(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Régi magyar könyvtár ...: Kiadja a M. Tud. Akadémia"

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http: //books. google .com/l 







l^arbarli (ÜToUege Htlirars 



FROM THB BSqyBST OF 

FRANCIS B. HAYES 

(OlasBof 1889.) 

This fund is $10,000 and its income is to be used 

" For the purchase of books for the LIbrary." 

Mr. Hayes died ín 1884. 



\n ^G^,, \?r*^1. 



^-I*í-I«c- 



:|í^- - 



-'•-i>»jir 



RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR 



o 



RÉCzI MAGYAR KÖNYVTAR 



AZ 1531 1711. MEGJELENT MAGYAR NYOMTATVÁNYOK 



KÖNYVÉSZETI KÉZIKÖNYVE. 






f: 







r 



O 



RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR. 



AZ 1531-1711. MEGJELENT xMAGYAR NYOMTATVÁNYOK 



KÖNYVÉSZETI KÉZIKÖNYVE. 



IRTA 



SZABÓ KÁROLY, 



A M. TUD. AKAD. R. TAGJA, AZ ERDÉLYI NfUZEUMI ÉS A KOLOZSVÁRI M. KIR. EGYETEMI KÖNYVTÁR 

IGAZGATÓJA, 
A KOLOZSVÁRI M. KIR. EGYETEMEN A HAZAI TÖRTÉNELEM NY. R. TANÁRA. 



KIADJA A M. TUD. AKADÉMIA. 



BUDAPEST. 

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA, 



AZ AKADÉMIAI £PULBTBEN. 



1879. 






s* 




FRANICUN-TARSin.AT NYORTOAia 

« 



^.) 



ELŐSZÓ. 

A magyar irodalom történetének megírásában Czvittinger 
Dávid 1711-ben megjelent úttörő kísérlete után, a múlt század- 
ban több tekintélyes tudósunk, mint Bod Péter, Benkö József, 
HoRÁNYi Elek, Veszprémi István, Haner György Jeremiás, 
Seivert János, Molnár János, Wallaszky Pál dicséretes buz- 
gósággal s irodalmunk akkori állásához képest nevezetes sikerrel 
fáradozott. 

Az o munkáikban találtató könyvészeti adatokat, valamint 
a Cornides Dániel, gr. Teleki Sámuel és gr. Széchenyi Ferencz 
könyvtárainak egészben vagy részben megjelent s némely más 
könyvtárak kéziratban lévő czímtárait használva szerkesztette s 
adta ki Győrött 1803-ban Sándor István « Magyar könyvesház* 
czímíí munkáját, melyben a magyar nyelvű nyomtatványokat 
1533-tól bezárólag i8oo-ig időszaki rendben röviden elősorolja. 
Ez volt első s ez maradt máig egyetlen egy magyar könyvé- 
szeti kézikönyvünk, mely az ujabb időben annyira megritkult s 
oly keresetté vált, hogy többszörös áron is nehezen lehetett 
megszerezni. 

Ha méltó elismeréssel tartozunk is Sándor IsTVÁN-nak, ki 
akkori irodalmi viszonyaink közt annyi nehézséggel küzdve meg- 
alkotta a magyar könyvészet ez alapmunkáját, mégis, a nélkül hogy 
a valódi érdemet kissebbítnők, ki kell mondanunk, hogy e mun- 
kában sok a hiány, sok a pontatlanság, föltűnő tévedések is 



VI 



találhatók, s ennélfogva az a tudomány mai álláspontjának és 
követeléseinek nem felel meg. Vannak ugyanis abban fölhozva 
oly munkák, melyek nyomtatásban soha nem jelentek meg, né- 
hány latin könyv magyar nyomtatványnak van kiadva, több 
kivált XVI. századi munkánál az Íratás éve hibásan nyomtatási 
évnek van fölvéve, azon egy munka két külömbözö czím alatt 
van leírva, a nyomtatási években gyakran találkozunk egy szá- 
zadnyi, több vagy kevesebb évtizednyi, s még inkább évszám- 
beli vétséggel, még a szerzők neveiben is fordul elő néhány 
tévedés, a nyomtatási hely néhol mellőzve, néhol hamisan van 
adva, a hely és év nélkül megjelent könyvek meghatározása 
meg 3Íncs kisértve stb. Mind e hiányok s tévedések menthe- 
tők ugyan azzal, hogy Sándor Istvánnak akkor még, midőn hazai 
könyvtáraink legnagyobb részében a búvárkodás oly nehéz és 
csaknem lehetetlen volt, kivált a ritka régibb nyomtatványokból 
igen kevés foroghatott kezében, és így ő régibb Íróink s külö- 
nösen a kéziratban használt hibás és pontatlan czímtárak bot- 
lásait, ha a példányokat nem láthatta, ki nem kerülhette : de 
minél inkább gyarapodott irodalomtörténeti ismeretünk, minél 
több uj meg uj adat került napfényre, minél több tévedést le- 
hetett kimutatni és helyre igazítni, annál föltünőbbekké válván 
az előbb észre sem vett hiányok és botlások, annál élénkebbé 
kellett lenni az óhajtásnak, bár valahára mutathatnánk föl a tu- 
domány mai színvonalán álló, nemzeti irodalmunk méltóságának 
megfelelő magyar könyvészeti kézikönyvet. 

A legújabb korban, midőn ToldyFerencz magyar irodalom- 
történeti na^ becsű munkái és tanulmányai, s mások, mint 
LuGossY József, gr. Kemény József, Révész Imre, Fraknói 
Vilmos, Eötvös Lajos többnyire folyóiratokban szétszórt könyvé- 
szeti közleményei mind több ismeretlen adattal s számos kétes 
kérdés eldöntésével gazdagították e szakbeli irodalmunkat, mi- 
dőn könyvtáraink rendezésére s azok kincseinek használhatókká 



VII 



tételére országszerte oly örvendetes mozgalom indult meg, el- 
érkezettnek mondhatjuk az időt, hogy avatott szakembereink 
nemzeti irodalmunk egyes ágainak tudományos vizsgálatát, régi 
nagy Íróink munkáinak, szellemi irányának és hatásának birálati 
tanulmányozását tegyék föladatukká, és így nemzeti mívelödé- 
sünk múltját teljes valóságában s igazi világításban állítsák a 
nag}' közönség elébe. E czél elérhetésének pedig egyik föfelté- 
tele, egj'ik legfontosabb segédeszköze a lelkiismeretes pontos- 
sággal szerkesztett, lehetőleg teljes és hibátlan magyar könyvé- 
szeti kézikönyv, melynek szüksége ugy a tudományos irodalom 
művelőire mint a könyvtárak kezelőire nézve ma már igazán 
égető. 

Régen éreztem magam is egy ily megbízható kézikönyv 
hiányát, midőn az 1859 végén alakult erdélyi múzeum-egyesület 
kön)rvrtámokának megválasztatván, a gróf Kemény József nagy- 
becsű hagyatékából és az erdélyi hazafiak tömeges adományai- 
ból alakult s csakhamar 20,000 kötetre szaporodott, s ma már 
mintegy 40,000 kötetből álló erdélyi múzeumi könyvtár czím- 
tarozásával és rendezésével foglalkoztam. Az ezen munka közben 
szerzett tapasztalatok ébresztették föl bennem a gondolatot, 
hogy magyar könyvészeti irodalmunk hiányait pótolni, tévedéseit 
kijavítni igyekezzem, s e végre minden általam megkapható 
magyar könyvről teljes betűhív czímmást vegyek, kimerítő köny- 
vészeti leirást szerkeszszek, és azt a szükséges tudományos jegy- 
zetekkel kisérjem. 

Azonban mindjárt a munka kezdetén be kellett látnom, 
hogy ily modorban szerkesztett magyar könyvészeti kézikönyv 
megirása, a legújabb korig lehozva, egyes ember erejét fölül- 
múló vállalat. Azért csak irodalmunk régibb korszakára szorít- 
koztam, csak a bezárólag 171 1. évig megjelent magyar köny- 
vekre terjesztettem ki kutatásaimat, nehogy, a köz példabeszéd 
szerint, sokat akarva markolni keveset szorítsak. Elégnek tar- 



VIII 



tottam, ha a magam elébe tűzött föladatot szerencsésen végre- 
hajthatom ; külömben is meg voltam győződve, hogy ifjabb irói 
nemzedékünk tehetséges tagjai közül akadni fognak, kik a meg- 
kezdett munka folytatására erőt és kedvet éreznek magokban, 
a kik kitartó szorgalmának sikerülni fog megkezdett munkámat 
befejezni, s egy teljes magyar könyvészeti kézikönyvvel az európai 
tudományos világ figyelmét nemzeti szellemünk legigazabb ki- 
fejezője a magyar irodalom iránt felkölteni s annak részére a 
megillető elismerést kivívni. 

Már i86o-ban megkezdett czímmás-gyüjteményem szapo- 
rítása s illetőleg az erdélyi múzeumi könyvtár számos régi ma- 
gyar csonka példányának meghatározhatása végett legelső gon- 
domnak tartottam a kolozsvári róm. catholicus, református és 
unitárius főiskolák, valamint néhai gr. Mikó Imre, néhai b. Ra- 
dák Istvánné s néhai Miké Sándor régi magyar könyvek ritka 
példányaiban gazdag sőt egyetlen példányokkal is dicsekedhető 
könyvtárait átvizsgálni s czélomra fölhasználni. A mint ezzel ké- 
szen voltam, kiterjesztettem kutatásaimat az erdélyi közkönyv- 
tárakra, a maros-vásárhelyi Teleki-, gyula-fej érvári Batthyány- 
s a szebeni Bruckenthal-könyvtárra ; utóbb Erdélyt, a régi ma- 
gyar könyveknek annyi dúlás után is gazdag kincstárát, minden 
irányban beutazva, átkutattam kevés kivétellel a külömböző fe- 
lekezeti főiskolák és gymnasiumok, a kolostorok és egyes főúri 
családok könyvtárait. E munka közben, míg czímmásaimat ujabb 
meg ujabb fölfedezésekkel reményem fölött szaporodni láttam, 
egyszersmind a legnagyobb örömmel tapasztaltam, hogy a haza- 
fiak mily előzékenységgel támogatnak fáradozásomban s mily 
szives készséggel járulnak legbecsesebb és legritkább darabjaik 
fölajánlásával az erdélyi múzeumi könyvtár gyarapitásához. 

Czímmásaimat, melyek közt nem egy általam fölfedezett 
egyetlen példány leirása fordult elő, siettem időnként közölni 
ToLDY pERENCz-czel, kinek hatása ébresztette s ápolta lelkem- 



IX 



ben a nemzeti irodalom iránti lelkesedést és könyvbuvárlati 
szenvedélyt, óhajtva, hogy adataimat általa fölhasználva s a tu- 
domány elövitelére munkáiban minél elébb közforgalomba hozva 
láthassam, közöltem Lugossy Józseffel, a széles ismeretű köny- 
vészszel s szenvedélyes gyűjtővel, ki ritkaságokban gazdag könyv- 
tár birtokosa, közöltem a legszivesebben az irodalom minden 
emberével, ki törekvésemről s gyűjteményemről értesülve lévén, 
egy vagy más régi magyar könyvet vagy valamely egyes iró ösz- 
szes nnunkáit illetőleg adatokért s fölvilágositásért hozzám fordult. 
ToLDY, LuGOSSY s több tekintélyes tudósunk, munkám ér- 
tékét akkor bizonyosan túlbecsülve, már korán kezdettek buzdítni 
s ösztönözni, hogy jegyzeteimet sajtó alá rendezzem és közzé 
tegyem : én azonban, minél inkább nőtt kezem alatt az anyag- 
halmaz, annál inkább éreztem, mennyire távol vagyok még a 
végczéltól, s évek során át folytattam kutatásaimat, hivatalos 
teendőimtől szabad szünidőmet, az erdélyi ref. tanárok évenkénti 
vidéki értekezleteit, a magyar történelmi társulat kirándulásait, 
olykor az orvosok és természettudósok közgyűléseit is alkalmul 
használva, hogy egy-egy vidék könyvtárait czélom szempontjá- 
ból átvizsgálhassam. A legközelebbi években pedig, a fővárosban 
olykor hetekig időzve, teljesen bevégeztem hazánk leggazdagabb 
három könyvtárának, a magyar nemzeti múzeum, a magyar tud. 
Akadémia és a magyar kir. egyetem könyvtárainak, éveken át 
folytatgatott átbuvárlását. S csak 17 évi fáradozás után, midőn 
már Kolozsvártól Szebenig, Brassóig, Máramaros-Szigetig, Kés- 
márkig, Pozsonyig, Szombathelyig, Szegedig hazánk néhány száz 
könyvtárában nem a czímtárakat, hanem magokat a könyveket 
gondosan átforgattam, — mi nélkül több eddig ismeretlen pél- 
dány tovább is homályban lappangva maradt volna, — hatá- 
roztam el magamat, hogy az illetékes körökből annyiszor meg- 
újított sürgetésnek eleget tegyek, s munkámat a magyar tudom. 
Akadémiának fölajánljam. 



Az Akadémia a munka kiadását elfogadván annak sajtó alá 
adatásáról rövid időn intézkedett : azonban a terjedelmes könyv 
nyomtatása, részint a szükséges uj betűk öntetése, részint a 
többszöri gondos javítás miatt, melyet Kolozsvártt magam vé- 
geztem, részint közbejött nyomdai munkatorlódás következtében 
csak lassan haladhatott s két évnél több időbe került. Ezzel 
azonban a munka csak nyert ; a mennyiben annak legbecsesebb 
adatai éppen azon igen ritka vagy egyetlen példányok leirásaiban 
fordulnak elő, melyeknek ismeretéhez csak e legutóbbi két év 
alatt jutottam, s melyeket külömben vagy föl sem vehettem, 
vagy csak csonka példányokat látva, kellően le nem Írhattam 
volna, így pedig még a magok helyére vagy a toldalékba be- 
igtathattam. 

Nagyon jól tudom, hogy majdnem 20 évi lelkiismeretes 
fáradozás után sem adhattam hiánytalan munkát, mire egyes 
ember ereje és ideje, kivált ha hivatalos teendőkkel is el van 
halmozva, nem elégséges ; érzem, mily sajnos rám nézve, hogy 
hazánk több tekintélyes könyvtárában, — hogy csak az eszter- 
gomi, kalocsai s zágrábi érseki könyvtárakat említsem, — bú- 
várkodni érkezésem nem lehetett, és igy az említett s néhány 
más könyvtár legritkább darabjairól csak ügybarátaim szíves- 
ségéből nyerhettem tudomást. De igy is megnyugtat az az ön- 
tudat, hogy ha mindent nem tettem s nem tehettem, annyit 
minden esetre tettem, s e czélért annyi időt, fáradságot s költ- 
séget áldoztam, mennyit hazánkban előttem senki sem ; így is 
adtam oly munkát, mely a régi magyar irodalom bármely ágá- 
val foglalkozó szaktudósnak, a magyar irodalom tanárainak, a 
könyvtárak kezelőinek, a könyvkedvelőknek és gyűjtőknek hasz- 
nos szolgálatokat tehet, melynek adataira a jövő kor is bizto- 
san építhet. 

Munkám szerkesztésében nem is annyira a teljességre, — 
mely ilynemű dolgozatnál a szó szoros értelmében lehetetlenség. 



XI 



— mint a megbizhatóságra, hitelességre s a használhatóságra 
fektettem a fősúlyt. Éppen ezért jelöltem ki az egyes könyvek 
általam látott példányainak leihelyeit is, hogy leirásom valódi- 
ságát ezzel is igazoljam, s hogy az egyes könyveket tanulmá- 
nyozni vágyó szakember tudhassa, hova forduljon érettök; a mi 
nélkül az irodalom és tudomány emberei, a gyakorlati életre 
nézve, a legpontosabb könyvészeti leirásnak is vajmi kevés hasz- 
nát vehetnék. A leihelyek följegyzését azért sem tartottam mel- 
lőzendőnek, mert csak ez által véltem biztosan tájékozhatni az 
olvasót, mely könyveket tartson egyetlen egy, igen ritka, kevésbbé 
ritka vagy gyakran előforduló példányoknak. 

A czímmásokat egész terjedelmökben betűhíven adtam, a 
nyomtatás helyét, évét, a könyv alakját, a levelek vagy lapok 
számát pontosan följegyeztem, a névtelenül vagy álnév alatt 
kiadott könyvek szerzőit, a mennyire lehetett, kinyomoztam, a 
hely és év nélkül megjelent munkák nyomtatási helyét össze- 
hasonlítás utján, nyomtatási évét a rendelkezésemre álló adatok 
és érvek által meghatározni törekedtem, leirásaimhoz, a hol 
szükségesnek láttam, jegyzeteket csatoltam, melyekben a müvek 
tartalmának és belbecsének birálatába nem bocsátkozva a könyvé- 
szeti birálat korlátai közt tartottam magamat s régibb tekintélye- 
sebb Íróink e téren elkövetett főbb tévedéseit kimutattam, végre 
a munkához kimerítő névmutatót mellékeltem, melyben minden 
egyes könyv rövid czíme a szerző, forditott munkáknál mind a 
szerző mind a fordító neve alatt, a névtelen munkák a czím 
vezérszava alatt, a nyomtatási helylyel és évvel együtt föl van- 
nak véve, s ki van jelölve a folyó szám,, mely alatt a leirás 
olvasható. 

Kézikönyvem nagy figyelmet s gondos vigyázatot kivánó 
szerkesztésében, bár mennyire igyekeztem is, nem voltam képes 
minden hibát, tévedést kikerülni, melyeket, minthogy csak az 
illető ívek kinyomtatása után vettem észre és igy ki nem javít- 



.,t., 4- viiivi kijtiivzt-k, tzivíTSí.ii kér-.-'; az 'Í^r^-M azok ei'> 

'■ihii^Mi^i 'tdHOs TóIííííH cU:tt: ctAtíiÜ bíhÜaí költeményét, 

»k t^tk iJ^^v tv.ímhiptJilan í.^mka példányát láttam, elné- 

k-.w VI i> Kilvi-ltctn, év néikül a XVÍ. századra, 338. sz. 

■inIv U'ilviulu, Ím h'T)y<:^:bb(:n év n. a XVII. századra 

\ (vM './, iil.ill llodászi Lukdcsnak Báthori István ÍÖ- 
•s> , í'v n l.utnll li;il(»tti lu'Hzéiiét. melynek példányát nem 
, vvM'-'K I'iivAn ut/iti hely nélkül 1605-re vettem föl: 
t l'n'i' l'i'ii'.K nirjíltizliatí'ilil). tudósítása szerint Debre- 
:. mi \ jirii ji'lfnt liicy. 
\ o 1 ■!/,, íilíitli jrííyzctcmbcn, mely I. Rákóczi György- 
• ínmhi itl, H (Íy.-I''rjérvárt t640-ben latinul kiadott, de 
V l.i\\N M/rcrinl u^yiiimtt s ugyanakkor magyar fordítás- 
>í>, L-.irli'iil -Oldiiló inl6.si..ériU sz61, tévedésből idéztem 
Míimirli tlii(íy»'l>bilí lliilioz intézett s Gyula-Fejérvártt 
'\\\ l.tlMitil ki;)dntt InstriK'tit'ijának latin czímét, azzal a 
'((sl.ihii ifi-pí-H' szt'ili'i keletével együtt, mely nem tartó- 
mul liiiliiztmlnll az lO^iy-ban megjelent Instructióhoz, 
\. \i.\Vwí.\ Gyitigyiiek kissebbik fiához Zsigmondhoz 
'\l\ inh''?eH fi »iíV;tnakkor ki is nyomtatott Instnictiójában 

\ \ ;S,j. S7. a\a\\ SAnimk István hitelére fölvettem Deb- 
H*);-(v A Uivsk.u Feivncz lolölt tartott halotti beszé- 
t(íuli'V;v a kinxiMíUatás elolt olkorülte figyelmemet Saniv* 
, tovtslOM', ki a? Allala adon ciiiiiot a Bocíiaí C^jiid 
-- U\lólt tailot; s !Vl\uvrenK-n u-'74-ben tneni 3C.4--]:'eri 
í>Ml »H.íl.MH }v«Tnpj» eíímcK'l ler.iiie:te el. míJ^e: íli 
ii í,í;.'>:i }Vl.l.4n\-.->l. iiuii nj^S. <.3, alín be!\-cscn íoiverrt— 
■i,í;-;v 1- v/, nni a ;-Sa. sí. lorlínaö. 
I .\i . ..Vt. !>.;•, ii'iAW h,;-iAs;in -x-í'!:!.-;!-! :".i1 hf-!v Bí-ikü; ;r~r-rt 



XIII 



Gorup Ferencz gyöd püspök Miséről irott könyvét, melyet egy 
példányban sém láttam s csak Czeglédi István 1670-ben nyom- 
tatott «Dágon ledölése* czímü munkájából ismertem, melyben 
Gorup e munkája lapról lapra (i — 96 lap) idézgetve s czáfolva 
van. Czeglédi emiitett munkáját figyelmesebben olvasgatva, 
csak a közelebbi napokban vettem észre, hogy Czeglédi Gorup 
kérdéses munkájának « Eleven kútfö» czímét is megemlíti. Ezen 
• Eleven kútfő » pedig, melynek ma egy példánya sem ismeretes, 
mint Szőllősi Mihály Bajnok Dávidka czímü s Kassán 1668-ban 
nyomtatott munkájában 442. 1. irja, Bécsben 1662-ben jelent 
meg, s általam éppen ezen idézet után, a szerző Gorup neve 
nélkül, melyről Szőllősi nem emlékezik, föntebb a 983. sz. a. 
Bécs. 1662-re helyesen föl volt véve. Tehát az 1109. sz. törlendő. 
f)kz 13 13. sz.a. hibásan áll Illyés István Illyés y^^úfra^ helyett. 

g) kz 1582. sz. alatt Ötvös Mihály Ötvös Miklós helyett. 

Ezen tévedéseim kijelölése után az ügy érdekében bizoda- 
lommal kérem föl irodalmunk minden barátját, különösen a könyv- 
tárak birtokosait és tisztviselőit, legyenek szívesek engem a 
munkámban netalán előforduló más hiányokra és tévedésekre is 
figyelmeztetni, az általam nem látott vagy csonka példányok 
után kellően le nem írhatott régi magyar könyvek példányaínak 
hol létéről akár magán utón akár a ^^Magyar Könyv-Szemle^^ 
mint szakközlöny lapjain értesítni, és így kézikönyvem teljesebbé, 
hibátlanabbá tételére segédkezet nyújtani. Én ugyanis munkás- 
ságomat e téren befejezettnek nem tekintem, sőt folytonosan 
igyekezni fogok az eddig elért eredményeket gyarapítani. S hogy 
fáradságom ezután sem lesz sikertelen, igazolni fogja a munkám 
kinyomtatása után, a legközelebbi szünidő alatt, a mikházi ko- 
lostor, a szászvárosi ref. gymnasium, az eperjesi ev. lyceum és 
az alsó-sebesi kolostor könyvtáraiban tett fölfedezéseimről köz- 
lendő tudósításom, melyet, valamint ezutáni kutatásaim ered- 
ményeit, a ^yMagyar Könyv-Szemlé^' -htn fogok közzé tenni. 



XIV 



Bízvást merem reményleni, hogy éppen munkám megjele- 
nése következtében fog hazai könyvtáraink gondos átkutatása 
nagyobb mérveket ölteni, s ha e reményem teljesültével az én 
munkám túl leend szárnyalva s annak ujabb, teljesebb kiadása 
válandik szükségessé, azon én fogok legőszintébben örvendeni : 
mert meg vagyok győződve, hogy egy-egy XVI. és XVII. szá- 
zadi magyar munka, melylyel őseink az Európát akkor foglal- 
koztató szellemi küzdelemben tevékeny részt vettek, a magyar 
név becsületét a mívelt világ előtt nem kevésbbé emeli, mint 
az általok ugyanakkor a szabadság és nemzetiség érdekében 
vívott egy-egy ütközet véres dicsősége. 

Hátra van még leróni a legőszintébb hálatartozásomat 
mind azoknak, kik könyvtári buvárlataim alkalmával a legszíve- 
sebben fogadtak és közremunkálásukkal segítettek. Az országos 
közkönyvtárak tisztviselői, a felekezeti fő- és középiskolák igaz- 
gatói és könyvtárnokai, a püspöki, káptalani, papnöveldéi és 
kolostori, valamint a magán családi könyvtárak birtokosai és 
kezelői, kiknek részéről mindenütt és mindig megtisztelő bizo- 
dalmat és szives előzékenységet voltam szerencsés tapasztalni, 
s mind azon ügybarátaim, kik tudósításaikkal s közleményeikkel 
czélom elérésére közre működtek, összesen és egyenként fogadják 
legszívesebb köszönetemet a tudomány iránti érdeklődésökért s 
azon támogatásért, mely nélkül a nehéz föladatot csak ennyire 
is megoldanom bizonyosan nem sikerülhetett volna. 

Kolozsvártt, 1878. október 20-dikán. 



Szabó Károly. 



RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR 

AZ 1531 — 171 I. MEGJELENT MAGYAR NYOMTATVÁNYOK 

KÖNYVÉSZETI KÉZIKÖNYVE. 



1 Nürnberg. 1484. 

(Imádság és ének Sz. István király jobb kezének megtalálásáról). 

Legelsőben emliti ezen legrégibb magyar nyelvű nyonitatván)rt Bartalis 
Antal jegenyei plébános Notitia Parochiae Jegenyensis. Clatidiopoli, 1794. 122. 
123. /. e szavakkal: «Possidemus Orationem et Cantilenam de Inventione dextrae 
S. Regis Stephani idiomate Vngarico Noríbergae Anno MCCCCLXXXIV. editam. 
Oratio ea est, quae Latiné hac die dicitur. Cantilena sic incipit : 

O deucheoseeges zenth iob keez, 
mel'et magiar ohaitua neez 

draagha genche neepeunknec, 

nag' eoreome ziueunknec etc.i 

Erre a nürnbergi első kiadásra hivatkoznak ezen imádság és ének ujabbkori ki- 
adásai, melyekben azonban a megjelenés éve, bizonyosan nyomtatási hibából, 
1448-ra van téve 1484 helyett, mint péld. az 1 77 i-diki bécsi és 1797-diki budai 
kiadások (amaz kis Srétben 14 lap, emez 8r. 4 levél). Ezekben a Sz. István 
jobbjának megtaláltatásáról szóló tudósítás után az imádság ily czimmel olvasható : 
•Sz. István király dicsÖsséges jobb kezének megtalálásárul való régi, és még 
1448-dik esztend. Norimbergában nyomtatott Imádság*, mely után következik a 
Bartalis által idézett, de már az 1 77 i-diki kiadásban megtoldott és sok részében meg- 
újított ének. — Hogy ezen Bartalis által sajátjául emiitett legrégibb nyomtatvány 
valósággal létezett, a legnyomósabb okokkal bebizonyította irodalomtörténetünk ' 
halhatatlan érdemű búvára Toldy Ferencz tA legrégibb magyar nyomtatvány* 
czimű értekezésében Uj Magyar Múzeum 1857. /. köt, 501 — 509. /. Miután azon- 
ban a Bartalis birtokában volt példányt, mely kétségtelenül csak néhány levélből 
állott, többek fáradozása után sem sikerült mai napig fölfedezni : ezen nyomtatványt 
azok közé kell sorolnunk, melyeknek ma tudtunkra egy példánya sem létezik. 



2 Krakkó. 1531. 

Heyden Sebald. Puerilium colloquiorum formuláé 

(latin, német, lengyel és magyar szöveggel). Krakkó. 1531. 
Kis 4r. A — K =10 iv = 40 sztlan levél. 

Colophon: Cracoviae apud Hieronymum Vietorem. Anno 

M.D.XXXI. 

Egyetlen csonka példánya, melyből elül a czimlap és a szöveg első levele (Ai, 
A2) és közben I2 (összesen 3 levél) hiányzik, a m. nemz. Múzeumban. 



' 



3 Krakkó. 1533. 

Komjáthi Benedek. Epistolae Pavli lingva hvngarica donatae. 
Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. 8r. A — Z, a — Í4 = 
3iVa iv = 252 sztlan levél. 

A czimlapnak mintegy két harmadát a magyar czimer foglalja el. A korona 
alatti paizs négy mezÖre osztva ; a felsÖ bal mezőn a négy folyó, a felső jobb mezőn 
a hármas halmon álló kettős kereszt ; az alsó bal mezőn három oroszlánfŐ (Dal- 
matia), az alsó jobb mezőn koronát tartó oroszlán (Csehország czimere) áll, mely 
czimer látható Székely Istvánnak év nélkül (1538 előtt) ugyancsak Krakkóban 
Vietor Jeromos által nyomtatott Magyar Calendariuma czimlapján és 1548. nyoma- 
matott énekes könyve czímlevelének hátlapján is. 

A czimlevél hátlapján a Frangepán- család czimere áll, fölötte K. F. (Katharína 
Frangepan) betűkkel. 

A czimlevél után következik a nyomdász latin ajánlása «Omnibus Christianae 
pietatis studiosis Hungaris Chalcographus S.» fölirással egy lapon »Cracovie 
MDXXXiii.i* kelettel. — Következik Komjáthi Benedek ajánló levele mag>'arúl 
■Az Nagysaagos Groff Katalin azzonnak, az nehay nag}'saagos Pereny Gábriel házas 
Taarsaanak« 11 lapon, ily kelettel: «Ez leuel kewlth nyaláb varába kysazzony nap- 
yan Ammi meghvalto lesus Christusunk zywleteseenek utanna. Ezer ewthzaas har- 
mynczkeeth eztendewben. etc.» 

A Sz. Pál levelei végén (i i levél második lapján): «Az Ewrewk myndenhato 
istennek, es ammy megh vaalto lesus Christusunknak diczeretere cs tiztesseegere 
Ez sent Pal Epistolay magyarságának vege lewt, sent Gergely Papa estyn, nag)' 
Myse harangkor. Az lesus, Christus syleteseenek vtanna. Ezer e^^'tsazharmyncz 
keet estendöbe. Laudetur lesus gloriosus.» 

Erre következik Errata 3 lapon, s leg\'égűl két lapon Vietor Jeromos nyom- 
dász latin ajánlása Frangepán Katalinnak, Perényi Gábor özvegyének, két lapon, 
ily kelettel : • Dátum Cracoviae ex officina nostra Anno Domini Milesimo Quingen- 
tesimo trigesimo tertio Mense Februario*. — Ezen keletből bizonyos, hogy Kom- 
játhi 1532-ben bevégzett fordításának nyomtatása Krakkóban 1533. február havá- 
ban fejeztetett be. 

M. n. Múzeum (2 példány ; az egyikből csak a czimlap s az ajánló levél 
utolsó levele (A i és A 8) és a legutolsó levél (i 4) hiányzik ; a másikban elül, köz- 
ben s végűi több levél kézirattal pótolva). — Bécsi cs. ktár. — Pesti egyetem. — 
Szegedi francisc. zárda (csonkán). — S. -pataki ref. coll. (elül s végül csonkán). 
— Megvolt Nagy István külföldre került könyvtárában is (cziml. és az ajánlás 
vége = A I és A 8 kézirattal pótolva). — ToLDY szerint Magy. irod, tört. III. 
köt. 89. /. 7 példány létezése van tudva. 



4 Krakkó. 1533. 

Murmelíus János. Lexicon Joannis Murmelii, seu latina rerum 
vocabula , in suas digesta classes , cum Germanica et Hun- 
garica interpretatione. Praeclarae indolis et amplissimae 
spei adolescentulis : Michaeli et Francisco, Magnifici quondam 
domini Stephani a Peren filiis, Martinus Heptamidius Biblio- 
pola Cracoviensis S. D. Cracoviae per Hieronymum Vietorem 



I 



anno ab őrbe redempto mdxxxiii. I2r. 207. lap (góth be- 
tűkkel) . 

