Csákány. Osnemes örsétri község, moly a XVII. század- 
ján a Batthyányiak l'öldesunusága alá került. A Iverka patak mellett fekszik. 



AruktxAtlii 



ümdj ural VII. 



R.ii]AnhiÍ7ii 



i>L 



mmx 



JTTT 



BALOZSA-lJEQyEg. ^- FŰBST^p QTT^ KA^ T^LYA. 



Baksafaiva r. katli. és /tg. ev. Inkosai lóhnoniólng németnjkíuik, A nuk^ttfuivü, 
lázak száma 194, a lélekszám lííftn. Postája és távírója Szt, -Elek. A község 
la Strém-patak mellett fekszik. Pjébániiija 168í^beii már virágzott A kegyúri 
[Jogokat Koitulwszky TeíKlora grófnő gyakor(dja. Azelőtt a BatihyányiaTc 
/"oltak a frildesijnii, 

Balúzsfalu, ol) Iiázzal és 287 \\ katb. ventl lakíissal. Postája Istvánfalu, üninju-faiu 
[távirója S/d--(it»tthárd, l.akosai a nyirfaseprfi-készítést mint jövedelmező 
[hílziiparl fizik, 

Bahfifa, 33 bnzzal és 312 r, kath. és ag, ev. magyar lakossal. Postája HuMu. 
[és távírója Kis-rnyom. Itt van Bormcs Béla földbirtnkds csinos emeb^tes Boniá'b.kiwiéiy. 
[kastélya és szép jnirkja. A kastélyt Gotihard Eva éjjíttetle a mnlt .század 
végén ; jelenlegi alakját a 80-as években nyerte. A Győrfy-, Xanathy- és 
[fJesi^ //-családok vfdtiik földesurai. 

Balozm-Mp^ye^'^ U}sgvar község 67_bjízza[ és 090 r. katlLi> ül-, t^v. lakossal. Baiozaa-Mperte. 
-^oötája Rum, távírója Midnári. A község a Kába mellett Fekszik és takarék- és 
jegélyegylettel bir. Itt van íojsíer OttüLO^^ kastélya, i'^aiatgr-knstéjy 



in(»ly(»t a j<'l<Mil(\ííi tulíij(l(»n<)s ('»i)íltPtr11. <í_vomH»kt'i íiniköllrk, ii líimn -cMihi'l 
egyik még élő tagjával együtt az 147i-bol származó világhírű rf*mi iierl*;nt. 
I y^ ^^\.^% Vasmogyo leírrégibl) immhos családjainak c»gyiko a rumi és rába-dnroszlói 

^ Kmny nemzetség. Kz a sok viszontagság mellett is híven megOrztitl csaláíli 

emlékei között egy nagyobb és két kis(»bb serlegíM birt, melyt^k képei nemesi 
ezímeréűl szolgáltak. Nlind a három s(»rl(*g (»züstbfíl készült, jól megara- 
nyozva. A két kisebb (*gészen i^gyenln, hét ujnyi magas, gerczdes derokáii 
és alapján mint szinte* fogatékán is csaknem egy(»nlö bevésett virágokat és 
egjéb ezifrázatokal nmtat.a nagyobbik pedig különböző gjízdag díszítméiiyek- 
kel ékesk(»dik ; IT^'V' magas, mintegy 160 latot nyom és három förészbol áll. 

F<)(lolót sisakos, szakályos rs inaj<l tórdií; óro ]>ánozóIba (iltíizÖtt vitt'Z iliszpsiti. ki 
jobhjúbMM nypy n'íszn' osztott hnroniszíipü ])ai/sot tart, nn 'Ívnek első és nojr>"rdik iirivarán 
fckí'tc sas, a ináso<lik rs liarinat likon vizirányos vörös ós fejér koczkák vannak : hal kezé- 
hon alkalmasint diinliít szorított, do vr. clvrszí^tt s a serk»>ren most látszó, ki'^söbhen készült 
ílíírrhi nem oír<'»szí'n illö»'n pótolja. A vilrz »'iry, 2" .'V" ma^as. t'ziist n'izsákkal és bi-iVn- 
titt viráp)kkal ékesített oszlopocskáii áll, mely oldalain beé^t-tett virágokkal diszosított. \í 
oszlnporska és három koronás mcllkép által kílrnyezett liatszö^ii tala])zatánál fo^va a födíl 
alsó 8 a si'rle^fet kíizvetetliMiiil hí^fÍMlö lapján nyuirszik. Ez(»n alsó lapon három római y^xii 
van: ejryik ily kíirirattal : DIVI IVLII : a má.vik fzzel : DIVVS AVtíVST. : a haniiadik 
ezzel: NEKV'AE THAIANO. A császárok haja í.rnnyi»zott, képeik és koronáik fehérf^k sa 
pénzek lajíjai síitét-zíihlrs mázzal lun'itvák. A pénzi'k közti iiivs helyekre szentírási kq- 
mfivekt't osztott a művész. Itt van a lM»r nem ismert erejétől elnyomott Noé három fiá- 
val, : alatta :i födél kerületén kiáll.) leliér hetükkel ezen IVilirai : VEHKCVNDIA IX VINU 
RAIIA : - - továhh Ábrahám ül s átkarolja előtte tér. lelő nejét, Sárát, Agár pedig »'lfor- 
dított fővel s feléjek kinyújtott balkézzel előttük áll: alatt a ezen fölirat: PATEK FTUEI 
ÍN CIIIUSTVM noM. í. : — harmaíUzor Lót ül Lányai kíizíitt, jobbját a tőle arezával •.'!- 
hajló egyik h'ányriak íeléje fordilott esészéji- után nyújtja ki, baljával a feléje hajló má«ik 
leányt átkarolja. A kép alall e f.iiirat áll: MKMob'KS KS'H )TE VXORISLOT. A fíihrar.ik 
ezü^^t latin nagybetíikk«-l sttétzóhl zi.máiirzn-* alapim állanak s a kerekes fíklél kerül»;iól 
egészen elfoglalják. A pénz«'k és ki''pmnv»'k k«"»ztí ^zegményeket Tritonok és Xereisek elev-*- 
nitik. A biliéi belső lapján domborúan alakitutt aiigval háromszfigü fehér paizsot tart, nu-hvii 
három vasluírgony látható - iziniere Hrieir városának — kíirötte ezen fölirat kiálló ara- 
nyos betűkkel: ILL: V\\ : I): KKID: MVN: NVP: ('IV: HKPX;. 

A Serleg den-ka kúpalakú, átmérője í" 4'". mélység«» 'X\ fenekén pénzalaku mt^ll- 
képpel, melynek fejóii lapos jöveir ^ nyakában az a i-any gyapjas rend. Külső oldala há- 
rom vizirányos mezőre van osztva. Hzek elsője sima s rajta bevésett alakokkal mytholo- 
giai, hihetőleg menyekzői diszmenetí-t ábrázíd. A második mező fehér, zománczozott züld 
és violaszinü virágokkal ékesített és három aranyos delphin 8 Hrieg városának váltvj. 
közílklie tűzött három paizsa által ktunyeztetík. A paizsok egyike elveszett, egy máíika 
pedig horgonyait veszté. A harmarlík s a si'rleg leg<lomborubb oldalát képző mezőn három 
kerekded kéi)mu van s közíittük egv»'nlő távolsága háfom virágékitmény. A képniövok 
egyikén egészen meztel. mi féili, alkalmasint Ilerrules, egy vele küzdő oroszlánt fojt mef: 
a másikon sisakos és jiánr/élos férfi ül két oszlop kíizíitt, ezok egyikét átkaroh-a, a másik 
oszlopra szallag tek«'rődzik, mely.'n ezen szók: ri.VS VLTHA olvashatók; a liarmadik 
kéiien egy ülő nőalak átídeli a k. belén' sín.uló e^yszíirvut. A serleg derekának aljii 
ezen lí.lirM kíunyezi : VITA AMK'í). INVIDIA V.nKTI COMPAKAXDA EST. 

Ezen részt, (ddalaiu bi-éir.tett vir;ii-t>kkal ékesített, hajdan tizenkét, do most csak haS 

négyszíigii oszlopocskát<^ 
s három Xereistöl kíimye- 
zett hatszí igü talapzaton 
álló fogaték kapcsolja a 
serleg alapjához. Ez az alap 
ismét saját ábrázolatok- 
kal van mogkiilíml.K»zt<ire. 
Előjíiii rajta három ri"»nvai 
j lénz, melyek szinti* lUíyk^ 
szítvók, mint a serleg feJi- 
lén lévők ; körirataik nia- 
csenek, de az arczok Nenrs. 
Hadrianus és Titaséhnz 
BAKSAKAIA'A. némikép hasonlilanak. 




Vasiránnegye községei. 



ií 



A SPrlí^íTPt Hnr^ viirosu, hajdnri IVivfinisa asziir^ziai hasonnevű iHTezí^tr- 
sédnek, íneiuiyegzöi ajándékul adta Fridrik híTi-zt^gnek, arriint ny.i a 8*»rlp£^ 
fndeléíu'k bekö lapján lUló rölirnt. biznnyiija. Hrívg vámsa e serh^^gel í, 
Fridrikn*»k, liHtrnií'zi és hriegi hen/zfitíiiiík LudrnillávaL I^HÍií>brad Uynrgy 
rst^h király leányávaL t47r»-lM4i irirlónt trimnyeí^^zojón liódidl. A Hinnv-rsalád 
a SíM'leír hirásíUioz eadi'^knzi'tvs t<*t1 áltid jiitntt akknj', niidun a nuiiívarok a 
szilézíiukkal sűrűbb rH-íritkezósl>iMi voltnk Hunyadi Aláíyás alatt, de hogy mely 
alkakaiimal jutnlt a Rnriiy nemzetség hir1nkál»a, erről az adatok hiánvoznak; 
uéuielyek véh^niénye az, ínigy a siM'legH Zsigiunnd császár és király aján- 
dékozta volna doroszhji Kuiny Pál !d[Hdi;irnnk-mestiM"nek. 

BaUtmijc^ 96 liázzal és 843 i\ kath. és ág. ev. magyar lakossal, Posta 
f.s í;tvíró helyben. Plébániája 1620-ban már fennállott. Mostani teínplomát 
174ri-ben az akkori keg> in% gróf FrsMicli József t;Vbnrn(*k építtette. Krip- 



BlLtLAViir 



7x 



Vf 






r 



t^í^^ 



^ 



.^^Vi\ 



A baltavAki kastély oldalszárnya. 



tájában nyugszik gróf Festeíitdi Józsefen kivül zalabéri Honátk és Thurn- 
Ta^riii berezf^g, A községben esin<is park k(»zepén áll a Thnrn-Ta.ris-(*salAd 
szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festetieheké 
és iizután a zalabéri H<a-vátlniké volt, de jelenlegi alakját lH88~ban nyerte. 
A kiistély berendi^zése fényes, érdekes metszfMgyűjteménynyel, festniéiiyek- 
kel, fegyvorgyűjteniénynyel és ötvösművekkel. Az oü-es években a balta- 
rárí dombon, ásatás alkahnával, aniiíliluviális maradványokat találtak, me- 
lyek a béesi udvari ninzennd)a kerültek. A XVII, században a Bakaes-nsalúd 
volt a k»>zség lV)ld»»sura. 

lídndfíl, 419 r. kath. és ág* ev. lakossal és í)3 házzal biri> község* 
Lakosainak nngyobb rész** lu^rvnt, a többi német. Postája helyben van, 
tilvírója Uotujnez, Krirjeg) zöségi székhely. Kath. temploma e század elején 
épült Üirtokosai az Erdödyek. 

Bánfja, másként .S^alouaki hdni/a^\ német község 354 r. kalh. és ag, r\. 



Thum-Tiisi« 
kustély 



aándoU 



Bf 



VaiTármegj'e kósségeL 

íja és íAvírúja S^alijnak, A Ffhrr patak 

A'ht'U ft'kszík. Antijnóiibáiiyája, mrlvTÍil r ' ik 

Ht*u. országos noveííeti^ssegü, A köZHég li: iH 

^p^y^ Jiánya, (SleingTHbmi) kiseUb ktiaiség 286 Hénunajkű r, kuUi, luku^aü 

»'*8 42 litízzaL F*nst/ij;i N%*in»'l-Szl.*(frót}i, Tiivirója Xémel-Ujvár* Liikufisiícak 

jiiui:> tf*i^7f' Als»'»-AusztriíU>íi jár nnmkábü. 

^'•***^»*^ ' Uif HnzaiíiJik sxámu 147 ; a ir*lí»ksz:im í*38. A laknsnk ' i^. 

pv. nt'jii ,.,,. xak. I'nsUija L*s láviruja SzL-Klek. A kuz-s<»g a ,. , st 

melUnt feküscik. Kulh. temploma 1767-ben épült, Birtokus Batihífántj Mdön 

»MÉiM|of Barúimajor, ki.n hónát fabi 42 házzal, 277 \\ kath. lakossaL PotOájaé^ 

távírója Sxaloiiak. 
mtém. liúrdm, 29 házzal és 16H r. kath. magyar lakossal, Postájii Nagy-KajrL 

Uivírúja Vép. Fíjldesurai a Bárdosy- és Bozmy-QSdMsAiyk voltak* 



•T-rr^T^^^ Itj, 



üANVA'TELEP, 



Bar^óiK 



BúUyíkiul. 



Bfttthyátiv 
Snint Jij1Íi!?t) 



H^ni7 



Barkócs, eiyrykor nemesektől lakott ventl község a stájor határon^ 21 
húzza] vs 831 r. k. lakossal. Postája és távírója Murnszíirubaí. Viin k^zsógí 
hÍti*lszovc»tkezete. A /i*o.v/</-(ísalád innen voszi priífÜkátuniál, 

Baiiyajui, 83 házzal, 451 vend- és magyar lakossal. Vallástik á^, **v. *» 
i\ kíilh. Postája holybcn. távirójix Mnraszomhat A korjeí<yzr>sóg ^ 
Evang. temploma l/Hé-ben épült. A községnek azel^Ht ^Pncziiiei. ..... , 

neve, 1888-ban azonban, gróf Batthyány Miksa iránti kegyeletből^ nki 
a közséí^nek nagy jótevője volt, Battyándra változtatta nevét A község 
íiirllett rekszik gról" Batthyány Károly csínos kastélya. A falubtm községi liil^l- 
szövetkezet és magyar olvasó-kör is vtui, 

BaUyánfaha (Kákicsán), vend község 76 házzal és 632 r. kath t-^i -^--d. 
Postája és távirója Muraszombat. A községben fekszik Saint-JuUtn - p 

kastélya, mely azelőtt a Batthyilnyaké volt. A Rákóczy-féle fölkelés alkdk 
mával a l'ölk(dök <'^ a esászí'iriak k<ízt a falu mellett ütközet volt. 

Beiez, magyar község^ 107 házzal és 547 r. kath* lak<3ssaL P<>?ííinn 
Xyógér, lAvirója Sárvár, bakosai a földiuivelésea kivíil a szőlőmi' 
íií a kosárkötcHt űzik. Egykor az ikervári uradalomhis tartozott 



VaflTármeg7e kÖxAégeL 



SS 



Békafaht^ 21 há/.zal; 113 nénietiijkú r, katli. lakossal. Postája ás távírója 
[Német- Újvár. Fuldbirtuküs Batthyány Fulup ht^czeg. 

Bi'katö kis iiémel köztíég a stájer határon^ 38 házzal és 255 r. kath, 
óB Ág, pv. lakossal Pustája Vas-Dobra, lávirója Gyanafalva. Lakosai a kotísi- 
kíistbnást mint jövrclolniozrí háziipari fizik. 

lieHedek, 49 liázzal »^s 25*1 r katli, i?s ág, ev. vallású vend lakt>8sal. Postája 
Tót-Keresztur, távirója Csákány. Lakosai vászonszö vessél is foghilkoziiak. 

Berkeháza, 3H htizzal és 144 ág. ev. vend lakossal. Postája Proszriyákfa, 
[távirója Csákány. Szép vidék, hegyeit fenyőerdők borítják. 

BiroHzék vend falu a stájer liatárszélen. \i\n 43 liáza és 260 r. kath, és 
|ág. ev. lakosa, t'ostája Fenmczralva, táviruja Muraszombat. 

Bohtí^ iragy magyiir község, 142 házzal és ^)^2 ág. ev. és n kath. lakos- 
fsai. Vasúti állomása, postája és lávirója van. A kis-czell-sümegi v^asútvünal 
mellett fekszik ; a körjeg^'zöség székhelye. Határábím római régiségeket talál- 
nak, A század közepén még Somoytfi Krisztina grófné birtoka volt. 

Bodóhegy, nagy vend hilu a Plaz** hegy híliánál, 161 házzal és ^848 r. 
'kath. és ág. ev, lakossiil í*ostája hrtvljnn t/ivirója Mm'aszombat. Ag. ev. 



Békafultr 



Békfttá. 



Beiitjulvk. 



lkrkehá«a. 



BirtJ'sr.ékt 



Boba. 



Boi]<'ibA|r) 



A SAlNT-JmJEN ORÓFJ KASTÉLY BATTYAnF ALVÁN. 



Boicál. 



kaalély- 



íemplomát í7U.s-baü építették. Birtokosai a Szápáry- és 7/a/íA//áwí/-családok 
[voltak. Rt^rjegyzoségi székliely. 

Bogút tidajdonképen Zarkaháza-Bádonfáln»z tartozik és azért említjdk 
[meg küLin, mert itt van gróf Fc^ífj/írA Káhnániiak nagyszabású, szép kastélya, 
[melynek régi, emeletes e(íUoiiád»íS részét ^kerhtz báró éjiíttette e század elején, 
i'ő le vásárolta 1856-ban gróf Festetieh Dénes, aki 1860-ig jelenlegi alakjában 
ftdépíttette* A kastély igazi fönri Ízléssel van berendezve. Remek szép lépesö- 
liáza régi feg^^^erekkel és régiségekkel van díszítve, lakosztálvai pedig 
Jértékes keleti szíVnyegeket, antik tárgyakat, nagyédékű bútordarabokat, 
festményeket stb. tartalmaznak, míg kápolnája rendkívül érdekes és értékes 
liibhai jeleneteket ábrázoló régi festményeket foglal magában. 

Bákrács, apró falueska, 21 házzal és 113 vend, r. kath. és ág. ev. 
mllású lakossal. Postája Pattyánd, t^ivirója Muraszombat. . 

Boldogasszony fu, Ymx 85 háza és 711 r. kath. r*s ág. ev. lakosa, ii kik '^"'''»í»«^^-*j"¥f« 
iiind magyarok. Postája EgtTvár, távirója KisfahubSzt.-Iván, Kath, tem- 
dorna 176U-ben épíilt. XV. századbeh széj) és énlekes fanxgott ohára az 
Mmj»u'\ :'>ri káiH»lnáliól került ide. Földesurai vifhak íiz Eg^iicáru^^ Kmúimiük, 
liak m S^vchént^iek, Jelenlegi birtíikosa báró Solymossy Ödön. 
linrisfüfm 41 házzal és 277 németajkú, r. kath. és kevés ág. ev. lakos- 
sal. Ptjstája Díjbra, távirója Gyanafalva, A tervezett gyanafalva-muraszom- 
)ati vasútvonal mellette fog elhúzódni. 

MMfff &rorB24Íi^ Vina«(rréi és Viros^i : VAarárnMsfTO. 4 



Bokra C4* 



rioriflfalvii* 



24 



Lrinegje községei. 



ftoTKAU. 



H««háa, 



Fíi>rhf*iFy 



^Orhida. 



fhrfftUa, kis magyar küzsr»í?, 67 háxíísU ei?; 301 r. kat! 
s;iL rostája Felso-KiUd, Tsiviréja Sitn^ár. Az íki^rrán nrnr 

ftorhdia. Híízsxám 49, lél^ksziUn 27H. R. kaÜi. ♦Vgág. i*v. lak4)Siü v«mlel 
IN^síaja Tut-Ken'sztiir, túvímja Csíikárív. (iutikiis kH|Mi|aúja a XVL 
zadlnin qnilt. A küzseg hatíírában gazdag kavicsbányák vannak, V6hk 
voltak a S^Mieiu/h yádojudt/f Murai/ és Vidos asahkl«ik. 

Borhegy, apró közm^^. 19 luizzal és 130 nénieíajkú \\ Kain. r^ atr/ 
IflkíKssaL Postája és távirója Pinkafő, Birtukosnk a Hatthijdnyak. 



\^ 






II 



liJizzal es 
i\ kath 
ev. kiH 

sal Fi 

láVlinj.i Úl 

szt>nil>at. 

Jíoroíf^ödj 
121 hílzábí 
*>H7 u(nm 



PtjsUja és tavi^ HHUIlHil^f'l^T'^^^^ 
rója Németuj vár. 

Biíti>kosa 
Batthyány Fülöp 
berezeg. 
^•■•■•Mo* Borostyán, 

Oemesen 9 báz- 
bdl é8 55r. kath, 
és ág. ev. lakos- 
ból álló kis vend 

falu. Postája 
Vai5 - Hideirküt, 
távírója Mura- 
szombat. 
Borm^léa^ BoroHyánkú^ 

regénví^s, nzép 

fekvéííű líAgy község, 200 házzal és 1263, jobbára néimnajkú Iakos.siü, kik vul- 
láwa nézvn r. katbolikiisok és ág, evangdikusok. Pímtája linlyheii van, »ári- 
rója Lékán. A falu 619 niéti?r magasságban fekszik és fölötte ümelkeiUk aj 
hatalmas borostyánkra vár, mely még ma is teljus épségbi-ii, jól lakható álla- 
potban áll fenn. 

A kiízség hegyeiljól kerültek ki azok a kiyyla (szerpeütiii) kfteszköxöL 
a ' lek kriknrí maradványai a vidékrn szétszórva találhatók. M ost r 
8Z , I . iikö fíddolgozíisu kisebbszerű iparrá fejlridölt ki és izlesps, íííop 
tUuistárgyakat állítanak elö belftle. Határában vaskori sirhal(*m mn A 
rault századiban pu-skapurt. is gj'ártxillak a községben, bívábbá i 
és czinóbert fí^zktmmd'bftnynja is van, a mely szintén nagyon ngu KalU 



boqAt. -rasTttTicK ráluan oítór kastiílya. 

ttKi- iis u Iliül ti«»r.*»l. 



Vaa vármegye községet 

toniplornílníik y\]n]i'}n n XVI. századból való en erre L^pitPtték az iij tPinplu- 
ínul, mdyiii'k Hekres1yéjc»lieri img must is hilliuló a régi gúiliikns szí?ntség- 
fülke. Csjnos»"p\% ternplruiia a múlt százml Vf'gvi] épült. Az iskiíhiknn kivül 
van gyeniu^kmenhelye, tüvnbbá íiiisegt'lyzö ogyleli' 6s űalegylete. A kin- 
j**gyzr»s('^g és kíirorvüs székhelye, Kogéiiypíí ff^kvésériHl és szőp^ í?gészségt»s 
viflék»>iiél U)gyt}, kedvL^ll ezélptinlja a turista kiiuk és a nyaralókauk, Elsö^ 
bii'lükdsa, a Uíigyíiniány szerint, kél bevándorolt Hpanjv*(íl testvér volt. 

Vára a taíVirjánlskor már r»MirjrdliJtt. A XIII. százntl flejétfil FrUpjes i**>nwtsráiiköi 
német esászár birta, utVuia IV, JitHa^ nuijd Xémt'lHJrári Henrik, ki I27ü-ben 
Ottnhlr eseti királynak adta át Néhány évvel késííbb már XimettAJvdri Iván 
a vár iu*a, azonban a század végén AHwvt osztrák herczeg kezére jut, kitfd 



BUROSTYÁKKÖ. 

III. Endre vette vissza. lH36-bau Iván fia: IL János, osztrák kézn^ juUalJa a 
várat, de a XIV. század közepén már ujbóI magyar várnagyok ruúzeti^ alalt 
áll. 1342'beü ismét a Németujváriak birtiíkábun vmi és IHlíS-ban zálogként 
kerül Wallses Heín|>rerlithez. 1430-ljan Fruftjes német esászáré a vár, di* 
esak 144í3-igj amikur un'giiit niagyar kézre jnl, hogy csaktuuiKír ismét a 
nénietek birtokába kenlljön s az ő urnlmnk alatt maradjíin 1 64r7-ig, Ekkur 
ismét visszakapcsultat ott Magyarországhoz és vétel utján gróf Batthyány 
Ádám birtokába került. Kz jtldtnj a Batlhyányaké maradt 1864-ig, a mikor 
gról' BaUhfjány trusztáv az angol Eyán IvUiárdnak adta eL í ínikoséKíl, Kuáu 
Edétől, a jeleulegi tulajdonus, Almássy Ede vásárolta meg. A sok iHlajdouns 
alatt természetesen maga a vár is sokat változott és veszített eredeti alak- 
jából Az északi szárny a XVII. század elejéről való; a másik szárny 
átalakítása ujabbkori. Igen érdékes a lovíigterem, melynek falai és menye- 
zete szép stueeO'diszítéssel biríuik, A várfal egyik d(aijonjáhan van elhelyezve 
a fegyvertár, mely érdekes és gazdáig gyűjteményt tartalmaz. A várnak 
sziklába tört kútja roppant mély. - 

A vár jelenlegi tulajdonosa néhány érdekes gyűjtemény birtokában van. 
így gazdag könyvtára értékes, régi eredeti példányokat foglal magában, 
mu»t a teljes Fejér-kodexct, Ortehiist, Piizmányt silí. Különösen érd»»kes a 
ritka teljességi mimisjuatikai gyűjtemény a római családok pénznemeivp* 



26 



VmmwáTmeqye k6z0dg«L 



t^ 



t íH'li íké^ö neolíth-kiiri) gyűjleiníny, mdhr Tcm«mi*- 

g; . : iii idf*. 

A ! ííi vim mvn Egan FMö szép kiiKtélya is, 

'♦"♦''^^ Boz:'^', Ki^ fiiii^vur falu, 49 hiízzal és *Jö6 r kalli. íukiasíjui. ÍM^iujá 

I*í»í*y.öL fáviróju Sárvar. A kr>ZHi»trnek s^/p raí^kolájn \\\\\, 

iiftMiii llJH Ii;'i5í/,al **'s (iítí lakossal, a kik miiid ; k í'*^ n 

r kid ^nk. I'ü.s1nja »> lávirója HolKmcz. ICtiyik*^ ak a h» :, 

a iní*l>f*k nmjíl niiiidiMi kornak a nyomait mutatják. Hatánlban viw 
wfA'Xvk van m {^iiyi}hk(n\\ is «:a/.dair lakhc?lyf* az 68- í**s ókuri • ' 
1H7<J-I»í'n oíív ^óthikuN arany Övcsutot Í8 találtak itt, melyet a s 
iiMi/j MIMI />riz, A XIIL H/jízadhan ^>/.•^iV/ f><írfjAö^ tartozott, a XI V\i5i^*iiititJliuij 

A kH/.>. 1 1 (H lon. ri^iji vúrkas tóly áU , íi lülólag mi'j^ Mátvás 

miifik kit4<^ir kmily _n4*"»í'*f'^ '^^'"i a Á'íV/ríA^-fSiUníTímk. A víírk ; i-m. i v a rúirinuTt i<T5tH*n 

í4an»ktt>ríiyokkíif volt ellátva i*^ sáru*zárkt)kkal körülvtH*e. A lemplnin köze- 

1i''Im'Ii i»uv sz^ryA»i^'^ rtúiil luiza íUIott, nielyut azonban a kuniezok a mnl' 

wiA\/,n\\ (Lílojru szrtroinl>oltak. *-- 

"'*'* BM 117 hi'izml és 754 róm. kath. és Ag. ev. lakossal, Tisista, mag}: j 



r 



*íííí 



m 



-1-^— i-, '— -= 



^is 



^«*t1*-= 









\é^ láTiroja AcBáA Vaskori ' »^ V 

lug^akraa kenUnok fi*byEÍnri\ í 

épfili m ttfimlnim k. Es i ' ' 
' A kteség; « lieMí &; 
,_^ _ méei itt tanultak Ifiift^boii u 
JKpi 3SS & kalh* és ás« mr. TalMsi. i».v ^u mi^s«mr ^^ni: 

A 44. Ptetifa AvpÉcs^ távimja Ac^ád. UaláráiMUi rajkón 

A fémm ál ill naeigfi ei. A ssomkiÜidT-pomiQjí riMzt BKUrtt 

7t háaal és 600. r. kmk ée ^ 
m^ Ünféja JáitnAtoi ^ -^^^ j bk .^^ .^^^... 






s-^^ .^.^ Ukwma msmyMf böasp^- ^ ^- ^^^ »í<^ -' 
4ia&«ikai^*piiikafik 



VaflTánnegye községei. 



pedig ^^Síétt Odöiié, 
mely a régi maeryar 
uriUikok nüiitájíira v 
ssiázad élrjén épüli, 
SmbúKvnö volt szom- 
bathelyi pnlgáruiüS' 
ieré, m\\ dumntöri 
Németh Jánosiiéé és 
Ssnhd Síinduré. Katlu 
tfmiplnms'mak alaj^ja a 
XIV. sziizadbiM .szár- 
mazik. A község lia- 
tiírán vonult rl a ró- 
mai vízvezoték. E köz- 
ségből szárau'zik a Brcsu, 
SeélUsnUit], 

Dwjlóci, 43 házzal és 309 
Postája és távirója Fiukarrj. E 
vége. A hatvanas években iivegfjf/ára 
Nagy harmtszén-hánijája vau, mely íygy 



ct ^, 



SZABÓ ERNŐ URILAKA. 



és ág. ev. lakossal. 
Székvölüfynek a felsn 
beszuntettok. 



BlIflt^'K 



iieineiiyku, runi. kath. 
kr»zséíínél van az u. n. 

volt, melyet azonban 
angol társítóágé, 
Bnrgriheífij, stájer határszéb' német község lOő házzal és H97 róni. kath. 
vallású lakossal. Postjija és távírója Szt.-Elek. Határszéli vámmal bírt. 

Buzahchj, 'ÍH házzal és 193 vend lakossal. V^allásnk r. kath. és ág. ev. 
Postája Kadóbegyj távirója Miiraszond>at. Házi iparok a lYmiis, szOvés és 
vékakötés. 

BiitUnr> vend l'alu 06 házzal. Lakosainak száma 336, akik r. kath, és 
ag. ev. valhisnak. Postája XagydJolinez, távirója Szt.-(.}otlbárd. Lakosai u 
k*nfí)nást és kosárkíHést is fizik. Földesurai a Nddcmhf grófok voltak. 

BdkkösfL nagy taln. 173 liázzal és 1007 németajkú r. kath. és ág. ev. 
llású lakossal. P<istája Kiezlédt távi rója Felsö-Eor, A közel lekvö Tábor 
hegyen sánczokkal körülvett tTöditvény nyomai látszanak. 

CsajtM, 121 házzal, 862 borvátajkú r. kath. és ág. ev. btkossal. A 
szombatbely-pinkaroi vasnt megállóhelye. Posta és táviró. 

CsáMm/, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó szándjan 
r. kath. lakossal. VasútíVIloniits a gráezi vasút mollett. Van postája és távírója 
is. Kath, leraploma a mnlt század kr)zepén épillt. 

Itt van gróf Batfln/dnt/ Iván nagyszabiisú, tornyos kastélya, mely mögtHt ciákáii^i vár- 
gyönyörű angol park terűi e!. Az érdekes kastély újabb része a XVIL század •^**'^* 



Murgóhi^^ 



HiiKíilitly 



Uftdintv 



nnkknad 



Csaj 111 



CíóklkJ'V 



W^. 



J J I 



'Ir. 



BÜCSU. BZÉLL OüúH U Rí LA KA. 



Vasrarmegye köxsegel 



flejpn éjiúil 8 migy kAiiyelfintnol és valAdi f^uri Í2Íé8se1 Taii berüudeasvt^; 
II í^.ohfi^ ' iios rendkívül érlókps műüirgy. fegj^ier lí^ ' ai- 

• inif B y Ivtui ♦^jjyszi'iTsriiind j»4enlegi um a németij;, ig;, 

mf-ljHil ináHtitl szólunk, A i»zt.*golthárdi vereség utáo a turOkOk CbiUcáiiy 
tlítt tábomartak o^y ideig, a XVII. század elitjén pedig Uotnlatj wn^L 
á L-^^áí$^á^iak közölt vall itt ülkö^w-'t, míc: a XVIL s/^íUad maistKÜ' m 

íitthys'my Ferenez és Esterházy Pál seregei ttibttroztak itt, liogy n ík 

átkelését a Rábán raegaka- dályozzák, 

C$énuj, a Ré|K?ze niel- 1 lott^ B4 Uibtzal es *9h „, 

iiir. i'v* és r. katlu lakossal. jk Poslája és távipíija I A 

' lek a múlt ^7A\7Av\ JffL közepén t- *lL 

\ -ra a Xiizhj-, Vhhs-, \^ (huirtj- (^^ £_ 

Csehi kisközségnek 01 j V^ luVza és 64:$ i van, 

akik kath. és ág, ev. vállá- j ^ súak, Puslája i >. hi->iímm-a. í.t, tár 

Írója Ballavár. Régi leinfK \ loniu kőfallal vau kCmílvéve, FAl- 



AJ^ 



•I 



GRÓF BATTHYÁNY fVÁlí VÁKKASTÉLYA CBÁKi^XYOBf. 



desiiriii a ^ljüig.ri jy^£^3Jl ^^P^* és a FeMefiehrk V(>ltak. Kí>rjt»gyzöségi székhél] 

Ml-MiDdMMiL Csehi'Minűszmt, 1 !0 házzal és 798 r. kath. és ág. ev. VíilhWii. magynr 

lakossal. Postája a községhen van, távirója Bnlliivár A falu inf»llott akarják 

elvezetni a ter\'ezett rum-liirjei víisútvoníilat. Fíiklesiirai a zalabéri íffni^lmk 

és Esté Ferenci fölierezeg voltaké i 

Oékr Csékc ő39 lakosa németajkíi és r. kntluílikus. A házak száma ^1. 

PoHtája Német-Keresztes, táviróju Szombathely. Kath. temploma I7"»l'bea, 

épült. A községben dalái'da is van. 

CmIuAí. Csckiifo, 'Ví liázzal és 241 vegyes vafhisii niuiryar lakossal. Pfistájrt 

ProKzuyókfa, lávirója Csákány. Hirtííkos u gruf Sitipdnj-maiiiá, 
t5**>» Csépii, lujrvjit frthi a szombalhely-pinkaföí vasút mellett, 96 házzal 

íi70 r. kittlh lakossal. Postája és láviroja Csajta. Már líiOO-han vir' 
plébániája volt. Mostani, kMrulln! körülvett katlu teTni»loniat 17*»ri^hi*ii :v 
áX ü híveknek. 
^g^' ÜHmy - ' '>H ki-, jíi.ikMar fuhi 38 házzal is 28 i t. kuiíi. rs ag. 

^^^ laktMal. -\ itiiely-nimi vitsút egyik állomása, Pi)síája Rum, távir6jtf 

O mmmmh^ Hzcinibalheiy . Bíftokim gróf CHráhj János. ()&régi temptiana a mu|>yar-r0nián 
épH/^twsifti emlékeknek ngy eddigelé figyelmiMi kívül maradt 



Vasvármegye községei. 



I5je. Koltnkí*zési iílpjére ripssvf* adataink nincsenek; a XIV. század eísö t,i;'*c- 
IdíMben ópülhntett. Arclntíx-tirnikits szpuipontbó! uü^yszólvtín egy a húvzBimyi 
lleníjíloínmal ; nrüamcntikúja iné^'" azéiiul is f^tívszerfibtK Apsisának, valanűnt 
liajóniik kurrinázó párkányai eűrvszerű, fogrovatos tliszitést mutatnak. 
Tsak alHinplüHi déli nldalán lóvö, kissé megroiigált niellékbejárat díszesebb. 
('stndíak vend fídti V^ tiázzal és 807 r. katb* és liu. v\\ lakossal. F*os- 
Itija Fcrenezialva, tíivirója Murusz'jmbal. A körjegyzőség szék Indyn. tjótlnkus 
templomának építési ideje a XIV, századba tehetr). A templom falaiti régi 
^freskók nyomai láthatók. l*lébániája a XVI L században vinigzt»lt. Kegyura 
■gróf Szapáry (léza, Füldostirai \\ Suipáryak, Btttfhitátíifak {}B yd(lasdy^ 
H^ ('$mtjf\ maM:yar község, lOá házzal és 898 r. kath* és ág. ev. lakossal. 
Bl^ostája és távírója Sárvár. A k^izséy; a (lyönLn'üspatak mellett fekszik, 
^mely itt veszi magába az u. n. ratkai vizet. A tervezi^l riun-sárvár-sop- 
roní vasútvonalat itt fogják elvezetni. Plébániája lí)90-ben ínár fennállott* 
[Kegynra Mária Terézia Dorottya IT»herezegnri. 



t-^itíiyr 



ít\ 



ís*-^ á. 



OSÖNOE 



WEÖRES SÁNDOR URILAKA. 



^ 



Tilnsídji nevíi dfdöjébpu római sírokat és agyagtMlényeket találtak, az 
lu n. Ibn-aszíi ílíílríben pedig egy földmíves ekéje nagy famarkolatú kardot, 
[dártlavasal, nagy taréjű sarkantyiit, nyílhegyet és vastag üvegbril készült 
^bilikomoí hozott a napvilágra, A kí'>zség a mriHiri uradalomhoz tartozott. / 

Csipkerek, A házak száma 115, a lélekszám 769. Lakosai magyarok, i\ &ipker«k. 
*kath. és ág. ev. vallásúak. Fostájij Csohr-MindszHnl, távirója Baítavár Ihr- 
tokos a vasvár-szoinbathelyi káptatim, A kí^zség mellett vezetik el a ípv- 
vnízeii nim-turjei vasútvonalat. 

Csfhi^c , kerafMiesaljni nagyobb magym* faln, IHO házzal és 1110 ág. ov. Oons.'. 
^s T. katlh lako.ssai. I*osta hí'lyben, távíró Osl fi- Asszony fa. A fídubmi köz- 
ségi hitelszüvetkeztM. is van. Itt áll budakeszi Weöres Sándor ioldbirtokos 
fsinos úrilaka, melyet tulajdonosa 1878^ljan építtetett, Földesurai B^u^muíi_ 
dtak. 
Csörutnek magyar falu a Rába mehet t, 138 házzal és 871 lakossal, Ctórí«n«k. 
"ValUisuk r. ksith. és ág. ev. Vasúti ím*gátlóhely, kr>rjirgyzöségi székhely. 
J*ostája és távírója 8zt.'<iotthárd, A lakosok önsegélyző szövetkezetet tar- 
'innak fenn. 



5> 



Vasvármegye községei. 



I«. 



lt..l.M 



I)ul>ruf:ilvu 



hoinbulja. 



Üombliiit. 



Doinuiikusrii 



Ouroszln. 



I )o/iii:i 



ÍI..I.. 



|i..l..irlu-.-y. 



IlÓlll'iloii 



Itiinmktt. 



f':'l- iiiiiiiym falu, •'»" liázzül hs 21M r. xatli. rs áir. «»v. lak<»ss 
•;i.:.» •-? •;ivíri'»ja l\osz»'tr. A ki»zsrL^ a XIII. században Szt.-Vid várához tar- 
• Z"*- -- y-'m't.tjrnri Miklós Vi»lt a t'ölil«»sura. A k»>zst\g uir-zájáii ^^ny c^'^r- 
::.• iy r-lyik v/'íriir. iii«'ly a t'alu cnlí'jrlM'n ítímI. IIatárál)an két k'jháuf/n vjiii. 
A r u .:z'i >/rr/'/'//'///*//oi lartnz«ilí. 

Du''íh'><h*gtj. kis mairyar falu, 2.'» házzal t«s \hi r. kalh. >>< ái?. »'v. 
l:ik«»al. I*"Stája í''s lávirója K<»rni»Mnl. Hirtnkt»s a Batthijámf hercz<»gi r-salád. 

Thn'i:^-Í*nrj"írs. az i'lnlihinrl nit'tr kisí'Mi kí'ízsóg. a szombat hely-|»nzs(»iivi 
va>'r in»'ll»*n. rsupáii l*"^ házzal rs 1H2 r. kalh. «'»s áL'. ov. hikussal. IVtstiijíi 
•'•s távin'ija pMr|«á<-z. 

Ihiri.Jh.i:, nsiii-iui-s íirs»'*LM uiaiíyar közs/'tr, 38 házzal ós l.V.í ♦*%-. ívf. 
vallású lak«'«*sal. l*'>sT:ija S«Miy»'liáza, lá\ir6ja (Vákáiiy. 

/>' 71' >7'/-/,</í7/"////. \i\2 házzal í'*s TH.') niagyar hikóssal. VaUásuk r. kalh. 
P«t>iája Ki:<*rvár. lávirója Szl.-lváii. 

//íV-M". Lak«»sai vt-ndrk rs Uí''nn'lrk ; SU liázbói áll ós lélt'kszáma 490, 
akik r. kalh. ós áir. «'v. vallásúak. IN.sTája Szarvaslak, távírója Szt-.Gíttthánl. 
F«»ld«*surai a A'rr'/'/.<'///'//.* xnltak. A k<'»zsóir a L«'ntlva patak mollett ft*kszik: 
a líTvi'Zfti L^vaMafalva-iiUiraszttiiibaii vasúlat a határában fnirják t*lv(»z»'tiii. 

Ih.hri, kisi'bb közsó<r, nii'lyuí'k 3:^2 laknsa iióui«*tajkú é;? r. kath. vallású. 
I'nstája rlnlíbáiTyi. tíivin'íja Fi'lsö-Kür. A k<'»rjru"yzr)sóir ós a kOrorviis szókh»4yi\ 
A közsÓL^ rlri'jii'M Viilü-ykailaiiban fí'kszik. \\(*\x\ várkastólya «» század «*I»'Jí*mi 
íloli nnnha. l\oz»'lóln'n \au a ..Ttihnr" mpvú várlak, m«dy gi\ UnUh'j'hvj 
Lajns luiiiiszlíMi'hiükiH'k kftlvnicz iiyaralóln'ly«' volt. Plébániája löVHÍ-lit-n 
már viniüznií. A k«*L'yúri jnirnkai L'^rúf ll'i^thifinff F«'r»'nrz örökösei L'yakö- 
rnlják. 

J)ohnifftl'i*, 10*.» házzal ó> 77i n«''iu»'lajkú, r. kalh. ós átr. ev. vallású 
lakíissal. l*M<iája Iiadaí'alva. lávirója Szi.-< iiílthárd. A stájer határszóhMi, a 
Lapiuí-s fiilyó uh'lh'ti ffkszik. A k^zsót-ri a 11. Iiákóczy Feroiu-z-féh' felk»'l»s 
i(h»jó]i a kuriK-Z"k i-ííószi-m »*lli:uu\aszi«'tiák. F«'ldi'suraa lht(híj(huf-i'í>i\\{u\ V'.»li. 

lh,ii,Jtalj'i ki- \»']id k"Z**<''L'" a Li'udva palák ós a lervezetl tryanafalva- 
luuraszniiiliali va^úuniial iní'nn'n. í*^ házzal ós ix\ r. kath. valhisú lak»"^- 
sal. Piisiiija \'a<-Ilidi'irkúl. l;'i\irí'»Ja Miuaszi»uil»al. 

píunl'h'if. :\i ii;'iz/:il •'*< 2:\:\ nónictajkú, r. kalh. lakossal. Halársz/'ü 
község Alsó-Ausztria lójó. í*M<t;'ija ós távírója Piukafí). A lakosok naíry rószo 
a ká<láriiM'sl('rsóí:i*i úzi. 

Domonk'f'sf'f. niaü"yar knzsÓL'-, .'^0 házzal ós 642 átr. ev., r. kath. és ov. 
n»f. vallású lak(íssal. Pc«siája Kr/rcza. lávirója Szt.-Gotthárd. Román stilil 
kath. temploma a XI\*. századból való. 

Doroazhl. 77 házzal ós í24 maL^-yar lakossal. Vallásuk r. kath. ós iW. 
(»v. Poslája ós iá\ Írója Köszj-lt. IJóiíí kíizsói:, mrly már a rómaiak idejóbeii 
is lakolt V(dl. INí^ány in'víí sznlIöJn'Lryóii r század eh»jón számos római "nii- 
lók. k<»ztíik í'iry lía<-lius-fó, jjilnii napviláL^Jíl. A XIII. .században már 
Köszí'Lr váráhnz larinznit ós akk^r l>nrl.<frt/ vnlt a neve. Kz időben a Xrmef' 
ifjnirifthit uralta, kósnhl) a (itinnfnkr \v\\, majd Palőczi Simon és ^>;>'-*'í/M 
.Mihály Iriii'k f<)ld<'surai, I7ií)-bau p^ditr N///m// József, majd a >!seflfitiy- 
esalá(l. 

Ihumnf. ."kí luizból ós .■)07 laknsliól álló niairyar község, melynek la- 
kdsai r. kalh. ós áir. i'v. valh'isúak. Tnsiája ós lávirója Torony. Plébániája 
l()00-ban már virájLizmt. F«»ldt*surai a vívká Sitzku' ós a NW^Aű-család voltak. 

Diihnr, r. kath. nr-ni*'! ko/són, a Kába mojloti, a tervezett gyanafalva- 
nuu-asznmbati vasúi m«'ntóii. Házainak száma (w, lélekszáma 394. Puslája 
Iiába-Szl.-Mártí)!!, V.\\ in\ja < i>aiiaralva. 

/)öhnrhnfi/, maiiyar k'l/srL^ ♦>H liázzal ós .'»m2 r. kath. lakossal. Postája 
Kí)rimMid, távírója Szai\a<k«Mi'l. Lakosai a kfisárkíUést űzik nagryban, 

Dütfiiif'i'ri kíízsóii* i)-> \\i\'/.\)n\ ('•> 27 » mairyar lakosból áll, akik vallásra 
nózví* r. kalludikusok. <'»< i'\. ii'tnrmatiisiik. \'a<úii nu*gállóhely. Postája van. 
távírója M<ilnári. F<»ldosurai a >''7y/, //- •'^^V7íi'"íí'íZ.'í;)^«í!^^ EíjcnárH 

Miklós ittííni kastélya már a W'II. <zázad"olV'jVMörvan a család birtokában. 

Döröske kis mairyar falu, ."»() h:'izzal és 37H r. kath. vallású lakossal. 
Postája Szarvaskend, távírója Körmend. A Cs('>rnöcz patak mellett fekszik 
üótíkus temploma 1707-ben éi)iílt. 



Vasyármegye községei. 



Bnimúhj^ 49 huzzal és 319 iiémetajkíi, w kath. és dg, ev. vallású lakos- 
sal Postójíi és távírója Szálénak. A község határában gazdag tartalmú 
kőbánya van, 

Duka csinos magyar község, 9l» házzal és 775 r. kath- ós ág. ev. val- 
lású lakossal. Postája és távírója Jánusháza. Itt sziik^t^t rhikaj^ r(^%>A]_JiKlitj 
a^ kultunő és ií t pj büu a íhikaL Takik^s-i^salá(Li;írbiltjában, A küzsé|Líljt*n több 
csinos iirilak van ; a legszebb dukai Takács F^reof-z iirilaka, melyet a múlt 
század végén dukai Takács Forenez emeltetett, aki a vármegyének első 
protestáns vallású tisztviselfije volt, Jelenb^gi alakját a mostani tulajdonus- 
tól nyerte. Innen kapták preilikátmmikat a 7' ahles- és i!?/g?//- családok ; ezeken 

ki\ ül még a F^rfojg-esalácL bírt füMüsiki J<'^i[i3:aL 

Edi'háia ha- 
társzéli köz- 
ség Alsó- 
Ausztria leié, 
94 házzal és 
04:6 némel aj- 
kú, Ag, ev. la- 
kossal, A köz- 
ség határá- 
ban ásvány- 
víz-forrás van. 



Urumoly. 



Dujyj. 



Edchtt/jj. 



3 



I 



DUKAI TAKÁCS FEKENCZ UBII.AKA DOKAN. 



Postája 
Borostyánkő, 

^ távírója Léka. 
Etiervm- 
Igyike a vár- 
megye logré- 
gilib és legér- 

Idekesebb köz- 
ségeinek, ÖSZ' 
tízesen 40 ház- 
zal és 380 r. 
kath. és ág. 

Iev. magyar lakossal A Lakhegy lábánál, a Szombathelyről Nagy-Kanizsa 
felé meiiö vasút melleit fekszik és annak egyik megí'illóbelye. Postája hely- 
ben, hhij;öja Szt.-IváiL A községben hitelszövetkezet is van. Határa gazdag 
kőkorszakbeTP letliely? Régi tempbonát, melyet a páb»sok is bírlak, a 
nioháesi vész alatt lerombolták. A mostam templom melleit még láthatók 
a Pálosok kolostorának alapkövei. Kath. temploma hőkcízü kegyurainak sí^k 
érdekes, régi niíí(nnlék<*t k(»szr>nbet. Itt nyugszanak Szt. Hem^dMk vértanú 
földi maradványai és a XVI. századból ílgerváry Bereck (Brieeius) tinnini 
e^imzetes püspr^k is, kínrk emlékéi érdekes sírkő őrzi. A lemploin humlok- 
zatán a következő fehrat nlvasható: 

CentVM íüIquoD Anni snnt eVoLVtl a <iVo Vlrlb\'s 1 íestlVta 
nVní* Verő piis sVűniglIs KgerVarlenlVM InnoVata, ploralltIb^'s Ileratas 
gratlas fjarlrl £raVí)eo. 

MufYurürAzá^ Vármegyúi és Vár'^Hui: VatvAntK^c. & 



íiiservíir. 



m Muf) 



i\'2 Vasvármegye községei. 

A torniiy knzí'pt'n. a k(»lt»tiv iipzö ablak jíibb oldalán a küvotkozu í»'l- \ 
iviiií van : 

«X«.iiia i'lost il Junii l.V..»*2 Tliomns Xáilasdi HIut liaro do Kahoil." 

A bal uMaliíH p«'(liir: 

-1*5*>1 Lamviitiii!? Zs»»nnyi'i. jMisti-ritfri i-nnsijrnavit Frani-isous |íaroclnis Eür«'rvarivii«»i5." 

F.í.rvary-vir. Hó^'\ várkasir'lva, liajtlaii. iTös. sok vihail kiállott falai és a vkl»"'kt.-« 

oibnrító nuM-sarak miatt iiclifv.oii vi>lt hi»zzáférht»to. A várkastély maiía 
is uly laza talajnii i''|u'ílt, lioLry i'iry ríhiyirc süpptnll a fOldl)e, útry, lingy n*d. 
b«ilTívi*s ka]»ujáii ma nuir «-sak mászva It'hH álmíuini. Lf»trrépribVi bin'»- 
kosa a hatalmas AV/'Z-'v/'/'v-család vnlt. K'K50-l)aii I. Kámly a Xt'mt'f**irfiriií' 
if"h adnmány«»zta, fl<' csakhamar ismét az Kir»'rváryak. aztán a Kouisi^fttfil'. 
a Xd'hi.-ihfuh. kr-söblí a Szrcltruffiek l)irt()kába ment át. Jpl(»nloiri tulajdnnnsu 
líán'j Sol}f)nu-s,f László, kini'k itt kit<M'j«Mlt biilukai vannak. A Nádasrlyak 
HalliísjiíiTL'-al bírván, a k«izséir f»íjryik dűlőjét, m«»lypn a bitó állott, maiff 
is AkaszTóta-düloripk ru'vpzik. 
E,vrv.i.-y. Ii)frrri:itfif, sí» házból és i}'2't V. katli. és ág. »»v. vallású, magyar lakos- 

ból álló k«>zséLr. Pustíija Kám, távírója Vasvár. Kath. templcima 178.Vboii 
épült ós kőfallal van körül vévr. Birtokosa hWvucz nmdenai horczcg. 

F>yi.a/;i>-FíiA.. K;fi/hf/s'/- Füzts I;ik«»s;u iiómi'tajkúak. vallásnk r. kath. és ii«r. ev. Ház- 

szám ^'K lóli'kszsim •i\t. Postája (iyr|iü-Füzos, távírója Xémot-Szt.-Mihály. 
Kath. t»'m|»l'ima ITTO-brn ópiiíi. l}irl«ikosa Lrróf Enlüdíj Lajos. 

K,y},i/;i^-H.-ty€ Kijifli'icffs-Hrt,/,', ni:iL»'y!ir k«»zsÓL% K'5 Iiázzal és 746 r. kath. és ág. ev.. 

laknssal. I*i»>í:'ija ós t:hín')j;i I>óÍí:i. l hitárában római sirok és emlékek talál- 
hatók. Kath. ii'inplniiuit. nn'lylMMi ri:\ órd^kos nu'ivü, ozüst husszita-kelyliet 
örízni'k, 17ls-l):iii nMio\álták. .\ XVII. században virnló r(?formátus egrhiiz 
volt. A W. >zázadbaii ;iz Kuviváryak voltak a f<dd(»snrai, de a Jletm 
cisajádnak is ö<i fószk*'. Iti áll i/' /:>•/////' I):'nn«'l szülőháza, melyet a vár- 
mi*iry<* ls7í). májiisí'ibaiu a kohó szid<'tósóin'k lOO-ik évfordnlóján, emléktáb- 
lával jelölt nu'ir. Ih'rtnknsa tVIsöbiiki A'^w// Sáud(»r, kinek itt csinos, emeletes 
nrilaka van. 

i.«yii:i/:isifoii.,s. A// //////>«.<-/// *////>■. I) í liázzal ó> M')l maL^yar lakossal, kiknek vallás:! 

r. kath., ág. ev.ós (n . n-f. postája hi^lylH-n, távírója Vasvár. A XVL században 
Knht'U Heírbála, Tnninrui András özvegye és gyermekei kapták adomány- 
képen 1. Ferdinánd királytól. 

i4yi.:iza-Kc«/o. luff/ln.hffs- Ki'^n",^ nagv magvar falu löO házzal és 1068 r. kath. és íÍíT. 

ev. lakossal. Postája Magvar-< lenes, távírója Kis-Í'zell. A község a Marezai 
patak melli'tt fekszik és határában fogják elvezetin a Csorna f(dé terveM: 
vasútvonalat. Kath. temploma 17SL*-|)t'n épült. Hirtokosa a gi/ori j/i($pöb''i. 
iv.yiüiAis i;:í- h)ftflni:(is-Iun/úr:, mag\ar k'íZséL\ \'2\^ liázzal és 790 r. kath. és ev. p.'t. 

lakossal. A írnirzi \a-»nt nn'L^ilh') helye. P(»sta és távíró a községben van. Kür- 
jegvzöséui T's kororvo>i sz«''khely. líóui nemesi kí^zség; egyetlen ftddi'siini 
volt: báró Mihis J.inos. aznnban tMini'k is mind<issze csak 6 jobbíurya vi»lí 
itt. A />r>''-csalá(l ösi lés/ke. Kv. n'f. egvháza a XVII. században keletke- 
zi'll, a nmstani templom 17s7-ben épült. Kath. temploma is régi. 

iv>i..i/a ivi.. /•.y/////í^//v-7Vn.N///' //->':' r>v,// kis faln 40 házzal és áOfi magyar laktiSNii. 

'■'""'""' X'allásuk r. kath.. ev. vrW és áii. <'v. Plébániája már a XII L században létr- 

zell és ti-mploniíinak alapja is akki>r <''píilt. P>irtoke)s dr. S^al'ác.<f Manó. A 

S:rrhtit/i/ c^ah'id sz;inMaz;isi Ip-Im'. 

I " M.y. /'.Vr.r///// . oagv >l;rjc'i" liai;'n>/.i''li k"»/sr»ü:. 1 í-'^ házzal és 1001 n«?iii»'t- 

ajkú, r. kath. \all;i^i'i lak'Ksal. Pw<i.-ija T-s távir''»ja < iyanafalva. Az /. íHfi0'"' 

('■:: sflti'ii /líint/'ihir.^n/fif iizriiiÍH'n \*'\ n h'^íiii' hlt'hí qn'in w kí'izség határában vaii. 

I-..I..1 Fnlini Lín ví'OíI k'»/>íL:. .'»- Ii:'izzal és L*7i* r. kath. és ilg. ev. lakos!::iI- 

j'osl;ij:i és távirója MiM'asznnibal. 

I .i.i . .i.i.iv:. Ffidfis(/ifff/r(i, L':'il»a-mi'nli kt.zséí-!. lakíVmak száma 1182, akik rain'l 

nétnelajkúak, vallásuk poíliu r. kath. és ág. ev. A házak száma 185. Pos- 
tája és távírója (íyanafalva. Kath. temploma 17iÖ-ban épült. A közíőg 
vedrén, ínagas liegven fekszik a /^///////////// gróftik kastélya. 



Vas vármegye községeL 



FarTcasfüj magyar község, 88 házzal és 517 r. kath, lakrmsaL Postája farfc^fa. 
ós távírója Szt.-GotthárcL A^_község npi^ ati határ án teilíL-ü] a ., FeMeAú' \ 
jnelyböl a Zah t p atak er ed> A sient-goUhárdi uradalomhü:: larlozutt. 

Farkasfalra nagy stájer határszéli község, 264 házzal és 1642 német- Farkásratva. 
ajkú, r. kath. és ág. ov. lakossal. Postája helyben van, távkója Felső-Eor. 
I*lébáiiíája 1698-ban már virágzott, Kkkor lelkészkedett itt Hassenms János 
Jakab szász szánnazilsú, híres tndós. Kegyura Soklifs Ármin, kinek itt 
csinos urihika van. 

Fehrrpa(al\ 32 házzal és 210 németajkű r. katli. és ág. v\\ lakossal. Fcherpuuk 
Postája Hamvasd, távírója Fels^-Or. Bü"t okosa gr. Battht/áfvj Ferencz. 

Felsfi-IieM lakosai németajkúak. Híkaínak száma 60. Lélekszám 410^ 
akik vallásra nézve ['. kntholiknsuk és ág. ovangelikusnk. Postája INirrió, táv- 
írója Szomhiíthely. A község a Pinka patak mellett fekszik; itt vezt'tik el 
a tervezett pinka-mindszent-szombatíielyi vasutat Birtokosa grór-ÉrVdíídí/ Lajos. 



FiUíi-Hiíled. 



I Iji I f 



FKLSÖ-EÖRJ RÉSZLET. 



I 

I 

l 



Fekő-C^iár. 



Fels^KSr. 



Fehö'BerkifulUf 43 házzal és 292 magyar lakossal. Vallások r. kath. Febő-Bofkifftiu, 
Postája és távírója Körmend. Fríldesurai a batfhfjmuj hín'ezegek voltak. 

Fehő'Csatoffánff xpini fahi, 91 házzal és ő2h r. kath. és ág. (h% vallású Fdsíi-oioiogány. 
lakossal Postája Felsö-Lendva, távírója MnraszíHiibat. A KátfasiJi/ grófok 
földes urassá ga alá tartozott. 

Fdső'Csatdí\ 78 házzal és r»21 magyar és híHTátajkú lakossal, a kik 
mindannyian r. kath. vallásúak. Postája Német-Keresztes, tiivírója Szom- 
bathely. A falu határában gazdag kőbánija van. 

Fehő'Eőr nii^zöváros Vasvárnn\gyö nyugati részén, küzvetlen a stájer 
havasok tövében, a gyors folyású Pinka folyó mentén fekszik. Lakosainak 
szíima 3800, a kik túhiyomóan magyarok. Vallás szerint a lakosság három 
felekezetre: rom. kath., ev. ref. és ág. evangélikusra oszlik, nnJyek közül az 
ev, ref, vallás van túlsúlylian. Mindhárom felekezetnek van temploma és isko* 
Iája. Az iskolai taimyelv csak az ág. evangélikusok nál német, a töbkieknel 
magjar. 

A város eredete egyidejű a hooalapítással, a mennyiben Felsö-Eör lakó- Fei86.Ei>rin!iiíjft* 
sai, István, László, IV. Béla és Róbert Károly királyok oklevelei szerint, 

5* 




'{( Vasvármegye községei. 

m«'lyrk i\ in''iiu't újvári IJatlhyrmy irrúlnk Ipvi'^lirinihan IVksznu'k ma :-. 
öpikül i('l»'|»iti»'tti'k i<lí', linirv iiií'LivrMljr'k a határt az osztrák ln'rcz»L'-k 
ü"yaknri ln'oapásai tMn\ s i»z»'ii szdlLrálaliikr'rl nyrrte ir)S2-li*Mi az i«li' h'i-'- 
]»iti*t1 íi't <"^aláil Fí'IsG-Kör halárai királyi a<lnináuy!il. 

A (rsaláduk szrkdy rrfMlrte iih'IIcII \all azok in»vr is, mint i»l. a K^k- 
iiíjMi. Adnrjá[L Ijt' nk o, íiahkó. Orlíáii, llisjja, (iprocz, íiáiijjól, l^íijáj^- hlUl'. 
ílá|. stl)., t\r I' származás ímHloit 1amisko(hiak \wix (» iH''i)iU'k a vasni«'L'>i'i 
iiiauyarsátitól tJ'ljt'scn i'hilo szí^kásai. kíil<»nr»s(Mi ]hhI'\íx tájszóhisai. 

A n''iri haüyoiiiány sziM'itit a váms valaha iinístaiii helyiM/il inÍMt<'i:y 
H kiloíiiPií-rnyi 1ávnlsáirl)aii T^szaknyiiüatra Irküdt, (I<^ IV. Lászh'» királynak a 
m'-iiirtiíjvári Lírótnk flli-ni hailjTirata alkuhiiával a város Ifroiiibnltalutl s akk- : 
ti*l«'|»ült»'k a niai hikosnk 'uU\ a IMnka kifs vriliryéhí*. 

A h'íormárzió í'hí'rj<'<lrs«*ki»r a laMiiftujvári Batthyány ;L:rótnk v»»hnk • 
vi(ir*k fVíkajatányai s iiiiiitrin <• irrófi csah'iil az ♦•Isök kí'ízí^tt volt, a nu*ly :: 
p*t'nrm:M-ziót pltoLradla. tH'Mi lí'ln't csodálni, hotry az jtinii hikossáíj is, pai»jáv.i! 
í'iryiilt, csakhamar a iimtcstáns valhisra Icrl át rs clfoirhilván «»iíyulinl n>: 
adfhL'' róm. kath. trm|ilonnii. az iij cnyliáz csakhamar íVlviráiízotl. 

Az KiníJ-ik cv mindenszentek napján azonhan Torniássy VrWv \\i>- 
vári prépost .')0() Mém«*t katonával a Víirosra rohant, a tcmploinnt, iskolát ch'nL^- 
hdta, a papot és tanitót clüztc. a paplakot földiir hMM)ml)(dtatta, a nemcsrk 
h:'izaiha torvc, azokat min<lcn javaihói kit'osztá, a k<')zsétr «»skíiíltjinT potlii: 
ridniiktól mcL''losztvíi. szakálluknál toirva mcirliurczojtatla s véirül clzji- 
rat:i ök«M. 

(Víikis 1771-hcn, Mária Ti'rézia kin'ilynö uralkodása alatt, jutott az itteni 
n'l'ormátus Lryíiickc/ct i^nn'-t azon hclyzcthc, hoiry niairának uj templomot 
épiitcthcirtt, a mc|\ mai iiapiü i^ léumdl. 

NcMi Viuiult cl veszély nél kii I HZ l''^»>» í-lí-iki szahadsá.uharcz viharasem 
a váríís lelett. Azelötnit i.^ztráknk uir.v :mis iHMMM) forint ha<li sarczot vetettek a 
városra azért, meii a lak<i>s5ÍL! clia Auszlrijíhól id«» nn»nokült huszár csapat 
si'LMtséiiével euy erre \í»iiuI('» horviií c-.apaioi megrohanva, azok közül sokat 
leolt. Csupán a nennéjj í'llumM u:vn\' iMdödy Islváti fnhivászuiester segé- 
lyével és k«»zhenjári'is;hal keniiiiritr ki a Mims a teljes leléiríMtt'tést. 

isíl Ix'ii n\»'''í'' :> vi'u'K \;i<;'utari:'isi jol^iI s vásárai azóta hintsek nem- 
csak a mei-yr'hen, hanem Au>ztri;il)aii is és kíih'mrisen az ide f(»lhajtatni 
szokott reii(ikivídi ^/ép teiiyé^zmarlia íillumány az, ami a külföldieket o 
vásárokra vonzza. 
ívho-Ki-r j.i.i..-. Felsö-Kör széklie|\«' a hasuunevíi j.'nrisiiak. Van járásbirősáira, telek- 

k'inyve, adí'ihivatala, posta és távird.'ija. vasúti :illi»mása, kisdiMlóvója. Van 
továhh:'i három hil'tnrh'iirir.tnrn s. hnuy az i'^^yesiilési szeUem is eh^í? élénk 
e városhan, azt igazolja a szi'mios femi;'dló nfifrsUlrf : a Casinu etrylet, Pol- 
trári olvasókoi', Ifjusj'iüi kíir. MaL!\ar ilaleL''yesühít, Kórliáz-e^-yesület, Kor- 
csolya-e.iryesiilet, L<»vés/ i'iryliM. 

A várns hat;'tr:inak iiaüv n''-.ze lenyvesekhöl áll. A nnlvídés ahitt álló? 
páratlan apn'ira ••Idaraholi fnM ai.!>ai!ns T-s s(í\ány s a nép niMii annyira loldj*' 
j«»\«Mklm<''hö|. mim inkiihh la\:iu;'i-.lM'i|.:icvUMmk;ihóL la- és marha ke rés keilé<l.»n; 
él. Ipara a \;ir"snak »':j> ;ihal:ui nincsen s az itt élo kevés szíuni'i ip.-ir'- 
tiszt;'in a ji»'l\i InijN :i-/.i;i< -N/.iiiiiiiia il"«|oi»/ik. A nép józan és nMidkivíil <Z"i- 
ualma-. iíjéii\.-i .ilJM \;iiiiiak - IV'iIcl! Ihu-ümiix á\al é> hajíh'iuival él. 
i. 1 .... ]L'^\- L'-"'J"' '"-^- Mi'\ •'/'•h'«- kii/'^í'-ii 1 »."> házzal és íSOíl vímkI és né::!--' 

; la!;'.^-;il. N';!!!;!-.!!;. \\ V.\\'\\. •'- :íl:. ''V. Po<ta hí'ixhen van, távírója Szt.-ti"í'- 
, hárd. A k'iiji'L'v /.'»-•'!.' '■- M k''!"i\M^ >/r'klii'ly«'. Plébániája már 1».V.*>»-Ii:í:. 
. '. if.iifZ"^!. T»!nj.l"!ii:i!i.i\ •"-'> !•"-/.''. r«''ij j i^ni j i ik u^ é|íítmény, érdekes iroilijkn^ 

y V'TV.;i^ fl,!Í-. "I .; i' 'C. íi I. -/i ■: !N«''L' l'l ! k'''\ «'! hír. 

' h- '. .e. L'.'-M .^ ..."•//•/' Ti-, .i'i.ii iiaL!,\ ^/ai»a-.ri, tt>rnyos várkastélya, ni'M 

■.;'Í;í1i,i .\;i'1. !-'!•. -ii; ^ A' . \ \\\v | .iiic/i'-Je jiiirom eintdet luélv és haj«l;iiii 
."'■•■:'l"!'"*''-''. ••;;ir-i;. .1.. -í/ 1^: <•'= \\\^'\i talállialó csa|»ó-ajtók, szikhiba ckrií 
■..!-..;;:;■..' .':■.. ••-•.•■- •'.!!. ••ki" li l.iiji.-jic'. k«'n'sziiien>ndák stb. A várnak lulvnr- 
>-.ü. •''■-/'•. Ii'ijtí'.*-. '-/I'ipi.v. ji\ituii. s/éh's t'olyíisóival, érdekes épitész''ii 



Vasvármegye községei. 



kastt'ly v?ilÓ8Hfí:r>s kirieseshilsíu az érdnkess, szúiuus ontnlxín nagy 

lértókű műtárgyakiuik. Itt őrzik a Nádasrly-esalád ama egykoi'u térképót is, 

Ijntíly a Xádasdyak uradalinail tünteti fVl. A várkastrly reiidkivíil szrj» tok- 

'vt*Hsd Ijír. Míg az eí^^yik oldalán na^^yterjndulmű platón szép park terül el, 

addig a másik résizi^ meredek hegyoldalra néz, melyen a várnak két ép 

Idnnjnnja liitható. A várnak azelőtt, a Ná»Iasdynk után, Dietrirhsfdti herczog, 
mjijd Herhr'n^tcin és később az Alintis>:iffü' voltak az nrai. Az utobldaklol vásá- 
rolta meg a jelen- 
legi tulajdonos. Itt 



[őrizték hosszúidéig 
a iíMlsdv-esalád 
t'^rdekes levéltárát 
Í8, melynek egy 
része azonban a kíí- 
nlbbi tulajdonosok 
alatt elpusztult. 

A községnek 

I kőbányája is van és 
hegyeiben gazdag 
kosj^én-erekre b u k - 

l kanták. 






r '.■ 



lm V 



h 



r 



mezőváros 
a kies vil- 

lániosi 
völgy déli 
részében 
terül el. 
I lázai szét- 
szórtan t 
kertek kii- 
zepette lek- 
szenek. Lé- 
lekszáma 
körtin>élől 
1Ő00. A há- 
zaknak 

bgész eÜielyezése a községnek középkori származására vall. A község nagy 
íynnirilesris erdőben áll ; középső része, két-háromenieletes épületeivel, városi 
SZiuezetettel bir, A hegvi falut üde levegője, modern kényelenmiel berende- 
ött vundéglöi és a helybeli értelmiség egyetértése vonzóvá teszi. A község- 
"nek büszkeségei az ott elhelyezett felsfM iskolák rnclyek ISiö-ben kelet- 
keztek : tanítóképző-intézet, liat osztályú gimnázitmi, melyei most nyolez 
osztályúvá törekszenek kilíővíterü, négj'osztályu reáliskola és 100 növendék 
Sszére berendezett aevelő-mtézet (internátus), melyekről a közoktatiisügyi 
fészben szólunk bővebben. 

Felsö'Lövö lakosai, akik Nagy Károly alatt ide telepedett gyarmatosok 



GRÓI^ 8Zi5CHE NYI TrV ^ DA't J^^4 ftl^g^^^:AfeSJ>ISZTRUME . 



I'clsö Lüyő, 






Va8¥4rmeg7e kÖsftégeL 



n 






it^p fjáíissok lehettek, Kégeljhen a hurmUjáni 

Hutárábaii van a ^tílsserű. csínos kfilsejii 4Joffiiiann-ka«té1ir, 
itiigT gazdaság tartozik. 

Fi'lí!*-Iv>ví5 ff»lrinlgEisHt Wként volt lolkészének, Wtmm*^ 
k^^zOfiheti, kiről m*d& h^-lvfii lesz brivebben szó, 

FelsC'Me^i^, magyar közsí'ig, 36 házzal és 371 n kaüi 
lakossal. PoíitAja é$ távírója Kis-Czell. Hátamban va2?korí •=^' 
A koz^ífirhpz tartozíV Zentn-pusztón a herezf*g Batthyány-fele 3 
tMTlo?' van. 

/ Mztnr migy magyar falu, a kií^czcl!-??fmif'íri rri^^útTfvn 

menlén. Házszám 112, 80U r. kath. és kevés ág. ev. 
álltioiása és tá\1rója, pusítája azonban .lánosháza, Homáo ^ . ».l., 
temploma uyen szi'p. 



aií- 



FEL8Ö-LÖVÓ. 

Febő-fjwk*. FdsŐ-Oszhi mán a rómaiak idejébon lakott lielyf^vult. H.- 

sirok vafxnak, melyek gazdiig lolhidyei u római prmckrHík, Van 
magyar lakosa. Vallásuk r. katli., ilg. ev. és ev* ref. A sznmbathp|y-kf 
vajsút állomása; postája ós távírója is van. PlébániAja 16Ü6-ban tnár 
zott, temploma azonban sokkul **lfíbb épült. Keg>"ura gróf F(istHÍ4:h Tasziló.] 
Itt van a k<irj(*gyzöség székhelye is. 

Feiiő-pnif. FeLo'JMfj, 74 házl>ól és H17 magyar lakosból íUló kO^síir. Viiüá^ífik 

r. kath, és ág. cv. Fosta helyhen van, távírója Sárvár, Ko 
«zékhely. Plébániája n)ár a XIV. században tVnnállolt és helyid 
171í>ban. K*'tn!ira felsőbüki Nayy Sándor. 

*' ' ' •' k.. Fd^' ' ' nagy falu a gráczi vasút melleit; laknsíu 

Van a ko i 178' ház és 080 r. kath. és ág. ev. vallilsú 

Kába-Füzes, táivírója Szt.-íiottbárd. 

^^ -'^^^^-» FeUó'SlrdzHfi, Hl házzal és .')13 németajkú laki^ssaL Valláft^'i^^ 

éi4 kevóií ág. &\\ Postája Hába-Hzt-Márton, távírója ( íyanafalva, : 
Baíthyánij'i^fyHl&d volt. 



♦ illlll TilH'H 



l^llv^ 



Vaavármegje községei* 



a? 



FijM-S2!fíJsste magyar község 47 házzal 6s 451 r. kath. és ág, ev« val- F«i*5»s;»eieito, 
lilsű lakossal. Vasúti állomás a szombathely-pozsonyi vasútvonal mentén* 
I*ostuja Alsó-Hzelestc, távírója Szeleste vagy Acsád* Földesura a gvóí Festetkh- 
fisai ad volt. 

/^^Iső-*S'?fw/7í'í(; kjs német falu H^ és ág. ev. lakossal. Fci»ft.s»iiic«oW. 

Postája (Työngyr)sf6, távírója Léka. HatiVrában vaskorszakbeli sirhalom van. 

Fel^ú-SsUvtigy, magyar falu 43 házznl és 336 lakosBal, Vallásuk r, kath, Feii«J^«üv*rr 
ésíig. ev. Postája és tá^arója Acsád. Kath. temploma nagyon régi. A kö^iség 
a szombathely-soproni vasút mellett fekszik. Földesura a Tallidn esalád volt. 

Fel^Ő'SzÖhiúk nagy vt*nd falu 2()H házzal és 1283 i\ kaih. és ág. ev. FdBö-SiMMnok. 
lakossal. Postája van, távírója Hzt.-ttotthárd; k(Vrjegyz(5ségi székhek. Plébá- 



,iiü 



!^ ^''l 



r 



Ifti-t 



A HOFPMAlíN-KASTÉLY FEL8Ö-LÖVÓ MRLLETT, 



niája J6[|8-ban már virágzott. Keg>'ura gr. Batthyány József. 1627-ben a 
községben már rendes iskola volt. It1 van a vármegye vízválasztójának 
legraagasabh pontja, az „Ezüsthegy/' 

Ftrmcifaha. vend falu 39 bázzul és 22í) r. katfi. és ág» cv, lakossal. Kmncafiiiva. 
Posta helyben van, távírója Muraszombat, A községben gr. Batthyány Zsig- 
mondnak érdekes, szép kastélya van* 

Füsthniy-Sirökány kis falu 26 házzal és 185 horyátajkú lakossal, akik 
valamennyien w kath. vallásúak. Postája és távírója Szalonak. Földesura a 
Batthydny-('^a\ilil volt. 

Füiin, kis magj'ar község, melynek összesen 13 háza és lőO r. kath. 
és lig. ev. lakosa van. Postája Péczöl, távírója Sárvár. Földesura az Eölbvy- 
család volt. 

Gáhorfalva, 92 híuszal és 692 németajkú lakossal. Vallásuk ág* ov. és 
r, kath. Postája és távirója Szali)nak. 

GanocSj a Strém jiatak mellett fekvő község M házzal és 337. r. kath. oanocs. 
vallású németajkú hikossnl. Píjstájn Piiszta-8zt-Mihály, távirója Nénietnjv;'ir. 



Füfthcgy-Slro- 
káJiy. 



FO^tü. 



GéboríuHa 



VasTármegye községei. 



.- 7^ Ti 

kar.:. 



G*,.^zton]h injiuyar kr>zsóg, a crráczi vasút montón, 119 házzal ós 80H 
r. k;i!li. •'•> áff. **v. íaknssal. rnstája r»s távírója Hatót. A Oossthotitnnk gs i 
:V'<zk*'. T»^nn>Íum;ntak külső falába <*irv arabs feliratú kfí van falaz va. iiK'lv- 
ról iiMjni tH'hii. li^nrv ImmiPt k«' nil 1 i(j«\ írt van Ptíziwhnhj Dt>n«»s i-siiii»s, 
••m»'l»'t»-> úrííiíka t'^ íjzv. Bnlfhii'hun HrTané pizdasáira. 

ti**1',ttihiir. stájtT liatárszt'ii közs«''tr : lakosai iiéiiu'tajkúak, r. katli, i> 
áir. t'V. vallásúak. Házszám VI, lí''Ii»kszjiin 2U7. Pi»stája Szarvaslak, távírója 
Szt-<i"tlliánl. A Xn'l'isflyak v»íllak a l'ölil»»siirai. 

G»'-aze-TnrFihi„,i wx^zy niaü-yar k«>zs('»ír, H.'m házzal ós 1867 r. kath. ós áir. 
Mv. lakossal. P«»sTa 1i«*I\1mmu távíró Sárvár. Ivót trmplmna van; a kathohkus 
1»)82-1m'ii ópíiJT. az áL'. «'vani:»*likiis 17*.*7-b»*n. A kíirjoiryzrisóg székhely**. 

G^rrfftfr apró falin-ska a INTÍiit |»atak m«»ll«*tt, m«'lynok összesen 1 1 háza 
ós l.'»i maL^var lakosa van. Vallásuk r. kath., átr. ev. ós «»v. rof. Postája ó> 
távírója Mnlnári. Már a XIII. százaM más<HÍík IVIóbon Kffrrrdn/-h\r\n\;^ vnji. 

(írrohiz. .'»() híizzal ós 2.")S vímhI ós iiiatryar laktíssal. Val!á.<iuk áir. ''v. 
Pt)slája Prnsziiyákfa, távirója í'sákáiiy. 







'iVAN \r.\i.v.\. 



'lers..-. (írrs(\ iiiaiivar kíí/sóü. .")!' Ii;i/.z;il ó> .">(K) vriTves vallású lakossal. Postája 

belybenvaiu távírója X'asv.u". 
ííeszií^iiyés (, 'cszf tni ifrs, vriul kozsóií, Sí lij'izzah's .")t í- á.L^ (*v. lakossal. Postája Tót - 

K(M-csztiir, távírója Csákány. 
íi.Hinri.áza. (l('>ilHrh(i.zii , inairyar kozsóü", 7.'! Iiázzal ós í-H) r. kath., (»v. ref. ós ái:. 

(»v. lakossal. Pt>stája Prosznyákla. tj'ivírója Tsákiiny. Hirtt)kosok a Batflufátnink, 
<i'irhe-'y. (rf'ir/irfff/, stájer iiatárszóji kr»zsói:- a Kiisenicza |)a1ak mellett, Í2H házzal 

ós 717 vend ós nónn't lakossal. Vallásuk r. katli. Postája Va.s-Hi(leirkiit, 

távírója Min'asz(»mbat. A k<>zsÓL!lM'ii k<''t kisebb nninitilnm van. 
'í'Tf.i. (iiirftf. ii boián'J iH'vezí'trs íiorlai Iu'íív j;ibánál, a Szonibatlielyn'íí 

Kanizsji l'í'ló vf'ZíMó vasút nn'utón fekszik. Házszáma .V), lólekszáma i\± 

íikik minílnyáj:ui maiívarok, róiu. kaliiolikus ós áir. ev. vallásúak. Postája 

l'lL^'rvár, távíiója Szt.-lván. 
^iri... (i'rirs, ;}\ 'li;'iz/;il ós l*.M) nóinetajkú r. katli. laktíssal. Postája Hóiba-Szt.- 

.Mártoii. távírój;! ( ivnnalnlva. .\ t/nhyfii tinnhilnmhuT JiwinznW. 
'•'■■'!"" (i'rofinn, h\kt)<i\\\\'Al sz;ini:i »<>-, :ikik nóiuetMJkúak. Vallásuk r. kath. ós 

áií. rv. Házszám bl. ]*n>t:ija M;iii:ir:il\;j, távírója Taresa, Szálúnak. 
'•■"r (ífnir iri;iL»'\;u' k<t/>í''ij", :i I {»'[»(•/(' tnlyi'i m«'lli'tl, 7S házzal ós 61í>r. kath. 

ó-áL^ <*\. hikossíil. I*nst;'ij:i \\rn. i;i\ irój;i I bikk. A tluary-ak ösifószke; (rwinj 

Miklós í-nií'liMps k;i>t«'|\;i isiit \ :ui. A kn/sóü- l:ik(is:ii sí'irólyi^ii'y letet tartanak fenn. 
''■ít-f"" (,'ntnhni,i. kis m;iL'.\;ii" t'Mlii. .'>7 h;'iz/.;il «''s IS'S mauTíU' lakossal. Vallásuk 

róni. k;itli. ós k<'v»''s áu. <'\. rosiájn l?um, t:ivírója Alolnári. 
'•;■•■"'• (liifntufa. bí) ]i;izz;il ós :W)íi róni. k;Uli. ós áu". i'v. vallású vend lakossal. 

I'o-tája Tót-Kf'ri'sziúr, távirója Tsákány. |M»|<losurai voltak a Széchenyi-, 

\/iffnsffif', Mtfrn//' ós r/V/'/'>-csaláí|nk. 



Vasvármegye községe L 



30 



OfjmHflm^nz^) ívk\vm nagy kuzspu, az il ik ^^rafelberií* aljiuu Ml Gyaitufüjvíi, 
liázsí^al vs 205'i iiémelujkú lakoKsah V'aíliLsiik r. kulli. es ág. üv. A község a 

fránzí vasút raentén feksscik í's székhelye a kurjegyzfiséíí:npk r^s kórorvoBiuik. 

Van vasíiti állurnása, pustiya ós lávirója. A lakosuk lakarók|iéuztArt, jótó- 
Ikuny nőegyletét, hadastyánegyletet és községi ovudnt tartanak fenn. Tafel- 
[berg iievu liegyéröl szép kilátás nyílik a kuzeli Stájerországba. Heg>*»i, mint 
[az c czélhól eszközöli, próbafúrások biziaiyítják, kőszenet tartalmaznak. A köz- 
[ségben czenwtit-téf/ldt is gyártanak. Plétuiniája t578-ban már fermállott. 
[Biilukus a ^sl.-f/oUhdrdi apűtmi/, mely löldeííura is \'n]\ tSÍS rlnít. Azol/íti 
íharminezad hivatal is volt a községbrri, 

(iíiaml magyar község a PfTint patak mellett, V'ntj ^i*i luiza és :í-')3 r. GyanA, 

;ath, és ág. ev. lakosa. Postája DíanötoH, távirója Molnári, A XV. század- 
iban az Et/irváryak voltak a toldcsnrai, késíJbb a Ki^s-, Mr'rries- és Inkvy- 
[családok. 



•^H 



1 I l^>^ 2 n « 



I • ■ I 



AZ ERülTiLíY-VÁRItASTtíLY öYEeK-KÜZESEN. 



Erdtklf-várkfi^ 
tóiy. 



oycnyénu- 



Oijepü'Fütes, 97 házzal és 8.^>0 íiénietojkű i\ kath. és ág. ev. lakossal. üyifpii.FQx«. 
^ORtája lielybeo van, távirója Német-Szt.-Mihály. A honfoglaláskor már 
llakott hely volt. Halárában vaskori sírhalom van és gazdag leihelye a vaskor- 
szaknak. Itt van'gróf iVfW% (työrgy nagyszabású régi kastélya, A kiváló ízlé.s- 
íel és kényelennnel berendezett kastély mögött nagy kiterjedésű |uirk, híres 
gyünKílcsíis és vadaskert terül el. Hajdan (iyepü-Füz^^s feje volt a hason- 
levű uradalomnak, melyhez négy fahi tartozott. 

Giferitjános, magyar kíizség, 45 házzal és 30;-J r. katli. lakossal. Pr.istája 
fíyögér, távírója Sárvár, Csinos kath, temploma 18B2-ben épült. Ijakosai 
jzöllömüveléssel is foglalkoznak. Az ikí^vári uradalomhoi tartozott. 

fhfvnátfniva, 42 házzal és H14 németajkú r, katb. és ág, ev, hikossal. GTí>T»<^*fi»iv" 
^ostája és távu'ója Taresa. Határábao vaskori sírbalíim van. ííotikus tem- 
jluma nagyon régi. A gróf ffaííA//áni/-e8a Iádnak itt régi, érdekes várkastélya 
iran, mely szép, vadregényes park közepéji fekszik. 

Gyöngi/oS'Apáfi, kis magyar község, a (työngyíis patak mellett, a szóm- oyoíi|y..^A| 
>athely-krKSzegi vasút mentén. 20 házból áll és 192 r. kath. és ág. ev. 
tosa van. Postája Német-(iencs, távirója Szombathely. A XV. században 
S57{Ti?íir//-b irtok volt. A községben, esirtos park kr)zepén áll, gróf Schönfé 



B»Uhy»iiy^viir- 

kmtély. 



40 



Vaavármegye községet 



tlydngyösR. 



Gyöfvár. 



Gyívrgy régi küjstélya, inviy eredetileg a Nákő-, rtziitán n Beriha- cs később aj 
ASséchémji-i'^iűíiiK* volt. 

Gtjöm/yösfö a Gyöngyös patak meltf tt fekvő kis német község, 38 házzal 1 
és 263 r. kalh. és ág. ev. hi kossal. Postája helyben van, távój'ója Léka. Aj 
községtől északra fakad a Gyöngyös egyik ága. 

Gyorvár, 67 luizzal és 731 magyar lakossal. Vallásuk r kath. éság. ev,J 
ASzomlíathelyröl ívatiizsúra vezető vtisiit állomása. Postája és távríója helyben 
van ; körjegyzőségi székhely. A török hódoltság előtt tiszta magyar község 
volt, később tótokat telepitettek ide, kik azoí}ban idővel teljesen meginagya- i 
rosodtak. A község határában ngynevezett „gyűrű- vár'' Győr volt ; ettől vette a 



'^mWf^ 



^■■1 



^ 



A BATTHYÁNY-KA8TÍLY GYIMÓTFALVÁN, 



HaJksIÓ. 



Halmos. 



Halmoar^i. 



Halogy. 



Hámor és T'V 



község is ehievezését, Itt végződik \i megyében a i'ómai-Lit egyik ága. Plé- 
bániája már 1688-ban virágzott, Kath. templumát a Festeikhek építtették 
1780-ban. Földesura a Festetiehek előtt a háptalan és a DomonkoS'rfmd volt. 
A hajdan nagy szerejiet játszott várnak ma már romjni sem láthatók. 

Halastó niíigyar község, melynek lakosai r. kíitlu vallásúak. Házaiknak 
száma 41, lélekszám 251. Postája Szarvaskend, távírója Körmend. 

Halmos, ő3 házznl és 340 vend lakossal. Vallásuk r. kath, és ág* ev« 
Postája és távírója Mnraszuoibat. A lakosok kíizségí hitetszíivotkezetet tar- 
tanak frnn. 

Halmosfü vend falu, 80 házzal és 374 róm. kath. és ág. ev. lakossal. 
Postája Battyánd, távírója Mnraszornbat. 

Halogf/\ magyar község, 72 házzal és 'j07 magyar lakossal. ValhLsidc 
r, kath. Postája és távh'ója Körmend. Csinos, gótikus temploma 1896-ban 
épült. A Bniíhíjdtiif-i^siúAd földesurasága alá tartozott. 

Hámor és TÓ a Gycaigyös patak mellett, a tervezett köszeg-aspangi 
viisútvtinal mentén fekszik, 61 házzal és 327 németajkű r. kath. lakos- 
sal. Postája és távirója Léka, Kath. temploma ÍHHö-ben épíUt. Lakosai a 
íöldnündésen kívíil lakereskedóssel foglalkoznak. A lékai uradalomhoz iíiriozotí. 



Vaavármegye községei. 



41 



Hamrasd, fiO liázzul t'^s r)87 róni, Ivíith, r*s á^, cv. vmIIlísü, ní^'iin'tjijkíi Hamvuád. 
líikóssul Pitost hnlyben, tiivirója Felsö-Enr. Ivápoljuija uas^yon rnm'i. SzfMítélye 
íi^üthikus, haraiiíTJa a XIV. szuzudból való. 

HftrasTlifnhi. 74 liázzal és 481 nuiííyar és horvát laki»ssaL Vallásuk r. aanw/Hídiu. 
kalÍL Postája t^^s távírója Kuniieiid. Katii. íumpluma lHtí2-beii épült. Hí'lzí 
ipara kiterjcHlt. Ff)ldosiira Batthijány-hi^vezeg volt. 

HdromkáSf kis magyar község, 27 házzal és 148 r. katli. lakctssaL Hurorahaz. 
Postája és távírója Szt.-Gotthárd. A szmi-ffoiíhárdi uradahmhoi tartozott. 

Háromsáior u\í\^ns hegyen fokvö határszéli néoiot k<'»zség, Alsó-Ausztria Uáfom*at«r. 
tclé. Van 31 háza ós 208 r. kath. és ág. pv. lakosa. Postája és távirója Léka. 
A kr»zségbi»n íisványvízforrás van. A horosttjánkői uradahmhoi tartozott. 

Hdrsj)atal% 133 luizzal és 762 r. kath. és ág, vv. valUisii, németajkü iíá«i>ai«i«. 
lakossal. Postája Kukniér, távírója Német-Ujvár* Kath. templomát Kr- 
nuszl Mátyás építtette 18H4-ben, Ijakosai a kosár- és kocsikas-fonást ipar- 
sziTÜleg űzik- 

Hatnrfalva, stájer határszéli község, 38 házzal és 237 németajkú lakos- Határfalva. 
sal» Vallásuk r. kath. Postája Szarvaslak, távírója Szt.'fíolthárd. A község 
házai szétszórtaju kertek közepett állanak. 



i 



wiWi 



!Km' 



GYÖNGY ÖS-APAtI. 



GRÓF 8CHÖNFKLD OYÖRQY KASTÉLYA. 



Határfih határszéli község x\lsó- Ausztria felé, 34 házzal és 283 r. kath, Hai.xrm. 
és ág, ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felsö-Eör. 

Heí^fjfaln nagy magyar község, 116 házzal és 960 r. kath, és ág, ev, H^^yf^i"^ 
vallású lakííssa!. Vasúti megállóhely. Posta és távíró helyben van. A község 
a szombathely-pozsonyi vasút mentén fekszik. Körjegyzőség és köixirvos szék- 
helye. Földesura az Efferváry-v^Eültíd volt, később^ a_s2eatgjÖrg3Í_Hö?*i^íM- s?.échenyi-iiM- 
csalá<d. Itt van gróf Széchenyi íiábornak 1815-bén épült esinos kastélya és 
szép jíarkja, továbbá Olas^ner Károly birtokos niintagazdiisága <\s ménese, 

Hefpjhdt Hadász, 70 liázzal és 306 magyar lakossal. Vallásuk i\ katlL, Hetybit-HadáBs. 
és lig, ev. Postája Vas-Nádasd, távírója Körmend. A község határában vas- 
kiU'szakbeli emlékeket találtak. 

Remjháf-Maráez^ magj^ar község, P28 házzal és 830 r, kath, ós kevés Hogyhái-Mari^i. 
ág. ev. lakossal. Postája Iváiiez, távírója Csákány, A körjegyzőség széklielye* 
A község határában l»r(aizkori emlékeket találnak. Kath. templomát r871'beu 
restaiiráhák. Földesura a Batthyámj-Q^'EAM volt, 

fíf'fff/hdt-Sdl régi nemesi község őí) házzal és 336 r. kath. vallású ueKyi>«t-sai. 
_mag3^ar lakossal, Postája Vas-N adasd, távírója Körmend. Fi tldesurai a Nrisslfj' 
ySaíj^-esaládok voltak. 

Hei/ijhdt'Sif.'Mdrfon, magyar község, 45 házzal és 266 r. kath. lakossal. 
Postája IvíVnez, távírójji Csákány. Csinos kath temploma 188;Vben épíLlt. A 
falu észíiki végén, a liába völgye fölött emelkedő dombon, egy a török idökbea 



S/:t-Márton. 






v.í>1* 



* tmtirWi »**- 



Va^Tármegje késséget 



H^\4hái'Sii-PHerfa^ 46 házzal, 374 r. katb. fe ég, er. ralJású miu_ 
" 'íija Aí * " >ójíi GvTin-ár Kath. teioplonia 1700. kOr 

♦ . ini az i l.tfl Vilit. 

H^{^fjA£fmté. lUiZ^/A\m lUtJ, iC*lek^zám ''í^H. A lakosok vi'íidf k é!> i 

y,H .1 . 1 .*i, ^;^ j^, ,,y IVjstíija Sziin'íi?í|jik, lávírója Miirii^/**[jin 
H k l4 u ter\'<?Z4'tl ^^anuralva-mumíízomhali vasútaL Hé 

Bt^rény-é^etii/efa magyar község, H2 htí^ssal és 59á n kaih. és •'" 
lakfid^* Potítiija helyben, távírója Sacoinbaüiely. A k62.ség a < * 
patak nii?U«!lt fekiizik. Határában kőkorHzakbeli emlékeket, római 
nyomokat Pí* érmnket taláhiak. Innen származik a líeréntj ' 

innen nyerte a UoUhard-csaínd is pretlikálnnuil. Föld^^Hurai a ' 
és Tef'dy-moiÁáiyk voltak. Jelffnloíri birtí>kí>s herényi Ootthard Sándor, 
femert gazda^t^ író^ kínok itt szépen bcrenclezott ktií^télya és míota^ 



rfe^ 



- L 



\'\,IHj'-^X 



■%;ír^ 



HEGYFALU. 



GRÚP SZÉCHEKYt QÁBOB KASTÉ&LYA. 



HwnriAn. 



:- . ■■■-.jy- 
i\--h lm ró 



liidas-aiilJAs, 



gazdasága van. A kastélyhoz tartozik horényi fíotthard JenÖ pítillíuf- 
vizí^gálüja, érdekes magángyűjteménye, (íHÍllaí?ártzatí railhelye és tszertám 
is, mi-lyhez fogható fjazdagság tekintetében kevés van az országban. Smjfff^ 
van Horváth I^ajos kényidnies ririlaku és szép parkja, 

Hmnán, a Gyöngyös patak mellott, a szombathely-rumi é*i a di>li vasút 
mentén, 46 házzal, 429 magyar lakossal, kiknek vallása r. kath, éd ág. f^\ 
Postilja és távi rója Szombathely. Itt van báró SiPfiedy-Emch K:' 
régi kastélya, mely az átalakítások daf-zára is megtartatta ősi jelluju; lí 

rendkívül vastag falai, boltíveB termei a XVII. század épftószetén* valiaííák." 
A kastély tágas helyiségei fÖuri kényelemmel vannak berendezve. Itt 
esalád gazdag és érdekes levéltAra és képtára is, aonkivfil számoí* őrdc 
értékes ff^gj^ver, antik Citvüsmű, stb. 

ITidas-HoUés magyar község, a Kába mellett, 71 lutezal é^ 
kalh,, ág. nv* és ev.' ref. lakossal. Postája Egyháza.s-Hulln- 
Molnári, lóöl-ben Ferdinánd donatióban adta Kerhen Borbálánál 
András özvegvének és gyermekiéinek. UWj-ben Bocskay seregtől és 



VasTármegje k5z8égeí 



4H 



llOilOA. 



iközt vérpfi ütközet volt a község mellett. A IMthymiyi-esalAá földoBUrasága 
(alá tartozott. 

Hódos, fisíiemes örségi község, 93 házzal és 444 vegyes vallású ma- 

[gj^ar lakossal. A körjegyzőség székhelye. Po.stája Nagy-Dolincz, távíróia 

Szt.'Ootthárcl Ag. ev, temploma 182<>-ban leégett, de 1839-ben újra felépült. 

Itt műköflütt mini ref. lelkész Kardos János egyházi író és népkuUö. A köz- 

^ségbí'n ügy XUl, százuilheli, romíin stílii templom nímjíii voltak láthatók, 

le legiitóbb a romokat széthordták. 

Hormt-Csencs a Strém patak menten fekvő fahi, melynek r. kath. lakosai HomivcMiu 
lorvátajkúak. Házainak száma 45, lélekszám 268. Postája Pa.-Szt.-Mihály, 
Itáviruja Német-Ujvár. A Hémtújvdri uradnhmhoí tartozott. 

Horvdtfaht, 102 híizzal és 683 németajkú n kath. lakossal. Postája Horvátraiu. 
tNaL'vfalva, távírója Szt.-Gotlhárd, 



fW* 



Tv 



. NJ 



ti. ÍJ 



^ '^ 



HKRéNYI OOTTHARD S ANDOR 



JENU KA8TIÍLYA llKKÉNYBEN, 



Horvfif-Hdsos, lakosm szintén horvátirjkáak, valls'tsuk r. kuth. Ház- Homt-Há«w. 
^gzáma oO, lélekszáma 288. Postája Monyurókerék, távírója Szcímlnitliely. 
I Lakosai migyohbrészt szénégetéssel és kosárlonással foglalkiíznak. 

Hom'dt'Ló hikosainiik száma 418, a kik r. kuth, vallásúak. A községet, Hnn-rti-LA, 
j melynek őH báza vnn, vegyt^sen némett^k és horvátok lakják. Postája 
^Kémel-Keresíites, távírója Sziimbathdy. nirti»kt>s grM Enlödtj (lyörgy. 

Horvdt-SádaUa^ 91 liázzal és 851* r, huth. és ág, ev. lakossal. Posti\jaHorvái-Nád»iiii. 
hfdyben van, távírója Körmend. Horvát kézség volt, a mely már teljesen 
rinegmagj-arosodott. Körjegyzőségi székhely. Itt született Vojnoncs György 
IIovas.sági tábornok, aki 184íi-ben Ausztria számáraa pápai államokat tartntla 
legszállva. 

Ho^sítifnlu magyar község, 105 házzal ós 822 r. katlh és ág. ev. lakos* iioMíuraíu, 
Bal. Postája Bni^üiv, távírója Jánosháza* Itt volt a Hajattostj (jáspár által 
ímelt váraes, melynek azonban ma már esak kovés alapfala látható. 1707-ben 
Itt egyesültek az Ebergényi és líabiitin vezetése alatt álló császári csapatok. 
Katii, templonui 176H-bao épült. Földesura az Erdőd if-v^túAd volt. 

Ho.i$^u-reresife(f^ nagy, magyar község, 241 házzal és 1988 r, kath. és " '^^Ijj^' ^^" 
ev. lakossal. A posta helyben van, a távíró Jánosházán. A XVL század-i 



«4 



VasTármegye kÓuégeL 



Hii-irus/í-p. 



Ilovánloft. 



Ikervár. 




SENYEFA. 



HoHVATH LAJ(I53 TRILAKA. 



[JatUiyány-kas- 

Irly. 



Villarno.- in Óvok 



ban vinigzó református közsósr 
volt. Kath. templomát 1690-beii 
építették. Kegyura gróf Erdodv 
Ferencz. Körjegjzöségi és kön »rvosi 
székhely. A község határában ogr 
kolostor alapfalai láthatók, moly a 
mohácsi vész alatt pusztult el. 
Habutin esásztlri tábornok 17U7- 
bon itt tört be Vasvármegyébe. 

Hosszúszeg. Házszám r>4, lélek- 
szám 289. A lakosok németajkúak, 
vallásuk r. kath. Postája és távírója 
Léka. H. kath. temploma 
1809-ben épült. Lakosai a 
szöUö-karó-faragást mint jö- 
vedelmező háziipart gyako- 
rolják. 

HoíárdoSj 32 házzal ós 
214 horvát és iiéin(?tajkú kossal. Postája flyepű-Füzes, távírója Xémot-Szt.- 
Mihály. Biliokosok az Krthuhifk, 

Ikorvár \\^\z\ niairvar falu, 21H házzal és 1633 r. kath. és ág. ev. 
lakossal. Postája és távírója helyhrn van. Egyike a vármegj'e legrégibb é^ 
történelinilí'ir is lenénlrkrsebl) kíízségeinfk. Sárvártól délre, Rába mellett fek- 
szik. A körjoírvzosÓL'' és a kön»rvos székli(»lyí». A lakosok takarék- és segély- 
egyletet tartanak fenn. 

A Fejér-félíí cod^'x szerint itt. a Kába jobb- és balpartján eg>'-eL7 
váracs állott, a melyek Sárv;ir (ílövédcit kéi)ezték. Salamon király kedventz 
vadászterülete volt e vidék, a Ind több ízben megfordult. A község réd 
peesétnyomóján a két vár képe ma is látható. ir>32-ben a törökök szállották 
meg a községet, 17()W-ben pedig a császáriak, Ileister vezérlete alatt. Plébá- 
niája ir)9r)-ben már virágzóit. Mostani ti.^mploma ámult századvégén épüli, 
de szontély(» és portáléja a XV. századból való. Földesurai a Náflasdyak. 
majd a Dmskovichok és később a Batt/ufájif/ak voltak. 

Jelenlegi biilokos gróf Hatthijnnii Lajos orsz. képviselő, volt fiiunei 
kormányzó, kin(ík itl nag\ierjodelmű uradalma, szép ménese és nagyszerű 
kastélya van. A körülötte (diorülo park úgy terjedelemre, mint szépségre 
nézve az egész országban ritkítja [)árját és a botanikus számára is érde- 
kes tanulmányt képez. Terüh^tén körülbelül 100 faja áll a szebbnél szebb 
fáknak, melyeik közt rilka, óriási terjiMJídmű példányok vannak. A parkon a 
Hába folyik keresztül és egy liely(;n szép nagy tavat képez. A kastély alap- 
építménye és t'öldszinljénok egy része régi; 1846 -47-ben alakították át a 
mostani olasz renaissanee-stilbün. A kastély helyiségei valódi föuri ízléssel 
és fénynyel vannak IxMíMidezve. Minden egyes terme egész kis miizeuma 
az érlékíís és széi), nagvobbára tíirténeli vagy kulturhistóriai becsű műtár- 
gyaknak és I{at1háiiv-reli(juiáknak. Könyvtára egyikíí a leggazdagabb magán 
könyvtáraknak és töl)l). mini OOOU kötetet számlál, rézkarczgyüjt^^méiive 
periig körülbelül öOO darabból áll. A esaládi ékszerek és ötvösművek kezl 
is számos nagyérlékű és liisloriai becsű darab van. 

A község mellett, a Káluin vaimak a híres ikervári villamos müvei. 
meij'ek bazánkban (ígyedül állók. 



Vasvármegye községei. 



45 



JncFM horvát kuzség, 128 liázzal »*s 787 Inkussal. \'allásiik r. kath. es 
[kevés Ág. ev. Postája van, távírója Csajta. H. kath. tprnplomát a Baíthyány 
I grófok 1788-ban építteltt*k, 

Ispánk, fti*ségi iiqmes község, r>0 házzaJ és áH7 nmgjar lakussaK Val- 
llásuk ev. ref. I^ostája Dri-Ssst.-Péter, távíi'ója ('Sákáriy. Föíili»sura a Bnttht/mtj-' 
li'salád volt. 

Isfvmifalu, VHrid kr>zs6g, 1 10 liázzal i5s r>4<5 r. kath* lakossal l^slója 
[helyben, távírója Szt.-(iutíháril A körjegyzőség székhelye. Kath, l<*mpluina 
Irégi építmény. Lakosai Stájerorsz/igba borjú- és sertéshúst szélUtanak és a 
I cserépfazék-készítést is űzik* 

Iránts 119 házzal és 861 r. kath." és ág. ev, vaUiisü magj^ar lakossal 
Az /rífwr///-esalád ősi fészke. Itt van a gróf N/</m/y-örökr)sök régi kastélya. 
Postája lielyben, távírója Csákány. Föhiosurai a iShjmyal' voltak* 

Iván-E ff ersEeg, niagyar község, 7;') liázzal és 534 r. kath. és ág. ev. 
[lakossal Postája és távírója Hegyfal ii. tióthikus r. kath. Ipnipl^nia a XVll 
században épült. A községben egy e század elejéről szánnazó kastély van. 
I FöldesiLm a Ta/f i^n-család volt. 

Ivánfalva, 48 házzal és 282 vend lakossal. V' állásuk r. kath. Postája 
[Ferenczfalva, távírója Mnraszombat. 

Izsdkfa, magyar község, ő3 liázzal és bhQ r, kath. és ág. ev. lakossal 
I Postája és távírója Kis-Ozell R. kath. temploma 1798-ban épült. Frddesuraí 
[a Stjmogífi grófok vnltiik. 

Jadk régi nemesi nagyközség, 227 házzal és 2073 magyar- és német- 
[ajkü lakossal Postája helyben, távírója Kis-Unyt>nu A község a Sorok patak 
mellett, a tervezett 

pínka-mindszent- 
I szombathelyi vasút- 
Ivonal mentén fek- 
szik; a körjegyzőség 
I székhelye, 

Osidök óta la- 
kolt hely^ melynek 
hatíirában vaskori sir- 
I halom van, de a bmnz- 
[korszakból is gyak- 
Inm találnak itt emlé- 
[keket. ú. n. ,J\ö- 
|dülö''-ben római \v- 
letkezési hely vtdt. 

A községnek ki- 
tűnő kati€sbdnf/(íj(t és 
&gla-, kályha- és 

?dény - készítésre al- 

talmas agyaga van, 
liért is lakosai rég- 

ita űzik a féjlcujtjártást 

^s a cserépedén (/-kvaii- 
Bt Önsegélyzö-szö- 

retkezete és olvasó 

cöre is van. 

Itt van a világ- 
ira jaáki iemploniy 

iieljiiek hires porta- 



l-h 



% 



hVKfk^. 



UpAnlt 



btrAntaln. 



Iviüu-^er^Hf. 



Iv&ftfulva 



!iesAk£i. 



,luuk. 



JttákI 



EEILMÁN. BAEÓ SZGaRbY-ICNSCB KAROLY KASTÉLYA* 



2kt4fYftrOfsc4g VtifRit'gyél t» V Árosai: VuMvirmtíffv* 



Vaavárraegjre kö»8égel. 



39 



7i/unafcilva szi"»[) fí»kvi\su iiagy község, az ii. n. „Tafelberg" alján, 307 iiynuHfaiva. 

[)iíIzzhI és ^004 németajkú laktjssai. Vallúsuk r, kutli. es Ág. o\\ A község a 

rác»i vasul mmilí^n fekszik o8 sznklit^Iye a körjes:yzOsííCTí 'k és könírvusnak. 

Van vnmü állomása^ postája és távírója. A hikosok t:ikarék|>éiiztárt, jóté- 

Ikony n/íoiíyletet, hadiisíyájii*iJ:yloli»t és községi uvutlát tartanak fenn. Tafiil- 

[berg nevű hegyér/íl szép kilátíis nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint 

e Oíiélból eszközölt próbarúrások bizonyítják, kosomét tartalmaznak. A köz- 

íségben czmwni-féglni is gyártanak. Plébániája ln78-ban már lennállotl. 

lBi.r1i)koB a szL-yoíikárdi apáÍHág, mely riilJ»'sur:i is vnb 1848 plTitt. Azelí)!! 

Iharminezadbivatal is volt a községben, 

Gyanúj magyar k<>zség a Perinl jnitíik melletU Van ^tü haza és 2r»3 r. Gyanó, 
[kaUi. és ág. ev. lakosa. Postája I>omötöri, távirója Molnári. A X\\ század- 
[han az EgervAnjak voltak a toldesurai, később a Kiu-f Mtiricz- és Inhiy- 
u*salá(lok. 



^^2 



I i f i ^ 



AZ ERDODY-VAllKASTÍíLY OYRPO-peZESEN. 



Krddíiy-vllfkas- 
lily 



<jyerty*iriui 



Gtjepü'Füzes, 97 bázzal és HőO németajkú i\ katb. és ág. ov. luknssal. íiycp«-i^ü*oi. 
Ipostája lielyben van, távírója Német-Hzt.-Mihály. A honfoglaláskor már 
llakottlu^ly volt. Határában vaskori sírhalom van és gazdag lelbelye a vaskor- 
[szaknak. Itt van^gróf AVr/oV// György nagyszabású régi kastélya, A kiváló ízlés- 
löol és kényelemmel berendezett kastély mögött nagy kiterjedésű park, hires 
l|^vümí'»lesös és vadaskert terül el. Hajdan (fyepü-Füzos tője volt a hasíin- 
[nevíí uradidumnak, melyhez mgy falu tartozott. 

Otjerb/ántis, nmgyar község, 45 bázzal és 308 r, kiith, lakf>ssaL l\»stíijii 
jNyögér, távH'ója Sárvár. Csinos kath, temploma lHÖ:í-hen épült. Lakosai 
IszÖllÖműveléssel is foghdkoznak. Az ikervári uradahmhoi tartozott. 

ihjimdtfahm, V2 bázzal és HI4 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. OyiiTiótfaU^i 
[Postája és távírójji ^pHresa. Határában vaskori sírhalom van, (iótikos lem* 
Iploma nagyon régi. A gróf üaiíí/íí/fíní^-csal adnak itt régi, érdekes várkastélya 
[van, mely szép, vadregényes park közepén fekszik. 

(hjöngf/(iS' Apafi kis mn^yar község, a (työngyos patak mellett, a szóm- Gy^niTy^K^Ai^ÉiJ 
íathely-köszegi vasút mentén. áO házból áll és 192 r. kath. és ág. ev. 
lakosú van. Postája Német-Uencs, távirója Szombatht^ty* A XV. században 
Sjrévrvín/'biilok v^olt. A kíizségben, csmos park közepén áll, gróf Schönfeld 



lÍHUliywtiyyár* 
kcuirly. 



VasvAnnegye kdssegeL 

Gyurgy rógi kastV^lya, mely eredetileg n Nákó-f nzntan n Beriha- é« kég45lil 
Széehéiítji-i'SiúádQ volt. 
ir^jlliiötis. Gyönfft/ösfő a Gyilngyös patak mellott fekvő kis ni'?niel kOz«^>g, 38 hiii£3uil 

i*s 263 r. katlh »^s ág. e\\ lakossal Posliija helyben van, tóvirója Léka. 
községtől északra fakad a (iy<»iigyi»s egyik ága. 
<íT«j^' OtjorvÚTf 67 házzal és 731 magyar lakossal. VaJhtóiik r. kath. és ág* ( 

A Szombathelyről Kanizsára vezet/S vasút állomtlHa, Postája és távrí 
van ; körjegyzőségi székhely. A török hódoltság előtt tiszta mau 
volt, később tótokat telepítettek ide, kik aziaiban idővel teljesen 
rosodtak. A község határában ng>^nevesíett „gyűj-ü-vár'' OyÖr volt ; ettói vüttel 






i^^3Tl| 



A BATTHYÁNY-KASTÉI.y OYIMÓTPALVÁN. 



község is elnevezését, Itt végződik a megyében a római-út egvik Aga, Plé 
báiiiája már 1688*bau virágzott Kath. templomát a Festetichek építtellék 
1780-ban. FöldesTira a Festetichí^k előtt a Mptalan és a Dotnonkos^end voll 
A hajdan nagy szerepet játszott várnak ma már romjai sem láthatók. 

Halasió magyar község, melynek Uikdsai r. kath. vallásúak. Házaiknákl 
száma 41, lélekszám 251. Postája Szarvaskend, távirója Können«f 
Haimt^. Halmos, 03 házzal és 3+0 vend lakossal* Vallásuk r. kath, •- ai: 

Postája és távírója Muraszombat A laknsok knzségi liÍtelsznv"otkez**T*'i 
tanak fenn. 
Haímoefí5, Halmo^fő vend falu. 80 házzal és 374 róni. kath. és ág« ev. luko^^siLj 

Postája Battyánd, távírója Muraszombat 
Hmtcrr- Haloqy^ magyar község, 72 házzal és ö07 magyar lakossal. \ 

r. kath. I^ostája és távírója Körmend. Csinos, gótikus terapb^^"^ ^ 
épült A J5f«///íy<íwy-esalád földesurasága alá tartozott 
Himor á T6. HámoT és T6 ü Gyöngvös patak mellett, a tc^rvt'zetl i 

vasútvonal mt*ntén fekszik, öl házzal és 327 németajkú r. 
síU. Píistája és távírója Léka. Kath. temploma 18Kr»-ben éniUt Lv. 
főldmÍFelésen kivQl fakereskedéssel foglalkoznak. A lékai uradmomhoM Xmiy 



fsMvkTmegje községet 



49 



Kaja 



iinunkíHkról ismeretesek. Kath, temploma íi XVIIL században épült Iiincu 
[származik a JfMdgiji-QBüláá és innen nyerte predikátmnát a Oaiger-esnlAd is. 
I Fííldesura az Erdőd fj-isstilúá volt. 

Johháyyi-Ujfalu, 84 házzal és á7l r. kath. és ág, ev, valhlsú, németajkú í'^tbÉ^yi-ujfftiu. 
I lakossal. Pohíujü Pinka-Miske, távírója Nénlet-Szt-^fihíily. 

Kapl magyar község, a ( lyungyös patak jnellett, 72 liázzal és 42^ p, 
Ikalh*, \\g. ev. és ev. ref. lakossal/Poslája helyben, t^niVójaVép, Vasutállnnids a 
szombathely-rumi vasút mentén. Kurjegyzöségi székhely. Kutli. temploma 
la XVL szrizadban épült. A község északi részén mesterséges földhányások 
[láthatók, mí^lyek még a tr»rt>k idökb51 maratltak fenn* Földesurai a Szvelich- és 
I Szcmdit-i'^wVdiUA \ n ltak. 

Kakit, stájer határszéli német község, a Leadva patak mellett, l^akosai- 
[nak száma .SU7, vallásuk i\ kath. és kevés ág ev. A házak száma 57, Postája 
[Dobra, távirója (íyímafalva. 

Kaid nagy magyar község, 183 házzal és 1497 rúm. katli, és ág, ev. 
^ lakossal Postája helyben van és távirója Sárváron. A Knldt/ak físi fészke és 
régi donáeziós birtoka. Itt állott a Káldy-család ösi kastélya is, mely azonban 
|már elpusztult. A községben van Maróthy László földbirtokosnak szépen 



KaMi 



K/i1d 






KÁLD. 



MAllOTUV LÁBZLÓ tTRILAKA. 



>erendezett, csinos úri laka, körül szép parkkal. A kastél jt a 70-es években 
Ldldy Gyuhi építtette. A község kafh. temploma 1635-ben épült. Itt szülé- 
sit Amprusier Mihály, az 1741-iki inzurrekeió egyik hös kapitánya. 

Kám, magyar község, 93 házzal és 720 róm. katli. és ág. ev, lako.ssal. ^^u 

^>stája helyben, távírója Mrilnári, Vasvár, Györvár vagy Oszkó. A község a 

HerpenyÖ-patak rnelletl fekszik és határán vezetik keresztül a tervezett 

nmi — türjei vasutat. Körjegyzőségi székhely. Három kath, temi>bmia van, 

melyek a múh században cpüUek, Itt van dr. Bez erMj Istvánnak Yasvár- 

I megy e _ jelenl egi fO^iegyzfijének csinos, kénjelmes^ úrikkaj melj^t a már kihalt 

\Bo! " iU4íL_épit teteti. Ezt'klöT~ örök ölték a Si*:^^ef]t/ek és_ részben Kisfahuh/ 

[Sál! , szü J . ijze gedy Ilozaj akhiek a jelenleg^ tiűajdonos nagyanyja, 

jBezeré dj O j^rgyné nfi^érp vn1t Kisfaludy Sándor hosszabb ideig 

llakott itt. '^'Ttt^'r^'t^iftcL 

Kdmofi, magyar község, 31 házzal és 319 magyar lakr^ssaL Vallásidé Kamon 
[r. kath. és ág ev* Postája és távírója Szíjmbathely, Itt van a -ffm.!í/{/-csalárt 
[régi kastélya, mely jelenleg Seisdg Alajos földbirtokos tulajdona, kinek a Reb*i«.knstciy 
f községben mi nt a.szeríí gazdasága és nagyarány ú marhatenyésztése van. 
[a kényelmesen berendezett kastély kívül-belül régi, ódon-stilfí és egy része 
lég a XVL századból való^ amikor a iCamonyi-család bírta* Jelenlegi alakját 
\ú múlt században nyerte; az elörészt Eemk/ Lajos Kereszté ly építtette. Vau 



n 



VaaTármegye községet 






H^gystoro* 



Berény Sfnví-f* 



ülpiis/Júlt kastély mmjni lútlijitok. A Hnl)íi-meíití'»n, h , " t^H 

kÍ8pbl» malom é^ fürfhztdep van. F<ilfU^siini a gróf Sujrt- 

Htyi/hdi'SitrPéterfa, 45 hiizzal, 374 r. kiith. 6h &g. ev. vhIIiíkú tmi^í 
lnkMssaL Postája Ajirtriista, távírója ííyÖrvAr. Kalh, U'iuplnma 17(M>. kűr 
épült. Fí)I(l(»siira az Erdődf/H't^iúnd vult. 

fíqft/szfjroa. Házszám 106, lélokhizám ^'>*j;í. A lakosok veudek c*« n 
Vallásuk r. kath. és ág, ov. Postája Szarvaslak, távírója Miirftí^/'uh.MLj 
Határáhan vezetik el a tervezett gyanafalva-maraszHuibati vrtsútat, Htl 
szétszórtan fekszenek, 

Herénif'Smf/efa magyar község, 62 liázza! és 592 r. kath. és ág.j 
lakossal. Postája helyben, távírója Szombathely, A község a Qj 
patak mellett fekszik. Határában kőkorszakbeli emlékeket, római épuk 
nyomokat és érmeket találnak. Innen származik a Heréni/ 
innen nyerte a (/oííAarrf-esaláil is predikátumát. Földesurai a (- 
és Töí^rfy-családok voltak. Jelenlegi birtokíis h('rényí Ooíthard 8ándnr, 
ismert gazdasági író, kinek itt szépen berendezett kastélya és mínlii" 



.^- 



rv — 



VLl 



hL 



HEOVFALü. 



QBÓF BZftGHGKYl OABOH EASTÉLYA. 



Httmtín, 



Sxe^y- 
kAfitdlya. 



gazdflitága van. A kastélyhoz tartozik herényi fíoUharrl Jenff rmllsig- 
víJSsgAlója, érdekes magtingyfijteménye, esillagászati műhelye és Kzortám 
Í8, melyhez fírgható gazdagság tekintetében kevés van az országban. Senj/efm 
van Horváth Lajo^ kényelmes urilaka és szép parkja, 

Hrnmán^ a Oyöngyi'm patak mellett, a szombat liely-rumi és a déli v^iit 
mentén, 46 házzal, 429 magyar lakossal, kiknek vallása r. kath, én tig. e?. 
PoHüíja éíi tiivirója Szombath(*ly. Itt van báró Sieiiedij-EnHch Ka:^ *- 
régi ka^ítélya, mely az átalakít4Ísok daczára is megtartotta f»si jeliét: 
rendkívül vaí^t^ig falai, boltíves termei a XVII. század ópílészetéru vallíií»*t] 
A kanlély tágas helyiségei fÖuri kényelemmel vannak berendezve. Itt 
(;L<;alád giuídag és* érdek«!« levéltára és képt/mi is, íinfikivíil szám^^ .'r.t*.i 
értékei fegyver, antik mvOsmű, «tb. 

HuluA-nollm magyar község, a Kába mrlb^tt, 71 hn; H 

kath., ág. ev. és ív wt lakossal. Postája ligyházas-ll 
AJolnárí. líiöl-ben Fi 1 donatióban adta Kerhen íJorháL 

András nzveg>'ének e?s g^rrniek*iinek. Ui05-ben Büc^kay sr^regei i,^ a i -, 



VaaTármegye községei 



tö 



,kí>zt véres ütkösset volt a község mellett. A BaUhydnyi-csúáú földcsumságn 
lalíi tartozott. 

Hódos, ösnomes Örségi község, 93 Inizzal és 444 vegyes vallású ma- luám. 
Igyar lakossaL ^1 körjegyzőség s2sékheiyo. Pustája NagyDolincz, távírója 
iSzt.-frntthrird. Ág. ev. teiűpluma 1826-ban leégett, do 1839-beii újra felépült. 
jltt működött mint ref; ]elkész Kardos .h^nos egjházi író és népkitltö. A köz- 
[ségben egy XUL s/.íVzadheli, ruiiitin stílű templom ronijai voltak hithatók, 
jde Irgutóbb a romokat széthordták. 

Horvái'Csenc^ a Strém patak mentén fekvő íahi, melvnek r, kath. lakosai Harfii-c^in 
'liorvntajkűak. Házainak száma 4r>, lélekszám 268. Postája Pa.-Szt. -Mihály, 
íáviruja Néíuet-Ujvár. A nHneMjván umdahmkoi tartozott. 

Horvátfalu. 102 házzal és 683 németajkú r. kath. lakossal. Postája HonrAtfaiK, 
Va^faha, távi rója Szt-íiotthárd, 



>r* 



!? L 



,O^Í 



URRlÍNyi iJOTTHAfiD SÁNDOR tós JENŐ KASTliLYA llKRÉNYBEN, 



Horrdt'Hiisos, lakosai szintéii horvatajkúak, vallásuk r. katlh Ház- norTát-Háw». 
száma őü, lélirkszáma 288. Postája Monyorókerék, távírója Szojnbatiuily. 
Lakosai nagyobbrészt szénégrtéssel és kosárfotaissal roglalkoziiak. 

Hon'df'Lo lakosainak száma 41H, a kik r. kath. vallásúak. A községet, H«rvfiM^, 
melynek '>8 háza van, vegyesen németek és horvátok lakjíik. Postája 
Íémet-Keresztos, távírója Szombathely, Ilirtok(>s gróf Erdmhj (lyörgy. 

Hornif'Xddtdla, 91 házzal és 809 r. hatii, és ág, ev, lakossal. Postája Horvat-Nádaiia 
heh ben vmj, távírója Körmend. Ihjrvát község volt, a mely már teljesen 
megmagyarosodott. Körjeg^'zöségi székhely. Itt született Vojnoiics György 
lovassági táboniíík, aki 1849-ben Ausztria számára a pápai lÜlamükal tatlotta 
leg-szállva. 

Hosszúfalu magyar község, lOő htizzal és 822 r. katli. és ág. ev, lakos- iiosaxufaiu, 
gal Postilja Bögöte, távirója ríánosháza. Itt volt a Hajafjosy (hispár által 
mielt váraes, melynek azonban ma már esak kevés alapfala látható. 1707-ben 
Jtt egyesültek az Kbergényi és líabntin vezetése alatt álló császári csapatok, 
"lath. temploma 1768-ban épült. FuUíesnra az ErdMtf-Qsnhiá volt. 

Hosszn^Pereszieg^ nagy, magyar község, 241 házzid és 1938 r, kath. és H«»«^-^<í^e.** 
ev* laküssaL A posta lielyben van, a távíró Jánosházán. A XVL sz*'izad- 



5S 



Vftsrirmegje k6sBégt»L 



R«rera. 



KerKafS. 



Kerkiw'KáooliiA 



Ktries. 



Knrza liázaínfik száraa 73, Inlekszi'iiiui H8(). A lakosok magyarok, r. kati 
ésev. ref. vaihíííúak. IVistájii hely bon, távirója (Wikáiiy, Kurjt^gyzŐíír'g sati'kholyí 
Plébáuiájíit már a XIV. században alapították; rerormáliiis egyháza a ,XVt| 
században kelet kezntt és mostani temploma 1797-ben r»pölt, a régi Árpád 
kori kath. templom anyagából, m«*ly hosszú idfikön át romokban hevert- /for 
iHÍth Ferencz kerezai plébános íirzi ^róf ÍMÚujúntj Ádám aatun okmánya* 
melylyel az 6i*ségi szűrszabó-ezéh alapítását engedolví^zte. 

Kf^kafó, vend község 108 házzal és 079 r. kath* lakossaL P" 
Felsö-Szrjlnök, távírója Szt -íiotlhárd. 

Kfrl'dS'Kdpohia, magyar község a Kerka patak mi^Uett^ 61 hárssal és 
324, túlnyomóan ev. reí. vallású lakossal. Postája Senyeháza, távirújsi Cis 
kány. Füldesura a Jiatthyavy-i^'^alúú \n\t 

Kertes^ búcsűjáróbely, a Pinka patak melleit, 115 házzal és Ö70 Déin»3 
ajkú r kath. és ág. ev. lakossal Postája Pinka-Mindszent, távirója Körmend 
Plébániája ir>r*r>-ben már virágzott. 



^a- j i 



I 



A VIDOSS-ffABTt^LY fUCIAEtNEh- MIHÁLY KÁN. 



KethelY (MarklV 



Kethely iNeu- 



KirdyTft 



KJrály(«íru 



Keíhelfj (Marki), magyar község a líilba mellett, 80 liázzal és 465 r, 

katli. és ág. ev. lakossal. Postája li*'lyben, távírója Szt.-(fotthárd. Kaili 
temploma 149H-l)ari épült és köl'allal van kr>nllvéve. Birtokos a szent'ti'->n- 
hárdi apáisá4f, 

Kethehj (Neuniarkt). Kéthelynek is mondják, h(»gy ivellielyl^i 
külomböztessék. Házainak szátmi 106^ lélekszáma 849. Lakosai 
ojkúak, n kath, és ág. ev, valhisúak. Postája Szalonak, távírója Nemei-Sül,- 
Mihály. Plébániája íö70-ben múr virágzott. Temploma nagyon régi. Szentély tí 
román, hosszhajoja pedig góth stílű. Kiilönösen szép a hálóbolta^ata. KíiJ- 
falába egy római feliratos krí van illesztve, mely egy férfi és egy n" ' 
képét és egy kisrbb dumbnrmű, mely Perseus liarezát ábrázolja, H. 
1691-böl való. Fííldesura a Ikitthtjdntj-i'Síúád volt. 

Kiciléd, stájer határszéli némt4 község, 62 házzal és 'A9h r. kalh* 
ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Piöi^afö. Plébániája í*ö k^itlij 
temploma 1689-ben már f<»nnállíjtt. Kegym'a *^r. Éattht/dni/ Iván. 

Kiráiyfaj vend falu, melynek 72 luiza és 108 r. kath. valla.HU 1^1-. 
van. Postája Vas-Hidegkút, távírója Mnniszombat. Határában fogják v 
a tervezett gj-aníifalva-muraszombati vasutat. 

Királyfalva, ősidők óta lakott nagjobb faln, 204 haizzal és 1373 némd- 
ajkú lakossal. Vallásuk r, katb. és ág. ev. Stájer-halilrszéli közéég a Lapíii»| 
patak mellett. A kumezok egy ízben teljesen elpusztították. I^lébáoiája U 



Vúmv&rtaegje k6s«%eL 



58 



3an niAr virágsíott. Keg>^iira Koltftlins^h/ TeotJúra {írrtfnö. Hatóniban vastkíiri 
Isírhalnm van. FiUdesura a lintthffány-e^'iúáá vúlt. 

Kir<ilf/szék\ a rsíTm*cz-píitak nieUetl fekvíj kis ví»nd lalii 2h linzzal pb Kifáiys/i^k. 
^130 r. kalli. lakossal Postája Vas-Hidf^trkűt, tílvfrója Mirraszonihat, 

KU'-Asszmíjfa^ magvíir község Bti biizzal és 29í^ r. kaíh. és ág. ev. KíB-Aifnonyfu 
[lakossal. Postája Szombat luMy, távírója Acsád. Ftiiblesiira^jLzelöt^t^ 
[család_vüit, (L szá&ad ejmtH^l.nedif^ a Szr(iP(Jtnd\ 

Kis'Bér, ÍOó liázzalés tíS inagyar lakossaL Vallásuk r. katli. 



és ág, 

földesurai. 



Ki»-Bér, 



|ev. ISkstája és távírója Kaltavar. A zalabéri Hrn-váíhok voltak a 

Kis-CzifU a Kenieiiesaljármk, Vn^vármegyn eme b*graagyarabb részének kí^Cjscü 

(úgyszólván székhelyt\ A sitkei magaslatról széttekinlve, a Dmiáiitúl leg- 

[szebb panonunájáoak egyike tárul IVd szemeink előtt. Délre a távolban a 
zalanieg\éi hegyek tisztfin kiemelkedő esuesuikkal nsszerolynak keletre a 
Bakony begylánczával s az étízukuii végignyúló Cser tensikkal körülvesznek 

[egy nagj' oiedenczét, mely hajdan tengerfenék volt és melyből szigetek- 
ként emelkedett ki a két tűzhányó hegy: a Ságh és a Somlyó. A Cser az 
egyik, a Mareznl a 
niílsik szára nzun há- 

I romszögnek , melyet 
k^gy Sitkén áthúzódó 
képzelt vonal, mint 

lalap bezár. Ezen te- 

jrületet, mely az em- 
lített nagy niedenezé- 
nek északi részét ké- 

Ipezi, Ös időktől fogva 
Kemenesaljának hív- 
ják. 

Kis-CzeUmár ke- 

I letkezésekor , ezelőtt 
másfél évszázaddá!, a 

[ vidék köz poiitjávii 
képződött Kezdetbí^n 

ílassnn fejlodntt, de az 

j utóbbi években níhamos ernelkinlést jmitat. Mig Kis-Czell szemeink előtt 
keletkezett s előttünk fejlődiUt, addig járása legutolsó községének eretlete 

lis a régmúlt ködében v(>sz eK Azért lehetetlen Kis-Czellt bárminő szom- 

[ponlból is tárgyalni, a nélkül, hog>' vidékére fie kellene kitérni. 

A XV 11. sííuzad végén az egész kemenr'Sidjai esperesség, mely akkor 

1 magában füglidla az elöbl) megirt nagy niedenezél, teluít Vas, Veszprém 
és Zala vármegyéket, majthiem kizárólag protestáns volt és, mielőtt 1. Lipót Kí»^o,di akpi. 

) alatt a templomok elvétettek s a protestáns lelkészek, a pozsonyi törvény- **** 
szék elé idéztetve, száműzettek vagy börtönre és giily arabságra Ítéltettek, a 
11. Béla által alapított s a pannonhalmi (szt.-mártííui) főapátság alá Iielyezett 
pór-dömíilki Sz. Benedek rendi apátság, esak mint sziget állott a protestán- 
tiznms hullámaitól körülzajlntt tengerben. Még az íipátsági tanító is, 
mint azt a Kazó-féle 1698. február 10-jki eanoniea visitatio tanúsítja, 
protestáns volt: .Jpse vem hidireetor est HenetÜetus Füztöy, eonfessionís 
augustanae, et natione hungm'us, legeudi peritus." 

Aj. 1681-iki soproni országgyíilés csak két protestiius templomot enge- 
délyezett minden megyében. Vasvármegyí* 98 [irotestáns temiíloma közül 96 

iflvétetett s esupán a nemes-csoói (Kőszeg mellett) és a Pór-D(iniidktöl 

|iiphány pereznyi távolságban fekvő nemes-dnmfdki hagyatott meg (bíeus 
irtieularis). Ez egyetlen egyházhoz tartoztak tehát akkm az egész Kemenes- 
iljának protestánsai, tehát majdnem az összes lakossiig. 

MMfY»r«rfMK Vánncgyut és VárosAí : Vnsvikritiií^vD. 8 



KBMENBS-SÖMJÉN* ^ RADÓ GYULA tTRILAKA, 



u 



VasrAxncsgye községei. 



V 



Sjil -Antu* 
kápoljm. 



h 



ApálsAp^ épUleL 



Sst -Hárotnsá^- 

szabor 



Buoújóncok 



A protesüiutizmim me«.'t(Vtvst'rt" es a katMlie/izmus terj* 'iinl 

nemcsak sziir'»rú tru-vpnyrk alkaliiiuztattak. hanem sxolnií ... ;.,.„- 
minr)k a valUishul Fnlyiak s rnrit^k kr»szöui Kis-Csccll liHn»jöUéi. Kll eatcul 
idöhiMi SalzhiiriílKin v^y hiuf^n szcM'Zi'trs, Kuptik Otlú, ki az ittUiiü L»tr\ 
tanszékről késdlib a stájrr Miiria-Czcllba ment hs a hin*B kt^ 
templumáhan kirirstárös k^tt. Innen csakhamar tlömölki apáílá ncvezinivHi i 
ki, 6 Yetetti» metr a kis-ezelU bucsújjlntóok alapját s ö inditottu m*- 
virágzíis korszakát a dOmölki apAtsáíjnál is; így közvetve Kis-Cs&ol 
ahipitója. 

Az első templomnt SiHffAAin^s szumbathelji püspök 1780. szepii*mlH*r lO-énl 
konszakrálta. A tempb»m a Inimbrkzatnii í'ehi\ub>kót rézzel feilelt liiriiyiivaÍJ 
kuzutTük II templom párkánya Uúí* belypzr'tt ontlappal s a temniomtelö közepén 
elhe!yez«*tt kis fatonínyiiyal, vakoniint behilríil a szimtély elhelyezését illet/stegJ 
egészen a mária-czelli tempbmi niintájíira epíiit. Hosszúsága 50 m., íí«éleíí-| 
sége 10"5 m, A knzépt*n emnlkedrí ultár IV»b4t mintegy 5 ni. magasban vaa i 
a krgy<»U*m szobnr: szűz Mária karján a kis Jéznssah Jobbról balról összesen j 
13 nlíhd-nltár, elt'íl középen díszes nrgnna ékt^skedik. 

A Sst Annü'ká-] 
polna csak néhány 
lépésnyire a temp* 
lom homlokzatától i 
szombathelyi pi»lgu-[ 
rok költséigén épült] 
még a esndák idejé-j 
líen, Hánun öl hi>sz-l 
szn, két ül széles,! 
kis tnrnn>niyal éslia-l 

B »■____ H^^áMW ^^ — ^ ranggal el láUitl épíi-j 

j ^^^ í!U«n|^^^^ ^^^^^LJ« k^tvult.mí^lynekbel- 

f fl^|P_^^M|KilÉBfliflH^^l^Hl^l sejében — az utóhbil 
' időben — a rend el- 

hall tagjait ti?ttík| 
ravatsilra Szt. Anua 
ültára elölt. Nagy 
forgaltni akadáhi 
t -i, 1895^ 

SZ- ' r havába 

leromboltatott. 
A tomplom áé 
falával párfmzamosan néhány lépésnyire a lebontott Anna-kápohiától dél 
mintegy 2 ohiyi lavnlságban tefte Ír idapkíivét a nifiig is fennálbj emel 
zdrdánaJc Vojda Dániel apiHssigi korniíinyz**! 1760. nuirezius 14-éiK Ide k( 
zött'az apátssig és a pléUniía l*ór-Df(iMr>lkrol 1764-bi'n. Emn»k olsö »^meleti3 
északra nézö, az apát lakosztályát képezr>, feldíszített termeiben lakott tJ 
Ferenez József 1895. szeptember 17-én és IH^án a kis-czelli (knnienesaJjaijf 
lovaKSíigi hadgyakorlatok alkahiiávaL 

A templom nnígölt ni'hájiy méter távolságra biiró Liptay János í^/n^íl 
17oo-ben csinos kaiváriát építtetett. 

A kálváriától keletre van az apúUági kert, ezen túl a nrill ni**: 
Marczal-folyósig, hol a pór-dömiilki apálsáirnak PórlJönnJlklíli kezdvi* 
kat. hold terjedelmű birtoka végződik. 

A zárdától délre (a mai város főterén) emeltetett kis-czellí p^.*.-'---!' 
költségén 1836-ban a mintegy 10 m. magas SíU Bárom sfig-^obor n í 
elhelyezett Szt. István, Szt. László, Neporank Szt. János 6h BzU tlur 
szoliraivat. 

Ez azon mag, mely köré jegeczedett egész Kis-Czell városa. Az 
nak legnagyobb buesnjáró lielye lévén, hol évenként 25 — 30.000 f ' 
fordult, a szükség úgy hozta magával, hogj- i>zek menhelyet 
A szeutc2;élokra emelt épületeket követte a próíán ópítkezéa. öoi íjt-j 

keztek a vendéglök s lftl7-ben már 40 házból állott a község. Lajssankentl 



KEMÉirr-EQEHBZBO. — OS8 UTULA URILAKA 



^M 



mí 



Vft«vármegye községei. 



55 



ífli*|>íulti*k !g eííVf^s iripytcri'ruhrn^k és iparosuk, Ipijiiikúb!) iiéjncírk a 
ki/j'u'ólaiuf iniiííyar líiknssáíjíi krií)(UM*saIjaiak kim\ d** azok is ma már ('y:r\sz<*n 
tnuíí^yarok, A lrtelepe(!i*tt<'k 1760 körül községbe alakullak s már 17nO-l>ea 
II. Liput a kíizsáíjTH uipzövárfíssu emelte és szalnifialmiikkal lálla el. 

1787. január 2íf-ón II. József császár a töM>i eü^yházi n^ndek eltörlé- 
sével a pór-tlönidlki apsttsáiíot is feloszlatta- Azzal Fgyi*l<*jűle^»" a l)iiesú- 
járá8í>k is megszüniek, niiíiek kíjvetkeztében a %'áros jövedebiií forrásai 
hedujti'idtak, Ez idö ahill a [Jéljáiiia ke^n'uni a vallásalnp volt, lüaz, ho^^y 
1802-ben u szerz(M visszaáüíttalott s key^yiiri jogait is megkapta, de a 
bekövetkezett franezia bábtirii, mely Kis-Czellen is végig vonult (IHOíi), a 
város fejlfídését niegakadályítzla, s esak ujalibaii, mint vasníi esoniópnnt 
indnlt ismét rohamos fejlődésnek, 

A város kezdetben kizárólag katbolikns volt s ezért esakis rúnu kath. **»^-^«iU<'ton'>' 
felekezeti intézetek keletkeztek, A i>rni('stánsnk csuk e század közepétől 
foerva keziltek leteleindni s ez idötíU toiíva a népességi arányában szapo* 
rodtak is. A zsidók lí^H2-ben esinos mér sülben épült zsina^ójurával díszi- 
lettek a várost. Jelenleg Kis-Czell VdH házból áll, mintegy 1700 lakossal. 







RÉSZLET KlS-CZBLLBí')L. 



A város a győri és a székesfehérvári vasúti vouíd mentén fekszik, vasuti öt*3teiini- 



szeköttetéslien állva így ( iráezí-zal és (íyörön, Hzékesfehérvárün, Szombat- 
felyen át Budapesttel. A közelmúltban épidtek ki a zalai vonalak, mint a 
sümegi, szt.-gróti és szt.-iváni pályatt^stek, melvi^k szintén Kis-Czellhen 
folynak a ffík()zlek<Hlési érbe s most van munkában a kis-ezell-pámdorfi 
vonal is. 

Szerenesés fekvése emelte kereskedehuét és teremtotle meg iparválta- 
iatait Mindkettííre befolytak az időközben felállítiítt pénzintézetek, melyeknek 
száma ma már három. Ijuirvállalalai s(uVilían i^gy nagy goimahm, három 
téglagyár és ^gy eemenf-iapokaf előállitó ipartelep áll. 

Nevezetes épülete Kis-Czellnek a ..Ktmenesatjai hüihórhái^', Krmek 
alapját néhai id Nagy ^íándor r»0,000 frtnyi hagy tananyával veti*tte meg 
1882-ben. A kórház előtt nagy tér teríil el, ezrn túl van a tfizoltu-liget, melynek 
északkeleti szélén van a kőkerítéssel körülvett temető, Itt pilien egy jele- 
sünk : Yirághalmi Ferenez. Sírkövét a kis-ezelli easino állíttatta. A társadalmi 
élet elég élénk. A járásbiróság. szolgabiróság, adóhívatab teh^kkönyv, vasút, 
posta, távírda és telefon bivatahiokaí, ügyvéflek, orvt>sok, gyógyszerész és 
kereskedők kéj>ezik a már 1H4H előtt h*nnállott, de időközönként megszüiit 
„Tasinó" tagjait. A kisebb kereskedők, iparosok stb. a „Polgári kr»r"-ben 
gyübiek íis-sze. Alakult tíízoll('í-cgylet és (hdárda is. 

Kís-Csöfnote község telji.ísr^n össze van építve a szomszédos Nagy-Csu- 
mötével és annak pgy kihasított részén épillt. Házainak száma la, b'Vlekszáma 
97, vallásuk i\ katli, és ág. ev. INistája Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg. A 
község a Gyöngyös jiatak mellett, a szoud)athely-köszegÍ vasút mentén 
fekszik. Földesurai a Seluha- és &íiy családok voltak. 



Iftés'i^k. 



Kíf-CsaitiÖte. 



IJfi 



V&SYármegye kÖsség^L 



KíMifklíii, 



Kl»-l>0)i0C7, 



KÍ«*Fa1u. 



KisfHhi(J« 



Kl»-HttnhBt4», 



tüft-Kdctk. 



tCis-K51ke«l. 



Kis-Cnklin. kis falu, 2H lulzzul ós 110 r, kath., nfmHajI 
Postája és távírója Néinpt-Szt.-Miluily, 

Kis'Dolinci, szt'ítsznrt luizakból álló vend. liegyi község, 23 h»^i:a] ée I 
127 r kath, lakoHsal, Poklája Nagy-Dolincz, távírója Szt. UnttliAnL 

KiS'Falu. Házainak szfima 22 lélekszáma 93, akik magjaruk t^s vcrntek. 
Valhlsuk ág. o\\ Postája I*rosziiyákfa. tiUírója Csákány, 

Khfahuf magyar község, oV) hiizzal és 201 r. kath. vaUiísii lakui^isai. A 
Kisfaludynk innen származnak. I*ostája ós távírója Szt.-(jotthárd. 

K U- Havaid 2 tos^ 44 liázzal ós 224 németajkú r, kath* ós ág. ev. Isikussal, 
Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt, -Mihály. 

Kis-Kúcsk, 64 házzal és 414 lakossal, akik magyarok, vallásuk r. katb. 
Postája helyben, távírója Ivís-CzelL A körjegyzőség székhelye. Birtokosok :i 
(iofthanU és az 4Ííl?ií^::ö^Ü!líÍ^-d^ 

Kü'Kölktul d^ hózzal és li')*ií ínagyar lakossal Vallásuk r. katL., * ,. 
ref. és ág» ev, Postájíi Egyhiizas-Kádócz, t*Vv írója Körmend, U^iU^ylsl^ 
földbirtokosnak itt csüius úrílaka van. 



JLi I_ 



RÉSZLETEK KIS CZELLBÖL. 






iOiUilJl tlLTl tl/:<r'IJ(I>. 1 Lili tlli^Jtl <i ^V T . 4!*£<Ct/J(IUUUl ti.b^|,<>t 1 ^ 

-Mákfa, 35 házzal és 2HX magyar lakossal, a HerpenyÖ-patiik tnelletl 
r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Vasvár. FuldeHura a PutíM^ 



Kii^'KorfvtHi/es, nagy német k*'>zség, LSa hiizzal és 1001 r. kath, és ág.' 
ev. valliisú lakossal. Postája Vas-Körlvélyes, távirója Szl.-tiotthárd. A köz- 
ségnek igen érdekes román templom a van, mely a keletelés elvéiufk meg- 
felelően épült, kerek apsissal, környéke azonban talaj viz knv *' ^ ' , [r- 
kos és ez a körühnény az épíilf*tre is kán>s befüly ássál van, l»i rít, 
fognnatos. Külső, délnyugati f:ilán egy ehnosíMiittt freskó láUmlű, tm^Iy 
Szent-Kristófot ábrázfdja. llarangja a XV. századból való. \'- 

VaUástik 

Berika- és TM- családok voltak. 

K ', hazainak száma ő9, a lakosoké 397, akik mind némeHÚ^ 

kúak^ '* . r, kath. és ág. ev. Postája és távi rója Német-Ujvár. 

KU'VártÍ4tf 38 házzal és 212 r. kath. vallású horvátajkú lako.s.sal, Po«- 
ttjs Í8 iiivípója Toriujy- A TV/^r^fr-esalád innen nyeilc predikátumát, 

KiB-XémeSSzent-Mihdh/, őO házzal és 29U németajkú r. kath. viál&SÚ 
lafctiegmi. Vasúti állomis. Postája- és távírója Néniet-Szen ' ' 'v 

JB^-PSte^ a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-i YHHÚtlí 

omI meatéti fekvö r. kath, magyar község. A házak száma 24, a lakc 
1i^. I^^tája Xagy-C.»«)möte, távirója K/íszeg. Földesura £>-'---- i. ...,.,. .. 

Eüm-RŰt^^ 19 há^czal és 44.) magyar lakussal. Vall 
wtL BoiCÉIft Viszákf táiirűja Csákány, igen szép új reí. U^mplufiuá vau. 



VasTármegye községei, 

Kis'Sdroslah^ magyar kí^zöég a gráczi vasutvdnal mentén. Van 41 háza Ki«^áro»iiik, 
6s 324 r. kath, és ev. ref. lakosa. Postája Egylirizas-Radópz, távírója Kör- 
mend* A bííró iír/s^Mer-családnak itt két kastolva van; az eg^ik véjii, a milsik 
1894^b.ni épült. 

Kis-Sifke. Hiízfizám 56, lélekszám 615. A lakosok magyarok, vallásuk Ktf-stUe. 
r. kaÜL és ág. ev. Postája Nagy-Sitke, távírója Sárvár Fnlsölmki Nagg 
Sándornak itl csinos kastélya van, Köldosura a Baftht/fmtj-asa] Ad volt. 

Kü'Somlijú, magyar község, 110 házzal és í31»2 ág, ev, és r. katli. val- KmSomiyú. 
hisű InkfJSsaK Postája és távírója Jánosháza. A község közeiéhoii van a 
boráról nevezetes Kis-Snmlyó hegy. A XVII. században viruló református 
egyháza volt. 1 783-ban pedig református temploma és árvaháza épült. A 
község lakosai olvasó-egyletet tartíunik fenn. Földesnrai a Somogyik és az 
Erdőd gd- grófok voltak. 

Kis'SzomhaL 32 házzal és 215 vend lakossal. Vallásuk r. katli. és ág. Ki*«xíimi»fti. 
ev. Postája és távírója Muraszombat. 



KIS-ÜNYOM» — REISSIO EDE FŐISPÁN ÜRILAKA. 



Kis-Unyom, ;iz íískor óta lakott lit*ly. Házainak száma 40, a lakosoké 
457, akik mind magyíU^ok és r. kath. vallásúak Vasúti áltomása, postája és 
távírója helyben van. A község a Sorok patiik melleit fekszik és kfírjegyzC- 
ségi székhely. E régi nemesi községnt?k nevezetesebb hirtttkosni voltak a 
Aíiskeg-, M<Hik-, Bácínneggei- és -s>í>//rrí//-tísaládok. I*lébáuiája lt31íH-ban már 
vh-ágzütt. Tfunploma 18í>U-hen leégett, de újra építették. Itt van Nrissig Ede, 
Vai>vármegyo fflispánjáuak csinos, kényelmesen bereudezett úrilaka és báró neissig-ka^tcjy 
Tlmngen Ernő gazdasága. A község határában kőkorszakbeli és bronzkori 
emlékeket taláhiak. 

Kislak magyar fahi^ 24 házzal és 135 r. kath. és ág. ev. hikossal. outiak. 
Postája Mártordiely, távírója Muraszombat 

K(j^s, ujag\ar kdzség líő hjlzzal és 571 i' kath. és ág. ev. lakossal. itőc* 
Postája és távirójíí Boba. A község a Marezal közelében, a kis-czell-sümegi 
vasútvonal mentén fekszik. Határában római sírok vannak és néha római 
edények és érmek kerülnek felszíiíre. „Parrag" nevíi dűlőjén állott a XVI. 
században Parrag község, mely azonban teljesen elpusztult. 



66 



Vasvármegye kÓssségei. 



Kükim* 



KoUvifTAr. 



KAlta 



Kóhnu .'>«' házzal és H;iO néuietujkú hikussah Vallásuk r. kath, és ág. 
ev. Postája Monyorókerék, tá\irója Szt»mbutliely. Határában íügjak ni vezetni 
a tervezett pmka'mindszent-sztimbathplyí vasútvíinalat, 

Koh^svúr. Házszám Tiá, lélekszám H59. A lakosak nénietajkúak. r. kath. 
és ág. ev. vallásúak. PostáJM és távírója Némelnjvár. Hirti>küs liatfhtjmiy 
Fülöp berezeg. 

KoUa, magyar knzség 86 }iázzal és r)54 r* kath., á^, ev. és ev. ref. 
bik<»ssal. Postája Dömötöri, t^Uíróju Mulnári. Itl_vaü Ji^Fírfo^ J^nos^ íUlal e 
század ele jén épített csinos kastély, mely 1848-ban a báró Memü-i-s^M 
birtokába jutott, ki azt jí*lpnli*ei alakjában restanráltatta, IS'iá, gr. Cziráktj 
János lett a tidajd<»nosa ; tőle vásárolta lHl*:í-ban a jelenlegi tnlajdonos, 
Sehreiher Ignácz, ki nagy kényelemmel és ízléssel i*tmdezte be. A kastély 
körül szép park terűi el. Innen származik ti AWía^-család és innenL_nj6rték 
predi kátumaikat a Vidni^ok és Domjmff>l\ 



A^J^O;^5Al_ra)OS::KA€rXÉLY (SCHBEIBER JONACZ TULAJDONa). 



