Skip to main content

Full text of "Patrologiæ cursus completus [Series Græca] : ... omnium ss. patrum, doctorum, scriptorumque ecclasiasticorum sive Latinorum sive Græcorum ..."

See other formats




Google 


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 


It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 


Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 


Usage guidelines 


Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work 15 expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 


We also ask that you: 


- Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 


- Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 


- Maintain attribution The Google *watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 


- Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 


About Google Book Search 


Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 


alhttb://books.;coodle.comj 








ΕΝ I 
ET. n 
. δ , t ' 


ecd 


 PATROLOGLE 


CURSUS COMPLETUS 


SEU BIBLIOTHECA UNIVERSALIS, INTEGRA, UNIFORMIS, COMMODA, OECONOMICA, 


OMNIUM SS. PATRUM, DOCTORUM, SCRIPTORUMQUE ECCLESIASTICORUM, 


SIVE LATINORUM, SIVE GRJECORUM, 


QUI AB :£VO APOSTOLICO AD TEMPORA CONCILII TRIDENTINI (ANNO 1545) PRO LATINIS, 
ET CONCILII FLORENTINI (ANN. 1439) PRO ΑἸ ΕΟ], FLORUERUNT : 


RECUSIO GHRONOLOGICA 


OMNIUM QU.E EXSTITERE MONUMENTORUM CATHOLICAE TRADITIONIS PER QUINDECIM PRIMA 
ECCLESLE SAECULA ET AMPLIUS, 


JUXTA EDITIONES ACCURATISSIMAS, INTER 8E CUMQUE NONNULLI8 CODICIBUS MANUSCRIPTIS COLLATA8, PERQUAM DILIGENTER 
CABTIGATA ; DISSERTATIONIBUB, COMMENTARIIS, VARIISQUE LECTIONIBUS CONTINENTER ILLUSTRATA ; OMNIBUS OPERIBUS 
POST AMPLISS8IMAS EDITIONES QUAE TRIBUS NOVISSIMIS SACULIS DEBENTUR ABSOLUTAS DETECTIS AUCTA ; INDI- 
CIBUS PARTICULARIBUS ANALYTICIS, SINGULOS SIVE TOMOS 8IVK AUCTORES ALICUJUS MOMENTI SUBSEQUENTIBUS, 
DONATA ; CAPITULIS INTRA IPSUM TEXTUM RITE DISPOSITIS, NKCNON ET TITULI8 SINGULARUM PAGINARUM MAR- 
GINEM SUPERIOREM DISTINGUENTIBU8 SUBJECTAMQUE MATERIAM RIGNIFICANTIBU8, ADORNATA ; OPERIBUS CUM 
DUBIIS, TUM APOCRYPHIS, ALIQUA VEBO AUCTORITATE IN ORDINE AD TRADITIONEM ECCLESIASTICAM 
POLLENTIBUS, AMPLIFICATA j; 

DUCENTI8 ET AMPLIUS LOCUPLETATA INDICIBUS AUCTOHUM SICUT ET OPERUM, ALPHABETICIS, CHRONOLOGICIS, STATISTICIS, 
SYNTHETICIS, ANALYTICIS, ANALOGICIS, IN QUODQUE HELIGIONIS PUNCTUM, DOGMATICUM, MORALE, LITURGICUM, CANO- 
NICUM, DISCIPLINARE, HISTORICUM, ET CUNCTA ALIA 8INE ULLA EXCEPTIONE ; SED PRASERT)IM DUOBUS INDICIBUS 
IMMENSIS ET GENERALIBUS, ALTERO SciLicET HERUM, QUO CONSULTO, QUIDQUID NON SOLUM TALIS TALISVE 
PATER, VERUM ETIAM UNUSQUISQUE PATRUM, NE UNO QUIDEM OMISSO, IN QUODLIDET THEMA SCRIPSERIT, UNO 
INTUITU CONSPICIATUR ; ALTERO SCRIPTURE SACRZE, EX QUO LECTORI COMPERIRE 8IT OBVIUM QUINAM 
PATHES ET ΙΝ QUIBUS OPERUM 8UORUM LOCIS SINGULOS SINGULORUM LIBRORUM 8. SCRIPTUR/JE VERSUS, A 
PRIMO GENEREOS USQUE AD NOVISSIMUM APOCALYDPSIR, COMMENTATI SINT : 

EDITIO ACCURATINSIMA, CTERISQUE OMNIBUS FACILE ANTEPONENDA, 81 PERPENDANTUIt CHARACTERUM NITIDITAS, CHARTAR 
QUALITAS, INTEGRITAS TEXTUS, PEHRFECTIO CORRECTIONIS, OPERUM RECUSORUM TUM VARIETAS TUM NUMERUS, FORMA 
VOLUMINUM PERQUAM COMMODA SIBIQUE IN TOTO PATROLOGIE DECUHSU CONSTANTER SIMILIS, PRETI! EXIGUITAS, 
PRASERTIMQUE 1S8TA COLLECTIO UNA, METIIODICA ET CHRONOLOGICA, SEXCENTORUM FRAGMENTORUM OPUSCU- 
LORUMQUE HACTENUS IlIC ILLIC SPARSORUM, PRIMUM AUTEM IN NOSTRA DBIBLIOTHECA, EX OPERIDUS ET MSS. AD 
OMNES JETATES, LOCOS, LINGUAS FORMASQUE PDERTINENTIBUS, COADUNATORHUM. 


SERIES GR/ECA POSTERIOR, 


IN QUA PRODEUNT PATRES, DOCTORES SCRIPTORESQUE ECCLESLE GR.ECJE 
- ' AB EVO PHOTIANO AD CONCILII USQUE FLORENTINI TEMPORA ; 


ACCURANTE J.-P. MIGNE, 


Biibliotheese C€leri universse, 
SINB CURSUUM COMPLETORUM IN SINGULOS SCIENTIJEE ECCLESIASTICAE RBAMOS EDITORE. 


PATROLOGIA, AD INSTAR IPSIUS ECCLESIA, IN DUAS PARTES DIVIDITUR, AL1A NEMPE LATINA, ALIA GR/ECO-LATINA. LATINA, JAM 
PENITUS EXARATA, QUOAD PIUMAM SERIEM VIGINTI-QUINQUE ET DUCENTIS VOLUMINIDBUS MOLE SUA STAT, MOXVE POST PERHACTOS 
INDICES STABIT, AC QUINQUE-VIGINTI-CENTUM ET MILLE FHANCIS VENIT. GHJECA DUPLICI EDITIONE TYPIS MANDATA EST. 
PHIOR GHAECUM TEXTUM UNA CUM VEHSIONE LATINA LATERALIS AMPLECTITUR, £T AD NOVEM ET CENTUM VOLUMINA 
PERVENIT, SED SINE INDICIBU8 ; POSTERIOR AUTEM HANC VERRIONEM TANTUM EXHIBET, IDEOQUE INTRA QUINQUE ET QUIN- 
QUAGINTA VOLUMINA RETINETUH ; UTRHAQUE VIGESIMA QUARTA DIE DECEMBRIS 1860 OMNINO APPARUERAT, UNUMQUODQUE 
VOLUMEN GR4A4ÉCO-LATINUM OCTO, UNUMQUODQUE MERE LATINUM QUINQUE FRANCIS SOLUMMODO EMITUR : UTROBIQUE 
VERO, UT PRETII HUJUS BENEFICIO FHUATUH EMPTORH, COLI.ECTIONEM INTEGRAM SIVE GRACAM SIVE LATINAM 326 voLU- 
MINIBUS PRO AMPLIORI EDITIONE ET 272 PkO MINOIU ABSQUE INDICIBUS CONSTANTEM, COMPARET NECESSE ERIT, SECUS 
ENIM CUJUSQUE VOLUMINIS AMPLITUDINEM NECNON ET DIFFICULTATES VARIA PRETIA ZEQUABUNT. ATTAMEN, RI QUIS EMAT 
INTEGRE ET SEORSIM COLLECTIONEM GR/ECO-LATINAM, VEL EAMDEM EX GR/AECO LATINE VERSAM, TUM QUODQUE VOLUMEN 
PRO NOVEM VEL PHO SEX FRANCIS OBTINEBIT. IST.E CONDITIONES SERIEBUS PATROLOGIA NONDUM EXCUSIS APPLICANTUR. 








PATROLOGLE GR./EC/E TOMUS CVI. 


JOSEPPUS CHRISTIANUS. S. ANDREAS C/ESARE/E CAPPADOCLE  ARCHIEPISCOPUS.  ARETHAS 
S. ANDREJE DISCIPULUS ET SUCCESSOR. JOANNES GEOMETRA. COSMAS VESTITOR. ALII. 





EXCUDEBATUR ET VENIT APUD J.-P. MIGNE EDITOREM, 


IN VIA DICTA D'AMBOISE, OLIM PROPE PORTAM LUTETLE PARISIORUM VULGO D'ENFER 
NOMINATAM, SEU PETIT-MONTROUGE, NUNC VERO INTRA MOENIA PARISINA. 


1863 


^ 
5 
c 


v.lob 


Im od 


TOY EN ΑΓΙΟΙ͂Σ IIATPOZ ἩΜΩ͂Ν. 


ANAPEOY, 


APXIEIIIZKOIIOY KAIZAPEIAZ ΚΑΠΠΑΔΟΚΊΑΣ, 


APEOA, 


TOY MA8HTOY ΚΑΙ AIAAOXOY ΑΥ̓ΤΟΥ͂, 


TÀ EYPIZKOMENA IIANTA. 


S.P.N. ANDRE, 


C/ESARE/E CAPPADOCI/E ARCIIIEPISCOPI 


ARETH./E, 


DISCIPULI EJUS ET SUCCESSORIS, 


OPERA OMNIA. 


ACCEDUNT 


JOSEPPI, NICEPHORI PHILOSOPHI CHRISTIANI, JOANNIS GEOMETR.E, COSM/ZE 
VESTITORIS, LEONIS PATRICII, ATHANASII CORINTHIORUM EPISCOPI. 


SCRIPTA VEL SCRIPTORUM FRAGMENTA QUE SUPERSUNT. 
TOMUM ABSOLVUNT 
OPUSCULA SCRIPTURISTICA, LITURGICA, MORALIA INCERT/£ /E£TATIS. 


ACCURANTE ET DENUO RECOGNOSCENTE J.-P. MIGNE, 
BIBLIOTHEC/E CLERI UNIVERS/E 


SIVE 
CURSUUM COMPLETORUM IN SINGULOS SCIENTI/E ECCLESIASTICA RAMOS EDITORE. 


TOMUS UNICUS. 
vENIT 11 FRANCIS GALLICIS. 


EXCUDEBATUR ET VENIT APUD J.-P. MIGNE EDITOREM, 


IN YlÀ DICTA D'AMBOISE, OLIM PROPE PORTAM LUTETLX PARISIORUM VULGO D'ENFER 
NOMINATAM, SEU PETIT-MONTROUGE, NUNC VERO INTRA MOENIA PARISINA. 


1863 


* CPEEGULUMX. ἀνδὲ ὑδοτθὶξ ἐς ὁ 


ELENCHUS 


AUCTORUM ET OPERUM QUI IN HOC TOMO CVI CONTINENTUR 





JOSEPPUS CHRISTIANUS. 
Libellus memorialis in Vetus et Novum Testamentum. col. 15 
NICEPHORUS PHILOSOPHUS CHRISTIANUS. 


Vita S. Antonii Caulem, patriarchae Constantinopolitani, ex Actis Sanctorum Bollan- 


dianis. 118 
S. ANDREAS CAESARE/E CAPPADOCLEE ARCHIEPISCOPUS *. 
Commentarius in Apocalvpsin. 207 
ARETHAS S. ANDREZE DISCIPULUS ET SUCCESSOR. 

Commentarius in Apocalypsin. 488 
Oratio de SS. Samona, Guría et ÁAbibo. 181 
JOANNES GEOMETRA. 

Sermo in SS. Deipare Ánnuntiationem. 811 
Oratio de malo. 841 
Hymni quinque in S. Deiparam. 854 
Paradisus. 861 
Elogium S. Panteleemonis martyris. 890 

Carmina varia argumenti sacri vel historici, ex Ánecdotis Parisiensibus J.-À. Crameri, 
addita interpretatione nostra. 901 
COSMAS VESTITOR. 
Sermo in SS. Joachim et Annam. 1006 
Appendix ad Cosmam. — Canon acrostichus in festivitatem Conceptionis SS. Deiparew. 1014 
| LEO PATRICIUS. 
Epitome ex ejus interpretatione in Genesin e variis Patribus. 1019 
ATHANASIUS CORINTHIORUM ARCHIEPISCOPUS. 
Fragmentum ex quatuor libris Jacobi Jacobiti. | 1023 
OPUSCULA GR.ECA INCERT.E ETATIS 
Opuscula scripturistica. 1095 
— liturgica. 1291 
— moralia. 1333 


* Quanquam Andreas Casariensis circa annum 840 floruisse creditur, Commentarium tamon, quem in librum 
Apocalypseos scripsit, huc transferendum esse existimavimus, ut facilius conferri possit cum Commentario quem 
Aretha«, ipse Cesariensis archiepiscopus et Andrem discipulus, in eumdem librum coníposuit. Ambo auctores in 
nonnullis, ac presertim in divisione capitum, inter se conveniunt; sed fere ubique a se invicem discedunt. An- 
dreas sobrius, Arethas prolixius scribit ; uterque tamen solide sensum Apocalypseos explanat. Quod si unus alteri 
- AMnateferendus sit, putaverim Andream discipulo suo prestare, non tantum eo quod antiquos magistros. S. Ire- 

neum. S. Hippolytum et S. Methodium fidelius exscripsisse videtur, sed etiam quia S. Scripturae seusum litte- 
ralem pressius sequitur. Poteruni igitur viri docti frui laboribus utriusque scriptoris. J.-B. M. 


Parisiis.— Ex typis MIGNE 


256412 





ANNO DOMINI DCCCC. - DH ZR ΠῈΣ i 


NOTITIA 


(Bibliotheca Gallendiaena, tom. XIV, Proleg. p. ui.) 


I. Nec quis fuerit, nec quo loco vel tempore vixerit Joseppus, sive Josephus, libri hypomnestici aucior, 
convenit inter scriptores : ut nibil dicam de Carsi sententia, existimantis ex titulo capitis primi fortasse 
ad marginem ascripti, quo Josephus Flebrzus illius argumenti tractator indicabatur, factum fuisse ho- 
mini Josephi nomen, cui postea ad discrimen Judzi adhzserit Christiani appellatio. Fabricius (a) non 
exe seculi x1 exitum vixisse suspicatur, ex cap. 156, in quo Hippolytus Thebanus affertur. Cavzeus (b) 
refert ad annum Christi 420. Gallandius noster in suis adversariis consignavit ad annum Christi 1000. 
Ex Fabricii przfatione constat Oudinum confudisse perperam Josephum nostrum cum Gorjenide : Lam- 
becium item falli, qui ad Josephum Flavium pertinere putat. Caveus, loco jam excitato, aliquando 
eumdem cum Josepho Tiberiensi, sb Epiphanio memorato (c), illum se fecisse confitetur. Tanta erudi- 
torum dissidia nobis quoque de veritate, δἱ fleri potest, inquirendi facultatem praebent. Ex ipso igitur 
Josepho rem extundere nitamur, ut aliquid saltem plausibilius dicere queamus. 


IH. Auctor itaque noster capite statim primo sub num. 15, scribit, de Phaleg loquens : Πληροῦνται 
ἐπ᾽ αὐτὸν ἀπὸ ᾿Αδὰμ ἔτη γ᾽ ὥστε εἶναι τὸ ἥμισν τοῦ χρόνου τῆς παρούσης ἐν ἐξάδι χιλιάδων χαταστάσεως. 
Ccmplentur in eo αὖ Adam anni 5000, ita wi fuerit. dimidium temporis presentis computi in senario mil- 
lenariorum. Scribebat igitar Josephus intra sextum adliuc millenarium, atquo ut cum maxime sero, 
ultímo ipsius sexti millenarii anno. Cum porro Graci ex zra sua historica, cujus auctor Africanus, 
natalem Christi consignent ad aunum mundi 5500, eamque epocham octennio vulgaris pone sequatur ; 
uride a civili eorumdem Grxcorum :ra idem natalis Christi dies ad annum consignatur mundi 5508, 
consequitur Josephum scripsisse ad summum anno Christi 492, aut si mavis sequi Panodori eram Grz- 
corum ecclesiasticam, quz natum asserit Christum anno mundi 5494, scripserit Josephus noster anno 
erae "ulgaris 507, sicut suo loco ad calcem adnotavimus. At enim non cogimur,ex modo loquendi Jos»phi 
annum precise deterininare, multoque minus necesse habemus illum existimare postremum fuisse sexti 
milienarii, Saiis est si necessario cogamur propter τὸ παρούσης asserere, illum non ultra sextum mille- 
parium ponendum esse. Potest eryo ad quintum, quartum tertiumve seculum pertinere : non tamen 
ulterius setas illius figenda est. Sensit hujus vim argumenti Cavaus, cujus alias hic animadversiones 
subjiciemus. 


III. Ultimam quam memorat hzresim Josephus, est Anthropomorphitiea. Ea porro coepit circa annum 
Christi 599. Pertineat igitur Josephus noster hoc quidem argumento ad initia szeculi quinti. Obviat huic 
argumento Fabricius (d), inquiens potuisse Joscphum non vltra hzreticos quartiszculi exeurrere, quod Epi- 
phanium ob oculos liabuerit. Sed quaro jejuna et frigida lizc ràtio sit, nemo non sentit in homine szculi 
ΧΙ jam senescentis, cujiis institutum sit libellum, sive promptuarium ad memoriam rerum hujusmodi 
conscribere. An xi. C. Fabricius Epiphanium sibi ob oculos proposuisset hac ztate, «i laborem illius- 
mudi fuisset aggressus? Nuin etiam caput conclu isset, ut Josephus facit, inquiens: He sunt ergo luere- 
ses qua: contra sanctam Ecclesiam orte sant? Accedit, quod Josephus duas tautum et sexaginta bxreses 
commemorat, Epiphanius vero octoginta. Epiphanius Ancoratum suum, ut notat ipse Fabricius, serip- 
sit A. C. 375, ideoque χαπ et quod excurrit, annos ante ortos Anthropomorphitas ex Cavi sententia. 
Non potuit ergo ob oculos habere Epipbanium : nec ultra quam ad initium sseculi quinti pertinere. 


€) B. G. tom. X peg. 109. ct 1n Cod. Pseud. (c) Hier. Xxx, num. 4, seqq. 
Νὴ ll. L. pag. rA ( B. G. tom. VM, pag. 411. 


PATROL. Gu. CVI. 1 


12 NOTITIA. M 


illius damnata demum fuerit an. 981, in synodo cecumenica secunda : vix credi potest superstitem tene 
adhuc fuisse Josephum nostrum, qui anno jam 355, quo Epiphanius edes illius adiit ad invisendum 
Eusebium Vercellensem apud illum hospitantem, decrepita jam erat aetate, annos natus circiter 70. Fuis- 
set enim quando damnatus est Macedonius annorum circiter 96. Addc recenscri ab illo uliimo loco Àn- 
thbropomorphitas haereticos, quorum placita inter monachos Nitriz fervebant maxime anno 399. Hac ra- 
tiecinia hominem eruditum deterruerunt a priori sententia, suaseruntque reputare Josephum | nostrum 
alium a Tiberiepsi Epiphanio i ipsi commemoratum. 


ΧΠΙ. Sed, ut quod rem esse puto, fateri velim hac argumenta apud me tanti non suat, ut Josephum 
Christianum a Tiberiensi. secernere cogar. Fateor an. demum 381 damnatam hzresim-Macedonii ; an 
proinde ante annum illum tanquam hzeretíci produci non potuerunt sequaces illius? Concedo inter mona- 
chos Nitrize grassatam, anno maxime $09, Anthropomorphiticam hzeresim; annon proinde ante illum 
annum inter hzreticos censeri poluerunt, cum praesertim haberentur pro sarculo Manichzorum, et ab 
orthodo1is evitarentur statim ab Audei obitu, qui mortuus est an. 370? Quid, quod Macedonian: et An- 
thropomorpbhitice hzresis commemoratio additamentum esse potest, quod ex margine in textum immi- 
grarit, quod item de lizresi ᾿Ανθρωπολατρῶν judicium fieri queat, si quidem sub eo nomine Nestoriani 
veniunt? 


XIV. Neque etiam hominem ad sex et nonaginta ztatis annos pousse pervenire incredibile admodum est : 
presertim cum Epiphanius idem ille jpse amicus et hospes Josephi Tiberiensis, quando cessit CPoli sub 
Arcadio, natus esset annos 115 acinenses tres, ut notat idem Caveus in illo (a). Cum porro non alius 
innotescat per ea tempora cui melius congruat hypomnesticon, quam Josephus ille Tibériensis, nos in 
hae parte Is, Vossium sequimur, qui nostrum Josephum a Tiberiensi ille non discernit. | 


XV. Huncsub Josephi comitis nomine vulgo ognosci, et inter sanctos relatum essea Grxcis Latinisque 
constot, cujus commemorationi assignata dies 22. Julii (b). Ex ipsomet Josepho didicit ejus vitam S. Epi- 
phanius, et in suo Panario refert, ex quo czteri hauserunt, Fleury, Baillet, etc. Summa eo redit. Natus 
est Josephus A. C. 286, Tiberiade civitate Palastinz, ex illustri inter Judzeos familia, apostolique apu 
eorum patriarcham Hillelem munus obibat, Cum in gravissimum morbum incidisset Hillel, aecersivit 
viciuum Tiberiadis episcopum, a quo sanitatis obtentu baptismum recepit. Id clam observavit Josepbus, 
qui etiam vidit Hillel laud parvam auri vim dedisse episcopo, ut pro se oblationem. faceret. Biduo tri- 
daove post, vita functo Hillele, parentem illum suum in patriarcbali dignitate Judas fllius adolescentulus 
excepit. Interea Joseph et tutelam pueri et administrationem patriarchalium munerum obibat. Ex eo fa- 
clum est, ut spe inveniende magne pecunie gazophylacium Tiberiense aperiret, nec tamen nisi libros 
repererit : inter quos Joannis Evangelium et Ácta apostolorum Hebraice descripta. Cum Judas in omne 
facinus profligatus, evidenti Dei potentia turpi spececidisset, Josephi animum res illa usque adeo perculit, ut 
quietus nunquam consisteret. Dei etiam monitu szpius vocatus ut in Christum crederet; tandem asperso 
energumeno aqua signo crucis a se benedicta ad periculum fldei capiendum, ab eoque demone expulso, 
vulgatoque per urbem miraculo ; quod tamen Judzi putarunt illum perpetrasse ex pronuntiatione οἱ vi 
nominis tetragrammati; Spiritus saucti impulsu pronius ad fidem animum inclinavit : nec tamen nisi aliquot 
post annos baptizari sese passus est. 


XVI. Interea cum in Ciliciam venisset ex munere sui Judaici apostolatus, ab episcopo civitatis cujusdam 
Evangelia legenda accepit. Vexatus a suis ad Constantinum M. se recepit, a quo comitis dignitatem obti- 
nuit, ac veniam preterea sedificandorum templorum. Aono 555 Eusebium Vercellensem exsilio profugum 
in sedes su29 recepit, ad quem invisendum sequenti anno 2556 ventitavit S. Epiphanius. Erat tunc Joseph, 
relatu S. Doctoris, annos natus 70; quare et natalem ejus ad annum consignavimus 286. Beato tandem 
fine quievisse ex eo erudimur, quod inter sanctos ab Ecclesia referri videatur. 


XVII. Editus est primum Josephi Libellus memorialis a Fabricio in Cod. Pseudep. Veteris Teslamenti (c) : 
unde et nos accepimus. Versionem tamen nostram adornaviinus ob rationem alibi sepe commemoratam? 
atque sic textum illius ordinavimus, ut lectorum commodo maxime inserviremus. ls quicunque demum 
fuerit, aut quacunque tandem atate vixerit, erudita multa uobis suppeditat alibi fortasse non invenienda. 
Utinam ad nos integer pervenisset! aut aliquis vir doctus οἱ laboris patiens simili conatu jacturam nobis 
resarcirct. 


i Pag. 117. (c) Pag. $37. 
Baillet. 


I5 JOSEPPI 16 





IOXHIIIIOY 
YIIOMNHXTIKON ΒΙΒΛΙΟΝ. 


JOSEPPI 
MEMORIALIS LIBELLUS. 


CAP. 1. — Quot (uerint ab Adam adusque Salvato- A KESAA. Α΄. —, "Oca 
Éuc τῆς τοῦ Σωτῆρος παρουσίας reveat (1). 


ris adventum generationes. 


4 Adam, 9 Seth, 5 Enos, 4 Kainam, 5 Malaleel, 
6 Jared, 7 Enoch. iste translatus est quamvis 
&dhue vivus ct vegetus, 8 Mathasala, 9 Lamech. 

10 Noe. Iste a diluvio servstur in arca cum 
domo tota. Tres porro habuit liberos, Sem, Cham 
Japhet. -At. gencalogia quie in Hebrzum derivatur 
genus, a Sem constituitur, 14 Sem, 12 Arphaxad, 
43 Sala, 14 Eber, 15 Phalec, sub quo divisa est 
terra. Explentur vero in eum ab Adam anni um. 
Adeo ut fuerit dimidium temporis presentis com- 
puti in senario millenariorum, 16 Ragau, 17 Se- 
ruch, 48 Nachor, 19 Tharrlaa. 


:90 Abrabam, qui a Chaldza in Chananzam di- B 


"ino transfertur mandato. 

41 Isaac. 

43 Jacob. Iste genuit duodecim capita tribuum, 
ex quibus coalescunt duodecima tribus Israel. Sed 
ab Juda, qni quartus erat ejus filius, deducitur ge- 
nus regium, 95 Judas, 24 Phares, 25 Esrom, 
40 Aram, 27 Aminadab. Sub hoc contigit egressio 
populi de JEgypto, duce Moyse *, 28 Naasson, 29 
Salmon. Hic duxit uxorem Raab, qua exploratores 
-occultaverat *, $0 Booz. Iste duxit Roth Moabiti- 
dem, qui decimus erat ab Abraham : impleturque 
jn Ruth quod predictum fugerat a Moyse : Moabi- 
4ica non ingredietur in. Ecclesiam usque ad genere- 
tionem decimam ὃ, 51 Obed, 59 Jessa. 


99 David, qui ungitur populi rex; propter sua- 
ves mores electus a Dco, ut regeret populum. 

δὲ Solomon, qui templam Ilierosolymitanum 
twlificavit, δ Roboaw, sub quo regnum Davidis 
divisum est : ac Jerohamum Israel regem sibi cor.- 
stituit, ubi a Juda descivit, 36 Abia, 37 Asa, 
$8 Josaphat 29 Joram, 40 Ochozias, 41 Jüas, 


! Exod. vi, 452, * Matth, 1, δ. 
| y Confer | Paral. ἢ. Luce lil, 95-58. Matth. 


(2) Similiter Procopius ad Gen. xi. 18. aliique. 
Mine videri possit Joseppus noster intra sextum 


8 Deuter. xxii, 3. 


ἐν ἀπὸ τοῦ 'ACàp 


a' ᾿Αδὰμ, P' Σὴθ, γ' Ἐνὼς, δ᾽ Καϊνᾶν, ε΄ Μαλα» 
λεὴλ, ς᾽ Ἰάρεδ, ζ΄ Ἑνώχ. Οὗτος μετετέθη χαΐπερ 
ἔτι ζῶν xal φυλαττόμενος, η’ Μαθουσάλα, θ' Λάμεχ. 

v Νῶε. Οὗτο; ἐχ τοῦ καταχλυσμοῦ διασώζεται ἐν 
λάρνακι μετ᾽ οἴχου παντός, Τρεῖς δ᾽ αὑτῷ γεγόνασι 
παῖδες, Σὴμ, Χὰμ, Ἰάφεθ. "H δὲ γενεαλογία εἰς τὸ 
Ἑδραίων ἐρχομένη γένος, ἀπὸ τοῦ Σὴμ συνίσταται, 
ia! Σὴμ, (Q^ ᾿Αρφαξὰδ, ιγ΄ Σάλα, ιδ' "E6sp, ιε' Φα- 
λέχ. Ἐπὶ τούτου ἐμερίσθη ἡ γῆ. Πληροῦνται γὰρ 
ἐπ᾿ αὐτὸν ἀπὸ ᾿Αδὰμ ἔτη γ᾽ ὥστε εἶναι τὸ ἥμισυ τοῦ 
χρόνου τῆς͵ παρούσης ἐν ἐξάδι χιλιάδων χαταστά» 
σεως (9), ις’ Ῥαγαῦ, WP" Σεροὺχ, ιη΄ Ναχὼρ, 
ιθ΄ Θάῤῥα. 

x 'Abpaàg, ὃς ἀπὸ τῆς Χαλδαίας εἰς τὴν Xava- 
γαῖαν θείῳ μετοιχίζεται προστάγματι. 

xa' Ἰσαάχ. 

χϑ' Ἰαχώδ. Οὗτος ἐγέννησε τοὺς δώδεχα φυλάρχους, 
ἐξ ὧν τὸ δωδεχάφυλον τοῦ Ἰσραὴλ συνίσταται. 
᾿Απὸ δὲ τοῦ Ἰούδα, ὃς ἣν τέταρτος αὐτῷ γόνος, τὸ 
βασιλιχὸν παράγεται γένος, xy' Ἰούδας, x5 Φαρὲ:, 
xs' Ἑσρὼμ, xc" ᾿Αρὰμ, x ᾿Αμιναδάδ. Ἐπὶ τούτου 
ἡ ἐξ Αἰγύπτου ἔξοδος τοῦ λαοῦ, Μωῦσέως ἡγουμένον, 
γεγένηται, χη Ναασσὼν, xt Σαλμών. Οὗτος hyó- 
γεῖτο τὴν Ῥαὰδ, τὴν τοὺς κατασχόπους χαταχρύψα- 
σαν, À Βοόξ. Οὗτος τὴν Μωαδῖτιν ῬΡοὺθ ἠγάγετο, 
ὅστις δέχατος ἀπὸ ᾿Δδραάμ. Καὶ πληροῦτα: ἐπὶ 
Ῥοὺθ τὸ προῤῥηθὲν ὑπὸ Μωῦσέως " Ἀωαδίεις οὐκ 
εἰσελεύσεται elec τὴν àxxAnclay Κυρίου μέχρι γε- 
γεᾶς δεχάτης, λα’ Ὠδὴδ, λβ' "Ieccat. 

Ày' Δαδὶδ, ὃς χρίεται τοῦ λαοῦ βασιλεὺς, δι᾽ Eri- 
εἴχειαν εὑρεθεὶς (5) ἀπὸ Θεοῖ &p-stv τοῦ λαοῦ. 

λδ' Σολομὼν, ὃς τὸν ναὸν, τὸ) ἐν Ἱεροσολύμοις 
ἐδείματο, λε' 'Pofoàa, ἐφ᾽ δ΄ βασιλεία τοῦ Δαδὶδ 
διῃρέθη * καὶ τὸν Ἱεροδοὰμ ὁ Ἰσρσὴλ ἔστησεν ἑαυτῷ 
βασιλέα, μερισθεὶς ἀπὸ τοῦ Ἰούδα, Ag! ᾿Αδιὰ, 
AU "Aci, Aw Ἰωσαφὰθ, 30' Ἰωρὰμ, μ' Ὀχοζίας, 


millenzrium scripsisse, h. e. non ultra abpnum 4992. 
vel 507. 
(9) Forte αἱρεθεῖς, 


Τ 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


μα’ Ἰωὰς, μβ' 'Auasiac, μγ' Ὀζίας, ub Ἰωάθαμ, A 42 Amasias, 43 Ozias, 44 Joatham, 45 Achaz, 


με’ 'Axàt, μς’ Ἐζεχίας, ἐφ᾽ οὗ ὁ Ἰσραὴλ αἰχμά- 
λωτος ἤχθη * p. £C Μανασσῆς, μη’ ᾿Αμὼν, μθ' Ἰωσίας, 
V Ἰεχονίας, Ó xai Ἰωαχεὶμ, ὅς αἰχμάλωτος ἤχθη 
εἰς Βαδυλῶνα * να’ Σαλαθιὴλ, vB Ζοροδάδελ, ἐφ᾽ οἷς 
ἡ τοῦ Ἰούδα αἰχμαλωσία ἀνήχθη δικὸ βασιλέως 
Περσῶν" vy' Ῥησὰ, v6 Ἰωαννὰ, ve' ᾿Ιωλὰ, vc" Ἰωρῆχ, 
νζ Σεμεὴ, vy Ματθὰν, v0 Ναγγαὶ, ξ’ Σελὴμ, 
ξα' Ναοὺμ, EP ᾿Αμὼς, EY" Ματταθίας, ξδ΄ "loro, 
ξε' Ἰαννὰ, ξς΄ Μελχὶ, £C Aevt, ξη Ματθὰν, ξθ’ "HÀ 

'O Ἰωσὴφ, ὁ τῆς παρθένου Μαρίας τῆς Θεοτόχου 
pvnotho, τῆς τὸν Κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν Χριστὸν, 
4bv *poünápyovta Θεὸν Λόγον, Θεὸν συναΐδιον τῷ 
Πατρὶ τετοχνίας. 


46 Ezechias, sub quo populus captivus ductus est, 
41 Mauosses, 48 Amon, 49 Josias, 80 Jechonias, 
alio nomine Joakim ; qui captivus ductus est Ba- 
bylonem, 51 Salathie!, δὲ Zorobabel. Sub his Judae 
caplivitas remissa est a Cyro rege Persarum, 
58 Resa, 54 Joanna, 55 Jola, 56 Jorech, 57 Semee, . 
58 Motthan, 59 Nagg», (0. Selem, 6t Naum, 
62 Amos, 65 Mattathias, 64 Joseph, 65 Janna, 
66 Melchi, 67 Levi, 68 Matthan, 69 Heli. 

70 Joseph virginis Μανία Deiparz sponsus, qux 
Dominem nostrum, Jesum Christum, prasexsistoa- 
tem Deum Verbum, Deum coceternum Patri genuit, 


KEG6AA. Β΄. — "Ὅσοι ac ἀρχιερεῖς ἀπὸ p CAD. 11. — Quoi fuerint pontifices αὖ Aarone facto 
τοῦ ᾿Ααρῶνος pH ΔῈ P B iulio. 


dpevot 


ToU Ἰαχὼόδ τρίτο; γέγονε παῖς Λευῖ, τοῦ 9b Aevt 
Ka30, τοῦ δὲ Καὰθ ᾿Αμόράμ, ἐξ οὗπερ γίνονται 
᾿Αχρὼν xal Μωῦσῆς. Καὶ ὁ μὲν Μωῦσῆς ἡγεμό- 
vtU7E τῆς τοῦ λαοῦ ἐξ Αἰγύπτου πορείας, ᾿Ααρὼν 
δὲ πρῶτος ἀρχιερεὺς ὑπὸ τοῦ Μωῦσέως χρίεται. 

α' ᾿Λαρὼν, β' Ἐλεαζὰρ, γ᾽ Φινεὲς, 9 Ἐδιέζερ, 
e Βοχχὶ, c^ Ὀζὴ, C Ἡλί. 

ἡ ᾿Αχιτώδ. Ἐφ᾽ οὗ ὁ Σαμουὴλ προφήτης ἦν, καὶ 
ἱερεὺς ἅμα χριτὴς τοῦ λαοῦ (5). 

V ᾿λχιμέλεχ, ὃς ἀναιρεῖται μετὰ τριαχοσίων πκεν- 
κήχοντα ἱερέων ὑπὸ τοῦ Σαοὺλ, διὰ τὴν τοῦ Δλδὶδ 
δεξίωσιν. 

V ᾿Αδιαδὰρ, ὃς μόνος διασωθεὶς ἀπὸ τῶν ἀναιρε- 
θέντων ἱερέων, κατέφυγεν ἐπὶ τὸν Δαδίδ. 

ια΄ Σαδὼχ, ἐφ᾽ οὗ ὁ ναὸς ὑπὸ Σολομῶνος duo- 
δομήθη. 

ιβ΄ ᾿Αχιμάας, ιγ΄ "Acaplac, ιδ' Ἰωράμ. 

ιε΄ Ἰωδαέ. Οὗτος ἔζησεν ἔτη ἑἐχατὸν τριάχοντα, 
ὃς xal τὴν Γοδολίαν ἐξχλεῖφαι τὸ τοῦ Δαδὶδ γένος, 
βουλομάνην áveDs. 

tc ᾿Αζιωρὰμ, ιζ΄ Φειδαῖος, cn! Σωβαῖος, ιθ΄ Ἰῆλος, 
x Ἰώθαμος. | | 

xx Οὐρίας. Θὗτος ἐπὶ “Αχαζ xal 'Ezexiov- ἱερά- 
$8998. 
xf 'ixph, xy' "Imaoe?, x5 Σελούμ. 

κε Χελκίας, ὃς ἐπὶ τοῦ '[uslou ταῦ εὐσεδοῦς. Ba- 
διλέως ἱεράτευσεν " xc" Σαραίας. 

xz Ἰωσέδεχ, ἐφ᾽ οὖ ὁ λαὸς αἰχμάλωτος ὑπὸ τοῦ 
Ναδουχοδονόσορ ἤχθη. 

x" Ἰησοῦς ὁ τοῦ Ἰωσέδενκ, ἐφ᾽ οὗ Ἰούδας ἀπὸ 
«ἧς αἰχμαλωσίας ὑπὲρ Κύρον ἀνήχθη, xal μετὰ τοῦ 
Ζοροδάδελ τοῦ λαοῦ προέστη. 

aU Ἰωακείμ. Ἐπὶ τούτου νόμους "Ἔσδρας ἀνέγνω" 
à Ἐλιασήφ. 

Ae Ἰωάχας, ἐφ᾽ οὗ τὰ χατὰ Ἐσθὴρ xoi Μαρ- 
Geyelov: λβ΄ Ἰωάννης. 

AY Ἰαδδαῖος, ἐφ᾽ οὗ ὁ ἐν Γαρίζη (6) ναὸς ᾧκχοδο- 
sit. 

* Hl Eedr, vui, S. 

(4) Confer Josephum, Eusebium D. E. 1. 8. Ni- 


m CPtanum in ἦγον. Ac iuter recentiores 
8 um ]. δ snccess. in pontif. Voisinum in Nor. 


Jacobi tertius filius fuit Levl. Levi Caathum ge- 
nuit, hic Aubramum, ex quo ortí sunt Aaron et 
Moyses. Ac Moyses quidem dux populi foit in pro- 
fectione ex /Egypto, Aaron autem primus in penti- 
flcem ab ipso Moyse unctus est. 

1 Aaron, 2 Eleazar, S Phinees, ἃ Ebiezer, 5 Boe- 
clii, 6 Oze, 7 lieli. 

8 Achitob : sub quo Samuel erat propheta, a6- 
sacerdos simul et judex populi. 

9 Achimelech : qui interfectus est. cum trecen- 
tis quinquaginta sacerdotibus a Saul, eo quod Da- 
videm suscepisset. 

10 Abiatbar : qui solas servatus ex peremptis $&« 


C cerdotibus, confugit ad Davidem. 


11 Sadoc, sub quo templum a Solomone eon- 
siruetum est. 

19 Achimaas, 15 Azaríse, 14 foram. 

15 Jodae. Iste vixit annos centum triginta ; qui. 
et Godoliam, qus Davidicum genus e medie tol-- 
lere nitebatur, interfecit, 

16 Azioram, 17 Phidzus, 18 Solus, 19 lelus, 
20 Jothamus. 

91 Urias. Iste saeerdouo funcius eet. sub Aebaz 
et Exechia. 

32 lore, 95 Joagse, ἐξ Selum. 

25 Chelkias, qui pontificem agebat suh pio rcgo 
Josia, 26 Sarzeas. 

2 Josedek : sub quo populus captivus a Nabu- 
chodonosor ductus est. 

28 Jesus filius Josedek, sub quo. Judas 2 capti- 


: vitate per Cyrum remissus est : οἱ cum Zorobabel 


populo praefuit. 

49 Joakun. Sub eo Esdras Legcs- recensuit *, 
90 Eliaseph. 

$1 Jeachas : sub quo contigit bisteria Esther et 
Mardochzi, 52 Joannes. 

$3 Jaddzus. Ejus tempore sediflcstum est teme 
plum in Gorizim, 


ad Pugion. fidei, et Calmetum ín Lexic. et Comm... 
(5) Confer 1, Reg. 1, 18, et infra cap. 8. 
(6) Coufer Joseph. ἃ. J. vx, 5. 


2 JOSEPPI 941 
6 Bicana, 7 Samuel : ex quo nali sunt duo filii, Α χανὰά, ζ᾽ Σαμουὴλ, ἐξ οὗ γεγόνασιν υἱοὶ δύο Ἰωὴλ 


Joel et lsamjna : qui cum munera acciperent, haud 
digni paterna successione sunt habiti. 


CAP. Vill, — Quinam eunt. Heli progenitores sa- 
cerdoiales. 


$ 
1 Caath, 2 Abitom, ὅ Abimelech, 4 Abiathar, 
δ Uriu, 6 et Nathan, 7 Heli, ex quo nati suut fllii 
duo, Ophne et Phinees, qui in sacrificia lascivientes 
juterliciuntur in bello Philistino. 
CAP. ΙΧ, — Quinam fuerunt progenitores Ezechielis 
propheta sacerdoiales. 
1 Jodae, 2 Phadneas, 5 Amorrhias, 4 Zachor, 
5 Samue, 6 Ephedla, 7 Melchiu, 8 Alom, 9 Go- 


καὶ Ἰσαμινά. Καὶ δωροληπτοῦντες, οὖκ ἄξιοι τῆς 

«ατριχῆς διαδοχῆς εἶναι ἐχρίθησαν. 

ΚΈΦΑΛ, H' .-- Tívsc οἱ τοῦ "CHA πρόγονοί 
ἑερατεκοί. 

& Καλθ͵ ff ᾿λδιτὼμ, y ᾿Αδιμέλεχ, δ' ᾿Αδιάθαρ, 
εἰ Οὐριοῦ, c^ καὶ Ναθὰν, C. Ἢλὶ, ἐξ οὗ γεγόνασιν 
υἱοὶ δύο, 'Ogvh καὶ Φινεὲς, οἵ τὰ; θυσίας ἐνερυφῶν» 
τες, ἀναιροῦνται ἂν πολέμῳ τῶν ἀλλοφύλων. 
ΚΈΦΑΔ. Θ΄, — Σίνες οἱ τοῦ ᾿Ιεζκεὴ, τοῦ xpogil- 

tov πρόγονοι ἱερατιποῖ, 


α' Ἰωδαὲ, β΄ Φαδναίας, Y' ᾿λμοῤῥίας, €. Ζαχὼρ, 
εἰ Σαμουὲ, ς’ Ἐφεδλὰ, C Μελχιοῦ, αὶ ᾿Αλὼμ, 0 Γο- 


morrhias, 10 Baruch, 11 Sophonias, 12 Masszas, p μοῤῥίας, « Βαροὺχ, «X Σοφονίας, ιβ' Μασσαίας, 


15 Chelcias, 14 Buze, 15 Jezechiel. Qui in copti- 
vitate Juda vaticinatus est Babylone. 


CAP. X. — Quinam fuerunt Jeremie propheta pro- 
genitores sacerdotales. 


4 Aaron, 2 Phinees, 3 Ozias, 4 Razazas, 5 Mo- 
riad, 6 Amorias, 7 Ametob, 8 Seduc, 9 Acbimas, 
40 Hujus ülius Elias propheta et Salom, 14 Salomi 
fius, Joram, 19 Amos et Jodae, 13 Sedecias fllius 
Jodae, 16 Joel, 15 Urlas, 16 Nere, 17 Salom, 18 Chel- 
cias, 19 Jeremias, qui captivitatem in Judza pro- 
phetavit. 


CAP. XI. — Quinam fuerunt 


puli judices post 
divisionem terre a Jesu 


ave factam. 


4 Chusarathon rex Mesopotamia Syria. 
$ Gothoniel judex. 
9 Jesus Nave *. AEglon rex Moabitarum 18, 


4 Aod judex. 

5 Jabes rex Chanaan *!, 
6 Deborra propbetíssa cet Barac. 
7 Madianitica geus 13. 

8 Jedeon: judex. 

9 Abimelech judex. 

10 Thola judex. 

11 Ir judex. 

429 Ammonitica gens **. 
45 Jephtha judex. 

44 Essebon judex. 


v! Χελχίας, ιδ΄ Βουζὴ, ιε΄ Ἰεζεκιὴλ, ὁ ἂν τῇ alype 

αλωσίᾳ τοῦ Ἰούδα προφητεύσας ἐν Βαθνλῶνι. 

ΚΕΦΑΛ. T. — Τίνες οἱ Ἱερεμίου τοῦ προφήῆ- 
«ov ἃ ἱἑδβραεικοί. 

α' ᾿Λαρὼν, β' Φινεὲς, ΥὁΥ Ὀζίας, δ᾽ Ῥαζξαζᾶς, 
&' Μωριὰδ, ς΄ ᾿Δμωρία;, €. ᾿Δμητὼδ, η’ Σεδοὺχ, 
U ᾿Αχιμὰς, t τούτον νἱὸς Ἠλίας ὁ προφήτης χαὶ 
Σαλὼμ, ta' Σαλώμονυ vibe, Ἰωρὰμ, ιβ΄ ᾿Αμὼς καὶ Ἴω- 
δαὲ, ιγ' Σεδεχίας υἱὸς Ἰωδαὲ, ιδ' Ἰωὴλ, ιε΄ Οὐρίας, 
tc' Νηρὴ, 2 Σαλὼμ, to! Χελχίας, ιθ΄ Ἱερεμίας, ὁ τὴν 
αἰχμαλωσίαν ἐν τῇ "Iovbala προφητεύσας." 

ΚΕΦΑΛ. IA", -- Τίγες οἱ τοῦ Δαοῦ κριταὶ μετὰ 

t! ὑπὸ Ἰησοῦ τοῦ Ναυῆ τεγενημένην τῆς γῆς 


CQ διαγέμησιν, γενόμεγοι. 


α' Χουσᾳραδὼν ποταμῶν Συρίας βασιλεύς. 

β' Γοθονιὴλ χριτῆς. 

Y Ἰησοῦς τοῦ Ναυῆ (19). Δἰὶγλὼν βασιλεὺς δέω: “ 
(tov. 

8 ᾿Αὧδ χρινής. 

εἰ "la6h; βασιλεὺς Χαναάν. 

ς" Δεδόῤῥα προφῆτις σὺν Bapáx. 

C Μαδιναῖοι ἔθνος. 

€ Γεδεὼν χριτής. 

€ ᾿λδιμέλεχ χριτῆς 

V θωλὰ κριτής. 

ux Etp χριτῆς. 

tB 'Auporita: EOroc. 

vf egüns χριτῆς. 

ιδ΄ Ἑσσεδὼν χριτῆς. 


45 Allon judex. ut ᾿Αλλὼν xgvrlc. 

16 Abdon judex. wc" "A6bov χριτῆς. 

41 Philisthei **.— vw AJógvJor, 

18 Sampse judex. t Σαμψὼν πριτῆς. 

(19 Semenar judex. [ (80) ιθ΄ Σεμενὰρ χριτῆς. 

40 lnterregnum **. X 'Avapyla. 

21 Et Samir judex.) xa Καὶ Zaulp xpitle.] 

* Jud. m, 8. ** ibid. 12. '* Jud. 1v, 9. '* Jud. vi. d... Jud. x, 7, 9 Jud. xu, δ. 5 Joc. 


3 v1, 6, xviij, 1, xxi, 24. 


(18) Confer Zeltnerum in Judices 
(19) Videtur insititius. 
(20) Quse unciuis includuntur cum a*sint, typo- 


grapbico certe errore, ex. versione Fabrieiane huc 
Fevocavimus. Crterura de his silent Scripturt, Ju» 
sephus ct Clemens, Strom, », p. 524. 


2) JOSEPPI 9L 
6 Elcana, 7 Samuel : ex quo nati sunt duo filii, A xav&, ζ᾽ Σαμονὴλ, ἐξ οὗ γεγόνασιν υἱοὶ δύο Ἰωὴλ 


Joel et isamina : qui cum mynera acciperent, haud 
digni paterna successione sunt babiti. 


CAP. VII. — Quinam eunt Heli progenitores sa- 
cerdotales. 

1 Caath, ἃ Abitom, 5 Abimelech, 4 Abiathar, 
ὃ Uriu, 6 et Nathan, 7 Hell, ex quo nati suut 811} 
duo, Ophne et Phinees, qui in sacrificia lascivientes 
juterficiuntur in bello Philistino. 

CAP. IX. — Quinam fuerunt progenitores Ezechielis 
prophete sacerdotales. 

ἃ Jodae, 2 Phadnsas, 5 Amorrhias, 4 Zachor, 
5 Samue, 6 Ephedla, 7 Melchiu, 8 Alom, 9 Go- 


xai Ἰσαμινά, Kal δωροληπτοῦντες, οὖκχ ἄξιοι τῆς 

«ατριχῆς διαδοχῆς εἶναι ἐχρίϑησαν. 

KE9AA, H', .-- Tívsc οἱ τοῦ ὍὯὋ1) πρόγονοι 
ἑερατικοί. 

α' Kaà0, ff ᾿Αθιτὼμ, Y ᾿Αδιμέλεχ, δ' ᾿Δδιάθαρ, 
e' Οὐριοῦ, c' καὶ Ναθὰν, C Ἡλὶ, ἐξ οὗ γεγόνασιν 
νἱοὶ δύο, 'Oqvh xal Φινεὲς, οἵ τὰ; θυσίας ἐντρυφῶν» 
«ἐς, ἀναιροῦνται ἂν πολέμῳ τῶν ἀλλοφύλων. 
ΚΈΦΑΛ. Θ΄. — Τίνες οἱ τοῦ ᾿Ιεζχεὴ. τοῦ προφρή- 

vtov πρόγογοι lspazixol. 

α' Ἰωδαὲ, β' Φαδναίας, Y' ᾿Αμοῤῥίας, €. Ζαχὼρ, 
εἰ Σαμονὲ, ς’ Ἐφεδλὰ, C Μελχιοῦ, η΄ ᾿Αλὼμ, 0 ἴο- 


morrhias, 10 Baruch, 11 Sophonias, 13 Masszas, p μοῤῥίας, v Βαροὺχ, ια΄ Σοφονίας, ειβ’ Μασαᾳίας, 


15 Chelcias, 14 Buze, 15 Jezechiel. Qui in capti- 
vitate Juda vaticinatus est Babylone. 


CAP. X. — Quinam (uerunt Jeremie propheta pro- 
genilores sacerdotales. 


4 Aaron, 2 Phinees, 5 Ozias, 4 Razazas, 5 Mo- 
riad, 6 Amorias, 7 Ametob, 8 Seduc, 9 Acbimas, 
40 Hujus fllius Elias propheta et Salom, 14 Salomi 
fius, Joram, 129 Amos et Jodae, 13 Sedecias filius 
Jodae, 1« Joel, 15 Urías, 16 Nere, 17 Salom, 18 Chel- 
cias, 19 Jeremias, qui captivitatem in Judza pro- 
phetavit. 


CAP. XI. — Quinam fuerunt. populi judices post 
divisionem terre a Jesu Nase factam. 


4 Chusarathon. rex Mesopotamia Syrie. 
$ Gothoniel judex. 
9 Jesus Nave *. AEglon rex Moabitarum 19, 


ἃ Àod judex. 

5 Jabes rex Chanaan **, 
6 Deborra prophetissa cur Barae. 
7 Madianitica genus **. 
8 Jedeon: judex. 

9 Abimelech jodex. 

10 Thola judex. 

11 Ir judex. 

429 Ammonitice gens **. 
45 Jephtha» judex. 

44 Essebon judex. 

15 Allon judex. 

46 Abdon judex. 

41 Philisthei δ. 

48 Sampseh judex. 

(19 Semenar judex. 

20 Interregnum **. 

21 Kt Samir judex.) 


* Jud. im, 8. 19 ibid, ,I2. 


!! Jud, 1v, 8. 
xvi, 6, xvi, $, xxi, 24, 


(18) Confer Zeltnerum ín Judices 
(49) Videtur insititius. 
130) Qu: unciuis includuntur cum a*siot, typo- 


C διαγέμησιν, veróperot. 


15. Jud. vr. f. 


v Χελχίας, ιδ΄ Βουζὴ, ιε΄ Ἱεζεκιὴλ, ὁ àv τῇ alype 
αλωσίᾳ τοῦ Ἰούδα προφητεύσας ἐν Βαθυλῶνι. 


ΚΕΦΑΛ. T. — Τίγες οἱ Ἱερεμίου τοῦ προφή- 
cov x, iepatixol. 


α' ᾿Ααρὼν, β᾽ Φινεὶς, ΥὁΥ Ὀζίας, 8 "Patatds, 
ει Μωριὰδ, ς΄ ᾿Αμωρίας, C ᾿λμητὼδ, η’ Eebobx, 
€ ᾿Αχιμὰς, t τούτον νἱὸς Ἠλίας ὁ προφήτης χαὶ 
Σαλὼμ, τα’ Σαλώμου υἱὸς, Ἰωρὰμ, ιβ΄ ᾿Αμὼς καὶ Ἴω- 
6a, ιγ' Σεδεχίας υἱὸς Ἰωδαὲ, ιδ' Ἰωὴλ, wu' Οὐρίας, 
te Νηρὴ, tQ Σαλὼμ, oj Χελχίας, ιθ΄ Ἱερεμίας, ὁ τὴν 
αἰχμαλωσίαν ἐν τῇ "Iovbala προφητεύσας." 


ΦΑΔΛ. IA', --- Τίγες οἱ τοῦ αοῦ κριταὶ 

Kd da iret τοῦ Ναυὴ τογονπμότην τῆς τῆς 

α' Χουσᾳραϑὼν ποταμῶν Συρίας βασιλεύς. 

β’ Γοθονιὴλ χριτῆς. 

Y Ἰησοῦς τοῦ Ναυῆ (19). Αἰγλὼν βασιλεὺς Mux- 
tv. 

& ᾿Αὧδ χριτῆς. 

εἰ Ἰαδὴς βασιλεὺς Χαναάν. 

€' Δεδόῤῥα προφῆτις σὺν Bapáx. 

C Μαδιναῖοι ἔθνος. 

w Γεδεὼν χριτής. 

€ ᾿Αδιμέλεχ χριτῆς 

v θωλὰ κριτής. 

ux Εΐρ χριτῆς. 

ιβ' 'Auporica: ἔθνος. 

ΕΥ̓ εφθαε κριτής. 

ιδ΄ Ἑσσεδὼν χριτῆς. 

ε΄ ᾿Αλλὼν χριτῆς. 

vc" ᾿Αὐδὼν χριτής. 

ιζ΄ Α.2:λόφυλοι. 

ey Σαμψὼν πριτῆς. 

[(80) ιὖ' Σεμενὰρ κριτής. 

“ "Avapyla. 

xa Καὶ Zaulp χριτῆς.] 
45 Jun. 


1 λυυὰ, x, 1. 4} Jud. xui, 4. 


grepuico certe errore, ex versione Fabrieiana huc 
Fevocavimus. Cxterum de his silent Scriptura, Ju 
sephus ct Clemens, Strom, 1, p. 524. 


25 | LIBELLUS MEMORIALIS. 926 
"xB. Εἰρήνη (21), χαὶ Σαμανίας χριτῆς. Μετὰ δὲ A— 22. Pax, et. Samanias juiex. Post hos judiea- 


τούτους, ἱερεῖς ἔχριναν τὸν λαὸν, "ED xat Σαμουὴλ, 
μεθ᾽ οὃς βασιλεῖς, 


ΚΈΦΑΛ. IB.— Τίνες ἐδασίδλευσαν τοῦ Aaov 498). 


α' Σαοὺλ, β' Δαδὶδ, γ᾽ Σολομὼν, δ᾽ Ῥοδοὰμ, ἐφ᾽ 
οὗ ἐμερίσϑη ἡ βασιλεία" «' ᾿Αδιὰ, c^ ᾿Ασὰ, ζ’ Ἰωσα- 
φὰτ, η΄ Ἰωρὰμ, € Ὀχοζίας, v Γοδολία γυνὴ, μήτηρ 
τοῦ “Ὀχοζίου, ua" Ἰωᾶς, ιβ' ᾿Αμασίας, ιγ΄ Ὁξίας, 
WW Ἰωδὰμ, ιε΄ ᾿᾿Αχάζ, ις’ Ἐζεχίας, ιζ' Μανασσῆς, 
ιη΄ Ἀμὼς, ιϑ' Ἰωσίας (25), χ' Ἰωαχεὶμ, χα' "Ityos 
νίας, χβ' Σεδεχίας, ἐφ᾽ οὗ καὶ ἢ δευτέρα αἰχμαλω- 
ela τοῦ Ἰούδα ἐγεγόνει, χαὶ ὁ ναὸς ἐνεπρήσθη. 


ΚΈΦΑΛ. II". --- Τίγες βασιϊεῖρ γασι τοῦ 
Ἰσραὴ μετὰ τὴν ἀχὸ "Icóda πα νας 


α' Ἱεροδοὰμ, β' Ναδὰδ, γ᾽ Βαασὰ, δ' Ἐλὰ, «' ζαμ- 
6oh. ς’ ᾿Αμδρὴ, ζ᾽ 'Ayaà6, η Ὀχοζίας, θ' Ἰωρὰμ, 
€ Ἰηοῦ, te Ἰωάχας, ιβ΄ Ἰωὰς, vy! Ἱεροδοὰμ, d! Ζα- 
χαρίας, ιε΄ Σελλὶμ, c Μανασσῆς, ιζ' Φαχεσίας, 
e$! Φαχεὶ, ι(θ’ Ὡσηὲ, οὗ ἐγνάτῳ ἔτει ἡ χαθαίρεσις 
«ἧς βασιλείας γέγονε. 


ΚΕΦΑΛ. IA'. — 7ίνες προφῆται ἐν τῷ 
TUA ert de 


ot xa) τὰς x τείας à 
ira. ροφητείας ἐγγράφους 


e Μωῦοῆς, P Ἰησοῦς ὁ τοῦ Νανῆ, γ' Δαδὶδ, δ᾽ Xa-- 


λομὼν, € "Hoatae, c' Ἱερεμίας, ζ’ Ἰεζεκιῆλ, 
ἢ Δανιὴλ, 9 Ὡσηὲ, V Ἰωὴλ, τα’ ᾿Αμὼς, (f ᾿ΑΟδιοῦ, 
ἐγ Ἰωνᾶς, ιδ' Μιχαίας, ιε΄ Ναοὺμ. cz" ᾿λόδαχοὺμ, 
WV Σοφονίας, τη ᾿Αγγαῖος, ιθ΄ Ζαχαρίας, x' Μαλα- 
χίας. Οὗτοι μὲν οἱ εἴχοσι ἐγγράφους χατέλιπον 
αὐτῶν τὰς προφητείας, 
ΚΈΦΑΛ. IE. — Τίνες δὲ γοαγόνασ ἢ 
tat, οἱ μὴ ἐν j rede Mnt SPOP- 
τὰς προφητείας. 


«€ ᾽αδὰμ, ff Νῶε, 1' ᾿Αδραάμ, δ "Iaaax, « la- 
χὼδ, c' ᾿Ελδὰδ, Q καὶ Μηδὰδ, »' Σαμουὴλ, 8’ Γὰδ, 
e Νάθαν, ια΄ ᾿Αχίας ὁ Σιλονέτης, ιβ Σαμαΐας υἱὸς 
᾿Ανανὶ, ιγ' Σαλαμὶν, ιδ' ᾿Ανανίας, ιε΄ "Hag, 
tc Ἐλισααῖος, ιζ΄ Μιχαίας υἱὸς ἸἹεμδλὰ, τη’ ᾿Α63α- 
δὼν, 9 Bout. x! Οὐρίας, χα’ Σαμαίας. 

xp labe (25), ὁ ἐπὶ τοῦ Ἱεροδοὰμ τὴν πτῶσιν 


runt populum saccrdotes Heli et Samuel, ac deinde 
fuere reges. 


CAP. XII. .—— Quinam (uerunt reges popali. 


ἃ Saul :5, ἃ David "7, 5 Salomon "5, 4 Roboam seb 
quo acissum est regnum '*,5 Abia *^, 6 Asa *', 
1 Josaphat **, 8 Joram **, 9 Ochozias **, 10 Go- 
dolia mulier, Ochozize mater **, 14 Joas **, 12 Ama- 
sias *', 45 Ozias **, 44 Joatham **, 15 Achaz **, 
46 Ezekias "", 11 Manasses **, 18 Amos 33, 19 Jo- 
&ias **, (Joachas **, 20 Jloakim **, 21 Jechonias *', 
$3 Sedecias. Sub quo contigit secunda Judm ca- 
ptivitas, et templum conflagravit **, 


B CAP. XIII. — Quinam fuerunt vegea. Jaracl poet- 


quam ab Juda dieulsus est. 


4. Jeroboam 3", 2 Nadab "Ὁ, 5 Baasa **, & Ela '5, 
δ Zambre "», 6 Ambre "*, 7 Achaab "3, 8 Ocho- 
zias 5,9 Joram"*, 10 Jeu**, 11 Joachas **, 12 Joss", 
45 Jerobomua *"', Δ Zacharias '*, 15 Sellim "5, 
46 Maussses δ", 17 Pbhecesios **, 18 Pbacee Κ᾿, 
19 Osee, cuju& anao nono contigit eversio regni ". 


CAP. XIV. — Quinam fuerunt prophete in »eroc 
divino qui et prophetias scripto consiguarunt. 


ἢ Moyses, Jesus. Nave, S David, & Sa.omon, 
B Isaias, 6 Jeremias, 7 Jezeciel, 8 Daniel, 9 Osee, 
10 Joel, 11 Amos, 12 Abdiu, 13 Jonas, 14 Michaesr, 
15 Naum, 16 Abbacum, 17 Sophonias, 18 Aggaus, 
19 Zacharias, 20 Malachias. Hi viginti Lilteris com- 
mendatas reliquerunt suas prophetias. 


CAP. XV. — Quinam (uerunt alii prophete, qui 
nequaquam suas prophetias in acriptis reliquerunt. 


ἢ Adam, 8 Noe, $ Abraham, ὁ Isaac, 5Jacop, 
6 Eldad **, 7 et Medad, 8 Samuel, 9 Gad, 10 Na- 
than, 14. Achias Silonites **, 13 Sam:owas filius 
Anani δ, 15 Salsmin, 14 Auanios, 13 Elias, 
16 Eliseus, 17 Michzos fllius Jembla ,*!, 18 Abda- 
don **. 19 Huze, 20 Urias, 31 Samzas. 

42 Jadon, qui sub Jeroboam ruinam altaris Be- 


** J, Reg. m 4. ** II. Reg, v, 4; Ill. Reg. t, 44... 1* Hl Reg. vi, 1; II. Paral, ix, 30. ** Ill. Reg. 


$1, 45, xiv, 91 ; 
H. Paral. xv, 4. ** ll Reg. xir, 41; 
vit, 25; H. Paral xxu, 1. ** IV 

*' |V. Reg. xiv, 15; ll. Par. xxv, f. 


f, Par. xii, 15; Iit. Reg. xu, 16. ** lll Reg. xv, 15; ll. Paral. xui,2.. ** HTR 
] Par. xx. δ]. 

Reg. xit, 4; {1 Paral. xxii, 10. . 
55 JV, Reg. xv, 1; Ii. Paral, xxvi, ὅ. 


. Xv 9; 
33 JV. Reg. viii, 16; 1L. Paral. xx», 8. 9* IV. Re : 

3* JV. Reg. xi1,1; Par. xxu, 20. 
39 |bjd. 32; li Paral. 


xxvi ἢ. Ὁ IV, Reg. xvi, ἢ; 1l. Par. xxvi, 4. δ JV. Reg. xvii, 2: H. Par, xxvin, 27 ; xxix, 1. ?* Υ͂, 
Reg. xx, 21; 1l. Par: xxxin. 1. 9 IV. Roy. x1, 18; ll. Par. xxxi, 30. ** 1V. Reg. xxi, 4; HE Par. 


xxx, 4.. 


* ΠΠ Reg. xir, 20; ll. Par. x, 16. 
* ibid. 25. — ** ibid. 29.  ** HI Reg. xxi, 52. 
8 |bid, 10. ** IV. Reg. xiv, 25. 

86 |bid. 97. ** 1V. Reg. xvin, 1, 95, xvii, 9. 


(a1) bellem Benjaminiticum, ut. videtur, 
excopit, XX, seqq. 
(22) Confer, Schmidt, in Reges. 
(25) Hic Amanuenses videntur emisissc Joachaz. 


55 ΤΥ Reg. xxui, 20 ; [l.. Paral. xxxvi, 4. 
V. Reg. xxiv, 6; M. Paral, xxxvi, 8, 9* IV. Reg. xxiv, 16; Paral, xxxvi, 10. Jerem. 
^ ΠῚ. Heg. xv, 25. 


'5 ΤΥ Reg. xv, 8. 
9 Num. xt. 26 
Reg. χι, 39. ** ll. Paral. xu, 15. *! HI. Reg. xxi, 8. HI. Paral, xvin, 7, 


δ JV, Reg. xxin, δὲ ; ll. Paral. xxxvi, 4. "l1 
xxxvii, 1. uit, f. 


€ [0]. 53. — ** IH. Reg. xvi, 8. ** ibid. 18. 
v [V. Reg. n, 1. 6 IV, Reg. ix, 15. δ IV. Hog. 
δ᾽ |bid 15.  "*llid. 11, ** 20. 


9» fl, Paral. ix, 19 ; J. Reg. xiv, 5. 1H. 
*: JI. Paral. χει, 465. 


eu Covfer. Cod. pseudepigr, V. T., pag» 8868. 
(35) Vide Joseph. Ant. Jud, lib, vus, Cap. 
n. 9, Coteler. Patr. App. tom. ], F- 


3] | . fOSEPPI 98. 
thelici, eversionemque reipublicze Uraeliticie pro- A τοῦ ἐν Βεδὴλ θυσιαστηρίου, καὶ τὴν καθαίρεσιν τῆς 


phetavit, In adventu autem Domini fuerunt : 
25 Zacharias, Joannis baptista pater, 24 Symeon, 
95 Joaunes baptista, 26 Agabus**, Alii etiam in 
Israel. fuerunt. prophetze, 97 Aias **, 98 Jeu filius 
Anaui, 


CAP. XVI. — Quonam fuerunt. prophetantes mu- 
lieres. 

4 Sarrha, 2 Rebecca, $ Maria Moysis soror, 
ἃ Sepphora Moysis uxor, 5 Deborrha, quie Bara- 
cum ad bellum misit, 6 0lda, 7 Anna Samuelis 
mater. Et in adventu Domini faerunt : 8 Elisabet, 
et Maria Deipara, et Anna Phanuelis filia de tribu 
Aser. 


CAP. XVII. — l. Qui reges pii fuerunt. 


1 David, 2 Asa, $ Josaphat, 4 Ezekias, 5 Josias. 
Salomon vero et Ozias in senectute Dei jura con- 
tempserunt, dum prior mulieribus ethnicis emanci- 
patus est, alter sacerdotale munus obire ausus est. 


Il. Quinam reges impie egerunt. 


4 Joram, 3 Ochosias, 5 Joas, 4 Amasias, 5 Joa- 
tham, 6 Achaz, 7 Manasses, 8 Amon, 9 Jacbhas, 
10 Sedecias. Saul porro qui primus regnavit, duin 
invidia in David movetur, a pietate excidit, Deoque 
inobediens fuit : ac tandem ad ventriloquam con- 
fugit. 

CAP. XVIII. — Quinam in populo fuerunt falsi pro- 
pheta. 

4 Sedecias filius Chana, qui cum quadringentis 
prophetis Jezabelis Achabum  decipiens induxit ad 
expeditionem contra Remoth urbem Galaad **. 


9 Propheiz Jesabelis cccc. quos Ilelias convictos, 
per manum populi interfeeit. 

9 Pasclior, qui Jeremiam inclusit in carcere, 
tanquam qui ad Nabuchodonosor vellet confu- 
gere **. 

4 Ananias filius Alom, qui Jeremix lignea juga 
confregit ad imaginem future Babylonii contri- 
tionis *', 


δ Samzas Babylone captivus, qui etiam scripsit D 


Jerosolymam ad Sophoniam sacerdotem ut puni- 
retur Jeremias, tanquam qui scriberet ad degentes 
Babyloue, diu comperendinandam esse captivita- 
tem 9. 

6 Achab filius Kuliz **. 

7 Et Sedekias filius Maasie, prophetantes contra 
Jeremiam "5. 


* Act, xi, 28. 


* ΠῚ Reg. xiv, 18. ** Ifl. Reg. 
4. 10. 


(8 Jerem. xxix, 24. *? ibid. 91. "*ibid, 


(26) Aliena hzc margine in textum videntur im- 
mizr:sse. 

(27) Hoc nomen deest in Greco Fabricii, occurrit 
in versione, Quare videatu a Lypogr. omissum. 


xxu, 12. 


τοῦ Ἰσραδλ πολιτείας προφητεύσας. Καὶ ἐπὶ τῆς 
παρουσίας τοῦ Κυρίου, xy' Ζαχαρίας, ὃ τοῦ Βαπτι- 
στοῦ Ἰωάννου πατήρ' xb Συμεὼν, x£ Ἰωάννης ὅ 
Βαπτιστής, xc' "Aya6oc. Καὶ ἄλλοι (36) ἐπὶ τοῦ 
Ἰσραὴλγεγόνασι προφῆται. χζ' ᾿Αἴας, χη [Ἰηοῦ (27)] 
υἱὸς ᾿Ανανί. 


ΚΕΦΑΛ. IG". — Τίγες προφήτιδες rvraixsc Te: 
a" Tóracir. T 


a' EZápós, B Ῥεθδέχχα, γ᾽ Μαρία ἡ τοῦ Μωύσέωτ' 
ἀδελφὴ, δ' Σεπφόρα fj τοῦ Μωῦσέω: γυνὴ, «' Δεδόῤῥα, 
ἡ τὸν Βαρὰχ ἐπὶ τὸν πόλεμον στείλασα, c" Ὁλδᾶ, 
C "Ἄννα ἡ τοῦ Σαμουὴλ μήτηρ. Καὶ ἐπὶ τῆς πᾶ- 
ρουσίας τοῦ Κυρίου" η΄ Ἑλισάδες, xal Μαρία ἡ 


p Θεοτόκος, xal Ἄννα θυγάτηρ Φανουὴλ Ex φυλῆς 


᾿Ασήρ. 
ΚΕΦΑΛ. 1Ζ΄..--Α΄. Τίνες εὐσεδεῖς γεγόγασι βασι» 
ic. 


α' Δαδιδ, B8' "Ack, γ' Ἰωσαφὰτ, 8 Ἐζεχίας, 
ε΄ Ἰωσίας. Σολομὼν δὲ xa Ὀξίας πρὸς τὸ γῆρας 
ὠλιγώρησαν, ὁ μὲν γυναιξὶν ἐθνιχαῖς ὑπαχθεὶς, ὁ 
δὲ ἱερατεύσασθάᾶι ὑπερηφανήσας. 

B'. Τίγες βασιλεῖς ἐδυσσέδησαν. 

a' Ἰωρὰμ, B Ὀχοζίας, γ' Ἰωὰς, δ΄ ᾿Αμασίας, 
&' Ἰωάθαμ, c^ "Axes, C Μανασσῆς, η ᾿Αμὼν, 
9 "láyag, c Σεδεχίας. Σαοὺλ δὲ ὁ τῆς βασιλείας 
ἐναρξάμενος, φθονῶν τῷ Δαδὶδ ἐξέπεσε τῆς εὖσε- 
δείας, καὶ Θεοῦ ἀνηχούστησε, καὶ τέλος ἐγγαστρι- 


c ύθῳ προσπέφενγε. 


KE9AA. [Η’. --- Τίγες γευδοπροφῆται ἐν τῷ λαῷ 
γεγόνασι. 


α’ (98) Σεδεχίας υἱὸς Xavà, ὁ μετὰ τῶν τετρβα- 
κοσίων ψευδοπροφητῶν τῆς Ἰεζάδελ ἀπατῶν. «ὃν 
'Axaà6 εἰς τὴν Ῥεμὼθ, πόλιν τοῦ Γαλαὰδ, παρά- 
ληψιν. 

β' Oliv τῆς Ἰεζάδελ προφῆται, οὖς Ἡλίας ἀπ- 
ελέγξας, διὰ τοῦ λαοῦ διεχειρίσατο. 

Y' Πασχὼρ, ὁ τὸν Ἱερεμίαν ἐγκλείσας ἐν φυλαχῇ» 
ὡς πρὸς τὸν Ναδουχοδονόσορ χαταφεύγοντα. 


V ᾿Ανανίας υἱὸς ᾿Αλὼμ, ὁ τὰ τοῦ Ἱερεμίου ξύ- 
λινα χλοιὰ συντρίψας, ἐν ὁποδείγματε τοῦ τὸν Ba- 
δυλώνιον συντρίδεσθαι. 

εἰ Σαμαίας, ὁ ἐν Βαδυλῶνι αἰχμάλωτος, ὁ καὶ Zo- 
φονίᾳ τῷ ἱερεῖ γράφων ἐν τῇ Ἱερουσαλὴμ, τιμωρεῖ- 
σθαι τὸν Ἱερεμίαν, ὡς τοῖς ἐν Βαδυλῶνι γράφοντα, 
τὴν αἰχμαλωσίαν ἀποτείνειν. 


ς᾽ 'Ayà6 υἱὸς Κουλίου. 
ζ᾽ Καὶ Σεδεχίας Μαασίου κατὰ τοῦ Ἱερεμίου προν 
φητεύοντες. 


** Jerem. xxxvtu, 1,6. *" Jerem. xxvim, 


Apud Clement, Strom. 1, p. 826, "To, υἱὸς *Avavlov, 
]u filius Ananic. 

(28) Hic in Greco numeri desiderantur, quos 
commodi gratia adjecimus. 


99 LIBELLUS MEMORIALIS. | 9 


*l "leZov(a; ὁ τοῦ 'As300p. 

V Καὶ Φαλτίας ὁ τοῦ Bevalou, παρὰ τοῦ Ἰεζεχιὴλ 
σηυαινόμενοι. 

ΚΈΦΑΛ. 1Θ΄. — Τίνες ἐξῆρχον τῶν φυ.ῶγ κατὰ 
τὴν ἔξοδον τῆς Αἰγύπτου ὅ9. 

α' Τῆς μὲν Λευϊτιχῆῇς φυλῆς, Μωῦσῆς καὶ ᾿Ααρών. 
β' τῆς ὃὲ Ἰούδα, ᾿Αμιναδάδ' γ᾽ τῆς ὃὲ, Ῥουθῖν, 
Ἐλιούζ' 0 τῆς δὲ Συμεὼν, Σαρισαλαί" ε' τῆς δὲ 
Ἰσάχαρ, Δωγάρ' ς΄ τῆς δὲ Ζαδουλὼν, Χελλών. ζ' τῆς 
"E»patpg, Σεμιούλ' η' τῆς Μανασσῆ, Φαλασσούρ' 
9 itf Βενιαμὶν, Γαδεών. v τῆς Δὰν, ᾿Αμισαλᾶν. 
ια’ τῆς ᾿Ασὴρ, Ἐχρᾶν" ιβ' τῆς Γὰδ, Ραγουήλ. ιγ΄ τῆς 
Νεφθαλὶμ, Ἐλάμ᾽ Οὗτοι οἱ ἐν τῇ ἐξόδῳ ἡγούμενοι, 
φύλαρχοι τοῦ λαοῦ, οὗ xal ἐν τῇ ἐρήμῳ ἀπέθανον. 
ΚΕΦΑΛ. K'. — Τίγος ἔσχε Μωῦσῆς υἱοὺς, καὶ 

ἐκ τείγος. 

Ἔχ Σεπφόρας τῆς θυγατρὸς Ἰωθὼρ ἱερέως Μα- 
ξιχν, α’' Γηρσὼν, β' Ἐλιέζερ. 

ΚΈΦΑΛ. ΚΑ', — Τίγας ᾿Ααρὼν ἔσχεν υἱούς. 

'Ex τῆς Ἐλισάθετ θυγατρὸς ᾿Αμιναδὰδ ἀδελφῇς 
δὲ Ναασσὼν, οἷ καὶ kx τῆς φυλῆς Ἰούδα χατάγονται, 
α' τὸν Ναδὰό, B' τὸν ᾿Αδιοὺδ, γ' τὸν ᾿Ελεάζαρ, U τὸν 
Ἰθάμαρ. 


ΚΕΦΑΛ. KB', — Τίνα ἐστὶ τὰ ἔθγη, ἃ ὁ Aaóc 
| ἐχιληρονγόμησεν. 

Χαναναῖον, Ἐδαῖον, Γεργεσαῖον, 'IsGovsatov, Χε- 
ταῖον, ᾿Αμοῤῥαῖον, Φερεζαῖον. 

ΚΕΦΑΛ. KI", -- Τίνας, καὶ τίγων ἐθγῶν βασι- 
Aeic ὁ λαὸς ἀπέχτεινεν' (50). 

α' (51). Ἐπὶ τοῦ Moto; ἐχτάσει τῶν χειρῶν, 
᾿Αμαλήχ. 

β΄. Διὰ Ἰησοῦ τοῦ Ναυῆ, τὸν ᾿Αδωνιδέζεχ βασιλέα 
ἢερουσαλήμ. 

Y' Καὶ τὸν Ἰλὰμ βασιλέα Χεδρῶν. 

& Καὶ τὸν Φειδὼ βασιλέα Ἱεριμούς. 

£' Καὶ τὸν Σιφὰ βασιλέα Λάχης. 

ς΄ χαὶ τὴν Δαμὶς βατιλέα Ὀδαλλάμ, 

δ᾽ Καὶ τὸν Ἰαδὶν βασιλέα ᾿Ασσόρ. 

ἡ Καὶ βασιλέα Σομόρων. 

V Καὶ βασιλέα Ζίφ. Καὶ ἄλλους βασιλεῖς ἕως τῆς 
Σιδωνίας, τοὺς πάντας ὁ Ἰησοῦς ἀνεῖλεν, βασιλεῖς 
xU. τὸν δὲ Σηὼν βασιλέα τῶν ᾿Αμοῤῥαίων Μωῦσῆς 
&vsDs, xat τὸν "Ov βασιλέα τῆς Βασάν. Καὶ ὁ Ἶού- 
δας δὲ ἀπέχτεινε τὸν ᾿Αδωνιδεζὲχ, οὗ τὰ ἄχρα τῶν 
ποδῶν πρότερον ἑξέτεμεν. Ὃ τε Γοθονιὴλ ὁ χριτὴς, 
τὸν Χουσὰρ ἑλὼν βασιλέα Συρίας. Καὶ ὁ ᾿Αὧὸ ὁ ἀμ- 
φοτεροδέξιος τὸν Αἰγλὼμ βασιλέα Μωαδιτῶν, δόλῳ 
διαχρησάμενος αὑτὸν τῇ λαιᾷ χειρί. Δεδόῤῥα δὲ 
τοῦ Bzpàx, τὸν Σισάρα βασιλέα ἹἸαχὶς, ὃν Ἰαὴλ 
γυνὴ, πασσάλῳ διὰ τῶν ὥτων δ'ἡλασε. Γεδεὼν 0b τὸν 
Ὧρὴμ Μαδιὰμ βασιλέα. Καὶ Ἰεφθαὲ τὴν τοῦ 'Apa.- 
λὴχ βασιλείαν. 


"Jerem. xt, 1. "* Exod. vi, 85. "5 Exod. xvit, 11, 15. 


7' iuid. 91. ** dud. iw, 21. 7*4 3,25. 


(39) Confer Num. 1 et xxxiv, 
(90) Confer losue C30. Xil. 


A S]lezonias filius Assur, 


9et Phaltias fllius Benzxi, quos indigitat Exe- 
cbiel **, 

CAP. XIX. — Quinam pra(nerunt tribubus in exitu 
ab JEgypto. 

4 Przfuit Leviticze tribui, Moyses et Aaron, 2 Ju- 
de, Aminadab, 5 Rubir, Eliuz, 4 Simeon, Sarisalz, 
5 Isachar, Dogar, 6 Zabulon, Chellon, 7 Ephraim, 
Semiul, 8 Manasse, Phalassur, 9 Benjamin, Ga- 
deon, 10 Dan, Amisalan, 11 Aser, Echran, 12 Gad, 
Rhaguel, 45 Nephtbalim, Elam. Isti in exitu fuere 
duces, principcs tribuum populi, qui etiam in de- 
serio mortui sunt. 


p CAP. XX. — Quosnam suscepit liberos Moyses, et 


a qua. 
Ex Sepphora filia Jothor sacerdotis Madian, 
4 Gersom, 9 Eliezer 


CAP. XXI. — Quos habuit filios Aaron. 


Ex Elisabei fllia Aminadabi, sorore Naassonis, 
qui etiam ex tribu Juda ducuntur, 1 Nadab, 2 Abiud, 
ὁ Eleazar, 4 ltbamar ?*. 


CAP. XXII. — Que sunt gentes quas populus here- 
ditavit, 
Chananza, Evza, Gergesea, Jebusma, Chetsa, 
Amorrhza, Pherezza. 
CAP. XXIII. -— Quosnam, et. quarumnam gentium 
reges populus inter(ecit. 
1 Sub Moyse quando manus expandit, Amalek "*. 


9 Per Jesum Nave, Adonibezec regem Jeru- 
salem '*. | 

9 llam regem Hebron **. 

4 Phido regem Jerimus. 

δ Siplia regem Laches.: 

6 Et Damis regem O.lollam. 

7 et Jabin regem Assor, 

8 et regem Somoron, 

9 et regem  Ziph. Itemque alios reges usque ad 
Sidoniam, quos omnes Jesus interfecit : reges 
nempe xxix. At Sco Amorrlieorum regem Moyses 
interfecit, etiamque Og regem Basan. Judas vero 
interfecit Adonibezec, cujus extremitates pedum 
prius truncavit. Gothoniel quoque Judex, interemit 
Chusan regem Syrie *. Et Aod ambidexter occidit 
AE£glom regem Moabitarum, dolose interficiens eum 
sinistra manu 77. Deborrha Baraci sustulit Sisaram 
imperatorem Jacis, quem Jael élavo per tempora 
adacto peremit 13. Gedeon autem e medio sustulit 
Orem regem Madiaw ?*. Jephithae quoque evertit 
regnum Amalec. | 


τὸ Judic. 1, 1. *^Jos. 2, ὅ. !* Jud. 11,10. 


($1) Numeri hic a textu aberant. 


á JOSEPPI 38 


P τιν — ὅποι ^£ 48e asta ἃπε σιν» Δ ΕΙΑΑ, KA. — Πόσα δθνη καὶ τίνα συνέστη 
""s ἡμὰς Tae, iens, oam, Jegheth. ἀπό τῶν nd τοῦ Νῶε παίδω», Σὴμ, Χὰμ, 

' Hot *Assertí, θεν, ὁ ἴδιαι, Φ Arzbes, α' Ἕδραῖοι, [β᾽ ᾿Ασσύριοι, γ᾽ Πέρσαι, à Μῆδοι. 

7 Wasiantas 7 idíetemt, 3 ὕμαι͵ 9 Polemimi, εἰ “Δραόες, ς᾽ Μαδιανοὶ, Q ᾿Αδιαδηνοὶ, wy Ταῖϊνοὶ, 
Θ΄ Ssm15ame. :1 Mises. :q1 χαρῇ, 15 Albani, 14 Indi, € Παλαιστινοὶ, v Σαραχηνοὶ, ια’ Μάγοι, iP Ká- 
"S Süusemgss :$ arpui. 1T Libres, 1 Chegpsi, σπιοι, ty ᾿Αλδανοὶ, ιδ' Ἰνδοὶ, τε’ Αἰθίοπες, tc^ Al- 
*9 προσ ας, 2$ Dherezuri, 91 ται, 29 Awnerrhai, τύκτιοι, ιζ' Αἰδυες, τη Χαγγαῖοι, ιθ΄ Χαναναῖοι, 
7L Gargezai, 2$ jemmem, 75 μιναιαιὶ, 38 Soms- x Φερεζαῖοι, χα’ Eóalot, xf''Apopfato, xy Γερ- 
απ. ZI Dhemeees. 38 ἀντὶ, 129 Ciees, 30 Csppe- τεσαῖοι͵ x5 Ἰεδουσαῖοι, xs' Ἰδουμαῖοι, xc' Σαμαν 
jTuces, 2| weemi. PIbert, SáBebrzmi, SÉ Scythas, ρεῖς (χζ' Φοίνιχες, xq Σύροι, x0' KDuxse, λ' Kax- 
"SE Carni, Tb Sami, 3; Bespsri, 38 hbbiani, παδόχαι, λα’ ᾿Αρμένιοι, λβ' Ἴδηρες, λγ΄ Ba6pavol. 
ἘΝ tana. db Liexemes, δὲ Pisidm, 18 Coles, 9 Σχύθαι, λε' Κολχοὶ, Ac! Zapvol, M; Βόσποροι, 


SE Poshiogenes. ἰδ Prvgen, 45 Graci sive Achaz, 
4d τισιν, i Waerdumes, 18 Thrazees, 19 Mausi, 


Aw ᾿Αδδιανοὶ, λθ΄ "Iaaupot, p' Auxáoveg, po Πιε- 
olfat, μ8᾽ Γαλάται, py Παφλαγόνες, μδ΄ Φρύγες, 


3B Heu, 58 Dardami. JP Sarumuz, SZ Germani, D με΄ Ἕλληνες οἱ χαὶ ᾽Αχαιοὶ, uc' Θεσσαλοὶ, μζ΄ Μα- 


dé Camasnü, 3; Paemes. 38 Ῥογίεῖ, 57 Daimatz, 
58 Hemani, 38 Ligures. dB Caili vel Ceitz, 61 His- 
pumé vet Tvremi, 9» Wargi, &3 Waensei, 64 Seleuci, 
QE stíri.s d$ Ἰδιεῖσος͵ δ᾽ Carzuumtes sive Borades, 
qu anne xb Hibicpiama pretenduntar. 


ὩΣ. XXY. — Livi wem, qui Vetus constituunt 
Testamentum. 
5 δυνά, quai Sqmest, ἴα principio fecit. 
3 Caeianmeth, hoe sumt nemina. 


δῆ Dubra Jemmnem, Verba dierum. 
12 Exires, quad sigeilicat Adjutor, liber 
ἘΣ Saphartholiius, Liber psalmorum. 


$à e. 
Pete bas; Uuber, οἱ Machsbaler ihr, qui in- 
οὐκ jare Sabenaisl. 


ΣΡ XXVÀ — Nemine οἱ e litteraru 
interpretati m 


v Apà, Becurise. 3 Beth, demus. ἃ Gimel, pleni- 


SQ Pewter asephen. οἱ nine confer Cos. 
weh Qudhtopleutteh, Para n . ἃ 
ὙδΙΝ λὲν. edite. ᾿ 
| x woterdbus δὲ axo, jexta numeram litt. 
Ἰλυϑροϊκὶ apbabeü, alil xxiv, quet. nolapo fuere 
Visione Apecetrpüet » Aumerant libros Seri- 
Utui sit sub aliis alil semper censeri petendi 
Quare l'arelip. v. g. cxcludere non est ce 


κεδόνες, μη Θρᾷχες, i0. Mauaol, v' Βεσσοὶ, να’ Aap- 
δανοὶ, v8" Σαρμάται, νγ΄ Γερμανοὶ, νδ΄ Παννόνιοι, 
γε’ Παίονες, vc" Νωριχοὶ, νζ΄ Δαλμάται, νη Ῥωμαῖοι, 
νϑ' Λίγυρες, ξ΄ Γάλλοι οἱ χαὶ Κελτοὶ, ξα’ Σπανοὶ ol 
καὶ Τυρηνοὶ, £9 Μαργοὶ, ξγ'’ Maxovaxol, C8 Σελευ- 
xol, ξε΄ Ἄφροι, ἐς’ Μάξιχες, ξζ΄ Γαράμαντες οἱ καὶ 
Βοράδες,͵ ἕως τῆς Αἰθιοπίας ἐχτείνουσιν, 

ΚΕΦΑΛ. KE. — Τὰ ἐν τῇ Παλαιᾷ ἐνγδιάθετα βι- 

6Aía xf' (33). 

a' Bpwrü, ὅπερ ἐστὶν, 'Er ἀρχῇ ἐποίησεν. 

β' Οὐελεσμὼθ, ὃ ἐστι͵ Ταῦτα τὰ ὀνόματα. 

Y Οὐεκρὰ, ὃ ἐστι, Καὶ ἐχάλεσεν. 

€ ᾿Αμμεσφεκοδὶμ (24), ὃ ἐστιν, ᾿Αριθμοίς 

ε΄ ᾿Ελεαδεθδαρὶμ, Δευτερονόμιον, Οὗτοι ol λόγοι.. 

ς΄ Ἰσσοῦε Βενουνῆ, Ἰησοῦς ὁ τοῦ Νανῆ. 

ζ' Ἰοσοφατὴμ, Kotrzat. 

ἢ Ῥούθ. 

θ' Σαμουὴ, ὅπερ ἡρμηνεύθη, Ὁ χλητός. 

e Οὐαμμέλοχ Aa610, ὃ ἐστι, Βασιλεὺς Δαδίδ.. 

ια΄ Δαδρὴ ᾿Ιαμμὴμ, ὅ ἐστι, Λόγοι ἡμερῶν. 

ιβ΄. Ἔσδρας, ὅπερ ἐστὶ, Βοηθὸς, βίόλος. 

tq! ZegapóeA Aly, ὃ ἐστι, Βίόλος ψαλμῶν. 

s (Ms.4500, Παροιμίαι. 

μ' Ὁ Κωέλεθ, "Exxinolaz τύπος (585). 

tc^ Zip deciplp, ἴλομα ἀσμάτων. 

ιῷ Προφῆται if. 

ιη΄ Ἡσαΐας. 

ιθ΄ "Ispeplac. 

x! Ἰεζεκιή.1. 

κα’ Δαγιή.3, 

xp Ἰώδ. 

Ἔξω δὲ τούτων“ Ἐσθὴρ, xai τὰ Μαχχαθαϊχᾶ, 
ἅπερ ἐπιγέγραπται, Σαρδὴθ ZaCaratéA (50). 
ΚΕΦΑΛ. KG'. --- Ὀγομασίαι καὶ épunrsía τῶν 

παρ᾽ 'Ἑδραίοις στοιχείων (51). 

“Αὐρ, μάθησις. Βὲθ, οἴχου, Γίμε.1, πλήρωσις. 
sendus Juseppus. 

($4) Al. ἀμμεσφεχχωδείμ. Puto esse DYTzETIET 
hammith pakkedim, recensiti, 

(35) Ferte Ἐχχλησιαστής. 

(36) Al. Sarbeth Sarbaneel, quod videtur diver- 


simode posse interpretari. 
(57) Confer S. Ambrosium in psal. cxvim. 


33 LIBELLUS MEMORIALIS. 31 
4d.150, δέλτων. Ἢ, αὕτη. Obat, ἐπ᾽ αὐτῇ. Ζαῖ, A tudo. Ἵ Daleih, librorum. à He, ista. * Uau, in 


τῇ. H0, ζῶν. Τὴθ, καλὴ. 160, ἀρχή. Kàp, ὅμως. 
Αάμεδ, μάθετε. Μὴν, ἐξ αὑτῶν. Νοὺν, αἰώνια. Σά- 
u&y. βοήθεια. Alv, πηγὴ ἢ ὀφθαλμοί, Φῆ, στόμα. 
Zaól, διχαιοσύνη. Κὼ;»», κλῆσις. Ῥῆς, χεφαλῇῆς. 
Zlv, ὀδόντες. Tav, σημεῖα, Ὁμοῦ ἀπαρτίζει τοιαύ- 
(ἣν διάνοιαν " Ἀάθησις οἵχου, πιλήρωσις δέ. 
tur, αὐεῇ ζῇ ὁ ζῶν " καλὴ ἀρχὴ, ὅμως μάθετε 
δξ αὐτῶν αἰώγια. Βοήθεια ὀφθαλμοῦ, σεόμα καὶ 
δικαιοσύνη, κιλῆσις κεφαλῆς καὶ ὀδόνγξων cn- 
μεῖα. 


ΚΈΦΑΛ. KZ'. — Μῆγνγες 'E6Cpalov, Alyvatiur, 
Μακεδόνων, Ῥωμαίων (58). 

δ' δησὰγν, Φαρμουθὶ, Ξανθιχὸὺς, ᾿Απρίλλιος. 

€ Elap, Πάχων, ᾿Λρτεμίσιο;, Máto;. 

ς᾽ Σιουὰν, ἸΙαῦνὶ, Δέσιος, "loóv:oc. 

QC Θαμοὺζ, "Envpl, Πάμενο;, Ἰούλιος. 

ἢ "A6, Msscopn, Λῶος, Αὔγονστος. 

θ' ᾿Ελοὺ., 660, Γορπιαῖος, Σεπτέμόριος. 

v Ὀσρὶ (59), Φαοφὶ, Ὑπερόερεταῖο;, Ὀχτώ- 
δριος. 

wa! Mapoatür, ᾿Αθὺρ, Δῖος, Νοέμόριος. 

ιβ' XacsAsv, Xolàx, ᾿Απηλλαῖος, Δεχέμόδριος. 

«€ Τηδὴθ, Tó6v, Αὐδυναῖο;, Ἰανονάριος, 

8' Σαδὰθ, Μεχὴρ, Περίτιο;, Φιυρουάριος. 

Y ᾿Αδὰρ, Φαμενουθὶ, Δύστρος, Μάρτιος. 

ΚΈΕΦΑΛ. KI', — "Ὅπως τὸ ἱερὸν κατεσκευάζετο 

χρίσμα. 


ipsa. Y Zain, vivit. Π Heth, vivens. Ὁ Teth, pul- 
chra. * Jod, principium. 2 Kaph, tamen. 5 Lamed, 
discite. Ὁ Men, ex ipsis. 3 Nun, seterna. D Samech, 
auxilium. y Hain, fons vel oculi. Z Phe, os. καὶ Sadi, 
justitia. p Koph, vocatio. ^. Rhes, capitii. Ὁ Sin, 
dentes. ἢ Thau, siyna. Simul junctas efficlent hu- 
jusmodi sententiam : ^ Doctrina domus, plenitudo 
librorum est ; hac viri quicunque vivit. Donum est 
principium, altamen | discite ex. ipsis eterna. Auzi- 
lium oculi est os et justitia, vocatio capitis et den- 
tium signa. 
CAP. XXVII, — Menses Hebraeorum, AEgyptiorum, 
Macedonum, Romanorum. 

4 Nesan, Pharmothi, Xanthicus, Aprilis. 

5 Jar, Pachon; Artemisios, Maius. 

6 Sivan, Payni, Desius, Junius. 

7 Thamuz, Epiphi, Panemus, Julius. 

8 Ab, Messore, Lous, Augustus. 

9 Elul, Thoth, Gorpieus, September. 

10 Osri, Phaophi, flyperberetzus , October. 


14 Marsaban, Athyr, Dius, November. 

42 Chaseleu, Choiac, Apellzeus, December, 
4 Tebeih, Tyby, Audincus, Januarius. 
Sabath, Mecher, Peritius, Februarius. 

9 Adar, Phamenuthi, Dystrus, Martius. 


CAP. XXVIII. — Quomodo comvonebatur sanctum 
chrisma. 


(40) "Avüoug σμύρνης ἐχλεχτῆς σίχλοι (4M) q'. ὦ Floris myrrhz electz , sicli D. Facit gomor ...... 


Ποιεῖ γόμορ...... ΧΕ...... Ytvovt, 00. τῶν ἐν τῷ ἁγίῳ 
σταθμῷ ὁ σίχλος ὁ εἷς νόαρ, Ἦγουν θθ’, ἕξ, Κιναμώ- 
μου εὐώδους τὸ C* σέχλοι cV. T'o Γο. ξβᾷ. γίνονται 
θθε΄. Καλάμου εὐώδους σίχλοι σν΄. θθε΄. ἴρεως σἴχλοι" 
q'* 00v- ἐλαίου ἐξ ἐλαιῶν, εἴν" ποιεῖ, χθ, ὀμοῦ 
IX. 
Ὅπως τὸ ἱερὸν xacsoxsváteco θυμίαμα. 

Σταχτὴν, ὄνυχα, χαλόάνην, λίδανον, δάφνην, ἴσον 

ἴσῳ, φησὶν, ἔσται. 
ΚΈΕΦΑΛ. ΚΘ'.-- Τίγες γεγόνασιν γίγαντες. 


ooo: ἐκεῖνοι, ol. ταῖς θυγατράσιν τῶν ἀνδρῶν 
συμπλαχέντων τῶν δαιμόνων, γεννηθέντες, δι᾿ «0; 
καὶ ὁ χαταχλυσμὸς ἐγένετο, εἴχοσι χαὶ ἑχατὸν ἐτῶν 
γεγονότων αὐτῶν, περὶ ὧν xoi Μωῦσῆς φησιν" 
"Exsivol εἶσιν οἱ γίγαντες οἱ ἀπ' αἰῶγος, οἱ dy- 
θρωκοι οἱ ὀγομαστοί. 

Δεύτερος ὁ Νεδρὼδ ὁ χυνηγὸς, ὁ τῆς Βαδυλῶνος 
ἀρξάμενος βασιλεὺς, περὶ οὗ xot Μωῦσῆς μέμνηται 
ὡς ἐν παραδείγματι μυθενομένου, λέγων Διὰ τοῦτο 
ἐροῦσιν, ὡς Νεδρὼδ γίγας xvrnyóc ἔναγτι τοῦ 
Θεοῦ. 


9! Gen. vi, Δ. δ᾽ Gen. 2, 9. 


(38) Confer Petavium in Doctr. temp. et Bevere- 
um in Element. chronol. 
$9) Lege Θισρί. uu 
(0) Totum hoc caput, vitio codicis corruptissi- 
mum, vix legi potuit. Confer. Exod. xxx, 23. 
(41) Siclus, teste 8. Hieronymo, ponderabat se- 


^e BXVLeeseeeeeess.,, €0rum qui sunt in tabernaculo 


sancto, siclus unus........... ^»... Cinamomi bene 
oleniis dimidium sicli ccL......... flunt..... Calami 
bene olentis, sicli CCL....... [reos sicli D....... Olei 


€x olivis, Hin. Facit pcix. simul...... 


Quomodo couficiebatur sacrum thymiama? 


Capiebant Stacten, onycha, galbanum, thus, da- 

pbnen; equali pondere omnia, inquit, erunt, 
CAP. XXIX. — Qui fnerint gigantes. 

Primi illi, qui, cum filiabus hominum coeunti- 
bus d:xmoniis, natisunt, propter quos accidit 
etiam diluvium, quum annorum essent centum et 
viginti. De quibus etiam Moyses dicit : Hi ewn£ 
gigantes illi & seculo, viri famosi **. 


Deinde Nebrod venator, qui primus Babylone re- 
gnavit, cujus etiam meminit Moyses, tanquam 
hominis in proverbio positi, dum ait : Propterea 
dicent : Ut Nebrod gigas venator coram Deo **. 


munciam Romanam, que inito calculo a viris do- 
cis, ponderabat quantum quatuor aurei Vereli, 

uos appellant zecchinos (sequins) quorum singu- 
lis tribuuntur grana 68, plos minus. Gowmor vulge 
estimatur drachmis 768 


δῦ JOSEPPI 36 


Fuerunt etiam in Astaroth. Cbarnem gigantes, Δ 


quos cecidit Chodollogomor rex Ellam. 

Postea in Chebron tres Sennad filii : quos Chaleb 
filius Jephone, accepta in haereditatem civitate, fun- 
ditus perdidit. 

Temporibus quoque David regis exstiterunt gigan- 
tes quatuor, quos etiam interfecerunt Davidis duces : 
Jesbe, quem sustnlit Abisa; Seth, quem sustulit 
Soboches (ilius Astothi ; Elzean, quem sustulit Ariog 
Bethleemites. Quartus autem czteris potior, vir ille 
senos habens digitos, quem cecidit Jonathan filius 
Samza fratris David. 

Goliath quoque Chettzeus inter gigantes cense- 
tur, quem junior Davíd cum esset funda percoas- 
sum interfecit : cujus etiam hastam arripiens, ceu 
donarium suspendit in Tabernaculo Dei **. 

CAP. XXX. — Quinam (uerunt multorum liberorum 
patres. 

Jacob tredecim habuerat liberos. 

Gedeon judex Lxx, quos etiam e medio sustulit 
nothus filius ejus Abimelech, cum sibi populi re- 
gimen conciliasset. 

Jair, judex Galaatides **, xxxr (lios ípse quo- 
que procreavit. 

Labdon, qui et ipse judex ** fuit, filiorum xxx 
pater exstitit. 

David rex xxi liberos habuit universim. 

Roboam filius Solomonis, procreavit filios xxvii, 
et [ilias 1x δ". 


Abías filius ejus habuit filios xxi et filias xin **, (C 


Achaad rex Israel liberos genuit Lxx *' quos oc- 
cidit Jeu. 

CAP. XXXI. — Quomodo partitus est populus ter- 
ram promissionis, ut Jesus Nave illis forte distri- 
buerat. 

Tribus ubim εἰ Gad et dimidia tribus Manasse. 
Primi isti a Moyse regionem transjordanicam acce- 
perunt, qux prius Amorrhaorum erat et Raphin, 
Basanitidem universam. — 

Tribus Manasse : alters dimidia tribus, regionem 
ea quoque transjordanicam circa Gadaram, qus 
Gergesszorum erat, et qua nunc dicitur Scythopo- 
lis usque ad maritima Dor, accepit. 


"Eyéverzo δὲ xal ἐν ᾿Ασταρὼθ Χαρνὲμ γίγαντες, 
οὖς κατέχρυψε (48) Χοδολλογόμορ βασιλεὺς Ἑλλάμ. 

Μετὰ ταῦτα ἐν τῇ Χεόρὼν τρεῖς οἱ τοῦ Σεννδξ (ἐδ) 
υἱοί " οὔστινας Χάλεόδ 6 τοῦ "leger, λαδὼν Ey χλή- 
pw τὴν πόλιν, ἐξωλόθρευσε. 

Καὶ ἐπὶ τοῦ βασιλέως Δαδὶδ γεγόνασι γίγαντες δ΄, 
oüg xa ἀναιροῦσιν οἱ τοῦ Δαδὶδ στρατηγοί" "Iea6h, 
ὃν ἀνεῖλεν ᾿Αδισά" ΣΣθ, ὃν ἀνεῦλε Σοδοχῆῇς ὁ ᾿Αστο- 
θοῦ Ἑλαῖαν, ὃν ἀνεῖλεν ᾿Αριὼγ ὁ Βηθλεεμίτης" Τέ- 
ταρτος δὲ μᾶλλον ὃ ἐξαδάχτυλος, ὃν ἐπάταξεν Ἰωνά- 
02v vib; Σαμαίου, ἀδελφοῦ Δαδίδ, 


Καὶ Γολιὰθ δὲ ὁ Χετταῖος ἐν τοῖς γίγασιν ἀριθμεῖ» 
ται, ὃν νέος ὧν Δαδὶδ σφενδονίσας ἀνεΐλεν᾽ οὗ xal 


Β τὸ δόρυ ἀνελόμενος, ἀνέθηχεν εἰς τὸ ἱερόν. 


ΚΕΦΑΛ. A'. — Τίγες ποιύπαιδες γεγόνασιν. 


᾿Ιαχὼδ τρεῖς χαὶ δέχα παῖδας koyfixet. 

Γεδεὼν 6 χριτὴς ο᾽, οὗς xal ἀνεῖλεν 6 νόθος αὑτοῦ 
παῖς ᾿Αὐιμέλεχ, τὴν ἀρχὴν ἑαυτῷ τοῦ λαοῦ περι- 
ποιούμενος. 

Ἰαεὶρ 6 χριτὴς ὁ Γαλααδίτης β' παῖδας καὶ ov- 
τος ἐσυστήσατο, 

Λάδδων καὶ αὑτὸς lv τοῖς χριταῖς γεγονὼς, X πᾶ- 
τὴρ παίδων γέγονεν. E 

Aa616 6 βασιλεὺς xf τοὺς πάντας. 

"Po6oüp 6 τοῦ Σολομῶνος υἱὸς, υἱοὺς κη’ xai ϑυ- 
γατέρας £. 

᾿Αδίας υἱὸς [αὐτοῦ (44)] υἱοὺς xf' xat θυγατέρας 
24 


'Axaá6 ὃ τοῦ Ἰσραὴλ βασιλεὺς o υἱοὺς, o0; ἀπ- 

ἐχτεινεν ἾἸηοῦ. 

ΚΈΦΑΛ. AA'.—"Ozcoc κατενγε, ᾿ ἢ 

 tüc ἐπαγγελίας, ὡς ὁ ET y en εἰν τὴν 
ἐκληροδότησεν. 

Φυ.ὴ Ῥουδὶμ xal Γὰδ, καὶ ἥμισν gvAnc Ma- 
γασσῆ. Πρῶτοι οὗτοι παρὰ Μωῦσέως τὴν πέραν τοῦ 
Ἰορδάνου χώραν παρειλήφασιν, τὴν πρότερον οὖσαν 
᾿Αμοῤῥαίων xat Ῥαφὶμ, τὴν Βασσαανῖτιν ἅπασαν. 

Φυ.ὴ Μαγασσῆ, τὸ ἕτερον ἥμισυ σχῆπτρον, πέ- 
pxv xai τοῦτο τοῦ Ἰορδάνον περὶ Γαδάραν l'epye- 
σαίων χώραν, xal τὴν νῦν λεγομένην Σχυθόπόλιν, 
μίχρι τῆς παραλίας Δώρ (45). | 


Tribus Juda habuit regionem universam que D  $v42 ᾿Ιούδα, τὶν ἐπάνω τῆς Ἰδουμαίας χώραν 


jacet ad septentriones Iduinzze, porrigiturque usque 
ad Sodomitin : cujus maritima civitates fuere Ga- 
za el Ascalon. 

Tribus Symeon Idumzam, quz finitimam habet 
JEgypto et Arabie maritimam regionem ultra Ga- 
zam positam. 

Tribus Benjamin habuit Jericho et Bethel et 
Hierosolyma usque ad mare. In angusto tractu qui 


** ( Reg. xx1, 9. ** Jud. x, 2, τοῖς O'. 
δ᾽ |V Reg. x, 7. 
(42) Ex Gen xiv, 5, lege χατέχοψε. 
4*3) Lege Ἑνάχ, Jud. :, 20. u 
44) Dcerat in Grzeco, exstat in versione Fabric. 


δι Jud, xii, 13. 


ἅπασαν, διήχονσαν μέχρι τῆς Σοδομίτιδος, πόλεις 02 
κατὰ θάλασσαν ἔχουσαν, Γάζαν χαὶ ᾿Ασχάλωνα. 


Φυ.1ὴ Συμδὼν, τὴν Ἰδουμαίαν, τὴν Αἰγυπτῳ χαὶ 
'Αραδίᾳ πρόπσορον ἔχουσαν παράλιον (46), τὴν ἐπέ- 
χεινα Γάξης. 

Φυ.1ὴ Βενιαμὶν, Ἱεριχοῦντα xol Βεθὴλ, xo ἴε- 
ροσόλυμα ἕως θαλάσσης, ἐν στενῷ ἀπὸ τοῦ Ἰορδάνον 


85 ]] Paral. x», 91. ** |I Paral. xu: 21. 


(45) Ms. παρὰ Albtopov. 
(46) Ms. πρὸς ὄρον ἔχουσα παρ᾽ ἄλλον, 


31 U LIBELLUS MEMORIALIS. ᾿ς 98 
ποταμοῦ μέχρι Γαδαὼ, Eóoalov, ᾿Αμοῤῥαίων περὶ A pertingit ab Jordane fluvio usque ad Gabao, Evzo- 


Βεθὴλ, Ἰεδουσαίων περὶ Ἱερουσαλήμ. 


Φυλὴ Ἐρφραὶμ, ἀπὸ Βεθὴλ ἐπὶ τὸ μέγα πεδίον, 
μέχρι Γαζάρων, ἀπὸ τοῦ Ἰορδάνου, Φερεζαίων, 
᾿Αμοῤῥαίων, Σαμοῤῥαίων (17). 

Φυλὴ ᾿Ισσάχαρ, Κάρμηλον τὸ ὄρος χαὶ Ἰταδύ- 
ριον (48) 5po;, τέρμονα τὸν ποταμὸν ἔχοντες. θερε- 
ζαίων καὶ αὔτη ἡ χώρα. 

Φυιλὴ ZafovAürv, ἀπὸ τοῦ ποταμοῦ μέχρι τῖςς 
Γεννησαρίτιδος λίμνης, χαὶ τὴν χοιλάδα χαλουμέ- 
γῆν. Φερεζαίων γαὶ ὅδε ὁ χῶρος. 

Φυ,ὴ 'Achp, τὰ περὶ Σιδῶνα τετραμμένα, iv 
εἷς xaX πόλι; "Apxnc. Χαναναίων 1j χώρα. 

évAh Νεφθαλεὶμ, τὰ περὶ Δαμασχὸν, Γαλιλαίας 
καθύπερθεν xai τῶν Ἰορδάνου πηγῶν, ai τὸ ῥεῖν ix 
«o9 ὄρους ἔχουσι. Τοῦτο Κιναίων ἡ χώρα. 

Φυ.1ὴ Δὰν, τὰ περὶ ἼΛζωτον, Ἰαμνίαν xa Γΐτ- 
ταν, ἀπὸ ᾿Αχχάρωνος ἕως ὄρους, ἐξ οὗ ἡ Ἰούδα fp- 
χται φυλή. Αἱ δὲ χληρουχίαι πᾶσαι, ἀπὸ ἀνατολῆς 
ἑκὶ δύσιν ἐγένοντο τῶν πασῶν φυλῶν, καὶ τὴν παρά- 
λιον νειμαμένων Παλαιστίνης xai Φοινίχης. 


ΚΕΦΑΑ. ΛΒ΄. — Τίνες εἰσὶν αἱ φυγαδ 
πόλεις, εἰς dc κατέφευγον οἱ ἀκούσιον 
δεδρακότες. 

Ἐν μὲν τῷ πέραν τοῦ Ἰορδάνου ἐν πεδίῳ φυλῆς 

"Pov6ty.* Βοσορὴ πρὸς (49) τῇ ἐρήμῳ. 

Ἐν δὲ τῇ φυλῇ Γάδ’ τὴν "Papi, πρὸς τῇ Ta- 
λαὰδ χώρᾳ. 
Ἕν τῇ φυλῇ Μανασσᾷ" τὴν Γαῦ.ῖον, πρὸς τὴ" 

Βασὰν χώραν. 

Ἐν δὲ ταῖς ἑννέα φυλαῖς xai ἡμισείᾳ Κεδὲς ἐν 

- «τἢ Γαλιλαίᾳ, ἐν ὄρει Νεφθαλείμ καὶ τὴν Συχεὶμ, 

ἐν ὄρει Ἐφραίμ" xol τὴν Χεδρὼν, ἐν ὄρει Ἰούδα. 

Αὗται πόλεις EE, ἀμφὶ τὸν Ἰορδάνην χείμεναι. 


ΚΕΦΑΑ. AI*. — Τίγες αἱ ymrpoxóJetc, αἱ τοῖς 
Λευΐταις ἀρορισθεῖσαι. 


᾿Απὸ φυλῆς Ἰούδα, καὶ φυλῆς Συμεών" πόλι; 
Καριαθαρδὺχ, ἢ ἐστι Xi6pov πόλις Ἐλώμ. Καὶ τὴν 
Τεέλλαν, xai τὴν Δαδῆρ, καὶ τὴν "Aaav, καὶ τὴν 
᾿Αχὰν, xai τὴν Βεθσαμὶς, xol τὴν Ἑλδὰ, xai τὴν 
Βεθούρ. 


rum sedes, Amorrh:»orum circa Bethel ; 
rum circa Hierosolyma. 

Tribus Ephrem : ἃ Bethel prope magnam plani- 
tiem usque ad Gezara. Ab Jordane, sedes Phere- 
zx*orum, Ámorrheorum, Samorrheorum. 

Tribus lesachar : Carmelum montem et Itahy- 
rium item montem, quibus flumen limites erant. 
Hic quoque tractus Pherezzorum fuit. 

Tribus Zabulon * a flumiue usque ad lacum Gen- 
uezaretidos. Item tractum qui Vallis dicebatur. 
Ista quoque regio Pherezzorum fuit. 

Tribus Aser : regionem quz vergit ad Sidonem , 
ubi et civitas Arces. Chananzorum fuit. 

Tribus Nephthalim : regionem circa Damascum 


Jebusxo- 


B ultra Galileam et fontes Jordanis, qui in monte 


originem habent. Erat hzec Cinseorum regio. 
Tribus Dan : tractus circa Azotum, Jamniam et 
Gittan, ab Accarone usque ad montem, unde in- 
cipiebat (ribus Juda. Sortes porro omnes omnium 
tribuum fuerunt ab oriente ad occidentem, earum 


quoque quz maritimam regionem accepere Paletti- 
nz et Phoenices. 


CAP. XXXIII. — Qwuenom sunt refugii civitates, ad 


quas re[ugiebant quotquot involuntarium homici - 
dium perpelrassent. 


In transjordanicis, in territorio tribus Rubin: 
Bosor ad desertum. 


In tribu Gad : Ramoth in regione Galaad. 
In tribu Manasse : Gatulon in Basanitide. 


]n reliquis novem tribubus cum dimidia : Cedes 
in Golilkea, in monte Nephilialim : εἰ Sychim in 
monte Ephrem et Chebron in. monte Juda. Hs ci- 
vitates sunt sex, circa Jordanem posite. 


CAP. XXXIII. — Que sunt. metropoles pro. Levitis 
separate. 

Ex tribu Juda et tribu Symeon : Civitas Kariathar- 
boc, sive Chebron, et civitas Elom. Acceperunt 
etiam Teellam, et Daber, et Asan, et Achan, et 
DBethsamis, et Elba, et Bethur. 


Ἀπὸ φυλῆς Βενιαμίν" τὴν Γαδαὼν, xai τὴν Ὁ Ex tribu Benjamin: Gabaon, et Gabee, et Anach, 


T'a6s (50), καὶ τὴν "Avày, xat τὴν Γαλαμάθ. Αὗται 
φᾳόλεις: ιγ΄. 

'Axb qul; 'Egpalp* τὴν Συχὲμ, καὶ τὴν Γαζὲρ, 
xat τὴν T'a6atv, xai τὴν Βεθορών. Αὗται πόλεις δ΄. 

'Axb quince Δάν" τὴν Ἐλθαχὼλ, xai τὴν Γε- 
βαὼν, xai Ἐδὼμ, xai τὴν Γεερέμ᾽ xat αὗται πό- 
λεις δ΄. 

'Azb ἡμίτους φυλῆς Μανασσῆς" τὴν Καναχὴ, 
καὶ τὴν Βετσάν. Αὗται πόλεις p. 

'Avb ἑτέρου ἡμίσους φυλῆς Μαγασσῆς * thv Γαῦ- 
"vw, xai τὴν Bosoógov. Καὶ αὖται πόλεις B". 


(81) Vorte Χαναναίων. 
(18) Ms. Ἰλαμύρυν. 


et Galamath. 115. civitates xii. 


Ex tribu Ephrem : Sychem, et Gazer, et Gabain, 
Bethoron. Civitates 1v. 

Ex tribu Dan : Elthacol, et Gebaon, et Edon, et 
Geerem. Clvitates qv. 


Ex dimidia tribu Manasse : Canache, et Betsan. 
Civitates ir. 

Ex altera dimidia tribu Manasse : Gaulon, et 
Bossoron. Ist: quoque civitates it. 


(49) Putem Βοσὸρ, ἡ πρός. 
(50) lta quidam codd. jos. τ M, 9M. YoNtS, 


39 JOSEPPI 40 


Ex tribu Jssuchar : (1580, et Rliamath, et Deb- A 


batha, et Helie, Civitates 1v. 


Ex tribu Aser : Masala, et Abdoth, et Chelcath, et 
HRaab. Civitates tv. 


Ex tribu Nephthalim : Cedes in Galilea, et Emath, 
et Carein. Civitates 1}. 


Ex tribu Zabulon : Jeccom, et Cassir, et Rhem- 
mon, et Ellan. Civitates iv. 


Ex tribu R«bím ; trans Jordanem, Rosor, et Ja- 
zir, et Cedinoth, et Aphaatb. Civitates iv. 


Ex tribu Gad : ftamoib, et Matthanen, et Esebon, B 


et Azir. H2 quoque civitates 1v. 


CAP, XXXIV. — Quasnam ceperunt. civitates. el 
reges , Jesus et Caleph fideles *. 


4 Regem Jericho, 2 et regem Gai, qux fuit prope 
Bethel, 3 Regem Jerusalem, 4 Regem Chebron, 
B Hegeim Lachis, 6 legem Jerimuth, 7 Regem Ga- 
zer, 8 Regem /Eyglom, 9 Regem Ader. 


10 Regem Daber, 11 Regem Odollam, 12 Regem 
Herma, 15 Regem Thappbu, 14 Regem Lebna, 
48 Regem Bec, 16 Regem Maceda, 17 Regem Sam- 
von, 18 Regem Opher, 19 Regem Achsaph. 


20 Regem Asor, 21 Regem Meldon, 22 Regem ( 


Marrhon, 25 Regem Cedes, 24 Regem Thanac, 
$25 Regem Jeconam Charmelis, 20 Regem Dor, 27 
Regem Napher Dor, 28 Regem Goin Gogel, 29 Ie- 
gem Thersa. 

Omnes isti, reges xxix quos sustulit Jesus cum 
civitatibus eorum, quas forte distribuit in hazredi- 
tatem filiis Israel. 

CAP. XXXV. — Quinam reges convenerunt in vallem 
salsam, quos cecidit Abraham. 

Marphal rex Sennaar: Arioch rex Ellaa : Cho- 
dollogomor rex Elam : Thargar rex gentium. 


* 


CAP. XXXVl. — Qui sunt reges, quos. Abroham 
servavit cum Lol. 


Ellam regem Sodomorum : Megabersan regero 
Gomorrhz : Sennaar regem Adamorum : Somobor 
regem Seboem : Balac regem Segor. Hos Abraham 
insecutus eripiensque a captivitate incolumes scr- 
vavit, armatis in gratiam eorum servis suis, qui 
erant numero cCcxvi. 

CAP. XXXVII.— Quinam Hebrei cum essent ethnicas 
uxores duxerunt. 

Judas duxit Sua, ex qua habuit filios Sir et Au- 
na et Silom. Accepit porro uxorem Thamar lilio suo 
Sir ; quo mortuo, dedil cam in matcimonium Áunas. 


2 Confer Jos. xi, 9-24. 
62) Ipse numeros apposui. 


'Anb φυλῆς Ἰσσάχαρ" τὴν Κισσὼ, xai τὴν 
Ῥαμάθ, καὶ τὴν Δεδδαθὰ, καὶ τὴν Ἡλίν. Αὗται πό- 
λεις δ΄. 

'Axb φυλῆς ᾿Ασήρ᾽ τὴν Μασαλὰ, καὶ τὴν 'A6- 
δὼθ, καὶ τὴν Χελκὰθ, καὶ τὴν Ῥαάδ. Αὗται τό- 
λεις δ΄. 

"Απὸ φυλῆς Νεφρθαλείμ᾽ τὴν Κεδὲς ἐν τῇ Γαλι- 
λαίᾳ, καὶ τὴν Ἐμὰθ, καὶ τὴν Καρεῖν. Αὗται πό- 
Atte γ΄. 

᾿Ἀπὸ φυλῆς Ζαδουλών" τὴν Ἰεχχὼμ, xal τὴν 
Κασσεὶρ, καὶ τὴν Ῥεμμὼν, καὶ τὴν Ἑλλάν. Αὗται 
πόλεις δ'. 

᾿Απὸ quite ῬΡουδίμ' πέραν τοῦ Ἰορδάνου, τὴν 
Βόσορ, καὶ τὴν Ἰαζεὶρ, καὶ τὴν Κεδμὼθ, καὶ ᾿Αφαάθ. 
Αὗτα: πόλεις δ΄. 

᾿ΑἈπὸ φυλῆς Γάδ" τὴν Ῥαμὼθ, καὶ Ματθανὴν, 
xoi τὴν Ἐσεθῶν, καὶ τὴν ᾿Αζεῖρ. Καὶ αὗται mó- 
λεις δ΄. 

ΚΕΦΑΔ. AA. — Τίνας εἰλήφασι πόλεις καὶ βῶ» 
σιλεῖς, Ἰησοῦς καὶ Kadág οἱ πιστοί (B1). 

α' (53) Τὸν βασιλέα Ἱεριχὼ, β΄ καὶ τὸν βασιλέα 
τῆς Γαῖ, ἢ ἐστι πλησίον Βεθὴλ, γ' βασιλέα '"Itpouaa- 
Mp, δ᾽ βασιλέα Χεδρῶν, ε' βασιλέα Λάχις, ς΄ βασι» 
Ma Ἰεριμοὺθ, ζ' βασιλέα Γαζὲρ, n! βασιλέα Αἰγλὼμ, 
θ' βασιλέα ᾿Αδέρ. 

v Βασιλέα Aa6hp, ια’ βασιλέα Ὀδολλὰμ, ιβ' βασι» 
Mz 'Éppá, ιγ' βασιλέα θαπφοῦ, ιδ' βασιλέα Λεῦνᾶ, 
w' βασιλέα Bix, ις΄ βασιλέα Μαχηδὰ, «à βασιλέα 
Σαμρῶν, τη’ βασιλέα Ὀφὲρ, ιθ' βασιλέα ᾿Αχσάφ. 

x' Βασιλέα ᾿Ασὼρ, κα’ βασιλέα Μελδὼν, xg" βασι- 
λέα Μαῤῥὼν, xy' βασιλέα Κέδες, xU βασιλέα θα- 
vàx, xs' βασιλέα Ἰεχονὰμ τοῦ Χερμὲλ, xc^ βασιλέα 
Δῶρ, χζ΄ βασιλέα τοῦ Ναφὲρ Δῶρ, κη΄ βασιλέα 
Γωῖμ (55) τῆς Γογὲλ, x6' βασιλέα θερσά. 

Πάντες οὗτοι βασιλεῖς x9' οὃς ἀνεῖλεν Ἰησοῦς σὺν 
καἷς πόλεσιν αὐτῶν, καὶ ἑλληροδότησεν αὐτὰς τοῖς 
υἱοῖς Ἰσραήλ, | 
ΚΕΦΑΛ. AE'. — Τίνες ol βασιλεῖς ἐπελθόντες τῇ 

dAvx fj πεδιάδι οὖς ἐπάταξεν ᾿Αδραάμ. 

Μαρφὰλ, βασιλεὺς Σενναάρ" "Apr, βασιλεὺς 
Ἐλλαά’ Χοδολλογόμορ, βασιλεὺς Ἐλάμ" Θαργὰρ, 
βασιλεὺς ἐθνῶν, 


ΚΈΦΑΛ. AG'. — Τίγες οἱ βασιλεῖς, obc διέσωσεν 
᾿Αδραὰμ μετὰ τοῦ Λώτ. 


Ἑλλὰμ, βασιλέα Σοδόμων" Μεγαδερσᾶν, βασιλέᾳ 
Γὸμόῤῥας" Σενναὰρ, βασιλέα ᾿Αδαμῶν" Σομοδὸρ, 
βασιλέχλ Σεδώημ" BaAàx, βασιλέα Σεγόρ. Τούτους 
᾿Αδραὰμ ἐπιδιώξας xal ἀνελὼν ix τῆς ἀπαγωγῆς, 
ὑπεξείλατο, ἐπιστρατεύσας αὐτοῖς τοὺς ἑαυτοῦ καΐ- 
δας, ὄντα: τὸν ἀριθμὸν st. 

ΚΕΦΑΛ. ΛΖ΄. — Τίνες 'Ἑδραῖοι γυναῖκας ἔθνε- 
κὰς ἠγάγογτο. . 

Ἰούδας τὴν Σουὰ, ἐξ ἧς ἔσχεν υἱοὺς, τὸν Σεὶρ, 
xaX τὸν Αὐνᾶ, xol τὸν Σιλώμ. "“Ἔλαδε δὲ γυναῖκα 
τὴν θάμαρ τῷ υἱῷ αὑτοῦ Σεὶρ, καὶ τούτου ἀποθα- 


455) 1. c. ΟΠὺρὰ gentium. 


4 LIBELLUS MEMORIALIS. 49 
γόντος, ἔζωχεν αὐτὴν τῷ Αὐνᾷ vuvalxa. Καὶ τούτου ἃ Εἰ lioc quoque mortuo, nec sincnte Juda ut alteri 


δ᾽ ἀποθανόντος, xal μὴ ἀπολύοντος αὐτὴν ἑτέρῳ γα» 
μηθῆναι, δόλῳ ἡ Θάμαρ ἔσχεν ἐξ αὐτοῦ υἱοὺς, τὸν 
Φαρὲς χαὶ τὸν Zapá. 

Μωυσῆς τὴν Σεπφόραν, ἐξ f; ἔσχε τὸν Γερσὼν xai 
τὸν Ἐλιέζερ. 

Σαλμὼν τὴν Ῥαὰδ τὴν πόρνην τοὺς χατασχόπους 
καταχρύψασαν" ἐξ ἧς ἔσχε τὸν Ἰωδὴδ, τὸν τοῦ "Isc- 
σαὶ πατέρα, ἐξ οὗπερ γεννᾶται ὁ Δαδίδ. Οὗτοι μὲν 
οὖν, οἱ τεχθέντες Ex τῶν ἐθνιχῶν γυναιχῶν, xal εἰς 
τὴν τοῦ Σωτῆρος συντελοῦσι σάρχωσιν * ἐπὶ δὲ βλάδῃ 
ἑαυτῶν ἔσχον ἐθνιχὰς γυναῖκας. 

Σαμψὼν τὴν Δαλιλὰ, δι᾽ ἧς ἀπατηθεὶς, χαὶ τὸν 
ἁγιασμὸν τοῦ ναξζηρλίου διεφθάρη, χαὶ ἐχτνφλωθεὶς, 
ἀδηξὼν τελεντᾷ. 

Σολομὼν τὴν τοῦ Αἰγυπτίου) θυγατέρα ἀγόμενος, 
καὶ Μωλδίτιδας, xal ᾿Αμμωνίτιδας, Σύρας χαὶ ἾἾδον- 
μαίας, Χετταίας xal ᾿Αμοῤῥαίας. 

ΚΕΦΑΛ. AB'. — Τίνες πολλὰς ἤγαγον γυναῖκας. 

Ἰαχὼδ 9, τὴν Δίαν, Ῥαχὴλ, τὴν Βαλλὰν, τὴν 
Ζελφάν" ἐξ ὧν καὶ παΐδ:ς αὐτῷ γεγόνασι ιγ΄. 

Γεδεὼν. ........ ἐξ ὧν χαὶ παῖδες τούτῳ γεγόνα- 
ew σ΄. 

Aa618 πλείους ἣ ν΄, τὴν ᾿Αχιναὰν, xal τὴν Μελχὼλ, 
«τὴν ᾿Αλδιγαῖλ, τὴν Ἐγγἠθ, τὴν Βιττὰλ, τὴν Αἰγλὴν, 
τὴν Βεθσαδεὶ, χαὶ ἄλλας, ἃς ἔλαδεν εἰς τὴν "Iepov- 
σαλὴμ πλήρη: (54) τὴν βασιλείαν ἀπολαδών" ἐξ ὧν 

xai ιγ' υἱοὺς ἐχτήσατο. Ὧν γυναικῶν τὰ ὀνόματα οὐχ 
ἀναγέγραπται. Ἔσχε δὲ xai ᾿Αδισσᾶ τὴν Σουναμῖ- 


nuberet, dolo Thamar liabuit ex C0 ipso lilios Phá- 
res ei Zara. ᾿ 


Moyses Sepplioram, ex qua procreavit Gerson et 
Eliezer. 

Salmon Raab meretricem, quas exploratores oc- 
culiaverat : ex qua suscepit (55) Jobed patrem 
Jess:e, ex quo natus est David. Hi ergo ex ethnicis 
mulieribus orti, concurrunt etiam ad Salvatoris in- 
carnationem. Magno autern eorum incommodo eth- 
nicas uxores liabuerunt. 

Sampson, qui habuit Dalila, a qua deceptus etiam 
sanctitalem nazereatus amisit; ac tandem lumini- 
bus ezcatus ighnominiose inferiit. 

Solomon, qui regis AEgyptii filiam duxit, itemque 
Moabitidas, Ammonitidas, Syras et Idumzas, Cliet- 
teas et Amorrhzeas. 


CAP. XXXVlIL, — Quinam fuerunt polygami. 


Jacob 1V duxit, Liam, Rachel, Ballam, Zelpham, 
ex quibus etiam procreavit liberos xin (56). 

Gedeon . . . .. . . . . ex quibus etiam habait 
filios Lxx. 

David plures quam X, puta Achinam et Melchol, 
Abigail, Eggeth, Bittal, JEglen, Dethsabce, et alias, 
quas duait Hierosol ywis cum jam plenum obtinuis- 


set regnum. Ex hisce procreavit liberos xin, nec 


tamen eorum noinina scripta sunt. Habuit quoque 
Abissa Sunaimitidem, calefacieutem eum ob corpo- 


ttv, τὴν θερμαίνουσαν αὐτὸν διὰ τὴν τοῦ σώματος C ris refrigerationem. 


ἀπόψνξιν. 

Ὃ δὲ Σολομὼν ἐπταχοσίας γυναῖκας, xoi παλ- 
λοπῆς ἐσχηκὼς, ἕνα μόνον υἱὸν, τὸν xai τῆς βάσι- 
λείας ἔγχρατῇ γεγενῆσθαι μὴ δυνάμενον, ἔσχηχεν 
ἀπὸ Νααμὰ τῆς ᾿Αμμωνίτιδος, ἢ ὡς ἄλλη ἔχδοσις 
ἔχει, ἀπὸ Θάμαρ θνγατρὺὸς ᾿Αδεσσαὶώμ. — 
ΚΌΦΑΛ. ΛΘ΄. -- Ὅσαι γυναῖκες τοὺς ἄγδρας 

διέφθειραν. 

Εῦα τὸν ᾿Αδλμ, ἀπατηθεῖσα καὶ αὐτὴ πρὸς τοῦ 
διαδέλου. 

Δαλιλὰ τὸν Σαμψὼν ἀποξυράσασα xal δέσμιον 
toi; πολεμίοις καραδοῦσα,, καὶ διὰ ταύτην ἀναιρού- 
μενον, ἐχτυφλωθέντα πρότερον αἰσχρῶς. 


At Solomon , qui septingentas uxores et concuhi- 
nas habuit, unicum suscepit filiurn (ncc tamen 
bunc totius regui sibi conservandi potem) ex Naatmna 
Hammoniiide**; vel ut alia editio habet, ex Tha- 
mar filia Abessalom. 


CAP. XXXIX. — Quot mulieres viros perdiderunt. 


Eva Alamum, in fraudem inducta ipsa quoque ἃ 
diabolo. 

Dalila, qure Sampsonem abrasit , vinctumque 
hostibus tradidit, et per hanc tandem interfectus 
est, cum prius antea turpiter czecatus fu:sset. 


Kai τοῦ λαοῦ δὲ τοῦ Ἰσραηλιτιχοῦ τὴν ἀναίρεσιν ἢ Populi etism Israelitici cladem effecerunt mulie- 


αἱ τῶν Ἁμοῤῥαίων ἱποιήσαντο γυναῖχες, κατὰ 
Twépny τοῦ μάντεως Βαλαὰμ, τὴν τῷ Βαλὰχ εἰσ- 
ηγηθεῖσαν, εἰ; ἀκόστασιν ἀπαγαγομένων. 

'H Αἰχυκχτία, ἡ τὸν ἀρχιμάγειρον τοῦ βασιλέως, 
μετὰ τὸ μὴ δυνηθῆναι τὸν Ἰωσὴφ ἀπατῆσαι, »:p- 
κείσασα, &; ἐπελθόντο; αὐτῇ τοῦ Ἰωσὴφ, καὶ 
«πήσασα αὑτὸν ἐγχατάχλειστον y σώφρονα. 


Ἢ τοῦ ᾿Ιὼδ γυνὴ, ἐπιχειροῦσα πείθειν τὸν εὗσε- 
* [li Heg. xiv, 91. 


(54) Forte πλήρη. — 
(55) 1a. versione Latina Fabricii post suscepit 16- 
g'ter, Dooznm. Booz Moabitidem Ruth, ex qua ha- 


PATROL. GR. ΟἿ], 


'res Amorrheorum , juxia. consilium vatis Balaam, 


quod DBalaco suggessit, quae eos ad apostasiau iu- 
ducere conatz sunt. 

/Egypiia, qux praefectum coquorum regis, quum 
Joseplium sceducere non potuisset, in eam persua- 
sionem induxit, quod Joseph ei vim adhibuerit : 
quare etiam effecit, ut castus ille conjiceretur in 
carcerem. 

Uxor Job, qua nititur persuadere rcligiosissimo 


buit Jobedum, etc. De his confer Ruth iv, 10. Certe 
neglecta typograpbi Graece omissa sunt, 
56) XII patriarcbas et. Dua. 
3. 


45 LIBELLUS MEMORIALIS. 46 
τείχους, χατὰ τοῦ χράνους αὑτοῦ ἀποῤῥιφέντι,, A mento de muro in caput ejus projeeto, e medio 


&velouga. 

Καὶ fj τὸν Za6sà δὲ, τὸν τοῦ Βοχορὶ, προχατειῖλη- 
φότα τὴν "A660 χαλουμένην πόλιν, ἀπὸ τοῦ βασιλέως 
ἀποστάντα Δαδὶᾶδ ἀποχτείνασα, χαὶ τὴν χεφαλὴν αὖ- 
τοῦ διὰ τοῦ τείχους τῷ "Iuà6 ῥίψασα, χαλὸν xal σο- 
φὸν ἔργον ἀπεδείξατο, ὅλην πόλιν πολιορχίας ῥυσα- 


Σοφὴ δὲ xai ἡ Θεχουΐτις, ἡ τὸν ᾿Αδεσσαλὼμ τῆς 
φυγῆς ὑπὸ τοῦ πατρὸς χληθῆναι ποιησαμένη, ταῖς 
τοῦ Ἰωὰόδ ὑποθῆχαις. 

Σαδὰ δὲ ἡ τῶν Αἰθιόπων βασιλὶς τῆς σοφίας 
ἕνεκα Σολομῶνος εἷς τὴν Ἰουδαίαν σταλεῖσα, ἐπὶ 
σοφίλ xa αὑτὴ διχαίαν ἀπεγείματο τιμήν. 


Ἢ χήρα, ἡ ἐν Σαρέφθοις τὸν Ἠλίαν δεξιωσα- P 


μένη, ἐπὶ τιμῇ τῇ παρὰ Θεοῦ. 
- Ἧ γυνὴ ἡ Σουναμῖτις, ἢ τὸν ᾿Ελισσαῖον δεξιου- 
μένη, καὶ οἶκον αὑτῷ σχολαῖον εὑτρεπίσασα, μεγάλα 
καὶ τὸν ἄνδρα xai τὸν ἑαυτῆς οἶχον ὥνησεν, Yióv τε 
γὰρ οὗ πρότερον ὄντα αὑτῇ ἐχτήσατο, xal τοῦτον 
ἀποθανόντα, ζῶντα ἀπειλήφει, 

Ἕν δὲ τῇ χάριτι τῇ κατὰ Χριστὸν, τὴν τοῦ χόσμου 


τωτηρίαν Mapía διηχονήσατο, γεννήσασα. ἡμῖν 


expxi τὸν μονογενῆ Υἱὸν τοῦ Θεοῦ, τὸν Κύριον ἡμῶν 
Ἰησοῦν Χριστόν. 

'Ελισάδετ, ἡ τοῦ Ζαχαρίου γυνὴ, τὸν πρόδρομον 
τοῦ Κυρίου Ἰωάννην τὸν βαπτιστὴν συλλαθοῦσα, 
zii προφητεύειν ἠξίωται. 


Τὴν τε ἀνάστασιν τοῦ Κυρίου αἱ τρεῖς Μαρίαι (ἃ 


πρῶται θεασάμεναι,͵ τοῖς μαθηταῖς ἀπήγγειλαν. 
᾿Αλλὰ καὶ Ἰωάγγα dj τοῦ ἐπιτρόπου Ἡρώδου 
“ονὴ, μιετὰ χαὶ ἄλλων πιστοτάτων γυναιχῶν ἀχολου- 
ϑυῦσα τῷ Κυρίῳ, τὰ χρήματα ἐπιφερομένη χατηνά- 
eu εἷς τὴν διαχονίαν τῶν ἐπομένων τῷ Σωτῆρι. 


KESAA. MA'. — Τίνες ἄνδρες ἐπὶ σοφίᾳ 0av- 
μαστοὶ γεγόνασι. 


Σὴμ καὶ Ἰάρεθ, ὁπισθοφανεῖς ἐπιδαίνοντες τὴν 


«οὔ κατρὸ; καταχαλύψαι γυμνότητα. 

Ἰωσὴφ, τὰς καθ᾽ ἑαυτὸν ὑποφέρων σοφῶς συμ- 
φορὰ:, καὶ τὰ ὀνείρατα διαλύων, καὶ τὸν χαιρὸν τῶν 
εὐὔφορυῶν καὶ τοῦ λιμοῦ πανσόφως οἰχονομῶν. 

Βεσσελεὴ ὁ τοῦ "Opi, καὶ ᾿Ε.λιὰδ ὁ τοῦ "Aytoa- 
pix, οὗ τὴν ἱερὰν σχηνὴν ἐργασάμενοι. 

Χουσὶ, ὁ τοῦ Δαδὶὃ σὐμὄουλος, τὴν τοῦ ᾿Αχιτόφελ 
φυφίαν μεταχειρισάμενος. 

Σολομὼν, ὁ τἧς σοφίας yáptopa χομισάμενος. 

fN υἱοὶ MacbA , Αἰθὰν καὶ Ἑσρᾶν xai ᾿Ημᾶν xoi 
X. χὰλ καὶ Δαρδᾶν. Περὶ ὧν xal οἱ ἐν sat; Bact- 
λείαις, ὡς σοφῶν, κατὰ (59) τὰ τοῦ Σολομῶνο;, μνήμη 
γίνεται. 

"Ἰωδαὲ 6 ἀρχιερεὺς, ὁ τὴν Γοθολίαν ἀποχτεῖνας, 
καὶ τὸν ἐχ τοῦ Δαδιδιχοῦ γένους Ἰωὰς σοφῶς εἰς 
fasusíav προαγαγών. 


* Mattb. XIYH, 56 ; Marc. av, 4. 


(59) Forte μετά. 


?9* Luc. vin, ὅ. 


sustulit, 

ltem qu: Sabee filium Bochori, qui jam 1 prooccu- 
paverat civitatem nomine Abel, defeceratque a Da- 
vide rege, interfecit, et caput ejus per murum Joabo 
projecit : quo perpetrato pulchro ac sapienti faci- 


noro, urbem totam ab obsidione liberavit. 


Thecuitis et ipsa saplens, qua adhortante Joabo 
effecit, ut Absalom ab exsilio a patre revocarctur. 


Saba quoque regina Ztliiopum, qui ob Salomo- 
nis sapientiam iter in. Judzam instituit, ac ob sa- 
pieutiam ]psa similiter promeritum honorem con- 
secuta est. 

Vidua Sarephthana, quz Eliam excepit hospitio 
ob divinum honorem. 

Mulier Sunamitis, qua excepit Eliseum, et ha- 
bitaculum ipsi vacantem praparavit, quo plurimum 
juvit et maritum suum et domum suam totam. Cum 
enim antea liberis careret, fllium genuit, et hunc 
eumdem vita functum, iterum vivunr recepit. 

Tempore gratie Christi, Maria mundi salutem 
ministravit, qux nobis carne genuit unigenituin Dei 
Filium, Domiuum nostrum Jesum Christum. . 


Elisabeth, uxor Zachari», precursorem Domini 
Joanuem Daptistam concepit, atque Drophetiee mu- 
nere dignata est. 

Resurrectionem quoque Domiui ** (res Marie 
qui prime viderunt, apostolis annuntiarunt. 

Joanna eliam ** uxor (Chuse) procuratoris. Heto- 
dis, cum aliis fidelissinis mulieribus Dominum se- 
cuta, opesque secum afferens impendebat in ini- 
nisterium eorum, qui Dominum comitabantur. 


CAP. XLI. — Quinam viri ob sapientiam admira- 
tioni (uerunt. 


Sem et Japheth, qui terga vertentes accesserunt , 
quo patris nuditatem cooperirent. 

Joseph suas calamitates sapienter sustinens, 
somnia item interpretans , tempusque fertilitatis et 
famis sapientissime dispensans. 

Besseleel, filius Ori, et Eliab, ülius Achisamach, 
qui sacrum Tabernaculum constreserunt. 

Chusi, Davidis consiliarius, qui dextere Aclito- 
plielis sapientiam evertit. 

Salomon, qui sapientixe charisma consecutus est. 

Filii Maul, JEihan et Escan, et lleman, et Chal- 
chal, et Dardau. De quibus etiam lu libris Regum **, 
ceu post Salomonem sapientissimis, fit mentio, 


Jodae pontifex, qui Gotholiam interfecit, et Joasg 
ex Davidico genere natuui sapienter ad regnum pro- 


vexit. 


? Jl Reg. iv, $1. 


41 JOSEPTI I3 
Daniel, qni mysticae regam. víieiones revelavit, A δΔαγιὶ.ῖ, ὁ τὰ poscxk τῶν βασιλέω» θεάματα 


Pe quo eism al di«bolam dictam est : Nunquid iu 
sapientior ee Daniele **? 

Fsdrao, qni 120529 Litteras post reditum populi 
)adaici de Bohyteone reconsait **. 


CAP, X010, — Que mulieres sapientia maxime cla- 
TWET RAIL, 

Thamar, qua Judam οἱ procreandos liberos vafre 
pellexit. 

Rebecca, quae res ita administravit, ut Jacobo pa- 
verna benedictioses dareutur, eumque in Mesopo- 
tamíam ad eoquatione.n suam misit , propter iram 
£sas. 

Josabel,filia regisJoram, vxor Jodae pontificis. lee 
ecteultavit Joas filium Ochozia fravis sui , ut ne a 
Codolia interficeretur, eumque servavit, quo pslam 
Éeret adesse successorem Davidici regni. 


Sanami:is hau minos sapiens, qux proplictain 
Eliszum hospitie excepit, sive ob prrparatain illi 
domum, sive ob assidui.atem erga proplietain **. 
CAP. XLIII. — Quinam ob nimiam sapientiam, ipsa 

sua sapicntia interierunt. 

Qui turrim ad colum usque pertingentem adi- 
Écare volebant, linguarum divisione disjecti suut. 

Pharao, qui astu populi interitum machinabaiur, 
eosque iu servos retinere volebat , ipsomel conatu 
suo interiit. 


Abimelech, GeJeonis fllius, dum vafre ad se regi- (C 


nien traliere nititur , ac. fratres suos Lxx inier(cil, 
a muliereula ceu canis iuteremptus est, 

Suul, machinatus Davidis necem, hastaumque in 
illum contorquens, proprio gladio interlit. 


Achitophel funesta cons;lia meditatus, sed minus 
probatus apud Abessalom industria Chusi, laquco 
vitam finivit. 

Qui Danielem leonibus objiciendum curarunt, 
ipsimet feris objecti. 

Et adhuc antea, Josephi fratres, qui astuto consi- 
lio usi sunt, ut irritam redderent spem cjus de 
propria gloria ex somniis conceptam , ab illius ju- 
dicio se suasque res omnes pendere experti sunt. 
CAP. XLIV. — Quinam veritate sapienter occultata, 

salutem invenerunt, 

Abraham, qui dixit Sarrliam sororem suam esse, 
ne proptcr illam ab /Egyptiis occumberet. 

Moyses ad JEgyptium dicens , trium dierum iti- 
nere se populum pro Dei cultu abducturum. 

Samuel ungens David in regem, ct dicens se pro 
offerenda victima venisse Bethlehem. 

Jenathen dicens ad patrem suun Saul de David, 
quod ab se postulaverit, ut sibi liceret ire iu 
Bethlehem. 

Derid faziens Saulem , ct dicens ad Abimelech 


ἀποχαλύπτων, περὶ οὗ xal πρὸς τὸν διάδολον εἴρη ται" 
Μὴ σὺ σοξώτερος εἶ τοῦ Δανιή:; 

“Ἔσδρας, ὃ τῶν ἱερῶν Γραφῶν, μετὰ τὴν ἐχ Βαδυ- 
λῶνος τοῦ "loubaixou λαοῦ ixá&vobov, μνήμην ποιη- 
σάμενος. 

ΚΕΦΑΛ. MB'. — Τίγες ἐπὶ σοφίᾳ γυναῖκες 0av- 
μασταὶ γεγόνασι. 

Θάμαρ, ἐπὶ παιδογονίαν τὸν Ἰούδαν σοφισαμένη. 


"PsCéxxa, τῷ Ἰαχὼδ τὰς παρὰ τοῦ πατρὸς εὖλο- 
γίας οἰχονομήσασα δοθῆναι, xal εἰς τὴν Ἀδεσοπο- 
ταμίαν αὑτὸν πρὸς τὴν baute συγγένειαν ἐχπέμ- 
αουσὰ, διὰ thv τοῦ Ἡοαῦ μῆνιν. 

"Ivca6éA, ij τοῦ βασιλέως Ἰωρὰμ θυγάτηρ, Ἰωδαὸ 
δὲ τοῦ ἀρχιερέως γυνὴ, χρύψασα Ἰωὰς τὸν Ὀχοζίου 
toU ἀδελφοῦ αὑτῆς υἱὸν, ἵνα ph πρὸς τῆς Γοδολίας 
ἀναιρεθῇ, xoi φυλάξασα εἰς τὴν τῆς Δαυϊτικῆῇς βασι- 
λείας ἔχφανσιν.. 

Σοφὴ χαὶ ἡ Σουναμῖτις, fj τὸν προφήτην Ἐλισ 
σαῖον δεξιωσαμένη, τῇ τε τῆς οἰχίας καρασχευῇ,, 
xai τῇ παραμουνῇ τῇ τοῦ προφήτου. 
ΚΕΦΑΑ. MI', — Τίνες ἐπὶ δεινότητι: γενόμενοι 

σοφοὶ, διὰ τῆς ἑαυτῶν σοφίας ἀπώλοντο. 

Οἱ τὸν πύργον οἱχοδομεῖν ἕως οὐρανοῦ βουλόμενοι, 
διελύοντο τῇ πολυφωνίᾳ. 

Φαραὼ χαταποφιξόμενος τὴν τοῦ λαοῦ διαφθορᾶν, 
xai κατέχειν εἰς δούλους βουλόμεγο;, συναπολλύμενος 
«jj τοιαύτῃ ἐπιχειρήσει. 

᾿Αδιμέιλεχ ὁ τοῦ Γεδεὼν υἱὸ;, σοφιζόμενος ἑαντῷ 
τὴν ἀρχὴν περιποιήσασθαι, xal τοὺς o ἀδελφοὺς 
φονεύσας, ὑπὸ γυναιχὸς ὡς χύων ἀναιρούμενος. 

Σαοὺ.1 μηχανώμενος τὴν τοῦ Δαδὶδ ἀναίρεσιν, καὶ 
τὸ δόρυ xas' αὐτοῦ βάλλων, ὑπὸ τοῦ ἰδίου ξίφους 
διολλύμενος. 

"AxicógeA δειγὰ σοφιζόμενος χαὶ παρευδοχιμηθεὶς 
πρὸς τὸν ᾿Αὐεσσαλὼμ, ὑπὸ τοῦ Χουσῇ, ἀγχόνῃ xpn- 
σάμενος. 

Οἱ τὸν Δανιὴ.1 συοχευασάμενοι τοῖς λέουσιν kxbo- 
θῆναι, αὐτοὶ τοῖς θηρίοις ἐχδοθέντες. 

Καὶ ἔτι πρότερον, οἱ τοῦ Ἰωσὴφ ἀδειῖφοὶ, 
ἀφανίζειν αὐτοῦ τὴν Ex τῶν ὀνειράτων ἐπίδοξον 
προσδοχίαν σοφισάμενοι, ὑπὸ τὴν κρίσιν αὐτοῦ περὶ 
«οὔ παντὸς ἔχειντο, 

ΚΈΕΦΑΛ. MY. — Τίνες ἐπιχρύψει enc ἀληθείας 
σοφοὶ, σωτηρίαν εὕραντο. 

᾿Αδραὰμ ἀδελφὴν ἑαυτοῦ λέγων εἶναι τὴν Σάῤῥαν, 
ἵνα μὴ ὑπὸ τῶν Αἰγυπτίων C/ αὐτὴν ἀναιρεθῇ.- 

Μωῦσῆς πρὸς τὸν Αἰγύπτιον λέγων, τριῶν ἡμερῶν 
τὸν λαὸν ἐπὶ τὴν 8e.) λατρείσν -πάξειν. 

ZujgovhA χρίων τὸν Δαδὶὸ εἷς βασιλέα, ἐπὶ θυ- 
σίαν φάσχων εἰς τὴν Βηθλεὲμ ἀφιχνεῖσθαι. 

ἸΙωγάθαν λέγων πρὸς τὸν ἑαυτοῦ πατέρα τὸν 
Σαοὺλ περὶ τοῦ Δαδὶδ, ὡς ὑπ᾽ αὑτοῦ παραχληθεὶς 
£i εἰς τὴν Βηθλεὲμ ἀπιέναι. 

Ὁ Δαδ)δ φεύγων τὸν Σαοὺλ, πρὸς τὸν ἱερέα τὸν 


3* Ezech. xxvin, 5. 9 ll Esdr. viu, 3. **1V. Reg. iv, 10, 50. 


49 LIBELLUS MEMORIALIS. 50 
᾿λδιμέλεχ φάσχων, ὡς ἀπὸ τοῦ βασιλέως ἀπεσταλμέ- A pontificem, quod ἃ rege missus cssot pro quadam 


vos εἴη ἐπί τι πρᾶγμα προσῆχον αὐτῷ. Kal πρὸς τὸν 

ἀλλόφυλον ἐλθὼν, δείσας μὴ, ὡς στρατηγὸς ὧν τοῦ 

λαοῦ, ἀποθάνῃ, μανίαν ἐσχήψατο, πρᾶγμα προθαλ- 
λόμευος οὐχ ἀληθὲς, διὰ σωτηρίαν. 

— Καὶ Μειλχὼλ δὲ, τοῦ πατρὸς ἐπαγαναχτοῦντος 

αὑτῇ διὰ τὴν τοῦ Δαδὶδ ἀπόλυσιν, ἀναιρεῖσθαι λέγουσα 

πρὸς αὐτοῦ, εἰ μὴ τοῦτο πεποιήχει. 

KEPAA. ME'. — Τίγες δὲ δόλῳ δικαιοσύνης ἔργα 


διεπράξαντο. 


᾿Αὼδ ὃ χριτὴς τὸν Αἰγλὼμ, τὸν τῶν Μωαδιτῶν 
βασιλέα, ὡς ὑπέχοος πρὸς αὐτὸν μετὰ δώρων ἐλθὼν, 
ἀνελὼν δόλῳ. 

Ἰαὴ.1, à τοῦ Κιναίου Χαδὲρ γυνὴ, τὸν Σισάρα 
φεύγοντα φιλοφρόνως δεχομένη, xal γάλαχτι ποτί- 
ζηυσα χαταχοιμήσασά τε, τὴν χεφαλὴν αὐτοῦ τελευ- 
ταῖον πασσάλῳ διελάαασα, 

KE9AA. Μ΄. — Tívsc x L yf 
ἣ ας κί ᾿ δα AA PME {ρα Ea 

Πρῶτος ὁ ὅρις τὴν Εὔαν διὰ χρηστότητος ἔπεισεν 
ἐφάπτεσθαι τοῦ τῆς γνώσεως φντοῦ, ὡς θεῶν γινο- 
μένων εἰ φάγοιεν, χαὶ διὰ ταύτης εἰς θάνατον ἐνέδαλε. 


Καὶν τὸν ἀδεχφὸν φιλοφρόνως ὡς εἷς αἰώρησιν προ- 
«ρεπόμενο;, Διέλθωμεν δὶς τὸ πεδίον, φάμενο;, 
οὕτως ἀναιρῶν. 

Ἢ 1εζάδε.1 προσχήματι νηστείας Θεῷ προσαγο- 
μένης ὑπὲρ τοῦ βασιλέως, τὸν Ναδουθαὶ συχοραν- 


410033. 


re suorum negotiorum. Et ad Philistaum veniens, . 
veritus ne interficerelur, quippe qui populi aux 
erat, stultitiam simulavit, fingens rem minime ve- 
ram incolumitatis gratia. 

Melchol quoque, patre suo illi sucecnsente propter 
Davidis dimissionem , inquiens se ab illo interfi- 
ciendam fulsse , nisi lioc pr:estitisset. 

CAP. XLV. -ὀ Quinam dolo justitie opera effece- 
runt. 

Áod judex, qui dolo interfecit &glon, Moalitarum 
regem , uti subditus ad eum cum muneribus vc- 
niens. 

Jael, Chaber Cinzi uxor, quas Sisaram fugientem 


p amice excepit , lacteque potavit et obdormire fecit, 


ac tandem caput illius clavo transverberavit. 


CAP. XLVI. — Quinam pretextu probitatis aut re- 
ligionis cedem operati sunt. 

Primus serpens Evze specie bonz erga illam af- 
fectionis persuasit, ut tangere! arborem cognitionis, 
quippe futuri tanqu»m dii si comederent, et sic iu 
mortem przcipitavit. 

Cain fratrem amice quasi ad colestia contem 
planda adhortatus, Exeamus im agrum, inquit *, 
atque sic interfecit. 

Jezabel sub pretestu jejunii Deo offerendi pro 
rege, Nabuthze per calumnism e medio sustulit. 


Ὃ "legat φιλίας προσχήματι πρὸς τὸν προστά- C  femael specie amicitia veniens ad prsfeetuin 


ΤΥ τοῦ ὑπολειφθέντος εἰς τὴν Ἱερουσαλὴμ λαοῦ, 
«τὸν Γοδολίαν, παραγενόμενος, xai τοῦτον οὕτως 
ἀνελών. 

ΚΕΦΑΛ. MZ'. — Τίγες δίκαιοε ἀνῃρέθησαν. 

Ζαχαρίας 6 τοῦ ἀρχιερέως Ἰωδαὲ υἱὸς, ἐπιπλήτ- 
τῶν δυσσεδοῦντι τῷ Ἰωᾶς, λιθόλευστος ἀναμέσον τοῦ 
γαοῦ καὶ τοῦ θυσιαστηρίου ἀναιρεῖται. ᾿ 

Οὐρίας ὁ προφήτης, φεύγων τὰς ἀπειλὰς τοῦ λαοῦ, 
ἐπείπερ παρήνει μὴ δυσσεδεῖν, χληθεὶς ἀπὸ τῆς 
Αἰγύπτου εἰς τὴν Ἱερουσαλὴμ, ἐφονεύετο. 

Ναδουθαὶ ὃ Ἰεζραηλίτης, τὸν ἑαυτοῦ πατριχὸν 
ἀμπελῶνα μὴ βουληθεὶς δοῦναι τῷ "Ayaá6, ὑπὸ τῆς 
Ἰεζάδελ συχοφαντούμενος, λίθοις βαλλόμενος ἂν- 
fiento. 

Γοδολίας, ὁ τοῦ λαου μετὰ «hv αἰχμαλωσίαν 
προϊστάμενος, ὑπὸ Ἰσμαήλου διὰ τὸ εἶναι προστάτην 
ἀνήρητο. 

'Hcafac ὃ προφήτης: ὑπὸ Μανασοῇ ἐπρίσθη, ὡς ἡ 
παράδοσις ἔχει (60), οὔτε γὰρ ἡ Γραφὴ τοῦτο ἔφησεν. 

᾿Ιούδας 6 Maxxa6aloc, χαὶ οἱ 'Acaporalov παῖ- 
δες, ὑπὸ ᾿Αντιόχου τοῦ Ἐπιφανοῦς ἐπ᾽ εὐνομίᾳ δεινῶς 
αἰχισθέντες ἀνῃρέτησαν, 

άκωθδος 6 ἀδελφὸς τοῦ Κυρίου, ὁ διὰ τὴν ὑπερ- 
δάλλουπαν ἀρετὴν δίχαιος ἐπιχληθεὶς, ὁπὸ τοῦ λαοῦ 
ἀνῃρέθη. 


35 Gon. iv, 8. 


relicti Hierosolymis populi Godoliam , eum sic i::- 
terfecit. 


CAP. XLVIT. — Quina:n justi occisi sunt. 


Zacharias, pontificis Jolae filius, dum redarguit 
impie agentem Joas, lapilatus inter templum οἱ al- 
lare occubuit. 

Urias propheta, fugitans minas populi, quia hor- 
tabatur eum ne impie ageret, vocatus ex Egypto 
in Jerusalem , interfectus est **. ) 

Nabuthe Jezraelites, dum detrectat. paternam 
vineam suam dedere Áchabo, ab Jezabel per calumn- 
niam lapidibus obrutua neci datur. 


Godolias, praefectus populi post captivitatem, ab 
Ismaele, eo quod przfectus esset, interficitur. 


Isaías propheta a Manasse serra secius est, ut 
traditio habet. Nec tamen Scriptura istud narrat "7. 

Judas Maccabaus, et Assamonci filii ab Antiocho 
lilustri propter legis observantiam crudeliter et can- 
tumeliose cesi interfecti sunt. 

Jacobus, frater Domini, qui propter eximias vir- 
tutes Justi cognomen obtinuit, a populo occisus est. 


** Jerem. xxvi, 95. 57 Hebr. xs, 57. 


(£9) Confer Hippolyt, De Antich. c. 90, οἱ interpretes. 


δὲ ΞΡ 


CAP. χί ΤΠ -- Quivene (merit ανίσ. Δ ἘΙΩ͂ΘΘΑ. VIP. — Tier ἀδαῖρεδς ἀπέκεειναν. 


Coin oevidit Shefam.. Abimeterh, fina. (5osioneta 
ἔτε ἰγυίνρη o4. ΑΔΦιαίσα Aemonem. Solomon 
Mienism. Jorawm Olias Jossphet Y frstees soc 8 
tevferít τ΄, 

CAP. XLIX. — "nivem misevicordia uot conmra Dei 
ρνυν αν, propterea inmerfecti sunt. 

Svwf, qui non aeridit Agog regora. Amalor , com 
ποις faisvet. cum internocioni dern , 10d pryerett 
ei eontra. divinum Yemen, daenmetur 2 propheta 
Someri 21 regni amissionem. 


Acfab e» seeopiout Adorío Gliom Seria regem 
ecckdendem, contra. 204^. Deus volebat, pepercit 


Nádfe J^ "Mi. Abg ἃ τοῦ Γεδεὼν v; 
obe X. "AKerowdhg dv» "Bue. Zolcphe τὸν 
"Mariae. ᾿Ιωρὰρ ὁ “τῷ Ἰωσάψι:: υἱὸς τοὺς € ἀδελ- 
ehe του. 

KE9AA. Wi. — Τίνα, “αρὰ τά δοκοῦν τῷ O0 
χρηστεουσάμονοε ἀναιροῦνται. 


Σανδ 2 wh ἀπκοτείνες "yxp τῶν τοῦ ᾿Δραλὶχε 
βαειλόα͵ πρεσεαχθεὶς πενώλεθρυν αὐτὸν διαγθεῖράι͵ 
ἀδλὰ φεισάμενας αὑὐτεά παρὰ τὸ δεκοῦν τῷ Θεῷ, 
πακαπσίνεται 515b τοῦ πρυψήτοο Ζαμσοΐλ τὴν καθ- 
αέρεφιν τῆς βκαιλείας. 

χα παραλαιθδὸν -be τοῦ "hisp owe βασιὰδα 
Σεσίως εἰς ἀναίρεσιν͵ παρᾶ τὴν cea Θεοῦ βουλὴν 


tvYadito 40] je secem, quá. contemyior ἴαστ θεῖ B Dat -»» ᾿ηδαθέντα 350p εἰς θάνσοαυν, παταφβονη- 


Versei. Quamobrem ipsemet cmainedoa interneeioni 
iw»ditus est. 
(ui jus-ue fnerot 8 gyoghets pevenere igonm in 


Thy» τετοιόζα τοῦ θεοῦ Ἰαρκῆλ. Διόπερ αὐτὸς &E- 
οὔδη fj πεττενεῖ δικδυρᾷ.. 
'Ó παδευσδαὶς ὅτλ τοῦ πρυφῆτου πατέσεειν αὖ- 


evidentem imsygjnem benignitate Dei erga immeri- τῶν, εἰς ὕετχον τῆς τοῦ "Agua ἀνηκόν τοῦ Θεοῦ 
gorem Acheb, 2edit. sib occurseram leonem ferum φιλανδρυκίας͵ καὶ py πυτάξας, λάαντι περεκέκτειν 
propter mobedieuiam, δ s226 i5 eom incidens ex ὁμαύσι διὰ τὴν παραπαὰν τῷ θηρῖιρ. Kalk τούτῳ πε- 
Wisere, sb ilo interfectas est 9". genseiro πατ-ὰ τὴν dübo, Lx" αὐτοῦ παὶ ἄνσιρεῖται. 

βυογάεία «οὐ Jeroboomo mótess i» Bethel , κε '6 προφήτης Gub τοῦ epsfekxu εἰς τὴν Βεθὴλ 
pradiceret ysen 'oprophetorum foversm ia altari ἅὅπασταλαὶς, πρελέταυν τὴν τῶν φεοδεκρουγητῶν Eso- 
eombestionem , juseueque 86 in regione πνεῖ “ὁ- μόνην ἐπὶ τοῦ δυσιασεηρίσο sarkssoers, καὶ xz- 
mederet biberetve, ease. dieio διούζεπο 808 faieset, ἡσυσθεῖς εἰς ck» o5 Ἰαραὶλ μὴ ξαστιαθῆναι χώραν, 


2 fero leone ἐξ itinere occiditar ". 


CAP. L. — Q»inem jestitie eue mercedem mortem 
ipsam feceyeruat ; et eninom eb impietatem vitam 
produzernnt, 

Jerohoami regis fllies, cum adolescentior esset 
ΒΟΥ ΟΥ̓́, quoniam inveniam est verbum bonum in oo 
4 Domino, ut dizit Achias propheta ad Ano mo- 
trem ejos de illias vita seisceitastem ?. 

dcsías pientissimus rex ob justitiam moritar, cum 
δυύν δι 23b Ola prophetide - f[mc dicit Deminus: 
Ecce ego aggrego t€ ad patres tnos, aggregaberisque 
ἐπ pace, ut ne videant oculi tui omnia mela, que ego 
énduco super lunc loci. m, populumque unisersum ὃ, 


ll. Cain, uL in septimam generationem panas 


ἀποθανεῖν ἐπαρίσανεσ' 


«εὐραχασαθεὶς͵ ὅπὸ leve θηρίεο πττὰ τὴν Uv 
bye. εόετε. 


ρισϑὲν διπαιοσύνης τὸ 
«πὲ εἔξαρ δὲ ἀσοδεέαρ 


τοῦ Ἱερνδσάμ βασιλέως υξᾶς, νέος ὧν ἀποθδνῆ- 
exu, ἐπειδὴ εὐρένη ῥῆρα ἀγαθὸν ἐν αὐτῷ παρὰ 
Κυρίον, ὡς ᾿Λχίας 6 προφήτης πρὶς ᾿Ανῶ τὴν μη- 
τέρα αὐνιῦ, περὶ τῆς Qutc αὅτοῦ ἐρωτῶσαν, ἔφη. 

Ἰωσίας εὐσεδέάσας ὃ βασιλεὸ;, ἐπὶ διχαιοσύνη 
ἀποδνήσχει, ἁπούτας καρὰ τῆς προφήτιδος Ὠλδῆς- 
Τόδε λέγει Κύριος" "o ἐγὼ προσείθημί σε «ρὸς 
τοὺς πατέρας σου, xai προστεθήσῃ ἐν εἰρήνῃ, 
ira μὴ ἴδωσιν οἱ ὀςθαϊμοί σου πάντα τὰ κακὰ, 
d ἐγὼ ἐπάγω ἐπὶ τὲν τόσον τοῦτον, καὶ πάντα 
τὸν Jaór. 


Κάϊν, ἵνα εἷς ἑδόμην γενεὰν...... τὴν τῆς ἀδελ- 


laret " fratricidii, Chananzas item gentes, αἱ pec- p φοχτονίας. Καὶ τὰ Χαναν-ίων ἔθνη, ἵνα πληρωθῶσιν. 


cata earum implorentur, 


CAP. Ll. — Quinam jussi sunt non egrotantes de- 
vivere, 

Anron , qui jussus est in montem ascendere, ut 
moreretur *, 

Moyses qui sudiit : Ascende in montem Nabaa, et 
"orere *. 

Daniel, qui ab angelo audiit : Tu vero ambula et 
requiesce. ΕἸ vequieacen ro.urgesque in. gleriam tuam 
(n die conotiiuia *. 

destines evangelista ", 


αὐτῶν al ἁμαρτίαι, 
ΚΈΦΑΛ. ΝΑ΄. — Τίνες ob γοσήσαγτες ἀποθνή» 
x8 Jsvorto. 


σχειν & 

᾿Ααρὼν, sl; τὸ ὄρος ἀνελίεῖν χελευόμενος, ἵνα 
ἀποθάνῃ. 

Μωῦσῆς, ᾿Αγάδηθι slc τὸ ὄρος Na6aU καὶ τε- 
Jeóta, ἀκούων. | 

Δανιὴλ ἀχούων παρὰ τοῦ ἀγγέλου’ Kal σὺ fd- 
0i, καὶ ἀναπαύου. Καὶ ἀναπαύσῃ καὶ ἀναστήσῃ 
εἷς τὴν δόξαν cov, εἰς προθεσμέων ἡμερῶν. 

Ἰωάννης ὁ εὐαγγελιστής (01). 


ΜΦ 4j Peral. xxi, δ. * Hil Reg. xx, 55. ! Hf Heg. xxar, 0, 18. * HE Reg, xiv, 15. * IV Reg, xxii, 20. 
* Gon, iv, 15, * Num. xx, 25, 99. * Duut. xxut, 69. " Dau. aut, 05, Arg . 


(61) Vide Cod, apocryph. Novi Tcslam., pag. 589. 


55 JOSEPPI p 
CAP. LVII. — Quinam dum efferuntur dejecti sunt. A KEGAA, NZ'. — Tívec ἀλαζονευσάμενοι κατηγέ- 


Qui turrim in celum pertingentem zdiflcare dum 
volunt, imultilingui voce scissi sunt. 

Pharao, qui in sua potentia gloriabatur audacter, 
et dicebat : Deum non novi, et populum non dimitto, 
δ post decem plagas cum universo exercitu moris 
aquis obrutus est. 

Roboam, qui dum populi nullam habct rationem, 
et plus quam pater ejus Salomon vult sapere, a pa- 
terno excidit imperio. 

Goliath, superbe ssp:ens adversus aciem univer- 
sam sancti populi, velut canis, lapide eum percu- 
tiente adolescentulo, cecidit. 

Abessalom qui ob comam, et Adonias qui ob for- 
mam elati erant, inhonoratum sibi vite finem con- 
ciliarunt. 

Dabyloniorum rex Senmacherim valde ferociens 
οὗ devictas gentes, et adversus Ezecbiam, tanquam 
qui juvari nullo modo posset, per Rapsacum elatus, 
suum ipsius exercitum divinitus immissa plaga sub 
unum temporís momentum amittens, atque arrepta 
fuga, solus evadens in terram suam, ibidem a suis 
pueris interfectus est. 

Syrie γος Adadi filius, qui dum minitatur so 
universum Israeliticum populum internecioni da- 
turum, ab adolescentibus ccxxxi, decem pugnato- 
rum suorum millia amisit, totumque rcgnum syum 
perdidit !*. 

O3ias rex, qui ob justitiam superbos spiritus su- 
meus, volensque sacerdotem agere, lepra percus- 
$us, non modo regno, sed domo etiam ejectus est. 

Nabuchodonosor ob omnium gentium victoriam, 
auctamque Babylonem, super omnes elatus, amissa 
hominis mente, ferz instar animum obtinuit, 


Phariseus etiam ob propriam justitiam alte, sa- 
piens, atque ex ea in publicanum audacter invectus, 
justitiam amisit. 


CAP. LViiI. — Quinam Jrenter humilitatem ad glo- 


riam et celsitudinem evccti sunt. 


Joseph, dum patienter humiliterque sustinet mo- - 


lestias illatas sibi a fratribus et reputata hera, ad 
imperium Agypti provectus est. 


Jacob fugitans fratris minas, hospitalemque pro p 


patrio larem immutans, divitiis et honoribus cumu- 
latus reversus cst. 

Judas procidens coram Josephi ** ob ea, qua in 
i'lum perperam gesta fuerant, regalis prosapizs au- 
ctor ut tleret dignus habitus est. 

Gabaonite dum Jesum adeunt, quando geutes 
i'ebellabat, per humilitatem in suis propriis per- 
manserunt, consecuti incolumitatem. 

David jugiter humilis in iis, qux& a Saule susti- 
nebat, regnum quoque obtinuit. 

Jeremias vapulans et custoditus in carcere pro- 
pter veraces predictiones, dum hiec humiliter pati- 


411} Reg. xx, 15. !* Gen. xciv, 18. 


χθησαν. 

Οἱ τὸν εἰς οὐρανὸν διήχοντα βουληθέντε; elxobe- 
μεῖν πύργον, τῇ πολυγλώσσῳ διασχισθέντες φωνῇ. 

Φαραὼ ἐπὶ τί ἑαυτοῦ δυνάμει θρασυγόμενος, xal 
λέγων" Τὸν Θεὸν οὐχ ἐπίσταμαι, καὶ τὸν Jaóv 
cix ἀποσεέλλω" μετὰ τὰς δέχα πληγὰς, ὑπὸ βυ- 
θὸν πανστρατιᾷ χαλυπτόμενος. 

"Po6oáp καταφρονήσας τοῦ λαοῦ, καὶ μείζω τοῦ 
Σολομῶνος τοῦ ἑαυτοῦ πατρὸς θελήσας φρονεῖν, «τῆς 
πατρικῆς ἐξέπεσεν ἀρχῆς. 

Γολιὰθ μέγα φρονῆσας χατὰ παρατάξεως ὅλης 
τοῦ ἱεροῦ λαοῦ, ὡς χύων, λίθῳ νεανίου βάλλοντος 
αὑτὸν, χατέπεσεν. 

'A6scca Adi ἐπὶ χόμῃ, καὶ ᾿Αδωνίας ἐπὶ κάλλει 


Β ἐπαρθέντες, ἀτέμωτον ἑαυτοῖς βίον χατέστρεψαν. 


Ὁ τῶν Βαδυλωνίων βασιλεὺς Σενναχηρεὶμ μέγα 
θρασυνθεὶς ἐπὶ τῇ τῶν ἐθνῶν παραλήψει, καὶ κατὰ 
«o0 Ἐζεχίου, ὡς μὴ δυναμένον βοηθεῖσθαι, διὰ 
Ῥαψάχον κατεπαρθεὶς, τὸν ἑαυτοῦ στρατὸν θεηλάτῳ 
πληγῇ ὑπὸ μίαν χαιρυῦ ῥοπὴν ἀπολλὺς, καὶ δραπέ- 
της, μόνο; ἀποδιδράτχων εἰς τὴν ἑαυτοῦ γῆν, xà- 
χεῖσε πρὸς τῶν οἰχείων παίδων ἀναιρούμενος. 

Ὃ Συρίας βασιλεὺς ᾿Αδάδου ὁ νὸς, πάντα τὸν 
τοῦ Ἰσραὴλ λαὸν ἀφανίζειν ἀπειλῶν, διὰ παιδαρίων 
σλϑ' * μυρίους πολεμιστὰς ἑαυτοῦ ἀπόλλυσι, καὶ τὴν 
δχην ἑαυτοῦ βασιλείαν διεφθείρετο. 


Φ 

'Ofac ὁ βασιλεὺς ἐπὶ δικαιοσύνῃ μέγᾳ φρονήσας, 
χαὶ ἱερᾶσθαι βαυλόμενος, λεπρωθεὶς, οὐ μόνον τῆς 
βασιλείας, ἀλλὰ καὶ τῆς οἰκίας ἐξοδάλλετο. 

Ναδουχοδονγόσορ ἐπὶ τῇ πκάντων χρατήσει τῶν 
ἐθνῶν, καὶ τῆς Βαδυλῶνος αὐξήσει, ὑπὲρ ἅπαντας 
ἐπαρθεὶς, τὴν τοῦ ἀνθρώπου διάνοιαν ἀφαιρεθεὶς, 
θηρίου ψυχὴν καὶ τρόπον ἔσχηκε. 

Καὶ Φαρισαῖος ἐπὶ τῇ ἑαυτοῦ δικαιοσύνῃ μέγα 
φρονήσας, καὶ ἐπὶ ταύτῃ χατὰ τοῦ τελώνου θρασυν- 
θεὶς, τὴν δικαιοσύνην ἀπόλωλε. 
ΚΕΦΑΛ. NIT. — Τίνες διὰ ταπεινοφροσύνην slc 

δόξαν καὶ ὕψος ἤχθησαν. 

Ἰωσὴφ, ταπεινοφρονήσας ἐφ᾽ οἷς ὑπέμεινε χα- 
λεποῖς παρὰ τῶν ἀδελφῶν xa τῆς νομισθείσης δε- 
σποίνης, εἰς τὸ χρατεῖν τῆς Αἰγύπτου προήγετο. 

Ἰαχὼδ φεύγων τὰς τοῦ ἀδελφοῦ ἀπειλὰς, χαὶ 
ξένην ἀντὶ τῆς πατρῴας ἑστίαν ἀλλαξάμενος, πλού- 
σιος ἐπανήρχετο xai τέμιος. 

Ἰούδας ἐπιπεσὼν τῷ Ἰωσὴφ ἐφ᾽ οἷς εἰς αὐτὸν 
ἐπλημμέλησαν, βασιλιχοῦ γένους ἀξιοῦται γενέσθαι 
φύλαρχος, 

Γαθδαωνῖται τὸν Ἰησοῦν ὑπελθόντες ἐν τῇ τῶν 
ἐθνῶν καραλήψει, διὰ ταπεινοφροσύνης ἐν τοῖς ol- 
κείοις μεμενήχασι, τῆς σωτηρίας τετυχηχότες. 

Δαδὶδ δι' ὅλου ταπεινοφρονῶν ἐφ᾽ οἷς ὑπὸ τοῦ 
Σαοὺλ ὑπέμτινε, χαὶ τὴν βασιλείαν ἀπελάμδανεν. 

Ἱερεμίας κυπτόμενος χχὶ φυλαχιζόμενο: ἐπὶ ταῖς 
ἀληθέσι προῤῥήσεσι, καὶ φέρων ταπεινοφρόνω;, 


97 LIBELLUS MEMORIALIS. 58 
προστάτης τοῦ λαοῦ χατὰ τὸν χαιρὸν ἐγίνετο τῆς Α tur, populi praefectus erat quo tempore civitas ob- 


πολιορχίας. 