Eg}'etlen ismert példánya Tyrolban, a schwatzi Sz. Ferencz-rendi kolostor 
könyvtárában. — Ismertette Ponori Thewrewk Emil^ Tanodat la^ok. 1864. 50. /. 

5 Krakkó. 1535. 

Ozorai Imre, De Christo, et eius Ecclesia, Item de Antichristo, 
eiusque Ecclesia. (Krakkóban nyomtatta Vietor Jeromos 1535.) 
8r. A — Ff 2 = 28V4 iv = 226 sztlan levél (ha teljes). 

Csak 4 példány ismeretes, melyek mindegyike többé -kevésbbé csonka ; czim- 
levele eg}'iknek sincs meg, és igy a valódi czimmás nem adható. Ezen egészen 
mag}'ar szövegű könyv latin czimét a szöveg kezdete fölé nyomott föliratból vettem. 
— A legteljesebb példány a m. tud. Akadétniáé ; ezt gr. Kemény József, kinek 
e könyv, mint tulajdon jegyzeteiből bebizonyitható, tulajdona volt, ismertette meg 
1839-ben a m. tud. Akadémiával, mely azt tÖle megszerezte. Ebből hiányzik A — Bi, 
B8 és Cc8 (összesen 11 levél); végső levele megvan s az ezt követő tiszta levél 
hátulsó lapján látható a Frangepán Kata, Perényi Gábor özvegye czimere, két 
eg}7nással szemben ágaskodó oroszlánt mutató fametszet, mely csaknem egészen 
hasonló ahhoz, mely a Komjáthi Sz. Pál levelei czimlevelének hátlapján áll. — 
A leirt fametszettől balra 15, jobbra 35, azaz : 1535. évszám látható ; mibŐl bizto- 
san következtethetjük, hogy Ozorai munkájának ezen első kiadása 1535-ből való ; 
a betűk jelleméből pedig bizonyos, hogy e könyv Krakkóban Vietor Jeromos betűi- 
vel volt nyomatva. Ennél csonkább a 7n, nemz. Múzeum példánya, a Széchényi- 
könyvtár ujabbkori szerzeményei közt, mely a Dd iv utolsó levelével szakad meg; 
ebben azonban megvan az A iv 3. 4. 5. levele, melyek a többi példányokban 
hiányzanak. Ezt a példányt 1853-ban ismertette meg Mátray Gábor, Uj Magyar 
Múzeum 1853. //. kot. 42 — ^44. /. — A harmadik ennél is csonkább példány 1760 
óta Sinai Miklós debreczeni tanáré, 1839-ben Jankovics Miklósé volt, kinek több 
könyveivel együtt 1853-ben Horovitz pesti antiquarius kezére került, ettŐl pedig 
^agy István könyvtárába jutott s azzal együtt külföldre, List és Francke anti- 
quariusokhoz vándorolt. Ez a Cc iwel szakad meg, — Legcsonkább a n.-enyedi 
ref. coli. példánya, mely oda a múlt évtizedben került, s melynek elül 11, közben 
10 s végül 10 levele hiányzik. 

Ujabb kiadása : Krakkó. 1546. — Ozorai e két kiadásának bővebb ismerte- 
tését lásd: M. tud. társaság Évkönyvet V. köt. 6 — 12. /. és üj Magyar Múzeum 
1853. ^^- ^öt. 42—44. /. 



6 Bécs. Z536. 

Pesti Gábor. Nouum Testamentum seu quattuor evangeliorü 
volumina lingua Hungarica donata, Gábrielé Pannonig Pes- 
THiNo Interprete. Wij Testamentum magijar nijeluen. Cum 
gratia et priuilegio Roman^ Regiae Maiestatis ad quinquen- 
nium. 1536. 8r. 243 lev. (számos fametszettel). — Elül: cziml., 
Pesti Gábor latin élőbeszéde, latin üdvözlő versek 8, végül: 
3 sztlan lev. 



!• 



Colophon: Viennae Pannonié loannes Singrenius, suis, ac 
loannis Metzger bibliopolg, expensis xvii. die Mensis lulij 
excudebat. Anno m. d. xxxvi. Nijomtatta bechbe lanos Sijn- 
grenius, az ew, Ees Metzger lanos kewltsegeuel zent Jakab 
hauanak tijzenheted napiján, ezer ewt zaaz harmijczha^t ezten- 
dewbe. Cum gratia et priuilegio Romanse Regiae Maiestatis 
ad quinquennium. 

Példányai : M, nemz, Afuz. — £rd, Muz. — M. Akad. (elül csonkán). — 
Bécsi cs. ktár. — Schlauch Lörincz szathmári püspök ktárdban, — Szegedi 
franc, zárda. — Kólosz'ári ref. coll. (elül ii lev. hij.). — Csonkán meg\'olt 
Nag)' István külföldre került könyvtárában is. Lásd : List et Francke Catalogue 
des livr. de M. Etienne Nagy. Leipzig. 1870. 13. /., hol hibásan van állítva, hogy 
ez a második magyar nyelven nyomtatott könyv, s kevés fÖnmaradt példánya mind 
többé-kevésbbé csonka. 



7 Bécs. 1536. 

Pesti Gábor. Aesopi Phrygis fabuláé, Gábrielé Pannonig IPes- 
THiNo interprete. Esopus fabulay, mellyeket mastan wyionnan 
magyar nyelvre forditot Pesthy Gábriel. Horatius in arte 
poetica. Nec uerbum uerbo curabis reddere fidus Interpres. 
Plinius libro 36. Capi. 12. Aesopus fabularum Philosophus. 
8r. A — Z = 89 szzott levél. — Elül : cziml. és előszó (Ai — 4) 
4 sztlan levél. — Minden betüjegy 4 — 4 levélből, az utolsó Z 
kivételesen 5 levélből áll. 

Colophon: Viennae Pannóniáé in officina loannis Singreny 
Mense Augusto Anno. m. d. xxxvi. Nyomtatot Bechbe lanos 
Syngrenius myhelyebe, kysazzony hauaba. Ezer ewt zaaz har- 
myczhat eztendewbe. 

Csak 3 példány ismeretes : a bécsi cs. könyi^tárban (leirva : Denis, Wiens 
Buc/idruckergesc/ticAte ^jS. l.J, a szathmári püspök könyiftárdban, mely 1870-ben 
még Ponori Thewrewk József birtokában volt, Toldy, Magyar költők élete. Pest. 
1870. 7. /. ; ettől szerezte meg Török János, kinek könyvtárát Schlauch Lörincz 
szathmári püspök vette meg, és gr, Apponyi SáTidor ktárában (Rosenberg test- 
vérek ókönyvkereskedésébÖl). — Volt egy példánya néhai Sándor Istvánnak is, ki 
könyvtárát a fölállitandó m. tud. Akadémiának hagj'ományozta. E könyvtárban, mely 
ideiglenesen a m. nemz. Múzeum könyvtárába tétetett le, ez a példány mind eddig 
meg nem találtatott. TOLDY, Magyar prózaírók a XVI. és XVII. századból. 
I. köt. VIII. L — Újra megjelent Toldy idézett gyűjteményében i — 248. /. 

8 Krakkó 1536. 

Gálszécsi István. Énekes könyv. Cracco. 1536. 8r. 
Ajánlva Prini Péternek. 



lg}' van említve ez a könyv, melynek ma egyetlen példánya sem ismeretes, a 
Debreczenben 1602-ben 4r. megjelent Énekes könyv előszavában, a régibb nyomta- 
tott énekes könyveknek Szilvás- Újfalvi Imre által készitett lajstromában. 



9 Bécs. 1538. 

Pesti Gábor. Nomenclatura Sex Linguarum. Latináé, Italicae, 
Gallicae, Bohemicíe, Hungaricne et Germanicíe. Lingua auté 
Hungarica nouiter accessit, cum Latinarü dictionú qpluri- 
marú, quae prius deprauatae fuerant restitutione. Per Gábrie- 
lem Pannoniu Pesthinum. Vocabular Sechserlay sprachen, 
Latéin, Welsch, Frantzósisch, Behemisch, Hungerisch und 
Teütsh. Fleissig Corrigiert und gepessert. Wien. Hans Sing- 
riener. 1538. Cum privilegio. 8r. A — Z, a — f = 29 iv (4 le- 
velenként) = 116 sztlan levél (az utolsó levél üres). 

Colophon: Impressum Viennae Austriae per loannem Sin- 
grenium 1538. 

Ajánlva van Újlaki Ferencz győri püspöknek s pozsonyi prépostnak, ki az ifjú 
Pestit fölszólította, hogy az öt nyelvű szótárhoz adja hozzá a magyar nyelvet ; mit 
Pesti, mint az ajánlatban írja, örömmel teljcsitett. 

Teljesen ép példánya a kalocsai érsekség könyvtárában. (Ezt a példányt leirta 
Denis, Wiens Buchdruckergesch. 387— ,^89. /.). — Megvolt Bártfay László ktá- 
rában is, melylyel együtt List és Francke lipcsei antiquariusokhoz került. Lásd : Ca- 
talogue des livres de M. L. Bájtfay. 1871. 36. /., hol e könyv hibásan 120 levél- 
ből állónak van irva. — Csonkán, cziml. nélkül megvan a pozsonyi ev. lyc, ktá- 
ráhan, — 1849-ig megvolt a n.-enyedi ref. coll. könyvtárában is, gr. Kemény 
József Lexicon Eruditorum Hungáriáé czimü kézirata szerint, a Pesti szó alatt. 

Ujabb kiadásai : Bécs. 1550. 1561. 1568. 



10 Krakkó. 1538. 

Gálszécsi István. A Keresztyéni Tudományról való rövid Köny- 
vecske. Gálszécsi Estván Mestertül szereztetetett. Krakkó. 
1538. 8r. 

így adja e könyv czimét BOD Péter, Magyar Athénás 89. /., ki q könyvet 
a gr. Bethlen Kata könyvei közt látta s tartalmát rövid kivonatban ismerteti is. 
Ezen egyetlen példány gr. Bethlen Kata könyveivel az enyedi ref. coll. könyvtá- 
rába került s ott pusztult el 1849-ben. — Emlékezik e könyvről Batizi András, 
Keresztyéni tudományról való könyvecske. Krakkó 1550. 8r. az előbeszéd máso- 
dik lapján, emiitvén, hogy előtte is irtak tillyeten kesdet kóniueczket, eggyk az 
en tisztelendő mestirem. az Galszeczi Istuá mester ki Immaran istenben nyugszik : 
másik az tyzteletes Deüay Mathias, Christusnak igaz pr^dicatora. Irtanak ezeknek 
kűuűle többen is.> 



11 Krakkó. 1538. 

Farkas András. Cronica de introductione Scyttarum in Vnga- 
riam et ludeorum de Aegypto. H. és év nélkül. (Krakkó. 
1538.) 8r. 8 levél. 

Ezen 59 hat soros versszakból álló költemény utolsó versszaka : 

Farkas András szerzé ezeket énekbe 

Keserölvén a nyomorult országon : 

Igen szánja vala, hogy az hitetlenek 

Istennek hiveit széllel öldözik vala. 

Kis Karácson után immár irnak vala 

Az ezer ötszázban harmincznyolcz esztendőben. Ámen. 

Ez a legrégibb magyar ének, mely hangjegyekkel együtt jelent meg. Legelsőben 
emliti BOD PÉTER, Magyar Áthénas 81. /., ki megjegyzi, hogy Farkas András e 
munkája Gálszécsi Istvánnak a Keresztyéni tudományról Krakkóban 1538. 8r. nyo- 
matott könyvecskéjéhez ragasztva (és így nem önállóan, nem is külön czimlappal} 
jelent meg. Bod e könyvecskét a gr.- Bethlen Kata könyvtárában látta, melynek 
általa mint gr. Bethlen Kata udvari papja által készített ez im tára megvan a szé- 
kely-udvarhelyi ref. collegium könyvtárában. Gr. Bethlen Kata összes könyvtárát 
a n.-enyedi ref. collegiumnak adományozta, s így jutott Gálszécsi s azzal együtt 
Farkas András e munkájának egyetlen példánya az enyedi coll. könyvtárába, hol 
az 1849-diki dúlás alkalmával elpusztult. — Kétségtelen, hogy ezen enyedi egyet- 
len példányból vétette Comides Dániel Farkas András e Cronicájának másolatát, 
mely megvan a m. tud. Akadémia kézirattárában, Cornides kéziratainak Q. jegyű 
kötetében 55 — 59 levelén, a czim alá tett e jegyzettel : Est typis impressum m 
forma, quam vocant, octava, sine mentioné anni. Absolvitur 8 plagulis, sive philyra 
una. — Farkas András ez éneke megjelent a Hoífgref-féle énekgyüj te menyben 
(Kolozsvár 1552 — 1558 között) és Bornemisza Péter énekes könyvében is (Detrekö 
1582.). — Szövegét kiadta TOLDY Ferencz, A magy, nyelv és irod. kézikönyve 
Pest. 1855. /. köt, 3 — 10. hasáb. Dallamát megfejtette s újra kiadta Mátray 
GÁBOR, Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. század- 
ból. Pest. 1859. ¥"' 3—^- ^• 

12 Krakkó. 1538. 

Székely István. Keresztyénségnek fundamentomáról való tanú- 
ság. Nyomt. Krakkóban 1538. 

így adja a czímet BoD PÉTER, Magyar Athénás 258. /. s utána SÁNDOR 
István, Magyar könyvesház 1. /. és Toldy, A magyar irod. tört. III. kőt. 
loi. /. — Bod szerint, ki e «kis könyvecskét* a gr. Bethlen Kata könyvtárában 
látta és olvasta, Székely István mint szikszai iskolamester adta ki s a szikszai 
gyermekeknek ajánlotta. — A Bod által ismert egyetlen példány Enyeden 1849- 
ben inisztult el. — Ezen elsÖ kiadás egész másolata megvolt Lugossy József debre- 
czeni tanárnál : de 1849-ben szállásának az orosz katonaság által történt foldulatása 
alkalmával némely más becses ritkaságaival együtt ez is elveszett. 

13 Krakkó. 1538. 

Székely István. Istenes Énekek. Krakkó 1538. 8r. 

így adja a czimet, bizonyosan nem saját látása hanem Bod Péter leirása után, 
SÁNDOR István, Magyar könyvesház i. /. — Bod Péter, Magyar Atheftds 



^^^^ 



258. /. ezt iija e könyvről : • Magyarra fordította (Székely István) az Ekklésiának 
régi Deák Hymnus nevezettel való Énekeit. Nyomt. Krakkóban, 1538-dik észt. 
Vagyon ajánlva Prini Péter nagy Úrnak. » — A gr. Bethlen Kata könyvtárában 
volt egyetlen példány Enyeden 1849-ben pusztult el. 



14 Sárvár. 1539. 

Sylvester János. Grámatica Hvngaro Latina in usum puerorú 
recés scripta Ioanne Syluestro Pannonio autore. 

De noua, apud nrös, beneficio Principis nri, imprimendi 
arte ad luuenes Hexastichon. 

Quisquis i hoc ludo studys incúbis höestis, 
Haec noua quae cernis iam cape dona libés. 

Progressum spondét studiorum nanque tuorü, 
Diues quae nunquam Pannonis ora túlit. 

Atque tuo meritas noctesque, diesque referre 
Ne cesses grates qui exhibet ista, Duci. 

Neanesi, An. 1539. die 14 luny. 8r. A — M2 (4 levelén- 
kent) = 46 sztlan lev. — Elül: cziml., ajánlás 2 lev. == Össze- 
sen megvan 48 levél (cu többi hiányzik), 

A latin ajánló vers és ajánló levél Sylvester fiához Theo- 
dorushoz kelt « Neanesi 18 Kai. Nouembr. An. m,d,xxxvi.» 
— A czimlapot körülvevő fametszetü diszitvények közt a lap 
balján látható gr. Nádasdi Tamás czimere T N, jobbra neje 
Kanizsai Orsolya czimere V C betűkkel. 

Egyetlen csonka példánya, melybÖl az egész második rész hiányzik, az 1808- 
ban elhalt Sinai Miklós debreczeni tanár könyvtárából néhai Fáy Alajos könyvtá- 
rába, s innen 1875-ben vétel utján a nt. nemzett Múzeum könyvtárába került. 
(Homerusnak Laurentius Vallensis által forditott s Kölnben 1522-ben nyomtatott 
latin Iliasa után kötve.) — A Sinai példányáról titkon vétetett másolatból újra ki- 
adu Kazinczy Ferencz, Magyar régiségek és ritkaságok. Pest. 1808. ; magá- 
ból az itt leirt nyomtatott példányból kiadta Toldy, Corpus Grammaticorum 
fíung. Pest. 1866. 

Ezen neanesusi, vag>' mint maga Sylvester az 1541-diki Uj Testamentum czim- 
lapján nevezi, uj -szigeti nyomdát a Vas vármegyei Sárvár vára mellett feküdt IJj- 
Sziget (görögösen Neanesus, oklevelekben Insula nova) nevű mezővárosban a vár 
ura Nádasdy Tamás állította föl 1537-ben. Ez volt a magyar hazában elsÖ nyomda, 
, mely magyar könyveket nyomtatott : minthogy Hess András budai nyomdája, 
melynek az 1473-ban nyomtatott Chronicon Budensén kivül még csak egy latin 
nyelvű nyomtatványát ismerjük, valamint Honter János brassai nyomdája (1535 — 
1549) magyarul semmit sem nyomtatott. A sárvári Nádasdy- nyomdának ezenkivül 
még csak egy termékét ismerjük, az Uj Testamentum 1541-diki magyar fordítását; 
többi kiadványai, melyeknek voltáról nem kételkedhetünk, mind elvesztek. 1541 
után e nyomdának többé nincs emléke ; a xvii. század elején azonban Manlius János 



8 



(Hans Manuel) vándomyomdáját látjuk itt működni, ki 1582— 1604. túl a Dunán 
Német-Ujvártt, Monyorókereken, Német-Siczen (Deutsch- Schűtzen), Német- Ke- 
resztúron és Sárvártt nyomtatott, s ez utóbbi helyen három nevezetes munkát adott 
ki, mind a hármat 1602-ben. 



15 Sárvár. 1541. 

Sylvester János. Vy Testamentü Magár nelwen, melFet az 
Góróg, es Diák nelwból vyonnan fordytank, az Magár nipnek 
Kereszten hutben való ippulisire 1541. 4r. (Számos fametszet- 
tel). Első rész 208 számozott és elül 4 számozatlan levél. 
Második rész 158 számozott és 14 sztlan levél. 

Colophon : Vyszighetben Abadi Benedek nomtatía vala 1.5. 41. esztendőben. 

A könyv leg'utolsó lapjának nagy részét egy fametszet foglalja el, melyen a 
Nádasdy és Kanisay családok czimerei és az 1537. évszám látható. Ezen évszám 
RÉVÉSZ Imre alapos észrevétele szerint Dévay Bíró Mátyás 107. /. nem jelenthet 
egyebet, mint a Nádasdy Tamás és neje Kanisay Orsolya által alapított sárvári 
nyomda fölállitási évét. 

Igen szép teljesen ép példánya Nagy István ajándékából a kecskeméti re/, 
coll. ktárábatiy teljesen ép a bécsi cs. ktár példánya is. — R&oész Imre, Erdosi 
yános magyar prot. reformátor. Debreczen 1859. 2^2^- t- ezen munkának köz- 
könyvtárakban, a föntebbi két példányon kivül, még 11, magánosoknál 3, és így 
összesen 16 példányát sorolja elö. E számból azonban levonandó a Nagy-Enyeden 
1849-ben elpusztult példány, hozzáadandó pedig az erd. Múzeum y a gyula-fej ér- 
vári B att hiány i- ktár y a Nagy István és Farkas Lajos csonka példányai (ez 
utóbbi most már a m. nemz. Múzeumban), és a kolosvári unitár, coll. 3 csonka 
példánya, melyek egyikéből csak a czimlevél és az I. rész 1 8-dik levele hiányzik. 

Ujabb s az elsőnél ritkább kiadása : Bécs. 1574. 



16 Krakkó. 1544. 

Székely István. Keresztyénség fundamentomáról való rövid Ta- 
núság. Nyomt. Krakkóban 1544. 8r. (2-ik kiadás.) 

így adja a czimet BOD PÉTER, Magyar Athénás 258. /. s utána Sándor 
István, Magyar könyvesház i. /. és Toldy, Magyar irod. tört. III, köt, 
loi. /. — Bod szerint, ki e könyvet gr. Bethlen Kata könyvtárában látta, Székely 
István ezt a kiadást Liszkán laktában ajánlotta Régi Kelemen vitézlő uri ember- 
nek, hogy fiát e szerint taníttassa ; elül az A. B. C-t is leirta, hogy a gyerme- 
keket a szerint tanítsák olvasni. — A Bod által ismertetett egyetlen példány 
Enyeden 1849-ben veszett el. — Ezen 2-dik kiadás ajánló levelének 1849. ^^ött 
vett nem nyelvemléki, de okmányi hűségű másolata megvan Lugossy József deb- 
reczeni tanárnál. 



17 Krakkó. 1546. 

Székely István. A keresztyénség fundamentomáról való Tanú- 
ság. Krakkó 1546. 8r. (3-ik kiadás.) 

Székely István e munkája az előbbi kiadások sokkal bővebb és tudományosabb 
átdolgozása lehetett ; miután Bod Péter, Magyar Athénás 285. /. igy ismerteti : 



I Adott ki harmadszor is a Hit fundamentomáról ef^y könyvet bovón, a melly már 
széf tudós munka. Nyomt. 1546. 8r.» — A Bod által ismert egyetlen példány 
N.-Enyeden 1849-ben pusztult el. 

18 Krakkó. 1546. 

Ozorai Imre. De Christo et eius Ecclesia, item de Antichristo 
et eius Ecclesia (Nyomt. Krakkóban 1546.) 8r. 

Ma ismert egyetlen, elül, közbül s végül csonka példánya a m. nemz. Mú- 
zeumban. Megvan B2 — M8, N2 — Qi,Q3 — X8 lev. (összesen 157 lev.) ; hiány- 
zik elül 9, közben 2 levele és a vége. — 1839-ben megvolt ezen könyvnek elül és 
végűi csonka példánya, mely összesen 163 sztlan levélből állt, a dehreczeni ref. 
coll. ktárdban, melyet bővebben ismertetett Péczely József, M. tud. társ. Evköny- 
vei V. köt. 10. II. /. : ezen példány azonban ezen évkönyvi ismertetéssel egyide- 
jűleg, Lugossy József velem közlött jegyzete szerint, örökre elsikkadt. — Legelsőben 
ismertette e nyomtatványt, kétségtelenül a debreczeni könyvtár akkor még végül 
ép példánya után, Budai Ézsaiás, Magyarorsz. históriája. II. köt. Debreczen. 
1808. 105. /., ki szerint ■ Nyomtattatott Krakkóban Hieronimus Vietor által 1546. 
in 8-0 minori.i — 1849 elŐtt volt még ezen 1546-diki kiadásnak egy példánya a 
n.-enyedi ref. coll. ktárában is, mint kitetszik Ozorai 1535-diki kiadásának egykor 
Sinai és Jankovich, utóbb Nagy István birtokában volt példányából, melynek irott 
czimlevele hátulsó lapjára ez van jegyezve : tAz enyedi ref. collegium bibliothe- 
cájában a melly editioja tanáltatik ugyan ezen munkának, az igy végződik : De 
keríwk etc. által. Ámen Sabbato post circumcisionis 1546.1 £z a példány 1849-ben 
Enyed földulatásakor pusztult el. 



19 Krakkó. 1548. 

Székely István. Soltar Kónü Székel Estuantul magiar nielre 
(igy) forditatott. Touabba ez Soltar vtan Szidó szolasnac 
mogia es nehéz heliecnec Róuideden való magiarazatia Psal- 
mosonkent kóuetkezic. Tablaiais vagion, ki eleuszer az Psal- 
mosoknac rendet deákul megmutatia. Masodtsor abece szerint 
való magiarul irt helet mutatia meg. 8r. 251 levél. — Elől: 
cziml., előbeszéd és tábla 12 sztlan lev. 

Colophon: Krackoba nomtatot leronymus Vietor felesighe Ha- 
zánál Strikouia béli \^2lZ2S által szent Mihaf hauanac hatodic 
napian, mikor iruanac (igy) üduózeytenc szuletisenec ezer 
ótszaz neguenniocz istendeybe. 

A czimlevél hátulsó lapján Magyarország azon czimere áll, mely Komjáthi Be- 
nedek Krakkóban 1533-ban nyomtatott Sz. Pál levelei forditásának czimlapján 
is látható. — A legutolsó üres levél előlapján a Frangepán család ugyanazon 
könyvben is használt czimere áll, utólapját pedig az imádkozó Sz. Dávidot ábrázoló 
fametszet foglalja el. 

Ajánlva van Pávai Lukácsnak, vitézlő nemes férfiúnak. Az ajánló levél kelt 
Szikszón, Sz. György havának 24-ik napján 1548. 



10 

Teljesen ép példányai a tn. Akadémia, a kolosvári re/\ coll. és a szebeni 
Bruckenthal'k tárban, — A /«.' nemz, múzeum 2 példánya közül egyikben 
csak a czimlap hiányzik, másik csonkább, több helyt kézirattal pótolva. — Meg- 
volt Nagy István ktárában is, cziml. és néhány lev. hijával. Lásd List et 
Franc KE, Catalogue 1870. 12. /. 



20 Krakkó. 1549. 

(Dévay Mátyás). Orthographia Vngarica. Azaz, Igaz iraz Mod- 
iaroI való tudoman Magár nelvenn Írattatott. Mostan pedig 
vionnan meg igazytatott, §s ki niomtatott. Marci 12. Nem 
azért tévelgetec é, hog sem az Írásokat nem tuggátoc sem 
az Isten hatalmat? 1549. kis \r. A — D3 = 15 sztlan levél. 
Colophon: C. D. M. Craccouiae, apud Viduam Hierony. 
Viet. 1549. 

Élőbeszéde igy kezdődik: Az oluasonac Isteni kedvet kér B, A. E két betűt 
Szombati János s. -pataki tanár Kazinczy Ferenczhez 1805-ben irt levelében Batizi 
Andrásra véli magyarázandónak. Szombati e véleményét s Kazinczynak ettől 
eltérő nézetét lásd: Kazinczy, Magyar régiségek és ritkaságok 171 — 180. /. — 
Révész Imre «A legelső magyar nyelvtani mű szerzője* czimü czikkében ezen 
könyvecske szerzőjének Dévay Mátyást tartja és bizonyitja Magyarország 1862. 
évf. 184. és köv. sz.y s ez állítását bővebben igazolja Dévay Biró Mátyás élete. 
Pest. 1863. 99 — 116. /. Az ő teljesen elfogadható véleménye szerint a B. A. betűk 
Benedictus Abádi sárvári nyomdász nevét jelentik, kinek élőbeszéde azonban 
nem ezen 1549-diki, hanem egy régibb kiadáshoz volt irva. — Mint az 1549-diki 
kiadás czimében is ki van fejezve, ez már újonnan megigazított kiadás. Az elsÖ 
kiadás örökre elveszett. 

Egyetlen példánya a m.. nemz. Múzeumban. 



21 Bécs. 1550. 

Pesti Gábor. Nomenclatura sex lingvarum, Latináé, Italicae, 
Gallicse, Bohemicae, Hungaricae, et Germanicae. Lingua aii- 
tem Hungarica nouiter accessit, cum Latinarum dictionum 
quamplurimarum, quae prius deprauátae fuerant restitutione. 
Per Gábrielem Pannonium Pesthinum. Vocabular Sechsserlay 
spraché, Latéin, Welsch, Frantzösisch, Behemisch, Hunge- 
risch vnnd Teütsch. Fleissig corrigiert vnd gepessert. Wien. 
Hans Singrenier. 1550. cum Priuilegio. Kis 4r. A — £3 = 28^4 
iv = 115 sztlan lev. 

Ajánlja Pesti Gábor Újlaki Ferencz győri püspöknek s pozsonyi prépostnak, 
• Viennae Mense lanuario anno Virginei partus. M.D.XXXVIII.» 

Első kiadása: Bécs. 1538. — Ujabb kiadásai: Bécs. 1561. és 1568. 
Egyetlen példánya a m. nemz. Múzeumban. 



II 



22 Kolozsvár. 1550. 

Heltai Gáspár. Catechismvs Minor, Az az, a keresztyéni tudo- 
manac reuideden való sumaya. Colosuarba nyomtatot 1550. 
8r. A — D 7 = 31 számozatlan levél. 

Colophon : Colosuarba nyomtatot Helthai Gaspar es György 
HoffgrefF által. 1550. 

A könyvecske hat részre van osztva, i. A tiz parancsolatról. 2. A hitnek ágai- 
ról. 3. Az imádságról. 4. A keresztségről. 3. Az ódozatról. 6. Az Ur vacsorájáról. 
Mindegjnk rész kezdetén egy-egy, abban a korban igen csinosnak mondható fa- 
metszet áll, mely a fölibe nyomtatott czimen kivul az egész lapot elfoglalja. 
A czimlapon is a czim fametszettel van köritve. 

Ez az 1550-ben fölállitott kolozsvári nyomdának egyik le^^elsö terméke, igen 
szép tiszta betűkkel erős jó papirosra nyomtatva, s egyszersmind Heltai legelső 
ismert nyomtatott munkája. Következő évben Heltai e kis kátét németül is kiadta 
e czim alatt : Summa Christlicher Lehre ; anderst der kurze Catechismus, durch 
Gaspar Helth, Pfarrer zu Klausenburg. 155 1. 8r. — Nagyobb kátéja ugyancsak 
Kolozsvártt 1553. jelent meg. 

Egyetlen példánya az erd. Múzeum könyvtárában (a Cserey-féle krasznai 
könyvtárból). — E könyvecske, midőn az erd. Múzeum birtokába jutott, egybe 
volt kötve Székely István h. és év n. (Krakkóban 1538 előtt) nyomtatott magyar 
kalendaríomával és Dévay Mátyás h. és év n. (Krakkóban 1543. körül) nyomtatott 
magyar hittani munkájával. — S nem tudok eléggé csudálkozni azon, hogy Ka- 
zinczy Ferencz, kinek ezen coUigatum Cserey Farkas baráti közlése folytán kezé- 
ben forgott, s ki éppen ezen kötetből ismertette meg a Hazai s Külföldi Tudósi- 
tások 1808. évi folyamában a Székely István magyar kalendáriomát, Heltai ezen 
Catechismusát és Dévay magyar munkáját egy szóval sem emliti ; holott ezek va- 
lamint irodalomtörténeti tekintetből, ugy tartalmuknál fogva is annál éppen nem 
érdektelenebbek, sőt fontosabbaknak mondhatók. 



23 Krakkó. 1550. 

Batizi András. Kereztyeni tvdomanrvl való könyveczke Batizi 
ANDRAStvl Írattatott. Proverb. ix. Az Bóltseségnek kezdeti 
Istennek félelme. Christvs vronknak 1550. esztendeiben. 8r. 
A— L =11 iv = 88 sztlan levél. 
Colophon: Crackoba nomtatot Strikovia béli Lazar. 

' Az igen érdekes élőbeszédben (a 2-dik levél 2-dik lapján) emliti Batizi András, 

V>gy előtte is Írtak «illyeten kesdet kóniuecket, eggyk az en tisztelendő mestirem, 
az Galszeczi Istuá mester ki Immaran istenben nyugszik : másik az tyzteletes 
I Deúay Mathias, Christusnak igaz predicatora. Irtanak ezeknek köuűle tóbbenis.» 

j Gálszécsi itt emiitett munkáját lásd az 1538. év alatt ; Dévaiét, mely hely és év 

nélkül jelent meg, alább ismertetem az év nélküli xvi. századi nyomtatvá- 
nyok közt. 

2-dik kiadása : Kolozsvár. 1555. 

Egyetlen teljesen ép igen szép példánya a m. -vásár helyi Teleki- könyvtárban. 
— Nagy István külföldre került példányában, melyet Pulszky Ferencz visszavásá- 
rolt és a m. nemz. Múzeumnak ajándékozott, az utolsó iv hiányzik. 



i 



2i Krakkó. 1550. 