Komját. Komjáty nagy falu, nu^ynek 2hh háza és 1372 németajkú hikosa van* 

\'allásuk r kaih., ág. ev, és ev. ref. A körjegyzőség székhelye. Postája 

hf^lyhen, távírója Felső-Eör. 
Koadorfa KuHiJorfa, nagy rnagyíU' kr^zség, 202 házzal és lü63 lakossal 

(>rj-Szt.-IVtpi\ távírója Csákány. Knlh temploma l84'<.>-ben épült, 

éiiűlel- és lúzifával élénk kereskedést űznek. 
K'ironit. Korong, vend kíizség, lün házzal és 720 r. kath. és kevés ág. ev 

hikussul. postája és távírója Mnraszfmabat, Román stílfj 

1 K .') I -h pj i ép ű 1 1 . A m wras£(níiha ti nffidnlfí/íi h íi* 1 art( ^zol t . 
Kwtárbáwi. Kosdrkdia, 2n hí'izzal és toO vrml lakossal V^ilkísnk 

ev. l*(tstája Tot-Keresztúi", távírójn í'siíkány. 
Koiormány. Kotormdntj físnpmes örségi kíxzség a Kerka patak mtdlett. Van 28 

liáza és 140 magytír lakosa. Valhlsuk ev. ref. és ág. ev. l*ostája Senye- 

házfi, távírója (Vi'ikíniy. Lakusahiak migyrésze a takátís mesterséget is gj^a- 

korolja Fökli'surai a lifftűujávfi grófok vollak. 
Ko/.w«r«. Kozinafa, kis magyar fahi, líi házzal és 120 r. kath. és ág. ev. lakos- 

sal. l*(istája Felsű-Oszkó, tsh írója Oszkó. Biilokos gróf FesMich Tasziló. 
í^*^'*«'<" Kfihida, slájer Imlárszéh kis vend község, 24 házzal és 171 r. kath. 

lakossal. Postiija Ferenezfalva, távírója ihiraszoinbat. A községnél liatárszéli 

vómi^t szedlek azelőtt. 



Postája 
Lakosai 



kath. kápolnája 
tóhiyomóan iig. 




Vaav&rmegje kózségei. 



69 



díT. t'v. vend Inkossal. I^>st;ljrt KnkíMiyes 



Kalcé7i7fes\ Hl házziil ós Há4- r, kath. és 
Tüt-Ken^sztur, távírója Csiikáiiy. 

Kölesvölfj, 55 házzal »'^s íSnö n katli. és ág;, cv vallásű vímkI lakossal . 
Postája Bodóheg^y, távírója Miiriiszumbat. Frilde^íiimi n Nádasdy grófok 
voltak. 

Kópatal\ kis hiilurszéli íalu Alsü-Ausztiia felé, a Gyöngyös patak mel- 
lett, a Kőszegről Aspang fclé tervezett vasút iiieiitén, 31 házzal és 2l() 
néiiietajkű r. kiilh kiknssjd- Pnstája IVirgölin, távírója Léka. A községnél ha- 
la nszéli váíiiíit szedt<»k azctött, 

Körmen djmen régi község, Vasvármegye délayuguti részében, a Rába 
halpartján, '^ll hi4zzal és 5741 lakossaK akik nyelv szerint tiszta magyarok, 
vallásra nézve tulnyomésui r. katholikusok. Már a róinui korszakban léteznie 
kellett, mert az Illyriíniinból Claudia Sabaria, Serarabntin és Víndnbnnán 
át Augnsta Vindelifornmig vezető főűtirány Körmenden át irányult ; a római 
szárazföldi hadsereg Sabanában, a hajóhad pethg ( iirmintumban, a mai 
Hainlnn-gban volt elhelyezve. A sabariai római előkelőségek nyári üdülő és 
temetkezési helye vi»lt, és mivel a Rába csak Körmenden vnlt áthidalva, itt 
kelleít nélnííiy loíri<*-nak vagy legab'íbl^ enhtirs-nak lartózkndní az áljánis 
bizíusíUlsára. 



Kö]&Jiy(^|fY 



Kó^'utak 



Kürmeuil. 






ii Bi my i 



*í*>*v 






^ 



Av** 



KÖHMBND. 



A magyarnk lionfoglalása után Vtisvár mellett Körmend vi»lt a legjelen- 
íékenyebb község a megyében. A régi okmányokban mindenütt meg van 
különböztetve Körmend vára (Arx Körmí'nd) Körmend városától 

A körmendi vár valószínűleg a tatárjárás ntán épült. Az Arpádházi Körmeod vár«. 
királyok alatt gyorsan fejlódött, mint a királyi esalád' birtoka. A vegyes 
házból szárniiizó Zsigmond király 1394. év május 4-én a budai káp- 
talan előtt bevallott ríkniánya alapján eleserélte Körmend várát mindtMi 
hozzátartozóval Kemphti és Újvárért, nemes Alikeh Sarolta birtokáért, 

A XIV. század kr>zí»pén már a körmendi vár minden hozzátartozandó" 
val Kllerbaeii Bertnld birtnka vidl. 14íí(j. évbiMi ennek ntóda, Elb»rbaeh »lános 
záloglja adja Körmend várát Széehy Miklósnak és Tamásnak :Í2,000 friért. 

Még ngyanozon évben eladja Erdödy (Bakóez) Tamás egri iJÜsjxik 
birtokába jnt 40,1)00 frtért; ez adás-vevési szerződést Ulászló az Erdődy-esalád 
javára jóváhagyta ózonban óvást (Mindt ellí*ne Széehy Miklós és Tamás, kik 
zábígban bírták már n fenlnevezr'tt várbiili>ktikat, de ITászló király 1500-ban 
mégis megerősjtéaz Erdődyesaládnt birt(>k!d»an. Erdődy Péter, liogy terjedehnes 
bírttikíiit rendezbesse, isjnét eladta Ktirmendet és várát Tarnóezy András kapi- 
tánynak, de jobbágyai ellentálltak, azért Ferdinánd nuigyar király meginti az egri 
püspök áltíi! alattvalóit, liogy Tarnóezy Andrásnak, mint földesnniknak enge- 
delmeskedjenek és a jíuandóságnkat teljesítsék. (1551 .) Emiek ellenére még is a 
VíLSvári ká[>talan Erdödy Annát. I*éter leányát vallja Krirmend, ihjuyoró- 
kerék és Vönísvár úrnőjének, kit a kinily Óusitott, ámbár mindenki ellen- 



60 VasY&rmegje községei. 

inondutt cniiok, fölog pediir Tiirnóezy Andnis, mint a ki Körinoiid várát t^s 
vámsát vótol útján l)irta. 

l.")61. rvbí'n FiTílinand király biztiísítja Kerhen Horbálát, néhai Tur- 
nóczy András <»zvpgyé1. Farkas novíí fiával együtt és Katalin nevű leányát 
is, ki Tarnóczy Andrástól származott, liogy még azon esetben is nieüradja 
nekik az élet s biiInk k(»íryelniét, lia a kir. kúria ellenök a hűtlenség vw- 
sétrét megállapítja is a Ilasliágyi-i-saládon elkíivetett sérelmek s Körmend 
várának erőszakos elto«rlalásáért és elrendehe, hogy az egész Körmend, a 
várral, egyszersmind Kgyház- és Hidas-Hollós m»ki kiadassék. 

Daczára annak, hogy a király Kerhen Borbálát és gy<»rmekoit kegyid- 
mérfíl biztosította és Kíh-mend birt(»kában mc^gerfísítette, az akkt)ri zavaruk 
miatt mégis tanácsosnak tartotta Kíirmend várától meg\Yihii és az Erdödy- 
család, mint a kik már elnbb is birták K(»rmendet és várát, 1562. évbon 
visszaveszik Tarnóczy András r>zvegyélfíl s fiától Körmendet, a várt n 
toronynyal egvütt 18,(KK) fiiért. 

l.')lir). évben Kníödy Tamás horvát bán s testvére eladja övök ámn 
Körmendet s a várt a toronynyal együtt Kanaházi Joó «]ános septemvimek 
átjüOO Írtért. Sokáig ö st»m bírhatta, mert az Illésházy-mozgalomban részt 
vett. A királyi kúria lOOfi-lien pcM-be fogta és clmarasztiUta. A hűtlenség vét- 
ségén^ fej- és jószáiTvesztést szabott ki büntetésül a törvény ; ennek 
kikemlésí* véirc^tt felséirfolyaniodványt nyújtott be a királyhoz és már el6le- 
gesen, az itéb^t k()zzététele elfítt, Bécsben II. Mátyás, utóbb magyar király- 
nak, fejéért váltságílíjul íisszes vagvonát és j(»gait, nevezetesen Körmend 
várát s vagyonát felajánlotta; Halassá Horbála, Joó János özvegye 
jogosan mfígtartliatta s (»lfoglalliatta Csabragh és Zythna várát, Körmend 
azonban minden liozzátartozandóival a királyi fiskus kezére körült. 

II. Jíudoir I00(). július <>-án k«'lt adomány(»zó okmánya alapján Körmend 
várát, a hasonnevű várossal cgvütt lintthiinnfi Imm*(micz, m. kir. fölovto* 
m(*sler és So|)ronvánnegve főispánja, a Dunántúli hadak fővezérének keséíie 
adta. 

Kzcn idotol f(ígva Körmend vjírosának t<'»rténet(» a legszorosabb össze- 
függésben van a Batthyány család történeteved és sorsával Ezen főúri család 
legffíbl) törekvést* volt a város jólétét, vagvon(»sodását, iparát és kereskedel- 
mét elomozíiítani, e végre kieszközölték a magyar királyoktól a gyak<»ri 
vásárok nií'irtartását. a poJL'-árok számára külíudx'ízö privilégiumokat szen»zti.^k 
és maguk is adományoztak. 
priviN-iuniok KöruieiHl a kiváltságolt városok sorál)a lép(»tt ; igazolt polgárai n^^ui 

tartoztak vámot fizetni a magánosok biilcíkában levő vámokon. II. Kudolf 
meg(»rosítette a Béla király által nyert szabadalmakat, mely a vámfizetés- 
míMitességet megadja. KmO. évben írróf Batthyány Ádám a körmendieket 

szerződés által l)izt(»sítja, liogy sem jobbágyi, s(Mn tized-fizetést nem kr»vetel. 
kivéve azon járandóságot, mely(»t a ttn-íikíik legyőzésére mindenkinek 

fiz(»tni k(dl. 

17ur)-ben Lipót császár fí^Ijuenti a Battbyány-esalád összes alattvalúii 

minden állami fizetés alól az uralkodó házhoz való hűséges ragaszkod;ls»^ri 

és kárpótlásul az okozott kánikért. 

1716-tól Kíirmend a Batthyány-család majorátusának székhelyévé ItMi 

kijelí'dve, s ez időtől fouva a Batthyány-család gondoskodása a ván'? 

iránt még n<»vek<Mlf»tt. ugy hogv K()rmend felvirágzása és szépítése jórószi 

aBatlliyáiiy-családnak kr»szönhető. Kevés vár(ís képes oly szabályos piaez-jl 

s nn'ndeníiít egvenes vonalban levő utczákat felmutatni, mint Körmerul: 

mindezt nagy anyairi áldozatok árán a Batthyány-család létesítette. 

A lakosok if)arosok, kí^reskedők, fr)ldmív(ílők s nagyszámú értelmiség. 

A községben gőzmaloju, park(»ttgyár és magpergctö van; az utcák viUaim*!: 

világítással vannak ellátva. 
Ko/i,,,.,M.:k Nevezetes középüh'tek : a róm. kath. t(»mplom, mely a 16. század 



I 



VasYármegye községei. 



Bl 



A. 



h 



A KÖRMENDI BATTHYÁNY-VÁRKA8TÉLY. 



elején épült os 1500 — 1643-iír a bfljljoli helvét hitvallásiiak biilokábun 
volt, míg 1643-baii 'gróf Batthyány Ádám visszaarlta elííhhi birtMknsaitiak. 
E templomot rzinezpndnrf Fülnp bibornok i731. évlion ma£r>^arnrszás'i szent 
Erzsébet lisztrlptére fülszentelte és ijfyrHiy«jríí fíllárképót Volenczéliol liozatta. 
Az áüf. ov. hitviillásnaknak szép n\ lomplunia van, szép felsztTelésseb 
p<ínii»jls üi'tronával és oltárképpé! : ^Jézns a kisdedek között". A hi4v. 
hitvalhisűnk temploma 1788. évben épült s a mull tizedben díszesen 
lielyreállítva, szószékkel és i»rgonával is felszerelti^ett, A zsidók imaháza 
szintén díszesen van lielyreállítva. Az istein' tiszteli'tet niiiitlnnütt magyar 
nyelven tartják, Nyilvrínos éf>ületei kr^zé tartozik a in. kir. honvédkaszárnya, 
HZ adó- és sói I ivat íil, a mely a rniiltban több vármegye szükségliMét látta 
oi, a jelenbon pedig egész Vasvármegyét és Zalavámiegyének luigy részét. 

A f^tér (Bat!byány-tér> szabályos négyszög, mely vj^y ritka szépségű 
„Mária inmiaciihita'-szoborral van tlíszítve, A gránit-oszlop, melyen a szobor 
áll, \*ij:y drb. 4 méter liíisszn gránitkő; a szobrot lierezeg Batth\ány Fülöp 
állitíatta, édes atyja végrendelete alapján. Utezái iiiindenytl fgvenes iráriylian 
hozódnak vl, többnyin* egymással egyenkíizilen. 

A járási ITiszolgabírói hivatal székhelye, van jánisbírósága, telekkíínyvi 
hivatala, adóhivatala, esendörszakasZ'i>aranesnoksága, liárom takíirékpénztára, 
közjegyzösége, périzügyorsége, ipartestületi* és ipariskolája, két olvasóköre, 
kiiszinója, 2 eezetgyára, sörháza és városi kórháza. 

A község legkiválóbl^ éjiülete a berezeg ÍÍ^/í//í//fWí/-*S'írafímfí«Ti-esaIád ^"^i^usU'^^ 
tulajdonát képező régi, de díszes kastély a nagy angol kertben, gazdag fegyver- 
tárral, melyben 13H0-tól fogva niinrlen ismert fegj'vernem képviselve van. 
Ritka értékű nyereg-gyüjteinény a török-korszakból, török sátonik, ágyúmiriták, 
értéken könyvtár, ritka inennnabiilnmokkal ItOO. évből, Lnther német 

Mfigynrország Várraettyéi és Városai: V n^Tiif megye. 9 



62 



Vasvármegye községei. 



Körtvélyc?. 



Kőszeg. 
Köveskat. 



Krislyán. 



Kukmér. 



Kulcsárfala. 

Kupfalva. 

Kazma. 

Lakháza. 

Langeck- 
Üveghuta. 

Lantosfulvu. 

Loliomér. 
Léka. 



bibliája ós értéktís képtár. Megl(»|)ő az e^ryházi gyűjtemény, mely a katli. 
(»iryházban létezett és létező összes szerz(^tesek s a|)áezák ruházatát mutatja: 
gobelin-gyüjtiMuény, felszerelt színház, természettani muzeiun, gazdag level- 
es (okmánytár, visszauKMivc* az Arpáclházi korszakig, Imre király oklevelr 
a szt-gotthárdi apátság ügyében 1198., II. Kndre király oklevele 1213.i 
Mauro Kristóf veleiiczíM doire levele Mátyás királyhoz 1460., I. Ferdináinl 
király kiáltványa 1027. évbt^n a magyar néphez, 3 darab Cyrill-betűkkel 
írt ritka okmány, melyek azon utasításokat tartalmazzák, nielylyel Mátyás 
király Batthyány Boldizsárt, mint a bosnyák Jaicza várának parancsnokai 
s bosnyák bánt ellátta ; ilyim okmány mindössze 7 létezik és pedig 4 a cs. 
és kir. udvari és 3 drb a k(')rmendi herez(*gi levéltárban. 

Körtt:éh/rs, nagy falu, 136 házzal és 934 németajkú lakossal. Vallásuk 
r k. és ág. ev. Postája Jielyben van, távírója Szt.-( Jotthárd. Körjegyzőségi 
és k()rorvosi székh(»ly. Ag. ev. temploma 1795-ben épült. Kriegsfeld nevű 
dűlőjén gyakran találnak fegyverdarabokat, kardtöredékeket, golyókat stb. 
Hitelszövetkezet is van a faluban. 

Kőszeg városával más helyen, külön foglalkozimk. 

Köves kut, magyar község, 08 házzal és 461 r. kath. lakossal. Postája 
és távirója Acsád. Csinos kath. tcMnploma 1876-ban épült. Földes ura a^^e- 
Q£;^jíz^f\>^^AÚ vplt ; :i Jiirtok ^jHeuleg a Szeaedihféle hitUzom án ^ fhoz tartozik . 

Kristi/dn, stájerhatárszéli nagy falu, lőő házzaléslOo4 németajkú, 
r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója (ryanafalva. A lakosok hitel- 
szövetkezetet tartanak lenn. 

Kul'mrr nagy falu. 210 házzal és 1484 németajkú lakossal. Vallásuk 
r. kath., ág. ev. és rv. ref. Postája helyben van, távírója Xémet-Ujvár. 
Körjegyzőségi székhely. A k<)zség már az Arpádházi királyok alatt virág- 
zott. A reformáezió előtt fennállott régi kath. tíMnplomának helyét még most 
is „Kirclieek"-ílülőn<'k nevezik, az ..Alt<' W'arte" nevű dűlő pedig régente őrhely 
volt. Plébániája lÖíKs-hjui álliílatnit vissza; mostani temploma 1774-bf^n 
épült. KeLryúra A'o//////y/>:/// TíMxlóra grófnő. A kr)zség birtokában van a 
yagy Lajos által l^l.Vhrn, hamvazó szerdán kiállított és elveszettnek hitt 
határszabályozási okmány. A lakosok onseirélyző egyesületet tartanak fenn. 
Földesurai a Baithyánunk voltak. 

Kulcsdrfalu kis horvát község, mely r)sszesen 20 házból áll. R. kath. 
lakosainak száma 130. Postája Szabmak; távírója Xémet-Szt.-Mihály. 

Kupfalva, határszéli k()zség Alsó-Ausztria felé, 39 házzal és 208 német- 
ajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. 

Kuzma. Házszám 74, lélekszám 407. A lakosok vendek és németek, 
vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Felső-Lendva, távírója Szent-Ootthárd. 
Földesurai a Xádasdi/ak voltak. 

LaJcháza, 41 házzal és 221 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. 
Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. FíUdesurai a Széchenyi-^ X(U1a.sdij'. 
Murai/- és ]jV7og-esalá(.l( )k voltak. 

LangccJc- 1 'mjh /</<í7~Iiáza ina k száma 47, a lakosoké 256, akik, kev»'^5 
kivétellel, mind németajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Léka. 
Kath. t(»mploma 1726-ban épült. 

Lantosfalra házainak száma ő7, a lakosoké 328. A községet r. kath. 



P 



tííja Pr)rgr)lin, távírója Léka. Kath. temploma 
Vallilsidv r. kath. és ág. ev. 



valhísú németek lakják. 
1812-ben éi)ült. 

Lrhn))frr, 00 házzal és ^524 vend lakossal 
Postája Battyánd, távírója Muraszombat. 

Zc/y?^ egyike a legrégibb és b^gnevezetesebb vasvármegyei községeknek. 
lí)8 haza van és KW.'), nagyobbára németajkú lakosa van, akik vallásra néz^i* 
túlnvfímó számban r. katholikusok. Postája és távírója helyben van. A köz- 
ség a Gyöngyös patak mellett, a tervezett kOszeg-aspangi vasútvonal meotéD 
fekszik. Van a községben posztókészHő-szövetlcezei és gőzfűréw ; a lakosok to- 



Vaavármegye községei. 



vábbá dalárdát is alakítmtak. A Paulai Szent \'inczo szabályait követő 
ir|i:aliiias apáczák tárnháza, körjegyzőség és köi'DiTos is van a kozséglien. 
HóLifí'níe nagy posdótpara volt; még az 'jO-es években is majdnem 250 külföldi 
pííszlüininikás dnlgozott itt, aznnbari a most is fennálló pnsztókészitö-szövet- 
kezei már csak árnyéka a régi iparnak. Velihii íiergoly itt irta a Fcsteticbek 
birtokáhim levő n. n. kosztlielyi ki>dexet 1522-bcn és Roznak Márton 
IT^U-ben Kőszeg Oí^t^omát, német nyelven. 

Itt van herczeg Eszterhózij Pál egyik riigí kastélya, aln>l a nyár 
nagyobb részét tölteni szokta. A kastély azelőtt kolostor v(*lt, melyet még 
Xátlamhj Ferenez gróf építtetett iiz ágostai szerzetesek számára, a kiket a XVI L 
század közepén telepitett ide. A kastély mögött nagy terjedelmű, szép park 
terül el, melynek a vár felőli része az egykori halastóval határos. 

Plébániája a XI\'. században már fennálhHt. lB^56-ban a Szent-Ferencz- 
rendiek birták, 16r>0-től 1820-ig az ágostaiak. A ferenezrendiek zárdája 
irv32-ben, a kőszegi vár ostromn alkalmával elpnszínlt. Szép, impozáns kath, 
temploma 1662-ben épült. Sirb(dtjában a Nádasdtjal'é^nz ezekkel rokon I>ra5- 
kotnehfjk pihennek; nevezetesen az 1671-ben lefejezett Náda^dy Ferenez és 
neje Esiicrháiy Júlia. A templom oltárképét löTő-ben Kéry tíynrgy csepregi 
születésű magyar festő festette. 

Közvetlenül a község mellett, magas hegrtetön állanak a hires lékai vár 
romjai, A sok urat látott és sok viluirt átszenvedett várnak, mely a stájer 
hatái*szélén fontos védelmi miszsziót töltött be, első okmányilag igazolható 
ura 1200, körül Dana volt, utána pedig Chák Később a Némefujrári grófok 
birtokába kerfdt, azután 
osztrák kézre jutott. Ha- 
bért Károly alatt már 
ismét magyar kézen van 
és a Kmiusaf/ak bífják. 
A XV'. századt>an Ausz- 
tria bírja, míglen Mátyás 
király 14'83-ban vissza 
nem foglaljn. Azután is- 
mét Auszlriáiioz kerül 
és később, a XV'h szá- 
zadban, a Kaiiizsayak- 
iioz, míg xégiv Kaníssaif 
Orsolya ré\'én a Náda^- 
dyah birtokába jut és 
íizoké marad 1671-ig, 
amikor Lipút király E$i- 
terházy Pál nádornak 

adományozza, akiiiek 
utóda a vár jelenlegi tu- 
lajdonosa. 

A vjirnak egyik még 
lakható és több szobából 
és teremből álló részé- 
ben van Hn^^zíy t Ödön- 
nek, a kitűnő ornitho- 
lognsnak és a várur-lier- 
czeg magántitkárának 
rend ki vili i'^rdekes és ér- 



,f 



if 



'■V - -- w.tR* 



IW^Í- 






t.ékiLÍ vár 



AZ BSTERMÁZY-KAŐTÉLY LI^KAN. 



ír 



(U 



VasvArmegje községei. 



Liba. 
Lipirt. 

I.ipócz 
Lipótfalva. 
Lovaszád. 

Lödös. 

Ludad. 

Lukicsfa. 
Lukacshaza. 



Mo^atifok 
Magyar«Gon('(t. 



Magyar- 
Kerettztef. 



ffagyar-NádalIa 



Mafryarlak. 



tokos iniizeuma, a mely műtórgyainak, régiségeinek, biitorainak, természet- 
rajzi gyüjt(^mény(»inek, stb. gazdaságánál és műbecsénél fogva egyike a leg- 
rilkább ós legnagyobb magángyűjteményeknek. A muzeumot, melyet messze 
vidékről is sokan látogatnak, egész rendszeresen kezelik és vezetik. 

LHér, 41 liázzal és 240 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája 
Porgölin, távírója I^éka. Határszéli község Alsó-Ausztria felé. A köszeg- 
aspangi vasút a község határát érinteni fogja. 

Liha. Házainak száma 64, lélekszám 405. Lakosai r. kath. és ág. ev. 
valhlsúak és németajkúak. Postája Dobra, tíivírója Gyanafalva. Határában 
fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat. 

lApárt csinos magj^ar község a Gyöngyös patak mellett, a szombat- 
hely-mmi vasút mentén, 61 házzal és 513 r. kath. és ág. ev. lakossal. 
Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Birtokosa a szombathelyi káptalan. Kath. 
temploma a XVII. században épült. 

L'qyócz, Házszám 38, lélekszám 231. A lakosok horvát- és németajkúak, 
vallásuk r. kath. és ág. ev. Posttíja Strém, távírója Németujvár. Birtokos 
gr. Batthyány Kristóf. 

Lipótfaivaj stájerhatárszéh község, 137 házzal és 842 r. kath. és ág. 
ev. valhísú, németajkú lakossal. Postája Kiczléd, távírója Pinkafő. A falu- 
ban azelőtt üveggyár is volt, melyet később vashámorrá alakítottak át. 

Lovaszád községben 41 ház és 215 r. kath., németajkú lakos van. Pos- 
tája Pinka-Mindszent, tá\irója Körmend. A Csikvölgy és a Strémvölgy itt 
nyílik a róna felé. Földesura a jaáH apátság volt. 

Lödös^ nagy falu, 260 házzal és 1729 magyar és németajkú lakossal. 
Postája helyben van, tá\irója Felsö-Eör. A község a Strém patak mellett 
fekszik. Lakossága igen intelligens és szorgalmas ; 1826-ban már magyar 
iskolája volt. Birtokosok az Erdödyek. 

Ludad, magyar kíizség, a (ivímgyös patak mellett, a szombathely- 
kőszegi vasút mentén. Házszám 48, lakosainak száma 318, akik valhisra 
nézve r. katholikusok. Postája Nagy-rsöm(')te; távírója Kőszeg. Kath. temp- 
loma 18Ü8-ban épült. Föld(\surai az Kszterházii herczcgek voltak. 

Lukácsfa kisvend község, összescMi 11 házzal és 61 r. kath. és ág. ev. 
vallású lakossal. Postája és távirója Mura-Szombat. 

Lukácsháza, magyar k()zség 27 házzal és 189 lakossal, akik nagjTészt 
r. kath. vallásúak. Vasúti megállóhely. Postája Nagj'-Csömöte, távírója Kőszeg. 
A Gyöngj^ös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasútvonal mentén fek- 
szik. Határában számos kőkori emléket találtak. A XV. században a 
Oarayak voltak a földesurai, jelenleg Eszterházy Pál berezeg uradalma van 
itt. Itt született 1784-ben Horváth, a kiváló orvos és tudományos író, aki a 
magyar tudományos akadémiának első vidéki rendes tagja volt. 

Mayasfokj vend k(*)zség 124 házzal és 707 r. kath. vallású lakossal. 
Postája Felső-Szölnök, távírója Szent-Gotthárd. 

Mayyar-OfmcSj nagy magyar falu 193 házzal, 1564 r. kath. és ág. ev. 
valhlsú lakossal. Postája helyben távírója Mező-Lak. A község a Csorna- 
felé tervezett vasútvonal mentén fekszik és a körjegyzőség és körorvos 
székhelye. Lakosai önsegélyző-szövetkezetet és takarék- és segélyegyletet 
tartanak fenn. Hirtokosok a Károlyi-, liadó-, Hátzky-, Hertdendy-, Kisfaludy- 
és Gömhös-családok, akiknek itt csinos úrilakuk van. A k(')zség határában 
gazdag kühánya van. 

Mayyar-Kordsztos, Házszám 58, lélekszám 310. Lakosai németajkúak, 
vallásuk r. kath. és i'ig. ev. Postája Német-Keresztes, távírója (-sajta. A falu 
a Pinkapatak m(»llett fekszik. Kath. temploma a XVIÍ. századból való és 
kőfallal van körülvévcí. A pornói uradalamhoz tartozott. 

Magyar-Xádalla kis magyar falu 26 házzal és 193. r. kath. lakossal. 
Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend. Vasúti megállóhely. Földesurai 
a Batthyány luM'czegek volt. 

Magyarlak, magyar k()zség 104 házzal és 516 r. kath. lakossal. Postája 
és távírója Szt.-Gotthárd. 



Vasvármegye községei. 



65 



.Mármfalvn 



Mnrjitfulvi 
templom 



Havfis 



Míupjanml, íiO házzal /ís H91* w kath. óm ág, tív, niiigyiir JakussüL l*(>s(ája yurr^t<i^ 
{szák. tiivíi'ója Csákiliiy. Ag. hv. temploma 18G2'ben épűlí. A kOzsúií kuzi*- 
">cn kolostnr volt, mely a RZt-goUhárdi psata alkalmával piií^ztult A, 

Mdhids, UAzHzám 41, ir^lekszám á2á. Lakosai r. kath. é^ ág, ev, vallAsimk muiu^^. 
túlijyonióan vendek, Postája és távírója iMura-Sziaiibal. 

MalovH/fídor, sláj(*rliatársz(Mi kuzséu ÍU házsial í'\s 632 néinolajku lakos- Mahmgíuinr 
Postája Dobra, távírója Ciyaiaafalv.T L:ikns;iitiak naií-yobb része ág. ev, 
lásü. A döhrai tiradaJovihos tartozol 1 

Mfiriftfalm, 6H házzal ós 48U iirnnajjku r. katli.. ág. ev. és ev. rot'. 
tussal F*ostája Felsö-Eör, távírója Tárcsa. Szép góthikus kallL temploma 
I69'ben épűJt ; Steindl Imrp tanár restaurálta. A XVI. század elején az 
miigelikusok és katholíkiisok felváltva használtiík. Műtorténeti szempontból 
templom elsőrendű emlékíiiik kí>zé tartozik, A pécsi Zsolnay-gyár készí- 
tte üj majolika fíJ-oltár a magyar müiparnak valóságos remeke. A község 
Klárában harfUís^énhánt/a van. 

Mdíia-Havas xstá- _ . ^ ^^ _^ 

^r határszéli község, ' ^^ "^^ 

in 62 háza és 372 

Smetajkú r. katli. la- 

3sa. [*ostája Szarvas- 

c, távírója 8zt-Gott- 

Urd. * 

Markusháza 41 .i^.m ^ ^^^^^^^^H^^^^H Mnrktuháia, 

szál és 229 ág. cv. 
r, kath. vallású 
3nd, lakossal. Postája 
távírója Mura- 
eombat. Körjegyző- 
ig! székhely. 

Marokrét, házai- 
ik száma 120, lélek- 
feám 583. Lakosai 
Bndek, vallásuk r. 
ath. Postája Felső- 
(sölnök, távírója Szt.- 
lotthárd. Földes mui 
gróf BnUftff(Uti/'Csa- 

Vült. 

Mártotihdt/ (Martyánez), régi község, mely a XIÜ. század elején már Mánonhdy. 

rágzott. Van 66 lulza és 422 vend lakosa; valhlsuk r. katli, és ág. ev. 

^rjegyzöségi székhely. Plébániája a XIV. sziizad elejéről való; érdekes 

^üthikiLs temidoma, a szentély déli ntdalán levő gótli betűs, egykorú felirat 

Szerint, 1392-ben épíílt. A szentély ép részéu lúí hatók Atpúhf dános híres 

középkori festő freskói; az ablakokat régi íiveglestmények díszítik. Plébániája 

K XVI II. század elején az evangéhkusok kezében voít. A templom kegyura 

Hr. Szápárif (léza. 

B^ Mátijásdomh, kis vend falu 24 házzal és 161 r. kath. és ág, ev. vallású Witr^sdntrib. 
Takossal. Postája Tói -Keresztúr, távírója IVákáriy. Itt van a báró Pd t-ei-család 
szép és kényelmesen berendezett úrilaka. 

Megyckida, magyar község a (Tyongy<)s patak mellett. A lulzak száma Miífyeiiiíía. 
llJjO, a lakosoké 362. Vallásuk r. kath. Postíija Peezöl, tá\irója Sárvár. 

Mtmcsér a szép Körös patak völgyben fekszik. Van 82 háza és 470 Mcncsér 
Mnetajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakosa. Postája Borostyánkő, tav- 
ija Léka. 

Mérem házaituik száma 49, a lakosoké 4+2. Lakomí hor\átok és né- Mérum. 
ietek, vallásuk r. kath. rN)stája és távírója Néraet-Szent-Miháíy,Földes- 
ir:i a gróf BtitUií/dntf-esnWi volt. 

Mtrs(}'Bel^ő-Vút, magyar község a Marezal -csatorna mellett, a Csorna felé ««r*^BcUö-VAi. 



Marokrét. 



MAOVAR-GENOS. — KÁROLYI ENDRE ÜIULAKA, 



^Hő út mentén. 



háza és 536 r. katli. 



iig. ev. valliusú hikosa 



Vas vármegye kézségei. 

van. IVstáju Ivülso-V'át, tiiviróju Kis-CzelL A lak< 
zetet tarüinak f'eniL Fuldesiirai a l'iths- és Knbhj-^ 

Me«ien Mcsdfm. 164 hazzíil és Ö87 magyar laktK^sal, Witlasnk r. katii. i^ 

Hv. PüBtíija lielyben van, lAvírúja AesAd. A nVmuiak kuniból £?yukmn 
kannak itt t<»letekre, melyi'k közül egy faragott díszitAsekkní plUVtnUl 
templom falába van illesztve. Katii, li^mpluniát íiz 1712-iki 
is ú^y említi már, hogy „a régi kallutlikiis Uívek által ^ 
tt'mploma 1786'ban »'*]allt* ITilHi-ban és ir)U9-lien a közsé^hrn ii 
larlütiak, A község lakosai jótékony n6eg}-letet és alvaüóki . , 
Umn. A Me^slényi-itsiihui innen vette nevét. 

MerAvir Mv:otdr, vend kí>zséu, l"l házzal és í'Otí r, katli. és ág. ín^ 

IVistája Mártonhely, távírója Muraszonjbat. Kath. kápolnája IK1U^I> 
Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn. 




A BÁRÓ MIKOS-KA^TÉLY MIKOSl>ON (ziKREU VILMOS TI7La.íT>ONaK 



Miko^d 



Báró Miko^ 
kaiWly. 



Miflke 



Mikosd tidajdonképen esak puszta, de kídriu lelenilítési énieraül, lani 
itt van a báró J/íAv>8-féle híres kastély és park, amely jelenleg ^icrerXúim'^ 
földbirtokos tuhtjdona, A nagyszabású kastély egyike a vármegye leg§^í*bl/ 
és legfénj'esebb úri bxkainak. Berendezése pazar fényű ós építőjének nagj 
műizlésére vall Drága faríigott bntíjrai, nagyértékö régi és ujabb íesi- 
menyei egész vagyont képviselnek. Faragott szárnyajt6inak míxiden egvi^ 
kilincse külön mintázott szobrászati mimka. A nagy kiterjedésű park és 
a kastély fekvése elragadó szépségfí. A parkl>ejárHttal szemben, mely 
is niíigiuslaton fekszik, magas dombtetőn emelkedik a kastély; -'»^*- 
kiterjedésű tó terül el, míg a kastély hátterét 200 holdas, : 
vett sűrű erdő képezi. A park is egyike a legszebbeknek fekvésénél és ő&o 
tásánál fogva, és szebbnél-szebb részletekben bővelkedik. 

Miskúj magytír kiizség 96 házzal és 6ü4 r, kath. és mr *-v IiIhv^l 
Postája Gércze és távírója SárA'ár. Katii, temploma 177á-ben 
berezeg BaUhyány Fülöp. F<»ldnsnra ErMfhj Ciyörgy gróf vidl. 



- -^ 



^^^m^imd^ 



Vasvármegye községei. 



67 



Moha-Ssecsőd nibameuíi luii^yar község, 7(5 híííízal es 621 r. kath., Moiftá-5íoe»6*i 
\ág, ev. éí^ PV. ref. lakossal Poslája E^yliázas-Hnll6s, távirója Molnári. A 
[körjegyzőség székhelye. 

Molnári, magyar község, a 8zumhat helyről N. -Kanizsa felé vezető vasút- MoinArí. 
I vonal mentén. Házainak száma /'», a lakosoké 688. Vallásuk r, kath,, ag. 
(ev* és ev. ref, Vasútállnniás, Postája és távírója helyben van, A .Nagy-MoinAriía|>áuáf. 
I Boldogasszonyhoz* czímzett apátság", melyet Tolnai Festeiich György gróf 

t8o7-beii ala|iítí>tt, itt székel. Jelenlegi apát Leffáíh Káltnán. Itt van^fruf Kinskif Kiusky-kiistdy 
IZdenkonak nagyszabású, l'öuri Ízléssel berendezett széí> kasli^lva, melv IHiá- 
jben épült. A kastély körül szép park terül el. 

MffUj/orők^rék érdekes régi község, 82 házzal és 081 németajkú, r. kalh. Monyor^kewk. 



^•" .T 



} 



* •? 



MOLNÁRI. 



OROF KINSKY ZDKNKÓ KASTÉLYA. 



fés ág* ev. vallású lakossal. Postája helyben van, tá\nrója Szombathely. 

A körjegyzőség és körorvos székhelye. 

Itt van az ErdŐdijok híres, sok vihart átél! várkastélya, melynek eg^v »^^öd^jj*rii*»- 

része még lakható áll:(pHtl>aii van és a osaiád levéltilranak i*gy részét 

foglalja magában. 

A várkiustélyt nionyorókeréki EUerhaeh 1400-ban építette. A IVikapii fölött 

levő ehronostiehon háromszor tunt(»ti fel a vár ntolsó helyreállításának év- 

H^cámát, az 1772-öi. A ehr(*nostieon szövege a kí">vetkezö: 
íAK} TERN(AE) MEMOHl(AEj POS(TE) 

RITÁT I 8ACRVM. 
OEBÜLATA FVI (lA) HÜIS, PROSTRATAQVE POR(TA), QíVAlLI 
TKR HOC PÁTRIÁK TRISTílAl FATA PROBANT. AST MK P0SSES80R 
VETERAN(AE) PH(AE)F ICIT (ARiCíjMíKROS |N8I(;(NI)S tjVI BEíNEj DOTAT OPVS. 
SPES 8IT POSTElllTAS RUTA CERWM QVAXDLí FATKíAT NOSTRATI STI 
Pl FORTílA) FACTA PARSAT) CVRIS ET 8V(MP)TJBVS Cü(MÍ)TIS ALEXANDRIl 

erdO 

dii de hac ldc.lll münyorokerek's'c'rminti 

MI CONSILl TIT- 

Itt volt az ország legrégibb nyomddinak egjike, melyet az Erdfidyek a ^'"^UJgílJJa'**^* 
XVI. században reniloztek be és hosszabb ideig tartottak fenn. Krdödy 



m 



Vásváirmc 



MoUúlriid. 



Mort-CMroirly 



lliif»-FQ»«. 



Kán ily us Lipót grófnk a kuzség lakosait, illetve jobbágyaikat, milr 1768- 
folszabadilották a jobbágyság ulól. 

A község íVíUlczáján még tVnnál! a paUí>8J*tg i'gj'ktiri emléke, a 
Icngér. A katb, templom IHOí). körül épült A XVII. ssiizad végén megye- 
i^yűlést tartottak a községben, A lakogok takarék- én (m^o^lyzd-issür^l' 
kexetet tartanak fenn. 

MöUdifád, 70 házzal és B94 vend lak»»ssal V'alhlsiik r, kalh* é« ág < v 
Postája FoIsö'Londva, távírója Mura-Szombat. 

Mura'(\stn*mely, .stájer határszéli vend község, 256 r. kalh. és ág, ^'w 
vallású líi kossal. Postája éí? távírója Mnra-Szonibat CJsinos kaih. kiipt>lruijí^ 
1897»ben épült, 

Mura-Füzes. Hiiítszám 47, lélekszám 279. liakosai vendek fe r. 
vallásúak- Postája Ferenczfaha, üivWja Mura-Szumbat 



P^. 
^ 



^%i. 



Martt'Pelrócí 



Mura-i5]tenlt*ü 



Miini'SxonilMt 







AZ BRDÖDY-vARKASTÉLY MONYORÓKERíiiCEN. 

Mura-PetrócZr stájer hiitárszéli vend falu, a Mura mf*llf'tt. 
száma íisszeseu 20, lakosaié IBo, Vallások r. kath. és lig, ov. Pu 
Ferenezfalva, távírója Mm-aszonibaí. A murasiomhatt uradalomhoe tartozott' 

Mura-Ssmtes, 45 házzal és 288 vend lakossal. Valhlsuk r, l 
kevés ág. ev. Postája és távfnXja Murasziunbat. A község a stsijcM 
szélen fekszik. 

J htrch Szúftíhat nagyközség Vasvárniegyének és a muraszombati jí 
délkeleti szögletében, közel Zalavármegye és Stájerország határáhosc Tol 
A vrárosi jelleggel bíró nagj^község székhelye a muraszombati janisnak m túT 
egész vendek által lakott területnek legnevezetesebb helye. 

A hagyomány szerint Bocskay István erdélyi fejeilclem iil»'í**t.-»fi 
Muraszombat nem a mostani, hanem a szomszédos Battyáüfalvu 
és a muraszombati temeti) közt elteríilfS emelkedettebb hnlyon ic. 
Ezt megerősíti, hogy a jelzett helyen szántás és ásás alkalmával gyí 
kőfalak nyomára akadníík, Boeskay egyik vezére azonbíin, mivel ji h^c 
seregének ellenállott, a községet felgyújtatta és i>orrá égette, Etnirl 
század első éveiben kellett történnie, midőn a Széehy-csaiád jnl 
Muraszombatot* Az új község azután a Szápáry-kastély k^iu 
mintegy védelmet keresve földesuránál az esetleges meglmnailta^ 

Régebben sokat szenvedett a Mura kiöntéseitől, mely szabúlj^ uiuiíl 



tf^ 



•"■^-"^^ 



Vasvármegjre községei. 



69 



}b szeszélyes folyó a munisscoriibíiti Iiíit;íi1 ina nuir megkimófr iíe kiöntései 
lost is sok kárt okoznak a szamszédüs iiiuraiueuti községt»kben, 

Líikóiíiak szíinia megközeliti a 3000-et. Lassii fejlfítlésí* plszigeíelt 
fekvésének, gyárak, ipartelepek és küluiiösen a vasűt liiányának tulajdniiit- 
lató. Mnra-f*íznmliatnii ez idö szerint egy róniai katltnliküs, egy lulluvnínuü 
JemplüiJilum és eg}^ izmelitu inialiázbaii látják rl a liivök lelki szükségleteit, 
lakosuk túlnytimuan vendek és magyarok* 

Mura-Szombat a járási szf»Igabir6i hivatal, járát^hiróság; adóliivatnl, kir. 
tözjegyzöség széklielye; van itt eseudönjrs, pénzügyÖribég,járáí?i ipartestület, 
ran többféie egyesület, u. m. jút^éktaiy keresztény nöegjiot, izraelita ifjúsági 
^8 nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egjdete» tűzoltó egylet, gazda- 
sági tiékegylet, dalegylet, kaszinó és kathíilikus kíin Van két takiu'ékpénz- 
;4ira, gőzmalma, posta- és táviró-bivatala, 

A pár év eb'ílt 25,00U l'rt költségen épült jártisi közkórhik, a moiierri 
fényr-knek mindenben megrelidííen, 36 ágyra van berendezve. 

A közséö- kíM !rrrfi:iL'Tnbb iirvrzrtrssén'r íi katiioHkus templom és &/f/m>// s^ApAry k^fft*' 



^ 



H — 






MURA-SZOÍidDAT — OBÓF SZÁPÁRY OiSZA KASTÉLYA- 



póza gróf régi kastélya, A nagv^ zabágiK diszes kastély a v áros é szak nyugiiti 
jén éjjfllt, a Hegedé felé vezető ut mellett s terjedíOmes, szép parkjával a 
(»s legfőbb ék(\sségét ké|rezi, 

Kiválóan szép gótli-stüű rom, kath, temphima a XIV. századbiui épült; 
lost a kegyurasíig(»t a gróf Szápáry-esalád gyiikorolja. 

J/íí8^;í//íí, Házszám ó2, lélekszám 203. Lakosai vendek ; vallásiüv ág, ev. 
^ostája Battyánd, távírója Mm'a-Szombat. 

Ndd községnek van 8ő háza és 62(5 íjémeajkú, r. kath. és ág. ev. 
"vallású lakosa. Postája Ivukmér,tá\irója Német-Ujvár.tBirtokosok aBaUhfjám/ak 
Íi5 Montemwro Alfréd berezeg. 

Nddasd migy magyar község, 207 házzal és 1403 r. katli., ág, ev, és 
^Y. ref. lakossal, l'ostíija helyben van, távírója Köruií^nd. A körjpgyzőség 
sékhelyp. A lakosuk rmsegélyző-szövelkezetot tartanak fenn, Régi pléliíínia : 
tatlh templema IT^O-ban álhttatfítt belyre, mig áj esinus lemplímia IHííO-ben 
Spült. Kegyura Batthíjámj-Stratítnmm Odíin lierezeg. Valaha a Nddasdt/ak 
fúltak a földesurai, azután a Batilnjánijak. 

NádhU, stájer határszéli falu a Lapincs-patak mellett. A házak szjima 
0, a lakosoké, a kik németajkúak, <>0h. Valbusuk r. kath. ISistiija Hadafaha, 
ivírója Szt.-Ootthárd. 



jrojí 



MuaxDfa. 



iNád. 



Nádud. 



Núrlktit 



10 



70 



Vasvármegje községei. 



Nádorfa. 



Najív-Ass/oiiyfa. 



Níifiy-Gííimülí'. 



Napy-ríMliiir7. 

Napy-Karaszt"^. 
Xatry-Kücfk. 

Nagy-Kiilki.d. 

N.icy-NIakfa. 
Xaírv-Mt-dve?. 

Nagy-Mizdó. 

Xagy-Narda. 



.\íi}iy-Nt-nH-t- 
.</.!. -Miliálv. 



S:\py- •'*« Ki- 
Paly. 



Xapry-I'ilst'. 



yt'nliirfu, 47 házzal rs 2()1 vend lakossal. Vallásuk r. katli. t>s átr. •\. 
Postája Tót-K(M'(»sztiir, távírója Csákány. A kr)zsó<r házai szétszórtan ft'kíVz- 
iiok. Lakosai, mint iiaj»száinosok, távníi vidókekí'l járnak bi». 

yaifif-Asii:(.mi/fa ivltí iifnn'si közsruf. Házainak száma 47, a laknMik'- 
3r)8. \r\)o mairvar T's vallása r. kath. és áíj. t»v. Postája Sznniliatii«'ly, 
távírója Acsád. Kath. tíMUpNima lüOO körül épült. Földesura liorezou 7:^:- 
ierh('i:ii v<ílt. 

Xaffl/-C.<:ömötr maiiyar k(')/séLr a. (ivímgyös patak melUítt, a szonibat- 
holy-kdsz(»iri vasiitv<»nal nientén. ()ssz(í van építve Kis-GsöniOlévcl. il- 
kül<)n koziííazíjratási t<M-ü[ri»M képrz. Házszáma <)t>, lélekszáma 429, a kik ke- 
vés kivétí'llrl r. kaliinlikusnk. Postája helybru van, távírója Köszep. [gon H'LM 
közséir, a nu'ly már a XII. száza<ll>an sz(MTp»'lt, a mikor Chói-Mochia ffróf 
hirtoka volt. í i.*5.-»-l>an Zsiirmond király a ^'onío/vii-családnak adományuztii, 
do később Lfhlíntl István leli a birlnk^tsa, A Cluwwihet/ek ösi fészke. A la- 
kosí)k r)nsi'i»:élyzíi-('iryl(Mri tartanak léim. 

Sn(iii'í)(jhnr:\ sí házzal és \'1\ r. kath. vallású, vend lakossal. Postája 
van, távírója Szont-(iot11iard. Czinirromnn^l kíirülvett kath. temploma 1757- 
hen épült. Fííldi'surai a Xihlrtsth/tt/: voltak. 

X(t(/i/'K(iras:tos^ -'.) házzal és 17r) némcMajkú, r. kath. és ág. ev. vaUású 
lakossal. Pí)s1ája Pinka-Misk<^, távírója Ném(M-Szent-Mihály. 

Xuffif'Körsh' mau-yar k«)zséi»', házainak száma őS, lakosaié 303. Vallásuk 
r. kath. és ívj, (»v. pnstája Kís-K«»('sk, távírója Kis-Czell A XVI. században 
virá<»zó n'l'nrmálus i'iryháza volt. 

Xanii'Knlh't'tK njairyar kcizséir. í-* házzal és il2 magyar lakossal. Val- 
lásuk r. kath. [N»sl:'ija l\Lryh;'izas-|{áíloc/. távírója Kíirmend. M(»st építtetett a 
kath. hitlVJi'ki'ziM csinos lí'mplomnt. Frildosurai wZtnka-, Heítijey-^ Péchif- h 
/.///.v/>.s-('SMládnk viiitak. 

Xtif/tf-Miií/fr, ki^ iiiMLiyar lahi a Csörmn-z patak mellett. Van 3(3 ház;'; 
és 2H1 r. kath. laknsa. Pnst;'ija és tá\ írója \'as\ár. 

XQ(fi/-Mr(/rrs. lláz>/;im Ü).'), jélrksziim íiljs, a kik horvát és néni^n- 
ajkúak. Vallásuk r. katii. és {\a:. rv. Pustája és távírója Némct-Ujvár. H:r- 
tokos li(fflli/fffnt/ Vi\ln\i iirrczi'íT. 

ynfjii'Mlzthi mauyar k()zséi»*. ."»í jiázzal és 384 r. kath. lakossal. Puslája 
Szarvaskend, távírója Kürmfnd. Csinos, kath. temploma 1886-ban épüh. 
Földesurai a Frslrflr/i LM'ól'ok voltak. 

X(tr/!/-XfUfIn házainak száma "."i. a lakosoké 480, a kik niindannyiiiM 
horvátajkúak és r. kath. vallásúak. P(»stája és távírója Torony. Plébáiiiáj:i 
lí)42-l)on már virjÍL'"zotl. 'romploma réiii és köhillal van k(>rülvévo. A r'Jt'Wr:'' 
in'wlaloinhn: tartozntl. 

Xf/(/tf-Xrnirf-S:L'Mlliti/if oL^viko a várnii'íryc legnagyobb kí'izséííeiuí'k. 
327 liázzal és '2ÍÍH) némriajkú laknssal. N'allásuk r. kath., áy. ov. és ev. 
ref. .\ szonibalhriy-pinkaröi vasútnak o«iyik leirélénkebb forgalmú állomása, 
postája és távírója holyhrn \an. A kíMJogyzöséír és k("»rorvos székhelye. Itt 
íMulik a Ixumpód patak a Tankába. A kr»zséir lakosai í?<M'enesér-jnu:i- 
káikról ismoretosok és kilrrj«'dt kprrskodrlmot folytatnak. Vásárjtígnt mar 
l.")(M-])(»n ny«'rti'k II. Miksától ; a vnnatk<ízó okmány a község birtokában 
vau. Lakosai mauxar olvasó kíjrt tartanak lenn. Van takarékpénztára. <'ii- 
segélyzö-ogvh'le, kaszinója és dahirdája. Plébániája lőfiíVben már viráíZZ"!:: 
mostani li'mplnniai o száza<lban é[)íiltc'k. A kíizség csinos és tiszta : szfi- 
nagy fötí^rc van, tubb esjnns rnu'lí'tfs épíilfttol. 

Xui/tf- rs Kis-rtitif, maiiyar k«)Zséii-. r»l luizzal és 485 lakossal. N'allásuk 
r. kath. és ág. cv. Pí»st;'ija Nb'szh'U. ts'ivírója Acsád. Határában vaskori sir- 
luílom van és a nmiaiak kunilMfl is uyakran bukkannak különböző leleí<^kr»\ 
P'öhb'suraik a h<'rc*zríz K.<:!* rlhi-nii voltak. 

Xnijif-J*i:sn, a <i>ong\ns jiatak nuMitén. a szombathely-kőszegi vasút- 
vonal moili'tt tVkvö maiivai' kíi/séu-, 2') luizzal és 1*")4 r. kath. és ág. ev. 
lakossal. Postája Nagv-rsnmríte, távírója Kőszeg. Határában faragott római 
köveket találtak. Plébániája lööO-ban már téiniállott. Kegj'urá herczeg 
Eifzierháxíj Pál. 



raBvArmegye köasaégeL 



71 



V 



NAGY^ÜNYOM. - SÉNYl BÉLA KASTÉLYA* 



Nagy-Báhos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélek- Na^t-íiákoi 
JBzám 501, valUlsuk r. kath. és ág. ev. Postája Üri-Szt- Péter, távirója Csákány* 
A körjegyzőség székhelye. 1798-ban mefnijitutt teni|»lomáriak szentélye román 
jstílű, hajója gótiiikus. 

Nagy-Siikt' niagyar község, 110 házzal és 1019 r. k. és ág. ev. lakossal . Nairf^siikc. 
[Postája helyben van, takarója pedig Sán^ár. Kiiih, temploma 1636-hnn épült. 
[Kegyura felsöbüki JS^í/j^v/ Simdor, kinek itt régi kastélya vaiu Határában római 
[sírok is vannak. Kis- és Nagy-Sitke közt ügy a török időkből származó oszlop 
|áll, mely most mint határjel szerepel. 

Nagt/-TihJ, Ihizszám 67, lélekszíim 622, Lakíisai magyarok, vallásuk r. Nafr-TiiAj. 
Ilcath. és ág ev. Postája éi^ távírója IjjillaViír. Földesura a zalnbéri Homíth- 
ÍCBaládjv^olt. 

Nagíj-rnyom ú l*erínt patak mellett fekvff magyar kíizség, UMiázzal és ^'a^y-tW*''" 
l&d \\ kath,, ág. cv, és ev. reí. lakossal Postája és távírója Kis-Unyom, Kath. 
[temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi. 8okan 
ide teszik a szrnnbatlielyi vár helyét «*s a falu közepén levQ Túrt alagút, 
Továl>bá az a köriilmény. hogy ásás vagy földháiiyás alkalmával gyakran 
kbukkaiinak régi, czement keménységű mgasszal Összerótt és terméskíi vekből 
[AUó Hilakra, ez állítást valószínűvé teszi. Itt van Sénifi Béla Földbirtokos 
üzép, kényelmesen berendezett kastélya és csinos parkja. A kastél \t 1H42 
íOrfil Sényi Oábor építtette, Inaeu nyarte a Sényi-esalád predikatunuU is* bííoyi-kostdy. 
í'uldesura az Alv«r^-esalád volt, mely innen vette elCuevét. 

10* 



72 



Vasvármegye kÖsségei. 



.fcr Z-Ti...-: 



:< L" -£:.i: 



Ni^'i -.a. 



N'ar'ii 



\'fn»H.C-.. 



Ki.'f. ttin{ilum. 



Ni-incri-Dnnuilk 



X*t*fifz^'"^'fl!f[ ' nil»;iint'iiti niji:^var krizs«''ir í*.> házzal t'*s 3l!» r. kalli. ps 
iiii. »-\, laknssal. Pistája Iiiiin. távín'ija Mnlnári. Kath. t»*nipli»nia IHU-Kol v;iló. 
Im vau li'l'ioii TsTván tVili|liirii»ki»s iriri. iiaL'VHii f*rd»*kt.»s iróTliíkiis ka<t»'*ly:i. 
iiií'Iy a liaLr>Min:ui> sz''iint a 1«']nplniuiis<ík ki>lf»stáráiiak ppiill. Tairrízása, !»"- 
• •>zt;l-a »'•> alakja imíimIími t'srtn* \va\ hizniiyitják, linirv ere<leti nMiílí»lTi»Tt''s»Miem 
lírilak v«>lí. Az»*loTi a liárn Srn}i}fOff-, inaj<l a /*V://>W/-család tiilajfln iiát Jvó]M'ztf. 

X,i,ji/I'tilr,i. ir>n lij'izzal t's 1 l(J<) iiriin^tajkú, r. kath. és ág. v\\ vallású 
Iakn>sal. a irráczi vmsúI rní'iit»'Mi tVkszik rs aiinak <\£ryik iiieffállóhelye. Pnsiája 
Ip'Iyl.M'ii van, távírója Szt-<inttliánl. Kürjeü'yzösógi szűkhely. A lakosok lia- 
ílastyán-í'í:yl»'t<'t tartanak IVnu. A natryf';ilvai róiri kastélyban, az u. u. 
-Sí-lil«issli"-hfii rí'*üi'iii«' <-ziszt»*reziták laklak. I^léhániája lG67-bt»n már íVnn- 
állott »''S tí'iiiplnniát is akk«»r űpití'tlrk. 

Xíirnl rűtri iM'iiM'si kozsűir, l.'>2 házzal és SüT r. kath. és átr. **v. vallású, 
inatryar lak<issal. I*i>stája és tí'ivírója Szomhatlu'ly. Határában római épíiJMi- 
iiyomokra, rMl»'»iiyrkr«' rs ériin'kn' hiikkaiitak. A SVirfn/al- inn(Mi vették ihmiihí:í 
lií.»vükí't. A iiárai Níí7/r/-cs;iláí| n>i tészkr. 

a várm<\£ryt» lotrrésril'b 
kcíZsépM nek, m»»ly már 
az őskorban is Jakíií 
hely volt. 08 háza vaii 
és 361 ág. ev. űs r. 
kath. valhísu maiiyur 
lakosa. Postája hely- 
hím van, távírója Kű- 
szcíT. A község határa 
irazdag kökoi-szakboli 
lolhrly, de a rómaiak 
korából is gyakran 
bukkannak itt érdcb^ 
oinlékokre. A közsóír- 
n'íl már egy XIll. 
századbeli okirat is 
szól , mely szerint 
akkoriban (Itoni Márinn vn|t a tV'ihlrsura. Késohh, az időközben alapított 
l^lszta-(Voótól viiló nn'ükíil<»nl)(iztrirsíil, a XVI. században már Nemes-t'soó 
iH'Ví't visrl ós a CluMii család is ITiTS-ban már Ncnies-ClKaii néven szercpol. 
Ncmí's-Í'soó a rofornuiczió iflrjpbi'n, ji vallási villongások alatt, fontt»s sze- 
reppel bírt, e.Lryikc lűvén a N'MsvárnH'uyí* részére kijejíijt két artikuláris hely- 
nek. Il(*r. ('írybáz l:'ij)in1éz<Mt<'l és bitin iskolával volt összekötve. Áít. ev. 
temploma l7Kí-br'n <''j)iili, kalli. 1em])loma lH70-ból való. 

llt van budakeszi Wcörrs István csinos és ízlésesen btTendezett urilaka 
és széj) nauy jiarkja. A kastély a koszciri had«;yakorlatok alkalmával a Icl'- 
ma^asabb í'ejcdí'hni \<'n(légekct látta ialai kr)zt. 

A községben szülrtctl IT^í-bcn (j'trst'kv Detre Miklós, Köszefji l»ál lel- 
kész fia, kinek n^'V^M a németek f»'nlit<'tték el német(íS(*n. A XVIII. század 
2-ik léiében na.íiy szrrcjM't Jál<Zí»tt a kíiHVíld.ai, mini némíít tudós és költő. 
Xeiurs-Düinöll- szintén i'uyikr a len réi^^i 1)1) és legérdekesebb községeknek. 
108 háza van és h7U áj.!'. r\\ és r. katli. vallású magyar lakosa. Postája és 
távírója Kis-Czcll. A kítzséL'- a sznmbathely-gvöri vasútvonal mentén fekszik. 
IHüő-ben épült szé]) gőzmalma, nirly a kis-ezelli Kemenesaljái gőzmalom- 
részvénytársaság tulajdona. 




A NAQV-Z6?ENNYKI liÉKÁ.SSV KASTl-LV. 



Vasvármegye köaaégeL 



73 



ti'ni|jkiiii. 



A hozxA líirtozó Pór-Domolkön alapitotulk a Bolílngságns Sxíiz Máriáról i>^)mftiitiApftt«M 
oziinztMt S;!l. l{<*nf*ílt»k-rtMiíli apátságot 12ry2'b<'n. Ma mtír nz jipiitság «»Iliii- 
gyrttíitU csuk rouijaiban 61, miutiui iiz apálíiá^ kcizpuntja Kis-Czellbe lielyez- 
tetetl íit. Egy gazdaí^ági majur van esak a rói^n büszke ópülotok lielyén ; északi 
részén áll, szalmatetővol fedve, pajtának liasználva, az Ősrégi templom, me- 
I^'et Tiiár csuk az itt-ott még ép pillérek tartanak össze. Falai belíSl kopot- 
tak, kopaszak; még a szentély liires ^AíHiuntiato*'-képe is kivehetetlen s 
esak néhiíüv színes ruba-szegély, pár ki-kitünö gotliikiis Itctíi jflzi a törme- 
lékek között a hajdani oltár helyét. 

Nemes-Diimrdknek a reformáezió alatt fontos szerepe volt ; rerormátus 
t'gyháza, központja vidt a kemenes-aljai reformáiezónak s mint későbbi 
articularis hely, Nemes-Csoó melíetl eg}*etlen református temploma volt, liff ^g^^at. 
a megyében, mely már a XVL században keletkezett Itt működlek, mint 
ref. lelkészek í*erlakt/ ÍTubor, Hrahorszkij Sámuel, Edüi Illés lYil, a magyar 
tudományos akadémia tagja és Km János, a koltö. 




NEMES-CSOÓ* 



WEÖRES ISTVJlN URtLAKA. 



E község a Dömölkif-CHiúiiá ösi fészke és innen nyerte predikátumát 
a Piek'Család is. Földesurak a Mnrich-, Noszlojjif-* íJiyovits-^ fif/armatlttj-^ 
Periakt/- és 7>oft/(/w^-esaláduk. 

Nenies'HollÓH, magyar kíizség, 56 íiázzal és 349 r. kallh ág. vy. és ev. NcmMHoiidi 
ref. vallású lakossal Postája Egvházas-Hollós, távírója Molnári. 

Ntmvft' Kis-.\ff^(ln\>\ 7*i fulzzal és Mii uémetajkii, r. katb. és ág. ev. ^«X''''' 
valhlsú lakossal J'ostája és lávíruja |{átíUM]irt*)kos gróf i/r//^//V'^/'// ?^í>igmon(l ***' 

N(mes'M((í/(jsi nagy magyar község, a Csoi-na felé ti'rv**zett vasút Nein««-Miiíftir. 
mentén, 237 házzal és 1142 ág. ev. és r. kath, lakossal. Postája helyben 
van, távírója Kis-Czell Lakosai köznemesek és nagy intelligentiával bírnak ; 
már 1H4'8 előtt kaszinójuk volt. Van ímsegélyzö egyletük, szövetkezeti mag- 
táruk, a legrégihli tűzoltó egyletük a vármegyéijen, dalíirdajuk, 1 iskolát 
tartanak fenn; ezek közül 1 i\ kalh*, 2 ref.. 1 izr. és egy kisdedóvót, A község 
önként szalnityozta vizeit és esaprílta le mocsarait, nn*által nagy, míveliietö 
területet nyert, Itt van a körjegyzőség széklielye. Kath. temploma nagytm régi, 
ág. ev. temploma p<*dig l784-b«»n épült és kőfallal van körülvéve A Magassif- 
esalád innen nyerte predikumát. Birtt>kr>s<ik n Birzsmyi- H nituoih'i^^^úkáuk. 



7t 



VasTármegje községei. 



Ntrmesd. 
.Néniol-Bilk--. 

-\i-nn"t-C>=em-s. 

Nómel-Cl/iklin. 
Nöniet-Goncfí. 



Némft- 
Gyirót 



Nt;m«t 
Hidegkút. 



Nr-m.-t- 



Nétiut Lii. 



Nr-ni«t-^>áros!ak 



Ni'ni<-t-í*/,e'-fcő«I. 



Xepnei<(l, A liázak száma 38, a lakosokó 238, akik csekély kivétellel veii- 
drk. Vallásuk r. kalh. és áir. (*v. Postája és távírója Miira-Szom])at. 

Xrmf.'t'Biili's^ 46 házzal és 2'2\ r. kalh. vallású, magyar és németajkú 
lakossal, l^ostája Piiika-MindszcMit, távirója KömuMul. Földesura Batthifwn 
heroze^ volt. 

Xcmr(-(\sri(rs a Strém patak mellett fekvf) község, 134 házzal és ^J2i 
németajkú, r. kath. és áí.'. ev. vallású lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály. 
távírója Német-rjvár. Kath. temploma 1787-b(Mi épült. Birtokosa IMthijnuij 
Fülöp he^(•Z(^<^^ 

Xrmri-C2iklni, r)3 házzal és 340 néui(»tajkú lakossal. Vallásuk r. kath. 
és ág. ev. Postája és távirója Vas-Vorösvár. A Drumoly patak itt ömlik a 
Szék patakba. 

X(hm'f-(rrn('s szép nairv magyar kí*)zség, 164 házzal és 1181 r. kath. és 
ág íív. lakossal. A (lyíiiigvos patak mellett, a szombathely-kőszcí^i vasútvonal 
egyik megállóhelye. P(»stája helyben, távírója Szombathely. A falú ossz*'?? 
házai <»gvetlen hosszú utcv.át képi^znek, mellyen az országút vezet keresztül. 
Plébániájíí és (»gyik temploma már lö7ö-ban fennállott. Kegjnira herezeír 
Esitcrházíj Pál. Szentkút nevű kápolnája nt»v(»zetes búcsujáró-holy. Vizének 
a néj>hit gvógyító erőt tulajdonít. 

Xfhnel'Ot/iróf, g}'ön- 
gyösmenti község, tiO 
híizzal és 301 németajkú, 
r. kath. vallású lakossal. 
Postája Pörgölin, táví- 
rója Léka vagy Felsö- 
Pulya. Kath. temploma 
1836-ban épült. 

Xémet'Iíásos, 57 ház- 
zal és 313 r. kath. és ág. 
w vallású, németajkú 
lakossal. Postája Monyo- 
rókerék, távírója Siam- 
bath(»ly. Birtokosa gróf 
Kí'f lotly ( T\ { ') rg y. 

Xémei-Hidvgkút, stá- 
jer határszéli naffv köz- 
ség, 284 házzal ^^s 1921' 
német-ajkú lakossal. Postája helyben van, azonban távírója Szont-CJntthiíni. 
T^akíísai r. kath. és ág. ev. vallásnak és mindegyik felekezetnek van temploma. 
Plébániája tr):M-l)rn már viráuzott. A kegyúri jogokat KottuUuszkij Teodnni 
grófnő gvakorolja. A Ifákóczy-féle íj'lk<'lés idejében a községet elpusztították, 
de újra télé[)iilt. 

Xfh)f('f-Krn'scfrs^ pinkamenti község 77 házzal és 402 németajkú, r. kath. 
és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója pétiig Szi)mbaT.hely. 
A kíirjegyzöség széklndye. Plébániája és temploma már 1698-ban fennállóit, 
de az utóbbit, nudy kőfallal van kíM'ülvévp, 17S0-l)an átalakították. 

Xrinrf-Lö házainak száma 148, lélrkszj'ima ÍMib. Lakosai nénietajkúak »''s 
r. katb. és Aíx. ev. vallásunk. Pnstája Pornó, távírója Szombathely. A közséir 
a Pinkapatak nndleit f<»kszik. Kath. tí'uiplonia, mely nem a' közséffben. 
hanem attól mintegv nr^yedórányi távolsáirban áll, a XIV. században 
épíilt. Harangját I\'. I>él:i icjcjébrd származlatják. Keg\iira gróf Krrlöfhj 
<ly("irgy.A lakosük i»;izdasáiii ogvlein ('s, már 11- év óta, tűzoItó-egyletH 
tartanak fenn. 

Xrnirf-Stirf,slff/c. Itt íindik :i Sárns patak a Pinkába. Van 161 háza é> 
és SÍK) nénn'tajkn, r. katli. vallású lakosa. Postája Pinka-Mindszent, távírója 
I\('»rmen(l. A krizség liaí;iiáb:ui fogjj'ik rUrzctni a tíTvezett pinka-mindszenl- 
szombatbelyi vasútvonalat. Kath. temploma 1700 kr)rül épült. 

Xtnhct-Szvcsőd uiagvar k«izség M házzal és íWH r. kath. és ev. ref. 
vallású lakossal. Itt van dr. Sznlnh Manó hddbii-tokos elegáns berendezésű, 
díszes urilaka és szép parkja. Fíddesurai a Dvurs- és &e£sodj^^;^saládok voltak. 




NÉMKT-SZKí'SŐI). 



-ZAKACS MANí'> riMI.AKA. 



VasTármegye köiségei 






Xémei'S^ent'Grtíí núgy község, lő3 házzal és lüá9 tiémetajkű^ r. katfa. 
Lís ág. i*\\ valliVsú lakossal. Postója helybon vau, * " l^j%ilr. A 

ííizséghen savanyiivíz-furnis vau, A lakosok önsr^ . , _ . . i tartanak 
|*enn. Itt van a körjegyzőség székhelye. Kgy régi kolasti^rnak a nyomai is 
Uiiatók itt és a plébánia levélt^inVban ide \ onatkozó okmányok is találhatók ; 
igyanitt érdekes, rét?i könyvekel és krónikaszerű feljegyzést*fcel is őriznek. 

Nt^tnet-jJjfdr kisközség a nénietiíjvárí hegy hihániU, raely a Vasvár- Níbmií*-' 
megyét átszelő liegyrendszerektöl külöuváh vulkanikus kúp. hasonló a 
^leieheubergi hegyekliez. A k»Vzségnek 2003 lakosa van, ezek közt niagjar 
iri2, német 1591, horvát 3o. A lakosság túlnyomó részben kathotikus, nevo- 
Belesen 1695, Kivülök még 7Ü evangélikus, 10 refonnálius 219 iznielíia lakik 
hi'lységben. Az aránylag nagyszámú izraehta lakfisság magyarázata abban 
II* hogy egyike azoknak a helyeknek, melyekben letelepedésük meg volt 
angedve s egyházat szenezheltek akkor, midőn például a megye székhelyén 
3m volt szabad letelepedtiiök. A községnek postaállomása van, a vasúttól 
lazonljun távol esik ; legközelebbi állomása Körmend. A Ferenczrendieknek 
tulüstumk van itt 



^ÉMKT-DJVAR* 



E Nevezetessége a törléneTbfn oly lumy szerepet játszott vin;i, nu-i} ^i smiruiivun vru, 
egy ormát koroniizza s mely a Batthyányak birloksilian van. A festői fek- 
ésü vár részben ma is ép és lakható; nemkülönben épségben áll messzire 
ellátszó temploma, melynek tornyát ujabl* időben átalakíloiták. A várban 

Í rendezik a Batthyányak gazdag gyűjteményét, mely nuizeuni t'öleg hadtör- 
téneti szempontból érdekes emlékek megtekintésre méltó kincsesháza lesz, 
A vár helyén erednlilng kolostor állolt. IJőT-ljcn, II. ttéza uralkodása 
alatt épittelték az akkor Kijzt'ii, vagy Knzen nevet visidö hegyormoo <a honnan 
II német UíJíísing nevet kapta n helység). Az építő Wolfer fiától III. Béla 
irtvetle a monostort és királyi várrá alakította á1, melyet Denu*íer rinnesjiak 
[ndnmányozott. Majd Móriez lárin»ktrn^sler lett parancsnoka s ekkf>r nyerte 
ffontosságát, amennyiben t\*ladnta b^tt a Stájerországból törtérilirtö hrlörések 
[lellartóztatiisa. A Németujvári grótók. toleg a tatárjárás után, rémei lettek nem- 
[csak Vasvármegyének, de a királyoknak is, a mint azt a vármegye történt*- 
[lének lapjai bizonyítják ; IV. Lászlónak* IIL Kndrének és Hóbort Károlynak 
I liatalinasellíMdelci vultak, de (íóbert Károly vezére, K«)eski Sándor elfoglalta Né- 
Ijnet-lJjvártaizutári két izben ini'gtorteNéinHtnjvári Amlnís és.Iáni»s testvérek ha- 
ltaimat, a nólkid. hogy őszinte liódulásra biría volna őket, mert megint csak njeg- 
ikisértették a pártütést, a miben a szomszéd Ausztria herezegei tánifígaíták őket. 
|l4r>ü-beíiUílaky Miklós erdélyi vajda tulajdonában találjuk a várai Itt gyühek 
[össze ez évben a Mátyás királyival elétíülellen főiu*ak s megválasztották lU, 
»^rigyest,aki Bécs-Ujhelyen mf»g is k*»ronáztatá mtigát, s mint tudjuk, esak hosszú 



VasTármegye községei. 



ll;iir/llt;íli;l(|l;iki M:'n>;isn;ík ;l knr.iMMl. 1.*)L' f-Iumí 11. Lajns TjUlkv LorilU-Z liiüil;! 
lilán l>;ittlivá ny Frn-nt-zin'k cnli;i :i váíuí7"irbT\'~ iizót:i állaiidúaii a Batthyni.v 
család kív/'U miiiínlt. A I5:tllliv:íiiyi:ik párirMjjásii nn'llctt állitotlak tVil l.>'2-lio 
iiyoiiuhit a várliaii. iii»'Jy a/nnlian aliu iiiííkrnlrilt wy óvtiztMÜír. líK-í-lua. 
NíMiift újvár Maltliyán> .Vlániinal »''s Kristí'itTal Tt»külyin'k liódnlt ; ii«jy?iiiif 
iryííltí'k (ísszr a vasváriiit'í2y»'i kunírzuk. A Hallliyáiiyak azonban B»'^í-> i-'- 
nicnlrsp rs a t«»n>k"k \ isszav«»milása mán rsaklianiar visszatórtí^k a kiráh 
pártjíira. A l{;'ikn(z> -szahaílsáirlian-x alail Batthyány Ádám ürr»kí»si\ FfrrN-'; 
lUt'U'tartntta Nrnn'l-rjviirl a királynak, nnha a vasnioiryei nrinPssrjL' iíul'v 
ívszr IJákóczylinz csatliiknzfíti. 

A várba niai:;'iha liánan kapun li'lu't bfiUíMUii, inig a vár udvarára »''n'mk: 
iinifu rirv nrL^v«'«lik ka|íu <liíI«Mli'zn lalakt^n át a vár niójr használliatóhb n- 

SZmIji' Vi'Zí'l. ^ 

( Az rlsn kapu l'olt'tt e fol- 

y irat nlvasható : 

r. r. D. B. 1572. 

A váriidvariui áíryu vaii ■ 
íVlirattal: 

lOtT. i\ A. n. B. 

A vánidvar n\-iiirati oKhi- 
l:in kis szollokerl van. A iiegje- 
(lik kapulioz mx^y szabad lép- 
r>('i \rzot. Mé«r épen áll a vár- 
káp«>lna, énlekrs régi oltárával 
rs orironájával ; a nagyterem a 
Maitliyány-család fejeinek élet- 
nairNsáiiu kópf»iveL Szemben vele 
van a í'rifyvi'rtereiu. A toroDV- 
l»an r-rili^kt^s réí^Lsé^eket őriznek; 
1 >un íH "kat , (M.lén veket, képd:et. 
\urn rrdckes l-.uthernek egy 
an-zkrpe abból az időbfily mikor 
a nairy rrformátnr Wartburgban 
líirlúzknilva szakállt viselt 

A várhegy alján áll a gróf 
/>/v/.s/vw/r//-család csinos nya- 
ralója, Nrniol-rjvár mezövárt)? 
ini^ir íV»lkr)r alakjában fekszik a 
Ih'íiy k<">rül. 

Xrwrflfd', 48 házzal és :i"»^ 
r. katli., niaíjryar és nénietujkü 
lakossal. Postája Nagyfáivá. ?a- 
\ írója Szent-iiolthárd! A k-:'.- 
sóo-hi'u tnflaf/iffir van. 

.W-mlúhetfij 1)8 házíiban •'•^i»' 

nrun'tajkii. r. kath. vallású üí- 

y I M ' n ü'róf Jlrrbrrsh-itt Zsiirin*'!;''- 




ír.-.JVÁHI VÁlíliOl. (í>ZV. r,\n',\- 
\:\\\..\S\\ K.\>Tl':i.'i \) 



ÜATTIIVANY 



,;Mi. Sl;iji'|- l|:ll:M--Zí'*IÍ k'>Z>»"'U". UH' 

!'-z;'iL'i l'Í!-^"LM-iiiik k:i>i»''l\a i''^ a vornuii Auiruszt.inns-sz(»rz(Mnrk iiiííT^' 
!'■ Víiii. Ii,i:i-"i-.'.-. Ii»'i<vj'l: //"///.' //"'//// FíilTíp. A község pnstiija Stiiiaw- 

/ii.iL'\;'r ! ■/-•'■'.'. '.'í Ii;í/./;iI «''s í»i)n r. kath. és ág. o\ . \iú\{i>'. 
:ii.'j--;i). r..'i;'ii.! >- ^r ü.'.j;! I Jrj ..-/"Li k . lu \ ál il< külíin u K is-H'ába a líáliát''! 
i:il^^-l..::i í:mit "" ■ *■ ■ 

;:ii. •■■Ilü'l' Iilíi 1 

. \\ III." ^/.íizímI 



^láj..p. 

pin<-Z'' 

tj'l '. ifój 

s,l. I 
A kóz-''"j niiil 
-Záz:i'llí'-ii. Ili': 
A k'»z-<''Li íii;i; 



^. /w//'/;/.^ Xf/rlr- szi'n^pclt. Plebáiu'ája XH 

7>»i-|.;iii épíih és c/inttM-ornniel van körülv»A''. 

\'»/.<lM II jól l>i'nMi(it'Z(Mt. iskidát tartntt iWin. 



l''o|í|<-ur;í ;i iii<-zl.! \'/';/'/-í*-:ih"l vuli. juui'ly iniMMi nyerte predikátumát. 
^^''f'"' A'//v/^'/-. 'J:^ hrizziíl '■- 'H'^ r. k.ith. niauyar laknssal. Fust^íja van. »i'' 

távírója Sárvár. IM^-hániájji l<iíí>' li;ni nuir léi«'z<*lt. íióthikus temploma ITH-lvi'n 
éf)íilt. LíikosMÍ ;i |V)l(hui\<'léM'ii ki\íil sznll('anív<*léssel is foglalkoznak. Az 
ih'tnh'i tn'fífff'lotnhfti tartozott. 



Vasvármegye községei* 



n 



Ntftilfalu, kis község a Strém patiik mellett. A házak száma 27, lakosai N'ytUfain, 
lorv'átok és sz}nn\ik 164. Vjtllásuk r. kath, és iig. e\\ Postája és lávirója 
lémot-Ujvár, Birtokos horrzt'tr Bafihf/dnij Füliíp* 

Ó'Hodász. Házszíim r>0, lélekszám 316, Lakosai r. kath. vallású horvátok. 
\>stája VároH-IIoíJász, távírója Uuhonez. A fahi htlzaí szétszórtan, hi^gy- 
>idulon fekszpncik. Földnsnra ji Ikitthitámj-i^^nliiá volt. 

ü-SzaUmak\ 93 házzal és 573 németajkú, r. kath, 
lakossal Postája és távírója Szaloiiak. 

Ő-Iin\ mif^y tVihi, 20r> liázzal és 1300 inMuetajkű, 
raliásu lakossuL Postája és távírója Hzeat-Eirk, 

Ólad már az őskorban is lakolt holy volt. Határa gazdag kö- és vas- 
tori leihelyésiti vonul el a római vízvezeték is. \'an 103 háza és 756 r. kath, 
H ág. ev. vallású, niíiízyar lakosa. Vnsúti megállóhely a szoml)athely-pinkarr»i 
rasói mentén. Távirója helyben Víni, de postája Szoml>athely. Itt van Jí'rifí^.*^/ trntisxt-kiiiNy. 
a?lenien íVíldljirtukus, V'íísvárme^ye volt ícíispánjájiak és volt orsz. kép- 
nselönek nemes ízléssel berendezett üíigyszabású, kényelmes kastélya és ter- 
iedelnies, szép parkja. 



és ág, cv. vallású 
r. kalh. és ág, ev. 



Ó4ló<lái£. 



-/.riluriűl* 



0-Bér. 



Olud. 



A GRÓF DRASKOVÍCr^-KA&TÉl.Y NÉMKT-ÜJVÁHöTT. 



Olnh.C/Jklin 



(tlusTtfrilii. 



fHúh-i'nldut, Házszám 56, lélekszilm 462, Lakosai h(jrvátnjkúak, vallásuk 
katholikus. Postája és távirója Vörösvár. Birtokosok az Krdőfhfi'k. 

Olasz ffdu, 109 házzal és 724 r. kath. vallású, németajkú lakossal. PiíStája 
lagyfalva, távirója Szt.-l Jotthárd, A sscniffotthár IÍ nraththnnhos tartozott. 

Otm:ka, nagy magyar község 125 hiizzal és 941 r. kath. óh úg. ev, oiosíkn 
mllá.sn lakossal. l*ostája Felsfi-í )szkó, távírója Oszkó. Kath, templonia 17y7-ben 
Spült. Birtokosai fjfr. Festetich Tasziló és a szamba tfirli/i káptalan, 

Ondod, 107 ház?;al és 616 magyar lakossal Vallásuk r. kath. és ág. ev. 0"<í<^*Í' 
'ustája és távirója Toi-ony. A kr'izség lialáráhan kőkorszakbeli emlékeket 
piálnak. Föld esura a /v^^7 /-esa lád volt, tn^d >itf(c \ i' V l |]Vi>»la*'< ' " 

(hinutfaltf liázain»nr száma 59, lélekszáma 364. A lakosok r. katli. és 
ev. vallásúak, németajkúak. Postája Strém, távirója Németujvár. Birtokos 
lerezeg llaithtfthvj Fülöp. Halárában fogják elvezetni a tervezett körmend- 
lémetnjvari víísútvíjualat. 

jhtll-Ass^fmtjff^ régi nevezetes község, 275 liázzal és 1709 r. knth. és f^atn-AMtonTín 

lg. ev, vallású, magyar lakossid. \'íisúti álloírn'is, posta és távíró helybeu, 

körjegyzőségi és körorvusi székhely, A^JJnfJfjink^ Í5si fészke. Itt volt az Ost- osirry-vAr. 

fyak vára is, mely a jelenlegi templom köriU állott, ma aztad)an már csak 

várárkok egy része és a vár kútja látható. A mostani templom, melyet a 

K VIL szíizadhan alakítottak át, vull a vár-kápolna. Itt van Ostffy Miklós szép. 



OrMnfatu. 



hMit 



n 



Va8y4rmeg7e kÖzaégeU 



í ^Zé 



KHHVBZt KELfiMEN KAÖTÉLVA 



Ott^báM. 



OfáT. 






kényelmes, régi kastúlya is és itt őrzik üz OstITy-esalad l(*véltjirának ngr lAíxri 

A községbon továbbá íjzv. Tnhích Ijajosné és a ní/oíf-esabUÍ 

íirílakai is. Birtokosuk az fMiff)/- és a M'6Öm%-(*sal:'id(^k. A k<» 

család és a vár történőt! sztTOpléséröl egyebütt van szó. Foldc^iinu m 

említettekon kiviíl a Kisfnludtj-, Tőrük- és Őömhoii'esiilÁáok valtak. 

Odúháza, vend közséi?, Tő házzal és 489 r. katb. ós ílg. cn 
lakossal, l*ostája l'ót-Kercsztúr, távirója rsákány. A község házai ssí- 
vannak éiiíívo. I.ukosai mint napszáuiosok, távol vidókun ktm?sik. kfi.^. .. ... 

(hVít- érdí^kos régi község a Vashegy alján, a Pinka patak é< .. 
szoiíibatlioly-pinkafői vasút inentén, mely itt veszi fel míii^ába a Had;b>: 
patakot. Házainak száma 88, lélekszáma 'V21, lakosai nóujetajkúak, \ all .Mit 
i\ kath. és ág. cv. Tá\irója helyb(*n van* postája Sámfáivá. I! 
vaskor, bn»nzk<ír és középkor gazílag lelhelyél képezi» Régi, rnnÉim ^^^i 
templomában egy 1628-ból szórmazó szép művíi t^züst kelyhet ÍSriznek. A 
templíini kíirííl régi, nagy és erfis épület nyomai látszanak, a < 
Mátyás kora béli várkiLStély maradványai. A kózség lakosai kitr __ 

és bortermelést űznek. Határában gazdag kúhmija van, 

i-'^ŐIhó régi nagy magyar község, 127 házzal és 1120 i'. kíitii. m.s .ig." 
lakossal. Postája AÍsó-fízelestc, távírója Aí^sjhI A közséi? ^Jífh*»?ffH /llm^ 
alatt már 1327-ben szerepek Katiig f ' ' i|ó; ke 

gróí FisHtetírh Ajidor. Frddesiiríu^ :, -: ' 

Órálláfi, 158 házzaTes^UTTr^líátli. és ag. évT valbisu i kú lako 

Postája helyben van és távírója Vörösvár. Biilokosok az i.fnotnjr}:. 

Orfahi híízainak száma 411, lélekszáma 289, Lakí»sa.i vcjulok. vallásfl 
r. kath. és ág. ev. Postája Tót -Kereszt ár, távírója rsákány. 

Úri-Szmt-MihUm, 42 házzal és Bül németajkn, r, katb és si^. ♦_ , 
lakossal Postája és tá\irója Felsö-Eör. Plébániája 169S-ban lillítt^Uo- 
Kegyura gróf Erdofffj (lyula. Földesura az /vrító///-csalud volt, 

Ofi-Sztmt-Pvlvr régi ösnemeö magyar község, 221 ba/^zal »**s líO' r I.iiIl 
tív. ref. és ág. ev. lakossab Postája holjben van, lAviriV 



mL 



ttt^ta 



Vasvármegye községet 



Zala folyó molletl lokvfS község volt liajdan íiss 5rs(^g ffihclyo. Itt van a kr»r- 
jeí?)^zÖsf>ír 8Xékholyc. Lakusai, kiknek vgy róssse Tnnsznvós^cttnl fniflalktizik, 
takartak pi''nzüiri is larlanak IVnn, Plrl>!Íiiiiija már 12fHK körül ki'lotkrzíítí ; 
kath. tcnnplüraa a XTV^, században epiilt és kőfallal van köriilváve, Uofor- 
iiiátus e£[>'háza a XVII- szásíaílbaii keletkezőit és teiTifilnnia n inult sziizad 
végén épült. Határában a rómaiak idejébfil nagj^ubb telei" v^'b V;m> ilí 
kisebb szövőgi/átf téfflagydr és s^ikt^í^iitjdr, 

Óri'STÍ(jd régi örségi nemes község. Van 77 háxa, léiekszáni 381, 
akik raind ;nagyarok. Vallásuk ág, ev. és kevés r. kath. Postája és távírója 
Viirösván Ag, ev, leniplonia IHaWicu épíílt. 



Örí-Őitinfit 



^f^ 



AZ OSTFirV-KASTÉLY OSTFl-ASSZONYFÁN. 



Oifffjflör, sr> házzal és r*41 r. kath. vallású horvátajkú lakt»ssaL PusÍJija •i/gödr^r. 
Némei'8zl,-íírót, távirója Néinet-Ujvár. Lakosainak nagy része Alsó-Ansztriíiba * 
megy nafísztimba. 

Ptu'sonff magyar krizség 7Ü liáxzal és 741 r. kath. és ág. ev, lakiíssaL ivi.auny 
Postája Felsfi-Oszkó, távírója Oszkó. A község a SzombathehlÖl Kanizsa- 
felé vezető vnsntvnnnl mentén van. [iirtokosíi a szombathelffi hiplnlan, 

Píflfa-Sfárffm fft liázauvdk íizúma 10:i, lélekszáma 7tjr), Lakosai magyaruk, eaiísi-MártiíMfa. 
vallásuk r, kíith. és ág. ev. A község a Kis-('zellr5l Sümeg felé vezetYí 
vasntvonnl i\gyik megállóhelye. Postája és távírója Jánusháza. Kalli. tem- 
plíjina 1700. körül épüJt, Mártonlan régi kastól}^ van, nudyet a gróf /tVrw/- 
esídiid építtetett, mikor még e család vidl a község föhlesura. Késöblu földes- 
urai a AVí////- és 7^íi/**í/>>-esíiláciok voltak. 

Pálhnjt/, 46 hi'izzal és 2(}0 r, kath. és ág. ev. valliisú v(*nd lakossal. Paihcgy, 
Postája Boftóhegy, tjivírója Mura-Szombat. 

Pálma fn, Lendvamenti vend kíVzség, 47 házzal és 262 ev. lakossal. Postája 
Bodohegy, távírója Mura-Szombat. Itt ömlik a Budó patak a Lendvába. 

1f 



Pálmiifft, 



80 



Vasvármegye községei. 



Pankasz 



Pápócz. 



Pápóczi perjelség 
és prépostság. 



Patafalva. 



Peczdl. 



Peczöli apátság 



Péntekfalu. 
Pereuye. 
Peresió. 

Permise. 
Péterhegy. 

Petö-Mihályfa. 

I'etőfa. 



1 'inka- 
Mi nds7.ent. 



l'iiika-Miske. 



Pinkafő. 



Panl'úsz ösnomcs őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben 
ev. ref. vallású, magjar lakossal. Postája Öri-Szt.-Péter, távírója Körmend. 
A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak. 

Pápócz régi érdekes lábanienti magyar község, 196 házzal és 1333 
r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távirója Ostfi-Asszonyfa. 
Plébániája a Szent-István által alapított plébániákhoz tartozik és mellette 
már 1371-ben iskola is volt. (ielsei C^^ap Margit itt alapította 1363-ban a 
Boldogságos 8züz-Máriáról czímzett pápóczi perjelséget, a Szent-Ágoston 
rendi remeték számára, két évvel később pedig a pápóczi prépostságot. Itt 
volt gelsei Csap Margit szép kastélya, nagy halastava és az általa épített 
kath. templom is, melyek azonban a mohácsi vész alatt mind elpusztidtak. 
Templomát 1783-ban újították meg. Szép góthikus kápolna is van a község- 
ben. 1403-ban itt győzték le Garag és Stihor v^ajdák Nápolyi Lilszló seregét. 
A község a kr)rjegyzőség székhelye. 

Pata falva, 108 házzal és 805 németajkú, r. kath. és líg. ev. valliisú 
lakossal. Postája Vas-Körtvély(»s, távírója Szt.-(iotthárd. Kath. kápolnája 
1842-ben épült. Földesurai a Batthyány berezegek voltak. 

ÍVi^ö/. (lyíMigyíismenti magyar község, 114 házzal és 945 r. kath. és ág. 
ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Sárvár. Itt ömlik a Kozár 
paüik a (ryöngy(')sbe. Körjegyzőségi székhely. A lakosok katholikus olvasókört 
tartanak fenn. A községben Szent-H(»ne(l(»krendi apátság van, mely 1532. előtt 
a jaáki apátsággal volt í»gy(»sítve, azonban a tr)r()kr)k elpusztították. Javai az 
Elhrhach, később az lu'dódy-v^ahul birtokába jutván, ez alapította a .,Kisasz- 
szonyról, az angyalok királynéjáról" cziinziítt jelenl(»gi peczöli apátságot. Kath- 
temploma a múlt század véirén épült. 

Póntekfaln inaíryar község, 67 házzal és 581 r. kath. vallású lakossal. 
Postája és távírója Sárvár, in(»lyly(»l majdiKMu r)ssze van építve. A község 
határában fogják elvezcMiii a Soj>ron-Lövö íVlé tervezett vasútvonalat. 

Pemiye, 115 házznl és 81S p. kath. vallású, magyar lakossal. Postája 
Német-(iencs, távírója Szoiiihalhcly. Kath. tíMuplonia 1756-ban épült. Föl- 
desura a Batthyí'niy-i'H'dlAil volt. 

Percstó, LendvauKMiti község, 109 házzal és 605 r. kath. és ág. ev. val- 
lású vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. KathoUkiis 
temploma a XVI. századhan épült. Kegyura gróf Széchenyi Tivadar Hatá- 
rában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muniszombati vasútat. 

Permise kis vend k()zség, 39 házzal és 207 r. kath. valhisú lakossal. 
Postája Istvánfalu, távírója Szt.-dotthárd. 

Péterhegy, 78 házzal és 426 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. 
Postája Tót-Kereszlúr, távírója Mura-Szombat. Kath. temploma a XVI. szá- 
zadban épült, evang(»likiis tí^mploma iij. Itt van a körjegj^zöség székhelye. 

Petö-Mihályfa, régi ikmík^sí magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. 
és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. tem- 
ploma nagyon régi idökhől való. Földesura a fV-s^^^Z/Wi-család volt. 

Pctöfa, 44 Jiázzal és 225 ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót- 
Keresztúr, távirója Csákány. 

7'////Y/-J/?>/^/>re///, Pinkainenti magyar község, 119 házzal és 791 r. kath. 
és ág. (?v. vallású lakossal. Postája h(»lyl)en van, távírója Körmend. Itt van 
a körjí^gyzöséíí székhí^lyc. Lakosai kaszinó-egyl(»t(4 tartanak fenn. Plébániája 
l<)98-hól való; toniploma 179()-l)on épfílt. A kegyúri jogokat J/dria TerrnVi 
Dorottya röh(M-cz(\íiiiö gyakíU'olja A k()zség határában vezetik el a tervezett 
kíM-niíMid-németújvári vasútvonnlat. A pornói uradnlomhoz tartozott. 

Pinka-Mish'r, 111 liázzal és öM r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú 
lakossal. Távírója Xéniet-Sz(Mit-Mihály, postája helyben van. A körjegyzőség 
székhelye. Plébániája l()54-l)(»n már virágzott. Földesura az Erdody- 
család volt. 

Pinkafő nagyközség N'asvármegyének s egyúttal Magyarországnak is 
teljes éjszaknyugati végpontján fekszik, a hol Alsó-Ausztria és Stiria Magyar- 



Vasvármegye kös&segeL 



m 



urszág hatirai összpszogellenek. 2845 tisztán német ajkii, de kifogástalanul 
hazafias érzelrníí lakost szánilíU, inely ket harmadrészben rom. kath.^ egy- 
liannadrészhen a^, evang. vallásva, 

PiakalVj kuniyékén, a fenyvesek sűrűjében és bokrai közt egész csopor- Pmwurű muujn. 
tozaUiit lehet talnhii a bemoliostdl s hely^Mikint izmos fákkal benőtt íjsrégi 
római sirokníik, melyek ásatásí>k nlkalmávíil ig-en érdekes leletekkel jutal- 
mazták már nem egyszer a Fáradalmat, 

Stájerország truiénetének irói (Mueher és Gebler) Hartliertr és Fried- 
brrg krirnyékének viszonyait festve a 10—11. századból, tV*lenditenek oly 
nevel ís, melyet oénii kis morészséggel Prukat'eUlröl [*inka!Vldre is át leliet 
idomítani. De történelmi alapossággal Pinkaröröl esak az l2H9-iki évböllehel 
szólni, miíirm PinkaR5 is eKífordul azon 34 helység kíizt, melyet Albrecht 
osztrák lnr»rczeg Ivrtszeg várának bevétide után a legyőzött Ib^nrik és Iván 
némétüjvári grófoktól elvt^tt. Így tehát a nioglióditott 34 várral és kí»zséggel 
együtt Pinkaffí is Ausztriáhuz lett csatolva. 

De miután ekként Kőszeg, Német-l jvár, Bon^styánkíj, Szabinak és 
Sofiron várainak elestével Kun Lászlónak terve szerint a tulliatalmas és 
zabidátlíín Németujvári trróbtk erojr idegen kéz által nieg lett tía^ve, IIL 
Endre kifEUy a rc*á száll*>U biiodalomnak elszakított részeit ismét vissza- 
követelte. 

Albrecht Iái va, hogy 
a túlerőnek ellen nem 
szegíilliet, a szerződr-st 
amagyarkirálylyal I lein- 
hu rg ' mezfiségén 1 89 1 , 
aug. 28-án csakugyan 
megkötötte. Kn nek ér- 
telmében az elidege- 
nített határszéli részek 
az országhoz visszaesa- 
tottattak, köztük Pinkafő 
is, de vára leromlioIUitott. 
Ezentúl l*inkafn, mint 

Borostyánkő várának 
tartozéka szerepel és so- 
kat is kellett idöröl-idöre 
ezen alárendelt szerejíébcn 
határvillongások is járullak 

Nagy Lajos király LHílj-lmn Pinknfönek tóbbléle szabatlalmat biztosi- s/ttbadaUiuűi. 
tott és ismét 1373. aug. 1-én János plébános és Henrik biró által felterjesz- 
tett kérelem alapján, a betórö osztrákok betöréseiből származutt nyomor 
eny hitesére 7 évi adómentességet I)iztositot1. Ezen kedvezmény okliez járult 
még, hogy Kanizsay Miklós 1317-ben Piukíifőt a gyűlölt Bnroslyánkőtöl 
függetleoitette, miáltal l*inkafó ('aiálló biróságot nyert. 

Erzsébet királyné alatt 1440-hen Piakarő egyéb végbelyekkol llh Fri- 
gyesnek lőn zálogosittatott eh melyeket Pinkafővel együtt ^^ Lászlónak 
kellett ismét véres háborúk árán visszaszerezni. A Kanizsay-esalád 14ö2, kíjrül 
kihalván, birtokni, s igy Pinkafő is, a királyi fiskusra szállt. Mátyás király, 
mint ilyeneket III. Frigyesnek elzálogosítiilla a korona kiváltásáért s így 
ogyebek között Pinkafő is Ausztria kötelékébe került ismét. 

Pinkafő annaleseiben nevezetes az a csata^ mely a város közvetlen 
közelében 1409, április 11-én h Mátyás és IIL Frigyes seregei kiizl vivaloft, 

lö29-btni Pinkafőnek igen sokai kellett szenvednie Ibi'ahim portyázó 
seregeitől, kivált midőn délnek kanyarodva, Friedbergböl Piukalőn ál Budára 
vonult; de még inkább ir)32-ben, midőn a Kőszegtől szégyennel vissza- 
vonuló Szulejmán seregei föhlig lerombolták. Pinkafő akkor í»sztrák kama- 
rAlis birtok lévén, V. Károly és I. Ferdinánd császár egy 16 mázstis és máig 
IS használatban levő harang adományozásával iparkodtak enyhíteni a nép 
nvrirriorán. 

A romjaiból tVilépült vániska régi szabadahnaii 1. Ferdinánd l.V'il-ben 



RÉSZLET ROHONOZBÖL.. 



az előbbitől tűrnie, a mihez még az Örökös 



isnuH holyroallitó : majd ismét 0. Miksa 1567. juL 4-('n, TI. Rudolf ITiSOJ 
ükt. 12., IL Mátyás Hl 10. jan. 26-án s vó^l Lipót 1690. aug. 20. vh szeiAl 
0-én i^raiMolton kíiillitult okmányok alapján emi» ki váltósatokat réíi'/Aui mi*g-j 
erösitetlt'k, nVszint njalihjíkkal gyarapították. Ezokhez tartozott az általái&n 
vámszabadsilg és a pallosjog is, 

A bé(*si kamara a b(*ro8tyánköi uradalmat s \e\v I*mkaf^t is líiOUb^*ö 
Königsborg Lajos bán'aiak zálo/kíosítütta el 8000 foriniLTt, kit5l ismtH vrli*J 
utján és tetrnif^s tatán izá^sok royranatositása után Konigsbprgi KhrennMd 
Kristóf báró birtokába ment át i8,r)á9 forinlért. Kétszáz évnél tovább fnrgntJ 



'^ 




KÉSZLET PLNKAFÓsriL (a FA*UTCZa). 



t^y PinkatVi id('«i*en kézon, elszakítva az anyaorszáKtol, midrm ngynnfsj 
Ehrt'nrtuch hái-ótól 1664. jul 28-án, szabadalniainiik épséírbifu tartáKáVal, ur 
Batthyány Afiám birtokália ni(Mit fii. I)(^ niéií n Battliyányak bnt " 
sem %'(dt kéi>es PinkaíVíí minden bajtni iiiefirvédeni Már KiH'J^lian a/ t^ 

indulatú osztrák szomszédok rinkatöt két izbün is, t. i. aug. 20-aii, mi 
ismét szepí. 9-éu kiraboltak. 

Nevezetes az a per is, mely Pinkafő és akk(iri ura, Hatlbyány Z^igtiianil 
közt keletkezett az által, hoj^y ntrjblii a város eloljániságával "l7CW. U*h 
ll-én egy k*>tele55vényt Íratott alá, melynek értelmébiMj a lakos^áir miiidevi 
egész udvar után t2 fi1(»t, egy fél után 6 frtot és egy uegved után »S frtcíl 
lett kíHeles fizetni. Mid5n ez a lak<r8ságtuik ludomására esett, fel riadt ^ 
erejéb/51 tiltakozott ellene, hivatkozva (isi szabadalmaira ás orra * 
elöljári'>sií4í sptíkilot felhatabnazást e szerződés ínegktirésére ueui 
az ^ 1 ' ^. ' . . „ . . ... 



3löljári'>sií4í sptíkilot felhatabnazást e szerződés ínegktirésére ueui 
iz uraság, bivatkt^zván az <»kmányra, erríszakboz nvulL Az i-i. 
lolgárság közül sok 40—50 botot iö kiállott, de nem fizctolL r^ak l^ 



"^'^"^^ 



"^ "^ ^ 



Vasvármegye községei. 



83 



vetett véget eme pernek a hétszemélyes tábla, még pedig a pinkaföiek 
előnyére. 

Említésre méltók még azon tüzesetek is, melyek Pinkíiföt 1 736. június 
21-én, azután ismét 1817. febr. 2-án majdncMn egészen olhamvíxsztották. Az 
utóbbi gj^ászesct emlékére a nevezett napon máig is ünnepélyes isteni 
tisztelet tartatik. 

Pinkafő lakosai kizárólag iparral foglalkoznak; a községben egyetlen Pinkafő jcicne. 
fökimives sem lakik. A gazdálkodás itt csak mellékes foglalkozás. Kép- 
viselve van itt minden iparág; legki(ímelkedőbb mégis a posztóipar, mely 
körülbelül 60 családot foglalkoztat. Pokróczokat és f utószó nyeg(»ket most 
már egy 95 lóerejü gyár is készit. 

Pinkafő középületei közt nevezetes a tágas és igen diszes róm, kath. 
pUhánia'teyniylom, m(4yet gr. Batthyány József, mint kegyúr emeltíített 
1786-ban nagy kíiltséggel. Benne működíitt (»gy félszázadnál tovább Wcin- 
hofer József, a nagyhírű lelkipásztor, ki férfiúi erejében az ország leghíre- 
sebb egyházi szónokának 1ekintet(»tt. Igen szép az ág. ci\ hitközsrg temphma 
is. A tíMuetö kápolnáját az (agykor nagy hirü Steinlo mester remeke: Krisz- 
tus a k(?resztfán, díszíti. 

Az alig 284') lelket számláló városka 18í)3-ban építí^tt a temi)l(mi 
szomszédságában egy két(»meletes palotaszerü róm. kath. fin elemi isJcohit ; 
egy felsőbb ledrujiskola is van a kr)zségben, az apácrzák vezíítéscí alatt, továbbá 
a négy osztályú polijári fiid^koldnak is díszes épülete van. 

KultuiKirténelmi tekintetben a Paulai szt. Iwczéröl elnevezett apáczák 
zárdája bír elsöségg(»l, a mrnnyiben ez volt íi ma már annyira elterjedt 
irgalmas apáczák (»lsö zárdája a hazában. Van e zárdában magán-kórház, 
gyámintézet (elaggottak számára, el(Mni leányiskola és nöní^velde. 

Pinkafő vidéki^ igen szép. A katlant, melylxMi Pinkafő m(»ghuzódik, az 
1600 m. magasságú Wechsel védi az éjszaki színiektől. A kín-ben elt(U'ülő 
beláthatlan fenyvesiek ereszeilx^n a gyümölcsfák enlci fedik lu^lyíuiként a 
halmokat, melyek egyikén* gróf Batthyány Pál, győri nagyprépost csinos 
kálvária-templomot emelt, melyhez a szt.-Agoston remeték számára zárdát 
i^3 építtetett. K dombról, kivált éjszaknak s keletnek ritka szép kilátás nyílik. 

Pinkócz,' í)7 házzal és 725 r. kath. vallású, horvátajkú lakossal. Postája 
Puszta-Szt-Mihály, távírója Németújvár. Határában vaskori sírhalom van. 

Pinka-Határ falu egyike ama községeknek, melyeket Stájerország bir- 
tokol ugj'an, de liozzánk tartoznak. Visszacsatolása érdekében már megtet- 
ték a szükséges lépéseket. A lakosok halottaikat Pinkafőn temetik el. 

Pórsfalu, 32 házzal és 32Ó németajkú r kath. vallású lakossal. Postája 
Nagyfáivá, távírója Szent-(iotthárd. A szeut-fjotthdrdi uradalomhoz tartozott. 

rodgoria házainak száma 50, lélekszám 3()7, lakosai horvát- és német- 
ajkúak, vallásuk r. kath. lN)stája Bándoly, távírója Rohoncz. 

Pokolfalu, apró község, összesen 21 házzal és 1H1 németajkú, r. kath. 
és ág. ev. vallású lakossal. Postája Pornó, távírója Szombathely. Birtokos 
Jjajos bajor királyi iKU'czeg. 

Polaniez, kis horvát falu, 27 házzal és 145 r. kath. lakossal. Postája 
Bándoh', távírója Rohoncz. Kath. kápolnája 1829-ben épült. 

Pór-Magasi. Awagy'iiv község, 71 házzal és 485 r. kath. és ág. ev. val- 
lású lakossal. Pi^stája Nemes-AIagasi, távírója Kis-Czell. A Csorna felé 
tervez(»tt vasútat itt vezetik (^1. A pápai E^:terházg-\\V{\A\iVm\\\{yL tartozott. 

Pór-Porpdcz. kis magyar község, mely összesen 19 házból és 163 r. 
kath. vallású lakosból áll. A szonibathely-i)ozsonyi vasútvonal itt ágazik 
el észak felé. Vasúti állomása, postája és távírója van. Határában vezetett 
el a római út egyik ága. V^askori sírhalom is van a község határában. Föl- 
desura a I>a/YL-5-család volt. 



Pinkőoz. 



rinka- 
Határfalu. 



IVicgralu 
Po'lgoria. 
Pokolfalu. 

Polaniez. 
IV)r-Maga£.i. 

P«'>r-eorpácz. 



m 



Vasvarmégye kósa^gel. 



Pornú^ 98 htlzzíil rs 667 r. katlK 6s ag. c?v, vallású nóinetíijkű lakt 
Postája helyben van, távírója 8zomlmlliely. A község a Pinka patak mc 
i\miAi ftfiAtiág. fekszik, mely itt veszi fel magába a Pornó patakot. Hajdan vinlgzó apát 
vnh. Egyetlüli í^iiléke et^y felimtns kö, mely jolenle^r Lajos bajor tO^\ 
ittíMii iir:nl;!lma gaü dal isz ti ]ak házának falába van íllt^sztvi' «'*s iu^^]\ í_ 

JUANNES- DRASRíJVrrU. 

DE. DRACOSTÍAN. TAVEIIM 

CORUM, HEGALILM, IN Hl'N 

(JARIA. MAUISTER. SACRAE. CAES 

REülAE. O, MATTIS. CONÖÜJARUH. 

Et. CUBICUARIUS NEC. NUN. OüNFlNIO 

RLM. TRANSDANraiANORLM 

tlENKRALia ET PRAESIDÍÍ. \^XA 

RllCN. SÜPREMrS. CAP1TANEU8 

i ILKJ. SlO. GEOROIO. ARBATI 

PORNENSI. HOC. OPC8. FIERI 

FECIT. ANNO. M. D, CXIL 



^mM íilíH 



n 



POTyt-PÜŐZTA, 



A MESTKHIlAzy-KASTÉLV. 



AlüpHuUa Chfípan, Intván nádor fia 1221-ben. ir43-ban a pornói ura-j 
díilmat a jezsuiták kapták és a szent-gotlhárdi apátsághoz csatültatntt, nnyjj 
a i'end eltörlése után, az Eszterházy és Lichtenstein herczegek bírlak. AJ 
mohácsi vész után a túrökök teljíísen elpiisztitották. Jelenleyrt katli. temiH] 
loinn 1780-ban épült; a kegyiin j(jgukat Mária Terézia Doratlya íöherctegulil 
gyakorolja. 
\ 1/ Pó^fa, a szombathely-pozsonyi vasútvonid mentén fekvő ma4?j'ar k^r 
•j ség, r>l liázzal és 301 r/katJi, lakossal. Postája és távírója Hegvfahi 
/ !innj>Jorna,^a^\^IÍ. század véi"'"' '''Miit. A k*>zségben egy ♦' ^/Vy uj i^,,,.^,. 
l börszármiiza"Tiistely~var ií_a^zen!gyui:tíXL'^'"'' dtiik* 

poifi^piiwiaA Püftji-imsHa iiem önálló k(»/s('L; ugyan^ nití^ 

de azért említjük nietr kütorL in*»rt itt van özv. Mesiethti:// <Iv 



Púffa. 



^^- - 



tfU 



Vasv&rmegye községei. 



85 




FürgOlin. 

Pöszöny. 
Proflznyákfa. 

Punicz. 



PuMla- 
Kadócz. 



Ali I 



Puazta-Szl - 
Mihály. 



kényelmesen berendezett kastélya, mely azelőtt a zalabéri Honáthoké volt. ^'J^^*^^" 
Mesterházy Gyula 1878-ban újra építtette. Határában, az u. n. Pénzes- 
dombon, római sírokat, fegyverdarabokat, cserepeket és egyébb római 
emlékeket találnak. 

Pörgölin, 113 házzal és 625 németajkú, r. kath. és ág. cv. vallású lakos- 
sal. Postája van ugyan, távírója azonban Léka. Itt van a körjegyző és a 
körorvos székhelye. Plébiíniája 1660-ban már fennállott. Kegyura berezeg 
Eszterház y Pál. 

Pöszöny, Pinkamenti község, 79 házzal és 476 r. kath. vallású, német- 
ajkú lakossal. Postája (iyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. 

Prosznyákfa, 82 házzal és 393 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallású, ma- 
gj^ar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. 
Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épült kisebb kas- 
tély. A XII 1. században a Prosznyák-itsiúdá volt földesura. 

Pnnirz házainak száma 95, lélekszám 612. Lakosai német- és lioiTát- 
ajkúak, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Ujvár. Kath. temploma 
nagyon régi és már a reformáczió előtt fennállott. 

Puszta - liadikz. 
A házak száma 61, 
lakosaié, akik mind 
magyarok, 429. Val- 
lásuk r. kath.. ev. ref. 
és ág. ev. Postája 
Egyházas - Radócz, 
ülvírója Körmend. 
Ev. ref. temploma 
1861-ben épült. 

Puszta - Szent- 
Mihály, 132 házzal 
és 1062. nagyobbára 
németajkú lakossal. 
Vallílsuk r. kath. és 
ág. ev. Postája hely- 
ben van, távirója 

Német-Ujvár. Itt van a körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-egye- 
sületet tartanak ferm. Plébániája 1608-ban már fennállott, jelenlegi temploma 
azonban 1778-ban épfílt. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gya- 
korolja. A községben, mely nagy környéknek góczpontja már 1826-ban nyi- 
tottak magyar iskolát. Fíildesurai a Batthyány hí^rczegek voltak. 

Püspöki, magyar község, a Rába mentén, 07 házzal és 408 r. kath., Püspöki 
ág. ev. és (»v. ref. vallású lakossal. Postája és távírója Molnári. Birtokos a 
szonihathelyi püsiiökstuj, 

Kába-Boyyoszló, magyar falu, 100 házzal és 624, r. kath. és ág. ev. itába-Bogyoszió. 
lakossal. Postája Fi^lső-I'aty, távírója Sárvár. A Vajda esalád innen nyert(» 
l)redicátumát. Lakosai a a kocsikaskötést mint jr)vedelm(^ző háziipart űzik. 

Ráha-Dox oszlj). RábamiMiti magyar község a gráczi vasútvonal m(»ntén. Hába-uoroszió. 
Házszám BÖTléíekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 
1709-ben itt tábíH'ozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában 
terjíídelmes kariesbánya van. Följlf^sura a Ss(ufC(1y -^.i^\Aá^yoli. 

Páha- Füzes, a gráczi vasútvohiil 'mentén íViirvírTfSzség, 219 házzal és 
1402 németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-(iotthánl. A 
körjegyzőség székhelye. Birtokosok a Batíhydny-ití^iúívl és a szmt-yotthárdi 
apátsáy. 

Ráha-Oyarmai. Kábam(Miti magyar k('>zség, 179 házzal és 997 r. kath. és 
ág. ev. lakossal. Postája és távírója Pátót. Plébániája a XV. századból való. 
Birtokos a zirczi apátsáy, 

Eába-Hidvéy, nagy magyar Kábamenti kCízség, 171 házzal és 1479 róm. kath., itába-iiidvég. 

Magyarország Várine;i;yiii és Városai : Vasvannctrye. 1 ^ 





KÁBA-HIDVRa. BÁRÓ 8KEBACH REZSŐ KASTÉLYA. 



Rába- Füzes 



rtába-Gyurriiat. 



8() 



YasT4niiegje községet 



íig* OY. es ev. ri'f. laknssíil. Postája hf%biMi van, tmirója Ab flíiárr 
zfí8Óg székhelye. Plébániája igen régi ; tomplumát 1 7iri-bon iijiioiták ni(*.i;. -.,., 
vára is volt, molyot iusonban a törökök 1532'.bi»n flpuííztítotUik. IM tábnifi- 
zotl 16ur>-bí*n a császáriaknak Bocskfiy ollen inditntt si^regc ós bél ülkűzrM 
hUutt a császári é8 a felkelő soregek közt, l'*47-bea megyogj*űlé8l h 

seebftch-kaíi^iy tottaJc a községben. Itt vannak báró Sty*hach Rezső riag^v emnleteí* kiv 
(^n Bírtha György csinos urilaka. Földesurai egj^kor a Pdámfi-t^mAiíá^ 
a Berthn-, Vntyn-. Tóth- 6h G#'ű/rr-esaládt>k voltak. 

R4iMi.Ken**ieiMr U^íliíl'^lí^'jj! *^ oagy kitorjedésü község, líi7 házzal és 1274 r. 

és ág. ev, vallású^ németajkú lakossal. Post/ija helyben van, lávirúja Sí 
UfitihíinL A múlt szíusadljeli anyakíWrn^t^k szerint o k(izség mar akkor 
vidék legnéiiesebb helye vnlt,1100 lakossal, l*ostája már akkoriban v "-■•_■"• 
és ez volt Stájerország l'elöl az első nagy pustaiillomiís. Plébániája vh b 
IHHH-baii már fenníUlntt. Kt^gyura Drmkoinch Dénes gróf. Temotíijóben 



^ ' ^ 



y^. 






i \% 



R.4BA-KOVACBI. — ORÓP ARZ nAnUOR KASTÍLVA. 



Kába-Kovác9Í. 



ttiltatia el MoniernccoH a szt.-gottliárdí csatában eleseti tniuktík o^- r* 
A lakosok aggharezos-egy letet, íHisegélyzö-egyletet tartanak fenn ; tíL-; 
egyletük is már nagyon régi. A község határában kunhalom alakii i 
térséges halmok vannak, melyek még nincsenek átkutatva. 

Ji^lha-Korncsi magyar község a Kába mentén, 118 házzal és H0*> r. 
és ág. ev. vallású lakussab I*ostája és távírója Ikervár. Plébániiij»i ISá 
Gnsr Ari-kastéiT' már fcnnállott. Itt van gróf Ar^ Nándor régi, főúri Ízléssel bcrüDde 
kényelmes kuslélya, melyet még Bnifhtjfhuj i>rimás épíltetett, A RáV 
felkelés alatt Károh/Í Sándor kuriicz vezér 1704-ben elfoglnlui a 
s 17ü9-ben mncn indult Hidster császári vezér a Szombathely k<'»ríil íií 
felkelők ellen. Az ikervári Kradulomhoz tartozott. 

liiihti-KúVL'sd kisebb falu, 24 hílzzal és 274 r. kath. és ág. t^ . vtii 
magj'ar lakossal. l*ostája Felsö-Paty, távírója »Sárvár. Füldesiira a Tj 
esalád volt. 

Raha-Söníjv-n^ magyar község, ő4 hílzzol és 4ííH r, knth. A^^ :^ir 
lakossal INistája és távirója Sárvár. Kath temploma nagycji 
nak egy része gótikus. A mrvári imulühmhoz tartozott. 



ftáliD'Kövesd. 



fiába iwinjtn. 




Vasvármegye kösségei. 



87 



Rába'Szmt'Márion, 96 házzal és 645 németajkú r. kath. lakossal. Pos- 
tája helyben van, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a terve- 
zett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Itt van a körjegyzőség szék- 
helye. Lakosai önsegélyző szövetkezetet tartanak fenn. Plébániája 1698-ban 
már virágzott ; kegyurak gróf Batthyány Ferencz örökösei. F'öldesura a 
Batthydny-csiűÁd volt. 

Bdba-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő k()zség, 87 házzal és 
597 mag>'ar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója 
Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány- 
berezegek voltak. 

Báhort, 134 házzal és 886 r. kath. és ág. ev. vallású, ném(»tajkú lakos- 
sal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Xémet-ljvár. Birtokosok a 
Batthyányak, 

Badafnlva nagy német község, 189 házzal és 1683 r. kath. és ág. ev. 
vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-íiotthánl. A k(')rjegyző- 
ség székhelye. A község a stájer határszélen, a Lapincs folyó mentén fek- 
szik. A Rákóczy-féle felkelés alatt elpusztították, de ismét felépült. A köz- 
ség elején gróf A7;r//i.s\s Gáspárnénak csinos \'A^i('\\}X \i\\\. Anvnuiujrári urada- 
lomhoz tartozott. 

Bádőcz-Kh-rjfaln, magyar község, 35 házzal és 2á3 r. kath. és ev. 
ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádóez, távírója Körmend. A község a gráczi 
vasút mentén fekszik. 

Badnfalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. 
Postája Felsö-Lendva, távírója Szt.-Crotthárd. 

Búh'osd, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 4S házzal és 329 r. kath. 
ós ág. ev. vallású, nénu^tajkú lakossal. Postája és távírója Pinkafő. Lakosai 
a fazsindely- és sajtárkészitést mint j()vedehn(V.ö házi-ipart fizik. 

Iiah, nagy falu, 167 házzal és 1102 r. kath. vallású, németajkú lakos- 
sal. Postája és távírója (íyanat*alva. A kr)zség a .iiirá(*zi vasút nuMitén fek- 
szik. A szent-yotthárdi uradalomhoz tartozott. 

Bátl'a1al\ 48 házzal és 19S ág. ev. és kevés r. kath. vallású, vend 
lakossal. Postája Tót-K ereszt úr, távírója Csákány. 

Báfót, magyar k()zség, 32 házzal és 205 r. kath. vallású lakossal. Vasúti 
állomás, posta- és távíró helyben van. A község a gráczi vasútvonal mellett 
fekszik. Itt van Szrll Kálmánnak, a kitűnő állainférfiuiuik, Magyarország 
volt pénzügyminiszterének szép és nemes ízléssel b(»r(»ndezett, kényelmes 
ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabású kastély, mint a remek, 
párját rikitó növényzetű park a vármegye legszebbjei közé tartozik s neveze- 
tessé teszik Hátótot, mc^ly az illusztris államférfiunak kedv(»nez nyaralója. 
Kr)zvetlenül a park mellett vezet el a vasútvonal és az állomás néhány 
léi)ésnyire van a park bejáratától. A parktól, az ellenkív.ő oldalon, szél(»s út 
választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol iSzrll Kálmán 
mintagazdasága és világhírű állattenyésztési^ van, mely inunár az egész világ 
gazdaközönségén(*k mintául szolgálhat és nn'nt a német gazdák 18í)7. évi 
magyarországi tanulmányútja alkalmából, Hátóton időzve, egy német gazda 
megjegyezz te, „az állattíMiyésztés tndoniányának a végletekig vitt, raffinált 
tökélye.'" A község f(")l(lesurai 1848. előtt a Szrll- és (V/z-családok voltak. 

Jirmpe-Hollós magyar kíizség, 47 házzal és 340 r. kath.. ev. ref. és ág. 
ev. lakos.sal. Postája P^gyházas Hollós, távírója .Molnári. 

Bcndek. régi község, mely már a XI\'. századbeli okiratokban sz(»repel. 
Van 48 háza és 273 néuK^tajkú r, kath. és ág. (»v. lakosa. Postája lu^lyben 
van, távírója Kőszeg. A község a UyrmgyíKs patak mellett, a Kőszegtől 
Aspang felé tervezett vasútvonal mentén fekszik. 

Bápczelak régi nagy magyar község, 134 házzal és 1025 ág. ev. és r. 
kath. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távírója. A község, mely a 
körjegyzőség 8zékh(»lye, a llépeze mellett, a szombathely-])ozsonyi vasút és 



Rába- 
Szt -Márton. 



Uába-Szt -Mi- 
hály. 



Hábort. 



Kadufalva. 



Kádőcz-Kis- 
Ujfalu. 



Kadófalva. 
Rákösd. 

Raks. 

Rátkalak. 
Rát«U. 

Széll-kastóly. 



aerope-Ilollós. 
{{eiid>k. 

Ucpc/.elak. 



8H 



VaBTArmegje keneget 



II I'anidorf fele tcn^estett vasútvonal mentén fekszik. Itt van S7-entinArloii 
íi9^*'knMUiií. fíatló Kalmániiíik, ii jeles lUliunférfinak, Víüívi'imuxve volt föisiiiuijihiak 
frm'rnlihilzi tugrjtik díszes, kiválri Ízléssel LereDdczett ka^^lélya és nmiU 
gazdasága, mely messze földön híres én a Dunántúl intenaíiv giuda^ági rend 
mnvhrA is kiválik. A kastély aJaiija Mátyás k<»rabel! építmény; lí 

alakját lHt>7-ben kapta, A régi épülelben fogadta 1 7()7-ben gróf íSYű; 

a esászáriak vezére, a kőszegi küldíUlséget. Van a kíízségben egj^ miteík ki 
tély is, amely szintén líadu Kábnán tulajdona, de ezt gazdasági czélok 
alakították át. Fíyldesnrai a Kif^fahuly ós Üarfhodeis^kyH'SíúAdok vullak. 






-tf**WB»aaj,j 







iV 



5. 



NmlYod^kiuitólV 



»-'«- 



HÉPCZBLAK. 



iLiDó kAlmAn kastélya. 



U^tálláA. 



R^tAilu. 



n^bomi. 



vallású lu- 
knssaL 
Postája 
Hngyralii, 
távírója 
Aesáíl. 
Plébániája 
XÍV. szn 
zadl»elí. 
Szép új 
kath. tcm- 
pluma van, 
mely mel- 
lett Nedved Károly földbirtiikosnak szép és kényelmes berendezésű, fénye 
kastélya áll. Fj}]desun^ voltak. 

lUtállás, 71 házzal és 366 vend lakossal r^allásidv r. kath. Postiíj 
Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. A község a tervezett gyaiuifíilva 
mnrasz(»mbati vasútvonal mentén fekszik. 

Iivtfdlu. A házak száma 121, lélnkszám 822, Lakonai németajkuak, va 
lássuk r. kath. és ág. ev. Van öiispgélyzö szövetkezete. Házai szétszórtam f«ll 
i^zenek és mindegyik kerttel van kÖriUvéve 

Ritknháza, 42 házzal és 216 r, kath. vaUíbsii, német és vend lakuKs 
l*ostája F(dsö-Sz(Uní*k» távírója Szt-ríotthárd. 

Itokonri nagykíizség a magyar Alpok tr»vében, a íiiinl a kfiszinj-^iHlinfü /i^ 
hegylánczot nevezni szokták, teríll el. Valaha nagy szerepet jaVtszei 
beti: pezsgő életnek vult színhely, ipara^ kereskedehno virágzott, úv iiiútú 



■riS&i 




Vasvérmegye községei 



V-^ 



í^m^ 



répcze-s^ent-oyoroy. 



NKDVED KAROI.V KASTÉLYA. 



Fokvoie* 



^IvesztPtte jelentÖSiWl s ami véí^i iVwsGsí'gvhrA in»^yiiianidi, nz hnlaltnas 
inóií suvoyai Eiiiréíi idfj6bt«n épüli várknstélyu t's, a mit szá/.atluk [msztitilsai 
5em képesek mognnitani, istenadta szép vidék<\ A város a hefíj' lábánál 
IVkszik, do egyik rddnla ínég míáinaszkddik niiinik dümbus nyillváiiyaira. 
íieblimM sz<»bb vtiJgyr^k kürny*»zik, trlve kristíilyvizü lurrásokkal, t-srvego 

Ípalakükkak nielyukriok hűs hnllánuiibaii vi!lánigy<jrsan siilinii lova n fürge, 
piszi rúng, 
\ A Jegszrbbek és lí'L''!át(>gaf(>1labbak egyik(» a Fabobj-rolijij, iiszíKlával, 

liyárí raulalúval »''s hegyi lui'dökkeL Xiigyuii szíp a vrilgyet hatnrolu t*gyik 
hegyorom, \vá w. ik B;iross-kr) ; hárniri liiitabiios sziklaiíhiib, m**ly szinte 
ííiggui hit szik avíJlgy t'eh'lt és Ssiumbathi-dy vidéke felé puiiipás kihitást iiyujt, 
[ . Tgyanesak a vülgyet bezáró egyik Iieg^ncíőii vannak a tralémdemlaMi 
joly sokszor endrtictrtt Srmeíujrári jfrófol' romba díih váráníik mnradváiiyai. ^'=nj«*^u»a"^'» 
f^sak iitdiáiiy lalnmlíidék mnlatja a liidyrl, IhjI egykor v('mh*s {-salakat vív- 
lak 8 azt is beníiiti* már a fű és a biizúí. 

Természeti szépségekben gazdag a Fahidy-volgygyel párhnzamosan 

hiiy^odíj liattfq/áníHiijel is. A várostól iiyiigíítra, ílodász kíizség IVdé UtüI el 

^ még egy szakadék, mely főkép abl»an külrinbozik a két rífíbh 4*mlíiiUtul, 

B hrigy hfividkt'dik liaUdmas szikla-éjríásoklian, kingru nu'rrdek magaslatokban. 

A Fnlndy-v<»lgy(>n, vahiminl a iKniáth kápoliKt rnelleti fekvő rrdíjsé- 

Igeken át vezet M az ut a Dmiántid legmngasabb tekvésü püníjához, a 
883 m, magas Iroifkoköi. (SzálkfiO A vasmegyei turista-egy<'süli*t jelzések- iroUHC 
kel látta el az ntat, iigy, hog>' l>árki vezotfí nélkül is feljntbat oda. Nevét 
n rsúcs attól a házníigyságn szikladaraldól nyrrtr, mrlylic e ínímm l>etü : 
C. H. M van bt^vésve, meíy némelyük szt^rint rom«^s Batthyány Elemérnek 

■ ulvasimdó, a mi nagyon valószínű is, mert e koszirt épen halári képez 
a hajdani nagy kiterjedésű Batlliyány-nradalom éö az Eszterházy-biilok 
között A tnrista-t^gyesület csínos kilátó-tornytít éphtetett rája — Arpád-to- 
iliítás, midv innnn Sonron- és Vasvármoífvékrp és az 



rony 



s a 



mii*^ 



Sop 



f osztrák havtisfikra nyilik, Vídólnin mogérdemli azt a két órai ntnl, mely 
Híilionezról, árnyas erdüki»n ál. uz Irottkólioz vez<*t. 

llolionez iörtántdmi mulljáhan a legrégibb időktől fogva az cmbiM-i lí^bom? mnttju 



90 Vasvármegye községei. 

kultúra nyomaira. Gazdag: bronz, vas és római korbeli leletekben. A xíz- 
vezetö-csövck, melyek egykor a források vizét Savariába vezették, . még a 
legújabb időkig megtalálhatók. Mint magj^ar föld először a Németujváriak 
alatt szerepel, kikniík Rohonczon az említett hegyi váruk volt s kik, mint 
az egész Dunántúl korlátlan hatalmú urai, önkényük kifejtésében számos 
határszéli városaikra támaszkodtak. 

1289-ben Albert osztrák herczeg, kinek birtokait Iván és testvérei 
ismételve feldúlták, a várat ostrom alá vette. Rohoncz őrsége, bízva a szerte 
csatangoló Iván segítségében, nyolcz napon át daczolt a legerősebb ostrom- 
mal s csíik mikor látta, hogy urának segélyében nem bízhatik, adta fel sza- 
bad elvonulás feltétele mellett a várat, melynek kapitányává Albert Stuben- 
berg Ulrikot nevezte ki. 

Három évig maradt a vár német kézen, III. Endre király azt ismét 
visszavette és átadta a Németujváriaknak. Ezek később, Iván halála után, 
maguk is meghasonlottak. András, Iván unokája, Miklós nagybátyját sem 
kímélte, megtámadván ennek lékai és rohonczi várait, melyet Rumi Doroszló 
fiai sikerrel védelmeztek és ezért 1318-ban jutalomban is részesültek. 

Kont Miklós nádornak egy 1328-ban kelt itéletlevele szerint Rohonczot 
akkor a Jaák-nemzetiségbeliek, a Xiczky-család ősei, bírták. A XV. század 
első ftOében a (iarayaké. Garay eJób es Anna azonban 14r)6-ban már csak 
jogot formálnak (í kr»rnyéken iekvö birtokaikra s így nevezetesen Rohonczra 
is, niíűyet ekkor Frigyes római király tailott elfoglalvii. 

Még 144'7-l)(»n is Ausztriához tartozott és az 14Ül-ben létrejött egyez- 
mény alapján az Mí)3-ki szerződés is Frigy(*snek itéli oda. Osztrák kézen 
maradt egész KUH-ig, mikor az Ausztriához csatolt magyarországi birtoko- 
kat 111. Ferdinánd visszai)ocsátotta. 

Ekkor már a Hatthyányak kezén találjuk. BetlilcMi (íábor 1620. októ- 
ber havában Hohoiiezon találkozik Batthyány F(ínMu-zezel, aki amannak 
pártjára áll. Októhcr S-án itt kelt a fejedc^hun í\gy okmánya, rnelylyel 
Torony helységet oltalma alá veszi. Az lö30-l)an grófi rangot nyert 
Batthyány Adánniak líohonczon állandó udvari serege volt, rnelylyel 
l(58í)-bnn Buda visszavételénél részt vett. l()8íi-b(Mi itt született Batthyány 
Károly, Vasvármegye or()kr)s főispánja, horvátországi bán, Bajorországban 
és Belgiumban a császári hadak í*öv(v.ére, továbbá 1772-ben Batthyány Jó- 
zsef gróf, Magyarország hereegprimása és biboros. 
^^"^kastóiy'^'^ A rolion(^zi várkastély szabályos négysz(")g, négy sarkán tömör, torony- 

szerű kiszögeléssel, elől a főkapu felett szintén em(»lkedik egy torony kupo- 
lás fedélzettel. 

A vár rézsútos lejtőn emelkedik, ugy, hogy mig elől meglehetős 
széles és mély ])arkozott árok húzódik, a hátsó sarok-építmény már mes- 
terség(»sen készült párkányon nyugszik, impozánsul tüntetvén fel az épület 
hatalmas arányait. Udvara oly terjíulelmes, hogy akár egy egész huszárez- 
red kényelmesen felállítliató benn(\ Az udvari kőkúton látható a Batthyány 
nemzetség czímere. Obhis pinczéjéhen iK^gyvenezíu* akó bor fértél s e mel- 
lett még mindig meglordúlhatott b(Mni(* egy hatlovas kocsi. A kastély pom- 
pás termeiben volt a többek köz()tt 1839-ig a harminczezer k()tetnyi könyvtár, 
melyet Batthyány (iusztáv a magyar tudományos akadémiának ajándékozott. 

Hohonrz jelene. Rolioncz azclőtt néj)es mezőváros volt évenként öt vásárral, melyet 

most is megtai-tíniak. Ipara és kereskíMhlnie is f(»jlettebb volt, mmt manap- 
ság. Híresek voltak és nagy k(4en(löségn(»k (U'vendettek a fahéjból készíílt 
jjurnót-szelenczék és a lakosság nagyban k(M*eskedett l)oraival és gyümölcsei- 
V(»l. Míg a Batthyány grófok bírták a rohonczi uradalmat, zajos élet volt itt. 
Batthyány Lajos giól' nádor is itt tartózkodott egyideig s a Batthyány-esaládot 
gyakran környezték előkelő emberek, tudósok és művészek. Savoyai Eugen 
|s, a híres hadvezér, mint a grófi család vendége, többször és huzamosan 



VasY&rmegye kósségei. 91 

mulatott Rohonczon. Rohoncz valamikor külön járást képezett s az ujonczo- 
zás is itt tartatott. Klauzál Gábor alatt gazdasági tanintézete is volt. 

Batthyány Gusztáv a hatvanas évek végén o birtokokat mind eladta 
és ezzel, valamint az új politikai beosztással, meg Szombathely és Kőszeg 
közelsége folytán Rohoncz teljesen elvesztette i)oziezióját s azonfelül a me- 
gyei katonai laktanya építése után még a katonaság is eltávozott belőle, íuni 
teljessé tette a község hanyatlását 

A lakosság száma 4143, kik majdnem kizárólag németül beszélnek, 
bár ujabb időben már a magj^ar szó sem ritka. Foglalkozásukra nézve 
a lakosok szőlő- és földművesek és iparosok ; egyik legfőbb jövedelmi for- 
rásukat szőlőik képezik, mert a rohonczi bor tisztán és jól kezelve a legjobb 
asztaU borok egyike és igen tartós. Foglalkozást nyújt még a népnek a 
hegységekben nagy mennyiségben előforduló mész- és épületkő fejtése. 

Maga a nagy kit(M*jedésíí város háromrészre oszlik : az u. n. magyar városra, 
a ném(»t városra és a Táborra. A várkastély, valamint a hozzátartozó nagy 
uradalom most Szájhély (íyula orsz. képviselő tulajdona, akinek főleg állat- 
tenyésztése messze hirü ; erről külömben a mezőgazdasági részben irunk 
bővebben. Vallás szerint van 2426 kath., 1089 ág. ev. és 628 zsidó. 

A kath. templomot Batthyány Ádám gróf 1679-ben építtette szt. Kata- 
lin tiszteletére és 1732-ben Zinzendorf győri püspök szentelte fel. Az evan- 
gélikusok a hetvenes év elején építettek csinos templomot és iskolát. Van 
zsinagógájuk és iskolájuk az izraelitáknak is. 

\an gyára is, a Bogdán-föle leresJconzerv-gyár^ továbbá takarékpénz- 
tára és hitelszövetkezel e. 

Fahidt/ Ferencznek a nagy költőn(*k emlékét, ki 1793. deez. 19. Ro- Faiudi emiék 
honezon halt el, csinos márványtábla őrzi a Haus(T-féle alai)ítványi ház 
falában, melynek (agykor beneíieiatusa volt. I{ajt e sorok olvas-hatók : 

Fai.udy Ferkncz 

szül. 1704. Német-l'jvár 

megh. 1779. Rohonczon. 

ílanyatló korának 

dicsőséggel koszorúzott írója, 

a magyar nyelv 

halhatatlan művésze és mestere 

ez alapítványi házban 

élt és dolgozott 

öregbítvén saját és nemzete dicsőségét 

1773 1777. 

Emelte Vasvármegy(» lelkes köziuisége. 

Kónafüj vend község, 48 házzal és 277 ág. ev. vallású lakossal. Postája Rónafő 
Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak már tíibb, mint fele elsajátí- 
totta a magyar nyelvet. 

lió'dön. Pinkamenti nagy falu a szombathely-pinkalöi vasút mentén, Rödön. 
2 lő híízzal es 1048 r. kalh. és ág. ev. vallású lakossal, a kik zöldség- 
termelésükről nevezeteseik. Postája helvb(?n van, távírója Pinkalő. 

Eöt érdekes régi (Jyöngyös m<Miti község A házak száma 106, lakó- kői 
saié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. valhísúak, 091. Régi búcsu- 
járóhely, melynek plébániája a XIII. században kivetkezett. Híres szép tem- 
plomát a protestánsok 110 évig bírták; de löőO-bcn ismét visszaállítlatott. 
Kegyura henrzeg Eszterházu VW, 

Az igen érdekes templom négy korszaknak az épilési modorát köu lempiom. 
egyesíti. Egyik ajtaja és hajója tiszta románkori, egy másik, homlokzati 
ajtaja és hajója góthikus, harmadik ajtaja tiszta renaissance-emlék, mely fölé 
később már barokk-modorú díszítés került és a templomnak ezen a részén 
ez a stíl dominál is. A szentély felöli homlokzati falon az 1207. évszám 

13* 



02 



VAsvármegje községei. 



HumpoU. 



í 



1 



hit b aló, a mely időből való a lemplom legn'^gibb része. Kö8zt?g c^fitratniJ 
idejében a törökök neszben Mdúltuk, de hérezt*g Eszíerháifj Pál, a ter 
keg^^urn, lH9<7-ban ismét felépíttette, Fábnl faragdtt Maria-k6pr 
nltííi-t díszíti, szintén ez idölifd vuln és másitt képezi a kegyúr brd'l 
esaládi ereklyéjének. 

Umnjnkl, 34 liazzal és 243 r. kath. vallású, horvát és németajkú lü 
Síd hír. Fostája Bíindoly, távírója Rrduaiez , Kalli, temploma e 
elfijén épült. A községben államilag segélyezett iskríla van, 
'"** :^!ÍB: ^'^íf* rábamenti magyar község, a szombathely-nniu vasi 

^ .. végpont ja. liázainnk száma 0.'>, lakosaié 932. ValUlsiűí r. kuth., í\^, 
v^K^^és ev. reL Vasúti áUomiis és posta lielyben van, távírója MulnAr 
körjegyzőség és körorvus székhelye. E községet a fínmt 
12Eá4i.mi_kaj[jta donáeziuba n HL AndrástuL Itt volt a Rutny ' 
Uumi ''^^f^i^h 'JkH^télyB.^ melynek í?gy1Ts része — de ez is teljesen átalakítva — 

__ - pedig az a ívsx, a mely 

ben a tömlöezíík vi»l 
tak. Az elpnsztuli vu 
romjait a vízépft 
zésnél hasxnáltá 
A Rujriy-e saláciJ 
(IrM'm^ jf'trni n 
század t 

VUv ,, , 
században ve 
líuiusülu, n'gii 
rnát teljesen át 
tolták. Ilyon 
han épillt n 
határában lévÖ'l 
ezelle-ká]>i)lna 
melynek harani 
XVL századból vSÍ 

Jelenlegi kegj^nra gróf Sicchenf/i Imre. Hcjcit/ Sáudur föhlbirtokosnak il 

csinos úrilaka van. 
B«««rédjkastéir. A község mellett van Besenklj Adorján szép és kényelmes emelete 

kastélya, mely mrigött terjedelmes t*rdő és fáezános lerü! el. Itt van nié 

líezerédj Adorjánnak jól Ix'reudt^zett (jfumahia és hh/lat/ t/ára. Az egí^sz 

villanyvilágítással van ellátva. A Bezerédj-íjsalád őrzi a lefejezett Né 

Ferenez kardját. 

Sal kerkamenti nagy vend község, liajdan mezőváros volt. 2á2 hi 

és 1014 r. kath, és dg. ev, lakossal I'ostája Nagy-Dulincz, távírója 

Ootthárd, A község házai szétszórtan fekszenek* Határában, az uí^i^ 

mentén, valaha kidustor volt, de ma már csak a helyét nmtogatják. luv^j 

ui*a a gróf iV^^N/^^vZ/y-esalád volt. 

Salafa, 28 házzal és 184 német és horvátajkíi, r. katli. vallású lakf 

Postája Puszta-Szt.-Míhály, távírója Német-Ujvár. A község a Strém pafi 

mellett fekszik. 

SaJnmon. Házszám 92, lélekszám 449, Lakosai vendek^ valhLsuk r 

kath. és ág. ev. Postája Batt\áij(l, távírója Miu-aszombat, Lakosai a vékaw 

kas- és seprő-kötést házÜparszerűleg gyakorolják. 

íialamon falra, 36 házzal és 200 németajkú, r. kalh. valhuiú lakd 

Postája Pörgölín, távírója Léku. Kath. temploma 1874-ben épfill. Foldd 

Eszterházif herezeg volt. 



RUM. — BEZEUÉJU ADORJÁN KASTÉLYA, 



SolAbi 



Sabmon 



gubmonfoka 



Vasvármegye községei. 



93 



Sitlfd, régi, nemesi mai^yar köxség 2ít házzal és 18á r. kaílh ós ág, tív. í?«ifi». 

rullásű lakossal. Ptisldju és t^ivíj^ója Acsml. A község a szombathely- 

sopruni vasútvonal nientén fekszik. Asalfai iSVí/íz-csahVI ösi fészko^ nií^ly innen 
nyerte préítikáíunitikat* l*tébani}\ja és temploma ntár 1 443-ban fenn- 

illutt. A közséti: lialárábíin ii romaiak korábül einiletnyomok vannak. Fuklűs- 

trai a Sdia- és Oos^fhonf/imnlíidúk v ultak. 

Sámfáira régi község 121 házzal és 149 németajkú lakossal. Vallásuk simfiiw* 

T. kath, és ág. ev, A 8zombathely-]»inkaröi vasútvonal mellett fekszik és 

aiinak egyik megállóhelye. Pcísla és távíró helyben van. A Szabár patak 
dtt ömlik a TímkíVba. A község határában egy íöbdnya és ííibb mészéíjeU) van. 
r Hégi leniplonia énlekes műemlék*'! képez. Egy része XIII. századbeli és sámföivaí ícth* 

román stílű, másik része XV, századbeli és góthikiis. Arckitectarája és orna- 
^int^ntikájaj miként hazánkban a esnesíves építészet egyáltalában, nem tüntet 

fel nagyobb mérvű, teljes összhangban érvényesülő arányokat. A templioiiot 

?rös kőfal veszi korul ; az igy keletkezett templomudvarra három oldalról 

lépesök vezet nf*k fel 



"HÖtew^ 



IsArvAr. 
Sdndorhcgy, 42 házzal és 255 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású sándorh&gy, 
lak()S8al. Postája és távírója Németujvár. liírtokos berezeg Daithyámj FtUöp. 

Smuiorrrihjy. Héiiszám 7U, lélekszám ir>l. Lakosai vendek, vallások sántforvüiiry 
r. kíUh. és ág. ev. Postája 'rut-Keresztnr, távírója í 'sákiiny. Ihdán'dian kavics- 
—^ bánya van. A község házai a völgyben szétszórtan épültek. Lakosai mint 
■naiíszámosok keresik kenyerüket a munkaidöbtui, miis vidékeken. 
^ Sár. majdnem teljesen össze van építve Sárvárral, de mégis külön sAr. 

községet kéjjez. Van H2 háza és 756 magyar lakosa. Vallása r. katli, és ág. 

tev. Postája ós távírója Sárvár. Határában gyakran bukkannak római emlé- 
keki*e. 
Sárfi'Mmlo, kis magyar közsép 30 házzal és 197 r. katli. vallású lakos- sáffl-MíiMió. 
Siil« Postája és távírója Ki'jrniend. 

Sáro^'^ítst'k, pinkamenti község 76 házzal és 438 németajkú, r. kath. és siro»íék. 
~^ág. ev. vallása lakossaL Postája (Jyepü-Füzes, távírója Német-Szt-Mihály. 
A Szék patak itt öínUk a Phikába. 

Sárvár nagyközség, a sárvári járás székhelye, 2491 magyar laktissal, sárvár 
ínkik róni. kíith.és ág. ev. vidlásuak. Házainak száma 280, Sárvárral egészen 
■össze van épídve liárom kíizség, m»dyek egyházilag és iskolailag együttvéve 
aiinden időben egy hit-, illetőleg egy iskola- községet képeztek; Vármellék, 
I*mtőkfalu és Tizenhárümváros 



94 Vasrármegje községei. 

sjrvár mniija. 8árvárott, Hiint Savaríu e^ik külvárosában, a rómaiaknak rendes telepük 

volt. Az egyik római útvonal Sárvár határát szelte át s ez a mai Tilos- 
erdőn keresztül, a város malma mellett, vitt Győrbe. 

Róm. katli. plébániája 138r)-ben már létezett. E plébániával a mohácsi 
vesz után a pápóczi perjelség is összekapesoltatott, de ezt Mária Terézia 
1777-ben attól elszakítván, részben az újonnan felállított soproni társas, 
részben a szombathelyi székeskáptalannak ajándékozta. 

A reformáezio korában a plébánia és a templom a protestánsoktól elfog- 
laltatván, Nádasdy Ferenez által 1645 körül restauráltatott. Jelenlegi kegyúr 
estei Mária Terézia Dorottya főherezegnő, Lajos bajor kir. herczeg neje. 

A honfoglaláskor a szlávoknak egyik í'őfészke, sárból, agyagból össze- 
csinált, czölöpökkel, karókkal megerősített vára Sárvár helyén állhatott s 
valószínű, hogy Sárvárnak ezért is adták e magyar nevet. A vidék is való- 
ságos sárfészek volt, melynek vára Sárvárott állott, mig a szomszédos Saár 
községe a vár környékén épült. 

Sárvár székhelye volt Sárvár alsó és felső vidékének. A sárvári ura- 
dalom ma is nagy kiterjedésű, de korántsem olyan, mint volt pl. Lipót 
király idejében, a kinek Luxemburgban 1677. évi június 8-án kelt és gróf 
Draskovieh Miklóshoz és nejéhez, Nádasdy Krisztina grófnőhöz intézett 
adományozó levele két várat említ az uradafomhoz tartozó tömérdek mező- 
várossal, faluval s egyéb jogokkal. A várost régi szabadalmazó leveleiben 
Sárvárnak, Saár-Szigethnek és Ujszigetnek hívták. 
Sárvári vár. A sok viszoutagságot átélt sárvári vár tulajdonképen Vármellék község- 

ben van. A vár ma is jó karban tartatik ; most várkastély és központját 
képezi az estei kir. berezegi uradalomnak. 

Barna falai magasak, ablakai nagyok ; az épület emeletes, világos, 
udvara (Hszögh^tes. Dísztermében érd(»kes freskók vannak és pedig a falakon 
Dorfmeister Istvánéi 1769-ből: Judit Ilolofernes í'ejét levágja; Dávid legj'özi 
(íóliátot; Delila és Sámson; Egy áldozat bemutatása (Ábrahám); Eszter; 
Saul királylyá kenetik ; Egy nő kalapácsot tart kezében, az előtte fekvő férfi 
fejébe szeget akar verni A boltozaton ismeretlen festő csataképei : a kani- 
zsai csata, 1601-ben; a győri, lőlW-ban; a pápai, ir)97-ben; a veszprémi, 
1596-ban; a budai, 1602-ben; a tatai, ir>97-ben; a sziszeki, lo93-ban. 

A vár, melyet K528 körül Tj várnak neveztek, különösen a török hábo- 
mkban nagy szen^pt^t játszott, s hogy nagy (Tösség is lehetett, kitűnik 
Nádasdy Ferenez grófnak, Vasvárni(»gye akkori íőispánjának, 1532. é\i 
augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján kelt. Tamás fiához intézett 
leveléből, mely szerint a várat a t()rök(")k minden erőlködésök daczára sem 
voltak képesek bcívenni. Nem csoda, hisz 1700-ig csak három fahíd létezett 
a Sár\^ái1 kerítő három folyóvízen ; környéke posványos volt, útai rosszak, 
úgyannyira, hogy n(»dves időben csak lacÜkon lehetett bejárni. 

A sok viszontagságokat átélt Újvár többszíir elpusztult ; végre az 1588- 
ban még fál)ól épült várat 1615-b(>n Nádasdy Pál gróf a Ságh-hegyéről 
hordatott kőből újra f()lépíttette, a mit bizonyít egy kőtábla felirata s Vájta 
a grófi czinier, mely a vár belső részén, a bejáratnál jobb kéz felöl, a falba 
van berakva. A későbbi villongások, viszontagságok alatt természetesen ii 
vár is romlásnak, pusztulásnak indult, de 1822-ben estei Ferdinánd és fia 
Ferenez főherczogek, mint a vár örökös urai, kijavíttatták és mostani álla- 
potába helyezték. 