Νινευῖται ταπεινοφρονήσαντες ἐπὶ τὸ τοῦ Ἰωνᾶ 
κῆρυγμα, bou; τετυχήχασιν ἀπήμαντοι διαμεῖί- 
vaytec. 

Καὶ à Κύριος δὲ τὸν Τελώγην πολλῇ ταπεινο- 
φροαύνῃ εἰς τὸ ἱερὺν ἀνεληλνυθότα, xal ἑαυτὸν ἐπὶ 
ταῖς πλημμελείαις χαταχρίναντα, δεδιχαιῶσθαι ἔφη 
ὑπὲρ τὸν μεγαλοῤῥήμονα Φαρισαῖον. 

ΚΕΦΑΛ. N&, — TI . 
ἐπεδέχθησαν, xal edere. pori ii 


Ἰωῦσῆς τὸν Αἰγύπτιον ἀγελὼν, xal ἐχδιχίαν τοῦ 
ἀδιχουμένου ᾿Εδραίου ποιησάμενος. 

Φινεὲς ὁ τοῦ ᾿Αλαρὼν υἱὸς, τὸν Ζαμδρὴν καὶ τὴν 
Χασύὴν διελάσας, χαὶ οὕτω τὴν κατὰ τοῦ λαοῦ δι- 
xalav τοῦ Θεοῦ μῆνιν ἐξιλασάμενος, 

ZapovhA ὃ ἱερεὺς χαὶ προφήτης, τὸν τῶν ᾿Αμα- 
ληκιτῶν βασιλέα τὸν ᾿Αγὰγ ἀνελὼν, χαὶ πληρώσας 
βυυλὴν Θεοῦ, ἣν ὁ Σαοὺλ οὐκ ἐπλήρωσεν. 

Οἱ slc τὴν ἔρημον προπδεδραμηχότες χαλοῦντι 
τῷ Μωῦτῇ, xat τοὺς προσήχοντας αὑτοῖ;, ἐπιμεμε- 
νηχότας τῇ δυσσεδεῖ γνώμῃ τῆς εἰδωλολατρείας ἀπο- 
σφάξαντες. 

Δαδὶδ τὸν νεανίαν ᾿Αμαληχίτην, τὸν χαυχώμενον 
ἐπ᾽ αὑτοῦ, ὡς τὸν Σαοὺλ αὐτὸς ἐπισφάξας εἴη" xal 
τὸν Ῥιχὰό, χαὶ τὸν Βαανᾶν, τοὺ; τοῦ ᾿Ρεμμὼθ υἱοὺς 
«οὔ Βηῤῥοθέου, τοὺς τὸν Μεμφιδοσθὲ τὸν τοῦ Σαοὺλ 
υἱόν, ὡς πρὸς αὐτοῦ χάριν ἀπεχταχότας, xal τὴν 
χεφαλὴν αὐτοῦ χομίσαντας αὐτῷ. 

'H γυνὴ, ἢ τὸν ᾿Αδιμέλεχ ἀπὸ τοῦ τείχους, χλά- 
σματι μύλου ἐπιῤῥιφότι αὐτῷ ἀνελοῦσα. 

Ἢ γυνὴ τὸν ᾿Αὐεσσᾶ μέλλοντα πολιορχίαν χινεῖν 
πῇ πόλει ἀναιρεθῆναι ποιήσασα, καὶ τὴν χεφαλὴν 


αὐτοῦ τῷ Ἰωχό ἀπὸ τοῦ τείχους ἀκοντίσασα. 
ΚΕΦΑΛ. τ΄, — Τίνες ixl παρανομίας «λιθόλευ- 
στοι ἀνῃρέθησαν. 

Ὃ Σαλωμὶθ υἱὸς τῆς θυγατρὸς Δαδρεὶ, ἐπὶ βλα- 
σφημίᾳ, ὃς μετὰ ἑτέρου μαχόμενος, θεὸν ἐόλασφῇ- 
protv. 

Ὁ ἐν Σαδδάτῳ ξ᾽λα ἐχλέξας εἰς τὴν ἔρημον. 

᾿Αχὰρ ὃ ἱερόσνλος, ὁ àx τῶν ἀναθημάτων τῆς 
Ἱεριχοῦς ἀποχρυψάμενος. 

ΚΕΦΑΛ. ZAÀ'. — Καὶ τίνες δίκαιοι ἐπ᾽ εὐσεδείᾳ. 


Ναθδουθαὶ 6 Ἱεζραηλίτης, συχοφαντηθεὶ; ὑπὸ τῆς 
Ἰεζάδελ ὡς χαταραπάμενος Θεὰ" χαὶ βασιλέα. 

Ζαχαρίας ὁ ἀρχιερεὺς ὁ τοῦ Ἰωδαδ, ὑπὸ Ἰωᾶς 
βασιλέως, ἀναμέσον τοῦ ναοῦ xal τοῦ θυσιαστηρίου 
λιθασθεὶς, ὅτι παρήνου αὐτῷ μὴ δυσσεθεῖν. 

ΚΕΦΑΛ. EB. — Τίνες παραγόμους μίξεις π8- 
' zcinvto. 

Λὼς ταῖς θυγατράσι συμμιχθείς. "Pov6lp τῇ τοῦ 
πατρὸς παλλαχῇ. Οἱ ἐν Γαθαᾷ τῆς φυλῆς Βενιαμὶν, 
εἦ τοῦ Λευΐτου γυναιχὶ ἐπιξενωθέντος absol; συγ- 
χρησάμενοι, ὡς xal ὀχληθεῖσαν ἀποθανεῖν. Ἐφ᾽ ἧ 
πράξει, xal πολὺς τοῦ λαοῦ φόνος ἐγένετο, ᾿Αμὼν 


xidebatur. 

Niniviig humiles animos assumenics δὲ Jonz 
przedicationem, misericordiam consecuti, impune 
tulerunt. 

Dominus qnoque Publicanum multa humilitate 
in templum ascendentem, seseque ob peccata dam- 
nantem, pre magniloquo Pharismo justum esse 
2sseruit. 


CAP. LIX. — Quinam ob perpetratas. neces. accepti 
[uerunt gratique apud. Deum. 


Moyses, dum gyptium interficit, et ultionem 
sumit injuria affecti Hebrzei. 

Phinees, Aaronis filius, qui Zambren et Ghaspen 
transverberavit, atque hoc modo justam Dei iram in 
populum placavit. 

Samuel sacerdos et propheta, dum Amalecitarum 
regem Agag occidit, impletque Dei voluntatem, 
quam Saul non impleverat. 

Qui ín deserto accurrerunt ad Moysem vocantem, 
suosque affines in impia sententia permanentes idoli 
colendi, jugularunt **. 


David juvenem interfciens Amalecitam, qui apud 
ipsum gloriabatur, quod Saulem occidiaset : item 
Richab et Daanan filios Rommoth Berothitze, qui 
Memphibostheum, Saulis filium , quasi ut illi grati- 
ficarentur interfecerant, ejusque caput ad illuu de- 


C tulerant. 


Mulier, que Abimelechum de muro peremit, pro- 
jeeto in eum mola fragmento **. 

Mulier, qu:xe procuravit ut ínterficeretur Aoessa, 
qui civitatem obsidioni obnoxiam elfecturus erat, 
ejusque caput Juab de muro projiciendum curavit "5. 
CAP. LX. — Quinam ob pravaricatas leges lapidi- 

bus obruii interierunt. 

Filius Sclomith filie Dabri, propter blasphemiam, 
qui cum alio rixans, Dei nomen contumeliose pro- 
nuntiavit. 

ls qui in Sabbato ligna in deserto collegit. 

Achar sacrilegus, qui occullavit de anathematis 
Jericho. 

CAP. LXI. — Et quinam item justi ob pietatem. 


Nabuthe Jezraelita traductus ab. Jezabel, quasi 
qui maledixisset Deo et regi. 

Zacharias pontifex Jodae filius, sub Joas rege 
inter templum et altare lapidatus, co quod adborta- 
batur illum ne impie ageret. | 
CAP. LXI. — Quinam lege prohibitos concubitus 

habuerunt. ᾿ 

Lot, qui cum filiabus coiit. Rubim cum paterna 
concubina. Gabaanites in tribu Benjamin, qui abusi 


* suut uxore Levita apud eos hospitantis, usque eo, 


ut etiam oppressa moreretur. Ob quod facinus, 
magna etiam populi czedes contigit. Amon, qui 80- 


13 Num. xav, 5. "gI Reg. xi, 21, ' HE eg. xx, 9I. 


63 JOSEPPI 6i 


Decima in aliam Elim. 

Undecima in Raphidiu, vbi Amalec oggressus est 
populum sed sublatis a Moyse manibus profligatus 
est. 

Duodecima in desertum Sina. 


Decima tertia iu sepulcrum concupiscentia, ubi - 


multum murmurantes, quialn memoriam venerunt 
panis carniumque quas in ZEgypto coniedebant, 
clamavorunt contra Moysem, et promissionem acce- 
porunt manna, cibi videlicet 6 celo ningentis. ἃ 
Bopulcro concupiscentia, 

Declma quarta siatione venerunt in. Áscroth. 

Decima quinta in Rauatlia. 

Decima sexta in Remmopheres. 

Decima septima in Elbona. 

Deciua octava in Deseleth. 

Decima nona in Isinacelath. 

Vicesiua in Saphar. 

Vicesima prima in Charadath. 

Vicesima secunda in Macelcth. 

Vicesima tertia iu Chattoath. 

vicesima quarta in Tarath. 

Vicesima quinta in Matgcca. 

Vicesima sexta in Selmona. 

Vicesima septima in Masuruth. 

Viecsima octava in Babeth. 

Vicesima nona in montem Galaad. 

Tricesiua in Senabatba. 

Tricesima prima in Serbona. 

Tricesiina secunda in Gesion gaber. 


Tricesima tertia, in. mense tertio ab exitu, in 
desertum Sina. llic Jothor socer Moysis venit ad 
eum, adducens ei uxorem et liberes. lic obtigit 
apparitio Dei facta Moysi, et documentum et admo- 
nitio δὰ populum, populi quoque impietas ob vi- 
tulo oblatas victimas. Propter impía vero scele- 
ra punitus popnlus, ut non foret ingressurus ter- 
ram promissionis, ezcidebatur errabundus per de- 
sertum. Ft 


Tricesima quarta mansione deducti sunt in. de- 
sertum Phagan, qus est Cades. 

Tricesima quinta ἃ Cades in. montem. Idumzze. 
Hie moritur Aaron, snno quadragesimo exitus 


“ Εἰς ἄλλην Ἐλείμ. 

ta! Εἰς Ῥαφιδεὶμ, ὅπον ἐπῆλθεν ὁ 'Aualhx τῷ 
λαῷ, xa ταῖς ἐπάρσεσι τῶν Μωῦσέως χειρῶν χατ- 
εὔλήθη. 

(B Ἐν τῇ ἐρήμῳ Σινᾷ. 

vy Ἕν μνήματι τῆς ἐπιθυμίας, ἔνϑα πολλὰ γογ- 
γύσαντες, ἐπείπερ εἰς ἀνάμνησιν ἦλθον ὧν ἤσθιον 
ἄρτων ἐν Αἰγύπτῳ xal χρεῶν, χατεδόων τοῦ Μωῦ- 
σέως, τοῦ μάννα τοῦ ἐξ οὐρανοῦ νιφομένου βρώμα- 
τος τὴν ὑπόσχεσιν ἐκομίσαντο. ᾿Απὸ τοῦ -*- ?—^ 
μίας μνήματος, 

ιδ' Σταθμὸν ἦλθον εἷς ᾿Ασηρώθ. 

ιεἰ Εἰς Ῥαμαθά. 

ις’ Εἰς Ῥεμμωφερές. 

uU El; Ἐλδῶνα. 

ιη΄ Ei; Δεσελέθ. 

t). Εἰς Εἰσμακελάθ, 

x Eig Σαφάρ. 

xa Εἰς Xapab30. 

xf' Ec Μαχελώθ. 

xy' Ei; Xatzoá. 

x) Ei; Tapá0. 

χε Ei; Ματγεχά. 

xc' Εἰς Σελμῶνα. 

χζ' Ei; Macoupo*0. 

xj Εἰς Bá6s0. 

χθ' Εἰς τὸ ὄρος Γαλαάδ. 

Y Εἰς Σεναδαθά. 

λα’ El; Z«6pwvá. 

AB Εἰς Γεσιῶν va6£p. 

Ay Ἐν μηνὶ τρίτῳ ἀπὸ τῆς ἐξόδου, ἐν τῇ ἐρῆμῳ 
Σινᾷ. Ἐνταῦθα Ἰοθὸρ ὁ Μωϊσέως γαμδρὸς πα’ 
ραγίνεται πρὸς αὐτὸν, ἄγων αὑτῷ τὴν γυναῖχα καὶ 
«τοὺς υἱούς. Ἔνταῦθα θεοῦ ἐπιφάνεια πρὸς Μωῦσῆν. 
xai διδασχαλία πρὸς τὸν λαὸν xa νουθεσία, καὶ “οὔ 
λαοῦ δυσσέδεια ἐπὶ τῇ μοσχοθυσί,. ᾿Επεὶ (66) δὲ 
ξυσσεδείαις τιμωρούμενος ὁ λαὸς πρὸς τὸ μὴ ἐπιδῆ- 
vit τῇ γῇ τῆς ἐπαγγελίας, περιείλετο χατὰ τὴν 
ἔρημον πλανώμενος, χαὶ 

λδ᾽ Τριαχοστὸν τέταρτον σταθμὸν εἷς τὴν ἔρημον 
Φαγᾶν χατήγετο, fj ἐστι Κάδες. 

A Ax Κάδης, si; τὸ ὄρος τῆς Ἐδώμ. Ὧδε 
ἀποθνήσχει ᾿Ααρὼν, ἐν ἕτει τεσσαραχοστῷ τῆς ἐξ- 


populi de Egypto, mense quinto, qui apnd Mace- Ὁ ὄδου ἀπὸ Αἰγύπτου τοῦ Àxou, τῷ πέμπτῳ μηνὶ, ὅς 


donas est Lous, calendis mensis, cum esset anno- 
rom CXXIIT. 

Tricesima sexta mansione ab Or monte vene- 
runt in Elmona. 

Tricesima septima in Pino. 

Tricesima octava in Oboth. 

Tricesima nona iu Ga, in dnibus Moab. lu bis üni- 
bus rex Moabitarum advocat magum Balaam, ut 
maledicat populo. 


Quadragesima statione, ἃ Moab, punitus populua 


propterea quod initiati fuissent Doolphegoro, vene- 
sunt in Zaretb. 


(80) Forte ἐπί, ct mos Φαρᾶν, 


ἐστι παρὰ Μαχεδόσι λῶος, μιᾷ τοῦ μηνὸς, ἦν δὲ ἑτῶν 
xr. 

jl (67) ἃς’ ᾿Απὸ Ὧρ τοῦ ὄρους, τριαχοστὸν ἕκτον 
σταθμὸν, ἦλθον εἰς Ἑλμῶνα. 

Ay Εἰς Φινώ. 

λη Εἰ; Ὡδώθ. 

λθ’ Εἰς 1.αἱ. ἐπὶ τῶν ὄδίων Μωάδ. "Ev τούτοις «οἷς 
ὁρίοις ὁ βασιλεὺς τῶν Μωαδιτῶν χαλεῖ τὸν páyoy 
«v Βαλαὰμ, χαταράσασθαι τὸν λαόν. 

μ' Σταθμὸν, ἀπὸ τοῦ Me36, τιμωυρηθεὶς ἐπὶ τῷ 
«ελεσθῆναι τῷ Βεελφεγὼρ, ἦλθον εἰς Ζαρέθ. 


(61) ect πὶ νολὰ ia edo ἴννθα, 


À 


65 LIBELLUS MEMORIALIS. 66 


μα’ Ei; σοπερὰν (08) ᾿Αρνών. A 
μβ΄ El; Φρέαρ. 

pY Ei« Δεδδωγάδ. 

ub Εἰς Γαιμῶν Δεδλαθέμ. 

ps" Εἰς τὰ ὄρη τὰ ᾿Αμωρῇ, ἀπέναντι Ναδαῦ. 


psg Ἐπὶ δυσμῶν Μωλύ, χατὰ Ἰεριχώ. 


p ᾿Επὶ τὸν Ἰορδάνην, ἀναμέσον Σιμὼθ ἕω; Μελ- 
9c, τὸ χατὰ δυσμάς. Ἐνταῦθα Μωῦδοῆς χατέληξε, 
xai τὸ Δευτερονόμιον γράψας πέραν τοῦ Ἰορδάνου 
ἐν τῇ ἐρήμῳ πρὸς δυσμὰς, κατέλεξε τῷ λαῷ, ἐν Écet 
τεσσαρακοστῷ τῆς ἐξόδου, ἐνδεχάτῳ μηνὶ, οὗτος δέ 
ἐστι δίστρο; πχρὰ Μαχεδόσι, νεομηνίᾳ τοῦ μηνός. 
Καὶ χελευσθεὶς ἀνελθεῖν ἐπὶ τῇ χορυφῇ τοῦ ὄρους 
Φφασγᾶ, καὶ θεάσασθαι πᾶσαν τὴν τῆς ἐπαγγελίας B 
Tüv κόῤῥωθεν, ἐχεῖ γενόμενος ἑτῶν ἑκατὸν εἴχοσι 
κελευτᾶ. 


ΒΙΒΛΟΣ Δ'. 


ΚΕΦΑΛ. E8'. — Τίγα ἐστὶν, ἃ τεθέαται ὁ Μωῦ- 
σῆς θαυμάσια, καὶ δι᾽ αὑτοῦ κατείργασται. 

Ἐν τῷ Σινᾷ ὄρει τὴν βάτον ὁρᾷ χαιομένην, ἀλλὰ 
ἡἹμάζονυσαν χαὶ μὴ καταχαιομένην. Σημεῖον αἰτήσας 
καρασχεῖν τῆς εἰς τὴν Αἴγυπτον αὐτοῦ ἀποστολῆς, 
τὴν ῥάδδον τὴν ποιμενιχὴν ῥίπτειν ἐχελεύετο, χαὶ 
πάλιν τὸν ὄφιν ἀπὸ τῆς χέρχου δραξάμενος, εἰς 
fíCo» ἐπανῆγε. Τὴν χεῖρα ἀποχρύπτειν εἰς τὸν 
κόλπον χελευόμενος, λευχὴν ὡσεὶ χιὼν xai παρηλ- 
λαγμένην ἐξήγαγε, χαὶ πάλιν ἀποχρύψας αὐτὴν, εἰ; C 
τὸ xatà φύσιν ἀποχαταστᾶσαν ἐπανήγαγεν. ἵζατιὼν 
ἐπὶ τὴν προτεθεῖσαν αὐτῷ λειτουργίαν εἰς τὴν Αἴγυ- 
πτὸν, ἀγγέλῳ περιτυχὼν ἀπεπνίγετο, ἀλλ᾽ dj γυνὴ 
γνοῦτα, τὸν ἄγγελον ἐξευμενισαμένη " Νυμρφίος σύ 
μοι OU αἱμάτων, αὐτῷ φήσασα, τῆς ἐπιθέσεως 
ἀπεῖρξε. 

Κατελθὼν εἰς τὴν Αἴγυπτον, τὸ δαμαζόμενον τοῦ 
λαοῦ πλῆθο; ὑπὸ τῇ τῶν Αἰγυπτίων δουλαγωγίᾳ παρ- 
ἐεμυθήσατο, d; ὑπὸ Θεοῦ εἴη ἀπεσταλμένο; τὴν 
ἐλευθερίαν αὐτοῖς πορίσασθαι. Καὶ τῷ βασιλεῖ ἀπει- 
θοῦντι συγχωρεῖν τὸν λαὸν ἐπὶ Θεοῦ λατρείαν ἐξιέναι, 
tà; δέχα πληγὰς ἐπίγαγε, τοῦ λαοὺ συνόντος τοῖς 
Αἰγνπτίοις, καὶ μηδὲν ix τῶν πληγῶν διλ τὴν συν- 
φυσίαν ὑφισταμένου. 

D 

Πρώτῃ μὲν yàp πληγῇ τὰ Αἰγύπτου ὕδατα εἰς 
αἵματα μετέδαλε, xai πάλιν παραχληθεὶς ἀντεχαῦ- 
στη - B' πληγῇ, βατράχων πλήθει τὴν ἅπασαν AT- 
τύξτον ἐπλήρον. Ἐπεὶ δὲ xal τούτοις ἀπεῖπον, συν- 
αγαγὼν σχιπῶν (09) ἄπλετον γένος, τὸν ἀέρα τῆς 
Àlyó-tou συνεμέστωσε. Κυνόμνιάν τε ἐπὶ τούτο'ς 
εἶν ἀναισχυντοτάτην ἐπέφερε τοῖς Αἰγνπτίοις, ἦν, 
»,x ἐνδιδόντων τὸν λαὸν εἰς τὴν τοῦ Θεοῦ λατρείαν 
Ξτροελθεῖν, εἰργάσατο. Ἐπὶ δὲ τούτοις, χάλαζαν 
;ἱήγαγεν ἀναιροῦσαν ἅπερ ὕπαιθρα χατελαμδάνετο. 


“ Exod. iv, 96. 
(69) Puto legendum τὸ πέραν, 


Quadragesima primain regionem ultra Arnon. 

Quadragesima secunda in Phrear. 

Quadragesima tertia in Debbogad. 

Quadragesima quarta in G::mon Deblathem. 

Quadragesimà quinta in montes Amorzos, rc- 
gione Nabau. 

Quadragesima sexta in oecidentales partes Moab 
cirea Jericho. 

Quadragesima septima ad Jordsnem [inter 81. 
moth usque ad Melsat ad Occidentem. Hie Moyses 
vivere desiit, qui cum Deuteronomium scripsisset 
ultra Jordanem in deserto ad Occidentem, illud po- 
pulo recitavit, anno ab exitu quadragesimo, mense 
undecimo, qui est Macedonum Distros, ipsis men- 
sis calendis. Jussus porro ascendere in «erticen 
montis Phasga, et intueri omnem promissionis ter- 
ram eminus, ibi annos natus centum οἱ viginti 
faiis concessit. 


LIBER IV. 


CAP. LXIX. — Quenam vidit mirabilia Moyses, 
vel. etiam ab ipso patrata sunt. 

In Sina monte rubum videt ardentem, sel tamen 
virentem, nec absumptum igne. Cum postulasset 
posse exhibere signum sux in Egyptum missionis, 
pastoralem virgam projicere jubetur, atque iterum 
serpentem cauda apprelendens iu virgam reduxit. 
Manum occultare in sinu jussus, albam ceu nivem 
et immutataim eduxit, iterumque eam occultaus, in 
nataralem statum restitutam extraxit. Proflciscens 
in ZEgyptum ad munus publicum sibi divinitus im- 
positum, angelo obvians suffocabatur : sed uxor 
hoc agnoscens, placato angelo, dum ait οἱ : Sponsus 
(x mihi per sanguines!*, ab aggressione coercuit. 


Cum jam in Egyptum descendisset, oppressum 
subaciumque populum smplissimum ab /Egyptio- 
rum servitute consolabatur, affirmans, quod a Deo 
missus fuissel ad procurandam ipsis libertatem. 
legi autem, qui non obedivit concedere pupulo, ut 
liceret ei proficisci pro colendo Deo, decem plagas 
adduxit. Ac populus quidem una cum /Egyptiis ver- 
sabatur ; nihil tamen incommodi ex plagis illis pro- 
pter conversationem sustinebat. | 

Prima namque plaga JEgypti aquas in sanguines 
convertit : rursumque rogatus in propriam eas na- 
turam restituit. Secunda plaga, rauarum multitu- 
dine universam /Egyptum implevit. Cum vero et 
his inobedientes essent, adducens ingentem culicum 
(amiliam, aerem ZEgypti complevit. Ad lizc, mus- 
cam quoque canindm, impudentissimum illud 
animal, induxit in AEgyptios, quam etiam intulit, 
illis nempe non permittentibus, ut populus ad Dci 
cultum procederet. Subinde grandinem adduxit 


(09) Forte χνιπῶν, eytore typogr. 








LIBELLUS MEMORIALIS. 


«οὔ Θεοῦ, ἤτησε σοφίαν, δι᾽ ἧς τὰς ἐνδίχους οἷός τε A sacrificium, jussus per visum somniorum petere 


᾿αἴη τοῦ λαοῦ χρίσεις ἐχφέρειν. ᾿Αποδεχθεὶς δὲ ἐπὶ 


«ἢ τοιαύτῃ αἰτήσει, χαὶ τὴν σοφίαν εἰλήφει, xal 
ἄπερ οὐχ ἡτήχει, πλοῦτον, xal δύναμιν, xal τὴν 
siguvalav διαγωγὴν. 


Δύσλυτον ἔλυσε δύο γυναιχῶν προσελθουσῶν αὐτῷ 
xplow, περὶ ζῶντος xai τεθνεῶτος χρινομένων παι- 
δίων. ᾿Επιγνοὺς εἰλήφει σοφία, καὶ τὸ ζῶν mola; εἴη 
γυναιχὸς, στοργῇ τῇ τοῦ παιδίου, καὶ τὸ τεθνηχὸς 
ὡ; «ἧς ἑτέρας, διὰ τῆς περὶ αὐτὸ τὸ ζῶν ἀφειδίας. 
᾿Απόλεμον χαὶ εἰρηναῖον ἀπὸ τῶν περιοίχων χαὶ τῶν 
ἄλλων ἐθνῶν, τὸν τῆς βασιλείας διετέλεσε χρόνον, 
ὑπὸ τὰ; ἑαυτὸν ἑκαίνας (88) τοῦ λαοῦ διάνοντος. Ἐν 
εὐφορίαις ἀνειμένος, τὸν ναὸν χοδόμησεν ἐν τῇ 
Ἱερουσαλὴμ, χατὰ τὰς τοῦ κατρὸς ὑποθήχα;, ἐν ἕξ 
καὶ εἴχοσιν (89) ἐνιαυτοῖς αὐτὸν ἐχτελέσας, xa τὴν 
ἱερὰν χιδωτὸν, fiv Μωῦσῆς χατεσχεύασεν, ἀναθεὶς 
εἴσω. Βοῶν δὲ εἴχοσι χαὶ δύο χιλιάδας διὰ τῶν ἱερέων 
καταθύσας, xal τὸν λαὸν τῶν δώδεχα φυλῶν εἰς τὸν 
ἐγχαινισμὸὴν συγχαλέσας, ἐφ᾽ ἡμέρας δὲ ἑπτὰ θύσας, 
ἀκέλυσεν ἀγαλλόμενος τὴν Αἰθιόπων βασιλίδα, 
(Σαδὰ δὲ ἣν αὐτῇ ὄνομα)" τῆς αὐτοῦ σοφίας εἴνεχα 
πρὸς αὐτὸ; ἀφιγμένης, ἐξέπληξεν ἐπὶ τῇ φρονήσει, 
καὶ περὶ πάντων ὥνπερ μαθεῖν ἠδουλήθη,, γνῶσιν 
αὐτῇ παρέδωχεν ἀτρεχεστάτην. Πάσας τὰς ἔξωθεν 
κειμένας, ὑποτελεῖς τῇ ἑαυτοῦ σοφίᾳ ἐποιήσατο βα- 
σιλείας, xai ἐχόμιζον ἐτησίους εἰσφορὰς πάντες 
ἐχοντὶ, χρυσοῦ τε xo ὧν εἶχον ἑξαιρέτων ἐν δώροις 
ἐπιχωρίων ἐπιτηδείων. Τρεῖς βίδλου: ἐξέδιυχε πρὸς 
παίδευσιν χαὶ ἱερὰν ὠφέλειαν τῷ λαῷ τιμιωτάτας" 
καὶ τὴν piv Παροιμίαν, τὴν δὲ ᾿Εχκιησιαστὴν, 
τὴν δὲ ἄσμα ἀσμάτων ἐπέγραψεν. Εἰσὶ δὲ xal 
ἕτεροι πλεῖστοι λόγοι, o0; ἀπέχρυψεν ὁ εὐσεδὴς 
βασιλεὺς Ἐξζεχίας, οὐδὲν ὄφελος ἐπὶ πολλοῖς εὑρί- 
σχεσθαι λόγοις. Τοὺς δὲ δαιμόνων ἐχφευχτιχοὺς, xal 
καθῶν ἰατριχοὺς, χαὶ χλεπτῶν φωρατιχοὺς, οἱ τῶν 


᾿ Ἰουδαίων ἀγύρται παρ᾽ ἑαυτοῖς φυλάσσουσιν ἐπι- 


μελέστατα, τῶν πιστῶν τῆς ἀγίας ἘἜχχλησίας τούτοις 
οὐ χεχρημένων, διὰ τὸ τῇ Χριστοῦ πίστει χαθοσιοῦν 
ἑαυτοὺς δεδιδάχθαι. ᾿Ενδεχαετὴ: xai mph τῆς βασι- 
λείας υἱὸν φαίνεται γεννήσας. Δωδεχαετὴς γὰρ γενό- 
βενος ἐφήψατο τῆς βασιλείας, βασιλεύει δὲ τὰ πάντα 
τεσσαράχοντα Ev , χαταλιπτὼν Ῥοδοάμῳ τῷ vip 
τὴν βασιλείαν. Ἔνιαυτῶν γεγονὼς (90).... τελευτᾷ, 
γυναῖΐῖχας ἑπταχοσίους xal παλλαχὰς τριαχοσίας χτη- 
σάμενος. Οὐχ εὐχλεώς ἀποθνήσχει, ἐπείπερ ταῖς 
ἐϑνιχαῖς αὐτοῦ χαριζόμενος νυγαιξὶ, ναοὺς τοῖς αὑτῶν 
θεοῖς ᾧχοδόμησε. 


KESAA. ΟἿ". — Τίνα τὰ ὑπὸ Ἡσαΐου τοῦ προ- 
φήτου πεπραγμένα θαύματα. 

Περὶ «τῆς ποῦ Σωτῆρος παρουσίας πολλοῖ; xal 

καχῇλοις τρόποις προεφήτευσεν. Ὀφθαλμοφανῆ τὴν 

(88) Loeus vel Cod. vel typogr. vitio corrup!us, 

quem sie Fabricius reddidit : populo cum pace ac 


iete sub illo vivente. Quid si locum ita restituam ex 
Beg. 1v, 25, ὑπὸ τὰς ἑαυτοῦ συχᾶ; τοῦ λαοῦ δι- 


C 


aliquid a Deo, postulavit sapientiam, qua posset 
justas populi pronuntiare sententias; ac propter 
hujusmodi postulationem cum placuisset , sapien- 
tiare quoque obtinuit, et qua insuper non petierat, 
divitias, potentiam, et pacilcam vitam. 

Difficileim solvit duarum mulierum ad se acce- 
dentium litem, quz dissidebant de vivo et mortuo 
puello : sapientia namque apprehendens intellexit , 
et vivus cujusnam mulieris esset, affectu nempe 
erga puellum ; et quod mortuus alterius esset, pro- 
pterea quod ne vivo quidem parcendum illa volebat. 
Tranquillum ac pacificum ab circumjacentibus 
aliisque populis regni sui tempus transegit, sub 
vite et ficu sua agente populo. Omnium rerum 
copia recreatus , templum Bierosolymis aedificavit , 
juxta paterna mandata , intra sex et viginti annos 
illud absolvens, sacramque arcam, quam Moyses 
construxerat, intro reponens. Boum duo et viginti 
millia per sacerdotes mactavit, populumque duo- 
decim tribaum ad dedicationem convocans , post- 
quam per dies septem sacrificia obtulisset, ketabun- 
dus dimisit. thiopum reginam (Saba erat mulieri 
nomen) quz propter illius sapientiam ad illum 
venerat, perculsit sua prudentia : ac de omnibus 
que addiscere voluit, notitiam ei tradidit verissi- 
mam. Externa omnia regna sua sapientia tributis 
pendendis sibi fecit obnoxia , aunuasque contribu- 
tiones universi sponte deferebant, sive auri sive 
earum rerum indigenarum , quae offerendis mune- 
ribus essent aptissima. Tres libros edidit ad erudi- 
tionem et sacram utilitatem apud populum com- 
mendatissimos. Ac unum quidem Proverbia, alte- 
rum Ecclesiastem, tertium vero Cantica canticorum 
inscripsit. Sunt et alii ejus plurimi libri, quos 
occuliandos censuit pius rex Ezechias, nullam utili- 
ttem inveniri ratus in multis libris. Eos vero qui 
agunt de fugandis dzmonibus, vel de sanandis 
morbis, aut detegendis furibus, Jud:eorum agyriz 
apud se quidem diligentissime custodiunt, quibus 
tamen fideles sancte Ecclesie minime utuntur, 
propterea quod edocti sunt seipsos sanctificare fide 
Christi. Cum. undecim annorum esset, et ctiam 
antequam regnam obtineret, filium genuisse vide- 


D tur. Quum enira duodecim annos natus esset, rc- 


gnum adiit : regnat porro in universum annos qua- 
dragiuta, relictoque Roboamo filio regno, cum esset 
snnorum.... moritur, mulieribus usus conjugibus 
septingentis, concubinis vero trecentis. luglorius 
moritur, quippe qui suis cthnicis gratificatus uxo- 
ribus , templa earum numinibus zedificavit. 


CAD. LXXV. — Que prodigià [ecit Isaias propheta. 


D. Salvatoris adventu multis ac variis mod's 
prophetavit. Visibiliter divinam Sospitatoris glo- 
ἀγοντος, sub ficubus suis degenie populo. 

(89) I. Πεη. V1, οἱ Josephus septem numerant. 

(70; Ex calculo Josephi nustri, L1; Üseerius wa- 
vult LiX. 








9: LIBELLUS MEMORIALIS. 98 
KEPAA. IT. — Τίγα προεφήτευσεν MaJlazíac. A CAP. LXXX. — Quenam prophetavit. Malachias. 


Ὁνειδίξει τὸν λαὸν, ὡς, γεγονότες νἱοὶ τοῦ "la- Exprobrat populo, quod cum essent filii Jacob, 
κὼδ, toU προτιμηθέντος ὑπὸ Θεοῦ παρὰ τὸν Ἡσαῦ, — qui divinitus Esavo praelatus fuerat, erga. przelato- 
ἀγνώμονες περὶ τὸν τετιμηχότα πεφήνασιν. Ἐγχα- reu ingrati esse viderentur. Culpat etiam ordinem 
Asl xal τῷ ἱερῷ τάγματι, ὡς ἐχλεχθέντες ἐν τῷ — sacerdotalem, propterea quod electi. in ipso Levi 
A:vl εἰς ἱερατεύειν, ἀμελεῖς περὶ τὴν ἱερωσύνην — ad obcunda munia sacerdotalia, incuriosi deprc- 
ἁλίσχονται. Μέμφεται xal τοῖς «à; γαμετὰς ἀδίχως — henderentur circa sacerdotium. Queritur et de illis 
ἀπολύουσιν, xal τοῖς τὴν παρὰ Θεοῦ διχαίαν xplow — qui injuria uxores dimittebant : de illis item, qui a 
περὶ πάντων ἐχφέρεσθαι μὴ προσδοκῶσιν. Κατα- — Deo justum judicium de omnibus ferri non exspe- 
xplvet xaY τοὺς τὰς νομίμους ἀπαρχὰς xaX δεχατίας — ciant. Damnnat eos quoque, qui lege constitutas 
μὴ προσάγοντας τοῖς ἱερεῦσι, xal τοὺς ἐξουθενοῦντας — primitias et decimas δὰ sacerdotes noa afferunt, 
τὴν θείαν λατρείαν. Προφητεύει xal ὡς ἡ διχαία — eosque etiam qui despicatui babebant divinum mi- 
χρίσις τοῦ Θεοῦ περὶ πάντας ἐχφανήσεται. nisterium. Prophetat et quod justuimn judicium Dei 

de omnibus apparebit. 


KE9AA. IlA'. — Τίνα ἐστὶ τὰ διὰ ᾿ΗΔλιοῦ γεγογότα ἢ CAP. LXXXI. — Quanam sunt signa mirabilia, que 
θαυμαστὰ σημεῖα. [ecit | Elias. 


Ἐξ ὀλιγίστου ἀλεύρου xai ἐλαίου, kv χαιρῷ λιμοῦ Ex modicissima farina et oleo, cum tempore 
πεμφθεὶς εἰς Σαραφθᾶ τῇ; Σιδωνίας, γυναῖκα χήραν — famis missus fuisset in Sareptam Sidonis, mulie- 
xaX τὸν ταύτης υἱὸν, xal ἑαυτὸν ἐπὶ τρ'ιετὴ διέθρεψε — rem viduam ejusque fllium ac praeterea seipsum 
χρόνο». Δεύτερον, υἱὸν τῆς σταθμοχοῦ (95) τῆς χήρας triennio enutrivit. Secundo, lilium hospitis suse 
ἀποθανόντα ἀνέστησε. Τρίτον, πῦρ ἐξ οὐρανοῦ ἐπὶ — viduz vita funcium resuscitavit. Tertio, ignem co 
τὰ ἱερεῖα χατήγαγε. Tésaovov , ὑετὸν ἐξ ἀνομόρίας — litus super victimas derivavit. Quarto, pluviam ex 
προειπὼν ἔσεσθαι, εὐθέως ἐπήγαγε. Πέμπτον, πεν- — siccitate predicens futuram statim adduzit. Quinto, 
τηχόνταρχον ἐπ᾽ αὐτὸν ἐλθόντα, παραστάσεως £ivex& — quinquagenarium ad se venientem causa sistendi 
τῆς πρὸς τὸν βασιλέα, xal τοὺς πεντήχοντα αὐτοῦ, ilum regi, hominesque ejus quinquaginta lapsu 
φορᾷ πυρὸς οὐρανίου ἐνέπρησε, xol πάλιν τὸν ἐλ. — iguis ccelestis. combussit. Itemque eum qui sccun- 
βόντα δεύτερον ὁμοίως ἀνεῖλεν. “Εὔδομον, τῇ μηλωτῇ — dus ad se venerat, sustulit. Septimo, melote Jor- 
τὸν Ἰορδάνην περάσας (90), διεῖλε πλημμυροῦντα — éanem itrausmitlens, divisit redundantem illum 


ποταμὸν, εἰς πάροξζον ἑαυτοῦ τε xal 'EXtocalov. fluvium, quo ipse transiret et Eliszeus. 
. C 
K£9AA. IIB. — Τίγω ἐστὶ τὰ διὰ 'Ελισσαίου " CAP. LXXXII. — Quaenam fecit Eliseus stupenda 
γεγονότα διπλᾶ (07) ἐν πνεύματι HÀiov 0av- prodigia in duplici ΠΝ Elie **. up 
μαστὰ σημεία. 
a'. Ἰορδάνην ποταμὸν τῇ τοῦ Ἠλιοῦ μτλωτῇ δι- ἢ, Jordanem fluvium Eliz melote dividens, trans- 
tuy, παρελήλυθε. misit. 
β΄. Τὰ iv Ἱἱεριχῷ ὕδατα ἄγονα ἰάσατο, 2. lufecundas Jericliuntls aquas sanavit. 


Y. Τεσσαράχοντα παῖδας διαπαίζοντα; αὐτὸν. ὅ, Quadraginta pneros illudentes ci e medio sus- 
ἄρκτοις δυαὶν ἐξελθεῖν χελεύσας ἀπὸ τοῦ δρυμοῦ, tulit, jubens duos ursos egredi de silva. 
διεχρήσατο. 

δ. ᾿Ατέχνῳ γυναιχὶ στείρᾳ οὔσῃ τῇ Συυναμίτιδι 4. Sunamitidi mulieri sterili ac sine liberis filium 


υἱὸν ἐδωρήσατο. largitus est. 
ε΄. Kal τοῦτον πενταετῆ γενόμενον, xai ἀποθα- 5. lluncque ipsum jai) quinquennem et viia 
w^v:a, ἀναζῆσαι ἐποίησε. functum, reviviscerc fecit. 
ς΄. θανάσιμον βρῶμα δι᾽ ἀλεύρου ἑπιδληθέντος 6. Mortiferum cibum injecta farina innocuum 
ἀφλαδὲς ἀπετέλεσεν. Ὁ reddidit. 
ζ΄. Ἐξ ἄρτων χριθίνων κ΄ ἑχατὸν ἄνδρας ἐν χαιρῷ 7. Decem hordeaceis panibus postquam satiassct 
λιμοῦ χορτάσας, xal περισσεῦσαι ἐποίησεν. centum homines, etiam superesse ex illis fecir. 
η΄. Νεεμᾶν λεπρωθέντα Σύρον τῆς λέπρας lá- 8. Neeman leprosum. Syrum hominem a lepra 
Gato. sanayit. 
0. Τὸν Γιεζῇ χρήματα παρ᾽ αὐτοῦ χομισάμενον 9. Giesium, qui opes ab illo receperat, leprosum 
ἐλέπρωσεν. reddidit. 
C. Σίδηρον ἀναπλεῦσαι ἀπὸ βυθοῦ τῇ τοῦ στη- 40. Effecit, ut ferrum supernatoret e fundo, iojecto 
λαίου (98) ἐποίησεν ἑπῳδᾷ. ligno. 


*" [Y, Reg. iu, 1v, v, seqq. 


(95) Forte σταθμούχον, q. d. σταθμὸὴν ἐχούσης. (98) IV Reg. vi, ὃ. ἀπέκχνισς ξύλον. Mox forte le- 
(86) Forte περάσων." gendum i601, 
(91) Forte διπλῷ 











123 


JOSEPPI 


104 


suum altare dedicabat, vaticinatus est fore ali- A «oU Ἱεροδοὰμ τὸ θυσιαστήριον ἐγχαινίζοντος, xal 


quando, ut Josias regnaret, qui combusturus crat 
sacrificantes in eo altari, exhibito statim signo, 
" ipsa altaris diruptione, quod pradicta essent ob- 
ventura. 


CAP. XC. — Quid prophetavit Daasa 33. 


Regi Israel, qui et ipse Baaza dicebatur, pre- 


dixit, eum cito moriturum, propter suas impie- 
lates. 


CAP. XCl. — Quid vaticinatus est Micheas 33. 


Pseudoproplietis seducentibus Achbabum, qui erat 
rex |srael, quod si pugnaret cum Ader rege Syrize, 
auferret ab illo regionem &Galaaditidem, quam 
Syri jam pridem ab lsraelitis abstulerant : vocatus 
et ipse ut diceret, quid faciendum esset, aune 
contra Syros bellandum , praedixit, quod δὶ confti- 
geret, interimendus esset, Deo dedente illum 
fraude daemonis propter falsos prophetas, ut ob im- 
pietates periret. 


CAP. ΧΩ]. — Quaenam prophetavit Azarias filius 
Sadoc **, 


Populum derelicturum esse Dominum , itemque 
derelinquendum ad multos dies a Deo. Multas 
vero passum animadversiones propter derelictionem, 
in filiuta tandem assumendum fore, agnituremque 
castigatorem ac salvatorem suum, et promissionum 
adimpletorem. 


προειπὼν τὸν Ἰωσίαν βασιλεύσειν, ὃς χαταχαίειν 
ἤμελλε τοὺς ἱερωμένους ἐν τῷ θυσιαστηρίῳ, av- 
μεῖον παραυτίχα δοὺς τοῦ θυσιαστηρίου τὴν διάῤῥη- 
ξιν, του τὸ προῤῥηθὲν γενήσεσθαι. 

ΚΕΦΑΛ. L'. — Τί προεφήτευσε Βαασά. 

Τῷ βασιλεῖ τοῦ Ἰσραὴλ, Βαασᾶ xal αὑτῷ λεγο- 
μένῳ, προεῖπεν, ὡς τεθνήξεται τὴν ταχίστην, διὰ 
τὰς δυσσεθείας. | 

KE9AA. λ΄. — TI προεφήτευσε 'Muyalac. 

Τῶν ψευδοπροφητῶν ἀπατώντων τὴν ᾿Αχαὰό, ὃς 
ἦν τοῦ Ἰσραὴλ βασιλεὺς, ὡς πολεμήσας τὸν Σύρον 
βασιλέα τὸν "Abep, ἀφαιρήσεται παρ᾽ αὐτοῦ τὴν 
Γαλααδῖτιν χώραν, ἦν οἱ Σύροι πάλαι παρὰ τῶν 


B Ἰσραηλιτῶν ἀφείλοντο, χληθεὶς χαὶ αὐτὸς εἰπεῖν, τί 


δέοι περὶ τοὺς πρὸς Σύρους πολέμους πράττειν, 

προεῖπεν, ὡς συμδαλὼν ἀναιρεθήσεται, τοῦ Θεοῦ 

τῇ διαδόλου ἀπάτῃ ἐχδεδωχότοξ αὐτὸν, διὰ τῶν 

ψευδοπροφητῶν, ὅπως διὰ τὰς δυσσεδείας &vatps- 

θήσεται. 

ΚΕΦΑΛ. &B'. — Tiva προιφήτευσεν ᾿Αζαρίας υἱὸς 
Σαδωχ. 

Ὡς ὁ λαὸς ἐγχαταλείψει τὸν Κύριον, καὶ ἐγχατᾶ- 
λειφθήσεται ἐπὶ πολλὰς ἡμέρας ὑπὸ θεοῦ" καὶ 
πολλὰ διὰ τῆς χαταλείψεως τιμωρηθεὶς, εἰς υἱὸν 
προσληφθήσεται, γνοὺς τὸν παιδευτὴν xal σωτῆρα, 
xai τῶν ἐπαγγελιῶν πληρωτήν. 


CAP. ΧΟ. — Quenam vaticinatus est Jesus filius οὶ ΚΕΦΑΛ, LT* — Τίγα προεφήτευσεν Ἰησοῦς à vob 


Anani *5, 


Josaphat regi populi Juda bellum gerenti cum 
Achab in expeditione adversus Svros pro Ithem- 
motb Galaad, fugientique ab internecione una cum 
Achab, obvius factus ait : illum perperam egisse, 
qui cum esset Dei amicus, societatem belli junxit 
cum impio, Deoque inviso homine; ac nisi jpse 
pius visus fuisset, idolaque Juda destruxisset, ex- 
pertus utique fuisset iram Dei, propter initam cum 
Achabo societatem. 


CAP. XCIV. — Quaenam prophetavit O:iel pro- 


plieta ** 


Josaphat bellum gerenti adversus Ammanitas, 


Ἰωσαφὰτ τῷ τοῦ λαοῦ Ἰούδα βασιλεῖ cuppa- 
χοῦντιτῷ "Ayaà6, ἐν τῇ πρὸς τοὺς Σύρους περὶ τῆς 
Ῥεμμὼθ Γαλαὰδ μάχῃ, ἐχφυγόντι ix τῆς ἅμα τῷ 
᾿Αχαὰδ ἀναιρέσεως, ὑπαντήσας ἔφη καχῶς πεπρα- 
χέναι, συμμαχήσαντι τῷ δυσσεθεῖ χαὶ ὑπὸ Θεοῦ μι- 
σουμένῳ φίλον γεγονότα, καὶ εἰ μὴ αὐτὸς εὐσεδὴς 
φανεὶς, τὰ εἴδωλα τοῦ Ἰούδα χαθεῖλεν, ὀργῆς ἂν 
ἐπειρᾶτο Θεοῦ, διὰ τὴν τοῦ ᾿Αχαὰδ σύμπραξιν. 


ΚΕΦΑΛ. LA'. — Τίνα προδφήτευσεν Ὁζὴ ὁ 


προφήτης. 


To Ἰωσαφὰς (8) πολεμοῦντι πρὸς ᾿Ἀμμανίτα; 


et Moabitas posterosque Esau, qui Judam aggressi p xa! Μωαδίτας, xal τοὺς ἀπὸ Ἡσαῦ ἐπελθόντας τῷ 


fucrant, przdixit fore ut per preces et tubarum 

clangorein ipsos perderet ; atque sic contigit. 

CAP. XCV. — Quenam vaticinutus est Eliad Obdie 
filius. 

Josaphat qui cum Ochozia amicitiam inierat, 
Achabi filio, eumque socium classis effecerat, qux 
iu Athiopiain navigabat mercimouii causa, pra- 
dixit, quod etiam molestiis naufragii ipse quoque 
eflectus minus placens Deo idcirco esset moriturus. 


** |I] Reg. xvi, 1. 
(8) Vide supra cap. 93. 


Ἰούδᾳ, προςῖπεν, ὡς δι᾽ εὐχῇς καὶ σαλπίγγων αὖ- 
τοὺς χαθαιρήσῃ. Καὶ οὕτως ἐγένετο 


ΚΈΦΑΛ, ΚΕ΄. — Τίγα προεφήτευσεν Ἑλιὰδ ὁ τοῦ 
"'O66ía (9). 

To Ἰωσαφὰτ φιλίαν ἁσπασαμένῳ πρός Ὀχοζέαν, 
τὸν τοῦ ᾿Αχαὰδ, χαὶ τῶν πλοίων χοινωνὸν αὐτὸν 
ποιησαμένῳ, τῶν εἰς Αἰθιοπίαν ἀποπλεόντων ἐπ᾽ 
ἐμπορίᾳ, προεῖπεν, ὡς xal ἀνίαις ναναγήσεως, xat 
αὑτὸς οὐχ εὐάρεστος Θεῷ γενόμενος, διὰ τοῦτο 
πεθνήξετα'. 


?? Ill Reg. xxr. 9" H Paral. xxv. ?5 HI Reg. xvi, 1. ** 1} Paral. xx, 14, 


(9) Ex I! Paral. xx, 27, Ἑλιέξερ ὁ τοῦ Δωδία, 


109 mE 
x6. "EXlav ὁ ᾿Αραθίτης. 
à' ᾿Αλιφαλέτ. 
λα’ ᾿Αλιὰφ υἱὸς ᾿Αχιτόφελ, 
λβ' 'Acapat; ὁ Καρμήλιος. 
λγ' Φαρὰς ὁ ᾿᾽Αρχίτης. 
λδ΄ Γαὰλ υἱὸς Νάθαν. 
λε᾽’ Σαδαδωναὴ ὁ Γαδδίτης. 
Ac" Ἑλιὲφ ὁ ᾿Αμμαρίτης. 
M' Γελωραὶ ὁ Βεροθέος. 
λη Ἰαδάδ. 
à θεῤῥή. 
pg Γεράς:. 
μα’ ᾿Εθέρ. 


ΚΕΦΑΛ. PD. — Τίνες οἱ τοῦ Σαλομῶντος dp- 


χοντες. —— 

α᾽ Βαναίο, στρατηγὸς ἀντὶ τοῦ Ἰωάδ. 

B Σαδὼχ, xat ὁ vU αὐτοῦ ᾿Αξαρίας ἱερεῖς. 
Y Ζαμδοὺχ ἱερεὺς ἕτερος τοῦ Σαλομῶν. 

ὃ Ἐλιαρέφ. 

ε' Καὶ ᾿Αχιὰλό υἱοὶ Σισπᾶ. 

€ Ἰωσαφὰτ υἱὸς ᾿Αχιλλίδ. 

ζ΄ ᾿Αδωνε:ρὰν υἱὸς ᾿Αὐδωθὼ, ἐπὶ τὸν φόρον. 
Καὶ ol. χατὰ μῆνα τὰ δέοντα χορηγοῦντες " 


π΄ Βεοὺρ ἐν ὄρει 'Εφραὶμ, vlóc Καχών. 
θ᾽ Ἐμμαχμὲς υἱὸς Ἑσδῆ. | 
)CEL$a600 υἱὸς 'Αμινᾶς δεύτερος iv χώρᾳ 
Taa63t. 
i£ Βεναὰν υἱὸς ᾿Αλιοὺθ ἐν Θαανάς. 
if)" Μεγεδὼ υἱὸς l'ácep. 
v Ἑῤῥαμὼθ υἱὸς "AD. 
:$ Ἐμμαενώ. 
ιἐ 'Αχειμαὰς iv Νεφθαλείμ. 
ις΄ Βασιλείας υἱὸ; Χουσῇ ἐν ᾿Ασὴρ xai ἐν Βααλαώῦ, 
v Ἰωσι φάτ vi Φαῤῥοῦ ἐν Ἰσάχαρ. 
ἣν" Σεμεῆ vUX; ᾿Πλᾶ ἐν Βενιαμίν 
ιδ΄ Γάδερ υἱὸς ᾿Αδαὴ ἐν Γαλαὰδ, χαὶ ἐν γῇ Tuv 
βασιλέω; ᾿Αμμοῤῥαίων, xai Ὧγ βασιλέως Βασάν. 
x. Καὶ Νασὴφ ἐν γῇ Ἰούδα παρέστηχεν, ὑποδε- 
χόμενος τὰ παρ᾽ ἐχάστῳ τεταγμένα. 
ΚΕΦΑΛ. ΡΔ΄. --- Τίνα ἦν τὰ xa ἐχάστην ἡμέραν 
ἐξοδιαζόμενα τῷ Σαλομῶν. 
Σεμιδάλεως χόροι X, ἀλεύρου χόροι E, μόσχοι 
ἐχλεχτοὶ v', βόες νομάδε:; x', πρόδατα gp, ἐχτὸς ἐλά- 
quv, καὶ δορχάδων, xaX ὀρνίθων. Ἦσαν δὲ αὐτῷ 
τετράχις μύριοι τοχάδες ἵππων εἰς ἅρματα, καὶ δώ- 
U:xa χιλιάδες ἱππέων, 
ΚΕΦΑΛ. PE, l τοῦ ναοῦ τὴς "Ie σαλὴ ; 
ὃν pi Mid Σαλομᾶν. ρον “ 
Ἥρξατο τἧς οἰχοδομῆς ἐν ἔτει ἀπὸ τῆς ἐξ ΔΛὶ- 
γύπτου ἐξόδου τοῦ λαοῦ πεντηχοστῷ xal ifaxo- 
σιοστῷ (12), ἐν τῷ τετάρτῳ μηνὶ, οὗτός ἐστι χατὰ 
Μαχεδόνας Πάνεμος, δευτέρᾳ τοῦ μηνὸς, λίθους μὲν 
ἐτοιμαζόμενος xil ξύλα ἀπὸ πρώτου ἕτους τῆς βα- 
σὐείας αὐτοῦ ἐπὶ ἔττ «ola. ᾿Λρξβάμενος δὲ τῆς ol- 


^ [It fteg. iv. 
(129) At Il] Reg. τί, est cot. 


^ Im Reg. xxiv. 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


110 


99 Eliam Arathites. 

50 Aliphalet. 

δῖ Aliaph lius Achitophel. 
22, Asarae Carmelita. 
299 Pliaras Archites. 

94 Gaal filius Nathan. 
59 Sababonae Gaddites. 
36 Elicph Ammarites. 
91 Gelorz Berothecnsis. 
98 Jadad. 

59 Therrlie. 

40 Geras. 

41 Ether. 


CAP. Cill. — Quinam stunt principes Salomonis **. 


Ἢ Banaias dux loco Joabi. 

2 Sadoc, et filins ejus Azarias sacerdotes. 

5 Zambuch alius sacerdos Salomonis. 

4 Eliareph. 

ὅ Et Achiab filii Sisa. 

6 Josapliat filius Achillid. 

7 Adoniran fllius Abdotlio prefectus tributis. 

ltem illi qui per singulos menses necessaria sup- 
peditabant : 

8 Beur in monte Ephram, filius Cacon. 

9 Emmacmes filius Esde. 

10 Errlaboth filius Aminas sccundus in regione 
Taasse. 

41 Benaan filius Aliuth in Thaanas. 

184 Megedo fllius Gaber. 

45 Errhamoth filius Adde, 

14 Emmaeno. 

45 Achimoas in Nephthalim. 

19 Regine tilius Chuse in Asscr, et in Baalaoth. 

11 Josaphat filius Pharru in Issachar. 

18 Semee filius Hela in Benjamin. - 

19 Gaber filius Adae in Galaad, ct interra Gehon 
regis Amorrhz:orum, οἱ Og regis Basan. 

40 Et Naseph in terra Juda aderat, recipicns qu:e 
cuique injuncta erant. 

CAP. CIY, — Quanam erant que quotidie & Salo- 

mone impendebantur "Ὁ 

Similaginis cori xxx, farinae cori LX, vituli electi x, 
boves pascui xx, oves c, praeter cervos, dorcadasct. 
aves, Habebat porro quadraginta miliia geni- 
turas equorum curruliui, et duodecim millia equi- 
tum. 

CAP. CV. — De templo Hierosolymitano, quod edi- 
f[icevit Salomon. 

Agressus est constructionem aniio ab cgressione 
populi de /Egypto sexcentesimo quinquagesimo, 
mense quarto, qui est apud Macedones Pancinus, 
postridie Kalendas mensis, cum jam lapides prz- 
parasset ct ligua ab auno primo initi ἃ se regni 


per annos tres, icepissetque adificationem a quarte 


107 


JOSEPPI 


10$ 


fuerat, ante ipsum exsistebat. Quod de supernis est, A γεννηθεὶς, πρὸ αὐτοῦ ὑπῆρχεν. Ὅτι: ἄνωθέν kax v 


ex colo nempe, Christus. Quod justos ab injustis 
Christus secernet. 


CAP. CI. — Quis nec volens prophetavit in Evangelio. 


Caiphas pontifex qui salutarem Cliristi passionem 
praedixit, aitque Judaeis : Vos non scitis quidquam, 
neque reputatis, quod utile vobis est, ut unus lomo 
suoriatur pro populo, ci non genus univeria pereat "3. 
Quibus subdit evangelista : Hoc autem a semet- 
ipso non dixil, sed cum esset pontifex prophetavit, 
quod Jesus moriens, pro ea genle morilurus erat; et 
non pro ea gente tantum , sed ut dispersas Dei oves 
cogerei in unum. In Veteri porro Testamento nec vo- 
lentes prophetaverunt, Dalaam vates, οἱ qui missi 
fuerant ἃ Saul ad David, quin et ipse Saul sd eum 
contetulens. 


CAP. ΟἹ]. — Quinam sunt [fortes Davidis "3. 


4 Jesboos qui ornabat »pparatum cjus. Habebat 
sub se nongentos. 

9 Adinon, qui vulneratorum curam gercbat. 

9 Eleazar, lilius fratris David. 

4 Sosios qui solus inimicis obstitit, jubens sub- 
| jectis sibi, ut qui ceciderant, spoliarent. 

δ Sama, qui insequentibus hostibus populi exer- 
cituro, solus insequentes vertit in fugam. 

6 Abessa, qui sexcentis in bello solus restitit. 


1 Banaias, filius Eliab fratris David, qui et duos 
duccs in:erfecit, et leones occidit, et »vptium lio- 
minem potentem perdidit. 

8 Asaclus praefuit triginta ducibus. 

9 Eleenan, qui et ipse crat filius fratris David. 


0 Seman Mydzus. 

44 Alles Celthe filius. 

44 Ellas filius Phellathi. 

135 lHieras filius Escath Thecoitcs. 
414 Anezar Auotliites. 

45 Elaon Loites. 

16 Noerion Phatites. 

17 Allus filius Phapha. 

18 Enau  Neplithalites, 

49 Ezthi (ilius Rebaech. 

90 Subeeth Addac de Ga»sse. 
21 Abiclbon de campestribus. 
923 Addad de Nachal. 

493 Jasbiel de Sarath. 

94 Matihi, 

95 Joab Arsamites. 

96 Elias Salabouites. 

97 Jonathan fllius Asan. 

98 Semnan Arrhodites. 


** Joan. xi, 49. ** II feg. xin ; I Paral. ΧΙ, xu. 


(11) Confer Juseph. Aniiq. vn, 12. 


ἐξ οὐρανοῦ Χριστός, "Ὅτι τοὺς διχαίους ἀπὸ τῶν 

ἀδίχων Χριστὸς διαγρινεῖ, 

ΚΕΦΑΛ. ΡΑ’', — Τίς ἄχων προερήτευσεν ἐν τῷ 
EbarT8JÍo. 

Καϊάφας ὃ ἀρχιερεὺς τὸ σωτήριον τοῦ Χριστοῦ 
πάθος προαγορεύων, πρὸς τοὺς Ἰουδαίους φησίν" 
Ὑμεῖς οὐχ οἵδατε οὐδὲν, οὐδὲ διωλογίζσθε, ὅτι 
συμφέρει ὑμῖν, ἵνα εἷς ἄγθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ 
τοῦ Aaov, καὶ μὴ διῖον τὸ ἔθνος ἀπό.ἰηται" ἐφ᾽ οἷς 
ἐπήγαγεν ὁ Εὐαγγελιστής " Τοῦτο δὲ ág' ἑαυτοῦ οὖκ 
εἵπεν, dAA' ἀρχιερεὺς ὧν, προεφήτευσεν, ὅτι 
jyieAAsv. ὁ ᾿Ιησοῦς ἀποθαγὼν, ὑπέρ τοῦ ἔθνους 
ἀποθνήσχειν, καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, 
àAA' tra. τὰ ἐσκορπισμένα Θεοῦ πρόδατα ovr- 
ἀγάγῃ εἰς ἕν. Ἔν δὲ τῇ Παλαιᾷ ἄκοντες προφῆ- 
τεύουσι, Βαλαὰμ ὃ μάντις, xol οἱ ἀποσταλέντες ὑπὸ 
τοῦ Σαοὺλ ἐπὶ τὸν Δαδ)δ, xal αὐτὸς ὁ Σαοὺλ ἐπελ- 
θὼν αὐτῷ. 

KE9AA. ΡΒ΄. — Τίγες εἰσὶν οἱ τοῦ Aa618 δυνατοί. 

α' ᾿Ιεαδοὸς (11) διεχόσμει τὴν διασχευὴν αὐτοῦ. 
Εἶχεν ὑπ᾽ αὑτὸν ἐνναχοσίους. 

B' ᾿Αδινὼν, ὃς τῶν τραυμάτων ἐπεμελεῖτο. 

T Ἐλεάζαρ υἱὸς ἀδελφοῦ τοῦ Δαδίδ. 

δ' Σωσιὼς μόνος τοῖς πολεμίοις ἀνθίστατο, χελεύων 


ποῖς ὑπ᾽ αὐτὸν σχυλεύειν τοὺς πίπτοντας. 


εἰ Σαμᾶ, ὃς τῶν πολεμίων διωχόντων τὸν τοῦ λαοῦ 
στρατὸν, μόνους [μόνος] ἀπέστρεφε τοὺς διώχοντας. 
ς’ ᾿Αδεσσὰ, ὃς ἑξαχοσίοις &v πολέμῳ μόνος ἀνθ- 


C ἰστατο. 


ζ' Βαναίας, Ἐλιὰδ υἱὸς τοῦ ἀδελφοῦ Aa615, ὃς καὶ 
τοὺς δύο στρατηγοὺς ἀνεῖλε, καὶ λέοντας ἀπέχτεινε, 
xai τὸν Αἰγύπτιον ἄνδρα δυνατὸν ὄντα ὥλεσεν. 

η΄ ᾿Ασαῖλος τριάχοντα ἐφεστήχει ἄρχουσιν. 

0υ' Ἐλεηνᾶν, ὃ; fjv xal αὐτὸς υἱὸς ἀδελφοῦ τοῦ 
Δαθίδ. 

v Σεμὰν ὁ Μυδαῖος. 

ια΄ ᾿Αλλῆς ὁ τοῦ Κελθῆῇ. 

tà. Ἑλλᾶς ὁ τοῦ Φελλαθί. 

tY' Ἱερᾶ; υἱὸς Ἑσχὰθ ὁ θεχοΐτης. 

ιδ΄ ᾿Ανεζὰρ ὁ ᾿Ανωθίτης. 

ιε΄ ᾿Ελαὼν ὁ Λωΐτης. 

ις΄ Νοερίων ὁ Φατίτης. 

εζ΄ ᾿Αλλοὺς υἱὸς Φαφά. 

vy! Ἐναῦ ὁ Νεφθαλίτης. 

ιθ΄ Ἐζθὶ υἱὸς Ῥεδαέχ. 

χ' Σαδεὲθ 'Abbah ὁ ἀπὸ Γαασοῇ. 

χα’ ᾿Αδιελδὼν ἀπὸ τῆς πεδιάδος. 

χβ' ᾿Αὐδὰδ ἐχ Νιαχάλ. 

xy' Ἰασδιὴλ ἀπὸ Σαράθ. 

χδ' Ματθί, 

χε Ἰωλό ᾿Αρσαμίτης. 

xg' Ἐλίας ὁ Σαλαδο"ίτης. 

xy Ἰωνάθαν υἱὸς ᾿Ασάν. 
χη Σωμνᾶν ὁ ᾿Αῤῥωδίτης. 


109 
x0. "EXMav ὁ ᾿Αραθίτης. 
A' ᾿Λλιφαλέτ. 
λα' ᾿Αλιὰφ υἱὸς ᾿Αχιτόφελ. 
λβ᾽ 'Acapat; ὁ Καρμήλιος. 
Ay Φαρὰς ὁ 'Αρχίτης. 
4$ Γαὰλ υἱὸς Νάθαν. 
à£' Σαδαδωναὴ ὁ Γαδδίτης. 
Ac" "EM ὁ ᾿Αμμαρίτης. 
à, Γελωραὶ ὁ Βεροθέος. 
à» Ἰαδάδ. 
λϑ' θεῤῥή. 
μ' Vepá;. 
μα’ ᾿Εθέρ. 

ΚΈΦΑΛ. ΡΓ', — Τίνες οἱ τοῦ Σαλομῶντος ἄρ- 

χοντες. 

a' Βαναί-ἢ στρατηγὸς ἀντὶ τοῦ Ἰωάδ. 
B' Σαδὼχ, χαὶ ὁ υἱὺς αὐτοῦ ᾿Αξαρίας ἱερεῖς. 
Y' Ζαμθδοὺχ ἱερεὺς ἕτερος τοῦ Σαλομῶν. 
9 Ἐλιαρέφ. 
εἰ Καὶ 'Ay:36 υἱοὶ Σισᾶ. 
ς΄ Ἰωσαφὰτ νἱὸς ᾿Αχιλλίδ, 
ζ΄ ᾿Αδωνειρὰν υἱὸς ᾿Αὐδωθὼ, ἐπὶ τὸν φόρον. 
Καὶ οἱ χατὰ μῆνα τὰ δέοντα χορηγοῦντες " 


*» Βεοὺρ ἐν ὄρει ᾿Εφραϊμ, vlbóc Kaxov. 
θ᾽ Ἐμωσχμὲς υἱὸς Ἐσδῆ. 
. δ’ Ἐῤῥαδὼθ υἱὸς 'Aywd, δεύτερος ἐν x04 
Taaacf. 
tc! Βεναὰν υἱὸς ᾿Αλιοὺθ ἐν Θαανάς. 
εβ’ Με:γεδὼ υἱὸς Γάδερ. 
vy! Ἐῤῥαμὼθ υἱὸς ᾿Αδδή, 
tb Ἐμμαενώ. 
ιε΄ ᾿λχειμαὰς ἐν Νεφθαλείμ. 
te" Βασιλείας vib; Χουσῇ ἐν ᾿Ασὴρ xal ἐν Πααλαώθ, 
ey Ἰωσιφὰτ υἱὸς Φαῤῥοῦ ἐν Ἰσάχαρ. 
cy Zepsr υἱὸς "ID ἐν Βενιαμίν, 
ιθ΄ Γάδερ υἱὸς ᾿Αδαὴ ἐν Γαλαὰδ, χαὶ ἐν γῇ niv 


βασιλέω; ᾿Αμμοῤῥαίων, καὶ Ὧγ βασιλέως Βασάν. 


x. Καὶ Nacho iv γῇ Ἰούδα παρέστηχεν, ὑποδε- 
y^usvo; τὰ παρ᾽ ἐχάστω τεταγμένα. 


ΚΈΦΑΛ. P4'. --- Τίνα ἦν τὰ καθ᾽ ἐχάστην ἡμέραν 
ἐξοδιαζόμενα τῷ EaAopow. 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


A 


Σεμιδάλεως χόροι λ΄, ἀλεύρου xópov C, μόσχον. 


ἐχλεχτοὶ v, βόες νομάδε: x', πρόδατα ρ΄, ἐχτὸς ἐλά- 

φων, xai δορχάδων, χαὶ ὀρνίθων. Ἦσαν δὲ αὐτῷ 

τετράχις μύριοι τοχάδες ἵπτων εἰς ἅρματα, καὶ δώ- 

ὄξχα χιλιάδες ἱππέων. 

ΚΕΦΑΛ. PE. — os ὶ τοῦ vao) τῆς Tepovcadtyp, 
ὅμησε Σαιλομὼν. 

Ἤρξατο τἧς pue ivy ἕτει ἀπὸ τῆς ἐξ Al- 
γύπτου ἐξόδου τοῦ λαοῦ πεντηχοστῷ xal ἐξαχο- 
σιοστῷ (12), ἐν τῷ τετάρτῳ μηνὶ, οὗτός ἐστι χατὰ 
Μαχεδόνας Πάνεμος, δευτέρᾳ τοῦ μηνὸς, λίθους μὲν 
ἐτοιμαζόμενος xil ξύλα ἀπὸ πρώτου ἕτους τῆς βα- 
σιλείας αὐτοῦ ἐπὶ ἔττ τοία. ᾿Αρξάμενος δὲ τῆς οἷ- 

^ pt fter. ιν. 5 ΜΠ Reg. xxiv. 


^te ai πὶ Reg. v3, est C9. 


110 


99 Eliam Arathites. 

50 Aliphalet. 

$1 Aliaph (lius Achitophel. 
202 Asarae Carmelita. 
59 Pharas Archites. 

94 Gaal filius Nathan. 
239 Sababonae Gaddites. 
36 Elicph Ammarites. 
91 Gelorx Berothecnsis. 
58 Jadad. 

39 Therrhe. 

40 Geras. 

41 Ether. 


CAP. ΟΠ]. — Quinam stunt principes Salomonis **. 


Ἢ Banaias dux loco Joabi. 

9 Sadoc, et filius ejus Azarias sacerdotes. 

9 Zambuch alius sacerdos Salomonis. 

4 Eliarcph. 

ὅ Et Achiab filii Sisa. 

6 Josaphat filius Achillid. 

7 Adoniran fllius Abdotho praefectus tributis. 

ltem illi qui per singulos menses necessaria sup- 
peditabant : 

8 Beur in monte Ephram, filius Cacon. 

9 Emmacmes filius Esde. 

10 Errlaboth filius Aminas secundus ín regione 
Taasse. 

41 Benaan filius Aliuth ia Thaanas. 

49 Megedo fllius Gaber. 

45 Errhamoth (ilius Adde, 

14 Emmaeno. 

45 Achimoas in Nephthalim. 

16 Regina filius Chuse in Asscr, et in Baalaoth. 

11 Josaphat filius Pharru in Issachar. 

18 Semee filius Hela iu Benjamin. 

19 Gaber filius Adae in Galaad, ct interra Gehon 
regis Amorrhzorum, et Og regis Basan. 

20 Et Naseph in terra Juda aderat, recipiens qu:e 
cuique injuncta erant. 

CAP, CIV. — Quanam erant que quotidie a Salo- 

mone impendebantur "Ὁ. 

Similaginis cori xxx, farinae cori Lx, vituli electi x, 
boves pascui xx, oves c, prater cervos, dorcadas ct 
aves. Habebat porro quadraginta miliia geni- 
turas equorum curulium, et duodccim millia equi- 


tum. 


CAP. CV. — De templo Hierosolymitano, quod edi- 
[icavit Salomon. 

Agressus est constructionem anno ab cgressione 
populi de /£gypto. sexcentesimo quinquagesimo, 
mense quarto, qui est apud Macedones fP'ancinus, 
postridie Kalendas mensis, cum jam lapides prz- 
parasset ct ligna ab auno primo initi a se regni 
per annos tres, incepissetque aedificationem a quarto 


ΠῚ 


JOSEPP: 


nuo regni ani. Ad efi jendnm opus convituit ope- A wourc ἀπ᾽ τετάρτου ἕτους τῆς βισυιλείας αὐτοῦ. 


IArjon scptusginta millia, ac prief«ctos ter mille sex- 
eentos, Avchitectum totius sdificii de Tyro accersit 
Cheram filium mulleris vidus de tribu Nephithalim, 
patro "Tyrio, Assiatelat antem el ciiam Tyri rex, ad 
construenduim: (einplum ,— Chiram nempe, suppe- 
ditans do Pbano Hy cedrina et. pinca. Bubmiui- 
alralatautem Salomon el quotannis propter impensas 
εὐ Hlgna et dedieentium ea usque ad üuiare, 
Ultiel cores MM, olei bates MM, Miserat quoque doe 
populo laraciitieo ad. P ibanum decem millia opera- 
riorum, qui imenstruim Untervalliy multabantur, qui- 
hus primiat Adoniram, 


CAP, ΟὟ. - Cujuamodi erat templum, quod Sa- 
B 


lumen edificurlt, 


Media domus erat atadialis, circrumambhita per 
quatuor latera, quo vocabatur Sanctuarium, habens 
lotmgtuodinem ἢ rs,.— latitulinem  eubito- 
αν YS, et ἈΠ ἢ ον cubitorum xxx, et respicie- 
bat ad. orientem solem. Habebat etiam. vestibulum 
ejuxdeu eum tengplolatitulinis, euhitos habens xx,et 
alutudiaenm templo iqualem : teiglnta eniin cubito- 
vun et ipsum erat iotroducebatque iu eubitos x1, cir- 
eutn(eequentabatur vero parvis substructionibus x1x, 
quimquecubitalibus, axuilateris, per tria. tabulata, 
qua tela tabulata evtollebautur ad vx. cubitos. Ile 
demuneule si habeoant asceasus. OCeultos per 
parvas qur ducentes. ad dabulata. Perro ha- 
fw deumunueularum decem cubiti superiores. liba- 
(wi phebebant douui sim tuarii lucis introituim. 
Ex severa vero cubuis. tee, Pteriores τὰ 
ele Saacte sancterem, alà auiem τὶ exto 
Same olas, Perte temo li erant. ia lattu.fi- 
wewt NV ew s uen, τ ον αν ep oXlerius. (er. Loa 
ἀκν eae de Voss eal acis apeswm, X 
(So Baci 04 Np ria d ΝΘ (CO. 
(vow Fal ari τε WaiccGA. Ob quie 
δὲ Δ QUIASNSNSORDRT ANUS UNECUERR IN διδόντας 
Aw WAR wo cog νὸν v sr savocwweentesa 
οὐ dev νὲ FCR. CR AN 234 P. Nn cre p μοὶ" 
WA (eb ouo NS v Φαΐτο Δ Cr3ll. 
Ao plac WM UC Rd. idi TA. GMNQONUAS. ἰσχτ- 
ἈΝ ΩΣ QC Agkhad 20020 DADAGOGTORTEE BSSET- 


sU 9 VE πριν; VM OS ὙΠ oc o vL Imi axbat D 


acum 3) 00 voo£ c ΝΟ scat. anlmuet  QDERHS- 
HN. DS SNC uU QVE. 
wAPS4UVR — Jhenu^ ca d ^h JUI". CR 
Ὡς ὦ ὦ ἢ 
Be ντῶνπῶ punAcH vue cunas sre XE oX nen 
WR. WwuUR τὶ pom Wem eM o nóeg 


φησ, 3 VRCEDuSm ἡ ν Dum ocn PP n; o b€9 


C 


Εἰς δὲ τὴν ἐργασίαν παρέστησεν Eprása; ἔπτακιτμυ- 
p, ἐπιστάτας τρισχιλίους ἑξακοσίονς " ἄρχι- 
τέκτονα δὲ τῆς ὅλης ἐργασίας ἀπὸ Τύρου λαμδάνει 
tbv Xr, ky υἱὸν γυναιχὸ; χήρας ἀπὸ φυλῆς Νεφθαλῆ 
πατρὺς Τυρίου. Συνηρᾶτο δὲ αὐτῷ xai ὃ Τύρου βασι- 
λεὺς, εἰς τῆν ναοῦ οἰκοδομὴν, ὃ Χιρὰμ, ξύλα κίδρινα 
καὶ πεύχινα διδοὺς ἀπὸ τοῦ ΔΛιδάνον. Ἔχορήγει δὲ ὁ 
Σαλημῶν αὐτῷ κατ᾽ ἐνιαυτὸν el; ἀναλώμιτα τῶν 
χοπτόντων τὰ ξύλα, χαὶ χαταγόντων αὐτὰ ἕως θα- 
Aáscre, σίτου χόρους β᾽, ἐλαίου βάτους β΄" καὶ àx- 
ἐστελλεν ix τοῦ λαοῦ Ἰσραηλιτιχοῦ εἰς τὸν Αἰόανο» 
μυρίους ἐργάτας χατὰ μῆνα ἀλλασσομένους, καὶ εἷ- 
yov ἕξαρχον οὗτοι τὸν ᾿Αδωνειράμ. 

ΚΈΦΑΛ. PG'. — Ὁποῖος ἦν ὁ ναὸς, ὃν Σαλομῶν 

φχοδόμησε. 

Μέσος olxo; ἦν σταδιαῖος, κατὰ τὰς τέσσαρας 
πλευρὰς περ: δεθλημένος, ᾿Αγίασμα χαλούμενος. ἔχων 
μῆχος πήχεις ξ΄, πλᾶτος πήχεις χ', ὕψο; πήχεις λ΄, 
πρὸς δὲ ἀνατολὰς ἀπέδλεπεν. Εἶχε δὲ χαὶ πρόναον 
ἰσύπλατον τῷ ναῷ, πήχεις ἔχων x', καὶ ὕψος ἴσον τῷ 
ναῷ " τριάχοντα γὰρ πηχῶν fv xal τοῦτο, εἰσάγων 
ἐπὶ πήχεις χ᾽, περιοίχειτο ἱπεριῳκεῖτο)] δὲ οἶχοις 
βραχέσι λ΄, πενταπήχεσιν ἰσοπλεύροις, ἐπὶ τρία 
στέγτ, εἰς x' πήχεις τῶν τριῶν στεγῶν τούτων 
ἐ ομένων. Τοῖς δὲ οἰχίσχοηες τούτοις τοῖ; λ΄ ἄνοδοι 
χεχρυμμέναι γεγέντντο, διὰ μιχρῶν θυρῶν ἐπὶ τὸ 
στέγη ἀνάγουται. Οἱ δὲ τῶν οἰχίσκων τούτων δέχα 
fiy; ὑπέρτεροι, ἀνειμένην παρεῖχον τῷ τοῦ ᾿Αγιά» 
σματος οἴχῳ τὴν τῶν ςώτων βολήν. ᾿Απὸ δὲ τῶν ἐξ- 
ἦχοντα tr. yov τοῦ νΔοῦ, οἱ ἔσώτατο: (15) τῷ ᾿Αγίῳ τῶν 
ἁγίων διήροηντο, οἱ δὲ ἄλλο: μ΄, τῷ ἐξιντάτῳ ἁγίῳ χε- 
χλέσωντο. Αἱ δὲ θύρχι τοῦ νᾶοῦ πρὸς τὸ ejpez; x 
τιιχῶν γεγένηντο, ἔξωθεν χαὶ ἔζωϑεν δυΐλου πεχρν- 
ξτωμένα:. Καταπέταιι;ν δὲ fv τὸ ἐκ’ αὐταῖ; παθ- 
funiiv, ix βύ 5520) x3: ὑαχίνθου x31 πορφύρας χαὶ 
x^xx-w&v ὑξεσμένον. Καὶ fv ὅξες 6 ταῖς καὶ ci ἐν 
210 τῶντε ἔϑωθεν xai ἔξωθεν δεῖλη yposp πατὰ- 
πττληταξνα. Καὶ τὶ ἔξσοος δὲ χρυσῶ παχεῖ zzi 
ἐστιν, οὗ τε tab r^v. [gent] καὶ Xe 
ifa ivrtvloaaivw. zzi crvepersgéwe deban 
icxisvce. (lc cvacer ὁ wzl. χετεσπεύσετα. Be- 
mizice δ gura $9 wa*o viirus (18) εἰς τρεῖς 
Ttg Pm (H9 τὶ ize. εἶργον δὲ τοὺς me 
ὑτὸς εἰς τὸ ht εἰ υὐδαν, πόνοις db ἄνες ὄνων wk 


ὃς 15 c. 


VERAX. PI - τυ: ἕσ τὰ ἔτ τὸ ἀσχάεγακι ἅνα- 
LPOLPCR ἐξκεησαςαι 

oif) boo τ γι τῶν - mPETFI. E) deb. 

Tas. Podhecoc. $i: Wmüctl bcaefixunm. Éxes 

iElI—'tIx oiu τῶ XilmWÁti mrat—anep É-w 

Fr Tcl bali τους ξῆσε ς, BI Prztigas 

Tu vUwca TRIIGTR X orm omo rm€é σρὺς 


o» A σε τ αν 


115 


JOSEPPI 


110 


Mychinis juxta Moysis ordinationem fulgebat, aureum A τὴν Μωύϊσέως διάταξιν ἀκαστράπτου:α, χρυσῆ xai 


et ipsum, Altare item aurcum medium inter hzec 
ona constitutum crat, Alice quoque mensa aurez, 
οἱ eandelabra varía varie elaborata, parva ae diversi 
generis, in quibus ponebantur sacra utensilia, phia- 
Jom et paterio. Doecc. omnía habebat zdes x, cuhito- 
rüm Bancin, ante. velum adyti Sancti sanctorum, 
ubl Jacebat Arca. 


CAP, ΟΥ̓}. — Quinam. erant. wtensi!ia elaborata 
et dedicata a Salomone in. ministerium sacrum. 


Vasa fuudendis vinis aurea octoginta millia, ar- 
gentes. vero duplo erant numero. Phials aurcz 
centum millia; argentez vero duplo numero. Lan- 
ces in. quibus oporteret offerri siinilam irrigatam, 
aurec quidem octoginta millia, orgentecm vero du- 
plo numero. Mensurz autein ΠΠΠπ et Assari, ut Moy- 
$cs ediderat, aurez quidem decem millia, et argen- 
teo duplo numero.Thuribula aurea viginti millia, ct 
alia ignitabula, in quibus ignis de magno oltari 
ponchatur, quinquaginta millia. 

CAP. CIX. — Quaenam erant vestes, quas sacerdo- 
tibus et Levitis. ad sacra obeunda ministeria Salo- 
"on paraverat. 

Stolz sacr: cum poderibus οἱ superbumeralibus, 
et rationali, et lapidibus pro sacerdotibus, mille. 
Zons ex bysso et purpura, decies centena millia. 
Tubarum cc. millia. Levitis autem, ex bysso stole 
cc millia ; et instrumenta musica, nablia et citharae 
invent:? ad laudum cantus, et electro. confecta, 
quadraginta millia. 


CAP. CX. — Cujusmodi erat Tabernaculum a Moyse 


erectum, secundum exemplar, quod «iderat. in 

NONI. 

Erat quidam anibitus subdialis longitudine cubi- 
torum c, latitudine cubitorum r. Constitutio autem 
liujus ambitus hujusmodi erat. Ambiebatur erectis 
oalis seneis altitudine quinqueeubitali, viginti qui- 
dem in longitudine, at. decem in. latitudine. Capi- 
tella argentea et bases :raex cuique palo elaborate 
erant: et quinque cubitis invicem distabant pali 
terrz iufixi. Annuli palis inhzrebant, respicientes 
ad longitudinem et latitudinem. Annulis illis iune- 
ctebantur funes, qui alligabautur clavis xreis cubi- 
talibus in terram defixis, quo tabernaculum serva- 
Peur immobile contra vim ventorum. Sindones 
quadam effurmabant quasi muros tabernaculi, cou- 
(exte ex byssoet liyaeintho ct purpura atque cocci- 
no, erant(ue quinqucecubitales et quadrilaterze a 
capillo v&que ad basim, et diffundchautur. per 
iucdios palos usque 3d pavimen:um. Ac tria quidem 
latera boc consistebant modo. Sed latus quartum, 
quod ct bcne quis dixerit primum potius luisse 
(erat. illud namque introitus quidam in tabernacu- 
ium. babens quinquaginta cubitos;, babebat medium 
«quewdam introitum similem portz, cubitorum vi- 
giai; ac due pali cuique laesi. introitus infixi 
Raerant, qui efciebant veluti pestes. Ex ν"" 
δου) parte iniroitus quindecim cubiti rei 


αὐτῆ. Kal βωμὸς χρύσεος μέσος τούτων πάντων 
fóputo. Καὶ ἄλλαι δὲ τράπεζαι χρυσαῖ, καὶ λυχνίαι 
ποιχίλαι ποιχίλως εἰργασμέναι, μιχραὶ καὶ διάφοροι. 
Ἐν αἷς ἐπετίθετο τὰ ἱερὰ σχεύη, φιάλαι xal cxov- 
δία. Ταῦτα πάντα εἶχεν ὁ τῶν μ' πηχῶν οἶχο; 
Ἅγιος, πρὸ τοῦ χαταπετάσματος τοῦ ἀδύτου τοῦ 
“Αγίου τῶν ἁγίων, ἐν ᾧ ἡ Κιδωτὸς ἀνέκειτο. 
ΚΕΦΑΛ. PH'. — Τίνα ἦν τὰ κατασχευασθέντα καὶ 
ἀνατεθέντα ὑπὸ τοῦ LZadoporoc sic ἱερουρ- 
γίαν κειμήλια. 

Οἰνοχοαὶ ὀχτακισμύριοι χρυσαῖ, ἀργυραῖ δὲ διπλα- 
σίονες. Φιαλῶν, μυριάδων δέκα ypoaat, ἀργυραΐ δὲ 
διπλασίονες. Πίναχες εἰς τὸ προσφέρειν ἐν αὑταῖς 
σεμίδλιν πεφυρμένην, χρυσοῖ ὀχταχισμύριοι, ἄργυ- 


D pat δὲ διπλασίονες, Μέτρα δὲ ἵν xat ἀπσαρὶ, ὡς 


Μωῦσῆς ἐξέδωχε, χρυσᾶ μὲν μύρια, ἀργυρᾶ δὲ δι- 
πλασίονα. θυμιατέρια χρυσᾶ διημύρια, καὶ ἄλλα 
μύρια, ἐν οἷς τὸ πῦρ ἀπὸ τοῦ μεγάλου βωμοῦ ἐτί- 
θετο, πενταχισμύρια. 


ΚΕΦΑΛ. P8. — Τίνα ἦν τὰ τοῖς ἱερεῦσε xal 
Λευΐκαις εἰς τὰς «λειτουργίας κατασχευασθέντα 
ὑπὸ XaJopowtoc ἐσθήματα. 

Στολαὶ ἱεραὶ σὺν ποδήρεσι, xoi ἐπωμίσι, καὶ λο- 
Up, καὶ λίθοις τοῖς ἀρχιερεῦσι, χίλιαι. Ζῶναι ἐπ 
βύσσου χαὶ πορφύρας μυριάδες ρ΄. Σαλπίγγων μυ- 
ριάδες x * xat Λενῖταις, ἐκ βύσσου στολαὶ, μυριάδες 
χ' " xai τὰ ὄργανα τὰ μουσιχὰ, νᾶόλαι χαὶ χεννύραι 
πρὸς τὴν ὑμνῳλδίαν ἐξευρημέναι, ἐξ ἡλέχτρου χατ- 


c ἐσχευασμέναι τετραχισμύριαι. 


. ἡ ὑπὸ Μωσέως 


ΚΕΦΑΛ. ΡΙ΄. — Ὁποία 1 c: 
1 πόδειξιν, ἣν ἐθεά- 


ἀνασταθεῖσα. κατὰ τὴν 

σατο ἐν τῷ ὄρει. 

Περίδολος ἦν αἰθέριος μήχους πηχῶν p', πλάτους 
πηχῶν ν΄. Ἡ δὲ στάσις fv τοῦ περιδόλου ὀρθίοις xá- 
μᾶξι περιδεδλημένη χαλχέοις πενταπήχεσι τὸ ὕψος, 
εἴχοσι μὲν χατὰ τὸ μῆχος, δέχα δὲ χατὰ τὸ πλάτος. 
Κιονόχρανα δὲ ἀργύρεα xai βάσεις χαλχαΐ ἑκάστῳ 
χάμακι πεποίηνται, πέντε δὲ πήχεσιν ἀπ᾽ ἀλλήλων 
διεστήχασιν οἱ χάμαχες χαταπεπηγμένοι. Κρίχοι δὲ 
«οἷς χάμαξι προσηλοῦντο, πρὸς τὸ μῆχος xal τὸ 
πλάτος ἀποδλέποντες. Καὶ τῶν χρίχιυν ἐξήπτετο xa- 
λώδια, ἥλων χαλχῶν πηχναίων εἰς τὸ EB13oo; χαθη- 


D λωμένων ἐνδεδεμένα, πρὸς τὸ τὴν σχηνὴν ἀκίνητον 


ὑπὸ τῆς τῶν ἀνέμων βία; διαφυλάττειν. Σινδόνα: δὲ 
χἀτετείχιζον τὴν σχηνὴν Ex βύσσου καὶ ὑαχίνθου xal 
πορφύρα; xal xoxxlvou διυφασμέναι, πενταπήχεις, 
τετράγωνοι, ἀπὸ τοῦ χράνους μέχρι τῆς βάσεως, χατὰ 
μέσου τῶν χαμαχίων ἕως ἐδάφους χεχυμέναι. Καὶ 
αἱ μὲν τρεῖς πλευραὶ τοῦτον ἑστήχασι τὸν τρόπον. Ἡ 
δὲ τετάρτη πλευρὰ, fjv xat πρώτην μᾶλλόν τις εἴποι 
καλῶς εἶναι (:ἴσοδος γὰρ ἣν εἰς τὴν σχηνὴν αὕτη, 
πεντήκοντα πήχεις ἔχουσα) πύλης μὲν εἰχασμένην 
písnv «xoc: πηχέων εἶχεν εἴσοδον, δύο δὲ χάμαχας 
ἐχάστη πλευρᾷ τῆς εἰσύδου χαταπέπηχτο, καραστά- 
δ:ς ὥσεκερ ἀπο:ελούξας. ᾿Εχατέρωθε δὲ τῆς εἰσόδου. 
ἀνὰ διχαπέντς πήχεις ἀνέμεινον, ἑχάστον μέρονς 
ἴς χάμακας καταπκεπηγμένου χαὶ ἐρεισμένου, 


119 


iribilibus, longitudinis spithamarum v, latitudiuis 
ac profunditaiis spithamarum trium, auro intus et 
exira obducta. Ea quando opus erat a sacerdotibus 
portabatut, annulos aureos infixos habebat, et in 
humeris vectibus gestabatur. Eiant super ipsa duo 
Cherubim, forma uulli earum rerum quz ab homi- 
nibus conspiciuntur similia. In ea reposite erant 
ciiam dux tabulz decalogi. [In ea parte zdis sacre 
que erat ante. Sancta, collocata erat. mensa longa 
cubitos 1j, lata. cubitum t, alta. spithamas tres, Ha- 
bebat infizos annulos aurcos, et vectibus gestaba- 
tur aurcis In qua propositionis panes duodecim 
erant positi duplici senione dispositi, qui per omne 
Sabbatum mutabantur, erantque azymi. Et supra 


JOSEPPI 
Arca erat in Sancto sanctorum, ex lignis impu- A 


120 

"H 65 Κιδωτὸς ἦν εἰς τὸ " Aytoy τῶν ἁγίων, Ex ξύλων 
ἀσήπτων, μήχους σπιθαμῶν ε΄, πλάτους xal βάθους 
σπιθαμῶν τριῶν, χρυσῷ ἔσωθεν χαταχεχρισμένη (25). 
Αὕτη δὲ, ὁπότε δέοι, ὑπὸ τῶν ἱέρέων ἐφήρετο (26), 
χρίχοις χρυσοῖς ἐνηλωμένη, χαὶ ἐπ᾿ ὥμων ἀρτῆρσιν 
ἀγομένη. Ἐπῆσαν δὲ αὐτῇ δύο Χερουδὶμ, μορφῇ δὲ 
οὐδενὶ ταύτη (27) τῶν ὑπὸ ἀνθρώπων ἑωραμένων 
παραπλήσια. "Ev ταύτῃ xal αἱ δύο πλάκες ἀπέχειντο 
τῆς δεχαλόγου. Ἐν δὲ τῷ ναῷ τῷ πρὸ τῶν "Ayo, 
“ράπεζα ἵἴδρυπο μήχους πηχῶν ^, πλάτου; πηχῶν α΄, 
ὕψους σπιθαμῶν τριῶν, κρίχοις χρυσοῖς ἐνηλωμένη, 
χαὶ ἀρτῆρσι φερομένη χρυσοῖς, iv fj οἱ τῆς προθέ- 
σεως ἄρτοι δώδεχα, by δυσὶν ἐξάσιν κατὰ πᾶν σάδ- 
ὄχτον ἐναλλασσόμενοι, ἄζυμοι ἐτίθεντο. Καὶ ἐπάνω 
τῶν V (38) ἄρτων, δύο φιάλαι χρυσαξ θυμιαμάτων" 


panes dus phialie aures thyriamatum plenz, qua D πλήρεις, πρὸς δὲ ἀρχτῷον ἔκειντο πλευρόν. Auyvla & 


ad septentrionale latus posit:e erant. At. candela- 
brum adlatus crat meridionale, fusile ex auro, va- 
cuum, pondere mnarum c, constabatque liliis, ma- 
logranatis οἱ parvls crateribus, in septem partes 
divisum, habente qualibet parte deeem complexio- 
nes ex liliis, malogranatis ct craterculis; qua suut 
Ín universum Lxx, cerantque in eo lychni septem. 
Medium inter caudelabrum et mensam erat altare, 
cubitale ex omni latere, itidem ex lignis imputri- 
bilibus auro cireumdatis, altum cubitos 11, super 
quo erat crates aurea, et ad angulos posite erant 
coronx aurex, ct loricz ct annuli simul appositi 
erant, quo a sacerdotibus circumferri posset. 


Ante tabernaculum locatum erat altare ze ob- C 


duc:um ex lignisque confectum, quaquaversus meu- 
suram labens v cubitorum, altitudinem cubitorum 
trium, similiter auro indutum, crateim impositam 
habens instar retis, suscipiente terra ignem qui ex 
ca crate decidebat. Posituia. erat e regione altaris 
aurei, Utensilia ad tministerlum horum erant multa 
et varia : cyathi, et phialze, et thuribula, crateresque, 
aurea omnia,facta ad ministerium sacrum.Tale erat 
Tabernaculum. 
CAP. CXII. — Quantus erat populus a David contra 
J)jei voluntatem censitus. 

De Israel quidem undecies centena millia ab 
relate viginti aunorum ad quinquaginta, hominum 
ad bella aptorum. De Juda vero, ejusdem  azlatis 


ἣν πρὸς τὸ μεσημόρινὸν πλευρὴν, Ex 4pusoU χεχωνευ- 
μένη, διάκονος, σταθμοῦ μνῶν θ΄" πεποίητο δὲ ix 
xplwov, καὶ ῥοΐσχων, xal χρατηριδίων, εἰς ἐπτὰ 
μέρη διαιρουμένη, ἑκάστου μέρους δέχα συνθέσεις 
ἐς χρίνων καὶ ῥοῶν καϊρχρατηριδίων ἔχοντος, ot el- 
σιν οἱ κάντες σ᾽ xal ἐπὶ ταύτης λύχνο: ἑπτά. Μέσον 
δὲ τῆς λυχνίας καὶ τῆς τραπέζης, θυσιαστήριον ἣν 
πηχναῖον χατὰ πλευρὰν ἐχάστην, ὁμοίως ἐκ ξύλων 
ἀσήπτων, χρυσῷ περιεληλασμένων, ὕψους κηχῶν β΄. 
Ἐπῖν δὲ αὐτῷ ἐσχάρα χρυσέα, xal χατὰ γωνίαν 
χρύσεοι στέφανοι ἐπέχειντο, καὶ σχυταλίδες xal 
χρῖχοι, πρὸς τὸ αὑτὸ διὰ τῶν ἱερέων φέρεσθαι συν- 
ἐχειντο. | 
Πρὸ δὲ τῆς σχηνῆς ἵδρυτο βωμὸς χάλχεος ὑπέξυ- 
ez, χατὰ πλευρὰν ἑχάστην ε΄’, πήχεις ἐχμετρημέ- 
νος (39), τὸ δὲ ὕψος τρίπηχυς, ὁμοίως χρυσῷ xa- 
χὐνιημένος, ἐσχάραν ἐπιχειμένην ἔχων διχτυωτὴν, 
τὸ καταφερόμενον πῦρ ἐξ αὐτῆς τῆς γῆς ἐχδεχομένης, 
χαὶ ἐτίθετο ἀντιχρὺ τοῦ χρυσέον. Σχεύη δὲ πρὸς τὴν 
τούτων λειτουργίαν ἦν πολλὰ καὶ διάφορα " οἰνοχοαὶ 
xai φιάλαι, καὶ θυΐσχαι, xal χρατῆρες, χρύσεα 
πάτα, πρὸς τὰς ἱερουργίας πεποιημένα. Αὕτη ἡ 
σκηνή. 
ΚΈΦΑΛ. ΡΙΒ΄. — Πόσος ἦν ὁ. λαὸς, ὁ ὑπὸ Δαδὶδ 
ἀριθμηθεὶς παρὰ τὸ δοχοῦν τῷ Θεῳ. 
'Anb μὲν τοῦ Ἰσραὴλ pv μυριάδες, ἀπὸ εἴχοσα- 
τοῦ: ἕως πενττχονταετοῦς, ἀνδρῶν μαχητῶν. "Amb δὲ 
τοῦ Ἰούδα, τῆς αὐτῆς ἡλικίας, p' μυριάδες. Αἴ τινες 


quadringenta millia : qui omnes per Joab nurmerati D πᾶσα. διὰ τοῦ Ἰωὰδ ἢριθμήθησαν. 


sunt. 


CAP. CXII. — Quotnam interierunt de populo pr- 
pter peccatum. Davidis οὐ recensionem populi. 


Intra sex horas, qum fluxerunt a mane usque ad 
prandium, septingeula millia. 
CAD. CXIV. — Quanam mulieres cum jum fornica- 


te fuissent, in. justas nuptias. laudabiliter trans- 
ierunt. 


Thamar Chananza, quia artificiose cum Juda 


(95) Forte xasaxtyouctopévt 
36) Àu ἐφέρετο ἢ χρυσωμένη 
21) Forte τούτων. 


KEOAA. PIT*. --- Πόσοι dzxóJovro tob λαοῦ ési 
τῇ ἁμαρτίᾳ τοῦ Δαδὶ)δ, τῆς ἐξωριθμήσδως fov 
Jaov. 

El; 6g ὥρας, τὰς ἀπὸ πρωῖ ἕως ἀρίστου, μυριά- 
δες ζ΄. 


ΚΕΦΑΛ. PIA. — Τίνες ποργεύσασαι γυναῖκες, 
εὶς γώμους εὑδοκίμησαν. 


Θώμαρ dj Χαναναΐίχ, εἰς τὸν Ἰούδαν σοφίως 


wop- 


(98) Forto γ΄, vel ιβ΄. 
(29) Forte ἐχμεμετρημένο;. 


123 


JOSEPPI 


121 


jeu. Fuerunt autem hi prophet, qui de Quibus Α γράπται εἶναι βιδλία. Προφῆται δέ εἰσιν υὗτοι, ol 


prophet verant scripserunt, nec taucu ea repe- 
riunur. 

Psalmorum tria millia im Paralipomenis David 
accepta feruntur; solos vero ex ipsis centum et 
quinquaginta ab amicis regis Ezechiw delectos 
fuisse, reliquos vero occultatos fuisse. 


Quiuque millia proverbiorum a Salomone edita 
fuisse »it Scriptura in Paralipomenis. Sed non 
exstant nunc nisi soli tres libri ecclesiastici, Can- 
ticum, inysticum illud opus, ex pluribus canticis 
delectum fuisse titulo inscribitur. Joseppus vero 
historicus scribit duo volumina prophetia scri- 
psisse Ezechielem prophetam : at unum tantum 
inveniri scimus. 

CAP. CXXI. — Quaenam sunt testimonia ab aposto- 
lis producta, quorun loca. in. Scripturis non ha- 
bemus. 

Matthaeus ait de habitatione Josephi post redi- 
tum ex Agypto in Nazareth cum Domino : Veniens 
autem habitavit Nazareih, ut inpleretur quod scri- 
ptum [uit, quod Nazaraus vocabitur '*. 


Paulus in Epistola ad Ephesios inquit : Propterea 
dicit : Excilare, qui dormis, εἰ illucescet tibi Chri- 
sius 1, Et iterum : Scriptumest : Factus est primus 
homo in animam vivam, secundus vero in spiritum 
vivificantem, Et cum presbyteris qui in Mileto eraut 
lequens, ait : 
eiperc. 

CAP. CXXII. — Quivam fuerunt sacrarum Scriptu- 
rarum (ranslatores. 

Primum sub Ptolemaeo Philadelpho, Alexandria 
1} Judaeorum rxxn. Sapientes, sub Eleazaro pou- 
.. Hifice, qui inissi fuerunt, ut ei Scripturas iuterpre- 
tareutur. 

Secundus interpres Aquila, qui vixit sub Adriano 
imperatore : qui Graecus cum esset, Judaisinum 
amplexatus, operam dedit lingue llebraicze. Ubi 
agnovit haud. ita exacte fuisse interpretatos Lxxi 
sapientes propterea quod Grzcam linguam minus 
benc callebant, diligentius est iuterpretatus. 

Tertius translator Symmachus, sub Severo et 
Antonino, cognomento Gela, vixit. Hunc aiunt, cum 
esset Samaritanus, damnnasse cos et ab ipsis reces- 
sisse. Cumque diligentem operam fBebraicis scri- 
pluris iinperdissel, edidisse earum interpretatio- 
nem. 


Quartus vertit. Theodotion, Ponticus genere, 


9 Mattb. 1, 22. ** Ephes. v, 14. 

(32) Confer tu vero 171 Reg. iv, 52, et Josephum 
Antig. vin, 2; itin Josephum nostrum. supra 
cap. 14. Mox hinc quoque consla!, cum non aguo- 
visse pxalm. cti. 

(33) Redundai hic τοῦ βασ:λέως. 

QM) Antiq. x. 6. 

(35) M vov» vcl μόνιος. 

(6) Omnino lezendu:n καγαγύμεναι. 


Mementote potius dare, quan ac- C 


γεγράφασι περὶ ὧν προεφήτευσαν, ἃ οὐχ εὑρίσχεται. 


Ψαλμοὶ τρισχῶιοι λέγονται ἐν Παραλειπομέναις(58) 
εἶναι τοῦ Δαδὶδ, μόνους δὲ ἐξ αὐτῶν τοὺς ἑχατὸν 
πεντήχοντα ὑπὸ τῶν φίλων τοῦ βασιλέως Ἑζεχίου 
τοῦ βασιλέω; (355) ἐξειλέχθαι, τοὺς δὲ ἄλλους ἀπο- 
κεχρύφθαι. 

Πενταχισχιλίας παροιμίας ὑπὸ τοῦ Σαλομῶντος 
ἐχδεδόσθαι, φησὶν fj τῶν Παραλειπομένων Γραφή. 
᾿Αλλ᾽ οὐχ εἰσὶν νῦν ἢ μόναι τρεῖς αἱ ἐχχλησιαζόμε- 
ναι" τὸ "Aspa ἐξ ἀσμάτων πλειόνων τὸ μυστικὸν 
ἐξειλέχθαι ἐπιγέγραπται. Ἰώσηππος δὲ ἱστορεῖ (54). 
δύο βιδλία προφητεῖΐας τὸν προφήτην Ἱεζεκχιὴλ ve- 
γραφέναι, ἕν δὲ μόνων (35) ἐπιγινώσχομεν εὑρί- 
σχεσθαι. ᾿ 
ΚΕΦΑΛ. PKA'. — Τίνες εἰσὶν αἱ ὑπὸ τῶν dzo- 

στόλων μαρτυρίαι παραγενόμεναι (56), ὧν τὰς 

γραφὰς οὐκ ἔχομεν. 

Ματθαῖός φησιν ἐπὶ τῇ οἰχήσει τοῦ Ἰωσὴφ, ἀπὸ 
«ἧς ἐξ Αἰγύπτου ἀνόδου εἰς τὴν Ναζαρὲτ μετὰ τοῦ 
Κυρίου: ᾿Ελθὼν δὲ ᾧκησε τὴν Ναζαρὲτ, ἵνα 
πληρωθῇ τὸ γεγραμμένον, ὅτι Ναζωραῖος κιληθή- 
σδται. 

Παῦλος ἐν τῇ πρὸς Ἐφεσίους φησί" Διὸ .26γει" 
"Ereipai, ὅ καθεύδων, καὶ éxiguaócet σοι ὁ Xpi- 
στός. Ka πάλιν’ Γέγραπται, Ἐγένετο ὁ πρῶτος 
ἄνθρωπος εἰς ψυχὴν ζῶσαν, à δὲ δεύτερος εἰς 
πνεῦμα ζωοποιοῦν. Καὶ τοῖς ἐν Μιλήτῳ πρεσδυτέ- 
ροις διαλεγόμενός φησι’ Μνημογεύετε (51) μᾶ.1.1ο» 
διδόναι ἣ «ἰαμδάγειν. 

ΚΕΦΑΛ. PKB. — Τίνες εἰσὶν οἱ τὰς ἱερὰς Γραφὰς 
. δρμηγεύσαντες. 

Πρῶτον ἐπὶ Πτολεμαίου τοῦ Φιλαδέλφον ἐν ᾽Δλε- 
ξανδρείᾳ οἱ οβ’ τῶν Ἰουδαίων Σοφοὶ, ὑπὸ ᾿Ελεαζά- 
ρου τοῦ ἀρχιερέως εἰς τὸ ἐρμηνεῦσαι αὑτῷ τὰς 
Γραφὰς ἀποσταλέντες. 

Δεύτερος ᾿Αχύλας ἑρμηνεύει, ἐπὶ τοῦ βασιλέως 
Αδριανοῦ γεγονὼς (38), ὃς ἐξ Ἑλλήνων ὧν, καὶ 
προστεθεὶς τῷ Ἰουδαῖσμῷ, πονήσας περὶ τὴν 
"E6patóa, ἐπιγνούς τε ὡς οὐκ ἀχριδῶς ἡρμήνευσαν 
οἱ o9' σοφοὶ, διὰ τὸ μὴ τὴν 'Ελλήνων φωνὴν ἀχρι- 
600v, ἡρμήνευσεν ἀχριδέστερον. 

Τρίτος ἡρμήνευσε Σύμμαχος ἐπὶ Σεδήρου xai 
᾿Αντωνίνου (39), τοῦ Γέτα (40) ἐπιχεχλημένου, 
γενόμενος. Τοῦτόν qast Σαμαρείτην ὄντα, χατα- 
γνόντα αὑτῶν, ἀπ᾽ αὐτῶν ἀπεστᾶναι, φιλοπονήσαντά 
τε περὶ τὰς 'E6poixàc γραφὰς, ἐξενέγκαι αὑτῶν 
τὰς ἑρμηνείας. 

Τέταρτος ἑρμηνεύει Θεοδοτίων (41), Ποντιχὸς τὸ 


(37) Forte deest ὅτι μαχάριόν ἐστι͵, quia. beatius 
est. 

(38) Circa an. Chr. 150. 

($9) Circa seculi i1 medium. 

(40) Antoninus Caracalla οἱ Gcta fratres. crant 
Severi filii, 


(41) luclinante szculo u, sub Couinodo, 


125 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


126 


γένος, xat (42) αἵρεσιν Magpxtovtath;, ἔπειτα mpos- A bieresi Marcionista. Deindo factus Judaus flebrai- 


τεθεὶς Ἰουδαίοις, xai ζηλώσας τὴν Ἑδραῖξα, ἡ ομὴ 
νευσε xal αὑτὺς τὰς l'pagàc, οὐ πάνυ τῇ; τῶν οβ’ 
ἑρμηνείας παραλλάξας. 

Πέμπτη δὲ ἔχδοσι; εὑρέθη ἐν Ἱεριχῷ, ἐν πίθοις 
χαλχοῖς χεχρυμμένη, οὐχ ἐπιγεγραμμένη τὸν ἑρμη- 
νέα. Φασὶ 6t αὐτὴν ὑπὸ γυναιχὸς ἐρμηνεῦσθαι, 
τὸ (43) xal ἐν οἰκίᾳ γυναιχὸς ἐπιμελοῦς ἐν τοῖς ἱε- 
pote Λόγοι; εὑρᾷσθα: τοὺς πίθους. 


Ἕχτη δὲ ἄλλη εὑρέθη iv Νιχοπόλει τῇ πρὸς 
᾿χτίοις, μετὰ τὸν Οὐέρου (M4) διωγμόν, "EG οὖν αἱ 
ἑρμηνεῖαι τῶν Γραφῶν εἰσ:, καὶ σώζονται (48). 


ΚΈΦΑΛ. PKT". — Ποσάχις πορθεῖται ἡ "Ἱερου- 
: caJAig. 


Πρῶτον ὑπὸ Ναδουχοδονόσορ τοῦ Βαθυλωνίου, ἐπὶ D 


Σ:δεχίον βασιλέως xai Ἱερεμίου τοῦ προφήτου, 
ἐπὶ o ἔτη. 


(49) Forte χατά. 


45) Forte ἧρμ. τῷ. 
44) Lege Σευήρου cum Épiphanio. 


45) Hoc caput. veteres fere. solebant subjicere: 


codi. iu quibus sacra Biblia describebant; qui ta- 
men videntar subinde aliquid addidisse de suo. Nos 
yepertum in duplici codice Dessarionis, neinpe xv 
et pxxxiv, bac nota apponendum censuimus. ltedo- 
lent codices illi seculum x vel xi. 


Πόσαι παραδόσεις εἰσὶ τῆς θείας 1 Ῥαφςῆς, εἴτ᾽ 
οὖν ἀπὸ τοῦ Ἑδραϊκοῦυ εἰς τὸ Ἑ.1:ηγικὸν 
ἑρμηγεῖαι; καὶ τίγες οἱ ταύτην ἑρμηνεύσαντες ; 


Πρώτη ἐστὶν ἡ τῶν οβ'’ ἑρμηνευτῶν, Οὗτοι 
Ἕδραῖοι ὄντες ἐξελέγησαν ἀπὸ ἑκάστης φυλῆς c', 
xot ἡρμήνευσαν τὴν θείαν Γραφὴν ἐπὶ Πτολεμαίου 
τοῦ Φιλαδέλφου βασιλέως, πρὸ τα’ ἐνιαυτοῦ τῆς χατὰ 
δάρχα γεννήσεως τοῦ Κυρίου ἡμῶν» Ἰησοῦ Χριστοῦ. 

Δευτέρα ἐστὶν ἡ τοῦ ᾿Αχύλα. Οὗτος ἀπὸ Σινώπης 
τοῦ Πόντου ὑπάρχων, xal Ἕλλην ὧν, ἐδαπτίσθη ἐν 
ἽἹεροτξολύμο'ς, xal πάλιν τὸν Χριστιανισμὸν ἀναθε- 
ματίσας. χαὶ τοῖς Ἰουδαίοις π σδραμὼν, ἡρμήνευσε 
xat αὐτὸς τὴν θείαν Γραφὴν ἐπὶ ᾿Αδριανοῦ τοῦ βα- 
σιλέως τοῦ ἐπιλεπρωθέντος, μετὰ Ev vX, τῆς 
τῶν οβ' ἑρμηνείας διεστραμμένῳ λογισμῷ. 

Τρίτη ἑρμηνεία ἐστὶν ἡ τοῦ Συμμάχου: Καὶ οὗτος 
Σ:μαοίτης ὧν, xal μὴ τιμηθεὶς ὑπὸ τοῦ ἰδίου, ὡς 
φίλαρχος, τοῖς Ἰουδλίοις προστρέχει, xal Ex δευτέρου 
περιτέμνεται, xal πρὺς διαστροφὴν τῶν Σαμαρειτῶν 
ἕρμηνεύει καὶ αὐτὸς τὴν θείαν Γραφὴν, ἐπὶ Σευΐύοου 
«οὐ βασιλέως, μετὰ vc ἔτη τῆς τοῦ ᾿Αχύλα ἑρμηνείας. 

“ετάρτη ἐστὶν ἡ τοῦ Θεοδοτίιυνος τοῦ Ἐφεσίου. 
Ουτος τῆς αἱρέσεως Μαρχίωνος τοῦ Ποντιχοῦ ὧν, 
peche τἧς αἱρέσεως αὐτοῦ, ἡομήνευσξ xal αὐτὸς 

πὶ Κομμόδου tou βασιλέως ἐν αὐτῷ τῷ χρόνῳ. 
Xx διασ- 
'H πέμπτη ἑρμηνεία ἐν πίθοις εὐρέθη χεχρυμ- 
ἐπὶ ᾿λλεξανδηον τοῦ Μαμαίου παιδὸς, ἐν Νι- 
χηπόλει τῇ Robe ᾿Αρχτίου;. 

ἽἜχτη δὲ ἄλλη εὑρέθη ἐν Νιχοπόλει τῇ πρὸ; 'Ap- 
χτίου;, μετὰ τὸν Xeufpoo διωγμόν. "EZ οὖν ἑρμη- 
νεΐαι τῶν Γραφῶν εἶσι χαὶ σώζονται. 

ζ΄. ἙἭ μηνεία, ἢ τοῦ &yl.u Aouxtavou τοῦ μεγάλου 
ἀσκητοῦ xai μάρτυρος. "Ὅστις xal αὐτὸς ταῖς v 
T5Ye? p pévasc t σι, xaX τοῖς 'E6opaixol; ἐντυχὼν, 
xai ἐποπτώσας μετὰ ἀχριδείυ)ς τὰ λείποντα, ἢ xo 
περιττὰ ὄντα τῆς ἀληθείας ῥήματα, διορθωσάμενος 
ἐν τοῖς οἰχείοι: τῶν Γραξζφὼν τόποις ἐξέζοτο τοῖς 
Χριστιανοῖς ἀδελφοῖς. Ἥτις μετὰ τὴν ἄθλησιν xai 
. μαρτυρίαν τοῦ ἁγίου Λουχιανοῦ, μετὰ τὸν διωγμὸν 
τὸν γενόμενον ἐπὶ Maz: peav;o xai Διοκλητιανοῦ τῶν 


τυράγνων, τὺ ἰδιόχειρον αὐτοῦ τῆς ἐχδόσειν" 2:57:07 


v τῆς αὐτοῦ αἱρέσξω:. 


camque linguam arripere salagens, intcrpretatua 
est ipse quoque Scripturas, liaud tamen multum 
a Lxxii versione recedeus. 

Quinta autem editio inventa est Jerichunte, in 
doliolis 2neis occultata, ncc titulo interpretem fe- 
iens. Aiunt tamen e»m interpretationem a quadam 
muliere esse, propterea quod doliola illa inventa 
fuerint domi cnjusdam femin:z studiose sacrarum 
Litteraruu, 
: Sexta autem alia editio reperta est Nicopoli propé 
Actium, post Severi persecutionem, Sex igitur 
sunt Scripturarui trauslationes, exque servantur. 


CAP. CXXIII. — Quoties vastata est Jerusalem. 


Primum ab Nabuchodonosor Dabylonio, sub Se- 
decia rege et Jeremia propheta, ad annos Lxx. 


εὑρέθη iv Νιχομηδείᾳ, ἐπὶ Κωνσταντίνου βασιλέως 
παρὰ Ἰουδαίοις ἐν τοίχῳ πυργίσχῳ χεχρισμένῳ κο- 
νιάματι εἰς δια ύλαξιν. 


Quot sunt editiones diving Scripture, sive transla- 
tiones de Hebraico in Grecum : et quinam eam 
transtulerunt? 


« Prima est rxxmn Interpretom. Hi cum lHebrzi 
essent, delecti sunt seni ex qualibet tribu, et ver- 
terunt. divinam Scripturam, sub rege lPiolemzo 
Philadelpho, anno ccc: ante nativitatem sccundum 
carnem Domini nostri Jesu Christi. 

« Secunda est. interpretatio Aqui. llic erat de 
Sinope Ponti Grzcusque, baptizatus llierosolyiis. 
At rursum ejurato Christianismo, et ad Judaeos 
dilapsus, interpretatus est ipse quoque divinam 
Scripturam sub Adriano imperatore leproso, an- 
nis ccccxxx post editionem Lxxu l|nterpretum , 
perversa ratione. 

« Tertia translatio est quam Symmachus elabo- 
ravit. ls quoque Samaritanus cum esset, nec bo- 
noratus a gentilibus suis, ceu homo eminendi avi- 
dus, ad Jud:evs divertit, et secundo circumciditur, 
atque secundum  perversam.— Samarilanorum sen- 
tentiam. interpretatus. e«t ipse quoque Scripturam 
diviuam, sub Severo imperatore, post Aquile in- 
terpretationem anuls Lvi. 

€ Quarta est. translatio Theodotionis Ephesii. Is 
erat de haeresi Marcionis Pontici, praedicator 
illius hzxresis. Interpretatus est et ipse sub Com- 
modo iniperatore eodem tempore juxta perversa 
su: laresis sensa. 

« Quinta versio in doliis reperta est occultata, 


D sub. Alexandro Mammeze filio, in Nicopoli quae est 


ad Arctios. 

« Sexta aote. alia interpretatio inventa est Ni- 
copoli ad Arctios, post persecutionem Severi. Sex 
igitur sunt et servantur. Sciipturarum — interpre- 
tatiencs, 

« Septima. Translatio sancti Luciani magni tmo- 
nachi et martyris. Qui ct ipse lectis praieedentibus 
editionibus, et llebraicis, inspiciensque diligentis- 
sime quz deficerent, vcl etiam redundarent veritatis 
verba, emendaus in propriis Scripturarum locis, 
sic editionem procuravit Christianis frauibus. Post 
certamen ἃς martyrium saneti. Luciani, cuu jam 
cessasset persecutio, quie orta fuerat sub Maxi- 
miano et Diocletiano tyrannis, liber editionis 
illius ipsa eju3 manu descriptus inventus cst. Ni- 
comediz sub Constantino imperatore apud Judazos 
in muro, iu, armario quodam czu;cnto obducto, ad 
conscrvationem. » 


197 


JOSEPPI 


128 


Secundo post aunos cocctv, ab Antiocho lilustri, A δεύτερον μετὰ ἔτη vve', ὑπὸ ᾿Αντιόχου τοῦ "Exs- 


ed dies wxcc, Maccabaicis nempe temporibus. 


Tertio à Pompeio, Romanorum imperatore, Ari- 
stobulo et Hyrcauo de pontificatu contendentibus, 
qui fratres erant, eumque in. templum iutroduxe- 
rant. Is ad tres -nenses illud contaminavit, et qua- 
cuuque intro erant, abstulit. 

Quarto ἃ Sosio, IRtomanorum imperatore, quem 
llerodes advocavit contra Antigonum, Aristobulo 
pro pontificatu contendcnte, ut. susciperet Hero- 
dem regem Judzz. Sex mensium ab eo obsidio- 
nem sustinuit. 

Quinto post annos c a Sosii obsid'one. Αἱ post 
Doinini resurrectionem ejusque in ealum ascensio- 
nem, post annos nempe xxxvi, a Yespasiano οἱ 
Tito Juda universa vastalur, et templum funditus 
cversum est. 


CAP, CXXIV. — Quoties et quando depopulati sunt 
lsraelite. 


Primum sub Jeroboam, a Sosace reze Agzyptl. 


$. Sub Azael rege Assyi:iorum translati sunt. in 
Assyrios. 

9. Sub Ezechia decem tribus translata sunt. in 
fines Medorum et Chald:zeorum. 

&. Sub Nabuchodonosor, quando et Jechoniu:n 
excecavit atque Sedeciam. 

5. Sub Nerone imperatore Bomanorum. 

6. Sub Vespasiano duce Rowauorum. 

7. Piolemzus Lagides captis dolo Hierosolyiis, 
traduxit in. ZEgyptum. 

8. Sub Antiocho Epiphane rege Syris, qui οἱ ad 
dctestabilia coegit. 

9. Poinpeius dux Romanorum tributarios effecit 
bellum gerens adversus Hiercsolymam, [lyrcano 
regnum ac sacerdotium ministrante. 

Usque ad hunc igitur. Ilyrcanum perseveravit 
regnum Dlebrzorum. Postca accipit regnum Hero- 
des alienigena a Romanis, qui etiam proximus erat 
Christi adventui. 

10. Titus filius Vespasiani circa temp.us solemni- 
tatis paschalis, eversa Hierosolyma, quo tempore 
omnes festum agitabant ab universa natione con- 
venientes, interfecit hominum  undecies centena 
millia, aliaque decies centena willia vendita in su- 
prema vastatione. 


CAP. CXX V. — Caput aliud. ex Joseppo. 


Mulier quedam, (ame in viscera et. medullas 
Subcunte, contra uaturam Insurrexit, arripiensque 
élium suuin (erat is pucr subrummus) ait : Infelix 
puer ! in bello et (ame et seditione, cui te reservem ? 
EMo mihi nutrimentum, ac vite solamen. Cum hac 

dixisset, jugulat filium et assat : ac dimidium qui- 


Vide supra cap. 9, nuin. 50, δὶ. 
ἢ Vide Cassium pag. δύ et. 405. 
) 


Paleicius in sua versioac 


φανοῦς, ἐπὶ ἡμέρας Do, κατὰ τοὺς Max«a6alwv 
χρόνους. 

Τρίτον ὑπὸ Πομπηῖου, τοῦ Ῥωμαίων ἡγουμένου, 
᾿Αριστοθούλου xal Ὑρχανοῦ ἐπὶ ἱερωσύνης payo- 
μένων, οἱ ἦσαν ἀδελφοὶ, χαὶ ἐπαγαγομένων αὑτὸν 
εἰς τὸν ναὸν, καὶ ἐπὶ μῆνας τρεῖς μιάναντα αὐτὸν, 
xai πάντα τὰ ἔνδον ἀφελόμενον (46). 

Τέταρτον ὑπὸ Σωσίον τοῦ Ῥωμαίων στρατηγοῦ, 
ὃν Ἡρώδης ἐπηγάγετο χατὰ ᾿Αντιγόνον, τοῦ "Apt- 
στοδούλου περὶ ἀρχιερωσύνης ἀνισταμένον, δέξασθαι 
βασιλέα τῆς Ἰονδαίας (Ε) τὸν Ἡρώδην. 'Emo- 
λιορχήθη δὲ ἐπὶ τούτου μῆνας ἕξ. 

Πέμπτον μετὰ ἔτη p! τῆς ὑπὸ Σωσίου πολιορχίας. 
Μετὰ δὲ τὴν τοῦ Κυρίου ἀνάστασιν, χαὶ ἄνοδον αὖ- 
τοῦ τὴν εἰς τὸν οὐρανὸν, εἰς ἔτη λη, ὑπὸ Οὑεασπα- 
σιανοῦ xai Τίτου ᾿Ιουδαία πᾶσα πεπόρθηται, χαὶ ὁ 
ναὸς παντελῶς ἑάλω. 

ΚΕΦΑΛ. PKA', — Ποσάκις, καὶ πότε πορθήθησαν 
οἱ ἐξ Ἰσραή.1. 

Πρῶτον ἐπὶ Ἱεροδοὰμ, Σωσάχις ὁ Δἰγυπείων 
βασιλεύ;. 

β΄. Ἐπὶ ᾿Αζαὴλ βασιλέως ᾿Α:συρίων ἐπῳκίσθη- 
σὰν εἷς Ἀσσυρίους. 

Y. Ἐπὶ 'Ecexiou δὲ αἱ δέχα φυλαὶ μεεῳκίσθησαν 
εἷς ὅρια Μήδων χαὶ Χαλδαίων. 

b. Ἐπὶ Ναδουχοδονόσορ, ὅτε χαὶ τὸν Ἰεχονίαν 
ἐξετύφλωσε, χαὶ τὸν Σεδεχίαν. 

ε΄. Ἐπὶ Νέρωνος; βασιλέως ᾿Ῥωμαίων. 

ς΄. Ἐπὶ Οὐεσπασιανοῦ στρατηγυῦ 'Popalov. 

ζ΄. Πτιολεμαῖος 6 Λάγου δόλῳ παραλαδὼν «à 
Ἱεροσόλυμα, μετῆρεν εἰς AUrumtov. 

v. Ἐπὶ ᾿Αντιόχου τοῦ Ἐπιφανοῦς, ὃς καὶ ἐπὶ 
βδελύγμασιν ἠνάγχασε, βασιλεὺς Συρίας. 

θ΄, Tlojtfto; στρατηλάτης Ῥωμαίων, ὑποφόρους 
ἐποίησε πολεμήσας Ἱεροσόλυμα, Ὑρκχανοῦ βασι- 
λεύοντος καὶ ἱερατεύοντος. 

Ἕως αὐτοῦ τοίνυν 'Ypxavoo, fj βασιλεία τοῦ 
Ἰσραὴλ. Καὶ λαμθάνει τὴν βασιλείαν Ἡρώδης ἀλ- 
λόφυλος, ἀπὸ τῶν Ῥωμαίων, ὅς καὶ πλησιάζει τῇ 
τοῦ Χριστοῦ παρουσίᾳ. 

v. Τίτος ὁ νἱὸς Οὐεσπασιανοῦ, κατὰ τὸν χαιρὸν 
τῆς τοῦ πάσχα ἑορτῆς, χατασχάψας τὰ Ἱεροσόλυμα, 
ἐν ᾧ πάντες ἑώρταζον cl τοῦ ἔθνους συναχθέντες, 
ἀνεῖλε μυριάδας pé (48), καὶ ἄλλας ρ' μυριάδας, 
ob; διαπέπραχεν ἐσχάτῃ ἁλώσει. 


ΚΕΦΑΛ. PKE. — Κεφάλαιον ᾿Ιωσήππου (849) 


τέρον"- 

Τυνή τις, τοῦ λιμοῦ διὰ τῶν σπλάγχνων χαὶ μυολῶν 
παρεισδύοντος, ἐπὶ τὴν φύσιν ἐχώρει, χαὶ τὸ τέκνον 
(ἦν δὲ αὐτὸ ὑπομάσθιος παῖς) ἁρπασαμένη εἶπε" 
Βρέφος ἄυλιον ἐν πολέμῳ καὶ Aie καὶ σεάσει, 
tir, c6 τηρῶ; Γεγοῦ μοι τροφὴ, xal τῷ βίῳ μῦ- 
θος. Καὶ ταῦτα λέγονσα, σφάζει τὸν υἱὸν, καὶ ὀπτή- 


(49) De bello Jud. lib. vn, cap. 8, Grsec. 91; 
Euseb. BH. E. lib. uw, » eap: 6, pag. ut s Ambros. 
Dc excidio urb. Hieros. lib. v, cap. AU 


129 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


10 


caca, τὸ μὲν ἥμισυ χατεσθίει, τὸ δὲ λοιπὸν χαλύ- A dem vorat, reliquum occultans teservat.. Confestim 


ψασα ἐφύλαττεν. Ἐῤθέω; ol στασιασταὶ παρῆσαν, 
καὶ τῆς ἀθεμίτου χνίσσης σπασάμενοι, ἠπείλουν, εἰ 
μὴ δείξειε τὸ παρασχενασῦδν, ἀποσφάττειν αὐτὴν 
ταχέως. Ἡ δὲ τὰ λείψανα τοῦ υἱοῦ διεχάλυψε. Τοὺς 
δὲ εὐθέως φρίχη χαὶ φρενῶν Exaxaat; ἔλαδε, xal 
παρὰ τὴν ὄψιν ἐπεπήγησαν. "I δὲ εἶπεν " Ἐμὸν 
totto τὸ τέκνον ὙγΟΊΟΡ, καὶ τὸ ἔργον ἐμόν. 
Φάγετε, xal γὰρ ἐγὼ Bé6poxa. M) γίγνεσθε μήτε 
μαλαχώτεροι γυναικὸς, μήτε συμπαθέστεροι μη- 
τρός. Εἰ δὲ ὑμεῖς ebos6eic, xal τὴν ἐμὴν dzxo- 
στρέφεσθε θυσίαν, καὶ τὸ Asinóv (ιδιν'άτω. Τὸ δὲ 
ἀπὸ τοῦ λιμοῦ φθειρόμενον χατὰ τὴν πόλιν πλῆθος 
ἔπιπτε, καὶ χαθ᾽ ἐχάστην οἰχίαν ὅπου τροφὴ παρ- 
ἐφάνη, πόλεμος ἦν ἐν αὐτῇ, xal διὰ χειρῶν ἐχώρουν 
οἱ φίλοι πρὸς ἀλλήλους. Πίστις δὲ ἀπορία; οὐδὲ τοῖς 
ἀποθνήσχουσιν, ἀλλὰ τοὺς ἐμπνέοντας οἱ λγσταὶ 
διηρεύνων, χαὶ ὑπὸ ἀμηχανίας τοὺς αὐτοὺς οἴχους 
εἰσεπήδων δὶς f) τρὶς ὥρᾳ μιᾷ. 


ΚΈΦΑΛ. ῬΚῴῷ. — Πόσα: ἑορταὶ παρὰ ᾿Ιουδαίοις 
ἄγονται. 


Νόμιμοι μὲν αἱ τρεῖς, ἐν αἷς χαὶ τρὶ; τοῦ ἐνιαυτοῦ 
εἰς τὴν Ἱερουσαλὴμ ἀνίεσαν. Πρώτην τὴν τοῦ Φασὲκ, 
5 ἔστιν ὑπέρδασις, ἐν fj τὸ ἄζυμον ἥθιον, διαύα- 
τήριον χαλουμένην, ἐν τεασσταρεασχαιδεχάτῃ τοῦ πρώ- 
του μηνὸς ἐπιτελουμένην. 

Δεντέραν, τὴν Πεντηχοστὴν, μετὰ v' ἡμέρας τοῦ 
Φασὲχ ἐπιτελουμένην, ἐν ἦ τὰ πρωτογεννήματα 
προσΐγον, ἐπείπερ καὶ αἱ δίπτυχοι πλάχες τῆς vo- 


μοθεσίας ἐν ταύτῃ τῇ ἡμέρᾳ τῷ Μωῦσῇ ἐν τῷ Zw € 


ὄρει ἐπεδόθησαν. 

Τρίτην, ἐν τῷ ἑδδόμυ μηνὶ, τὴν τῶν Σχηνοπὴ- 
Υἵων * ἐν ᾧ μηνὶ, νεομηνίᾳ μὲν τοῦ μηνὸς σαλπίζειν 
ἂν χερατίνοις ἑπετάττοντο σάλπιγξι, τῇ δὲ δεχάτῃ 
νηστείαν μετὰ χαχουχίας ἄγειν. ᾿Απὸ δὲ πεντεχαι- 
δεχάτης ἕω: ἡμερῶν ἑπτὰ σχηνοποιεῖσθαι. Αὗται 
μὲν οὖν αἱ νόμιμοι τρεῖς ἑορταί, 

Ἐφευρέθησαν δὲ καὶ ἄλλαι τέσσαρες ἑορταὶ, πραγ- 
μάτων εὐεργεσίας ἐνεγχάντων τινάς. Ἐν αἷς λυχνο- 
δατοῦσι, μηνὶ ᾿λδὲρ, ὃς ἐστι Δύστρος, ὑπὲρ τῆς 
ἀναιρέσεως ᾿Αμάνον, ὃ, cuveaxsuácato ἐπὶ τῶν 
Περσῶν ὅλον τὸ ἔθνος ἐν μιᾷ ἡμέρᾳ ἀπὸ συνθήματος 
ἐξαφανίσαι. Μαρδοχαῖος 6 πείσας Ἐσθὴρ σύγχοι- 
τὸν γενομένην Δαρείου τοῦ ᾿Ασουῆρου, τὴν συσχενὴν 
αὐτοῦ ἀνέτρεψε, xa αὐτὸν ἀνεσταύρωσεν. 'Ἑορτά- 
ζουσι γοῦν ταύτην τὴν ἡμέραν, χαὶ χαλεῖται αὔτη ἢ 
ἑορτὴ παρ᾽ αὐταῖς Φρουραὶ (50). 

Μηνὶ τῷ αὐτῷ ὑπὲρ τῆς ἀναιρέσεως Nixávopoe 
τοῦ ἀποσταλέντος ἐπὶ Δημητρίου ἐπὶ τὸν Μαχεδό- 
νων λαὸν ἐπὶ τῷ τὸν λαὸν ἀφανίσαι. ᾿Αλλὰ τούτῳ 
συμδαλὼν Ἰούδας ὁ Μαχχαδαῖος, ἑνίχησς, χαὶ τὴν 
κεφαλὴν αὐτοῦ xaY χεῖρας ἀποχόψας, ἤγαγεν εἰς 
τὴν Ἱερουσαλὴμ τῇ τρισχαιδεκάτῃ τοῦ Δύστρου μη- 
νός. "Ev fj ἡμέρᾳ καὶ τὴν ἑορτὴν ἕω; τοῦ παρόντος 
ἐπιτελοῦσι. 


sediliosi adsunt, haustoque natibus nidore secle- 
rato, minitabantur, ni quos pararat cibos exl;iibe- 
ret, illam statim jugulaturos. At mulier filii reli- 
quias manifestavit. Hlos repeute horror auiniique 
alienatio occupavit, et ad visum obriguerunt. [lla 
vero inflt : Meus est. genuinus hic filius, et opus 
meum. Come:lite, elenim et ego pasla sum. Ne fwesi- 
lis nut molliores femina, aut. affectuosiores maitre. 
Quod si vos religiosi estis, el mcam aversamini ho- 
stiam , reliquie quoque mili cedant. Populi mutti- 
tudo fame absumpta per civitatem cadebat : atque 
in omni domo, ubi cibus videbatur esse, ín ea bel- 
lum erat, et manus consercbant ainici inter sc. Ne 
morientes quidem vidisse (idem penurize faciebat : 


D sed spirantes adhue perscrutabaniur latrones, atque 


ob inopiam cousilii in easdem domos una hora bis 
terve ingrediebautur. 


CAP. CXX VI, — Quot festa apud Judeos εείε- 
brantur. 


Ex legis constituto sunt tres, in. quibus etiam 
tcr quotannis in Jerusalem asceudcbant. Primum 
festum. Phasec, quod significat transitus : in quo 
azymum comedebant, dictum festum. trausitionis, 
celebrabaturquo primi mcusis die quarta decima. 

Secundum Pentecoste, post L dies a P'hbasec ce- 
lehratum, in quo primogenita adducebant ; quoniam 
etiam duplices tabulie legis bac ipsa die Moysi in 
monte Sina tradite fueraut. 


Tertium, mense septimo, Tabernaculorum, In 
quo mense, Kleudis ipsis mensis bucc nare ἰὼ eor- 
neis buceinis jubebantur, et die decima jejunium 
cum afflictione agitare. At a quintadecima die per 
dies continuos septem sub tabernaculis agerc. Hec 
igitur sunt tria legalia festa. 

Excogitate sunt οἱ alie quatuor solemuitates 
duum res ipse beneficia quzdam attolerunt. ln. his 
solemuitatibus lucernis utuntur, mense Ader, qui 
est Dystrus, propter interfectum Amanum, qui ma- 
chinatus. fuerat. tempore regum Persarum gentem 
universam uno die dato siguo c medio tollero, At 


p Mardochzus Estheri persuadens, quae conjux crat 


Darii Assucri, machinas ejus evertit, eumque pa- 
tibulo suspendit, Celebrant igitur hanc diem : el 
liac. festivitas apud illos vocatur Custodia. 

Kodem mense, propter interfectum.  Nicanorem 
qui missus fuerat sub Demetrio ad populum Mace- 
donum ad perdendam gentem. Sed. conseria. cum 
eo pugua, cum Judas Maccabzus devicit, atque 
amputato ejus capite οἱ manibus, tulit Hicrosolymam 
tertiadecima die mensis Dystri. Qua die hactenus 
hanc celebrant festivitatem. 


(50) Nisi malis poupat, dicas voce graeca tum essc auctorem, qui sensuac litteris maxiny 


vharim accederet. 


135 


ΦΌΒΕΕΡΙ 


136 


(em, ole lo oporiet eiiam. loma testimonium perhi- & λέγοντος αὑτῷ * Θάρσει, Παῦ.1ε, ἀχούων, ὡς γὰρ 


bere, VA cum teinpostato agitaretur inter. navigan- 
dum, angelum. conspicit iu somnis sibi dicentem : 
Kece donaeit tibi. Deus omnes navigantes tecum, 


CAI, CX XX, — Quis comscript librum Regnorum. 


Saulís gesta Samuel propheta cum litteris consi- 
gnasset, posuit in Tabernaculo, Davidis vcro, ac- 
tiones quidem primas ideininet Samuel, Gad. vero 
et Nathan prophete actiones posteriores. Salomo- 
nís priora favinora Nathan descripsit, posteriora 
auteur Achias Silonites et Joel, Rtoboani Samzas 
et Jadon. Abit Adon, itemque Asc. Αἱ res Josa- 
phali descripsit Jesus fllius Anani. Jdem iste Jesus 
conquisita siugula regum Israel gesta litteris con- 
menJavit. Quod ad consequentes attinet reges Juda , 
gestorum Joram et Ochozie et Joas el Amasiz (acta 
eot conscriptio οἱ reposita iu aula regia. Oaie vero 
et Joatham, ei Áchas et Ezechia, nou modo publicc 
tabulae actiones collegerunt, verum etiam Isaias 
propheta ipsas descripsit. Munassis vero. impia fa- 
cinora qui viderunt, (sunt autein bi propheta illius 
temporis ), descripsere, atque in aula regia depo- 
suere, Amasic item et Josie ei Joacim gestorum 
fuere publicae descriptiomes, que itidem in aula 
rcgia reposite sunt, Jechonie ac Sedecie, sub qui- 
bus ciiam populus in captivitatem ductus cst, οἱ 
templum dirutum, et regnum pessumdatum, Jerc- 
mias propheta miserabiles vitas descripsit. 


Qunnium simul regum gesta, et exitus, Esdras 
sapiens qui vivebat tempore reditus populi de ca- 
puivitate, memoriter tenenslibrum universum leguo- 
rum, et gesta etiam eorum qui pie ac religiose vixe- 
ruunt, Postea vero animadvertens qux a $e prater- 
missa fuerantin volumine Biegnorum, scorsim hac 
rursus referens exposuit, quandoquidem prior liber 
qui editus fuerat, iu multis defecerat. Quem librum in 
duplici seclione conscriptum, Judai quidein Verba 
dierum, Ecclesia autem librum — Paralipomenon 
inscripsit. 


CAP. CXXXI. — Quaenam per proverbia et enigmata 
in Scripturis dicia sunt. 


Gedeon ad homines tribus Ephraim, qui ei in- 
fensi erant, propterea. quod non vocaverat illos ad 
bellum contra Madianitas, ait : Nonne melior est 
botryculus in. Ephraim, quam vindemia in. Ebiazer? 

Jobab filius Gedconis ad Sicemitas qui elegeraut 
eum qui interfector fucrat Lxx. fratrum. suorum, 
ut inter 86 regnaret, Abünclechum | inquam, ait : 
Eundo ierunt ligna ut ungerent super se regem. Dixe- 
runt ergo. ole : Flegna auper nos. Et ait illis olea: 
Dimitiens pinguedinem. meam , quam. commendat 
Deus εἰ homines, pergam ut lignis. imperitem ἢ El 
Miserumi universa ligna ficulnee : Adesdum, regna 


διεμαρεύρω περὶ ἐμοῦ εἷς τὴν ᾿Ιερουσαιὴμ, οὕτω 

σε δεῖ καὶ elc ᾿Ρώμην μαρτυρῆσαι. Καὶ χειμαζόμε 

νος ἐν τῷ πλεῖν, ἄγγελον ὁρὲ χαῦ᾽ ὕπνου; αὑτῷ 24- 

γοντα * Ἰδοὺ χεχάρισταί σοι ὁ Θεὸς πάντας ἑοῦς 

zJéorrac μετὰ σοῦ. 

ΚΕΦΑΛ. PA. — Τὴν τῶν Bacidsuov βίδιλον tlc 
κατέγραψε. 

Τοῦ μὲν Σαοὺλ τὰς πράξεις Σαμουὴλ ὁ προςἧ- 
τῆς ἀναγραγάμενος, ἔθηχεν ἐπὶ τῆς Σχηνῆς. Tov 
δὲ Δαζὶδ, τὰς προτέρας μὲν ὁ αὐτὸς Σαμουὴλ, Γὰδ 
δὲ χαὶ Νάθαν οἱ προφῆται τὰς μετὰ ταύτας. Τοῦ δὲ 
Σοιϊιομῶγο:, τὰς μὲν προτέρας πράξεις Ναθὰν ἀν- 
&ypájaxo, τὰς δὲ μετέπειτα ᾿Αχίας ὁ Σιλωνέτῃης xol 
Ἰωήλ. Τοῦ δὲ ᾿Ροδοὰμ Σαμαίας χαὶ ἽἸαδών, Τοῦ 


D δὲ ᾽᾿Αδιᾶ ᾿Αδὼν, καὶ τοῦ Ἀσᾶ. Τοῦ δὲ ᾿Ιωσαςὰς 


C 


Ἰησοῦς ὁ τοῦ 1'Ávavr. Οὗτος δὲ ὁ Ἰησοῦς ἑκάστας 
τῶν βασιλέων τοῦ Ἰσραὴλ ἀναζητήσας πράξει;, &v- 
εγράψατο. Τῶν δὲ ἑξῇς βασιλέων τοῦ Ἰούδα, τοῦ [Ἰω- 
ρὰμ xaX τοὺ "Oxotlov, καὶ "Iod« καὶ 'Auac (ov, γέ- 
τονε τῶν πράξεων ἀναγραφὴ, καὶ ἀπέχειτο ἐν τοῖς 
βασιλείοις, Ὁσίου δὲ xaX ᾿Ιωάθαμ, καὶ Ἀχὰς xol 
᾿Εᾷχκίου, οὐ μόνον δημόσιος τὰς πράξεις συνέλεξς 
βίδλος, ἀλλὰ xol Ἡσαῖας ὁ προφήτης αὐτὰς ἀν- 
ἐγράψατο. Τοῦ δὲ Μαγασσῆ οἱ ὁρῶντες, οἵ τινές 
εἰσιν οἱ τότε προφῆται, τὰς δυσσεδεῖϊς &vaypéyavto 
πράξεις, xaX ἐν τοῖς βασιλείοις ἀπέθεντο. 'Auaciov 
δὲ xai ᾿Ιωσίου καὶ ᾿Ιωακδὶμ ἀναγραφαὶ δημόσιοι 
γεγένηνται τῶν πράξεων, xal ἐν τοῖς βασιλείοις 
ὁμοίως ἀνετέθησαν. "exuwrlov bt xai Σεδεχίου, 
ἐφ᾽ ὧν χαὶ ὁ λαὸς εἰς αἰχμαλωσίαν ἀπήχθη, καὶ 
ὁ vab; ἥλω, χαὶ ἡ βασιλεία κατηνέχθτ, Ἱερεμίας ὁ 
προφήτης τοὺς οἰχτροὺ, ἀνεγράψατο βίους. 

Ὁμοῦ δὲ τῶν βασιλέων τὰς πράξεις, xal τὰ τέλη, 
Ἔσδρας ὁ ποφὸς ἐν τῇ ἑπανόδῳ γενέμενο; τοῦ 
λαοῦ, τῇ ἀπὸ τῆς αἰχμαλωσίας, ἀπομνημονεύσας 
ἅπασαν τὴν βίδλον τῶν Βασιλειῶν, τῶν τε εὐσεξῶς 
βιωσάντων τὰς πράξεις. Μετὰ δὲ ταῦτα ἐπιγνοὺς τίς 
va ἐστὶ τὰ παραλειφθέντα αὐτῷ ἐν τῇ Βασιλειῶν 
βίόδλῳ, ἰδίᾳ ταῦτα πάλιν ἀνενέγχας ἐξέθετο, ἐπείπερ 
ἡ προτέρα βίύλος ἡ ἐχδοθεῖσα, παρὰ πολλῶν ἐξελέ- 
λείπτο. Ἥντινα βίόλον ἐν δυσὶ τόμοις ἐγγραφεῖσαν, 
Ἰουδαῖοι μὲν, Λόγοι ἡμερῶν, ἡ δὲ ᾿Εχχλησία Lla- 
ραλειπομένων Bl6Aor ἐπέγραψεν. 

KE9AA. PAA', — Τίνα xapa6oJixóc καὶ αἰνιγμα-. 
τωδῶς ἐν ταῖς l'pazaic εἴρηται. 

Ὃ Γεδεὼν τοῖ; ἀπὸ Ἐφραὶμ quA; ἀγαναχτοῦσιν 
αὑτῷ, ὅτι μὴ χέχλτχεν αὐτοὺς εἰς τὸν χατὰ Μαδια- 
νιτῶν πόλε ον, φησίν" Οὐχὶ xpeittur ἐπιρυ.1.1}ς ἐν 
"Eppaly, ἣ τρυγητὸς ἐν ᾿Εδιάξερ; 

Ἰωδὰ ὁ τοῦ Ῥεδεὼν υἱὸς πρὸς τοὺς Σιχημί- 
τας ἑλομένους τὸν φονέα γενόμενον τῶν ο΄ αὐτοῦ 
ἀδελφῶν βασιλεύειν αὐτῶν, τὸν ᾿Αδιμέλεχ, φησί" 
Πορευόμενα ἐπορεύθη τὰ ξύλα τοῦ χρίσαε ἐς" 
ἑαντὰ βασι.δι. Καὶ εἶπε τῇ ἐλαίᾳ * Βασίλευσον 
ép! ἡμᾶς. Kal εἶπεν αὑτοῖς ἡ ἐ1αία" ᾿Αφεῖσα τὴν 
πιότητά μου, ἣν ἐδόξασεν ὁ Θεὸς καὶ οἱ ἄγ- 
0gxoxtot, πορευθῶ ἄρχειν τῶν ξύλων; Καὶ εἶπον 


13T 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


138 


«ἄντα τὰ ξύλα vg cvxq " Δεῦρο, βασίλευσον ἐφ᾿ A inter nos. Et ait. ficulnea : Dimitiens dulcodinem 


ἡμᾶς. Kal εἶπεν ἡ συκῇ "᾿Αφεῖσα τὴν γλνκύ- 
tntd μου, καὶ τὸ rérrupd pov τὸ ἀγαθὸν, πο- 
ρευθῶ ἄρχειν cor ξύλων; Καὶ εἶπον τὰ ξύλα τῇ 
ἀμπένλλῳ " Δεῦρο, καὶ βασίλευσον ἐφ᾽ ἡμᾶς. Καὶ 
εἶπεν αὑτοῖς ἡ ἄμπελος " Ἀφεῖσα τὸν οἷνόν μου, 
«al τὴν εὐφροσύνην τῶν ἀνθρώπων, πορευϑὼ ἄρ- 
xe κῶν ξύλων; Καὶ εἶπον τὰ £0Ja τῇ ῥάμνῳ" 
Δεῦρο, βασίλευσον ἐφ᾽ ἡμᾶς. Καὶ εἶπεν ἡ ῥάμνος 
τοῖς £X λοις " El ἐν ἀληθείᾳ ὑμεῖς χρίετέ με βασι- 


meam, ei germen meum bouum, pergam αἰ lignis im- 
peritem? Ei dixerunt ligna viti : Adesdum, et reena 
inter nos. Et ait illis vitis : Dimülens vinum meum et 
letitiom hominum, pergam κπἰ lignis imperiem ? 
l'ixerantque ligna spina : Adesdum, reena iuter nos. 
Ei ait spina lignis : Si in veritate vos ungitis me re- 
gem inter vos, succedite ei subite umbram meam. Sin 
minus, exeat ignis de spina, et comedat cedros. Li- 
bani. 


Jia àp' ὑμᾶς, εἰσέλθετε καὶ ὑποδύσαετε ὑπὸ τὴν σκέπην μου. Kal εἰ μὴ, ἐξέλθῃ xvp éx τῆς fd 


prov καὶ κατα; ἄγοι cac πέδρους τοῦ Διθδένου. 


Σαμψὼν εἰς τὸ μελικήριον ὃ εὗρεν ἐν τῷ στόματι 
οὗ ἀπέκτεινε λέοντος, καὶ ἔφαγε, πρόδλημα ποιήσας 


Samson de favo, quem repererat in ore leonis à 
se interfecti, quemque comederat, enigma propo- 


φησίν Ἐκ στόματος ἐσθίοντος ἐξῆλθε βρῶσις, B nens, inquit: Ez ere comedentis egressus. est. cibus 


xal ἐξ ἰσχυροῦ γιλυχύ. 

Καὶ ὁ Δαδὶδ πρὸς τὸν Σαούλ φησι" Δικόσαι Κύ 
ριος ἀναμέσον ἐμοῦ καὶ σοῦ, καὶ ἐκδικήσαι Βύ- 
ριος ἐκ σοῦ, καὶ ἡ χείρ μου οὐκ ἔσται ἐπὶ cà, xa- 
θὼς .2έγει ἡ xapaCo.s - Ἐξ ἀνόμων ἐξελεύσεται 
z4ngpé sia. 

'O 'Axaà6 πρὸς τὶν Σύρων βασιλέα ἀπειλοῦντα 
αὑτῷ, πᾶσαν τὴν τοῦ Ἰσραὴλ βασιλείαν ἀνειρεῖν, φησί" 
Mh καυχάσθω ὁ περιζωγγύμενος, ὡς ὁ ὑποζων- 
ψύμεγος. 

Ἰωᾶς ὁ τοῦ Ἰσραὴλ βασιλεὺς, 'Apasiz τῷ τοῦ 
Ἰούδα βασιλεῖ φιλίαν ἀσπαζομένῳ πρὸς αὐτὸν, ἀλα- 
ζονενόμενος αὐτὸν, xal ὑπερορῶν αὑτοῦ τὴν σύντευ- 
Qv, δηλοῖ πρὸ; αὑτόν * Ἡ ἄχανος &AdAnos πρὸς 


et ἐς forti dulcedo. 

David quoque ad Saulem ait: Judicet. Dominus 
imer me etie; εἰ ultionem sumat Dominus ez te: 
et manus mea non erit conira ie : quemadmodum di- 
cit proverbium : Ex iniquis egredietur scelus. 


Achabus ad regem Syrorum  minitantem sibi 
quod universum lsraeliticum regnum ablaturus 
essel, inquit: Ne glorieiur qui cingitur, sicut qui 
discingitur. 

Joas rex lsrael Amasiz regi Juda qui secum 
inire amicitiam avebat, petulanter eum czcipiens, 
ejusque vota contemnens, siguificat illi : Spina le- 
cuta est ad cedrum Libani inquiens : Da. filiam 


τὴν κέδρον toU Αιδάνου λέγουσα" Δὸς τὴν θυ- C tuam filie meo uzorem. Et discurrerunt fere. cam- 


γατέρα cov τῷ υἱῷ μου sic γυναῖκα. Kal 60s 
tà θηρία τοῦ ἀγροῦ ἐν τῷ Διδάνῳ, καὶ xat- 
δπάτησαν τὴν ἄκανον. Τύπτων ἐπάταξας τὴν 
᾿δουμαία» καὶ &éagpé σε ἡ καρδία σου. 

Ὁ δὲ Σαλομῶν κᾶσαν αὐτοῦ τὴν βίόλον τὴν πρώ- 
τὺ διὰ παραθδολῶν ἐξήνεγκε. 

ΚΕΦΑΛ, ΡΑΒ'΄. — Tívec εἰσὶν αἱ Uxàp τοῦ Κυρίου 
ῥηθεῖσαι xapa6oJai. — 

Περὶ τῆς νέας χάριτος, ὡς μὴ δεῖν ἐπὶ παλαϊῷ 
ἱματίῳ χαινὸν ῥάχος ἐπιῤῥάπτειν. ᾿Ασχοῖς παλαιοῖς 
μὴ δεῖν νέον οἶνον ἐμδάλλειν. Τοὺς ἀποστόλους ὡς 
πρόδατα ἐν μέσῳ λύχων ἀποστέλλειν ἔφησε. Τὸ 
κήρνγμα σπέρματι παραδέδληχεν, εἰς μὲν χαλὴν 


pesires per Libanum, et conculcaverunt spinam. Τὰ 
percutiens cecidisti ]ldumaam, et extulit te cor tnum. 


Salomon vero tot"m primum librum suum per 
similitudines digessit. 

CAP. CXXXII. — Quaenam suni parabole ere Domi- 
uico prolate. 

De Novo Testamento. 1. Quud nou oportet veteri 
vestunento novum panni frustum assuere: utribus 
veteribus non oportet novum vinum infundere **, 
3. Dixit se mittere apostolos veluti oves in medio 
luporum **, 5. Pradicationem semini assimilavit, 


Tijv καταδαλλομένῳ, xal ἐν p! xol ξ΄ xat X xap- p quod in terram bonam projicitur, et in c vel Lx 


ποφοροῦντι. Ἐν 6b πέτρᾳ xai φραγμῷ καὶ á6a0ct 
45. ἄχαρπον εἶναι ἀκελέγχεσθαι. Ζιζανίοις ἐπι- 
σκειρομένοις τοὺς τῶν αἱρέσεων λόγους, τῷ ἀγαθῷ 
σπέρματι, τῷ παρ᾽ αὑτοῦ σκαρέντι ἐπὶ τῆς γῆς. 
Livni, τὸν τοῦ χηρύγματος λόγον, ὑπερτέρω 
ὧν ἀνθρωπίνων τυγχάνοντι χατὰ τὴν αὕξη- 
c.v, δογμάτων. Καὶ 12:5 παραδέδληται, εἰς ἀλεύ- 
ρου σάτα τρία ἐμδληθείσῃ. Θησανρῷ χεχρυμμένῳ 
ἐντῇ τῇ, xai πάντων ἀπεμπωλουμένων εἰς τὴν 
«τούτου χτῆσιν. Μαργαρίτῃ τιμίῳ, προτιμωμένῳ τῶν 
ἤβη χτησθέντων. Πλουσίῳ χεχτημένῳ ἐν τῷ ταμείῳ 
αὑτοῦ χαινὰ καὶ παλαιὰ, τῆς νέας xal παρ᾽ 'E- 
ὀραῖοις διαθήχης τὴν ἐπίγνωσιν. ᾿Αλώπεχι τὴν 


85 Matth. ix. "* Matth. x. * Lucae vin. 


PaTROL. Gn. CVI. 


95 Mattb. xii, 


vel xxx fructificat : δὶ δὶ projiciatur in petram, 
aul sentes, aut terram minus profundam, infruc- 
tuosum reinanere ostenditur **. 4. Couparavit he- 
relicoruun sermones cum azizaniis superseminatis 
bono semini, quod ipse several super terra 5. 
δ. Cum sinapi, verba przdicauonis dognatum ; 
quippe quod incremento omnia humana exsuperet**, 
6. Contulit etiam cum fermento misso infarins saia 
tria **. 7. Thesauro itcin occultato in terra, venditis 
omnibus ad illum coinparandum κ᾽. 8. Margarite 
quoque .pretiosz, qux aestimatione anteferur om- 
nibus rebus jam possessis **. 9. Homini diviti pos- 
sidenti in suo penu nova cet vetera. assimilavit no- 


** μὰ. 
$ 


δ᾽ jbid. '*]bid. *' lbid. 


14 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


142 


τὴν χαραδυλὴν ταύτην Ἰατρὲ, θεράπευσον σεαυ- A nem : Medice, cura te ipsum "ἢ. Paulus etiam pro 


tór. Καὶ «fj ἐπιγραφῇ τῇ ἐν τῷ βωμῷ τῷ ἐν ᾿Αθή- 

ναι;, ὁ Παῦλο;, ἐχούσῃ  ᾿Αγγώστῳ Θεῷ, ἐχρήσατο 

μαρτυρίᾳ, Ὃν οὖν ἀγνοοῦντες εὐσεθεῖτα, λέγων, 

ξοῦτον ἐγὼ καταγγέ.λῪλω ὑμῖν. 

KESAA. PAA', --- Πόσοι ᾿Ιάκειδοι ἐν εοῖς dxoctó- 
.οις γεγόνασιν. 

Ἰάχωδος ὁ τοῦ Ἰωάννου ἀδελφὸς, υἱὸς Ζεδεδαίου, 
ὃν καὶ ἀνεῶεν Ἡρώδης χαριζόμενος Ἰουδαίοις. 
Ἰάκωῦδος ὁ τοῦ "A.lpeiov. Ἰάχωδος ὁ ἀδελφὸς τοῦ 
ἹΚυρίου ὁ καλούμενος Δίχαιος (62), ὃς xoi τῆς ἐν 
Ἱερουσαλὴμ Ἐκχχλησίας πρῶτος προέστη. 

ἹΚΈΦΑΑ, PAE'. — Πόσοι ᾿Ιωάνγγοι εἷς τὸ κήρυγμα 
γεγόνασι καὶ πόσοι, Ζαχαρίαι. 


testimonio usus est inscriptione altaris, quod erat 
Athenis habebatque : [gneto Deo, Quem ergo igno- 
rantes colitis, inquiens, hunc ego ammmntio vobis **. 


CAP. CXXXIV. — Quot Jacobi inter apostolos - 
[nerunt. 

Jacobus Josnnis frater, filius. Zebedei , quem 
etiam sustulit Herodes reio gratam facere Judaris 
volens ὅδ, Jacobus Alphei. Jacobus frater. Domini 
qui dicebatur Justus, qui ct primus preluit Ecclesige 
llierosolymitanz. 


CAP. CXXXV. — Quot Joannes in predicatione 
serbi fuerunt, εἰ quot Zacharia. 


Ἰωάννης ὁ Bastiotijc, ὃν Ἤρώδης ἀπεχεφάλι- α Joanues Baptista, quem Herodes obtruneavit, qui 


€9tv, ὃς καὶ τὸ μαρεύριον (65) tv τῇ Παλαιστίνῃ 
εἶχε σεδαστῇ. Ἰωάννη; ὁ τοῦ Ζεύεδαίου υἱὸς, ὁ 
εὐαγγελιστὴς, ὁ χαὶ τὴν ἀποχάλυψιν θεασάμενος, 
xai τὴν χαθολιχὴν ἀποστείλας, ὃς xai ἐν Ἐφέσῳ τὸ 
μαρτύριον ἔχει. Ἰωάννης ὁ ἐπιχαλούμενος Μάρκος, 
ὃ Ἰέερου ἀκόλουθος, xat τὸ Εὐαγγέλιον γράψας, xat 
πρῶτος τῆς ᾿Αλεξανδρέων Ἐχχλησίας ἐπκίσχοπος ἀνα- 
δειχθείς. 

Ζαχαρίαι δὲ € γεγόνασι. Πρῶτος ὁ τοῦ Ἰωδαὲ 
«οὔ ἀρχιερέως υἱὸς, ὃν ἀπέχτεινεν Ἰωᾶς ὁ βασιλεὺς, 
ἀναμέσον τοῦ vao) καὶ «wj θυσιαστηρίου. Ὁ τοῦ 
Βαραχίου, οὗ μνῆμην ὁ προφήτης Ἡσαῖας ποιεῖται, 
εἰς μαρτυρίαν αὐτὸν πχραλαδὼν τοῦ τιχτομένου 


«αιδίου. Καὶ ὁ προφήτης" χαὶὸ παεὴρ τοῦ Βακτι.- C 


στοῦ. 
ΚΈΦΑΛ. PAG'. — Ἱππολύεου Θηδαίου, ἐκ tob 
χρογιχοῦ αὐτοῦ συντάγματος (64. 
Ἰάκωδο; ὁ ἐπιχληθεὶς Δίχαιος, xal γ-νἕμενος 
πρῶτος ἐπίσχοπος Ἱεροσολύμων, ἀδελφὸς μὲν τοῦ 
Kvplou χατὰ σάρχα ἐλέγετο slvat, υἱὸς δὲ τοῦ τέχτο- 
νος Ἰωσὴφ, ix τῆς βιωτικῆς αὐτοῦ γυναιχός. "Abs 
φοὶ Συμεὼν, Σιδόνιος, Ἰούδας xai Ἰωσῆ. Τέσσαρας 
γὰρ υἱοὺς ἔσχεν ὁ Ἰωσὴφ, xai δύο θυγατέρας, τὴν τε 
Μάρλλ» χαὶ τὴν Μαρίαν, ἐκ τῆς γυναιχὸς αὐτοῦ 
-πἧς Σαλώμης, θυγατρὸς ᾿Αγγαίου, τοῦ ἀδελφοῦ 
Ζαχαρίου τοὺ ἱερέω;, τοῦ πατρὸς Ἰωάννου τοῦ 
Ἠαπτιστοῦ, υἱοῦ Βαραχίου, τοῦ υἱοῦ ᾿Αδιᾶ τοῦ ἱερέως. 
Καὶ τότε ἐχήρευσεν ὁ Ἰωσήφ. Ὡς τὴν Σαλώμην χαὶ 
τὃν Βαπτιστὴν Ἰωάννην ἀδελφῶν τέχνα ἀῤῥενιχῶν 


εἶνλι. Ὁ γὰρ ᾿Αγγαῖος υἱὸς Βαραχίου, θεῖος 8 


ωάννου ὁμοίως δὲ χαὶὁ Ζαχαρίας ἀδελφὸς ᾿Αγγαίου, 
θεῖο; δὲ Σαλώμης τῆς γυναιχὸς Ἰωσὴφ [Σαλώμην 
δέ qut, οὗ τὴν μαίαν (65), ἀλλὰ τὴν γυναῖνα Ἰω- 
«fo (00)]- ἡ γὰρ Μαρία (67) ἀπὸ Βηθλεὲμ ἐτύγχα- 


δὲ Lac, tv, 25. 


(62) Confer Combef, Amctar. Nov. 10m. |l, 
p. 843. Et in app. ad tom. 1 llippolyti Portuens., 
gag. 594, ubi hos duos Jacobos et ipse distinguit. 

(65) lloc est, templi, hic et. infra. Fabricius 
208 bene videtur vertisse, perpessus..... subiit, cum 
net proprie Joannes evangelitta F.puesi martyr oc- 
cabeerit. 

(64) Totum hoc csput jare putat Cavzeus aliena 


** Act. xvii, 31. 85 Act. x, 9. 


et martyrium babuit in venerabili Palzstina. Joannes 
filius Zebedei, Evangelista, qui et Apocalypsin vi- 
dit, et Epistolam catholicam niisit, qui etiam Eplicsi 
martyrium habet. Joannes cognomine Marcus, 
Petri pedissequus , qui Evangelium scripsit, 
primusque designatus est episcopus Ecclesize Alexan- 
drinae. 


Zacharie vero iw fuerunt. Primus. filius . Jedae 
pontiüicis, quem oceidit Joas rez inter templum et 
altare. Filius Barachie, cujus meminit Isaias pro- 
pheta **, qui in testiiopium illum assumpsit nasci- 
turi pueri. Item. propheta : et pater Baptista. 


CAP. CXXXVI. — Hippolyti Thebani locus, ex chro- 
mico ejus synlagmate, 

Jacobus cognomine Justus, quí etiam fuit pri- 
mus Hierosolymorum episcopus , dicebitur quidem 
fuisse frater Domini secundum carnem, et filius 
fibri Josephi ex ejus uxore populari. Fratres 
erant Symeon, Sidonius, Judas et Jose. Quatuor 
namque filios habuit Josephus, et duas filias, Mar- 
tham videlicet et Mariam ex uxore su» Salome, 
filia Aggsi fratrie Zacharix sacerdotis, qui pater 
fuit Joannis Baptist, et Glius Barachiz filii Abise 
sacerdoiis, Tunc viduus erat Joseph. Itaque Salome 
et Joaunes Baptista ΕΠ} sunt ex germanis mascu- 
lis. Aggeus ciim | filius erat Barachiz et patruus 
Joannis. Itemque Zacharias frater Aggaci et patruus 
Salume uxons Joseph. (Salomen dico, nou iilam 
obstetricem, sed Josephi uxorem). Obstetrix enitn 
erat de Bethlehem, ista vero coasobrina Elisabeth, 
et sancte Virginis Mariz. Tres enim erant sorores 


86 [s2. viii, 9. 


manu insertum. 

(651 Mariae Deipars. Obstetricem nomiue Salome 
Virgini ceu partus testem adfuisse (requenter do- 
cent veteres. 

(06) Qua: uueinis includuntur, ex Hippo'vto sup. 
plevimuus. 

(67) Maia lege ct llippol. 


1(5 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


tió 


κήρυξ τοῦ λόχον tp AUyspes βασιλέα &r- A Edessam przco verbi δραά Abgarum regem missus 


ἐσταλται. 

Καὶ ᾿Ιωάννην δὲ τὸν ἐπικληθέντα Μάρχον ἐξ αὖ- 
τῶν γεγονότα ἐξιγχγινώαχοκεν. 

Ἰούδας καὶ Σίλας. οἱ ὑπὸ τῶν ἀτουνέλωσν μετὶ 
Παύλου χαὶ Βαρνάδα͵ διὰ τὸ ζέτημε τὸ κερὶ τῆς 
νομικῶν φυλακῆς, εἰς τὴν ᾿Αντιόχειτν ἀπὸ τῆς 
Ἱερουσαλὴμ ἀκο-ταλένιςς. 

πλήρης δὲ pam (69), χαὶ τὸν Κηρᾶν, περὶ οὗ 
qaetv ὁ ἔδαῦλος - Ὅτε δὲ ὅλδε Κηρας εἷς Ἁντιό- 
ges, πατὰ zpócwuxor ἀαἀὐεῷ ἀντόστην, ὅει κατ- 
eryrucpiroc jr, ἕνα τῶν € εἶναι“ ph γὰρ περὶ 
te» ἀποσνόδλου Bátpeu ταῦτα λέτειν αὑτόν. 


Tesi; pkv πατὰ τῶν ἀπποσπδδοον ἐν τῇ Ἱερουναλὲμ 
γεγχόνακι, Τρεῖς δὲ usi mech τοῦ ἔξαύλον, ob μόνον 
ἂν τῇ "apevrsika τεγύνασεν͵ ἀλλὰ mh ἐν «τ δια- 
σευρᾷ, iub τῶν Ἰουδαίων δὲ ταὶ εὗτοι. 

Καὶ «pisce; μὲν ἦν ὁ κατὰ τὸν συγκλεισμὸν τῶν 


feit. 

Joannem quoque cognomine Marcum ex ipsis 
feisse cognoscimus. 

Judes εἰ Silas, qui sb apostolis cum Paulo et 
Barssba, propter quistioneea do observandis lega- 
Bbes, Antiochiam ab Jerusalem missi sast. 


Ciemens auiem perhibet, qued Cephas de quo 
Paules ai : Cum euican venit Ceophas Antiochiam, 
im (aciem εἰ restiti, quippe qui erat reprobeasibilis ; 
sess faerit de 1zx. Noque enim, ast, de 2postolo 
Paro hse ipsum [eisse locatam. 


CAP. CXXXYIM — Quot contra 


persecutiones 
exciteur samt eb Judeis, usque dum 


Ecclesiam 
B — copti sant, ot templum inccasum. 


Tres quidem contra 250510105 Hicrosoeiymis fuc- 
rust. Tres sem contra Paviem fuerant, nou modo 
Miereseiviis, sed εἰ in dispersione, 481 et ipe 
80 Jedis excdatz sont. 

Prima perseestio 2 poaácibes excitata fais pre 
careerateec apodoloram. BSeceaóa e» fuit, qur 
cvetig sub Stepbsso protemarirre, cui et 2agles 
eeccemterizbsior. Tertia ie occiseme Jac. et 
carceratome Pii, que sub Berede facta esi: 
quasdo et angeles Petrum 8 viaculis solvit. aique 
ée carcere eduxit, Herodemque concionem ad po- 
μεῖναι hobestem Cesarem repentima imdipaaióese 


c vulaera vit. 


Ξα-ὰ ws» Baüase zal τῶν ἀδελφῶν, τέταρτες Jam vere άνεγεια Paulum atque fratres. quarta 


ἂν Auummeig bm) τῶν Ἰουδαίων ixráfv διωγμός. 


mmc. d zip Ῥώμχν ἐπὶ  Kaísape, δεομίον 

&scemecu. 

πὸ PAS. — Πόσοι p οἱ δὲ Ἑλλήνων 
DBewrpsi γχογονύεας, καὶ διὰ εἰνων. 


Zipsrac Νήρων δανγμὸν ἔγεγε κετὰ Χριστιανῶν, 


ie Lyvcaonis 2. Jedzis seta est persecutio. Quiats 
sem Bera et Corimthi. Sexta vero Hierosol y wis : 
i» qu: etiam sped magisrales qexste szpeme- 
sere babita fe de praecemie verbi. Desique fuit 
persecutio, quas Panles Rowam 526 Crsarem via- 
eius misses est. 


CAP. CXXAXIX. — Quei fuerxat ab gentilibus deste 
persecutiones, ei per quos. 

Primus Nero persecmiomem ia Chrisaaes im- 

vero securi percuti jassit ; Petro ut isverso capite 


freciügereter pestolause. 
Ζ-. Δημετεανὺς μέγαν κινεῖ xs ἡμῶν διωγμὸν, Ὁ 8. Domitius: magnam movi comira mes perse- 


πιουτμεὰς καὶ εὗτας γενύμενες, ὃς καὶ τὸν ξίαγγελ:- 


dk ποῦ ἀμογμον τούτου͵, ειόνιας καὶ οἱ κατ ziv 

E. Διωγμὸς ὑπὸ Osspov, καὶ τοῦ υἱοῦ (71) αὐτοῦ 
Jw vnu, κατὰ τὸ; Ἔχχλησία: ἔχχεῖται. Ἐπὶ τοὺ- 
τἶὧὖν Πολύκαρπος ἐντῇ ᾿Ασίᾳ μαρτυρεῖ Μτιτρόδονρο:, 


48) Apud Kasch. NH. E. lib. v, cap. 11. Vile εἱ 
Ciuspsnsensum im bowl. Μίαν ὑμῶν. 


cutionem, vir et isle sequissimes : qui etiam Jeas- . 
mem E«angelistam in Paises insulam rcilegavit. 

8. Tert: persecutio ex ceecilaGene popsiorua 
per v^ris maüones (5 Chrisiasos coucitalorom 
obtpgi, primcipibes ποδόζως 605 coimmosentibus. 
Haut subinde Trajseus compescuit placita nosira 
edocns, io hac persecmüoue Piowies cali αἱ 
lesuporis anartvres clarwerust. 

4. Quarta persecetie seb Vero, ejusque — filio 
Amtonino conira Ecciesiare efiusa est. tub bis Po- 
lvcarpas in Asi» maariyr fw, Metrodorus item, 


(9) Forte πληγῶν, vel ἔπκληγεν, 
(11) luo fraure. 


53 


τίαν οὖσαν τῇ Καινῇ, ἕτερον ἔφη Θεὸν εἶναι. "Avá- 
στασιν ἀθετεῖ, βάπτισμα πολλάχις τοῖς αὐτοῖς 
δίδωσιν ἐπὶ ἁμαρτιῶν λύσει. “Ὑπὲρ χοιμωμένων 
βαπτίζουσι. 

x£. Λουχιανισταί. Λούχιός τις, οὐχὶ ὁ ᾿Αρειανὸς, 
γέγονε μετὰ Μαρχίωνα, τὰ Μαρχίωνος διαδεξάμενο:, 
χαὶ ἕτερα αὐτοῖς ἐπιπροσθεὶς ἀτοπώτερα. 

xc". Ἀπελλιανοί. ᾿Απὸ ᾿Ἀπελλάου τινὸς ἤρξαντο. 
Καχίζει δὲ τὴν ποίησιν πᾶσαν, ὡς καὶ ὁ Μαρχίων. 
Οὐ τρεῖς δὲ ἀρχὰς εἶπεν, ὡς ἐχεῖνος, ἀλλ᾽ ἕνα Θεὸν 
πεποιηκότα Θεὸν ἕτερον, τὸν τῇ χτίσεως δημιουργόν. 


κζ΄, Τατιαγοί. Τατιανὸς ἐν τῇ Μεσοποταμίᾳ γε- 
γόνει, τὴν Ἐγχρατητῶν αἵρεσιν συστησάμενος, ἣν 
ἴτασιν οἱ πολλοί. 

κη΄. Φρύγες. Μωντανός τις χαὶ Πρισχίλλα τὴν 
αἵρεσιν ἐν τῇ Φρυγίᾳ συνεστήσαντο, Πεπουζᾶν "Is- 
ρῥουσαλὴμ αὑτοῖς πόλιν τῆς Φρυγίας ποιησάμενοι. 

χϑ', Πεπουζιανοὶ ἀπὸ Πεπούζης τῆς Φρυγίας οὕτω 
προσαγορενόμενοι, χοινωνίαν ἄθεσμον ποιούμενοι 
χατὰ τῶν δυσσεθούντων. 

λ΄. Τεσσαρεσκαιδεκατῖται, τὸ Πάσχα àv τεσσαρεσ- 
καιδεχάτῃ τῆς σελήνης μετὰ Ἰουδαίων τελοῦντες. 

λα΄. "Α.1ογοί τινες χληθέντες, διὰ τὸ μὴ δέχεσθαι 
τὸν Λόγον ἐν ἀρχῇ Θεὸν ὄντα πρὸς τὸν Πατέρα, χαὶ 
διὰ τοῦτο μήτε Ἰωάννου Ἐῤαγγέλιον δέχεσθαι, μήτε 
τὴν ᾿Αποχάλυψιν αὐτοῦ. 

λβ΄. Θεοδοτιανοί. Θεόδοτός τις ἐν τῷ Βυζαντίῳ 
Ὑενόμενος, ἄνθρωπον εἶπεν εἶναι Χριστὸν ψιλὸν, 
μετοχῆς Θεοῦ ἠξιωμένον. 

λγ΄. ᾿Αρτεμιαγοί. ᾿Αρτεμίας γέγονέ τις ἐν τῇ 
᾿Ασίᾳ, τὴν Θεοδότου αἴρεσιν τιμῆσας. “Ἄνθρωπον 
Tàp εἶπεν Ψιλὸν τὸν Χριστὸν, ἐν αὐτῷ τὸν Θεὸν Λό- 
γον χατοιχεῖν εὐδοχήσαντα. 

λδ΄. Αελχισεδεκιανοὶ, δύναμιν Θεοῦ τὸν Μελχισε- 
δὲχ εἶναι νομίζουσι, καὶ εἰς αὐτὸν πάσας τὰς Γρα- 
φὰς ἀναφέρουσιν, αὐτὸν εἶναι λέγοντες τὸν Χριστόν. 

λε΄. Νανᾶτοι. Νανᾶτος μετανοίας τρόπον (19) τοῖς 
ἃ μαρτάνουσιν οὐ δίδωσιν. Οὗτοι δέ εἶσιν οἱ Καθαροὺς 
ἑαυτοὺς προσαγορεύσαντες. 

ἃς’. Σευηριανοί. Γυναῖχας ὁ Σευῆρος παραιτεῖται, 
δύναμιν ἀριστερὰν αὑτὴν καλῶν. Τὸν οἶνον ἀποδάλ- 
λεται, ἀπὸ μίξεως δράχοντος xal τῆς γῆς φῦναι τὴν 
ἄμπελον φάσχων. 


λζ΄. Βαρδισανῖται. ᾿Απὸ Βαρδισάνου τινὸς ἐν τῇ D 


Μεσοποταμίᾳ γεγονότος, οὗτοι δὲ ἀνεφύησαν. "Avá- 
στασιν ἀθετοῦσι σώματος, καὶ τὴν σάρχωσιν τοῦ 
Συτῆρρος χατὰ φαντασίαν γεγενῆσθαι τίθενται. 

Àw'. ᾿Ελκεσιαγοὶ ἐν τῇ ᾿Αραδίᾳ γεγόνασιν. Οὗτοι 
ἀπό τινο; Ἑλχασᾶ ψευδοπροφητείας φέροντες" ἐλέ- 
“οντὸ δὲ xal Σαμψαῖοι. 