Sztárai Mihály. Comoedia lepidissima de sacerdotio. — Az 
is^az papságnak tiköre. 8r. 
Colophon : Cracoba nyomtatot Kerekotzki Ferencz által. 1 550. 

Kp^eHen példányának 3 levélből (Di. 4. és 5.1 álló töredéke Toldy Ferf.ncz 
t,'ri\'.-tiirában. e^ '•^''- századi erdélyi nyomtatvány fedeléből kiáztalva. — Hmliii 
.A CAth. papok röllenségél gúnyoló satyrai néven Toi.nY. .Ifugyar költ. t'irl. 
l. kiad. 175. /. ; ismertetle és kiadta ÜGíanő, Adalékok a m. irodalom /■''rlé- 
netéhe^. Pest. i8;o. \^—22. l. ; véleménye szerint a nyomtatás helye nem Krakkó, 
hanem Kolozsvár. E töredéknek czimlevele nem lévéo meg, a czimet a maj^^ar- 
óvári 1559-diki (hely és év nélkül megjelent) 2.dik kiadás cziméböl vettem. 



25 Kolozsvár. 1551. 

tíeltai Gáspár. A Biblianac elsÖ része, az az, Mosesnec 6t 
kŐnyue : Mely Magyar Nyelvre fordittatot, á Régi es Igaz 
Szt Könyuekból. 1 Genesis. 2 Exodus. 3 Leuiticus. 4 Numeri. 
5 Deutronomium. Cum Gratia et Priuilegio Reginalis Ma- 
iestatis etc. Colosvarba. 1551., 4r. A — Dddd =76 iv = 384 
szzatlan levél. — Elül: cziml., előbeszéd, az ó testamentomi 
könyvek summája a — h = 8 iv = 32 sztalan levél. 

Colophon: (az egészen üres utolsó levél előlapján) Colos- 
varba nyomtatot, Helthai Gaspar, es GyÓrgy Hoffgreff által. 
1551- 

Az élőbeszédben megemliti Heltai, hogy e köny\- kinyomatáaát Csáki Miháh- 
spi;ilclle költségével, s megemlékezik egyszersmind munkatársairól is, kik a biblia 
fi.rdilásában köz re működ lek, e szavakkal: iNíha hárman, s niha negjen is voU 
tunc e munkába. Helthai Gaspar Coloswari Fó lelki Pásztor. Gj'vlai Esivan Ma- 
,;v:ir Predicalor. Ozorai Estvan : Es Wizaknai Gergely Scola Mester." 

Tévedve leszi Heltai Bibliája első részét Kolozsvárra 1546-ra Saxdor Isr\is. 
Ma^ar Könyvesház 1. /. ; miután bizonyos, hogy Kolozsvárit Heltaí nyomdája 
fs.ik i.S50-ben kezdett működni. 

Csak 2 teljes példányi ismerek, az erd. Múzeum és a késmárki e:: líceum 
Itíilrában. — l-zeVea kivül még 10 példánrt láttam a m. akadémiai, a pesti f gye- 
femi, a gy.-fejérvári Batihiányi-ktdrban, a debreczeni re/, coll, (3 péld.), a 
tiilnzsvári re/, és unitár, coll., a m. -vásár helyi /ránc. kolostor és Lujprssv 
Jézse/ könyt'tárában, melyek löbbé-kevésbbé mind csonkák. Ezek közt legépebb 
a m. Akadémia példánya, melyből csak egy levél, és az eg>nk debreczeni példány, 
melyből csak a cziml. hiányzik. 

Kolozsvár. 1551. 
•s Sirah kónyue Magyar Nyeluen. Colosvarba. 1551. 8r. 
^ ■> = ia'I iv = 114 számozatlan levél. 



13 

Co/opAon : Co\os\SiThdi nyomtatot. Helthai Gaspar, es György 
HoffgreíF altal. 1551. 

Mint Gyulai Istvánnak a czímlevél hátlapjára nyomtatott rövid élőbeszédéből 
kitetszik, a forditást Tolnáról küldték be némely meg'nevezetlen fordítók, s annak 
átvizsgálását és kijavitását Heltai Gáspár Gyulai Istvánra bizta s az ő változtatá- 
saival nyomatta ki. 

Teljes példányai a ^estí egyetem y erd. Múzeum, a kassai ^üsfokség, Schlauch 
Lorincz szathmári püspök és Nagy István könyvtárában ; a m. nemz. Múzeum 
Jankovics-féle példányában a 3 utolsó, a debreczeni re/, coll. példányában a 2 
utolsó levél hiányzik. Jankovics másik csonkább példányát, melynek 3 utolsó leve- 
lén kivül többi hiányzott levelei nyelve mléki hűségű kézirattal vannak pótolva, 
Horovitztól Lugossy József szerezte meg. — Elül csonkán megvan Keszthelyen a 
gr. Festetics- ktárban. 

27 Kolozsvár. 1552. 

A Bőlts Salomon Kiralnac Kónjmei. I. Prouerbia. 2. Eccle- 
siastes. 3. Canticum Canticorum. 4. Sapientiae. Magyar Nyel- 
ven. Colosvarba. 1551. 8r. A — S= 18 iv = 144 sztlan levél. 
Colophon : (az utolsó iv 7-dik levelének előlapján, mely le- 
vél, valamint azon iv 8-dik levele is egészen üres) Colos- 
varba nyomtatot Heltaj Gaspar, es György HoffgreíF altal. 

i 1552. 

A czimlap és colophon évszámai bizonyítják, hogy a nyomtatás már 1551-ben 
megvolt kezdve, de csak 1552-ben lett befejezve; miért is ezen könyvet az 1552. 
I évre tartottam sorozandónak. 

Ki volt e kön3rv fordítója, arról az élőbeszédben semmi említés nincs. 

Teljes példányai a kassai püspökség és Schlauch Lorincz, szathmári püspök 
ktárában. — Az erd. Múzeum példányának egy hiányzott levelét betűhű máso- 
lattal egészítettem ki ; a pesti egyetem és Nagy István példányából csak a czím- 
levél, a debreczeni ref. collegiuméból a 9 első levél, a m. nemzeti Múzeum 
, Jankovics-féle példányából elül 10, közben B7, B8, összesen 12 levél híj. — Lu- 

gossy József Horovitztól szerzett Jankovics-féle példánya még ennél is csonkább. 
— Néhány utolsó levél híjával megvan Keszthelyen a gr. Festetics-ktárban. 



28 Kolozsvár. 155a. 

Heltai Gáspár. A Biblianac negj^edic része. Az az, a prophe- 
taknac Irasoc : Melyec Magyar nyelwre forditattac, á régi és 
igaz szent kónyuekból. Esaias Jeremiás Ezekhiel Dániel Oseas 
Joel Amos Abdias Jonas Mikheas Naum Abakuc Sophonias 
Haggeus Zakharias Malakhias. Colosvarba 1552. \v. A — OOOo 
iv = 106 iv = 424 sztlan levél. — Elül: cziml., elöljáró beszéd 
A — C2 = 10 sztlan levél. 



Cölophon : Colosvarba Nyomtatot, Heltai Gaspar, es György 
Hoffgreff által. Karáchon hauanac 7. napian. 1552. 

Ép példányai a «. Akadémia és a m. neme. Múzeum ktáráhan (Jankovics- 
tói); ugyanott egy második példány az utolsó levél hiján, mely Szathmári Pap 
Mihály egykori kolozsvári ref. tanár kéziratával van pótolva, teljesen ép. — Rima- 
Szombaton a kis-konti «'. esperesu'g ktdrában (ép). — Többé -kevés bbé csonka 
pÉld. a pesti, debreczeni és kolozsvári ref. coll., a kolozsvári unitár, coll., a 
gy. -fejérvári BaUhiányi-intézet^ a tordai unHár. gymit. és Lugossy József 
k tárában. 



29 Kolozsvár. 1552. 

Heltai Gáspár. A részegségnek es tobzodásnac veszedelmes vol- 
táról való Dialógus. Heltai Gaspar Colosuari plébános altal 
szerzetet. Colosvarba. 1552. 8r. A — K4 = 9'/, iv = 76 szzatlan 
levél.. 

Ajánlva van Kendi Antalnak, a nagyságos Kendi Ferencz dcscsének. Igen 
érdekesek az ajánló levél végsorai: tKereni ezokáert te kegyelmedet, hogy te 
keg)'elmct ió neue uegyc: es ha szinte tiszta magyarságai irua ninchcn, te ke- 
gyelmet meg bochassa : Mert iol tudgya te kegyelmet, hogy nyeluem szerént szász 
ímgyoc, es észt e keltéset tizenhat esztendeig tanultam. Az Wr Isten te keg)'el- 
medet az igaz hitben meg tarrha. Amen.i Kitetszik e szavakból, hogy a. szász 
eredeti! Heltai, a magyar irodalom e nagy érdemű s buzgó mfvelÖje és lerjesztílje, 
a m.ngyar nyelvet csak 1536-ban kezdte tanulni. Ekkor pedig már felnőit ÍQu lehe- 
tett, minthogy 7 év múlva 1543-ban öt a wittenbergi egyetem tanulói sorában 
találjuk, hova az akkori szokás szerint bizonyosan érett fővel ment ki tanulni. 

Maga a munka az akkori viseletek, szokások és erkölcsök ismeretére számos 
igen érdekes adatot szolgáltat, melyek mindeddig nincsenek fölhasználva, de 
népies nyelvéért és példabeszédeiért a magyar nyelvész figyelmét is nagyon meg- 
érdemli. Mutatványokat közöltem belőle J'asárnapi Újság 1868. 486. 487. 1. 

Teljes példánya a gy. -fejérvári Batthiányi-ittti'zet és n. Fáy Alajos kidrdban 
Tibold-Daróczon. — Az erd. Múzeum példányából, melynek czimlapján elhomá- 
lyosodott tintával : Joannes Secundus electus Rex ungarje Dal .... 

II. János király sajátkezű Írásával olvasható, hiányzik C8— Ei, G;, Ha, H;, H8, 
) levél. 



30 Rrakkó. 1552. 

Heyden Sebald. Puerilium Colloquiorum formuláé pro primis 
Tyronibus per Sebaldum Heyden ex Comicorum Campo hinc 
inde collectae iam et denuo auctae, ac germanico, polonico, 
ungarico idiomate illustrate. Sebald Heyd ad nasutum lecto- 
rem. Consultum pueris uolumus nasute ualeto Quaesitus his 
fructus, glória nulla mihi. Cracoviae Lazarus Andree excude- 
bat. Anno 1552. I2r. 44 sztlan levél. 

RéuHbb kiadása: Krakkó 1531. — Ujabb, csak latin-magyar kiadása: Debre- 
31. és 1596. 



15 



Egyetlen példánya a bécsi cs, ktárban. Ismerteti Révész Imre, Uj Magyar 
Múzeum 1853. /. köt. 348. /. 



31 Kolozsvár. 1553. 

Heltai Gáspár. Catechismvs mellybe á mennyei tvdomannac 
Sommáia, á derec szent irásbol, es sok keresztyén Tanítók- 
nac Írásokból róuid.eden egybe szerzetettót es befoglaltattot : 
Heltai Gáspártól á Colosuari Plébánostól. Az együgyű ke- 
resztyéneknec építésére: Colosvarba 1553. 8r. 

Ajánlva Szentgyörgyi Péter deáknak, N. Bányán lakozónak. 

Csak két csonka példányt ismerek : a lőcsei ev, gytnnasiuniban y melynek czim- 
lapja megvan s mely a K8 levéllel szakad meg, és a m, nemz. muzeumbati 
(Jankovicstól), melyben hiányzik a czimlevél, s mely a K7 levéllel szakad meg. 
Ez utóbbi példányt gr. Kemény József még épen látta, kinek Sándor István Ma- 
g)'ar könyvesháza 2. lapjához irt jegyzete szerint a teljes példány A — Lr= 11 iv = 
88 sztlan levélre terjedt. 



32 Kolozsvár. 1553. 

Heltai Gáspár. Vígaztalo kónyuetske keresztyéni intéssel és ta- 
nítással, miképen kelyen az embernec készülni keresztyéni 
es bodog e Világból való kimúlásához. 8r. A — R3 = lóVs ív = 
131 sztlan levél. 
Colophon: Colosvarba nyomtatot, Heltai Gaspar Műhelyébe. 

1553- 

Ajánlva van Báthori Annának, Báthori György házastársának. 

L^jabb kiadása : Sicz. 1593. 

Csak 4 példányt láttam, melyek eg)'ikében sincs meg a czimlevél, s igy a czi- 
raet csak a Bi levélen kezdÖdö szöveg folirata után adhattam. Legépebb a magy. 
nemz, múzeumé (Jankovicstól), melyből csak a cziml. hiányzik ; a lőcsei evang. 
gymn. példányában hiányzik Ai és 8, Bi és 8, Di és 8, Ji és 8 (összesen 8 lev.), 
a m. Akadémia példányának czimlapja Burján József antiquarius kéziratával van 
pótolva, elül azonban hiányzik belőle 3 iv és 2 levél ; legcsonkább a Toldy Fe- 
rencz példánya, melyből elöl 3 iv és 4 levél, végül 7 levél hiányzik. — A gr. 
Bethlen Kata könyvtárában volt példány a n.-enyedi ref. collegiumban 1849-ben 
pusztult el. 

33 Kolozsvár. 1554. 

Tinódi Sebestien szórzese : Chronica. Elsó részébe lanos Kiral 
halalatul fogua ez esztendeig Dunán innét Erdei országgal 
lót minden hadac veszódelmec, reuidedón szép notakual enókbe 
vadnac. Mas részébe külómb külómb idókbe es országokba 
lót dolgoc Istoriac vannac. Colosvarba 1554 esztendóbe. A — q 



i6 

= 39 iv = 156. sztlan levél. — Elül : cziml., ajánlás, mut. 
tábla 4 lev. 

Colophon: Colosvarba nyomtatot György HoífgreíF Műhelyébe 
1554. esztendőben. 

Tinódi élőbeszéde és I. Ferdinánd királyhoz intézett ajánló levele Kolozsvártt 
1554. márt. 14-dikén kelt. 

A szövegbe nyomtatott dallamokat megfejtette s ujra kiadta MÁTRAY GÁBOR, 
Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századbői. 
Pest. 1859. 

Teljes példányai a m, n. Múzeum, a m,. Akadémia, a késmárki ev, lyceum, 
Schlauch Lörincz szathmári püspök ktárában és Bécsben a csász. ktárban. 
A s. 'Pataki ref. coll. példányában csak az utolsó levél hiányzik ; az erd. Múzeum 
példányában az első 8 és a legutolsó levél kézirattal van kiegészitve. — Nagy 
István könyvtárával egy ép és egy csonka példány került külföldre. 



34 Kolozsvár. 1555. 

Batizi András. Catechismvs Az az, á Keresztyéni tudomannac 
reuideden való tanúsága. Bathizi András által írattatott. Ps. 
xxxiiii. lóietec ide Fiaym, es halgassatoc engemet, az Wr- 
nacfélelmére tanitlak meg tüteket. Colosvarba nyomtatot 
Gyórgy Hofgref által, m.d.lv. 8r. 

A krakkói 1550-diki eredeti kiadásnak hibátlanabb utánnyomata. 
Egyetlen, közben és végül csonka példánya, mely az L8 levél után szakad meg, 
a m. Akad. ktárában. Hiányzik közben Bi, B8, K7, 8, L2 és 7 = 6 levele. 

35 Bécs. 1558. 

Bornemisza Péter. Tragoedia Magiar nelvenn, az Sophocles 
Electrajabol nagiob rézre forditatot, ez az Kerezteneknek er- 
keoeczóknek iobitasokra például szépen iateknak mogia sze- 
rint rendeltetet Pesti Bornemizza Péter deák által, m.d.lviii. 

Ily czimmel nyomtatott könyvet látott Bécsben 1778. július 17-dikén Kapronczai 
Ádám, BenkŐ Józsefhez intézett levele szerint, mely meg\'olt a n.-enyedi coll. 
könyvtárában, Epistolarum yosephi Benkö MS. Tom. I. nro 182., mint ezt gr. 
Kemény Józsefnek Sándor István M. könyvesháza 2-dik lapjához irt jegyzete bizo- 
nyitja. — E tudósítás irója Kapronczai Ádám magyar nemes Maria Theresia kü- 
lönös kegyéből Bécsben az illyr-udvari typographiában nagy előmenetellel tanulta 
a nyomdászatot, metszést és betűöntést Kurtzboeck József nyomdász és könyvárus 
mellett, s ő birta rá e nyomdászt, hogy Benkő Transsilvaniaját adja ki. Lásd : 
Benkö Transsilv. Pars Generális. Viennae. 1778. Tom. II. 329. /. ; később 
Maros-Vásárhelyt nyomdát állított s ott halt el. — Miután Benkö Epistolariuma 
Enyeden elpusztult, arról, hogy Kapronczai e most egy példányban sem ismert 
könyvet Bécsben kinél látta, bővebb tudósítást most már nem nyerhetünk. 

Hogy Pesti Bornemisza Péter deák egy személy a későbbi superíntendens 
Bornemisza Péterrel, ki magát «pesti fi»-nak, latínul «Petrus Abstemius Pannonius 



17- 

de Pestt-nek irta, kétségtelen, s igen hihető, hogy az 1576. körül már superinten- 
dens Bornemisza e könyvet 1558-ban Bécsben tanultában ugyanott nyomatta. 

SÁNDOR István, Magyar könyvesház 14. /. kétségtelenül e könyvecskét irta le 
e czim alatt: cClitemnestra Tragédiája. Irta Sophocles. Ford. Bornemisza Péter. » 
Minthog}' ö e kön3rvet a xvi. században megjelent azon könyvek közé sorolja, 
melyek megjelenési évéről nem volt tudomása : azt kell hinnünk, hogy ö e könyv- 
ről nem Kapronczai vagy Benkö által nyert tudomást, mert ez esetben az évet 
tudta s a czimet is aligha igy adta volna. Közleményéből azt gyanitom, hogy ö 
6 könyvről valamely czimlaptalan csonka példányból vett tudomást. 

Bessenyei György 1779-ben megjelent Holmi-jában e tragoedi4ból közzé tett 
eg}' jelenetet, bizonyosan a Kapronczai által emiitett bécsi példányból. 



36 Magyar-Óvár. 1558. 

Huszár Gál. Az Vr lesus Christusnac Szent Vachoraiarol, kin 
szenvedéséről es dichóseges fel támadásáról való Predicacioc. 
Ovárba nyomtatott, m.d.lviii. 8r. A — G2 = 26 sztlan levél 
(4 levelenként). 

Ajánló, levelének, mely latinul van irva, kelte ez : Altem- 
burgi Pannoniarum Calen. Április 1558. R. T. M. Deditiss. 
Gallus Anaxius Altemburgianae Ecclesiae Minister. 

Egyetlen ismeretes példány a bécsi esdsz, ktárban. — Legelőször ismertette 
S.ÁNDOR István, Sokféle V. köt. 186. 187. /. ; emliti e példányt gr. Kemény Jó- 
zsef Uj M, Múzeum 1855. /. köt, 113. /. ; bővebben szól róla Révész Imre, Prot, 
egyh. és ísk. lap. 1862. 5. sz. 

37 Kolozsvár. 1559. 

Heltai Gáspár. Agenda az az Szentegyhazi Chelekedetec, 
Mellyeket kóuetnec kózenségesképpen á Keresztyéni Minis- 
terec es Lelkipasztoroc. Vyonnan nyomtattatot. Cum Gratia 
et Privilegio Seren issimarum Maiestatum Regiarum Hungáriáé 
etc. Colosvarba. 1559. 4r. A — Bb = 25 iv = 100 sztlan lev. 
— Elül : cziml., ajánlás és innepek névsora 8 sztlan lev. 

Colophon: Colosvarba nyomtatot Heltaj Gaspar által 1559. 
(a végső lapon Kolosvár város czimere clavsembvrg felirattal). 

A czimlevél hátlapján áll Heltai rövid ajánlása latin nyelven a magyar egyhá- 
zak lelki pásztoraihoz, mely ezen szavakkal kezdődik : £n, fratres dilectissimi, de- 
nuo in vsum vestnim et Ecclesiarum Agendam, hoc est, librum formás actionum 
ecclesiasticarum continentem, edidimus, qui prima est foetura nostri instaurati 
operis, quod ob intractabilitatem prioris soctetatis non citra tnagnutn certe 
doloremt intermittere fuimus coactt, Nec sine singulari commotione supputo sex 
annorum curriculum^ quod preter insignem aliquem vtilitatem Ecclesie elapsum 
est.i Nevezetes fölvilágosítást adnak ezen szavak a kolozsvári Heltai-féle nyomda 
történelmére. Nem lehet ugyanis azokat másképen értelmezni, mint hogy ezen 
újonnan azaz másodszor kiadott Agenda a legelsÓ terméke Heltai 1559-ben újra 



- i8 

megindított nyomdászi munkásságának, melyet a társával való kijöhetetlenség 
miatt 6 évig kén^lelen volt félbe szakítani. Hogy Heltai 1550-ben felállított nyom- 
dájában nyorodásztársa Hofgreff György volt, kitetszik az abban 1550 — 1552. nyom- 
tatott magysLT hittani munkák colophonjaiból, melyek eg)'enlően igy hangzanak : 
•Colosuarba nyomtatott Helthai Gaspar es Gyórgy HofFgref által. » Hogy azonban 
Heltai és Hofgreff közös működése már 1553-ban megszakadt, s ez évben a nyom- 
dában Heltai mag^a működött, kitetszik Heltai 1553-ban nyomtatott Vig-asztaló 
könyvecskéjének colophonából, mely ig>' szól : • Colosvarba nyomtatot, Heltaj Gás- 
pár Műhelyébe 1553. » A következő években 1554 — 1558. azonban megfordítva egye- 
dül Hofgreffel találkozunk, mint a kolozsvári nyomda tulajdonosával. Lásd : Tinódi 
verses krónikájának 1554-diki colophonját és Batizi András Catechismusa 1555-diki 
kiadásának czimlapját. Ugyanő nyomtatta 1555-ben Dávid Ferencz Dialysis scrípti 
Stancari ez. latin munkáját, melynek colophona : clmpressum Claudiopoli Transil- 
vaniae, per Georgium Hoffgrevinum Anno m.d.LV.i Az ö műhelyében jelent meg 
a Consensus Doctrinae de Sacramentis Christi ez. munka Anno M.D.LVii. Clau- 
diopoli, in officina Georgii Hoffgrevii ; valamint 1558-ban az Acta SjTiodi Pasto- 
rum Ecclesiae Nationis Hungaricae in Transylvania, ily colophonnal : Impressum 
Claudiopoli, in Officina Georg. Hoffgrevii. Heltai e szerint 1553-tól 1559-ig", mint 
maga mondja, 6 éven át nyomdász gyanánt nem működött. Föltűnően igazolja ezt 
az a körülmény is, hogy ö a Kolozsvártt izgató Stancar hittudományi tétele ellen irt 
cConfessio de mediatore generis humani, Jesu Christo* czimü latin munkáját 1555- 
ben Wittenbergben nyomatta ; mit bizonyosan nem fogott tenni, ha saját nyomdá- 
val rendelkezhetett, vagy az itt ekkor működött nyomdászszal Hofgreffel jó viszony- 
ban állott volna. 

Hogy Heltai Agendájának ezen ujabb kiadása javítva és tetemesen bó'vitve 
jelent meg, bizonyítják ajánlásának végszavai : «De Agenda hac dicere possumus, 
nouum librum esse, stúdiósé castigatum. Quod facile ipsa collatio cum priort 
editione ostendet : Taceo quod multa huic editioni accesserunt, que in prioré 
desiderantur. Christus Dominus nos omnes gubernet: Amen.» — Ezen második 
kiadásban tárgyalja Heltai a keresztelést, esketést, a magános és közönséges gyó- 
nást és áldozást, a betegek látogatását és vigasztalását, a temetés szertartásait, végre 
a foglyok tanításának és vigasztalásának módját. — Az első kiadást, melynek 
eddig egy példánya sem került napfényre, a fontebbiek után 1550 és 1553 közt 
megjelentnek kell tartanunk. 

Teljes példányai az erd. Múzeum^ a gy. -fejérvári Batthiányi-intézet^ ug}'anott 
a seminarium k tárában (i ép és egy végűi csonka péld.), a debreczeni ref. és 
kolozsvári unitár, coll. ktárában. — Bethlenben özv. gr. Bethlen Pálné ktárában 
egyetlen levele hiával. — Megvolt Enyeden is a gr. Bethlen Kata könyvei közt. 



38 Krakkó. 1559. 

Székely István. Chronica ez Vilagnac Yeles dolgairól. Székel 
Estvan. Craccoba Niomtatot. Striykouiai Lazar Által, Christvs 
sz^letesenec m.d.lix. esztendeiebe. 4r. 237 levél. — Elül: 
cziml., ajánlás, üdv. versek 4 sztln levél. 

Colophon: Ezór 6tt száz óttuen kilencz esztendőbe niom- 
tatot, szent Görg hauanak tizedic napian. réAog. 

A czimlevél hátlapján áll Németi Ferencz czimere, ezután következik egy lapon 
Vilmányi Libecz Mihály latin verse ezen czimerre; a következő két lapon Székely 



19 

Ist^'án ajánlása Németi Ferencz tokaji tiszttartónak, mely cGónczón kólt, szent 
lacab hauanac huszadic napian. Anno Domini. 15581 ; végre 3 lapon Vilmányi 
Libecz Mihály latin és magyar üdvözlő versei állanak. « 

Egyike azon XVI. századi magyar nyomtatványoknak, melyek igen számos 
példányban maradtak fön. Teljesen ép példányai azonban a legnagyobb ritkaságok 
közé tartoznak. Teljesen ép tudtomra a tn, nemz. Múzeum és az erd. Múzeum 
egyik példánya, a Lugossy Józsefé Felső - Bányán és a Nagy István egyik 
példánya, mely külföldre került; a többiek többé-kevesbbé csonkák, elül, végül, 
sít nagyobbára közbül is hiányosak, egy részben kézirattal pótoltak ; mi bizonyitja 
hogy ezen könyv a múlt századokban nagyon kedvelt olvasmány volt. — M. nemz. 
Múzeumban (több péld.). — M. tud. Akadémia, — Pesti egyetem, — Erd, Muz. 
M.- Vásár h. Teieki-ktár, — Szebeni Bruc ken thai- kt, — Gy.- Fejérvár tt Batthiá- 
nyi'kt. — Kolosvári re/, és unitár: coll. — N.-enyedi ref. coll, (kevés hiján ép.) 
— Debreczeni re/, coll, — M, -vásárhelyi re/, coll, — Pesti re/, coll, — Egri 
érseki kt. — Szathmári püsp, — Miskolczi re/, gymn, — M -szigeti r. kath, 
gyntn, — Szegedi kegy. r. ház, — Pápai /ránc, kolostor, — Magánosoknál is szá- 
mos példányt láttam, mint : gr. Mikó Imrénél Kolozsvártt, gr. Toldalagi Victor- 
nál Koronkán, n. Fáy Alajos könyvtárában Tibold-Daróczon, Radványon b. Rad- 
ványszkynál stb. stb. • 



39 Magyar-Óvár. 1559. 

Sztárai Mihály. Comoedia lepidissima de sacerdotio, authore 
MicHAELE Starino Altinicnsis Ecclesiae Ministro. Az Igaz 
Papsagnac Tikóre, mellyet á Starai Mihály Mester mostan 
szerzett. Azt is megtalálod Atyámfia Keresztyen é kis Kóny- 
uechkenec végében, mimodon es főképpen mire valasztyac az 
igaz Keresztyenec á Lelki Pásztorokat, S mi okaert vonszac 
le is nemelliekról A szentegyhazi szolgasagot. H. és év n. 8r. 
63 lap. 

Ajánlja e könyvet tA Semneci Cremenci és Beszterczei bólch Tanaczoknak, 
es mind az egész Magyar Ország Banyáin lakozó Christus hiueinec» annak nyom- 
tatója és kiadója • Huszár Gal az Ouari Egyházi szolgai. — A könyv 54-ik lapján 
ez áll: tlm mastanaban kedig ezer ót száz ótuen kilentz esztendőben irnaci, mibÖl 
következtetve e könyv nyomtatási évét biztosan tehetjük 1559-re. Hasonló biztos- 
sággal állithatjuk, hogy Huszár Gál, ki már 1560. october havában Kassán fog- 
ságban volt, e könyvet 1559-ben Magyar-Óvártt ottani saját nyomdájában nyomtatta. 

Első kiadása : Krakkó 1550. 

Egj'etlen példány gró/ Apponyi Sándor könyvtárában, — Ismertetését adja 
ToLDV, Adalékok a régibb magyar irod. történetéhez. Pest. 1870. 4—13. /. és 
Magyar költök élete. Pest, 1870. /. köt. 49. /. 



40 Debreczen. 1560. 

Huszár Gál, Isteni dicsiretek és Psalmusok. 1560. 8r. Ajánló 
levele Melius Péterhez. 

Ig>' van emlitve e könyv a Debreczenben 1602-ben nyomtatott énekeskönyv élő- 
beszédében, a Sz. Újfalvi Imre által a régibb énekeskönyvekröl készített lajstrom - 

2* 



20 



ban. — SÁNDOR István, M, könyvesház 2. L 1550-re emlit egy énekes könyvet, 
h. n. « Közönséges isteni dicséretek 4r.» czim alatt, melyet pusztán az ^ hitelére 
*550-re fölvenni nem bátorkodtam. 



41 Kolozsvár. 1560. 

Heltai Gáspár. Soltar az az, Szent Davidnac, es egyéb Pro- 
phetaknac Psalmusinac, auagy Isteni dichireteknec kónyue : 
Szép Summátskáckal es róuideden való íertelmóckel. Magyar 
Nyeluen Heltai Gaspar etc. Colosvarat, m.d.lx. 8r. 300 lev. 
— Elül: cziml., ajánlás stb. 10 sztlan lev. 

Colophon : Colosvarat nyomtattot, az Wrnac tisztességére : 
á nemes Magyar nemzetnec épilésére : Heltai Gáspártól. 1560. 

Ajánlva van latinul H. János választott 'királynak. Az 
ajánló levél végén: Dataí Colosuarini Anno Domini, m.d.lx. 
die XX. Februarij, quo ante annos octo fráter Georgius Dal- 
mata Thesaurarius, hostis ueritatis Christi, et Maiestatis tuae 
serenissimae, in castro Alvvintz perfidiae su§. etc. iustas poe- 
nas dedit. Inclytae ac sereniss. Maiest. tue dedidissimus 
(igy) Caspar Hekus presbiter Ecclesia^ Colosuarien. 

Teljesen ép példányai az erd. Múzeumban, a 7n,'Vásárh. Teleki-ktárban, a 
szeheni e7>ang'. gym7i. és Néhrén Szepesben b. Mednyáfiszky Alajos kfárábari. — 
Cziml. hiján a ko/ozsudrí r^. coUegiumban, — Km, n. Múzeum példánya (Jan- 
kovicstól), a debreczeni ref, coll. 2 példánya, valamint a kolozs7*ári untiár. co/2. 
és a Nagy István külföldre került példánya többé-kevesbbé csonkák. 



42 Kolozsvár. 1560. 

Rendelés. Kflen kflen tzickeleknec, mellyec szerent eleteket 
rendellyenec, és erkólczeket szabianac á tiszteletes Sóts le- 
gényéé, á királyi varosban Colosuarban : Egybe szerzetettec 
és é rendre hozatattac, á tisztelédó feiedelmeknec, Birónac 
és egész Tanatsnak ió akarattyából és engedelméból, á fel- 
lyül meg mondót királyi városnac Colosuárnak tiszteletes Sóts 
tz^nek Mesteritói, egyenlő végezésból és akaratból. Colos- 
varot. 1560. esztendőbe. \x, a — b2 = iV^ iv = 6 sztlan lev. 
Colophon: Colosvarot nyomtatot ez é Rendelés, midón tz^- 
mesterec vólnánac á tisztelendő Mesteréé, i. Demeter Wolff. 
2. Tothazi Micklós. 3. Piter Schesburger. 4. Ennyedi Gyárfás. 