A sáiTári vár és Sárvár városa már a XII. és XIII. században is szere- 
pelitek. Róbert Károly király Sárvár visszafoglalásáért a Sitkey-családnak 
i^MV falut ajándékozott. Ugyancv. a király 1328. évi május hóban kelt szaba- 
dalom-levelében a saárszigethi lakosoknak nem iij jogdkat ad, hanem már 
az (ílől)hi birtokot megerősíti. Egyébiránt a sárváriaknak a régi időkben szép 
és előnyös Jogaik voltak, pl. bíráskodás minden polgári és bűnügyi perben, 
még a vérliatalinat is ide értve, mindennemű vámmentesség stb., sőt Sánw 
szabadj menedékhely volt. Azon időben a Jaák-nemzetség volt Sárvár ura. 
Nádasdy Ferenez gróf neje, utóbb özvegye, Báthory Erzsébet, 1600-tól 
1610-ig, tehát tíz éven át a sárv^árí várban, ezen kivül Csejtén, Bodrog- 
Keresztáron, Bicskén, Beczkón stb. ártatlan leányokat kínoztatott és sokat 



VaaTármegye kósségeL 



1 



flfí h gyilkultalúll. Nniiit'lyok asít íiUítjak, Iiujlív ö ív.oii Ifányuk véréhon hzin 
kütt esztelen hiúságból niosnknclni vagy fürdeni. Némelyik historikus igíX'Á- 
nak tiirtja e váílal, unísok viszutit ki'^tséirlxnunják. 

HÍ77, juuiiis H-án Bíirvar IVlsíi és ulso vidékóví^l trnkitstyáni gi^óf Hras- 
küvii-h Miklós ÚH nejonrk iidatutt el, kiTekszAru 1.300,000 furiutéil. l\ésöhb 
Sárvár lulajdoruiSiU Íeth>k: gr. Szluha, a palini Inkefj-vsiúád, S^ily Ádám, 
gróf Paltinrhinh vcgrü az lístei kir. herezegi család, 

Sárvárunk már laBll-beu virágzó iskolája volt, Nádasdy Tamás gróf 
idejAbiíu, melyet ^az jó ur nagy költségvcl állított téglákból és az iskola 
1535-beu elkészülvén, csukhatnar nagy liirre vergödí^ti ós a legjelesebb taná- 
rokat szerezte meg számára/* (Erdösy Sylvi^sler Játios, Dévai Biró Mátyás.) 

Jelenleg egy rom. kalb. alapítványi fiu-iskula áll feim, továbbá egy, a 
Paulai S;5t.-Vinczéröl nevezett irgalnuis nővérek vezetése alatt álló alapíts 
ványi leány-iskola ; mindkettő modenai Ferem^ berezegnek köszöni létét 

Sárvárnak, mint nagyközségnek, városljirói hivatala és külím jegyzője sárvir jd*nf?. 
vau. Díszes, emeletes városháza 1882- bon épíUt fel. Van itt továbbá kir. 
járásbíróság telek köny\i hivatallal, kir. közjegyzöség, szolgahiróság, adó- 
hivatal, nra<lalmi mén- 
telep, nu^gy, kir. tejgaz- 
da^íági szakiskola, két 
takarékpénztár. Neve- 
zetes a község mel- 
lett levő c^ukonpjár és 
éujtffy(h\ vizi-erőre al- 
kalmazí »tt múmaltna, vi 1- 
lamos tnunuilma^ ec^f'i- 
gép' és téiflagijára. 

Hatarái )an termé- 
keny szántóföldek, ré- 
tek, szőlők és gyönyörű 
erdők váltják föl egy- 
májtít. A város tulnjdo- 
nál képező malom alatt 
egyesül a iiyrmgyös 
folyó a Rábával. 

Van Sárvártól t jó- 
tékony nőegylet, mely- 
nek védnöke Mária Terézia Dorottya föherezegasszony, olvasókör, könyvtár, 
ipartestület és kórház. 

Sárvár mintlig luiszke volt azon körülményre, hogy. miután a Mátyás i^'^'^an nyoiTnia, 
király idejében vnlt Hess András-féle typngj'apliiu 147H-ban megszűnt, egész 
hazánkban egyedül Sán^árott létezett ay. első könijvnyomda s ez volt hazánk- 
ban ^7. első nyomda, mely magyar szöveget nyomatott. Ezt Nádasdy Tamás 
gróf 1.^36. körül állittatta fel saját költségén. Ez a Nádasdy volt az, kihez 
Dévai Bíró Mátyás 1523-ban a wittembergi egyetemről jött és a ki akkor az 
ujszigetlii várban lakott. 

Se/% magyar község a szombathely-pinkafői vasútvoniiJ mentén. Iláz- seé. 
szám 56, lélekszám 3ü2. vallásuk r, kath. és ág. ev. Postája Szondiathely, 
távhója Torony. Kath, temploma 1660-bím épült. JekMilegi birtokosa Ernuszt 
Kelemen. Földesura a Skcrleiz~ és a gróf 6Vr/íf?^í//i-esalád volt. 

Senmház a régi őrségi nemesi község, a Korka patak mentén, 91 házzal senyehikíi. 
és 394 ev. ref., r. kalh. és ág. ev. lakossal, körorvosi széklndy. Lakosai 
magyar olvasókört tartanak fenn. Református egyháza a XVII. században 
keletJiezett ; mostmii református templouui 1821-ben épült \x ev. ref. lel- 
készi hivatal néhány nagyon éniekes okm íui yl őriz ; ^s pedig egy IV. László 
királjy* áHanJ2(x^^ kiadott eredetj okmányt, egy másik oklevelet. 



,t ^ 



SÁRVÁRI RÉSZLET. 



m 



V&flvá.rmegye kdsségel. 



S«r«g#lyház». 



SeregliAsM, 



radyiyel 1. JlwMf lőUő-ben uüs örségi lakosokat birtukaikba ij^latju^ egy |ll 
FenUnáml által 1648, jmiiiis lO-éii kiadiitt (ikmányt, mely a na^'-rákíisl, 
szt-péteri, knrczai ós hódosi helv. lűUallá^sú teinplnratik vÍKszaaditsáru vcinal- 
k(J7.ik és végre II fínMcsi/ FVrenezne k 0|?y, 1706. jnnius 7-én kolt okniiin^ál. 
melylyel a neki ti»tt szolgálatokért az TirBég népét a hadi sarcz alól folmvnn 

Si'mydtfhnza. Gyongyíjs mnnti magyar község aszombalb^^ly-kn- i^. 

útvonal mellett. Van áíi háza és ir>8 r. kath, vallású hikosa. í*t>«t. „v- 

CsöiTHíie, tíivirója Kőszeg. 

Servifluha, régi nemesi község a Leadva patak mentén, IhizBioHk 83»lma 
I \i\ lélekszáma HOr), Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r, kiith. H 
í'ig. ev. Postája Szarvaslak, távirója Szt-Gutthárd. Határában fogjtlk elvüzetiii 
a tervezett gyanafalva-nmraszombati vasutat* 



SOROK-ÜJFALÜ» — QRÓr SZÁPÁBY LÁSZLÓ KASTÉLYA. 



SúnoUYi, 



SirwiikzB. 



i5«rki-KÁpoba^ 



Siirkl-Kisrulud. 



^orb-eoJánv 



Simom/i nagy magyar község 311 házzal és 1781 t\ kalh. és ág, m\ 
Uiknssal Az evangi^ükusoknak és katbfílikusúknak itt templomuk van és az 
izraehtáktiak esinos inniliáznk, A katli. tem|dt>m 1777-hen, az ág. pv, 178^-1""- 
és az izr* imaház ISáO-ban é])iiJt, A község a szomballiely-györi vaHÚí 
mentén fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája htdyhen v ' 
Kis-CzelK Lakosai a fo Kiművelésen kivül szöUiiiHlveléssel is í- 
Földesurai jijehi*^- és Oí/^d^lMÜJ^JíJ^'iíí^ 

Sirornieza, 85 házzal és r>31 horvát és aémotiijkú lakossal. Vallásuk 
r. kath. Postája és távírója Szt.-Elek* Birtokosok Monfenuom herezeg i^ 
KoUulinszhj Teodóra gi'ófnfí. 

SorJci'Kápolmi, magyar község a Sorok patak mentén, a Szombalhelvröl 
Nagy-K^nizsa-telé vezető vasútvíaial mellett. Házszám H2, lélekszilm síA, 
vallásuk r. kath,, ág. ev* és ev. ref, Hiilokosok az Krdöihjek, 

Sorki-Kisfahiih Sr»rokmenti nemesi község 48 hiizzal és 2í>6 r. kath, h 
ág- ev. vallása, magyar lakossal. Postája Dömötörig távirója Mohuirí \ ' ^mch" 
család innen nyiírto predikátumát. 

Svt-ki-Poldnij szhitén a Son»k patak melleit fekszik. 11 
32, Uikosaié 227* Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev, é> 
és távírója KÍ5-Unyom* Földesurai a Poldnyit báró MesznÜ, tínyimnat/ é?< J/* 



rasTármegye községei. 

fco.S' csíiliidnk vultiik. Ivfith. íemplíínia a mull sy.úzad elejóii qíiilt. Falálma 

látható Báhmeijyey FiMM?n(*xn»?k, 1686. elÖtt Vas- Zala- és Soiiiogyvilrmojt^yék 

főjegyzőjének, 1686. utuii V^isvármcM^yi* alispánjának sireniléke, 

Surhi'Tóffhlu. inai4:yar kuzsétíf a Sorok jiatak mellett. Házainak száma SorkUTMfniu. 
|íiH, lélekszám 274, Vallásuk i\ katlh, íig. ev, és ev. ivW Hatái-áhan vezet, el 
fa Szíimbathelyrö! Kanizsa felé menő vasútvonal. Fuldesiira a báró JfiA'o^-család 
tés^JlugsíUnuf/^m^^ volt. Jelenlegi birtokosa ^róf Siápáru László. 

Sumk'VjfaJj* magyar község, 48 házzal és 5H1 r, katli. és ájur. ev, lakus- Sördk-Ujfdii. 

sal Postája és távirója Kís-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint 
[patakot. Itt van ^rof Szápmui László orsz. képviseld nagyszabású, fííúri 

ízléssel és kényelemmel b**rí*ndezett uj kastélya és szép parkja. A kas- SEápAnr-kttsii^y. 

télyban számos, a híres olasz Momsini-íéX^ gyűjteményből származó műtárgy 
ivan, Azelőtt a községben báró Mikos János volt a bíilokiis. 



^ 



•^. 



1 wU ff^ =r - =- 



ro 



Pv 



SURANY. BÁRÓ SCUlLSON-KASTÉIvY (hoTTKHMANN tíS PATZENHOFER TULAJÜÜNa). 



Hóshegy, kis falu, 23 liázzal és 1 ít németajkú, r. kath. és ág. ev. val- 
Ihlsú lakossal. Postája és távirója Taresa. Birtoküs gróf Batthyány (lusztáv. 
|A község liatárábíiri koháinja van. 

Sóskút, kis fürdőhely, j'isviinyvizforrnssal. Házszám 80; lélekszám őOH. 
I Lakosai horvát- és némotajkáakj vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német- 
[Szt.-íiróth, távirója Német-Ujvár. Fürdője már a rómaiak korában ismeretes 
volt. Itt van Ft^strtirh Judit grófnő régi kastélya, toviibbá a község határá- 
ban kőbánya és mészégetők. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A XVL 
[Sssázadban már relomiálns teinívlonia vc^lt. 

Sótony, 121 házzal és 7118 magyar lakc^ssal, Vallásuk r. kath. Postája 
Nyögér, távírója Sárvár. Kath. temploma 1874-ben épíUt. Lakosai a kosár- 
kötést mint jövedelmező háziípart fizik. 

S(}p(e, magyar község, 6ő házzal és 714 \\ kath. és ág. ev. lídvossal. 
postája és távírója Szombatlndy. A körjegyzőség széklieiye. Határa gazdag 
kőkorszakbeli lelludy. liétszeri iwxü dűlőjén rórruii telep és sánezok 
nyomai látszanak. A községben van a (Vw/fr^-esalád csinos ürilaka. A Söptf^y' 
család innen kapta m^nességét. Kath. temploma 172o-ben épült és kőfallal 
Ivan körülvéve. Birtokosai voltnk a Kéthrlyi'. Jnyadeh-j Siabő' és A^o^y-esa- 
|ládok, földesurai a A[o,s' ' ryhyak, Jnn(h<<yfik, C^ontthsoké^ntMiflszt/ak voltak, 
StimkZf stájer li Ji nagy falUj 141* házzal és TTRT horvátajkú 

lakossal. Postája vaji, távirója Szt-Eh^k. Lakosai mindannyian r. katholikusíjk. 

IdAftuonixá^f Vánn0|[7^i éts Váraam: Vnffvámieiifye, 14 



SÓshegr- 



Sóekul 



Foatetich- 



StítufiY. 



Sri|>le. 



^áiiiiüLiit, 



VaSY&nnegye községei 



Slftm. 



SurAny^. 



Báró Schllson- 



A körjegyzösóg székht'Iyp, Kath. tcmplumu e század elején épült. Biji*»k<r^ 
linn^zog Batthtjdni/ Fülöp. 

Stmn. 137 házzal m 762 néínetajkú, r. kalh. vallású lakoHHal. Poííláji 
helyben van, tnvírója Néniot-rjvár A kuzséj?, mely a k 
helyi?, a Stnhn |»Htak mollett, a tervezett k<^rnienti-némi 
mentőn fekszik. Birtokos a gróf Baithyúmi Kristóf. 

Surdny magyar község 48 házzal és ő61 r kalh. t\s n<i, vw val! 
hikcíRsul, PíKstájn Aesiid, távirója Vép. A község a szombathely-sopnii) 
vasútvonal mentén fekszik és liatárábmi róraai símkat, feliratos kövi*ket 
egyéb római emlékeket leltek. \\i Yíin UoiÍ(^mannp.s PaizmhoffWnng\'^z^\rí\!P^^ 
szépen berenrlezelt, kényehiies kastélya, melyet a múlt szcizacibiui liil 
Schilsmi építtetett. Utána a gróf *Vi<7ra//-c8alád tulajíbtnába kerüli, úzni 



;i;| 



8V 



11 U 



II II 



íf w 



.^ *J 



SZAKVASKKKD. 



ELYA. 



következtek mint tulajdonújuk : gróf Zichy Bódog, a FeHÍeiich grófok, 
Moteskzky, a Károlyi grófok és gróf PdUffy-Daun \'ilmos, akítfit ii jelen- 
legi tiilajdímosük vásáriíllnk meg, 

Sürühá^a, 58 házzal vs 363 viTid lakossaL \'ttllásiüc ág. 6v. Pot^i^^ 
Bodóhegy, íávirója Mnraszombat. 

Ssabadlmfy, 92 házzal és 499 vimd lakossaL Vallásuk ág. ev, és köYr*í 
r. kath. Postája Tót-Kereszlur, távírója Csákány. íjak<ísai a mujikaidAbt^u 
mint napszámosok, távol vidékekre vándondnak. 

Siahar, 77 házzal és 424 r, kath. vullású, horvát lakosi^iL Pos 
Bándoly, távírója Holionez. Kath* temploma 1792-ben épüli. 

Szaknyér, ósrégi nemesi község, 30 házzal és Hí9 magjar lako®'*^'^ 
Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány. 

AS^akonyfalu, llofiiizzal és 630 vend lakossal, akik v; ' i 
r* kath, vallás hívei. Postája és távírója Szent-(totthárd. Hiri 
e^isltTCsitnk 
Sifliafő. / Szalafő ősrégi magyar község, a Zjjla hdyó nudlett, 163 ház/^*! - 

J ev. ref" és ág* ev, lakossal. Postája (Jri-Hzent-Péier, Ulvirója < 
j község hatánlban római sírok és egyébb emlékei a római kornak 
/ Nétneiujrári .Viidrits és János itt ütköztek meg a XIX. vszázail i»li 
l neme.sekbfil álló sereggel. 



SUrllbájEii. 



Szabadhf^- . 



SzJibtir. 



S/jkii 



»7-ökr)nyfíiln 



A^k 



Vaavarmegye községei. 



99 




6ZÉCSÉNY. 



EBEROÉXYl ISTVÁN KASTÉLYA. 



Sialonak'Ureghuta^ 40 házzal é^^ 23H i\ kath. vallásű, néninííijkű liikossiil. s/íijnnak- 
IPostája és távírója Sziiltínak. Kath, teni|ilöma 1801-lipn cpűlt. Ijiikosaiiuik "** "'*' 
[nagy része a knzoli íuiliiiinn-bí'inyábau dnljiítyzik* 

Ssarm.s kend, magyar közsóg, S7 liázzsil os ()4ü r. katli. és ág. fv. lakos- sgar yitaitep.j 
sal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjeiiyzfiség székhelye. Itt 
Iván szíjTVaskeniJ^^ kényelmes, esirjos kaslélya es sibrik-kasiéiy 

Uzép parkja, mely már a XV, század óta van ansalád birtokában, A kastély 
it^g>ik terme ama számos díjtár^-yat tartalmazza, a melyeket Sibrik Káhnán, 
JH hírneves galamblövő, a különböző bel-és kíiitVildi versenyeken nyert; 
jjíöztük néhány nagv nn'íertékű darab, A^_k(*zs!V _a sz arvaskendi Sibrik- 
lesaí ád ősi rószke , ^ímely Jmit^ _jjiyejle^ _j^^ ninát is. 

*S^arvaB^ak% Lendva mtuiti kuzség, H6 házzni es 413 r. kath. és ág. ev, saarvaaittk. 
rallásu, vnntl és npnn>t lakossal. IVistája lií'lybt^n van, távírója Mnniszomhat. 

Ilhitárábaii fogják elvezr'tni a tervezí^tt gyanaíalvn-murasz(tnd>}íti vasntviaia- 
lat. Fdldesnrni a NAdw^dtjalc vrtltak. 
Szaifii, usrc^n nernesi község, 44 liázzal és 209 ev. ref. vallása ma- ^núu\, 
gyár lakossal. Postája Őri-Szent-Péter, távírója ( sákány. 
Széehtmijftúva h-ndvanirnti stsijíT-határszéli vend község, HO házzal és i^zéeiién|fí»hNi 
360 r. katli és ág. rv. lakossal, Pustája \^is-Hidegknt, lávirója Muraszombat. 

Szvtjin^^ (Petánez) nninnn**nti, stájer határszéli község, 71 házzal Sjr4idíétiyktii 
m .'V 1 h^\\ "k aTTir^v a 11 ás n vend htkossal Pustaja Ferenezfalva, távírója Mnra- ^í*^^^^*^' 
[ssíombat. A községben ásváuyvizforriis és fürdő van. melyről más helyen 
szólunk bővebben. 

S^éc^énj/, íiyöngyösmenti magyar község, í^3 házzal és 72:i r. kath, és .%-écímiv. 



0V, lakossal. Postája helyben van, távírója \^^p. Körjegyzőségi székliely. 
^lébilniája a X\'II.^zázad_ban már virágzott. A községben Eberg ényi Istyáimak 



kaKldy. 



14* 



nm 



VfinvkniH'dyc* községei. 




I. \ 1 I 1 I K . 



k<'*1 irtri, érdt'kt.'s kii>irly;i 
van, Jiit'lyrk ki'/ül az ciryik 
a XVI. százíulbaii /'inili. 
A sz()jn])athrly-rnini vasúi 
állomása. 

S::cmeHtfí\ iiiairyar köz- 
só^', ÍM házzal ós t)oJ r. 
katli. és á^. ov. lakossííl. 
Tiístája Káin, távírója M'il- 
nári. A kr»zséir luitárál>:in 
a rómaiak k«»ráből, szár- 
mazó omlókokoT uiláltiik. 
Hiriukos a mnfJen'ii 1i»tí*z»'L'. 
N ..' . i »» » \\i\ ;il fv ;v»*» V. kalli. i'^s aiT. rv. vallású, vond lak"S- 
i'. \\ \ \- \ W líi.-.'.lu'ix. ',.í\iii»M Mii'.a-^ .".nbai. lü v-'li hajdan a szont-luMuMok- 
. '.\. »:'\-.*. u: 

^ • \\.\ .\\.:.{\ >s x.wA \\^''/.'.\c:y<M\\:\ .V»7. Lak'.»sai vt.'iiilok. vallá- 

N \. .-. , -. .\.x .•\ r.-.'...-.; M.r- ••.:>'>. :.»Mrv>;a Murasz-'ir.ha:. 

N ' t. ■.;*:\ N N ^. í '*' \.,\ ,\\ > l':*"»^ r. k:rh. ós ái?. *'\'- vallású 
\ . s ; N N^ .' :* ^v \ ^ '/'..-•;.; ^-S'-i: v:\::. A k-zsóir- 

. X . "^ ■. \ ■■ ■ . s'* s *...:.■. N. TJ-.Vy-- ''*■ ír '■''' ^* ^■'-" 

..X "^ \ \ "^ . '■ N ■'. J I -■ > ..I'-l.'-J '- -.f «>-.'•: i'.. 

. • . . ■ ■. - \ -:-• ..:•. A ■■ '.•■<< 

\ V ^ - ;■--■.. -•- ^s--> > \s^. 

\ ^ . ^ • . - j . V -<-.'.. Vásvá:- 

... ... . • - ;.■■..— r. j ^''P.'k 




Vas vármegye közsógeL 



10! 



Bscni-Fvánfa 






|6tókony iiöe^yleto, unkántes lüzolló-egyleto, dalíírdája. kürt;s<jlyázó'egy]uti% 
torna-pgyleto, kerékpár-egylete. 

A város a kir. járásbíróság, adóhivatal, szolgabiróság, onlögondnnkság 
székhelye. 

Szení-Irmfa, magyar község 3.') liílzsíal ós 284 r. kath, és ág, ov, 

IlakoHsal. Postája Urai-Ujfalii, távírója Ostfi-Asszonyík lU vnn Bezerédj Dénm 
földbirtokos szép, kényelmes és nemes ízléssel berendezett kastélya és csinos 
parkja. A kastélyt PaUsihj István, L Lipót eg>ik vezére, építtette a XVIL 
BZiizad elsö felében, jelenlegi alakját azonban a niüstani lulajdonoslól nyerte, 
ki itt a legbecsesebb és leggazdagabb éremgyűjtemények egyikét fírzL A 
községl*en tubb régi nemesi kúria van, kiilunösen a Palásthyak idejéből, a 

Í kiknek itt nagy kiterjedésű birtokaik voltak. 
Szmt-J(ikab 11 házzal és íSo r. kath, és kevés ág. ev, vallásn, magyar Sí«ni-Jakiib 
lakossal. P<»stája Zala-I^íVvö, távh'ója KörmerKl F<ildesurai a Sifjrai/ gról'uk voli. 
ASzenf- Katalin. Házszám 48, lélekszám 270, Lakosai horvát- és német- Síum k»i»Iíii 
ajkúak, vallásuk r. katb. és lig. ev. Postája Pornó, távírója Szombathely. 



\ SZKNT-GOTTHÁKDI CSATATÉK. 



Szmt-KereBsf-Péim-BoToiszeg cgíTsílett magyar községek, 52 házzal és pf '„*rlao"S^g 
*428 r. kath, és ág. ev. valUisú lakossal Posta jn Nagj-Kajíl, távirója Szóm- 
. batiiely. Vasúti állomás a szombatbely-i'unii vasútvonal mentén. A kíizség 

(íyöngyös patak mellf^tt fekszik. Szent-Kereszten van gróf Sigray-Saint- sifriy-kmtéjy 
MarsfiH nngyszabásű, szép és fényesen berendezett kastélya és renif^k parkja, 
melyet gróf Síéchenf/i János a 30-as években építtetett. A kastély később 
Itikeij Sándor tulajdonál>a került és ettÖl vásárolta a jelenlegi birtokos 
lft77-ben és helyére a mostani szép, rcnaissanee-modorú kastélyt építtette. Az 
egyesítés előtt U*^i4;-]\vn I*éteri községet péteri ÍTííA-íí^^ dános kapta donáezió- 
)an L Ferdinándtól. Földesma a flömalH apátság v<dt. 



Szmit'Kiráhj 

katb. és ág. ev. 



gyöngyösmenti kis magyar község, 20 házzal és 2011 ssBent-Kirui. 
lakf»ssal. Postája és távírója Szondiatbcly. Víisúti állinnás 



szomliathely-runn vasútvonal mejitén. A kr)zség határáljan római épíilet- 

Inyoüiokat^ feliratos köveket és egyéb római emlékeket találtak. [*lébániája 

UöOH^ban már vü*ágzott. Kath. templomának szentélyt^ korai gótb ízlésű ; 

tympanonjában érdekes dombormű-faragvány volt. A templomot r(»s1aurál- 

JAk, miáltal sokat veszített í^redetiségébőL Földesura a íS'frerfej-esalád volt. 

Simt'Eát, 54 házzal és 30b j'. kath. és ág. ev. vallású, németajkú 

lakossnl. l'ostája Strém, távírója Német-Ujvár. A kíizség a Strém patak 

lellett fekszik. Plébániája 1698-ban már femuiUott. A keg^au'í jogokat Özv. 

rúf Baühyáng Béláné gyakorolja. 



SxQn1>Ki}t 



Vavrármegje ke>tégei. 



m m 



LIJ 



_ iS3 



a 



/ICNT IVANKAI rALAHTHY-KAtíTKLY ^^BEZKlíHUÍ DÉNfiS TI?LAJOOMAK 



S^mt^ Lthíiiti, miiftyiir köxsóg, H+ liázxal 6s 283 r. kath* **? íW. f»v, Inl 
Hul. I*i»Hligii I>oíriutnn, táxímju M^'lruiri. A knrjr»^\xÖsé^ szrl 
lűáin l*Vl*H-lmn múr vinigzjvll, Fohh'simii vuluik u Poht {*s a /v 
A ií<^m^ II SastHnbutholyrí^I N.-KuiiiEKa felé vt*zotf) vaKÚtvoruil uiűqH 

, fi*ke««k. 

^^fe^l j^* ^ X:i-jil*/4orÍNrr-T»í/>íííi»/ii, eK>'i*sílett iiiiiífvar község a Gyiingyí^ manl 

(M) hiljuul íVs 718 r. katlL óh í'ig. ov. IiücossmI. !\»BUija hdjbnn vmi^ láTfi4| 
Ví^lK Vii!<uti Allnmtls a HKomhatheh-nmii v ''ti. P!/ 

%iilui^4M iinj»vt»n Kw tV** 17:iH-lnui állilufuik helyre. Sxeüi . . . „ .. i:. i^nif ^^^. 
«lcnA lUŰvíVjct inltWel lH^]vudt*]&itU kiií^túlya és nzép parkjit. A 
Inh^ OdíMi ó|titMto; a 70-es években a gróf liatthfénifak birtokába kc 
kiklAl lMH)'hrii vásArt^ta me^ a jelenlegi tuliydoiics. A V <^ '- 
lioM falait a tulajilonos Kmiüa hnuiva: gróf Erdidff U;^ 
i(yí4 ai)uart')tj^>i (Uioitik. mi^lyek kiváló műv^süii u*bpt!^gr(Sl toszuek tanú 
A fmm^ tuUi-kápitliia ^sAp i»ltárk(^pi>i ssiutéti gr6f Hrdődy üyiiláaé fe 
1\íldimfm fuKUvsunü ax t*gj'esitt% elölt a Polm^fi-, Kcmekm^dríM^. /« 
^kit¥l«r-rQ>M|byok vi^k; a PoUlujiak inneii nyi^rték prédikattimukAt 

Itt \im sIM Igti^ei lUlanitilkAr ítóp fe k ^^u b^ 

nvtmv^i kunt^ja iV «lr A We iifcafy Oí*uIa onsa. k, tm^^iű c?^*- i- fn, 
iiritaka is 

> liáuiü ^ 340 r. kálb, ^ ág. vw vaUasú, . 
m\ " V * - — - ^rtnit-GoiIliáttL IlatáhUMti ro^» 
a rasulAL 

> +*• li»x»ii 1^ kallu ' . rallu 
Ukti^i. ,..,,- ♦'^ lAviiMJa N... „,iár. T** ,.. 166U. . .„ .. 
ilAniU^gi l«uupl«Miia I' socájciid okj^n é^Ut. 1 - bf^rvwp Btítk^m 

S4ml^V%ktik^fi^, TÜMMeaÚ auMmir V ^^ <I iuosal és StiS i. kjoL 
lakí^i&il lN>?ítAi;i l^^^i•e^. tárírAfci tHífi l^^ 



l'l% ►'Z*"»(M 



^^ (inlifcniUtti 



-^!5«í 



saf>ü4;Éi» 



Vasvármegye községei 



t03 



római emlékeket talíiltak, Plébáiiiája és gótMkus tcmpluma a XVTI. 8zázacl- 
>ól vaW, Kegyura a gróf Erdödi;-esíiláá. 

Sstmt-Sebestijtht házainak száma »>7, léleksscáma 571. Lakosai voüdGk^sxcfit-sebesiv*?" 
Jvalldsuk r. katb. cs át,^ pv. Postája Battyánd, távlnija Miiniszíimbat. Kath. 
[ttMiiiiínrna a XIV. századból való, „Zdruva-voda'' nevfi lV»rrásat a bűesusuk 
^űrüeu látogatják. Földesurai a Nádasdyak es Batihymitjiah voliak. 

Szmii 'Tamás, magyar község, 30 házzal és 235 \\ kath. és ág* ev. sient-Tumáa. 
lakossal Postája és távírója Molnári. Föidesiira a í^ft-^/e/M-esalád volt. 

8:éplal\ 90 liázziil és bHÖ r. katli. és ág. (>v. valliisú magyar l;iktíssaL szépiák. 
[Postája és távírója Baltavár. A község hiitárában fogják elvezetni a ten-e- 
[ssott mm— tíírjei vasutat. A mikosdí iiradalonmak itt gösmnlma van. Kath. 
[temploma a midt sziizad végén épült. Földesura a báró i//íw-család volt, 

Sséififf, kis halársííéii falu Alsó-Ausztria felé, összesen 15 házzal és 120 Sxépűr. 
tr. kíith. és iUr. ev. vallásíi, uémetajkó lakossal. Postája és távírója Pinkafő. 



SiQHAY-ÖAlNT-MARSAN-KASTllLY SZENT-KE UEÖZTKN. 



Ss&^dakelfi, 62 házzal és 408 magyar lakossal. Vallástik r. kath, és ág. s«««J«i^eiy 
[ev. Postája és távírója Kőszeg. A körjegyzőség székhelye, Hajdan Zenida- 
Vhdy néven szerepelt és Szent-vid váráíioz tartozott, sőt aouak egyik elfí- 
I védet képezte. Régi trunplomának tornya az erödítvény egvik tornyából 
[késziilt. Plébániája ltííí8*bau már femiállíítt. Ftddesiira a BaUhfjdni/- és a 
Jíibrik-í^siú kd voll. 

Szerdahebj (Mm*a-Szerdahely), 41 házzíil és 196 magynr lakossal, Val- szerdahely 
(lásak r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. 

Ssergémj^ magyar község, 147 házzal és 853 r. kath, és ág. ev, lakossal, smsény. 
f Postája és távírója Vinár. A lakosok takarék- ós segély-egyletet és (inse- 
'gélyzö- és fogyasztási fízí»v*'lkezeteí tartanak fenn. Ag* ev* templonaa 
Í790*ben épült. 

tSmmhaifa (Sumetend(írl'), kis l'aiii a Ötréni patak mentén, 26 házzal és 

néraetajkó lakíjssal. Vallsísiik r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távkója 

Iénietnj\ár. íjat árában fogják elvezetni a tervezett körmend-németujvári 

[vasútvonalat. Urlelek nevű díilöjéu vabimikor a Batthyányak kastélya lUlott, 

lely azonban teljesen elpusztult. 




Szombutr^k 



104 



^asvármegje községei. 



SitfnlittifA. 



Stomtetlielr, 



Silkw. 



9dUU^. 



Talmpatkti. 



Szomhatfu, majííyar község, 85 házzal és 388 r. kath,, ev. ref. 6á ág, 
lakossal Pnstíija IVoszuyákía, távírója Csákilny. 

Ssombaihd}/ rendezett tanácsú ván»s külön vaü tárgyalva 

Ssomorúcz, örség-i iiemosi község, 4H iiázzal és 204 ni; 
ValJásak túlnyomóan ev, mi". I'ostája Kercza, távírüja Sz*nit-< : 
sainak egy részo a íazekas ipait fízí. 

Szőeie. magyar knzség 10/ házzal és /02 r. kath., üí^. i:>. - «. .^ 
lakossal. Postája Zala-LÖvÖ, távirója Kürnirail Széji kath. templíirnát 
XIX. század pifjén restaiírálták, 

SsMfh, 73 házzal és áO? mjigyar lakossal Valliisuk r* kutli. é^ k*^vr^ 
ág. ev. l*ostája és távírója Szonihath(*ly. A község haUlnihiui n* 
6s egyébb római omlékekat találtak. Szr»llfísr)n lüiO-hnn nv- 
tartottak. Itt van gróf Knlodtj Fcrenez egyik mnlt százsiílbídi 

Tahtpatht, magyar község, inolynok lakosai r, kath. vallásúak. J Lauauk 
száma '»<», Íéh,»kszám 29:1 Postája és távirúja Szent-liotthárd, 



SZÉOMENYI JENŐ ORÓF KASTÉLYA eZT.'l/>RlNCZBN» 



Tttiia 



Taícaa 



IViród-Csencs 



TtLfi'*áU, 



Tauka. 



TerestyviJa. 



TibiíKa 



Thonbárom- 
vérnc 



Tmia. gyöngyüsiiiüiiti magyar község, Hl liázzal ós 203 r. kath, éí^ fe. 
pv. lakossal Postája Xagv-Kitjtl távírója Vép. A község a szoinlmtlinly-niini 
vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Amhnky Lajos régi k. ' ' 

még az Ifúnlor'uh (*salád épí! teteti. K családon kivíil a köz^' 
Béhissijak, Forintosok, Lipksi'k és a Ifomsol: voltak. 

Tarcs/tf község 81 liázból és ri38 németajkú r. kalh. és ág. cv, lakoslml 
;Ul I*ost^ja és távírója helyben van, A kcízség melleit levrs gj'ogyftlrdíJról 
más helyen szóhmk. 

Tarod- Csencs, kis falu, összesen 17 házzal és 93 német- óh horváttijku 
lakossal Vallásuk r. kath. és iig. ev. Postája Pnszta.-Szt-MihAly, távírója 
Német-Ujvár. A község a Strém patak mentén fekszik. 

TtmUlfa, magyar község a gráezi vasút mentén, 55 házxal és 'Mh 
katli. vallású lakossal Postája íIorvát-Nádalla, távirója Körmeml 

Tátika, ö7 házzal és 404 r. katli. és íig. ev* vallású, németajkú lakos 
Postája Dobra, távírója (.íyanafalva. Halárában fí)gják elvehetni a tűrve 
^•anafalva-mm-aszombati vasútat. 

Tertsty/mfa, rábamenti magyar község, 4í) házzal és 328 r. kath. é« 
ev. vallású lakossjil F*ostája Felsö-Paty, távírója Sárvár. 

Tihorfa, 108 liázzal és Ő78 r. kath. és ág ev. valláísn, Vf»nf! h^kn 
Postája líodóliegy^ távírója Mnrnszombat. FVildesiiraj a / 

Tizenháromrdros, gjikigyösmenti magyar község. í \ 
katlh vallású lakossal. Postája és távírója Sárvár. 



Vasvármegye községei. 



105 



TubiiJ, 



é 



» 



|ii« 



4 



Tokot 
Ujnuhúlyta 



flOC 



'roc 



tAplAnka. 



DR. ROSENBERÖ QYTJLA tJRILAKA. 






T6í-Moráci. 



Tfthaj. HAzszáni 103, 

lóteks/.áui 635. Lakusai 
uéiiiHiujkíiak, vallíisuk r. 
kaíh. és ág. ev. Postíija 
és taivírója Német- Újvár. 
Birtokos herc/.og Bat- 
ihíjmiij Fíiln|n 

Tokorvs' VjműiáUjfu 
magyar község a S^oin- 
batUt^lvTfil Gjíjr irányá- 
ban vezető vasút men- 
tőn, 85 házzal és 444 r. 
kaíli. és ág. ev. lako8!>al. 
Postája és íávirója Kis- 
C'zull. Füldosiira a Ma- 
risrh-, BaWu/mty- és a 
XcdecA'ij-(*Biúáá vult. 

Toronij^ magyar kr>z- 
ség, lú iiíizzal és 382 r. 
kath. és ág. ev. lakossal. 
A közöég a szoml)at- 

holy-pinkaföi vasúi mellett fekszik és annak egyik álloinása. Posta és távíró 
helyben. Itt van a k»>rjegyzoség és krirorvos székhelye. A kíjzség 
határa kökorszakbf*li enilékekbt'ii ga/jiag. Voltak itt azonkívül római sírok 
is; a római vízvezeték szintén e község mellf^t vnnult eh Fííblesin'a a uróf 
Nü^jf^s a i fo^yq/-c sulad volt 

Töi-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev* lakossal. 
Máilonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. tempbíma l8U3-ban épül 
gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt. 

Tőtfahi (Windischdorf), vend kiizség, 120 házzjil és 127 r. kalb, lakossal Tótf^in, 
postája és távírója Szent-Gotthárd, Birtokos a gróf l.Vdúrfv-esahUb 

Tótfalu (WintenX 38 házzal és 199 r. kath, vallású, németajkú lakossal 
Postája Monynrókerék, távirója Szombathely. Határában fogják elvezetni 
a t(>rvezelt pinka-mindszent-szombatbelyi vasútvonalat. Kath. kápolnája 
1746-ban épült. 

Tótluk (Tót-Lak), a Heliernak hegy lejtőjén fekvő község, 159 házzal 
és 742 n kath* ág. ev. és ev. ref. lakossab akik nagyobbára magyarok 
Postája Nagyfáivá, távírója Gyanafalva. Halárában fogják elvezetni a ter- 
vezett gyanafalva-niuraszíínibatj vasútvonalat. Templomában Aquila János, hí- 
res középkori festő freskó-inaradváíiyai vannak. 

Tóflak, (Windiseh-Minihof), 108 házzal és 703 r. kath. és ág. ev* vallású, 
nemetajkú lakossnl. Postája líáhn-Keresztúr, távirója í lyanafalva. A községiben 
a moliáesi vész előtt koinstnr állott, melyet a tíjrökök pnsztítottak i^L rJelenlegi 
kúpalakú temploma török ineeset volt, Földesurai a Seápáryak voltak. 

Tölgyes^ 47 házzíd és 289 r. kath. és ág. cv. vallású, vend lakossal. 
Postája és távírója Mm^aszombat. 

T SniSrd, régi község, 101 kázzal és 731 r. kath., ág. ev. ós ev. ref. 
magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Aesád. A községnek 
hajdan Themerd volt a neve. A XIV. sziizadban a kőszegi várhoz tartozott 
és a Garayak voltak a földesurai. A XVU. század vége felé Thököly fog- 
laltatta el a tVimíirdi kastélyt és bu"tokot. Később a Chemidejc Jeliek a földes- 
urak, akiknek itt két kastélyiüv van; az egyik Cheniel György cs. és kir. chemei-kiuuiiy. 
kamanis, orsz. képviselőé, a másik Ch&imel Antalé, Az előbbit Chrrud Gyurg^^ 
több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernél Antal 
egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, mel j-et ü liernel Gyf>rgy //. 
Rahkiii Fereneztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedeleimiek egy 
inge is. 

Msgymtonxág Vánu agyéi es Városai; Vaffrimiu^e. 15 



TMfiilu. 



TiHluk 



TúUak. 



Tfl!n« 



Tömörd 



VasTármegye kösségei. 



S«r«fr(*(irházji. 



Sercgliiüta. 



melyljel L Rudolf lő95-bí>a az örsúgi lakosokat birlokaLkba igtatja, egy 111. 
Ferdinánd által 1648. jimiiis lO-én kindott okmanxi, mely a nag^y-rákosi, 
szt'péteri, kereííai ós hódosi helv. hitvalli'tóü lomplumok visszatidására vonat- 
kozik és vpgre IL Uákáezíj Fereneznek egy, 1706. június 7-én kelt okmányát 
melylyel a neki telt szolgálatokért \\z örsé^ népét a hadi sarcz alól felim^nti. 

Scmfí'lj/hdza. Oyunííyus menti magyar község asz(»nibathely-kriszí^ifi vas- 
úlvoiial mellett. Van 29 háza és US r. kath. vallású lakosa. Postája Nagy- 
CsömíUe, távírója Keszeg. 

Sere</h(i.:a, régi nemesi község a Lendva ]>atak mentén. Házainak ssuima 
lir>, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkiiak, Valh\siik i\ kiilh, ds 
ág, ev. Postája Szarvaslak, tadrója Szt-íjotthárd. llatilrában fogják elvezetni 
a tervezett gyanafalva-nmraszombati vasútat. 



j.t-: 



II. 



X 



y 



Simonyi. 



SifüTiaczn^ 



8(irlii<Kiipoln&, 



l-Kísf&lQd. 



>orki'l'ol;i 




SOBOK-UJyALU. — GRÓF SZÁPÁRY LÁSZhÓ KASTÉLYA. 



Simom/iy nagy magyar község 311 házzal és 1781 r. kath. és á^, ev. 
lakossal. Az evangehkiisoknak és katliolikii.'^oknak itt trm|doirmk van és nz 
izraelitáknak esinos imahazuk. A kath, templom 1777-beu, az ag. ev, 1785-ben 
és az izr. imaház 1820-l>an épült. A község a szombatlo'ly-gyru'i vastítvünal 
mentén fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája lielyhen van, tA\iróiii 
Kis-Czell, Lakosai a földniíívelésen kivül szölömfivetéssel is loglalkoznuL 
Földesurai a H eiiieih és _ní/o.i^£sa]ád(2lLJ^i^^ 

JS'iroi'idcsa, 85 házzal és 531 horvát és németajkú hikossaL V^tűhisuk 
r. kath. Postája és távirója Szt.-Elek. Bittokosok Monieiumxt berezeg i% 
Kottulimzktj Teodóra grófnő. 

SorJci'Kupobia, magyar község a Borok patak mentén, a Sztmibathelvr^il 
Nagy-Kanizsa-felé vezető vasútvonal mellett. Házszám 32, léleks^jtm ^1">, 
vallásuk n kath,, ág. ev. és ev. ref. Birtokosok az Erdúdyek. 

Sorki-Ki^fahtd, Sorokmenti nemesi község 4H híizzal és 266 r. külü. és j 
ág. ev. vallású, magyar lakossal. Pustája Dömötörig távírója Moln?of V í/-><.'-iVfi, 
esalád innen nyerte prédikáttnnát. 

SofH-l'fddmj szmtén a Sorí»k patak mellett fekszik. Házuui :| 

32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásidc r, kath., ág. ev. és ev. r» 
Ó8 távh*ója Kis-Unyom. Földesurai a PMniji^ báró Me^tnÜ. Hutjofinujf ó» 



ti^i^ 



^ 



1^^ 



Mb 



Vasvá^rmegye községei. 



97 



Foíf- (*s;ilíit!nk vullak. KuíIl letíipluma a oiult szuzuil cli^jrii C'iuill. Fiiliilutii 
líítliató Bálsmefjijejj Fern]t*ziiek, lÖHH. elöli Vas- Zída- és Snrtiugyvániiegyék 
főjegyzőjének, 1686. ii1nn Vasvárme^ye alispánjának síremléke, 

SorH-Tótfaitu magyar küzség n 8nrok initak melleit. 1 lázainak száma Sorki-Tötruia. 
33, lélekszám "21i. Vallásuk r. kath., iig. ev. és ev, ref. Határában vezet el 
H Sznmliaílurlyníl Kanizsa felé menő vasút vnnal. Fold«*snra a báré JMo^-család 
és_J£ugíiuff*K*f ^í'*'l ^*'lt. Jelenlegi liirtíikusa gróf S:djH'(nj László. 

éSorok'Ujfaln magyar k(>zsóg, 48 házzal ós 531 r. kath. és ág. ev. lakos- Swok-Ujraiu. 
sal. l'nstája és távírnja Kis-Unyom. Itt veszi magjilia a Sornk patak a I*erint 
palaktít. Itt van grcif S.:d}fdrí/ (jászló orsz, kéjivíselö nugyszabáí?u^ főúri 
ízléssel és kényelemmel berendezett iij kíistélya és széi> jnirkja. A kas- siápárr-kttitciy. 
télyban számos, a híres olasz Morosini-fele gyűjteményből származó műtárgy 
van. Azelőtt a községben báró Mihos János volt a birtokf>s. 



I\ 



í- 



r. 



ií3 



n 



Híi 



-m 



SURANY* — BÁRÓ SCHILSON-KASTÉLy (rOTTERMAKN ÉS PAT2ENUOFEH TÜLAJDONa). 



I 
I 



Sőshef/y. kis fahi^ 28 házzal és 141 németajkú, r. kath. és ág. ev. val- 
lilfiú laktíSsaL Postája és távírója Taresa. Birtokos gróf Batthyány íiusztáv. 
A község határában kőbámfa van. 

Sósknt^ kis fürdőhely, ásványvízforrással. Házszám 80, b'dekszám 508. 
Lakosai liorvát- és iiémotajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. rostája Ném^t- 
Szt.-ítróth, távírója Néinet-rjviir. Fürdője már a rómaiak knrálian Ísim*retes 
volt. Itt van Fesifiií'h Anúú grólhö régi kastélya, továbiiá a község határá- 
ban kőbánya és mészégetők. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A XVL 
században már reformjitos ti^mjdoma volt. 

Sóímiy, V2í házzal és TíJH magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Ptvstája 
Nyögér, távírója Sárvár. Kath, temploma 1874-l>en épült. Lakosai a kosár- 
kötést mint jöveilelmezö házi ipart fizik. 

b'öpiej magyar község, 6ő házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. 
Postája és tá\irója Hzomliathely. A körjegyzőség székhi^lye. Halára gazdag 
kőkorszakbeli lelbely. Kétszeri nevfi dűlőjén római telep és silneztjk 
nyomai látszanak. A kt>zségben van a ^^//ír^-esalád esinos úrilaka. A SUptvy- 
csaU'id iiuien kapta nomességét. Kath. tfinplíMiia 172r)-ben épült és kőfallal 
van körí'jlvé*vo. Birt(»kí>sai vultak a Kétbelyi-, Jayasirh-^ Smhú- és Natiy-asR- 
ládok» f'ddesurai n Xosjb^^njfdj ()/hyai\ Jdnossyak. Csontosok (^í^ Hodd^t^ak voltak. 

Si^fidr^, stájer határszéli nagy falu, 14ii házzal és TT5T bnrvátajkú 
lakossal. Postája van, távíj'ója Szt-Elek, Lakosai mindannyian r. kathulikusok. 

Müg^mtvtt&'Ak^ Várnitógyói «a Vámsai : Viisvármejffe. 1^'* 



Sósliety. 



SiMfkiiit 



kastply. 



:5őiouy, 



Sdpie. 



Siiitácz. 



|M9 



VasTárm^gxe Usségel. 



t*tn«m. 



BurAfiy. 



UilM tluli linóid 



A kV'>rjf'^ zrísí^pf ííZí^khHyo. Ksith. tíniiplumu c .század eleji^n ppöh. Bfatokr 
liprc.íSí'K Hatihynnif Fiil^ip. 

iSYrrw, IH7 hílzzal es 7H2 nónietíijkú, r- katli. vallású lako88aI. Ptistújj 
helyben van, távírója Ni'jnet-l'jvsir. A kuzí^i'*íí, mely a körj^L ^^ ^ 
h<'iyi% H 8tróm |>atak nicllí'll, a Urrvezoti kíinnomí-ntaiuítujv, 
mit(ih»ii iV'kszik, Uirtíjkos a gróf Baiihyámj Kristóf. 

Surámj ma^ryar köz-ség 48 házzal és 561 r, kath. és ilg. ev. ^ '^^ 
hiküSHíiL PoslíVja Aí'sád, távírója Vóp, A község a szunibHihelv 
vaíííilvíaial m»'nt<»n fi^kszik nn határában római sírokat, feliratos k(Vvf»Jcfl 
oyyrh római emh^nkí^l Irltok. lityim llottetmann és Patsf^ihoff> 

Kzrpr'ii híTvnflf»z<*lt, kónyeluifs kastélya, melyet a miih í^z . 

iSckil^fm i'!pítt»*tRlt. Utána a gróf iSigrai/Hmahid tiihíjdonába került* azui 



?ir 



19 



r% 



II II 



^ 






-. *j 



BSAKTASKBNt). 



öIÖBÜL-SAUitó^KAöTgLYA,. 



8««llitY4r 



(i«iik«Hi¥rMiit 



iMU«r<h 



küvrtki»zí«^k mint tulajdi»m>snk : gróf Zirhy Bódog, a Fesietith grófok, gróf 
Mvtmakij, a Knrohji grófok és gróf Pálffy-Duun Vilmos, akitfii ajdleD^T 
lí'tfi tiilajdnni^Kok vásárolták mrg. 

Sünihtwn, oH jiázzíil és :U>H vnul lakossal. \ állásuk ág, ev. Po«tiija 
Uotlóhfi^y^ távirója Miiraszomliat 

S:ahm(hvipj, U2 liiizzal és 4i>l) vend lakossaL Vallásuk ág, ev. *'^ t* v 
w kaíiK Postája Tót-KiMTsztúr, távirója CsAkAuy. Lakosai a muxik 
mint na|)Hzánu>Hok, likvid vidékokre vilmlorolnak. 

S/4tbm\ 77 Inlzzal és i2i r. kaih, vallíUú, horvát lakossal. Po^i^iijii 
Hándoly, ' 1 Ihduutrz. Kath* tomplnma 1792-b«*ii épiilt. 

S:fiL régi nrinesi község, 30 ház7.al és IHH nia4?var !í|Imvvj*i 

ValhUuk ÓV, n»f. Poslája Visxák, távirója Vsál 

S:ttknmffnht\ t ló házzal és lüU* vond hi' i-.ik s 

r, ktilli. vaiíiis hívói. Postája és távírója Szi^aT L Biri 

iS;ii/iig flsrógi mag\'rtr krizség. a Zala fulyó nitdh'tl, 162 há«al .Vs TT*^ 
iw. ivÜ i^s ág, v\\ hikussiU, postája Ori-Szent-Pétt^r. tiivirója i 
kiw^^'*^* ^^i\ ir^Wsim T^\nui\ ^irM\a éí* i'g^ébb omlékei ananai k«>niíik 
A \tidnls és ilátum itt ütki^ztek meg a XIV. szíuiul eb 

htnuoM'iviMM álló eioh»ggoJ. 



Vasvarmegje községei 



íi 



BKÉCSÉNY. 



BBKROÉNYI ISTVÁN KASTÉLYA. 



Sinlonak-Uveffhuta, 40 híÍ7.zal és 233 r. kath, valhisú, néuiotHJkú liikossaL ff'íJ|*i[" 
Postája és távírója Rzalimak. Kallu teniplnina I80l-h(^n óiuilt. Lakosainak ^"^^í"'' 
. jiiigy reszt! a köznLi antífiKui-brinyábaji dolgozik. 

Szar rask end, magynv kozsC'g, Hl liázxnl ps 049 p. katli. és ág. ev. lakos- s^rrofiköui 
Isa!. Postája hel3Í)L»n van, távirúja Körmend. A kiM\\^^jz6Bég széklielyo. Itt 
Iván 8zarvii 8ke jiíli_ ^Ar/> Káhiium fríldbirtnkos krMiynlrnps, tísinos kastélya ós .sibnk-kíwiéiy 
szép parkja, nit^ly mar a XV, század óta van at.*salád birtokában. A kíístoly 
egyik terme ama számos díjtárgyat tartabiiazza, a melyeket Sibrik Kábiián, 
ti hlrnevefi galamblövő, a külíaiböz/i brU és kíÜtotílí versr-nyeken nyert; 
közlük néhány nagy mííértékn darab. ^V_^kozséi»_ii sz an^tis kendi _Sibrik- 
e^aJi id Ö8Í fész ke, n mel \ in rum ny erte jM-ed i k át nmál is. 

SmrrasUtlc^ Leiidva tiienti község, li6 ínVzzal és 41 H r. katb* és ág, ev. 
vallnsíi, víMiíl és iiénnM takossal. Postája lielylKni van, távírója Mnniszombat. 
H;it;iri5ban fogják elvezetni a tervezeti gyímafalva-muríiszojnbati vasát vona- 
jlat, Földesnrai a Nádasdtjak voltak, 

Siftttn, ősrégi jiernesi község, 44 liázzal cs 209 ev, nd\ vallású ma- 
|gyar bikossab Postája Ori-Szent-Péter, Távírója Tsákány. 

SztkJmujfnlni lendvanienti stájer-haíiirszéb' vend község, HO bázzal és S5eéciién5ffj4iv» 
[360 r. kath és ág, ev. lakossal, í*ostája Vn.s-Hidegkút, távírújn Mnraszonibal. 
S£fichrvj/k(U (Petánez) nHn'iinii*ntÍ» stájer határszéli község, 71 házzal 
lés .'j 1 rPrT le aürr'v ti 1 1 ás ű vend hikossal. Postája Ferenezfidva, távirója Mura- 
Is^ombat. A községben ásványvízfornls és fürdő van, melyríil más helyen 
[nzóhmk bővebben. 

S£j*Ajr^/. ( íyrmgynsmenli magyar község, 88 házzal és 722 r, kath. és 
tág. ev* lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Körjegyzőségi székhely. 
Plébániája a XVII. sziilzadban már vinigzott. A községben Ebefyényi Lstváimak 



Sz&r?a«ít>ik 



SealU. 



Sró:liényKut 



Ebergényi- 



1^- 



100 



Vasvármegye községei. 



Szemeiiyc. 




€ 



■m:'^:^^7 






SZENT-ELKK. 



Sxcnt-nciiC4lck. 

^?7.ent-Bibo^. 
Szent-Klek. 



:^zeiit-(iottháril 



kót régi, érdekes kastélya 
van, melyek küzül az egyik 
a XVI. században épült. 
A szombat hely-runii vasúi 
állomása. 

Szemeuf/e^ magyar köz- 
ség, 91 hiizzai és^ (332 r. 
katli. és ág. ev. lakossal. 
Postája Kám, távírója Mol- 
nári. A község határában 
a rómaiak korából, szár- 
mazó emlékeket találtak. 
Birtokos a mofJenai herczpir. 
Szent-Bei)e(1ek\ fiö házzal és 3r»íi r. kath. és ág. ev. vailiisú, vend lakns- 
sal. Postája Mái1onli(»ly, távh-ója Nhnuszombat. Itt volt hajdan a szeiit-beiiedek- 
rendi apátság. 

Szcnt'Bibor házainak száma 102, lélekszáma 057. Lakosai vendek, vallá- 
snk r. katli. és ág. (»v. Postája Mártonheiy, távírója Muraszombat. 

S.:t'Ht'Eh'Jcj nagy kíízség, ii")!) házzal és áü.'iS r. kath. és ág. ov. vallású 
némcít- és horválajkú lakossal. Pt>stája és távírója helyben van. A község- 
ben — mely a Strém-i)atak mellett tokszik van a körjegyzőség és a kör- 
oiTos székhelyi*. A lakosok takarékpénztárt és r)ns(»gélyzö-egyletet tartanak 
leim; magyar iskolájukat már lS2ö-ban nyitották meg. Plébániáj«i 1618-ban 
állíttatott vis.sza és úja])]> tem|»l(>ma 17r):)-l>an épült. Kegyura Kotttdmszhf 
Teodóra grólhö. A k«)zséL»lien eüy múlt századbeli Batthyány-kastély is van. 
S^r)jt2f [(jtjh(^r f^/ naü'yk«»zséir. Isoo r. kath. és ág. ev. lakossal, Vasvár- 
mríryi* délnyuüati határán, Stiria nn^lietl, kies vidéken iekszik. 

Kégi város, mely sok \ iszontjiiisáyon ment keresztül, különösen a török 
háhoruk és a Bákóc/y-lele f'eikeir'si'k alatt. T(írténetének gyíipontja a lűres 
szíMit-gntthiU-di csala, nu'ly a váms idaít Inlyl \r. \z ütkr>z(*t tniilékére Kuz- 
mits Dániel szt.-gotlhárdi perjel ISíI-l)rn (Mnlékoszloi)ot állíltatoTt fel a 
esatatéren, mely magvar, IVaiírzia. német és latin nyelven a kíhTlkezö fel- 
írást tailalmazza: ' — ^""*^*w. 

Ilainvai itt nyn^^vók aiiiii 

üyözhtítlun hősi liakiiak, 

Kik omo kürnyókt't vóríikkol 

m»'<rneinesíték. 

A hit, s F»'j(Hlch.Mii, s Haza 

vó^cti durva Tín-cikkcl 

líarozolváii, a 1-huit 
j árinál m1 TiK'irszabaih'tták 

um. 

Az utóhl)i évekhen 
Szent-(.ííjtthái'd rohamos 
fejlődést mutat és ked- 

v(»zö fekvésénélfogva ma már nevezetes tényt^zöa megyében, melynek ipari 
kí'»zpontjává ké.szül kit'ejlödni. 

ipari íejlödésére az impniznst ;iz fíllfimi flnlidnj/gf/dr adta in(»g. mely 
k(>zel ezer esidádnak hiztnsíiJM élrtfentartását. Kzt követte 189ü-ban oírv 
svájezi konzorczium által léií'sítelt órftf/t/fir, tr(/l/(fji//ír és a lillamvilágitd^i tele|«. 

A várns és a megye ij'imogalásával díszes é|)ülo1et emeltek az áHam 
(linniamnnHdk. 

li. kath. tem|)l()ma ITíM-hen é|)ült ; ezen kivül egy régi torony- 
nélküli, állitólair a Xlí. századhói származó templom is van a vántsbiiii, 
mely azonhan már telj<»sen díiledezö iilla|)otban van s niíigtánil használtatik. 

Olvasó-egylete a vármegyéiben a legrégibb keletkezésű; van továbbá 







.. ^'X,,issi 



A SZENT-OOTTIIÁKIJI CSATA KMI-J5K()SZI,<.>PA. 







Vasvármegye kézségei. 



JOl 



SxeiiUItűiira 






nótckony iiöegylete, önkéntes tiizollí)-egylot.o, clalárdiija, koresolyásjó-cgylote, 
tdrnsi-egj^lcto, kerókpár-egylete. 

A vártis :i kir. járáshirósríg, aduhivatal, sscolgabirósiig, crdögtnidntíkság 
lszékh(*lyp* 
r * é^scnt'Jmnfa^ magyar község 35 házzal és 284 r. kath. és ág. cv. 

lakossal. Postája Urai-lgfalu, távirója Ostfi-Asszony fa. itt van 5e^(?r(?rf/D6niís 
földbirtokos szép, kcnyoliiips és nemos ízléssel berendezett kaíslólya és esiníií; 
parkja. A kastélji Palásihij István, L Lipót egyik vezére, épittette a X\ML 
század első felében, jelenlegi alakját azonban a niíistani tulajdonostól nyerte, 

I ki itt a legbecsesebb és leggazdagabb éremgyűjteniények egyikéi őrzi. A 

'k*>zségben töbl) régi nernesi kúria van, különösen a Palá^lliyiik idejéből, a 

j kiknek itt nagj^ kiterjedésű birtokaik voltak. 

Sient'Jahib 77 házzal és 485 r. kath, és kevés ág- ev. vallású, magyar szeat-jakai. 

[lakossaL Postája Zala-Líhft, távirója Kía-mend. F*'dilesiH*ai a W//m// grófok volt. 

Szent- Kntalin. Ilázszíiin 4H, lélekszám 210, Lakosai horvát* és német- sxeiiiKiuun 
ajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Pürnó, távírója Szombathely. 



A SZKNT-GOTTHÁHDI CSATATÉR. 



■ Szmt'Ktreszf'Péim-Borötszeg egyesített magyar községek, 52 házzal és pffe^H-Bomtoíé 

428 r katli. és ág. ev. vallású lakossaL Postája Nagy-Kajd, távírója Szom- 
bathely. Vasúti állomás a szombatliely-runii vasútvonal mentén. A község 
la Gyöngyös patak mellett fekszik. Szent-Kereszten van gróf Sigray-Saint- síKray-kaít^iy 
iMarsan nagyszabású, szép és fényesen berendezett kastélya és remek parkja, 
lliielyel gróf Szécheniji János a 30-as években építtetett. A kastély később 
l/fíi'í^j^ Sándor tulajdonába került és ettfíl vásárolta a jelenlegi birtokos 
|l877-bcn és hely érc a mostani szép, renaissanee-modorü kastályt építtette. Az 
[egyesítés előtt 15.54-ben Péteri községet péleri Talcúis Mmn^ kapta donáezió- 
[ban h Ferdinándtól. Földesnra a d'thmíki apnisáy vrdl. 

Szent-Király gyöngyösmonti kis magyar község, 20 házzal és 209 s^ent-Kirttit 
[r* káth. és ág. ev. laknssal. Postája és távírója Szondiathely. Vasúti áll(»más 
la sznmbatbely-rnmi vasútvonal mentén. A k(»zség batárábnn római épület- 
myomokíit, feliratos köveket és egyéb római emlékeket találtak. Plél»ániája 
llÖUH-han már virágzott. Kath. templonniníűv szentélye korai góth ízlésű; 
It^^mpanonjában érdekes dombormű-faragvány volt* A templomot restanrál- 
Iák, miáltal scjkat veszített rredetiségéböl. Földesnra a Shrlec: -mnhiú volt. 

S:mt-KiU, 54 házzal és 30tí i\ kath. és ág. ev. vallású, németajkú Síwnt-Kttt. 
laktíssal. Postája Stréfn, távírója Német-lJjvár. A kíízség a Stréni patak 
■ xnellett fekszik. Plébániája löUB-ban már femiállott. A keg\^ri jogokat özv» 
móf Batthyány Béláné gyakorolja. 



rí?? 



VaavAnccgje kCiréget. 



^r 



ía ;!! í 



i_i ffi 



IS n 



l..l_í 



Jd 






\ SZBNT-IVANV Vi l'ALASTHV-KASTÉLY" (líKZKKÉtXl DÉ.VRS TOL^JÖOHA). 



Seent-Lértárt 



TáplUnfa. 



8t4cb«nyMca» 
télr- 



Suitl-Mikiae, 
SMftUPéCeffji. 



Szmi'LMárt, niíigyar község, 34 házzal és 283 r. kíith- és á^, ov, hk*^ 

shI, PosU'ija DíliiKJtüri, 1A\ Írója Molnári. A körjí^gyzösói^ sxókhelyff. 

niája lü98-!>uii már virágzntt, Fnlíksiirai v^tltak a Poka és n lifiiho n 

A község a Szombathelyről N. -Kanizsa felé vczotö vasútvonal rnaatn 
fokszik. 

Szmt-Löriwz'TápUnfa^ egyesített magyar község: a Gyöngjr^s mentég 
50 házzal és 718 r. katli. és ág. ev. lakussaL Postája bnlyben vaa, iái 
Vél*. Vasuli nlloniás a szniiibulhiny-riimi vasntvoiial niollett. Pl 
niíy:yoti réííi és 17)í8-bim állítutták helyre. Szeiil-Lörinczen van gr*'»í' - 
Jeníj művészi ízléssel bereiidt^zett kastélya és szép parkja, 
Inhij Oílön építtette; a 70-eH években a gréf Batthyánijük birtokába ker 
kiklíjl lHlíO-b<^rj vásárolta jneg a Jelenlegi lulajilouos. A kastély ler 
belső falait a inlajJnoos Kmilia leánya: gróf Erdody üyuláné re^tfiil 
és aqnarelljei díszílik, nielyf*k kiváló művészi tehetségről testnek tanusáá,^(l. 
A tísinos házi-kápolna szép ohárképét szintén gróf Erdörly <\vn.iláné 
Tdpldnfa földesurai az egyesilés elölt a Polaniji-, Korrkmáros-^ L:...., 
fbrs/cr-esaládok voltak; a Polányiak innen nyerték prétlíkatumukal is. 

Itt van SzM^gnÁ(*z államtitkár szép és kényelmesen berendezett régi 
nemesi koriája és dr. /loseubenj Gyula orsz, képviselő esin»»s berfuüwsé 
urilaka is* 

Szmü-ilátyás, ő4 házzal és 340 r. káth. és ág. ev. vallású, Vf»nd lakú 
saL Postája Felső- Szölnr»k, távírója rtzent-íiotthárd. Határában fogják felvezeti 
a tervezett gyanafalva-uniraszombati vasutat, 

Ssent-Miklóti, 45 házzal és 310 r. katli. és ág. i'v. vallású^ németajkú] 
lakossal. Postája és távírója Néraelnjvár. Plébániája 1660. óia áJl fen 
ilnienlegi temploma e század elején épült. liirt<>kos berezeg Batihyáni/ FülOiiJ 

Stvnt-Mtklüsfa, rábamenli magyar község, 41 házzal 6s 342 r. 
lakossal. Poslája PáiMjez, távírója Ostfi-Asszonyfa. 

Szent' Péisr fa ^ pinkameuti község, 166 házzal ns 1378 r. kaih. va 
ev. vallásM ir és horvát líikossal. Poslája Mnnynr''" 

bathely. f. ,«u fogják elvezetni a tervezett pink 

helyi vaíiutal. A község hatj'milian római sírokai, feliratos kiiveki 



Bíta 



rasTármegye községei. 



103 



római enilékekel találUk. Plébániája és góthikus tfmiplüina a XVII. sziizad- 
>ól való. Kogyura a ^ruf Erdődy-CiialAá. 

S£mt'Seííesii/én házainak szátna 91, leli^kszííraa 571. Lakosai vendek. s^eni-striKtsiyűii 
vnllíisuk i\ kath! es ág. nv. Postája BiittyáutU távírója Munuszonibat. Katii. 
ti»m|)h)inü íi XIV. századbó] való. ^Zdrava-vuda" nt^vií lorrását a búcsúsok 
5ŰrÜPU bUogalják. Földesurai a Nddmdyak és Batthyányiak voltak. 

Sseni -Tatmis, magyar község, 30 házzal és á85 r. kath, és ág. ev. Sateni-Tamáa, 
lakossal. I'cmiája és távírója Molnári. Földesura a Festetich-csiihlá volt. 

Szépiák, 90 liázznl és 886 r. kath. é« ág, ev. vallású niagvar lakossal s»spiak, 
^üstája és távirójii Baltavár. A község határábíin fogják elvezetni a terve- 
zett runi— türjei vnsotnt. A mikosdi oradalonmak itt gőzmalma van. Kath. 
t temploma a nnüt század végén épült. Földesura a báró J/ílos-család volt. 
Szi'qnlr, kis határszéli falu Alsó-Ausztria tclé, összesen lő házzal és 120 
r. kath. és i\s, ev. valbisu, németajkú lakossal. Postája és távírója I'inkafö. 



Síépúr. 



il {ÍV't.J. 



810 KA V-9A1NT-MARSAN- KASTÉLY SZENT-iCEUSBZTEN. 



Szerdahdyy 62 házzal és 408 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. 
:*ost3ja^és távírója Kőszeg. A körjegyzőség székhelye. Hajdan Zermla- 
üy néven szerepelt és Szeut-vid váráluiz tartozott, sfit annak egyik elő- 
védét képezte. Régi íemi^lonuViiak tornya az eröditvény egyik tornyából 
Lészííll. Plébániája l(>08-baTi ruár fennállott. F'öldesiu-a a DaUhyány és a 
l^ifrn/í^e^uládL volt. 

Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. Átál- 
lásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. 

Szergény^ magyar község, 147 házzal és 853 r. kath. és ág. ev. lakossal. 
\>stája és távirója Vuiár. A lakosok takarék- és segély-egyletet és önse- 
félyzö- és fogyjusztási szöv»'i kőzetet tartanak fenn, Ag. ev. Ii/mploma 
p 790-ben épiilt. 

S^omhatfa (Sunietendorf), kis íalu a Strém patak nientén, 26 házzal és 

141 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. i'V. Pítstája Strém, távirója 

Téuiet újvár. l{atáráb:ui foiíjí'ik elveztMtii a tervezett kr»rm<'nd-németujvári 

Ivasúivonalat. Llrtelek nevű dűlőjén valamikíU'a Baithyányak kastélya állott, 

\nely azonban teljesen elpusztult. 



Szerdahely 



Sz«rdahely 



Szerbén y. 



Sjuifnbűitfu. 



V&svármegye kÖstégeL 



Ts1»psUs;4 



•^ Szomhatfa, magyar község, 85 házzal és 388 r, kath*, ev. ref. és ág, 
nkossa]. Postája I'rnsznyákfa, távírója Csákány, 

SiomhaDiehj renflezott tanácsú város külön van tárg>-ulva. 

SinmonlcT, ÚVHi'gi nemesi ktizséí?, 46 házzal én 204 !n:! 
VaJlásuk tnhjyomóan rv. ref* Postája Kereza, távirúja Szenl-íi^ 
itainak egj" része a fazekaid ipart uzi. 

Syűrze, magyar község 107 házzal é» 702 r. kalJi., ág. ev, és ev, n^í 
lakrtssaL l^ostája Zala-L6v6, távírója Komiend. Szép kaÜi. templomát ii 
XLX* Hzázad elején restaunilták. 

Sióllós, Ti házzal és r>(j/ magyar lakossal. Valhimik r, kallK éi^ k«vp- 
ág. ev. Postája és távírója Szombathely. A kozsés hatániban 
és egyébb római emlékeket taláhak. Szolluson lOPJ-ben nii _ _ 
tartottak. Itt van gróf Krdődy Fcrenez egyik múlt századbeli szép l 

TaZ/í/^^f/AYí, niíi^yar község, melynek lakosai r. kath. vallásúak. Híix;uima 
száma óO, lélekszám 2113, Postiija és távírója Szent-íiotlhárd. 



i 



SZÉCBKKVl JBNÓ GRÓF KASTÉLYA 8ZT.-IXíRINCZEN. 



Tana, 



Tsrcn. 



TiiKkl-Cieiií's 



TAfiMlfa. 



TnukA* 



Tensstyt^tifn, 



Tiborfa, 



Tixie»hjiirí»n»- 



Tanay gyöngyösmenti magyar község. Hl házzal és 263 r. kath. és* m 
ev. lakossal. I^istája Nagy-Kujd, távirója Vép. A község a színnbalhely^niíin 
vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Amhrtlitj Lajos ii^gi kastélya. mAy*'^ 
ínég az Iráidrjrich ésalád épHletett. E esaládon kivid a község róldesiinii u 
{h'kfÍMtjak, Forintosok, Lijticsrk és a Honosok voltak. 

Tarrm^ község 81 liázból és ő38 németajkú r. kalh. és? ág. eir, lakoíibtjl 
áll. Postája és távh'ója helyben van. A község mellett levO gyógy frinVir''»i 
más helyen szólunk. 

TarmJ'Cseucs, kis falu, összesen 17 házzal és 03 német- és horvátajk 
lakossal. \'allásHk r. kath. és ág. ev, í^jstiija Poszta.-Szt.-MihAly, távi 
Német'Ujvár. A község a Strém patak mentén tekszik. 

Taródfa, magyar község a gráezi vasút mentén, r»5 házziü és 365 
kath. vallású lakossal. Postája Horvát-Nádalla, távírója Kí'irmend, 

Tuid-a, ö7 házzrd és 404 r. kath. és ág. ev. valbisú, németajkú liiku 
Postája L>nbra» tíivírója (ryanafalva. Határában fogják elvezetni a torvc 
gyantU^aha-muraszornbati vasútat. 

Ten^h/rnfa, rábamenti magyar község, i9 hí'izzal és 328 r, ksiU 
ev. vallású lakossal. Postája Felsö-Paty, távírója Sárvár. 

Tibor fa, 103 liázzal és 078 r. kath. és sig ov» valhiKÚ, vend h\kí% 
Postája IV '" l;v, távirója Mnraszomhnt. Földesur?n a 1" 

Tín < áros, gyr)ng}'ösmenti magyar község, 4 

kath. vallású lakossal PosUija és Uívbója Hárvár, 



Vasváriudgje községei. 



lOő 



ToUj. 



U« 



4 



IJJmíliAlvro. 



A 



ToruiiY. 



tAplA^kfa* 



DR. R08ENBERQ OVULA URXLAJLA. 



Tolmj. HAzsziim 103, 
lék'kRzáni H^ü. Lakusai 
üémetajkúak, vallásuk r. 
kath. és ág, ev. Postája 
és távirója Néniet-Ujv ár. 
Birtokos horezeg Bat- 
fhtfáni/ Fűiop, 

Tohnr.^' l 'jmihnhjfa 
inaíívar község a Szom- 
bat ln^lyröl G3'fjr iníiiyu- 
ban vezető vasút nien- 
tén, 85 házzal és 444 r. 
kath. és ág, ov, lakt»SHal. 
Postája és táv írója Kis- 
C*zell Földesura a Ma- 
riseh-, BaUhiftínih és a 
Nedec^hj-vsiiVkA volt. 

Tiirontj^ magyar köz- 
ség, őt házzal ós 382 \\ 
kath. és ág. ev, lakossal. 
A község a szüml)at- 

holy-pinkaföi vasút mdlf^tt fekszik és annak egyik állomása. Posta és távíró 
helyben. Itt van a körjegyzőség és körorvos széklrelye, A kr»zség 
határa kőkorszakbeli emlékekben gazdag, Vohiik itt azonkívül rótnai sírok 
isj a római vízvezeték szintén e község mellt-lt vonult *'!. FöMesura a gról' 
N üsky- á s a .üeí^g^-család volt. 

Tőt-Morá^s, 130 házzal és 710 r. kalh. és ;ig, ev. lakossal. Postája 
Márton hely, távírója Muraszombat. Ag. ev. temploma lHy3-baii épíilt. Néha 
í?róf Batthyány Lajosnak itt (isinos kastélya volt. 

Tntftflu (Windischdorf), vend község, 120 házzal és 127 \\ kalh. lakossal 
, Poístiya és távírója Szeut-üütthárd, Birtokos a gróf Erdőth/'i^sahxd. 

TMfala ( Winten), 38 házzal és 199 n kath. vallású, németajkú lakossal 
Postája Monyorókerék, távirója Szombathely. Határában fogják elvezetni 
a tervezett pinka-nündszent-szombathelri vasútvonalat. Kath, kápolnája 
1746-ban épült. 

Tűthk (Tót-Lak), a H(íl)ernak hegy lejtőjén fekvő község. 159 házzal 
és 742 r. kath. ág. ev. és ev. ref. lakossal, akik nagyobbára magyarok 
Postája Nagyfáivá, távirója (lyanafalva. Határáljan fogják elvezetni a ter- 
vezett gyaoafalva-miu'aszombati vasútvonalat. Templomában Agni/a Jáno.s, hí- 
res középkori festő freskó-maradványai vannak. 

Tótlah (Wiudisch-Minihof), 108 házzal és 703 r. kath. és ág. ev. vallású, 
aenietajkú lakossal. I'ostája Hálni-Keresztúr, távírója (xvanafalva. A községben 
a niohái'SÍ vész elölt kolostor állott, melyet a törökök pusztítottak el Jelenlegi 
kúpalakú tomplojiia török meeset volt. FöUlesurai a Seápdryak VTjltak. 

Tölffi/eSf 47 házzal és 289 r. kath. és líg. ev. vallású, vend lakossal 
Postája és távuHjja Muraszombat. 

Tmmrd, régi község. 101 hiizzal és 731 r. kath., ág. gv. ós ev. ref. 
magyar és horvát lakossal. Postája Nomes-Csoój távirója Aesád. A községnek 
hajdan Ttmnenl volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott 
és a Oarayak voltak a földesurai. .\ XVU. sziizad vége felé Thököly fog- 
laltatta el a tömördí ka.stélyt és birtokot. Később a C^erndekjc^ttek a Mdes- 
iu*ak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik CAeme/ György cs. és kir. chBmoi-kft.ittviy 
kamanis, orsz. képviselőé, a uulsik CAerwei Antalé. Az előbbit CAtírnei György . 
több megye táblabírája, lS01»-ben építtette a régi kastély helyen. Chernél Antid 
ogy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, mely et_C'hernel György_7/. 
I^^A-f/c!j^ Fereneztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek \ig^ 
inge is. 



Tót-Moract., 



Tótfalu 



Tótfalu, 



Tollak. 



TúUak. 



TíUgycs 



Tdmönl 



Vaa vármegye köxségeL 

Töttü». Tfittós. Magyar kí^izség, 47 házzal és 30n r. kath. valliUú lakn^fiat] 

Postája Rum, távirója Molnári. 
fji-periuL fj- Perint. SzHinbathelylyrl uiajdnem t.pljesen összpépítelt magyar kOzség,] 

TiC} házzííl és 609 r. kath. és dg. ev. lakossal Postája és távírója SsonibcíU 

hely. FöUÍ**suni a szomhatheUfi püspöksrtj volt. 
i-W»ia t^/ff/i*. r^inkainenti kí')zség, 49 házzal és 3<H mOitíyar í^ némot lakos&aLj 

Valhisuk r. kath. Postája és távírója Német-Szeiil-Mihály. 
^^i^^^r l-^j^^^9}h nagy falu, 208 liázzal és 1164 hónát- és üéruütiijkíi lakottal] 

X'allásuk r. kath, és ág. «'V. Postája Puszta-Szont-Mihály, távírója Némd- 

Tjvár. 
i^Jí*>t ^y/<ii' (Neusidi), fiéniet község, a néinetujvári járásban, 10a 

és Utíi) r. kath* és 4tg, i*v, lakossal. Postája Kiikmér, távíníja Német ; j 
i^J'"** l\ilnk\ magyal- kö/,ség 101 házzal ós 813 r. kath. é« ite, ev. lakossiilH 

iVistája és távírója \'a8vár. Kath, tHinploma 1775-bon épült* tornya aacon- 



SZÖLLÖS* — AZ KRDÖDY-FÉLK KASTÉLY. 



ü)uiri tero|)iom Ilun iijal>l> korlMíl víiló. A tomplom oltára fölöU nagy. már fölött r iat*j 
gált vásznon jol>l>i»ldalt Szrnt- Péter, bal oldalt 8zont-Pál aposto] láll 
a szokásos joWényekkel. Földesiuui voltak a Bezerédj, a Farkas (^ a p^ 
család, ^.— _^ 

^íí****^' rjtvlep, (lapinesi) 79 házzal és 606 néiiiofíijkii líiknssaL Vallásuk r. katkl 

Postája és távírója Pinkafő. A község a Lapincs folyó mellett, .VIst- * -?ris| 
hatórszélén fekszik. A község határáltan 1i»bb, mint 100 tagból ál ^i^ 

tnlep van. 

Újtelep. r/7f>t/; (szalonakl) kis falu, 27 házzal és 176 uéraetajkú r. katli. és ár 

fty. vallású lakossal Postája és távirója Szalonak. 

Djitiíp. Vjtdep (Néustift), nagyközség, 169 házzal és 1163 r, kath. 

vallásig némftajkn Uikossal. Postája helyben van, távírója Nf, 
Urai-Ujiain. Urai-Ujfalu^ nuigyar kr>zség, 98 házzal és 748 áL^ ov. és r, katli. l;- 

Postája van, távírója Óstü-Asszonyfa. Temploma t7H4-hen ópíilt ;-^ : 
van körülvéve. A község két nagyon érdekes* 1747-böl szármax' 
őriz. 1707-bcn a kurucz-csapatok táboroztak itt, hogy a fsász 
luztttssák és ugyan ez év végén Boitydn vezér is itt' szállott ü, 



Vasvánnegye kÖMégei 



községben két szép, réLTi ű rílak van; az egyik OX-oíií-sííni/i Dénosé, u másik 
fagy Pálf^. A lakosok lutelsz<'»vetkezetet tartanak fenn. 

Üfdomh, 103 házzal ÓB 518 magyar cs vend lakossal Vallásuk r. kath. 
ág. ev. Postája Mártnnholy, távírója Mnraszombat. 

rrissék. Házszám 50, lélekszám 280. Lakosai vendek, vallásuk ág. ev. 
■*ostája Tót-Kerf»sztűr, távirója Csákány. 

Vághe(iy, stájer határszéli közséir, 60 híizzal és 4-06 r. kath. és ág. ev. 
rallusii, német' és horvátajkú lakossal. Postája Stinácz, távirója Szent-Elek. 
birtokos berezeg Batthyány Fülöp. 

Vágod, 79 házzal és 547 ág, ev. valhisíi, németajkú lakossal. Postája 
lyöngyösfő. távírója Lé ka. 

Vámos-Család, magyar község, a szóm bathí^l j^-pozsonyi vasútvonal 

lellett, 77 házzal és 681 r. kath. és ág. ev. lakossal Vasúti állomás és 

losta helyben van, távtrója Ostfi-Asszonyfa, Plébániája a XIV. századból 

^aló. Mostani templmia H^l-hen épült és czinterí'mmel van körülvéve. 

kpgnjrai a múlt században a XM/.v/v-c/rú*A grófok vi^llak, j(4erdt\g pedig fieze' 

dj István. A Draskíivieh-család el6tt a Nádmdyak voltak a földesurai. 

Várhely, stájer ha- ^_^^^^__^_^_^^ ^ varheir. 

rszéü község, 58 ház- 

fcal ós 349 r. kath. és 

ev., vend lakossal 

^ostája és távírója Mn- 

Faszombat 

r^ir A'e8^ J. Hábamenti ^^^^^^^^^^K. ^^H vérktuB. 

lagj^ar község, 83 ház- 
íal és 4-77 r. knth, és 
ev. hikossal Postája 
Wagyar-Gencs, távirója 
rót-Keresztúr. A köz- 
ség határában, a Rábn 
partján, egy nagy épü- 
3t romjai láthatók, 
xelyröl azt tartják, 
logy valaha vár volt. 
sírtok osa a (fyön ///V.v- 

Vdrmellék, Sárvár- VártneJiék* 

pal összeépült magyar 

község, 123 házzal és 1478 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal Itl van a 
förjpgyzfiség és körorvos székhelye. Postája és távírója Sár^^ár. 

Vároi^'Hodász, 146 házzal és 967 r. kalh. és ág. ev. vallású, Jiémetajkú vár««-Hudjisx. 
Lüssal Postája helyben van, távírója Rohoncz. Közjegyzöségi székhely, 
község határában bronzkori emlékeket taláUak. Kath* temploma 1796- 
ban épült, az ág, ev. templom pedig új. Azelőtt a Batthyányiak voltak a 
tíizség földesurai és a birtok a rohonczi Batthyány-m*adalomhoz tartozott. 
|íelenlegi birtokos Euppre^ht Tasziló, kinek itt csinos kastélya van, mely 
lett szép park és gyümOlesös terül el A Jgoftogy-család inne n vette 
kévét. 

V ^ros-Sz alQnak érdekes, régi község, 179 házzal és 1242 r kath. és ág. vároi-sxaionak 

ív» vallású, németajkú lakossal. Posta és táviró helyben van. A községnek 

ívezetéke is van, melyet az őO-es években létesítettek. A lakosok takarék- 

Snztárt, kisegítő-egyletet, izr. nőegyletét és községi kisdedóvót tartanak 

»nn. Itt lakik a körorvos is és itt van a körjegyzőség székhelye. Plebá- 

liája nag}'on régi, A XVI. században a refoimátusok k^ezére került, de 

l640-ben visszaállíttatott. Kath. templomát a XV, szazadban Paumkircher 

Ludráíit a község és a vár akkori ura építtette góth stílben, tiszta terméskő* 

Jl Ugyancsak Ö építtette a pálosok zárdáját is, melynek azonban ma 

16 



TÖMÖRD* 



CHERNÉL AN7AL ÜRILAKA* 



lOít 



V&SYármegye kössegei 



SsaTnnaki vár. 



már csak a romjaiban lehet folisaierni a góthikiiá keresztfolyosó ftspgy^ 
rnaradTánvait. Refűrniátiis etívhiiza a XVI. szibcadban kt^IetkezetL A 
ség régi neve ZaUinuk, később Zalimak. 

hí van a híres szalnnaki vár, mely a Fehér patak vOl^yób^* 
egyik sziklára épüli és egyike a legszebb és legénlnkf»sehh \ ' 
mely csaknora teljes < n'drtiségóben maradt meg, lakható jilhipu ,^j^ 
a mai napig* 

Elsfí építőjének neve még nincs felderítve ; Xlll, századbeti 
mánynkban mér mint yéfnetujrári Henrik tulajdona szorepeU 127( 
Oítokur cseh kinU\ l»irja^ 1289-l»en Alhert osztrák berezeg, a XV. 
elején Debnmtey Basi az ura, de 1450-ben már Paumlirchner Andrite 
lovag birtnkuban van, aki a várat rpstanráltatta és kihfivitetto A vár 
rának bal uldali falában van elhelyezve Paumkirclmcr Antlr.w 



Af 



'« r 



TÖMÖRD. 



CHBRNKL GYÖRGY URILAKA. 



rfíiiefképe és epitáfimna, A külső kapun a Hatthyány-cjicímer melietl 
az 164B-iki évszíim olvasható, amikor a vár a liatihyányiak birtokába jtií 
előzőleíí a Kauhmj/aJc és az Ujlaiajak is bid-ák. 

A várnak és az fiihoz tarlnzó birt«»k nagy részének jc^lenlegi 
donosa gróf Batthyány Iván, míg a másik részt, mely néhai g^róf fíaiihi 
Lajosnak, az pIsíj magysir miniszlt'rnlnöknek lidajdonát képoate, 
Ferencz földbirtokos vásárolta meg- 
Vu^iiB, Vasalla^ magyar község, 78 házzal és 5ő2 r. kath. és ág, ev. Iflk^ 

[Vistája Horvát-Xádalia, távirója Körmend. A kíizség liatíVrában \ 
tervezett k<irmend-néme1 újvári vasutvonalat. Földesura az Erdódy l, 

VM*Dobrfl. Vas-Dohra, 131 házzal és 867 r. kath. és ág* ev. vallású, M 

lakossal. Postája helyben van, távirója riyanafalva. Stájer hní' 
a tervezi*tt gy anufalva-mm-aszombati vasLitv^onal mentén. Itt \ 
zöség székhelye. A lakosaik férfi didárdát tailanak frnn. Ag. v\, u 
1794-ben épült. Határában várrom van, mely hajdan a Némf»tinvát iati 
a Thurzóké volt. Földesurai a Batthyányak voltak. 

Víii-Hídeitkoi. Vas'Hideykut^ stájer határszéli község 65 hiizzal és 4*- ; 

ev. vallása vend lakossal Post.iija van, távirója azonban \Io 
községben határszéli vámot szedtek. Itt van a körjegyzőség és u 



VasTármegyc! kézségei. 



m 



/ 



URA1-UJFA1*Ü, — OKOU08ÁNYI DÉNES UHILAKA* 

és ág. ev, vallású vendek. Postája Battyánd, lávirója 

kath. és ág. ev. lakossal. 



Sssékhelye. Kuth. 
ícniplonui 1 7rj4-bun 
^fuilt.. Fríldosurai u 
\ adasd i/ak voltak. 
Vas-K(rrpdd. 7ü 
iá55zaIés3H:-lrJvath. 
rallasii, vend la- 
kfjssiiL Postája 
♦"oIsö-Lendva, táv- 
írója Szt.-Gr»ttluird, 
Va^H-Lak loízai- 
liak száma 82, lé- 
lekszám 4:-Íl, Lako- 
sai vendek, valhisuk 
kath, és iig. ev. 
^ostája Battyánd, 
távirója Muraszom- 
bat 

Vas-A'yírc^. Ház- 
iasára 70, lélekszám 
180. Lakosai r. kalh 
furaszombat. 

VaS'Pohmj, vend község 45 házzal 242 r 
"^ostája Battyánd, távtrója Muraszombat. 

Ydíi-Vecsh, lendvamenti község, 131 házzal és 648 r. kath. és ág. ev. 
rallásiu vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gnttliárd. Határában 
fogják elvezetni atervezott gyíiiinfalva-nmraszombiiti vasátal. Kath. temploma 
XVIL századlíim é|>iilt* 

Vaskút •'>H házzal és 441 r. k;itli. és ág, ev. vallású, íiorvál- és 
njku lakossal. P*)stáju Kukniér, táviréju Német-Ujvár, A községbeji 
hsváiiyvíz-forrás van. Hatáníban azelőtt kb. 3n hold terjedelmű tó volt 
Temploma 1797-ben épült. 

j^fsrr/r Víusvárrnegyének alsó részén, a kis magj^ar síkságot délről 
ivezö Hegyhát dombríldalán n^kszikr Kis városka, alig 4000 lakossal, de 
iimyira össze van forrva a vasvári járásnak síirűn egymás mellett fekvő 
iO icis községével, hogy eme községek érdeke Vasvár érdekével, sorsuk 
l^asvár sorsával jóformán azonos és Vasvár központja, piaeza, magv^a e 
^0,000 lakossal bíróközség-esopnrtnak, mely úgyszólván mindenét Vasvárott 
ceresi és találja föl. 

A városka külsÖ utczái nagyobbrészt falusiasak. Szebb épiíletei a nagy 
lomplom, a hozzá épített szt, Doniíinkos-zárdávalj mely egyszersmind a 
>lébáuia-hivatah loglalja magában,^ továbbá a kuth. elemi iskolák, a piispíík- 
uistélyhól alakított apáeza-zárda. Éghajlata igeii egészséges és földje, külö- 
nösen a határ északi része, rendkívül termékeny, de a Rába és Csörnöez 
néha árvízzel pusztítják el a vidéket. E magaslaton vonult végig a régi 
Latonák-útja, mel^y^iek sonjmpóját képezliette a Vasvár és OyTírvár között 
Uliúzódó, még most is fennálló római sdncz^ hz egyedüli régi emlék Cast- 
Ferremnhól, a minek Vasvárt a régi rómaiak nevezték, 
A v4i* nyugati oldalán l(*vö kies erdős völgy mélyén most feszület áll 
IS kápolnával s a hegy uldalából kiszokellö forrásukhoz, a híres Szent- 
IhoZj raaig is áhítattal járid a nép. Nyáron át, nagyobb ünnepek alkal- 
lával^ 10 ezrével fordul meg itt tíz vármegye buesójáró serege. Különösen 
Srdekes a Sieftükúi-vöhjy a városi búcsút (Nagyasszony) megelőző éjjelen, 
mikor a messze vidékekről (még Stájerból és Hf»rvátországból is) össze- 
3reglett buesús nép ezernyi gyertya- és lánipafénjuél a szabadban tölti az 
jet> csoportonként énekelve, ünádkozva. 

A városkának a Szentkút felé esö magaslatán állott valamikor a ráf' 

nem messze írttól van a ma is Kirdhjhegy-nek nevezett szöllöhegy, 

lelyet IV. Béla király ajándékozott a Domonkos-rendnek. A kastély alatt 

^olt a kii'ály halastava a halászházzal, melynek maradványa esak nemrég 

it üL A tó is beiszaposodott már és a rajta áthúzódó kis patak most már 



émet- 
lárom 
Kath, 



Va.^K.i 



Vok-Lnk. 



Vas^Polony. 



Vas-VeCHCs. 



Vrtskul 



Vaevttr. 



Szentkut, 



VasváH várj 



ÍM 



VasTármegye községet 



JL 



/ 



k-in|»larna . 



VÁR08-HODÁSZ* 



KUPPRECHT TASZILÓ URir.AKA. 



^zAbad királyi 



nádasok töveit fumszti. Benn a városban éllíJtt a ,^msvári ur'*__iatfft%ö, 
tiiplyhoii kíilönösrn íi Könyves Kálnidn uralküdása idejében élt hatíilmas 
l^ndi íiliiU suk tírszágos rímlü.sságü ligy nyert elintézést. Ez utóbbi kastély, 
mely késfíbb a vasvári káptalan birtokába ment át, romjaiban most ts lát* 
ható; a tí'íbbi épíiletnek már semmi nyomu sines. 

Vasvár már a i'ómaiak alatt íeimáilott; kéí^iöbb német nép szálltii niegi 
melyEisenbnrgnak nevezte el. Sok régi római lelet van Vasvár vidékéről: a 
leg'tolib fegyví'rdarabok a római sáneznál, az átvezető Katonák-útjának nyi- 
lasa kiirül, volt található. A sáncznak e nyilasát a nép Vaskapunak nevezi. 
1119-ben Lipót osztrák berezeg, a cseh Vladiszlav berezegnek segélyével 
megtámadta és felégette Vasvárt. A tatárok is felkeresték és olp tisztították, 
de IV. Béla király újra lábra állította a várost. éjiíítette a máig i.s fenn- 
álló ÍM'hö nagy templomot, lUlitóIag a saját elpiisztnli királyi kastélya- 
nak anyagából l'iéé-^ben, megalapítván egyszersmind a Domonkos-rend 
zárdáját is, neki adomiínytízva a királyi gazdaságok egy részét. Az Ö emlékét 
hirdeti a templom belső knpoláján levő fölirat: 

beLa reX ím. saCraVIt DICaVIt CVLtVI saiíCtab CrVCIb. 

A Stiria birtoklásáért vivott osztrák-magyar-cseh háborúk egy része is 
Vasvár köriO foln le. A cseh Ottokárt 1272'ben, a midőn a várat ostro- 
molta, maga a vasvári nép verte vissza. A háborúk folytán egészen katonai 
jellegét öltött a város kormányzata és a vármegye székvárosa id6 folytán 
egészen a ^\'asvári úr* liatalma alá síilyedt A nép a sok harczban el is 
szegéjiyedett s mivel magán segitimi nem birt-, elszélodett. 

IV, László király azonban megmentette az elzülléstől a varost, süi 
egy 127rj-ben kiadott okmányával Vasvárt szabad kmütji várossá emeUe. 
A község birtokában máig is meglevő eredeti íikirat régi magyar fonlításban 
a következőleg hangzik : 

„László, Is le 11 kegryelmóljol Míigyarors zápnak, TúlországTiak, Horvátorsx ágnak, Homá- 
nifinak, Szerbiának, ti aiicz iának, Li idom éri áiiak, Kun- és Bolgirország-nak királya — az 
Krisztus minden híveinek — ninstaniíikuak és jövendőknek — ezen levelünk olvasóinak — 
idvességőt kivAmiEk attól, az aki ácl a királyoknak idvességet. 



'Vasvármegy© községei. 

Akarjuk tudl<ikra adnyi nűjidentíkiiek ezen k^vcdünk rendilien, hogy -- mívpl az 
mi Vasvári lakosaink uz németeknek én *ig}'éh ellensé^rknok alájövotélf^k ós pusztít ás ok 
Által megszégónyodtek és i^en elszéledtek, liQg>' nAon lakosok ős más szabad íillapolú 
emberek azon helyséijhen öszve mehessenek ós azoknak száma meg-szaporodjí^k és ezállíU 
az mi királyi tísziessóiyriiiik rneynovolkedjék. Ezt a jfráeziát akartuk nekik adnyi 6s szaliad- 
sá^okat rondelnyi, hog-y miiiden bíráknak éé kiváltképtfon az Vasvári urnák itólete, birí>- 
duijna és hatalma alól é[>pí3n és eg-yátoüában ki Ingyenek véve, úgy tudn>i illik, ho{2^' az 
Vasvári űr még azon három dolog- felöl is, ugy mint g-yilktx^ságt lopás és tolvaj lás felöl 
közöltök Ítéletet ne tehesBon, az mely dol^oklfan ennek elfitte (3 előtte tartosstak állanyí^ — 
niivol hogfy eoket esak az maifunk Ítéleti alá tartyuk, és akarjuk, hog^y st»m aíson vasvári 
Vr sem más og"yéb közfUtuk erőszakot ne teliessen. Ismét engedtük nekik, hogy birót 
mag'ok közöl, az kit akarnak, válaszlbíiS!Sianak, az ki Ókel minden törvényes állai>otokbaii 
nie|intélhésse» Ismét enf^odjiik, hog-y ha valiiml [Hírök és tön'ények az vidékiek által azon 
lí4kosaink ellen indéttatoak, njiry, hogy IdzouysátT kívántatnék, ezen törvényes káuzák olyan 
bixonysáií^ok állal [H'óbáltassaaak avajry bizonyittossauak meg", kik azon vasvári szabad- 
sfíggíil élnek, az mint hügy azon szalíadsá^'-g^al ez töbl) (U'száiíunklíelí na^^ városokban 
levÖ lakosok is éhiek Továbbá megfen ^nHÜtik, hog^y semmiféle pumek eligazéttásábon baj- 
vívás közöltök n<* itéltossék ; hanem akármi nemű jiörök és törvénykezések akárki által 
Uiinod^yanak, az ma^^ok eskiivésekkel az dolognak kívánsága szerént végeztessenek el, — 
a£ mini et^^yéb királyi várognnknak szabadság"a és állai»ottya is azon tartya, Engrodtök azt 
is, liog^v a Rába erdeje a szükségekre valé fát vághassanak, szénát és füvet kaszálhossanak^ 
a2 vinnék akárminemfi használ vebeasék minden bér füzetes éa háborgatás nélkül. Ismét 






-'■•^ 



VASVAR. 



eng'tídtük éis enií^edjíik, bo^y azon az helyeken, az melyekben Szála és Vas vármegyékben 
vámot szoktak venni, azon lakosi nktél semmi vám, ám akárminemS terhes szekerektot ne 
vétesBék. Ismét rendellük és encrediük, jelentvén, hogy egyéb szabadságok artikuhisiban 
az mi fejérvári lakosinknak szabadsiigokkal éljent'k. 

Melynek emlékezetére és örökkön való erősségére^ ezen levelünket engedtük, az mi 
kettős pöcsétünk erejével megerősítvén. Adatott az mi szerelmes és liQ vioe kanczellá- 
rinsunknak Miklós mesternek keze által, Krisztus születése után ezer két száz hetven 
kilenczedik esztendőben, az mi orszáííhisnnknak pedig hetedik esztendejében . . . /' 

Róbert Kárnly kiruly késríl>l> ine'n;i^rfísítt4te Vasvár kiváltsá^^ait. Az 
erről szóló eredeti okííKtiiy szüitón meg van a város tiiUíjdonábHn, 1311 -ben 
rííppiint tűz puszi itüttii el a várost, de csakhamar fölépiilt ismét. A néme- 
tekkel támadt haieznk metíiiit sok esetben érintetlek Vasváil. Emlt'kezetes 
a vasváriak hősi elszántsága, melylyel litíD-ben Miksa császár seregét nieg- 
tániatiták és elpnsztitnlták. 

Még a török berízunlés idejélien is sokáig megállta helyét Vasvár. Az 
1575. évi törvényhozás Vasvárt még egyik legbiztitsabb várnak említi és 
elrendeli, hogy a zalavári tjrsz. levéltár Vasvárra hozassák és a vasvári 
iársttskáptalan gotulozására bizassék, I)i^ már liároin év midva a pozson\i 
országgyűlés ehendeli, hogy a társaskáptalan a Zala várról idehozott levél- 
tárral együtt Szombathelyre költözzék peeséljével és jegyzfíki^nyveivel együtt. 

És* nemsokára el is pusztult Vasvár: leégette a török. Elpusztult a 
káptalani Inres szt. Mihály-templom is a déli liegyormon. Alapjaiból még 
mindig fejtenek téglát és ktivet: egyes oszloplejek a szombathelyi régi- 
ségtárba kerüht^k, az egyedüli épen maradt szt, Flórián-szobor (1401-böl) 
pedig a vasvári tűzoltó-egylet birtokábfoi van. Leég<>tí a Béla király temp- 



VA9T4niD00|r9 



^ 



vAROB-aaíiAi*2. 



UUPPIt£CBT TÁBXiló IfRILAKA. 



Dómon koiuik 



í^mbad klrilyi 



nádasok lövőit füniözti. tíeiiu a városban álloti a ^rasiyjr! f 
intAyhim kültmbBm a Kimyxm Kálmán iiralkcidá.sa [♦J 
Ugudi alatt sok nrszágOH ffmlosságú üffy nyert eliulézcsL K 
niply k«^sr»hh a vasvári káptalan liirtuKába ment át, romja 
ható; a tubbi épíilí^tnr»k már semmi ny*»ma sinei?. 

VjiHvár már a rómaiak alatt fennállott; később német i.r^. 
mely Eisenhiirgnak novezte eL Sok réf^i római lulet van V^asvár vic 
Ipgtnlib fegyverdaral)i»k a római sání-znál, az átvpzetfl Kalonák-útjáK 
lása kiürül, volt található. A sáneznak e nyilasát a nép V*^ * 
lli9"bcn \jÍ\hú osztrák berezeg, a t-seh Vladiszlav herez' .,, 
meíCtámadta és felégette Vasvárt. A tatArok is felkeresték és c'lpitsztitírtl 
de IV. Béla király újra lábra állította a várost. () építtette a mai|| i^ fd 
álló Ms6 nagy templomot, állítólag a saját elpiisztult kinilyi kalitéi; 
nak anyaí^'ából 12W-ben, megalapítván egj^szersmind a Donioiik*>s- 
zárdáját is, neki adományozva a királji gazdaságok egy részét. Az fi cn 
hirdeti a templom belső kupoláján levő fölirat ; 

bbLa reX ím. saCkaVIt DICaVIt CVLtVI banCtae CrVCU, 

A Stiria birtí>khisáért vivott osztrák-magyar-cseh háborúk pl-- 
Vasvár körül folyt le, A cseh Ottokárt 1272-ben, a midőn el y 
niolta, maga a vasvári nép verte vissza. A háborúk folytán egés^^n katonil' 
jelleget öltrttt a város kormányzata és a vármegye székvárosa idö felrjin 
egészen a „v^asvári úr" hataliiia alá sülyedt. A nép a sok ímroAnu^ *A .-^ 
szegényedett s mivel magán segíteni nem birt, elszéledott. 

IV. László király azonban megmentette az elzíUlést^l a vátxjigl, ^ 
egy 1279-ben kiadott cikmánviivíil Vasvárt szabad királyi í!4rosm emelte 
A község birtokában máig is meglevő eredeti f»kirat régi magyar forrlításb© 
a következőleg hangzik : 

níftöiik, Siaerbiiiriítk, Uabcziának, Lu«Jornénónak^ Kim* t l 

Krí«7>tiiB mindoii hí vilinek — mostaiiiakuak és jövondSknek -- /^.ru rTvi-mnK ><> 

ídvfísü/*^t kÍTAnunk att<>l» az aki ád a királyoknak idvesaég'ct. 



VasTármegye községei. 

Akarjuk tadtakra adnyi niindenekni'k ezen levidünk rondib^n, hogy — mivfd az 
V^asvAri lakosaink a% nrmelMknok ^*s Oír3'í>b ellcnHAg^ckiKvk ídájíívntolr'k és pusztítások 
áltíil meg8Zcg6nyo(ilek <'S i^on el82Glt'tJtek, ho^ry nznn lakosok és más szabad állapotú 
einht^rok azon híjlysóg-^en tiszve mehesBertok és azoknak száma mogsz áporodj ék és ezáltal 
az mi királyi litízU'ssétfünk m<»4riit'V»ilkedjók- Ezt a grácziál nkurtuk TJt»kik adnyi és szabad- 
ságokat rentieln^i. ho;ű:y minden bíráknak hh kiviillkópj>on az Vasvári urnák it^^letf\ bii-o- 
dalm» és luilalma alól épjten ót* ejí^v'átoüábun ki le^yi/nt^k v*'wc, liiry tudiiyi illik, ho|í'y az 
Vaí^vári úr luéia; uzon három dolojí felöl is, ny^y mint gyilkosííág, lopás és tolvajlán ft*löl 
közöltök Ítéletet no tHbossen, az moly dol^^i>kban fennek olíítlo ö olóHó tartoztak állanyi* — 
mivol hogy oökot csak az magruik ítéleti jdá tartyiik, és akarjuk, hojfy houi azon vasvári 
Vr som má8 og-yéb ktizottök oWí szakot no toh essen. Ismét en^odtiik nukik, hog^y liirót 
maisok kíízöl, az kit akármik, választhassanak, az kí okét mindi'n tőrvényei állapotokban 
, jnegitélhesso. Ismét enj^odjük, hog-y ha valami pönik és törvények az vidékiek által azun 
jlaknsaink ellen indéltalnak. ű^y, liogy bí/onysáíi: kivántatnók, ezen törvényes káuzák olyan 
fliizon vsatok által jtrn hallassanak ava^^-y hizoiiyiUa.ssanak meg", kik azon vasvári s zabád - 
[*á«fcrai élnek, az mint hrtj^y azon szabadság-j^al ez több országim kheli nag:>^ városokban 
pevü btkosok is élnek Továbbá meifen^^edtak, hog-y Hemmíféle pümek elig^azéttásábon baj- 
ivás közöttiik ne ítéltessék ; hanem akármi ne mű pörök és törvénykezések akárki által 
lod^yanak, az magrok eskü vésőkkel az dolognak kívánságba szerónt vógfoztossenok cl, — 
|2 mint eg-yéb királyi városunknak szabadsag-a és állapottya is azon tartvfi, Eng'edtíik azt 
hogy a Rába erdején szükség'ekre való fát vághassanak, szénát és fiivet kaszálhossanak, 
viísnok ftkárminemő hasznát vehessék minden bér füzetes és háborgatás nélkül. Ismét 



r»l 



VASVÁR. 



engedtük és engedjük, hog-y azon az helyeken, az melyekben Szála és Vasvármegyékben 
vámot szoktak venni, azon lakosinktól semmi vám, ám akárminemö terhes szekerektől ne 
vétessék. Ismét rendelliik és enufedtük, jelentvén, hogy egyéb szabadságfok artikulusiban 
az mi fejérvárí lakosinknuk szabadsiigokkal éljenek, 

Mel;\*Tiek emlékezetére és örökkön való erőaség-ére, ezen levelünket engedtük, az mi 
kettős pöesétíínk erejével megerősítvén Adatott az mi szerelmes és hfi vioe kanczellá- 
riusunknak Miklós mesternek keze által, Krisztus születése után ezer két száz hetven 
kilenczedik esztendőben, az mi o rsz ági ásunk na k peílig" heleilik esztenfléjéhen . . . ." 

líóbert Kái'nly király kétíöldí ini'^nTÖsilctt** Vasvár kivállsáíjrait. Az 
eiTül szóló en*(lpti (íknnitiy szinlnii nu^^' van u vurfts UilMjdonábstn. Í311-beii 
rtjppaiit tüz puszi ílottia d a várost^ de csakhanmr íiilépült isriiüt. A néme- 
tekkel támadt hstrczok megint sok esetben érintették Vasvárt* Emlékezetes 
a vasváriak böi^í elszántsága, melylyel 1 íOO-líen Miksia császár seregét tueg- 
támadták és elpusztították. 

Még a tí>rök betizönlés iílejt'hen is sukáig megálitn lielyél Vasvár. Az 
lo75, évi törvéiiyliuzás Vasvárt még egyik iegbiztí»sabb várnak említi és 
elrendeli, hogy a zalavóri orsz. levéltár Vasvárra hozassék és a vasvári 
társíiskáptalan gunduzására bizassék. De már bárom év múlva a pozsonyi 
országgyűlés elri'ndeli, hogy a társaskáptalan a Zalavárróí idehozott levél- 
tárral együtt Szombathelyre költözzék peesétjével és jeg>zí)könyveivel együtt. 

Es nemsükára el is pusztult Vasvár: leégette a tr>rok. Elfmsztult a 
káptalíini lűres szt ^fihály-teniplom is a déU íiegyormon. Alapjaiból még 
műidig fejtenek téglát és kovt^t; egyes oszlopfejek a szombathelyi régi- 
ségtárba keríiltek, az egyedüli épen maradt szt. Flórián-szobor (HOl-bfj!) 
pedig a vasvári tűzoltó-egylet birtokában van. Leégett a Réla király tem|»- 



llá 



YasTármegye kösvégeL 



Unna is; romba dr>lt t'^yszóval az i}gv&z víirosés npm is bírt e^rl 
jUlíiüi. líégi fényét nnha tubbé vissza nem üveHo. 

Mpgszünt a varmoííye székhelye Ipnni s íi niaig Ls vasvár-sicomlidl- 
helyinek nevezett t/irsaskáp talán örökr*? Szombathelyim niaradt. 

Vasvárra a szabadsiigharezok súlya is ránelhv.edett 1605-bon Bue^kfty 
István í'gyik serege Némethy felkelő vezér parancsnoksága alatt itt iitk<>s^*itl 
meg Tilly János és Hollsteini Frii?yes serojL,'ével, 16*>i-ben ide fiitíitt a *Szl.- 
Gotthárdnál megvert Küprili török vezér s itt kotutte Reningerrel a liirhiidl 
vasvári békét. 

Csak a törökök kiűzetése után kezdett Vasvár ájra inagáht^x t^rn^ 
Gróf Sséch^ifji fiyörí^y ^"öri püspök és kalotssaí érsek, ki a vasvári Dummi- 



•*lÍlt .Til 



m 



'.W 



QHŐ¥ ERDÖDY FEÍIE:íCZ KASTÉLYA. 



kos-rendnek elbitorolt egykori jószágát Sárkány Jíinostól mejyrvütti? és a 
reníinek visszaadta, minden iíívekezetét arra fonlít< »t,ta, hogy V^asvár régi 
romjaiból fulépüljuiL Ib*IynnUlÍttatta, megíiaí^yohhítlalüi Béla király li*nin- 
iumát is. Emléke a templom boltozatán van megörökítve e föliratban 
DksoLataM széC^hénIVs restItaVIt VIoorI 
prIstInÍsqVe V^sIbVs, 

Az 170Ő. őszén itt üiboruzrdt Kákóczi-serog ismét megsarezolta Vh>\ Ari 
s az 1706, november 6 — 7-én Vasvár és GyÖrvár között lefolrt kV^ 
véres csata sem maradt nyum nélkül Vasvárra, A csatában Heinter c^6;i>ÁaiJ 
vezér leg\özetelt, elf( ugatott és serege szótszóratotL 

Az 1809-ben itt járt franezia sen»g is nagy vészt hozott i» 
PeKtis üt<»tt ki a hadseregben ; V'asvár tiraplorhai és zárdája k*-^ 
alakittjittak át, az egész várrjs tele volt idehnrezolt bfteg katnnAkkaL A 
járvány átterjedt a város lakosságára is és a pusztulás óriási vult Méf 



Vasvá-rmegye községei. 



ií;í 



most is minden tn^beo ke^ytdt't-üniiepel tart Vasvárunk jnajílnein tisztán 
kathnlikus lakusság:a, az akkori nagy csapils fölült. Ky, időt:Vjbíni halt ki 
a Pethő-esiúAd is és a vasvári birtokot gróf Festetits (Ivörgv örökulte 
1817-ben. 

A tiszta magyar ajkú kikosság újabb időben szópnn tojlödik. Van kir. 
járásbirúsága, t(d('kköiiyvf\ szolgabirúsága: van járási és kfírorvíisa, ptistája, 
liivirója^ két takarrkpénztára, ipartár^nlata, kaszinója és szép k(3nyvtára. 

Vát, magyar kcizség, 73 hiizzal és 766 r, katb. és ág, \^v. lakossal Pos- 
tája van, távírója Aesád, A község határában vaskori sírhalom van. Az 
ugj^anitt levő Szentkátnál egy régi Páloskolostftr romjai lálliatók. Fiddt^s- 



Va^tvár jnlonr 



Váf. 



»-- -:>■ 



^'A' .t'l 



'ifi 






^'H 



':w.f,i'i 



A vOröbvári erdödy-kastély oldalszárnya. 



urai a Xddasdyak voltak, azután Wrede Alfréd hvmzeg. Utídsó tdőtti birtokos 
báró ]F«.^^fto// Konrád volt, jelenlegi birtokosa pedig /fíVer Vilmos, kinek 
itt szép kastélya van, mely kí^rül terjedelmes park terül A, A község leg- 
régibb földesma Inkafalvi Zárka AÍiklós voll, aki 132lí-lir*n kapta Vátot 
donáczióban í. Károly királytan 

Vét/heítf^ stájer határszéli község 40 házzal és 277 i\ kath. vallású 
vend lakossal. Postája Ferenezfalva, távírója Muraszombat. A ktizségben 
sajtgydr van. 

Ví'kge, 94 házzal és 592 r* kath, és ág. ov* vallású, németajkú lakossal. 
Postája és távírója Némot-Szent-Mihály. A község a szombathely-phikafői 
vasút mellett fekszik. 

Vebtii^ magyar község, 70 házzal és 373 r. kath. ág, ev, és i^v. n'f. 

lakossaL Postája és távirója Kőszeg. Kath, temploma^ mely a Szen1-Vid 

hegyen áll, régi góthikus építmény, mely niíir ronilásnak indult. Hidsejélíen 

freskók nyomai is láthatók, Bnesújáró hely. Vtdem a XIIL században, mint 

I Szent- Vid várának tartozéka a Néfneíujimi grófoké volt. Földesuraik 

, a Batthyányi grófok voltak. Egyike a leggazdagabb kííknri leihelyeknek. 

^lafYaroffzág Váimeinrei és Városai: Va«vánnegye. 1^ 




Vójílidy. 



VeJf^re 



Veíem, 



?el«m^. 



tu 



V<!J»iiiyfilenj i>- 
lom. 



VasT&rmegje kOsségeL 



Xs}sS^ magyar község, 97 házzal és 419 r. katli., ev. ref. én ág. er, 
lakossal. PnstAja Szt,-(TrfirgyvnIgye, Uhirója Murusz«»mbat. 

Temploma egyike a legrégibbeknek* luely mfitörtóneli szí --r ' 

fölötte érdekes. A XIV. sziízadhan góth stílben épült és AfiuUa Ja, 
eg>kom festő freskóival van díszítve. Ugy a falazat, mint a femuanult l>eí- 
díszítések, ízlésben s vagyonban előkelő pártfogóra bizonyítanak. K^ 
valóban ez a páHfogó, azt ez ideig megállapítaüi nem sikerült. Valonzr 
véli, hogy Velemér a templom építése kuniban a felsö-lenclvai S 
csíUad birtoka lehetett. Felsö-lendvai Széchy Miklós bírta azor 
mnraszombsili járás legnagyobb részét, Felső-Lendva éí^ Munii5ZOiíV 
kel, s 1H40 — 1390 évig mint hadvezér, országbíró, és tiAdor sv • 



>sé^ 



*."'rr-'-. 



|.-i».,/. II 



^- TIT' 



íJIl-^** 



es 



;• «-— /j%" 



RitSZI.KT A VArASVARI JLA8TÉLY BR^LSRJÉBÖU 



A szentélybe liefalazott évszám kövét elporlasztotta nz nlrt 
az „Jfiwj" szót hag^^ta meg. A templom festésének kora azonban mi^tr '^'^' 
ürökitvt* u szentéiykapu-ív déli oldalára festett Szent Anna képe alatt, 
f(írmán M^^ CCC'^ LX. VI1« vagy 1367-ik évben, igya temploni r»pitési kuj 
is^ az építési stíl, és a gót stíl fejlettiségi kora után következtetve. i:-tr>(^- 15Í 
évek közé tehető. 

A templom falai ezen korbeli freskóképekkel vannak beft^i 
melyek kii Ionosén a szentélyben, de még a hajó északi fabm lévíi kí 
(leszámitva a legiijabb időbeli rombolásokat) meglehetős élénkek, 
közt nevezetes Szent Li'iszló király képe, a legérd(»kesebbek k6zé imtií 

A freskó-képek a század első negyedében még ismeretlent ' 
1820 — 2r> évtáján kinevezett kcrczai plébános még ép állapotban ! 
templomot talált Velemérben. Miríthogy azonban a templomnak \ 



Vasvármegye községei. 



115 



csak maga a plébános volt — pártfogó nélkül a tomplom tetőzete lassan- 
kint lefoszlott, s ekkor mosta le az es6 a falak meszét, napfényre hozva a 
becses képeket. A veleméri freskók műértékét Rómer Flóris tanár, tudós 
régész fedezte fel. 

1865 óta ismét fedél alatt áll a templom. 1895 évben megujíttatott, 
s templomi szolgálatra is kijavíttatott. 

Velike, Rábamenti, stájer határszéli község 113 házzal és 681 r. kath. 
és kevés ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Szent-Márton, 
lávírója Gyanafalva. A kíizségben határszéli vámot szedtek. 

Vend'Korácsiy 35 házzal és 204 i\ kath. lakossal, akik mindannyian 
vendek. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-dotthárd. 

Vép nagy magyar község, 186 házzal és 2156 r. kath., ág. ev. és ev. 
ref. lakossal. A község a Szombathelyről Uyör felé vezető vasút egjik állo- 
mása. Takarékpénztár, körjegyzőség és körorvos székhelye. Plébániája na- 
gyon régi; temploma 1728-ban épült, de -1848 — 49-ben restaurálták és meg- 
nagyobbították. Kegyura monyorókerékigróf AWJríí/Ferencz, kinek itt nagy 
szabású, főúri fénynyel berendezett kastélya van, mely körül terjedelmes 
szép park terül el. A kastély ogy rész(í a XV. századból való, a XVIII. 
században kibővíttetett. Belseje, a berendezéstől eltekintve*, egész múzeuma 
a különféle nagybecsű műkincseknek. Dísz(»s lépcsőházát, melynek falait 
sgrafitto-munkák díszítik, 4 eredeti i)()nipeji márványoszlop tartja. Családi 
képtára rendkívül érdekes és mintegy 250 drbból álló festménygyüjtemény(^ 
híres régi mesterek remiikéiből áll. Könyvtára igen gazdag. A nagybc^csü 
bútorok túlnyomó része a X\'I. és XVII. századokból valók. A kíizség 
határában római sarcophagot és egyéb (»mlékeket találtak. A XA'I. század 
végén megy(»gyulést is tartottak itt. 

Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája 
Felső-Lendva, távírója Szt.-Ciotthárd. 

Villamos, 76 házzal és 548 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Pos- 
tája Felső-Lövő, távírója Pinkafő. Itt kezdődik a szépségekben gazdag vil- 
lámosi völgJ^ Határában valaha vár volt, de annak már a nyoma sem 
látszik. 

ViszáJcy magyar község, 74 házzal és 481 r. kath. és ág. ev. lakossal. 
Postája helyben van, távírója Csákány. Birtokos a gróf *S'ja2)á/7/-család. Föl- 
desurai a Sigray grófok voltak. 

Videndva-lSzen t- Györpiíy kis 103 házzal és 591 r. kath. és ág. ev., vend 
és német lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szent-Gotthárd. A körjegy- 
zőség székhelye. Góthikus temploma a XV. században épült és belsejélíen 
freskó-maradványok láthatók. Harangja 1693-ból való. Hajdan a Xádasdt/ah 
voltak kegj^iirai, most pedig gróf Széchenyi Tivadar. 

Völgyes, 41 házzal és 245 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. 
Postája Batlyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak fele már magyarul is 
beszél. 

Völgyköz, Hiizszám 92, lélekszám 505. Lakosai vendek és németek, 
vallásuk r. kath. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd. 

í Vönöczk, nagj^ magyar falu, a Parndorf felé tervezett vasútvonal men- 
tén, 205 házzal és 1145 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, 
távirója Kis-Czell. A körjegyzőség székhelye. Lakosai önsegélyző szövetke- 
zetet tartanak fenn. Ág. ev. temploma 1796-ban épült. Földesura a Horváth- 
család volt. 

Vörösvágás, határszéü község Alsó-Ausztria felé, 68 házzal és 439. r. 
kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Borostyánkő, táv- 
írója Léka. 

Vörö»vár, község a Pinka mellett szombatliely-pinkafői vasútvonal mentén 
fekszik ; 133 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. 
Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A körjegyzőség székhelye. 

16* 



Velike. 



Vend-Kovácsi. 



Vép. 



Vidnrlak. 
Villamos. 



Viszák. 



Vizltiidva-Szent- 
György. 



Völgyes. 

Völgykőz. 
Vöiíöczk. 



2 



Vörös vágás. 



Vörösvár. 



116 



Vasrármegye községei. 



Vörthegy. 



Zanat. 



Zarkaház- 
Hádonfa. 



/oltáiiháza. 
Zsámánil. 

Zsédeny. 

Znidahegy. 
Z8id«>. 



Lakosai dalegyletet tartanak fenn. A község határában gyakran találnak 
vaskori emlékeket. Plébániája 1688-ban már virágzott; mosüini temploma 
1794-ben épült. Kegyura gróf Erdody Gyula. Itt van a híres vr)rösvári, mór 
Ízlésben épült és gróf Erdoihj (íyula tulajdonát képezik, nagyszabású kas- 
tély, m(»ly arról is n(»vez(»tes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas torony- 
szobájában II. Bákóczii Fenmcznek annak idején sokat kutatott titkos levél- 
tárát. Itt van elhelyezve az Krdödy-család gazdag, rendezett levéltára is. A 
kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike íiz oi-szág leg- 
sz(»bb épületeinek. Berendezése* is fényes és igazi előkelő Ízlésre vall. Érde- 
kes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyei a 
nemrég elhunyt gróf Erdödy István sajátkezüleg lőtt. A kastély egyes ter- 
meiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula által sajátkezüleg tervezett és 
faragott remek bútordarabok, amelyek úgy konezepeziójuknál, mint kivitelük- 
nélfogva a legkifejlettebb műizlésre vallanak. Itt van gróf Erdödy Gyuláné 
díszes festő műterme is. 

Vörthegy stájer határszéli község, a Lapincs mellett 115 házzal és 664 r. 
kath., németajkú lakossal. Postája Stmácz, távírója Szent-Elek. Birtokos 
berezeg Batthyány Fülöp. 

Zanatj magyar község, 28 házzal és 223 r. kath. lakossal. Postája és 
távírója Szombathely. Kath. temploma 1888-ban épült. Földesura a szombat- 
helyi 2>mpök volt. 

Zarkaház-Bád(mfa, gy(')ngyr)sm(»nti magyar község, 41 házzal és 515 r. 
kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A községben két 
kastély van ; az eíryik az K>itn hercze.üfi családé és a múlt századból való, 
a másik ufróf Fesfefich-U'Avt, az őO-es évekl)öl. Az ősi jZarka-csalÁ d törzs helye. 

Z()lf(inh('f.:a. 70 házzal és ;W,}. r. knlh. és ág. ev. Tallású, vend lakossal. 
Postája Hodóheiry, távírója Murasziunbat. 

Zs('unitnd házainak száma 101, lélekszám r)9ö. Lakosai horvátok és 
németiek, vallásuk r. kath. és ág. (^v. Postája Strém, távírója Német-Ujvár. 
Birtokosai hcrczeg llnftluiány Fíilop és gróí Batthyány Zsigmond. A német- 
'UJrá)^ uradahnnlurc tartozott. 

Zíirdriiy, magyar kozsé^-. \:\ lu'izzíil és 353. r. kath. és ág. ev. vallású 
lakossal. Postája és távírója Hegylalu. A község határában vaskori sírha- 
lom van. Itt van Mnróthy (íyöző l'öldhirtos csinos úrilaka. A falu mellett 
fogják elvezetni a Soprontól Lövőig t(»rvezett vasút vonalát. Földesurai a 
Chernél és Taar családok voltak. 

Zsidalipyy, lőf) házzal és 70;") r. kath. és ág. ev. vallású, magyar és 
vend lakossal. Postája Martyánez, távírója Szt.-ÍTotthárd. 

Zsidó, magyar község, 04 házzal és 273 r. kath. vallású lakossal. Pos- 
tája és távírója Szt.-ííotthárd. A szent-yotthárdi uradalomhoz tartozott. 




<9S.^^ 



-^^- 



CJ 



SZOMBATHELY, 



SZOMBATHELY. 



i 



z(*MBATHELY mijideii régiségf daezára századunk 
utolsó (Hiizodeinek sziilötto. Húsz ezerre lehető 
liikossíigúval, nin<lin'ii l>en*ndez('ísóvi*I, izIés^esfMi 
épült ptdutáiviil, inipoiuiló középületeivel, ijuzánk 
legiukiibb lialadó városainak egyike; székhelye 
a vármegyének, a pfisptikségnek, kis kíilnnifija 
a kiilöníéle hivatalbeli tiszlviselijkn^k, tekinté- 
lyes vasúti góczpunt, mely élteti iimrát, fejleszti ki^reskedeünél, ápolja a 
kultúrát, társadalma élénk : szóval birtokáljan van riiiudania kellékeknek, 
melyek egy m(»dern ván»st(il meg- kivánhatuk. 

Földrajzi hehj^ete : 47^14' északi szélesség, 34**17' nyugati linsszúság; í^ekvw. 
emelkedése a tenger szine lelett: 223'3 méter ; őB06 k. hidd és 218 négyszíig 
íilnyi határai északról Olnd, Kíímnn, Herény, Söpte és Zniiath; keletről 
Zonath ; délről Vép, Szőlős, Uj-Perint; nyugiilrúl Nárai és Ólad községek 
veszik körük 

Magát a várost észak-déli irányban két, szinte párhuzamosan baladó 
patak szeU át : az oladi és kámoni határból előre törtető I^erint, melyet 
tennékenyítö tavaszi kiüntéstM miatt hajdan Aranyos vizének neveztek, és a 
Gyöngyös, a régi Siboris, meg a kámoni határban lép a ván>sba és mester- 
séges medrében Szőlős felé veszi íitjál. Sík területét nyugatra dranblánezobit 
koszorúzza, mely uivgy'»bb fVnsíkot alkotva, erdőlínrított talajon nyuíjat 
leié húzódik. 

A várost, mely négy századon át tündökíVh, a római nagyság fényéboü, a 
hatíiluías romai birudalom bukásával csapás esapás után érte és a római 
uralom letűntével »'gész UOO-ig jóformán nem v<dt ogyéb szíuimrú romhal- 
maznál. Attila hunjai 445, körül a jól megerősített Sabariát bevették és ki- auu uraiüm. 
fosztották. Polgárai nagyobb részben Itahába menekültek, bátrahagyott 



118 



SBombathely. 



ó« ftVttfok. 



Víigyoniik píHÍig a martalrtcsí hunok, majd meg alig 10 Ar mulvii, 455-bon 
a Tlrnodemir vezérlKo alatt vántlr»rlü keleti góthnk birtokiiba jutott. A tr-*' ' 
pusztítiusával majdnem egyidöbou borzasztó fíUdrejigés érU* Sabariúl. - 
végleg megsemmisi tette a klasszikus idők még fenmaradt emlékeit. AgAthok 
rövid urahuára a Inntrubardoké, majd az avan)ké következett ; ax évekig el- 
húzódott frauLvavar hadjárat végeztével együtt a frankok hatalmtiba ktírüll 
és Egiiihard szerint maga Nag>' Károly is meg1V>rdtdt a vámsban, midftn 
bajon)i*szági téli szállására indult. 
Msgyar anű<im 870. körül Amulf frauk király Szabariát Dítraár salzburgi érsekiH'K uoi»- 

mányozta s a salzbiu'gi érsokség j<íghatíi-si\ga alatt állt a város még akkor 
is, midfín íí*>í>. táján hódító őseink e teriiletet birtokukba vették; de lOÜ9-bcii, 
midfin szent Lstvaln a gyön püspökséget felállította. Szombathelyt is, mint 
egyházi birtokot, ezen püsprikségnek adtnnányozta, véget vi^tvT'n i1yinöd,*n -a 
salzburgi érsekség egyházi jogható-ságának is. 

Sok niegijróbáltatíLs érte Szombathehi a IIL Henrik csiisz^ir es Aba 
Samu k<»z(i1t folyt liarcznk idejéru de még többet szenvediMt az 1242*íki, 



;/*í^^ 






ÖZOMBATHELY RÉGI KftPE. 



tíit/u-járás alatt, mid/In, amint Bnnfin a tabirjárás leii'jisábrm endíti, a tatámk 
leljiíseu lerombí»lták. E piisztuhis emlékét őrzi a hegy felett elterülő erdőség 
azon része, melyet a nép vermes erdtinek nevezett el ama hagyomány után, 
hogy a szoml>atlielyiek a tatárpusztítás alkahnával ezen erdőbe menekültek 
és itt föbialatti vermekbeu rejtegették magukat. 

Emlékezetes hely voll Szombathely városa a Cylleyek és l. inászló 
között kitört villongiisok idején. Cilley serege itt verte tönkre Ulászló badát 
és az ellenséges felek hosszíis alkudí^zás utíln itt kötötték m^^Q a békét 
1441--beu. 

AHg fél század multán ismét nagy nyugtalansiigot élt át a váro«, 
melynek falait Frigyes esászár fiának, Miksának hadai szorongatták. Tamáte 
győri püspök várőrsége visszaverte ugyan az ostromló német seregtít, de 
arra már nem volt elég ereje, hogy a rövid idő múlva megszaporodolt 
ellenséggel megküzdjön és igy Szombathely 1490-ben Miksa birtokába került 

A következő 1491 -ki pozsonyi szerződés, meljoiek pontjai kíizötl Szóm- 

bathely a máig is használatos német Steinamanger néven is említtetik, ii 
várost visszaadta 11. IHászlónak. 
i^cr^íul'^tS^ Azóta, hogy szt. István a gj'Öri püspökséget felállitotta, Szninbathnly 

•mtt a győri püspökök birtoka volt, akik közű! többen gyakrabban meg i '% 

sánczezal köritett szombathelyi vártücban, érintkeztek a város Lttv.,i,«i^ 
megismerték viszonyait és s^sámos jelét adták alattvaló híveik iránt való 
gondüsságiUvuak. 



Szombathely. Il9 

Bár a győri püspökök különféle előjogokat élveztek, melyet a püspö- 
kök, mint főkegyurak és a városi lakosok, mint alattvalók között bizonyos 
mérvű alárendeltséget eredményeztek, a szombathelyiek még sem voltak 
jobbágyak és a püspökök is, valahányszor velük érintkeztek, mindenkor a 
megtisztelő polgáraink megszólitást használták. 

Goszthon János győri püspök ir)25-ben kiadott szabadalomlevelében 
Szombathelyt az ország kulcsának és kapujának nevezi, nyilván azért, mivel 
Kőszeg és a szomszédos községek az említett pozsonji szerződés értelmé- 
ben még mindig Ausztriához tartoztak. 

Mint privilegizált város többféle szabadalommal és kiváltsággal birt, szabadalmai, 
melyeket a püspökök és királyok ismét(»lve megújítottak és gyarapították, 
dézsmafizetést rendszerint pénzben rótták le, szabad bormérésük volt, saját 
kebelükből választott elöljáróság vezetése alatt, saját kebelükből választott 
elöljáróság vezetése alatt igazgatták a város ügyét, a városbíró a polgári 
ügyekben (mállóan bíráskodott, de a bűnügyi bíráskodást a várparancsnok 
végezte. Szabadahnaikat sokszor fenyegette veszélj", különöscMi a mohácsi 
vész után, midőn Szombathely és a győri püspökség egyéb javait a 
Ferdinándhoz szító Bakích Pál huszár-főkapitány saját számára lefoglalta- 
E veszélyt is elhárította II. Ferdinánd kegjc, ki régi szabadalmaikat 
megerősítvén, jogaikat visszaadta. 

A város fej.lődésére jelentős befolyással volt az a körülmény, hogy az 
1578-iki pozsonyi országgyűlés határozata alapján a győri egyházmegye 
második káptalanja, a vasrári káptalan, a levélüírral együtt a töröktől szo- ^'"l^^rj^^jpjj'*" 
rongatott Vasvárról Szombathelyre helyeztetett át. A káptalan átkíUtözése 
alkalmat szolgáltatott arra, hogy a vár körül puszta tereken épületek 
emelkedtek, uj erőre kapott az iskola, mely Márkus jezsuita igazgatása alatt 
a XVI. század végén virágzó állapotban volt. 

De a város békés fejlődése nem tartott sokáig. Némethy Gergely, Bocskay Kumer urai«m. 
egyik vezére, 1605-ben több ezerre menő seregével megrohanta Szombat- 
helj-t, azt a várral egjütt bevette. A város polgárai a vész közeledtének 
hírére menekültek, értékesebb tárgyaikat elrejtették, a városi levéltár iratait 
és a város szabadalmi okmányait a nagyobb biztosságot igé^-ö német-ujvári 
várban helyezték el. De óvatosságuknak nem lett m(»gaz óhajtott eredménye, 
mert egj' véletlenül támadt tűzveszély a németujvári várnak épen azon épü- 
letét hamvasztotta el, melyben a városi levéltárát elhelyezték s igy a város 
összes iratai, szabadalmi okmányai a lángok martalékává lettek. Némethy 
(lergely szombathelyi síkere után' a sümegi várat vette ostrom alá, de a várat 
védő császári hadak előtt kénytelen volt visszavonulni szombathelyi szállására. 
Szombathelyen a pápa olasz zsoldosaival elegyedett harczba s miután 
azokat visszaverte, hadával Kőszeg alá vonult. 

De a hajduvezért nemsokára elhagyta a hadi szerencse; a Dráva 
mentén a császári hadak részéről érzékeny vereséget szenvedett és az egész 
dunántúli rész ismét a császáriak hatalmába került. A Bocskay-hajduk 
levonulásának hírére a sz(mibat helyi polgárok is visszatértek városiikba, 
összegyűjtögették elrejtett vagyorniícat, felépítették, kijavították megrongált 
házaikat és uj szabadalmi okmányt kértek Napragy Demeter győri püspök- 
től. Ez a szabadalmi-levél jelenl(»g a városi levéltár l(»grégibb okmánya; 
valamint hogy a legrégibb városi jegyzőkönyv is csak az 1606-ból való. Az 
ezen évből kelt jegyzőkönyvek mind magyarul szerkesztvék. Szerkesztőjük 
a városi nótárius volt, kit a XVII. században közönség(»sen csak (liák néven 
neveztek. 

A Bocskay-felkelés után Bethlen (íábor dunántúli hadjárata, majd 
meg a törököktől való rémület tartotta izgatottságban a város lakóit, akikre 
később sok terhet rótt a II. Rákóczy Ferencznek 1703- 1711. tartott fel- 
kelése. E nyolcz év alatt állandó nyugtíilanságban élt a város. Majd a kuru- 
ezok, majd meg a labanczok üirtották megszállva s mindegj'ik félnek köte- 
les volt élelmiszert adni, ajándékokkal kedveskedjii és hadisarczot fizetni. 



120 Szombathelj. 

I.h» íi |M)Iírársáir szivo a/j'rl 5Íllan<ló:iii a kiiruezokhoz huzutt í'»s minden 
alkaliiiiit iiH'irrairíHldtl. Imtry IJákóczy iráni való híísóírénok kifV»jozpsl adjon. 
170íi-l)M!i ."), a kr»vi'tk<'zö ITOk T-vIxmi Karol vi Sáinlíir f<»lhivásíini 30 hajdút 
álIíldU ki rs kijí'l»'iiti*ttt\ liniry ha íUi hajdn nem «»ir'írsr»ir('s, kr»sz többet is 
állílaiii; j»'l«Mitr'k<Mi\ iin'iiiiyisrLni zabot, sziMiát, k«Miycn»t rs \nh\} váiróiiiiir- 
lij'il száilítíilt a kurncznk táborába, 'JOO j»ár csizmát küldí»tt < )i-skiiy László 
kapiláiíy csapatainak, Foruá<-h Simon ucncrálisnak pcíh^r 3- roriutos kocsit 
ajántlcktízott. Min<l«*zt aliü: kct hónap alatt ós cítósz lclkostMb'»ssí»l, iW auuál 
siráiikiízólib h;niü(in szólnak azon jcL^yzökönyvi aihitok, nirlyt'k az lil- 
átvomiló császí'n'i t;'iliornoknk zsai'olásainak cmlókót őrzik. 

Szoinlfatlu'ly a császári Inulak birtokában voh 1704 aimusztiistój 1705 
novemberiig, a midőn Hottyán McíszIím- tábürn(»kot Szt-Cinttluinlnál nieg- 
Lryózvón, r;'dlTyi Szombatliclyről mcü-szalasztván, az óv vóiróro ;i dunántúli 
rószckt't líákóczynak visszaszi'n'ztc. A város a kövtMkozd 1706. óv elején 
ismót a nómeíi'k hatalmába került, az óv vóírón azonban újra a kuriiczok 
lettek urak a ti'ríiletón. Andrássy P:'d ós l>(»zeródy Iniri* knrii ez vezérek 
Szombathelyien szálltak lábnrba; a következő 1707. óv «dejón maira l^ottViín 
is meü-tplcpíili Szombat helyi'n, melynek lakTii iiraz r>römniel to^radták. mint 
<)ly íerfiul, ki a nóp joL*'ainak ós javainak vódelmóre saját sen»ir(» k<"»róben 
is üdvr)s l'i'üytdrni't ^'yakorolt. Hiittyán aliir kót havi itt idözése után Pápára 
tetttí át roliadiszállás;'it. Távozása után iJabntin vonult b«* Szombathelyre és 
azt Neliein paracsnoksáira alatt főhadiszállása tette. De nem niaratÜiatott 
st»káitr. Június Imválian línttyinmak sereirri elöl nienekiilni«» kellett és 
Imdaivid Snpruii l'eló vette utjj'it. A császáriak pusztításait nieLrln»szulandü. 
Hntt>:hi jelkelósie szólította fel a vidók nemessóiTÓt ós a kr>/e!i vámsnk pttl- 
L^-irait ós a üA íilekezós In'lyóíd Sznud^atlielyt tíizte ki. 

Kzen ielliivj'isra MULTusztus lió derekán mint(\iry 7000 foíryveres ir\-űlt 
össze Szombatliejyrn, ;i kikkel i:yúj1va ós jíusztítva Ausztriába tTirt, naffv 
rónuiletet keltvón mindenütt, kül«>n()sen pedi^ a csi^ndes véríí st:iJ(M-ek kíizöit. 
akik mÓLT mipJMinkban is borzalommal ejtik ki a kurucz nev(M. liottyán 
szeptember első n;ipjíiil).in ismót hevonult Szombathelyre ós a várost, ü 
sebi'síiitek ós lMM<Viiek menedékliejyót, kíibnKis ótaluia alá Vett(\ A btíSSZÚt 

bosszú ki»velte. I)i)tty;'ui auszti'iai zavai'í/ásai hiróre Stahrombery: et^ósz liad- 
erejóvi'l támadott Hotl>ám'a, a ki a túlnytunó cIIímisóü: elöl menekülvén, 
Stahreud)erL»- Sz«»ndi;itlH'lyt ejfitLihdta ós feldi'dta. 

A kurucz«ík szerem-sójr plivh' 1i:ui> ntlott ós sem Eszterlnizy Antal, 
sem a Lnászns vÓMvt rv\ xasmeiiM'i llMloiih Ádám nem állhatott t<"ibbó ellen 
a nómet hadaknak, melyrk 1710 auirusztusában már kizárólairos lu-aivá lettek 
a dunántulnak. 

Aliu" órt vóyet a kuruczok ós laban<'Zok küzdelme, in(»lynek folyamán 
i.esii- a szombütlielyi pokn'u'ok majd mimlenítkbol kipusztultak, a midőn 1710. juiiia*; 
havában eiry uióíí irtózatosal»b ellensóir íit<itt. tanyát a város falai között: 
a pestis Viiiry fekete halál, mely a k<)\etkez(") óv február vógói^: tíibb mint 
líOOO lólektol Insztntta meü' ;i sokat sanyariratott várost. A nópleleimé lett 
várns jíivai íjazdátlanul, parhiíron heveitek ; a birtok órtókót ua.íryon csök- 
kentelte :i munkáskóz hiánya. 

Az idönyos birttikszerzós naüy hatással vt)lt foh^tr a közelvidók lakóira, 
a kik Szuinbathelyre k<dt«)Zttd;, itt birtoknt szereztek ós letelopodtek. A l»e- 
k(>ltrfz<'tt új letí'lrpülrik na.üyohh rósz«''t a nómetajku Kőszeg, Hohoncz és 
PinkatVi kíM-riyóki-roI való ipamsok alkották, a kiknek száma moirlehetös 
n:iL»^N lehetett. mi\«d ;iz eddin- lösuyí) keres mjii»'yar város hirtelen nóinet jel- 
li'o-et (íltí)!!. Kkkor keleikezt«li :i kíilrimhsón' ;i nómet ós nniiryar niester- 
pnd)»'rek. a nónn't és iiianyar /unf/rrrk- kr)zr»tt : ez időtől foi^va szaporodtíik 
el a kiihiidelr nómet vi'zetóknevek. melyrknek nyíuiiát is alig; találhatni 
a róyihb kelptíi jeirNzök«»nyvekl)en. l>e a n\ elvben ós szokásokban niegnyi- 
latknzó kíiltMubsói: neni emelt választófalat a ró*ri és új polgárok közé s 
a nómetajku letelepülök csakhamar mairukóvá tették új otthonuk tradiczióit 

Az iílo lassankint beheíresztette a hosszan sajgó sebeket és az új erflrt 



I 



4^ 



ft^ 



O, 



1KU<^ 



•3 

•a 




-9 
P 



\ 



■>^ 



í" 

1 

1 
\ 






L 




^' $ :j ^ Sgrj !9 $ !«' ^ $ S S S S [^ S S' ^ 




! 



» 



1 I • 
9 < <Í 

ÍZ3 > > 



o o 

I 1 -M ^ 9 I -g 1 




8«HO9ec-t*A«oiNoc0»Q^eaeoHhto^c^oQ 
O9C<«Qsicie4fMoa^oic(5eoeoeo»0)^coe?S 



á..ti 



J2 -cí 



£ 



sr? 



i: s 

O s 

- c 



i ö& ^ 



li § 

J- s 



ül 

II 



o 

. s 

lllil 

C< 09 > CC M 



o 



I! 

I3£ 



Ilii 

0, pu M 



3Í 



^QJaó^Ma«di^'ado»c^'elcd«4íio«i'>^cD» 



Szombathely- 121 

vergődött polgárság biztos számítással tört előre a haladás utján. Kezde- 
ményezésére és Zichy Fercncz győri püspök áldozatkészségéből 1772-ben 
megnyíltak a gimnázium kapui, első hirdetői annak a czivilizáeziónak, mely Gimnázium. 
az ósdi felfogást és a maradiságot száműzte és az új eszmék hatása alatt 
tért engedett az okos haladásnak. 

A város fejlődésére rondkivüli hatással volt Mária Terézia királynő 
ama ténye, hogy 1777-ben Szombathelyt az új sztymhathelyieg t/házmegye szék- ^püT^kíé]! 
helyévé tette és lií)gy a püspöki székre oly férfiút szemelt ki, a kinek böl- 
csessége, nemes szivjósága, és példátlan áldozatkészsége halhatatlan nevet 

szerzett. 

Felsőszopori Szily .hlnos volt e férfiú, a szombathelyi egyházmegye sziiy jános. 
első püspöke, a ki szorgos főpásztori gondjai mellett arra is talált időt és 
alkalmat, hogy székvárosát fejleszsze és emelje. 

Lerontatta a régi vár biístyáit, a várterület helyén felépittette ízléses 
palotáját és a legvégső önmegtagadilsig menő áldozatkészséggel, apostoli 
buzgalommal m(?gvetette alapját annak a nagyszabású székesegyháznak, 
mely nagyszerűségével, keresetlen szépségével nemcsak Szombathelynek, de 
az egész országnak is egyik ékessége. 

Ernyedetlen munkakedvét nem voltak képesek felemészteni az új 
egyházmegye szervezésével járó fáradalmak és, mintha csak belelátott volna 
a távol jövőbe, mintha csak s(?jtettc volna, hogy a korabeU kis Szombathelyre, 
mely alig számlált 3000 lakost, szebb jövő vár, tanácsaival és anyagi áldo- 
zatokkal iparkodott e jövő útjait egyengetni. 

A város újjászületése elválaszthatatlan az ő emlékezetétől. 

1793-ban, ugyancsak a nagy püspök sürgetésén^; megnyílt a két év- 
folyamú hölcseleli iskola, mely (»gy nagy vidék művelt ifjúságát hozta a városba. Bölcseleti iskou. 

Ezen kr)zbon érték a várost a francziák zaklatílsai és a szövetséges 
csapatok szakadatlan átvonulásai, melyek éveken keresztül izgatottságban Francziák. 
tartották a lakosságot, felemésztették élelmiszereit, elsarezohák pénzét s már- 
már végső szükségre juttatták, midőn a Napóleon és Ausztria között létre 
jött béke a k(ídélyeket lecsillapította, sőt nagyon megörvendeztette, mert 
végre megszabadulhattak a franczia katonaságtól, mely 110 napig tartotta 
megszállva a várost, sok kárt és még több rémületet okozván. 

A francziák okozta bajokból még fel sem ocsúdott a polgárság, midőn 
1817. tavaszán újabb és rettenetesebb csapást kellett átélnie. Borzasztó isn. évi tűzvén. 
tűzvész támadt, melynek a város kétharmadrésze áldozatul esett. A lakosság 
fele hajléktalanná lett, és hosszú időbe került, míg magát összeszedhette. 
1831-ben ismét a kolera hozott csapást a városra. isai évi kolera. 

1848. márczius 17-én a városház szorongásig megtelt tanácskozó termé- lais-ia. 
ben nagy lelkesedéssel fogadták Horváth Boldizsárnak, a vármegye akkori 
főjegyzőjének, a szabadság alapján életbeléptetendő uj intézményekre vonat- 
kozó 16 pontban megalkotott peticzióját, mely az ugyanazon napon tartott 
megyei közgyűlésen is elfogadtatván, pártolás végett az ország összes tör- 
vényhatóságainak megküldetett. 

A márcziusi események hatiisa városszerte nagy lelkesedést keltett. 
A polgárság egy szívvel-lélekkel állott a közérdek szolgálatába. Újjá 
alakította a városi önkormányzatot, egyre szaporította a nemzetőrök csapatát 
és mikor a felhők a szemhatáron megjelentek, messzemenő áldozatokat hozott ; 
honvédeket toboroztatott, és ellátta azokat fegyverrel, ruhával és pénzzel. 

Mindez ideig a várost megkímélte a háborúval járó félelem : de október 
10-én aggodalom szállta meg a lakosságot, midőn a polgármester a nevezett 
napon a közgyűlésnek tudtára adta, hogy Teodorovics hoiTát tábornok jelen- 
tékeny seregével átlépte a megye határát. 

A ki csak tehette, elrejtette értékesebb tárgyait, a gazdák az erdőbe 
hajtották marháikat, a városi előjáróság pedig a pénztárak és a puskaporos 

Magjaramác Vármegyéi éa Vároaai : Vaavármegye. 17 



Szombathelj. 



123 




SSZOMRATUKLY. 



A HORVÁTH üí>LI)IZSÁK-TÉU. 



aliitt , in(»ly 
sőt jiiéíT ii 



öiiálló- 
honííúí 



hogy a csekí^ly számú 
császári őrség észrevette 
volna őket, kiürítették a 
megyei pénztárt, elvitték 
egy császári tiszt fegy- 
verét és tovább állottak, 
útközben, Hegyfaluban 
elfogván az osztrákok 
élelmiszer-szállitó szeke- 
reit is. 

Míg a város a kato- 
nák kiszolgálásával volt 
elfoglalva, (»gyre ked- 
vezőtlíMiebb hirek érkez- 
tek a csaták tereiről. El- 
érkezett végre a világosi 
fegyverletétel, az ellen- 
ség kezébe került Ko- 
márom és elsötétült a 
magyar szabadság ege. 

A világosi fegyver- 
letétel után Szombathely 

is néma gyászban kí*s(M*gett az id(»gen hatalom igája 
ságától megfosztotta, ('aikormáiiyzatát megsemmisítette, 
sóhajt is elfojtotta. 

A városházán a német szó járta, kérl(»lhet(>tl(Mi beamterek nyomták a 
békés polgárokat, vizsla zsandárok kémlelték a sajgó szívek(»t, melyek <»gy 
évtizednél hosszabb időn keresztül epedtek hasztahnu'd az elvesztetts zabad- 
ság után. 

E közben a nemzet a forradalmi politika útjáról a l)ékés egy(»zkedés 
terére lépett és a kimerült osztrák hatalom hosszas vonakodás után, végre 
is elfogadta a bék(»jobbot. 

I. Ferencz József kibocsátotta az októberi diplomát és ebbcMi, bizonyos 
korlátozással ugyan, visszaadta az ország régi alkotmányát. Ez esemény 
híre örömre hangolta a város lakosságát. Újra divattá lett a mag;\'ar ruha, 
atillál)a (Utözíitt kokárdás emberek hirdették a régóta nélkülözött szabad- 
silgot. A megyeház oromzatáról h^hidlott a kétfcíjü sas, mely 184ü-ben 
kenllt oda s az 1861. október 25-00 tartott tanácsgjn'ílés lelkesedéss(?l üd- 
vr)zölte az új korszak hajnalát és intézkedéseiket tett a községi szervezett meg- 
változtatására. 

De alig esett túl a kezdet nehézségein, keserű csalódásra ébred a nemzet. 
Az 1862. ápril 3-án tartott tanácsgyüléscMi már ismét a korál)bi szomorú képpcd 
találkozunk. A főispáni helytartó önkényes IxMivatkozásai a megváltoztatott 
rendszer nehézségcMt csak szaporították, rendeh^tei pedig érzelmeibíMi sér- 
tegették a polgárságot. Elkobzás várt a magyar emigráczió vez(»tőinek 
arczképeire és számtalan ily képekkel díszített melltű és gyűrű keridt a 
zsandárok kezeibe. 

Az 1866. év háborús mozgalmai szintén befolyásolták a városi kr)z- 
hangidatot. A hadkiegészítő parancsnokság ismételt megkeresésére a vá- 
ros 13 önkéntest toboroztatott. Minden önkéntí^s f(\jenkint 30 frt foglalót, 
az elindulásig napi 1 frtot és rendes élelmezést kapott; mindez 761 frttal 
terhelte meg a város pénztárát. 