X8. Βυριλλιανοί. Βύριλλός τις ἐν τῇ ᾿Αραδίᾳ xal 
οὗτο; γεγονὼς, ἄνθρωπον τὸν Χριστὸν ἐνόμισεν, οὐ 
πρότερον αὐτὸν ὄντα τὸν Χριστὸν Λόγον παραδεξά- 
βένος. 

μ΄. Οδαλέσιοι. Οὐάλης, ὁ ἐν τῇ ᾿Αραδίᾳ xal οὗτος 


[3] Forte τόπον. 


LIBELLUS MEMORIALIS. 
Τὸν δὲ τὴν Παλαιὰν τῷ Ἰσραὴλ νομοθετήσαντα, tvav- A 


151 


porro qui Vetus Testamentum Israeli lege sanxit Novp 
co:trarium, alium dicebat esse Deum. Resurrectio- 
nem respuit. Baptisma multoties eisdem conferebat 
in remissionem peccatorum. Daptizant pro mortuis. 


35. Lucianiste. Quidam Lucius , non utique ille 
Arianus , post Marcionem fuit, placita Marcionis 
adoptens, aliaque longe absurdiora illis adjiciens. 

26. Apelliani. A quodam Apellao ceperunt. Ma- 
lam esse ait universam creaturam, ut et Marcio. 
Non tamen ut ille tría principia affirmabat, sed 
unum esse Deum, qui alium Deum fecerit opificem 
creatur:. 

97. Tatiani. Tatianus in Mesopotamia fuerat, 
Encratetarum hzresim confinxit, quam plurimi no- 
runt, 

99. Phryges. Quidam Montanus ac Priscilla banc 
hzeresim in Phrygia condiderunt, Pepuzan Phrygiaw 
civitatem Hierosolymam suam reputantes. 

99. Pepuaiani, ἃ Pepuza civitate Pbrygiz ita co- 
gnominati ; impiam societatem adversus eos qui ir- 
religiose egissent, inierunt. | 

20. Quartadecimani, qui celebrant Pascha cum 
Judais die decima quarta lunz. 

51. Alogi quidam sic dicti, propterea quod non 
admittebant Logum, sive Verbum, in principio 
Deum exstantem apud Patrem, ideoque nec Joannis 
Evangelium recipiebant, neque ejus Apocalypsin. 

59. Theodotiani. Theodotns homo Byzantinus 
aiebat Christum esse purum hominem, participa- . 
tione divinitatis dignatum. 

55. Artemiani. Fuit quidam Artemias in Asia qui 
Theodoti hzresim in pretio habebat : asserens 
Christum esse nudum hominem , in quo Deus Ver- 
bum habitare libenter tulerit. 

$4. Melchisedechiani virtutem Dei esse putant 
Melchisedechum, et in eum omnes Scripturas refe- 
runt, dicentes eum esse Christum. 

$5. Navati. Navatus poenitentie modum peccalo- 
ribus non indulget. Hi autem sunt, qui se Catharos, 
id est puros, nominant. 

$6. Severiani. Mulieres Severus non patitur, eas 
vim sinistram oppellitaus. Vinum repudiat, dicens 
ex coitu draconis οἱ telluris ortam vitem, 


$97. Dardisanite, ἃ Bardisano quodam qui In 
Mesopotamia fuit, orti sunt. Resurrectionem negant 
corporis, incaruationemque Salvatoris phantasticam 
fuisse docent. - 

58. Helcesiani in Arabia fuerunt. Isti a quodam 
Helcasa falsas prophetias mutuati sunt. Dicebautur 
etiam Sampsei. 

89. Byrilliani. Byrillus quidam in Arabia pariter 
fuit. Hominem Christum putabat, nec admittebat 
eumder prius exstitisse Verbum Christum. 


40. Valesii. Valens, qui et ipse in Arabia fuerat, 


161 

ζ΄ Ἢ διὰ κλήρων. 

ἢ Ἡ δι᾽ ἀστραγάλων. 

6' Ἢ διὰ πεμπύρων (87). 

v Ἡ διὰ λαχμῶν. 

ια’ Θυτιχὴ ζώων. 

ι3'΄ Ὡοσχοπιχὴ 

eY' 'H διὰ τεράτων. 

ιδ΄ Ἢ χατ᾿ ἐνθουσίασιν. 

ιε΄ Ἢ χατ᾽ εἴσχρισίν τινος ἐπιπνοίας. 

ve^ Ἢ διὰ χληδόνων.- 

ιζ΄’ Ἡ διά τινος ἐπιπνοίας (88). 

ιη΄ Ἡ διὰ φήμης. 

ιθ΄ Ἢ διὰ πανιχοῦ κινήματος. 

x' Ἢ διὰ μορφοσχοπία:. 

x« Ἡ διὰ χειροσχοπίας. 

κβ' Ἡ διὰ πιτταχίων ὑπὸ ἀφραγίδα πιπτόντων. 

xy Ἢ διὰ χοσχίνου. 

xb Ἢ διὰ λεχάνης μαγιχῆς. 

x& Ἢ ἐν φιάλῃ. 

xc' Ἡ διὰ χλήσεω; αὐτοπτιχῆς. 

x] Ἢ διὰ ψυχοπομπίας. 

χη Ἡ διὰ τῶν ζυγοφορουμένων ἀγαλμάτων. 

χϑ' 'H δι᾽ αὐλῶν. 

X Ἡ διὰ συμθόλων. 

λα’ Ἢ διὰ χυμδάλων. 

λβ'’ Ἡ διὰ τυμπάνων καὶ ὀργάνου παντὸς μονσιχοῦ. 

Av Ἧ διὰ Σαδαζίων (89). 

A8 Μυρίζοντες ἄλλοι χατὰ τὸ φανταστικὸν θε-ά- 
ζουσιν. | 

λε’ "Αλλοι σχότος συνεργὸν λαμδάνοντες. 

λς’ "Ἄλλοι καταπόσεις. 

λζ Ol δὲ ἐπῳδὰς xal συστάσεις, 

λη "Αλλοι εἰς ὕδωρ φαντάζονται. 

χϑ' Οἱ δὲ ἐν τοίχῳ. 

μ’ Οἱ 6 ἐν ὑπαίθρῳ ἀέρι. 

po! “Αλλοι ἐν ἡλίῳ, χαὶ ἐν τοῖς ἄλλοις, τοῖς xaz' 
οὐρανῶν ἄστροις. 

pB Οἱ δὲ διὰ σπλάγχνων. 

ΕΥ̓ Οἱ δὲ διὰ ὀρνίθων. 

μδ' Οἱ δὲ δι' ἀλφίτων. 

pe ΓΑλλοι διὰ τῆς φυσιχῆς παρατηρήσεως; φθα- 
νούσης. | 

pe “Αλλοι ἐπὶ ζώων παραλλαγὰς, ἣ φυτῶν. 


pA! Οἱ δὲ δι᾽ ἀριθμῶν. 

μη’ Οἱ δὲ διὰ τῆς φυσιογνωμονιχῆς. 

p^ Ἔστι καὶ ἐπιδολὴ ἐνθουσιαστιχὴ, xal ἐπιδολῇ 
θεοφορίας. 

V Χρηστήρια δὲ διαδόητα παρ᾽ αὐτοῖς ἔστι " τὰ ἐν 
τοῖς ναοῖς Βαιτύλια, διὰ λίθων ἐν τοῖς στοιχείοις 
«ροσρασσόντων. 

va' "Ev Αἰγύπτῳ τὸ Βονὶ (90), ὄργανόν τι τρίγω- 
vov ἐναρμόνιον, ᾧ χρῶνται οἱ ἱεργψάλται ἐν τοῖς 
κώμοις πλεχτριζόμενοι. 


(81) Forte ἐμπύρων. 
Hzc videntur temere inseria. 
ne Forte Σαδαζίον, μητρίζοντες, Baccho el ma- 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


Α 


162 


7 Per sortes. 
8 Per tesseras. 
9 Per ignem. 
10 Per surtitiones. 
11 Per animalium jugulationem 
12 Per ovorum observationem. 
13 Per monstra. 
44 Per enihusiasmum. 
15 Per insinuationem cujusdam afflatus. 
16 Per nomenclaturam. 
17 Per quamdam inspirationem. 
18 Per famz rumorei. 
19 Per panicam coumotionem. 
20 Per forma inspectionem. 
91 Per manuum inspectionem. 
22 Per pittacia sigillo munita. 
$3 Per cribrum. 
24 Per pelvim magicam. 
95 Per phialau. 
40 Per vocationem rei sun aspectum cadentis. 
27 Per animarum evocationein. 
28 Per imagines jugo gestatas. 
29 Per tibias. 
30 Per symbola. 
91 Per cymbala. 
$2 Per tympana, etomne musicum instrumentum. 
$5 Per bsechautium saltationes. | 
δὲ Unguentis delibuti alii phantastice afflauur, 


$5 Alii tenebras in subsidium assumunt. 
96 Alii helluationes. 

47 Alii incantamenta ac stationcs. 

98 Alii per aquam plantasias sibi excitant. 
99 Alii in pariete. 

40 Alii sub dio. 

41 Alii in sole, czterisque coelorum astris. 


42. Alii per viscera. 

45 Alii per volucres. 

44 Alii per farinas. 

45 Alii ex paturali presensione praeveniente. 


46 Alii ex mutationibus animalium, sive planta- 
TUn. 


D 471 Alii per numeros 


48 Alii per physiognomonicen. 

49 Est et invasio enthusiastica, et accessus affla- 
tus numinis. 

50 Oracula porro apud illos famosissima fue- 
runt : Betylia in templis, per lapides in elementis 
agitatos, 

δι Boni in JEgypto, quod erat instrumentum 
quoddam trisngulare musicum, quo sacerdotes ute 
bantur inter canendum in comicis tripudiis. Ple- 
etro pulsabatur. 


trí deorum, 
(90) Al. Buvt, Βουνί. 


169 


LIBELLUS MEMORIALIS. 


10 


τωνιαῖον, ἔντιμον, θεμέλιον. Καὶ πάλιν φῶς αὐτὸν A mentum. Atque iterum lucem illum appellat : 4/lu- 


xaist, Φωτίζου λέγων, 'IepovcaAng : κει γὰρ σου 
τὸ ρῶς, χαὶ ἡ δόξα Κυρίου ἐπὶ σὲ ἀνατέταιῖχε. 
Καὶ πάλιν Σωτῆρα αὑτὸν ὀνομάζει, Εἴπατε, λέγων, 
Τὴ θυγατρὶ Σιών" Ἰδοὺ ὁ Σωτήρ σοι zapaqérore. 
Καὶ Θοὸν αὐτὸν ἀναχηρύττει λέγων ταῖς πόλεσιν 
"looóa * ᾿Ιδοὺ ὁ Θεὸς ὑμῶν, ἰδοὺ Κύριος ἔρχεται 
ἂν πράτει ἰσχύος, καὶ τὸ ἔργον ἑκάστον εἰς τὸ 
«ρόσωκπον αὑτοῦ. 

Ἱερεμίας δὲ ᾿Ιωσεδὲκ αὐτὸν, ὃ ἔστι, Θεὸς δίς 
xac, χαλεῖσθαι προηγόρευε" xal Δαθὶδ αὐτὸν 
ποοεῖπε, πρὸς ἐπιστρέφειν xai σώξεσθαι τὸν λαόν 
Qna. 

᾿Τεζκχιὴλ δὲ, Θεὸν ἐρχόμενον αὑτὸν εἰς τὸ ποιμαί- 
Ὑεὶν χαὶ σώζειν τὰ ἀπολωλότα πρόδατα τοῦ λαοῦ 
“προλέγων, Δαδὶδ ὁμοίως χέχληχε. 

Καὶ Δανιὴ.1, ὡς Υἱὸν ἀνθρώπον ἐπὶ τὸ χρίνειν τὰ 
πάντα ἐρχόμενον αὑτὸν ὁρᾷ. 

Ὡσηὲ δὲ, τὸν εἰς τύπον τοῦ Σωτῆρος àx τῆς πορ- 
νευσάσης συναγωγῆς vibv αὐτῷ τιχτόμενου, "Icapat, 
ὃ ἐστι, σπορὰ θεοῦ, προσαγορεύεσθαι χελεύεται. 

Μιχαίας δὲ γεννώμενον αὐτὸν ἐν τῇ Βηθλεὲμ 
προλέγων, ᾿Ηγούμενον ὠνόμασεν, ἔχοντα τὴν πρὸ 
αἰώνων ἔξοδον. 

Καὶ Ζαχαρίας παλιν, τὸν ἐρχόμενον Σωτῆρα τοῦ 
λαοῦ, ᾿Ανατολὴν ἔχειν ὄνομα ἔφη xal νομέα, καὶ 
Θ:οῦ σύμφυλον ἄνδρα αὐτὸν χαλεῖ, ῥομφαίας xas' 
αὑτοῦ ἐγειρομένης. 

ησοῦν δὲ αὐτὸν Σωτῆρα χόσμον τιχτόμενον, 
Γαθριὴ.} 6 ἄγγελος εὐαγγελιζόμενος τὴν γέννησιν 
αὐτοῦ, πρὸς τὴν Παρθένον χαλεῖσθαι μόνος ἔφησεν. 
Ὅπερ ὄνομα ἐσημαίνετο ἐν τῷ μυστιχῷ xal ἀῤῥήτῳ 
ὀυόματι, τῷ ἐν τῇ στεφάνῃ τῆς ἱερᾶς χιδωτοῦ ἐ πι- 
τεγραμμένῳ" διὰ τοῦ, τὸ ἰὼδ᾽ χαὶ ἣδ, σημαινομένου, 
ὃ ἐστι, δέκατον xal ὄγδιον, σαφῶς; ὑποδηλουμένου 
«τοῦ ἁγίου Ἰησοῦ, τοῦ Κυρίου τῆς δόξης ὀνόματος. 
ΚΈΕΦΑΛ. PNB' — Al δέχα ἐπιφάνειαι (98) τοῦ Κυ- 

piov τοῖς ἰδίοις γενόμεναι, μετὰ τὸ ἐκ vaxpoy 

αὐεὸν éyepünrat. 

Πρῶτον ταῖς περὶ τὴν Μαρίαν ἐν τῷ μνημείῳ. 

β. Τῷ Κηφᾷ μόνῳ, ὡς xat ὁ Παῦλος ἔφη " “ἜΠει- 
τα ὥφθη Kngg. 

Y'- Τῶν θυρῶν χεχλεισμένων, τοῖς μαθηταῖς, τοῦ 
Θωμᾶ μὴ παρόντος, τῇ μιᾷ τῶν Σαδθάτων. 


&. Tolg περὶ Κλεόπαν ἀπιοῦσιν εἰς τὴν Ἐμμαὼ, D 


ἐν τῇ χλάσει τοῦ ἄρτου. 
ε΄. Παρόντος τοῦ θωμᾶ, καὶ τῶν λοιπῶν μαθητῶν, 
8-:- xai τὸν Θωμᾶν ἐχάλει τὰς χεῖρας καὶ πλευρὰν 
ψΨηλαφήσαντα (99). | 
ς΄. Ἐν τῇ Γαλιλίᾳς τῆς ὑαλάσσης Τιδεριάδος, ἐν 
τῇ ἄγρᾳ τῶν pvy' ἰχθύων. 
v. Τοῖς πενταχοσίοις ἐφάπαξ, χατὰ τὸν Παῦλον. 
(v. Τῷ Ἰακώδῳ, κατὰ τὸν αὐτὸν Παῦλον. (1).] 


9» ]ga Lx. d. ** Jes. Lxn, 18. "Ὁ Doa, x1, 9 seqq. 7 Jerem. xxxui, 6. 


(98) Photius in Amphilochianis, interrog. 146, un- 
decies visum Christum docel. 
(99) Forte ψηλαφήσοντα. 
Parnot, Gn. CVI. 


minare, inquiens, Jerusalem ; venit enim luz tua, et 
gloria Domini super le exorta est?*, Alio loco Sal- 
vaiorem illum nominat, Dicite, inquiens, filie 
Sion, Ecce Salvator tuus adest **. Quin et Deum il- 
lum deprasdicat dicens urbibus Jua : Ecce Deus 
vester, ecce Dominus venit. in. potestate roboris, et 
opus cujusque in faciem ejus **. 


Jeremias vero Josedecum " illum, quod est, Deus 
justus, vocandum praedixit, Quin et Davidem illum 
prenominavit, ad convertendum et. salvandum po- 
pulum. 

Esechiel autem, ipsum Deum venientem ad pa- 
scendum et salvandum oves populi qu:e perierant 


B predicens, Davidem similiter vocavit "5. 


Daniel quoque, videt illum tanquam ΕἸ πὶ ho- 
minis venientem ad judicandum omnia. 

Osee vero, filium sibi natum in typum Salvatoris 
ex fornicante synagoga, vocare jubetur Jesrael 
quod significat, semen Dei. 

Micheas autem vaticinslus eum nasciturum 1n 
Bethlehem, Ducem nuncupavit, habentem proces- 
sionem ante saecula. 

Et Zacharias ibidem , venientem Salvatorem po- 
puli, Orientem habere nomen dixit; et pastoreu, 
et Dei contribulem hominem ipsum appellat, phra- 
mea adversus eum excitata. 

Jesum porro ilium Salvatorem mundi nasciturum, 
Gabriel angelus qui nuntiavit nativitatem ejus, apud 
Virginem solus vocari asseruit. Quod nomen in» 
nuebatur mystico atque ineffabili nomine illo, quod 
inscriptum erat coronz arc; sacra ; per significa- 
tionem jod et hed, id est per decimun elementum ἢ. 
et octavum lH. subindicato sapienter nomine sancto 
Jesu; Domini gloriz. 


CAP. CLII. — Decem apparitiones Domini snis 
facie, postquam ille e mortuis surrexit. 


Primo Mariz et sociis ad monumentum. 

2. Cepli soli, ut et Paulus perhibet inquiems ; 
Dcinde visus est Cephe. 

9. Clausis januis visus est discipulis, non prae- 
sente Thoma, feris prima hebdomad:. 

4. lis qui eum Cleopha abibant in, Emmao, in 
fractione panis. 

5. Thoma przsente, ac reliquis discipulis, quando 
quoque Thomam vocavit, ut manus et latus pal- 
paret. 

6. In Galilaa maris Tiberiadis, in captura. cti 
piscium, 

7. Quingentis simul, secundum Paulum. 

[8. Jacobo, secundum eumdem Paulum.| 


** Ezech, xxxiv, 


(1) Que hic uncinis includuntur Latine exstant 
iu versione Fabricii. Graxca proinde exciderunt νἱ 0 
typog. 

ἃ 


11| 


JOSEPPI 


172 


9. In monte in Galilea, utii przecepit illis Domi- A θ΄. Εἰς τὸ δρος ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ, οὖ ἔτάξατο αὐτοῖς 


nus, hixta Matthzeum **, 
10. In monte Olivarüm, quum in co'os ascendit. 


CAP. CLIII. — Quoties postquam in celum rediit, 
apparuit Dominus discipulis suis. 


Primum Stephano protomartyri interempto ab 
Judo»is, quum aperti sunt coli. 

4. Paulo ingredienti Damascum, ut sanctos vo- 
lebat abducere vinctos. 

$. Paulo in Jerusalett, quando apparens ei dixit : 
Ne timueris, Paule; sicut enim. testimonium perhi- 
buisti de me in Jerusalem, ita oportet ut Roma quo- 
que perhibeas. 

4. Jacobo justo, ut Hegesippns et Clemens msr- 
rant, quando adductus est ab Judzis in pinnaculum 
templi, ut diceret, quze esset porta Jesu. 


CAP. CLIV. — Quot idola coluit populus, relicto 
Dti veri cultu. 


Primo caput bovis, quod in deserto fecit Aaron. 


9. Initiatus Beel Phegor idolo Madianitarum. Post- 
ea l'hegor abominationi Judzorum : Bahalse atque 
Astaitibus, deabus Sidoniorum : Dagoni et Muscze, 
diis Aecaron : Molocho, et Cliamos idolo Moahb.. 
Thamuzum quoque, qui est Adonis, lamentat:e suat 
mulieres in templo, et in zedibus suis coluerunt : 
itemque solem in collibus et nemoribus, mactantes 
cis. 

$. Aclaz rex Juda eoluit etiam deos Damasci. 
Manasse vero ctiam divinaculos et ventriloquos , 
sculptas quoque imagines et altaria dazmuniis in 
templo flierosolymitano constituit; et per ignem 
traduxit liberos suos. At populus qui Israelis no- 
wine censetur, facta apostasia ab Jerusalem, coluit 
juveneas, quas erexit Jeroboami iu Dethel et Dan. 


CAP. CLV. — Quinam firmissimas amicitias serva- 
tére. 
David rex, ct Jonathan filius. Saul. Ahessalom, 
ei Jacob. Achab rex Israel, et Josaphat rex Juda. 


CAP. CLVJ. — Qnis rationalem in bruti animam D 


mutavit. 

Nabuchodonosor Babylomius, punitus &nnos vri, 
propter jactantiam. 

San, qni justos ac bonos mores, propter ínvi- 
diam contra David, in injustos atque malos mores 
mulavil. 

Judas ad discipulatum vocatus, et propter 4ta- 
riam facetus proditor. 

Nicolaus qui uaus fuit ex scytem diaconis, et in 
hvresim lapsus est. 


** Matth, xxxvirt, 16. 


(9) Euseb. H. E. lih. n, cap. 93. 
(5) Forte χληδ. 


ὁ Κύριος, xavà τὸν Μίατθαζον. 

t'. Εἰς τὸ ὄρος τῶν Ἐλχαιῶν, εἰς τὸν ὀύξαοὸν ἄνεῤ- 
χόμενος. 

ΚΈΦΑΛ. PNI*. — Ποσάκις μετὰ τὴν εἰ ὀὐρανὸν 
ἐπάνοδον, ὁ Κύριος τοῖς Ἰδίοις ὦ pan - 
tatc. 

Πρῶτον Στεφάνῳ τῷ πρωτομάῤτυρι ἀνάϊιῤθὙυμένῳ 
ὑπὸ τῶν Ἰουδαίων, τῶν οὐρανῶν ἀνοιχθέντων. 

β΄. Παύλῳ εἰσιόντι εἷς Δαμασχῆν, ἐν τῷ τοὺς ἄν ους 
δεσμίους ἐθέλειν ἄγειν. 

Y- Τῷ Παύλῳ εἰς τὴν Ἱεῤσυσάλῃμ, Ute ἐπιφὰνέϊς 
αὑτῷ ἔφη * Μὴ φοθδοῦ, llav.1s* ὡς γὰρ διεμαρτύβω 
περὶ ἐμοῦ εἰς "Iepovca.thp, οὕτως σέ δὲϊξ καὶ εἰς 
Ρώμην μαρτυρῆσαι. 

δ΄. Ἰαχὼδ τῷ 6ixalip, ὦ; Ἡγήδιππος χαὶ Κλήμης 
ἱστοροῦσιν (3), ἀναχθέντι ὑπὸ τῶν Ἰουδαίων, εἰς τὸ 
πτερύγιον τοῦ ἱεροῦ, ἵνα εἴπῃ είς fj θύρα ἑοῦ Ἰησοῦ. 


ΚΈΦΑΛ. PNA'. -- Πόσα εἰδωλεῖα ἐσεβάσθη ὁ λαὸς, 
τὸν Θεὸν καταλείψας. 


Πρῶτον τὸ βούχρανεν, ὃ ἐν τῇ ἐρέμω "Asgün 
ἐποίησεν. 

β΄. Τελεσθεὶς τῷ Βεὶλ Φεγὼρ εἰδώλῳ λ΄αδιανιτῶν * 
ἔπειτα τῷ Φεγὼρ βδελύγματι τῶν Ἰουδαίων, τῇ 
Βαὰλ καὶ ταῖς ᾿Αστάρταις, θεαῖς Σιδωνίων " τῷ Δα- 
γὼν χαὶ τῇ Μυίᾳ, ϑεοῖς ᾿Αχχαρών" τῷ Μωλὼχ, τῷ 
Χαμὼς εἰδώλῳ Μωάδ΄ καὶ τὸν Θαμοὺξ,. ὃς ἐστιν τ 
"Ἄδωνις, ἐθρήνουν at γυναῖχες ἐν τῷ ναῷ, xat τοῖς 
οἴχοις αὐτῶν ἐσεδάσθησαν, καὶ τὸν ἥλιον ἐν τοῖς βον- 


C vol; καὶ τοῖς δάσεσι, θύοντες αὐτοῖς. 


q'. ᾿Αχὰζ ὁ βασιλεὺς τοῦ Ἰούδα, καὶ τοῖς δΔαμα» 
σχοῦ θεοῖς ἐλάτρευσε. Μανασσῆ δὲ καὶ χλειξωνι- 
στὰς (2) καὶ ἐγγαστριμύθους, xai γλυκτὰ καὶ βω- 
μοὺς τοῖς δαίμοσιν ἐν τῷ ναῷ Ἱερουσαλὴμ ἐνέστησε, 
xai ἐν πνρὶ Ódiqc τὰ τέχνα αὐτοῦ" ὁ δὲ Ἰσραὴλ 
ἀποστὰς τῆς ᾿Ιερουσαλὴμ, ταῖς δαμάλεσιν ἃς ἔστη- 
σεν ὁ Ἱεροδολα ἐν τῇ Βεθὴλ xat àv τῇ Δὰν, ἐλάξρεν» 
GÉv. 

ΚΕΦΑΛ. PNE'. — Τίρες βεδαιοτάεαις φιλίαις 
ἐχρήσαντο. 

Aa618 6 βασιλεὺς, xo Ἰωνάθαν, ὁ τοῦ Σασὺλ υἱός" 
6 "A6tasaXóp xat Ἰχχὼδ (4). 'Ayak6, 6 τοῦ Ἰσραὴλ 
βασιλεὺς, xal Ἰωσαφὰτ, 6 τοῦ Ἰούδα. 

ΚΕΦΑΛ. PNG'. -- Τίς μετέβαλεν εἷς θηρίον τὴν 
ψυχήν. 

Ναδουχοδονέσορ, ὁ Βαδυλώνιος, ετ:νωρηθεὶς ἐπ’ 
ἀλαζονείᾳ, ἕτη ζ΄. 

Zac, kx διχαίου χαὶ ἀγαθοῦ τρόπου, διὰ φθόνον 
tiv χατὰ τοῦ Δαδιᾷ, εἰς ἄδιχον xai φαῦλον μετέδαλε 
τρύπον. 

Ἰούδας, χληθεὶς εἰς μαθντείαν, καὶ διὰ φιλαρ- 
γυρίαν' προδότης γενόμενος. | 

Νικόλαος, Ex τῶν ἑπτὰ διαχόνων γεγονὼς, χαὶ 
εἰς αἵρεσιν ἔχεραπεῖ;. 


(4) Forte Ἰοχό ex ll Reg. xiv. 











911 ANDRE/S CASSARIENSIS 





Nam cuf prima pagelle desiderarentur , nulliosque certi auctoris nomen volumen iiu . - 
ret, probabili ductus ratione, Methodio, quem in Joanuis Apocalypsin scripsisse audier.. - 
t'ibuit. Ad genus porro doctrinas quod auinet, illud est appriioe accuratum et oir: z 
ejim uno aut altero loco, eorum opinioni favere videatur, qui sanctos ante cor" Telle 
rectionem ad claram Dei viaslouem admitti Inficiantur, hoe tamen illius fidei cto: — zie 
derogat: siquidem ea tempestate doctrina lizv In controversiam vocabatur, c - ^ m 
theologos veluti rationi et Scripturs consentanea palam recepia erat. Verum bac ^ ἊΣ 
diversam Ecclesise sententiam, eam amplius tueri non licet. Ceterum opus boe pr» rok 
tivam linguam anteane a quopiam fucrit conversam', i4 equidem explorat: — 
euim iis duntaxat exceptis, qua Aretha hinc mutuatus in suum commentariun: amr x. 
aliter bic fore leguntur, aliter ibi), nihil quidquam unquam istiusmodi legeris: . "HR. 
sacculum loc studiosum et litteratum exsistat, orbisque late pateat, tierl. potet. 4 
stitui sit, quod nos hic prestare conati sumus. Occurreruut luca quidam δ — tisurmb 
ἰδὲ vehemeuter fallor, lacunosa, in quibus proinde quid auetor voluerit, «c. "dm * m 
divinandum uobis fuit. Ad ipsam vero conversionem quod spectat, majore ^ - 
cuitatis rauionem babuimus, quam cultus orationis, quamvis hunc q.. -—- - 
putavimus, sed quantum facultas et res ipsa patiebatur, consectari studein. 
perstitiose; neque enim certi alicujus auctoris verbis nos alligare vo'uiz- A» 2» εἷς 
aliud sit Grzca (ldeliter vertere, aliud suas cogitationes eommodis ver... F 
certo consilio retinuimus, tametsi haud ignoraremus, Latinum et Gr»c:: 7 «- 
nonnunquam inter se discrepare, et qu:edam preeierea occurrere, au .- —Zw 5" 
efferri potuissent. Vale, Lector, et nosirum hunc conatum pro iu» - —v, aA tle deu 
—— GÁ 
CAPITA APOCALYPSEOS THEOLOGI. — & KEdAA V^ ^ omi cim ran 
is Jesu Christi, Sermo 1, Cap. 4. , ; 2 ! . 
Ur Desine in meti tem candalabrorum P , ORcud ur SLE TEC ᾿ 
(hoc est Lalari νέείδὶ iudgtum conspezeri γὰ 35 7 e € 
de d Epherinas Ecclesies. angelum destinata , ᾿ δ. Ὦ "Ἢ exte; sl Aoc y 
"M ; πώ... CAU T oJ üÓ m τῷ Àxo- 
Cujusmodi Smyrnensis Ecclesim angelo sini indi- T... e 
cata. Sermo ἃ, . . A. GyyéAUs . "nmi die κηρύξαι 
Cujusmodi Pergamensis Ecclesie angelo fuerim T: v. 
ignificala, . doe - - 
ἀ ΡΝ Thyatirensis Ecclesie angelo significata * pM — Hüpü ra tn raa cx-——] νευμα, 
' Q0 ΟῚ — "uum. οἱ rir βὲ 
De iis que Sardiane Ecclesia angelo significata 


sunt. Sermo 5, 7. 
Cujusmodi significata fuerint angelo Eccfeske ῬΑΊ- 
adelphie, S. 
Qualia Laodicensinm Ecclesi angelo. significu 
[xerint. 
De ostie quod in colo visum. ext aperium " 5. . 
ciginti featnor senioribus, et. aliis quibusdam, . 
διε or ine consequuniur. Sermo ὦ, 
De libro septem sigillis obsignato,quem nulla ;: 
natura aperire poluit, 








Ui Aguus qui. habet seplem cornua. aperue 


ru, 

Solutio primi sigilli, per quam. apostolorum 4. 
ctrina designatur. Sermo 

Secundi sigilli solutio, qua praelium quud :- 
contra fideles ineunt, describitur, 

Soluiiotertii sigilli, que illortm ἃ Chr 
ciionem proponit, qui minus firmiter in. ipa: 
derant, 

Soluito quarti sigilli, qua iliorum flan: 
neaniur qui propter animi mollitiem εἰ uup«. 
Domiuum negaverunt . Sermo 6, 

Solutio quinti sigilli, que sanctorum cla». - 
Deum proseculi cousumiatione proponit , 





Sexti sigilli solutio, qua plagas que sul 
Icstrophen. mortalimn | generi. injerenius 
di t d heminm 
centum quadraginta quatuor 
qui a quatnor angelorum plage illesi c aano. δεῖν 


Sermo 


7 901 
. 
- LI 


' cocsetaatgm oxemplae ez Peipubliex 

71 CI4AmSISS enim qu:e ducalis biblio- 

τ t4, sugustsia"s iamen codex. multis loeis 

"o cts» Ósaplensis, sed Merhodii titulum, Verum 

* 'wm in ipsa praefatione, tum alibi perszee 

7 7 *' eorum indieem confecit, eulpa omnino caret. 
o» ar suetoris nomen illud volumen praizum lia- 

v 0 de5nnis Apocalspsim seripsisse audierat, opus illud 


7" v  "w'i« nerent, cnjus errores. duos animadverti. 

tem τ τὴ odis antistite nosteriorem fuisse, extra contro- 

"o 70x59 τἀν Hoe -nim verum non est, et quomoJo ἃ 

- o '^4 ^ne am slim prorsus. Dasilii Caesariensis archiepi- 

-c CUerem τοῦ tuarienem faeiat. uL mihi accurate legenti constitit. 
Com ám o s7emim vennamm antiquiorum frequentem mentio- 
Cice 0 nm cChuervet : nde argumento contrario nec improba- 

ti coouif2^o ΟΠ Cuopaarmonsem arcliiepiscopum, qui dubio 

"nme ciem andis «νι τς 1 cum alos seriptoribus dedisset, unde suum 

- ^*^. ' wlezn:o. irorsus— enperasset. Secundus error est, dum 
cm Ὁ dethedinm 2bcarclham ConsLantinopolitanum his verbis ; Et 
Toa c» annone ΙΔ ad 18 sciibil, elc. Hac enim cilglio: c 


΄“ ““ 0 o c. csbcniset»n o ghmis ΠΡΟ ix. temporibus. Nam licet ad 
totom o e to osa frariióng gem orolert, enm camen ilium indoctus εἰ 
009 s cet adm ota ἄφες roserat, uuserte liac haliucinalio:ue aatem 

/ mns lundi calringreho "unstantinopelitani, quem. cum Metbodia 

— Stm cn gPauet o dotueg.ns intem, natriareha. Counstantinopolitanus 


- - 769-5350. δὴ 183 τ9 * à Jnini obiit, 4 babent Acta Joapgis Aua- 
T0000 wmii&ét το atla Lane Peitaui versionem, hic Andreas Cz- 
voco 005 mne8 τὶ φίδι uaa «oni. annis eireiter 99. Megliodio patriar- 
- ᾿ νᾶ — nu 'ner corsieunem n Bibliotheca γυίφτα Patrum editionis 


.- — 5. mesi ἢ. 214}. ὃ ἢ auis euutianibus omnibus, usque ad Maximam 
με - ud  wüa gs eonens ter Opera. D. Chrysostoini sic habet : Ὃ ξὰ 
-- (to cumamTee sv τύκοὰ ἐξέθετο οὐπως " ediliouis Commelina anni 1596, 

—- - "s τ eMgA-R ni ag. ὃ. 
- ὧν x» ^ c-cuA— GAWTRAGNBEA ns i0Ccta9 creditur. aecedamus, Joannes Jacobus Frisius in 


---——5 . FRI. ἡ :U:SCÓnum nno 349. e£. Aretham eiusdem sedis aniistitem, 
Uic “τὸ o00mNw GO aornsdonborgs leivicus in Theatro lustorico, pay. 106, edirionis 
oH ἧς |. 4 ΟΣ ΜΒ An svncnronos constituat. Guillelmus Caveus in. JZlisto- 
——-cw 3 cUIoFTNHS s 034 dALKCIS. Andream anno 500, pag, 379, Aretliam anno 540 alli 
ὙΠ15. ΟΜ "Πῆδηι amnietus. acobus Perizonius in erudita. Dissertatioue ad- 
ucmp ool γε, ΔΩ͂Σ s! τὺ τοῦ izivQ4&303:. cap. $. pag. 40, de big duobus ita 
-orm na COMIBEAIID aod6roP ! pi3renss tommentarios in. epitomen, atque ideo locu» 
2. τοῦ σέναν 3 GpPFEUE SunL o; ds Agdr&P. qu) seeuio iv, successit Dasilio Magno in 
e L2... οἶδ ρα ΣΕ. 2CU ca-àA:ciüja ose Dedertur ad seulum vi, atque ila longe an« 
"m C. ΟΣ ΠΏΣ se €aHdicz cibiecrr'unL 20 pügrum amen auctoritate ad prohandam verbi 
ear D APIBS4€eudscsdnureds Siepnanus, p. 08. » Πα incaute vir doctus 

SCORES aeui. .'Ut4as μπὲ Amdream (Cesarem Cappadocum archiepi- 
τ w iub esc, δέκ δα dum Andream eumdeia suc- 
ireneDienpo, qui anno 369 episcopus factus, 


- 


rwr 5^7 


-o— ——— - δ᾿ βὶ ἂν ν" κῳ *dla 
B *" » 
- ^ - .α — "ὦ 


^ Td. . u ὦ ΕΔ ἮΝ * LL 


am HM v LeCUC aad LT ᾽: 


* M 

empor s cc 9.dide προς (δὲ à4scous sadwarii, juxta. Baronium in Annalibus 

᾿ a Da. íi IU WE auuum 9 l la: 

PU - ἀ εἰ tim διωὶ mM S ERE vor νδὶ &culu x ad M Ιὸ e 920 c 1 
bn 20 .sca ag WIug] css eae im commentarii hujus, ut aliquid ab eo expi- 
ouo ox on tosta n ussrivsem areliepiscopuro, hujus expositionis 
"" " vaMQ à ΠΝ ΗΣΑΥ ον τς ἀμνὺ εἰ Bellarminum, et scriptorem ejus Ca- 
παι «πεν. ὑφ wel ον, lunge turpius quam ego in late Simeo- 
obilbin κὰν ou nens LL Auctor bujus commentarii in Apocaly- 


e oq UH 
δὴ EE ec -—— (7 & 


Gib. Ue T-rctme o. Ao ΡΑΚΊΜΝΙΣ ον 
. "5c 7 τὰ πο are OUR ABA. (c 


aav, Cuv sxuiis Ecclesi: quinque et sex primis 
aua scs HUrunt. Ergo hie auctor spectat tantum ad 
: i tor ia 

αν . «ἀρ ον πὸ ὑψας sols EIE verbis, ut. profitetur expresse 3uc | 
] ΜΝ an ,'aasaangut 1o. 773. o cegorium Thcologum, Cyrillum Alerandri- 
᾿ [im (usus m c Hiogalutum, divinum fideque. dignum 


sao0dMIUN c 


ea Alb 0) κα 


* "Ὁ 




































σὰ μὲν ἢ ἀνακαινιζο- 
" μάλιστα δὲ ol τὸν 
| xai ἄσθεστον φυ- 
τ ἐμπεριπατήσειν ἐπήγ- 


δὲ δι ήσουσιν ἔτι. 
τὸν οὐράνιον xal τὸ 


morobe [d] ἥλιος, οὐδὲ 


M, οὐκ ὀδυνηθήσονται, τοῦ 
vv 0e. 


νὰ μέσον τοῦ Opóvov, 
“δηγήσει αὐτοὺς ἐπὶ ζώσας 
ἐξαιϊείψει ὁ Θεὺς κᾶν 
ρει αὐτῶν]. 
πύὐτοὺς, δηλοῖ ὅτι οἱ ὑπὸ τοῦ 
τιὐυύμενοι, ἐπιδρομὰς λύχων οὐ 
πιμπομένων [τῶν λύχων] εἰς τὸ 
113* ἐπὶ τὰς χαθαρὰς xal τρανο- 
υοήσεων πηγὰς ἀύλως ποιμαν- 
M3; διὰ τοῦ ὕδατος τοῦ χαὶ ἤδη 
Ὁ τοῦ [θείου] Πνεύματος χαραχῖη- 
τὸς τοῦ Κυρίου περὶ τοῦ εἰλιχρινῶς 
στῆς, ὅτι Ποταμοὶ ἐκ τῆς κοιλίας 
" ὕδατος ζῶντος. "D οἱ ἅγιοι τότε 
cuoi, ἐν ἀγαλλιάσει xal εὐφροσύνῃ 
» ται " τῆς μεριχῆς γνώσεως xatap- 
τελείαν χτώμεγοι, καὶ τὴν τροπὴν 
ἃς ἀπεχδυόμενοι. 
exsultatione degent : 


Ens IN APOCALYPSIN. 
4 δὲ, τὰ σαφῇ t€ χαὶ A lantum dies, non sole hoc qui sensibus objieitue, 


286 


iiustrata; sed Sole justitiz, qui mente cernitur, 


illuminate. Forsan etiam per noctem profunda pror- 
susque abdita cognitionis mysteria denotantur : per 
diem autem quadam evidentia captuque facilia. 


Templum sutem Dei est quevis creatura. per Spi- 


-*ere homines ili qui vivum inexsünctumque Spiritus — pignus fideliter 
ique Dominus se habitaturum et aubulaturum promisit. 


VII, 16. Non esurieni neque sitient amplius. 

Merito istud : habituri sunt enim panem illum 
celestem, viteque fontem. 

Nec cadet super illos sol, neque ullus eestus. 


τ τῶν διὰ τοῦ ἡλίου xaV B. — Neque enim ullis amplius tentationibus, quz per 


solem et ardorem signiücantur, tunc vexabuntur 
vel affligentur : transacto nimirum jam omuium 
certaminum tempore. 


VM, 17. Quoniam Agnus, qui in medio throni est, 
reget eos , et deducet eos ad. vivos fontes aquarum ; et 
absierget. Deus. omnem lacrymam αὐ oculis eorum. 


Qui, inquit, tum temporis ἃ Christo pascentur, 
]uporum incursiones amplius non formidabunt; 
quippe cum omnes tunc lupi in gehennz incen- 
dium, quod nunquam exatingultür , amandandi 
sint. Deducentur autem ad liquidos purosque di- 
vinarum intelligentiarum fontes, per aquam desi- 
gnatos : ibidemque non crassa nut, corporea pa. 
scentur et po:abuntur esca vel aqua, sed immateriali 
et spiritali. Quin boc ipso quoque tempore fous 
ille suavem divini Spiritus liquorem futdere nun- 
quam desinit. Neque enim Dominus (rustre de illis. 
qui sincere in ipsum credituri erant, fore. przdixit, 
«i flumina. aque vive de ventre. iliorum dimana- 
rint !! : qua sancli ubertim tunc potati, ia. perpe- 


etenim scientia illa quz ex parte est, exuti, perfectaque locuple- 


αἱ preeterea mutatione et corruptione liberi, seternam beatamque vitam. ducturi sunt, 


ΚΕΦΑΛ. ΚΑ΄. 


é600ymc σφρατίδος, “δηλοῦσα ἀγγε- 
υψγάμεις προσά γδιν» τῷ Θεῷ τὰς τῶν 
προσδυχὰς, ὡς θυμιάματα. 


CAPUT XXI. 


Solutio septimi sigilli, qua explicatur deis ange- 
lice virtutes sanctorum. preces. veluli thymiama 
quoddam Deo offerant. 


z ἤνοιξε τὴν σφραγῖδα τὴν ἑδδόμην, ἐγέ- p Vill, 4, 2. Et cum aperuisset sigillum septimum, 


M àv τῷ οὐρανῷ ὡσεὶ ἡμιώριον" καὶ 

bc ἑπτὰ ἀγγέλους olérósxior [τοῦ θρόνου] 

οὔ ἐστήχασι" καὶ ἐδόϑησαν αὑτοῖς ἐπκεὰ 
TTec- 

νῶς ὁ ἀριθμὸς τῶν ἑπτὰ ἀγγέλων τῷ ἁγίῳ 

υ παραλαμβάνεται, ὡς τῷ αἰῶνι τούτῳ xa τῷ 

νχτισμῷ xaX ἀνακαύσει τῶν ἁγίων σύστηιχος " 

χἀνταῦθα ἐπὶ τῇ Σύσέι εἧς ἐδδόμης σφραγὶ- 

c, ἢ λύσις τῆς Ὑηΐνης αολιτείας διασημαΐνεται" 

τὰ ἀγγέλων διακόνσύντων ταῖς χατὰ τῶν παιδείας 

πολᾶάδεως δεομένων δοϑῥώκων μάστιξιν. Ἢ δὲ 

Th 554 τὴν τε ἀγγελικὴν εὐταξίαν χαὶ εὐλά- 

lite, τό ve tal τῆς δευτέρας. καρουσίας ἄγνωστον" 


9 Seen, vi, 36. 


k 


factum est. silentium in calo media fere hora. ΕἸ vidi 
septem angelos in conspectu Dei, el dat sunt illis 
septem tuba. 


3A Frequenter et füniliariter admodum hic 
sanctus septenarium n&merum assumit; ut qui prze- 
sentis saeculi symbolum prae ferat, et ad salba- 
tismum sanctorutque requiem recta tendat. Quare 
hoc quoque loeo per septimi sigilfé solutionem aliud 
hihil denotari putandum cst, quam impendentera 
regni tetrenj terrenzque vit: οἱ conversationis 
(iuem et dissolutionem. Cui rei subservient scptem 
angeli ad aupplicia hominibus qui disciplina et ca- 


COMMENTARIUS IN APOCALYPSIN. 


293 


σαντες, ἀτελευτήτου τύχωσι χολάσεως" καπνὸν À stellam, de qua liic sermo, divinum esse angelum : 


δὲ, τὸν προηγούμενον τῶν πονηρῶν ἔργων τῶν προσ- 
δολὼν αὐτῶν ξόφον " ὧν παραδειχθεισῶν ἐξευσία 
τούτοις βασανίζειν τοὺς ἀνθρώπους δέδοται. Ἡ δὲ 
τοῦ ἡλίου χαὶ τοῦ ἀέρος σκότωσις, τὴν τῶν ἀπο- 
λανόντων ἀνθρώπων τοῦ φωτὸς αὐτῶν δηλοῖ ψυχικὴν 
τὐφλωσι) ^ J| τὴν ἐπὶ τοῖς δυσχερέσι διάθεσιν * σχό- 
τὸς γὰρ τοῖς ἐν ὀδύναις «b φῶς νενόμισται. Τὸ δὲ τὰς 
νοητὰς ἀχρίδως πλήττειν τοὺς ἀνθρώπους χατὰ τὴν 
«ὧν σχορπίων ὁμοιότητα, δηλοῖ τὸ ἐν τῷ τέλει τῶν 
πονηρῶν πράξεων τὸν βλαπτιχὸν τῆς ψυχὴς ἐγχε- 
χρύφθαι θάνατον * ὃν ὑφίστανται ol μὴ σεσημειωμέ- 
vot τῇ θείᾳ σφραγῖδι τὰ μέτωπα" xal τῷ φωτισμῷ 
τοῦ ζωοποιοῦ σταυροῦ διὰ Πνεύματο; ἁγίου [μὴ] 
περιλαμπόμενοι!, ὥστε χατὰ τὸν Δεσπκοτιχὺν λόγον 


bunc autem malignos demones, quos Christus 
bomo factus ad abyssum ablegaverat, inde rursum 
ad tempus, secundum sapientem Dei permissionem, 
educiirunm ; quo ante seculi consummationem, quie 
ipsorum sunt propria molientcs, suppliciis demum 
nunquam finem babituris mancipentur. Fuotum 
autem, significare teuebras illas quz ex improbis 
illorum conatibus atque insultibus ore, potestatem 
illis faciunt homines, quos seduxerunt, exeruciandl 
οἱ divexandi. Ást vero solis εἰ aeris 39 obscuratio, 
interiorem hominum, qui luce illorum utuntur, 
cecitatem, aut pravam sane eorumdem in rcbus 
adversis dispositionem insinuat. Siquidem lus, 
ilisqui in gravioribus doloribus et cruciatibus 


[μηδὲ] λάμπειν καὶ ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, τὸ B versantur, obscuritas videtur. Quod autem | intelli- 


φῶς; αὑτῶν, πρὸς δόξαν τοῦ θείου ὀνόματος. Τοὺς 
δὲ χέντε μῆνας τοῦ βασανισμοῦ αὐτῶν, σημαίνειν 
ἡγούμεθα, ἣ τὸ τοὐϊχρόνου μιξρόν" Εἰ γὰρ μὴ ἐκχο- 
“δοξώθησων αἱ ἡμέραι ἐκεῖναι, οὐκ ἂν ἐσώθη 
στᾶσα σὰρξ, χατὰ τὸ Δεσποτιχὸν λόγιον " ἃ χρόνον 
τινὰ πεμπταῖον, διὰ τὰ; πέντε αἰσθήσεις, δι᾽ ὧν ἡ 
ἁμαρτία col; ἀνθρώποις εἰσέρπει " f) xatphv ὡρισκέ- 
vov, Θεῷ δὲ μόνῳ γνώριμον. 


gentes ἰοειδία! ad scorpionum similitudinem feriunt, 
mortem auwims in pravis operibus inclusam ad 
finem se prodere indicat; quam ctiam sustincbunt 
quotquot frontes divino sigillo signatas non habent, 
neque vivificie crucis luce per Spiritum sanctum 
undequaque illustrati sunt, ila ut jux!a. Domini 
verbum luceant coram hominibus, qui lumen illo- 
rum ad divini nominis gloriam referant. (Qmingue 


porro mensium spatium , temporis, quo afflictio el cruciatus ille durabit, brevitatem exprimcre arbi- 
tramur. Nisi enim Dominus abreviasset dies. illos, scribit Marcus, mon. fuisset salva. omnis caro ** : aut 
alium quemdam quinarium — numerum propler quinque sensus, per ques peccatum in animam 
gilabitur : aut aliud tempus delinitum, soli Deo notum. 


Kal ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείγαις, ζητήσουσιν ol 


IX, 6. Εἰ in illis diebus querent homines. mortem, 


ἄγθρωποι τὸν θάνατον, καὶ οὐ μὴ εὑρήσουσιν C el noninvenient eam : el desiderabunt mori, el {ποίει 


αὑτόν" καὶ ἐξιθυμήσουσιν ἀποθανεῖν, καὶ φεύ- 
' £ste4 ὁ θάγατος ἀπ' αὐτῶν. 

Καὶ ζητήσουσιν οἱ ἄγθρωποι τὸν θάνατον. 
Καὶ διὰ τούτου ἡ ὑπερδολὴ σημαίνεται τῶν καχώ- 
σεων, "Ἔθος γὰρ τοῖς ἐν ὀδύναις, ἐπιχαλεῖσθαι τὸν 
θάνατον. Τὸ δὲ, τοῖς αἰτοῦσι τοῦτον ἐν ὀδύναις μὴ 
παραγίνεσθαι, τῶν θείων χριμάτων ἤρτηται οἷς 
λνυσιτελΣ; κρίνεται, τῇ πιχρίᾳ τῶν ὀδυνηρῶν ἔπιφο- 
ρὼν ανυγητὴν γίνεσθαι τοῖς ἀνθρώποις τὴν ἁμαρ- 
«ἰαν, ὡς τούτων μητέρα xal πρόξενον. 


Kal τὰ ὁμοιώματα τῶν ἀχρίδων, ὅμοια ἵπποις 
ἡτοιμασμένοις sic πόλεμον. Καὶ ἐπὶ τὰς xega- 
Aüc αὐτῶν ὡς στέρανοι ὅμοιοι χρυσῷ " καὶ τὰ 
πρόσωπα αὐτῶν, ὡς πρόσωπα ἀνθρώπων. Kal 
εἶχον' τρίχας ὡς τρέχας γυναικὼν" καὶ οἱ ὀδόντες 
αὑτῶν ὡς Atórtor ἧσαν καὶ εἶχον θώραχας, ὡς 
θώραχας σιδηροῦς. 

Καὶ τὰ ὁμοιώματα τῶν dxplbwr ὅμοια ἵπποις 
ἠεοιμασμένοις εἰς πόλεμον. Διὰ πάντων τούτων 
καὶ τῶν ἐφ: ξὴς λεχθησομένων, τὰς ῥηθείσας áxplóac 
«κιμωρητιχοὺς θείους ἀγγέλους τινὲς ἐξ: λλδοντο, 
παραθολιχῶς ἐξ ἑχάστου τῶν εἰρη μένων τροπολογου- 
μένους " ἣ διὰ τὸ φοδερὸν καὶ χαταπληχτιχόν " ἣ διὰ 
«ἢ cay): ἣ διὰ τὸ χολαστιχὸν τοῖς ἀξίοις ἐπάγον τὴν 
dv γεέννῃ κόλασιν. Οἶμαι δὲ xaX διὰ τούτων τῶν 
ἀκρίδων τοὺς πονηροὺς μᾶλλον νοεῖσθα: δαίμονας, 


93 Marc. xui, 90, 
PAThoL. Gn. CVI. 


mors ab eis. 


Per hsec ingens suppliciorum magnitudo subin- 
dicatur : solent namque qui magnis cruciatibus 
detiuentur, mortem invocare et exoptare. Quod 
autem ad eosqui in tormentis vitam degunt, vo- 
cata non accedat, illud ex occulto Dei judicio pro- 
venit : judicat enim is mortalium generi utile ac 
salutare esse, peccatum quod tormentorum parens 
et conciliator est, penarum quz inferuntur, ama- 
ritudine et gravilate exosum illi reddere. 

IX, 7-9. Εἰ similitudines locustarum, similes equis 
paratis ad prelium ; et super capita earum. tanquam 
corond similes auro ; εἰ facies earum tanquam facies 
hominum. Et habebanl capillos sicut. capillos mulie- 
rum : el denies earum quasi leonum erant : et habe- 
bant loricas sicuti loricas ferreas. 


Per hiec omnia et; ea praeterea qux mox. &ulji- 
cientur, ut quidam putant, insinuatur, lockstas de 
quibus hoc loco agitur, angelos esse divinze puni- 
tionis administros, per singula arma et ornamenta, 
quz parabolicos hic exponuntur , et metaphoricos 
illis tribuuntur, delineatos, Tribuuutur autem haec 
tam varia et a:Imirabilia illis, vt ipsi aiunt, ad dc- 
signaudam adinirabilem qua pollent virtutem , sive 
sontes lerrere, sive. gehenna supplicia promeritos 


ἊΝ 





8 
KESAA. AE. 


δήμης cikix7Toc. καὶ ὁρνεύντων 
πρὶ τὰς δα der ἐπὶ τῷ e lleccg zp'cux. 


Καὶ ὃ ἔδθεμος ἄχ: ελος àcd Asics - καὶ ἐχέγοντο 
φυναὶ με: λοι ἂν ty οὐρανῷ, λέγευσαι" "Erí£rsto 
4 βασιδεῖα τοῦ υόσμου. τοῦ Κυρίου ἡρῶν͵ καὶ 
ποῦ Χριστοῦ αὐτοῦ" καὶ βασιλεύσει οἷς τοὺς 
αὐῶνας rur alirur " παὶ cl εἰποσιτόσσαρες xpe- 
σθέεεροι εἰ bràser τεῦ Θοοῦ παθήμενοι ἐπὶ τῶν 
Θράνων αὐεῶν. ἔπος» ἐπὶ τὰ πρόσωκα eiver 
seh προσεκόνηςαν τῷ Osp, «λέγοντες " Εὐχαρι- 
στοῦμέν cos, Κύριε ὁ Θοὸς ἡμῶν) ὁ παντοκρό- 
τωρ, ὁ ὧν καὶ ὃ ἦν ἵκαὶ ὀδρχόμενος,) ὅτι εἴληφας 
τὴν δύναμρέν cov τὴν μεγάλην" καὶ ἐδασίλευσας" 
sel và ἔθνη ὠργίσθησαν. 


vOMMENTARIUS IN APOCALYPSIX. 


318 
CAPUT XXYIIT. 

De septima tuba, et osnctis qui Beum ob faturum 
jedicium celebrant. 


Xl 15-48. Et septimus angelus tuba cocinit οἱ 
[fecta sunt veces magna in celo, dicentes : Fectum 
est regnum hu;us mundi Domini nostri οἱ Christi 
ejus, εἰ regnabit in seacula seculorum : Amen. à 
weiatl quaiusr seniores, qui ia conspectu Dei sedent 
in sedibus suis, ceciderunt in [acies suas, et odoraue- 
runi Deum, dicentes : Gratias agimus tibi, Domine, 
Deus omnipotens, qui es, et qui eras et qui venturus 
42 : quia accepisti sirtutem (uam magnam , ei re- 


. gesti. EL irata suni gentes. 


Kévcsule πάλιν [χαὶ] τοὺς ἁγίους ἀγγέλους καὶ D — pic rursum docet sanctes angelos , et bomiacs 


φοὺς ἀγγελικῶς πολιτευδαμέγους εὐχαριστίαν ἀνα- 
πέμπειν τῷ Θεῷ φησιν" ὅτι ἣν ἐξ ἀρχῆς ὡς Θεὸς 
βασιλείαν ἐκέχτητο, λαδεῖν δι᾿ ἐμᾶς ὡς ἄνθρωπος 
δξίωσε" τοῖς δὲ ἀπίστοις ἔθνεσιν ἐπὶ τούτῳ ὀῤγι- 
σθεῖοιν ὡσὰν προσφάτῳ καὶ ξένῃ διδαχῇ μαχροθυ- 
μεἧσες, ἐπὶ τέλει τὴν δίκην ἐπήγαγε. Διό φησι" Kal 
ἄλθεν ἡ ὀργή σου, καὶ ὁ καιρὸς τῶν νεχρῶν. 


qui angelicam vitam ducunt, una quasi voce atque 
consensu Deum laudare, gratiamque eidem persol- 
vere, ut qui reguam illud, quod jam inde ab iaitie 
ia omnes tanquam Deus obünuerat, novissimis 
temporibus a Deo nostri causa tanquam homo sus- 
cipere non recuiaverit, perüdisque gentibus, qua 
ipsi tanquam recenti novaque et peregrina doctrina 


stenti, iafestis animis repugaabant, post diuturnam patientiam, justam tandem aliquando judicii con- 
demaationisque poenam infixerit. Quare etiam mox subjungit : 


Kal ὅλθεν ἡ ἀργή σου xal ὁ καιρὸς τῶν vs- 
sper, κριθῆναι καὶ δοῦναι τὸν μισθὸν τοῖς δού- 
Joc σρυ τοῖς προφήταις, καὶ τοῖς ἁγίοις, [xal] 


toic φοδουμένοις τὸ ὄνομά σου, τοῖς μικροῖς καὶ C 


τοῖς μεγάλοις " xal διαφθεῖραι τοὺς góalporcac 
εὴν γὴν. 

Καιρὲν τῶν νεχρῶν δηλῶν, τὸν χαιρὸν τῆς τῶν 
γεχρῶν ἀναστάσεως" ἐν ᾧ xác: χαταλλήλως 
δοθήσεται τὰ ἐπίχειρα. Διὰ δὲ κῶν προφητῶν xal 
τῶν ἀγίων καὶ τῶν φοδουμέγων τὸν Θεὸν, τὰ τρία 
εἰχὸς νοεῖσθαι τάγματα, τῶν [ἐν] ἑχατὸν χαρποφο- 
ρούντων, xaX [ἐν] ἑξήχοντα χαὶ τριάχοντα τῶν ἀπο- 
στόλων ὁμολογουμένως τῆς πρώτης τευξομένων 


λήξεως, καὶ τῆς ἐπὶ δώδεχα θρόνων ἱδρύσεως. 


Ἁικχροὺς δὲ καὶ μεγάλους, εἴτε τοὺς ἥττονας ἁγίους, 
καὶ τοὺς μᾶλλον τούτων ὑπερέχοντας εἴτε μιχροὺς, 
ὡς: ἐξουδενωμένους τοὺς ἁμαρτωλούς " μεγάλους 
δὲ, τοὺς διχαίους νομίζομεν λέγεσθαι. 


ΚΕΦΑΛ. ΔΙ᾿. 
Περὶ τῶν διωγμῶν τῆς 'ExxAncluc τῶν προτέρων 
xal tor ἐπὶ τοῦ ᾿Αντιχρίστου. 

Kal ἡγοίγη d γαὸς τοῦ Θεοῦ iv τῷ οὐρανῷ" 
καὶ ὥφθη ἡ κιδωτὸς τῆς διαθήχης τοῦ Κυρίου ἐν 
τῷ ναῷ αὐτοῦ" καὶ ἐγέγοντο ἀστρακαὶ͵ καὶ φωγαὶ, 
xal βρονταὶ, καὶ σεισμὸς, καὶ χάλαζα μεγάλη. 

Διὰ τεῆς ἀνοίξεως τοῦ obparov, καὶ τῆς ὁράσεως 
τῆς κιδωτοῦ, cv ἡτοιμασμένων ἀγαθῶν τοῖς ἁγίοις, 
δηλοῦται ἢ ἀποχάλυψις " ἅπερ ἐν τῷ Χριστῷ, ἐν ᾧ 
χατῴχησε πᾶν τὸ πλήρωμα τῆς θεότητο: σωματι- 
χῶς, πάντα χέχρυπται, χατὰ τὸν ᾿Απόστολον" τότε 
δὲ ἀποχαλυφθήσεται, ὅτε τοῖς ἀνόμοις xai ἀσεδέσι 
ςωναὶ χαταπληχτιχαὶ xal ἀστραπαὶ xal βρονταὶ 


ΧΙ, 10. Et advenit ira tua, εἰ tempus mortuorum 
judicari, et reddere mercedem servis. tnis prophe:is, 
δὲ sanctis, et timentibus nomen (uum, pusillis et 
magnis; εἰ oxterminandi eos qui corruperua— ter- 
rem. 


Tempus moriuworum , generalis resurrectionis 
tempus appellat, in quo uuicuique pro meritorum 
ratione, aut premia persolventur, aut supplicia 
irrogabuntur. Per prophetas autem, et senctos et 
Deum timentes, tres, ut opinor, hominum ordines 
assignat : unum, eorum qui centesimum fructum 
reddidere : alterum, qui sexagesimum : tertium et 
postremum, qui trigesimum : e quibus Apostoll 
potiorem citra controversiam sortem adepti suat, 


et sedes preterea judiciarias. Pusillos autem et 


segnos, minus magisque sanctos appellare puta- 


. mus ; aut parvos certe, rejectaneos peccatores vocat; 
p *n«gnos outem, justos et sanctos. 


CAPUT XXXIII, 
De prioribus et. novissimis Ecclesie persecutionibus. 


XI, 19. Et apertum est templum Dei in calo, et 
visa est arca lestamenii ejus in templo ejus, et facta 
sunt fulgura, εἰ voces, et terre molms, el grande 
magna. 

Per celum. patefactum, εἰ arcam. testamenti iu 
ccelo visam, bonorum, quas sanctis istic preparata 
sunt, manifestatio significatur; A49 ea autem omnia 
in Christo sunt reposita : in illo namque, Juxta 
Apostolum, habitat omnis plenitudo divinitatis cor- 
poraliter : tum. autem bona hzc orbi patellent, 
quando (errifiez voces, et fulgura, et tonitru iu 


43] 


ANDRE.E CESARIENSIS 


Sunny à. wrgo ilius eruetuvit, boc est, ingentem A 959o2;] τὴν τοῦ πλάνου fzobov, kx Ξοῦ στόμα. «ὃ. 


hupiorum virorum, aut malignorum damonur, 
uut Iufesturum tentationum multtudiiem, adversus 
Nau viuit; quo bac ratione eain, si queat, in 
berviluleu redigot, At. Lerro, iuquit, juvit illam. 
juvit outeu) aut vie longitudine, aut locorum squa- 
lore εἰ siccitate, improborum bominum impetus 
sistens, tewtationumque flumen ejus rei causa 
ejecium sbsorbens, et sanctorum denique submis- 
tipne, qui vere recteque dicere solent: Ego sum 
levra εἰ cinis **, omnes superbi diaboli laqueos 
euervaus : nibil enim, ut divino Antonio ab angelo 
Índicatuig est, diaboli vires ita frangit sicui humi- 
jitas. 

855 XII, 17. Εἰ iratus est draco adversus mulierem, 
el abit ut faceret prelium cum. reliquis de. semine 
ejus qui. custodiunt smandata Dei, εἰ habent testi- 
s.onium Jesu. Christi. 

filustrioribus Ecclesi: magistris, iisque qui ter- 
rau resque terrenas despectui liabcbaont, ad eremum 
veluti ad arumnosum exsilium translatis, ita ut 
borum compos fleri amplius non valeat, draco vel 
Antichristus ípse contra eos aciem mox convertet, 
juquit, qui. Christo in terra hac militant. llos eni 
velnti terreno pulvere olei lubricitatem exasperante 
aspersos, vitaeque hujus negotiis curisque immer- 
$05, adeoque capti. faciles inveniens, pedibus suis 
&ulsteruere contendet. Ast iion omnes sternet. Nain 
muli ex illis quoque, eo quod Christum sincero 


amore prosecuti sunt, victoriam ex diabolo referent, ( 


CAPUT XXXVI. 


De bestia que habebat coruua decem. et septem 
capita. 


Xil, 45. XIll, 1... Εἰ ateti super arenam maris, et 
tidi de muri bestium ascendentem, habentem capita 
sevtem el cornua decem, et super cornua ejus decem 
diudemala : et super capita ejus nomina blasphemice. 


Quidam per hanc bestiam. accipiunt. virtutem 
quamdam: viribus et. nequitia Satana. inferiorem, 
ceteris autem daemonibus utroque genere eminen- 
liorem ; per bestiam vero. quie paulo. post e terra 
emeigit, Autichristum. ipsum. At sanctus Metlio- 
dius οἱ llippolytus, et alij. veteres, de. ipso Auti- 
clilsto prasentem loeum interpretati. sunt ; Ut. qui 
ex turbulonto plurimumque undoso vire hujus mari 
egiessurus sit. Per. decem autem coria. totidem 


diadematis exornata, et septem capita , familarita-- 


vem illam. denotari volunt, quie. inter. ipsum et 
di»holum intercedet. (nau. live illi adfore jam ante 
quoque. indicati est), regnique terreni in decem 
partes scetionem ; et regnum. praeterea septenavium 
mundi hujus cuisui conformatum, septem quidein 
dierum spatio diimcnsum, el in septem rursum suc- 
Cessiones distributum ; prout in sequcutibus latius id 
explicabitur. Secundum quod mandi kwjus prin- 


Gen. xvin, 97, 


τοῦ, διλαζῇ &x προστάγματος αὑτοῦ, Üximw abr; 
[34λλε:] ὕδωρ ποταμηδόν “ τουτέστεν, ἀϑάιον ἀνξρων, 
f, πονν ρῶν δαιμόνων, 9) ποικῇλων rs1:pasper Tite, 
xaT αὐτῖ΄ς ἐξελεύσεται, ὅπως αὑτὴν δουλεέσσιτει. 
Ἢ δὲ γῆ, φησὶν, ἐδοήθησεν αὑτῇ, ἢ τῷ τῆς eo 
μῆχε:, καὶ τῇ τῶν τόπιοον ἀνυδρίᾳ καὶ ξηρότητι τὰς 
«ὧν πονηρῶν ὁρμὰς ἐπέχουσα, καὶ οὖν ἐκ τῶν τπειι- 
ρασμῶν ποταμὸν τούτον χάριν χαταπίνουσα" ὃ τῷ 
τῶν ἁγίων ταπεινοφροσύνῃ, ἐνδιαθέτωος Σεγόντων - 
"Eso εἶμι γῆ καὶ σποδὸς, πάσας τοῦ διαδόλου τὰς 
παγίδας χαταργοῦσα, ὡς [xai] τῷ θείῳ ᾿Αντωνίῳ 
εἴρηται. - - 


Kal ὠργίσθη ὁ δράχων ἐπὶ τῇ Tura: καὶ 
ἀπῆ.1θε ποιῆσαι πόλεμον μετὰ τῶν «2οιπῶν τοῦ 
σπέρματος αὑτῆς, τῶν τηρούντων τὰς ἐντοιϊὰς 
τοῦ Θεοῦ, καὶ ἐχόγτων τὴν μαρτυρίαν "Incov. 

Καὶ ἀπή.1θεν ὁ δράχων ποιῆσαι πόλεμον μετὰ 
τῶν Joutor. — Τῶν ἐχχρίτων τῆς Ἐχχλησίας δι- 
δασχάλων [φησὶ] xai τῶν tZ; γῆς ὑπερορώντων, 
πρὸς τὴν ἐν ἐρήμῳ μεθισταμένων ταλαιπωρίαν, εἰ 
[τούτων] διαμάρτος ὁ ᾿Αντίχριστος xatk τῶν ἐν 
κόσμῳ στρατευομένων τῷ Χριστῷ, ἐξοίσει, φησὶ, τὸν 
πόλεμον, ὅπως χαθάπερ χόνει τραχυνούσῃ τὴν τοῦ 
ἑλαίον λειότητα ταῖς τοῦ βίον [φημὶ] πραγματείαις, 
τούτου; εὐαλώτους εὑρὼν, τροπάσηται" πολλοὶ Gb 
xai ix τούτων αὐτὸν, διὰ τὸ γνησίως ᾿γαξηχέναι 
τὸν Χριστὸν, νιχήσουσι. 


ΚΈΕΦΑΛ. AG*. 
Περὶ τοῦ θηρίου τοῦ δεκαχεράτου καὶ &xcaxsgá- 
Aove 


Καὶ ἐστάθην ἐπὶ τὴν ἄμμον τῆς θαλάσσης" xal 
εἶδον θηρίον ἀναδαῖνον ἐκ τῆς θαλάσσης. ἔχον 
κέρατα δέκα καὶ xegadác éxcd: καὶ ἐπὶ τῶν κε- 
ράτων αὑτοῦ δέχα διαδήματα" καὶ ἐπὶ τὰς κερα- 
«δὰς αὐτοῦ Croua βιλασρημίας. 

Τινὲς μὲν τὸ θηρίον τοῦτο δευτερεύονσάν τινα 
δύναμιν τοῦ Σατανᾶ τῶν λοιπῶν διχιμόνων ἄρχουσαν 
ἐξειλήφασι' τὸ 0$ μετ᾽ αὐτὸ dx τῆς γῆς àvibv, τὸν 
᾿Αντίχριστον" τοῖς δὲ ἀγίοις, Μεθοδίῳ xaX Ἱππολύτῳ 
xai ἑτέροις, εἰς [αὐτὸν] τὸν ᾿Αντέχριστον τὸ παρὸν 


p θηρίον ἐξείληπται" ἐχ τῆς πολυταράχου τοῦ βίου 


«92109 θαλάσσης xai πολυχύμονος ἐξερχόμενον. Τὰ 
δὲ δέκα κέρατα σὺν τοῖς διαδήμασι, xal αἱ ἑπτὰ 
*67a.lal, τὴν τε τοῦ διαδόλου πρὸ; αὑτὸν [τὸν "Av- 
«'χρίστον)] ἔνωσιν αἰνίττεται (ταῦτα γὰρ [χαὶ] αὐτῷ 
πρυσόντα ἀνωτέρω ἡρμήνευται), τὴν τε εἰς δίχα 
«ἧς quim βασιλείας ἐπ᾿ ἐσχάτω» διαίρεσιν, xal τὴν 
τῷ χόσμῳ τούτῳ σύστοιχον ἐδξοματιχὴν βασιλείαν, 
ἑπτὰ μὲν ἡμέραις ἐχμετρουμένην, ἑπτὰ δὲ διαδοχαῖς 
διαιρουμένην, ὡς ἐν τοῖς ἑξῆς ῥηθήσεται. Καθ’ ἦν 
ἄρχων tov αἰῶνος τούτου χέχληται ὃ ἐνεργῶν ἐν 
αὐτῷ Σατανᾶς. "Oroua δὲ βιασξημίας ἐν ταῖς 
xegelaic αὐτοῦ, δηλαδὴ τοῖς ὑπασπισταῖς αὐτοῦ. 





ΠΤ ὩΣ 7 
H LN has ^d . 
. ΚΛ ΤΣ gt ΠῚ. 35 ΤΠ πῇ 61} m8 
: vn Se0a' rs tquesm jar ib. tie, 
^ "t 1, 7 ἽΓ sis ΔΙῚ 3r 
τοῦ pote: QDIe'ea Creo σ΄ γῆς 

»* |] Qifue€n Qt) 
" QUT du t ge uH ous t0 coa iue 
' 0, f. 104 c εὐ 4308 mom 
"T 5 0€] * 0 0m J^ * 2" »' nig- 
αν c] ooo ce) ir 1..γχΧ͵5} 295*971., 1715: 621 
pon gre! genito sr. ΤῸ ? Ot up iyn Tui lens] 

““ι [jov 4} 

ἐπὴν δρῶν e 98 1, Ihibum, οἱ ;Ingnam., et 


gn9i Y* mmi qoa ing peteut ilo abatetgr. Αἴ eontra 


ἀγα d 3ety a τ am elt eel, quorum. nomina 


£y» $a foU CN & oct l ur vl. 


X M, 


reptivrsiuiewm dr ν᾽ 


"y. bp oe oquee h host nen, nnm liat. Qi "n 
"od “μιν à nt rtilet. Qui 5 
geli “ἢ idabesit, μη 


eon hel eccidi, Iljc 


indee «uni lii nin, 
n7 | narii, ΠΗ ΗΠ, 
Qno etur ad easandument alliigenduim 


φε! μ"'""Ὑ 4418 8 (0 


pev y laetis inn di- 
eut tnt (pend 
3 idiabulo 
4 1. Jaceburi) 


yrosimem prerpptllos;wlitupaa luce, Ὁ 
' agros allie: QUIUA qAQUNC SY 


es δον 1 . δι 8 cnt gres gott 4,1.}} ἢ w'rvotrun , 


AEIEIL ULL gi quse ca di groceries wu Aunbunt, 


Α 11 aas go ass εἶν »Q — s. tite s 1 586000 ii )g 8n ym 4. 4} len - 


TIETIMITPMITUIUEEIIL THEN IE! 149 11.848}1.}}} ΑΔ 4’. 


oos ΠΡ oar IN n eds renrnaeper git. cd TU ξένε νἀ 3:1 Quorum 
ι 1»! equiti rmm "acre tesa. str € ns, P gun odere 
008 eo. dece aeo. Idle teg. 88st NS (US HUS 
"TD TIL , ᾿ EE IIS * sunaedea, 
ἫΝ .-" SQ. 089 " 4 τὲ ΤᾺ 
.* 1 . δ «κε ν᾿ 008 
. c8 Ἢ Φ νὸς «ἃ {ἢ 
e 0. SR 
a8 s ".- 
- .MC ES 
* 
^ 
NN " λιν 0M 
^ lj 
D] - 
. 
à - " 
LJ L| ^ . Ly "- 
& oc So $275 5; EP" wl s. e B ἫΝ Ta 1 
" ἢ ETT iussa "c $^ o. — c.*a-X c, 
"TP: EID es Bharee! νοῦ. s.v ASSEL, PADUITNSPRAR n 
bia. .diese otn λον. τι. 0M θα Am vn 


4 


B 


ΚΤ 


“σε, “γᾶ τ 


2 «449 ' 7353 "A. * - 
rbd 42 -. "der, St cgmmveE - — zl 
τ τι ἀἰχὶ 7 cu c6 cca aETG— r2 


73e τὸν $DbTuocci 


2“-- zem Tw'tas zw . 2} 


"πὶ Pr fm qi " 


Tena Ὡ;.. ον σι τιν 
"mu er το otro wo fid ra 
Dove Um oim) must Ivant Wi Rye] πὶ la 
— Uv “πὶ cyan, Aul cCUccm.epgeecee—-1uà857 Za 
2 Ln ΜΟΙ Σ πὶ Ce —- a “΄ tm 
οι τ, a^^ ufl 24* Tp) PLANT T* 5 — 4.3017 ΤΥ "μι: 
σι (T-aA4BRYCS 92] ατβη δ M gn. 

BA δέν quu σι T] cc o—0À-* o Tdv 
»Q vlheccady — Áactio—uzT. aw 770 τοῦ: 
£3. “λιυττος LÀ πονῶν τη πτ cCTcTT3UD— RED 

Metus. RORTATEL. wo TX Umuuizi - «ἦς, τὶ 


(HEP τἔέφψαπεχι t. 
El tic Bat coe, aom. 
ci, 


e? o £r)paRue 
?Xáít ΓΗ [2 NL Tod 


Ὁ... LILATT 


ut, σι. 21 
αὐτὴν ἐν μαχαίρᾳ ἀταστανέν, d$ cun) 
exopori, καὶ ἡ πίστις far. rur 
El tic ἔχοι αἰχμα. αν. 33176. 
ἕκαστος τῶν πεπραν ἌΣ ΩΝ nodis X Cun 
mob. τὸ ΧΧχ Ὁ») τοῦ ToTdidé) ΤΈΣΣ (ἐξ 
δόν οὐ αἱ κιλλιυυτευ πὲ 2. ὙΠ: ἘΣ: τὰ παεει.-: 
τὴν Ψυχιχὼὺν ὑπ΄ στη ποπλι Sav 
ἡττήθησαν, τούτῳ looo a ὡς 
"axtoGo; * οἱ δὲ niat) f2.42o8 
διισταθετον bv τοῖς πειράτ,ρῖ: iun - 
wot [ἸΧῚ τῆς βύλου τῆς ζωῦς τοῖς." uc cm τ μᾶς 
) *wil;*uuv Bie ἀναδείξοι χει τσ .: ΦΊΌΞΙ δ. 
vernaisgu. τὰ παθήματα τοῦ υὯν χε τα Tun 
ἀνλλυυσιν τοῖς ἀγίοις δόξαν àzoxaa mimi γε: 
στενὰν Ky ἀνδριίως βαδίχοντας. νς Ξέεις £L 
.c*9 iw» τῷ πέλλοντι αἰῶνι δόξαν γα. δνστευτξ', 
«ον τ, AY εἰρόντες, [τῷ] Xp: Ξ.. δ: 
zY xoc Πατρὶ πρέπε: π-ᾶτα t.pytr- 
πο 34.3. σὺν) τῷ ἁγίῳ TDos.z-, 
τὰ. εἰς τοὺς αἰῶνας [τῶν πίνων. 


^Ggbg 
3 


E 
"Vom eed 
» 


δι τ 


*i3exv. AF. ΔΟΓῸΣ IT", 


"- 
|» 


TP VuIXVXpegutov. 


wo 75 2.46 9p Ívmüarror àx τῆς γῆς" 
"un "Apveio, xal £4dlei ὡς 


- 
v ut) o. 


- 
S bei 


ue ctum on ᾿Αντίχριστόν φασιν 
εἶνδλι - χαὶ τὰ (Uo 
τσὶ τὸν ψευδοπρος 
. iw) Ct xai τοῦ 
zyr56at, οὐχ Bzo- 
e. εἰς τὶν Σατανᾶν" 
ec ΓΤ Σ Brefemwor, t! 
. ἀστῷ τὶ bzxejy τῷ 
. οιτνπε δες τττι ἔκλαι- 

- 0 .orpocluasUDr. δ- δὴ τῆς 
zym ἕξ χέρατα 
ke.) οὐ ον TOS EIRCUR- 
-v zai διὰ τὴν 


LT "ad 


.* * "adus 


"Je ^ 
-D ' 


"^e " - νον 


(^ δὲ *i - ΤΣ LÀ 


4$" «sb ΠΡ -: .-*75.. 


--»Ὁ 


ἈΥΙΕΑΣ C.ESAIUENSIS 930} 


To... .0.f* gonvensi.lis ἃ 


DO ΤῸ ΜΝ Κ 
-43 αἰ. ΤἸΣΠῚ ?1YX 


3 4.79 PT ᾿ Sg 


LJ 
», 
* 
8" 


πετά θαι τοῖς χτίσμασ', τῶν δ) ποῖ; ὕξασι, τὸν 


e 

. 
- 
"I 


Τοῦτον τῆνον τὸ τιχωρττιχλυν, διὰ τοῦ ἐπιτετάχϑαι 


τ πὸ. 22 4RALfvC t60y ὑπερτέρων ἀγγίλων 
tmr. € τ τετῆξ. D: τσὶ στὰ χρχυτῖς xa) τῷ 
ΣΙ ΕΠΣ πσπ cui.—laa τοὺς Tf. ἀμπέλου τῖς 
Tiii oae ὦ τὸ ποτήριον τοῦ δυμοῦ Κυ- 
εὐ. 670 Tu oizlÜCS xz. παρά σομο: χαρακττρί- 


“-. 2c τῆς π-- γα: 5. δν ἀσπίξων ἀντὶ 
OT. .-fTet; τ σι ξιῷ YiopYr(O χαρποφορή- 


e Tem o kb—rLl- f. ξρέπανεν αὐτοῦ [εἷς 
τ’ o 4p τὸ σππξε τὴν ἄμπελον εῆἧς γῆς " 
- —* - ττ σὸν τοῦ θυμοῖ' τοῦ Θεοῦ 


à 


C0 47 5 4c 7b 2.3027u xay τοῖς ἀγγέ- 
«το ποι Ξε τῆς Ξρὺς χολάσεως * μεγάϊη 
-- 2o ccc τῷ, do zltÉ δασανιζομένων, 
πε το πο ical UD. χαὶ εὑρύχωρυς, 


«ο΄ ἔξ τῆς πέζλεως " xal 
Dot oli —- l—l.ÉÁjp τῶν χαλινῶν 
Toc c τ.» ol χὼν azociwr [ἐξ]. 
FEET —d -T-.- ἔξω, τῆς πόλεως. — 
- R77 τὰν ΣΣῳ» IAE. ἡ ληγὸς Τζατη» 
UL τὰ Gale τούτῳ ἡ ῥάδδος 


Ἔξω ΠῚ :ΞΞ2-ἪἬἤϑ ἰΞυνττοιχὴν λόγιον" 


-- 


PE d mad Ὁ τῷ ταν 
- — 99 EE: ὦν 


——— X 0 cw IL τατοῖχτοι:ς, χαϑάκιρ 
Ξ πΞ τιττξ. εἷχε ἕε ἐς τῶν ὑποδίχων 
C———im  G———- -— ἃ χε αν x31 ἀδέχκαστον 
Co"EDDmc ILS & E σσαρυ.ῆς, οἶνος, 
Fr RI ILÁAGRO 3 τὶ τὸς θείας Óppn 
-Ξ- στ -^ f—- Tz ἄξ!ους ξεΐχνυτει 


ΞΞ. 'ΞΞ OLINLIAGL LI DUmacm. Ἀπὸ χιλίων 
-Σ cae “π΄ ..»» Ξ,εῖστα, διὰ τὸ τῆς; 
ΞΕ -Ξ τῷ TG—- “- τὰς τὰρ, ἀριθμῶν 
-- --Ξ5Ξ5ΞΞ urs ἧς E: τοῦ Νῶε τὴν 
CLE Ξ3ῈΞ m—— mm. ἔτνωμεν " dE 4, 
τ o0 Imm culi. vx τοῖς Ξον- 
a τὸοστ- LIII ΞΕ. πρὸ " &gvzsia; Ub ὁ τῶν 
-ὔ πες  ZosÉaum. ἐν αἷς ὁ χόσμεος 


-«ν niu ERIISE ἘΠ καὶ Studiis coR. 
Fu — Ak  CUNNUGNENE δὶ, Optralionis es 


| 


— Em -ὀἮ τῶῶῶσε πὸ -Ξῷσως "ipousahh: 
- l—. cU  τπ ρ ςτὸ; ἀξίων. Τὸ δῖ, τὸ 


—— a7  --— EBEN ἀν νι μαῖΐῖνειν du; 
--- πὸ το Em ἴχπουνς ὄνο- 
— om zone  ᾿ γε: δὲ τῶν χαλινῶν 
-- —— Iw lc. αἰχιζομένων" 
Do- ΣΦ τ ICIÍIÍ| ÍcwEztZ τὸ θεῖον Eywvz: π 
τ 0: τ ξευς-π Ep πὰ κελευόμενα, ὃς 
τ’ ιὔξε π΄: ἘΣιξήςῃ ἐξὶ τοὺς ἴα πους σου 


ΠΕ τὸ πρτοτττς 2?) 


DULL 
(017000 — o aom i-ira ὅς παρὰ τοῦ θεοτο τθέντο: t3. εἰτῶν 
"o "er T LIUME iit; τεύξωσε:. Ene 7t x2.3- 
Mot ae doa omite» osarsibéa. Cr ἀπτεῖ, τος 
᾿ — “πὶ τὉττ΄ τῆ: Ἀχωθεῖστες αὐτῶν τυ ιν M tabe. 
᾿ - t9 --- τς icq $92 ἀπατεῶνος 43. ÁfUpATCS 
C1 Ὁ 0m ττοτιστν. βέλεσι. 


LT... — GAISTum Οὗ alil Us τὲῖτ €^ 2j ost. 
C9 se ag lass o PIC3lII0(& ABlcklDisLe 5. £720 Ἀν} 


EKFt$A^4. WT. 


ur OTT C$ cr στ τῶν εν D&SaT77] (j-2-Y. 


DTLc: Í—-—Ln ἐξέχεε CY ΔΙ 
. - 
2x I Σ στ lt c9 Ln-TcuncC EkD. PCTUESI 2.0 


- i ποτ κὸ zi-cili1-Tt* ἄντε mE zv τῇ 

κου τ πὶ 
“πιὸ. I ΣΤ: Σ σΞ τς; ἔξ. οἰ omo τῶῖ Lim 
-- 2002 4 τὸ X -.τοῖτ τες. ἐφ: 2: σῷ 7 -Ξᾶῖ ες. 
I LL.  T.204& τύ: Lc πὸ στο Tw EI 
mol Tu 4 Ium ἜΣ umnztesgmD o£ εἴ σις  w0AD€L. Tun. 
— τι -Ξ LS o & aitTZEEULDOIS τὸ ἐῶ. 5εξΞ EL bun 
τι ΤΣ . 0-Ln. τῷ D Cc) pecuUamzzl53. xat: VID I9 Δ. 
Lco omes τοὶ το ἔς Μούστως WT xk: mmo Lo 009m τὸς 
200 GpIFmmecnIm τ. '"-tne TLSGnUUTTTWLS χα πῆι LOXIILIE.GlIn4 
— cunis o4 iT τ. οἱ brbaiom.Tl νυ. ες, χα: 
— Qmm τ ETCaGu0e.cvc5Év065u6.. παν XLI fI 
ILmSo079 01. E SLE τῆς τῷὸῊ͵ τὸ υμεῶνος c:nT Urso vu fA 
toEDITO 00x. E iT TII τὰ τῷ αὐτοῦ παροτ:2 -ΞἮ TC—WILul τοῖ- 


-oc cuoc o UL ORG τούτων σι μαϊνεσύα: - CD cL. 7" xm Wa. 
: “5 e 


Ξ TOC πότ λῶν χινου κένων I 0 Tum Tm. τῆς 

—-—00 0.771. mU LISTI LÍDITL πρυτξίπ. ὃ: x2 τὸ ἘΞΞ: σι. Ua 

I7. τ Ὁ m.Sl ἔσσυσων ποιττρστιξ xclz2xX-00L ws. XE 

D —— come. 0009 τος OXKZT2 τί πους ViVtuivun τς ὑΐάσετε T3N 

- « LT. . - mRurEO ἴμεν μυλινδτσεταο o. ὃ: c£ 
EP Uo nU.l 2  TCÓZ Tue ἀπο (vtc7x* cs. αἴας. χε στ ——r. 


ως Ὡς uwoelt MO NLLWeCGUD  DelD"ÉÜUSpbuD.. SUI τοϊς — exerci n gms 
 -— 00 τὸς 09. c. XnICT  (Üladfén. ΟΠ  Banguuimet — contaminanlE", 
-.4 c7 o ΩΣ τη OBuscebüniut,. Qu. circ ἰὼ; Cà Do. 


KIiLL.OME. 

oit 2M τ o CDEae [up o Ti0 τσ GnmjTTDO 6. ZDTuaD εἰς 

. Lut. ARTUXcLOT 77 *TG.. 
.00. m — m *» ha ( τωοῖτι C—vVAc- ἐξεγεῖ τὴν mt&dTT GE 
D. o-— xmi. T εις τπτ''  mctüsc κα εἰ Tus πος cae sbaagrm 
.- o 1.8 δ 4 DU iu dub. ha Dxcsco Toi p—*Xr 
..2-- πὶ ὦ. TuF IV ΤΩΣ AFvOCTISÓ  GiEDRU- B. C ὧν» καὶ τ TT. 
— Cua . mio ^T ταῖτε Lanreasc CT. Ulud. C3 EL 
--— πον Aécu0mTam )lc9k0". χα ὠὐμὰ αὐτοῖν ἔδωκα, mom, 

Ql. Gc 


. -—— E ὦ. M l-— auf Cl. το 


" 
' 
εἴ 
n] 
QU 


σεῖο: EIS 
— — intl πέσον Uc χα. ZW&TIIDn "map ὧν ivre 
a4. on. ὧδ X2 π΄ i" IL vlZL. EZ-S: ὑμνεῖ. τὸ Just. 
Ὡς κ« ui3a t-O τὸ χα all ITI.. πιξῖστ χαταδιχτ τοῖς π:ῶρᾶ- 
 Duo€-wA m tB ἔς τ πῶ 0T T6 ia; MOLUWZS. TU; τῶν 
« Tee a|ales D". GU:€ δου στο σιὼ πῆς ξοτὴν δέδονσ:. Δεισν: δ: 


πα. AA, Rs & 1T... 7 Y m1 τῷ X206 Ezcvu Dni 


ec. ipm e Corn T0 $5IIIR B τὶ πιστοὶ $7IZSLUI τοῦ 
T d 


Im] 
Φ 
Y d- 
-, 


MUN NM A. 2 UM S27 τδτος Tu. X τ τῶν τῶν τοὶ διαδὸ- 











313 | COMMENTARIUS IN APOCALYPSIN. 314 


Ku πᾶσα γῆσος ἔφυγε, καὶ ὄρη" καὶ ovy A. XVI, 90. Et omuis insula fugit, 94 monies non 
δὑρέθησαν. sunt invenil. 

Νήσους δὲ τὰς (&ylac] Ἐχκχλησίας, xat ὄρη, τοὺς 1nsulas vocat sanctas Ecclesias  ΡΦΡ moa- 
tv αὐταῖς προὔχοντας [νοεῖν] ix. τῆς θείας Γραφῆς (es autem sacre Literm — designant — Ecelesia- 
διδασχόμεθα. Φεύγειν δὲ τούτους ἐν τῷ καιρῷ τῆς — rum pastores et doctores, catorosque qui primatum 
τῶν προῤῥηθέντων ἐπαγωγῆς, ix τοῦ Κυρίου áxn- — inter illos tenent, Ejusmodi autem tempore, quo 
χόαμεν, λέγοντος " Τότε ol ἀπὸ ἀνατοῶν φεύξον- — pradicta nsa grassabunter, fugam γον Chri- 
eai ἐπὶ δυσμάς " καὶ οἱ ἀπὸ δυσμῶν, sicáraroAdc* — stus ipse Deus et Dominus noster primonuit, Tum, 
ὅσται γὰρ θλίψις μεγάλη ola οὐ γέγογεν ἀπὸ inquit, qui in Judes sunt, [ugiant ad montes, — Erit 
«αταδοϊῆς xóc pov, οὐδ᾽ οὐ μὴ γένηται "τῶν μὲν, — enim tunc tribulatio magna, qualle non (uif ab initio 
δι᾽ ἁμαρτίας χολαζομένων - τῶν δὲ, πρὸς δοχιμὴν — mundi usque modo, wc erit "8, Siquidem alii. pro- 
ἀρετῆς, ὑπομενόντων τὰ δυσχερῆ" οὐ μόνον iv ταῖς — pter peceata qui perpetrarunt, variis ineommodis et 
τοῦ ᾿Αντιχρίστου ὑπὲρ Χριστοῦ χολάσεσιν, ἀλλὰ suppliciis aflicienter: alii ad virtutis probati mem 
καὶ ἐν ταῖς φυγαῖς xal [iv ταῖς] ἐν τοῖς ὄρεσι xal — gravia perpessuque difficilia perferre compellenter : 
σπηλαίοις χαχοπαϑείαις- &; τῆς ἐν [τῇ πόλει δια-ὀ neque enim illa tantum mala et incommoda eos ezer- 
τριδῆς προτιμήσουσι, διὰ τὴν rc εὐσεδείας τή- B cebant, qua Antichristus ia veri Christi odium infe- 
ρῆσιν. fet, verum ea etiam qux 9ost fugam in montibus 
et speluncis, imo in ipsa euam fuya sese offerent : quz tamen omnia ad conservandam fidei εἰ pietatis 
sincoriatem, civili politicrque vitz apteferent. 

Kal χάλαζα μεγάξη ὡς ταλαντιαία καταδαίνει AVI, 21. ΕἸ grando magna sícul (alentum, descen- 
ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἐπὶ τεὺς ἀνθρώπους" καὶ ἐξλασ- dide celo in homines : et. blasphemaserunt Deum 
φήμησαν ol ἄνθρωποι τὸν Θεὸν ἐχ τῆς πληντῆς homines propier plagam grandinis ; ; quia magna facta 
τῆς χαλάζης, δει μεγάλη ἐττὶν ἡ xdn-à αὐτῆς ἐπὶ plage ejus ochementer. 
σφόδρα. 

Τὴν χάλαζαν, ἅτε οὐρανόδεν κατερχεμένην, Per grandinem cwlitus missam Dei iram. siznif- 
τὴν θεήλατον ὀργὴν [καὶ] ἄνωθεν ἔργομένην vrwi- Εδίδαι petamus: bzc enim e supernis venire solet, 
xGpty * τὸ δὲ ταλαντ-ταῖον αὐτῇ τὸ vhr:wv, διὰ vk» — Quod hec autem talenti magnitudinem sortita fec- 
ἐν ταῖς ἁμαρτίαις [τελείαν] ἀκρότετα xz! δαρύτετα τῆν, id perfectum illius ardorem denotat ; e& boe rar- 

ἧς χαραχτεριττιχὸν τὸ τάλανονε, ὡς {τε τῷ Ls sum samamam peccati malitiam, emineatemque ejus- 
xapia ἔώραται. TO δὲ ph τρὸς grckwur», aa εἰς Ü dem gravitatem : hojus 75 namque rei symbolum, 
βλασφημίαν χωρξσει τνὺς ὑπ᾿ mjlf. ταςξτιυμέννως, — talemiemm ἐκεῖ, quemadmodum Zichsrüz q96que 
τὸ σχληρὸν usi ἀνένδοτον τῇ αἰτῶν χερξξας τὴρ-  pstcfactmm bliquaado fuu. Quodilli demique qoí 
ἔστησι " διὸ χατὰ τὸν Φαραὼ ἔπκοντε: “)ἄκλου δὲ xzi ii Lesqueab dia fecramt, ad peraitemam noe 
τούτου σχληρότεκροι - εἴτε ἔχεξνεου τοσῶς ταῖς e- respezerint, sed ad blaspbem:am ses? contertesion, 
Ἡλάτοις xxvi; asazssonfwo) xii ck» ecmturs bow- ἐδ excefentem coréu iÉerem éerxinm saisz2e»- 
λογοῦντος ksilcum, zy-v: καὶ ἐν τῷ μετττνῶσδε: θὲ Chaiscelenem ἱποῖδαλέ (erre ctam Phorzewi 
βλαστφεμοῦστε. asamchri peterent, aut iio qooque deriwes οὖ- 
sünatioresque censeri , siquidem ille, diviais 3bpe abmssiies , φυοέλακορέο cmviietar, proprias 
456 iniquitstem £iehatur; is autem imer Bags due biaspbrmast. 
KEG4AA. NT". CM'LT LIN. 

Περὶ «ov iric τῶν ἑπτὰ [ἀγίων) ἀγγέλων, €n- Beaso cerptrms. semtorum engriorem sume;rs. on; E, 
xrórroc re ραχαρίῳ loérrn τὴν τῆς πόρνης Joaumi δὐοόυτεα σα τε ἐιεσινμωσαι, “φζεκά 4 : 4;- 
πόλεως καθαίρεσιν" καὶ περὶ τῶν ἑπτὰ zsya- que arpiem smercirice capstsbee, ἐς dece ejnsdem 
Jew xe [rer] ἐέκα κεράτων. 

Καὶ ἦλθεν εἷς ἐκ τῶν ἑπτὰ ἀγγέλων τῶν ἀχόν- ὃ τα, L5. R6 τωῦ nomade sues de srptiow angi, φυύ 
tor τὰς |Exrá] zilac- xal ἐλὰ ησε uet ἐμοῦ, — babebant septem plümas - εἰ τισι esf sacees dé- 
Jérwr μοι" Δεῦρο, δείξω σοι τὸ κρῖμα τῆς χόρ- cens. sli : θαι, eg encsdam s3óó éemasivece 
ψῆς τῆς μεγάϊης. τῆς καϑημένης ἐπὶ ὑδάτων — meretricis mayas, qur suut καρε ames cud, 
zo.lla- με7 ἧς ἐπόρνευσαν οἱ βασιλεῖς τῆς — cum qua formicats snm sages ἐργαα. ex ταύ 200 
γῆς, xml ἐμεθύσθησαν οἱ κατοικοῦντες τὴν γὴν — qui inhabilabant termam de sumo. 3c seteoioepróg ἐϑε. 
4x rov οἴνου τῆς πορνείας αὐτῆς " καὶ ἀπήνεγχέ Εἰ abstuli me im apisían áo desew m, Pc smt τοι ἐς 
με εἰς ἔρημον ἐν xrsópari. Καὶ εἶδον γυναῖκα — rem sedenteus supot lnsam coccuean. 9a. m 
eaünaérnr ἐπὶ θηρίον xéxxiwov, γέμον δνομάτω — minibus blaephnmis, lebanus copto spon e 7 
«βλασφημίας, ἔχον xspalàc ἑπτὰ, καὶ κέρατα — mua decem. 
δέκα. 

Ταύτην τὴν πόρνην τινὲς εἰς παλαιὰν Ῥώμην, Hauc meretricem qusdam πείδηρῃ, ἐμοὶ τ᾿ am 
ὧς κάνω ἑπτὰ ὁρέων χειμένην, ἐξέλαδον * τὰς δὲ gnare putaut, uti quéesper estem ext... ^ d 


53 ἔπι. aiv, 21. 





405 


.COMMENTARIUS IN APOCALYPSIN. 


£08. 


Sit λέγεται, xal δεῖπνον αὐτῷ περιπόθητον, [τὸ πάν- A et voluntas placiti appellatur; et coena quam desi» 


€8;] ἀνθρώπου; σωθῆναί([ἐστι] χαὶ εἰς ἐπίγνωσιν ἀλη- 
θεία: ἐλθεῖν, καὶ ἐπιττρέψαι καὶ ζῇν αὐτούς. Τὸ δὲ 
δεύτερον, τὸ χολασθῆναι τοὺς ἑαυτοῖς ἐπισπωμένους 
τὴν κόλασιν. Τὸ τοίνυν πατρικὴν θέλημα ὁ Χριστὸς 
βρῶσιν οἱχείαν ἐχάλεσε. Τοῦτο τοίνυν ἐνταῦθα, 
Üsizror Θεοῦ ὀνομάζεται " τυγχανόντων [τῶν] ἀν- 
θρώπων, ὧν ἕχαστος 5t ἔργων ἐπεθύμησεν f βασι- 
λείας fj τιμωρίας. Διὰ δὲ τῆς βρώσεως τῶν σαρχῶν 
enpalvssat ὁ τῶν σαργιχῶν πάντων ἀφανισμὸς, καὶ 
ἢ τῶν ἀρχιχῶν ἐπὶ γῆς ὀνομάτων ἔχλειψις. Ἵππων 
δὲ μέμνηται, οὐχ à; αὐτῶν ἀναστησομένων [ὃ χρι- 
θησομένων.] ἀλλὰ διὰ μὲν τούτων, ἣ τοὺς θηλυμανεῖς, 
ἢ τοὺς ὑποδεδηχότας τῇ πονηρίᾳ, ἣ καὶ ἀμφότερα, 
διὰ δὲ τῶν ἐπιδατῶν αὐτῶν, τοὺς ἐν καχίᾳ προὔχον- 
τα; αἰνιττόμενος. Ὃ χαὶ παραχατιὼν ἐσαφήνισεν 
ἐἰπών * ᾿Ελευθέρων τὸ xal δούλων, μεγάλων xal 
μιχρῶν" διὰ μὲν τῶν ἐλευθέρων χαὶ τῶν μεγάλων, 
τοὺς μᾶλλον ἐξουσιαστιχῶ; ἁμαρτάνοντας " διὰ δὲ 
τῶν δούλων. xol τῶν μιχρῶν, τοὺς ἧττον πλημμε- 
λοῦντας, ἣ χατὰ γνώμην, ἣ καθ’ ἡλιχίαν, ἣ κατὰ 
ἀσθένειαν. 


Καὶ εἶδον τὸ θηρίον, καὶ τοὺς βασιλεῖς τῆς γῆς, 
παὶ τὰ στρατεύματα αὐτῶν συνηγμένα ποιῆσαι 
ὁδλεμον μετὰ τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ ἵππου, καὶ 
μετὰ τοῦ στρατεύματος αὐτοῦ. 

Τοὺς δὲ τῷ διαδόλῳ συστρατενομένους ἰστρατεύ- 
ματα) πληθυντιχῶς ὀνομάσας, διὰ τὸ πολυσχιδὲς τῆς 
ἁμαρτίας xai διῃρημένον xat πολύγνωμον " χαΐπερ 
ἐλάχιστον μέρος τῶν ἀγγελιχῶν δυνάμεων χαὶ τῶν 
ἰσαγγέλων ἀνθρώπων ὑπάρχοντας, τοὺς τῷ Χριστῷ 
&xopévouc, ἑνιχῶς στράτευμα προσηγόρευσε, διὰ τὸ 
«ἧς γνώμης ἑνιαῖον θέλημα τῆς πρὸς τὸν Θεὸν Λόγον 
εὐαρεστήτεως. 


Καὶ ἐπιάσθη τὸ θηρίον, καὶ ust" αὐτοῦ ὁ ψευδο- 
προφήτης, ὁ ποιήσας τὰ σημεῖα ἐνώπιον αὑτοῦ, 
ἂν οἷς ἐπλάνησε τοὺς λαδόντας τὸ χάραγμα τοῦ 
θηρίου καὶ τοὺς προσκυνοῦντας τῇ εἰχόνι αὐτοῦ. 
El xa τῷ Σωτῆρι Χριστῷ οὗτοι σὺν τοῖς πειθαρ- 
χήσασιν αὐτοῖς βασιλεῦσι xal ἄρχουσιν ἀντετάξαντο" 
ἀλλ᾽ ἀμφότεροι ἡττηθέντες, ὅ τε ᾿Αντίχριστος χαὶ ὁ 
ψευδοπροφήτης, ὁ σημείοις καὶ τέρασι ποιήσας τὸν 
ἀπατεῶνα εὐπαράδεχτον, ὑπὸ τῆς θεία; ὀργὰς χατα- 
λαμθάνονται. 


Ζῶντεες βιηθήσονται οἱ δύο εἷς τὴν «1ἰμγὴν τοῦ 
συρὸς, τὴν καιομένην ἐν [τῷ] θείῳ. 

Εἰχὸς μὲν οὖν, ὡς οὗτοι τὸν χοινὸν οὐκ ἀποθνή- 
σχουσι θάνατον, ἀλλ᾽ ἐν ῥιπῇ ὀφθαλμοῦ ἀπαθανατι- 
ξόμενοι, τῷ δευτέρῳ θανάτῳ τῇ λίμνῃ τοῦ πυρὸς 
καταδιχάζονται" ὥς φησιν ὁ ᾿Απόστολος περὶ δτέρων 
οὗ χοιμηθησομένων μὲν, μεταλλαγησομένων δὲ ἐν 
ἀτόμῳ 1ὲν] ῥιπῇ ὀφθαλμοῦ. Καὶ οὗτοι μὲν [εἰχὸς] 
εἰς χρίσιν ἐλεύσονται" οἱ δὲ παρόντες [δύο], ὡς δυσ- 
σεδεῖς καὶ ἀντίθεοι, οὐκ slc χρίσιν, ἀλλ᾽ εἰς χατά- 


derat vel maxime, est ut omnes homines δα  Υΐ 
flant, et ad veritatis agnitionem veniant, conversi- 
que ad Deum aternum vivant, Secundaria autem 
et quasi consequens est, velle eos punire, qui sup- 
plici causam sibiipsis ultro asciverunt. Igitur pa- 
ternam voluntatem Christus cibum. suum vocat; 
eamdem autem hoc loco cene nomine designat. 
Mortalium porro unusquilibet id consequitur, quod 
per opera expetere visus est , regnum nimirum aut 
supplicium seternum, Ceterum per escam. carnium 
carnalium oninium interitus indicatur, noninumque 
principatum in terra obunentum defectio. Meminit 
autem equorum , non quod ipsi olim sint exsusci- 
tandi aut judicandi; sed quoniam per illos deno- 
tantur homines instar petulantium equorum salaces ; 
aut nequitia sane non ita insignes, aut utrique si- 
mul. Per ascensores autem illorum illi adumbran- 
fur, qui preeminentis malitie exstiterunt. ld*quod 
hoe ipso quoque innuit, dum mox addit : liberorum 
et sertorum, magnorum ei parvorum. Per magnos 
enim et liberos illos insinuat qui majori peccato et 
contemptu peccaverunt : per servos autem et parvos, 
qui minori, vel propter setatem , aut propter infir- 
mitatem, vel etiam propter animi judicium. 

XIX, 19. Ei vidi bestiam et reges terre, et ezer- 
cilus eorum congregatos ad (aciendum prelium cum 
illo qui sedebal in equo, et cum exercitu ejus. 


Qui sub diabolo stipendia faciunt, iHos multitu- 
dinis numero effert propter diversas peccati formas, 
multipliceuque peccantium senteotiam et volunta- 
tem ; cum tamen angelicarum virtutum, hominum- 
que angelorum puritatem zmulantium, minimam 
partem exzquent. 90 At eos qui Christum sequun- 
tur, singulari numero exercitum vocat, propter sin. 
gularem voluntatum consensionem , sententizecue 
Dei Verbo grat conjunctionem. 

XIX, 90. Et apprehensa est bestia, et cum ea pseu- 
dopropheta, qui fecit signa coram ipsa; per qua se- 


duzit eos qui acceperunt characterem. bestie , et qui — 


adoraverunt imaginem ejus. 
Etsi isti duo cum regihus et principibus qui ipsis 
obsequuntur, Christo Servatori. obsistant, aciemque 


p contra illum dirigant ; ambo tamen, nempe pseu- 


dochristus et pseudopropheta, qui per signa et 
portenta impostori Antichristo viam, ut reciperetur, 
muniverant, superati, a divina ira comprehendun- 
tur. 

Vivi missi sunt hi dwo in stagnum ignis ardentis 
sulphure. | 

Forsan bi duo communem mortem non oppetent ; 
verum in momento ictuve oculi exstincti, morteque 
secunda condemnati, ad ardentis ignis lacum abri- 
pientur; quemadmodum Apostolus de quibusdam 
loquitur, qui non sunt dormiturl, sed temporis 
quasi puncto et oculi nictu immutandi. Interim hi 
ad judiciurn venturi sunt; duo vero presentes, tau 
quam impii Deoque rcbclles, non in judicium cxsur- 


411 


ANDREE C.ESARIENSIS 


412 


llie, magistrales cathedra dat:e fuerunt sanctis α Kat ἤδη μὲν τοῖς ἁγίοις ἀποστόλοις διδασχαλιχοὶ 


apostolis, per quos gentes fidei lumen acceperunt : 
ili autem, nempe in futuro szculo, juxta divinam 
premissionem, alis illis assignabuntur sedes, in 
corum. judicium et condemnationem qui evangeli- 

wn prx»dicationem repudiaverunt. Ibi, canit David, 
ascenJermni — tribus, tribus Domini, testimonium 
Israel **. Et postea, Quoniam illic sederunt sedes 
in judicio **. Quin reliquis quoque sanctis martyri- 
bus, qui pro Christo mortem perpessi sunt, neque 
mystice bestiz, qui diabolus est, cliaracterem, hoc 
est imaginem apostasie illius, susceperunt, judi- 
candi potestas data est; per quam dzmones, ut 
ob óculos videmus, judicare non desinunt, usque 
&d presentis saeculi consummationem cum Christo 
glorificati; a piis rursum regibus fidelibusque 
principibus adorati ; et diviaa denique virtute con- 
tra omnem corporum morbum, fraudemque et vim 
dziuonum conspicue donati. Cxterum quod dia- 
bolus et Antichristus et pseudopropheta communi- 
cent non modo operibus, verum etiam nominibus, 
illud ex eo manifestum est, quod unusquilibet ho- 
rum appelletur bestia, similique habitu ornatus 
cernatur. Nam et draco sive Satanas, septem. ca- 
pita et decem cornua, cum tot diadematis deferre 
visitur; et bestia, que ex mari ascendit, nimiruin 
Antichristus, simili schemate vestitus in medium 
prodire conspicitur : et pseudopropheta tandem 
eamdem cum utroque mentem et vii ad seducen- 
dum et perdendum afferre deprebenditur. Ab ho- 


θρόνοι δέδονται, δι᾽ ὧν τὰ ἔθνη πεφωταγώγηνται" 
δοθήσονται δὲ χατὰ τὴν θείαν ὑπόσχεσιν καὶ ἕν τῷ 
μέλλοντι [αἰῶνι] εἰς κατάχρισιν τοῖς ἀπωταμένοις τὸ 
εὐαγγελιχὸν χήρυγμα, καθώς φησιν ὁ Δανῖδ’ "Exei 
γὰρ ἀνέδησαν αἱ φυλαὶ, gvJAa) Κυρίου, μαρεύ- 
ριον τῷ Ἰσραήλ. Καὶ ἔξτε" Ὅτι éxsi. ἐχάθισον 
θρόνοι εἷς χρίσιν. KaV τοῖς λοιποῖς δὲ ἁγίοις μάρ- 
τυσι, τοῖς ὑπὲρ Χριστοῦ παθοῦσι, xal μὴ δεξαμένοις 
τὸ τοῦ νοητοῦ θηρίου τοῦ διαδόλον χάραγμα, δηλαδὴ 
τὴν εἰχόνα τῆς αὐτοῦ ἀποστασίας, ἐδόθη χρῖμα" 
τουτέστιν ἐξουσία τοῦ χρίνειν᾽ δι᾽ οὗ δαίμονας μέχρι 
τοῦ νῦν, ὡς ὁρῶμεν, χρίνουσι, συνδοξαζόμενοι τῷ 
Χριστῷ μέχρι [τῆς] συντελείας τοῦ παρόντος αἰῶνος, 
ὑπὸ βασιλέων εὐσεδῶν xal ἀρχόντων πιστῶν προσ- 
χυνούμενοι" xal χατὰ πάσης σωματιχῆς νόσου καὶ 
δαιμονικῆς ἐνεργείας τὴν θεύσδοτον δύναμιν ixt- 
δειχνύμενοι. Ὅτι 6b χοινωνοῦσιν ἀλλήλοις ὅ διάδολο; 
[xai] ὁ ᾿Αντίχριστος, καὶ ὁ ψευδοπροφήτης, ὥσπερ 
ταῖς πράξεσιν, οὕτω χαὶ τοῖς ὀνόμασι, δῆλον ἐξ ὧν 
θηρίον ἕχαστος τούτιυν προσαγορεύεται, xa ἐχ τοῦ 
τὸν δράχοντα δὲ, δηλαδὴ τὸν Σατανᾶν, ἑπτὰ χεφαλὰς 
χαὶ δέχα χέρατα σὺν τοπούτοις διαδήμασι πεφηνέναι 
ἐπιφερόμενον. Καὶ τὸ ἐχ τῆς θαλάττης ἀναδαΐνον 
θηρίον, δηλαδὴ τὸν ᾿Αντίχριστον, τῷ ὁμοίῳ φανῆναι 
σχήματι, τὴν αὐτὴν προσμαρτυρεῖ τούτοις] βουλήν τέ 
xai ἐνέργειαν πρὸς τὴν τῶν ἀπατωμένων ἀπώλειαν. 
Ἧς οἱ ἐλευθεριάζοντες, τῷ Χριστῷ κατὰ τὸν προ- 
λεχθέντα τρόπον μέχρι τῆς δευτέρας αὑτοῦ παρουσίας 
συμδασιλεύσουσι, μετὰ ταύτην περισσοτέρως τῶν 


rum autem consortio εἰ fraude qui se exemerunt C θείων ἐπαγγελιῶν ἀπολαύσοντες. 
ct vindicarunt, cum Christo juxta modum paulo ante expositum, usque ad secundum illius adventum 
regnabunt ; post illum autem, divinis promissionibus abundantius potientur. 


CAPUT L3II. 


93 Que sit prima resurrectio, que item mors se- 
cunda. 

XX, 5, 6. Ceteri vero mortuorum non. vixerunt, 
donec consummarentur mille anni. Hec est resurre- 
clio prima. Beatus εἰ sanctus, qui habet partem in 
resurrectione prima. 1n his mors secunda nun ha- 
bet potesta:em ; sed erunt sacerdotes Dei εἰ Christi, 
et regnabunt cum illo mille annis. 


Ex divinis Litteris duas exstare vitas, et duas 
jtidem mortes didicimus. Prima vita est illa, que 
post praeceptum ab Adamo violatum reliqua fuit, 
carnalis utique et temporaria. Altera zterna est, 
quae post divinorum praeceptorum observationem, 
sanctis in altero sa:eulo promittitur. Mors similiter 
duplex est : una, carnalis et temporaria : altera, 
scmpiterna, qu: in peccatorum vindictam per 
gehennam ignis, aliaque id genus tormenta apud 
inferos post hanc vitam infertur. llinc jam mor- 
tuorum discrimen colligitur. Alii enim sunt vi- 
Δι}, ad quos illud lsaiz spectat : Qui autem 
. mortui sunt, vitam non videant *!.. Ejusmodi suut 
qui per feda opcra cadaverum fetorem, prz se 


9 Psaj cxx ὁ. "ibid. ὅ, *' Isa. xxvi, 14. 


ΚΕΦΑΛ. ΞΒ΄. 
Τίς ἐστιν ἡ πρώτη ἀνάστασις, xal τίς ὁ δεύτερο͵ 
θάγατος. 


Καὶ οἱ λοιποὶ τῶν νεχρῶν οὖκ ἔζησαν ἄχρι 
τελεσθῇ τὰ χίλια ἔτη. Αὕτη ἡ ἀνάστασις ἡ 
zpócn [xal] μακάριος καὶ ἅγιος ὁ ἔχων μέρος ἐν 
τῇ ἀναστάσει τῇ πρώτῃ. 'ExÀ τούτων ὁ δεύτερος 
θάνατος οὐχ ἔχει ἐξουσίαν." ἀ.1.' ἔσονται ἱερεῖς 
tov Θεοῦ καὶ τοῦ Χριστοῦ, καὶ βασικλεύσουσι 
μετ᾽ αὑτοῦ χίλια ἔτη. | 

Avo ζωὰς xal δύο νεκρώσεις, ἤγουν θανάτου:, 
ix τῆς θείας Γραφῆς διδασχόμεθα. “Ἔστι τοίνυν ἡ 
μὲν πρώτη ζωὴ, ἢ μετὰ τὴν τῆς ἐντολῆς παράδασιν, 
πρόσχατρος xai σαρχιχή" ἡ δὲ μετὰ τὴν τῶν θείων 
τοῦ Χριστοῦ ἐντολῶν τήρησιν ἐπηγγελμένη τοῖς 
ἁγίοις ζωὴ αἰώνιος. Καὶ θάνατοι δὲ ὡσαύτως δύο" ὁ 
μὲν τῆς σαρχὸς, πρόσχαιρος * ὁ δὲ δι᾽ ἀμαρτημάτων 
ἔχτισιν ἐπαγόμενος ἐν τῷ μέλλοντι, αἰώνιος, ὅσπερ 
ἐστὶν ἡ τοῦ πυρὸς γέεννα. Καὶ νεχρῶν δὲ διαφορὸν 
Υἱνώσχομεν. Οἱ μὲν γὰρ φευχτοὶ (περὶ ὧν φησιν 
Ἡσαῖας" Οἱ δὲ vexpol ζωὴν οὐ μὴ ἴδωσι" δηλαδὴ 
οἱ ταῖς πράξεσι τὴν δυσωδίαν καὶ τὴν νέχρωσιν ἐπι- 
φερόμενοι) * ol δὲ ἑπαινετοὶ, οἱ ἐν Χριστῷ τὰς πράν» 
ξεις τοῦ σώματος θανατοῦντες, xal οἱ Χριστῷ συν- 


421 


COMMENTARIUS IN APOCALYTSIN. 


493 


ἄθλων χαὶ πόνων ἐπιλήσονται, Καὶ ἑτέρωλι δὲ ὁ αὖ- A usque. in sempilernum in his que eco creo *. Πξς 


«6; φησιν "Or τρόπομ ὃ obparóc καινὸς, xal ἡ 
“ἢ καιγὴ, ἃ ἐγὼ ποιῶ, μενεῖ ἐνώπιόν μου * οὕτως 
ἔσται τὸ σπέρμα ὑμῶν, καὶ τὸ ὄνομα ὑμῶν. "Ὥστε 
τὴν δι' ἡμᾶς γεγενημένην χτίσιν, μεθ᾽ ἡμῶν τὴν 
ἐπὶ τὸ χρεῖττον ἀλλοίωσιν ἀχόλουθον δέχεσθαι, μὴ 
χωροῦσαν εἰς ἀνυπαρξίαν, ὥσπερ οὐδὲ ἡμεῖς μετὰ 
θάνατον. 


ille, et merito; siquidem summa nunquam defi- 
cientis lzetitige et voluptatis affluentia, pr:miorum- 
que ex legitimis ceriaminibus ortum ducentiuimn 
magnitudo, omnium laborum et molestiarum ante 
susceptorum oblivionem facile inducit. Et alio 
rursum loco idem : Sicut cali nori, el terra nova, 
qua ego facio stare coram me, dicit Dominus : sic 


alabit semen. vestrum, et nomen vestrum δ. Rationi proinde illorum sententia consentanea est, qui 
creaturam, qua nostri esusa facta est, mutationem quidem ad meliorem statum una nobiscum susce- 
pturam asserunt, in nihilum autem nequaquam concessuram ; sicut neque nos quoque post mortem ín 


illud transibimus quod non est. 
Kal εἶδον τοὺς γεχροὺς τοὺς μεγάλους xal 
τοὺς μιχροὺς, ἑστῶτας ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ" καὶ 


XX, 192. Et vidi mortuos magnos et pusillos, stan- 
tes in conspectu throni ; et. libri aperti sunt; et alius 


Bi6Ala ἠνοίγησαν" xal ἄ.1.1ο βιδλίον ἠγοίγη, ὅ B liber apertus est, qui est vita : et indicati sunt mor- 


ἐστι τῆς ζωῆς" xal àxpiüncav ol vexpol ἐκ τῶν 
ἡδγραμμένων ἐν τοῖς βιδλίοις, κατὰ τὰ ἔργα 
αὑτῶν. 

Νεχροὺς δὲ φησιν, fj πάντας ἀνθρώπους, ὡς τὴν 
τοῦ σώματος νέχρωσιν ὑπομείναντας" ἣ τοὺς vsxpo- 
θέντας τοῖς παραπτώμασι. MepydAovc δὲ χαὶ μι- 
«ροὺς, | καθὼς προέφημεν,,] ἣ τοὺς τῇ ἡλικίᾳ τοῦτΆ 
ὄντα" ἣ τοὺς μᾶλλον [xai] ἧττον τὰ τῆς νεχρώ- 
Gea ἔργα πράξαντας, xal ἀναλόγω: ταῖς πράξεσι 
χολασθησομένους" ἣ [τὸ] μεγάλους μὲν, τοὺς δι- 
καίους * μιχροὺς δὲ [τῷ ὄντι] καὶ μηδαμινοὺς, τοὺς 
ἁμαρτωλοὺς, διὰ [τὴν] τῆς ψυχῆς [ἐξ ἁμαρτιῶν] 
εὐτέλειαν. Τὰ δὲ BiCA(a τὰ ἀνοιγύμενα, σημαντικά 
ἐστι τῶν ἐχάστου πράξεων, χαὶ τῆς ἐχάστου συν- 
εἰδήσεως. Ἡ δὲ μέλ βίδλος,  φησὶ,] τῆς ζωῆς ἐστιν, 
J| τὰ τῶν ἁγίων γέγραπται ὀνόματα. 


Καὶ ἔδωχεν ἡ θάλασσα τοὺς ἐν αὐτῇ γεχρούς " 
«αἱ ὁ θάνατος καὶ ὁ dónc ἔδωχαν τοὺς γεχροὺς 
τοὺς ἐν αὐτοῖς" καὶ ἐχρίθησαν, ἔχαστος χατὰ τὰ 
4pya αὐτοῦ. 


Ἕνχαστον δὲ, φησὶ, copa εἷς ἅπερ ἀναλύεται, ἐξ 
ἐχείνων χαὶ συνίσταται χαὶ ἀναδίδοται, εἴτε γῇ εἴτε 
θαλάσσῃ παραδοὐῇ. Θάγατος δὲ χαὶ ᾷδης, οὐ ζῶα 
ἔμψυχα, ὡς ὑπό τινων γράφονται" ἀλλὰ θάγατος 
μὲν, χωρισμὸς ψυχῆς xat σώματος * dónc δὲ, τόπος 
| ἐμῖν ἀειδὴς, ἤγουν ἀφανὴς [καὶ ἄγνωστος, ὁ 
«ἃς ψυχὰς [ἡμῶν] ἐντεῦθεν ἐχδημούσας δεχόμενος. 


ἐπὶ ex his quz scripta erant in libris, secundum opera 
ipsorum. 


Mortuos vocat aut omnes omnino homines, tan- 
quam qui corporis mortem sustinuerant; aut eos 
qui vitiis et peccatis nuntium miserant. Magni 
autem et parti illi nominantur (ut ante quoque in- 
dicavimus) qui atate et statura pusilli adhuc erant : 
aul ii certe qui minori contemptu mortis opera de- 
signarant, adeoque operum ratione minores poenas 
daturi erant. Aut. magnos appellat justos, pusillos 
&utem, peccatores : hi enim propter anim vili- 
latem ex peccatis ortam, nullius re ipsa sunt mo- 
menti. Libri autem aperti uniuscujusque opcra et 
cujuslibet rursum conscientiam denotant. Ast unus 
ille liber, ut ipse fatetur, est liber vite, in quo 
sanctorum nomina scripta sunt. 

XX, 13. Et dedit mare mortuos qui in eo erant ; 
et mors et infernus dederunt mortiuos suos qui in ipsia 
erant; et. judicatum est de singulis secundum opera 
ipsorum. 


Unumquodque corpus ex illis, inquit, instau- 
rabiue οἱ reparabitur, in qux dum resolvebatur 
abierat; sive i'lud in terram illatum, sive in mare 
abjectum erat. Mors autem εἰ infernus non. sunt 
viva animalia, sicut a quibusdam describuntur ; 
sed mors est separatio aninue ἃ corpore : infernus 
autem est locus obscurus noblisque incognitus : 


Nexpal δὲ ψυχαὶ, αἱ τὰς νεχροποιοὺς πράξεις ἐπ'- D neque cnim locus ille sub sensura venit, qui excipit 


φερόμεναι. Διχαίων γὰρ ψυχαὶ, ἐν χειρὶ Θεοῦ, 
χαθὼς σοφός τις ἔλεγε" xal οὐ μὴ ἅψηται αὐτῶν 
βάσανος. 


Καὶ ὁ θάνατος καὶ ὁ ἄδης ἐδλήθησαν εἰς τὴν 
«λίμνην τοῦ πυρός. Οὗτος ὁ θάνατός ἐστιν ὁ δεύ- 
τερος, ἡ Aun τοῦ πυρός. Καὶ εἴ τις οὐχ εὐρεθῇ 
ἐν τῇ βίδλῳ τῆς ζωῆς γεγραμμένος, ἐμθδληθῇ εἰς 
τὴ» λἱμνὴν τοῦ πυρός. 

Τὸ δὲ τὸν θάνατον καὶ τὸν ἄδην εἰς τὴν Aluvnv 
τοῦ πυρὸς βάλλεσθαι, δηλοῖ ἢ τὸ γεγραμμένον" 
"Εσχατυς ἐχθρὸς καταργεῖται ὁ θάνατος " ἣ τὰς 
προξένου: τοῦ τῆς ἁμαρτίας [ βάρυτάτου καὶ πονη- 


*! ]sa, Lxv, 17, 18. 


48. [g3. rxvi, 22, '* Sap. in, 1. 


animas mortuas hinc emigrantes. Mortuce autem 
ille dicuntur, quze actiones mortiferas secum defe- 
runt : AL justorum anime, ut Sapiens ait, in mant 
Dei sunt, el non tanget illas lormentum mortis *9. 

XX, 44, 15. Et mors et infernus missi. sunt ín 
slagnum ignis. H«c est mors secunda; et qui non est 
inventus in libro vita scriptus, missus est in stagnum 
ignis. 


98 Mortem et infernum in stagnum ignis conjecta 
esse, vel illud siguificat quod scriptum est, ne.upe, 
Novissime vero inimica destruetur mors ?? : aul iie» 
quam spiritus. lli enim sunt, qui grávissimogin 


** | Cor. xv, 26, 


421 


COMMENTARIUS IN APOCALYPSIN. 


422 


ἄθλων καὶ πόνων ἐπιλήσονται. Καὶ ἑτέρωλι δὲ ὁ a2- A usque. in sempilernum in his que eco creo “΄. Iac 


«ὁς φησιν "Oy τρόπομ à obpavóc xawóc, xal ἡ 
v1 καινὴ, ἃ ἐγὼ ποιῶ, μενεῖ ἐνώπιόν μου * οὕτως 
ἔσται τὸ σπέρμα ὑμῶν, καὶ τὸ ὄνομα ὑμῶν. "Ὥστε 
τὴν δι᾿ ἡμᾶς γεγενημένην χτίσιν, μεθ᾽ ἡμῶν τὴν 
ἐπὶ τὸ χρεῖττον ἀλλοίωσιν ἀχόλουθον δέχεσθαι, μὴ 
χωροῦσαν εἰς ἀνυπαρξίαν, ὥσπερ οὐδὲ ἡμεῖς μετὰ 
θάνατον. 


ille, et merito; siquidem summa nunquam defi- 
cicntis latitie οἱ voluptatis affluentia, prismiorum- 
que ex legitimis certaminibus ortum duceuntium 
magnitudo , omnium laborum et molestiarum aute 
susceptorum oblivionem facile inducit. Et alio 
rursum loco idem : Sicut celi novi, ei terra nova, 
qua ego facio stare coram me, dicit Dominus : sic 


stabit sezen vestrum, et nomen vestrum *. Rationi proinde illorum sententia cousentanea est, qui 
creaturam, qua nostri causa facta est, mutationem quidem ad meliorem statum una nobiscum susce- 
pturam asserunt, in nihilum autem nequaquam concessuram ; sicut neque nos quoque post mortem in 


illud transibimus quod non est. 
Kal εἶδον τοὺς γεχροὺς τοὺς μεγάλους xal 
τοὺς μιχροὺς, ἑστῶτας ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ" καὶ 


XX, 19. Et vidi mortuos magnos et pusillos, stan - 
tes in conspectu throni ; et libri aperti sunt : et alius 


βιδλία ἠνοίγησαν" xal &A4o βιδλίον ἠνοίγη, ὃ B liber apertus est, quiest vite : et indicati sunt mor- 


ἐστι τῆς ζωῆς" xal ἐχρίθησαν ol vexpol ἐχ τῶν 
δγραμμένων ἂν τοῖς βιθιλίοις, κατὰ τὰ ἔργα 
αὑτῶν. 

Νεχροὺς δὲ φησιν, f| πάντας ἀνθρώπους, ὡς τὴν 
τοῦ σώματος νέχρωσιν ὑπομείναντας" f] τοὺς νεχρω- 
θέντας τοῖς παραπτώμασι. MepdJlove δὲ χαὶ μι- 
4pobc, [καθὼς προέφημεν,] ἢ τοὺς τῇ ἡλικίᾳ τοῦτό 
ὄντας" ἣ τοὺς μᾶλλον [xai] ἧττον τὰ τῆς νεχρώ- 
δεως ἔργα πράξαντας, xal ἀναλόγω; ταῖς πράξεσι 
χολασθησομένους " 3) [τὸ] μεγάλους μὲν, τοὺς δι- 
χαίους * μιχροὺς δὲ [ τῷ ὄντι] καὶ μηδαμινοὺς, τοὺς 
ἁμαρτωλοὺς, διὰ [τὴ] τῆς ψυχῆς [ἐξ ἁμαρτιῶν] 
εὐτέλειαν. Τὰ δὲ BiCAla τὰ ἀνοιγύμενα, σημαντιχά 
ἐστι τῶν ἑχάστου πράξεων, xai τῆς ἑχάστου συν- 
εἰδέσεως. Ἡ δὲ μέλ βίδλος,  φησὶ,] τῆς ζωῆς ἐστιν, 
f| τὰ τῶν ἁγίων γέγραπται ὀνόματα. 


Καὶ ἔδωχεν ἡ θάλασσα τοὺς ἐν αὐτῇ γεχρούς " 
ταὶ ó θάνατος καὶ ὁ dónc ἔδωχαν τοὺς γεκροὺς 
τοὺς ἐν αὑτοῖς" xal ἐχρίθησαν, ἔχαστος χατὰ τὰ 
4p,;8 αὐτοῦ. 

Ἕκαστον δὲ, φησὶ, σῶμα εἰς ἅπερ ἀναλύεται, ἐξ 
ἐχείνων χαὶ συνίσταται χαὶ ἀναδίδοται, εἴτε γῇ εἴτε 
θαλάσσῃ παραδοθῇ. Θάγατος δὲ xai (One, οὐ ζῶα 
ἔμψυχα, ὡς ὑπό τινων γράφονται" ἀλλὰ θάγατος 
μὲν, χωρισμὸς ψυχῆς xai σώματος * ᾷδης δὲ, τόπος 
| ἐμῖν δΔειδὴς, ἤγουν ἀφανὴς [καὶ ἄγνωστος, ὁ 
«ἃς ψυχὰς [ἡμῶν] ἐντεῦθεν ἐχδημούσα; δεχόμενος. 


[ui ex his για scripta erant in libris, secundum opera 
ipsorum. 


Mortuos vocat aut omnes omnino homines, tan- 
quam qui corporis mortei sustinuerant ; aut eos 
qui vitiis et peccatis nuntium miserant. Magni 
auteu et parvi illi nominantur (ut ante quoque in- 
dicavimus) qui atate et statura pusilli adhuc erant : 
aul ii certe qui minori contemptu mortis opera de- 
signarant, adeoque operum ratione minores poenas 
daturi erant. Àut. magnos appellat justos, pusillos 
aulem, peccatores : hi enim propter anim2 vili- 
latem ex peccalis ortam, nullius re ipsa sunt mo- 
menti. Libri autem aperti uniuscujusque opera et 
cujuslibet rursum conscientiam denotant. Ast unus 
ille liber, ut ipse fatetur, est liber vite, in quo 
sanctorum nomina scripta sunt. 

XX, 15. Et dedit mare mortuos qui in eo erant ; 
et mors et infernus dederunt mortuos suos qui in ipsia 
erani; et judicatum est de singulis secundum opera 
ipsorum. 


Unuinquodque corpus ex illis, inquit, instau- 
rabitur et reparabitur, in qux» dum resolvebatur 
abierat; sive i'lud in terram illatum, sive in maro 
abjectum erat. Mors autem οἱ infernus non. sunt 
viva animalia, sicut a quibusdam describuntur; 
sed mors est scparatio anie a corpore : infernus 
autem est locus obscurus nobisque incognitus : 


Nexpal δὲ ψυχαὶ, αἱ τὰς νεχροποιοὺς πράξεις ἐπ'- D neque enim locus illo sub sensum venit, qui excipit 


φερόμεναι. Διχαίων γὰρ ψυχαὶ, ἐν χειρὶ Θεοῦ, 
χαθὼς σοφός τις ἔλεγε" xal οὐ μὴ ἄγψηται αὐτῶν 
βάσαγος. 


Καὶ ὁ θάνατος xal ὁ ἄδης ἐθιλήθησαν εἰς τὴν 
JAiyrnr τοῦ πυρός. Οὗτος ὁ θάνατός ἐστιν ὁ δεύ- 
τερος, ἡ «1ἰμνὴ τοῦ πυρός. Καὶ εἴ τις οὐχ εὑρεθῇ 
ἐν τῇ βίδλῳ τῆς ζωῆς γογραμμέγος, ἐμδληθῇ εἰς 
τὴν Aigrnr τοῦ πυρός. 

Τὸ δὲ τὸν θάνατον καὶ τὸν ἄδην εἰς τὴν Alurnr 
τοῦ πυρὸς βάλλεσθαι, δηλοῖ ἣ τὸ γεγραμμένον" 
“Εσχατυς ᾿ἐχθρὸς καταργεῖται ὁ θάνατος * ἣ τὰς 
-οοξένου; τοῦ τῆς ἁμαρτίας [βάρυτάτου xol πονη- 


animas mortuas hinc emigrantes. Mortue autem 
illa dicuntur, 428 actiones mortiferas secum defe- 
runt : Αἱ justorum anime, ut Sapiens ait, in manu 
Dei sunt, et ton tanget illas lormentum mortis **. 

XX, 14, 15. Et mors et infernus missi sunt in 
stagnum ignis. H«c est mors secunda; et qui non est 
inventus in libro vita scriptus, missus est in stagnum 
ignis. 


98 Mortem et infernum in stagnum ignis conjecta 
esse, vel illud siguificat quod scriptum est, ne.pe, 
Novissime vero inimica destruetur mors ?* : aut nie» 
quam spiritus. ΕΠ enim sunt, qui grávissiimgin 


" jga, 1xv, 17, 18. ** Isa. r.xvi, 22, 42. Sap. iu, 1. 151 Cor. xv, 20, 





45 


ANDREJ GESARIENSIS 


t 


104 Quod hic lapis celesti corpori assimiletur, A Διὰ τούτου, δοιχότος τῷ οὐρᾳνέψ δώματι, ἐξ οὗ 


(quare colorem quoque ceruleum, quem vulgo La- 
surum appellant, et eo fleri ajunt) beatum Paulum 
significare arbitror; siquidem ad tertium cdlum 


aliquando raptus, animoque in celum jugiter dc- 


fixus, eo pertràbere studebat, quotquot ipsi pare- 
bant. 

Tertium, chalcedonius., 

Mic lapis sacerdotali rationali non inserebatur, 
sed carbunculus, cujus loc loco nulla fiU mentio. 
Spectandum est tàmen ne forte Tlicologus per chál- 
cedonium carbunculum designaverit. Sunt. enim 
ejusdem prepemodum  celoris. Carbunculus .aütem 
beatus Andreas apostolus vocari potest, utpote Syi- 
ritus igne lucülénter accensus. 

Quartum, smaragtus. 

ler »maragdusi, qui viridem colorem sortitur, 


oleoque nutritur, pecnon perspi&nitàátem et venu- 


statem οὐ illo mutuatur, Joannis evangeliste prz- 
dicatiopem insinuari arbitramur. Hie enim animi 
dejectionem ex peccato ortam, divino oleo serenát, 


excellentique "Theologis gratia assiduum fidei vi-- 


gorcm nobis praestat. 


Quintum, sardany&. 

Per hunc, humani unguis colorem éum qnadam 
perspicuitate et. daritate exprimentem, Jacobum 
denolari prebabile éfediinus, quandoquidem unos 
hic ànte omnes alios. proptér Christum eorporis 


.qaat xat vb ζαζούριον γίνεσθαι, τὸν μαχάριον iai. 


λον οἶμαι σημαίνεσθαι, ἕως τρίτου οὐρανοῦ ἂναλη- 
φθέντα, xáxet ἕλχόντα τοὺς αὐτῷ πειθομένους. ἔνε 
εἶχεν ἐν οὐρανοῖς τὸ πολίτευμα. 


Ὃ Mic ariet 
Οὗτος [ὁ λίθος } ἐν τῷ ἱερατικῷ λογίῳ οὐ φέρεται 
ἀλλ᾽ ἄνθραξ, ὃς ἐνταῦθα οὐ χεῖται. Σχοπη τέον οὖν 
μή ποτὲ τὸν ἄνθρακα οὕτως ἐχάλεσεν ὁ ἅγιος. "Av- 
θραξ δὰ "χαὶ & μαχάριος ᾿Ανδρέας ó ἀπόστολος, & 
ἀναφθεὶς kx τοῦ Πνεύματος. 


0 τόξαρτος, σμάραγδος. 

Διὰ τοῦ σμαράγδου, χλωροῦ τυγχάνοντος [τὸν 
χρδαν) καὶ [τῷ] ἐλαίῳ τρεφομένου, τὴν τε διαύγειαν 
καὶ τὴν ὥραν [ἐξ] αὐτοῦ. προσλαμδάνοντος, «ὃ τοῦ 
εὐαγγελιότοῦ Ἰωάννου δηλοῦσθαι νομίζομεν χήρυγμδ'.᾿ 
θεέ ἐλαίῳ φαιδρύνον τὴν προσγινομένην ἡμῖν ἐξ 
ἀμαρτημάτων κατήφειαν, xgi τὸ ἀξιϑαλὸς τῆς x 


'στεω; δῳρούμενον, τῷ ζολυτίμῳ τῆς θεολογίας yv 


ρίσματι, 

Ὅ πέματος, σαρδόκυξ. 

Διὰ τούτου, [τὴν τοῦ] ἀνθρωπίνου ὄνυχος γρόαν 
μετὰ διαυγείας ἔχοντος, δηλοῦσθαι εἰκὸς φὸν Ἰάχω- 
6ov, πρὸ. τῶν ἄλλων τὴν σωματικὴν διὰ Χριστὸν 
δεξάμενον νέχρωσιν" fv [6] ὄνυξ χαρακτηρίζει, 


mortem sustinuit ; quain unguis'suo colore delineaf. C ἀμοιρῶν ἐν τῷ τέμνεσθαι αἰσθήσεως. 


Unns hic etiam absque üllo doloris sensu abseindi 
solet. 

Sextum, socdwus. 

Per sardium , qui. fulvo pellucidoque colore 
ignem czemuldtur, et vius "tumorcs ac vulnera per 
ferrum inflicia sanandi sortitur, virtutis pulchrita- 
dinem apostoK Philippi designari arbitror. Haec 
enim divini Spiritus igne incensa, spiritalia sedu- 
ciorum vulnera peg diaboli insultus e£ frauders il- 
lata, refocillat ct curat. 

Septimum, chryselithus. | 

Per chrysolithu», qui rutilante splendore aurum 
refert, beatus forte Bartholomaeus adumbratur, 5i- 
quilem divina przwdicatio pretiosaque virtutum 
:üpelles hune admodum mirifice illustravit. 

Ociaru n, beryllus. 

Per hune, maris aerisque colorem imitantes, εἰ 
od hyocinthinun. accedentem, admirabilem The- 
mam signilicari verisimile 8t; quippe qui longa 
per mare peregrinatione usque ad Indos pervenit, 
co à] procurandam illorum populorum salutem a 
Ikco issus. 

Nonum, lopazius. 

l'er topasium, qui ruhri cst coloris, aeque ear- 
hunculo absimilis, lacteumqne liquorem, qui iis 
opitulari fertur, qui ex oculis laborant, emiltit, 
bestus Mattheus significatus videtur . Naw is el 
divino re:o egregie fuit inflammatus, et sanguine 
propter Christum fuso, dignus est habitus qui per 


“Ὁ ἕκτος, σάρδιος. 

Aw ἑοῦ σαρδίου, ἅτε πυῤῥοῦ τὴν χρόαν καὶ 
διαυγοῦς, ᾿ϑεραπευτιχοῦ. δὲ ὅμως οἰδημάτων καὶ τῶν 
ἀπὸ σιδήρου πληγῶν, τῆς τοῦ [ paxaplov | Φιλίππου 
ἀρετῆς τὸ χάλλο: ὑπολᾳμδάνω ᾿χαῤαχτηρίζεσθαι" 
φαιδρυνομένης τῷ πυρὶ τοῦ θείου Πνεύματος, χαὶ. 
θερακευούσης τῶν πεπλανήμένων τὰ ψυχικὰ τραύ- 
ματα, ἅπερ ὑπὸ τοῦ διαδόλου τρωθέντες ἐδέξαντο." 

Ὃ ἕδδομος, χρυσόλιθος: 

Διὰ τοῦ χρυσολίθου, χρυσῷ: ξοικότος τὴν στιλκπνό- 
τητα, ὁ Βαρθολομαῖος τάχα εἰκονέζεται, ταῖς πολυ- 
τιμήτοις ἀρεταῖ; κατηγλαϊσμένος, καὶ τῷ θείῳ κη- 


D ρύγματι. 


Ὃ ὄγδοος, βήρυλλος. 

Διὰ τοῦ θαλασσοδαφοῦς καὶ Δερίζοντις [ καὶ τῷ] 
δαχινθίνῳ [χρώματι] πλησιάζοντος τὸν Θωμᾶν ση- 
μαΐνεαϑαι boxe, μακρὰν διαπόντιον ἀποδημίαν ᾿μέ- 
Xp: Ἰνδῶν, διὰ τὴν αὐτῶν σωτηρίαν, στειλάμενον. 


Ὁ ἔννατος, τοπάζιον. 

Διὰ τοῦ τοπχαζίον, ἐρυθροῦ ὄντος χαὶ ἐοιχότο; τῷ 
ἄνθρακι, καὶ inv kpdvte; ὥς φασι, γαυλαχτώδη 
ὀφθυλμιῶσιν ἀλεξίτονον, à τοῦ μαχαρίο" Ματθαίου 
ψυχὴ δηλοῦσθαι δύναται, πεκυρωμένη τῷ θείῳ ζήλῳ, 
x1 χεχοσμημένη τῇ τοῦ οἰχείνυ ἐχχύσει διὰ Χριστὸν 
αἵματος, ἐξιωμένη τε διὰ τοῦ Εὐαγγελίον τοὺς τῇ 


AM 


(uerit ; necnon post praesentis vitze noctem, in ma- 
tutina communis resurrectionis hora sanctis omni- 
hus conspicuum sese exhibebit ; diem qui nunquam 
habiturus est finem, certo adducturus. 

XXII, 17. Et spiritus εἰ sponsa dicunt : Veni. 
Et qui audit, dicat : Veni. 

Ecclesia enim οἱ Spiritus, qui in ipsa habitat, 
el Abba Paler in. cordibus nostris clamat, uni- 
geniti Filii Dei adventum invocat et optat, Sed et 
cuncti quoque tmortales, qui fideliter audiunt et 
expendunt illud, Adveniat regnum tuum, quasi. di- 
vinitus edocti, eumdeim illum adventum a Deo et 
Patre enixe contendunt. 

Εἰ qui sitit, veniat : el qui tult, accipiat. aquam 
vit gratis. 

Siti namque 3d vite poculum ürmamque οἱ sta- 
bilen boui comparati possessionem opus est; 
maxime vero cuu donum hioc iis unpenditur, qui 
elsi prorsus otiosi non fuerunt, attamen doui ma- 
guitudine neque digua neque paria prastiterunt ; 
soluin autem pro auro et argento, externisque la- 
boribus bonam meniem, incensumque animi de- 
siderium in medium attulerunt. . 

119 XXII, 18, 19. Contestor autem omni audienti 
verba prophetie librs hujus : Si quis apposuerit 
ad hec, apponet θεῖς super illum plagas scriptas 
in libro isto. Et si quis diminuerit de verbis libri 
prophetie liujus, aw[eret Deus partem ejus de libro 
vite, cl de civitale sancla, εἰ de iis qua scripta 
sunt in libro islo. 


Formidabihs in illos deseviet exsecratio, qui 
divinam Scripturam adulterare non dubitant. Nam 
illorum hzc temeritas cst nimis audax et temera- 
ria ; ino vero tanta est, ut vel sola arrogantes et 
temerarios illos a futuri szeculi bonis excludere 
valeat. Quod incommodum ne nobis qui bec au- 
dimus, usu quandoque veniat, non absque com- 
minalione contestatur et exhoitatur, ne quid ap- 
ponamus aut adimamus : verum Scripturarum phra- 
ses et idiomata, Attica oratiouis structura et com- 
positione syllogismisque dialecticis potiora, cer- 


ANDRE/E CAESARIENSIS : 
ut qui post triduanam mortem mane nobis exortus A τῷ v put ἀνατείλας ἡμῖν τριήμερος xat ἐν τῇ μετὰ 


τὴν νύχτα τοῦ παρόντος tou πρωῖξ τῆς χοινῆς &va- 
στάσεως τοῖς; ἁγίοις ἐπιφτανησόμενος, τὴν ἡμέραν 
ἄξων τὴν ἀτελεύτητον. 


Καὶ τὸ πνεῦμα καὶ ἡ γύμρη έγουσιν" " Epxov. 
Καὶ ὁ ἀχούων εἰπάτω" "Ἔρχου. 


Ἡ νύμφη δὲ, ἡ Ἐχχλησίλ, χαὶ τὸ ἐν αὑτῇ πνεῦμα, 
κράζουσιν ἐν ταῖς χαρδίαις ἡμῶν, ᾿Αὐδᾶ ὁ Πατὴρ, 
καὶ τὴν τοῦ μονογενοῦς Υἱοῦ τοῦ Θεοῦ παρουσίαν 
ἐπιχαλοῦνται. Καὶ κᾶ; δὲ πιττὸ; ἀχούων, ἅτε ὄεδι- 
δαγμένος, ᾿Εἠθέτω ἡ faciAsla cov, τῷ Θεῷ καὶ. 
Πατρὶ τροσεύχεται. 


Καὶ ὁ διψῶν ἐρχέσθω" ὁ θέλων λαξέτω ὕδωρ 


B ζωῆς δωρεάν, 


Καὶ ὁ διψῶν ἐρχέσθω. Δίψης γὰρ χρεία üv τῷ 
τῆς ζωῆς πόματι πρὸς βεύλίαν τοῦ χτηθέντος χατά- 
σχεσιν" μάλιστα ὅτι καὶ δῶρον παρέχεται, o0 τοῖς 
μηδόλως χαμοῦσιν, ἀλλὰ τοῖς οὖκ ἄξια [μλν] τῆς 
τοῦ δώρου μεγαλειύτητος, μόνην δὲ γνώμην γνῆ- 
clay καὶ διάπυρον ἀντὶ χρνσίου καὶ ἀργυρίου xsi 
σωματιχὸν πόνον εἰσφέρουσι. 


Μαρτυρῶ ἐγὼ παντὶ [τῷ] ἀχούοντι τοὺς 1όγους. 
τῆς προφητείας τοῦ βιδιλίου τούτου" *Edr τις 
ἐπιθῇ ἐπ᾽ αὐτὰ, ἐπιθῇ ἐπ᾽ αὐτὸν ὁ Θεὸς τὰς 
ἑπτὰ πληγὰς τὰς γεγραμμένας ἐν τῷ βιδλ΄ῳ τούτῳ' 
[xa)] ἐάν τις ἀφέλῃ ἀπὸ τῶν 1όγων τοῦ βιδιλίου 
τῆς προφητείας ταύτης, ἀφέλοι ὁ Θεὸς zà μέρος 
αὐτοῦ ἀπὸ τοῦ βιδλίου τῆς ζωῆς, καὶ éx τῆς 
πόλεως τῆς ἁγίας τῶν γεγραμμένων ἐν τῷ βιδλίῳ 
τούτῳ. | 

Φοδερὰ δὲ ἡ χατὰ τῶν παραχαραχτῶν τῶν θείων 
Γραφῶν xazápa* ἐπειδὴ καὶ τολμηρὰ ἢ τούτων xpo- 
πέτεια, ἀλλοτριῶσαι δυναμένη τοὺς αὐθάδεις τῶν 
ἀγαθῶν τοῦ αἰῶνος τοῦ μέλλοντος " ὅπερ ἵνα μὴ πά- 
θωμεν, διαμαρτύρεται ἡμῖν τοῖς ἀκούουσι, μήτε 
προσθεῖναί τι, μήτ᾽ ἀφελεῖν, ἀλλὰ τὰ Γραφιχὰ ἰδιώ- 
pata, τῶν ᾿Αττιχῶν συντάξεων, xal τῶν διαλεχτι- 
κῶν συλλογισμῶν [ἡγεῖσθαι] ἀξιοπιστότερα xal σε- 
μνότερα" ἐπεὶ xai ἐν ἐχείνοις πολλά τις εὑρίσχων μὴ 
κανονιζόμενα, ἐπὶ τὸ ἀξιόκιστον τῶν kv αὐτοῖς ποιῆ- 


. φῶν xai συγγραφέων παραπέμπεται. "Ooov δὲ τὸ μέ- 


tiora, οἱ ad fidem majus momentum afferre cen- p eov τῶν παρ᾽ ἡμῖν καὶ ἐχείνοις ἐνδόξων, καὶ τὸ ἐν 
seamus. Nam et in illis multa invenire liceat, quu νῷ λαδεῖν, ἀμήχανον. Οἶμαι γὰρ εἶναι πλέον, fj ὅσον 
regula et veritatis legi nou satis consentanea sunt, φῶς σχότους διέστηχε. uu 

et tameu propter scriptorum auctoritatem dissimulantur, missaque fiunt, Quantum autem iuter- 
vallum inter eos qui apud nos, et cos rursum qui apud illus celebres exstiterunt intercedat, id mente eoar 


plecti vix valemus : arbitror autem. plus. intercedere, quam inter lucem οἱ tenebras, - 


XXII, 90, 21, Dicit qui testimonium perhibet isto- 
rum : Etiam venio cito. Ameu. Veni, Domine Jesu. 


Gratia Domini nostri Jesu. Christi, cum omnibus . 


sanctis. Àmen. 

. Et ego (inquit) qui hec ad te, quies vita, dico; 
venio; et tu itidem veni. Etsi alio quoque sensu 
hsec ex persona Christi dicta videri queant; Qui, 
inquit, hec prolestor, cito veniam." £x, persona 


Autem Apostoli dicitur, quod mox-aet)ungitur, 


Λέγει ὁ μαρτυρῶν ταῦτα" Ναὶ ἔρχομαι ταχύ. 
᾿Αμήν. Ναὶ ἔρχου, Κύριε ᾿Ιησοῦ Χριστό" ἡ χάρις 
τοῦ Κυρίου [ἡμῶν] ᾿Ιησοῦ Χριστοῦ μετὰ πάντων 
τῶν ἁγίων. ᾿Αμήν. 

Κἀγὼ δὲ, φησὶν, ὁ μαρτυρῶν ταῦτα, λέγω πρὺς 


- Gb τὴν ζωήν" Ἔρχομαι. Καὶ αὐτὸς δὲ &apaytvou 


[Κύριε]. Ἢ xa! ἑτέρως τοῦτο ἐκ προσώπου τοῦ Χρι- 
στοῦ εἴρηται" Ὁ μαρτυρῶν ταῦτα, δηλαδὴ ὁ μαρ- 
T *. ἔρχομαι ταχύ. "Ex δὲ τοῦ ἀποστολιιοοῦ 


i63 


—— n" toi — —.:fbes'et S^. 


.. τῇ Εὶ e0dom addita 
70 - - 4 —z z.-:. Ünntea. a5 
- - n £g o£ 2$. V. 98, idem 
- e n 0 5 Q5 NV. 90. idem φοιη- 
* - π᾿ 9t. ot * a. 4iructin pern- 
T^ - πε σι c—y-C-c..6.4ugnstaanq 
Uoc uo 00 est Kat. τῶ] 
τισι. τς $.4.dém iz, 
ἐπε x -.2iou:utrum. 
- uir Lec t 3-3) 22521. hoc sb 9j. 
-— c4 c7. ALT. :àoMbp relatum 

» "np — "wu τ. τ, 
—TT τ ke BAg3207:01 
- 0. c lDecm c.cad es.fat- 


- Tut τ ces. eCeEfGR aw grando im- 
- Teo 7 caste ἃ πα porex:4« lornenin, 
- SG .n6 "eco 0c, qup εξ 22. 9. Y l5, 
- e v... | uae 0.450 mt κεν om is. Ξαῦττῦ τινὲς 
- «3 v. 49. x29» à 

-- Ὁ uUn cs I-£ deinceps 
(00$ 977a c 4[ ἡ Ἔχχλυσια 
$5 ."am una Δ. Ἃ pouuntur 
- Μ "- -23 u2. T. 29 &z 311 

T. 7-5 .ài προῆσθε; d(rausosilio 

005 CérTaeye ες Habet porro 

- --—-- 5 en yoe** $$: e V. 35, εὐ. 
-ος Top πιστοὶ» τοοπιχὼ; τὴν 

- fl ce τ πὸ 7L Ée-—:i3 2:2. δὶ Ba- 

πο τύπτω o: ctlim mL rmarüageu- 

E τὸ τῆς τελένης de 

— - ns o.-- 5 A Z.z724. dal 
- e-—— — o ". .*?4A..€ QERL Um, 


ΒΥ Ξ .TTER ««᾿- - Ἴωνάν Οὐ 
" 000077 no τὰ — o. gTe.12.24310494 
plot 70— ilc Se v. ieu 
-— -- τ Ll LO Tol z£4. χϑ τὰ ἐξτς' 
ιν T 7 Le L.lCUq τοἰὐχτη:δχοῦτϊτς 


“ τ- -- νι nuo ^77 LIS "hàs€. grueie, 
'"- Do od. OW σα cuec? c5. 39, X2d.u, 


-—c70 0.2 στ! ον ΙΝ hae δ)οάχων 

7 2.7.7... 7 "o πι, απ ἸΓΞΞ:Σ:. €O-Bpanauyo 

. - Sii. : - “σ᾽ uy $5.5 zx:vii, eH 
S 07 10 107 To cnm σῶμα, 2720 $ XAoatuwe 
“5 — το ραν 3 isv22:3; pre 

170-7 7 7 LI. ted tg ἢ funi nl i» 6s, τ vts 
cii -- Uo linmmITzizecAcoM v. dx 
— Im o — 0 zen τῶ V. $5. idem plur. 

emo LDoc0lD. “τονε. 2727Z7U2:v. AD 


:πς - JEN —.a --ςι -π τ Ὦ : εἰ coul 
πο τα : (00. Led cndtm& Wear ΞΡ τον γὰρ ἡ 
: 7-075 LI 
diy S. τος: T 2c. Im—.osumesie! Piqura: et v. 10, 
- ττῖ. στο S00 mXmIL. i ocu κε.- τ τ et. 12, 
eT c ——- gf». o πῆς 0... :m —2 $. «5. ilem filo 
QUT ..- 00 z—o—u. ἔκ... Lic Y. με διώκεις, 
- PooXmin Do lo. 77.7 Jm; cae, mqai, 
-oeBÉm Ica 0  CC4suect o TRO oem : ΣΈ υΥτος pd- 
SEE : CL τοῦτο oc. a ΞΞ: “τοι. 23. ac rei ce É£ verbuin so- 


- 5: m i6 (C octEm "uuum δι Ármi gau 
0T. ccm er Eo CUu o 2 420 Hr ΘΙ. 3eem) judici 

77 VU τ στ ὦ. acis ΞΟΓῚΙΝ COLIT» (D oinfiruo 
0s E e07 tu. ΖΕ o! .cü&l3I4íed MURS wyaliCRo qn6 di 

᾿ z - να. Tf c IlII]iCunp. ἢ * νοὶ δε 898 πρὸς 
- πὸ ὦ» To. - ᾿ -- o. mee. τος Puppy 


M . ἢ ἐπεισ - τος o ofnilvu ΞΕ sw. τοῦ τὰς εἰς ὑπῶν» 
2 T. 2. τονε τς —— 04. mz: 4 4m. 0. GS 22£3 71203 ἀν. 
sfml)0004 dA n 2i -- lITu o taXIÍIIW? ILC δὺ c90e398 aóesb dit 

AD 0-2 7 FI2oi2 7o. d. « CELL .Hu  Am* — X δὰ superscriplum 


u ), aen C. «Σὰ -- US ΜΉ ΜΒΙΣ. 1 GUIINI 40 42 Ὁ 54.212 43, ὁ, 
2007. το τ σ- τ —o bg: πὶ 2 V. P3, xafimn 


δα. 122949. 72 5.2. 5. ως Mano 052.7 2 πὸ Zo Loamm. etiam Apostolus 
T f 7..7:2& παν o Re. τ Qe τ. δι 27 Ln E «ἢ. v. δωρήσα:τι, 
"E e E ὁ. LDUMET. * 2.5.» "DÀ3!.74 Trio. ^5,n3e€hi-Di1US. ibuscm im eudei εἰ 
2 70.8174. Y "ura μιὰ 6M, 725:: νῦν solet, et. x20:ep- 




















529 


COMMENT. IN APOCALYPSIN. 


530 


τοῦ πειράσαι xol τοὺς ψευδαποστόλους xal τὴν τῶν A una cum eo quod εἴ pseudapostolos tentaverit ct 


Νικολαϊτῶν αἰσχρουργίαν. ᾿Εμέμψατο δὲ xai τῆς 
«ρὸς τοὺς πλησίον χορηγίας τὴν ὀλιγωρίαν, ἣν αὖθις 
ἀναχαλέσασθαι ἐπισχήπτει, Τὰ πρῶτα, φάσχων, 
ἔργα ποίησον ἐν διχαιοσύνῃ. Οὐ γάρ με λανθάνει, 
ψησὶν, οὔτε τὰ πρῶτά σου τῶν πράξεων ἀγαθὰ, οὔτε 
ὅτι τὴν εἰς τοὺς δεομένους ἀγάπην ἐνέχοψας. Ἐπ- 
ἄνελθε οὖν διδαχθεῖσα παρὰ ἐμοῦ ὅτι ἐνέλειψας. 

"Epyoual σοι ταχύ. Τὸ, "ἔρχομαι, οὐ μεταδα- 
«Uthv δηλοῖ χίνησιν τοῦ πάντα πληροῦντος θεοῦ, 
ἀλλὰ τὴν dx ῥὀαθυμίας πρὸς χόλασιν ἐπιστροφήν. 
Kívneu δὲ Ἐχχλησίας ἢ τῆς θείας χάριτός ἐστι 
γψύμνωσις, δι᾽ ἣν ἐν σάλῳ καὶ χλύδωνι ὑπὸ τῶν 
“«ονηρῶν πνευμάτων καὶ τῶν ὑπουργούντων αὐτοῖς 
μιαρῶν ἀνθρώπων (7) γίνεται " ὥστε τοὺς ταύτην 
Φυγχροτοῦντας ἀνθρώπου: λέγειν τὸ, « Ἐταράχθη 
ἂν θυμῷ ὁ ὀφθαλμός μου" » xol, ε Ἡ χαρδία μου 
δταράχθη ἐν ἐμοί. » 

ΝΑ.λ:λὰ τοῦτο, φησὶν, ἔχεις ὅτι μισεῖς τὰ ἔργα 
τῶν Νικοιλαϊτῶν, μεταξὺ τῶν λυπηρῶν τιθεὶς xal 
«ὰ πρὸς εὐθυμίαν ἄγοντα, ἵνα μὴ τῇ περισσοτέρᾳ 
λύπῃ χαταποθῇ τὰ τῆς Ἐχχλησίας. Φησὶν οὖν, ὅτι 
ἹΜετανοίᾳ σε εὐεπιχείρητον χαταλαμδάνω, ἀφ᾽ ὧν 
σύνδρομον ἔχω σε τοῦ μίσους μου τοῦ περὶ τοὺς 
Νικχολαῖτας. Οὗτοι δὲ παρονομάζονται ἀπὸ Νιχο- 
λάου ἑνὸς τῶν ἑπτὰ διαχόνων. Καὶ τίνες δὲ ἧσαν 
τὴν αἰσχρουργίαν, Ἐπιφανίου τοῦ ix Κύπρον θείου 
ἀνδρὸς ἡ τῶν [lavaps(ov αὐτοῦ βίδλος δηλώσει. — 
"A-Lloc* Κίνησιν λυχνίας τινὲς, χαὶ τὸν ἱερατιχὸν 


Nicolaitarum obacenitatem. Áccusat autem  negli- 
gentiam in insumendo ut proximis necessaria sup- 
peditentur, quod rursum jubet revocari. Prima, in- 
quit, opera fac im justitia; Neque euim me la- 
tent, inquit, aut prima tuarum actionum bona, aut 
quod charitatem erga indigentes contraxeris. Re- 
vertere igitur, quum a me didiceris te defecisse. 

Veniam tibi cito. Quod ait : Veniam, non progressi- 
vum significat motum Dei qui omnia replet, sed 
conversionem ad socordiz ultionem. Motus autem 
Ecclesie est ἃ divina gratia denudatio, propter 
quam in salo ac undarum jactatione a spiritibus na- 
lis et hominum iis obsequentium pravitate consti- 
tuitur: adeo ut homines qui ejusdem sortis cum hac 
sunt Ecclesia, dicaut : «Conturbatus est in ira ocu- 
lus meus *; » et, «Cor meum conturbatum cst in 
me **, ») 

Sed hoc habes quod odisti facta Nicolaitarum. ln- 
ter tristia ponit ctiam ea qua consolationem addu- 
cunt, ne abundantiori tristitia absorbeatur Ecclesia. 
Ait ergo : Per penitentiam ego facile te recipiam, 
60 quod te mihi conformem habeam in odio.adver- 
$us Nicolaitas. Hi autem cognomen accipiunt a Ni- 
colao, uno ex septem diaconibus. Quinam autem 
fuerint et eorum obscenitates liber Panarion Epi- 
phanii divini ex Cypro viri manifestat.—Alio modo. 
Motum candelabri interpretati quoque sunt non- 
nulli sacerdotalem Ephesinz Ecclesi» sedem, quod 


«ἧς Ἐφέσου θρόνον ὑπέλαδον, Κωνσοταντινουπόλει C ipsius dignitatem tra:liderit Conatantinopoli. 


«à πρεσδεῖα ἑαυτῆς ἐπιδοῦσα. 

Ὁ ἔχων obc ἀκουσάτω. Σαρχιχὸν οὖς md; ἄυ- 
θρωπὸος ἔχει, πνευματιχὸν δὲ ὃ θεοφορούμενος, 
ὅπερ τῷ 'Haaota προστέθειται xal τῷ θεοπάτορι 
Δαυὶδ εὐήχοον γενέσθαι, ἀφ᾽ οὗ χαὶ εὐχαρίστως 
διατιθέμενος μελῳδεῖ, « Eig ἀχοὴν ὠτίου ὑπήχουσέ 
μου, » οἱονεὶ οἷς ἀχοὴ τὸ ἐπαινετὸν φέρει, τούτους 
κἀμοῦ τὸν πόθον ἀφωμοιώσατο. Τὸ Πνεῦμα δὲ ταῦτα 
λέγειν φησὶν, ἢ ὅτι πνευματιχῶς ἐνηργεῖτο παρ- 
«στῶν τὰ τῆς ᾿Αποχαλύψεως " ?| Πνεῦμα τὸν Χρι- 
στόν φησι χαθό ἐστι χαὶ νοεῖται Θεὸς, ὥσπερ ἀμέλει 
καὶ Υἱὸς ἀνθρώπου χρηματίζει, καθό ἐστιν ἄνθρωπος 
χαὶ νοεῖται. Καὶ ὅτι Πνεῦμα λέγεται ὁ Θεὸς, αὐτοῦ 
τοῦ Χριστοῦ πρὸς τὴν Σαμαρεῖτιν παριστῶσι λόγοι, 
« Πνεῦμα, » ἀγορεύοντος, ὁ ε Θεὸς, καὶ τοὺς προσχυ- 
νοῦντας αὐτὸν ἐν πνεύματι xal ἀληθείᾳ, » xol τὰ 
ἑξῆς. Καὶ τί τὸ Πνεῦμα λέγει ; 


Τῷ τιχῶντι δώσω φαγεῖν ἐκ τοῦ ξύλου τῆς 
ζωῆς. -- Νιχῶντι, τὸν πρὸς τοὺς δαίμονας πόλεμον, ὃς 
διὰ τῶν συμφύτων ἡμῖν παθῶν ἀνερεθίζεσθαι εἴωθεν. 
Ξύλον δὲ ζωῆς (8) τροπιχῶς, τὸ ἐν μέσῳ τοῦ ΠΙαρχδεί- 
σον, xo Παράδεισον τὴν μαχαρίαν χαὶ αἰωνίζουσαν 
ἐχληπτέον ζωὴν, ἐν fj σοφία; ἄφθονος χύσις, περὶ ἧς 
xa Σολομῶν φησι" « ξόλον ζωῆς ἐστι τοῖς ἀντεχομἐ- 


** Pgal, xxx, 10. ** Paal. tiv, 5. 
iv, 24. 


(7) Vulg. ὑπὸ τῶν τῆς πονηρίας ἀνθρώπων. 


δι |ς4. L, 4 seqq. 


Qui habet. aurem audiat. Quisque homo aurem 
habet carnalem, spiritualem vero is qui divino affla- 
tnr Spiritu, quz Isaiz "'addita est Deique proge- 
nitori Davidi **, ut obediens esset. Unde etiam 
grato animo affectus, dulciter canit : « Ad auditum 
auris obsecutus est mihi ** : » hoe. est in his unde 
auditus fert aliquid laudabile, ad meum accessit de-- 
siderium. Hzc autem ait Spiritum dicere, aut quod 
spiritualiter operabatur, demonstrans qua sunt 
hujus revelationis, ΘΟ aut Spiritum dicit Chri- 
stum, quatenus est et intelligitur Deus, quemad. 
modum revera quoque Filius bominis appellatur, 
quatenus est et intelligitur homo. Quod autem 
Spiritus dicatur Deus, ipsius Christi ad Samarita- 
nam verba demonstrant, dicentis : « Spiritus est 
Deus, et eos qui adorant eum, in-spiritu et veritate 
oportet adorare **. » Et quidest quod dicit Spiritus? 

Vincenti dabo edere de ligno vite. Vincenti in 
bello quod adversus d:emones geritur, quod per in- 
sitos nobis affectus excitari solet. Lignum vero vitze 
quod est in medio paradisi, ac paradisum iropice 
accipi oportet beatam ac perpetuam vitam, in qua 
est abundans sapientie diffusio : de qua etiam ait 
Solomon : « Lignum vite est iis qui amplectuntur 


δ, Psal, xxxix, d. 9 Psal. xvii, 45. ** Joan. 


(8) Vocem Qo; onittil. valg. 


ΓΔ} ARETH.E C/ESAREAR CAPPADOCI/R EPISCOPI $39 
ipsam .** » rssens autem evangelista de Christo Α vot; αὐτῆς. » Ὃ δὲ παρὼν εὐαγγελιστὴς περὶ τοῦ Xov 
gicit quod sit Deus ac vita zPterna** : qua futura in- στοῦ φησιν, ὅτι αὐτός ἐστιν ὁ Θεὸς καὶ ζωὴ ἢ αἱώ- 
terminabili fruentur sancti in paradiso. ytoc, ou ἐν τῷ Παραδείσῳ τῇ μελλούσῃ ἀτελευτήτῳ 
ζωῇ ἐν ἀπολαύσε: οἱ ἅγιοι γενήσονται. - 

Τοῦ Θερῦ μου. Μῇ τις ἀχούων ταῦτα σχανδαλιζέ- 
σθω. Πρέπει γὰρ τὰ ταπεινὰ πάντα τῇ 0c ἡμᾶς σω- 


Dei mei, Ne quis hxc audiens offendatur . Si- 
quidem cuncta humilia conveniunt Del et hominis 


salutari dispositioni propter nos fact:e : quandoqui- 
dem in Evangeliis quoque ait ipse : « Ascendo ad 
Patrem meum et Patrem vestrum, et Deum meum 
οἱ Deum vestrum "ἡ, » tanquam ipsius quidem na- 
tura, horum vero adoptione. 

CAPUT iV. 
Qua significata sunt. angelo Ecclesie Suyrneorum. 


II], 8-04. Et anyelo. Ecclesie Smyrnaorum scribe: 
Wl ec dicit primus et novissimus, qui (uit mortuus εἰ vi- 
yit : Scio operatwa et affictionem et paupertatem, sed 
dives es : ei blasphemiam eorum qui se dicunt Judaeos 
esse οἱ mon eunt, sed. suni synagoga δαίαπα. Nihil 
horum timeas quo passurus es. Eoce missurus. est 
diabolus aliquos ex vobis in carcerem, ut a(fligamini, 
et habebitis a(flictionem dierum decem. Esto fidelis 
wsque ad mertem, ei dabo iibi corcmam vite. 
6966 Qui habet aurem, audiat quid Spiritus dicat 


Ξηρίῳ ἡμῖν τοῦ θεανθρώπου οἰχογομίᾳφ. Ἐπεὶ xai iv 
Εὐαγγελίοις φησὶν ὁ σὐτός" ε "Ava6alwo πρὸς τὸν 
Πατέρα μον xai Πατέρα ὑμῶν, xal θεόν μαὺυ χαὶ 
Θεὸν ὑμῶν, » ὡς τοῦ μὲν φύσει, τῶν δὲ θέσει. 


ΚΕΦΑΛ. A', 
Τὰ δηωθέγτα τῷ ἐν τῇ Σμυργαίων "ExxAnolg 
ἀγγέλῳ, 


Kal τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Σμύρνῃ ᾿Ἐχχλησίας 


B γράψον " Τάδε Aérst ὁ πρῶτος καὶ ὁ ἔσχατος, ὃς 


ἐγέγετο vsxpóc καὶ ἔζησεν" Οἷδά cov τὰ ἔργα 
καὶ τὴν θλίψιν καὶ τὴν πτωχείαν, dà π.1οὐ- 
σιος sl. Καὶ τὴν βιᾳοφημίαν τῶν .16γόντων 
Ιουδαίους εἶναι ἑαυτοὺς καὶ οὖκ εἰσὶν, d Mà 
συναγωγὴ τοῦ Σατανᾶ. Μηδὲν go6ov d μέ.11εις 
παθεῖν. Ἰδοὺ δὴ μέ.1.:ὲἐι βαλεῖν d διάθδο.ος ἐξ 
ὑμῶν slc cvJaxiw, ἵγα πειρασθῆτε, xal ξξετᾷ 
θλίψιν ἡμέρας δέχα. Γίνου πιστὸς ἄχρι θανάτου, 


Keclesiis. Qui vicerit, non ledetur a morte s?cunda.— ual δώσω σοι τὸν στέςαγον τῆς ζωῆς. 'O ἔχων 
οὗς. ἀκουσάτω ti tà [Irsipa Aéyex ταῖς "Exndqaiag. 'O νικῶν οὗ μὴ ἀδικηθῇ ἐκ τοῦ θανάτοψ | 
τοῦ δρυτέρεν. 

Primus εἰ novissimus est Christus, utpote Dcus Πρῶτος χαὶ ἔσχατο: ὁ Χριστὸς, ὡς Θεὸς xai ἄγ- 
et homo : primus divina nalura, novissimus tan- θρωπὸος. Πρῶτο; τῇ θεΐ2 φύσει, ἔσχατος, ὡς δι’ 
quam postremis diebus propter nos bomo factus. C &u3; ἐπ᾽ ἔσχατον ἄνδρωπος γενόμενος. Καὶ vexple 
Fuit quoque triduo mortuus, rursumque sua resur- δὲ ὁ αὐτὸς τριέμερος, xal αὖθις ἀνοίξας ἣμῖν διὰ τῆς 
rectione. viam nobis aperuit resurrecfioais ac Yi». αὐτοῦ ἀναστάσεως ὁξὸν τῆς ζωῆς. Καὶ τί φησιν οὖὗ- 
Kx quid hie 3it ? Scie opera. tua εἰ affiictiones εἰ τος: Οἷδά σου τὰ ἔργα xal τὰν θλέψιν xal τὴν πκτω»- 
paupertatem,qu: propter me ssstiaes pulxalus 3b χείαν, ἃ δι᾿ dal ὁξοξένεις, ὑπὸ τῶν ἀπίστων paete 
jacredulis. Ne igitur dum  affligeris et paapertalé ἔξέκενος. Μὰ οὗ“ Ev τῷ θλίδεσοθαι xol τπιτωχεύειν 
preseeris, dicas et ipse: Quidest quod jejeasvimus, εἴπῃς χεὶ αὐτός - Τί ὅτι ἐνηστιύασπςεν xal oix 
et nen cognovisti, bumiliavimus animas mestras,e6 ἔγγως, ἐταΞξεινώσαπεν τὰς $uyk; ξαυτῶν, καὶ οὐ 
non attendisti * * Quanquam onim hxc HasipL.3l- ἀροτέσχες - Ei γὰρ παὶ ταῦτα, ἀλλλ πλούσιος εἶ, 
tameu dives es, in spirimalibus thesaurum habems — iv τοῖς πιεςβατιχσοῖς τὸν θεσαυρὸν ἔχων χεχρυμμέ- 
ebscooditum — iu agre cordis Lei, qui est Christus, νον 2y τῷ ἀγρῷ -ξ: χαρξέας σου, ὃς ἐστιν 6 Χριστὸς, 
prepter quem etiam dives es, utpote hanc habeng δι᾿ ὃν xai clecetw; εἴ, ὡς τοῦτον ἔχων σχεξαστὴν, 
proteetorem. quiet ipse cum dives esset, propter 66 ὃς zal αὐτὸς πλούσιος ὧν, ἐξτώχευσε δι᾽ ἡμᾶς. 
pauper factus est. 

Scie epera (xa. Videlicet boss, εἰ aMilictienem ONd σεν rà Epra. Aral τὰ χρτετξ, zal τὴν 
proptec ipsa illatam, 3c paupertatem qui ob τὲ: διὰ ταῦτα θλέψιν xal πτωχείαν, τὴν δεὰ oiéves ἀπὺ 
diam alMasphemis Jeusis coeperateribus diabeli τῶν συνεργὼν τοῦ διδδέλσυ Kseyfpr* Ἰουδαίων 
iw τὸς idecta est : qui. sMo memine Judzi suat, ἐπστεένεν jp.» οἴεισες Chulsim ὀνέματι μόνον, 
werale 3ulew et ΤΟΣ suat syaspega disheli. «d δὲ ἀλκθείᾳ evvevwrrk τοῦ δεαδίλοο εἶπέν. ᾿Αλλὰ 
Sel quiequsm ob viddenüam pauper efBciaris, mibi — xk» ἐξ izraez; ττωχεθος, ἐμοὶ ἀνακείμενος τῷ 
t3men npesiur, qui το ἃ dispensator omniam be- πάντων ἄγ χϑῶν Ξρυτᾶνει, cisbe; εξ. Asiczp μηδὲν 
uorem. dives e. lirco wibil mepras eorum que — Quies cn Ξελλέν-ων » ἐπειεχῦκται ἀπὸ τῶν συν» 
tài ἰοΝεονὰλ tunt 2 ἐῶ ζοσαιογίνας dubell, φαὶ τος ἐτῶν τοῦ ὃ- σδίωσο Ἐλεδερὼν ἔγχλεεσχῶν φυλαχῆς 
cameras «t 3hüs werauenaihus οἴδιζεοι, qeeram πχεὶ Ξι: :ατοῶν ὅλλων θ᾿, ὧν ἐσξμερις ἢ ἐκιφιρὲ, 
brevissimus ἃς wuiws Jii est umapetus, et quamtem π᾿ ἔσεν εἰ χεὶ botgus δέχε ἐξεσυομάνη ; Γένου οὖν 
«τὰ si εἶδα decem aeter debes! Bap aque — xriscracek, wei χὰ bricarwe; aiype θανᾶταυ, ὑπὲρ 
teltrans acque delicis: usque ad martcsn, ut prepite ὧν τξῦςκ τὸν «τέφψατου cup Qux 
Mi arcigiss coremam vii. 

" Pe, nuu ἰδ. Ἢ aac 4 o Jean. xx, U. b om ὃ. 

(9) Verba tz. γὼ, x. tit. ἄλλων αὐὐϑδρδ,. vulp. 