Egyetlen példánya, a kolozsvári szűcs czéh ládájában^ az 1876. április 22-diki 
tdzvész alkalmával pusztult el. 



21 



43 Bécs. 1561. 

Draskovics György. Igen Zep Kenyw, az Kezenseges Igaz ke- 
reztyen hytnek regysege, es Igassaga mellet, mynden Eret- 
nesegnek (igy) wysaghy ellen. Mellyet az Liriniay Vincze, 
ennek elewte,^ Ezewr eztendewuel zewrzet. Bechben nyomta- 
tot, az fewlseges Romay Chyazarnak es Magyar Orzagy, es 
Cseh Orzaghy Kyralnak etc. engedelmebewl : az Raphael Hof- 
halter által. Anno m.d.lxi. 8r. A — Q = 16 iv = 128 sztlan lev. 

* 

A fordító csak a latin élőbeszédben nevezi meg magát igy : tGeorgius Dras- 
kovicius Dei et Apostolicae sedis gratia Episcopus Quinqueecclesiensis.» 

Egyetlen példánya a bécsi cs. udv. könyr farban. — Az ezen példány czim lapja 
előtt álló üres levélre a fordító saját kezével följegyezve áll : «Serenissimo Principi 
et Dno, Dno Maximiliano Dei grá Regi Boemiae etc. Dno suo clementissimo 
Aufhor Translationis humillime obtulit.t — A czimet, kétségtelenül ezen példányról, 
csaknem betűhíven közli Budai Ferencz, Po/g. Lexicön I. 576. lap. 



44 Bécs. 1561. 

Draskovics György. Lactantius munkáinak fordítása. Bécs. 1561. 

Emliti Budai Ferencz, Polg: Lex. I. 576. /., Toldy, írod. arczképek. Pest. 
1856. 6. /. és Ferenczi és Daniklik, Magyar irók. I. köt. 1856. 114. /. — 
Budai Ferencz közléséből gyanitom, hogy Draskovics ezen munkája is, melynek 
eddig sehol hazánkban példányára nem találtunk, a bécsi cs. könyvtárban van. 



45 Bécs. 1561. 

Pesti Gábor. Nomenclatvra Sex Lingvarum Latináé, Italicae, 
Gallicae, Bohemicae, Hvngaricae, et Germanicae. Lingua 
autem Hungarica nouiter accessit, cum latinarum dictionum 
quamplurimarum, quae prius deprauatae, fuerant restitutione. 
Per Gábrielem Pannonium Pestinum. Vocabular Sechsserlay 
sprachen, Latéin, Welsch, Frantzósisch, Behemisch, Hunge- 
risch vnd Teütsch. P'leissig Corriegiert und gepesseret. Wien 
Hans Singrenier. Kis 41. A — £3 = 28V4 iv = 115 sztlan lev. 

Colophon : Impressum Viennae Austriae, per loannem Syn- 
grenium. Anno 1561. 

Ajánlása Újlaki Ferencz gyÖri püspöknek az 1538. és 1550-diki kiadások sze- 
rint van utánnyomva. 

Ujabb kiadása: Bécs. 1568. 

M. n. Muz. (czimlevele kézirattal pótolva). — Kmliti e kiadást Denis, Wiens 
Buchdruckergesch. 388. /. 



22 



t 



I * 
I 



I I 



I ' 

i! >.' 



II 



/g Debreczen. 1561. 

Melius Péter. A Christus Közbe larasarol Való Predicacioc, 
Mellyeket Melivs Péter a Dóbrótzóni Lelki Pásztor irt. 
Ebben ielent meg az Istennec szereteti mi bennunc, hog^' az 
6 eggyetlen egy fiat küldötte az Isten ez világra, hogy éllyunc 
ö általa. Ebben áll a szeretet, nem hogy mi szerettüc volna 
az Istent, hanem hogy Ö szeretet minket, es el küldötte az 
ö fiat, hogy engesztelés lenne a mi bűneinkért. I. loan : 4. 
Dübrötzönbe nyomtattác m.d.lxi. 4r. A — G = 7 iv = 28 
sztlan levél. 

Ajánló levele a czimlevél hátlapjára van nyomtatva s tA Magyar Országi ke- 
reskedő es árros nepeknec* szól, kik által terjedt a reformatio, mint Melius irja, 
• illyen hamar kózóttunc. Mert a szellyel való iarasban ti vóttetec es ti hallottátoc 
elób egyebeknél, es ti diczertetec s beszellettetec eg}'ebeknec az Istennec keg)Tl- 
meról való tudomant.» Keleté: « Dóbrótzónben irta Mind szent hauánac i. napian 
Melius Péter a Dóbrótzóni Lelki pásztor. » 

A könyv tartalma hét prédikáczio, a hetedik után: FINIS. 

Hogy ezen Debreczenben 1561-ben nyomtatott könyvet a kassai fogságából ki- 
szabadult Huszár Gál bujdosó kassai pap nyomtatta, s hogy az eddig elfogadott 
tétel, mely szerint Debreczenben a legelső nyomtatvány 1562-ben jelent volna meg, 
teljességgel nem áll, bÖven kifejtettem és bizonyitottam « Huszár Gál életéről és 
nyomdájáról » irt czikkemben Századok I. évf, 1867. 150 — 154. /. 

Irodalomtörténetünkben legelsőben én ismertettem Erd, Múzeum Evkönyve 
V. köt, 39 — 40. /., az erd. Múzeumnak Rónay Jáczint által adományozott példány 
után, mely Meliusnak Arán Tamás tévelygéseiről irt s Debreczenben 1562-ben 
nyomtatott munkája után a nyomtatással egykorú kötésbe van kötve. — Megvan 
teljesen ép példányban a m. nemz. Múzeumban is (Jankovicstól). — Megvolt 
csonka, rongált példányban Nagy István -nál (Catalogue . . chez List et Francke. 
Leipzig 1870. 66. 1.), valamint az 1812-ben elhalt kolozsvári ref. tanár Szathmári 
Pap Mihály könyvtárában is, mint a Bod Athénásának 172. lapjához mellékelt 
sajátkezű jegyzete bizonyltja. O azonban e könyv megjelenési évét tévedésből 
tette 1562-re. 



47 Debreczen. 1561, 

Melius Péter. A Szent Pal Apastal levelenec mellyet a Colos- 
sabelieknec irt predicacio szeren t való magyarázattya. A Ke- 
resztyen igaz atyafiúi szeretet mükalodic es masnac örömest 
szolgai az iregyseg pedig es á rágalmazás senkit nem eppit 
sem hasznai. I. Cor. 14. H. és év n. 8r. A — Q, S, T, V2 — 5 
lev. (Itt megszakad ; végén csak egy két lev, hij.) 

Az ajánlás «á Döbrötzöni Tanácznak» (A 2. 3. levél) ig)' 
végződik : « Döbrötzönben irta Pünkösd hauanac első napian 



1^^ 



^3 

I 

ennyi esztendőben. 1561. A ti szentegyhazi szolgatoc. Melios 
Péter. » 

A czimlapon, a czim és a szent irásból idézett hely között áll a nyomdai czi- 
mer, mely a Frobenius-féle baseli nyomda czimerének utánzata (felhÖböl kinyúló 
két kéz által tartott horgony, a nyelére tekergőző kigyóval). 

Hogy Melius ezen munkája Debreczenben Huszár Gál betűivel gyomatott, kétség- 
telen bizonyossá teszi az, hogy betűi ugyanazok, melyekkel Meliusnak Arany Tamás 
tévelygéseiről irt s Debreczenben 1562-ben Huszár Gál által kiadott munkája van 
nyomtatva, mely könyv utolsó lapján a föntebb leirt nyomdai czimer is látható. — 
A nyomtatási évet biztosan tartom 1561 -re határozhatónak azért, mert Melius 
ajánlása 1561. május i-én kelt: tapasztalásom szerint az azonkori magyar nyom- 
tatványokban az ajánlás a nyomtatással együtt szokott kelni. 

Egyetlen példánya, melyből az R iv (=8 lev.), Vi (1 lev.) és végén V5 után 
csak néhány levél hiányzik, néhai b. Radák Istvánné adományából az erd. 
Múzeum ktárában. 



48 Debreczen. 1562. 

Melius Péter. Az Arán Tamás hamis es eretnec tevelgesinec 
es egyéb soc teuelgéseknec mellyec mosta az el fordult feió 
éberec kózót el árattanac, meg hamissitási, a derec szent Írás- 
ból es a regi szent iras magafázo Doctoroknac írásokból, a 
Debretzeni Tanittóc által, ki uolt* szét András napiá es Ka- 
raczö Hauanak i. 11. 12. 13. es 14. napian, az egész Ke- 
resztyéni gyülekezet élőt, Christus Vrúc születése után ennyi 
esztendőben. 1561. E kónyuetskenec a uégén tábla is nagyon 
az teuelgesekról kiket fel irtunc. Debretzómbe nyötatott Anno 
M.D.LXii. 4r. 152 lap. — Elül: cziml., ajánlás 3 sztlan levél; 
végén: mut. tábla 2 sztlan lap. 

Az egész könyv A — X = 21 iv = 84 levél ; a végső lap 
üres. — A legutolsó számozott lapon 152 nyomdai hibából 

áll; helyesen 159-nek kellene állani. 

F 
A könyv végén a 152. lap alján INI s ez alatt ugyanazon 

nyomdai czimer, mellyet a föntebbi szám alatt ismertettem. 

Az ajánlást Enyingi Török Jánoshoz és Ferenczhez, Hunyad vármegye örökös 
főispánjaihoz: és a debreczeni keresztyén atyafiakhoz Huszár Gál irta, ily kelettel : 
•Debretzónben irta 1562. esztendőben Februariusnac 14. napian, Huszár Gal a 
Cassai Lelki pásztor. £xul.» 

Hogy a czimlapon meg nem nevezett szerző Melius Péter, kitetszik az ajánló 
levél e szavaiból: tez kis könyuetsket Melios Péter a ti Pispektec irta.n Hogy 
pedig a nyomtatás Huszár Gál nyomdájában történt, bizonyítják az ajánlás e sza- 
vai: lEzeket e mostani teuelgeseket rend szerent minden ipeg feitesiuel, im en ki 
nyomtattam y es a mint a ti lelki pasztoritoktul erdemlitec, a ti neuetec alat 
adtam ki.> 



l 



24 

Az fzí^htz könyv Arany Tamásnak, ki az unitarísmus tanait E>ebreczenben ter- 
y-szlftm kezdette, 37 eretnekségét vagy tévelygését czáfolja, oly módon, hogy Arany 
lamás tévelygései röviden megem Üttetvén következik mind egyik után Melius 
hosszasabb czáfolö fejtegetése- 
Legei s<íben ismertette e köny\'et J** TJankovics Miklós) Tud. Gyűjt. 1829. 
VL kőt. 36. 1. — Bővebben irtam róla Századok 1867. 150. 151. /. 

Példányai : J/, nemz. Muz. ^Jankovicstól), Gy.-Fejérvártt 2l Batthiányi-ktárban 
''Melíus Sz. Job könyve után kötve}, erd. Múzeumban (közben egy ive kézirattal 
kiegészítve), csonkán kolozsvári unitár, coll. (N.-ajtai Kovács István ktárából), 
csonkán megvan Scklauch Lörincz szathmári püspökTiél. — Megvolt Kolozsvártt 
Szathmárí Pap Mihálynál is, sajátkezű jegyzete szerint. — Nagy István csonka 
példánya hova lett, nem tudom ; List és Francke catalogusában nincs említve. 



49 Debreczen. 1562. 

Melius Péter. Catekismvs. Az Egész keresztieni tvdomannac 
fondamentoma es sommaia a szent irasbol ezue szedettetet, 
es meg emendaltatot. Caluinus lanus írassa szerint Az So- 
mogi Melius PETERtol. laruUatoc en hozzam fiaim, hallgas- 
satoc engemet, az Vrnac feleimere tanitlac en titeket. Psal. 
34. Dóbrótzónbe. m.d.lxii. 8r. A — K4 = gV^ iv = 76 sztlan 
levél. 

Ajánlja Németi Ferencz tokaji kapitánynak « Somogy Péter 
Mester, a te Nag. szolgaia. » 

Egyetlen levele (C8) hiján teljes példánya a m.-vásárkelyi Teleki- ktárban. — 
ÍJagy István elül s végül csonka példánya a 9-dik ivnél szakadt meg. — Ujabb 
kiadása: Debreczen. 1569. 

50 Debreczen. 1562. 

Melius Péter. (A kisértet és a bűnös ember párbeszéde és 
különféle könyörgések) .... 8r. a2 — ci, 03 — ei = 4^/8 iv = 
33 sztlan levél. 

Ezen czimlaptalan, egyetlen csonka példányban ismert könyvecskét szerzője 
Melius Péter ajánlotta Nagyságos Némethi Ferencznének, ily kelettel: « Dátum 
Debrecini pridie Septembris Anno 1562. Melios Péter Horhi fy somog'ban*. 

Következik az e2 levelén, külön czimlappal és élőbeszéddel: Az Hitrdl es az 
Kereztiensegrwl val ) vetekedés Christus, S. Péter es Papa. S. Pal. A Döbróczeni 
tanitoc munkaiaual. i. Timo. 4. (szent irási idézet), ez — £7, és g 4. 5. 6. lev. (itt 
megszakad). 

Ezen czimlapos második rész ajánlása is Nagys. Némethi Ferencznéhez van 
intézve, ily kelettel : «Döbröczónbe. Xll. napian faiind szent hauanac. 1562. Melius 
Péter a te Nag. s2iegen Caplannian. 

Hogy ezen könyvecskék szerzője Melius Péter, nem csak az ajánlásból, hanem 
abból is bizonyos, hogy az utóbbi munka ujabb kiadása Debreczenben 1570-ben 



25 

Melius neve alatt jelent meg. A könyv betűi a debreczeni nyomdát bizonyítják ; a 
megjelenési évet az ajánlások kelte után bízvást merem 1562-re tenni. 

Egyetlen csonka példánya a 7n,'V. Te lékük tárban. — E példány hibásan van 
bekötve ; elül áll t. i. az e2 levelén kezdődő czimlapos munka töredéke, s azután 
következik az a — ei rész, azaz, az eredetileg elül nyomtatott, most czimlaptalan 
első munka. 



51 Kolosvár. 1562. 

Heltai Gáspár. A Jesus Christusnac Wy Testamentoma Magyar 
nyelwre forditatot, á régi igaz es szent kónyuekból. Az egy- 
ügyű iámbor Keresztyéneknec vigasztalásokra és épülésekre. 
Cum Gratia et Priuilegio etc. Colosvarot. m.d.lxii. 4r. A — Z, 
a — z, Aa — Vv == 66 quaternio =132 iv=528 szzatlan levél. 
— Elül cziml. ajánlás, mut. tábla 4 sztlan lev. 

Colophon: Colosvarot 1.5.6.1. 

Ajánlva Nádasdi Annának, Majláth István özvegyének, 1561. 

A colophonból bizonyos, hogy az egész könyv már 1561-ben ki volt nyomtatva, 
s csak a czimlap és ajánlás nyomatott 1562-ben. 

Teljes péld. a j>esti egyetem és a kolozsvári unitár, coll, ktárában^ a, hol van 
a Kovács István csonka példánya is. — A m. Akad,, slz erd. Múzeum, a kis- 
konti ev. esperességy gy. -fejérvári B att hiány i-k tár ^ a kolozsvári , debreczeni, kecs- 
keméti és a s, -pataki re/, coll, 3 példánya, ugy a Nagy Istváné is többé-ke- 
vesbbé csonka. 



52 Debreczen. 1563. 

Károli Gáspár. Keet kónyv Minden orzagoknac es Kyralioknac 
io es gonoz szerenczeieknec okairul : (melyből meg érthetni, 
mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmek- 
nec szerenczetlensegeknec) Es Miczoda Jelenségekből esmer- 
hettiuk meg, hogy az istennec ítéleti közel vagion. Gaspar 
Caroli, Gönci Plebanus által. Dőbrőczőmbe. Nyomtata Mi- 
hal Tőrőc. M.D.LXiii. 8r. A — M = 12 iv; minthogy azonban 
az A csak 4, az M pedig kivételesen 10 levélből áll, az egész 
könyv 94 sztlan levél. 

Ajánlja Nagyságos Ruszkai Dobó Domokosnak « Ex Göncz, 
die Natiuitatis Domini nostri lesu Christi. Anno 1563. . . . 
Caspar Carolius Gönczi Plebanus*. 

Egyetlen ismert példánya a m, nemz. Múzeumban (Horváth Istvántól). 



\ 



26 

53 Debreczen. 1563. 

Melius Péter. Magiar Predikatioc, kit Postillanac neveznec, a 
Prophetac es Apostoloc irassabol, a regi Doctoroknac, Origi- 
nes, Chrisostomus, Theophilactus, S. Ambrus, S. Hieronymus, 
S. Ágoston, es a mastani bólcz Doctoroc magiarazassoc sze- 
rint. (Fametszet = Debreczen város czimere 156J évszámmal). 
I. Corint. 14. Mikor egybe gyultőc, mindénec ti kózzuletec 
Psalmusa, tudomania, nyelivnec értesse, meg ielenese, es iras 
magiarazassa vagon : Mindénec épületre legenec. D&bróczómbe, 
M.D.LXiii. 4r. A — Eeee = 74 iv = 296 sztlan levél. — Elül : 
cziml. ajánlás, az olvasónak 4 sztlan lev. 

Colophon: Dóbrótzómbe. Nyomtatott Tóróc Mihal által. 
Anno. M.D.LXiii. 

Ajánlva van Mágócsi Gáspár Torna vármegyei főispánnak. 
Az ajánlólevél végén: «D6br6cz6mbe May 25. Anno 1563. 
Melius aua^ ihász Péter Somogi fiu, de Horhi.» 

SÁNDOR István, Magyar könyvesház 3. /. Melius ezen munkáját ily czim 
alatt említi «A Sz. Pál Apostolnak a Rómabéliekhez irott levelének magyarázatja 
prédikátziókbant. Hogy ö ezen czimet ezen Postilla valamelyik czimlaptalan pél- 
dányáról vette, bizonyos, minthogy Melius e munkájában éppen Sz. Pálnak a ró- 
maiakhoz irt levelét magyarázna. 

Teljes péld. a m, nemz. Múzeum^ a debreczeni ref. coll, és a kassai jogakad. 
ktárában, — Cziml. hiján kolozsv, ref, coll. — 2 csonka péld. s, -pataki ref, 
coll,, egy csonka példány is a m, nemz. Múzeumban, 

54 Debreczen. 1563. 

Melius Péter. Válogatót praedikatioc a prohetac es apostoloc 
irassabol, mind egész esztendő által való fó innepekre, es 
minden felé szükséges dolgokról es artikulosokrol á regi es 
mastani Doctoroknac magyarazasoc szerint. Vgian ezen Prae- 
dikatioc vegébe, á keresztelesnec, Vr vaczoraia osztogatasanac, 
eskütesnec es egyéb egy házi rend tartasnac igaí: moggya, 
praedikatioc szerint. I. Cor. 14. Mindnyaian prophetalhattoc, 
es tanithattoc, hogy mindnyaian tanullianac es epüllienec. 
Luc. 5. Vram at te neuedbe atte beszeded szerint meg vetem 
az halót. Dóbrótzómbe. Nyomtatot Tóróc Mihal áltál. Anno. 
M.D.LXiii. 4r. 419. lap. — Elül : cziml., ajánlás 4 sztlan lev. 

Ajánlva van Mágócsi Gáspárnénak, Massai Euláliának 



^1 

• Dóbrótzómbe Karaczon honac i6. nap. Melius vagy Ihász 
Péter de Horhi Dőbrótzóni szigen Kaplan». 

Teljes péld. M. tud. Akad,, kassai jogakad. y pesti ref, coll., n.-enyedi re/, 
coll. hidrában ; utolsó lev. híján debreczeni ref. coll. és gomöri ref. esperesség, 
3ÚL ajánlás utolsó lev. hiján kolozsvári ref. coll. ktárában. — Az erd. Múzeumban 
czimlapja hasonmással, az ajánlás és közben 5 lev. kézirattal kiegészítve. — 
A m. nemz. Muz. péld. (Jankovicstól) igen csonka, a 7^22. lappal szakad meg. — 
Két, végül kevesbbé csonka példány a s. -pataki ref. coll. ktárában. 

55 Debreczen. 1565. 

Melius Péter. Az ket Samvel kónyueinek, es az ket Kirali 
könyveknek az Sido nielvnek igassagabol, es az igaz es bólcz 
magiarazók fordításából, igazan való forditasa Magiar nielure. 
I. Sámuel xii. Az Jehova el nem haggia soha az ü népet, az 
fi nag Neueiert. Szolgalliatoc azért igassagba tellies sziuel u 
neki, mert ha az gonossagba akartoc megh maradni, mind ti, 
s-mind atti Kiraltok el vesztek. Devter. xvii. Mas nemzetből 
ne czinaly Kiralt, hané atte Atiadfiay kózzul. A Király a Tór- 
ueny kónyuet, á Bibliát tellies életibe oluassa, hog tuggia 
felni az lehovat. Keuély es fel fualkodott, tókelletlen es két 
fel tartó hitit ne légien. Debreczenbe Raphael Hoífhalter 
nyomtatta, m.d.lxv. 2r. 239 számozott levél. — Elül : cziml. 
ajánlás stb. 4 sztlan lev. 

Colophon: Debreczenbe, nyomtattatott Raphael hoífhalter 
által: Anno m.d.lxv. 

Ajánlja Patócsi Zsófiának, Bebek György feleségének, és 
Massai Eulaliának, Mágócsi Gáspár egri kapitány házas tár- 
sának, Melius Péter magyarul, ily latin kelettel: «Debreczini, 
22. lan. 1565. Petrus Melius Seruus lesv Christi, Pastor 
Ecclesiae Debreczinensis » . 

M. nemz, Muz. — S. -pataki ref, coll. — Betléren, gr, Nádasdy-ktárban. — 
A tordai unitár, egyház birtokában (csak a cziml. egy része hij.). — A kolosv, 
unitár, coll. könyvtárában van 2 csonka p^ld. (egyikből elül 2, végül i lev., má- 
sikból a 3 elsÖ lev. hij.). — Debreczeni ref. coll. (elül csonkán). — Nagy István 
példányának cziml. hiányzott s utolsó levele meg volt rongálva. — Ép példány 
volt Gerenden ^. Kemény Sámuel ktárában. Lásd: Nemzeti társalkodó 1832. 
/. 285. /., hol 1849-ben elpusztult. 

56 Debreczen. 1565. 

Verbőczi István. Magyar Decretvm, Kyt Weres Balas a deák- 
ból tudni illyk, á Werbewczy Istwan Decretomabol, melyet 



28 

tripartitomnak neweznek, Magyarra fordítót. Vadnak továbbá 
ez Decretomnak előtte egy nehany iroth articulusok, kyket 
azon Veres Balas á regi Királyok Decretomibol tóruynhez 
való ieles dolgokat, ky szedegeteth. Esai. lvi. Haec dicit Do- 
minus : Custodite iudicium, et facite iusticiam, quia iuxta est 
salus mea, vt veniat, et iusticia mea vt reueletur. Beatus vir 
qui facit hoc, et filius hominis qui apprehendet istud. Deb- 
recenbe nyomtattatott Raphael hoíFhalter által, mdlxv. 2r. 

Elül: cziml., II. János király és Némethi Ferencz czimere, 
ajánlás II. János királyhoz 5 sztlan lev. — Következik: Ma- 
gyar Orzagnak Decretomanak Sommaia kyt minden kyraly De- 
cretomabol, tewrwenhez walo Ieles dolgoth reuyden ky zede- 
getetth Weres Balas Byhar warmegyenek Iro deakya ees 
Warady few Byro. A — G = 7 ternio = 42 lev., melyek közül 
az utolsó levél és az utolsóelőttinek hátlapja egészen üres. — 
Ezután jö Werböczi tripartiümának kivonatos forditása ily 
külön czimlappal : « Kóvethkeznek nemynemew tewrwenyekhez 
walo ieles dolgok, kyketh rewwydeden, Werbewczy Isthwan 
Decretomabol, thudny illyk mynd az Trypartitombol, Magyar 
nyelwen. Magyar iras tudónak ky irtanak. 1563. Debrecenbe 
Nyomtattatoth Raphael Hoffhalter által, m.d.lxv. H — Ee (az 
utolsó Ee quaterniot kivéve mind ternio) = 20 ternio s i qua- 
ternio = 128 sztlan lev. 

Colophon : (Az utolsó, különben egészen üres levél előlapján) 
« Debrecenbe nyomtattatott Raphael Hoffhalter által ». 

Az ajánlás kelte: «D. lo Kai. Septemb. Felségednek. Alázatos szegin H>'u 
szolgaya W. M. I.» — Érdekesek az ajánlás ezen sorai: «az felséged jámbor 
hive ... az Nagyságos Némety Ferencz ez munkát inditá, szerezteté, cs gondjá- 
val, költségével segité, ki ezen dolognak inditása koron, az felséged hivsége mel- 
lett halált szenvede, az ö urának Serédi Jánosnak házában, Tokaj várában, az 
németek által puska lövís miatt, BÖjtelö hónak lo. napján, Anno a nativitate Christi 
Jesu M.D.LXVw. 

Teljes péld. M, tiemz. Muz, — Pe:^tt egyetem. — Erd. Muz, — Gy.-Fejérvártt 
Batthiányi'ktár, — Debreczeni re/, coll. — M. Akad. — Pesti re/, coll. — 
Csonkán m.-vásárh. leleki-kt. (a szöveg i és az Index 4 lev. hijával). — Kolozs- 
várt re/ coll. (elöl 3, végül i lev. hij. ; az erd. Muz. dupluma volt). — M. -Szi- 
geten Szilágyi István-nál (elül 5, végül 8 lev. hij.). — Schlauch Lorincz szath- 
márt püspök ktárában. — Betléren gr. Nádasdy - ktárhan. — Háromszéken, 
a Cserey- Múzeumban . — Keszthelyen a gr. Fcstetics-ktárban. — Megvolt Nagy 
István ktárában is. 



29 

57 Kolozsvár. 1565. 

Heltai Gáspár. A Biblianac Másodic Része, Mellybe e kóvet- 
kózendó szent irásnac históriás kónyuei vadnac be foglalua, 
Tudni illic: i. losue Hertzegnec kónyue. 2. A Birákról való 
kónyue. 3. A Ruth aszszonnac kónyue. 4. Samuelnec elsó 
kónyue. 5. Samuelnec masodic kónyue. 6. A Királyokról való 
elsó kónyw. 7. A Királyokról való másodic kónyw. Mellyeket 
meg tolmáczolt, és Magyar nyelwre forditot, á régi es igaz 
szent kónyuekból: Heltai Gaspar. Colosvarot. 1565. 4r. A — 
Yy7 = 45 quaternio egy levél hiján = 359 sztlan levél. — 
Elül : cziml. és Heltai élőbeszéde az olvasóhoz 8 sztlan lev., 
melyek közül az utolsó egészen üres. 

Colophon : Colosvarot nyomtattot, Heltai Gáspár Mühellyébe. 
A Messiásnac test szerént való szűlettéssénec vtánna 1.5.65. 
esztendóbe. 

Az előbeszéd, mely e szavakkal kezdődik : • Szerető atyámfiai keresztyénec, lm 
ismeg valami együgyű munkámmal látogatom szerelmetóket» kelte, épen ugy mint 
a colophon, ez : tColosuarot, a' Messiásnac test szerént való szűlettéssénec vtánna 
1565 ». — Érdekesek az előbeszéd vége felé e sorok: «Kéried a' mi kegyes attyán- 
kat, legyen kegyelmes hozzám, és minden bűneimet meg bozássa : és immár vén- 
ségbmben ne hadgyon, legyen velem, vez^rllyen, hogy életemnec és hiuatallyom- 
nac a vége is legyen ó szent felségénec tisztességére, énnékem kedig veled egye- 
tembe óróc üdvösségemre .... Áment. Kitetszik ugyanis e szavakból, hogy Heltai, 
ki magát 1565-ben vén-ue^íi vallja, 1536-ban, midőn saját vallomása szerint a ma- 
gyar nyelvet tanulni kezdette (lásd föntebb 29. sz.), már bizonyosan érettkoru 
íQu volt. 

Heltai magyar bibliájának e legutoljára megjelent kötetére ezt a megjegyzést 
teszi ToLDY, M. irodalomtört, /. kiad, III. köt, 96. /. iWeszprémi s utána Szom- 
bati 1556-ra teszik ; én hajlandó vagyok az 1565-dikit második kiadásnak tartani, 
az elsőt pedig 1551. vagy 1552-re tenni. » Hogy Weszprémi 1556-diki kiadása (ki- 
nél 1556 meglehet csak sajtóhiba 1565 helyett) soha nem létezett, kitetszik Heltai 
1565-diki élőbeszédéből, melyből világos, hogy ő a biblia ezen 2-dik részét csak 
ekkor bocsátotta világra. Hogy Toldy, ki Pesten a Nagy István elül csonka pél- 
dányát használta, ezen kötetet második kiadásnak tartotta, s az első képzelt ki- 
adást 155 1. vagy 1552-re helyezte, arra ugy hiszem az a gondolat s hiedelem vezette, 
hogy Heltai az egész Bibliát kiadta 5 kötetben, még pedig kötetenként időszaki 
sorrendben, 1551-től 1562-ig, a mikor t. i. Uj Testamentoma megjelent. Erre mutat 
az is, hogy később megjelent Rövid irodalom tör tchietében. Pest i86*/8. 35. /. Heltai 
egész bibliája (1551 — 1562- re) van emlitve. Azonban hogy ez a föltevés meg nem 
állhat, arról a Heltai-féle biblia külömböző köteteinek ép példányai teljesen meg- 
győznek bennünket. E kötetek ugyanis korántsem időszaki rendben, hanem ellen- 
kezőleg igy jelentek meg: I. köt. 155 1. H. köt. 1565. IV. köt. 1552. Uj Testa- 
mentom (V. köt.) 1562., bizonyosan a szerint, a mint a forditás egyik vagy másik 
része elkészült, s a mint Heltai körülményei engedték, kinek 1553-tól 1559-ig nyom- 
dája sem volt, s a mint pártfogói segitették ; a harmadik kötet pedig megg}'őzŐ- 



30 

désem szerint soha világot nem látott, s igy Heltai egész bibliát, mint Toldy hiszi, 
nem adott. 