Alig, hogy megkezdődí)tt a háború, nyugtalanító hírek t(TJ(Klt(»k el a 
városban. A szekerek hosszú sora, megrakva sebesültekkel, vonult vé- 
gig a városon, müitán már nem volt hely, mely befogadhatta volna az 
ápohlsra szorult betegeket. A város a polgári gj^ámoldában 12 ágyat állított 
fel, a polgárok közül számosan vállalkoztak egy vagy több ágynak felsze- 



nacli-korsziik. 



Vli 



Szombathely. 



I»<ii7-iki khív 



A v;n<i- ffji 

.1. .M- 



lt.;:\.< 



I' 



SSSOMHATKfiLY. — A PAFSEVEI.ö INTÉZET. 



helyben febUlítotl 38. sssáiuúu^ 
bori kórbázbHíi volt ds 
soha, A heinai-tá tanátssi 
létének liiitiitíát fokozta 
cárság ki'my Orü 1 1 • t esjf^é^f ; - 
niiiifb'n ház hozstájánill ftj 
gvk élelmezéséhez. 

A königgriitzi ve 
a megulíízott Ausztria 
gel ajuMlűtla fel a pél 
és Diák Ferenez kiefi 
büliükája a nemzet iinüko 
kfiísott fennállott válasastA 
viígre ledöntötte. 

1867. február 17-én 
királvi leirat, moly bz oii 



ülkntniiuiyáT helyreállíbítta, tebniár 18-án pedig már Szombathelyen vd 
kerület keiivisrlfíjéní'k, llurvátli Bíildizsiirnak távirata, melyben szülövá 
:i% alkiftmány vis^sznállitásárol értesíti. A távirat óriási íclkesedéHt keh4?tt3 
rosszerte, onimtöl sugárssöttak áz aff^znk és m öröm hangos nyilvánúbí^ai i 
hallhatók niintlenlVli'. Az iniim és l<*lkesG'dés esak fokiizódott, mídön i 
lílílalról mejufi'msiiést nyert a hirjmgy a niatryar felelős minií4zti?riurn igiizsá 
táreziijihiak vi^zetésével a ván*s képviselójiv. Horvát H(»lpizsár bíssatnli 

A'Á alkfHniíin\ vissiííiállítáj^íival esik Ti^sze a város igazi és ezéllnd 
liahulá^íáiiak !i kezdeti'. lIraA:i11i tínldizsár, a vánm naiív fia, íi fi7-if8 kcir 

ÍL^aTísá^'íiLjfyruiniszlcre, 
\atudi rajnniíással esijir 
iríilt szilit PV;\rnsjiM (*s inl- 
k;i huziralniinaid kairoltu 
IV i (Tdckeil. il('> részlnai 
iVá 6 luUhatr*s pártín^^á- 
>ának kt>szr»nlH*lM, hngy 
a hajdani kis község, 
inely a múlt század vé- 
íHén e*sak n! ntezáhól és 
180 házból állnttJakuH- 
ságu peíliu alitr küzeli- 
lette meg a 2títH)HM, az 
utnlsó nvlizedekbrii ak- 
kora leiidrüetet veit és 
' 'íy My**í'^ I ej lódésí lek 
indult Jiíígy oz<'n szem- 
jMJutlíuI ki*vés hazai vá- 
lus álihalja ki vele a 
versenyh 

Az IHíirKhen niet^^- 
iiyilt déli vasníi voiiaí, 
1 nely N agy -Kani zsáii át 
liia[api^sít»*l és Stájernr- 
sz/iLiUjd linzla ii>-zi'k'ii 
l('t»''>l»i' a vámst, új hTri 
adnita k«'n'sk('dr|í'iiiiii'k. jiokvátji ií(.'LI)Iz«áh. 





csi'uszári őrspg észrevoUií 

Kuliisifik(^l, kiíínloíipk a 
ívgyei pénztárt, cl vitték 
egy császári tiszt feL,n'- 
vcrtM és tovább állottak, 
útközben, IbvL''Yl;iluluui 
rlfi *gván az osztrákok 
_éit*liüiszej"-szállitó sztíko- 
^it is. 

Mii? II várns a kato- 

Ilik kiszííl^álásával vnlt 

^1 foglalva, ogyro kod- 

^ezötlí'iiobb hirok érkoz- 

?k a csaták tcroiroL El- 

bki^zett végro a vilá^'nsi 

jOgj' Vériét étel, az elb^n- 

^íT kezébe kerüli Ko- 

lárnrn és elsötétült a 

laKj'ar szabadság ogo. 

A vibiííosi re^yviT- 

ílétel után Szüiiibatbely 

nénia gyászban kesergett az idegen batabao igája alatt, nie 
iától niegt'üsztotta, önkormányzatát niegsemniisíti^tte, söt még 
ihajt is elfojttdta. 

A várostlázán a nemei szo jsirla, kérlelhetetbni boamterek nyomtok a 
►ekés polgárokat, vizsla zsand:Írok kémlelték a sajgó szíveket, melyek egy 
füzednél bosszalib idíín kereszlnl epedtek basztjdamll az elvcszletls zaliad- 
ság Illán. 

^ E közben a nemziít a forríidalmi politika útjáról a békés egyezkedés 
■Drért* lépett és a kimerült osztrák bataltnn bosszas vnnakodils után, végre 
Mb elfogadta a líékejiddíot. 

■ L Fere]icz Józsid* kib(H*sátntta az októbf*ri diplomát t's ebben, bizonyos 
Bturlátozással ugyan, visszaíidta az ország régi alkotmányát. Kz esemény 
híre örömre hangolta a város lakosságát. Újra divattá lett a magj^ai' ridia, 
itillába rábízott kokárdás r^mberek hirdették a régóta nélkültizött szabod- 
íot, A megyeh;iz íodinzatáról lebnllott a kétfejű sas, mely IHíU-ben 
terült »ida s íiz iHííl. októlícr 2r>-én tartntí tanáesgyniés lolkt*sedéssel üd- 
t'íizrdti' az üj knrszak hajnalát és intézkedést'ket Irtt a községi sziM'Vrzid. meg- 
váUiiztatiísiíni. 

De alig esett tói a kezdet nehézségein, keserű esidódásra ébred a nemzet. 
Az 18B2: ápril 3-án tartott lamiesgyülésen már ismét a korábbi szomoró kép])rl 
ilálkozunk. A főispáni helytartó önkényt^s beavalkozós;n a mi'gváltoztatott 
Rendszer nehézségeit es;d\ szaporították, rendeleti'i jítMÜg érzobneilien sér- 
egették a polgárságot. Elkobzás várt a miigyar cnngrái'zió ví^zetöinek 
rczképeíro és számtabni ily képekkel díszített nudltíí és gyűrű került a 
issandárok kezeilje. 

Az IHöti év bábíH'us mozgalmai szintén befolyásolták a városi köz- 
hangulatot. A hadJviegészítö paranesnokság ismételi megkeresésére a vá- 
[)S 13 önkéntest tfd^oroztatott. Minden önkéntes fejenkint 30 frt foglalót, 
az elimtulásig napi 1 frtot és rendes élelmezést kapott; mindez 761 frltal 

t?rhelte meg aváns pr«nzíárá1. 
Alig, hogy megkoztlödott a háború, nyugtabmító hírek tfa'jedtek el a 
árosban. A szekerek busszu sora, nirgrakva sebesültokkel, vonult vé- 
ig a városon, miután már ni^m volt hely, mely Itorngadhatla volna az 
áindásra szondt betegeket. A város a polgári gyámoidábíui i:i ágyat állíbttt 




polgárok közül számosan válbdkiíztak 



igvnak felsze- 



Szombathely. 



I2:» 



L.a«^ 



FFlíuiHiíMtti^ \VA ipart és új er5t vitt a koz- 
jaziliisii^ külniilV^le iigiiiha. Xemcisukulyi'bb 
lolentösótrű vult i\z 1871-bt'nés lH72-ben 
iietrnyílott nyugati vasi'it, mely Szimibat- 
lu'lyt II íJunáütúhiak valóvSiigos gűezpanl- 
jává avatta. A vasutak oléíik ínrííalma 
pj életet fmtött a városlía, a mely fnllng- 
fán előny Os helyzetét, ritka kitart tussal 
iiunkálkodutí eínelkí^déscii. (lyárak kelet- 
tezlpk, az iskolák meuszaj>nrndtak, új 
lüvalíiluk tVlaliítsisúval intrlligrus társa- 
|flalma mrgiiövektHlrtt, beéiííilt határai tá- 
iiltak, a száíilófüldek talajából új város- 
részek, nj utí'zák nfittek ki s népességn év- 
rOlnniv iíyarajtntlntt* 

Ez ulúlilii szíJí!i|><aill)ól küliMiös fVmtns- 

Bíígü körülmény volt, hogy a várost határoló 

cét község, O-Perint és Szent-Márton, 

I88r>-bcn a várossal egyesíttetett, minek 

■kilvetkeztében a városi lakosság mintegj^ szohbathely. — a barátok temploma 
[3000 ííjv^el szaiíorudütt, A polgárság jó és a sabAiua-szAlló. 

Srzéke, elöljáróinak buzgalma nyilatkozik 

lOg azon alkí»tásokban, melyek a város haladását hirdetik. 

A városi épitíj hizotiság gotidos és buzgó tevékenysége a ezélszeröség 

lónyezrli mellett a jó izlés és kényelem tekinteteit is belevonja szánjításai 
[Jkörébe és megállapítolt tervezetének kovflkt^zetes keresztülvitelével ni»mpsak 
Ihz új utczák szabályos vokát biztositja, biuii»m az egyes épitkezések lúkní- 



NjugoÜ vasul. 



O-IVnntti'i fts 
Síl-M4rtt«iiii«l. 



■ I ■ I 



tM^ 



_ «jM 



mu 



m\A^ 



Ll 



BZOMBATHBLY. 



A OVÖNÜVAS-ÜTCZA. 



iával a régi utczák vonalainak rendezésére is j^oridot ÍV»rdií, hogy a száza- 
dos inulasztilsok pótlásával megvesse alapját a jövő nemzedék sikeresebb 
jvékenységének. 

Az utezák kíizlekedési útjai általában bazalltal, a gyalogjárók a város 

7els6 területén asztalttal és szabályos alakú kövekkel, a külső részektől 

Tóvénynyel vanraik fedve, A gyalogjárók mentén, a szélesebb iitczák miniikét 

Inldalán, gíimbakáez-sorok futnak végig. Az iitezák tiszták és nyánui át 

jrendszeresen railöztetnek. Az épületek szilárdak, légh'ikliól é[atvék és eseré|)f)('l 

fedvék. Az újabbak egyszerűségük daezára is ízlésesek, ezélszerű beoszlásúak : 

régiebbek közíil a legtöbl) új külsőt nyert, s csak itt-ott lehet bitm egy-egy 



i2r> 



Seombathelj. 



A V.iroá lltr/.li. 



k'-Si-ylíH/,. 



rpulot(»t. nn^lviK'k alakja a niúll száza<Ira (»inli'»kez1et. A vámson kívíi! :i 
.léirvonMii nipllrlt rs az úiryripvt^zplí városi naírynH terület nól lig«»tek ínhú 
l)ilHMií)t a szabadba vátryó közíaiséíTTu^k. moly kollőon ^Diidozoit iitakíni ^ 
árnyas ras(>n)k kr)zr)it tí^brti uvi: napi sétáját. 

Kiváló ponljai a várnsnak a línnath Bold'iisár-. Szt'ehenyi- 6^ BaUhy'-mwx- 
tíM'í^k, a ('i/öHi/i/öS', llrvzíH'inii-, Fftlffili', '^'íí'// 'hhuts- és Ssrl Káhnt'm-. l'.-. 
Pf'r/nfi', Kalrári'f-ftfr-tilc. Naíry(>bl)részl itt láthatók azon ncvezotesi^líb í'pil- 
b't(ík, niolyrknrk rövid h'iratát a kíhiMkezökbon adjuk : 

-: V J t ti a/f f'l' i ^ -" ♦ \v ■ <- 
tyt/htís ii réifi sz'iii- 
bathidyi vár torü- 
letiMi, ;i jelfMih'L' 
Tomploni-térrn £. 
híMiilukzatával k-- 
lot fVli'» trkiiitw. 
Ki íítóse >^TÍIi/ J:ui'- 
íiz <»í?yliázini'L'.vi 
idso püsi>üktí aln'T 
17í>l-bpn vpttp kez- 
det ót és oly iTv-r- 
saii haladt ♦^Inn. 
ho^-y a hai;din:r 
épület 1707-1 MII 
niártí^tö alatt álJMr. 
Terv(*zt»tót FI'*vrl. 
MtMiyhórt jínzsd:!}. 
éi)itósz készítrfii iV 
uí^yanö vól^^zí*' ;■;/: 
épitós IVdrtt vul 
lelÜLtyídíMeT. 

A püsi>r>ki irati; 
adatai szrrint Szilv 
püspr»k 1707-if: :i 
roppant inernnis'- 
LTŰ ópít (")-anyaír'iii, n 
nn'ívósz(»k, mt>*''r- 
eniborek élelm«^Zf- 
sén stb. kiviil kv-z 
pénzben 1U2..><hi 
Irtot fordított íilia- 
tahnas ópíílrtn'. 1> 
össz(vifb(Mi beníML^- 
lahatik I. Fí-hmh-z 
király 20,000 frt 
ajándéka, a tnlil-:* 
a piispr)k jfívoíhl- 
mei és ritka biizü:!- 
lomnial íulytat/'M 
íjfyűjtései írdfzíi'k. 
A iiai-y [n\){\>'/Anv iKMii érht'tit' ni«'.L»- a 1<Miiplnm építésének belVjoz»V-T. 
Ilrr/aii hihnros pli^p^^k idí'JriM'n és rinick lialíUával a ])üspr)ki székii«/< 
l)rkr»\('tkrz»'tt kél évi íiivs<M|é."i(' alali készííllck cl a tenii)loni bidsejénfk •■> 
hniii|nkzai;iiiak diV/íi«''M'i, és iiiéLi akk«»r s<Mn vnh teljesen kész, niidnn JsiM. 
nnvriiilMT í)-én :i/ l'jz. «''li('trí líitoiiíiiri l)(»hl<>üsáii(>s Szűz tiszteb»tére Si- 
nioLiyi Lipól |)íisp«)k .-'ilt.il íiiiiM-pé|\ esni lélavattalott. 

A réij'i uImsz siilhí'ii épiíli kiM-eszi alakú, hataluiiis bazilika: hossza 
kiviil 7.") 111., bellii 7:.' m.. szélp->éop a kr'reszthajóban 37 m., másntt 23 m.. 
belsíí niaí»as>á.ira i^O*.") iii. I )<')r éí, jón izlésű oszlopokkal ékeskedő homlokza- 
tának íléli és északi sarkán eiiy-eíiN' 07 m. ina<ías, veresrézzel fedett toriíiiy 
emelkedik iellelé. Az északi toronyban van eJhelyezve a 2352 kg, súlyú Ist- 




S/O.MI; \THi:i.V. 



s/i.ki-.>í:(;^ HA/. 



Szombathely. 



127 



ván harang, a déli toronyban 4 harang van A tornyok között h*vö három- 
szíigü oromzat csúcsán egy, a hitet, reményt és szeretetet jelképező szobor- 
csoportozat, déli sarkán szt. Péter, az északin szt. Pál apostolok szobrai lát- 
hatók. Az oromzat és a négy jón oszlop között levő keskeny sávon a követ- 
kező felirat örökíti meg Szily emlékét : 

lOAN. SZILY PRLMVS EPPVS SABAR. MDCCXCVII. 

A szélső oszlopok között levő fülkében és p(»dig a déliben szt. János, az 
északiban Mózes szobrai láthatók. A homlokzat földszinti részén három már- 
vány lépcső vezet a három föajtóhoz, melyen át a hosszú hajóba jutunk. 

A templom belseje vörös máiTányszinn* van feslve és három részből 
áll: a szentélyből, kereszthajóból és a hosszú hajóból, mely(»k(ít 34 ven^s 
máminynyal boritott, lábaikon és fejeiken gazdagon aranyozott korinthusi 
oszlop tart (')ssze. Három márványlépcső vezet a szentélybe, melyet a 
kereszthajótól díszes márvány karzat választ el. A szentély mindkét oldalán 
vannak felállítva a diólaból készíílt és gazdagon aranyozott stallumok. A 
déli old^d(^n levő stallumok mögött van elhelyezv(^ a bibor- és arany- 
szíivettel bevont mennyezetes püsjuiki szék, vele szemben az északi oldalon 
függ az olasz Hiccinek szt. Pál 
megtérését ábrázoló művészi 
képe. A kereszthajó mennyeze- 
tének közepéből ereszkedik le a 
gy()nyörü csillár. 

A mcmnyezetet művészi ki- 
vitelű festmények díszítik. A 
szentély f(4ett levő kerek bol- 
tozat festményének tárgya az 
angyaU üdv()zlet (aniuinciatio). 
A fpstmény négy sarkán négv 
szent alakja látható, mclvekel 
17í)i-l)en készített Manlbértscii 
Antal. 

A tabernacidiimban őriz- 
tetik a szentkereszt iv/jm része, 
melyet VÍI. Pius pápa ajándé- 
kozott Herzan biboros ])íisp()k- 
n(ík. A sekrestyí? külső ajtaja 
felett áll Szily János első püs- 
pöknek alai)astro!nból készült 
domborművű képe. 

A szentély északi oldalá- 
nak hosszában van a szt. Mi- 
liály-kái)olna, melynek ajtaja 

felett a templom építését és csinosítását l)(»f(\jcző Somogyi Lijmt püspr)k- 
n(^k szintén alal)as1rond)ól való kéjx^ látható. A kápolna boltozatán levő é^; 
Winterlialder által festcMt kép az utolsó Ítéletet, az oldalfalakon levők a szt. 
irás egy(ís tía-téneteit ábrázolják. Az oltárké])en szt. Mihály főangyal 
alakja látható. 

Nyugati végébíMi a szt. Aíiliály-kápolna és a s(»kn^styék alatt van a 
sírbolt; az utóbbi két osztályból áll, a bí^lsőben a püspök(')k, a külsőben a 
káptalani tagok tetenicú nyugszanak. 

A város középpontja a hosszú, négyszögalakú Szécheni/i-tér, melynek Szí-chenyi-tí^r. 
észak: oldala a Szily »János-ntczában végződik. l\r)zépen áll a kétemeletes 
püspöki palota, mely kel(»tről a Berzsenyi Dániel-utczára tekint. ruspöki palota 

A püspöki palotát Szily János püsp(*)k építtíítte, valószínűleg a templom- 
építő Heveié Xn-wi alapján. Az egyszerű renaissance stylben éj)űlt j)^!^^!''^ 
középső homlokzati tagozatának (^íső emeleti nagy ablakjai alatt nyúhk ki 
a négy jón oszlop által tartott erkély, oromzatát jelképes szobrok, a Szily- 
család czimere és a főpapi jelvények díszítik. Az oromzat alatt levő kes- 
keny sávon a következő felirat olvasható: 

18* 





M 



^ZnMHATHELV -- A PÜSCÖKl PALOTA. J 



188 



Szoinbathely. 



EPIS("(HMl^\I SAÍÍARIKNSK 

JOANXKS SZILV 

PHIMUS KlisroPlIS SABAKIKNSIS 

F. F. ANNO MDtXLXXXl. 

A nagyszabású éjiűli*! födísze a tiigas l<''pcsr»ház és az dsö fnieknt'n 
levrt nagy terpni, nif^lyet IV(*rfniLM'ster fV*8lmény*»i flís?:iteripk. Nagryon sz<?p az 
ügynevezett IVil-lereni, a I^üs[K^kük rendszerinti togadn 1ermt% melynek 
falait Szt Pál éirtrlíül vHt ji^leni^tck képei ékesitik. 

A püsp(>ki jiiíigárikápuhiij ;jniji\<izíitt i>ltárán levÖ alabástrom feKziilet 
szintén egyik becses és énleki's látniviilója a palotánaky juolynek iniisudik 
emeleti négy Oíigy torniét díszes és ériékes könyvgyűjtemény lölli be. 



M 



■ ■ 



^TÜBÜSf" '^ LÍ91Ü19 1 - l"' 



\Sí ié 



99; 



SZOMIiATHKLY, A üIMNAZIUM UÍÍÜI ÉJ^ÜLKTR. 






Pul^ári l«ájiy< 



-1 pffimerclő mirzH kétenielrtes épiílele a píispíiki palotával egyidejfdeg 
épült a székesegyház északi szomszéilságában. Minden díszítés nélkül való 
külseje egyszerűségével is eim^ld hatással van a szemlélőre. 

Mintegy negyven helyiséget lughdnak td a nrívendékpainík tanúin, 
étkező és hálóterniei, az iskolák, az eUíf janik és tanárok hikásai, a könyvtár 
és a ká|>rdna. Az épüh^l halszárnyának megnyujtrisávai épűll 1884-ben a 
díszes és tágas k(»nyvtártereiri, ugyanekkor ahikítlatntt át az új kápnhia, 
Ugy a könyviárt, mint a ká[}olnát Stornct Feronez polyehnim festményei 
díszítik. Az egész épülelben alegértékeseldj az egyik iskoluterem mennyezetén 
látható festménv, inelv a négy szt. atyát ábrázíd ja s melyet Dorfmeister István 
festett 17í#l-ben. 

A székesegyházzal szernhí^i látható a polgári leduijiúvla szép két- 
emeletes ép illeti?, .1 4S>éí'Aí7í//?-ítV nyugati (ddahit Vasvámmjije siékhiUa foglalja 
el, egy több ízben kibővített és ismételtm modernizált nagyszabású épület, 
melynek kétemeletes bímilokzata három tagozatra oszlik. 

A kíízépsü tagozat t»ronizatún van a vármegye ezímere. Az épillet 
keleti részén látható a régi jn*^gyeház, mely az ujjal osszekapesultatva, nünt 
etnií^k melléképülete tűnik l'eL 




Szombathelj- 



291 



A díszes kapubejárat balrészén mép lépcsőházba lépünk* A kapiibejá- 

"mtbíil felvezeti) lép<*srMi az L emelelre jutunk, a hol a iia^y tanáe.sküzó- 
t*Mvm az uralkodf) pár, I. Furenez, Józset kir. hei'czeg nádurispán, líaitUyán}'! 
Lajüs gróf, Batthyányi Fülöp berezeg, Deák Fereiiez és Kussuth l^ajos 
életnagyságú (dajfestésü képeivel. 

A tér keleti oldalán álló városház ás szinhiz egy fedél alatt álló épíl- ^''^í*^ ^ 
letet képeznek. A nyugatra tekintő épület déli fele a vánisház, északi feli^ a 
szinhíiz, 

A díszes épületnek, me- 
lyet Hansniann Alajos terve- 
zett, honi!í)kzata a Széidienyi- 
térre tekint: a városháza déli 
oldahi a belsfí sikátorba, a szín- 
ház északi oldala a Berzsenyi- 
utezába esik. Lépcsőzetes és 
oszlopdíszítésü bejárataik e|5tt 
szépen gondnzntt diszkül ti'- 
rul td. köze[)én Jkri.srmji Há- 



iftobúr. 



'■^.' 



í, íH^ 



njel d'í} magas mu veszi erez- 
8Zohra. Az emeleten van a ta- 
nácskozó terem, falain az nral- 
kndó pár, Széli Káhnán és 
Ibirválh Boldizsár képei veb 
A Víisvármegyei szinliáz 
ünnepélyes megnyitása IHHO. 
augusztus hó lü-én történt. 
Az épület és a licrei idézés 
körülbelül 73,000 frtba került. 

A kicsiny, de díszes szLn- 
hiiz három ajtós bejárata az 
idíícsiiniiikba vezet. Az pl5- 
esarm>k közepén tr>bb lé|jcsr)- 
ííjkon juttmk a nézíítérrej mely 
40 — őO személyt bet ngn dó álló- 
helyből, a két oldalt elhelye- 
zett és í)2 ülésr(* bíMiszíntt 
padsorból és a zenekar lielyi- 
fiégéljűl álL Az előcsarnokból 
jobb és lialoldalun h>pes5k 
vezi*tnr^k IVd a füldszinti és 
emeleti 20 páholyra, az er- 
kélyszékekre, az emeleti zárt- 
székekre és a karzatra. A nézőtéren 350 ember kényelmesen megfér. 

A nézőtér nagycm ízlésesen van díszítve. A brdtozat közepéről számos 
villamos Innggal világító csillár iM'eszkedik le, A színi»ad nagysága 
arányban áll a nézőtérével. Az (dr^íüggruiyt, melynek közepén a lantpengető 
Ajk dió ídakja látszik, Ileinritdi udvari festő, a színpad díszleteit Lehman 
Mór készítette. 

A Széchenyi-térbe torkoló S^díj János-utcia egyike a város legszebb 
utczáinak. Emeletes házai kíizül nem egy díszes magánépűlet ragadja meg 
a figyehnet, de legkiemelkedőbb pontja a törvémjke^ési vs fogházépuld. 

A 60 m. széles és 100 ni. hosszú telek előrészén áll az egyemeletes 
törvénykezési palotai, melynek U alakját széles udvarok határolják, míg a 
szárnyak által korulvett nagy tér a közepén elhelyezeti nagy tárgyaló-terem 
által két, majdnejn teljesen négyzetalakú udvarra oszlik. A fogház a telek 
nyugati részét foghdja el és a fordított T alakban épült báromemelotes 
épületiét képez. 



A rniMoNKOSOK TEMPLOMA SZO^IBATUELYEN, 



.Sxitiliáx. 



Sdty Jaiiüs- 
utca. 



Trirvéiiykexiéil 



131) 



Szombathely. 



Az r»|u'ílrl liíírmn lM»jrnz;itú li/'mlukzíitál |»íírkányzat díszíti. ^\ k<»z«''jM'ii 

lóvíí. <)szln])nkkíil rkÍTt'tt l)('j;'ini1 ;IZ »'irirs;irnnkha VCZrt. IlUlrn litTííZIlílk SZÓI 
a t'nlyosók rs az (Miirlclrc vivü Irprsok. A liánmuMUcloU^s Inijrhíiz-rpííli^tlM'ij 
'2\0 r<»Mi>ly lírlyr/liiMn t'l. Vannak kíil<ni szobái a l)rl«'<r«'k szániára. van üt 
srt»*'l zjirk.'ija, <*ii'v unZílasMiri rs kr\ síMa-udvara. 

faiu.ii-ut .1. \ Szily Jíin«»s-ulcz:i liázs«»rai k«)Z«»tt rszak fi'ló haladva a szt'»I<\s FuhttU- 

ittr:áhu Jnlnnk, inrlvnt'k nynüuii véüi' a láiías vásártiM-n* vt'zt'T, kid«.*ti vóir<' 
az riüyn<'vpz«'lt liziMdijn-oni-várnsha nyílik. 

*"wi'n.!i'"' -^ f'c'ifh'inmi KÍrnsf a ( 1> oniíMi."-: pillák Víilasztja v\ a koszc^Lri ursziiLr- 

últúl. nn'lynrk krh'ti nM;d;hi. wVm 1 kni.-nyii-r a város vt''g(MüI az rpísz 
kis városnak h'itszó lnr(issfíf/i. liisiiinnin li'kszik. 

.1 k'i.<innnin rs (I r>ninitkúrhn: í'). j»avilloii-n'nílszt'r sz(»i'int (Miiolt külön 
rjn'íiotl)öl áll. k«í/»'j)<''n a t(»rzsrj)íili'Uí'l, nirlytnl jolii)ra rs balra oi?y-egy 
lisztilak T's ('üy altiszti lak van. M:'is«)d>.orb:ni k<»v(Mkív.ik hat Inofónységi 
lakórjtííliM. rzrk ni('iL^ótl van a \i röistídh'i. lOzrkí'ii kívííl van k^t iiajurV és 
t'iry kisi'bb fíMlcti lnval«')li«'ly. markotáíivos rj)filri, briri«'ui stb. A kaszáriVva el 



r/.irii\ .1. 




sZ'»\iir\riiKi,v. 



\ VAS\li;';\Kl AlíVMlAZ. 



VíMi l:itv:i oMlnrni'iZiis^^nl ós \ [/\ i'zrir'kkrl. A írlfk ki'izriHMi van az TíSim.) [] 
íá tt'rulrlíí. al;mrs«t\<'zrt1 r«'láll<) 1«''r. 
í>;!ni.ntlv:i "^ SzócluMiyi lórbí'il k<'l«'ln' ki;'iL»iizó lU'risrinii l)(iíiirl-nf(\:,lhatt IV'ltíinik :i 

csinos Kikakrr-li:'i/ •'■>; ;i prt''Mii»nlr<'i k;inon«»kok kr\ impozáns palntájn. 
Mindkí'tlo krlcnn'h'lí'-^ <''piili'1. nn'lyck ('ii\ni;'is ni''lh'' viiniiMk ó[)ítvf» nifikiM-tlr 
Ix'n'mb'Zí'lt k()/'is, láiiMs mU ;i!t;iI. Az nd\ai' rs/nki li:i1;irán, a S/j"Iy J;'ninN- 
i'ilrzai ós :i kö^/^•l:i -úlr/iii liji/:ik krrtji'i k'»/,ó r'kí'hí* áll a vánis rtryik Ií'l'- 
kiválóbb n<'v<'zi'í('>s(''Lii'. ;i pi-i'^nmMlrrirk rilk:i IV-nxnyrl ós nairy .ü'ondda! 

Az ÚJ Liinnriziiiiiii <''jti'il»'t ti-rv^-il I!;Hi>.<-li«'r Miksn ópilósz kószín^rto. 
Kón.M'lnn's ós czóN./fii'í b-'-'^ziii-ú ki''i'Mn"li'i«'s p:il(ii:i. nu*ly nao'vsaLrra ós 
sz<''psósj'n' lijiiriNi \»'i>'Mi\ i»' k''llii'i ;iz <i|'-z;'íl!' l):'iiMh'l> ik ilyn«Mníí ói)íib'ióv*4. 
|)óln» r-ü. í/|ó>í'mmi di^zíi''!! Ii(iiiil"kz;na ;i imíi.'mm' szókliázra tekint: a 
t'íhbi liáiMin oMíiL-in'il :i S/j'l> Jiimms- «'■> ;i Kn^/rüj liiczn házainak kortji'irc 
nyílik kílát;is. |'>z:ikon ó- dóli'í'il IVikkiil bi'íihi'i'-ii láiias udvar kíirnyozi. 
A t«*rnn'k kíizi'il kívjilik a nji^^y dí^ztcrcni. az •»/ alatt Irvö naí^y torna- 
csarnok, az ut ablak állni vihiüíintl rajzt«'r»Mn. a trrinószcttani szi.TtVir, ;i 
voí^^ytain ós 1crniósz»;1 rajzi íiyííjirmónyrk tcriiPM ós a tanári küiivvlár 
hi'lvisóíiv. 



Szombathely. 



HÍ!. 



iii 



taií;*'"^*^ 



^r 



SZf>MBATllF.I,Y, 



VrLLAÍiOll. 



A Horzspnyi Dániel-ute^ítUHjl a \Aws Wixv\rnkM\ puntjViní, :i ííorniih 
íoldi^mr-írnT l(''püiik. A hosszú-rerdés ahikú t«>r ti váni^i kurt'skeílrs knzop- 
>üiitju, v'\iúgy.6 i^s oly fényesini berendezett üzlethelyiségekkel, a luiníjkkel 
^éfi vidéki város dicsekeílhftik. Szép épület pí u két eiiii'letes Spitzer- és 
{iiduU-réle házak, az elogáneziiíval berendezett Ihiniríiria-sziUló nagy, h.tni'en- 
iiszítésíí érterniével én kávéhíiznval, a hárümenieletes városi bérház stb. 
keddi és pénteki hetiváKárok alkalmával e térre sereglik össze a közel 
ridék népessége, magával húzva az eladásra sziint élelmi szereket., gyü- 
lOlcsHt és majorságot. Az ot Ízben tartott országos vásái-oknak is e tér a kö- 
Képpontjuk* 

A tér közepéből nyúlik ki a város fogadalmi emléke^ a magas és szép 
\í^it,-Háromsffff azohor, szomszédságátjHii rgv kűítah a réglhli iduk hipai kid- 
iával, melyhez százados tradieziók Irtzíjdjiek. 

A Horvs'ith Bríldizsár-tér keleti keskenyedd* oldala az ös Gyonffijös-ntriáf 
nyitja meg. mely mint a fVípiaez kiegészítő része, a város legéléiikelíb utezája. 
Vlodern házainak és pnlí»táin?ik földszinti részéi boltok foglídják le. Déli 
Joldahin látjuk a Mmjer h-shrrek (ft/árheh/isrf/rit^ a festmények ktd ékes Pótlék- 
ídréháiai és a jó hirérfíl Magyarország határán túl is ismeretes Saharia- 
nsiíUét, Rszaki oldatán kiválik a két imieletes Borsies-ház, a szintén kéteme- 
letes Mennyei-ház, a i^o/^rf rí ////f/rwiií7r^^e/ régi épülete,:! Ovöngyos-[>arton álló 
;5zmalom óe a patakparti ASdrVmti'féle bórqt/dr. 

A Saliaria-szálló keleti határjui voniü el ü Füída-utcia, a szökeföldi 
isörházkerttcl, a nyári nnüatsiigok állandó helyével. Az utcza keleti oldalán 
Ft'rme^'rüfiífiek kertje húzódik el, a kert északnyugati szélén áll a kedostor 
régi temidoma. 



Ilurvuth IhúAi- 



Kupfti kuL 



FQfil'S-ulc/u 



tARiplutiiA é» 



132 



Szombathelj. 



Siéll-Kul- 



Müv. ]>3lüta 
paluU- 



Ö' 



í=*<^^^^^ 



A Sabaria-szállóval szenibon, a (íyönjOfyös-uteza északi oldalába tor-l 
KfRiiy-tttc/ii, ktjllik az észak felt^ luizodo íij Kirúltj-nírzü, keleti sarkán a nagj'sjursival h\ 
szépségével egysinint nie^le|iő kt^íenieU^tes Szakiitís-házzal. melynek omelvtil 
lielyisétíeibí'ii pazai-féiiyű vendégszobákat reiidezi^it be a szomszédos Sabaria-| 
szállü tiilajdonusa, ruldsziiiti részét ivedig Kovjícs «lakab Saharia-kát-éhái^ 
l'o£l*laljíí el elegáns diszitésu és a letíkényesebb igényeknek is ín 
iiiiiívterniével, purkozólt és árnyékos nyári bídyiséLrével. SzoíiiszéH 
Casinii-pjiota* ;dl w Vasmi^gyiú Casino pabítája* 

A Király-utezát kelel-nrtP 
gáti irányban a SzéU KtUnmw 
liíc^a szeli át, a várus legijjabb 
és legszebb iitezaja. A m. Ür, 
úUninrasátak ihletrezpt ősege pah- 
iája a Széli Kálnnin- és Kir/dy- 
utezák sarkára került; e í^zíp 
kéteinelétes pabitávnl szombea, 
:iz uteza északi során í»nielke(fik 
Üdtthtfünt/ Iván gvúí szintén két- 
emeletes palotája. 

A Széli Kálriián-nícza te- 
leti vége arra a térre vezet, nielr 
vtirös tégbís épületcsoportozatui- 
val a vasutak és vasut-íisok egész 
kis kobíniáját alkotja, 

A nni is nagy kit»'rjedésbeQ 
épíilt egj^szerű, de ezé 1 szerűt len 
(illomm, a tubijdonos Déli viUíút- 
lársasiig lielyes intézkedése kö- 
vetkeztében rüvid idö múlva el- 
tűnik, hogy egy a kényelem és 
czélszeríiség kívánalinainak mei?- 
felelo modern állomás-épületnek 
adjuD helyí't, kiegészítve eg? 
k íilí in telierpályaud varral, loely 
a mai kozlometö niögútt elterülő 
szántórüldokre van tervözre. 

A (íyr)ngj-ös iitezát a (íyuu- 
gyüs patak választja el a SíL 
Mdrkm-utczdtól ^ raely 1885 - ig 
mint íHiálló község a városi te- 
rületen kivfd állott s a várossal való egyesítést? óta szemlátomiist fejlrKÜk- 
Falusias JellegCí, apró és dísztelen házai újjá épülnek, esinosodnak. Déli 
oldalának keleti végpf>ntján all a Domonkos-renditík ssékhásía vs ianploma. 

A frmplom nyiigotra tekiiitn homlokzata elfitt levő nagyobb szalmJ 
téivn áll Szí, Márton kntja^ melynek vizével — a nép hite szerint — :i sxl- 
püspök édes anyját megkeresztelte. 

A hi>mlokzidtin, a tem]d(»majtü felett, a templomot építfi Batthyány 
Erzsébet grófnő emlékét következő felirat hirdeti : 

Híin*.^ sat'raiTi aí^doni vovíl vl dienvit 
Suintilms pro|iFÍÍ8 Divn MarlÍTn> 
E[iÍHeu|K> i't í'onRiHíáiori hic iisilo 
Ilíiistrisiíimii Diia Dnii Comitissa 
Marin Eli sahot h:i do Boniiini lOTtJ. 



l''( 



Va^utí 



Sstt.-MArlivn- 



Dornoiikuaiok 

SxL-M (irton 
kutja. 



A SABARIA-KAVIÍHÁZ SZOilUATniCLYEN. 



SzombaiheljT* 



las 



E lelirat felott, 
5gy négy^ziSgü oie- 
5Öben az Eid/jdy- 
család czímere Int- 
lintó. 

A templom lm* 

rtim részlnA áll : a 

lagj'übb középhiijó- 

'ból <\s íi két kisebb 

t-ildal haj óból. A ko- 

zéphajó keleti végén 

Iáll a 4- 4k(»riiitbusi 
císztoiítól környezett 
föolííir a szt. HA- 
romsag képével, szt. 
István és szt. László 
királyfjk szobraival 
A főoltár jobb olda- 
lán van a sekrestye, 
baloldaUin szt. Már- 



"^1 



A SZOMBATHELYI FBL8Ö KEHBSKEDELMI ISKOLA ÉPÜLBTR. 



ion kápobuija. A 

I szentély előtt levö kfiráesozat mellett van balról szt. Tamás oltára, jfíbbra a 
Boldogságos Szűz oltára. 
A rendi székházat nag^^obb kiterjedésű kr*rt környezi; mellette van a 
B köiíefuetu, míg a zddő4cmető a Temetö-ulezában van. 
A Széehenyi-tér déli sarkánál kezdrKlik a Foiró-ntcza, melynek egyik 
kivtilü nevezetessége a Vasmegyei dektromos művek díszíts palotája, Udvarának 
fléli részén áll a gépház, melyben az Ikervárról jövő nagy feszültségű áram 
(iilakiltatik át a vilftgítás és az erőátvitel czéljaira. A városban szerteszét ágazó 
Uíodronyhíílózat naponkint 4000 ív- és izzóláughoz szirlgáltatja az áramot, a 
l^yárak és iparműlielyek jórésze villamos erővel váltotta fel a költségesebb 
[emberi munkát, és a villamos árain hajtja a Kis kar-utezáljól kiinduló és kél 
[kilométer útjában a vasúti állomásig haladó, felső vezetékű lillamos rtisutat is. 
A villamos gépház ablakaival a Ilossiu-uíczdnt tekint, mely a Ftjrró- 
[és Gyüngyös-ulezákkal párhuzumnsan habidva, a Fürdö-ntezában végződik. 
I Közepén átszeli az (kmla-utc^a^ melynek keleti sorát az óvóda-épület nyitja meg, 
[Szomszédságában áll egy vasráescsal kerített tágas udvarban az kraditák 
\új temploma. 

Kiváló ízlésű festése, valamint egész berendezése kellemes hat4ssal van 
fa szemlélőre. Az ú. n. binuih (emelvény) tágas helyén van a szószék és 
, végében a frigy szekrény, mel} magában foglalja a tórákat és ezt»k ékszereit. 
[Felette van a terjedelmes orgona és az énekkar. 

A templom déli sarkával kezdötUk a Torna-ufc^a^ a t<u"naesaj'fiok és az 
[izraelita elemi iskola szép épületeivel. 

A Torna- és az Ovóda-utf^zák met- 
szésénél terül el a szép nyolezszögü 
Batihifány-fér, palotáival és modern házai- 
val. A teret keresztülvágó Ovóda-uteza 
a iiánfíjár-idc^áha vezet, elnevezve a te- 
rületén levő nagyobbszabású gázijijár 
után. mely 1872 óta látja el a város köz- 
világítását. A gvár mfigőtti részen, a 
< lyőngyíis patsik jobli partján, ízléses yv'/ífifc 
sora vonul végig ; a patak balpartján teríil 
el a nem régen még közkertíll szolgált 
PráteT'UgH, melyet Brenner János, a liget 
jelenlegi ttdajdonosa, gyöngyörű parkká 
varázsolt át. 



Temetők. 

rorr«>-uttíía. 

Llcktrnmos mő. 



VilJiLttioH vasul 
Ho£«ii<atcxa. 

ÓTÓdit-tiInsii. 

Ixrftjeliüi ttiin* 
[>loni. 



rw I 1 



ff ff fi 

\ini\ 



Tnrna-utííjui, 



BattliáiiT-tór. 



VtllMOr. 



A BATTHYÁNY-PALOTA SZOMBATHELYEN. 
Mjicr«rortxÁf Vármeinfoi és VártMai ' VaaTárniegY^' 



ly 



134 



Szombathely- 



Kiskar-atcza. 
Püspöki iskulii. 

Hegy-utc/a. 

Kórház. 



Kálvária-, Nárai 
és (.íörög-utcza. 



Gyalogsági lak- 
tanya. 

I'rntostánA tem- 
ploiii . 



IVrinli vashiíl. 



Körinenili- ts 
úrvuhúz-uti'/u. 



Városi iskola. 



Árvaház. 



liatTíílyvár. 



A város nyugati ívsze a Széchenvi-térböl kinyúló Iskola-utczával kez- 
dődik, m(*ly 51 rógi város ogyik Ipirrégibb utczájába, az ólrnk forufalniú A7>- 
hir-utczáha v(»z('t. A derókszr)fr alakú utcza nyujyati során hltható a püspöh 
elemi iskola. Rcnaissance stilű n*m(»k ópül(»íót Kirchuiaior Károly szombat- 
helyi épitöni(^sí(M* t(»rví'zte. 

A IVrint patak hídján átlépve, a villákkal megrakott városvégi Heyy- 
utczáha jutunk, ni(»lyn(»k déli során a szombathelyi emberbaráti ogylet szép 
és nagj' Á*oV/í<í>-éi)ülete uralja a tért. 

A kórház mr)gr)tt, déli irányban elnyúló terül(»t(»n, az utóbbi két évtizfil 
iűatt (\£^y eí^ész kis külváros keli»tk(»zett r(»ndt»zett utczákkal, o^ryszeru. dr 
k(»dves külsejű alacsony házakkal. A es(»ndes Kálvária-^ a naíryforgalinú 
Xárai- és a lármás (uirüu-iitcza k(det-nyugati irányban párhuzann^san halad- 
nak (»löre, meg-megszakíttatván újabb utczákkal, melyek észak-déli irányban 
szintén i)árhuzamosan indulnak. A Kálvária-uteza egyik nevezetessége a 
pavillon-rendszerben épüh ////cí/o/A^''^// ífi^ránif/a ; délkeleti sarkán éi)ült az einjesiilt 
protestáns h'üknztióíj^tk fewpinma, homlokzatával a perinti föutcza felé, melyei 

a Perint folyón épített 
vashíd köt r)ssze a 
Kiskar- iitczával. A 
Perint-utí'za nyugati 
vég(Mlél(»ii a Knrnu'wH- 
ntczáha, északon az 
- 1 rvaháZ'Hlczáha visz. 
Az ArrahdZ'Utvi't 
nyugati során emel- 
kedik a második várm 
községi iskola emtdt^tes 
új épül(>t(», ezzel szrin- 
közt áll a ránneijiin 
árvaház monumentá- 
lis palotája, egy iOOO négys/r)ur)I('t meghaladó díszíts park közepén. 

Az intézet, mely tágas j^ark közepén áll, (»gy emeletes, 9 ten?nunel s 
számos aprót)!) lu^lyiséggj^I, IH78. (h'cz. 1-én nyittatott meg ünnei)élyesen < 
adatott át n'udejtetésének. Az árvaház a tíirvényhatóság által, az'alis]»áii 
elnöklete alatt kikíild()tt igazgató-választmány felügy(>let(» alatt áll. Cselekvő 
vagyona ez idö szerint 2í)2,2()l frt. Az intézetb«'n tí osztályú fiú és leány 
elemi iskola rendeztetett he. 

Az épület két részrr oszlik : egyik fele a fiuk, m:isik a leánytík osz- 
táh át kép«'zi. Az emeletiMi középütt i'^^cy nagy díszterem, a földszinten pediír 
etry ugvanakkora étlenMii tollal helyett. Fezeken kívül van még két tágas 
tant«M-em, H nagy hálóterein, '1 nmiikat<M-em, 2 betegszoba, 1 ebédlő, 2 fürdő- 
szoba ; a kíilöníélc tárak és irodai helyiségek. 

A Kiskar-, Perint- és Kíirmendi-utezákból kiindulva, a Perintpatak 
jobb- és balj)artjáii tf)l)h kisebb utczába lépünk, melyek mind újabb 
alkotások. 

A Víiros vénén egy érdekes épíílet tfínik szemünkbe : azu. n. Bagohjvár. 
lsr)l-i)(Mi Zwitkovieli K.holy, hadbiztos éi)ítt('tte, a ki ^-Károlyvárra" 
keresztelíí', de a k<)/j')iiség B;igol\ várnak neveztí' el. 1871-ben jutott vásár- 
lás utján Sr>vegj;'irtó ügvvéd birtokába. Hogy az épület nevének megfeleljen, 
tulajdonosa ő mázsás vasbaglyot íétíMett a homlokzatra. 

A vánísi hatóság lelkesedésig menő buzgalommal karolja fel a város 
érdekeit ; számot vet a jövöv(d és bölcs körültekintéssel egyengeti annak 
útjah. 




A SZOMHATHK1.VI 11 KDOIIAZ. 



Szombathely, 



13Ó 



A esatoríiHluUóxut íuvábbépilésével kapesülatbmi ruegkezclödtek a 
ráro8Í Yizv*^zet<^k iiitinkálatai, a kuesi- és szekérkozlekodésre szánt utaknak 
úküvozesL' váross/.ertu íüiíauuthíiii van, a Nagy-kar-uteza véfirén niuiiiinien- 
Uis hetnnhíd köti ö8sz<? a Perint két partját, a közt*ps5 he^y alatt, a Kál- 
n\tm és JéíTpiiiczéhez vezető út kOzött levő síkterületen új park létesíil, a 
tVriiit'[iatak medre szabályi >zás alá kerül, — mind ezek oly alkotások, 
melyek a második ezerév küsz»ibéii e t'ejirKir> határszéli várost a legbiztatóbb 
reményekkel kecsegtetik. 

Emelkedésének elíjmozditásálmz nagyban hozzájárul derék társadalma, 
itdy válogattJtt intézményeivel lebilincseli és otthoiiossá teszi az idebent. 

A sport-egylet, a lovas-laktanya szomszédsáíjfábati mintaszerűen béren- KeríkpáfpáiYi. 
ílezett vi^rsHnyp;ilyáján már annyiszor gyűjtötte össze az ország és ii kíilföld 
?pí»rtembereit, megkedveltetvén velők a várost és annak lakóit. 



? 



n({ 



A BAGOLYVÁR. 



Jótékony sás és 



A dalos-egylet, a tűzoltó-egylet üimepei is snkszor szLíIgá Itattak alkal- 
lat arm, liogy az idegenek fogathisában és ellátásában páratlan szivességű 
rendkí\iil előzékeny lakosságnak ezen szép vrmása kídond)oroítjék, 

A jótékonyság és koznolvelűdés terén is üdvös tevék«*nységet tapasz- 
talunk. A nÖK^gylet, a rnngyus-egylet, az emberbarát i-egy let és a többi jótékony- 
sági egyletek és társidatuk közönsége szívesen áldoz a jótékonyság oltárLiii; 
rirágzik a torna-egylet, a \ivó-klub, nz értelmiség buzgó tiimogatója a vas- 
no:gy»'i régészeti egvleínek, mely 2í> évi fennállása alatt kitéjli^tt nnnikás- R^'f^-^^ti e^M. 
^ágával és a püspöki palota íVildszintén elhrdyezelt líecses gyűjteményével 
hazai és külfíildj tudományos körök elismerését is kivivta és különösen 
római emlékekben gazílag régiségtárával a városnak egy nevezetes látni- 
[valót adott. 

Az üdídésre és szórakozásra is bő alkalma van a lakosságnak ; a Ueist- 
féle kényelmes gőz- és káfiriirrlő, a Gyöngyös iiatak két uszodája mindig 
tiegtalálják közönségüket ; vidám élet m*alkodik a sport-i'g^ It^t jégpályáján, 
téli és nyári ünnepélyekeji, mulatságokiín hajnalig fárad a ezigány; nagy 
élénkség a vasmegyei kaszinóban, a városi kaszinóban és a kath. kor 
lie)^ pfi. Télen a vendéglök éttermei és a féiiyes kávéluízak, nyáron a 

Lír- -ű Jégpincze, a Jégverem, a regényes rózsavári esárda, a kámoni 

corcsma nyujtíinak szórakozást. 



kozó hdyek. 



Ssombathelj. 



h váfüs iikzkii. 






epületet, melvnok alnkja fi múlt százMÜra rrnlckeztet A várnsou khülj 
Jpínnrom ninllett és íiz úgynevezett városi nagynH lorületníl Iiífi*ti»k 
]iifn*iiöt ii szabafllíu viígyo közönségnek, mely kellően gondozott utali 
árnyas fasorok közölt teheti meg napi sétáját. 

Kiváló pontjai a városnak a Horvdíh Doldhsár-f Siéehenyi-és Baíthifánn 
terek, a (tyimijj/ös-, Bensmifi-, Falndi'^ Sríhj János- és Siél Kálmán-, 
Per'mti-, Kahnriít'Utcznk, Nagyobbrészt itt hUUatéik azon nevezetesebb éf 
lelök, niclyeknek rövitl b'iraláí a következőkben ailjnk : 

A püspöki ^-f^í* 

bathelyi \ . 
létén, a jeb*nlt»i 
Tempbuü-trri'n á| 
hniulnk/.atával ki 
let felé tekinti 
Epítéso ,S>í7w T' 
az p^liji 
elsii ptispuki 
l/Ul'brn vett 
detét Ó8 iily gyo^ 
san huladt eir^r 
hogy a hatalmaid 
öpulet 17*J7-benj 
nnír telM alatt álli>tí 
Terv(*zetét Hevrl 
Menyhért pMzsniivi 
épiíófíz kósxítefttMid 
iigvaiiö xi'í^iyfAi' 
epités leb'tt val(i| 
kl-^lfH ^HC^^^^ rebigyeletet. 

A püsi>öki iniltiir 
adatai szfrinl Sgily 
püspök 171>7-íl: i 
rup|)aril rrienn\ 
LTÍí épitu-unyaui'ii, a 
művészek, üiesitiT' 
emberek élelroezt^* 
sén stli. kivíil V^^t 
pénzben ll*2,:»(»U 
IVtot forditntt iiha^ 

. 1 almás épíib*lre. V,i 

H osszegheu beiiÍMj:- 
' lalíatik I. Fiwijf7. 
király 20,Ü(K) frl 
-íjáiKb'ka, 11 tölibil 
a püspök jovf^el- 
inei és ritka buzgJi- 
banmal ínl* < •< '» 
gyiljtéíiei 1 
A nagy Kpásztnr nem crlietle meg a templitm éjritésének l*el 
Hcrzan bibonís püspök idejél)en és ennek Imlálával a püspí;k. 
bekíi vetkezett két évi üresedése alatt készültek el a templom b^ 
linmlokzatánnk díszítései, és még akkor sem volt teljesen kész, 
november íl-én az Erzsébetet Íáb»gató bnldugságtís Szílz íisz 
mogyí Lipót püspök által ümiepélyesrn felavattatoíi. 

A régi olasz stílben épült kereszt alakú, hatalmas bazilikti; hfíSiSSA 
kívül 75 m., belül 72 ra., szélessége a kereszthajoban 37 m„ imumilt á3 hl. 
belső magassága 26'o m. T>ór és jún ízlésű oszliípr»kkal ékesít ' ' " * 
tának <léli és északi sarkán egy-egy ^u m. magas, veresrézz* 
i»melkedik telteié, hx, északi toronyban van elhülyezvü a 23ő2 kg, siúyű hx- 



aSJOMBATüKLY. — A SíJ^KlvSEüVllAZ. 



Szombathely. 



127 



ván harang, a déli toronyban 4 harang van A tornyok közöti levő három- 
S7A)gii oromzat esuesán egy, a liitct, reménj-t és szereteteit jelképező szobor- 
csoportozat, déh sarkán szt. Péter, az északin szt. IVil apostolok szobrai lát- 
hatók. Az oromzat és a négy jón oszlop közöti levő keskeny sávon a követ- 
kező felirat örökíti meg Szily emlékét : 

lOAN. SZILY PRIMVS P]PPVS SABAH. MDCX^XCVII. 

A szélső oszlopok között levő fülkében és jjedig a délibcMi szt. János, az 
északiban Mózes szobrai láthatók. A homlokzat földszinti részén három már- 
vány lépcső vezet a három főajtóhoz, melyen át a hosszú hajóba jutunk. 

A templom bcílseje vörös márványszínn^ van feslve és három részből 
áll: a szentélyből, kereszt hajóból és a hosszú hajól)ól, melyeket 34 veres 
márványnyal borított, lábaikon és fejeiken gazdagon aranyozott korinthusi 
oszlop tart össze. Három márványlépcső v(»zet a szentélybe, melyet a 
kereszt hajótól díszes márvány karzat választ el. A szentély mindkét oldalán 
vannak felállítva a diófából készült és gazdagon aranyozott stallumok. A 
déli oldalon levő stalhunok mögött van ellielyezv(» a bíbor- és arany- 
szí)vettel bevont mennyezetes püsi)r)ki szék, vide szemben az északi oldalon 
függ az olasz Hiccinek szt. Pál 
megtérését ábrázoló művészi 
képe. A kereszthajó mennyeze- 
tének közepéből ereszkedik le a 
gyíaiyíirü csillár. 

A mennyezetet művészi ki- 
vitelű festmények díszítik. A 
szentély feh^tt levő kerek bol- 
tozat festményének tárgya az 
angyali üdvíizlet (annunciatio). 
A festuiény négv sarkán négy i 
sz(Mit alakja látható, melyekí'l ' 
17í)4-l)en készített Maulb('rtsi-li 
Antal. 

A tabei'naculuniban őriz- 
tetik a szentk(M'eszt azon része, 
melyet VII. Pius j)áj)a ajándé- 
kozott Herzan bíboros ])üspr)k- 
nek. A sekrestye külső ajtaja 
felett áll Szily János első piis- 
pökncík alabastronüjól készült 
domborművű képe. 

A sz(»ntély északi oldalá- 
nak hosszában van a szt. Mi- 
hály-kápolna, UKílynek ajtaja 

fíílett a templom éj)ítését és csinosítását beíejező Somogyi Li])ót |)üsi)ök- 
nek szintén alabástromból való kép(^ látható. A ká])olna boltozatán levő és 
Winterhalder által festett kép az utolsó ítéletet, az oldalfalakon levők a szt. 
írás egyes történeteit ábrázolják. Az oltárkéjxMi szt. Mihály főangyal 
alakja látható. 

Nyugati végében a szt. Mihály-káj)olna és a sekrestyék alatt van a 
sírbolt; az utóbbi két osztályból áll, a belsőb(Mi a i)üspr)kr)k, a külsőb(»n a 
káptalani tagok tetíMmú nyugszanak. 

A város közéi)pontja a hosszú, négyszíigalakú Sicchcniji-tér, melync^k szóchonyutór. 
észak: oldala a Szily János-utczában végződik. Kr>zép(Mi áll a két(^meletes 
püspöki j)(^lota, mely k(?l(Mről a HerzsiMiyi Dániel-utczára tekint. iMispöki palota 

A püspöki palotát Szily János püsi)ök éjúttette, valószínűleg w t(»mplom- 
épitő Heveié terv(ú alapján. Az egyszcM'ű renaissance stylben é|)űlt palota 
kíizépsö homlokzati tagozatának első <'m(deti nagy ablakjai alatt nyúlik ki 
a négy jón oszlop által tartott erkély, oromzatát jelképes szobrok, a Szíly- 
család czímere és a főpapi jelvények díszítik. Az oromzat alatt levő kes- 
keny sávon a következő felirat olvasható: 

18* 





SZnMIiATHIOI.V 



A rlSPÖKI PALOTA. 



12S 



Szombathely- 



EIMSCnlMTM SAHARIKNSE 

JOANNKS SZILY 

IMJIMIS KrisrolHS SAHAIMKNSIS 

F. F. ANNí) MLM (LXXXl. 

A iiíiiryszal»á>ri rinllrt tMlíszf a táiras IriK-sőliáz eV az (»lsn i'ni».»l»M«'n 
l»'Vo nair.v ifn-in. nit'lvft I»tirtiii('istrr tVsiiiuMiyt.'i díszíttMirk. Naíryf»n <z<''[» wv. 
wírvni'Vt'Zt'Tt IVil-ttTfin. a iiüsiM.krik rfiulszrn'nii fneadú lornio. iiK'IyiH'k 
falail Szt. Pál rlrt01»öl vrtt j«'l»MH'lt»k kópoi rk^sílik. 

A iiüsiM'iki inagánkájMilna aranynznii ultáráii Ifvo alabaslnun feszül''! 
sziiiléii i'ínik ln'rscs T's rnlrkfs látnivalója a |)al(iláiiak, niolynok másnilik 
••m«*l<*ti iií'iry iiairy trrinrt díszi's Os Ortt*k«.*?> kriiiyviryrijtrmény tí'»ln l)i\ 




SZMMIJATIIKI.V. 



A «iP!NÁZll'.M Rh'.iíl h' PC LÉTE. 



Papnevelő A nffttHcrrhl Ulfrlrt krtiMlirlrlí'S Tpíílrtí' a lnisiXiki palotával OíTVifllMÍÍloL^ 

iiitézi.-t. Ali «,#^ 

rpíilía szr'kosi'tryház T'szaki szdiiiszpílsáL^ibaii. Miiulrn díszítés nélkül való 
kíils(»j<' ou:yszrniséij:év('l is i'un'lö lialá^sal van a szoinlélört*. 

Minlí'iry iu»Lryvni lii'lyisrLnM t'nuialnak A a níiviMidékpapok laníiló, 
élkí^zo és liálúlcrnn'i, az isknlák, az «'ln|jámk és lanáruk lakásai, a kíínyviár 
és a ká|)nlna. Az é])iil<'t halszárnyi'uiak nn'L''nyújtásával épűIl líSíSí-ben a 
díszi's és láuas konyvlártrn'in, uiryan<'kknr alakíllali»tl át az új káiM)lna. 
l'iry a k<>nyvtárt, mint a kápolnát Sidhií) KíMcnrz pt»lychrom lesiniényoi 
díszítik. Az í'gész éjn'iltMlM'n a jí'irériéki'si'lilí az t'tryik iskí»lat(Tem niennyezí»tén 
látható frstniény, nn'ly a né^y szt. atyát jdnáznlja s nit»ly(»t Dorfnieisti*!* István 
tVstctt I71M-1)(M1. 

A székí'Sí'Lryházzal szímiiímmi látliali'» a j">hf'iri leáfif/iíikola szép két- 
.Mccyeháza. (MntOctcs é])íil(Mí'. .1 Xi''*//' í/'//-/r/" ny uuat i « tldalát V'isnirnh'ijije srvkhfíza Inglaljii 
el, (}gy tol)]) ízb«Mi kil>nvítrit és i^méii'lttMi in'»'l<'riiizált nagyszabású épilU'l. 
mdynrk kétí'niclctrs iinnilukzata li;irnni taírnzatra oszlik. 

A krízé[)só tairozat nrninzat;in van a várniogyo czímiM'e. Az épill<»l 
k(»leti részén látható a régi ini'iryi'híiz, moly az újjal íKsszekapcsoltatva, mint 
ennek melléké[)úlete túnik tVl. 



INil^'ári Ifáiiy- 
iíküla. 



Szombathelj. 



291 



dxtuháx, 



J ^I 



A díszes kapiibejárat halrészén szép lépesííházlia lépünk, A bapiibejá- 
ralból fclveíioíő lépcsőn az I. uun'lHtro jutunk, a hi\\ a na^try tanácskozó- 
tort^ni xi7* umlküdü pár, L Ferencz, József kir. horczeg nádorispán, Balthjí'inyi 
Lajos gróf, BaílhyuQyi Fülöp berezeg. Deák Fere'nez és Iv«tssnth Lajns 
életnagysíi|a:ú olajl'estósű képeiv^eL 

A tér keleti oldalán \\\\n vároisház és snnhiz egy fedél abitt álló épfí- ^'^^^^^ 
letet képeznek. A nyngatra tekintő épület déli fele a városliáz, északi fele a 
szinbáz. 

A díszes épületnek, me- 
lyet Hansmann Alajos terve- 
zett, liomlokzata a Széi'ln*nyi' 
iénv tekint; a városháza déli 
oldala a belsfj sikátíjrha, a szín- 
ház északi oldala a Derzsenyi- 
uteziiha esik. Lépcsrizetes és 
oszlnpdiszítésfí hejái'atíiik előtt 

szépen íjonilozíítt díszki^rt te- ^^^ ■ Brnwf«yi- 

rül el, ktízepén íiercsmjji r>á- ^^^" ■ ^^^^^ 

niel 20 magas iníívészi érez- 
sznbra. Az emeleten van ata- 
náesküzó terem, falain az ural- 
kí*du pár, Széli Kálmán és 
llurváth liiddizsár képeivel. 

A vasvárm<*gyei szirdiáz 
ünnepélyf»s megnyitása IKHO. 
augnsztns hn tU-én trjrtént. 
Az épület és a lien^nb^zés 
kürülbelül 73,000 írtba került. 

A kiesiny, de díszes szín- 
ház bárom ajtós bejárata az 
el5csarn*>kba vezet. Az elH- 
esarntik k^ Szépén több b'^pesfj- 
IVíknn jutunk a nézőtérre, mely 
40-^00 személyt bí*foga<lu álló- 
helyből, a két íddalt elhelye- 
ziítt és 92 ülésn^ benszttitt 
padsorból és a zenekar lielyi- 
ségéböl áll. Az elöesarnuklíul 
jobb és baloldali uí lépesők 
vezetnek híl a földszinti és 
emeleti 20 [yáliolyra, az er- 
kélyszéknkre, az i-meleti zárt- 
székekre és a karzatra. A nézőtérien 350 ember kényelmesen megfér. 

A nézőtér nagyon ízlésesen van díszítve. A boltozat közepéről számos 
villamoii! lánggal világító esillár ereszkedik h\ A szini>ad nagysáüfa 
aránybíni áll a nézőtérével. Az (dőfnggónyt, melynek kr»z(*pén a bintpengelŐ 
AíJídló alakja látszik, Heinrieb ndvarí fostö, a színpad díszleteit Lehman 
Mór készítette. 

A Szétdienyi-térbe torkoló Snly Jánm-ukm egyike a város legszebb 
utczáinak. Emeletes házai kr^zűl nem egy díszes magánépillet ragadja meg 
a fígyehtiet, de legkiemelkedőbb pontja a türvéni/ícezcsi /^s fögháTvpHlet. 

A 60 m. széles és 160 m, b«>sszű telek előrészén áll az egyemelelos 
tí>rvénykezési palota, melynek U alakját széles udvarok határolják, míg a 
szárnyak által körülvett nagy tér a kiízepén elhelyezett juigy tárgyaló-terem 
által két, majdnem teljesen négyzetalakú udvarra oszlik. A fogház a telek 
nyugati részét foglalja el és a lordított T alakban épült háromemeletes 
épületet képez. 



A DOMONKOSOK TKMPLOMA SZOMBATtlELYBN. 



utca. 



Tiirvciifkttséri 
palot«. 



130 



Szombathely. 



Az ó|M'ílrt liín-uiii líignzaiú Ip/inlokziitál |)áj'k;'Miyz;it díszíti. A krizr]M'!i 
Irvo, nszln|)f»kk;il T'kílí'tt í)i'j;n*iil az <'I("M-sarii()kl)íi vcztM. liinni liiraziiak szói 
ii l'nlyosúk T's az riiirlrirc vívm Irpí-sök. A liárnnuMnrlí'trs t\nrhíiz-t''})(ilí'TlM'ii 
'2\Ú io'inly liclyrzin'tn cl. N'aiiiiak kíilrm sz(»l)ái a hcli'íjí'k száiiiáríi, vaii n{ 
sdíH zárkaja. í'üv iraz«las;itri rs kr\ M'^la-mlvara. 

raiiuii-uh;:i. \ Szüv Jáiii >> - iit cza lij'izsniai k«»zr»n (''szak r<'l»'' lialailvíi a szrlrs FoI'nJl- 

itfrsáha jut mik. nn'lyin'k nviiünti vóüj* a láuas xásártrrrr v»^z<'t, krdt'Ti yrm' 
az i'iirx iH'Vc'ZtMt lizíMilii'irnin-vánisha nyílik. 

^'""v^nls""' A fiytíli'iruin ráru>l a < ry<»iin\(»í ])a!ak \;ilasztja rl a knsz<\u:i niszáii- 

úttól, iiM'lyiH'k kí'lrti nMaláii, aliir I km.-nyii«' a várcis vrgőlül az i'^'^ész 
kis vár(»snak lálszú Inrcsstn/i Icíi^í'inii/n fekszik, 
'''s/'rn.ial''' '1 /rtts-finit/'i rs fi OH jnillnrlui i íi>. navllloii n'ndszcr szrriiií tMiiolt külön 

ó|)ííií'tlH"»l áll. k<"izí'p'''ii a t«>rzsó|»üli'ití'l. im'lytnl jnlíhra ós halra *\íry-pgy 
liszlilak (''s í'uy altiszti lak van. Másiulxirlían k«'»vi'ikí'zik liai lí^írónységi 
lakn(''|iíil<'t, rz«'k niíiüriit van a \'l rnisiiilló. l^zi'kcii kívííl van kr»t iiairy és 
cii'y kisi'l)]) íVílrtt jdvaií'ilii'ly, niarkíitánv>s rnííliM, Imh-Iími síb. A kaszárnya ol 







s/.»\ii{ \rm:Lv. \ \ \>\\\\' \\v.\ aiívahaz. 



lícrzsi.-iiyi 
iJúuii. l-nti/a. 



van l:itva oalornjíziis^ai <'•> \ iz\rzi't<*'kkí'l. A 1«*lrk kc»z('|M'Mi van az .~»s<)0 f : 
<i| tíM'íili'tíi. alaLro'Arzrlt l'-hilló 1«''r. 

A Szrrln'HN i trrln'll k<'l«'tr<* ki;iiiaz<') ll'i-sri/i/l lhiiii,'l-ntc:dhau Irhíinik :i 
csinos Kikaki'r-li:i/ ♦'■> a |»rvMinntn*i kannni)knk kTM ini|»nzáns ])alMl;'iJa. 
MindktMtn krti'nii'l«'1»'s <''|iriliM. iii('l\('k rnynuis nn-lh'* vannak rpítvc niuktM'li<'' 
iMTcndí'Zí'lt ki'íZíis. táiia^ nd\ árral. Az udvar •''>zaki határán, a Szily Jininv. 
úlczai rs a kuszí^ui-úlrzai ii.-izak kcrijrj k»)/r' <"'k«'l\«' :ill a város (vuyik I»'l^- 
kiválf'íhl) nr\<'/i'lr>>(''L:v. a |»ri''nninii'»'i('k i'itka JV-nynyfl rs naiiy iinnclda! 

\'/. ÚJ LiÍMni:'iziuiiii /'i'íili'í ti-rvrii !íau-«*lh'r Mik>a r'|iit<''sz krszíttMíe. 
I\rn><'lnif> <''^ rzi''lyzi'i:'i l»''"^zl;'i--!'i ki''t''Mii'l''ti'~- |i:dnia. UH'ly nair\"s;iLrra rs 
szf''i»-rijri' l»:"iir;ni v<'r'-''M> n- k''!li"l az nr-/..'ii^- l):irin''!\ ik ilyn»'nu'í ópíilt'tóvi'l. 
hrirt' í'r.i'l. i/l<''-"'<rn di-/íi''li li"iii|..k/.:iia a lan:ii"i ^z•''kllázra 1í»kint : a 
tr)l)l)i ii;ir<íMi t'idah'ii'ii a S/ilv d;'iii"-- «'■> a í\í"»>/''Lii-ui«'za házainak kíMMjí'in.' 
nyílik kihniis. M-^zakím "'-^ dr-h-ül iVikkal l)"'íiln*t''il ti'iLi'as udvar kr»ruyi'zi. 
A t«'rnn'k k'izi'il ki\:dik a naiiy d!szli'r«'ni. az ••/. alatt h'vo natry torna- 
csarnok, az «'it aldak ;dtal víI;ií:í1m1i raJzIcríMU. a tcrnirszottaiii sz(Mlár, a 
Vi^irytani cs tcrnii''szi.'1 rajzi i2yuji«'incnyrk iiM'ni«'i rs a tanári kíaiyvtár 
hclvisruc 



SzombathelyT 



:k- íiji 



•■«;•«?•■*. 



\^<íM|4/ 



tíZtíMBATÍlEÍ^Y. — VILLASOR. 



^fÜSi 



A líerzsfuiyi Díínipl-iitt-zából a város legélénkebb iHintjúra, a Horrálh 
Mi'Zdár-trrrf* lopuíjk, A Inisüízij-lVnlós nlakú tér íi városi krreKknílés kr)zép- 
)iitja. virágzó és oly fényesen l)í'n'ndrzetl íizli^tlHOyiséiíekki'l. a minőkkel 
pvéH vidéki város dic^sekeilhetik. »Szép éi»iiIel(H ii két emeletes Spitzer- és 
ndolf-féle tiázak, az ele^jránr-zifíval herende/eít Hnnirária-szálló nngy, stueen- 
jliazítésű étterraével és kávéházával, a báromeiiicletes városi bériiáz slb. 
keddi és pénteki hetivásárok alkalmával e térre sereglik üKSze a közel 
Idék népessége, magával hozva az eladtisra szánt élelmi szereket, gyíi- 
inlcsíVt és majorságot. Az r»t ízben tartott t^rszágos vásárnknak is e tér a ko- 
Sppontjiik. 

A tér közepéből nyúlik ki a város fogadalmi <Mnléke, a magas és szép 
it.'Hdromsfhf siobor, szoniszétls;ígál>íin i^gy knltal, a régibb Ídök knjmi kúl- 
íral, melyliez század(»s tnulieziok tüzödnek. 

A Horváth Bíddizsár4ér keleti keskenyebb oldala az ös Gymigym-uiciát 
jitja meg, mely mint a fíjpiaez kiegészítő része, a város legeién keldj utrzája* 
lodíTii házainak és palotáinak földszinti részét holtf)k foglalják le, I>éh 
lílalán látjtdí a J/m/er hsirérek f/ijárhtHífísétjvüf a festményekkel ékes Voflák- 
ivéháiai és a jó híréről Magj^arország határán túl is ismeretes iSaharia- 
^dlióL Északi oldalán kiválik a kél emeletes Borsics-ház, a szintén kéti^me- 
Les Mennyei-ház, a polgári ijtjámnUézet régi épülete, a (lyöngyOs-partun állu 
Szmalom és a {latakpaHi SÜrlmf-fék hWgitár, 

A Sabaria-szálló keleti határán vf^mil el a Fimlö-uian, a szöki^üldi 
Jrházkeiltel, a nyái-i nndatsíigok állandó helyével. Az uteza keleti oldalán 
FerefieZ'nmfíkk kt^tJL* húzódik el, a kert északnyugati szélén áll a kolostor 
régi templonuL 






Sxt^-flnromsig* 
Kuptii kut. 



Pllrdfi-utcta^ 



rnreiic/jnk* 

lojnptuniB él 

koloflloni. 





Seombatbeljr. 

A Sabaria-szál lóval szemben, a (Syringyös-utcza Aszaki úldahiba lor- 
kollik az Aszak felé hiizóilíí új Kiráhj-uic^a, keleti sarkán a na^'Hii^.h 
szt''pség('»vel egyitrant meglep/l kéterrieleles Szakaes-hiizzal, iri»*lynek en 
lu*lyisé|Lreib(*n pa7,aHéuyű veüdr^íísznbákat reiiíiezett be a szouiszímIus SíiI 
sziilló tnhijíionnsa, IVílilszrnli részét pedijLí Kovjics Jakab Sabana-kdi^ 
foglalja ei elecráns diszitésű és a Ietrkéítyesf»bb iírényeknek is rf 
naí^yterniéví*!, iiarkozotl és árnyékos nyári helyis<''L'^é\ rl. S/tínmzr 
áll a Vnsmeffym Cnsino palotája. 

A KirályulL-zat kí»lf»t-nyi 
gáti irányban a Sst'ii K<ílm(H 
uicza szeli át, a vAnis letrújal 
és legszebb iitcxája. Á m, 
düumvasútak üzh ' 
tája a Széli Káin 11 .. iv.,, 
níezák sarkára kfTÜlt; « m 
kéíeniel(»les palntiivul ro 

nz iiteza északi során déu-ik* 
Vntfikifánfj Iván \j^v\y\ szifitért kó 
eiüelt!lf*s palotája. 

A Széli Kálmán íjtr^tíi kd 
leli vé^M* arra a térre vezet, mq 
vííröH tégliiK épületosí>jMirtazat 
val a vasutak és vasuUisok efi 
kis kolóniáját alkotjai. 

A ma is nagy kiterjedéí^b 
épült egyszerű, de e^élnzerűlleö 
állowfis^ a tulajdonosi líélí vm- 
társaság helyes intézkedé.^e ^ 
vetkeztébeu rövid idő nuihu el- 
tűnik, hogy egy a kényelem h 
ezélsz(»r«ség kivánahnainak ma'- 
felelő modern állonuls-épülrliMA 
adjon helyet, kii^gészítfe 0^3 
kídini lí»linr]mlyauílvarnd, nn'ly 
a mai köztemető mugütt f'lteniW 
szántóföldökre van tervezve. 

A Gyöngyíís utczál a (jy<^n- 
gyOs [>atak váUisztja el a S-fí. 
Márkm-idezúíiU ^ mely 188') -ig 
mint (Vnálló kuzség a vánisi li^ 
rület(^fj kivül állott s a várossal való egyesítése óta szemlátonu'ist fejl"*^-^ ' 
P'alusias jellegíí, apró és dísztelen házai újjá épülnek, esinost»dnak- < 
oldalának keleti végpontján áll a Domonkm-rendkk székhám é$ tmhpUnnn 

A ieviplom nyugotnt l,ekint(5 honilokzata előtt levÖ nagyobb szj 
tén*n áll Szi. Marion káfja, m*4yíiek vizével — a nép hite szerint — n 
püspök édes anyját megkeresztelte. 

A homlokzaton, u templomajtó felett, a templomot éjdtö Balii 
Erzsébet trrófnö emlékét következő felirat hirdeti : 
Ha ne Hacmm niuJoin vc»vit ct tlímvit 
SnmtílMia [ircipriis [livo Martioo 
KpÍ9ri>[K) ftt c(ifif^st»ori lűc uaU} 
lihiHirhsíüui Diiii Dna Comiti^iHji 
Murin E\ÍHa\n*ibti dr nottiani KhO. 




^mbathely. 



133 



A SZOMBATHELYI FEL8Ö KERESKEDELMI ISKOLA ÉPÜLETE. 



E felínU felett, 
e^y n»5gys2ugű me- 
zőben az Entódy- 
család czímtTe lát- 
hiitó. 

A teniploiii há- 
rom részből áll : n 
Oftgyobb középlmjó- 
ból és a két kisebb 
nldalhajóbóL A kö- 
zéphají'i knleti végén 
áll a í — 4ki*rinthu.si 
oszloptól környezett 
főoltár a sztf Há- 
roinság képével, szt. 
István és szt, László 
királvítk szobraival, 
A föííltárjobb olda- 
lán van a sekrestye, 
balolilalán szt. Már- 
ton kápolnája^ A 

szentély előtt levő köráesozat mellett van balról szt. Tamás oltára, jobbra a 
Boldogságos í^zűz oltani. 

A rendi székházat nag^'obb kiterjedésű kert környezi; mellptíe van ü 
a köitemetó, míg a iddó-temetö a Temeíö-ulezában víiil Xemotök, 

A Széehenyi'tér déli sarkánál kezdődik a Fojní-utc^a, melynek rgyiií FomWatüxíi. 
kiváló neví'zetrssége a Vasmetfyei elektromos /íaVr^íí' díszes jjidotája, Idvaráíiídv T-^u^tromoB mű. 
déli részén áll a gépház, melyben az Ikervárról jövő nagy feszültségű áram 
alakíttatik át a világitás és az iM'őiitvitel ezéljaíra. A városban szerteszét ágazó 
súdronyhálózat napnnkint íOOO ív- és izzólánghoz szolgáltatja az áramot, a 
gyárak és it>arniűhelyek jórésze villiimos erővíd váltoüa fel n ktíltségesebb 
emberi munkát, és a villamos áram hajtja a Kis kar-ntczából kiinduló és két 
kilométer útjábiin a vasúti álbaiiíisig haladó, felső vezetékű nUanios vasutat is, 
A vilhmiiKs gépház ablakaival a Ht^ss^^l'lffrMnl tekint, tnely a Forró- 
c-s Gyöngyüs-ntczákkal párhuzamnsau haladva, a Fürdó-utrzában végződik. 
Közepén át-szeli az Oimla-utcsa, melynek keleti sorát az óvóda-épület nyitja meg. 
Szomszédságában áll egy vasrácscsal kerített tágívs udvarban az uraeUiák 
új ietnploma. 

Kiváló ízlésű festése, valamüit egész berendezése kellemes hatással van 
a szemlélőre. Az íl n. bimah (emelvény) tágas lielyén van a szószék és 
végében a frigyszekrény, mely magában foglalja u tórákat és ezek ékszereit. 
Felette \^au a terjedelmes orgona és az énekkar. 

A templom déli sarkával kezdÖcUk a Torna-nteia, a tornacsarnok és az Tomu-uto^ji. 
izraelitii elemi iskola széji épületeivel. 

A Torna- és az Ovóda-utezák uiet- 
szésénél terül el a szép nyoluzszogü 
BaUhyány'tér, palotáival és modern házai- BMttháoy-tór. 
val. A teret keresztülvágó Ovóda-utcza 
a ÍTiuyyár'utezáha vezet, ehievezve a te- Gá^iyár-atcM. 
ríUetén levő nagyi íbbszabású gázgyár GAngrAr. 
után, mely 1872 óta látja el a város kőz- 
világítiusát* A gyár nn'jgőtti részen, a 
f Gyöngyös patak jobb partján, Ízléses rí/Zd A; vmawr. 
I sQta vonul végig ; a patak bo Ipart ján teríü 
el a nem régen még közkertül szolgált 
Prátf^r-Uyei, melyet Brenner János, a liget 
jelenlegi tulajdonosa, gj^öngyöru parkká 
A ratthyAnt-palota szombathelyen, vanízsult át. 



Villaniofi Tttfiut, 



Ovóda-utcíii. 
iKriiélilii lent- 



Ȓ ff 
n lüfjl 



I 



M»(gjíUí)rsté^ Várme^éi éa V&fosai * Vasvánnene. 



19 



K-imufstg 




'l^JI^L^^ i. Z'-^Z-Z 



-.. i.SLLr.LC 1 -LZl I.L 









" ■ - - . - , . 



1 " .'i r, - .-. r i .» 






/• 



■jv :::.•.'*'' r-k és i'ariir..^<ii.»k»k v itaki 



jíiír'.r ;» * ■-■•... K "■-/'■_• * ■ -'.'■ ::.' .' 1. ■'-* /*■ r 

,'.<■•. "/'••-' -'; ■ 

\ •.'.».' ijfíi .I'í;,-;'-- M;i:."- úr. !"V.ij-. "1 í"'.>«''l'.' :i r"i!iai fsászár t;ináo>i'>a. Szoní-Vii 
'■- K'V/'-if l:'...*;i':v;i. Kz az ''1: -z .'.■n ;i K '*'•'< z-j-ii v*'j!irz vi!t őszím!'\ Jm.*i;síiIvI"< •^ívI-; " 
t i/ji 1. i'-ji '.-■.'■'.] líiniíí;! • :i.<-i*« ti". 

Ái*- M::,:"j.y | <.<•!. /i .•;'•* '-''.r. ^''-rT-T;":: i:i;»r;i'l! 

Jí' :; ■• , J-!vjri v;'-í- -••!'! ■•. '-jvjk kai.ián Imí -.!•■.•! kiii'Ott. 
A *:/' rik«''t ■.t::.'H-rí"-. 



/ 



Km).".- i';'.] 

L.-l-r.!- M/.l;.;,. ^ 

Sílil.ii.'-! Arj'lr/i* ;i r:il"íi l»«-t.-L» I«-tt. íuizmIihii m».*L'"li;ilt. 



M-.ri :■.■'. n.;.l I-t 

l'lni.. -i'-l-ri M;it- 
• i 1 1 1 1 - • ■ I I ■ ; 1 1 !■: 



/ 



i'Á jiiÍihÍ a ri«''L'"V iiií-jjsénilt i\ f.ilon. 



í" ■■. Miii/'Iv I 

Iirri.ti'i I-1\;mi y • l;;n<'iiiii;iL mi h.'ij;! sfiii Iftt. 

\ ... .- li. n.-.i. I. y 

.\. ■_•'.■ Ii:i'lri;i._.\ . I.li."1 .1 \;rrii> V.'il.'i-zlnlt iin'i.»- ; 
l:. íl'".. - \i,.lr;i- j 

I.i-'l' ri-r- M;ily;'i- I'-miI iM«';.'n"\ •■zvc ' 



S«|iriiii|iT Márton 
l\r;iiii«'i- .hniMH ^ 

Klirniijiis*'!' ílyí;rL»"y öriin-stí-r sí'm'U'IIí'H iimraiU 
^'^■l János zászln-tarli), ino<j['s6i'ült. 



• •z mind n lu/^rv i.'k*sott. 



lU 



Kőszeg. 



erre újra loülU»Uítt s azt mondta: menjek el vele kézcsókra a császárhoz, aki innen nem 
m<»9szo van sátrában. Erre azt válaszolám, liopfy tudom, mikój) nagy befolyása van a csá- 
szárnál s amit 5 megigér valakinek, azt megadja a császár; de miv(4 sebeim miatt nag>'on 
«*lgyengült»»m, engedj*' meg, hogy népemhez m«»hessek vissza a városba : Vettem észnv 
h()g>' vonakodásom s hatalmának nagyrabecsülése megelégedést k<»lt4.'tt nála ; ennélfog^'i^ 
kértem tóle 6—10 törököt, akik megakadályozzák a többi töríikök benyomulását a várba. 
azok<m a helyeken, aliol a falak áttörvék. Kzeket magammal vinném a várba, a tíibbit 
pi'dig parancsolja el a falak alól. Ezt helybenhagvta és megjegyezte, hogy azonnal eln'ndnli - 
keljen útra a népség azon irány felé, amerre terv szerint iuíhilnia kell, két nap muhí^ 
amúgy is odább áll az egész sereg." 

A tr)rr)k Kőszeg alól eltakarodva, a F(m1ö irányában vitte seregét, (1( * 
csakhamar Stájer- és Horvátországon keresztül visszasietett tartományaiba . 
A t(')r()k elvonulásakor a városbeliek meghúzták a harangokat és a szeren- 
csés szabadulás emlékén* Kőszegen azóta is naponkint délelőtt 11 órakor 
harangoznak. 
jiiriMcs Miklós. .lurisics, kin(»k természetesen nagy része volt Kőszeg sikeres védelmé- 

ben, nyomban a törökök elvonulása után, érdieméinek jutalmazását kérte 
Ferdinándtól, ki meghallgatván hu emberének többszörös (előterjesztését és 
méltányolván hősies viseletét, kőszegi predikátummal a bárói rangot adomá- 
nyozta neki, később pedig Kőszeg várát s a mezővárost minden hozzátar- 
tozóival öríík birtokul. 
PrivUcgiumok. A vái'os polgáraii'ól 

S(»m feledkezett mcí? 
Ferdinánd. Ezek pél- 
dás kitartását, hűségét 

nevezetes kiváltsá- 
gokkal jutalmazta ; a 
megrongált falakat új- 
ból építtette s a többi 
között lő33-ban kelt 

német kiváltíság- 
levelében megparan- 
csolta : 




SZÍCHY MÁRIA KÉZIKASA. 



Hefortná(*zió. 



L'jabb kiváltsa- 
pok. 



Kunicz hadiáru- 
tok. 



„hogy ok (a koszegiok) ezeiitnl niindí'n házi Hzükségleteikliez tartozó javaikkal és 
áruikkal alsó-aasztriai öríJkös tartományainkhan és rzek területein mimlrnütt, vizén és 
szárazon, húsz évi'n át a kiváltságlí'vél ki'hétól számítva, szabadon járhatnak-kí'lhetnek. 
valamint a mi és íiríiköseink kegyes tetszéséig mindiMi hárhol az országban fizetendő 
harminczad-vám és egyéb i-ÍTéle t«'rhek alól fíihuí-ntvék." 

1535-b(»n F(»r(lináncl ráparancsol a magyar megyékre és városokra, 
irj45-ben pedig az alsó-ausztriai tartományokra, bogy a*^ kőszegiekkel szára- 
zon vagy vizén vámot ne fizettessenek. Ferdinánd trónutódai sem feledkeztek 
meg a város fontos szolgálatairól, kiváltságait ezek is részint megújították, 
részint sza|)orították. 

Kfíszeg birtoklási joga, miután .lurisicsnak gyermekei nem maradtak, 
idfívi*! idegim kezekre szállott. 

ir)44-ben Ferdinándtól zálogban bírja Woispriach János, későbben ennr-kj 
vej(», Teuffel Kristóf, azután ,Iurisic.*^ fítegtvénMnnk g\ennekei, itjabb Juri- 
sics Miklós és János kapták, kikre u bárói c^ím is átsssíUIoít 

loőO-ben Kfíszt^gen már nyoma volt a reronnácziónak, mely oly nilra- 
niosan (»lterj(»dt, hogy négy évvel kcsíibbeíi aaj akkori kathr»likiis pléhánof;, ' 
Alts Mihály, helyét elhagyni volt kétiytt*len és abha hehV^t tiitvallsiiiu 
lelkész lépett, kit pár évvel későbben ágnstiii valbbiu pu|i váltotl fel» 

ir>6 i-ben Miksa király több kodvt-síményben résxesjté u k/íei3íi?xíi*ki^t ph] 
ir)í)r)-|)(Mi nn'gcrösit(»tt(? szabadalmaikat i^. i'gyane k íiálj Íji 7 l-ben a megyék- 
nek és városííknak megparancsolja, hof^j ■ |:/;— --^i^»«^^**sr.^t>\,.^<iiferii.ib> «/i&tu« 
miatt l(»tartóztatni ne miTészeljék. Rudolftól 
Itíüíi-ben és 11. Ferdinántól 1623-ban ki' 

U)Or)-b(Mi már Nádasdy Tamás bii 
crtvi* kaput nyit Hocskay hadának, 
védtelen városra tí*)rt Dorn, császári 



Kőszeg. 



tm 



Mái 



Három Őrmester : 

.Schmul Péter í " "^""^ "*"" ^^'•"" ""K 

Schuater Erharíi elesolt 

Forintos Mátyás tuitmestcr, sértetlen mamdt. 

Toronyőr elesf-'ll, 

Sipos mog'B érült. 

Az ostrom alkalmával O^zog' városábfin ssíerto kiir^UieliÜ né^y^ísáifi és tizennyolcz 
omber veszett el és lövetett agyon. 

A torok r^ászíir uz 6 igadelkü és lovagiiis török jííit, akik Köszog* íilfíti i' besték, igen 
mefTSiijnálta, de liog-y bány maradt kűziilok lialoít, a köíizegiok nom tudják/' 

Igy az egykorú nt*íiiGt kútf/í, mnlynek a vége kissé homályos s azért 
néiiii niiií^'nnizatra sznnil. „HiKlfilatnl rugadtitt és békét kötött, "" t. i. a török 
Ki^íszngnil való elvuouhisa olött, Entiek mu^jryarázata a következő : Az aug. 
27-én rneg'kisérlolt ruháin után Ihraliinj iiagyvi*zií* császára nt ívében iiéü;y 
tekintélyes l(ji'r4rit kíildíUl Junsií:!shoz, h<»gy ezt a hely teladásám bírjuk s 
lia erre netii lehetne, arra, hivgy egy-egy ház 
után 1 írt évi adót fizessen, vagy egy'szers- 
mifideiikorra 2000 iiiagyar frtnt a gyalogííííg 
parani'snukának. diirisics, akinek katona lé- 
tr*re feltiírihetelt a támadás lanyhasága és si- 
kertelensége*, daezolni mert a líd nyomó érö- 
vek ..Adót nem fizetek olyas után, íimivel 
Dem birok, 2000 miigyar tViriííttan pedig nin- 
csen'' — váhiszolá, a mivel majdnem veszti'*! 
okozta mag:imik és a városnak. Mert a írjrok 
most boszáságáhan a végső eszközhöz nyúlt, 
az utolsó és legerősebb roliamhoz. Az augusz- 
tus 28-én intézett támadás borzasztó csataza- 
jában a város fetTyvertiden riépí\ uiár lialáh-a 
készen, n szt.-Jubih egyhazai kerítő temető- 
falak közé menekülve egetverő jujkiáltásbíi 
tört ki, nem is gyaaítva, hogy ezzel menti 
raeg magát és a várost. A török kntonák 
ugyanis, kiket ngyis esak korbáescsal lelndett 
támadásra bírni , vabuuely kozeh^dtl segítő 
sereg í'satiikiáltásának vélvén a lármát, banyai- 
homlok visszaíutoltak. Ibraliini erre szorult 
helyzetében ismét IVdvetle az alkudozás elej- 
tett fonalát, találkuzóra hiva lel JurÍHÍi*sot. 

..Látván szüks**urrin4 — írja Jurisics Ferdiiiánd- 
lioz iíitéet'tt jelentésébi^n — bogy sem lőporom, sem 
puskám, sem emberem, ki még kész lett volna a 
védelemre, s hog-y lebötetlen még csak egy óráig ia 

miigállanuiik a sarat, azt feleltem a küldöttnek, hoiry hozzanak kísérő Imreiét és két híres 
tÖrtjkot tU8Ziib E(i^" óra tellett bele, mig" pol^firaim és szolgáimmal a teendők iránt tanáes- 
kostam, szivükre kötvén, bogy semmi szíu alatt meg ne adják magokat, ha engem esetleg 
t5rbe is ejtene a torok. Kimentem mAr muet nag>* vigyázva egymagam. Künn vagy ezren 
vártak már. Mellettem a janicsárok főparancsnoka lovagolt s Ibrahim pasa sátorába vezetett, 
mely közel volt a városhoz. Niig>* pompa kozöU ült 6 itt. Bemutatlak n€^ki« 5 fiilkelt, kezet 
nyújtott és leültrtctt. Mindimek előtt azt kérdeztn tőleíu, ha fidéfniltem e már teljeái:n nya- 
valyámból, melyben már TöKJkországbaa sinyloibem.** Azután tiidaki>zódott, ha egynél több 
sebet ejtettek-e rajtam ós veszélyesekbe azok ?" 

Ezek leírása után ekként folytatja Jurisies jelentését : 

«Erre oly hangon kezdett velem Ibrahim beszélni, mintha kegyelmet eszközölt volna ki 
Lomra uránál és a császár a várost, a várat s mindent, a mi l»enne van, nekem akarná 
ajándékozni. Fölkelvén azonban, í^eléje meiüem, o pedig csókra nynjlá kezét. Én tekintélyem 
megőrzése végott azonban esak a kabátját esóknltam meg s köszönetemet fejeztem ki. O 

• itadászati kiUatíÍM<dt. nyi*iimn ujabbiin megálla[»íit»11ákt bogy a török nagy ostroni- 
agyiSj Kszéknél a Duna moüHjirábjui r*'kt'dtek s azok nélkül nem bírt Kőszeggel s nem merte 
Bécset sem meiririmníhii, 

*• Jurisirs k<»rábbíin követségboo járt KonstantiiíáiMdybaji. 



JURISICS-EMLÉKTÁBLA KÖSZEOEN. 





Kőszeg. 



Ii5 



diűással sújtja a lakosokat. Később a kőszegi uradalmat Nádasdy Kristóf 
buja, majd meg ennek özvegye, Choron Margit. 

1616-ban a király Kosztig várát uradalmával együtt, a város és az egy- 
házak kegyúri jogának kivételével, rimaszéchi Széehy Tamásnak adja. A 
város lakossága ez időben a békének örvendhetett egész Bethlen (iábor f()l- 
keléseig, mely alatt Kőszeg ismét sokat szenvedett. 

Bogrády János, Bethlen sopronyi kapitánya 1619. évi deezember 14-én 
a várost megtámadja és annak külvárosait felgyújtatja. Erre Betlilenn(»k hó- 
dolnak a kőszegiek, kik kevéssel rá ismét csak a esilszáriaknak nyitják m(»g 
városuk kapuit, amiért Bethlen katonái 1620-ban újra felgyújtják és elfog- 
lalják Kőszeget, 1621-ben pedig már ismét itt vannak a császáriak. 

A Nikolsburgban megkötött békével a rend és nyugalom némiképen 
helyre állott s a később támadt országos mozgalmak sem igen hatottak el 
ide. Sőt csakhamar öröm érte Kőszeget : visszakapcsolták a magyar hazához. A 
magyar rendeknek sokszoros sürgetésére és erre kapott biztató ígéretek után III. 
Ferdinánd 1647. szeptember 7-én a város visszakeblezését rendelte* el s királyi 
kegyét azzal tetézte, hogy a rákövetkező év november 6-án Kőszeget a szabad 
Jcirályi városok sorába emelte, birtokában 
hagyván egyúttal a Frigyes császártól 
kapott s eddig használt falas-tornyos 
czimerének. 

Kőszegnek, az orsztlg testéhez való 
visszakebelezésével s szabad királyi vá- 
rossá emelkedésével viszonyai is megvál- 
toztak. Érzelmeiben, törekvéseiben, szo- 
kásaiban magyarrá lett, és bár polgárai 
már régtől fogva függetlenek, szabadok 
voltak és saját testiiletük, velük egyenlő 
polgártársaik által voltak csak kormá- 
nyozhatok, Ítélhetők, mint szabad ki- 
rályi város teljesen felszabadult mindfMi 
földesúri hatalomtól és amegyei kormány- 
zat alól is. Sajnálni való csak az, hogy 
a város ez időben a vallás és alkotmány 
miatt oly sokszor viszályok és nyomor 
színhelyévé lett. Minden átmenő had, 
ellenség vagy jóbarát zsarolja a lakosságot, mely nagyobbára nundenkivol 
kész tartani aszerint, amint teheti s a legkönnyebbtín nn^nekíílhet tőle. 
Országos nagy nemzeti és hatalmi elvek helyett apró li(»lyi kérdések érd(»klik 
csupán s legfeljebb még a hitujitási, pártszakadási viták, tomplomfoglalások. 
E mellett az erkölcsök dolgában is hanyatlás állott b(\ A nép oly kicsapori- 
gásokba merült és annyira megromlott, hogy a baj orvoslása ozéljából a városi 
tanács 1689-ben szigorú rendszabályok alkalmazását látta szükségesnek. 

A következő század küszöbén felmerült harezok alatt a város bástyáit 
ínég egyszer, de most már utoljára kellett kijavítani. Rákóczy kuruczai 1704-ben 
a maguk részére hódították a várost, mely a szabadságharcz ideje alatt 
megint hol az egyik, hol a másik hadakozó féllel tartott. A hadakozások 
természetesen megint nagj' kárral jártak a lakosokra nézve, ami a tr)bbi 
között kitűnik az akkori városi főjegyzőnek kíivetkí^ző emléksoraiból : 

„Anno 1707. die Junij. Délután 2 6s 3 óra közöU jütt Gt»iiorál Nehom uram ó Exeja, 
u egész ármádiával Szombathelyről a szilfánál lovö rétekre, jiliol nemcsak a réteket ron- 
tották, hftnem a gabonákat is lekaszálván, \ig;y rontották az a tájon való vetéseket. Avval 
nem el6fire<lv6n, a következő napon jütt fíü az e^ész, a Uvöngyíis mellett lóvo mezőkön • 
üokftt is nemcsak letaposták a lovakkal, hanem szekerekkel e^jTN'nehány utakat csináltak, u^y 
loatották 08 azután kaszálták. Mely kár minemű nagy keserűségére lett légyen a szegény 
likoiokiiak, — minden körösztóny ember elgondolhatja. Az nap (jun. G-án) újonnan dél 
tájban a patak alatt raló földekre és rétségro szállott, — e tájon is a gabonát lekuszálták, 

ugyan a generál erSsen tiltotta, de csak nem használt. Megszállván azért, ott maradt 




Visszakapcsolása 
Magyarország- 
hoz. 



S/ubad király 
város. 



KÖ.SZEG VÁKOS MAI PECöfcTJK. 



Rákóczy-felke- 
lós. 



146 



Kösseg. 



kél napig' és csak harmadnapjára, ti. nx, szerdán <juu. d-ka) re^ot Inddlt Tftls ol SopFont] 
Alig meni el a nómet, azonnal itt vult a karucicság'.** 

A kiimezharczük utolsó fellő bbiiiulsáaak lángját is hitta üs érozU* Köíizeg. 
ITlO-bnn, iiiiknr Hakíjezy a vúgsö i»röfoszítesoket t<»tte a haza ügyéiiekj 
jobbni lorclitáiííánu Dalugh Ádám merész becsapilst iiitózett AusztriábíL Dirlröll 
jövet, a Üiuitiu valo motvöz ál kelése iitnn felhattilt Kőszegig, a híuman, mintj 
a villám esapntt Ausztria széleire s Kőszeget is megtámadván, sikertelen j 
ostrom utí'in fölégette. 



9 



Ji 



!SS 



I 1 : f 
Ilii 



vll 11 



r Ei 



kAszeg. 



Rt 01 hAzak. 



Teleptb'sisk. 



Ez isszoiivú csapás vult az elszetíén vedéit városra És v/a u rsupi 
íiagyohíiítoltu még a tirrméketh^n évekkf^l járó inséu, pestis, dogbabrl, mely 
mindniegauiiyi baj u már úgyis megtizedelt lakosságot szerfelett megapasz 
totta, úgyaimyira, hogy a szatmári békét krtzvelleiiiil követő években uj 
telepitésre kellett gondohií. 

A íííijna vidékéről jntt az uj vendégnép, melyet 171H4iaii Württr^mberg- 
bfíl kiköltnzködő esoptirtok kr>veítek, kik a város délkel«4i határábjin UAdp- 
ket kapván, (jtt Styihfahi (ma Kőszegfalva) telrjiet alapítíik, így nyomta el 
újra Kőszegen a lassuu meggyíiken^sedett mag> arsáant a nemei elem éri nd 
móg ma is derekas munkát a magyarosításra. 
PVttifsrta^iwtórü- Mikor a század elején a franeziák ehlraszlniuik lia/iuik nyugnti reszel 

s 180IÍ. évi május havábíUi Kőszeget is megszállották, ez év november 
haváig hol franezia, hol osztrák császári e^sapatok íjirtVizkodíak a város falai 
között., ami ismét igénybe Vf*tte a pidgárság vagyoni erejét. 

Ferenez király 1H18, július 2-áii, dalmáeziai útjából való visszatérése 
alkahuával, meglátogatta a várost és a magisztrátus a kiniiyt harminezej&e 
förtí nu^nÖ embertraneg jidenlétcbeii fogadta egy feláUítolt diadalkapimál 



Ffrvnct király 



Kőszeg. 



147 



Es őzzel oljutottuiik ahoz az idöpíuithüsí, uniikor a vAros falai, mini w 

Melf^nre iTninár Mlégtrl<Miek, az enyészel nck tiigi^íilrtnek át 8 amikíir épen 

[azok, iikiknek \M6 pwyi^xú sziílgiíhak, emrhiek ellcnök kezet. A tHrnyükat 

lAtlörik, hiígy átjárókul szolgáljanak, ti falakul lebontják, hogy házlal, korí- 

[tw gyanánt szolgáljanak. Szóval, KTiszeg nyitóit várossá lesz. 

Miai ilyen már nem érezte meg annyira az Í848-Lki szabadságharez 
Ikulni)böz5 fázisait, habár ezalatt sem maradt monl^s eralier- és pénzál- 
[dojsatlól, 1848. deezember havában a várost Windi.sehgrátz herozeg rendelatére 
ohinmiállapotba helyezték és később bundíj-fizetéssr4 rémítgették, I)e Kíiszeg 
ImegiMlásísal viselte a nyomást, melyet a világosi fegyverletétel nlán az egész 
[oíKzág érzett és tűrni ví)lt kénytelen a hatvanas évekig, 



if n 



KŐSZEG. 



A f6tÉR a PLÉBANlA-TEMPLOadMAL, 



Az 1867-iki kiegyezéssel felhasadt iijra a szabadság hajnala és a leg- ift«7. 
I ttlkotmányosalíb fejedelem jogara alatt most Kőszeg is élvezi egy szalíad 
oí'p jogait; iparkíidik az alkiítnuiny keretein behd, az állami élei minden 
^r^ií magát a lehetőség szerint érvényesíteni s boldogidítsát keresni* 

IHUH. szi»plcmber liavában érte a szerenese, hogy a király ű felségét, feje- k irályi iaio«iiiaí 
'Waii vendégeivel együtt, íídvíízOlhette s pár napig falai között látta. 

1H9B. májns haválian hazafias örnnnnel ünnepelte meg a millenninaint, 
•i^^Hjnt^k endékére története legkiválúbb helyén, iv/. ()-házon tornyos czimerét 
illiitttlta és avatta fel ez év szeptember hónapjában, nagj* ünnepségek között. 



A keleti AI])oknak hazánk diimintúli részébe benynló végágai Vas k&ío? fokvé«e. 
^^üfg^'f északnyugati szélén emelkedniük legmagasabbra. A Dnnántnl leg- 
^>*gus«l)b kúpja, az Irott-kö (valaba Szálkő, 883 m.), irmen tekint vissza a 
**^Híigzéii Uulományokra s köszönti elszakadt társait: a Siíghot, Somlyót, 
! ^ « balatunmelléki bazalttetözeteknt. 

Akfezegi halmon Zsolt vezértől épített Kőszeg (hegyi vár) a völgynyilá- 
I *k fe közlekedési ntak szommeltartására a legalkalmatosabbnak bizonynlt. 



148 



Kőszeg. 



Er5d£tiiiénY(»k. 



FStir. 



Plébáuía- 



Érdekes pont rz, hnnn*in a tízvm elé olmgadóaa szép panoráma táruL Körá-' 
lőtte érintkezik sokszíírusíiu árnyékolt zöldjével a hegy- és putakszelte vulgy J 
Illattá, kiterjedt Idíókörhen, a miiidügyre alaesonyodó dombhát és a dusj 
mezőséggel meKáldutt síktVíld. A változatos földszabás hzon részében, hol al 
rómaiaktól szabályozott (Tvöngyös a völgynyihishoz érve, búcsút mond a| 
hegységnek, helyezkedik el Kőszeg városa, a víz Jobl) partjának hosszábtiii. 
a Ferrótól számított keleti hosszúság 34" 16' 3", illet/jleg az északi saélesséfj 
4:1^ 22' ó" között, Győr, Pozscrny, Bées, Gráez városuktól niajdnein egycnlí 
távolságnyira. Közepes magassága a tenger színe felett 274 m. 

Kí1szt*g régebben meg vfílt erÖsitve* Két vára volt, a mai O-ház (ó-vár)! 
helyén állott fels6- és a kipályban épíUt aJsó-vára, mely utóbbi melldtj 
német heviindrtrluttak a XIIL száznd közepe táján a várost alapilottákJd6ví4| 
falakkal és sánrzurkokRal vévén kr»rül í*zt is, mini a várat. Ma már az erődí- 
téseknek alig látszik nyoma. 
íV'Iső'Vár (Ó'liáz) régi falrészletií^ 
nem régen a kőszegi tiirist 
nsztály fedette fel, hogy a vánd(3 
legalább roncsait lás6a az eg 
kori hegyi erődnek ; az alsí 
várnak a XVII. században né|i 
szögűvé átépült tornyai mOgöfl 
valtimint az egész belvárost ke 
ritu házahroiiés közi itt esak 
ott látható még egy-egy res 
léte a sánezárk*)knak és fal(Í 
ledéseknek. Kt»rábbi jelentőséd 
a belvártísnak az erőd megszül 
tetésével elveszett s esupánj 
városház, a gimnázium és h 
ezések temploma vonz mégj 
ségéveL 

A hid a közlekedés, h 
lom konezentrálódik, az mo^^ 
főtér körüli rész, a belvánrs és 
egykori magyar külváros köíOfl 
Itt van a legtribb és legelökfl 
lÖbb üzlet; itt tartják a lietivásárokat ; nz a gyülekezési helyi* a sétálók na 
Föékessége e térnek az új kath. pUhánia-imiplom korai gothstilű hatalma 
épülete. 

18U2-ben kezdték meg a monumi^ntális templom építését s egy 
kellett esak alihoz, hogy a templom, mely Schöne I^ajos építész terve szerifi 
és vezetése alatl éinílt, tető alá kerüljfin. A í>0 m. magasságú szép kard 
toronyban a töbfíck koziitt i^gy 22 métermázsa súlyú harang vim. 

Az egész építkezés háromhajós esarni>k-templom. világosan feltüntettífj 
kereszthajóval. Belső hossza 4*J'30, széles.sége 17*60, legnagyobb raagassáí 
IH méter. Már a homlokzat szemlélete is lebilincselő; ha meg az Mmíáxú 
nokon áthaladva, belép az ember a főhajóba, szinte bámnlnt fogja el. 
azormal szembe ötlik a liat(*dik lialoldali oszlopnál elhelyezett és fáh 
készült szószék, melynek nldalait a m'gy evangélista domború képéig meiti 
nyezetét pedig gothikus tornyoe.skák alatt a 12 apóstul szobrai dí^l 
Odább, a templom szentélyében, a fö- s a kereszthajó oldalán, a két moUé 
oltár díszlik mandula-alakú nyilasokban szentek sZfdiraival 

Szépek és ízlésesek a nagy gót-ablakok. Igen szé|jek még a kenni 
és mellékhajók fabddalaiba illesztett doniboni stáczió-képek és fensóges 



KÖSZKG. — A VÁROSKAPtT. 



Kőszeg. 



149 



íaz orgona. A iiiniuinieotális épület minden felszerelésével együtt mintegy 

|200 ezer fürintbíL került, 

A várnsköröíi szenilélhetrí kiválól>h épüielnk ínég a Kős^egi iakarék- 
pemiár emeletes modern épülete, mindjárt az új templi^mtól jobbm; az északi 

'behajlásnál jobbra több íijabli épület szíímszédságában az ovó-inté^et, lulább 
balkéz leié a Icözi^rgi polgári jiu- is It^miffisknlft éfHilete és Celff^lih, a nyugati 
elhajlásnál az i^r. lanplnw. 

I A beháros hosszú patkóalakban a városkOrön belül terül el s legrégibb, 

Vahinnnt turtéoíítileg li*gnevezi*tpsebb része Kíjszegnek. Északnyugati szélé- 
hez tapad az egykori Juíisirs-rár, mely most az Esh*rbázy lierezegeké ; egy 
szabál>^alan négj^szögalakii er5s épület, két idomtalan négyszögű toronynyal, 
Bánczárkokkal és hatalmas, de már rmilatag kerítöfahikkaL 



BclYároa. 



JaríHÍc»-TÍr. 






.y,r*^^ye:i^^ 



KÖSZEO A KAXiVÁRIA FELÖL. 



A vár en*ijeti alakjál)ij! alig maradt fenn vahmii. Legrégibb része, mely 
iéli sarkán van, egy düledez5 gönibfílyü torony. Legérdekesebb a belsfí 
udvaron látható épületfal párkányzata románkorn tagozatával. 

A belváros kellő kí»zepén áll Kőszeg egyik legrégibb épülett^ az egy- 
kori plébánia, most hmveés-tenipiom. Ezt (larai Miklós nád<u\ Kőszeg egykori 
ura, 1403—1407 között az ö „kedves kőszegiéinek'* építtette, szép gothikus 
stílben, melyen azonban sokat rontottak. 

A templom rövid, háromhajójű ; oszlopai kerekek, zömökek és fejnél- 
küliek, A temidian szentélyénr'k ablíikai tagozatra nézve a jobb ízlésűek 
közé tartoznak, az episztola oldalán a falba illesztett papi székek, valamint 
az ezzel szemközt levő hártan osztályú mennyezet a góth stílnak marad- 
ványai. Eredeti boltrízatának esúesivei kerek zárókövekbe futnak össze s 
ezek némelyikén a Garák kigyós ezimi^rp látható. A hitújítás előtt plébánia- 
templom volt, kötorunynyal ellátva. 1054401 ír)6Ü-ig a helvét, azontúl 

Mt^yBrorBXÁg Víumi'gyéi C5 Városai; Vuíivurmcgye 21 



BéncnU 
Wtnplöra, 



KöBseg. 



n^iíi:* 



KŐSZBG, A KIRALY-OTCZA. 



1 67 1 -i^ az ág. e V, hitvallásiiak 

bírták. 1671-ben I. Lipót ki- 

TiUy ren (ittlété re vÍ8Sj:avétoteU 

^J^v^l^A 8 1 67ri-ben a jezsuiták kezébe 

""■^^^^^^^^ jutott, Ezt'k elrnonelelf ulán 

^^^H^^H 1777-ig a g3*ör-eg5*házmcgyei 

^ IlMlMl^B YÚAgi pupuk, 181 5' ig kegyess- 

ÍT^^ ^^^^HI^BHf^B^H rí^Tiíliek végezti^k benne az 

istentisztolelet* Akkor a pan- 

nnűliabíii sz.-benedek rendűek 

kajilák uiog^ a kik ma is tu- 

lajtionusai. A templum íilalt 

levíi elzárt sirbollbun pihen 

Jurisics Miklós két gyermeke, 

Ádám t'ís Anna. Ez utóbbiak 

sírfülkéje fölött a templiimbal- 

oldali falában szép dombormüvri vörösmárvány-sírenilék van elhelyezve. 

.VJtalánosan elfogadott vélemény szerint a síirboltban iS><^^/*i/ J/dria, a murányi 

Vénus is örök álmát ahiszsza. 

A benezések egyhH5íátöI rsíik egy kis köz választja el a közelmúlt- 
Kéifi piébuniíi ban régivé lett városi plrhama-templomot. Ezt 1620. köríil a kőszegi, akkori- 
'"^"™' ban csekély számíi katli*)likusok közadakozásbfM emeltették. 1626-ban ezt íj^ 
elfoglaltuk a protestánsok magyar hitközségük részérő, a miért legújabb 
időben í«í/í/>/iír, el lenben íi szomszéd Jakab-^gyhíizá! német templomnak nevezték, 
A kalholiknsok kezére H)73-l*an került vissza. 167H-ban lett plébánia- 
templonmiá, megkapván a Jakab-egj^haz minden fölszerel ését^ jószágát, jö- 
vedelmét és liagyoínányail. 

Szép alakú tornyát 1725-ben bádoggal, 1770-ben pedig vöWjs rézzel 
födték be. ISO.ő-ben íi plébiinia-bázzal eg^'etemben történt tataroziisakor 
ereszét a szent atyák dombcfrmuvü képeivel díszítették. Stil tekintetében e 
templom semmi különöset nem u^nijt. 

vároOiésM. E templommal rézsút átellenben tfizfalas régi épület áll, a vdroshfUa^ 

melynek egynémely részei még a X\\ század derekáról maradt fenn. A 
gyűlésteremben vannak L Lipót és III. Károly kindyok életnagyságú, 11. Józsel 
császár, I. Feriínez, V, Ferdinánd és l KiM^enez József kisebb méretű képei 
a jegyzői hivatallian 
pedig Kőszegnek 1786- 
ban festett képe látható. 
Egv' emeleti nagyobb te- 
remben a város levéltárát 
őrzik, melynek iromá- 
nyai között néhány régi 
kiváttságlevél, egy a tö- 
rök-ostromról szóló egy- 
koni német kézirat, egy 
már csak foszlányokból 
íUló sárgaszínű selyem- 
zászló az 1532. évi meg- 
szállás idejéből s több 
egyéb erí4lye-tárgy látható 



mifm 



ll|H^ 



A Kfiataai K^v^ükt, 



J«mic>í*»«T 



»i:,^^*-^f - a* 



'^' 



m 



A vArosíiaz előtt él- 

ixá^iiiiL Máriii-H5!ol)rán és 
fedcítt régi kútjüirj kivül 
mi emlí'^kf^zptosíiel seru 
bii% Erczszobrut az utó- 
kur JiiriHÍC8nek Kí^s/j^- 
gen még nem emelt. ^Vjni 
a hősre i'mléki'zti't, nz 
a gyermekoinek sírköve, 
a városház falán látható 
*^zimere s n fahm ni kai- 
mázott emléktát)Ia. 

A hel város emÜtés- 
re méltó épülete még a 

KelcS'A defffij'Uiczdra 
nyíló (hTahdz^ amely fö- 
bomltíkzatíival a város- 
körre tekint. Homlokzatának alsó része a régi bástyafal maradéka. 

Kőszegnek a krrráhbi idf>khen két külvárosa is volt, a belvárostól 
északkeletn: esfí s csupán egy utezáhól álló í^zi^ef 'külváros, továbbá a dél- Kntvnrw^ok. 
keletre elnyúló magijar külváros, mely elnevezések azonban ma mar nem 
használatosak. A sHyet.mmi uteza-név ugyan fetmáll ma is, de a Magyar-uícsa 



A KÖ6ZEQI TAKARÉKPÉNZTÁR PALOTÁJA. 



KelciR-AtipItTy 
Arvahás. 



fW' 



-J^^ 



á^ 



É 



IlUU 
j'iíiilMtniH 



IlJIi 






íiííííí!" 



111 

Bl fi 



^-^-■'-^^^ 



A KATONAI ALREÁUSKOLA^ 



ii hazzilcsatlakozó esdseár- és uj wíc^íí mi, a millennium alkalmávoK a király- 

lAtogalás emlékére, király 'Utcsd-m kereszteltettek. Kiriiiy-ui^wi. 

Más utcza-oeveket is meirvíillnztattak ez alkalnmmal, johbára neme- 
M)U hazafiak és helybeli kiválóbb egyének neveivel esLvrélvén fel a régieket 
1^ a l)elvárüs városlniz-tere Jurűics^ a liös ; a benczés-székház és vár 
^■líHt elvnmdó eddig névtelen uteza lídjnw, a kőszegi poéta ; az úri-utcza 
r/wnifí/. :i monografus; a gmináziumíól abalhiiz felé vivő óteza Szérhenifi (iyörgy, 
ögimuázium alnintója után neveztetott id. Kiválóbb szebb iitczái még a va- 
sműik ; a várus-kur főtéri részétől a vasútig, illetőleg az ezt a várostól elválasztó 
Hyöngyös folyóig hossznn rdnniló hirnly-uicza^ már enditett, északnyugati 
í^éu a Struci-siállúval. délkeleti ebiyúlásónál pedig a hmvvdkandnítjával ; 
»* regteg saineztítü Oyöngym-utcza az ág. ev. konvent-épülettel és tí^sst. Dúmonkos- Gyiingyt»».yic«i. 
r*ndö iípdcidk mvelő-iniérdévd ; a kováes-utczából lett Kosmíh-idaa íiéhány Ko*suUi-ui*. 

21* 



158 



Kőszeg. 



RadolMér. 



Kt^ú-^ih. 



. tér. 



rotezfct. 



KjÜApgyár. 



Sörfffir. 



Kjtlonai 
iiIrMiJiskoU. 

Kórház. 
Vaaóti |>AlTa- 

iidrar. 

Lakosok 



jeleutösebb niaijráíiépfilett^l ; az 
előbb rózsa-, most PalUsch'UUsa 
ax AlbríM'hlinimi n^vű szegémj- 
integettél stb. 

A ván>s egész bels^ terii' 
létén rend és kiváló tisztaság 
észlelhető ; az ul<?5^k többnjTre 
fasoros díszben ékeskednek és 
rendkivul jó benyomást gyako- 
rolnak az idegenre. A házak leg- 
többje mögött gyínnölcsösök so- 
arkoznak. A hosszú Király-utezu 
t'gyhiinguságán változtat a par- 
kos Rudolf-tér^ a sziget-utcza 
ószerűségén pedig a befásílott 
ArpdíUtér, Az utezs'dv tömkelegé- 
böl egymásba önilö fasort»kon kí- 
vül más beültetett sétahelyei 
nem igen vannak a városnak. 
de ii hiányt pótolja egy pár 
gyöngyös-bal parti sétahely : a 
Sié4:hmiji-tér, a katonai al reál- 
iskola és a benezések kertje. 

Nagyban emeli a város küUri 
képét dr, Iheiszker József hidegviz- 
g^jógy 'intézete, a szép külváros 
délkeleti lábánál, a kalapfjijnr- 
épület a Gyöngyös völgj' torká- 
ban 8 a 8Örgi/dr épülete az észak- 
keleti domboldalban. Ez utóbbi- 
tél délkeletnek egy vonalbim még más nagyobbszerű épület is illeszkedik n 
üyöngj'ös btü parti domboldalába: a katotiai alreáliskola kolosszális épülete, a 
kórház s legalul a vasúti pdlyahdz. 

Kőszeg lakosai már a városalapi táskor beköltözött németek voltak s 
alapjokban azok is maradtak a legújabb k(jrig. Kőszeg is, mint minden 
hazai város, nemzetiségi tekintetben sokáig valami teljesen kiUönáUó egészet, 
valóságos szigetet képezett az államban s falain csak lassan hatx^»lt át a ma- 
gyaros szeUem. Feltűnő köríümény-számba megy, hogy ebben a német, bár 
hazafias érzelmű városban a XVIl. században a magyar nyelv gyakori hasz- 
nálatban volt ; nemesak, hogy a város^ mint muniezipium^ a főbb hatósá- 
gikkal magyar nvfdven lf»velezett, hanem polgárai is ügyes-bajos dolgaikban 
magyar beadványokkal fordullak a hatósághoz, amint ezt a fenmaradt tör- 
vényszéki és tanúvallomási jegyzőkönyvek, inventáriumok és fogahnazványok 
eléggé bizonyítják; sőt egyeseknek ez időből fenmamdt magánlevelezései 
is a magyar nyelv használatáról tanúskodnak. Ekkor tehát Kfiszeg 
már nemzetiségileg is beleolvadt a magyar államba, nn»lynek eg>ik tii- 
maszává, a vidék pnlgárositn középpontjává fejlődött, iskoláival és más m fi* 
velődési eszközeivel befolyt a műveltség terjesztésére, a gazdasílgi, kereske* 
delmí, ipari tevékenységével^ a piílgárainak njnijtntt nagyuhb biztonsiiggal 8 
ennek következtében vagyonosságával meglehetős szerepet játszott az állam- 
élet minden ágában. 



AZ BRZSÉBET-CAeüt.A. 



Kőszeg. 



*/. t 






A közoktatás körül inár n XVL szászadban rendezett viszonyokkal umtíwmÁ. 
lálkoziink. 

Iskolákat állít fel a vár<ís és gondosan felügyel a tanítás menetére; 
Umitókat alkalmaz és gondoskodik azok illő eltartásáról. A század vegén 
Széeheíiyi riyori^y győri tíüspuk megalítpilja a ginniáziuniot, mely eleinte a 
jezHiiiták, majd a piaristák s jelenleg a henczések alatt sok jeles hazafit 
nevel az (országnak. Két szegény-intézet is létesült magánosok nagylelkű- 
ségéből : 1749-ben Kelcz Inirü jezsuita a ma is virágzó iskolát, valamint a 
másik főalapitója után elnevezett Kelcz-Adelffy árvaházát alapítá. A jelen 
század elsö felében a f*alliscli-alapitványból protestáns szegény- intézet léte- 
sül, majd bétegházaí alapítannk ; zene-egyesidet, kaszinó alakul. Iő56-ban 
me*rnyílik a katonai nevelő-intézet, mely ma katíouii alreáliskola; Schey 
Fülöp Albrechtinum néven új szegény-intézetet alapít ; 1862-ben dalos 
egyesület alakul; 1867-ben kath., majd protestáns nöegyesület; 1869-ben 
tüznltó-egj^esület, az elsö a megyéheiL Ujabb keletűek : a kisdedóvó-iutézet, 
az államilag segített községi polgári fiú- és leányiskola, a temetkezési egye- 
sület, a kereskedelmi 
kör, az iparos tanulók 
iskolája, a gimnázium 
segít ö-egy csülete, a 
turista-egylet, a katlh 
olv^asó-kör, a mű- 
kedvelők kön% a bi- 
czikli-klub. 

A Ví'u-osi népuk- 
tatás ügyén sokat len- 
dítettek az 1868-híiíi 
itt letelepedett sz. Do- 
monkos rendű növé- 
rek, kik a kath, le- 
ányok tanítását vették 
át, 1874'ben tanitóuo- 
képzöt, majd felsőbb 
leányiskolát s ennek 
felhagyilsával pár év- 
vel ezelőtt kath. pol- 
gári leányiskolát nyi- 

tottak* Á kath. fiu- ^^* DREISZREH HÍDKOVIZGYÓOVlNTfiZETE: KÖBZKQBN. 

iskolát^ 1891-ben öt 

osztályává egészítették ki. Köszegfalva telepen egy vegyes fiókosztályt tart 

fenn a város, 

A protestánsoknak a városban szintén van negy^ osztályíl vegyes népisko- 
lájuk s az egyházkerület most felsöbli leány-iskola felállításávid lV»glalkuzik. 
Az államilag segített községi fiu- és leány-iskola 4 — 4 osztályú. 

A lakosok száma az 1B90. évi népszámláhisi adatok szerint 7076, kik Lakosok száma. 
^kü^ül 31U7 magyar, 3679 néíuet, 140 lujrvát és HO egyéb nemzetiségűnek 
lotta magát. 

Vallásra nézve 5119 rom kath., 1654 ágostai evangélikus, 259 izraelita 
és 42 egyéb vallású van a városban. 

A katholikusok plébániája régi, már a XIIL században virágzott. A 
ref ió idején, lőőé-töl 1671-ig nem volt betöltve pappal s a lelkiekben 

a \ I akkor álruhában tartózkodó szerzetesek jártak el. 167ő-ben 

Széchenyi György győri püspök, kinek föhalósága alá akkor a kőszegi kath, 
plébánia tartozott, jezsuitákat küldött ki, kik 22 éven át vezették a plébánia 
ügyeit^ míg ezek teljesítését vHági papokra bízták. A plébániát, melyhez, mint 
fiók-kr>zségek, Kős;íegfalva városi telep és Nemes-Csoó tartozik, a szombat- 
helyi püspöki széknek 1777-ben történt felállításakor, a szombatluílyi egy- 
házmegyéhez csatolták, 

A protestánsok 1554-ben szei-vezték nj hitközségüket s másfél század- 
nál tovább háboritatlanul gyakorolhatták Kőszegen vallásokat. 1671-ben 



Jl^!^-:r 



Vallos. 



• ir? 



mr 



í u 1 1 f , ; : V " "^^rnríhr 



T f r r r f f 



r i i M M 



«> ♦! 



KŐSZEG, 



A GOZMALIU tCASZAKNTA. 



MQ7teet 



azoiibíin királyi rendeletre, vissza kellett 'adniok a szt. Jakíih-4*|Lrv 1 
majd 1673-bíiti a szí»iriszéd magyar templomul én heszíiníetnink «jí i- 
íisztt^letet. 1681-ben a szomszéd Nemes-rsóban j^yfütek fissze v; 
latra, mely esak 1783~ban lett ismét szabad, amikor azután a k« 
nemsokára felépítették mostíini egryszerű, de szép templomukat. A b i 
melynek Felsö-Lászlo és Német-Zsidány, muit fiók-közséírek is í 
dunántúli egyhuzkeriilethez tartozik és önkormányzati, valamint ki 
jogát presbiteriiüua, vagy kt>nventjíik által yyakitrolja. 

A zsidó hitközség tagjainak száma kítrsi s alig larlhatá villa fejn 
magát, lia Sehey Fülöp buzgulkodilsa és anyagi áldozatkészsége tempbui 
boz és iskolához nem segiti. 

A művészetet ápolta L Lajos királyunk neje, kinek egyik saját Iiírj 
zésü miseruháját, az úgynevezett Er^sébet-eusukii még most is őrzi a kalb 
plébánia. Krdt^kes mfíemlékkel bh* a katli. plébánia templom a XVI, sz 

elejéből való gutli 
uuuistniit iában s 
még régibb kehely t- 
A korábbi sziVzudok 
kiilönben sokat pi 
k;Ut Kőszeg, a mi mu 
rí t k a súg szám lm m ^ l* > 
Fegyvereket, dísztáiu;. ^ 
kiiU képeket^ órákat li^ 
viben készítettek a;* 
akkori iparosok. A t*s-: 
regi születésű Kf : 
<^vö^gy 1690, tiíján Kő- 
szegen lakott. A 
ruigyon ápolti'tk ,....<., 
gen. Egj'kor híres zeue- 
egy esíUetének elöndáKain 



m 



KÖSZZQ. — A RJvGI KATH. TEMPLOM ÉS A OIM^AZlCm. 



Kőszeg. 155 

Liszt Fereuoz is szerepelt. A síinmüvészetre szintén nagyon korán kiterjedt 
a kőszegiek figyelme. Már e század elején állandó színházat akartak beren- 
dezni a még most is fennálló és katonai raktárnak használt régi Zwinger- 
toronyban. Az első magyar szini előadást a 20-as években Kilinyi szín- 
társulata tartotta s azóta majdnem minden évben fordul itt meg színtársulat, 
az utóbbi időben kizárólag magyar. Egy híres színművészt is adott Kőszeg 
a hazának : Köszeghi (Purth) Károly Kőszegen született. 

A város szép változatos szabású határa főirányában keletről délnyugot Határa 
felé njailik s 8723 katasztrális holdnyi területet foglal el. Északról délfelé 
legnagj^obb szélességében a Gyöngj'ös vize szeli át s jobb és balparti részre 
osztja. Míg nyugoti része hegyes a (Háromszög-kő 770 m. magas), addig 
északi és északkeleti széleit hullámzó, mérsékelt lejtésű dombok borítják és 
délfelé a Gyöngyös mindegyre szélesedő völgyében síkságban végződik. 
Hegyes részének kiválóbb, szebb pontjai a Kálvária (393 m.), három tornyos 
templommal a Hétforrás (424 m.), hol a \'\z hét, az első vezérektől elneve- 
zett nyilason bugyog ki a földből ; a remek fekvésű Ó-Ház (609 m.) a város 
czimerét ábrázoló milleniimii toronynyal; a stájer-házak (525 m.) erdők(»rü- 
lök lakaival; a H&rmann-forrás (101 m.), hol Hőrmann városi tanácsosnak, 
mivel az a császáriak bevonulásakor a várfalak egy részét lángba röpíttette, 
Colalto cs. hadparancsnok emberei bőrét vették. 

A városnak és közvetlen környékének ófjhajlatát nagyrészt az osztrák Éghajlat. 
és stájer havasok uralják és módosítják. Az évi közepes hőmérséklet Celsius 
szerint 9.47^ A havonkinti közepes hőmérséklet ez : januárban -2.24, 
februárban -^ 3.04, márcziusban + ^^-^^^ áprilisban + 9.64, májusban 14.74, 
júniusban 17.74, júliusban 19.54, augusztusban 19.04, szeptemberben 14.94, 
októberben 9.54, novemberben 3.34, doczemberben — 0.56«. Az éghajlat e 
szerint elég szelíd. Az évi átlagos csapadékmennyiség 839 mm. Vegetácziója, 
kedvező fekvésénél fogv%^ igen gazdag, habár késői fagyuk annak gyakran 
ártanak. Legkellemesc^bb évszaka Kőszegnek az ősz, mely szokatlan hosz- 
szan is tart. Rendkívüli egészséges, erős, levegőjének, kedvező (délkeleti) 
fekvésének, a határában bőven található üde, friss kút- és forrásvizek, vala- 
mint a városban uralkodó tisztaságnak tudható be, hogy ragályos kór itt 
nagyon elvétve rak fészket s hogy a turista s a nyugalmat kereső szíve- 
sen látogat el ide. 




KÖSZEO VÁROS GZÍMERE. 



Magyarország Vármegyéi éi Városai : Vasvármegye. 22 



"íá 



mmmm 



^*sí^r- 



( > ' lnill 1. 1( 



■\ — -* 1 ■— — (— 1-- \ — ' ,^ l — ' _^ J — ^ — 1« 

FJOMtTlAKUS EMLÉKTÁBLÁJA. 

VASVÁRMEííYE ŐSTÖRTÉNETE. 

*Í5f LEGRÉGIBB KOR 



rw. 



C' 



$. 



KKkortfrAk. 



AsvÁRMKüYK liegyes-völgyoB vidékével, folyukkal és palakok- 
kal átszelt síkságaival, termékeny talajával, gazdag erdő- 
ségével, c^gészséges éghajlatával, a niegéliietés raiudaz<iii 
foltételeit egyesíti magában, melyek már az ös időkben m 
nagy vonzó eröt gyakorolhattak az emberre és állatra egy"j 
aránt Hogy minő néjjfaj ütött először tanyát e megye halára 
közölt, az egymást váltogató néptömegek miiiö huUámzAsá' 
ról szólhatnának e földterület ezer és ezer éves rögei, ugyan ki tudná az' 
megmondani ? 

Annyi tény — ezt a véletlen felfedezések és tHdatos kutatások oredmé 
nyei kétségen kivül helyezik — hogy Vasvármegye előnyös helyzetét mars 
őskor embere is figyelemre méltatta, hogy itt ólt, itt lakott s, hogy lakhelyé 
az emberöltök hosszú során keresztül a történeti kor hajíialáig megtarlutta 
A Bejezen és Szombathelyen színre került óriási inaminuth-esontok, a kulién 
bözö vidékeken felmerült kö- és csonteszközök megannyi biztos adatol 
melyek a vármegye őskoráról, az ősállatok között ólt ember e terüleUij 
való tartózkodásáról hiteles tanukként szólnak. 

A régibb foJfo/r^zaWí'/í ember nyomait, kezdetleges fejlettségét hirdetik 
luíkonyvidéki íszt.-gaali) tüzkÖröl leputtogtatutt szilánkok, melyek sűrű€ 
találhatók Szombathely, Kőszeg és Kis-Czell környékén ; a hegyes vidék^ 
ken gyakoriak a megkövesült, vésett és faragott aganesdarabok. Nagyol) 
változatosságot mutatnak a csiszolt kőeszközök, az ujabb kökoi'szak em^ 
alkotásai, melyek a vármegye majd minden pontját) előfordulnak, jclí 
aunak, hogy e korbeli ' l>en vái m volt sz 

gazdagabb e korbeli b n a Szni nyuguti 

dombvidék, a hol, különösen Ólad, Oudúd ós Üuzraal községek haiáráhfl 



^Mvármegye öatflnéiiete. 



167 



^^J"-^ 



■m 



los felfedett tüzelő pad, kö- és csonteszköz hirdeti a neolithkori óletut, 

ítén na^ry m<MinyÍ8<^*Rbeii taláJhíitók ily tárgyak Kí5szeg és Körmend 

ktHj^a KpiíMMh^^aljáxit KiU'ervár i''s AndrástVi határáliati^ továbbá a Sá^-begy 

lyi^kén. A 8áií-hegy lejtris oldalniri npin egy nyoma tárul elénk a régi ta- 

Liiak és sirükufik. melyí^kijeu emberi és állati csontmaradváiiyuk, köszer- 

luk, dui-va készítésfi agyagedényekre akadhat a kutató, A védekezés szem- 

íijilhól hasíuduan elöuvös telepiivény uvezte a Kőszeg és Rohoricz közfílt 

Ubúzódó hegylánezola- 

Iés az ebbfil kiemel- 
16 magaslatot, a 8zt. 
l-hegyet, melynek me- 
ek oldalában az ös- 
tiira minden korszaka 
':i a maga em- 
ogymást vélto- 
^'aló hidla-és urna-sírok- 
ig előforduló agyag- 
■ények sávos vagy kö- 
?nnalos díszítései már 
ilettebb Ízlésre vulla- 
a sírokban és a 
belyekíil szolgált bar- 
ngszeru mélyedések, 
Orpadások tájékán la- 
llhatü változatos alakú 
nagyságú orsógom- 
bk, a kovából és szer- 
Éntinböl készült fej- 
ék, vésük, kalapácsok > 
nyíl begyek és a kü- 
lönféle rendeltetésű 
ünttárgyak az Thsem- 
ert. foglalkozásai közé- 
én tüntetik fel 

A kőeszközök leg- 
ftgyobb részének anya- 
a szerpentin, ?nely, 
alíunint napjainkban, 
ílósííinűlega réíji múlt' 
811 is natry mennyiség- 
em volt található' a re- 
L'MMTr^s vidékü Boros- 
j) bányáiban* Egy 
^0 s ni fejsze 23 

cm. h- i^ban és 8-ó 



OsKimi k6- és aovag-tArgyak. 



RÓJtkoraiak. 



p^. szélesség találtatott Soruk-majorban. Nem gyakoii a föles mészkő háló- 
dul? szintén ritkák az átfúrt kökorougok, de sokkal fryakoriabbak az orsó- 

ombok. melyeknek több mim 80 válfaja ismeretes. Eredeti alak a Szom- 

fttliolyt talált kanál, az agyagesuiimk egyik (léldáuya, a fulesfazók, melynek 

blös (ludorodásán körbenfutó vonaMiszitések bitszanak. 

A kökorszakra következő régkor egyedíili emléke egy 21 em. hosszú 
WröK rézesákány, mely a Ság-hegy tövében találtatott, de annál több ós 
jtecfcíesebb lelet emlékeztet a kultúra azon hosszú korszakára, melyet a 

'jészettudomány bronzkornak nevez. 

Kétségtelen, hogy e több évszázra terjedő korszakban a kő használatát 
*^káig nem volt képes teljesen pótolni a költséges előállítású hrom s innen Btaiwkowxuii. 

n. hogy őskori lelőhelyeinken bronztárgyak társaságában kőeszközökre is 
^^iiílunk, főkép köfejszékre, orsógombokra stb., mint a mely eszközök olcsó* 
H^nk és főleg ezélszerűség szempontjából bízvást versenyeztek a bronzból 
plött szeruzámokkal. A kézzel idomított és égetett agyagedények nag>^sága, 

kja ós díszítése változatos típusokat mutat. 

22* 



16a 



VasTármegje őfttörtexiete. 



^n^rnvv 



m 



A legnagyobb agyagedénynek ür- 
tarlaJma, mely eddig a megye terüle- 
tén ulölurdult, megközelitj a 40 lit»»rt: 



ík ki 



a liíilottak hum\^ail rcjto nriia 
bözö nagyságúak, nagyubbrészt n 
basúak ós dudorodott szólűek* A hm j 
használatra, főzésre szánt apróbb faze* 
kök, csészék rendszerint bütykökkel van- I 
nak díszítve. A legtöbb e korbeli es 
edény ott fordul elő, hol a lesin 
és vörössé égett agyagtalaj a régi tüzelő- 
helyeket jelzi, E tüzelőbe lyek vag>^ tü- 
zelő-padok kiegészítő részei voltak ai 
emberi lakásoknak; ezek lehettek a 
konyhák, melyeknek tüzénél sütötUík^ 
főztek és melegedtek, ezek azok a raiw 
helyek, melyekben a bronzot öntfitl^H 
és feldolgozták. Ily öntőműhely tárult 
fel az említett Szt. Vid-hegy oldalán, a 
hol egy nagyobb kiterjedésű tuzelőpad 

flllllllllilllfiílí ^^^WS szomszédságában több, mint 400 drb 

Vlllilln "l'l'' ' ' fSB töredezett és beolvasztásra váró broii 

tárgy volt összehalraozva* A lelet 
súlyuknál fogva kiváhiak a szabályi 
köralapú és kúpalakú lyukacsos ön 
rögök többféle typust feltüntető toki 
vésők érdekes példányok a lemezszi 
vényű sarlók a vonalas és gombos 
díszítésű tűk és végre a tekercses sod- 
ronyfibulák, melyek már fejlettebb ízlés- 
ről tanúskodnak. Nagy számban vau- 
nak képviselve a füles és pitykés gom- 
bok, melyek, pikkelyek módjára egy- 
másra rakva, a harezosok pénezélin^'^t 
alkották, a lándzsacsúcsok, kardpenirék. 
karikák, gy(írűk, karpereczek stb. (Ve- 
lemi lelet.) Értékes lelet ós szép példány 
a Kis-Unyomban talált karvédö tekerem. 
Sík vidékeken (Kemenesalja, Gyöngyös 
mente) is előfordulnak különböző bronz- 
leletek, de az emberi lakások nyomaii 
teljesen elpusztította az idő. Az eddig 
felfedezett bronzkori temetők is a mel- 
lett szólnak, hogy az ember szívesebben 
vert telepei az erdős és halmos vidéke- 
ken, mint a puszta síkságon, A ludolt- 
égetés általánosabb volt, mint a halot- 
tak elföldelése; a sírok túlnyomó részben mint urnasírok találtatnak. Az 
apró csont- és hamu-maradványnyal megtöltött urnákat vagy egyszerűen csak 
a földbe vájt gödörbe^ helyezték el (Velem), vagy pedig kövekből épiteU 
kis fülkékbe zárták (Árokszállás} és a fülkék fölé hányt földet kisebb-na- 
gyobb dombokká hahnozták fel. De dívott a halottak elföldelése is Szom- 
batholyen, az ördöggát nevű homokbányában, szabályosan egyenes sorban 
12 sírt fedeztek fel ós mindegyikben egy-egy guggoló helyzetben ülő csont- 
vázat találtak; a velemi hegyoldalban szintén több hullasír került elő, me* 
lyekben, valamint az oladi és dozmati határban kiásott sírokban egyszerű 
agyagedények, bronzkarperoczek, gyűrűk, tűk stb. hevertek a csontmarad-. 
ványok között. 

A bronzkori ember ruházatának emlékeit hasztalanul keressük a hulL 
sírokban. A hiúság ós fénvűzós szokásos jelvényeit, az ékszereket is inkábl 
csak elszórtan színre került leletek, mint a sírok után ismerjük. Különösei 



réz-cbákAnv (lelet a bAg-h£oyen). 



I Mrr%ssi!éqy^ ssBcrcenese. 



"V. ••L ' T.-^ 



:r^-"»rz ,-jr_£ :::rgyé::k őslakóinak kultiirálií!: 






~. i.x -CtS : - : 



: Z' zzzLÍ--'<^'^ m.kor lépett fel és nieddio: 
^ii i :z.i-T-:>í^ válasz adható. Tárgyaink 
rr' í. -■-. -"Lr:: v-t iS'iik, melyek tehát a bronz- 
:"d"ii. "1:7. li ^lZ^áh. niés peclig nagyobb 
-.tS ii'.'.rzi:' ?í; r.scvj-i:: mutatják és a melyek 
: 7 i •-íj.ii i" Ít: T-.-H^.ik. a midun n déli vid*'-- 
í:^ ■■ l:-i:v*7-1-í :T:M^r:r:. is erust^hb nyoninkai 

---rs' i >:«i.\. u*:y l;i:s2:k. a Kr. oíötti VI. 
:: : i :--i . a n: :':: Lítims és az ujabb tíir- 

.L-s.-^i sí :■■" i i 11 ":::>. r keha türzs'/k Sííí'»- 

-.- iiT -ni.-ii. A v-A-dor kelta törzsek 

Li 1 ^-.i. l"_lyr*.::r: :'t> v^tte útját, másik 

— ;;:-.r-:: — i nm .\I: .k tövében azon a 

" "i-^.":: ?A_z ■..ir.vk •i:"^:ak. Vakmerőknek 

»• i • ""t":"..-. ■■ nfrr-/ :kat. melvek először 




í^ >. '^ v: -X-.r' 



^ ■ :s t'^si:: í:i^i:::ak :i t^'^ 

- V :•.. í:. í:k 1- i^rva:; PaH' 
■ •■■ ■ i \ Tolt-ví: ü::::-k í*^ 

:vs.-. si'-l rrm-.il-.'.r: k-'l:o:i»'*^ 

•s ,j- :" i. :v.-.yfkk-" :» ki>' 
■ - -. ^ -.:. ii.'.rÁÍ k: 11 versrny'T 

s.:.'-:.^ * . V. .\: :sj:.::ak n-i - 

. . . ,^..-- .- .---.. .-^.. r-^ 

- ■ ■:> Vs: . .-■::•: ^/r>:a^ :oW 

^ :• . K -r ^7 : : ^n .:. k^ v:sszü " 

. : . ■■: ;.-v :i/::' n!:' it r:skedLÍ' 

i : : •L-.ii.Civ.u. s.rüikat 

V s ■.-. .'s.\i rjÍKs:":k vfSZTek 

s:- .>i5L i.K-:: ":::-..k*.ik 



. :.,:-». 7 .:.s*r"..\i i ;* . r"*e £ 
íj:.í:.:vísí:í .*:sik hj'sszú 



VasTármegye őstörténete. 161 

Lörténetirók a bojok lakta területet sokáig csak ^deserta bojorum'', a bojok 
pusztasága! néven említik. E pusztasághoz tartozott vármegyénk földje is a 
Savaria, később Sibaris nevű folyókával, mely manapság Gyöngyös név 
alatt futja be a vármegye egy részét. A megmaradt bojokra, araviszkokra 
és a velők egyesűit pannonokra újabb csapást hozott a dákok betörése, kik 
Strabo szerint Kr. e. 45-bon nagy vérengzést ós mórhetetlen pusztítást 
követtek cl Pannónia földjén, melyet ez időtől fogva, a pannonok hegemó- 
niája alatt, különféle törzsek bírtak, míg római hatalom alá nem kerültek. 

A RÓMAI URALOM KORSZAKA. 

Dio Cassius szerint Octavianus, akkor még miiit trmmvir, Kr. o. 
í4-bcn leigázván a japydokat, lUyria vad természetű lakóit, hogy katonáit 
gyakorolja és számukra könnyű szerrel eleséget szerezhessen, beütött Pan- i'annoiiia eiro?. 
fioniába és Siscia (Eszék) elfoglalása után egész Pannoniát lefegyverezte. A 
pannonoknak és a rómaiak ellen velük egyesült szomszéd népeknek sehogy 
3em volt ínyükre a súlyos feltételek mellett kötött egyezség és ismételten 
micgragadták az alkalmat, hogy a római igát magukról lerázzák. De hasz- 
talanul : a római sasok előtt hátrálni voltak kényt(?lenek és Publius Silius, 
valamint később, Kr. e. 1 l-ben Tiberius könnyű szerrel lecsendesítették a 
háborgó vidékgt, melynek erejét a dákok ismételt betörései is tetemesen 
gyengítették. És jóllehet Tiberius az újra meghódított terület biztosítása 
érdekében minden képzelhető eszközt felhasznált és a fegyverfogható férfiak 
nagyobb részét foglyává tevén, mégis alig másfél évtized múlva, 6—^ évvel 
Kr.u. újra kitört a lázadás, midőn Augustiis Tiberiust az tllyricumban állo- 
másozó legiok élén a markomanok megfékezésére küldötte. 

A pannonok ugyanis e kedvező alkalmat fel akarván használni szabad- 
ságuk visszaszerzésére, a dalmátokkal és más szomszédaikkal egyesülve, 
hatalmas seregeket szerveztek. Betörtek Itáliába, egy részük Macedónia f(4é 
vette útját, az otthon maradtak pedig rémületbe (ejtették a területükön lete- 
lepült római polgárokat, meggyilkolták a római kereskedőket, lemészárolták 
a veteranusokat, tűzzel-vassal pusztítottak mindent. Erejük emez utolsó 
megfeszítése okozta vesztüket. Augustus ugyanis értesülvén a Pannoniában 
történtekről Marbodussal, a markomannok fejedelmével megkötötte a 
békét, soreget szervezett, a mely Garmanicus és Tiberius vezérlet(» alatt két 
évi hadjárat után a Bathinus folyó mellett vivott véres ütközetben a panno- 
nokat önkéntes meghódolásra kényszerítette 

K győzelem eredménye volt, liogy Pannónia Kr. u. 10-ben római h<'"i.íí provin- 

Erovincziává lett. Igaz ugyan, hogy Pannónia népei ez ideig is római fen- 
atóság alatt állottak, Rómának adót fizettek ; de alkotmányos intézményei- 
ket megtarthatták, saját törvényeik szerint élhettek és külön fejedelmek 
riatt állhattak. Amint azonban területük római provinciává lett, e jogaik 
nieftszüntek: nem saját választotta fejedelmek, hanem a római helytartó 
kormányzata alatt állottak, ([uaestorok szedték az adót, praetorok szolgál- 
tattak igazságot, egyszóval az állami és községi élet minden nyih ánulásában 
rtmai 'minta lett az irányadó. 

A gyarmatosító rómaiak benépesítették az elhagyott és kopár területekot, 
^írak, erődített helyek keletkeztek a Duna mentén, és puszta vidékektMi 
városok (colonía, municipia) emelkedtek, utak és ezek mentén postaállomá- 
sok keletkeztek, és ami a legfőbb, a Kómával való folytonos érintkezés jó- 
tókony hatással volt az őslakók orkíilcseinek szelidülésérc. A földművelés, 
inelylyel eddig csak itt-ott foglalkoztak, nagyobb lendülolot nyert, az ii)ar 
a római ipartermékek egyre nagyobb elterjedése és a római i|)ar(»sok e^yn^ 
töaporodó letelepülése következtében jelentékeny l'ejlodé.siu'k indult, sot, 
hogy még a művészeteik is á[)ohisra találtak, azt az építészet, szobrászat 
és festészet nagyobb számmal nuptenyro került enilékíM niiiidíMi kétségen kí- 
vül helyezik. 

Kedvező helyzeténél fogva, minthogy a Pannonian átfutó na^^y főútnak 
majdnem középpontján feküdt, ilyen állDmásliely — statio — volt Sabaria, í?ai.:iri;i. 
a mai Szombathely, ami kitűnik egy érezbe vésett feliratból, melylyrl bizo- 



162 VasTármegye őstörténete. 

uyos Heliodorus, aki mi\gát savaria statiobolinek mondja, azt hirdeti, hogy 
Nemesisnek igért fogadalmát beváltotta. Az ilyen statiók 16- és kocsival ló- 
helyek voltak, elszállásolásra berendezett épületekkel, magtárakkal és más 
nyilvános- és magánépületekkel, kitéve a nagy forgalomnak, mely emel- 
kedésüket, fejlődésüket előmozdította. A sabariai statio is csakhamar rohamos 
fejlődésnek indult. A légiók ismételt átvonulásaik alkalmával itt ártottak 
pihenőt, a nyomukban járó kereskedők, felismervén vidékének előnyös hely- 
zetét, siettek azt hasznukra fordítani, a földmívelés a letelepülőkben ü} 
munkásokat nyert, szóval az egész vidék képe megváltozott. 

A kezdetben szerény statio lassankint kiterjeszté határait, lakói meg- 
szaporodtak, de tulajdonképeni városszerű teleppé csak Tiberius Claudius 
császár alatt lőn, aki Sabariát colonia rangra emelte, oda telepítvén a mindenkor 
nagy tekintélyben állott tribus Claudia családjait. 

Eldöntetlen kérdés, vájjon e colonia a letelepült claudina tribus, vagj' 
az alapító császár neve után kapta-e Colonia Claudia Sabaria (a feliratokban 
inkább Savaria) nevét; tény azonban, hogy e név alatt a római birodalom 
egész fennállása alatt virágzott és mint Felső-Pannonia fő- és székvárosa 
középpont volt, mely hivatva volt arra, hogy a római művelődést ápolja és 
minden irányban tcrjeszsze. 

Mint római jogú colonia, melynek polgárai a római polgárok teljes 
jogait élvezték, sokáig egymagában állott egész Pannoniában és Rómát, az 
ős anyavárost egyedül képviselte az egész provinciában. Berendezése, kor- 
mányzó hatósága, vallási tisztviselői, mind római mintát mutatnak. Voltak 
tanácskozó helyiségei (curiae), templomai, színháza, amphitheatruma, basi- 
licái. Főtisztviselői voltak a consulokra emlékeztető duumviri, a senatorok 
szerepében decuriók foglalatoskodtak, censorai, aedilisei és quaestorai ve- 
zették a közigazgatást, a sacerdotales, flamines, augustales, pontifices és 
augures gondozták a római istenségek kultuszát. Kiterjedéséről biztosat nem 
mondhatunk, de a felmerült leletek után Ítélve, határozottan állítható, hogy 
sokkal nagyobb területet foglalt el, mint a mai Szombathely. Szombathely 
környéke, a közeleső falvak, főleg Isák, Nárai, Ondód, Ólad, Herény, Szanat, 
Söpto, mindmegannyi gazdag lelőhelyei a római emlékeknek. Annyit ma 
is tudunk, hogy a régi colonia nem terjedt túl Szombathely város mai déli 
határán, a hol a régi római köztemető volt berendezve, s hogy a régi római 
főbb épületek a mai belső város telkein állottak. 