535 


ARETH.E C.ESARE.E CAPPADOCLE EPISCOPI 


536 


quod ἃ nativitate nobis tenebras offundit, ne di- A τῶν θείων τῆς ἐποψίας, ἢ τὴν χατὰ τῶν ἀσεδῶν 


vina prospiciainus, aut severam adversus im- 
pios sententiam. Ex eo autem quod hic gladius 
preter hoc quod utrinque incidit etiam acutus 
dicitur, adhuc etiam accelerationem indicat ad eo- 
rum ultionem qui divinis jusss non obtemperant. 
Thronum vero S.tanz vocat. Pergamum, ut. que 
ilololatrie dedita erat supra omnem reliquaim'Ásiam., 
Itaque cum etiam hujusmodi locum inhabites, ia- 
quit, incorruptam servasti meam (idem, in nullo 
eversa ex vicinitate malorum, neque iniquos zmu- 
lata es, visa pace et abuudantia iniquorum. 

Antipas testis meus. Antipas testis, Pergami tulit 
testimonium, cujus in hunc usque diem servatur 
martyrium, cum multa libere locutus fuisset adver- 
sus insidiatores : et quantum in ipso fuit usque ad 
mortem processit, de cojus fortitudine evangelista 
nunc per os Dei fecit mentionem, ut productam in 
medium illius virtutem et patientiam ostendat fide- 
libus, una cum crudelitate errantium, ut qui de 
Satan sunt contubernio. Quoniam autem tangitur 
eorum quoque reprehensio qui sanctissimi erant, 
eo quod « In multis offendimus omnes *!, » juxta id 
quod scriptum est : « Quis purus est a sorde **? 
ideo ait : Quanquam taliter me colatis, habeo ta- 
men nonnihil in quo vos accusem, licet ea pauca 
sint. Siquidem hz:c Pergamorum civitas, iut. appa- 
ret, duo adversa nacta erat, nempe plures Graecos 
sive infideles, et inter eos qui fideles diceliantur, 
ebsconi Nicolaite, tanquam prava zizania inter tri- 
ticum, seminati erant. Porro vide quomodo hos ex 
Veteri Testamento quibusdam assimilatos in medium 
produxerit. 

Doctrinam Balaam qui docuit Balac. Balaam. ait 
docuisse Balae, lioc est, factuin fuisse praeceptorem 
ipsius Balac. llistoria est in libro divini Mosi qui 
diciiur Nnmeri *. Josephus autem Judaeus scribit 
regem Balac consilio Balaam adduxisse populo ls- 
rael mulierculas ut. scortarentur : quando etiam 
Phinees celebri memoria dignum peregit opus ad- 
versus Zambri : et przeter hanc lasciviam attraxisse 
populum ipsum Israelitieum ad impuram comes- 
tionem, utendo in cihum carnibus qux Beelphegor 
immolata fuerant : 869 ideo etiam perierunt. flis 
vero similes quoque dicit Nicolaitas, etin scortatio- 
ne et in impura comestione. Quod sí quis requirat 
qu:enam illa erant in quibus errabant, ex Epipha- 
nio, veluti jam diximus, divino Cyprensi episcopo 
discere licebit, qui ad multorum utilitatem non in- 
dignum putavit manifeste ob oculos ponere Nico- 
laitarum fetorem ac turpitudinem, omni seposito 
imetu, tum quoad libidinosam lasciviam, tum quoad 
mavime abominandam impuram comestionem. 

11,10, 17. Resipisceitaque : alioqui veniam tibi cito, 
εἰ pugnabo cum illis in. gladio oris mei. Qui habet 
aurem, audiat quid Spiritus dicat Ecclesiis. Vincenti 


" Jac. m,9. 


(11) Verba, ix τῆς βδιοχλντίας, omiserat vulg. 


** Jo xxv, 4. * Num. xxw, 95. 


ἀπότομον ἀπόφανσιν. Πρὸς τῷ διστόμῳ δὲ καὶ ὁξεῖία 
αὕτη, ἔτι xal ταχινὴ, εἰς ἐχδίχκησιν τῶν ἀπειθούντων 
tolg θείοις χελεύσμασι. θρόνον δὲ τοῦ Σατανᾶ τὴ» 
Πέργαμον χαλεῖ, ὡς χατείδωλον οὖσαν ὑπὲρ τὸν 
᾿Ασίαν πᾶσαν. ᾿Αλλ᾽ οὖν xaX τοιοῦτον οἰχοῦσα τόπον͵ 
φησὶν, ἀνόθευτόν μου τὴν πίστιν ἑτήρησας μηδὲν 
ἐχτραπεῖσα ἀπὸ τῆς τῶν καχῶν γειτνίας, οὐδὲ ζη- 
λώσασα ἐπὶ τοῖς ἀνόμοις, εἰρήνην ἁμαρτωλῶν χαὶ 
εὐθηνίαν θεωροῦσα. 


Ἐν αἷς ᾿Αγτίπας ὃ μάρευς μου. ᾿Αντίκας 6 
μάρτυς ἐν Περγάμῳ ἐμαρτύρησεν, οὗ καὶ τὸ μαρτύ- 
ριον εἰς ἔτι σώζεται, πολλὰ παῤῥησιασάμενος tol; 


B ἐχξουλεύουσι. Καὶ ὅσον εἰς αὐτὸν ἧχεν, ἄχρι θανά- 


του mpo56n. Οὗπερ τῆς ἀνδρείας νῦν ὁ εὐαγγελιστὴς 
ix τῆς θεοχλυτίχς (10) μέμνηται πρὸ; ἔνδειξιν ἐπεισ» 
αχθείστς τῆς ἐχείνου ἀρετῆς xal ὑπομονῆς vi 
πιστοῖς, τῆς τε τῶν πεπλανημένων ὠμότητος ὡς 
ὁμοσχήνων τῷ Σατανᾷ. Ἐπειδὴ δὲ ἅπτεται καὶ τῶν 
ἁγιωτάτων ὁ μῶμος, χαθ᾽ ὃν « πολλὰ πταίομεν 
ἅπαντες, » xasà τὸ γεγραμμένον, « Τίς χαθαρὸς ἀπὸ 
ῥύπου ;» Ὑμῖν πάλιν, φησὶ, χαΐτοι τοιούτοις οὖσι 
τὰ πρὸς θεραπείαν ἐμὴν, ἔχω τι ἐγχαλεῖν, x1v ἀπ᾽ 
ὀλίγων. Δύο γὰρ χαλεπὰ, ὡς ἔοικεν, αὕτη d πόλις 
κῶν Περγαμηνῶν ἐχέχτητο, τοὺς μὲν πλείονας "EJ. 
ληνας, ἐξ αὐτῶν δὲ τῶν ὀνομαζομένων πιστῶν, τοὺς 
αἰσχρουργοὺς Νιχολαῖτας ἐπιτπαρέντας τῷ χρηστῷ 
σίτῳ ζιζάνια πονηρά. Καὶ ὅπως δὲ τούτους, ταὶ 
τίσιν ὡμοιωμένους, διὰ τῆς πάλαι ἱστορίας παρέθετο, 


Τὴν διδαχὴν Βαλαὰμ, ὃς ἐδίδαξε τὸν Βα.λάχ. 
Τὸν Βαλαάμ qnc: διδάξαι τὸν Baláx, οἱονεὶ διδά- 
σχαλον γενόμενον τοῦ Βαλάχ. 'H δὲ ἰστορία, ἐν “ἦ 
βίδλῳ τοῦ θεσκεσίου Μωῦσέως fj ὄνομα ᾿Αριθμοί, 
Ἰώσηππος δὲ ὁ Ἰουδαῖο; συμδουλῇ γράφει τοῦ Bz- 
λαὰμ. τὸν βασιλέα Βαλάχ, τὰ γύναια παραστῆσαι τῷ 
λαῷ τῷ Ἰσραὴλ εἰς πορνείαν (ὅτε χαὶ Φινεὲς τὸ 
ἀοίδιμον ἔργον εἰργάσατο τὸ ἐπὶ Zap6pk), xai πρὸς 
«fj ἀσελγείᾳ ταύτῃ, xal τὸν αὐτὸν Ἰσραηλίτην λαὸν 
πρὸς μιαροφαγίαν ἑλχυσθῆναι, τὰ τῷ Βεελφεγὼρ 
ἀνατεθέντα χρέα εἰς βρῶσιν ypnsápsvov. Διὸ χαὶ 


D ἀπώλοντο. Ἐξομοιοῦσθαι δὲ τούτοι; φησὶ xal τοὺς; 


Νιχολαῖτας χατά τε πορνείαν χαὶ μιαροφαγίαν. “Ὁ 
εἴ τις ἐπιζητεῖ ποῖά τινα ἦν, ὡς; ἤδη παρεθέμην, 
ἐξ Ἕπιφανίου τοῦ Κυπρίου ἀρχιερέως Θεοῦ μάθοι, 
ὃς εἷς ὠφέλειαν πολλῶν, o0x ἀπτιξίωσε τὸ βορδορῶ- 
δες τῶν Νιχολαϊτῶν, χατά τε τὴν πορνιχὴν &xola- 
σίαν͵ χατά τε τὴν ἐπ᾽ αὐτῇ βδελυχτοτάτην ἀχαθαρ- 
τοφαγίαν πρόδηλον ἀνυποστόλω; χαταστῇ ται, 


Μεταγνόησον οὖν" εἰ δὲ μὴ, ἔρχομαί σοι ταχὺ, 
καὶ πολεμήσω psc αὐτῶν ἐν τῇ ῥομιρραίᾳ τοῦ 
στόματός μου. Ὁ ἔχων οὕς, ἀκουσάτω εἰ d» 


543 


ARETILE C.ESARE£ CAPPADOCUR EPISCOPI 


5l 


nanda fudaque dogmata, calamttaiibua affligam. A τὰ βδελυρὰ xai βορδορώδη δόγματα, διὰ συμφορὼν 


Filios vero (successores hujusmodi abominationis 
epp llans filios) in mortem, inquit, transmittam. 
Kt illos quidem [14 tractabo. Porro vobis quibus 
niliil commune est cum adultera, cum simpliciores 
sitis, eLob morum simplicitatem in innocentia am- 
bulare in medio domus vestrz dicti estis, quoniam 
non est fortitudo qua adeo malis et loquacitate prze- 
ditis, in versutia verborum posset repugnare : et 
veluti qui profunda illius maligni ut dieunt, et in- 
sidias ipsius non novistis, vobis, inquam, nullum 
pondus superimponam : pondus autem vocat pu- 
gnam verborum : Sufficit, inquit, mibi exploratio 
diligeuter peracta per opera, ex custodia eorum 
qua vobis ab initio tradita fuerant. 

Nisi penitentiam egerint. In minis quoque beni- 
gnitas conspicitur. Neque enim protínus dignam 
Infert ultionem , sed impetum terriculamento attol- 
lit, quo urgendo eruat poenitentiam. 


Et cognoscent omnes Ecclesie. Quia haeretici oc- 
culte abominanda patrant, qua viielicet vulgo abs- 
condita sunt : latet enim fideles quod illi sub 
Christianorum vocatione occultentur, ego qui 
deprehendi , notum faciam omnibus Ecclesiis quod 
ego ille ipse sim quí renes et corda scrutatur : de 
quo etiam ait Isaias 15 : « Occultabitur in abscondito, 
et ipse non videbit. Annon ccelum ct terram ego im- 
pleo, dicit. Dominus? » Quoniam igitur hac ita se 


θλίψω. Τὰ τέχνα δὲ (τέχνα τοὺς διαδόχους τῆς 
τοιαύτης ὀνομάζων βδελυρίας) θανάτῳ, φησὶ, μετε- 
λεύσομαι. Κἀχείνους μὲν οὕτως. Ὑμῖν δὲ οἷς o). 
δὲν. χοινὸν πρὸς τὴν μοιχαλίδα ἀπλουστέροις τε 
οὖσιν, xal διὰ τρόπων ἀπλότητα ἐν ἀχαχίᾳ πορεύι- 
σθαι xaphlac ἐν μέσῳ τοῦ οἴχου ὑμῶν προῃρτ μένοις, 
ἐπείπερ οὐχ ἔστιν ἰσχὺς πρὸς τοὺς οὕτω πονηροὺς 
καὶ εὑρεσιλόγους τῇ πανουργίᾳ τῶν λόγων ἀντιχαῦ- 
ἰστασθαι, ἅτε χαὶ τὰ βάθη τοῦ πονηροῦ xal τὰς 
μεθοδείας αὐτοῦ, ὥς φατε, μὴ ἐγνωχόσιν, οὐδὲν 
ἐπιθήσω βάρος φησὶ, (βάρος δὲ τὴν διὰ τῶν λόγων 
μάχην φησίν). ᾿Αρχεῖ, φησὶν, ἐμοὶ τὸ διὰ τῶν ἔργων 
δοχίμιον Ex φυλαχῆς τῶν ἐξ ἀρχῆς παρχδεδομένων 
ὑμῖν ἀχριθῶς χατορθούμενον, 

Ἐὰν μὴ μεταγοήσωσιν. Καὶ ἕν τῇ ἀπειλῇ 
χρηστότης ἐνθεωρεῖται. Οὐ γὰρ ἐπάγει ἀμελλητὶ 
τὴν ἀξίαν τιμωρίαν, ἀλλὰ μετεωρίζει τὴν ἐπαγωγὴν 
μορμολυκείῳ ὥσπερ ἐπισπάσασθαι τὴν μετάνο αν 
χατεπείγων. 

Καὶ γγώσονται πᾶσαι αἱ "ExxAnc(as. Διὰ τὸ 
χρυφίως τοὺς αἱρεσιώτας τὰ βδελυρὰ πράττειν, τὰ 
δηλονότι λανθάνοντα τοὺς πολλοὺς (λανθάνει δὲ τοὺς 
πιστοὺς ὑπὸ τῇ Χριστιανῶν χλήσει ἐναφανιζομένων 
ἐχείνων), ἐγὼ φωράσας, γνῶσιν ταῖς Ἐχχλησίαις 
παράτχω πάσαις, ὅτι ἐχεῖνος οὗτός εἶμι, Ó νεφροὺς 
ἐρευνῶν xal χαρδίας’ περὶ οὗ xoi Ἡσαΐας φησί" 
« Κρυδήσεται ἐν χρνφῇ, καὶ αὐτὸς οὖχ ὄψεται. Ἢ 
οὐχὶ τὸν οὐρανὸν χαὶ τὴν γῆν ἐγὼ πληρῶ, λέγει Κύ- 


habent, unicuique rependam mercedem suis nequi- c, £to;; » Ἐπεὶ τοίνυν ταῦτα οὕτως ἔχει, χατάλλῃ- 


tie debitam. 


M, 941-99. Vobis autem dico et ceteris qui Thya- 
tire sunt, quotquot non habent hanc doctrinam, qui- 
que non coguoverunt profunditates Satanz , veluti 
dicunt, Non mittam 74$ super vos aliud pondus : 
tamen id quod habetis tenete donec veuium. Et qui 
viceril el cuslodierit usque in finem opera mea, dabo 
$ysi potestalem super gentes, et regel eas in virga fer- 
rea : ut vasa ficiilia conterentur. Sicul el ego accepi 
a Paire meo, et dabo ipsi stellum matutinam., Qui 
habet aurem, audiat quid Spiritus dicat Ecclesiis. 


λον ἑχάστῳ τῆς οἰχείας φιλοπονηρίας xaX τὸν μισθὺν 
ἑπιδραξεύσω. ' 

Ὑμῖν δὲ «λέγω, καὶ τοῖς «Ἰοιποῖς τοῖς ἐν Θυα- 
τείροις, ὅσοι οὐκ ἔχουσι τὴν διδαχὴν ταύτην, 
οἵτινες οὐκ ἔγνωσαν τὰ βαθέα τοῦ Zatard , ὡς 
Aérovciv * Οὗ βάλλω ày' ὑμᾶς ἄ.1.10 βάρος. 
Πιὴν ὃ ἔχετε κρατήσατε ἄχρις οὗ ἂν ἥξω. Kal 
ὁ νικῶν καὶ ó τηρῶν ἄχρι τέλους τὰ ἔργα pov, 
δώσω αὑτῷ ἐξουσίαν ἐπὶ τῶν ἐθνῶν, xal ποιμα 
γεῖ αὑτοὺς ἐν ῥάδδῳ σιδηρᾷ ^ ὡς τὰ σχεύη τὰ 
χκεραμικὰ συντριβήσεται. Ὥς κἀγὼ εἴληφα πορὰ 
τοῦ Πατρός μου, καὶ δώσω αὑτῷ τὸν ἁστέρα τὸν 
πρωϊΐϊγόν. Ὁ ἔχων οὖς, ἀκουαάτω τί τὸ Πγεῦμα 
.16γει ταῖς "ExxAnolaic. 


Ubi denuntiavit unumquemque sui laboris dignam D Ἐπαγγειλάιενος ἔχαστον τοῦ olxelou χόπου ἀξίας 


sortiri retributionem, subjungit quoque deinceps 
in quibus dans operam consequetur id quod di- 
gnum est. Qui igitur nou habent erroneam hanc 
hzreticorum doctrinam, hos, inquit, ego suscipiens 
contentus ero intorrupta observatione simplicitatis 
quam acceperunt, ex quo etiam profunditates iguo- 
rare Satan omnino convenit eis, veluti dicunt. 
Pondus vero dicit molestiam que ex verbosa con- 
tentione inducitur inter eos qui pugnant verbis : 
servum autem Domini non oportel pugnare. Digna 
comminatus supplicia his qui obscoena operantur, 
ad 606 transfert serm onein qui simpliciorem degunt 


75 [50 Jeremias, yvin, 94. 


τυγχάνειν τῆςς ἀντιδόσεως, ἐπιφέρει λοιπόν xal 
πρὸς ἃ τὴν ἐργασίαν ἀπασχολῶν τοῦ χατ᾿ ἀξὶαν 
«εὐξεται. Τοῖς οὖν οὐχ ἔχουσι τὴν πλάνην διδαχὴν 
κῶν αἱρετιζόντων, τούτους ἀποδεχόμενος, φησίν" 
᾿Αρχεσθήσομαι τῇ ἀλυμάντῳ διατηρήσει τοῦ ob Da- 
6ov ἀπλοϊχοῦ, ἀφ᾽ οὗ xal τὰ βάθη ἀγνοεῖν τὰ τοῦ 
Σατανᾶ περίεστιν αὐτοῖς, ὡς λέγουσι. Βάρος δὲ, τὸ 
ἀπὸ τῆς λογομαχίας ἐπεισαγόμενον τοῖς λογομα- 
χοῦσιν ὀχληρόν. Δοῦλον δὲ Κυρίου οὐ δεῖ ὑυάχεσθαι, 
εἶτα τοῖς αἰσχροποιοῖς ἑπαπειλήσχς τὰ ἄξια, πρὸς 
τοὺς ἀπλούστερον ἐπανῃρημένους βιοῦν μεταφέρει 
5) λόγον, οὐδὲν ἄλλο ἀπαιτῶν ἀπ᾽ αὐτῶν, ἣ τὴν 











--- IN 
cs emedi- E — o mpami 


no az c— 
——— τ 1.0 «t tv- 
L— — c- ÉÁ mbvacta 


Ια... 
| 


- - ———— . E] 
c A* QU7UH 
i» ca  -— — CT 9 - 
Em ἐστι 




















9 — 


το ἀριθμοῦ δὲ 
, υδ' ἂν θεωροῖτο ἡ 
1 Τριὰς, τὸν ἐδδο- 


" το d: n ipid » τῷ ὁρατῷ αὐτῆς 
E DER ' *he χατὰ τὸ ἀνεξ- 
ΕΣ d "^nelsapi puc ἑαυτῇ 
e ilti. ἀριθμὸν ὑπέφηνε. 
εἰς dea —!Ó y ἀποσωρεύει τοῦ 
RN S " vat τέσσαρα ἀριθμοῦ, 
ERES Gad ^ela Τριάδι ἀνατεθείς. 

“διχῶς ἀνελιχθεὶς, μετὰ 
—- HC ^— np nr 

τέσσαρα ἀπετέλεσε. Τῷ 
sURGDMPPHEERE-M. - » 

* ποῦ αἰσθητοῦ χόσμου 
VD cupa iilii ΌΝΝ 


*** ἑαυτοῦ δύναμιν θνητῇ 
Marra coe ERE " 
δένγαι : Ἰσάριθμοι δὲ τοῖς 


Mp À ibat Dum. , " 
*eo:g6Uttpot, οὗ νεώτεροι, 
πᾷ Eme. 
vinpovopulac πρεσδυτάτη, 
κυ προητοιμασμένης ἡμῖν 


EHENSSGUE SUR ceps T 
*- πρὸ xavaboltc χόσμου τὸ 
pictum; 2 «fly, οὐχ ὡς νεωτέροις, ἀλλ᾽ 


Bin ad 


πείοις προστάγμασι δίδοται 1) 
“ποὺς δέ qnet τοὺς στεφάνους. 


»aswu:« ὑποτίθεσθαι πρὸς ἐναργῆ 


ες, πυρὸς καμόμεναι. Τὰς ἑπτὰ 
“ευσεν ἕπτὰ πνεύματα, ἅτινα, 

ἰξξαᾳ τοῦ Ἠνεύματος χαρίσματα, 

ςν xat «à τούτοις ἑξῆς δεῖ νοεῖν, 
λήμης ὁ Στρωματεὺς, τὰ λει- 

μλων ἐξέχοντα ταγμάτων. Ἑπτὰ 
Ξίαν τοῦδε τοῦ χόσμου τοῦ τῷ 
“οιθμῷ, 3, ὡς ἤδη παρεθέμεθα. 

᾿ τὸ ἀνένδυτον xaX διηνεχὲ; τῆς περὶ 
"t$. Τοιοῦτον γὰρ χαὶ πῦρ τοῦτο τὸ 


-G0u τιμαλφέστερον τοῖς ἐν τῷ C 


APOCALYPSIN. 510 


Α nutrit, indicare voluit virens lapidis jaspidis color, 
as«imilatus in speciem viridati lapidis smaragdi. 

Viginti quatwor sedes. Sedem.non aliud. quippiam 
oportet hoc loco intelligere quam studiosum cona- 
lum ad operationem divinorum jussorum. Solo 
enim hoc modo pra parata anima divinum est ve- 
hiculum, quemadmodum et ipsa Cherubin. 

Seniores sedentes. De numero viginti quatuor se- 
niorum hoc loco considerandum erit. Superemi- 
nens et divinissima sanctissimaque Trinitas nu- 
merum septenarium, quem etiam affinem posuit 
huic 8uze multitudini, initio juxta inscrutabilem sud 
sapientie profunditatem aquali numero sibi ipsi 
convolvens, numerum viginti quatuor ostendit. Si- 
quidem ter septem viginti et unum efficiunt, 690 
qui est numerus deficiens a viginti quatuor terna- 
rio, qui ternarius divinse Trinitati omnium crea- 
trici consecratus est : ideo quoque septenarius 
numerus tertio cireumvolutus una cum circumvol- 
vente ternario numerum viginti quatuor perfecit. 
Septenarii autem numeri num totus lic mundus 
sensibilis capax est secundum suam virlutem mor-- 
tali nature cognitu impossibilem? /ZEquali au- 
tem nuniero cum sedibus sunt bi qui sedent, et se- 
niores sunt, non juniores : quoniam promissio quo- 
que hzreditas vetustissima est, utpote parato nobis 
regno ante mundi constitutiongm : porro his qui 
preparatum habent ante mundi constitutionem prz- 
mium, non tanquam recentioribus, sed tanquam 
inveteratis in divinis przceptis datur regnum :eter- 
num. Demum aurcas dicit esse coronas : neque 
potuit quidquam auro pretiosius proponere his 
qui in hac vita versantur ad efficacem et operosam 
cognitionem. 

Et septem lampades ignis accense. Septem lam- 
pades ipse interpretatus est septem spiritus : que 
aut, sicut habet 1sa2ias, divina Spiritus dona opertet 
intelligere, nempe sapienti:ze, fortitudinis, consilii, 
et qui? post hzec sequuntur : aut, sicut Irenzeus ct 
Clemens qui varia consarcinavit, ministrantes et 
eminentes supra czteros ordines. Septem quidem, 
eo quod huic mundo przsideant, qui cuin numero 
septenario nescio quid cognatum habet : aut sicuti 
jam proposuimus : accensa vero, propter conti- 


u$ φωτίζον καὶ φλέγον. Au xai ὁ D nuumtenorem ac perpetuitatem sanctimoni:ze circa 


ἐν" « Ὁ ποιῶν τοὺς ἀγγέλους αὐτοῦ 


ὑπίον τοῦ θρόνου ὡς θάλασσα ὑαλίγη 
στάλλῳ. Kal ἐν μέσῳ τοῦ θρόνου, καὶ 

οὔ θρόφου τέσσαρα ζῶα γέμοντα do0a4- 
.tpogOsv καὶ ὄπισθεν" καὶ τὸ ζῶον τὸ πρῶ- 
xot. λέοντι" καὶ tó δεύτερον ζῶον, ὅμοιον 
zp* καὶ τὸ τρίτον ζῶον, ἔχον πρόσωπον ἂν- 
που' xal τὸ cétapror ὅμοιον detQ πετομένῳ. 
ἁλάσσῃ ἀπεικάζει τὸ κατενώπιον τοῦ θρόνου, τὸ 


Ῥεδὶ. eus, 4. 


divina. Talis est namque ct ignis hic materialis in- 
cessanter illuminans ac inflammans : ideo quoquo 
ait Propheta : « Qui facit angelos suos spiritus et 
ministros suos ignem urentem !'. » 
1V, 6, 7. Et in conspectu throni tanquam mare vi 

treum simile crysiallo. Et in circuitu. throni. qua 
twor animalia plena oculis ante cl retro: εἰ primum 
animal simile leoni, et. secundum animal simile vi- 
lulo, et tertium. animal habens faciem hominis, el 
quarium animal simile aquilg volanii. 


Mari assimilat id quod est in conspectu throni, 








581 


ARETH,E C/IESAREJE CAPPADOCLE EPISCOPI 


588 


ram ?*. » Sunt autem nonnulli qui cujuslibet sigilli A γῆν. » Εἰσὶ δέ τινες ol ἐχάστης σφραγῖδος; τὴν λύσιν 


solutionem intellexerunt de salutari Domini propter 
nos incarnatione : priinum referentes ad. nativita- 
tem quie solvit nos a vinculis carnalis generationis, 
quemadmodum et Paulo. videtur cum scribit : 
« Alioqui filii vestri iminundi essent, nunc autem 
sancti sunt ?? : immundi, propter assumptain sub- 
stantiam a corruptione juxta caruem : sancti. vero, 
tanquam conformes effecti. incorrupta nativitati 
ejus qui ad nos venit ex virgine. Secundum autem 
ad regenerationem divini baptismatis, qucd abluit 
nos a turpitudine generationis sccuudum carnem. 
llzc de primo et secundo, et de geucratione ΟΣ 
Virgine. et ea qua est sacrum baptisma, qua tan- 
quam el ipsa pellucida similis ei αι fuit ex Vir- 
gine, conjuncta est. Tertii vero sigilli solutionem, 
ad divinorum miraculurum Domini operationem 
qua post hxc successit. Quarti ad prasseutationem 
eoram Pilito. Quinti ad aflixionem in cruce. Sexti 
ad depo .itionem in sepulcrum. Se,timi ai spo- 
liationem factam in inferno. 

EL ecce equus albus. Equus quidem albus sym- 
bolum est apostolice pridicationis, utpote per 
ipsam el eorum generationem maximo beneflcio 
hominibus pr:estito. Porro equo vectus est is ad 
quem llabaeuc ille sanctissimus canit divinitus : 
« [nduxisti in mare equos tuos ; » et ipsum arcum 
quem idem quoque llabaeue vaticinatur, dicens : 
« Intendeus intendes arcum tuum **. » Porro coro- 
nam acceperunt ipsi beatissimi apostoli, eo quod 
per veritatem. deviceruut. principatum erroris ob 
spem secundae victorize quie. est per. coufessionem 
Dominici nominis servatam usque ad mortein. 


El exivit vincens et ut vinceret. Christus erat vin- 
cens ut vinceret, qui; ubi prima vicisset victoria , 
nempe gentium ab idolis conversione, a qua ei vin- 
cens cognominatus est, ad secundam victoriam 
instructus est, 702 qua de mortali hoc corpore 
per correctiunes illos jungit qui confessioni sui 
nominis firmiter adhaesserunt, et coronati sunt co- 
rona, nempe signo sua victori. 


CAPOCT XIV. 


Solutio secundi sigilli significans bellum infidelium 
adversus fideles. 


Vi, 5, 4. Et cum aperuisset. secundum sigillum 
audi secundum. animal, dicens : Veni et vide. Et 


crivil alius equus rufus, et sedenti super cum datum 


est ut tolleret pacem de terra, u& invicem se interfice- 
rent : et datus est ipsi gludius magnus. 


Secundum animal est vitulus qui sanc'orum 
martyrum sanctas designat et rationabiles hostias : 
primum enim animal apostolicam designavit po- 
testatem, ut jam dictum est. ' 

Ut tolleret pacem. de terra. Conjectura assequor 


*! Psal. xpiv, 17. ** HL Cor. vni, 14. 


εἰς τὴν ὑπὸ τοῦ Κυρίου 6t fud; σωτήριον ἐνανθρώ. 
πησιν ἐξειλήφασι, τὴν πρώτην, εἰς τὴν γέννησιν, 
ἥτις ἔλυσεν ἡμᾶς τῶν δεσμῶν τῆς σαρχιχῆς γενέ- 
σξως, ὡς xai Παύλῳ δοχεῖ, δι᾿ ὧν γράφει" « Ἐπεὶ 
τὰ τέχνα ὑμῶν ἀχάθαρτα, νῦν δὲ ἅγια, » ᾿Αχάθαρτα, 
6; ἀπὺ τῆς χατὰ cápxa φθορᾶς ἐσχηκότα τὴν ὕπαρ- 
ξιν" ἅγια δὲ, ὡς συμμορφούμενα τῇ ἀφθάρτῳ γεννή- 
σει τοῦ Ex Παρθένου ἡμῖν ἐπιδεδημηχότος. Τὴν δευ- 
τέραν δὲ, εἰς τὴν τοῦ θείου βαπτίσματος ἀναγένγη- 
σιν, τοῦ αἴσχου; ἡμᾶς ἀπολύσαταν τῆς χατὰ σάρκα 
γενέπεως. Ταῦτα περὶ τῆς πρώτης xal δευτέρας, 
τῆς τε Ex παρθένου γεννήσεως, xal τῆς διὰ τοῦ ἁγίου 
βαπτίσματο;, ἧτις ὡς φωτεινὴ xal αὐτὴ τῇ ix πα.- 
θένου ἐφάμιλλος συνέζευχται. Τρίτης δὲ σφραγῖδος 
λύσιν, εἰς τὴν μετὰ ταῦτα τῶν θεοτημείων τοῦ Ku- 
píou ἐνέργειαν. Τετάρτης, εἰς τὴν ἐπὶ τοῦ Πιλάτου 
παράστασιν. Πέμπτης εἰς τὴν ἐπὶ τοῦ σταυροῦ χκαθ- 
ἤλωσιν. Ἔχτης, εἰς τὴν ἐν τῷ τάφῳ χατάθεσιν. 
Ἑόξδόμης, εἰς τὴν ἐν τῷ ᾷδη σχύλευσιν. 


Καὶ ἰδυὺ ἵππος οευχός. Ὁ μὲν λευχὸς ἵππος 
σύμδολον ὑπάρχει τοῦ ἀποαστολιχοῦ εὐαγγελισμοῦ, 
ὡς δι᾽ αὐτοῦ χαὶ τῆς xaT' αὐτῶν γενεᾶς μεγίστης 
εὐεργεσίας ἀνθρώποις γενησομένης. Ὃ δέ γε τῷ 
ἵππῳ ἔποχος, ὁ πρὸς ὃν ᾿Αδδαχοὺμ ὁ αὐτὸς 6 θειό- 
1210; τὸ, « Ἐπείδασας εἰς θάλασσαν τοὺς ἵππους 
σου, » θεσμῳδεῖ, χαὶ τὸ τόξον ὃ χαὶ αὑτὸ ὁ αὐτὸς 
᾿Αὐδαχοὺμ χρητμῳδεξ ἐντείνων, φάσχων * ε Ἕν- 
τενεῖς τὸ τόξον σον. » Τὸν 6i στέφανον εἰλήφασιν 
οἱ αὐτοὶ μαχαριστοὶ ἀπόστολοι, ἀνθ᾽ ὧν διὰ τῆς ἐλ-- 
θείας τὸν τῆς πλάνης ἀρχηγὸν νενιχήχασιν ἐπ᾽ D- 
πίδι δευτέρας νίχτς τῆς μέχρι θανάτου ὁμολογίας 
τοῦ Δεσποτιχοῦ ὀνόματος. 

Καὶ ἐξῆλθε νικῶν, καὶ ἵνα γικήσῃ. Χρια:ἧς 
ἦν ὁ νιχῶν ἵνα νιχήσῃ, ὃς τὴν πρώτην vlov vixt- 
σας τὴν τῶν ἐθνῶν ἀπὸ τῶν εἰδώλων ἐπιστροφὴν, 
ἀφ᾽ ἧς xai νιχῶν χατωνόμασται, el; δευτέραν vixqy 
ηὐτρέπισται, τὴν ἀπὸ τοῦ θνητοῦ σώματος, ὑπαλεί- 
φουσαν διὰ χολάσεων τοὺς ὑπὲρ τοῦ ὀνόματος αὑτοῦ 
τῆς ὁμολογίας ἀντεχομένους, xal τὸ σύμόολον αὗτῶν 
τῆς νίχης τὸν στέφανον ἐστεφανωμένους. 


ΚΈΦΑΛ. IA'. 


Αὐσις τῆς δευτέρας σφραγῖδος, δηλοῦσα τεὸν 
τῶν ἀπίστων κατὰ τῶν πιστῶν πόλεμον. 

Καὶ ὅτε ἤνοιξε τὴν δευτέραν σρραγίδα, 
ἤκουσα tov δευτέρου ζώου Jéqporroc: Ἔρχου 
xal βλέπε. Καὶ ἐξηλθεν ἄλλος ἵππος πυῤῥὸὲς, 
καὶ τῷ καθημέγῳ ἐπ᾽ αὑτὸν ἐδόθη αὐτῷ JAa6ery 
τὴν εἰρήνην ἐχ τῆς γῆς, ἵνα ἀλλήλους σφάξωσι. 
Καὶ ἐδόθη αὑτῷ μάχαιρα μεγά,1η. 

Δεύτερον ζῶον ὁ μόσχος, ὃς τῶν ἁγίων μαρτύρων 
τὰς ἱερὰς θυσίας χαραχτηρίξζει xol λογιχὰς, t0) 
προτέρου ζώου τὴν ἀποστολιχὴν ἐξουσίαν διαγρά- 
φοντος, ὡς ἤδη εἴρηται. 

Τὴν εἰρήνην ἐκ τῆς γῆς. Ταύτνν στοχάσπας τὴν 


*' lJabac, 11), 8. 


κ! 


peo. μα Cleuist; JUaiiulu Ieulp C. causam A Guil... i» 


ISeln- 

bunkht^ Jidt-ei.. wt£uUlic ἃ Τα] 1: - Uuibptil ud: 
Mutui sali- 
12) brfguciiisus uir Lou! MOMS 1 ove» auiem triscim 
λωυζΓδιιε! CU» unChip oi. Qu. iCgalic prepier Gllt:- 


iive. 


οὐ ἀν 7. et οι uua. tala: MU. Unl. U 


BiU. vccliabelut . Qui tosi, uclialiu ult. 


bàr., uipUr. Ud. BM, visunt Magius tingeLi-. 
àÀt: C^ O0 CuUrutctt SIS 5 
uut - 


tglia Vie JUc.- 


Ugu»sti iuc. vrbc. 


Büidaus:. nviUt τι. c68 &. eg] . ss tl 


b δ μὲν t€» afuslt gr cosdaillitaieit v. 


Clau. »uttuglisati . p.^ — lov jnistitiouut ΓΕ» 


pite svfuluat ἀἰοι δώ  a4Ub var δι Ὁ 1: 
bonas age d Loureac atfidit o — MI epufci. 
Bul .. τ μά! Cet unii SETTE ΓΝ ΠΤ ΤΌΝ 
UL.ate gl. dáà:*Cls — ires 5 4’ ειϑ',. Me uw 

aV amidktuct: μ p. o te6.u Cicus ttf. bp 
οιφι... Valiibb s qnae v ὠμ — Loci: Met... 
pl dl q6 apa δι. S ws ge Sarti. s. BCCUBM 
pi Li. Mu 5 — Cte «eani Co. ia ralt 2C» 
[| 13€c11io9 ^... δον λῖο τι." &orcn nM. a. In Mec 
peite:c pé cce ca. αν δ᾽ ca ean. Φ codi idt: 
ἀν. YU. Σμτιώσδτι. — 0. .2 . . datdiui ape 
IUi1ssUs. lo ala) — veo. are LET αἰ ac eo rb 655 " 


Cv). t'a. Mp * κινῶν ves eA 


ἀἐλεν — yecoueonaig sos lle (To. es. agus Ju. Mrs 
ItUbBul..2 , wa... aav aet ls »- B. νει... 
evi ς «ἱὔοὟοὌ ὠὡμοω — Cet d P..tÉc 5 διμκῳωΣ 
θές. CowlpaU.l.u €. ὥωρμαδ;. S.àM c ᾧ].. pus. 
€. wq. μ΄. τιν 20... "C. 0x acest —— Mast: 
εν κοι. Kd. s..-. velt ac. (φῳ. hub .- wvftocal 


bea κι, Pon T 25.5 - advlvecelt. ala 


δ᾽) «GicLd auc 


Sch τ. «(νὲ 


λιν. — ibi o δ΄, €. wc. iade 


C'espt ναι. iCal c cd Ll iau. M: vaa, Wels. 


«ὦ wi C et tub . - » -. π od" dor-aV- 24 o ibo Δ... cig. ει: 
£40  Ui'anus MAE) σφ. (cba. à. leta Quéitue' 
8:2. .κ.- dana ἢ Δ΄: 45. qi. ς, ιὐττ νοΐ. τας Cue 


Fa. «οὖς των «ὦ κει ιοίως. T. — Und V 


aluet peg rr acá 
PET MDC 
ἐδν..:.. tec doce δ'μ..Σ. 1 δοιοῖο! φάει. «ὦ «δασὺ 
po ἤιει. τς Q8 bo£ehuí. etin. DI 


€*,-c «aM. σα ς΄ & tua, 


M 7,2 Ὁ τὰν. ep. mox cjiss" tisis. Bat: δε. 488.- 
205 aen. e. t £L. 

$ejc' pola δεωΐδξοθθι 
t Hui) 6 «{ε ες δος obtu ao ida de" Marea M. L. uat, utt 


(V "T RETE se δὲ. 31 asd EK 15: oo. 


€ c6 gp ace eei ς- ἱιίσξε. 
Uo à p.t Cep) wann je ne unt τῶν. M. Men 
tei βεε! εἰ: ψέκῶιι. εἰ 'Gub. E uA. 4L € tes 


liie. 


Quartun ania. Ltnjs nQUiR . Upux Aca 
sipectus cb veloc. d tubocub ad €9CoM , buyelut 
γε ex illata ἃ Doc i9, y-ogàt iufereus ad ulie- 
nein yiorua. 


δὲ ps2). i5, b. 
(25, T£» φὐτοὺ ζωὴν» vulq. 


πὰ 


p AMETH.E CAiSAlE 3. CAPFADOCLE EfISCU!* v 


ua QGQUJIXxE- € &- 8011,26; TL. apt. 
μο. και τὴν νειν Wt- 

AÀutYü; CézQw ξηνώμιιν. a6 πων nU. Wa. 
Xii202., «ip02 Gii;uz, ὧν χὰ» CEYRVLEUL. n, ας 
ἐν ποῖς ἔξης pnUnailc: στ. 62 QpUIÍLAO. gu. 
πος, VOu.pl ἀδλησαντας 6:2 Ἃ σιστ.» WU, 
x2: ὑτνάριο. ἀκρίυν σα. Av, ὡς τῇς MUNI. ς. 
Uzi2; εκιχυνως GXDib:l, ψωλασι, γκδιασιατυ. 
ipi: 


EI eu. p ETC: τοῖς 


τοῖς 
au. €. . γυινικο: (ἀστῷ ποὺς Xp. 0. 

1 ἀνανοβρὲι. vim 
υπυχυψάντω, X2. QYarv t, μεϊανωδαντα, VOI 
X-. τὸν μυπωοα. EixG/2 UGXpoc:v ENULAMENL. 
σε : 61 yüviuXtl GUT). URVOp.b. Evol fIIATUREL 
€. ^52 &vüz διρίστου ^I, τοι AL pAp SUSU- TRU VE 


uXATTTI. ὦ. 


5.. Auge XAVyItI 122 5:1 τς μᾶριις ἣν eu. 
Ξικωνὰ Φουοίσυ . αὐτῷ DUAXSAVIU.. AUTO. μ.. YO 
ev Ruc. ιπτρι. XT Tei" WEISE τοῦ mLOT 
upaoTTXuC. s. ST v OEUSEES.. UE. 

ha: τα :. x2». μειάνιμιαν iu. 
UZIGLIQAVIe τῶν ÜiUTAS» αὐτοὶ; πραχθενυμσνΨ ZEVT 
Rv&qhemA. . QUTL. ἄντιστυσαντε,, D. ^ Qr. SEC 
Q2v23JABVL.V "EWTT: 
&w222&Y,., Utt t2u77,. ἐπξτυγι. 
nte EK2. 7 Qivz&p2 :» δου. euxTpAE-.] 
Ve] L..X3S' τὸ x.l.2av87:77 ull urüe τῷ, οτατνα;: 
7. 247T,UT; να 620v ^s TT, v auto t7 v 85, I. 2: a vat 


Muu2at. γα. 


Susi. t νυρ! 


S^ ου᾽ωρνξιν heniIXOIS.. A5. 
^p yii. 5. 


à.- ^0. 


. LDu3v Tielk.l 2^ £i χα. OTUTO:., AY... X2: Exe 
T AVGpQRl πέλει: : ποῖς TA SISUTITEp:2 ágOzlio 
πο ανατμευ; προς UURXUITL) XOADS X22 XZXL.. Age 
C-^ δε ύσεο: νυμοῦεαις, (UTREO T, χρυῦτ: Xaoszp. 


G22- τ΄. 9:1... &-X. χα. αὐτ τοῦ &UTTT£ASNS. 
χι σ᾿ ARTU,, 45. SOS29U022 S07, XTTLMMÉTTISEU:.E-- 


bpanoc. T2: G0:UXXS(ARYO.: περ: τὰ θε:: εαδατα- 
42.. 612.v Gov ^ OT, HS. oV εἰ πε σο τῶν ἜΣΒΖαδω 
να. τινα μι. μεν ατουδοσύαι τὸ χγοῖτεχα “πο. STU. 
τρ.. δι Un] χριϑης, ὡς τοῦ ευστΎελιο. XIUTTBe- 
Ve. ἀξυρσιστερυ. ὕντος διὰ τὸ τοῦ IM bates EXPERS. 


wuquat ἐδῶ )ω’ ài. cvangelco praxitcattoB:: πη 8) 9. 


ΚΈΦΑΛ. 1. 
υσο fip Leto TT σρραγίδος, &gaarroum: τα’ 
ἐῶ νυρόδο ur X πὰς μάστιγα“ TO £. m 
το». FC. uprTiCGuérorc τὸν Ropse. 


bu. ἔτεα ἤνοιξε τεὴν σρραγίδω rim- πεεαρται. 


D μώυσα τοῦ τετάρτου ζώου «έγοτντε- Ἄργοι 


κα 1687 Kul ἰδοὺ Ta noc χλωρὸς, καὶ o aminysame 
ἐπάνω ωὐτοῦ, ὄγεμα abt ὁ Üdrato,. xn. ὁ ἀδη" 
1(«0JuU0&. αὐτῷ. hal ἐδόθη αὐτοῖς. Ζέοσσα. m 
16 τέτω τῶν τῆς γης, ἀπουκιδῖνα: δι ασαια. 
χαὶ ἐν 1ιμῳ καὶ ἐν θανάτῳ,. 
τῆι τῆς. 

Jb τέταρτον ξζῶων, ὦ ἀετὺς δτλαδὶ. dz ἔξωσης 
χαὶ ὑξὺς πρὺς ὕορὰν, ἄνωθεν ἔχει ἐκ Ücri icm δος: 
τὰς πλιγὰς ἐπιφέρων πρὺς ἐχδίχησιν τῶν zimfun. 


DZt tum σάριρ 





603 


ARKTILE C.TSARE.E CAPPADOCLEE EPISCOPI 


604 


enia angeli servabant excubias super quatuor an- Α τέσσαρες ἄγγελοι γὰρ ἐφρούρουν τὰς τέσσαρα; vw- 


quien terre Judaeorum, (fuge timorem llis im- 
wittentes, aut. diflicultates quasdam. ct molestias, 
Wut ἰδ μον ν᾿ δι patria afflictionem ac dilectis- 
ΜΔ uxorum ; 719 qus tropice designantur 
wninere Judase, fed. et ventos prohiberi nequando 
fiet ueque. snper. terrai neque super amare. 
Wuper terram. quidem, ue vel in. minimo refri- 
yerum. inveniant. tempore belli adversum Roma- 
wos ? neque. agricolae plantarum. diligentia assur- 
(ant, quoniam οἱ arbores ventoram commotione 
eaudentes refocillautur :. neque pedestri pugna 
ecttántes, neque. navali, quoniam navali quoque 
pugna impetcbantur, juxta Joscphum ; nau omnia 
mala comprehenderunt. illos; Sed quanquam bizc 
jJwsrissime ἰτὰ ÜüÜerent, apertiuà. tamen contingent 
vira. Antichristi. adventum, nou. iu parte terrz 
Judsorum, sed in universo orbe : quem etiam sor- 
titi eraut. ministeriales spiritus, tanquam sua com- 
peutes obsequia sceundum quatuor terrae angulos, 
Wwempe orientem, septentrionem , occidentem οἱ 
weridiew. Ventorum autem prolibitio manifeste 
designat deliti ordinis solutionem, et malorum in- 
vvitabilitatem. Per ventos enim ct mare uavigatur 
δι obsequium homiuum [et plant: ventorum (ata 
refocillautur]. 

Aneelum alium ascendentem οὖ ortu solis. Divi- 
wum angelum ab orte solis et noa ab occasu et 
hespero venire, praclarum facinus designsre vide- 
t«t 3€ bencüciqm, quod contemplans im spirilw 
Domini progenitor, « Signatum est, inquil, super 
wes lumen valtas tmi, Dominc δ. » Rede quoque 
jab, et nulli interim noceatur quaasque signarea- 
ter qui € Jutxis merebantar salvi feri, ne justi 
similia paterentur cum δὶς qui inique estendissent 
wAAEUs tuas 3d iniquitstem  2dvcrsus Christa. 
Qaod si bxc ita sant, certe, ut diclum est, tempore 
advemtus Ámtichridi signum vivifice crecds emi- 
wenüores demonsirabit eos, qui super δὲ portave- 
ταῦι imeripiencm sacri bapüsealis ; aam hi sumi 


Xe wocueritis, Creatore utpote propier nog focte, 
CWÜA nOS CAaSUpasbBr, ena neldscom participes sanat 
fiagellerem : 
&aBCUs simu! coluwanisr. Ex bec agiem discimes 
cis qui shcoRÜDE viriblem vivunt, ad oenperatia- 
ῬΑ opus CóRB anpelio saaxilio, st allicienes at 
Miibuenhs Pierre pessint. 

2719 CATCT XIX. 
Pe υἱε Dus serrenmIut & πιπθὰ δου 
mew CFUWEK guatlretinia quü;uor δε εἶπες. 

τ. 4-8. £i sud wumrrum sipuealerem comi 

quadveginia Qualmma* willha speak ex summ rrdba 


* ual nov. 


(** Weosiv ed. 


vía; τῆς Ἰουδαίων γῆς, δειλίαν αὐτοῖς ἐ μδάλλοντες 
φυγῆς, ἣ δυσχερείας τινὰς, ἣ ἐξώριον πάθος πατρί- 
δος, γυναιχῶν τε φιλτάτων, ἅτινα τροκπιχῶς διαση- 
μαίνεται χρατιῖσθαι τῆς Ἰουδχίας, ἀλλά γε δὴ val 
τοὺς ἀνέμους χεχωλύσθαι ἐφ᾽ ὅτε μὴ πνέειν (27) μήτε 

πὶ γῆς μήτε ἐπὶ τῆς θαλάσσης. Ἐπὶ γῆς, τῷ 
μηδεμίαν αὑτοὺς ἀναψυχὴν εὑρέσθαι. ἐν τῷ πρὸς 
Ῥωμαίους πολέμῳ " μήτε τοὺς γεωργοὺς τοὺς 
ἐπιμελείᾳ φυτῶν προσανέχοντας, ἐπεὶ xal τὰ δέν» 
62a τῆς ἀπὸ τῶν ἀνέμων ἀποσείσεως ἀπολαύοντα 
ἀναψύχετλι " ufa τοὺς πεζομαχοῦντας [μὴ τοὺς ἐν 
θαλάσσῃ ναυμαχοῦντας (88)}, ἐπεὶ xal ἐναυμάχησαν, 
χατὰ τὸν Ἰώστ πον" πάντα γὰρ αὑτοὺς χατέλδδε τὰ 
χαχά. ᾿Αλλ᾽ εἰ χαὶ ταῦτα, οὕτω διχαιότερον ὅν, ὅμως 
ἐπιτευχτικώτερον χατὰ τὴν τοῦ ᾿Αντιχρίστου ἐ πέλευ- 
σιν γενήσετα:, οὐχ ἐν μέρει τῆς Ἰουδαίων γῆς, ἐλλ᾽ 
àv πάσῃ τῇ οἰχουμένη, fj» xai ἔλαχον χατὰ τὰς 
τέσσαρας γωνίας, ἀνατολῆς, ἄρχτου, δύσεως xal pt- 
δσημθρίας, τὰ λειτουργιχὰ πνεύματα ὡς πληροῦνιε 
τὰς διχχονίας. Ἢ δὲ τῶν ἀνέμων ἐποχὴ προδήλω; 
λύσιν εὐταξίας, χαὶ τὸ τῶν χαχῶν ἀδιάδραττον lp- 
φαίνε:. Διὰ ἀνέμων γὰρ, θάλασσά τε πλεῖται πρὸς τὶν 
ἀνθρώπων δουλείαν χαὶ φυτὰ τρέφεται ἀνέμοις ἐνε. 
ψυχόμενἉ]. 


Ἄγγελον ἅλιον ἀναξαίνοντα ἀπὸ ἀνατολῆς 
ἡλίου. Τὸ μὲν ἀπὸ τῆς ἀνατολῆς ἡλίου, ἀλλὰ μὴ 
ἀπὸ δυσμῶν καὶ τῆ; ἐσκέρας παρατίνεσθαι τὸν kde 
ἄγγεϊον, ἀγαθοεργίαν αἰνίττεσθαι καὶ σημαίνειν δε. 
xil, ἕν ὁ μὲν προξάτωρ τοῦ Κυρίου iv πνεύρειι 
ϑεωρῶν, « Ἐδημείωθη by ἡμᾶς τὸ φῶς τοῦ me. 
Grp) σου, Κύριξ, » ἔλεγε. Καλῶς Ct καὶ τὸ μηδένε 
τέω; ἀδικεθῖναι χελεύει, ἄχρις οὗ σφραγισθώσιν d 
«τοῦ διασιυϑῆναι ἄξιο: τῶν Ἰυυδαίωον. ὡς ἂν μὴ d 
δίχαιοι τὰ ὅμοια πάϑοιεν τοῖς ἐν ἀνομίᾳ τῇ xe 
Χριστοῦ ἐκ-είνασι τὰς χεῖρα: αὐτῶν ἀδέχως. Εἰ ἃ 
ταῦτα οὕτως, ἀλλ᾽ οὖν, ὡς εἴρηται, ἐν τῷ χαιρῷ 
τῆς ἐπελεύσεως τοῦ ᾿ΔΑντιχρίστου d σφραγὶς tw 
ζωοτοιοῦ στευροὺ ἐκδιλατέρους ἀπκορανεῖ τοὺς wi 
ἁγίον Δαττίσματος ἐπιφερομένου; δι μείωσιν. Ig- 
στοῦ τὰρ πλῖῆρος υὗὑται. 

Mà ἀδικήσητε. Ἢ πιίδις ὥς ὅτ᾽ GRÉ. χεγενην 
μὲνν, και-δευομένο:ς ἐμῖν κοενεονεῖ bri ταῖς μάστιξι, 


quemadmedam ciam gplorWcMH b ὥστερ υὧὗν καὶ διξαζομένοις ταῖς ἀγίσες συμφα» 


τὴν βιοῦντας πρὸς συνεργίαν δεξαϑαι τῆς Ap luis 


βαγϑεία: πρὸς τὰς τῶν τειρκαμῶν ἐπορορᾶς. 
ΚΈΦΑΑ. Wy. 
Nai σωζομένων ἐκ πληγὰς τῶν sspeb- 


τῶν 
per dTcCÀer χιλιάδων ppl. 


Καὶ $upura τὸν ἀριδαὺν rur brpparespirer, 
éemgrpresoDNMpaanorrar$cragac yildlüerigype 


(35: Wachusà omi δὸς. ui inira verba ιοὰ qoc ML. 


ell 


ARETH.B CijESARE.£ CAPPADOCI.E EPISCOPI 


612 


lestem illum , qui propiec earum salutem descendit A οὐράνιον, ὃ: διὰ τὴν σωτηρίχν αὐτῶν ἐφοίτησεν ἐπὶ 


jn terram, aquam vero abundantem Spiritus iufu- 
sionem, de qua eiiam a Demino dictum est : « Qui 
eredit iu me, flumina de ventre ejus fluent aquse 
vivae *. » Esurire namque solet appellare Scriptura 
indigentiam divincrum benorom. Porro solem as- 
similavit tentationibus sive afflictionibus. Idque 
tibi persuadeant semina super petram sparsa, brevi 
quidem exorta simulque enata, sed continuo sole 
exusta. 

Quoniam Agnus qui in medio throni est pascet il- 
los, εἰ deducet eos ad fontes aquarum vite. Et ab- 
sterget Deus omnem. lacerymam αὖ oculis. eorum. 
᾿Αναμέσον τοῦ θρόνου, hoc est, e medio throni, ae 
si diceret : Ex paterua gloria sive dominatiouis 
principatu, per accessum divinarum illustrationum, 
imo incommutalilis divinitatis cum carnis disp^n- 
satione. llinc autem libere divina attribuit Filio sc 
Domino nostro Jesu Christo. Siquidem conveuit ipsi 
pascere ac deducere greges per gubernationem a se 
creatos, quibus lacerym:ie posthac non erunt mo- 
lestze. 


718 CAPUT XXI. 


Solutio septimi sigilli, quod amgelice virtutes ad 
Deum ferant. sancterum preces tanquam. thymia- 
mnia. 

Vill, 1,9. Εἰ cum aperuisset septimum sigillum, 
facium | est. silentium in. calo dimidia fere hora. Et 
vidi septem angelos qui stabant. aute. thronum : et 
date sunt ipsis septem tuba. 

S»ptimi sigilli solutio designat solutionem tumul- 
uis terreni illati per septem angelos ministrantes 
ad supplicia impiis debita. Silentium 3utem augeli- 
cam signiflcat modestiam ac reverentiam, οἱ circa 
secundum Doinini adventum et clrca primum igno- 
rantiam. Porro quod dimidiz sit horz, temporis 
designat brevitatem : in quo post omnia quz indu- 
cuntur et qua in terra peraguntur, regnum Dci ma- 
nifestabitur. . 

Et ἀαια sunt ipsis septem. tube. Tub:e septem 
dantur tanquam adveniente rege. Ipse sutem justa 
divinum Pau'um ad Thessaloniceuses scribentem , 
expergefacturie sunt. inortuos *5; quos precessisse 
dictus est primogenitus ex mortuis, Christus. Scien- 


γῆς. ὕδωρ 5b, τὴν ἄφθονον χύσιν τοῦ Πνεύματο;, 
περὶ οὗ xai εἴρηται ὑπὸ τοῦ Κυρίου" « Ὁ πιστεύων 
εἰς ἐμὲ, ποταμοὶ ῥεύσουσιν ἐκ τῆς χοιλίας αὐτοῦ 
ὕδατος Quvto;. » Τὸ γὰρ πεινῆν ἔθο: τῇ Γραφῇ 
χαλεῖν τὴν τῶν θείων ἀγαθῶν ἔνδειαν. Τὸν δὲ ἥλιον 
πειρασμοῖς ἀφωμοίωτεν" xal πειθέτω σε τὰ πρὸς 
βραχὺ ἀνατείαντα ἐν τῇ πέτρχ σπέρματα, ἀθρόων 
μὲν φύταντα, εὐθέως δὲ ὑπὸ τοῦ ἡλίου φλογισθέντα. 


Ὅτι τὸ 'Aprlor τὸ ἀναμέσον τοῦ θρόνου ποιμανεῖ 
αὑτοὺς, xal ὁδηγήσει αὐτοὺς ἐπὶ ζωῆς πηγὸς 
ὑδάτων. Καὶ ἐξα. Ἰείψει ὁ Θεὸς πᾶν δάχρυον ἐκ τῶν 
ég0aduor αὐτῶν. Τὸ, ἀναμέσον τοῦ θρόνου, εἶ- 
ρηται ἀντὶ τοῦ, Ex μέϑου τοῦ θρόνου, οἱονεὶ ἐκ τῆς 
πατριχῆς δίξη;, ἤγουν χυριαρχίας, τῆς σαρχιχῇς 
οἰχονομίας τῇ ἐπεισύόδῳ τῶν θείων ἐλλάμφεων, μᾶλ- 
λον ὃὲ τῆς ἀναλλοιώτου θεότητος ὑποχωρησάσης. 15 
ἀπὸ τοῦτο) Gb ἀνυποστόλως θεοπρεπὲς τῷ ΥἹῷ xai 
Κυρίῳ ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστῷ. Τὸ γὰρ ποιμαίνειν αὐτῷ 
προσέπται xal ὀδηγεῖν τὰ ὑπ᾽ αὐτοῦ ποίμνια διὰ τῆς 
οἰχονομίας χτισθέντα, οἷς οὐχάτι δάχρυον ἐνοχλοίη. 

ΚΈΕΦΛΑ. KA. 

Αὖσις τὴς ἑδδόμης σφραγῖδος. ÓnAovca ἀγγε.λικὰς 
δυνάμεις προσάγειν Θεῷ τὰς τῶν ἁγίων προσ- 
ευχὰς ὡς θυμιάματα. 

Καὶ ὅτε ἤνοιξε τὴν σφραγίδα τὴν ἑδδόμην, 
ἐγέγετο σιγὴ ἐν τῷ οὐρανῷ ὡς ἡμιώριον. Kal εἷ»- 
δον τοὺς ἑπτὰ ἀνγέλους ol ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ 


. ἑστήχαστ᾽ xal ἐδόθησαν αὐτοῖς ἑπτὰ cá 1πιγγες. 


Ἢ τῇ; ἐδδόμη; σφραγῖδος λύσις τὴν τῆς γηῖνης 
τύρδης λύσιν διατημαίνει, ἐπτὰ ἀγγέλων διαχονούν- 
τῶν ταῖς τιμωρίτις ταῖς xatk τῶν ἀτεδῶν ὀφειλοιιέ- 
ναις. Ἢ δὲ σιγὴ τὴν ἀγγελιχὴν εὐταξίαν δηλοῖ καὶ 
τὴν εὐλάδειαν, τό τε περὶ τῆς δευτέρας τοῦ Κυρίου 
παρουσίας, καὶ τῆς προτέρας ἀγνόημα. Τὸ δὲ ἡμιώ- 
ριον τὸ τοῦ χαιροῦ ἐμφαίνει βοαχὺ, ἐν ᾧ τῶν πάν- 
των ἐπαγομένων χαὶ τῶν ἐπὶ τῆς γῆς συντελουμένων, 
t τοῦ cov (50) βασιλεία φανήσεται. 

Καὶ ἐδόθησαν αὑτοῖς ἑπτὰ σάλπιγγες. Ἔπτα 
σἀλπιγγες, ὡς βασιλέως ἐφισταμένον " αἱ δ᾽ αὑταὶ, 
χατὰ τὸν θεόσοφον Παῦλον Θεσσαλονιχεῦσι γράφοντα, 
xal διυπνίζειν μέλλουσι τοὺς νεχροὺς, ὧν προκατάρ- 
χεῖν ὁ πρωτότοχο; ἐχ νεχρῶν εἴρηται Χριστός. 


dum est autem quod, licet ca quz videntur ad ma- D Ἰστέον δὲ ὅτι, εἰ xal σχηματίζονται εἰς ὕλας xal 


teriam quamdam ac colores effingantur, sive id al- 
tare sit, sive thuribulum, sive quidpiam aliud, 
invisibilia tamen ac spiritualia sunt. Iu hujusmodi 
igitur stans angelus, et thus tenens, nempe thuri- 
bulum quod thus continet, preces sanctorum tau- 
quam aromata porrigeliat. Porro aurcum hoc fuisse 
dicit, eo quod hzc materia pretiosissima sit apud 
homines et maxime desiderabilis, per quod. etiam 
designatur quod 3pud Deum quoque preces sancto- 
rum dign: habeantur hujusmodi susceptione. Ad- 


ducuntur autem preces ad Deum ab angelis qui 
*' Joan. vi, 58.. 5} Thess. iv, 1ὅ. 


(20) ᾿Αντιχρίστον cd. 


χρώματα τὰ ὁρώμενα, εἴτε θυσιαστήριον, εἴτε θυ- 
μιατήριον, εἴτε τι ἄλλο, ἀόρατα ὅμως xal νοητὰ 
ὄντα τυγχάνουτιν. "Eni τοιούτου τοίνυν στὰ: ὁ ἄγ- 
γελος, χαὶ τὸν λιδανιωτὸν, τὸ τὸν λιδανωτὸν δεχόμενον 
θυμιατήριον δηλαδὴ χρατῶν, τὰς εὐχὰ; τῶν ἁγίω" 
ὡς θυμιάματα ἐνεφάνιζε. Χρυσοῦν δὲ τοῦτο φάσει, 
τῷ τὴν ὕλην ταύτην τιμαλφεστάτην εἶναι ἀνθρώποις 
xal περιπόθητον, δι᾿ οὗ αἰνίττεται xal παρὰ τῷ Θεῷ 
τὰ; τῶν ἁγίων εὐχὰς τοιαύτης χαταξιοῦσθαι ἀποδο- 
χῆς. Ὥσπερ δέ τι πρωτόλειον xal ἀπαρχὴ τιμία ποο1- 
ὄγονται Θεῷ αἱ εὐχαὶ παρὰ τῶν προστατούντων ἀγ- 


ell 


ARETH/J& C/ESARE/E CAPPADOCLE EPISCOPI 


lestem illum, qui propier eorum salutem descendit A οὐράνιον, ὃς διὰ τὴν σωτηρίχν αὐτῶν ἐφοίτησεν irl 


in terram, aquam vero abundantem Spiritus infu- 
sionem, de qua etiam a Domino dictum est : « Qui 
eredit. in me, flumina de venire ejus fluent aquse 
viva **. » Esurire namque solet appellare Scriptura 
indigentiam divincrum bonorum. Porro solem as- 
similavit tentationibus sive afflictionibus. Idque 
tibi persuadeant semina super petram sparsa, brevi 
quidem exorta simulque enata, 566] continuo sole 
exusta. 

Quoniam Agnus qui in medio throni est pascet il- 
los, ei deducet eos ad. fontes aquarum vite. Et ab- 
sterget. Deus. omnem. lacrymam αὖ oculís. eorum, 
᾿Αναμέσον toU θρόνου, lioc est, e medio throni, ac 
si dicerel : Ex paterna gloria sive dominatiouis 
principatu, per accessum divinarum illustrationum, 
imo incommutabilis divinitatis cum carnis disp^n- 
satione. llinc autem libere divina attribuit Filio ac 
Domino nostro Jesu Christo. Siquidem conveuit ipsi 
pascere ac deducere greges per gubernationem a se 
creatos, quibus lacrymie posthac non crunt mo- 
lestze. 

718 CAPUT XXI. 


Solutio septimi sigilli, quod angelice eirlutes. ad 
Deum ferant sancierum preces tanquam. iliymia- 
mnia. 

Vil, 1, 9. Ei cum aperuisset septimum sigillum, 
factum. est. silentium in. celo dimidia fere hora. Et 
vidi septem angelos qui stabant. aute. thronum : et 
dute sunt ipsis septem tuba. 

S^piimi sigilli solutio designat solutionem tumul- 
uis terreni illati per septem angclos miunistrantes 
ad supplicia impiis debita. Silentium autem angeli- 
cam signiflcat modestiam ac revcrentiani, et circa 
secundum Doinini adventum et circa primum igno- 
rantiam. Porro quod dimidiz sit horz, temporis 
designat brevitatem : in quo post omnia quz indu- 
cuntur οἱ qua in terra peraguntur, regnum Dei ma- 
nifestabitur. . 

Et date sunt. ipsis septem. tuba. Tub:e septem 
dautur tanquam adveniente rege. Ipsae autem jnxta 
divinum Pau'um ad Thessalouiceuses scribentem , 
expergefacturze sunt, inortuos *5 ; quos pracessisse 
dictus est primogenitus ex mortuis, Christus. Scicn- 


B 


γῆς. ὕδωρ δὲ, τὴν ἄφθονον χύσιν τοῦ Πνεύματο:, 
περὶ οὗ καὶ εἴρηται ὑπὸ τοῦ Κυρίου" « Ὃ πιστεύων 
εἰς ἐμὲ, ποταμοὶ ῥεύσουσιν ἐκ τῆς χοιλίας αὑτοῦ 
ὕδατος ζῶντο;. » Τὸ γὰρ πεινῆν E9o: τῇ lTpac 
χαλεῖν τὴν τῶν θείων ἀγαθῶν ἔνδειαν. Τὸν δὲ ἥλιον 
πειρασμοῖς ἀφωμοίωπεν " xal πειθέτω σε τὰ mp, 
βραχὺ ἀνατείλαντα ἐν τῇ πέτρχ σπέρματα, ἀθρόον 
μὲν φύταντα, εὐθέως δὲ ὑπὸ τοῦ ἡλίου φλογισθέντα, 


Ὅτι τὸ Ἁρνίον τὸ ἀναμέσον τοῦ θρόγου ποιμανεῖ 
αὑτοὺς, καὶ ὁδηγήσει αὑτοὺς ἐπὶ ζωῆς πηγὸς 
ὑδάτων. Καὶ ἐξα.1είψει ὁ Θεὸς πᾶν δάχρυον &x τῶν 
ὀφθαϊμῶν αὐτῶν. Τὸ, ἀναμέσον τοῦ θρόνου, «- 
ρηται ἀντὶ τοῦ, Ex. μέσυυ τοῦ θρόνου, οἱονεὶ ἐκ τῆς 
πατριχῆς δόξη:, ἤγουν χυριαρχίας, τῆς σαρχιχῇς 
οἰχονομίας τῇ ἐπεισύδῳ τῶν θείων ἐλλάμψεων, μᾶλ- 
λον ὃὲ «fj: ἀναλλοιώτου θεότητος ὑποχωρν, σάσης. 16 
ἀπὸ τούτο δὲ ἀνυποστόλως θεοπρεπὲς τῷ ΥἹῷ χαὶ 
Κυρίῳ ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστῷ. T5 γὰρ ποιμαίνειν αὑτῷ 
προσέσται xal ὀδηγεῖν τὰ ὑπ᾽ αὑτοῦ ποίμνια διὰ τῆς 
οἰχονομίας χτισθέντα, οἷς οὐχάτι δάχρνον ἐνοχλοίη. 

KE$4A^. ΚΑ΄. 


Αὐσις τῆς ἑδδόμης σφραγῖδος. δηοῦσα ἀγγε.λικὰς 
δυνάμεις προσάγειν Θεῷ τὰς τῶν dyiur πρυσ- 
εὐχὰς ὡς θυμιάματα. 

Ka! ὅτε ἤνοιξε τὴν σφραγῖδα τὴν ἑδδόμην, 
ἐγέγετο σιγὴ ἐν τῷ οὐρανῷ ὡς ἡμιώριον. Καὶ el- 
δον τοὺς ἑπτὰ ἀνγέλους ol ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ 
ἑστήχαστ' xal ἐδόθησαν αὐτοῖς ἑπτὰ σά.1πιγγες. 

'H τῆ; ἐδδόμη; σφραγῖδος λύσις τὴν τῆς γηῖντς 
τύὐρόης λύσιν διατημαίνει, ἑπτὰ ἀγγέλων διαχονούν- 
τῶν ταῖς τιμωρίχις ταῖς χατὰ τῶν ἀσεδῶν ὀφειλοιιέ- 
ναις. Ἧ δὲ σιγὴ τὴν ἀγγελιχὴν εὐταξίαν δηκοῖ xx 
τὴν εὐλάδειαν, τό τε περὶ τῆς δευτέρας τοῦ Κυρίου 
παρουσίας, καὶ τῆς προτέρας ἀγνόημα. Τὰ δὲ ἡμιώ- 
piov τὸ τοῦ χαιροῦ ἐμφαίνει Boxyo, ἐν ᾧ τῶν πάν- 
των ἐπαγομένων χαὶ τῶν ἐπὶ τῆς γῆς συντελουμένων, 
1; τοῦ cov (50) βασιλεία φανήσεται. 

Καὶ ἐδόθησαν αὐτοῖς ἑπτὰ σάϊπιγγες. Ἐπτὶ 
σἀλπιγγες, ὡς; βασιλέως ἐφισταμένου * αἱ δ᾽ αὐταὶ, 
χατὰ τὸν θεήσοφον Παῦλον Θεσσαλονιχεῦσι γράφοντα, 
χαὶ διυπνίζειν μέλλουσι τοὺς νεχροὺς, ὧν προχατάβο 
χειν ὁ mpunótoxo; ix νεχρῶν εἴρηται Χριστός. 


dum est autem quod, licet ca quz videntur ad ma- D Ἰστέον δὲ ὅτι, εἰ xal σχηματίζονται εἰς ὕλας χεὶ 


teria quamdam ac colores effingantur, sive id al- 
tare sit, sive thuribulum, sive quidpiam aliud, 
invisibilia tamen ac spiritualia sunt. In hujusmodi 
igitur stans angelus, el thus tenens, nempe thuri- 
bulum quod thus continet , preces sanctorum tàan- 
quam aromata porrigel;iat. Porro auicum hoc fuisse 
dicit, eo quod hac maleria pretiosissima sit apud 
homiues et maxime desiderabilis, per quod. etiam 
designatur quod apud Deuni quoque preces saucto- 
vum digna habeantur hujusmodi susceptione. Ad- 


ducuntur autem preces ad Deum ab angelis qui 
* Joan. vn, 88. 55} Tücss. iv, 15. 


(50) ᾿Αντιχρίφτου cd. 


χρώματα τὰ ὁρώμενα, εἴτε θυσιαστήριον, εἶτε θυ- 
μιατήριον, εἴτε τι ἄλλο, ἀόρατα ὅμως xal νοητὰ 
ὄντα τυγχάνουτιν. "Eni τοιούτου τοίνυν στὰς ὁ ἂγ- 
γελος, xai τὸν λιδανωτὸν, τὸ τὸν λιδανωτὸν δεχόμενον 
θυμιατήριον δηλαδὴ χρατῶν, τὰς εὐχὰς τῶν ἀἁγίω" 
ὡς θυμιάματα ἐνεφάνιζε, Χρυσοῦν δὲ τοῦτο φάσεει, 
τῷ τὴν ὕλην ταύτην τιμαλφεστάτην εἶναι ἀνθρώποις 
xal περιπόϑητον, δι᾿ οὗ αἰνίττεται xal παρὰ τῷ Θεῷ 
τὰ; τῶν ἁγίων εὐχὰς τοιαύτῃς χαταξιοῦσθαι &zolo- 
χῆς. Ὥσπερ δὲ τι πρωτόλειον xal ἀπαρχὴ τιλία &05:;- 
ὄγονται θεῷ αἱ εὐχαὶ παρὰ τῶν προστατούντων ἀγ- 


613 


COMMENT. IN APOCALYPSIN. 


, 


614 


γέλων ἡμῶν͵ al φύστι μὲν εἰσὶν εὐώδεις, εὐωδέστεροι A nobis praesunt, 719 tauquam pretiosze. primitiae 


δὲ γίνονται τῇ τοῦ μεταχειρίζοντο; ταύτας ἀγγέλου 
συνεργίᾳ. Ἡτοῦντο δὲ διὰ τῆς παγχοσμίου συντε- 
λείας, ταῖς μὲν τιμωρητιχκαῖς μάστιξι ταῖς χατὰ τῶν 
δυτιτεδῶν χαὶ παρανόμων ἀξίως ἡτοιμασμέναις, Xr Sw 
τῇ συντομίᾳ τῆς ἐπιφορᾶ; τῆς χαχώσεως πρυτανευ - 
θῆναι, xal τὸ μὴ πρὸς πλείονας ἀνθρώπους διαδοθῦ- 
ναι" ἑαυτοῖς δὲ τὸν διὰ τῇ; παρουσίας τοῦ ἀξιονίχως 
πὰ ἔπαθλα διανέμειν εἰδότο; τοῖς ἐν τῷ παρόντι βίῳ 
ὑπὲρ ἀρετῆς παγχρατιασταῖς μισθὸν, οἵτινες οὐχ ἄλ- 
λοι, fj οὗτοι οἱ τὸν ἀθλοθέτην ἐν τοῖς ἑαυτῶν δοξά- 
σαντες 504001. 


Καὶ ἄϊλος ἄγγελος 7.005, καὶ ἐστάθη ἐπὶ τοῦ 
θυσιαστηρίου, ἔχων «ιδανωτὸν χρυσοῦν, xal 
ἐδόθη αὐτῷ Ocjudpaca πο.κλ1.:λὰ, ἵνα δώσῃ ταῖς 
«ροσευχαῖς τῶν ἀγίων πάντων ἐπὶ τὸ θυσιαστή- 
ριον τὸ χρυσοῦν τὸ ἐγώπιον τοῦ θρόγου. Kal 
dvé6n ὁ xazxvóc τῶν θυμιαμάτων ταῖς προσευχαῖς 
τῶν drlur, ἐκ χειρὸς τοῦ ἀγγέλου ἐνώπιον τοῦ 
Θεοῦ. Καὶ εἴληφεν ὁ ἄγγειλος τὸν Ai£arotóv, xal 
ἐγέμισεν αὑτὸν ἐκ τοῦ πυρὸς τοῦ θυσιαστηρίου, 
καὶ £6uJsv elc τὴν γῆν, xal ἐγέγονγτο βρονταὶ 


sive fruges: qux suapte quidein natia. sunt odo- 
rifere , magis tamen frayrantes redduntur. angeli 
qui eas traciat auxilio. Petebant autem ut per uni- 
versalem mundi consummationem, puuitivis flagel- 
lis adversus impios οἱ transgressores imnerito piae- 
paratis, finis adduceretur. abbreviatione — illat;e 
afflictionis, neque ad plures homines pertransiren! : 
sibiipsis autem mercedem postulabant per adven- 
tum illius, qui solel certantibus in preseuti vita 
pro virtute przemia juxta. victore dignitatem divi- 
dere : porro luctantes non alii sunt quam ii qui ago- 
notheten suis glorificarunt corporibus, 

Vill, 5-6. Et alius angelus venit el stetit. suver 
allare habens thuribulum aureum : et data sunt. illi 


B incensa mulia, ut. daret orationibus sauctorui om- 


nium, super allare aurcum , quod erat aute thronum. 
Et ascendit fumus iucensorum cum precibus sancto- 
rum, de manu angeli coram Deo. Ei accepit angelus 
thuribulum : et implevit illud de igne altaris, et pro- 
jecit in terram : factaque. sunt. tonitrua. ei [ulgura. 
Et septem angeli habentes. septem. tubas pre parave- 
rint se ul (uba canerent.. - 


xal ἀστραπαί. Kal ol ἑπτὰ ἄγγειϊοι ol Éyortec τὰς ἑπτὰ cd. laxiyyac , ἡτοίμασαν ἑαυτοὺς Tra. cad- 


«ίσωσι. 

Τὸ θυσιαστέριον τοῦτο ὁ Χριστό; ἐστιν, ἐν ᾧ 
πᾶσα λειςουργιχὴ xol ἀγία συνέστηχε σύνοδος, xal 
μαρτυρικαὶ θυσία! προσάγουται, οὗ ἦν τύπος τὸ 
δειχθὲν ἐν τῇ σχηνῇ θυσιαστήριον ἐν τῷ ὄρει τῷ 
Mo]. Τὰ δὲ θυμιάματα, αἱ πρησευχαὶ τῶν ἁγίων, 
οἷς εὐχταῖον εἴ τι xal ἄλλο τῷ 8:ip προσταχθείη, ἐν 
μοίρᾳ θυμιαμάτων αὐτῷ λογισθῆναι, τοῦ μοχ' ηροῦ 
πούτον χαὶ δυσώδηυς βίου τῷ πυρὶ τῆς εἰς αὐτὸν 
ἀγάπης ἐξχτμισθέντο:;. Τοσαύτη yàp ἧ περὶ τὸν 
Χριστὸν ἀγάπη τὸ ζέον εἶχε χαὶ διάπυρον, ὡς πάντα 
ἡγήσασθα: τὰ τοῦ παρόντος αἰῶνος τερπνὰ, σχύθαλα, 
μόνον ἵνα Χριστῷ τῷ sq ἀποδοθῶσι συνεῖναι. Ka- 
πνὸν δὲ ἀναδῆναι ἀπὸ τῇς τῶν θυμιαμάτων ἑντυχία:, 
ὅτι χαπνὸς, ὀργῆς τεχμήριον, ὡς καὶ ἐν τῷ, « 'Avt6n 
καπνὸς ἐν ὀργῇ αὐτοῦ. » Τοῦτο οὖν οὐ δι᾽ ἄλλο συμ- 
ὀῆναι ἐσχημάτισται, f| τοῦ δειχθῆναι χάριν xa 
ψανερωθῆναι τὸ τῆς ἀγάπη; διάπυρον τῶν ἁγίων τὸ 
περὶ τὸν Χριστὸν ὡς πῦρ ἣ τὸν θυμὸν, ὦ; χαπνὸν 
€; xal αὐτῶν τῆς αὐτῇ; τοῖς ἀγγέλοις φύσεως λαχόν- 
των, οὐ πρὸς ὁμοίαν δὲ τούτοις εὐαρέστησιν τοῦ πε- 
ποιν χότος χατεσπουδαχότων. 


Ἐκ χειρὸς τοῦ ἀγγέλου. Ὁρᾷς ὅτι παρὰ τοῦ 
ἀγγέλου ὑπῆρξε τὸ εὐωδεστέρας τὰς εὐχὰς τῶν ἁγίων 
γενέσθαι, καὶ ἀξίας τοῦ προσχομίζεσθαι ἐνώπιον τοῦ 
θεοῦ : 

Καὶ εἴληφεν ὁ ἄγγειος τὸν JAi6avotév. Τὸν 
λιδαωτὸν ὅτι θυμιατήριον βούλεται δηλοῦν, xa τὸ 
ϑυσιιεστήριον τὸν Χριστὸν, καὶ τὸν χαπνὸν, τὸν θυμὸν, 
xai τὸ πῦρ τὸ ἀπὸ τοῦ θυσιαστηρίου, τὲ διάπυρον τὸ 
περὶ τὸν Θεὸν τῶν ἁγίων προεξετασθὲν, ἐχομένως; 


9 Psal. xvii, 9. 


Altare hoc Christus est in quo 5112 est omnis 
sancia ac ministerialis synodus , et ad qued mare 
Lyrum victima adducuntur, cujus typus erat osten- 
sum Mosi in mqyte altare quod erat in tabernaculo, 
Porro incensa sive tlymiamata sunt orationes 
sanctorum, quibus in votis est si quid etiam aliud 
sit quod Deo offerri possit, in parte incensorum 
ipsi recensere : flagitiosa hac et graveolenti vita 
igne amoris erga ipsum evaporata : tanta enim 
dilectio erga Christum habuit fervorem et ardorem, 
adeo ul universas prasentis vit:e delicias rudera 
esse ducerent, soluin pr eo ut eis coulingeret ura 
cum Christo Deo vitam agere. Fuiius autem asce:.- 
dit a supplicatione incensorum, quia fumus iram 
designat, sicut in eo loco ubi dicitur: « Ascendit 
fumus in ira ejus "δι. » lloc igitur non ob. aliud 
contigisse fizuraium est, nisi ut ostenderetur. gra- 
tia, cl manifestaretur ardor dilectionis sanctorum 
in modum iguis erga Christum, 720 aut quod ira 
eorum tanquam fuius ascendat : quasi ipsi, cum 
camdeni cuim angelis sortiti sint naturam, non co- 
nati sint prxsstare camdem cuui his animi placabi- 
litatem. 

De manu angeli. Vides quod ab angelo proveniant 
ut suavior;s sint fragrantize preces sanctorum , ac 
digna sint ut deferantur coram Deo? 


E! accepit angelus thuribulum. Per λιβανωτὸν cum 
pro thiuribulo capiatur, et item per altare signilicari 
Chiristuim : per fumum vcro iram, per igiiem autem 
qui ab altari suniitur, ardorem qui est. iu sanctis 
erga Deum, paulo aute inquirendo propositum cst. 





61) 


ARETH/£ C/ESARE/E CAPPADOCI/E EPISCOPI 


wulti ex aquis mortui sint. Quinam autem sunt. hi? A φέρει ὅτι πολλοὶ &x τῶν ὑδάτων ἀπέθανον. Τίνες δὲ 


Qui humano more afflictiones sustinuerunt in ama- 
ritudine absinthii. 


CAPUT XXV 


Quarius angelus tertiam. (uminis solaris ac lunaris 
partem obscurat. 


Et quartus angelus tuba cecinit, e percussit tertiam 
parlem solis ac tertium partem lune et tertiam — par- 
tem stellarum, ita ut obscuraretur tertia pars earum: 
el diei non luceret pars. tertia, et. similiter noctis. 
Et vidi εἰ audivi unam aquilam volantem per medium 
cali, dicentem voce magna : Var, ve, va,  habitanti- 
bus interra a ccleris (tubarum vocibus Irium | angelo - 
rum qui unt tuba canituri. 


Animadverte quod dicendo tertiam partem stella- 
ris dispositionis, non ipsas stellas dixit obscurari, 
sed id quod ab eis illustratur, quod est terrena 
creatura : ideo quoque subjungit : Et diei non luce- 
ret pars teria, hoc est, ut terrena creatura non 
illuminaretur co-lesti ordine, ex quo et diurnus et 
nocturnus status perficitur. 

Εἰ vidi οἱ audivi unam aquilam volantem, Quis di- 
citur hoc loco aquilze volatus? Angelorum, ut opi- 
nor, qui interim e.nissi sunt ut supplicia ministran- 
tes iuzerrent, adversus eos qui per. inobedientiam 
ct iniprobitaten contemuerent, dum. moderate qui- 


οὗτοι; Οἱ ἀνθρωπέως ταῖς θλίψεσι προσανέχοντες, 
τῇ πιχρίᾳ τοῦ ἀψινθίονυ. 


ΚΈΦΑΛ. ΚΕ΄. 


Ὁ τέταρτος ἄγγειλος τὸ τρίτον τοῦ ἡλιακοῦ καὶ 
C&nviuxoD φωτὸς σκοείζι.. 


Καὶ ὁ τέταρτος ἄγγειος ἐσάϊλπισα. καὶ ἐπ.1ήγη 
τὸ τρίτον τοῦ ἡ.λίου, καὶ τὸ τρίτον τῆς σε.ἰήνης, 
καὶ τὸ τρίτον τῶν ἀστέρων, ἵνα σκοτισθῇ τὸ 
τρίτον αὑτῶν, καὶ ἡ ἡμέρα μὴ φαίνῃ τὸ τρίτον 
αὑτῆς, καὶ ἡ κὺξ ὁμοίως. Καὶ εἶδον καὶ ἤκουσα 
ἑνὸς ἀξτοῦ πετομένου, ἐν μεσουρανήμαει, .1έγυν. 
τος φωγῇ μεγάλῃ" Οὐαὶ, obal, οὐαὶ τοῖς νατοι- 


p τοῦσιν ἐπὶ τῆς γῆς ἐκ τῶν .1οιπῶν φωνῶν τῆς 


σάλπιγγος τῶν τριῶν ἀγγέλων τῶν μελλόντων 
σαλπίζειν. 

Σχόπει ὡς τὸ τρίτον εἰπὼν τῆς ἀστρῴας διαχο- 
σμήσεω;, οὐχ αὐτοὺς εἶπε σχοτισθῆναι, ἀλλὰ τὸ 0z 
αὑτῶν καταλαμπόμενον, ὃ ἡ περίγειος κτίσις ἐστίν. 
Διὸ xaX ἐπιφέρει * Καὶ τὸ τρίτον αὐτῆς μὴ φαίνῃ. 
Τουτέστιν, ἵνα μὴ τῇ οὐρανίῳ διαχοσμήσει xa:e- 
λαμφθῇ τὸ περίγειον, ἀφ᾽ ὧν τὸ ἡμερινόν τε xal ve 
χτερινὸν ἀποτελεῖται χατάστημα. 

Καὶ εἶδον καὶ ἤκουσα ἑγὸς ἀετοῦ πετομένου... 
Tic ἡ τοῦ ἀετοῦ ἐνταῦθα πτῆσις ; Τῶν τέω; ὑποδλιρ 
θέντων ἀγγέλων τὰς τιμωρία; διαχονεῖν Taptups- 
μένων, οἶμαι, διὰ τὸ ἀπειθὲς καὶ ἀσωφρόνιστον τῶν 
δι᾿ ἔλεος μετρίως xal πρὸς; ἐπιστροφὴν ταῖς tw 


dem etex misericordia εἰ ad. conversionem. pa»is C pic ὑποδαλλομένων μὲν, ἑχντῶν δὲ εἰς βέλτιον 


subjiciuntur, suani autem nullam habent curam, ut 
accedant ad id quod melius est. 724, Ad hos ergo 
qui nou resipiscunt, ut divinam manifestet iram, 
et volat οἱ clamat aquila, ut vel hujus timore fiant 
sus salutis memores. Per wedium coeli loquceba- 
tur, quia neque ullra hoc procedere possunt, neque 
esse absque lioc throno ac vectore. Aquila vero erat 
ex illis animalibus, qua» quadriformia erant : nec 

aliud inter ea. qux manifestata sunt fuisse circa 
thronum, eo quod nullum aliorum volare dicatur. 
Unde ctiam huic facile fuit medium coeli occupare : 
el similiter co quod acuto aspectu (quod aquilis 
usturale est ) futura videatur non ignorare, potest 

ea propter qu;e voeiferatur sistere ante eos qui obe- 
diunt. Triplicatur autem να, non solum ad cogaitio- 
nem affluentiz dolqrum,verum etiam ut sanetissim:e 
Trinitatis indigvationem describat, et propter cc- 
lestium erga nos condolentiam, propter quain etiam 
potissimum ve ipsis triplicatur : 


οὐδαμῶς ἐπιφροντισαμένων" τούτους οὖν tol; àpt- 
τανοήτοις τῆς θείας ὀργῆς εἰς δήλωσιν πέτεται χεὶ 
χράζει ὁ ἀετὸς, ὡς ἂν τῷ φόδῳ ταύτης, τῆς ἑαυτῶν 
γένωνται σωτηρίας. "Ex μεσουρανῆματο; μὲν, ὅτι 
μηδὲ πέραν τούτον ἄτερ τοῦ θρόνου χωρεῖν xai ἐπ» 
όχου τούτου οἷοί τέ εἰσιν. ᾿Αετὸς δὲ, τῶν τετραμό,» 
φων, xai οὐχ ἄλλο τῶν περὶ τὸν θρόνον δηλωθέντων, 
ἅτε τούτων οὐδενὸς τὸ ἵπτασθαι. "ES οὗ xol τὸ. μεα- 
ουράνημα καταλαδεῖν ἣν εὐπετῶς, xal ἅμα ὡς ἔχον 
τῇ ὀξνωπίᾳ (ὃ σύμφυτον ἀετοῖ;) τὸ ἀλάθητον, περι» 
σταίη τοῖς χατηχόοις τὰ ἐφ᾽ οἷς ἐκδοᾷ. Τριπλασι» 
ζεταιδὲ τὸ, οὐαὶ, οὐ μόνον εἰς ὁδυρμοῦ γνῶσιν κι» 
ριονσίας, ἀλλ᾽ (va χαὶ τὴν ἀγανάκτησιν τοῦ Τρι3» 
αγίου ὑπογράψῃ, συμπαθείᾳ τε τῶν οὐρανίων πρὸς 
ἡμᾶς, δι᾽ fv μάλιστα xal τὸ οὐαὶ τούτοις τριπλαϊιό» 
ζεται, τῆ; ὑπερδαλλούσης ἐμφάσεως τῆς ὑπὲρ ἡμῶν 
θρηνῳδία; συνδυύλων αὑτοῖς; ὄντων. Διὸ χαὶ τὸ lays 
v£601t αὐτοὺς, εἰς περιουσίαν ὑπῆρξεν. 


ad sigwificanJum lamentationem — waxiumam quam nostri gralia sagei- 


piunt, tanquam ob sues eonservos : ideoque contingit ut illi affluenti tristitia afliciantur. 


A ceteris vocibus. Unde declaravit aquila esse 

? À voce, inquit, tubz, non quod ipsa vox su- 
perveniat αι futura mala efliciat, sed quoniam ex 
precedeutium angelorum buccinatione — animur 
nou appalerunt ad. resipiscentiam, nil aliud re- 
siat misi ut taba rursum esxcileatur lanquam 
δοιμο, ut vel sic cperentur quae sibi salutaria 
sUut, 


'Ex τῶν «οιπῶν φωνῶν. Πόθεν τὸ οὐαὶ διεσάφησεν 
ὁ ἀετός ; "Arb τῆς τωνῆς φήσας τῆ: σάλπεγγος * οὐχ 
ὅτι αὐτὴ; ἡ φωνῇ δ᾽ λιουργὰς τῶν μελλόντων χαχὼν 
ἐπέρχεσΊαι, ἀλλ᾽ ἐπεὶ μὴ τῷ σαλπισμῷ τῶν tpe 
ῃηχητάντων ἀγγέλων πρὸς μετάνοιαν ἀπεῖδον, τί ἂν 
ὑπολείπεται ἄλλο, ἢ τὸ πάλιν τῇ σάλπιγι ὡς ἐξ 
ὕπνου διαναστῆναι πρὸς τὴν τῶν σωτηρίων αὐτοῖς 
ἐργδαίαν ; 























618 


COMMENT. IN APOCALYPSIN. 


61 


θρόνον δὲ τί νοητέον, εἰ μὴ τὴ» ἐξουσίαν τοῦ ἀέρος A num intelligendum est nisi potestas aeris tenebra. 


τοῦ σχότους τούτου, ἦν xal αὑτὸς ἔσχε τῆς οὐρανίον 
δόξης ἐχπεπτωχώς ; 

Καὶ εἶδον μίαν ἐκ τῶν κεφαιϊῶν αὑτοῦ, ὡσεὶ 
ἐσφαγμένην eic θάνατον" καὶ ἡ πιηγὴ τοῦ θανά- 
tov αὐτοῦ ἐθεραπεύθη καὶ ἐθαύμασεν An ἡ γῆ 
ὀπίσω τοῦ θηρίου" xal προσοκύγησαν τῷ δρά- 
πόντι τῷ δεδωχότι τὴν ἐξουσίαν τῷ θηρίῳ, καὶ 
£pocsxórncar τῷ θηρίῳ, .έγοντες " Τίς ὅμοιος 
τῷ θηρίῳ; τίς δυνατὸς ποιλεμῆσαι μετ᾽ αὐτοῦ; 
«αἱ ἐδόθη αὐτῷ στόμα «λαλοῦν μεγάλα καὶ BAac- 
φημίαν * καὶ ἐδόθη αὐτῷ ἐξουσία πόϊλεμον ποιῆ- 
cas μῆνας τεσσαρακονταδύο. Καὶ ἥνοιξε τὸ στόμα 
αὐτοῦ εἰς βλασφημίαν πρὸς εὖν Θεὸν, βλασφη- 
μῆσαωι τὸ ὄγομω αὐτοῦ, καὶ τὴν σκηνὴν αὐτοῦ, 


rum harum, 760 quani ipse quoque accepit qui 
a glori» celesti cecidit? 

Xlll, 5-7. Et vidi unum de capitibus ejus tanquam 
occisum ad morlem, el plaga mortis ejus curata est. 
Et admirata est universa terra post bestiam. Etado- 
raveruni draconem qui dederat potestatem bestie, et 
adorarerunt besticm dicentes ; Quis similis bestie ? 
quis polerit pugnare cum ea? Et datum est ei os lo- 
quens magna et blasphemias : et data est ei potestas 
faciendi pralium menses qvadraginta duos. Et ape- 
ruit os suum ad. blasphemiam adversus Deum, «t 
blusphemaret nomen ejus et tabernaculum ejus et eos 
qui in celo habitant, Et. datum en illi bellum fa- 
cere cum aanciis εἰ vincere eos. 


«αἱ τοὺς ἐν τῷ οὐραγῷ σκηγοῦντας. Kal ἐδόθη αὑτῷ ποιῆσαι πόλεμον μετὰ τῶν ἀγίων, xal 


ψικῆσαι αὑτούς. 


'Touvo διαφόρως ἐχληπτέον. Ἤτοι γὰρ οὕτω νοη- ΒΒ Hoc vario modo accipi potest : aut enim ita in- 


téov* Κεφάλαιον τοῦ Σατανᾶ, τὰ ὑπ᾽ αὐτοῦ πεπλα- 
νημένα ἔθνη. Τούτων δὲ ἢ πρὸς εὐσέδειαν Exava- 
γωτγὴ, σφαγὴ εἰς θάνατον ἐλογίσθη. Καὶ ὅτι οὐ χυ- 
ρίως σφαγὴν, ἀλλ' ὡς σφαγὴν τὸ ῥητὸν παριστᾷ, 
οὖκ ἐσφαγμένην, ἀλλ᾽ ὡς ἐσφάαγμένην φάσχον, xat 
«ᾧ, ὡς, ὁμοιωματιχῷ μορίῳ χρησάμενον. Ταύτῃ 
γοῦν πάλιν τῇ εἰς θεογνωσίαν ἐ παναστρηφῇ, ἡ πρὸς 
«ὃν ἐξ ἀρχῆς πρὸς ἀσέδειαν ἐπαναδρομὴ, θεραπεία 
ὠνόμασται πληγῆς. "H τοίνυν οὕτως τὰ τῆς ἀναπτύ- 
ξεως τοῦ ῥητοῦ, ἣ xal οὕτως’ Κεφαλὴν ὡς ἐσφαγμέ- 
γὴν, εἶτε τινὰ τῶν ἀρχόντων αὑτοῦ τεθανατῶσθαι, 
καὶ ἐχ τῆς ὑπ᾽ αὐτοῦ εἰς πολλὰ διαιρεθείσης ἀρχῆς 
διὰ γοητείας ἀπατηλῶς ἀνίστασθαι δόξαι, f) τὴν 
Ῥωμαίων ἀρχὴν ἀπολλυμένην διὰ τῆς εἰς πολλὰ 


διαιρέσεως σφαγῆς τρόπον νομισθῆναι" αὐτοῦ δὲ τοῦ c 


"Αντιχρίστου ταύτας χαταλελυχότος, τὴν χατάλυσιν 
θεραπείαν νομισθῆναι, 


Καὶ ἐθαύμασεν ÓAm ἡ γῆ ὀπίσω τοῦ θηρίου. 
᾿Αντὶ τοῦ θάμδους ἐπλήσθη, ὥσπερ προηγουμένου 
τοῦ θηρίου διὰ τῶν τεράτων, αὐτῶν δὲ ἐξόπισθεν 
ἑπαχολουθούντων τῇ συγχαταθέσει. Τὸ δὲ διἴη ἡ γιὶ)ν 
ἀντὶ τοῦ, πᾶς ἄνθρωπος, εἴρηται μετωνυμιχῷ τῷ 
τρόπῳ, ἀπὸ τοῦ περιέχοντος τὸ περιεχόμενον. 

Καὶ προσεχύγησαν τῷ δράκοντι. Τὸ ὑπὸ τοῦ 
"Αντιχρίστου θαῦμα εἰς τὸν bU αὐτοῦ ἐνεργούμενον 
διάδολον τὴν ἀναφορὰν ἕξει. Av ἐχείνου γὰρ ὁ δράκων 
προσχυνηθήσεται. 

Καὶ ἐδόθη αὑτῷ στόμα .1αλοῦν μεγάλιω xal 
64acgnplar. Διττὸν τὸ λέγειν. Ἢ γὰρ τς &vex- 
φράστου τοῦ Θεοῦ ἀνοχῆς τοῦτο, ὡς γυμνασίας χάριν 
xal δοχιμῆῇς τῆς πρὸς αὑτὸν ἡμῶν διαθέσεως, ἀν- 
εχομένον τὰ τοιαῦτα * ἣ τὸ, ἐδόθη, ὑπὸ τῶν ἣπατη- 
μένων προτχυνησάντων αὐτῷ ἀνθρώπων. Τὸ δὲ μὲ- 
γάλα λαλεῖν, τὸ ὑπερηφανίας μεστὰ ῥήματα προ- 
φέρειν. 

Καὶ ἐδόθη αὑτῷ ἐξουσία ἐπὶ πᾶσαν φυ.ϊὴν καὶ 
Ἣδαὸν καὶ γλῶσσαν καὶ ἔθγος, καὶ προσχυγήσου- 
σιν αὐτὸν Sárcsc οἱ κατοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς, 
ὧν οὐ γέγρακται τὰ ὀνόματα ἐν τῷ βιδιλίῳ τῆς 
ζωῆς τοῦ Ἀρνίου τοῦ ἐσφαγμέγου ἀπὸ xata6oAnc 


telligendum cst, ut caput Satanz gentes sint. ab 
eo seduciz : nam barum inductio ad divinum cul- 
(um et pietatem, occisio ad mortem repulala est. 
Quod autem non fuerit proprie occisio, sed tan- 
quam occisio, ipsa litterze series demonstrat, quae 
non occisum dicit, utendo etiam ὡς, id est tanquam, 
similitudinis particula. Αἀ hanc igitur conversio» 
ncm ad Dei cognitionem, rursum succedens recure 
$us ad ]primam impietatem, nominatus cst cura 
plage. Aut boc igitur modo dicti explicatio su- 
menda cst : aut ctiam isto modo : caput tanquam 
occisum, sive quod aliquis principum ipsius occisus 
fuerit, et eo quod ipse diviseritin mul a principa- 
tum, per imposturam fraudulenter resurgere vi- 
deatur. Aut putari Romanorum periisse imperium 
ja modum occisionis, eo quod in multa divisum 
fuerit : ipsc tamen Antichristus qui id dissolverat, 
existimaverit dissolutionem esse curam. 

Et ad mirata est universa terra post bestiam. Hoc 
est, stupore perculsa est : tanquam prazeunte bestia 
persigna, ipsis vero per approbationein a Lergo 
sequentibus. Universa autem terra per metonymi:e 
figuram dictum est, qua a continenti. contentum 
intelligitur. 

Et adoraverunt draconem. Miraculum sive res 
prodigiosa qua flet ab Antichristo relationem habc- 
bit ad diabolum, qui per eum operabitur : nun 
draco per illum adorabitur. 


p 761 Et! datum est ei os loquens magna εἰ blas- 


phemiam. Bifariam hac aceipi possunt : aut. enim 
hoc ineffabilis Dei tolerantie est, qui hujusmodi 
sustineat, gratia. exercitii ac probationis affectus 
nostri erga ipsum : aut quod datum est ab homi- 
nihus qui seducti ipsum adorarunt. Magna autem 
loqui, huc est, verba superbia plena proferre. 


XII, 7-10. Et dataest illi potestasinomnem tribum 
et populum el linguam el gentem : et adorabunt eum 
omnes qui habitant in terra quorum. nomina mon 
sunt scripta in libro vite Agni qui occisus. est « 
origine mundi, Si quis habet aurem, audiat. Si q 


615 


ARETH/E C/ESARE/E CAPPADOCUE EPISCOPI 


610 


captivitatem ducit, in captivitatem vadit : si quis A κόσμου. Εἴ τις ἔχει obe, ἀκουσάτω" εἴ tic alyge- 


gladio occidit, oportet eum gladio occidi. Hic est 
patieutia εἰ fides sauctorum. 


Iu precedentibus dictum est quod tempus ad- 
ventus Antichristi et fraudulentz ipsius potestatis 
tribus annis οἱ dimidio consummetur : nam hoc tem- 
porale spatium conficiunt menses quadraginta 
duos. 

Et adorabunt eum omnes qui habitant in terra. 
Cum pariicula πᾶς, id est omnis, trahat secum 
comprehensivam intelligentiam, ue lioc etiam loco 
ita accipi intelligatur ut Antichristus adorationem 
habeat universi generis humaui, siguum tradidit 


αωσίαν συνάγει, elc αἰχμαϊωσίαν ὑπάγει " εἴ τις 
ἂν μαχαίρᾳ ἀποκτενεῖ, δεῖ αὑτὸν ἐν μαχαίρᾳ 
ἀποχταγθῆναι. "066 ἐστιν ἡ ὑπομογὴ καὶ ἡ «ἰ- 
στις τῶν ἁγίων. 

Ἐν τοῖς φθάσασιν εἴρηται, ὡς ὁ τῆς ἐπιδημίλς 
τοῦ ᾿Αντιχρίστου χαιρὸς, xa) τῆς ἀπατηλῆς αὐτοῦ 
ἐξουσίας, εἰς τρία ἥμισυ ἔτη συντελεῖται. Τοῦτο γὰρ 
οἱ τεσσαραχονταδύο μῆνες χρονιχὸν διάστημα συν- 
ἀγουσιν. 


.. Καὶ προσχυνήσουσιν αὐτὸν πάντες οἱ καῖοι- 


κοῦντες ἐπὶ τὴς γῆς. Περιληπτιχὴν ἔννοιαν ἐπισυ- 
ρομένου τοῦ, πᾶς, μορίου (fva μὴ κχάνταῦθα τοῦτ᾽ 
παραληφθὲν εἰς παντὸς ἀνθρωπίνου γένους σχεῖν τὸν 
᾿Λντίχριστον ἐννοηθῇ τὴν προσχύνησιν), γμώρισμα 


eorum qui ipsum adorarent, illos dicens adorare D παρέσχε τῶν προσχυνούντων τούτῳ, ἐχείνους λέγων 


qui habitant in terra : quos etiam cecidisse ca- 
nit Isaias : « Non cademus, » inquiens, «sed cadent 
qui habitant in terra ?*, » hoc est, qui nullam coele- 
stium curam habent οἱ ejus quas ibi est gloriz, sed 
terreng habitationi et brutali :juxta eam vitze se 
adaptant :.ideo quoque frustrati sunt inscriptiene 
iibri vitze, 


Non suni scripta ín libro υἱῷ Agni qus occisus est 
ab origine mundi. Per hyperbaton hoc intelligendum 
est, ut. sit hic sensus : Quorum mon suni scripla 
nomina ab orijine muudi in libro vitg Agni qui 
occisus est. Siquidem quorum scripta sunt, ab 
origine mundi scripta suut : iia. enim oportet in- 


προσχυνῇσαι, τοὺς χατοιχοῦντας ἐπὶ τῆς γῆς, οὖς 
xai Ἡσαῖας πεσεῖσθαι μελῳδεῖ, « Οὐ πεσούμεθα, » 
φάσχων, « ἀλλὰ πεσοῦνται οἱ ἐνοιχοῦντες ἐπὶ τῇ; 
γῆς, » τουτέστιν, οἱ μηδὲν τῶν οὐρανίων xai τῆς 
ἐχεῖ δόξης πεφροντιχότες, ἀλλὰ τῇ γηΐνῃ ἑστία xa 
τῇ χατ᾽ αὐτὴν χοιρώδει βιώσει προσαφμοζόμενοι. 
Διὸ xa τοῖς τοῦ βιδλίου τῆς. ζωῆς διημαρτήχατιν 
ἐγγραφῆς. 

Tov ᾿Αρνίου τοῦ ἐσφαγμέγον;» ἀπὸ καταδοιλῆς 
κόσμου. Ἔν ὑπερθατῷ ἀχουστέον τὸ, Ὧν οὐ γέ- 
ἡρᾶπται τὰ Órdpaca ἐν τῇ βίδιῳ τῆς ζωῆς τοὺ 
'Aprlov τοῦ ἐσξαγμένου. Ἐπεὶ ὧν γέγραπται, ἀπὸ 
χκαταδολῆς χόσμου γέγραπται. Οὕτω γὰρ δεῖ νοεῖν, 
οὐχ ὡς ἡ Γραφὴ ἔχει, ὅτι μηδὲ ἀπὸ χαταθολῆς χόσμου 


telligere, non ut scriptura habet, quia neque ab C ἡ τοῦ "Apvlou σφαγή. Τίνων δὲ τὰ ὀνόματα μὴ 


origine mundi facta est agni occisio. Quinam autem 
sunt qui non adorarunt draconem, quorum suut 
scripta nomina in libro vite Agni? Age, ex alieni- 
genis tales esse dicamus qualis erat Job et quataor 
ejus amici, 7642 et ex Israel sancti prophetze et 
omnes qui in Veteri Testamento propter pietatem 
martvrium tulerunt. Hujus quoque libri Lucas ait 
etiam Dominum nostrum Jesum ,Christum fecisse 
mentionem, dum ait: « Gaudete quod nomina ve- 
δἰ sciipta sunt in colis 13. » 

Si quis habet aurem, audiat. Si quis habet au- 
rem transmittendo depromptam yer verba intelligen- 
Liam ad mentem, audiat qua dicta sunt, et cogno- 
scat quod js qui promptus est ad ducendum alios in 


captivitatem , accipiet debita suis factis premia. P 


Nam hoc ostendere vult quod ait, vadit, hoc est, 
Jaborem in seipsum ad ultionem rejicit, ut et ipse 
capüvus ducatur a bestia, nullain. nactus a. Deo 
refocillationem ut non abducatur. Hic conspici 
datu; patientia eorum, qui per afflictiones piis Dei 
culloribus a Satana inductas fortissime transie- 
runt, et sanetorum qui per fidein. probati sunt, quia 
et ipsi per idem egregie przstiterunt cuneta que 
laude digna sunt, si Paulo credendum est, qui liec 
ita Jatius epistola ad Hcbrsos enumerat. 


"5 [548. xxvi, 18. 9 Luc. x, 90. 


(31) Edit., ol τοιοῦτο! φέρε εἰπεῖν, dx. 


προσχυνησάντων τῷ δράχοντι Ev τῇ βίδσλῳ τοῦ ᾿Αρνίου 
ἐγράφησαν. 'Ex τῶν ἐθνῶν, φέρε εἰπεῖν, ὡς (57) ὁ 
Ἰὼόδ χαὶ οἱ τέσσαρες αὑτοῦ φῇλοοι, [καὶ Ex τοῦ Ἰσραὴλ 
οἱ ἅγιοι προφῆται (58),] xal πάντες οἱ δι᾽ εὐσέδειαν 
μαρτυρούμενοι ἐν τῇ ΠὨαλαιᾷ. Τούτον τοῦ βιδλίου 
xai τὸν Κύριον Ἰησοῦν Χριστὸν xal Λουχᾶς φησιν 
ἐν τῷ Εὐαγγελίῳ μνημονεῦσαι, ἡνίχα λέγει" «€ Χαί- 

£t& ὅτι τὰ ὀνόματα ὑμῶν ἐγράφη ἐν τοῖς οὐρανοῖς. » 


El τις ἔχει οὗς, ἀκουσάτω. Εἴτις, φησὶν, ἔχει 
οὗς, τῷ ἡγεμόνι νῷ παραπέμπων τὴν διὰ τῶν ῥημά- 
τῶν ἐχφερομένην ἔννοιαν, ἀχουσάτω τῶν εἰρη μένιον͵ 
xai γνώτω, ὅτι ὁ περὶ τὸ αἰχμαλωτίζειν ἑτέρας 
πρόχειρος, δέξεται τὰ ἐπίχειρα τῶν πεπραγμένων 
αὐτῷ. Τοῦτο γὰρ βούλεται παριστᾷν τὸ, ὑκάτγει, 
οἱονεὶ, εἰς ἀντέχτισιν ἑαυτῷ τὸν μόχθον χοαταδάλλει, 
τοῦ χαὶ αὐτὸν αἰχμαλωτισθῆναι ὑπὸ τοῦ θηρίου μη- 
δεμιᾶς ἀναλήψεως τυγχάνων ὑπὸ τοῦ Θεοῦ τοῦ μὴ 
ἀπαχθῆναι, ἿὯΩδε ἐνορᾶται ἡ ὑπομονὴ τῶν διὰ τὰς 
θλίψεις tà; ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ ἐγγινομένα:; τοῖς suet. 
6£ot χαρτεριχώτατα διαθεδηχύτων, xaX διὰ τῆ; 
πίστεως δεδοχιμασμένων ἁγίων, ὅτι xal αὑτοὶ zie: 
χατώρθωσαν τὰ ἐπαινετὰ πάντα, εἶγε Παύλῳ xs 


στέον 'Ἑδραίοις οὕτω διεξιόντι ταῦτα πλατύτερθε, 


(38) Inclusa omittit ed. 

















παι. 731 ἃ 
A Rodi 


V ἰῷ... 


«στὸ lind 
2 ..T. aam 
2. 24 3L 
laus 
ΘΕ," p :- 
τ, 
T ibus 
T— 2 27. X£7:8SUIB, 
22s separa- 
US. THO Mrs ejus 


τ Σύ ἤν [070 


eq o 1 e*t" »molus 
aM, πᾶ 
ποι: Qu 74lalam 


z.o2. . cU Dlo cali 

££. 4 5471 fulgura 
“αὐτῶν "ZJ]ANs juulis 
-L9t& id2e7 lerram, 


ird 7987 ei 


“ἰδ géultuni ce- 


2c» Ὁ JUuod omnis 
- eur, idque co- 
. us wegnantibus. 
- o wC δεῖ, ab 
DESI (n qui- 


το DOCLEE EPISCOPI T2 
Tactoedstat πρὸς τὸ χατάλληλον συγχροῖῖσαι 
7.2229. Τὰ δὲ διὰ τῶν δαιμόνων, φησὶν, ἐνεργοὺς 
-Ξ πα το λξῖα, τοῦ εἰς οἵστρον πολεμικὸν ἐμθαλειν τοὺ- 
ἐχαιατῖς, ;, Xov ἐμφαίνει: τῆς ἡμέρας ἐχείνης τῆς uc- 
τς. ἧτις οὐχ ἄλλη εἰ μὴ ἡ δευτέρα τοῦ Κυρίου za;- 
-.2. Καὶ πῶς οὐ μεγάλη, ἡ τὰ ἑχάττῳ πεπρανμὶ, 
πππεβπουσα εἰς φῶς ; Οὐ πρὺς τὴν ἡμέραν δὲ ὁ c; 
: Ὑὰρ πόλεμος ἀνθρώποις πρὸς fiue 
στασίαν; ) ἀλλὰ πρὸς τούτους, οἱ τῇς ἢ ἐ- 
732354 τῷ φόδῳ διηνεχῶς συγχροτούμενοι, 52; 
6:52 μοίρας γεγόνασιν, ἐξ οὗ xal ἱμάτια σω- 

τη τίας ἐνεδύσαντο, χαὶ χιτῶνα εὐφροτώντς, ὅτι ἃ 
7.4 ἄλλο f; αἱ θεοπρεπεῖς ἀρεταὶ, τῇ ἐχφανεῖ περι- 


"ἀλυξι, τὸν ἐντὸς (55) χατευφραίΐίνουπαι ἄνθρωπον, 


Μαχάριος ὁ γρηγορῶγν, καὶ τηρῶν τὰ ἱμάτια αὐ- 
τοῦ. Ἐπέμεινε τῇ τροπῇ τοῦ χλέπτου. Διὸ χαὶ ςυ- 
^iXTN χαὶ ἐγρήγορσιν εἴρηχε γίνεσθα: τῶν ἐματίω,, 
ὅτι og μὴ ἀπόλωνται διὰ χενοδοξίας. μάτια γὰρ τ; 

οξτὰς χαλεῖ, ἵνα μὴ τῇ τούτων ἀπυδονἕ, voy 
Lb ῥυπῶντες, ἀνάξιοι χριθῶμεν τοῦ 


haiciriyayey αὑτοὺς εἷς τὲν τέπον. Τὰ ποντοὰ 
πιεύματα ἕν τινι τόπω συμφορῦ, ται τοὺς ττῦι- 
χἀὸς ὑπ᾽ αὐτῶν ἀπαττθέντας. Τόπον γὰρ νῦν τ΄» 
X3:0.v ἀχυυστέον, Τῷ χαιρῷ τοίνυν τούτῳ οἱ ὑπὸ 
ποντιρῶν πνευμάτων ἀπαττθέντες xaxasap6avóptv., 
πεύξονται διαχοπῦ;. Τοῦτο γὰρ Ἑρμαγεξὼν ἡ 'Ec- 
ραϊχὴ λέξις εἰς τὴν Ἑλλάδα διαπορθμευομένη vost, 
παρέχει. Καὶ τίς ἡ διαχοπῇ ; 'H τοῦ θείου δ: αίρετις 
χαρίσματος, ὅπερ ἀνθρώπῳ παντὶ παρὰ πᾶσαν τὴν 
παροῦσαν tf) ἀναπουδλέτως συμπαρεδρεῦον ἐπίῥ- 
ἐωτιν παρΐχει ταῖς πρὺς τὰ χρεΐπτω ἡμῶν ἀπονεῖ- 
σεσιν, Ἐπειδὰν δὲ ἡ ἀπὸ τῶν ἐνθένος ἀετάδασι; ἐπὶ 
τὰ ὄντως ἀλτύτ, χαὶ αἰώνια ἐπιστῇ χατὰ τὸν τοῦ 8» 
νάτου χλιρδυ, ἐν οἷς ἀργὸν τὸ θεῖον χάρισμα sopth?, 
διχερεῖται τὺ ἀπὸ τουὸς &g' οὗ λαθεῖν ἀξιωθέντο,, 
νωθεία ἐργασίας τὴν ἀφαίρεσιν προεξέντοε,, xi 
χατὰ τὴν εὐαγγελιχὴν ἀποτομίαν, τὸ μέρος τοῦ xa- 
παῦίχηυ πετὰ τῶν ὑποχριτῶν τίθετα:. 
KELPAM, NB. 


Qzuoc διὰ τῆς ἐζδέμης χάϊαζξι καὶ ced qiéc κατὰ 
τῶ» ἐνθρώπων vir&tat. 


Ὁ kel ἃ ξξδεμος ἄγγειες ἐξέχες τὴν »ιάλην 


αὐτοῦ ἐπὶ τὸν ἀέρα. Καὶ ἐξηῖθε pori) μεγάλη 
dc tcU ναοῦ τεῦ οὐραγοῦ ἀπὸ τοῦ θρόνου, .1- 
Tc vCG 7 Γένονε. Καὶ ἐνέγοντο ἀστραπαὶ καὶ βρον- 
ταὶ xai ᾿Ῥωναὶ xal σεισμὸς μέγας, οἷος ovx ἐγές- 
γετο, dz' εὖ εἰ ἄνθρωποι ἀγένοντο ἐπὶ τῆς γῆς, 
τη Σιχεῖτος σεισμὲς οὕτω μέγας. Καὶ ἐγένετο ἡ 
AO ἡ μετα, ἰὴ εἰς τρία μέρη, καὶ αἱ πόλεις tur 
ἐὐγῶν ἕπεςεν. 

Ἐπὶ τὸν àiga οὕτως ἐξέχεεν, ὡς πάσης λοι μώδως 
διιτθορᾶς bx τοῦ ἀέρος ὑφισταμένης, χαὶ ἐν τοῦτο 
ἁττελπῶν 5:) ἰζομένων καὶ θροντῶν ἀπηχου μένων, 

pdt δὲ ναοῦ ἡ ςωνὴ γέγονε, τουτί- 
οτέρως μυστανωτου μένων, ὧν οὐχ 


10 


ΑΒΕΤΗ͂Β C/SARE/£ CAPPADOCUE EPISCOPI 


7 


rem. divinze Irz acccnsionem : ideo quoque nara A παθαίνεσθαι ὑπωπτεύθη, ὡς; xal τὸ ποτήριον τοῦ 


impasse bilis aflectibus moveri credita est, ut etiam 
poculum vini indignationis irt daretur Babyloni. 
Qu.vnam autem sint. et insule, sermones audire 
possumus illius sancti. (57), qui dicit Ecclesias ex 
gentibus antea constitutas et firmitatem accipien- 
tes. Et quie. est. fuga? Non alia quam qua facta 
est eo quod abundaverit iniquitas et refrixerit cha- 
ritas; quae charitas, fideles colligando in unum 
propter Deum, et ab infidelium eonversaiione 
abstrahendo, tribuebat ut e suo mari emergerent ; 
qua relicta necesse est insulas aufugere ut desinant 
esse insule : cum quibus uns quoque montes a 
terrenis sublevati, ob humanam prudentiam quz 
in :psis erat, e medio sublati sunt imitatione co- 


οἴνου τοῦ θυμοῦ τῆς ὀργῆς τῇ Βαύυλῶνι δοθῆγει, 
Τίνες δὲ χαὶ αἱ νῆσοι, τοῦ θείου τῶν λόγων ἀχούωιν 
ἔστι τὰς ἀπὸ τῶν ἐθνῶν ἐχχλησίας ἄρτι καθισταμέ- 
vac καὶ πῆξιν φάσχοντος λαμδανούπτας. Καὶ τίς ἡ 
φυγή; Οὐχ ἄλλη εἰ μὴ ἡ διὰ τὸ πληθυνθῆναι τὴν 
ἀνομίαν χαὶ ψυγῆναι τὴν ἀγάπην γενομένη. Ἥτις 
ἀγάκη διὰ Θεὸν συνδήσασα τοὺς πιστοὺς, καὶ τῆς 
τῶν ἀπίστων ἀφελχύσασα συναυλίας, τῇ ἑαυτῆς 
ἐπινήχεσθαι παρέσχε θαλάσσῃ. "Ho. ἐκχλελοιπυίας, 
ἀνάγχη xal τὰς νήσους τοῦ εἶναι νήσους ἀποδιδρά- 
σχειν. Αἷς χαὶ τὰ ὄρη τῶν ἐν αὐταῖς ἀπὸ τῶν πε- 
ριγείων μετεωρισθέντα φρονημάτων ἀνθρωπίνων 
συνηφανίσθησαν τῇ τῶν συνοίχων παραζηλώσει τῶν 
τὸ χαμερπὲς δυστυχούντων, xal τὸ ὑψηλὸν καὶ οὐ- 


babitantium, qui infeliciter bumi decumbebant, et B ράνιον φρόνημα ἀπολωλεχότων. 


sublimem ac coelestem prudentiam perdideraut. 
Et grando magna descendit de celo. Graudinem 
e colo defluxisse dicit, tanquam illatam a Deo 
iram. Talenti vero pondere, boc est consummata 
p riectionis, propter excessum maximum in pec» 
catis, cui etiam correspondens adductum quoque 
est supplicium ad conversionem. 
CAPUT Lilli. 
78,9 De uno ex septem angelis qui ostendit Evange- 


ise subversionem civitatis meretricis, et de septem 
capitibus decemque cornibus, 


XVII, 1-5. Et venit unus de septem angelis quiha- 


Kal xd.lata μεγάλη καταξαίγει ἐκ cov οὐραγοῦ, 
Τὴν χάλαζαν οὐρανόθεν χατεῤῥάχθαι φησὶν ὡς θε- 
ἦλατον ὀργήν. Τὸ δὲ ταλαντιαῖον, τὸ τέλειον, διὰ τὴν 
ἐν ταῖς ἁμαρτίαι: ἀχρότητα, ἧ ἐνάμιλλον καὶ d τι- 
μωρία πρὸς ἐπιστροφὴν ἐχχαλουμένῃ. 


ΚΈΦΑΛ. NI", 


Περὶ τοῦ ἐνὸς τῶν ἑπτὰ ἀγγέλλων δεικνύντος τῷ 

ὑαγγελιστῇ τὴν τῆς πόρνης πόϊλδως καθαίρε 

σιν" καὶ περὶ τῶν ἑπτὰ χεραϊϊῶν, καὶ τῶν δέχα 
κεράτων. 


Καὶ ἦλθεν εἷς ἐχ τῶν ἑπτὰ ἀγγέλλων τῶν ἔχόν- 


bebat septem phialas, et locutus est mecum, dicens : C των τὰς ἑπτὰ φιάλας, καὶ ἐλάλησε μετ᾽ ἐμοὺ 


Veni, ostendam iibi judicium meretricis magne que 
sedet super aquas multas,cum qua acortati sunt reges 
terre, εἰ inebriati sunt. qui khabilant. in. terra de 
vino proslitulionis ejus. Fi abstulit me spiritu in 
deserium : et vidi mulierem sedentem super bestiam 
coccineam, plenam nominibus blasphemie, habentem 
cnpita septem εἰ cornua decem. 


Judicium vocat vivendi modum ac dispositionem. 
Meretricem vero noir adeo convenienter veterem 
Romam intelligere debemus, sicut praescnteni mun- 
dum, qui et innumerabili sanguine et pluribus 
regibus abundat quam Roma, ut qui ab initio 


Jípour * Δεῦρο δείξω σοι τὸ κρῖμα τῆς πόρνης 
τῆς μεγάλης, τῆς καθημένης ἐπὶ tov ὑδάτων 
xollóv, μεθ' ἧς ἐπόργευσαν οἱ βασιλεῖς τῆς 
γῆς, καὶ ἐμεθύσθησαν οἱ κατοιχοῦντες τὴν γὴν 
ἐχ τοῦ οἴγου τῆς πορνείας αὑτῆς. Καὶ ἀπήνεγχέ 
μὲ εἰς ἔρημον ἐν πνεύματι, καὶ εἶδον γυναΐχω 
καθημέγην ἐπὶ θηρίον κόχχινον, γέμον ὀνομάτων 
βλασφημίας, ἔχον κεφαλὰς ἑπτὰ xol κέρατα 
δέχα. 

Κρῖμα τὴν διαγωγὴν xoi τὴν διοίχησιν χαλεῖ. 
Πόρνην δὲ οὖχ οὕτω τὴν παλαιὰν Ῥώμην ἐπιτευχτι- 
χῶς χρὴ ἀχούειν, ὡς τὸν παρόντα χόσμον, ὃς καὶ 
αἴμασιν ἀμυθήτοις καὶ βασιλεῦσι πλείοσι Ῥώμῃ; 
ἐνευθηνεῖται, ὡς ἐξ ἀρχῆς χεχρικότα πορνιχῶς 


judicatus sit fornicarie agere, fornicationem agendo p διαχεῖσθαι, πορνείας οὐ τῆς αἰσχρᾶς συμπλοχῆς τῶν 


non turpem solummodo corporum commistionem, 
verumetiam omnem a Deo declinationem. Quidam 
X vero alii presentem revelationem discutientes, mere- 
tricem interpretati suit. veterem Romam, aot uni- 
versale regnum quod ad secundum usque Domini 
adventum protenditur : aquas vero gentea quibus 
imperat et iinperabit, in quibus robur suum collo- 
cai. Quod autem aquas ad gentes referre consuevit 
Scriptura, audi Dei progenitorem qui illud quod 
ait : « À vocibus aquarum multarum**, » de genti- 
bu$ intelligit. 


. ** Psal]. xci, 4. 
(51) Gregerii. 


σωμάτων μόνης νοουμένης, ἀλλὰ xal πάσης ἀξὸ 
Θεοῦ ἐχχλίσεως. Ἕτεροι δέ τινες τῶν τὴν Ἐροχει- 
μένην ἀποχάλυψιν ἐπισχεψαμένων, πόρνην τὴν 
παλαιὰν ὑπειλήφασιν Ῥώμην, ἣ τὴν xab' ὅλου fe- 
σιλείαν μέχρι τῆς δευτέρας παρατείνουσαν τοῦ Kv. 
ρίου παρουσίας" ὕδατα δὲ τὰ ἔθνη, ὧν ἄρχει τι χαὶ 
ἄρξει, ἐπ᾿ αὐτῶν τοῦ ἱδρύσθαι τὸ χράτος ἔχουσα, 
Ὅτι δὲ τὰ ὕδατα εἰς ἔθνη ἡ θεία Γραφὴ οἶδεν ὑτ» 
δάλλειν, ἄχουσον (58) τοῦ θεοπάτορος τὸ, « ᾿Δτὸ 
φωνῶν ὑδάτων πολλῶν, » εἰς ἔθνος ἐχλααδάνοιτος, 


(58) Ὅτι δὲ τὰ ὕδατα εἰς ἔθνη λογιστέον, ἄχουσον, εἰς. vulg. 


COMMENT. ΙΝ APOCALYPSIN. 


722 


τις iout0v ἔχοντες τὴν Α terra **. » Tales autem sunt qui firmum non. ha- 


ta. 5. el.paw Χριστὸν τεθεμελιω- 
τς τω. ncs. c oSo γ αὶ νῦν οὗτοι Οἵ διὰ τὸ yag 
f£. 6s. τῇ gu P2 (99). τῶν ζώντων ἐγράφησαν, 


.0 6504 x6gulal ἑπτὰ ὄρη eloír. "Opn εἰσὶν, 
ὅπου. ἡ γυνὴ χάθηται. l'uvatxa ἔφθημεν εἰρηχότες 
ὡς τὸν φθαρτὸν τοῦτον βίον φησὶ θῆλυν χαὶ μηδὲν 
ἀνδριχὸν ἐπιφαίνοντα. "Ὅρη δὲ καὶ κεφαλὰς ἑπτὰ, 
τόπους ἡγούμεθα ἐν ὑπεροχῇ χαὶ δυναστείᾳ χοσμιχῇ 
τοὺς λοιποὺς ἐξέχοντας, ἐφ᾽ οὖς κατὰ χαιροὺς τὴν 
τοῦ χόσμου βασιλείαν ἐστηρίχθαι ἔγνωμεν. Ὡς πρῶ- 
τον ἐν Νινευῇ τὴν τῶν ᾿Ασσυρίων [ἀρχὴν " δεύτερον 
iv Ἐχδατάνοις τὴν Μήδων δυναστείαν ἀπὸ 'Ap6á- 
xou χρατήσασαν τῶν ᾿Ασσυρίων (60)], ὧν τὸν βα- 
σιλέα Σαρδανάπαλον χρατήσας 6 ᾿Αρδάχης xa0cDe. 
Μετὰ τούτους ἐν Βαδνυλῶνι τὸ Χαλδαίων χράτος 
ὑπερεῖχεν, ὧν Na6ouyobovósop ὁ βασιλεὺς ἐδασίλευ- 
σεν. Εἶτα μετὰ τὴν τούτων xat τῶν Μήδων κατάλυ- 
σιν, ἐν Σούσαις ὑπὸ Κύρου τῆς Περσῶν βασιλείας 
χαθισταμένης, [μετὰ δὲ τὴν ταύτης ὑπὸ ᾿Αλεξάνδρου 
καθαίρετιν,) ἢ τῶν Μαχεδόνων ὑπεισῆλθεν ἀρχή. 
"Ex τούτων dj ἐν τῇ πρεσδυτέρᾳ Ῥώμῃ τῶν Ῥω- 
μαίων ἀρχὴ καὶ ἰσχὺς, ἐπὶ μὲν Αὐγούστου Καίσαρος 
μετὰ τοὺς πρώην βασιλεῖς αὐτῆς χαὶ ὑπάτους μον- 
ἀρχήσασα, ὑπὸ δὲ ἀσεδῶν μέχρι Κωνσταντίνου 
κατασχεθεῖσα, ὧν μετὰ τὴν χατάλυσιν εἰς τὴν νέαν 
Ῥώμην τὰ τῶν φιλοχρίστων βασιλέων μετηνέχθη 
βασίλεια. Κατὰ δὲ τὴν αὐτὴν ἔννοιαν, καὶ τοὺς ἑπτὰ 


bent fundamentum, ut qui non sunt. eedificati supra 
petram Christum. Admirabuntur igitur et nunc qui 


. In libro viventium non sunt scripti, eo quod terre- 


nis rebus incumbant. 

Septem. capita. septem. montes sunt. Montes sunt 
ubi mulier sedet : mulierem, ut diximus, mortalem 
hauc vitam ait, quz velut effeminata est et nibil virile 
demonstrans. Montes vero et capita septem existi- 
mamous loca esse in sublimitate et poteutatu mun- 
dano quas csteris eminentiora sunt, in quibus 
variis temporibus mundi imperium confirmatum 
fuisse cognovimus : quemadmodum primum As. 
riorum in Ninive, secundum in Ecbatanis Medorum 
dyuastiam qua Assyrios Árbace duce superavit, 
quorum regem Sardanapalum devictum Arbaces 
occidit. Post bos Chaldzorum imperium in Ba- 
bylone excelluit, quibus imperabat rex Nabuchodo- 
noàor. Deinde post. borum ac Medorum eversio- 
nem, sub Cyro regnum Persarum in Susis con- 
sutuitur; 7939 post cujus ab Alexandro deletionem 
subiugressum est regnum Macedonum. [Ilis succes- 
sit Romanorum imperiam et potestas in veteri Roma, 
qua post priores quidem reges ac consules, cum 
sub Augusto Caesare monarcbiam accepisset, usque 
ad Constantinum ab impiis occupata est, post quo- 
rum dissolutionem in novam Romam translatum 
est imperium sub regibus Christum colentibus. 
Juxta eumdem intellectum septem quoque reges 


βασιλεῖς ἐχδεχτέον τῆς ἐναλλαγῇς τῶν γενῶν, ἀρσε- C accipiendi sunt, mutatione generis, nempe neutrius 


νιχοῦ, λέγω, καὶ θηλυχοῦ, μηδὲν παρεμποδιζούδης 
πἧς διανοίας τὴν ταυτότητα, εἰ ἐχεῖ μὲν θηλυχῶς 
τὰς χεφαλὰς xal ἑπτὰ ὄρη οὐδετέρως, ἐνταῦθα δὲ 
βασιλεῖς ἑπτὰ ἐσήμανεν. Οὐδὲν γὰρ ἢ Γραφὴ περὶ 
«τούτων εἴωθε μιχρολογεῖσθαι. ον 

Kal τὰ δέκα κέρατα ἃ εἶδες, δέκα βασιλεῖς 
.sicw, οἵτινες βασιλείαν οὕπω ElaCor, dA" 
ἐξουσίαν ὡς βασιλεῖς μίαν ὥραν Aau6drovot 
μετὰ τοῦ θηρίου. Οὗτοι μίαν ἔχουσι γνώμην, καὶ 
τὴ» δύναμιν καὶ ἐξουσίαν αὐτῶν τῷ θηρίῳ 
διδόασιν. Οὗτοι μετὰ εοῦ ἀρνίου πολεμήσουσι, 
καὶ τὸ ἀρνίον νικήσει αὐτοὺς, ὅει Κύριος κυ- 
pev ὁσεὶ, καὶ βασιλεὺς βασιλέων, καὶ οἱ μετ' 
««ὑτοῦ κιϊητοὶ καὶ ἐχλεχτοὶ καὶ πιστοί. Καὶ .16- 
γει μοι" Τὰ ὕδατα d εἶδες, καὶ ἡ γυνὴ οὗ ἡ 
Xépyn κάθηται. .1αοἱ καὶ ὄχιῖϊοι εἰσὶ, καὶ ἔθνη 
καὶ γλῶσσαι. | 

Tà “δέχα χέρχτα, δέχα βασιλεῖς εἶναί φασιν ix 
«ἢς Ῥωμαίων ἀρχῆς ἀναστησομένους ἐν ταῖς ἐσχά- 
τοῖς χαιροῖς, ὧν ἐν μέαῳ ὁ ᾿Αντίχριστος ἀναστή- 
σεται. Τὸ δὲ μὴ τὸ λαδεῖν αὐτοὺς βασιλείαν, ἀλλ᾽ 
ἐξουσίαν ὡς βασιλεῖς xal μίαν ὥραν" τὸ μὲν ὡς 
βασιλεῖς διὰ τὸ ἀνέδραστον χαὶ σχιῶδες τῆς βασι- 
λείας αὐτῶν φησι" τὸ δὲ μίαν ὥραν μετὰ τοῦ θηρίου, 
ὥραν, τὸ βραχὺ τοῦ χρόνου παριστᾷν βούλεται, 


δὲ Isa. xxvi, 18. 


£t masculini, nullum ad intelligentie identitatem 


prestante impedimentum, si ibi quidem septeia 
montes genere masculiuo aut copita neutro, hic 
autem septem reges maaculino genere signiticavit : 
de bis enim Scriptura nihil curiose scrutari solet. 

XVII, 19-15. Et decem cornua que vidisti decem 
reges sunt, qui regnum nondum acceperunt, sed po- 
testatem una hora lanquam reges accipiunt cum be- 
stia. Hi unum habent consilium : et virtutem ac pote- 
statem suam besiice tradiderunt, Hí cum agno pugna- 
bunt, et agnus vincet eos, quia Dominus dominorum 
esl et rex regum, et qui cum illo sunt vocati et electi 
ac fideles. Et dicit mihi : Aqua quas vidisti ubi mu- 
lier meretrix sedet, populi et (urbe sunt εἰ gentes et 
lingua. 


Decem cornua decem reges esse aiunt, qui ex 
Romano imperio consurgent postremis temporibus, 
in quorum medio consurget Antichristus, Non au- 
tem ait cos regnum accepturos, sed potestatem 
tanquam reges, idque una hora: lanquam reges 
sane, eo quod infirmum et obscurum erit regnum 
eorum ; una vero cum bestia, horam designare vo- 
lens temporis brevitatem, sive illud quo anni hora. 


(59) Ἐπὶ τῇ βίσλῳ volg. 
(69) inclusa E et pos gupptentur ex codice Barecciauo apud Gramcrum. 





















































813 


PARADISUS. 


814 


KA'. Ὅτι οὐκ ἔστι Θεῷ δου.λεύειν xal Μαμ- A XXI. Fieri non posse ut simul inserviamus. Deo et 


μωνᾷ. 
Τὸν χρυσὸν φιλέων, φιλέειν ἔραμαι καὶ Χριστὸν, 


"AXA' ὅδε μὲν ξυνάγειν φή σ᾽, ὁ δ' ἀποξυνάγειν. 
X' ἦχι τάλαντα ῥέπει, καὶ ἡ διάνοια ὁπηδεῖ. 

Οἴμοι τῶνδε ἐρῶν, fju6potov ἀμφοτέρων. 

KB. Ὅτι πολυσχιδὴς ἡ ἀπόχαρσις. 

“Ανδρα τύραννος ἔχειρε Σατὰν, νόσος, αἰσχύνη, ἔχθρα, 

Καὶ πενίη, χαὶ ἔρις, καὶ πόθο: οὐρανίων. 
Ἴαΐτα δὲ πειρασμοῖς τε χαὶ ὕδρεσι χρίνεται ἡμῖν 

Καὶ τῷ ἀνιδρωτὶ τοῖς χαμάτοις ἱέναι. 


KI". Τεχμήριον ἀνθρωπαρέσχον. 


Νηστεύει τις ἔχητι Θεοῦ, xal ἔχητι θεώντων. 
Πῶς τάδε εὖ γνοίης ; Μεῖνον ἕως νοσέοι. 
Τόφρα 66 γ' εἰ θανέειν ἱμείρεται, εὖ τάδ᾽ ἀνέτλη" 
Εἰ δέ x' ἀποσχάζει, εἰσοδίαζε φίλους. 
ΚΔ΄. "Ort οὐ καλὸν có ὑποστέλλεσθαι πᾶσιν. 
Νοῦν τις ἔχων πτερόεντα καὶ ἔνθεον, ὁππότε χεῖρας 
Οὐρανὸν εἰσεπέτα, οὐχέτ᾽ ἐς αὐτὸν Env: 
Τοίνυν εἴποτ᾽ ἔμελλε φίλοις εὐχὴν δεένεσθαι, 
Τὼ χέρε συμδάλλων δῷ ἀπέδαινε μόνος. 
KE. 
Τὰ τρία ταῦτα φέρειν ἐπετέλλετο ἱερὸς ἀνήρ" 
Ἐν φρεσὶ σωφροσύνην, αἰδὼ ἐπὶ βλεφάροις, 
Γλώσσῃ ἀλυχτοπέδην " ἐχάλει τόγε τοὺς τοιούτους 
Τοῦ μεγάλου Δυδοῦ πολλὸν ἀφνειοτέρους. 
Κα'. Ὅτι Aóroc ἀπκρεπὴς αἶσχος ἄλυτον. 
Σχοινολογοῦντος ἑταίρου, ἔφησέ τις " Οὐ τόσον ἐστὶ 


Δεινὸν ὀλισθῆσαι τῷ ποδὶ, ὡς τῷ Ert. 
Εἰ δὲ γὰρ ἂν χαὶ fj ἀπὸ τοῦ ποδὸς, οὐ τόσον εἴη " 
Οὐχ ἀγαθὸς δὲ λόγος λύεται οὐδὲ μόρῳ. 
KZ'. Ὅτι πολύτροπος ἡ τῆς κακίας ἐπιδου.1ή. 
Σφριγᾷ χαὶ φύσις, οὐ πρήσει δέ τι, μὴ προδιδούσης 
Τυχῆς * ἐχ δὲ βορῆῇῆς ἄγριος ἴστατ᾽ ἔρως. 
"Avbpi δὲ νηστεύοντι ὄφις φθονέων πολεμίζει, 
Καδμείη τε &oU νίχη ἐπιτροχάει. 
KH. Ὅτι οἱ νῦν περὶ τὴν ἀρετὴν ἀμδιλύτεροι. 


Εἶπε γέροντι νέος" Πῶς ἤλθετε, xat δίχα μόχθου, 
Τὴν ἀρετὴν, ἡμεῖς οὐδὲ μετ᾽ ἐμμελίης ; 

Τοῦτο γὰρ ἣν μόνον ἔργον "ἅπαντα δὲ τ᾿ ἄλλα πάρεργα. 
« Πᾶν δ᾽ ὄπερ ἂν ἐθίσῃς, χἂν βαρὺ, ῥᾷον ἔφυ. » 


ΚΘ΄. Ὅτι cà ἐν θαλάσσῃ καὶ ἐν τῷ παρόντι βίῳ. 


Οὐδὲν ἁλός ῥ᾽ à βίος διενήνοχεν " ἄστατοι ἄμφω, 
Πικροὶ, θηροτρόφοι, οἱ λιμένες βραχέες. 
Πολλοὶ ἁλός τ᾽ ἀνέμων ἀδαήμονες, αὐτὰρ ὁ δαίμων 
Τῇσιν ὁπαΐς πκνείει μᾶλλον, ἣ ἐν πελάγει. 
Δ΄. Ὅτι καιρὸς παντὶ πράγματι. 


Κείμενον ἕν προθύροις τὸν Λάζαρον οὐχ ὁράασχεν 


(7) Allusio vepustior est in Grzcis, Χριστὸς, 


PaTROL. 68. CVI. 


Mammona. 


Aurum adamo (7), fateor, Cliristum sed amare per- 
[opto : 

Jungit at hic animos, distrahere illud amat : 

Quoque talenta auri vergunt, animus quoque vergit : 
Sic simul hxc adamans, privor utroque simul. 

XXII. Tonsuram multiplicem esse. 

Vis hominem, pudor aut Satan, morbusve totondit, 
Lia, vel pauperies, aut amor zthereus. 

Adversis rebus facile haec dignoscimus, et si 
Quis ferat arumnas absque dolore graves. 


XXII. Indicium obsequiosi seu popularem auram 
venaults, et vere pii. 


p llle Dei, liic hominum causa jejunat, at istud 


Qui nosces? morbi cum cruciare solent : 
Tunc si mortem optet, jejunia vera videntur : 
Si trepidet, ficte religiosus homo est. 


XXIV. Praeclarum esse omnibus inservire. 


Preditus aligera quis mente et Numine plena, 
Raptus erat quoties ferret ad astra manus : 
Cum charorum ergo vellet meminisse precando, 
Jungebat palmas, juris eratque sui. 
XXV. Quod tria servanda εἰμί. 
Hsc tria serventur, vir sanctus ubique monebat . 
Sobrietas animo, luminibusque pudor, 
Vinculaque in lingua. Nam qui tulit h:ec tria puncta, 
Principe nimirum est ditior ille Lydum. 


C XXVI. Quod indecora oratio dedecus indelebile sit. 


Vana loquente alio, monuit quidam : Haud gravis 
[error 

Usque adeo ille pedum est, lapsus ut eloquii : 

Namque pedum lapsus quod fert, tolerabile damnum 
Sed pravus sermo non perit interitu (8). — [est, 

XXVII. Quod multiplices aint vitii insidia. 

Fervet natura, haud urit nihilominus, illam 
Prodiderit ni mens ; esu amor exoritur. 

Jejunanti homini serpens movct aspera bella, 
Cadmeo tantum ut vincere more queat. 

XXVIII. Eos qui nunc vivunt, ad virtutem esse tar- 

diores. 

Dicebat vetulo juvenis : Quinam absque labore 
Virtutem es nactus, vix ego cum studio? 

Hoc unuin, inquit, opus fuit, haud alia omnia cure, 

« Nempe usu leve erit quod fuit ante grave. » 

XXIX. Que in mari eveniunt, in hac quoque tito 

; contingere. 

Vita mari similis, res namque incerta et aceiba 
Utraque, alensque feras. Littora sunt brevia ; 

Sunt maris ac ventorum ignari plurimi : at ipse 
Flat daemon mage per pectora quam pelagus. 

XXX. Opporiunitatem in omni re spectandam esse 


Vestibulum ante domus stratum despexerat Irum (9' 


8) D. August. in Enchir. Greg. Naz. de Silentio. 
(9) Lazarum. [.uc. xvi. 
28 





5.1 

Saukmre, c] Deciüras voe prünse jiapes, 

Ferpeius stmirne preces efinvdese. dedit 
Caners per MÓeT mon «να dau. 
AU. Poes eenurudem eme. 


Comm ru kt sos jugos pacuewost nuhe- 
Wert το Jupe iara jczierRUL . ww, 

Es ἀπε $us ναὶ τα CRDI caEr2 Berxri, 
Cou inv. Ἢ rts παχνὶ "rS wm 

ΧΟ Sé rw sepersmm suc ἀνέρι ame 

cfc pues. 

Dexrerst quis $^ ^z homieun ssbdotere ^ae, 
lee. te. 3ergar 2o30, 9^6 yrrsqees ρα. 

Abg ri3 tales oonies, tesis 2d 5ups tendi. 

349. Jasgiam ssnciam esr 9m menschen. 

SM enhn neto home cintemarse, parus cgeais 
beussit, quabíens seynaaitque sbi. 

Mer, Primo, nepv£, &bi gura degert, àaudete es 
Com deae, ει πο muito, -eaxmtus mnege. 
1v. Dewities nesías abjiciendas csse. 
$9i»nd.do quis tenet cenos consges s3ctus, 
Pravenieat moz [α΄ permiciemque ferent. 

XVL fes potius ἐπάριε depltoranda esc. 

Chari qui astabost suimem exheíante Theone (δ), 
Legebant : flentes sic pus increpuit : 

Raetis nimirum quam sit ferus iaferus, 3£ cur 
Fietis ob exteruse, nen proprias maculas (5: * 
XVI. Eso qui e3rotant, sanare atio nen possc. 

Ut f lei anti(ui genios repalere malignos : 
fl»c maaet, at virtus ig sebulas abüt. 

Jure hine Pityrio dicebat, Dzmouas omaes 
Ex pellet facile qui privs a se abiget. 

XVIil. Quod miserario quam 1e se excitant pauperes 

fpsis nos ebliget. 

Si su3 composite velarent lumias egeni, 

Forte quis ambiret pauperiem locuples. 

À'qui eum redjant nobis jecundiss aurum, 

Noane his par Cereris frusta pusilla dare (6)? 


*'OAXS 25 CEREIRE 
Δ —Zlefiéom sow ἀψεῖς ἕλιον ἐξοκίσω. 


$3 


"bpp 35» bo sfÉexse δξάλλετο, καὶ τότ᾽ àxoirii; 
στους αὐτὸν ἐρτασίαις ἐδίδου. 
Wy. "Ov: οἴαοι δεῖ μένειν. 
Ἄσαελίως κὗδεξ; ἔστε» ἀνέστιος, οὗ λιπόπκατρις, 
αήδε τές ullus θένα καρατροχάει. 
Κὰ pesspic ξεδύπει Kc ἀἁκάτερθε χαλιῆς. 
Busns ze πο θυρῶν ἄπ ματα καὶ ταγίδε:, 
IU. "fes εὐδέν ru μεν λων ἄγευ γίνεται τόλμης. 


Βρίασαῖ τὶς παθ' ἕν ἔραρ δ:-εχφυγέειν βιότοιο, 
"Aa τὸ xx τὰ λέγων εἰρύετ᾽ ἔνθεν ἀφεὶ;, 

Καὶ -ἃ χεκύινεον ex: & ἄχρας ἔδραμε κοῦφος" 
"Asl τὸρ εὐτχι καὶ πῶλος ἐστὶ βατό:. 

LY. "Oc: 4$ ἐκεηρεσύνη ἀγνὴ ἐν μονσχοῖς. 

"NAM ἀτοσςσξταστος ποξίστατος ἐς Σχίταν &vkho, 
Kat πελὸ χρῆρα ἃ. δοὺς κάλλικέν of τι μέρος. 

ΕἴΞ3ε & τις Καὶ τὸ πρῖν ἄταολεσα;, ὦ φίλε, κῦδος 
Tsgsve Bbo, zai donc οὐχ ἐπέδης ἀδίων. 

IE. "Or: &éxs£Aate xAovtoc ἀπόδ2ητος. 

Naecchp ἐν xiasig πρισεδήτατο μέτριος ἀνήρ᾽ 
Τοῦ δὲ τεραστεριένο; οἷσιν ἐπὶ χτεάνοις, 

E; so cil, εἶπε, pi πα, μὴ ἐξολέσῃς, φίλε τέκνον, 
Αὐτά es τροφθάντα ῥάδιον ἐξιλέσει. 
Ia. Θρηνηκῖον pa.Llov ἑκάστῳ τὰ ἑαυτοῦ. 

"Exlsterec Odarn φῇλοι συνιόντες ἐθρήνουν, 
Tek, δ᾽ οφορορέτοις μεμφόμενος τάδ᾽ ἔφη᾽ 


C "Ὧδε τὰρ εἰδότε: εἷος ὁ ἄδης ἀρκελέος θὴρ, 


άδλλον bz" ἀλλοτρίοις χεύετε δάχρυ τόσον. 
IE. Ὅτι οὖπ Bcc: νοσεῖν, καὶ θεραπεύει» ἄλλους. 
“Ἔξελοι el πρότεροι καὶ δαίμονα; ἣν διὰ πίστιν. 
"Bi d μένει, τὰ δέ xeu iv νεφέεσσιν ἔδυ. 
Ἐΐκε δὲ ετορίων" Ῥέα δαίμονας ἐξελάσειεν 
"Us πρῶτ᾽ ἐξ αὐτοῦ τούσδε διεσχέδασεγν. 
IB. Ὅει πκατάχρεως' ὁ olxtoc τοῖς πέγησν. 


E! συνέθεντο πένητες ἐξ βλέφαρ᾽ ἀμφικαλύπτειν, 
Πλούσιος ἤβελέ τις ἀλαξῃ προθϑέειν. 

Nuv δ᾽ ἐπεὶ ixreMeom τὸ χρυσίον boy &ulv, 
Οὐ χρὴ ἑκιστάζειν τοῖοδε αἴτου ῥανίδα. 


XIX. Male egendum non esse, et postea precandum. ἢ ier. "Uri ob πράετειν δεῖ, καὶ υὅτως εὔχεσθαι. 


Dira fames urbem premeret dum juris egenam, 
Orabant cives mirificum διδοῖ, 

N»minis imploraret opem : respoadit at ille, 
O wiinam, ci:es, bac procul arbe forem. 

XX. [n rebus etiam necessariis satis accuratum esse 

quod minime superflunm est. 

112ε tria non possum dimittere, dixit Apollo, 

Alhui somni usum, panis et assiduum, 


Quodque indumentum gero : verumjstzec tria rargus 
Non plus quam par est me superare queunt. 


( ) Herm. Sor. l. τι, c. 58. 
δ) D. Bern. in D. "Hogtal. Religiosa tristitia, aut 


"ÀAsvo λιμὸς ἕτειρε δικαιοδσόνης διὰ λιμόν" 
Τῶν δὲ χατοιχούντων λισσομένων Σισόην 
Ἑύξασθαι, Θεὸς ὡς ἔλθοι ἐπιτάῤῥοθος, εἶπεν" 
Οὐδὲ γὰρ αὐτὸς ἐγὼ ἤθελον ἐνθάδ᾽ ἔμεν. 


K'. Ὅτι κἂν τοῖς ἀναγκαίοις τὸ ἀπέριττον ἀκχριθές. 


Νιχᾷν τὰ «pla ττῦτα ἀμηχανῶ, εἶπεν ᾿Απολλῶ, 
Τὸν ζείδωρον ὕπνον, xal τὸ μὴ ἄρτον ἕδει, 

Καὶ τρίτον, αὐτὸ τὸ φάοο; ὃ ἔννυμαι" ἀλλὰ καὶ αὐτὰ 
Νικᾷν αὖθίς με πλεῖον ἀμηχανέει. 


ienum (nget peccatum, ant summ, 
9 in Phedro ex Lysia. 


875 
Dives, nunc vero suspicit eminus bunc. 

« Nam rcs adversas vigilantia suevit amare : 
Noscito tempus, ait filius Hyradii (10). » 

XXXI. Quod majoribus semper quis inhiet. 

Ardua res homini est mundum comprendere totum : 
Optanti tamen hunc linquere, perfacile est. 

Sed quia ab antiquo fastus mala semina habemus, 
Perpetuo fructus demetimus vitii. 


XXXll. Omnia ad institutionem vicinorum pre- 
standa esse. 


Gustarant monachi sua per convivia carnes. 
Tum quis Pastori : Cur, ait, haud comedis? 
Prazsentes lx»sissem, inquit : nam talia edendo 
Cum sim talis, quis temperet'ingluviem ἢ 
XXXIII. Cur bella hodierna sint graviora. 


Dic nobis cur sint mala nunc majora, beate, 
Quotidie et patimur quam graviora prius? 

Quo propius Satan sua novit regna venire, 
Terricolis solet hinc sevius irruere. 

XXXIV. Quemque se ipsum  revereri. et. observare 

ebere. 

Qui excussus propriis aliena negotia cernit, 
Angusta est acie, se procul atque videt : 

Sin visu intento reddatur pupula major, 

Se cernens prope, non prospicit ulterius (11). 
XXXV. Quod si is qui mentitur perit, multo magis 
qui pejerat. 

Si lyricus David vere cecinisse putatur, 
Mendaces perdes prorsus inaniloquos : 

Ergo ubi erit tum qui sua per perjuria cunctos 
Offendit, quibus est integra mente fides ? 
XXXVI. Cujusvis non esse de virtute disserere. 


Pastore a celebri dum quis rogat aurea dicta, 
Ex alio glandes robore collige, ait (12) : 
Nam pulchrum quid de virtute docere pudet me, 
Cum magna affectans, vix minima efficiam. 
XXXVII. Quod inopia minime invidiosa sit. 


Qui livore, odio et curis nos solveret, atque 
Duceret 8d securam, innocuamque viam, 


JOANNIS GEOMETRE | LL 


Ὁ πλουτῶν" τὰ δὲ νῦν τηλόθεν εἰσορᾶᾳ. 
« Τῇ γὰρ ἀναγχαίῃ τὸ γρήγορον δαὶ ὀπηδεῖ. 
Γνῶθι καιρὸν, ἔφη Πιτταχὸ; Ὑραδίου. » 
ΛΑ’, “Ὅτι τοῖς μεγάλοις del τις xi πεύδει, 
Πάντα λαδεῖν τὸν χόσμον ἀμήχανόν ἐστ᾽ ἀνθρώπῳ, 
Πάντα δὲ τόνδε λιπεῖν, ῥάδιον ὅσχε θέλει. 
"AJ" δπερηφανίης τὸ ἀπαρχῆς σπέρμα λαθόντε;, 
᾿Αμῶμεν xat' ἔθος χαρπὸν &ágapsivoov. 


AB. Ὅτι δεῖ πάντα εἷς οἰκοδομὴν τοῦ πέλας 
σοιδῖν. 


Δαιτί φῇλοι μοναχοὶ χρέας ἤσθιον " ὀφὲ δ᾽ ἔφη τις" 
Πῶς δὲ σὺ, ὦ ποιμὴν, οὐ φάγες ; Ὅττι κάνυ 
Τοὺς παρεόντας ἄασα. "Ἔφαντο γὰρ, ὡς Ἐὰν οὗτο; 

Tolo; τοιάδ᾽ ἔδοι, τίς μὴ ἀδηφαγέοι ; 


B AT". Ὅτι οἱ πόλεμοι τοῖς νῦν ἰσχυροτέροις. 


Εἰπὲ, μάχαρ, διὰ τί χρατερώτερα νῦν τὰ χάχ' ἐστί ; 
Καὶ παρὰ τοὺς προτέρους πάσχειν οἰκτρότερα: 
Καὶ γὰρ ὅτ᾽ ἐγγίζει τοῦ Σατᾶν fj βασιλεία, 
Λάδρον ἑπαιγίζει μᾶλλον ἐφημερίοις. 
ΑΔ', Ὅτι ἑαυτοῖς μᾶ.1.1ο; ἑπαισχυντέον. 


Πᾶς ὁ ἀφεὶς τὰ ἑαντοῦ, ἐπισχοπέων δὲ τὰ ἄλλων, 
Στεινόχαρός τίς ἐστι, χαὶ διὰ τοῦτο βλέπει 

Τηλόθεν" εἰ δ᾽ εἰς εὐρύχορον τὸ πάθος γε μετέστη, 
Ἐγγύϑεν αὐτὸν ἰδὼν, ἀλλαχοῦ οὐχ ἑορᾷ. 


AE. Ὅτι εἰ ὁ ψευδόμενος ὄλλυται, d. ἐπίορκος 
zócor ! 


Εἰ à λυρῳδὸς Δαδὶδ ὁμοῦ χαὶ τοῦτο ἀείδει, 


C «Ὡς Απολεῖς πάντας τοὺς λαλέοντας ψεῦδος " 


Ποῦ ἂν εἴη ὅστις xai ἐπίορχον ὁμόσσας, 
Πάντας ἀδθ᾽ ὅσσοι πιστὸν ἔχουσι νόον ; 
Α('. Ὅτι οὗ τῶν τυχόντων ὅ περὶ ἀρετῆς JAóyoc. 
Ποιμέν' ἀνήρετό τις τὸν ἀοίδιμον" Εἰπέ €t ῥῆμα. 
Αὐτὰρ by": Οὔχ, ἄλλην δρῦν βαλάνιξε, ἔφη " 
Αἰδέομαι γὰρ ἐγὼ περὶ τῆς ἀρετῆς. τι διδάσχειν. 
Ἐν μεγάλῳ γὰρ ἐρῶν, οὐδὲ γρὺ ἐκχτελέω. 
AZ'. Ὅτι τὸ ὅπορον ἀνεπίφθονον. 
Εἰ μερίμνας τις ἕλυε, καὶ ἔχθεα, καὶ φθόνον, εἶτε 
Εἰς ἀμέριμνον ὁδὸν ἣγε xa ἀπόλεμον, 


Numquid eum sequeremur ? at bac bona pluraqué— Qox Ay ἐπ' αὐτὸν ἴμεν τάδε, xai πλέον ἐσθλὰ προτείνει 


Affert pauperies : et tamen hane fugimus? [nobis 


XXXVIII. Quod is cui bellum infertur undequaque, 
vix effugiat vulnera. 

À bello quod lingua, oculis etque auribus imis 
Infertur, nullus monticolis metus est. 

^ Cordis at infestant hos przlia sola, proinde 
Nén fera : nam in multis Mars metuendus adest. 

XXXIX. Quod sermones cum fiducia prolaii non 

pereant. 

Monticolam ssevus dum princeps detinet, atque 
Pertrahere intrepidum in sua verba nequit, 

Nunquid, ait, metuis mortem ?* Alter, Nonne pudet te 


10) Pittacus. 
41) Pythag. Carmina aurea; Hor. n Ser., S. 9: 
19) Adagium ex Epigr. Grac. 1. n, c. 9 : Excute 


'H ἀχτημοσύνη χαὶ φεξζόμεαθα χότῳ. 


p AH. Ὅτι τὸ πανταχόθεν πολεμούμενον ἄτρωτον. 


"Ὥτων xaX γλώττης, xai ὄμματος Ex πολέμοιο 
Ῥύεται ὁ σχηνῶν οὔρεσιν ἡλιδάτοις. 

Ὀχλεῖ δ᾽ ὁ χραδίης πόλεμος μόνος, ἀλλ᾽ ὅτι μοῦνος, 
Οὐ χαλεπός " χαλεπὸς δ' ἐν πλεόνεσσιν “Ἄρης. 
AU. Ὅτι οἱ μετὰ παῤῥησίας .2όγοε ἀθάνασοι. 


κΑνδρα κατέσχε εύραννος δριτρόφον " ὡς δ' bs τὸ ὀψὸν 
Δόγμα μὲν οὐχ ἧρει, Οὔτι δέδυικας, ἔφη, [θοις 
Μὴ σ᾽ ὀλέσω ; --- Σὺ δ᾽, ἔφη, οὖκ αἰσχύνῃ, ὅττι με μό- 


uercum aliam. 
(18) Cassiod. ]. vi Var., 10: Non 
fuit qui cum numeroso hoste contendit , 


819 
Simo ait: Hzc hostes sollicitudo petat. 


L. Quod supervacaneum sit comedere. 


Pior opus manibus faciens potumque cibumque 
Sumebat (21), ducens ista supervacua, 
Addebatque idem : Nimirum mente verebar 
Ne nimium lztum me cibus efficeret. 
Ll. Quod laboriosissimum sit obsequium hominum. 
Ad coenam cum forte Carino vocatus adesset, 
Vidissetque Lupam corpore conspicuam, 
Hei mihi! flens dixit, non tam contendo placere 
Corde Deo, meretrix quam studet ista procis (22). 
1111. Quod perjurium pessima sit res. 
Naturam prostraverunt mendacia sola, 


Hine requies plane nulla fuit vitiis. 
Sed magis inque dies mage nos jurare maligne 
Consueti, mentes exitio dabimus (25). 
1.111. Alicna non esse curiose inquirenda 
Percurri Phrygize campos Asisque patentis, 
Altis quis dixit montibus Eutropio, 
Cernere nec potui prisca virtute decorum : 
Talis enim quzrens desiit esse prius. 
LIV. Que natura. constant, firmiora esse iis que 
ficta sunt vel artificiosa, 
Mens sapiens sapientem ostendit, diaque facta 
Insignem sophiz lumine et ingenii. 
Quiex scripto loquitur, dum profert scripta, disertus 
Apparet prudensque : his sine, solus hiat. 
LV. Majores esse lentaliones eorum qui in. montibus 
degunt. 
Ut vitz fluctus evaderet ad juga tanquam 
Ad portum tendens, proelia ibique videns 
Orta a de&monibus : Miserum me, ait. Alter at Infit . 
Nil monachi fueriot si bzec mala sustuleris. 


LVI. Quod lata non sit via ad vitam. 


Arcta via est, aliquis dixit, quam tu pius audis, 
Neinpe animi motus sensaque comprimere : 
Avque his perdomitis clamare : En nos quoque te, 
Ultro linquentes omnia, consequimur. — [Rez, 
LVII. Quod religiosa vita a Deo docta sit. 


Dum quazrit quanam ratione Antonius esset 
Saivus, ei visus lenis homo, nec iners. 
Is mox orabat, modo opus faciebat : et illi 
Tum dixit, Sic tu vivito, salvus eris. 
LVIII. Desperationem ultimum esse malorum. 
Sancte Pater, cecidi, quid agam nunc? Surgito, fili. 
At rursus cecidi. Surgito rursus, ait. 
Usque tamen quo? Aliqua tenus, aut dum vireris, 
[inquit : 
Namque ubi lapsus eris, te quoque corripiam. 


LIX. Peniteniiam non esse prastantiorem | inno- 
centia. 


Dic, bone vir, melior quis, num qui purus ab annis 


E Socr. H. E. 1. iv, c. 23. 
idem ibid. de Pambo, 


JOANNIS GEOMETERUE ' 
A Εἰς ἐχθρῶν κεφαλὰς τοῦτο «b κῆδος ἴοι. 


N'. Ὅτι τὸ ἐσθίειν πάρεργον. 
Ἔργα χέρεσσιν ἔχων, τότ᾽ ἄρ' ἤσθιε πῖνέ τε Ius, 
Πευθομένοις δ᾽ ἐλάλει, ὥς To πάρεργον ἔχω. 
Καὶ ἄλλως * "Hv δὴ χαταδαιόμενός μοι ὁ θυμὸς, 
Μὴ μάλα πολλοστῆς αἴσθεται ἠδυμέης. 
NAÀ'. Ὅτι τὸ ἀνθρωπάρδσοχοΥ φιιλοπογώτατον. 


᾿ Δαιτὶ παρὰ ξενίῃ χληθεὶς χατέδαινε Καρίνω;, 


Μαινάδα δὲ στιλπνὴν δάχρυσιν εἰσορόων" 
"“Ὥμοι] ἐρῶν, οὐ τόσσον ἐπείγομαι αὐτὸς ἀρέσχει» 
ὙΨιμέδοντι, ὅσον ἢδ᾽ ἀχολαστοτέροις. 
NB. “Ὅτι τὸ éxiopxsir. χαλεπόν. 
Ψεῦδος ἁπλοῦν χατέδαλλεν ὅλην qcw, ὥστ᾽ [s 
[χαὶ νῦν͵ 
Οὔτι ἀνάδλησις τῆς χαχίης πέλεται. 
Σύνθετα δ᾽ ἡμεῖς χαὶ παρασύνθετα ἤματα κάντα 
Ὁμνύμενοι, χαὐτοὺς τοὺς νόας ἐχοσπάσομεν. 
NI". ει δεῖ μὴ πολυπραγμονεῖν τὰ ἑτέρων. 
Καὶ Φρυγίην διέθην, xai τῆς ᾿Ασίης τὰ ὕπαιθρα, 
Εὐτρεπίῳ πρὸς ὄρος εἶπε φίλος πελάσας " 
90 δύναμαι δ᾽ ἰδέειν πρότερον λόγου ἄξιον ἄνδρα " 
Πρῶτα γὰρ ὁ ζητῶν ἔχδαλε τοῖος ἔμεν. 
NÀ'. “Ὅτι τὰ φύσει τῶν θέσει βεδαιότερα, 


Νοῦς σοφὸς ἄνδρα σοφὸν παραδείχνυται, ἔργα δὲ θεῖς 
Πάνσοφον ἀγλαόνηυν " ὃς δέ xe γραπτὰ λέγῃ, 

Ἄχρι μὲν αὐτὰ ῥέει, φράδμων σοφὸς εἴδεται εἶγει͵ 
"Bvixa δ᾽ ἐχλείπει ταῦτα, χέχηνε μόνος. 


ΝΕ". Ὅτι μείζονες οἱ πειρασμοὶ τῶν ἐν ὄρεσιν. 


Φεύγων τις τὰ βίου χύματα, ὥσπερ ἃς ὅρμον 
"H208* ἐν ὄρει, καὶ ἰδὼν δαιμονίους πολέμους, 
Ὥμοι ! ἔφη, τί πάθω ; Εἶπεν δέ τις" El πειρασμοὺς 

Τῶν μοναχῶν ἀφέλοις, οὐδενός clat λόγου. 
NG'. Ὅτι ἡ πρὸς τὴν ζωὴν ὁδὸς ἀπ.λατήρ. 
'H στεινὴ, τὶς ἔφησεν, ἀταρπιτὸς, ἥνπερ ἀχούεις, 
Τὸ σφίγξαι τελέθει τὰς ἐφέσεις " ὁ δέ γε 
Καὶ διαμήσας τάσδε, λέγοι ἄν " Ἰδοὺ καὶ ἡμεῖς 
Σοὶ ἀχολουθοῦμεν πάντα ἀφέντες, "Αναξ. 
NZ'. Ὅτι ἡ ἀσκηεικὴ θεοδίδαπεος. 
Πῶς ἂν σωζοίμην ; ᾿Αντώνιος εἶπεν ἀθυμῶν. 


D Τῷ δέ οἱ ὥφθη ἀνὴρ ἥμερος, ἔργον ἔχων. 


"Ay δὲ στὰς πάλιν εὔχετ᾽, ἀτὰρ πάλιν ἔζετ᾽ ἐπ᾽ ἔργα, 

i Καί οἱ ἔφη * Οὕτω ζῆθι, xal eb μενέοις. 

ΝΗ’. Ὅτι ἔσχατον τῶν κακῶν ἡ ἀπόγνωσις. 
Ἤριπον, ὦ μάχαρ, εἰπὲ τί ῥέξομεν ;— "Ev peo, τέχνον. 
«--- ᾿Αλλ᾽ αὖθις πίπτω.--- Αὖθις ἀνέγρεό μοι. 

-- Μέχρι πόσου ; — Τινός" εἰ δ᾽ o0, ἕως χρόνου * εἰ 
[δ᾽ οὗ, ἕως Cic. 
Φησὶ γάρ * Ἔνθα σ᾽ ἕλω, κεῖϊθέ σε καὶ χρινέω. 


N8'. “Ὅτι οὗ μείζων ἀγαμαρτησίας μετάγοια. 
Εἰπὲ, μάκαρ, τίς ἀμείνων. ὁ ἐξ ὀνύχων ἁμόλυντες, 


(25) Xen. in Agesila, 


48, JOANNIS GEOMETRUE et 


Dux carpit, vocem is tollit, et Hic jacula : 
Atque iterat, sed vis perit, οἱ mox rumpitur areus : 

Gnavus erit posthac, qui modo segnis erat (28). 
LXIX. Quod iracundus non sit divino Spiritu affatus. 
Ira furorque piis monachis aliena : benignus 

Nam $i Christus, erunt Christocolz placidi : 
Ergo iracundus, licet ire cadavera cogat, 

Jurans se Christi, pejerat, esse virum. 

LXX. Vitam esse speciem mercatus. 

Ut fraerer paradiso, inquit senior, dare vellem 

Memet, sed frusto venditur el latice, 


Aut ad summum obolo, et contemnimus, o male 


In tam exundanti fonte perire siti,  [factum, 
LXXI. Ez solis operibus salutem sperandam non ecee. 


Si delicta Dei praesens clementia. delet, 
Quadam etiam mihi ápes, Lucius inquit, erit. 
At si illud solis lacrymis fit, tergere vix me 
Dis deni mecum collacrymando queant. 
LXXII. Quod paupertas tolerabilior sit divitiis. 


Talia divitibus contingunt, oppida Mavors 
Cum quatit, armati depopulantur agros, 

Armenta intereunt, locupletes pallor et horror 
Invadit : pauper ridet, et absque metu est. 


LXXIll. Quod abstinentia a malis sit multiplex. 


Urgemus clausos basiliscum atque aspida pilo, 
Atque leonem arctis retibus implicitum : 
Sic animi sensum quod non procedit ad actum 


Omne intus pressum spargitur usque cito (29). c 


LXXIV. Consortium εἰ [amiliaritatem cum bonis 
causam esse adjuvantem bonorum. 
Tune metum poscis divinum ? In pectore cuique est. 
Quod si, cum cupias maxine, abesse vides, 
Ad sanctum secede virum : Mollem impulit olim 
Magna Themistoclem Miltiadis probitas. 
LXXV. Quod locus in quo minus est consolationis, 
salubrior anime sit. 
Asperíore loco degentes per juga quidam, 
[unc ut consererent vomeribus suhigunt. 
Tunc aliquis monuit : Videamus ne ista colendo, 
Inculti mores ingenii maneant. 
LXXVI. 
Levitas atque Atridas plerique vocarunt 
Pastores, alii nomen idem capiunt. 
Unus at est apte cui nomen congruit istud, 
Nempe is, qui saltus incolit sethereos. 
LXXVII. Quod rite precarisit difficile. 
Virtutem ante omnem sudor solet ire laborque, 


Ánte precesque magis, quod secus esse pules: - 


Nam quanto decus est majus, tanto mage daemon 
Omne movet sexum, quo ferat usque-moram. 


LXX VII. Consolationeni nostram a vicinis accipien- 
dam esse. 


Cum pater ex obitu nati moerore gravatus 


28) Digladiatio znigmatica. 


A Μὲέμφεθ'᾽, ὁ δ᾽ ἀντεδόα - Ἕλχε τὸ τόξον Gat, 


Καὶ πάλιν, εἶτα πάλιν - ἀλλ᾽ ἄγνυται, οὐδέ τις Uk. 
Ὧδε καὶ τῇδ᾽, ὁ δ᾽ ἀνεὶς ἄλχεμός ἔστι πάλεν, 
Ξθ΄, Ὅτι ὀργίλος οὐδεὶς ἔνθεος. 
Ὀργὴ καὶ θυμὸς μοναχοῖς ξένα " εἰ γὰρ Χριστὸς 
Ἤπιος, ἥπιοι ἂν εἶεν ἐν οἷσι μένει. 
Πᾶς οὖν ὀργῶλος, εἰ xai τεθνειῶτας ἐγείρει, 
Ψεύδετ᾽ ἔμεν Χριστοῦ, xdv ἐπόμνυσει μέγα. 
Q'. “Ὅτι πανηγύρεως εἶδος d βίος. 
Τὴν Ἐδὲμ, εἶπε γέρων, καὶ ὅλον ῥ' ἐμὲ δοὺς ἐπριάμην 
Νῦν δ᾽ ὅτι πωλεῖται ὕδατος f τεμάχους, 
Καὶ 460lo0 τὸ μέγιστον ἀφέσταμεν ἀδδάλε buy, 
Νήχυτος ἡ πηγὴ, δίψεῖ ὀλλύμεθα, 
UA", Ὅτι ἐξ ἔργων ἀνέλπιστον τὸ σωτήριον. 
El μὲν ἀποπλυνέει τὰς ἀμπλαχίας Θεὸς οἴχτῳ, 
Ἔστι τις blc μοι, Λούχιος ἐξεδόα. 
Εἰ δ' ἐπὶ δάχρυσι τόδ' ἐπιγίγνεται, εἴχοσιν ἄνδρες 
Σὺν μὸϊ ὀδυρόμενοι, οὗ πλυνέουσέ τί μου. 
ΟΒ᾽. “Ὅτι εὑφορώτερον πλούτου πενία 
Καὶ τάδε τοῖς πλουτοῦσι τελείεται " εὖτ᾽ ἀνὰ rro 
Ἔρχετ᾽ "Apte, αὐτοὶ δ᾽ ὀλλύμενον τὸν ἀγρὸν 
Καὶ τὰς βοῦς προορῶντες ὑπωχριόωσι, γοῶσι" 
Κοῦφο; ἔδη δ᾽ ὁ πένης, «ὃ πλέον ἐγγελόων. 
OTI", “ὅτι πολύτροπος ἡ ἀποχὴ τῶν καχῶν. 
ἸΑσπίδα καὶ βασιλίσχον ἀποχλείσαντες Ev ὅλμῳ, 
Δήσαιμεν xal λὶν ἄρχυσι ῥωμαλέοις. 
*Q δὲ λογισμὸς ἅπας, ὅστις μὴ ἐπ᾽ ἔργα προδαίπι, 
ἜΝνδοθι συμπνιγεὶς χίδναται ἐσσυμένως. 
OA "Oc: παραίτιον ἀγαθῶν ἡ τῶν ἀγαθῶν ὁμωῖία, 


Δεῖμα Θεοῦ ζητεῖς ; Τὸ δ᾽ ἑνὶ φρεσὶ κεῖται ἑκάστου" 
Εἰ δὲ σὺ μὲν ἐθέλεις, χεῖνο δὲ μᾶλλον ἀπῇ, 
Δεῦρ᾽ ἴθι θείῳ ἀνδρὶ συνέρχεο * τὸν γὰρ ἄνανδρον 
"Qpce Θεμιστοχλῆν ἄθλα τὰ Μιλτιάδου. 
OE. Ὅτι τὸ ἀπαράκδλητον τοῦ τόπου γυχωρελ 
στερον. 
Τρηχύτερόν «tva. χῶρον ὀρίτροφοι ᾧκεον ἄνδρες, 
Tov δ᾽ ἐπὶ φυταλιὴν σπεῦδον ἐπιστρεφέμεν. 
"λλλά τις εἶπεν" Ὁρᾶτε μὴ ἐν τῷ τόνδ᾽ ὁμαλίζειν, 
"Aypua τὰ ψυχῆς ἤθεα ληψόμεθα. 
eg. 


p Ποιμένες ᾿Ατρεῖδαι, καὶ ποιμένες" οἱ Aavcas, 


Καὶ πολλοὶ τουτὶ τοὔνομα χλεψάμενοι. 

"AX εἷς ἐστι τῷ ὄντι ὁ τοὔνομα χυριόλεκτον 
Τοῦτο φέρων, ὁ νέμων οὐρανίῃσι νάτταις. 

ΟΖ’. "Oti δυσκαεόρθωεον ἣ εὐχή. 

Καὶ πάσης ἀρετῆς μόχθος προπάροιθε xal ἱδρώς" 
Τῆς εὐχῆς δὲ πλέον, εἴ γε χαὶ οὐ δοχέει. 

Καὶ γὰρ ὅσον τὸ χλέος, τόσον εἰσάγει ὄχνον ὁ δαίμων 
Πάντα λίθον κινῶν, ἐσχάτον ἄχρι λίθον. 


OFF. Παραμυθητέον ἑαυτοὺς ἐκ τῶν πέλας. 


Πατρὸς ἀχηχεμένοιο ἐῷ ἐπὶ παιδὶ θαγόντι 


49) Tacit. 1. xz : Etiam fera animalia, si clausa teneas, virtutis obliviscunimr. 


| 


| 


889 
uz. 


El δ' ὁ τελώνης χαλὸν, ἀπόδραθι τοῦ Φαοισχίου * 


Εἰ τὰ πάλαι ποθέεις, χαιρέτω εἴ τι νέον * 
Τῇ μετριοφροσύνῃ συνιοῦσα γὰρ ἡ μετάνοια, 
“Ἄγγελον Ex. μερόπων, τόν χε λάδῃ τελέει, 
4H'. 
*Hyc θέει μετάνοια, ἐχεῖ ἡ ἁμαρτὰς ἄκιχυς" 
Πῦρ γὰρ καὶ ἀφύας, φασὶν, ἀναρμόνια. 
El δέ πον ἐν Ψήρεσαι φανῇ τανυσίπτερος ἵρηξ, 


S, PANTELEEMONIS ELOGIUM. 


890 
ΧΟΥ͂ΙΙ. 
Si melior Pharisxo exactor, jam Phariszeeum 
Vita : si nova amas, prisca valere jube. 
Quod si coujunctee metancaa modestiaque adsint, 
Utraque evades angelus ex homine. 
XCVIT. 
Labitur is raro quem poenitet : error et horror 
Culpz, apyz atque ignis, non bene conveniunt : 
At quibus accipiter cum sturnis cernitur, aeque 


Τοῖσδε xai αἱ πέτραι ἀμφιδοχοῦσιν ὁπαί, 
49'. 


Ἑζόμενος Ματόης πρηνὴς πέσε, μύρετο δ᾽ ἀνστάς. 