Ennek bizonyitására fölhozhatom a Keltáival egykorú Károlyi Péter váradi pap 
szavait, ki tAz halálról, feltámadásról és az örök életről* irt s Debreczenben 
1575-ben nyomtatott' munkájának ajánlásában azt irja, hogy mind Bocskai Erzsé- 
bet, Báthori Kristóf neje, mind Patócsi Zsófia, Bebek György özvegye, kérte öt, 
^hogy az mi az Bibliába meg hatra volna, azt meg fordi tanok, s erre Nag'- 
sagtok minden segítséget és gondviselését aianla^t. Még világosabban bizonyítja 
ezt Károlyi Gáspár, Vizsolyban 1590-ben nyomtatott mag>'ar bibliájának Gönczön 
1589-ben kelt élőbeszédében, hol panaszkodván azon, hogy a magyar nemzet a 
biblia magyar fordítására «enni ideig gondot nem viselt*, igy szól : « Bizony az 
Heltai Gáspár munkáia és az Melius Péteré bizonságot tészen arról, hogy talal- 
tattac volna ollyak az elótt is, kik a munkát nem restellettéc volna, ha az feie- 
delmec arra gondot viseltec volna, az tanítókat fel ebresztettec volna, es az ö tár- 
házokat Isten tisztességére meg nitottak volna. Azért ketseg nélkül ha vagyon is 
ebben valami bünöc az tanitoknac hogy enni ideig az Biblia nem volt Magyar 
nyelvén, de az feiedelmeknec nagyob bünöc vagyon* ; néhány sorral alább pedig 
ezt írja : %Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része meg fordítva, 
de mindenestől fogva egészben ez ideig az mi országunkban az mi nyeluönkön 
nem. volt, hanem a kegyelmes Istennek io keduébSl most megyén ki, egy néhány 
nevezetes Jámbor, Istenfélő Nagyságos VVraknac intése, törekedése és költsége 
által*. Ugyanő «Az olvasoknac* szóló sorokban azt írja, hogy szabad lévén min- 
dennek az Isten házában ajándékot vinni, ^egyebec vigyenec aranyat, ezüstöt, 
drága köueket. En azt viszem az mit vihetec : tudni illic Magyar nyeluen az 
egész Bibliát, mellyel eleitől fogua sokan igyekeztek offeralni, de véghöz nem 
vihettéct, — Hogy a Keltáival és Meliussal egykorú kassavölgyi esperest Károlyi 
Gáspár ezek bibliai fordításainak minden megjelent kötetét ne ismerte, s így arra 
nézve, \iOgy 1590-ig teljes magyar bibliafordítás nem jelent meg, tévedt volna, fol- 
tenni sem lehet. 

A föntebbi teljes hitelű egykorú írók szavai után nem kételkedem kimondani 
meggyőződésemet, hogy Heltai bibliája nem volt teljes, nevezetesen annak 3-dik 
kötete soha világot nem látott, s mind azok, kik Boddal eg}'ütt s Ö utána Heltai 
bibliáját bt kötetben megjelentnek állítják, a 3-dík kötetet soha nem látták, ha- 
nem, mivel a 4-dik kötet s az erre következő Uj Testamentom kezökben forgott, 
el sem tudták gondolni, hogy az ezeket megelőző 3-dik kötet ki nem lett volna 
adva: E hiedelemben annyival inkább megmaradhattak, mert nem vették figye- 
lembe, hogy Heltai az egyes köteteket nem időszaki rendben adta ki. — Meg- 
győződésemben a két Károlyi bizonyságtételén kívül megerősít az a körülmény is, 
hogy én, ki Heltai bibliájának I. kötetéből 12, a Il-dikból 7, a IV-díkbŐl 10 s az 
Uj Testamentomból 14 példányt láttam, s ezen bibliának több helyt talált csekély 
töredékeit is gondosan megvizsgáltam, Ill-dik kötetet sehol nem találtam, de még 
a töredékek közt sem akadtam egyetlen levélre sem, mely a Ill-dik kötetbe tar- 
tozott volna. — Miért halasztotta s mulasztotta el végkép Heltai a harmadik kötet 
kiadását, könnyen megfejthetjük, ha tudjuk, hogy ő az ezen kötet tartalmát képező 
darabok egy részét, nevezetesen a Jesus Siráh könyvét 1551-ben, a Bölcs Salamon 
könyvét 1552-ben, és a Zsoltárok köny\'ét 1560-ban mind 8-rétben már kiadta volt ; 
ugy hogy tulajdonképen az ő bibliájából csak a Krónikák, Esdrás, Nehemiás, 
Tóbiás és Jób könyvei hiányzanak. 

Teljes péld. erd. Múzeum, m.-v. Teleki- kt., kolozsvári re/. colL, m, nemz. 
Múzeum ktárában (Jankovícstól), Gy.- Fej érvárt t a Batthiányi-ktárban és a ko- 
lozsvári unitár, coll. (Kovács Istvántól). — Nagy István példányából híj. a cziml., 
előzmények s a szövegből 4 levél. 



31 

* 

58 Várad. 1565. 

Melius Péter, A Szent lob könyvének a Sido nielvból, es a 
bólcz Magyarázók fordításából, igazán való fordítása Magíar 
nielure. Ezech. xiiii. Ha míkoron á fóldón lakó nep en elle- 
nem vetend. stb, Job. xiii. E ket áoXdot ne míeld en velem 
sió. Varadon Níomtattatott, Raphael Hoífhalter által, m.d.lxv. 
4r. 104 levél. — Elül: czíml., ajánlás és egy fametszet 6 
sztlan levél. 

Ajánlva van Mágócsí Gáspárnak és nejének Massaí Eula- 
líának. «Debreczenbe 25. Nouembrís. A. D. 1565. Petrvs 
Melívs Pastor ín Debreczen*. 

Colophon : A Job könyvének fordításának á Sídoból es deák 
Commentekböl, vége ez, xxx. Apríll. per Petrum Melíum, 
Debrecíní. A. D. m.d.lxv. 

Az erd. Múzeum egyik példányában, mely elÖbb Szathmári Pap Mihályé volt, 
ettől következő bejegyzés olvasható : «Ez igen ritka, annyira, hogy a Pethe Fe- 
rencztŐl kiadattatott Biblia előtt való l/^asMsbaLn 2lz iratik, hogy «ugy látszik, hogy 
magyarra fordította Melius Péter a Jób könyvét és az Ézsaiás profetziáját is, leg- 
alább magyarázatokat irt azokra». És igy ezen kiadás felŐl még csak bizonyos 
sem volt Szombathi János professor, a ki ezen Utasítást irta, és a ki a régi köny- 
veknek ismeretében külömben igen jártas volt, a mint ennek sok bízonysági vágy- 
nak. Az Esaias profetzíájának fordítását én sem láttam soha is. Sz. P. M.» 

M. n. Muz. (Farkas Lajostól, teljesen ép). — M. tud. Akad, — Erd. Muz. 
(egy ép, s egy czimlaptalan péld.). — Gy, -Ye^knkTtt Batíhidnyi ktár, — S,'pataki 
re/, coll, (elül 50 lev. híj.) 

59 Kolozsvár. 1566. 

Heltai Gáspár. (Sz)az Fabula, Mellyeket Ezopvsból, es egyéb 
fnnen egybe gyutet, és öszve szőrzet, a fabulaknac értelmé- 
vel egyetembe, Heltai Gáspár. Cum S. R. M. H. Priuilegio 
etc. Colosvarot. 1.5.6.6. 8r. 

Csak két példány ismeretes : a kolozsvári re/, collegiutnéy melyben megvan 
A — Z és a— d6 levél; közben M7. 8. Ni s több levelek, valamint végén is a mi 
hiányzott (a 95-dik mese közepétől végig), a m. Akad. ennél csonkább czimlap- 
talan példányáról kézirattal kiegészítve. — Km, Akad. említett csonka példányát 
Toldy Ferencz a kolozsvári teljesebb példányból 1863-ban kézirattal lehetőleg ki- 
egészíttette. 

Ujabb kiadása : Német- Újvár. 1596. 



60 Debrcczen. 1567. 

Melius Péter. A Debreczembe ószve gy^lt keresztien praedika- 
toroknac, igaz es szent irás szerint való vallásoc. i. Az egy 



32 

való istenségről. 2. Az szent háromságról. 3. A Christus 
való istenségéről es hogy óróktul fogua született istennec fia. 

4. Az szent Lélec való es eg;y^enló es imádandó istenségéről. 

5. A kőzbé iarorul. 6. A bün okaijrol. 7. A lelkeknec itelet 
előtt való heliekről. 8. Az Antichristus Papa szőrzésinec, 
ostiaianak meg vetéséről, es meg Vtalasarol. 9. Az Anya szét 
egyhazbeli éneklésekről, es egyéb rend tartásokról. 10. A Ta- 
nitoc őltőzetiről, á templomokról, auag á gyülekőzet helyerői. 
II. A választásról. 12. A Szabad akarat ellen. 13. Az Chri- 
stus testé ételéről, es ielen voltáról, 14. Az Vr vaczoraia ke- 
nyérerői. A Temetés helyerői. Debreczembe, nyomtatta Tőrőc 
Mihal. 4r. A — G = 7 iv = 28 sztlan lev. (ha teljes). — Elül : 
cziml., ajánlás 4 sztlan levél. 

Ajánlja Ihász Péter (Melius) «A Magyar Országi iambor 
es keresztyen Áros népnec, ackic Debreczemben, Szombad- 
ban Kassán es Varadon laknac» — ily kelettel: «Valete. Deb- 
reczembe, 16. Julij : Anno. D. 1567. Ihász Péter a ti Kegyel: 
attya fia, de Horhi, Debreczembe lelki Pásztor. » 

Csak 4 példányt ismerek : a tiszántúli ref. superintendentia levéltárában 

■ 

(egybekötve ezen vallástétel latin szövegével, mely e czim alatt jelent meg : Brevis 
confessio Pastorvm ad Synodvm Debrecy celebratam 24. 25 et 26. Februa : Anno. 
D. 1567. conuocatorum .... Debrecini. Excudebat Michaél Tóróc. An. M.D.LXVii.), 
melyből az utolsó iv két középső levele (G2, Gt^ hiányzik, de megvan az ezt kö- 
vető utolsó levél, melyen ott áll : Finis. — Az erd. Múzeumban megvan A — G^^ 
és igy csak utolsó levele hiányzik. — A pesti ref. coll. ktárában megvan. A — F 
és G3, G4 levél. — K m. n. Múzeumban csak A — E3 lev. van meg. 

61 Gyula-Fejérvár. 1567. 

Dávid Ferencz. Rövid Magyarázat miképpen az Antichristvs, 
az igaz Istenről való tvdomant meg homalositotta : Es á 
Christvs az 6 hiveinec általa tanituan minket, miképpen epi- 
tette meg az 6 menniei szent Attiarol, es 6 magáról, es á 
szent Lélekről bizonjos értelmet aduá élőnkbe. Psal. li. A te 
bőlczesegednek titkait ielentetted meg mi nekünk. Expressvm 
Albae Jvliae per Typographum Regium Raphaelem Hoffhal- 
terum Anno Christi m.d.lxvii. 4r. A — S= i8 iv = 72 lev. — 
Elül: cziml., János Zsigmond czimere, ajánlás 4 sztlan lev. 

Igen ritka, mint általában a xvi-dik századi unitárius nyomtatványok. — KÉNüSi 
TŐZSÉR JÁNOS tordai unitár, igazgató tanár, ki a múlt század közepén irta 



33 

Bibliotheca unitariorum Transilv. ez. jeles munkáját, melynek eredeti kézirata 
megvan az erd. Múzeumban gr. Kemény József gyűjteményében, csak egy csonka 
példányt látott. Én is csak 4 példányt láttam : a kolozsvári unitár, coll. (N.- ajtai 
Kovács Istvántól), a tordai unitár, gymn,, a m.-vásárhelyi ref. coll. ktárában, 
és csonkán (19 levél hijával) az Erd. Múzeumban. 



62 Gyula-Fejérvár. 1567. 

Dávid Ferencz. 'Rövid Utmvtatás az Istennec igeienec igaz 
értelmére, mostani szent Háromságról támadót vetélkedesnec 
meg feytesere es itelesere hasznos es szükséges. Esaiae iiii. 
Az napokban az vrnak az 6 seng^ie fel magasztaltat ic, es 
diczósegben leszen stb. . . Excvsvm Albae Juliae per Typo- 
graphum Regium Raphaelem Hoífhalterum, Anno m.d.lxvii. 
4r. A — R = 17 iv = 68 sztlan lev. 

Ajánlva van «Az Istenfélő es igaz nemes ferfiunac, Mikola 
Ferencznec» ; az ajánlás végén: «Feiervaratt Karáczion ha- 
uanac xxviii. napián, Anno m.d.lxvii. Dauid Ferencz az 
meg feszült Jesus Christusnac szolgaia». 

Csak 4 példányt ismerek: A tn. nemz. Múzeum^ a kolozsvári unitár, coll., 
a m. -vásár helyi ref. coll. könyvtáraiban és csonkán (16 lev. hijával) az E7'd. 
Múzeumban. 



63 Szeged. 1567. 

Melius Péter. Uj Testamentom. Szeged. 1567. 4r. 

Ezen Melius által forditott uj testamentumot, mint saját könyvtárában meg- 
lévőt, emliti 1776-ban HORÁNYI, Memória Hungarorum Tom. II. Viennae. 
1776. 604. /. e szavakkal : « Nóvum Testamentum in hungaricam lingvam conver- 
sum editumque Szegedini mdlxvii. 4-0. Dolendum quod nimis minuto typo, fre- 
quentibusque verborum compendiis in lucem prodierit. Ratum et illaesum exem- 
plar in mea consen^atur Bibliotheca. » Horányi ezen határozott tudósitása után 
lehetetlen kételkednünk, hogy' ezen ma már végképen elveszett könyvnek egy pél- 
dánya 1776-ban még az Ö könyvtárában megvolt. Emlékezik ezen Szegeden nyom- 
tatott Uj Testamentum egy példányáról Debreczeni Ember Pál is, mint a melyet 
a szathmári ref. iskola könyvtárában látott és forgatott, de a hiely 1703-ban, 
Szathmámak a császáriak által történt elfoglaltatása alkalmával, zsákmány vagy 
tűz áldozatja lett. Lásd : Lampe, Hist. Eccl. Reform, in Hung. et Trans. 728. 
és 648. /. — A szegedi xvi-dik századi könyvnyomdának ezen egy munkán kivül, 
melynek ma egyetlen példányát sem birjuk, semmi emléke nincs. FöltünÖ előttem 
e korban Szeged, mint nyomdai hely, már azért is, mert Szeged ez időben török 
kézben volt, tudtomra pedig hazánkban török által birt területen sehol nyomda 
nem működött ; de még föltúnőbb és megfej thetetlenebb előttem, miért nyomatta 
Melius e munkáját a távol eső Szegeden, midőn helyben Debreczepben a Török 
Mihály nyomdájával rendelkezhetett. 

3 



64 Bécs. 1568. 

Pesti Gábor. Nomenclatvra Sex Lingvarum, Latináé, Italtcae, 
Gallicae, Bohemicse, Hungaricae, et Germanic^. Lingua au- 
tem Hungarica nouiter accessit, cum Latinarum dictionum 
quamplurimarum , quae prius deprauatae fuerant restitu- 
tione. Per Gábrielem Pannoniiím Pesthinum. Vocabu- 
lar Sechsserlay Sprachen, Latéin, Welsch,_Frantzösisch, Be- 
hemisch, Hungerisch, und Teültsch. Fleissig corrigiert, vnd 
gebessert. Cum gratia et priuilegio Caes. Maiest. Viennae 
Austriae ex officina Caspari Stainhoferi. m.d.lxviii. 8r. A — P3 
== 14^8 iv = 115 sztlan levél. 

Colophon (az utolsó levél P3 hátlapján) : «Viennae Austriae 
Excudebat Caspar Stainhofer. m.d.lxviii.* 

Ajánlja latin versekben a nyomdász és kiadó Stainhofer 
Gáspár Nádasdi Ferencz Vas vármegyei főispánnak, néhai 
nádor gr. Nádasdi Tamás egyetlen egy fiának. 
Régibb kiadások: Bécs 1538, 1550, 1561. 

Teljesen ép péld. a m. n. Múzeumban. — Csonka példánya, melyből hiányzik 
A czimlap, Oz — P2, de a. legutolsó levél a colophonnal megvan, Schlauch Lőrinci 
ssathmdri püsp. ktárában (Török Jánostűi). 

65 Gyula-Fejérvár. 1568. 

Basilius István. Egynehani kerdesec a keresztieni igaz hit- 
ról, es auual ellenkező tudományról az Istennec egyhazába. 
Egybe szedettec a Colosuari Predicatortcl, Basilius IstUAN- 
tol, Act, 4, Ninczen egh alat egyéb neu adatuan emberec 
közt, melybe kellyen nekűnc fiduezölnflnc, hanem czac a Ná- 
záretbeli lesusnac neue. Act. lo. Erról t^sznec tanubizonsa- 
got mind a prophetac, ho^ búneinec boczanattyat veszi az 6 
neue által, minden valaki 6 benne hiszen. Albae JuHee. Anno 
1.5:68. 4r. A— R3 = i6'/< iv = 71 sztlan levél. — Elül: 
■"ziml. és ajánlás 4 sztlan lev. 

Ajánlva van Pókai Jakabnak »kiraiy eo Felsége Hopmes- 
renec es hiv tanaczanac*. Az ajánlás kelte: tKolosváratt 
[ind Szent havának kezdetiben. Octob. Anno Domini 1568. 
e Uraságodnak Christusban szegény szolgája. Basilius 
itván*. 

Az érdekes ajánló levél bővebb ismertetését közöltem Erd. Múzeum évkönyvei 



35 

Csak 3 többé- ke vésbbé csonka példányt ismerek : a m. nemz. Múzeumban 
(Jankovicstól, közben 2 levél hij.), a kolozsvári unitár, coll. ktárában (Nagy- 
Ajtai Kovács Istvántól, cziml. és az ajánlás utolsó lev. hij.) és Siniény Domokos 
kolozsvári unitár, tanárnál (5 utolsó ive hij.). — Az erd. Múzeumban csak hű 
másolatban van meg, melyet 1654. j^^".- 6- Szentmártoni András készített Wemer 
Mihály kolozsvári polgár részére fjos. Com. Kemény Collectio minor MS. Hi- 
storicorum ^r. xxiv. köt.). 



66 Gyula-Fej ér vár. 1568. 

Basilius István. Az Apostoli Credonac Róvid Magyarazattya. 
A szent Irasnac folyása szerent. Iratot a Colosvari Prédiká- 
tortól Basilius IsTUANtol. I. Thes. v. A Lelket meg ne ol- 
czátoc, az iras magyrazasokat meg ne vtallyatoc, mindent 
meg proballyatoc es á mi io ászt tarczátoc. Nyomtatot Er- 
délybe Feieruarat, ehnye esztendőbe. 1568. 4r. A — Dd6 (a leg- 
utolsó iv kivételesen 6 levélből állván) = 27'/^ iv = 11 o sztlan 
levél. 

A cziml., ajánlás, előbeszéd az A és B ivből elfoglal 6 leve- 
let és egy lapot: de nincs külön ivjegye s igya no levélbe 
ez is be van foglalva. 

Ajánlva van minden kelet nélkül Békés Gáspárnak, a ki- 
rályi Felség főkomornyikjának. 

Teljesen ép péld. kolozsvári unitár, coll. (Kovács Istvántól). — Szebeni Bru- 
ckenthal'kt. (2 utolsó lev. hij.). — M. n. Muz. (Jankovicstól, közben 14 lev. hij.) 
— Simény Domokos-nál (3 első ive hij.). — Az erd. Múzeumban ennek is, mint 
a föntebbi szám alattinak, csak 1654-diki másolata van meg. 



67 Gyula-Fej ér vár. 1568. 

Császmai István. Thordai Sándor András Irasara való felelet: 
Melyben az Antichristus három Isteninec dógleletós tudo- 
maniat otalmazza, hamissággal es szidalommal. Szent lanos 
Masodic Leveleben. Minden ki el tauoszic, es á Christus 
tudomaniaban meg nem marad, ninczen Istene: á ki kedig á 
tudományban meg marad, annac atia s-mind fia vagyon. 
Albae Juliae excusum per Rapháélem Hoffhalterum Anno á 
natiuitate Christi Domini m.d.lxviii. \x. A — D = 4 iv = i6 
sztlan levél. 

A szerző a czimlapon nincs megnevezve s csak a szöveg elején nevezi meg 
magát igy : «Cziaszmai István, Gyulafeiruari predicator.» A munka elején igy ir 
Császmai : «Tordai András dévai plébanus ez napokban valami Írását bocsátotta ki, 
melyben erősen kárhoztat engemet, hogy én az antichristus képeit, melyekkel az Ö 

3* 



36 

tudományát az szegény együgyű községnek szivébe behintette, kinyomtattam.* — 
Tordai András dévai ref. pap munkája, mely ellen az unitárius Császmai e köny- 
vecskét irta, ugy Császmainak önmaga által emiitett előbbi nyomtatványa, ma tgy 
példányban sem ismeretes. 

Egyetlen példánya N. -Ajtai Kovács István hag}'a tékából a kolozsvári unitár, 
coll. k tárában. ' 

68 Gyula-Fcjérvár. 1568. 

Dávid Ferencz. Az Szent Irasnac Fvndamentomabol vótt Ma- 
gyarázat az Jesus Christusrol es az 6 igaz istenségéről. Szent 
János látásáról irt kónyunek 22. részében. En Jesus kültem 
az en Angyalomat, hogy az gyulekózetekbé ty nektec tano- 
bizonsagot tegyen ezekről. En vagyok az gyóker, es Dauid- 
nac nemszetsege, fenieskedó es hainali czillag. Excvssvm 
Albae Juliae Anno m.d.lxviii. ^r, A — Miij = 47 sztlan levél. 
Ajánlva van Pókai Jakabnak, Király ö felsége hoppmeste- 
rének és tanácsának. «Feieruarath Szent Mihal hauanac 7. 
napiá. A. 1.5.6.8. Dauid Ferencz. » 

Kolozsvári unitár coll. (Kovács Istvántól). — Kolozsi'ári ref . coll. — Maros- 
vásárhelyi ref. coll. — S. 'pataki ref. coll. 



69 Várad. 1568. 

Melius Péter. Az Szent lanosnac tótt ielenesnec igaz es iras 
szerint való magyarázása predikatioc szerint, á iambor bólcz 
es tudós emberec irasabol szereztetet. Melius Péter által. 
Be ne peczeteld ezeket é beszedeket te lanos, hané meg 
ird, mert kózel az idó : íme el iuuóc, es az en iutalmam en 
velem vagion. Apoc. 22. Varadon. Anno m.d.lxviii. \x, A — Bbbb 
= 71 iv = 284 sztlan lev. 

Elül : cziml. előbeszéd, az olv. és summa 8, végül : nyomt. 
hibák 5 sztlan lev. 

Az előbeszéd kelt « Debreczemben, nyoczadic napián Bódog 
aszszon hauanac, esztédónec forgásában: 1.5.6.8. Te Isteni 
Felsegednec Debreczenij Juhaiual méltatlan nyomorult pász- 
tora, luhasz peter de Horhi.» 

Ebben Melius a reformált egyház és iskolák buzgó dajkáiul elősorolja a kővet- 
kező Nagyságos urakat és asszonyokat : Mágócsi Gáspárt nejével Massai Eula- 
liával, Balassi Jánost nejével Sulyok Annával, Patócsi Zsófiát, Bebek Györgyöt, 
Forgács Simon egri főkapitányt, Kápolnai Bornemisza Farkast, Török Ferenczet 
és Gyulafi Lászlót, továbbá e három vitézlő nemes urat : Telegdi Miklóst, Bocskai 
Györgyöt és Csaholyi Ferenczet. 



^1 

Magát a munkát Melius igy rekeszti be : «VEGE. Diczertéssec az Attia Isten, 
ki á czecz szopoc által eló vizi az ű diczóseget, es en bennem munkálkodót az 
fi kegyelme : Iliién niomorult édenbe : Die X. Septem. Anno Dom. m.d.lvi. (ezen 
évszám a nyomtatási hibák közt ki van javítva M.D.LXVi-ra). Debrecenbe. Petrus 
Melius de Horhi». 

Ezen itt olvasható kelethely és évszám vitte Sándor Istvánt abba a téve- 
désbe, bizonyosan valamely czimlaptalan csonka példány után, hogy ezen könyvet 
Debreczenben 1566-ban nyomtatottnak irja, Magyar könyvesház ^. /. — Ugyanő 
u. o. néhány sorral alább ismét hibásan teszi e könyvet debreczent 1568-diki 
nyomtatványnak, mely tévedés Melius élőbeszédének keltéből eredhetett. — Sándor 
István után téved Németh János is Memória Typogr. Regni Hung, Pestint 
1818. 101. /. azt álÜtván Miller ellenében Fragmenta Typographiae M. Vara- 
diensis. Pestini. 1803. 22. /., hogy ez a könyv 1568-ban nem Váradon, hanem 
Debreczenben nyomtattatott. — Még hibásabb BoD Péter adata, ki e könyvet 
Magyar Athenás 173. /. Debreczen 1598-ra teszi, talán csak sajtóhibából 1568 
helyett. 

A könyv meg nem nevezett nyomtatója kétségtelenül Hofhalter Rudolf, kinek 
atyja Rafael 1565-ben Váradon is Debreczenben is nyomdászkodott, s 1567-ben 
mint II. János király gyula-fejérvári nyomdásza halt el. Hofhalter Rudolf atyja 
halála után rövid ideig kezelte a gy.-fejérvári nyomdát, 1573. és 1574-ben Alsó- 
Lindván nyomtatott, 1574-ben Nedeliczen nyomtatta Verbőczi törvénykönyvének 
horvát fordítását, 1577-tÖl fogva 1587-ig, mely éven túl emlékezetét nem találom, 
Debreczenben működött, mi közben 1584. és 1585-ben Váradon is nyomtatott két 
magyar és két latin munkát. 

M. nemz, Muz. (2 ép példány Jankovicstól és Farkas Lajostól). — Erd. Muz. 

— Pesti ref. coll, — M, tud. Akad. (cziml. és előbeszéd híj.). — M.-v. Teleki- 
ktár (végén a nyomt. hibák híj.), -r Debreczeni ref, coll, (cziml. és az előbeszéd 
utolsó lev. híj.). — Miskolczi ref, gymn. (cziml. hij.). — S,-pataki ref. coll. 

— Gömöri ref. esperesség, — Keszthelyen a gr. Festetics- ktár ában, — Megvolt 
Nagy Ish'ánnál is 2 példányban, lásd : List u. Francke, Catalogue 66. /. 

70 Abrudbánya. 1569. 

Comoedia Balassi Mennihart arultatasarol, melliel el szakada 
az Magyar Országi masodic valaztot lanos kiraltul. Matthei 22. 
Aggyatoc meg az Chaszarnac az Chaszaret, es Istennec is az 
Istenét. Nyomtattatot Abrugybanyan ezer ötszáz hatuan ki- 
lenczedic esztendőben. 4r. A — E iv = 20 lev. Elül cziml. és 
ajánlás 4 sztlan lev. 

Colophon : « Szekesfeyeruari Karadi Pal miheliebe sz. András 
hanac (igy) huzon egyedié napian. » 

Egyetlen példány a m. Akadémia könyvtárában. — Karádi Pál ekkor abrud- 
bányai unitárius pap abrud-bányai nyomdájának csak ezen egy termékét ismerjük. 

71 Debreczen. 1569. 

Czeglédi György és Károli Péter. Az egész Világon való ke- 
resztyeneknec Vallasoc az egy igaz Isten felöl, ki Atya, F'iu, es 



38 

Sz. Lelek ; melly fundáltatott a Prophetaknac es Apostoloknac 
fundamentomokon. Irta Tzegledi György es Caroli Péter. 
Niomtatatott Debrecenibe Komlós András által. An. Do: 1569. 
4r. 210 lap. 

így adja a czimet gr. Kemény József, SÁNDOR ISTV. M, Könyvesháza -4. lap- 
jához irt jegyzetében, a néhai Fáy Alajos könyvtárában Ernődön látott példány 
után. — Ezen egyetlen példány, a czimlevél és ajánlás (Ai — 4) hijával, Szalay Zsig- 
mondhoz s ettől Török János könyvtárába került. — Ma Schlauch Lorincz szathmári 
püspök ktárában van. (B — Ddi = 25V4 iv= loi. sztlan levél.) Ujabbkori másolata 
cziml. és ajánlás hiján megvan a debreczeni ref. coll. ktárában, 

i - - - - . . . . ^ 

72 Debreczen. 1569. 

Melius Péter. Az igaz keresztyénségnek rövid Fundamentoma. 
Nyomtattatott Debreczenben. 1569. 4r. 

BOD PÉTER ismerte s rövid ismertetését adja Magyar Athenas 173. 1. ki szerint 
e könyvet Melius II. János királynak ajánlotta ta kit alkalmas festékkel lefest, 
miért tántorog vallásában. » — Megvolt Nagy István ktárában, sajátkezű följegy- 
zése szerint. Lásd Emich Gusztáv közleményét. Magyar Könyvszemle I. évf, 
1876. 141. /. Ez a példány azonban a Nagy István könyvtárának List és Francke 
által 1870-ben kiadott catalogusában nincs emlitve, és igy ma egyetlen példány 
hol létéről sincs tudomásunk. — Első kiadását lásd: Debreczen. 1562. 

73 Debreczen. * 1569. 

Temesvári István. História az Bátori Istvánnak Alibég ellen 
való kenyérmezei gyözedelméröl. Debreczen. 1569. 

E kiadást csak Sándor M. Könyvesháza 4. /. után vettem föl. Egyetlen 
példányát sem láttam. — Megvolt Nagy István könyvtárában, Emich Gusztáv 
közlése szerint. Magyar Könyvszemle I. év. 1876. 141. /. ; ezen példány azonban 
a Nagy István könyvtárának List és Francke által 1870-ben kiadott Catalogusában 
nincs emlitve. 

74 Gyula-Fejérvár. 1569. 

Dávid Ferencz. Első Része az szent irasnac kvlen k^len részei- 
ből vót predicaciocnac az atya istenről, ennec kedig az 6 fiá- 
ról az Ihesvs Christvsrol, es az mi órócsegüncnec peczetiról 
az szent leiekről : írattattak Dávid Ferencztől az meg feszült 
Ihesvs Christvsnac szolgaiatol. 2r. 193 lev. — Elül: cziml., 
ajánló levél II. János vál. királyhoz, előbeszéd a ker. olvasó- 
hoz 6, végül: nyomt. hibák 2 sztlan levél. 

Colophon : Albae Juliae m.d.lxix. Per Gregorium Wagnerum. 

Ezen első résznél több nem jelent meg. 



39 

Teljes péld. m, n. Múzeumban (Jankovicstól). — Kblozs7'ári uniiár. coll. 
(2 péld ). — Székely- keresztúri unitár, gymn. — Kolozsvári ref, coll. — Kéz- 
irattal kiegészítve a tordai unitár, gymn. ktárában. — Csonkán az erd. Mú- 
zeumban, a m,.'V. Teleki-ktárban és Simény Domokosnál Kolozsvártt. — Teljes 
példánya volt Nagy István-nak is. 



75 Kolozsvár. 1569. 

Dávid Ferencz. Az Váradi Dispvtacionac avagy vetelkedesnec, 
az egy Attya Istenről, és annac Fiáról, az lesus Christusról, 
és á szent Lélekről igazán való elő számlalássa, Melly min- 
denic felnec akarattyából kezdetett Mind szent hauanac 20. 
napian: 1569, esztendőben. Acto v. Meg lássátoc, mint cze- 
lekőtec az embereckel : Én ászt mondom, Hadiatoc békét ő 
nekiec, és ne banczatoc őket. Ha emberektől vagyon ez á 
tanacz és vgyekőzet. El bomol. Ha kedig Istentől vagyon, 
Nem bonthattyátoc el : Mert heiába tusakotoc az Isten ellen. 
Colosvarot. 1.5.6.9. 4r. A — 03 = 25^/4 iv = 103 sztlan lev. 

Colophon : Az Waradi Disputacionac vége. Colosvarot. Anno 
Domini. 1.5.7.0. 

Ezen könyv 5 utolsó levelét (63 — 03) képezi «Az Egy Attya Istenról, Es az 6 
Fiarol, az Jesvs Christvsrol, és a szent Lelekról való reuid vallás, Az Propheták- 
nac és az Apastoloknac irássoc szerént •, melyet Sándor, Magyar könyvesház 
4. /. hibásan vett külön könyvnek 1570-re; minthogy az, mint a colophon is bizo- 
nyitja, a Váradi Disputatio függelékéül avval együtt nyomatott és jelent meg. — 
A czimlap és colophon évszámai bizonyitják, hogy ezen könyv nyomtatása 1569- 
ben kezdetett, de csak 1570-ben végeztetett be. — Sánlor István e. h. 3. /. 
Kolozsvár 1568. 4r. mint magyar könyvet tévedve emliti a Heltai Gáspár által ki- 
adott t Fejérvári tiznapi Disputatio»-t, mely csak latinul jelent meg. 