A colonia emelkedése, virágzó állapota, népességéíiek egyre nagyobb 
szaporodása jelentékeny hatással volt a közel és távoleső vidékre, a hol a 
rómaiság szintén nagy tért hódított. Ily módon keletkeztek a villák, apróbb 
telepítvények, kisebb várak és erődítések, melyek nagy számmal lehettek 
vármegyénk területén, mert alig van Vasvármegyének olyan pontja, hol a 
római uralom ne hagyott volna emléket maga után*. 

A római czivilizáczió terjeszkedésében nem akadályozta meg sem a 
quadoknak Kr. u. 50-ben történt ismételt betörése, sem a Gálba, Othó és 
Vitellius között kitört az egyenetlenség; de legtöbbet köszönhetett a 
provincia és Sabaria a Flaviusoknak, kik közül Vespasianus és fia Titus 
valóságos atyai gondossággal karolták fel a provieciák ügyét : új városokat 
alapítottak, a régieket megerősítették, csinosították stb. A történetirók, mint 
Svetonius és Aurelius Victor kifogyhatatlanok e császárok magasztalásában. 

Titus utódja, Domitianus, uralkodása kezdetén szintén elődjei pél- 
dáját követte. Jótékonyságát Sabaria is gyakrabban élvezte és háláját 
kőbe vésve meg is örökítette. De mivel uralma későbbi korszakában határ- 
talan kegyetlenséggel és szertelen kapzsiságával bűnt bűnre halmozott, a 
senatus az összeesküvők által történt meggyilkoltatása után egy határoza- 
tával elrendelte, hogy emléke teljes megsemmisítése végett neve minden 
szoborról, oszloi)ról és emléktábláról letöröltessék. E rendelet végrehajtását 
bizonyítja a következő. Szombathelyen talált felirat: 

* Római emlékokben jíazdagrabb lelöholyok : Pinkafő, Alsó- ós Felső-Eör, Borostyánkó, 
Folso-SzrnéíTotö, Szalóiiak, Kóthely, Farkasfalva, Lödös, Vörösvár, Nánás-Szt.-Mihály, Óvár. 
Sámfáivá, Rohoncz, Lóka, Kőszeg", Velencze, Bozsok, Jjukácsháza, Perenye, Her6ny, Kámon. 
Söpte, Paty, Szt.-Király, Vép, Sárvár, Kis-Czell, Körmend, Csákány, Szt-Gotthárd, Király- 
falva Nómet-Cziklin Rába-Hidvógf, Vasvár, Szanat, Bőd, Szilvágy. 



VasT^rmegye őstörténete. 163 

IMP . CAESAR VESPASIANl. E 

.... AVG. PONTIF.MAX.tr. 

POT . IMP . II . COS . VIII DDSIGNAT VIIII . PP. 

melynek mindkét sorából a Domitianus név idővel kivétetett. 

Különben vármegyénk és főleg Sabaria római lakóinak saját külön 
okuk is volt arra, hogy Domitianus nevére gyűlölettel gondoljanak. 
Ugyanis, midőn Róma a quadok és markomannok ellen háborút viselt, 
Domitianus is Pannoniába jött és Sabariában tai-tózkodott. Itt tartózkodása 
alatt a sabariaiak közvetlen tanúi voltak kegyetlenségeinek, határtalan 
hiúságának és kapzsiságának, melylyel összes arany- és (ízüstkészletükot 
iefoglaltatta, csakhogy a barbárok felett nyert győzelme emlékére diadal- 
inenetot tarthasson. 

Boldogabb kor hajnala virradt fel M. Cocceus Nerva és Ulpius 
Trajanus uralkodása alatt. Az előbbi felmentette a sabariaiakat a súlyos 
adózástól, az utóbbi egy lándzsás légiót alakított a sabariabeliekből — 
lancearii Sabarienses — kiknek emlékét megőrizte egy .. xVntonius Pius 
korabeli katonai elbocsátó-lovél, mely a veszprómmegyei' ()skü községben 
találtatott és jelenleg a bécsi császári rógiségtárban őriztetik. 

Aurelius Hadrianus és Antoninus Pius emlékét nagy számban található 

Eénzeik és érmeik hirdetik, M. Aurelius alatt a markomannok ismételt 
etörése szorongatta Sabariát. 

Helvius Pertinax meggyilkoltatása a római birodalomban nagy zavarra 
adott okot. A trónra áhitozók a praetorianusok és a légiók segélyéhez folya- 
modtak, akik a nagy birodalom különböző pontjain úgyszólván egy időben 
négy császárt is választottak. Ez utóbbiak közé tartozott Soptimius Severus, 
Felsö-Pannoniának Sabariában székelt praefectusa, aki megnyervén ügyeinek 
Moesia, Dalmatia és Gerniania elöljáróit, az illyricumi, germániai és pannóniai 
légiókat, magát az utóbbiak által Sabariában császárrá kiáltatta ki. Ily 
módon a főhatalom birtokába jutván, a hozzászitó légiók élén egymásután 
verte le vetélytársait és 197-ben Kr. u. már (egyedüli ura volt a római 
birodalomnak. Utóda lett a praefecturában az igazságszí^rető Agnilius 
Sabinus proconsul, kinek Ulpianus, a neves jogtudós, kiadott munkáit 
ajánlotta. 

Macrinus császár uralkodása alatt bizonyos Március Agrippa bírta a 
pannóniai helytartóságot, kit e méltóságban előbb Decius Triccianos, 
később Alexander Sevems uralkodása alatt, Dio Cassius, a híres történet- 
író követett. 

Az Alexander Severust követő császárok uralma kevés nyomot 
hagyott Sabaria vidékén. Gyakoriak Maximin us, a Gordianusok és Philip- 
pusok érmei és nevezetes lelet a Szombathelyen talált márvány-mellszobor, 
mely Traianus Deciust ábrázolja, a ki nagy népszerűségnek örvendett 
Pannóniában. 

A szintén szerémségi születésű Probus és utódainak rövid uralkodása 
után Diocletionus lett a római birodalom császára, a ki a fenyegetett biro- 
dalom biztosabb meg\^édése czéljából, társuralkodóúl vf»tte maga mellé 
Valcrius Maximianust, Caesarokká nevezte ki Constantius Chlorus és 
Galeriust és a birodalmat a kormányzás megkönnyítése végett négy 
részre osztatta. Pannónia, Noricum és lUyricum Galerhis főhatósága aláke- 
rült, akinek sürgetésére a császárok a legnagyobb kegyetlenséggel kezd- 
ték meg a keresztények üldöztetését. Egymást érték azok a császári rende- 
letek, melyek a keresztény templomok L.Mlöntésére, szent könyveik megége- 
tésére vonatkoztak. Az egyik császári parancs megfosztotta a keresztényeket 
hivatalaiktól, a másik pedig meghagyta, hogy mindazok a keresztények, 
kik a római isteneknek áldozni vonakodnak, halállal bűnhődjenek. 

A keresztények ellen indítandó vizsgálatok vezetésére két föbüntető- 
törvényszék állíttatott fel Pannoniában, az egyik Sirmiuniban, a másik, 
Amantius praefectus elnöklése alatt, Sabariában. Ezen utóbbi törvényszék 
ítélte halálra Quirinust, a sisciaí (eszéki) szent püspököt, kit egy nyakára 
kötött malomkővel a Síbaris (mai Gyöngyös) patak vizébe fullasztottak. Itt 
szenvedett vértanú halált két társával szt. Rutílus, szt. Iraeneus és sok 
más keresztény, akiknek neveit nem jegyi»zte fel a történelem. 

MagfUontá$ VáiaMn^ éi Vixoeai : Vasránnegye. 23 



164 



VasTármegye őstörténete. 



Nyugalmas napokat hozott a keresztényekre Nagy Konstantin u 
aki a sarmaták háborgásainak hírérc Pannoniába j5tt és huzamos 
időzött Sabariában. 

Nagy Konstantin idejére esik Pannoniának négy részre — Par 
príma, Pannónia secunda, provincia Valéria és provincia Savia - 
osztása, minek következtében Sabaria a Pannónia prima nevű tartc 
fővárosa és a tartományi főnök (Praeses) székhelye lett. 

Ezen időben érte el Sabaria virágzásának tetőpontját. Népessége 
szaporodott, a tartomány fegyver- és pénztárának, élelmi készL 
gondozásával megbizott közhivatalok tisztviselői és a dunamenti erődí 
bői és őrállomásokból szervezett katonai csapatok számára nagyobb S2 
középületek, hivatali helyiségek, oszlopcsarnokos bazilikák épültek 
fürdők és színházak keletkeztek és az egész colonia egy kis R( 
változott át. Nagy Konstantin halála után Pannónia Prima és vele S 




KÓMAl LELETEK SZOMBATHELYEN. 



Hunok 



előbb Constans, majd, ennek rövid idő múlva bekövetkezett oroszai 
után, Constantius uralma alá jutott, a ki a sarmaták lázongásainak 1 
tése végett 356-ban Sabariában is megfordult. 

Valentinianus halála után a rómaiság ügyére gyászos idők kí 
377-ben a hunok elözönlötték Pannoniát. Macrinus, a provincia } 
aránytalanul kevés számú légióival hasztalanul iparkodott e 
veszedelmet : saját és seregének önfeláldozásával sem akadályoz 
hunok folytonos előnyomulását, kik a magukkal hurezolt gótok 
barbár népekkel egyesülve, könnyű szerrel, minden erösebb küzd 
foglalhatták el Pannónia nagyobb részét. 

De az őrségekkel megerősített városok, mint Sirmium, Sisc 
elkerülték a hunok pusztításait és továl)bra is me.irmaradt 
császárok birtokában, akik erejük végső niegfeszitésével csak eg; 
múlva menthették meg a zsaroló és romboló hunoktól Pa' 
Attila fellépésével szintén beletemetkezett a nyuíjratróniai biro' 



Romai emlékek. 



Az eddigi tapasztalás szerint kétszáxnál több oly közséf 
megyének, melyek földjéről római emléktárgyak kerültek e' 



VasTármegye őstörténete. 166 

köveken, sírokon, pinczéken, házi eszközökön és apróbb piperetárgyakon 
kívül itt-olt hatalmas épületek maradványai korültek színre, világos jeléül 
annak, hogy e vidékeken állandó telepek, villák, falvak állottak, melyek- 
nek még neveit is elmosta az idOk folyása. 

Szinte teljes biztossággal következtethetjük, hogy Kőszeg, Vasvár, 
Némctrlljvár, Kis Czell, Királyfalva már a római korban is rendezett tele- 
pek voltak, de a római világnak e megyében mégis Saharia, a mai Szom- 
bathely volt középpontja, melynek egykori nagyságát és jelentőségét szám- 
talan emlék hirdeti, szinre került emlékek után itólve, határozattan 
állítható, hogy kiterjedése a mai Szombathely terjedelmét jóval fölül- 
múlta, és a várost közvetlen környező községek: Nárai, Izsák, (Jj-Perint, 
Ólad, Seé, Dozmat, Kámon, Szanat, Vép, SzőUős, Honnan, Szt.-Király, 
8tb-, mint külső kiegészítő részek, szintén területéhez tartoztak. A 
colonia magvát a mai belső város területe alkotta, melynek talaját vál- 
tozatos irányokban tovahuzódó csatornahálózat szeli át; a csatornák felett 
kikövezett utczák vonulnak, az utczák oldalain lakóházak ós nagyobb sza- 
bású középületek falmaradványaira akadnak. 

Al múlt század végén, midőn a fallal kerített püspöki várat lerombol- '^-P^^^f,;"^^^*'*' 
ták és a várteriüeten megkezdték a szókosegyház és a püspöki palota épi- ^""^° * 
tésót, a nagy kiterjedésben végzett földmunkálatok alkalmával nagyszámú 
római emlékre találtak, melyek közül a becsesebb példányok, ma is látha- 
tók a püspöki palota udvarán. 

Különös figyelmet érdemolnek (} tárgyak közül a liatalnias oszlopszár-türedékok, 
melyek a Domitianus császár tiszteleteié omelt diadalkapu maradványai ; tömegük és 
művészi kivitelük miatt egyaránt nevezetes tárgj'ak a domborművekkel diszített kőkopor- 
sók, a hatalmas Hercules- és Minerv^a-torzók, uiint a molyok első tekintetre is igazolják a 
régi colonia nagyságáról és fejlettségéről ránk maradt a<latokat. Egy felirat a sabariai szin- 
házról szól, melyet 1. Gnorius Sabinianus, a lándzsás lovasok kiérdemült praefuctusa állít- 
lal€»tt helyre ; másik felirat egy közmagtár emlékét orízto meg. 

A föld mélyében talált falazatok, a különféle alakú ós nagyságú szobor- és oszlop- 
törfídékek a legtöbb esetben az egykori római éjíület elholyozkpdését, beosztását is feltünte- 
tik. Így pl. a premontreiek uj palotája telkén egy 420 □ m. terültet ü, szürke kovakoczkák- 
^1 kirakott mozaikpadozat került szinre, melynek 28*1(í m. hosszú északi oldalán 2*5— 2*5 
m. távolságra 12 oszlopláb állott, kétségtelen bizony itékául annak, hogy a régi é|)ület neve- 
zett oldalán 12 oszlop tartotta a párkányzatot. Az alapfalak irányál)ól, a sztírteszétszorl osz- 
l"p-tíipedékek alakjából ós a beépített terület nagyságából könnyen hí lehetett vonni azt a 
következtetést, hogy e helyen hajdanta egy hatalmas arányú és művészi alkotású basi- 
^^^ állott 

Hasonló épületromokra találtak a Berzsonyi-utczában levő Kikíiker-fóle 
"J ház telkén, továbbá az iskola-ulczai Mikos-félc ház udvarán. 

Az utóbb említett telken felfedezett romok egy nagyobbszabásu magánház marad- 
^*'*yai, melynek alapfalai az első tekintetre elárulják, hogy az épület hosszú négyszöget 
*^peíett, főfalai egymással párhuzamosan húzódtak északkeletről délnyuirat felé. Az épület 
'^^^lokzatával nyugatra tekintett, legalább e mellett szól az a kíirühnény, hogy a nyugati 
^ fecirül Bzerte-flzétszórva nagyszámú, egy és ugyanazon stílusban kifaragott oszlopszár- 
^^^k hevert, maradványai talán azon oszlopcsarnoknak, melynek (>szlo])ait a nyugoti fal 
twtetta. 

A többi három főfal két hosszú négyszíiget alkot, melyet a rajtuk keresztül vonuló 

^''^^iiyebb (65 — 73 cm.) falak kisebb-nagyobb területű helyiség»íkro : folyosókra, termekre 

^'^'^^tiak. A keleti főfal és a rajta keresztül húzódó egyik oldalfal által alkotott szögletben 

^ l"8 m. mélységfi ós közel egy m. átmérőjű, hengeralaku téglákkal kirakott mélyedés 

*y*Jtő medencze?) volt látható, melyní»k alul nyilt oldalába három, kerek nyilású esa- 

^^ torkollott. E kis üregű és téglákkal kirakott csatornák htílyzetéböl kdimyen meg 

V^Pltható, hogy a vizet déhiyugat felöl vezették az említett medenczébe arról a luflyröl, a 

** alább bemutatandó mozaik-i)adozat volt eliielyezve. 

Akiásott falak csak részben tüntetik fel a régi é|)űlet alapépítményét; a ki nem 
^^* lold alatt egy részök keleti irányban húzódik tovább a vármegjxház épülete felé, 
^' t^zttk a Kossuth Liajos-utczai Szabó Ernő- féle ház kertje alatt délfelé halad előre. 

A falak kfimyékön, a már említt»tt oszloptöredéken, néhány kisebb agyagedényen, 
^y ^t^nskaipereosen ös több darab római császárkori rézpénzen kívül semmi különös 



ÍM 



VasTÁrmegje óstArtéttete 



•io^bliMiM un 

keaebb mx m dzines asotixk-. 
tábU, m#ly A réfp épQlel i 
njugmú régén lerd e^jik 
gyobb teiYJzmek (ftlnlS y j 
dozslát alkoUtk » a nelf 
minle^ IS O m tiAgjságb 
terűit el az 1 3 nu y^U 
»Ágú felső f4>!dréleg iiUti 

A nebéz munkáTml 
menletl momíkTésxlct iiii^« 

iert ; legttAgyobb Ii<>s5XQ9É|ri| 
4 5 m^ íe^tkMg^obh 
^^ge d^ m. At ttlapíAtil sxol4 
jtráli ÍHlépltmésijr négy rtl^" 
büi állóit A iBgabö fél«f_ 

batoft^e felett e(gj sor tifU 
barkolAt, a tégrI*biiikolAtoi 
ogy duTfább öe egy fino^ 
nmbb betotiröteg. Ez úX^h- 
biba vaanak beleillesztri^ ü 
mozaikat alkotó, 1 cm. bosscü 
élü márvünj-koczkák, ffle- 
lyek fehér, vilii^osxcild, «p» 
tétzöld, halaránypiros, sotéi* 
vöröSf aranysárga, narftnoí* 
sárga 6e sötétkék tsinto 
Yáltakoznak. A moaftilc » 
tiyolc;; :^zfnbeii pompázd ft^ 
nanienlikájának középs5 éf 
fSrésze uógyxot-alak^ möly- 
nek oldalait piroa, íiíhét és 
sötétkék 62ÍI1 n sáYokkil ^ 
szíteti szegély zet határolja. A négyzet két, szemkiizt álló oldalához az előbb í*mlí lett lo^e 
íizonos fizegélyzet által környezett egy-egy hosszú négyszíig csatlakozik, tnelyekiiok fehér 
«zinü koczkákkal kirakott mezejét sötétkék szinü jMmtozott vonalak szabályos nyolczsiög^kn' 
osztják* A nyolczszőgu idomok közepén Ictő négyzet-alakok narancssárga sztnQek, a nyolct* 
szögek érintkezésénél és szélein támadt négyzet-, illetőleg háromszög-idomok flötétvöf*** 
konzkákból készültek. A két hosszti négyszöggel határolt középső nagy négyzet bels^jébP'' 
egy, a négyzet oldalait érintő, vörös és sötétkék szegély zetfi körszalag fat körül. E Itőr* 
szalag alkotta kör középpontja körül két, [)árhuzamosan haladó kisebb kört látunk- 
A 07 m. Átmérőjű belső kör síkját körfvekből szerkesztett csillag diszítL A csülítf 
szárai fehér szinüek, a szárak között levő terek váltakozva sötétvörös és sötétkék fiinfi 
koczkákkal vaunak kirakva. A kis kört vörös és sötétkék sávok szegélyezik, a közöttük 1«^* 
kr.rgyürü egészen fehér. Ezen kiilso kör és a négyzet oldalait érintő körszalag között olt?^ 
rülö, közel 09 m. átmérőjű gyíírQt, középp(*ntból futó körivek ékítik, melyek a áxélsfi* 
nag^^ köjszulaggal párhuzamosan futó kilencz, a középpont felé cgjTe kisebt>CUŐ körvoiifti 
által átvágattatván, a nagy körgyfirCit számos kis háromszögre — megannyi pikkelyre —^ 
osztják. A pikkelyek mindegyike ugyanazon színű koczkákhól vau kirakva és nyolczfélej 
ben akként csoportositva, hogy a változatos szinü körívek oly módon követkt*znek eg 
hog^' a harrnonikurt színváltozat ét* a sürüen egymásra kfivetkezo körívok egy élénko 
ráló tarka kép hatásával vannak a szemlélőre. A szélső nagj" körszalag és az azt 
négyzetoldalak között levő világos és sötét vörösszinü, háromszögalak u tereket krjrii 
kombinált liármas félhold-alakok töltik ki^ megannyi fehér wzinbeu. 

Az ezön mozaikkal padozoii tf rem déli szomszédságában két kisebb méretű I 
állott, melyrjknek mészheton padozatából csak apró darubokat lehetett tahUni. uúnllin^ 
régi falak leomlása vngy lebontása alkalmával <? (índozat i^ nagy sénüésekfl, nrpedé 
kel szcmvodett 




8ABARIAI MOZAIK-PADLÓZAT. 



Vasvármegye őstörténete. 



107 



a. ildozaü hely, 

b. Dél- és keletról szikla, fal- és sánczozal védve, 
nyugatról nyili terrasse 

c. Sziklabástya. 

d. Palmaradváoy 
ti. FöldsánoK 

r. Lejtős terrasse ^^ 

g. Kiemelkedik domb -"^^^ 
h. Slk terület ;;^?;5 

i, Sáncz Árok ^^^^ 

k. Sziklába vájt üreg. 



A romok közül előkerült eme 
darabok különfélo nagyságúak, vastag- 
ságuk 5 — 6 cm., simára csiszolt felü- 
letük többféle alapszínben (sárga, vö- 
rös, zöld, kék) változatos, egyenes és 
görbevonalú ornamentikát tüntet fel 
sőt egyiken-másikon a figurális diszítés 
nyomai is jellelhetök. 

Ha eltekintünk is a város 
különböző pontjain tett hasonló 
felfedezésektől s csak az említett 
két nagyobb szabású épület ma- 
radványaira utalunk, akkor is 
jogosultnak fog látszani az a 
vélemény, mely a régi Sabaria 
nagyságához fűződik, főleg mint- 
hogy azt egyéb jelentős körül- 
mények is támogatják. A fel- 
iratos kövek sorai és a régi írók 
feljegyzései ugyanis sok oly in- 
tézmény emlékét őrzik, melyek 
a nagy római birodalomnak csak 
elsőrendű városaiban voltak fel- 
találhatók, így p. 0. gyarmat- 
városok politikai és közigazga- 
tási szervezetével járó hivata- 
lok, a katonaság, a papi tes- 
tületek, a czéheknek megfelelő 
coUegiumok, mindmegannyi bi- 
zonyitékai annak az előkelő 
helynek, melyet Sabaria elfog- 
lalt. 

Feliratos köveink sorai kö- 
zött gyakrabban szerepelnek a 
világi tisztviselők nevei. Van 
egy emlékkövünk, melynek kö- 
vetkező felirata szerint ugyan- 
azon személy háromféle tisztséget viselt : 

ISIDI AV(gustae) 
SACR(um) 
Tirberius) BARBIV(s) 
Tl(berii) FIL(ius) VIC(entia Domo) 
VALEN(tinus) 
DEC(urio) C(oloniae) C(laudiae)S(abariae) 
QUAEST(or) 
IVIR 

E feliratban örökiti meg a vicentiai származású Tiberius Barbius 
Valentinus, a dicső Isis istennőnek tett fogadalmát, megjegyezvén egyúttal 
ama hivatalokat is, melyeket viselt. 

A legtöbb adót fizető decuriok közül alakított szűkebb körű tanács 
Sabariában, ugy látszik, hat tagot számlált, mert a feliratokon csak seviri 
(hat férfiú) szerepelnek. A decuriok egész testülete alkotta a felsőbb rendű 
tanácsot, melynek közügyekben hozott végzései a coloniára nézve egyértel- 
műek voltak a romai sonatus határozataival. Ez a testület vezette a gyar- 
matváros ügyeit ; felügyelt a köz és magán életre, birói és rendőri hatalmat gya- 
korolt. Megkülönböztető diszöltönyük volt a fehér és szélesszegélyü tóga, 
lábbehjök hasonló volt a római senatorok sarujához. 

Legkisebb adat sem szól amellett, hogy Sabaria állandó őrséggel 
megrakott táborhely lett volna; de ha állandó katonasággal nem bírt is a 
legiok és veteranusok gyakrabban megfordultak falai között. A fogadalmi 
emlékköveken és a sírfeliratokon gyakran találkozunk katonák neveivel, a 




Tisztviselők. 



A KŐSZEGI Ó-HÁZ ALAPRAJZA. 



Katonásig. 



168 



VasTármegye őstörténete. 



Vallás. 



Művészet. 



melyek után jogosan következtet- 
jük, hogy az időközönkénti had- 
járatok alkahnával Sabariához és 
vidékén sok legio megfordult. Több 
felirat emlékszik meg a sabariai 
dzsidúsokról — ala contariorum 
Sabariensium — kik nevöket a 
sarmatáknál használatos contus 
nevű lándzsától nyerték. E lovas- 
csapat szervezése ritka kiváltsága 
volt a sabariaknak, a minővel csak 
kevés colonia dicsekedhetett. 

Feliratos emlékeink, különö- 
sen a sírfeliratok számos vetera- 
nusnak őrizték meg nevét, akik 
családjaik tagjaival együtt temet- 
keztek a közös sírba, valamint nem 
kevés azon feliratok száma sem, 
melyek a kiérdemölt és szabadsá- 
golt katonák neveit hirdetik. Már 
pedig ebből a körülményből kitű- 
nik, hogy Sabariát csak azok vá- 
lasztották nyugalmuk helyéül, akik 
ezt korábban megismerték, akik 
falai között, vagy legalább közel 
vidékén éltek. 

A hadi czélokra szolgált föld- 
sánczok maradványai még napja- 
inkban is láthatók Királyfalva köz- 
ség határában, őrtornyok romjai 
emlékeztetnek a római katonaságra 
Rohonczon, a Ság-hegyen, a kő- 
szegi Ó-háznál, az oladi dombo- 
kon még fel-feltünnek romjai azok- 
nak a bástyáknak és váraknak, me- 
lyek hozzáértők állításai szerint mind a római hadi technika alkotásai. 
A római politika a vallásban birta egész erősségét, nem csuda tehát, 
hogy Pannoniát is csakhamar elözönlötték a görög-római istenségek. A fo- 
gadalmi oltárkövekon és síriratokon az istenek és istennők egész seregével 
találkozunk, jeléül annak, hogy a római cultus mily gyorsan és mily nagy 
mértékben terjedt el a barbárok lakta vidéken. 

A fogadalmi feliratokon leggyakrabban előforduló istenségek : Genius. 
Nemesis, Sol, Lima, Lucifera, Isis, Silvanus, Venus, Victrix, Hercules, Lares 
domestici, Jupiter, az alvilági istennek (dii manes) stb. 

A fogadalom teljesüléséből fakadt hála nemcsak kövekbe vésve hir- 
dette az istenek tiszteletét, hanem szemlélhető alakokban is megjelenítette 
az isteneket, ily módon is ápolván a vallási érzést, mely a legmagasztosabb 
eszméknek, a római mythoszok személyesítőinek művészi ábrázolására veze- 
tett. A ránk maradt szobrászati művek nagy száma mellett úgyszólván alig " 
van figyelemre méltó emlékünk, mely a festőművészetnek e czélra való * 
alkalmazását hirdetné ; mindössze két faltöredeken látunk mythikus -a 
jelenetet. A cserépedények figurális díszítései már nagy változatot mutat — 
nak, de még változatosabb csoportot képeznek azok a kő- és bronz-szobrok,.,^ 
domborművek, melyek vármegyénk területének egykori vallási életéről szólván- 
egyszersmind e terület őslakóinak szellemi fejlettségéről is tanúbizonyságot^ 
tesznek. Az igazi művészi ériéket hasztalanul keressük ez emlókekeo-r 
melyek nagyobb részben helyi alkotások és utánzásai ama római műreme — 
kéknek, melyeket a kezdetleges műveltségű barbár eredetű lakók itt-ot#^ 
láthattak és megismerhettek. 

A vallási tárgyü szobrok ős szobortöredékek egynémely példányának ismertetését ^^ 
már korábban említett hatalmas MimervaAwt&vál kezdjük meg, mely a mnlt század vé 




HYPNOS-SZOBOR (SZOMBATHELYI LELEt). 



Vasvármegye östörtéoete 



Icertilt színre a szombathelyi székese£r>b6z alíipjAimk kiásat Asakor és a mely jtílönla^ A 
|jil9|iöki palota udvarán vati felÁlUtva. A szürke márvány líól furagott, fej éa v^gimgok nél- 
küli torzó hajdanta ül6 é«t pedig emelkedettebb helyen ülő szobor volt. Erre vallanak lm- 
talmas arányai. A meglevő rés;5 ma^^ssa^fa: 12 m^ szélessége a vállnál: Oft-t- m,. a idtiUk 
felett : 0*ít4 m, A szobor mellét a jollt'mzo aegis borítja^ ez alól omlik alá liullámüó redók* 
ben a tunica^ mí»lyet az pmlÓk alatt széles öv sjiorít a teBthez. 

Szintén szombathelyi lelet a szárnyas Victmia márványba véstelt dombormű vQ ülakja, 
melyet egy, a lelőhely szomszédságában talált felirat sxerint Gnintus Gavins Maxímui és 
G. Torius Priscianus, a Felső-Pannonia Geniusának tiszteletére szolgáló eoUegiiim mesterol 
készítettek Modestus é^ Probus consulok idejében, vagyis 228-ban K. u. 

Egy mósik dombormfi tzdrnt/as Geniust tüntette fel ; ralószinüleg egy sirkő fedőlApjii 
mely szintén Szombathelyen keiíilt színre. 

Szombathelyi lelet az 015 m magasságú dombormü-toredék^ mely a pávával diszelgS 
Juno alakjára emlékeztet, Fortuna istennő cuhusát jelzi egy alig 0":i m. magas SEohortíire* 
dék, melyen a rnharánczok múr fejlettebb ízlést tunletnek fel. 

Venus isten níít nyugvó helyzetben mutatja egy t>*23 m magas és OílS m. szeles már- 
víuiy-dombormü. 



.^6^ 



b^, 



MEROOHIÜS-DOMHORMŰ (SZOMBATHELYI LELBt). 

A 8zt,-királyi templom falába van illesztve egy tlrko-töredék háromsziigü oromzatábai 
A sikerült gorgófŐvel^ ogy másik feliratos sirko alsó részón látjuk Róma nymbolumát, a Ro 
mulust és Re must szoptató farkast. 

Az Aurelia Jt^tina girköuénrk alsó részén levő dombormű két geniust mulat, kik 
a halál nemtői, a házasság koszorúját széttépik és hajléktalanná teszik a galambot, mely 
uek alakjában a felirat szerint a legjobb feleség és a leggondosabb anya rejtőzik. 

Csont faragvány ok a bunkóját czipelő Ámor és Véaua, a capitoliumi Vénus esetlen 
barbár utánzata. 

A kisebb-nagyobb bronz szobrok nehézkes kivitelűek és alig tarthatnak igényt mű 
vészi értékre. A szőíölevéllel koszorúzott Baccíms-herma ós az edónydiszitósr© szolgál 
Bacchus álarcz» a Pannóniában nagyon tiszte t Silvanus szobrocskája* a Priapus-herma 
Mercurius- ős Jupiter-szobrocska mind szombathelyi lelet. 

Kedves képet mutat Ámor és Psyche achátkóbe vésett alakja, mely aranygyűrűbe fo<j 
lalva szintén Szombathelyen találtatott. 

Az elősorolt szobrocskákkal, töredékekkel és domborművekkel uinol 
kimerítvt? az a gryüjtemény, nit^y a megye területéu talált római - ' 
szati müvekből összeáll ila a Vasmegyei régészeti egylet régisén:: 
van elhelyezve 

A gyűjteményben tíibb bocaes példány között látható, mint egyik igasűin sie6p 
művészi alkotás, a Szombathelyen talált Hypnos-stohrorska, Az álom S8ten6nek brnnx-asoli 



VASvármegye öst&rténete. 



171 



w: 






IX- 



i 



rocskája a kéjiben felt íiii teteit niiíTyHUi^han og-y n\^^y akaatímslovélhSl átló kelielybrSl t^mol- 
kedik ki. Az alak oíorőaxe meztelen. Ifjii arcxfit és vonásait vastag patiniiréteg bontja, g'öii- 
dör fürtjei a homlok felelt üstökké domborodnak ki» jobb kezóbea pálmát tart, csonka bal- 
karját k<*cíin>«» baj lássál fclfolé emeli. 

A fiiKímabb gönig izlés határozott jeleivel találkozunk két, Szombat- 
helyien talált antik szobrászati művön; az egyik egy terjedelmes reliefkép, 
a másik egy romai paizs Mindkettő tinóm, fehér mészköböl való. 

Á Merc\iriu8-kép <jn ma- 
il m»g:;^'aráz2a, A lOB cm. 
mszű, 5H cm. mait'-as, 2 cm 

I4bláb61 domborodik ki a fő- 
alak B cm mag-asságig. E^y 
fi'&zdag' úrnfinek nincs liy:>'f*r- 
meke, nincs a ki a csalíid ne- 
vét, talíln azon nevel, raolyet 
az ősök hosszú sora fényessé 
tett a róm«i történ elem ben, 
továbbra is föntarlsa. A nő 
bu»í^*'m imádkozik az istenek- 
hez, kik végire is mejRfball^at- 
ják a n5 fohászait és Bgfy 
fi og*>' érmekké! ajándékozzák 
me^. A nÖ forró vágj^a telje- 
sülvén , megemlékezik az 
imáiban lett fogadalmáról 
^B az isteneknek művészi kéz 
ált&I egy táblát, egy képet 
*agtAt, mely azon jelenetet | 
•Azolja, miként tett fí bol- 
dog anyjává. 

MercuriuB, a Panergos. 
a minden jónak adományo- 
jEÓja, felhőkön és feltiök közt 
sas által kísérve, elGre hajló 
testtel nynjtja a tenyi'reín 
polyákon illó csecsemőt a 

csoport főalakját ké\^ez^ nŐ« l|^^^^^^^^^^k ^^M^j^lf 

nek, ki ifeje és Jobbkeze lii- 
ányzik) mohó vágygyal és ki- 
ny ujtolt karokkal siet az Hdo- 
máuyt átvenni. Mellette bíilra 
egyenesen álló nőt látunk, ki 
mintegy csodálkozva, kevéssé 
nyitott ajkakkal és kiterjesz- 
tett karokkal tekint a kis kö- 
vér gy^enuekro ; jobbnÁl is- 
mét nőalakot szemlélünk ülö 
helyzetben^ jobbja a térdei 
közé áUitott amphora fiilét 

fogja ós szintén a főusoiiortra függeszti csodálkozást i^ örörnet kifejező tekintetét, háttérbe 
ogy tehén áll, melynek píriitczére támaszkodva széles mosolygó ábrázatú szolgáló nézi az 
előtérben lefolyó jelenetel. 

Az egész képen a boldog megelégedettség bája ömlik el ; az alakok cso{>ortositása 
olyan, liogy egyik eem zavarja a másikat, hanem kölcsönösen kiegészítik egymást. Mind- 
e^fyike az alakoknak, daczára a szenvedett idő \dszon tagságoknak, nemcsak a kivitel linóm- 
sága, az emberi alakok, tsgrészek aránya, hanem és kiválólag a természetes, minden 
feszesBégtől ment testtartás által tűnik ki. Az álíó és ülÖ nő szabályosan széji arczéle, a 
raiiázat Enom redőzete, a tehénnek hátrafelé, a távlat szabályai szerint elmosódó alakjti, az 
összes alakok könny üdsége a hellén plastika legszebb idejére emlékeztet. Az egyetlen nem 

I idealizált alak az egész képen a kövér gyermek, ez az egyetlen concessio, mit a görög 
művész a római realistikus felfogásnak tett. 
i 



RUMAl FAIZÖ (öZOMBATHELYl LGLBt). 



MagTArorssá^ VannegTci ét VáioMi: VasTÁnn«fy^> 



ai 



172 



Vmmwúrm^gf^ iM&rteii«4*. 



A paitB kfilőoleigea rénuá 



l^r- 



l|>ttr. 



iSieg Talami gjözelem emlékéül ío^-áánium- 
bél MZ isteneknek felajánlra. A mi ezen tár- 
gyat ólj becsessé te»zi, a2, hogy ft piOzs íbj- 
méezetefl lugjaágban és rasUgBAgban tsu 
ki£AngT», nemcamk ax el 5-. tiattem m 
ím. Valóeágofl díszpaizs, mel^r ép úgy 
betett az illcl5 íidomáayaíóaál i>rodetiben 1 
. ^ ból késziUe ée érczcz<?l beronra, 

É— . ^> M^ _Í V. V^-^ft -^ pai^a egy bosszúkás, elől dombon 

-^^^« ' *-^«=^^iwfiÉMÍ^ bátal bomorú tiyolczsscög* M«Lgaasága 74 

*^ " c^ . ^^ -., _^ cnu, szélessége 4O-0 cm., vastagsága 2 cblJ 

a 7 cm. magasságig domborodó paízs eU 
lapja 7 mm , széles pálczatag által 3 fo ééi 
mellék háromszögű mezőre osztatík. A 
cm* magas középső mezőben Victoria áll boj 
lábával egy gömbön, melyet jobb lába cs« 
árint. Fölfelé bajtoU jobbjában koszorút, 
bocsátón baljában pálmaágat tart : a hiány] 
f<?j helyén kiemelkedő réíszek a fejnek 
vésse jobbra való tartását mutatják. A hároa 
oldalú mezőkben görög levéldíiízlel (tökocs 
^^9 bogáncs), a két alsó és folsí> mexőbeo ki- 
l«5rjo9ztett szárnyak czikázó villámok és i 
szárnyakat összekötő pélya vagy leken 
látható ; az egész pflizsot egy 5 cm., széles i 
tliomios-dííizszel kitöltött szalag szegélyzil 
A paizs homorú hát alsó oldalának t 
li^inS cm. széles sima szalag hú 26dik végig^ 
maga a lap az érez lemez bevonatot utáiii 
liosszúkás négyszögeket mntatja, melyek sg 
mástól 8 mm. széles pálczatag által yüa 
tatnak el ; a lemezek végeí a leszorítás folytás 
3—3 ránczot képeznek ; 19 és 49 cm. magas- 
ságban vaníiak a karkötők 2 — 2 szeggel le- 
orG sítve, szélességük 3 cm. ; a hátulsó rés* 
etrészeQ simára csiszolt Az anyag ugyan- 
az* )no8sá^''át és a kivilel egy formaságát te^ 
kintve, talán nom cHuiódom, ha mindkét munkát ugyanazon múvész kezének tulaj donítontl 

Hngy Sabaria a római idők alatt virágzó ipart űzött, arra nézve leg* 

töhbf't mondó bizooyitékok a ránk maradt irott emlékek » bélyegek, melyek 
4U iparosoknak, iparos teslülelekoek — collegia — nevét is megőrizték^ 
HzámunkfíL A vízvezeték ólom- és cserép(*savein, ii sirokból kikerült mecseken 
a L^serópedényekon, téglákíin meüftaláljtjk a gyárosok neveit, egy homokköb 
vésett és sarut ábrázoló dombormii a sariikószitést egy másik, márváoyba 
vésett dombormű, melyí'n kél ökröt ós egy mészáros-taglót látunk, a mé 
száros-ipari hirdette* 

A föld mélyéből előkerült tárgyak : tűk, csattok, gyűrűk, karpereczek^J 
láíiczok, esiszolt kőgyongyök, vas- és csontkések, fejszók, sarlók, stylu 
sok, a különtelíi alakú és nagj^ságú üveg- és eserépedények, nemcsak azi 
iparáguk sokféleségét tüntetik fel, hanem bizony itékot szolgáltatnak az egyei 
iparágak fejlettségéről is. 

Az ipartermékek legnagyobb részét a feUárt sirok szolgáltatták, melyet 
a vármegye legtöbb helyén találhatók, de legsűrűbben, legnagyobb szám- 
ban Szombatbolyen kerülnek színre. 

A halottak eltemetése mellett azok elhamvasztása is divatos volt, bá 
a hnilasirok sokkal gyakoribbak, mint az urnasírok. A sirok vagy egj^szerűefl 
a földbe vájtgödrök/melyekbe tVlö X 0'82 ~ 0'63 X 37 nagyságú vast 
téglalapokból készült koporsókban helyezték el a halottat, vagy boltozot 
üregek, melyeknek felsö nyilasát rendszerint egyetlen kőlappal zárták eL_ 

A Kr. u, III. és IV, században a temetkezésekre külön területet is hasz-" 



RÓMAI SIR SZOMBATHELY MELLETT. 




Vasyármegye őstörténete. 



178 



» 



te 






(. 



1 



tiáltak, a mely több holdnyi kiterjrdósbeii tnrül el a raai Szombathely déli 
határában cs a moly iiapjainkbiiii a majdnein általánossá vált ^régi római 
temető,"' nóven ismeretes. 

A lej^ííbb sirlt^Jí^tot a terüloteii a rumi országait nviififati oldalán olterülo imspöki 
tég'lavetö'ttíleíi sEol^fál tatja. Az e h*>lyt iV'ltárt szabályos soroklían olhelyezott tíi^^líi koporsók 
f*ií:>"forma szerkezetünk, tai'talmuk is majtUn^m rníndii^ lí iry aiia z : cserépcsuprgk, iivog^edény- 
kék. csattok, bronz-ékszerek, tűk, FOHTIS ób CRESCES bélyeggel idLálott, egy és két 
lyuktl cserépmépsek, pénzek, stb. 

A leletek ezen állandó eiíyfornmságá mellett szinte feltüníí volt az a felfedezés, mely 
1896. november bávában szánnis, nem kozrinségtís tárg>'g'yal gyarajiitottö a vasmegyei régiség- 
tárat. A munlíások, kik rend* 
szerint az őszi hónapokban 
Syüjtik összo a téglák éassi- 
tésre valé földmennyiséget » a 
telepet körítő föklsánczok le- 
bordása küzben a föld színé- 
től alig 0'4 mélyen egy 2 m 
hosszú és 1'2 m. széles, vas- 
tag terniéskölrt[irfi találtak. A 
fiildet o kőlap mellől gondo- 
san eltakaritottak és egy, 
minden oldalán befalazott 
négyszögíi űrre akadtak, 
melynek belső terjedelme 
meghaladja a 2 □ métert, 

A ritka jelenségben sír- 
boltot gyanítottak, eg^ik ul- 
dalán lynkat vágtak és a ki- 
vágxrtt nyilason keresztül bel- 
sejébe lifttől tak. Egy csont- 
vázat találtak bonne, arczczal 
dél felé fordult helyzetben. 
Kiemelték a poriadé csonto- 
kat és a csontok között el- 
szórva találtak különféle vas- 
és bronztárgyakat, 

A síi-boltot fodö kőlapon 
a feliratnak serami nyoma^ 
de azért valószín fa, hogy a 
sír lakója chinirgns volt. E 
feltevést támogatják azok a 
míiszerek, melyekéi sírjában 
lelti^k éa a melyeken itt-ott 
még a rostjai is látszanak 
ftnnak a szövött i-nhának 
melybe a halottat bt^burkol- 
ták. (4. ábra 1—8.) E mű- 
szerek részben vasliul, rész- 
ben bronzból valók. A vas- 
tárgyakat erős rozsdai'éteg 
borítja és rendeltetésöket »em 
lehet megállapítani. 

A bronztárgyak között van néhány eltompult mutökés két darab görbe vnnaldiszQ, 
bütykös ártartó két psiptetö. Az egjaken nÍno« si^mmiféle díszítés és karjai ívalakban haj- 
lanak eg}"máera a másik 13*5 cm. hosszú ós gombos di.szítésri fogantyvijából kinyúló katjaí 
fűréazszerüen bevágott élekben végződnek, 

A lelethez tartozik egy vörös rézlemezből való, lU cm. hosszú és 1'7 cm. átmérőjű 
hengercsö és egy br^inzból s-aló csattkorong, mely a lelet legbecsesehb tárgya, 

E fíbulakorong H mm vastagságú és 3'5 cm. átmérőjű körlap, melynek külső oldalát 
több színű érczmozaik dinzíti. A lüszített oldal gyengén kiemelkedő szegély zete és az ezzel 
Párhozamosan haladé piros kör között levő fehér alapszínű gyűrűben apró, zöld fenyő- 



m^% 



<^ 



i 



e- 



U^MAÍ CHIRUÍiQUS MŰSZEREI (lELET A IWMl ORSZAOUTOPf). 



174 



VasTármegye őstörténete. 



Han uralom. 



Sabnria pusz- 
tolása. 



Góthok, longo- 
bárdok és ava- 
rok. 



Frank uralom. 



fácskák alakjai látszanak. A holsö kör [lirosszínü mezeje kis négyzetekre van felosztva, 
melyek piros és kék színben váltakozva következnek egymásra. A piros koczkák köze- 
I)őben kék, a kékszínfi koczkák közepében fehér pontokból kirakott csillagalakok vannak 
eUielyezve. 

A RÓMAI UR.AX.()MTÓL A MAGYAROK BEJÖVETELÉIG. 

Sabariát és vclo egész Vasvármegyét, mely négy századon át tündö- 
költ a római nagyság fényében, a hatalmas római birodalom bukásával 
csapás csapás után érte. A nemes Claudius nemzetséggel benépesült Colmia 
Sabaria, mely annyi római császárt üdvözölt falai között, mely a római 
kultúra nemesítő hatása alatt virágzó várossá, egy jelentékeny provinczia 
középpontjává küzdötte fel magát, a középkor küszöbén kietlen pusztává, 
szomorú romhalommá változott. 

Attila hunjai 445 körül a jól megerősített Sabariát bevették és kifosz- 
tották. Polgárai nagyobb részben Itáliába menekültek, hátrahagyott vagyo- 
nuk pedig a martalócz hunok, majd meg alig 10 óv múlva, 455-ben, a 
Theodemir vezérlete alatt vándorló keleti góthok birtokába jutott. 

Sigonius történetíró feljegyzése szerint a góthok pusztításával majdnem 
egy időben borzasztó földrengés érte Sabariát, a mely végleg megsemmisí- 
tette a klasszikus idők még fenmaradt emlékeit. Korunk tapasztalatai, a 
véletlenül felmerülő leletek, kétségtelen bizonyossággal igazolják a nevezett 
történetíró állítását, mert az eddig felszínre került római emlékek, épület- 
falak, oszlop- és szobortöredékek, edények stb. egy, sőt némely helyen két 
méter mélységben találhatók, a mi ])edig csak a városnak a földrengés 
okozta lesülyedésóvel, eltemettetésével magyarázható. 

A góthok rövid uralmára a longobardoké, majd meg az avaroké követ- 
kezett, a kik Szaszky tovi' \:tiró adatai szerint Sabariát egyik Hagan-juk 
(avargyűrű) középpontja >'á választották. 

Az évekig elhúzódott frane-avar hadjárat végeztével Pannónia a fran- 
kok hatalmába került és Eginhard szerint maga Nagy Károly is megfordult 
Sabariában, midőn bajorországi téli szállására indult. 870 körül Pannónia 
egy része Szvatopluk uralma alá jutott, de Sabaria továbbra is megmaradt 
a frankok birtokában, a mi abból is kitűnik, hogy Arnulf király Sabariát 
ós környékét Ditmár salzburgi érseknek adományozta. 




RÓMAI KORBBU TORZÓ. 



"=■ M * * -— M , 



I írnv. 






;iL^. 



BATTHyÁNY-OZlMaK. 



nAdasdy-czímbh. 



ill- 

'lj;liliiii'-' 



M 



pIMliill 

ityii" 



ffiMílPfii'Mii'jl'ii'W" 

ffllliliOiiiilImiiilili'itTiiii 



SZtfOHY-CZfUER. 



>i 



VASVARMEGYE TÖRTENETE. 

A flONFOULALÁS KORÁTÓL AZ ÁRPÁDHÁZ RIHALTÁIÜ, 



rorkeletibb része a Nagy Kárüly ul;ipitü1t;i iiémi'l- 
tVtink bij'íKlíilomnak i\z a terület Ví>lt, melyet mn 
\'íisvárriiegye tViglíil **L Eíjimi a tenileleii egés55 a 
Kábáig az ügynevezett solitudines avaruriirn (ava- 
rok pasztái) terültek el ; az egykori leielinetes 
töi"zs, megfogyva, Nagy Károly udófizetöjévé vált. A IX. század első felében 
Privina szláv herezeget uralta u mostani vármegye délkeleti része, de 6 is 
Hdófizetöje volt a német esászárnkimk. A IX. század második felében 
Paimónia és Karintia herezege Arimlt lett, a ki a szomszéd szlávokkal 
már kezdettől fogva sem volt jó visznnyban. Fejedelmük, Szvatopluk H84- 
ben 12 napon át pusztittjtta tartományait, azonban visszavuindtában badát 
a pannonok megtámadták s kílzülíik sokat a Rába halijai! la szorítottak. 

A magyarok elönyomnlnsámik hírére Vastag Károly német császár 
békét kötrnt Sz\'ato}dukkah majd ismételt hnrezrík után 894. év /jszén Arnulf 
is kibékült Szvatnpluk fiaival, líz évben már a nuigyar fegyverek dúlták 
Pannóniát, mindazáltal rövid beütéseken kívül komolyabb veszély nem fenye- 
gette ArnnÜ' birtokait, A közbejött beilgár háborn k«>vf^tkeztében (89ö.) n ma- 



I'antionitt. 



178 



Vasvármegye története. 



VárÍ8pánságok 
Teloszlása 



III. Béla azonban elvette Wolfer fiától, Aenz gróftól Küzint (Güssing), 
mint az okiratok nevezik, és a monostorból épült királyi várat csakhamar 
Demeter grófnak adományozta, majd Móricz tárnokmester és testvérére 
bízatott e fontos vár, meljnek főfeladata volt Vasvármegyét a stájer 
betörések ellen megvédelmezni, mint az adománylevél szövege is kifejezi, 
„contra insultus Teiitonicorum." 

.Nómei beütósek. Ez erődítvénvck azonban nem akadályozták meg teljesen a némeí 

beütéseket. Ugyanis Lipót őrgróf II. István határszéli pusztításait megtor- 
landó, 1118-ban betört sógorával, Boríiwoy cseh herczeggel Vasmegyébe és 
Fürstenfeldtől a Rába völgyén átvonulva, Körmend táján a magyar csapa- 
tokat két ízben megverte, majd Vasvár ellen fordult, az ellenálló várost 
ostrommal bevette, felgjuijtotta és kirabolta. Miután ilyképpen hadvezéri 
önérzetét kielégítette, csakhamar visszafordult hazájába. 

A XII. század küzdelmei közepett, de még inkább II. Endre uralkodása 
alatt a várföldek fosztogatás tárgyává lettek. Bőkezűen osztogatott királyi 
adományok következtében a várispánsiigok területükből mindinkább veszí- 
tenek ; ezzel kezdetét veszi a 
várispánságok pusztulása, mi- 
által a vármegyei rendszer fejlő- 
désében fordulópont áll be. így 
a vasvári várispánságból II. 
Géza 1141-ben több várjobb- 
ágyot felszabadított; U. András 
a várispánság területéhez tar- 
tozó földekből nyolcz ekealjat 
vagyis Urai-Ujfalu , Geresd, 
Csánig és V.-Család falvakat a 
Jíiák-nemzetségnek adományoz- 
za. A várjobbágj^ok sem marad- 
tak meg; elhagj^ott földeiket Pá- 
cson határában a király a vasvári 
káptalannak adományozta. 
11. Endre ugyan 1221-ben a jogtalanul elfoglalt várföldek visszaadását 
rendelte el, azonban az e czélból kiküldött bizottságok 1238-ban Kázmér 
fehérvári prépost. Hahold vasvármegyei és Pál fehérvármegyei főispánok akL ^r 
sem működtek nagy eredménynyel. 

rV. Béla trónraléptekor erős kezekkel ragadta meg a kormány gre^f ' 
lőjét. A főispán mellé királyi bírák jönnek Vasmegyébe is, a kik az elicJ^ 
genített várföldeket visszaveszik, azonban az erélyes intézkedések daczárs 
a várispánság folyton bomlott és már a tatárjárást megelőzőleg előtérik 
lépnek a várszerkezetböl alakult vármegyék. 
Tatárjárás. Batu kháu hada 1242-ben a Duna jegén átjutva, a Dunántúlra is ki- 

terjesztette pusztításait. Esztergom elpusztítása és Fejérvár sikertelen \ivása 
után, míg az egyik rész toronyirányban ment Szlavóniába, Béla királyt fel- 
keresendő, addig egyes rablócsordák Győrt dúlták fel, onnan a 11. Frigyes 
által IV. Béla királytól zálogul kicsikart Vasmegyébe törtek, a virágzó 
Rábaközt és Szombathehl elpusztították. 

IV. Béla király a tatár-csordák kivonulása után, az ország helyreállí- 
tásán fáradozva, összes igyekezetét a várintézmény megerősítésére fordította s 
e végből Vasvármegyében Roland nádor (1254), majd Pál pozsonyi prépost 
(1257), jelent meg a karakói várföldek visszaszerzésére. Dé a visszafoglalt 




NÉMET-UJVÁR VÁRA A KÖZÉPKOKBAN. 



^asvármegye t&rtónete. 



m 



U. ENDRE. 



földek ncíTi jutottak mind a várispiin- 
s;5gokhüz, p(*']diiiil Ur;ii-Ujfíilii1 ii Jaák- 
iiemzrlsrgtül a kimly bírái í'lví'lték, 
üztmhtm IV. Béla e földeket a do- 
monknsokíjak adta. 

IV. Béla a várjobbá^yság és üe- 
messég küzMi 1í»vü válasjífal lelíontá- 
sAra törekedvén, ezáltal véycsapást 
mért a várispárisiigokra. A várjob- 
bágyok fölött, II. Kiidre zavaros lU'al- 
kodása alatt, a f5ispán gyakorolt jog- 
hatóságot, do most, midfjii a várnép 
megtartja földét tiüííjdonulj megszű- 
nik a válaszfal e két osztály kö- 
zött. Már 1248-ban ogyosül a neme- 
sek eíillégiuma megyénként s az 1267. 
évi vasmegyei itélö levél szerint, a 
bűnösök fenyítésére kitűzött gyűlésen 
egyíitt találjuk a nemességet a vár- 
jobbágyokkal. 

Ezzel tehát létrejr.n a vdrisjmn'^^''''''^^'™'^ 
sdt/ük és megyvk egyesülése^ vagyis raeg- 
alakul a vár megye ; már nem kizáró- 
lag kíizigazgatási magán szervezet, 
hanem a mMnesség is részt vesz benne. 
A karakói várispánság ugyan fentar- 
totta magát a XIV. század elejéig, 
azofdnm jelentősége fulytim csiikkent, 
míg végre Vasvármegyébe, az egyfős várföldek pedig Veszprém és Zala vár- 
megye be kebeleztettek be. 

Kőszeget még 1248, elötl foglalja vissza Osl comes (ia Hej'bord ; rövid Beiháboruk. 
idö alatt a ku'ály kezébe jut Borostyánkő vára is, melyet jutalmul Német- 
ujvári Henriknek adományoz. V. István trónra léptével kezdetüket veszik a 
VusvármeqyH kÖeel egy sidmdon dl dúlt bríhdborttk. 

A tatárjárás után elhatidmasoíloit Németuj váriak, ez a vitéz, de garázda Ncmetujviihak. 
és pártíitö nemzetség, a vasmegyei határvárak mai, azért, mert az atyja 
ellen felkelő tróniíníkös ellenében IV. Bélát támogatták, feltek az új király, 
V. István bosziijától s Ottokár cseh király lyal szíhetkpztek. Alig, hogy kitört 
a háború (3t1okárral 1270-ben, az eildig viselt sziavon báui méltóságtól meg- 
fosztott Németujvári Ih^irik bán, a esalád feje, vasmegvei várait, u. m. 
KÖszf^get, Szent- Vidí^f, Szalouakot, Boi-ostyúuköt, Lékát, <t*z esjik 12(>0-tfjl vc4t 
a család birtokábmi) és Kertest Ottokár kezére játszotta, maga pedig elme- 
nekült Prágába. 

A bonmaradt Németujváriak ezalatt kedvök szerint dúlták Vasmegyét, 
mig ^zeii évbiMi (1270) Jakab és Osl testvérek Kőszeget a msigyar király 
számára meghódították, Ottokár pedig a kötött béke értelmében kötelezte 
magát, hogy a kezére játszott várakat a királynak visszaszolgáltatja. Miután 
ezen ki)telezettségét nemcsnk, bogy nem íeljesítette, de söt a Xémetujváriak 
védelme alatt továbbra is rabolta a vármegj*ét, 1271-ben ujliól kitört a 
háború. 
■ Ottokár Sopron elfoglalása után Vasmegyébe szándékozott betörnij 

azonban Németujvári Iván e tervében megakíidályozta. A Vasmegye éjszaki 

Ihatilrszélén levő, patakokkal körülvett helyen majd, hogy kelepezébe nern 
került s egykori páilfogoltjától megszégyenítve, kudarezczal tért vissza Cseb- 



I 



190 



VasTármeg^re története. 



tv, \.án\6. 



urszágba. 1273-baii újra kitört a harc/,; Csiik Máté vezérlete alatt ez év J 
febmárjában magyar és kún <-«apatok dúlták A Lsó-Aus2striat, mire vLszonzágiilj 
az usztnik ég t!8oh Ifjvagnk ezer vitézből átló sorege a tavaszszal betört Muííj'ar^ 
országba, Gyíír elfni^lalása ntiin egész a RiVbáig uyutmiltak elííre ; útkuzboaj 
égetve, raboivu, ('llnglídták Szotubatlielyt és fel gy ííjlották Kurniendet. 

Ez év ftszéii iiiegf'unhilt a kni^zka, A Joakim táraokiiiestér vezérlete' 
íilatt álló királyi badak, egyesülve a Németujváriak 30,000 főből álb'j seregévi 
vissziiszorítják Ottokár vitézeit, beveszik Sztaiibat helyt, sőt Ausiztriába is 
betöniek. A várak közül esak a ^"érnetujváriak által átadott 8zuloiiakot i^ 
Borostyánkőt bírják visszaszerezni. Arra a bírre, hogy llabsburgi Kudíjlfui 
német császárrá választották, Ottokár sietve visszavonta seregeit Vasm*'- 
gyéböb 

Alig vímult ki a cseh sereg VasmegyébÖl, máris újabb beUiáborű üt/m 
ki. IV. László Németujvári Henrik bánt, mivel az Ottokár elleni harczban 
vitézül küzdutlj szlavnniai bánnsi, fiát pedig soproni főispáníul nevezte ki 
de Neűietujvári Henrik n kitüntetést, összes váraik visszaadását várván jutal- 
mul, keveselte és ismét fellázadt. Ezúttal vesztére, mert_serege a Fr)véuj 
mellett vívott csatában szétveretett s maga íb elesett. 




eOROSTYANKÖ VÁRA_A_ KÖZÉPKORBAN. 

Fiai mindenkép méltók voltak atyjukhoz. A lázadás tradieziójához híven. 
Németujvári Henrik bán fiai nem nyitntták ki a szalonaki vár kapuit a 
1274. év deezemljer 1-éii odavonidó királyi csapatok előtt* IV. László támado- 
lag lépett fel, de a szintén pártütő királyi ijjászok is ellene furdulváii, kénytelen 
volt visszavoimlni. Később Ottokárral kibékülvén a király, kénytelenségből 
megboesájtntt nekik, mert e hatalmas esaládotj tekintettet az ország: zava- 
ros viszonyai j'u, teljí/sen megtcirni úgy sem lehetett. Ennek daczára a Német- 
újváriak tnválíbra is fulytatták beütéseiket. Az *Ogyengült királyi hatidom 
kénytelen vídt ezek felelt szemet hunytu, sőt elhalmozza őket kitxinti»té- 
sekkel és e^vmásután adja vissza elvesztett várait ; így Borostyánkő 1277-beíi 
Németujvári Iván, Szent-Vid 1279-ben Németujvári Miklós birtokába jut, 
melyhez már megelőzőleg Kőszeg, I^éka és Pzalonak jlrult. 

A Németujváriak azonban, mindennek daczára, ismét fellázadtak IV. 
László ellen, mire a király Németujvári Ivánt 1284-ben, újév napján, a vas- 
megyei OslésJaák nemzetségek, továbbá Bnrsodból a hű Ákos, Ernye bán 
és fia segélyével borostyiüikői várában ostrom alá vette. Bár az ostrom 
egész február havában tartott, a természettől védett meredek sziklahegyHU 
épült várat bevenni nem sikerült. A király kénytelen volt visszafordulnii sót 
Iván még ez évben szlavóniai bánná lett. 

Midőn a Németujváriak féket nem ismerő erőszakoskodilsát többé kirá]>1 



1 



Vasvármegye története. 



V. istvAk. 



latalmáviil me^líirni iitüii lel it^ tett, 

' végst*) szükségében TV. László Albnil 

osztmk lií^rezeggel szu vetkezett sa- 

Iját alatt \alójii elleüébi^ii. 
Albertnek tubb oka volt e szö- 
Tetség elfogadiisára. Vasvánnogye 
végpontján, az osztrák i^s stájer 
^ !uitát16l alig egy kilométernyire 

» fekvő Bnrikstyánkü ura gxakori be- 
ütéseivel két tailoniány kuzbiz- 
tonsiigát veszélyeztette ; másrészt e 
várra már réíjrebben ijjényt tartott 
Az alkalmat felbaszoáíva, 1286- 
stájer- és alsó-ausztriai nemes- 
őségét Burnstyánkri elé szólilja. Te- 
kintélyes hatl ííj' ült fissze Landen- 
Ibortr Hernmnn vezérlete alatt, ki- 
hez Lipol seekaui ]iüspok, Prusehík 
Vlrik. ruchheini Albi^rt, Telb^rs- 
bruiini BertuM, Lagenbaeli gróf, 
Emmersbergi Bertold, Wagenl>erg, 
— Succeney, Mautel sváb és Konis- 
B^'ag morva lovagok csatlak* tztak. 
H Iván bán ennc^k hirére, hogy a 
Ptámadást megelőzze, egy portyázó 
csapat élén Ausztriába tűrt, Bécs- 

tUjhelyt. felégette, a Lajta melléki 
falvakat pusztította, azután nünt a 
nyíl tért vissza, hogy segélyül hí- 
vott testvérei: Miklós, Hirtu'ik és 
■Péter csapatíiival egy esüJj un. 

" A német csapattik már három napja táboroztak Bonjstyáokö vára alatt, 

mialatt Iván felszaporodott seregével bérczen-völgyön át közeledett szoroo- 

rtott várának felnién tésére. 
Itt tűnt ki a magyar barczmód, a körmjii lovasság ffdénye. 
A vár völgyét környezíí erdők rejtekéből minden oldalról elÖtorő lovasság 

I tökéletesen körülzárta a szűk völgykatlanban táborozó németeket, A luirczi 
Hadóra zavarba jött nehéz fegjTerzetű lovassíig rendben soraki>zik dandárok- 
icént a sűrű tömegek alkalmas ezélpontul szulgáhiak a hajtó fegyvereknek, 
alig mozdulhattak, mindenümieri nyíl- és kupjazáporral fogadják Őket a Német- 
ujváriak hadai, s míg a dárdákat használhatták vrtlna, tömérdek ember és ló 

Íment tönkre. Az összevert némíU esapatok vezérei nevében erre Romswag lovag 
fegyverszünetet kért Ivántól, a mit ő készséggel meg is adott 
I Ezahitljövaghoz illőenj felhivták Ivánt párviadalra, amit íj megtagadott 

és követelte a csata folytatását, A megrémültek erre újabb béketárgya]íts«(kat 
ajánlottak, de Iván hajthatatlan maradt. Az osztrák, stájer és seceaui püs- 

. — -j p<»k zsoblos csapatai kéuyte- 

I ; i ^.^.^-^J^^ lenek voltak igy fegyvereiket 

I .^-..^ f iaa\ itaMB^A ^--'í&..>aam lerakni; csupáiiJk lovagok- 

nak engedett Iván tisztes- 
séges elvonulást. 

A német sereg tehát le 
volt verve. Hátra volt még a 
magyar királylyal való leszá- 
muíás. Az 1286-iki rákosi g^m- 
lés végzései értelmében, a ki- 
rály Ivánt az erőszakkal el- 
foglalt várak átadására hiYt^ 
feh Midőn e rendeletnek ele- 
get nem tett, IV. László ki- 
rály személyesen állott serege 

26* 



^]b<írt. 




í'^^ 




VasYármegje története. 

iMí're, a kún csapatok elől azunban NéDietnjvári Iván Szén t-Vid vár 
kózütt, ratílycl IV, Lá.szlój tubb hoti hevt's ostri>m után 1286. íjovembt 
JKvvotl Iván mé^ idejt'komnniiMiekíiIt e^^y titkos alagúton át a bi^^^^ 
nifit nyújtó Kőszegre, László poriig az egész országban dúló zavarok miall 
boérte í* vár elfbp:lalásával és sietve elvonult. 

Néinoí újvári Jvánt a sz«*renesét.lens ég: nem lette t)ülc8ehbé, K:: 
niég nagyobb mérték l*pn űzte s egy ily betörés alkahnával Lmv _'ji 

Hermannt, az alsó-ausztriai sereg vezérét is elfogta. Hasztalan küld AlUert 
a magyar királyhoz k»>vetséget, hogy vessen véget e garázdálkodásoknak. 
IV. Lászlónak elég lmja volt az ellene fellázadt kúniikkal, megtorlás helvfti 
Albertnek szabad kezet engedeti a Németuj váriakkal szemben: ^ 
vele, alíogy tud, Albert kapott is az alkalmon, egyrészt a bor^- i^ 

kudurcz, másrészt a folytonos beütések elég okot szolgáltattak a hái>orurM 
és 1289. év tavaszán Albert 15,00U főből álló seregével be ís tört Vasmegyébi\n 

E túlerővel szemben Iván iiiií- 

sem tehetett. Míg maga a kőszii'gi 
vár védebuére vonult, portyázó csa- 
patai tömérdek kái1 okoztak a íu*- 
metéknek. 

Kőszeg sikertelen ostrouía 
ntím Albert Rohonez vámt Zíiriii 
kru-ül. A csekély számú fír^ég baiíz- 
talán várta Ivánt a vár feíment^- 
sere, ez nem mert kimozdulni KCh 
szegről. A magára maradt vár, 
nyolcz napi ellenállás után, szabad] 
i'ivonulás feltétele mellett megadt 
magát s Albert Síubenberg Uírikol 
nevezte ki várparan<*snokniík. 

Kohonezról Szalunak alá v* 
nultak Albert seregei, amely Ro- 
bíínez feladásiiiiak hírére csakhíi' 
mar szintén megadta magát. Itl 
Stubeuberg Henrik lett a várpa 
raiiesnok. 

Mivel a tábi>rí>zás alatt bekü- 
szöntött a nyári évszak, a nauy 
(uelegre, de főkép a mezei munkára 
való tekintetből a pinkafői vánn-sí 
és 34 fahi elfoglalása után Albert 
Vasmegyéböl kivorndt. 

Szeptember havában Albert 
másodszor töri be Vasmegyébe, fö- 
IV. LÁ9ZL6. ezélul Kőszeg elfoglalását tűzvén ki 

Hatalmas seregével szembea 
Iván a líorostyánkő mellett alkalmazott hadi taktikát kísérelte meg. Seregévelj 
Kőszogröl kivonulva, a Szent-\'id várat kiirnyező hegyszornlatban vonta meg 
magát, Albert ezalatt 1289. szepteudier 2H-án Kőszeg alá érkezvén, másnap 
a vár ostromábiíz fogott. A magára maradt várf^s lalví>ssága vitézül védte magát j 
40U férfi, 800 asszony és gyermek hőstetteket vitt véghez. Míg a fér 
gerendákat, köveket, addig az asszonyítk méhköpüket, égő fáklyákat, sziu*ko 
szórtak le az ellenségre. 

Németujvári Iván Kőszeg környékén tanyázott seregével, de me^it^ 
köziű nem mert, mivel egyrészt a várat elég szabad tér környékezte, a 
ily hirtelen támadásra alkalmas nem lehi^ett, másrészt a német vezérek^J 
okidva a borostyánkői kudarczon, előörsííket küldöttek szét minden irányba 
hogy Ivánt Kőszegtől tisztességes távolban tartsák. 

Eközben folyt az ostrom. Tizennégy napi küzdelem után a várörségj 
várost felgyújtotta és a belső várba vonult vissza, de ebben is tőmérdel 
kárt okoztak az ostromlók. Az elszántságot erre általános csüggedés vál-j 
totta feL A megfogj'ott várnép közül sokan megszöktek, azonfelül ragálj 



«e I 



i 



Vasvármegjre története. 



183 






/ 



EOHONCZ VÁRA A KÖZÉPKORBAN. 



t':ndre. 



és éhség pusztítóit. Mindezen 
körülmi^nyek nyomilsfi alutt 
Kííszeg novembtT l-éti kaput 
riritott az nsztráknknak; a 
rárosi pol^ArsAg kivunult ós 
» várat Albert teg>^^en*fitM fng- 
lalíák el 

Albert Kőszeg eleste után 
I pz évben harmadszor jött be 
V^asmegrébe és Iván saslakíU, 
jSgent-Videt vette raeg. 

IIK Endre trónra lépvén, n 
fföiir^ik befolyása következté- 
iben elsÖ feladatául tílzte ki 
j fiz ország területi épségének 
h^lyreíillítíi^íít, miért is felszó- 
lította Albertet, hogy a Némeluj váriaktól elfoglalt várakat adja vissza. 
Tagadó válasz után 80,000 föh/íl ál In magyar sereg tört be Ausztriába, mire az 
1201. augusztus 26-án kötött hanibiirgi szerződés értelmében e Víírakat 
Albert visszaadta, azonban kikötötte azok lerombíilását. 

A Németujváriak, a kik eddig érthető okból III. Endrét támogattAk, e 
szerződés hírére az Anjou trónkövetelök pártjára álbmak. Míg Német- Újvár 
a s/.erzödés értelmében a rnagyar király kf^zébi^ jutntt, addig Német újvári 
Jilnus hatalmába kf^ritette Köiszeg várát, de nom sokáig, mert 1292, nvíinui 
Mudáes Pál, 111* Endre yezérej heves ostrom után bevette Kőszeget. 

Német újvári Iván aztmban 1296-ban ismét Kőszeg birtokába jut ; többi 
várai leromboltattak. A király ez év nyarán hailat is iadított ellene, de az 
Arj);"id(*k letűnő szerenese csillaga többé az olygarehát nw^gfékezni nem tudta. 

Mielőtt az Árpádház végszakáboz érnénk, a városok szervezetéről kell viítobí a^prmff^t. 

^emlékeznünk. Városaink közül kitűnnek Karakó, nwW még a tatár* 

íii^t megelőző időkből bírt szabadalmakkal és Körmend, melyet IV. Béla 

1244-ben etaelt_a _várQ si joggal bíró helységek közé, IV, László 1279-ben 

gvárt nüuizza fel ujabb kiváltságokkal, a tekteleu olygarehia ellenében a 

"^m polgárokban k^Tesvén támaszt a hanyatló királyi hatatom számára, 

A városok mint nyilt h»dyek nehéz fegyverzetű lovasok kiálJiiására 

^'^Ituk kötelezve. Körmenden 15 telek után egy vettetett ki, mig Vasvárra 

^*^ Kanikóra négy telekre esett egy lovas. 



^^-^ 



¥^A 



!S 



NI^^KTUJVARI VfkH BÁN PECSÉTJE, 



AZ OSZTRÁK KH MAGYAR VERSENGÉS 

KORA I. FERDIN.i^DIG 

llh Endrének 1301. január 14-én 
bekövetkezett halálával Vasvármegyó- 
lien a féktelen pusztítás tetőpontjára 
hágott, 

A trónváltozást követő zavarokat 
felhasználva, a Németujváriak egymás- 
után szerzik vissza elvesztett váraikat, 
hatalmiüv csakhamar Vasmegj^e hatá- 
rain is túlterjed, sőt Zágrábig is érez- 
hető volt feg\-vereik súlya. A vármegyei 
köznemesség kénytelen-kelletlen esatla- 
kozott hozájük jobbágyaival, miáltal ha- 



\u 



Vasrármegye t6rtéiiete. 



*:■> 



í'^. \ 



_Hj6b*fWKároli^ 



Uilorii é8 erö U*kinl 
tóbeii ama kor máfi 
főurával : f 'sák Mátí 
val méltán veteké 
hették. Kezdethpn 
Venczíü hívei, de mé^' 
ennek életiben ISOÍ- 
ben Néuietujvári M- 
nos és Henrik Otlnf'rt 
mennek Bajürorszag 
ba, öl leghivebben se- 
gítették, a várineiíyó' 
ben élvezett szabad 
sarezolás fejében. 

Az Ottó biikása 
uiMu támadt zavarok 
közepett a Némotuj- 
váriak ismét fohlal- 
ják erfiszakoííkorfúsiu- 
kat,mig végre az 1^, 
évi november li-éi) 
tartott országgyűlésen 
mi^gjeU?nvén, megbo- 
dúlnak Anjou Károly- 
nak. Kslruly király 
örömmel fogadta A 
megtérek et^ s a leg- 
nagyobb kitLÍateléíí«el 
halmfízta el Nérael- 
ujvári Ivánt, Öt Kír 
szeg birtokábiin i^ 
megerösítvéíK 
De a királyi kegyrfil csakhamar megfeledkezve, 1309-hen ismét rnnr 
pártot ütnek a Németiíjváriak Csák Málé szövetségében. 

A vasmegj'ei birtokos nemesek, köztük Osli Lörinez^GuthkekHU Miklós 
és Köeski Sándor, no^gniaradtak a király hűségében, mire a Német ujvárimk 
lianigju f'lsö sorban saját purtiilöik ellen fordul. Vörös Salamon bfidrirtg^Tk 
Xádasrii Andrást (iersén ím-golj, elpusztitja egykori hívük, K^ 
és Alni Lörinez mester biilokait s vz utóbbit fogságba is veti, : ... , 
János pedig a király hiveit 1311-ben Vasvárott a káptalan templomába íií^ 
s rajok gyújtja. 

Németiij vári Andrásnak már nf*m kedvezett úgy a hadi szerpacíie- 
Guthkeledi Miklós soproni főispán, midőn a stájer lovagok i 
soproíHoegyei rablókalandjaiból visszatért, seregét Kőszeg táj* . 
veile (1314); hasonlókép sikertelenül ostromolta 1318-ban a szintén Jseui: 
ujvári nemzetségből származó Kakas Miklós tiUajdonát képező Mkát i'n ^^ 
l\i,uni Doroszló és fiai által védett Rohouezot. 

A király hivei nem tudtak t» garázdálkodásoknak 
liaderö az ország éjszaki részén volt a pártütők lev ^- 

I31ü-ben azonban elérkezett a leszámolás órája. 

A királyi hadak Köeski Sándor vezérlete alatt elfoglalják F^^- 
maid rövid ostrommal NénuU-LTjvárt veszik be, Pölöske elfoglal 
pedig a ztilai nemesekből álló s^rog tör Vasvármegvébe. 
és Ján(»s vert hadaik élén Szalal'ö táján találkítznak 
Amadé Miklósa soregével, kinek cdszánt és a Németujvariak ztioniuki 



ALBERT. 



VasYármegye története. 



185 



\ 




A 8ZENTOYÖRQYI GRÓFOK PKC8ÉT.IK. 



mát gyűlölő kis számú csapatai csak- 
hamar szétszórják a Németujvári test- 
vérek martalócz-hadait és erőszako- 
san összetoborzott jobbágyait. 

A Németujváriak 1327-ben újra 
fellázadnak osztrák lovagok szövet- 
ségében, mire a kinUj Köcski Sándor 
országbírót küldi elíenök s mig en- 
nek csapatai beveszik Sárvárt, addig 
Kanizsai Lörincz a végcsapást méri 
Kőszeg táján a lázadókra. Amadé 
Miklós hat osztrák főurat elfogott és 
Budára küldött, mire Németujvári Já- 
nos is meghódoFs kiadja az alsó- ós 
felső Iwöszegi vár. Sárv^ár és \áix uúL 
Újvár kulcsai t. 

'^ AZ slIsS kőszegi vár, mint a ki- 
rály tulajdona, jövevényekkel telepít- 
tetik meg. Sárvár paraiicsnoka pedig 
Köcski Sándor országbíró lett. 

A nagynehezcn helyreállított bé- 
kével Vasvármegye megmenekül egy- 
időre a belháboruk borzalmaitól, míg 
Róbert Károly családi politikája ismét 
felkelti a lappangó elégületlenséget. 

. Németujvári Kakas János, László és Henrik 13H6-ban Albert és Otló 
osztrák- hercegek szövetségében ismét pártot ütnek, de a mí^gerösíWlíitt királyi 
hatalom csakhamar véget vet garázdálkodásaiknak. 

Mielőtt a pártütés kimiolyabb arányokat öhött volna, Laczkfi vajda 
elfoglalta Lékát, nehogy azonban ez a foglalás újabb j)árlütésre adjon 
alkalmat, I. Károly király kárpótlásul E^^enárt, Fáuíísikát és Ivéméndrt 
adta nekik; a vármegye északnyugati sarkában épült s a Németujvári n(»m- 
zetségbeli Porostyájii Iván tulajdonát képező liorostyánkot p(»dig Ausztriához 
engedte csatolni. IJgy látszik azonban, hogy a Németujváriak az (»ngpdélylycl 
nem éltek, mert Nagy Lajos király rövid idő múlva mint királyi várat a 
Kanizsai-családnak adományozta Borostyánköt. 

Nagy Lajos uralkodásának kezdetén az ország haderejét az olasz liad- 
járatok kötötték le, miért is, a nyugatról jövő támadásoknak elitjét veendő, 
a német császárral hosszabb időre békét köt(")tt. 

Az Anjoidc uralkodása alatt fejlődésnek indullak városaink is. 

I. Károly^ Kőszeget 1328-ban kiadott szabadalom-levelév(»l a Németujvá- 
ríaktól bírt összes kiváltságokban megerősítette, lH36-ban a város erösítvé- 
nyeit kijavíttatta és 16 évre mindíMi adó alól felmentette lakosait. Hasonló- 
kép megerősítette ez évben Vasvár kiváltságait is. 

Nagy Lajos 1351-ben a Sán:4rott let(*lepült jövevényeknek ugyanoly 
kiváltságokat ád, mint a milyenekkel azok pt)lgárai bírtak; Kösz<»g szaba- 
dalmait 1353-ban újította meg és egyúttal megígérte, hogy «í várost a korona 
tulajdonából ki nem adja. 

Utóda Zsigmond már nem bírt ily érzékki^l a városi szabadalmak 
iránt. Bár Kőszeget ismételten biztosltja a Nagy Lajos- fél(» szabíulalom-levél 
megtartásáról, és Sárvárt a harminezad alól ftílmenii (1387), mégis 1392-ben 
Kőszeg Garai Miklós birtokába jut s \wm sokára Vasvár is (elveszti (Miálló- 
ságát. Egyedül Szombathely jut önállóságra, bár az 1407. szept. lü-éfi kiadott 
szerződésben János győri püspök évi 200 frt adóíizí^tésre kíUeleztetell. 

Zsigmond önkényes eljárása már megolfízőleg 13üT-ben nyilt elégület- 
lenséget idézett elő Vasmegyéb«.Mi, melyet azonban gyorsan elnyomott és 
a pártűtISk fejét, ifjabb Laczki'y Istvánt fö- és jószágvesztésre ítélvén, Léka 
várától j^LfebruájLJLTrén Boro^ty ánkőve legvetemben Kanizsai János esz- 



Nagy Lajo8. 



Városok fej- 
lődéso. 



Zsiiriiioiid. 




tm 



Vaffvármegye történet©. 



tergomi érseknek, valamint testvéreinok, István kinil>i föajtónállónak ésMiklr'^í 
tárnokmestemek acltímAnyozta. A lappangó elégületlenséget nem volt képe^ 
lefsillfipítani sem Zsigrannd siklÓKÍ tugsága, sem a pápai orsziíggvnLilés, midf^i 
pedig Zsigmujid a német trón megszerzése végett már lígy évnél tnváUl 
ííápoiTi LáMiiV. volt távol Magyanirszágtól, Nápolyi László elérkezettnek tartá az idAt igényről 

érvényesítésére. 

Az 1403. márez. 23«án Iledraht^Iyen taHntt értekezlet után u felkdt* cíz^ 
egész Dunántúlra kiterjedt és csakhamar rsatlakozntt huzzá a vas- és zalai 

köznemesség nagy része is. Míg iizonban ezek beérték Z- ' ' ' ^*k,. 

különösen Gersei Pethő Jtlnus birtokainak pii sztitásnival> íA-] 



1 I 



'íXJ I I 



Mmmm 



.^^ 



LÉKA VARA. 



11 jr áriak nemzetségéből leszármazott Kakas János és Hüh uiit-zy Amlrós 
Kőszeget sarczolták meg és portyázó esapataikkal Sopronija is efkalandnz 

^Nápfiljn* László késedelmeskedő eljárása rövid idö alatt azunban iueg-| 
termi a maga gjaimölcseit. Zsigmond király 1403, év nyarán végre megér- 
kezvén, Pozsonyban Összegyűlt hívei, a ilarayak és Slibor vajda, Nápolyi 
Lászlónak a Dunán tervezett átkelését megakadályozandó, gj'ors elhatáro- 1 
zással Győr ostromához fogtak és a vái'at rövid ostrom utAn be is vették* 

Győr bevétele ntán Stibor vajda egész hadseregével, niejyliex Kmr- 
vár\^ Mihály sárvári várnagy, Széehy Miklós, a királyné fórijlónán 
PetM Jánus és assznnyfai Óslí Oyörgy esatlakoztak, Vas és Sopri i 
halárszélén, Sebesnél, a Rába mellett táborozó László ellen foníúL 

A királji liadak közeledtére l^ászló magyar és olasz dandáraíl sietviii 
átvonta a Rábán Pápóez felé, azonban Stibor vajda oly hirtelen és <dy erövt*! 
támadja meg a felkelőket., hogy maga László is csak nagy nehe^4»n tudnttl 
menekülni. A pápóezi vereség után Nápolyi László Dalmáeziába voniilt, 
Oaray Miklós és János a menekülő felkelőket vették üldözőbe b a rohoneati 
várkastélyt elfoglalták, 

A felkelő hadjárat ezzel Varmegyében befejeztetett Vilmu8 Dsztr 



Vasvármegy® története. 



187 



í 



herczegnek Nápolyi Lászlóval szemben tanusitott magatartása következtében 
a közte és Zsigmond knzött fennállott \iszony mindinkább elbidegült és 
14ür»-ben uyilt támadásra vezetett. 

Ez év őszén Kanizsay mintegy hat bétig pusztította Ausztriát, mire 
viszonzásul Vilmos 1406. tavaszán Léka várát foglalta el De nem sokáig 
maradt a vár birtfikálíanj njed liOtl máR'zius 17-én k(4l nkiratál>an Horos- 
tvjuikfivel egyült ismét a Kanizsayak kezébím talsiljuk, 

Zsigmotid uralkodtí^ánul^ végszakáb an^ 1433-ban a török f's jifisilta beto - 
rr^ek t?|]iMi Vasmeirye öOO lüvas viti^?^.t tnrUv/Mii a védelmi_teiT ér telméberi 
kiállitani. 

Az Albert halálát követő zavan^k közepett az eddig élvezí'tt békét 
harczi zaj váltotta fel. Erzsébet utószíüött fiát Frigyes védelmébe ajánlván, 
GLskra rabló hadával, az elégülí4len tiarayakkal és Czüleivel szr»vetkezve, 
megkezdették riászlo elleni hudműveleteikrl. 

Mig Hnnyady Já- 

nosHorv^átt n'szágba n ( ia- 
ray Lászlót veri le, ad- 
dig a Czilley nrik hadai 
ellen kiüdött alsó-lynd- 
vai BánfTy seregét Czilley 
vezére VitoveCj Szumbat- 
helynél szétverte s maga 
Bánffy is elfogatott. 

E hirre Ulászló 
személyesen vezette kis 
számú* neregét a [íj irt- 
ütCk ellen, melyhez Roz- 
gonyi Simon egri püs]iök 
és kanczellár, HédiM-váry 
nádor, F*éter esanádi,.lá- 
nos váradi püsjM'ikrik, Vj- 
laky Miklós erdélyi vaj- 
da, Thallóezy Máté hor- 
_Yat bán, JÜarczaly Imre 
somogyi Töispiin, Zudar 
8imon, Páléezy Simon, 
Gutlii Ojszágji Mjhá ly zászlós urak csatlaki>ztak; a sereg elég gy(»rsan 
érkezett Körmendre, liol tábort íitöttekj mire Vítnvec visszavrandt 

Uhiszló azonban követte í>ket és, Szombatbelyre téve át tábor;U, ilt töt' 
tölte a húsvéti ütmencket. Azonban Czilley Ulrik serege idííközben 



I 



',1, 



I 



• ^. 



AZ ISrOTÁLYOSOK KÁPTALANTERMB A LÉKAl VÁRBAN. 



Huuyudííik. 



gyarapodott, csatába lK»esátkozni pedig egyik fél sem mert, Ulászló király 
megelégedett az elért eredménynyel és ápril 19-én a szoiidiathelyi táborban 
kötött fegyverszünet esakbamar a győri békére vezetett, melyben a párlütíík 
köteleztek magukat, hogy utószülött László érdekeit ru^m támogatják. 

A várnai csatavesztés hírére IIL Frigyes elérkezettnek látta az idíSt, n*- Frigyei, 
hogy trón követelésével előálljon. 1445, tavaszán tekintélyes haddal betört 
Vasmegyébe s Kőszegei rövid ostrom után lievette és seregeinek egy részével 
megszállotta és mialatt a nnidek flnnyaiíyt választották az ország kormány- 
zójává, Frigyes Kösziígröl megindította smegét imvember Ki-áu és egész 
Szombathelyig nyonudt fdrlre, de a környék ellenséges hangnlatától jni jót 
sem várva seregét esöndben vissza vonta. 

Miután Frigyes az álnokíd kezébe került szent koronát és az elfoglalt 
várakat többszöri fi»lszólitásra ki nem adta, Himyady 1446, október 20-án 
hadat izent. 

Húszezer főnyi sereggel indult meg a kormányzó és november 17-én 

MügfuimmíéE VtriTUfiéi ét VároMu : Vwsféfmtffű^ 26 



1R8 



VAsrArmegye története. 



FUaő hadiárat 
Frigyes ellen. 




III. FRIGYES. 



ért Sái'várhoz. Innen értesítette Bécs várusa taná.- 
csát jövetoléröl. Táborát pár nap múlva Szdmbat- 
helyre helyezte át, melynek lakossága kitörő ömiii- 
mei üdvözölte. 

Miután Rozgonyi Rajnáid alvezére táreasá- 
gában b(*tört Stiriába, onnan csakhamar Német- 
Ujhely alá vfízette tábonlt. E hírre III. Frigyes: 
megretteni és késznek nyilatkozott a békére, moly 
CaiTajal bibornok közbenjánlsa mellett a magyar 
rendek követei és Czilley Ulrik közt létrejött H'v- 
verszünet után csakhamar (1447 július 1.) a rad- 
kei-sburgi békére vezetett. Némileg siett(4ték a bé- 
kekötés lebonyolítását a Vasmegye déli részén fel- 
állított míigyar bandériumok. E béke értelmében 
, Frigyes Kőszeg és Rohoncz várakat továbbra is 
megtartja birtokában. Tgy látszik azcmban, hogy Frigyes nem érezte rabolt 
várait (ílég biztonságban, mert Kőszeg várának örségét* 1437-ben ismételten 
megerősíti. 

A kötiitt béke k()vetkeztél)en Frigyesnek csak 1459-ben nyílt ismét 
alkalma újabb hadi vállalkozásba bocsátkozni, mely azonban ránézve sokkal 
kedv(»zőtleii(»bl)űl végződött. 

Ez évben ugyanis Magyarország ifju királya, Hunyady Mátytls ellen 
az elégületlen főurak, számszerint SíVen, ((larav Ijászló, Kanizsay László, 
Oerebeni Vitovec János, a sziavon bán, Újlaki Miklós erdélyi vajda, 
Frangepán István gróf, Frangepán Márton z(mg-modrusi gróf, alsó-lyiidvai 
Bánfí'y Pál, Ráchy Mjityás erdélyi püspök, Paumkirchner András pozsonyi 
gróf, Szerdahelyi Daiies Pál,' Sz(»ntgyörgyi László és (-xyörgy grófok. 
Szentgyörgyi .lános és Zsigmond nagyszombati kapitányok, Szécliy .János 
zalai főispán, Kanizsai Miklós, Kllerbach B(Mlold, Oelsei Pethő Oyörgy 
és Miklós, Ostlly FenMicz, Gravenacker Tlrik, Szentgrótlii János, Peleskei 
Eördögh Nliháiy, Mesztegnyői Szerecsen Pét(»r, Köpcsini Kapler János) 14V.). 
február 17-én l'jlaki Miklós erdélyi vajda várában, Német-Ujvárott gyűltek 
(issze s a magyar koronát III. Frigyesn<»k ajánh)tták fel. Mialatt azonban 
Frigyes magát Német-l -jhelytMi megkoronáztatta. Mátyás szentmártoni Nagy 
Simon és Hozgonyi Miklós vezérlete alatt a felkelők ellen indult. 

Frigy(»s látván, hogy Magyarország megszerzése még sem megy (^ly 
könnyen, hadai szervezéséhi^z fogott. 

Még iebruár 24-én utasította a soproniakat, hogy katonákat küldjenek 
Kősz(*gre, a mihí^z az Ausztriából jött hadak csatlakozván, mintegy őOÜO főnyi 
sereget boesájtott (}raveneck(»r Ulrik vezérlete alatt a felkelők rendelkezésem 
Újlaki Miklós, felső-magyarországi pusztításaiból visszatéiTe, Kőszegtm 
át 30()0 lovas (közte lőOO vértes) és 4 csapat gvalogosból álló hadával 
Szombathelyre vonult és, mialatt ezen, a királyhoz fiű maradt várost elpusz- 
tította, értesült, hogy Gravenacker Ulrik már ^i Rábáig nyomult előre. Sirtve 
utána m(»nt és Körmendnél el is érte. 
A többi felk(»lők is itt csatlakoztak a 
fősereghez, a mit annál akadálytalanab- 
bul tehett(*k, inert \^ismegye éjszaki 
része úgyis Frigyes hatalmában volt. 
Nagy Simon (v.aíatt csapataival, íitköz- 
b<»n az elszakadt falukat elégetve, Vas- 
in(\gyél)e érkezett. Arra a hírre, hogy 
Újlaki már K()rmen(lnél táboroz, gyors 
mozdulattal elérte a Rába folyó jobb 
partját, Rozgonyi Miklóssal tábort ütte- 
tett (április 6j és^lzitt felbukkanó felkelő 
csapatokkal oly közeli érintkezésbe jött, 
hogy az r»ssz(»ütkr)zés el k(»rülhetet lenné 
vált. 

Másnap, április 7-én a felkelők csa- 
tarendbe állíttották seregeiket. Újlaki mátyás király peosétjb. 




Vasrármegye tArténet«. 



180 



/] 



[a jubb szárny i>ü hamm ezer lovassal és négy csapat gyalogossal, a balszárnyoa 

1 Szentgyörgyi János és Zsigmond grófok dandáraikkal, köjíepéri 5000 német 

' (iravonaeker vezérb^tte alatt Nagy Hininn í^zintén csataróndbe áilította 
dandárait ; az elsfi sorba a kipróbált harczosokat, hátrább az ujjonezokat s a 
tapasztalai lauabbakal helyezte. 

I A harcz a balszárnyon kezd/klütt, Rozgonyi visszanyomja a Szent- 

györgyíek fsajiatait, mire Ujjjiki Miklós szorongatott pártosának segélyóre 
siet, Hiízgonyi Miklós azonban a mi*Hf^kid(1ket ineggíindolatlanúl követvén, 

I két tddidról lájnodíatott meg, ariiivei níjiit a foseregtnl elvágta. 

A közepén Gravenaeker Nagy Simonnal változó szerenesével küz- 
dött, míg l^jlnki 1500 lovasból álló vérteseit segélnll nem hozta. Erre 
niegbtmilott a rend. Nagy Sínion, még riagyobl> zavartól tariván, kiadta a 
jelszót a visszavonnlásra, mire Gravenaeker vérszemei kapott, s a magyar sere- 
get űldözíibe venni szándékozott, c tervnek azunliiui Újlaki ós Szentgyörgyi 
ellenszegült. 

K ölöm ben is az engedelmességet nem ismeríí l^jlaki, aki amúgy sem 
lelkesedett HL Frigyesért, nem tndoit a német vezérrel megférni és az imént 
emiitett ellenkezése következtében majdnem kenyértörésre kerül köztük a dolog. 

, Míg ezek a német táborbím tör- 

' téntek, Nagy Simon, n voreség fölött 
elkesíTedve, azt nem a vezetés hely- 
telenségének, hanem l!arcz<isai gyá- 
vaságának rótta fel és fntár ntján 
seregének megtizedelését kérte a lejí-- 
delemtö!. Métyás igazi fejedelemhez 
méltóan nemesüggíHlt; a vert sereget a 
szerencse forgandóságára hivatkozva, 
bátorította , Zeladin Mihály követei 
ntján pedig Ujlnki Miklóssal alkudo- 
Zilsba boesájtkozntt, noki Bosznia kor- 
mány zóságát i gé rvé n . 

Újlaki Aliklós meghódolt. Kani- 
zsay László és Miklós kevéssel ez- 
után éjnek idején megszöktf»k az osz- 
trák t;'d>nrból és egykoii bajtársnk, 
líozgunyi utján a király bocsánatát 
kéiiék. Hasonlóké]! átjöttek Zsigmond 
és János bazini grófok is, akiket Má- 
tyás, hogy híüságokat kielégítse, Nagy 
Simon mellé a lovasság vezéreinek 
tett meg. 

Így felkészülve, a kémek tanácsára táraadíist határoztak *d. . pril 10— 
13'ika közt egyik éjjelen felfegyverezték a magyar esapati>kat s szürkü- 
letkor Nagy Simon, átkelvén a Kábán, minden (ddalról megfámadta a német 
tábort. A támadás elől az ellenség a szekérvárba vmudt vissza, azonban 
hasztalanul: a diadalmas nuigyar sereg utat tör magának sa német had erre 
hanyatt-homlok futásnak ered', nng a, felkelők egyrésze magát kegyelemrfí 
megadja. Ezek^'t Nagy Simon lovasságával veszi őrizet alá, rnás részüket 
menekülés közben vágták le, az egész UMmvi zsákmányt i>edig Zsigmond 
bazini gróf Bndára száÜitotta a királyhoz, 

A némí^t sereg és a felkelés" melleit híven kitartó Paumkirchner 
András, György és László, Szentgvörgyi grófok (rravenaeker lUrik vezér- 
lete alatt Sopront védehnezendö, a Kőszeg és Pinkafő közti hegylánczig 
vonultak vissza. 

Az ápril 14-én Pinkafő táján vívíitt ütközet végcsapást mért a felkelökre, 
Nagy Simon szembí^n, Játios bazini gróf nblalt támadja a/, úgyis demoralizált 
hadat, melyet rövid küzdelem után liekejílettek. I^^zzel a felkelés le yidt verve. 
A közbejött események Mátyás figyelmét másfelé IVírditnllák és igy kény- 
telen volt a Frigyes' el lein további háhíU'ú tervérfíl egyelőre lemondani. 

De nemsokára ennek is eljött az ideje. Mátyás Ulászló és Kázmér 
lengyel királylyal kötött szövet-sége utiin nyugtMltan foghatott Frigyes fon- 

26* 



l^S 



fboyverzkt a németujvári váubOl. 



1ÍI» 



TjLST4nii«g7« tfiftéiiete. 



'IWttiTtinEAlTojL 



dorlatainak meg^ 
toiíására. FrigvfH 
különiben eléggé 
rászolgáJt erre. Ax 
alatt, mig Matm 
másfelé volt elfog- 
lalva, a megi^rtísi- 
tí*tt kOszegi várból 
ütalaii kiroha- 
...;^i intézett ; tíibb 
ízheu pasztítiitta 
Vasmefiryét^ el6kc4Q 
nemeseket foguliiitt 
A Bozaó Ki r^űUMSÉl' X (fijB Rig k Umájs tSUMoisAÍ , el : szóval eleget 

garázdálkodott , 
vártnegj eí ksipitánvok, Széchy Miklós és Eamzsay László pedig nem tudtak 
rablókalaodjainak gsitat vetni, 

A harez 1 477-ben ^ Mátyásnak Ausztriába való eredménytelen betö- 
réííével VPttf k#-zdetét, mire P*»rnitzpr llrik, Szent-Crotthárd ura. Stájer- 
országot pusztította, onnan visszaténe pedig Kőszeg ostromához fogóit, d* 
rn*dményt nem ért el. 

Míg Mátyás az ország fels5 részén a Frigyes elleni második had- 
járattal volt elfi>glalva, a tí>rí>kök a Száván és Dráván át Stájerországba 
rontottak be, s uniiíni HadktTsburgim át egész Vasvárig pusztítva nyümúltak 
Mn% a lakussiig kuzül mintegy 30,(KM)-et rablanezra fűzve. Mátyás közeled- 
tére gyorsan visszavonultak és az Olmíitz felöl érkező magyar had egy 3000 
főnyi elkésett tiirok csapaton vehetett visszaloriiisl. 

14H2-ben Mátyás Hairiburg sikertelen ostroma után Sopronon át Vas- 
megyébe/ tnrt; jíittének hírére línhouez nien'iiúílnlt, hasonlókép Kőszeg js^ 
kaput nyittítt, molyni^k vánuigyu Batthyány Bo ldizsár l ett. Ezzel egész Vas- 
vármegye felszabadult Frigyes unilma alól! 

Sajnos, a béke nem tartott sokáig. A Mátyás királynak 1490. ápríL 
havában bekövetkezett halálával beállott trónviszály közepett Mik^sa esjiszár* 
mint a koronára igényt tartók egyike, Bécs elfoglalása után Német-Ujhelyröl 
1490. októl»er 4-én 18 ezer föböl, kipróbált tisztek vezetése alatt álló 
sereggel indult Mag>'arország elfoglalására, 

Miutiin élelmet nem _ vitt magával, szabad pusztítást_en£edett kato- 
náinak. Igy jutott Kőszeg alá, melynek vái-paranesooka, Batthyány Boídízsalrt 
kériyt(4en volt a várat feladni. Miksa erre, őrség hátrahagyásával, Szombat- 
hely f<*Ié i!ir1í»tt, mig egy kisebb csapata Uohonczot és Lékál kényszerí- 
t^lte nieghóí 1 < » lásra. 

Szombathely kis vá- 
ros, de ama kt>r vi- 
szonviiinak nMgy(Ui is 

oiegfelrlö rrödílménv 
volt. A várfalak árkok- 
kal szegélyezve, heve- 
sebb ostrnrnot is meg- 
bírlak. Minthíjgy a vár^s 
Miksa t'elszrílítiisíira oeju 
uyitiítt kaput j elkezdő- 
dött az ostrom. Azon- 
ban, mivel az ostnjm 
hosszabb idut vett volna 
igéoybej szerződést kö- 
tött az Ői"séggel, hog\' 
; szabud elvoinilíls felte- mAtvAs 




Vasvámiegye története. 



191 



4 >^. 



fl^ alatt adják fel a vArat, ha 14 nap alsitt segélyt a irmgyur királytól nem 
pnak. Ez meg is tr^rtént, mire Miksa Reynliereh lovagot íOO ' lovas és 
►CJO ^gyalogüssaJ liátrahagyva, ír^vabl) folytatta lióiUto útját. 

rtkozbeu az eléíriilctlrni vasíia*gyei urak közül tíibben esatlako:5tak 
iSszÍL köztük : a Kaiiizsayak, Léka várának urai, a relsfi-liiidvai Hánfíyak, 
► *=&tffi László, Szeutgróthi, Hajriiássy Lfczló, EUerbach István és Jáiios, 
ís^€i'ehy Miklós. Miután Miksa ezek si»gélyével Krinuendet és Vasvárt is lia- 
1 rnuba kerítette, novenibí/r H-án már Veszprémben volt, hova csekély iiely- 
fr^í^^í^g hát raluig vasával, a szoinbath«^lyi várparaíie.sníik is követte. 

Tamás győri püst^ok azonban ezalatt a Inlajitonát képező szombat- 
it ?lyi várat visszafoglalta ; katonái a néniíM helyőrséget részint levágták, 
fcmt elfogták. 

Miksa ennek hírére egy nagyobb sereg- 
re l ismét hatalmába keríti a szombathelyi 
í^iVrat, míg az li91-benVII, Ulászlóval kritíUt 
po^isonyi béke értelmében köteles voit de- 
Bsce?mber IS-ig az elfoglalt várakat, krizlük 
^3?s.cMTibathelyt és Körmendet kiadni, ellenben 
Borostyánkőt és Uohoneziít nwg-. 
\\i^ i Léka a kanizsay-esaládé lelt, Szom- 

bixitiely pedig ismét a győri püspök kezébe 

A vármegye területi épségének megsér- 
-^^ így n béke értelmélien mintegy szentesít- 
[letett; az udvari [uirt ellen ezen időben ala- 
ftült nemzeti párt nz lotKVjki (n\szágg\ ülésen 
' tíilsúlyra jutván, a június 24-én hozott hatá- 
rozat értelmében Héderváry István Ausztriát 
pvisztitotta, mire viszonzásul Miksa a követ- 
kező év tavaszén, májusban l»í*tört Magyai- 
ftrszágba és 8opnm elfoglalása után, egy csa- 
pata Vasmegyélie és június 24-én már A'asza- 
ng nyomult előre, itt azotiban a várbeÜek 
*^ijel meglepték és szétkergették öki^t, 

A Nhitviis urnlk*»dásíit követő belzavarok 
kí>2t'pf»tl esakhamai" hatalmas fmeme^ osiiáiy 
f^^jlMött ki Vítómegyében is» 

Vagyonszerzés tekintetében különben a 
főpapiak jártixk elöl jó példával. IL l-lászló 
'itioJenható kanezellárja, enludi Rákóczi Ta- 
^As t»sztergomi érsek, a raonyorókeréki Ellnr- 
^^h-esalád magyarorsziigi utolsó sarjától 
^^gszerezte Mímyorókerék és K(M*men(i vára- 
!^í*t (1499), megalapítván az Erdődy-esalád 

l<bi halalmát, mí£? 1524-ben, Újlaki Lőrinez halálával, IL Lajos a 
; 'ári várat Batthyány F^^rencznek adományozta. Ezen fontos végvár 
.myak kezében szerepét továbbra is megtartja és a család számos 
^itüní^ hadvezéit és épp oly derék hazafit ád a hazának. 



^ 



PAUMKlRCilER ANDRAs EPITAfIÜMA 
A SZALON AKI VÁRBAN. 



Kííii(*mf»tiflŰK 



BELHARCZOK A HABSBURG-HÁZI IvIRÁLYOK ALATT. 



A mtjhácsi vész után súlyos megpróbáltatás napjai nehezedtek \'as- 
^^^i?}'»íre. A király-választás zajától visszhangzó országban pártfkskodás és 
'^jííti^nség ütött tanyát, a mi alkalmul szolgált egyes kalandozóknak az 
^mjag visszaáll ítAsára. 



í^ 



Yas^amtegye története 



EU€f»- 



^^„ 



l7-ére tíiidáru 
^: irály siltal 



> f% 



MIKSA CSASJSÁR. 



A 8z**rbiából MiíIíTjI 
orszH^ba kmUt In' ''31 
Pál, a huszáruk k:ii 
fíiglalta a I'aksi h 
püs|Hik Imlálával - 
mamdt szoinbathelvi vi 
Fenliiiánd peüjg tétlenül 
ezt krnytr'líMi nézni, nt'hoj 
li}v*'i vy.íiniiit kisehbítst^ pb 
ÚJ LTvori liuspiik minden íil 
kuzás4i riaezára a rabolt tutaj 

<Íon álsy.állott örökösére^ B: 
Péterre is. 

Ag el! 
választíisu li; 
l'>2y. márczúis 
kíiiílte a .ííl"-. 
hirtletett or 
vetélt, nr^ ' 

háln é- 
azonban cöakhamar megtör 
ilnlta koezka: Ferdinánd ve- 
zérei Szapolyait kiűzik nz or- 
szágból , a vármet^ve pt 
Ferclinánd pártjára lUft, 
mely ff>rdu]alban nagy érdti 
van BiUthyAny Fereiiezne 
Halisburgok régi hivéne 
fötámaszának, a ki ezért a szalonaki vár birtokában megerősíttetett. 
Az eUenkirály okkal kezdetét veszik a töroh leütések. 
Mikor Szulejmán Bécs ellen indült (1529;), egyes portyázó csapatok piisz 
titották a Stájer határszéli várakat, különösen sokat szenvedett Borostyái. 
A következő évben (1530.) az ellenkirályok hívei küzdenek egv: 
ellf»n. Szonibathehi. ez évben Zápolya hívei s/.állották mejLí, akik betörtek a 
kőszegi várba és kirabolták a várost, mire Kőszeg Ferdinándhoz fordú 
segélyért, a ki Teidfel Mátyást küldi sereggel az őrség megerősítésére, 

János király ügye már ekkor hanyatlóban v(dt, mert niig az októl 
30-ára lijrdetett Zápolya-párti országgyűlésre nem l<üldött a vármegve kö 
tekét, addig az ezen évi pjzsunyi országgyillésen a Ferdiniind-párti* fö 
közt Hatth}^ánj Ferencz vasmegyei főispán főszerepet játszik. 

Ez országg>n'ílés kísérletet tett az eilenkirályok kíizött az egyesség 
relu»zíísár;i, de ez, miulán a két ellenkirály híveit visszatartotta, sem az 15; 
iki márezins 31-én líéiaváron megtartott értekezleten, ihi-Kmh Batthyj! 
Urbán és Ferenez vettek részt, sem a május 18-ára A ribe hirdel 

trynlésen nem sikerült. Ay, 1532. npril 2r^kjLJ>_pzsonvi_ ini'-^iv a 

l'oiyt. .ITüisies Miklós megtámadta Sziaulíathelyt, de a várat beveimie ű€ 
sikerült, mire Iléesbrd kért ágyukat az ostrom folytatására. 

Azonban ebbe a teiTébe beleszólt a török. 

Sznlejmán ugyanis 1 532-ben Jílnos kinUy szövetségében, 138,000 feg 
veresből álló, útközben még 115,000 emberrel felszaporodütt és három réss! 
osztott seregével betört az országba, de Székes-Fehérvárn;il váratlanul ulda 
fordult, ügy látszik, ismét Bécs ellen szándékozott meimi. Miutiüi Ibrahil 
fővezért előre küldte, a ki Pápán át július 28-án ért Sárvárra, három ií«l 
menettávolságra a derékhadfial követte Öt. 

Az egyes török csapatok csakhamar meghódolásra kónyszcrítftf/a 
úgj'is Zápolya-párti kisebb vasmegyei városokat, il m._i_Bumot, 
Uába-lüdegvéget. Hasonlóan kaput nyitott Szombatliely is. IbraJűin 



VasYármegye története* 

1532. július 3 l-éo éil* Amint Jurisies MikJós, a kőszegi vár kapitánya a menekülő ^^''ifSl.i^l,^'' 
fOldnoptol a trínik kuzeliMlésónek liínH vette, a kapukid t'lzáratíLi, ii várat, a 
mint az idő eugi^de, védelmi helvzeíhe laizni igyekezett, Katzianerhez pedig 
futárt küldött 

A vAr vedplnd helyzile a legiíísszaljb volt : összesein 700 fegyverforgató 

fl'erfi azon pár ezer menekíillbrd, kiket Jurisies befogadott, ezerdeUll saját 

költségén felf(*gado1t 28 hiiszí'irbol és 10 (Chernél azermt 18) nehéz német 

j vasasból álló várörség. Lőszer-készlete is igen hiányos volt. Még az 

[ostrom előtt vett ->00 arany ftiritdért egy niázsu líípnrt, ez volt az egész. 

MenekűHekkel és saj_át_ szpl^íiiivnl védle a Ferdinánd tulajdonát kéfjezö 
[várat egy ármádia ellen. 

Kőszeg ez időben 4 részből állott , u. ni, : K magyar, 2. német kíil- 
Lyárosból, 3, városból és 4. vái'ból. Miül ári a vár bt^ini voh a városbao, 



ílr-^« 



'^'"' Ifi i^ 



^TS^ 



MOKYORÓKERÉS VÁRA A KÖZÉPKORRAN. 



ennek elvesztése esetén a helyzet tarthatatlanná vált volna, miért is 
Jurisies főgondját a város megerősítésére fordította. 

A négy rmjxjo át (hétfőtől péntekig) terjedő felvunúhls alatt a vár- 
beliek több ízben a (íyöngyös folyóig nyomtiltak előre, mcgnehezitve a 
táborozást; közben kisrlih esi^te-paték fejlőiHek köztük és a felvonuló 
törökök közt. 

Jurisies látván, hogy a tíVrők egész hadseregével Jön, az úgyis nehezen 
védliető két külvárost felgyújtotta és a lakosokat a belvárosba knltöztette. 
Ibrahim szombaton, azaz 10-én nyolez ágyút vonatott fe! a várost környező 
szőlőkre s onnan líivöldoztetett egész naptui át, 

A tulajdonképeni ostxom esak másnap, 1 1 -én, kezdődött ; 13-én a harez 
Szidejmán megérkezése miatt szünetelt. A szultán a 12,000 janiesárból, 20.000 
spahiliól, 26,000 ruméliaiból, :3t),000 imatóliaiból és 10,000 latárból álló liad- 
sereg felett szemlét taiiva, másnap 13-án általános rohamot parancsolt. 

Szakadó esőben lámadták meg minden oldalról a várost, kötélhágesók 
segélyével mászták meg a falakat, azonban a várbtdiek hősi ellenállásán 
tizen eg>^ ily roham hiúsult meg. 

Ihatván a tíírök, hogy rohaimiial nem sok eredményt ér el, különféle, 



194 



VaBTár megye története. 



?> 



-_ -\ 






\^gv^i9,-; gjy ^ 



^ 



'líniíf;::*)?^ 



JDHIFÍCS CÍMEHK. 



a későbbi magyar vár-ostromoknál több 
koiTel ülkabnazott ostrom-muveletokhpz ToIt: 
niodott. Először a föld ahiásásHhuz fogtak 
összt*sen 13 aknát ástak, melyeket reggé! 
r^rakor a g^'alngosok meggyújtottak. A rob' 
biiniis következtében a Víírl'al tíz ölnyi ho^sz 
<ágban bed5lt, azonban FuriiiJLos Mátjás líi 
raester még idejekorán tö bb akpa, fel robb; 
níisát megakrtdulyozta, míg a bedőlt ViírfaJ: 
rölddel töltött Ijurdókkal s fával szórtí^it k 
Mindenünnen fanyalábokat hordtak ossza 
ezeket nn^ggyújtották; kí)ztük kénnel es mi- 
rokkal tíiltött bordók is voltak. MidÖn ez sem 
vezetett sikerre, öszvér és teveháton ölfát 
liordtak össze, a töríik tryalogosok ezekre fel- 
állva kézi puskáikból lövöldöztek a viXiU^ 
liekre. Azonban az igy felállított larakaM^k 
közű! néhányat sikerűit szétronibtílnt, mig egj^et éjnek idején a várbeM 
felgyújtottak, de a törökök lianiar eloltották a tüzet. 

Ily kríségbeesett liarezok közepeit máit el másfél bét. A törökök harexi 
kedve leloliadt, söt bíd)í»nás félelem szállotta meg őket. Muidelihez járult, 
hogy a táborban éb'lemhiány és ragályos betegség támadt, miért is a lönlk 
vezérek végrohamot határnztak el. 

Augusztus 27, és 28-án volt legvéresebb és leghevesebb az ostrom. 
napmi bárí»m helyen áttörték a falat és két helyen be is törtek, azonban 
várbeliektől visszaveretíi^k. 

A védők helyzete a legválságosablí vnlt. A 700 katonából alig volt mps 
a fele, aznk k<ízül is sok beteg és sebi'sült. Jurtsies mindenütt elöl kíizdt^tt, 
ágyúi derekasíui működtek, jól iráuyzidt lövegei tuuuM'dek kárt í»koztak a 
törökökben, tíiíg a \i>rnk ágyúgolyók inkább a falakon ütöttek rést, melyet 
azonban a várbeli gyermekek és asszonyok betfimtek. 

A férfiak a falakhnz támasztidt létrákat egy erős lökéssel eltaszították, 
niíre j\^ sáskarajként frdkószó tönikök egymás szal)lyáil>a dőltek ; a ii^*k 
ki3v_eket és gerendákat bánnak a felkúszókra, tehetelk*n g.yeruiekek ési 
aggok óriási lármát esaptak a törökök megtévesztéséin. Mindazonáltal nem 
tudták megakadályozni, hogy augusztus 27-én egy török zászlót fel iie 
tűzzenek, azoulian ügy az ezen zászlót feltűzöit törököt, mint a 28-án ha- 
sonló ezélbül felkúszó négy títrököt a várbeliek leszúrtak. 

Szulejuián szidtán líosszúságát e kndarezok uuatt inkább aggodalom vál- 
totta fel, mert a Kőszegtől IH ícm.-re fekvő Szombathelyen Pekry Laj<j 
nnigyar-hnrvát dandárral táburozott, de a törríkök túlerejétől való félelmi 
miatt Körmemiig vramlt vissza. 

Augusztus 2H-[m a falaknál nu^gjelent négy török főtiszt, kik Juri_sies-j 
tői a vár kulcsitinak átadását kérték, aki erre azt felelte, hogy ö a római ki- 
rály embere s így ezt solias(^m fogja tenni. 

Az eredménytelenül (dtávnzott Itékekövetség félóra múlva ismét ^issza^ 
tért és azt kívánta, hogy fizessen é\ enkint minden ház után 1 frt adót és nii 
agyahigság paranesnoka kértére, kinek a vár elfoglalása esetén az öi 
zsáknulny igértetett, kárpótlásul két ezer forintot. Jurisies erre jxzt mon* 
dottíi, hogy a vár Jiem az övé, hanem uráé, két ezer forintja pedig nincs. 
^\lig, hogy a követség eltávozott, f\gy óra múlva (augusztns 28. d. 
4 órakor) a törökök heves rohamot intéztek a vár ellen, Á várbeUekböl 
kidona elesett, nyttlez zászlót tűztek kt a falakra, Jurisies is megsebesüli 
azonban a várbeliek hősi ellenállásán ez a robam is megtört. 

Ismét békekövelség jelent meg a kapnknál azzal, Imgy Ibrahim a vi 
parancsnokot a táborba kéreti. Jurisies, mintán a várbeliekkel megigértett 



ik 

i 



VasTármegye története 



195 






riií fv\ ní'iii iitiják íiz csrtbrn sctm, lm íít valami l»íij órrüK kr*t turük 
ezeííül a vurbu kcrptctl és meííijtdult a tubtH'hu. 
kim igen nyájusíin Cogadtíi, líogylt'lérul krrdi'ííöskrHlötí, azulán kijo- 
gy kegyelmet eszkíizölí ki Hzámíira a szultánnál ; esupiin azt kívánja, 
el hozzá kézcsókra. 

sics eszélye^ien azt vála^szülta, hogy nagyon el van gyöngülve, azért 
ízteleghet. Kért továbbá 6 — 10 lOrökot, u kik niegakaflályuzzák a 
írtik betódulását. Ibraliim ezt megtette, söt egy kaftánt is adott neki 
|L Ibrahuü végííl a viinit szerette volna látni, mely tervről Jurjsics 
fcegj eg3^zésse I 
Jle, hogy nem 
pépes élett»t a 
Éult spanyidok 
egvédídniezní. 
Szberj liíríil ér- 
pzidejnian el- 
^a is. Ilódobit 
íyaiiis a vái' 
török zászló 
gét kívánta : ez 

K egész, u mivel 
rí ostrom után 
Igyát kíelégítüt- 
'sieH, tekintet- 

ir helyzetére, 

Eséggel telje- 

izonhan az e 

űkiddött tíz 
leitatva, sa- 
rok ruhába ídtíi- 
atonái áhal tií* 
ki a lórarkdkat. 
\z a. korübnény 
ligi történél inVk 
usával némikép 
Hben áll és, bár 
L!s ez utóbbi 
iiatrol ballgal 
láudhoz intézett 
ben, n(»m lehrl 
, ezen nj abban 
*zett adatok hi- 

tételkednunk. 

iért <íltözít't!e 

sies saját ka- 

jrök ruhába, 

í-szcrű a fele- 
Étvágyát elégí- 
ti az a körülmény, hogy az általa védett várba egy török sem lette be 
it Az már kevésbhé lényeges, hogy saját katonái egy vagy tiz ti'irök 
^tűztek-e fel. 

■risics úgyis mint katona, úgyis mint hazafi, egyaránt méltó helyet Jumící. Mikin 
el történelmünk legkiválóbb alakjai sí>rál)an; szinte kérdéses, hadve- 
*het8ég(» vagy vakmerusége volt-e nagyidíb. r>e Kosziig osM'tana foleo 
Járat szempoutjalíul bír fontossággab 

■bUsitt Szulejnain közel egy Ilonáidul a1 bajlódott a jelí»nt(''ktelen vár 
K*at azalatt Bées környékén HOjMíO havasból és HO.WO gyalugusból 
Balma-s sereg gyűlt egybe tapasztalt tisztiek Vf^zetése alatt s maga 
íruly e«ászár jelenlétében Uarezkészeu várta a esatajelt. 
Hzidejnián szultán, ormek hírét vévén, gyorsan felszedte tab^irát ; esepp 

Viinii«gT^ ^ V4ro9«í : Vasv^rmofye. ^7 




ÖZULEJMAN SZULTÁN. 



llílt 



Vasvármegy© története. 



^-Cl 






kfdve sem volt hadvezéri teh»'tségtHt, ujIjóI pmbám ttíiini. Mí«ár soreg 
egy résxíH iiFivrltl M6 indituttn, addigi iTin^^^a I*inkafön<*k tartva, Süij*M-(»rií2 

tört rs onnan piisztíiva tért visszrt liaziijilbíí. I^V^j 

sáfYir oíifwíia. xi(>g Kíiszpg ostroma alatt, auiíiisztiis hó 14-íhi f*^y c*sai>at 

l érkezeti iSarvár alá, mely várat akkuribaii Kaiiizsay Orsolya aiuszaj. 
"^ kéut Nádasdy Tamás bírta. 

A janicsárok röqlön felíryújtották 8aár faltit és bősz táinadást intéztelí 
^a szigpten épült vár ellen, niolyet Nádasdy kapitányai, Sibrrk _Benedek 
Kevés István vitézül védtt^k. Küli»n<*sen augitszltis l')-én vult igen here 
u ndiam, midőn Kevés niefíhalt, Silirik pedig megsebesült, de az éppen <»lj 
idíízö Hatthvíiny Ferenez által estefoté intézett kiroha nás szétszórta a jani- 
esén»kal, mire Sárvár felszabadult az O Htrum alíjl. 

A líin^k elvonuUlsa ntán az Erdödy Péter Zápolya-párti főispán olt 
nialt álló Túriak Bálint seregeinek hatalmaskodásaitúl szenvedett sokat o 

vármegye, mi elleo 
hasztalan folyainodntt 
az ir>38-iki pozsonyi 

országgyűléshi^z. 
Eííyébiránt az orszaig- 
ü yülés elé szép szám- 
mal adattuk be a pa 
naszcik Vasm .- 

Rothm 
Erasmns n<?je jevri 
a szalunak i várra^ 
igényt, melyet 
thyány Fen»nez 
tett hatalmába; Sibrils 
Oyr>rg3^ bitzsokí hirj 
tokosnak szintén Bftt-^ 
thyány Ferenezexelj 
volt baja. A várnit^ 
erye pedig a Tup)lí 
ííáhnt által el fogott J 
Ferdinánd- jnui i rn*- 
mesek kiadá-sát kértí%| 
Az ország^yfilés által megajánlott segély kivetése czéljából elrerjdf'lti 
diealis tnjnsrrifiliók ir>38-i('jl maradtak nhik ; ezek ránk nézve más tekintet- 
ben is fontiisak : az ir)49. évi usszeiráslmn tiilí'dknzmík tdnszíVr a vj'iriueiíyol 
IM^csétjével (vértornyon álló, i'sőrében vasrudat tartó darn), míg a várnieg^\(jj 
levéltáníban csak H>tU-l)öl maradtak fenn az el^ö peesétlenynmatok. 

Az 1542'iki »irszággyíílésen Hakies I*ál ügyv kerül szóba a szombat-^ 
helyi várat illetőleg, ngyanezen íiz orsztiggy illésen határnztatott el a moháníj 
vész után a hnrsmonostori apátsághoz tartí>zó s a németek által elfoj^lalt 
vasmegyei birttikttk visszaszerzése, 

}hida i^leste után az ország védelmének kőnnjitése végett végvidéiá 
szerveztetvén, \'asmegye területéből a líáhán alól levő rész kík» i * 
a torüköklöl el nem foglalt zalai részekkel egyeehve, az u. n. Ka..., ,. .. aj 
végvidéket képezte 17 várral, ezer lnv{(s és ezerkétszáz g:yalogQ8, nagy^íbll 
részt idegen zsoldosok őrizete alatt. 

Az ország belbajnrt azonl>aii az általános fejetlenség közepett ezeki 
védintézkedések nem r>rv<isnlliatt!Ík, nnért is a ibmiuitóli rendek elfíbb HÍ<1- 
végen (irj47) jöttek nszsze, hova a várniegyt^ rhr'mi[J_Ami^^ 
(iróf líeniálot küldte* Kz ülésből a királyhoz RTílduttséget menetíztettek 
egyben felliivtiik Deveeseri (lioron Andrást^ hogy a királyi válasz ngjébei^ 
Vasvárra r'rtekezletiM hívjon össze, a kétessé vált vagyonbiztonsiig megiivíb 
végeit pétiig ÍOO lovas huszárt fogadhik fel, mely százanként szétDsztva Vi 
Sf»pron, Zala és Harnnya Víh^niegyékhen örkíirlott a krizbiztonság felett. 




AZ KÍ JKKV ÁKI VÁRKAST ÉLY (öARÓ SOLYMOSBY LÁSZt^ 
TULAJDONA,) 






Vvgvidékuk. 



OuiiHuluIi reri' 




Köszo^ felíjli rnszon 
kiríUyi hÍ74t>sűl (■lier- 
nel Ambrust kíildle 
ki* Ezen intézk*Hlés 
azunban nem sukíit 
használt, mert a bir- 
tokfo|ílaÍíLsnk isniét- 
lödiiek. Az ir»67-ik! or- 
szággyűlésen Jurisics 
Miklós kőszegi vár- 
kapitány iiz f\K,ros 
Víisniéfryei nemesek 
között feuíVu*^ó határ- 
viszályuk kiegyenli- 
lésére kübienek biztu- 
sokat, ir»7í-l>en pe- 
dig a Székfultlének 

nevezeti bírtuk ok 
visszaállása renflelte- 
tett el, egyszersininí 
kérik a rendek a ki- 
rályi:, hogy Ztínák Fe- 
renez kőszegi knpi- 
tányt n tnvábl)i hir- 
tukfogbilástól eltiltsa, 
'gy látszik, en- 
nek sem volt sok to- 
ganatjíi, meil uz lo7a, 
évi országgyűlés is- 
mételten elreiid**h w 
-,Székr(ildf* ' terület- 
nek, melyen 8ebof( Ude 
szállás, Hercny, Píise, 

|Csoó és Csemete helységek vulink, az 5rségÍ nemesek részére való viszszjuulását. 
A torrikok r^lőnyumulása ekí'jzheu miudiukábli h^nyegetöle^^ léjiett le 

\n Diináutyl is. 

ir>77-ben a v:írnieí4:ye lerüleíén 1^*12 szabad és 64 hótlultsági |H>rta 

jvult, inig irMH-ljun 1178 sziihad és 2í>^ bódíiltsági. Az ez évi <irsz;ígüyu- 

llésrn kü|(mr>sen a vasjTu^gyei rendek kehek ki luH^esen, egyeneseji iiz adó 
mt^gtagadásával és bi'hudn lássál Íényegetodzví\ A királyi leirat i'rie nzt 
válaszi>lta, hogy egyedül a kanizsai végvidék lemitarlása a királynak évi 
200,Ü(íO ínba kerül; Újvár (Német-l jvár) megtvrösitésére az osztrák rendek 
7r*,0üü tnrintut ajánluttak fel, míg a líibbi váraknak Tírségge! v:di** ellátiisa 

Ineni lehetsi^gí^s, sfií kiizüliik tí»bbet le fognak roudn»hu. 

niésluizy István a kíirmendi vár rvíy részére tartott igéini., 

laz Krdódyek tííle elvettr*k. h^rdödy l'éter íizvegye e kívánsáiíát 

la délvidék védelme e vár megíM^ösítésével gyara|)udott. 

Az ez évi (1^)78,) 20. 1.-rz, r'r1ehnél)eii :i vasvári kn|ihdan, 

Isabb helyre, a (íregurianezi IVii gy «jri jüispok állMl visszrtszia'zi^tt 

jmegerösitelt SzombcUhelyre tétetett sU. 



unni 



19^ VasTármegye története. 

ííyor í'lfoirlalásii után (1.V.Í4-.) Hot(»si Petho Márton győri püsiH»k »'ü)" 
idriir Szombathelyn* trtte át székhelyét és a várat újból megerfísített<». 

A század vég<» tVlé a porták száma mindinkább fogy : ITiSS-ban 1044 
szabad és 336 ».. hódoltsági porta, lőDö-ban 698 ^^ szabad és 2^^ húdolWuri 
porta Íratott íisszu. 

Miután ir)94-ben Pápa is török kézre kerüh, a sárvári vár, tekintettel 
a veszélyes szomszédságra, a következő évben a vármegye költségén ismét 
megerösíttel(»tl, sőt lő97-ben a vármegye által Kőszeg részére megajáiilntt 
oi-séget t»lvonták s Nádasdy Ferencz grófnak, Sárvár urának bocsátiítták 
ren(l(»lkezésér(». 

A k(>v<»lkező évben Pálffy Miklós (iyőrt és Veszprémet visszafoglalta, 
mire Syrdár basa a mor^'aországi eredménytelen betörés után 1599. oktül)er 
havában Pápa és Veszprém vidékén át pusztítva tért vissza KonstiUitiiiá- 
polyba. Ezalatt Nádasdy Ferencz gróf, Kollonies és Tluui gróf, neliuiry a 
hódoltsági területről áttörjtMiek, lovasságaikkal gyors menetben követirk. 
Sopronon át a sárvári várba vonidtak és itt várták meg elvonulását. 

Kanizsa (dfoglalása után 1600-ban a török portyázok egész Vasvár- 
megyét, sőt Stáj(»rországot is pusztították, miért is fölmerült a szükség, 
liogj- ii vármegye déli része megtTŐsíttessék. 

Kgy 1601. máreziusi kimutatás sz(»rint a Vas és Zahivármegyékbeii 
levő végvárakban összesen 4171 főnyi őrséget tartott a kiróly. Ebből Kör- 
mendri' és Sárvárra esett 1300 1300, mint két legfontosabb helyn*, Szeiit- 
(lolthárdra 700, mitr Szeesődön és llollóson 20 — 20, Sebesnél pedig esiik 
tíz hajdú volt. ^^""^^ ^ --^.^^-^^. 

Hwskav-ftikriér. A tr)?'rík()k <'llen eddig lolylaloll védelmi intézkedéseket IBOíVben 

scfthnfisfiffhfirri váltja ft'l. Az 160i. év őszén vívott eredményes felső-magyar- 
orszáiTÍ hadjárat után l^orskny István hajdúi a Dunántúl lobogtatták a sza- 
hadsáu zászlóit. Mialatt Hásta vallon-gyalo^rságával és lovass^ígával Pozsony- 
ban rlsáiiczolta magát, a győztrs lioeskay-hajdúk Némethy Gergely veaér- 
lete nlatt átk(ílt<'k a I)unán és Sopronon át lOOo-ben május 22-én Vas^'ár- 
fueiryc teríih'tén' léptek. 

A rsepn'ui várból intézett f<*lhívásra Vasmegye nemessége kOzfll csak- 
hamar rsallakoznak Hocskay zászlóihoz Nádasdy Tamtis, Sárvár ura, Haj- 
mássy Kristóf, Salanionfai Uátky Mrnyhéii és Horváth Bálint. 

Nénifíthy <íerir^"ly megjelent Szombathely előtt, mely vár HetesíPethe 
Márton győri püspíík időközben b<»következíítt halála következtében gazdát 
lanul maradt. A várnagy, Thury F<4*t'nez, kai)ut nyitott ; ép igv Kisfaludy Imre is . 
kénytelen volt feladni Körmendet, mert katonái felmondtíik neki az engedel- 
mességei és az (ist romló és várőrség egymáshoz csatlakozva, miután Némethy 
itt június havában bevárta a ti)rök-tatár segédcsapatokat, a Rába völírj'éu 
át i)usztítva és rabolva Stájerországba tíal. 

Kzalatt Battlnány a Szombíitludy környékén pusztító felkelőket iiiejr- 
támadta, vezéreiket: Szeley Jánost és Bakonyi ííyörgyöt, azelőtt Nádíisdv 
csapatainak parancsnokát, elfogta és elrettentő például fejüket vétette. 

Némethy iierg<»ly visszatérvén stiriai pusztító hadjáratából, miiitiiii 
viszonzásul Batthyány birtokait puszlitotta, a körmendi várból H ágyút vittr- 
tett ki és ezztd indult Sopron en»dniénylelen ostromára. 

Július havában a felsö-lyndvai Báníiyak is a fölkelökhöz csatlakozta!^ • 

Arra a hírre, hogy ezek egy tekintélyes sereggel törnek a Bába völgv^* 
felé, Teufh'iihach várparancsnok légb(» röpítette a már megelőzőleg aláakiiL* ' 
zott szent-uotthárdi várat, maga pedig Stájeroi-szágba meneküh. Ezagyá^*"** 
tett(» Mfinál kevéshbé menthető, mert a fölkelők híjával voltak az ostron3 ' 
készülékeknek, minélfogva sok kárt úgy sem okozhattak volna. 

Kkíizhen Kőszetr városa, m(»ly Nénu^thy Gergely kiáltványára, a Cí^ii"' 
szártól várt sefrrly következtében rá s<Mn luKlerített, a segély meg iioff' 
érkezvén, igen kényes helyzetbe jutott. 

Hogy ebből kimen(»küljön, a vár zálogbiil okára hivatkozva, Nádasilr 
Tamási kérte fel tdtalmazóul. Nádasdy azonban már megelőzőleg a foÍ- 
kfdőkhííz csatlakozván, a nála ezen czélból tisztcdgö tanácsot vísszautasítolta 



Vanvármegye története. 



n kijpleiiti'ssel, hugy ö d kCmzi'gi várai még akkor nem szándékszik meg- 
Vni, ha a ^t!sjíszár" neki és imnkáinak örök id[t*5ni__tMÍa ajándőkozíiíi, 
mert. a riémel sziimára agy katonát som ind kapni, iní^ Bocskaynak két 
r fegyví»reHí is könnyön szerezhet." 

A megrémüh Kííszogerro pünkösd vasárnapján kaput nyiíí*tt Boe.skay 
fegei clötl és ezzel az egész vármegye a felkelők kezébe jutott, 

j\- >rí^'-n esakhamar megfordult a koezka. 

8 ikrrtelen ostruma után Némethy, a Dráva mentét erősen meg- 

lívii lalaivan, visszafordult Vasni<*gyéhr. l^rask(*vic*h János megelőzvén ♦'it. 
asságának egy részét a í>ráva mellett hagyva, július !íá-én Szt-<ío1tliárdra 
öt nappal később Traiitmaunsriorf Zsigmoru!, a végvidék paraocsnnka 
nda érkezett és vele egyesülvén, miután Csákánynál juég ezer főből álló 



«i 



^} 



*• ^_>^ 



FB,L8Ö-LKNbVA VÁRA. 



t)Mr)g sereg, továbbá íH:itHiyány Ferenez és az ifjú Zrhiyi Miklós (ÍTyörgy 
l) íb esat lakozott hozzája, a mintegy 11,000 főből álló sereggel Körmend 
HollÓB közt táborozó Nétnethy ellen irnhilt, csapataival július hó 29-én 
Hlkozott. ^ • ^ 

Trautmannsdorf az(jnual támadni akart, de Batthyány Ferencz^ íekiu- 
tí'l iirra, hogy tegjobl» barátai a fc'ilkelök lálinrábau voltak, békét ajánlott, 
Nádiisity Tamás ni(*gbízás;iból Pf dány i I >őrinez és H(dir»sy SándfU" 
tek át békék övet ekként a királyi táborba," 

Természetes, hogy Németliy kBpva-kai>r»tl a l>ékéü, de ez esak arra 
^Igult, hogy csapatai kényelmesen átkeljenek a [{ábán, nűért is a tárgya- 
'íobit Htldig húzta, habisztotta. míg ebbeli terve sikerfdt. Min* a németek 
'lányi rábahidvéghi várkastélyához ériek, esak f^gy piírfelleg jelezte a 
ölen felkerekedett felkelők csapatait, legyedül Nádasrly állapodott meg a 
iba védelme alatt tatár segédhadaival s onnan EgeiTárlia \(andt vissza. 
Tmutmannsdorf látván, hogy a visszavouuló felkelőkkel úgy sem 
Azhet meg. Szombathely felé tartott s a várat elfftglaha. Kzzel Vasmegye 
isz á Kábáig ismét esásziiri kézbe került. Kőszeg várának parancsnoka, 
tán a t:8iÍ8zárhoz szító polgárság tilmogatiisára úgy sem számíthatott. 



200 VasTáxmegye története. 

kivonult a várból és a császári seregeken át szerencsésen átjutott a felkelők 
táborába. A niaRára maradt Köszej^et a császáriak szállták meg, a vár 
[larancsnoksága pedig Dorn Farkas kapitányra bízatott, a ki kegyet lensép:e 
és kicsapongásai miatt csakhamar az egész vidék réme lett. 

Mialatt Trautmannsdorf Szombathely környékén táborozott, Némethy 
Körmendéi ismét visszafoglalta. E hírre Rindsald András, Keglevirh ós 
Batthyány katonái Bhiskovich vezérlete alatt Körmend táján hirtelen meg- 
támadták a felkelökf^t, negyvenet elfognak, a többi az erdőkbe menekült. 

Azonl)an, mialatt a győztes had az óvintézkedésekről megfeledkozv(» 
(elszunnyadt, az erdőből előtörő felkelők meglepik őket. Rindsald is csak 
nagy nehezen bírt csak megmenekülni ; Blaskovích jobb karján megsebesült. 
A német had e kudarcz után Regedére vonult vissza. 

Szeptember havában ismét egy bravúros támadás gazdagítja a felkelő- 
hadjárat tí)i1énetét. Némethy ugyanis a kanizsai törökök védelme alatt visz- 
szavonulván, hírül vette, hogy Szombathelyen a pápa által küldött minteíry 
ezer főnyi segédcsapat táboroz. A Hórenczi Rudolphi Sándor parancsnoksága 
alatt álló olasz zsoldos-s(»reg a szombathelyi várban dőzsr)lt vagy kisebb • 
csoportokban a k<')rnyékbeli falvakat sarczolta. 

A fí»lkelők köiniyű lovassága kisebb csoportokban félkör-alakban kelt 
át a Rál)án, gyoi-s mozdulattal Szombathely előtt összejíUt, s részint a vár- 
ban, részint a nyílt városban mulatozó ohiszokra tört. Az olasz zsoldosok 
csak akkor víítték észre a környező veszélyt, midőn minden oldalról körül 
voltak vév(\ Az első támadásra Rudolphi egy njillövéstől találva megsebe- 
sült, erre a tíibbiek gyorsan lóra kapnak és a hajdúktól négy zászlót el- 
foglalnak. 

A felkelők azonl)an, ismervfí a ten»p-viszíuiyokat, hamar összeszedik 
magukat. Hasztnlan küld(»nek futárt Kőszegre segélyért, azt elfogják Kámon- 
nál a felkelők. A kor nund összébbszorúl, a felkelő lovasság már a városba 
tor; hasztalan küzdeniük az olasz n(»mes(»k, kénytelenek egérúton menekülni. 
A széjj(»lv(Ml olaszok ment(»k, a m(»rre láttak s annyira szétszóródtak, h(^' 
Radenben, ahol iiíigynt^liezen összesz(Mlték őket, alig voltak többen kétszáznál. 

A felkelők pedig bevonultak Szombath(»lyre, az otthagyott s az egész 
kr)rnyékről összeszedik t zsákmányt elfoglalták, ezenfelül 13,000 forint zsold 
és 800 bolognai i)uska került a kezeikbe. 

Kzalatt liatthyány F(ínMU-z és Königsberg öt.sziiz loviisa Német-Ujvár 
környékén víírt szét egy csapat felkelőt. Némethy Gergely nem elégedett 
meg a Szoml)ath(dynél vívott sikeres csatával, hanem október elején a Rába 
völgj'én átvonulva, Stájeroi'szágba tört be, útközben felégette a császári 
őrséggel megrakott KorniíMidet, csapatai pedig egész Feldbachig pusztítottuk. 
'Philiy János, Magyar-Ovár parancsnoka, négj^ezcr lovasból álló dandá- 
rával a stájí^r gynlogság és a liolst(Mni herczeg ezer főnyi seregével október 
hó 20-án ellenr)k vonult és a f(»gyelemtől elszokott felkelőket Stiriából 
visszaszorította. De Xémcíthy Gergely csakhamar összeszedte seregét ; külön- 
ben is Ersí^kujvár a felkelők kezébe kerülvén, bizalmuk és kitartiisuk növe- 
k(Hlett. Mialatt, a stájer betörést megakadályozandó, csapatait a hatjír szélére 
állította fel, ért(*sült, liogy Thilly és a holsteini herczeg Rábaliídvég kör- 
nyékén táboroz. E hírre szétszórt csapatait összeszedte és a török segéd- 
hadak által háromezíM-re felszaporodott seregével deczember 3-án megtámadta 
a sokkal nagyobb császáriakat. A császáriak a támadásról már eleve ért(»- 
sülvén, felkészülve fogadják a felkelőket, szétverik őket, mire a felkelő 
hajdúk mindenünn(Mi visszavonulnak. 

A felkelők Vi^»sztesége nagj' volt, mintegy ötszázan estek el és két^száz- 
nál többen fúltak a Rábába, de a császáriak közül is kétszáznál többen 
estek (»1 és igen sokan sebesültek meg a tatárok nyilaitól. 

A véres rábahidvégi harcz után Thilly a hátráló hajdúkat egész a 
tí'u'ök hódoltsági részeikig üldözte és seregével Bécsbe vonult. 

Bocskay István Némethy Gergely stájerországi betörését elitélte; 
különben sem értett hadviselésével egyet, meg is neheztelt rá, mire Némethv, 
hogy magát igazolja, íílőbb Ibrahim társaságában Szigetre ment, onnan fel- 
kereste tíocskayt, Nádasdy pedig családját Kanizsára követte. 



Vaavármegye története. 



mi 



Ily körülmények között köszöntött beazl606-ik év elsrt niipja. N'usvár- 
ígyóbeiu ej^ynehány niPjLíszallí^tt vánit kivpvf, még esjiszAriak sem tartóz^ 
dtak, Dv akkur a törnk is heloszólt n fclki^líVhadjáratba, Múrr-zins 11 -en 
biuizsai bég egy tatár('sai>íUtnl ine^ílániaflta a neniot öi-ségyvl nioiíszáilrití 
|niK*ndet; aki uom tudott idí'jekoráii közülök inrymenekülni, azt lovátrták 
gr elfoglak. A vár lerombuhlsával a törr)k beérvén, ismét visszatért Ka- 
tííira. 

A mAjus 12-én megkezdett tárgyalások végn* a korona és a nemzet 
tött az löOö. jiuiius 23-iki fóm békére vezettek és ezzel az eseménydús fölkelő H<'r^« *- » 
Sjárat véget ét*t. 

A békekötés után egybegyűlt (írszággyiUés a török beütések meg- 
ása végett a vArak megerősítéséről jántsordvuit teljesítendő koznimika v«rak m^v^w- 
n gondoskodott. Majd II. Matyid a dunántúli haflnk paraiiesnokáid gróf 
invít és Széehv Tamást nrvezte ki. 



I] 



MONVOttí'íKERÉK VÁKA. 



Í16tíí-ikÍ or-szággyülés VIII. ttü*vényezíkke Sáivár, IN^lnske és 
negerösítéséröl gondoskodott. Az utóbbi várat, tVmtosságái-a vnhi 
Ettel, a király birtokába akarták bocsátani. 
z 161B-ik évi országgy illésen ismét elrjtérbe lép a vasmegyei batár- 
?s ügye, mely ezélbul Bántfy Kristóf, Paksy Benedek, Szántóházy 
rencjí, f^ziráky József és Gbernel István küldettek ki. 

Közgyűléseit ez itlében a várniogve bdváltv^a töbli lielnvn tartotta. Vas- mokícm ko 

^fcron vármegyének egy időben közös főjegyzője volt, sőt 16H)-ben Szől- 
Bn a két vármegye együttes közgyűlést tailott 



IhiLarrcnilezéft. 



Bethlen Gábor, a cseh ffjlkelés liírére, részint Erdély fíiggettenségének, ueUiien-iísikeíéB. 
gint a protestánsok vallásgyakorlatának védelmére kardot rántott, A 
ptember hóban meginditott hadjárat alatt egész Fels5-Mag}^arország hatal- 
}ni keriüt és október 10-én már Nagy-Szombatnál táborozott. A fölkelés 

a átcsapott a Dimántúlra is, a h<d a nagyszánni protestáns nemesség 



V«aTAFtit*gy« l6neii«te. 



rsjitlaktisolt flsTi ^ém\ 



'll, 



1KHI> ' 






tí>?*z»'tí vunwíi 



M 

miirailtak mitg. Mbd- { 
azi»ciáltal n ktlArt 
gHloQi cmik deeoembpf 



hóiban vc^lefl 

hiilliuiiokaL 
KtiiVÍ* 



nagyobli 



va- 



lul ROiNzejJT tüail 



Hl. 



a V. 



liitt f.*L rt h 






:ini^ 



/TKiiH.\7,V MtKLt'td. 



tfitta, tmnek kovrlkeaete- 
ben 5Öf> ház égptl ki 



Ktt/íl megrpítenvp, Kífezfi? vánisíi kapiit nritotU 

AliíT távMZtak el pzek, 1620. janiiárh:in K 
Fereiipz l.'iDO Irivas ♦^ gjalógosból álló tiadfial hii 

a várunban, uúg nems«>ktim Hajnuisj Kristóf császArí kapitiUiy ezer flSflf^ 
ÜThéiiL^ ■^' *' ;u*g K^szcí^et. 

■ 1H20. auLmsztus 2&-tln királyivá vAlaszüitváö^ 
sfregpiitk vuy íí>/.v\v\ Alsó- Ausztriába lört, addi\^ H 
Véter \pzM(*U* alatt, rninlei^y HCKM) fönjn seír^ átjött ;i 

utón HZppteinbpr 2-Ík feliében Vasvármegjrp terulptáre lépeil és tOgervámt hí>-j 
ctitottu nipff. 

Kzalatt Sínmypy Gáspár Sopronból 670 hajiltival szt>pli»mbpr If 
K itá prkezptt ps mivel a vánit Haniá.sy fi ' m adta f^M 

;i ísba tört be, de azl plpiisztílváii, esakhaj^ it. 

Bethlen Gábor, miutáD október 4-én Hainburg várát sikertelenül 
niülta, bArom ezer lovassal és Huszár István vezérlete alatt álló ^yalog-1 
(%sapatiiival Sopronon át Lakoinpakra ment, Eszterbázyt azonban nem tinlía 
elfoenii a várában* mert. Dampi^^^e felmentő hadával setrélyére sietett Krr«j 
Bethlen (tábor Kőszeg alá vonult, ahol a béesí-fnuiízia kíivet megbízol t- 
jávai találkozott, hogy a kötendő béketárgyalások m meghívja. Bethlen azoii^ 
ban eimek daczára Kőszeget megadásm szólította fel, Hajmásy vonakodá-í 
sáni a külvi\n>st fel^>ujtotta, majd pgy portyázó esapat hiitraliagyáínival 
Szfunbathelyre, innen mt^g Rohonezra távozott. 

Kzalatt Tiuírzó Manó Kőszegről Német-Ujvarra raent, hogy Balüiyán>'j 
a esatlakozásm felhívja. Batthyány Ferencz azoimal líolionezra sietett 
fejedelem üdvözlésére ; példáját esakhmnaV követte az pgész Víirmeg>-p <i 
eg>'mitóuíán mutattak be hódolatukat a varmegye urai Fíeihlen <fáhi>riinii 
aki ezután megerősödött sen»gével a békptárgyaljisok mrgkezdé- 
Pozsonyiba sietett, Batthyány Ferencz pedig, aki a rohonczí tai 
Bethlennek leglelkesebb híve lett, november 11-én Kőszeg városát zár 
körül és sikerüli is neki a v^árost Széchy TamiU özvegyének beliM»gyezéíiév< 
és Hormann Mihály spgítnégévpl kézrekeríteni^ Xovembpr Ití. és 17. kAa 
éjjelen T^ i a felícplők seregét a várkerfen át heh 

raésnap i uiy a várnslm tör, több polgj'irt elfogat, • 

Újvárra szállítUitja, a várus tem|di»mába menekülő llajmafciy KriHloK 



214 



Vasvármegye története 



íhk. 



ir..-':<í 






mmPx 



^kí 



U 



A törökök ígT 

t'L'VS/Píl li '* - ' Ilik 

maglik; lí ;• i í*8 

II Ilit" <*sak egy jjiöüluly- 
Ifivésnyii'e Vűllak a 
bin idaimi sereg lá- 
bomtóK 

Morileciiccoli, hiigr 
a tonik egész orf»jf^- 
vei a helységre tnrt,] 

Maohaii marqiűd-t 
küldte Coli^nihez íp-I 
iíitség'íU, 1 liibenlübií 
piLraní'sáni von derl 
Leiden báró és Wal- 
deck gróf ösH^eszedik , 
nagy nehezen a szét- 
ssíórt birodalmi seregeii 
es r-zekkel a faluba! 
befészkelt törukuketj 
akarják kis>:orítími,de 
ezek inkább bennég-| 
tek a házak l)an, sem- 
hogy megadják ma- 
gi iknt ; majd a lön»kl 
isinél minden erejével 
\\\ildeek gróf dandiira j 
ellen tör, aliol a luneu- 
burgi gyalog* m a] 
Pesöi-féle rirgmfsági 
ezredben telt nagv ' 
kárt, Franezia zászló-] 

idjak végre a falu 
nie 1 1 ett L f u tó-árokbt'»l 
előtörve, nagy veszteség után visszafizik n trírököket. 

A jíd>b szárnyna, a Kábii kanyarulatánál levő zegzugos területen, 
esászári ezredek kíizdöttek változó szerenesévi*l, nn'g a esiiszóri lŰ2ér8ég-| 
nek a magaslatukra vont két ágyúja inkább a birodaíuü seregre boc.sátuíta| 
lövegeit. 

A délután egy óráíg tartó küzdelemnek hirtelen keletkező zivatar veletti 
vég<?t, mire mindkét fél, megmaradva hadállásában, kénytelen volt a további^ 
küzdüleramtd felhagyni, 

A szünet alatt megtartott hadi tanáesban ^lonteciieeoli azt kivántaj 
hogy, tekintettel a gyalogság kimerídt voltára, sáuezolják el magukat j 
Hííhenlohe ellriM* nyilatkozott ennt^k, nzt mondván, hogy, ha a liúba mint ter- 
mészetes sánez nem volt képes őket megvédeni, miként fngja egv^ nj fulJ- 
hányás megoltalmazni, melyet alig tudnak békében elkészíteni. Coíigni, hivtii- 
kozva fejedelme paranesára, mely seregének lehető kiraélését hagvln meg, 
szintén a esnía felhagyása mellett nyilatknztjtt. Hohenlohe erre azt felelte, 
hogy, lui hiilitajiig időt engeíbiek a törnkökuek, úgy még a hegyekből a^ 
ki fngja őkí*t űzni, szalnidtui használhatja ktjnnyu loviissilgát, s akkor, ágy- 
mojol, íejüok a tru-ők alu'aküs-tansznyájában fog pihenni. Ez hatott és riiag«, 
Ooligni is hozzájárult a csata fölállításához. 

Mivel azonban az időközben (dállott zivatar után a törökök israttl 
mozogni kezdtek, így a késedebueskedés esak veszélylyel járt volüíU ö] 
vezérek azoniuili támadást jíivíisoltak. 

A hadsereg újból csatarendbe állott a következő reíidijen; 

A j*M ssárti^on : La^^Croy, Sjííck, Pio örg-róf és a Tassó-fólc* g'val«»^xrLHt(*k kél haiJ-J 
otfziopban, E'/ok fedozésSr^a Schmidl-, Rappuch- és öcImeidau-drAífon^odoli nsiiíli 
teteti: ki. 

A kÖiéjyfn : A wtirttomber^í gyalog-ezred, mely n csata jilati védeU liolvpii áilv* 
volt kimeríjlvtí, [firkeiireldi (Birg-feld) {jfuLz gróf; a híijor essrüd Nicoln ozri'fí 



HOHEJVLOME FARKAS OYÜLA, 



VaaTármegye története. 