Τὸν δ᾽ ὁ ὑπηρετέων ἥτεε ταῦτα μαθεῖν. 


Ὅφ) δ᾽ ἔφη λύζων, Τινὰς ὥποπα τῶν ἀπὸ χόσμου 
Ἐντὸς Ἐδέμ * πολλοὶ δ᾽ ἄζυγες ἐχ προθύρων. 





Apparent illis et latebrz silices. 
| XCIX. 


B  Permultos vitz ceelibis ante fores. 


ἸΩΆΝΝΟΥ l'EQMETPOY 


ET'EQOMION 


ΕΙΣ TON ATION MEl'AAOMAPTYPA IIANTEAEHMONA. 


JOANNIS GEOMETR.E 


ELOGIUM 


SANCTISSIMI MARTYRIS PANTELEEMONIS. 


(Edidit et senariis tambicis Latinis expressit Fed. Monztus, architypogr. Regius, 1005, in-12.) 


Σχἥπτρα χρατοῦντος δυσσεδεστάτου πάλαι 


Μαξιμιανοῦ Νικομηδείας πέλας, 
Ἤσχαλλεν, ἐσφάδαζε Ῥωμαίων γένος. 
Θάμθδος γὰρ εἶχε πλεῖστον εὐσεόεῖς τότε, 
Ka! τοὺς Θεὸν στέργοντας ἀστεργὴς φόδος. 
Αὐτὸς γὰρ, αὐτὸς ὁ τρισάθλιος μέδων 
Μαξιμιανὸς, ὁ τρικάρχαρος χύων, 
Στρατηγέτας ἄρχοντας εἰς πᾶσαν πόλιν 
Ἕστηχε θεσπίζοντας εἰδώλοις θύειν. 

Ka δή τις Εὐστόργειος ὠνομασμένος 
Συγχλητιχὸς μάλιστα, χαὶ χομῶν γένει, 
Οἰχῶν χατ᾽ αὐτὴν Νιχομήδειαν πόλιν, 
Υἱὸν ποθεινὸν εἶχεν εὐπρεπῇ μόνον, 
Κλεινόν γε Πανταλέοντα τοῦ βίου φάος " 
Τοῦτον διαπρέποντα τοῖς θείοις λόγοις, 
“Ὅλην διαρχῶς τῶν μαθημάτων «pl6ov 
Καλῶς ἀνιχνεύσαντα συντόμῳ τάχει, 

Τῷ τηνικαῦτα ταῖς ἐπιστήμαις πρόμῳ, 
Εὐφροσύνῳ δίδωσι, πᾶσαν ὡς θέμις 
Ἰατριχὴν παίδευσιν αὐτὸν μανθάνειν, 

Ὅς τοὺς vóstp χάμνοντας kv παλατίῳ 
Θάλπων, προσαυδῶν, εὐμενῶς προσεννέπων 
Ιηλητιχαῖς ἕτερπε θαυμάτων πόαις. 


C  Sceptrum tenente olim imperatore impio 
Maximiano, Nicomediam prope, 
ltomana gens vexata erat diris modis. 
Nam tunc pios premebat borridus pavor, 
Verumque amautes, terror hostilis, Deum. 
Namque imperator dirus infelixque, ceu 
Tartareus alter centicepsque Cerberus, 
Duces in omni statuit oppido feros, 
Idola qui coli juberent victimis, 
Eustorgius tum nuncupatus nomine, 
Vir consularis ortus illustri loco, 
Sedes in urbe Nicomediz tenens, 
Charum unicum formosum hobcbat filium, 
Ilustre Pantaleum jubar vita suz. 
Hunc emicantem jam sacris sermonibus, 
D Totaque lustrata matbematum via 
Ac mente culta, tempore admodum brevi, 
Scientiz primum ferenti tuuc gradum 
Euphrosyno adjunxit, medendi ut disceret 
Qu: scire fas arcana doctrinz omnia, 
Namque is laborantes in zede regia 
Fovens, et alloquens benigpis vocibus, 
Mulcentibusque herbis stupende recreaps ; 


In faciem pronus Matoes cadit, hincque resurgens 
Cum fleret, famulus : Cur lacrymaris? ait. 
llle gemens : Vidi quosdam super aehera nuptos, 


895 JOANNIS GEOMETRE fy 


Tum Pantelemon rerum acumen audiens, 
EX dictionum sensa perfectissima, 
fenis verendi amore correptas pio est. 
Ac veluti tellus ante praestantissima, 
Mos semen acceptum atque rore percitum 
Calore varie temperato commode 


Matarat, auget, fructum et opportunum babet : 


Spícam ille granis mille frumenti gravem : 
Evangeli sic poenitentize bono, 
Omnis satus miraculorum examina 


In commodum magnum omnium mortalium 
Produsit, atque auxit, laboreque extulit : 
Messem volenti collocans assumere, 
Uptabilem baud venalem, et argento aine. 
Prostratus inde mente cauta aupplicat 
Pronus seni optimo : Renuntia mihi 
Quonam modo possem intueri oculis meis 
Animi medentem, quem vocas et corporis. 
]s est, tuam coluisse quem matrem antea 
Dixti : solutus omnibus ; potentia 
Summa invocata Numinis ter maximi, 
Undas lavacri augusti ad auxilium cape, 
Fidemque falli nesciam ad custodiam * 
Et cuncta facies sine labore commode. 
Pudore motus hinc nec aversatus est, 
Quin sponte celeri tendit ad eumdem gradu, 
Et gaudio affectus diebus singulis 
Domunculam pii frequentabat seuis. . 
Nam Pantelemon non sui domum patris 
Perelegautem unquam reversus postea est, 
Remeans gradum doctoris e schola sui, 
Quin apte venerandi ad pedes caderet senis. 
Certo dierum olim recurrente ordine 
Foras parumper semita digressus est, 
Et publicam propter viam faciens iter, 
lctuin a fera puerum situm nactus solo 
Jam mortium, nec viperam valde procul 
Deterrimzs form, horride reptantem humi : 
Improvido perterritus discrimine, 
Tremore captus expavescebat miser, 
Coavuisione tremens, metu et formidine ; 
Vos faucibusque hzsit videnti tam fera 
Precedit ulterius reciproco gradu : 
Retro refugit, deinde mentem colligens. 
Veri seniles anne sermones sient 
Equidem sciam [inquit ille]; mox pectus suum 
Plangendo tundens, lumina attollit polo, 


Palmasque utrasque tendit in summum zeibera, 


Orationeque usus est sanctissima : 
Servator alme Christe, lux ante initium, 
O cuneta qui solo facis uutu tuo, 
À quo omne munus, omne descendit bonum : 
Si mee (uum digBaris esse servulum, 
Nunc dissipetur bellua voracissima, 
Eà mortuo jam redde vitam puerulo. 
Dixit : statimque crepaus perempta est bella. 
Surrexit etiam tua illico illzsus puer. 
Nevit tum aperte quanta sit verbi Dei 


Καὶ Πανταλείων ἀχρότητα πραγμάτων 
ἀαὶ ῥημάτων δήλωσιν ἀχριδεστάτην 
Γέροντος, d; ἤχουσεν ἀπλήστῳ πόθῳ, 

Ὡς οἷα γῆ τὸ πρόσθε καλλίστη, σπόρον 

"Ev3o» λαδοῦσα τὸν τεθέντα τῇ δρόσῳ 

Καὶ θερμότητι συγχραθέντα ποιχέλῃ, 

Αὕξει, πεκαίνεῇ χαρπὸν ὥριμον φέρει - 

Κἀκεῖνος οὕτω μυριόδλαστον στάχυν 

Ἐῤαγτελιχῶς εἰς μετάνοιαν ξένον 

θημῶνα πάνσπερμον ἅρπη [lo. παντόσπερμην 
[αἴρει] θαυμάτων 

Εἰς χοινὸν ὠφέλημα τῷ βροτῶν γένει 

H5£norv, ἑδλάστησεν, ὕψωσεν πόνῳ, 

Τιθεὶς ἄμητον τοῖς θέλουσι λαμδάνειν 

Ποθητὸν, οὐχ ὠνητὸν, ἀργύρου δίχα. 

Εἶτα κροχύψας εὐλαδῶς τὸν πρεσδύτην 

Πρηνὴς χαθικέτευεν * Αὐτὸς οὖν φράσον 

Πῶς ἂν δυναίμην προὐμμάτων δεδορχέναι 

Ψυχῶν ἰατρὺν ὃν λέγεις καὶ σωμάτων. 

Φὴς καὶ πάρος ἐκ μητρὸς φ... 

Αὐδήσας ἐχλύων αὐτοῦ τὸ κράτος 

Σϑενὲς [1σ΄. Σὺ πανσϑενὲς} μέγιστον ἐχκχαλούμενος 

Λουτρὸν τὸ λαμπρὸν εἰς βοήθειαν λαδὲ, 

Καὶ πίστιν ἀχράδαντον εἰς οἰχουρίαν, 

Καὶ πάντα ποιῶν εὐμαρῶς πκάντω; É3y. 

Ἠσχυμμένος γὰρ οὐμενοῦν ἀπεστράφη, 

Ὥ; [7ρ. Ὅς] xai πρὸς αὐτὸν ἐκ προμηθείας τρέ- 

Ὅθεν γεγηθὼς ἡμέραν xa0' ἡμέραν D 

"Ea:etys πρὸς γέροντος οἰκητήριον 

Ὁ Πανταλείων. Οὐ γὰρ εἰς ἑοῦ κατρὸς 

Οἴχημα χαλλίξευχτον εἰσῇει ποτὲ 

Νόστον παλιμπόρευτον ix διδασχάλου, 

Θέλων vb τοῦ γέροντος εἰς πόδας πεσεῖν. 

Μιᾷ δὲ πολλῶν ἡμερῶν τελουμένῃ, 
Ἔξωθε μιχρὸν τῆς ὁδοῦ παρεχθέων, 

Ὁ δοιπορῶν αἴσχιστα τῆς λεωφόρου. 
"Egeope θηρόδηχτον ἐν γῇ παιδίον 
Τεθνηχὸς ἤδη, xal τὸ θηρίον πέλας" 
Ἔλχις γὰρ ἣν χάχιστος ἕρπων εἰς χθόνα. 
Πολλῇ δὲ λοιπὸν συσχεθεὶς ἀγωνίᾳ, 
Κατεπτοεῖτο δειματούμενος δρόμῳ, 
Συχνῷ τε πκαλμῷ καὶ δέει χαὶ δειλίᾳ, 
"Ectnx' ἄναυδος εἰσορῶν τὸ δρώμενον. 
Χωρεῖ δὲ πρόσσω, xal καλλίσσυτος; πάλιν 
Ἐλθὼν ὀκίσσω xai συναθροίσας φρένας, 
El δῆτ᾽ ἀληθεῖς οὗ γερόντειοι λόγοι, 

Ὧδε προσεῖπε" Γνώτομαι * χαὶ κρόσφατον 
Στῆθος, κατάξας͵ ὄμμα τείνας εἰς πόλον, 
Καὶ χεῖρας εἰς ἔπαρσιν ὑψώσας ἄνω, 
Ἔλεξε πάντων εὐσεδέστατον λόγον * 

ὯὮ Χριστὸ Σῶώτερ, ὦ προάρχιον σέλας, 
Ὃ πάντα πράττων τῇ θελήσει χαὶ μόνη, 
llap' οὗ χάτεισι πᾶσα τῶν χαλῶν δόσις, 

ΕΣ σόν με δοῦλον ἀξιοῖς πεφυχέναι, 
Δ:αῤῥαγὰ τὸ θηρίον τὸ παμφάγον, 

Καὶ παιδλ τῷ θνήέξαντι τὴν ζωὴν δίδου. 
Ὡς οὖν παρευϑὺ θηρίον διεῤῥάγη 

Καὶ παῖς ἀνέστη ᾿ηδαμῶς βεδλαμμένος - 
"Erw προδήλως τοῦ Θεοῦ Λόγου πέση 








911 
Κρατεῖ xa0' αὑτῶν xal yogb; τῶν ἀστέρων. 
Ταῦτα βλέπων χαθῆχε χάλλος ὑψόθεν, 
Τὰς ἀρετὰς κάλλιστα ταῖς νίχαις στέφων. 
η΄. Εἴς τινα μουσικόν. 
Ὀρφεύς τις ἢ θάμυρις ἣ xat Κινύρας 
"E0e) ov (bat; δένδρα, θῆρας xai λίθους " 
"Tov σῶν δὲ τερπνῶν ἐμμελῶν λιγυσμάτων 
κΆθελκχτον οὐδὲν, ἀλλὰ xai θαλασσίους 
Πέτρας, δοχῶ μοι, xai θάλασσαν ἀγρίαν 
Αὐτὴν κατευνάξουσι xai πνοῶν βίας. 
Ὁρᾷς γὰρ ὡς ἤκουσεν εὐθὺς τοῦ μέλους. 
ἸΙαύει μὲν αἰθὴρ συστροφὰς ἀντιπνόους, 
Ῥήσσει δὲ πυχνὰς τῶν νεφῶν ἀντιστάσεις. 
Ὅρα δὲ, φαιδρὸν προσγελᾷ τὴν αἰθρίαν " 
Κάτω δὲ χαὶ θάλασσα χυματουμένη, 
Ἐξυπτιοῦται νῦν χατεστορεσμένη " 
Τὴν ὕδριν ἐξέπτυσεν, ὡς φονεὺς ξίφος 
"Εῤῥιψεν εἰς γῆν, πᾶν κατηύνασε θράσος - 
Δ'ίσταται χαίρουσα πρὸς τὸ σὸν μέλος. 
V'eXd γαλήνην * λεῖον, ἡδὺ προσδλέκει. 
Σχαίρουσιν ἰχθῦς - προσλαλεῖ σοι τῷ μέλει 
Φιλῳ δὸς ἀντίμολπον ἀλχυὼν μέλος * 
Δελφὶς παραπλεξ xal περιπλεῖ τὴν λύραν. 
Σχάρος δὲ φωνεῖ, προτρέχει δὲ ναυτίλος" 
Προσπλεῖ δὲ μιχρὸν καὶ προπέμπει πομπίλος. 
Αλλ᾽ ἐνδέδοιχα μὴ χορεῦσαι πρὸς μέλος, 
Καὶ τὴν φέρουσαν πάντα θέλξας ὀλχάδα, 
"Aveo χάτω τὰ κάντα τυστρέψῃς βίᾳ, 
"H χαὶ πρὸς αὐτὴν θῆρας, ὄρνεις, ἰχθύας 
᾿ϊηδᾷν βιάστ καὶ κατασπάσῃς χάτω. 


contra illos stellarum multitudo : bzec intuens pul- 
ehritudinem e supernis arcessivit, virtutes optime 
victoriis coronansg. 

8. [n musicum quemdam. 


Orpheus quidam vel Thamyris vel Cinyras incan- 
tabant arbores, feras et saxa. cantibus. Tuis autem 
suavibus melodiis nihil quod non incantatum sit ; 
sed el marina saxa, ut mihi videtur, et sevum ip- 
$um mare et vetitorum vim sedant. Vides enim ut 
statim audiverint nelodiam. Sistit sether ventorum 
contrarios impetus, comprimit nubium opaeas mo- 
les; videtur lux, arridet serenitas : deorsum quo- 
que mare spumans nunc sedata inclinatur; inju- 
riam excussit, quam ut homicidum ensem in ter- 
ram niittehat, omnem audaciam placavit ; apertum 
est gaudens ad tuam melodiam : serenitate ridet, 
tranquillo et jucundo aspectu. Pisces exsultant ; 
respondet tux melodie» canmtuum amicus alcyou 
alterna melodia; delphinus juxta lyram et circum 
lyram natat; scarus autem canit, nautilus vero 
prezcurrit; pompilus adnatat paulo εἰ praecedit. 
Scd timeo ne ad saltandum cum melodia geren- 
lem emnia navem incantans, susdeque omnia vi 
perturbes, aut ad illam feras, aves, pisces asceu- 
dere cogas et attrahas, aut ad saxa. tendant nau- 


!* Nulla est divisio in cod. 


JOANNIS GEOMETRJE 
Α Ἢ καὶ τρατῶσι πρὸς λίθους ol ναυτῇοι " 


9n 


Ἢ πάντα μᾶλλον, el τὰ Σειρήνων θέλοις. 

"Ἄμφω γὰρ αὐτὸς xaX λίθους κινουμένους 

Ὡς ἐμπνόους δείχνυσι, xal τοὺς ἐμπνόους 

Qi ἂν θελήσῃς, πρὸς λίθους πκηγνυμένους ^^. 
e 

Τί τοῦτο κάλλος ; τίς πάλιν χαινὴ κτίσις ; 

Ἢ τίς μετῆξε τῆς ᾿Εδὲμ τὸ χωρίον ; 

Οὐχ ἀρεταὶ γῆς, ἀλλὰ πάντων χτισμάτων, 

Συνῆλθον Gs. Μέμφομαι xal τῇ φύσει. 

Τί μοι γὰρ ἀρχέσουσιν ὀφθαλμοὶ δύο, 

Κάλλη τοσαῦτα πανταχοῦ περιδλέπειν ; 

Τί μοι δὲ χαὶ νοῦς, χαὶ γλῶττα, καὶ ψωνὴ μία 

Πλήθη τοσαῦτα θαυμάτων νοεῖν, λέγειν : 

Χρόνος δὲ ποῖος ἡμέρας περιτρέχειν 

“Ἄνω χάτω τὰ πάντα xal περιγράφειν ; 

Κάτω μὲν ἡ γῆ νυμφιχῶς ἐσταλμένη, 

Καὶ μιχρὸν ἐχ γῆς ὥσπερ ὕψος ἡρμένη, 

ἸΙρόεισι φαιδρὰ πᾶσιν ἐξεσταλμένη, 

Δάφναις, φυτοῖς, θαλλοῖς τε, θάμνοι:, ἀμπέλοις, 

Κιττοῖς, χορύμύοις, δένδρεσι χαρποτρότοις * 

Πηγαὶ, σκιαὶ, δόναχες, ἄλση. λιδάδες, 

Πόαι, νομαὶ, φόραγγες, ἄχραι, χοιλάδες, 

Δρυμῶνες ἣ λειμῶνες, ἄντρα xaX vánat, 

ἤΑνθη τὰ πάντα, πάντα χάλλη, πᾶν μύρον, 

Πᾶν χρῶμα, βύσσος, πορφύρα, χρυσὸς, γάλα, 

"Pobovial, χρινῶνες, ὁδμητῶν ἴων, 

Χρυσάνθεον, νάρχισσος ἡδὺς xal χρόχος, 

Ὃ πορφυρίζων ὑάχινθος ἡδίων, 


C Ὁ δὲ φλογίζων ἐχπρεπέστερος πλέον. 


tili, aut etiam magis, si Sirenes imitari velis. Utrum- 
que enim ipse et agitata saxa quasi animantia es- 
&udis, etanimantia, quse volueris, saxis adherere. 


Quis est iste decor ? qu:enova iterum creatio ? sat 
quis buc transtulit. Edenis sedem? Nou terrse vir 
tutes, sed omnium creaturarum huc. convenerant; 
et naturam incuso. Quomodo enim mibi sufliciea 
oculi duo, ad circumspiciendum abique tantas pel- 
chiritudines ? quomodo mibi mens, lingua. vex um, 
prodigiorum tantam multitudinem ad eogitsaden 
vel dieendum ? Quid est diei tempus »d percurrea- 
dum omnia et ad describendum? infra enia tellusut 
sponsa ornata, et paululum a terra velut cella 
elevatus, prodit splendide omnibus »dersan 
lauris, plantis, ramis, arbustis, vineis, hederis, 
eorymbis, arboribus frugiferis : fontes, umbra, 
calami, luci, aquarum jactus, gramioa, paseus, 
gurgites, colles, valles, sylv:e aut prata, antra εἰ 
nemora, floresque omnes, omnes poulchritudines, 
omnes odores, omnes colores, byssinus, purpuress, 
aureu:, lacteus ; rosaria, lilia odorantibus jaculis, 
chrysantheum, narcissus jucundus et crocus, bys- 
cinthus purpureus jucundior, et flammeus conspi- 
cuus mogis. Nihil abesteorum qua adesse satius esi; 


—  «α- -. . LL L——— 


921 


uz. Εἰς τὸν xvpór Νικηφόρον τὸν βασι.1έα. 
"ἕξάετες λαοῖο θεόφρονα ἡνία τείνας, 
Tóc' ἐπ᾽ ἔτη Σχυθῶν “Ἄρεα δῆσα μέγαν. 
᾿Ασσυρίων δ᾽ ἔχλινα πόλεις, καὶ Φοίνιχας ἄρδην " 
Tapo^v ἄγιαιμακέτην εἷλον ὑποζύγιον 
Νήσους δ᾽ ἐξεχάθηρα, καὶ ἤλασα βάρδαρον αἰχμὴν 
Εὐμεγέθη χρείττων **, Κύπρον ἀριπρεπέα. 
"AvtoA(n τε Δύσις τε ἐμὰς ὑπέτρεσεν ἀπειλὰς, 
Ὀλδοδύτης Νεΐλος, xat χραναὴ Λιδύη. 
Πίπτω δ᾽ ἐν βασιλείοις μέσοις, μηδὲ γυναιχὸς 
Χεῖρας ὑπεξέφυγον, ἃ τάλας ἀδρανίης. 
"Hy πόλις, ἣν στρατὸς, fjv καὶ, διπλόον ἔνδοθι τεῖχος. 
'AXX' ἐτεὸν μερόπων οὐδὲν ἀχιδνότερον. 
μβ΄. Εἰς τὸν ἅγιον Δημήτριον. 
θεσσαλονίχης πρόμος ἵσταται οὗτος ἐν ὅπλοις " 
Ὃς δ᾽ ἄοπλος νιχᾷ, πῶς ὅταν ὅπλα λάδοι. 
Οὐχ ὅπλοις χρατέων σοφίης πρόμος ἔπλετο μάρτυς, 
᾿Αμφοτέροις ἀμύνων, θὲς φθόνον εἷς ἀνέμους. 
μ'. Εἰς τὴν Adpraxa τοῦ ἁγίου Παντειλεήμογος. 
Πέτρα; μέλι πρὶν, νῦν δὲ θαύματα βρύει. 
μδ΄. ᾿᾽Ενόδια. 
Σὺ πρώτη φύσεων ὁδὸς, ὦ Τριὰς ὀλδιόδωρε " 
"Ex σέθεν οὐράνιοι, χθόνιοι, πλεχτὸν γένος ἀμφοῖν - 
Ἔχ σέθεν αἰῶνες, χρόνοι, οὐρανὸς, ἥλιος, ἄστρα" 
'Ex σέθεν ἀθανάτου ῥύσις εἰχόνος ἤρξατο θνητῆς" 
Σὺ στάσιν ἄστατον ἠδὲ μονὴν χεράσας δινήσει, 
Καὶ ξείνην τορνώσας ἀταρπιτὸν ἀμφιελίσσειν 


M. In dominum Nicephorum imperatorem. 


Sex annis populi cum Dei prudentia frena obtinens 
tot annis Scytharum magnum bellum compressi. 

Assyriorum urbes dejeci, et Phoeniciz penitus : 
Tharsum inexpugnabilem sub jugum redegi. 

Insulas autem purgavi, et barbaram victor expu- 
gnavi arcem validissimam, Cyprum egregiam. 

Orientalis occidens meas quoque reformidavit 
minas, divitiarum dator Nilus, et aspera Libya. 

Cado autem in medio palatio, neque inulieris 
manus 2ffugi, heu miseruw ! debilis. 

Urbs erat, exercitus erat, erat quoque duplex 
interior murus; sed vere mortalibus nibil imbecillius 
est. 


49. In sanctum Demetrium, 


Thessalonicze dux statuitur ille in armis ; qui 
sine armis vincit, quomodo si arma sumpserit ? 
Non armis pollens sapienti: martyr dux exstitit, 
utroque protegens, invidiam in ventos mitte, 
AS. In urnam sancti Panteleemonis. 
E petra mel prius, nunc miracula fluunt. 


44. Enodia. 


Tu prima naturarum via, o Trinitas beatitudinem 
lsrgiens. Ex tecoli, terr», genusque ambobus inhze- 
tens. Ex te szcula, teinpora, eoelum, sol, astra ; ex te 


9 Leg. Κρήτην. “ Leg. ἄχιχυς. 38 Leg. μόθον. 


JOANNIS GEOMETR.E ! 
A Οὐρανὸν ἐς χύχλον περιηγέα πάντοθε ναστόν. 


Σοὶ δ᾽ ἀντιτροχάει Φαέθων πόλῳ ἄλλα τε νυχτὸς 
"Op pata χρυσεόχυχλα ἀείδρομα ἄτροπα T0312, 
᾿Απλανέες τε πλάνοι τε παλίντροποι, ὦ μέγα θαῦ"α͵ 
Ἔχχεντροι, χθαμαλοὶ, ἐπίχυχλοι ἄλλοτε ἄλλοι" 
Σοὶ μήνη χαρίεσσα παλίνστροφος οἷά τε νύμφη 
Νυμφίον ἀμφιχυθῆναι, σπεύδει ἥλιον αὖτις, 
Ἡ δ᾽ ὑποχυσσαμένη φάος ἀντίον ἔδραμε, γοργὴ, 
Πάντα δ' εὑρύθμου σοφίης στάσις ἄστατος, oluc; 
[ἀπείρων, 
Σὺ χθαμαλοῖς, καὶ ὕστατα εἷς ἕτος ἡγεμονεύεις 
Πατράσιν ἡμετέροις. “Αὔραμος ἔτρεχεν εἰς γῆν 
Ἐχ γῆς ἀθλοφόρος" μέσφ᾽ οὐρανὸν αὐτὸν ἀέρθη. 
᾿Αδραμίδαι λιπαρὸν πέδον ἔδραχον, ὕδατα Νείλου, 
Ὀφιγόνοις ἡγήσατο ποτὶ γλυχὺ πατρίδος εἶδαρ. 


B Ἐν πυρὶ χαὶ νεφέλῃ, καὶ ὕδατα πιχρὰ θαλάσσης 


Σχίσας ἐπιχρατέω: ἀνά τ᾿ ξόλυσας ἔμπαλιν ὕξω 
"Ex στερεᾶς πέτρης, xal ἡγεμόνευσεν ἀνύδροις. 
Σοὶ, μάχαρ, οὐτιδανός περ ἐὼν, χἀγὼ καὶ &xuxu; '* 
Στέλλομαι ἐς τριάς τε xaX αἵματα xai μύθον ** αἰνὸν 
Καὶ χαλεπὴν στομάτων λύσσαν καὶ ἄγρια φῦλα, 
Καὶ φθόνον ἀρχόντων χαὶ ὄμματα μυρία λοξά. 
Ἐλθὲ τάχος πανίλαος, ἐλθὲ χαλεῦντι, 

Θηρία τρέψαις, ὕδατα πήξαις, ἄγρια φῦλα 

Κλίνεις ἐξ ἐνοπῆς, ληΐνει; ?! πᾶσαν ἁταρπόν. 
Χείλεα ποντίσεις δόλια, φθόνον ἄγριον, αἰπύν. 
Πείσαις φῶρα κακόμητιν 33, ἀηδέας ἀστοὺς, 
Μισαρέτας, μισοεργοὺς, μισοφϑόνους, μισόανδρας. 


C 1mmortali effiuentia mortalis imaginis ccpit. Tu 


immobilem stabilitatem et solam motui miscens, 
insuetam curvasti viam coelum amplezuram circulo 
circumducto et omni parte firmo, Per te vestigia 
relegit sol cce!o, et noctisoculi aureis circulis semper 
volventes, multique immobiles, fixi, et errantes rur- 
sum gyrantes, ὁ magnum prodigium ! excentrici, ter- 
ram radentes, cireulos invicem  miscentes. Per ie 
Juna decora cursum relegens, qualis sponsa spon- 
sum amplexura, solem retro appetit, et supposita lu- 
mini adverso ineedit rapida. Ubicunque bene com- 
positae sapientiz stabilitas immobilis, ut inGnita. 
Tu terrestribus, εἰ poetremo in. tempore nostris 
patribus przes. Abraham iter fecit e terra in terram 
premium ferens, donee adecelum ipsum elevatus 


D sit. Abramidse pingue solum viderunt, aquas Nili ; 


eorum posteros aliraxit tandem dulcis patriz me- 
moria.In igneet nube, aquas maris amaras μ0- 
tenter dividens, et econtra aquam eduxisti e solida 
rupe, et per arida loca perduxit. Per te, feliz, li- 
cet nullius pretii et infirmus ego sim, mittor, Tri- 
nitas, ad sanguinem, ad szvas pugnas, ad truecm 
orum rabiem et feras gentes, ad invidiam principam 
et obliquos mille aspectus. Veni celeriter, miseri- 
cors, veni ad vocantem, feras avertas, aquas arceas, 
savas genles voce subiniuas, omne iter facile eff- 
ciens ; labia confundas astuta, invidiam trucem, 


81 Le. λειήνας. "* Cf. col. seq. B 7. 


911 
Εἰ πνεύματός σὸν τὰ πτερὸν τῶν ἰστίων 
᾿Ιλήσας, πρὸς αὑτὸν ἰθύνοις τὸν σὸν θράνον. 

vr. 
Ἡερίης στρατιῇζς ἐπὶ πᾶσι φάσματα δεινὰ, 
Βάσχανα, ἀγριόθυμα, δυσάντεα, αἴροπα πολλὰ 
Αἵματος ἡμετέροιο λιλαιομένη κορέσασθαι" 
Δαίμονες ὁπλοφόροι, σχοτοειδέες, ἀγριόμορφοι. 
Τίς τάδε γηθήσειεν ἰδών; f) πῶς τε περήσει 
Εὔπτερος, ὠχυπέτης, πυρόεις, ἀκράτητος, ἀμεμφῆς, 
"ΛἈσδπιλον, εὐγενέα, φαιδρὰν θεοειδέα μορφὴν 
Κάλλεος ἀρχετύπου καὶ κήδεος ἡμδετέροιο 
Πάντοθεν ἀστράπτων, bh» θηεύμενος αἴγλην, 
Δίδιυ ** μὴ πάρος ἐν δειναῖς γενύεσσι δράχοντος 
Βρῶμα τάλας ῥιφῶ, πρὶν ἐς οὐρανὸν εὐρὺν ἀερθῶ, 
"H λαγόσι γῆς καὶ ἐς τάρταρον ἡερόεντα, 


JOANNIS GEOMETRJE | 
Α Ἄλλοις δὲ κάλλο;, σεμνότης, ἀρχαὶ, θρόνοι, 


Ἑμοὶ δὲ Χριοτὸς κάνεα, καὶ πάγεων πλέσν, 


Ζῶ καὶ s£üvnxa, τίς σοφὸς συγκρενέτοις 


Βίῳ τέθνηχα, ζῶ μόναις τεῖς ἐλπίδξιν. 
νε΄. 

Σόδομα καὶ Γόμοῤῥα, πῦρ ὧδε φλέγει, 

Καχεῖ τὰ φριχτὰ τῆς. πυρώσεως μένει. 

Ποίων δοχεῖν χρὴ τῶν δικαστηρίων ** 

Τυχεῖν ἔχεῖθεν, μηδὲ τῆς δίχης μέρος 

Ἐνταῦθα δόγτας xaX τρυφῶντας τὸν βίον : 

νς΄. Τίνας ἂν εἴποι λόγους δὲν ἁγίοις Baci Asie κυ- 
ροῦς Νικηφόρος, ἀποτεμγομέγων tor εἰκόνων 
αὐτοῦ 

Ναὶ χεφαλὴν ἀπέχερσεν ἐμὴν £(oo;, ἧρπασε δ᾽ ἄρχὴν 
᾿Ανδροφόνῳψ παλάμῃ χοίρανος iix σχοτίης. 


Ἔνθα μόθος τε δνόφος xaX ἁμαιμαχέτου πυρὸς δρμή. 5 Εἰς τί χαὶ εἰχόσιν ὁ φθόνος ἀπαθέεσσιν ἀράσθδειν: 


᾿Αλλά μ᾽, ἄν', ἐλέαιρε xal εἰχόνα θείαν δδεύοις 
Διξιτερῇ πότ᾽ “θλυμπον ἀνάτροπον ἔνθα θόωχος, 
Μαχραίων, ὁ σός. Ἔνθα φεραυγέα χἄλλιμα πολλὰ 
Eiósa ἀττραπόμορφα xaX ἄφθιτα εὔπτερα χρυσᾶ 
Ὑμνοπόλοι χύδεος εὔδρομοι ἀγγελιῆται, 
Οἱ o: περισχαίροντες ἐὸν χαλέουσιν ἄνακτα. 
"ἔνθα σύ μοι, Τριὰς, ἀκρότατον φάο: ἄχρονον αἰεὶ 
Αὐγάζεις σέλας, ἐδὲ μερίξεις ἥλιος ἄττροις. 

νδ΄, Εἰς ἑαυτὸν 


ὕλλλοις δυνάσται χαὶ βασιλεῖς χαὶ θρόνοι, 
ἥλλλοις γυναΐχες, συγγενεῖς, φίλοι, τέχνα, 
ἤλλλοις δὲ πλοῦτος, olxíat, συνοιχίαι, 


Κἂν Φάλαρίν τις ἐᾷ, κδν "Eystov μαγἕης-. 
᾿Αλλά γ᾽ ἐμὰς στήλας τίς ἀϊστώσειε μεγαίρων, 
Εὐγενέτιν Ἰξρήτην, Κύπρον ἀριπρεπέα ; 
Ταρσὸν ἀμαιμαχέτῃην, Κιλίχων πτολίεθρα κλιθέγξα, 
Τεἰχεά τ᾽ ᾿Αντεόχον, ἄσφεά τ᾽ ᾿Ασσυρίων, 
Πέρσας, Φοίνικας, "Agabaz , "Ἔθνεα μυρία γαίης 
Πάνθ᾽ ὑκόειξεν ἐμῷ δουρὶ κραδαινομένῳ. 
Τίς τάδε σιφλώσειεν; ᾿Αγάσσεις *9*5, ἔλῥεψα τοΐχας. 
Αὐτὰρ ἐγὼ γώραις xal χραδίαις γράφομαι. 
ve. δὶς éaytóvr. 
Ἣν ὅτ᾽ Env ἔρνος περικαλλὲς, εὐσθενὲς, éiGpbe, 
Καὶ σοφέῃ θάλλων xai τόλμῃ χραδίης " 


si tuo spirit velorum alas replens, ad ipsum tuum (* mibi autem Christus ompia, et omnibas -amplius. 


tnronom-me perducas. 
5. 

kerei exercitus terribilis admodum phantasmata, 
ihfesta, fera, sinistra, airopa multa nostro sanguine 
cupientia satiari ; dzemones armigeri tenebross facie, 
truci forma. Quís talia videns gaudebit? aut quo- 
modo effugiet volucris, alis rapidus, flammeus, In- 
victus, illasus, inviolatam, nobilem, splendidain , 
divinam formam pulchritudinis archetypz et nostrze 
anxietatis omni ex parte ifluminans, splendorem 
contemplans? Timeo nme prius in ss vas draconis 
maxilas cibus projiciat miser, quam in eclum 
lmmensum attollar, vel in inferiora terr et ia Tar- 
larum tencbrosum ; ubi labor, obscuritas et. inex- 


Vivo et moruus sum, aliquis sapiens iatergreicias, 
vita meritus enm, vivo sola spe. 
55. 

Sodoma et Gemorrha, ignis ubi arsit, et ahi 
horrenda incendil vestigia manent, qua vid.ri 
oportet judicia inde contlgisse, nisi £n homines pe- 
narum tunc partem dantes et vitam in deliciis 
agenws ? 

50. Quos diceret. sermones sanctus. rex. Nicephorus, 
suis imaginibus deiruncatie. 

Certe meum capnt ampatsverünt, ensis regnum 
erípait ; homicida artificio principe lumine prívates, 

Ad quid imaginibus istis invidia, proh dolorem] 


stinguibilis ignis impetus, Sed mei miserere et di D irruit? etsi Phalarim aliquis sinat, ets) Echetum 


vínam imaginem duces dextera ad Olympum im- 
mutatam , uli velocior factus, suctus, jani tuus 
«t0; ubi sunt luciferz, egregioo mulize formae, fol- 
guraules, incorruptibiles , aurcia alis, hymnos cat 
iautes, ministerii veloces nuntii, qui t6 circum- 
exsultantes suum regem vocant ; ubi tu mihi, eTri- 
nitas, summam lucem, ziernum eemper fulgorem 
incendis, et colloeas sol inter astra. 
54. In seipsum. 

Aliis principes, et reges, et throni ; aliis wialieres, 
cognati, amici, filii; aliis εἰν τ, domus, eontu- 
ibernia, aliis pulchritudo, nobilitas, potesias, throni; 


fureres. 

Sed mess celsemnas queis desuruxisset invi- 
dens nobilem Cretam, egregiam Cyprum ; 

Tharsum jiaviettam, Cilicum ὅρος  diruias, 
Antiochi moenia, Assyriorum arces, 

Perses, Phoenices, Arabes? mille terrse nationes 
omnes subjecte sunt mese lances egitatze. 

Quis Jalia. inürmaret? irruite, muros eripile; 
cgo tamen regionibus et cordibus inscribor. 

57. In seipsum. 


Eram, quandoeram, planta formosa, (irwa, grat, 
el sapientia el animi audacia luxurians, sed me 


*3 Leg. δείδω. "8 Cod, διχαιοτηρίων. 55} Leg. ἀράσσετε. 


o» 

K22z0 13 τ 319, 192 X νὸν βάππτω γάγαν, 
Κα: συμδυδίζω τοῦ δράχοντος τῆν xígas 
Κλίνω δὲ διύλῳ ζετπότης τὴν αὐ ἐ», 
Καὶ πλάτμα τοῦμν, exer πρὸς πόλον. 

v. Jipxor εἷς τὸν μάγιστρον Θεέξωρον τὸν 

Δεχακπότην. 
Παρθένον αἰγλέεττιν ἀπ χϑυνὃς αἰδέρα 51527, 
"Hw τε δίχτν χαλΐουσι"» ἀπ᾿ aibrplurs πάλιν i buri 
Ἰθυξίχης Θεύξωρος ἐπὶ χϑόνα ξεύτεγυ, αὖϑ:ς 
"Hya tv, ἱδμοσύναισι νόμων καὶ ἤδετι γρτι τοῖς. 
Τῷ & παρεζομέ, λαυῖτι δίχαξε sáXr br, 
Ὥς νὐμτῆ ἀλίαστος, παρϑένο: X75opo; οἷ. 
"Ax! ὅτε μοῖρ᾽ ὁλοῖ xax se crc αἰῶνος 
ἙἜχτέμνειν ἐδούλετο, λῖνα δὲ πάντα λελοίπει" 
Οὐδ᾽ οὕτω; ἀπάνευθεν ἐδούγετο, ἀλλ᾽ ἑνὶ τύμδῳ 
Τῷξζε παρεζομέντ, μινύρετα:, 3! μέγα Sang, 
ΓΛθρτ τον καὶ ἀστέρας εἰδώλου γυναιχὸς 
Φίγγος ἀπαυρυτέρους, xaX kc πόλον ἵχετο πένθο;. 
᾿Αλλὰ, νόλοι, Ὑράοιτε δίχ᾽ ἀπάνευθεν ἑόντες, 
Τίς δὲ δίχης παράχο:τιν ὁμοῦ καθαρόν τε φυλάξει; 
ξη΄, Elc τοὺς ἁγίους áxoctóAovc. 

"Qv xax xa0* εἷς ἔσωτεν ἀνθρώπων ἔθνος, 
Nov πάντες οὗ σώσουσι Μιχαῖλ μόνον. 

£f. Εἰς τὸ, « Διεμερίσᾳντο τὰ ἱμάτιά μου. » 
ll vot» μερίζω, χόρτον ἀγρν ἐνδύω, 
Καὶ vov μεριστὴ: τῶν ἐμῶν ἐνδυμάτων 
Ἐμὴῆ μερὶς xal χλῆρος " ἀλλ᾽ ἄφες, Πά-τ:ρ. 

α΄. Εἰς Θεοτόχον “έἐρουσων τὸν Χριστόν. 

ψέρεις τὸ πᾶν σὺ, x1) φέρῃ, 3& παρθένος. 


«[{π|{: tiago, et una mergo draconis caput ; inelino ( 


servo Domini collum, et creaturam meaimn sustollo 
ad ccelum. 

61. Epitaphium ín magistrum Theodorum 

Decapotem. 

Virginem splendidam e terra ad ccelum  regres- 
sam, quam Justitiain vocant, e celestibus rursum 
sedibus sequissimus Theodorus in terram secundo 
adduzit, juris prudentia et probis moribus. llli 
autem assidens populis vera judicabat ut sponsa 
lidelis, ut virgo inviolata. Sed quando fatum fune- 
sium bujus pretiosam vitam secare voluit, et fila 
omnia rupit, non ila amoveri voluit illa, sed uno 
: epulcro illi assidens gemit, o maguum prodigium ! 
Contempla sidera mulieris imagine obscuriora, in 
«olum quoqueivit luctus; sed, leges, plorate, a 
justitia iterum exsules ; quis enim justitiam con- 
jugzem simul et inviolatam servabit ? 


38. In sanctos Apostolos. 
Quorum unus salvum fecisset hominum genus, 


nunc omnes non solum Michaelem salvum fa- 
cient. 


69. Inillud « Diviserunt vestimenta mea.» 
Spiritum divido, gramine campum vestio, et 
nunc vestimentorum meorum divisores sunt mea 
portio οἱ haereditas; sed dimitte, Pater. 


9 Cod. (oa. 


JOANNIS CEOMETILE 


Α YUx« «oo σὺ, x1v βροτοῦ φαΐνῃ τέχ.Ὁ}. 

᾿Απανταχοῦ σὺ, χἂν ὧδε βλέπεις μόνον. 

. ex. Εἰς τὸν "IvijA. 
Ἐξίστατλι βλέπων τις ἐξεστηχότα, 
Θάμόει:ι προφήτην εἰσορῶν τεθη πότα. 
Οὕτω τὸ θάμδος μέχρι καὶ τῶν χρωμάτων 
Δείχνυτι τέγνη τὴν φύσιν μιμουμένη. 

οϑ΄. Elc τὸν MaJsiror . 


"Picus, MtyatA, ὧδε σὴ καὶ σὸς βίος 
Ἕρι» δικαίαν εὗρον " ἄγγελον βίος, 

Ἢ δ᾽ αὖ ῥύτις θνητόν σε χαὶ βροτὸν λένεις 
Συνήγορον λαδοῦσα τοῦτου τὸν τάφον. 


ov. Εἰς τὸν Εὐαγγελιρμόν. 

B aoxo βροτοῦσθαι καὶ πάλιν τὸν Δεσπότην 
Χαίρων ὁ πεμφθεὶς, ἡ Κόρη θαμδουμένη. 
Ὧσὶ τὸ Πνεῦμα, Πατρὸς ἡ χεὶρ ὑψόθεν, 
Ἤχουσα πάντως xaX τὸ, Χαίροις, ἀγγέλου " 
Εἰ μὴ τὸ πρᾶγμα καὶ πάλιν λαθεῖν ἔδει. 

Χαίροι: τὰ μνῆστρα, ταῦτα δ᾽ ἕδνα cot, Κύρη, 
Χθών, οὐρανὸς, θάλασσα, σύμπασα χτίοις, 
Βρητοὶ, νόες, τὸ πρῶτον ἣ πάντων πλέον, 

Z^; Παῖς, Θεοῦ Παῖς, Δεσπότης, σὸς νυμφίος. 

'O Νοῦς τὸ, Xalps, καὶ Αόγος σὺν τῷ λόγῳ 
Ὑπὲρ λόγον, σὴν, Μῆτερ, oixst γαστέρα. 

Δέχου τὸ πῦρ χαίρουσα * γρυσᾶ λυχνία 
Φλέγει Χερουδὶμ, πλὴν σε xal τέρψει, Κόρη. 

Ὁ μητρὸς " ἐχτὸς σὴν προμήτορα πλάσας, 


70. In Deiparam Christum ferentem. 


Fers universa tu, licet te virgo ferat ; Filius D.i 
tu, licet mortalis natus videaris; ubique es tu, lied 
ibi tantum cernaris. 

71. In Joet. 

Retrocedit qui cernit exstasi abreptum, stupet pre- 
phetam qui aspicit territum, sic stuporem usque ad 
colores ostendit ars nateram imitata. 

79. In Maliuum. 

Tua, Michael, salus praesens, et vita tua. just m 
disceptationem attulit; angelum vita, salus autem 
mortalem te et hominem dicit, testem bujus sc- 
pulcrum sumens. 


75. In Evangelium. 


D Mihi videtur mortalis ieri iterum Dominus; s» 
lutans nuntius, virgo turbata, auribus spiritum, 
Patris dexteram altissimi, audivi admodum et Aw 
augeli ; si non rem iterum oporteat latere. 

Ave, de sponsalibus lzetare, haec tibi sunt, Virge, 
munera, terra, ccelum, mare, creatio omnis, mor- 
tales, spiritus quod prius et majus omuibus est, 
filius tuus, Dei Filius, Dominus tuus sponsus. 

Spiritus, ave, et Verbum cum verbosupra ver. 
bum, tuum, mater, habitat ventrem. 

Accipe ignem lxtabunda : aureas tzedzs incendent 
Cherubim, et tamen te. delectant, Virgo. Qui sint 


4, ΝΙΝ GEOMETIUE 


^ -΄ Tad «1a 
΄ 09. 
tr Im tuum 
- οι E LT 
- tov— 08 — dp 2E HM, 
- - , “. T Ao fh, 


A πε- Lt, 
2. 0. 7.277, 
. ηβῇσ, 
o. WA 74572: 
U* 240 a5. 
2 23“. τῷὸὲ 224. 


- σίας - «- 


mw". - 


- 457". 


t fret—E L3 I2 

7000 xU UwASui". 

--. — "Ur? 4285 «αὐχότνς 

C oaT7..27R jUAÁ. τερπόττς, 

τάν τος pun; 

OTt nxt .zAGTT Ue; ὀξον, 
DRTTI. ταν, δ iuf χλλει χάτω 

ἔπι. τὸ Tm λίθος, 


ici CCP. εἰ θῆγοις, 
«πο CUITT D: o Landi τὸ πειχῇον, 
π᾿ (mango ἄλλη ἐνθάδε 
π᾿ πτ τέρπς £tioviauivoy, 
τ πρωυΞ .2 τζοασεθηῦπτα δ᾽ χρόνῳ 


. 9 ^0" amp: - 
- s—9 9 ὦ 


. TUERI :.τῷζοΞ 290Z03 τοὺς: ἀττέρας, 

OIxizzu izt7 775 7540€ ποθδεῖς βλέπειν, 

(105 777 ΣΩΣ σάτα ÓE τφαίρας βλέπε 
ΩἿΞΣ τοξ. τὰς ἀπαστράπτον μέγα 


"CmFe. τε icem ülrens, ad templum purum, C 


τε cmpuum. 
mem zmversorum pulchritudines coadunate 
. σα. aris. Jeris. terrz et coeli, liic cernens, 
AMA. S0 cóPReRIGO cabores., 
uupes 2menritudines terre simul ac coeli, ct 
nem --remam nauriam inspicere cupis, desine 
ma rnEcÓnmmsaare intervalla, linque immensos 
^p esuurrere 10v$805 ; bic omnia congregata mihi 
uma. .urversurum adumbreationein, parvas 
ocoem ..oE indem iste, sed. :etlier iui specie, la- 
as» c4 cemnmuema οὐ perpoliti alterum videntur 
are wae PRUurus velut in tranquillo nunc planum. 
“πάπα imeem 68 iib columuz , et jucundo co- 
ct imb Γπ δι (ὅπ εἰν referunt tabescentis 


9il 


A Οὗ ουνδραμοῦσα πᾶτα ypoti dre lów, 


Ὥς ἕν τελοῦσα σῶμα συντεθειμένον, 
Ἔναστρον ἢ πόμφωτον ἠωρημένον, 
Ὥς εἴπερ ἣν τὸ σύμπαν οὐρανυῦ πλάτος 
Πάγχρους τις ἀστὴρ εἷς διαυγάζω" μόνος. 
Κόσμον μὲν οὕτω πᾶν χαλὸν τέρτον βεέπων 
El δ᾽ ἐξεκαύθης εἰς ἔρωτα τῶν ἄνω, 
Καὶ τὸν νοττὸν χόσμον ἐν τύπῳ βλέπε. 
Χοιστὸς μὲν οὗτος, οὗ θρόνος λαμπρὸς πόλιος. 
Αὕτη δὲ Μήτηρ, ἧς μόνης γντ,ς T6, o;. 
Οὗτος δὲ λύχνος, οὗ λόγος φῶς, xat τρόπος. 
Οὗτοι δὲ φλλξ, νοῦς, πνεῦμα, φῶς, 702 χαὶ i 
"Eo Σεραφὶμ τάγματα μυριομμάτωυ, 
Ἐῶ Χερουόλη, ἄριια τῶν φλογοτρότων 
Καὶ τἄλλα φρικτὰ, χαὶ λέγειν τε xal β,ἐ πεῖν, 
᾿Αλλ᾽ εἴπερ ἦν t: χρᾶμα τῶν ἐναντίων 
Κόσμου τε παντὸς τοῦ χάτω χαὶ τῶν ἄνω, 
Ἔνεστι τοῦτο xal χαλείσθω νῦν μόνον, 
Βρυτοῖς πρεπόντως τῶν χαλῶν τὸ χωρίον. 
Γλῶσσαι πυρὸς δηλοῦσι xaX βρηντὴ ς χρότος 
Ὥς; πᾶσαν ἐμπλήσουσι τὴν οἰχουμένην 
Τῶν βροντοφώνων οἱ πυρίστομοι λύγων. 

ιζ΄, 
Νῦν μὲν συνῆλθε τῷ λέοντι φωσφόρος, 
Καὶ μουσικὸν τέττιγες ἄδουσι μέλος. 
Νῦν xal πατὴρ ἔσπευσε συνδραμεῖν τέχνον, 
Καὶ μουσιχοὺς ἔθαλψεν εἰς ᾧδὰς νέους. 
Νῦν χαὶ γεωργὸς τὰς ἀπαρχὰς τῶν πόνων 
Χαίρων Θεῷ δίδωσι, καὶ χροτεῖ μέγα. 
Νὺν δὲ σύ μοι φέροντι ταύτα: τῶν λόγων 


natum efficientes, stellatum , illuminatum, suspen. 

sum ; perinde ac si omne coeli spatium , omnis co- 

loris sidus solum illuminaret, Mundum quidem 

omnem ita pulchrum videndo delectare. Si sero 

ardes cupiditate ccelestium, mundum quoque iniel- 
lectualem in figuris cerne. Christus quidem iste est, 
cujus tlironus magnificus ccelum est, ista autem Π]2- 
ter, cujus solius virginis partus fuit. Iste lucerna eujus 
verbum erat jux et modus ; isti autein flanima, meni, 
spiritus, lumen, ignis et gladins. Mitto seraphim 
mille oculos habentium ordines, mitto cherubim 
currum flammas edentium, et alia stupenda dictu 
simul et visu. Sed si foret aliqua conjunctio contra 
riarum rerum mundi universi tum inferioris eum 
superioris, illic inest, et nunc tantum vocetur, mor- 


eacogwnadR. Ompidum, tacite currentem, et ut D talibusacconmodata pulchrorum sedes. lgvis lingo 


. atur Mae xw Sgentem deorsum in fulgentes 
amara em. ipuadin vero terram et terrestria , 

d --—-oaa psorunt colorum varietatem, et 
. eamm Caehrüudinem; alterum bic dc- 
sv "wa rte delneatum, flores expanden- 
-—-—— wüfUrüuies, δὶ vero ipsa caeli si- 
^. c. odm- pas coli conspicere velis, 
ce». aum, WF Dorlionem aspice sursum 
ape. ποθ. cuml CA RSEnAT, ji qua conve- 
pati. pedi its oq ** UDUID Corpus coadu- 


"x. wt We παρανθοῦντα. 


-" vh. 


ostendunt et tonitruum fragor ut omnem impleant 
orbem tonantibus verbis ignea heec ora. 
97. 

Nunc accessit ad leonem lucifer, et musicos can- 
Qus cicadee promunt. Nunc pater curavit natum 
accedere et inusicos ad cantus juvenes excitavit. 
Nunc et agricola primitias laborum l1ztans Deo of- 
fert, et multum cantat. Nunc autém tu me offeren- 
tem lias sermonuin parvas primitias propitius ΕΣ- 
cipe. Alii quidem est in vita egregium genus, alü 


931 
NU» πατρὸς ἐκτὸς πλάττ:ταί cot, Παρθένε. 
Χαίροις, τὸ ῥῇμα xol τὸ πρᾶγμά μοι λέγων, 
E^; Παῖς, θεοῦ Παΐζ;, Δεσπότης, σὸς νυμφίος. 
Χαίροις, ὁ Νοὺς, ἔφησας, ὦ τερπνοῦ Λόγου 
"Abonos dj τάρχωτις! ὦ χαινοὺ τρόπου! 
V'ao:4p γυναιχὺς οὐρανοῦ νιχᾷ χύτος. 
ob. Εἷς τὴν Gsoróxor καὶ τοὺς ἀγγέλους καὶ τὸν 
ἅτιον ἐαῦ ον καὶ τοὺς ἀποστόλους τῷ Χριστῷ 
£pocoéporrac τὸν Χρισύστομον. 
Σχεῦος τὸ χρυσοῦν χρύσεον δῶρον φέρει 
Σοὶ, Χοιστὲ, llavAog, σὴ δὲ λυχνία, Λόγον, 
Φῶς αὐτολαμπὲς, πυρφλόγοι τὸν πυρπνόον. 
Τὴν δ᾽ αὖ σαγήνην ἡ θάλασσα τῶν λόγων 
Οἱ πᾶν σαγηνεύσαντες ἐν λόγοις ἔθνος. 
Χρυσῆ σὺ πηγὴ, χρύσεον δέχου στόμα 
Ac οὗ τὰ χρυσᾶ ῥεῖθρα, Χριστὲ, σῶν λόγων 
Κύχλῳ χεθέντα πᾶσαν ἀρδεύει χθόνα. 
os", Εἰς τὸν τάφον. 
λδης νεχροῦται νεχρὸν ἁρπάσας χάτω 
Σὲ τὸν νεχρῶν χρατοῦντα καὶ ζώντων, Λόγε. 
Καὶ “οἱ συνεξέπνευσεν ἐχπεηνενχότι, 
Ζωῆς χορηγὲ, χαὶ πνοῆς αὐτοχράτορ, 
Τὸ πνεῦμα, τὸγ νοῦν, τὴν πυρίστομον φλόγᾳ 
Πῶς σῶμα, πῶς χοῦς, πῷς σὺ χόρτος ὧν γράφεις ; 
Πείθει πόθου φλὸξ καὶ φλογὸς γράφειν τύπους. 
Ὁ νοῦς βλέπει νοῦν, πνεῦμα πῦρ, ἡ χαρδία 
Ἐν ὑλικοῖ; ἄῦλος ἐν τόσῳ τόπῳ. 
Ὃ γῆς χυχλῶν τε καὶ τὰ τοῦ πόλον πλάτη, 
Εἰς γὴν ὁ πληρῶν χαὶ πόλον, xai Δεσπότης 


matre tuam primam matrem formavit, nune sine αὶ 


patre in te formatur, Virgo. 

Ave, et litare de. verbo et re, dicit mihi, Filius 
tuus, Dei Filius, Dominus sponsus tuus. 

Ave, dixisti, Spiritus, heu ! propitii Verbi incffa- 
bilis est incarnatio, heu! modo insolilo, Ventet 
mulieris coeli immensitstem vincjt. 

11. In Deiparam et angelos, sanctum Paulum et 
aposiulos Christo offerentes Ghrysosiomum, 

Asreum instrumentum, eureum donum fert üLi, 
C*riste, Paulus; iua 3ntem  ]ucerna, Verbum, lu- 
cem ex sc splendentem ; flapimigeri, mentem igni- 
tam ; sagenam, mare yerborum qui piscati sunt 
verbis omnem mundug. 

Tu, aurea fous, agrewm 06 accipe; ex quo aurea 
fluenta tuorum verborum, Christe, circum effusa 
omnem rigant terram. 

76. ly sepulcrum. 

infernum morte plectitur mortuum te deorsuin 
rapiens mortuorum regem et vivorum, Verbum, el 
tecum exspirante exspiravit, vita dux et spiritus, 
Domine. 

Spiritum, mentem, igneo ex ore exeuntem flam- 
mam, quomodo corpus arena οἱ fenum cum sia, 
inscribis? susdet amoris flamma flamme quoque 
Égurss inecribere. 

Mens cernit mentem, spiritus ignem, cor immaie- 
rialis in materialibus hoc loco est. | 


42 Cod. τὸν Zapapliznv. 
PaTROL. On. CVYI. 


CARMINA YARIA. 


A ἰἰάντων ἀύλων ὑλιχῶν τε χοιτμάτων, 


938 


Περιγραφεὶς ἔστηχε τῆς σαρχὸς τύπῳ. 
Ti καινὸν εἰ xal δοῦλος ὕλη τὸν τύπον 
Δίδωσιν, αὐτὸς πνεῦμα xal γοῦς τυγχάγῳων ; 
oz. Elc ὑέδδεγον ἀνγπδιλίην. 
Ἐξ ὑέλων μὲν φῶς ὁρατοῦ φωσφόρου, 
Τοῦ δ᾽ αὖ θεουργοῦ φωτὸς ἀνταναχλάσει: 
Κάτω διαῤῥέουσιν οἱ θεῖοι νόες. 
Ἕσοπτρα φωτὸς ὕελοι μὲν ἡλίον, 
To) δ᾽ ἥλιον χτίσαντος οἱ θεῖοι νόες. 
'Ex φοινιχῇῆς μορφοῦσθε λευχῆ; ὑέλου 
Τοῦ φωτὸς ὡς ἔσοπτρα, τοῦ πυρὸς φλόγες, 
ot. Εἰς τὸν ἀρχιστράτηγον. 
Φῶς, πνεῦμα, νοῦς, πῦρ, καὶ φλογῶδες σὺ ξίφος, 
Ἐμοὶ μὲν οὖν φῶς, πνεῦμα, νοῦς ἐγαντίοις, 
Πὺρ καὶ ξίφος φάνηθι χαὶ φλὸξ, τὰς φύσεις 
Καλῶς μερίζων ὡς στρατηγὸς τἧς μάχης. 
. ow. Εἰς τὴν Σαμαρίτιν **. 
θάλασσαν ἐξέδλυσα, καὶ πόλιν στέγην 
ἘΣ ὑδάτων ἥπλωσα" νῦν δ᾽ αἰτῶ πόμα, 
Ὁ γῆν πιαίνων νάμασι καθημέραν. 


οθ΄. Εἰς τὸν Πρόδρομον, τὸν Θεοιλόγον, καὶ τὸν 
Χρυσόστομον. 


Τὴν ἐξ ἐρῆμον μουφιχὴν ἀηδόνα, 
Χρυσήλατον σάλπιγγα, χαὶ βροντῆς γόνον, 
Ἰωάννην ἴστησι χαὶ νῷ χαὶ τύπῳ. 

v. Εἰς τὴν βίδιον τοῦ Θεοιϊόγου. 
Ἐνταῦθα γλώττης ἀστραπαὶ τῆς πυρπνόον 


Quiterrz et coli immensitatem capit, qui terram 
et caelum complet, et Dominus est omnium imnmate- 
rialium et materialium creaturarum, circumseríptus 
stetit carnis figura. Quid mirum si servus wateri:o 
figuram przbet, cum ipse spiritus et mens exsistat? 


16. In nuntium crystallinum. 


E crystallo quidem lux visibilis luciferi, divinz 
autem lucis refractiones deorsum transfluunt diviuz 
mentes, 
Specula lucis solis sunt crystalla, ejus autem qui 
solem ereavit divine mentes. 
E rubro formatz estis et albo crystallo, ut lucis 
specula, ignis flamme. 


T1. In exercitus ducem. 


D Lux, spiritus, mens, ignis,let flammeus ensis tu es, 


mihi quidem igitur lucem, spiritum, mentem oppone, 
ignis et ensis cernaris et flamma, naturas recte. di- 
videns ut dux certaminis. 

18. In Samaritaam. 

More flucre feci, et. coelo tectum ex. aqvís. ex- 
pandi; nunc autem potunirogo, qui feriam rivis 
quotidie imbibo. 

19. In precursorem, Theologum, εἰ Chrysostomum. 

Musicam e dcserto !usciniam, auream tubam, et 
touitrui filigm, Joannes refert mente et figura. 


80. In librum Theologi, 
lbi lingue fulgura ignem spirantis, ut e duol us 


BM 


945 | 

M:xpà; ἀπαρχὰς xat δέχου xaX προπδέχου. 
“Δλλῳ μὲν ἔστι λαμπρὸν ἐν βίῳ γένος, 
ἤλλλῳ " δὲ σεμνὸς xat μετάρσιος τρόκος, 
"Ἄλλῳ δὲ δεινὸς εἰς ὁμιλίαν λύγος, 

“Ἄλλῳ δὲ δώροις μὴ μολύνων τὴν χέρα, 
Ὥς σεμνὸν αὐχεῖ καὶ μέγα φρονεῖ μόνος. 
Δοχεῖ δὲ τέμνειν τοῖς πτεροῖς τὸν ἀέρα, 
Ὥς Περσέα πλάττουσιν ᾿Ελλήνων λόγοι. 
"Ev σοὶ δὲ πάντα συνδραμόντα προσδιλέπω 
Τὰ τῶν χαλῶν χάλλιστα, γῆς ἄστρον μέγα 
Τείνει χρατεῖν σε, xaX τίνο; φήσω πλέον ; 
Βοσίλειον μὲν xai γένος σοι xal τρόπος, 
Ἄλλ᾽ οὐδὲν ἧττον χαὶ φρόνησις xal λόγος 
Πάντων χατάρχων, χαὶ βασιλὶς καρδία 
Kpato33a παθῶν, ἡδονῶν ψυχοφθ'ρων. 
Ποῖος δὲ χρείπτων χρημάτων ᾿Αρισ-είδης ; 
Ποῖος Περιχλῆῇς εἰς ἀδωρίαν μέγα: ; 

Ποῖος δὲ Ῥαδάμανθυς ἣ Διὸς Μίνως, 

Ὃς ἐν χρίσει τὰ πρῶτα σοῦ λάδοι γέρα ; 
TÉ; σωφρονῶν τοσοῦτον ᾿Αναξαγόράς ; 
Τούτιυυς μὲν οὖν ἐῶμεν, εἰ δοχεῖ, χάτω, 

Ὡς οὐχὶ πᾶσιν ἐν xa0' ἕν νιχᾷ: μόνον, 

Πᾶσι δὲ πάντα καὶ πλέον πάντων δέ γε 

Τῷ καὶ νομίζειν μηδὲν εἶναί τι πλέον. 

Οὗτοι μὲν οὖν χάτωθεν ὡς πόλου χόνις. 
Ποῖον δὲ τῷ σῷ πρῶτον οὖκ ἔχω λέγειν ; 
Οὕτω με χύχλος σῶν χαλῶν περιτρέχων 
"Apyhv ἐφευρεῖν οὐ δίδωσιν ἢ τέλος. 

Ἕν φθέγξομαι δὲ λοιπὸν ἀρχοῦν xol μόνον" 
Ὡς Φωσφόρον μὲν οἱ σοφῶν φασι λόγοι, 


CARMINA VARIA. 
A Ἰσοδρόμους ζεύξαντα πώλου; ἐν πόλῳ 


Τὺ φὼς χυχλεύειν ἐξ ὁμοζύγου táyov; * 
Ἐν σοὶ δὲ λαμπτὴρ ἀρετῶν ἅρμᾳ βλέπω, 
Ὡς ἡλίου τέθριπτον ἄλλο πυρφόρον, 
Ἰσοζύγως ἀστράπτον, ἣ μᾶλλον στέφος 
Ἐχλάμπον ὥσπερ ἰσοτέμοις μαργάροις. 
"Ἔδει γὰρ οὕτω τὸν τάλαντα τῆς δίχης 
᾿Απανταχοῦ τιμῶντα, χὰν τούτοις μόνον 
ἾἿσον φανῆναι τοῖς ἑαυτοῦ xal μόνοις, 
μἢῆ΄. Εἰς Χριστοῦ γέννησιν. 
Ὃ μητρὺς ἐχτὸς Πατρὸς ἀχρόνου Τέχνον, 
Νῦν πατρὸς ἐκτὸς μητρὸς ἐγχρόνου βρέφος. 
μθ΄. Εἰς ZogoxAéa. 
Δυλῶν τὰ πιχρὰ τῷ γλυχεῖ τῶν ῥημάτων 
᾿Αψίνθιον μέλιτι κιρνᾷ XogoxMi;. 


B p. Εἰς τὸν Χριστὸν, τὴν Θεοτόκον, τὸν Πρόδρο- 


μον καὶ τοὺς ἀγγέιϊους. 
Τὸ φῶς ὁ λύχνος οἱ γνόες καὶ λυχνία 
Ψυχὴν διαυγάζοντες xa βίον Dlécpou. 
px. Εἷς τὴν κοίμησιν τῆς Θεοτόχου. 
Καὶ τὴν πνοὴν ἔγραψεν, οἷἦμαι, ζωγράφος, 
Ei ph θανοῦσαν τὴν κόρην τνποῦν ἔδει. 
Ταφῇ παρῆν σοι χαὶ γραφῇ παρῆν πάλιν 
Υἱὸς, Κόρη, σὸς, ὡς δοχῶ, τῷ ζωγράφῳ. 
'O πνεῦμα σὸν xal χεῖρα vüv τοῦ ζωγράφου 
Kpativ ἔγραψε σὴν μετάστασιν, Κόρη. 
Καὶ πῶς τέθνηχας ἣν σε χαὶ γεγραμμένην 
Δρᾷν δοχοῦμεν τὴν ἀείζωον κόρην 
Οὐχ ἀχριδῶς θνήσχουσαν, ἀλλ᾽ ὑπνουμένην ; 
e Bugs... 


autem nobilis et efata consuetudo, alii apta ad C fulgentem, aut potius coronan splendentem velut 


concionem oratio, alii manus non donis polluta, 
utpote nobilia ambit et alta solum cogitat. Videtur 
alis acrem  salcare, ut Per&eum fingunt Grecorum 
sermones. !n tc autem omnia coucurreutia aspiciens 
inter pulchra pulcherrima, terrz magnum astrum 
te superare nititur, et quid majus dicam? regale 
enim tibi et genus et consuetudo , ecd nihil ceduut 


prudentia et oratio omnibus primoribus, et regale 
pectus devicit passiones, et voluptates animam cor- 


rampentes. Quis autem opibus pr:estantior Aristi- 
des? quis Pericles donorum conteinptu inajor? quis 
Mhadamanthus aut. Jovis Minos in judicando tibi 
primas tollet? quis ἰδ} prudens Anaxagoras ? Hos 
quidem igitur, si videtur, mittemus infra, quod om- 
nes singulos non vincis solum, sed omnibus omnia 
que insunt e$ majora: his reputantur nihil majus 
esse. Isti. quidem igitur inferiores ut cceli pulvis. 
Quale autem in tuo primum non valeo dicere? ita 
me dotum tuarum circulus circumcingens princi- 
pium invenire non sinit aut finem. Uuum dicam 
tandem sufliecre vel solum : uf luciferum philoso- 
phorum sermones ferunt aequales cursu equos in 
celo jangeatem, lucem círcuimducere equalis cur- 
$us velocitate : in te virtutum nitorem eurrum ví- 
deo, ut alium solis igneum quadrigam , :equaliter 


58 eod. ἄλλα, 


squalibus margaritis. Oportebat enim ita justitiae 
laucem ubicunque reverentem, ei!si his tantum, 
vquum videri vel tuis solis. 
98. In Christi orium. 
Qui sine matre immortalis Patris Filius est, 
nuué sine potre matris mortalis natus. 
99. fn Sophoclem. 


Amara expromens suavitate sermonis, al»sip- 


thiuin melli miscet Sophocles. 


100. 1n Christum, Deiparam, | Precursorem δἰ 
| anygelos. 


Lux, lucerna, spiritus, et lampades animam ct 


p vitam Petri illuminant. 


101. In dormitionem Deipara. 

Spiritum descripsisset, ut pulo, pictor, si uou . 
mortuam virginem adumbrare uportuisset. 

Sepulture tice aderat. et. picture. iterum. aderat 
tuus, Virgo, (ilius tui pictoris, ut mihi videtur. 

Mens tua manum nune pictoris dirigeus tuum 
descripsit obitum, Virgo. 

Kt quomedo mortua es, quam depictam agere vi- 
demus immortalem virginem, non vere mortuam, 
sed dompientem ἢ 


903 

δ' Ἢ καὶ πόλον τέθειχε τόνδ: τὸν δόμον, 

δ' "Epyov δὲ χειρὸς ταῦτα μὴ πιστευτέον. 
“Αλλα. 
Οὐχ ** ἔργα χειρὺς ταῦτα, μὴ τις ἐλπίσοι 

᾽Αλλ᾽ οὐρανοῦ κάτεισι Χριστὸς σὺν φίλοις 

Νιχτ φόρον νιχῶσα νοῦν τε xai λόγον. 

ἢ] ὕχει μὲν ἄστροις xal φαεινῷ φωσφόρῳ 

Πόλος, τὰ πρῶτα τῶν χαλῶν φέρει γέρα " 

ἾΑἌλλ᾽ ἐν δόμῳ νῦν ὡς μὲν ἄλλον φωσφόρον 

Τὺν Χριστὸν αὑτὸν, τοὺς δ᾽ ὑπουργοὺς καὶ φίλους 

Κυκλοῦντας αὐτὸν, ἄστρα πάγχαλα βλέπων, 

Αὐτὸς xa0' αὑτοῦ δεύτερα ψηφίζεται. 
Πόλου μὲν αἰθὴρ, ἄστρα, μήνη, φωσφόρος " 

Δόμου δὲ, Σωτὴρ, ἄγγελοι, Μήτηρ, φίλοι. 

Τίς ἰσότης πρὸς ταῦτα ; ποία σύγχρισις ; 

Τὴν ἧτταν εὗρες, οὐρανὲ, πλὴν προσκχύνει. 
Ἢ τοῦ πόλου χάτεισι Χριστὸς εἰς δόμον, 

Ἢ καὶ πόλον τέθειχε τόνδε τὸν δόμον. 

Ἄμφω δὲ μᾶλλον * καὶ χατῆλθε σὺν φίλοις, 

Καὶ τὸν δόμον τέθειχεν οὐρανὸν νέον. 

Κάλλεος ἣν ἔρις, οὐρανὸς ἄστρασιν ηὔχεε νιχᾷν" 
Αἰθὴρ ἀστράπτων ἥτεε πρὸς τὰ γέρα. 

Ὡς δὲ δόμο; προὐδάλλεται Δεσποτιχὴν μόνον αἴγλην, 
"Es6c10 οἷα λύχνος χάλλεα οὐράνια. 

Αστρα μὲν αἰγλήεντα xal ἀστέρας ἠδὲ σελήνην, 
Οὐρανὲ, χαὶ σὺ φέρεις, οἷδα, φαεινότατε. 

, 'Αλλ᾽ ὅτε τόνδε χορὸν, xaX χρυσῆν ἄντυγ᾽ ἀθρήσω, 

Μιχρὰ, λέγω, φαίνεις, καὶ σὺ xat ἠέλιος, 


JOANNIS GEOMETR.E 


A 


pua'. Εἰς εἰχόνα ἀχριδὴ 9. 
Οὐρανοῦ ἐγκατέπαλτο καὶ ἔμπνοον ἔθετο εἰχὼ 
Χριστὸς Ehv ἐνθάδε, Μητέρος, ὡς δὲ φῦων * 
Ὃς δὲ χορὸς νοερὸς περισταδὸν ἄλλοθεν ἄλλος͵ 
Χεὶρ βοοτέη μεγάλα Ψψεύσατο τούσδε τύπους. 
Ὃς πόλον ἐξετάνυσσα xal ἀνδρομέην πλάσα μορφὴν, 
Εἰς δόμον ἀνδρομέαις χείρεσιν ἐγγράφομαι. 
Ταῦτα δ' ὁμοῦ τελέθων, Θεὸς ἅμόροτος, ὕστατα θνητὸς, 
Πλάττω βουληθεὶς, πλάττομαι ὡς ἐθέλω. 
Ὃς δίφρῳ πυρόεντι ἐφέψομαι 73, ὃ; φῶς οἰχῶ, 
Εἰς δόμον ἔστην χειρὶ χαραττόμενος. 
θάμδεε μή τις, ἐν ἀγκαλίδεσσι τιθήνης 
Καὶ τὸ πρὶν φερόμαν, γαστέρα δ᾽ οἶχον ἔχη ἦν͵ 
pup. Εἰς τὸν βίον. 


ἢ Τὴν ἀρετὴν χθὲς εἶδόν ἐν μέσῃ πόλει, 


Μελαμφοροῦσαν xal χατηφείας ὅλην * 

τί δ’, ἡρόμην, πέπονθας ; ἢ δέ Nov ἔγνως, 
Τόλμα, φρόνησις, γνῶσις, ἕν ταῖς γωνίαις, 
ΚΑγνοια δ' ἄρχει καὶ μέθη καὶ δειλία. 


epY. Εὐχή. 
"AvaE, ἄνασσα, δεσπότας ἐμοὺς λέγω, 
Τί μέχρι πολλοῦ δοῦλον ἡμελημένον, 
Ἐριμμένον με παντελῶς, παρειμένον 
Φίλων, ἀδελφῶν, σνγγενῶν, βίου, λόγον, 
Ἕξω μὲν χόσμου παντὸς ὄντα, πλὴν φθόνου 
Μόνου κατευτρυφῶντα, xal γέλωτά με 
Προχείμενον βλέποντες, εἰς ὕδριν μόνον 


hancce zdem, opus esse manus non credendum (Σ contemplor, parum splendes, dico, tu, non minu 


est. 

Non opera mauus sunt. ista, ne quis crediderit : 
sed e celo Christus descendit cum amicis in zedes 
vincentes Nicephori mentem et sermonem. Splendet 
quidem astris et conspicuo sole ccelum, primum- 
que pulebritudinum loeum tenet. Sed in zdibus 
istis velut alium solem, Christum ipsum, $uos 
cooperatores ei amicos circumdantes eum, ut astra 
splendentia cernens, ipsum conira $e seeundum lo- 
eum decernit. 

Coli quidem xtler, astra, luna, sol ; zedium au- 
tem, Salvator, angeli, Mater, amici. Qus paritas 
ad ista ? qux comparatio? Victum es, ccelum, atta- 
men adora. 


quam 580l. 
141. In effigiem veram. 


E colo descendit, et viventem posuit hic Chri- 
&tus suam effigiem, Matris, ut et amicorum ; qui 
autem coetus spirituum alter circeamfanditur aliunde 
venieus, manus mortalis multum imitaia est has 
figuras. 

Qui coelum extendi et bumanam finxi formam, ia 
sedibus humanis manibus representor. Hsec autem 
simul cum sint, Deus immortalis, postea mortalis, 
fingo ut volui, fingor ut volo. 

Qui currvi iguito insideo, qui lucem habito, in 
sedibus steti manu adumbratus. Ne quis stupest, ia 
ulnis nutricis antea ferebar, et ventrem domen 


Vel Christus e coelo in hanc sdem descendit, vel b habebam. 


celum ipsum hanc sedem posuit. Utrumque potius : 
et descendit cum amicis, et sedem posuit coelum 
novum. 


Pulchritudinis erat ceriamen, coelum cum astris 
vincere volebat, zther fulgurans principatum ro- 
gBabat. Ubi autem zdes opposuit tantum Domini 
splendorem, exstincl suut, ut lucerns, coelestes 
pulchritudines. 

Astra quidem splendentia, οἱ stellas, et lunam, 
colum, tu obtines, $cio, conspicuum. 

Sed cum hunc chorus, et. aureum circulum 


149. In vitam. 

Virtutem beri vidi in urbe media obseuratam εἰ 
luetu plenam. Quid autem, rogavi, expesta es? lih 
veco : Nune nueti, fortitudo, prudentia, scientia, ia 
angulis latent ; regnat autem ignorantia, ebrieta 
et vecordia. 

143. Oratio. 

Rex, regina, dominos meos dico, quid tanto tem- 
pore servum neglectum, lacessitum me undique, 
privatum amicis, patribus, parentibus, coaversa- 
tione, sermone, ab omni mundo exsules, sed t- 


** Sic. ipse pocta videtur hos versus immuiasse, 75 àxpi6zc cod. 7 Leg. ἐφέζομαι. 18 Leg. ἔχοι, 








995 

Φὺς γὰρ νόμος σὸς τοῖς ἐφημέροις, Λόγε. 
Qi γῆ; ἕνοιχοι, γνῶτε τὴν ἴσην χρίσιν " 
ὶ Ἰὸοὺ πέρας γὰρ ἔσχε τῶν τολμημάτων 
[14; δυσσεδὴς, ὃς οὐ διδάσχεται χρίσιν, 
᾿Οὐδ᾽ ὀρθὸν οἷδεν ἔργον ἐν γῇ xat λόγον, 
*"Horpade Χριστὸς, δυσσεδὴς πᾶς ἐῤῥέτω" 
Ὡς αἰσχρὸν ὄμμα δόξαν ἁγνὴν οὖχ ἴδῃ. 

᾿ Ὡ; ἣν χρχταιὸς σὸς βραχίων, Χριστέ μου" 
Καὶ τοῦτον οὐχ ἤδεισαν οἱ τολμητίαι" 

Πλὴν γνόντες οἱμώζουσι, καὶ σὺν αἰσχύνῃ 
Ζῆλος χαθέξει λαὸν ἣγριωμένον. 

Καὶ λήψεται πῦρ ὡς τροφὴν ἑναντίους. 

"Q; πᾶν χαλὸν δέδωχας, εἰρήνην δίδου, 

Σὸν πλάσμα, Πλάστης, ἐξαναπ)άσαις τάχος" 
Οὐχ ἴσμεν ἄλλον πλὴν μόνου σοῦ Δεσπότην. 
Ὡς οὐ πάλιν πνεύσουσιν οἱ τεθνηχύτες, 

Οὐδ’ ἰατροὶ σώτουσι νεχροὺς ἐκ τάφον. 

'Av0* ὧν ἐπάξεις, ἐξολοθρεύσεις, pns 

Πᾶν ἄρσεν αὑτῶν "", xat χατάξεις εἰς τάφον. 
Τοῖς γῆς χραταιοῖς δεινὰ πρόσθες, Χριστέ μου, 
Πρὸς σὲ βλέπουσιν οἱ φόδῳ πεφριχότες " 

Πα: δευτιχὴ σὴ ἑῥάόδος εἰς μιχρὸν δέος. 
Τίχτουσαν ὥσπερ ἔσχεν ὠδὶς χαὶ μόγος, 
Δριμύς τις ὀξὺς ῥήγνυσι, βοᾷ μέγα. 

Καὶ σὴ χατέστη μοῖρα τοιουτοτρόπως, 

Τὸν σὸν qó6ov συνέσχε γαστρὶ xapblas, 
Ὥδινε, τίχτει πνεῦμα τῆς σωτηρίας. 

Οὐδὴ πεσεῖται πᾶς τις ὁ βλέπων ἄνω, 

Οἱ γῇ πεσοῦνται τῇδε προστετηχότες, 
ΤΙνεύσουσι vexpo*, xal παλαιῶν μνημάτων 


lux enim lex tua. mortalibus, Verbum. Terre iu- C 


cole, cognoscite justum judicium. Ecce enim ter- 
minum habuit facinorum omnis impius, qui non 
, discit justitiam, neque rectum novit in terra opus 
et verbum. Fulguravit Christus, impius omnis 
abeat ; ut turpis oculug gloriam puram non videat, 
Cum erat validum bracbium tuum, Christe mi, et 
illud non cognoverunt facinorum osores ; sed nos- 
ceutes lamentantur, et cum pudore invidia occu- 
pabit populum efferatum. Et absumet ignis ut 
cibum adversarios. Qui omne bonum dedisti, pacem 
dona, tuum opus, Creator, cito restaures; non 
novimus alium praeter te solum Dominum. Cum 
non rursus respirabunt jam mortui, neque medici 


JOANNIS GEOMETR.E£ 


| 936 
A Οἱκήτορες λείψουσιν SG) past λίδους * 
Πλησθήσεται δὲ χαρμονῆς πᾶσα xvlate. 
Ἴαμα πᾶσι τοῖς βροτοῖς fj σὴ δρόσος * 
Μόνη πεσεῖται δυσσεδῶν χατοιχία. 
Ἰωγὰς 


ξη΄. Ὠδὴ ζ΄. -- "Ex θηρὸς ἐκραύγασεν 
τάδε. 


Πρὸς Κύριον χέχραγα συσχεθεὶς πόνοις 
Καἀχεῖνος εἰσήχουτε καὶ φθάνει τάχος. 
"Hxoucs χρανγῆς χοιλίας ἐχ ταρτάρου. 
Ῥίψας θαλάσσης εἰς βάθη με χαρδίας 
Κυχλοῖ ποταμοῖς, ὑδάτων πλῆθος χέει, 
Ἰχνούμενόν μου πνεύματος καὶ χαρδίας " 
Ἑμοῦ διῆλθε πάντα τῶν σῶν χυμάτων * 
"Ἔφην ἀπῶσμαι, Χριστέ μου, σῶν ὁμμάτων * 
"Y6wp χατέῤῥει τῆς ἐμῆς ψυχῆς μέχρι " 


Bj “Αδυσσος ἐσχάτη με χυχλοῖ τὸν τάλαν. 


Σχισμαῖς πετρῶν ἔδυσα xal γῆς πυθμένας 
ρχησα, μοχλοὺς εἶδον ἀῤῥήχτους πάλαι. 
᾿Αλλ᾽ Ex φθορᾶς φῶς ἡ ζωή. μου βλεψάτω, 
Σὲ tty γλυχεῖαν τῶν ὁρώντων ἡμέραν, 

Ὡς ἐχπνέειν ἔμελλον, ὡς λιπεῖν βίον, 
᾿Ανετπερώθην νῦν λαχὼν τὸν Δεσπότην" 
Ἐμὴ προσευχὴ πρὸς θρόνον τὸν σὸν δράμοι, 
Καὶ σοῖς ἀχράντοις εὐθὺς ὡσὶν ἐμπέσοι. 
Ἔλειψαν ὡς Datov αὐτῶν οἱ μάτην 
Λαλοῦντες ἣ φρονοῦντες οἱ πλέρεις φθόνου, 
Ἐγὼ 6$ θύτω δόξαν, αἶνον χειλέων, 

Δάχρυ, προσευχὴν, συντριδὴν τῆς χαρδίας " 
Καὶ πάντα δώσω θᾶττον ὡς ὑπεσχόμην, 

Σοὶ σῶστρα τίνων τῷ χρατοῦντι τῶν ὅλων. 


rent saltando lapides. Implebitur autem lati 
universa creatio. Sanatio omnibus hominibus τος 
tuus ; sola decidet impiorum habitatio. 


168. Canticum Vl. — E pisce clamavit hec Jonas : 


Ad Dominum clamavi tribulatione oppressus ; et 
ille exaudivit et cito adjuvit, audivit clamorem 
e ventre inferi , projiciens me in profundum 
cordis maris, fluminibus circumdat, aquarea 
multitudo fluit spiritum meum ct cor inundans; 
in me transierunt. omnes fluctus tui. Dixi : Abje- 
ctus sum, Christe, ab oculis tuis; aqua impett a« 
usque ad animam, abyssus profunda me miserom 
vallat. In scissuris petrarum quievi, et terre las 


salvabunt mortuos e sepulero : hos contra quos p damenta babitavi, vectes jamdudum immotos vidi. 


ingressus es, destrues, bellum omnia ob illis tulit, 
ei in sepulerum deduces. Potentibus terre ssmva 
. profer, Christe mi, qui in te aspicient timore tre- 
pidantea : correctionis tuz virga in levem metum. 
Velut parientem premit dolor et cruciatus, asper 
aculeus pungit, multum clamat. Et eodem modo 
(aa hereditas constituta est, tuum timorem eon- 
cepit corde in intimo, doluit, parit salutis spiri- 
tum, ad humum cadet omuís qui sursum aspicit, 
cadent qui terrz huic adhzrcent, respirabunl mor- 
tui, et antiquoram mouumentorum incolz dese- 


1* αὖτ (sic). 


Sed e corruptioae lucem vita mea aspiclat, te dul- 
cem cernentibus diem, quia exspirare debui εἰ vi- 
tam linquere, nunc alis sublatus. sum  Domisan. 
sortitus. Mea osatio.ad thronum tunm perveniat, et 
tuis sancfis auribus statim audiatur. Dereliquerun 
Ut suam misericordiam qui frastra loquuntur su 
cogitant, invidia pleni. Ego autem gloriam immo- 
labo, labiorum laudem, fletum, orationem,  couiri- 
tionem cordis ; etomnia dabo citius quam promisi, 
tibi vota. pro salute solvens universorum Regi. 


999 

Τὴν ἐντροπὴν λάθοιεν οἱ τολμητίαι. 
Δύήψοιτο δεινὰ, δεινὰ τοὺς εἰργασμένους '*. 
Δήψοι τὸ πρόσωπον αὑτῶν αἰσχύνῃ * 
Πάσης πέσοιεν Ex δυναστιχῆς βίας, 

Καὶ συντριδείη πᾶν τὸ τῆς ῥώμης Χχράτος. 
Γνώτωσαν ὡς σὺ Κύριος Θεὸς μόνος, 
θεὺς χραταιὸς, γῆς Oir δόξης ὅλος. 

Οἱ τρεῖς μὲν οὕτως εὐσεθεῖς νεανίαι. 

θὲ δ᾽ ἐμδαλόντες εἰς χάμινον τοὺς νέους, 
Βάλλοντες οὐχ ἔλειπον οἷσπερ τὴν φλόγα 
E!c ὕψος ἦρον, Extxaxi; πυργουμένην. 
ἘΣ ἑπτὰ πηχῶν ἕδρεμε τὸ πῦρ μέγα, 

Ἢ φλὸξ ἐχεῖτο, καὶ διέτρεχε χύχλῳ, 
φλέγει δὲ πάντας ὥσπερ εὗρε καὶ χύχλῳ, 
Δεινοῦ τυράννου δημίους ὑπηρέτας " 

Καὶ συγχατῆλθε τοῦ Θεοῦ παραστάτης" 
Οὗτος ῥαπίζει τὴν χάμινον κυχλόθεν 
Φαιδρὸς, ῥιφεῖσι τοῖς νέοις εἰς τὴν φλόγα, ᾿ 
Ὃς ἐχτινάσσει τῆς χαμίνου τὴν φλόνα, 
Μέσον δὲ πνεῦλα τῆς χαμίνου πνεῖ δρόδου 
Ψύχον τι 5 τερπυὸν χαὶ ovplyov ἡρέμα. 
Tb πῦρ μερισηὲν φῶς παρεῖχε τοῖς νέοις * 
Τὸ χαυστιχὸν δὲ τοῖς ἀνάψουσι μόνοις, 
Συνεῖχεν ὡς; θάλα"λος ἡδὺς τοὺς νέους, 
ἜἜφλεξεν οὐδὲν, οὐ παρηνώχλησέ τι, 
Δεσμοὺς ἔχαυσε, τῶν τριχῶν. ἀπέσχετο. 
Γότε χροτη)ῦντες εὐσεδῶς ol τρεῖς ἅμα 
Μιᾷ τε γλώσσῃ χαὶ μιᾷ προθυμίᾳ 
Πλέχοντες ἦσαν alvov, ὕμνουν, εὐλόγουν, 
Εἴχον χορείαν, ἧδον εὐχαριστίαν. 


mala invadant mala operantes; operiat faciem eo- C 


rum confusio; cadant omni potentis tue vi, εἰ 
conteratur roboris illorum omnis virtus. Cogno- 
scant quia tu Dominus Deus solus, Deus potent, 
universam per terram gloria universus. 

Tres quidem juvenes ita pie cantabant. qui au- 
ter; injecerant in fornacem juvenes, non cessabant 
immittere materias quibus flamma in altum se at- 
tollebat, septies ut. turris exsurgens. Septuaginta 
cubitorum ignis altuy rugiebat, flamma effusa est et 
circumacta, consumit autem omnes quos circum in- 
verit, sevi tyranni publicos ministros : ct descendit 
Dei assistens angelus ; percutitque in circulum 
fornacem conspicuus, immissis Juvenibus in ignem, 
et excutit ih fornace flammam, mediumque spiri- 
tum in fornace spirat quasi roris spiritum | Jucnn- 
dum et leniter sibilantem. Ignis divisis lucem ju- 
venibus praestitit, ardoremque solis incendentibus ; 
excepit at mollis thalamus juvenes, non eos. com- 
bussit, neque quidquam molestie attulit; vincula 
creavit; ab:eoram capillis abstinuit. Tunc pie 
plaudentes tres simul juvenes una lingua et uno 
ardore conjuncti cantaverunt laudem, hymnum ce- 
einerunt, benedixerunt, choream egerunt, actionem 
gratiarum exprompserunt; et. bsec suavibuse la- 
bris dixerunt : Quam benedictus, quam laudabilis, 


? oyacp. cod. 5 ψύχοντι cod. 


JOANNIS GEOMETR.E 


A Και ταῦτα τερπνῶν ἐξεφώνουν χειλέων * 


Ὡς εὐλογητὸς, ὡς ὑμνητὸς, ὡς μέγας 
Θεὸς χραταιὸς, Κύριος παντοχράτωρ ! 
Θεὸς παλαιὸς τῶν πάλαι γεννητέρων, 
“ψηλὸς, ὕψους παντὸς, αἰώνων ἄνω, 
Καὶ χλῆσις εἰς ἄπειρον αἰώνων τέλος, 
Νιχῶσα δόξαν, ὕμνον, ὕψος xol χρόνον. 
Βλέπων ἄνωθεν τῆς ἀδύσσουν πᾶν βάθος " 
Θρόνῳ Χερουδὶμ ἐγχαθήμενος φλέγων, 
Ὡς εὐλογητὸς, ὡς ὑμνητὸς, ὡς μέγας 1 
Ὃν εὐλογοῦσιν οὐρανοὶ γῆ xal νόες " 
Ὡς εὐλογητὸς, ὡς ὑμνητὸς, ὡς μέγας! 

po. 'Qóà H. 
Τὰ χειστὰ, τὸν κτίσαντα Χριστὸν εὐλόγει, 
Ὑψοῦτε, δοξάζοιτε, μέχρι τερμάτων. 
Tlóxoc Θεοῦ, νόες τε, τὸν Θεοῦ Λόγον 
Ὑ ψοῦτε, δοξάζοιτε μέχρι τερμάτων. 
Λπαν τὸ ῥευστὸν, πᾶσα τῶν ἄνω φύσις, [ὑψοῦτε 
ἤΛστρων, σελήνης χάλλος, ἡλίου φάος, [ὑψοῦτε] 
Πᾶν πνεῦμα, xal πᾶς ὃμῦρος ἣ πᾶσα δρόσος, [ὑψοῦτε] 
Καύσων, ψύχος, πῦρ, καῦμα καὶ φλὸξ ἡλέου, [ὑψηῦτι] 
Φῶς xai σχότος, πῦρ ἡδὺ, φέγγος ἡμέρας, [ὑζοῦῃ 6. 
Πάχναι, χεραυνοὶ, χιόνες, πάγοι, νέφη, [ὑψοῦτε | 
"Op», λόφοι, γῆ πᾶσα, πᾶσα yt φύσις, [ὑψοῦτε] 
Πηγαὶ, θάλασσα, τῆς ὑγρᾶς πᾶν θηρίον, [ὑψοῦτε] 
Θῦται, προφῆται xal λάτραι, νεωχόροι, [ὑψοῦτε] 
V'oyaX δικαίων, αἱ πνοαὶ τῶν χειμένων, [ὑψοῦτ] 
Οἱ ζῶντες ἀγνῶς, οἱ ταπεινοὶ xapbta, [ὑψοῦτε) 
᾿Ανανία τε Μισαΐϊλ, "Aqapla, [ὑψοῦτε) 


quam magnus est Deus potens, Dominus universorum 

Rex ! Deus antiquus antiquorum patrum altissimes, 

supra altitudinem omnein, et omne szculum, et vo- 
men ejus in infinitam seculorum seriem, gloriom 
superans laudem altitudinem et tempus. Ex slt 
intuetur abyssi profunditatem, throno cherubia 
flamineo insidet, Quam benedictus, quam laudabilis, 
quam magnus! queni benedicunt cceli, terra et mare: 
quam benedictus, quam laudabilis, quam magnes | 

170. Canticum VIII. 

Creata, Creatorem Christum benedicite, exaliste 
glorificate usque ad extrema. 

Colum Dei, spiritusque, Deam Verbum ἐσ δῖοι, 
gloriflcate usque ad extrema. 

Omne fluidum, omnis superna natora, exaltat: 
astrorum, lunse pulchritudo, solls lumen, exaltat; 
ownis spiritus, omnis imber, omnis ros, exaltat; 
aestus, frigus, ignis, calor et flamma solis, exaltate; 
lux ettenehrz,, jucunde ignisdiei, splendor, exaltste; 
glacies, fulmina, nives, gelu, nubes, exaltate ; montes, 
colles, omnis terra, omnis terrse natura , exaltate; 
fontes, mare, aquarum omnia animantia, exaltate; 
sacerdotes, propbetze et famuli, neocori, exaltate; 
animse justorum, spiritus jacentífum, exzaltate ; qui 
vivitis easte, qui corde humiles estis, exaltsie; 
Anania, Misael, Azaría, exaltate. 


190] 


COSME VESTITORIS 


Dei assidua ; mulier, quz per concordiam animi A τοῦ Θεοῦ προσχαρτεροῦσα' γυνὴ Ev Ópovolg ψυχῆς 


corporisque temperantiam pari semper cum viro 
suo sopientia enitebat. Secundum enim (primam 
illam mulieris) formationem ex eo, qui datus ipsi 
conjux 3 Deo fuit, os illud viri ab omni detrimento 
servavit integrum, conjugalem nempe illi affe- 
ctum propter amorem Dei sartum tectumque custo- 
diens. 

IV. Nou. enim in perniciem viri, ut olim Eva. 
versa est; sed adjutricem se illi prebuit tum per 
jugem virtutum exercitationem, tum p^r preces 
quotidie ad Deum effusas. Nam pari studio ambo 
illi conjuges precibus e desiderio prolis insiste- 
bant, non secus atque agricola simul cum uxore 
sua asperam terram diligenter excolentes,dum pro- 
jiciunt semen, uberem fructum consecuturos se per 
precationes exspectant. Non instar ἔνα cum Ádam, 
versabatur cum viro suo, sed veluti ipsi comes in 
operibus Deo acceptis, ac simul cum eo in bene- 
factis spiritualibus collaborans ; atque ut portio viri 
prorsus bona, conaubii fructum ipsi eximium pro- 
tulit, Et profecto Eva quidem propter arboris fru- 
ctum universo mundo causam se maeroris praebuit ; 
at conjux Joachimi Anna per fructum uteri gaudio 
Creatori fuit. 

V. Oinnibus porro exploratum est, Marie Dei 
Genitrici faustum illud nuntium delatum fuisse in 
Galilea gentium, in. domo Josephi Fabri, qui ad 
eludendas diaboli machinationes datus etiam Virgini 


xal σωφροσύνης σώματος τὸ μονότροπον ἀεὶ τῆς 
γνώσεως μετὰ τοῦ ἀνδρὸς χτησαμένη. Κατὰ γὰρ τὴν 
πλάσιν τοῦ συζευχθέντος αὐτῇ παρὰ τοῦ Θεοῦ, τὸ 
δατοῦν διέσωσεν ἀσυντρίπτως τοῦ ἀνδρὸς, διὰ τὸ φι- 
λόθεον τὸ φιλάνθρωπον αὐτῷ παραφυλάττουσα τῆς 
ξυνωρίδος. 


Δ'. Οὐ γὰρ βλαπτικῶ:;, ὡς ἡ Εὖα, μετεκοιήθη, 
ἀλλὰ βοηθὸς τῷ ἀνδρὶ συνηρμόσθη ἐπέ τε τοῖς τῶν 
ἀρετῶν πολιτεύμασιν, ἐπί τε ταῖς διὰ τὴν πρὸς Θεὸν 
ἱκεσίαις. Ἴσως γὰρ οἱ δύο περὶ τὴν δέησιν τῆς ἐπι. 
θυμίας ἀπέχαμον τοῦ téxvou: χαθ᾽ ὄν τρόπον γεωρ- 
γὲς ἅμα τῆς αὐτοῦ γυναιχὸς, χώραν χαλλιεργήδσαν- 
τος yíp3ov, τὸν σπόρον χαταδαλλόμενοι, τὴν sbge- 
ρίαν τῶν χαρπῶν ἐπιτυχεῖν δι᾽ εὐχῆς ἄπεχ αι. 
Οὐχ ὡς ἡ Εὔα συζήσασα τῷ ᾿Αδὰ., ἀλλ᾽ ὡς συνερ. 
γὺς εὐχαριστίας, καὶ συμπονοῦσα μετ᾽ αὑτοῦ tal; 
Ψυχικαῖ; εὐεργεπδίαις" xal ὡς; ἀληθῶς ἀγαθὴ μερὶ; 
τελεσφορήσασα τὴν χοίτην τῷ ἀνδρί. 'H μὲν γὰρ 
Εὗα διὰ καρπὸν φυτοῦ τῷ χόσμῳ λύπης ἐγένετο πρό- 
ξενος" 1j δὲ τοῦ Ἰωαχεὶμ Ἄννα διὰ χαρπὸν χοιλίας 
τῷ Κτίστῃ χεχρημάτιχεν χαρά. 


Ε΄. Πᾶσιν μέντοι γνωστὸν, ὡς ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ τῶν 
ἐθνῶν ἡ Θεοτόχος εὐηγγελίσθη Μαρία ἐν τῷ eizy 
«οὔ τέχτονος Ἰωσῆῳ, τοῦ καὶ χρηματίσαντος, κατὲ 
συναρπαγὴν τοῦ διαδόλου συζύγου τῆς Παρθένου, 


conjux fuerat. Àt rursus compéttum est, ipsam (, Εὔδηλον δὲ πάλιν, ὅτι ἐν Βηθλεὲμ γεγέννηκεν τὸν 


Christum peperisse in Bethleem ; quandoquidem 


hzc ipsa urbs, habita matris ratione, etiam patria . 


ipsius erat, prouti sermo inferius demonstrabit ; 
nam paterna cjus domus Hierosolymis erat, qu: 
circeumncingebat probaticam, ut vulgo appellabatur, 
piscinam (1), in qua Christus ac Deus noster para- 
]yticum a triginta et octo annis ibi jacentem sur- 
gere jubens sanavit; velut qui ex illa. domo alle- 
gorice egressurus erat pastor ovium rationalium. 
Deinde et in illius aqu: piscina symbolice expres- 
sam novimus baptismi gratiam; nam et diuturni 
erroris zgritudo, quz, non secus ac in corporis 
membris (ieri solet, animas hominum quadam veluti 
paralysi debilitaverat, purificante Spiritu per aquam 
sanata est ; quemadmodum etiam in figura Bethleem 
eum eernimus, qui fermentatus est spiritualis panis 
vita. lbi Cliristus et sub angeli specie visus est 
Abrahz, qui pariter in forma angeli cum Jacobo 
luctatus est. Ipse est enim, qui ad evangelizandum 


(1) Paternsm Deiparze domum eodem modo dc- 
signat. etiam S. Joannes Damascenus, inquiens 
(De Fid. Orthod. lib. iv, cap. 14) : Itaque gratia 
(nam hoc sonat Ánne vocabulum) Dominam perit 
(id enim Murie nomine significatur, que vere omnis 
creature domina facta sit, cum. mater Creatoris ex- 
stitit) ; nascitur auem in domo prebatice Joachim, 
atque ad templum adducitur (Τίχτεται δὲ ἐν τῷ τῆς 
πρ'δατιχῆς τοῦ Ἰωαχεὶμ οἴχῳ, καὶ τῷ ἱερῷ προα- 
ἀγεται). Ad quem Damasceni locum lise. adnotat 
Lequinius (in not. ad ἢ. 1.) : Nascitur autem in 


Χριστόν" ὅτι xal πατρὶς αὐτῆς αὐτὴ ἢ πόλις ἐτύγ. 
χανεν ὡς ἀπὸ μητρὸς, χαθὰ πλραχατιὼν ὁ My« 
παραστήσει. Ὃ γὰρ κατριχὸς αὐτῆς οἶχος, ὁ τὴν 
προδατικὴν περιχλείων ἐν Ἱερουσαλὴμ ὑπῆρχεν, ὡς 
λόγος εἰπεῖν, κολυμδήθραν, ἐν Jj τὸν ἐν τριάποντε 
xal ὀχτὼ χρόνοις χαταχείμενον παραλυτιχὸν ὁ Χρι- 
στὸς χαὶ Θεὸς ἡμῶν ἐθεράπευσεν ἐξεγείρας, ὡς ἐξ 
ἐχείνου μέλλων τοῦ οἴχου ἐχπορεύεσθαι συμόδολικῶς 
ποιμὴν τῶν λογιχῶν προδάτων. Εἶτα χαὶ διὰ τῆς 
ἐχεῖσε τοῦ ὕδατος χολυμδήθρας τοῦ βαπτίσματος 
προτυπωθῆναι τὸ χάρισμα" xal γὰρ χρονίας πλάνης 
$ νόσος τὰς τῶν ἀνθρώπων, ὡς kv τάξει μελῶν, 
παραλύσασα ψυχὰς, χαθάρσει τοῦ πνεύματος δι 
ὕδατος ὑγιώθη" ὥσκερ καὶ ἐν προσώπῳ τῆς Βτϑ)εὲμ 


D, ἄρτος ἐξυμώθη ὁ νοητὸς τῆς ζωῆς. Ἔνθα καὶ ὁ 


Χριστὸς ἀγγελοφανὴς ὑπεδείχθη τῷ ᾿Αδραὰμ, ὁ κεὶ 
τῷ Ἰαχὼδ προσπαλαίσας ἐν ἀγγῶλου μορφῇ. Αὐτὲς 
γάρ ἔστιν ὁ ἐλθὼν εὐαγγελίσασθαι τοῖς μαχρὰᾶν κεὶ 
«οἷς ἐγγύς' αὐτός ἐστιν τὸ εὐαγγέλεον τῆς διχαιοσύ- 


domo probatice : koc est in edibus  pecnariis. Pre- 
baticee nomen gracum servavi propter. celebre tem- 
plum sancta civitatis, quod Probatica mn ant, is 
quo Damascenus sermones habuit in. Natali B. Vir. 
ginis. Ibidem aiunt, probaticam illam piscinam fnine. 
ΑΙ nullam prorsus domum Hierosolymis post. esci- 
dium stetisse locupletissimus est testis Josephus, etc. 
Verum qua habet Cosmas, suadent, appellationem 
«ἧς προδατιχῇφ nihil ad templum Virginis aut. δὲ 
domum, quz superstes manscrit excidio 

mítauo, pertinere. 


[42 


LEO PATRICIUS ΙΝ GENES. 





102) 


AEONTOX IIATPIKIOY 


EPMIINEIAZ ΕἸΣ ΤΙΝ l'ENEZIN ἈΠῸ AJIAeOPON IIATEPON. 


LEONIS PATRICII 
EPITOME INTERPRETATIONIS ΙΝ GENESIN EX VARIIS PATRIBUS. 


Y.vpets theologism non instituit propter spiritua- À Οὐ προτέταχε θεολογίαν ὁ Μωσῆς διὰ τὴν νη πιότητε 


lem eorum jafsatism, sed creationem ait factam ne 
exm po» Deo haberent homines. ldeo de angelo- 
nem crexítene silet ne deificarentur; nec usque ad 
Aor;hem leges angelum alicubi missum. 


(nad quidam sngelos aiunt colo et terrse prseex- 
sitiese, sí cum colo creatos, cum in loco sintet 
eme leco esse demonstrari non possit, circum- 
serigti enia sunt. 

Qued non decet Deum aquas tunc fecisse; sed in 
Sabio, iaquit, quia ia sex diebus Dominus Deus 
feeit cetjum et lerram et mare et omnia quz in eis 
sum 

Quod si Deus lucem creavit, non item tenebras: 
esatraria enim sunt; contraria autem non sunt, 
sed i|mx quidem substantia, tenebre ascitilium 
quid ; celi enim et terr obumbratio sunt; secun- 
dum genüiles, umbra terra. 

Quod Spiritus qui ferebatur aer est physicus su- 
pra aqmass exsistens, cujus naturam mobilem et 
lfluxam heme demoustrant verba ferebatur ei supra. 
Quod xatem Spiritum Dei dicit, audi David : Fla- 
iit Spirüns ejus, id est Spiritus Dei, et fluent aque; 
e& Demini est terra et plenitudo ejus*; εἴ, Ceelum 
cmii Demino ?. Quidam autem hoc de Spiritu san- 
cte untelliqunt ; vox autem ferebatur, id est quasi in- 
cnhahet aquis et eas vivilicabat. 


Qued propter hoc dicitur : Vidit Deus quia erant 
bana, ne quis vitaperare auderct qua divina senten- 
um tesa dixerat. 

Quad due celi sunt : unum in principio factum, 
alerwme ex aquis formatum; id est unum ex non 
enia, alterum es jam exsistentibus. 

Quad ἰδού, Landate, coli celorum, et aqua. que 
.me smpamént, piures coelos non inducit; sed He- 
vmemumr disleatme aea solet voces celum et aquam 
w—ramidam- enquümere : ut nec Graci Athene εἰ 
Tig ; οὐασαοδιασδον Delphum dicit, sed Delphos ; 
e& um aumeninmm egli veritatem ratam facit. 


' Pai cansam, ΠΕ. " Pual. χει, *. * Psal. cxuin, 16. 


αὐτῶν, ἀλλὰ τὴν χτίσιν λέγει γενητὴν, διὰ τὸ Gd 
αὑτὴν μὴ ἔχειν τοὺς ἀνθρώπους" διὰ τοῦτο περὶ ἀγγί- 
λων οὐκ εἶπε χτίσεως, ἵνα μὴ θεοποιηθῶσιν αὐτούς : 
οὐδὲ μέχρι τοῦ ᾿Αδραὰμ εὑρήσεις ἄγγελον πεμφθένιε 
που. 

" Ὅτι οὗ μὲν προθπάρχειν λέγουσιν ἀγγέλους obpe- 
γοῦ χαὶ γῆς * οἱ δὲ σὺν αὐτῷ γεγενῆσθαι, ἐπεὶ χαὶ ἐγ 
τόπῳ εἰσί " χαὶ ἄνευ τόπου εἶναι τούτους οὐχ ἂν b» 
δέχοιτο * περιγραπτοὶ γάρ εἶσιν. 

"Ost οὐ διδάσχει ὅτι xal τὰ ὕδατα E ποίησεν ὁ θεὰς 
ἐνταῦθα * ἐν δὲ τῷ Za66ácy, φησὶν, ὅτι ἐν ἕξ ἡμέ. 
ραις ἐποίησε Κύριος ὁ θεὸς τὸν οὐρανὸν, καὶ τὴν γῆν͵ 
καὶ τὴν θάλασσαν, xal πάντα τὰ ἐν αὑτοῖς. 

Ὅτι εἰ τὸ φῶς ὁ Θεὸς ἐδημιούργησεν, οὐκ αὐτὸς 


B τὸ σκότος - ἐναντία γάρ" οὐκ ἔστι δὲ ἐναντίι,, ἀλλὰ 


τὸ μὲν οὐσία, τὸ δὲ συμδεδηχός ἐστιν " οὐρανῶ 
γὰρ xoi γῆς ἔστιν ἀποσχίασμα " ὡς δὲ οἱ ἕξω, exà 
γῆς. 

Ὅτι τὸ Πνεῦμα ὃ ἐπεφέρετο, ἀὴρ ἔστιν 6 φυσικὸς 
ἐπάνω ὑδάτων ὥν' διχαίως δὲ καὶ τὸ &xecépsto τότι 


ἀπάνω δηλοῖ xai κινητιχὸν αὐτοῦ χαὶ ἄστατον " ὅτι 
δὲ Θεοῦ αὐτὸ λέγει, ἄχουε τοῦ Δαδίδ- Πργεύσει τὸ 
Πνεῦμα αὑτοῦ, ἤγουν τὸ νεῦμα τοῦ Θεοῦ, καὶ 
ῥυήσεται ὕδατα. Καί" Τοῦ Κυρίου ἡ γῆ καὶ τὸ 
αλήρωμα. Kal* Ὃ οὐρανὸς τοῦ οὐρανοῦ τῷ Κυ- 
ρίῳ. Οἱ δὲ, περὶ τοῦ παναγίου Πνεύματος τοῦν 
νοοῦσι " τὸ δὲ ἐπερέρετο, ἀντὶ τοῦ, ὥσπερ ἑπωάζον 
περιέθαλπε καὶ ἐζωογόνει τὰ ὕδατα. 

Ὅτι διὰ τοῦτο πρόσχειται, ὅτι εἶδεν ὃ Θεὸς ὅπ 
καλὰ, ἵνα μηδεὶς δύνηται ψέξαι ἃ ἡ θεία ψῆφος dx 
καλά. 


Ὅτι δύο οὐρανοΐ εἶσιν, εἷς 6 ἐν ἀρχῇ γεγονὼ:, καὶ 
ἕτερος ὁ ἐξ ὑδάτων συνεστώς * ὥστε ὁ μὲν ἐξ οὐχ ν- 
των, ὁ δὲ ἐξ ὄντων. 

Ὅτι τὸ, Εὐ.1ογεῖτε, οἱ οὐρανοὶ τῶν οὐρανῶν, xs 
«ὁ ὕδωρ τὸ ὑκεράνω τῶν οὐρανῶν, οὐ πολλοὺς οὐρανοὺς 
λέγει, ἀλλὰ ἡ "E6paluv γραφὴ τόν τε οὐρανὸν καὶ τὸ 
ὕδωρ οὖκ οἶδεν ἑνιχῶς ὀνομάζειν’ ὥσπερ οὐδὲ ol Ἕλλη- 
νες τὸ ᾿Αθῆναι, χαὶ τὸ Θῆδαι" καὶ τὴν Δειλρὸν πόλιν 
οὐδεὶς λέγει, ἀλλὰ Δελφοὺς λέγει * ἐπεὶ ὁ οὐρανὸς 
τοῦ οὐραγοῦ ἐν ἄλλῳ χυροῖ τὴν ἀλήθειαν. 


(021 





ATHANASII CORINTHII FRAGMENTUM. 





AOANAZIOY KOPINGOY APXIEIIIZKOIIOY 


TETPABIBAOY ZOTOY IAKDBITOY. 


ATHANASII CORINTHI ARCHIEPISCOPI 


E QUATUOR LIBRIS ZOTI JACOBITI. 
(Lace. XXIY, 45.) 


la4virimas atrum cberem saterate in Christe Δ Ζητοῦμεν εἰ ἣ πλήρωσις τῶν βρωμάτων ἐπὶ Χρι- 


evaenauenem predeveri δὲ erga dicitis evacua- 
mem Christam supgnnentes. Si vero dixeritis eva- 
hemisem admit sotaraimm, et mem cvacustum ἢ 


sed hie quidem eb summam enuctem Hed dixi; 
4mes. Sam quod e ἔσηϊε natus faerit, Deum 
illum esae et supra hominem octendit ; et oportebat, 
sccundum sanct $creurz requi, nec ad dezto- 
Eua declünare sec ad smmarEm, δε stare big ques 
stripua sunt, neque xiqud amglbusezquuewe. Ve- 
remtamen ne vdexmur eb respensisuiS carentiam 
sere. Bermes, meer parte prssstande, aed ἐδ 
ewrpus ejus dvmum mumpa, quod nempe im sstura- 
aene steExRNIB 30S ÜEFM, imm ΘΙ ΕΓ 88- 
prs mes. Osnrmit d etinm ante incarmotianem beata 


zz δαὶ ΣΝ seuer aferi:eag εξ (C*acAMÉGRR 5606 
ercarremte, std per inbabasetem divianen acteram 
sarGUGAG CompERgER, banc quidem ans intelgiunus 
sumus acr cqpuueans dehilinénes ; δο sm- 
$m nearmxeims cmpescE pepras monas αἱ 
ev»cm»Miumas ame medus, sum assu medum 


στοῦ ἐχέχτητο xal χένωσιν. El οὖν λέγετε xix: 
οϑαι χένωσιν, Νεστοριανοί ἔστε, Ψιλὴν ἄνθρωτκον 
δκοτιθέμενοι τὸν Χριστόν " εἰ δὲ ἐρεῖτε μὴ χεχτῆ- 
οϑαι χένωσιν, κῶς ἂν νοηθείη ἄνθρωπον προσλαδέ- 
οϑαι πληρούμενον, καὶ μὴ χενούμενον ; --- Α “όκρι- 
σις. --- ὍΟ᾽ λπόστολος τὴν ἄχραν ἕνωσιν θέλων δηλῶ- 
Φαι θεότητος xal ἀνθρωπότητος, χατὰ πάντα ὅμοιον 
ἡμῖν ἀναληδέσθαι ἄνθρωπον χωρὶς ἁμαρτίας φησίν' 
ἀλλ᾽ ἐκεῖνος μὲν διὰ τὴν ἄχραν ἕνωσιν τοῦτο εἶπεν" 
ἡμεῖς δὲ καὶ ὑπὲρ ἄνθρωπον γεγενῆσθαι αὐτὸν χα- 
«αλαμθάνομεν. T6 γὰρ ἐκ Παρθένου γεννηθῆναι, τὸ 
Θοεὺν αὐτὸν εἶναι, xal ὑπὲρ ἄνθρωπον, δείχνυσι" 
καὶ lex χατὰ τὸν τῆς ἁγίας Γραφῆς χανόνα μὰ ἐχ- 
πλῖνσι δεξιὰ ἢ ἀριστερὰ, ἀλλὰ στοιχεῖν τοῖς γεγραμ- 


B ive, χαὶ μηδὲν πλέον περιεργάζεσθαι " ὅμως ἵνε 


ph δέξεομεν ἀποχρίσεως ἀποροῦντες σιγᾷν, ἐροῦμεν 
ὅτι τοῦ χρείττονος ἐχνιχήσαντο:, ἄλλο εἶναι σῶμα τὸ 
ἐχεΐνου θεοειδέστερον, ὅπερ kv μὲν τῇ πληρώσει χαθ' 
ἡμᾶς ἦν, ἐν δὲ τῇ χενώσει ὑπὲρ ἡμᾶς. Δηλοῖ δὲ χαὶ 
πρὸ τῆς σαρχώσεως ἡ μαχαρία Τριὰς παρὰ τῷ 
᾿'λδραλμ ἐσθίουσα, καὶ πλήρωσιν δεχομένη, xal μὴ 
πενεσμέτνη͵ " ὁμοίως καὶ μετὰ τὴν ἀνάστασιν ὁ Σωτὴρ 
ἧχρῶν κλέρωσινδεχόμενος, κενώσεως μὲ, ὑπαρχούσης, 
ἀλλ᾽ δυὸ τῆς ἐνοιχούσης θείας φύσεως τῆς πληρώσεως 
ἐσδακανωμένος" ταῦτα μὲν ἡμεῖς χατὰ τὴν ἡμετί- 
ραν τῆς Ἰυώσεως ἀσθένειαν " αὐτὸς δὲ ὁ σαρχωθεὶς 
ἐπέσταται τοὺς οἰκείους τρόπους τῆς πληρώσεω; χαὶ 
τῆς πενώσοως " πιϑὼς οἶδε χιὶ τὸν τρόπον τῆς ἀποῤ' 


mediis iwarem παδακυσαιι uium εἰ disincto- . ῥήτου τῶν δύο φύσεων μίξεώς τε καὶ χράσεως ἐν ἐνὶ 
πρευώπερ. 


su nim xeu 








OPUSCULA GR/ECA 


INCERTAE JETATIS. 


MONITUM. — Per codices mss. vagantur opera multa anonyma et incerte etatis, quibus litteratos eiros 


carere amplius non volumus. 
sunt, hic colligimus et edimus. 


Ea autem qua ad seculum ix. et x referenda videntur el were. leciu digna 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA. 


OCTATEUCHI DIVISIO IN CAPITA. 


(Bawomm Bibl. Medic. Lauront. tom. I, cod. XXXVII, decimo sseculo conscr., Plut. V.) 


Geneseos divisio sequens est : 


α΄. Περὶ τῶν δύο φωστήρων. 

β΄. Περὶ τῶν ἑρπετῶν xal πετεινῶν. 

γ΄. Περὶ τῆς τοῦ ἀνθρώπου ποιήσεως. 

δ'. Περὶ τῆς τοῦ Σαδδάτον καταπαύσεως. 

ε΄. ἹΙερὶ τῆς γῆς, χαὶ τοῦ ᾿Αδὰμ, xal τοῦ καραδεί- 
σου τοῦ ποταμοῦ. 

ς΄. Περὶ τῶν ποταμῶν. 

ζ΄. Περὶ τοῦ ᾿Αδὰμ καὶ τῆς Εὔας. 

ἡ. Περὶ τῆς τοῦ ὄφεως ἀπάτης. 

9'. Περὶ τῆς χατάρας τοῦ ὄφεως. 

V. Περὶ τῆς χατάρας τῆς γυναιχὸς xai τοῦ ᾿Αδάμ. 

ια΄. Περὶ τῶν δερματίνων χιτώνων. 

tf. Περὶ τῆς ἐχδλήσεως «oU ᾿Αδὰμ Ex τοῦ παρᾶ- 
δείσου. 

ιγ΄. Τὰ χατὰ ᾿Αδὰμ, καὶ Κάϊν, καὶ "A60. 

VJ. Περὶ τῆς κατάρας τοῦ Κάϊν. 

ιε΄. Περὶ τῆς γενεαλογίας τοῦ Κάϊν. 

tc^, Τὰ χατὰ Λάμεχ. 

ζ΄. Περὶ τοῦ Σὴϑ, καὶ τοῦ υἱοῦ αὐτοῦ Ἐνώς [sic, 
lege 'Evoy] 

ιη΄. Περὶ τῆς γενεσληγίας τῆς ἀπὸ ᾿Αδὰμ ἕω; Νῶε. 

ιθ΄. Τὰ χατὰ Ἐνώχ 

χ΄. Περὶ τῶν λαδόντων ἑαυτοῖς γυναῖχας ἀπὸ πα- 
αὧν ὧν ἐξελέξαντο, xal περὶ τῶν γιγάντων. 

κα΄. Πρῶτος χρηματισμὸς πρὸς Νῶε κερὶ τῆς Χι- 
610). 

xp'. Περὶ τοῦ χαταχλυσμοῦ. 

χγ'. Περὶ τῆς τοῦ χόραχος ἀποστολῆς. 

χδ'. Δεύτερος χρηματισμὸς πρὸς Νῶε. 


κε΄. Περὶ τοῦ θυσιαστηρίου Νῶε, καὶ τῆς ὅλοχαν- c 


«ὡσεως. 
xc'. Περὶ τοῦ ἐσθίειν κᾶν κρέα; μὴ ἐν αἵματι, 
xai περὶ τοῦ ἐχχέοντος αἷμα ἀνθρώπου. 


1. De duobus luminaribus. 

2. De reptilibus et volucribus. 

9. De hominis creatione. 

4. De Sabbati requie. 

b. De terra, Adamo, et paradisi fluvio. 


0. De fluviis. 

7. De Adamo et Eva. 

8. De serpentis fraude. 

9. De maledictione serpentis. 

10. De maledictione mulieris et Adami. 
14. De pelliceis tunicis. 

49. De electione Adami e paradiso, 


13. Qus ad Adamum, Cain et Abel attinent. 

14. De maledictione Cain. 

45. De genealogia Cain. 

16. Quz ad Lamech attinent. 

17. De Seth, et filio ejus Henos (sic, lege He- 
noch). 

48. De genealogia ab Adamo ad Noe. 

19. Qua ad Henoch attinent. 

40. De accipientibus sibi uxores ex omnibos 
quas elegerant, ei de gigantibus. 

21. Prima revelatio ad Noe de arca. 


92. fe diluvio. 

95. De corvi emissione. 

94. Secunda revelatio ad Noe. 
95. De altari Noe, et Holecausto. 


26. De licentia comedendi omnem carnem que 
non sit in sanguine, et de effundenite 
bominis. 


1(31 

31. Tertia revelatio ad Noe de federe. 

98. Quz ad filios Noe attinent, et de ejus ebrie- 
ta'e. 

99. De maledictione Chanaan. 

50. De morte Noe. 

91. De genealogia filiorum Noe. 

352. De zedificatione urbis el turris. 


$5. De confusione linguarum. 
94. De genealogia a Sem ad Abraham. 


95. Quz ad Thare, et illos ejus attinent, quos 
cducit e regione Chald:eorum. 

$6. Prima revelatio ad Abraham. 

97. Secunda revelatio ad Abrabam ia terra Cha- 
naan. 

$8. De descensu Abraham, in Agyptum, et quie 
ad Saram attinent et Pharaonem. 

39. De ascensu Ábrabam ex Jgypto, et que ad 
Lot attinent. 


40. Deest. fortasse quod in antecedenti contine- 
batur. 


41. Tertia revelatio ad Abraliam. 

49. Deest. 

45. De captivitate Lot. 

44. Qus ad Melchisedech et Abraham attinent. 
15. Revelatio in visione ad Abraham. 

46. Qus ad Saram et Agar attinent, 

41. De dictis ab angelo Agar. 


48. Deest. 
49. Foedus circumcisionis ad Abraham. 
50. De nomine Sarz, et promissio de Isaac. 


δι. De circumcisione Abraham, et ómnium do- 
mesticorum ejus. 


52. De apparitione facta Abraham in quercu 
Mambre, et de hospitalitate ejus. 


— B5. Sexta revelatlo. de illo : Habebit Sara flium. 
51. De Domino et duobus angelis premissis a 
Domino. 
55. De petitione Abrabam propter justos. 


56. De angelis venientibus SoJomam, et de hospi- 
t..litate Lot. 

57. De iniquitate Sodomorum, qui percussi sunt 
ccitate. 

98. De Sodom: ruina per incendia. 


59. Quz ad Lot et ejus filias attinent. 

60. De Sara et Abimelech. 

61. De Sara pariente Isaac. 

62. Qux ad Saram attinent, et. ad Agar, et ad 
Abraham ob 1saac ct Ismael. 

G5. De dictis Agar ab angelo. 


64. Abraliam feedus cum Abimelech. 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERTAE ETATIS. - 


105 
χζ'΄. Τρίτος χρηματισμὸς περὶ διαθήκης πρὸς Νῶε, 
χη΄. Τὰ χατὰ τοὺς υἱοὺς Νῶε, χαὶ περὶ τῆς μέθη; 

αὐτοῦ. 
χθ’, Περὶ τῆς [ κατάρας τοῦ Χαναάν. 

Y. Περὶ τῆς: τελευτῆς Νῶε. . 

λα’. Περὶ τῆς γενεαλογίας τῶν υἱῶν Νῶε. 

λβ΄. Περὶ τῆς οἰχοδομηθείσης πόλεως, καὶ τοῦ 
πύργου. 

Ay. Περὶ τῆς συγχύσεως τῶν Ἱλωσσῶν. 

λδ΄. Περὶ τῆς γενεαλογίας τῆς ἀπὸ τοῦ Σὴμ iw; 
τοῦ 'λόραάμ. | 

λε΄. Τὰ xaX Θάῤῥαν, καὶ τοὺς ἐξ αὐτοῦ, οὖς ἐξ- 
ἤγαγεν Ex τῆς χώρας τῶν Χαλδαίων. 

Ac". Πρῶτος χρηματισμὺὸς πρὸς 'A6paáp. 

AQ". Δεύτερος χρηματισμὸς πρὸς ᾿Αδραὰμ, ἐν γῇ 

Χαναάν. 
λη΄. Περὶ τῆς ἐν Αἰγύπτῳ χαταδάσεως τοῦ ᾿Αὐραὰάμ, 

χαὶ τὰ χατὰ τὴν Σάῤῥαν καὶ Φαραώ. 
λθ΄, Περὶ τῆς ἐξ Αἰγύπτου ἀναδάσεως τοῦ ᾿Αδραὰμ, 

καὶ τὰ χατὰ τὸν Αώτ. 
μ΄. Así. 


μα'. Τρίτος χρηματισμὸς πρὸς ᾿Αδραάμ. 

pP. Asíx. 

EY. Περὶ τῆς αἰχμαλωσίας τοῦ Aut. 

μδ΄. Τὰ χατὰ Μελχισεδὲχ, xai τὸν ᾿Αὐραάμ. 

με΄. Χρηματισμὸς ἐν ὁράματι πρὸς ᾿Αὐραάμ. 
μς΄. Τὰ κατὰ Σάῤῥαν, xal τὴν "Ayap. 

μζ΄. Περὶ τῶν λεχθέντων ὑπὸ τοῦ ἀγγέλου τῇ 


C "Arap. 


μη΄. Asíx. 

pU. Διαθήχη πρὸς ᾿Αδραὰμ περιτομῆς. 

ν΄. Περὶ τοῦ ὀνόματος Σάῤῥας, καὶ ἐπαγγελία περὶ 
τοῦ Ἰσαάχ. 

να’. Περὶ τῆς περιτομῆς τοῦ ᾿Αδραὰμ, xal πάν- 
των τῶν οἰχείων αὐτοῦ. 


νβ΄. Περὶ τῆς ὀπτασίας τῆς γενομένης τῷ ᾿Αδραὰμ, 
ἐν τῇ δρυῖ τῇ Μαμόρῇ, χαὶ περὶ τῆς ξενοδοχίας 
αὐτοῦ. 

νγ΄. Ἔχτος χρηματισμὸς περὶ τοῦ, Ἕξει υἱὸν Σάῤῥε. 

νδ΄. Περὶ τοῦ Κυρίου, xat τῶν B' ἀγγέλων τῶν wp» 
κεμπομένων ὑπὸ τοῦ Κυρίου. 

νε΄. Περὶ τἧς διὰ τοὺς διχαίους αἰτήσεως τοῦ 


D 'A6paá gu. 


vc". Περὶ τῶν ἀγγέλων ἐλθόντων εἰς Σόδομα, xol 
περὶ τῆς ξενοδοχία: τοῦ Λώτ — 

νζ΄. Περὶ τῆς παρανομίας τῶν Σοδομιτῶν, ol ἐπε: 
τάχθησαν ἀορασίᾳ. 

νη. Περὶ τῆς χαταστροφῆς Σοδόμων τῆς διὰ 
ἐμπρησμῶν. 

νθ΄, Τὰ χατὰ τὸν Αὧτ, xal τὰς θυγατέρας αὐτοῦ. 

ξ΄, Περὶ Σάῤῥας καὶ τοῦ ᾿Αδιμέλεχ. | 

ξα'. Περὶ Σάῤῥας τεχούσης τὸν Ἰσαάκ. 

ξβ΄, Τὰ κατὰ τὴν. Σάῤῥαν, καὶ τὴν Ἄγαρ, καὶ τὸν 
'A6paàg. διὰ τὸν Ἰσαὰχ, xal τὸν Ἰσμαήλ. 

ξγ΄. Περὶ τῶν λεχθέντων τῇ Ἄγαρ ὑπὸ τοῦ ἀγ- 
γέλου. - 
ξδ΄. Διαθήχη τοῦ ᾿Αὐραὰμ πρὸς τὸν ᾿Αδιμέλεχ. 


11 


OPUSCULA SCRIPTURTSTICA INCERTAE /ETATIS. 


102. De revelatione ad Laban de Jacob et de A ρβ΄. Περὶ τοῦ χρηματισμοῦ τοῦ πρὸς Λάδαν mà 


idolis 
103. Foedus Jacob et Laban. 
104. De columna et tumulo testimonii. 
105. De angelis qui obviam flunt Jacob. 


406. De Esaü veniente obviam Jacob. 


107. De luctante cum Jacob. 
108. De occurentia Esaü et Jacob. 
109. Qu:e ad Dinam attinent filiam Jacob et Liz, 


110. Tertia revelatio ad Jacob in Sichem de Be- 
thel, et Deo qui illi apparuit, quando fodit deos 
alienos sub terebintho. 

111. Quarta revelatio in apparitione ad Jacob. 


112. Deest. 
413. Qux ad Ruben et Balam spectant. 
114. De genealogia Jacob et inorte lsaac. 


11ὅ. De genealogia Esaü, quando abiit e terra 
Chanaan ante faciem Jacob. 

116. De his qui reguaverunt in Edom. 

417. Qua ad Joseph et fratres ejus attinent. 

118. De somniis Joseph. 

119. De Joseph emisso ad fratres suos. 


190. Qux ad Judam et uxorem ejus Savam atti- 
nent. 

191. Quz ad Thamar spectant et filios Juda. 

492. Quz ad Phares et Zaram auinent. 

195. Quz ad Joseph attinent. venditum in /Egy- 
ptum. 

124. De Joseph et ZEgyptia. 

125. De piucerna et pistore. 

196. De natalitiis, et somniis quz vidit Pharao; 
et de his qua recordatus est pincerna. 


197. Qux: ad Pharaonem spectant et Joseph circa 
somnia Pharaonis. 
98. De spicis septem annorum abundantise. 


129. De Manasse, et Ephraim, qui nati sunt 
Joseph ante inopiam. 

150. De incipientibus septem annis inopiz. 

151. Qua ad fratres Joseph attinent descendentes 
in Egyptum. 

132. De regressu frayrum Joseph propter Benja- 
min. 

133. Qu:e ad fratres Joseph. spectant descenden- 
tes in £gyptum cum Benjamin. 

1594.Quze ad seyphum argenteum spectant, et 
quomodo Joseph se dat agnoscendum. 

455. De reditu fratrum Joseph ad illorum pa- 
trem. 

436. De descensu Jacob jn ZEgyptum; in quo 
quinta revelatio facta est ad eum in visione noctis 
ad puteum Juramenti. 


, τοῦ "Jaxi6, xaX περὶ τῶν εἰδώλων. 


ογ΄. Διαθήχη τοῦ Ἰαχὼδ χαὶ τοῦ Λάδαν. 

οδ΄ Περὶ τῆς στήλης, καὶ τοῦ βουνοῦ τοῦ μάρτυρος, 

ρε'. Περὶ τῆς συναντήσεως τῶν ἀγγέλων τῆς πρὸς 
"laxo. 

pc". Περὶ τοῦ Ἡσαῦ ἐρχομένου εἰς συνάντησιν τῷ 
Ἰαχώδ. | 

po. Περὶ τοῦ παλαίσαντος μετὰ "Taxe. 

οη΄. Περὶ τῆς συναντῆσεως Ἡσαῦ καὶ ᾿Ιαχώδ. 

p9'. Τὰ κατὰ τὴν Δείνα τὴν θυγατέρα Ἰαχὼδ, xol 
Λείας. 

p*. Τρίτος χρηματισμὸς πρὸς Ἰαχὼδ ἐν Σεικήμοις 
περὶ τῆς Βαιθὴλ, xai τοῦ ὀφθέντος αὐτῷ ϑεοῦ, ὅτι 
κατέχρυψε τοὺς ἀλλοτρίους θεοὺς ὑπὸ τὴν τερέδινθον. 


D pu. Τέταρτος χρηματισμὸς ἐν ὀπτασίᾳ πρὸς 


Ἰλχώδ. 

p: P. Λείκ. 

py. Τὰ κατὰ Ῥουδὶμ καὶ τὴν Βάλλαν. 

gi. Περὶ τῆς γενεαλογίας "laxi, καὶ τῆς ttiv 
τῆς Ἰσαάχ. 

ριε΄. Περὶ τῆς γενεαλογίας Ἡσαῦ, ὡς ἑπορεύδη 
Ex γῆς Χαναὰν ἀπὸ προσώπου Ἰακιυδ, 

ρις΄. Περὶ τῶν βασιλευσάντων ἐν Ἐδώμ. 

p. Τὰ χατὰ Ἰωσὴφ, καὶ τοὺς ἀδελςοὺς αὐτοῦ. 

ριη΄. Περὶ τῶν ἐνυπνίων Ἰωσήφ. 

p:0'. Περὶ τοῦ Ἰωσὴφ ἀποστελλομένου πρὸς wx 
ἀδελφοὺς αὐτοῦ, 

px. Τὰ κατὰ τὸν Ἰούδαν, καὶ τὴν γυναῖχα αὑτοῦ 


C Σανάν. 


pxa'. Τὰ χατὰ τὴν θάμαρ, καὶ τοὺς υἱοὺς Ἰούδα, 
ρχβ΄. Τὰ xaxà τὸν Φαρὲς, xal τὸν Ζαρά. 
pxy . Τὰ κατὰ τὸν Ἰωσὴφ πραθέντα εἰς At regm. 


ρχδ΄. Περὶ τοῦ Ἰωσὴφ καὶ τῆς Αἰγυπτίας. 

ρχε΄. Περὶ τοῦ ἀρχιοινοχόου, xal τοῦ σιτοποιοῦ, 

ρχς΄. Περὶ τῶν γενεθλίων, xal τῶν ἐνυπνίων ὧν 
εἶδε Φαραώ" xal περὶ ὧν ἔλαδεν αὐτοῦ ὁ ἀρχιοινν» 
χόος. 

ρχζ'. Τὰ κατὰ Φαραὼ, xal τὸν Ἰωσὴφ διὰ τὰ 
ἐνύπνια τὰ Φαραώ. 

px». Περὶ τῶν δραγμάτων τῶν ζ΄ ἑτῶν τῆς c- 
θηνίας, 

ρχθ΄, Περὶ Μανασσῇ καὶ 'Egpaty, ol ἐγένοντο τῷ 
Ἰωσὴφ πρὸ τοῦ λιμοῦ. 

p». Περὶ τῶν ἀρξαμένων ζ΄ ἑτῶν τοῦ λιμοῦ. 

ρλα'. Τὰ χατὰ τοὺς ἀδελφοὺς Ἰωσὴφ καταθάντας 
εἰς Αἴγυπτον. 

(^B. Περὶ τῆς ἐπανόδου τῶν ἀδεχφῶν Ἰωσὴφ διὲ 
τὸν Βενιαμίν, 

ρλγ΄. Τὰ κατὰ τοὺς ἀδελφοὺς Ἰωσὴφ κχαταδάντες 
εἰς Αἴγυπτον μετὰ τοῦ Βενιαμίν. 

ρλδ', Τὰ χατὰ τὸ χόνδυ τὰ ἀργυροῦν, xai τὸν 
ἀναγνωρισμὸν τοῦ Ἰωσήφ. ᾿ 

ρλε΄. Περὶ τῆς ἐπανόδου τῶν ἀδελφῶν τοῦ Ἰωσὲὴφ 
tfc διὰ τὸν πατέρα αὐτῶν. 

p*c'. Περὶ τῆς εἰς Αἴγυπτον χαταδάσεως τοῦ Ἶε- 
x&Ó ἐν f| πέμπτος χρηματισμὸς ἐγένετο πρὸς αὐτὸν 
ἐν ὁράματι τῇ; νυχτὸς ἐν τῷ φρέατι τοῦ "Ὄρχου. 


— -«- -«-- - -.-.... —- — 


1033 


«wv εἰς Αἴγυπτον ἅμα Ἰαχὼδ τῷ πατρὶ αὐτῶν. 

piq'. Περὶ τῆς συναντήσεως Ἰωσὴφ πρὸς τὸν πα- 
κέρα αὐτοῦ... 

ρλϑ΄. Περὶ τοῦ Ἰαχὼδ, ὅτε ἔστη ἐναντίον ϑαραώ. 

eu. Περὶ τῶν ἄρτων τῶν ἀντὶ τῶν χτηνῶν τῶν 
Αἰγυκτίων. 

pua. Περὶ τῆς κτήσεως τῆς γῆς τῶν Αἰγυπτίων, 
καὶ τῆς ἀποπερπτώσεως τῶν γεννημάτων. 

ρυβ'. Περὶ ὦ ὧν ἔζησε &' ἑτῶν Ἰαχὼδ ἐν Αἰγύπτῳ, 
καὶ περὶ ὧν εἶπε τῷ Ἰωσὴφ, ἵνα μὴ θάψῃ αὐτὸν ἐν 
αὑτῇ. 

puY'. Περὶ τῆς εὐλογίας τοῦ Ἐφραῖμ καὶ τοῦ Μα- 
vase. 

eps. Περὶ «fc εὐλογίας" τῶν δύο vlov Ἰωσήφ. 

pus". Περὶ τῆς εὐλογίας τῶν (f πατριαρχῶν. 

euc'. Περὶ τῆς τελευτῆς "laxe. 

pu. Περὶ τοῦ ἐν Αἰγύπτῳ ἐνταφιασμηῦ τοῦ 
Ἵαχώδ. 

piv. Περὶ τῶν ἐχγόνων τοῦ Ἰωσὴφ, xal περὶ τῶν 
ὀστῶν αὐτοῦ xai τῆς τελευτῆς. 


| OCTATEUCHI DIVISIO IN CAPITA. 
QM. Tevealoyla τῶν υἱῶν Ἰσραὴλ τῶν εἰσελθόν- A 


1034 


157. Genealogia filiorum I»rael intrantium in 
JEgyptum uua cum Jacob patre suo. 
158. De oecurrentia Joseph cum patre suo. 


139. De Jacob, quando stetit coram Pharaone. 
140. De panibus pro pecudibus /Egyptiorum. 


141. De possessione terre JEgyptiorum, et de 
solutione quint:e partis frugum. - 

1423. De annis quibus vixit Jacob in gypto, 
et de his qua dixitJoseph, ne sepeliret eum iu illa 
terra. 

145. De benedictione Ephraim et Manasse. 


444. De benedictione duorum (iliorum Joseph. 
445. De benedictione duodecim patriarcharum. 
146. De morte Jacob. 

147. De sepultura Jacob in JEgypto. 


148. De posteritate Joseph, et de ossibus ejus et 
morte. 


Exodi capita sunt : 


α΄. Περὶ τῆς γεννήσεως Mo0ctox. 

β΄. Πρώτη ὀπτασία πρὸς Μωῦσῆν ἐν τῷ βάτῳ. 
Y. Περὶ τῆς συναντήσεως Μωσέως, καὶ ᾿Ααρών. 
δ΄. α' λόγος Μωῦσέως καὶ ᾿Ααρὼν πρὸς Φαραώ, 
ε΄. Περὶ τῶν μαστιγωθέντων γραμματέων. 

ς΄. Περὶ τῆς ῥάδδου τῆς στραφείσης εἰς ὄφιν. 
C. Πρώτη πληγὴ, μεταδολὴ τοῦ ὕδατος εἰς αἷμα. 
η΄. Δευτέρα πληγὴ βατράχων. 

θ΄. Τρίτη πληγὴ τῶν σχνιπῶν. 

V. Τετάρτη πληγὴ χυνομύης. 

ια΄. Πέμπτη πληγῇ, θάνατος χτηνῶν. 

ιβ΄. Ἔχτη πληγὴ, φλυχετίδες ἀναζέουσαι. 

v". Ἑδδόμη πληγὴ τῆς χαλάζης. 

ιδ. ᾿θγδόη κληγὴ, ἀχρίξ. —— 

u', 'Εννάτη πληγὴ, σχότος ψηλαφητόν. 

-- Δεχάτν πληγὴ, fj τῶν πρωτοτόχων. 


tc". Περὶ τοῦ Πάσχα νόμος. 

ιζ΄, Βερὶ τῶν ἐπιταχθέντων πρωτοτόχων. 

uy. Περὶ τῆς ἐξόδου τῶν vliov Ἰσραήλ. 

VW. Νόμος τοῦ Πάσχα. | 

X. Περὶ τῶν ἀζύμων. 

xa'. Περὶ τῶν ἁγιαζομένων πρωτοτόκων. 

xf. Περὶ τῶν ὁστῶν Ἰωσὴφ —— 

κγ΄. Περὶ φοὔ γογγυσμοῦ τῶν υἱῶν "Ica διὰ τὸ 


x. Περὶ τοῦ μάννα xal τῆς ἀρτυγομήτρας. 


μάννα. 
χς΄. Περὶ τοῦ καταλιπεῖν μάννα εἰς τὸ np. 
xt. Περὶ Za66ácov. 
κη΄. Περὶ τῆς χρυσῆς στάβνου (si). 
x9. Περὶ τῆς καταχθείσῃς πέτρας àv Xupfi6. 
Y. Τὰ κατὰ ᾿Αμαλὴχ ἐν Ῥαφιδείν. 
λα’. Περὶ ᾿Ἰοθόρ. 
PaTRoL. Gn. CVI. 


χε’, Περὶ τοῦ ἀγνοεῖν τοὺς υἱοὺς Ἰσραὴλ, τί ἔστι - 


1. De generatione Moysis. 

2. Prima apparitio ad Moysen in rubo. 

9. De occursu Moysis et Aaron. 

4. Primus sermo Moysis et Aaron ai. Pharaonem. 

5. De flagellatis scribis. 

6. De virga conversa in serpentem. 
— 7. Prima plaga, conversio aqua in sanguinem, 

8. Secunda plaga ranarum. 

9. Tertia plaga sciniphum. 

40. Quarta plaga muscarum. 

41. Quinta plaga, mors pecorum. 

129. Sexta plaga, vesica turgentes. 

43. Septima plaga grandinis. 

14. Octava plaga, locusta. 

15. Nona plaga, tenebrze palpabiles. 

— Decima plaga, primogenitorum. (Numero de- 
stitutum est.) 

16. De Pascha lex. 

47. De mandatis cirea primogenita. 

18. De egressu filiorum Israel. 

19. Lex Pascha. 

99. De azymis. - HE 

91. De sanctificatis primogenitis. 

42. De ossibus Joseph. | 

93. De murimuratione. filiorum Israel | propter 
aquam. 

94. De manna el coturnice. 

95. De ignorantia filiorum Israel, quid sit manna. 


96. De reponendo manna in crastinum. - 
$7. De Sabbato. 

98. De aureo scypho. 

29. De fluente petra in Choreb. ᾿ 

90. Quz ad Amalec spectant in Raphidim. 
91. De Jotlior. 


S 


1035 OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERTE XTATIS. 1096 
53. Mouita Dei ad Moysem de filiis Israel. A 2. Διαλαλιὰ τοῦ Θεοῦ πρὸς Mobazy περὶ τῶν 


| ! υἱῶν Ἰσραήλ. 
δὅ. De servis ejusdem generis mandatum. λγ΄. Περὶ τῆς τῶν ὁμοφύλων ξουλείας πρόσταγμα. 
34. De liberis in servitutem traditis. λδ΄. Περὶ τῶν ἐλευθέρων εἰς δουλείαν ἐκχδιδομένω". 
55. Mandatum de magistrotibus. As". Πρόσταγμα περὶ ἀρχῶν. 


$6. Lex de Sabbato. | 

91. Preescriptio sccipiendi primitias ad constru- 
ctionem tabernaculi. 

58. De arca testimonii faeienda, 

$9. De propitiatorio οἱ cherubim. 


40. De mensa. 

41. De candelabiro. 
49. De lucernis. 

43. De tabernaculo. 
41. De quinque atriis. 
45. De tentorio. 

46. De tentorio. 

47. De veetibus. 

48. De velo. 

49. De funiculis. 


50. De altari. 
51. De craticula, 
292. De oleo luminarium. 


53. Deest. 

54. De sculptura duorum smaragdorum. 

55. De rationali. 

56. De tuniea et malis puniols et tintinnabulis. 


57. De aurea lamina. 
58. De tiara et bulieo. 
ὅν. De consecratione Aaron et flllorum. ejus. 


00. De perfectione altaris. 
61. De altari. 

68. Deest. 

65. De lavatorio. 


64. De unguento. 

65. De compositione thymiamatis, 

66. De institutione Beseleel. 

67. De observatione Sabbatorum. 

68. De tabulis feederis, et vitali[formatione. 


69. De secunda dispositione tabularum. 
70. De primitiis in tabernaculum... 

31. De vestibus sacerdotum. 

72. De fabricatione. 

79. De fabricatione scutorum. 

54. De tunica. 


75. De confectione tintianabolorum aureorum, 


et tunicarum, et mitrie, οἱ femoraliam, et cingu- 
lorum. | 

16 De lamins. 

71, De tabernaculo. 

18. D» velo. 

19. De illiua confectione. 

80. Ue fabr.catione propitiatorii et mense. 


Ac". Νόμος περὶ Xa66átov. 
AP. Διατύπωσις τοῦ λαδεῖν ἀπαρχὰς elc τὴν τῆς 


σχηνῆς κατασχευήν. 


v. Περὶ τοῦ κιδωτὸν ποιῆσαι τοῦ μαρτυρίου. 
λθ΄. Περὶ τοῦ ἱλαστηρίου χαὶ τῶν χερουδίμ. 
t^. Περὶ τῆς τραπέζης, 

μα΄, Περὶ τῆς λυχνίας. 

vB. Περὶ τῶν λύχνων. 

ΑΥ̓͂. Περὶ τῆς σχηνῆῇῆς. — 

p9. Περὶ τῶν v£ves αὐλῶν. 

με΄. Περὶ τοῦ χαταχαλύμματος. 

pe^. Περὶ τοῦ καταχαλύμματος. 

μζ΄. Περὶ τῶν μοχλῶν. 

μη΄. Περὶ τοῦ καταπετάσματος. 

μθ΄. Περὶ τοῦ ἐπισπάσερου. 

ν΄. Περὶ τοῦ θυσιαστηρῖίον. 

γα’. Περὶ τῆς ἐσχάρας. 

νβ΄. Περὶ τοῦ ἐλαίου τῆς φωτίσεως. 

νγ΄. Λείσει. ᾿ 

νδ΄. Περὶ τῆς γλυφῆς τῶν β' σμαράγδων. 

νε΄. Περὶ τοῦ λογίου. 

νς΄. Περὶ τοῦ ὑποδύτου χαὶ τῶν ῥοΐσχων, xal τῶν 


χκωδώγων. 


νζ΄. Περὶ τοῦ χρυσοῦ πετάλου. 


vw. Περὶ τῆς κιδάρεως χαὶ τῆς ζώνης. 
V. Περὶ τῆς ἱερατείας ᾿Ααρὼν xal τῶν υἱῶν 


αὐτοῦ. 


ξ΄, Περὶ τῆς τελειώσεως τοῦ θυσιαστηρῖονυ. 

ξα'. Περὶ θυσιαστηρίον. 

ξβ,, ΛΔείκπει. 

ξγ΄. Περὶ τοῦ λουτῆρος 

ξδ΄. Περὶ τοῦ μύρου. 

ξε΄, Περὶ τῆς συνθέσεως τοῦ θυμιάματος. 

6c". Περὶ τῆς ἀναδείξεως Βεσελεήλ. 

ξζ΄. Περὶ τῆς τῶν Σαδόάτων παραφυλαχῆς. 
En. Περὶ τῶν πλακῶν διαθήχης, καὶ τῆ; perpe 


“ποιίας. 


ξθ΄, Περὶ τῆς δεντέρας κατασχευῆς τῶν πλαχῶν, 
o. Περὶ ἀρχῶν τῶν εἰς τὴν ἀχηνὴν ἕξ... 


.ea*. Περὶ τῶν στολῶν τῶν ἱερέων. 


οϑ'. Περὶ τῆς χατασχενῆς. 

ογ΄. Περὶ τῆς χατασχενῆῇς τῶν ἀσπιδισχῶν. 

οδ. Περὶ τοῦ ὑποδύτον. 

οε΄. Περὶ τῆς κατασχευῆς τῶν κωδώνων civ χρυ 


σῶν, καὶ χιτώνων, καὶ μέτρας, καὶ περισχελῶν, καὶ 
ζωνῶν. 


ος΄. Περὶ τοῦ πετάλον. 

οὔ", Περὶ τῆς σχηνῆς. 

οη΄. Περὶ τοῦ χατα κετάσματος. 

oU, Περὶ τῆς κατασχενῆς τῆς αὐτοῦ, 

π΄. Περὶ τῆς κατασχευῇς «τοῦ λασεηρδιυ κεὶ τἧς 


«οατέζης. 


1059 


GENES UNIES 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E /ETATIS. 





ΣΥΝΑΓΩΓΗ͂ EZIITHZEON ΕΙΣ TON HPOS$UTHN HZAIAN. 


'Ex δια;όρων ἀγίων Πατέρων xal διδασκάλων cvAlsy0sica παρὰ τοῦ ἀχιεπισ χόξομ  Kospov, 
κυροῦ Νιχοιλώου τοῦ Moviàr, τοῦ μεγάλου βασιλέως προθεώρον 


COLLECTIO INTERPRETATIONUM IN PROPHETAM ISAIAM. 


E diversis sanctis Patribus et Docteribus adunata per archiepiscopum Cypri, D. Nicolaun 
Mazan, magni regis protheorum. 


PRAEFATIO. A IIPOAOT OZ. 


Ordicntes nos expositionem prophetz Isaiz ver- 
borum, orare oporlet, ut accipiamus sapientiz, 
scientiz et doctrinz graliam; ita ut omnia simul 
convenientia duci nostro Domino formam induant 
-weritatis omnis quz propbetatur. Est quidem opus 
verbo scientie ad cernendum Spiritus arcana; 
verbo autem sapientize ad explicandnm et complen- 
dum quz concise in sermonibus brevibus sunt ex- 
prompta. Proprium enim est sapientie sermonem 
extendere. Extendi enim, inquit, sermones, et non 
exaudistis.Dcinde doctrinze gratia opus est ad zedili- 
cationem audientium. Sciendum est enim inprimis 
oportere ut à. communibus sententiis festinantes 
iu Deo eontradictoria quantum jn sermone insunt 
agnoscere, non sentiant : quasi secundum commu- 
nem intelligentiam foret divinam naturam bonam 


᾿Αρχομένους ἡμᾶς τῆς διασαφήδεως τῶν τοῦ προ- 
φήτον Ἡσαΐου ῥημάτων, εὔχεσθαι χρὴ, λαδεῖν τὸ τῆς 
σοφίας καὶ τὸ τῆς γνώσεως; xal τὸ τῆς διδασχαλίλς 
χάρισμα, ὥστε πάντα ὁμοῦ συνδραμόντα τῷ ἢγι- 
μόνι Κυρίῳ ἡμῶν ἐντυπῶσαι τὴν πάσης τῆς πρύφη- 
τευομένης ἀληθείας μόρφῳσιν. Ἔστι δὲ τοῦ plv. 
γου τῆς γνώσεως χρεία πρὸ; τὸ θεωρεῖν τοῦ Πνεύ- 
ματος τὰ ἀπόῤῥητα" τοῦ δὲ λόγου τῆς, σοφίας πρὸς τὸ 
χατασχευάσαι χαὶ ἐξεργάσασθαι τὰ συνεστραμμένως 
ἂν βραχυλογίαις ἐχδεδομένα. Ἴδιον γὰρ τῆ; σοφίας 
$0 ἐχτείνειν λόγον. Ἐξέτεινα γὰρ, φησὶ, λόγους, xai οὐ 


, προσείχετε. "Ἔπειτα τοὶ τῆς διδασχαλίας χαρίσματος 


εἰς οἰχοδομὴν τῶν ἀχηνόντων. Ἰστέον γὰρ πρὸ πάντων, 
ὡς χρὴ ἀπὸ τῶν χοινῶν ἐννοιῶν ὡρμημένους ἐκὶ Θεοῦ 
τὰ ἐναντιούμενα ὅσον ἐπὶ τῇ λέξει ὁμολογεῖν, μὴ ve- 
εἶν" οἷον χατὰ τὰς χοινὰς προλέψεις ἐστὶ τὴν θείαν 


et placidam οἱ justam agnoscere. Si cnim. iratum φύσιν ἀγαθὴν xal ἀόργητον καὶ δικαίαν δμολογεῖν, 
vel dolentem vel pornitentem vel non secundum τος: Ἐὰν γὰρ ὀργιζόμενον ἣ λυπούμενον ἢ μεταμελόμε- 
tum alieni utentem Scriptura dicit, querere conve- — vov ἣ μὴ κατ᾽ ἀξίαν τινὶ χρώμενον ἡ Γραφὴ λέγει, 
nit vocis signiüicationem, et medilari quo modo hanc ζητεῖν προσήχει τὸ τῆς λέξεως βούλημα xal μερ» 
restituere possimus, non autem pervertere dignas de μνᾷν, τίνα τρόπον ἀποχαταστῆσαε δυνηθῶμεν, οὐχὶ 
Deo suppositiones,et ite sine offensioue recurramus δὲ ἀνατρέπειν τὰς ἀξιολόγους περὶ Θεοῦ ὑπολήφεις, 
ad Scripturas, ex expeditis quidem utilitatem hau- xal οὕτως ἁπροσχόπτως ἐντευξόμεθα ταῖς Γραφαῖς, 


rientes, ex obscuris autem non damnum pereipien- 
tes. Si quis vero incusat divinam Scripturam, tan- 
quam non doctrinalem, noa adjuvantem hos qui 
possunt proficere, discat omnem humanarum re- 
rum dispositionem, non jn spiritualibus tantum, 


ἀπὸ μὲν τῶν εὐλήπτων ὠφελούμενοι, ix δὲ τῶν ἀδε- 
φεστέῤων μὴ βλαπτόμενοι, Ἐὰν δέ τις ἐγκαλῇ τῇ 
θείᾳ Γραφῇ. ὡς οὗ διδατχαλικῇ, οὐδὲ εὑὐεργετιχῇ 
τῶν ὠφελεῖσθαι δυναμένων, κἀταμανθανέτω clem 
τὴν τῶν ἀνθρωπίνων διαχόσμησιν, ox ἐν τοις xvev- 


sed et in inferioribus et ad vitam spectantibus re- C ματικοῖς μόνον, ἀλλὰ χαὶ ἐν τοῖς ὁποδεεστέροις xal 


bus constare : quia brutis quidem facilem ad vi- 
vendum opem escas spontaneas, et ad naturalem 
vestitum pilorum et plumarum tegumenta, illa qua 
omnia disposuit potentia largita e:t. Hominem au- 
tem nudum producens, rationem pro omnibus 
ili dedit, per quam utiles vitae artes conferun- 
tur, architectura, textura, agricultura, meiallgrgia, 
corporibus uecessaria sdminisirante! mente ratio- 
nis ope. Ut enim non nobis invidens bas ad vi- 
vendum opes, pariter ac bruia animalia nos nasci 
emnino Creator noster non concessit, sed ad pro- 
eurandum necessaria intelligentise palzstram instru- 
xit ; ita et in Scripturis obscuritatem ad utilitatem 
mentis excitans, ejus energiam comparavit. Primo 


«οἷς κατὰ τὸν βίον πράγμασιν" ὅτι «τοῖς μὲν ἀλόγαις 
εὔχολον τὴν πρὸς τὸ ζῇν ἀφορμὴν τροφὰς αὐτομά 
πους, καὶ σχέπην aütopua xal τὰ ἐκ τριχῶν καὶ 
πτερῶν ἐνδύματα, ἢ τὰ σύμπαντα οἰχονομοῦσα &- 
ναμις ἐχαρίσατο. Τὸν δὲ ἄνθρωπον γυμνὸν xapayz- 
γοῦσα λόγον ἔδωχεν ἀντὶ πάντων, δι᾽ οὗ at τε πορι- 
στιχαὶ συνέστησαν τέχναι, οἰκοδομιχὴ, ὑφαντιχὴ, 
γεωργιχὴ, χαλκχευτιχὴ, τὸ τοῖς σώμασιν ἐνδέον ἀνε- 
πληρούσης τῆς ψυχῆς τῇ παρουσίᾳ τοῦ λόγον. Ὥσπερ 
γὰρ ἐν τούτοις οὐχὶ βασχαίνων ἡμῖν τῶν πρὸ; τὸ 
ζῇν ἀφορμῶν παραπλησίως τοῖς ἀλόγοις cvvaze- 
γενγηθῆναι πάντα ὁ δημιουργὸς ἡμῶν φῦ συνεχώρη- 
σεν, ἀλλὰ τὴν ἔνδειαν τῶν ἀναγχαΐδον γυμνάσιον 
ἡμῖν τῆς διανοίας ἐμηχανήσατο, οὕτω καὶ τὴν ἐν 








^ PATENAM IN PSALMUS. 


E 
216g 

zÍu- 
εὐριος, 
i: τὸν 

,; Τὸ μὲν 
ἄνθρωπον * 


τὸν τοῦ βελο 


1014 
""m admsicuit melodiam, οἱ quasi aliqua 
"te dogmata sublimiora perfunderet. 

'em hsec sub involucro innuere vi- 

virtutem colunt, non debere 

.onize expertes esse aut incurio- 

5 eL numerosos ; neque usque ad 

.; omnino enim nimia intensione 

.r eoncentus; neque in contrariam 

14os, ab intemperantia scilicet volu- 

1 enim et elinguis redditur anima, quae 

.luptatis resolvitur. Ex bis liquet quid 

iusicee illud involucrum, quod affectuum 

el temperamentum suadet, qui varie affi- 

.nimos pro discrimine ordinum eL aetatuin. 

uc de virtutibus musice hujus divinz res 

. lestimonium pr:ebet Davidi, qui delirantem et 
.ra se constitutum nactus Saulem, contsndo 
.que adeo percuravit illa ab segritudine, wt paulo 
post usus ralionis, qualis extra morbum erat, illi 
rediret. Psalmorum vero librum, quod ultimum 
est perquisitionis nostre, in quinq"e libros llebr:zi 
dividunt, unde alia prodit Pentateuchus. À primo 
enim ad quadragesimum usque, primum descri- 
pserunt librum ; a quadragesimo primo ad septua- 
gesimum primum, secundum; a sepluagesimo se- 
cundo ad octogesimum ocliavum, tertium; ab octo- 
gesimo nono, ad quintum usque et centesimum, 
quartum; inde usque ad finem quintum. Unum- 
quemque enim psalmorum cui finis : Benedictus Do- 


»* πὸ τρῖτον (c minus, fiat, inem esse singulorum librorum sanxe- 


των φύσεως" 
[spatà* ἐγὼ δὲ 9 
υἷἱς ἐπικαίροις τὸ 


209 εἰμι, ὅτε πρὸς 


οὐχέτι χοινὸν ἀφίνσι 

, πῷ θεῷ συνάκτει, Ὃ 

λμὸς ἐπιγραφὴν ἔχει" 

τοῦ θεοῦ" τὸ δὲ πέμπτον 

; ἀναδάσεως᾽ « Ἐμὴ πᾶσα 
νης σωτηρίας ἐστί " πᾶσα 

i9 τὸν Κύριογ.»Τοιοῦτον μὲν 
"δὲς δ' ἂν εἴη, χαὶ αὐτὴν πα- 
fav, ἣν ὁ θεῖος Δαδὶδ χαλοῖς 


:0 


μα culmen ducit ascensus. Gloriatur enim : 


runt: sola parte quinta pro illo : Benedictus Domi- 
nus, flat, &at,babente : Omnis anima laudet Dominum, 
Quaris quz ait ratio bujus ordinis? Prima sectio 
improbitatem demit homini; altera pars eumdem 
inducit sitientem meliora, ut cervum sitientem, 
tertia pars erectum illum et deapicientem res ὃυ- 
manas exhibet, quasi euim sd :(rugem rediisset , 
ita Deus loquitur Israeli : Ego Inquit, brutus ali- 
quando eram, eum ig temporalibus bonum pone- 
bam, nunc vero tibi adhzereo, postquam ad rectiora 
conversus sum. Quarta pars non amplius pro dere- 
licto babet bominem, sed jam ilum Deo conjungit. 
Octogesimus enim et nonus psalmus titulum ha- 
bet : Oratio accommodata Moysi homini Dei. 
Mea est omnis summa felicitatis hu- 


. omnis anima laudet Dominum. Tale quidem est convivium; nunc tempus est ap- 
: culorum varietatem, quam David probis convivis apparavit 


:4 quatuor prophetas, ente Catenam inscripti. (Nicetes-[orsan Heracleensis, Constant. eccl. 
diaconi, an. C. 1017. Banpivi 1, 19.) 


HZAIAZ. 
"rtv ἄχρότηῃς Ἡσαΐας, 

. χαθαρθεὶς ἄνθραχι φλογὸς ξένης, 

3 μέλλον ὦ; ἐνεστὼς προδλέπων, 
2? διξτράνωσε τὴν παρουσίαν, 
" προηγόρευσε τῶν Χριστοχτόνων, 
, προεῖπε τῶν πρὶν ἔξωθεν νόμον, 
avo χόσμῳ τὴν παλέῤῥοιαν βίου. 
Ἰεὶς φϑόνῳ δὲ, καὶ πόλον λαχὼν μένειν, 


ISAIAS., 


Prophetarum apex Isaias, 

Mente purgatus a carbone flamm:» alienz, 
Futurique ut jatn imminentis providus, 
Christi significavit przsentiam, 

Casumque praedixit Christicidarum, 

Fidem prznuntiavit ante ἃ lege alienorum, 
Totique mando vitz restitutionem. 

Disscctus autem invidia, poliquc sorte donatus, 

















1131 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT £ /ETATIS. 


1132 


militudinem quz in sideribus principatum obti- A ἄστροις βασιλεύουσαν" ταύτην εἶπον ἵνα μὴ τῇ εὑ- 


neat, hac usus sum, ne verbi egestate detinearis. 

VEns. 5. Cur Elias et Moyses in medium addu- 
cuutur? Primo, ut ostenderetur quia non Elias est, 
ut dixi, neque Moyses ; secundo, nein illis de quibus 
illum arguebant ut legis violatorem , ostenderetur 
quia mendax est :.non enim cum illo conversati 
fuissent ; tertio, ut discant eum mortis et vit:e po- 
testatem habere, qui nempe illum profert, et bunc 
suscitat. Quid vero dicebant gloriam quam comple- 
turus erat in Jerusalem ? Id est, passionem ejus, el 
crucem, et resurrectionem, et similia. 

V&ns. 4. Cur dicit Petrus, Bonum est nos hic esse 
in solitudine? Quia audiebot tradendum esse ad 
mortem Christum : et illud Lucas ostendens dicit, 
Nesciens quid diceret. 

Vans. 5. Vox de nube, quia sic Deus cognosce- 
batur; lucida autem nubes , quia timeri non vole- 
bat. Ubi enim metus, ibi tenebrosa est nubes, ut in 
monte Sina. Ideo postquam disparuissent Moyses et 
Elias , tunc fit vox, ne de illorum aliquo, sed de 
Christo intelligatur vox qua audita est. 

Non Christum solum operuit nubes, sed etiam 
discipulos, ne putaretur Christus vocem emísisse. 


lllud, Ju quo complacui , idem sonat ac, In quo 
quiesco. Additum est autem, Jllum audite, ne, licet 
crucifigatur , deficiant animo. 

Vgns. ὃ. Cur, quando in baptismate vox facta 
est, non ceciderunt, hic autem istud accidit ? Quia 
in baptismate turba erat, hic vero desertum et alii- 
tudo, solique crant per solitudinem, et ante oculos 
splendens prodigium lucis purissima et nubes hos 
tale experiri facit. 

Vgns. 7. Quid est, Gravati erant somno? Quia 
magno possidebantur stupore; hoc autem a visione 
illa miraculosa oriebatur. 

Vgns. 9. Cur dicit nemini dicant donec a mor- 
tuis resurgat * Quia quanto majora dicta fuissent, 
tanto invidia et ineredulitate laborantes illa egre 
magis accepta habuissent ; sed post resurrectionem, 
e medio ablato illo quem oderint , et apostolis jam 
credentibus, turba apostolorum miracula cernentes 
credere poterunt. 


Yyns. 10. Interrogaverunt eum discipuli : Quid D 


Scribe dicunt, quod Eliam oporteat primum venire ? 
et unde hoc dicebant ? Obtinebat liic serme et pro- 
ferebatur male intellectus à Scribis, ut et qui de 
Christo erant. Veritas autem se ita habebat ; Scri- 
ptura quidem duos memorant Christi adventus, 
hanc et futuram, et prophetze utriusque przecurso- 
rem Eliam futurum esse dicunt, Nam unius Joannes 
fuit precursor, quem Eliam vocat Christus, non 
quod sit Elias, sed quod ministerium Eliz implevit. 
Seribe igitur hzc confundentes, secundi solius 
mentionem faciebant; ille autem dicit ad discipu- 
los : Elias quidem venil et restituet omnia. Qui om- 
nia? Quz propheta dicebat przsertim : Mittani, in- 
quil, engelum meum, el veliqua. Et hoc fiet quando 


κελείᾳ τῆς λέξεως ἐναπομείνῃς. 

Διὰ τέ Ἦλίας καὶ Μωσῆς εἰς μέσον ἄγεται; Πρῶ- 
τον μὲν ἵνα δείξῃ ὅτι οὔτε Ἠλίας ἐστὶν ὡς ἔλεγον, 
οὔτε Μωσῆς δεύτερον, ἵνα μὴ περὶ ὧν ἐνεχάλουν 
αὐτῷ ὡς παρανόμῳ, δείξῃ ὅτι ψεῦδός ἐστιν" οὐ γὰρ 
ἂν συνωμίλουν * τρίτον ἵνα μάθωσιν ὅτι xal θανάτου 
χαὶ ζωῆς ἐξουσίαν ἔχει, τὴν μὲν ἐνεγχὼν, τὸν δὲ &va- 
στήσας" τί δὲ συνελάλουν τὴν δόξαν ἣν ἔμελλε πλη- 
ροῦν ἐν Ἱερουσαλήμ; Τουτέστιν τὸ πάθος xal τὸν 
σταυρὸν, xai τὴν ἀνάστασιν, xai τὰ ὅμοια. 


Διὰ τί λέγει ὁ Πέτρος, Καλὸν ἡμᾶς ὧδε εἶναι εἰς 
ἐρημίαν; Διὰ τὸ ἀχοῦσαι ὅτι παραδοθήσεται εἰς 
θάνατον ὁ Χριστός " xal τοῦτο Λουχᾶς δηλῶν ἔλεγεν 
ὅτι, Εἰ καὶ μὴ ἤδει τί ἐλάλει. 

᾿Ἀπὸ vegéAnc δὲ ἡ φωγὴ, ὅτι οὕτω; ὁπτάνετο ὁ 
Θεός - φωτεινὴ δὲ ὅτι οὐ φοδῆσαι ἐδούλετο" ὅπου γὰρ 
ἀπειλὴ, ἐχεῖ σχοτεινὴ, ὥσπερ ἐν Σινᾷ ὄρει" διὰ τοῦτο 
μετὰ τὸ ἀφανεῖς γενέσθαι ἐόν ἐε Μωσέα καὶ Ἠλίαν, 
τότε γίνεται ἡ φωνὴ, ἵνα μὴ ἐπ᾽ αὐτῶν τινος, ἀλλ᾽ 
ἐπὶ Χριστὸν λογισθῇ ἡ φωνὴ ἡ ἐρχομένη. 

Οὐ τὸν Χριστὸν μόνον ὑπέλαδεν fj νεφέλη, ἀλλὰ 
xai τοὺς μαθητὰς, [va μὴ νομισθῇ ὅτι Χριστὸς 
ἀφῆχεν τὴν φωνήν. 

To, Ἐν ᾧ εὑδόχησα, ἀντὶ τοῦ, Ἔν ᾧ ἀναπαύο- 
μαι, δηλοῖ’ προσέθετο δὲ τὸ, Αὐτοῦ ἀκούετε, ἵνα 
χἂν σταυρωθῇ, μὴ ῥᾳθυμήτωσιν. 

Διὰ τί ἐπὶ τοῦ βαπτίσματος τῆς φωνῆς γενομένης 
οὐ χατέπεσον, ὧδε δὲ τοῦτο πάσχουσιν ; ᾿Επειδὴ 
ἐχεῖ μὲν ὄχλο;, ὧδε δὲ ἔρημος χαὶ ὕψος,, καὶ μόνοι 
μεθ᾽ ἡσυχίας, χαὶ τὸ γινόμενον χατ᾽ ὀφθαλμοὺς φρι- 
χτὸν φῶς ἄχρατον χαὶ νεφέλη, ἅπερ τοῦτο παθεῖν 
ἐποίει. 

Tl ἐστιν τὸ, Βεδυρημένοι ἦσαν ὕπνῳ; Ὅτι 
πολλῷ χατείχοντο xáptp* τοῦτο δὲ ἀπὸ τῆς ὄψεως 
ἐχείνης τῆς θαυμαστῆς ἦν γεγενημένον. 

Διὰ τί λέγει μηδενὶ εἰπεῖν ἕω; ἂν ix. γνεχρῶν 
ἀναστἧ ; Ἐπειδὴ ὅσῳ μείζονα ἐλέγετο, τοσοῦτον εἰς 
φθόνον χαὶ ἀπιστίαν ὄντες, δυσπαράδεχτα εἶχον αὐτά" 
μετὰ δὲ τὴν ἀνάστασιν, ix μέσον μὲν ὁ φθονούμενς 
xai οἱ μὲν ἀπόστολοι ἔδη πιστεύοντες, οἱ δὲ ὄχλα 
τὰ παρὰ τῶν ἀποστόλων θαύματα ὁρῶντες πιστεῦ- 
σειαν ἄν. 

Ἐπηρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ, ὅτι Οἱ γραμματεῖς 
λέγουσιν» Ἡλίαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον" καὶ πόθεν 
τοῦτο ἔλεγον; 'Expátet μὲν Ó λόγος καὶ περιεφέρετο 
χαχῶς νοούμενος παρὰ τῶν Γραμματέων" ὥσπερ χαὶ 
οἱ περὶ τοῦ Χριστοῦ ἡ δὲ ἀλήθεια ἔχει οὕτως" Αἱ 
μὲν Γραφαὶ, δύο λέγουσι παρουσίας τοῦ Χριστοῦ, 
ταύτην χαὶ τὴν μέλλουσαν" χαὶ οἱ προφῆται ἑχατέρας 
πρόδρομον τὸν Ἡλίαν ἔσεσθαι λέγουσιν" τῆς vàp 
ἄλλης ὁ Ἰωάννης ἐγίνετο, ὃν xoi λίαν ὁ Χριστὸς 
χαλεῖ, οὐχ ἐπειδὴ Ἡλίας ἦν, ἀλλ᾽ ἐπειδὴ τὴν διαχο- 
νίαν ἐπλήρωσεν Ἡλίου" ot Γραμματεῖς οὖν συγχέον- 
τες ταῦτα, τῆς δευτέρα: ἐμνημόνευον μόνης " αὐτὸς 
δὲ φησι πρὸς τοὺς μαθητάς. Ἡλίας μὲν ἔρχεται 
καὶ ἀποκαταστήσει πάντα. Ποῖα πάντα: "Ato ὁ 
προφήτης ἔλεγε μάλα" ᾿Αποστεῶ, φησὶ, τὸν ἄγγε. 





1195 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E JETATIS. 


1156 


neque angeli celorum, neque Filius, nisi solus Pater. A ἐκείνης οὐδὲ οἱ ἄγγειοι τῶν οὐρανῶν, οὐδὲ ὁ 


Dicendo quidem, neque anygeli, os comprimit ne 
interrogent ; dicendo vero neque Filius, vetat ne 
meditentur. ldeo post resurrectionem dicit eis : 
Non esl vesirum nosse tempora οἰ momenta, que 
Pater posuit in sua potestate, Non ignorat igitur; 
quomodo enim ignoraret ille per quem omnia facta 
sunt, qui cegnoscit Patrem, et profunda Dei, et 
abscondita ussitorum? Sed arbitratur Loc esse 
illis profuturum. 

Vrns. 40. Tunc, inquit, duo. erunt in lagro, unus 
assumelur, el. unus relinquetur. Ager, mundus est; 
unus igitur salvatur, alter vero in damnationem 
mittitur; de illorum expugnatione et capti»itate 
istud dicit. 


Υἱὸς εἰ μὴ μόνος ὁ Πατὴρ "διὰ μὲν τὸ λέγειν ày. 
γέλους, ἐπιστομίζει τοῦ μὴ ζητεῖν διὰ δὲ τοῦ εἰ» 
πεῖν, οὐδὲ ὁ Υἱὸς, κωλύει μηδὲ ἐννοεῖν. Διὰ τοῦτο 
μετὰ τὴν ἀνάστασιν λέγει αὑτοῖς" Οὐχ ὑμῶν ἐστιν 
γνῶναι χρόγους ἣ καιροὺς, obe ἐν τῇ ἰδίᾳ ἐξουσίᾳ 
ἔθετο ὁ Πατήρ. Οὐχ ἀγνοεῖ οὖν. πῶς γὰρ δι᾽ οὗ 
πάντα ἐγένετο, ὃς γινώσχει τὸν Πατέρα, xal τὰ 
βάθη τοῦ Θεοῦ, χαὶ τὰ χρυπτὰ τῶν ἐξεταζομένων; 
ἀλλ᾽ ἡγεῖται τοῦτο συμφέρον αὑτοῖς. 

Τότε, φησὶν, δύο ἔσονται ἐν τῷ ἀγρῷ" ὁ εἷς 
παρααμδάνξται, καὶ ὁ slc ἀ:»ίεται. ᾿Αγρὸς, ὃ χό- 
σμος" εἷς οὖν σώζεται, εἷς δ᾽ εἰς χόλασιν ἀφίεται" 
περὶ τῆς ἁλώσεως τοῦτο xal τῆς αἰχμαλωσία; 
αὑτῶν. 


Vegns. 41. Duc molentes in mola ; una assumitur ΒΒ Δύο ἀλήθουσαι ἐν τῷ μύμλῳ᾽ μία xaga.lagtá- 


et una relinquitur. Molentes vocavit, qui in pauper- 
tate degunt. Una assumitur, εἰ una. relinquitur; 
similiter de homine intelligitur. Lucas autem dicit: 
Dwo erant in cubili, quod significat eos qui in divi- 
tiis degunt. Ostendit autem per hoc pauperes et 
divites, servos et dominos assumi et relinqui, sive 
spiritualiter, sive realiter de expugnatione intelli- 
gatur. 

Vgns. 42. Cur ergo dicit : Diem et horam? vult 
semper esse paratos. 

Vgns. 42. Quid siguificat illud : Si: sciret pater 
[familias qua vigilia fur venturus essel? quasi dicere: 
Si scirent multi quando morituri sint, semper ad 
illam solam horam pceenitere studcrent. 

Vgns. 45. Dicendo: Quis esi fidelis servus?,non 
ignorat illud, sed vult ostendere quam rarum et 
pretiosum. Ita igitur ad Adam loquens: Ubi es? 
dicit, non iguorans, sed hunc adducere volens ad 
excusandum se. Prudentem et fidelem dicit servum 
parabola : fidelem quilem, quod servaveritcapitale; 
prudentem vero, quod operatus est in talento, Et in 
Sodomis idcirco dicit : Descendens videbo wirum 
secundum clamorem eorum complecerint; annon est 
iia, ul sciam; ut nos moneat ne unquam senlen- 
tiam iu rebus demus, priusquam perfecte res di- 
judicaverimus. In propheta ideo dieit : Si. forte 
audierint ; et, Si forte consenserint, ne videatur data 
ab inaensatis jussio ad necessitatem adigere paren- 


vétat, xal μία üplsta.. ᾿Αληθούσας ἐχάλεσεν τοὺς 
ἐν πτωχείᾳ διάγοντας, Μία παρωλαμθάνεται, καὶ 
μία ἀφίεται" ὁμοίως νοεῖται τοῦ ἀνθρώπου. Ὁ ἃ 
Λουχᾶς, Καὶ δύο ἐπὶ τῆς κλίνης, λέγει, ὅπερ es. 
μαίνει τοὺς ἐν πλούτῳ. Δείχννται δὲ διὰ τούτου ὅτι 
xal πτωχοὶ xai πλούδιοι xal δοῦλοι xoi δεσπότει 
παραλαμδάνονται χαὶ ἀφίενται, εἴτε νοητῶ; siu 
αἰσθητῶς διὰ τὴν ἅλωσιν νοηθεέη. 