Megvan a kolozsvári ref. coll. ktárában, a székely-keresztúri unitár, gymn. 
ktárában Jakab Elektől, és Simény Domokosnál Kolozsvártt. 



76 Debreczen. 1570. 

Károli Péter. Az eg igaz Istenreol, es az lesvs Christusnak 
eoreok istensegereol es fivsagarol való praedicatiok, az szent 
irasbol szedetettek. Caroli Peter Váradi Paztor által. Deb- 
reczembe Niomtattatot Komlós András által, Anno Domini. 
1570. 4r. A — Ee = 28 iv = 112 sztlan lev. (ha teljes). 

Ajánlva Báthori Miklós Szathmár és Szabolcs vármegyei 
főispánnak « Váradini. I570». — írva van az unitarismus 
ellen. 

KÉNOSI TŐZSÉR JÁNOS, De TiPographiis Unitariorum in Trans. ez. kézira- 
tában 192. /. e könyv czimét adván, ezt irja róla: iConciones sünt VI, sed pro- 



40 

lixae ; sed conciones vix possunt dici, ubique enim disputát et ágit contra Fran- 
ciscuM Davidis, Stephanum Basilii et Casparem Heltai, eos sugillando, 
ignominiosis terminis afficiendo*. 

Egyetlen példánya, melyből közben 3 levél (Dd2 — 4) és végül egy levél hiány- 
zik, melyen a nyomt. hibák voltak kiigazitva, a s, -pataki ref. coll. ktárában 
(Félegyházi Catechismusa Debreczen. 1580. után kötve). 



77 Debreczen. 1570. 

Melius Péter. Az egéz szent irasbol való igaz tvdoman. 

1. Az egi Jehova Istenről. 

2. A Jehova Elohymrol, az Harombizonsag teuókról, kit S. 
Háromságnak mondunc. 

e 

3. A Christvs Orocke való születet fiusagarol, es eg Istensé- 
géről az Ő Attiaual : 

4. A S. Lelek őrőcke való Adonai Jehova Istenségéről es 
imadasarol : 

5. Az Eretnekek hamis ellen vetésinek megfeytesseről, kik vi- 
lág kezdetitül fogva Isten ellen Tamattak, Mint mást a 
Seruetus Tanytuani. A Horhi Melios es Ihaz Péter 
által. Debreczembe Nyomtattot András Komlós által : 
Anno. D. 1.5.70. \r. — Cziml. ajánlás A — Bijj = 7 sztlan 
lev. a 8-dik üres; maga a szöveg A — Pi = 57 lev. ; és 
igy az egész könyv 65 sztlan levél. 

Ajánlva van Enyingi Török Ferencznek, Hunyad vármegye 
főispánjának. « Dátum Debrec: Primo die Marty: An : D. 

M.D.LXX.*) 

M.-v. Teleki-könyvtár , — S, -pataki ref. coll. — Schlauch Ló'rincz szathmárí 
püspöknél. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. — Csonkán (D— O iv) a kolozro . 
unitár, coll. ktárában. — Megvolt Nagy Istvánnál is. Lásd : List et Francke^ 
Catalogue. 66. /. 



78 Debreczen. 1570. 

Melius Péter. Igaz Szent Irasbol ki Szedettet Ének. i. Az Egi 
igaz Istenről. Acki Attia, Fiu, es S. Lelek. 2. A Christvs 
őrőktul fogua szőletet Fiusagarol az ő Szent Attiatul. 3. A Fiu 
Jehova Eg Istenségéről. 4. A Szent Lelek Jehovasagarol es 
Imadassarol. Az eretnekéé ellen Vetisi feiteseről. Az Huniadi 
János Éneke notaiara. Horhi Melivs Péter Által. Nyomtat- 
tak. Anno. M.D.LXX. 4r. A — D = 4 iv = 16 sztlan levél. 
Ajánlva Mágócsi Gáspárnak, Torna vármegye főispánjának : 



41 

• Debrec: 7. die Április An. D. 1570. A ty nagsagtok szegen 
Aruaia, A Jesus Christus szolgaya az Horhi Ihaz vag Me- 
Lius Péter. » 

Colophon: Debreczembe Komlós András Által. 

M, t. Akad, ktárában. — A kolozsvári unitár, coll. k tárában (Meliusnak 
az előbbi sz. alatt leirt munkája után kötve). 



79 Debreczen. 1570. 

Melius Péter. Krisztusnak, Sz. Péternek, Sz. Pálnak, és Pá- 
pának egymással való beszélgetései. Irta Melius Péter. 
Debreczen. 1570. 8r. 8 iv. 

Emliti ezen könyvet Weszprémi, Biogr, Medic, Hung, II, 46. 47. /., hol 
idéz is belőle. — Csonkán megvolt Nagy István kön3rvtárában. Lásd : List et 
Francke, Catalogue. Leipzig 1870. 66. /. 

Első kiadását lásd : Debreczen. 1562. 

80 Kolozsvár. 1570. 

Dávid Ferencz. Kónyvetske Az igaz Kerestyéni Keresztség- 
ről, es a Pápa Antichristusnac Maymozássaról : A Szent 
írásból nagy munkaual é rendre egybe gyütőttet, és öszve 
szórzetettet : Nemelly Jámbor Tvdos emberec által, kic an- 
nac vtánna Martiromsagot szenvettenec alsó Németországban : 
Az Isten valasztotinac tanyitassara és fel épitéssére. Jerem. 
IIII. Szanczatoc wy vgarat magatoknac, Es ne vessetec tób- 
szer á teuissec közibe. 1570. 8r. A — V = 20 iv = 160 sztlan 
levél. 

Colophon: Colosvarot Nyomtatott, Heltai Gáspár által, 
1.5.70. Esztendőben. 

Ajánlva van Dávid Ferencznek ; az ajánló levél kelt: «Var- 
soviában 1569 esztendőben, 19-dik napján Augustusnak. Az 
meg feszült Jesus Kristusban az Istennek fiában te szerel- 
mes Atyádfia Wilini Sándor orvos*. 

Az ajánló levélből kitetszik, hogy Wilini e könyvet, melyet a németalföldi atya- 
fiak, kik végre vértanuk lettek, irtak a keresztségről, flandriai nyelvből tiszta német 
nyelvre fordította, s ugy küldte meg Dávid Ferencznek, hogy nyomassa ki, mint- 
hogy Varsóban a nyomdászok az igazságot kerülik. Csak nem bizonyosnak tartom, 
hogy e fölszólitásra Dávid Ferencz maga forditotta le e könyvet, kiről tudjuk, 
hogy a vallásujitás dolgában erdélyi kortársai közt legtovább ment s az anabap- 
tisták tanát, mely szerint kis gyermeket megkeresztelni nem szabad, elfogadta és 
hirdette. 

Ezen egyetlen anabaptista könyv, mely magyar nyelven megjelent, párbeszéd 



42 

alakban van irva mester és tanítvány közt, 5 fejezetre vagy könyvre van osztva. 
Az I. könyv czáfolja az anabaptisták és tudományuk ellen szórt rágalmakat; 
a Il-dik szól az igaz keresztyénségröl, mint tanították és gyakorolták az aposto- 
lok, mint rendelte azt a Christus, s hogyan kell e rendeleteket követnünk ; a Ill-ik- 
ban elÖ van adva, hogy kis gyermekeket nem lehet és nem szabad megkeresz- 
telni ; a IV. könyv czáfolja a szent írásból a gyermekek keresztelése mellett fol- 
hozatni szokott erősségeket ; az V. könyv szól arról : szükséges-é a keresztség a 
keresztyéneknek, s a kik pápásságban vagy más hitben megkereszteltettek, azokat 
újra kell-é keresztelni ? 

Még a múlt század közepén teljesen ép példányt látott s tartalmát röviden le- 
irta Kénosi Tőzsér János tordaí unitár, igazgató tanár História Typographiarum 
Unitár torum in Transs. ^r. 174 — 178. /. (Kézirat az erd. Múzeumban). — Meg- 
volt Szathmári Pap Mihály kolozsvári ref. tanár könyvtárában is, Bod Athenásának 
328. lapjához irt jegyzete szerint (ugyancsak az erd. Múzeumban). — Ma csak 

3 példánya ismeretes: a m, nemz. Múzeumban ( Jankó vicstól), melyből közben A6 
— E7, összesen 34 lev. hiányzik, Lugossy Józsefnél F.-Bányán, melyből csak az 
utolsó levél (a colophon) hiányzik s mely a néhai Szathmári Pap Mihály föntebb 
említett példánya volt, és Révai Pál n.-baczoni ref. lelkésznél^ csonkán. — Csekély 
töredéke, összesen 42 levél, egy régi könyv fedeléből kiolvasztva, megvan a kolozsvári 
ref. coll. ktárában ; e töredék E — V ívre terjed s ezen ivek mindegj'íkébÖl 2 vagy 

4 levelet foglal magában. — A múzeumi példányt ismerteti Fabritius Károly, 
Archiv des Vereinesfür siebenb. Landeskunde. Neue Folge. X. Bd. 240. 241. /. 

81 Kolozsvár. 1570. 

Heltaí Gáspár. Haló. Mellyel a meg testess^lt órdeg a Papa 
Antichristus Hispániába az együgyű iambor Keresztyéneket, az 
Euangeliomnac kóuetőit, halhatlan álnaksagockal és mestersé- 
góckel meg kórüli, ki keresi, meg fogia, És minden marháiokat 
el véuén, kimondhattlan, kegyettlen kényockal meg kényoza, és 
rettenetes halalockal meg 61i, Az 6 Pilésses hoheri, Es az 6 
bolond szolgai, á meg vackitot Feiedelmec által. Egy iambor 
keresztyén és tudós Hispaniol által, Gonsalvivs Reginaldvs 
altal Íratott, és ki adatott. Anno Domini 1.5.70. 8r. A — Z 
= 23 iv = 184 sztlan levél. 

A czimlevél és az előbeszéd «Az keresztyen olvassonac* A — 07=31 levelet 
foglal el. A lapok tetején czim gyanánt mindenütt «Az Hispániai Vadassag» van ; 
épen azért idézték e munkát mind azok, kik csak czimlaptalan példányt láthattak, 
Hispániai Vadászság czím alatt. Colophona az utolsó Z8 egészen üres levelén 
nem volt és nincs. — A nyomtatás külseje bizonyítja, hogy e könyv Heltaí nyom- 
dájában jelent meg, ki 1570-ben már unitárius volt. 

Mily ritka volt e könyv már a múlt században is, kitetszik abból, hogy vala- 
mint Veszprémi ugy Benkö is csak czimlaptalan csonka példányt láthatott. Lásd : 
Veszprémi Biogr. Medic. Hung. I. i. /. és Benkö, Uj Magyar Múzeum. 1853. 
/. 230. /. — Kénosi Tőzsér János kezében is, ki e könyvből bÖ kivonatot vett, 
Hist. Typogr. Unitár. Tra?ts. 131 — 160. /. csonka példány forgott, melybÖl a 
czimlap s az előbeszéd nagyobb része, összesen 28 levél hiányzott. — Szerinte 
Heltaí e könyvet Aegínaldus Gonsalvus Montanus latin könyvéből vagy annak 



43 

1569-ben Heidelbergben megjelent német fordításából fordította, néhol bővítette is, 
s előszót és végbeszédet irt hozzá. Hogy ezen könyvnek 1569-ben vagy 1570-ben 
meg kellett jelenni, Kénosi abból következteti, hogy Károlyi Péter Váradon 1570- 
ben nyomtatott 6 beszéde közül az 5-dikben Keltáinak e könyvhöz tett élőbeszé- 
dét czáfolja. 

Egyetlen példánya a m. nemz. Múzeumban (a Jankovics-féle könyvek közt, a 
Kolozsvártt 1570-ben nyomtatott •Könyvecske* czimü anabaptista könyv után volt 
kötve). — Miké Sándor saját elbeszéléséből tudom, hogy ezen könyv teljesen ép 
példányát Ö adta el ifjú korában egy aranyért Burján kolozsvári antiquariusnak, a 
kitől juthatott az több más ritka magyar nyomtatványnyal együtt Jankovicshoz s 
az ö könyvtárával a m. nemz. Múzeumba. — A múzeumi példány könyvészeti 
ismertetését adja Eötvös Lajos, Magyar prot. egyh, és ük. Figyelő, I, év. 1870. 
256. /., ki a segesvári 1538-diki hittani vitatkozásról szóló részletet is közli, melyet 
ujabban közzé tett Fabritius Károly is, Archív des Vereines für siebenb. Lan- 
deskunde, Neue Folge X, Bd, (1872.) 241—250. /. 

82 Kolozsvár. 1570. 

Nagy-Bánkai Mátyás. História az vitéz Hunyadi János erdélyi 
vajdáról. Kolozsvár. 1570. 4r. 

így emliti SÁNDOR István, M. könyvesház 4. /., ki azonban a szerzőt hibá- 
san nevezi Nagy MÁTYÁs-nak. — Én e kiadásnak egyetlen példányát sem láttam : 
azonban hogy ez a könyv 1570-ben már megjelent, valószínűnek látom azért is, 
mert Melius Igaz szent írásból kiszedett Éneke, mely Debreczenben 1570-ben jelent 
meg, tAz Huniadi János Éneke notaiara» van írva. — Mind e mellett azt sem 
tartom lehetetlennek, hogy Sándor István vagy tudósítója a kiadás évére nézve 
tévedt, s Nagy- Bánkai e munkáját, mely a Helt^ii 1574-dikí Cancíonaléjában is 
megjelent, ezen Cancionale csonka példányában látta s a végsÖ versszakban olvas- 
ható 1570-diki évszámot, az íratás idejét, vette a nyomtatás évének s így tette e 
históriás ének megjelentét Kolozsvár. 1570-re. Ónálló kiadása : Debreczen. 1574. 



83 Várad. 1570. 

Sásvári Gergely. Az Szent Vallásnak igaz Titka, Magyarázata, 
és Ellenségei ellen való igaz védelmezése. Mellyet minden 
Keresztyén hivnek meg-nyugtatására irt Sasvari G. Nagy 
Váradi Prédikátor. Váradonn. 1570. 8r. ig8. 1. 

így adja ezen irodalomtörténetünkben ismeretlen s ma tudtunkra egyetlen pél- 
dányban sem létező könyv czimét gr. Kemény József, Lexicon Eruditorum 
Hung. czimü kéziratában (az erd. Múzeumban), Sásvári szó alatt. a czimet a 
n.-enyedi re/, coll. példányáról vette, mely 1849-ben elpusztult. — Sásvári Ger- 
gelyről, kit Bartholomaeides, Memória Ungar. Wilteb, 43. /. hibásan ir Geor- 
giusnak, lásd: BOD, M. Athenás 357. 358. /., valamint Veszprémi, Biogr. 
Medic. Hung. II, 56. /., hol Ember Pál kéziratából ki van mutatva, hogy Sás- 
vári Gergely volt a váradi elsÖ ref. iskolaigazgató 1566-ban. 

84 Bécs. 1571. 

Egyedúti Gergely. Kalendarivm. Az égnek forgassabul meg ismert 
es el rendelt praktikáinál eggietembe, es mastani Vrunk lesus 



44 

szuletesse vtan mülxxi esztendőre Curelouiaí Szanizlo Iaco- 
BEius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szel- 
rent. E. G. (Egyeduti Gergely) által magiarra fordetatoth. 
(Következik Magyarország czimere.) Stainhofer Gaspar által 
Beczben niomtatot, az felséges Rom. Chászar kegielmes en- 
gedelmebeől. 8r. A — G2 = 6'/4 iv = 50 sztlan lev. 

Két részből áll: I. Naptár A — D2. II. Astrologiai jóslatok. 
D3 — G2. — A Il-dik rész külön czimlapja után következik 
a magyar kiadó Egyeduti Gergely ajánló levele pártfogójához 
Telegdi Miklóshoz, az esztergomi káptalan olvasó kanonok- 
jához. 

Ismertette Stettner (Zádor) György, Tudománytár 1834. //. köt, 22^ — 229. /. 
s utánna Toldy, Uy M. Múzeum 1853. //. köt. 189. /. , ki megjegyzi, hogy nem 
tudja, hol van a Stettner által leirt példány. A m. t. Akadémia könyvtárában ezen 
naptárból csak egy ivnyi hű másolat van meg. 



85 Kolozsvár. 157 1- 

Dávid Ferencz. Az Egy 6 magatol való Felséges Istenről, es az 6 
igaz Fiarol, á Názáreti Jesusrol, az igaz Messiásról, A szent 
Írásból v6t Vallastéttel : Mellyben á Papánac és á Papazók- 
nac minden okoskodassoc és hamis magyarazattoc meg fei- 
tetnec. Dávid pERENTz-tól, á meg feszitettet Jesus Christus- 
nac szogaliatol irattatot, i. Corinth. i. Mü pedig a Christust 
predicallyuc, A ki á Sidoknac botránkozás, A Görőgeknec 
pedig bolondság. Az hiuatalos Sidoknac és Górógeknec kedig 
a Christust, Istennec hatalmat és bólczeséget. Colosvarot. 
M.D.Lxxi. esztendőben. 4r. A — Mm5 (helyesen 6) = 35 iv és 
2 lev. = 142 sztlan lev. — Elül: cziml. ajánlás -2 iv = 8 lev. 
Ajánlva van Hagymási Kristóf Közép-Szolnok vármegyei 
főispánnak és ország tanácsának. Gyula Feieruarot 1571. 
mart. 25. 

M. n. Muz, — M. tud. Akad. — Pesti egyetem. — Szebeni ei^ang. gymn. 
— IColozst'ári unitár, coll. (Kovács Istvántól), — Sz.- keresztúri unitár, gymn. 
Jakab Elektől, és néhai Kriza János ktárában Kolozsvárit. — Czimlap nélkül 
megvan di m. n. Múzeumban (Jankovicstól), a kolozsvári unitár, coll. és a nagy- 
szebeni evang. gy?nn. ktárába?t. 



86 Kolozsvár, 157 1. 

Dávid Ferencz, Az egy Attya Istennec, es az 6 aldot szent 
fianac, az Jesvs Christvsnac Istenségekről igaz vallastéttel, á 



45 

Prophetác és Apastoloknac irássinac igaz foUyassa szerént 
irattattot. Dávid FERENTz-tól, á meg feszitettet Christusnac 
szogaiatol. Caroli Peternec, és Melius Peternec ockoskodas- 
sinac ellene vetettet. Psalm. lxxxi. Ne légyen fdegen Iste- 
ned, Es más Istent ne tisztelly. Colosvarot. m.d.lxxi. eszten- 
dőben. 4r. Nn — Hhh iv = ig iv = 76 sztlan lev. — Elül: 
czimL, ajánlás 5 sztlan lev. 

Ajánlva van Korriyáti Békés Gáspárnak, néhai 11. János 
király komornyikának és tanácsának, Fogaras tartomány örö- 
kös urának «Feierwarot 22. April. I57i». 

Nem önállóan, hanem Dávid Ferencznek a föntebbi szám alatt leirt munkájával 
együtt nyomtatva s egy kötetben jelent meg. 

M. n. muz, (2 péld.), — M. t. Akad. — Kolozsvárt unitár, coll. (2 péld.). 
— Szebeni evang. gymn. (2 péld.). — Pesti egyet, (utolsó lev. hij.) — Sz.-ke- 
reszturi unitár. gym7K(2 lev. hij.). — Kriza János ktárában (néhány lev. hij.). 



87 Kolozsvár. 1571. 

Verböczi István. Decretvm. Az az, Magyar és Erdély Ország- 
nac Tóruény KÓnyue. Heltai Gáspártól wyonnan meg nyom- 
tattot. Colosvarot. 1571. 4r. (8 levelenként). — Elül : Czimlap 
s előszó 4 számozatlan levél, maga a munka 174 (helyesen 
a — x6 = 166) levél, végül: mutató tábla 10 sztlan lev. 

Colophon: Colosuarot nyomtatot Heltai Gáspár által. 

M.D.LXXI. 

A czimlapon olvasható újonnan nyomtatás a Veres Balázs Debreczenben 1565-ben 
kiadott forditására vonatkozik, melyet Heltai Gáspár, mint a czimlevél hátlapján 
álló s az olvasóhoz intézett élőbeszédében mondja, sok jámbor kérésére némileg 
kijavított és újra kiadott. «Im valamenyére meg tisztitottam és meg iobbitottam : 
de nem szinte annyira, mint én akartam auagy kéuantam volna. Mert műuel hogy 
egyéb fele soc dolgokban, az ió Istennec akarattyabol vagyoc foglalatos. Nem 
lón ádSm hoza^ hogy az egész Kónyuet wyonnan á Deákból meg tolmaczolhat- 
hattam volna Magyar nyelwre : De hogy az iambor oluaso meg ne akadjon az 
olvassasban, el hántam á nehéz Orthographiat, auagy irásnac módiat, és a szo- 
kottra hosztam». stb. 

M, nemz. Múzeum, — Erd. Múzeum. -— Pesti egyetem (2 péld.). — Szebeoi 
Bruckenthal'kt. — M.-vásárhelyi ref. coll. — Egri érseki kt. — Schlauch 
Lorincz szathmári püsp, kt. — Kolozsvári unitár, coll. (végül csonkán). — 
Kolozsvári ref. coll. (cziml. hij.). — Gy.-Fejérvári B att hiány i-kt. (utolsó lev. hij.), 
— Pesti ref. coll. (cziml. hij.). — S. -pataki ref. coll. (cziml. és utolsó lev. hij.). 
Gr. Mikó Imré-nél Kolozsvártt. — Lugossy József-nél Felső- Bányán (cziml. és 
utolsó levél hij.), — Megvolt Nagy István könyvtárában is. 

SÁNDOR István M. Könyvesház 5. L tévedésből irja ezen 1571-diki kiadást 
Debreczenben megjelentnek. 



46 
88 Debreczen. 1571. 

Csanádi Demeter. Vita Joannis Secvndi Electi Hvngariae Re- 
gis, Scitico sermone a Demetrio Chanadi, eiusdem Princi- 
pis Secretario miserabiliter decantata. H. és év n. 4.T. A iv 
= 4 sztlan levél. 

V^gén : Nagy sok dolgot foroguan akor elmeieben, 
Vüag allapattyanak változó igieben, 
Thordan letebe ira enni eztendöben, 
Az io ezer ötszázban es az hetuen egyben. 

em is volt. — Nyomdai kí.íllitása Debreczen melleit 



Külön czimlapja nincs, 
bizony it. 

Egyetlen példány a m. fvd. Akad. ktdrában. — A kolozsvái 
mástól megkülönbüz tetve emliti ToLiiv, M. költ. túrt. I. kot. 17; 

Ujabb kiadásai: DebreL'zen. 1577. cs Kolozsvár. 1582. 



1 évi nyo- 



89 Kolozsvár. 1571. 

Csanádi Demeter. Vita Joannis Secvndi Electi Hungáriáé Re- 

gis, Scitico sermone a Demetrio Chanadi, eiusdem Principis 

Secretario miserabiliter decantata. H. és év n. 4r. A iv = 4 levél. 

, (Debreczen 1571), Debreczen 1577. 



Elsü kiadás. — Ujabb kiadásai H. 
Debreczen 1582. és Kolozsvár 1582. 

Egyetlen példány a bécsi Theresianunt ktdrában. 
tőrt. I. kút. 175. /. 



- Hasonl. Toldv, M. költ. 




90 Bécs. 1572. 

Egyedúti Gergely. Kalendarivm. Az égnek .forgasabúl megh 
ismert, es el rendelt praktikaiual eggietembe, ez mastani 
lesus szóletese után m.d.lxxii. esztendúre Curelouiai 
|zLO Iacobeius mester. Crakkai Academianak Astrologia 
a szerin. E . G . által magiarra mastan fordetatoth . 
ifer Gaspar által Beczben niomtattott, az feölseges 
9 Chászar kegielmes engódelmebeól. 8r. 
ilja Egyeduti Gergely latinul Verantius Antal esz- 
érseknek. 

csonka példánya, melyből a czimlap hiányzik, s mely az F7 levél után 
a m. Akad. ktdrdban. — A fÖczimet nem adhatván, adtam a 2-dik 
mely a D2 levél második lapján áll. — Teljesen ép példánya meg\-olt 
Miklósnál, mint Toldy irja, Uj Magyar Muz. 1853. //. köt. i8g. /. 



47 

91 Krakkó. 1572. 

Balassa Bálint. Betegh Lelkeknek való fwues kertecyke meliben 
sok fele io szagú, es egesseges fwuek találtatnak, mely fwuek 
által az lelkek mindennemö beteghsegekben, fogiatkozasokban 
meg eleuenedhetnek es megh Vyulhatnak : Éhez foglaltatot 
egy szép tudomány: Tudni illik miképpen kellien embernek 
magát biztatni, az niomorusagnak wldeözesnek es kennak 
ideieben. Mellyet Giarmathy Balassy Bálint forditot Német- 
ből Magiarra az ö szerelmes szwleynek haborwsagokban való 
vigaztalasara. Bock Mihály által zereztetett Nemeteól. I2r. 
A — H6 = 7V2 iv = 90 sztlan levél. (Prózában). 

Colophonja (az utolsó levél előlapján): «Cracoban Nyom- 
tattatott Király eö Felsége Nyomtatoya Wirzbieth Mathias 
által. 1572. esztendeöben». 

2-dik kiad. : Bártfa 1580. — 3. Sicz 1593. 

Egyetlen példánya (közben eg>' levél Ct2 hiával) a s. -pataki ref. coll. köfiyv- 
tárában. 



92 Bécs. 1573. 

Poncianvs Historiaia : az az Hgt Bólch Mestereknek, mondásit 
chiwda szép hazonlatosagoual foglaluan, mimodon, az Chazar 
Fiat Diocletianust hetzer halaltul meg mentettet légien. Mely 
mostan igaz, es tizta Magyar nyelwere forditatot. Bechben 
Ebervs Balas által eo feolszege engedelmebul nyomtattatoth. 
MDLXxiii. 8r. A — S = 18 iv = 144 lev. (az utolsó levél üres). 

Colophon: Bechben, Ebervs Balas által eo feolszege hatal- 
mából nyomtattatot, mdlxxiii. 

Ajánlja Éber Balázs nyomdász latinul gr. Eck dunántúli 
főkapitánynak, Győr vár kapitányának, pozsonyi főispánnak. 
— Német betűkkel van nyomtatva. 

Ujabb kiadásai: Lőcse. 1633. 1653. 1676. 1679. 
Egyetlen példány a m. nemz. Múzeumban. 



93 Bécs. 1573. 

Kalencjstríum. Krakkói után. 

Emliti Waltherr László, Tud. Gyűjt. 1829. IX. köt. 116. 119. /., ki szerint 
megvolt csonkán a tn. nemz. Múzeum ktárában. Has. Toldy, Uj Magyar Mú- 
zeum 1853. //. 189. /. 



48 

94 Kolozsvár. 1573. 

Valkai András. Cronica, avagy, Szép históriás Enec, Miképpen 
Hariadenus, Tengeri toluay, Barbarossa, és Bassáua 16t, Es 
miképpen ez által Suliman Czászar á Tengert birta, és meg 
háborította á Tengert, soc földeket, várakat, és várasokat, 
Es meg vőtte Tunetum Királyi birodalmat, Midón az ország- 
beliec egyenetlenségből veszédnénec egymással. Valkai An- 
drás- tol verszegbe szépen szórzettet. Colosvarot 1.5.73 esz- 
tendőbe 4r. A — M = 12 iv = 48 sztlan lev. (utolsó levele 
egészen üres). 

Maga a czimlapon leirt krónika csak 19 levelet (A— E3) foglal el; s utána 
még ugyancsak Valkainak két más históriás éneke következik. 

Ajánlása a versfejekben : «Ieverendissimo ac Magnifico Dominó Michaeli Chaki 
Svpremo Consiliario Cancellarío Secretario Regié Maiestatis ac eeeivsdem in ab- 
sencia Locvmtenenti Regio Andreas Valkai Dominó svo gracijsissimo paratissima 
servicia commendat vt pattrrroooono bene merenti. Ellien sokat Nagsagod ósz 
(=ez) világon io himeveU. 

Végső versei : A ki szórze most ezeket versekben, 

louiust oli^asá ueszteg ültében, 
Kit talála harmintz harmad könyuében, 
I^kic Kalota hauasa tóuében. 

Ezer, ót száz, és az ió hetuen egyben, 
Negyuen napi bóytnec elsó hetében, 
Soc gond forga vers szorzó elmeiében, 
Nemzeténec soc iót kiuán szűuében. FINIS. 

Következik E4 — K2, összesen 19 levelén, külön czimlap nélkül : 
• Cronica, avagy szép historás Enec, Miképpen Károlly Császár hadakozót Aifri- 
cában á Barbarossa Hassa ellen, Es miképpen Muleassest á Tunetumi ki vzettet 
Királyt, esmet az ó Királyi Birodalomba be vitte, és székiben helyhesztótte. » 

Ajánlása a versfejekben : Macnifiwo Dominó Caspari Bekes de Korniath Svpremo 
Consiliario Cvbicvlario ac Secretario Sacre Maiestatis Regié et Comiti Perpetvo Térre 
Fogaras Dominó svo graciosissimo Andreas de Valko servicia commendat ac rervm 
feízicium sűcvndos eventus ev precatvr a Deo Patre per Filivm eius vnicvm salvato- 
rem generis humani, vaee (= vale) vive in uóra fide ac mei memor esse vólis.» 
Ezen ajánlásból, melyben Valkai az unitárius Békés Gáspár igaz hitét emliti, bizo- 
nyos, hogy Ö maga is unitárius volt. 

Végső verse: Más fel ezer hetuen egy esztendőben, 
Mikor kózelgetnénc a boyt kezebben, 
Kalota székben végezéc Erdeiben, 
Nagy dicziret Wr Istennec mennyekben. 
Laus Deo. Finis. 

Az itt olvasható 157 1. évszám vitte SÁNDOR ISTVÁN-t abba a tévedésbe, hogy 
M. könyvesház 5. /. ezt a verses krónikát 1571-ben önállóan megjelent munkának, 
még pedig ujabb tévedéssel Debreczenben nyomtatottnak irja. 



49 

Következik K3 — M3, összesen 9 levelén, külön czimlap nélkül : «Cronica melly- 
ben meg irattatic Prisier lohannis, Az az, A nagy lanos Pap Csaszárnac igen nagy 
Császári birodalma, Ki Indiában bir igen nagy böw földen*. 

Ajánlása a versfejekben : «Spectabili ac Magnifico dominó Stephano de Batór 
Principi Regni Trenssilvanie vita et viktoria ac rerum felécivm prosperos eventvs 
precattvr Valkai András » 

Végső z'erse : Ezer, ötszázban, es hetuen háromban, 

Nemes Kalotaszeg tartományban, 
A ki ira versül Istoriaban, 
Nem vala szűve ackoron bánatban. 
Laus Deo: Finis. 

Af. n, Muz. (Jankovicstól). — M. tud. Akad. (önállóan, 2 darabba kötve, és 
Heltai Cancionaléja mellett is). — Erd. Muz. (önállóan és Heltai Cancionaléja 
mellett). — M.-v. Teleki-ktár. — M. -vásár h. ref. coll. — Kolosvdri unitár, coll. 
— Pesti ref. coll. (a Ráday-ktárból). — Enyedi ref. coll. — Sz. -keresztúri 
unitár gymn. Jakab Elektől. Igen csonkán Szilády Áron-nál. — Megvolt a 3-dik 
rész hiján Nagy István ktárában is. Lásd : List et Francke Catalogue 103. /. 