^íi-sezri-d ZohoT exredos j»aríiricsnoksíi;^a alatt. A !)irnijalmi sero;? fpmiarAdn vés7Av*A sfrnf 

ck kópezetl egy daudárt, míg & töbhi rész van der Leiden voz6ríirnag'y alaU előőrsül 

Bti>tt kL A lunf^biif^i c:n*od két százAda pedig" pairaiics5r szolgálatra küldotett a cs&s2&ri 

bkhoz. 

Á bal»iát*nt/on : Toureime, Lafort, Graaaey és Egpaij^TiJ gyalogé zrodek, 3 zászlóaljat 



m 



ndfemmm un^S'imöimg Wr .cm.miiubicn v.ftor.c bír mmí 

eolrf«í.írMrt. 3u(Mo.J£*«w«i. (Wí«^».«(|jiM 3 /j^^^^^^ ."l.*** 

íín/ iiiiliii^r .isidjírm wfl.*^ Irt íí, 2« (RrdíXÍÍ^ 












irAfbjnf 1 



airA«f«rL7^1ianMjtfj4i»fMiein7^KiH.bT.^c :-— "'^?/Íji ' £*ííír! ^ 



Counjjc 









Sr«|íi0|««O«í*ffitflfta0ain/rii,táriii nnr* ^jiia, .VMM.. ^. .44004^ 
MlM* r^rL; Mer iM?tMr<rt(tMi««i imMi / »^f ^« / oMt víi niM|> P^mK f 



pi3c*;liNnnfli/ ^AMi«aiVflfa/ 



ii>4>Xrda«n>Tii/«u4ti< 



" m ^44nnirr ifjír ■. ' 









■: ri<r.í(. 



A SZBNT-GOTTHÁRDI CSATA EQVKORÜ KltPB ÉS LBlRiSA. 



m, kos&vetlen a Htvhetüohe fővezérlete alatt álló birodalmi sereg niölletl. Ftídezetöl Beau* 
éfl Foiimeau*féle loviisííág 6-6 századdal a falu ellen álUitatiítt ft l. 

A küzdnlmet Hnhcnltihe nyitja meg, kín»^k sikeiTTí roUnizdulvM, u tVmi- 
|ják Feuilladr sréí vezérloto filutt heves roharumíil a líábálniz szorítji'ik a 
íVknket, n n' ezreriek pedig a jnbb «zárnMin irirnek az ú. ti. „Au"'ba 
jfcrofi, mg* - földterület)* 

A tcJn'íkük e váratlan rohamuk következtében, két uldah*ól a ffílyó part- 



206 



Vasvármegye története. 



Ü|»bW török 
hábonik. 



július 1-éii Csepregen a többi varmegye küldötteivel megegyezésre jutván, 
HH5 főnyi lovas közül Batthyány Atlám 99-ot. Nádasdy Forencss főispán 
HO-ai volt köteles kiáÜJtani, mig a jsryaloí^osból Vasmegyére 50, Kőszeg 
városára 30 esett. 

A hadak oltartn.sának kérdése azonban sokkal nehezebb volt, részben, 
mert a hódoltsági részek lakossága kétfek* volt köteles adózni, másrészt, m^rt 
az idegen zsoldos haditk törnérflek kárt okoztak a védelmükre bízott vidékekpn 
A biijok eloszlatásám Wesselényi nádfu* 1658. július 3-ára Érsekújvárra 
tanáeskozást híví>tt r>ssze, melyen a vármegye Káldy Péter alispán vezetése 
alalt álló egy négy tagú kíildöttséggel képviseltette magát. 

A közfílgö török há*| 
ború előjeleire ifimét 
várak megerősítése ren-| 
deltetott el ; Körmendet,! 
mivel a megv\6z6 évben 
kétszer lééire tt, Bat- ■ 






thyány Kristóf és Pál 

grófok újból felépítették. 
(1B62;) 

A liarez nem sokáig 
váratott magára : IJpót- 
íiak az erdélyi ügyekbe 



( 



I 






i 



KÜPKÍLi MGHEUEIT NAGYVEZÉR. 



pedig a 1 örökök szemmeltartása 



való beavatkozását 
Küprili oiehemel, az iij 
nagyvezér, ürügyül hoz- 
ván fel , 1 663-ban százezer 
főnyi sereggel ismét bé- 
ri >ntiit t Magy anjrszilgba. 
E hírre a béesi hadi- 
huiáes, úf^y a binulalum, 
tnint az ország védel- 
im^rr im^y gyorsasággal 
l(;kinté]>es sereget állí- 
tott fel, ebből Zriajri 
Miklósnak a Testai Pie- 
-^ l i'ídnmiiii esapatból 500 

■■^ lovast, 20mi tSpic*k-gya 
logüst és 1000 Jaequi 
dragtmyost bocsátott ren- 
delkezésére. Körmendet 

czéljából császári őrség szál- 



és Víisvárt 
lutía meg. 

A dmiáutúli főurak, hogy birtukaikat a heutésektől megvédjék, Mar- 
ezaltőnél, Vnsmegye éjszakkelet i hat árán táborba szíUlottak, Névszermt 
Széeliényi íiyörgy győri, Hennyey István veszprémi püspökök, Eszt>^rházy 
Pál, Draskovieh Miklós, a Nádasdy-féle csapiitokkal, Eszterházy Fereni-z 
pápai, Jakiisieh Péter veszi>rémi kapitányok, Ozobor Ádám, Eszterházy 
Mihály. E hadakat Akáes Péter és Niezky ríáspár kapitányok vezérieta 
alatt álló vármegyei nemesi felkelés is szaporította. 

Mivel csak nyolez-kilenezezeren voltak, Eszlerházy indítványára el- 
sánezolták a tábor! és így vsirták a török ttimadiist. 

F^zek it készíilődések muhitják, hogy a helyzet komoly volt, \' asmegye, 
tekintve, hogy a Bécs felé vezető útvonalban fekszik és, a szomszéd Zalamegyc 
a kanizsai szandzsákhoz tartozott, így délről az első tihnadás veszélyének volt 
kitéve, méltán nézett aggodalommal a jövő elé. Mivel azonban a törökök 
figyelme első sorban Felső-Magyarországra ii^ányúlt, Vasmegye ez évbea 
megmenekült a beütéstől 



VABvármegje története. 



A füslülgö rnnihiilmazbül a imgyvezír július 10-én távoxott Kanizsám s 
CBakhfUTiar kövrtte öt n tíjríik serrg másik része is. 

Errf* a császári sereg tábiírnokai is elhatározták a visszavonulást n««- 
lyeí a Hadeni ííríírúf serejíe kezdett meg, átkelvén a Murán pzt ' "t; a 

Nassaiii és Kiídiiiaiirisegg-gyalogezreílek, majd a Sparr-lVVIe g. _ i^l, 
A jcsapatnk oíigy része betegenj láztól gynturve menetelt* 

A tí'irökrik f^zalatt juTius lo^éu elfoglaliák FTis-Koniárum várái,Jfel- 
gyú jtutták Zala-Kgerszeget, onnan egy csapat Vasmegyébe töit és Eger- 
várát gyújlntta fel Innen nz<»nban a nagyvezír a szertekalandozó 
zókat csakljüinar 



a nagyvezn- a szertekalandozó p<rrtya* 
visszarendelte Kanizsára, mivel a stájer határszélen lév6 



nagy iiinKÍalmi sereg miatt kíinnyü szerrel be nem üthetett. Seregét itt kipi- 
hentette, hnL'-y í'L'-y IVjutüsabb vár, valószínűleg Uyör bevételére indúljí»u. 

E hírre Sár>árt éi 
Körmendet a_ vármegre 
gyorsan megerősítette « 
MtinteeueeoU is meggyunsí* 
tíítta seregének nienetétv Jii- 
lius 1 6-án Lipót badeni íSrgr. 
vunúl át hadával a Murán 
s esak hamar elérte a hó- 
ílnltsági részeket M át- 
kelésnél, vahimint a me- 
net irá nyának megv^Uaííji- 
tásában Zrinvi Miklós* miül 
e vidék alapos Ísm(*röjp, 
szolgált ntbaigazitássail, 

A birodtünii sen^ 
Lenti váránál július hó 
22-én találkííZdtt az Olasz* 
országi m át, Radkersbiirtf 
b'lol jüvo, < jdji^iu vezérlete 
alalt 26 százan ÍM aslinj fs 
gyab igságból, összesen tiíHN) 
embivrből álló franezia ^p- 
gédhaddalj melyhez a fnui- 
ezia nemesség szine java, 
köztük számos máltai lo- 
vag esatlakozott, a miln*'^ 
még a brandenburgiak, 
mintegy kétezerén járultak 



: *»,l 



w^- 



MONTKCUCCOLL 



Ha hnzzá vesszük Lipót badeni őrgróf seregét, mely mintegy il.OOO gyalog 

és IrS.DOO luvashói állott, a magyarok és hor\^átoktin kívül bátran TO/0()()-re 

^ehetjük a hadsereg számát. V 

IA kitűnően IV'lszen^lt és hatásos megjelenésű t'ranczia segédhad (*sat- 1 
lakozása épiMi kapóra jött, hogy az elesigázntl, félig beteg esászári seregbe j 
^kilaríást, bators:'igot, a magyarokba pedig bizalmat és harczi kedvet Öntsön.-^ 

A török elíjnyomúlásának hírére, annak a Kábán való átkelését meg- 
íikadálynzandó, Mniiteeucenü Xádasdy Ft^renezet már megelőző na]) esekélj 
szátnu magyar-hiirvát esapataival Knrmi'nd felé, a fraricziákkal való egye- 
sülés napján pediu Coligni vezérlete alatt ' linrvát ezretlet, 12 traní*zia és 
9 birodalmi, százaílonkint lőO ernlierből álló lovas századot indított útnak. 
Ezenfelül még X ágyút is, melyeiket, minthogy a lovasság gyurs menet- 
l>en előre sietett, 100- -100 Sehaek- és (iorz-dragonyossa! kisértetett. 

Mini Xádasdy Fnrcuez elérte Csákányt, már Batthyány Ferencz, 
Német-lJjvár ura és Eszterbázy Pál gróf ott íábíiroztak hajdúikkal. Nádasdy 
azonban okét otthagyva, másnap Kormendiv sietett, míg liatthyány éi? 
Eszterbázy í\sákáuyban maradtak, lujgy az érkező esászáriakm^k a Rtihíln 
\aló 3i1 kelésnél segédkezet nyújtsanak. 






SZENT-ÖOTTHÁRDl CSATA. 

líísiuip (július 2r»-éii) a 1>;»íIi>ih öi^gróí, a ki soregívp) Miiraszombaton 
&s líobrsin át ért Szí^Hl-Uulthardni, szintpii í'sr»mírtekrr szíuidóknzntl clO- 
nvíiiiiíilni, (\r útkíVzhini i^^y luiszár luv/At\ a liírí, liu^y *' fidimal niií^ynhl) irirok 
fsapiit lábornz. Bál' ez liilioletlrMUiek líítszotl, MuiilHciiceiíli nit'ííis ningdllílst K.imicnUi c«jit« 



parancsolt 

Kzalatt Níiílnsdy 
horvál gyalo^i'zrí'dílí' 



HatthyányvíiK a Sc!iack-M(* dniLrniiyi»snkkal és ii 
Krirnioiiíl alalt egy oníayira t^gyí'sült, a linrvYit. eziv 



elet a Kába átjáróinak íjrizfion^ hiitraliíigyva, gyors menetben Kíínnendre 




210 Vasrármegye története. 

vonult. A Rába átjáróínak örizetére bízott horvát ezred egy felbukkanó török 
csapattal csakhamar össze is ütközött ; tőlük egy zászlót elvéve, a folyón 
túl is üldíizte őket, azonban egy nagyobb janicsár-csapat elöl kénytelen 
volt visszatérni előbbi állásába. Még Nádasdynak e napon Körmendre érkez5 
csapatai is sikerrel ütköztek r)ssze egy török portyilzó-haddal s tőlük na- 
gyobb zsákmányt vettek el. 

A mint másnap hajnalban (július 26) a francziák és a birodalmi hadak 
is Körmendre érkeztek, már messziről füstölgő falvak hirdették a \mk 
sereg zömének közeledtét. Reggel felé már kibontiikoztak az egjes csa- 
l)atok, közbe-közbe heves puskaropogással közeledve a Rába felé. 

A német birodalmi sereg vezére, Hohenlohe, a törökök közeledtén' a 
Rába átjáróit mindenütt katonákkal szállotta meg, amiben Batthyány, a 
ter(»p-viszonyok alapos ismerője, szolgált útbaigazítással. A francziák ^ ,Ck- 
t eíiiuieuf A^ezérle te alatt hosszú csövű puskáikból kezdtek tüzelni az elleiist^'re, 
(Tnaiegy ver nehézk es volta miatt nem sok eredménynyel. Délután két óm- 
kor a várból jigyúkkal kezdtek lövöldözni a mezőn tanyázó tönikökn\ a 
lovasságot pedig, miv(*l nem használhatták, Körmend szűk utczáin, egy 
puskalövésnyire helyc^zték el. E napon Eszterházy Pál gróf is KörnKMidn" 
érkezett. 

Estefelé kigyuladtak az őrtüzek, a csapatok erős védelmi állásba helyez- 
kedtek. 

27-ikén délelőtt egyik fél sem mozdult, déltájban azonban a törnkök 
hirtelen felkerekí^dve, nagy erővel, erős jíuskatűz kr)zepett, a várkapuval 
szemben hívő hid őrizetére bízott magyar csapatra törtek, de a csakhamar 
megjelent iVanczia scgédcsaj)atok visszaszorították őket. Eközb(»n nieurórke- 
z,iji\ Mojitecuccoli is seregével. 

Kih-mmd akkor nagyon elhanyagolt állapotban volt. Az alacsony ialak 
nn'att főleg a franczia lovíisság volt kiün^ az ellenség [)usztitó tüzének : úgy, 
hogy mialatt a halottakat eltakarít ntták s az őrséget felváltották, többen 
inc^gsebesültek ; inagij»^Xlí^li^£üÍ^^ i"ií*rt is 

a frajiczia lovasság vé(l(*ttebí7nelyn* i-eimí'ltíM^^ett. "" 

A tíirök látván, hogy minden átjáró el van foglalva, hátrálni kezdett, (le 
még mielőtt visszavonultak volna, a nagyvezir egy utolsó t/unadást kísér- 
lett meg. A város felső részén elhely(»Z(»tt bádeni ezredhez küldött két 
csapat tör()k lovast, d(» alig értek ezek a Kábához, az őrgrófsági ezred puska- 
tüzétől megtizedelve, hátráhii voltak kénytelí»nek. 

Ezzel végett éil a körmendi csata^ mely ugyan hadászati sz<?mpoiitbúl 
nem nagy fontosságú, azonban, (»lőcsatája lévén a Szííut-Gotthárdnál vívott 
ütközetnek, a későbbi (»seményekr(í lényeges befolyással bírt, mert, ha a 
török Körmendnél átkel a Rábán, alig (»mlékezhetünk meg a Szent-Gotthárd 
mellett kivívott győzeh»mről. 

Mégis, hogy úgy Montecuccoli, mint a későbbi német irók ezt a csatát 
igen csekély j(»lentőségűnek tüntetik fel, vagy éppen nem méltatják figye- 
lemre, anmik ki^ttős oka van. Ugyanis Körmendnél a vezérlet Hohenlohe ke- 
zében volt ; Montecuccoli csak a későn érkezett néző szerepére volt utalva, 
másodsorban pedig, eltekintve pár dragonyostól, az egész csatában csakis fran- 
cziák, magyarok és horvátok vettek részt. 

Minthogy a Rábán az átkelés meghiúsult, a törökök uulsnap (július 
28-án) ('sákány télé vonultak. Ern^ Montecuccoli a báró Sporck-féle lovas 
(ízr(»det a horvátokkal és a (iörz-féle dragonyosokkal szintén útnak indította: 
(»z(ík a folyó iim(»nső részén gyors menetben (Csákányhoz értek s a falutól 
egy kilométernyi távolságra tábort ütíittf^k. Amint ezt a törökök észrevették, 
szemkíizt szintén táb(>rt ütöttek, közbe-közbe hevesen tüzelve a császáriakra. 
Csakhamar az egész császári loviissjig is oda érkezett, míg a sereg többi 
részét csak másnapra várülk. 

A török azonban ezt nem vái-ta be, mert 2y-én reggel csakhamar fel- 
kerekedett, ujabb harczmodorával részint az ellenfelet szándékozott kifárasz- 
tani, részint oly átjárót keresett, melycMi észrevétlenül átkelhetett volna. 




VasTármegye története. 



%lí 



Krro iizunbun a csásscáriak m fiilözedvéri tábunikat, h Rába balpartján 

kOvptíók a 1orökr»kpt, ii bádeni őrgróf serege pedig, alig érkezeit meg Csá- 
Unyba, azinuial tovább riient a Rába parton, a Szeot-Ootthárd és Csörötnek 
hiúi részeu, raíg a birudaljiii sereg a Lapines folyó mellett foglalt állást. 

Sparr tábonuigy a gyalogsáL'-gal már ii megelőző nap (jiiluis 28.) a szent- 
gotthárdi V"árs2í»rü kolostiírt sz.sVIliína meg, ahova Waldeek gróf, a badeni 
ífgróf daiidánioka a tíizérséggel, birodalmi gyalogsággal és a Némelországtm 
Át érkezett 14 nj franezia lovas szádaddal követte. 

A bf»kős7.(jnlöll éjjelt a tor<)k ujabb késziilődésre basználta fel. Az éj 
Jepje alatt egész a folyó partjáig Vímt líi ágyiíból 30-án déltájbim elkezdtek 
Jnvr»!dözai és főleg a IVanezia ezredekben Irttrk kárt. 

Másnap reggel a torok tábo- 
rát és ágyuit a szent-gotthárdi ko- 
lohitort környező H dombra vitette 
fel, de mintliogy a megelőző na- 
pon esett, e munkájában a járatlan 
utak miatt eléggé akadályozva 
volt. Déltájt azonban haszonkét 
ziiszlós esapat és 12 lovas csapat- 
ból álló hátvéd érkezett meg és 
ezek Í8 álhist fogbiltak a hegyeken. 
Ezalatt CsöKUnek iáján a tö- 
rlik egy ismételt átkelési kísérlete 
Hzenvedetí hajótörést. 

J2éliiUm_^T__erdélji_^^ 
és ejTV^' v iJ^^Jí:z ei/ i\ r ' • l^neg-^ 
sznkvo, \lorvtr cuee<>n jiian jk*- > 

li^í _hixűl - boíí iák 3 "'Tj og;v' t 

H .. ., i^dadva Győr inegtár ) 

líi ; i K tervét, Hosonyon át/ 

Br ' .hU. Monteeueeoli erre 

_ elT ' összevonta, a szent- 

BBDUhardi kolostoit már megfdőző- 
H^ kiürítette, a malomnál helyű- 
■ kel oly kitűnően megáUó fran- 
r C7 ■ ^ ^ Nádasdyt pedig a további 
t;ii 'd eltilt! dia. A császári se- 

reg előnyonudváji, elérte a La]Mnes 
folyót, az őrgróftíági ezit'dek pedig 

a Kába és a Lapíiies íisszefolyásánál helyeztettek el, míg a lovasság Nagv - 
falvánál (Moggersdorf) ínglalt rdhist. A falu abitt v^y puskalrivésnyire levő 
átjárónál ii birodalmi hnd tiiborozott, a szent-gotthárdi maloimiál iílló fran- 
eziákhoz még a piemoiiti gyalogezred és egy század lovas rendeltetett. 

A torok hasonlóan egész Alsó-SzQlnr>ki g hiízódotl félk*)r alakjál>an 
Nagylalvával pedig, szomben a Káhíi ksniyarulíitáíiáL sánezokai tisafotl. ' 
Monletnieeoli, a mirít nz akíilrirdHíző nemzetek hadaiból álló seregnél alkal-' 
masabb., az ugjnevezett spanyol hdálh'tási elvet alkalmazta : ininííenik főbb 
ni?mzetet külön szárnyra rendehe, hogy ezáltal miiiden nemzet önálló 
mfiködési kört nyerve, a becsvágy, harezi vitézség minél fokozottabb mérv- 
ben jnfikodjék közre a győzelem kivívásánál 

A joldi szárnyon az összes császári ezredek, középen a binjdalmi had, 
a balszárnyon a francziák^ burgundiak és a magyar dandárok állottaL 
A nevezetes ütközet előtti iinpon kiadott hadi parancs a következő: 

1. A tiadsnre^ fontvjlzetf nnidhen álljon foL 

2. A 2 í^gyos csavarok hatos soihaii álljanak felj még pedig: 4 sor lándzsás és 2 aor 
muskétás ; — OA utLihbiuk eloL 

3. Aje tí^yos csaftatok oirjtt 24 — 30 inuskétAs ípuskAs) Alljou, akik. Uh éleütölték pus- 
iioil 9 a* ellí^naó^ örösen támadna, vonuljanak vissjta a legköz*jli*l»lij" zászlóalj mÖgé. 

4. A muskétílsok, 4 puskások) s^nha^c adjanak i'grysxoiTe tíizot, haiiom oj^yHzerre 1 vagy 
lof^íotjtíHh 2 sor löjjön, liogy exáltal a ti3zt;K*s folyton tartsan. Miro az iitot«ió sor is lüxült, 
sírra az »*laíí sor puskáját me|ft4)Uvt% istu«>t k6szfn álljom 

Maf|»f«fix*^ VarmBgyci «a Vártnuú : Vnsvumie^'Yf*. 2d 




KÜPRIU AHMED NAOYVh/.KK. 



íij't'nt-iíottlíanK 



212 VasTármegye története. 

5. Ugyanerre ügyeljen a tüzérség is. 

6. Mindenki helyét szem előtt tartsa s azt el no liag>'ja sem az előnyomulás, sem a 
hátrálásnál, nehogy a sorok felbomoljanak. 

7. Harcz közben a nehéz lovasság ne távozzék a gyalogságtól avégrott, hogy az 
először esetleg meghátráló ellenségei üldözze, hanem az egész csatarend egy vonalban 
támadjon rá ; ha azonban megszalad, ügy a könnyű lovasság az e czélból az egyes csa- 
patok közt üresen hagyott tereken át törjön elő a szaladókra, nem várt ellenállás csetéa 
pedig vonuljon ismét vissza. 

8. Agyonlövetés terhe alatt tiltva van a zsákmányolás mindaddig, mig a csata egészen 
be nem fejeztetett és az ellenség teljesen le nem veretett. 

9. Nem kell a támadó törökök lármájától félni, — az egész had gj-ülo vésznépből 
és hUszontalan csőcselékből áll. 

10. A tartalékul hátrahagyott századok, mihelyest szükség lesz reájuk, haladéktalanul 
siessenek rendeltetési helyükre. 

11. Mindenki maradjon meg saját zászlója alatt. Főbelövetés terhe alatt tiltva van a 
podgyászkocsihoz visszavonulni. 

12. A tisztek buzdítsák katonáikat 

13. A meneteknél mindenki ügyeljen helyére, azt n& változtassa meg addig, míg az 
ellenségre nem törnek. A menetek vagy egymásután vagy csoportokban történnek, a szerint, 
a mint az utak szűk volta vagy térsége megengedi. 

14. A mennyiben az utak járhatók, a podgyász a csapat után szállíttatik. 

Monteeuccoli föeszméje, mint e hadi pamncsból is kivehető, hogy u 
muskétásokat a hlndzsásokkal össze vegyitvén, a tüzelés folyton tartó és álta- 
lános légj^én úgy, hogy ha az ellenség lötávolságba jön, folyton tartó sortűz 
fogadja. \ 

A nagyvezér, híven a török taktikához, egy elöcsapatot Stájerország ) 
felé küldött, melynek rendeltetése lett volna, hogy Gyanafalviln átúszva a (. 
Rábán, oldalt támadjon. Monteeuccoli azonban erről idején értesülvén, báró 
Sporek altábornagyot a hor\'át (v.reddel és a dragonyosokkal Badafalva és 
Haks felé indította, sőt, nehogj- (^setleg az ell(»nkező oldalról is hasonló táma- 
dásnak legyen kitéve^ Nj^dasdíJo-Esz^^ 
aJiiUjajjjiiil^^ 

Ragj^jajv^, hogy hiáríyzött aszíikséges élelem. Zehentner élelmezési 
biztos, kötelességéről megfeledk(»zv(>, f iráczba távozott. A lovak már 3 napon 
át nem kaptak abrakot. A táborban különben is lehangoltsiíg uralkodott s 
aggódva várták a hajnal pirkadását, nem igen bízva a győzelemben. 

Augusztus 1-én, miután az éj csendjében a törökök tevebőrből készült 
tömlőkön átúsztattak a Rábán, reggel 9 órakor nagy kiáltások közepeit 
töilek Nagyfalvára. 

Hohenlohe a magaslaton fekvő táborából ezt m^g idejekorán észrevette, 
s gróf Waldeck vezérlete alatt a badeni őrgróf seregéből egy gyalog és eg}' 
lovíisezredet a birodalmi scíreghez rendelt. Moritecuceoli pedig a Schmidt- 
féle lovas, a nassaui és Kielmannsegg-gjalogezredeket a Rába kanyarulatához 
vezényelte. 

A törökök visszavonulást színleltek, mire a középen levő két frank- 
ezred, Bucher vezérőrnagy és Pleitner ezredes vezérlete alatt, meggondolat- 
lanul követi őket. Erre a már átkelt sereget mozgiisba hozva, nagy kiáltás 
közepett tört a török a birodalmi seregre. 

A török első támadása oly nagy félelmet és rettegést keltett a nagy- 
részt gyakorlatlan zsoldosokból álló seregben, hogy elhányva fegyvereiket, 
szanaszét szaladtak. 

Hasztalan küzd a westfáliai ezred, kénytelen ő is a futók közé 
vegyülni ; hasztalan igyekszik Waldeck gróf és a holsteini herczeg a szász 
csapatokat rendbe hozni, még a tisztek is fejüket veszítve, hátrálnak. 

Ezen zavar közben a török egész a táborkarig jut, elesik a sváb ezred 
parancsnoka, Fugger gróf, Pleitn(»r, a frank ezred parancsnoka ezredével 
együtt felkoiKrzoltatik, hasonlóan az alsó szász ezred is Ende ezredessel a 
csatatéren maradt s Durbach őrgróf is csak nagynehezen menekül- 
hetett meg. 

Monteeuccoli nem ijedt meg, hanem a szétszórt birodalmi sereg vé- 
delmére a jobb szárnyról segély csapatokat küldött. De a Rába kanyarula- 
tánál előre rendelt császáriak sem tanúsítottak nagyobb ellenállást." Sultz- 
bach pfaltzi gróf nem tudta a Schmidt-ezredet rohamra vinni ; a 2000 
lovasból álló nassaui sereg megsemmisült. 



ái4 



VasTármegye története 






.5 » * 



A törökök így 
etrt^'sztni bofószkelték 
rrnigfukíit a faliibii cs 
múr esak egy pínztnlv' 
Invpsnyire vuliak u 
iiinidjiími sereg tó- 
bnrutóK 

Munt^cuccoli, hoRT 
II lövi'ik egésx t*rej^ 
vel a helyséfirre lun, 

Machau inaniuís-l 
kíildte Cülig[iihe5C w- 
í^n'tségül. Hubonlohe 
l>aranc8ára vi)n der , 
Leiden báró és Wal- 
deek gróf usszosíscdik 1 
uíi^x nehezen a szét- 
szórt birodalmi seregei 
és ezekkel a fabilml 
befészkelt törúkuktti 
akarják kiszorítani, ( 
ezek inkább bennég- 1 
tek a házakban, sem-| 
hnyy me*íadják ma- 
gukat ; majd a toruk j 
ismét mmden erejével 
Waldeek gróf dandára j 
ellen tor, ahul a lunen- 
burgi gyalog- és aj 
I*essi"féle őrgrófsilgi 
ezredben tett nag}. 
kárt. Franezia Zíiszló-l 

aljak végre a falu 
melletti futó-árokból 
előtörve, nagy veszteség után visszaíízik a törököket. 

A jobb szárnytm, a Kálja kanyarulntiiuál levő zegzugos terüieti»n, u 
esiiszári ezredek küldöttek változó szereuesével, míg a császári tLÍ2éri5ég- 
nek a magaslatokra vont két ágyuja inkább a birodakni seregre bnesiUnttiij 
lövegeit. 

A délután egy óráig tartó küzdelejnnek hirtelen keletkező zivatar vetett] 
véget, mire mindkét fél, megmaradva hadállásában, kényt^elen volt a további] 
küzdel í^nnnel f e I h agyai . 

A szünet alatt megtartott hadi tanácsban ^Mont^eueeoli azt kivánla,] 
hogy, tekintettel a gj^aliígság kimerült voltára, sánezolják el magukat. 
Holienlohe ellene nyiUitkozott ennek, azt mondván, hogy, ha a Ráha mint ter- 
mészetes sánez nem volt képes ökel megvédeni, miként fngja vgy uj föld-j 
hányás megoltalmaznij melyet ahg tudnak békélreu i'lkészitení. roligni, liivat-l 
kozva fejedelme parancsára, mely seregének lehető khnélését hag\aa megl 
szintén a csata felhagyása mellett nyilatkozott, lluhenluhe eri'e azt feleitej 
hogy, ha hohiapig időt engt*dnek a tön'ikíiknek, úgy még a hegyekből 
ki fogja őket űzíü, szabadon használhatja ktjunyű lovasságát, íí akkor, ügy- 
monfi, fejünk a tTirok iibrakns-tarisznyájálnin fog pihe.*nní. Ez hatott és maga 
Coligni is hozzájárult a csata tohiatásához. 

Mivel azonban az időközben elállott zivatar után a tönlkök ismií 
mozogni kezdtekj így a késedehneskedés esak veszélyly<»l járt vidnu, 
vezérek azonnali támadást javasoltak. 

A hadsereg újból csatarendbe állott a következő rendben: 

A jobh Éidrnt/on : jLa-Croy* Sf>ick, Pio ^rgróí és u Tassó-f^le gyaln^oserodok kél hjitl- 
oszliípban. Kxek fedezésSr^^a SdlmiicU-, Ruppach- és öehneidau-dra^onvosok mnd^l' 
totett ki. 

A kiftépen : A wiirttomberfii gvíilog^zred, mely ti cautu iilaU vi>d©ll helyen Ali vár 
voll kimorülvy, pirkíínfüldi (Birírfoíd| jifalz gróf; k bajor ozroil Nitiola tíxrVdi^s 6í* 



UOHENLOHE FARKAS GYULA. 



Vasvármegje története. 



215 



p^xrod Zohel pzredos (>araiicsnok«iig'a alalt. A birodíilmi sere<? fimtiariidó rószi^vel gróf 

Bck képezett ti-gy dandárt, mig a lobbi rósz van dtsr Leiden vexóríírnaiíy alatt el/5örsül 

Btt*lt kű A lüiifdnargi ezredekét százada pedig* paraacsőr sKol^álatra küldetett a császári 

thez. 

A baUtdmf/on : Toarenne, Lafort, Gransey ^8 Espaigni g'yalog'ozredek, 3 zászlóaljat 



^-t'afc^^> 



,^^1 






|eiMn|«jr«|ftr. aiifíMfni^CmtcrRuii fpíéUcv 












■M I cc-jj kpn» ^m tftfin umm. >>vfr<«i íiii*f t*fr JnnO mi f mr ^f ím "ÜJt^tf 
((N*<*/4iiitfrpf VMljmmiM^ ml Ifl^ff Jumr &jM<r unfrrn (UTrr hrrt 






9M Malmit «tfi|li/«Mf i«n Som infciini ^ »a Sana / juf <t« síartrari aVi.'V" ' ' 



V M íwflRwnv w;» tu STVH4mt )u :K cMnB fuf < wftc<>í hittito t^pftt ' 



l0^:Uí lk||i[itMd(vXe»fot/r<iaai 
«IÍM|» J^OTi^ Ikr %úÉ7Satttr artnAtn m 



^ealíMüf'»P^lr£^JL«jí|^ffrB''^JÍlrl^ft^| __ ^„ 
MiVM III vim^/ |p IMMOI VfOoi/ MII M); ^r*Mfii L«9« XrdftffUm ^ oat^ r pn |E 



|?-S^.'. . ■rr.i^f't^^-^^' 

ím / im» iHfti ^>M(f4(|^ »u f!«t<ti hl Af ikKt s,;„ r;^ 






,^ ai 

W, damil ,' 
€ímrft/B^fniTcrf»-., 






— ., — ,™, ^.^^.^ rn < ívH-Hi ri^..i.-ijifciifff j' 1 Miire 
- ■ ■' - fj^. 









i*ff»(t^)t|ii(t 
f p rinav te e#Bi»tt *rfí<.í«« Wí^ijpam X*rfrj» 

feiifaiiff<nu ,uHs rí ir.ei<dj<n í irfl^ní jiaf í.j , r ■ »'*^" ' ' *" ' "" 



A 8ZBNT-0OTTHÁRD1 CSATA BOYKOHU KIÍPE itS LEtRiSA. 



re, közvetlen a HohenJohe fővezérlete alatt állt^ birodalmi serejí mellett. Ft^dezetfil Beau* 
és FoumertU'félf* lovasnál ti — B századdal a falu «>lien állíllaií>lt U^l. 

A küzdelmet Hohenluho nyitja niog, kíiipk siktMf ii IV'llmzrhilva, li Iriin- 
(•zíák Ft^iűlUido í^róf \Tz^»rlete alutt heves roliMminal a Ráljához szí)rítjuk a 
' ' í, a (jsászárí rzredek pétiig a jobb 8zárn; on törnek az ú. n. ..Air'-ba 
I , , ingoványos röldteríÜct). 

A tíkrökök e váratlan rnhamnk következtében, két oldalról a lalyó pari- 



2ib 



Vasvármegye törtenete. 



jArn szoríttat r.íik. Mit? a bátrnbbak (*üfyi<li^ig elleuiillanak, a töbhiok a kM' 
gázlón íit isry»-keznek a túl[jiijli*a jutai, azonban a intí^mradt folyó habjaik | 
vesznek. Kü|irí]i nagyvezér a visszavonulás raialt óktelon haragra lobbanTii,a| 
m»Mií»kül^k fllen saját áRJuil irányit ja, azímban Imsztalan, nieH i^gypi> nipró- 
szel>l> IVaiif-zia katonák már a lúlpartrii is átvanultak s ax elnémult hmk 
áj^yiikat heszrgezik vagy a vízije dobják, 

A toruk könnyű lovassága az ingoványos, iszapos talajban teljesen kép- 
telen volt mozogni s örült, hog>^ vosztett esata árán bár, de legalább életét 
mograenthette, 

A esala esti H órára befejeztél ott, a török sereg zöme ezen időre inAf 
a szent'gotthárdi knltjstur és Kélbely felé vonult vissza. 

A török sereg sxniM-jiiva 
♦ itt feküdt a hareztéreü: ut 
]>asa, közte Kaplan, Jani-I 
fsár és Méhemet basilk, 30 , 
aga, 5—6000 janicsár és al- j 
bán hullája fedte a csata-j 
tért. A török összes vesz-l 
teségét, a Rábába fúltakkalJ 
^'gyütt, minteg}' tizezerroj 
tehetjük. 

De a keresztény sere^J 
vesztesége sem vnh. c.se- 
kély. Az egykora irók Si)^ 
elesettről tesznek említéstől 
ile e szám, ha az eg^t 
seregre vonatkozik, ke 
vés. A gróf Nassau-félti 
és a frank ezred tÖkí 
lotesen megsemmisült, 
dig ezeknek az ezredeknek 
mindegyike 2000—2000 
emberből állott, liasoiilóképj 
az alsó sziisz ezred java 
a csatatéren maradt és m 
veszteséget szenvedtek 
svábok is. A birodahni 
reg vesztesége azon okná 
fogva sem állapítható mei 
szétszórva, egész csapatok 




FkA3CE5rryNADASTi CoNTE Perpetvo DELU 

TERR A Dl FOüAK.\2:DEUI CONTADl Dl CaSTEL rEKRAiq 
SjMLd l 5ALAD. S\1>MM0 COCtJt &. CoNSIGlíEP.O Dl' 
Stmq Bí S M CES* e svo Camakje KO ATREMO GlVDJCi: 
DELI j\ RXALODRTE m \^'GH£PJ A . 



ORór nAdabdy fkrkncz* 



által 



pontosan, mert a törökök elsö támadása 
szííklek meg a esatatérröL 

Monteeueeoli mindjtlrt a döntő ütközet után Bécsbe küldte Mti^surac 
alezredest, hogy megvigye a gjözelmi hírt. Montecuceolit kivéve, a többi" 
vi»zér nem igen találta magát bele a győző szerepébe. 

Mert nem is volt az gyfisselem* 

A puskapor-készlet, pár font kivételével, elfogyott; a táborban kiütöt 
járványos betegségekhez most még az éhség is járult, úgy, hogy még a iiszÁ 
tek sem kaptak élelmet. A folytonos esőzés az utakat élelem szálUtilsár 
járhatatlanokká tette, a sereg a leguagjobb nélkülözéseknek nézett tílét 
Ezért nem is fogadták el C(»ligni indílTányát, aki a törökök ul ' H 

imlítvAnyozta, Hohenlohe, aki nem titkolja levelében az egész had ^ 
lielyzetél^ nem tekintette a szeut-guttbárdi e^alál döutö kÜJBdolumnek, mef 
Lipót Mimim badeni lien'xeg niegbizásáMK a német birodalmi fejt^delraektí 



VasYármegye története. 



217 




boro5iAst kért olrpiidt/lni, liejgy íi sereget kiegészíthesse. Monteeueeoli is 
íjftbb tíimadá.'ítól tartuít, miért is a feJsfi-maííyarországi császári hadakkal 
izámlekuzutt egyesülni, 

A másnap megérkező Batthyány a hultak eltakarit/isát teljesítette esa- 
patai s a környékbeli jubbágynk segélyéveb Ott temette el u hösOket a fa- 
iuii túl, a Rába bilyó és a Xagyíaiváról Badaí'aha íelé v(*zeíö íit állal batá- 
»lt térségen. 

A fülytojiüs esőzések folytán egyik fél sem tudott muzdiilni ; Batthyány 
tait 4'én a szent-gottliárdi hidoii átküldte portyázásra, ezek egy íurök 
ynt és több gazdátlan lovat loíztak niagnkkaL 
Augusztns hó r>-én a tíir<)krik hirtíHen b'IkiM'ekedtek, mire Montecuccoli, 
hehfígy a l\ábán iktkeljenek, Nádasdy groíot Kszterházyval együtt előre 
üJdte a ttiruk szemmel tartására- Csupatához a Inm^át és a Göilz-féle dra- 
oyos ezredet adta segélyiü, maga pedig a császári ezredekkel Iíobszú 
enetben megindnlt Csákány felé, 
tonik a folyó túlsó pailjtui előbl) 
>nitijeknéb majd Csákánynál ál- 
modott meg, aztmban alig nmtat- 
>ztak a folyó túlpartján Nátiasdy 
apatai, csakhamar felszedte tá- 
és Körmend felé vonóit. 
EktVzben a franezia sereg is 
egindult, Montecneeoli pedig se- 
gének egy részét Krjrnienden és 
íornbatlielyen, a másik részét pe- 
g a Pinka völgyén át Kőszegre 
üldte, honnan Sopron felé ment. 
A török sereg ezalatt elhagytad 
smegye teriUetét; Sümeg, maid ^ 
iölézBESEHSEu 



/St 



Nirát 



l ves?^nréni ellen intézilt sikertiilrn 1 
tártiadást^mn an yedi g Székesbibé r- / 
Irán 01 átKudára vonuTL 



Vasvárt 



A LEFEJEZETT^ NÁDASDY EARDJA. 

^(^/,eFifQ Adorjíii tulajdona.') 



Még KürmendnéL augusztus 
-én Reminger Simtm császári 

leghatalmazott és a nagyvezir kö- 

>tl létrejtitt megállapodás a fe- 

tíe hátrányos vmrári békére ve- 

?tett, melyet Lipót szeptember 
!7*én megerösítvéíi, az annyi áldo- 

li árán szerzett eddigi liodításairól 

linden kárpótlás nélkid, mond- 
hatni veszteséggel, lemondott. 

E béke, az akkoriban elhiresz- 

ílt szent-gotthárdi drmtfí győzelem 

ÚÁSR alatt, a külföldön is visszatetszést, Magyarországon pedig elkesere- 
|ést keltett és elegendő volt arra, hogy a nemzeti elégületlenség a későbbi 
^elliáborúk szülöoka legyen. 

A THÖKÖLY- ÉS RÁK ÓCZY-FEL KELÉS. 

A lappangó elégületlenséget a Wesselényi-féle összeesküvés, majd Ná- 
lasdy Ferenez lefejeztetése csak fokozta. A kemenesalja-vídéki protestáns 
köznemesség vallási sérehnei is hozzá járultak ehhez, ugy, Injgy nemsokára 
a Thöküly-féle nn>zgahnak iránt országszerte n^ilvánnló rtiktaiszenv Vas- Tiiítk%-feiiteiéH 
legyében is nyilt kifejezésre jntutt. 

A kemenesaljai j>rí»testánsok ugyanis Fekete István elűzött lelkészt 
isszahí\1ák% mire ez 1fi79. november havában visszajött Kőszegre, hnl 

30* 



ns 



VasTSúrmegye tdnén^ie. 



éretvén magát 



TAkAly rtiABodik 
fdkeléMi. 



nem 
hizh 
A 
kuTí, L^iily. 
kag t élváha. ) v 
mét_ 3(Hl 
vaJliűTa 
ut;ÍM 



a mrizíralom ko- 
molyabb \ il 
ültütt, a g\ ían 
olhelyezfú katonása- 
got küldték ki a reíwi 
helyreállítására, Fe- 1 
kelé István véiKíi ax 
t'Tkező sereg lürére 
megszöktek, mire m 
Ostfi-Asszomfáni ér- 
kező csilszáriak biiszu- 1 
jókat a védtelen kasté- 
lyon töltötték, ostrom- 1 
ágyukkal halomra 
lÖve az egész épületet. 
Bár az első letkeléjs 
szánalmas véget ért 
a talajt előkészítette 
arra, hogy Thöktily 
ügyét a várraegye rö- 
vid idö alatt minél ha- 
t^isosabban karrdjafel 
Az i68l>iki soprüui 
í^rszAggyűIésnek a prí^testáfisíikra sérelmes határozatai csak fokozták ai \ 
ingerültséget. Ezen orsziiggyillés határozatai közül három érdekli a vár-j 
fíiegyét kíízvetleiiLÍl : 

A 23, t.-ez. Stiria határának kiigazítására bixottsiigot küld ki Széchenyi] 
Pál püspök, Eszíerliázy I*ál Draskovieh János grófok, Telekessy István 
prépost, Hur\áth Jáiins, líáesmegyei Ferenez és Perneszy János Vas, Zala- 
és Somogy\^ármegyék alispánjai személy él>en. 

Az o4. t.-cz- a szombathelyiek azon panaszára, hogy gróf Széchenyi 
György györi püspr^k és kalocsai érsek ökel, régi szabadalmaik daczára,^ 
békés biilíikiikban akadályozza, ugyancsak bizottságot küld ki. 

Az íH>, t.-cz. az őrségiekről szól, kiket ezen t.-ez. a Batthyány-család"! 
jobbágyainak igyekszik feltüntetni, pedig ey-en eredetileg kiváltságos viszony- 
ban álió őrállók épen ezen időben jutottak egész észrevétlenül BattiiyAnyj 
Kristóf befolyása és foldesm'asága alá. 

Thököly második (1682.) felkelését fényes siker ktironázta : Kassa ésl 
Fülek elfoglalása után az egész felvidék hatalmába került, a kuruezok előtti 
az út egész Bécsig nyitva ^lott. Eszterházy nádor, Lipót rendíthetlen hivi?( 
a veszedelmet megakadályozandó, a dunántúli főurakkal folytatott t- " lé 
után lí>íS3, január 16-áu küldte szét a védelmi utasitiist, mely sz- lí 

rökök és Thököly hadai ellen a vasvármegyei főurak következő mennyiség 
katonát állítanak ki : 



K.%RA MU8ZTAFA BABA NAOYVXZÉR. 



Batthyány Kristóf 
Zichy István . 

Batthyány Ferencz , 

Széchv Péltir ' . . 
Nádasdy István és Fííron« / 

Vasirár szombathelyi káptulm 

•í ff ti 

Vaemegye 
Bntthyáiiy ÁdáJii 



200 rn\Ti9 



10 n'«loiDk»l 

]0 



V&8 vármegye t6rténete 



219 



A# 



A Kassán «gybegyüll rendek ozalatt ThOknly részére a sssükséges hadi 
t^^ltst'^gpt megszavazták é8, a szultán támo^aiiisHl kikúrfndfík, a jn irtához kíU- 
lottseget menesztettek, a felvidéki és nniélyi vármegyék pediir niegkezdlék 
fegyverkezést. 

A hadikészülödésekre a !m*m-sí kíinnány is nu»zgósitásJioz látott. 

Mí^ lultuirinKiai Károly lierczeg íí2.000 emlH'rbfd álló serejufével Köp- 
^Hénynéí táhorozcjtt, Batthyány Kristóf és Adáin grófok vezérlete alatt mintegy 
6000 íTaiyi sereg Győr és Körmend közt április haváhan a Rába folyó bul- 

Ipart ját szállotta meg. 
Kara Mnsztafa níXgyvezér* elbizaktidott. diesvágyó férfin, Bées elfoglalá- 
feát tflzvén ki feladat áűl/330.000tV5nyi hadával betört Magyaroi*szágba. .Iniiius 
^r>-én már Dárdánál 
állott, honnan kiált- 
ványt boesátott ki 
Thököly érdekében, 

t majd ennek küldöttsé- 
gét fogadva, Thököly 
kumezainnk vezetése 
alatt a török portya- 
íók Somogy és Zala- 
vármegj^éket árasz- 
tó ttiik el. 

A knniczok ko- 
. sceledtére Batthyáiiy 
idám, a kire a kör- 
lendi Ráha-hld öri- 
Uete volt hizva, sere- 
|geit visszavonta^ ma- 
ga pedig Német-Uj- 
>árba vonnlt. 

A vármegye ne- 

lessége nem hajlott 

nádor felliívására ' 

luztuk, halasztották 

felkelés kiálHtását, 

míg végre az aÜspá- 

nnk vezérlete alatt a 

lemesi felkelés aRába 

átjáróinak örizetén' 

jidiilt 

Atiirok esapatok 
Bs^alatt felíartóztütUi- 
lul vonultak Va.s és 
^ Veszprém vármegy é- 

"ten át és közben Kemenesalján neg\ven fahit felégettek. Lotharingiai Károly 
liorezeg seregét a Dunán átszorítva, a migy vezér jidiiis Iá-én Magyar-Ovárriíil, 
f18-áu pedig már az ansztriai széleken táborozott, 

A vármegyék t^gymásntán Íiód(dnak meg Thököly zászlója előtt. Pápa 
július 7-én kapat nyit Barkóezy IVrenez grófnak, Thököly kommisszáriusá' 
nak, mire a volt VíinirtgA' utján Sopront is felhívja esatUikozásra, m;iga pedig 
|Va.smegj'ébe jön^ hogy az itteni főurakat ii IVlkelésre megnyerje. 

Barkóezy küldetési' reményen íehil sikerült. Egymás után lesznek Tlioköly 

liiveivé : Draskovieh Miklós, a sár%^ári vár nra, Batthynny Kristóf és Adáiíi 

r.rri^r.L'^ Krdödj_íjyörgy gróf, Nádasdj' Ferencz, István és Tíunás (a kivégzett 

)író fiai) és Széchy Péter. Példájukat csakhamar követi íi nemesség 

Közte Beziiirinjs^^ I)ömídk\ Andn'is, Knhly !*éter, Síhrík >láüi> s, 

^ahimonfai nRál^^J^^^"á^^ B(jlihzsár, íiaiilui^JiíU A városok közül Szorn- 

>atliely tuzj ki l(%n4öbb a felkelők zjíszlóját, 

A megrémült Kőszeg, hogy egyelőre nagyobb bajtól szabaduljon, Bar- 
túrzy seregének élelmezését vállalja el, a jezsuiták és nuis császári érzelnuíek^ 



^ 






W; 



iVjaiAv-FEetíE 



-/ 



Lfí"^ 



■X^jI^ JiflaiinÍMiJ»^ jag Tt t n j 



eiHÓF BJRDÖOY QYÖROY. 



látváo a helyzet tarÜiatatlaiiBágát, zVtiszlríába meDekíUnek, aa&oubua uIh 
közben Batthyány kiiruczai által alaptisan kifosztatnak, 

Jiüiiis 19-én Kö«3&eg is meghódol Nagy Ferencz, Thököly bzitusa eiriul 
s ezzel egész Vasvánnegye Thököly híveinek hatalmába jutott. Egyniásutáal 
sjsállítannk élelmet abéí-í^i töK»k táborba juliiis 29-én Draskovich, a szombat-] 
helyiek, majd a kőszegiek, végül aug. 7-én a Bal thy Anyák is. 

Míg Thököly seregei, Szálai Pál vezérlete alatt, a várakban telepednek 1 
meg, addig Siigv Fertmez kumei: csapata a Lapinrs folyó \ " • voduI] 
és^ miután Batthyány Kristóf által a németujvári várba hinl iialaiM)s 

felkelés következtében serege számban gjarapodott, a folyó tuliiiu'lján tanyázó j 
stájer hadat egy merész támadásj^ visszaszorítván, Stájerországba tett por-j 
tyázó kirándftTa.st, 

Az események azonban 
két hét alatt óriási ft^rdtrfali 
vettek. Béc« városáiiak Sobi*| 
esky által történt íplmentésé-l 
vei a Thökoly-felkt^lés ng>'e| 
egy csapással megsemmisült 
A nagyvGzír eszeveszett futás- 
sal keresett menedéket h el6-| 
hada már másnap a lí/ilírzá- 
nál volt 

A nyomában sziigidUozo] 
császári seregek előtt egymás- 
után hódúinak meg Thököly 
leghűbb emberei s a felkelés 
legfőbb támaszai. Szeptember 
27-ikén Kőszeg fogad be císa- 
szári 6rségi:*t ; eg'^TnásuüUi hó- 1 
riolnak meg Draskovieii, aki 
Bécs felmentésének hkére sár- } 
vári várába zárkózottba But-) 
thyányíik, Nádasdyak, Széchy 
Péter, mig a többi felkelők ' 
migyrészt bebörtonöztettek. 
Az Eszterlulzy közbenjára- 
gr6f károlyi a Andor. sara 1684. jan. 12-ón hirdetett! 

közboesánatra, a köznemessí^gj 
nagy része is Lipót hűségére tér, a vármegye pedig, lálvii, hogy a bécsi udvar 
*^ ^ttS^*" *"* komolyan foglalkozik a torok kiret-désének tervével, áldozatkészségét most semj 
taguílja meg és 1684 év végén 100 gj^alogost és 100 lovast állított ki. Fö-j 
uraink, közte Batthyány Adtim és Kristór, vetekedve vesznek részt a| 
töKikök kiverésében. 

A török kiűzetése után azonban nem kisebb haj érte a vái*megyét al 
zsoldos kíitonasíig pusztításai révén* Különösen Heister hadai adtak okot* 
panaszra, Iliábii kérte a vármegye 1686, április 18-ikán kell felimüival 
a zsoldos hadsereg elvitelét, az még az előirt hat havi beszállasolilsi itlönl 
iól is Vasmegyébeu mariuU. Buda bevétele után Rabattá jött seregével télij 
szállásra Vasmegyébe, de ezek sem viselték magokat jobban, miről af 
surányiak panasz-levele tanúskodik. 



II lihim/y Fc- 
tvuct. 



Alig rázta le a nemzet a tör-ök igát, 1703-ban ismét fegyvörben álloiuj 
A IL Rákdvjs^y Ftíftmcz által kibontott zi'iszlókat ez év Őszén asc ogése főt 



Vasvárinegje tórténete. 



221 



ten gyözeloni kosxíímztn; vezére. Károlyi Sándcir, karucsonykíir miir 
hejr^iól tAborozott, 

5nipgyéb(Mi miiidajconáltal soniniileli' niozgjiloni sem volt észlellnMö, 
idöu Ktkülyi Sándor I7ö4. újév riupjúii a somorjai íábnrbíi érkezett^ 

Sdjek (JánoSj László és Sándor) megbivásáni, jíinnár IS-án IMpáról 
neinességol fogy\'erbe és a süinogi érickezlel utiUi Vasmngyében 
rczkedett a felkelés. 
Egyes kiiniez kapitányok vezetése alatt száguldó kisebb lovas esapa- 
dött egymilsután 
^1 kaput Sár- 
Plzombathely, 
irmead, Felsö- 
Iva, majd Muni- 
bat, síit még Kő- 
Í8 megbódtjl. 
Február elején, 

teni egész Vius- 
e kardesapiis 
il Károlyi Sán- 
■|j6be került s 
^wárak tornyán 
fmty baztiért és 
ibadsiigért'* jeli- 
zászlókat lenge- 
^£zél, addig a 
Hpe nemessége 
% hévvel esatla- 

»a felkelésbez 
t bőségében 
dül Borostyánkő 
éraet-Ujvur vára 

Km<3g Vasme- 
A vár ura, 
luy Ádám, 
vid id5 előtt 
lozolt meg, az uj 
r, Batthyány Fe- 
li pedig nem állott 
t részre sem és 
várolyivaUürüen 
kezelt, a felke- 

menekülő nemesek nála biztos védelemre találtíik. A szalonaki vár, 

jkttliyány Adáni árváinak birtiíka, semli^gesut^k nyilváníttattotl. 

rolyi így jóformán az egész vármegye birtiíkáljan, a stájer baUii'- 

Mb^n BorostViinkő, Szalonok és Szent-íbillliárd közti vonaltm fogbdl 

leister Sylbert, adunáotiili hadak vezére nzonban az <*dtlig elért sike- 

jiem rettent vissza. Miuezjus 31-én kiáltványt boesátolt ki, melyben a 

/ének lak ossaigát k (í Ion (ele fenyegetések árán szánd ék < >zott Pál Ify 

B^rof seregéhez való esatlakozásra rábírni és egyszt*rsniind megkezdte 

unt, hogy Károlyi Sándor seregét minden oldalról körülvéve, meg- 



HKV8TER SYLBERT. 



fcélból a Hi^rbei-stein vezérlele idatt álló esapatok a stájer határszélekről 



VaSTájnoiegye tórténttie. 



Vasmeio pbf? UVrlek és egész SzaJ* mákig njTiimtiItak elÖit*, mig ilj^b H» 

j?t ' rletf iilall a Mumszombattnl -^ ^ ví Hadkersbír ' 

F Ifinél pedig BfKX) tii%*íi« ^ jiIIA hiid v- 

Koivif. Batthyány a --ágim, 

Heíbier liiirilis .*>-en ' , . i . uios gr 

pedig délről tört el/i. Ugy látszott, mintha az öss3U»s hadmuvetelek Viifiitie- 

gyeb#?n összpontosulnának. 

Károlyi ú^vi^s fordiiljittal kikerülte a körűlzánV^« dt* a vAraif*í!T** rrf* 
Msen a rsáíízáriak hatalniába keröIt. 

■ ' -imvelptek központja ezután a dimámnii* ni u, i ;l- 

YánU' - -V időre raegszahadull a beUiáboniktóL K^ . si:et tar- 

totta cí*ibzari őrség raegszállva. 

Míg a szomolányi harez után Károlyi Sándor Bées környékét ejli nTiia- 
letbe. addie az imént kuniezezá lett Fíírpudi Csepregen át Vímmegyébe vonult 
b* - 27^én már Lukácshiizánál táborozott, innen azonban, a 

1*/ .e, csakhamar Oyör felé tailoít s Károlyit be sem vü 

iH.OOi) íönyi serege Szeraerénél Heister 11.000 rendes, begyakorolt hadával 
megütközött. 

Részint az ügyetlen vezetés, részint a tisztek járatlaiisiiga következ- 
tében, a kurnezok június 19-én meg\-prettek. Fnrgárh, megm:iril 
haílával Vathon átvonulva, a sárvári várban kereseti menedéket. E 1, 
Károlyi Sándor, mint a villiim esapott Ausztria határáról Vas]t 
Június 2Ü^án háromi^zpr hmízárjával Sopronon átvonulva, másnap ut.u -,h 
várra ért; épp^n jökí»r, hfigj^ a Forgáeh ellen felizgatotl tiszteket, a kik a 
szem<*n^-koroMr/jji esiitavosztést árniásnab tulajdonították, leesiT 
Forgáeh csakhamar v<">nVs és zöld knpjíis hadát rendb»^hozva, Sárv 
vár felé tartott. 

Eközben az elpártolt H»*veíiyrssy János és Erdödy Sándor groi ii 
dítilsáru. Rabattá János gráezi várnagy 2 gyalog- és í'gy lovasezrede ;, 
Heb^ter íiadáhí^z esatlakozandó, FiirstentV^tflrÖl betöjl Vasmegyébe. Szent-üoU- 
hárdon megpihent és a környéket kezdte sarczolni. 

Károlyi erről érte- 
sülvén, hogy a kitrcMr * 
veszteség folytán a ku" 
fegyvereken ejtett csorbái 
kiköszörülje, de különösen, 
nehí>gy a suijer sereg el6- 
nyomnlása esetén ké^ 
közzé szorí!ta.ssék, g; 
tiímadásra határozta eí ma- 
gát. Mig Kőszegről rendeli^ 

mozsarakkal Sárvári 
ludyezi bizton.^ 
nagyrészt lí»vas 
legvitézebb tisztek, miiii.i 
< ieuésy Zsigmond, EberzkvJ 
István^ llnsvay Imre (F 
nes), MiliálvftV V 
Tönik IVlcr, Pikó 1 ^ 
vezetéise alatt állö stTet;cv»*l| 
egy nap alatt a Kába völ- 
gyén, a Szent (íotthán" 
eíött fekvő Nagyfalváig szá- 
guUloli s ott az éj bnina-l 
lyáb^Ul tábort ütídt. 

A kifáradt katonák is 
új erőre kelvén, julins "W^u 
hev<»s rohammal tumadiiiJ 
Rahiilta seregén^ A ti*a»| 
aaOf i-ÁLrry jAnos. ép[)en kedvező ndt loi 




rasvármegye lárténete. 



Vi'n-tisvurra nwgy oh 
liiitiirszéU^kon fo^itil 



ftáiiiadáfcira. A fiihit féluMult környezfí erdöfrdlr* doinbokról szajíitldó kurucz 
llova^sju? elnl a gv a It íjl^síÍít az i^lsu sHrtfizután m**gh;itnil s niiriMnegl(»[H*tósük- 
lh51 magukhoz trnirk, minden iddalról kfiníl vannak vévo. A knrneznk 
I kard csapása rlul fsakliamar nairy veszt c^í^OLTiLrol innLCszahid az ngész st;ij«^r 
[Imd ('»s nuitra Rabattá is csak na^cy ncliezon iiinnekül ni(\^, 180Ó-an ostnk 
le.l, őőo-üt pedig a kuriíczíík fusríak el, pzenkiviil 14 zászló, 6 ngyü és 20 
'hordó Wpnr jutott a győzik kezébe. Károlyi Sándor a nyert zsákmáriyayal 

Szvnt-iiotthárdra vnnult, innen íizonban' csakhaniíU' a Mnnyorókerékre nn*- 

iiekUh Erdödyt és Hevenyessyt keresi fel, honnan 

iniadkéí várat nieghódílja, 

A jánnsházi értekezhet iitan Kándyi ismét a 
^fttlalst s még e hó 38«ika olött betöil Hliriába. EzalaU a szövetséges rranezia- 

hajnr s*»regeken ara- 
tott diadíd ntán, Ileis- 

l<*r nyngf^dlan fogott 

a felkelés leveréséhez. 

Els6 sí)rhan a Vasme- 
gyében táborozó ku- 
Iniez sereget szándé- 
kozott niegsemmisí- 

leni s e végből Ná- 

diisdy Fereneznek, a 

lefejezett nrszáglvíró 

íiáíjak vezérlete alatt 

ir>i*0 főnyi seregei 

IV»zsnnyhól Kapnvá- 

n>n át angnsztns 4-én 

Szombathelyre, majd 

innen Sárvárra rcn- 

tleli, ö maga pediu 

augusztus 2l-én Kő- 
szeg meghódít íisa 

Illán szintén Sárvárra 

ment, 

Kártdyi Sándijr 
^e tülnyranó had f*llen 
ii^es fnrdnlattal nn'g- 
haUrált, niin^ Híúster 
Öt üldrízendr>, csak- 
hamar Pápára vonult, 
NádasdytpedigSzent- 

rinitlhárdra rendelte, hogy a ktirnyékeii szétszórt kin-ucz-csapalokiit szétverje. 
Draskovich ezalatt 1^00 lovas- és 700 gyah»MítslH'd álló csapatával n Murán 
átkelt és, a Hakicsány és a Muraszombat, közt portyázó knniczf^kat szi'^lvei've, 
I levonult Muraszombat HL 

Heistí'r, a kuruczok beütései (dlen Vasvármegyéi hiztosílandó, több várai, 
köztíik Küszeget, Korne-ndet és Sárvárt fírséggcl erositt^tt*^ mi*ir, nuijd 
aiigiií^ztiis 2r*-én kozboi\sán:itoí hirdcnit MZiMj fchéti*llek !ntg\ minden ntMiies 
[ f?nízényéből őO frtot fizessen. 

iJe ezzel épi> az ellenkezójél érte el annak, amit akail. A mvmesség, 
féltékenyen órzijtt jogait látván megtámadva, még jobban ragaszkmtotl a fel- 
k»^16khöz és az l/Oő. év őszén ismét győzeleni kisérto ukm-ucz fegyvereket. 
Nt^ha Károlyi a Dunántúlról teljesen kiszorÍttatí>tt és a vármegye minde- 
[oülí fsászári őrséggel volt megszállva, mégsem tudták megakadályozni a 
cunicz beütéseket. 

Károlyi 1700. február 4-én átkelvén a Dunán, a Bercsényi eznnl vak - 

J " ^rő őrmiüV ának. Holf*yjT:U'^Jánosn^ í||:itl jMrv pnílv^^i^it cs;ij>a!ot 

laíhliTlt Mos» >nv on át X'awielTvrTííri Tyj^^ Ktdiofjczot és Szoni- 

llíaílielU, ez utuUbi iudyeji elfogták a. labancz érzebnű szentgyórgyi Horváth 
ÍAígiuond alispánt, a kit magokkal vittek Károlyihoz a paíidorfi Uiborba. 



GW'iF BATrHYAXY AIíAM. 



M4i|t7Aroc»/«9 Víirmt^l^él 1^ Városai. Vasvámi^^dryc 



224 



''Vasvártnegye története. 



Kari ily i most Ihnifiyi vezórlelu alatt fgy 3500 tMiibnrbfil áUo dandárt 
küldött Zalába, Pállfy f41en. Ilirányi már nem küzdutt sjierencsével, mert 
Pállfy Jánosliáziinál niiril l-jpknrül ilaiidárát hirt«Meu meglepte, heves küz- 
delem közepett a paranesnuk elesí'tt, u tribbi tisztek pedií? a vert liadrtal a 
Bakony rengetegtiben kerestek menedéket, hegy (nnuin alkalomadtán ismét 
előtörjenek. 

Lipót balákíval Eszterházy vállalkozott a békeközvetítÖ hálátlau 
szerepére, de nem sok eredmény nyi*l Mindazonáltal a nyár folyamán acve^ 
zetesebb hadiesemény nem fordult ebj, mert, míg L József hivei a trónvul 
tozás krivetkeztében beállolt iifj-yekkel, addig a fölkelek a szécsényi gyűlés 
előkészítésével voltak elfoglalva. 

Bezei^s^djlm^^ a diniántnli felkelés lelke, Sa- 

lamoiifátr RktoHíTlP^^ lAán, melyet Eszterházj^ ÍTáspár 

gróf stájer esapatai 
val sikertelenül tőre 
kedett szétverni, egésa 
hévvel látottá Rába< 
vonal védehnére. Czi 
ráky, Benkr* és Kis- 
faludy bomladozó cm 
patai knak kiegészité 
sere \'iLsmegye terü- 
letét jelülték ki. Ki^ 
faluilv 
bér 



. ...4:* 



5 



'iiLaiYál 



43^>« 



GRAf STARHKNBEfíO níiIlKJ. 



már \ 
ment, • ^,. 

Imiir^esak loborzö 
e7zelj5boir '~ 

E készülődések-^ 
kel szemben a császáH 
riak sem voltak tétler 
nek. Pállfy János grólj 
K Tiszí^ge [1 , Sárvárott 
Sznmliathelyt és Bf>- 
rostyánkön tartutt 
erős Örséget, Heisler 
Hannibál gróf pedig 
4 — fi ezer főnyi stájer] 
ós ráez hadával a ha- 
társzélen táborozott. 
C'SakJiamarm^g* 
kezdrKlíHi a kiízilelem* C^sáky MilnVIy, Balogh Adilm és Ebei-zky Istviüi 2Ü| 
zászlóaljjal megindultak a nagyszombati táborból- Míg Csáky a Répcí!é-f 
nek tailtitt és időköziben a <iyör-Szent-M;tríon felöl jövő Bottyáimal Sop-| 
r(m alatt vult egyesiil<^ndÖ, addig Batogli Ádám féloldalt kerülve, Kií^- 
falndy (lyörgygyfd egvesüll vt4na. 

Bi^zerédj a Jiába vonalat Innes roliannnal megnyitja a kumezok r<?szén\| 
mire a Balogh Ádám vezérlete abitt álló alsó hail Kiss tíergtdy és Sándori 
László csapataival egy**sülve Káha-Hídvégnél a (*sászáriakat vissza.sz<)rítja.| 
majd a Sopron felöl érkező Csáky Mihály lyal együtt Bezerédj vei t' *" 

Az ilyké]> í^gyesült kuruez sereg gyözínlelmesen haladí elört' 
és Ehe(*zky Pállfyt fiíglalkuztalták, Tr*rok István p(Ml iga llaba-Y**Wi^lí*ö ^gy**'*^ 
Bezeréd j Iiin-e sa jí , lí ^ továbbá Kisfaludy (työrgy, Balngli Adám^ Sándarl 
Liiszló, Ivis (b>rgely, Rétkey í ivörgy ezredeivel és a Sennyey, Sina-féle kétf 
hajriu-ezreddel íSoiiron felé tartván, deezember 8-án Kőszeg alá érk«| 
Doppídstein í^stiszárí kapitány, nyilván Jurisieh példája lebegi^én 8S 
előtt, a vár feladását kérő követeket vábisz helyett lelövette, A kuniez vezérfli 
e jngtalansiigtin felháborodva, a varos ostromához fogtak é8 mi' - 
szerekkel nem n'ndelkeztek, a két hajilm*zredet vezényelték ki, Iv - 
mitezsza meg a várfalakat. 



VasTármegye története. 



225 



-i^,NÍ- 



ppestein ol volt híitJinizva^Ji vámt ii levégsöki^^ tartani, azdiiban a H — 9-r 
fjjelen lángba borult a külváros, inirt* up^ílgárok jiniiyira megijedtek, 
eme tei-v lehett^tleoné vált. Mur a rnáscKÜk s ikeflelen roluim iitii 
abiílv, az e^ész lova s ságot Irszálli tYí^ IrvaiVról, m falaMlo/ V"/^'Mvvb' A 
adik rnhamra a kurui*znk a városba törlek ; Dtippolstein í>U zsoldossal a 
vonul, de már lO-én szabad elvonulás leltétele mellett foUidja a várat, 
eii ostromnál mintegy 200 katona és 300 fegyveres polgár veszett 
azonfelül 80 védtelen ejo^ént a boszus kuruczok megültek. Kőszeg így 
!»imeznké lottj Kisfaludy (Työrgy pedig a feltételhez híven Doppolsteint 
fegvnehány zsoldusát a podgyásiával együtt, nehogy valami bántódásuk 
WJL egész Krichschlagig kisértette, mig a többi katonák a kuruczok közé 

[Bottyán Kapuvár és Pápa elfoglalása után Vasmegyőbe sietett .'s az 
^e vomiló Pálífy .János grófot elébb Sárvárra kergette, ez azonban innen 
^aludy közeledtére Szombathelyre vonult és SOM fönji gyalogságát a város- 
körül helyezvén 

lovasságával ké- f^ i^j^,' .^ • - .^^mmhh^h^^^ ^ — '^ -r^^^^^^ .^ 
^t a kuruczokra 

Éttyán Szom- 
kikerülvevá- 

nul a Szent-í iott- 

vidékén táborozó 
iter Hannibál se- 
re tört, a Köszeg- 
záguldó Bezerédj- 
sság 400 ráczot 

Ott, a többi Sti 

szaladt, Heyster 
íg Szaionak vá- 

racnekült, hol a 
Ihyány grófok tu- 
onát képező vá- 
részére kiállitott 
lomlevél folytán 
pnságban érezte 
{át 

E kudarez hírére 
[fy is kivonult 
hsombathelyröl, 
íyán pedig Boros- 
kköt loglalta visz- 
iiiajd onnan aku- 
iok SoprcíD ostro- 

oz fogtak. Mire elérkezett az év utolsó napja, egész Vasvármegye ismét 
.czok kezébe került. 

'y helyzetben Vasvárniegye szabódon nyilatkozott a confííederatiu 
lett Mig a kumez tisztiek előtt Szombathelyen mutatták be a városok 
latukat addig Bercsényi felhívására január 17'én a kuniez sereg kiégé- 
se czéljábóL a megajánlott és már égetővé vált hadjntalék mutattatott 
B ebből a Kisfaludy Gyorgy-féle lovíts és Uziráky Lászbí-féle gyalog- 
dek egészíttettek ki. Osáky István gróf január havában Kőszegen tartóz- 
ott, hogy a confyederált statusok vasmegyei gazdasági ügyeit rendezze s 
^böl egy gazdasági bizottságot alakitott. 

Ezen készülődések közepett a bécsi hadi tanács som maradt tétlen s a 
möveletek leginkább a vasmegyei kuruez hadak ellen irányultak, mert 
üzták gyakori beütéseikkel a legtöbb kárt Ausztriának. 
terv szerint IVillfy Bées-Lijhelyröl 5 — 60<}0 főnyi hadával útközben 
rval egyesülve, Szombathelyen át Körmend felé volt menendő, a hol 

3f 



.^-^w^v-^a 



<<^ 



13 KISTÉR HANNIBÁL. 



226 VasTármegye története. 

a HeistfT Hanoibál alatt lcv6, Fürstcnfeld felöl előtörő 3000 főnyi haddal 
eíryesült volna. 

IVillfy János írróf vezérlett* alatt Ebergényi báró és Monteciiceoli csapata 
máreziiis 18-áii érkezett meg Kőszegre s miután Xitzky János a várost 
gyáván frladta, másnap már Szombathelyre vonult. 

K ktízben a Heist(»r és Draskovieh János gróf vezérlete alatt álló horvát- 
ráez csapatok is betöilek, de okulván az eddigi kudarezokon, nem mertek 
előnyomulni, min* Pállfy, hogy az egyesülést lehetővé tegye, egész Kíirmendijí 
tí)rt előre. Azonban a Kába vonalán gyülekező kuruez sereg elvette* harezi 
k(»dvét, mert márezius 24-én visszatért Szombathelyre, de még aznap fel- 
szculte táborát. Kivonulása előtt a lakosaitól üresen hagyott várost 17 helvíMi 
f(»lgyújtva, útk<)zbcn a falvakat tűzzel-vassal pusztította. Közb(»-kr)zb(» lí«»Zf- 
rédj kuruczai áhal szorongattatva, (\s(»preg felé tartott. Vála.szul IVdlfy van- 
dalizmusára, Forgách a Hépczt* mcdlékéről Kis Gergelyt küldte Stíriába 
:'{000 emberrel. A nagyrészt vasmegyei fiuk aztán szülőföldjük pusztítá- 
sáért ugyanoly kegyetlenséggel egész (iráezig felégették a vidéket, bíi- 
sílsan visszaadva a kölcsönt. 

A hadviselő telek közt április bVén létrejött ideiglenes, majd május 
H-ún kötött végleges fegyv(»rszün(»t következtében a fegyv(»rzaj i^fry időro 
(»lnémul1, de a meghiúsult béketárgyalások után július végén teljes ero- 
v(»l indult meg újra a küzdelem. 

A l)éketárgyalások alatt a bécsi hadi tanács Starhenberg (íuidó grón)an 
minden tekintetben alkalmas hadvezért tah'dt, a ki első sorban a Dunántúl 
visszaszerzését tűzt(» ki feladatáld. 

Míg serege Sopronba tért, Pálffy Zalában pusztított vad, f(*gyelmezet- 
len martalócz hadával, (W Hottyán csa])ataitól ül(lr)zve, íuigusztus i-én már 
Szent-(i(»tthárdon találjuk s csakhamar Stiriába voiml vissza, katonáit p(Mli<: 
Starh(Md.)t»rir seregébe osztja lu\ a ki ugvan nem sok hasznukat vette, mert 
mintegv ir)00-at csakhamar visszaküldött a Szerémségbe. 

Starhenberg gyorsan tért hódított. Soj)ron és (ivőr vidékén Hi)ttyán 
generálist foglalkoztatta s októbiM* áO-án már Kőszegen is megjelentek elu- 
hadai, azonban ezeket a kuruczok visszaszorították. 

A kuruez hadak figyelnu* ezáltal VasváruK^gye éjszaki részére irányul- 
ván, grór Heister Hannibál akadálytalanul vonult le áőOO horvátból és németből 
álló hadával a Hába völgyén s így a kuruczok két tűz közé szoruhak. 
E hírre Bottyán Hezerédjnek és Balogh Ádámnak, e két kiváló vitcz 
ezredparancsnoknak, valamint az öreg Kisfaludynak meghagyta, hogy Heis- 
tert mindíMi áron tartóztassák fel, míg ő meg nem érkezik. Hezerédj ós 
Balogh, a vetélkcídő atyafiak egész sz(»nv(Mlélvével t<")rtek Heist(»r seregén*, 
kívcd novemb(»r ő-én a GyőiTár és Egervár tözti hegyes-völgy(»s területen 
találkoztak. Az első ágyúszóra nagy gyoi-sasággal jelent meg Bottyán a harcz- 
téren, mini a kuruez sereg lleist(»r s(M*egét tíikéletesen bekerítette; Ht^ister 
s(M'egének java a csataténMi maradt, csupán a vidék rejtekeivel ismerős 
() -700 rácz UKíiieküh meg, a többit l(»kaszabolták a kuruez lovasok. Oda- 
v(»szett az osztrákok () ágyuja, 22 rácz és német Ziiszló. Az egész tábori 
készlet is a kuruczok kezébe került ; magát a vc^zéil Bezerédj fogta el r»s 
rántotta U) a lováról. 

B(V.erédj a csata után még Stiriába tett (^gj"^ portyázó kirándulást, 
majd innen Szond)ath(dy f(dé vonult, min» Starhenberg hadával, bár a 
megrongált falakat Ebergényi m(»gerősíttett(» s a polgjirokat sánczi'isásra 
kötrdeztí*, még s(Mn érezvén magát biztonságban, Kőszegre vonult vissza, 
liol Ebergényi báró 700 dragonyossal és 400 lovassal állomásozott. 

Bezerédj kr)Z(d(Mltének hírére a két vezér innen is jónak láttu vissza- 
vonulni. Bertíióty Zsigmond v(»z(»tés(í alatt egy csapat kuruez a németujvári 
várba is ])etört egy titkos alagúton át; itt 14 vasast levágott, onnan csak- 
hamar Kősz(»g alá érkezett, majd innen 400 huszárral Kéthelynél ütközött 
össze Ebergényi előhadával és 39 ló és néhány katona elvesztése árán szo- 
rencsés(Mi átvágta magát a labanczokon. 

Ebergényi egy nagyobb sereg kr)zeledtének hírére végleg visszavonult, 
úgy, hogy karácsonyra egyedül Sárvár volt a császáriak kezében, ezt azonban 
kuniez gjalogság vett(» körül. 



Vasvármegye története. 227 

Bottyán János a gj^özelmeket követő (1707.) nyugalmat seregének 
szervezésére fordítván, január havában föhadiszálhisát Szombathelyre tette 
át, hol egész febniár 17-éig tartózkodott. Bezerédj ezalatt Kőszegen állo- 
másozott, a hol Andrássy is tartózkodott. 

Rabutin a Balaton felől csakhamar előnyomulván, Bottyán a Vas- 
megyében szétszórt kuruez csapatokat összevonta, Bezerédjt pedig Starhen- 
berg feltartóztatására Urai-Ujfaluba rendelte. Starhonberg; Sárvárig tört előre, 
de Be7 ff>r<^dj plfi l a várban keresett menedéke t. 

Rabutin a csobánczi kudarcz után, a kiu'uczok támadilsaitól folytonosan 
zaklatva, Hosszu-Peresztegnél ismét betört Vasmegyébe. Balogh Ádám, Kis- 
faludy László és Réthey a Sárvár és Csipkerek közt elhúzódó úgynevezett 
^Farkaserdőbe" vonulva, gyakori kitörésekkel fárasztották a seregeket. 
( Ebergényi a labancz-sereggel ezalatt kivonult Sárvárról, a Ság-hegy 

■j tövéhez szállott és a kuruczok minden igyekezete daczára Rabutinnal 
I Hosszufahmál egyesült. 

Márczius 9-én már Szombathelyre tette át Rabutin és Starhenberg 
főhadiszállását s a fallal körülkerített városban tekintélyes hadat hagyva 
hátra, 4000 főnyi seregükkel Sopronba távoztak. 

A megye másik oldalán jobban kedvezett a szerencse a kuruez fegy- 
vereknek. Nehem báró az előre haladó kuruez had elől felszedte táborát 
és a Gyöngyös mellékén vonulva, június ő-én Kőszegig hátrált. Miután a város 
környékét elpusztította, a polgárokat megsarczolta, június 8-án tovább vonult 
Sopron felé. Még az nap szállotta meg 60 lovassal pásztói Horváth István 
kuruez kai)itány Kőszeget ; majd az oda érkező Bezerédj a polgárok kérel- 
mére a nagyobb katonai beszállásolástól fehnentette a várost. Ez előzékeny 
bánásmód daczára azonban Kőszeg ezután is csak labaiicz maradt. 

Ebergényi Sopronban várta be Pálfíyt, a ki liatalmas sereggel közel- 
gett a felkelők leverésére. De Bottyán sem volt rí^st. Míg Vasvármegye 
jiilius 16-án tartott iiléséb(*n a felk(4ő hadak kiegészítését rend(^lte (4, 
addig ő a Rába-hidakat helyezte védelcMube. Kiss (Jergelyt a Lapincs vidé- 
kére rendelte, Bezerédj pedig július 19-én Ausztriába, majd Striába ütött 
be s onnan gazdag zsákmánynyal tért vissza. 

Rabutin és Pálffy közeledtére, Bottyán a Marczal-csatorna melletti 
karakói vár sánczai mögé vonult ; ágyúit a sánczok hosszában állította fel, 
szemközt a gyalogság sorakozott. 

Rabutin e biztos védelmi helyzi^tben nem merte megtámadni Bottyánt 
és boszúját Pápa felégetésével töltvén ki, Pálffyt (lyőr felé rendelte, maga 
pedig Sárvár és Körmend felé tartott, hogy (^ két fontos várost élelemmel 
lássa el, iimen azonban hiilelen visszafordulva, szintén (íyőr felé vonult. 

Bezerédj, az alkalmat felhasználva, (űőbb Alsó-Ausztriát pusztította, 
majd Sopronba tört és ott Ebergényi csapatait verte szét, szei)tember o-én* 
pedig ismét kőszegi főhadiszállására tért vissza. 

Bottyán erélyes intézkedései köv(»tkeztében a Szombathelyre rendiéit 
mezei felkelés is mind nagyobb arányokat öltött, úgy, hogy az ő síu-ege 7000, 
a Bezerédjé 3000-rel níivckedett. Ez uj, szabad zsákmányra összegyűlt ha- 
dával Ausztriát és Stiriát pusztította Bezerédj, a ki azonban arra a 
hírre, hogy Ebergényi Kőszeg felé közeledik, csakhamar visszatért. 

E hír ugyan nem bizonyult valónak, de a gyakori ausztriai beütése- 
ket a bécsi haditanáíts végrtí is megsokalván, az egész felsőmagyarországi 
hadat Bottyán ellen vezérlé. E túlerő a kumczokat Sopronból csakhamar 
kiszorította. Nádasdy Ferencz ezalatt szc^ptember 10-én egy rácz dandár- 
ral Kőszeg alá érkezett és első haragjában az eléje siető, hódolatát bemutató 
bírót elfogatta. Bezerédj még idejében Szombathelyre ment, hogy itt Bottyán 
seregéhez csatlakozzék .• vele együtt a Csepreg felől előtörő Starhenberg se- 
regét szándékozott feltartóztatni. E helyett azonban Bottyán gyorsan a 
Rába-vonal mögé vonult, Bezerédjt pedig a Kemenesaljára rendelte. 

Starhenberg igy akadálytalanul töil előre s miután Szombathelyt jól 
megsarczolta. Sárvár felé tartott, de innen is csakhamar felkerekedett, mert az 
árpási hídnál álló Bottyán 3500 főnyi gyalogságát megtámadni nem merte ; 
különben is a legjobb esetben ez a karakói sánczok mögé vonult volna 



228 VasTármegje törtónete. 

vissza. így szeptember 14-én már a répczelaki kastélyban fogadja az 
osztrák hadvezér a kfjszegiek hódolatát; a küldöttséget Xádasdy segítségével 
jól lehordta és onnan Kapuvár felé vonuh. 

Az osztrákok visszavonulását a kuruczok nem hagyták kihasználatla- 
nul : Bezerédj Rumnál átkelt a Rábán és Kőszeg felé tört, Bottyán 
pedig Benköt a hajdúkkal Sárvár körülzárására rendelvén, miután Bezerédj- 
vel eíryesült, október 2-án Sopronmegyében, Német-Keresztiu*nál fényes 
győzelemmel zárta le ez évi kurucz-hadjáratát. 

Még a hadjárat alatt ti'miadt torzsalkodás következtében Bottyán, 
miután a kuruez fegyvereknek annyi dicsőséget szerzett és elődei mulasz- 
tásait helyrepótolta, lemondott a dunántúli hadak parancsnokságáról. Helyét 
EsztíTházy Antal gróf foglalta el, melléje béri Balogh Ád^lm rendel- 
tetett, kinek alakja ezután kezd mindinkább feltűnni a kuruczhadak tör- 
ténetében. * 

A bekíiszöntíHt tél a kiámdt folyókat megapasztotta s így a szükségessé 
vált helyőrség-változásokat és csapat -elhelyezéseket mihamarább eszközíHni 
kellett. November H-án már Kszterházy Antal gróf táborkara és testőrség*' 
is Kőszegen volt. 

Bez(»rédj egy bravúros támadással zárja le ez évi hadi tetteinek soro- 
zatát. Tgyanis arra a hírre, hogy Pálffy 3000 német vasassal Sárvár felmen- 
tésén? közeleg, hii1el(»n betcirt Alsó-Ausztriába, mire PálfTy lemiuid Sárvár 
lelm(»ntéséről és Sopron felé vonul, hogy a visszatérő Bezerédjt elfogja (ni>- 
vember IH). Mire azonban n(»héz vasasai és társzekerei Patyig jutottak, a 
fürgo kurucz lovasság gazdag zsákmánynyal visszatérve, már Kőszegen mu- 
latott. Bezerédj sereg/n ezután a Kőszeg és Szombathely közti falvakban 
szállásolta el, niig táborkarával és két századdal Kőszegre szállott. 

A várnieírye tr)l)bi részét liasonlókéj) megszállották a kuruczok. Boros- 
tyánkőn(»k, Szalónaknak és Némel-Ujvárnak, a Batthyány-család várainak, 
szemmel tartására Kisfaludy (iyörgy ezredének fele rendeltetett, mig másik 
fele Kiss (iergr^Iy ezredével a Lapincs folyó mellékére. A szintén császári 
kézbrn l(;vő KöruKMidre a Fodor és Moóri ezredek ügyeltek, míg a sárvári 
ostromzárat Kszterházy dragonyosai és az Alsó-Patyon elhelyezett Beiiko 
hajdú-(»zred képiv.te. 

így felkésziílve köszöntíHt be az 1708. év. A tavaszon részint a 
katonák kimerültsége, részjnt a zord időjárás folytán, mindkét fél vt'^ 
delmi helyzetében maradt. Április 11-én híre terjedt, hogy a császáriak köze- 
lednek, mire Bezerédj, nem érezvén seregét elég erősnek, kivonult Kőszegről. 
A hír ez esetben sem bizonyult valónak, mert. a császáriak élén Xádasdy 
Uibornok csak május 12-én tört Kőszegre, honnan Bezerédj még idejében 
kivonult, (»gyes visszanuiradt kuruczok és a bevonuló vasasok között azon- 
ban véres útczai harcz kel(»tkez(»tt, a kőszegi polgárok pedig az ablakból 
lövöldöztek az ellenségre. Rö^^d idő múlva Heister tábornok is meg- 
érkezett és, inig katonái a védtelen városban zsákmányoltak, addig mapa 
elfogatta Bezerédj Imrénét és Sopronba vitette. Bezerédj nem vesztette el 
lélekjelenlétét. Hii-telen betört Sopronmegyébe és ott a Preini, a hor\'át és 
a Nádasdy-féle ezredeket szétverte; onnan Szombathelyre vonult vissza 
Kszterházy Antal seregéh(?z, aki (íz időtájt Devecserben táborozott és össze- 
sz(»dte azt a 800 hajdút, kiket a vármegye köteles volt kiállítani, de ebből csak 
őOO érkezett meg. Ezekkel egyesülve. Kőszeg ellen tört, Heistert egész Soj>- 
ronig üldözve és így Kszterházy Antal mintegy 12000 fönyi hadával egész 
Sopronig vonulhatott előre, de a három oldalról közelgő ellenség egyesülé- 
sét m(\írakadályozandó, ismét Rohoncz felé tért vissza. 

A létrejött fegyverszünet következtében, ez év augusztus 1-től egész a 
következő év január végéig, a vármegye a további hadjáratoktól egyelőn* 
megmenekült. 

A trencséni vereség és Ócskay árulása következtében csüggedés szállotta 
meg a kurucz hadakat ; a folytonos háború, a meddő küzdelem elkedvetle- 
nítette a vezéreket. így történt azután, hogy a dunántúli hadak vitéz dan- 



VasTármegje törtónete. 229 

dámokában, Bezerédjben az átpártolás eszméje fogamzott meg. Eddigi tör- 
ténetíróink szerint erre önző nagyravágyása vitte, ámde végzetes tette 
inkább a hitvesi szeretet kifolyásának tulajdonítható. ^ j' ) 

Mint fiatal házasnak neje császári fogságba került és két sikertelen tá- \ O-f^cuio 
madiis után sem szabadíthatta meg. Roktmai közbenjárására Pállfy meg-- -^ 
kezdette vele az alkudozásokat és miután ezek sikerre vez(?tt(ík, íiezerédj 
megígérte átpártolását, min* Pálffy 1800 lovast küldött Kőszegre, hogy ne- 
taVn ellenálló ezredét ezekkel verhesse szét. Megelőző napon azonban, hogy 
a terv végrehajtatott volna, az összeesküvés kitudódott, mire szeptember 
5-én a bozsoki táborból Horváth István aldandárnok egy ezred élén Kő- 
s;2egre vágtatott és Kis Pál segítségével Bozerédj^Jmrét sógorával, Botka | 
Adárn_algzredessel és Szegedy főstrázsmnc^ter nnog j ^^ "Kis \ 

Púi á közelgő ^ászáriakat verte vissza, addig Bezerédj Imrét és társait \ 
szekéren Vépre, majd oiman Vasvárra vitték, hol ideiglenesen elzárták, innen j 
pedig Sárospatakra küldték, hol életét a hóhér bárdja alatt fejezte ])e. / 

Bezerédj összeesküvése után Kőszegről a kuruezok kivoniűtak, onnan 
Kisfaludy (iyörgy dandárához Kohonczon és Eszterházynak Szécsényben 
táborozó seregéhez osztattak be. Miután a szombathelyi vár a védelemn* 
alkalmatlan volt, a várfal lebontása határoztatott el és a kuruczok innen is 
kivoniütak. 

Másrészt Heister Hannibál csere utján kiszabadulván fogságál)ól, ismét 
megkezdte működését és november t)-én I'atynál átkelvén a Kábán, seregének 
egy részét Ikervárnak küldte, mig nuisik részével Kunniak tartott. Közboesánatot 
liirdetö kiáltványaira az amúgy is elcsüggedt kunicz katonaság tömegestMi 
hazaszéledt, mig maga a békés nép köz(")tt niartalócz hadával mindenütt 
e«ak félelmet idézve elő, mint hódító táborozott a Kába uKMitén. De okulva 
az eddigi vereségeken, támadólag még a köv(»tkezö 170í). év tavaszán sem 
mert fellépni, sőt utóbb egészen kivonult Vasvármegyéből. 

Eszterházy Antal egy kurucz csapatot Szombathely és Kőszeg kíizzé 
rendelvén, ennek következtében a Jenő l'öhercz(»g-féleéskurmainzi feleznélek, 
melyek ápril 6-án Kőszegig nyomultak, nem mertek továl)b menni, hanem 
ismét visszatértek Sopronba. Esztc^rházy Antal (» hóban még Szombathí^lyen 
tartózkodott. 

Az egész országban dühöngő pestis kov<?tk(»ztél)(>n a még nnilt év 
nyarán kötött fegyverszünetet csak június végén váltotta fel a császáriak 
betörése. 

Heister tábornok a már eddig is használt vonalon jmiius áő-én Patyra 
érkezett, 29-én pedig már Rába-Kovácsiig nyomult előre, mig Schilling tá- 
bornok Ólad felől tört Szombathelyre. A járvány által megtized(»lt kurucz 
had, e kettfls túlerővel szemben, a f(»lkelés harczaiban annyiszor védelmet 
nyújtó Kába vonal mögé húzódott. 

Heister azonban ez egyszer komolyan hozzáfogott, hogy Vasmi^gyét a 
kuruezoktól megtisztítsa. Mig SíM'egét Náda.sdyval Sárvárra rendelt(\ addig 
Prayner tábornokot egy dandárral a Rába völgyén Kíunietid felé küldte, 
hogy a Nehem vezérlete alatt Radkersburg felől Jövő ráczokat ..Ix^ljebb 
sejtse.'' Eszterházy Antal, aki június -í-én Rába-Doroszlón volt, a Radkers- 
burg felöl betörő Nehem tábornokkal szándékozóit ni(^gütk()zni. Ezért So- 
mogyi vezérlete ijlatt egy csapatot az (»lőnyomuló Heister fehartóztatására 
küldött, Balogh Ádám pedig 3 lovas czredd(»l Prayner és XcIkmh egyesülését 
volt megakadályozandó- Balogh I^'aynerní>k folyton a sarkában lévén, június 
26-án vele Körmend körűi meg is ütkr)zött. A harcz eleinte nagyon kétes 
volt, azonban Heister megjelenése, aki a tegyverropogásra Sárvárról Kör- 
mendre vonult, eldöntötte a csatát, mire Balogh Ádám lovasai, luíigukat az 
ellenségen keresztül vágva, szétfutottak. 

Heister Körmendről 10000 főnyi serogévcl pusztítva, rabolva Sárvárra 
vonult, majd Szombathelyt szállotta uK^g. A mr'gréműlt városi tanács, hogy 



o^ 



230 



Vasvármegye története. 



a győző kedvébon járjon, annak parancsára a városban tartózkodó kurnez 
tisztek nejeit és családjait kiutasította. Heister, miután Körmendet és Ho- 
lionczot, valamint Szombathelyt örséggel látta el és közben a meg nem hó- 
doltak jószágait felégette, július végén Sümeg várának ostromára vonult. 

Eszterházy seregével előbb Sümegre, majd innen Xemes-Dömolkre 
távózott, liogy megjelenési^ által a csüggedő Kemenesaljába új erőt öntsön. 
Balogh Adárn Tehíkesi Törökkel és Somogyival egj^ütt Sopronmegyébo 
tcirt b(?, onnan előbb a kőszegi mezőn intézett egj^ bravúros támadást (jú- 
lius 24-én), majd imien Szombathelyre ütött s a várat felgj^ijtotta. 

Eközben Heister árulás útján Sümeg birtokába jutott és ezzel a M- 
kelők minden reméuyük(»t elvesztí^tték. Eszterházy seregével szerenesésen 
átjutott a Dunán; Balogh Ádám ugyan eg>' ideig feltartotta még magát 
a Bakony rengetegeiben, de serege folyton fogyott és igy csakhamar kény- 
telen volt ő is Eszterhílzyt követni. 

1709. őszén már rendes kuruez had nem volt Vasmegyében. Az au^- 
7-én tartott vármegyei közgyűlésben felolvastatott a királynak közbocsána- 
tot hirdető leirata, egyszersmind a még létező kuruez csapatok üldözésére a 
vármegye Zobothin János alispán indítványára 106 katona felfogadását 
indítványozta. Erre már nem volt nagy szükség, mert az egyes kuruez 
főtisztek, mint Horváth Zsigmond, Kis Gergely és Török István, labanczokká 
hittek, a néj) i)edig visszatért az eke szarvához. Ugy látszott, mintha a föl- 
kelés Vasmegyében végleg le volna verve. 

A köv(»tkező év tavaszán a még mindig lappangó pestis-ján'ány Szom- 
bathely, Rohoncz és Kőszegen még egyn* szedtt^ áldozatait, miért is Heister 
seregének nagy részét Yasm(»gyéből kivonta. 

A kuruczok a fíMunaradt csapatokból lőüü lovast összeszedve, Palócsay 
báró v(»zérlete alatt, július közepén a Dmián szerencsésen átküldöttek, hogy 
a Bakony vé(l(»lm(» alatt előnyomulva, alkalmas pillanatban Alsó-Ausztria 
határára t()i'jenek. 

Palócsay nu^gbc^tt^gedvén, a v(»zérlet l)éri Balogh Ádámra szállt. Idő- 
közben 800Ö-re iejszaporodott dandárával, kíiztük a kuruez világ daliái, 
mint Borl)ély (lási)ár, Sándor Ferencz, Pethő (Jyörgy és Tei-stvánszkv 
IslXán, sikerüli is u(^ki egész So])ronig (előnyomulni, de a császáiínCneííogy 
Bécs felé tíu-jon, serrgét félkörben körülvették; (^lőbb a Pápa felöl előnyo- 
muló Schilling, majd SalamontVmál (sz(»pteml)(»r 2()-án) Nádasdy Ferenez 
császári tábornok szalasztotta meg, min* Balogh Ádám Ikervárnál a még 
fenmaradt seregét (')sszeszedve, Kőszegre vonult. A város nem szívesen 
látta a kuruez menekülteiket, bár Balogh Ádám biztosította a polgárokat 
l)ékés szándékáról, mindazáltal kifáradt hadának megszállását sem engedték 
meg, sőt (egy t(')bbnyire mesterl(íg('»nyekből álló csapat a kuruczokat a ro- 
honczi út végén nu»gtámadta s egy zászlót vett el tőlük, majd az elvonuló 
hadra a házakból lövc'ildíiztek, mire a boszús kumcz vezér a várost t()bb 
hfdyen felgyújtatta. Az luip nagy szél levén, csak n(")velte a tüzet, ni(»ly a 
város végén levő szénával telt raktáraktól csakhanuir az egész városra ki- 
terjedt és pár ház kivételével, egész Kőszeg városát elhamvasztotta. A Fal- 
kenheyn gróf parancsnoksága alatt álló vár azonban sértetlen maradt. 

Balogh .vdám sií^tve elvonult a füstölgő városból, innen előbb a Ba- 
konyban keresett mcn(Hléket, majd a Tolnam(»gyében Vön^smartnál terv(v.ett 
átkelés alkalmával október 29-én elfogatott és később lefejeztetett. 

Ez volt a kuruez hadjárat végei)izódja Vasvármegyében. 

VASVÁRMEGYE A XVIIl. SZÁZADBAN. 



Szatmári hékí-. A szatuiári békével uj korszak k(»zdődik a vármegye ti^rténetében. A 

hosszas török háborúk, majd a kuruczfölkelés lezajlása után az egész 
Heircformok. orsziíg érczlc a helreformok szükségét. 

E czélból III. Károly még 171o-ben népösszeirást rendelt el, sajnos 
azonban, erről semmi adat sem maradt reánk Vasmegyét illetőleg, ellenben 



Vasvármegyo története. 



2?Í1 



dóáridcnum Comilati 



1720-iki üS8^t4ráíi utln- 
tai bö tiíjpkoscHsí nyiij- 
inak íi víirriir^iyr íikknii 
nsznnyainM. Vasviutiip- 
fvo iií'^y (Jsszeiró jíirásni 
>sz|(»tí : 

1 Lt'kaí urailalom. 
IL KenuMiesaljai ktv 

Jlí. Bíiltyáiifíilvi (m- 

tic»4iii), niuraszoDjbaíi, felaö- 

^ndvai és dobrai uradalmak 

közbeeső nemes közsé- 

5kkcl. 

IV. Kíinm'iidiT moiiyo- 

ik eré ki, v íjrös vári , pornói » 

^pát8á|4"i, tu'íiimtujvári, szn- 

>naki^ hcnojiityánkoi uni- 

lAlriiak. 

E l\égy lisszpírú j;i- 
oss^cesen Hlí> hrly- 
■sAtrt*! foglalt rtuiírjUíiín ; 
ebbul p^y szabad kinllyi 
rdros, 2ő niezövarns, t27 
íuriúlis és 464 jtifiháíj^y- 
iözség, físszesen 1 lH,6tííi 
ikossal, koztn 7775 vfílt 
lenies. Az e^^ész mei?yr- 
>eii atlófrlosztás tok in- 
|etében 1^,956 háztartüf^ - 
' ratot t (>ssi5e ; t o\^ ábbá 
351 1.\ porta, Kíjszi*^^ 
5zabaíl királyi vVirosbaii 
10 , [>nrta. 

Azl7ir)-jki orszájí- 
fyiUést^n eirogadoti 111, t.H-z. értelniélMni a kfresktHlülein akatlályául relálli- 
»ít temérdek /iarnthH\^ft(l-hirfttfifrik nltíJndtetti'k s a A^anin\iJ['yf^ határszélén 
!siipúti Poláni-zniK liadaralváii, és (iyaiiatalváii, ttnsUíbá I*ird^aföii szcrvt^z- 
*ttek iVíliarininezMílbivalalnk, nu'Lrlélolo száuiú fiókokkal. 

III. Káruly király rctorrii-iíítézkríiésta a k<ivetkt*zíj (»rszággyütést*n (172/i.) 
i>K közt'lübbrdl érdekídték a várnií^gyét* 

Miíidiaii^kf'lött a már a iiioháí'si vész ó1a húzófin sfiriai haÍdrrfm(U'Sfis 
yer (olytalást az ez évi 17. Ira'véiiyi'zikkt^l, inrlyiiek kereszlülvitelére gróf 
^nintiy Sándor loisparj i»!iM>klrlt* alatt egy Xagy IslvTui aliiádnr, Z(*ke István 
királyi itíHötálda tdnok, továbljá Vas, Zala és Stanfígyniegyék alisps'uijalliál 
'Hó bizííltság küldetett ki. 

Fontos szerí\p }uUút a tnrvény kezesnek is. Ez évi 31. t.-cz. által sz4T- 

ezott dunáiitúii h^rületi idbln, mhú elsíHuku t'eleldivifeli trirvényszék, a vár- 

legyt* területén Kr^sz<*gen i'dlíttatnit le!, egyelőre egy elnökkel és négy íilnók- 

íeh Az nj hiros;'ig rnniefiélyí^s Ix/iktatása kálóezi Saiiiovics Mátyás elnr4- 

it»tc alatt és uag\' kozíhiség jeleiilétélven 17jÍ4, ápi'ilis hó 2y-én meíit végbe. 

E biróság ÍVdállitilsa elsfi sorban Kosziig város emelkedését nmzditolta 

slö, másrészt a vármí'gyéheii is liatalmas rorgahiiat h'^tesített^ miután a dn- 

áiitnli részní'k riiajdiiem összes vármegyéire kitf*rjesztette működését, de 

eginkább az ügyvédek számai szaporította. Az 17(ití-iki osszeirás 40 ú^y- 

'éilet (kitztük irddj uratlabiii ügyész) tidált Vasmt*gyében. A kerületi táída 

7, 17áíí'jki törvéijyezikk által szahályzntt műkódését egész 1785. novembt*i" 

7-ig l'oljiatta. 

A vármegyo az dllaitfhj kat(Hifí^dff felállílása kóvetkf^zléhi^ü szükségessé 
rált épületokröí sem feledkezett meg. Sz<»ml»athr'lyen a katonai parancsnok- 
ég részére szállást építtetett 17B:i-ben, midy ..stab-ház'' elnevezés alalt 



IS LlTj//'/J 



c/*/^t:i. 



VAS.^iKOyKI KORtJN.\íaíÜM lí.\NliERISTA 



17í»0- 



UKN. 



Marrftr^i^ 



kg Vántieiryéi w Vároeni : Vusvárjinígy**. 



■«ta 



Vas vármegye tdneneie 



Márf« 



|it!«Kurr«kc^<>. 



később alispiiüi lakil^tíf 
sznlgáltj most pedig Idj 
kén i\z i^úxsiigiig\i p»*] 
lota épült. 

II L Ksíroly bűák-l 
val vészfelhök torajo-j 
sultak Mílriíi Terézia 
trónja fölé* Míg a sznm-j 
szed fejedelmek külön- 
féle czímen igyekexiú 
i\z ifjú fejedelemnft lar-' 
lumányaibül ininél na- 
gyobb részt kiszakitnni. 
addig nz ország rendf*) 
íiz 1741. mujtis 14-íTe 
hirdetett orszíiggyüléíín* 
különféle sérelmekkel 
kr*Itek Ilim. A s/.epU'm- 
bor ll-lki oi-sziiggyiilr- 
sen, melyen VasvArmf 
iryét Rnsly István íiliv 
pán és 8zvetich MrM 
képnselték, váratlan for 
dulat állutt be. A pi- 
zsí)iiyi vár termeiben a 
királynői esdekbj szó- 
zatra elhangzutt ^riUim 
et sanguinem pro regt' 
aostro Maria Teresia* 
csakhamar Vasmegyében is tettekben nyilvánult. 

Szeptember 2ő-én értesíti Rosty a vánní^gyét a nemesi fölkelés ^ 
gyaloghad kiálh't^lsa tárgj^ában kiadott rendeletekről. Az ugyanezen hó 3í)-án 
rii^'gtai'tnlt vármeg}"ei közgyűlés a fölkelő nemesség vezéréül Draskíivirh 
Ádám gi'éf t;íbornokíit kérte fel. Ugyanezen ülésben megválasztatott a noiueiíi 
fölkelő SíTeg tisztikara is a következőképpen : 

Ezredes: ji<>sty Ijtyá n alis pán. Ale&reíl«*8 : Tallián Jézs et ümagy: Niczky .v ' 
Kapitányok: Kiss Mihály, Na^' János, Bajáky MihAly, Arnerusztor Mihály, HorváÜL A n 
Fóka Gábor, Foncsák János. Hadna^^ok : Koltay Lás^sló^ DaticsoHcs lk{iliáU% Lf^n 
László, BdrdostiV Foronc2» Csiba Mihály, Káldy (iyörg-y, Prosznyák Jáno«i, Farkai* / - 
mond. Zászlótartók: Vidos Jójesef, Gajída^h János, H orváth Boldizsá r, V'önift Ferííncz N - 
Ádám, Balogh LA«zló, Eölbey Antal, Pállfy Ferencz ós Simon PáL 

A nemoí^i fölkelésen kívül a vármegye 1322 portális lovast i-s, :t \ii-iu 
karral együtt, 1405 gyalogost állitott ki, nit^yek reufles ezredbe osztattak h»'. 
De a véráldozattío kívül az élelmezésről sem feU^dkeztek meg : V 
nagy üirház Tiyittnt<>tt meg s Vasvarmegye azon megyék közé < 
melyek a legtöbb gabonát és zabot ajánlották fel, 

1742, jamiár 2-án, csikorgó téli napon tartolt megyei kÖzgyülé^b'^Ti 
végkép megalakult a nemesi fölkelő sereg, kibontotta a zViszlóícat, í ^ 
azokat dicsőséges harez után becsülettel hozza vissza. 

Az ez évben kíHött buroszlói béke után hazíiszéledt a fölkelő Hsen% 
az iuszurrekczió feloszlása irtán is szolgálni óhajtók pedig az Eszlorháíy- 
ezredbe osztattak be, 

1744-ben újból fegyv^erbe szóhttatván a nemesség, a várniog^-e a ssw 
tembert lusztnuű szerint, ezúttal 8ö9 embert állított ki. Az ez évi Imdjúi 
ban kiváló helyet foglal el Batthyány Károly gróf, n későbbi berezeg, a 



VA8ME0VEI INSZURRQKNR t797-öríL. 



Vas vármegye története. 



23f? 



NcmtM t«stúrji^ir. 



I íj ítiiiiííyi'i 



főnyi, iiagjrészt vafimegyeiekbol úII«j liiuloval H hétig magára ha 
védte Csehország határát azon kor leghíresebb hadvezére IL Fri- 
len* 

1751-iki orHzággj^űlés a stinai országhatár ki igazi tiisára egy iijatíb Haun,'iiín»* 
:tKágot küldött ki, Batthyány Áílára gróf elní'íklete alatt. Tagjai %^oh-ak : 
ídy Miklós gróf, Nagy Pál szemplyrmk, Kelcz Ádám ker. táblai ülnök, 
. és Zalamegyék alísi>áujai. Tgy látszik azonban, hogy ennek a hizott- 
íik míiködését sem koronázta siker, niprt nz 1 /Ot í)5-iki ítrszággyíiles 
,én küldött ki hasonló 
hSI egy l>izottságot, 
Batthvánv hnreelnuk- 
ulatt. ■ 

Mk nemes testömég 
TOsához a vármegye 
kaiu'Z(dláriától 1760. 
Klb 1-én leérkezett 
•ndehnn* 41)00, K5szpg 
U 1*'>0 fi>rinttal jánilt. 
^ fegyverzaj elné- 
ával a vármegye bel- 
'inek intézéséhez fu- 
1771. május ö'án meg- 

t közgyűlésében uj 
építését határoztji 
Ez ügy n helytálló- 
US kifogásai miatt csak 
Ben jutott a megvaló- 
P^ötádimnábrt, miglíni 
ly mimka után 177Ü- 
az uj székház késziMi 
L 

Mária Teréziának egy- 
tóren lett intézkedései 
BS^^asvánnegyét köze- 
rol a i^zomhafhehji püs- 
^y feldUítma érdekli. 
i püspökség 119 plnhá- 
aI a győri és zágrábi 
iá5;meg>'ék területéhríl 

KDtt ki, elsö idpász- 
felsö-szopnri Szily dános neveztetett ki, kinek ünnepélyes fíd- 
5se Szombathelyen augusztus 20-án ment végbe Battliyány József 
rüs herez(^gf)rimás áltah A püsp<»kség felállítása elsö sorban a vallás- 
Icsi intézmények létesítését jnozdítMlta el/1, míg egyrészt Szombathely 

fét hat-tUmasan előmozdította, addig a vármegyének a győri püs- 
a földesúri jogok miatt támadt egyenetlenségei véget értek. 
bajitr orÖkösSd/si háború újra fegyverbe szólít ni ta a vármegj'ét. Az B4ijur imbumií 
Iggyülés áltiil megszavazott 13,000 ujonezból Vasvárrai»gyére 800, Kőszeg 
24 esett; azonfelül a Batthyány grófok 200 huszárt, Batthyány 
n húszán ajánlott fel. A készülődések közc]>ett Tesehenben 1779, 
3-án megkötött béke véget vetett a háborúnak. 
József a korona birtokába vétele után hozzá fogott nagy terve : az i^- J^^^^í 




ORÓF BATTHYÁNY KAROLY. 



S/.oinlNiÜiLe'lyt 



2.SÍ VasTármegye története. 

pfrységes osztrák birodalom megvalósításához. Reformjait először az (egyházi 
ügyekre terjesztette ki, a Mária Terézia által 1777-bcn alapított szombat- 
helyi papnevelő-intézetet beszüntette és a feloszlatott szerzetes-rendek vaLn'<»- 
nából a plébániák számát szaporította, úgy hogy ez időben a szombathelyi 
egyházmegyéhez tartozó plébániák száma lőO-et tett ki. 
Katobzicr. A központosító tíu'ekvések siken* azonban első sorban az egész t)rszáií 

ismer(»tétől fügött. II. József e (•zén)ól 1784. május elején kiadta a rendeletül 
^^agyarország fehnérésére és a nép í)sszein\sára. 

Az osztrák tartományok mintájám készített összeirási ívek ellen első 
sorban Vasmegye szólalt fel s különösen a katonaság részvételét kifogásolták 
az r)sszeirási munkálatokban. Vasmegye október 25-én késznek nyilatkuzoll 
az összeírás eszközlésére, csupán a nemesi jogok biztosítását kérte. II. József 
azonban a vánnegye felszólalásával mitsem t()rődve, kijelentette, hogy szükség 
es(»tén az összeíráshoz fegyveres erőt liasznál. 

Erre a megye urai vették az ügyet kezükbe. Az összeírás 1785. már- 
ezíus 1-ével indult meg s az augusztus 16-án megtartott közgyűlésből már 
alábbi kimutatás terjeszt(»t(»tt fel a helytartó- tanácshoz : 

helysép háztartás 

I. S/ombathelvi járás 119 7,258 

U. KeniíMiesaljai 77 8,128 

m Körmendi 91 6.092 

IV. Tótsáiri 161 5,633 

V. NVmetujvárí .106 7,488 

VI. K5szoírí ^ ^9} ?i*^ _ 

Ossze.sen . . . 656 i2,706 

Biilokarány .szerint 140,870 hold szántóföld, +3,056 kaszálórét és 35,474 
kapásszöllö. 

A porták száma VasuK^gyélxMi 301 -et. Kőszeg szabad királyi városában 
lO-et tett ki, vagyis az 1728-ik évi r)sszeíráshoz képest őOVí-eí, KOszegen 
])(Hlig -V.-del ('.Mikként. 

A lakosok összes száma Vasmeirvében 183,212, Kőszeg városában 
VMl volt. 

Németnyelv. Az ez évben kjadotl német nyr'lvfi rendítetek még nagyobb forrongásba 

hozták a vármt»gyét ; Miklós Mátyás felső-eöri szolgabíró ez ügyben kiadott 

különben egészen jelentéktelen hird(»tményét izgatásnak minOsítette a 

kancz(»llária s nn'g a szolgabíró ellen vizsgálat indult meg, addig BatthyftdT 

Lajos grófot II. József a föisi)áni ííllástól felmenti és helyébe ez ügy 

felji^lentőjét, Hattliyány Miksa gróf szalonaki várurat nevezte ki. 

Kémleli nndswfr. A megy(»i Huidszer sí»liogys(»m fért II. József reformjai keretébe s 

különben is (»Iég akadály gördült kíizpontosító ttirekvései elé, ezért 1785-ben 

(»ltiltotta a kr)zgyülés(»k tartását, egy sen^g főispán letétele után az egbu 

országot tíz kerületre osztotta: Vasvánnegye az első vagyis gyOríketQlet- 

hez osztatott, mely (iyőry Ferenez gróf vezi^tése alatt állott. 

A czentralisztikiis n^ndszer azonban alig ért meg fél é\iizedet. A 8ike^ 
telén török háború csak fokozta az ez ellen nyilvánult íngerfiltséget s a 
magyar nenuv^ség a porosz kíhet útján alkudozni kezdett a berlini udvarral 
Az általános zavar közei>ett 1790. január 28-án ö.sszes i-endeleteit visszavonta 
a ..kalapos király". 

Tí)bl) sem kellett a vármegyének. Lázas sietséggel döntötték romba 
II. József intézkedését, a házszámokat eltávolították, a felmérőket záros 
határidő alatt kiutasították s az eddigi felmérési nnmkálatokat elégették. 

Már márezius 2-án összegyűlnek ismét avármegyp karai és i'endei sa 

régi vármegyt* visszaállításáról értesítik a kanezelláriát. April 14-én Batthyányi 

.... József írróf hertzegprímás-főisjíán (»lnöklete alatt megtartott közgyűlésben 

bamieriíím. elhatározta a vármegye, hogy a visszaszállított korona őrzésére bandé- 

riiun(»t küld. A bandérium a következőkből állott: 



V-Térmegye története. _ |^(; Í^^, .^ (,;\,,.f.:' ^;^^j;_^^ y^,,^ 



Er(i6dy Lajos ífróf. Alezredesek : Rumv József . Malik Ferericz. Kapitányok : Skerlerz 
József, Farkas László Káldy Antal. Segédtiszt : Zárka Károly. Alhadnagyok : ^ághy Imro, 
Gnibits Simon, Kuún László, Darás János, Tevely János, HpjyAtji Feroncz, Salamon 
János, Eb«*r ^n y József. Zombath Ifij^ácz, Nagy Jozsof, Szabó László, Váozy Mihály, Babos ^ » /_J 

József, Vajda Imre, Szerdahelyi Ignácz, Laky Dá^id. Cvitkovich Sándor, Kregár Péter, (rvioWi/i, Jy]otA 
Széli Kristóf. Szelestey Lajos , Hajós Tamás, B^l>^, József, Kuma Sándor, Káldy Péter, 
Porpáczy Keresztély, Porpáczy József, Kemón l'ál, Prosznyák József. Ezenkívül 16 lovász 
2 tárogatós és 1 kovács. 

Május 17-én ismét a megyeház termeiben t^iláljuk a vármegye rendéit. 
A berezeg Battbyánv Lajos örökös főispán elnöklete alatt megtartott 
ülésen a haza iránt való hűségre megeskettették az összes jelenvoltakat, a 
távollevőket pedig annak záros hadáridő alatt leendő letételére felhívták s 
az egybehívott országgyűlésre* Hoross Ferenez alispánt és Kbergényi Istvánt 
küldték ki követekül. 

A NEMZETI TÖREKVÉSEK KORA. 



Reform-törek- 
▼caek. 



Az időközben összeült országgyűlés hazánk alkotmányát emlékezetes 
törvényekkel biztosítván, 6000 újonezot szavazott meg, melyből Vasmegyére 
266, Kőszeg városára 8 vettetett ki. Még az ezen országgyűlés alatt kelet- 
kezett reform-törekvések a franezüi foradcdam hatása alatt csakhamar na- 
gyobb hullámokat vetettek. 

Az ezen mozgalom közepett támadt Martinovics-féle összeesküvés a vár- ^ö'SSJÍSiívIt!* 
megyét sem hagyta érintetlenül. 

Martinovics apátnak összeesküvő társulatához sikerült megnyerni a 
Kőszegen tartózkodó Siaray Jakab gróf kerületi táblabírót, a kit a társulat 
egyik igazgatójává vtllasztották. Sigray gróf tulajdonkép a társulat vég- 
czéljával nem is volt tisztában, de hízelgett hiúságának a kitüntetés és 
csakhamar hozzáfogott, hogy a vánm^gyében az új eszmékn(»k híveket sze- 
rezzen. Bevonta a társaságba Brehm .íános rohonczi seboiTost, Rosty János 
táblai jegyzőt, majd ennek testvérét, Rosty Pál földbirtokost és Szabó Imre 
körmendi plébánost. 

Az összeesküvés nem volt hosszú életű. Még meg sem kezdhette 
jóformán működését, midőn Maiiinovicsot 1794. augusztus 1-én elfogták. 
E hírre Sigray gróf menekült, de a határon feltartóztatták és a vár- 
megye alispánja elé vitték, a ki futár által értesítette a nádort. Budáról 
leérkezett egy császári kapitány, a ki a megye tiltakozása daczára Sigray 
grófot csel útján Bécsbe vitte. 

Bécsben történt kihallgatásuk után, a megyék felirataira az összeesküvők 
pere a királyi táblához tétetett át. A deczember elején megkezdett tárgyalás 
alatt csakhamar elfogattak az összeesküvés többi vasmegyei tagjai is ; de 
köztük Szabó körmendi plébános az első szembesítés alkalmával tisztáztíi 
magát, mire ugy őt, mint Rosty Jánost, Rosty Pált és Brehm Jánost a ki- 
rályi tábla felmentette. A hétszemélyes tábla már nem volt ennyire elnéző. 
Sigray grófot halálra ítélték, mely ítélet rajta május 20-án (1796.) a Vér- 
mezőn végre is hajtatott. Brehm János és Rosty János pedig Brünnbe 
szállíttattak, honnan csak 1799. június 22-ikén szabadultak ki és csupán 
Szabót mentették fel, 

Az összeesküvés elnyomása után a megindult reform-mozgalmak 
elnémultak, e helyett az 179H-tól tartó fran-czia hadjáratok ujabb és ujabb ^''*"^^^»jj>*'*j*- 
áldozatot kívántak a vármegyétől. 1796-ban csupán a hadi s(»gély megaján- 
lása végett összehívott országgyűlésre Vajda Antal alispán és Hoiü^lendy 
Jáaos főszolgabíró küldettek követekül. 

A francziák elleni háborúban a vármegye közönsége áldozatkészségének 
nem egyszer adta fényes tanújelét. Az országgyűlés által megszavazott 
50,000 újonczból Vasmegyére 1630, Kőszeg városára 40 (ísett, (ízenkivül a 
hadsereg élelmezéséhez 46,000 pozsonyi mérő gabonát, 60,000 mérő zabot 
természetben, 62,720 mérő gabonát, 110,328 mérő zabot pénzben ajánlott 
meg, ezenkívül 906 vágómarhát, 543 lovat szolgáltatott. 



236 VasTármegye története. 

1797. óvi nemesi 1797-ben újból kitölt a háború s Napóleon a Lombardiában kivívott 

mazurrekcziü. (jjj^^jg]^]^ ^^jjj^ már-már Béctset fenyegette. Hogy az események készületlenül 
rre találják az országot, I. Ferencz király általános nemesi felkelést rendolt 
el, miéit is április 19-ikén a szabad ég alatt megtartott közgyűlésben a vár- 
megye rendéi a felkelés szervezéséhez fogtak. 

* A vármegye 6 század lovast áhított fel. A tisztikar választás útján 
a következőkép alakúit meg: 

Ezredes : Battliyány Lajos herczeí^f. Alezredesek : Erdödy Ferencz gróL \i\yh 
Antal I. alispán. Oniagy : Gulácsi Farkas László II. alispán Tiszteletbeli ornag^y : Skerlecz 
.lózsef. Kai)itányok : Vajda Imre, Y^^los Ignácz, Bezerédj Pété, Saly Károly, Sehstiy 
.József, Zelles György. Főhadnagyok : Kisfaludy György-, Széli Kristóf, Szerdalielyi Ignácz. 
Szabó Mihály, Tevely János, Tulok Dániel. Alhadnagyok : Boda József, Illésy Fen-ncz, 
Yécsey István, Chernél Györgv', Saly Antal, Farkas József. A gj'alogság ezrívles.: 
Szápáry Vincze gróf, alezredese : Szelestey János, őrnagya : Bókássy István. 

A felkelő nemességen kivül a vármegye belvédelme ezéljából a nój) 
k(*)rél)öl 2000 gyalogost állított ki. Kőszegen pedig tábori kórház állíttatott 
fel. A dunániimcni és dunántúli nemesi inszurgensek előbb Vasváron iiu'g 
június 18-án Körmenden jíittek (issze, a hol felettök szemlét tartottak. Innen 
azonban csakhamar Szombathelyre vonultak s a közben érkező visszamflradt 
tiszamenti felkelőkkel (ígyütt augusztus hóban 27 vármegye inszurrekcziója 
táborozott a Szombathely melletti szanati mezőn. 

Augusztus 16-án maga I. Ferencz király nejével Szombathelyre érkez- 
vén, az inszurníkczio felírt szemlét tartott. József nádor vezérlete alatt összcsími 
98 század lovas és három zászlóalj gyalogos vonult el a királyi vendégek eirnt. 

Még mielőtt a harcztérre mentek volna, létrejött a campoformioi béke, 
minek kr)vetkeztébon az inszurn^kcziot a deczernber 16-án kelt királyi leirat 
feloszlatta s a felk(»lő neni(\sség így félesztendői táborozás után visszatért liázi 
tűzh(^ly(úhez. 

A folyton tartó franczia háború folytán 1802-ben hadi segély meg- 
szavazása végett (Ksszehivott országgyűlésre a várm(?gye követekül Vajda 
Antal alispánt és Káldy Sándort küldte. 

Kzen országgyűlésen az adókivetés (»szk<')zlése ezéljából a várineírye 

portáinak számát HOl-ről 2(32-re szállíti)tták le, ugyancsak az ez évi orszáu- 

gyíílés Herzán F(»nMicz gróf szombathelyi püspök elnöklete alatt a stíriai 

határrendezés ezéljából bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak : Festeticli 

Imre gróf, Eb(»rgényi István, ker. táblai ülnök, Horonkay József, Vas- és 

Zalavármegvék alispánja. 

* 

Az 1807- iki országgyűlés, hasonlóan a két év előttihez (180r).) csupán 
adót és újonczot ajánlott meg. Kz orsziíggyíílésen a vármegye követei, 
íjada Ignácz és Bezerédj (lyíirgy, ellenzése daczára a kormány által elu- 
t(TJeszt(»tt 12,000 újoncz megszavaztatott, ugyancsak ismét szóba került a 
határigazgatás ügye s az újból kiküldött bizottság elníikévé Somogyi Lipót 
szombatluílyi püspök r(Mid(»ltetett. 

A kövctk(v.ő évi országgyűlésen Lada Ignácz helyét Vajda Antal 
foglalja el. S])any()lország l(»alázása után Napóleon mindmkább fenyegetöleir 
lépett fel az ország (»llen. Az országgj'űlés ezúttal a nemesi • felkelést 
határozta (»1. Csakhamar erélyesen megindult az hiszurrekczio szervezése az 
(ígész országban. 

A d(»czeml)er 19-én Széchenyi F(»rencz adminisztrátor elnöklete alatt 
megtartott kíizgyűlésben a vármi^gye kcizönsége a nemesek összeírását és a 
szemlén való megjelenését határozta el. 
í^'jabbmMur- 1809. év fcbruár 19-ikén I. Ferencz király ama kijelentésére, hogy a 

bék(» tovább íoun nem tartható, Vajda Antal és Sigray József követek 
egész hévvel karolták fel a felkelés ügj^et. A kiküldött avató-bizottság 
ernyedetlenűl működött úgy, hogy a márczius 3-án érkezfi József nádort 



Vasvárxnegye története. 237 

Német-Gencsnél Batthyány gróf vezérlete alatt már egj- felfegyverzett 
nemes felkelő-csapat fogadta, ugyancsak gróf Széchenyi adminisztrátor 
jelentette, hogy 275 lovas és 2Í03 gyalogos felkelő nemes áll rendelkezésre. 
A nemesi felkelés pénztára 118,447 frt és 18 krral rondeIkez(»tt. 

A május 1-ére összehívott közgyűlés már íiz egész lu^niesi inszurn»kcziót 
Szombathelyen találta s május 6-án a S(»reg Andrássy János tábornok ren- 
d(»lkezésére bízatott. 

Napóleon ezalatt mindinkább kr)zeledett Bécs felé és azt május l;J-íiii 
el is foglalta. E hírre a vármegye* különböző községeiben (^helyezeti inszur- 
rekczió parancsot kapott az indulásra. Május 12-én indult Hosszii-lVníszt(»gröl 
a bívasság, 16-án pedig a gyalogság Erdődy gróf (»zredes parancsni>k- 
siiga alatt. 

János főherczeg, nem tudván megakadályozni az Olaszországból jövő 
Eugen és Napóleon egyesülését, Stíriál>ól V(4*t hadával a Hába vr)lgyéii ál 
i*gész Körmendig vonult vissza, mialatt Eugcíii Mura-Brukk és Bées-ljlielycn 
át Sopronig nyomult élőn*, oiman i>(»dig Kőszegre érkezett. 

Míg a győri táborból küldíUt inszurgens zászlóaljak János löherczeg 
[elcsigázott seregének átvonulását IVdezték, (Minek megakadályozására Bcau- 
lianiais Eugen a Colbert és Montbrunn-féle lovas (;zr(»d(»ket három ez(M* gya- 
logossal a Rába íelé indította, maga |)edig fösíMvgével Köszc^gcn át, hol lázító 
k iáit viíny okát osztott szét, június H-án Szombath(»lyre és innen a Haha felé 
lai1i>tt. Ezalatt Macdonald s(M*(»gével miiulíMiütt János föh(M'cz(»g sarkában 
vonult a Hába völgyén felfelé, mig végül jiirn'ns í)-ikén K(")rmen(lnél foglalt 
íllást, János főherczeg seregét, bár (^lőny()s hí»lyz(»tb(Mi voll, a Háhán ál 
Migedte kelni, maga pedig 8000 i'önyi hadával loronyiránt, IVipa f(^lé tartolt, 
hogy János főherczegn(»k eléb(» vágjon. 

Eugen alkirály eközben Szombathelyről Sárvárra, majd Karakó fVIé 
tartott. Június 10-ikén a karakói sánczok m()gött IVIhukkant inszurgensek 
iitját állották seregének, mire másnap a francziák hitves ágyúzás után kierö- 
szakí)lták az átkelést a Álarczal-esatornán. Ezalatt dános tollercz(^í.^ a helyett, 
liogy Karakónál az inszurrekczió segélyére si(»t(»tt volna. sz(M-(Micsésen keresztül 
jutott a franczia hadvonalon és 12-én (íyör alá érk(»zett, a hol másnap (\ste 
már Eugen előőrscíi is felbukkanlak. 

A kedvezőtlen kim(Mi(»telü győri csata után valóságos i'ranczia népván- 
lorlás indult meg a várm(»gyéb(Mi ; a francziák az osztrák foglyokat és 
"jaját s(*besültjoiket Sárvárra, majd onnan Kőszegre szállították. 

Ezen átvonulás ahitt Chasteler császári tábornok (iranika felki^lő ezredc^st 
üüO főből álló felkelő nemessel Kőszegre kémszíMulére kíddtcí, míg V(M*gel 
5rnagj^ a Hohenlohe-lovasezred egy osztályával július 12-én Szombathely(Mi 
voXi állást, hogy az élelem szállítását a franczia hads(M*eg számára nu'gaka- 
ilály ózza, július lí-én pedig Kőszegen t(»níiett, itt azonhan egy franczia csapat 
inegtiimadta, onnan kivert(» és Kőszeg várost megsarczolta. 

A július 12-én Znaimban kötr)tt f(»gyverszimet 2-ik pontja értelmében 
\'asmegyének a Rába folyóig terjedő rész(^ fmneiin uralom alá kiM-ült. Kr.in. /i.i tiraion, 

Mig a vánnegj^e közönsége július 2'4-ikén Narbonne tábornokhoz (ivörlx* 
küldöttséget menesztett, addig Hicce dandáilábornok Pozsonyból a várme- 
Lrj'cre kivetett 1.807.008 frank és Ö2i''/r,i c(Mitim(í hadisarcz hu-ovásának niódo- 
satát közölte. Ezenfelül különféle felszerelési tárgyakat, vásznat, posztót és 
jelentékeny mennyiségű terményt követ(^lt. 

A wagnmii ütközet után de Pidly táhornok 1710 eniherrel szállotta meg 
\"íismegyét, hadosztályából a 28. számú ezred Szombath(íly(»n, a 2í). szánni 
»zrcd Kőszegen, a 23. számú ezred Kr)rmend(Mi szállásoltatott el. 

Mig a vármegye Habán nmen eső része* az óriási sarcz hehajtásával volt 
elfoglalva, addig az augusztus 28-ikára (Szombatlu»ly a francziák által volt 
negszállva) Kis-Czellben nu^gtartott m<»gyegyűlés helyzete* sem volt irigy- 
endő, mert újabban 1200 újoncz kr)V(»teltetett,azonlelüÍ a ha(ls(M*(*g felszerelése 
!»s a hadi segély megfizetésének kérdései is elég gondot adott az egybegyűlteknek. 

A visszás állapotnak az október 14-én m(*gkr)t<)tt békV vet(»tt véget. 
\ fnincziák november 20-ig kivonultak a megszállott területekről, ma- 
riikkal vivén a kőszegi kórházhan ápolt 2000 seb(»sültet is. 

Jfafyaromif Wkmng^ éi VároMÍ : Vasvármegyc. *V\ 



2:íh 



VoF vár megye története. 



Majrytirusilife-. 






\\^ 



JÁNOb 



N()vembf»r1 
föhurezpg KíinneiKli'' t^'it*' -ii 
főhadiszállását. 

A franczia sarrz-alíipm 
egjlipgyült és a l)*^kekí^tés 
folytán fcií>sloge8Sé vált im- 
szeg pedig később miut iK'mw 
pénztár kezeltetett. 

I. Ferenez kinily novnni- 
ber 24-ikén kiadott rendrlo- 
tővel a rolkelt nemessigct 
liiiZtibncsájtvári, ez deezeiubrr 
kf*zepén érkezett vissza Szoin- 
bathclyre s a következő »H 
(1810,) január 8-ári tnegiur- 
tott vármegyei közijyuléíi után 
szétoszlott. 

Az l8U-iki eredmény- 
telén orszá^gyiílés szétoszlásH 
nlán a várnieíífye t^gxhlp'v^ 
téllí^usé*,'n? volt kárlittztíitva. 
A ktirrnány önkényesen vetotí 
ki ujabban 30,000 iijonc/or 
majíl a hadi adóknuk ez 
)>érizl>en Illendő megfizelesti 
rend* •! te el. 

Essek a tön^énytelen intézkerlések azonban a várniegjT ellen iUlásnn meg- 
tűritek s az 1825. szeptember 11-ro összehívott országgyöléssol szebb k^r 
virradt az országra. 

Még ez íírszáiígvulés megnyitása i^otí élénk mozgalom üidult nu^tfa 
várniegvében a matfffar nf/dt^ terjt^szlcse végett. 

1820-l>an siii'iíette a vármegye, hogy u tanítók az idegnn ajkú ískolalKtn 
magyand ísmitsioiuk és ezeknek (>sztí»nzé.sére egy, a mai napig leunili'' 
alapot létesiiett, 

A magyar nyelv terjesztésére 182ő-lu^n állandó bizottsiig If'íM^nli 
juülynek elnöke Diencs Ferencz, jegyzője Szegedv Sándor volt A/ 
évi november havi közgyíUésbeíi hozott határozati al az idetren aj! 
ban u vallásoktatást magyar nyelven rendelte megtartatni, a nm^ 
tudó tanítókat magyarul tudó sr'géd tartásiira kötelezte, magyar nyelv tanol 
írását határozta el, melynek nyomtatási költségeiről is gondoskodott ; a feleke 
zetek elöljáróit és a földesurakat a magyar nyelv felkarolására lü\ia fel 
Határozatba ment továbluí, hogy a vártnegye kf'irözö levelei ezentúl magyaniP 
állíttassanak ki, nyilvános fi*linitok, ezímerek esak magyar felirattal en^*»dó- 
lyeztessenek ; ezéh-levelek magvarul vagy magyar-német szöveggel a<l 
ki. Mind oly intézkedések, melyek egyaránt jellemzik a vánueo-ve ; 
és köröltekintö gondoskodását. 

Az I82Ö— 27-íki országgyfdésre a vánuegye követíd lomniizaj ^<kerJe;jS| 
József kamarást és Nitzky János első alispánt kíiid<»t1e. Ezen országg\illéá 
iratai között a vármegye áldozatkészségének íjjíilíh tatuijeleit találjuk fd 
Koronázjisi ajándék ezimén a vármegj'e 262 portájára 20117, Kőszeg ván^ 
portájára 80 arany vettetett ki, a nemes tcstöi'ség részére niegajárdnít SZ4'4? 
(V>er forintból Vüsmegyére 4194 t'rt, és 46 Va kr*. Kőszeg városra lt>0 Irt l>Vi kr* 
esett, mig a megszavazott 28,000, majd 20,000 ujonuz-jut^dékhtiz, u vúrmi^ve 
7H1, illetve 044, Kőszeg város 18, illetve 12 lövel járnlt. 

Az orszilggyűlés leloszUtsával a közviszonyok jiílíbra fordubbia a vói 
megye termeiben is kifejezést nyert. Uatthyáu}' Fülö|> (Wikös fCmpiu 
vármegye' relszólilására L Fenuiez királv, József nádnr, valaruiiil »-»*• 



Vasvármegye története. 



atyjSnak arczképeit a vámiegye közgyűlési terme számára lofesttette. Az 
üniiopp]yes leleplezés uz 1830. mújiis l-ón megtailott krízgyűlésea iiumíI 
véglie. 

A lengyel felkelés iránti rokonszenv sem hagyta közömbösen a vármegye 
közönségét s jímins hó 1-én megtartott kr>zg™!ésébeu r'lhatílmzta, hogy a 
lengyelek érdekéljen feliratot intéz a koronnlioz, a szeptemljer 8-ikára hirdetett 
oi*szággyűlésre pedig követekül Nitzky János első alispánt és Ebergénji 
Benedeket küldötte ki. 

Az nrszágszerte dühöngő koleríi-járváriy \'!t8jnegyében arányhig nem 
sok áldozatot szedett Ennek oka, núként azt a vármegve a kir, kanczoUá- 




A deAe-platán rAtí'iton. 



riáhi»z intézett t'eUrutában kifejezte, Nitzky elnö alispán ezéltiidatos működé- 
sének tnhíjflonítható. Egyébiránt a földesurak, köztük Battíiyány ViWöp 
lierezeg, az óvintézkf^lések megtételében jó példával jártak vlúve. 

Az 183:i — 86. országgnllés, melyre Ebergényi líenedek és Nitzky János, 
később Széli Imre küldettek követekül, első sorban a Jobbág>i,elkek nagyságát fíííSyo*j^í 
szabályozta, a rtii a későbbi örökvállságnál irányadó lett. 

Vasvánnegyében a belső egész telki állomány egy Imldban liatároiítatrdt 
inrg, a kültelek tekintetében három osztály állíttatült fel; és pedig az első 18, 
a második liO, a harmadik 22 hiddban, a rétekre nézve pedig, ha sarjút is ád, 
li, ha keveset, 8, ha egyáltalán nem, 10 kaszálóbaji állapíttidntt meg. 

Az orsztiggyűlés intézkedései a megyei éleire közvetlen fiatással voltak. 
így az 1832 — 36. IIL t.-ez. alapján a vármegye közönsége november 11 -ikén 
megtarb«tt köíígvillésébeii m;igyai' körirata j^eesét használatát határozta el^ 



2(0 Va8T4rnieg7e történetd. 

í»zt azonban a helytartó-tanác-s nem hagyta jóvá, sőt a vármegj'P durírá- 
lílsban is n'»szf»sült. 

Még í»z óv elejr*n votte lvezd«»tét a vármegye székházának kibővítrsc; 
az építkezés l84S-ra készüh el teljf^en. 

Az oi-szággyulés berekesztése után elfogott Lovassy László, majd 
Wrssclényi és Kossuth ügyét is melegen felkarolta a vármegye közönséí!»'. 
Lovassy szabadon bocsátása érdekében még az 1836. évi őszi kíízgyűlésrn 
intézett feliratot a királyhoz. Wesselényi Miklós báró és Kossuth Lajos 
üíryét pfdiíT 1 837. július 3-án megtartott "közgyűlésükben tárgyalták a vármogyr 
karai és nMidri. D(í t» f»»liratoknak nem volt foganatjuk, söt a Bécslx* ter- 
vezett küldöttség(»t a lielytartó-tanács visszarendelte. 

Ily viszonyok közepett ejtettek meg 1839-ben a választások. Vasvái- 
mí»gve az 1840-iki í országgyűlés re Zárka János alispánt és Bertha Antalt küldtí' 
fel. Az ezen országgyűlésen kiváló szerepet vitt Deák Ferenez ünnepléséh(7- 
a várnuígye közíMisége is csatlakozott, a június 30-ikán megtartott orsziiir- 
gyűlésböl Zalavármegye rendéihez lelkes hangon irt átiratban fejezve ki 
tiszteb^tét nagyn(»vü követe iránt. 

A kr)V(ítk(»z6 országgyűlésre (1843), a vármegye követekül Tóth Lajost rs 
Hékássy Imrét kül(h(». Kz utóbbi külíinösen tevékeny részt vett a vitákban. 
Az országgyűlés elején felszólalt a szent-gotthárdi apátságnak a sziMit- 
ki»n»sztitöl való (elválasztása és a niagvar rendhez való visszacsatolása iránt. 

Az 1843. évi III. t.-cz. értelmében szükséges laktanyák és beszállásulási 
holyek m(»gállapitásánál a vasmegyei köv(ít<ík e czélra legalkalmasabb helyűi 
Kr)rmend(»t és Sái-várt ajánlották. Ez időtájt rendszeres laktanya csak 
Kösz(»gen volt. A város egy (ízredparancsnokság, egy osztály elhelyezésóiv 
vállalkozott, azonf(»lul 300 hold térségű gyakorlóteret ajánh)tt fel. A gyalnír- 
ság tr)bbi része a vánncgye különböző helyein szállásoltatott el. Szonil)at- 
helycn hadfogadóság, Néniet-(HMics»»n katonai kórház javasoltatott. 

KziMi WA országgvíí lésen Javaslatba hozatott, hogy tíz huszárezred 
Magyarországban helyeztessék el. Vasnicgyére a 0-ik voh előirányozva > 
irírzslielyűl a követ(»k KíU-nKMidel javasolták, míg állomáshelyekül Sárvárt. 
Kőszeg(»t és Ikíírvárt. 

Az országos pénztiir létesítése czéljából megszavazott összegből Vas- 
megyére 212 porta után 83;")! frt 33 krt, Kőszeg városára 6 /^ porta után 
2r)í5frt4krt vetettek ki, az országos ajándék czimcn pedig a vármegye 11.400 
forintot fizetett ezüstb(»n. 

Az 1847 — 48-iki utolsó rendi országgyűlésre Vasvármegye október 18-iki 
kr)zgyüléséb(»n választotta meg követeit és megfelelő utasításokkal látta el. 
Kí)vetekül Szabó Miklós nagytehetségű fiatal táblabíró és Vidos József 
választattak meg, az (»lőbbi korán elhunyt, az utóbbi a szabadságharezbaii 
f(\jtett ki élénk tevékenységet. 

AZ 1848— Í9-IKI SZABADSÁGHARCZ, 

Az /«S-/<sWA:/ márcziusi e.s(mciii/('k hatása csjikhamar Vasmegyérc^ is ki- 
líMJedt. Mármárczius 10-ikén érkezett m(»g Batthyány miniszterelnök leirata, 
m(»lyben a vármegyét idtMglenes nemz(»tőrség felállítására hívta lel. Kő- 
sz(»gen csakhamar szervezkedtek is és elsőül a királyi tábla ügy\Tdei léptt»k 
be az újonnan ahikult nemzetőrségbe, mely az április 9-iki zavargá- 
sok alkalmával Preiszler Anüil nyugalmazott kapitány vezérlete alatt den*- 
kasan megállta helyét. A nemzetőrség csupán hái'om havi kötelezett.séggel. 



Vasvármegye törtenete. 



m 






f 




johú sorban a belsB 
Tc^nd í^s krízbiztiinsiíií 
véílelmérr* íVllitatisUott 
M Vidos Józsr»f ví*- 
zőrliítp abitt. 

Az aldnnai vs 
ht»rvát mozgalmuk pI- 
KÖ hírére a niagjar 
k*>nuáuy május 16-un 

kflt rendeletőv^el 
10 hnnvód - zíiszláiiV} 
fehUlítiisát rendelte 
H ; özek kuzíil a 7-Ík 
Ziisítlóídj széktielyé- 
iil Szombathelyt i űz- 
ték ki. 

Szemére Bertalan 
bt*líiürymiiHszter leira- 
tát a vármegye má- 
jus arvikéri megtar- 

tntt kí)Z2ryid»^sében 
tárgyalta. Az önkén- 
tes lionvéd - zászlüídj 
feljUriíi'isárn jelenté- 
ki^iiy íissxegín szava- 
zott mvg a nf*mesi 
pénztárból , ezenfelül 
a lakossH^'i^f arlako- 

zánra hívta lel, a 
S;£oml>a1 helyen meg- 
tartandó lobi»rzásra 
í)edig polgári liizlo- 
snl Síighy XIÍhál\ t je- 
lülte ki/ 

A tobíH'zás e^íik- 
hamar a vármegye 
főbb helyein, májnn 
26-tól jimins ll-iff, a 
bjgnngynljl) ^yorsíisággal eszközültetetl. 

Kkiizhen a nemzeíorséir is leljesiMi felkészíill, zászlójukat jnnins 13-árí 
avatták fel Ikervámlt^ Bíitíhyáoy Lajns gióíné viMJnoksége iiliill.s két íia|j- 
pul később már a 7-ik zászlóalj tisztikarát is kinevezték. 

Alig nllílatntt lel a 7-ik zászlóalj, a vsVrmegye június ll)-iki krjzgyiilé- 
'j<#*hf*n, Vidos József irjditványár;u iijiddj H(HH) főnyi <»rikérjtes sí'H'l^ tohnr- 
scását batiirnztn el, 

A kéjn isi'lö-választások junins 23-;iu sUtnlános liudí-készíilödésrk kózrnt 

fidnak le. Megvábiszt4\ttak : 

Szombathelyen : Horrdlh Hi»ldizsár, Kószegen: Hvzrrrilj László, SVirvái'otl 
i*B KÍ8-rzeilen: ISnithf^thu/ LaJHs gróf miniszterelnök (Ez nfóbhi kerüle1h(»n 
Batthyány lemnndilsa folytán kósííbb lirkássij Imre választatidt meg.), Unni- 
iliOii: SiMl József, Kra-nif^ndíMi ; HMijey N^ineze, Mnraszfanbaton : gróf Szá- 
páry Aíital, Szent-* Intthárdíin; Sznhadfy Sándín% Xémet-rjváron : Hidijptj 
István, Felso-Eörön : Uasmj Alajns. 

A horvátoj-szági zavarok lólytán (dubb a vármegyében levfí két százail 
pj'alog-katonaság és a Miklós esászár novü hnszárnznHl első osztálya, utóbb 
^ Vidos-féle nemzetörsereg is a Drávához rendelletett, a 7'ik zászlóalj pedií^^ 
jtdliiH 26-án kelt rendeletielj Vesziu'éndie ladyezti^teti át. 

della-sich készülődéseire Batthyány augusztus lő-én újból felhívta ii vár- 

mtígyél, hogy a haza határának védtdmére egy iij önkéntí's mozgó órsi*rugei 

Ilitsou fel, íi nemzetőrség szervezésére pedig Széli József kir. biztost küldte 



VIDOS JÓZSEF. 



242 Vasvármegje története. 

ki. A vármegye auí^usztus 23-án meglartott közgyűlésében 3000 nemzet- 
őrt ajánlott meg; a kivetés Vidos alispán elnöklete alatt egy öttagú bizoti- 
síigra bízatott és a g^'orsan íisszetoborzolt nc»mzet6rséget Pápára, Kosztolányi 
Móricz táborába küldték. 

Jellasicli e készülődések alatt, szeptember 1-én, beütött Magyarországba, 
azonban a főváros k(")rnyékén szenvedett kudarcz után, csakhamar a Lajta 
felé igyekezett. 

Ezalatt Békássy Imre kormánybiztos erélyes intézkedései következté- 
ben Szombathelynél hatalmas felkeíő csapat gyűlt össze, mely Móga tábornok 
seregéhez csatlakozva, Jellasicli ellen vonult, ki azonban szerenesésen (»lérvén 
a határt., a 20,000 főnyi horvát határőrséget, Teodorovics tábornok vezérlete 
alatt, sorsára bízta, m(»ghagyván, hogy Vas- és Zalavármegyéken ken^sztül 
menjenek hazájukba, a hogy tudnak. Ez azonban nem ment oly könnyen, 
UK^rt Jellasicli k<'>z(»ledtének hírér(% mig Batthyány Sopronban szervezte a 
felk(»lést, nddig Széli Józs(»f és Heiszig Alnjos kormánybiztosok Vasnirgyé- 
l)(Mi működtek hasonló (M-(*dményny(»l. 

Teodorovich októbiT hó 11-én már Horpácsnál állott, innen egy őrna- 
gyot kez(»sül küldött Kösz(»gre, békés átvonuhlst kérve. Kőszeg e kívánsá- 
got nem tagadta meg, sőt az érkező horvátokat megvendégeltem ; mindnz<»n- 
által, az egy(»s horvát határőrök rakonczátlankodásait meggátolandó, a hely- 
beli nemz(»tőrség(»l rcMidelték ki ői-ségül. Ezalatt azonban Reiszig Alajos 
népfelkelői egyesülvén a Vidos-féle felkelő-csapattal. Szombathely és Mesz- 
lény közr»1t felköralakban előnyomultak, min* a horvátok felkerekedtek s 
Rőtön és Lékán át Stiria f(dé m(»n(»kültek. Míg a kőszegi nemzetörök a 
hor\-átok üldr)zésére siettivk, addig a felkelők bet(')i1(»k másnap Kősz(»gre s 
az ott manult hoiTátokat konczolták M, 

A horvátok kiv(Tetésév(d a várni(»gy(» lázas tevékenységgel ismét a 
sorozáshoz látott. Októher 21-től diH-zemlxM* 4-ig 3000 ujoncz soroztatntt, s 
l)(»lőlük w Mik és iő-ik honvédzászhinlj ahikíttíitott. 

A sik(»r(ís osszhadjáiíit neni termett t()bhé babérokat a nemzeti sere- 
g(»kn(^k. Perczel Mór (h'ávameiiti táborából kimozdíttatva, deczemb(»r 22-én 
Kr)rmendnél tábonizott, huu'u Hunion és Sárváron át a Véi1es-h(»gy(»khez 
vonult. Ezalatt Nugent tábornok 10,000 főnyi s(»regével, 36 ágyúval Radkei*s- 
burgból megindult Muraszombaton át és (leczeinb(T 24-ikén már Körmen- 
den táborozott. IniKMi Althíui irróf vezérlete jdntt egy csapatot Szombathelyre 
küldvén, kijelentette*, hogy a várni(»gyét mi^gszállja és kormányzata alá 
veszi. Ezalatt deczemlxM* 2r)-ikén Schafígotsch gróf őrnagy egy szakasz lovas- 
síiggal és két század gyalogsággal Kőszeget szállotta meg. 
Kati.nai uralom. X^asvámicgye cz év végévcl katonai uralom alá kerülvén, Rohonczy 

császári biztos t^lső sorban a horvátok felkonczolását szándékozott meg- 
torolni, azután pedig Vasmegyén* 100,000 frt hadi-sarcot vetett ki, mely- 
hői 00,000 frt nagynelH»z(Mi összi^ is gyűlt. Hogy nagyobb bajtól megmene- 
kíHljék a várni(»gy(\ január 18-ikán hódoló f(»liratot küldíitt Olmützlx*. 
iH4í>. A S()tét borút, mely Vasmegyére neh(íZ(»dett, csak tavaszszal váltotta 

fel ismét, kis időn*, a szabadság napsugara. 

Hudavár bevétele után a magyar scTeg a határszél felé tíirtott, Kör- 
mendet még május (»lején kiürítették a csiiszáriak, Szombathelyt Inisonló- 
kép otthagyták, csupán egy 1200 főnyi sereg táb()n)zott 4 iigyuval Sán'ár- 
nál s min' a Hunyadi-huszán)k május 27-én Pápára érkeztek, Wyss Ferencz 
császári tábornok az egész vonalon a magyar sereg elé vonult. Vath tájékán 
szándékoztak megüt k()zni, azonban a csiiszáriak oldalfordulata következté- 
ben, csak június 13-ikán Csorna és Szil-Sárkány k/izt verhette szét Kmetty 
Wyss Feren(*z dandárát. 

De a sik(MT(d megindult tavaszi hadjáratot csakhamar vereségek kövt»t- 
ték. Ivánkovich és líalogh azonban mindezzel nem törődve, hozzáláttak a 
felkelés szervezéséhez. 

Arra nem is gondoltak a császáriak, hogy a vármegyében még ezután 
is lehessen sikerrel felkelést szervezni ; csak midőn a mozgalmak komolyabb 



VasvArmegye története. 



24:1 



*■ ■''\>'?^ 



^"1 



irányokat öltöttok, riMKJ<»liúk frt a Drávii nif^Uől Dondnrf örnaj^y*)t, a ki Zala- 
Ijíivön és Kurmrnden ál, jiiliiií^ IH-án érkezett Kfís^ngro. 