Διὰ τί οὖν λέγει, Τὴν ἡμέραν xal ὥραν ; βουλέ.- 
μενος πάντως ἐναγωνίους εἶναι, 

Τί δηλοῖ τὸ, El ἤδει ὁ οἰκοδεσπότης ποίᾳ γυ- 
λωχῇ ὁ κιλέπτης ἔρχεται; ᾿Αντὶ τοῦ, Εἰ ἤδεισεν͵ 
φησὶν, οἱ πολλοὶ πότε ἀποθανοῦνται, πάντως àv xav 
ἐχείνην μόνην τὴν ὥραν ἑσπούδασαν μετανοῆσαι. 

Εἰπὼν, Τίς ἄρα ὁ πιστὸς δοῦλος ; Οὐχ ἀγνοῶν 
τοῦτο εἶπε, ἀλλ᾽ ἵνα δείξῃ τὸ σπάνιον χαὶ πολύτιμον. 
Οὕτως οὖν xat τῷ ᾿Αδὰμ εἰπών" Ποῦ εἷ; οὐχ ἀγνοὼν 
εἶπεν, ἀλλ᾽ ἵνα αὑτὸν ἐμδάλῃ εἷς ἀπολογίαν. Φρό- 
νιμον xal πιστὸν λέγει τὸν δοῦλον ἡ παραθολή : m- 
στὸν μὲν, ὡς σώζοντα τὸ χεφάλαιον" φρόνιμον ü, 
ὡς χατεργαζόμενον τὸ τάλαντον. Καὶ ἐπὶ τῶν Ye 
δόμων διὰ τοῦτο εἶπεν’ Καταδὰς ὄψομαι εἰ κατὰ 
τὴν κραυγὴν αὐτῶν συντειοῦνται" εἰ δὲ μὴ, ἵνα 
Trà, ὅπως ἡμᾶς παιδεύσῃ μή ποτε ἀπόφασιν ἐν 
πράγματι διδόναι, πρὶν τελείως ἀναχρινόμενον xà 
πράγματα. Ἔτὰ δὲ τοῦ προφήτου διὰ τοῦτο εἶκεν, 
᾿ξὰν ἄρα ἀκούσωσιν, καὶ, Ἐὰν ἄρα συνῶσιν, te 
μὴ δόξῃ ἡ πρόῤῥησις παρὰ τοῖς ἀνοήτοις ἀναγχε»- 


di. In £vangelio autem ideo dicit : Forte verebuntur Ὦ στική τις εἶναι πρὸς παραχοήν. Ἐν δὲ τῷ Εὐαγγελίν 


Filium meum, ut ostendat quod debuerint id agere 
et Filium vereri. 


Vgns. 47. Quid indicat illud : Super omnia bona 
sua constituet eum? id est, regnum colorum illi 
praestabit. 


CAPUT XXV. 


Ves. 1. Parabola virginum de eleemosyna dici- 
tur. Sed in (ideli et in insensato servo, generaliter 
magis de omni officio loquitur, quod in proximum 
implere oportet : in ista autem de eleemosyna. Quid 
est quod dicit Apostolus, De virginibus autem pre- 
ceptum. Domini non habeo? Ll,audo quidem, inquit, 


διὰ τοῦτο εἶπεν’ Ισως évtpasxijoorcas τὸν Υἱόν 
μου, ἵνα δείξῃ ὅτι ὥφειλον τοῦτο ποιῆσαι καὶ ἐντρα» 
πῆναι τὸν Υἱόν. 

Τί δηλοῖ τὸ, "Exi πᾶσιν τοῖς ὑπάρχουσιν si- 
τοῦ καταστήσει αὐτόν; ᾿Αντὶ τοῦ, Τὴν βασιλείεν 
tv οὐρανῶν παρέξει αὐτῷ. 

| KE9AA, KE'. 

Ἢ παραδολὴ τῶν παρθένων περὶ ἐλεημοσύνης 
λέγει" ἀλλ’ ἐπὶ τοῦ πιστοῦ δούλου καὶ τοῦ ἀγνώμο- 
νος, καθολιχώτερον περὶ πάσης ὠφελείας λέγει, ἂν 
εἰς τὸν πλησίον ἐπιδείχνυσθαι χρή" ἐπὶ δὲ αὐτῆ: 


κερὶ ἐλεημοσύνης. Τί ἐστιν ὃ λέγει ὁ ᾿Απόστολος, 
Περὶ δὲ τῶν παρθένων ἐπιταγὴν Κυρίου οὐκ ἔχυι 


1155 


neque d.. : 


Dicenl 


interro 
medit: 
Nou x 
Pu: 
qu 
HET D 


al-- 
ΠΕ 


. 


^ - . 
“ TL. 
- 
- **,,1l 
-——À o 2 Jf! 
* ἐ- 
. - exe. 
^ arco 2b iunc 
-.» ΟΣ ΦῸΓ6 


"EM £n COM bi- 
ὌΝ Irun 
- - *7442 Palris 
-. αἰδῇ vis, 


a ln 


- oq 


— piod 4L PL 1 lli : . 


.. T ..z2., i .M4m asia 


- Do..eatuRc-e ὦ «τ ἘΠῚ ΝΕ 
—— σα — 0 τοῦ 118 

mE c — A €. aec vul 

2o ὦ Ue amurabiiiter : 

- ΒΞ 3 Ὁ egenie 

-2 a, mx» ugecicralier 

- .- undmceliuwiD ἐξ ἐπ. 

: femp 2:8 CIMTNMU 

- .. wa awe i ἐπε bymro 
2o. o ime Σ seaumm eiii? 


zm ἃ in lo- 


fS 9» 


μεν. 2. 
eem SMSELALER- ININD. 1X 


"V1 
EN ' 
ew, eroe or Co eurz3OS. simul 
"“-« οὐδ. 170008 noted Ε 
"4 s Pw. esp t 6B £I. 
8. - 4T 


D 


--— - ETATIS. 


. ἘΠΙΊΙΔΥ οὐ τλύὺπτ 23 o 


. Ὁ - - “οιἴσα.: à L ; vat 
oo τὸ ἀλλὰ πονηρὰ πρηλιοξττι" 407, vip 
"o «ξτάζειν πανταχοῦ. Διὰ τ οὐχ ipeli 


7722s, Μή τι ἐγὼ &lfu; 
"9 l ͵ 


ὐὐτι πέως λανθάνειν * τὸ 6i 9t. 
..A22p0vx0; τοῦτό ἐστ' χαὶ ταν, Il; 
áo: ol i421) χαὶ οἱ ἄλλο: τῶν εὐπγγτλιστος 


bd 
ἂ 
o 


περὶ τῆς προξητίας 
Jean on 


-.,£21$120 
7 ..7.50 5 διλξολος εἷλεν, ὁ δὲ 
. τὸ γωμίον εἰση.ῖθεν εἰς αὐτὸν c Zuia- 
.“. διλαχωδωνίσας αὐτὸν ἐν τῇ ἀρ, ἢ χα. c.i 


H1 » 
:j. πὶ “τάμενος, οὕτω τελείως εἰστηῦεν" Qt τὸ 


. 
H 
b. d 


27:22 ἀλτθῇ ἔστιν. Τοσοῦτον T,» ἀμετα έτος 
φῶς, ὅπ' xa τῆς χοινωνίας μεταλχχὼν ἔπτινν 
τ Ξῖττος. Ὅθεν τοῦτο δηλῶν ὁ Ἰωάνντ; v, 
*: Mira τὸ ψωμὸν elc n.A0ev εἰς αὐτὸν c Σατανὰ; 
“«Στ|᾽ εἰ τὸ Ἰ]1τχα ἤσθιον, παρανόμως ἔσβιον; (ἡ 
22 ἀυαχειμένους ἔδει φαγεῖν " ἀ)λ᾽ οὐχ ὃ. τῷ ἐσδίξιν 
τ Πάτχα ἀνέχειντο, ἀλλὰ μετὰ τὸ φαγεῖν aich ie 


PAM χλᾷ τὸν ἄρτον: "lva αάδε κε 
αὑτὸν ὄντα νομοθέτην, χαὶ τὰ - 
ὑτι διὰ vio: σχιαγραφηθέντα 


Μετὰ τὸ φαγεῖν τὸ ἱνυμιχὸν 111... εἴτουν εἰν 
2-454, οὕτω παραδίζωτι τὸ τῇς χάριτος 113252 cà 
$52 io τοῦ. 

Αἴμα δὲ Kawz; Διαθέχγτς λέγει, ὡς τῇ; Πα) i; 
αἷμα μὲν ἐχούσης, ἀλλ᾽ ἐξ ἀλόγων " λέγει δὲ χαὶ τίν 
αἰτίαν τῆς χενώσεως τοῦ αἴματος" “Ὑπὲρ ac.l.ler, 
φτπῖν, ἁμαρτωλῶν ἐχχιυγέμενον. Διὰ τ My, 
Τεῖτο ποιεῖτε εἰς τὴν ἐμὴν ἁἀνάμνηςιν; Ὃς 
ἐχεῖνο, φησὶν, εἰς τὴν ST. Αἰγύπτου μυΐμτν xd 
ἔξοδον, οὕτω νῦν ci; τὸν ἐμὺὴν θάνατον, χαὶ 5; 
ὑμῶν 0v ἐμοῦ Ex πλάντς ἔξοδον. 

Πῶς νοεῖται τὸ, ᾿Απάρτι οὐ μὴ πίω Éx τοῦ τεγ. 
γ᾽ἡματες τῆς ἀμπέιιου ταύτης, ἕως αὐτὸ πίνω 
xa.vcv ἐν τῇ βασιιείᾳ τοῦ Πατρός μεν" 6l 
ὃξ τὴν βασιλείαν τοῦ Πατρὺς τὴν ἐχυτοῦ àvàszasw. 
γέννημα δὲ τῆς ἀμπέλου, τὸν οἶνον * Ἕως οὗ, gz- 
civ, ἐχγνεχρὼν ἀναστῶ, οὗ μὴ πίω" ἔπιεν & 
μετὰ τὴν ἀνάστασιν. Ἵνα μὲ) φάντασμα αὐτὸν voz 
σωσιν. Ὅθεν χαὶ ἐν Πράξεσι γράφει" Otcirse cvr- 
ε-ἄγομεν xal συγεπίομεν αὑτῷ. Βασιλείαν [12- 
xphe ἐνταῦθα τὴν ἀνάστασιν αὐτοῦ ὁ δεσπότις 
χαλεῖ χαινὺν Gb πιεῖν τὸ ποτήριον, τοῦτ᾽ ἔστι xao; 
χαὶ παραξόξως οὐ γὰρ, ὡς πρότερον, τοῦ σώ ματος 


βρώσε t0; δεομένου χατὰ φύσιν xal πόσεως, ἀλὰ 


ὑπερφυῶς ἀφθαρτισθέντος ἤδη χαὶ μτδενὸς δευμεν!" 
τὸ σύνολον. 
Διὰ τί τὸ, ᾿γἵμνήσανγτες δὲ ἐξη.1θον,, xcizo:; A. 


102, Μετ᾿ εὐχαριστίας καὶ δοξοδλογίας ἕλαθον τὸ 
χοινωνίαν, Διὰ τί εἰς τὸ ὅρος ἔξτλθεν ; Ἵνα μὴ " jt 
χρύπτεσθαι" ἔσπευδεν γὰρ ἐπὶ τὸν τότεον ἐλθεῖν τὸν 
xa* Ἰοὐδ γνώριμον. 

Διὰ -ἰ λένει τὸ, Πάντες σκανδα.Σισθήσεσθϑε ἐν 
ἐμοὶ; Ὅμοῦ μὲν χαὶ τὴν πρόγνωσιν δηλῶν, ὁμο0 
δὲ χαὶ τοὺς ὁχανδαλισθη σομένους ἐννοῶν. 

Διὰ τὶ ys, ὅτι ΓΟΥΌμαε ὑμὰς εἰς env Tal 


41.9 


OPUSCULA SCRIPTUHISTICA INCERT/£ /ETATIS. 


1180 


Bllud cui titulus est a Zgvptios Evangelium, ct eui Α ἐπιγεγραμμένον χατὰ Αἰγυπτίους EboavrÉuce, καὶ 


titulus Evangelium duodecin scribere conati. sunt, 
sed mendaciter sub. aliorum nomine. Evangeliste 
euim non conati sunt, nec. imperfecta. reliquerunt, 
non scribendo bene ; scripserunt. enim ex veritate: 
quia quod dicit Paulus, Cujus laus est ex Evangelio, 
Lucam designat ut apostolum. 

Vas, 5. Quid dicit, E vice Abis? Quia duo erant 
alternis vicibus facientes liturgiam — sacerdotes, 
Ablas, et Zacharias. Cum igitur iste ministraverat, 
post illom ministrat, inquit, Zacharias. Primo qui- 
dein aspoctu sacerdotem terret, ut. cireum«pectus 
magis loc terrore facetus. recipiat J.Ptanter myste- 
rium. Quid est hoc? dirit : sz»pe victimas adducens 
angelum non videram? Aaron prius sacerdotum 
princeps non vidit ang-lum, eum intraret in San- 
cta, neque Josedec. magnus ílle sacerdos. lu 
anxietate igitur Zacharia versato, et magno 
timore perterrito, iguotum enim interim crat pro- 
positum apparitionis, vocew dirigit Gabriel secu- 
ritatem illi przstans. Dixit autem illi angelus : 
Ne timeas, Zackaria. Primo quidem ejus timorem 
&amovet, ut animo non turbato angeli verba erci- 
piat. Ut enim in agitatam undam non licet visui 
penetrare, ita timore turbata meos non capax est 
accipiendi doctrinam ollam, quandiu timore non 
soluta est. Ideo dixit ei : Ne timeas ; non venio ad 
te ferens molestum nuntium, non minas in gentem 
proferens, non ut Samuel Heli, sacerdotii ablationem 
nuntians. 

εις. 11. Cur a dextris altaris incensi stetit an- 
gelus? quia dextrum nuntium afferens aderat. Cur 
dicit : Altaris iucensi? Quia erat etiam alterum al- 
tare zreum oblationum. 


εις. 15. Quzxnam est connexio? Pro populo de- 
precanti Zachariz, augelus dicit : Exaudita est de- 
precatio tua; et de quo dicit : Paries filium? quia 
Joannes debebat ostendere Cliristum populo, dicens: 
Scce Agmus Dei, qui (tollit peccatum mundi, illud 
igitur erga populum dictum est. 


VeBRs. 17. Quid est : [n spiritu. et virtute Elie? 
ἦν spiritu, quidem, quod eumdem Spiritum sanctum 
habebit ac Elias; In virtute autem, propter. mini- 
sterii magnituliuein,. Nam secundi quidem adventus 
Klias przco erit, Joannes vero primi; vel de volun- 
tate et prodigiis Elias intelligi etiam potest, ut arbi- 
tror. Quomodo intelligendum illud : Concertet corda 
petram in filios? Filios apostolos dicit, patres 
autem Judzos; convertet igitur Judzos ad aposto- 
lorum praedicationem. Qui enim de Christo tale 
testimonium perlibuit, covjunxit eodem testimonio 
Christi discipulos, et-ex hoc illis eredibilitatem 
asseruit; sic enim, Incredulos ad prudemiam ἐκ - 
storum, intelligendum est. 


Vans. 20. Quam οἷν causam Zacharias huesitans 
Feprehcusus est, Virgo vero Waesiane cuam 


τὸ ἐπιγεγραμμένον τῶν Δώδεχα Εὐαγγέλιον ἀναγρὲ. 
ᾧαντες ἐπεχείρησαν, ἀλλὰ ψενδῶς εἰς ἄλλων ὅδ, ομα. 
Ο' δὲ εὐαγγελισταὶ o0x ἐπεχείρησαν xai ἀτέλεστα 
κατέλιπον, διὰ τὸ μἣ χαλῶς γράψαι" ἔγραψαν vip 
ἀλτηῶς, ὅτι ὃ λέγει ὁ Παῦλος, Οὗ ὁ ἔπαινος ἐκΐ!, 
ἐνὶ τῷ Εὐαγγειλίῳ,τον λουκᾶν λέγει τὸν ἀπόστολον, 

Τί λέγει ἐξ ἐφημερίας ᾿Αδιά ; Ὅτι δύο ἦσαν χατὲ 
διχδυχὴν ἱερεῖς τὴν λειτουργίαν ποιοῦντες, ὅ A6, 
xai ὁ Ζαχαρίας. Ἐπεὶ οὖν ἐχεῖνος ἐλειτούργησε pr 
ἐχεῖνον λειτουργεῖ, φησὶ, Ζαχαρίας. Πρῶτον μὲν τῷ 
σχήματι τὸν ἱερέα φοδεῖ, ἵν᾽ εὐλαδέστερος ἐχεῖνας 
τῷ φόδῳ γενόμενος, δέξηται περιχαρῶς τὸ μυστή- 
ριον. Τί τοῦτο γάρ; φηοί ^ πολλάχις θυσίας κροο». 
αγαγὼν ἄγγελον οὐχ ἐθεασάμην" οὖκ ᾿Ααρὼν ὁ κρῶ- 
to; ἀρχιερεὺς ἄγγελον εἶδεν εἷς τὸν ναὺν εἰσελθὼν, 
οὐχ Ἰωσεδὲχ ὁ ἱερεὺς ὁ μέγας. Ἔν ἀπόροις τοῖγυν 
ὑπάρχοντι τῷ Ζαχαρίᾳ, χαὶ φόδῳ πολλῷ χατεχομὲ- 
wp (ἅδηλος γὰρ τέως ὁ σχοπὸς τῆς ὄψεως ἦν), jf 
σει φωνὴν πρὸς αὐτὸν ὁ Γαδριΐλ χειραγωγῶν ágobla: 
εἶπεν δὲ πρὸς αὐτὸν ἄγγελος" Mi) ςοοδοῦ, Ζαχορία, 
ἸΙοῶτον μὲν αὑτοῦ διαλύει τὸν qó6ov, ἵν᾽ ἀταράγῳ 
τῇ ψυχῇ thv ἀγγελίαν εἰοδέξηται. “Ὥσπερ γὰρ ἐπὶ 
σαλευομένῳ ὕδατι οὐκ ἕνεστιν ἀχριδῶς τὴν ἔφιν 
ἐνοπτρίζεσθαι, οὕτως φόδῳ σαλευομένη Ψυχὴ, 65 
oia τε δέξασθαι διδασχαλίαν τινὰ μὴ χαθαρθεῖσα τῷ 
φόξῳ * διὰ τοῦτο εἶπε πρὸς αὐτόν Μὴ φοθοῦ' o5 
ἤχω σοι φέρων λυπηρὰν ἀναγγελίαν, οὐχ àmtülp 
χατὰ τοῦ ἔθνους χομίζων, οὖχ ὥσπερ ὁ Σαμουὴλ τῷ 
Ἠλίᾳ ἀνατροπὴν Ἰερωσύνης prono. 

Διὰ τί ἐκ δεξιῶν τοῦ θυσιαστηρίου slstixa ὁ 
ἄγγελος ; Ὅτι δεξιὸν μήνυμα χομέζων παρῆν. Διὰ 
τί εἶπεν, Τοῦ θυσιαστηρίου τοῦ θυμιάματος; 
Ἐπειδὴ $v χαὶ ἕτερον χαλχοῦν θυσιαστήριον τῶν 
καρπωμάτων. 

Ποία ἐστὶν ἀχολουϑία, ὅτι ὑπὲρ τοῦ λαοῦ apr 
λοντος Zayaplou, εἰσαχουσθῆναί φῇσει τὴν δέησίν 
coo ὁ ἄγγελος ; xal περὶ tivo; εἶπεν’ Kal Adj 
Υἱόν ; Ἐπειδὴ ὁ Ἰωάννης ἔμελλε δειχνύειν τῷ λαῷ 
τὸν Χριστὸν λέγων, δὲ ὁ ἀμνὸς τοῦ Θεοῦ ὁ αἴρων 
τὴ» ἁμαρτίαν τοῦ κόσμου" ὑπὲρ τοῦ λαοῦ ἄρε 
τοῦτό ἐστιν. 

Τὶ ἐστι τὸ, Ἐν πνεύματι καὶ δυνάμει Hor; 
Τὸ μὲν, Ἐν τγεύματι, ὅτι τὸ αὐτὸ ἅγιον Πνεῦμε 


D ἔξει χαὶ ὁ Ἡλίας" τὸ δὲ, Ἐν δυγάμει, διὰ τὸ μέ- 


γεῦο; τῆς διαχονία:" ὃ μὲν γὰρ τῆς δευτέρα: ὁ 
Ἠλίας παρουσίας ἕσται χήρνξ, ὁ Ἰωάννης δὲ τῆς 
πρώτης" & τὸ ἐν προαιρέσει Ἰϊλιοῦ xai θαύμασι 
vofcopsv, ὡς ἡγοῦμαι. Πῶς νοητέον τὸ, ᾿Επιστρέ- 
ψαι καρδίας πατέρων ἐπὶ τέχνα; Tíxva τοὺς 
ἀποστόλους λέγει, πατέρας δὲ τοὺς Ἰουδαίους. "Ent 
στρέψει οὖν τοὺς Ἰουδαίους sig τὴν τῶν ἀποστόλων 
διδασχαλίαν. Ὁ γὰρ περὶ Χριστοῦ τοιαῦτα μᾶρτυ- 
phoa;, συνεισήγαγε τῇ αὑτῇ μαρτυρίᾳ xai τοὺς 
Χριστοῦ μαθητὰς, χαὶ τὸ ἀξιόπιστον αὐτοῖς Ex τού- 
του χατεσχεύσϑθεν" οὕτω; 0$ xal τὸ, Α “ειθεῖς ir 
φρονήσει δικαίων, νοηθήσεται. 

Τίνος ἕνεχιν Ζαχαρία: μὲν ἀμφιδάλλων κατεχρῖ- 
V, παρθένος δὲ ἀμφιδάλλουσα πρὸς τὸν ἄγγχγενθν 


1161 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E /ETATIS. 


1188 


Multiplicass multiplicabo semen iuum ; multiplica- A σπέρμα σου" ἐπληθύνϑη γὰρ τὸ σπέρμα ᾿Αδρχὰμ, 


tum est enim semen Abraha in semen, gentibus in 
ipso benedictis per Christum in quem isti eredide- 
runt. 

Vgas. 76. Ut mirabilet habuerat nativitatem 
Joannes, ita mirabilem habet quoque intelligentiam; 
quando enim dicitur, Et tu, puer, tanquam ad au- 
dientem et intelligentem dicitur. Prophetizat 3u- 
tem dicendo : Preibit enim ante faciem Domini 
parare vias ejus : id autein significat quod paulo 
post non debet puerum habere iu. domo sua edu- 
catum. 

VrEns. 77. Scieutiom salutis quamnam dicit Za- 
charias? Salutiferam in Christum fidem, et quia 
scientia salutis in peccatorum reinissiouc erit. 


CAPUT II. 


VEns. 1. [511 descriptio utilis fit ad implendam 
Scripturam dicentem : Et. (u, Deihleem, domus 
Ephratha. Descriptio fit, emiueudo illinc Deiparam. 


VEBs. 7. Cur dicit evangelista Filium ejus primo- 
genitum? Ut primum inter omues. In prasepio po- 
nitur, ut uos ab insania liberet. 

Vzas. 19. Quae sunt illa qux conservabat omnia 
Maria? Quanta dixerat illi angelus, quanta nunc 
angeli cantant, quan!a dicunt pastores; ex omnibus 
autem concludebat Deum esse qui ex illa natus est. 

VgBs. 21. Quod in circumcisione secatum est, 
alii dicunt in quatuor elementa dissolutum fuisse, 
alii iu terram jactum esse ut sanctificaret terram, 
ut postea sanguis ejus et aqua ; alii autem Christum 
id conservasse quo scivit inodo, et in sua resurre- 
ctione sibi restituisse; etenim et nos in resurre- 
ctione corpus nostrum integrum accipiemus. 

Vgas. 23. Dicente evaugelista : Postquam impleti 
suni dies purgationis ejus secundum legem, beue ad- 
jecit, nam solius impuri erat purum parere. 


Vgns. 95. Quod de Simeon dicitur, Erat exspe- 
ctans consolationem Israel, illud est : quando per 
Christum consolationem, scilicet correctionem, iu- 
veniret Israel. 

Vgas. 99. Nunc dimittis servum tuum, Domine, 
secundum verbum (tuum in pace. — Nunc dimittis, de 


el; σπέρμα xai vov ἐθνὼν λογισθέντων αὑτῷ διὲ 
Xpt2109 εἰς ὃν ἐχεῖνοι ἐπίστευσαν. 


Ὅτι παράδοξον ὡς γέννησιν ἔσχεν ὁ Ἴωάννης͵ 
οὕτω xai παράδοξον αἴσθησιν * ὅτ᾽ ἂν γὰρ λέγῃ, Kol 
σὺ, παιδίον, ὡς πρὸς ἀχούοντα λέγει xal ἑνωτιζό- 
μενον. Προφητεύει δὲ ἐν τῷ λέγειν" Hpoxcpevcy 
γὰρ πρὸ προσώπου Κυρίου ἑτοιμάσαι ὁδοὺς αὐ- 
τοῦ" ποῦτο δὲ σημαίνει, ὅτι μετ᾽ ὀλίγον οὗ μέλλει 
ἔχειν αὑτὸν παρ᾽ ἑαυτῷ τρεφόμενον. 


Γνῶσιν σωτήριας τίνα λέγει ὁ Ζαχαρίας: Τὴν εἰς 
Χριστὸν σωτήριον πίστιν, xal ὅτι ἡ γνῶσις τῆς φὼ» 


Β τηρίας, ἐν ἀφέσει ἁμαρτιῶν ἔσται. 


ΚΕΦΑΛ. B'. 


Ὅτι ἡ ἀπογραφὴ χρήσιμος γένεται, ἵνα *irpuH 
1j Γραφὴ ἡ λέγουσα" Καὶ σὺ, Bn0Asáp ,. olxec τοὺ 
᾿Εφραθά. Ἢ ἀπογραφὴ γίνεται, τὴν Θεοτόχον tul. 
θεν ἐχπέμπουσα, 

Διὰ τί εἶπεν ὁ εὐαγγελιστὴς, Τὸν υἱὸν αὑτῆς τὸν 
πρωτότοκον; Ὥς πρωτεύοντα ἐν πᾶσιν. Ὅτι ἐν d 
φάτνῃ τίθεται, ἵνα ἡμᾶς τῆς ἀλογίας λυτρώσηται, 

Ποῖά εἰσιν ἃ συνετήρει πάντα ἢ Μαριάμ; Ὅσε 
εἶπεν αὐτῇ ὁ ἄγγελος, ὅσα νῦν ὑμνοῦσιν ἄγγελο, 
ὅσα λέγουσι ποιμένες. Συνέχρινε δὲ Ex πάντων, ὅτι 
Θεός ἔστιν ὁ τεχθεὶς ἐξ αὐτῆς. 

“Ὅτι τὸ τῆς περιτομῆς χοπὲν, οἱ μὲν εἰς τὰ cic. 
capa στοιχεῖα ἀναλυθῆναι) λέγουσιν, οἱ δὲ ἐπὶ γῆ; 


C ῥιφῆναι, ἵνα ἁγιάσῃ τὴν γῆν, ὡς καὶ τὸ Κχεθὲν αὐτοῦ 


αἷμα χαὶ τὸ ὕδωρ οἱ δὲ ὅτι ἐτήρησεν αὐτὸ dk 
τρόπῳ, ἐν τῇ αὑτοῦ ἀναστάσει ,"προρλαδόμενος αὑτό" 
xai γὰρ xai ἡμεῖς ἐν τῇ ἀναστάσει τὸ σῶμε τὸ 
ἡμέτερον πλῆρες ἀποληψόμεθα. 

Ὅτι τὸ λέγειν τὸν εὐαγγελιστὴν τὸ, "Ore ἐκ 
σθησαν αἱ ἡμέραι τοῦ καθαρισμοῦ αὑτῶν κατὰ 
τὸν νόμον, χαλῶς ἐπήγαγεν" μόνου γὰρ ἣν &xaMo- 
του, χαθαρὸν τεχεῖν. 

Ὅτι τὸ περὶ τοῦ Συμεὼν εἰρημένιν. ὅτι "Hy ἄζροθ- 
δεχόμενος παράχιλησιν τοῦ ᾿Ἰσραὴ.Ξ. τοῦτό ἐστι" 
Πότε διὰ τοῦ Χριστοῦ παράχλησιν, ἤτουν παραμυ- 
θίαν εὕροι ὁ Ἰσραήλ, 

Τὸ, Νῦν ἀποΐύεις τὸν δοῦ.ϊόν σου ν Δέσποτα, 
κατὰ τὸ ῥῆμά σου, ἐν εἰρήνῃ - τὸ μὲν, ᾿Αποζόεις͵ 


vita in carne dicit ; secundum verbum tuum, quod D περὶ τῆς ἐν σαρχὶ ζωῆς εἶπεν" τὸ δὲ, Κατὰ τὸ ῥὴρά 


prophetia talis ei data erat. 

Vgas. 94. Quod positus sit Dominus in ruinam 
'e& in resurrectionem multorum in Israel, laudabili- 
ter solum intelligitur. In ruinam quidem positus est 
passionum et malarum cogitationum in quoque 
credentium, in resurrectionem autem virtutum et 
omnis cogitationis Deo placentis. Quomodo intelli- 
gendum esi : Et in. sigkum cui coniradicetur? Si- 
gnum, pro cruce et passione quam in illa subiit; exi 
contradicetur, quia hi quidem passibilem in passione 
illum dicebant, illi vero non passibilem; et hi qui- 
dem terrestrem, illi vero. coelestem. Quod signum 


σου, ὅτι χρησμὸς ἣν αὐτῷ τοιοῦτος δοθείς. 

Τὸ χεῖσθαι τὸν Κύριον εἰς πτῶσιν πολλῶν χαὶ 
ἀνάστασιν ἐν τῷ Ἰσραὴλ, ἐπαινετῶς μόνον νοούμι- 
νον, εἰς πτῶσιν μὲν κεῖται τῶν ἐν Exácty τῶν τι- 
στευόντων παθῶν τε xal πονηρῶν λογισμῶν, ἀνά» 
στασιν δὲ τῶν ἀρετῶν καὶ παντὸς θεοφιλοῦς λογν» 
σμοῦ. Πῶς νοητέον, Καὶ εἰς σημεῖον ἀντιλεγόμενον; 
-- Σημεῖον, διὰ τὸν σταυρὸν xal τὸ ἐχεῖ πάθος dr- 
τιλεγόμενον δὲ͵ ὅτι οἱ μὲν παθητὸν αὐτοῦ τὸ πάδο- 
εἶπον, οἱ δὲ οὔ“ καὶ οἱ μὲν χοϊκὸν, οὗ δὲ ἃ πουράνιονλέ- 
γουσιν" ὅτι δὲ σημεῖον ὁ σταυρὸς, ἄκουσον" Καὶ ηπ 
Μωϊσῆς τὸν ὄριν ἐπὶ σημείου, τουτἔστιν ἑ αἰ Ellas. 


sit crux, audi : Posnit Moyses serpentem im εἶφεο, id est, iu ligno. ) 


1191 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERTE ETATIS. 


1192 


profundum occurrat, in zequale etplanum compara- A ἐστὶν ὄρος, xiv βαθος καχίας ἔχῃ, πρὸς ἐξίσωσιν 


bitur. 

Vga3, 6. Quid significat : Videbit omnis caro 
Saluiare Dei ? ld est, non Judaeus, et hie vel ille; 
sed ad terminos terre predicahitur. 

Vzss. 11. Interrogatus a turbis Joannes, cuique 
propriam opem tulit : turbis quidem, ut muLua 
elaritate utantur; publicanis, avaritiam prohibet; 
militibus, neminem μὲ concutiant. 


Vgns. ὅ. Cur triginta annos babens venit ut ba- 
ptizetur? Quia atas illa jam confirmata est; ita 
Adam perfectus creatus est, et naturalem legem 
recepit. Discordantia quadam esse videlur de gene- 
ratione secundum carnem Domini Jesu Christi: 
Matthei quidem genealogia a Salomone incipit et 
desinit in Matbam et Jacob. ct Joseph : Lucz vero 
genealogia a Nathan descendit, et desinit in Mathat, 
Heli et Joseph, ita indubie quisque eorum aliam 
generationem exponit; et videtur impossibile 6552 
Joseph qui nominatur vir sanctissima; Deiparze 
et Jacob patrem Heli habuisse. Sed recognoscemus 
apparentem tantum esse discordantiam : Tertius a 
fine secundum Maubzi genealogiam est Mathan. 
quinius autem a flne secundum Lucam est Meleli. 
Illorum duorum diversis temporibus uxor facta est 
Estha. Matlian cnim cum illam duxisset primo, et 
cx eaJacob suscepisset, mortuus exi ; viduam illam 
ex eadem tribu, sed altera cognatione, duxit 


ἑτοιμασθήσεται. 

Τί λέγει, Καὶ ὄψεται πᾶσα σὰρξ τὸ Σωξήριον 
εοὐθεοῦ ; Τουτέστιν, οὐκέτι Ἰουδαῖος, καὶ ὅ τις χαὶ ὃ 
τις, ἀλλὰ πρὸς τὰ κέρατα τῆ: γῆς χηρυχθήσεται. 

Ὅτι ἐρωτώμενος ὑπὸ τῶν ὄχλων ὁ Ἰωάννης, ἐχέ- 
στῳ οἰκεῖον βοήθημα τέθειχε " τοῖς μὲν ὄχλοις, φιλ» 
αἀλλήλῳ φρονήματι χεχρῆσθαι, τελώναις δὲ τὴν 
πλεονεξίαν χωλύειν, στρατιώταις δὲ μηδένα ba. 
σείειν. 

Διὰ τί τριαχονταέτης ἔρχεται ἐπὶ τὸ βάπτισμα: 
Ἕπειδὴ μεμαρτυρημένη ἐστὶν ἡ ἡλικία ταύτη " οὕτω 
xai ᾿Αδὰμ τέλειος ἐπλάσθη, καὶ νόμον ἐδέχεϊο 
φυσικόν. Διαφωνία τις εἶναι δοχεῖ περὶ τὴν χατὰ 
σάρκα γέννησιν τοῦ Δεσπότου Χριστοῦ * τῷ τὸν μὲν 


B Ματθαῖον, ἀπὺ Σολομῶντος αὐτὸν γενεαλογεῖν, καὶ 


φθάνειν εἰς τὸν Ματθᾶν, xol "Iaxi6, xai Ἰωσήφ. 
τὸν δὲ Λουχᾶν, ἀπ᾿ τοῦ Νάϑαν, xai φθάνειν εἷς τὲν 
Ματθὰν, xal Ἧλ), καὶ Ἰωσὴφ, ἀναμφιδόλεος lxzotoy 
αὐτὴν ἕτερον χαταλήγειν γένος. Kal δοχεῖ τῶν ἀδυ- 
νάτων εἶναι τὸν Ἰωσὴφ τὸν νομισθέντα ἄνδρα τῆς 
παναγίας Θεοτύχου τόν τε Ἰαπὼδ τὸν 'HA ἐσχηχέ» 
ναι πατέρα. ᾿Αλλὰ μκιατανοήσωμεν τὴν δοχοῦσαν 
εἶναι διαφωνίαν" τρίτος ἀπὸ τέλους κατὰ τὴν Ma. 
θαίου γενεαλογίαν ἐστὶν ὁ MaxOXv, πέηεπτος δὲ ἀπ 
τέλους χατὰ τὸν Λουχᾶν ὁ Μελχί. Τούτων τῶν bà 
χατὰ διαφόρους χρόνους γαμετὴ γέγονεν ἡ "Eobá: 
τοῦ TÀp Ματθὰν προειληφότος αὐτὴ» xal vade 
ποιήσαντος ἐξ αὐτῆς τὸν Ἰαχὼδ χαὶ τελευτήσαννχ, 


Melebi, et suscepit ex ea Heli. Jacob igitur et Ileli C χήραν αὐτὴν οὖσαν ix τῆς αὐτῆς φυλῆς, ἄλλης ἃ 


cjusdem ipatris sunt fratres ex Esiba nati; lHleli 
vero cum uxorem duxisset et sine liberis mortuus 
essel, Jacub, secundum legem, intravit ad illam ut 
frater fllios suscitaturus fratri suo Heli. Suscepit 
ergo Joseph, et inventus est Joseph, flliassecundum 
naturam Jacob, secundum legem Heli. Mathizeus vero 
naturalem memorans Josepl patrem Jacob dixit, et 
generationem equa Joseph descendit ; Lucas autem 
legalem pairem Joseph nominana Heli dixit, et gene- 
rationem e qua Heli descendit. Inde duobus patribus 
ju Da:id coadunatis, omnis zquivocatio adimitur. 


συγγενείας, hyávevo ὁ Μελχὶ, xal ἐπαιδοποίησεν E 
αὐτῆς τὸν Ἧλί. Ὁ Ἰαχὼδ τοιγαροῦν καὶ ὁ Ἐπὶ 
ὁμομήτριοι τυγχάνουσιν ἀδελφοὶ Lx τῆς Ἐσϑέ' 
ἀγαγομένον δὲ τοῦ Ἡλὶ γυναῖχα ὡς ἀτέχνου τελεν» 
τήσαντος, χατὰ τὸν νόμον εἰσῆλθεν ὁ Ἰαχὼδ πρὶς 
αὑτὴν, ὡς ἀδελφὸς, παιδοποιήσων τῷ τελευτήσανει 
ἀδελφῷ τῷ "HAL Ἐπαιδοποίησεν οὖν τὸν Ἰωσὴφ, xe 
εὑρέθη ὁ Ἰωσὴφ, νἱὸς μὲν ὧν φύσει τοῦ Ἰαχὼδ, νόμῳ 
δὲ τοῦ ᾿Ηλ[" ὁ Ματθαῖος δὲ τὸν κατὰ φύσιν λέγων κα» 
τέρα τοῦ Ἰωτὴφ, τὸν Ἰαχὼδ εἶπεν, καὶ τὸ γένις 
ὅθεν ὁ Ἰωσὴφ χατάγεται" ὁ δέ γε Λουκᾶς τὸν χατὲ 


γόμον λέγων πατέρα τοῦ Ἰωσὴφ, τὸν Ἡλὶ εἶπεν, x V τὸ γένος ὅθεν ὁ Ἧλὶ κατάγεται " ὅϑεν τῶν δύο 
πατέρων εἰς τὸν Δαδὶδ ἀνατρεχόντων, πᾶσα περιῇρηται ἀμφισδήτησις. 


CAPUT IV. 

Vgns. 5. Quomodo intelligitur : Ostendit illi omnia 
regna mundi in momento temporis? ld est, descripsit 
oratione ocbem terrz, et quodam modo ostendit, 
ut pulabat, in sua cogitatione omnia. 


Vgns. 4. Quomodo intelligi potest : Regressus est 
Jesus in virtute Spiritus in Galilgam? Propter divina 
miracula istud dicitur, quae complebat Jesus virtute 
sancti Spiritus, tanquam propria sua virtute illo 
vtens, sed non, ut sancti, ab externo οἱ prsestatam 
hanc virtutem recipiens. - 

Vgnas. 18. Qua in Isaia propheta seripta ers 
jn illo impleta sunt; ipse enim est unctus divinitate, 
jpse piscatores evangelizans, ipse mall captivitati 
gabjeetos liberans. 


ΚΕΦΑΛ. Δ΄. 

ll; νοεῖτλι τὸ, “Εδειξεν αὑτῷ πάσας τὰς βε- 
σιλείας τοῦ κόσμου ἐν στιγμῇ χρόνου ; &v τοῦ, 
Διέγραψε τῷ λόγῳ τὴν οἰκουμένην, καὶ ὡς τρόπιν 
τινὰ ὑπεδείχνυεν, OD; ὥετο, ὃν τῇ ϑιανοίᾳ αὐτοῦ 
πάντα. 

Πῶς νοεῖται τὸ, Ὑξέσερεψεν Ἰησοῦς ἐν eg δυ- 
γάμοι τοῦ Πνεύματος εἰς Γαλιλαίων; Διὰ εὡς 
θεοσημείας λέγει τοῦτο, ἄσπκερ ἐπετέλει τῇ δυνάμει 
τοῦ ἁγίου Πνεύματος, ὡς οἰκείᾳ αὐτοῦ δυνάμει 
τούτῳ χρώμενος, ἀλλ᾽ οὐχ, ὡς οἱ ἅγιοι, ἔξωθεν i 
πεποριτμένην ταύτην λαθών. 

Ὅτι τὰ ὃν τῷ. προφήτῃ "Haota γεγραμμένα, iv 
αὐτῷ ἐπληρώθη " αὐτὸς γὰρ ὁ χρισθαὶς τῇ θυύτηῃι, 
αὑτὸς ὁ τοὺς ἁλιεῖς εὐαγγελισάμενος, αὐτὰς ὁ vie 
ὑπὸ τοῦ πονηροῦ αἰχμαλωτισθέντας ῥυσάμενος. 





1219 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E /ETATIS, 


1229 


bitreris, inquit, praecessisae exsistentiom Patris; ut A Θεὸν", δηλοῖ, ὅτι Μὴ νομίσῃ: mpicÓvtipiv εἶνει, 


enim $&olis spleedor qui ex ipsa uatura solis est, 
non posteriorem esse dicimus solis natur:, ita el 
Yerbutr ex. eo est nec eo posterius est. 


Vas. 3. Omnia per ipsum facta sunt : id cst, non 
sulum seusibilia et visibilia, sed etiam | spiritualia, 

Non oportet autem finalem notam non ad ἐξ appo- 
nere ut faciunt beretici dicentes: quod. factum 
est in ipso vita erat ; volentes. Spiritum. $a: - 
ctum creaturam dicero. Deinde de creatione loquens, 
adjicit de providentia : Ut enim non dubiteinus quo- 
wodo fecerit dicit, 1n ipso vila erat; id est, in ipso 
omuia vivunt, οἱ in lpsó providentur ; εἰ quod de 
Patre dicitur : ἢν ipso vivimus, movemr δὲ sumus. 


VgRs. 4. Quid est: Vita erat [ux hominum ὃ 
spiritu:lem dicit lucem animam ipsam illuminantein, 

Vghs. 5. Quid est ὁ Lux in tenebris lucet? Teuebras 
vocat aut mortem aut. errorem. Gregorius autem 
magnus de carne Christi intelligit; alii autem lucem 
dicunt doctrinam esse. Tenebre eam non comprelien- 
. derunt. Quia neque error illum superavit, neque 
mors, neque humau:e passiones. ᾿ 


VEns. 6. Fuit, non natus est, esse simpliciter 
ostendit; sed missionis ipsius modum iudicat. 

VgRs. 9. lHiluminat omnem hominem, et quomodo 
muli sunt sineluce? veniens eni.u in omnem lhomi- 
neu  illuxiL. 


Vrgs. 10. Et mundus eun non. cognovit : mun- € 


dum ibi quod terrestre et ignobile est vocat, ct quod 
mundo adhzret, 

Vgas. 11. Jn propria venit, de Jud:eis dictum est, 
tanquam pracipuo et potenti populo. Quem locum 
linquens. qui omuia replet, venit? Locum quidem 
nullum mutavit, sed ad nos descendendo hoc fecit. 

Vgas. 13. Dedit εἰς potestatem | filios Dei fieri : 
Non dixit fecit eos, sed dedu εἰς potestatem. Εἰ 
Verbum caro factum est ; non natura ejus in carnem 
transmiutata, sed. manente quod erat, et. formare 
ser i accipien:e. Factum est, dicitur materialiter, 
ut ita dicam, ob eos qui coutendunt eum fuisse 
lautasticum. 

εκ... 13. Quid est, flabitavit in nobis? Habitavil 
non idem sonat ac babitat; ita ut ex boc. sequatur 
quoJ Verbum caro [actwa est. Divinus quidem 


apostolus Paulus Verbi coguit onem habere ex 


parte dicit. Mayuus autem evangelista Joannes, 
. vidisse dicil plenam gloriam ejus, gleriam quasi 
Unigeniti α Patre, plenum gratie et veritatis. Ft 
husquam qaidem sanctus Paulus. cognitionem 
tanquam Deci Verbi ex parte. babere dicii; nam ex 
operationibus tantum quodammodo cognoscitur. 
Cognitio enim de illo secundum substantiam οἱ 
personau, pariter omuihus amgelis εἰ bominibus 
et1slat inaccessa et iu nullo nali habenda. Sauctag 
autem Joannes. perfectum pro hominibus lncarma - 
ouis Verbi sermonem faciens, gWoriam Verbi ut 


φησὶ, τὴν ὕπαρξιν τοῦ Πατρός; * ὡς; “γὰρ τὸ ἀκαύ- 
γάασμα τοῦ ἡλίου ἐξ αὑτῇ; ὃν τῇς τοῦ ἡλίου φύσεως, 
οὐχ ὕστερον εἶναί φαικεν τῆς ἡλιαχή: φύσεως " οὕτω 
χαὶ ὁ Λόγος, χαὶ ἐξ αὐτοῦ, χαὶ οὐχ ὕστερον αὐτοῦ. 

Ὅτι τὸ, Πάντα δι αὐτοῦ ἐγένετο" τουτέσιιν 
οὗ τὰ αἰσθητὰ xai ἀπτὰ, ἀλλὰ xal τὰ νοητά. 

Οὐ χρὴ δὲ τὴν τελ:ίαν στιγμὴν οὐδὲ ἕν ἐπιθεῖνΣ:, 
χατὰ τοὺς αἱρετιχούς᾽" ἐχεῖνοι γὰρ οὕτω; MyYyoustv 
Ὃ γέγονεν, ἐν αὐτῷ ζωὴ ἦν᾽ βουλόμενοι τὸ Πνεῦμα 
τὸ ἅγιον, χτίσμα λέγειν. Εἶτα εἰπὼν περὶ τῆς Un 
μιονργίας, ἐπάτει χαὶ περὶ τῆς προνοίας. Ἵνα γὰρ 
μὴ ἀπιστῶσιν ὅτι πῶς ἔχτισε, λέγει" "Ev αὑτῷ ζωὴ 
T^ τουτέστιν ὅτι ἐν αὐτῷ ζῇ πάντα, xal ἐν αὑτῷ 
προνοεῖτας" ὃ χαὶ περὶ τοῦ ἸΙατρός" "Ort ἐν αὑτῷ 
ζῶμεν, καὶ xwobpstüa, καὶ ἐσμέν. 

Tí ict, Καὶ ἡ ζωὴ ἦν τὸ φῶς τῶν ἀνθρώπων; 
Νοητὸν φῶς λέγει τὴν ψυχὴν φωτίζον αὑτήν. 

Ti ἐστιν, ὅτι Τὸ φῶς ἐν τῇ σχοτίᾳ φώνει; 
Σχοτίαν λέγει, ἢ τὸν θάνατον, ἢ τὴν πλάνην. Ὁ 
μέγας Γρηγόριος, τὴν κατὰ σάρχα τοῦ Χριστοῦ M- 
γει" ἄλλοι, δὲ τὴν διδαχὴν λέγουσι φῶς. 

'H σκοτία,δὲ αὑτὸ οὗ κατέαδεν. ἜἘπειδῇ, οὗτι 
ἡ πλάνη ἑἐνίχησεν αὐτὸν, οὔτε θάνατο;, οὔτε τὰ ἀν- 
θρώπινα πάθη. 

Ἐγένετο, οὐ τὸ ἐγεννέθη ἢ τὸ εἶναι ἀπιλῶς δηλοῖ, 
ἀλλὰ tfj; ἀποστολῆς αὐτῆς τὸν τρόπον δηλοξ. 

Τὸ portitor πώντα ἄνθρωπον. Καὶ πῶς ἀφώτε 
στοι πολλοί; Τό γε fjxov εἰς αὐτὸν, πάντα ἐφώτισεν. 


Καὶ ὁ κόσμος αὑτὸν οὐκ Erro. Κέσμον ἐνταῦϑε 
τὸ χυδαῖον xal δημῶδες λέγει, xal τὸ τῷ χόσμῳ 
προσηλωμένον. 

Elc τὰ ἴδια T1406. Περὶ τῶν Ἰουδαίων λέγει, ὡς 
ἐξαιρέτου λαοῦ χαὶ περιουσίον. Ποῖον τόπον ἀφεὶς ὁ 
τὰ πάντα πλτρῶν ἦλθε; Τόπον μὲν οὐδένα fuscis, 
τῇ δὲ πρὸς ἡβλᾶς συγχαταδάδσει τοῦτο εἰργάτατο. 

Ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν τέχνα Θεοῦ γενέσθαι. 
Οὐχ εἶπεν, ὅτι Ἐποίησεν αὐτοὺς, ἀλλ᾽, Ἔδωκεν 
αὑτοῖς ἐξουσίαν. — Καὶ ὃ Aógpoc σὰρξ ἐγένετο. 
Οὐ τῆς φύσεως; αὐτοῦ μεταπεσούσης εἰς σάρχα, ἀλλὰ 
μενούσης αὐτῆς ὅπερ ἦν, τὴν τοῦ δούλου μορφὴν 
ἀναλαδεύσης. Τὸ δὲ, Ἐγένετο, πρόσχειται παχέως 
οὕτω πως διὰ τοὺς λέξοντας αὑτὸν ἐν φαντεσί:. 


p TItieu τὸ, ᾿Ἐσχήνωσεν ἐν ἡμῖν ; Τὸ, ἐσχήνω- 


σεν, οὗ ταὐτόν ἔστι τῷ σχηνοῦντι" ὥστε ix τούτω; 
ἐλύθη xal «b, Ὁ Aóroc σὰρξ d;érsto. Ὃ μὲν 
θεῖος ἀπόστολος Παῦλος τὴν τοῦ Aépeo γνῶσιν i 
μέρους ἔφη γινώσχειν" ὁ δὲ μέγας εὐαγγελιστὴς 
Ἰωάννης, τεϑεᾶσθαι λέγει πλήρη τὴν ὅδξαν eb 
τοῦ, δόξαν ὡς Μονονενοῦς παρὰ Παερὸς, «ἡ 
£nc χάριτος καὶ ἃ. Ἰηθείας. Καὶ μῆποτε ὁ μὲν ὅγως 
Παῦλος τὴν ὡς Θεοῦ Λόγου γνῶσιν Ex μέρους ἔτε 
γινώσχειν. "Ex γὰρ τῶν ἐνεργειῶν πυσῶς πόνον τι» 
γώσχεται. Ἢ γὰρ ἐπ᾿ αὑτῷ xav' οὐσίαν τε καὶ ὑτό- 
στασιν γνῶσις, ὁμοίως πᾶσιν ἀγγέλοις τε καὶ ἀνθρὼ- 
wot; χαθέστηχε ἄδατος, χάτ᾽ οὐδὲν οὐδενὶ γὙινεοξε- 
μένη. Ὃ δὲ ἅγιο; Ἰωάννης τέλειον ἂν dpi 
) ewzietw; τοῦ Δόύγου μυηϑεὶς Mie, 











1251 


SCHOLIA VETERA IN JOANNEM. 


1258 


᾿Αδὰμ πλάσας, αὐτός ἐστι. Kal ἄλλως. ἵνα μὴ vo- A esse. Et aliter : Ne. repotetur. miraculum  pis- 


μισθῇ τὸ θαῦμα τῆς χολυμδήθρας. 

Διὰ τί ἀμφιδάλλουσιν οἱ γείτονες αὑτοῦ xav ol 
λοιποὶ λέγοντες, ὅτι Οὐκ ἔστιν οὗτος ὁ προσ- 
αἰτῶν; Διὰ τὸ παράδοξον" ἐγὼ ὃΣ λέγω διὰ τὸ 
ἀναδλέψαι, xal τρόπον τινὰ τῶν ὀφθαλμῶν αὑτοῦ 
ἀνοιχθέντων, ὥσπερ ἕτερον ἀπὸ τούτου τὸ σχῆμα 
μιχρὸν διαλλαγῆναι τῇ τῶν ὀφθαλμῶν ἀνεώξει. 
[Πόθεν ἐγίνωσχεν ὅτι διὰ τοῦ πτύσματος ἰάθη; 
Τὸ μὲν ἀπὸ t5; ἁφῆς, τὸ δὲ ἀπὸ τῇ΄ς ἀχοῆς γενο- 
μένης πρὸς γῆν. 

Διὰ τί οὐχ ἐρωτῶσι τὸν τυφλὸν, Πῶς ἀνέδλεψας ; 
ἀλλὰ͵ Πῶς ἀγέῳξέ σου τοὺς ὀφθαλμούς; Διδόντες 
αὐτῷ πρόφασιν τοῦ διαδαλεῖν αὐτόν. 

Τίνες εἰσὶν οἱ εἰπόντες τῷ τυφλῷ " Σὺ ei .6γεις 


cing. 

Vgns. 8. Cur dubitant vicini ejus et alii dicentes : 
Nonne hic est iste qui mendicabat? Ob magnitudinem 
prodigii ; ego autem dicc, quia videbat, εἰ quodam- 
inodo apertis oculis, tanquam alius ab isto aspe- 
ctus parum differebat ab oculorum apertura. Unde 
cognovit quod per sputum 6&3uatu& fuisset? Tactu 
quidem, vel sono sputi cadentis in terram. 


Vgns. 10 Cur non interrogant caecum : Quo- 
modo vidisti * sed, Quontodo aperuii tibi ocnlos ? Prae 
bentes illi occasionem Christum calumniandi. 

εις. 17. Quinam sunt qui dicunt exco, Tu quid 


παρὶ αὐτοῦ ; Οἱ συσχισθέντες ἀπὸ τῶν ἄλλων * ἔχει B dicis de illo ? Qui ab aliis divisi erant; et ita se res 


γὰρ οὕτως, ὅτι Σχίσμα δὲ ἦν ἐν αὑτοῖς. 

Διὰ τί ἔστησαν τοὺς τοῦ τυφλοῦ γονεῖ; μέσον ; 
Ὅπω; εἰς ἀγωνίαν αὐτοὺς ἐμδάλωσι * xal μετὰ 
χαχουργίας ἐρωτῶσιν: Οὗτός ἐστιν ὃν ὑμεῖς .1έ- 
γεῖα ὅτι tug.lóc ἐγεννήθη; Μονονουχὶ λέγοντες * 
Ὃν ὑμεῖς ἐποιήσατε τυφλὸν τῇ φήμῃ. 

Πῶς λέγουσι * Δὸς δόξαν τῷ Θεῷ, ἡμεῖς οἴδαμεν 
ὅτι ὁ ἄνθρωπος οὗτος dpaptuAóc ἐστι; xol πῶς 
ὅτε ἔλεγεν ὁ Χριστὸς, Τίς ἐλέγχει pe περὶ ἁμαρτίας; 
οὐχ εἶπόν τι; "Ὥστε νῦν ματαιολογοῦσι. Τὸ δὲ, Δὸς 
δόξαν» τῷ Θεῷ, ὡς ἐχείνου, φησὶ, μηδὲν ἐνεργήσαν- 
τος. 

Ὅτ: ὁ τυφλὸς ὅτ᾽ ἂν λέγῃ " Μὴ καὶ ὑμεῖς θέ.ετε 
αὐεοῦ μαϑηταὶ γενέσθαι; χωμῳδῶν τοῦτο λέγει 
ἡρέμα καὶ διαπαίζων αὐτοὺς, καὶ δεικνὺς, ὅτι Ἐγὼ 
ἤδη μαθητῆ; αὐτοῦ εἶμι. 

Διὰ τί λέγουσιν " "Er. ἁμαρείαις σὺ ἐγεννήθης 
ὅλος, καὶ σὺ διδάσχεις ἡμᾶς ; Τὴν τύφλωσιν αὐτοῦ 
διὰ τούτου αἰνίττονται. 

Τίνος ἕνεκεν ἐρωτᾷ ὁ Χριστὸς τὸν τυφλόν " Σὺ Ζε- 
στεύεις εἰς τὸν Υἱὸν τοῦ Θεοῦ; Καὶ τότε μετὰ 
τοσαύτην ἀντίῤῥησιν ἦν ἐποιήσατο πρὸς Ἰουδαίους, 
οὐχ ἀγνοῶν, ἀλλὰ βουλόμενος αὐτὸν γνωρίσαι, ὅτι 
πολλοῦ τιμᾶται τὴν αὐτοῦ πίστιν. 

Ti ἐστιν ὃ λέγει Χριστός * Εἰς κρῖμα ἐγὼ ἡῖθον 
εἰς τὸν κόσμον; ᾿Αντὶ τοῦ, Εἰ; μείζονα κόλασιν, 
φησὶ, καὶ χατάχριμα τῶν μὴ πιστευόντων. 


KE6AA. 1. 


TU ἐστιν ὃ λέγε: Χριστὸς, 6v: Πάντες ὅσοι ἥῖθον 
πρὸ ἐμοῦ, κλέπται ἧσαν καὶ Ayctal ; Οὐ Περὶ τῶν 
«ρηφητῶν λέγει, καθὼ;, οἱ μὴ δεχόμενοι τὰ Μωσαῖχὰ 
Μανιχαῖοι 22 (οὐσι" δι᾽ ἐχείνων γὰρ ἐπίστευσαν ol 
πιστεύσαντες τῷ Χριστῷ * ἄλλως τε οὐχ ἂν αὐτοὺς 
κλέπτας ἔλεγεν περὶ ὧν λέγει * El ἠκούετε Μωσέως 
καὶ cov Γραςρῶῶν, ἠχούετε ἂν ἐμοῦ " ἀλλὰ περὶ τίνος 
λέγει; Περὶ Θευδᾶ xav Ἰούδα χαὶ τῶν λοιπῶν στα- 
σιαστῶν ol εἰς Χριστοῦ ἦλθον ὄνομα. 

Τίνα λέγει νομὴν εὑρήσει; Ἢ τροφὴν λέγει, ἣ χυ- 
ριότητα " τουτέστιν ἕνδον μένει, xol οὐδεὶς αὐτὸν ἕξω 
θήσεται. 

[1ὡς δὲ νοεῖται τὸ, να ζωὴν ἔχωσε, καὶ περισσὸν 

l'ATRoL. Gn. ΟΥ̓! | 


C 


liabet, quia Sckisma erat inter eos. 

Vgns. 18. Cur adiuzerunt parentes czeci in me- 
dium? Ut in luctam eos injicerent ; et cum maligni- 
tate. interrogapt : Hic est quem vos dicitis quia c«- 
cus natus. est? [ere dicentes, Quem vos fecistis cae 
cum fana. 


Vzas. 24. Quomodo dicunt, Da gloriam Dec, 
10s scimus quia hic homo peccator est ? et quomodo, 
quando dicebat Cliristus, Quis arguet. me de pec 
cato, non dixerunt quidquam ? Qnod nunc futilia 
loquuntur. Da gloriam Deo, quasi dicerent, Iste 
nihil operatur. 

Vs8s. 27. Csecus, quando dicit, Nunquid et vos 
veuliis discipuli ejus fieri? irridens loquitur et sen- 
sim illos illudens, et ostendens se ejus discipulum 
jam esse. 

Vzns. 54. Cur dicu:t : /n. peccatis natus vs to- 
tus, εἰ (u doces mos? Cacitatem ejus his verbia 
innuunt. 

Vg&S. 99. Quam opo causam interrogat Christus 
cecum, Tu credis in. Filium Dei? Et tunc quidem, 
post talem responsiouem quam Judivis dederat, 00 
ignorans, sed volens illum scire quia multi zstima- 
bat ejus fidem. 

Vgss. 359. Quid est quod dicit Christus : In judi- 
cium ego in hunc. mundum veni ? Quasi diceret, ln 
majorem castigationem et condcimnatiouem horum 
qui non credunt. 


CAPUT X. 


Vgss. 8. Quid est. quod dicit Christus, Omnes 
quotquot venerunt ante me, fures erant et [atrones? 
Non de prophetis dicit, ut qui Mosaica non reci- 
piunt Manichzi dicunt; per illos enim crediderant 
qui in Christum crediderant. Aliter, non illos fures 
dixisset de quibus dicli : δὲ non obaudivistis 
Moysem εἰ prophetas, obaudite me. Sed de quo dicit ? 
De Theuda et Juda et cxteris seditiosis qui in 
Christi nomine venerant. 

γεας, 9. Qua, dicit, pascua inveniet ? Aut cibum 
dieit, aut auctoritateu : id est intus manet, et neme 
foras eum emittet. | 

Vrns. 10. Quomodo intelligitur : Ut vitam habean 

40 


1261 


SCHOLIA VETERA ΙΝ JOANNEM. - 


1362 


μίας ἔργον ἣν χαὶ τοῦτο τῆς θείας, μηδὲν σημεῖον A tuti divini hoc fuit, ut Joannes nullum signura fece- 


τὸν Ἰωάννην ποιῆσαι * ὡς; ἂν ἀληθῶς λύχνος δει- 
χϑείη, μὴ δυνάμενος φαίνειν παρόντος ἡλίου. 


ΚΕΦΑΛ. KA'. 


Ὅτι ἡ παρὰ τῷ Ἰωάννῃ ἀλείψασα τὸν Κύριον 
ιὗρῳ, οὐχ ἔστιν ἡ αὐτὴ ἡ παρὰ τῷ Ματθαίῳ, οὐδὲ 
ἡ παρὰ τῷ Λουχᾷ * ἄλλη γὰρ καὶ ἄλλη ἐστὶν ἐχείνη " 
αὕτη δὲ ἑτέρα ἐστὶν, ἀλλὰ σεμνὴ τις xol σπουδαία * 
χαὶ γὰρ περὶ τὴν ὑποδοχὴν ἐσπούδαζε τοῦ Χριστοῦ. 

Ὅτι σφόδρα θαῤῥοῦσαι εἰς Χριστὸν οὐχ ἔρχονται 
αὗται, ὡς ὁ ἑχατόνταρχος xat ὁ ἄρχων τοῦ βασιλι- 
χοῦ, ἀλλὰ ἀποστέλλουσι μηνύσασαι.᾽ 

Ὅτι τοσοῦτον ἧσαν πιστεύουσαι τῷ Χριστῷ αἱ 
περὶ Μάρθαν, ὅτι áxoucaca:, 'H ἀσθένεια αὕτη οὐκ 


rit; et lucerna vere ostenderetur, qu:ze lucere non 
potest praesente sole. 


CAPUT X1. 


VeRs. 2. Qua: apud Joannem unxit Dominum 
unguento, non est eadem ac quie apud Matthaeum, 
neque apud Lucam, alia est enim ac alia hzc. Ista 
autem diversa est, sed conspicua quadam et stu» 
diosa, nam ob Christi receptionem satagebat. 

Vgns. 3. Multum in Christum conüdentes non 
ipsz ierunt ut centurio et regulus, sed mittunt ad 
nuntianduin. 

VtEnRs. 4. Tantum erant in. Clristum credentes 
Martha et cjus soror, ut, cum audivissent, /nfirmi- 


ἔστι zp^c θάνατον, ἀποθανόντος τοῦ ἀδελφοῦ οὐχ B las liec non est ad mortem, mortuo fratre non scan- 


ἐσχανδαλί:θησαν. 

Τί ἐστιν τὸ λεγόμενον παρὰ Χριστοῦ * Οὐχὶ δώ- 
δεκά εἰσιν' ὧραι τῆς ἡμέρας; Ὃ λέγει τοιοῦτόν 
ἐστιν * Εἰ ὁ τὸ φῶς τοῦ χόσμου τούτου βλέπων ἐν 
ἀσφαλεῖχ ἐστὶ, πολλῷ μᾶλλον ὁ μετ᾽ ἐμοῦ ὧν 5:a- 
παντὸς, τοῦ δημιουργοῦ τοῦ φωτός. 

Ila; ἄλογον νοεῖται τὸ αὐτοῖς πιστεύειν ; “Ὅτι διὰ 
τὸ ἐξυπνίσαι ἐχεῖ παραγίνεται, διὸ χαὶ λέγουσιν, 
El κεχοίμηται, σωθήσετωι" οὐ περὶ ὕτνου νομί- 
ζουσι λέγειν αὐτὸν, οὐδὲ περὶ θανάτου * ἀλλὰ αἴνιγμα 
νομίζουσί τι αὐτὸν λέγειν c ἐπεὶ πῶς πέντε στάδια 
πορευομένου αὐτοῦ, οὐχ ἂν ἔφθασεν ἐξυπνίσαι; 

Πῶς λέγει ὁ Θωμᾶς" Δγωμεν καὶ ἡμεῖς Ira ἀπο- 
ϑώνωμον μετ᾽ αὐτοῦ; Τινὲς μὲν οὖν προθυμούμε- 
νὸν αὐτὸν τοῦτο λέγουσιν εἰπεῖν * τινὲς δὲ δειλιῶντα 
καὶ εἰρωνενόμενον. 

Πόθεν ἡ Μάρθα ἔλεγε πῤὸς τὸν Χριστὸν, ὅτι ΟἿδα 
ἀναστήσεται ἐν eq ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ; Ἔκ τῆς αὐτοῦ 
διδασκαλίας * ἤχουσε γὰρ αὐκοῦ πολλὰ τοιαῦτα. 

Διὰ τί λάθρα χαλεῖ τὴν ἀδελφήν; "va μὴ xo). 
᾿ σαντες ὅτι περὶ Χριστοῦ λαλεῖ αὔτη, ἀναχωρὲ σωσιν " 
ἔλεγεν γὰρ, ὅτι ἘΠ τις Χριστὸν χαλέσει, ἀποσυνάγω- 
Tos γένηται. 

Τί ἔστι τὸ, Ἐνεδριμήσατο τῷ πνεύματι; Τοῦτό 
ἔστιν ἀντὶ τοῦ, Ἐπετίμησε τῷ πάθει ἐπισχὼν τὴν 
σύγχυσιν τῶν δαχρύων. 


Διὰ τί ὁ πάντα εἰδὼς, Ποῦ τεθείχατε αὐτὸν, ἔρω:- 


dalizatze fuerint. 

Vgns. 9. Quid est quod dicitur a Christo, Nonne 
duodecim hore sunl diei? Quod. dicit tale est : Si 
ille qui lucem mundi istius videt in securitate est, 
multo magis qui mecum est creatore omnis lucis. 


Vans. 12. Quomodo insiyienter intelligitur eos 
credere? Quia ad excitandum eum huc vadit, idco 
dicunt, Si dormit, salrus erit, Non de somno putant 
eum loqui, neque de, morte ; sed ambiguum quoddam 
putant eum dicere.Nam quomodo quitique stadiorum 
itinere facto, non fesiipavisset ad excitandum eum? 

Vans. 16. Quomodo dicit Thomas : Eamus et "08, 
&! moriamur eum 403 Quidany igitur eum per ardo- 
rem id. dixisse putant, quidam autem per timidita- 
tem et ironice. 

Vzas. 25. Unde Martha dixit Christo, Scio quia 
resurgel in novíssimo die? Ex cjus doctrina ; audierat 
enim ab illo multa similia. 

Vgns. 28. Cur clain vocatsororem ? Ne, audientes 
quod illa de Christo loqueretur, recederenit. Dice- 
batur enim, Si quis Christum vocaverit, e synagoga 
expellatur. 

VenRs. 33. Quid est, Infremuit spiritu? Id. est 
animi motui obstitit lacrymarum effusionem cohi- 
bens. 


Vrgms. 54. Cur ille qui scit oninia interrogat : 


τᾶ ; Οὐχ ἀγνοῶν, ἀλλὰ μὴ βουλόμενος ἑαυτὸν ἐπιῤῥίπ- p Ubi posuistis eum ? Non ignorat, sed non vult iv mi- 


τεῖν τῷ θαύματι. 


Διὰ τί λέγουσι τὸ, Οὐχ ἠδύνατο οὗτος, ὁ ποιήσας 
ἀγοιχθῆγαι τοὺς ὀφθαιλμοὺς τοῦ τυςλΣλοῦ, ποιῆσαι 
lva καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ ; Διεφθαρμέ.ῳ σχοπῷ, 
ὡς ἐνδιαδάλλοντες τὸ θαῦμα ἐχεῖνο ὡς μὴ γεγονός. 

Διὰ τί εὔχεται ; Μᾶλλον δὲ εὐχῆς σχῆμα ἀναλαμ- 
6ávet * φησὶ γάρ" Διὰ τὸν περιεστῶτα ὄχιϊον sl- 
τον, ἴγα πιστεύσωσιν ὅτε σύ με ἀπέστειλας. Ὃ 
δὲ λέγει τοιοῦτόν ἐστιν * "Iva μὴ ἀντίθεόν με νο- 
μίξωσι. 

Διὰ τί λέγει " "Agere αὐτὸν ὑπάγειν; 
ἐπαγόμενος αὐτὸν δόξῃ χομπάζειν. 

. Διὰ τί λέγουσιν, δι Ἐὰν ἀφῶμεν αὑτὸν, ἔρ- 
χογται οἱ Ρωμαῖοι xal. alpovcir. ἡμῶν τὸ ἔθεος 


Ἵνα μὴ 


raculum irruere, 


Vrns. 57. Cur dicunt : Non potuit liic qui ape- 
ruit oculos ceci, facere ut hic non moreretur ? Per- 
verso proposito quasi calumniantes miraculum illud 
tanquam non factum. 

Vens. 44. Cur orat? Potius autein orationis ap- 
parentiam sumit: dicit enim : Propter populum qui 
cirewnstat , dixi, wt credant quia. iu. me misisti. 
Quod dicit tale est, Ne impium me liabcant. 


Vins. 44. Cur dicit : Sinite eum «bire? Ne illum 
ad se adducens videatur nimis superbire. 

VgRs. 48, Cur dicunt : δὲ dimittimus eum, venien 
Romani, et tollent nostram gentem οἱ urbein 9 Pope 


1263 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E /ETATIS. 


125 


dum commovere studentes, quasi deberent illi ob A xal zy πόλιν ; Τὸν λαὸν ἐπισεῖσαι σπουδάζοντες, 


eum periclitari tyrannidis suspicione. 


Vgns. 49. Quid signilicat quod dicit : Princeps sa» 
cerdotum anni illius ? Ut ostendat. venales esse sa- 
'verdotum dignitates; sed etiam aderat Spiritus, nam 
prophetavit vel invitus Caiphas. 

Vgns. 50. Expedit ut unus homo moriatur et non 
tota gens pereat. lta ore sacerdotis utitur Spiritus, 
cor autem nocens non tangit : ita Nabuchodonosor, 
Pharao, Balaam. 


Vgns. 52. Cur dicit, Ut filios Dei dispersos con- 
yregaret in unum ? Filios Dei gentes vocat ab hoc 
quod futurum est. 


CAPUT XII. 


Vgns. 6. Cur, cum fur esset Judas, commiserat 
ei loculos ? Ut ejus avaritiam adimeret. 

Vzns. 7. Cur loquitur ibi Christus de sepultura ? 
Judam convertere volens, et ostendere illum prodi- 
lionem cogitare. 

V&ns. 15. Cur acceperunt ramos palmarum, et 
clamaverunt Hosanna, quod interpretatur. salte ? 
Quia majorem propheta illum babebant, admirantes 
propter Lazarum. 

Vgns. 14. Quomodo alii evangeliste, inquiunt, di- 
cunt quia Misit et dixit : Solvite asinam et pullum; 
hic vero nihil simile dicit, sed quia invenit Jesus 
asellum, et sedit super cum. Utraque evenerunt. 
Misit enim eL adductus est et super adductum vut 
invenieir.g. sedit. 

Vas. 19. Dicentes Pharisai ad semetipsos : Vi- 
detis quia nihil proficitis, ecce mundus post eum 
abit; ex credentibus erant, sed nom aperte fateri 
audentibus. 

Vgns. 90. Qui erant gentiles qui ascenderant ut 
adorarent in die festo ? ΟΥ,Ϊ accesserunt dicentes 
Pbilippo; Volumus Jesum videre. Qui prope erant ut 
proselyti fierent, id est, accederent ad Judai- 
smum. 

Vzgns. 25. Quomodo intelligendum , Venit hora ut 
glorificetur Filius Dei ? Quoniam gentiles et gentes 
conveniebant, Judei vero non credebant, Tempus 


ὡς μελλόντων αὐτῶν χινδυνεύειν δι" αὐτὸν ἑ πὶ ὑπο- 
Ψίᾳ τυραννίδος. 

Τί σημαίνει δλέγει" Ὁ ἀρχιερεὺς τοῦ ἐνιαντοῦ 
ἐκείνου ; Ἵνα δείξῃ ὅτι ὠνηταὶ ἦσαν αἱ ἀρχαὶ τῶν 
ἱερέων" ἀλλὰ xal οὕτως παρῆν τὸ Πνεῦμα * προεφή- 
τευσε γὰρ xal ἄχων ὁ Καϊάφας. 

Ὅτι τὸ, Συμφέρει ἵνα εἷς ἄγθρωπτος ἀποθάνῃ, 
καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται, οὕτως τῷ στόματι 
χέχρηται ὡς ἱερέως, τῆς δὲ μιαρᾶς καρδίας ey 
ἥψατο" οὕτως Ναδουχοδονόσορ, xax Φαραὼ, xai Ba- 
λαάμ. 

Διὰ τί λέγει, Ἵνα τὰ τέχνα τοῦ Θεοῦ τὰ διεσχορ- 
πισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν; Τέχνα Θεοῦ τὰ ἔθνη χα- 


λεῖ ἀπὸ τοῦ μέλλοντος ἔσεσθαι. 
Β 


ΚΕΦΑΛ. IB. 


Διὰ τί χλέπτῃ ὄντι τῷ Ἰούδᾳ ἐνεχείρισε τὸ 
Ὑλωσσόχομον ; "Iva τὴν φιλαργυρίαν αὐτοῦ ἐχχόψῃ. 

Διὰ τέ μέμνηται ἐνταῦθα ὁ Χριστὸς ἐνταφιασμον; 
Ἐντρέψαι τὸ Ἰούδαν βουλόμενος, καὶ δεῖξαι ὅτι τὴν 
προδοσίαν vost, 

Διὰ τί ἔλαδον τὰ βάϊα τῶν φοινέχων xol τὸ, 
Ὡσανγγὰ, ἔλεγον, ὃ ἑρμηνεύεται" Σῶσον δή ; Ἐπειδὴ 
μείζονα ἣ προφήτην αὐτὸν εἶχον, θαυμάζοντες διὰ 
τὸν Λάζαρον. 

Πῶς οἱ μὲν ἄλλοι, φασὶν, εὐαγγελισταὶ λέγουσιν, 
ὅτι "Exsuyre καὶ εἶπεν * Αύσατε τὴν ὄνον καὶ τὸν 
sólov " οὗτος δὲ, οὐδὲν τοιοῦτον * ἀλλ᾽ ὅτι ὀνάρων 
εὑρὼν, ἑχάθισεν ἐπ᾽ αὐτό; ᾿Αμφότερα ἐγένετϊο“ 
ἀπέστειλε γὰρ, xal ἱνέχθη, xai ἐνεχθὲν ὡς εὑρὼν 
ἐχάθισεν. 

Ὅτι οἱ εἰπόντες Φαρισαῖοι πρὸς ἑαυτούς “ Θεωρεῖτε. 
ὅτι οὐχ ὠφελεῖτε οὐδὲν, ἴδε ὁ χόσμος ὀπίσω αὐτοῦ 
ὑπάγει, τῶν πιστευόντων μὲν ἧσαν, οὐ τολμώντων 
δὲ παῤῥησιάζεσθαι. 

Τίνες ἦσαν οἱ Ἕλληνες ol συναναδάντες ἵνα xpra- 
χυνήσωσιν ἐν τῇ ἑορτῇ ; Οἴτινες προσῆλθον χαὶ τῷ 
Φιλίππῳ λέγοντες " Θέλομεν τὸν Ἰησοῦν Der. 
Οἱ ἐγγὺς ὄντες λοιπὸν τοῦ προσήλυτοι γενέσθαι, τουτ- 
ἐστι τῷ Ἰουδαϊσμῷ προσελθεῖν. 

[ὡς νοητέον ᾽Ε.1ήλυθεν ἡ ὥρα ἵνα δοξασϑῇ ὁ 
Υἱὸς τοῦ Θεοῦ; Ἐπειδὴ Ἕλληνες χαὶ τὰ ἔθνη avv- 
ἦρχοντο, Ἰουδαῖοι δὲ ἠπίστουν, Καιρὸς, φησὶν, ἐπὶ 


esi, inquit, ad passionem iré, omnibus coim- ἢ) τὸ πάθος ἐλθεῖν πάντων πεπληρωμένων. 


pletis. 

Vgns. 24. Quomodo intelligendum , Nisi granum 
[rumenti cadens in terram. mortuum fuerit, ipsum 
solum manet ; εἰ aulem mortuum fuerit, fructum nal- 
tum. affer? Quod. dicit tale est : jum passus et 
mortuis fuero, magis augebitur praedicatio. 

Vgns. 295. Quid est: Qui amat animam suam ? Qui 
passiones suas facit effrenatas, qui autem odit, qui 
non cedit anime volenti nocentia. 

εις. 26. Quid est : Qui mihi ministrat, me se- 
quatur ? Qui doctrinam et obedientiam prz se fert, 
inquit, mortem quoque meam imitetur. Deinde 
premium proponens : Ubi sum ego, illic et minister 
uicus erit, 


Πῶς νοητέον τὸ, "Ev μὴ ὁ xóxxoc toU σίτου 
πεσὼν ἐπὶ τὴν γῆν ἀποθάνῃ. αὑτὸς μόνος μέγει" 
ἐὰν δὲ ἀποθάνῃ, ναρπὸν ποιλὺν φέρει; Ὃ λέγει 
τοιοῦτόν ἐστιν, ὅτι Παθόντος μον καὶ θανέντος, μᾶ)» 
λον αὐξηθήσεται τὸ χήρυγμα. 

Τί ἐστιν, Ὁ φιλῶν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ; Ὁ τὸς 
ἐπιθυμία: αὐτοῦ ποιῶν τὰς ἀτόπους * ὁ δὲ μισῶν, ὁ 
μὴ εἴχων αὐτῇ χελενούσῃ τὰ βλάπτοντα. 

Ti ἐστι τὸ, Ὁ ἐμοὶ διακονῶν, &pol dxoAXovüelre; 
"0 τὴν διδασχαλίαν καὶ ὑποταγὴνὲἐνδειχνύμενος, φεσὶ, 
xai τὸν θάνατόν μὸν μιμείσθω᾽ εἶτα τιθεὶς τὸ ἔτ- 
αθλον, "Ira ὅκου εἰμὶ ἐγὼ, ὁ διάκονος ὁ ἐμὸς ἐκεῖ 


ἔσται. 


1253 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERTAE ETATIS. 


126i 


jum commovere studentes, quasi deberent illi ob A xa) τὴν πόλιν ; Τὸν λαὸν ἐπισεῖσαι σπουδάζοντες, 


eum periclitari tyrannidis suspicione. 


Vsa2s. 49. Quid signillcat quod dicit : Princeps sa- 
cerdotum anni. illius ? Ut ostendat venales esse sa- 
verdotum dignitates; sed etiam aderat Spiritus, nam 
prophetavit vel invitus Caiphas. 

Vgns. 50. Expedit ut unus homo moriatur et non 
tora gens pereat. Ita ore sacerdotis utitur Spiritus, 
cor autem nocens non tangit : ita Nabuchodonosor, 
Pharao, Balaam. 


Vgns. 52. Cur dicit, Ut filios Dei dispersos con- 
yregaret in unum ? Filios Dei gentes vocat ab hoc 
quod futurum est. 


CAPUT XII. 


Vgns. 6. Cur, cum fur esset Judas, commiserat 
ei loculos ? Ut ejus avaritiam adimeret. 

Vzns. 7. Cur loquitur ibi Christus de sepultura ἢ 
Judam convertere volens, et ostendere illum prodi- 
tionem cogitare. 

V£ss. 15. Cur acceperunt. ramos palmarum, et 
clamaverunt Hosanna, quod interpretatur. salve ἢ 
Quia majorem proplieta illum babebant, admirantes 
propter Lazarum. 

Vgns. 14. Quomodo alii evangelistz,, inquiunt, di- 
cunt quia Misit et dixit : Solvite asinam et pullum ; 
bie vero nihil simile dicit, sed quia invenit Jesus 
asellum, et sedit super cum. Utraque evenerunt. 
Misit enim et adductus est et super adductum ut 
jnvenieig. sedit. 

V&s5. 19. Dicentes Pharissi ad semetipsos : Vi- 
detis quia nihil proficitis, ecce mundus post eum 
abit; ex credeutibus erant, sed non aperte fateri 
audentibus. 

V&gss. 90. Qui erant gentiles qui ascenderant ut 
adorareut in die festo? (f.i. accesserunt dicentes 
Philippo; Volumus Jesum videre. Qui prope erant ut 
proselyü fierent, id est, accederent ad Judai- 
smum. 

Vans. 25. Quomodo intellizendum , Venit hora ut 
glorificetur Filius Dei ? Quoniam gentiles et gentes 
convenieliant, Judai vero non credebant, Tempus 
esi, inquil, ad passionem ire, omnibus coin- 
pletis. 

Vegas. ?4. Quomodo intelligendum , Nisi granum 
[rumenti: cadens ín terram. mortuum. (uerit, ipsum 
solum manet; s aulem mortuum fuerit, (ructum mul- 
tum affert? Quod dicit tale est : Cum passus et 
mortuus fuero, magis augebitur pradicatio. 

Yens. 25. Quid est: Qui amat animam suam ? Qui 
passiones suas facit effienatas, qui autem odit, qui 
non cedit anim:e volenti nocentia. 

Vgns. 26. Quid est : Qui mihi ministrat, me se- 
quatur ? Qui doctrinam et obedientiam prz se fert, 
inquit, mortem quoque meam imitetur. Deinde 
premium proponens : Ubi sum ego, illic et minister 
views erit, 


ὡς μελλόντων αὐτῶν χινδυνεύειν δι᾽ αὐτὸν ἐπὶ ὑπο- 
Ψίᾳ τυραννίδος. 

Τί σημαίνει δλέγει'" Ὁ ἀρχιερεὺς τοῦ ἐνιαυτοῦ 
ἐκείνου ; Ἵνα δείξῃ ὅτι ὠνηταὶ ἦσαν οἱ ἀρχαὶ τῶν 
ἱερέων" ἀλλὰ χαὶ οὕτως παρῆν τὸ Πνεῦμα" προεφή- 
πέυσε γὰρ xal ἄχων ὁ Καϊάφας. 

Ὅτι τὸ, Συμφέρει ἵνα εἷς ἄγθρωπος ἀποθάγῃ, 
καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθγος ἀπόληται, οὕτως τῷ στόματι 
χέχρηται ὡς ἱερέως, τῆς δὲ μιαρᾶ: καρδίας οὐχ 
ἥψατο" οὕτως Ναδουχοδονόσορ, xax Φαραὼ, xat Ba- 
λαάμ. | 

Διὰ τί λέγει, "Iva τὰ τέχνα τοῦ Θεοῦ τὰ διεσχορ- 
ακισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν; Τέχνα Θεοῦ τὰ ἔθνη χα- 


λεῖ ἀπὸ τοῦ μέλλοντος ἔσεσθαι. 
Β 


ΚΕΦΑΛ. IB. 


Διὰ τί χλέπτῃ ὄντι τῷ Ἰούδᾳ ἐνεχείρισε τὸ 
Ὑλωσσόχομον ; "Iva τὴν φιλαργυρίαν αὐτοῦ ἐχχόψῃ. 

Διὰ τί μέμνηται ἐνταῦθα ὁ Χριστὸς ἐνταφιασμοῦ ; 
Ἐντρέψαι τὸ Ἰούδαν βουλόμενος, καὶ δεῖξαι ὅτι τὴν 
προδοσίαν νοεῖ. 

Διὰ τί ἔλαδον τὰ βάϊα τῶν φοινίχων xol τὸ, 
Ὡσανγὰ, ἔλεγον͵ ὃ ἑρμηνεύεται" Σῶσο» δή ; Ἔπειδὴ 
μείζονα fj προφήτην αὐτὸν εἶχον, θαυμάζοντες διὰ 
τὸν Λάζαρον. 

Πὼς οἱ μὲν ἄλλοι, φασὶν, εὐαγγελισταὶ λέγουσιν, 
ὅτι "Ἔπεμψε καὶ εἶπεν" AUcaes τὴν ὄνον καὶ τὸν 
πῶλλον * οὗτος δὲ, οὐδὲν τοιοῦτον " ἀλλ᾽ ὅτι ὀνάριον 
εὑρὼν, ἐκάθισεν ἐπ᾽ αὐτό; ᾿Αμφότερα ἐγένετο * 
ἀπέστειλε γὰρ, χαὶ ἐνέχθη, καὶ ἐνεχϑὲν ὡς εὑρὼν 
ἐχάθισεν. 

Ὅτι οἱ εἰπόντες Φαρισαῖοι πρὸς ἑαυτούς" Θεωρεῖτε. 
ὅτι οὐχ ὠφελεῖτε οὐδὲν, ἴδε ὁ χόσμος ὁπίσω αὐτοῦ 
ὑπάγει, τῶν πιστευόντων μὲν ἦσαν, οὐ τολμώντων 
δὲ παῤῥησιάζεσθαι. 

Τίνες ἦσαν οἱ “Ἕλληνες οἱ συναναδάντες ἵνα mpoa- 
χυνήσωσιν ἐν τῇ ἑορτῇ ; Οἴτινες προσῆλθον xai τῷ 
Φιλίππῳ λέγοντες " Θέλομεν τὸν Ἰησοῦν enr. 
Οἱ ἐγγὺς ὄντες λοιπὸν τοῦ προσήλυτοι γενέσθαι, τουτ- 
ἐστι τῷ "loubaicjup προσελθεῖν. 

Πῶς vontéov* ᾿Ε.1ήλυθεν ἡ ὥρα ἵνα δοξασθῇ ὁ 
Υἱὸς τοῦ Θεοῦ; Ἐπειδὴ Ἕλληνες χαὶ τὰ ἔθνη συν- 
ἦρχουντο, Ἰουδαῖοι δὲ ἠπίστουν, Καιρὸς, φησὶν, ἐπὶ 


D τὸ πάθος ἐλθεῖν πάντων πεπληρωμένων. 


Πῶς νοητέον τὸ, 'Eàv μὴ ὁ xóxxoc τοῦ σίτου 
πεσὼν ἐπὶ τὴν γὴν ἀποθάνῃ. αὐτὸς μόνος μένει" 
ἐὰν δὲ ἀποθάνῃ, ναρπὸν ποιλὺν φέρει; Ὃ λέγει 
τοιοῦτόν ἐστιν, ὅτι [αθόντος μου καὶ θανέντος, μᾶλ- 
λον αὐξηθήσεται τὸ χήρυγμα. 

Τί ἐστιν, Ὁ φιιλῶν τὴν ψυχὴν αὑτοῦ; Ὁ τὰς 
ἐπιθυμία; αὐτοῦ ποιῶν τὰς ἀτόπους * ὁ δὲ μισῶν, ὃ 
μὴ εἴκων αὐτῇ χελενούσῃ τὰ βλάπτοντα. 

Τί ἐστι τὸ, Ὁ ἐμοὶ διακονῶν, ἐμοὶ ἀκολουθείτω; 
Ὃ τὴν διδασχαλίαν καὶ ὑποταγὴν ἐνδειχνύμενος, φησὶ, 
xai τὸν θάνατόν μου μιμείσθω᾽ εἶτα τιθεὶς τὸ ἔπ- 
αθλον, "Ira ὅπου εἰμὶ ἐγὼ, ὁ διάχονος ὁ ἐμὸς éxsi 
ἔσται. 


SCHOLIA ΥΕΤΕΒΑ IN JOANNEM. 
C των ὃ εἶπεν αὐτῳ ὁ Χριστὸς, ὅτι ὍΑ — Vrns. 27. Quomodo intelligendam. quod. dint 


Mn ov ποίησον ; Οὐ προστάσσοντός ἐστι 
ὀνειδίζοντος καὶ εἰρωνενομένον.. 

X Χελεύων, μὴ πήραν, μὴ χαλχὸν, μὴ 

᾿πιφέρεοθαι, γ)ωστόχομον ἐπεφέρετο ; "Iva 

u M , ὅτι xal τὸν σφόδρα ἀχτήμονα, πολλὴν δεῖ 

ὍΝ τῶν πενήτων ποιεῖσθαι. 

᾿ τῇ τὸν χαιρὸν ὁ εὐαγγελιστὴς λέγει " "Hr δὲ 

- "r& ἐξηϊθεν Ἰούδας; Ἴ)α μάθωμεν αὑτοῦ 

ἱταμότητα, ὅτι οὐδὲ ὁ χαιρὸς αὐτὸν ἔσχε τῆς 

VUL 

"Oxov ἐγὼ ὑπάγω, ὑμεῖς οὐ δύνασθε &AOsiv. 

δείκνυσιν ὅτι ὁ θάνατο; αὑτοῦ, μετάστασίς τίς ἐστι 

χαὶ μετάθεσις ἀμείνων εἰς τόπον σώματα δεχόμενον 
φθαρτὰ πρὸ τοῦ ἀποθανεῖν. 


1270 


illi Christus, Quod facis fac citius 3 Non jubentis est, 
sed exprobrantis et irridentis. 

Vgns. 29. Quomodo ille precipiens ne peram, 
zs, vel baculum gerant, loculos gerebat * Ut disca- 
mus vel maxime egenum, magnam habeat pauperum 
providentiam oportere. 

γεδβ. 30. Cur tempus dicit evangelista : Erat 
aulem nog quando eg.veit. Judas ? Ut discamus ejus 
audaciam, quia tempus nen illum a proposito 
detinuit. 

Vgns. 56. Quo ego vado, vos mon potestis wenire; 
ostendil mortem suam esse quemdam wansitem 
et transmutationem meliorem in locum corpora 
recipientem corruptibilia antequain morerentur. 


Διὰ τί ἐρωτᾷ ὁ Πέτρος * Κύριδ, ποῦ ὑπάγεις ; B Vegas. 57. Cur interrogat Petrus, Domine, quo 


O3 τοσοῦτον ἰβουλόμενος μαθεῖν, ὅσον ἀχολουθῆσαι 


διὰ θερμότητα. 
ΚΕΦΑΛ. IA. 


Πιστεύετε εἷς τὸν Θεὸν, καὶ εἷς ἐμὲ πιστεύδεε. 
Τὸ ὁμοούσιον δηλοῖ. 

Τὸ λέγειν τὸν Θωμᾶν, Κύριε, οὐχ οἵδαμεν ποῦ 
ὑπάγεις, àv) δειλίας τοῦτο λέγει. 

Τὸ, Δεῖξον ἡμῖν τὸν Πατέρα, καὶ ἀρχεῖ ἡμῖν, 
αἰσθητοῖς ὀφθαλμοῖς ἐδόα τοῦτο ἰδεῖν " ἐξ οὗ ὁ Υἱὸς 
ἐπιφέρει τὸ, Οὐκ ἔγνωχάς μὲ’ τοῦτο γάρ ἔστιν 
αὐτὸς, ὅπερ ἐστὶν ὁ Πατήρ. 

Διὰ τί λέγει" Ναὶ ἅλιον Παράχιζητον πέμψει; 
ἹΚτταισχύνων χαὶ τοὺς τοῦ Σαδελλίου χαὶ ᾿Αρείου. Τῷ 
μὲ» γὰρ εἰπεῖν, ἀ.1λλον, τῆς ὑποστάσεως τὸ διάφορον 
δείχνυσιν " τῷ δὲ εἰπεῖν, Παράχιλητον, τῆς οὐσίας 
«ὸ ὅμοιον" ἵνα δὲ μὴ νομίσωσι σαρχωθησόμενον 
αὐτὸ, ἐπιφέρει" Ὃ ὁ χόσμος οὗ δύναται λαθεῖν" 
ἢ χόσμον τοὺς πονηροὺς λέγει. 

Εἰπὼν, ὅτι Ἐγὼ (9 xal ὑμεῖς ζήσεσθε, οὐχὶ τὴν 
παροῦσαν, ἀλλὰ τὴν μέλλουσαν λέγει ζωήν. "Oct τὸ, 
Καθὼς ἀπέστειλέ με, κἀγὼ ἀποστέλλω ὑμᾶς, τὸ 
ὁμοούσιον δηλοῖ. Εἰ γὰρ μὴ οὕτως αὐτὸ ἐχλαβώ- 
μεθα, οὐδὲν διοίσει τῶν ἀποστόλων ὁ Χριστός. 

Tl. ἔστι τὸ λεγόμενον * Κύριε, τί γέγονεν, ἄτι 
ἡμῖν μέλλεις ἐμφανίζειν σεαυτὸν καὶ οὐχὶ τῷ 
«ὄσμῳ; 'EvójaQov ὄναρ ὀφθήσεσθαι αὑτοῖς, ἢ ὡς 
4006 νεχροὺς ὁρῶμεν. 

Ὅτι τὸ, Ὁ .16γος ὃν ἠχούσατε οὐκ ὅστιν ἐμὰς, 
ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με Πατρὸς, δείχνυσιν ὅτι 
οὐδὲν ἕξω τοῦ Πατρὸς φθέγγεται. 

Τίς ὁ πορευόμενος πρὸς τὸν Πατέρα, ὦ "Apeue; 
Ὃ θεὸς Λόγος * ἀλλ᾽ ἐν τοῖς χόλποις ἣν xal ἔστιν 
ἀεὶ τοῦ Πατρός. Τί yàp ἐχωρίαθη Πατρός ; Ἵνα 
ᾳορευθῇ πρὸς τὸν Πατέρα" ἐξέπεσε τῶν χόλπων, 
Iv! ἐπανέλθῃ πρὸς τούτους. Τί οὖν ἐστιν ; 'H βλεπο- 
μένη φύσις πρὸς τὸν Πατέρα πορεύεται * τὸ συγγε- 
vic ἡμῶν, τὸ Ex. γῆ:, πρὸς τὸν ἐν οὐρανοῖς, οὗπέρ 
ἐστι μέίζων ὁ Πατήρ. Ὥσπερ τοίνυν βραχύ τι παρ᾽ 
ἀγγέλους. ἐλαττῶσθαι λεγόμενος, οὐχ ἔστιν ἐλάτ- 
τῶν ἀγγέλων (τὸ γὰρ βραχύ τι παρ᾽ ἀγγέλους 
δλαττωμένον βλέπομεν Ἰησοῦν διὰ τὸ πάθημα τοῦ 
θανάτου" xa», 213!v, sÜs:o Χριστὸς θανάτου γεύ- 


vadis? Non volens tantum scire, quantum sequi 
ob suum ardorem. 


CAPUT XIV. 


Vegas. 1. Creditis in Deum, etin me. credite; 
consubstaptialitatem ostendit. 

Vens. 5. Dicens Thomas, Domine, Wescimus. quo 
vadis, ea timiditate loquitar. 

Vegas. 8. Ostende nobis Patrem, εἴ sufficit rviobis. 
Corporalibus oculis rogabat videre. Ex quo Filius 
subjicit. Non cognovistis me, hoc est. ille, quod esl 
Pater. 

Vgns. 16. Cur dicit : Alium Paracletum mittet ? 
Confundens Sabellianos et Arianos. Dicendo enim 
alium, persone diversitatem ostendit; dicendo 
autem Paracletum, substantia similitudinem ; ut 
non putant eum incarnatum esse, subjicit : Quem 
mundus non potest accipere; per mundum malos 
designat. | 

Vrns. 19. Dicendo : Eqo vivo et vos. vivetis, nou 
praesentem, sed futuram vitam loquitur. Sicut 
misit me, εἰ ego mitto vos, consubstantialitatem 
ostendit. Si &nim non ita id. intelligeremus, nihil 
differret ab apostolis Christus. 

Vegas. 99. Quid est quod dicitur : Domine, quid 
facium est, quia nobis manifestaturus es le ipsum et 
non mundo? Putabant somnium videre, vel ut 
mortuos videmus. 


D  Vgsas. 24. Sermo quem audistis non est. meus, 


sed. ejus qui misit me Patris, ostendit se nibil extra - 
Patrem dicere. 

Vsns. 98. Quis vadit ad Patrem, o Arie? Deus 
Verbum ; sed in sinu Patris erat et est. semper. 
Quid enim svulsum esta Potre? Ut vadat. ad 
Patrem : a sinu abscessit uL ad sinum rediret. Quid 
est igitur? visibilis natura ad Patrem vadit ; quod 
e«t cognatum nobis, quod est e terra, ad illum qui 
est in ccelis, non tamen Poter major est ; ut igitur 
qui paulo minor angelis effectus esse dictus est, 
non angelis minor cst, nam paulo minorem angelis 
effectum, videmus Jesum per passionem mortis. 
Quia elegit Christus mortem gustare, cui net 
participant angeli; ita se ininorem Patre dicet 


1213 


SCBOLIA VETERA IN JOANNEM. 


127À 


po»; ἀνθρώπους λέγει τοὺς τὰ κοσμιχὰ gonvobyta;. A liomines malos ostendit qui mundana sapiunt. 


Τὸν lIlapáxAntov, λέγει, ὃν ἐγὼ πέμψω ὑμῖν, 
ὅτι ὡς ὁ Πατὴρ πέμπει, οὕτως xa ὁ Υἱὸς τὸ ἅγιον 
Πνεῦμα, οὐχ ὡς δοῦλον δὲ, ἀλλ' ὡς συμφυῖας χαὶ 
ὑποταγῆς, ὅ ἐστιν ἐνεργείας. 

KE€9AA. Ιζ΄. 

Τὸ, Ἐὰν μὴ ἐγὼ ἀπέλθω, ὁ IlapdxAncoc οὐκ 
ἀιεύσεται, λέγειν, οὐ δοῦλον δείχνυσι τὸ Πνεῦμα, 
ἀλλὰ ἵἴτον χαὶ ὅμοιον. 

Περὶ διχαιοσύνης δὲ, ὅτι Πρὸς τὸν Πατέρα μου 
ὑπάγω, xal obxári θεωρεῖτέ με, τοῦτό ἐστιν, ὅτι 
᾿Ανεπίληπτον παρεσχόμην βίον " χαὶ τούτου τεχμή- 
ρια τὸ πρὸ; τὸν Πχτέρα πορεύεσϑαί με. 

T^, Ὃ ἄρχων τοῦ χόσμου τούτου xéxpirat, 
ἀντὶ τοῦ, Καταδεδίχασται παλαίσας μετ᾽ ἐμοὺ. 

Τί ἐστιν, Οὐ γὰρ Ja.tijoe: dg" ἑαυτοῦ, 44. ὅσα 
ἂν ἀχούσῃ -Ἰα.λήσει; Ὅμοιόν ἔστιν ὃ καὶ περὶ ab- 
τοῦ οὐ λαλῶ, δεῖξαι θέλων τὸ ἀπαράλλαχτον χαὶ 


πρὸς τὸ Πνεῦμα " Kal τὰ ἐρχόμενα ἀναγγελεῖ 


ὑμῖν, ἤγουν τὸ Ποῦ εἰμι, xat ὅσα ἄλλα. 

Πῶς ἄνω χαὶ χάτω τὸ Πνεῦμα τὸ ἅγιον ἴσον δει- 
χκνύων τοῦ Πατρὸς χαὶ αὑτοῦ, ἐνταῦθα λέγει, ὅτι 
Ἐχ τοῦ ἐμοὺ ιαμδάγει, καὶ ἀναγγε.εῖ ὑμῖν; 
Οὐδὲν ἕτερον ἐμφαίνε: ἣ ὅτι ἴσον ἐστι, xal οὐ μεῖζον, 
ὅπερ fjv ix τῶν ἄνω ῥημάτων " χαὶ διὰ τὸ λέγειν " 
κεῖνος ἐμὲ δοξάσει" xaX ἐπιφέρει, τι ἐχ τοῦ 
ἐμοῦ αμδάνει. Πῶς δὲ νοηθήσεται τὸ, "Exsiroc 
μὲ δοξάσει; ᾿Αντὶ τοῦ, "Ev τῷ ὀνόματί μου δώσει 
τὰς ἱνεργείας δαῖν. 


Vgns. 26. Ῥαγαείείμικ, dicit, quem ego mittam vo- 
bis ; quia sicut Pater Filium inittit, ita. et Filius 
sanctuin Spiritum, non autem ut servum, sed ut 
ejusdem  naturze et subordinatz operationis. 


CAPUT XVI. 


Yegas. 7. Nüi abiero, Paracletus non veniet? Non 
servum ostendit Spiritum, sed sequalem et simi- 
lem. 

Vgns. 8. De justitia vero : Quia ad Patrem vado, 
el non videbitis me; id est, quia irreprebensibilem 
trad «xi vitam, et hujus rei indicium est, quod ad 
Patrem vado. 

Vgas. 11. Princeps mundi hujus judicatus est, id 


B est, eoudemnatus est quod mecum luetatus est. 


Vens. 15. Quid est, Non enim loquelur a seipso, 
sed qua audierit loquetur ? Idem est ac, De illo non 


loquor ; volens ostendere zqualitatem cum Spiri:u. 


Et ventura. nuntiabit vobis, id est, Ubi sum ego, ct 
alia quzlibet, 

Venas. 14. Quomodo Spiritum sanctum omnino 
a:qualem Patri et sibi ostendens, ibi dicit : De meo 
accipiet. οἱ annuntiabit vobis ἢ Nihil! aliud indicat 
nisi quod zqualis est nec major, quod erat intel- 
lectuia. ex przcedentibus dictis; et. dicendo : l/le 
me glorificabit, subjicit, et. de meo accipiet. Quo- 
modo autem | intelligetur, J/le me  glorificabit ? ld 
est, In nomine meo dabit vobis operationes. 


Περὶ ποίας ὥρας λέγει, ὅτι Ἕρχεται ὥρα ὅτε C — Vess. 95. De qua bora dicit : Venit hora cum jam 


οὐχέτι ἐν παροιμίαις Aa jew ὑμῖν ; Τὸν τῆς ἀνα- 
στάσεως; αὐτοῦ χρόνον [λέγει "] χαὶ γὰρ ἐπὶ piv 
ἡμέρας συνῆν ὁμιλῶν αὐτοῖς. 

Τί ἐστι τὸ, Ταῦτα Ae AdAnxa ὑμῖν, ἵνα ἐν ἐμοὶ 
εἰρήνην ἔχητε; Τοῦτό ἐστιν, Ἵνα μὴ ἐχδάλλι,τε 
ἀπὸ τῆ ὑμῶν διανοίας, 

ΚΕΦΑΛ. IG". 


Διὰ τί ἀλλαχοῦ καὶ γόνατα χάμπτει χαὶ εὔχεται - 
Ὅτι ἀρετὴν φανερώσων ἦλθεν, οὐχὶ τὴν θεότητα αὐ- 
“οὔ μόνον " τὸν δὲ παιδεύοντα, οὐ διὰ ῥημάτων 
μόνον, ἀλλὰ χαὶ διὰ πραγμάτων χρὴ παιδεύειν. Δεῖξαι 
θέλων ὅτι οὐχ ἄχων ἐπὶ τὸ πάθος ἔρχεται, φησί" 
Πάτερ, ἐλήλυθεν ἡ ὥρα, δόξασόν σου τὸν Υίὸν, 


won in proverbiis loquar vobis? De ἴδ! pore sum 
resurrectionis dicit; etenim in dies aderat cum 
illis colloquens. 

Vgns. 55. Quid est : Hec locutus sum vobis ul in 
me pacem habeatis? Id est, Me non ejiciatis e mcute 
vestra. 

CAPUT XVII. 


VERs. 1. Cur alias genua flectit. el orat? Quia 
virtutem  manifestaturus venit, non. solum divi- 
nitatem suam ; docentem autem, non solum verbis, 
scd et actibus oportet docere. Ostendere volens 
quod non invitus ad passionem gralitur dicit : 
Pater, venit hora, glorifica Filium (uum, etc., ecce 


xa τὰ ἑξῆς. Ἰδοὺ γὰρ εὔχεται τοῦτο γενέσθαι, xat p enim orat lioc fleri, et gloriam hauc rem vocat. 


δόξαν τὸ πρᾶγμα χαλεῖ. 

"Iva γινώσχωσί σε τὸν μόνον ἀ.ληθιγὸν Θεόν. 
Πρὸς ἀντιδιαστηλὴν τῶν οὐχ ὄντων, οὐχὶ πρὸς αὖὐγ- 
χρισιν τοῦ Υἱοῦ. Τί οὖν, ὦ ΓἌρειε ; ὁ λέγων, Ἐγώ 
εἶμι ἡ ἀλήθεια, τῆς ἀ2ηθείας ἐκπέπεωχεν ; Οὐχ- 
οὖν sl μὴ ἔστι Θεὸς ἀληθινὸς ὁ Υἱὸς, οὐδὲ Θεὸ; ἂν 
χαλοῖτο διχαίως " τὸ γὰρ μὴ ὃν ἀληθῶς, πῶς ἂν 
χληθείη Θεός; Τί οὖν ἐκείνην τοιήσομεν τὴν φωνὴν, 
τὸ, Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος καὶ ὁ Λόγος ἦν πρὸς τὸν 
Θεὸν, καὶ Θεὸς ἦν ὁ Λόγος ; ᾿Αχούεις Θεὸν τὸν 
Λόγον. Καὶ τοῦτο, φησὶν, fjv Λόγος, ὅπερ ἐχεῖνος ἦν 
πρὺς ὃν ἣν, τουτέστι Θεός. Οὐχοῦν εἰ μὲν οὐχ ἔστι 
Θεὸς ἀληθινὸς ὁ Υἱὸς, ἀνάγχη σε τοῦτον ψευδῆ νο- 
αἰζειν θεόν εἰ δὲ ὑευδῆ, τοῦτον Θεὸν οὐχ ἦν τολμή- 


Vgas. ὅ. Ui cognoscant te solum. Deum. verum; 
de oppositione dicil eorum qui dii non sunt, uon 
de unioue Filii. Quid ergo, Arie? qui dicit : Ego 
sum veritas, a veritate abscessit * Ergo si non est 
verus Deus Filius, non Deus merito dici posset, 
Quod enim non est vere, quomodo vocaretur Deus? 
quid igituc ficiemus de hac voce, /n principio erat 
Verbum, εἰ Verbum erat apud. Deum, et Deus erat 
Verbum? Audis Deum esse Verbum; et illud. di. 
cit, erat Verbum, quod istud erat apud quod. e* 

id est apud Deum. Ergo si quidem non cst 
verus Filius, necesse est te hunc falsum rep 
Dcum. Si vero falsum hunc Deum non a* 


1271. 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E /ETATIS. 


1272 


non est l'atre minor. Sed ego, inquit, secundum A σασθαι, οὗπερ οὗ μετέχουσιν ἄγγελος) " οὕτως ἕαυ- 


divinitatis rationem, minorem dicens Filium Patre, 
et majus. quoddam de Patre audiens, bene cogito ; 
sed nunquam majus istud differentiam natura facit. 
Nam omne majus, eodem genere majus diei potest ; 
ita ut de quibus niajorem esse dicis, de illis con- 
substantialem esse dicis. Majus enim et minus in 
una substantia accipitur ; οἱ ut alienas de his prz- 
termittam definitiones, a divina Scripura id disce : 
Major, inquit. qui propletat quam qui lingua loqui- 
tur; numquid unius non sunt substantize ? Et non 
su:rezit in natis mulicrum major Joanne Baptista : 
quid ergo? alterius substantie est Joannes ac nad 
mulierum? Et beatus Jacob dicit ; Iste augebitur, sed 
frater ejus minor, major illo erit. Itaque, licet in 


divinitatis ratione 1majus istud accipias, ratio sub. B 


stantie diversitatis magis removetur ; remola autem 
diversi:ate substantie, tue religionis dogmata 
removentur, et majus proponens, mihi consubstan- 
tialitatem proponis ; proponens autem consubstan- 
tialitatem, majus amoves. Nam substantia non 
mensuras habet Deus ; non accipit majus vel minus 
ineircumscripta natura. Quid enim majus habet 
Pater Filio ? quomodo? tempore? sed sine tempore 
est Pater ; sed incircumsceriptus cst stabilitate? Sed 
quid substantiam istam stabilire potest ? Diguitate, 
sed una dignitas est Patris et Filii ; Mea enim, inquit, 
Pater, omnia tua sunt, et μα mea ;et, Verbum erat 
apud Deum, ei. Deus erat Verbum. Deus, o Arie, nec 
majus nee minus habet ; majus et minus in illo su- 
pervacaneum est dicere. locemparabilis est ista 
nature, incomposita hujus substantie magnitudo. 
Si de compositione majus intellexeris, compositione 


substantiam minueres ; et majus in Deo, nisi suma- 


tur quadam condescendentia ad visibilem naturam, 
substantiam divinam imminuit. Nam incomposita 
ad compositionem descendentia minuere suam na- 
t :ram, won attollere intelliguntur. 


πὸν ἐλάττονα λέγων llatgh; , οὐχ ἔστιν ἐλάττων 
Πατρός. ᾿Αλλ᾽ ἐγὼ, φησὶ, χατὰ τὸν τῆς θεότητος 
λόγον, ἐλάττονα λέγων τὸν Υἱὸν τοῦ Πατρὶς, xo 
τὸ μείζων ἀχούων περὶ τοῦ Πατρὸς, νοῶ χαλῶς. 
᾿λλλ᾽ οὕπω τὸ μείζων διαφορὰν ἐργάζεται φύσεω:. 
Πᾶν γὰρ τὸ μεῖζον, ὁμογενοῦς μεῖζον ἂν χαλοῖτο" 
ὥστε δι᾿ ὧν μείζονα λέγεις, διὰ τούτων ὁμοούσιον 
λέγεις. Τὸ γὰρ μεῖζον χαὶ ἔλαττον, ἐπὶ τῆς μιᾶς 
οὐσίας παρείληπται. Καὶ ἵνα τῶν ἔξω περὶ τούτων 
χαταλίπω τοὺς ὄρους, ix τῆς θείας Γραφῆς μάνθανς 
τοῦτο. Μείζων, φησὶν, ὁ προφητεύων fj ὁ λαλῶν 
γλώσσῃ ; οὐ prd; ὑπῆρχον οὐσίας ; χαὶ οὐχ ἐγήγερ- 
ται ἐν γεννητοῖς γυναιχῶν μείξων Ἰωάννου τοῦ Βα- 
πτιστοῦ; Τί οὖν ; ἑτεροούσιο:ς Ἰωάννης τῶν lv γεν- 
νητοῖς γυναιχῶν ; Καὶ ὁ μαχάριος Ἰαχὼδ, καὶ οὗτος 
ὑψωθήσεται, ἀλλ᾽ ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ ὁ νεωτερος, 
μείζων αὐτοῦ ἔσται. “Ὥστε εἰ xal τῷ τῆ; θεότη- 
to; λόγῳ τὸ μεῖζον ἐχλάδοις, ὁ τοῦ ἑτεροουσίου 
σοι μᾶλλον διαλύεται λόγος * τοῦ δὲ ἑτεροουσίωρ - 
λυθέντος, xal τὰ τῆς σῆς θρησχείας ἐχλέλυται " 
xai σφίγγων τὸ μεῖζον, ἐμοὶ τὸ ὁμ΄ούσιον 
σφίγγεις" τὸ δὲ ὁμοούσιον σφίγγων, διαλύεις 
τὸ μεῖζον, Οὐχ ἔχει γὰρ οὐσίας μέτρα Θεός * οὐ 
ἔχεται τὸ μεῖζον xal ἧττον ἡ ἀπερίγραφο; qU- 
σις, Τί γὰρ μεῖζον Πατὴρ Υἱοῦ ; Πῶς ; χρόνῳ ; 
ἀλλ᾽ ἄχρονος ὁ Πατήρ᾽ ἀλλ᾽ ἀπερίγραφος οὗτος. 
Σταθμῷ ; καὶ τί τὸ τὴν οὐσίαν ἐχείνην σταθμίζον ; 
᾿Αξία ; ἀλλ᾽ ἕν ἀξίωμα Πατρὸς xaX Υἱοῦ. Τὰ γὰρ 
ἐμὰ, φηαὶ, Πάτερ, πάντα σά ἐστι, καὶ τὰ σὰ 
ἐμά" χαὶ, Ὁ Λόγος ἣν πρὸς τὸν Θεὸν, καὶ Θεὸς 
ἦν ὁ Λογος. Θεὸς, ὦ "Apeu, τὸ μᾷλλον καὶ ἧττον 
οὐκ ἔχει * τὸ μεῖζον χαὶ τὸ μιχρὼὸν ἐπ᾽ αὐτοῦ περιτ- 
τόν. ᾿Απαράδλητος ἡ φύσις ἐχείνη, ἀσύγχριτον τῆς 
οὐσίας ἐχείνης τὸ μέγεθος. "Av. xatà σύγχρισιν 
ἐπινοήσῃς τὸ μεῖξον, τῇ συγκρίσει τὴν οὐσίαν ἐλατ- 
τώσεις" xal τὸ μεῖζον ἐπὶ Θεοῦ, εἰ μὴ συγχαταδά- 
σει πρὸς τὴν ὁρωμένην ἀποληφϑὲν φύσιν, τὴν οὖ- 


clav τὴν θείαν σμιχρύνει. Τὰ γὰρ ἀσύγκριτα χατιόντα πρὸς σύγχρισιν ἐλαττοῦν τὴν οἰχείαν οὐσίαν, 


οὗ δοξάζειν ἐπίσταται. 

Vgas. ὅ0. Quem dicit principem mundi ? Diabo- 
lum. Dicendo autern, In. me non inveniet. quidquam, 
dignum morte, inquit, nihil contra me ostendet. 
Alii Pilatum intelligunt. Principem autem Diabo- 
lum vocat, cum imperet bis qui se illi tradunt; 
nam si imperaverit terrz et mari, omnia perturba- 
ret. 

Vgns. 51. Cur dixit, Surgite, eamus hinc ? Quia 
erant in loco aperto ; illos igitur ut a timore interim 
amoveret, hoc dicit et facit. 


CAPUT XV. 


. Vens. 15. Quomodo intelligitur, Omnia quecun- 
que audivi & Patre meo, nola feci vobis? et cum 


iterum alias dicit, Multa habeo vobis dicere, sed 


men potestis portare modo? nihi aliud per omnis 
er audivi significat, ac uihil alienum loquitur, sed 
qua Patris suut. 

Vias. 18. Si euuudus sos odit ; Per. mundum 


Τίνα λέγει ἄρχοντα τοῦ χόσμον ; Τὸν διάδολον, 
Τὸ δὲ λέγειν, ὅτι "Er ἐμοὶ εὑρήσει οὐδὲν, “Ἄξιον, 
φησὶ, θανάτου "οὐδὲν δείξει xaz' ἐμοῦ" ἄλλοι δὰ 
νοοῦσι τὸν Πιλάτον. “Ἄρχοντα δὲ τὸν διάδολον λέγει, 
ἑπεὶ ἄρχει τῶν ἑαυτοὺς παραδιδόντων αὐτῷ * ἐπεὶ εἰ 
ἦρξε γῆς καὶ θαλάσσης, ἀνέστρεψεν ἂν πάντα. 


Διὰ τί εἶπεν’ Ἐγείρεσθε, ἄγωμεν ἐντεῦθεν; 
Ἐπεὶ ἦσαν ἐν χαταδήλῳ χωρίῳ. ᾿Απάγων οὖν αὖ- 
τοὺς τέως φόδον, τοῦτο xal λέγει xal ποιεῖ. 


ΚΕΦΑΛ. IE. 


Πῶς νοεῖται τὸ, Πάγτα ὅσα παρὰ τοῦ Παερός 
μου ἤκουσα, ἐγνώρισα ὑμῖν, καὶ πάλιν ἀλλαχοῦ 
λέγειν αὐτὸν, Πο.λ:λὰ ἔχω λέγειν ὑμῖν, &44' οὐ δύ- 
γασθε βαστάζειν ἄρτι; Οὐδὲν ἄλλο διὰ τοῦ πάντα 
xai τοῦ ἀκοῦσαι χαταασχενάζει, ἣ ὅτι οὐδὲν ἀλλό- 
τριον φθέγγεται, ἀλλὰ τὰ τοῦ Tizepó;. 

Ei ὁ κόσμος ὑμᾶς μισεῖ. Κόσμον τοὺς πονη- 


1281 


SCHOLIA VETERA IN JOANNEM. 


128? 


μάχαιραν, ἐν' μαχαίρᾳ ἀποθανοῦνται, ἐμοὶ 6ox:t, Α videtur omnes. pro multis dici. ut istud,  Avibus 


τὸ ol πάντες, ἀντὶ τοῦ, "πολλοὶ, χεῖται, ὡς τὸ, Oko- 


voici τὸ πᾶσι. [nougn. Il. A, 5.] 

Διὰ τί λέγει * Ἡχοιλούθει αὐτῷ Πέτρος καὶ ὁ dA- 
Apc μαθητής ; Ὅτε μὲν γὰρ ἐπὶ τὸ στῆθος ἀνέπε- 
σεν, εἰκότως χάριν ἀφιλοτιμίας τοῦτο χρύδει" νῦν 
δὲ τί; Διὰ ταύτην αἰτίαν, ἵνα μὴ δόξῃ χομπάζειν 
ὅτι, πάντων φυγόντων, μόνος ἠχολούθησεν " ἧναγ- 
χάσθη δὲ καὶ ἑαυτοῦ ἐπιμνησθῆναι ἵνα δείξῃ ὅτι ἀχρι- 
60$ πάντα οἷδε τὰ ἐν τῇ αὐλῇ, ὅτε ἕνδον συνεισελ- 
θών" διὰ τοῦτο χαὶ μέμνηται ὅτι γνωστὸς ἦν τῷ 
ἀρχιερεῖ, ἵνα δείξῃ ὅτι ἐδύνατο συνεισελθεῖν. 


Διὰ τί, καθ᾽ ἡμέραν ἐν τῷ ἱερῷ ὁρῶν αὐτὸν ὁ ἀρ- 
χιερεὺς, νῦν ἐρωτᾷ τὴν διδαχὴν αὐτοῦ, χαὶ ποῦ εἶεν 


omuibus. 


Vrns. 15. Cur dicitur : Sequebatur eun Petrus et 
alius discipulus? nam cum supcr pectus recubuit, 
merito humilitatis causa illud cela£, nunc τοῖς 
quid? Ob eamdem causam, me videatur gloriari 
quod, omnibus fugientibus, solus secutus sit. Coa- 
ctus est autem de se mentionem facere, ut ostende. 
ret certissime omnia se scire quse facta sunt in aula, 
utpote intus ingressus erat. Propterca metnorat 
etiam se esse notum pontifici, ut ostendat licuisse 
ei una intrare. 

Vgns.19. Cur, cuni quotidiein templo illum vide- 
ret pontifex, nunc. interrogat de doctrina ejus, et 


ol μαθηταὶ, xat τίνος ἕνεχεν αὐτοὺς συνέλεξε, xat τί B ubi essent discipuli,et quam ob causam hos elegerit, 


βουλόμενος, xal ἐπὶ τίσι; Τοῦτο ἡρώτα ὡς ατασια- 
στὴν xal νεωτεροποιὸν ἐλέγξαι θέλων, ὡς ἐργαστη- 
ρίου τινὸς ὄντος πονηροῦ. 

[log λέγει ὁ Χριστὸς, Ἐν χρυπτῷ ἐλάλησα 
οὐδὲν, χαίπερ πολλὰ λαλήσας τοῖς μαθηταῖς ἐν 
xpunzQ; Περὶ ὧν ἐχεῖνοι ἐνόμιζον ἀποχρίνεται, 
στάσεις λέγω xal ταραχὰς δηλῶν. 


Τὸ εἰπεῖν, Τί u& ἐπερωτᾷς, ἐπερώτησον τοὺς 
ἀχηχοότας, οὐχ αὐθαδειαξομένου ἐστὶν, ἀλλὰ παῤ- 
ῥησιαζομένου εἰς ἀλήθειαν. 

Τὸ Εἰ μὲν καχῶς ἐάλησα, μαρτύρησον περὶ 
τοῦ καχοῦ" εἰ δὲ χαϊῶς, τί με δέρεις; Καὶ διὰ 
τί μὴ ἔστρεψε χαὶ τὴν ἄλλην, ὡς ἐδίδασχε ; Καὶ 
λέγουσί τινες ὑπόψυχρα xa ἄπιστα - ἐγὼ δὲ λέγω ὅτι 
ἡ Χριστοῦ νομοθεσία, πρὸς γείτονας, πρὸς ὁδεύοντος, 
πρὸς τοὺς; ἐν οἴχῳ, πρὸς πολεμίου: αὑτοὺς, ἀλλ᾽ o2 
πρὸς χριτήρια ἔνθα φυλάττεσθαι τὸ δίκαιον βούλεται. 
Ὧδε γὰρ ἡ σιωπὴ χαταδίχην εἰσῆγεν, ὡς καλῶς τυ- 
φθέντο; αὐτοῦ, ὃ οὐχ ἔδει. | 

Διὰ τί ἄγουσιν αὐτὸν ἀπὸ τοῦ Καϊάφα εἷς τὸ 
πραιτώριον; Ἐπειδὴ ὑπὸ Ῥωμαίους ἦσαν, xo 
χιυοὶς αὑτῶν ἐποίουν οὐδὲν ἐν τοῖς δημοσίοις πρά- 
γμασι, xai ἐδεδοίχεσαν δὲ μὴ δώσουσι δίχην ὡς xa- 
«ηγόρησαν ματαίως. Τί ἔστιν ἐν τῷ λέγειν, "Ira gd. 
γωσι τὸ Πάσχα; καὶ πῶς Χριστὸς ἣν α΄. τὸ πεποιη- 
κὼς τῇ μιᾷ τῶν ᾿Αζύμων; Πάσχα ἐνταῦθα τὴν ἑορ- 
τὴν πᾶσαν λέγει. 


el quid volens, et in quibus ? lloc interrogat, volens 
utseditiosum et novatorem cum arguere, quasi 
mali quemdam fabricatorerm. 

Vegas. 90. Quomodo dicit Christus : /n occulto lo- 
cutus sum nihil, quamvis multa in secreto discipu- 
lis loeutus. fuerit? De his qux isti cogitabant re- 
spondet, seditionum, dico, et turbationum cti- 
mine. 

VgnRs. 91. Dicendo: (Quid me interrogas, inter- 
roga eos qui audierunt; non arrogantis est, sed libere 
pro veritate loqucutis. 

Vegas. 95. Si male locutus sum, lestimonium per- 
hibe de malo ; si vero beue, quid me  cedis? et cur 


. non przbuit alteram genam, ut docuerat? Quidam 


etiam dicunt frivola et incredibilia; ego autem dico 
Christi mandatum ad vicinos, viatores, hos qui in 
domo sunt inimicos ipsos attinere, sed non in judi- 
ciis, ubi jus defenui vult. Mic enim silentium cou- 
demnationem | induzisset tanquam juste oppre.si, 
quod non ficri opor!eb:t. 

Vegas. 28. Cur ducunt eum ἃ Caipla in przeto- 
rium? Quia sub Romanis erant,et sine eis nihi] age- 
bant in. rebus publicis, et timebant ne punirentur 
quasi vanz accusationis auctores. Quid est in ce 
quod dicitur, Ut manducarent Pascha Ἶ εἰ quomodo 
Christus Pascha celebravit una Azymorum? Paschs 
ib' omnem festivitatem significat. 


Ἐρωτηθέντες, Tiva xatnroplay φέρετε κατὰ p Vens. 99. Interrogati, Quam accusationem fer- 


toi» ἀνθρώπου τούτου ; ἀποχρίνουνται " El μὴ ἦν 
οὗτος xaxozoióc, οὐκ ἄν σοι παρεδώκαμεν αὐὖ- 
τόν - οὕτως πανταχοῦ παραιτοῦνται τὴν ἐξ εὐθείας 
χατηγορίαν. | 

Διὰ τί λέγει αὑτοῖς ὁ Πιλάτος" Λάδετα αὐτὸν 
ὑμεῖς, χαὶ ἑξῆς; ᾿Απαλλαγῆναι ἀδιχίας βουλό- 
μενος. 

Διὰ τί οὐχ ἐπ᾽ αὐτῶν ποιεῖται τὴν ἐξέτατιν, ἀλλ᾽ 
ἰδίᾳ ; Εἰσηλθε γὰρ εἰς τὸ πραιτώριον πάλιν ὁ [Π|λά- 
τὸς * ἐπειδὴ μεγάλην τινὰ ὑπόνοιαν εἶχον περὶ αὐ- 
τοῦ, xai ἐθγύλετο μὴ θορυδούντων Ἰουδαίων πάντα 
ἀχριξῶς μαθεῖν. 

Διὰ τί λέγει Χριστὸς, δλῳφ ἑαυτοῦ σὺ τοῦτο .1έ- 
γεις, ἣ ἄλλοι σοι εἶπον; Τὴν πονηρὰν τῶν "Iov- 


rent contra hominem istum, respondent; Si nou 
fuisset. ille malafactor, non tibi tradidissemus eum. 
lta ubique abuuunt accusationem directam. 


Vens. $1. Cur dicit illis Pilatus: Sumite eum cos, 
et reliqua? Ab injustitia eximere se volens. 


Vgnas. 55. Cur coram iilis interrogationem non 
fecit, sed seorsum? introivit enim in. prztorium 
iterum Pilatus. Quia magnam quamdam opinio- 
nem de illo habebat, et volebat ille, non turbanti- 
bus Judzis, omnia rite discere. 

Ves. 34. Cur dicit Christus : De teipso hoc dich 
an alii dixerunt tibi? Wevelang malam. Jucdeon 


1979 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERT/E ;ETATIS. 


- 


1280 


homine inferiore missus cst, et missionis vocabu- A Εἶδον γὰρ Θεὸν, φησὶ, πρόσωπον πρὸς πρόσωπον, 


lum non estendit inferioritatem ejus qui mittitur. 
Ergo si ab homine D-us missum se esse clamat, 
minime in'erior est homine; non ergo nec Filius 
Patri inferior, enm. dicitur a Patre missum esse. 
Sed ibi, dicit, condescendentiz et propositi locutio 
est, ego interea de carne sermouem feci. Sed quia 
missionis vocabulum, Unigenitum imminuere non 
potest, quzndo Pater a proposito dicitur missum 
esse, neque in zterna natura illo modo inferior effi- 
citur. 
ἀλλ᾽ ὅτι xal τὸ τῆς ἀποσυτολῖς: δυομα, τὸν μονογενῆ 
χῶς χηρύττεται ἀπεστάλθαι, χαὶ τὴν ἀΐδιον φύσιν 
VsRs, 395, Ego in illis et tu in me, ita. intelligi 
debet: Dcdit gloriam suam in illis versatus, et Pa- 
trem habens secum, ut illos conservet. Alibi autem 
non ita loquitur; non enim per ipsum Patrem vc- 
nire dicit, sed ipsum et Patrem venire, et man- 
sionem apud illum facere. 


Vzns. 95. Quomodo intelligendum, Dilexzisti eos 
sicul me dilexisti? Iterum illud, sicut intelligere no- 
his dat, ut homines diligi concede, quod semper 
quaesivi, 

VgRs. 25. Cur dicit: Pater juste, mundus te non 
cognovit, ego autem (le cognovi? Quod dicit tale est : 
Judzi dicunt illi te sibi cognosci, me autem tibi 
non cognosci ; sed e contrario, isti quidem non te 
cognoscunt, ego autem te cognovi εἰ cogno- 
800. 

Vgns. 96. Notum feci eis nomen tuum, εἴ notum 
faciam, quomodo intelligetur? Et quid tandem 
Spiritus notum faciet eis? id dicil, ut ostendat 
quod qu: sunt Spiritus, et ipsius sint ; dicit enim 
alibi : De meo accipiet. Ut dilectio qua dilexisti me 
ín ipsis maneat. Si enim didicerint, inquit, me non 
ἃ l6 separari, sed esse proprium Filium tnum et 
maxime dilectum et. conjunctum, otnnino fidem in 
me et dilectionem firmiter servabunt. Diligentibus 
autem eis ut oportet, et ego manebo in cis. 


CAPUT X Vill. 


Vens. 4. Quam ob causam interrogat, Quem que- 
ritis? Ostendere volens se sponte ad passionem 
ingredi. 

εκβ. 10. Unde habuit Petrus gladium? Mihi 
videiur ad id illum sibi procurasse ; aut ab immo- 
latione agui Paschalis. Et quomodo non in defen- 
sionein vocatus, defendit? Non sibi ; sed magistro 
auxiliatur, ut videtur; deinde perfectus nondum 
erat, neque confirmatus in bono Petrus. Cur servi 
nomen exposuit evangelista? Ut illis qui tunc lege- 
bant liceret exquirere et explorare an reipsa facta 
Juerint 4128 narrabantur. Jpsum ergo caput illius 
Impetit, ideo et aurem dexteram, dicit. Cur miracu- 
lum facit Cbristus? Ut virtutem ostendat, et nialum 
pro malo non reddere, etiam latronibus, doceat. 
Omnes qui gladium sumpscrint, gladio peribunt; mili 


xal ἐσώϑη ἡ γυχή μου. ᾿Αλλὰ τί περὶ Υἱοῦ λέγῃ 
εἰρῆσθαι: ᾿Αλλὰ xal οὕτως χενόν σοι τὸ σόφισμα. 


Θεὸς γὰρ ὧν xaX ὁ Υἱὸς, ὑπ᾽ ἐλάττονος ἀνδρὸς ἀπ-. 


ἐστάλη * xal τὸ τῆς ἀποστολῆς ὄνομα οὐχ ἔδειξε τὶν 
ἀπεσταλμένον ἐλάττονα. Οὐχοῦν εἰ παρὰ ἀνθρώπου 
Θεὸς ἀποσταλῆνα: βοῶν, οὐδαμῶς ἐλάττων ἀνθρώ - 
που, οὐκ ἄρα οὐδὲ ὁ Υἱὸς ἐλάττων Πατρὸς, παρὰ 
Πατρὸς ἀπεστάλθαι λεγόμενος. ᾿Αλλ᾽ ἐχεῖ, φησὶ, 
συγχαταδάπσεως xai οἰχονομίας ὁ λόγος ὑπάρχει" 
ἐγὼ γὰρ tío; περὶ τῆς σαρχὸ; εἰρῆσθαι τὸν λόγον " 


xa:aspixpovetv οὐχ οἶδεν, ὅτε xat Πατὴρ οἰχονομι- 
οὐδαμῶς ἐλαττοῦται. 


Τὸ, ᾿Εγὼ ἐν αὐτοῖς καὶ σὺ ἐν ἐμοὶ, οὕτως χρὴ 


B νοεῖν, ὅτι ἔδωχε τὴν δόξαν αὑτοῦ ἐν αὐτοῖς γενόμε- 


voc, καὶ τὸν Πατέρα ἔχων μεθ᾽ ἑαυτοῦ, ὥστε αὐτοὺς - 
συγχρατεῖν. ᾿Αλλαχοῦ δὲ οὐχ οὕτως φησίν" οὐ γὰρ 
δι᾽ αὐτοῦ τὸν Πατέρα παραγενέσθαι, ἀλλ᾽ αὐτὸν καὶ 
τὸν Ιατέρα παραγενέσθαι, xal μονὴν παρ᾽ αὐτῷ 
ποιεῖν. ᾿ 

Πῶς νοητέον τὸ, 'Hydzncac αὑτοὺς, καθὼς ἐμὲ 
ἠγάπησας; Πάλιν τὸ, καθὼς, ὡς ἀνθρώπους ἀγα- 
πηθῆναι ἐγχωρεῖ νοῆσαι ἡμῖν δίδωσιν ὅπερ ἐζέ- 
«ouv ἀεί. 

Διὰ τί Λεγει τὸ, Πάτερ δίχαιδ. καὶ ὁ κόσμος σὲ 
οὑκ ἔγνω, ἐγὼ δέ σε ἔγνων; Ὃ λέγει τοιοῦτόν ἐσ- 
τιν Ἰουδαῖοι λέγουσιν αὐτοὶ μέν σε γινώσχειν, ἐμὰ 
δέ σε ἀγνοεῖν " ἀλλὰ τοὐναντίον" Exctvot μὲν ἀγνοοῦσί 
σε, ἐγὼ δέ σε ἐγίνωσχον χαὶ γινώσχω. 


Τὸ, ᾿Εγνώρισα αὑτοῖς τὸ Óroud cov καὶ γνω- 
ρίσω, πὼς νοηθήσεται ; καὶ τί λοιπὸν τὸ Πνεῦμα γνω- 
ρίσει αὐτοῖς ; Τοῦτο λέγει, ἵνα δείξῃ ὅτι χαὶ τὰ 
τοῦ Πνεύματος αὑτοῦ ἐστι’ χαὶ λέγει γὰρ ἀλλαχοῦ" 
Ὅτι ἐκ τοῦ ἐμοῦ λαμθδάνει. Ἵνα ἡ ἀγώπη ἣν 
ἠγάπησάς με ἐν αὑτοῖς μείνῃ. Ἑὰν γὰρ μάθωσι, 
φησὶν ὅτι οὐκ ἀπέσχισμαι ἐγὼ ἀπὸ σοῦ, ἀλλ᾽ clu 
γνήσιος Ylóz σον καὶ σφόδρα ἢγαπημένος καὶ συνημ- 
μένος, πάντως τὴν πίστιν τὴν εἰς ἐμὲ χαὶ τὴν ἀγά- 
πὴν *npfjcovctv ἀχριδῇ ἀγαπώντων δὲ αὐτῶν ὡς 
χρὴ, χἀγὼ μενῶ ἐν αὐτοῖς. 


ΚΕΦΑΛ. IB'. 
Τίνος χάριν ἐρωτᾷ!" Τίνα ζητεῖτε ; Δεῖξαι θέλων 


D ὅτι ἑχὼν ἐπὶ τὸ πάθος; ἔρχεται. 


Πόθεν εἶχεν ὁ "Πέτρος μάχαιραν ; Ἐμοὶ δοχεῖ πρὸς 
τοῦτο αὑτὸ παρεσχευασμένος" 1| ἀπὸ τῆς θυσίας 
«οὔ ἀρνοῦ τοῦ Πάσχα. Καὶ πῶς μὴ ἀμύνασθαι χε- 
λευσθεὶς, ὀμύνεται ; Οὐχ αὑτῷ, ἀλλὰ τῷ διδασκάλῳ 
βοηθεῖ, ὡς δοχεῖ ἔπειτα οὐδὲ τέλειός πως ἦν, οὐδὲ 
ἀπηρτισμένος ἤδη, ὁ Πέτρος. Διὰ τί τὸ ὄνομα τέθειχς 
τοῦ δούλου ὁ εὐαγγελιστῆς ; Ὥστε τοῖς τότε ἀναγινώ- 
σχουσιν ἐξεῖναι ζητῆσαι xal περιεργάσασθαιες ὄντως 
γέγονε τὰ γεγενημένα. "Ev! αὑτὴν οὖν ὥρμηϑε τὴν 
χεφαλὴν αὐτοῦ" διὰ τοῦτο χαὶ τὸ δεξιὸν ὠτίον λέγει. 
Διὰ τί θαυματουργεΐῖ Χριστός; Καὶ τὴν ἰτχὺν δει- 
χνύων, χαὶ τὸ μὴ χακὸν ἀντὶ. καχοῦ ποιεῖν τινι, um^k 
τοῖς γησταῖ;, διδάσχων. Τὸ, Πάγεες ci λαθόντες 


1982 


OPUSCULA SCRIPTURISTICA INCERTAE /ETATIS. 


1284 


inentem, et ἃ Pilato illos accusari volens, tanquam A δαίων ἐχχαλύπτων γνώμην, καὶ ὑπὸ τοῦ Πιλάτου 


' talia dixissent. 


Vens, 56. Cur. respondit, Regnum meum won. est 
 dehoc mundo? Quod timuerat Pilatus hactenus,Chri - 
sius amovet tyrannidis suspicionem. Quod autem 
dicit tale est : Rex quidem sum, ait, sed non 
talis. 

Vgns. 57. Quomodo Pilato dicente, Ergo rez es 
tu? Christus dicit : Ego in hoc. natns sun ? Osten- 
dit se nibil prater ea. assumptum habere ; ita ut 
quando audiverimns, Sicut Puter habet vitam, iia 
dedit et Filio vitam habere, nihil aliud ac nativita- 
tem reputemus. Quando dicit : Ad hoc veui in mun- 
dum, significare intendit, Ut hoc ipsum ostenderem 


χατηγορηθῆναι αὑτοὺς βουλόμενος, ὦ; ἐκεῖνοι τοῦτα 
λέγουσιν, 

Διὰ τί ἀπεχρίθη τὸ, Ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ 
ἔστι» ἐκ τοῦ κύσμευ τούτου; Ὅπερ ἐδεδοΐχει 
τέω; ὁ Πιλάτος, διέλυσε Χριστὸς, τὴν τῆς τυραννί- 
δος ὑποψίαν" ὃ δὲ λέγει τοιοῦτόν ἐστε" Βαδιλεὺς 
μὲν εἰμὶ, φησὶν, ἀλλ᾽ οὐ τοιοῦτος. 

Πῶς τοῦ Πιλάτου εἰπόντος, ὅτι Οὐχοῦν βασι- 
"λεὺς εἶ σύ; ὁ Χριστὸς λέγει" Elc τοῦτο γεγέν- 
γημαι; Ἕδειξεν ὅτι οὐδὲν μετὰ ταῦτα προπλαδὼν 
ἔχει ζωὴν, ὥστε xal ὅτ' ἂν ἀχούσωμεν, ὅτι Καθὼς 
ὁ Πατὴρ ἔχει ζωὴν, οὕτως ἔδωκε καὶ τῷ Υἱῷ ζωὴν 
ἔχειν, μηδὲν ἄλλο ἣ τὴν γέννητιν νομίζομεν. Τὸ 
λέγειν αὐτὸν, Εἰς τοῦτο éAi.AvOa εἰς τὸν κόσμον, 


εἰ persuaderem omnibus ine esse regem et B σημαίνειν βούλεται, ὅτι Ἵνα τοῦτο αὐτὸ δείξω xoi 


Dominum ; vultque per hac Pilatum adducere. 


Vgn&. 58. Cur dicens, Quid est veritas, Pilatus 
surgit e& ad illos vadit? Intelligit tempus requirere 
talem. quaestionem. Oportebat autem eripere illum 
interea ἃ Judaorum (furore: ideo exivit ad illos. 


CAPUT XIX. 


Vens. 1. Cur flagellavit eum Pilatus ἢ Volebat 
farorem eorum placare et iram et invidiam sedare. 
Kt quod id verum sit, audi Pilatum dicentem : Su- 
sie eum vos et crucifigite, ego enim nullam invenio 
in eo causam. 


Vkas. 11. Quomodo intelligendum : Nisi tibi 
datum (uerit desuper? Datum ibi permissum signi- 
ficat : Quasi diceret, Permisit quidem hac fleri 
Deus ; non ideo certe culpse vos expertes eritis, qui 
.talem malam voluntatem habueritis. 

εις. 14. Quomodo Marcus tertia hora dicit 
crucixum esse. Joannes autem sexta? llle quidem 
sententia boram notat, hic autem crucifixionis ; 
dicoetur enim supplicio affici a tempore quo sen- 
tentia aut. judicium latum sit. Dicens Pilatus, Kcce 
rez vester, ironice ad eos loquitur, quasi diceret, 
Nullam invenio in eo causam; secundum vos;autein, 
Ecce rez vester. 

Vgns. 15. Dicentes, /Von habemuws regem nisi 
Cosarem , ostendunt quia Deam regem habere no- 
lentes, hoininem habere elegerint : ideo postremo 
Romanis subjecti fuerunt. 

Vgns. 17. Et sibi Dominus crucem bejulavit, velut 
dicit Joanues, Et homo Simen nomine simul illam 
ροτίατὶι secundum — alios evangelistas; etenim 
utraque facta sunt. Tanquam | igitur e diabolo tro- 
peum primus crucem suam bojulavit, nam non 
coactus ibat ad mortem. Et simul bajulavit Simon, 
ei noscere. ur omnibus non suam sed omnium homi- 
num mortem subire Dominum. ΕἸ aliter. Cur 
Jeaunes Christum dicit sibi crucem bajulasse, et 
ceteri evangeliste Simonen) Cyrcnzum decipicntes 


πείσω πάντας, ὅτι Βασιλεὺς xal Κύριος, xal Δ:σπ'-» 
τῆς εἰμί " ἐπισπάσασθαι θέλων διὰ τούτιυν τὸν Πι- 
λάτον. 

Διὰ τί εἰκὼν, Τί ἐστιν ἀ.λήθεια, ὁ Πιλάτος ἀν- 
ἔσταται χαὶ πρὸς αὑτοὺς ἔρχεται; Συνεῖδεν ὅτι xat- 
ροὺ δεῖται τὸ ἐρώτημα ἔδει δὲ αὐτὸν ἐξαρπάσαι 
«ἕως τῆς τῶν Ἰουδαίων ὁρμῆς ᾿ διὰ τοῦτο ἐξτλθε 
πρὸς αὐτούς. 

ΚΕΦΑΛ. ΙΘ΄ 


Διὰ τί ἐμαστίγωσεν αὑτὸν ὁ Πιλάτος ; Βουλόμενος 
ἔχλῦσαι τὴν ὁρμὴν αὐτῶν xol παραμυθήσασθαι τὴν 
ὁργὴν xa τὸν φθόνον αὐτῶν" xal ὅτι τοῦτο ἀληθὲ-, 
ἄχουσον λέγοντος τοῦ Πιλάτου: Λάδετε αὐτὸὺν 


C ὑμεῖς καὶ σταυρώσατε" ἐγὼ τὰρ οὐδεμίαν αἰτίαν 


εὑρίσκω ἐν αὑτῷ. 

Πῶς νοητέον τὸ, Ei μὴ ἦν σοι δεδομένον ἄνω- 
θεν ; τὸ Δεδομένον' ἐνταῦθα, τὸ δυγχεχωρημένον 
ἐστίν: ὡς ἂν ἔλεγεν  Εἴασε μὲν ταῦτα γενέσθαι 
Θεός οὐ μὴν διὰ τοῦτο τῆς ἁμαρτίας ὑμεῖς ἐχτὸς 
ἔσεσθε, τοιαύτην προαίρεσιν πονηρὰν χεχτη μένοι. 

Πῶς ὁ μὲν Μάρχος τρίτην ὥραν λέγει σταυριυ- 
θῆναι, ὁ δὲ Ἰωάννης ἔχτην; Ὁ μὲν τῆς ἀποφάσεως 
λέγει τὴν ὥραν, ὁ δὲ τῆς σταυρώσεως αὐτῆς " λέ- 
γονται γὰρ ἀπὸ τότε τιμωρεῖσθαι ἀπότε τὴν ἀπό- 
φασιν ὁ κριτὴς δοίῃ. Τὸ λέγειν τὸν Πιλάτον, "1025 ὁ 
βασιιεὺς ὑμῶν, εἰρωνενομένου ἐστὶ πρὸς αὑτούς" 
6; ἂν ἔλεγεν, ὅτι Οὐδεμίαν αἰτίαν εὑρίσχω ἐν αὑτῷ, 
καθ᾽ ὑμᾶς δὲ͵ “1δὲ ὁ βασιλεὺς ὑμῶν. 

Ὅτι ἐν τῷ λέγειν αὐτοὺς, Οὐχ ἔχομεν βασιλέα, 
&l uj Καίσαρα, δείχνυνται ὅτι Θεὸν βασιλές μὴ 
βουλόμεγοι ἔχειν, ἄνθρωπον ἡρετίσαντο ἔχειν bri 
τοῦτο τέλεον xal ὑπὸ 'Ρωμαίους παρεδόθησαν. 

Καὶ ἑαυτῷ ὁ Κύριος τὸν σταυρὸν ἑξδάσταζ;, 
χαθά φησι Ἰωάννης" xai πάλιν, Σίμων ὁ ἄνθρω- 
πος ἔφερεν αὐτὸν, χατὰ τοὺς ἄλλους εὐαγγελι- 
στάς" xai γὰρ ἀμφότερα γέγονεν ἐπὶ τούτου. 
Ὡς μὲν οὖν χιτὰ τοῦ διαδόλου τρόπαιον i6ásvass 
πρῶτος τὸν σταυρὸν ἑαυτοῦ * xal γὰρ οὐκ ἀναγχα- 
ζόμενος Ἦρχετο εἰς τὸν θάνατον καὶ πάλιν ἐδάστα- 
ζεν αὐτὸν Σίμων ὁ ἄνθριυπος, ἵνα γνωσθῇ πᾶσιν ὅτι 
οὐ τὸν ἑαυτοῦ, ἀλλὰ τὸν τῶν ἀνθρώπων ἀποθνήσκει 
θάνατον ὁ Κύριυς. Καὶ ἄλλως " Διὰ τί ὁ μὲν Ἰωά»» 


1285 


SCROLIA VETERA IN JOANNEM. 


1986 


νης αὐτὸν τὸν Χριστὸν λέγει τὸν σταυρὸν βαστάξαι A augariavisse ut tolleret crucem ἢ ( Deest. solutio.) 
ἑαυτοῦ, οἱ δὲ λο᾿ποὶ εὐαγγελισταὶ Σίμωνα τὸν Κυρηναῖον ἀπατήσαντες ἀγγαρεύοντες αὑτὸν εἰς τὸ βα- 


στάξειν ; 

Ὅτι εἰ; τὸν Κρανίου τόπον σταυροῦται, ἐπειδὴ 
Exet λέγεται ὁ ᾿Αδὰμ τετάφθαι. Ἔνθα οὖν ὁ θάνατος 
ἐδασΐλευσεν, ἐχεῖ τὸ τρήπαιον ἔστησεν. 

Διὰ τί ἐπιγράφει τὸν σταυρὸν ὁ Πιλάτος : ᾿Αμυνό- 
μενος τοὺς Ἰουδαίους ὡς οὐ κατὰ λῃστήν ἔστιν, ὅθεν, 
χαὶ o) μιᾷ γλώττῃ, ὀλλὰ τρισσαῖς τὴν μανίαν αὐτῶν 
ἅπατι δηλῶν, Ὅθεν χαὶ αὐτῇ τῇ γραφῇ βασχαίνοντες 
ἔλεγον Μὴ mpdps: Ὃ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων, dAA* 
ὅτι ἐκεῖγος εἶπεν, ὅτι Βασι.εύς εἶμι τῶν Iov- 
δαίων" ᾧχονομήθη δὲ γραφῆναι χαὶ διὰ τὴν εὕρεσιν 
α΄ τοῦ ἔσχατον. 

"Abg εἰς τὸν παράδεισον ἐξεδύσχτο τὰ ἱμάτια" 
ἔδει γὰρ τοῦτο ποιῆσαι xal ἀπεχδύσασθαι τοὺς χι- 
τῶνας, 00; ἔλαθεν ἐχδαλλόμενος ὁ ᾿Αδὰμ Ex τοῦ πα- 
ραδείσου. Ὁ πάντα γὰρ τὰ ἡ μῶν δι᾽ ἡμᾶς ἀναδεξάμε- 
νος, ἐνεδύσατο ταῦτα, ἵνα xal ἀπεχλύσηται, χαὶ ἀντὶ 
τούτων ἡμᾶς ἐνδύσῃ ζωὴν χαὶ ἀφθαρσίαν. Εἰς τέσ- 
capa δὲ διαμερίζονται, ἐπειδήπερ ὑπὲρ τῆς &pap- 
τίας τῆ: τετοαμεροῦς οἰχουμένης, ἀνατολῆς xat δύ- 
σεως, ἄρχτου xal μεσημόρίας ἐφόρει ταῦτα, Τοῦτον 
ἐνεδύσατο τὸν χιτῶνα, ἵνα πιδτεύσωσιν οἱ Ἰουδαῖοι 
ὅτι οὖκ ἀπὸ γῆς, ἀλλ᾽ ἄνωθεν ἐρχόμενος ἣν ὁ Λόγος" 
xai ὅτι οὐ μεριστὸς, ἀλλ᾽ ἀμέριστός ἐστι τοῦ [1α- 
τρός᾽" καὶ ὅτι γινόμενος ἄνθρωπος οὐ ῥεραμμένον 
εἶχε τὸ σῶμα ἐξ ἀνδρὸς χαὶ γυναιχὸ;, ἀλλ᾽ ἐχ Tlap- 
θένου μόνης ὑφαμμένον τῇ τοῦ Πνεύματος τέχνῃ. 


"Q?ev τὰ μὲν ἄλλα διαμερίζονται" μεριστὰ γὰρ ἢν" C 


τὸν δὲ χιτῶνα μόνον οὐκ fbuvtünsav σχίσαι, φόδῳ 
τοῦ δι᾿ αὐτοῦ γνωριζομένου σημείου " καὶ τοῦτο γὰρ 
οὐχ αὐτῶν, ἀλλὰ τοῦ χρεμαμένου Σωτῆρος τὸ ἔρνον 
ἦν" ἵνα τούτου μείνῃ xai ὁ χατὰ τῶν Ἰουδαίων 
ἔλεγχος ὁ μετ᾽ οὐ πολὺ γενόμενος " ὅτι τὸ μὲν χα- 
ταπέτασμα ἐσχίοθαι, ὁ Gb χιτὼν «o3 σταυρουμένον 
οὐδὲ ὑπὸ δημίων διῃρέθη, ἀλλ᾽ ἔμεινεν ὀλόχλτιρος * 
μένει γὰρ τὸ Εὐαγγέλιον διὰ παντὸς ὁλόχληρον, 
τῶν σχ:ὧν διαιρουμένων. 

Διὰ τί σταυρούμενος, τῷ μαθητῇ τὴν Μητέρα πα- 
ραδίδωσι ; Παιδεύων ἡμᾶς μέχρις ἐσχάτη; ἀναπνοῆς 
τῶν γονέων φροντίζειν. Πάλιν καὶ ἐνταῦθα περὶ 
αὑτοῦ λέγων ἐπιφέρει τὸν μαθητὴν ὃν ἡγάπα με- 
τριάζων, ἐπεὶ xal τὴν αἰτίαν εἶπεν ἂν δι᾽ ἣν ἠγαπᾶτο. 


ἵεκς. 18. In Calvariz loco erucifigitur, quia hic 
dicitur Adam fuisse sepultum. Ubi enim mors  re- 
gnaverat, ibi tropxuim erexit. 

Vgn:s. 19. Cur. inscribit. crueeni Pifatus? Juiteos 
ut reprimeret, quia non latronis crux est; unde 
non una lingua sed tribus furorem illorum omnibus 
ostendit; unde inscriptionem non ferentes dixeront : 
Noli scribere, Ret Judeorum, sed quodille dixit, Rex 
sum Judaeorum. Notnm est autem ita scriptum 
fuisse per crucis novissimam inventionem. 


VkRs. 95. Adam m paradiso vestibus carebat, 
oporiehat enim idem contingere, et vestimentis 
nudari qua accepit Adam expulsus e paradiso. ^ 
Qui enim omnia nostra pro nobis assumpserat:* 
hec induerat ut et erucretur, et illorum loco nos 
vita et innocentia vestiret. In quatuor antem partcs 
díviduntur, quoniam ob peccata orbis qu:tripar- - 
titi, orientis et occidentis, areti et meridiei, illa 
gerebat. Hac  induebatur tunica, ut crederent 
Judzi non a terra, seda celo venisse Verbum, et 
non divisum, sed indivisum a Patre esse, οἱ hoimni- 
nem factutn non habuisse corpus consutum a viro 
et inuliere, sed e Virgine sola formatum Spiritus, 
operatione. [nde alia quidem diviluntur, consuta 
enim erant; tunicam autem solam non potuerunt 
dividere, timore signi per eam manifestati. Et hoc 
non eorum sed pendentis e cruce Salvatoris epus 
fut; ut hac manente, maneret etiam contra Judaeus 
condemnatio qne nen ita pridem facta fuerat. 
Nam velum templi diseissum est, et tunica erucifixi 
nona eoncivibus divisa est, sed integra mansit. 
Manet antein Evangelium omnino integrum,tencbris 
ablatis. 


Vens. 26. Cur crucifixus discipulo Matrem. com- 
mendai? Ut nos doceat usque ad extremum spiritum 
de parentibus curam habere, Rursus et ibi de seipso 
loquens dicit discipulum quem diligebat ; per mode- 
Bliarm, nam causam dicit cur diligeretur 


Διὰ τί πρὸ τοῦ σταυροῦ ἀγωυιᾷ xal ἰδροῖ xat D) — VERS. 27. Quare ante crucifixionem agonizat, sudat 


φοδεῖται, ἐνταῦθα δὲ «ip μαθητῇ λαλεῖ xat τῇ μητρὶ, 
xai τῷ λῃστῇ ; Ὅτι ἐκεὶ μὲν τὸ ἀνθοώπινον δείχνυ- 
σιν, ἐνταῦθι δὲ τὴν θείαν δύναμιν ὡς οὐ δέδοιχεν. 

Τί ἔστι τὸ, Εἰδὼς δὲ ὁ ᾿Ιησοῦς ὅτι πάντα ἤδη 
τετέλεσται ; ᾿Αντὶ τοῦ, τὰ «ἧς οἰχονομία; ἅπαντα 
πεπλήρωται, 

“Ὅτι xal μετὰ τὸ ποτισθῆναι ὄξον, λέγει τὸ, cerá- 
Asctat* ἀντὶ τοῦ, πεπλήρωται dj προφητεία, 

Διὰ τί λέγει, ὅτι Καὶ xAivac τὴ» κεραιὴν παρ- 
ἔδωχε τὸ πνεῦμα; Δειχνὺς ὅτι ὅτε ἐδούλετο, τότε 
xaX ἀπέθανε. Πρότερον γὰρ οἱ ἀποθνήσχοντες ἀπὸ- 
θνήσχουσι, χαὶ οὕτως κχλίνουσι τὴν χεφαλήν " οὗτος 
δὲ τὸ ἀνάπαλιν. 

Ὅτι χαριζόμενοι τοῖς Ἰουδαίοις μετὰ τὸ τεθνάναι, 


et timet; ibique ad discipulum loquitur et ad matrem, 
et ad latrunem? Ut. illic quidem humanum osten- 
dat, hic autem divinam potestatem utpote non timuit. 

Vsgns. 98. Quid est : Sciens Jesus quia omnia jum 
Consummata sunt, ld est, quod omnia redemptionis 
opera completa sunt. 

Vrgns. 29. Postquam accepisset. acetum, dicit, 
Consummaium est, id est impleta eet prophetia. 

Vgns. 90. Cur dicitur : Inclinato capite, tradidit 
spiritum ? ut ostenderetur illum, quando voluit tune 


mortuum esse. Prius enim moribundi moriuntur 


quain caput inclinant; ille vero contra. 


Vgns. $1. Ut placeant Jud»is postquam mortutns 


1281 


OPUSCULA ΘΟΠΙΡΤΟΌΒΙΒΤΙΟΑ INCERT.E ἘΤΆΤΙ5. 


1288 


fuit, illi lanceam iufiguut. Sanguis et. aqua eaiit A νύττουσιν αὐτῷ λόγχην. Ὅτι Αἦμα xal ὕδωρ éE1466, 


hac quidem hominem csse siguificans, illa vero 
supra hominem. Vel aqua significat baptisinum, et 
Banguis potum nostrum spiritualem. 

Vras. 57. Quid est: In quem transfizerunt? [ἃ 
est, quein clavis erucifixerant. Et nen dicit, Vide- 
bünt quem transfixerunt, sed, Jn quem transfixerunt, 
Quid est, in quem? Crux erat in quani transfixerant; 
sed ante adventum Christi crucis tanquam regale in- 
signe, quod communi usu dicilur siguuin, pracced:t 
Christi adventum et regnum, ab angelis glori(ica- 
tum; et crux videbitur in terra, solem obscurans 
et lunam dolens. 

VrRs. 38. Cur unus e septuaginta discipulis, qui 
est Joseph, petit corpus Jesu? Mili videlur e pra- 
cipuis esse et Pilato notus. 


CAPUT XX. 


Vegas. 1. Ad quid ferunt unguenta? Ad conserva- 
tionen corporis ; iuulium eniu hac. proderaut ad 
conservanda «ine corruptione corpora. 

Vgns. 5. Nemo furans mortuuim, lentius agendo 
liuquit liateamina, prasertim carni per. myrrham 
adharentia. 

Vas. 12. Cur apparent ei angeli sedentes ? ut 
illam ad interrogationem adducant, et ne exclamet. 

Vgns. 14. Quare loquens ad angelos, couversa 
'est retrorsu:n, οἱ videt Dominum? Mihi videtur 
angelos quidein. Dominum videre, illa vero hos 
ipsam videntes aspiciens intellexit aliquem ab illis 
retro cerni, et conversa est. ]ia angelis. quidem 
miraculosus apparuit, mulieri autem ininime, ne 
clamores tolleret ; οἱ manifestum videret cum hor- 
tu'anum euni putavit esse. 

Vegas. 15. Eumdem in vita et in morte creatorem 
Dominum reputans, ut hortulanuni eum habet cum 
Maria Magdalene, ideo ad utilitatem fugit illius ta- 
ctum Dominus, nondum cum ex se potuisset ad 
Patrem ascendere, diceus: Noli me tangere. Go- 
gnoscitur enim lzdi illum qui cum ea ad ipsum 
venerat huiiliore aspectu. 


Vas. 16. Cur dicit illi, Maria? lIronicam intellige 
nominis appellationem ; id autem intendit, illam 
eo quod euui ut mortuum quaerit, terrestrem esse. 

Vsgns. 17. Cur dicit : Noli me tangere? Volebat 
jlla quasi ipse fuerit, eui illo rursus conversari ; 
ille autem amovens eam ab liac cogitatione, dicit 
banc causam : Nondum enün  aecendi αὐ lairem, 
quasi diceret, Hic ardeo εἰ excitor, sed qui huc 
abire debel, non oportet cum cum eadem mente 
videre qua autea. Diceudo, Deum meum et. Deum 
vesirum, Patrem meum et Patrem vestrum, et 85- 
cendo, verbis aptis utitur et sermonibus ad illam 
4 magna noun sentiebat de Christo. 


Vens. 19. Quomodo illum nou phantasma puta- 
verunt intrantem jauuis clausis et sine voee? Quia 
mulier pradixcrai cis, et multam fidem prasetiterat; 


τὸ μὲν f| δεικνύον αὐτὸν ἄνθρωπον, τὸ δὲ ὑπὲρ 
ἄνθρωπον" ἣ ὅτι τὸ μὲν ὕδωρ σημαίνει τὸ βάπτι 
cua, τὸ 65 αἷμα τὸ πόμα ἡμῶν τὸ πνευματιχόν. 

Τί ἐστιν’ Εἰς ὃν &&exértncav ;. ᾿Αντὶ τοῦ, "Ov 
τοῖς fot; προσήλωσαν " xai οὐχ εἶπεν, “Ὄψονται ὃν 
ἐξεχέντησαν, ἀλλ᾽, Εἰς ὃν ἐξεχέντησαν. Τί ἐστ: τὸ, 
εἰς ὄν ; Σταυρὸς ἣν εἰς ὃν ἐξεχέντησαν᾽ πρὸ δὲ τῆς 
παρουσίας, τοῦ στανροῦ ὥσπερ βασιλιχὸν σημεῖον 
45 λεγόμενον κατὰ τὴν χοινὴν συνέθειαν σίγνον προ- 
τρέχει τῆς Χριστοῦ παρονσίας xal βασιλείας ὑπὸ 
τῶν ἀγγέλων δοξαζόμενον, xal φανήσεται ὁ σταυρὸς 
ἐπὶ γῆς, σχέπων ἥλιον, ἀμδλύνων σελήνην. 

Διὰ τί εἷς τῶν ο᾽ μαθητών αἰτεῖ τὸ σῶμα τοῦ 
Ἰησοῦ, ὅς ἐστιν Ἰωσήφ; Ἐμοὶ δοχεξ τῶν ἐπισήμων 


B εἶναι καὶ τῷ Π'λάτῳ γνώριμος. 


ΚΕΦΑΛ. K'. 


Εἰς τί φέρουσι τὰ μύρα ; Εἰς σνυντέρησιν τοῦ σώ- 
ματος ἐπὶ πολὺ γὰρ πέφυχε ταῦτα φυλάττειν ἄση» 
πτα τὰ συματα. 

Ὅτι οὐδεὶς χλέπτων νεχρὸν σχολαιότερον Lpyasó- 
μενος ἀφίτσι τὰ ὀθόνια, μάλιστα σνγχεκολλημένων 
byte αὐτῶν τῇ σαρχὶ ἀπὸ σμύρνης. 

Διὰ τ' φαίνονται αὐτῇ οἱ ἄγγελοι χαθήμενοι; Εἰς 
ἐρώπτσιν ἐπαγόμενοι αὐτὴν, xai ὥστε μὴ θρογθῖῆναι. 

Τίνος ἕνεχεν λαλοῦσα “-ρὸς τοὺς ἀγγέλους ἐστράφη 
εἰς τὰ ὀπίσω xal ὁρᾷ τὸν Κύριον; Ἐμοὶ δοχεὶ ὅτι 
οἱ ἄγγελος μὲν τὸν Κύριον ὁρῶντες, αὐτὴ δὲ τοὺς 
ὁρῶντας αὑτὴν ὁρῶσα, χατενόησεν ὅτι τινὰ πρὸς τὰ 
ὀπίσω αὐτῆς βλέπουσι xal ἐστράφν,. Οὕτως τοῖς μὲν 
ἀγγέλοι;, θαυμαστὸς ἀνεφάνη" τῇ δὲ γυναιχὶ οὐχί" 
ἵνα μὴ θροήσῃ᾽ καὶ δῆλον ἐξ ὧν xal χη που ρὸν αὐτὸν 
ἐνόμισεν. 

Ὅμοιον τῶν ἐν γενέσει xal φθορᾷ δημιουργὸν 
νομίζων τὸν Κύριον, εἰς χηπουρὸν αὐτὸν τνωρίζει 
χατὰ τὴν Μαγδαληνὴν Μαρίαν" διὸ πρὸς ὠφέλειαν 
φεύγει τοῦ τοιούτου τὴν ἁφὴν ὁ Δεσπότης, μήτω 
Tap αὑτῷ δυνηθεὶς ἀναύηναι πρὸς τὸν Πατέρα, 
λέγων" Νή μου dxtov* γινώσχεται γὰρ βλάπτι- 
σῦαι τὸν μετὰ τοιαύτης αὐτῷ προσερχόμενον τὰ- 
πεινοτέρας προσλήψεως. 

Διὰ τί λέγει αὐτῇ Μαρια; Εἰϊρωνι ὥς νόησον τὶν 
toU ὀνόματος ἐχφώνησιν " ἀχούει δὲ τοῦτο, διὰ τὸ ὡς 
v&xpby αὑτὸν ζητεῖν χαμαίζηλον ουσαν. 

Διὰ τί λέγει" Μή μου ázrov ; Ἔδούλετο ὡς ἂν 
ὄντος αὑτοῦ πάλιν συνεῖναι αὐτῷ " ὁ δὲ ἀπάγων αὐτὲν 
ἀπὸ τοιούτον λογισμοῦ, λέγει αἰτίαν τοῦτο, τὸ, Οὔζω 
γὰρ árabéénxa πρὸς τὸν Πατέρα - ὡς ἂν ἔλεγεν" 
Ἐχεῖ σπεύδω xal ἐπείγομαι. Τὸν δὲ kxel. μέλλοντε 
ἀπιέναι, οὐκ ἔδει μετὰ τῆς αὐτῆς ὁρᾷν διανοίες ἧς 
καὶ κρὸ τούτου. Τὸ λέγειν αὐτὸν, Θεόν pov καὶ 
Θεὸν ὑμῶν, καὶ Πατέρα ὑμῶν καὶ Πατέρα pos, 
καὶ τὸ, Αγαδαίγω, οἰχονομίας εἰσὶ ῥήματα κεὶ 
λόγοι πρὸς τὴν μὴ μεγάλα φανταζομένην πῇ 
Χριστοῦ, 

Πῶς αὐτὸν φάντασμα οὐχ ἐνόμισαν εἰσελδύντε 
χκεχλεισμένων τῶν θορῶν xoi ἀϑρόον; Ὃπ r4: 
προεῖπεν αὑτοῖς, xal πολλὴν τὴν πίστιν tigpiern: 





OPUSCULA LITURGICA 


SANCTI BASILII LITURGIA, 


Non modo ab edita Greca in. multis diversa, eerum etiam ab ea, 


Eus. Renaudot ia 


Collectione liturgiarum orientalium (t. 2, p. 51) ex codice Regto primus edidit, long, 


recedens. 


/Ex Uffenbachians Biblioth mss. Gresc. opera Jo. Henr. Man ed. — Cod. 1x seculi.) 


-—— 


Memento nostrum, Domine Deus, ac super omnes A — (1) Μνήσθητι, Κύριε ὁ Θεὸς ἡμῶν, καὶ ἐπὶ πέντας 


effunde misericordis thesaurum, dans cuivis quod 
4d salutem abs te petit; etiam illorum, quos per 
ignorantiam, vel oblivionem, vel nominum mulii- 
tudinem non mermoravimus, memento, Deus, qui 
cujusque statem et nomen nostri, qui. quemque a 
motis suz utero cognovisti. Tu enlm, Domine, 
auxilium cs illorum qui auxilio carent, tu spes 
desperantium, tu tempestate jactatorum servator, 
tu navigantium portus, tu zegrotantium medicus; 
esto omnibus his oninia : qui singulos et eorum 
petitiones nosti, domum et necessitates eorum, 
defende, Domine, hanc urbem, et quamlibet civita- 
tem et regionem ἃ fame, pestilentia, terrx motu, 
aquarum illuvie igne, ense, exterorum incursu, et 
bello intestino. 
Alla voce. 


Imprimis memento, Domine, archiepiscopi hujus 
nostri, quem sanctis tuís ecclesiis in pace salvuin 
presta, honoratum, sanum, longzvum, recie spar- 
gentem verbum verititas tuse. 

Diaconus diptycha vivorum legit : sacerdos autem 
inclinatus orat. 


Memento, Domine, omnis orthodoxorum cpisco- 
patus, eorum qui recte distribuunt verbum veritatis 
tug. 

Memento, Domine servi tui. Nicolai, una. cum 
cenjuge, liberis et parentibus ejus. 

Memento, Domine, servi tui Joannis, 

Memento, Domine, servi tul Nicolai. 


ἔχχεον τὸ πλούσιόν σου ἕλεος, πᾶσι παρέχων τὰ xp; 
σωτηρίαν αἰτήματα" xa ὧν ἡμεῖς οὐχ ἐμνημονεύ- 
σαμεν δι᾽ ἄγνοιαν fj λήθην ἢ πλῆθος ὀνομάτων, αὖ- 
τὸς μνημόνευσον, ὃ Θεὸς, ὁ cibo; ἔχάστου τὴν ἡλι- 
xlav καὶ τὴν προσηγορίαν, ὁ εἰδὼς ἔχαστον ix xa. 
λίας μητρὸς αὐτοῦ. Σὺ γὰρ εἴ Κύριος; $ βοέθεια 
τῶν ἀδοηθήτων, ἡ ἐλπὶς τῶν ἀπηλπισμένων, ὁ τῶν 
χειμαζομένων Σωτὴρ, ὁ τῶν πλεόντων λιμὴν, ὁ τῶν 
νοσούντων ἰατρός" αὐτὸς τοῖς πᾶσι τὸ πάντα γενοῦ" 
ὁ εἰδὼς Exactov xal τὸ αἴτημα αὐτοῦ, οἶκον καὶ τὴν 
χρείαν αὐτοῦ, ῥῦσαι, Κύριε, τὴν πόλιν ταύτην, χαὶ 
πᾶσαν πόλιν χαὶ χώραν ἀπὸ λιμοῦ, λοιμοῦ, σεισμοῦ, 
καταποντισμοῦ, πυρὸς, μαχαίρας, ἐπιδρομῆς ἀλλο. 


φύλων, χαὶ ἐμφυλίου πολέμου. 
Β 


Ἐχφώγησις. 

Ἐν πρώτοις μνήσθητι, Κύριε, τοῦ ἀρχιεπισχόπου 
ἡμῶν τοῦδε, ὃν χάρισαι ταῖς ἁγίαις σου Ἐχχλησίαις 
ἐν εἰρήνῃ σῶον, ἔντιμον, ὑγιᾶ, μαχροημερεύοντε, 
καὶ ὀρθοτομοῦντα τὸν λόγον τῆς σῆς ἀληθείας. 

Ὁ διάκονος τὰ δίπευχα τῶν ζώνεων " ὁ δὲ ἱερεὺς 
oc ἐπεύχεται. 

Μνήσθητι, Κύριε, πάσης ἐπισχοπῆς ὀρθοδόξων, 
τῶν ὀρθοτομούντων τὸν λόγον τῆς σῆς ἀληθείας. 


[Μνήσθητι (8), Κύριε, τοῦ δούλου σου Nixoléw 
ἅμα συμδίον καὶ τέχνων xai τῶν γονέων αὐτοῦ. 

Μνήσθηει,͵ Κύριε, τοῦ δούλου σὸν Ἰωάννου. 

Μνήσθητι, Κύριε, τοῦ δούλου σου Νιχολάου. 


1 Memento, Domine, servi tui Theodori, sancue C [ᾧ Μνήσθητι, Κύριε, τοῦ δούλου σου Θεοδώρον 


salutis, et dimitte illius peccata. 

Memento, Domine, serva tuse ΑΝ πῶ. 

Memento, Domine, servi tui Pautelei, felicis me- 
moriz, et dimitte illius peccata 1 

Memento, Domine, serve tux Annus Stamate- 
na. 

Memento,Domine, serva tuz [renes, felicis meuo- 
rix, εἰ dimiue illius peccata. 

Memento, Domine, serve tus Moschanse. 


(0) Hiac initium liturgise faeimus, eo- quod nulla 
alia charta incipiat a majore littera. Deesse videtur 
aliquid ab inHio, . 


ἁγίας σωτηρίας, καὶ ἄφες ἁμαρτιῶν αὐτοῦ.] 
Μνήσθητι, Κύριε, τῆς δούλης σου "Ἄννης. 
[Μνήσθητι, Κύριε, τοῦ δούλου σου Παντελέου, 
μαχαρίας μνήμης, καὶ ἄφες ἁμαρτιῶν αὐτοῦ.] t 
Μνήσθητι, Κύριε, τῆς δούλης σου "Ἄννης T Στα- 
ματηνῆς. | 
[ Μνήσθητι, Κύριε, τῆς δούλης σου Elpfivne, ua- 
xapia; μνήμης, χαὶ ἄφε; ἁμαρτιῶν αὑτῇ;.] 
[ Μνήσϑητι, Κύριε, τῆς δούλης σου Μοσχάνας.] 


(2) Quz. signis [] inclusa sunt recentior 2Xidit 
manus; relictumque erat spatium intra ipsam ter- 
tum, ut inscribi potuerint omnia. 


1307 


OPUSCULA LITURGICA INCERT;E /RTATIS. 


1308 


tuum, Patris, Filii, et Spiritus sancti, nuuc etsem- A ὄνομά σου, τοῦ Πατρὸς, xal τοῦ Υἱοῦ, xai τοῦ ἁγίου. 


wer, et in secula seculorum. 


Εἰ erit misericordia magni Dei et Salvatoris nostri 
lesu Christi cuin omnibus vobis. 

Omninm sanctorum commemorationem facientes, 
eiiam atque etiam iu pace Dominum deprece- 
mur. 
Ut benignus Deus noster, arcipiens ea in san- 
ctum. et celeste et spirituale suuin altare, in odo- 
rem suavitatis spiritualis, pro eis emittat nobis 
divinam gratiam el donum Spiritus sancii, depre- 
ccmur. 


Ut liberemur ab omni angustia, ira, necessitate, - 


Dominum deprecemur. 


Sacerdos orat, 

Deus noster, Deus salutis, doce nos gratias agere 
tibi dignas tuls. beneficiis, qua przestitisti et prze- 
$135 Dobis; tu es Deus noster, excipiens bzc dona, 
puriüica nos ab omni maeula carnis et spiritus, ct 
doce perficere sanctiflcationem in timore tuo, ut in 
puro conselentie testimonio nosire suscipientes 
partem tuorum horum sacramentorum, uniamur 
cum sancto corpore et sanguine Christi tui, et re- 
cipientes illa digne habeamus Cliristum inhabitantem 
in cordibus uostris, et (lamus templum sancti tui 
Spiritus. Certe, Deus noster, nullum e nobis fa- 
cias reum tremendorum istorum et celestium my- 
steriorum, neque zgrota anima el corpore esse ob 
indignam illorum susceptionem; sed da nobis us- 
que ad ultimum nostrum spiritum digne recipere 
partem sacramentorum tuorum, in viaticum vite 
aeterna, in defensionem propitiabilem coram tre- 
n.endo tribunali Christi tui; ut et nos cum omnibus 
eanctis, qui tibi ab eterno placuerunt, flamus parti- 
cipes zeternerum tuorum bonorum, qu:e parasti di- 
Bigentibus te, Domiue. 


Diaconus. 
Juva, serva, miserere, et custodi nos, Deus, tua 
gratia. 
Omnem diem perfectam, sauctam, pacificam, et 
innocentem a Domino deprecemur, 


Angelum pacis, fidelem ducem, custodem ani- p 


marum et corporum, 
Indulgentiam. et. remissionem peccatorum et 
culparum animarum nostrarum et corporum. 


Ipse, Dominator omnium, da fleri nobis commu- 
nicalionem sancti corporis et sanguinis Christi tul, 
in fidem non erubescentem, charitatem non fucatam, 
abunlantiam sapientis, sanitatem anlmss et cor- 
poris, aversionem omnis contrarii, in observatio- 
nem praceplorum tuorum, et defensionem propi- 
t abilem ante tremendum tribunal Christi tui. 


Πνεύματος, νῦν xal ἀεὶ, καὶ εἷς τοὺς αἰῶνας τῶν 
αἰώνων. 
Καὶ ἔσται τὰ ἐλέη τοῦ μεγάλου Θεοῦ χαὶ Σωτῆ- 
ρος ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ μετὰ πάντων ὑμῶν. 
Πάντων τῶν ἁγίων μνημονεύσαντες, ἔτι καὶ ἔτι 
ἐν εἰρήνῃ τοῦ Κυρίου δεπθῶμεν. 


Ὅπως ὁ φιλάνθρωπος θεὸς ἡμῶν, ὁ προπδεξά- 
μενος αὐτὰ εἰς τὸ ἅγιον χαὶ ὑκερουράνιον καὶ νοι- 
ρὸν αὑτοῦ θυσιαστήριον, εἰς ὀσμὴν εὐωδίας πνεῦ- 
ματιχῆῇς, ἀντιχαταπέμψοι ἡμῖν τὴν θείαν χάριεν χεὶ 
τὴν δωρεὰν τοῦ ἁγίου Πνεύματος, δεηθῶμεν. 

Ὑπὲρ τοῦ ῥυσθῆναι ἡμᾶς ἀπὸ πάσης θλίψεως, 
ὀργῆς, ἀνάγχης, τοῦ Κυρίου δεηθῶμεν. 

| Ὁ ἱερεὺς ἐπεύχεται (11). 