95 Komjathi és Sempte. 1573. 

Bornemisza Péter. Első része az Evangeliomokbol es az Epi- 
stolakbol való tanvságoknak. Mellyeket á keresztyeneknec 
Gyülekezetibe szoktanac prédikálni minden ünnepnap. Kit az 
Vr lesvsnak lelke által, az együgyű keresztyeneknec iduós- 
seges tanúságokra, ira Bornemisza Péter, Pestifi. — Kólt 
Sempteról 1573. 4r. 460 lev. — Elül: cziml., ajánlás 8 
sztlan lev. 

Colophon: Nyomtatása Comiatin keszdetet Huszár Gal ál- 
tal, vegesztetet Sempten. Mind szent hauanac első napian 
enni eztendóbe 1573. Kiből diczertessec az Vr Isten neue. 
Ámen. 

Ajánlva van gr. Salm Gyulának latinul és nejének Beth- 
lenfalvi Thurzó Erzsébetnek magyarul. Az ajánlás kelte : 
Semptaviae i. die Octobris. Anno 1573. 

A nyomtatás a könyv közepe táján az Nnn iwel változik. — A Huszár Gál 
Romjáthiban Nyitra vármegyében működött nyomdájának több termékét nem 
ismerem. 

A következő részek nyomtatási helye és éve : 11. rész. Sempte. 1574. III. rész. 
U. o. 1575. IV. rész. U. o. 1578. V. rész. Sempte és Detrekö. 1579. "" Sándor 
István M, könyvesház 5. /. hibásan teszi mind az öt részt Sempte. 1574-re, ki 
egyébiránt e munkát Postilla név alatt Semptére 1575. és 1579-re is fölveszi. U. o. 
6. és 7. /. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. (közben 5, végén 85 lev. hij.). — Magyar tudom. 
Akad. (cziml. hij.). — Debreczeni ref. coll. (2 utolsó lev. hij.) — S. -pataki ref. 

4 



50 

colL (elül, közben és végül csonkán). — Schlauch Lorincz szathmári püspök- 
néL — Megvolt csonkán Nagy István ktárában (Catalogue i6. l.)- 



96 Alsó-Lindva. 1573. 

Kulcsár György. Az Halaira Való Keszóletról Rövid Tanos- 
sag: melyben az kőrósztien embernec, acki az Isten országát 
akaria keresni, életénec rendi irattatic meg. Az Alsó Linduai 
KuLTSÁR György Mester által á szent irásbol, es tudós Dqc- 
toroc Írásiból szedettetett. 2. Timoth : 3. Minden iras mely 
az Istentől es az ö ihlésséböl vagion, haznos az taneitásra, 
meg fedésre, meg iobbitásra, es oktatásra, mely az igaságban 
lézön. Hogy az Istennec emböre ép legyen mindön féle io 
czeleködetökre készitetuén. 8r. 65 lev. — Elűh: cziml. czim- 
kép és ajánlás (latinul) 3 sztlan lev. 

Ajánlva van Bánfi Miklósnak «Lynduae die Augusti 28. 
Anno 1573. Georgius Kultsar». 

Egyetlen példánya a M, n. Múzeumban (egybekötve Kulcsár György ugyan- 
csak Alsó-Lindván 1573-ben nyomtatott másik munkájával és Szikszai Hellopoeus 
Bálint czimlaptalan 8r. Catechismusával). Ezen példány néhai Tóth Ferencz könyv- 
tárával jutott Liszkay József előbb győri most pápai ref. lelkész birtokába, kitűl a 
m. n. Múzeum 1874-ben szerezte meg. — Emliti TÓTH Ferencz, Prot. Ekkl. 
Históriája /. köt, lyz. l. ; ismerteti Eötvös Lajos, Prot, egyh, és isk. Figyelő 
/. éz^f. 1870. 199. /. 



97 Alsó-Lindva. 1573. 

Kulcsár György. Az Ördógnec a penitencia tartó Bűnössel való 
vetekedéséről : es az kétségbe essés ellen az Reménségról való 
tanusság : Irattatot : Az Alsó Linduai Kvltsar Giórgy Mester 
által. Lvc. 22. Imé az Satan kézbe kiuána titeket : hogy meg 
rostáilyon mint eg gabonát : de en kónyőrgec eróttetóc, hogy 
meg ne fogiatkozzec az ti hütőtőc. 8r. A — F = 6 iv = 48 
sztlan lev. 

Colophon : Nyomtattatot Alsó Linduan : Rodolphus Hoíf- 
halter által, m.d.lxxiii. esztendőbe. 

Ajánlva van Zrínyi Györgynek, Kristófnak és Miklósnak, 
kik ez ajánlás szerint kétségtelenül protestánsok voltak. 

Egyhetién példánya Kulcsár György föntebb leirt munkájával együtt nyomtatva 
s egy kötetben a M. ?t. Múzeumban, Legelsőben ismertette Eötvös Lajos, Prot, 
cgyh. és isk. Figyelő I. évf. 1870. 199. 1. 



51 



98 Bécs. 1574. 

Sylvester János. Vj Testamentvm magiar nieluen : meli, az 
Góróg, es Diák nieluból reghen Siluester János által 
fordittatot. Mást masodczor meg igazittatot, es vyorinan ki 
niomtattatot. Az Fölséges Romai czaszar kegielmes engedel- 
meból. Beczben Stainhofer Gaspar által, 1574. esztendőben. 
41. 329 szzott levél. — Elül : cziml., ajánlás 4, végül : sum- 
mája stb. 12 sztlan levél. 

Ajánlja Steinhofer nyomdász latinul Maximilián császárnak 
és fiainak, Rudolfnak és Ernesztnek. 

Első kiadása: Sárvár 1541. — SÁNDOR ISTVÁN M. könyvesház 5. /. hibásan 
teszi ezen 2-dik kiadást 1575-re. 

Ezen az első kiadásnál ritkább 2-dik kiadás ép példányai : M. n. Muz. (Sze- 
chényi-kt.), bécsi cs. ktárban, gy\i\di'{c}éTvkr\ Batthtányt-kf árban, 2Lpannonka/ mi 
apátság ktárában (2 ép és i csonka péld.), a szegedi francisc. zárdában, — 
Megvolt Nagy Istvánnál is. — Csonkán, aiJ a iv hijával, ^. szebeni evang. gymn. 
ktárában. 



99 Debreczen. 1574. 

Szikszai Hellopoeus Bálint. Az egri kereztien ania zent eghaz- 
nak es azzal egietembe;« az tóbbinekis tanúságára irattatot 
róvid Catechismus, Ziksaj Hellopoeus Bálint Által az Deb- 
reczeni Ecclesianak Lelki Paztora Által. Debreczembe, Nyom- 
tattatot Komlós András Által. An. Do. 1574. 4r. A — M = 
12 iv = 48 szztlan levél. 
Ajánlva «Az egri aniazenteghazban való szenteknek ». 

Az ajánlásban emliti a szerző, hogy thét esztendeig ti köztetek nem szűntem 
meg éjjel nappal titeket tanitani és inteni • ; miből kitetszik, hogy Ö, ki, mint 
tudjuk, még 1567-ben Genfben Bézánál tanult, 1574-ben pedig, mint a czimlapon 
és az ajánlás alatt irja, debreczeni prédikátor volt, épen ezen évek közt viselte az 
akkor tekintélyes egri reform, egyház papságát, még pedig nem könnyű viszonyok 
közt, mert mint alább irja : tNem is tagadhatjuk, hogy öt esztendőtől fogva ez, 
ez ördögnek rostája közöttetek kéméletlen nem volt volna, ki ellen veletek egye- 
temben mindenkor vigyáztam és tusakodtam, hogy Isten segítségével ucsuvá ne 
válnátok, hanem mint a jó búza tisztulnátok inkább. » — Emliti ezen ajánlásban 
másik könyvecskéjét is, «kit ezzel eg}'etemben bocsáttam ki», mely csakugyan 
ezzel együtt jelent meg s rendesen egy kötetben szokott előfordulni. 

Második kiadása: Debreczen 1587. — Sándor István M, könyvesház 6. /. 
hibásan teszi ezen könyv nyomt. évét 1575-re. 

M, n. Muz. (3 péld.) — Erd. Muz. (2 péld.) — M. Akad. — Debreczeni 
ref. coll. (2 péld.) — S. -pataki re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. — Nagy- 
kőrösi re/ lyc. — Megvolt Nagy Istvánnál is. 

4' 



52 



100 Debreczen. 1574. 

Szikszai Hellopoeus Bálint. Az My Kereztieni hitónknek es 
vallasonknak Három F^ Articulussarol. I. Az Igaz Istenrul. 
II. Az valaztasrol. III. Es az Vr vaczoraiarol való kónueczke. 
Zereztetet és irattatot, zep rendel Niluan való kérdésekkel 
feleletekkel, es io értelemmel. Zikzaj Hellopgevs Bálint 
Debreczóni Praedicator által. Debreczembe, Niomtattatot 
Komlós András Által An. Do. 1574. 4r. A — a = 24 iv = 96 
sztlan levél. — Elül cziml., ajánlás és a czimlap elótt egy 
üres levél, melynek előlapját fametszet borítja, 6 sztlan lev. 

Ajánlva van Gúthi Ország Borbálának először Nagys. Tö- 
rök Ferencz, azután néhai Tek. és Nagys. Gróf Eck nag}^- 
győri kapitány özvegyének. 

Az ajánlásban hosszasan beszélvén a szerző munkájának tartalmáról, irányáról 
és a vallásbeli viszálkodások és tévelygések miatt szükséges és hasznos voltáról, 
egyebek közt ezt irja : fkAz szabad akaratrúl fedig más könyvecskében irássom 
vagyon y és rövid üdSn^ ha Isten halálo?naí halasztja , mind arról s mind az 
többirül büvebb irást akarok ki bocsátnom^ főképpen ha az kegyelmes Isten pat- 
ronusokat mutat valahonnan, kik az nyomtatásban segitsíggel lesznek, az Anya- 
szentegyháznak épületire és Istennek dicsőségére. Az kettörűl penig, mondom az 

választásrul és az Ur vacsorájárúl, bőven irtam ez okáért, hog>' nem 

mindenek értik, még azok is, a kik mást akarnak tanitni, más az hogy még ma- 
gyar nyelven se^iki derék Írással ez kél articulust meg nem magyarázta, Nag}'- 
ságodnak neve alatt akarám penig ez könyvecskét kibocsátani, hogy hálaadó 
voltomot megmutassam és minden tisztem szerint való szolgálatomat jelentsem 
Nagyságodnak, minek utánna az Ur Isten egrÜl (= Egerről) ki hozván az te Nag}'- 
ságod várossában Debreczenben szállitott.» Az ajánlás vége felé pedig igy ír: 
• Nagyságodat mint kegyelmes asszonyomat kérem, hogy vegye jő nevén az elsü 
ajándékomat^ és legyen én hozzám is az ecclesiával egyetemben oly jó akarattal, 
a mint egyéb keresztyén tanitókhoz értem* stb. 

Megjelent-é a Szikszai Hellopoeus Bálint kiadni ter\'ezett bővebb munkája, bizto- 
san nem állithatom, de- aligha csalódom abban, hogy ez a munka nem más, mint 
egyetlen czimlaptalan csonka példányban fonmaradt nagyobb Catechismusa, mely 
8-rétben 2oVa nyomt. ivre terjed, s melyet, minthogy megjelenési évét meg nem 
határozhatom, alább a XVI. századi év nélküli nyomtatványok között sorolok elő. 

Második sokkal ritkább kiadása : Gyula -Fejérvár. 1632. 

M. nemz, Muz, (3 péld.). — M, Akad. — Erd, Muz. — Debreczeni r. coll. 
(2 péld.) — S. -pataki re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. — N.- körösi re/ lyc. 
— Megvolt Nagy Istvámiál is. 

101 Debreczen. 1574. 

Csengén András. História az Jervsalem varasának veszedelmé- 
ről, Titvs Vespasianustol, Az mint meg vetetet az Sidoknak 



53 

nagy romlasokal. Debrecenibe, Nyomtattot Komlós András 
által. An. Do: 1574. 4r. A — D = iv = 16 sztlan lev. 

A szerző csak a versfejekben van megnevezve igy : . . . per Andreám Chegery 
íácta in Hangarícum idiimo e Latino taductum ... — Az itt olvasható Chegerii 
nevet az n betű szokásos kihagyásával biztosan hiszem Csengerin^ olvasandónak. 
— ToLDY, M. költ, tört. 2. kiad, 163. /. a szerzőt Csegéri (Csegezi.^) AnürAs- 
nak Írja, véleményem szerint hibásan. 

Végső versei : Ezt ki szerze gondolkodek magában, 

Bankodig mert ninczen pénz tarsoliaban, 
Vagion azért b is nagy gondolatban, 
Nem tud mel fele váltani vtaban. 

Giónióróseges napiat mert 6 nem varia, 
Vra tisztesegen magát mutatia, 
De az vtan magában ezt forgatia, 
Többe imar b ez feldet nem lakia. 

Soha többe telekden ó sem lakik, 
Kurta kapán halában b sem eszik, 
Ha pénzel soual óted nem erendig. 
Mert erzenie naponkent űressedik. 

Ezer ött száz es az ótuen háromban. 
Sebes keresnek el ala mentében 
Egy vrfinak az ó nagy örómeben 
Szerelmes társat mar hon helihetesben. 

FINIS. 

Ez az első ismert kiadás. — 2. Debreczen. 1577. — 3. Kolozsvár. 1580. — 
4. Debreczen. 1582. 

Egyetlen péld. M. n. muz, (Horváth Istvántól). 



102 Debreczen. 1574. 

Idarí Péter. História Alexandri Magni, partim ex Ivstistino hi- 
storiographo, partim ex fragmentis Quinti Curtij diligenter 
collecta. Debrecembe, Nyomtattattot Komlós András által. 
Anno Do: 1574. 4r. A — G5 = 7^/4 iv = 29 sztlan levél. 

A hat részre osztott költemény tartalma a versfejekben latin hexameterekbe van 
foglalva ; s a hatodik rész versfejeiben a legutolsó hexameter sor ez : «Cvrcius 
hec cecinit, transcripsit Petrvs in Idar». 

Ismerteti Eötvös Lajos, Budapesti Közlöny 1870. 48. sz. Hasonl. Toldy, M. 
költ, tört. 2. kiad. 1867. 128. /. 

Ez az első ismert kiadás. — 2. Debreczen 1582. — 3. Kolozsvár 1591. 

Egyetlen péld. sl m. n. Múzeumban (Horváth Istvántól). 



54 

103 Debreczen. 1574. 

Ilosvai Péter. Az nagy Szent Pal Apostolnac eletyról es halá- 
láról való szép História az Szent irásbol versekben zerzetettet. 
Ilosvai Péter Deca (deák) által Debrecenibe, Nyomtattot Kom- 
lós András által Anno 1574. 4r. A — Ei = 4'/^ iv = 17 sztlan lev. 

Elsö ismert kiadás. — 2. Debreczen. 1577. — 3* Kolozsvár. 1579. — 4. H. és 
év n. (Debreczen. xvi. száz.). 

M. akad. ktdrban (cziml. hij.). — Aczimmást adom gr. Kemény József Sándor 
István M. könyvesháza 5. lapjához tett jegyzete szerint, ki azt néhai FÁY Alajos 
példányáról vette, melyet én Tibold-Daróczon a Fáy-könyvtárban 1870-ben már 
nem találtam. 



104 Debreczen. 1574. 

Ilosvai Péter. Az hires nevezetes Tholdi Miklósnak jeles tse- 
lekedeteiröl és bajnokoskodásárol való História. Debreczen. 

^574- 

Emliti e kiadást BOD PÉTER, M, Athenas 120. /. és utána Seivert, Siebenh. 
Quartalschr. VII. 281. /. — Sándor István szerint Jlf. könyvesház 5. /. Debre- 
czenben 1574. 8r. jelent meg ; mit az alakra nézve el nem fogadhatunk, minthogy 
a Komlós András által Debreczenben 1574-ben nyomtatott históriás énekek mind 
4-rétben jelentek meg. 

Ezen első kiadás elveszett vagy lappang ; most ismert legrégibb kiadása : 
Lőcse, 1629. 

105 Debreczen. 1574. 

Istvánfi Pál. História Regis Volter. Ad notam Francisco. (Fa- 
metszet.) Debrecenibe, Nyomtatattot Komlós András által. 
Anno 1574. 4r. A — C = 3 iv = 12 sztlan lev. 

Végső verse: Ezer ót száz harmincz kilencz eztendóben, 

Ez kisded Krónikát szerzek eg inekben, 
Istuanfi Pal mikor vala io keduiben, 
Hertelen indula Király órómeben. finis. 

Ujabb kiadásai: Kolozsvár. 1580. és Lőcse. 1629. 

M, nemz, Muz^ (Horváth Istvántól). — M, tud. Akad. ktárában. 

106 Debreczen. 1574. 

Kákonyí Péter. História Astiagis Regis et Cyri potentissimi 
Monarchi^ frog. C. Pompei M. C. nummantis desumpta ide 
per Petrum Kakoni facta. etc. Debrecembe, Nyomtatattot 
Komlós András által. An. Do. 1574. 4r. AB iv = 8 levél 
(az utolsó levél mindkét lapja csak fametszettel van betöltve). 



55 

t 

Végső verse : Az ezer 6t százba es negeun kilenczben, 

Mikorö Írnának enni esztendőben, 
Az ki ezt szerze az fi vig kedueben, 
Neuet meg ielente verseknek feieben. 

A versfejekben : História . . . per Petrvm Kakoni facta. 

SÁNDOR István, M. könyvesház 5. /. helyesen veszi föl, de hibásan teszi e. h. 
51. /. Debreczen 1674-re is. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Fáy-ktárban Tibold-Daróczon (utolsó lev. hij.). 



107 Debreczen. 1574. 

Nagy-Bánkai Mátyás. História. Az vitéz Hvniadi lanos, Vay- 

danak Bestercze, Varmegye fó Ispanianak etc. az Mathias 

király attianak, sok kfilómb külómb viadallia es io szerenczeie, 

Nándor feiruar alat Machumet Czaszarnak tóilö meg verette- 

tese, es az Magyaroknak ott nagy giószedelme es io Vitézsége. 

Debrecembe, Nyomtatattot Komlós András által. Anno 1574. 
4r. A — C3 =11 sztlan levél. 

Végső verse: 

Mikoron irnanak ezerben ót százban es az felet hatuanbarty 
Huniadi lanosnak sok viadaliarol gyakran gondolatiaban 
Nag Bancai Mathias rendele versekben Nagy Szombat varasában, 
Az vitózló népnek aianla kik vadnak kórnul az veg hazakban. 

Ezen debreczeni kiadás után nevezi TüLDY, M, költ, tört, I, köt, 156. /. s 
több helyt szerzőnket BÁNKAI Nagy MÁTVÁs-nak, minden esetre hibásan ; mert 
vagy a Heltai Cancionaléja szerint a Nagy-BÁCZAI, vagy a debreczeni kiadás 
szerint a Nagy- BÁN KAI név a helyes, de valamint Báczai-Nag Y-nak, ugy Bán- 
kai NAGY-nak sem lehet a szerzőt neveznünk. — Ugyancsak Bánkai Nagy Má- 
tyásnak tulajdonitja TOLOY e h. 180. /. a Jákob patriarcha fia József históriáját 
1556. évről, melynek általam ismert kolozsvári 1580-diki önálló kiadásában a végső 
versben igy van a szerző megnevezve : «Nagy Banyai Mattyas szerze beteg 
agyában.* Ez az adat még inkább nehezíti e név meghatározását, miután alig 
kételkedhetünk, hogy valamint a Nagy-Báczai és Nagy- Bánkai név azon egy sze- 
mélyre vonatkozik, ugy a Nagy- Bányai Mátyás név sem amattól külön személy 
neve, hanem e változékok csak a kiadók gondatlanságának tulajdonitandók. 

Megjelent e históriás ének Kolozsvárit a Heltai Cancionaléjába igtatva 1574- 
ben s ugyanott Valkai Bánk bán históriájával együtt nyomtatva önállóan is 1580- 
ban. Ezen 2 kolozsvári kiadásban (a 3-dik 1570-diki kolozsvári kétes kiadásról 
nem szólhatván) a szerző neve Nagy Báczai Mátyás. Én a debreczeni kiadás 
alapján hajlandó vagyok a szerző nevét Nagy BÁNKAi-nak tartani, ki magát az 
Abauj vármegyei Nagy-Bánkáról nevezte, s előbbi véleményemhez, j^ogy szerzőnk 
a Belső- Szolnok vármegyei BaczA helységről nevezte volna magát, többé nem 
ragaszkodom. 



S6 

Kiadásunk végverse az Íratás idejét 1560-ra teszi, ebben is eltéröleg a kolozs- 
vári két kiadástól, mely 1570-rÖl szól. Melyiknek van igaza, akkor dönthetnok d 
biztosan, ha tudnók, hogy a debreczeni 1574-diki és kolozsvári 1574-diki nyomás 
közül melyik az eredeti, s melyik az utánnyomás ; e kérdést el nem dönthetvén, 
csak annyit merek állítani, hogy a két különféle kiadásban a hatuan és hetuen 
évszám csak a gondatlan utánnyomtató sajtóhibája vagy önkényes változtatása ; mert 
azt bajosan tehetem föl, hogy a szerzÖ maga munkáját 1560-ban irta s 1570-ben 
I átdolgozta volna. 

I A debreczeni és kolozsvári kiadások közt van még egy lényegesebb eltérés is, 

az t. i., hogy a debreczeni kiadásban nincs meg a Hunyadi-históriának a Cancio- 

naléban s az 1580-diki kolozsvári kiadásban olvasható első része, melyben Hunyadi 

' János élete Albert király haláláig van lehozva s az a népmonda van fölhasználva, 

hogy Hunyadi János Zsigmond király szerelemgyermeke volt Morzsinai Erzsébet- 
től. Ezt az első részt Toldy e. h. Heltai toldásának tartja, kinek 1575-ben meg- 
^ jelent magyar chronicájában e mondát igen élénken szinezve olvashatjuk. Én ez 

! állitást elfogadni s igy Heltait e becsempészéssel vádolni nem merem : minthogy 

\ valamint Toldy állitását, ugy azt sem tartom lehetetlennek, hogy a debreczeni 

kiadó mellőzte el ezen neki nem tetsző, s valósággal alaptalan mendemondára 
épitett első részt. 

SÁNDOR István nagyot botlott, midőn M. könyvesház 6. /. ezen munkát Deb- 
reczen 1575-re tette s Valkai Andrásnak tulajdonította s mindjárt a következő 
I sorban Debr. 1575-re emliti Nagy Mátyás Históriáját Hunyadi János erd. vajdáról, 

\ tehát azon egy munkát kétszer hozva fol két külömbözŐ szerzőnek tulajdonítja. 

Csak 2 péld. ismeretes. M, nemz. Múzeum (Horvát Istvántól) és a /«. Akad. 
könyvtárában . 



108 Debreczen. 1574. 

j Ráskai Gáspár. Egy szép história az vitéz Franciscorul, es 

\ az Ó Feleségéről. Debrecenibe Nyomtatattot Komlós András 

f által. Anno 1574. 4r. A — C2 = 10 sztlan lev. 



I 



I 



I 



I 



i< 



Végső verse: Christus vrunk vtan kit vallunk hűtőnkben, 

Ezer Ót siaz Ótuen es ket eztendóben, 
Immár hogy irnanak az első üdóben, 
Az Vasfay Gaspar szerze ezt énekben. 

Kiadásunkban a szerző neve VASFAY-nak van ugyan nyomtatva, de mivel ha- 
zánkban Vasfa nevű helység nem létezik, s a kolozsvári 1579-diki kiadásban 
világosan Ráskai áll : nem kételkedem ez utóbbi nevet fogadni el ; mit annyival 
biztosabban merek tenni, mert idézett végső versünk harmadik sorában is a deb- 
reczeni nyomda gondatlanságából áll helytelenül és érthetetlenül : «az elsó údóben* 
e helyett: «az elsó (helyesebben alsó) Linduábant^^ a mint a correctebb kolozsvári 
1579-diki kiadásban olvashatjuk. 

Első ismert kiadás. Ujabb kiadásai Kolozsvár 1579. ^^ U. o. 1601. — Toldy, 
M. költ, tört. 2. kixid. no. /. emlit egy 1578-diki kiadást is, melyet én nem lát- 
tam s igy föl nem vehettem. 

Egyetlen példány a M. Akad. ktárában. — SÁNDOR István, M. könyvesház 
241. /. hibásan teszi e kiadás évét 1575-re. 



I 



^7 

109 Dcbreczcn. 1574. 

Sztárai Mihály. Achab Kyral Hytetlenseger'^l es lUies Prophe- 
tanak megy feddéséről való szép História. Debrecenibe, Niom- 
tatatot Komlós András által Anno 1574. 4r. A — C2 = 2Va ív 
= 10 sztlan levél. 

y/gsé> verse: Ezek vtan 6tt száz es neguen kilenczben, 

Az Starai Mihal észt szerze versekben, 
Tar Papoknál való igiekezetekben, 
Es Istenben való io remensegeben. 

Megjelent a Hofgref-féle énekes könyvben is Kolozsvárit (1553 — 1558), hol végső 
verse helyesebben igy hangzik : 

Ezer vtan ótt száz es negyuen kilentzben, 
Az Ztaray Mihály észt szerze versegbe, 
Tar papockal vala nagy itkezetiben, 
Es Istenben való io remensegeben. 

Ujabb kiadásai : H. és év n. (Debreczen xvi. száz.) és Debreczen. 16 19. 
J/. n, Muz, (Jankovicstól). — M. Akad. (cziml. hij.). 



110 Debreczen. 1574. 

Valkai András. Az Nagyságos Bank Bánnak História, miké- 
pen az András Király felesege, az Bank Ban iambor hytes 
feleseget az eczeuel meg szeplősittete : S-mikeppen Bank Ban 
az 6 iambor hytesenek meg szeplósytteteseért az Kiralne 
aszszont le vágta. Debrecembe, Nyomtatattot Komlós András 
által. Anno 1574. 4r. A — B2 = 6 sztlan lev. 

Megjelent ugyancsak 1574-ben Kolozsvárit a Heltai Cancionaléjában is. Ujabb 
kiadásai : Debreczen. 1580. és Kolozsvár. 1580. 
Egyetlen péld. a M. t. Akad. ktárában. 



111 Debreczen. 1574. 

Varsányi György. Egy szép História az Persei Kiralrvl Xerxes 
neue, mikepen reuidden időben el vezted volt tizzer száz ezer 
embert. (Fametszet.) Debrecembe, Nyomtatatott Komlós András 
által. Anno 1574. 4r. AB. = 2 iv = 8 sztlan levél. 

Végső versei: Varsani Górg szerze ezt banattiaban, 

Karuallasa vtan ü nag busultaban. 
Noha meg niomorult gonoz szerenczieien, 
Azért igen bizik felséges Királyban. 



58 

Ezer eztedóben 6t száz hatuan égben 
Meggies varosában ira ezt versekben, 
Ho^ minden embernek aggion peldat ebben, 
Kibel diczirtessek az felséges Isten. 

FINIS. 

Teljes péld. M. n. Múzeumban (Horváth Istvántól); csonkán a tn. tud. Akad. 
ktárában (hij. cziml. és közben A4 levél). — Megvolt néhai FÁY Alajos ktárá- 
ban is Tibold-Daróczon. — TOLDY Ferencz, M. költészet tort. 2. kiad. 168. /. 
tévedve tartja a m. Akad. csonka példányát debreczeni 1573-diki első kiadásnak, 
mert az Akad. és múzeum két példánya nem kűlömböző, hanem azon egy nyomás. 
Toldyt e tévedésre Jankó vics Miklós vitte, ki az Akad. csonka példánya elébe 
sajátkezüleg e czimet irta : tVARSÁNYl György. Egy zep História a Persei Ki- 
rályról, Xerxes neve, miképpen röviden időben el vesztett volt tiz ezer száz embert. 
Debreczembe nyomtattat: Komlós András ált: 1573. » — Én pusztán Jankovics 
ezen kifogás alá vehető czimbejegyzésének hitelére a debreczeni 1573-diki kiadást, 
mint valóban létezettet, fölvenni nem bátorkodtam. 

112 Kolozsvár. 1574. 

Heltai Gáspár. Cancionale, Az az, Históriás Énekes Kónyv: 
Mellyben külemb fgle szép lót dolgoc vadnac nyomtatna, á Ma- 
gyari Királyokról, es egygb szép lót dolgokról, Gyónyórüségessec 
oluasasra, és halgatásra. Az Enekeknec Laistromat meg talá- 
lod a kóuetkezó leuelen. psalm. xlvi. lóyetec el, és lássátoc 
meg az Wrnac nagy czelekódetit, Melly igen czodállatosoc 
embereknec fiai kózet. Hpltai Gáspár Colosvarot 1.5.74. 4r. 
A — ^J = 9 iv. + A — F = 6 iv + A — (:) = 24 iv -í- A — G = 
7 iv. + A — M = 12 iv. Összesen 58 iv = 232 sztlan levél. 

A czimlevél hátlapján áll Heltai rövid ajánlása : • Voltam é szándékba, hogy 
ki nyomtatnám á Bibliabeli szent historiáknac szép énekit, Es a Sóltárnac rend 
szerént való Psalmusit, Mellyeket soc iamboroc szSrzettenec szép Imolákra és 
zfersekre. De Isten S szent felsége, nem engette eddig. Hogy az éti ió szándéko- 
mat végkSz vihettem volna: Kiualtképpen mostan. Ezokaért eló vettem az histó- 
riás Énekeket á régi Magyar Királyokról, és azzoc kózzűl egy nyihányat meg nyom- 
tattam, Egyéb szép historiáckal egyetembe. Kérlek ezokaért tégedet, Hogy ved ió 
neuen tóllem az én munkámat, Méglen az Wr Isten egy^b szép wyságokra segi- 
ti*nd. O legyen veled. » 

Következik a második levelén : «Az Énekóknek Laystroman Heltai által 20 számba 
foglalva, mely számok röviditett czimei azonban a könyvben találtató külön énekek 
eredeti hosszabb czimeitÖl sokszor lényegesen eltérnek. Ez a lajstrom elfoglalja a 
2-dik levél előlapját és hátlapjának mintegy harmadát. A lajstrom vége után 
mindjárt azon lapon következik az elsÖ ének Temesvári Jánostól. 

Az egész könyv áll 5 alkatrészből, melyek külön ivjegyekkel vannak jelölve, 
e szerint : 

/. rész. A — J = 9 iv = 36 sztlan levél, bele értve a czimlapot és lajstromot is. 
Az utolsó levél egészen üres. Tartalma : 



b 



59 

1. Temesvári János éneke «iA Béla királyról, mint ióttenec be a Tatároc, és 
el pusztitottác mind egész Magyar országot. A szent Tóbiás notaiara mondiác* 
A2 — D4. 

Végső verse : Themesuári János Deác ószue szede, 

Deác Chronikából versekbe rendele, 
Deszen (=Dézsen) lackasában be szórze énekbe, 
Ezer, ót száz hetuen és egy esztendóben.i» 

2. Tinódi SEBESXYÉN-tÖl «Sigmond Király és Császámac Chronicáia, és lót 
dolgai rendel iratattac. Tinódi Sebestyén által. » E — J = 5 iv. 

Végső verse : És á ki észt magyar nyelwre fordita, 

Notáiát is czac ó maga gondola. 
Vers felekben neuét is be alkota. 
Ezer hatot félszáz, ketÓben irta.t Finis, Laus Deo. 