Ezalatt Iviiiikovich és Halcígh Antal Szumbatlielyröl Kis-( VjvUre s'/,iilli- 
ti itták a 16,(M)0 forint összeget tártai niazü viínnegyoi pénztíiri, Dijnilurf őrnagy 

[pociig nuistuip Szíjnibathelyre v^onulí, aliol etry kiáltván vAban Ivánkovitíhot 
nart-utíSnek nyilvánítuttu. Miisna|i m^r Sárvárt ejtette rémükébe, de esak- 
namar Kis-Czell felé nyomult előre. Útközben találkozutt vífy őOO főhöl álló 

Lma^'ar esapattal, de nem érezvén magát elég erősnek, bevárta Teiner fír- 

[nagyot, a ki egy gyalog és egy lovas csapattal jött, Ax ötszörös túlerővel 

[íízeinbea a rendezetlen felk<»lő-csapatok esakhamar szétfutottak, nüre Dondorf 

j őrnagy bevon idt Kis-Czellbe, a felkelők pedig a Bakonybaíi kerestek 

Imenedéket, 

Ez volt a Bzabadságharcz utolsó epizódja* E sikertelen felkelés után a 

] vármegye esak tétlen 

l.íi»?mlélöje vült ama nagy 

] nemzeti bareznak, mely 

i ríiviil idíj múlva a vi- 
l;lgf mi fegy ve^rletétel lel 
nyerte befejezését. 

A kí>zigazgatá8 egye- 
jríre íiz egyes régi vár- 
megyei tisztviselők ke- 
Kében hag>-atott meg, 
iiz( m ba n ko rmány b izto- 
sul 184í>^ben Tótli Bá- 
lint, majd IHoO-ben 
Zichy llerman gróffi'* 
veztetett ki. 

Ez a helyzet az nlkoí- 
mdnf/ f%'i^ifu:(ynása utsin 
csakhamar megváltozott. 

I ,\zl851.deezember31-ón 
kiadott pátens értelmé- 
ben Magyarország öt 

I közigazgatási kerületre 

[osztatván, Vasvármegyét 

ja soproni kerüb/tbez esa- 

|tolták, iJielynek belylartójává Zit^by Hermán gróf neveztetell ki. 

Vasvármegye élére lHö3-ban megyefőnök állíttatott Liidinieh l*ál szemé- 

llyébcn. Ez évben a közigazgatás teljest^n oszti-ák mintára szerveztetett, a 

Ivánaegyei táblabírák* alispáíink és szolgabírák helyét nagyrészt eseh szárma- 

[scású Comitats-V(írstand-ok, Bi*zirkskomissár-ek és Adjmikt~ok f*íglalták el, 
hivatíilos nyelvül a néniíM. rendelteliMt i*l. Elsősorban a községi jegyzökönyve- 
\(*t vizsgálták át és abból a szabadságharczra vomitkozó részeket törülték, 
/agy a jegyzökönyveket meg is semmisítették. 

A katonai uralom védelme alatt létrejött ezenlralisztikus rendszer azon- 
ban alig ért meg egy évtizedet. Folyton ujabb mozgalmak kitörésétől tartván, 
tekintetben sokszor a nevetségességig menő óvintézkedéseivel a társadalmi 
Életet teljesen békókba verte. A hivatalos rend és pontosság s egyes köz- 
Igazgatiisi intézkedései tokintetében a Bach nevéliez fűződött abszolút rend- 
szer európai szempontból ugyan haladást jelentett, de, nem illeszkedvén a régi 
fendszerhez, meg kellett bvüvuui. 

18o7-ben yégvi} elérkezettnek látták az időt, hogy íiz uj rendszer sike- 
rt az ui*alkodó előtt bemutassák* Még márezius havában vt^tt értesülés után, 
hatalom emberei lázas izgató ttság^gaí fogtak hozzá a király méltó fogadta- 
liüíihoz* Az egész útvonalat* melyen az uralkodó átvonulandó volt, feldiszí- 



:á 



Á 



'Va 



NUORNT ORÓK. 



korazAk 




*if4 Vas varmegye története. 

!*'tt<''k. í* í'/j'hd a fraiií-zia sarcz-alaphól 10,0U0 frti»t utaltak ki, í'Zí^uMíil íil'v 
az <'ín«-sí'k«-l. iniiii a k'izsrL^'krt adakozásra szólított.ák tVl. A krszaloíl»'>t'k 
kozí'pí'ti niajdiH'in í*ljiiai*a<lt látturatásliaii a váriu*»fcr>'e fsak aiiiriisztusl»aii részi-- 
•*űlt. A király Snjirnnliól auírnsztiis ll-ikt'»ii rrk<»zptt 116 fnfiratból álló ki>«'Mv- 
lí'Ví'i Szniiihatlií'lyjv. inaj<l iiini'ii. a ffldíszitett invi»nalon keresztül. K«'iin»*iniri' 
iiiazoii íV< Haitliyány Fü1í»i» Iumczi'íí várkastt'dyába szállott. 

Kz f»\iíí'n a \ánn«»iryt» iiiPínffCnökévr liimyliády. i*r».M|t*tilf*ir IVn-zcl 
íiyula n<*v<*zl<*l»'lt ki. Ez vnlt a második ós utolsó megyefóiiíik, nieiT az 
t»kiób»'ri (li|ilí»riia l^iHO-baii nu'L'szüntotte a bfanitcr-vihi^ műkíMlósél. 



AZ AISZTRIAVAL VAL*) KIEGVEZKSTí)L NAP.IAINKKi. 

I"" •■! iNíiO. di'íZi'iuhí'r <)-jka í'inlókívjílí's napja marad a vármegye történeté-. 

iick. ,\ lizí'ukí'l rviü zárva Vdll k<»zí,'yíilrsi tornirk ajtói ismól in(*|?nyiltak r . 
\áriin'*jyi' kíizinisí'Ln' ololl. Az iij tVíispáni lírlytartó, Festrticli (lyí.'ii^' grif ' 
iiH'U'Jiyitván az íílósl, csakhamar rlónk eszini'(-s(T«Mámadt a mojLTJelontok kOltJ 
a MUiiryi'i l)iztilimáiiy iní»ualakulása 1i»kiut(»t(»bon. Bókássy Imre, Száp 
Aulai írrói' ós ir»l>lii»k hozzászólása után vóíthí m«'í;állapi»dtak, luíjary az lí 
óvi május 1-óij iiM'iralaknll bizollmány hívandó eirybr, moly indítvány 
ntryant'Z óv díM-zi»mh<'r 1 í-ón nM*Lrtarlnt1 LryülrkozrllxMi akként módnsíttil^'7 
Inli, hoiry az l>^í^>^-iki bizottmány, hiányzó tatrjai számáiir kioírészíttesséL. 
Az iiry nn'üalaknll hiznttmány k<>zifyíílósóí 1S()1. január íJ-án tartotta 
mí'if. ílrór Fí'stí'tich Irtrvóu az rskiit. dsi szokás szi»rint, .szókóbcíi felomrl- 
ictclt, nn'rc a k«»ziíyujós a tisztikar mrí^-alakításához foírotl. 

,Alis[)ánul háró Mrszml N'iktnr ós sziMit-jryj'll^vi Horváth \ aí^7\()\ főjeg y- 
ző íil Sirlrslrij László váhisztattak mí'ii'. rtryamfisak o kr»ztry fi lésen alnkí- 
Intták nn'L» az \><\>^. ó\i tíUNÓnyrk órtrhiióbcíi a polgári ós fenyítő líaTÓny- 
szókí't. 

A várm<'L''yr k<»z(»nsóur mcimmtatta, lioL^y hazafisátr tckin1otébi»n jicni 
marad móllatlan a í^^-ikihcz. Mói^ rrhruár liaváhan moíralakidt a lumvcd- 
scL''óIyzö <**jyl('t Lfióf Szí'íjíáry <lóza ('lnr»k](*te alatt, majd a májusi köz^j'ű- 
lósrn rlliatárnztatott, ImL^-y eróf IJatthyáiiy Laj(ís hazatórö rizveíryót küldött- 
só^ h»^^.ÍU üdvoz()|iii. 

Az egybehívott uj orszáiiiryíilósrc az ISíU. mán-zins l()-iki választ/is alkal- 
mával megválaszlatlak : 

A szond)atlií'Iyi kriíilctben : ^^^.';';('7/^í^l>lAi?íiíV'^ ni(dy kerületet a i8-iki 
országLn íilóscn is kópvisi'ltc, a sárváriban: Sirlvstni László mcígyci főjegyző, 
a kis-ívj'llihrn : y/o/vy'/// K1('J< Tobiró, a rnniiban : Hczinf'tfj AA^vAó Í84S-iki kép- 
viselő, a k<)rmendil)cn : In'nikonrh ,lánns iH-iki kormánybiztos, a nuu'a- 
szombatiban: Xr^/y/ár// (ióza uról, a szent-gtítthárdiban : ^Ví//^/// Sáiulor szolgn- 
bíró, a nómetujvárihaii : Csrh Sándca*, a lelső-eoribcMi : Szuhn (Jyorgy, a ko- 
szegiheii : llolh'ni Krno, Pótervárad volt műszaki parancsnoka. 
i'r"^i""i""«- Az alkotmányos korszak az<Md)an tiszavirág ól(»tií volt. Az országgvíilés 

cn'dmónytcicníil szót oszolván, az alkotmányos tisztikar belépett s a Zichy 
llcrman gról' főispáni helytartó ólén kinevezett tisztviselők kormány(fZtí'ik 
újból a vármegyét. \va a ])rovizórium IHOíVig tartott. Míg a kormány ós a 
hatóságok lorradahni trirekvósektól tartva, a legterbcsebb r(»n(lőri óvintézke- 
déseket léptették ó|etl)(% addig a k(>Z(>nséí>" minden alkalmat megragadott a 
nemzeti órzíilet nyilvánítására. 

Nemcsak, Iioíív eo-yj^s hazafiak küllVddi utazásait nem nézték jó .szem- 
mel, hanem az ittlioniakra is vigyáztak, még hangverseny vagy tánczmulat- 
ságok tartását s(Mn engeclték meg s r(>vidre rá még az előadandó daralioknl 
is korlátolták. így líeményi Kdének 18()8. szeptember 28-án Körmenden niea^ 
tartandó liangvi»rseny<' valósággal izgalomba hozta a hivaüxlos világot - 
azonban Zichy Hermán gról* tapintatos eljárása következtében ez (»seti)er i 
a hangvíM-sony megtartása elé nem gördült akadály. 



Císttkliíiinar ujabb esemóayr'k foürlalküsclíillák a halAsíignkat. lievvAnnla^v 
-ikán rí*^^olro S5C(aübatli»'lvpii is Kis-l'Krllbpii, bár a hatóságnak ü1/jzö1i*íj: 
JntiiíLsa vitlt róla. fnrradalmi kíállv:invt)ka1 rajyríisz ti ittak kiz ritrzasarnkrn. 
A k«')vctke5cö i*\ elején az Alrnri8sv-iele usszeeskíivés sem híi^ytn eriii- 
imul a vármegyei. Szelesley László, a váriiiegje vult Töjí'ííyzÖje, mint 
nu*n gyanuííitottr oltngatuit és várfogásra itéltetoU. 

Ez évben ííiehy Hermán gróf kantv.ellárrá neveztetvén ki, a főispáni 
lytartói széket riierneí Elek lo^lalta eL 

A követki*zö évln^n nyilt, ineu az elsíi vasút. A Déli vasút snpron- 
ixíiai i'i^a, liDSszMs vajiidíls nTáti, IHHá, szepttunber 20-ikj'ui áladjitntt n kr»z- 
rídomnak. 



KU^ v(l«nt 



,«í>' 



^ 



N. 



m 



i%J^ 






r 



TEREM A KORMENDÍ VÁRKA8TÉLY0AN. 

A MvirraHt alk^mnányos élei ismét az uriinliuz szólílülta a vsirnietíyei 
válíiKzrókat. Az lHür>. november ílO-áfi me^narlnlt képvisebli válnsztás kíJvet- 
koKöket ktUílte az nrsziUígy fi lésre: 

Szomjíajhely : ffQ/T'ííA. tíuiilizíitii'i K^jszeg : Daharvifi Antal bánj (válasz- 

''*í<a kérv»4iynyel támadtál ván metr. hnsszas eljárás ntán 1Hri/-ben mi^g- 

■^'^'inlá.^íllclett), Sárvár^ //fjrmMAntsiL Kis-Czell: //(jnv///í Klek, linin : iíviv- 

'*'/^j Láíizb), Kürűiéní^l": *^'i<^^Ti'rzsef^ \(urasz( Szúpniij Kn^zw gróf, Szenl- 

^'>ttliár*l: Szahadf(\f':^{\\\AK\\\ Német-Ujvár : Vseh Sándor, FelsÖ-Eilr HdUn Krriíi. 

Ez nrszágg>ülés alatt létrejött a kíainni és a nenizi^t k<">zt a Vmpjvzh, 

^ ext szentesítő kormií'izíisra a rr^idelkezési jngát visszanyert vármegyi' 

ilkntmányos níispáni liolytartójának, HzóU Józsefnek, eüiöklete abitt 

IS 1-éii megtartott knzgynlésében választntta meg a vármegyei küldüti- 

^ tagjait. A knrunázási ünnepélyen résztvettek a vármegyei handérinm- 

^^\\ Erdrídy (Jyula ós Gyórgy gróink, Kiss Gyula, Jósa Kurnél, l{a«ló 

*VluuVn, Széli Miklós és Vidns Ben5. 



Kitííryf»7-és- 



^ftS^UvrofVJif Vármvfttí és Vúro«a< : V^unrtkrtuotryv 



u 



2-t (* Vas vármegye iorténeto. 

TárnadMmi ha- Az alkotiuányos élet feliondülése csakhamar a társadalomra is kiterjedt. 

Mcgyeszorte élénk mozgalom indult meg a Szombathelyen építendő szinhiiz 

érdekében ; 1868. okt. 1-ével indult meg az első hírlap, a ^Vasinegyiú 

Lapok", ugyanez év okt. 21. és 22-én Kis-Czellben gazdasági kiállitj'b 

rendeztetett. 

A fővárossal való közvetlen összeköttetést létesítő vasút eszméjét ol'ósz 

hévvel karolta fel a vármegye közönsége, Szombathely városa pedig 1H68. 

év elején a fővárosba küld()ttséget menesztett, hogj^ a város érdekeit iiz 

országgyűlés figyelmébe ajánlja. 

1869 kcpviseiow 1869. évi január havában kezdetét veszi a képviselő-válaszüisra vonal- 

választás. 

kozó összeinís elkészítése. Márczius 16-án képviselőkül megválasztiittak : 

Horváth Boldizsár ^Szombathely), Szabó Miklós (Kőszeg), Radó Kálmán 
(Sárvárj, HqiTjÚh lílek (K^ Bezerédj László (Rum), Szalay Sándor 

(Kr)rmendj, Berke »Iozsef (Mura-Szombat), Széli Kálmán (Szt.-dotthánl). 
Krnuszt Kelemen (Német-Ujvár), HoUán Ernő (Felső-Eör). 
vasiiUpiu-s. A félbenmaradt vasútépítés terve az uj országgyűlésen ismét életre kelt. 

1869. tavaszán a R(»iehsrath foglalkozik ez ügygyei, az orsziiggyülés pcdju' 
(rsakhamar letárgyalván a vasútépítésről szóló javaslatot, mely jid. hó U-hi 
szentesíttetett, megkezdődött az épités és 1871. évi okt. J-én meíínyilt a 
magyar nyugati vasút győr-szombathelyi vonala. 

Az 1870. évi XLll. t.-ez. 91. §. értelmében a vánnegye tcirvényhatósád 
^'"rendJÍtíio'*"^^'^**^^^ ^ törvényhatóság rendezése czéljából bizottságot küldíUt ki. 

Az 1872. június 17-éu megtartott képviselőválasztiis alkalmával a vár- 

^'^^^áiísXis*''"' ^'^^S.^^^ választó-kerületei következőket küldték az 1872. évi országgyülésiv: 

Szombathely: líorváth Boldizsár, Kőszeg: F'alk Miksa, Sárvár: Rjidó 

Kálmán, Kis-(!zell : jlnrvátli Elek^ .Rum : .Istóczy (íyőzö, Körmend: Takács 

Lajos, Mura-Szombat: Szápáry (iéza gróf, Szent-íiotthárd : Széli Káhnáii, 

Német-l^jvár : Ernuszt Sándor, Felső-Eör: Ilollán Ernő. 

1873. nyarán a vármegye több h(4yén, nevezetesen a KcMnenesalján, iU 
iH7,viki koif ra. ázsiai l'ülera járványszerűl(»g lé[)ett tel, miért is a búcsújárások eltiltattak, a 
vármegye? tisztikara mindent elkíivcített a ragály elfojtása érdekében. Ernnszí 
Kelemen főispán személyesen kereste fel a járványtól megszállott köz- 
ségeket. 
"^v'ái^Stáf*^ Az 1875—78. évi országgyűlésre a vármegye választókerületei a követ- 

kezőket küldték : 

Szombathely: HoLTÓÍb. .Boldizsár, Kőszeg: Fügh Károly, Sár\jír: 
Tulok Zsigmond, Kis-(Jz(ííl: B(»da dózsef. Rum: Istóczy (lyőzö, KöriniMid: 
Sibrik Kálmán, Miu-a-Szombat : B(M*ke József, Szt.-Gotthárd : Széli Kálmán, 
Német-Ujvár: Ernuszt Sándor, Fidső-Eör : Hollán Ernő, helyette (IHTii.) 
Eriuiszt Kelemen. 

Deák Ferfíncz halálával a vármegye febr. 1-én megüirtott közgyű- 
lésében rótta le a kegyelet adóját : a nagy halott temetésén magát küldött- 
séggel képviseltette, a febr. ^y-éw tartott gyászmisén ixídig testületileg vett ívszt. 

1877. évben Kőszeg szabad kir. város, eddig önálló törvényhatósíig, Ji 
vármegyébe bek(»bel(.>ztetett. Ugyanez évben a szolgabiró-hivatalok uj szer- 
vez(»tet nyertek. 
*"'váiís!Si'J!!^^'''' ^ boszniai nkkupáczió hatása alatt a vármegyében a képviselővillasztások 

1878. augusztus ő-én tartattak meg. Megválasztattak : 

Horváth Bqldizár (Szombathely), Szájbély Gyula (Kőszeg), Márkus 
István (Sárvár), Ájkay (íyulá (Ivis-Czell), Istóczy Győző (Rum), Piizmándy 
Dénes (Körmend), Berke József (Muraszombat), Széli Kálmán (Szt.-dott- 
liárd), Ernuszt Sándor (Német-Ujvár), Ernuszt Kelemen (FeLsö-EÍör). 

Az 1879. ápril 21-én tartott közgyűlésből a vármegye a királyt, ezüst 
menyegzője ünnepén, hódoló felhrattal üdvözölte ; ugyanekkor elhatároztatott, 



Vasvármegye története. 2 {^7 

hogj' az uralkodó pár arczkópót a vármegye közgyűlési terme számára 
lefesteti . 

1880-baii a magyar orvosok és természetvizsgálók aug. 24 — 27-éii 
Szombathelyen tartották XXI. vándorgyűlésüket Szabó Imre szombathelyi 
püspök elnöklete alatt. 

Ugyanekkor njilott meg az állandó szinház, melynek felállításához a 
vármegye közönsége 15,000 frttal járult ; a vármegye székháza jelenlegi 
alakjában kibővült, a gazdasági egyesület pedig sikf^rült mezögíizdasági 
kiállítást rendezett. 

Az 1881. június 24-én megtartott képviselőválasztáson megválasztattak: ^''^VáiatStár^'^" 
Szombathely/.. Hoxváth. Boldizsár, Kőszeg: Szájbély Gyuhi; Sárvár: 
Königmayef Károly, Kis-Czelí: Békássy (íyula, Bum: Istóczy Győző, Kör- 
mond : Pázmándy Dénes, M ura- Szombat : Augusztieh Anial, Szent-Gotthárd : 
Holfy Ignácz, Német-Ujvár : Uohnu' Viktor, Felső-Eőr : Ernuszt KelíMuen. 

1882. szept. havában Kis-Czell köríiyékén honvéd-liadgyakorlalok tar- 
tiiltiik, mely alkalommal Józs(íf föherczeg Kis-Ozollben ünnepély(»sen fogad- 
tatott, (szept. 11.) majd Szombathelyt látogatta meg. 

1884. év tavaszán ismét választási mozgalmaktól visszhangzott a vármegy(^ i«h4. kópvi.«oio. 

A • A i ' 1 » • 1 ^^ ' I 11 1 / 1 /i 1 választás. 

A jun. 14-en megtartott képviselő választások alkalmával megvalasztattak : 

Szombathely : dr. Kunez Adolf, Kőszeg : Széli Kálmán, Sárvár : Tulok 
Benő, Kis-Czell : Békássy Gyula, Kum : Istóczy Győző, KöruKMid : báró 
Üchtritz Zsigmond, Mura-Szombat : gróf Széchenyi Tivadar, Szt.-Gotthárd : 
Fakh Károly, Német-üjvár : Gref Józs(»f (enn(»k lemondása utáu Polónyi 
Géza), Felsö-Eőr : Ernuszt Kehemen. 

A vármegye ez évi intézkedései kíizött kiváló fontosságú a kisdínl- 
óvóknak megyeszerte való felállítása. Még 1888. folyamán szóba került ez 
az ügy, azonban csak akkor jutott a megvalósulás stádiumába, midőu a 
a várnuígyfí közímségí^ e ezélra 10,000 frtos ala{)itváuyt t(^tl. 

A 8()-as évek kíizepén több iránybau megindult mozgalmak a vár- Kö/Kardasági 
megye lözgazdasági viszonnainak jelentékeny fiíjlödését idézték elő s Szom- 
bathely város emelkedésének alapját rakták le. Vasutak nyiltak meg ez 
időben a megyében, uj vasutak tiírvezése döntő stádiuml)a jutott s gyárak, 
kereskedő-házak létesülésével élénkült a forgalom. 

Az 1887 — 92. évi országgyűlésre a választások jun. 17-én ejtettek meg. ^^^^J'^pj^^'^ 
Alegválasztattak : 

Szombathely: Várady Károly. Kőszeg: Széli Kálmán. Sárvár : Bailho- 
deiszky Imre, később Tulok Benő. Kis-Czell: Ugrón Ákos. Bum: Istóczy 
Oyözö. Körmend: Szechődy Kálmán. Muraszombat: Széchenyi Tivadar gróf. 
Szt.-Gotthárd: Helfv Ignácz, lemondása után: Udvardy Ferencz. Német- 
Ujvár: Szegedy Béla. Felső-Eőr: Szájbély Gyula. 

1889. szeptember 1-én az egész vármegye érdeklődése közt nyilt meg 
a vasmegyei iparJciálliüís ; ugyanekkor avatták fel az uj ipari és k(»resk(íd(dmi iparkiáiiitás. 
polgári iskolát. 

Időközben a laktanya-építés ügyében már korábban kiküldött bizottság. 
az előterjesztett terveket részletesen kidolgozta s Reiszig Ede alispán 1888. 
april 18-án tette le a főépület alapkövét. 

Ugyanez év decz. 16-án nyittatott meg a szombathely-pinkafői vasút. 

1889. okt. hó 2-án avatták fel Szilágyi Dezső igazságügyminiszter jelen- 
létében az uj igazságügjá palotát. 

Az 1890. év utolsó napján eszközölt népszámlálás a vármegye területén isoo ncp87^ni- 
390,746 lakost talált. A vármegye lakosainak száma a legutolsó 1880. néj)- 
számlálás adataihoz képest 30,435-el szaporodott. 

1891. nov. 8-án nyilt meg a pozsony-szombathelyi vasút. 

Ez évben ünnepelte a vármegye közönsége Radó Kálmán 10 éves fő- 
ispáni jubileumát. 

34* 



2 IS Vasvárniogye története. 

^^'^v-iias/hls!^'"" -"^^ 1892—96. évi országgyűlésre a vúlaszlások január 28-jui lartattak 

moíx. Mí»gválasztattak : 

SzoTnl)alholy : Baross (ínbor, lomondása után Ernuszi Kólómon. Ko- 
sziig: Szájbóly (xyula, Sárvár: Först or Ottó, Kis-Cz(»ll: l'gron Akns. 
Ifinn : Istóezy (lyfízo, K(')rmonil : Zieliy Hermán gróf, Muraszombat : Szí'tIh'- 
nyi Tivadar gróf, Sz(»nt-(iotthárd: Széli Kálmán, Némcít-Ujvár : IíosoiiIktíí 
(iyula, Fols()-í]ör: Fostetioh Andor gróf. 
KiTúiy.i«to.LMi-,8. Az 1898. óv omlékíízotos marad a vármegye évkönyveiben. XcMiicsak 

azért, mert a legmagasabb látogatás szenmeséjében rés/.esülhetett, hanoin 
(»z év őszén tartatott ama nagy arányú hadgyakorlat, mely hivatva volt a 
monarhia hader(\jét s készültségét úgy a szövetségesek, mint a külföld 
í»lőtt bemutatni. 

Valóságos próba-háború volt (»z Két hadsereg állott egymással szem- 
ben. Az éjszaki Schönfeld báró bécsi, a déli báró Ringelsheim gráezi liad- 
t(ísti)aranosnok vezérletté alatt. Egyenként 70 ezer ember, 8 ez(»r ló és \U) 
ágyú. A déli hads(»reg a Mura mellől feljőve, a Fertő környékéről olotörű 
éjszaki hadsen^ggel Kőszeg táján volt megütközendő. 

A vármegye közönsége szeptember lő-én lelkesedéssel fogadta az unil- 
kodót, majdnem az (»sszes magyar miniszterek jelenlétébon. 

A nuísnap, l()-án délelőtt tartott kihallgatás során a dunántúli vármoírvrk, 
(»zután a folekoz(»tek mutatták b(^ hódolatukat, délután érkezett meg 11. Viliims 
német osászár, majd AlbfTt szász király és a connaughti herez(*g. Még e napnii 
r)sszotalálk()ztak a két gyakorló fél (ílőr>rs(M, a déli sereg gyors eíőnyomii- 
lással 17-én már Szombathelyon ütíUtf* fel főhadiszállását, inncMi lH-:iii 
a Kősz(»g város (elfoglalására elősiető éjszaki hadsereget visszanyomva. 
Sopnm felé t()rt, mig vógnMiz r)Sszoütközés harmadik napján szept. 21-én Naíiy- 
Három és Füles közt, a soproni határon mogtartott zárgyakorlattal a moiiarkia 
seregeinek i)ról)amérkőzéso bof(\jozóst nyert. 

Az 1890. szopt. 17-én Kis-(V,oll kía-nyékén megtartott hadgyakoiialok 
alkalmával Vasvármogyo Kivid idő alatt másodszor részesült a l(»irfelsol»b 
látogatás szor(Mioséjó])on. 
Miiioimhiin. Az ozrodévos iinní^pléshon a várm(»gy(» méltóan vett részt. A május 

9-én m(\u:tartí)tl diszközgyíílósíMi a íőisjián ós Krnuszt Kelemiíu orszáirirvu- 
lési képvis(»lő méltatták az ünnep jolontőségét, ni(»ly után az ezredév omlóknr 
készitett nuirvány-(Mnlék1ábla loj)loztotott le. 

A vármegye minden kozségíí az ezredév endékére diszgyűlé.st tartoU. 
az erről fel vett jegyzőkönyvek a vármegye levéltárába helyeztettek el, azonfelül 
népünn(»pélyek rend(ízésév(d s ezredévi fák ültetésével fejezte ki a vármeüye 
örömét a hon ezeréves tonnállása foh^tt. 
isnc. hódoló fel- \ június 8-iki hódoló felvonuláson a vármoírve méhóképen képvi>olír 

magát. A varmegyei handcrunnban Ihurn-laxis Miksa hgon hercz(\g vezotosr 
^ alatt a követk(»zők vettek részt : Békássy István az orsz. r. b. tagja, Háts- 
mogyoy Imre, Chernél (^íy<'>rgy, (.'h(»rnel Antal zászlótartó, ifj. Czifrák Jám»s, 
Krdődy Sándor gróf, Ernuszt »Iózs(»f, Ihírtfílondy (íyuhi, Kiss Emil, Moster- 
házy ijyula, Mestorházy denő, ifj. Hoiszig Ede^ Sibrik Kálmán, iíj. Sibrik 
Kálnuin, Széli ()dr)n, Tamás cI(miő. Kí)zt(» öten vausban, a többiek különfélr 
diszmagyar ruhákban, ezonkivül a vármegye* kíséretül ő huszárt állitotl ki. 
BerzHcnyi-^/r,iM.r. Az (»zredévi ünne})élyeket a BíM'zsenyi szobornak Szombathelyon doi-z. 

8-án tr>rtént loh^idezése zárta be. 
isíh; képviselő- j^y j 39(5 -1901. évi orszíxggvulésro október havában megtartott kón- 

visolőválasztások alkalkalmával megválasztattak : 

Szombathely: Major Ferenez, Kőszeg: Szájbély Gyula, Sárvár: Förs- 
tor Oltó, Hmn: Huzátli Ferenez, Kíirmend: Chernél György, Mura.szom- 
bat : Szápáry László gróf, Szent-ííotthárd: Széli Kálmán, Német-ljvár: 
I\osenborír (ívula, Felső-Eör: Radó Kálmán. 

Ezer év múltja és jelene fekszik előttünk. A letelepülő magyarok által 
nuígalapított várszerkezetböl fejlődött vármegye a féktelen oligarchia s kül- 
támadások ellenében századokon át nemzeti királyaink támaszául sz(»lgált. 



VaBvánnegye története. 



249 



Az Anjouk uralkodása után a békés fejlődést csakhamar önvédelmi har- 
. váltják fel és III. Frigyes fondorlatai a vármegye területi épségét jolon- 
nyen megcsorbítják. 

Mátyás a sziléziai háborúk után visszaszerezte az elhódított várni(»gyei 
eket. Halála után azonban ezek ismét elvesztők, míg a m(jhácsi vész 
1 a két pártra szakadt ország belviszonyai a közállapotok általános 
edését vontiik maguk után. 

A hódító török had először Kőszeg váránál szenvedett kudarezot. 

A Bocskay hajdúi által kibontott lobogókat vigan long(»tt(í nálunk is íi 
lö, miként lelkesedéssel csatlakozott a vármegye Bethlen hadaihoz. 

A szent-gotthárdi csatát követő vasvári béke miatt támadt elégületlen- 
. majd a Thököly-mozgalmak ujabb bonyodalmakba sodorták a várme- 
t. E sötét korszakot csak Buda várának visszafoglalása deríti fel. 

Rákóczy Ferenez felkelő hadjárata számos eseménynyel gazdagítja a 
megj'e történetét. Önzetlenségének kiváló j(*leit adta ekkor a vj'inn(>gye, 
fiességéből pedig számos kurucz tiszt tette nevét emlékezetessé. 

A szatmári békét követő korban (űőször Mária Terézia királynő hivó 
tatára állott ismét fegyv(Tb(í a vármegye n(>messége. 

Az inszurrekcziók ez időtől kezdve mindenkor, mint később 1. Ferenez 
ily idejében az ősi erényről méltán tettek tanúságot. 

A XIX. század első felében megindult kulturális törekvéseket féllx^sza- 
itla a szabadságharcz riadója, midőn a várni(*gye a nc^mzeti üiíyrl hagyo- 
[lyos érzülettel s lelkesedéssel karolta f(^l. 

A kiegyezéssel nK^gkezdődíHt korszak a várniegyr közíinségéni^k nj 
lyt adott : most áldozatkészségét a közniiví^lődésnek és közgazdaság fej- 
stésének sztinteli. 

Ezer év története gazdng fényes epizó(lok])an ; sok tannlsiigos, sok lélrk- 
idő eseményt tár elénk . . . Kzer éves mull dicsőségét hirdetik az oni- 
nzó várak, az elsárgult okiratok, a vármegyei régiséytárban lílhelyezetl 
;zlók, a várkastélyokban felhalmozott hadi diadaljelek. Kzredév(»s nuiltjá\ al 
niben nem csekélyebb fényt vetnek a jelenkori nagy alkotások : koz- 
vclödési alapítványok és intézetek, gazdasági és ipari alkotások, niind- 
gannyi bizonyítéka annak, hogy a várm(»gye kr)zönsége százados liagyo- 
riyként őrzi e jeligét: «pro libertatí^, reg(í (»t h'gQ''. 




AUYU A NÉMKTUJVÁRI VÁKU<>L. 




VASVARMEííYE (^NKOIÍMANYZATA KS KiVA- 
KíAZfíATÁSA. 



korttiuiYxxl. 




♦ ilitíkai IfirU'iuvtt'ííit^k ga/< hígsága nn*llc»ti VasvAmií-íTJ 
rMíkiírinuiiyzati ós köyÁgnzgfiíAsi tOrtóiiLile is rauzg:!^ 
mas, árnlnir a birtobinkban levő adatok konintíícl 
nyiijtaiiak ínljns kvpH a megye idevágó torién^ 
íi''rrUf int'rt a tizniliatodik szjizad utolsó éveiheii 
iii*»gyei l('vt*ltárat nagynhb Inztonsjlg líkiibíil a Wr 
kfik t'lul Nóinot-Ujvárra száHttutUik, a várban iiü<»i»"| 
ban luz íitölt ki és ez alkahiinmal a megyei li'v<'l-i 
tár 18 a lángok inartalékAvá letl. Az elfuiszlall ir.i-J 
lf»k krízött voltak a megye köí- 
gvü léseinek jegj'zr)k<»nyvoi 
általában mindazok az W 
emlékek, melyek a megye hA 
életének megí»Irjzö triiiéuot/^rt 
fnnyl dürílbetnének. 

Kétségbe nem voiüiató ténjj 
bogy a vasvári várról nevezett várkeríilet ama legrégibb várkci 
letek közé tarlozott, melyek iiiíír Szenl-István nralkodása iilü 
megalaknltak. H;i tfbrit nem adliatnuk is batározort választ ar 
a kérdpsn\ hogy egyes megyékben, nevezetesen Vasvánnogyélien, niikfl 
és miként tejlodött ki a várszerk(»zft bi»adásával a nemesi vármegye ós fiij 
kormányzat : elégséges támasznl szolgábvak erre nézve a magyar jtigtfl 
téneínek eléggé ismert adatai, melyek ez átalakulii8t a XIII. és XIV, h% 
zadok vibaros éveibe belyeziJí. 

A megyei önknrmsuiyzat hatásköre KfSszeg, líobomiz, Burnót Muiun 
a szomszédos helyek, melyek milsfél századon át Ansztriába vidt^ik la*kel 
lezve, nemkülönben az úgynevezett „őrség" éb Simiersdorf 6b t)bí»rwi 
l»auern községük kivételévid, a mi'gje egész terüb^tnn' terjedi ki állanilé;! 



*lwlruk ri'Koi, 



KriszrLTi. Inibnnrzitt, l>orustyánl^<"''t 



h'/* H M V/t'l L »S I M '1 V ♦♦k f »l 



Vasrármegye önkormánTEata és közigazgatása. 251 

megye történetéből tudjuk, az 1491-ik szombathelyi béke pontjai az országtól 
elszakítván, Ausztriához csatolták. Ez időtől fogva egészen 1647-ig a nevezett 
városok és községek törvénykezési ügyekben a bécsi császári törvényszék, 
közigazgatási ügyekben a cs. kamara fenhatósága alá tartoztak, hadi és 
védelmi ügj^ekben pedig a császári várparancsnokságoknak voltak aláren- 
delve. Sinnersdorf és Oberwaldbáuern községek szintén a XVI. századot 
megelőző időben jutottak stájer fenhatóság alá. Noha a községeknek 
Stiriához való lartoziísát sem a megye, sem az ország soha el nem ismerte, 
és a XVII. század elejétől fogva a megye rendéi minden kitelhetőt elkövettek, 
hogy a megyei joghatóságot felettük háborítlanúl gyakorolhassák, sőt az 
1827-ben kiküldött országos bizottság 1830. augusztus 22-én itéletileg is 
kimondotta, hogy a két község, mint az ország tartozéka, a megyéhez vissza- 
csatoltassék és ezt az 1843-iki legfelsőbb királyi elhatározás is elrendelte : 
mindemiek daczára a végrehajtíts a stájer rendek ellenzése folytán s a 
kíizbejött 1848/9-iki események miatt, nem volt foganatosítható s a nevezett 
két k()zség a legújabb időig is az országtól elszakítva, az egyházi ügyek 
kivételével, idegen hatóság parancsainak engedelmeskedik. 

A legrégibb időktől fogva Vasvíh' volt a megye székhelye. ílogy mikor >iepyoi székhoi 
tették át a székhelyet Szomhathelyre^ arra határozott választ nem adhatunk ; 
csak annyit tudunk, hogy lőGO-bau a megye még Vasvárott tartotta ülé- 
seit. Valószínű, hogy a székhely áthelyezése a vasvári káptalan áth(*lye- 
zésével egyidejűleg (a káptalan áthelyezését az 1578. XX. t.-cz. rendeli 
el), vagj' valamivel később, talán lőUő-ben történt. Erre vall az a körül- 
mény, hogy a megye levéltárában liVJö-től meglevő közgyűlési jegyzőkönyvek 
már Szombathelyen vétettek fel. 

Ugyanily úton kell megállapítanunk azt az időpontot is, melylxMi a Tőrvcnyimtósá 
megye a törvényhatóság pccsétjénd' birtokába jutott. A királyi engedélyokmány 
ugyan nem maradt reánk — minden valószínűség szerint ez is a német- 
újvári tűz alkalmával pusztult el — hanem, hogy a megye a czímeres ptHísét- 
tel már Zsigmond kora óta élt, azt következtethetjük abból, hogy a megye 
rendéi a magyar kir. udvari kanczellária 1728-iki leiratára, melyben az a 
meg)x»t a pecsét és a vörösviasz használatától királyi engedély hiányában 
eltiltani szándékozik, azzal felelnek, hogy a megye pecséthasználási joga 
régibb, mint maga a kancellária : háromszáz évet, ha többet nem, meghalad. 
Különben pedig a megye nem vörös, hanem zöld viaszba nyomja pecsétjeit. 
A nu^gyei rendek felterjesztését megerősíti az, hogy az 1610. óta fen- 
maradt lenyomatok immár a pecsétnyomó viseltes voltára vallanak. Az 
lőőO. LXll. t.-cz. utasításához képest a pecsét külön ládába zárva őrizt(»tett 
ós csak a törvénykezés ideje alatt bocsáttatott az illető tisztviselők rendel- 
kezésére. A régi pecsét felirata év nélkül: ,,Sigillum coynitatus Castriferrei'\ 

Az országos védelem a törökök beütései ellen kevés biztonságot nyújtván közös megyei 
a Dunántúlnak, a dimántúli megyék a XV^I-ik században és a XVII-ik ^^^^^ ' 
század elején nem egj'szer jutottak abba a kényszerhelyzetbe*, hogy védel- 
mükről önmaguk voltak kénytelenek gondoskodni. Erre szolgáltak a wefjt/ók 
közös gyillései. Ilyen közös gyűléseket tartottak 1547-ben Hídvégen és Körmen- 
den; ilyen közös gyűlései voltak Vas és Sopron vármegye rendíMnek ir)96-han 
és 1599-ben Meszlenben s 1619. november í50-án Szőllősön. 162()-ban pedig 
Vius, Sopron, Zala és Veszprémmegyék Beőben tartanak közös gyűlést. 

A várispánok mc'igállapitható névsora : vánsnánok 

1108. Ügüdi, 1141—61. Lőrincz, 1193. Fulco, 1203—5. Márton, 1209. "^ ' 

Movs, 1213. Kan nemzetségbeli Gyula, 1213. Kan nemzetséglH^li (Ivula, J2Í4. 
Miska 1219. Demeter, 1220. Dénes, 1222. I.őrincz, 1223. László. ^ 



y- 



252 Vas vármegye öokormáJiyEaia és közigazgatása. 

Főispánok. Főispánok : 

122;"). Gvula, 1220. Búzád, 1220. Pósa, 123;-J. Ábraliáin, 1237-3S. 
Hahóid, 1240 -4. Balduin, 1244. Henrik, 1247. Miklós, 1260. HalioM, 
1263. Bojipdek, 126(). Krnyoi, 1271. Budaméri UiM'^oly, ki t(»stvéróví»l. 
Kgyed tániokmostiMTol és pozsonyi loispáiuial együtt Ottokár liírníiköl ós 
a pozsonyi várat a cseh királynak kézre játszotta. 1273. Amadé, 127H. 
Domokos és (líu-gely, 1274. Amadé és FíÜöp, 127."). Lóránt, 1276. Móricz és 
István, 1277. Amadé, 12711. Hebord és (ierfirelv, 1287. Xémetújvári Iván. 
1144. Hem-ik, 129(). János, 1316. BániTv Tamás, 132."). Köcski Sándor, 132s 
Lóránt. 1330. Jstván, 1332. Tamás, 1339. Leustach, 1340. Miklós, 134:). István. 
1347., 1318. Tóth Lorincz mester, egyúttal sopronmegyei főispán, a ki meg- 
erősíti a kőszegiek kiváUságlevelét, (lyörgv vasi főispánt ugyanez évl)eii 
Lajos király Avignonba küldi ; mint vasi főispánt találjuk ugyancsak teljo- 
gyc^zve ez évről lyaczkfy Istvánt, 1341). Kontli Miklós, 1300. WtíUhanl 
ririk, Lajos királynak olaszországi hadjárataiban a német zsoldosok vezéro. 
a iiadjárat befejezte után [xnlig (»gyik(^ azon követeknek a pápánál, kik neki 
az elfoglalt orsziigrészt visszaadják, 1301. Olivér, 137);"). András, 13^6. Olivcr. 
13()6. P(»th(»ő János, 1374. 1380. Szochi Frank, Konya bán fia, 1387. Ka- 
nizsai Mikjós, 1400. Kanizsai (íyörgy, 1436. Gersei Petheő László és IVtiT, 
1438. Szécsi János, a királyné é'tekfogó mestere, 1431). Szécsi Miklós, 1410. 
Szécsi János, 144'. Oersei Pethő László és Pető, 1142. Kanizsai Imr(», 1 i.'d 
Szécsi János, 1453. Szécsi ,h'mos és Miklós, 1 4r)4. Szécsi János, 1 4->. 
Kanizsai hnre, 1460. Kanizsai Miklós és László, 1162. ugyanezek, 1 tíV.'. 
Monyorókeréki Ellerbach Bertold, 1476. Kanizsai László, lí81. Batthyány 
Boldizsár, ir)21. Battliyány Ferencz, l.")24. Kanizsai László, l.")26. Széclii 
Tamás, I.VJO. Krdődy Véter és I.VU. Nádasdy Tamás. Az ir)62-ben elliaii 
Tamás nádor után még négy Nádasdy ült Vasmegye főisi)áni székében. 
Fia, Ferencz, a vasi főispánság m(HI(Mt a kir. főlovászmesteri hivatali i< 
vis(^lt(». FerencziK^k 160í:-bcn bekövetkezett halálával ennek fia, a hirliedt 
IJjítliory Frzsébettől született IVd, k(»vetk<»zett a főispánságban, ki 162.VImmi 
ji Ln-ófi nuiirot ka])1a és ei»yi'ittal dunántúli főkapitány és kir. főudvarnieslíT 
is v()|t. Pálnak fia, Ferenc/, az 1671-ben kivégziMt országbíró, J6:>r)-lM'i: 
kíívette atyját a rőispj'inságban : ezt a liivatalát azonban ikmu viselte liahi- 
liág, mert 16()í)-bíMi már egyik fiát, Istvánt, találjuk a megye főispáni szó- 
kében. A Nádasdyakat kr)vették : 1671-ben Széchy Péter gróf, 168.")-1mmi 
liatthyány Kristóf gróf, 1687-ben Kéry FcM'encz gróf, 1701-ben Battliyány 
Ádám gróf, 1703-ban Erdődy István irróf, 1727-ben Batthyány Lajos gn'ii'. 
a későbbi nádor és VasuHígyének első (irőkös főispánja. 
Aiispüiiok. AU^ánok \h\)h előtt : 

1338 András mestiM*, I3r)6. Miklós mester, KIbee fia, 137(). (iáll í luii 
m(»ster, 1381. Büki Hibardus mester, 1 iOö. Melléthei Magvar Miklós jjie.stcr. 
M 1 í. Kgerváry Miluily, 1428., 1430., 1434. Thelekcssv István, 1438. Szecső >lv 
( ;ús[)ár, IjülLNádasdi Oarabos Jakal), 1439., 1440. Keresztúri Jiüios, 1 líi. líruii 
Dénes, iT14i). Ládonyi János és j^u pii János^ 1149., 1450. Káldi Oyorirv. 
14.")4 — 077 X^ádasdi Darabos László, 1460. Szerdahelyi János, 1460., 1461., 
1462. Polyáni Tamás, 1460. Koltai (xvía-gy és Sitkei x\ntal, 1470. Nádasdy 
Lajos és Kgerváiy Mihály, 147;")— 76. Válti Rákos Albert, 1478 — 79. (losztnuyi 
Venczel, . \jii^^^ Szarvaskendi S ibrik LászlójllSl. Boldogasszonvfalvai Horváth 
Mihály, 1480". Parragi Miklós és rádóczi (JyörHy János, 1483. Sitkei Antal. 
1483 — 88. Polyáni Jánc^í?, löOO. Poliany Imn* és Sitkey Zsigmond, lőlő. IVl- 
söczi János, 1030. Sz(M:sődy Fcjreucz, löőO. .lakovíts Pál, lyánczy Péter js 'j^ 
<ZiuJ>iL'JiÍili>s, lőiV). Ivánczy Péter, loöl. Ivánczy, Péter, ZarkjCPá ! . és IMÜllí? i 
Imre, 1^)61. Nádasdy Ajidrás, és Becsy (íerg(»ly, lf!|66. Botthkaíl.nre és Darabolj 
Gergely, 1069 — 1071. Botííika Imre, Nádasdy András, lö74. Nádíisdy András" 
és Beiczy (í(Mg(dy, l.')77. Nádasdy András és gei-s(»í Petheő Ambrus, ir»7S. 
*^ Botthka Imre, l^)83. Táplánfalvai Polvánv f^u-ktis és Nádasdv Pál, l."»^i. 
N^YcIásily Fál,n[o86., 1089., ir)92. Nádasdy' Tamás és hdüjJtoiÚJÍ^^ 

ir)9r)-töl fogva 1848-ig a megyei (ai kormányzat óléfi a következő alispániik 

nulkíidtek : 1090. Náda^sdy Tamiis, Zichy (xyörgj^ 1600. Chemetey István, Kes- 

serü István, 1601. Darabos István, Joó László, 1605. Kesorü István, Szelesto} 

Ádám, 1608. Kisfalud v Balázs és Nádiusdy Tanuls, 1619. Kisfiihidv Balázs, 

\/ t^' 



^'S 



:IUw4'VM9Jk 



U. 



<U 



afeio. *0m <?««"'']|«»^i \jí:<"Í:\ <,| 






\ , 



Vasvármegye önkormányzata és közigazgatása. 25.1 



Tamás, .1625. Pohinyi Lörincz, Kisfaludy JYU^ L6«^2/E()itI^^^^^ 
'ereucz, 1635. Káldy Forenez, lÍjíjR.\^ Tnia \ . 1636. í ■lHMnet(\v .lózsof, 
l^líÍPi. K.isTiíIiKly Isiván (liolyottos), JMU Kisfal iim^ István, lloívjlli I v;; 



^^(p.:Pq 



Nádasdj^ Tamás, .1625. 
Káhív Ferenc; 

JAiios sze^tíryörtrvi. Í646. Nádasdv íialázs, Meszlénvi BcMiedok, 165í)rKátdv 
Prt(M-, Niczky Boldizsár;" 165Ü. Káldy Pét('r, Zai^^jCMilmly, 1661. Káldy 
Péter, Török Imre, 1()65. Niczky (iáspár, Kiiyedy János, 1672. Falussy 
Miklós, Vasdinn v ey Sá ndor, 1()73. Káldy I*éter, Enyedy dános, Niczky (iás- 
pár, 1676. Horváth János, Uáclimegye.y Ferencz, 1687. Háchniegy(\v Ferencz, 
Szegedy IVil, 1696. Szegedy IMI, Szalánczy Máilon, 1699. Szegedy Pál, 
Hovenyessy János, 17QÍL Hevenyessy János, Horváth Zsitrmond szentafV()rg\ i , 
1705. Horváth Zsigmond. Zobothin alános, T7T3. Zobotliín THíííös, _^jígríi}' 
József , 1717. Zobothin János, Horváth »Iózsei*, 1718. Zobothin dános, Tallián 
AdáliU 1724. Tallián Ádám, Foky János, 1730. Bostv István , Ne(»zky Z:sig- 
mond, 1735. Rosty Istvá n. 1742. Szelestcy Boldizsár, Mlinarik Pál, 174(). 
Szelestey Boldizsár, Lippics Boldizsár, 1749. Saller István, Zárka István, 
1754. Zárka István, Boros Fereiicz, 1757.' Zárka István, Ifosly Im'hmicz, 
1762. Hosty Ferencz, Orosz Ignáez, 1772. l{()sty FenMicz. lh)i\átli KmMicz, 
1775. Horváth K(»r(»n(*z, Si])rik László, 1784. Boros KcM-encz, Somogyi János, 
17R6. Boros Kerencz, TalíiáirAhtáK 1788. Boros Ferencz, írróf Sigrav József, 
1790. Boros Ferenez, Vajda Aíitaí, 1794. Vajda Antal, Fnrkas László, 1798. 
Vajda Antal, Farkas László, ez utóbbi helyét 1805-ben Saly Károly foglalja '^"Vvvj i^' u */ Jqfet, 
ftl>181 ^ Sy.lfidc^yjt^ l\(^ rn | y^ Szabó Ignácz, 1812. Szabó Ignáez, Jelenesics 
János, 1816. Szabó Ignácz, Szerdahídyi Ignácz, 1828. Niczky ch'uios, Sz(T(la- 
helyi Ignácz, enn(»k lielyét azonban már ez évben Bertha Ignácz foglalja (d, 
1832. Niczkv János. Bertha Ignácz, 1835. Bertha Igná(*z, Békássv Inn-e, 
1838. Vidos* József, Zárka János, 18i0. Vidos Józs(>f, Tóthfalui Tótli Lajos, 
1842. Békássy Inne, Széli Józs(»f, 1845. Széli Józs(»f, Zárka Sándor, 
1848 — 19. Széli Józsí»f, Zárka Sándor, ínajd Zárka Sándor, X'idos Dániel, 
Balogh Antal. 

Az októberi diplomát k(')V(^to restauráczión első alispáiniá MeszniI 
Viktor, másodalispánná Sz(Mitgy rugy i 1 Icnrát h _ Lászl(V^_ főjegyzővé pedig 
Szelestey László, a krdto, választatott meg, ezek lielyét azonban még ugyan- 
azon évbíui Széli riózsef (dső alis|)án, Balogh Antal másodalispán és Inkey 
Sándor főj(»gyző foglalták el, a megye admim'sztrátoiává p(»dig gróf Festetich 
(}yr)rgy n(»veztetett ki. Az országgyűlés feloszlatása után, hogy a m(»gyei 
gyűlések betiltását megelőzve, megbízatását megbizói k(»zébe teh(»ss(? le, a 
tisztikar az 1861. november 4-én tartott kíizgyíílésíMi lemondott. A főis|)áni 
helytartó néhány nappal előzte meg lemondásával a tisztikart. 

Noha a XVL század vége ftdé már Szombathely a megy(» székludye, 
a háboms idők és más kedvezőtlen kr)ridmények később is gyakorta kény- 
szerítették a megj-e rendtMt,. hogy gyűléseiket egyéb h(dy(»k(Mi, néha kisebb 
falvakban, tartsák meg. Ily helyek: Kohoncz, Kr)rmend, Német-Tjvár, Kis- 
Czell, Vép, Meszlen, Monyorókerék, Szőllős. 

Szombath(dyi gyűléseit a megye a XVII. század (dső ftdében a várban, -Míí-vcí r/.kiia/.. 
később pedig bérházakban tartotta. Tíz év telt (d, mig a megyr* sirkliázra 
szert tehetett. 

A vármegye adakozásra szólította fid főurait, egyúttal pedig a nemességn* 
minden porta iltán 50 dénárt vetett ki. Elsőben is Draskovich (lyíugy győri 
püspökhöz, mint Szombathely fr»ldesm*ához folyamodott, kérvén őt, hogy 
engedjen át részére valamelyes városi épületet, melyet állandó székháznak 
felhasználhat. A püspök azonban, a ki forrásaink szerint különben is gyak- 
ran háborgatta a megyét jogaiban, úgy, hogy (* miatt elh^ie az 1647-iki 
pozsonyi országgyűlés vizsgálatot volt kénytel(»n elrendelni, nemcsak aka- 
dályozta a megye törekvését, hanem még azon vételi szerződés <dlen is tilta- 
kozott, melyet' a megye idők()zb(Mi a Tottősy árvák gyámjával kr)tr»tt. Csnk 
1649-ben engedte meg bizonyos, iVUdesuri jogait biztosító fídtételek alatt, 
hogy a vármegye Szombathelyen ..a várt(»rületen kívül, polgári házat vagy 

Magyarország Várnu'pyúi és VároHui : Vasvarnugyi'. •>•> 



25 (• Vasvármegye Aukormányzaia és köKigazgatása. 

telket vehosscn, avagy épithessen.^ A megye nem késett az alkalmat föl- 
használni. 16r)l-ben állíttatott ki az íinikbevalló levél a vármegye és Bor- 
nemissza Orsolya között, mely szerint ez utóbbi kiskorú fiának, Festeticli 
Pálnak, t(»lkét és kőházát lOoO frtért a megj^e tulajdonába boesátja. Az ekkor 
vett telek és kőház képezi máig is magvát a Széchenyi-téren emelk(»(lő vár- 
megye házának. Az épitkezések ITTo-ben kezdődtek meg és a nagy palota 
1779-ben már t(»ljesen kész(»n állott. 
Mejrye-ífyoiések. A megye-ffiiúUsek kétfélék voltak, úgymint nagy (eongregatio generális) és 

kis (congregati(^ partieularis) gyűlések. Az előbbiek rendszerint évnegyedou- 
khit, az utóbbiak a szükséghez képest, bármikor összehívhatok voltak. A kis 
gj'űlések jegyzőkönyveit mindig a nagy gyűléseken hitelesítették. Szabály, 
hogy a kisgyüléseken csakis a kevésbbé fontos ügyek tilrgyalliatók. 

Az 1746. évi január 17-én tartott kíJzgyűlésen hozott statútum értel- 
mében oly esetben, „ha Alispány urak a Gyűlésekben akánnit inditványoz- 
nának, azok csendesen kihallgattassanak, senki beszédjekbe ne vágjon. 
hanem minden dolgok egész mérséklettel v itattassanak.'' A közgyűlési 
ügyn»ndre vonatkozó egyéb intézkedéscM a statútumnak a következők : „Valamint 
mindenkinek a maga véleményét mérsékléssel előadni szabadságában áll, 
úgy senki a másik beszédjébe ne vágjon, aimyival inkább személy(»skedésrr 
ne vetemedjék ; mivel pedig mindem nemesnek a vármegye gyűlésein* szemé- 
lyesen vagy felhatalmazott által UKígjelenni kíJtelessége : ne bátorkodjék 
senki a jelenlevők nevében maga vélekí»dését erőltetni, annyival kevésbbé a 
k(")zn(»m(»sséget hit(»getés(»kkel a maga véleményére vonzani, m(»ly nem nuls- 
nak, mint a közesend és bék(»sség f(4zavarásának tekintetik. Habár valaki 
másruik megbízó és felhatalmazó l(ív(»lét íi gyülek(»zetben előmutatja is, mind- 
addig annak szava és lH»lye a tanácskozásban meg nem adatik, valameddig 
kr)zm(»gegy(»zéssel a megbízott sz(»mélynek a tanácskozásra alkalmatos értelmi 
és (»rkölcsi tulajdona (d \wm ism(»r1etik. Az elölbocsájtottak, mint a jórend 
Ixdiozatala és az egyc^tértés, békesség és cs(»nd fentartására intézett rend(dé- 
s(»k, mindenek által szentül megtartassanak, az azokat akár részben, akár 
általában niegsz(ígők pedig a gyülek(»zet szinén az 1723-ik Tíu-vénynek r)7-ik 
czikke szerint bünteltí^ssenek és nyomban exeíjuáltassanak. MiokViéi-t szük- 
séges, hogy a várniegyíí tiszti ügyésze* mindenkor a gyülekezetekben jolon 
legyen, annak törvényes akadályoztatása es(»tében pedig más alkahnatos 
ügyvéd illíMidő napi járandóság fiz(»tés nxdh^tt helyettesíttessék. A végzések 
az illető tisztviselők által mindíMi késedelem nélkül foganatba hozattassanak 
és s(»nki ne merész(dje sem maga, sem mások által e rQszb(Mi azokat akadá- 
lyoztatni, úgy mindenki azokat szíMitül megtartani köteleztetik az 1723-iki 
őH-ik Törvény czikkcdye értelmében." 

A tárgyalási nycdv 1806-ig a latin és (»zen a nyelven vezették a mon- 
dott évig a j(»gyzőkr)nyv(»ket is. 

Arról a buzgóságról és kitartástól, melyly(»l Va.svármegye karai és 
r(?nd(M a kr)zügyeket a zíild asztalnál tárgyalni szokták, fogalmat njnijthat 
már maga íiz a kíirülmény is, hogy szokásuk volt a megyehílzát mindaddig 
oda nem hagyni, nn'g a tanácskozí'is az (isszes ügyek letárgj^alásával bí»feje- 
zést iK^m nyc^rt. Néha aztán ott ültek hétszámra, mint például 1809-l)en, 
midőn a f(d)ruái' 6-án megnyílt nagygyűlés még csak márczius 4-én érte 
(d mozgalmasságának tetőfokát. E napon jelent a karok és rendek előtt 
Józsííf nádor, ki (?z alkalommal nemcsak a saját festett arczképét ajánlotta 
meg a megye tanácsterme számára, de egyúttal készséggel megígérte, hogr 
e czélra a király arczképét is m(»g fogja szerezni. Az olajfestésü képeket, 
melyek Ferencz királyt és a nádort életnagyságban, magyar tábornoki egyen- 
ruhában tüntetik fel, a m(»gyc csak később, 1830-ban kapta meg. Ezek a 
képek a tanácstc^-emnek n*ia is díszéül szolgálnak. Háborús időkben nieg- 
tíirtént, hogy a napi ügyek felszaporodása és az elintézés sürgőssége a 
rendek állandó együttlétét tette volna szükségessé. Ekkora áldozatot azon- 
ban a rendektől kívánni nc^m lehetett. Ily esetekben tehát úgy segítettek 



Vasvármegye Önkormány £ftta és kÖKlgazgatáSA. 



4^^|í^gg 



^^^ 



I I: /?: v\ //■ 



'hogy kí'Wliikböl állandó hebfi hatósdi/ot, hhoilH&giA yáhn^yAoíUik 
ioz^\üU*s Uvijt's juLrlia(usíiyfíiv:tl riiliaztíik fV-L Az t8(H)-b<'íi Víilíisztuít 
[ií) tagból Tillt, »'»rvíMiy»*s hrit;'irnzíil ImzíituhílKtz [HMlig n tsiu jclpii' 
esükséges. 

spánok' Imktaíása n^iulszerínl nagy ünnfípplyrsségtrel é.s lenynyí*! *'*''XÜL^'**'' 
fbenirnni. Az íinnppnlypk dis^ét r'^s fényf^i, a kíiísolebbi és távolabbi 
leraességén kivüJ, n»:*ni egyszer orszíigos elfíkelríst'*gek, batalniiis 
(or^tálv mogjelenésükktfl és részvételíikkpl 

^zokils v»)lt, hngy 

tttás alkrilmával a 

m üIö friispiínt, mi- 

tííit már lí'totte, 
Öszolgabírái bá- 
jlemHl1f'»k, u ka- 
inílt'k r*s a jn- 
piirh'^gek fM^dig 
OS harsítgó \i- 
idvüz<jlti!»k. 
pgrényesi'bl^ üiiiie- 
tígyjko, Batlbyiiiiy 
bdktutíUHa alkal- 

Pü2. évi aiigusz- 
blyt le Kömiend 
A bfviktatásra 
Ten'^zia kinilynr» a 
fpG fíjispáiit, Hat' 

Lajos náílnrl, a 
indó ÍÖispán nagy- 
iilyjAt, küldte le 
bizb^siiL A megye 
már a januári gyíi- 
►glalknztak a beik- 
ianepély rószletin- 

határozaltá bíti, 
nemes ifjak szíoft- 

150 tagú lovas- 
umul aiakítuiiak. 
lérium öt esapatí'a 
;t fel, minden esa- 

tninez-harminr'Z leiiyns fegyverzetű l^ivasból állván, kíilüii zászlók 
lZ oIí*r) esapat vezéreli! Hnsly Ferenez niás(>dalis[)án váhisztaltitt meg. 
tatá8 szinhelyéül Kíinnerid \;'ira tiizelelt ki. A krizgyülési nngnsztus 
Zárka István elsíí alispán fiyitotta meg s inditványára, llajiralln'i 
ag>'prépost, Szily Márton kannimk, P^szterbázy Fei'enez gróf, líattliyány 
s grófj Krdödy József gróf, Sigray Kándy l.nlró, Festetiiib IVd, Inkey 

Zsifió Míliály s Fnrinbís ííábor zalaroegyei és Talliáii rliuins síiniogy- 

al ispánokból álló kijbirdtség bí\1a meg a királyi bizlosí és a beik- 
i főispánt a közgyűlésre. A lovas-liandérium ezalatt kattjnás rendben 
idvarán sorakozott. Anniit llajgatbó nagyprépest szép magyar beszé- 
ládorlioz megkezdte, a tnínibiták niegliarsantaJt és a mozsarak minden 

Kirögm kezdtek. A lelkesülés mámora IVfgott el iin'ndt^nkit és a riadó 
5ak akkor esillapnll le, mikí>r a nádor ebiöki székét eUnglalva, 
agyar beszéd kísérel ében előterjesztette a királyi leiratot, mely az /'» 
íEtosi kiküldetésére és az űj fíaspán kinevezésére vtinatkozott. A latin 
ürályi leirat felolvasása után ismét a nádor emelt szót, szavait 
tozgyfilésbez, részben az új ffííspánhtíz intézvén. Majd gróf Uattbyány 
új föis|>áM szólalt fel és beszédt' végén b'tette az esküt, melyet 
|ven a kaloesai érsek tdvasott fel előtte. A riadó, éljenzés leesilla- 
ÍBÖdy Pál kanonok vette át a szót, ki az új főispánt latin nyelven 
jrondfik nf*vébcn üdvözölte. Az omlókczetes ünnepélyt fényes lakmna 

35' 



/rocfi 



y\r 



n^*^ 



f^ Líiű/rmimi íí^L 



SZ^CHY n^NKi^. 



ras^áraiegye önkormány sala és kuslgaagatasa. 






és játékok zárták bp; részt vett bouriök Grassalkovitíh Anlül m, kir kama 
c^lnök is. 

Battliyány [aijuh UnkUiíÚHn alkalmaival, 1790. npril 14-i>ii, Szorabiitte 
vuros |Hi|,^ársiitrii üniK^jii j'uliábu és l'egyverbo iíhiizw állt sorrftlal a vsir 
végén és inuH (liszmenotbi'M kísérti* hv az új lTjis(nint a niogye Hzékbá 
A főispán ivi üiiiieprni résztvt'tt polgúriíkat raogvendégeJt^. 

Fiíi, FiUö[s 1827, szopti^mbor hó végén és t>ktAbpr hó pIso napja 
ugytiocsak szdkiithui íényiiyel iktatliitott bo trjispáni székébe. Az Ü!üK*iM'*lyíH 
í^nprnn, Znla, Vosz]iréni, tíyíír, Trrncsén, Hont, Baranya és Febéi 
megyék kübli'*! ts<'*gpi nsztnzkodtak a vasi karok és rendek küzrirnmébeij, (jj 
ősi, l'ényt's íinnepélyek utolsó visszfényeként tűnik fi'l líudu Kálmjinid 
1882, juhus 10-iki beiktati'tsa. 

Adminisstrtiiorúi 
a meg>*e ffíispani i 
kéViiMi 1771-ig luniitji 
bilk4iznnk, 

163'!, április líUáil 
Nádasdy Fi ■ 
12 éves kití 
totta meg ÍÖispaíii| 
székloglalójnl és null 
kél éven át nuir 
len mondás r ' 
Kitt a várini - 
az 1637. angusztm 
lO-én tartóit küztfvi 
lésen Eszterházy ^1)1 
lós grúr nádor, Dnuí^ 
kovieh fiyíirg}* trrfl 
gyr»ri inis|>ök, Hat- 
ihyjíny Adihu, Cz(»hür 
Imre, Csáky Lászlóid 
Fszterbázy loire uHí- 
fnk esopoHjából n m- 
dor nem épen 
laniil lel emel kca^ ,. ^ 
iiz elégedetlenek ne- 
vében indítván * 
hogy afrjis)íi'in l 
való tekintettek ker- 
ji'n a vármegye adnú- 
nisztrátort, a ki adtli|! 
is, miga fTaspán f ^ 
ktirúságát eh'M'i. 
gyét helyette k 

nyozza. Haszinu . 
Vidt a gyermek rfii^- 
pán tillaknz:isa, ki ln^- 
ii tübbség az inditvsínv 
kh'íily ugyanis 
^létének 1 4-ik 
ország törvé^^ 



; 



OlfÚF NÁUA6DV TAMA8. 

lyelt lielsö embere, Vittnyédy •lAnos vitte a szót, 
értehnében b:itárnzr>tt, habár — eredniénytebMiüL A 
ban, hivatkozva arrii, hogy gróf Xádüsdy Ferenez é 
elérte, fí5isi>áni esküjét az iktató közgyűlésen az 



Uruk* 






letette és a megyét két éven M az ö megelégedésére kormányozta, kh 
a megye felii'ó Íevelén% hogy a megye kormányzatát trtle elvonni nmi 
dékozik, söt akarjíi, h(»gy főispáni bivutalát és annak méltóságát !<• 
élvezze. Annyi azunJmn mégis történt, hogy a király a íriisj^án lan;i 
Lippay Gáspárt rendelte ki, megliagyván Nádasdynak, hogy a mikor 
mányzati nehézségek merülnek lel, ezen érett, okos, a hazai törvények 
jáilas és megyében is birtokos férfiú tanáesával éljen. 

Az (írnkös fáispnnság adiaiiányozrtsa azonban az adminisztrátím" \vk\ 



VasYármegye önkonnánysata és kÖBigazgatása. 257 

nynek Vasvármegyében is utat nyitott, mert, ha az örökös főispán hivata- 
bármi okból nem viselhette, az adminisztrátor vagy helytartó kinevezése 
lerülhetetlenné vált. 

Batthyány Lajos, Magyarország kanezellárja és ITől-töl fogv^a utolsó 
mzeti nádora, harmmcznégy évig kormányozta a vármegyét. Hivataláról 
62-ben mondott le és ekkor fia, ifj. Batthyány Adilm altábornagy nevez- 
tett ki utódjává, de már 1771-ben Batthyány József gróf kalocsai érsek 
emélyében adminisztrátor foglalja el a megye főispáni székét. 

E^ minőségben követik őt: 1780. Batthyány Lajos hereeg, 1784. Batthy- 
ly Miksa gróf, 1785. Radványi György Ferencz gróf, 1809. a muzeumala- 
tó Széchenyi Ferencz gróf, Istvánnak atyja, 1811. Cziráky Antal gróf, 
Ö2. ifj. Zichv Károlv gróf, 1842. (^zinderv^ László, 1845. Zichy Bódog 
•óf. 

A megye föhh tisztviselői a központban : az első és milsod alispán, a Főtisztviselők. 
- és aljegj'-zők, a fő- és alügyészek, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő 
1 a főadószedő ; vidéken : a kerületi, vagyis fő- és járási szolgabirák, végre 
; esküdtek. 

Feltűnő, hogy a választási elv legkésőbben tud én- ényre jutni a jegyzői 
ural szemben. Még a múlt században is volt rá eset, hogy a főispán neve- 
lt ki jegj'zőket; későbben azonban ezeket is kivétel nélkül a tisztújító 
íken választották. Említésre méltó, hogy a XVII. század első felében, sőt 
ig a hatvanas években is közös jegyzőket tartanak a szomszéd vármegyék ; 
" Vasmegye főjegyzői közül 1606-ban Szántóházy Ferencz egyutüü Sopron 
gye, 1661-ben mankóbüki Horváth Ferencz egyúttal ZalamegjT jegyzője 
Az első főügyész, kinek nevét feljegyezve találjuk, Meszlényi Péter 
Í4.b6l. 

Pohtikai és törvénykezési tisztviselőkben ugyan nem szenvedett hiányt 
''ármegye, de annál nehezebb volt a helyzetté akkor, ha arról volt szó, 
jy szakértő orvost állítson a kíizt^gészségügyi szolgálat élére. Valóságos 
nzaczió-számba ment tehát, midőn 1762-b(>n Eriinger Lajos személyében 
dícinae doctor ajánlkozott a nií^gjT physicus ordinariusául. A inegye 
dei Eriingert 1763. szeptember 27-én közakarattal csakugyan physicus 
[inariussá választották, 500 frt évi fizetést biztositván számára. 

Az 1734. szeptember 30-án tartott kíízgy illés azon határozatából, mely 
adónak a helységektől l(»endő beszinlését számadás terhe alatt a megyei 
iszedőire bízza és attól az urasági perceptorokat eltiltja, sőt mcígszüntoté- 
:et elrendeli, következtethetjük, hogy megelőzőleg az adószedés nehéz fel- 
itát — ha nem is kizárólag — a földes uraságok magán perceptorai tel- 
ítették. Két perceptora (adószedője) volt a megyének. Egyik a házi, másik 
ladi pénztárt kezelte. 

A szólgábirák törvényes száma a régi időben megyénkiiit négy volt ; 
volt az Vasmegyében is. 

Az időpontot, melyben a megye tisztviselői elsőben részesültek rendes Tiszti Hzetó«ek. 
fizetésben, megállapítani nem tudjuk ; de nem vagyunk képesek meghatá- 
ni az első salláriumok mennyiségét sem. A legkorábbi adatok, melyeket 
izetésekre vonatkozólag ismenink, egy 1773-ból feimiaradt kimutatásban 
laltaknak. Ez a kimutatás azonban ncnncsak a mondott évbeli, hanem a 
ábbi fizetésekről is felvilágosítást nyújt annyiban, ameiuiyiben benne a 
í fi.'íetések mellett az (»zen vagy a megelőző évből származó javítílsok 
eltüntetve vannak. A kimutatás lélel(M a k()vetkezők : 

frt frt 

Főispán övi fizetése ir»00 

EIbö aUspán íjvi fizulÓKo 000 

.Jayftás czimén kap 100 700 

Másod alispán évi fizutósii 300 

Főjegyző évi fizetése 400 

Javítás czfmón kap 100 500 

Első a^ogyző évi fizetése 250 

Másod „ „ , 200 

Főaciószedő évi Hzeténc 400 



258 Vasvármegye öakormányzata ós köslgaagatása. 

frt fa 

Javítás czímén kap ^ 45I 

Két HOfféd évi fizetése epjenkiiit Ml 

Házi pénztárnok évi fizetése 30í) 

Javítás ezíméii kap ^ •■«• 

Enldfelüg^M^lo évi fizetése 3(1 

F0Üíiryt'»sz „ „ ^ 

Alüjjfyész „ ,, íí 

Főszolg-abirák ,, ,, ^^^ 

.Javítás czímén kapnak 1^^^ 301 

Alszol^abirák (12) évi fizetése ^^ 

Javítás czímén kapnak ^'^^ í») 

Víz- és űtfelüffy(»lök évi fizetése egyenkint "^ 

A k()zj)ontinak külön "^^ 

Háromnak külön szerződési díja ^^ 

Albiztosok évi fizetése eíJryenkint * 

Ötnek külön szerződési dija ^^ 

Hatnak „ „ , '»í> 

(»fr>'iíttal javítás czímén kapnak ^ -'f*^ 

Főorvos évi fizetése •">^**' 

Két Írnok évi fizetése egyenkint l^Ö 

A meg-yekatonák főnökén(?k évi fizetése (lótartással egfyütt?) . . • • 1> 

Tizenhat mej^yekatona évi fizetése (lótartással együtt?) egyenkint . Z 

A szolgák tizedesének évi fizetése ■<* 

Tizenkét szolgának évi fizetése egyenkint ^ 

Várnagy évi fizetése 50 

Hóhér „ ., üfi 

A vármoírv e szrmclyi kiíulcisíi oz évben (1773.) 12043 frt éöV^kmi rúgott. 
A HMidcs fizetóscii kívül azonban voltak a tisztviselőknek mellékjövedelmeik 
is. Például a főjogyzí) külön jövedcdméliez tartoztak a nemesi oklevelek ki- 
hirdetése Illán befolyó, az ingatlan birtokok átíratása uti\n járó, valamint az 
(»zekre adott k(')l(*sr)nök(»t terbí^lö dijak. A bíráskodási joggal felnüiázcití 
tisztvis(»lök perdíjat kai)tak, t(u-niészetbeli lakással bírtak az alispánok, stb. 
Az Írnokok részén* az 1802. szeptember 27-én tartott közgyűlés fejenkint 
4 (')1 tfizítát szavaz m(*g. N'égül 1803. ináreziiis 1-től fogva a tisztviselők 
halotti negyedben részesültek. 
Táblabírák. A táhlahírákknl többszín' találkozunk a megye statútumaiban. 

Az 1724. május 22-én lartotl közgyűlésén határozatot hozmik a roudeL 
melylxMi megengedik, hogy a kerüh^ti tábla bírái egyúttal mcffyd tnblahiró- 
sánni is visolhessenck ; a fohh'surak tisztjeit azonban, ha csak ebbeli biva- 
laíoskodásukról \v nem mondanak, a táblabírói czím viselésétől eltiltják. En 
a szabályi azonban az 1791. november 7-én egybegyűlt közgyűlés oda mó- 
dosítja, iiogy uradalmi tisztek is kinevezhetök táblabírákká, és mint ilyenek, 
a reájuk bízott politikai ügyekben jogér\Tnyesen intézkedhetnek, de, mint 
bírák sem a polgári, sem a büntető törvényszékeken meg nem jelenhetnek 
és nem bíráskodhatnak. 
Mofr>MM binói.y- ^[ mpífi/ci lövréiiyszékek negyedévenként tartották gyűléseiket. Pulgúri 

törvényszékeken a tárgyalások 1786. előtt rendszerint négy napig tartottet 
ez időtől fogva pcHÜg egy egész hétig. Ezt a szabályt a rendek 1752. október 
6-án odamódosították, hogy jövőben a tör\^ényszékek a perek számiílna 
kép(>st több napokig is együttartassanak. A törvényszékek tagjai voltak ai 
alispánok, jegyzők, fő- és alszolgabírák, ügyész, esküdtek, táblabírák, a 
városok hites képviselői és több, a törvényben jártiis felesküdött nemes. 

Az itólt'tck rendszerint niijryon sülyosak voltak. így például Kőszerű 1718-ban egr 
Rozina nevű asszonyt ezm káromlásért : „Ich sch .... auf unsere Liebe Frau und uf 
(lio ratholiseho Kircho ; iili will Lutherisch werden'*, fejvesztésre ítélték és az ítéletet rajta 
vójrro is hajtották. 

HoszorkányiMTokbon, molyok a törvény székeknek nem eg>'szer adtak munkát (a nw- 
tryoi tíirvényszék «'15tt 17U>~17k'). kíízött, tehát 30 óv alatt, nem kevesebb, mint íö bo- 
szorkány jmm- táriryaltatotti. az »»litéltet vagy elevenen égették meg, vagy iK^dig előbb fejéi 
vették, ha nn volt. illetoleír t't'Iakas/tották, ha férfi volt. és csak azután égették meg. Dícrnthal 
Katalint Kőszegen 17-l.'i-ban ke{Lry<*l«'mböl esak azért fejezték le ol6bb, mintsem megégették 
vt»hia. mfvel hünhánólaír bevallotta, hng-y kéefogás mellett az ördöggel szövetséget kötött és 
istenének imádta. A boszorkányperből vajmi nehéz volt valakinek ép bőrrel megmenekülni 
mert metrt'»rtént. h<»iry métr az esetl)en is, ha a vádat bizonyítani nem lehetett, a vádlottit 
a knltséüt'klíen flmara'^ztalták, a/.on fiMiil pediir lOU vagy 50 pálcza — vagy korbácsütésit 



^utTiir megye önkormányzata és közigazgatása. 



cn9 



nlí»lU>k, Uu^y ,.»/><Íiazuri móf? sío marudjou'*, Talúlkoscunk ajsunliíin foltóloleí* ítéleltul Íh íuiiiil 
hiéldául 171Ö-ban Horvúth Kata í^s Horvutli Ma^nlolnu hoszorkáuyper^lK'n), in£ílyn*ík ÍTtt'l- 
[mébtm az <jUléH Artallanságiit bisconyos számií lez fsothon nei^yvón) t^skül lett laniikkijl 
I utólagr igTíistolhatlit. 

A halálaa itéíet vé|fM3h«jtásáho2 s«ük»éyes lióhérral a iiieg^yo umga iit?m uiindif? ron- 
[ detkezatt. A 18-ik sssAzad máeadik fölében Cierler IgTiócz kőszegi hóhért használta. 



j 



h 



m 



m 



A |H*res L'ljárás alapjául egy 1657-ben kiddlguiSfiit es 17 szakaszbril álló 
, n'iidlurUiíí szulgáll. A nevezetes rendtartás mely kivétel kép magj^ar nyelven 
|iktattalütt jegyzökönybe* egész terjedelmében igy hangzik: 

1» Hfj g-ilííég^íil lüván Istent, kuxdoHapnok a Törvények szol^^'-áltriliii. 

% Molyok, íiojjfy alkahníitíKsli rondl»en volessenek, szüksí*^es^ ho^y kik az Turvény- 
i &2tékhírz hittirl krití'lusf.'k, atuk a mo^T"liírdüt#'iid6 szók napjának (•stin az praotig'űU szókeö- 
\hf*'\\ ' uljnnekj az szóknok v\b6 napján nkvoUen korán jolon leg^t;nuk 6a iiaztt^knük 
Inn- Iv, hogy valainídyoknt'k jtdpri iium I{?te»jrl a Tíirvényszók n*' kóálcltf^asók éü a 

|lm^\uii íurák a CaUMansokkiil e^^yiitl az lioában való üdílnin látásért ni^ ]>auaszolkod* 
|li ássanak. 

H. Az Ttirvnnynt'k sznllt'^lííjúban Nolarlns (iram lilUil Sorios taHatik ós kiki aiTii 
Trtí-yázz'ni, uzon kívfil liíinzonlal-iri Icszen, li;i ki um^n akarna i-ansíiját m-őszakolni ós az 
l^astrket azzd akarlá]yH;/$iH, niinok ♦'löttn azórt a Surioa nu>í<?' váratnék, ha ki t 'auláját folvétf^tni 
cárja, NalaniiH nrnniat k<'it'í*9o mtJír és ú^ry mnn marad el a nia|jr>i í«f>rjáliób 



TVl^J^^ 



^^sm 



í£tfOB0_:^ 



NAGY LAJOS PE06ÉTJK. 



4. Az Torvónyok í+zullótási az 8zókni»k i'lsö na[jjáii niintlenkor ki'zdeínek liél. órakor 
következő napokon hat <>rakor, ós ítéljt?ni»k dél ulán kél órái^. 

5. Hogy pimí^h az Törvényszék alkalmatosban sznlg-áltathassanak. jole»»ek is meny- 
tiyi*n*.»k vógbon, a Bírák a Pártok folülotít halUm»sák ö^ porcipiálják, a Causiinsok is egy- 
máiít inkább mogiórth<?íisók, szükséges, hoir^' a Ttírvónyházlmn kiki csendíissen bsgryen, mán 
ikániii majíáii és kiilsÖ flulg-tíkról való boazélg'etésnek békit liag-yván, Hgfj'elmozzeiiek a 
l'ártok fololetirtj, ho^jy kiiní.'iivón az Pártok, ha ki az proponált dologról mt^gkórdeUk^ a 
Jologhoz kój^eat szólhaööon óh ní* legyen szükség ismót n feleletekot rojietálni, olvasni és 
iz (idői aatzal töltoni. 

fi. Az a <!Bí>ndos8Ó|;!' ú^y lubt'l jnb móddab hog-y a ki a TÖrvónyszókhe?! nom köteles, 
ittbrn az Bírákat ne akii<lályi>zza más basznniiilau beszóddol, Jianem knnonjen ós várja ott 
Ltaitfetá^áiiak tíonU. 



2r)0 Vasvármegye önkormányzata és köslgazgatása. 

7. Ha ki Törvényben ül, uddifr, nié^ annak a Tausának vége nem l«*sz<*n. ki n».* járjon. 
lioy-y niajrára pryanut ne hozzon. 

S. FepTA'veiTi'l senki a székházhoz ne merészeljen menni. 

9. Ha mikor a IVirtok felelnek és kimennek, viszont a Határozatnak elvetőim' 
Ix-szólitalnak, senki más be ne szoníljon. hanem a Principálisok Procatorokkal menjenek 
be, miért ítry is sok üdo vetetik el az ki és beszorülással, kiben semmi haszna annak. 
akinek caiisája nem tár^ryaltiitik, ha nem ha esak azt tartja nyereségnek, lio^y az üdó 
múlik és iiíry t. Ián reá nem kerülne a sor, azért alkalmatlanság és akadályok elkerühV 
véírett az ntán meir nem enj^eíltetik. Ha ki azért a vieegerrusok (alüífyészek ) által dul'- 
intetik, nehéz néven nem veheti, mivel ezek tisztükben fognak eljárni. 

in. Micsoda illendő tisztelettel és böcsülettel köllessék kinek-kinek a Bírákhoz visrbii 
és e^rymás ellen, s a (""aiisansoknak, c\Og végezése orszájrunknak felöle. Ha ki vét, annak 
poenája feltaláltatik azon Constilutiójokban, és feo Ispány eo Nagysága küvetinek méli'> 
lielyét s bíicsületét megadják. 

11. Senki Su[»licatióját, panaszát, hogy ha nem az első vött Causahoz való. n«' 
erőszakolja, miért ennek ulán meg nem engt»dtetik, hogy e Tíirvényszék hasonló dolgokkal 
akadályoztassék. Ha kinek valami hasonló üg-ye vaíryon, tartsa az Vármegyének g-yálésén-. 
akkor olvastatnak meg és kinek-kinek amint az igazság* hozza mag'ával, válaszra leszen. 

12. Ha ki protestatiókat. tilalmazásokat, ellen mondásokat, intéseket avag-y valami 
hasonló dnlgait i)roponálja avag-y jiropénáltatja, azokat írásban veg-ye és propositiója adja W 
Nótárius uramnak, hogy eő Kegyelme az Protocolojnban bevezesse szállásán és a szék 
no késleltessék. 

13. Ha kiknek Tausajok felvétetik és beszóllétt^tnak a liatározatnak elvételére, jjaras 
Pénzekkel készen legyenek az Eskütteknek, mert addig* az ítélet meg nem olvastatik, m- 
kíiltessék annak Verésésejért lob üdőt veszteni, az bö<'sületes esküitek is heál>an nem 
üUn'tnek, s ez a kicsin fáradsághok jutalma. 

14. Ha ki levelet készíttet is, azon szorgalmatoskodjék hog Nótárius urammal szál- 
lásán subscribáltassa, és úgy adja be jKJcsétleny, ne akadályoztassék ottben Nótárius uram, 
y mind az egész szék Hírái annyi ideigh haszontalanul ne üljenek. 

15. Procurator (ügyvéd) uraim vigyázzanak és a kíirül állók is, hogy valamelyik 
szándékosan vagy heltelenségébul ellenfele Causáját és noceessusát ki ne vegyv, se pedig 
akárki levelét, ha reá nem bízatott, és nem az o Princijialissát illeti, hogy hasonló dolgok- 
kal senkinek sérelme ne történjék, kiből íiz Hírák gondviseletlensége sarkaltattatnék. . 

16. Idézésr*', megintésre stb. az Hírákat az Törvényszékből ki no köldgyék, ha 
kinek valami hasonló dolga vagyon, az széknek 4'g*yb<'gyülése előtt avagy oszláaa után 
reperáltassa. 

17. Ezeket és hasonló dolírokat szem elótt tartván, a Bírák tiszteknek eleget tehetnek,- 
a ('au.sansok is elo v/itt dolgokban ]»anasz nélkül eljárhatnak. Kire segéllyen Isten mind-' 
nyájunkat. Ámen ! 

'rofü'rm^i'^ A irií'írvt'k ITHő-hcn, Júzsd" n'forin-iiitózkíMlrsci k(')V(»tkeztéb(.Mi, autonó- 

inicijukat v(»sz1('1lí''k, iiu'irszÜMt a ino<iy('iryíílós, iiiogszfuitek a választott tissrtr 
visriok is. Ní'iiiesak a liivatalns nyriv, liaiuMii inro* a in(»<^yíM*zíiiHíres |)t»cfl=>óljp" 
is iiK'uváltozott rs rajta a struczczal rkrsítdt váiialat az ország czhnero vál- 
Inlla fol. Miután azonban a csilszár kcvés.sel halála (^lőtt reiuloleteit vissza- 
vonla, a megyek ismét visszany(Mték (HinMulelkíízési jogukat. Vasvármegyc 
n»ndei 1790. márczius 2-án tadnlt közgyűlésükön foglalkoztak a császári 
IfMrattal ós 16 j)ontba foglalták össze azokat az intézkedéseket, melyeket ji 
régi r(»n(l h(»lyreállítása czéljából életbeléptctni szükségesnek tartottak. Józ.*íef 
császár összes intézkedését s(»mmisnek nyilvánítják, a külön bíráskodási 
megszüntetik és a földesurak, valamint az (»gyes kiváltságos helyek tr)rvéiiy- 
kezési jogát és a jus gladii-t visszaállítják. A házakra erőszakosan felfestett 
számok (^tíirlését és a faluk nevét, számát, iHunkülíinben a földmérés álla- 
[)otát feltüntető táblák kiásíisát (drendelik, az idegen fíildmérokre vonatko- 
zólag pedig azt határozzák, hogy azok a megye területéről nyolez nap ahitt 
annál inkább távozzanak, mert külí'mben azok, kik k(')zülök alkalmasak, 
katonának fogatnak el, az alkalmatlanok pedig erővel uttusítt^it nak ki iix 
országból. A német ny(»lv használatát m(»gszünt(»tik és a latin nyelv j«»^'iit 
visszaállítják. 

l^]ttől fogva a megve ismét a régi latin kía-irati'i j)(»csétjét használja 
ls37-ig. M(Mt, bár a rendek a tárgyalás nyelvévé már 1806-ban a magyarl 
teszik, csak lS;Uí. június lo-án határozzák el, hogy a pecsét latin k<>riratát 
magyarra \áltoztatják és ez irányban a kir. helytartótanácshoz felterjesztést 
intéznek. Az uj pecsét 1837. január 1-ére készüh el és azt a megye használatba 
is vette, noha a királyi (Migcdélyt arra csak 1838. február 8-án ka]>ta meg. 



Vasvármegye önkormányzata és közigazgatása 



261 



Az 184H-iki trírvriiyluizíis intrzkrdrsoiröl nlig vrlt linininíVsí u vámieííye, KttHi-reade/er. 
midőti Niigenl osztrák tálHU'üok píiniiirsuhnl Altlinii líiúf aU*zn*ílí*s 1848. 
deezeiubr^* 2á-éji egy niitz^'ó csa|íal ólén K*irrnrnílrííl Szonihatlintyitíf és 
(iniiaii fnv;'ihh ívvojiiult s a nw^yr iiyumill rósxi*it ka((mui kontfatff/zds silii 
vettf\ 

A üH'^yi'i bizi»llMi;niy ruviílurr Kis-( Vj'Hhe vuiiíih, Kösz(\iJ^rii iizuiiban 
aui iilkoímáiiyüs kíizsívílics iliH'zt'inlífr 'M-\u\ \vizU'^^('sin\ t't^nszlott. Az ííjikíir- 
iiiiuiyziiti ti^vékriiység ^^ttol Ins^fva nirgszuiil a UKryyébcn, Az usztiiik iml^ári 
kurniájivn^ndszíT behozatnia ubin :i niriívi* a scjproni közi^'azgatíisi kíTÜ Ifi- 
hez rsatoltatnit és 10 szultraliirói Jjir:isra nszlatnií fel. 






^3fe. 



H £ p c:- 



rfii-^f 



A VÁKMEÜYEHÁZA SZOMBATHELYKN* 



Az ffl kfif mthi ;/ hehjymtiiidsa Vitán SzéllJózser nevezletilt ki a iiiPgM' rőispíUi- fl[:^^^^^lY'l^^[ 
jává, alispánokká pí'di^ pétíM'i Takárs Lajus és Heltyoy István választattak 
meg. Széli József az IH70. LIl. t*-ez. megalkotása után (Hhalt. A föisiiáiii 
széken követték 1871-ben Enniszt Keb^men, lH7ő-ben péteri Takáes Lajtjs, 
l8H2-ben Hiuiú Kíilnián és IHlKj-ben Helszig Etle, Alispánok: 1871, rb*MMrl 
Ferdiiiáníb 1877, Széli Igndez, 1883. Keiszi^ FaU\ akinek alispánsáiía alatt 
tépeti életbe a koztörvéiiybatósáírok reralezésérfjl szóló 188f>, évi XXI, ttirvény- 
ezikk. Az ez<^ri t.-cz. értehnélteo alkotetl és jüvábairyást nyert szahályrí^i- 
deleb'k alapján nyi^rte a vármegye jeb^nle^-i szervezetét. 

A nieiíyei tru'vény hatóság székhelye Szonibatliely. A vánneii-ye ezina're 
egy vártalrész, l'elíil rnvátkákkal, a ratou hivurésekkel ; a lal nrmán struiv.- 
niadár áll és esíjrében vas (aezél) [íált-zíkáí larl. 

A íurnmtjhniósági bkfdtsdff tagjaituik száma (Ml A bizotisáiri taunk f"'ló-''''*"f"í,'j*^^^^^ 
nek választilsa <HÍ válaszlókí'rüleíben lortcíiik. Az egyes választóki/riilelek 



Vasvármegye önkonziéDyKata es kösigai&gata&a. 



iáréirí beoeztia 



választóinak szama 200 -fiOO kuzíHt, a válaszlaudu tiíznltsá^í tíu^uk sy^juiiu 
pedi^ a választók száinarányjihoz kc'iíPst 2 — 7 knzíHl ingadozik, A vánnegr*' 
küzOns*''gí' éyriikent négy rorulcs kíizjtíx'űlést tait, még pedií^ február, május. 
auguszttis és deezembt'f hónapok elsri liétfAjén és üz azt kOvetö napokon. 
Ha a mfgállapílntl luipitkra ünnf»p í'sik, a küz^yűlns a legközelebbi nap*»n 
veszi kezdetét, Az elözö évi számadás a májuí* havi, a költ.ség^etéí* nz 
augusztusi havi kí:»zgyűlésen táreryahindó. 

A várniegye 10 kuzipizgatási jAi'ásra oszlik* A beosztás ínég 1871-beji 
történt; a terület aranytál ansáíra miatt azunban a mai közigaaígatAs igénypi- 
nek többé meg nem telel. Kőszeg sz, kir, és Szombathely r. t, ván^sok kü- 
lön közigazgat^isi teriilettel hirnak. 



"V< 



Ai 



T 



7 



A vAiímeoyehAz CLÉsmmiE. 



Kuits^vetáa. A Htiffazifaiási és gyámhatósági BSÜkséglelehrÜ, valaminl az ezek fedf^ 

zésén^ szolgáló jövedelmekről az 1807. évre szerkesztett és jóváhagyói! 

költségv^etés ismertetése eléggé kimerítő tájékuzilst nyújt a vármegye hiiz- 
tartásáról A költségvetés rovatai im ezek: 

A) SZÜKSÉGLET. 

I. TisistviselS-, seg-éd- és kezíílfíszemélyzot fljtetnso 6s lakfiónzo l24,nSr>5 íti — kr. 

n. Szolgnszemélyzet béro Ós lakp^nzo . . . , ll.WHí ,, -* ^ 

IIJ. Szolíra83tr>n]élyzot niházata éí* Is'diirtási átalánya ^ 7t>ri ., 00 _ 

IV. Hivatalos lielyisófrek és fogháitak bére , , i<ni .^ — ., 

V. Iroflai szükség-lolok I ^j:t . «ii 

VT. Napidijíik és VitiköltíióirL^k luir^H 

Vn. Epületek fentartása . . \A'V1 , 

VriL Eíryéb i-endszeresilott kiadások tlíHI ., 

TX: ilabtartíisi koltsé^i^k , . . , '^250 ., 

X. Elfire HMiri Iáihaló kiailiiííok . 1.2ÜU ^ — „ 

XI. Sí6úkliáz/'>jn'té8i, eseUeg hŰ3ti|>eií»t. tart, ttla(»ríi 108 ,. tW . 

iJ843et^t!ii 108,^15 frt 



264 



Vasvármegye önkormányzata ós köaigazgatása. 



Jlatárs/j'li 
vániuk. 



IV.ta.l«')k. 



Kölcsönök. 



B) FEDfi3ZET. 

T. Állami javadalmazás 132,793 frt - kr. 

II. Csolekvo kamatok 1,252 ., 6« .. 

TII. Iiií?atlam)k jövedolmo 305 ,. 25 .. 

IV. Alapok járuléka 30,447 „ 70 .. 

V. Különféle bovótelck 20 ., — ,. 

VI. Térítménvok 3,600 „ -^ , 

VII. Pótadó - .. — ,. 

Összesen . . 168,415 frt 63 kr. 

A házi pénztár kezelése alatt álló alapok száma 36. Alábbi ismerteté- 
sünkbon csakis a jelentősebbekre szorítkozhatván, ezeknek 1896. évi zárlali 
(»re(lménye következő : 

Hovótel Kiadás Maradvány 

1. Árvaházi alap . . . 1 ,{,197 frt 83 kr. 13,197 frt 83 kr — frt - kr. 

2. Betogápolási alap . . 65,195 „ 38 „ 65,195 . 38 , — - - . 

3. Birsájr alai) .... 2,085 ^ 75 „ 1,676 . 06 ^ 1,410 . 69 . 
í. Kiiltur alap .... 43,029 ., 59 .. 15,853 „ 97 „ 27,175 . 62 . 

5. Ebadó alap .... 27,270 „ 20 .. 15,749 . 67 .. 11,520 . 53 _ 

6. Elofojrati alap . . . 8,091 ^ 54 ^ 6,254 . 93 ^ 1,836 . 61 . 
7 Erdööri alap .... 6,131 ,. 73 . 4,189 .. — . 1,942 ^ 7:i . 

8. Házipénztári alap . . 182,386 ^ 26 ., 182,386 , 26 ,, — . - . 

9. Jaaki templom-alap 24,90(5 .. 24 „ — . — . 24,906 . 24 . 

10. Kj(>ífvz5 nvu^dij alap . 72,:KK) ,. 61 „ 3,945 , 36 « 68,356 . 25 _ 

11. Kürorvosi pótadó alap . 15,680 . 14 ., 15,614 . 49 . 76 - í^ő . 

12. Laktanya alap . . . 145,381 „ 37 „ 143,456 « 74 . 1,935 . 63 „ 

13. Ma^var nvelv alap 1,483 „ 17 ., 935 , — „ 648 „ 17 , 
J t. Tart'alékaíap .... 9,997 „ («) „ 1,447 . 16 , 8,650 , 45 . 
lő. Vm. nvugdíj alap . . 281,949 „ 08 .. 14,008 , 28 „ 167,940 „ 8í) . 

16. Útadó alap .... 3K),27í) ,. 96 ,. 238,279 , 96 „ 102,000 . - . 

17. Vám (határszéli) alap . 8,491 „ 4!) ,, 6,414 „ 30 „ 2,077 . 19 , 
IS. Tűzrcudészcti alap . . 3,780 .. 55 ,. 1,801 „ 20 . 1,979 « 35 . 

A várinegy(* teiniletén hét határszéli rám állott fenn, úgymint Köpatak. 
Siiinersdorf, Alhó, Burgóhegy, Vc^like, Vas-Hidegkiit és Köhida községekben. 
A jelenleí? érvéiiyl)en levő pútadók százalékai a következők : 

i. a bote^-áiíolási pótadó az ríTyoiies állami adó után 372® o, 

2. a katonaboszállásolási pótadó a házosztály é.s házbéradó után 6'*/io^/o, ejjfvéb állami 
adó után 3'Vo, 

3. a kulturpótadó az lí^yones állami adó után l^'.'o, 

I. a körjegyzői nyup^d íj-pótadónál a kíirjo^yzői fizetések után a kíirjogA'zok lit>zz;í- 
járulása 4** o, a község"(ík hozzájárulása pedi^r 2*J/o, 

f). az ordo^-ondnoki pótadó, minden kataszt. hohl után 25t 2 kr., 

6. az erdóori díj pótadó, melynél minden kataszt. hold után 17 kr., 

7. az elöfügati váltság, minden egyes igavonó után 10 kr. ós 

8. a tűzrendészeli pótadó, minden lakház után 10 kr. 

A vármegye vagyoni viszonyainak megitélésénél nem szabad figj'ehiieii 
kívül hagynunk az építkezésekre és \iczinális vasntíikra felvett kölcsönokei 
sem, melyek azonban nemcsak a törvényhatósági háztartalsra, Iianeni a vár- 
m(*gye egyéb fontos, különösen kögazdasági érdekeire is nevezetes befolyási 
gyakorolnak. A kölesönök ezek : 

1. a szombathelyi lovassági laktan3'a-é}n'tési czéljaira 

18S9. évben felvétetett' 1,350,000 frt 

1H90. „ , 80,000 frt 1,430,000 forint, 

2. a pozsony — szombathelyi h. é. vasút építési czéljaira 1891. évben 
felvétetett (MMlOO 

3 a szombathelv— rumi h é. vasút építési czéljaira 1895. évben 

felvétetett . . . .' i2,00l> 

L a telefonhálózat építési czéljaira 1895. évben felvétetett . . 20,000 

Í7552^ÖÓÖ forint. 
A t<irlesztéshez a laktanya-alapus kívül az utadóala]) is hozzá- 
jáiui. Az ekként tíirlesztett összeget, vagyis 51,945 frt 22 krt levonva, 

maradt 1895. év végén törlesztendő kölcsönösszeg 1,500,054 fil 78 kr 

és pedig l. a laktanya-építési kíJlcsönból . J, 380,1 15 frt 89 kr., 

2. a pozsony — szombathelyi ii. é. vasút 

éjátési kölcsönből 58,397 frt 13 kr., 

3. a szombathelv — rumih.é. vasút építési 

kölcsíinből . . . . ' il,5í-l frt76kr., 

4. a telefonhálózat építési kölcsönből . 20,000 frt — kr., 

összesen : í,500,(^ 4 frr78 kr. 




Vasvármegye főtisztviselői. II. 

Somogt/i Júznef (iviger !ffn4cz lUró ísfrftn 

lirrnítzt^ki ülnök, áTtnim'ki L jfí/iis'"*. ii)'r*ijt£f^k* iifmik* 

Poiffhtf/ í»trnn Bártlnsntf httuín Torok Ktíralf/ 

íitr*ntst''ki iiíttíik tirtttífSi'kt t'htük. ta'r»sz**ki ühtüK, 



2ÍU> VasTármegye önkormányzAia és kösigazgaUúia. 

Az 1883. XV. t.-ozikkol nem szabályozott, külön rendeltetéssel birú 
NVinoni alapok, alapok k(»z(»lése a várm(»irye közgyűlése által xiúííszíoXX newesi j)éfiztdros \u\- 

táskr)réb(» tailozik, ki e külíin alapok jíivedelméböl rendes évi flzetéss(»l bír. 
'''^"ab* '^^^'^' Lcííjeleiitékenyebb ezek közül az összesített francéin sarczdlap^ nielyn(»k 

alaptökéje j(»lenleí; (1896. év végével) 19^T21 frt 78 kr., évi bevétele jMMlitr 

93H8 frt 1 1 kr. R(?ndes évi kiadásaihoz tartozik : 

//) a vármogfj'oi ^azd. eírylet rószi^re 500 forint, 

h\ a szonil)atheIyi emberbaráti o^fvlet n»8zí»re . . 200 forint, 

r) a vármcíryei imokok ösztöndijára .... 50 forint, 

d) a .szeprény honvédek sejr^lyezésére 100 forint. 

H(»ndkívüli kiadásai voltak az 1896. évb(»n : 

a) az ezredévi bandérium költséjjreiro 2000 forint, 

/;) a vánnoj^yoi gazd. epylet millonnáris költséjjfoiro 500 forint. 

v) Berzsenyi szoborra 200 forint, 

(/) a feliér-kereszt efr\'let részére 100 forint. 

A franczia sarezalap keletkezését az 1809-iki franczia inváziónak köszöni 
Kkkor tortént u^>'anis, ho^jy a Itóbái^ elönyomiűó francziák által kivételt 
hadisarczot a vármegye beliajtotta ugyan, hanem a franoziák elvonulásával 
annak egyrészc* kez(M között maradt, másrésze pedig a hadjárat befejeztével 
visszatérült. De f(»lhasználatlanul maradt a magyar hadisegély egyrész(» is, 
s a különféle élelmiszerek, gabona, stb*. eladásából befolyt vételár és egyéb 
készpénz összegek a m(»gy(» tulajdonába menvén át, azok közhasznú ezélokra, 
összesített franczia sarezalap ezímén külíin kezelés alá vétettek. 1861-ben 
a m(»gye az eddig kühni kezelt régi magyar nyelvalapot is a sarezalaphnz 
csatolta, később azonban, 1872. évben, a 128,39i frt 04 krra mgó tekintélyes 
alapot felosztotta úgy, hogy belőle 82;");") frt 12 krt régibb és ujabb magyar 
nyelvalap ezímen ismét (»lkül<)nített, 10,000 frtot az elaggott megyei szolgák 
nyugdíjalai)jálioz csatolt, 12,000 forintot a szombathelyi kath. liezeumi éj)ülct 
bővítésén* fordított és 443^) forintot kcizművelődési ezélokra és a tanügy elő- 
mozdítására a megyei vallásfelekezetek részérc* odaajándékozott. 
Mujryar nyelv- A magyar nt/rlvalají 189(). évi alaptökéje 40,463 frt 4;') kr., évi bevc- 

"'"** t(»le pedig 20i:i frt :>() kr. Hendc^s évi kiadásai : 

a) a házipénztár által kezelt ma^-yar nyelvala]> részére 750 forint, 

b) a vármegyei kisdí'dóvók részére ...... 750 forint. 

Az első (K^sze^ évenként a magyar nyelv(»t sikeresen tanító néptanítók 
és szorgalmas n<)veiidékeik jutalmazására szolgál. A tanítók részére három- 
féle díj létezik: egy 200 frtos, (»gy loO frtos és (>gy 100 frtos; míg szorgal- 
mas növendékeik hasznos magyar népiskolai tan- és olvasókönyvekkel 
jutalmaztatnak m(»g. 
Diák i'.-aiap A nem(»si pénztárban kezelt többi alapok közül kiemelhető még a Deák 

Fojoici'öszfimdíjalap, melynek jelenlegi alaptőkéje* 0537 frt. 51 kr. és ni(»ly 
szintén az össz(»sített franczia sarezalapból létesült 1876-ban, a Ucznnnfűapol 
és a mcAjyn szolgák ösztöndíjalapját, 

* 

Kü/ni.dis/K. Kétségtelen, hogy a közrendészet korábban fejlődött ki a városi muni- 

czij)iuinokl)an, mint a megyék területén, de annak okát, hogy m(»gyénkl)en 
közrendészeti intézkedésekre csak a XVIll. századbím akadunk, nem annyira 
ez(»k, mint inkább a reájuk vonatkozó adatok hiányában kell keresnünk. 
Ami adattal a XVII. századból rendelkezünk, az csakis Kőszeg és Szombat- 
hely városokra vonatkozik. 

A múlt századok viszonyíii okozták, hogy korábban a megj'e egyik 
első rangú, de nehéz feladatkörét a közbiztonság sértetlen fentai^Uísa és 
ápolása kép(»zt(í. Hogy (»bb(»li k(>telezett«égein(»k annál inkább megfeUdhes- 
sen, 1715. április lö-án tartott közgyűlésén kimondotta, hogy mindazok, kik 
az útonállók és rablók üldözését (dmulíusztják, vagy azokat fel nem födí')zik, 
két évig 24 frt, azután pedig 40 frt bírságban marasztalandók el. Mivel a 
megyének a 18-ik században külön közbiztonsiigi közegei még nem Ví)ltak, 
a gonosztevők üldözésére és elfogására a megye a katonákat használt a fel. 
Hog}' azonban ezek kiküldetésökkel nem egyszer visszaéltek, onnau követ- 
keztethetjük, hogy az 1729. október 18-án tartott megyegyfilés kénj^elen 



:m;s Vasvárniogyo ünkomiányzatn ós köz igazgatás a. 

\ult í»ln'níl(»liii, hdirv n írni loszl övök olfogásiim kirondolt metryíM kíitnnák 
íiZí)któl s(;iiiiiiirrl<' (ízíiii íiliill úirynrvívj'tt mjanialn pémt kizsákniíiiiyolni w 
iiH'rószí'ljíMií'k. Az 1«01. január 12-(mi lailnti közíryűlés arról iiilózkrílik. 
lníL'-y az clloijroii ürnnoszlovök vallatás vóirrtt cIsöblMMi is a járási sz«)liral>íiú 
i'lr vczí'tlcssíMirk. llnL»-y |m'(1íí»: a iik^ítvc rciuloi a kOzbiztnnság h'gxí^szrjy- 
si'bl) clhMH'ji a kóborló cziíránvokban és pásztoreinberekbeii látták, iiíaz"!- 
ják azok az iiilrzk<Mlps<'k, in(»ly<»k a in(»£ryo jcgyzökönyvfMben í»z(»kr<* vniiMt- 
knzólag íifvakrabban <»lói\»r(luliiak. Azt a buzgóságot ós gondosságot azouhan. 
iiH'lylvfl a iin'gye rciidri a pásztorok részéről támadható veszólyrk(»t <»lhári- 
lani lorokcdtí'k, mi som mutatja inkább, mint a czil'ra szűrökro vonatkozó- 
lair 17r)2-b(*n kibocsátott rrntloloto. Abból indulva ki ugyanis, hogy a tol- 
vajlások ós fosztogatások a pásztornép fényűzésével álíanak kapcsolatban, 
a fényíízés podig loginkább a drága, czifra szuríík viselésében nyüvániil: 
az 17.")2. szeptendjer IH-án tartott kíizgyillésen a szűi-szabók által készít- 
lotin szokoti, szeLTi'it vagv czifra szűrök visídését azok elkobzásának büii- 
lí'tése alatl elliliották. I\en<leleté1 a m(»gye még e század iiarminczns 
éví'iben is feniartolla, sói sziirorította, a UKuniyiben kimondotta, hogy a szu- 
rok rlkobzásán kívíil azok varrói a viselőkkel (»gyenlö bihitetésben részc»síi- 
lessonok és hasonló intézkedés megtételén* a szomszédos Zala, Veszpn'íMi 
és Sopronniegvékrt is nieukerest(». Sopromn<\gve azoidian íiz ipar elnyoinú- 
sál hozván fel í)kól, a czifra szuW'ik készítését és viselését továbbra isnieir- 
í'iiyodtr. rióbb Vasmogví* is szelidítette rendel(»tét, míg végre teljesen incjL'- 
szüntotte. Az l«sis-iki kozjoiri rendtartás a pásztoremberek«»t, jelesen a 
LMdyásokat, csikósokat, juhászokat, kanászokat, valamint azok bojtárjait a 
puska, pisztoly és cLryéb r)|(lr)kló feiryvtM* tartásától testi büntetés alatl 
eltiltja, joííoi adván a pandúroknak arra, liogv a nálidv talált fegyvert elko- 
bozhassák. Az í'nlóórok is csak olyan puskákat használhatnak, melyek a 
járá^.i ."■•zolu'abíró jxM-sétjével vannak ellátva. Tgyancsak az 1818-iki közsé^ri 
r«'ndtarlás teszi újra kíiiclrssé^ükké a k»"»zség(íkn(»k, hogy az éjjeli örökrt 
pontosan kiállítsák és a nudasztást <'lkov(»tó elöljárókra vagy örökre, a heh - 
séirhen netalán t(irlénendö rablások vagy lopások megtérítésén felül, a in'- 
niesekre -í IVt pénz-, a nem nemesekre pedig 25- pálczabüntetést szab. 

Mint a fenlii'khól is kitetszik, a pmuhhoh- ez időben már megyeszerl^* 
szervezve voltak. Az I7ÍM. október 21-én tartott kíjzgyűlésen külön közbiz- 
tonsáííi kí'ízeoeknek és pediu" négy biztosnak és minden biztos mellé h:it- 
hat hajdúnak l'eláilitás:'it határozták el. A kir. helytartótanács a /i/yW// A; (vagy 
amint a leirat mondja, drahantok) számát tizennégyre* szállította le. Hanem 
a lovas hajdúk lnVui.\a nemsokára érezhetővé váh. \üntlio^,y azonban a 
niegve a szüksé^^es segéd forrással nem rendelkezett, úgy segítt»tt magán, 
hogy a hajdúk vagy pan(lúri»k számát beszállította tizenkettőre és az ísrv 
nyert összííget leiosztotta a t()bbi tizenk(»ttö között, mely fizetéstrdjbletén 
aztán tartoztak a pandúrok mauuknak lovat szerezni; azok élelmezéséi 
mindazonáltal a megye magára vállalta. Néhány évvel később az örmest*'- 
rek számát a])asztott;ik. Az egviket közüliek hadnagygyá nevezték ki, kettő- 
nek az állását pedig besziintették, az utóbbiak helyébe azonban (\gy káplári 
állást szerveztek. Az ígv nyert összeget a hadnagy, őrmester és a tizenkót 
[)andúr kozr)tt (osztották meg. A pandúrok számát később fokozatosan eiut'l- 
ték és íígy öOí) Irt évi íizetéss(»l ellátott kapitány vagy főcsendbiztos vezi*- 
tése alá helyezték. 181í-])en a lovas- és gyalí)gpandúrok száma már husznii- 
hatra rúírott ; az előbbiek számát k(»vés idö múlva 12, az utóbbiakét pedii^ 
21 emberrel szaporították. Minthogy pedig megtíirtént, hogy nem egy sze- 
niesebb rab a pandúrok kezei kíizííl kisiklott, az 1H2(). november ö-án tartult 
nauygyííh's elrendelte, hogv minden pandúr kezébe uj vasperecz, azonlelül 
P<»íIíí: nn'nden [unnlúrcsapatot vezénylő altisztébe méi? két póráz adassék ;i 
Ví'nett, hog\ a naayoiíb és Ví^zedelnuísebb rabok kezeit hátraköti űzhessék. 
A fii:reHflr>!:r.f első nyomaira ITíl-ben akadunk. 

A mondott év október ö-án a reuílek azt határozzák, hogy «a tűzi veszt^- 
delem távoztatása tekintetéből, a veszedídmes helyeken pipázó nemtelenek a 
helység elöljárói által az adótökéhez fordítandó i forintos, a nemesek [)e(lii: 
az alispán által megveendő <) forintra büntetendők." A kir. helytailótanács 
ITöí). (I(»czember 22-én a tűznek eltávolítása és könj'ebben való eloltása 



270 



VasTármegye önkormányzata én kösigasgatása. 



KőxegédZfiéfrQRT 



Kö/séfrí • 
s7ámailá)Bok. 



Körtégi biráft- 
kodás. 



KŐ7-»égÍ kr.7- 

igar.KatáR. 



Tisztikar. 



tárgyában kidolííozolt utasítást küldött a megyének. A megye a 19 pontbúi 
álló utasítást va^y nMidszabályt kiadta a községeknek ; később azmiban 
lényegesebb intézkcMléseit maga is felhasználta az 1792. lebruár 6-án kiadou 
és 18! 8-ban kibővít(»tt kr>zségi rendtartásban. 

A jel(»nleg érvényben levő tűzrendészeti szabályrendelet értelmében a 
vármegye összes krizsé^reiben községi tűzörség szerveztetett. A szükséíit's 
felügveietet a tűzfelügvelök gyakorolják, a kiknek száma 30 (járásonkim 
3—3). 

A közegészségwfyi szolgálat intézkedéseiről az egészségügyi rószl)«Mi 
szólunk. 

A községi számadásokra vonatkozólag az 180l. január 12-iki közgjűlés 
külön elhatározta" hogy (»sztendőnkint mind az adózó (paraszt), mind peditr a 
nemes községek elöljárói az illető szolgabírák által rendes számadás hír- 
adására szoríttassanak és az ilyen számadások a vármegye számvevője által 
vizsgálat alá vétessí»nek. A számadás mintája már az 1774. január U-ón 
tartott közgyűlésen megállapíttatott és használat végett kiadatott. 

Az 1792-iki rendtartás a községi bíráskodásra nézve következőleg intéz- 
kedik : 

Gyakorta történnek a sznniazódok közt erőszakoskodások ; tudnüHik valamelyiknek 
rétjéből némely részecske elkaszáltatik. vajjry szántóföldjéből valamely darabocska elszánta- 
tik, avagy éppen a birtokosokat Oíryinástól meí^különböztetö határok ós jolek rontatnak »l 
és tétetnek semmivé : nu^ly <*setben a doio^nak mejrtekintésére az örog Eskütt némelyeket 
kiküldvén, ha a panasz a vizsgálók által valónak találtatik, a határjeleknek visszatételén és 
az okozott kárnak me^téritéséii feliU az ily«»tén kárt tevő 4 forintokban, azon felül a vizs- 
gíúók napi bérénok nK'jríizetésében az t*lőljárók által me^rbüntet tessék és exequáltassék. A 
nemesek között is szoktak ^^yakran píirlekedések és szidalmazások történni, me'yekért talán 
a megsértett fél sz«'p'»nysép' miatt boszüt nem állhat ; a véjfctt, ha akár Nemes, akár Nem- 
telen a másikat m(?^^verni va^y beest«>len szókkal és szidalmakkal illetni bátorkodik, a sér- 
tett fél üí2r>ét az örrjr Eskütt eleibe terjesztvén, az azonnal ^NÜlést hirdessen és a dolírol 
Eskütt Embereivel nu'^rvizsírájjíi és kitanulja, vé^re környül-állásokhoz képest elintézze. > 
a vétkest, ha Nemes V2 foiintokra (melyeknek «»>jryik része a sértődött félé, fele pedij? a 
közsép: Tassájáé), ha [tviU^ Nemtelen, a vétkes cselekedetnek mivoltához képest, pálcaíité- 
sekre (meh-ek mindazonáltal 12 számot felül ne haladjanak) és ej^yetemben a netán okozutt 
költsé^jfek ós a panaszkodó fél testi sanyarúsá^a mej^érítósére itólje. 

A községi közigazgatás j(»len állapota, egyes szervezeti hiányok daczára, 
kielégítő. A községi költségvetésekben mutatkozó hiány fedezésére az 1894. 
és 1895. évekre engedélyezett összes községi pótadóknak az összes egyenes 
állami adókhoz viszonyífo*t százalékmennyiségét a következő kimiiíatíis 
tünteti elő : 

1894. óv 1896. év 

Az összes egye- Az összes köz- Az összes egye- Az összes köz- o q 

nes állami adó sétfi pötadó Oq nes állami adó séffi pótadó <>o ,, ,, 

frt kr. frt. kr. frt kr. frt kr. emelkedés 

1.822,685 — 240,936 — 18-21 1.322,682 — 248,966 — 1844 0-2.S 



V^asvármegye ez időszerinti főispánja: Reiszig Ede, volt belügyi é: 
reskedelemügyi államtitkár, a 111. osztályú vaskoronarend lovagja. 
Főispáni titkár: Pápay István. 
Központi tisztviselők : 

Alispán: dr, Károlyi Antal kir. tanácsos. 
Főjegyző: Bezerédj István. 
I. aljegyző : Horváth Dezső, tb. főjegyző. 
II. „ Fiday Ferencz. 

III. ^ Szakonyi István. 

IV. „ liuzsa Béla.. 
V. „ Jánossy Gábor. 

Főügyész : Nagy Jenő. 

Főorvos : dr.Mezihraiszhy Kálmán. 

Főszámvevő: Kolhr Kálmán. 



k(- 



V&B vármegye őakormányzata és közigasgat&aa. 



271 



AlszÓDivevGk : Jidny LajoPj Szallay Jósísuf, iSéghy Antal és Geley 
Lndrás. 

Fölevéltáros : Balogh Gyiila, 

Főpénztáros : Seffer Lajos. 

ElienÖr: SsiMgyi FerentíZ. 

Kunyvelfí: Marid István, 

Irodai gaz ga tó : Boross Károly, 
^ J^rvíii>zéki nkiíVk : Bárdossy István, 
r Árvaszéki iiinílkök : Eitier József, S^alag G>^ila, TöröJc Károly, Bird 

^XstYiin, Pogány István, iSomoyyi József és liaddnyi Emik 

i^rvaszéki L joffyzö : Geiger Ignaoz, IL jegyző Yarré Pák 

Árvaszéki száiovevtjk : I. Ivdny Samu, 11. Nagy Miklós. 

Közgyám : Tessáry József, 

Segédgyani : Nagy József, 

Járási tisztviselők : 



1- Szomhathelf/i. járás', 

FÖszolg-abiró : Bouziíí/ ruisjmr. 
Szol*íabÍTÓ : Papp Ferenci. 
Jár, nrvos: dr, Takdch Bencze. 

,, AUtttorvos : Sóvár tf István 

„ utbjztos : Gáspár (j[(\.\h}t. 
2. Kőszegi járás * 

Fo Bz o 1 jí-ft b í ró : So m ogy i Mi k l ú s . 
Szolg-abírú : tfj. Sfper László, 
Jár. orvos : ár. Lauringrr János. 

„ utbizioB : Patonuy Sí'indi>i\ 
.1, Sárvári Járás : 

Főszolgabíró : Ajkay Gyula 
♦Szolg'abiró : Takáts\itrtm\. 
J ár ő rv' s : í 1 r. Sir eh l hujer H e r m a ti . 

,, áUötorvoíí: Krekha Jóxsiíf^ 

„ utbiztoa: SchmuU JáJi«»s, 
4. Kimcelli járás : 

Főszolgabíró : Jakab Bódofr, 
8zolgaídró : Szabó Péter, 
Jár orvos : Havas np Bóla, 

„ állatorvoít : Schtnfer Kálmán. 

„ iitbiztosok r Petú János és Forgárh 

Farencz, 
n. Vt^svári járás : 

Főszolgfabiró : Molnár ff tj G^za. 

Szolg-abiró : Bachó Vincu 

Jár. orvos: dr. Markfwks Sándor. 

„ állatorvos ; Lőwi Gábor, 

„ utbiztos : Kuia^sy Ferencz. 



G. Körmendi járás : 

Főszolgabíró : Rusa Lázár. 
Szolgabíró : Mészáro/t Erní>. 
Jár. orvos : dr. Gergő Samu. 

,, útbÍ3£tos : Fogási Sándor, 
7 . Mu ra hzo m ha i i járás i 

Főszolgabíró : Pollák Pongrácz, 

Szolga bírók : Sinhmch Elok és KUs 

Elemér. 

Jár. orvos : eb*. Czipóih Zoltán. 

„ állatorvos : Fodor Öornát. 

„ utbiztosok Tóik Antal ós Kocsvuró 
István, 
8 Szetügntthárdi jdrás : 

Főszolgabíró: Papp Antal. 

Szolgabirók : Na gj/ Józi^f^f én CBoma JiínŐ, 

Jár. orvos : dr, Schie>ÍTiger Ármin. 

„ állatorvos : Bechniner Pál. 

^, utbi/toa : Kovács Kálmán, 
9 . Kém et íij vári járás : 

Főszolgabíró: E^Ömötor Lajos. 
Szolgabíró: Keresztury József. 
Jár. orvos : dr, Engel Sándor, 

,j utbiztos : Kasifio Fi*reücz. 
10. Fel ső*eőri járás : 

Föszo lírába ró : Szabó Elek. 

Szülgaldrák: Herhst Géza ós Mesterház^ 

Oí^deon. 

Jár. orvos : dr. Hnuler Pál. 

„ állatorvod : Fiseker Miksa 

„ ut^tlztos : Köhler Samu. 



A SZÉCHV-CZIMEU. 



:í7. 



SZOMBATHELY KÖZIGAZGATÁSA. 





f zoMBATHELY már B tizeiinegj'edik században kiváltságos helyly*' 
fejlődött, rendes bírói hivatala és tanácsa volt és önállóaii 
bíráskodott saját polgárai fölött. 

A város részére 1407-ben kiállított szabadalomlevélben a bírón kívül 
12 esküdt és 1 hegymester említtetik. Ezen szabadalomlevél szerint a vár- 
parancsnok a lopás, rablás és gyilkosság eseteiben bíráskodott, minden más 
esetben függetlenül a város bírája. 

A bírót régebben a győri püspök által kijelölt 4 egyén közül a város 
összes polgársága választotta. A választást 1742 óta szavazással d( 
tötték el. 

A beltanácsosok közül, kiket régebben esküdteknek neveztek, n( 
a bíró nevoz(^tt ki, négyet a közg> ülés, négyet pedig az uj nyolez beíi 
választott, és pedig egy ideig (1714-ig) a k(")zség, azontúl a kültanács 
jaiból. A kültanács 24' tagból állt. 

Időví^l a tisztviselők száma a jegyzőkkel, a város-kapitánynyal, 
szaporodott. A város hatósága kit(»rjedt a város területén birtokos nem< 
vagyoni ügyeire is. 
'^^"ufnár"'*' A községi közigazgatás rendsz(»resebb szei*vezésére az 1792. febniir^ 

6-án tartott közgyűlésen alkotott községi rendtartásban akadunk először. A 
18 pontból álló statutiun később kibővítve, többször megujíttatott és ki- 
adatott; nevezetesen 1794-ben és 1818-ban, még pedig ez utóbbi évben két 
ízben is. 

Az 1818. június 8-án kiadott ujítmány már 26 pontot foglal magában. 
A községi rendtartás szerint a nemesek közül egy öreg esküdt, a nemtele- 
nek közül pedig egy bíró választandó. A kizárólag nemeseket illető ügyek- 
ben a nemesek közbenjöttével az öreg esküdt, a nemteleneket illetőkben 
pedig az utóbbiak közbejöttével a bíró jogosiüt intézkedni, a közös ügyek 
ellenben az egj^etemes községi gyűléseken intézendők el, melyeiket az 
öreg esküdt és a bíró közösen hívnak egybe. A községi gyűlésekre 
minden birtokos, habár nem is lakik a községben, meghívandó. Annak iga- 
zohísára, liogj^ a határozat a megjelenésre jogosultak többségének akaratával 
hozatott, a jegyzőkönyvbe a szavazók nevei egyenként beirandók, különben 
a határozat községi határozatnak nem tekinthető és, ha valaki a szerint cse- 
lekszik, felelősséggel azért a község nem tartozik, hanem az egj-esek, 
kik a határozat hozatalára befolytak, avagy a szerint cselekedtek. A gyű- 
léseken, akár személyesen, akár megbízott által, 4 forint büntetés terhe 
alatt minden birtokos tartozik megjelenni ; a kirótt bírságösszeg a községi 
pénztárt illeti. 

A pénzbüntetéseken kívül a községi pénztárba szolgáltatandók bo a közös 
haszonvételek, úgy mint a mészárszék, a korcsmáitatás, makkoltatás és gubacs- 
ból bevett közös jövedelmek is, valamint a czenziisban kiadott legelők után 



Szombathelj közigazgatásA. 

Kelendő bérösszegek ; nem lévén tudniillik megengudhetö, hugy, mint ez né- 
lely községben ez ideig szokásban volt, az „illyetén jövedebnek evésekben, 
fásokban és dubzódásokban költessenek el."* A jövedelmekről az öreg 
^sküdt tartozik számot adni, kinek számadását a községi birtokosság vizs- 
gálja felüL 

A jövedelmek hováfordítása iránt a közgyűlés határoz. Ugy a kuriális, 

it a külső huszonvéteNrk kíizösok lévén, a mértékletes faizás (ide nem 

trtvén a küJsö vagy vidéki birtokosokat, kik iránt a proporezio behozásáig, 

erdőknek konzerválasa végett az előbbi szokást meghagj'ni szííkéges), 

marhák számához mért legeltetés és niakkoltatás joga -a birtokosok 

líndegyikét megilleti ; ennélfogva mindenki, a ki őket a használatban hábor- 

jfatná^ minden proczesszus nélkül 4 forinttiU megbüntetendő, ellenszegülés 

^figy makacskodás esetében pedig a köhségek és okozott kác megtérítésén 

'ílíií a nemesek rövid proezesszussal 12 forint pénzbüntetésre, a nemtelenek 



U 



A SZOMBATHELYI VÁROBHÁZA. 



?dig ugyamiannyi pálezütésre itélcndök, köteles lévén mindazáltal a szolga- 
bíró a vr)natkozó iratokat végrehajtás elÖtt a várnií'gyei törvényszékhez 
?líil vizsgálat végett benmtat/ni. Kimondja a szabályrendelet, hogy a község 
Kükségletei a községi pénztárból fedeztesst*nnk ; ha azoiüjan a község pénz- 
irral nem bírna, a költségek a birtoknsok kíiziitt arányosan físztandók fel 
Jelenleg Szombathely rendezett tanácsú város, amelynek élén a polgár- 
mester áll. 

A megyei bizottsági ülésekben a város jelenleg 6 tag által van kép- 
riselve ; saját városi képviselő-testülete összesen 37 választott ós 37 legtöbb 
idófizető tagot számlál 

A városi képviselő-testület végrehajtó közege minden közigazgatási 
önkormányzati ügyben a városi tanács, mely ezt^nlelül iparluitóságot is 
tépez. Tagjai a polgármester (elnök), a rendőrkapitány, a lö tanáez^js, a 
JöjegyzÖt tiszti ügyész és tiszti orvos. 

A városi tisztikail képezik : a polgármester, egy fizetéses tanácsnok, 
fő- és egy aljeg}^z6, egy ügyész, a várttskapitány, a közg^^ám, a főorvos 
a tiszti mérnök. Az árvaszék elnöke mindig a polgármester ; az árvaszéki 
blőaduk száma ketlő. Vao ezeken kívül megfelelő segéd- és szolga-személyzet. 



]lende?.cll 
tunác^u Tárotf. 



874 Ssombathelj kösigaitgatáBa. 

KMteégretás. A város évi JcöUségvetése körülbelül 210 ezer frtnyi kiadást tüntet 

melyet a város ingatlanaiból, és egyéb jövedelmeiből befolyó összeget 
55% városi pótadó fedezik 

Várod vagyon. A város vogyona összesen 969,023 frt 63 krra mg, melyet 284,000 

adósság terhel. 
Tisztikar. Szombathely rendezett tanácsú város tisztikara: 

Polgármester és árveiszéki elnök : Éhen Gyula. 

Tanácsnok : Brenner Tóbiás. 

Főjegyző: Czedera Gyula. 

Aljegyző : Kiakos István. 

Ügyész : Bossányi József. 

Árvaszéki előadók : Brenner Tóbiás és Czedera Gyula. 

Kiadó: Eberhardt Géza. 

Iktató : Gyyk Elek. 

Főorvos : AUxy Emil dr. 

Mérnök : Müller Ignácz. 

Közgyám: Koller Károly. 

Rendőrkapitány : Lankovicft József. 

Rendőrfelügyelő: Sándary Ágoston. 

Rendőrfogalmazó : Vörös Ferencz. 

Rendőrfőbiztos : lAueander Károly. 

Tollnok: Kiiczer József. 

Bejelentési nyilvántartó : Heimlich Ferencz. 

Számvevő : Nyúl Laios. 

Pénztárnok; Vizmathy Géza. 

Ellenőr: Koller Ödön. 

Könyvelő: Gyük István. 

Számtiszt: Biácsy Lajos. 

Állatorvos : Neusiedler Miksa. 

Gazdasági felügyelő : Boán Lajos. 



^=^ 




KŐSZEG KÖZIGAZGATÁSA. 



Szabadalmak. 



Tanácsi szer- 
veset 




föszKG városa már a XIV. században részben külön helyi 
hatósággá fejlődött, rendes birói hivatallal és tíinácscsal bírt 
és önállóan bíráskodott saját polgárai felett. 

Róbert Károly, 1. Lajos és Mária királyok szabadalmai értelmében, 
a kőszegiek bírót szabadon választhattak, a ki esküdt társaival együtt mindéi 
bűntett felett ítélt; ha azonban a helybeh bírák az ítélethozatalban vagy 
a 12 esküdt valamely polgári peres ügj^ben meg nem egyezhettek, azt 
a soproni polgárok voltak jogosítva felülvizsgálni és eldönteni. Ahhoz, hogy 
az ítélet végrehajtható legyen, legalább is 7 esküdt hozzájárulása, illetőleg 
megegyezése volt szükséges. 

Zsigmond király 1407-ben elrendelte, hogy a Kőszegen lakó polgárokat 
és vendégnépeket (hospites) vagyoniikban, személyökben letartóztatni avagy 
elítélni senki ne merészelje, mivel a kőszegiek csak saját rendes birájuk é^ 
esküdtjük előtt perelhetők be. 

Kőszeg város visszacsatoltatása után a közigazgatás és törvénykezés 
nyelvévé a magyart tette, jegyzőkönyveit ez időtől fogva magyar nyelven 
vezettette és ez okból német nyelvű jegyzőjét is elbocsátotta hivatalából. 

Ekkor szerveztetett a belső és külső tanács is. Az előbbi a bíróból, 
esetleg polgármesterből s a háztulajdonosok közül választott több-kevesebb 
beltanácsosból állott. A bírói hivatal a rendes. 

1701-ben választják az első polgármestert, aztán esetröl-esetre, olyankor 
tudniillik, mikor a választás kir. biztos közbejötte mellett történik : végre 
1843-ban a polgármesteri hivatal is rendes hivatallá lett. Néha a polgár- 
mesteri és bírói hivatal egy személyben volt egyesítve, néha a kettő szét- 
választva ; ily esetekben a törvénykezési ügyeket a bíró, a közigazgatásiakat 
pedig a polgármester látta el. 

A beltanácsosok száma a tízenhetedik szá- 
zadban megállapodik, a mennyiben ettől fogva 
rendesen -i titkos és 14 más tanácsos alkotja a 
beltanácsot. A kültanácsosok száma, kik a la- 
kosság különböző osztályaiból hivattak meg és 
kiknek élén a szószóló vagy fürmender állott, na- 
gyon különböző; húsz és hatvan között változik. 

A fontosabb ügyek, melyek a város szaba- 
dalmaira, vagyonára, stb. vonatkoztak, az egész 
bel- és kültanács hozzájárulásával intéztettek el. 

Az igazságszolgáltatási ügyekben, úgy pol- 
gári perekben, mint bűnvádi esetekben, a bei- 
tanács ítélt; az előbbi esetekben a felebbezés a 
támokszékhez volt benyújtható. köszbo tábos pbo8étjk« 




K5B2eg kósiga^gatáaa. 



277 



A pallosjögüt a város L Károly óta gyakorultu. 

A tanúes hatásköréba tartozott a város fegyveres v^éclolmeíiek kurmány-- 
^Ita, a fegyverviiselö nép azonban a városi kapitány, illetőleg a negyed- 
"mester közvetlen parancsa alatt állott; az összes közbiztonsági ügyeket szin- 
tén a kapitány látta eL 

A híró és egyéb tisztviselők, valamint a követek választása a bel- és 
tültanáesot illette, 

A tisztújítás Szent-György napján inent végbe, még periig a nmlt század 
végéig évenkint, etlölíbgva pedig harmadéven kint Ily alkalmakkor az a 
szokás volt divatban, hogy a városi pénztár terhére a kültaiiáesbeliek között 
fejenkint 1 pint bort és szarvas-süteményeket osztottuk ki, A biró vagy 
polgármester megválasztását a plébánia-templom öreg harangja hirdette a 



Tiaztujftás, 




KŐSZEGI VÁROSHÁZA. 



város közönségének^ mely erre ugyancsak a plébániai templomba sereglett, 
hogy ott az uj bíró vag>^ polgármester eskületételének öiTendezB tanuja legyen. 
Az esküt tevő bíró vagy polgármester kezébe buzogányt adtak, a városi 
kapitányt, pedig karddal övezték körül. 

Kőszeg városa követküldési jogát eléggé iparkodott kizsákmányolni, a 
memiyiben néha három, négy, sőt hét követet is küldött az országgyűlésre, 
kik aztán több-kevesebb napidíjban részesültek. 

187ö-ban az 187B. XX. t,-ez. 1. §-a következtében Kőszeg is iKSZtozoti 
több kisebb szab. kir. város sorsában : mint önálló törvényhatóság megszűnt 
létezni s czimének megtartása mellett a vártnegyébe kebeteztí^tett \w, 

A megyei bizottsági ülésekijf ii jelenleg tí lag által van képviselve ; 
saját városi képviselő-testülete B4 választott és 34 U*Kt<íbl) adófizető tagot 
számlál. 

A városi tisztikart képezik : a polgármester, a városkapittiny, egy jegyző, 
egy ügyész, egy sziunvevő, egy gazdosági felügyelő, ^p^y házi-, adó-, árva- 
és alapítványi pénztáros, egy ellenőj; i^gy közgyám, egy orflömest(>i', í*gv 
tiszti- és egy állatorvos. A közbiztonsági közegek élén a vnroskapitány álL 

MacY&ro'v^ VánnefTféi és Várüsai : Vasváraitjrye. 38 



Őoálló törrélif .^ 



T\»t%\ltmr, 



1 X. 



-u; 



EÖBRVÁRY PÜSPÖK BIREMI.ÉKE AZ BGERYÁRr'TSMPIiOMBAN. 



A TÍOM. KATHULIKL'S EGYHÁZ VAtíVAUMEGYÉBlíN. 



-i:- 



■% 



QYBÁ/A tni'téiietírók iillitjíikj Iwgy ös Salmria róiruii 
tartó Hiányban a kereszléüy liitt*t már magiik ju 
apostolok terjesztették. Megfordult itt 8zent Fal, 
a „íií^mzetek nagy aposttjla'*, söt Fíirlati Dániel 
azt állítja, hogy a pannóniai népeket az aposto- 
lok fejoiolme, szent Péter, tórítotte meg; kinek segítségére volt az ö 
buzgó tanítványa, szent Kelemen. A híres nikeai zsinaton (825.) 
hozott határozatuk aláírói között inár a ^Dumiuus provinciáé Píinno- 
niae episcopna'* is szerepel, söt a 326-ban Arimüinmban tartott zsinaton 
már hét pannóniai píispoköt említenek, ezek között a sabariuit is. 
Szent Qnirint. a tjíntnríthatlan piispököt Arnantíus tartományi főnök 
hHláira itéltí* és malonikuvet köttetvén nyakára, a Sibaris (Gyöngyös) 
vizébe dobatta (állílólag a mai Sárvár közelében) H08. jnn. 4-én* 
Hohtostét a keresztények titokban fölkeresvén, az üldözés megszűn- 
tével a vértanúság színhelyén épített kápolnáiba helyezték, honnét 
késöhb a sabariaí bazilikába vitték. 
Több tía-ténetíró áUitiisa szerint Szombathelyen már n IV. században 
irágzó püspökség volt. A mai szombatlielyi püspökség i'redetét azonban 
[11. Károly király idejében kell keresnünk, a ki a magyarországi püspök- 
fegeket ujra akarván boc^sztain'. Szombathely székhelylyel uj líüspökséget 

3b^ 



Hoiiiaí 






28() 



A róra, k&th. egjh&z VasTármegye ben 



Óhajtolt íeiállítaui, söt aa uj punpöki .székre ilj, gliyme^i gr, Fufgdch Pil] 
pozsímvi prépost és riagyvánuU kationrilc ki is volt jt'lölvtv Ebből a^iiiiban 
a király luihila luiati e^yolöre seinmi sem hat, iiiig végre Mária Teréíia,! 
foeggyözödvéii arról, hogy a gyCri, veszprémi és zágrábi egyházmegyék 
kormányzílsa, roppant kiterjedésofc itiiatt, iiivn nagy nehézségekbe ötkílzik, 
eh'cndelte, hogy a nevezett egyházmegyékből két nj, — a szombathelyi fe 
a székesfehérvári — hasíttassék ki s ebbeli száridékHt 1777. IVliniár t7-An 



IM 



m^^^ 



&. 



>=-^i 



A JAÁKI TEMPLOM PORTÁLÉJA. 



Viiflvár-«iEombttt 



kiadott királyi levelével végre is hajtotta. Eimek értehiiében a szombathelyi 
püspöki megye alkotó részei lőnek : egész Vasvármegye a győri püspökség- 
ből, Zalavárrnegyének egy része a veszprémi püspöki megyéből s a Murán 
inneni keríilt»t Zalavárniegyében a zágrábi egyliűzmegyéljöl. Jiz uj püspőkt 
megyének első kormányzásám Szily János tinuini püspök, györi própoüt és 
kanonok hívatott meg. 

Régi időkben a vármegye székhelye nem Szombathely, hanem Vas 
volt és ugyanitt székolt a g>"öri káptalan kiegészítő részéi képezett *'t 
káplalan is. Aíít állítják, hogy a szent Mihályról nevezett vasvári tár^ítö káptn-l 
lant szent István első apostoli királyunk alapította, mivel azonbau a káptalani { 



A röm. kath. egyhás VasYármegyóben. 



281 



J 


fr 


[x|p^<|I 


>:i5<1><jr 




««!»■ 





A JAÁKI TEMPLOM 
ALAPRAJZA. 



levéltár 13 11-ben a nagy tűznek martalékává lön, alapítá- 
sáról bizonyosat nem lehet mondani ; annyit azonban 
egy a XI. század végéről való s a levéltárban lovö ado- 
mánylevélből megtudunk, hogy a káptalan III. Bélától 
Szent-Mihályfalvát és Lapsát iiyeilo. Zsigmond király 
idejében a káptalannak a préposttal együtt 12 tagja volt, 
e szám azonban idő folytán B-ra, 5-re, végre 4-re olvadt. 
A levéltár Vasvárott folytonosan veszélyben forog- 
ván, az 1573-ik évben Pozsonyban tartott országgyűlés- 
nek 20. törvényczikke kimondotta, hogy : „Capitulum 
Castriferrei, una cum sigillo et protocoUo, Sabariam, 
veluti tutiorem locum transfcratur, cum ejusdom Capi- 
tuli bona, ertra Rabam fluvium, majori ox parte 
habeantur.'' Ennek folytán a káptalan Szombathelyre költözött. (Egyházm. 
Névt 1.895.) E levéltár annak idt^éii (1647. évi 120. t.-ez.) igen híres volt, 
mért működési köre kiterjedt a szomszéd megyékre is, és 

«Xttert a távol eső győri káiítalanori kívül t.«z vala az eg-yotlen liiteles hely, mely a 
saerenosétlen mohácsi vész után szakadatlanul és több száz éven át a veszprémi káptalan 
helyreftUításáig (1636—85) egyedül folytatta működését.*' (L. u. o.) 

■ A szombathelyi püspökség felállításával (1777.) a társaskáptalan is 
székeskáptalanná lett és a pápóczi perjelség javadalmaival (kemencs-szent- 
péteri ivadalom) megadomanyoztatván, tagjainak száma hatra emelkedett. 

A szék(»skáp1alan jeh^nlegi tagjai : 

1. na^yj)répost : Puli G.yörgy ])Apai prelátus, sz. 
Benedekről ez. tereskei apát, székeseí^yházi foesperes ; 
szül. Zala-Kgerszegen 1825. febr. 25-én. 

2. I)r. Steí^^niüller Károly olvasó kanonok, i)ápai 
jnvlátus, i)üspöki vikárius, b. sz. Mária liefryéről ez. 
ai>át, német-újvári fdesi)eres, pai)n<*veldei i^íizfratu e^ry- 
liázme^^yei főtan felüg-yt'lö. 

3. Schwarcz Mihály éneklő kanonok, sz. Jakabról 
<;z. sümeíjflii aj)át, sárvári föespQres. 

^. Dr. István Vilnios őrkanonok, ez. prépost, fírséíJfi 
föesperes. 

5. Ratkovics V<»nclel pái>óczi perji?l, zala-egerszeffi 
föe8i>ere8, 

6. Illés Ferencz alsó-lendvai föesperes, az e^yház- 
mej^yei nyugdíj egyesület főgondnoka. 

A szombathelyi püspöki meí?ye t(»rii|ptón Apát*iír..k. 
Iclezö apátságok a következők : 
. /a vadaim as apdt.nif/ok : 

1. Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról 
czínizott jff'CcöU apátság^ in(ílyet eredetire nézvi^ Pec/.iiii apátság. 
Sz1.-B<»nedek-rendi apátságnak tartanak. A tö- 
rí')k uralom idejében elpusztult s javai a Se<rel- 
baeh, majd pecUg az Erdödy grófi család birtokába 
kerííltek. Jelenl(»gi apátja dr. Déghy István vépi 
|)lébános, aranymisés. 

2. A Szent-ÍTVörgj^rfíl ezímzett jaáH apái- .laáki apátsáp. 
sá(j a XIII. században már fennállott s országos 
hirű apátsági templomát láőO-ban szentelték 
föl. V. Ijászló 14r)7-ben a kegyuraságot monyoró- 
keréki EUerbaeh Bertoldnak ajándékozta a 
pornói apátság kegyuraságával együtt. A XVI. 
században a törökök elpusztították, azután 
világi kezeikre került, míg végre az Erdödy- 




AQUILA JÁNOS PALFB8TMÉNYR 
VELEMARI TEMPI^MBAN. 



A róm. kath. egjbáz Vaavármegjében. 






Az apátaiir! 
vlréfxikM 



Sa*cbyek. 
3301-1660, 



család, fiiiiit 5U Ellerbaehuk utóda, az apát-ságot VtöszaállitottH s most niüil 
kegyúr íidínxiHiiyüzza, Jídeiilt^jori apát gróí Széchéiy^i Miklós tísztPrgum- 
röegyhiizmt'gyín áldozopap, prímási titkár. 

B, A eziszterczi rendi szeftú-goíthárdi vagj" szmi-grútht apátság III. BiHo 
királynak köszöni letét, ki azt 1183-ban alapitoltii, Péter, citeauxi (cisten^mmi) 
föapíit kérelmére s a IVIapát még azon év folyamán a Franeziani- ' i é^ 
saját birndalniuban fkknr iHiinálbiít apát-sáifííkéval eLTv^nlö kivj lian 

rés*zesílette. 

A szeot-ííMttliárdi apátság teríilete szárii«»8 faluval és majursáKS^Hl vau 
népesítve. Hozzátartuzntt azelYítl Almás Zalaniegyébeíi, toválibá Szr^nt^hán, 
Saár, Buldogasszonyfalva és Monyorókerék, 

A mtmrKstnJ* elsíi ke b'T kezest?- 
kur Szent-í iottbárd, melyet a ki^t- 
nép (lot hónak nevezett, csekély 
inajt>rság volt még, A hagy«»niány 
szerint 1664-ben sem vnlt itt i 
etíyéb, mint f^gy malom, egj' ki- 
sebb eröditvény és egy liid ; a| 
Széeliyek által várrá ahikítottnafiry 
kolostornak pedig csak a ramjai 
voltak meg. Az eröditvény nemi 
volt valami várszerű, banem csak ' 
fuldsánezcík áltid körülv<»lt cast<^b 
lain, egy vízvezetö árokkal r»vez-| 
ve. A kulostornak „vár" elneve- 
zése a nép ajkán máig is fennáll] 
Szent-tiotthárd a török puszlítii- 
sok után lassankint növekedvén, 
ijHirosok l>etelepedése, polgári há- 
zak emelkedése és látogatott va-l 
sarai révén jelentékeny mezövá^^ 
rossá vált. 

Maga az apátság idÖröUidÖni 
szintén gyarapodván , 11 83 - tó! 
1391-ig a magyar birodalom leg- 
tekintélyesebb apátságainak sürá-| 
ban díszlik. Tanúsítják ezt az ala- 
pító királynak adományozása mel- 
lett azon sokszerű kiváltságok,! 
melyekkel, mint nagygyá fejlödésö] 
elemeivel, mindjárt 1185-ben 111.! 
Lucius, 1187-ben III. Orbán pápák bulláikban kitüntették s a melyekbea| 
l'il4-ben III. Incze és 1243-ban IV. Incze pápa megvédé és megerösíté azokat 
Hasonló kitüntetésben részesült az alapító llb Béla után több fejedelem 
főleg Nagy Lajos király részéről, ki 1347-ben 

„az apátságot és annak apátjait, konventjét és jobbágyait, mint saját köaretlen Té 
Bökűk H király oltalma alatt áUókat, csakis az országbíró elé vagy kLket a király hlrl^oktír 
rendel, idézbtítöknek mondja ki/' 

A szent-gotthárdi apátság két sztizados virágzása után Széchy János-^ 
nak, néhai Széchy Miklós nádor fiának 1391, évi karácsony előtt az apátia 
és minden hozzátartozóságok fölötti védnökség jogát a ma^a és fivér 
Frankó és Miklós, vabimint íirököseik és minden utódaik r' 
Zsigmond királytól kieszközölrüe s abba, miután 1401-ben IX. 
beleegyezését és megei-ősítését is megnycilék, György, a vasvári kapí 
prépiistja és bor\"tházi Borith által 1429-ben ünnepélyesen beiktatták 

Az így kinyert joggal elsfí élvezői nem éltek vissza, amennyiben 
Romában megerrísített adománylevél kikötése sziírint :i 
négy hónap alatt a cziszterczi rend tagjai közül szab 
tolt új apátot neveztek ki, lieb*t egj'másután ; nem érintve • re 



A JAÁKl TEMLPOM SZRNTÉLY-ZÁRADÉKA. 



A Tőm. kath. egyház Yas^ármegyében* 



283 



/adtiliUíiit Előtűnt 
_ ;. Taiiií'isnak rs n 
Ildik Miklósnak, valainint az rziilán következett Tamásnak és Lstvánnak 

ffisáhan, kik útry vpclí'linejsték a szonl-ixoítháríliakat, liogy ívá Ion kii- 
szerencsésí^lih, a ki ultniimik elöl elnienekülhetell* 
satus panaszokban rajzolja If* lleimh, az apátság löilénetírója, az 
tenipl(»m szentségtelen kif>nsztitil8át és az eFnIierlelen báiuisniódut, 
jen nemcsak a Jí^bháo^yok, hanem a birtok teriiletén él5 lelkészeik is 
teííek. A hárnni Szét'íiY HO évnél tnvíibb bitorolta az ajKttsag javait, a 
flórban 12- 13 Inlveíl 4- 5, vajs^y ley-fV^ljelib 6 — 8 szerzetest tartván, 
nélkül, oly sziíjrornil, ho^ry töbla»n látással voltak kénytelenek tiatalnnis- 
aik eldl nieiiekitlni. 
Vóírrc Mátyás király 1480-ban 
a királyi paranesot adott ki, 
íkben Szécby Miklósnak ttal- 
idja, iiogy Szen1-(Totlliárd kor- 
át és teljes jngn birtok lásAt 
ik apátra ruházza vissza ; hogy 
íátságöt és annak védnöki jíigát 
lazon Henrik apátrnik haladék 
l1 átadja és megbízza a vasvári 
Jan két tagját, liogy két világi 
nyes embert is magukhoz véve, 
összes ingatlan és ingó 
Írják, a S/.éehyektol á1- 
jk és tSzent-Ootthárd apátjsínak 
lonába visszahelyezzék. Azon- 
e fejedelmi közbelépés ered- 
telen maradt a közIiejíUt poli- 
viszonyok folytán és csak I. 
nánd alatt ir>27-ben adta ki 
ly István tényleg az apátság 
Lait és lo50-ben az apátság 
% cziszterezi rendű Betha Ja- 
Űc, Miksa király hires tenné- 
idusának adományt ijí tátik, 
tetha apát kormánya ahitt hívta 
Perdin and a remi a])átíd, hogy 
-Crotthárdot vizsgálja meg és 
ssssen oda több olyan rendtatriít, 
agyand tndnak. Betha elhuny- 
1 006-1 >an, főleg a reiní aiuit 
■njárásánu egyik szerzetesnek, 
i^var szuletésíí Aeháez Miklós- 
itlümányüztatik az apátság, de_ 



M 



■i!i^ 



U 



A JaAEJ TBMPLOM AP8I8-ZÁRADÉKA. 



t:i^'^7-lH'T I n^ár ismét Szer 



IDülUiS 



a, Margi t liüd>üd iL^i!XÚi'u4r^4iriií--SaJinis Miklós neje fogUdja el fegyveres 

l és a Szv'ehvL'k ismét hosszú éveken át biiják az apátságot.. 