Ὁ θεὸς ἡμῶν, ὁ Θεὸς τοῦ σώζειν, σὺ ἡμᾶς M. 
δαξον εὐχαριστεῖν Got ἀξίως τῶν εὐεργεσιῶν σου, ὧν 
ἐποίησας xal ποιεῖς μεθ᾽ ἡμῶν * σὺ αἷ 6 Θεὸς ἡμῶν͵ 
ὁ προσδεξάμενος τὰ δῶρα ταῦτα " καθάρισον figi; 
ἀπὸ παντὸς μολυσμοῦ σαρχὸς καὶ πνεύματις, xe 
δίδαξον ἐπιτελεῖν ἁγιωσύνην ἐν φόδῳ σου, Dia ἐν 
καθαρῷ τῷ μαρτυρίῳ τῆς συνειδήσεως ἡμῶν το. 
δεχόμενοι τὴν μερίδα τῶν ἀγιασμάτων σου, ἐνωθῶ- 
μὲν τῷ ἁγίῳ σώματι xal αἴματι τοῦ Χρεϑτοῦ σον, 
καὶ ὑποδεξάμενοι αὐτὰ ἀξίως σχῶμεν τὸν Χριστὸν 
κατοιίχοῦντα ἐν ταῖς χαρδίαις ἡμῶν, καὶ γενώμεδι 
ναὸς τοῦ ἁγίου σου Πνεύματος. Ναὶ, ὁ Θεὸς ἡμῶν, 
xa μηδένα ἡμῶν ἕνοχον ποιήσῃς τῶν φρικτῶν om 
«τούτων καὶ ἐπουρανίων μυστηρίων, μηδὲ ἀσθενῆ 


C ψυχῇ καὶ σώματι ἐκ τοῦ ἀναξίως αὐτῶν μεταλαμ- 


6áveiv *. ἀλλὰ δὸς ἡμῖν μέχρι τῆς ἐσχάτης ἡμῶν 
ἀναπνοῆής ἀξίως ὑποδέχεσθαι τὴν μερίδα τῶν ἅγιε. 
σμάτων σον, εἰς ἐφόδιον ζωἧΐς αἰωνίου, εἰς ἀπολο- 
γίαν εὑπρόσδεχτον τὴν ἐπὶ «οὔ φοδεροῦ βήματος 
«οὗ Χριστοῦ σου * ὅπως ἂν xal ἡμεῖς μετὰ κάντων 
«τῶν ἁγίων, τῶν ἀπ' αἱῶνός σοι εὐαρεστησάντων, 
γενώμεθα μέτοχοι τῶν αἰωνίων σου ἀγαθῶν, ὧν 
ἠτοίμαοας tol; ἀγαπῶσί σε, Κύριε. 
. Ὁ διάκχογος. 

᾿Αντιλαδοῦ, σὥσον, ἐλέησον, καὶ διαφύλαξον 
ἡμᾶς, ὁ Bo^;, τῇ σῇ χάριτι. 

Τὴν ἡμέραν πᾶσαν τελείαν, ἁγίαν, εἰρηνιχὴν xui 
ἀναμάρτητον παρὰ τῷ Κυρίῳ αἰτησώμεθα, 

ἤλγγελον εἰρήνης, πιστὸν, ὁδηγὸν, φύλαχα τῶν 
ψυχῶν xal τῶν σώματων, 

Συγγνώμην καὶ ἄφεσιν τῶν ἁμαρτιῶν xol τῶν 
πλημμελημάτων τῶν ψυχῶν ἡμῶν καὶ τῶν ew- 
μάτων. . 

Αὐτὸς, Δέσποτα τῶν ἀπάγτων, δὸς γενέσθαι ig 
τὴν χοινωνίαν τοῦ ἁγίου σώματος καὶ αἵματος vb 
Χριστοῦ σον, εἰς πίστιν ἀκαταίσχυντον, εἷς ἀγάπην 
ἀνυπόχριτον, εἰς πλησμονὴν σοφίας, sl; ἴασιν ψι- 
χῆς καὶ σώματος, εἰς ἀποτροπὴν παντὸ; ἑναντίου, 
εἰ; περιποίησιν τῶν ἐντολῶν σου, εἰς ἀπολογίαν 
εὐπρόσδεχτον τὴν ἐπὶ φοδεροῦ βήματος τοῦ Χριστοῦ 


σου. 


(11) Est hax oratio in volgari 1, 5. Basilii et in Alexandrina aped Renaudot. 


1309 


SYNAXARIUM. 


1310 


Ὅρθοὶ μεταλαχόντες τῶν θείων, ἁγίων, &ypáv- A — Rite participes facti divinorum, sanctorum, im- 


των, ἀθανάτων, ἑπονρανίων xat ζωοπηιῶν τοῦ Xpt- 
στοῦ μυστηρίων, εὐχαριστήσωμεν τῷ Κυρίω. 

᾿Αντιλαδοῦ, σῶσον, ἐλέησον, ἀεὶ διαφύλαξον αὖ- 
«elc, ὁ θεὸς, τῇ σῇ χάριτι. 

Τὴν ἡμέραν πᾶσαν τελείαν, ἁγίαν, εἰρηνιχὴν καὶ 
ἀναμάρτητον αἰτησάμενοι, ἑαυτοὺς, χαὶ ἀλλήλους, 
καὶ πᾶσαν τὴν ζωὴν ἡμῶν Χριστῷ παραθώμεθα. 

᾿Εξιφώγησις. 

Ὅτι εἶ ὁ ἁγιασμὸς ἡμῶν, καὶ σοὶ τὴν δόξαν ἀνα- 
πέμπομεν, τῷ Πατρὶ, καὶ τῷ Υἱῷ, xat τῷ ἁγίῳ Πνεύ- 
ματι, νῦν χαὶ ἀεὶ, xol εἷς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων. 

"Ev εἰρήνῃ προέλθωμεν.΄᾿ 

Τοῦ Κυρίου δεηθῶμεν (12). 

. Ἐὐχὴ ὀπισθάμδωνος éxourovpérn. Ὁ εὐλογῶν 
«obs εὐλογοῦντάς σε, Κύριε, καὶ ἀγιάζων τοὺς ἐπὶ σοὶ 
πεποιθότας, σῶσον τὸν λαόν σον, χαὶ εὐλόγησον τὴν 
ληρονομίαν σου * τὸ πλήρωμα τῆς Ἐχχλησίας σου 
φύλαξον - ἁγίασον τοὺς ἀγαπῶντας τὴν εὐπρέπειαν 
«τοῦ οἴχου σου * σὺ αὐτοὺς ἀντιδόξασον τῇ θεϊχῇ σου 
δυνάμει, χαὶ μὴ ἐγχαταλίπῃς ἡμᾶς τοὺς ἐλπίζοντας 
ἐπὶ σέ. Εἰρήνην τῷ χόσμῳ σου δώρησαι, ταῖς Ἐχ- 
χλησίαις σου, τοῖς ἱερεῦσι, τοῖς βασιλεῦσιν ἡμῶν, 
τῷ στρατῷ χαὶ παντὶ τῷ λαῷ σου. 

χφώγησις. 

Ὅτι πᾶσα δόσις ἀγαθὴ, καὶ πᾶν δώρημα τέλει:ν 
ἄνωθέν ἔστι χαταθαῖνον kx σοῦ τοῦ Πατρὸς τῶν 
φώτων, xal σοὶ τὴν δόξαν xal εὐχαριστίαν xal Tpos- 
πύὔνησιν ἀναπέμπομεν. 


maculatorum, immortalium, coelestium οἱ vivifico- 
rum Cbristi mysteriorum, gratias agamus Doiino. 

Juva, serva, miserere, et custodi ees, Deus, tua 
gratia. 

Omnem diem perfectam, sanctam, pacificam et 
innoxiam expeteutes, nos ipsos, et alios invicem, 
totamque vitam nostram Christo committamus. 


Exclamatio. 


Quoniam es sanctilicatio nostra, et tibi gloriam 
referimus, Patri et Filio et Spiritui sancto, nunc 
et semper, et in secula seculorum. 

[n pace discedamus. 

Dominum deprecemur. 

Oratio que retro ambonem dicitur. Qui benodi- 
cis benedicentibus tibi, Domine, et sauctificas qui 
in te credunt, salva populum tuum, et benedic hz- 
reditati tus. Plenitudinem Ecclesiss tux eustodi, 
ssnetiüica eos qui decorem domus tuz diligunt ; tu 
eos vicissim glorifica divina potentis tu», et ae de- 
relinquas nos qui speramus in te. l'acem mundo 
tuo largire, Ecclesiis tuis, sacerdotibus, regibus 
nostris, exercitui, et omni populo tuo. 


Exclumatio, 

Quoniám omne donum bonum, et omne munus 
perfectum de celo descendit a te Patre luminum, et 
tibi gloriam et gratiarum actionem et adorationem 
deferimus. 


(13) Legitur hzc. oratio etiam in vulgari Crzca S. Basilii liturgia. 








ZYNAZAPION 


Σὺν Θεῷ ἀρχόμενον ἀπὸ μηνὸς Σεπτεμθρίου μέχρε μηγὸς Αὐγούστου. 


Γ 


SYNAXARIUM 


Cum Deo incipiens a mense Septembri usque ad. mensem. Augustum. 


(Bibl. Laurentiana. Baxpr, cod. Gr. x sec.) 


MHN ZEHTEMBPIOZ, 


α΄. "Apyh τῆς ἱνδίχτου, xal τοῦ ὁτίου Πατρὸς 


δῶν Συμεών. 
β΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Μάμαντος. 
— Τῇ αὐτῇ ἡμέρᾳ. Τῆς Θεοτόχου. 
— Τῇ αὐτῇ ἡμέρᾳ. Ἰωάννου xat Παύλον. 
Y. Τοῦ ἁγίον ἱερομάρτυρος ᾿Δνθίμον. 
δ΄. Τοῦ &ylov Βαδύλον. 
ε΄. Too προφήτου Ζαχαρίου. 
ς΄. Τοῦ ἁγίον Ebbo&lov. 
C. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Σώζοντος. 


C 


MENSIS SEPTEMBER. 

f. Initium | indictionis, et beat Patris. so-tri 
S:meon. 

3. Sancti martyris Mamantis. 

— Eadem die Deiparsg. 

— Eadem die Joannis ct Pauli. 

$. Sancti sacromartyris Ánthimi. 

4. Sancti Bahylz. 

b. Prophet Zacbaris. 

6. Saneti Eudoxii. 

7. Sancti martyris Sozontls. 














1311 ."  SYNAXARIUM. . — 1318 
xb. Τῆς δοίας ξένης. A 94.ὄ Βεδίξ Xenz. 
xs'. Γρηγορίου τοῦ Θεολόγου. 25. Gregorii Theologi. 
xc. Τῶν ἁγίων μαρτύρων ᾿Αστερίου, xai τῶν 386. Sanctorum martvrum Asterii εἰ sociorum 
σὺν αὑτῷ. ejus. 


xL. Ἢ ἐπάνοδο; τοῦ Χρυσοστόμου. 

κη΄. Τοῦ ὁσίον Ἐφραίμ. 

x9'. Τοῦ &ylou Ἰγνατίου. 

X. Τοῦ ὁσίου Ξενοφῶντος. 

λα’. Τοῦ ἁγίου Κύρου καὶ Ἰωάννου. 
MHN €EBPOYAPIOZ, 

α΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρο; Τρύφωνος 

β΄. Εἰς τὴν ὑπαπκαντὴν τοῦ ὄρθρον. 

-- Εἰς τὴν λειτουργίαν. 

τ΄. Τοῦ διχαίου Συμεών. 

δ΄. Τοῦ ὁσίου Ἰσιδώρου τοῦ Πηλονσιώτον. 

ε΄. Τῆς ἁγίας ᾿Αγάθης. 

C^. Λεΐπ. 

ζ΄. Ἰοῦ ἁγίου Παρθενιον. 

vl. Λείπ. | 

θ΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Νικηφόρον. 

V. Ἰοῦ ἁγίου Χαραλάμπους. 

ια΄. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος BAaalov. 

εβ΄. Τοῦ ἁγίου Μελετίου. 

ιγ΄. Τοῦ ὁσίου Μαρτινιανοῦ. 

W'. Τοῦ ὁσίου Αὐξεντίου. 

ιε΄, Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου Ὀνησίμονυν. . 

tc". Τοῦ ἁγίου ΠαςιῬίλου, χαὶ τῶν σὺν οὐτῷ. 

ιζ΄. Τῆς ὁσίας Μαριάμνης. 

ιη΄. Τοῦ ὁσίου Λέοντος πάπα Ῥώμης. 


d. Τῶν ἁγίων μαρτύρων Μαξίμου, καὶ τῶν σὺν C 


κ΄. Τοῦ ὁσίου Παφνουτίου. 

κα΄. Ἰοῦ ὁσίου Τιμοθέου. 

κβ΄. Τοῦ ἁγίον θωμᾶ πατριάρχον. 

χγ΄. Tou ἁγίου ἱερομάρτυρος Πολυχάρπον. 

κδ΄. Ἡ εὕρεσις τῆς χεφαλῆς τοῦ Προδρόμου. 

κε΄. ToU ἁγίου Ταρασίου πατριάρχου. 

χς΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Πλπίου, xai τῶν σὺν 


αὐτῷ. 


κ΄, Τοῦ ἁγίου Πορφυοίου. 
κη΄. Τοῦ ὁσίου xai ὁμολογητοῦ Βασιλείου, 


MHN MAPTIOX. 

, α΄. Τῆς ἁγίας μάρτυρος; Εὐδονίας. 
β΄. Δείπ. 

γ΄. Tos ἁγίου Βασιλίσχου. 

δ΄. Τοῦ ὁσίου 'Hevyíov. - 

&'. Τοῦ ἁγίου Κόνωνο:. 

ς΄. Τῶν ἁγίων μβ’ μαρτύρων. 


C. Τῶν ἁγίων ζ΄ τῶν ἐν Χερσῶνι ἐπισχόπων. 


η΄, Τοῦ ὁσίου θεοφυλάχτου. 

€. Τῶν ἁγίων μ΄. 

V. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Κοδράτου. 
ια΄, Τοῦ ἁγίου Σωφρονίου πατριάρχου. 
t£. Τοῦ ἁγίου Θεοφάνους. 

tY. Τοῦ ἁγίου Σαδίνου. 

ιδ΄. Asin. 


27. Weditus Chrysostomi. 

98. Deati Ephraim. 

29. Sancti Ignatii. 

90. Beati Xenophontis. 

$1. Sancti Cyri et Joannis. 
MENSIS FEBRUARIUS, 


4. Sancti martyris Tryphonis, 
9. In occursu matutiai. 

— lu liturgis. 

9. Justi Simeon. 

4. Beati Isidori Pelusiotz. 

5. Sancte Agathe. 

6. Nullius fit mentio. 

7. Sancti Parthenil. 

8. Nullius fit mentio. 

9. Sancti martyris Nicephori. 
10. Sancti Charalampii. 

11. Sancti saeromatyris Blasii. 
12. Sancti Meletii. 

13. Beati Martiniani. 


.A4. Beati Auxentii. 


45. Sancti apostoli Onesimi. 

16. Sancti Pamphili, et sociorum ejus. 

17. Beate Marianne. 

18. Beati Leonis pape Romani. 

19. Sanctorum. martyrum Mazimi et socioruaa 


ejus. 


20. Beati Paphnutii, 

21. Beati Timothei. 

32. Sancti Thoms patriarchz. 

25. Saneti saeromsrtyris Polycarpi. 

24. luventio capitis Praecursoris. 

25. Sencii διδεῖ! patriarcha. 

26. Sancti martyris Papii et sociorum ejus. 


- 91. Sancti Porphyrii. 


98. Beati confessoris Basilii. 


MENSIS MARTIUS. 


4. Sanctze martyris Eudoxise, 
9. Nullius fit mentio. 

δ, Sancti Dasilísci. 

4. Beati Hesychii, — 

δ. Sancti Cononis. 


6. Sanctorum duorum et quadraginta marty- 
rum. 


7. Sanctorum septem in Chersone cpiscopo- | 


yum. 


8. Beati Theophylacti. 

9. Sanctorum Qu^ragínts. 

1U. Sancti m*.tyri» Codrati. 

41. Sancti Sophronii patriarchae. 

49. Sancti Theophawis. . 
15. Sancti Sabini. 

14. Nul'a mentio, 


1395 

x'. Τοῦ ἁγίου Θαδδαίον. 

κα΄. Τοῦ ἁγίου Aouxlov. 

x). Τοῦ ἁγίου ᾿Αγαθονίχου. 
xy'. Acla. 

κδ΄, Λείπ. 

κε΄. ᾿Αποστόλου Τίτου. 

xc'. Μάρτυρος ᾿Ανδρονίχου. 
χζ΄. Τοῦ ὁσίου Ποιμένος 
πη΄. Τοῦ ἁγίου Μωῦσῇ. 

x9. Ἢ ἀποτομὴ τοῦ Προδρόμον. 
λ΄, Λείπ. 


λα΄. Τῆς τιμίας ζώνης τῆς ὑπεραγίας Θεοτόχον. 


SYNAXARIUM ALTERUM. 


Α 


20. Sancti Τι|ιΔάδεὶ. 

91. Saneti Lucii. 

292. Sancti Agathonici. 

95. Nulla mentio. 

94. Nulla mentio. 

$5. Apostoli Titi. 

96. Martyris Andronici. 
27. Bea:i Pastoris. 

98. Saneti Moysis. 

49. Decollatio Preecursoris. 
$0. Nulla mentie. 

51. Venerande zonz sanctissime Deiparz. 





ALIUD SYNAXARIUM. 


(Banoim ibid. p. 154, ex ced. seculi xn.) 


ν v Muroloprlov , ἤτοι τῶν ἑορεασίμων B 
Ἀρχὴ tov Muy , 


MHN ZEIITEMBPIOZ. 
α'. ᾿Αρχὴ τῆς ἱνδίκτου, xel μνήμη τοῦ ὁσίου &a- 
τρὸς ἡμῶν Συμεὼν τοῦ Στυλίτον. 
Β΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Μάμαντο;, καὶ τοῦ ὁσίου 
Ἰωάννου τοῦ Νηστευτοῦ. 
- Y. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος ᾿Ανθίμου, 
δ΄. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Βαδύλα. 
ε΄. Τοῦ ἁγίου προφήτου Zayaplou τοῦ πατρὸς τοῦ 


ς΄. Τοῦ ἀρχιστρατήγου Μιχαὴλ ἐν ταῖς Χώναις 


τῆς Φρυγίας. 
η΄. Τὸ γενέσιον τῆς ὑπεραγίας Θεοτόκου. 


θ΄. Τῶν ἁγίων xai διχαίων Ἰωαχεὶμ xol “ἄννης ς 


Σάδδατον πρὸ τῆς ὑψώσεως. 

Κυριακὴ πρὸ τῆς ὑψώσεως.᾽ 

ty. Τὰ ἐγκαίνια τοῦ ναοῦ τῆς ἁγία: Χριστοῦ τοῦ 
Θεοῦ ἡμῶν ἀναστάσεως. 

ιδ΄. "B ὕψωσις τοῦ τιμίου xai ζωοπριοῦ σταυροῦ, 


. 466atov μετὰ τὴν ὕψωοιν. 


Κυριαχὴ μετὰ τὴν ὕψωσιν. 

w!. Τοῦ ἁγίου μεγαλομάρτυρος Νικήτα. 

tc". Τῆς ἁγίας μαγαλομάρτυρος Βὐφημίας. 

x. Τοῦ: ἁγίου μεγαλομάρτυρος Εὐσταθίον. 

2Y'. Ἢ σύλληψις τοῦ τιμίου Προδρόμου. 

xl. Τῆς ἁγίας πρωτομάρτνρος θέχλῃς. 

xc". Ἢ μετάστασις. τοῦ ἀγίον Ἰωάννου τοῦ Θεο- 


xq. Τοῦ ὁσίου Πατρὸς ἡμῶν xai ὁμολόγητοῦ Ὁ 


τῶνθ:. 
Y. Τοῦ &ylov ἱερομάρτυρος Γρηγορίου τῆς μεγά- 
λης ᾿Δρμενίας. | 
MHN OKTOBPIOS. 
α΄. ToU ἀγίον ἀποστόλο» ᾿Ανανίου, xa ταῦ ὁσίου 
Ῥωρανοῦ. 
f'. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Κυπριανοῦ καὶ ἿἾου- 


Initium Kalendarii sive festorum dierum. 


MENSIS SEPTEMBNIS. 
4. Initium | indictionis, et commemoratio beati 


patris nostri Symeonis Stylitz. 
. 9. Sancti martyris Mamaniis, et. beati. Joannis 
Jejunatoris. 


9. Sancti sacromariyris Anthias, 
4. Sancii sacromartyris Dabylze. 
5. Sancti prophetz Zachariz patris Prsecursoris. 


6. Exercitas ducis Micbael Chonis Phrygis. 


8. Nativitas sanctissimzs Deiparse. 

9. Sanctorum et jus:orum Joacim et Annas. 
Sabbatum aute exaltauonem. 

Dowinica ante exaltationem. 

13. Dedicatio templi sanct: Christi Dei nosui 


resurrectionis. 


14. Exaltatio venerandz et vitifersee erucis, Salba- 


tum post Exaltationem. 
. Dominica post Exaltationem. 


15. Sancti inagni martyris Niceta. 

16. Sauctze insguse martyris Euphomiz. 
20. Sancti magpi martyris Eustathii. 
95. Conceptio venerandi Pracursoris. 
24. Sancts protomartyris Thecle. 

16. 'Iransitus sancti Joannis Theologi. 


98. Beati Patris nostr) et confessoris Charitonis. 


$0. Sancti sacromartvris Gregorii magos Armc- 


nias. 


MENSIS OCTOBER. 
4. Sancti apostoli Ananii, et beati Romani. 


9. Sancti sacromartyris Cypriani et Justina. 


1327 


OPUSCULA LFTURGICA INCERTAE /ETATIS. 


1225 


$9, Sancti sacromartyris Dionysii Areopagita. Α Y. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Atovustou τοῦ Ἄρει. 


€. Saneti apostoli Thomze. 
7. Sanctorum martyrum Sergii et Bacchi, 
10. Sancti martyris Longiui centurionis. 


18. Sancti apostoli et evangeliste Lucae. 
20. Sancti magni martyris Artemii. 
21. Beati patris nostri Hilarionis magni 


32. Sancti patris nostri Abercii. 
95. Sancti apostoli Jacobi fratris Dei. 


24. Sancti martyris Aretha et sociorum ejus. 


φ«αγίτου. 

ς΄. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου θωμᾶ. 

ζ΄. Τῶν ἁγίων μαρτύρων Σεργίου καὶ Báxyov. 

ες’. Τοῦ ἀγίου μάρτνρος Λογγένου τοῦ ἕκατον. 
«άρχον. 

ιη΄. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου χαὶ εὐαγγελιστοῦ Aouxi, 

x'. Τοῦ ἁγίου μεγαλομάρτυρος ᾿Αρτεμίου, 

χα΄, Τοῦ ὁτίον Πατρὸς ἡμῶν Ἰλαρίωνος τοῦ μὲ» 
γάλον. 

xB'. Τοῦ ἐν ἁγίοι; πατρὸς ἡμῶν ᾿Αδερχίου. 

xy'. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου Ἰαχώδου τοῦ ἀδελφεῦ 
Θέου [᾿Αδελφοθέου]. 

xÜ. Τοῦ &ylou μάρτυρος 'Apí£Oa, χαὶ τῶν σὺν 
αὑτῷ. 


25. ϑαποίογυπι martyrum notariorum Marciani ΒΒ χε, Τῶν ἁγίων μαρτύρων νοταρίων Μαρχιανεῦ 


et Martyrii. 
46. Sancti magni martyris Demetrii, et comme- 
moratio magni terrse motus. 
MENSIS NUVEMBER. 


4. Sanctorum anuargyrorum Cosma εἰ Damiani. 

2. Sanctorum martyrum. Acindyni, et sociorum 
cjus. 

6. Sancti Pauli confessoris. 

8. Congregatio incorporalium. 

14 Sancti patris nostri Joannis Eleemosynarii. 


15. Sancti patris nostri Joannis Chrysostomi. 


14. Sancti apostoli Philippi, 
46. Saucti apostoli ct evangelistae Matthzzt. 


47. Sancti patris nostri Gregorii Thaumaturgi. 


21. Przsentatio sanctissimze Deiparae. 

95. Sanctorum sacromariyrum Clemertis Ro- 
mani, et Petri Alexandrini. 

97. Sancti magni martyris J.:cobi Persae. 


98. Sancti sacromariyris S:ephani Junioris. 
$0. Sancti apostoli et primi vocati Andrei. 


MENSIS DECEMBER. 


Δ. Sancte magna martyris Barbare. 

5. Deati patris nostri Sabz. 

6. Sancti patris nostri Nicolai. 

9. Conceptio sancte Aunze. 

49. Sancti patris nostris Spyridonis. 

415. Sanctorum magnorum martyrum Eustratii et 
gociorum ejus. | 

I7. Sanctorum trium puerornm οἱ Daniel pro- 
plietae, ' 

i0. Sancti sacromartyris Ignatii Theopbori. 

Doininica sauctorum patrum. 

Sabbatum aute Christi nativitatem. 

Dominica ante Christi nativitatem. 

24. In exspectatione nativitatis Christi. 

25. Christi nativitas. 


xai Μαρτυρίου. 

xg'. Τοῦ ἁγίου μεγαλομάρτυρο; Ang, plov," xal 
ἀνάμνησις τοῦ μεγάλου σεισμοῦ. 

MHN ΝΟΕΜΒΡΙΟΣ. 

α΄. Τῶν ἁγίων ἀναργύρων Κοσμᾶ καὶ Δαμιανοῦ. 

β΄. Τῶν ἁγίων μαρτύρων ᾿Αχινδύνου καὶ τῶν σὺν 
αὐτῷ. 

ς΄. Τοῦ ἁγίου Παύλου τοῦ ὁμολογητοῦ. 

η΄. Ἡ σύναξις τῶν ἀσωμάτων. ᾿ 

ιβ΄. Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν ᾿Ιωάννου τοῦ Ἐλεή- 


μονος. 
tY'. Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Ἰωάννου τοῦ Xpv- 
σοστόμον. 


C δ, Τοῦ ἁγίου ἀπο:τόλου Φιλίππου. 


tc^. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου χαὶ εὐαγγελιστοῦ Mat- 
θαίον. 

ιζ΄. Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Γρηγορίου τῷ 
θαυματουργοῦ. 

κα΄. Ἢ εἴσοδος τῆς ὑπεραγίας, Θεοτόκου. 

κε΄. Τῶν ἁγίων ἱερομαρτύρων αλήμεντος Ῥώμης, 
καὶ Πέτρον ᾿Αλεξανδρείας. 

x('. Τοῦ ἁγίου μεγαλομάρτυρος Ἰακεώδου τοῦ Πέρ» 
Gov. 

κη΄. Τοῦ ἁγίου ὁσιομάρτυρος Στεφάνου τοῦ Νέου. 

X. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου xal πρωτοχλήτου ᾿δν» 
δρέου. 


ΜΗ͂Ν AEKEMBPIOZ. 


p €. Τῆς ἁγίας μεγαλομάρτυρος Βαρδάρα-. 


ε΄. Τοῦ ὁσίου κατρὸ; ἡμῶν Σάδα. 

ς΄. Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Νικολάου. 

v. Ἢ σύλληφψις τῆς ἁγίας "Ἄννης. 

ιβ΄, Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Σπνυριόωνος. 

ι΄. Τῶν ἁγίων μεγάλων μαρτύρων Ἐῤστρατίου 
χαὶ τῶν σὺν αὐτῷ. 

ιζ΄, Τῶν ἁγίων τριῶν παίδων καὶ Δανιὴλ τοῦ 
προφήτου. 

x'. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Ἰγνατίου τοῦ θεοφόροι, 

Κυριαχὴ τῶν ἁγίων προπάτρων. 

Σάδδατον πρὸ τῆς Χριστοῦ γεννήσεως. 

Κυριακὴ πρὸ τῆς Χοιστοῦ γεννήσεως. 

χδ΄. Τῇ παραμονῇ τῆς Χριστοῦ γεννήσεως, 

xt'. Ἢ Χριστοῦ γέννησις. 


1329 

xc'. Ἡ σύναξις τῆς ὑπεραγίας Θεοτόχου. 

χζῷ. Τοῦ ἁγίου πρωτομάρτυρος Στεφάνου. Σάδ- 
θατον μετὰ τὴν Χριστοῦ γέννησιν. 

Κυριαχὴ μετὰ τὴν Χριστοῦ γέννησιν. 

κθ΄’, Τῶν ἁγίων νηπίων. 

λα’. Τῆς ὁσίας Μελάνης τῆς Ῥωμαίας. 

᾿ MHN IANNOYAPIOZ, 

α΄. Ἢ xatà σάρχα περιτομὴ τοῦ Κυρίου ἡμῶν 
Ἰησοῦ Χριστοῦ, xal μνήμη τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς 
ἡμῶν Βασιλείου τοῦ μεγάλον. 

β΄. Τοῦ ἁγίου Σιλδέστρου πάπα Ῥώμης. 

q- Ἢ σύναξις τῶν ἁγίων o' ἀποστόλων. 


Σάδδατον πρὸ τῶν Φώτων. 

Κυριαχὴ πρὸ τῶν Φώτων. 

ε΄. Τῇ παραμονῇ τῶν Φώτων. 

ς΄. Tà ἅγια Θεοφάνια. 

V. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Πολυεύχτου. 

V. Τοῦ ἐν ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Γρηγορίου τοῦ 
Νδόασες. 

te". Τοῦ ἁγίου Θεοδοσίου τοῦ κοινοδιάρχον. 

ιε΄, Ἰοῦ ósloy Ἰωάννου τοῦ καλυδίτου. 

tc". Ἢ προσχύνησις τῆς τιμίας ἀλύσεως τοῦ ἁγίου 
ἀποστόλων Πέτρον. 


εζ΄. Τοῦ ὁσίου xal θεοφόρου πατρὸς ἡμῶν ᾿Αντω-. 


νίου τοῦ μεγάλου. 


ιη΄. Τῶν ἐν ἁγίοις πατέρων ἡμῶν ᾿Αθανασίον xat 
- Κυρίλλον. 


wr Τοῦ ὁσίου πατρὸς ἡμῶν Εὐθυμίου τοῦ μεγά- 
». 

«α΄. ToU ὁσίον πατρὸς ἡμῶν Μαξίμου τοῦ ὁμολο- 
γητοῦ. 

xy. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Κλήμεντος καὶ 
᾿Αγαθαγγέλου. 

κε΄, Τοῦ tv ἁγίοις πατρὸς ἡμῶν Γρηγορίου τοῦ 
Φ:ολόγου. 

xQ. Ἢ ἀναχομιδὴ τοῦ λειψάνου τοῦ ἀγίου Ἰωάν- 
vou τοῦ Χρυσοστόμου. 

λα΄. Τῶν ἁγίων ἀναργύρων Κύρου καὶ Ἰωάννου. 

. ΜΗ͂Ν €EBPOYAPIOZ. 

α΄. Tou ἁγίου μεγάλου μάρτυρος Τρύφωνος. 

P.H ὑπαπαντὴ τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χρι- 
σιοῦ. | 


T. Τοῦ ἁγίου xal δικαίου Συμεὼν τοῦ θεοδόχου. ΠῚ 


η΄. Τοῦ ἁγίον μεγάλου μάρτυρος Θεοδώρου τοῦ 
στρατηλάτου. 
ιζ΄. Τοῦ ἁγίου μεγάλου μάρτυρος Θεοδώρον τοῦ 
ῆρωνος. 
(δ. Ἢ εὕρεσις τῆς τιμίας χεφαλῆς τοῦ Προδρό- 
pov. 
MHN MAPTIOZ. 
V. Τῶν ἁγίων μεγάλων μαρτύρων p' τῶν ἐν Ze- 
Δαστείςᾳ. 
χε, Ὁ εὐαγγελισμὸς τῆς ὑπεραγίας Θεοτόχου. 
MHN ΑΠΡΙΛΛΙΟΣ. 
α΄. Τῆς ὁσίας Μαρίας τῆς Αἰγυπτίας. 
xf. Ἰοῦ ὁσίου πατρὺς ἡμῶν Θεοδώρου τοῦ Zo- 
μεώτου. 


SYNAXARIUM ALTERUM. 
A 98. Congregatio sanctissim: Delparie, 


1390 


97. Sancti protomartyris Stephani. . 
Sabbatuin post Christi nativitatem. 
Dominica post Christi nativitatem. 
99. Sanctorum parvulorum. 

51. Beatze Melanize Romanz. 


MENSIS JANUARIUS. 


1. Cireumcisio secundum carnem Domini nostri 
Jesu Christi, et commemoratio sancli patris nostri 
Basilii magni. 

9. Sancti Sylvestri papz Romani. 

ὅ. Congregatio sanctorum septuaginta apostolo- 
rum. 

Sabbatum ante Luces. 

Dominica ante Luces. 

5. lu exspectatione Lucium. 

6. Saucta Dei manifestatio. 

9. Sancti martyris Polyeucti. 

10. Sancti patris nostri Gregorii Nysseni. 


41. Sancti Theodosii coenobiarche. 

15. Beati Joannis calybitz. 

16. Adoratio venerandae catense sancti Petri apo- 
stoli. 

47. Beati et theophori patris nostri Antonii mae 
gni. 

48. Sanctorum nostrorum patrum Atbanasii et 
Cyrilli, 

90. Beati patris nostris Euthymii magni. 


21. Beati patris nostri Maximi confessoris. 


95. Sancti sacromartyris Clementis et Agsthan- 
geli. 
45. Sancti petris nostri Gregorii Theologi. 


27. Translatio reliquiarum sancti Joannis Chry- 
&ostomi. 
δι. Sanctorum anargyrorum Cyri et Joannis. 


MENSIS FEBRUARIUS., 


4. Sancti magni martyris Tryphonis. 
2. Presentatio Domini nostri Jesu Christi. 


&. Sancti et justi Simeonis qui Deum accepit, 

8. Sancti magni martyris Theodori exercitus 
praefecti. 

17. Sancti magni martyris Theodori Teronis. 


9i. Inventio venerandi capitis Pracursoris. . 


MENSIS MARTIUS.' 
9. Sanctorum maguorum martyrum quadraginta 
in Sebastia. 
95. Annuntiatio sanctissime Deiparse. 
MENSIS APRILIS. 
4. βολι Maris Agyptiacz. 
- ὅδ, Beati patris nostri Theodori Syceotz,. 


. 1315 | | OPUSCULA LITURGICA INCERTAE /ETATIS. 1316 


10. Beati Amphilochii. A v. Τοῦ ὁσίου ᾿Αμφιλοχίου. 

41. Beati Daniel Stylitze. ια’, Τοῦ ὁσίου Δανιὴλ τοῦ Στυλίτον. 

19. Beati Spyridonis. tB. Toà ὁσίου Σπυρίδωνος. 

15. Sanctorum martyrum Εσεκίγδιξε ek socerum ιγ΄. Τῶν ἁγίων μαρτύρων Εὐστρατίου, xal τῶν 

ejns. eu» αὐτῷ. 

(4. Sanctorum Phileinonis et sociorum ejus. ιδ΄, Τῶν ἁγίων Φιλήμονος, χαὶ τῶν σὺν αὐτῷ. 
45. Saucti martyris Eleutberii. ιε΄, Τοῦ ἁγίου μάρτυρος "EXeulugitu. 

46. Propheta Agg:ei. tc^. Τοῦ προφήτου ᾿Αγγαίου. 

41. Sanctorum trium puerorum et Daniel. v. Τῶν ἀγίων Y παίδων, χαὶ Δανιήλ, 

48. Sancti martyris Sebastiani. ιη΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Σεδαστιανοῦ, 

49. Sancti Promni οἱ sociorum ejus. ιθ΄. Τοῦ ἁγίου [Ipóuo., xai τῶν σὺν αὐτῷ. 
90. Sancti sacromartyris lguatii. x'. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Ἰγνατίου. 

91. Sanctis Juliana. χα’. Τῆς ἁγίας Ἰουλιανῆς. 

99, Sancli Anastasia. κβ΄. Τῆς ἁγίας ᾿Αναστασίας. 

93. Sanctorum Decem in Creta. xy'. Τῶν. ἁγίων v τῶν iv Κρήτῃ. 

— Sabbatum sanctorum Patrum. B .-- οΣάθδδατον τῶν ἁγίων Πατέρων 

— Dominica sanctorum Patrum. — Κυριαχὴ τῶν ἁγίων Πατέρων. 

24. Iu exspectatione nativitatis Christi. xP. Εἰς τὴν παραμονὴν τῆς Χριστοῦ γεννήσεως. 
45. lu matutino. κε΄. Εἰς τὸν ὄρθρον. 

— ]n liturgia. .- El; τὴν λειτουργίαν. 

96. Senctissiuz Deipara. xc'. Τῆς ὑπεραγίας Geotóxou. 

$1. Sancti martyris Stephani. χζ΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Στεφάνου. 

48. Sanctorum viginti millium, et Stephani ju- xp. Τῶν ἁγίων δισμυρίων, καὶ Στεφάνου «τοῦ 

nioris. νέον. 
— Sabbatum post Christi naiivitatem. — Σάδδατον μετὰ τὴν Χριστοῦ γέννησεν. 
— Dominica post Christi nativitatem. — Κυριαχὴ μετὰ τὴν Χριστοῦ γέννησιν, 
99. Sanctorum parvulorum. κθ΄. Τῶν ἁγίων νηπίων. | 
90. Beati Marcelli. ! λ΄. Τοῦ óclou Μαρκέλλου. 
91. Sancti Irenzi. λα΄, Too ἁγίου Εἰρηναίου. 
MENSIS JANUARIUS. "€ MHN JANNOYAPIOZ, 

4. In Circumcisione, et sancii Basilii. a. "El; τὴν περιτομὴν, καὶ τοῦ ἁγίου Βασιλείου. 
4, Sancti Silvestri. β΄. Too ἁγίου Σιλδέστρου. 

ὅ. Sancti martyris Gordii. Y. Τοῦ ἀγίου μάρτυρος Γορδίου. 

4. Sancti martyris Zosimi. | δ᾽. Τοῦ ἁγίου μάρτνρος Ζωσίμου.. 

— Sabbestum ante luces. — Lá66atov πρὸ τῶν Φώτων. 

— Dowinics ante luces. — Κυριαχὴ πρὸ τῶν Φώτων. 

5. In exspectatione lucium. ε΄. El; τὴν παραμονὴν τῶν Φώτων. 

6. in malutino. | ς΄. Εἰς τὸν ὄρθρον. 

— ]n liturgia. | — Εἰς τὴν λειτουργίαν. 

7. S. Prsecursoris. . ζ΄. Τοῦ Προδρόμου. . . 

— Sabbatum post luces. — Σάδδατον μετὰ τὰ Φῶτα. 

— Dominica post luces. — Κυριαχὴ μετὰ τὰ Φῶτα. 

8. Sancti Hippolyti Romz. η΄. Tou ἁγίου Ἱππολύτου 'Ρώμης. 

9. Sancti martyris Polyeucti. θ΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Πολνεύκτου. 

10. Sancti Gregorii Nysseni. D «΄. Τοῦ ἁγίου l'en yoplou Νύσσης. 

11. Beati Theodosii. ια΄, Τοῦ ὁσίου θεοδοσίου. 

12. Beati Stepbani. ιβ΄. Τοῦ ὁσίου Στεφάνου. 

45. Sancti Erinyli et Stratunicis. ' ιγ΄. Τοῦ &ylou ἙἭ ρμύλου, καὶ Xepatovixcuc. 
44. Sanctorum Abbatum in ltaitho. ιδ΄, Τῶν ἁγίων "A66áBuy τῶν ἐν τῇ Ῥαϊθῷ. 
45. Beati Joannis πιεηυϊεὶ. ιε΄͵ Τοῦ ὁσίου Ἰωάννου τοῦ πτωχοῦ. 

46. Veuerande catenz sancti Petri. tc^. Τῆς τιμίας ἁλύσεως τοῦ ἁγίου Πέτρου. 
41. Sancti Antonii. te. Τοῦ ἁγίου ᾿Αντωνίον, 

18. Sancti Athanasii , et Cyrilli, ιη΄. Τοῦ &ylou "A9avacíou καὶ Κυρίλλου. 

49. Beati Macarii. t0 . Τοῦ ὁσίον Maxaplov. 

90. Beati Euthymii. x'. Τοῦ ὁσίον Εὐθυμίου. 

21. Sancti martyris Neophyti. xa. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Νεοφύτου. 

42. Sancti Timothei. xB'. Τοῦ ἁγίον Τιμοθέου. 


95. Sanctorum martyrum Clementis οἱ Aga- χγ΄, Τῶν ἁγίων μαρτύρων Κλήμεντος καὶ ᾿Αγαθ- 
thangeli. αγγέλου. 


1511 


x£'. Γρηγορίου τοῦ Θεολόγου. 


xc'. Τῶν ἁγίων μαρτύρων ᾿Αστερίου, xai τῶν — 


σὺν αὐτῷ. . 

xL. Ἢ ἐπάνοδο; τοῦ Χρυσοστόμον. 

κη΄, Τοῦ ὁσίον Ἐφραίμ. 

x9'. Τοῦ ἁγίου Ἰγνατίου. 

X. Τοῦ δοίου Ξενοφῶντος. 

λα’. Τοῦ ἁγίου Κύρου χαὶ Ἰωάννον. 
MHN 9EBPOYAPIOZ, 

᾿ €. Τοῦ ἁγίου μάρτυρο; Τρύφωνος 

β΄. Εἰς τὴν ὑπαπαντὴν τοῦ ὄρθρου. 

-- Εἰς τὴν λειτουργίαν. 

τ΄. Τοῦ διχαίου Συμεών. 

δ΄, Τοῦ ὁσίου Ἰσιδώρου τοῦ Πηλονσιώτονυ. 

v, Τῆς ἀγίας ᾿Αγάθης. 

ς΄. Δείπ. 

V. Τοῦ ἁγίου Παρθενιου. 

ἡ. Λείπ. 

θ΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Νικηφόρου. 

V. Τοῦ ἁγίου Χαραλάμπους. 

ια΄. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρος Βλασίον. 

εβ΄. Τοῦ ἁγίου Μελετίου. 

ιγ΄. Τοῦ ὁσίου Μαρτινιανοῦ. 

WW. Τοῦ ὁσίου Αὐξεντίου. 

ιε΄. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλον Ὀνησίμον. 

t£". Τοῦ ἁγίου Παιιρίλου, χαὶ τῶν σὺν α i 

ιζ΄. Τῆς ὁσίας Μαριάμνης. 

vy. Τοῦ ὁσίου Λέοντος πάπα Ῥώμης. 


V. Τῶν ἁγίων μαρτύρων Μαξίμου, xat τῶν σὺν C 


αὐτῷ. 

x'. Τοῦ ὁσίου Παφνουτίου. 

κα΄. Τοῦ ὁσίου Τιμοθέον. 

χβ΄. Τοῦ ἁγίου θωμᾶ πατριάρχου. 

χγ΄. ToU ἁγίου ἱερολάρτυρος Πολυχάρπον. 

χδ, Ἡ εὕρεσις τῆς χεφαλῆς τοῦ Προδρόμον. 

κε΄. Τοῦ ἁγίου Tapaclou πατριάρχον.. 

xc^. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Πλπίου, χαὶ τῶν σὺν 


αὐτῷ. 


κῷ᾿, Τοῦ ἁγίου Πορφυοίον. 
κη΄. Τοῦ ὁσίον χαὶ ὁμολογητοῦ Βασιλείου, 


MHN ΜΑΡΤΙΟΣ. 

, α΄. Τῆς ἁγίας μάρτυρος Εὐδονίας. 
β΄. Αείπ. | 

γ΄. Τοῦ ἁγίου Βασιλίσχου. 

δ΄. Τοῦ ὁσίου "Hovylov. 

«΄. Τοῦ ἁγίου Κόνωνο:. 

ς΄. Τῶν ἁγίων uf" μαρτύρων. 


ζ΄. Τῶν ἁγίων ζ' τῶν ἐν Χερσῶνι ἐπισχόπων. 


η΄. Τοῦ ὁσίου θεοφυλάχτου. 

V. Τῶν ἁγίων μ΄. 

V. ToU ἁγίου μάρτυρος Κοδράτον. 

ια΄, Τοῦ ἀγίου Σωφρονίου πατριάρχου. 
ιβ΄. Τοῦ ἁγίον Θεοφάνους. 

tY. Τοῦ ἁγίου Za6lvov. 

ιδ΄, Δείπ. 


SYNAXARIUM. . 1318 
A 94. Beate Xenz. 


25. Gregorii Theologi. 
26. Sanctorum marivrum Asterii et sociorum 


ejus. 


27. Reditus Chrysostomi. 

98. Deati Ephraim. ' 

29. Sancti Ignatii. 

90. Beati Xenopliontis. 

$1. Sancti Cyri et Joannis. 
MENSIS FEBRUARIDS, 


4. Sancti martyris Tryplionis, 
9. In occursu matutini. 

— in liturgia. 

9. Justi Simeon. 

ἃ. Beati Isidori Pelusiotze. 

5. Sancte Agathe. 

6. Nullius fit mentio. 

1. Sancti Parthenii. — 

8. Nullius fit mentio. 

9. Sancü martyris Nicephori. 
10. Sancti Charalampii. 
11. Sancti sacromatyris Blasii. 
44. Sancti Meletii. 

13. Beati Martiniani. 


44. Beati Auxentii. 


15. Sancti apostoli Onesimi. 

16. Sancti Panphili, et sociorum ejus. 

11. Beate Mariannse. 

48. Beati Leonis pape Roniani. 

19. Sanctorum martyrum Mazimi et sociorua) 


ejus. 


20. Beati Paphnoui. 

21. Beati Timothei. 

32. Sancti Thoms patriarche. 

25. Saneti sacromertyris Polycarpi. 

24. luventio capitis Praecursoris. 

25. Sencii Tarasil patriarchae. 

26. Sancti martyris Papii et sociorum ejus. 


- 91. Sancti Porphyrii. 


98. Beati confessoris Basilii. 


MENSIS MARTIUS. 


4. Sanctze martyris Eudoxise, 

2. Nullius fit mentio. 

9. Sancti Dasilísci. 

4. Deati Hesychii, ὦ 

5. Sancti Cononis, 

6. Sanctorum duorum et quadraginta marty- 


7. Sanctorum septem. in Chersone cpiscopo- - 


rum. 


8. Beati Theophylacti. 

9. Sanctorum Qu^Aragínts. 

10. Sancti m .tyris Codrati. 
41. Saucti Sophironii patriarchae. 
49. Sancti Theophanis. 

45. Sancti Sabini. 

14. Nul'a mentio, 


1319 OPUSCULA LITURGICA INCERT/E /ETATIS, 1320 


$15. Terr motus. Α ιε΄. Τοῦ σεισμοῦ. 

40. Nulla. mentio. ες΄. Asin, 

11. WHlominis Dei Alexii. « ιδ΄. Τοῦ ἀνθρώπου τοῦ Θεοῦ "Αλεξίου, 
48. Saneti Cyrilli Jerosolymitani. ιη΄. ToU ἀγίου Κυρίλλου ᾿Ἱεροσολυμιτάνου. 


19, Sanctorum Chryranti οἱ ἔκ". WW. Τῶν ἁγίων Χρυσάνϑθου xal Δαρείας. 


90. Nulla mentio, x, Asin, 

91. Nulla meutio,. κα΄. Asin. 

93. Sancti sscrumartyris Dasllii, xf. Τοῦ ἁγίου ἱερομάρτυρο; Βασιλείου. 
35. Nulla mentio. xy'. Asin, 

24. Nulla mentio. xb, Asin. 

95. Annuntiatio Deiparse. κε΄, Ὁ εὐαγγελισμὸς τῆς Θεοτόχου. 
— [n litargia. εἰς τὴν λειτουργίαν. 

96. Nulla mentio. xc", A«ín. 

97, Sanctz Matronse, κζ΄, Τῆς ἁγίας Ματρώνας. 

98. Nulla mentio. | j zw. Δείπ, 

39. Nulla ueatio. 9 vv Λείπ, 


$0. Sancti Joannis Cl.mact. 
δι. Nulla mentio. 


MENSIS APRILIS. 


Y. Τοῦ ἁγίου Ἰωάννον τῆ; Κλίμαχος. 
λα’. Λεῖπ. 
^" MHN ΔΛΠΡΙΛΛΙΟΣ. 


4. Beats Maris. α΄. Τῆς ὁσίας Μαρίας. 

9. Sanctorum Amphiani et Edesii. β΄. Tov ἁγίων ᾿Αμφιανοῦ, καὶ 'Ebzalov. 
δ. Nulla mentio. Y'. Ast. 

8, Sancti Theoduli et sociorum ejus. δ΄, Τοῦ ἁγίου Θεοδούλον, xal τῶν σὺν αὐτῷ. 
δ. Nulla mentio. : ε΄. Asín, 


6. Sancü Eutychii patriareh:ze. 
7. Sancti Rufini. 
8. Sanctorum apostolorum — Rufi ci sociorum 


ς΄. Τοῦ ἁγίου Εὐτυχίου πατριάρχου. 
ζ΄. Τοῦ ἁγίου Ῥουφίνου. 
ἢ. Τῶν ἁγίων ἀπ᾽στόλων Ῥούφου καὶ τῶν σὺν 


ejut. αὐτῷ. 
9. Nulla mentio, θ΄. Δείπ. 
10. Sancii martyris Terentii. C v. Τοῦ ἁγίου μάρξυρος Τερεντίου. 
41. Saneti Antipse. ια΄, Τοῦ ἁγίου "Avtima. 
48. Nulla mentio. ιβ΄. Así. 
45. Nulla mendo. sY'. Ael, 
14. Nulla mentio. wu. Asin. 
45. Nulla mentio. (α΄. Δείπ. 
46. Sanct: Agapes, εἰ sociaram ejus. ις΄. Τῆς ἁγίας ᾿Αγάπης, xoi τῶν σὺν αὐτῇ. 
47. Nulla mentio, ty. Λείπ. 
48. Saucti Jacobi. wj. Τοῦ ἁγίου Ἰαχώδου. 
19. Nulla mentio. ιθ΄. Asl. 
40. Nulla mentio. κ΄. Λεία. 
21. Nulla mentio. κα΄. Asin. 
44, Beati Theodori Síceoti. xB'. Τοῦ ὁσίου Θεοδώρον Σιχεώτου. 
45. Sancti martyris Georgii. x('. Too ἁγίου μάρτυρος Γεωργίου. 
24. Nulla mentio. D κδ΄, Λείπ. 


25. Sancti apostoli Marci. 

26. Sancti sacromartyris Basilii. 
37. Nulla mentio. 

98. Nulla mentio, 

49. Sancti Simeon eognati Domini. 
90. Sancti Jacobi íratris Dei. 


κε΄, ToU ἁγίον ἀποστόλου Mápxov. 

κς΄. Τοῦ ἁγίον ἱερομάρτυρος Βασιλείου. 

xQ. Λείπ. 

xm. Λείπ. 

χθ΄, Τοῦ ἀγίου Συμεὼν τοῦ συγγενοῦς τοῦ Κυρίου. 
X. Τοῦ ἁγίου Ἰακώδου τοῦ ἀδελφοῦ Θεοῦ. 


MENSIS MAIUS. 
1. Saneti prophetz Jeremis. 
9. Sancti Athanasii. 
$. Sancti martyris Timothei. 
4. Nulla mentio, 
5. Nulla mentio, 
6. Just Job. 
7. Nulla meutic, 


MHN MAIOE. 
α. Tou ἁγίου προφήτον Ἱερεμίου. 
β΄. Τοῦ ἁγίου ᾿Αθανασίου. 
γ΄. Τοῦ ἁγίον μάρτυρος Τιμοθέου, 
δ΄. Astm. 
ε΄. Δεΐίπ, 
ς΄. Τοῦ διχαίου Ἰώδ 
C. ΔΛείκ. 


.»; "^ 

Mo τα ἦν, τοῦ τυράννου Φωχᾶ τοῦ 
"a ἜΝ "^ ^- εἰς Χαλχηδόνα, τίθεται λοιπὸν 
“Ἢ PA ^e , χαὶ πάντα τὰ πρὸς πολιορχίαν 
ΝΣ οπόλεως ἐξευτρεπίζει “ τοῦτο γὰρ 
» “ὦ, n A&Ut0, xal τρόπῳ παντὶ ἐσπουδάζετο, 
"x. . . Ἤράχλειος, μετὰ τὸν τυρχννήταντα 
"^. 4 τῆς βασιλείας ἐπειλημμένος, σφόδρα 


ἦν 6 χαὶ κατώδυνος γεγονὼς, λιπὼν τὰ βασί- 
ὀιὰ τοῦ Εὐξείνου πόντου, συναγαγὼν τὰς ἔτι 
ἰούσα: τῶν στρατευμάτων» δυνόμεις, ἀθρόως 
δὲν προμαθόντων τῶν Ev Περσίδι, τῇ χώρᾳ προσ- 
δάλλει. Γνοὺς δὲ τὴν ἐχτρατείαν τοῦ βασ'λέως ὅ 
Σχύθης Χαγάνος, εὐθὺς εἴχετο ἔργου" χαὶ τὴν μὲν 
θάλασσαν, πλοίων ἐπλήρου τῶν παρ᾽ αὐτοῖ;, X διὰ τὸ 
ἐξ ἑνὸς ἐπιμήχους σχεδιάξεσθαι ξύλου, μονόξυλα 
B1p6ápu φωνῇ προσαγορεύονται, τὴν δὲ γῆν, ἐππέων 
«ι xai πετῶν. 

Ὁ δὲ χατὰ τὴν βασιλίδα λαὸς, πὸ Σεργίου τοῦ 
τὴν κατριαρχείαν ἔχοντο; τότε, πολλὰ maptxa- 
λεῖτο, xai πρὸς τὸ μὴ πίπτειν ἐδιδάσχετο, Θαῤ- 
ἐἠεῖτε, τέχνα, λέγοντος " καὶ μόνον εἰς Θεὸν τὰς 
&lxióac ἡμῶν τεῆς σωτηρίας ἀναθώμεθα, καὶ 
πρὸς αὑτὸν χεῖρας, καὶ ὄμματα ἐξ OAnc γυχῆς 
ὠἴρωμεν,, καὶ αὐτὸς τὰ περιστοιχίσαντα ἡμᾶς 
κακὰ λύσει, καὶ πάντα τὰ xa0' ἡμῶν διασχε- 
δάσει τῶν βαρθάρων βουιἰδύματα. Τούτοις θαῤ- 
ῥήσνας τοῦ Σεργίου τοῖς λόγοις ὁ ἐν τῇ πόλει λαὺς, 
Eusvov πάντες τῇ πίστει νευρούμενοι, εὖ εἷς τὴν 


DE FESTO ΤΗΣ AKAGIZTOY 


1328 


«ὅτητι τοῦ τηνιχαῦτα thv A imperium Romanum regebat gravissima ac ferina 


erudelitate, tyranni Phocze viri militaris, »ttriLe : 
Chalcelonem veniens, In ea deinceps vallum ponit, 
stque opportuna omnia ad magnam hanc obsiden- 
dam civitatem disponit : ita eni illi constitutum 
erat, hocque modis omnibus studebat. H«c videna 
Heraclius, qui nuper post tyrannum Phocam iia- 
perii regimen susceperat, valde anxius, gravique 
dolore affectus, relicta regia, collectis Romanis 
copiis, quz superstites erant, per Pontum Euxi- 
num, repente, cum nihil Persze cognovissent, eo- 
ru n regionem invalit. Cognita autew Chaganus 
Scytha. imperatoris expeditione, statim operi in- 
siatit : ac mare quidem Scythicis replet monoxylis 
lintribus, sic barbara voce nuncupatis, quod ex 
uno prelongo ligno, tumuligario velut opere con- 
fecta sint; terram vero equestri milite ao pedestri. 


Sergius interim patriarcha, populum in orbe 
regia constitutum multis hortaliatur, docebat4ue 
ut ne animis conciderent. Confidite, aiebat, filii, 
inque Deum solum nostre spem salutis re(eramus, 
atque ad eum. anus ac oculos ex tolo animo leve- 
mus, ipseque mala dissolret qua nos circumstete- 
runt, ac omnia adversum nos Darbarorum dissipobit 
consilia. His Sergii sermonibus animatus populus, 
qui erat iu urbe, mauserunt omnes, fide in inteme- 
ratam Deiparam roborati, atque in cum, qui ex 
ipsa per clementiam nasci voluit, Christum Deum 


ἄχραντον Θεοτόχον, xal τὸν ἐξ αὐτῆς εὐδοχήσαντα c nostrum; perseverabantque forti animo, exspe- 


διὰ φιλανθρωπίαν τεχθῆναι Χριστὸν xaX Θεὸν ἡμῶν» 
καὶ προσ᾿ ἐχόμενοι τὸ ἕλεος αὐτοῦ ἰδεῖν ἐπ᾽ αὑτοὺς, 
ἑχαρτέρουν τῇ ἐλπίδι, οὗ μετὰ μιχρὸν καὶ ἐξιώθη- 
σαν, xal τῆς ἐλπίδος; χενοὶ οὐκ ἐξέπεσον. 

Ὃ δὲ παρὰ βασιλέως εἰς φυλαχὴν τῆς πόλεως 
καταλειφθεὶς, Βῶνος ὄνομα, 6sa δυνατὸν ἦν ἀντιμη- 
χανᾶσθϑαι, πάντα πράττων xal ποιῶν, οὐχ ἡμέλει. 
Βούλεται γὰρ ὁ Θεὸς fjud;, μὴ ἀργοὺς καὶ &npá- 
κτοὺς καθῆσθαι, ἀλλά τι χαὶ ἐνεργεῖν, χαὶ ἐπινοεῖ. 
σῦαε μέν τινα xal ἀφ᾽ ἡμῶν, ἐπ᾽ αὐτὸν δὲ πᾶσαν 
ἔχειν σωτηρίας τὴν πρησδοχίαν. Οὕτω xal τῷ Ἰησοῦ 
-ῷ παιδὶ Naufj, ἐνέδρας ποιῆσαι κατὰ τῆς Γαὶ, ἐν- 

. δεείλατο * xal τὸν Γεδιὼν χατὰ τῶν Μαδιηναίων 
ὑδρίαις, καὶ λαμπάσι ἐξώπλιδεν, ᾿Αλλ᾽ ὁ μὲν Bo- 


etantes videre misericordiam ejus super ipsos, 
quam brevi post consequi meruerunt, nec vacui a 
8ua spe exciderunt. 


]s autem qui ad urbis eustodiam ab imperatore 
relictus fuerat, Boxus nomine, nihil non a/dlvcrsus 
Barbarorum macbinamenta — sedulo — moliebatar, 
quante vires eraut, Vult enim Deus, ut ne inertes 
ac otiosi desideamus ; sed ul etiam aliquid uperse 
conferamus; et ut quaedam quidem a nobis ipsi 
inveniamus, ac spem tamen omnem salutis in ipso 
habeamus. Sic etia jussit Jesu fiho Nave ut insi- 
dias poneret, adversus Gai ', Gedeonemque hydriis - 
ac lampadibus  adversua Madianltas instruxit *. 


νος τείχη ὠχύρου, xat πάντα τὰ πρὸς πολεμιχὴν D Caterum Bonus quidem muniebat muros, oinnia- 


χρείαν ἑξήρτυς" Σέργιος δὲ ὁ ἱεράρχης, τὰς ἱερὰς 
εἰκόνας τῆ; θεομήτορος, αἷς μάλιστα καὶ βρέφος ὁ 
Σωτὴρ ἐξειχονισθεὶς. ἐν ἀγχάλαις τῇς μητρὸς ἐν- 
εφέρετο, ταύτας λαδὼν, περιΐει τὰ τείχη " τῇ μὲν 
“πόλει͵ ἀσφάλειαν Ex τούτου περιποιούμενος * τοῖς δὲ 
Βιερδάροις καὶ πολεμίοις, πτόησιν xaX ὄλεθρον καὶ 
φυγὴν" ἃ πάντα μ'χρὸν ὕστερον ἐπελθόντα αὐτοῖς, 
ἀφανισμῷ ἅπαντας δέδωχε παντελεῖ. 

Οἱ xatà τὴν Χαλχηδόνα στρατοπεδευσάμενοι Πέρ- 
σαι ἤρξιντο πυρπηλεῖν τὰ πέριξ τῆς Χαλχτδόνος: 
x) ψειτνιάζοντα, καὶ τἄλλα πάντα ποιεῖν, ὅσα τοῖς 


φολορχεῖν προθειένοις ἐργάζεσθαι σύνηθες ᾿ ὡσαῦ- 


ἢ ζοεύο vri. 1. *Judic. τον 16 


que bello opportuna parabat : at Sergius pontifex, 
sacras Dei Genitricis imagines, quibus maxi »e 
iufans quoque Salvator in ulnis Matris reprzseuta- 
batur, assumeus, muros circuibat, ea supplica- 
tione, eum urhi tutamen concilians, tum Barbaris 
ἃς hostibus consteruationcin, interitum ae fug: ; 
qua brevi eis illata, omnimodo exterminio traJi- 
derunt. 

Quoniam vero Perse ad Chalcedouis muros ea- 
stra meltati, omnia iu circuitu ac vicina Chaleedoni, 
ceperant igni vastare, omniaque alia iis consue 
facere, quibus constitutum. est αἱ urbem aliq 


1323 
MENSIS JULIUS. 


1. Sanctorum auargyrorum. 

2. Venerands vestis. 

$. Nulla mentio. 

4. Beati Andree Cretensis. 

5. Sancti apostoli Fortunati. 

6. Nulla inentio. 

7. Nulla mentio. 

8. Sancti martyris 'rocopii. 

9. Sancti Pancraiil. 

10. Sanctorum quinque et quadraginta marly- 


rum. 


41. Sanctae martyris Euphemise, 

13. Nulla mentio. 

15, Nulla mentio. 

14. Sanctorum apostolorum Aquilx ei Si..... 


45. Sancii Ciryci et Julittz. 

46. Sancti martyris Athenogenis. 
17. Sanct» martyris Marius. 

48. Sancti. Amiliani. 

19. Beati Dii et Marinz. 

Q9. Sancti Elis. 

91. Sancti Simeon Sali. 

23. Sancti martyris Phocz. 

45. Sancti martyris Trophimi. 
94. Sancte martyris Christina. 


95. Nulla mentio. 

96. Saucti Panteleemonis. 

$7. Apostolorum Procori et Nicanoris. - 
98. Saucti martyris Callinici. 

39. Sanctorum Silx ei Sylvani. 

$0. Nulla mentio. 


MENSIS AUGUSTUS. 


4. Machabaeorum. * 

9, Sancti protomartyris Stephani. 

— Eadem die, sanclorum septem) puerorum 
Ephesi. — 

ὦ. Beati patris nostri Dalmat. 

4. Sancie martyris Eudocize 

b. Sancti Eusignü. 

6. Transfiguratio in inatulino. In liturgia. 


1. Nulla mentio. 

8. Sancti /Emiliani. 

9. Sancti apostoli Matthia. 

10. Sancti Laurentii. 

11. Nulla mentio. 

49. Sanctorum Photii et Aniceti. 
15. Beati Maszimi. 

14. Nulla mentio. 

15. Sanctissims Virginis, in matutino. In litur- 
gis. 

16. Sancti Diomedis. 

17. Sancti Myronis. 

18. Sancti Flori et Lauri. 

10. Sancti martyris Andrex. 


OPUSCULA LITURGICA JNCERTA ATATIS. 


A 


1394 

MHN IOTAIOZ. 

α΄, Τῶν ἁγίων ἀναργύρων. 

β΄. Τῆς τιμίας ἐσθῆτος. 

γ΄. Atín. 

&'. Τοῦ ὁσίου ᾿Ανδρέου Κρήτης. 

ε΄. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου Φουρτουνάτου. 

ς΄. Λείπ᾿ 

C. Asin. 

η΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Προχοπίου. 

θ΄, Τοῦ ἁγίου Παγχρατίον. 

V. Τῶν ἁγίων ys! μαρτύρων. 


ia. Τῆς ἁγίας μάρτυρος Εὐφημίας. 

ιβ΄, Λείπ. 

tY'. Λείπ. 

ιδ΄. Τῶν ἁγίων ἀποστόλων ᾿Αχύλα χαὶ Σι... (Super- 


scripta littera y.) 


ιε΄, Τοῦ ἁγίου Κηρύχου xat Ἰουλίττης. 
ις΄, Τοῦ ἁγίον μάρτυρος ᾿Αθηνογένους. 
ιζ΄. Τῆς ἁγίας μάῤτυῤος Μαρίνας. 

ιη΄. Τοῦ ἁγίον Αἰμιλιανοῦ. 

ιθ΄, Τοῦ ὁσίου Δίου καὶ Μάρϊνας. 

x'. Τοῦ &ylou Ἡλίου. 

xa'. Τοῦ ἁγίου Συμέὼν toU Σαλοῦ. 

xf'. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Φωχᾶ. 

xy. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος Τροφίμου. 
xb. Τῆς ἁγίας μάρτυρος Χῤιστίνὴς. 
x£'. 'H χοίμησις τῆς ἀγίας "Αννής. 
xc'. Λείπ. 

χζ', Τοῦ ἁγίου Παντελεήμονος. 

χη΄. Τῶν ἀποστόλων Προχόρου καὶ Νιχάνωρος, 
χθ’, Τοῦ ἀγίου μάρτυρος Καλλινίχου. 
λ΄, Τῶν ἀγίων Σίλα xài Σιλονανοῦ. 

λα΄. Λείπ. 


MHN ΑΥ̓ΓΟΥ͂ΣΤΟΣ. 
α΄. Τῶν Μαχχαδάίων, 
β΄, Τοῦ ἁγίου πρωτομάρτυρος Στεφάνου, 
— Τῇ αὐτῇ ἡμέρᾳ τῶν ἁγίων ἑπτὰ παίδων τῶν ἐν 
φέσῳ. 
γ΄. Τοῦ ὁσίου πατρὸς ἡμῶν Δαλμάτον. 
δ΄, Τῆς ἁγίας μάρτυρος Εὐδοχίας.. 
&'. Τοῦ ἁνίου Εὐσιγνίου. 
ς΄. Ἢ μεταμόρφωσις εἰς τὸν ὄρθρον. Εἰς τὴν λει- 


«τονογίαν. 


C. Ael. 

η΄. Τοῦ ἁγίου Αἰμιλιάνοῦ. 

θ΄, Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου Mala. 

ι΄. Τοῦ ἁγίου Λαυρεντίον. 

ια΄. Λείπ. 

ιβ΄, Τῶν ἁγίων Φωτίου χαὶ ᾿Ανικήτον. 
ιγ΄, Τοῦ ὁσίου Μαξίμου. 

ἐδ’, Asin. 


uw. Τῆς παναγίας, εἰς ὄρθρον. Εἰς «hv λειτουρ- 


γίαν. 


ις’, Τοῦ ἀγίον Διομήδους. 

(P. Τοῦ ἁγίου Μύρωνος. 

ιη΄, Τοῦ ἁγίου Φλόρου xai Λαύρου, 
ιθ΄. Τοῦ ἁγίου μάρτυρος ᾿Ανδρέου. 





1313 


OPUSCULA MORALTIA INCERT.£ /ETATIS. 


I3 


eique applicaret, undequaque Dous.ac Deipara Α κατ᾽ αὑτῆς ἔχειν ἐπίδασιν" πάντοθεν αὐτοῦ, ὁ Θεὸς 


Virgo, infeetas ejus ac vacuas ex«pectationes fecere. 
Tautam. enim. multitudinem hostium ab utraque 
mari parte interfecit Roinanus miles, ot qui erant 
superstites, minime jam, defunctorum cadaveribus 
concremandis , sufficerent. Et hoc quidem eorum 
facinus, qui terra pugnabant. Eos autem. bostium, 
qui mari adoriebantur, una cum lintribus, e regione 
divini Blachernarum templi Deipara Virgo, ac Do- 
mina, submersit, immanem subito ac violentam in 
eos, vehementioris flatus excitans tenipestatem. 
Cuin enim propiores divinze luic zdi accessis. 
sent, multo tumore elatum mare, flatuque ἃ Deo 
immisso divisum in divisiones, omnes funditus cum 
actuariis ipsorum lembis submersit absorpsitque. 
Krat bie videre maximum quoddam ac. ineffabile 
prodigium, ut et fluctus montium iustar attolleret, 
alque in modum ferz bestie intümesceret, fureret- 
que, atque in hustes Dei Genitricis przceps irrueret, 
ac crudeliter devoraret ; ut olim devoravit ab- 
sorpsitque AEgyptios persequentes antiquum Israel *, 
cum ille nova quadam ratione, pedibus iiet per 
ipsum ageret. Sic Virgo Deipara, suz propugna- 
trix civitas atque tutrix , mirabile tropeum, in- 
vento hoc ac stratagemate, incrucntum erexit; eos 
quidem, qui adversus sua u ipsius lizreditatem ime 
p'acabile bellum gererent, ac arma in ipsam tulis- 
sent,omniuno suhmergens, ac marinis fluctibus agen- 
dos tradens; ipsam auteni suam sortem , quse in ip- 


καὶ ἡ Δέσποινα Παρθένος, ἀπράχτους xai χενὰς τὰς 
ἐλκίδας ἀπέδειξαν. Τοσοῦτον γὰρ πλῆθος χαθ᾽ ἔχα- 
στον μέρος τοῦ τείχους τὸ "Popatxbv στράτευμα, 
τῶν πολεμίων ἀνεΐλεν, ὡς μηχέτι τοὺς ζῶντας δύ» 
νασθαι χαταχαίειν τοὺς θνήσχοντας. Καὶ τοῦτο μὲν 
γέγονε διὰ τῶν ἀπὸ γῆς πολεμούντων. Τῶν δὲ ἀπὸ 
τῆς θαλάσσης προσιόντων πολεμίων, αὕὔτανδρα τὰ 
μουόξυλα, πρὸ τοῦ ἐν Βλαχέρναις θείου ναοῦ, ἡ θεο- 
τόχος xal Δέσποινα ἐδύθισεν, ἀθρόως ἑξαΐσιον xal 
βίαιον καταιγίδα κατ᾽ αὐτῶν ἐγείρασα πνεύματος. 
Ὥς γὰρ πλησίον ἐγένοντο τοῦ θείου ταύτης ofxov, 
σφόδρα ὑψωθεῖσα 4 θάλασσα, xat διχιρεθεῖσα θείῳ 
πνεύματι εἷς διαιρέτεις, πάντας ἄρδην κατεπόντισε 
καὶ χατέδυσεν αὑτοῖς μονοξύλοι:. Καὶ ἦν ἰδεῖν τηνι 
καῦτα μέγιστον καὶ ἄφραστον τεράστιον" Usa xal 
ὄρεαι χύματα ποιοῦσαν, καὶ τρόπον ἀγρίου θηρὸς 
ἐξογχουμένην καὶ μαινομένην, καὶ τοῖς ἐχθροῖς τῆς 
G:opftopo; ἀποτόμως ἐπιπηδῶσαν, xal ἀνηλεῶς 
κατεσθίουσαν" ὥσπερ ποτὲ χαὶ τοὺς Αἰγυπτίους πε- 
ποίηχε, χαταδιώχοντας τὸν πάλαι Ἰσραὴλ, τρόπῳ 
καινῷ πεζεύοντα δι᾽ αὐτῆς. Οὕτω dj προπολεμοῦσα 
«ὃς ἰδίας πόλεως fj Θεοτόχος xal προασπίζουσα, τὸ 
παράδοξον ἀναιμαχτὶ τρόπαιον ἔστησε τρόπῳ τοιούτῳ 
καὶ στρατηγήματι, τοὺς μὲν χατὰ τῆς οἰχείας χλη- 
ρονομίας πόλεμον ἀχήρυχτον καταγαγόντας, xal 
ὅπλα ἐπ᾿ Coche ἄραντας, ἄρδην ποντώσασα,, καὶ 
ἔργον θαλαττίων ῥευμάτων ἀποφήνασα “ τὸν δὲ τὰς 
τῆς σωτηρίας ἐλπίδας ἐν ταύτῃ xa μόνῃ [ἴσ΄. ἔσχη- 


$a, eaque sola spem posuisset, fluctuantem , ab ( χότα, ἢ Jelsx.] σαλεύοντα xXnpov, ἐκ τῶν προσπε- 


immanibus malis, qua invasisseut, penitus scrvaus 
incolumem. 

Tunc sane, tunc tempoiis, ipse etiam horum 
pradectus, exercitus sui cladem tantam oculis in- 
specians, sublimi quodam loco cum equestribus 
copiis constitutus, pectus vultumque manu percu- 
tiebat. Ille autem qui intra muros adversus hostes 
certamen habuerant, ut cladem. didicerunt, quam 
Barbari in mari accepissent, divina protinus virtute 
roborati, Virginisque freti. potentia, aperuerunt ci» 
vitatis portas, sublatoque clamore ac ululatu , im- 
pressionem in hostes fecerunt. Tanta porro vis 
gaudii tantaque virtus nostros habuit, Barbaros 
8utem tantus pavor, ut etiam pueri ac mulieres in 
eos irruentes, in ipsa hostium castra penetraverint. 
Tunc utique videre erat, ut, unus. persequeretur 
mille ; doque fugarent decem millia*. Talis est in- 
temeraia illa, ac Virgo: talis Deipara Dominaque ; 
potentia, impoteutes; virtuteque, virtute destitutus 
donavit. Ceterum uli sole occidente nox advenis- 
$ct, machimas expugnanda: urbi comparatss, quas 
llarbari in curribus advezeraut , omnes igni tradi- 
derunt : δὲ plane gratias Deiparz, quae effecerit, ut 
lidem ipsi eworum laborum ac machinarum incen- 
&orss essent, qui fuissent auctores. Patriarcha au 
tem ac reliquus populus, manibus in caelum expan- 
sis, gratiarum actionis cantica, iu l»eryinos effusi, 


* Exod. viv, 8 seqq. * Deut. xxxi 90, 


σόντων δεινῶν ἀπαθῆ πάντη διαφυλάξασα. 


Τότε δὴ, τότε xal αὐτὸς ὁ τούτων ἔξαρχος αὖτ. 
ὄπτης γενόμενος τῆς τοιαύτης ἀπωλείας τοῦ ἰδίου στ- 
ρατεύματος, αὐτοῦ που σὺν ὁπλίταις ἑππεῦσιν ἐφ᾽ 
ὑψηλοῦ τόπου ἰστάμενος, χερσὶ τὸ στῆθος xai τὸ 
ποόσωπον ἔτυπτεν * οἱ δὲ ἐντὸς τοῦ τείχους πρὸς 
τοὺς ἐχθροὺς ἀνταγωνισάμενοι, ἐπεὶ ἔμαθον τὸν iv 
τῇ θαλάσσῃ γενόμενον Βαρδάροις ὄλεθρον, εὐθέως 
θείᾳ δυνάμει ἑωσθέντες, xat τῇ τῆς Παρθένου ἰσχύϊ 
φραξάμενοι, τὰς πύλας τῶν τειχῶν ἀνεπέτασαν, καὶ 
σὺν βοῇ καὶ ἀλαλαγμῷ χατὰ τῶν ἐχθρῶν ἐπεξέδρα- 
μον. Τοταύτη δὲ περιέσχε χαρὰ καὶ δύναμις τὸ 
ἡμέτερον, τοὺς δὶ Βαρδάρους δειλία, ὡς xai παῖδα; 
xai γύναια χατ᾽ ἐχείνων ὁρμήσαντας, εἰς αὐτὸ πα- 
ραγενέσθαι τῶν ἐχθρῶν τὸ στρατόπεδον. Τότε iv 
ὁρᾷν, ἕνα you; διώχοντα " xat δύο, μυριάδας 
μεταχινοῦντα. Τοιαύτη ἡ πάναγνος xal παρθένος " 
«τοιαύτη dj θεοτόχος xal Δέσποινα " ἰσχὺν τοῖς ἀν- 
ἰσχύροις, καὶ δύναμεν τοῖς ἀδυνάτοις, δεδώρηται. Ὡς 
δὴ ὁ ἥλιος Ebo, καὶ νὺξ χατέλαδε, τὰς πλλιορχῆτι- 
χὰς μηχανὰς, ἄσπερ ἐφ᾽ δμαξῶν ἐχόμισαν οἱ Βάρδ"- 
ροι, πάσας τῷ κυρὶ παραδεδώκασι" καὶ χάρις τῇ 
Θεοτόχῳ, πτρασχευασαμένῃ γενέσθαι. τῶν (bore πό» 
νων xai μηχανῶν αὐτουργοὺς αὐτοὺς καὶ ἐμπρη- 
στάς. Ὁ δὲ ἱεράρχης, καὶ ὁ λοιπὸς λαὸς, τὰς χεῖρας 
διωπετάταντε: εἰ; τὸν οὐρανὸν, cov δάχρυσι, gest» 


ERI 
93. Sancti magni martyris Georgii. 
90. Sancti apostoli Jacobi. 


MENSIS MAIUS. 
2. Saneti patris nostri Athanasii magni. 


8. Sancti apostoli et evangeliste Joannis theo- 
logi. 

91 Sanctorum imperatorum et pariter apostolo. 
rum Constantini et Helenes. 

94. Beati Simeonis in monte mirabili. 

95. Inventio venerandi capitis Preecursoris. 


MENSIS JUNIUS. 


8. Saneti magni martyris Theodori exercitus 
prsefecti. 

19. Sanctorum apostolorum Bartholomei et Bar- 
nabz. 

94. Nativitas Praeursoris. 

27. Beati patris nostri Samson hospitalarii. 


98. Translatio reliquiarum sanctorum Cyri et 
Joannis. 

99. Sanctorum et principum apostolorum Petri 
et Pauli. 

50. Congregatio sanctorum duodecim apostolo- 
yem. 


MENSIS JULIUS. 


4. Sanctorum anargyrorum Cosm:» et Damiani. 

$. Depositio veneranda: vestis sanctissime Dei- 
parz. 

8. Sencti magni martyris Procopii. 

44. Sancte magne martyris Euphemis. 

25. Senctoram magnorum martyrum Οἰτγοὶ et 
Jnlittee. | 

16. Sanctorum patrum qui in sex svnodis adfuc- 
runt. 

47. Sancte. magna martyris Marina. 

90. Sancti et gloriosi prophetae Elis. 

99. Sancte Maris» Magdalens. 

95. Saucte Annze matris Deipara. 

96. Sancti magni martyris Panteleemonis. 

80. Sancti et justi Eudocimi. 


MENSIS AUGUSTUS. 
4. Sanctorum Machabaeorum. 
$9. Translatio reliquiarum sancti protomartyris 


Stephani. 
6. Transfiguratio Domini nostri Jesu Cbristi. 


. 45. Dormitio sanctissimz Deipara. 
16. "Translatio sancti Mandelii. 
24. Sanctorum apostolorum Bartholomei et Titi. 


49. Decollatio venerandi capitis Pracursoris. 


91. Depositiu venerandie zone rancüssime Dei- 
pas. 


OPUSCULA LITURGICA INCERTA JKTATIS..- 


1332 


xy'. Τοῦ ἁγίου μεγάλου μάρτνρος Γεωργίου. 
Y. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου Ἰακώόδου. 


ΜΗ͂Ν ΜΑΙ͂ΟΣ. 


B. Τοῦ ἐν ἁγίοις κατρὸς ἡμῶν ᾿Αθανασίου τοὺ 
μεγάλου. 

η΄. Τοῦ ἁγίου ἀποστόλου xal εὐαγγελιστοῦ Ἰωάν- 
γου τοῦ Θεολόγου. 

xa'. Τῶν ἁγίων βασιλέων χαὶ ἰσαποστόλων Κων- 
etavzivou xai 'Ελένης. 

xb. Too ὁσίου Συμεὼν τοῦ ἐν τῷ θαυμαστῷ bos. 

κε΄. Ἦ εὕρεσις τῆς τιμίας κεφαλῆς τοῦ Προδρό - 
μου. 

MHN IOYNIOZ. 


η΄. Τοῦ ἁγίου μεγάλου μάρτυρος Θευδώρου τοῦ 
στρατηλάτου. 

ιθ΄. Τῶν ἁγίων ἀποστόλων Βαρθολομαΐου, καὶ Bzp- 
váta. 

«δ΄. Τὸ γενέθλιον τοῦ Προδρόμου. 

κζ΄. Τοῦ ὁσίου πατρὸς ἡμῶν Σαμψὼν τοῦ ξενοδό- 
yov. 

xn. 'H ἀναχομιδὴ τῶν λειψάνων τῶν ἁγίων Κύ- 
po» καὶ Ἰωάννου. 

κθ΄. Τῶν ἁγίων καὶ χορυφαίων ἀποστόλων Πέτρου 
καὶ Παύλου. 

λ΄, Ἡ σύναξις τῶν ἁγίων ιβ΄ ἀποστόλων. 


MHN ΙΟΥ̓́ΛΙΟΣ. 


α΄. Τῶν ἁγίων ἀναργύρων Κοσμᾶ xat Δαμιανοῦ. 

β΄, Ἡ κατάθεσις τῆς τιμίας ἐσθῆτος τῆς Ómsp- 
αγίας Θεοτόχου. 

vj. Τοῦ ἁγίου μεγάλου μάρτυρος Ἰροκοπίου. 

ια΄. Τῆς ἁγίας μεγάλης μάρτυρος Εὐφημίας. 

ι«΄ Τῶν ἁγίων μεγάλων μαρτύρων Κηρύχου καὶ 
Ἰουλίττης. 

ις΄. Τῶν ἁγίων πατέρων τῶν ἐν ταῖς c^ συνόδοις. 


ιζ΄, Τῆς ἁγίας μεγαλομάρτυρος Μαρίνης 

X. Τοῦ ἁγίου καὶ ἐνδόξου προφήτου Ἡλίου. 

xf'. Τῆς ἁγίας Μαρίας τῆς Μαγδαληνῆς. 

xt'. Τῆς ἁγίας “Ἄννης τῆς μητρὸς τῆς Θεοτόχου. 
xc'. Τοῦ ἁγίου μεγαλομάρτυρος Παντελεήμονος, 
λ΄, Τοῦ ἁγίου xal διχαίου Εὐδοκίμου. — 


MHN AYTOYZTOZ. 


α΄. Τῶν ἁγίων Μαχχαδαίων. 

β΄. Ἢ ἀναχομιδὴ τοῦ λειψάνου τοῦ ἀγίου πρωτο- 
μάρτυρος Στεφάνου. 

ς΄. Ἢ μεταμόρφωσις τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ 
Χριστοῦ. 

ιε΄. 'H χοίμησις τῆς ὑπεραγίας Θεοτόχον. 

ἐφ΄. Ἡ &vaxoutbh τοῦ ἁγίου Μανδηλίου. 

xb. Τῶν ἁγίων ἀπαστόλων Βαρθολομαίον χαὶ 
Τίτου. 

x0. Ἡ ἀποτομὴ τῆς τιμίας χεφαλῆς τοῦ Προ- 
δρόμου. 

λα΄. Ἡ κατάθεσις τῆς τιμίας ζώνης τῆς ὑπερ- 
αγίας θεοτόχου. | 





1323 


OPUSCULA MORALIA INCERT/£ ETATIS. 


1336 


talis... exstinxit, et oportet omnino ut sit ille hoc 4 σιν ἀνθρώπων ὀνόματα, καὶ διὰ φαντασίας δαιμο- 


potentior et felicior. Anathematizo docentes homi- 
num odium sub apparentia puritatis, et detestan- 
tes omnem hominem, quicunque non est ejusdem 
fidei ac ipsi, et ob hoc pon permittentes se ad. ta- 
lem bominem accedere, nec alium quemvis acce- 
dere, neque dare illi aliquid aut manibus accipere: 
si autem aliquid hujusmodi forte evenerit, statim 
ad priflcationes, et ablutiones recurrentes, quasi 
pollutos et. immundos factos. Ánatlicmatizo. cum 
his omnem etiam eonsuetudinem, morem, et om- 
nem actíonem Athinganorum, palam aut clam ab 
illis patratam. f1zc igitur omnia anathema'izo, et 
aversus, et profugus ab illis. Christo me addico, 
et. Credo in unum Deum Patrem, omnipotentem, 
factorem cali et terra... 


wuoboug χινεῖν αὐτοὺς xav ἀλλήλων στρατευομέ- 
νους, καὶ οὕτω φημίζοντας, ὡς ὁ τοῦ δεῖνος ἀστὴρ 
πὃν τοῦ δεῖνος ἔσδεσε, καὶ δεῖ πάντως εἶναι κρα- 
καιότερον τόνδε Exslvou, xal εὐτυχέστερον. ᾿Άναθε- 
ματίξω τοὺς ἐν προσποιήσει χαθαρότητος μίσαν- 
θρωπίαν διδάσχοντας, χαὶ βδελυσσομένους πάντα 
ἄνθρωπον, ὅστις αὐτοῖς οὐχ ἔττιν ὁμόπιστος, καὶ 
διὰ τοῦτο μῆτε προσεγγίζειν τινὶ τυούτῳ, μήτε 
προσεγγίξεσθαι παρά τινος ἀνεχομένους, μῆτε διδό- 
vat τι, μἧτε λαμδάνειν διὰ χειρῶν" εἰ δὲ γένηταί τι 
χατὰ τύχην τοιοῦτον, εὐθὺς ἐπὶ χαθαρισμοὺς χαὶ 
λουτρὰ χωροῦντας, ὡς μεμολυσμένου;, καὶ ἀχαθάρ- 
τοὺς γεγονότας. ᾿Αναθεματίζωω πρὸς τούτοις καὶ 
πᾶν ἕτερον ἔθος, καὶ ἐπιτήδευμα, xal πᾶσαν πρᾶ- 


B ξιν τῶν ᾿Αθιγγάνων, φανερῶς, ἣ λαθραίως παρ' 


αὐτῶν τελουμένην. Ταῦτα τοίνυν ἅπαντα ἀναθεμακίζω, xal ἀποστρεφόμενος, xal ἀποτασσόμενος 
αὐτοῖς, συντάτσομαι τῷ Χριστῷ, xal πιστεύω εἰς ἕνα Θεὸν Πατέρα, vavtoxpázopa, ποιητὴν οὐρανοῦ, 


καὶ γῆς. 





--ὀ ὀ emm “προ “ὦ 


OPUSCULA MORALIA. 


AIHTHZIZ QOEAIMOZ 


'R« παλαιᾶς ἱστορίας cvAAeyeica , xa) ἀνάμνησιν δηλοῦσα τοῦ παραδόξως Πρ ομένου θαύματος. 


ἡνίκα Πέρσαι καὶ Ββάρθαροι τὴν βασιλίδα ταύτην πολέμῳ περιεχύχιλωσαν" 
δὲ πόλις ἀσινὴς συντηρηθεῖσα πρεσύὔείαις τῆς Θεοτόχου, ἐτησίως ὄκτοτα 


δίχης πειραθέντες" 


zal ἀπώλοντο θαίας 


ἄδει εὐχωριστήριον. ᾿Ακάθιστον τὴν ἡμέραν χατονομάζουσα. 


UTILIS NARRATIO 


K veteri collecta historia, novum miraculum in memoriam revocans ac declarans, editum, 


Perse ac Barbari. urbem hanc regiam obsedissent : qui et. perierunt, divino 


ulciscente Numine, urbe interim, quam Dei Genitriz. suis intercessionibus servarit in- 
columem, votis annuis gratiarum actionis cantica exinde exaolvente, indicta rei hujus 


die anniversaria, τῆς ᾿Αχαθίατου (1) Romine. 


(Cowseris. Auctar. IT, 805.) 


A:miuistrante Hevactio rem. Bomanam, Cosroes C 


Persarum rex, Barbarorum exercitum suum cum 
gravi misit virlute, ut orientiles omnes Romani 
imperii provincias excurreret, baud aliter ac tulgur 
quoddam. omnia  iucendentem, absumentem 86 
destruentem. llic, secure adthoJuu atque libere 
Orientem depopulatus, ac obviis quibusque Roma- 
nis, nemine prohibente, ejusve late procedentem 
impetum retardante, internecioni datis : Quippe 
cum Aomanz vires valde dejecte essent, ejus qui 


(4) Grati animi multam signitlicationem babet 
lilius sacrae diei observantia, cujus totam noctem in 
sacris vigiliis orantes 3gunt, ingentia illa beucfleia 
yecolendo, qua bic perstringuntur, Videri potest 


Ἕν τοῖς χρόνοις Ἡραχλείου τοῦ τῶν Ῥωμαίων 
βασιλέως, Κοσρόης ὁ τῶν Περτῶν ἀρχὴν ἕζων, ἀπ- 
ἐστειλε βάρδαρον αὐτοῦ στρατηγὸν μετὰ δυνάμεως 
βαρείας, πᾶσαν τὴν ὑπὴὸ Ῥωμαίους lxv χαταδρα- 

zv, δίχην σχηπτοῦ τινος ἐμπιπρῶντα xal xata- 
κιίοντα xa ἀφανίζοντα. Οὗτο; κατὰ πολλὴν ἄδειαν 
τὴν ἑῴχν λεηλατῶν, χαὶ ὀλοθρεύων τοὺς παρατυγ- 
χάνοντας αὐτῷ Ῥωμαίους, οὐδενὸς κωλύοντος, ἣ τὴν 
ἐπὶ πολὺ φορὰν αὐτοῦ ἀναχόπτοντας (ὅτε τῶν "Pte- 
μαϊκῶν δυνάμεων μάλιστα τεταπεινωμένων, τῇ βα- 


S. Nicephorus, qui videtur accuratius prosecutus 
res illius temporis. Qux damus paucis differunt ab 
iis quat habent Synaxoria, excepto. tantum. Ethico, 


1253 . 


IAMBI ASCETICI. 


1354 


οὐχ ἀντάξιον μὲν οὖσαν ταῖς σαῖς εὐεργεσίαις" τί A hoc, ceu debitum tibi offerimus; non velut tnis 


γὰρ ἂν xai εἴη τούτων ἀντάξιον; πλὴν, φίλα cot 
tà τῶν σῶν παίδων ψελλίσματα " ἐπὶ δὲ τοῖς ἐνεστῶ- 
σι χαὶ λυποῦσιν ἡμᾶς, παραχαλοῦμεν τὴν σὴν 
ὀξυτάτην βοήθειαν " δεόμεθα τῆς ofc ἀντιλήψεως 
λῦσαι τὰ ἐν τῷ μέσῳ προσχόμματα᾽ διασχεδάσαι τὴν 
ἐπέχουσαν ἡμᾶς νεφέλην τε χαὶ σχοτόμαιναν, ὑφ᾽ ἧς 
ὥσπερὲν νυχτομαχίᾳ βάλλομέν τε καὶ βαλλόμεθα" fJ 
μᾶλλον εἰπεῖν, ὥσπερ οἱ μαινόμενοι, τῶν ἰδίων σαρχῶν 
ἀπτόμεθα, καὶ ἀγνοοῦμεν τοὺς συγγενεῖς, καὶ τὸ ὁμό- 
φυλον οὐχ ἐπιγινώσκομεν. Καὶ ταῦτα τολμῶμεν" τί- 
νες; οἱ τοῦ αὐτοῦ ΠὨἋατρὸς, τοῦ ἑνὸς Χριστοῦ, τῆς 
αὐτῆς πίστεως, τοῦ αὐτοῦ βαπτίσματος, τῆς μιᾶς 
Ἐχχλησίας, τῶν αὐτῶν μυστηρίων ἠξιωμένοι, ἵνα 
μὴ λόγον ἀποτείνωμεν μαχρόν. Διὰ τοῦτο ἱχετεύο- 
μὲν τὴν σὴν εὐσπλαγχνίαν, οἶχτον λαδεῖν τοῦ σοῦ 
λαοῦ xaX τῆς χληρονομίας cou, xal στῆναι πρέσδιν 
πρὸς τὸν ix σοῦ τεχθέντα Θεὸν ἡμῶν, καὶ βοηθῆσαι 
μὲν ἡμῖν τὰ ἔσχατα κινδυνεύουσιν, ἐξελέσθαι δὲ 
ἡμᾶ; συμφορῶν ἀνηχέστων. Ὁρᾷς ὅσοις, ὦ Δέσ- 
ποινα, χαχοῖς περιαντλούμεθα. ᾿Αγάστηθι οὗν καὶ μὴ 
ἀπώσῃ slc τέλος. Ἵνα τί τὸ πρόσωπόν σου ἀπό- 
στρέρεις, καὶ ἐπιλανθάνεις τῆς πτωχείας ἡμῶν; 
Διάλυσον τοὺς ἐπιχειμένους φόδους xax τρόμους " 
ἄνελε τὰς φιλονείχους ἐνστάσεις " παῦσον τὰ; μά- 
χας καὶ τοὺς πολέμους " χόπασον τὴν καθ᾽ ἡμῶν 
κινηθεῖσαν ὀργὴν τοῦ Θεοῦ xal θραῦσιν * χαταπράῦ- 
νὸν τὰς ἐν τῷ μέσῳ στάσεις καὶ ταραχὰς, καὶ γά- 
λήνην καὶ εἰρήνην βράδευσον τοῖς οἰχέταις σου * 
ἵνα ταῖς πολλαῖ; εὐεργεσίαις ᾿προστεθείσγς καὶ 
ταύτης, ἀναχηρύττωμεν διαπαντὸς τὰ σὰ τεράστια. 


᾿Αλλ᾽ ἐνταῦθα γενόμενοι, xal τὰ ἱστία τοῦ λόγον 
χαλάσαντες, εἰς τὸν ἀσφαλῇ τῆς σιωπῆς ὡρμή- 
σωμεν λιμένα’ ἐκεῖνο πάλιν τοὺς συνειλεγμέ- 
νους ἀναμνήσαντες, μὴ ἀγνώμονας φανῆναι περὶ 
τὴν εὐεργέτιν καὶ Δέσποιναν" μηδὲ διὰ τῶν ἔργων 
εὐεργετουμένους, ὀχνεῖν τὴν διὰ τῶν λόγων εὐχαρι- 
στίαν προσφέρειν " χαὶ γὰρ πάλιν, εἷς ἡμᾶς τὸ κέρ- 
δο; ἐπάνεισιν. Ἐὰν γὰρ ἐπὶ τοῖς φθάσασιν εὐχάρι- 
στοι γενώμεθα, μεγάλην ἑαυτοῖς πρὸς τὰ μέλλοντα 
εὑτρεκίσομεν παῤῥησίαν, χαὶ τῶν ἀποῤῥήτων ἀγα- 
θῶν ἐπιτύχομεν " χάριτι xol φιλανθρωπίᾳ τοῦ Κυ- 
ρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ᾧ ἡ δόξα xol τὸ χοάτος 
εἰς τοὺς αἰῶνας. ᾿Αμήν. 





congrue beneficiis respondeat : quid enim etiam iis 
congruum haberi possit? enimvero amica habes 
filiorum balhutimenta ; Pro iis autem malis quz 
ingruunt, ac nobia molesta sunt, obsecramus ut 
festine auxilium impendss. Rogamus pro tuo pa» 
trocinio ac tutela, ut tollas offendicula in medio 
ersistentia ; dispellas vero occupantem nebulam 
ac atram caliginem, qua c:cati, ceu noeturua 
pugna, cavlimus pariter, cedimurque; ve) ut melius 
dicam, uti furiosi, nostras ipsorum, carnes discer- 
pimus; non agaoscimus cognatos, ac contribu- 
les nescimus. Atque hec audemus : Quinam vero? 
Qui nimirum dignatione divina, eumdem Patrem; 
Christum unum, eamdem fidem, idem baptismo, 


B unam Ecclesiam, sacramenta communis (unt ne iu 


longum sermo abeat) habemus. Quamobrem sup- 
plices obsecramus tuam clementiam, ut tui populi, 
ac tus lareditatis miserearis, adsisque interce- 
dens apud natum ex te Deum nostrum, ac. nobis 
in exiremo constitutis periculo auxilieris, atque a 
deploratis eripias ealamitatibus. Vides, o Domina, 
quot undique malis absumamur : Ezsurge igitur, 
εἰ nejrepellas in finem. Cur faciem (Mam. aceriis, εἰ 
oblivisceris inopie nostre !*? Dissolve ineumbentes no- 
bis timores ac tremores; tolle contentiosasopponen- 
tium pugnas ; seda pugnos ac bella ; siste motam in nos 
Dei iram ac contritionem ; compone medias nostrum 
seditiones ac turbationes, tuisque famulis tranquil- 
litatem ac pacem concede; ut. pluribus illis benefi- 
ciis, quibus nos cumulasti, accedente beneficio boc, 
lua prodigia sempiterno przconio celebremus. 

liue autem deducto sermone, ac ejus contrahen- 
tes vela, ad tutum silentii portum applicemus; boc 
iterum admonentes collectum cctum, ut ne in- 
grati erga beneficam ac Domiuam videamur; neque, 
qui ipsis rebus beneficio simus affecti, vel saltem 
verbis gratiarum actionem offerre negligamus : in 
quos nimirum iterum revertatur commodum. Si- 
quidem enim pro prioribus bonis grati fuerimus, 
magnam nobis ad futura fiduciam comparabimus, 
ac assequemur inenarrabilia ac arcana. bona; gra- 
tia 86 misericordia Domini nostri Jesu Christi cul 
gloria ac potestas in saecuja. Amen. 





INCERTI AUCTORIS 
VERSUS IAMDBICI DE REDUS ASCETICIS. 


(E ms. sxc. xv Bibl. Laurent. Banoni, I, 105.) 


Ἔπη χρυσᾶ. 
Ἐώ σε φιλῶν, χαὶ πρὸ τῶνδε τῶν λόγων, 
Μᾶλλον δὲ πενθὼν ὑπὸ φιλοσοφίας, 


1! Pa], χει, 23. 
PATROL. GR. CVI. 


Carmina aurea. 
Te diligens plusquam valeat os dicere, 
Ac dolens etiam ob ingentem vim amori, 


Aa 


— pu 


' OPUSCULA MORALIA INCERT.£ ETATIS. 


I344 


eique applicaret, undequaque Doeus.ac Deipara A xax' αὐτῆς ἔχειν ἐπίδασιν" πάντοθεν αὐτου, ὁ Θεὸς 


Virge, infeetas ejus ac vacuas exspectationes fecere. 
Tautam enim multitudinem hostium ab utraque 
mari parte interfecit Romanus miles, ut qui erant 
superstites, minime jain, defunctorum cadaveribus 
roucremandis , sufficerent. Et hoc quidem corum 
facinus, qui terra pugnabant. Eos autein. bostium, 
qui mari adoriebantur, una cum lintribus, e regione 
divini Blachernarum templi Deipara Virgo, ac Do- 
minua, submersit, immanein subito ac violentam in 
eos, veliementioris flatus excitans tenipestatem. 
Cum enim propiores divinz huic sxdi acccessis- 
sent, multo tumore elatum mare, flatuque a Dco 
immisso divisum in divisiones, omnes funditus cum 
actuariis ipsorum lembis submersit absorpsitque. 
Erat bie videre maximum quoddam ac ineffabile 
prodigium, ut et fluctus montium iustar attolleret, 
atque in modum ferz bestie intumesceret, fureret- 
que, atque in hostes Dei Genitricis przceps irrueret, 
ac crudeliter devoraret; ut olim devoravit ab- 
sorpsitque /Egyptios persequentes antiquum larael *, 
cum ille nova. quadam ratione, pedibus iter per 
ipsum ageret, Sie Virgo Deipara, suz propugna- 
trix εἰν αι atque tutrix , mivabile tropzum, | in- 
venio hoc ac stratagemate, Incrocntum erexit; eos 
quidem, qui adversus sua u ipsius lizreditatem ἧς 
p'acabile bellum gererent, ac arma in ipsam tulis- 
sent, omnino subruergens, ac marinis fluctibus agen- 
dos tradens; ipsam autem suam sortem, qua iu ip- 


xai ἡ Δέσποινα Παρθένος, ἀπράχτους xai χενὰς τὰς 
ἐλπίδας ἀπέδειξαν. Τοσοῦτον γὰρ πλῆθος xa0' Exa- 
στον μέρος τοῦ τείχους τὸ Ῥωναῖϊχὸν στράτευμα, 
τῶν πολεμίων ἀνεΐλεν, ὡς μηχέτι τοὺς ζῶντας δύ» 
νασθαι χαταχαΐειν τοὺς θνήσχοντας. Καὶ τοῦτο μὲν 
γέγονε διὰ τῶν ἀπὸ γῆς πολεμούντων. Τῶν δὲ ἀπὸ 
τῆς θαλάσσης προσιόντων πολεμίων, αὔτανδρα τὰ 
μονόξυλα, πρὸ τοῦ ἐν Βλαχέρναις θείου ναοῦ, ἡ θεο- 
τόχος xal Δέσποινα ἐδύθισεν, ἀθρόως ἐξαίσιον καὶ 
βίαιον καταιγῖδα κατ᾽ αὐτῶν ἐγείρασα πνεύματος. 
Ὥς γὰρ πλησίον ἐγένοντο τοῦ θείου ταύτης οἴχου, 
σφόδρα ὑψωθεῖσα ἡ θάλασσα, καὶ διαιρεθεῖσα θείῳ 
πνεύματι εἰς διαιρέσεις, πάντας ἄρδην κατεπόντισε 
καὶ χατέδυσεν αὐτοῖς μονοξύλοις. Καὶ fv ἰδεῖν τηνι 
χαῦτα μέγιστον xal ἄφραστον τεράστιον" ἴσα καὶ 
ὄρεσι χύματα ποιοῦσαν, καὶ τρόπον ἀγρίου θηρὸς 
ἐξογχουμένην καὶ μαινομένην, καὶ τοῖς ἐχθροῖς τῆς 
Θεομήτορος ἀποτόμως ἐπιπηδῶσαν, xol ἀνηλεῶς 
χατεσθίουσαν" ὥσπερ ποτὲ xaX τοὺς Αἰγυπτίους πε- 
ποίηχε, χαταδιώχοντας τὸν πάλαι "lopahà , τρόπῳ 
χαινῷ πεζεύοντα δι᾽ αὑτῆς. Οὕτω ἡ προπολεμοῦσα 
«ἧς ἰδίας πόλεως fj Θεοτόχος xal προασπίζουσα, τὸ 
παράδοξον ἀναιμαχτὶ τρόπαιον ἔστησε τρόπῳ τοιούτῳ 
καὶ στρατηγήματι, τοὺς μὲν χατὰ τῆς οἰχείας χλη- 
ρονομίας πόλεμον ἀχήρυχτον χαταγαγόντας, xal 
ὅπλα ἐπ᾿ ζὐτίν ἄραντας, ἄρδην ποντώσασα, καὶ 
ἔργον θαλαττίων ῥευμάτων ἀποφήνασα " τὸν δὲ τὰς 
τῆς σωτηρίας ἐλπίδας ἐν ταύτῃ χαὶ μόνῃ [ἴσ΄. ἐσχη- 


$a, eaque sola spem posuisset, fluctuantem , ab (, χότα, ἣ .1εἰπ.}] σαλεύοντα κλῆρον, lix τῶν προσπε- 


immanibus malis, quz invasissept, penitus scrvaus 
incolumem. 

Tune sane, tunc tempo:is, ipse etiam horum 
prefectus, exercitus sui cladem tantam oculis in- 
spectans, sublimi quodam loco cum equestribus 
copiis constitulus, pectus vultumque manu percu- 
tiebat. lile autem qui intra muros adversus hostes 
certamen habuerant, ut cladem dilicerunt , qua: 
Barbari in mari accepissent, divina protinus virtute 
roborati, Virginisque freti. potentia, aperuerunt ci» 
vitatis portas, sublatoque clamore ac ululatu , im- 
pressionem in hostes fecerunt. Tanta porro vis 
gaudii tantaque virtus nostros habuit, Barbaros 
3utein tantus. pavor, ut etiam pueri ac mulieres in 
€os irruentes, in ipsa hostium castra penetraverint. 
Tune utique videre erat, ut, unus persequeretur 
mille ; dumque fugarent decem millia*. Talis est in- 
temeraia illa, ac Virgo: talis Deipara Dominaque ; 
potentia, impoteutes ; virtüteque, virtute destitutus 
donavit. Cseterum uli sole occidente nox advenis- 
διῖ, machinas expugnanda: urbi cowparatas, quas 
Warbari in curribus advezeraut , omnes igni. tradi- 
derunt : ac plane gratias Deiparz, quae effecerit, ut 
lidem ipsi euorum laborum ac machinarum incen- 
Eor?s essent, qui fuissent auctores. Patriarcha au. 
tom ac reliquus populus, manibus ín celum expan- 
sis, gratisrum actionis cantica, in laeryimos effusi, 


* Exod. viv, 1 seqq. * Deut. xxxuj, 50, 


σόντων δεινῶν ἀπαθῆ πάντη διαφυλάξασα. 


Τότε δὴ, τότε χαὶ αὐτὸς ὁ τούτων ἔξαρχος αὖτ- 
ὀπτη;: γενόμενος τῆς τοιαύτης ἀπωλείας τοῦ ἰδίου στ- 
ρατεύματος, αὐτοῦ που σὺν ὁπλίταις ἱππεῦσιν ἐφ᾽ 
ὑψηλοῦ τόπον ἱστάμενος, χερσὶ τὸ στῆθος χαὶ τὸ 
ποόσωπον ἔτυπτεν" οἱ δὲ ἐντὸς τοῦ τείχους πρὸς 
τοὺς ἐχθροὺς ἀνταγωνισάμενοι, ἐπεὶ ἔμαθον τὸν ἐν 
τῇ θαλάσσῃ γενόμενον Βαρθάροις ὄλεθρον, εὐθέως 
θείᾳ δυνάμει ῥωσθέντες, xat τῇ τῆς Παρθένου ἰσχύξ 
φραξάμενοι, τὰς πύλας τῶν τειχῶν ἀνεπέτασαν, καὶ 
σὺν βοῇ καὶ ἀλαλαγμῷ κατὰ τῶν ἐχθρῶν ἐπεξέδρα- 
μον. Τοταύτη δὲ περιέσχε χαρὰ xol δύναμις τὸ 
ἡμέτερον, τοὺς δὲ Βαρδάρους δειλία, ὡς xai παῖδας 
xat γύναια xav' ἐχείνων ὁρμήσαντας, εἰς αὐτὸ πα- 
ραγενέσθαι τῶν ἐχθρῶν τὸ στρατόπεδον. Τότε ἦν 
ὁρᾷν, ἕνα χιλίους διώχοντα " xaY δύο, μυριάδας 
μεταχινοῦντα. Τοιαύτη ἢ πάναγνος χαὶ παρθένος " 
τοιαύτη ἧ Θεοτόχος xal Δέσποινα " ἰσχὺν τοῖς ἀν- 
ισχύροις, xat δύναμιν τοῖς ἀδυνάτοις, δεδώρηται. Ὡς 
δὴ ὁ ἥλιος ἔδυ, καὶ νὺξ χατέλαδε, τὰς πολιορχητι- 
κὰς μηχανὰς, ἅσπερ ἐφ᾽ ἀμαξῶν ἐχόμισαν οἱ Βάρδ- 
ροι, πάσας τῷ πυρὶ παραδεδώχασι" xai χάρις τῇ 
Θεοτόχῳ, παρασχενασαμένῃ γενέσθαι τῶν ἰδίων πόν» 
νων xai μηχανῶν αὐτουργοὺς αὐτοὺς xai ἐμπρη- 
στάς. Ὁ δὲ ἱεράρχης, xal ὁ λοιπὸς λαὸς, τὰς χεῖρας 
διαπετάταντε; εἰ; τὸν οὐρανὸν, σὺν δάχρυσι, χάριν 


1345 


DE FESTO ΤΗΣ AKA8IZTOY. 


1346 


ατήρια ἧδον,. χαὶ ἔλεγον" 'H δεξιά cov, Κύριε, δε- A in bzec verba panxere : Deztera tua, Domine, ma- 


βϑόξασεαι àv ἰσχύϊ'᾽ ἡ δεξιά σον χεὶρ, Κύριε, 
ἔϑρανσεν ἐχθροὺς, καὶ τῷ πλήθει τῆς δῦξης σου 
συνέτριψας τοὺς ὑπεναντίους. — 

Καὶ οὕτω μὲν ὁ πφράφρων Χαγάνος πλήθει δυσ- 
ἀαριθμήτῳ ἐπιστρατεύσας, μετ᾽ αἱσύνης ὑπέστρε- 
γεν ὁμοίως χαὶ τὸ Περτιχὸν στράτευμα ὁ ἐπαγαγὼν, 
χεῖρα ἐπὶ στόματι θεὶς, χαὶ τὸ πρόσωπον χαλυψά- 
μενος, ἀπὸ τῶν τοσούτων χιλιάδων, εὐαριθμήτους 
συνεπαγόμενος, μετ᾽ αἰσχύνης τὴν ἰδίαν χώραν συν- 
ἐλαύεν. Οὕτως ἡ τῆς θείας οἰχονομίας καὶ ἀγαθό- 
ξητὸος ὑπουργὸς, ἡ παναγία χαὶ ὑπεράμωμος θεοτό- 
κος, ἡ τῶν Χριστιανῶν χραταιὰ ἀντίληψις, τῆς 
κερὶ ἡμᾶ; ἀντιλήψεως τὴν ἰσχὺν ἐπεδείξατο οὕτω 
μεγάλην ἡμῖν xat παράδοξον τὴν σωτηρίαν χεχά- 


οἰσται, ἧστινος εὐεργεσίας εἰς ἀνάμνησιν, τὴν map- D 


οὗταν ἑἐτησίως πανδημεὶ σύναξιν ποιοῦμεν, καὶ 
παννύχιον ἄγομεν ἑορτὴν, εὐχαριστηρίους ζδὰς αὐτῇ 
προσφέροντες * ἀλλὰ ταῦτα μὲν ἐς τοσοῦτον. 

Μετὰ παραδρομὴν δὲ χρόνων τριάχοντα χαὶ ἕξ, 
τὴν βασιλείαν ἰθύνοντος Κωνσταντίνου τοῦ Πωγω- 
νάτου, πάλιν χατέλαδε τὸ τῶν ᾿Αγαρηνῶν σμῆνος ἐν 
στόλῳ μεγάλῳ τὴν Κωνσταντίνου πόλιν, καὶ zapau- 
εἶχα, προσώρμισαν τῇ παραλίῳ τοῦ Ἑ δόμον * ὑφ᾽ 
ὧν ναυμαχίας καθεχάστην ἐγίνοντο, ἀπὸ ἑαρινοῦ 
καιροῦ μέχρι φθινοπωρινοῦ " χειμῶνος δὲ ἐπιγενο- 
μένου, περαιούμενος ὁ τῶν Σαραχηνῶν στόλος, 
ἐχείμαζεν ἐν Κνζίχῳ * χαὶ πάλιν ἀρχομένου ἔαρος 
ἐχεῖθεν ἀναγόμενος, ὁμοίως τοῦ διὰ θαλάσσης εἴχετο 
πολέμου. “Ἑπτὰ οὖν ἔτεσι τοῦ πολέμου διαρχέσαν- 
το;, ὁ τῶν Σαραχηνῶν στόλο; πάμπολλα πλοῖα ἀπο- 
θαλὼν, xai πολλοὺ; xal ἀναριθμήτονς, xal μαχί- 
μους ἄνδρας, ἔτι τε πλείστην σχευὴν ὧν ἐπεφέρετο 
χρειωδῶν, ὑπέστρεψε χαὶ αὐτὸς διαχενὴς εἰς τὰ ἴδια " 
xal ἐν τοῖς μέρεσι τοῦ Συλαίου γενόμενος, ὑπὸ σφο- 
δρῶν χαὶ ῥαγδαίων ἀνέμων ἐπιπνευσάντων αὐτοῖς, 
χατὰ διχαίαν ὀργὴν τοῦ Θεοῦ, ἄρδην ἀπώλετο, Οὕτω 
χατὰ διαφόρους χαιροὺς τῇδε τῇ θεόθεν φυλαττο- 
μένῃ πόλει προσδάλλοντες oi ἀλιτήριοι, τὰ τῆς 
μανιώδους ὁρμῆς αὐτῶν ἀποπληροῦντες, ἄπραχτοι 
χαὶ αἰσχύνης πλήρεις ὑπέστρεφον. 

᾿λλλὰ πάλιν, ἐπεὶ πάντοθεν αὐτοῖς ἡ δυναστεία 
ἤρθη πρὸς μέγεθο;, xal ἀπὸ ἀνατολῶν xal δυ- 
σμῶν ηὐξήθη, χαὶ εἰς πλῆθο; ἐπέδωχε, πρότερον 
μὲν κατέλαδον τὴν τῶν Περσῶν βασιλείαν " εἶθ᾽ 
οὕτω;, τὴν Αἴγυπτον χαὶ Λιδύην, διδόντες λόγον 
τοῖς Χριστιανοῖς, ὡς οὐ βιάσονται αὐτοὺς παραδῆναι 
τὴν ἀμώμητον xai ὀρθῴδοξον εἰς Χριστὸν τὸν Θεὸν 


* Exod. xv. 6. 


(5) Incidit tempus hoc in Pogonati aunos, qui- 
bus vivo adhuc patre imperavit, a quibus etiam 6 
synodus, ejus inpérii annos numeravit : qua de 
re satis ad Ácta ejusdem synudi. 

(6) Marcell. Comes, et Hist. Miscella. vocant, 
Septimum. Erat suburbium Constantinopolitanum, 
septem milliaribus ab urbe Constantinopoli. 

— (7) Sic etiam S. Nicephorus, πρὸς «col; πελάζουσι 
«οὔ Συλαίου γενόμενοι" ubi non beue interpres, ad 
Sylawm mare propius accedunt : aliud ex alio red- 


gnificata est in (ortudine : lextera tua, Domine, per- 
cussit inimicum , et in. multitudine glorie tue con- 
trivisti inimicos *. 

Sic autem insipiens Chaganus, qui innumerabili 
multitudine expeditionem fecisaet, confusus re- 
versus est : simili quoque ratione, qui ducebat Per-' 
sarum exercitum, manum ori imponens, ac vultum 
operiens, paucos secum e tot millibus ducens, cunt 
pudore in suam venit regionem. In hunc modum, 
diving cconomiz 86 Lonitatis ministra, illa san- 
ctissima prorsusque immaculata Dei Genitrix , po- 
tens illa Christianorum defensio, suz in nos defen- 
sionis potentiam ostendit : sic magna nos ac mirae 
bili salute impertivit ; in cujus beneficii memoriam, 
praesentem quot annis collectam totius populi cone 
ventu solemnem agimus, noctemque Lotam cele- 
brem habentes, ei.lem pro gratisrum actione offeri- 
mus canticorum laude,n, atque hzc hactenus, 


Verum, ubi jam anni sex supra triginta (5) ab - 
hinc effluxissent, Constantino Pogonato regente 
imperium, iterum ÁAgarenorum examen ingeuti Con- 
stantiuopolim classe petit, statimque appulsi sunt, 
ad por'um Hehdomi (6) ; quotidie vcro committe- 
bant navalia praelia, a vere ad autumnum , tumque 
hieme veniente transfretabant, ac Cyzici hiema- 
bant : iterumque ineunte vere. inde reducta classe, 
simili modo navibug prelia iuibant. Cum itaque 
bellum in annos septem protractum fuisset, ac 


C classis Saracenorum ua:es plurimas, mu'tosque, ἢ 


nec facilc numerabiles, atque in illis, bellatores vi- 
ros ἃς strenuos, anisisset ; ad hzc vero multa 
jactura necessarii comineatus fuisset ; ipsa quuque 
inanis ad sua reversa est : cumque ad Sylvi ve- 
nisset partes. (7), vehementi ventorum turbine ja- 
ctata, per justam Dei iram penitus deleta e:t. {12 
diversis temporibus hauc 3 Deo conservatam ui:bew 
miseri illi adorientes, furoris sui impctum exple- 
turi, re infecta, ac confusione pleni, coacti sunt rc- 
dire. 


Rursus tamen, quod eorum dominatio undequa- 
que in majora crementa promovisset, atque ab orta 
ad occasum aucia esset, ac multutudine diffusa ; 


D primum quidem ceperunt Persarum regnum ; tum- 


que /Egyptum εἰ Africam, jurata Chiistianis fide, 
ut ne eos inculpatam rectamque in Christum Deum 
nostrum fidem, prievaricari cogercut : quam tamen 


dens proprium nomen, adjectione illa littera, Zo- 
nar. Cum classis reliquie jam ad Sylewmn pervenis- 
sent, etc. Videtur promontorium aliquod in Pam 
phylia, eujus. Sylaus, ipsa eadem ac l'erge, ut in 
jure Graco-Hoinano, metropolis erat ; quanquam 
Ipsa posita erat ad mediterranea : unde et subdit 

onar, si qui evasissent ex huc naufragio, eos Ci- 
byrgotarum ducem delevisse; nimirum, in eadein 
Asia minori, ubi ponuntur dus Cibyrse, altera ma- 
jor in Phryzia ; minor altera in Cilicia. — — 


1351 


OPUSCULA MORALIA INCERT.£ ETATIS. 


1352 


draconum in αημα Ad. hzc accedat et. canticum A .lóc tov 6paxórtor ἐπὶ rov ὕδατος * προστιθέτω 


pro exitu Israelis magnifica voce : Cantemus Do- 
míno ; gloriose enim magnifffutus est '*. 

Huc loci deducto sermone, animoque in Dci ac 
Domiui, przsancteque ac solius Deiparz, maxi- 
inorum mirabilium — sublimitatem intendens, prz 
stupore elinguis flo, deficientibus verbis ut rem 
possim zequare. Qu:e enim lingua maguisona, Vir- 
giuem ac Deiparam, dignis praconiis possit cele- 
brare ? Quomodo autem mirabiliter wirabilem ejus 
laudabit gratiam fontemque  clementie magnilica- 
bit, ac gratias referet? Equidem par erat, ut eas 
Dei Genitrici gratias referremus, qu'e ipsis con- 
stant operibus. Quippe ea, ejusque Natus prz tibia- 
rum ac organorum modulatissinis canticis, ii8 


delectatur. Sunt. vero, ut ego pronuntio, charilas 8 


non ficta, qu:e supina cest legis et. prophetarum; 
sincera fraterna. dilectio; compassio non affectata 
ac ex animo; divina virginitas; legitimae nuptias; 
irreprehensibilis castitas : justitia vigor; constans 
fortitudo adversus vitia; composita prudentia; lat- 
ga eleemosyna; continentia non tumens; humilitas 
ad compuuctionem facilis : ad haec autem, vita sine 
crimine; boni mores ac inudesti; animus prudens; 
os bene loquens; lingua favens; sermo rationabilis; 
oculus non impudicus; manus uihil incontinentes; 
ira non sine judicio, vel furoris impetu secus ratio- 
nem trahens; aliaque, quibus liomo ad Dei factus 
imaginem, ac ordinatus cum Deo ceu pretioso ac 
venustissimu mundo ambitiose ornctur. 


lis oportebat Deipara: Virgini gratias referre; 
quando et morales philosophi, operibus dicunt, 
nou verbis, gratiarum actionem definiri. Quia ni- 
hilowinus imbrcilli natura, ac animo segnes, ad 
virtutis labores pigriorcs efficimur, leviusque eam 
attingimus, atque, ut dicunt, extremo digilo, eoque 
referendis gratiis earumque  exsolveudo debito 
impares sumus; vel nudis saltem verbis constantes 
gratias inferanius. Levantes ergo vocem nostram, 
ac mentes sublime crigentes, in hunc modum jubilo 
dicauus: Equidem Deipara Domina, insitam a na- 
tria clementiam habens, liaudquaquam genti nostrae 
providertia defuisti : sed velut communis Christia- 


'χωμεν. 


δὲ χαὶ τὸ ἐπὶ τῆς ἐξόδου Ἰσραὴλ ἧσμα μεγαλοφώνως" 
"Accopsv τῷ Κυρίῳ " ἐνδόξως γὰρ δεδόξασεαι. 
Ἐνταῦθα τοῦ λόγου γενόμενος, καὶ πρὸ; τὸ ὕψος 
ἀφορῶν τῶν μεγίστων θαυμασίων τοῦ Θεοῦ καὶ 
Δεσπότου, xai τῆς ὑπεραγίας καὶ μόνης Θεοτόχον, 
ἄφωνος ὑπ᾽ ἐχπλήξεως γίνομαι, οὐχ εὑρίσκων λό- 
γοὺς ἰσοῤῥόπους τοῖς πράγμασι. Ποία γὰρ μεγαλό- 
φωνος γλῶσσα, τὴν Παρθένον xai Θεοτόχον ἀξίως; 
εὐφημήσει ; πῶ; παραδόξως ὑμνήσει τὴν παράδοξον 
ταύτη: χάριν, xal τὴν πηγὴν τῆς φιλανθρωπίας 
δοξάσει, χαὶ τὴν εὐχαριστίαν προ:ξοίσει ; δει μὲ. γὰρ 
ἡμᾶς, τῇ» δι᾽ ἔργων εὐχαριστίαν προσάγειν τῇ Θεο- 
pfiop:. Ταύτῃ γὰρ ἔδετα! μᾶλλον αὐτή τε χαὶ ὁ 
ταύτης Υἱὸς, ἤπερ αὐλῶν xa ὀργάνων μουσικωτά- 
ταις ᾧδαϊῖς. Αὕτη δέ ἐστιν, ὡς ἐγώ φημι, ἀγάπη 
ἀνυπόχριτος, νόμου χαὶ προφητῶν οὖσα κεφάλαιον" 
φιλαδελφία ἀνόθευτος, συμπάθεια ἀνςπίστροφος, 
παρθενία ἔνθεος, γάμος ἔννομο:;, σωφροσύνη ἀχατά- 
Ὑνωστος, διχαιοσύνη σύντονος, ἀνδρεία κατὰ τῶν 
παθῶν Ífapovo;, φρόνησις εὔταχτος, ἐλετ μοσύνη 
δαψιλὴς, ἐγχράτεια ἄτυφος, ταπείνωσις εὐχατάνυ- 
χτὸς * xai πρὸς τούτοις, βίος ἄληπτος, τρόπος 
εὔχρηστος, ἦθος μέτριον, νοῦς εὐσύνετος, στόμα 
εὔλαλον, γλῶσσα εὔφημος, λόγος εὔλογος, ὀφθαλ - 
p^; οὐχ ἀχόλαστος, χεῖρες οὐχ ἀχρατεῖς, πόδες 
οὐχ ὀξεῖς mph; χαχίαν, θυμὸς οὐχ ἁλόγιστος xo 
παρασύρων τὸν λογισμὸν τῷ τῆς μανίας ῥεύματι - 
χἄλλα, οἷς ἂν ὃ χατ᾽ εἰχόνα πεποιημένος ἄνθρωπος, 


C xai μετὰ Θεοῦ τεταγμένος, ὡς χόσμῳ πολυτελεῖ xal 


ὡραίῳ ἑγχαλλωπίσαιτο. 

Διὰ τούτων ἔδει τῇ Θεοτόχῳ εὐχαριστεῖν, ἐπεὶ 
xai τὴν εὐχαριστίαν ἔργοις, ἀλλ᾽ οὐ λόγοι; ὁρίζεσθαξ 
φασιν οἱ ταῦτα σοφοί, Ἐπεὶ δὲ τὸ τῇ; φύσεως ἡμῶν 
ἀσθενὲς, χαὶ τὸ τῆς διανοίας νωθρὸν ἀποχνεῖν ἡμᾶς 
πρὺς τὸ τῆς ἀρετῆς ἐπέπονον ποιεῖ, xal βραχέα zao- 
τῆς ἀπτόμεθα, καὶ ὅσῳ εἰπεῖν, ἄχρῳ δαχτύλῳ, 
χαὶ διὰ τοῦτο πρὸς τὴν ἔχτισιν τῆς εὐχαριστίας 
ἐνδεῶς ἔχομεν, xàv τὴν διὰ ῥημάτων ψιλῶν εἰσενέγ- 
Ὑψώσαντες τὴν φωνὴν ἑαυτῶν, χαὶ τὰς 
φρένας μετεωρίσαντες, οὕτως εἴπωμεν ἐν ἀλαλα- 
YU ^ Σὺ μὲν, ὦ Δέσποινα Θεοτόχε, τὸ φιλάνθρωπον 
ix τῆς φύσεως ἔχουσα, οὐ διέλιπες προνοουμένη 
τοῦ γένους; ἡμῶν, ἀλλ᾽ ὥσπερ μήτηρ κοινὴ τοῦ 


na geniis parens, fiuorum amans, ac visceribus D τῶν Χριστιανῶν γένους, φιλόπαις ὁμοῦ xal φιλό- 


offluens, sic semper tua nobis bereficia itmpertis; 
nos salvans ; protegens ; custodiens, 23 periculis 
liberans; eruensa tentationibus, Nos autem pro 
ejusmeJi gratias agimus; alto vocis praeconio agno- 
scinus doa; beneficia non occultauus ; maguifice 
' canimus iua mirabilia, tuum in nos studium ac 
curam glorificamus; maguificamus providentiam; 
protectionem laudamus ; auxilium ceu quid divinum 
eflerimus; — misericordiam sermone celebramus. 
Atque pro iis quidein quz? pracesserunt, tuorum 
memores donorum, ac ex quani multis tuo favore 
eruti simus periculis, gratiarum actionis canticum 


*Psgal. Lxxzn, 13. "8 Exod. xv, ἢ 


στ΄ ργης, οὕτως ἀεὶ τὰς σὰς εὐεργεσίας ἐπιχορηγεῖς 
ἡμῖν, διασώζουσα, περισχέπουσα, φυλάττουσα, 
κινδύνων) ἐλευθεροῦσα, πειρασμῶν ἀπαλλάττυυσ. 
ἡμεῖς δὲ ἀντὶ τούτων, εὐχαριστοῦμεν, ἀναχηρύτ- 
τομεν τὰς χάριτας, οὐ χρύπτομεν εὐὑεργεαία:. 
"Aóopsv μεγαλοφώνω: τὰ σὰ θαυμάσια, τὴν xn- 
δεμονίαν δοξάζομεν, τὴν πρόνοιαν μεγαλύνο- 
μεν, τὴν προστασίαν ὑμνοῦμεν, τὴν βοήθειαν xe 
θειάζομεν, τὴν εὐσπλαγχνίαν δοξολογοῦμεν. Kal 
μὴν τοῖς παρελθοῦσ: μεμνημένοι τῶν σῶν δωρεῶν, 
xai ἐξ ὅσων χινδύνων ἐῤῥύσθημεν διὰ σοῦ, ταύτην 
δοι τὴν εὐχαριστήριον qótv ὡς χρέος προσάγομεν * 


4153 


γὰρ ἂν καὶ εἴη τούτων ἀντάξιον; πλὴν, φίλα σοι 
τὰ τῶν σῶν παίδων ψελλίσματα " ἐπὶ δὲ τοῖς ἐνεστῶ- 
σι xai λυποῦσιν ἡμᾶς, παραχαλοῦμεν τὴν σὴν 
ἠὀξυτάτην βοήθειαν * δεόμεθα τῆς σῆς ἀντιλήψεως 
λῦσαι τὰ ἐν τῷ μέσῳ προσχόμματα" διασχεδάσαι τὴν 
ἐπέχουσαν ἡμᾶς νεφέλην τε χαὶ σχοτόμαιναν, ὑφ᾽ ἧς 
ὥσπερὲν νυχτομαχίᾳ βάλλομέν τε καὶ βαλλόμεθα᾽ fj 
μᾶλλον εἰπεῖν, ὥσπερ οἱ μαινόμενοι, τῶν ἰδίων σαρχῶν 
ἁπτόμεθα, καὶ ἀγνοοῦμεν τοὺς συγγενεῖς, καὶ τὸ ὁμύ- 
φυλον οὐχ ἐπιγινώσκομεν. Καὶ ταῦτα τολμῶμεν τί- 
νες; ol τοῦ αὐτοῦ ΠΙατρὸς, τοῦ ἑνὸς Χριστοῦ, τῆς 
αὐτῆς πίστεως, τοῦ αὐτοῦ βαπτίσματος, τῆς μιᾶς 
Ἐχχλησίας, τῶν αὐτῶν μυστηρίων ἠξιωμένοι, ἵνα 
ph λόγον ἀποτείνωμεν μαχρόν. Διὰ τοῦτο ἱκετεύο- 
μεν τὴν σὴν εὐσπλαγχνίαν, οἶχτον λαδεῖν τοῦ σοῦ 
λαοῦ xai τῆς χληρονομίας σον, καὶ στῆναι πρέσδιν 
πρὸς τὸν ἐχ σοῦ τεχθέντα Θεὸν ἡμῶν, καὶ βοηθῆσαι 
μὲν ἡμῖν τὰ ἔσχατα χινδυνεύουτσιν, ἐξελέσθαι δὲ 
ἡμᾶ; συμφορῶν ἀνηκέστων. Ὁρᾷς ὅσοις, ὦ Δέσ- 
ποινα, χαχοῖς περιαντλούμεθα. ᾿Αγάστηθι οὖν καὶ μὴ 
ἀπώσῃ slc τέλος. "Iva τί τὸ πρόσωπόν σου áxo- 
οτρέρεις, xal ἐπιϊαγθάνεις τῆς πτωχείας ἡμῶν; 
Διάλυσον τοὺς ἐπιχειμένους φόδους xai τρόμους " 
ἄνελε τὰς φιλονείχους ἐνστάσεις " παῦσον τὰ; μά- 
χας καὶ τοὺς πολέμους * χόπασον τὴν χαθ' ἡμῶν 
κινηθεῖσαν ὀργὴν τοῦ Θεοῦ χαὶ θραῦσιν * χαταπράῦ- 
νὸν τὰς ἐν τῷ μέσῳ στάσεις καὶ ταραχὰς, καὶ γά- 
λήνην καὶ εἰρήνην βράδευσον τοῖς οἰχέταις σου " 
ἵνα ταῖς πολλαῖ; εὐεργεσίαις ᾿προστεθείσης καὶ 
ταύτης, ἀναχηρύττωμεν διαπαντὸς τὰ σὰ τεράστια. 


'AXÀ ἐνταῦθα γενόμενοι, xal τὰ ἱστία τοῦ λόγου 
χαλάσαντες, εἰς τὸν ἀσφαλῇ τῆς σιωπῆς ὡρμή- 
σωμεν λιμένα’ ἐκεῖνο πάλιν τοὺς συνειλεγμέ- 
νους ἀναμνήσαντες, μὴ ἀγνώμονας φανῆναι περὶ 
τὴν εὐεργέτιν xal Δέσποιναν" μηδὲ διὰ τῶν ἔργων 
εὑεργετουμένους, ὀχνεῖν τὴν διὰ τῶν λόγων εὐχαρι-» 
στίαν προσφέρειν " καὶ γὰρ πάλιν, εἷς ἡμᾶς τὸ χέρ- 
δο; ἐπάνεισιν. ᾽Εὰν γὰρ ἐπὶ τοῖς φθάσασιν εὐχάρι- 
στοι γενώμεθα, μεγάλην ἑαυτοῖς πρὸς τὰ μέλλοντα 
εὑτρεπίσομεν παῤῥησίαν, xaX τῶν ἀποῤῥήτων ἀγα- 
θῶν ἐπιτύχομεν ^ χάριτι καὶ φιλανθρωπίᾳ τοῦ Κυ- 
ρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ᾧ ἡ δόξα καὶ τὸ χοάτος 
εἰς τοὺς αἰῶνας. ᾿Αμήν. 





. IAMBI ASCETICI. 
οὐχ ἀντάξιον μὲν οὖσαν ταῖς σαῖς εὐεργεοσῖαις" τί A hoc, ceu debitum tibi offerimus; non velut tuis 


1354 


congrue beneficiis respondeat : quid enim etiam iis 
congruum haberi possit? enimvero amica habes 
filiorum balbutimenta ; Pro iis autem malis quz 
ingruunt, ac nobia molesta sunt, obsecramus ut 
festine auxilium impendas. Rogamus pro tuo p3- 
trocinio ac tutela, ut tollas offendicula in medio 
ersistentia ; dispellas vero occupantem nebulam 
ac atram caliginem, qua c:ecati, ceu noeturua 
pugna, cedimus pariter, cedimurque; ve) ut melius 
dicam, uti furiosi, nostras ipsorum, carnes discer- 
pimus; non agaoscimus cognatos, ac contribu- 
les nescimus. Atque haec audemus : Quiuam vero? 
Qui nimirum dignatione divina, eumdem Patrem; 
Cliristum unum, eamdem fidem, idem baptisma, 
unam Ecclesiam, sacramenta communis (ut ne in 
longum sermo abeat) habemus. Quamobrem  sup- 
plices obsecramus tuam clementiam, ut tui populi, 
ac tus lhareditatis miserearis, adsisque interce- 
dens apud natum ex te Deum nostrum, ac nobis 
in extremo constitutis periculo auxilieris, atque a 
deploratis eripias ealamitatibus. Vides, o Domina, 
quot undique malis absumamur : Ezsurge | igitur, 
ei neyrepellas iu finem. Cur faciem tuam. averiis, et 
obliviscerie inopie nostre *!? Dissolve incumbentes no- 
bis timores actremores; tolle contentiosasopponen- 
tium pugnas ; seda pugnos ac bella ; siste motam in nos 
Dei iramac contritionem ; compone medias nostrum 
seditiones ac turbationes, tuisque famulis trauquil- 
litatem ac pacem concede; ut pluribus illis benefi- 
ciis, quibus nos eumulasti, accedente beneficio hoc, 
tua prodigia sempiterno praconio celebremus. 

]luc autem deducto sermone, ac ejus contrahen- 
tes vela, ad tutum silentii portum applicemus; hoc 
iterum admonentes collectum cctum, ut. ne in- 
grati erga beneficam ac Dominam videamur; neque, 
qui ipsis rebus beneficio simus affecti, vel saitem 
verbis gratiarum actionem offerre negligamus : in 
quos nimirum iterum revertatur commodum. Si- 
quidem enim pro prioribus bonis grati fuerimus, 
magnaun nobis ad futura fiduciam comparabimus, 
ac assequemur inenarrabilia ac arcana bona; gra- 
tia ac misericordia Domini nostri Jesu Christi cui 
gloria ac potestas in saecuja. Amen. 





INCERTI AUCTORIS 
VERSUS IAMBICI DE REBUS ASCETICIS. 


(E ms. s:c. xv Bibl. Laurent. Bann, I, 105.) 


Ἕπη χρυσᾶ. 
"Eq6 σε φιλῶν, χαὶ πρὸ τῶνδε τῶν λόγων, 
Μᾶλλον δὲ πενθῶν ὑπὸ φιλοσοφίας, 


1! Psal. χε, 95. 
PaTROL. Gn. CVI. 


Carmina aurea. 
Te diligens plusquam valeat os dicere, 
ἂς dolens etiam ob ingentem vim amoris, 


3 


1359 
Qui mortuo prorsus est adsimilis, 

Si res, ut sunt et ut decet, nou exprimit, 
Nudam, o bone, tibi vitam (contemplandam) obtuli, 
Ut vana sic figmenta posses discere, 

Nec te male expertam pericla frangerent, 

Ut pavidus si larvas infans videt, 

Cum adliuc aureo labores morbo. 

At quamvis ipse ficius deprehendaris amicus, 

Et tauquam male cohzerens membrum abscindaris, 
Liuguz cruento vulneratus spiculo, —— 

Rursus té meneo, nc circum terrenis inhies, 

Ne vivas ut canis et exhaurire velis omnia. 

Si forte enim esuris, stalim haud eris satur. 

Nisi ante biberis calicem amaris plenum laboribus 
Εἰ supervacaneum alvi pondus ejeceris, 

Vel corrumperis et conspurcabis lectum, 

Atque ita emnes mez spes inversz concident ; 
Vel misere praeventus septima 

Ad insuperabilem traheris octavam, 

Quam ultimam sentiens decretoriam (lehis, 

Quia serenum tibi judicem non ostendet. 
Necesse est enim te illis proficisci, 

Et poenas illic de factis recipere. 

Ὁ quam gravis, o quam turbidus tuus est sopor! 
Per quem morti proximus, quid deceat, non vides. 
Dormimus enim, quamvis inexplebiles, 

Kt pro nobis noctu pugnare credimus naturam, 
Quam re3 sit infida ignorantes. 

Quid boc agis ? cur tale non vides malum? 
Cecutiens, dum Phoebus est altissimus, 

Czecag nec atteris tuas jam palpebras? 

Pallidum est aurum quasi dolens invidia. 

Hzc enim in ipsum ut gravis serpens irrepit 
Qui sc intorquens cursum accelerat, 

Et venenum corruptionis expuit. 

Simplex ab ipso et zequiora postulas, 

Fati impium numen decorans turpiter? 

0 sol, oculus terrzz, quomodo hsec vides? 

Ac si tu, ut puer, aurum quid benignum judicas, 
(Vere enim pusillanimi viri hoc est judicium). 
Cur igitur male, non bene amicum excipis? 

Nam ipsum valide torques et strangulas, 
Quamvis, ut teneri nescius, ad alios currat, 
Ansas custodie frangens tus, 

Si autem hoc esse malum reapse judicas, 

Cur interfectorem non odisti, ac fugis, 

Statim nec ad ventres nefandos projicis? 

Ut sufferas majora lucrari magis. 

lomo, precor, jam disce naturam omnium 

Ex rebus istis, qua valent ostendere, 

Et mitte vanas in solum superbias. 

Vides plantas ut virent et pullulaut, 

Et post aliquod tempus senescunt οἱ cadunt ? 
"πὸ eadem ipsa te manet, ut nosti, infirmitas, 
Et nunc flores quidem, defloresces iterum, 

Cum frigus mortis te occupaverit. 

Fructus tamen nullos adesse tunc vereor ; 

lila enim excisionis me terret comminatio. 
Cognosce te, et cognosce fluxum temporis. 


OPUSCULA MORALIA INCERTAE /ETATIS. 
.À Νεχρῷ γάρ ἐστιν ἀχριδῶς elxaaptvn, 


456. 


Ὁ μὴ λόγῳ πρέποντι χοσμῶν τὴν φύσιν, 
Προὔθηχά σοι, βέλτιστε, γυμνὸν τὸν βίον, 
Ὡς ἂν διδαχθῇς τὰς χενὰς ὑποχρίσεις, 

Καὶ μὴ ταραχθῇς ὑπὸ τῆς ἀπειρίας, 
Ὥσπερ μίμους φοδηρὸν εἰ βλέπει βρέφος, 
Καὶ νῦν δὲ τουτὶ τὸ χρυσοῦν πάσχων πάθος, 
Κἂν αὐτὸ; ὑπόχαλχος εὑρέθης φίλος, 

Καὶ χαθάπερ δύσοιστον ἐτμήθης μέλος, 
Πληγεὶς ἐφ᾽ fd; δυσμενοῦς γλώττης βέλει, 
Πάλιν παραινῶ μὴ περιχαίνειν χάτω, 

Μὴ ζῇν χυνηδὸν, μὴ ῥοφῇς τὸ πᾶν θέλε. 

Εἰ γὰρ ἔχεις βούλιμον οὐχ ἕξεις χόρον, 
Πρὶν ἂν πίνῃς χνλικίδος ἐμπίχρων πόνων, 
Καὶ τῶν περιττῶν ἐχφορεῖς τὴν χοπρίαν, 


Β Ἢ χατασαπῇς, xai ῥοῇς ἐπὶ χλίνης, 


ἙἘ μῶν τὰ xot τῇ στροφῇ τῶν ἐλπίδων. 
"H καὶ προληφθεὶς δυστυχῶς τῆς ἑδδόμης 
Πρὸς τὴν ἀχατάλυτον ἀχθῇ: ὀγδόην, 

Ἣν ἐσχάτην χρίσιμον εὑρῶν δαχρύσεις, 
Ἐπεὶ γαληνὸν τὸν χριτὴν οὐ δειχνύει. 
Δεῖ γὰρ ic αὐτὴν ἀποδημήσαντά σε 
[Ιοινὰς ὑποσχεῖν ἀντὶ τῶν πεπραγμένων. 
Ὥ τίς ὁ βαθὺς xat θορυδώδης χάρος] 

"Y e' οὗ θανατῶν οὐ σχοπεῖς τὸ συμφέρον. 


Καθεύδομεν γὰρ ὑπὸ τῆς ἀπληστίας, 


Καὶ νυχτομαχεῖν ἀξιοῦμεν τὴν φύσιν, 

Τὸ τῆς ὅλη; ἄπιστον ἡγνοηχότες 

Τί τοῦτο ποιεῖς ; ἵνα τί δ᾽ οὔπω βλέπεις ; 
᾿Αλλ᾽ ἀμδλνιυπεῖς ἐν σαφεῖ μεσημόρίᾳ, 

Τὰ χρυπτά σον βλέφαρα μὴ παρατρίδων; 
Ὃ χρυσὸς ὠχρός ἐστιν ἀλγῶν τῷ φθόνῳ. 
Καὶ γὰρ ἐπ᾽ αὑτὸν ὡς βαρὺς ἕρπει δράχων 
Τὴν τοῦ χρόνου χίνησιν ἀντισυστρέφων, 
ὙΨφ᾽ ἧς τὸν ἰὸν τῆς φθορᾶς ἀναπτύει. 

Καὶ σὺ παρ᾽ αὐτῷ προσδυχᾷς τὰ βελτίω, 

Τὸ τῆς τύχης εἴδωλον αἰσχρῶς φαιδρύνων ; 
Ὀφθαλμὲ γῆς, fts, πῶς τάδε βλέπεις ; 
Πλὴν εἰ μὲν ὡς παῖς εὐμενῆ τοῦτον xplvtte. 
Μιχροψύχονυ γάρ ἐστιν ἀνδρὸς ἡ χρίσις * 

Τί δῆτα παθῶν, οὗ χαλῶν δρᾷς τὸν φίλον ; 
Στρεδλεϊῖς γὰρ αὐτὸν ἐγχρατῶς, καὶ συμπνίγεις. 
Κἂν αὐτὸς ὡς ἄληπτος εἰς ἄλλους τρέχῃ 
Τὶς σῆς φυλαχῆς τὰς λαδὰς ἀνατρέπων. 


Ὁ ΕἸ δ᾽ αὖ πονηρὸν τοῦτο γὰρ ὄντως κρίσεις, 


Τί τὸν φονευτὴν οὗ στυγεῖς, οὐ δ᾽ ἐχχλίνεις, 


, Οὐδὲ πρὸς οἰχτρὰς θᾶττον ὠθεῖς γαστέρας ; 


Ὡς ἀνέχης μᾶλλον τι χερδαΐίνειν μέγα. 
ἤΑνθρωπε, χατάμαθε τὴν χοινὴν φύσιν 
'Ex τῶν πρὸς ἀπόδειξιν ὑποχειμένων, 

Καὶ ῥίψον εἰς γῆν τὸν διάχενον τύφον. 
Ὁρᾷς τὰ φντὰ, πῶς μὲν ἡδᾷ, χαὶ βρύει, 
Μετὰ χρόνον δέ τινα γηρᾷ, καὶ φθίνει - 
Τοῦτ᾽ αὐτὸ xai σόν ἐστιν, ὡς olbac, πάθος. 
Καὶ νῦν μὲν ἀνθεῖς, ἀλλ᾽ ἀπανθήσεις πάλιν, 
Τῆς τοῦ τελευτῆς ἀντενεχθέντος Ψύχους * 
Δέδοικα γοῦν ἔγωγε τὴν ἀχαρπίαν." 

Ἡ γὰρ ἀπειλὴ τῆς τομῆς με συγχέεοι. 
Γνῶθι σεαυτὸν, ἴδε τὸν ῥοῦν τοῦ χρόνο», 


5" 

7 . T . 

€» « 

" V z, ἀρ «λως tol; τοῦ 

"ECTS ᾿ς χτα" xal ὅτι ol 
πω, ^ M 


φροντισταῖς τῶν 
αθείᾳ καθαιροηῦσιν, 
δ, οἷν τίνων, ἕνιχεν τῆς 


5. mc . 

€- "Ὁ . δίας, xai πρὸς τοὺς XM- 
πος τὴς οἱ διδάσχαλοι mapa6alvouct 
"» . F ΓῊ * 

8... v , διὰ τὸ ἔχειν αὐτοὺς μετὰ πά- 
τὸ χρειώδη τοῦ σώματος " καὶ τί τὸ 


Χριστιανοῖς “ χαὶ περὶ διαίτης, καὶ 

, πρεπόντων μοναχοῖς, xal ἡγουμένοις 

& Χαὶ ἀρχιερεῦσι" xal ὅτι οὐ χρὴ τοὺς 

ὡς ἱματίοις ἐξαλλάσσεσθαι, χαὶ ἄλλα μὲν ἔχειν 

y ἔνδειξιν ἀπαντῆς, ἄλλα δὲ οἴχοι χαθεζομένους, 


^""ATIONES DIVINORUM MANDATORUM. 


1374 


οναχοῖς, 5 A monschis, vel saccularibus clericis vacare negotiis 


secularibus vel possessiones pacisei ; et qued divini 
canones reprebendunt hos qui talibus student , et 
perseverantes in indifferentia deponunt. 


$1. Quod non oportct aliquos incusare , ob vitae 
recessaria, et ob eos qui dicunt, quod-et ipsi do- 
ctores violant l'ei pracepia in'eo quod habeant cam 
o:nui securitate quae utilia sunt corpori : et quodnam 
convenit esse Christianorum indumeninm : et. de 
victu et vestitu convenientibus monachis, et prssuli« - 
bus sacerdotibus et pontificibus ; et. quod non opore 
tel tales vestes confundere, sed alias quidem habere 
ad ostensionem publici cultus , alias autem domí 
sedentes, sed communi et simplici toga semper uti, 


λα κοινῇ, xai εὐτελεῖ στολῇ πάντῃ χεχρῆσθαι, B neque exornata, neque prater necessarium usum 


xaX μήτε ἐσχηματισμένῃ, μήτε παρὰ τὴν ἀναγχαίαν 
χρείαν πολυτίμῳ παρεχτὸς τῆς ἱερατιχῆῇς xal ὅτι 
τοιχύτα; τροφὰς, χαὶ ἐνδύματα χρὴ ἔχειν τὸν Χρι- 
στιανὸν οἷα χατὰ τὸν τόπον, ἐν ᾧ παροικεῖ τὸ χοινὸν 
τοῦ λαοῦ, καὶ οἱ πτωχοὶ πάντες χατὰ τὸ ἐχά- 
€tou ἐπάγγελιλα, ἐσθίουσί τε χαὶ ἐνδύονται, χαθὼς 
xa ἢ ἐνανθρώπησις τοῦ Κύριου ἐμᾶς ἐδίδαξεν. 

λη΄. Περὶ πλούτον, xal πενίας, καὶ πῶς δὴ γνωρί- 
σομὲν τὰ τοιαῦτα, εἰ ἐχ Θεοῦ εἰσιν, 7) ἐξ ἐνεργείας 
τοῦ ἀντιχειμένου * xal ὅτι ὁ ἐξ ἀδιχίας πλοῦτος οὐχ 
ἔστιν lx τοῦ Θεοῦ, xal ταῦτα μὲν τοῖς χατὰ χόσμον 
γνωρίζονται " τοῖς δὲ τὸν μοναχιχὸν βίον μετιοῦσιν 
ἀνάομοστό" ἔστιν Ex τούτων διαχρίνεσθαι * τῶν γὰρ 
τοιούτων ἡ ἐπαγγελία τὴν τελείαν πτωχείαν καὶ 
ἀχτημοσύνην ἐπαγγέλλεται ἐν πάσαις ταῖς Γραφαῖς. 

λθ’, Περὶ τοῦ μὴ ἀχρίτως κρίνειν τὸν πλησίον, χαθ- 
περ ol ὕποχριταὶ, φαριδσαῖοι, χαὶ γραμματεῖς. Καὶ 
YÀp μεστοὶ τῶν χαχῶν ὄντες ἐχεῖνοι, ἐπ᾽ ἐλαχίστοις 
ἦσαν στοδροὶ ἐξετασταὶ κατὰ τῶν ἑτέρων, ἀλλ᾽ ὅτε 
εἰς καθαρεύει τῶν χαχῶν, τότε δεῖ χρίνειν τοὺς ὑπ᾽ 
αὐτὸν μέντοι, οὐ μὴν τοὺς ἔξωθεν" xal ὅτι χαχῶς 
νενοήκααί τινες τὸ ῥητὸν τοῦ Κυρίου, ἐμπορενόμενοι 
δὲ τὶ χρήματα διὰ τῶν ἀνοήτων, καὶ ἐπιζημίων 
μετανοιῶν͵ λέγουσιν, ὅτι οὐ δεῖ χρίνειν τινὰ, χαὶ τοῖς 
αἱρετιχοῖς ἐχ τούτου συναρίθμιοι γένονται. 

μ΄. Ὅτι οὐ δεῖ χρίνειν τοὺς ἱερεῖς εἴτε διχαίως fj 
ἀδίχω:, Ὦ ἐξετάζειν αὐτούς. E! «t γὰρ σφαλῶσι, 
χριθήσεται παρὰ τοῦ Θεοῦ, χαὶ ἐλεγχθήσεται, χαὶ 
ἐν τῷ νῦν αἰῶνι, xaY ἐν τῷ μέλλοντι, ἢ καὶ ὑπὸ τοῦ 
μείξονος ἱερέως" xal ὅτι ὁ μὴ xav? ἀξίαν διάγων, 
οὐκ ἔστιν ἱερεύς * xal ὅτι οὗ χρὴ σχανδαλίζεσθαι 
περὶ τὰ τελούμενα διὰ τὴν φαυλότητα τοῦ ἱερέως " 
χαὶ ὅτι οὐ πάντα; χειροτονεῖ ὁ Θεὸς, διὰ πάντων δὲ 
ἐνεργεῖ, διὰ τὸ σωθῆναι τὸν λαόν " καὶ ὅτι ix. τοῦ 
προτεθίξειν ἡμᾶς καταφρονεῖν τῶν ἱερέων, xata- 
φρονοῦμεν χαὶ τοῦ Θεοῦ. 

μα΄. Περὶ προχειρίσεως ἐξουσιῶν, καὶ ὅτι o5 πά- 
σα: μὲν τὰς ἐξουσίας προχειρίζεται ὁ Θεὸς, διὰ 


πασῶν δὲ ἐνεργειῶν ^ xal ὅτι προχειρίξζεταε πολ--" 


λάχις χαὶ ἀναξίους ὁ Θεὸς, καὶ οἱ μὲν ἄξιοι, ὡς ἄξιοι 
προχειρίζοντοι, οἱ δὲ ἀνάξιοι πρὸφ παιδείαν πάλιν 
«ὧν ἁμαρτανόντων " χαὶ ὅτι τῷ αὐτῷ τρόπῳ χατὰ 
διχαίαν χρίσιν Θεοῦ παραδιδόμεθα ἐν τοῖς ἔθγεσι, 


pretiosa, excepta sacerdotali; et quod talem victum 
et vestem habere debet Christianum, qualem in 
loco ubi degit, cominune plebis; et egeni omnes 
secundum cujusque promissionem edunt et ve- 
stiuntur, sicut incarnatio Domini nos edocuit. 


$8. De divitiis, et paupertate, et quomo!o co- 
gnoscemus ista an ex Deo sint, vel ex operatione 
adversarii : et quod diviti qu:e ἐσ injustitia sunt a 
Deo non sunt, et hxc quidem secularibus nota sunt; 
his sutem qui monasticam vitam proltentur in.le- 
cens est per hzc discerni; nam talium promissio 
perfectam paupertatem et mendicitatem poll:ectue 
in omnibus Scripturis. 

$9. De non judicando temerarie proximo, ut hy- 
pocrite, phariszi, οἱ scribe. Etenim referti malis 
cum esscnt isti, in ininimis erant contra alios dili- 
gentes exactores; sed quando aliquis mundus est a 
malis, tunc dcbet judicare quidem hos qui sibi sub- 
suut; non autem cos qui foris sunt: et quod male 
jntellezerunt. quidam dictum Domini, negolianites 
autem bona per ínsanam et funestam conversio- 
nem, dicunt quod non oportet judicare quemquam, 
indeque hzreticorum participes fiunt. 

40. Quod non oportet judicare sacerdotes , sive 
juste, sive injuste, vel de illis exquirere. Si quid 
enim offenderint, judicabitur a Deo, et eondemna- 


D bitur in hoc przsenti seculo et in futuro, vel ὦ 


majore quodam sacerdote : et quod. ille qui reete 
non degit, non sacerdos est; et quod non oportet 
scandalizari propter ea qua fiunt ob nequitiam sa- 
cerdotis ; et quod non omnes ordinat Deus, per om- 
nes autem operatur ad salvandum populum, et quod 
assuescetdo ad contemnendum sacerdotes , Deum 
ipsum contemnimus. 

41. De procuratione diguitatum, et quod non 
omnes dignitates precurat Deus, sed per omnes 
operationes procurantur : et. quod elevat szpins 
Deus indignos, et digni quidem αἱ digni eleve 
indigni autem ad correctionem peccantiu 
quod coder modo secundum justum Dei 
tradimur ip gentibus, ct de diversitate 1 


1359 OPUSCULA MORALIA 


Longe resonantibus factis tantummodo. 

Ὁ quomodo ignis captivis factus est ros, 

Quos alix circum custodiebant angeli ! 

Intus enim imbuti puritatis rore, 

Externum non timebant ignis fremitum, 

Quinam liceat igni urenti pueros absumere, 

Vili non indigentes cibo et passionibus liberos ? 

lgnis torrente Daniel quondam v:dens, 

Torrentem effudit e calidis lacrymis, 

Nunc !rrigatam flammam ab angelo videns, 

Lxtatur quidem, et plauderc forsan velit 

Pueros videns in igne viventes iterum 

Sibi eulin communis captivitatis sors est exaltatas, 

Quz Persarum superstitiosum ignem ezstinxit. 

Tacet autem tradens loquentem librum, 

Qui rerum arcanam pranotionem continet. 

At vere omnia nova ; et ignis non urit, 

Ft fero: ignem spirantes ex inedia 

Res mira ! sibi projectum virum colunt. 

Mulcet enim oratio carum feritatem, 

Vim infringens faucum imminentium. 

Quid? quod etiam quoddam pietatis officium red- 
[duut, 


Bene lambentes pedum ejus pulverem, 

EA abstergendi laborem suis ferentes linguis ! 
Sic fortis inter horridas stetit feras, 

Jam mente, quamvis non aunis adhuc, senex ; 
Mites enim, qui truces erant, factos videt, 

FA stando cursum gigantis zquor. 

O quam aperte scriptura demonstrat, 

Qua sint ubique veritatis syrabola, 

Quamvis el língua et noiu careat scriptio? 





INCERTAE /ETATIS. 1360 


Α Τῶν πραγμάτων πόῤῥωθεν ἢχούντων μόνον. 
Ὥ πῶς τὸ πῦρ ἦν τοῖς δορυχτήτοις δρόσος, 
Οὖῦς ἀγγέλου πτέρυγες ἐφρούρουν πέριξ" 
ἜΝνδον γὰρ ὁμδρήσαντες ἁγνείας δρόσον, 
Τὸν ἐχτὸς οὐχ ἔπτηξαν ἀχμαῖον βρόμον. 

"H ποῦ θεμιτὸν πῦρ φαγεῖν παῖδας φλέγον, 
Τροφῆς ῥυπαρᾶς καὶ παθῶν ὑπερτέρους ; 
Πυρὸς ποταμὸν Δανίηλ πάλαι βλέπων, 
Ποταμὸν ἑξέδλυζε θερμῶν δαχρύων. 

Νῦν δὲ δροσισθὲν πῦρ ὑπ᾽ ἀγγέλου βλέπων 
Φαιδρύνεται μὲν, χαὶ χροτεῖν ἴσως θέλει 
Ἰοὺς παῖδας ἀθρῶν εἰς τὸ πῦρ ζῶντας πάλιν 


Ἢ γὰρ συναιχμάλωτος ὑψώϑη τύχη, 


Τὴν πυρφόρον σδέσασα τοῖς Πέρσαις πλάνην 
Σιγᾷ δὲ λαλοῦν ἐχδιδοὺς τὸ βιδλίον, 


Ὃ πραγμάτων πρόγνωσιν ἀῤῥήτων φέρει. 


Πλὴν πάντως καινὰ, καὶ τὸ μὲν πῦρ οὐ φλέγει, 
Θῆρες δὲ πὺρ πνέοντες ἐξ ἀσιτίας 

Τὸν τῶν ὀρεχτῶν ἄνδρα τιμῶσι ξένε. 

Φιμοῖ γὰρ αὐτῶν ἡ προσευχὴ τὸ θράσος, 

Τὴν ἰσχὺν ἀμδλύνουσα τῶν παρ:σθμίων 


᾿Αλλ᾽ εἰσφέρουσι τίνα καὶ λειτουργίαν, 


Λείχοντες αὐτοῦ τῶν ποδῶν εὖ τὴν κόνιν, 
Καὶ ῥυπτιχὸν στέγοντες ἐν γλώτταις πόνον. 
ΚἌτρεστος οὖν ἔστηχε τῶν σχύμνων μέσον 


Ὁ πρεσθυτικὸς xat πρὸ τῆς ἡλιχίας" 


Αἰδήμονας γὰρ τοὺς ἀτιθάσσους βλέπει, 
Καὶ τῇ στάσει γίγαντος ἐμφαίνει δρόμον. 


"Q πῶς ἐναργεῖς ἡ γραφικὴ δειχνύει 


Τοὺς παντοδαποὺς τῆς ἀληθείας τύπους, 
Κἂν οὐχ ἔχει κίνησιν, ἣ φθέγμα γράφειν ; 





EPMHNEIAI TON ΘΕΙ͂ΩΝ ἘΝΤΟΛΩ͂Ν. 


-——— 


INTERPRETATIONES 


DIVINORUM MANDATORUM 


Scilicel. sanctorum Patrum et conciliorum explanationes in Praecepta D. N. Jesu Christi. 


(Baxpnu, Bibl. Laurent. cod. 81:6. xiv.) 


— 


INDEX ARGUMENTORUM TOTIUS OPERIS. 


4. Sermo primus de subjecto libri. 

9, Proemium libri explanationum divinorum 
mandatorum Domini, continens in compendio to- 
tam libri institutionem ; et quod e nostra divinarum 
Soripturarum ignorantia, incidimus in laqueos 
diaboli, et in perditionem devenimus; et quod hi 
gui contra sententiam divinarum Scripturarum in 


α΄, Λόγος πρῶτος περὶ τῆς ὑποθέσεως τοῦ βιδλίου, 

β΄. ἸΙροοίμιον τῆς βίδλου τῶν ἑρμηνειῶν τῶν 
θείων ἐντολῶν τοῦ Κυρίον, ἔχον ἐν ἐπιτομῇ τὴν 
ὅλην πραγματείαν τοῦ βιδλίον" καὶ ὅτι Ex τοῦ ἀγνοεῖν 
ἡμᾶς τὰς θείας Γραφὰς, ἐμπίπτομεν εἰς τὰς κα- 
γίδας τοῦ διαδόλον, καὶ τῇ ἀπωλείᾳ καραδιδόμεθα᾽ 
καὶ ὅτι οἱ παρὰ τὸ θέλημα τῶν θείων Γραφῶν εἰς 


1363 


OPUSCULA MORALIA INCERT/E ETATIS. 


1351 


irasci, sed quando tempus postulat, Szpe enim A ζεσθαι, ἀλλ᾽ ὅταν ὃ χαιρὸς καλῇ. Πολλάχις yàp πρυ- 


mansuetudinis prztextu cadimwus in laqueos dia- 
boli, et a Deo separamur ; aliquando autem cele- 
riter justain iram suscipientes extra convenientem 
viam ambulamus. 

10. De injuria, et qualicunque contumelia, et 
otiosis verbis : et quod uon solum ob homicidium, 
foruicationem et adulterium in geliennam incide- 
mus, sed etiam ob injurias, οἱ qux apud nos vi- 
dentur viles contumelias, sed tamen non aqualis 
ut castigatio; et quod vindicandi se gratia, vel in 
nulla re conveniente, non oportet iujuriis vel con- 
tumeliis impetere aliquem, sed est in eo differentia 
ut in ira justa; et quod ille qui immerito convi- 
liatur alicui, 8 communione separatur. 


11. De rixa cum proxino, et per multos mo- B 


dos facienda reconciliatione : et quod propter Deum 
aliquem affligere, salutis est procuratio, et irrepre- 
hensibilis est qui afflixit, qui autem afflictus est 
excusari debet et corrigi. 

19. De consensu in fornicationem, οἱ ejus pro- 
prietatibus : et quod ex impudico mulierum aspe- 
ctu, et conversatione, et ex aliis multis cau:is in 
nos incurrunt passiones; οἱ quod ubi episcopus 
aut monachus degit hospitio receptus, aut propria 
inspectans negotia, non oportet adesse mulieres, 
sed non intrare in tabernas illis pracipitur sine 
quadam necessiiate, vel spectaculis et hippodromiise 
interesse ; et. quod laici ludentes aut saltantes in 
commemorationibus sanctorum, a Christianorum 
numero separantur. 

43. De adulterio et fornicatione : et quod non 
sine periculo est viro separari ἃ sua conjuge pra- 
ter rationem fernicationis; et quod vir quidem 
fornicatam uxorem dimittit, si vero non dimise- 
rit sub;icitur reprehensioni, uxor autem fornican- 
tem. virum non dimittit, sed debet. corporales qui 
e viro eveniunt. angores. sufferre; et quod clericus 
iali qua.lam culpa offendens deponitur, et non jam 
habet appellationem ; et quod non oportet Chri- 
stianos conjugiis misceri cum hereticis ; et quod eos 
qui mulieres rapiunt divinz leges excomimunicant; 
qui autem. consentiunt, sl. quidem clerici fuerint, 
deponuntur ; si autem laici, separantur. 


φάσει πραύῦτητος ἐμπίπτομεν εἰς τὰς παγίδας τοῦ 
διαδόλου, καὶ χωριζόμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ, πότε δὲ 
τάχα διχαί. θυμῷ χρώμενοι τοῦ πρέποντος ἔξω 
πορευόμεθα. 

v. Περὶ λοιδορίας, καὶ παντοίας δόδρεως, καὶ ἀρ- 
γολογίας" χαὶ ὅτι οὐ μόνον διὰ φόνον, χαὶ πορνείαν, 
χαὶ μοιχείαν, εἷς γέενναν ἐμπεσούμεθα, ἀλλὰ καὶ διὰ 
λοιδορίας, xaX τὰς παρ᾽ ἡμῖν φαινομένας εὐτελεῖς 
ὕδρεις, ἀλλ᾽ ὅμως οὐχ ἴσῃ ἡ κόλασις" xaX ὅτι ἕνεχεν 
τοῦ ἐχδιχεῖν ἑαυτὸν, ἢ ἐπὶ μηδενὶ προσήχοντι, οὗ 
δεῖ λοιδορεῖν, f ὑδρίζειν τινὰ, ἀλλ᾽ ἔστι καὶ τούτου 
διαφορὰ καθὰ xa τῷ διχαίῳ θυμῷ" καὶ ὅτι ὁ ἁπλῶς 
χλευάξων τινὰ, τῆς xovuov!az χωρίζεται. 


ια΄. Περὶ τοῦ διαλλάττεσθαι τῷ πλησίον, xai διὰ 
πολλῶν τρόπων ποιεῖσθαι τὰς χαταλλαγάς" καὶ ὅτι 
τὸ χατὰ Θεὸν λυπεῖν τινα, σωτηρίας ἐστὶ πρόξε- 
vov, καὶ ἀνέγχλητός ἔστιν ὁ λυπήσας, ὁ δὲ λυπηθεὶς 
ἀπολογήσασθαι χρεωστεῖ, καὶ διορθώσασθαι. 

ιβ΄, Περὶ συγχαταθέσεως τῆς πορνείας, xal τῶν 
ἰδιωμάτων αὐτῆς χαὶ ὅτι ἐχ τοῦ ἀναιδῶς βλέπειν 
γυναῖχας, χαὶ συνδιαιτᾶσθαι αὐταῖς, καὶ ix πολλῶν 
ἑτέρων αἰτιῶν ἐπέρχονται ἡμῖν τὰ πάθη" καὶ ὅτι ἔνθα 
ἐπίσχοπος, ἣ μοναχὸς διάγει ξενιζόμενος, ἢ οἰχεῖα 
ἐκισχεπτόμενος πράγματα, οὗ χρὴ παρεῖναι γυ- 
ναῖχας, ἀλλ᾽ οὐδὲ εἰς χαπηλεῖον εἰσιέναι τούτους ἐν- 
τέταλται χωρίς τίνος ἀνάγχης, ἣ θεωρίαις, χαὶ ἱπ- 
ποδρομίαις σχολάζειν' xal ὅτι οἱ λαϊῖχοὶ παίζοντες, fi 
ὀρχούμενοι ἐν ταῖς μνήμαις τῶν ἁγίων, τῆς τιν 
Χριστιανῶν χωρίζονται τάξεως. 

ιγ΄. Περὶ μοιχείας χαὶ πορνείας" χαὶ ὅτι οὐχ ἀχίν- 
δυνέν ἐστιν ἀνδρὶ χωρίζεσθαι ἀπὸ τῆς αὐτοῦ συμδίου 
ἐχτὸς λόγου πορνείας" xai ὅτι ὁ μὲν ἀνὴρ πορνευο- 
μένην γυναῖχα ἀπολύει, ἐὰν δὲ μὴ ἀπολύσῃ, ὑπόχειται 
τῷ ἐγχλήματι, ἢ δὲ γυνὴ πορνεύοντα ἄνδρα οὐχ 
ἀπολύτι, ἀλλὰ χρὴ τὰς παρὰ τοῦ ἀνδρὸς ἐπερχομένας 
σωματιχᾶς θλίψεις ὑποφέρειν * xat ὅτι ὁ χληρικὸς 
τοιούτῳ τινὶ ἐγχλήματι περιπεσὼν χαθαιρεῖται, xal 
οὐχ ἔτι ἔχει ἀνάχλησιν * xal ὅτι οὐ δεῖ Χριστιανοὺς 
ἐπιγαμόρεύειν πρὸς αἱρετιχούς" καὶ ὅτι τοὺς ἀρπά- 
ζοντα; γυναῖχας οἱ θεῖοι νόμοι ἀφορίζουσιν,, οἱ δὲ 
συνευδοχοῦντες, εἰ μὲν χληριχοὶ εἶεν. καθαιροῦνται, 
εἰ δὲ λαΐχοὶ, ácoplzovtat. 


11. De juramento, et mendacii differentia : οἱ ας. ιδ΄, Περὶ ὄρχου xol διαφορᾶς ψεύδους " xoi ὅτι 


quod juramenti violatio, et mendacium juxta ra- 
lione fit, quando per hzee a Deo jubemur. 

15. De patieutia et aversione ; et quod non red- 
dere: malum cum malo, et benefacere. nocentibus 
Cbristiani proprium est; et quod trahentes cos 
qui nocent id tribunalia, subjieiuntur Christi legi- 
bus, et ἃ communione divinorum mystcriorum 
privantur; et quod sacerdotes fideleni vel. infidelem 
hominem ezdentes divinz leges deponunt ; et quod 
monachos exdentes qualemcunque hominem, se- 
parant leges divinz a communione; et quod pro- 
hibent hos qui non ad id deputati sunt in. bellum 
habere vel emere arma bellica, prxter parvos gla- 
dios non ad bellum aptos; ct de differentia homi- 


6pxov παράδασις, xai ψεῦδος χατὰ δίχαιον λόγον 
γίνεται, ὅταν χωριζώμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ διὰ τούτων. 

ur. Περὶ ἀνεξιχαχίας χαὶ ἀπροσπαθείας" καὶ ὅτι 
τὸ μὴ ἀποδοῦναι καχὸν ἀντὶ xaxoü , καὶ τὸ εὐεργε- 
τέϊν τοὺς ἐπηῃρεάζοντας Χριστιανοῦ ἴδιον" xa ὅτ: οἱ 
ἕλχοντες τοὺς ἐπηρεάζοντας εἰς δικαστήρια, ὅπὸ- 
χεῖνται τοῖς; τοῦ Χριστοῦ νόμοις, χαὶ τῆς χοινωνίας 
«à θείων μυστηοίων ἀποστεροῦντλι “ χαὶ ὅτι τοὺς 
ἱερεῖς τύπτοντας πιστὸν, ἢ ἄπιστον ἄνθρωπον, οἱ 
θεῖοι νόμοι χαθαιροῦσι" xal ὅτι τοὺς μοναχοὺς τύ- 
πτοντας οἱονδήποτε ἄνθρωπον. ἀφορίζουσιν οἱ θεῖοι 
νόμοι τῆς χοινωνίας" χαὶ ὅτι χωλύουσι τοὺς tel προ" 
εχειρισμένου: εἰς πόλεμον ἔχειν, ἢ ὠνεῖσθαι ὅπλα 
πολεμιχὰ, εἰ μὴ μιχρὰ μαχαίρια μὴ ἐνεργοῦντα εἰ; 


1313 


INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM. 


13:4 


. . 67* 0^ ^ - . . T 
διδόντων * xal ὅτ: οὐχ ἔξεστιν ὅλως τοῖς μοναχοῖς, ἃ A monachis, vel sa-cularibus clericis vaeare negotiis 


τοῖς χατὰ χύσμον χλτριχοῖς σχολάζειν ὅλως tol; τοῦ 
χύσμου πράγμασιν À παχτεύειν χτήματα xal ὅτι οἱ 
θεῖο: χανόνες ἐπιτιμῶσι τοῖς φροντισταῖς τῶν 
τοιούτων, ἐπιμένοντας δὲ τῇ ἀπαθείχ καθαιροῦσιν, 

Ay. Ὅτι οὐ δεῖ χατηγορτἷῖν τινων, ἕνιχεν τῆ; 
ἀναγκαίας πρὸς τὸ ζὴν χρείας, χαὶ πρὸς τοὺς λέ- 
τόντας, ὅτι καὶ αὑτοὶ οἱ διδάσχαλοι παραδαίνουσι 
τὰς ἐντολὰς τοῦ Θεοὺ διὰ τὸ ἔχειν αὐτοὺς μετὰ πά- 
σης ἀχριδείας τὰ χρειιύδη τοῦ σώμχτος * καὶ τί τὸ 
πρέπον ἔνδυμα Χριστιανοῖς " xal περὶ διαίτης, καὶ 
φορεσίας τῶν πρεπόντων μοναχοῖς, χαὶ ἡγουμένοις 
ἱερεῦσί τε xal ἀρχιερεῦσι" χαὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς 
«οιούτους ἱματίοι; ἐξαλλάστεσθαι, xal ἄλλα μὲν ἔχειν 
ποὺς ἔνδειξιν ἀπαντῆς, ἄλλα δὲ οἴχοι καθεζομένους, 


siccularibus vel possessiones pacisei ; οἱ qued divini 
canoues reprebendunt fios. qui talibus student , εἰ 
perscverautes in indiffcerentia deponunt. 


57. Quod nou oportct aliquos incusase , ob. vitae 
recessaria, et ob eos qui dicunt, quod et ipsi. do- 
ctores violaut Dei prarcepia in eo quod biabeant cas 
omni securitate quae utilia sunt corpori : et quodnaiu 
convenit esse Clicistisnotum iudumeninim : εἰ de 
victu et vestito convenientius monachis, et prasuli- 
bus sacerdotibus et pontificibus ; et quod non vpore 
tet tales vestes confundere, sed alias quidem babere 
2d ostensionem publici cultus , alias auem domi 
sedentes, sed cominuni et simplici Loya sei. per uti, 


ἄλλα κοινῇ, καὶ εὐτελεῖ στολῇ πάντῃ κεχρῆσθαι, D neque. exornata, neque prater necessarium esca 


x1 μήτε ἐσχηματισμένῃ. μήτε παρὰ τὴν &vayxalav 
χρείαν πολυτίμῳ παρεχτὸς τὴ; ἱερατιχῇς xal ὅτι 
τοιχύτα: τροφὰς, καὶ ἐνδύματα χρὴ ἔχειν τὸν Xpi- 
3:12v)y οἷα χατὰ τὸν τόπον, ἐν ip παροιχεῖ τὸ χοινὸν 
τοῦ λαοῦ, xal οἱ πτωχοὶ πάντες χατὰ τὸ ἐχά- 
€: ἐπάγγελιια, ἐσθίουσί τε χαὶ ἰνδύονται, χαθὼς 
x3: f ἐνανθρώπησις τοῦ Κύριον tu XN; ἐδίδχξεν, 

ar. Περὶ πλούτου, xal πενίας, χαὶ πῶς δὴ vwupl- 
9'ar» τὰ τοιαῦτα, εἰ ix Θεοῦ εἰσιν, ἣ ἐξ ἐνεργείας 
τι  ἀντιχειμένου" χαὶ ὅτι ὁ ἐξ ἀδιχίας πλοῦτος οὐχ 
ἕξτιι kx τοῦ Θεοῦ, χαὶ ταῦτα μὲν τοῖς χατὰ χόσμον 
“ΩΣ Σ νει" τοῖς δὲ τὸν μοναχιχὴν βίον μετιοῦσιν 
εισσυνκτό, ἔστιν ἐχ τούτων O:axplvasÜ τι * τῶν γὰρ 
—-——w€ $ ἐπαγγελία τὴν τελείαν πτωχείαν χαὶ 
ἔπε-: χα ϑῦτε ἐπαγγέλλεται ἐν πάσαις ταῖς l'pa ga. 

2E. ΤῈ τ᾿ τοῦ μὴ ἀχρίτως κρίνειν τὸν πλνδίον, χαθ- 
EZmI υἱ Σταχ’ιταὶ, φαρισαῖοι, xal γραμματεῖς. Kal 
— σα υξος. τῶν χαχῶν ὄντες ἐκεῖνοι, ἐπ᾽ ἐλαχίστοις 
53: T-mhsw. ἐξετασταὶ xarà τῶν ἑτέριων, ἀλλ᾽ ὅτε 
“-- πτῦτσας 5: τῶν χαχῶν, τότε ὃςῖ χρίνειν τοὺς ὑπ᾽ 
€.» 1.1. ab) τοὺς ἔξωθεν" καὶ ὅτι χαχῶς 
wr Ξε τῷ ῥητὸν τοῦ Κυρίον, ἐμπορενόμενοι 
ἃ — r-.umzs Ach τῶν ἀιοήτων, καὶ ἐπιζημίων 
mc-pepae. ac myzco, ἔτι οὗ δεῖ χρίνειν τινὰ, xal τοῖς 
zasc—mmc im amicm, τυυναρίθμιοι γένονται. 

1. "bz x. b zscwry τοὺς ἱερεῖς εἴτε διχαίως fj 
πα: ὃ ΞΞα 9" τὐτούς. EU*t γὰρ σφδλῶσι, 
x--z—r -Emz t5 Θεοῦ, xoi ἐλεγχϑήσεται, xol 


pretiosa, excepta sacerdoiali; et quod talem victuns 
et veslem. habere debet Christianum, qualew 18 
loco ubi degit, cominnne plebis; et egeni emnes 
secundum cujusque promissionem edunt et *e- 
stiuntur, sicut incarnatio Doinini uos edoeuit. 


38. De divitiis, et paupertate, et quomo'o 40» 
gnoscemus ista an ez Deo sint, vd ez operatone 
adversarii ? et quod divitizz qu» ες injustitia eunt 8 
Dco non sunt, et hxc quidem szcolaribus muta sunt; 
his autem qoi monasticam vitara proBtentur in ie- 
cens est per. bzc discerni; nam talum premisaie 
perfectam. paupertatem et mendicitstee poll.ectur 
in omnibus Scripturis. 

$9. De non judicsndo Lemerarie proximo, ut hy- 
pocrite, pharisi, et. scribe. Etenim referti malis 
eum essent isti, in aninimis erant contra alios dili- 
gentes exactores; sed quando aliquis mundos est a 
malis, tunc debet judicare quidem hos qui sibi sub- 
$t ; non antem cos qui foris sunt: εἰ quod male 
intellexerunt. quidam dictum Domini, negotianies 
aulem. bona per insanam et funestam conversio- 
net, dicunt quod non oportet judicare quemquam, 
ludeque haereticorum participes fiunt. 

40. Quod non oportet judicare sacerdotes , sive 
juste, sive injsste, vcl de illis exquirere. 8i quid 
euim offenderint, judicabitur a Deo, et eondemna- 


z-— αὐ πᾶσε. mx ἂν τῷ μῆλλοντι, ἣ καὶ ὑπὸ τοῦ D bitur in hoc przsenti seculo. et in futuro, vel ὃ 


ποῖ πᾶς smgmc o x Pe μὴ xav ἀξίαν διάγων, 
sx zccw δᾶσες- smÉ Pax οὗ χρὴ exavéallcs0 n 
τῷ -X-amexmr ER cp ζαυλότητα τοῦ ἱερέως" 
Ἐ τὸ α ἜσΞξε-: uou: ᾧ Θιὸς, διὰ πάντων δὲ 
sarer. a-- -ὦ soam -ἄο A3Óv ^ καὶ ὅτι ἐκ τοῦ 
—eccal - “Ἐξ: camummew I, τῶν ἱερέων, xata- 
παιάν τῖν xs o£. 

πα: Ra Am mmSEmCc zIxyr47), καὶ ὅτι οὐ πὰ. 


TE. me-— Ric. muc p.t ὁ CM. διὰ 
ποῦν» Rao——Á——— — ἘΞ τ χειρίζεται πολ- 


brmülnnfepbcllin, ταὶ € zz» ὅ3ιοι, ὡς ἀν ιοι 
ael due τοῖς παιδείαν πλλιν 

' πρήπιρ χατὰ 

ηἰς ἔϑνεϑι, 


majore quodam sacerdote : et quod. ille qui reete 
uon degit, non sacerdos est; et quod aoa oportet 
»caundalizari propter ea qua fiunt ob nequitiam sa- 
cerdotis ; et quod non omnes ordisat Deus, per om- 
wu sauteai operatur ad »alvandum popelum, εἰ qued 

assuescenlo ad. contcimmendum sacerdetes , Deum 

ipu contemuimus. 

Al. [Ie procuratione. dignitatum. εἰ qued mes 
omnes dignilate precura Bews, sed pev emm 
operatones procuramiur: '$ «med cecm szz3o0es 
Deus iuiliguos, et digni quidem wt. duni elexasenr, 
indi:ui asut7m ad cerrersinmmm eram. e 
quod cole nde Secundum yen Ya. pibe 
tralmui: im genübus, δὲ de dieumiiuie. euim 


1875 


OPUSCULA MORALIA INCERTAE ETATIS. 


1316 


derelictionibus; et quod non ex oblatis οἱ consecratis A xal περὶ διαφορᾶς τρόπων ἐγχαταλείψεως " καὶ ὅτι 


sibi utilitatem accipit Deus. 


43. De divinis judiciis : et quod nullus ea effu- 
gere potest, sicut Dominus declaravit dicens, quod 
«inquo judicio judicaveritis, judicabimini ; » et quod 
omnia Deus intuetur , etsi videa*ur ad tempus. pa- 
tenter sustinere, et uon ulcisci. 

43. De facientibus sigua, et proplietantihus, et 
visiones videntibus per Dei nutum : et quod. nom 
oportet in talia aspicere, et ex jis sanctos habere 
qui agunt, sed in. fidem rectam et observationem 
mandatorum Dci; et quod inulti fidelium deploza- 


bilem vitam habentes, signa et prodigia patrave- 


runt, et nunc patrant, et revelationes, et prophe- 
tias locuti sunt, decipientes et decepti; propositum 
enim illud est daemonum, ut per prodigia in erro- 
rem multos adducant, quoinodo malas corum ac- 
tiones comitentur; et h:eretici sepius eodem modo 
signa perficiunt, tanquam 3 d.emonibus adjuti ad 
sustinendam suam heresim; sed licet (idelem, 
vel iufidelem in exercitio corporis insolito viderimus, 
vel in deserto incolentem, vel Scripturarum cogui- 
tionem magnam habentem, vel ex improviso Scri- 
ptur:.s exponentem, quas antea non noverat, vel 
corpus alicujus multum post tempus non corruptum, 
vcl a!iud quid tale, nou debemus in errorem inci- 
dere et eos sanctos reputare ; si enim non exsistunt 
prius in illis evidenter. mandatorum Dei operatio- 
nes, ct dona Spiritus, qu: ab Apostolo enumeran- 


tur, εἰ non oderint vanam hujus mundi gloriam, a C 


damonibus iuspirantur, et reservantur his qua 
Deus scit judiciis. 


44. Quod bonum est et Deo. acceptum operari : 
et quod e non operando multi in peccata iunumera 
declinant et in diversas hareses; et quod oportet 
id exsequi, ne fiat nobis peccati occasio, per hoc quod 
secunduiu Scripturarum sententiam accidit ; et quod 
qui petest, et non operatur, ut ambitiosus a Deo ju- 
dicatur; et quod doctores etiam, et praesules et 
peutitices ail spirituale et sensibile opus adinoven- 
tur tendens in Dei cultum; siquidem duplex homo 
sensibilis εἰ intelligeus, et oportet illius operatio- 
ncm duplicem esse, 


4$. De artibus quz? promissioni amenachorum 
conveniunt :et quod illa decet monachos operari, 
qua ueque praescriptze liorarum psalmodize vel ora- 
tioni, neque omnino Dei cultui impedimentum affe- 
rant, duceudo in aliquod spirituale detrimentua. 


46. Quomodo oportet aliquem vendere et emere, 
ne Deus offendatur : et quodiid Christianorum pro- 
prium est ledi potius quam ledere in negotiationl- 
bus; et quod hes qui negotiationes in. eeclesiis (a- 
ciunt, sive monacbos, sive laicos, divini canones a 
comunione scparant, quemadmodum οἱ coxtus qui 


οὐδὲ τῶν αὐτοῦ͵ ἀναχτόρων, xal ἀναθημάτων φείδε- 
ται ὁ θεό. 

μβ΄. Περὶ θείων χρ' μάτων * χαὶ ὅτι οὐδεὶς ταῦτα 
ἀποφυγεῖν δύναται, χαθὼς ὁ Κύριος ἀπεφήνατο A£- 
γων, ὅτι ε Ἐν ᾧ χρίματι κρίνετε, χριθήσεσθε * » xai 
ὅτι πάντα ὁ Θεὸς ἐφορᾷ, χἂν δόξῃ πρὸς χαιρὺν μαχρο- 
θυμεῖν, καὶ μὴ ἐπεξέρχεσθαι. 

μγ΄. Mspi τῶν ποιοῦντων σημεῖα, καὶ προφη- 
τευόντων xai ἐνυπνιαζομένων κατὰ συγχώρησιν Θεοῦ" 
xai ὅτι οὐ δεῖ βλέπειν, εἰς τὰ τοιαῦτα, xal ἐχ τού- 
τω ἁγίους ἔχειν τοὺς πράσσοντας, ἀλλ᾽ εἷς πίστιν 
ὀρθὴν, καὶ ἐργασίαν τῶν ἐντολῶν Θεοῦ * χαὶ ὅτι 
πολλοὶ τῶν πιστῶν ἐξώλη βίον ἔχοντες, σημεῖα καὶ 
τέρατα ἐτέλεσαν, xal ἐπιτελοῦσι, καὶ ἀποχαλύψεις 


B xai προφητείας ἐλάλησαν, πλανῶντες, xol πλανώ- 


μενοι * σχοπὸς γὰρ τοῦτο τῶν δαιμόνων, ἵνα διὰ τῶν 
σημείων ἀποπλανήσωσι πολλοὺς, ὅπως ταῖς πονη- 
pal; αὐτῶν πράξεσιν ἀχολουθήσωσι, καὶ αἱρετιχοὶ δὲ 
πολλάχις τῷ αὐτῷ τρόπῳ σημεῖα ἐπιτελοῦσιν, ὡς 
παρὰ τῶν δαιμόνων ἐνεργούμενοι διὰ τὸ συστῆσαι 
τὴν ἑαυτῶν αἴρεσιν “ ἀλλὰ χἂν πιστὸν ἢ ἄπιστον ἐν 
ἀσχήσει σωματιχῇ ὑπερδαλλούσῃ ἴδωμεν, ἣ ἐν ἐρῆ- 
po χατοιχοῦντα, ἣ Γραφῶν ἐπιστήμην πολλὴν ἔχοντα, 
1| αὐτοσχεδίως συντάττοντα τὰς Γραφὰς, μὴ ταύτας 
πριὺην εἰδότα, fj σῶμά τινος χρόνῳ πολλῷ μὴ διαφθα- 
piv, ἣ ἕτερόν τι τοσοῦτον, o0. χρὴ πλανᾶσθαι, xal 
νομίζειν τούτους ἀγίους * εἰ γὰρ μὴ προῦπάρχουσιν 
ἂν αὐτοῖς ὀρώμεναι αἱ τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐρ- 
γασίαι, καὶ αἱ δωρεαὶ τοῦ Πνεύματος αἱ παρὰ τοῦ 
᾿Αποστόλου ἀπηριθμημέναι, xal παντάπασι μισήσουσι 
τὴν κενὴν δόξαν τοῦ χόσμον τούτου, ὑπὸ δαιμόνων 
ἐνεργοῦνται, ἢ παραχωροῦνται οἷς οἷδε 825; χρίμα- 
σιν. 

μδ΄. Ὅτι χαλὸν, καὶ εὐαπόδεχτον τῷ Θεῷ τὸ ἐργά- 
ζεσθαι " xai ὅτι ἐχ τοῦ μὴ ἐργάζεσθαι, πολλοὶ εἰς 
πλῆθο; ἀμαρτημάτων ἐκχχλίνουσι, χαὶ εἰς διαφόρους 
αἱρέσεις * xa ὅτι χρὴ ἐξαχριδοῦν τοῦτο, μήπως γέ- 
νηται ἡμῖν πρόφασις ἁμαρτίας διὰ τὸ παρὰ τὸ θέλημ 
τῶν Γραφῶν τοῦτο μετέρχεσθαι * καὶ ὅτι ὁ δυνάμε- 
Voc, καὶ μὴ ἐργαζόμενος, ὡς πλεονέχτης χρίνεται 
παρὰ τῷ Θεῷ * xal ὅτι xal οἱ διδάσχαλοι, καὶ οἱ προ- 
εστῶτες, καὶ αὐτοὶ οἱ ἀρχιερεῖς μετὰ τοῦ πνευματι- 
κοῦ ἔργου, xal αἰσθητοῦ ἅπτονται συντείνοντος εἰς 


D θεοσέδειαν. Ἑπείπεῤ διπλοῦς ὁ ἄνθρωπος αἰσθητός 


«£& χαὶ νοητὸς, xa χρὴ τὴν αὐτοῦ ἐργασίαν εἶναι 
διπλοῦν. 

pi. Περὶ, οἷαι τέχναι τῷ ἐκἀγγέλματι τῶν μονα- 
χῶν &ppuóQouct * xal ὅτι ταῦτα τοὺς μοναχοὺς ἀρ- 
μόζει ἐργάζεσθαι, ὅσα μὴτε τῇ τετυπωμένῃ τῶν 
ὡρῶν ψαλμῳδίᾳ, ἢ τῇ εὐχῇ, μηθ᾽ ὅλως τῇ χατὰ 
Θεὸν λατρείᾳ ἐμποδίζουπι, χατάγοντα εἰς ἐλάττωμά 
t ψυχιχόν. 

pe^. Do; χρὴ τινα πωλεῖν xa ἀγοράζειν, ἵνα 
μὴ προσχρούσῃ θεῷ" xai ὅτι τοῦτο ἴδιον Χριστιανῶν, 
τὸ ζημιοῦσθαι μᾶλλον, ἣ ζημιοῦν ἐν ταῖς πραγμα- 
«εἴαις " xal ὅτι τοὺς ἐν ταῖς ἐχχλησίαις πραγ,» 
τείας ποιοῦντας, ἣ μοναχοὺς, jj λαϊχοὺς, οἱ θεῖοι 
χλνόνες τῆς κοινωνίας ἀφορίζουσιν, ὡσαύτως xal 


1369 


INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM. 


1310 


στιν ἀγαϑοποιεῖν τινα, χἂν μήκω τέλειος ἢ * ἀλλ᾽ A facere alicui, et si nondum perfectus sit ; sed est 


ἔστιν ὅπλ χενοδοξίας ἔἕλχεσθαι, ὃ ἀμελεῖο τῆς 
ἑαυτοῦ σωτηρίας, καὶ μᾶλλον ὅταν χαὶ ἑτέροι; ἧ 
ὠφέλεια χρησιμεύγ. 

κη΄. Περὶ προσευχῆς, χαὶ κῶς χρὴ εὔχεσθαι" χαὶ 
fict τῷ νήφοντι δυνατόν ἐστιν ἐν παντὶ τόπῳ χαὶ ἐν 
xavil ἔργῳ πάντοτε ἀδιαλείπτως προσεύχεσθαι xal 
ὅτι τὸν xax πράττοντα, χαὶ πατέρα καλοῦντα 
τὸν Θεὸν ἐν τῇ εὐχῇ, ὁ χαταχθόνιος ὁ τῶν xaxov 
δημιουργὸς vibe χέχτηται, xal πατὴρ ἐχείνου 
ἐστίν. 

xU. Τύπος προσευχῆς, καὶ διαζωγὴ ἀνεχωρητῶν * 
καὶ ὅτι ἀνάρμοστα τούτοις τὰ ἐν ταῖς ἐχχλησίαις 
Ψαλλόμενα, εἴτε ἢχοι, εἴτε τροπάρια " χαὶ ὅτι ὁ δίχα 
χειροτονίτς τοῖς τοιούτοις ἐγχειρῶν, ὑπόχΞιται τῷ 
ἐγχλήματι. 

λ΄. Τύπος προσευχῆς tol; ἐν συνοδίξ, χαὶ διαγωγῇ 
«ῶν ἐν ἐχχλησίαις συναγομένων " xal ὅτι οὐχ dpa 
ζει τοῖς συναγομένοις τὰ τῶν ἀναχωρττῶν πράτ- 
“εἶν, ὡς οὐδὲ ἐχείνοις τὰ τούτων, ἀλλὰ χατὰ δίχαιον 
λόγην τῇ ψαλμῳδίᾳ χεχρῆἧῆσθαι, μὴ μέντοι πρὸς 
κραυγὴν ἐχδιάζεσθαι τὴν φύσιν, ἀλλὰ σεμνῶς, xol 
κατὰ τὰ θεῖα λόγια εὐλαδῶ:" καὶ ὅτι τοὺς μὲν 
ἱερεῖ; ψάλλοντας ἀνοίχεια, καὶ μὴ τετυπωμένα παρὰ 
τῶν θείων Πατέρων, fj ἀναγινώσχοντας ἐπ΄ ἔχχλγη,» 
6[3;, οἱ θεῖοι χανόνες χαθαιροῦτι, τοὺς δὲ λοιποὺς 
ἀναθεματίζουσι " καὶ ὅτι οὐ χρὴ ἐν παντὶ τόπῳ τὴν 
θείαν πρησγομιδὴν ἐχτελεῖν ^ xal ὅτι οὗ χρὴ χατα- 
φρονεῖν τῶν συνάξεων, xal χωρὶς εὐλόγου αἰτία; 
ἀπολιωαπάνεσθλι. 


a vana gloria attrabi, εἴ negligere suam salutem, 
et przsertim quando aliis utilitas profuerit. 


38. De oratione et quomodo oportet orare : et 
quod vigilanti possibile est in omni loco, et in omni 
opere ebique sine intermissione orare; et quod 
male agentem, et. patrem vocantem Deum in ora- 
tione, subterraneus walorum auctor filium obti- 
net, et illius pater cst. 


49. Re; ula orationis, ct institutio anachoretarum : 
et quod diseordantia ab illis qu.e in ecclesiis psal- 
luntur, sive hymni, sivc troparia, et quod ille qui 
sine ordinatione talibus se  immiscet subjicitur 


B culps. 


$0. Regula orationis his qui ín. concentu et con- 
guetudine sunt eongrezatorum in ecclesiis : et quod 
noB convenit congregatis quae sunt anachoretarum 
facere, ut his non convenit qux illorum sunt agerc, 
sed secundum justam ratiorem psslmodia uti, non 
tamen ad clamores naturz violentiam faciendo, sed 
decenter, et pie secundum divina pracepta ; et quod 
sacerdotes quidem psallentes insueta , el qux non 
sunt instituta a sanctis Patribus, vel legentes in 
ecclesiis, divini canones deponunt, cseteros autem 
anathematizant ; et quod non oportet in omni loco 
divinum eultum peragere ; et quod non oportet con- 
temnere congregationes et sine rationabili causa 
omittere. 


λα΄. Περὶ τῶν μετὰ εὐχῆς ἐν ὁδῷ ὁδευόντων, ἢ C — 51. De his qui cum oratione iter suscipiunt, ant 


ἑτέρῳ οἰῳδήποτε πειρασμῷ περιπιπτόντων»" xal 
ὅτ' οὗ δεῖ μόνῃ τῇ εὐχῇ θαῤῥεῖν, xal xaxagpovn- 
τικῶς διαχεῖσθαι, χἂν ἅγιο; 5, ὁ ὑπὲρ αὐτοῦ εὐχό- 
μενος, ἀλλὰ xal τὴν παρ᾽ ἑαυτοῦ πᾶσαν σπουδὴν 
εἰσφέρειν * xal ὅτι χρὴ τὸν πειρασμὸν φεύγειν, 
ὅταν χίνδυνο; ψυχιχὺς ἐξ αὐτοῦ προσδοχᾶται, xat ὁ 
μὴ οὕτω; πυιῶν ὑπόκειται τῷ ἐγχλήματι " xal ὅτι 
ἑλπὶς ματαία ἐστὶν, ὅταν μὴ προχγωνιζόμεθα ἐπὶ 
τῷ ἔργῳ τοῦ Θεοῦ" χαὶ περὶ διαφορᾶς μαρτύρων, 
xai ὁμολογητῶν " χαὶ ὅτι x3v ἀθλῇ τις, οὐ στεφα- 
vouta: ἐὰν μὴ νομίμως; ἀθλήτη, χατὰ τὸν θεῖον 
δηλονότι ᾿Απόστολον" χαὶ ὅτι οἱ φυλάσσοντες ἅπερ 
ὡμολόγησαν, fj àv τῷ θείῳ βαπτίσματι, ἣ ἐν τῇ μο- 
γαδικῇ πολιτείᾳ, ὁμολογηταὶ χαλοῦνται, 

ÀB'. "Ort ὁ εὐχὴν παρά τινων ἐπιζητῶν αὐτὸς δὲ 
. ἀμελῶν, οὐδὲν ὠφελεῖται, χᾶν ἅγιος f] ὁ εὐχόμενος " 
χαὶ ὅτι οἱ μὴ καλῶς, χαὶ χατ᾽ ἀξίαν βιοῦντε;, οὐχ 
ὠφελοῦντα: ἐκ τοῦ ἁγίου βαπτίσξατος, ὡσαύτως 
οὐδὲ οἱ μοναχοὶ ἐὰν μὴ κατ᾽ ἀξίαν τοῦ σχήματος πο- 
λιτεύσαιντο, οὔτως xal of τινας ἰδιοποιούμενοι τῶν 
ἁγίων» οὐχ ὠφεληθήσονται πλέον τῶν ἄλλων, xal 
χολασθήσονται, οἱ μὲν πιστοὶ πλεῖον τῶν ἀπίστων, 
εἴ δὲ μοναχοὶ πλεῖον τῶν χατὰ χόσμου, οἱ δὲ 
ἰδιοποιούμενοί τινας πλεῖον τῶν μὴ εἰδότων παρᾶ 
two) «ἰ ἀγαθόν" ὅτι ἀφορμὴν σωτηρίας ἔχοντες 
οὗτοι πάντες, τῇ ἑχυτῶν ἀπροσεξίᾳ, καὶ τῇ mo- 
νηρᾷ προαιρέσει, ἑαυτοὺς τῇ χολάσει παρέδωχαν " 
xai ὅτι ὀλίνος λίαν ἐστὶ τῶν σωζομένων ὁ ἀριθμὸς, 


alia qualicunque tentatione versantur : et quod non 
oportet sola in oratione confidere, el segniter iin- 
morari, etsi sanctus fuerit qui pro se oraverit, sed 
eliam omnem ex se fervorem afferre necesse est ; el 
quod oportet tentationem fugere, quando pericu- 
lum spirituale ez hac oritur, et qui non ita agit 
subjicitur culpzx; et quod spes vana est, quando uon 
toti incumbimus ad opus Dei; et de differentia 
martyruin et confessorum ; et quod si quis certa- 
verit, non coronatur uisi legitime certaverit, se- 
cundum divini Apostoli evidentem doctrinam ; et 
quod hi qui servant qux confessi sunt, vel in divino 
baptismate, vel iu monastica institutione, coufes- 
sores vocantur. 

52. Quod ille qui orationem ab aliquibus expetit, 
ipse autem minime curat, nihil utilitatis percipit, 
etiam si sanctus sit. qui orat : et quod illi qui non 
recte nec benc vivunt, nulla utilitatem percipiunt 
e sancto baptismate, quemadinodam. nullam etiam 
monachi, uisi secundJum status obligatione con- 
versati sint, ita quicunque sanctos sibi attribuunt 
Ben majorem quam alii utilitatem percipient, ei 
punientur , fideles quidem magis quam infideles, 
monachi autem magis quam secularis, οἱ qui sibi 
aliquos attribuunt magis quam illl qui non nove- 
runt ab aliquibus quidquam boni; quod occasionem 
salutis habentes omnes isti, sua incurí& οἱ mala 
intentione, sc castigationi exposuerunt; εἰ quod 


1519 


OPUSCULA MORALIA INCERT.E /ETATIS. 


1380 


dimittere peccata, utrumque ad haresim deciinat, Α τίας, ἀμφότερα εἰς αἱρέσεις ἐχχλίνουσι, τὸ μὲν sl; - 


unum quidem ad Novatianorum baresi:n, alterum 
autem ad haeresim natura inulatorum — Massalia- 
norum, 

53. Quomo.lo oportet explicare Dei mysteria: et 


quod timendum valde et periculusum est indigne. 


explicare; et quod ille qui indigne explicat, a Sa- 
tana deluditur, quasi se ipsum a communione aui- 
vens. 

5&. Quod timendum et periculosum est intlirmis 
animo recipere aliquas confessiones : et quod fir- 
mes ipsos et spirituales id in ruinam adducit; et 
de differentia talis depositi; οἱ quomodo hzc ad- 
hibcre oportet. 

bo. Quod non oportet sine sacerdote aliquem 


τὴν τῶν Νανατιανῶν, τὸ δὲ εἰς τὴν τῶν πεφυσιωμέ- 
νων Μασσαλιανῶν. 


νγ΄. Πῶς χρὴ μεταλαμδάνειν τῶν θείων μυστηρίων" 
χαὶ ὅτι φαδερὸν λίαν καὶ ἐπιχίνδυνόν ἐστι τὸ ἀνα- 
ξίως μεταλαμδάνειν * καὶ ὅτι ὁ ἀναξίως μεταλαμ- 
δάνων, ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ χαταπαίζεται, ὥσπερ xal 
ὁ τῆς χοινωνίας ἑαυτὸν μαχρύνων. 

νδ΄. “Ὅτι φοδερὸν, xal ἐπιχίνδυνόν ἐστι col; ἀπθε- 
vict χατὰ Ψυχὴν δέχεσθαί τινας ἐξαγορείας " xal 
ὅτι xal αὐτοὺς τοὺς δυνατοὺς xal πνευματιχοὺς κατα- 
σπᾷ τὸ τοιοῦτον εἰς πτῶσιν " χαὶ περὶ διαφορᾶς τῆς 
τοιαύτης ἀναδοχῆςς " xal πῶς ταῦτα μετέρχεσθαι χρή. 

νε΄. Ὅτι οὐ χρὴ ἄνευ ἱερέως τινὰ δέχεσθαι ἐξαγο- 


confessienes recipere : et quod nzc negligens ἃ po- B ρεύσεις * καὶ ὅτι ἀμελῶνοὗῦτος τοῦ λαοῦ καθαιρεῖται" 


polo deponitur; et quod non oportet absolvere hos 
qui docentur. 

56. De poenis et excommunicationibus a sacerdo- 
tibus prolatis, et quod illa qua per eas ligautur 
legitinie non solvuntur ab altero, nisi mortuus fue- 
rit qui ligaverit ? οἱ quod injusta paeua non liga- 
tur a Deo, sicut magnus Dionysius memoravit, οἱ 
alii plures; et quales sunt juste et. injust:e poenae; 
et quod etsi apud Deum non ligantur qua injuste 
prolatz? sunt sententie, se.| tamen non debet se ip- 
sum solvere qui injuste damustus est, et tali prz- 
textu. conteinptibiliter et. superbe in ferentes sen- 
tentiam se agere, sed cum omni humilitate aduio- 
nere, et si hoc modo nou potest aliquid protlcere ; 
adire majores sacerdotes, et ita ab eis solvi secun- 
duum quartodecimum canonem Sardici coucilii; et 
quod ille qui sententiam profert contra Dei volun- 
tatein coudeinnatur. 


91 De festis, et jejuniis, et genuflcxionibus quz 
fleri pracipiuntur : et quod periculosum est talia 
despicere; etenim separantur et anathematizantur, 
et cum hareticis annumerantur divinis canonibus 
qui absque justa causa hzc despiciunt ; et quare 
ad orientem conversi oramus. 


58. Expositio composita e divinis Scripturis de 
festis: quod nou voluptatis gratia, et otii instituta 


xat ὅτι οὐ δεῖ ἀπογινώσχειν τῶν μαθητευομένων. 


ve", Περὶ ἐπιτιμίων, χαὶ ἀφορισμῶν τῶν παρὰ τῶν 
ἱερέων διδομένων " χαϊδτι τὰ παρὰ τούτων δεδεμένα 
εὐλόγως οὐ λύονται ὑψ᾽ ἑτέρον, εἰ μὴ τελευτήσει ὁ 
δήσας αὐτόν" xal ὅτι ἡ παράλογος ἐπιτίμησις οὐ 
δέδεται παρὰ τῷ θεῷ, χαθὼς χαὶ ὁ μέγα; Διονύ- 
σιος ὑπεμνημάτισε, καὶ ἕτεροι πλείονες * xal ποίαι 
εἰσὶν εὔλογοι, χαὶ παράλογοι ἐπιτιμήσεις * xal ὅτι 
εἰ xai οὐ δέδεται xa pà τῷ θεῷ τὰ παραλόγως ἔπιτι» 
μηθέντα, ἀλλ᾽ οὖν οὐδὲ ἐχδιχεῖν ἑαυτὸν ὀφείλει ὁ κα- 
ραλόγως ἐπιτιμηθεὶς, xal τῇ τοιαύτῃ προφάδει 
καταφρονητιχῶς, καὶ ἀλαζονιχῶς πρὸς τοὺς ἐπι- 
τιμῶντας διαχεῖσθαι, ἀλλὰ μετὰ πάσης παραχαλεῖν 
ταπεινότητος, χαὶ εἰ οὗ δύναται τούτῳ τῷ τρόπῳ 
ἁνῦσαϊί τι, προσέρχεσθαι τοῖς μείζοσιν ἱερεῦσι, καὶ 
οὕτω παρ᾽ αὑτῶν ἐχδιχεῖσθαι χατὰ τὸν ἐν Σαρ- 
διχῇ τεσσαρεσχαιδέκατον xavóva * xaV ὅτι ὁ παρὰ 
τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ ἐπιτιμῶν χαταδιχάζεται. 

vi. Περὶ ἑορτῶν, καὶ νηστειῶν, καὶ γονυχλιδιῶν 
τῶν χεχωλυμένων γίνεσθαι " χαὶ ὅτι ἐπιχίνδυνόν 
ἐστι τὸ χαταφρονεῖν τῶν τοιούτων * xal γὰρ ἀφορί- 
ζονται, καὶ ἀναθεματίζονται, xal τοῖς αἱρετιχοῖς συν- 
αριθμοῦνται παρὰ τῶν θείων χανόνων οἱ δίχα εὑλό- 
γου αἰτίας τούτων χαταφρονοῦντες * xai διὰ τὸ 
κρὸς ἀνατολὰς ὁρῶντες εὐχόμεθα. 

vil. Ἑ ρμηνεία συντεθεῖσα ἐχ τῶν θείων Γραφὼν 
περὶ τῶν ἑορτῶν * ὅτι οὐχ ἕνεχεν τρυφῆς, xol ἀρ- 


sunt, scd ad correctionem et utilitatein animatum; p vla; παρεδόθησαν, ἀλλὰ πρὸς διόρθωσιν καὶ ὠφέ» 


et de his qua catra corpus sunt pollutionibus, 
nempe de fluxu et similibus. 

59. Distinctio, vel expositio e divinis Scripturis 
constans, quonam nodo, et quando oporteat 
prescripta jejunia universaliter occasione occur- 
rentia patrum et fratrum solvere : et quod illi qui 
praescripta jejunia per Spiritum sanctum solvuut 
sine legitima causa, vel necessario quodam casu, 
coinmunicaut hzresibus Massalianorum. 


60. De cibis et potibus monachis convenientibus, 
anachoretis, et hís qui in syuodis sunt, et quod pa- 
nis et sal sunt regia via deliciarum : et quod illze 
gua per pulmenta pr:eter necessitatem fluut ali- 


λειαν ψυχῶν * xal περὶ τῶν ἔξω τοῦ σώματο; μολυ- 
σμῶν, ἧτοι περὶ ῥεύσεως καὶ τῶν τοιούτων. 

νθ΄. Διάχρισις, ἧτοι ἑρμηνεία ἐκ τῶν θείων l'oa- 
φῶν συντεθεῖσα, ποίῳ τρόπῳ xal πότε χρὴ τὰς 
παραδεδομένας νηστείας εἰς τὸ χοινὸν προφάσει ἀπαν- 
τῆς πατέρων xal ἀδελφῶν χαταλύειν * χαὶ ὅτι οἱ τὰς 
παραδεδόμενας νηστείας διὰ Πνεύματο; ἁγίου xata- 
λύοντες χωρὶς εὐλόγου αἰτίας ἢ ἀναγχαίου τινὸς 
πράγματος, συγχοινωνοῦσι ταῖς αἱρέσεσι τῶν Ἀΐασ- 
σαλιανῶν. ᾿ 

ξ΄, Περὶ βρωμάτων xal πομάτων τοῖς μοναχοῖς 
πρεπόντων, τοῖς τε ἀναχωρηταῖς, xal τοῖς kv συν» 
óboig" καὶ ὅτι ἄρτος xal ἅλας ἐστὶν ἡ βασιλιχὴ ὀδὰ; 
Vl; τρυφῆς ^ xal ὅτι αἱ διὰ τῶν ἀρτυμάτων παρὰ 


1875 


OPUSCULA MORALIA INCERT E ETATIS. 


1316 


derelictionibus ; et quod non ex oblatis eL consecratis A xal περὶ διαφορᾶς τρόπων ἐγχαταλείψεως " xal ὅτι 


sibi utilitatem accipit Deus. 


48. De divinis judiciis : et quod nullus ea effu- 
gere potest, sicut Doininus declaravit dicens, quod 
εἴη quo judicio judicaveritis, judicabimini ;» et quod 
omnia Deus intuetur, etsi videatur ad tempus pa- 
lienter sustinere , et non ulcisci. 

43. De facientibus siga, et proplietantihus, et 
visiones videntibus per Dei nutum : et quod nom 
oportet in talia aspicere, et ez iis sanctos habere 
qui agunt, sed in. fidem rectam οἱ observationem 
mandatorum Dci; et quod inulti fidelium deplora- 


bilem vitam habentes, signa et prodigia patrave- 


runt, et nunc patrant, et revelationes, et prophe- 
tias locuti sunt, decipientes et decepti; propositum 
enim illud est daemonum, ut per prodigia in erro- 
rem multos adducant, quoinodo inalas corum ac- 
tiones comitentur; el lierelici sepius eodem modo 
signa per(iciunt, tanquam s d.emonibus adjuti ad 
sustinendam $uam heresim; sed licet (idelem, 
vel infidelem in exercitio corporis insolito viderimus, 
vel iu deserto incolentem, vel Scripturarum cogui- 
tionem magnam habentem, vel ex improviso Scri- 
ptur:s exponentem, quas antea non noverat, vel 
corpus alicujus multum post tempus non corruptum, 
vcl a!iud quid tale, non debemus in errorem inci- 
dere et eos sancios reputare ; si enim non exsistunt 
prius in illis evidenter mandatorum Dei operatio- 
nes, ct dona Spiritus, qu: ab Apostolo enumeran- 


Wr, et non oderint vanam hujus mundi gloriam, a C 


daemonibus inspirantur, et reservantur bis quie 
Deus scit judiciis. 


44. Quod bonum est et Deo. acceptum operari : 
et quod e non operando multi in peccata iunumera 
declinant et in diversas hareses; et quod oportet 
id exsequi, ne fiat nobis peccati occasio, per hoc quod 
secundum Scripturarum sententiam accidit ; et quod 
qui petest, et non-operatur, ut ambitiosus a Deo ju- 
Jicatur; et quod doctores etiam, et prasules ct 
pontifices ad spirituale et sensibile opus adinoven- 
tur tendens in Dei cultum; siquidem duplez homo 
sensibilis εἰ intelligens, et oportet illius operatio- 
nem duplicem esse. 


4$. De artibus quz promissioni menachorum 
conveniunt :et quod illa decet monachos operari, 
qua ueque prescriptze horarum psalmodize vel ora- 
tioni, neque omnino Dei cultui impedimentum affe- 
rabt, duceudo in aliquod spirituale detrimentua., 


46. Quomodo oportet aliquem vendere et emere, 
ne Deus offendatur : et quodiiu Christianorum pro- 
prium est ledi potius quam ledere in negotiationi- 
bus; et quod hos qui negotiationes in ceclesiis (a- 
ciunt, sive monachos, sive laicos, divini canones a 
communione scparant, quemadmodum οἱ co»stus qui 


οὐδὲ τῶν αὐτοῦ͵ ἀναχτόρων, xat ἀναθημάτων φείδε- 
ται ὁ Θεός. 

μβ΄. Περὶ θείων χρ'μάτων " χαὶ ὅτι οὐδεὶς ταῦτα 
ἀποφυγεῖν δύναται, χαθὼς ὁ Κύριος ἀπεφήνατο λέ- 
γων, ὅτι ε Ἐν ᾧ χρίματι κρίνετε, χριθήσεσθε "» xot 
ὅτι πάντα ὁ Θεὸς ἐφορᾷ, xÀv δόξῃ πρὸς χαιρὺν μαχρο- 
θυμεῖν, χαὶ μὴ ἐπεξέρχεσθαι. 

"γ΄. Περὶ τῶν ποιοῦντων σημεῖλ, καὶ προφη- 
τευόντων xal ἐἑνυπνιαξζομένων κατὰ συγχώρησιν θεοῦ" 
καὶ ὅτι οὐ δεῖ βλέπειν, εἷς τὰ τοιαῦτα, xal ἐκ τού- 
τ") ἁγίους ἔχειν τοὺς πράσσοντας, ἀλλ᾽ εἰς πίστιν 
ὀρθὴν, καὶ ἐργασίαν τῶν ἐντολῶν θεοῦ * καὶ ὅτι 
πολλοὶ τῶν πιστῶν ἐξώλῃ βίον ἔχοντες, σημεῖα καὶ 
κέρατα ἐτέλεσαν, xal ἐπιτελοῦσι, xal ἀπηχαλύψεις 


B xal προφητείας ἐλάλησαν, πλανῶντες, καὶ πλανώ- 


μενοι * σχοπὸς γὰρ τοῦτο τῶν δαιμόνων, ἵνα διὰ τῶν 
σημείων ἀποπλανήσωσι πολλοὺς, ὅκως ταῖς πονη- 
pal, αὐτῶν πράξεσιν ἀχολουθήσωτσι, xal αἱρετιχοὶ δὲ 
πολλάχις τῷ αὐτῷ τρόπῳ σημεῖα ἐπιτελοῦσιν, ὡς 
παρὰ τῶν δαιμόνων ἐνεργούμενοι διὰ τὸ συστῆσαι 
τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν “ ἀλλὰ χᾶν πιστὸν ἢ ἄπιστον ἐν 
ἀσχήσει σωματιχῇ ὑπερδαλλούσῃ ἴδωμεν, ἣ ἐν ἐρῆ- 
pt χατηιχοῦντα, ἣ Γραφῶν ἐπιστήμην πολλὴν ἔχοντα, 
1| αὐτοσχεδίως συντάττοντα τὰς Γραφὰς, μὴ ταύτα: 
πρίην εἰδύτα, fj σῶμάτινος χρόνῳ πολλῷ μὴ διαφϑα- 
piv, ἣ ἕτερόν τι τοσοῦτον, οὐ χρὴ πλανᾶσθαι, xal 
νομίζειν τούτους ἁγίους * εἰ γὰρ μὴ προῦπάρχουσιν 
ἐν αὐτοῖς ὁρώμεναι αἱ τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐρ- 
γασίαι, καὶ αἱ δωρεαὶ τοῦ Πνεύματος al παρὰ τοῦ 
᾿Αποστόλον ἀπηριθμημέναι, xal παντάπασι μισήσουσι 
τὴν χενὴν δόξαν τοῦ χόσμου τούτου, ὁπὴὸ δαιμόνων 
ἐνεργοῦνται, ἢ παραχωροῦνται οἷς οἷδε Θεὸς χρίμα- 
αιν. 

μδ΄. Ὅτι χαλὸν, καὶ εὐαπόδεχτον τῷ Θεῷ τὸ ἐργά- 
ζεσθαι * xal ὅτι ἐχ τοῦ μὴ ἐργάζεσθαι, πολλοὶ εἰς 
πλῆθο; ἀμαρτημάτων ἐκχχλίνουσι, χαὶ εἰς διαφόρους 
αἱρέσεις * xal ὅτι χρὴ ἐξαχριδοῦν τοῦτο, μήπως γέ- 
νηται ἡμῖν πρόφασις ἁμαρτίας διὰ τὸ παρὰ τὸ θέλημα 
qO» Γραφῶν τοῦτο μετέρχεσθαι * καὶ ὅτι ὁ δυνάμε- 
Voc, χαὶ μὴ ἐργαζόμενος, ὡς πλεονέχτης κρίνεται 
παρὰ τῷ Θεῷ * χαὶ ὅτι xa οἱ διδάσχαλοι, καὶ οἱ προ- 
ἐστῶτες, καὶ αὐτοὶ ol ἀρχιερεῖς μετὰ τοῦ πνευματι- 
κοῦ ἔργου, χαὶ αἰσθητοῦ ἅπτονται συντείνοντος εἰς 


p θεοσέδειαν. Ἐπείπεῤ διπλοῦς ὁ ἄνθρωπος αἰσθητός 


τε χαὶ νοητὺς, xal χρὴ τὴν αὐτοῦ ἐργασίαν εἶναι 
διπλοῦν. 


pi. Περὶ, οἷαι τέχναι τῷ ἑκἀγγέλματι τῶν μονα- 
χῶν ἁρμόζουσι " xal ὅτι ταῦτα τοὺς μοναχοὺς ἀρ- 
μόζει ἐργάζεσθαι, ὅσα μήτε τῇ τετυπωμένῃ τῶν 
ὡρῶν ψαλμῳδίᾳ, ἢ τῇ εὐχῇ, μηθ' ὅλως τῇ χατὰ 
θεὸν λατρείᾳ ἐμποδίζουπσι, χατάγοντα εἰς ἐλάττωμά 
τι ψυχιχόν. 

pe". Io; χρὴ τινα πωλεῖν χαὶ ἀγοράζειν͵ ἵνα 
μὴ προσχρούσῃ θεῷ" xai ὅτι τοῦτο ἴδιον Χριστιανῶν, 
τὸ ζημιοῦσθαι μᾶλλον, f| ζημιοῦν ἐν ταῖς πραγμα- 
velat; " xal ὅτι τοὺς ἐν ταῖς ἐχχλησίαις πραγμό- 
τείας ποιοῦντας, ἣ μοναχοὺς, ἢ λαΐξχοὺς, οἱ θεῖοι 
Χχλνόνες τῆς κοινωνίας ἀφορίζουσιν, ὡσαύτως xal 


1371 


INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM. 


139 


τὰς γινομένα: πανηγύζξεις μετὰ πρφγματειῶν ἐν A cum. negotiatioaibus Qunt in. commersorationibus 


«al; τῶν ἀγίων μνείαις κωλύον σιν ol θεοφόροι [1 τέ- 
ps;^ χαὶ ὅτι χάριν κατανύξεως, καὶ προϑευχῇ ;, καὶ 
ἀναγνώσεως τῶν θείων Γραςῶν, xxl ὑπομνήβεως, 
xai ζήλου τῶν ἁγίων συνάγονται οἱ Χριστιανοὶ, οὗ 
μέντοι διά τινας ἐπιτηδεύσεις χαὶ ἀγορασίας. 

μζ'. Περὶ, οἷαι τέχναι τοῖς χατὰ χότμον ἀρμό- 
ζουσι * xal ὅτι ἡ ἰατριχὴ τέχνῃ, xal ἐν τοῖς κοσμι- 
xol;, xaY ἐν τοῖς μοναχοῖς, οὐχ ἔστιν ἀπόδλητος, xe 
πῶς δεῖ αὐτῇ χρᾶσθαι καὶ ὅτι τινὲς προφάσει τῆς 
ἰατριχῆς μετέρχονται τὰς ἐπῳδὰς, καὶ τὰ λεγόμενα 
φυλαχτήρια, χαὶ τὰ ὅμοια τούτων " xal ὅτι τινὲς 
ἄρχτους, χαὶ ἕτερα ζῶα περιάγουσιν ἐπὶ παιδιᾷ, 
€); ἐπιστρέφοντας μὲν, xal μετανοοῦντας πρὸς χρό- 
voy χιυρίζουσι τῆς χοινωνίας, ἐμμένοντας δὲ τῆς 
τῶν Χριστιανῶν χωρίζουσι πίστεως. 

μη. Περὶ εὐνούχων διαφορᾶ; καὶ πόθεν τοῦτο 
ἔλαδς τὴν ἀρχέν " ἔτι δὲ xal περί τίνων χατὰ φύσιν 
αὑτοῖς προσόντων, χαὶ πότε δύνανται γενέσθαι χλη- 
ριχοί " χαὶ ὅτι οὐχ ἀπαλλάττονται τοῦ πάθους τῆς 
πορνείας, ἀλλὰ χειρόνως πολεμοῦνται " καὶ ὅτι ol 
χληριχοί τινας εὐνουχίζοντες χαθαιροῦνται, οἱ δὲ λαΐ- 
xoi τῆς χοινωνία: ἀφορίζονται. 

μθ΄. Περὶ ταπεινώσεως * xal ὅτι οὗ τοὺς γινομέ- 
γνοὺς ταπεινοὺς ἕνεχέν τινος ὑστερήσεως ὁ Κύριος 
μαχαρίξει, ἀλλὰ τοὺς ἑκόντας, καὶ τρέμοντας τὰ λό- 
για τοῦ Θεοῦ, xal ποίαν ταπεινοφροσύνην ὁ Λόγος 
διδάσχει * χαὶ ὅτι ὅσον ἐστὶν ὁ :ἄνθρωπος ἐν τῇ ἀμε- 
λείᾳ, ἐπὶ ταύτην ἑἐπιδῆναι οὗ δύναται, διό τι οὐχ 
οἷδε τί παρ᾽ αὐτοῦ ζητεῖ ὁ Θεὸς, καὶ ὡς τέλειος μέγα 
φρονεῖ, ἔτι μὴν xal περὶ πένθους, χαὶ πραότητος, 
καὶ διχαιοσύνης, xai ποῖος λέγεται χαϑθαρὸς τῇ χαρ- 
δίᾳ * xal ὅτι τῶν μὲν τελείων ἐστὶ τὸ εἰρηνεύειν 
«οὺς μαχομένους, τῶν δὲ ἀσθενεστέρων τὴν ἰδίαν xap- 
δίαν, χαὶ τὴν τῶν αὐτοῖς χατὰ Θεὸν ἀγαπητῶν. 

V. Ὅτι τὰς τοῦ Κυρίου ἐντολὰς προτιμᾷν δεῖ, ἐν 
δεντέρῳ δὲ τὰς τῶν ἀνθρώπων παραδόσεις * xal ὅτι 
οἱ τὰς ἐντολὰς τοῦ Κυρίου μὴ φυλάττοντες, σχολά- 
ζοντες δὲ εἰς τὰς τῶν πατέρων δῆθεν παραδόσεις, 
καὶ αὐτὸ τοῦτο κατὰ ἀνθρωπαρέσχειαν ἐργάζονται, 

τι χαὶ περὶ διαχρίσεων ἐχ διαφόρων Γραφῶν συν- 
ἰισταμένων, περὶ ὑποθέσεων τῶν ἐχουσῶν μὲν χατὰ 
τὴν λέξιν ἕν ὄνομα, διπλᾶς δὲ xal τριπλᾶς τὰς ὑπο 
axoXc, οἷον fj ὑπαχοὴ. xai τὸ θέλημα, καὶ ἡ ἁπλότης, 
xo ἡ φρόνησις, xaX fj ἀχαχία, ταῦτα πάντα διπλᾶς 
ἔχουσαι τὰς διαφορὰς, ἤγουν σαρχικὴν xal πνευματι» 
χὴν * ἔτι δὲ χαὶ περὶ διχαιοσύνης, χαὶ ἁγιότητος, 
xa πῶς τοὺς ἔχοντας ταῦτα γνωρίσομεν. 

να΄. Περὶ μετανοίας ἐχ τῶν θείων Γραφῶν μαρτυ. 
ρἷαι" xoX πῶς δεῖ ἐξαγορεύειν xal μετανοεῖν. 

vS'. Ὑποδείγματα περὶ μετανοίας, xai ἐξαγο- 
ρεύσεω:" χαὶ ὅτι οὐ χρὴ τὰς κατὰ ἀνάγχην γινομέ- 
μένα;, ἣ κατὰ οἰχονομίαν τινὰ πρόσχαιρον ἐξαγο- 
ρεύσεις, καὶ συγχωρήσεις ἁμαρτιῶν, πάντοτε ταύτας 
εἰς μαρτυρίαν προφέρειν, ἀλλ᾽ ὅταν πάλιν τοιοῦτος 
ἐπέλθῃ καιρός " καὶ ὅτι τὸ μὴ δόλως δέχεσθαι με- 
τάνοιαν, 3) πάλιν ἀλόγως φιλανθρωπεύεσθαι, xai ἄνευ 
ἐντολῆς τινος, $ χαρπῶν μετανοίας, f) παρὰ τὰ πα- 
ραδοθέντα παρὰ τῶν θείων Πατέρων τυχχωρεῖν ἀ:λαρ- 


sanctorum probibent sancti. Patres; et quod. com- 
punectiunis causa, et orationis, et lectionis Seri 
rarum, ei memori el imitationis sanctorum con- 
gregantur Christiani, non. autem propter quaslibet 
Curas et negotiationes, 

47. De artibus qux sseeularibus conveniunt : et 
quod ars medicius, et in eecularibus et ia. mona- 
chis non contemptibilis est, et quomodo oportet 
illum exercere; οἱ quod aliqui occasione medicina 
adhibent incsntationes et quie dicuntur philacteria 
et his similia ; οἱ quod aliqui ursos et alia anima- 
li cireumdueunt educantes, quos conversos qui- 
dem et ponitentes ad teinpus separant a commu- 
nione, perseverantes autem a lide Christianorum 


D separan. 


48. De eunuchorum differentia, et. unde illud 
initium duxit; adhuc autem de quibusdam qus 
natura illie adsnnt, et quando possunt fieri clerici; 
et quod non eximuntur a passione fornicationis, 
sed violenter impugnantur ; ct quod clerici aliquog 
eunuchos facientes deponuntur, laici autem ἃ com- 
munione separantur. 

49. De humilitate: et quod noa illos qui bumiles 
üunt propter quamdam inferioritatem Dowinus bea- 
tos dicit, sed qui voluntate flunt εἰ observatione 
praeceptorum Dei ; et qualem. bumilitatero Verbum 
docet; et quod quando bomo in incuria jacet, ad 
illam ascendere nequit, co quod nescit quid Deus 
ah eo petat; et quod perfectus magna sentit, adhuc 


* autem ct de luctu, de mansuetudine, et justitia, et 


qualis dicitur mundus corde ; et quod perfectorum 
est paeificare bellantes, debiliorum autem proprium 
cor, ct cor eorum quos ipsi propter Deum dili- 
gunt. 

50. Quod Domini mandata przferre oportet, in 
secuudo autem loco liominum traditiones : et quod 
iNi qui mandata Domini non servant, student au- 
tem his quas vocant patrum traditionibus, et hoc 
ipsum ut liominibus placeant agunt; adbuc etiam 
de discriminibus qua per differentes Scripturas 
instituuntur, de subjectis quse babent quidem in 
legendo unam vocem, duplicem autem et ..iplicer 
intelligentiam, ut intelligentia, voluntas, simplicitas, 


D prudentia, inuocentia, hzec omnia duplicem hahent 


differentiam, carnalem scilicet et spiritualem ; 
adhuc autem de justitia, et sanclitate, et quomodo 
hzc habentes cognoscimus. 

51. De ponitentia e divinis Scripturis testinio- 
nia: et quomodo oportet confiteri et poenitere. 

δὲ. Exemplo de poenitentia et confessione : et 
quod non oportet hzc quz per nccessitatem fluat, 
vel per institutionem quamdam opportunam con. 
fcssiones e& remissiones peccatorum, omnino in 
testimoníum adducere, scd quando iterum tale 
tcmpus advenerit ; et quod paenitentiam fraudulen- 
ter, non accipere, vel rursus sine ratione beue 
tractari, et sine aliqua prassione, vel peenitentise 
fructibus, vel contra traditiones sauctorum Patrum 


1519 


OPUSCULA. MORALIA INCERT.E /ETATIS. 


1380 


dimittere peccata , utrumque ad harresim deciinat, A τίας, ἀμφότερα «ic αἱρέσεις ἐχκλίνουσι, τὸ μὲν εἰς 


unum quidem ad Novatianorum lizresi:, alterum 
autem ad heresim natura iutatorum  Massalia- 
norum. 

53. Quumo lo oportet explicare Dei mysteria: et 


quod timendum valde et periculosum est indigve. 


explicare; et quod ille qui indigne explicat, a Sa- 
tana deluditur, quasi se ipsum a communione auio- 
vens. 

54. Quod timendum et periculosum est intirmis 
animo recipere aliquas confessiones : et quod fir- 
mos ipsos et spirituales id in ruinam adducit; et 
de differentia i3lis depositi ; ct quomodo bec ad- 
hibere oportet. 

δῦ. Quod non oportet sine sacerdote aliquem 
confessiones recipere : et quod nac negligens a po- 
pulo deponitur; et quod non oportet absolvere hos 
qui docentur. 

56. De poenis et excommunicationibus a sacerdo- 
tibus prolatis, et quod illa quz per eas ligautur 
legitime non solvuntur ab altero, nisi mortuus fue- 
rit qui ligaverit ? et quod injusta paeua non liga- 
tur a Deo, sicut magnus Dionysius memoravit, ct 
alii plures; et quales sunt justze et injustz» pna; 
et quod etsi apud Deum non ligantur quz injuste 
prolatz sunt sententizs, se.| tamen non debet se ip- 
suia solvere qui injuste damnatus est, et tali pra- 
textu. conteimptibiliter et. superbe in ferentes sen- 
tentiam se agere, sed cum omui humilitate adimo- 
nere, et si hoc modo non potest aliquid prolicere; 
adire majores sacerdotes, et ita ab eis solvi secun- 
dum quartodecimum canonem Sardici coucilii; et 
quod ille qui sententiam profert contra Dei volun- 
tatein condemnatur. 


$1 De festis, et jejuniis, et genuflexionibus qus 
fleri praevipiuntur : et quod periculosum est talia 
despicere; etenim separantur et anathematizantur, 
et cum barcticis annumerautur divinis canonibus 
qui absque justa causa hzc despiciunt; et quare 
ad orientem conversi oramus. 


58. Expositio composita e divinis Scripturis de 
festis: quod nou voluptatis gratia, et otii instituta 


τὴν τῶν Νανατιανῶν, tà δὲ εἰς τὴν τῶν κεφυσιωμέ- 
νων Μασσαλιανῶν. 


νγ΄. Πῶς χρὴ μεταλαμδάνειν τῶν θείων μυστηρίων" 
xa ὅτι φαδερὸν λίαν καὶ ἐπιχίνδυνόν ἐστι τὸ ἀνα- 
ξίως μεταλαμθάνειν " χαὶ ὅτι ὁ ἀναξίως μεταλαμ- 
δάνων, ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ χαταπαίζεται, ὥσπερ xal 
ὁ τῆς χοινωνίας ἑαντὸν μαχρύνων. 

νδ΄. Ὅτι φοδερὸν, χαὶ ἐπικίνδυνόν ἐστι τοῖς ἀσθε- 
νέσι χατὰ ψυχὴν δέχεσθαί τινας ἐξαγορείας " xal 
ὅτι xal αὐτοὺς τοὺς δυνατοὺς xal πνευματικοὺς κατᾶ- 
σπᾷ τὸ τοιοῦτον εἰς πτῶσιν " χαὶ περὶ διαφορᾶς τῆς 
τοιαύτης ávaboyte * xal πῶς ταῦτα μετέρχεσθαι χρή. 

νε΄, Ὅτι οὐ χρὴ ἄνεν ἱερέως τινὰ δέχεσθαι ἐξαγο- 


B ρεύσεις * καὶ ὅτι ἀμελῶνοὗτος τοῦ λαοῦ καθαιρεῖται" 


xal ὅτι οὐ δεῖ ἀπογινώσχειν τῶν μαθητευομένων. 


vc". Περὶ ἐπιτιμίων, χαὶ ἀφορισμῶν τῶν παρὰ τῶν 
ἱερέων διδομένων * xalótt τὰ παρὰ τούτων δεδεμένα 
εὐλόγως οὐ λύονται ὑψ᾽ ἑτέρον, εἰ μὴ τελευτήσει ὁ 
δέσας αὐτόν" xal ὅτι ἡ παράλογος ἐπιτέμτησις οὗ 
δέδεται παρὰ τῷ Θεῷ, χαθὼς xat ὁ μέγα; Διονύ- 
σιος ὑπεμνημάτισε, καὶ ἕτεροι πλείονες " xal ποΐαι 
εἰσὶν εὔλογοι, xat παράλογοι ἐπιτιμήσεις " xal ὅτι 
εἰ xai οὐ δέδεται xa pà τῷ θεῷ τὰ παραλόγως ἔπιτι» 
αηθέντα, ἀλλ᾽ οὖν οὐδὲ ἐχδιχεῖν ἑαυτὸν ὀφείλει ὁ xa- 
ραλόγως ἐπιτιμηθεὶς, καὶ τῇ τοιαύτῃ προφάδει 
χαταφρονητιχῶς, καὶ ἀλαζονιχῶς πρὸς τοὺς ix 
τιμῶντας διαχεῖσθαι, ἀλλὰ μετὰ πάσης παραχαλεῖν 
ταπεινότητος, xal εἰ οὐ δύναται τούτῳ τῷ τρόπῳ 
ἀνῦσαί τι, προσέρχεσθαι τοῖς μείζοσιν ἱερεῦσι, καὶ 
οὕτω παρ᾽ αὐτῶν ἐχδιχεῖσθαι χατὰ τὸν ἐν Σαρ- 
διχῇ τεσσαρεσχαιδέκατον xavóva * xal ὅτι ὁ παρὰ 
τὸ θέλημα τοῦ Θεοῦ ἐπιτιμῶν χαταδικάζεται. 

vi. Περὶ ἑορτῶν, καὶ νηστειῶν, xal γονυχλιδιῶν 
τῶν χεχωλυμένων γίνεσθαι * xal ὅτι ἐπικίνδυνόν 
ἐστι τὸ χαταφρονεῖν τῶν τοιούτων * καὶ γὰρ ἀφορί- 
ζονται, καὶ ἀναθεματίζονται, χαὶ τοῖς αἱρετιχοῖς συν- 
αριθμοῦνται ταρὰ τῶν θείων χανόνων οἱ δίχα εὑλό- 
you αἰτίας τούτων χαταφρονοῦντες * xat διὰ τὸ 
κρὸς ἀνατολὰς ὁρῶντες εὐχόμεθα. 

νη΄. "Epunvsla συντεθεῖσα ἐχ τῶν θείων Γραφῶν 
περὶ τῶν ἑορτῶν * ὅτι οὐχ ἕνεχεν τρυφῆς, xal ἀρ- 


sunt, scd ad correctionem et utilitatein animarum; p γίας παρεδόθησαν, ἀλλὰ πρὸς διόρθωσιν καὶ ὠφέ- 


et de his qua catra corpus sunt pollutionibus, 
nempe de fluxu et siuilibus. 

59. Distinctio, vel expositio e divinis Scripturis 
constans, quonam 0d0, ei quando oporteat 
prescripta jejunia uuiversaliter cccasione occur- 
renüa patrum et fratrum solvere : et quod illi qui 
prascripta jejunia per Spiritum sanctum solvunt 
sine legitima causa, vel necessario quodain casu, 
coinmunicaut hzresibus Massalianorum. 


60. De cibis et potibus monachis convenientibus, 
anachoretis, et his qui in synodis sunt, et quod pa- 
nis ^t aal sunt regia via deliciarum : et quod illae 
gua per pulmenia pr;ieter necessitatem fiunt. ali- 


Astav ψυχῶν ^ xal περὶ τῶν ἔξω τοῦ σώματο; μολυ- 
σμῶν, fjxot περὶ ῥεύσεως καὶ τῶν τοιούτων. 

νθ΄, Διάχρισις, ἧτοι ἑρμηνεία ἐκ τῶν θείων T'ga- 
φῶν συντεθεῖσα, ποίῳ τρόπῳ xal πότε χρὴ τὰς 
παραδεδομένας νηστείας εἰς τὸ χοινὺν προφάσει ἀπαν- 
τἧς πατέρων καὶ ἀδελφῶν καταλύειν * καὶ ὅτι οἱ τὰς 
παραδεδόμενας νηστείας διὰ Πνεύματο; ἁγίου χατα- 
λύοντες χωρὶς εὐλόγου αἰτίας ἣ ἀναγχαίου τινὸς 
πράγματος, συγχοινωνοῦσι ταῖς αἱρέσεσι τῶν Μασ- 
σαλιανῶν. ΄᾿ ; 

ξ΄. Περὶ βρωμάτων xai πομάτων τοῖς μοναχοῖς 
πρεπόντων, τοῖς τε ἀναχωρηταῖς, καὶ τοῖς kv συν- 
óboig" καὶ ὅτι ἄρτος xal ἅλας ἐστὶν ἡ βασιλιχὴ ὀδὰ; 
Vl; τρυφῖς * xal ὅτι αἱ διὰ τῶν ἀρτυμάτων παρὰ 


1181 


INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM. 


1382 


τὸ δέον τροφαὶ ἀπόδλητοί εἶσι * χαὶ ὅτι φύσει ἡ τῶν À menta, contemptibilia sunt; et quod natura hom:- 


ἀνθρώπων τροφὴ παρὰ τοῦ Δημιουργοῦ ὡρίσθη, οἵα 
χαὶ τοῖς ζώοις, ὁ χόρτος τῆς γῆς δηλονότι, χαὶ τὰ 
σπέρματα * xal Ott χαιροῦ ποτε δὐλόγου συμπε- 
σόντο;, εἰς δόξαν θεοῦ μεταλαιλδάνειν χρὴ τὸν βου- 
λόμενον ἀπὸ πάντων ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώρισται. 

ξχ΄. Περὶ βρώσεως χαὶ πόσεως τῶν ἐν τοῖς χοι- 
νοδίοις διαγόντων, ἔτι ὃξ xal περὶ ἀναχωρητῶν * xal 
ὅτι o0 δεῖ γογγύζειν ἕνεχεν βρώσεως, f) ἀποσχίξεσθαι 
τῆ: τραπέζης τῶν ἀδελφῶν, καὶ ἕτερα ἐπιζητεῖν τὰ 
ἡδύτερα xal εὐχρηστότερα " xol ὅτι ἄρτο; xal 
σπέρματα ἐχπληρώσει τὴν χρείαν τοῦ σώματος, χαὶ 
ὕδωρ τὴν δίψαν τῷ ὑγιαίνοντι" xal ὅτι χα!ροῦ ποτε 
εὐλόγου συμπεσόντος, εἷς δόξαν Θεοῦ μεταλαμθάνειν 


τὸν βουλόμενον τυροῦ, καὶ ὠοῦ, xai ἰχθύος, χαὶ τῶν Β 


τοιούτων, xal ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώριστα!:. 

ξβ΄. Περὶ βρώσεω; καὶ πόσεως: τῶν χατὰ χόσμον 
βιωτιχῶν * xal πῶς δεῖ τρέφεσθαι Χριστιανούς * καὶ 
ὅτι σπέρματα, χαὶ χλόην ἐξ ἀρχὴς ἐνομοθέτησεν 
ὁ Θεὸ; τοὺς ἀνθρώπους ἐσθίειν " xal ὅτι ἡ Xptu- 
φαγία χαὶ ἡ οἰνοποσία μετὰ τὸν χαταχλυσμὸν ἑπεισ- 
10s τῷ βίῳ, καὶ τοῖς χατὰ χόσμον ἐν χαιρῷ ἀναγ- 
χαίῳ ταῦτα ἀπόδλητα. 

ξγ΄. Περὶ χειροτονίας, καὶ χαθαιρέσεως χληρικῶν" 
xal ὅτι οἱ παρὰ τοὺς ὡρισμένους χρόνους y&tpoto- 
νηθέντες χαθαιροῦνται, xal ὁ χύδοις σχολάζων, καὶ 
μέθαις χληρικὸς καθαιρεῖται, ὁ δὲ λαϊχὸς ἀφορίζεται" 
χαὶ ὅτι ἡ ἀπὸ τῇ; ἀρχιερωσύνης εἰς τὴν μοναχιχὴν 
φἀξιν ἐλθὼν, οὐχ ἔτι ἱεράτευδε " xal περὶ διαφόρων 
ὑποθέσεων" xal ὅτι ἕν πνεῦμα ἐνήργησεν εἷς τε τὰς 
“οπιχὰς, χαὶ εἰς τὰς οἰχουμενιχὰς συνόδους " καὶ 
χρὴ ἕως αἰῶνος τοὺς Χριστιανοὺς τοὺς θείους αὐτῶν 
φυλάττειν χανόνας. 


num e$ca a Creatore praescripta est, sicuti et ani - 
malibus, terre fenum evidenter et semina; ei quod 
tempore opportuno contingente, in gloriam Dei 
oportet accipere volentem ab omnibus, quanta mo- 
nachis permittontur. 

61. De cibo et potu eorum qui in coenobiis 
degunt, eteliam de anachoretis : et quod non opor- 
tet murmurare propter cibum, vel discedere a mensa 
fratrum, et alia exquirere jucundiora οἱ dulciora; 
ct quod panis et semina satiabunt necessitatem 
corporis, et aqna sitim bene valenti ; et quod tem- 
pore legitimo contingente, in gloriam Dei oportet 
accipere volentem caseum, ova, piscem, et similia, 
quanta monachis permittuntur. 


62. De cibo et potu eorum qui in mundo vivunt: 
οἱ quomodo debent ali Christiani ; et quod semina, 
et herbam a priucipio instituit Deus ab hominibus 
manducari; οἱ quod carnis esus, et vini potus post 
diluvium in mundum intraverunt, et his qui in 
mundo sunt in tempore necessario ista rcjicienda 
sunt. 

63. De ordinatione, οἱ depositione clericorum : 
et quod illi qui preter statuta tempora ordinati sunt 
deponuntur, ei qui taliset ehrietatibus vocat cleri- 
cus deponitur, laicus autem separatur ; et quod ille 
qui a statu sacerdotali in. monasticum ingreditur, 
jam non ministerio sacro vacat; et de diversis sub- 
jectis; et quod'unus spiritus inspiravit in locali- 
bus etin generalibus synodis; ct oportet Christianos 
canones divinos earum observare. 


Posi paginam ς΄, caput. primum ita incipit, prafixo rubris litteris titulo: 


ἝἭἬρικηνεία τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ 
Χριστοῦ, λόγος διαλαμθάνων περὶ τῆς ὑποθέσεως 
“οὔ βιθλίου. Αὐτὴ ἡ βίβλος; τὰς τοῦ Κυρίου μὲν ἐν- 
τολὰς, καὶ τὰς τούτων ἑρμηνείας περιέχει, guvap- 
μοζούσας δὲ ταύταις xat ἑξαχολουθούσας ὁμοίω:, xal 
τὰς τῶν ἀγίων Πατέρων διδασχαλίας συμπεριείλη- 
φεν, ἔχαατον Ex θατέρου λαμδάνον τὴν ἀφορμὴν κε- 
φάλαιον φέρουσα, χαὶ ὥσπερ τις χρυτόπλοχος σχοΐ- 
γος διὰ λέθων, xal μαργαριτῶν τιμύωον ἐξυφασμένη. 


Expositio nandatorum Domini nostri Jesu 
Christi, sermo tractans de subjecto libri. Ilic liber 
Domini mandata, et borum explicationes comple- 
ctitur, adaplatas his et consectarias simul, et san- 
ctorum Patrum doctrinas continet, praeferens quod- 
que capat e singulis Patribus titulum sumeus et 
sicut catena ex auro fabricata et lapidihus et mar- 
garitis adorrnata. 


Ultimum.desinit : Τοῖς δὲ φιλομαθέσι πολλὰ xal D — Sciendi cupidis mulia et alia aliunde omnino 


ἄλλα πολλαχόθεν ἔξεστιν icsvpelv. 


exquirere licet. 


In ultima tandem pagine ora, fugientibus ferme literis hec scripta sunt : 


Ὥσπερ ξένοι χαίρουσι πατρίδα ἐμδλέψαι, οὕτω 
χαὶ οἱ γράφοντες βιδλίου τέλος. 


Sicut perigrini gaudent patriam inspicere, ila el 
scribentes libelli finem. 


1383 


OPUSCULA MORALIA INCERT;E /ETATIS. 


1484 





ΑΠΟΦΘΕΓΜΑΆΑΤΑ 
ATIQN ΘΕΟΦΟΡΩΝ ΠΑΊΈΕΡΩΝ '*. 


qu 


APOPHTHEGMATA 
SANCTORUM THEOPHORORUM PATRUM. 


(Ex Anecdotis ἃ. Fr. Boissonade, tom. I, p. 109.) 


jeremise. Venite et. mittamus lapidem in panem A Ἱερεμίου. — Δεῦτε (1) xal ἐμδάλωμεν λίθον εἰς 


ejus, et eradamus eum de terra. viventium. Ecce 
domum Jada tollamus de medio eorum. 


Basilii. — Rebus quidem modestioribus et neces- 
sariis ad vivendum usque ad utilitatem inhzreainus, 
etiam in his satietatem evitautes : rebus vero qua 
ad voluptatem sunt omnino abstineamus, 

Chrysostomi. — Moderatio et frugalitas sanitatis 
imater est, unde medici : Insatietas cibi, sanitas, di- 
cunt. Si vero abstinentia mater sanitatis est, patet 
satietatem inorborum esse matrem. 

Gregorii Theologi. — Satietas conviciorum pater: 
non igitur tibi suave erit gultur, quod devastat 
omnia quae dantur, 


Athanasii. — Satietas carnem efficit lascivientem 
et recalcitrantem ; temperantia autem illam morti- 
ficat et subjicit. | 

Gregorii Nysseni. — Neque enim atbletis in cer- 
taminis tempore utilis est satielas, peque ascetis 
certantibus semper. 


Cyrilli. — Vera temperantia non abstinentia est 
completa; illud enim corpus debilitat, sed satie- 
tatem evitat. 

Sabe. — Qui amat Deum angelicam vitam vivit 
in terra, jejunans, psallens, vigilans, orans. 


Euthymii, — Merces temperantim passionum 
quies ; hec autem perfectionem generat, quie pro- 
pius ducit ad Deum. 

Pauli Thebsei. — Non cibi mali sunt, sed intem- 
perantia: nullum enim Dei operum malum, sed 
abusus peccatum eat. 

Antis, — Non oportet metuere daemonum im- 


petus : orationibus enim et jejuniis et fide in Domi- 


num statim isti decidunt. 
Arsenii, — Qui ligna in igne congerit flammain 


* E codice regio 1650, pag. 201, 1 seqq. 

(4) Jerem. σι, 19, cum varietate. 

(2) Respiciuntur Hippocratis Epid. vt, 4, 90. Isi- 
dorus Pel. v, 528 : ἴσθι ὅτι xai Ἱπποχράτης ὁ Κῶος, 


τὸν ἄρτον αὐτοῦ, xal ἐχτρίψωμεν αὐτὸν ἀπὸ γῆς 
ζώντων. Ἰδοὺ τὸν οἶχον Ἰούδα ἐχδάλωμεν ἐχ μέσου 
αὐτῶν. 

Βασιλεῖΐου. — Τοῖς μὲν εὐτελεστέροις καὶ ἀναγ- 
καίοις πρὸς τὸ ζῇν μέχρι τῆς χρείας προσδιατρίψω- 
μεν, χαὶ ἐν τούτοις τὸν χόρον ἐχχλίνοντες " τῶν δὲ 
πρὸς ἡδονὴν χαθόλου ἀπεχώμεθα. | 

Toà Χρυσοστόμου. — 'H εὐτέλεια καὶ fj λιτότης 
ὑγείας μήτηρ ἐστὶν, ὅθεν ἰατροὶ (2) 'Axopin τροφῆς, 
ὑγείη, φασίν" εἰ δὲ ἔνδεια μἠτηρ ὑγείας, εὔδηλον ὅτι 
ἡ πλησμονὴ μήτηρ νόσων ἐστίν. 

Γρηγορίου τοῦ Θεολόγον. — Κόρος πατὴρ 
ὕδρεως (5). Μὴ οὖν γλνκανθήτω co: φάρυγξ, οὗ xa- 
τασύρεται πᾶν τὸ διδόμενον. 

᾿Αθανασίου. — Κόρος τῇ σαρχὶ σχιρτηματα ἐμ- 
ποιεῖ xal φρυάγματα * ἐγχράτεια δὲ αὐτὴν ὑπωπιά- 
ζει καὶ δουλαγωγεῖ, 

Γρηγορίου Νύσσης. --- Οὔτε γὰρ ἀθληταῖς ἐν ἀγῶ- 
νος χαιρῷ λυσιτελὴς ὁ κόρο; ἐστὶν, οὔτε τοῖς ἀσχη-΄ 
ταῖς ἀγωνιζομένοις ἀεί, 

Κυρῶλον. — Ἡ ἀληθὴς ἐγχράτεια οὐχ ἀσιτία 
ἐστὶ παντελής" τοῦτο γὰρ τοῦ σώματος ἔχλυσις " 
ἀλλὰ χόρον ἀποφυγή. 

Σάδα. --- 'O ἀγαπῶν τὸν θεὸν ἀγγελιχὸν βίον Biol 
ἐπὶ τῆς γῆς. νηστεύων, ψάλλων, ἀγρυπνῶν, tpostu- . 
χόμενος. 

Εὐθυμίου. --- Μισθὸς τῆς ἐγχρατείας ἡ ἀπάθεια" 
ἡ δὲ ἀπάθεια τίχτει τὴν διάχρισιν. dj δὲ πλησίον 


( ἄγει θεοῦ. 


Παύλου τοῦ 856alov. — Οὐ τὰ βρώματα xaxà, 
ἀλλ᾽ ἡ γαστριμαργία" οὐδὲν γὰρ τῶν τοῦ Θεοῦ xa- 
xbv, ἀλλ᾽ ἡ παράχρησις ἁμαρτία. . 

'AvtoUg. — Οὐ δεῖ φοδεῖσθαι τὰς προσδολὰς τῶν 
δαιμόνων" εὐχαῖς γὰρ καὶ νηστείαις xal τῇ εἰς τὸν 
Κύριον πίστει πίπτουσιν εὐθὺς Exslvot. 

οἸΑρσενίου. --- Ὁ ξύλα ἐπιστοιδάζων πυρὶ αἴρει 


ᾧ πάντες εἴχουσιν, ἔφη τὴν ὑγίειαν διατηρεῖσθαι τῇ 
ἀχορίη. 

(Ὁ) Sunt illa prima verba in Greg. Naz. Orat. 
xvii, pag. 275; reliqua non reperi. 


35 


APOPHTHEGMATA PATRUM. 


1388 


φλόγα" ὁ b ἐμπιπλῶν τὴν γαστές ρα τὴν πυρκαϊὰν A cencipit; qui ventrem satíal passionum [ormaceut 


«ὧν παθῶν ἐξανάπτει. : 
Ἐφραΐμ. --- Μέγιστον xov fj; ἐγχράτεια. Ἢ 
μὲν ἀδ'᾽ ᾳφαγία καταλύει, ἡ δὲ ἐγχράτεια οἰχοδομεῖ, 


Παχώμ. — Μοναχός ἔστιν ὁ τῶν ὑλικῶν τὸν νοῦν 
ἀποχωρίδσας, δι᾽ ἐγχρατείας, καὶ ἀγάπης, καὶ xpostu- 
χῆς προσχαρτερῶν τῷ θεῷ. 

Ἰωαννιχίου. --- Κόρος βρωμάτων πορνείας πα- 
€fjp: ὑλίψις δὲ κοιλίας ἀγνείας πρόξενος. 

Θεοδοσίου «60 χοινοδιάρχου. — Τὸ χρατεῖν ὅλης 
γαστρὸς, χρακεῖν' ἐστι τῶν παθῶν. 


Τοῦ τῆς Κλίμαχος. — Κοιλίας (4) »όρος ἐξήρανε 


πηγάς * αὕτη δὲ ξηρανθεῖσα ἐγέννησεν ὕδατα. 

Ἰσιδώρονυ τοῦ Πηλουσιώτου. — Μοναχὲ, μὴ πέσῃ 
πὺρ ἐπὶ ek τὸ Ex τῆς τρυφῇς καὶ οὐχ ὄψει τὸν ἥλιον 
τὸν τῆς διχαιοσύνης τὸν ἄδυτον. ᾿ 

Μαξίμου. --- Νηστεία, χαὶ ἀγρυπνία, καὶ προσ- 
ευχὴ, κἀὶ μετάδοσις, φύσει χαλά" ἀλλ᾽ ἐὰν διὰ. κε- 
. νοδοξίας γίνωνται, οὐ καλά. 

Ἰωάννου τοῦ Δαμασχῃνοῦ. — Ὥσπερ ὑδριστῇ 
πώλῳ χαλινὸν, ἐπενέγχωμεν τῇ σαρχὶ τὴν ἐγχρά- 
τειαν. | 

Νεῦῆον. — Οὐχ ἔστιν ἅμαρτία τὸ πρὸς βραχὺ προδ- 
ελθεῖν τῇ χαθ᾽ ἡμέραν τροφῇ κατὰ χαιρόν᾽ χρὴ δὲ, 
μετὰ τὴν χρείαν τοῦ σώματος, εἰς οὐρανὸν ἀναπέμ- 
πεῖν τὸ φρόνημα. 

Τοῦ Στουδέτου. — Τὴν νηστείαν, ὡς φύλαγα ἀγ- 
νεΐα: καὶ μητέρα ἀπαθείας τιμῶντες, ἀδελφοὶ, Ex 
πόθου ἁσπασώμεθα. ᾿ 

Ἰωσήφ. — Νηστεία χαϑαρὰ μακρυσμὸς ἁμαρτίας, 
ἀλλοτρίωσις παθῶν, ἀγάπη πρὸς θεὸ: » προσευχῆς 
ἐ: ἀμέλεια. 

Θεοφάνους. — Ὁ ὑπωπιασμὸς τοῦ σώματος καὶ 
$j δουλαγωγία ὑπ᾽ οὐδενὸς ἄλλου τοσοῦτον, ὡς ὑπὸ 
«τς ἐγχρατείας, χατορθοῦνται. 

Τοῦ Γραπτοῦ. — Ἐγκράτεια ἐστὶν ἐμπαθείας 
ἀναίρεσις, παθῶν ἀλλοτρίωσις, ζωῆς πνευματιχῆς 
ἀρχή... 

Νικολάον. — Μὴ ἀπατῶ, μοναχὲ, ὅτι Ev σωθῆναι, 
Ὡδονῇ καὶ χενοδοξέ δονλεύοντα. 

Γρηγορίου τοῦ θαυματουργοῦ. --- Νηστεία, καὶ 
ἀγρυπνία, καὶ χόπος, οὐκ ἐῶσιν αὔξειν τὴν ἐπιθυ- 
μίαν. 


incendit. 
Ephrem. — Maximum bonum est temperantio. 
Intemperantía . quidem ciborum dissolvit, tempe- 


rantía autem sedificat. 


Pacomii. — Monsehus est qui 8 materialibus 
mente se eximit, per temperantiam et dilectionem 
et orationem perseverans in Deo. 

Joannicii. — Satietas ciborum fornicationis pater, 
ventris autem compressie peritatem praestat. 

Theodosii conobisrchi. — Vincere totum ventrem 
est vincere passiones. | 

4oannis Climaci.— Ventris satietas siccavit fontes; 
venter autem síccatus produzit aquas. 

Isidori Pelusiotse.— Monache, ne cadat in teígnis 
qui est e voluptate: et non videbis solem hunc ju- 
δι εἰς inaccessum. 

Maximi. — Jejunium, vigilia, oratio, eleemosyna, 
Ratura $unt bona; sed, si ob vairam | gloriam fiant, 
Bon sunt bona. 

Joannis Damasceni.— Sicut violento equo frenum, 
ita carni imponamus lemperantiam, 


Nili. — Non est peecatum breviter vacare quoti- 
diano cibo seeundum tempus: oportet autem, pest 
corporis refectionem, in celum mentem immittere. 


Studie, — Jejunium, ut custodem puritatis et 
matrem passionum quietis hovorantes, fratres, ex 
amore amplectamur. | 

Josephi. — Jejunium purum peccati amotio, pas- 
sionum exsilium, dilectio in Deum, orationis at- 
tentio, 

Theophanis. — Mortificatio corpcris et subjectio 
per nihil aliud tantum, quantum per temperantiam, 
procurantur. 

Grapti.— Temperantie est turbationis ablatio, 
passionum exsilium, vite spiritualis principium. 


Nicolai. — Ne decipiaris, monaele, quod possit 
salvari qui voluptati et van:e gloriz servit. 

: Gregorii Thauimaturgi. — Jejunium, vigilia, labor 
non sinunt crescere concupiscentiam. 


Γνωμιχόν. — "l'uyh γὰρ ἀεὶ ᾿ἀνθρωπίνων αἱμά- D Gnomicum. — Mens enim semper humanum san- 


τῶν διψῶσα, τοῖς τῶν προτεθυμένων οὐ χορέννυται 
“πτώμασιν. 


Γνωμιχόν, --- Πέφυχε γὰρ τὸ ἀνθρώπινον οὐχ 


οὕτω ταῖς παρελθούσαις τιμωρίαις ἀσφαλίζεσθαι, ὡς 
ταῖς ὁρωμέναις σωφρονίζεσθαι, χαὶ τῶν φθασάντων 
ὑπάρχει βεδαίωσις ἡ τῶν ἐστηχότων συμφώνῃησις. 

Γνωμιχόν. — Οἷδεν ἀνδρὸς ἀρετὴν αἰδεῖσθαι xal 
πολέμιος. 


᾿Αθανασίον. — Οὐκ ἔστιν fj πρόγνωσις αἰτία τοῦ 


μέλλοντος ἔσεσθαι, ἀλλὰ τὸ μέλλον ἔσεσθαι αἴτιόν 
ἔστι τῆς προγνώσεως * ob γὰρ τῇ προγνώσει ἕπεται 
«τὸ μέλλον, ἀλλὰ τῷ μέλλοντι ἕπεται dj πρόγνωσις. 


(4) Jagen. Clim. p. 205. 
PATROL. G2. CVI. 


guinem sitiens priwarum victimarum immolatio- 
nibus nom satiatur. 

Gnomicum. — Natura huinanum est non | tantam 
preteritis pesnis prmuniri, quantum praesentibus 

sapientiorem fleri, et preteritorum confirmatio es 
praesentium concentus. 

Guomicum. — Novit viri. virtutem revereri "el 
inimicus. 
᾿ς Athanasii. — Mou est prescientia causa ejus quod 
futurum est, sed quod fulurum est causa est prz- 
scientiz ; non enim praescientiam sequitur futurum, — 
sed futurum sequitur prescientia. Minime igitur prz- 


d 


| T mE ΕΝ IN ANDREAM CESARIENSEM. 288 
PROS “» Wo ἄμμε est, [nde non A Οὐδαμῶς οὖν ὁ Ξρογινώσχων αἴτιός ἔστι τοῦ μέλλον. 
"OM μ᾿ ee, φ grsditio causa τος ἔσεσθα:. Ὥστε οὔχ ὁ Χριστὸς αἴτιος τῆς προ- 
to Aen au o 19 0 fidei, ri in primo δοσίας, ἀλλ᾽ $ τροζοσία αἰτία τῆς τοῦ Χριστοῦ mpe- 

U^ ^4 ulli sii»m etin Petro. Ὑυώσεως. Kal ἐπὶ c2 Διαδόλου, xal ἐπὶ τοῦ πρω- 

HMM “οπλάστου ὁ αὐτὸς εὔτας, ἔτι δὲ xat ἐπὶ τοῦ Πέτρου. 
ων ὦ N 4M delia; pertinet ὀΤρυτάνη ἔοιχε τὸ z*6 Quy, βουλευτήριον κατ- 

^ "u) lwor*. ^1 quibus forte ἐχει δὶ ταύττ. ὁ c ἐὑγεμονεύειν λαχεὺν ^ xai οἷς 

Nub esse "V bu ^30 tbrmillere in- ἂν τύχῃ roS aris, ἀνάγκη κλίνειν τὰ τῆς διανοίας 

n | &xslvot; ζυγά. 

e lbs tnns dob nuisflo d μαι vibsataria, propria Tov ἀμαρττ μάτων τὰ μέν εἰσι mpoacprtxs, τῇ 
irent mn "atro 4h n: ψεμμν.2 per Oblivio- ἰδίᾳ συγχαταδέξε: vi usya, τὰ δὲ ἀπροαίρετα χατὰ 
sem nintim cenam nr Ἰηῦ πα (κεῖ, Evenit λήθην, τυχὸν ἦ 22v γινόμενα. Συμδαίνει δὲ διὰ τοῦ 
4tebe ot ef peti ueshuop ἢ ὙΦ y'**mplionem, στόματος πολλάκ:ς ἁμαρτάνειν, f| χατὰ πρόληψιν, 
“καὶ aor αρηνρηρλιζοσα via κι nnaacitatem, vel ἔγουν &xpaz? xa: πρόγλωσσον ἕξιν, ἢ κατὰ ἄγνοιαν͵ 
t $eeronisae si uno gor wutatem, Nemo enim ἀλλ᾽ οὐ xzza τρασίρεσιν" οὐδεὶς γὰρ ἐπὶ τοσοῦτον 
nw. -leuoniep wáe» «yr κς propria volun- B &voi2; i252:5 ἤνώλεται, ὡς ἐν οἰχείᾳ θελήσει ἐρεσχε- 
“ c uriapr λεῖν. 


v 


— —— «προ Re o eee 7 RENE Moo NE 


-SDEX VERBORUM ET PHRASEQN 
NOTABILIORUM 


"-—- mm Lassriensis Commentario in Joannis Apocalypsin reperiuntur. 


ἀναπτύξαι, εἰ ἀνάπτυξιν ποιεῖ- ἀποστροφὴν (τὴν) ἔχουσιν εἰς γῆν, 


- *.1'.—Im5 wungsge, 3, 110. εἰϑαι, , 4. redibunt in t., 93. 
Am o Gum *. ἄρμοστο: τῇ γεννήσει, 49. ἀπόφασις ἀπότομος. 10. 
2 ^—-  znnst Ἔ, i av pro ἀνδρείαν À., 30. ἀπυφυγὴ ἀπάτης, 46. 
σι ττῖς comES 9. ἀνδροχτασίαι, $6. ἀραρὸς xai πάγιον, 71. 
- .7 βωθεὶς δι' μᾶς, 40 ἄρδεν (sl;) ἀπολέσϑαι, 46." 
παῦσε ἱππαᾶὶ “8. iv NM τῶν βιδλίων 28, A ἀνεί- ἀρέμθαστος προσευχὴ, 114. 
ὡὩὡΞΞΞΞΞ cammERUr WÉ λισις, f. pro ἀνείλησις. ἄρχου pro ἄρκτον A., 
AL 72 AER. "4. ἀνένδοτον (τὸ) τῆς xaxiac, 53. ἁςμολογεῖται ἐξ ἁγίων N., 99. 
παῦτσεςς -ὅπαες, οἷ 34. ἀνενεργησίᾳ τῶν προπατόρων, 53. ἁρμοσταὶ τῆς συναφείας, 86. 
—ammc ——mmiyw. !'123. 1.05; ἀνενεργησίαν τῇς xaxía;,88. ἄρνησις τῆς προτέρας — xaxísc, 
 AmmEmGZZEL —. «εἰ, χἰματεχχυ- ἀνεξαλείπτως ᾿ἐγγραφέν, 4 46. abnegatio, 69. 
-ς.. --ὄ --". ἀνεπίδατος ἑδονῦς, ἀρτιγενεῖς (oi) τῇ πίστει, 104. 
:zzmperT ..zxnm. Ὁ. ἀνέφιχτος ἡμῖν, 19. ἀρχὴ τῆς χτίσεως, 16. 
mx “ι 3. ad. 38, &vr.xóous γενέσθαι τῆς, 42. ἀρχηγὸς -ἧς ζωῆς, 60. 
cIlrzm Ὁ άχερ S1. ἀνόνητα ᾿ἐμδοήσαντες, 84. ἀρχιερατιχὸς θρόνος, 9. 
ὡασξασεσξας τττελοις, 31. ἀνόνητα θρηνεῖν, 71. ἀρχικὰ ὀνόματα, 89. 
-παξεσστσα, Gm. LT. ἀντιδιαστελλομένη τοῖς, 19. ἀρχῆς οὐ Ty ἀγγέλων, 53 . 
zm mum: iuc, "9. ἀντιχαταστάντες (ol) αὐτῷ, 92. χῆς οὐδὲν πρε σούτερον. 110. 
—Ódaicmmpwminapuast, 104. ἀνυπαρξία τῆς χτίσεω;, 98. μαι», δὲ 
--umqum aaxexiny, 10. ἀνύποιστο; ἀπειλή, 45. isis vpulvós, n. 
ass IamBS Tírows, 98. ἀνυτομόνητοι ἢ, θανάτου, 51. mide χάλλο-, 
- ππσπαοκς πρὸς τοὺς χαχ.,39. ἀπειχός, absimile vero, 36. ἀσχάλλοντες ΌΧΙ 10. 


icm wes E. ἐξνευμακι 08, A. σὺν τῷ. ἀπειπεῖν πρὸς τὰς χολάσεις, 27. ἀσωμάτους δυνάμεις, 112. 
ramEawM tea; if3paptiwstv, 88. ἀπείραστοι pro ἀπείρατοι Α, 838. ἀθλως ποιμαένεσθαι, 53. 
i 


pepe, ἰνευματας, 1. χδέχεται τὴν An ᾿Λποχάλυψιν, 96. αὐτήχοος et αὐτόπτης, 110. 

:aaluene N. ad, ἰδ. icaus νον Ν ad αὐτοαγιωσύνη, 15. 

:amameeerU “ὑμβνωσις, 11. ἀπό ἀπὸ bro ὑπό, a αὐτοουσιώδης ἀλήθεια, 15. 
 gnsbaldie παρὰ τοῦ πὰ.» dd. ητος τοῦ νυμφῶνος, 73. ἀφεγγὴς ἡλίῳ, 7 

i-Apepemtr p κάξολ, 89. ἀπογνωστέα, damn., 16. ᾿ἀφιοῦσαι Not. ad 46 

;-aveppenmA Ua iA. προθεὺ , ἀποδημήσας dx τῆς σαρχό:, 91. ἄχρι διασταλναι. Ν. 67, ἄχρι Ξοῦ 
ΤΑΣ coremt vitat, V Ἀποκάλυψις quid, 3. οὐρανοῦ, 81, A. μέχρι. Ἄχρι: 
. &adaceviqivt διὰ τοῦ νεύμα- ἀποχαραδοχία τῆς χτίσεω:, 90. οὗ βορφωβῇ, 49 À. ἄχρις ἂν p. 

-— ὗν 2m v φωδρόνερον, 96. àrox^3,stv pro ἐποχλάφειν A., 27. tc ἄνθρωποι, 48. 

* Aston, ἡ dul Χρ,, 20. ἀπόχρυφα μυστήρια, ὅδ. s άφητος ἀνθ, ΑΗ , 13. 
addas duh, πὰ τὸ βέλτιον. 98. — ἀποχτένεσθαι pro ἀποχτείνεσϑαι ἀψίνθιος ἀστὴρ Ν 

oA acum, orina SU. seu ἀποχτέννεσθαι etiani A., 41, ἀψοφητὶ ἀνοίνεται, 34. 

.ἀ OeRA Mfr y 46. ᾿Απολλύων, angelus abyssi, i0. B. 

ia παρα δα c) 83. ἀπομαχρόθεν Α. pro ἀπὸ μ., 85. 


2 and 1 εὐχα- reme ἐχάστῳ τῶν, 71. εἰα εἰδωλολατρείάς, 61. 
e m ἡ ὯΝ εχ ἀπόξεσι; et et ιπδξυρ N., 98. pega τόπος. καὶ τῶν ταῦ. 64. 


1389 
βδελυχτὸν βρῶμα 16, A. βδελυρόν, 


δὲ όπιστοι (οἱ), 14, 68. 
nir bs x&t& *:, 98, ταῖς 


ΞΕ ρίδιον "δ epiac tà N. ad 


Peri ilm per e mega et 


ραθδεῖα νίχης, 
recla ἢ 42. 


ρνγμός pro βρυχιθμάς, ἐδ 


γενεαλογήσας d. Xprezóv, 90. 
γενεσιάρχης πάντων. 95. 
γνώμη, animus, 10. 

μος ἐμπόρων, merces, 83. 
γοῦν pro οὖν A., 9. 
Beati γνησίαν εἰσφέρειν ἂν» 


γυμνασίας (ἐν) λότῳ, Ν. ad 59. 
Δ 


δὲ Monast. in petia (00. 
0 ἶσϑαι, 
διχαήμερος δὰ [5 :c. 10. 
δεσποτεία τῶν οὐρανίων, 40. 
Δεσποτιχὸν (τὸ λόγιον, 94. 
δευτερεύων m προτέρου, 


διλονότι pro δηλαδὴ Α.. 18. 

$: ἀδολος Ende dictus, 55. 
διαίτησις μετὰ τῶν ἀμ, εἶ: 
διαχοπὴ τῆς ς ἁμαρτίας. δὲ 
διαπόντιο: ἀταδτ μία, 1 

διαπρύσιον ἤχησαν, 1. 
διαπρύσος ὑμνολογία, 80, ὑμν- 


, τοῦ 


διασάφησις τῶν ἀδήλων, 43. 
διαύγεια λίϑου, 104. 


διηγήματα ἀνχωφελῖ,, 69. 
διηχονήϑαντο, miaistrarent, 84. 


δοχιμαστὴς τῶν ἔχπεξει., 
δυνάμεις ἀσωμάτου: . 1123. 
δυναμωϑθῆναι δι᾽ ἀγγέλων, 50. 
δώσῃ pro δῷ, 54. 

Ε 


ξόδοματιχὴ βασιλεία, 58. 
ἐδδοματιχὸς (ὁ) aptis. 405. 
ἐδδο A.et P. 


χρόνῳ, 
ἐγγύτης πρός, affiaitas. 66. 
ἐγγύτης (4) τῆς χολάσεως, δ6. 
γκαταλέξαι ἐμᾶς τοῖς N.. 60. 
renis illudi, 20. 


εἰδωλολατρεΐᾳ per el diphth. etiam 
À. et Bao., 61. 
εἰχονίδξετα: διὰ τοῦ y 
104, εἰχονέζουσα ' ἐκεῖνον, 61. 
εἰλεῖσθαι εἰς γῆν, δέ 
εἰλικρινὲς (τὸ) τῆς πίστεως, 49. 
υνάφεια, 86. 


INDICES IN ANDREAM C:ESARIENSEM. 


εἰ ἰσέρκπει τοῖς ἄνθρ.. 99. 
εἰσηγήσεις πονηραί, 41. 


loo sliccia s κα 50. 
ἐχθύ n rot καρδίᾳ, 
noix. templum 69. 


ἔχχριτοι (ol). selecti eximii, 55. 
v ptr pre in ἐπὶ κολάσεω:, acci- 
" r pre intelligitur, 67. 
δανομένη ἐπί τε χαλῷ xal 

πὶ χαχῶ, 

ἔχλειψι: ᾧδῶν, 86. 

ἐχνευρωδείς, 11, À., ἐκχνευρισθεΐς. 

ἐχποχεπὴ εἰς γέενναν, 90, εἰς ἀπώ- 
λειαν, 418. 

ἐχτενῶς ἱκετεύειν, D. 


ἐκφόρια τῆς τῆς τῆς ὅ6. 


ἐλθέτω 1) 


Dian 


em ἫΝ 

τίημεν σι, ἴ 
θεία, δ. 

Hw ριάζοντες 


ἀπωλείας, Φ5. 
Uii Ab iet iv . 35. 
noc sept e τὰς Θεοῦ 

ὃ κεξεργεσίας, 100. 

ἔμπυρο; ἀγάπη, 54. 
ἐμφανιζόμενοι τς ἀνθρ. 33. 
ἔμφυτος χαχία, 7 
ἕν ὃν xat πίκρα, 4». 
ἕνα χαὶ μόνον, unum solus, 71. 
ἐνάνειν x obe ἐπίγνωσιν, 
ἐναέρ:οι ἄρχοντες, N. ad 52. 
ἐναπαρτιζόμενος εἰ; τέν͵ 19. 
ἐναοέτως πολιτευόμενο:, 31. 
ἐναρμόνιος δοξολογία, 22. ἑορτή, 


bolus s τοῦ Hiat ᾿ 105. 
ier eorues αὐτοῖς, 5 18, A., ἐνδρο- 


ἐξιάς πται ἐς τὶ a Ὁ» 
seu intellectum est de γέ E 3. 
ἔξοδος τοῦ σώματος, exiixs € Cor- 

91, 62. 


$56» ga, 35, À., 


τῳ. 
ἐκαγρυξνεῖν τῷ ἀγαθῷ, 1 
ἐπαχολούθημα τῆς ac etar. δι. 
ἐπαλγεῖν τοῖς: πἔπτοῦυςξ:, 2X. 
anni join ἑτέρου, 5, cw» Ξροτέ- 


"DRE YT, εν 5 ἰυο, 7 18. 
ἐπιλεσμοσύντ 30, Α, ἐπ: 


ἐπιφάνεια τοῦ K»ptov, 1. 


ἐπίχειρα τῶν πεπραγμένων, δ. 
ἐποῖλόζεν τοῖς v 


ὲ euer D. ὁτυῖς γα ar 09 
πὸ αὑτοῖς , 
Td πόλεως μρνσῶλα, 
ἐργασίαν καρέχειν εἴς «τι͵ 30. 
Miet (εἰς) ἐξενεγχεῖν τὰ βουλεύ- 


10. 
tereti ἡμῖν Ua optandum ne- 


ades Mi xS oensirn À.. 39, 
μένος vogUmx, N.. 61. 
poc πρὸς à abra, 76. 
ele rela (2) viezrpa, S1. 
εὐαγγελίααι τοὺς ἐπὶ γῆς, N , C0 


ἐστι - 


εὐφυδόλως sfr, zat, 53. 

εὐθύμως ἀντιτάξα:θα:, 61. 

εὐχολία, levitas, 68. 

re Ii a 

€ πτα γράμματα, 
εὐέλισϑο; 


εὑρεσ:λόγους xal πονηρούς, 13. 
εὐχαριστίαν ἀναπέμπειν τῷ θεῷ, 


εὐχερίσνως δέχεσθαι, 51, τέρειν, 


Ζ 


ζωοδῶρος N., ad, 101. 
S$. ζωοκοέτο:ς ix νεχρῶν, 95. 
Η 


L| zi, τῶς, 42. 

μά erris φῶς, δὶ bera euzm 
A., 61, 31., 68, idem Α., 'Inia, 
more Dorie». 

heros. το λέν, θ5., Ἀν. λιού. 


UN YS 


roripkse εἰ ἀνεγρένος, Ν. δὰ 

{τα πα πάρεις, 1091, A., ἕξια, 

ξως pro ἔτ. 1, 38, 10, P. S; ^. 
P. (65. 


» θεαργιχεὶ z772-, 

θ:αρ ταὶ Tek. x. 24, 4. 

διέ: τυγχώξιεις, lei 
46. 


ϑεομιμέτως, S5, Gb. 


JRUTIJ 5» 1. ARDRSAE LESARUENSEM, 


D ons t 
————má. ὁ 
Ac. 
(———— À -— 
——'—— nt - —— 
CHNEENEENUP. ««Ψ.- 
CONT —— D «οὖ 28 45 
" amp 
“τς: c p 
—P——- € - -— 
—— - a. - * 
- amm gama - 
ma — 
΄ «— 
—: - - - 
—- - ται, 2 
T o. -- 


cazzz jre «aw ὑπαοὸ P. 9. 
DX 3 Cus πλησίου, 3). 
meaixat zonYat. [0]. 
STE rU 4322290 À., 36. 
A» «1 LA9v22E2, 15. 
τας κλανα 2X ub), 112. 
.JwwAxX3i )09:.a:, οἱ. 
οὐδ c7 “ἀλιλιχὸν λόγιον, 11, SE. 
-i3m42..2"q: θανάτῳ, 100. 
- Av&pa quid, 108. . 
iM BP ARTIS ιν εἰς, S3. 
294A παν. :llustr., 8. 
sSaBsAA MES ἐχατέρῳ. 99. 
A4 -MaenauG :XGgTO. τῆς οἰχεία- 
7MMEBN. 
APRaegAam. ἐχάστῳ δοθήσεται, 


- 
διδμοφασῦπι. N. ad 9. 
Amr vus 12 τῶν δεομένων, 81. 
 Ajuiiquem, veu πτηθέντος, 111. 


Axpescin dava πα μα μέγα, G9. 

"awe rrnges ww πταυτῆρ!ι À. δᾶ, 
A- wwe x3UTÉOX. prO χαυ- 
"dim, v. 

—— om S ΔΝ 

^ t we ur Aa E t. 

Qu» wem, ἰδ, À, xspa- 
-- ah Apes. 


: "* 
ul . ^ od00» δ: . 
- e.c δΝιδδεκολιχόν, 15. 


Jae, 834, N. ml, 35. 


&edhv πδρε 1M. 

Aentustpnt t. μι 17, 4. 

δου 5 vorgwztz, 38. 

arius : V. vett, 56. 

MT sue ἵασεις, 101. 
Zasc2ys: ge ἀποχτένεσθαι, 
7nasekt: χυθσονποι, M 
C orchenec ὑπηκύπτειν, 25. 
4s σοῦ ἢρόνου, 18, A., χύ- 
Aéesi i tu, 

^Yaslev , 90, A. 

im χκυχλόθεν, 
»^2*^,9.2 instituitur, 96. 


A 


1400/2500) vtuv multitudo, 52. 
τι, πουνόμενον πυρί, 17. 
“εἰτουργιχὴ δύναμις, 54, 05. 
κει τουσγιχὸν θυσιαστήριον, 69. 
πὶ αἰξιω; εἰρηκὼς οὕτως, 25, 28. 
f L2, 9078, Sortitio, 65. 
Abs εἰς τὸ χρεῖττον, 98. 


αὐ ὅν (πρὸς τὴν μαχαρίαν) ὁδηγοῦ- 

Ps. re: ες nd 

αὐξέως τευξόμενοι τῆς πρώτης, 
48. 61 e 


A:£a cóc, thuribulum, 34, 21. 
A6v0; (ὁ Θεὸς), 17. 
A^yoc (ὁ) τοῦ Θεοῦ, Christus, 88. 
λυτρούμενος; ἡμᾶς χολάτεων, 60. 
Αὐτρωτὴς ἡμῶν, 96. 
Αυχνίαι et λύχνοι, 8. 
Μ 

χάρ'ε (ὦ), 1. 
P axábtos ἂν 8. Ἰωάνντς, 29, 52. 
μαχροθυμεῖ τοῖς, N. ad 50. 
μαρτυρῆσαι ἀντὶ τοῦ διαμαρτύ- 

ρασθαι, 111 


μαρτυρία ἤγουν ὁμολογία εἰς 
ριστόν, 87. 


μαρτυρία (ἢ) τοῦ Ἰησοῦ, testimo- 
nium Jesu perhibitum, 92. 

μαρτυριχὰ σφάγια, 24. 

μαρτυριχῶς διηγωνισμένοι, 91. 

μάσησις τῶν γλωσσῶν, 70, Α., 
μάσσησις, gemino σσ. 

μαστοῖς pro μαζοῖς P. 6, sic infra, 
1, À. μαζοῖς et μαστοῖς. 

μάχη διὰ λόγου, 12. 

["γαλόπολις (ἢ) N. ad 84. 
μεγαλουργὸς Θεός, 86. 

μεγιστᾶνες (ol) τῆς γῆς, 84. 

μελῳδὸς ὁ θεῖος, ϑ . 

μεριχῶς, ex parte, 81. 

μεσότης pro μεσιτεία. 614. 

μεσότοιχον τοῦ φραγμοῦ, 23. 

μεσουράνυμα, 58. 

μεσουρανήματι (ἑν), 60. 

μεσουράνισμα pro μεσουράνημα 


μεταποίησις ix φθορᾶς εἰς ἀφθαρ- 
3. 


Ἥ ascri- 


σίαν, 
μετεωροπορεῖν εἰς τὴν ἔρτιμον, 5}. 
μηδαμινοὶ ἄνθρωποι, 97. ᾿ 
B.M μίγνυσθαι τῇ xapbia, 


μόρφωσιν (χατὰ) αὑτοὺς μορφοῦσα 
τοῦ Χριστοῦ, 49, μόρφωξιν £3- 
σεδεία; περιχείμενοι, 43. 

μυστηρίων (τῶν φριχτῶν) fj «pos- 


μυστιχῶς ἕωρα va, 1. 
Μωσέως pro Mebsév; A., 63. 
Μωσῇ pro Μωῦσῇ A., 4. 


N 


val ἀπῆν, ὃ. 


vex ιοἱ πράξεις, 9T. 

νευροῦσθαι, confirmari, 68. 

νευρούμενοι πρὺς τοῦτο, 96. 

νῷ (iv) λαδεῖν mente complecti, 
112 


νυχτοφαοῦς σελήνης, 49. 
νυμφεύεσθαι οἰχείῳ αἴματι, 101. 
νγυμφιχὼς kata) qul vor, 67. 


z 
ξύλον, Evtxiog, ἀντὶ ξύλα, 108. 
0 


ὁ δὲ in redditione, vac. δέ. 100. 

ὁδηγούμεθα Ex τῆς ἀχολουθίας, 75. 

οἰχειοῦσθαι, sibi attribuere, 81. 

οἰχονομία θεία, 81. 

ὀλιγοῦσθαι, minui 72, 

ὁλοχαρπώπεις λογιχαὶ xai πνευμα- 
τιχαί. 69, ὅ. 

ὁμοούσιος τῷ Πατρί, 4. 


ὁμοτρόποις (τοῖς) προσχωρεῖν, 14. 
o5pata χίνησις, 50. 
n 


παγχόσμιος (ἢ) Βαδυλών, 79, 85. 
παγχοσμίῳ συντελείᾳ, 26. 
παιδεῖαι, castigationes, 84. 
παιδευτιχαὶ μάστιγες, δῦ. 
παλαιδάσχανος, 59. 
παλιγγενεσία, resurr., 14. 
πάμφορος πάσης ἀρετῆς, 51. 
παναρμόνιος ἑορτή, N., 86. 
πανδαισία ἀγαθῶν, 806, 
«ανελεήμων (ὁ) θεός, 57,99, 111, 
sed in A. παντελεήμων lioc loco. 
πα αδείγματι παραστῆσαι ἀκρί- 
ειαν, 105. 
παραθέσει τῆς ἀληθείας, 46. 
παραχατιών, inferius, 6 et 7, 89. 
παραπιχραίνοντες τὸν Θεόν, 81. 
παρσπετασμάτων συνολκή, δ. 
παράστασις, assistentia, 25. 
παράτασις τοὺδΞ τοῦ βίου, 91. 
παρατροπὴ τῆς εὐθείας ὁδοῦ, (9. 
παρ᾽ αὐτῶν δοξαζόμενος, 10, À., 
ὑπ᾽ αὐτῶν. 
παραχαραχτῶν (τῶν) θείων Γρα- 
φὼν χατάρα, 112. 
παρέλευσις, praeteritio, 96. 
παρεμδολὴῆ, ev παρεμὄάλλειν x5 
χλῳ, castris cingere, 95. 
πατριχαὶ εἶναι . 
πατριχὴ δόξα, 5. 
πατριχὼς παιδεύεσθαι, 67. 
κειρασθῆναι τῆς θείας ὀργῆς, 99, 
8, P. αἱ. A., rectius xztpatr,- 
ναι. 
πελεχίζειν, securi ferire, 92. 
πεντηχοντάρχους δύο, 95. 
πεπυραχτωμένη θ. [{Πνεύματι, 12. 
πεπυρωμένον «χρυσίον, 1 ^ 
περιαίρεσις τῆς θύρας, ἐδ. 
πέτασθαι pto 4 πέτεσθαι Α.. 90. 
πιστότερον, credibilius, δ. 
πλησίος ὁ, N. ad 31. 
πλουτοῦντες cuttapóy Auyvot, 8. 
γοῦσα τὸν ἀναγινώσχοντα, 1. 
moóf pne ἐσθῆς, G. 
πόλις, οἱ πολῖται, 98 
πολιτεύεασαθα: ὁσίως, 66. 
πιλίτευμα (τὸ) ἐπὶ γῆς ἔχειν, ter- 
renam vitam degere, 595. 
πολυάριθῦμος πληθύς, 75, 113. 
πολύγνωμον πλῆθος, 89. 
“ολυχύμονος θαλάσσης, 55. 
πολυπλατιασιιὸς ποῦ σπόρου, 5l. 


1393 
πολυσχεδοὺς xaxía;, 88, q. e. 
πολυσχιδοῦ. — 1 
πολυτάραχος θάλασσα, ὅδ. 
ματος ἔρις, 112. 
πιλυτίμοις À. pro. πολυτιμήτοις, 
πολύτιμος εἰ πολυτίμητος λίθος, 
ἽΝ, lis. βῆτος 
ν xap πός, Ἧ, σπό 9 59. 
πολνωνόμως προφέρεσθαι, 86. 
Νὰ λα $ ix Θεοῦ, 75, ἡ ix τῶν 
luv ἐντολῶν, 89. 


ποῤφυρίζ μορφῇ. 105. 
epo καὶ Meo 82, A. xop- 
ποταμηξὸν ἔχχέειν, 94. 


eq ἤτον 


a 
mpegiu;, i2. 
Δ. ea P. 94, sac 


Suppen 3: 
d e Bet A. 104. 
P 


INDICES IN ANDREAM C/ESARIENSEM, 


συγχαταδατιχῶς, 108. 
συγχοινήσητε sal; ἁμαρτίαις, 81, 
À. et Bau., συγχοι 9716. 
συγχωρούμενος d εἰν, 91. 

συλλει 


toupy^ ἀνθ γενήσον. ὑπο 


«at, 58. 
συ μονευόμενοι αὑτῇ, 4. 
συμπάθειαν ἔχειν, 2 eo 
cup. zapexceívttat 10v, 60. 
συμφαιδρύνεται voie dione, 30. 
συμφθειρομένους , 49. 


1294 


τὸν (τ) μῶν, 14, 114. 

(4, n , 

ὑποσποραὶ ϑεαδολεχαί, a7 

voe napivste τῷ 6 e 
mold, N. ad ΚΎΜΑ 


Ó 10 


Ἵ β, 

ὑπόστασις θεῖχ ; person, 5. 

ὑποστρυφή, reversio N., 100. 

ὑφειμένως κολάζεσθαι, P8. 
Φ 


φαρμακχεῖαι καὶ wu ^ui M. 
eapuaxía, Ν, ad, 84, 
qappuaxM, veneflei, 46. 


φειδοῦς ψς, 48, 
ME Hoi $spaó, 71, 
e» pro φθάνειν dear. 64, 


^ τόηθύς, 


φύλλαον (24, 197, 
quos T2 4v» χά 


guatwríss rus (2) τὸ vy, 92. 
PA ὁ ix Gee», 15, T ipe. 


Li ^ 


1409 
unde dicatar, 88. Vicisse ut ἀϊεδίων, 17. Christus onusquis. 
que ve. probar Christi participationem, 49. Christum se 
re nititur nticbristus, 46. 
e" Chiysolitbus myst., 101. 
 hrysoprasus myst.. 104., 105. 
Cibo quo delectetur Deus, 11. 

(ἴδει; pectus auro, 66. 

Cinetus lumborum, et Cinctus pectoris, 7. 

Cithare mystice, 12, 65. 

Citharizantium vox myst., Uo. 

Civitas celestis, 99, cur ab angelo dimenss, non ab ho- 
mine, 102. Civitas eclesiis, nova Hierosolyma, 61. Civi- 
tas Dei nora Slon, ὅθ. Civitas justorum extra impiorum 
supplicia, 64. Civitas, ipsi cives, 95. Clvitas magna in 
tres partes divisa, T&. Super reges terrae imperium ha- 
bens, 79. R regum, evertetar, 80. Civitas sacra, 
myst, 45. Civitatesgentium corzuent, 71. Civitates nomina 
€s re smpenumero sortite, 76. 

Claves mortis et inferni penes Christuro, 8, 15. Clavis 
probet ull Clavis c ibid. Clavis Patmorom. δὰ 

m qus, avis, um potestatis, . 
uc ccinea mra idit , myst., G. Coccinea et purpurea ve- 


“τ τη concinnum ordinem sortits, 25. Colesii vitse 
dediti non patiuntur se decipi, 58. 


Coeli dorsum, 19. Fores aperue. myst., 18. In celi me- | 


dio convocatss volucres, 89. Coni medium, δου! utc 
vnu, mysL., 61. Celi natura erystaliins, 19. Culi septem 
6. Cueli septem totidem angelos administratores sortiti, 8. 
Coelum aer, 50. Colum aperiri quid myst,, 48. Coelum 
tpertum, Mete 87. Lem um fagi." angeli, sn Cor 
ium clausum ne pluat, 46 fugit, mystice, 96. 

lum Εἰ τὶ more "ivolvetor, ri Celui non abole bitur pe- 
nitus, sed evolutione renovabitur, ibid. Coelum novum et 
terra nova, 97, 98. 

Coma Agni Seu παι, 86. Corna Christi nuptiali, iid. 
Coma Dei magna, 89 

Coral ΜΆ enm odi ( Christus, οἱ dica dicatur, 17. inf 

rum e fron. δά et infe- 

riores derivatur, 66. Coguitio futurorum οἱ malorum initio 
B o rani hk .Cogniuonis mensurs distincta erit, 60. 


Columne ips my mystice, 42. Columns in tempio Dei 


:84., 
o Coneondim quandoque fovet qui alioqui discordie an- 
Confessio Christi martyrica, eticom spiritum cona- 
eiliat. 87. Confessionis merces, qc "e 

(:entessores Christi, 50. ταν αν consident, 91. 

t:onjugiom mysticum, 86. 

Conscientia testimonium conservandum illeeum, 98. 

Constantini temporibus Christianismus florere ccpit 
pub'ice, 53. 

Cousummatio sanctorum, 26. 

Conversatio cum impiis, fugiends 

Conversionem (xd) bominum Deus "utitor inteedum 
frenis εἰ oisgellis. 41. Conversiopis varios modos adhibet 


Cor firmatum οἱ lapis, 55. Cor Pauli dilatatum, 102. 

Cornua decem cum totidem diedematis, 55. Cornoa 
decem draconis ignel, 50. Cornua decem, x reges, 79, 80. 
Cornua duo 
ascendenus, tbid. Cornua septem agni, 23. 

Corona signum regie di roin 63. Coronem surem ín 
Jocustarum eapitibus, 5 ronm aures, myst., 19, 
90. Victoris auctori, 21. " Cerone seplem, seu corona se- 
go NH 

'orpora prophetarum insepu'!8, 

Corlinarom contractio in dicastriia 87. 

Cresturm principium seu primitia: Christus, 16, 94, 
Creatures substantia non mutab.tur, sed figura, 98 
tura non aboiebitur, sed renovabitur, 96, 97,. 98.. . Cres- 
- tara E flagella, sie et gaudia cum piis communia expe- 

ritur, 

Crucis forms in dispesitione portarum colestis Hiero- 
selymte, 102. Crucia seu Christi abnegationem per Anti- 


ehristam molitur Satsnas, 77. Crucis luce per Spiritum f, : 


illuminati, tut! 8 morie, $9. Crucis no (ideles. ab in- 
distimeu, 50 "i 


idel 
Cubos quid, 03. 
Currum bellicorum sonitus, 40. 


SU illus Apocalypsia Joanni apostolo lribuit, 9. Citatar, 


t yrus Judgos restituit, 95. 
D 


Dsmon hominum conversione moet, 69. Demones ab 
angel's debel!antur, 53. Aderautur. AL. Alii ad acia ioce 


INDICES IN ANDREAM C/ESARIENSEM. 


inis similia, 57. Cornua duo bestia e terra . 


14:0 
damnsti, ibid. Bellum hominib. faciunt, 39., 49 Desert; 
conseetanior, 81. Et se ἜΝ invicem et bominib. utun- 
tur ministris et orgaols, Rumanis corporibos ceu in. 
strumentis utuntur, ἢ Balure , sl 


et angeli, 50. In My ssum shlegar 


Iu b eorporib. flagella, Deom: Fe τ e 
u homauis ezDare non 
nunt, 70. Judicantur a piam martyrib., Loeuti vm 
ines, arbores, aquas, homines, mortuos, 58. 

iunt, 72. Sant numero Infiniti, 4l. Post Christum inhe- 
mapatoum ligati, er a [iaculis De isceps Setar 9B, M, 


Proelivi ad volu 55. Sd- 

vuntur ad mund Tx weird 7 hono- 

res sibi a Vinci a nobis possunt ope 

divini, 71, Eorum habitacula urbes eversa, 8l. 
icarum actionum coronse, 50. 

zaniorum qui finis, 41, 48. 

Deamnauo implorum an tine caritara, 71. 

Den eur omiesa in tribuum catalogo, 51, 40. 

Daaiel citatur, 45, ὅ!, 14, 19, 90 Danielis coasierastio, 

? 

Darius Judseos resti 93.. 

David citatur, 21, «i La d, pha 91. 92. 97, 98, 105, 
107. 109. Devidis radix, os tabernaculum 
se instaursre glorisbitur Cstbristas, 

Decem dierum afflictio, pro psucorum, 10. 26, 50. De- 
cem myst. numerus, 65. 

cum deceptoribus eodem finvolvuntar exitio, 


Decepta faciles qui, 58. 
Deitati eompetanLes appella 


uniesi- 
que deilatís persone conveniunt, 5, Te. eitalis ei homi- 
nitatis Ho inconfesa 


in Chr, 13. Deitatis jin 


modo preponuntor, modo postpoaustur, ἐν 2. 
ues 


seu 
Desibs leonini, my 38, BS. 
Derisionem bibens o αἱ aquam, , 16. B0, 51, 55, δὶ 
Desertum qa mystice, Τῷ t 
us ad baredita soorum diversis modis 
nos invitat, 100. Deus adorendus, 110. Deus "ono: qui- 


verberat, simul medelam adhibet, 46 iotificater 
sb omnib. creatu 45 Neminem cogit, dl 36. 
nosse dicatur, et quos jam scam 


ignorare, 
documentis ostendit, 55. Terribilers se prebei 
lis qui tients Sua abutuntur, 19. 24. Timendus et gi» 
riteandes, δῦ Dei nolitiam verbis confilegnies, e: [artis 
les, 5 ; Dei vequies in sanctis, 96. 
ziris maoib. impressus bostiss- character, mystice, 


Diabolus unde dictos, 8S. Seduetor er mendi, 91. Diabell 
exercitus cur plurali numero dicti, 89. Ejus lapsus myst. 
quid signif. 55. Diaboli libidinib. ministrantes, qalarepor- 
tent praiemis, 80. Diabolus aeris οἱ terra imperiom pri- 
mhitus sortitus, $3. Antiebris:o dabit omnes |vires suas, 
56. Audaciam susm írustra ostentat, 91. Bissphemsre 
Deum a maxime eceperit, 55. Conjicitur ín lacum 

kst draco igneus, 50. Draco magnus, 72. 
ADS de jicitur, $1. Et sb angelis et à Christo debellalasy 
52. Est humani generis actosator seo 
tios smel οἱ carnifex, 56. u. idem s Seine, δὲ ἐι la 
Christi advento. primum 'coguovit ad ahyssum esse 
damnatum, 91. Est inferior quibuscisspirliibus mieitra 
91. Loimieos et vindex, obsequen 
modo fovet, modo evertit, ei cdodo comeordism mode 
δα tet ure 9i. Ligatus, best mille αἰτοῦ mdi- 
men *ur Us, anpos 
eum cum solretur ibid. cum excandessenila in ierram 
t, 55.Culo eur ejectus, St. Perpetso igai 
bier ὅδ, Psion 95. Qon Dole facile. capiat, 
victus, 
humano gaudet, 75. Sicut a ( hristo sie etiam ab sposio- 
lis ejus donfusos, et εἰ "pen ad terrestria 
Ecc "persequi 

Diademaia decem in tot iden cornibus, 55. Disdemst: 
multa in Cbristi capite, mystice, 87. Diademata sepiem 
in septem cu E capitib., 50. 


lie et nocte, 55 

Dies m "d . 78, D»es malos lenire, 88. 
Vnus, Uyst., 82. 

Dilucium Neelum, 


Dies mystice qu a 
Diocletianus, ΝΣ ΩΝ persecutor, 18, 71. . 
Dionysi s theol. citatur, 20, 66, 
pisci vb sui sin similes ese cupiunt | magistri, 
Vivit ndo [3 voe ubi sunt rd 'ie θῖν 


tis apirtones, 10, d Verm a Xo ER 
Doctores Ecclesise citantu 
L'oetria. svostolica üdcliter cusicdiesdis, i 





I PFEME ILE EIN 
ln b d Ir AT | i fi E. HE 
Eng i i i UE ΠῚ ἢ ΗΠ {ΠῚ 
ἢ ἦ A qu li jl jii Mid jt 
^ gi d Mon i t 
ἜΝ. JS ἀν Ὁ ΤῊ [6 {Π||}} 
i £T li M 4114 p Ai irl Ji 
Tun jin ju ΤΠ ΠΗ ΠῚ Er 
E T (hein 
| iii it d WT “ἢ ΠΗ alt eb Hu ill 








1423 


Hippolytus citatur, 55, $59, 78. Apoealypsin Josani spo- 
stelo tribuit, 2. 

Iligtoria et litteralis scriptars, 1, 3. 

Holoe»n ἃ spiritalia, 69. 

Bormicidw colesti Jerusslem exeloduntur, 111. 

Horoo iniquitatis seu pravarícationis, 94. Homo iate- 
vlor, 9. Homo liberi quidem arbitrii, sed in peccatum pro- 
ni, 24. Homo, seu Hominis species, mystice, 20, $1. Ho- 
minis consequuntur qus per concupierunt, 89, 
Homigom ministerio ad hominum exitium utuntur dssmo- 


4. 
ne ora una, mystice, 79. Hora opa illatum judicium, 82. 
Hordei ehcotx, mystice, 25. 
Hostis ulitinus, mors, 98 


Huroil ari s Deo, bonum est, 47. 


Humilitas angelorum exemplo nobis commendata nec 
pon εἰ Christi, 87. Humilitas vietrix, 94. 


Hunnica gentes, 9I. 

Hyinui culestes, 21. Hymni sanctorum, ὅθ. 
I 

Idula adorantur, 41. 


1do:olatrze ceelesti Jerusalem excluduntur, 111. 

Idololatría cessavit post diabolum ligatum, 91. Idolola- 
uia mul iple, 43 ILI 4 » 

i oculi, inyst., 11. Igueus draco, myst., 50. 

lenis cxelitus 8 Deo missus devorat hostes, d5. Colitus 

Per presiigias deducius, 58. Ignis columns myst., 43. 

i$ cujusque opera probaturvs, 65. Igni mistom mare 
vitreum, 65. Igais cum fumo ac s.ilfore ex equorum ore 
exiens, M. IJgni« natura dup:ici preditus, 65, 87. Ignis 
punitorius e evlo defusos, 55. Ignis purgatorius resurre- 
etionis tempore, 36. [gnis sanguine mistus, 55, 56. Igui 
tentalionum probatur Yerbum doctrines, 17. 

Ignorantiam suam confitens per angelum edocetur, 53. 

imagioema izequifortiter repudiarunt, thronis cum 
Christo consident, 91. Imaginem et nomen bestie cordi- 
bus suis inscolpeotes, seterno supplicio torquebuntur, 62. 
lmagines locuue, 58. Imago bestiis 15. manibus et (roo- 
tibus subditorum, $5, |mago divina eustodienda, 25. 

Im eratores Christiani in. nova Roma imperare carpe- 
᾿ runt, . 

Imperia precipua quse foere, 58. Septem, 78,79. Impe- 
rium orbis, Babylou ilia mystica, 55. 

Impili an in gehenna igois desistaut a peccatis, el an 
supplicii nem habituri sint, 70. An ponis infernaiis linem 
soriitori, $5. impii ja peccatorum panis Deum blasphe- 
mani . 

Impudici in coelestem Jerusalem non admittuntur, t11. 

Indi Thomam apostolum sortiti, 101. 

Infantes perfecta setate ac statura resurrecturi, 86. 

Infernum quid, 97. Injicitur in lacum ignis, 98. 

loimicus tectus, 50. 

Insula mystice quid. 28. Insulz fugiunt, myst., 74. 

lu:erpretes cita:t, 95. 

lra Christi veuit, 45. Ira Del ot clibanus, 29. Irs divi- 
n.e flagel a ut graudo depluentia, 29. 

lreuseus Apocalypsin oanni apostolo tribuit, 2. Ire- 
n:eus citatur, 6, 8, 19, 20, 57, 19, 96. Ireusus libro v 
adversus falsi nominis Gnosticos, 28. 

lris myst,, 18. Iris in capite angeli, 42. 

Issachar quid sis nif , 51. 

Israclis my tici tribus, 102. Principes myst., 105. [srae; 
salvabitur post exp:etum gentilium numerum, δὶ. 


J 


Jacobus apost. citatur, 57. Jacobus l'aulo fidelium m )}- 
tiUidinem significat, 50. Jacobus, Sardonix myst., 101. 

Jaspis crystallizans, 101. Mystica, 18, 103. Virib. quib. 
polleat, 18. Eo siructus murus, 105. 

Jeremias citatur, 37. 

Jezabel myst., 12. 

Joannes Baptista Lucifer d.,15. 

Joaunes in Pathmon relegatus Apocalypsin seripsit, 6. 
Leo mystícus, 20. Smaragdus mysticus, 104. Sub A - 
Irpseos finem venturus, 44. Joannes, Tbeologus et Toni- 
trui tilius, 17. Angelum adorsre volens prohibetur, 110. 

Job citatur, 50, $5, 58, 76. Jobl exemplo tentationes 
per patientiam e:uctati, 50. 

Joel citatur, 36, 57. 

josh rr A filio t. Quid 

oseph pro Epbraimo itus, 31. Quid siguif., 51. 

Josephus Hebr. citatur, ^ Νὰ un 

Judei chrisicidse peepas luunt, 98. Coa vertentur, 15. 
Metu sd Christianismum accedentes, sug intidelitatis 
consilia ctancutum fovent, 74. Simulatitil non veri, 10. 
Pn Satauz, 10. Tandem salvi tleut, 51. Jud ri v: ri 

ui, IU, 15. 


INDICES IN ANDREAM C.ESARIENSEM. 


1401 

Judas et Juda sigoif., 10, 50, 

Judicantes seipsos non judicantor s Deo, $7. Judieati 
mortui, secundum opera sua, 97. Judicalurus quomodo 
Christus, et quomodo sancti ejas, 18. 

Judicii hora venit, 60. Judicium Cbhris!o:a Patre da'um, 
83. Judicium pilorum de impiis judicat Deus, 81. Judicia 
Dei abyssus sunt, 56. Ne angelis quidem plene coguit,, 
91. Veracia et justa, 68, 69, 85. 

Tulianus bi us, 55. Clandestinos Ecclesi» perse- 
eutor, 77. 

Jurat Deus per seipsum, angeli Deom, 45. 

Justi erunt ut angeli codlestes, 94. Justi manus sess 
lo iniquitatibus exteudunt, 71. Justorum caetas cum ee- 
litum cutu Deum prsedisat, 86. 

Justinus martyr citatur, 5s, 9t. 

Justitia Dei a bonitate non disjangends est, 71. 


L 


Laborem sua consequuoiur prsemis, 9. 

Lacryma omsis a piorum oculis abstergetur, 99. Lasery- 
mis pennentim eluendapeccati stola, 67. Lacrymis eloere 
sordes, 

[ες ignis, mors secunda, 97, qui ad eum damnat, 96, 
190. Lacus irs» Dei magnus, 68. litum calest. Christus, 88. 

Lietari malorum interitu quo pacto debeamus, 81. 

L:titia et lzsantium sedes in elo, 87. 

Lampades »nte thronum Christi ardentes, 19. Lam 
pedes semper letas hahere, 75. 

Lapis angularis Christus, 99. Lspis molaris myst., 

. Lapide pretioso ornata mulier, myst., 170. 
ν wv Lapides gnet, mystice - 
. josi fundamenta civitatis colesus, 
15. Lapides sancti volvuntar super terra, 99, 13. 
Laudare Deum jubentur parvi eque ac magni, δῦ. 
J.avacrum regenerauonis mysticum, 106. 


Leo mysticus, 90, 39. Loquitor, 33. Leo e tribo 
Juda, 31. Et leo ex Bssane, 15. Leouini deates, 


q. 44, 51. 

J.evi quid signif., 51. 

f.evitica tribus eximia, $1. . ᾿ 

Libellus orí dulcis, stomacho et intersneis amarus, 4i. 
Libellus, seu Parvulus liber, mystice quid, 45. 

Liber sternum viventium, 77. Liber Apocalypseos 
sanctas οἱ divinitus inspiratus, 113. Liber obsignatss, 
myst., 31. Liber viue apertos, 97, 37. Libri sperti, 
mystice, 97. Libri deglutitio mystica, 4i. Libri evolotio, 
et involute charte pro libris, 28, 22. Libro 
nihil apponendum aut auferendum, 112. In libro vilzs qui 
nou scripti, ad lacum ignis damnati, 98. Liberorum ei 
servorum carnes avibus esca, 89. . 

Liynum vitse Christus, 10]. Lignum vits», myst., 9. 

Linguam contra Deum acuentes, 70. linguas suas pra 
dolore mandunt in cruciatu impii, 70, 27. 

Lino puro induti angeli, 69. 

litteralis historia, 1, 3. 

Locusum mysiicm, 58, 44, 55. Scorplonum more ho- 
mines ἰείυηι. 59. Esrum rex, 40. 

Lot fugiendo fugit, 81. uU 

Luces Evangelium mystice signiicatum, 30. 

Lucernz aures, 8. 

Lucifere co:o dejectus,57. Luciferi duo, 15. 

Lumen cognitionis oleo quo nutriator, 

Luminare coyestis Hierosolyms seu Ecclesis, 10]. 
Luminsria mundi, myst., 27. Luminarium tertia por» 
obscuratur, $7, 4^. . . 

Luna in sanguinem vertetur, 27. 'Luna sub Ecclesie 
peeibus, myst., 49, 50. Luns tertia pars obscnratur, 


Lupi myst.. tollep'ur, 55. Lupina rspacitas agoino νεῖ 
lere tecta, 57. 
M 


Macedonici imperii conditor Aiexanmder, 18, 

Mactato similis »gnus, 22. 

Magia graviter punita, δὲ. 

Magistratus mali, civitatum ruina, 81. 

Magni οἱ parvi. Deum laudsre jubentur, myst, 83 
Stantes in conspectu Domini, 97, 94. Magni et pari qui, 
48. Magnorum et parvorum caraes avibus esca, 9. 
Diuuysius citatur, 108. 

Magog quid signif., 94. 


























"u gi ΠΝ TERME" 
! i Li gu: po dd ABB N 
FU ἘΠ Πρ ἢ: Δ I 
ru t «hu y " Ms "n ἢ]. n ii ἢ 

TTE UA 

᾿ W iz Hon a d Pied il nus 2i 

1 Eisia QI diis 4l se 
[ T Mul (i) Tn Pi 
Hi ΠΗ [i 

il m 1.1... Acid 


141’, 
(89, Xi. -- δα "Ao TAS ropes dors μα ὦ .- 
δία Irt ὃ 10S " aso D vm. zs 
(sy 11 -- Gsstsca F'ietA8 - τεσ prop. Ἦ,, 25 
! st. XII]. —- !yutaam foerat regen θην. ΚΔ ΠΈΣΕ 35 
Jena cive «28 ev 25 


í y, X19 —- (uillam foerat proghota ia. trt Cro 
qoe yreybrtun erigi n, o uam. 28 
! 2p. XV. — νίκα, ίωστπθί δ. prep, qui Βρηκ2- 
ἥδ, $»3€ pot i& wr: is redi. aeren:. 25 
X*j]. — Geste ^T.9b pr'gectas:es "2. 


! ap. ΤΥ! — Qr fogqes pii et qui ir Adloeqrx» yg 
(^y. XY. L. — Qaam i9 ops o ferat Ls a^ 

εν 4 
tap XII. --- (anra pe»f.orcet 'nirshus im exite 3» 


8Δ.)ν». 
Ἂν XX. — φηιαγα sav t pnt. τα γα, “2 


Τρ ΧΙ. Quo habeit filu Aaron. 20 
Cap. AXI. - Qui eunt geti^v (u0* popeas miii 


ft. : 
(sp. XXII Onpgsbarn, οἱ qnarumnar βόδια reges 
prrieles Ἰὼ orfecti, 329 
ων. χιν. -- (4A 91 quo gentes oris δυοῖ a tribus 
fus Noe , ^em, t heme, ient. 3t 
(sp. XXV. — Tour XXII, qui ewstitoont Tes'amen. 


vm. 
Cap. MXVI. — Xemina εἰ interpreiatío litterarum He- 
IM aieor.m. 2 


(sp AXVII -- Moenees. Hobrsorum, £gypuorum, 
Maeodonain, Womonorm. M 
Cap. 3XVIIM. -- Quorod s comprrnebastar sanrtem 
eina. 5 
(ων. XXIX. — Qui fuerint gigantes. 3b 


Cop, XXX. Quisara fuerunt iuultorum — liberorum 
patres. 29 

(ap. XXXI. — Quomodo partitus est populus terram 
promissionis, ut Jesus Nave ilis forte distribuerat, δ 


Cep. XAXIf, — Quaenam sunt refugli civitates ad quas 
refuglebant quotquot involuntariurma homicidium perpe- 
(raisse n. . 98 

Cap. XXXIII. — Quse sont metropo'es pro Lesitis se- 

rais, $8 

Cop. XXXIV. — Quasnam ceperunt civilate$ et reges 
jesus et Caleph fideles. 39 

Cop. XXXV. — Quinsm reges convenerunt in. sa!lem 
solam quos cecidit Abraham. 

Cap. YXivi.— Qui sunt reges quos Abr.bam servat 


eam Lot. 
Cap. XXXVII. --- Quinam ΠΕ τ! eum essent ctbuicas 
Uusores duxerint. 99 
Cop. XXXVIII. — Quinam fuerunt polygami. 41 
Cap. XXXIX. — Quot mulieres viros perdiderunt. 42 
Cap. Xl.. -- Quot mulleres viros benetieio atfeceroni, 
et per eg quin operate subit, accepte Deo feerust,— 43 
Cop. XLI. — Quiasm viri ob »apieuciam sdmirationi 
fuerunt, 46 
Cap. XLII. Quas inulieres sapientia maxime caro 


funt. 
Cop XLIil. — Quinam ob nimtam sapientiam, ipsa sua 
sapieu!is interierunt. 41 
Cap. XLIV. — Quinam veritate sapienter occulta, sa- 
lutem invenerunt. 41 
Cap. ALV. Quiuam dolo justitizs opers effecerunt. 50 


Cap. XLVI. — Quinam. praetextu. probitatis aut. reli- 
gionis cedem operati sunt, JU 
Cap. XLVII, -- Quinam justi occisl «unt. δ. 
Cap. ΧΙ Υ ΤΠ. — Quinam fuecun fratricidap. 5, 
Cap. XL1X. — Quinam misericordia uei contra Del "0- 
luptatem, propterea interfecti suut. δι 


Casp. L. — Quinam justitite sum mercedem inoriem 
ipsam receperunt : et quinam ob impietatem vitsu pro- 
uxerunt. | δ 
Cap. L1 --ΥΟ(υἱποιη [1.8] suut nou mgrotautes devivere, 
δι 


Cap. LU. - « Quinam ex sanctis amissa. oculorum acie 
moritur sunt. δ 
Cap. 1.1.1. — Quinam superstites manserunt, uec mor- 
Qui sunt δὲ 
: l 


Cap. 11V. — Quinam mortui revizerunt, s. 
Cap. LV. -— Quaenam steriles pepererunt, δά 
Cp. EVI, -- Quinam patrem inbonorarunt, δὲ 
Cap. LVi. -- Quinam dum elferuptur dejecti sunt, 55 


Cap. 0}.} -- Quinam propter humilitatem ad giorism 
et cel y Mp ecti runi. 

ap. LIX. -- Quinam rpelratas aeces eccepti fae- 
run: gratique apud Deum, perpe 58 


OEDOÓ RERUM 


. cavit Salomon. 


(59. LX. — Quinam sb pressriexas pes aeu- 
CAfe£) M ^rieruat * 
C9 LV. — E: rimam pem pesi «à 307 xm [ 
C». LXIL — Quuneus lege poubüaas cumexnuus n 
boruet. -- 
13 


pauatssest. — Ll 
. — fus sunt predigis 3b ἔξει ane χε ν- 
me». d 


sad 

Cap. LXXVII. — Qua eust vaticinia Scphbeace. 

Cap. LXX VIII. — Qoznam propheta rt Aggzes. 

Cap. LX XIX. — Quse propbetsvit Zacharias. 

Cap. LXI X. — Quasssm prophetavit Ma»tsrhrias. 

ab. LXXAI. — Qusasem suat signa msrabum, que 

e&t Elias. 

Cap. LXXXII. — Qusoam fecit E;ismus staependa 
digia ie duplici spirite Elis. 

Cap. LX XXIM. — Que propbetacit Elias. 

Cap. XXXIV. — Qus sunt Etssei sotieima. — . 
Cop. LAXXV. — Quaenam prophetavit Gad. 
Cap. LXXXVI. — Quee sont Nathanis per-pheiize. 
Cap. LXXXVi[. — Quznam valieipatus est Achuas Soe- 


erYueunyy 


παν ἢ 


nitex, 185 
Cap. LXXXVIII. — Quse sunt vaticinia Samurem. — [88 
Cap. LXXXIX. — Quid propheta: it Jadoa. 1" 
Cap. XC. — Quid tavit Bassa. 165 


Cap. ΧΟΙ. — Quid vaticinstus est. Μίεν:::ε. 165 
Cap. XClI. — Quanarm prophetavit Azarias filias T 


Cap. XCli]. — Qusmnam vaticinstos est Jeses gn 
Cap. XCIV. — Qusenam prophetavit Oziel prophe. 
Casp. XCV. — Quirnam vaticinatus est E; iad Obdia δα. 
Cap. XCVI. — Ουπηδιο propbetarit ἢ οἱ 2 uxor Slim, 


Cap. XCVII. — Quse prophetavit Zacharias eximius sa- 
cerdos 106 
Cap. XCVIII. — Quse sunt xaucinis Srymeonts. 10$ 
Usp. XCIX. — Quseuam sunt vaticinia Elisabeth. — 106 
Cap. C. — Que sunt ea, quse Virgo Maria propbetarit. 


106 
Cap. CI. — Quis nec volens prophetavit ia Evangelio, 


Cap. (1. — Quinam soot fortes Davidis. 101 
Cap. (111. — Quinam sunt principes Sslomouis. 110 
Cap. CIV. — Quenan erant quie quotidie 8 Salomone 
impendebaentur, . 110 
ap. CV. — De templo Hieroso'ymitano, quod ed 
Cap. CVI. — Cu;osmodi erat temolum, quod Sa'omoa 
editraviL 1 411 
. Cap. CVII .— Quisenam eacra reposita eran) in ϑαβεί82- 


rio. 
Cap. CVIII. — Quaenam ersut utensilia elabor*ia et 
dedicata a Selomone ín ministerium sscrum. 115 
Cap. CIX. — Quisnam erant vestes, quas sacerdotibus 
et levitis ad sacra obeunda mini-Leria Sa paraverat 
Cap. CX. — Cujusmodi erat tahernaculum a Moyse 
erectum seeundum exempiasr quo. viderat ín mont 


Cap. CXI. — Cujusmodi erat ssuctuarium ambi, 


quod Moyses fecerat. LIU: 
C»p. CXII. — Quantus erat populus ἃ Dervid cce'ra 
Dei voluntatem censilus, 119 


Cap. (ΧΗ. — Quotpam interierubt de prpulo propier 

peccatum Davidis ob recendonem populi. 119 
Cap. CXIV. — Quisensm mulieres cum jem j 

fuissent, in justss nuptias laudabiliter transierum, — 119 
Cap. CIV. — Quisam prophieum colibes m-assre- 113 


M13 ORPO RERUM. 1414 
Bjssos quid significet, 805. 0 
Chalcolibanum, 658, 670. Ordeum qnos significet, 704. 
Character bestis in manu aut in fronte, 813. P 


Christus qua. specie videatur in Apocalvpsi, 655. Chri- 
*!om dici principium creature Dei, nun facit pro Arianis, 
68i.-Cbristus quare dicatur agnus, 696. Christus pro qui- 
bus hzserit triduo apud Inferos, 004 Christus quare a et 
e, priucipium et finis dicatur, 655, 831, 851. 

Clave David quomodo habeat Christus, 680. 

D 


Deemones dicuntur moptes et insule, reges terre ac 
primates, servi ac liberi, 710. 
Defunctos curam habere vivorum etiam Plato ac Hc- 
siodus decent, 751. 
Det nosse sive notitia, 671. Dei dextre ac sinistrae qux» 
lícentur, 694. 
raco rufus Satanas, αὐ habeot cornua, 158, 


F 
Frigidus, fervidus, ac tepidus qoinam sint, 685. 
G 


Γνῶσις, sive scientia multipliciter capitur, 685. 
Gog et Magog quas gentes significent, 815. 
| H 


Hzresibus Nestorii, Eutychetis et Manichsorum con- 
tradieitur, 680 


Herba profert quidquid natura ad alimentom destinavit, 
Homilitas animi non dej rimit, sed potius soblimat, 709. 
l 


[mperia septem variis temporibus robur obtinuerunt 
]n variis regionibus, 193, 
lris unde oriatur et quid denotet, 689. 


L 


Lco dicitur et Christus et Antichristus, 677. 

Libelius in manu angeli quid significet, 738. Et quod 
devoratus fecerit amarícari ventrem, 159. 

Ἀόγος sive sermo tapitar multipliciter, 685. 
"e ocasaruma spiritoalium varia species ac nocumentum, 

Lucifer ac stella matutina dicitur Christus, et etiam 
Satanas, 675. 

M 


Mille anni in Apocalypsi qui dicantur, 811, 811, 815. 
Montes et insulse, 710. 
Mors duplex, 667. Mors duplex in Seripturis, 815. 
Morus ccelestis Jerusalem cur jaspidi cristaliizanti as- 
similatur, 825. 
N 


Nosse ipsius Dei, 671. 
Nox et dies quid significent, 111. 
. Numerus septenarius, 649, 655, 716, 759. Numerus vi- 
δ tuor seuiorum, 689. Nomerus senarius alarum, 
. Numerus ternarius, 721. 





Patriarcharum doodecim uribuum nomina quos desi- 

guent, 116. 

NA quenam corpus inquinent, et quinam spiri- 
Persecuio immanis sob Maximiano, 705. Pradiestiocl 

convenit duplex fluminis utilitas, 831. 


R ac sacerdotes dicantur tice, 698. R 
ac priacipes, 710. qi . nin "e 
8 


g,scerdotes ex continentibus semper assompu sust, 


Saneti colendi sunt ac orapdi, ot pro nobis intercedant, 
851,859 Sanctorum reliqnis venerande, ibid. 

Sardius terrori est ac medicamini, 689. 
ων narius alarum quatuor animalium quid signiücet, 


Septem Ecclesis, stel's, spiritus, candelsbra, lucerns 
eta lampades quid signiüceni, 619, 655, 656, 661, 663, 616, 


Servi et liberi qui dicantur in Apeesirpsi, 11. 
Sigilla septem quid designet, 701, etc. 
Siga» 4089 scribuntur sub Anticbristo futura quid si- 
gnificent, 709. 
Simulacra loeuta fuisse ac sudasse, imo et arbores et 


squas, 764. 

Splendores qui dicantur, 628, 

Stella mstutips dicitur Christns et etiam Setanas, 675. 
Stella dicta Abeynthium quss ip flumina fontesque cecidit, 
est diabolus, 729. Similiter et alía stelia cadeus, cui datur 
clavis putei abyssi, 725. 

T 


. Tempus an! dies roala. dicuntur propter il'a qus ín 
ipsis mentingunt, 118. Temyus quomodo amplius noa 
erit, 753. 

cgi Pidus evomitur, cum et tepor faciat ad vomitum, 


Terrz»motns quid in Scripturis significet, 709. 
Tíinor multiplex, 749. 

Tonitrua septem dicuntur ange!icse potestates, 736. 
Tribus duodecim filiorum Israel quos designant, 714. 
Triticum quos significet, 701. 


V 


Verbi Dei quomodo sit nomen incogni'um, cum Yer- 
bum Dei dicatur, 506. 

Vestis Verbi Dei quse dicatur. 806. 

Virgines εἴπ όσοι omnes alios post viginti quatuor 
seniores, 761. 

Virginitas matrimonio longe prieponends, 815. 

Virga direvtionis, virga ferrea, virga potenüs sive vir- 
tatis, 675, 807. 
Vita duplex in Scripturis, 814. 


ORDO RERUM 
Οὔ IN HOC TOMO CONTINENTUR. 


JOSEPPUS. 


Notitia bibliographica. 

MEMORIALIS LIBELLUS. 19 

Caput primum. Quot fuerint ab Adam adusque Sal:a- 
teris adventum generationes. 15 

Cap. I1. — Quot fuerint pontifices 3b Aarope faclo 


110. 

Cap. Til. — Quinam ex Cain nati sunt ab origine ad 
usque generationem. - 33 

ap. IV. — Quinam servati sunt a diluvio inarea 22 


Í sunt Jacobi filii, pstriarchze popoli. 33 
Cap. VI. — Quinam sunt isü LXAIV qui cum Jacob in 
Agyptum profecti suat. 33 
C. VII. — Quinam fuerunt S; moelis 
sacerdotales, . ᾿ 
Cap. VIII. — Quinam sont Heli progenitores sacerdo. 


Cap. Y. — 


tales. 
Cap. 1X. — Quinam fuerunt progeaitores Ezechielis 
propb t» sacerdoiales. 25 

Cap. X. — Quinsm fuerunt Jeremim progeailtor»s 88» 
cerJotalee. LH 


Te OBDO RERUM. 1m 
VII. ἴω meretricem. 953 VII. — In seem petrem. E] 
| u n C hrien nstiviiatem. $5 CXXIVIII. — in seem o ον 

. " 1 i e — 

| τ m em esgitia abistum is : - ia tempiem c »: 

1 ΧΠΐ. τος Reomenornm ese inBulgarorom obsidione9Sà — CXLII.— Im vilam. 80. 

PXlY — c dneenenm ΥΊ 95& — CXLIIL — Orotio. . oet 

y XY, In oenecites πρῶ, 934 CXLIV. — In SS. Virginem Porta. € 

1XVI..— In heptiemnm. 935 CILY. — [n urnam S. l'ameleemonis. x ets 

| MIR Vpitsphlum in Theodorem Decapolem. 855 " ΟΣΙΥ͂Ι. — In oratiosem Deiparm, Pracarsoris ots 

ἐ NY "n genet t^nlos. : . 

ÜXIX.— Jn ille : Dis ww. vestimenta mes. 955 —— CILVIL.—In imperatoris suscriptionem e cinabro. Ed 

Η Uu " Aoi param Christnm ferentem. ee CIL a eipsem. 908 

* AA. n Jnel. e 

iu. . In Mein. 936 a — In aoeturaos vagabendos velut a ona acíos, x 

n vangelium. 17 

ΤΑΥ͂ fn Delparam et angelos, sanctam Paulum em 'ksomologesa m Hel 

el ἢ Inins Christe dffereates Chrysostomum. E CLI -— In S. Romanum mosieam. 974 
.o- In sepulcrum. ΒΗ : mare 

[L.XYVIL. -. [n nantium erysiallinam. 938 ea ipee S opes est. fogieus 1n Ὁ 

LXIVII — !n exercitus ducem. 938 γί. — Ad coro!lario ermatgm. E 

LXXVI. — in Samaritanam. 938 CI vii. — la 915 

. AXI. -— In Pracursorem, Theologum et Chrysost CLVILI 978 
"m. — 

LXXX. - - In librum Tbeologi. 938 CLIE. [n detractores. $5 
LXXXI. — ln spongiam, 959 — CrXI-CLIIL — fa ver. 985 
LIE IT — ν᾿ anam. a o CLXIIJ. — Caaticorem metsphrasis. Csnticam ade, 
LXXXIV. — [u illud  Diviserunt vestimenta med, 939 prornm eubmersio, canticam Moysis, £gyptioram 

l ; — In pannos. 910 CLXIV. — Cagnticom Π. 488 
LXXIVI. — In vincula. 910 — CUYv. — Canticum UL 901 
L XXXVII. — Epitaphia Constantini. CLXVE.—Canucum IV. Domini iacarnabooem Habacoe 


LXXXVIII. — [n Saneta sanctorum, 
LXXXIX. — Iu transügurationem. 
XC. — In dexteram imperatoris Nicephori. 


Ww uw: 
ΞΞῈΣ 


ΧΟΙ, — In templum imperatoris. 941 
ΧΟΙ͂Ι, — In sanctum Basilium, 912 
XCliI. — In Crucem, 912 
XCIV. — In Nicepborum magistrum. 941 
XCV. — Iu templum. 912 
XCVI. — In templum Studii, 913 
CVIf. ΘΙ! 
XCVIIl. — In Christi ortum. 946 
ΧΟΙΧ. à In Sophorlem. P | ais 
:,—]n Christum, Deiparam, Precursorem οἱ angelos 
CI. — In dormkionem Deipara, δ 9:6 
CIT. 911 
CIIT. — In Deipsram. 947 
CIV. — Io sanctum Stepbanum. 911 
CV..— ln sanctum Stephanum. 918 
CVI. — iu dormitionem Deiparse Chri-tu«. 9.8 


CYII.—Epitsphia in patriarcham ἰ). Polyeuctum. 948 


ΟΥ̓́]. — In seipsum. 9:09 
CIX. — In Athenas et Constaptinopolim. 950 
CX. — in A!benarum sapientes. 950 
ΟΧΙ. — In Niczam. 251 
ΟΣΙ!. — In vitam. $51 
CIII[. — In seipsum. 851 
CXIV. 952 
CIV. — Ut ex Laza-o. y» 
CXVI. — In virgam ferream. 953 
CXVII. 951 
CXVIII. — In Deiparam. $51 
CXIX. 954 
CXX. — In ssncium Theodorum 958 
CXX!. — De muliere. 9:5 
CXII. 5.5 
CXXIIf. — In esrmalem amorem. 9.5: 
CIEN. -j Constantiuum a mensa. pe 
»-—— lune e patria. 
CXXVI. — In Crecorum ila. 959 
CXXVII. — In Xenophontem. 959 
CIXViIT. — In novos philosophos. 909 
CXXIX-CIII. — [n seipsom. 960 
CXXXI. — In ratricem Helenam. 960 
CXX XII. — In Salvatori. 961 
ΟΥΧΧΙΙΙ. — 1n . 9nt 
CXXXIV. — [ἡ crucifixionem. 961 
CXXIV. — In exercitus ducem 961 


ΟΥΧΊΤΙ. — In inventionem capitis veneraudi Pr 


nontist. 96$ 
CLXVIL. — Canücaem V. Issim prophetis, et pleros- 


e oratio, 
T OLXVIL — Canticum VL E. pisce clamavit hae r^ 
CLXIX. — Camücem VIL. Mos formecis, trium jeve- 
pum hrmnus. 991 
CLXX. — Castieum YIII. . . 
CLIII. — Canücum IX. Dei bominis Matris 


canticum. . 001 
CLXXIL — Zacharis oraculum et propbeticum canti- 


cum. 1001 

CLXIII.' 1009 
COSMAS VESTITOR. 

Notitia. 1008 
Sermo in SS. Joachim et Annam. 1006 
Appendix ad Cosmam vestitoresm. . 1014 
Canon acrostichus ín festivitatem conceptionis 8. ut 
ΓΒ. 

P LEO PATRICIUS. 
Notitia. 1018 


Epitome interpretalionais in Genesim e variis rn 
4 THANASIUS COBISTHIORUM EPISCOPUS. 
οὐ ἰ8. 


100 

Fragmentum e quatpor libris Zoti Jacobiti. 10€ 
OPUSCULA GRAECA INCERT E £T ATIS. 

Oroscuta scmsrTURShmCA. — Ocisteochi divisio in & 


pita. 
De quatuor fluminibus paradisi. 1088 
, fallecto interpreiationum in Isaiam prophetas. [^ 
Pr»fatio ad catensm ia Peshmes. 1368 
Scholia vetera ig Msubeum. 1078 
€ vetera in Msreum. 11 
Scholia vetera ih Jeennen tiis 
etera in Joannem. 
2 LrCMéaa. — Liergia saacti BesDHL [26] 
cL--- : 
axarium s 

Far la abjerationis Athisgssorum. ἐπ 
P EUER AM Do fazp cie "fnalírcon. 85 
Iambi sseetid. Ig 
Inte cerationes divinorum mondslorum. m 
Index Grecus in Andream Ceenrienonm., m 

nder Lastinms im eumdem. 
Indez rerum in Arethem Ceroarienosm. 141 


FINIS TOMI CENTESIMI SEXTI.. 


sa 


1419 


rum numero dum primus tuba ;canit, grando, οἱ ot. 
δὲ sanguis in terram fertur. 
Cap. XXIII. — De secundo angelo, eorumque interitu 
qui vitam in mari degunt. 291 
Cap. XXIV. — De terüio angelo, et profluentíum aqua- 
rum amaritudine. 291 


Csp. XXV. — Sermo IX. De quarto angelo, et lamina 


rium obscuratione. 
Cap. XXVI. — De quinto angelo, mysticisque locustis, 
ac varia earumdem (forma. 405 


Cap. XXX. —— De Enocho et Elia. ὅ11 
Cap ΧΧΤΙ. --- Sermo ΧΙ. Ut duo isti Dei prophetse ab 
Antichristo trucidau, denuo surrexerint. 915 
. XXXII. — De septima tuba, et sanctis qui Deum 

.o0b futurum judicium celebrant. $18 
Cap. XXXIII. — De prioribus et novissimis Ecclesie 
persecutionibus. $518 
Cap. XXXIV. — Sermo XII. De angelorum et dssmo- 
num prelio, fet Satans casu. 516 
3}. XXYV.— Ut draco. Ecclesiam persequi non 2o 
Cap. XXXVI. — De bestia quz habebat corpua decem 

el septem eapita. 551 
Cap. XXYVII.— Sermo XIII. De pseudopropheta. $55 
Cap XYXVIII. — De profano Antichristi nomine. 559 
Cap. XXXIX. — De Agno et centum quadraginta qua- 
t»or millibus stantibus cum Agno in monte Sion. 513 
Cap. XL. — Sermo XIV. De angelo judicium propin- 
quum denuntiante, i 
, Up. XLI. — De angelo qui Babylonis ruinam annun- 
tiat, $15 
Cap. XLII. — De tertio angelo qui fideles, ne Anti- 
christum. suscipiant, graviter admonet. $16 
Cap. ΧΕΙ, — Seruo XV. Ut is qui super nubem se- 
debat, falce ea demetat qus oriuntur e terra. 1 
MÀ XLIV. — De angelo amaritudinis vitem vnde 
Cap. XLV. — De septem angelis, qui ante sseculi nem 
seplem plagas hominibus inferunt, deque mari vire: 


Cap. XLYI. — Sermo XVL Ut, prima phiala effusa, 
ulcera nata sint t» desertoribus. 958 
Cap. XLVII. — De plaga secunda, quee iis infertor qui 
ín mari vitam degunt. δ 
Cap. XLVI]I. — Ut flumina oer tertiam phialam in 
sanguinem convertantur. $59 


Cap. XLIX. — Sermo XYiI. Ut per quartam m 
ardore fruetentur homines. | pe « ins 
p. L. — Ut per quintam plagam lie reguum 
obscuratem sit. pet q PE ue 
Cap. Ll. Ul per sextam phiaslam via Euphratis pandaur 
regibus ab oriente venientibus. $61 
Ap. LlI.—Sermo ΧΥ ΠῚ. Ut perseptimam plagam grando 

et terrse motus in hominum perniciem excitatus sit. 570 
Cap. {1}. — De uno e septem sanctorum angelorum 
numero, qu beato Joanni adulters civitatis eversionem 
ostendit * deque septem meretricis capitibus, et decem 
edem onibus. 574 
. . — Ut angelus mysterium, quod viderat, in- 
terpretatus sit. yr '3 ' $18 
Ap. LV. — Sermo XIX. De alio angelo Babylonis rui- 
nam denuntiante : deque coelesti voce, qua sancti civita- 
tem deserere et voluptatesquibus, ante fruebantur, missas 
facere jubentar. 386 
que PLN I.—De , fancloram brmnis et landibus, triplici- 
uia, qu ter subversam onem ceci- 

nerunt sancti." prop d 595 


Cap. LVI. — De ticis Agni nuptils, ejnsdemque 
Í cona Inys gn ptils, ej 108 


- Cap. LYIIf, — Sermo XX. Ut Christum viderit Evan-- 


gelisia angelicarum virtutum ipibus cinctum, alboque 
equo insidentem. um ᾿ uo 
Cap. LIX. — De Antichristo, csterisque qui simul cum 
illo in gehennam abjiciuntur. 405 
- LX. — Ut Satanas post Christum crucifixum usque 

δὰ sieculi fipem sit ligatus; et de mille annis. 1 
Cap. LXI. — Sermo XXI. De sedibus qus illis sunt I 
raue qui Christi confessionem illibatam conservarunt 410 
UCsp. LXII. — Qus sit prima resurrectio que item 
mors secunda. 411 
Cip. LXIIL -— De Gog et Magog. Au 


ORDO RERUM 


1420 


Cap. LXIV. — SermoXITI. De sedente super thronum, 

et commoni resurrectione. 419 
Cap. LXV. — De colo novo, et terra nova, supernsque 

Jerusalem. . 

, Cap. LXVI. — Cujusmodi ab eo dieta sínt qui sedebat 

)n throno. 426 
Cap. LXVII. — Sermo XXIII. De angelo qui sanctam 

civitatem illi ostendit, ejusdem muros et portas dimetitur- 


Cap. LXVIII. — De fluvio mundo, qui e throno in me- 
dism civitatis plateam dere visus est. 459 
Cap- LXIX. — Quod Christus sit Deus prophetarum. et 
ange orum Dominus. 415 
p. LXX. — Sermo XXIV. Quod ea omnia que pr^ 
stolus vidit, digua sint fide. 1 
Cap. LXXI. — Ut jussus sit ne hane Apocalypsin ob- 
signaret, sed palam predicsret. τ 441 
Cap. ΧΧ]].--- Ut Ecclesia et Spiritus qui ín ille t 
gioriosum Christi adventum expetant; certeque e- 
letioni subjiciantur qui librum hunc adulteraot. — 450 
Nous Friderici Sylburgii Veterani ad Commentarium 
Andres Cesariensis. 458 


ARETHAS EPISCOPUS CESARE IN CAPPA- 


Notitia. 486 
COMMENTARIUM IN APOCALYPSIN. 481 
Praefatio Joan. Hentenii. 481 


Proc: mium auctoris. 4914 
Caput primum. — Procmiom Apocalypsis, et quod per 
angelum ipsi daus sit. E 99 
p. Il. — Visio in qua Jesum vidit in medio septem 
candelsbrorum. $14 
Cap. ll]. — Que scripta sunt ad angelum Ecclesi 
Ephesiorum. . 536 
Cap. IV. — Qua significata sunt angelo Ecclesie Smyr- 
Deeorum. $531 
Cap. V. — Quse designata sunt angelo Ecclesis Per- 
gamorum. . 53b 
Cap. Vl. — Qus scripta sunt angelo Ecclesie Thya- 
tirorum. . $38 
Gp VIT. — Οὐ scripta sunt angelo Keclesise quse est 
Saruis. "ΗΠ 


Cap. VIII. — Quas scripta sunt ad augelum Ecclesise 
Philadelpherum. 594 

Cap. IX. — Quos significata sunt angelo Ecclesie Lao- 
dicensium. | $99 

Cap. X. — De víso ab ipso ostio in ccelo, et throno ae 
vigintiquatuor senioribus, et hisqusconsequeater ostemae 
sunt. . 

Cap. XI. — De libro signato sigillis septem qui erat in 
manu Domini, quem nulla creata natura potuit aperto. 


Cap. XII. — De Agno habente cornoa septem, quomodo 
librum aperuerit. . 519 
Cap. XIII. — Solutio primi sigilli desigoans doctrinam 
Psp. EL. — Solutio secundi igilli significans bellum 
. XIV. — Solutio secundi s sign υ 
infidelium adversos fideles. 581 
Cap. XV. — Solutio tertii sigilli, eorum significans ex- 
cisionem qui non firmiter Christi crediderunt. . 990 
Cap. xvi. — Solutio quarti sigilli manifestans indu- 
cia casiigatoria flagella iu eos qui Dominum negaverunt 
ob defectum tolerantis. ὅ9ι 
Cap. XVII. — Solutio quinti. sigilli significans εἶδπιο- 
rem sanctarum apimarum ad Domíiuum, ut fiat consom. 


matio. 
Cap. IVIII. — Solutio sexti sigilli significans eos qs 
inferantur ia consummatione plagas 

Cap. XIX. — De his qus» servantur 8 plaga quatuor an- 
gelorum, nempe centum quadraginta quatuor millibus. 


Cap, XX. — De ipnumerabili turba eorum qui ex gen- 
tibus una cum Christo regnabunt. 607 

Cap. ΧΧΙ. — Solutio septimi sigilli, quod angelicse vir- 
tutes ad Deum ferant sanctorum preces tanquam Umi 


mata. 1 


Cap. XXII. — De septem angelis, quorum primo tuba 
canente grando, et ignis, ac sanguis in terrsm uide ΤΡ 


Cap. XXIII. — De secundo angelo, quo tuba canente 
pereunt qua in mari vivebant. 615 

Cap. XXIV. — Tertius angelus aquas fiuminom reddit 
maras 818 


a . | 
Cap. XXV. — Quartus angelus tertiam loroinis nir 


ac lunaris partem obscurat. 
Cap. XXVI. — De quinto angelo et epiritoalibus locu- 


4 


1421 


stis ascendentibus ex abysso terre, deque varia specie 


psarum. 
Cap. XXVII. — De sexto angelo : et solutio angelo- 
rum qui soper Euphratem alligati erant. 621 
Cap. XXVIII. — De angelo círcumdajo nube ac iride, 
qui communem omnium flnem pranuntiabat. 655 
Cap. XXIX. — Quod libellum de manu angeli evange- 


lista acceperit. 
Cap. XXX. — De Enoch et Elís, qui Antichristum con 


ent. 
P Cap. XXXI. — Quod occisi ab Antichristo Enocb et Elias 
fesorgent, el eos qui seducli fuerant terrore consterna 
nt . 


Cop. XXXII. — De septima tuba et sanctis Deum lau- 
dantibus ob futurum judicium. 659 

Cap. XXXIII. — De prioribus Ecclesie persecutioni- 
bus, et iis συ sub Antecbristo fient. 658 

Cap. XXXIV. — De commisso preelio inter sanctos an- 
gelos e potestates, et de casu draconis. 663 
, Cap. XXXV. — Quod 'draco non cesset persequi Eccle 
am. ' 


Cap. XXIVl. — De bestia habénte cornua decem et 
capita pem quorum unum dicit veluti occisum. 
P. XXXVÍI. — De alia bestia habente duo cornua 
que homines ad priorem bestiam adducebat. 678 
Cap. XXXVIIL, — De nomine bestis. 619 
Cap. XXXIX. — De centum quadraginta quatuor milli- 
bus qui enm Agno stabant in monte Sion. 683 
ep. XL. — De angelo qui denuntiabat propinquum 
es:xe futurum judicium. 686 
Cap. XLI. — De secundo angelo casum Babylonis pre- 
dicante. 681 
Cap. XLI. — De tertio angelo muniente populum Do- 
min! que susciperet Antichristum. 681 
Cap. XLIII. — Quod is qui sedebat in nube, demetebat 
falce que ex terra germinabant. . 691 
Cap. XLIV. — De alio angelo qui vindemiabat vinesm 
ümaritudinis. . . 694 
Cap. XLV. — De septem angelis qui in homines plagas 
inducent ante consummstionem οἱ de mari vitreo 1n quo 
sanctos conspexerat. . 
Cap. XLV. — Quod effusa prima phis!a fiat ulcusadversus 
apostatas qui 2 Deo defecerunt ad Antichristum. 7 
Cap. XLVII. — Plaga secunda adversus ea que objur- 
gantur in mari. 103 
Cap. XLVIII. — Quod per tertiam plagam mutentur 
flumina in sanguinem. 106 
Cap. XLIX. -— Quod per quartam plagam Θεία exu- 
rantur homines. 106 
Cap. L. — Quod per quintam plagam regnum bestis 
ohecuretur. E UT 
p. LI. — Quod per sextam plagam via per Euphra- 
ten aperitur regibus orientalibus. ^. 707 
Cap. LIf.—Quod per septimam plagam grando et terrae- 
motus fiant adversus homines. 11 
Cap. LIII. — De ono ex septem angelis qui ostendit 
evangeliste subversionem civitatis meretricis, et de se- 
ptem capitibus decemque cornibus. 718 
Cap. LIV. — Quod augelus visum ab ipso mysterium 
interpretatus sit, 1ι9 
Cap LV. — De alio angelo casum. Babylonis signifi- 
cante, et colesti voce que fugam ex ipsa prxecipiat ; de- 
que rejectione delectabiiium quae antea acquisierat. 726 
Cap. LVI. — De cantu sanctorum, et de triplici. Alle- 
loia quod cecinerunt pro subversione Babylonis. 758 
Cap. LVII. — De mysticis nupuis et ccena Agni. 1758 
Cap.-LVl1I. — Quomodo viderit evangelista Christum 
equo insidentem cui potestatibus angelicis terrorem in- 
cütientem, 199 
, Cap. L IX. — De Antichristo, et his qui cam eo proji- 
cientur in gehennam. 1:1 
Cap. LX. — Quod Satanss ligatus sit a Christ adventu 
usque ad consummationem ; et de mille annis. ἐγ] 
Cap. LXI. — De sedibus qux» parate sunt illis qui ser- 
vaverunt Christi confessionem. 790 
Cap. LXII. — Quse sit prima resurrectio, et qua se- 
cunda mors. 791 
Cap. LXIIT. — De Gog et Magog. 164 
Cap. LXIV. — De sedente in throno et communi resur- 
rectione ac judicio. 158 
Cap. LXV. — De εαἴοὸ et terra novis, supernaque 
Jerusalem. 159 
Cap. LXVI. — De his qui» dixit is qui visus esL in 
throno sedens. 76$ 
Cap. LXVII. — De angelo qui ostendit ipsi sanctorum 
civitatem, et.dimensus est murum 80 porias ipsius. 766 
Cap LXVIII. — De fluvio puro qui visus est ex throno 
procedere. 718 


AN 


QU.£ IN HOC TOMO CONTINENTUR. 


1122 


Cap. LXIX. — Quod fide digna sint quee ab Apostolo 
visa sunt. 119 
Cap. LXX. — Quod Christus sit Deus prophetarum ac 


Dominus omnium. 782 
. Cap. ΧΧΙ. — Quod jossum ipsi fucrit ne obsignaret 
sed ut priedicsrel banc revelationem. 184 


Cap. LXXII. — Quod Ecclesia et Spiritus qui in ea est 
gloriosum exspectant Christi adventum, et de maledictione — 
Cui sunt obnoxii qui librum hunc adulterant ao deprs- 
vant, tanqnam irritum et abrogatum. 186 

ORATIO de SS. martyribus Samona, Goría et Abibo. 787 

ORATIO de translatione S. Euthymii archiepiscopi pe 


JOANNES GEOMETRA. 


Notitia. 806 
Notitia altera. . 801 
Sermo in SS. Deiparse Anüuntiationem. 8tt 
Oratio de malo. 8117 
Hymni quinque in S. Deiparam 85 


Epigrammata tetrastica quibus titalum fecit Páraduws, 


Elogium S. Panteleemonis martyris. 890 
Carmina varia argumenti sacri vel historici. 901 
I. — in Dominum Nicephorum imperatorem. — 961 
II. — In Dominum Joannem imperatorem Epitaphium. 
Ill. 905 
JV. — In dormitionem Deípars. 907 
V.— In apostasim. . 9uT 
Vf. — In sanctos quinque, Eustraüum οἱ 810. 909 
Vif. — Ια Romanorum pugnam. 910 
Vil. — [ἢ musicum quemdam. 911 
IX. 912 
X. ' 915 
ΧΙ. — fn patrem suum. 916 
XII. — In Ascensionem. 911 
XIII. — In Aristotetem. 917 
XIV, — In Platonem. TT 
XV. 711 
XVI. — In S. Gregorium theologum. 917 


XVII. — In Simplicium decem categoriarum interpre- 
tem. ᾿ 911 


XVIII. . 9ι8 
XIX. — In quinqne vocales et decem categorias. 918 
XX. — [n philosophos. 919 
XX1.— In lberorum vastationes. 919 
XXII. — In Bulgaros. 919 
XXIII. — Io intellectualem sobstantiam. 919 
XXIV. — In cometam. 920 


XXV. — Definitio entium. . 930 
XXVI. — In Gnosticorumet Practicorum philosophiam: 


XXVII.— 1n Simplicium. 911 
ΧΧΥΠ͵,Ι. — In Porphyrium. 911 
XXIX. — In dormitionem Deiparse. 921 


XXX. — In abscessum suum. , 921 
XXXI. — In S. Cerycum in melio vinearum stantem. 


XXXII. — Ip ssnctum Blssium. . , 9 

XXXIII. — In quemdam ingressum in Grzciam et syl- 
vestrem factum. 

XXXIV. — Ín montem Olympum. . 

XXXV.— In regales coronas mauus imperator Joannes. 


XXXVI — In imaginem Salvatoris. 

XXXVII. — 1n S. Joanpnem rosam gerentem. 
XXXVIlil. — Et sancto Demetrio. 

XXXIX. — In latronem. 


XL. 
XLI. — In Dominum Nicephorum imperatorem. 
XLII. — In sanctum Demetrium. " 

XLIII. — In urnam sancti Panteleemonis. 
XLIV. — Enodia. 

XLV. — In scum magistrum Nicephorum. 
XLVI. — Sancti Theodori. 

XLVII. — In sanctum Theodorum tyronem. 
XLVIIl.— In inventionem capitis Preecursorís. 
XLIX. — In egregium caput. 


ds 


85 8 5 35.48.88 5 888 


LI. — In Christum dormitantem in navicula. 9 
1 - — ]n seipsum. ost 
..111. 
Ly. — [n seipsum. 
|vi. — (ues diceret sermones sanclus ΓΙῸΣ Nicecho- 

rus. suis imsginibus detruncatis. ooi 
LVII. — In seipsum. 


1423 
LVIIl. — la meretricem. 955 
LIX. — In Christi nativitatem. 955 
LX. — In militem sagitta ablatum. 935 
LXI. - — e 939 
LXI! 955 
LEIH.—De Bomanorom caso in Bolgarorum obsidione9s4 
cem 

LXV. In exercitus ducem. 934 
LXVI. — la baptismum. | 9354 
LXVIf. — Epitaphium in Theodorum Decapolem. 955 
LXVIII. — in sanctos apostolos. 958 
LXIX. — [n illud : vestimenta mea. 955 
LXX. — In deiparam Christum ferentem. 956 
LXXI. — In Joel. 936 
LXXII. — In Malinum. 956 
LXXIII. — In Evangelium. 936 
LXXIV. — In Deiparam et los, sanctum Paulum 
et apostolos Christo affereo tes Cbrysosiomum. 95] 
LXIY.— lu sepulcrum. 95] 
LXXVI. — io πυηιϊ allinum. 938 
LXIVII. — In exercitus ducem. 938 
LXXVIII. — In Samaritanam. 958 
Lu. — [n Preecursorem, Theologum et Chryeceto- 
LXXX. — In librum Theologi. 958 
LXXXI. — Ios agism. 959 
LXIXII. — In 039 
LIIXI!I. — In chlamydem. 999 
LXXXIV. — Iu illud : DiviseruM vestimenta mea. 939 
LXXIV. — In pannos. 940 
HIN Ais eu T 
LXXIVIII. — Ἢ Sancta sanctorum. 941 
L IX. — ip transügurationem. 941 
XC. — In dexteram imperatoris Nicephori. 94 
XCI. — Ia templum imperatoris, 91 
ΧΟΙ͂Ϊ, — In sanctum Basilium. 913 
RT -- ME 
. — [n rum ma 911 
XCV. — Iu templum 94 
IT. — In templum Studii. "i 
it 
XCviri. — In Christi ortum. 9416 

XCIX. — In Sophoclem. 
0..—]n8 Christum, Deiparam, Pracunorem et angelos 916 
"v 
CIII. — In Del peram. 947 
CIV. — In ssmctum Ste um. 911 
CV. -— In sanctum Stephanum. 918 
CVi. — lo dormitionem Deiparz Chri«tus. 9i8 
CVIf.—Epitsphia ín patriarcham D. P'olyeuctum. 94N 
||. — In seipsum. 9:.0 
ΕἸΣ. — In Atbeuss et Constaptinopolim, 950 
CX. — In Athenarum sopientes 950 
CXl. — [n Niczam. Q5t 
CEU I vitam. «δὶ 
. — [ὦ seipsum. 051 

CXIV. un 


CAYI 

ΟΣΣΙΙ.ο — In eermalem amorem. 

CEIIV. τὶ Constantinum » mensa. 
e "^ ΕΠ 

CXIVI. — In Crzcorum bella. . 


CXXVII. — ln Xenopbontem. 
CIXVIlI. — in 90vos philosophos. 
CXXIX-CXIX. — [ra seipsum. 
CXXXI. — In Fatricem Helenam. 
CXX XI. — ln Salvatoris. 


— n 
CXIXIV. — 1 crucifiziooem. 
CXIIV. — [n exercitus 


ducem. 
ΟΧΧΊΤΙ. — In inventionem capitis veneraudi Pra 


CEEEEFFFPEFEEEE I 


ORDO RERUM. 


icolat. 
CXLVIT.—In imperatoris suseriptionem e einabro. 


piorum sobr sobmersio, canticum Moysis, /Egyptiorum 
CLXIY. — 
CLIV. 


paradisi. 109 
a Feller laterpreiationaem in Isaiam prophetam. Pre- 


CXXI VII. — In suum petrom. 
CXIIVILI. — In suum 
CIXIIL — 


Tbeoaem 
CIL. — [Ὁ templom Salvatoris, 
CILI. — In effigiem veram. 
CXLII. — In vitam. 


8 
Lu 


CXL 
CXLVIÍ. — [n orationem Deipara, P: 


CXLYII. — ]n seipsum. 
ALIX.— De Deo. 


TR — [n nocturnos vagabandos velut a luna actos. 
CLI. — In b am. 

CLII. — I8 Meeandrum flumen. 

CLIIl, — Exomologesis. 

CLIV. — In 8. Romanum musieum. 


2SRSSSERN 


pus 
n 
| 
: 


dinum 


CLX. 

CL.XI-CLXIL. — fo ver. 

CLXIIj. — Canticorum meltapbrasis. Conticum I. 
re anticom TT. 

— Cantícam [1]. 

a ELA L.—Conticam IV. Domini iacsrnatiocem Habecoo 

CAVIL -- - Canticum Y. Issim prophetis, et pere 


vec — Canticum VÍ. E pisce clamavit hase ur" 


LEE Canticum VII. Ros fornecis, imb. 


um hrmnus 
"'CLEX. — Canticum VIII. 
NL EL τ μοῦσα li Da Min Mara Vue 


"Om — Zacharis oraculum et propheticam eanti- 


1001 

" CLIILII.' 1003 
COSMAS VESTITOR. 

Notitia. 1008 

Sermo in SS. Joachim et Annam. 1006 

Appeudix ad Cosmam vestitorem. 1014 


Canon acrostichus in festivitatem conceptionis 8. Dei- 


pare. 1014 


LEO PATRICIUS. 
Notitis. 1018 
Epitome interpretationis ia Genesim 6 variis 


4 
ATHANASIUS CORINTHIORUM EPISCOPUS. 
iotitia. 
Fragmentum e quatvor libris Zoi Jaeobiti. τ" 
OPUSCULA GRAECA INCERTAE ATATIS. 
Ovoscuna scmsrTURISPICA. — Ocisteochi divisio i, & 


De quateor fluminibes 


1009 
Prafstio ad catensm in Psslmes. 1348 
Scholia vetera in Mauhsmom. 1978 
Scholia vetera in Marcum. 10 
Scholia vetera ip Lucam. 1178 
Scholia vetera in Joanaem. 4418 
uTCASICA, — Litergia saacti Basil. 149] 
Syna1sriem. 4310 
P ir p Uonis Athingsnorum. n 
armula ra 
MORALIA, — De feto τῆς "Anal feres, {88 
Iambi agcetici 428 
/* Hs E iren h—- 
Indez Grecus in Andream Ceesritmenn. m 
ndex in eundem. 
Indez rerum in Aretham Conariemenn. 141 


FINIS TOMI CENTESIMI SEXTI.. 


eT 


"A 





DATE DUE 


STANFORD UNIVERSITY LIBRARIES 
TANFORD, CALIFORNIA 


94505