I67ő-ig maradt az apátság a Széehyék kezén, mely után már egyházi 

be került ugyan, de még mindig nem (»redeti rendeltetése szerint, 

osult czisztereziek kezén\ 

A szent-gotthárdi apátsiig súlyos viszonyai ekkor már mégis jobbra c*i«iierefj 

nak fordulni, aimyiban, hogy Széehenyi (jvórgy kaloesai érseknek sike- '^*'" líiS' 

?gre, 284 év után, Szent-Gíitthárdot a biilxjkló Széchyek utolsójától, gróf 

r Lászlótól, L Lipót király jóváhagyása mellett, végleg visszaváltani. 

Később gróf Kollunies Lipót lahnros-érsek nyerte meg az apátságot 

ftóvábagyássat és 1700. augusztus 2'áu az apátság lurtokába iktattatta 

fpae egy hónap leteltével íumak összvs birtríkait, CTunzah^s Thyrsus 

ta rondfönök kozbenjtfttéveh e rendnek adományozta, minek erejénél 

kt csakhamar. Ravasz Ferencz kőszegi jezsuita-házfőnuk személyé- 
riokba törvényesen be is vezettetett. Alivel ez adományozás Széchenyi 
íriit-gottliárdi apátnak és kalocsai érseknek móg életében történt, ami 



284 



A róm. kath. egyház Vasv^rmeg^rébeii. 






Szén t-gott bárdi 



O 



i 



^V. 



a hazai és kánfiaSl 
jogba ütküzik, az el-l 

len ííváíí jplentetpttbej 
Széchenja Pál halála 
val az apátság birtúk- 
joga továbbra is %-! 
\w .VPH -^^ S^ maradt^ ruort arrüj 

iigy a cziszteriták, 
mint — ^Kollf»mt8 ado- 1 
niáiiyoztlsa fol}iiin- 
a jezsuiták igényt 
formáltak. I. Józsefi 
l/lO^ben egy harma- 
dikra, Piláti JÓL^fi 
olmüczi kanonokra 
ruházta az apátságüJ 
arai csak növelte ül 
/íavart. MidÖii végwj 
az ügyet a két érde- 
kelttol ismételve nieg- ' 
siirgeltt% a kir. kinc«- 
tár kiküldötte Mfij- 
íhéayi Jánost, hogy 
az ügyet vizsgálja 
meg. Majthényi atíir- 
vény, igazság és Id- 
kiismeret nevében a 
cziszterczi rend javára 

mondott ítéletet, 
mt4ynek végreliajlá^a 
azonbiin Piláti híila-f 
Iáig ellialasztatott. B** 
következett ez is, 

11 L Knroly király 1723-ban gróf Csáky Imre kaloesai biboros-érseknek 
adiímíi ny ifzta i.smét Rzcnt-ííoítlnirdot és esíik ennek elhunytával, 1734-bfii 
lulatótt vissza az apíitság i*n*(|otÍ i-f^nd«*lteir'sr'nek, a midőn IlL Károly kinitjí 
17;'Í4. július 29-én kelt adutnáuynzö levelélH»u Hóbert szent-kereszti eziszlerrzit 
apátnak ailoniányozza Szeut-CTotthárd(»t. Az uj apát első tette volt, hugy 
birtokát az alsíVausztriai szent-kereszti apátsággal egyesítette, azon kötele- 
zettség mellett, liogy iiz miya-apátság íi szent-gotthárdi apátságot terhelő 
ndusságokat tisztázva, ott alkalmas monostort állítsoji s azt a reud szab- 
ványai szerint rendezze be, 

Kól>ert apát kezdeté meg 1740-ben a mai kolostor építését, melynet 
alapkövét Mauer (lellért cziszterezi rendi adim*niszt rátör tette le. A nagy* 
szerű építkezés 10 évig tartott; mihelyt, n keleti és nyugoti szárnyak elké- 
szültek 17íB-ljan, a rendtixgok, elliag^^áii düledező lakhelyüket, átköltöztek 
11 j otthonukba. 

A mai diszes apátsiigi templomot is ö kezdte építtetni, de niár be neri 
fejezhette. Az uj templom alapkövét 1748-ban Mayr Károly szent-gottbá 
perjel és adminisztrátor tette le augusztus lö-án. 

A kolostor a templom déli oldalához van ragasztva s csak 12 fen l^ * nreu 

dezett egy emeletes épület. Az apátsági könyvtár, mely ma 6000 ku Lml 

díszes könyvállványokkal van felszereíve, melyek, pazar aranyozásokkal ellátva, ai' 
asztalos munka remekei ; mennyezete a négy tudományszak allegorikus alakinít 
feltüntető freskóival van díszítve. A nagy nyári ebédlő szintén pomp;^ 
van ékesítve, a boltozaton Szent-Gotthárd püspököt tüntetve fel és a 
zát, egészen az eredeti terv szerint. Oldalán van felállítva egy szószék, 
valóságos műremek. A nagy társalgóterem mennyezeta mythologiai tárt^x u 
freskóval van ellátva. A könyvtár, ebédlő ós társalgóterem íalfestaié 
Mátyás, a díszes raöasztalos munkákat pedig Schrezenmayer CtfVi:|. 
rendtagok készítették. Az apátsági díszterem falai a mennyezettói aj 
tésu óriási kartonokkal vannak bevonva DorfmeistertŐL A nyníri: , 

király, az apátság és kolostor alapitója, régi magyar öltözetű or>. iL-im /> '..k i! 



AZ APÁTSÁííl TEMPLOM SZKNT-GOTTHARDON. 



A. TÓm« kath. egyház Vasyármegyében. 



285 




Tj*anr2ia cziszíercziíával van ÍVltünU'tve : a keletin Li'pIi Róbert apát, hát- 
jonnan felépült kolostorral 6s templommal ; az éjszaki oltJalon a mohácsi 
ent-^otthárdi ütközet, végre a déli falon az épülőfélben Mvö szombathelyi 

Íi, Marián apáttal, KoUMalakiás szerint ez utóbbi kép a szarahathelyi líczeum 
í.t tünteti fel, melynek alapítója Marian apát volt, 
barokstílben épült uj apátsági templomot, mely 30(X) embert képes befogadai, 
ügiisztus 7-én áldotta meg* Alberik apát, melyet 1779. márczius 16-án, 
teljesen elkészült, SzJly János szombathelyi püspök szentelte fel ünnepé* 
1. A templom hossza óO, szélessé^fe 13, magassága 28 méter. Ezen arányos 
tnek szépsége megragadja a belépót. Összesen 10 oltára van és pedig 6 a 
ómban, 1 a baloldali kápolnában, 1 a sekrestye feletti oratóriumban és 1 a 
ában, mely ujabb 
n megszűnt; végre 
jltár, mely NaVy 
igasBZony képével 
iszítve és négy már- 
)zott oszloppal kör- 
• e. Maga az oltár 
don áll, kisebb osz- 
okkal díszítve, a 
íknek közeit a Meg- 
és a Szűz Anya 

Fkét szélét pedig 
frub-szobor éke- 
szentély korlátja 
,' márványból ké- 
|á templom bajójá- 
■gr oltár van el 
zve, nagy olaj fest- 
ékkel és arany ozá- 
d díszítve; továbbá 
g-as és két óriási 
p közt függó szíV 
A templom bajójá- 
fgy üveg koporsn- 
ayugosznak, drága 
ítoe foglalva, szent 
:e vértanú csontjai, 
íket Herzán bíbor- 
szombathelyi püs- 
lozott Rómából és 
iiplomnak ajándé- 
t. 

A templom magas 
satát mindkét rész- 
í— 6 óriási oszlop 
a falakhoz tapadva^ 
^k közé benyúlva, 
na formában díszes- 
ík a mellékoltárok, 

t és aranyozott szép faragványokkal, két-két aranyozott fejezetű (Mzloppal 
íentek szobraival éltesítve. A főbejárat fölött van a nagy chórus, abban 
iltozatú szép nagy orgíma és 20 stallum — szerzetesi karszék — művészi 
vány okkal. A templom hár(mi kápolnája freskókkal van díszítve ; és pedig 
ntély felett szent János titkos látása a bárány nyal, DorfmeistertölT a közép- 
ei a diadalmaskodó anyaszentegyházat festette fiusner Mátyás, cziszterczi 
árs, a choinis feletti kúpon pedig Dorfmeister István bécsi akadémiai festő, 
ben festette meg gyönyörű költői felfogással a szent*gottbárdi ütközetet. 
A templom éjszaki oldalán levő folyosón befalazva három márvány sírem- 
t látható, melyeket akkor találtak, midőn a templom alapjait felásták. Ezek 
:e Zrínyi György grófnak és nejének, Júlia grófnőnek, ki Ortenburgi 
iá leánya volt^ halálozásuk helyét és évét jelöli ; a másik Darabcís ÍTVÖrgy, 

Ítthárdi apáté. A harmadik sírkőnek csak egy része van meg, mely két 
t ábrázol. (Széchy-czimer.) 
z npaimg kormányát 1824-ben Seidemann Xavér Ferencz vette át, 
t-Keresztnek és, visszaállitAsu után, í^zeiit-Gotthárdíiak első magyar 
la volt, Utódjáiü az apáti székbe isméi magj^ar ember lépett, Komáromy 
i, akit 1841. szoptembur 1-én viUasztottak raeg 8zent-Kereszt és egyszers- 




A 8ZKNT-GOTTBÁRD1 APÁTSAol TEMPLOM BELSEJE, 



Apitsáfí 
ieinpIoEn . 



o^máf VArm^iTY^t w Varosat ; V AsrAnnef^e, 



w 



A róm. kath, egyház Vas vÁrmegy ében. 



mind Szení-íioUliáni iipatjjVvá* Kotiiiiruiuy Ödün 36 éven túl konnányozvílü 
iiz apátsagol. nmífhalt 1H77, április lü-án és e^yszei-smind bezárta a szent- 
keresícti apátsií^l>a kebelrzeti sz<nil-Kníllnínli apátuk snrál. 
rircí-pms^áLtii JH77. április 10-én :i vnllás és közuktatiíííüíí'yi niiniszUTÍum kí*zdí j 

aj>»Uí»ffokha. uye7/ig(;.bOl Szeut-^ iníTJisírd a zirez-pilis-pásztóí egye8Ít(?t! apátságokba kj^" - 
Ipzietett út s a55 tígyt»8Ítés fénye az inMiiri ha rnuu^ apátság tVipapjiínak, ÍZV*^" 
Antalnak, 1878. nnyrinber 4«én Rzoni-gotlhárdi apáttá is történt kíiiF 
tésében nyerte befojíízését. p]s ezzel a szent-gottbjirdi api'it.s?ig tíir 
beleolvadt a most már négyes, úrez-pilis-pászfé'Szení'iinfihárdi apdtMff 
netébe, 

A magyar t-ziszterezita rend e négj^es apátsága ma négy fögyi 
lát el 8aját tagjaiból — az egrit, székesfehérvárit, pécsit és bíyaii 



t^.^\ ' .^' \ 






^ lJt- 



I - TÍv 



"^•1-' 



r" 



7^ 



V. 



'% 



RÉSZLET A SZENT-OüTTHARia TEMPLOM KÓKUSABÓL. 

mekeri képi»sitntl (»kle\i*les tanárokkal és viseli a feutarlási k 
továbbá ITi pléháüiál ti>|t be képzett lelkészekkel, szintén saj:' 
viselvén 15 plébánián a patronátnsi terheket és végül fentari liudat 
saját rendi lai vendekéi részére, íigy tanárjelult-szemínárinmoL 
összes szeniélyzetének létszáma: apát 1, áldozopap 102, egyszerű 
mat leli növendék 14, ifjabl) növendék 11% ujnnex növendék »'», ös- 
min«rkiiipttuug. i. A Bokkígságos Sziíz Máriáról czímzett Szent-Benedekrr 

most his-czelU apátság alapításánál ft»g\a, az figy nevezett ne? 
torok közé tartozott, a rneon\ihen a Kemenesalján birtokos Merbe nen 
családban tiszteli alapítóját. Az apátság megalnpítása a XIIL -'''— 'H ^^^ -"t ft- 
lére esik ; az apátság kegyúri jogát is hosszú időn Ataz alapit^ 
rolta s a kegyúr ajánlatiua a győri püspök, mint felettes egyhUsí hatáBágJ 
szokta volt megerősíteni a koov^Mit által választolt víigy a kegyúr Altai 
eíTyszerfien kinevezett apátokat. 

Ivuzépkuri okleveleink Demunk^ Demenk^ Demeulch és Dömölk név sáM 
^uditik ez aipátságnt, mely a bitélet s a keresztény művelődés tűrjesztösélieiiké 



A. róm. kath. egy has Vasvárrmegyében, 



tm 



rv Jakíib anát (1^52), János (1321), Mór (I3HHK Sebesténv (1409), Miklós 
[340— 4-8), János (1459). 

A XV. század tnlyanmlinn a többi szerzetes rendekkel együtt l>Ömülk 

hanyatlásniík inflult. A k(»rszt^llerii kedvezőtlen iránya, a zavurteljes köz- 

^líipiitok s küluiiösen a íMimnieJuiatíir-apáliík rendszere teregként rágódutt 

apátság életfáján. Máté, a |)anrinnhaloii fríapát (iriOi)— lő34) uevéíiez 

■ fi'tnnntörekvés szakii sem volt képes tölibé uj életre kelteni a dumulki 

4, niely a moháesi vész ntán, Bálint apát idejében, hazánkkal 

íyutt, esakbsimar a sír szélére jututt. 

Híigyiuár BíUint. életcbeii niennyire aliiszállntt az íipátság, arról a kapur- 
|liki benezés konvent oklevele is élénken (ir)38.) tannskodik, p] szerint Bálint 



A szknt-ootthArdi apátöAgi templom sjenyezetképk. 



ftk egyeilíMi frátere volt, kivel együtt lakott Kgyházas Döinrdkrm, és a 
vei évek hosszú során ál ágy élt egvütt, hogy voltakép azt sem tehetett 
dili, hog>^ melyikük az igazi a]>íit, 

A zavarteljes közállapotok daezára, a dr>niolki apátság Haninyai l*ál 
ipátsága idejében is be volt tíjltve. HnnniyaiJ uzzal vádidták, hogy a 
niAlki apjitol (IŐ93.) elnzt»* vnlnsi maga m(»115Í, prdití az l.Vjrí-ben a pozsonyi 
ipíalan últsü eszközölt vaÜatásbó! kitűnt, hogy az apát I*aniionhahnáről 
íját aknriitából vonult el dömölki iipátságába. Mindkét apátság ez irln- 
n oly szomorú lUlapotba jututt, hogy egyiküknek sem volt konventje s 
yáltalán rendliirsa, tehát egyedül laktak koIostornkbaiL 

IL (ryula parniordiahni fr>apáí a X. ÍA'é pápa és Tlászló királytól 
rert kiváltságlevelek éilelmében Trdnai Máté tViapátsága, tehát a XVLszá- 
,d elejétől fog^a az összes magvan^rszági íSzent-BenetiekrencI <;írökös praesi- 
nse és feje h^tt, kinek az összes apátok hűséggel és eiigedebnességgel 
rtoztak. Ez alapon utóihii, a pannonhalmi főapátok, az összes luizai ben- 



1^90 



A i-óm. kath. egyhá» VasTájraegyébefi, 



A DÖMÖLKI TEMPLOM ROMJAI. 



czés apatságokal tÖlük füg- 
gő fiókapátságok ir^ ■ • ^ 
tekintették, melyek 
érdekeinek képviseleUí l1*o 
sorban őket illeti. A ma- 
gyar kath. egyház Allalá- 
nos hanj' állása fülyamában, 
a protestántismus terjesz- 
kedése, majd a kai' 
részről előtérbe léi*' 
hatás korában, tőlíik telhe- 
tőleg igyekszenek megmen- 
teni a Benedek-rend szá- 
maira íiz urÖ> 
lalt vagy ^ 

apátságokat b a liossi^juk 
tartozó binokokat. 

Föol jelzett álláí^iit 
juk s ajogérvénye^ 
gyakorlat alapjiín, i 
század óta a domölki apat-^ 
Ságot is állandóan a főapátok adományozták. Az adományosuk kezdeí 
világi papok, aX\'IL század közepe óta azonban már állandóan benezéi 
találunk az apáti székben, így váltják fnl egymást Keöníheos János, 
prépost és soproni plébános; ÍJienesovieh György, khiek Hiiumelreieh föapai 
még tanuló korában adományozta az apátságot, de Bethlen Gábor aflv 
mányozásából tényle^^ Vizjveleti János birta az apátságod 3 éven át; Dieoe- 
sovieh utóbb egjntttal győr-szt.-mártoni plébános lett s mint ilyen később a 
rendbe is belé|jett ; Seíifrid Imre, egyáttal parmonhahni perjel ; (iyőr* 
pannonhalmi prrjel ; Dienor Benedek; Pozsgay Béla; Dianesevieh <_\ 
Miskolczy Bernát, ki aggkora miatt 1698>ban lemonrlott; Karner Egyed, ItöíW 
óta egyúttal főapát; Csatay Jeromos. 

A XVIIL század második felétől kezdve 1738-ig a dömölki apálí^ítíí 
volt azon iígyetlen szi- 
lárd pont, mely kath. 
részről rendületlenül el- 
lent állott s az egész 
Kemenesalján nagy túl- 
súlyra jutott protestan- 
tizmus további terjedé- 
sének gátat vetett. É ne- 
héz és küzdelmes idők- 
ben az apát, ki 172rj-ig 
egyúttal tényleges plé- 
bános is volt, kezdetűén 
jobbadán egyedül, majd 
(1725. óta) néhány rend- 
társával látta el az egész 
vidék kath. híveinek lelki 
szükségletét. 

Már 1672^ben Frá- 
ter Miklós, mint vati 
plébános szerepel. Az 
1698. évi canoniea visi- 
tatió szerint a Dömölk- 
höz tartozó Sághon, a 
Zsák fához (Izsák fa) tar- 
tozó Kócson, továbbá 
BelsÖ-Vaton, Mersén és 
Tokorcson az apátsági 
plébánia végíi a lelki- az apátsági templom iü8-C3Seu.brk 




A rom. kath, egyhás VasTármegyében. 



291 



j>:is^tori tet»u<lr}ket Xz l7Lír>^1737-i^f tfjjrilu úlőkö/.beu is Sagli, Izsák la, 
[KüCí!!, Boba» M<.'öteri, Siíiionyi, Tí»kürc«-Mihál>iii, Sünijén, Szeat-Miirton, 
IVöníiezk, Míigiisi, Kiils/KVat. Morse, Szalok és Viiiár községek kuth. hívei 
|m»'ig raind u kis-dninölki plébániálinz lurlozimk. A kir. helyUulótanáes 
|17HJ. ápr. B-iki rendelr'tc érírlniében a f»ro1están.suk csak a beezikkdyezett 

lielyeken jvakon ibatták a iiyilvsinos istrtii tÍHZt*'lrtí't. Knnok alapján a 
[(.'satiiy .Icnanus apát ídojébt^ii Kis-Llömölkrní lakú nMidtaííok, u. iii. Mararskú 

Anzelm, Lanesics Bonifárz és Mákóczy Imre, (I7^il 1736.) nagy é,s nehéz 
Ikíizdfdmek árán 16 szomtízédos egyházat rostáltak vissza n halálDs fénye- 
Igetések közi pllentállú prntesti'uisiiktnj. (Pannnhalini I»'vrltrti\ 1734. lasc. 

7*J, r»r, 2ík) E belysének plébáni;íi1 a í^yííri píispök 1738-ban szervezte és 
l saját egyéneivel tüttíjtte l>e, úgy, h<jgy ezóta az apátísági idél>ánia inükíHlési 

köre csakis Pór- Víigy Kis-Duniülk és Nemes-Döniölk községekre szorítko- 
'zntt az apáti >k kegyurasága alatt 



^rif- 



ü 






r, 



I 

ii;._ 



A KISCZELU APATÖÁQI TEMPLOM BELSEJE- 



A régi apátsági templom romjai must is láthatók I^ór-Dömfitkün. 



leinpinni északi szomszédságábaü reiinállutt egyemeletes kolostor azonban ^*^^"^^toTiuT 



I 

Hnuír a nndt század elején puszta romhalnmrná váll, melynek anyagát a kis 
H^zelli kolostor építéséhez használták fel. 

^1 A esucsívos ízlésben épült ap^átságr templom építési ideje a XIV. századra 

^piehetó. Szentélyében az „Annuntialiót" ábrázoló IVeskó-kép egy része uiég tnosl 

is elég" tisztán látható. Déli kapuja is sííép és elég^ ép. 1698-ban ía-torunynyal volt 

rTlátva s maga a templom teteje zsindelyezetL Egyetlen oltára volt; a tabernacuUmi 

in tífiíjplom oldalfalában volt elhelyezve. Boltíves hajója tölött több cüeUa ópült, a 

Fh'lkíiiA'akorlatokat végző vagy a világtól teljesen visszavonulni akaró rendtagok 

i. Minthogy a kolostor még israeretlea időkben romba dóit, a rendtagok 

itta! együtt, még 1731-ben is e cznllákat használták lakóhelyíségíjl. A 

^^^itiplí antul keletre — haranglábakon — volt elhelyezve a templom 3 harangja. 

A tnióta Kis*Czell felépült, nagyon ritkán tartottak benne isteni tiszteletet. A 

;t^mpltim elütornáezát 1787— 1834-ig sírboltul használtílk; 1787. óta isteni liszteletet 

•rfottak többé a templomban, mely lassankint pusztulásnak indult. Polgár 

.)6szácj kormányzó 18f50-ban úgy a czellákat^ mint a roskatag bolti vezetet 

ii-ii»'Ue, az egész templomot szalmával fedette és azóta az eg^sz helyiség gaz- 

^ ' czélokra szolgál A toinplom hossjsnséga 28.44 méter^ szélessége 7.38, 

mássága pedig a czellákkid együtt vagy 8 méter lehetett. A sirboltul használt 



k<i- 



A rém. kath. •ffjhám VasTArmegyében. 



Koptik fJtto. 




A KJ8CZELJJ MÁRIA- 
FOGAD AL.M1 EMLÉK. 



helyiség (a ^torony alatt nyugatra) hossza északtól 
délnek értve 5.89 m., szélessége 4.25, magassága 4 m. 
Jeromos apát utódja, Koptik Ottó, uj korsza- 
kot jelez a dömölki apátság életében; mert az 6 
apátsága idejében emelkedett országos hírné^Te a 
Boldo^ágos Szűz csodákat mívelfi szoborképe által. 
A kis-dOm(dki apátsági birtok határában megala- 
kult Kis-Czell, ma rirégzó mezOváros, de akkoron 
még mezőség, szintén e kegyhelyi jellegének kö- 
szöni eredetét és gyors felvirágozását.' 

Koptik Ottó a stájerországi Szent-Lambertröl 
czimzett benczés kolostor (Mária-Czell) tagja és 
kincstárnoka, majd a salzburgi benczés egyetem- 
nek évek során át hímeves tanára volt. Sajghó 
Benedek főapát kiA'áló érdemei iránt való tekin- 
tetből, külföldi volta daczára, !Z39-ben . Koj>tik 
Ottónak adományozta a dömölki__apáts4got. 

Koptik az apáti szék elfoglalása után első 
sorban oda törekedett, hogy a vezetése alatt állott 
mária-czelli nemesi neA'eíő-intézet jövőjét bizto- 
sítsa. Magyarországban, magvar benczések veze- 
tése alatt tervezte annak felállítását, de terve meg- 
hiúsult a támogatására hivatott tényezők szűkkeb- 
lüsógén és rnszvéthiányán. Egyébiránt az általa felvetett eszme iwin enyé- 
szett cl nyomtalanul ; Mária-Terézia az ő eszméje alapján állította fel Bécs- 
ben a nevéről f»lnevoz(>tt és ináig virágzó intézetet (Theresianum). 

Koptik Ottót a fényes tehetség és magasfokú képzettség mellett nagy 
(írély és mélyen érző vallásos buzgalom jellemezte. Mária-Czellböl elhozta 
az ottani híres Boldogságos Szűz-kegyszobornak fából készített máso- 
latát, melynek elhelyezése czéljából a kís-dömölki kolostortól keleti irány- 
ban elterülő és v^ órányira fekvő mezőségen kis fa-kápohiát emeltetett. E 
kápolna a mai kolostortól északra, attól néliány méternyi távolban feküdt; 
előtte egy földalatti lakóhelyiséget készíttetett s ez volt kedves tartózkodási 
helye, hol távol a világ zajától ima és szent elmélkedések között — töltött*^ 
ideje nagy részét, a Mária szobor (»lőtt. Ttóbb fából egy ideiglenes és föld- 
szintes kolostort is építtetett a kápolna mellett, majd a kápolnát is „Szent- 
Anna" neve alatt, megnagyobbított alakban, s kőből újjáépíttette. 

Koptik jámborságát és a Bold. Szűz tiszteletében kifejtett mélyen val- 
lásos buzgalmát az égi kegy megjutalmazta azon csodák alakjában, melyek 
hosszú lánczolatának kezdete a kápolna mellé ásott kút történetéhez fűződik. 
Midőn a kutat készítették, a fölhalmozott kőrakásból véletlenségből egy 
súlyos kődarab zuhant le a kút mélyébe, mely a fenéken dolgozó kőmíves 
fejére esett, koponyacsontját megrepesztette és agyvelejét is megsértette. A 
csakhamar oda(írkezett orvos a kőmíves halálát bizonyítottéi. A megrémült 
apát erre leborult Szűz Mária szobra elé s könnyek között esedezett sege- 
delmééiL S íme, a bezúzott fejű ember, kinek halálát ugyanazon or\'os 
később eskü alatt is bizonyítá, fölkelt, sebe begyógyult s még több éven át 
is folytatta mesterségét. A lezuhant kődarab, lánczra fűzve, maiglan látható 
a kis-czelli templom Szt.-Anna oltára előtt. 

A megtörtént csodálatos eseménynek csakhamar nagy híre futamodott, 
mire ezerén és ezerén sereglettek id(^ a jámbor hívek. Szegények és gazda- 
gok az ország főúri családjaival együtt minden ininyból idesiettek, dicsőítve 
és magasztalva Istennek szent anyját, annál is inkább, mert a Bold. Szűz 
szobra előtt csakhamar egymást érték a csodiis meggyógyulások. A vakok 
visszany<?rték látásukat, a némák beszélő képességüket, a süketek hallásukat 
s egyéb gyógyíthatatlan betegségb(»n szenvedők is hirtelenül és csodálatos 
módim meggyógyuhak. 

* H. Eszterházy Pál szerint a dömölki apátsági templomban már 1446- ban látható 
volt ofry k6i>, mely ft Bold. Szüzet ábrázolta s csodáiról igen híressé vált £ képet a XVI. 
század folyamán valamely jámbor szerzetes — a törökök pusztításai elöi — a csallóközi 
D6no8d falu templomába vitte, a huvá á hívek most is seregesen zarándokolnak SzGz Mária 
tiszteletére. (Wekerlo Gottfried ,,Mária-czelli zarándok".) 



u 

ne 




A rom, kath. egyháa Vaavármegyében. 

Gróf Zichy Ferencz, 

I g\6ri megyés püspök 

I74?5'beíi knt ízben is bi- 

fcí>Uságí>t küldött ki eme 

sodák mf'gvizsgálílsáríi és 

>izuttság, íiingd*iiitlir!ti!t- 

len és eísküvel hitel»^sitett 
ManúvHÜnmáf^nk és orvosi 

bizfiiiyítványnk alapján, e 

rsodá k valódiságai álla- 

jítütta meg. Ezok knvet- 

teztében a püspf^k 174r). 
Tnov, hó 17-én kiadott ün- 

nepélyes föpászttirí vég- 
zésében kijelentette, litjgy 
a szoborkép oeiurSfik 

isteni malaszti>kkal teljes, 

hanem esodákkal is tOn- 
döklö, következőleg a 

keg^'szobor a nyilvános 

istentiszteletekre nemcsak 

kitehetö, lianem ki is te- 
endő, E fGpásztori végzés 

1745. évi nov, 21-én a do- 

íiiölki mezőn vagy 20,000 

emlier jelenlétében ki is 

lŐn hiriletve. 
I A esodálatos gyógyii- 

^bások a következő években 
^psfoljnon szapfmjdtak, így 
^történt, hogy a hivők ezrei 

messze földről is évről évre 

növekvő számban (évente 

40—50,000) keresték tel 

a kegyhelyet, elannyira, 

liogy az apát áltai alkal- 
^xiiazoít 25 t"erenrzreii(h' ál- 
B'd*»zó pap nem győzte vé- 
gezni a gyónáera jelentkező hívek kihallgatását. 

Ismeretes tény, hogj^ a kath. köröknek ez időben uralkodó eszméjük 

Évala, hogy Magyarország - - miként a rég letűnt időkben — ismét „Mária 
prszága'* (regnum Mariannm) legyen. Kís-Czell is jidentékenyen hozzájárnlt 
ezen eszme érvényesüléséhez és téríoglalásólioz. Mindi^nfelé megaliiktütak és 
szaporodtak a Hold. Szűz tisztidetére alakult ..Mária-enngregatiók", nielyek- 

Iben a felsőbb és alsóbb kath. lársadalnii rétegeket erősen képviselve találjuk. 
[ A röntemlítétt f^semények hatása alatt és IIL Károly tel hívására iiixy a 

főapát, mint Koptik Ottó már 1744-ben bozzáiogtak a most is fennálló 
EÜszes és tágas kis-ezelh templom építéséhez, mely máighni is az apátság 
íls a plébánia templomául szolgál. A főapátság és a zarándok-lüvek adomá- 
nyából befolyt költségen az építkezést néhány év alatt befejezték ; de már 
a második évben az építkezés annyira előrelialadt, hogy gróf Ziehy Fe- 
renoz győri püspök 1746. szept. l*:!-án (közel 50,000 hivő jetenlétében) a 
templom szentélyében ünnepélyesen elhelyezhi'tte a kegyszolirot s ez alka- 
k)nimat a gróli Erdődy-esalád ;iltat felajánlott, aranyból késziUt s drága- 
^Jtövekkel ékesiielt koronával is bddiszitette, 

^P Ugyariesak 1745-ben kelt XIV. Benedek bncsn-engodélye is, nudynek 
kieszkítzlése czéljáliól Koptik személyesen járt líómáliaii. K bulla élteimében 

Pti pápa a Kis-Czelliie zarándokló híveknek, évenkint k^gy napra, teljes bnesut 
pnged a szokásos áhitatossági feltételek alatt, 
' A nagy arányokban épült kettős tornyú his-ctetli fípdísát/i templom ba- 

rokk-stilra valL 



cskmpksz-kopAcsi templom 



I 



Ki«-c]eelU bó^j 



Kis-czetli tpi 
sági tumpJoin 



tH 



A TÓnL kath. egjhám VmM^ánasgjeh^n^ 



Ap4l«áKi 
kűlottúr. 



A teinplum belí*t*je 50 ttu hua&sú 
és 10' i m. széles hajót kérioz. ma^a^ 
holtívezfHteL A tomplnm nliJ ' í ' 

rnellékoltár látható ug-yanauu . . 

Kzek fölött kardsat rnniil végig*, bcr 
choruson át lehol jutni. A r,»c/iL;LMit 
efi e karzatok nu^íjvilái; 
a temploni iDldalfalain *j^ ii*>iuv*r^.' \ 
kettős ablaksor van alkaltnazva eirií I : 
-,ir' -I \^iirH a fönltnr a te*; 
i*én áli» egy k 
•en, iiül a (öultar iuhiil a l 
s Szűz felöl tüzte tett kejr^'^^^ 
iaUiüUj. A főoltár mögöll van H^ 
s ezek fölött az úgynevpí!^!! 
ÍM Ivisége. Ide, valamint 
jHi lilájába — mely ^gy^ 
liaz"-nak is neveztetik — 8z<»kt44k t-i 
íjelyezni mindama kegyeleti tarn^\;ik:it 
(mankók, fegyverek stb!) és t-r 
miket a BoÍdogságt)s S^uz iráii. .. ,, 
hódolatból ég hálából a hívek fel szok- 
tak volt ajánlani Örök emléküL Sajnost 
hng^' a rend eltöriUtetesekor (1787.) 11. 
József mindezen értékes és möhecscseJ 
18 biró emléktárgyakat elkoboztatta. Ma 
már csak az apátság \ : i ttUí 

összegyűlt emléktárgyak iyi- 

ségekben. A gyönyörű valto/^aUi urgiiűa 
18.i{3'ban készült: a templom belső ki* 
featése is ujabb keletű* 

Az uj templom kíegiVssLÍtéseüll 
17öO— 1764. évek közt felépült a mail 
díszf.ís egyemeletü kolmtor is, mire a 
reiidtaguk s velük a plébáiiiu-Iiivatal 
is II Kuptik építtette fOldszintt'B ku-l 
I ostorból (lutvá u negyvenes évek ok'- 
jén vomiltak) átköltöztek uz uj kolostorba. 

A plébániíi mindamellett 17904g meg oiinl pór-drnni)lki plebi 
szerepel : a Kis-Czell elnevezés esak iikkor l*'tt közkeletűvé és álluli 
érvényre akkor emelkedett inidön 11. Lipót kinily a pór-domölki hat 
alakult uj községet 179U-ben lvi8-(Jzell név alatt mezővárossá emelte 
külrmléle szabadalmakkal (dlátta. Tényleg ugyan már Koptik életében 
megépült űj templom vált a kis-czelli plébánia anyaegyházává, u tőle Vil 
órányira fekvő Pór* és Nemes-Dömölk fiókegyházakkal. 

Koptik az általa kezdeményezett atalakuUisok befejt^zését nem érlujlle 
meg. Sajghó frííipáí évről-évre növekvő bizalmatlanaiiggal nézte K(»ptik' 
vis^dt dolgait és liirekvéseit : végre, midőn nyilvánvalóvá lett, hogy apátí^a- 
gát teljesen önállóvá s a főapátságtól fügííetlenné akarja tenni» e tiirekvéíi*' 
megfosztotta őt mindr*ii eddigi fáradozása gyűnirdesiMtöl, A viszályoH kérd* 
tdinU^zése a trón elé jutott, htd Koptik ügye teljes vereséget sseenvedettj 
Mária Terézia 17r>0-ben Ki>iitikot nn^gfosztotta at)át.ságától b 400 frlnyi 
esekély évdijjal az vVusztriában fekvő gottveilii benezés-kolostorba bekeb- 
lezte. ' í7Dr3-hen bekövetkezett halála esakhamar véget vetett a jobb mts 
méltó férfin küzdelnies életének. 

Síijghó Benedek 1768-ban bekövetkezett hidálaig nem is nevezett kí 
többé dönicjlki a|»átot, hanem kormányzókkal kezeltette az apátságot. Utódja, 
Somtigyi Dániel főapát. Makóczy Imrét nevezte ki apáttá; ennek 1783-ban 
liekövetkezeit lialálávaí Nemes (nispárl paníumhalrni perjf»lt, kinek apiU- 
siágíi idejében II. József esiiszár 1787-ben a Szent-Iienedek-reíuleU lehal 
dömölki apátssigot is eltörülte. Kz idő óta lH02-ig, vagyis a rend vLsdZjuillt< 
tátíáig, a plébániíi k<*gyuni a vallásalap volt. 

Az eltörh% daczára Nemes (iáspár apái ott maradt a koluisílurbai 
iHOlben bekövetkesiett haláláig. Azonfelül a fuég mintli|f nag> szúinii 




A CSEMPESZ-ROPACSI TEMI*LOlÍ PORTALÉJA. 



Á. róm. kath. egyhém Vasvár megyében. 



S»& 



legjelenö búcsujárók iránt való tekintetbrtl a kormány még több rendtárs 
[ott marad íisát Is meí^engedte, nly m6doi», hogy e^ryikiik vigy*^ a lelkészi teen- 
|dr>kt?t, a toblii nt'^gy rrTifltMg pedig a gyiintat/isban, stb. segédkt'zzék. 

A plébánia egyébiránt í 777-ig a gy^tri megyés püspök joghatósága alá 
irt.ozott ; de midőn Mária Terézia a szombuíhelyi püspökséget megalapítottaj 
egés'Á kemenesaljai esperesi kemlettel együttjez az apátsági ph?bánia is a 
fgzomhathelyi püspökséghez esntoltatott, 

A visszaállitási oklevél értelmében a pannonhalmi Szent-Benedek- 
[rendhez lailozó döinölki fi6kapútság beiöltési joga a iTnipátol illeti, ha :i, 
[viszonyok megengedik. Ez esetheti a í'öapiU a rend véleinényént*k meghall- 
Itatásával kinevezi az apátot s mt^gerösítés végett a kormány útján felter- 
jeszti a királyhoz. 



1802-1,61 fogva 1832-ig 
az apáti szék nresedés- 
Lben álhitt; ez idö alatt 
Haz apátsági székház előljá- 
^rója vitte a lelkészi tisztet. 
18B2-IÖI nnndig a székház 
Hyalamely tagja van a pló- 
■bánosi joghatósággal feh 
Hruházva, mint plébános- 
^helyettes (adm in ist re to r ). 
A kegyúri jog is vissza- 
Lezállott az apátra. A kon- 
vent, ólén a perjelleh4 — ;'> 
I ágból szokott állani. 

Lmmölki, azaz kis- 

ezelli apátok e században : 

^okerle Gottfried (1832— 

11836.) GácserLeó (1839— 

|1856.) Getheő Dönijén 

[1865—1873.) Jahn Main- 

(1873— 1874.J dr. Hol^ 

riósy *Justinián, 1874-töl 

[niaiglan. 

A király ö felsége az 
[1895. évi hadgyakorlatok 
J alkalmával az apátsági ko- 
llüstort szemelte ki laka- 
leául; a kolostor ez alka- 
ílomból fényesen meguj í t- 
; tátott. Ekkor történt, hogy 
a biztosabb közlekedés 
hezemponljából a kolostor 
lelőtt az ntczában északra 



.^* 






A sAmfalvi templom 



[fekvő Szt.-Anna kápolna püspöki engedélylvi^l l(M(tmbolt!itett, de a király- 
' togatás után a kápnlna mellett levő kűt ismét helyrenllíttatíüt. 

Az apátság jelenlegi összes birtoka a sághegyi és somlyói szfílfjvel 
lold) «>gyütl, 569 katasztrális Imldra lehetr». 
5. A Nagy-Holfiogasszonyiől ezimzett mohidrii apáisáf^ot IHiu-Uim Vulnni^^^^^rünp^x^^, 

Festetich György gróf alapította és a szeiil-launVsi lílébániával van ussze- 

kapesolva, 

11, Czimzek'S apátságok : 

L A Szent-Benedekröl ezimzett horcMi apáisáíj^ melytjek [nég hollétét 
\mm tudjuk. 

2. A Boldogságos Szűz Máriárril Q7Ánvi^\infmet ujnirhefpjí apátság^ melyet 
JW altér gróf alapított a Xll. százíKllíar) s azt a Szent-llenedek-reiulnek ado- 

lányozta. 111. Béla király ellnghilta és a kuliKstort erősséggé alakiltatla át; 
|1V, Béla helyette a szerzetíiek 1203-ban Vúgujlielyet adá, végre IL Lajíis 
irály lő25-ben Batthyány Fereneznek adomnnyozta. 

3. A Szent-Margitról ezimzett pfmim apátság^ melyet f *hepan, vagyis 

4ü' 



UorchJí cziiut. 
npáUág. 

ísícini't-Djvnr 
heg^'i c/im/ 






2t)«i 



A ram. k&th. egyhájs VASTármegjében. 



Isi váll nádnrnak fgyptien fia. István alapit4>tt 1221-bí^n. 
ozÍBís1t*rtíZÍ-renfJű baráttá lett és fgés/. örökségét a szer-- 
Pfirnti és Moiiyurókorék mexövárusiíknii kívül IH h*' 
kifrr^szlfsi h»'í2rysét!:br>l állott. Később elpusztult, maj»J 
Antul líverte el. ki két év iiitilva pécsi püspökké lett, A 



< > ugyiinLH maga V 
' ■ adiíi- A birti»k 

I és tut egé^^ 
u*oí-ben Veninez 
XVII. százaíl k'i 









hávAk. 



^N^ 



ííepén a sopmni jezsuiták kapták meg, utóbb nyonia veszett 
A sxoTnbnthelyi püspöki megj*e területén létező prép> ^ 
K A sif'h\m/ifh(ui nagypréimslmy^ a kiiptulunnal egy 

2. A Meí,'VíUtóról czímzett pápőczi prépostság, melyet i i^, | 
ozv. Magyar Pálné ajapitjjtt X.36ű^í>e iu J^ok viszontagság ui^u *x ?fj"^«* rv»ij 
lanba keheleztetett be, 

3. r ik Csap Margit alaphotta 1363-hiiiLji _8zent-ALr' ^'adíl 
i-euieték ^ i a Holdugságos »Kzüz Márián'il ezímzett /ííí/joVzí ^-^ . f-AJ 
mííháéHi vész után ez is elpusztult ; késAbh a sárváii plébániával e«^yijtt ado-j 
inányoztalíítt, de 1777-ben Mária Terézia királynfí ettftl elszakítván, részbeni 
az újonnan IVlállítolt sopnini társas, részben a szombathelyi székeskápta- 
lannak ajándékozta. 
Sstrzdesházak a Szam- 

bathelyi püspöki megrój 
területén : 

1 . Csorna —premontrei j 
kanonokretui tárnkáza Szoni' 
hathelyen. K rend Fereücz 1 

király által l802-bt*n 
visszaállít tat váll, a íőknui- 
náziuin ellátása reá bi< 
zatott. 

2, Szent -Benedek-rtnd 1 
társháza Kőszegen, Alapí- 
totta Széchenyi György 
kalocsai érsek a Jézus- 
iá rs a sági atyák részére, , 
késübti a kegyesrendiek^ 1 
1815-ben pedig a benczé* 
sek vették át, 

3. Ufff/anazon rend társ- 
liáza KiS'Czdibrn, 

4. A ílf, Béla királ.v 
lálal 11 83-ban alapított cziszterczi-retid konventje Szent-GotiMráon. 

5. A Draskovies György győri püspök által lííSSb^ui alapilott 8zM)oiwottA*o*- 1 
rend konventje Szombathtlyen, int-lyet a Biitlbyány és Krdödy grófi családok gazda- 
gítrjtlak. A zárda-teniplom alatt van az ErdÖdypk sírboltja. 

6. A Szent- Domonkos-reiid idrsháza Vasvdrott, A kolostor és a templom IVJ 
liéla király által alapíttatott, de a XVL században a törökök által elpusztíUatvánJ 
100 évnél tovább hevert, míg végre SzócJieiiyi György kalocsai érsek mindkettői] 
NJra fölúpítlelli^ 

7. A Kálmán győri püspök által 13íX)-ban alapított Szent -Fermcz^end 
ventje Szombathrlpeít: Uírjai a XVÍ. század közepén eltávozni kényszeríiltfk, d^ 
ltí30*bao Seriuyey István győri püspök ligy a templomot, mint a zárdai iyr 
építtette, 

8. A Batthyány Ádám gróf által 16i9-ben alapított Szent- Ferenez-reitd 
ventje Német'UjvárfM, melynek templomát Püszky .János g^^öri püspök 1602-heii 
szentelte föl; alatta van a Batthyányak esaládi sírboltja, 

Apdcza-zárddk a szombathelyi püspöki megye területén: 

1. Magyarországi boldog Margitról nevezett Szenf- Domonkos- rendi apáaá 
gárdája KŐszegeti^ melyet a Szent-Domonkos-szerzet hozzáj árulása vab a D'Azula- 
család adományából alapítottak 18<i8-bau. 

2. Tgyanezen rendi apáezák zárdája Vasvárott, mely 1888-baii aUtifttatetl 
^Srenczy Feienez néhai szombathelyi püspök alapítványa** czímén, s melyei 188ÍÍ.| 
évi október li>-én áldott meg líitlasy Kornél jelenlegi sztmdiathelyi püíspök. 

3. A Baltiiyány Francziska, születelt Széchenyi grófnő által 1^ tla|iitotlJ 
Paulai Szent-Vific^e szabályait követő irgalmas nénikék társbáza /'- 

i. Vyyanezen névtkék társbáza Kőszegen. (ISn'ó.) 

5. Vgyanazuké SdrvdroUf melyet Esztei Ferenez modenai herczetr alAprlwW] 
itítió-bon. 



A RÓTI TEMPLOM. 



A róm. kath. agjhás VasTármegyében. 



297 



yyanazoké Lékán, melyet Eszterházy Pálnó lieroze^aé, szül. Trautinauiis- 
grófaő alapított 187é-ben. 

8Z, Üdvözítőről nevezett nővérek iársháza Rohonczon, (1877. Hauser Ádám- 
'ány.) 

rUlai Szt.-Vincze szabályait követő irgalmas nővérek az emberbaráti egyo- 
ízában Szombathelyen, (1891.) 

z isten szeretetről czínizett nővérek társháza Kis-Czellhen, mely dr. Hollósy 
jelenlegi domölki apát és a panncmhalmi főapátság adományából alapítta- 
an. 

ombathelyi püspöki megyében 20 alesperesi kerület van, a kath. Kath^j^uak 
oia 415,356. 

vhasználat a vallásgyakorlatban : magj^ar 102 plébániában, német ^'*S^e"Í**** 
lorvát 3-ban, a 
n, magyar és JT 
an, magyar és -^-^t^^^^;;^^^ 
)en, magyar és 
i, magyar, bor- 
iét 6-ban, má- 
mét és vend 
net és horvát 
3nd és német 



mbathelyipüs- 
e első föpász- 
r^20£pri_S? " 




A VELEM ÉRI TEMPLOM. 



r,«^^™ -^ _, -^ ^- ^ Srily János. 

)ttl735.augU82- 
^.opronmegyjB 
»or jqfivü közr 
skoiáit Sopron- 
örött Végezvén, 
lyai befej ezé- 
ába küldetett, 
)8-ban mint ró- 
idor érkezett 
vid idő alatt a 
1 ászt. Béláról 
roszói prépost- 
775-ben a tin- 
Iki méltóságra 
; ugyanakkor 
c oldalkanono- 
5bb segédpüs- 
. Felállíttatván 

. szombathelyi püspíiki egyházmegye, ennek kormányzására hivatott 
)ki székét 1777. augusztus 2Ö-án foglalta el, mely emlékezetes ünne- 
zdődik -életének ama szaka, melyben, lehet mondani, csudadolgokat 
)mbathelyen a papnöveldét, a püspöki palotát, a székesegyházat épít- 
ipöki kert neki köszöni eredetét, a mostani prépostház legnagyobbrészt 
gén épült, több templomot megujíttatott és megnagyobbíttatott, a püs- 
Lmakat gazdasági épületekkel szerelt fel, stb. Az ő fáradozásának kö- 
ogy a községi árvaház felépült és az alapitványi árvák Pozsonyból 
isszahozattak. Az ő közbenjárása eszközölte, hogy Szombathelyre a 
tanfolyam is behozatott. Meghalt 1799. jan. 2-án. 

a gróf Herzán Ferencz, egv ma már kihalt cseh grófi család "er/án Ferencz. 
tt. 

iban született s tanulmányait ugyanott végezte. Rómában hallgatta a 
dásokat és a belé helyezett várakozásnak fényesen megfelelvén, ugyané 
m tanúimányi felügyelővé lőn. Élete 24. évében a boroszlói püspök 
okká, nemsokára pedig a prágai káptalan dékániává ós almádi apáttá 
ki. Mária Terézia királynő, felismervén kitűnő államférfiúi képességét, 
Svetség vezetésével bízta meg, majd 1770-ben Ausztria részéről a római 



u. 



208 



fém. k&th. egjháA Vaavármegyeben. 



leg'felsóbh törvényszék, úirynevezett ^rota'* elnokév*^ luu. 1770-bea 
tíinácsnsi raogot nyert. 1779-bon a római udvarnál telj háta Imú osztáljmi 
sf a jeruzsálemi szt. keresztről ez, koronabibornokká neveztetett kL 17 
Bécsbe távozott, hol 11. József császártí'jl a Szt.-íetván-rend nagykeresztjét 
„Protector Gerraaniae* czíniet kapta. Midőn VI. Pius a császári kormány i'*nki 
intézkedéseinek meg-szíintetése czéljából 1782- ben Bécsbe utazott, Hentáo is 
mányának me^liagyásábó! kíséretéhez csatlakozott A franczia hadak elől 17%. 
Görzbe menekült, anélkül azonban, hogy a császári udvarral hivatalos msjj^ 
tetése megszűnt volna. De itt sem volt maradása és a franczia hadak eli'ii 
múlása miatt a biztosabb Gráczl)an, majd a határos Mag-yaror szádban kera 
menedéket. 18<M>ban tíírtént Ihírzán gróf Fzombathelyi püspökké való kinq 
tetése. Püspöki meg-yéje kormányzását 18fM). november ll-én tényleg átve 



BtDASSV KORNÉL. 



do^kodásának fótárgryát a növentiékpapság s a szegények képe«ék; .».««, 
alatt készültek a székesegyház szobrászati művei, Protxjp Fülöp bécsi műVé 
A szentélyben a püspöki szék átellenében levő, s szt Pál nneglérését ábr 
remek olajfestmény is az ő ajándéka. Bécsben gryakran tartózkodott és 
érte el a halál 18<>4. év június 1-én. 

Gróf HiTzáii bíboros püspök halála után a püspöki szék 21 
jiUitM üresen míirudván, 180(>. jimius l;Vén perlaki S^rntgyi Lipót Martot 
veztetett ki szombathelyi megyéspüspökké. 

Született 1748. november lO-én a sopronraegyei Hrent-Mártonbau. A 
szeti tanulmányokat Bécsben és Oyörölt kitűnő sikerrel befejer- 
pöki megye papnöveldéjébe véteteU feb 1773-ban a győri a^ 
székére hivatott meg, 177Ö-ban káptalani karkáplán, 
szentszéki jegyző, I78fVhan győrvárosi plébános. 178r; 
ker. esperes. 1887-bon kis-mártoni t ' " i"^ " 

és papnöveldéi igazgatóvá, l794-b/ . 

királyi tábí **s orsziiggyülesj köv*ate lua *. 18*J^.btíü a pAtjúe^i ni 

IS neki ac it ^ 

18CM>*bau hivaUUl meg u sznnihathelyi püspöki megye íájMlsrtnri 



A róm. kath. egyház VaBTármegyében. 299 

főgondja odairányult, hogy a szombathelyi székesegyház befejeztessék. Az ö költ- 
ségén épült 1816-ban az elaggott papok intézete s egész élete a jótékonyság sza- 
kadatlan lánczolata volt. Elhunyt 1822. február 19-én. 

Utódja BöU András lön. öö»« Andrá.. 

Született 1762. június 5-én Szarvaskenden , Vasmegyében. Iskoláit Kőszegen 
és Sopronban, bölcsészeti tanúlmányaif tíyőrött végezte. 1787-ben az újonnan fel- 
állított szombathelj^i papnöveldében hittanulók correpetitorává s csakhamar a pap- 
nevelő aligazgatójává s káptalani káplánná neveztetett ki. 1795-ben Szombathely 
város plébánosa, 1810-ben káptalani kanonok és a papnövelde igazgatójává lett, 
1820-ban a gyengélkedő Somogyi Lipót püspöki helynökévé választá, 1821-ben szé- 
keskáptalani nagypréposttá, 1822-ben pedig Somogyi halála után káptalani hely- 
nökké választatott s mint ilyen emeltetett a szombathelyi püspöki méltóságra. 
Meghalt 1843. június 4-én. 

Böle Andrást a szombathelyi püspöki széken Balassa Gábor követte. Balassa oábor. 

Született 1783. márczius 22-én, Mentshelyen, Veszprémmegyében. A veszprémi 
növendékpapok sorába lépett 1799-ben s mint ilyen az akkor Nagy-Szombatban 
virágzó papnöveldébe küldetett, 1807-ben püspöki titkárrá lőn, 1831-ben sümegi 
plébánossá és kerületi alesperessé neveztetett ki, de e minőségében csak rövid ideig 
működött, mert 1832-ben már veszprémi kanonokká lett. 1836-ban püspöki helynök, 
1838-ban a magyar udvari kanczelláriánál udvari tanácsos. Végre 1844-ben szom- 
bathelyi püspök lett, meghagyatván neki kitűnő érdemeiért a kapornoki apátság 
is. Meghalt 1851. augusztus 11-én. 

Utódjává a szombathelyi püspöki széken Szenczy Ferencz neveztetett ki. ^^®"*^^ ^•'**°"* 
Született 1800. szeptember 17-én Szombathelyen. 1817-ben Somogyi püspök 
által a szombathelyi egyházmegye növendékpapjai közé felvétetvén, jeles tehet- 
ségei miatt a pesti központi papnöveldébe rendeltetett. 1823-ban áldozárrá szentel- 
tetvén, a szombathelyi papnöveldében a dograatica tanárává neveztetett ki, 
1839-ben. Tanári működése mellett az irodalom terén is figyelemre méltó ered- 
raénynyel dolgozott. Méltó feltűnést keltettek a valódi tudós komolyságával írt és 
a .,Religio és Nevelés** czímű egyházi folyóiratban közölt, többnyire polemikus 
tartalmú czikkei, nevezetesen a „szombathelyi levelek"*. 1845-ben ezímzetes, 1850. 
évben pedig valóságos kanonkoká s nemsokára püspökké neveztetett ki. A megye 
kormányzásában a nagynevű Szily püspök elveit akarván feleleveníteni az ujabb 
kor változásaihoz idomítva, 1855-ben kiadta annak „Instructio**-ját, melyben a 
lelkészi teendők minden ága oly kimerítően van tárgyalva, hogy azt ma is min- 
den pap haszonnal olvassa. A magyar püspökök külön tanácskozmányaiban, de 
főleg a birodalmi püspöki kar együttes üléseiben bátran és lelkesen felszólalt a ma- 
gyaregyház ősi jogainak és érdekeinek megóvása és fenntartása mellett. Főpásztori 
levelei közül kitűnik az első, melylyel papságához beköszöntött és azon szép egy- 
házi beszéde, melyet ugyanekkor a néphez mondott, továbbá a b. szűz Mária 
szeplőtelen fogantatásáról szóló hitágazat kihirdetésére vonatkozó encyclica és 
ugyanakkor a néphez tartott remek szentbeszéde. Miután 1868-ban valóságos belső 
titkos tanácsossá nevezték ki, életének hátralevő napjait többnyire félrevonultan 
szerette tölteni. Meghalt 1869. február 19. 

Szenczy Ferencz utódja a püspöki széken Szaló Imre lett. szabó imre. 

Született 1817. október 10-én Békáson, Veszprémmegyében. 1831-ben végezte 
be a bölcsészeti tanfolyamot. Tanulmányai mellett egész lélekkel csüngött a magyar, 
főként az egyházi irodalom művelésén. 1837-ben áldozárrá szenteltetett, ugyanazon 
időben Karád mezővárosba küldetett segédlelkészi minőségben. Ezen időben, sőt 
korábban is már, híres volt az egyházi szónoklat terén. S midőn püspökének 
figyelmét költeményei által is magára vonta, az őt 1838. szeptemberben a veszprémi 
papnövelde felügyelőiévé és helyettes tanárrá nevezte ki. Veszprémben szónoki 
tehetségének kifejtésére előkelőbb tér nyílott. 1845. évben a csicsói plébániát nyerte. 
1847-ben a pesti tud. egyetem hitszónokává neveztetett ki. 1850-ben a felső-iszkászi 
plébániát nyerte el. 1867-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz az I. 
ügyosztály szakosztály-tanácsosává neveztetett ki. 1869-ben veszprémi kanonoknak 
neveztetett ki ; ugyanazon évben miniszteri tanácsossá és az Akadémia a nyelv- 
és széptudományi osztályának tiszteletbeli tagjává lett. 1869-ben Szenczy Ferencz 
szombathelyi püspök utódjává lett. Egyházmegyéjét, melynek 12 éven át volt 
főpásztora, erélylyel, de szeretettel kormányozta. Papjait igazán szerette, mit 
bizonyít, hogy ő alapította a „Szent-Imréről" nevezett papi nyugdíj -intézetet. Az 
iskolai ügyet különös éberséggel kisérte. 1880-ban v. b. t. tanácsossá neveztetett 
ki. 1881. márczius 1-én meghalt. 

Utódja a püspöki széken Hidassy Kornél lett. Hidassy Koméi. 

1828. június 13-án Komáromban született, hol atyja városi tisztviselő volt. 
1842-ben Nagyszombatba ment, hol a phisolophiát, 1847— 1851-ig a budapesti 
egyetemen a theologiát végezte. 1851-ben pappá szenteltetvén, Drégely-Palánkon 

Magyaronság VánnemréJ íb Váro«ai : Vasránnegye. 41 



900 



Jl róm. kath. egyhám Vasrármegyében. 



működött, mint segédlelkész. Ez állásáról neveztetett ki Nagyszombatba a gimn 
zium tanárává, hol közel 24 évet töltött. 

Tanári pályája kezdetén a gimnázium összes osztályaiban a magyar nyeh 
ós irodalmat adta elö. Később papnöveldéi tanulmányi felügyelővé, majd leli 
igazgatóvá, a convictus aligazgatójává és végül gymnasiumi igazgatóvá s oz utol 
minőségben ezímzetes kanonokká neveztetett ki. 

1875-ben a vallás- és közoktatási minisztériumba hivatott meg osztály tau 
esosnak. Nemsokára valóságos esztergomi kanonokká, majd választott püspöki 
neveztetett ki. 1882. október 8-án pecBg a szombathelyi püspöki méltóságia t*ra» 
tetett ós miután 1883. évi márczius 13-án megerősíttetett, ugyanazon évi május 
H-án Simor .János herozegprímás által Szombathelyen püspökké szenteltetett. 




A KŐSZEGI PLÉBÁNIA-TEMPLOM SZENTSÉGTARTÖJA. 



AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 

VASVÁRMEGYÉBEN. 




^ vasmegyei evangélikus egyházak történetéből csak foszlányok Reformáczió. 
maradtak fenn. Azt tudjuk, hogy a megyének már a refor- 
máezió elején előkelő szerep jutott, a mit az is bizonyít, 
hogy az első dunántúli ev. egyházkerület, melyhez — Mosony, Győr, Komá- 
rom, Esztergom kivételével — a dunántúli részek tartoztak, vasi egyház- 
kerületnek neveztetett. (1574.) 

Földrajzi fekvésénél fogva, útjában lévén a külfölddel való közlekedés- 
nek és sok értelmes köz- és főnemesi család birtokául szolgálván, már kora 
hajnalán elterjedt itt a reformáczió. A papok terjesztették, főurak és nemesek 
pártfogásukba vették, a nép pedig ezek után indult. Dévai Biró Mátyás, buzgó 
reformátor megkedveltette a hit javítás tanait Nádasdy Tamás hatalmas 
főúrral, ki fiát evangélikus tanítók nevelésére bízta s terjedelmes birtokán az 
evangéliumot terjesztette (1522). Hasonlóképpen Bánffy Miklós, Zalamegye 
főispánja, s ennek udvari papja. Kulcsár György (1575), a Szécsy-, a 
uémetujvári Batthyány- é s az ostfi-asszonyfai QgJ/í/-cs^aládok és mások, a hit- 
javítás pártfogói és terjesztői voltak. 

Kőszegen, hol már 1531-ben taníttatott az evangéhum, 1554-ben a városi 
plébános — egyik adat szerint „ismeretlen okból", másik szerint „mint nyáj 
nélküli pásztor"* — odahagyta a várost, mire aztán a magyar ajkú protes- 
tánsok (helvét hitv.) a templomot elfoglalták. Hat év multán azonban ez a 
templom átment a német ajkú (ágostai h.) evangélikusok birtokába s ott is 
maradt 1671. május 14r-ig. 1540 körül már a Mura-Szombat vidéki egyházak 
evangélikusok voltak, u. m. : Mura-Szombat, hol két pap működött, egyik a 
helységben, másik a várban, mint a Szécsyek udvari papja, Mártonhely, 
Csendlak, Szt-Benedek, Szentháromság, Szt-Uona, Szt-György, Felső- és 
Alsó-Szöhiök, B'elsö-Lendva. 

Kemenes vidékén a 16-ik században virágzó gyülekezetek voltak ; így 
Hosszú-Peresztegen Xowives Dániel (1597), Nagy-Köcskön Hegedűs Pál (1599), 
Hetyén Gazdag István (1706), Somlón Egri Márton (1696) prédikátorok említ- 
tetnek. 1638-ban, midőn a törökök a három Köcsköt felégették, e vésze- 
leiem leírásában az mondatik, hogy a veszedelem idején a nagy-köcski 
jrédikátor volt a kemenesaljai esperesség seniora. Rohonczon már a XVI. 
században létezett evang. gyülekezet, melynek lelkésze Dragony Gáspár volt. 

A vasi egj^házkerület szuperintendenseiül emÜttetnek : Szegcdi (Szigethy ?) 
tfáté 1574, Bejthe István 1585, MuraJcöri György sárvári lelkész 1590. 
:örül, (Payr szerint nem volt szuperintendens.) Klaszhovits István 1612, 
Tvanarih Mihály 1620, Kiss Bertalan sárvári pred. 1625, Amsai Gergely 
lemeskéri pred. 1651, (Payr szerint 1646 — 1664.) Tisztroics György 1667. 
Pajyr szerint 1664—1669.) Fekete István (a hitehagyott) 1669—1679. körül. 

41* 



A d:^|IBATBKI.Yl ÁQ. KV. TEMPLOM. 



; » akadtak kfnr: 
Ttfa liiüjMiiilfii %^ 



Ifi hhrtict 
jim. 14. I 
tíbl a 

arti^ ¥al]ó Bejti 
ajráií pr édikálor a 



hagnm, XádMif perf« kijekih 
K4te. bognr laitokaÍD ottB tlb 
niBK ohran papoC a ki a .nm- 
TOfAe foraiiilát* alá nem óji. 
InaM T«i,lMe3rVas tsSopme- 
mf^Tp pniiessiáiHu Dagj réss- 
beii luc ágOBtai hitrallámi egr- 
bázhao maradtak. 

M dhmwfmmécná kenMé^ 
Tői IL Jfossfí osáatáríir htm&k 

♦•inii : vált^"' ^*.i^- 

(>ii>ztttő véres ki 
Vaíimeg>-i'nHfc ^-bhől is kijiiUi 
a m^ase, A ^ ^ ü 

Hleii oi!%ín«t „ i: 

tértek 1% mmiü egirkáxbu és tíkí 
fiZiiléri tettek joblrágj'aíkat is.Dfii- 
gi>nyiisi>k jár '^^ *>.--.. .. *../. 
s*^ffeket,apn 

11 templomikat elfoi^liüiák. .U 
íi><>2-iki ors: V _ 1!.>jí*ni k**'*: 
vpsen pHnasx ik a prt«u- 

talnsok éppen azon ÍBúri csíiU 
dük uMüxésf miatt (^ 




máj. li-'Mi veft^k el mi 
1673. nuvember ri-t*ij p|v.*t* 
is, melyben templMmuk ♦' 



kor leghíital masabb pártfogóik voltak, 

A köBze^zriek német templomát IH71 
lígjházi épületeikkel együtt iiemKokára 
magyart, a németektől pedig azt a pajtát 

íjta ÍKtentJBzt eleteiket tartották. A Felsíí-LövA környéki tenifílomokat i 
vették el Utóbb Sóskúton (Salzrigel) építettek az evaoirélíiisMk ünal. 
1678-ban ettril is megf»iKzt< ittuk filcet. A met^ye déli vnlt fárak — :* 

t*zent-benedeki, szent-hárumsáiűri. martunhelyi, síb. — .. ..l'j, i*ij[ész l7:^0-(-.' 
az evanjyréliktitiok kezén vcdtak, a mikor azonban, bár némelyek f< 
őrizték templomokat, dragonyos hivassiur foí^lalla ol azokat s a v*'juk jai' 
barát azonnal miséi mondott bennök, 

SíiiUípesímíji prímsis 167H. szeptendíer áá-re 33 [U'^te-stáns lelk^^ 
idézett a Pozsonyban nsszeállít<*il bizuttsáu «*lé s azokat nVbirla. TiMir^ 
hivatalukról mondjanak le, vagy az orszá^^ból kriRözzenek ki. 
közt volt Fékeit^ irtván kőszegi lelkész éK dunántúli íízuperinl<"ijurii> i 
midőn 17ü9-ben visszajriit, az ÍW^y-esal Adnál talált menedékol, nji 



As ágostai hlTcdláBu OTangéllkus egyház VasTármegyében. ^^03 

tzért^ostffi-gsszoii >iai vára k ^Qjiai_erőyel rombultatott_szétj Fekete pedig, . 
logy éléferTnegmentse, késfíFB^Tözsonyban, íiol fogva tartatott, a kath. 
litre tért („turpissimus religiorum evangeliee desertor factus") s utóbb, mint 
wöszegi városbíró, a protestánsok legnagyobb üldözője lett. (Pálffy-Petz 
ízerint Fekete nem jelent meg Pozsonyban.) 

A rákövetkező esztendőben Szelepcsényi minden protestáns papot és több 
anítót megidézett s 250 evangélikus és 57 református jelent meg. A kik állha- 
altosak maradtak hitükhöz, azokat börtönre vetették, onnan pedig Olasz- 
3rszágba hurczolták. Ezek közül egynéhány a sárvári börtönben is sínlett 
ögy ideig. Jobban jártak a megye déli részebeli prédikátorok, mert azokat 
a török nem eresztette Pozsonyba. 

Az 1681-iki soproni országgyűlés Vasmegyében csupán két helyre szo- 
rítja az evangéhkusokat, a hol istentiszteletet tarthatnak. De a törvény 
végrehajtását a közbejött háborús világ késleltette. így, midőn Asbóth János 
nemeskéri prédikátor és kemenesaljai esperes 1695-ben Kemenes-Mihályfán 
esperess^gi gyűlést tartott s egyházlátogatást végzett, mit a rákövetkező 
évben Acs Mihály prédikátor folytatott, az ezekről szóló jegyzőkönyvek 
tanúsága szerint a kemenesaljai evangélikusoknak mind mog voltak még a 
gyülekezeteik, templomaik és egyéb biilokaik (Ságon 60 hold föld, János- 
házán 26 hold és 20 szekeres rét, Szent-Mártonban 22 hold, stb). De prédiká- 
torok már nem voltak mindenütt, m(»rt az elűzöttek vagy elhaltak helyét nem 
volt, a ki betöltse. A béke helyreállta után azonban vármegyei karhatalom- 
mal elvették 1732. augusztus iiavában az evangélikusoktól templomaikat s 
minden egyházi birtokaikat, a prédikátorokat pedig 12 ezüst forint bírság 
mellett eltiltották minden egyházi szolgálattól. A pásztor nélkül maradt 
nyáj aztán a legtöbb helyen beolvadt a katliolikus egyházba. 

96 templomot vettek el igy Vasmegyében az evangélikusoktól. Ezek helyett ^J^^i^™ 
nem maradt egyéb, mint az 1681. törvényben kijelölt két, úgynevezett 
..artikuláris^ hely : Nemes-Dömölk és Nemes-Csoó. Am ez is csak a tör- 
vényben volt meg és ugyancsak sok küzdelembe került, míg a valóságban 
is meg lett a hely, a hova a templom épülhessen. 

Xemes-Dömöikm a kemenesaljai evangélikusok 1732-ben az iskola mellé 
ideiglenes paplakot építettek s meghívták ])rédikát()rnak Tót-Jáyikovits Ist- 
vánt. De a prédikátornak csak istentiszteletet voli szabad tartani és iirvaesorát 
kiszolgáltatni ; egyéb egyházi dolgokban a plébánosokhoz kellett a híveknek 
fordulniok. Ostff ^ M ihály és Vidos MikJás, ez időben a szorongatott egyház 
első emberei és pártfogói, ismételve Bécsbe utazgattak és végre kieszközölték a 
királytól, hogy a dömölki prédikátor egyházi cselek vényeket is végezhessen 
(de csak lakóhelyén), valamint azt is, hogy niásodik lelkészül Mishey Ádám 
Xíüt^^zent^iért^ni jpr^djkátort möghívíiassáfeT^Á nyiívános isteni tisztelefet 
részmt a deszkábór épült kis imaházban, részint a paplak udvarán, sátor 
alatt tartották ; nagj' ünnepek alkalmával pedig, midőn 5000 ember is össze- 
sereglett, a templom előtti temető-téren. Ez. a^; .állapDt_l2_, éven át, 1744-ig 
Jartott j de már lJ738_-ban Ostffy xVIihály és V ismét Bécsben jártak, 

hogy a templomépítéshez alkalmas hely kijelölését kérjék. Ki is jelölte a 
megyei küldöttség alkalmas helyül a parochiális kicsiny és posványos térsé- 
get. Hiába tiltakoztak ez ellen az evangélikusok, kénytelenek voltak (1743.) 
a kijelölt helven megkezdeni a templomépítést. De még ezt sem tehették 
békén. Az ellenfél feljelentést tett Bécsben, hogy nem a kijelölt helyre épí- 
tenek. A kiküldött megyei bizottság ugyan alaptalannak találta a vádat, de 
az építés folytatását megtiltotta. Csak három havi szünetelés után folytat- 
hatták a mmikát s 1744-ben, Advent második vasárnapján, ünnepélyesen fel- 
szentelték annyi nehéz küzdelem után a templomot, mely 38 évig messze 
terjedő nagy vidéknek szolgált isteni tisztelet helyéül. 

A másik artikuláris gyülekezet Nemes-Csoó volt, mely talán félreeső, 
jelentéktelen voltánál fogva jelöltetett ki ezen czélra. Ide gyűltek az evan- 
gélikus hívek, kiviUt nagyobb ünnepeken, a Répczétől le a Muráig. A 
kőszegi gyülekezet is ide költözött át; a magyarok egyesültek a csoói gyü- 
lekezettel, a németek meg oda helyezték el lelkészeiket (kik mindig „kőszegi 
lelkészeknek"* neveztettek), tanítóikat, ott tartották isteni tiszteletüket ; eleinte 
egy nagy pajtában, utóbb azonban, 1702-ben, templomot, 1703-ban paplakot 
is építettek. 



aiH 



As ágostai hltY&llAsu eTangeUkus egybas VasTáiisegyeben 



Tttr«iiiii pMACM II, József 1781. okt 25-én kiadott „türelmi pamncsa"* titán sietlek a 

protestánsok felhasználni a nyert szabadságot; szen'ezkedlok, rpnUiizk* 1-' 
és összegyűjtötték, a mi ím^graaradl, FelepíÍRtlék templomaikat, iigy n i _ 
megengedtetett; szegényesen, zárt helyeken, udvarokban vagy faluvégekea 
Ez időből valók legtöbb templomaink. Az 1790 — 91 -ík 26. t.-ez. meíradta 
ugyan a vallásszabadságot, de ekkor már a legtöbb templom felépült. 

Jelenleg a vasmegyei ág. ev. egyház három egyházmegjére oszlik. 
Eddig négy volt, mert Kőszeg, mini szab. kir. város, szokás szerint kiiJüii 
ojGrybázmegyét képezett ; az uj zsinati törvények értelmében azonban a rm 
IVlsM espen^sséghez esatlakozott, a hova hajdan is tartozott, a kőszegi p^- 
dikátorok lévén rendszerint ezen esperesség seniorai (esperesei). 

1, Vasi felső egyházviegye. A megye éjszaknyugoti részén fekszik. 1"" 
a nemes-csoói eklézsiához tartozott* 1808«íg alkalmasinl egyesülve vm i 
vasi közép-esperességgel, mert ennek területén is a kőszegi seniorok tarloi- 



MȒ itUpotok. 



Vmfli M^ ÜT- 
báicniceT«, 



II n ^r^ 



A ROHONCZI ÁO. EV, T&MPU)M ÉS ISKOLA. 



Vtsi kd%ép ef7 
házmtiíTe. 



tak vizitácziót. Az 1787. és 1798. egyházlátogatási jegyzőkönyv' Artner 
Honoriust, az IHOH-iki Kánisz Ádám kőszegi lelkészeket említi niiiil akknn 
espereseket; Tuepler 8ániuel alhói (1813.), Schnellor Lajns Jáims k<V 
(a 30-as évek elején), Wohlniuth Lipót rohont^zi (1837.) Kireliknupf Mu - 
szalonoki (1853.) Henner András alhói (1870,), Stettner Gyula felsö-lövöi 
(1881J lelkészek. Jelenlegi tehlgyelő: Hnibiivszky István. 

2. Vad közép egyházmegye, Vasvánnegye közepén, ennek éjszaki határá- 
tól hosszan lenyúlik egész a Muráig, Tg}' látszik, hogy 1810-ben kelr^- 
zeti az által, hogy a magyanik és viMidek kiváltak a német gyülek^ 
íekhől. Erre vall az „1810. Koltán J. N. vas vármegyei középmegvébpn 
Augustuna Valhlst tartó Evang. Senioratusnak megyebeli gyűlése", melyen 
„Néhai J. J. Kárász Ádám — kőszegi lelkész — *^enior ur helyett J.' *L 
Caneriny András Körmendi Prédikátor ur Fö SeiH*ornak választatott". F-^ 
rései voltak: Caneriny András körnieüdi (IHlOj, Döbríintev Lajos in-ai-uj- 
(1817:), Tuskés István keltái (184L), Ráhner Máté koliai (iHiH.), Pos, 
Sándor meszleni (1870J, Kund Sámuel i\>pcz(»laki (1877. óta) b'Ti./, 
Felügyelői: bmlakeszi Weörös István (1810.), Ajkay Pál (1814.), szén; 
líadó Lajos (1843.), Takáes Lajos (1861,), Káldy (íyula (1874.), jclnik 
[iuppreeht Tasziló. 
enErmííííl ^* Kmimmaljm egyházmegye. Hajdan kiterjedt Sopron, Vas. Zala 



1«, , 


, 1*. 


.. 30, „ 


3294. 


, 14865 


18, . 


lli 
, 40. 


II 87, „ 


2767, 
10762, 


17766 


09, 


62468 


2, , 


, a. 


II 6| .♦ 


828, 


, 871 


71. , 


1, 

4R, 


"'"issri; 


87, 
11177, 


662 
66991 



As ágostai hltTallása OTangélikus egyház VasTármegyében. H06 

Veszprérainegyékre ; pár zalamegyei község most is hozzátartozik. Esperesei : 
1800-ban említtetik Perlaky Dávid, 1803-ben Döbröntey Lajos bobai lelkész, 
majd Hrabovszky István nemes-dömölki, Beliczay Jónás högyészi, Magassy 
Dávid kis-somlai, Edvi Illés Pál dömölki. Tót János dömölki, Csapli István 
magasi, Hering János hőgvészi, Mód Lénárd simonvi, Nagv Sándor dömölki 
lelkészek. Felügyelői : 1800. Vidos Miklós, utóbb Gerber Mihály, 1846. körül 
Vidos József, majd Radó Ignácz, Berzsenyi Miklós, Boda József, Radó 
Dénes, Berzsenyi Dezső, Nagy János. 

Az egyes egyházmegyék népessége következőleg oszlik meg : Népesség. 

A vasi felső esp«re8«égbt ii : anyaegybáz 16, leány fyhiz 36, lelkész 15, tanító 62, tanuló 4701, lélekszám 29838 
A vasi közép „ ,, 14, ,, 

A kemenesaljai „ y_ i^, », 

Kőszeg 1, ,. 

Szombathely egyesült prot. gyülekezet .1, ,. 

42, ,. 

Nyelv tekintetében a felső esperesség általában német, csak az eöri- Nyoiv. 
szigeti gyülekezet magyar, Felsö-Éör és Kőszeg német-magyar, de a magyar 
nyelvet az iskolákban mindenütt tanitják. A közép esperesség felső részében 
magyar, alsó felében vend. A városokban, Szombathelyen, Körmenden, Sárvá- 
rott az újra feléledt gj^ülekezeteket részint Vasmegye nyugoti részéből, részint 
a külföldről bevándorolt németek alapították meg, azért ezek egyházi nyelve 
is jó ideig nagyrészben német volt, az ujabbi időben azonban ezek a gyüle- 
kezetek is megmagyarosodtak. A kemenesaljai esperesség tiszta magyar. 

Mint mindenütt, úgy Vasmegyében is az evangélikusoknak mindig 
nagy gondja volt a Mzmúrelödés emelésére. Minden gyülekezetben népisko- Közmüveiödcs 
lát, a nevezetesebb helyeken felsőbb iskolákat, nyomdákat alapítottak. Ezek 
közül némely.knek emlékezete se maradt, de a melyekről tudunk, azok is 
szép bizonyságai elődeink tudományszeretetének. Ilyen a sárvári iskola és 
nyomda, a nemes-csoói tápintézettel kapcsolatos latin iskola. Német-Ujvár is 
egj'ik góezpontja volt a művelődésnek. A körmendi főiskoláról is tétetik 
említés. A múlt század végén Kis-Somló buzgó lelkésze, ürabovszky (hörgy, 
árvaházat alapított. Kőszegen a 40 — őO-íís években jeles algimnázium volt, 
most pedig Felső-Lövőn vannak fontos missziót teljesítő tanintézetek. 




-'^^^Wl)'^'^ 



AZ EVANGÉLIKUS REFORMÁTUS EGYHÁZ 
VASVÁRMEGYÉBEN. 




^ agyon teiinészetes, hogj^ kezdetben, mint mindenütt, a lutheri 
irány volt ismeretes Vasmegyében is. De, hogy Kálvin 
iránya szintén csakhamar nagyszámú követökre taláh, bi- 
zonyos abból, hogy már az 1548. és 1550-ik években hozott törvények a 
A KáMn-vaiiás sacramentáriusok (íg^ neveztettejc Zwuigh. és .Kelvin hívei) mindenünnen 
való elüzetését rendelték. Söt éppen Vasvármegyére vonatkozólag adott ki 
a reformáczióval különben rokonszenvező Miksa király 1567. október 81-én 
egy rendeletet a nagyban terjedő kálvinizmus elnyomására. 

A reformáczió terjedésének előmozdításában Vasvármegyében a yn- 
dasdy- és Batthyány -GSiú&dok tűntek ki. Amabból, mint a reformácziónak 
vezéralakja, Nádasdy Tamás válik ki, a kinél egyes reformátorok is menr- 
péket, pártfogást, működési tért nyertek. 

A reformácziót pártoló másik íöuri család, a Batthyány, német-ujvári 
és körmendi birtokain s ezek vidékein mozdította elő a protestantizmus 
ügyét. Közülcik, mint ilyen, Batthyány Orbán neve ismeretes először, n ki 
meggyőződésének mártírja is lett : Martinuzzi György, az erélyes főpap, saját 
szolgáját meg\Tsztegetve, méreggel végezte ki. Különösen kivált e családból 
a tudományosan képzett Batthyány Boldizsár, a kinek támogatása és párt- 
fogása mellett keletkezhetett és állhatott fenn Körmenden a tizenhatodik 
század második felének közepe tííján létezett felsőbb iskola, melyben, ujabban 
felmerült adat szerint, a theologiai tudományok is taníttattak. 
SSÍtofíktóf ^ protestáns vallásúak néhány évtizeden át az egész országban együtt 

voltak s csak a kálvini irány terjedésével s a helvét hitvallás elfogadásával 
fejlett ki mindinkább az ellentét, majd a szakadás. Ez a különválás leg- 
később történt meg a dunántúli részeken, így Vasmegyében is. A Csepregen 
1590-ben, Nádasdy Tamás jelenlétében megtartott zsinat alkalmával dőlt 
el a különválás ügye. 
Beyihe iiwán A hclvét liitvallást, vagyís a kálvini irányt elfogadó páil ezután vezérét, 

Beythe István német-ujváii lelkészt választotta püspökének. 

A református egyházak már a XVI., vagyis a reformáczió első száza- 
dának végén nagy számmal voltak Vasvármegyében. 

A XVII. század kezdetén még inkább elszaporodtak a református gyü- 
lekezetek, különösen az örségi részen, a hol még a XVIII. század elsn 
tizedében sem volt egyetlen katholikus gyülekezet sem. S ha következtetni 
lehet abból, hogy a Körmendre 1629. márczius 18-ára összehívott püspök- 
választó kerületi közgyűlés meghívóját Vasmegyéből Briccius Péter imyomi. 
Kanizsai P. János német-újvári. Szilágyi István vépi lelkészek, mint szeniorok, 
tehát esperesek is aláírták, azt keU mondanunk, hogy Vasmegyében a refor- 
mátusoknak a XVII. század elején nem is egy, de három egyháraiegyéjök volt. 



Az eTasgélikus református egyház Vasvármegyében. 



tm 



A vnsraí?git'RÍ rRffirraátussag üf»vezf'tesebb lielyei vt)ltak : Német- Ujvár, 
|az *'T«n tw/í:ni i'i^r.iriuátus püspök. Beylhe _Lstváru miijd püs[jök-utórlja, 
Kii - szék!ielji:e és^^örmt^id^ hol Pathiii István lB12-bt^n, 

muju iv*LiuzsiU i»»-'.^-ijeii válaszliittak n kf^rületi kuzM"vnlós által píisp(íkökk*\ 

A XVIL században nrszá^íszertí* iiH'giiuUilt reform de zuM^lejies mozgalom 
a vasniegrei református egyházakat sem hagyta /^riotoílpiiüL S6t asiun körüU 
raény fuhi/m, hogy a TÖ pártfoíLTÓ fÖuri i-siüáíl tVjt*, Battliyáiiy Ádám, 1630 
táján katholizáU, a teErnaííTfrlib támadiisnknak voltak kitéve. 



h-Hrnnafor 



\ 



f -^i 



■lí 



U 



u 



r^ ^i^^ 



A KÖRMENDI Án, EV, TEMPLOM. 



BatUiyány Ádám a birtokain levő í)sszt>s protestáns papuknak nieg- 
lj>aranc.solta, hogy lo nap alatt olliagyják helyeiket ; ezt a tényt a templomok 
|p|fnglaláí4a követte egyniásiitátL l()43-ban foglaltai ott vissza a körmendi, ezt 
[köveitek a esákányi, szeesödi, liollósi, rádói-zi, szí^rit-líjrinezí, ln|dárifai. kis- 
'és nag^'kajdi, poláni, kápohiásrabü, tótt'abisi, kis-unyomi. ajtalüi, nagy- 
unyumi, balo^jrai, kíVveskuti, salfai, relsfí-siirányi. I>ödi, ivniiezi, Iö6l3-ban a 
i^felső-eöri templumok és iskolsik. 

Az 1714 ló. évi országgyiílés a protestánsíík jogail a legszűkebb kor- Artíkuiáns 5ieiy. 

fiátok kr»zé szorilotta, majd az 1731-ben kib(a*8átot1 Kánily-féie rendeletet 
|<Rcsolutio í'arolina) az isleiitisztelei ifyakorlilsát esupán az artikidáris helye- 

íf»n fíiigedte meg. Ilyen iM>dÍg Vnsmepyében csak i*gy volt refumiátns részről, 

58 ea&: FekO-Eör. 



806 Ab eTangéllkus református egylUun VaBTármegjében. 

Türelmi rendelet II. József türelmi rendelete folytán aztán a még itt-ott létező in'vek 

megkezdték újból a gyülekezetekké való szervezkedést. 

Már 1783-ban Körmenden, Egyházas-Rádóczon, Őri-Szent-Péteren, 
Nagy-Rákoson, Kerczán, majd 1784-ben Terestyén-Szecsödon önálló aiiva- 
(ígyházak keletkeznek nmdes lelkészekkel és templomokat és iskolákat építő- 
nek. Az anyaegyházak mellett szervezkedtek leányegyházak is. 
örvép^e^ház' .\2 egyházi szervezkedés ezen idejében a Vasmegyében levő l'ent«»l)hi 

(egyházak hatóságilag a pápai esperességhez osztattak be s annak kiegészítő 
részét képezték. A nagy távolság miatt azonban az érintkezés felette nehéz 
volt. Erre való tekintetből az 1808-ik év május 23 — 25. napjain Szilas- 
Balháson tartott egyházkerületi gyűlésen az akkori püspök, Torkos Jakab azi 
indítványozta, hogy a vasmegyei gyülekezetek a szomszédos zalamegyeiekkel 
együtt őrségi néven külön egyházmegyévé szerveztessenek. Az indítvány 
elfogadtatott s a kivitellel a püspök meg is bízatott, a ki maga jött el s a 
Terestyén-Szecsődön szeptember 2i-én tartott gyűlésen befejezte az egyház- 
megye szervezését. 

Az uj egyházmegye első esperese Bartha György egyházas-rádóczi 
lelkész, gondnokai pedig Dienes Ferencz táblabíró és CAerne/ György vohak. 
Az egyházmegye élén álló férfiak voltak : Esperesek : Bartha György egyházas- 
rádóezi, Arany József felső-eöri, FüJüp Sámuel terestyén-szeesődi, Mozgai 
Sámuel terestyén-szeesődi, Koós Ferencrz egyházas-rádóczi, BaH Gábor kerczai, 
Horváth János nagy-rákosi, Gueth Sándor felső-eőri s ez idő szerint Somogp 
(iyula egyházas-rádóczi lelkész. Gondnokok : Dienes Ferencz szecsödi, majd 
Szüa fJános felső-eőri bíitokosok s mindkettővel egyidőben Chernél György 
tömördi nagybirtokos ; Dienes íiábor, Chernél Gusztáv, Chernél Ferdinánd. 
Dienes Lajos és jelenleg Chernél Antal nagybirtokosok. 

\'asmegye területén ez időszerint 9 anya- és 6 leányegyház vim, de 
egyházhatóságilag hozzá van kapcsolva 3 anya-, 1 társ- és Iá leánygyüle- 
kezet is Zalamegye széléről. A megyét összesen 12 anya-, 1 tárp- és 8 leány- 
gyülekezet alkotja, 12 lelkészí és 23 tanítói állással. A tanítói kar 23 tagból áll. 
NépesBcg. Az egyházmegye összes népessége iő,165 lélek, melyből kizárólag Vas- 

megyére 11,085 lélek esik, a többi a Zalamegyéből kapcsolt egyházak- 
ban van. 
Nyelv. A hívek, kivéve a szent-gotthárdi fiókegyházban 1896-ban letelepült, 

mintegy 100 svájczi reformátust, valamennyien tiszta magyarok. 



•'^^^^ 




A VASMEGYEI ZSlDO HITKÖZSÉGEK. 




vasmegyei zsidók történetének első írott nyomaira a középkor- 
ban, az Árpádházi királyok alatt találunk. 

Különösen a Batthyány akjirtokain csg^ortosiűtak nagyobb 
számban zsidó esa|ádok, mert e hatalmas főurak mindig humá- 
nusan bántak velők és azért, míg pl. Szombathelyen lakniok 
v^^ sem volt szabad, a szomszédos Rohonezon, nagy községet al- 
kottak és Szalonakon, Német-Ujvárott és Körmenden is nagy számban vol- 
tak. Német-Ujvár ura, Kristóf gróf, 1686. április 7-én megfenyegeti Sopron 
városát, hogyha az 6 zsidóit nem engedi be a városba kereskedés végett, 
ö viszont a soproniakat fogja kitiltani az ö birtokairól: 

„mert — úgymond — egyébiránt a Sidók is Jobbágy számban lévén 
bevétetve az országhban, ha kegyehnetek 6ket onnéd eltilttya, nékem is 
okom adatik reá, hogy kegyelmetek embereit Jószágimbul eltiltsam.'* 

A Batthyányak birtokain kívül más helységekben nem is alakultak 
nagyobb községek és a XIX. század elején is csak pár zsidó család talál- 
ható a vármegye többi községeiben. 

Vasváron már a XIII. század első felében laktak zsidók. E^^ XIII. 
századbeü okmány szerint a csatári apátság kegjoira, Vid mester 1262-ben 
köteleztetett az apátságnak kárpótlásul két falut adni. ugyanis az apátság 
egy bibliáját Farkas vasvári zsidónál 21^i^ márka fejében elzálogosította. Az 
1798-iki megyei összeírás szerint 1 zsidó család lakott ott, 1809-ben már 10, 
1822-ben 41, jelenleg pedig 50—55. 

Város-Szalonak hitközsége a XV. századból való. Mint a hagyomány 
mondja, a stájerországi zsidók 1496-ban, Miksa császár által eszközölt kiűze- 
tésükkor telepedtek ott le. 1756-ben 39, 1825. iáján 45, jelenleg 50 család 
alkotja a hitközséget. 

Simányi hitközségről csak azt tudjuk, hogy temploma és községháza 
többször leégett; jelenleg jelentéktelen. 

Kőszegen már a XIV. században voltak zsidók. Zsigmond királynak egy 
1393-ban kelt oklevele a Gara-esaládnak azt a kiváltságot biztosítja, hogy 
a városban a külföldi-ől bárhonnan érkező zsidókat befogadhassák, őket 
vallási gyakorlatukban tűrhessék és megadóztat iiassák. A hitközség ez idötájt 
körülbelül 150 családdal bírt, a XVIII. század végén azonban már csak 13 
családból állott. A mai hitközség is igen kií^si és csak egyes bőkezű ada- 
kozóknak köszöni fennállását 18ő2-ben Schey Fülöp templomot építtetett 
számára. 

4á* 



Á vasmegyei zsidó hitközségek. 



Ml 



A HZ(nnhaihebji liit.köz8ég, mini ilví^n, c«a.k a jelen század küzepéii ala- 
kult, de mw niriru ltííJ'eir>kt'lril)b ni;iíí-yiirr»rszíitji zsidó liitközsétípk knzntí foíílid 
lielypt. A varas a zsidókat e|ein1<MiiMii liuesíVíuttii lio, s ha líenzszükííéirlMil 1í*ii 
is ulykíir kíinezessziókal* azokat esakhuiiuir visszavtaita. ITll'lii'ji Szcaubat- 
, helyen a zsidóknak csak batyiivaí \ídt szídmd liazalta, de boltul n}i1ni nein. 
A ki zsidót tartott, az 24 IVt büntí^ésl fizeiett; fsak a belsfi .sornnjpón kivíil 
engedtek barom tiázal, botry ntt, otikor bejoiuiek a városba, [tortékájukat 
lerakhassák. A v^áros 1715. jijuiNs 27-üvi határozata szí*rint : 

j.Mintho^y u, Sidnk és Görög-hÖk sok elsxeiivedheUoa kárt tesznek Mo8tt*r Einbemiiik- 
iiíík, iie szenvedtesöGuek többé a v fosban 6s sxállást ne adjon nekik senki bünteti a terhi- 
tiUtt. Ha azonban nxégifs ineír kell okel a vánj^ban sííonmílni* íikknr niiff>' milyos ndot ki^U 
reiijtik vetni/* 



¥: 



m,:k; 



^ajii 



A öZOMBATHELYl IZRAELITA rEMPLOAI. 



1718-bíUi a város knt nzerződésít egy zsidóval, hogy Í1t üzletet tartsfin : 
„A sok kárvalUmnkra 9 Vdronunknnk síüküH dllapoUjdra né^ve itl őzen Szomtmtheli 
rosban Vasvánneírvóben lf?v5bon iigy riijíonyos Boltot enífftUink Hohoiicxi MarkA__NéVÖ 
Si dónak og^y társávnl pilg-yytt, a melyben Árulhasson/* 

De 17lli uiájus l)-én kiruoridjn, ,Jiogy löl) Sidókal a Városba t»e iieiii 
v«»gyen 8 be sem ereszti Lakóul, vagy hogy Br»ltok se adattassanak ut^kíek." 
Még líívábh is meg>^ a város és 1815 évi iicjveniber 25-én e|]iatározza : 

„bojyy az ujonimiid leendfí Poljjfiirok ennek utáiina a hilfnrmnlában arra i.s ini»^- 
[tiBküdni kütiileztessení-'k, liog:y tikár niinö szin alatt i», zsidónak í*emmiféle épülotHt avagj^ 
I helül nem árendában aein anu\|cy n^ni ailnak ; külötnben a Polgániá^ számában bo nti 
[iktAlUismntkk.*' 

Egy a XVIIL század végérfíl való városi szabályrendelet szerint : 
»»Hogy a Sidőknak ne légien ^zalmtl az Városon iámy, ánilny, és Tiany yftaári 
3i&pokoo kivOl; mivel nérehteft károkat érzik a vároai kalmárok éa mester Emhertk, bogy Ök 
}titalan az Ván>»on ímíJvau ast vovííkft jniiguklio/, hilefretik ós mindent fdkapdosíniüc.*' 



812 A Tasmegjei ssidó Utkómégek. 

A város még 1828-ban is kiköti egyik örökös zsidója fiának, ki atyja 
halála után itt lakhatik, hogy ^a város engedelme nélkül semmiféle keres- 
kedést, mely a Polgárság Jussához való, el ne kezdjen. "* 

1 848-ban a következő határozatokat hozta a város : 

1. hogy a zsidók f. évi Szt.-György napon túl nem csak városunkból, de a szomszéd 
Szt-Márton és Perint hclj^sé^ektől, úgy a szőkeföldi telkekről s minden kivétel nélkül 
eltávolíttassanak. 

2. Hogy annálfogva minden ház és telekbirtokos annyiszor mennyiszer fizetendő ezer 
pg. frt kötés terhe alatt örökösen kötelezze magát, miként Szt.-György nap után zsidó 
egyént házába vagy bárminő telkére lakóul s haszonbérlőül be nem fogad, sőt az eddigleni 
szerződvényeket is megsemmisítve e határidőn túl házától s telkeiről haladéktalanul el- 
utasitandja. 

3. Hogy a jövőre a zsidók által űzetni szokott házalókereskedés is, a város. Perént 
és Szt.-Márton körében eltiltassanak, az aláírási ív tüstént megnyittatván, miután azt meg>'ei 
püspök ur ő Méltósága, egy küldöttség általi fölszólítás után megkezdé, — a tanácsnak 
kötelességül tétetett: hogy a városi, szt.-mártoni és perinti lakosokat s hg. Batthányi Fülöp 
urat o kegyelmességét, mint szőkeföldi telekbírtokost az aláírásra fölszólítsa. 

Széli József alispán és Csányi Lázló miniszteri biztos megsenunisitette 
ugyan a kormány nevében e határozatokat, de ez nem csökkentette a város 
zsidó-ellenes érzelmeit. Az 1848. évi 29. t.-cz. adta jognál fogva a zsidók 
tömegesen jöttek be a városba lakni és a városnak meg kellett engedni a 
letelepedést, ugy, hogy 1848-ban már 46 család és 33 önálló egyén, összesen 
289 lélekre rúgott a szombathelyi zsidóság. E tömeges bevándorlás folytán, 
a rég visszafojtott düh elemi erővel tör ki a város lakosságánál és zendü- 
lésben végződött, melyről az 1848. április ő-én tartott népgyűlés a követ- 
kező jelentést tárja elénk : 

„A zsidó néposztály iránt a nóp kebelében rég óta élő ellenszenv sőt gyűlölség, melyet 
az 18 i8. 2í). t.-cz., ugy a zsidók vallási és társadalmi különcz szokásaik s ingerlő önvisele- 
tük napról-fiapra emeltebb fokra csigázott, te^ap dühöngő rombolásban tört ki, melynek 
gátot emelni sem egyeseknek, sem a hatóságnak erejében nem állott. 

A nép betört templomukba és ott pusztított, rombolt, vallási szentségeket meggyalázta, 
pinczéket feltörte, lakait kira])olta s nem nímélt szerencsének tekinthető, hogy kisebb s 
nag\'obb, de életveszély nélküli sebzéseken kivül a lázadásban egy élet sem esett áldozatul." 

De a viszálykodások is elmultak s csakhamar behegedtek a régi sebek : 
a zsidók ezentúl háborítlanul b(»nn laknak a városban, sőt templomot és 
iskolát is építettek. 1870-beii a községnek egy része kivált és külön ortodox 
községet alakított, mely ma is fennáll. 1878-ban hozzáfogtak az uj templom 
építéséhez, mely 1880. augusztusban felavattatott. 

Jelenleg a következő anyahitközségek állanak fenn : Szombathely, Szent- 
Gotthárdy Kis-Czell, Körmend^ Kőszeg. Muraszombat, Német-Újvár, Rohoncz, Sár- 
vár, Simányi, Város-Szalonak, Vasvár. Mindezek, néhány kivételévf^l, a Vili. 
kongresszusi kerületet képezik. 




VASVARMEGYK KÖZMl^VELODKSK. 




vármegyékről , a magj^ar alkotmány védbástyáiról, 
iriint oly intézményről szól a történelem, mely a haza 
sziii)adságát és nemzeti önállóságunkat megvédelmezte. 
Es mégis, nem ritkán az a panasz hangzik fel a nndt 
idOk felett kes(»rgö hazafiak szivéből, hogy őseink e 
védbástyák kíizött megtartották ugyan szánnmkra e vérrel szer- 
zett hazát, ílc a nemzeti (egység követelményeire nem fordítottak 
elég figyelmet. Elmiűasztották, mikor kíHuiyű szerrel lehetett 
volna t(*)mör egységgé szilárdítani, magyarrá lermi az egész nemzetet s ez 
által megszerezni nemzeti jövőnk egyik főbiztosítékát. 

E vád a mily súlyos, oly igaztalan. Történelmünk tanúsága szerint 
nemzetünk a honfoglalás után azzal biztosította az általa elfoglalt területet, 
hogy a keresztény társadalom alapelvei szerint szervezkedett^ alig fejezhetU* 
be jiz államszervezés nagy munkáját, máris, idegen népfajok közé beékelve, 
folyton ellenséges támadásoknak lett kitéve és — mint hullámverte sziget a 
tenger közepén — török, tatár ellen „annyi harcz között vívta ki hantjait.'' 
S e számra csekély, de vitéz nép évszázadokon át Európának szolgált véd- 
falul. Es, ha megszűnt a harczi zaj, kezébe vette és fenn lobogtatta a mű- 
vészet és tudomány zászlaját. 

Még igazságtalanabb a nemzeti érzület és törekvések hiányának vádja J^^Sűtow^ 
Vasvármegyére nézve, mely a testvér törvényhatóságokkal mindenkor ver- 
senyzett, sőt azoknak élén haladott a magj^ar közművelődés útjain. 

Levéltári hiteles adatok igazolják, hogy már a múlt század végén — '^íffeMtS?'^ 
hihetőleg a Bessenyei György és gárdista társai által Bécsben indított 
magyar irodalmi mozgalom hatása alatt — Vasvármegyében a nemzeti öntudat 
már erősen volt kifejlődve, s állandóan szervezett magyar nyelvterjesztő 
választmány munkálkodott, melynek jelentéseit és javaslatait a törvényható- 
sági közgyűlés nagy figyelemmel tárgyalta. 

E választmány működésének és az akkori viszonyoknak megítélésére 
szolgáljon a következő levéltári adat : 

hAz 1837-ik évi Július hó 2-án a' honi nyelv terjesztésére üíryelö álandó Választ- 
mány. Tekintetes Ebergényi Benedek táblabiró Ur* elnöksége aluit^ Kamondy Lajos, Emuszt 
Jósef, Szabó Sándor^ Bitnitz Lajos tábla, Vidos Dániel /o-, Ivánkovics János alszolgnbivó, '» 
HrabovBzky Sigmond jegyző Urak jelenlétében tartatott ülése alkalmával : 

A' megyében létező idegen ajkú iskolák, tanitók, 's tanulók állapotjárul érkezett 
tiszti tudósítások vétetvén vizsgálat alá, azoknak lényeges tartalmát a' következőkben 
kivánja a* választmány a* tekintetes rendek figyelme elé terjeszteni, ugfyan is : 



314 VABTármegye k5smÍYelödéM. 

A* németujvári járásban 

a) Kocsóczy Ferenci fo szolgabíró ur kerületében Tan öszvesen 18 iskola, mellyeknek 
tanítói közül a' római lűtück, a* németujvári mindkét ága urodalmaktul segélezést kapnak. 
Mellv, ha bár oll föltéttel nyujtatik is nékiek, hogy növendékeiket magyarul oktassák, még 
is ezen ösztönnek sem mutatkoznak nevezetes szüleményei. Ezen hátra maradás eg^ik Í5b 
okául föl hozza a' tudósitó fő szolgabíró ur, hogy a* gyermekek az iskolákbul már Jósef 
napkor kimaradnak. A* 18 intézetbén tanulók öszves száma 1276. 

b) Széli Kristóf szolgabiró ur kerületében létez 24 iskola A* bennök foglalatoskodó 
oktatók közül csak kettő tud magyarul, 4 keveset ért, a' nevendékek' öszves száma 1506. 

c) Tóth Pál szolgabiró ur kerületében 10 oktató közül 4 nem tud magyarul, a' többi 
helen némükép taníttatik a' magyar nyelv. Mutaták ezt a' szent-gotthárdi és nag^^falvai 
rntézetekbűl bé adott próba írások : Azomban Hutter Ferencz gyanafalvi segéd tanítónak 
szorgalma, ki 244 tanulókat kitűnő üg^'ességgel oktat a' honi nyelvre, említést érdemel. A' 
tanulók száma 678. 

A' kőszegi járásban 

a) Szluha Márton fő szolgabíró ur kerületében 23 oskola közül tsak 6 helen nem 
taníttatik a' magyar nyelv. Ezek között említendőknek vélte a' választmány a' rödönji római 
hitű tanítót, ki egyúttal a takács mesteiséget g^^akorolní kénytelenittetík, még is a* zalo- 
naki szinte Catholikus oktatót, ki cseh születésű lévén, még a' német nyelvben sem bir 
elég jártossággal. Tanul öszvösen 1837 gyermek. 

b) Chernél Gusztáv szolgabiró ur kerületében 27 oskola létez, azomban ezeknek 
tanitóji közül csak 7, és 3 s(>géd képes a* hazai nyelvet tanítani. Ezek között nevezésre 
méltónak véli a' választmány a* felsőlőí ágostai liitü oktatót, ki segédjével 250 növendék 
között fárodozván, ezek már hazai nyelven beszélni kezdenek. Nem halgathatja el a* 
választmány megillotődését, a' felett, hogy Hocharten helység gyermekei a szomszéd Stájerba 
és igy idegen országba kintelen naponkint vándorolni, hogy a' tanítás első elemeiben része- 
süljenek. A' 27 iskolában tanul 1640 gyermek. Eg>'ébkint jelentetik, hog;v' a' kerületben 
h'^tezö tisztek már mind tudnak magyarul. 

c) Tót Sándor szolgabiró ur kerületében, hol 13 iskolában 896 gyermek tanul, csak 
3 oktató kéj>es magj^arul tannittani. .\' niéremieknek, kik a jelentő szolgabiró ur előtt tett 
fogadásuk következésében most magyar oktatót fogadnak, azon kórelme, mi szerint a* német 
szentmiháli anya oskola tanítójának edi^ fizetni szokott gabona adótul magokat fölmentetni 
kérik, oszközlendö orvoslás végett a* nemes megye köz(')nsége elé terjesztetik. A' csémi 
szűk oskola ház lielott tágosab éj)iten(lőnek az illető urodolom elégséges telket ajánlván, 
minthogy azt még edíg n(»m tellositté, jelentő szolgabiró urat oda véli a* választmány uta- 
sittatni, hogy az urodalmat Ígérete tellesíttésére szorítsa. Végre a' rohonczi, vörösvári, 
zalónaki, 's német szentmiháli urodalniak ellen panaszkép fölhozatik, hog^^ számodásaikat 
magyar nyelven vezetni foltonosan vonakodnak. 

A ' tótsági járásban : 

a) Lippics Antal fő szolgabiró ur kerületében létező 7 iskolák közül kettőben nem 
tani tátik a' honi nyelv, ötben az irás és olvasás némüleg. A* tanulók öszves száma 46ő. 
Panaszkép említtetik, hogj' gróf Batthyány Lajos és báró Jöchlínger Félix urodalmaikban 
a' számadások foltonosan németül vezettetnek. Szonleítner Jósef, dobrai harminczados iránt 
tett azon jelentésre nézve, hogy magyarul nem tud, a' választmány ugy vélekedik, hogy 6 
Fölsége a' nevezett harminczadosnak az 1830-iki ^^ törvény czíkkoly parancsa szerint 
tellesítendő elmozdittása végett megkérendő. 

b) Agustich Sándor szolgabiró ur kerületében 9 tanító oktat 547 gyermeket, kik mind- 
nyájan tudnak, és némellyek tehetségök szerint tanítanak is magyarul. Említtetik ezek 
kíizött különösen a' í)uczinczi Ágostai hitűek tanittója (Lulik János) kinek 130 tanítványai 
között a' magjar nyelv már anyira haladott, hogy tanulmányaikat azon adák előL Jelentő 
szolgabiró ur felette szükségesnek vélné tágas járásában még legalább ia 3 tanító intézetnek 
fölállittását, vag>' legalább niig ez történnék, megrendelni, hogy a' gyermekek minden 
vallási különibség nélkül, mindig a' legközelebbi iskolába köteleztessenek járni, 's igy nem 
kellene 2. .•>. órányira fáradozniok. az után, a' mit beiben, vagj' legalább fölette közel fel- 
lelhetnek*" 

Ugyanezen választmány javaslata alapján a vármegye közgyűlése 1837. 
jiilius 3-án elhatározta, hogy 

«a választmány munkálkodásaihoz szükséges tőkealapot, illetőleg a xuiogye közönsége 
Í8 mélyen érezvén ennek szükségét, hogy e nagy nemzeti tárgy minél gjoifabb lépésekkel 



VasTármegye kÓzmŰYelÖdése. 



315 



dhasson, minden nemesi telepttil, e^ akarattal s ellenmondás nélkül 48 ezüst krajczárok 
leltettek fizettetni.* 

Az 1833. évi ápril 15-011 tartott közgyűlésen Kossóczi Ferencz föszolga- 
i bejelentette, hogy gróf Zichy Károly főispáni helytartó a németujvári 
szent-gotthárdi járások idegen ajkú községeiben a magyar nyelvet sike- 
Bn oktató róm. kath. néptanítók számára 10,000 ezüst forintból álló alapít- 
lyt tett. # 

így működött Vasmegj^e közszelleme a magyar nemzeti mívelödés 
^n e század első felében 1848-ig. És, a mint ismét megnyíltak a vár- 
gyék termei s a nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát: Vasvármegye 
lönsége, elődeinek nyomdokain haladva, lelkesedéssel, s6t fokozottabb 
vei rendszeresen kezdett működni a nemzeti nyelv és mívelödés ügyében, 
gyrészt a törvényhatóság kezdeményezése és vezetése mellett egymásután 
étkeztek hazafias alapítványok, egj'esületek és közintézetek, melyek az 
zes társadalmi tényezők támogatása mellett büszkén hirdetik a nemzeti 
me diadalát. 

Vdsvármegye már több, mint 50 éívd ezelőtt Jcözmívelődéd adót vetett ki 
:öbb rendbeli alapítványt tett a népoktatás, különösen a magyar nyelv 
jesztésére. 

A magj'ar nyelvet idegen ajkú községekben sikerrel oktató néptanítók ^'^buSftiff*^ 
ködésének megbiráUísára a törvényhatóság állandó bizottságot szervezett, 
ly az általa kijelölt iskolákat évenkint meglátogatja s a magj^ar nyelv 
ításában magukat kitüntető néptanítók közt az e czélra rendelt alapból 
'nkint 80ü — 1000 frtot oszt ki s ezenfelül a jó előmenetelt tanúsító taniüó- 
is jutalmakban részesíti. 

1872-ben a törvényhatóság 8255 frtból álló Deák Ferencz ösztöndíj- D«*^»^»p"^*"y- 
pítványt tett, melynek évi kamatai vasvármegyei születésű és illetőségű 
szegény ifjúnak adatnak, ki az érettségi vizsgát jó sikerrel tette le s a 
lapesti egyetemen rendes hallgatóul felvétetett. 

1878-ban épült 100 növendékre Vasvármegye árvaháza, melynek több 
it 100,000 frtnyi építési költsége és 240,000 frt alaptőkéje részint az árva- 
íztár tartalékaiapjából, részint lelkes adományokból gyűlt egybe. 

1880-ban szinte Vasvármegye kezdeményezésére Szombathelyen állandó 
gyár színház épült, mely a színművészet hatalmával áll a nemzeti ügy 
Igálatában. A színháznak legnagyobb részt közadakozásokból fedezett 
(WO frtnyi építési költségéhez a megyei törvényhatóság 15,000 frttal járult. 

1883-ban megalakult a vasvármegyei kisdedóvó egylet, melyet a tör- Kw*i«döv^8T>«*- 
lyhatóság 750 frt évi segélyben részesít. Az egyesület működése követ- 
:tében Muraszombat, Szt.-Gotthárd, Rohoncz, Borostyánkő, Város-Szalónak 
n magyar ajkú községekben kisdedóvodák keletkeztek és virágzó állapot- 
1 vannak. 

De hatalmas lépést tett Vasvármegye a kisdedóvók felállítása s a 
gyár közmívelődés terén 1893-ban, midőn elhatározta, hogy közmívelődési 
lókra s nevezetesen kisdedóvók és gyermekmenhelyek feláUítására l°/o 
adót vet ki, minek következtében e hazafias czélra évenként mintegy 15,000 
összeggel rendelkezik. 

Ezen idő óta magyar kisdedóvók létesültek, leginkább vármegyei 
logatás mellett: Vas-Hidegkúton, Mártonhelyen, Barkóczon, Szt.-Eleken, 
met-Ujvárott, Gyanafalván, Radafalván, Német-Lőn, Csémben, Nagy- 
rdán, Felső-Eőrött, melyeknek sza pori tilsa és fejlesztése a törvényhatóság 
dedóvó-egyleti választmányának feladatát képezi. A kisdedóvók létesí- 
ére és fentartására szolgáló alap jelenleg 50,698 frt tőkéből áll. 

A vármegye közállapotainak emtílése és a közmívelődés tekintetében Középiskolák. 
?y szolgálatra lesznek a vármegye területén létező középiskolák. 

Szombathelyen van VIII. osztályú főgimnázium és róm. kath. pap- 
relö, Kőszegen IV. osztályú alginmázium, Felső-I^övőn VI. osztályú gim- 
5ium és ág. evang. tanitókópz ő és Szt.-Gotthárdon VI. osztályú gim- 
dum. Sajnos, hogy állami tanítóképző Szombathelyen mindeddig nem 
ísült, erre pedig itt országos szempontból nagy szükség volna. 



Árvaház. 



Színház. 



Knzroivelödési 
pótadó. 



MacjATomáf Vánnegyéi és Városai : Vasvármegye. 



iSJ 



316 Vasvármegye^kósmŰTelődóse. 

^^Tskoi?*'"* 1887. szeptember 1-éii megnjált a szombathelyi ipari és kei-eskc- 

delmi iskola, melynek berendezését és felszerelését örök időkre Vasvár- 
megye közönsége vállalta magára s ez által a hazai ipart és kereskedelmet, 
mint a nemzeti lét egyik alaptényezőjét, kiváló figyelemben és támogatíisbaii 
részesítette. 

Gazdatófíi egylet. Vasvánnegje gazdasági egyesülete, mely a 60-as évek elején alakult 

s melynek ma már 4000 tas^ van, évenkint ezreket fordít a hazai mezfi- 
gazdaság különböző ágainak emelésére és működésével országszerte ism(»ro- 
tes nagy eredményeket ért el. 

RéRésxeti egylet. A vasvármegyeí régészeti egylet, mely a 70-es évek elején néhai Szabó 

Imre püspök lelkes támogatása mellett jött létre, főleg római leletekben 
gazdag régiségtárt, alapított, moly Szombathelyen a püspökvárban van 
elhelyezve. 

A felsorolt adatok eléggé bizonyítják, hogy Vtisvármegye tái-sadalma, 
az egyházi és világi hatóságok lelkes támogatása mellett, a hazai közmíve- 
lődés terén minden időben mily áldozatkészséget tanúsított és mily rend- 
szeres és tapintatos eljárást fejtett ki. Ennek köszönhetjük, hogj' vármegyénk 
400,000 lakosa közül ma már több, mint a fele a magyart vallja anyanyelvé- 
nek s, hogy e vármegjx* idegen ajkú lakossága az állam nyelvének elsaját{^ 
tására nemcsak fogékony és hajlandó, hanem azt szükségesnek és hazafin 
kötelesséíjnek is tekinti. '^ 




VASVÁRMEGYE KÖZOKTATÁSÜGYE. 




NÉPOKTATÁS. 

középkori népnevelés iskolája tudvalevőleg a templom volt; 
tananyagát a keresztény hit igazságainak és szertartásainak 
népszerű magyarázata képezte : ez volt az úgynevezett farai isko- Fárai iskolázás. 
lázas. Szent-István elrendelte, hogy minden tiz községnek legyen 
plébánia-temploma. Ezen templomok mellett bizonyosan voltak 
iskolák is, ámbár történeti emlékeink ilyeneket gyéren említenek. 
Hazánkban a legrégibb ilyen iskola Vasvármegye Pápácz községében volt, 

A XIII., XIV., XV. és XVI. században számos plébánia alapíttatott, 
melyeknek legnagyobb része iskolával is bírt : így a XIII. században Kőszeg^ 
EgyházaS'Szecsöd, Rúm, Ori-SzenUPéter, Vasvár, Mura-Szombat, Sámfáivá; a 

XIV. században: Léka, Rőth, Rába-Kovácsi, Ftlsö-Paty^ Niczkj Ölbö^ Répcze- 
Szt'Qyörgy, Sárvár, Vámos-Család, KáJd, Kercza, Velemér, Mártofihely ; a 

XV, században : Oyarmat ; a XVL században : Nagy-Föse, Tómörd, Kethely, 
Német-Szt,'Mihály, Szálának, Német-Hideykút^ Kertes, Qyanafalva, Ikervár 
és Kenyéri, ^ 

A plébániák mellett különösen a monostorok voltak nevezetes gyúpontjai 
a nemzeti művelődés terjesztésének. Ilyenek voltak: az 1183-ban III. Béla 
király alapította cziszterczita kolostor Szent-Goithárdon ; a jaki Márton gróf 
által alapított benczés kolostor Jaákon ; a FV. Béla király által Vasvároft alapított 
Domonkos rendű, az 1360-ban Kálmán győri püspök által Szombathelyen 
alapított Szent Ferencz ren(Jű és Lékán 1336-ban a Szent Ferenczrendüeké. 

Ezek a szerzetesrendek, a hány kolostorral, ugyanannyi templommal, 
iskolával és könyvtárral bírtak. A monostorokban lakó szerzetesek voltak 
a XIII., XÍV. 8 a XV. századokban a népnek oktatói és művelői ; mígnem 
a XVI. és XVII. századokban, a török dúlás idejében, a monostorok n£igy 
része szerzetes lakóikkal együtt elpusztult. 

A közoktatásügyi állapotok a XVI. században Vasvármegyében is 
szomorú képet mutattak. A mohácsi vész után megszűnt minden forrás, Mohácai vész. 
melyből a népnevelés életerőt meríthetett volna. A fárai iskolázás elhanya- 
goltatott, a zárdák, templomok, iskolák romban hevertek, az oktatással 
foglalkozó papság sorai megritkultak és éhez járultak még a vallási 
villongások is. 

A vallási harez azonban nemhogy megsemmisítőleg hatott volna a Reformai-aió. 
közművelődésre; ellenkezőleg megtermékenyítette a meglazult szellemi és 

43* 



ai4 



Vas vármegye kösoktatásügye. 



Uatio educa- 
lioriii. 



rrkolesi Metet. A prnlestíinsok vallilsi érdekből iskolákat létesiUíUftl 
11 kutli(»likiisuk ií^ versenyre keltek velük. 

Sárváron a protestánsok kdnyvnyonitatól állítnttíik feL mely, a vallAsi 
érdekek nudletl, a nemzeti irodalmi nyelvet is ápolta, a vasvármeiryei föpa- 
jNíreí<; pedi^ \VA IBll-jki na^íy^^jiinbati zsinat éríelrnéhen sorra vizsg;Uju s 
katluílikus isknjákal, lio^n az esetlesres hiányokat felderítse és pótolja. A 
protestáusnkiiál a papok k(»zdetben eiryiittal tanítók; a kathoiikiisoknál nmr 
szerf*peliiek iskiilamesterek (ludimagístVi), mi a föesperességi vizsgálat okbul 
innik ki. Ezen vizssrálatok iratai sok tekintetben natifyon érdekes<*k ; íu\ 
jik az H327-Íki eanonieii visitatiolíól kitűnik, hotry ji f*'hö-»iolnöki iskolanuvsiiT 
jrívedeLnie (Proventns Heettíris) : 

^Mind a híirom faluból eiiyariuit uz niestomok mindeu IiAkIúI EsztendOii áltnl tai-tuxuak 
**í?y-<^ey kenyínTí'K Iteoi, az halói tometí^&trd jAr tí\ry pint b*ir, «g:>* r^ipii kenyér, f^\ 
IM*csenye, Iteni, mikor halotnnk liariinifoz?*, jAr d. 4". 



Kazó István vasvárme^yei 
1698-ban például még 1 «íímroü 
iskola a Szent- Mihály templom 
nek azi>nban ekkor már nyoma 
kolaház riinesíMi. A lelek iiL^yan 
építése a p|ébániid>eii híveket 
akarjak teljesíteni* azt vetvén 
vannak, A tanító, ki egyiiltal 
lakik s ngyanott nyer élelme- 
r^jMtett íá,£ías iskolája, a lem- 
ben, délr5l nyiiLfatra épilvc* és 
lemmel ellátva, 

(jróf líatthyányi dó- 
nok és vasvárniegyei fn- 
17.'4-ben tett vizsííálala 
fim két tanító voh : ma- 

Ki^dekes meííemlíteni, 
mekek közül azok, kik 
Vi évre áfí dénár helyen 
számolni tami- 
dénár tandíjat 
hatheljfen is volt 
gyár és német 

kívül kübin 

tatn' tóval. A 
l.atii* szerint a 
oly sziik, hoíi-y 
nem Ibgadliat- 
Pedijir van — 
iskolának nz uva- 
váttott 7U hold fíildj 



'I.ÍÍ. 



A U0M0NKO80K TEMPLOMA h^S ZÁRDÁJA VASVÁROTT, 



íTiesperes vizsgálata szerinl 
sem volt iskola. Hajdan u 
alatti völgyben állott, mely* 
s*»m vidl. Frlsn-Ef/riitt is- 
megvan és az iskola M- 
ílb'tné, de azuk ezt mm 
lel cíknl, hogy igen kevesiui 
haransrozó is, a plébán ri- 
zést Sdrniruak van k 
[dom kim^U 
e^ész kénye- 



zsef upátkaao- 

t esperesnek 
szerinl K' 
tryar és néii! 
hogy a gyer- 
írni is tanultűk. 
30 dónuri, a 
lók pedig r»(* 
fizettek. *S>f>m- 
i'Z időben ma* 
iskola fi exen- 
leányiskola nö- 
eanoniea ví.hi 
magyar íisk Li 
a gyermekek*'! 
ja be. 

UK:yni«nd — w 



(lnloni aIIaI int?£' 
nudyhol ii iHiiitü í kinek ti-mdésérí járt 2h dc^iiár, oolledáhól * ^, mindcíJ 
olvaííó gfY»^rmektől 2^ iLt « dntdinfilükt*'>l .szriniiaiiokun a^y tojás r*s só , arat^Wkrír 6 't^ 
vagy *jgy csihe. A idispöktfíl van ^'tO fríja. B kültöl hiizAjit. H kfihíil rozsa a kisebbik kd' 
28 holdat hír. Míutiin pedijsT a hihhi Kiss [>áaiel íikkori szoniliatht.dyi plébános által » 
templomi xenéajcek küjíiítt kiosiítaiciil, n mikiletsíiik a kioszlAsi nyuglákbóL könllménTi*' 
iiifnrmáUs vég'ctl fotorjeaztés teendő a jíüspük úr ö ktíííyelmessrffének. 

Miira-Siomhat iskolája, melyhez Korong, Kákicsán. Lukasóez. Vesesit 
és Cserneróez községek tartoztak, fábó! v^an építve ; jó iskolák valtn 
to\'ábbá Xiczken, Csdniffon és Sdrvároft, 

Xz 1777 'ben Mária Terézia király nó által kiatiott „Hatio edueaiionisi 
ezímű iskolai szervezet alapján Vasvármegyében is megindiűtak az iftkub 
reformok, Siombathdi/en és Kősitigcfi 17H0-ban, Szmt-Qoiihárdofi 1789'bril 
állílt)ttak fel ,,ncfmeii tanofiát" s a városi és falusi kaíh<>likus iskolák í^ 
„RatÁo" értelmében szervezteltek. 

De a nKatio" nem sokat változtatutt a régi reudszoreii. A proli?Ktáuj^>l 
- hivatkozva autonómiájukra tiltakoztak m ellen s távol tudták mngiikto 



V&ST&rmegy^e közoktatásügye 



311) 



irtaai ax átlaini h*»rolyílst. íg> íi/jiímji a Hüliu inté^ktMlése kOscvetleiiiil rsuk 
katli* tnnü^^'ét óriiitették. A nzándt^kúlt eredmény azonban itt sem niiitatkn- 
j^iitT, meri nem volt a vannt^nébpn n^Tyetlnn tanitókopzéísre feljogosított tan- 
nirxel seín, az iskolatentartók pedig nem sokat 1<Vro(liok tanitujiik képzettsé- 
r*'*veL KnniMroííva a l<>irtt»hli tirlyen, különösen a ni»mzetjííóíri vidékeken, 

linden a régiííen niara<ii. 

Xagj'obb lendületet nyert Vasvárinegye népoktatása a XIX 
feléjén akkor, midrm a torvénybatóság 1820-baii es a kíWrtkeztt években 
Mrendelte, liogy az 1701, övi XVI., az 1792. évi VIL és az 1805. évi IV. t.-ez. 

telmében a hazai nyelv üktatt'iHa a közönséges tudományok közé sornztassék. 
eaídból tí^kintélyes alapot 
J8 létt»sílPtt, melyb/íl aztai 

uiitók, kik a magyar nvelv 
miitásában kitűnnek, jn 
ni mai nyernek. 

A vármegyei tanügy 
^rf I e k é bel i n agy bi nt i tssá gi j 

umkát végzett a magyar 
iyelv terjesztésére k i k ü I 
lőtt választmány, 

Aít lH2á jVí»rilis tO-r-n \tir- 

l>tl kojsgvGlfí* íi jiiriWi Hzoltf-íi 
bírákat iilíisaotU. Iio^y « rióniot, 
^cirvtlt Mfi vandahiB ívendj holy* 

^^k inkoláit haladékUiluTuil tá- 

i>g^i&sAk meg éS' lügyenek jr- 

pnlfísi 11 ^3'un»(ik«knok ii ma 

K«:y i fit? j Q U*íf ti liui i tií k u l a 
Ittattak a miifryar nyelviig* k ha- 
Aék nMkiW \M ranítú^ára 

mjHTiik nia^víinll ^nem lutlnak 
a jiívő iskolai uaittiíndőni oly 
»üg<MÍet íngiidjiuiakf ,»ki a ma- 
gyar nyrlví't jól tndja és Unítsa 
fe .1 tanitv.áiíyokar »/. islt»ni ludtt- 
fiiiluyban ezen nyelvtiu nktíisBa*^ 

rgyancí^ak uiatittattnk a 
f-toignhirák, hog:y a hol a mes- 
terek üzetéí^o, ava^y az iskolai 
/^pillétek <^l6|fielonstíg»^ iniatt aka- 

: i'k m«*rrdhÉ)iiHk fei« a lidké8zekk«'l e^Vfiéi-tőleg a [lati-unusokat a tiieirklvántaló ae^ede* 
tM íierkeiitaék, 

Batt^Kánjf FüIüjj herczeg, >ra«vármt^^ye örökös föít*eáiija luy^kurestotftt, hogy a 
1 isétí^i virlékpn levíí mesterek kcjxGl csak azokat réBzesílse Hejfőlyben, kik a magyar 
iv tanirásAban kitünuok. 

.4 matjffar királyi heh/tartó tanársho: kérxtmy iiyiijlatott In- a/- inint, hogy a faluwi és 
vá^roNi alfeiölíh — vag^^is u, n. tritnalis iftkoUíkban mí^gkiváiitatö inagyar-tót és magyar-horvát 
tankunyreket a ^matfyar i^nwfrgitaé" által olcsón adassa ki ; i)t.a»ítván og^'idcgüleg a szolga- 
hfrákat* hogy a nórnot tartományokból behozoll könyvokt?! koiillskálják. A horvát-magyar 
tjiiiknnyvr>k megínlsára a szomlinthelyi profossxorok vállalkoztak. 

Í837, július :Win Vasvánnegye knzgyííléííiéböl utasittattak a szolgabírák, 
\vvjv a kf»rübítükben niűkíHlo tanítóknak szigornan mr'ghagyják, bogy a 
m Im'ö 7 — // évm (jijetinekvket egyfolytában V* évitj oktassák, esak a 
I L.^oRabb mezei mimka idejében engedvén nekik 3 hónapi szünetel; 

! I. bogy a tandíjat negyedévenként beszedjék, a tanúh'ik lajstromát, a 

taat'V megkezdéííét és a vizsgálatnak batánrapját — a plébános* vagy predi- 
kjitanik által is aláírva — a szolgabirókíuik benyújlííák. 



«'•'■'»»'! ""K,űr" 



ÍRT-- 






A SAUVÁRl KATH. NÉPISKOLA. 



:í2<i 



Vasvármegye kÖsoktat&sügye, 



^ 



O 



A FÜSPÖia tBKOLA BZOMBATHELYKN. 



alop. 



Pebő-I6v5i tan 
intézetek. 



Végül H oépoktiitils íMőmozdításához szíiksé^ps töke létesítését illet '- 
egyUan^ lelkesedéssel kiimmdatütt, hogy minden nemesi telek erre a tv.r.s, 
48 ezüst krajczái'ükai tartozik fizetni. 

Ezen ktVzííyillési határozat kővetkeztébí*n Vasvármeííye közönsége kér- 
vényt intézett a oádnrhoz és a lielytartótaiiáeslioz, Im^y a valUusoktatást az is- 
kolai tanulmányoktól efrészen kíil<)nítse el s rendelje el, hogy a falnsi -.ni 
mekek — tekhilettel arra a körijhnénjre, hugy azok az évszakok viszont ii 
ságai között gyakorta egészségük és életük nem csekély veszélyezteté»sV'\>! 
több ónhiyira kénytelenek naponként vándorolni, ho^y az oktatiis olfni* ii 
részesüljenek valláskülönlíség nélkül, nüiidenk(*r a legkuzelobbi iskil. 
járni kríteleztessenek. 

A helytartótanács a fentebbi kéreloninek helyt adott, azzal a kikötésf^e 
liügy az illető plébános, kinek tndta nélkül az evangélikus tanítónak rómíj 
hitűek gyermekeit oktatás alá venni nem szabad, mindenkor éiiesiteodö. 

A népnev(dés fejlesztése érdí'kébeí) HornUk < tyurgy táblabiró 1845^lieti 
")00 váltó iorintos alapítványt tett, melynek kamatait az<ín tanító kapja, kí 
magát különösen a magyar nyelv tanításában tünteti ki. Ezen alapítván v 
ma már összesen 15,000 frtból áll 8 a nemesi pénztárban kezeltetik. 

1840, május 13-ikán avatták fel Fehó-lJhőn a mai hírneves lanintézrTit 
azon legrégibb épületét, melynek alapját Wimmer Gottlieb Ágost felsr^löviu 
ev. lelkész vetette meg, () gondoskodott arról, hogy a vidék iskolái jól 
képzett tanítókat kaphassanak, hosszas fáradozás után az első tanttől' f 
alapítván meg Vasvármegyéhen, Elemi iskolTiját hánirnnsztályn niintaisk<»lav;t 
bővítette és abban három tanítót alkalmazott. A tanitóképzöbe, mely u 
nrszágban az elsö protestáns tanítóképző volt, i2 fiatal embert vcHt fd 
hogy azokat 4 év alatt tanítókká képezze. Csakkamar középiskola is kelet- 
kezett Felső-Lövön, nüáltal az intézetnek ezélja részben az lett, hogy ^^^ 
ország minden részéből idesereglö ifjúság itt a német nyelvet sajátítlntósH 
eb E két czélhoz újabb időben harmadiknak esatbikozik : mjigyar szi i ij 

működni és a magyar nyelvet is kellőképen ápolni, ngy, hogy a feL^n 
tanintézetek legnjabban a magyarság egyik erős várává hittek. 



Vasv&rmegye közoktatásügye. 



3fit 



A BXiibailisiigliarcz lezajJásü után a magyar iskulaügyut újra Bécsből J«i<«ii«r. 
<lirii7álták, a kiegyezés után azonbai) inegviillrjztak a viszonyok, 1867-ben 
báró Eötvös Józsel' ismét a kuzoklalásügyi kurnuiny élére kerfiJt és a leg- 
újabb időkig kiható reloniuikban, az 1H68. évi XXXVIll. t.-cz.-ben. melynek 
mii^vát már 1848-ban elvelette, uilékesitette gazdag tapasztalait. Ez a 
.törvény óriási lentluletet adull Vasvárniegyí^ tainígyének is. Ny<jiniil»aji inín- 
ilenfelé iskniákal áUítnltak hiíFeli^ezetek. társnlíiíok, eLnesek, községek és 
állam. 

Szúmbathchjen I8íj9-beíi az elrnn iskola k<3zs<'íin(' ItMelik és 1870-liejí Uem* i^k«ink. 

iz Pj^yházmegye lelíjgyeletf* alól a megalakuh isknlaszék t'eUigyelete alá 

fkerok Még Hgyanazi>n év n(>venib«*r bávában Siahó Imre megyés püspök új 

íalliojikus tanintézetet alapit, mely 1872, L»któber l-én nyittatott meg. 

Jgyancsak 1872-ben alapittat ott a Lakner mvérek magán leánynevelő inté- 

ccto is, mely nyilvánossági jogot nyeil. 1876-ban nyilt meg ixpidyíin Imny- 

tfkola^ 1886-ban a polgári vs felnő kcreskedehui ishUa és még ugyanez évben 

^épott életbe a megyei árvahási iskoláthm) is a beltanítás. 

A kőszegi r. kath, 
ilemi iskolákat a vá- 
ros, mint keg> úr ala- 
litotta. 1868-ig föeh*- 
li iskola volt. 1870-ig 
ht^yütt voltak a leány- 
iskídák is a fiúisko- 
lákkal férfi tanítók 
vezetése alatt. Ekkor 
a város a leányiskídá 
kat átadtíi az itt let ele- 
pt»dett domonkosrendi 
szerzetes növérekíiek. 
A^ evangélikus vaUíi- 
suak szintén ö fiú-, íj 
leány- és 1 nyelvészeti 
usEtályból álló elemi 
iskidával gondíjskod- 
íiak gyermekeik ne- 
vettetéséröL iskolá- 
juk 1843-ban épült, A 
város és a takarék- 
pénztár áldozatkész- 
ségéböl létesült 1876baü 
1874-bt;n nyolez osztálvú, 
A két Víiroson kiviil 



T^^JlÜi 






A PlNKá^FÓI KATH. NÉPIÖKOLA. 



AlÍMitii eltsuii 



a községi polgári iskola, Adameez Terézia jM*diir 
íá]untézette! összekapesolt no-ru^rdőf állított, 
is, a iiagyHblí községiekben egymiis után kelet- 
keztek községi népiskolák : ig,v SárvároU, Kis-Cidfben, Mura-Szombaton, Szent- 
G otthonion, stb. 

Az első állami elemi iskv^la 187B-bau Mnni-Szomhatov átlíttulntt tel 
Tn-rort minisztersége alatt, a melyet gyors egymúsiitíinbau kovi^ttek a töb- 
biek, különösen a nemzetiségi vidékeken, a bíjrvátnk, vendek és lii**n<'zek 
lakta részeken* 

Vasvármeg>'«» azt sem tévesztett*" sohasem sz<*ni eUil, liogy a níTUzeti Kisdean*ív«i^ 
ittíjlndésnek legbiztosabb alapja és tényezöji* a kísdednevelés. E töntus okból 
II vármeg} e terfdetén kulraibítzö helyeken - töblinyire az idegen ajkú lakt*s- 
' >tÍ\U közi'itt — magyar kistiedovókat lélesilett, melyeknek lániogatására, 
i víiTamint ujaknak létesítésére 188íí-ban .. Vasvármeg) ei kisdedóvó-egvlet •' 
lezím alatt Szombathely székhelylyel társulatot szervezett. Van a várinegye- 
[iwn ez idfi szerint összesen 24 kisdedóvó; ezek kozid legrégibb a .^^o^íi^jíj^ 
\hehjiy mely már 1840-ben idapíttatott. 

A népoktatási Itovéiiy hatályba lépte után X'asvárniegye élére nép- 
íkulai tanfeliigudrí állítíatutt, szerveztetett a megyei iskt»lai tanáes, a 
tözség(*kben |>edig megalakultak az iskolaszékek. A vármegyének eddigi 
ínfrliigyMi mind kJvsdó íértink v<»llak. 



Tiiur«tiuinritiAk. 



taM 



829 



VAflT4riDdgy6 kÖ&oktatáLBügjre. 



TBükítlAleflek 



^hw^ 



8ZABÓ mRK POSPÖK, 



Tmiintézeiflk é^^ 
lAnitók izáma. 



EIsft taiifclugye- 
löjo volt uz OsritíoieB 
vasmegyei családból 
származott Sieiesiey 
l^rászló, íi kiillö, 187!- 
ben II M^ ke- 

rülőt n ; .-„ 'si 
képviselővé válasz- 
tütta s mint ilyen! 
1 878-baa bekovetke- 
zett haláláig, a tim-l 
felügyelüi tisztet tsl 
viselte. LUána követ- 1 
kőzett Menntfet/ József] 
Hs RiU JózseV. 1H91-T 
lien ezek helytH Halász 
Fcrenez fnglalta eU 
k)l a vánuegye márJ 
íOribb, inikur itt. niinlj 
segédtmifel ügyelő mű- 
kudult, ismert. 

Hogy V^ismegye 
néiupktatásüjüry*' ma axJ 
első helvfíi áll az ör-l 
szagban* az nagy rész-l 
ben az í> órderne. AÍ 
tanrelügyidö melJettai 

segéd tan fe I ü gye lök 
gárdája is mind olyj 
jeles ériekből állott, 
kik közül nem egy tett ma már {>rszágí)s hírnévre szert. Ilyenek vnltak :1 
Baliaiji Károly, Liherléni/i (jüsztáv, SzabtS Károly, Zagromzhj (jyn[i\ Halasz 
Ferenez, Siahu Géza, Csermiyei Imn% Afosdósstj ImVe, Romaneci Béla és jelenleg 
Ősi Vendel 

Vasvármegy ében nia hét ianüú-egyesühi van, i'i. m, az általánus, 
muraszombati járásköri. a római kutliolikus, a vasi alsó-, vasi felső-, vasil 
közép- ág. i'V. és az őrségi református. 

Vasvármegyében 77,ÍJ6(i tanköteles gyermek van, vagyis az egész lakos 
Ságnak 19'Bö/^-a, A tanköteleseknek íi6'75<»/Q-a jár iskolába és pedig cíemi :1 
ükoláha jár 6-12 éves fiú 28,462, leány 27,528; ismétlőhe : 13—15 éves fmj 
12,262, leány 9713; ipariskoldha : 1579; ahdfhhi hresJcefMmibe: 9b\ polffáríl 
iskolába: 409 üu. 411 leány; felső kereskedelmihr : lOő; köiépiparhkoláhff .^ 
9—15 éves: 682. Mindössze 74,347, 

Van a vármegyében összesen '143 népoktatási taíiinlézel 7(X> uuniovai. 
Ez iskolák közüJ jellegre nézve : állaíni 27, köTsógi 26, r. kaik 308, ref U)^ 
ág. ev, 104, igr, 12, magán 2, árvaházi 1, állami polgári 1, községi polgári 
r, kath, polgári 1, n kath. ianüúnoképezde 1, ág, ev, tanitőképesde : 1, ci/.5(i/bW| 
kereskedelmi iskola 4, ipariskola 12, kisdedóvó 24, összesen 543. A 7001 
tanító között van 690 képesített, 10 nem képesített. Egy rendes ttinitónakj 
fizetése átlag 441 )"rt 71 kr., a si^gédtanítóé 338 írt 55 kr. Az iskolák éí 
jövedelme kitesz összesen 422,946 irtot, a kiadás ugyanannyi. 

KÖZÉPISKOLÁK. 
A népoktatás üg>^ének tejlesztése mellett Vasvármegye küasöméí 
goodott fordított a középiskolai nktatásra is és luAgy ebbeli tön^kvései nei 
maradtak sikertelenek, azt mutatja iskoláinak magas íejleltsége és fulyvásj 
szaporodó száma* 



V&aváxmegye kósoktatMügye. 



3SH 



SZILY .lAiíOB PÜSPÖK. 



A közémsktílák között 
•4sö helyen áll a Bzomhtiiheltji 
kkr, kath. főf/imnázinmy mAv 
még 17f)8-báil áüíttiiíotl ír\ 
Zithrj FVronez gróf ^ylm püs 
pök, a vár'os akkori kegytint 
segélyével. A nagylelkű ÍVí 
pap í^aját szomhathelyi vánV- 
nak telkén, a mai Iskola-uteza 
sarkán emeltette w műig is 
fennálló emeleteK isknlaépíí- 
letel 6 a tervt^zett 4 grammá- 
tikális nsztaht a hnnianiorák 
2 osztályávaí toldatta meg és 
pzen íiiíztályok tanárait a sa- 
játjából fizotte, 

A tanítás 177H- nuv ember 
havában vette kezdetét s a gim- 
názium első tanárai a Szt.-Fe- 
i'encz-rend atyái voltak. IL Jó- 
rsef alatt a tanárok fizetését 
teljesen az állam vállalta ma- 
gára s ekkor kapta a gimná- 
zium, mint teljesen t'illami inté- 
zet ^a kir, gimnázium" ezíuiet, 
melyet, a kath ölik us mellett, a 
mai napig is megtartott. ÍL Jó- 
zsef halála után az uj tanterv 
élkészitéseig a Mária Terézia- 
féle tanrendszer helyeztetett 
viasza s a lanitas nyelve a latiíi 
lett ismét Az \^ átalakult kir. 
gimnáziumban Szl.-Ferencz-rendiek és világiak \egvest laiiltottak, s az intézet az 
I79:i-bau felállított liezeümraal köztis igazgató alatt állott egész az 1808 9. tanév^g, 
midőn a hat oeztályú gimnázium vezetése a csorna*prémontrei kanímok-rend 
kezébe került. A liezeura alapítását Vasvármegye rendéinek buzgólkodása ered- 
ményezte. A vasmegyei rendek 1793, június 3-án tartott gyűlésükön Szily János 
szombathelyi püspök indítványára elhatározták, hogy Szonibathelyen bölcsészeti 
tudományos intézetet fognak felállítani. Egyúttal elhatározták azt is, hogy az iskola- 
épület közadakozás útján való lélallilásat, fölszerelését, vaUuiiint az intézeti igaz- 
falónak és szolgáknak tizetését magukra vállalják, ezenfelül megkeresik a szent- 
ereszti eziszterezita apátot, hogy rendje tagjai közül az intézet száraára 1 tanárt, 
vagy ilyenek hiányában évi 20u6 frtut adjon. Miután Beutter Marian szt.-kereszti 
apát^ 1793. augusztus 1-én kelt alapító levelével, a kért évi 2000 irtot hiKtosítotla 
m még ugyanezen évben leérkezett az intézet fölállítására a királyi megerősítő 
okirat, a bölcsészeti előadások 1793. november havában megkezdettek, rossz, nor- 
raáhs iskolahelyiségekben és 1790. elején már tetií alatt állt az iskola saját épülete 
is. A liczeum és gimnázium az 1794 5. tanévtől kezdve az 1808 9. tanévig egy 
igazgató alatt állottak. 

Az 1806,7, tanévben lépeti életbe az uj rendszer, juelynek értelmében a 
láziumi oktatás 6 évfolyamra osztatott be. A gimnázium az 18<J8 9. tanévvel 
3oma-prémontrei kanonokok vezetése alá került s a gimnáziumnál eddig mű- 
cbdött tanárok helyét a esorna-premontreiek foglalták el. 

A gimnázium és a liczeum között a közös igazgatóban uvilváaúhi eddigi 
I közösség így megszűnvén, a két tanintézet ezen tűi külön igazgató és tanári kar 
[vezetése alatt folytatta egymástól lüggetleoul munkásságát ISöO-ig. 

A csornai prépost a gimnázium épídetet tetemes költséggel átalakíttatta és 
50,000 frtért megvette a rendtagok számára lakásul gróf Batthyány Károly házát. 
1850-hen Szmczy Imre premontrei tanár lett a lieeum igazja^atója is és ez idó óta 
a két külön álló tanintézet főgimnázium nev alatt és később nyolcz osztályúvá 
különíttetvén, állandóan a premontreiek igazgatása és vezetése alá került Jelenlegi 
t igazgatója dr. Edclmann Sebő. 

A vármegye 187 l-ben a liezeális épfdet emeletére egy második emeletet 



Szoinbalhdyi 
foirímnáxíiim 



I^JilUitVISitft- YttJÜltlíf * »» V *» ">*»*M • V im ¥ nriii i'g j * - 



44 



^u 



Vasvármegye közoktatásügye 



üpítttíLett l>e üz álalakit^sok csak hangosabbaji kövt»telt»>k ^gy zi^taJan éb egésíiJ 
ségos hf»lyen ÍPlállilantlÓ. a ino<Íeni követelményeknek teljesen meíríel*nn épulK-1 
nek szüksé^jességét. A kuruiáuy siirgelte, a nieg-ye és város óhajtotta^ a csornml 
praéláínsoak, dr. Kiincz Adolfnak akarata és nemes erélye pedig* létesítette aztl 

KóTalvi Vidur igaKiíató Javaslatára elhatározta a rend praeíátusa, hogy az 
Ori-iUczában, a préujonlrei székházzal szoniszédos Hühner-féle hátat veezi uifjy 
hosszan kinyúló kertjével. 1894% sLoptember 18-án szenteltetett fel az új fógim- 
názinmi díszes palota. 

Méllu hiiözkeségét képezi az intézetnek a tanári könyvtár, melybnn 6240 mfl 
van li.321 kötetben. Az ösfízes könyvállomány értéke 25,295 frtra lehető, A terJ 
rnészettani éíí veg-ylani tízertár, a eláss, philolugiai múzeum és a meelianikiiíf 
niuhelylyei kapcsolatbiin az orszá^r elsóranffű múzeumai között íoghil lielyí^ttJ 

A főgimnáziumban a preniímtrei í igazgatón kívül 10 premontrei, I egyhaz-l 
megyei és H világi tanár múködik. A taiiuh'tk száma évenként 4<»0— 4-5() közíiti 
váltakozik. 

A fugininázium és liezeuni igazgatói és tanárai, részint az irodalom és 
iMniiás terén, részint a közii£ryek terén nu'ndig elismerésre méltó mimkásságol^ 
fejlellek ki. Ilyenek voltak az 1850. év elótli iflökben : ('zuppon íívörs'v. Biit 



% Ili í \. 



A SZOMfiATitRLVl KIK. KATH. fAqIMNAZIUM. 



KJj«^«p#i jtrirunii- 
xium. 



Lajos, Kresmetivn Ferencz, StegmüHef Károly, szombathelyi kanonokok, egyJ 
megyei áldozárok, Arrutj ííergely, Lak-y Deinetej\ Pintér Endre. Simou Vm 
Szenny Imre. Vuay Ágoston, esorna*prémontroi kanonokok, Vzinke Ferencz. lioirátk 
József, Kidesdr István világi tanárok, A későbbi évekből : áv, Pauer Imre, Ur. Kuna 
AdfiU, Névt/ haszló, di'. lApp Vilmos, dr. Csuday Jenó, Kőfalvi Vidor, a jelenben 
fiedig : dr, Kí/f/m«wH Sebő, kU\ Dalios A6zBeí\ Kárpáti K(*\emen^ úv. Xfarkoviis Arnold 
és Hormth (jeliért premontrei tanárok. 

A kúHiegi Fannonhalmi SiL-fítmedekreufii gimnánum terve már Píiziaálív 
I'éter korából való, aki 1626-bun akart, már Kfíszegen jezsiiitn-kollégiunKH 
létesíteni, de a koUégiimi csak lí57rj-beii létesíilt, 8zécheii\i érsek áldozat- 
készsége fnlytári s 1677-bGn inegiiyilt a kollégium négy első osztálya. 

A jezsuiták vezetése alatt állott iskola f^tautárgya a latin nyelv volt; hamm 
grannnaticaiis és egy syntaxis-usztálylyal, a ham/niitásHoálunk poézis) usztályhnj] 
í\% ékesszólástan és a g-örög és latin irűk művei taníttattak. 

A jezsuiták pápai és királyi rendeletre szétoszlattatván, a kőszegi isfc 
fanurok nélkül állott egyidele, majd a kősz<*gi plébános neveztetett i_ "o 

{1773,j s rgy házi téren maradt továbbra is, az eddigi rendszertelen oktíi 
esakamar (1777.Í a piaristák t^zéltudntos vezetése váltja fel. 

A Mária Terézia által kiadt»tt „Hatio educatnriis" alapján asu ískofii f«kk«)^ 
teljesen njiá.szervezletetl s barom nyelvtam és kót gimrtáziumi os> 
az iskola uj vezetői. I. Ferenez uj tanídmányi rendelete folytán ké 
osztály mellett humanista és bölcseleti oszialyokat létesítettek a oian.-<uik 
irimnazními nsztiily lodyett s ez a tanítási n?ndszer fenmuaradt lK%**-ig- 



VasTármegje kOzoktatásügje. 325 

A jelenleg négy osztályú gimnázium ma is a Szent-Benedek-rendiek vezetése 
alatt áll, a akik város támogatása mellett teljesen modern alapokon vezetik az inté- 
zetet. A tanári kar benczésekből és világiakból áll; jelenlegi igazgatója Horváth 
Mátyás. Az iskolának saját könyvtára, természettani és természetrajzi szertára van. 

A szonihathelyi államilag segélyezett Icözségi polgári és felső kereskedelmi ^^^^^^^^fj^^^ 
iskola alapítása Varasdy Károly volt polgármester nevével van szoros kap- keresk. iakoia*'. 
csolatban s az ö buzgólkodásának eredménye, hogy a varos polgársiigii, ii 
megye segítségével, 18H6-ban már megnyithatta az új tanintézetet, mlg az 
iskola díszes épülete 1887-ben szenteltetett fel. 

A tanintézet három forrásból nyeri tehát fenntartását: a város, részben, mint 
erkölcsi testület, részben, mint magán-polgárok összesége, állította fel a mintegy 
oBfiOO frt értéket képviselő emeletes iskolaházat. Ugyancsak a város, mint erkölcsi 
testület évenként közel 1000 frttal járul a dologi szükségletekhez. A vármegye 
13,000 frtot fordított felszerelésekre és irodai szükségletekre. Az állam fizeti a 
tanerőket, a mi jelenleg évenként 15,000 frtot tesz ki. 

Az eredeti terv szerint az intézet hármas irányban fejlődött 1893-ig. Ekkor 
ugyanis a faipari tanműhelyt felsőbb rendelettel beszüntették, a vasipari tanműhelyt 
pedig fel sem állították. Ugyanekkor szűnt meg, a helyi hatóság és az iskolafentartó 
város ajánlatára, a polgári iskola V. és VI. osztálya is és ezen idő óta az iskola 
csak a czímben kifejezett kettős irányban munkálkodik. A kereskedelmi iskola 




A FELRÓ-LÖVÓI INTERNÁTUS. 

1806. augusztus hóban uj szervezetet kapott, a mikor czíme is „felső kereskedelmi 
Í8kolá*-ra változott. 

Az intézet szertárai taneszközökkel kellőképen el vannak látva. 

A polgári és felső kereskedelmi iskola tanártestülete Seemann Gábor igaz- 
gatóval és a hitoktatókkal együtt 18 tagot számlál. A tanulók 420—450 

A felső'Wvöi ág. ev. gimnázium^ reálisicola és tanítóképző- és nerelőÍ7itézet ^^^j^^^^^^^^ 
Wímmer üottlíeb Ágost felső-lövői ág. ev. lelkésznek köszöni létét. Ő vetette i'^í^oia/^simná- 
meg ez intézetek alapját az ott létesített elemi iskolával, melyhez csak- 
hamar tanítóképző, később pedig a gimnázium és reáliskola járult. 

Wimmer 1845-ben alapította az első tanintézetet Felső Lövőn, melyet gyors 
egymásutánban követtek a többiek s Felső-Lövő ma már valóságos iskola-város, 
német mintára, három nagy tanintézettel, internátustal s párját ritkító egészséges 
fekvésénél fogva valóban alkalmas arra, hogy idővel magyar Wittenbergává 
váljék. 

A tanintézetek egy iskolai bizottság felügyelete alatt állanak, melynek a 
vasi felső ev. egyházmegye esperese az egyházi, az egyházmegye felügyelője a 
világi elnöke. A gimnnáium hat osztályú s most buzgólkodnak nyolcz osztályúvá 
kibővítésén; a reáliskola négy osztályú. A tanítóképző két előkészítő osztáíyból 
ós négy évfolyamból áll ; a negyedik évfolyam alatt a növendékek mint segétl- 
tanítók küldetnek ki az egyházmegye iskoláiba. 

A tanintézetek mellett internátus és töbl) gazdag szci-tár és gy