Tévedésben van Mátray Gábor, midőn Történeti, bibliai és gunyoros magyar 
énekek. Pest, 1859. 129. /. azt iija, hogy Tinódi Zsigmond-krónikája 1552-ben 
4-rétben megjelent, mely állításra Ót csak az idézett végső verssor félreértése 
vagy félremagyarázása vihette. Az 1552-diki önálló kiadás mellett ugyanis semmi 
legkisebb alapos adat sem hozható föl. A Zsigmond-krónika még Tinódi 1554-diki 
Cronica czimú énekgyüjteményébe sincs fölvéve. Könyvészeink e munkát csak a 
Heltai Cancionaléjából vagy annak töredékéből ismerik, melyben ezen E— J jegyű 
részlet kétségtelenül 1574-diki nyomtatás. Épen igy téved Mátray e. h, abban is, 
hogy SÁNDOR István tévedését, M. könyvesház i. /. vizsgálatlanul utánmondja, 
ki szerint Tinóditól Buda vára visszavételének és Török Bálint elfogatásának his- 
tóriája Kolozsvártt 1541. jelent volna meg, hol, mint tudjuk, 1550. előtt nyomda 
nem is létezett. Itt is az 1541. évszám, mely az esemény idejére vonatkozik, vitte 
a nem eléggé óvatos Sándor- Istvánt tévedésbe. 

A Cancionale ezen első részét külön czimlappal és az első egy pár levél újra 
nyomásával Heltai külön is kiadta Kolozsvárt 1574-ben. 

//. rész. A — F = 6 iv = 24 sztlan lev., az utolsó levél egészen üres. Tartalma: 

I. Valkai ANDRÁs-tól « Históriás Enec, az nagy vr Bank banrol. Miképpen az 
András Királnac feleségét meg ólte, az ó nagy vétkeért. Mikoron imánac Christus 
Wrunknac születéssé vtán, 1.2.0.1. eztendóbe*. A — B 3 lev., az utolsó lap üres. 
A leirt czim az első levél előlapját egészen elfoglalja, a hátlapon maga az ének 
következik. 

Végső verse : lA ki szórzette észt Magyar versekben. 

Nem ielente Neuét ó ezekben, 
Sem pedig nem irta az vers felekben, 
Valkon meg talállyác Kalota szegben. 
Születés vtán, enye esztendőben, 
Ezer, ótt száz, hetuen háromban, 
Az h§w hónac szent lacab innepben. 
Tiszta életre ó mindent int ezzekben.» 

Valkai e munkájának még három kiadása ismeretes : Debreczen 1574., U. ott. 
1580. és Kolozsvár 1580. 

Az idézett czimben olvasható 1201-dik év, mely Valkai szerint az esemény éve, 
vitte KövÁRY LÁszLÓ-t, — kit a Benkő Ferencz Pamassusi időtöltései i8oo-ban 
megjelent vii-dik kötetében leirt tEnyedi Ritkaságok* vittek jégre, — abba a 
tévedésbe, mely szerint azt irja Erdély régiségei. Pest. 1852. 234. /., hogy az 
enyedi könyvtárban voltak «Mag3'ar versek 1201. esztendőből. Nyomt. Kolozsvárt. 



6o 

''■"■>''" i''r-T.i/ f li-li'-íí/í'-sp *í<.-rint Valka; e murikájának isméf t^- mái 
- 11 -oi../,-;ri kiHíli'.4r''il ^rte*úlünk, mely a2 eoyedi kün)-Máml elpusztult; 

- -■ ■■■.r^iJ.t.}. •iifiti,mr;i i-ífy píldánya sem ismeretes. 

."M„-t;ivkM MíivÁs-r/il .Chroníca, auagy Hisiorias Enec. Az ieles vitéz 

- - rr.r.'jl .1/ fl'.riny.'idi líinoirol, Erdi.-li Wavdárol, és egész Mag\-ar országnac 
.-r :,ii.rr.;\ Afínüc i-r'-ft'-tir^.l, N'rmzKtsí^^'éról, soc ieles hadairól, g^- Özedéi miril, 

■: ■ . -. ni ■■!•■/. c zclfk'-dctirftl. Nem Bonfiniusból czac, Hanem az igaz Historiá- 
.-.':*■ ,", ''ir.ftf-t, nt i;gybe szArícttet.i B4— F3=4 iv. A lein ciira egy lapot 

'■:■■ '■TT^.f : -Mikí.ron imánac, Ezerben, ót százban, és á felet helueobeo, 
Hiinvadi lanosnac soc viadallyárol gyackran gondolat lyában, 
Nvi^Y Bú.ZAI MattVÍs rendcle versekben, Egy pilesses várasl>an. 
Az viii-zM népnec aíánla, kic vadnac széllel az vég házakban. • 

.■'-^T-BAnkai e munkájáiiak még két kiadását ismerem. Az egyik önállóan 
í.ir.í meif Debreczenben 1574. 4r. (I^sd föntebb), a másik, épen ugy mint itt a 
I.i:c:->n^icban, Valkai Bánk bánjával együtt Kolozsvártt t58o-ban nyomatott. 

."./. rps=. A— G = 7 iv=28 sztlan lev. Ebben csak G5RCSÖNYI AMBRUS His- 
t.— üa van Mátyás Királyról, ily czimmel : iHisloriás Enec, Az Felséges nagy 
f-jfieíeranil. Az Mattyas Királyról, Ennec eredetiról, életiről, ieles czelekedetiröl 
— ^tez5cííir6l, végre az Ö ez világból való ki múlásáról. > Ez a G iv utolsó lapján 
; ip lijára ny'raott iNagyoni Órszóval megszakad a Cancionalc valamennyi pél- 
luiv.iban, ugy annak mind azon töredékeiben, melyekben ez a munka is fönn- 
lü-raiit ; ugy hogy bizonyosnak merem állitani, hogy Görcsönyi e munkája a Can- 
.■■mjiebaii bevégezet lenül jelent meg. 

M: ukuzhatta egyébiránt a munka csonkán való megjelenéséi, meghatározni 
Km tudom. Gondolhatnánk Heltai 1574-ben történt halálára, kinek 1575-bcn már 
.^■^■^e-iül találkozunk : de miután a czímlap után álló lajstromban, melyet 1574- 
XI u ajánlással együtt bizonyosan maga Heltai szerkesztett, ezen munka be van 
-i^MAU. hajlandóbb vagyok a csonkaság okát a szcrzd halálában keresni. Ezen 
■Bu.-ik.ijába ugyanis, mint a Cancionaléban látható első kiadás czime bizonyítja, 
^ irri'^nyi be szándékozott foglalni Mátyás király halálát is ; azonban e munkájá- 
éi későbbi teljesebb, 1577. és 1581-diki kiadásaiból látjuk, hogy e tervéi nem 
j.i-:hatta végre, mert Mátyás históriája GörcsÖnyitÖl ezekben is 4 részben csak 
'rVv-^ mt-gvételéig van vive, s az ötödik részt Bogáthi Fazekas Miklós 1576-ban 
■KJ. tneg. Ezt másnak alig tulajdoníthatom, mint Görcsönyi halálának, mely épen 
j Canoionale nyomtatása közben következett be. — Bármint legyen a dolog, annyi 
V':iinvos, hogy Görcsönyi ezen munkájának ujabb kiadásaiban még csak három 
vt'tsszakkal van több az ö neve alatt, mint a Cancionaléban, s azontúl Bogáthi Fa- 
ii-k.is Miklós munkája következik, mint Mátyás históriájának kiegészitŐ 5-dik része. 
Mjigáról a szerzőről MXtray GAbok í, A. íjj. /. igy nyilatkozik: .E külöm- 
bi'U érdi'kcs mű szerzője nevét és készülte s megjelenése évszámát sem vagyunk 
kt'-iit-sck teljes bizonyossággal meghatározni, miután e/ck sem a czimlapon nem 
i'nililli'ln''lí. sem a munka végéről, mely hiányzik, ki nem deríthető. Van ugyan 
,.j,y i'síik nt-m hasonló czimíi és nyomatú más ily verses míí is nyolcz részben. 
iiii'lyni'k négy cisö részét Gercian (Gercseni vagy Görcsöni) Ambrus deák, többi 
,ii''gy részét pedig Bogáii Fazekas Miklós irta ugyanazon században : rfí- a Can- 
íÚrMléban le7-ö szöveg egészen külömbözik Gerczian szai-egííől. így tehát az e 
'■'-'béli megnyugtatást vagy egy egészen teljes Cancionalc példányának, vagy e 
míl külön is megjelent teljes füzetének netaláni felfedezhetésétŐI kell vár- 

Ezen nyilatkozatból tisztában van előttem, hogy Mátray a Cancionalc 

L Görcsönyi ezen munkájának későbbi kiadásaival gondosan össse 



6i 

nem hasonlította : mert ez esetben észre kellett volna vennie, hogy a Heltai-féle 
kiadásban egyetlen versszak sincs, mely a Görcsönyi későbbi 1577. és 1581-diki 
kiadásaiban meg nem volna ; a külömbség csak az, hogy Heltai Görcsönyi mun- 
kájának Hunyadi László haláláig terjedő s öt ivet betöltő két elsÖ részéből, — 
melynek tartalmát a Cancionaléban épen a megelőző darabban Nagy- Bánkai Mátyás 
bőven tárgyalta, — csupán 3 versszakot közöl (u. m. az I. rész 11. 12. s a II. 
rész legutolsó versszakát), s igy adja aztán, a III. rész két elsŐ versét is ki- 
hagyva, az egész III. és IV. részt, itt-ott némi csekély szó- vagy, sorváltoztatással, 
és a legutolsó 3 versszak hijával, mely a Cancionaléban soha sem látott világot. 
Görcsönyi mint szerző neve kitűnik az 1577. és 1581-diki teljes kiadások vers- 
fejeiből, melyekben az iró mindjárt az első rész legelején igy nevezi meg magát: 

tAMBROSIUS LlTERATVS DE GeRCIAN (1577) és . . DE GeRCIEN (I58i).» 

ToLDY Ferencz, M, költ. kézikönyve /. köt. 102. /. a Cancionale tartalmát 
Heltai lajstroma szerint elősorolva, tévedve tulajdonítja e munkát Görcsönyi Am- 
brusnak és Fazekas Miklósnak, minthogy a Cancionaléban még maga Görcsönyi 
munkája sincs teljesen adva, folytatása pedig, melynek Mátyás király haláláig 
terjedő első részét (a Görcsönyi 4 részéhez toldott 5-dik részt) Bogáthi Fazekas 
Miklós a végvers bizonysága szerint 1576-ban irta, az 1574-diki Cancionaléban 
meg nem jelenhetett. 

IV. rész. A — Z és (:) = 24 iv = 96 sztlan levél. Tartalma: 

1. Temesvári IsTVÁN-tól « Históriás Enec, az ieles gyozedelemról, mint verte 
meg Máttyás Király vdeiében, Bathori Istuán, Erdeli Wayda, á Király hadáual, 
és az Erdeli és Magyar országi hadáual, az Alibeket, Hatuan ezer Tóróckel : Er- 
deibe a Kenyérmezőién. Mikoron imának 1.4.79. szent Kálmán napián. Az Cirus- 
nac notaiára.» A — C2 = 2V« iv=io sztlan lev. — Az utolsó levél előlapján vég- 
ződik evvel a verssel : 

• Ezeket versekben a' ki be rendelte. 

Temesvári Istuán Déac az h neue, 

Hogy Thelegden laknéc schola Mesterségben, 

Ezer, őtt száz, hatuan kilentz esztendőben, finis. » 

Ezen vers alatt egy vértet ábrázoló fametszet áll, melyben jobbra egy lantot, 
balra egy kivont kardot tartó kéz látszik, fölül S. T. betűkkel. Ez a fametszet 
ugyanaz, mely Tinódinak Kolozsvárit 1554-ben nyomtatott verses Chronicája végén 
látható. Ott az S. T. betűk Sebastianus Tinódi, itt Stephanus Temesvári nevére 
vonatkoznak. 

2. Tinódi Sebestyén énekei, melyek a Q2 hátlapján kezdődnek s a (:) iv 4-dik 
levelének előlapján végződnek, és igy 21 ivnél többre menvén, a Cancionale legter- 
jedelmesebb részét teszik. — Az énekek rövid czimei : i. János király testamen- 
tomáról stb. stb. 5 részben. 2. A szegedi veszedelemről. 3. Az vég Temesvárnak 
elveszéséről. 5. Török császár gj'őzedelme (az 1554-diki Cronicában Budai Ali basa 
históriája ez. a.). 6. A Palástai mezőn való veszedelemről stb. 7. Eger várának vitatá- 
sáról 4 részben. — Mind ezen énekek Tinódi 1554-diki kiadásából vannak véve; itt 
azonban némi rövidítésekkel, néhol toldásokkal, a czimek s néhol egyes szók vál- 
toztatásával vannak közölve. A négy első ének és Eger históriájának mind a négy 
része előtt 8 dallam is van adva, ugyanazon fametszetekkel, melyek az 1554-diki 
kiadásban voltak használva. Ezenkívül több ének dallama az egész Cancionaléban 
nem fordul elŐ. 

V. rész. A— M=i2 ív = 48 szztlan levél. Ezt Valkai ANDRÁS-nak Hariade- 
nusról Károly császárról és Prister JohannesrŐl irt s Kolozsvárit 1573-ban együtt 
nyomtatott s egy kötetben kiadott verses krónikái teszik, melyeket föntebb 1 5 73 -ra 



62 

bőven ismertettem. Ez a rész az 1573-diki czimlappal, minden legkisebb változta- 
tás nélkül, van a Cancionale végére mellékelve. 

Heltai Cancionaléját legelsőben ismertette Toldy Ferencz, M. költ, kézi 
könyve. Pest. 1855. /. köt. loi. 102. /., a még akkor általa egyetlennek tartott 
Ráday-féle példány után. Részletesebben leirta Vass József, Kolozsvári Közlöny 
1859. 24 — 2^. sz. s ugyancsak 1859-ben Mátray Gábor, Történeti énekek dal- 
lamai. 130—133. /. 

Teljes péld. az erd. Múzeum és a pesti re/, coll. könyvtárában (a péczeli 
Ráday-könyvtárból). Az erd. Múzeum példányáról betűhű másolattal kiegészítve 
megvan a M. Akad, ktárában. (Ezt a példányt az erd. Múzeum -egyesület aján- 
dékozta a M. Akadémiának a krasznai Cserey-féle könyvtárból). Hasonlóan kiegé- 
szített péld. a m,. -vásár helyi ref. coll. ktárában. Két csonka péld. a kolozsvári 
unitár, coll. ktárában. — Egyes részei s töredékei találhatók több nagyobbszerü 
köz- és magán-könytárban, mint péld. a nemzeti Múzeumi Széchenyi-ktárban 
(Lásd: Catalogus Biblioth. Szecheny. Pars I. Supplem. II. 512. 513. l.) a m. 
Akad. ktárában, a sz. -keresztúri unitár, gymn. ktárában (Jakab Elektől) stb. 



113 Kolozsvár. 1574. 

Temesvári János és Tinódi Sebestyén. Chronica, A Béla 
Királyról, kinec Királysága állat be iőttenec á Tatároc Ma- 
gyar országban, és el pusztitottác ászt Soc fdeig. És Sig- 
mond Kiralynac és Csaszárnac Chronicáia, Szép énekben 
szerezuén. Nyomtatta Colosvarot Heltaj Gáspár, 1574. 4r. 
A — J = 9 iv = 36 sztlan lev. (ha teljes). 

Az első ének Temesvári Jánosé, a második Tinódi Sebestyéné. — Azon egy 
nyomás azzal, melyet a Heltai 1574-diki Cancionaléjában találunk. A. Cancionale 
2 első levele helyett, melyen a czimlap, a Cancionale tartalma s a Temesvári 
János 3 első versszaka állott, itt az uj czimlap áll s annak hátára van nyomtatva 
a 3 első versszak, s e levél után mindjárt következik az A3 levél. 

Egyetlen példánya, mely a H4 levéllel szakad meg, a /«. Akad. ktárában 
(hiányzik az utolsó I iv, melynek utolsó levele üres volt). 



114 Alsó-Lindva. 1574. 

Kulcsár György. Postilla, az az: Evangeliomoknak, mellyeket 
esztendő által Keresztyének gyüleközetibe szoktak olvasni és 
hirdetni, Praedikátzio szerint való magyarázattya. A. Lindva. 
1574. 4r. 561. levél. — Elül cziml. és ajánlás 4 sztlan lev. 

Colophon: Alsó Lyndvan Nyomtatot Rodolphus Hoífhalter 
által 1574. 

Ajánlva van A. Lindvai Bánfi Miklós szálai főispánnak és 
Maximilián király pohárnokának. «Also Lynduán irta Pynkesd 
hauánac 12. napián. 1574. esztendőben. Nagysá: Predicatora. 
Alsó Lynduai Kultsár Győrg». 



63 

Ujabb kiadása: Bártfa. 1579. ^^ ^597* 

M, nemz. Muz. (cziml., ajánlás és a szöveg legelsÖ lev. hij.) — M, Akad, — 
Pesti re/, coll. — S. -pataki re/, coll. (cziml. hij.) — Csonkán a sz. -udvar helyt 
re/, coll. ktárában. — Betléren gr. Nádasdy-ktárban (ép). 



115 Sempte. 1574. 

Bornemisza Péter. Masic Része. Az Evangeliomokbol es az 
Epistolakbol való tanvsagoknac. Mellyeket az keresztyéneknec 
Gyülekezetibe szoktac prédikálni minden ünnepnap. Kit az 
Wr lesusnac lelke által, az együgyű keresztyéneknec iduós- 
seges epületyekre, ira Bornemisza Péter : Johan : xv. Ha 
en bennem maradtoc, es az en beszedim meg maradnac ti 
bennetec: valamit akartoc kerietec, es meg leszen tinektec. 
Költ Sempteról. 1574. 4r. 718 levél. — Elül : cziml. ajánlás 
12 szztlan lev. 

Colophon: Nyomtatot Sempten, Szent lacab hauanac xxv. 
napian. Ennyi esztendőbe, m.dlxxiiii. Kiból diczértessec az 
Wr Istennec neue : Ámen. 

Ajánlva van Also-Lindvai Bánfi László Szála vármegyei 
főispánnak stb. latinul, és nejének Somi Borbálának magyarul. 

I. rész. Komjáthi és Sempte. 1573. — III. rész. Sempte. 1575. — IV. rész. 
Sempte 1578. — V. rész. Sempte és Detrekö. 1579. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — M. Akad. (i ép s i csonka péld.). — Debre- 
czeni re/, coll. — S. -pataki re/ coll. — SchlauchLörincznél . — Privigyei 
kegyes r. ház. — Pesti re/ coll. (elül csonkán). — Toldy Ferencz ktárában 
(elül s végül csonkán). — Csetneken a gömöri ev. esp. ktárában (utolsó lev. hij.). 
— Megvolt csonkán Nagy István ktárában is. 



116 Debreczen. 1575. 

Károli Péter. Az Halairól, Fel Támadásról, es az órók életről 
haznos, es szükséges kóniveczke ; az kereztienek epoeletekre 
es vigazralasokra, az Szent Irasbol ki szedegettetet. Carolj 
Péter, az Varadi Kerestieni Givlekezetnek Lelki Paztora 
Által. Debreczembe, Niomtattatot Komlós András Által. An. 
Do. 1575. 4r. A — Cc2 = 257^ iv = 102 sztlan lev. 

Ajánlva van Bocskai Erzsébetnek, Báthori Kristóf Bihar 
várm. örökös főispán nejének. — Az ajánlás végén: « Varadon 
1579 (nyomdai hiba 157^ helyett). » — Az ajánlásban irja Ká- 
roli, hogy mind Bocskai Erzsébet, mind Bebek György özve- 
gye Patócsi Zsófia, kérte őt « hogy az mi az Bibliába meg hatra 



64 

volnay melliet Magiar nelúre nem fordítottak volna, azt megfordi- 
tanok, es erre Nagsagtok minden segítséget, es gonduíseleset 
aíanla.y> — Kitetszik ebből is, hogy Heltai magyar Bibliája 
nem volt teljes. 

M,-v, Teleki- ktárban, — Debreczeni re/. colL — M. n, Muz, (cziml. hij.). 

— Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten (végén 6 lev. hij.). — S, -pataki ref. coll, 
(végén 19 lev. hij.). 

117 Debreczen. 1575. 

Szegedi Lrőríncz. Theophania, Az az: Isteni meg ielenes. Wy 
es igen szép Comoedia a mi elsó Atyainknac allapattyárol, 
es az emberi tiszteknec rendeléséről auagy gradiczarol. Sze- 
gedi LÓRiNTZ által : Debrecembe Nyomtatattot Komlós An- 
drás által 1575. 4r. A — F = 6 iv = 24 sztlan lev. (vége hídnyz.). 
Ajánlva van Báthori Miklósnak, Maximilián cs. és k. taná- 
csának és birájának, Szathmár és Szabolcs vm. örökös főispán- 
jának, és nejének Losonczi Frusinának. 

Egyetlen péld. M, nemz. Muz. (Farkas Lajos ktárából). — Ismertetését lásd: 
Hasznos Mulatságok 1838. I. félév 52 — 60. /. Has. Pesti Hir nők. 1865. 209. sz. 

— Ez a példány Sinai Miklós debreczeni tanár könyvtárából került Farkas Lajos- 
hoz ; csak 2 levele hiányzik. TüLDY, M. költ. tört. 2. kiad. 204. /. 

118 Kolozsvár. 1575. 

Heltai Gáspár. Chronica az Magyaroknac dolgairól: mint i6t- 
tec ki a nagy Scythiaból Pannóniában, Es mint foglaltác 
magoknac az országot : Es mint birtác ászt Hertzegröl 
Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy soc tusakodássockal 
és szántalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar Meg 
irta Magyar nyeluen, Es ez rendre hoszta. Az Bonfinius An- 
talnac nagy kónyuéból, és egygb Históriás könyvekből, nem 
kiczin munkánál. Actor: 17. Az Isten egy vérből czinálta az 
minden f^le embereket, és el rendelte ókét, es határt tót ngkic, 
Hol mindenic lakiéc, űdót is regzet n^kic. 2r. 208. lev. — 
Elül cziml. I. végül Index 2. sztlan lev. 

Colophon : Qo\o^v2sot Végeze Heltaj Gaspárne. A. 1.5.75. — 
Ezen colophon fölött Kolozsvár város czimere áll «Clavsem- 
bvrg» fölirattal. 

Kitetszik e colophonból, hogy Heltai épen e krónika nyomtatása közben (más 
kétségtelen adatok szerint 1574-ben) halt el, ugy hogy a nyomtatást özvegye fejezte 



65 

be 1575-ben. Téved eszerint Seivert, Nachrichten von siebenb. Gelehrten 153. /., 
midőn Heltai halálát 15 77 -re teszi. 

Hogy ezen krónika nagyobb része már 1574-ben ki volt nyomtatva, bizonyítja 
a 113. levél hátlapján álló fametszet, mely Mátyás királyt trónon ülve ábrázolja, s 
melyen 1574. évszám látható. 

Egyike e könyv a legtöbb példányban fönmaradt xvi. századi magyar nyom- 
tatványoknak. Mind a mellett, minthogy az ujabb korig igen kedvelt s igy sok 
kézen forgott olvasmány volt, példányai többé-kevésbbé csonkák, rongyoltak, ugy 
hogy teljesen ép példánya a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. 

Legszebb teljesen ép péld. a m^-vásárhelyi re/, collegiumban (az erdö-szent- 
györgyi herczeg Würtemberg- elébb gr. Rhédey-ktárból). Teljesen ép a debreczeni 
ref. collegiumé is. — M. Akad. (végén egy lev. kézirattal pótolva). — Erd. 
Muz. (2 péld., mely egymást csáknem teljesen kiegészíti). — Gyula- Fej érvártt 
Batthiányi-kt. (cziml. és utolsó lev. híj.). — M. nemz. Muz, (Jankovicstól 2 
péld. csonkán). — M.-v. Teleki-ktár (2 péld. .csonkán). — Udvarhelyi ref. coll. 
(közben csonka, cziml. és colophon megvan). — N.- körösi ref. lyc. (kézirattal 
kiegészítve), — Többé-kevésbbé csonkán a pesti ref. coll., s. -pataki ref. coll., 
halasi ref. gymn., szászvárosi ref. gymn., pannonhalmi apátság, szebeni 
Bruckenthal'Muzeum s több magánosok könyvtárában. — Csaknem teljesen ép . 

példánya volt Nagy István-nOiV. is f Catalogue 1870. 43. L). PLJ /t>t^rfT>o 'J 

119 Sempte. 1575. fi ^ ^- ^ yf 

Bornemisza Péter. Harmadic Része Az Evangeliomokbol es az 
Epistolakbol való tanvsagoknac. Mellyeket az keresztyeneknec 
Gyülekezetibe szoktac predicalni minden ünnep nap. Kit az 
Wr lesvsnac lelke által, az együgyű keresztyeneknec iduós- 
seges epületyekre, ira Bornemisza Péter. Rom : 10. Az hit 
az hallásból vagyon : A hallás kedig az Isten igeyenec ál- 
tala. Kólt Sempteról. 1575. 41. A — aaaaaaaaó = 162V, iv 
= 650 sztlan lev. ; ezentúl számozva következik 308 lev. — 
£/ü/: cziml. ajánlás 7 sztlan lev. — Összesen 965 levél. 

Ajánlva van Gyarmathi Balassa András Nógrád vármegyei 
főispánnak és nejének Mérai Annának, magyarul. 

Colophon : Nyomtatot Sempten, szent György hauanac 
masodic napian : Ennyi esztendőben. 1575. 

I. rész. Komjáthi és Sempte. 1573. — II. rész. Sempte. 1574. — IV. rész. 
U. ott. 1578. — V. rész. Sempte és Detrekö 1579. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Pesti ref. coll. — S. -pataki ref. coll. (elül 
cziml., ajánlás s a szöveg" elsÖ levele, végül a 4 utolsó levele hij.). — Erd. 
Muz. (elül, közben s végül csonkán). — Toldy Ferencz ktárában (ép). 



120 Kolozsvár. 1576. 

História continens verissimam excidii Troiani, cavssam ipsvm 
videlicet Helenae raptum per Paridem Troianú, cum finali 



66 

vtriusque exitu : non ita pridem idiomate Hungarico per ano- 
nymum quendam ex scriptis Poetae Nasonis caussa volup- 
tatis in rythmos diligenter coacta Anno Domini 1576. Co- 
losvarat Nyomtattot 1576. esztendőben. 4r. A — F = 6 iv = 24 
sztlan levél. 

Irta egy lévai névtelen 1570-ben, mint kitetszik a végső versszakból : 

Ez dolgokat deákból ki fordita, 
Maga gondolattyában ezt ki ira, 
Neuét ez énekben ó meg nem ira, 
Ez éneket barattyánac ayánla. 

írnak uala ennyi ió Esztendőben, 
Christus születése vtán ezerben, 
Eot százban és az hetuen Esztendőben, 
Hires Leua Város kerületiben. 

VEGE. 

Ujabb kiadása, t Paris és görög Ilona históriája* magyar czimmel, h. n. (Ko- 
lozsvár). 1597. 

TraüSCH, Schriftsteller-Lexicon II, köt, 115—116. /. tévedve tulajdonítja 
ezen munkát Heltai Gáspárnak. 

Teljes péld. a Fáy-ktárbany Tibold-Daróczon. — M. n, Muz, (Jankovicstól, 
híj. B és D iv, és Fi és 4., összesen 10 lev.) 



121 Kolozsvár. 1576. 

Valkai András. Genealógia historica Regum Hungáriáé ab 
Adam Protoplasta ad Serenissimum vsque lohannem Se- 
cundum, Regem, etc. Az Az. Az Magyar Királyoknac erede- 
tekről, és nemzetségekről való szép História, Az első Ádám- 
tól fogua, az Felséges masodic lanos Királyig: Mellyet az 
6 hazaiahoz, és Feidelméhez való hiuséggel Magyar versekbe 
szerzet, Walkay András. Ad notam. Árpad vala fó az Ka- 
pitanságba. Colosvarat. 4r. A — R2 = lóV^ iv = 66 sztlan levél. 
Colophon: Nyomtatot Colosuárat Heltaj Gaspárne Mühel- 
ly^be, 1.5.76. Esztendőbe. 

Az ajánlás, mely latinul a versfejekben olvasható, de a czimlevél hátlapjára is 
ki van nyomtatva, II. János választott királyhoz van intézve. 

Végső verse: tEzer ót százban és az hatuan hétbe. 

Bor kóstoló Márton púspec hetébe. 
Vers szerzónec ninczen hellyé vétekbe, 
Kalota szegben v^gezéc Erdélybe.* 

SÁNDOR István, M. könyvesház 14. /. azon xvi. századi kön)rvek közt említi, 
melyekről nem tudta, mely évben jelentek meg. 

Teljes péld. Erd. Muz. és M. tud. Akad. — M.-v. Teleki- ktárban (9 első 



67 

ive hij.). — M. nemz. Múzeumban (Jankovicstól, csak a lo utolsó levél). — Cson- 
kán megvolt a Fáy-ktárban is. Lásd : Sas. III. köt. 56. /. 



122 Bécs. 1577. 

> 

Telegdi Miklós. Az Euangeliomoknac, mellyeket Vasárnapokon, 
es egyéb Innepeken esztendő által az Anyaszentegyházba 
oluasni es predicalni szoktanac, magyarazattyanac Első Része, 
Mely magába foglallja az Aduenttul Husuetig való vasárnapi 
Euangeliomokat, egynehány egyéb innepeknec (kiknec szamát 
meg találod ezt e' leuelet el fordetuan) Euangeliomiual, es 
az oltári szentsegrül való három predicatioual egyetembe. 
Iratot Telegdi MiKLOStol Esztergomi Praepostol. Bechbe 
Apffl Mihály nyomtatta, az felséges Romai Chaszarnak ke- 
gyelmes engedelmeből m.d.lxxvii esztendőbe \x, 613 lap. 
Elül: cziml., ajánlás, két magyar előbeszéd, Monoszlai An- 
drás és Pécsi Lukács epigrammjai 10, végül : mut. tábla 8 
sztlan levél. 

Ajánlva van latinul a magyar püspököknek. 

IL rész. N. -Szombat. 1578. — III. rész. U. ott. 1580. — Második kiadás : 
Bécs. 1638. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesfi egyetem. — Gy.-Fejérvártt liatthiányi-kt. 
— Kassai püsp. ktár. — Szathmári püsp. (Török Jánostól). — Miskolczon a m. 
orsz. minorita rend ktárában. — M.- Vásár hely ty a franc, zárdában és a 
plébánia ktárában. — Cziml. és első lev. hiján az erd. Múzeumban. 



123 Debreczen. 1577. 

Arítmetica, az az, A szamvetesnec tvdomania, mell' az tvdos 
Gemma pRisivsnac szam-vetesbeol Magyar nyelure (ez tudo- 
mánban gyönörködöknec hasznokra, es hamaráb való értel- 
mekre) io móddal forditattot (faynetszet: Debreczen város czi- 
mere). Romanorum 16. Ászt akarom hog* az io es hasznos 
dolgokban eszesec legyetec, az gonosz es ártalmas dolgokban 
penig egiúgiúek. Debreczenbe Rodolphus Hofhalter niomtatta, 
Anno D: 1577. 8r. (4 levelenként) A — S2 = 17*/^ iv = 70 
sztlan levél. Elül: cziml. ajánlás 2 lev. 

Ajánlja minden keresztyén olvasónak «Debrecini 13. Aug. 
A. D. 1577. Rodolphus Hoffhalter. » Az ajánlásban: (^Nem en 
vagoc ez Aritmeticanac forditoiay hanem egy iambor vram es 
Istenben attiamfia hozta az en officinámban, kéruén hog' ki 

5' 



68 

nyomtatnám es ö sem tudá énnékem meg mondani az iam- 
bornac neuet, ki neue alat tuttam volna ki bochátani.» 

Ezen első magyar számtani kézikönyv forditóját e szerint nem ismerjük ; s csak 
gyanitásomat fejezem ki, hogy ezen forditó, kit maga a kiadó Hofhalter Rudolf 
sem ismert név szerint, az 1577 táján s késÖbb a debreczeni iskolában működött 
tudós iskolamester Laskai János volt, kirŐl dicséröleg emlékezik BoD Péter 
M, Athenás 157. /., s ki mint debreczeni mester ugyanott 1592-ben adta ki Aeso- 
pus életét, görögből és deákból fordítva. 

2-dik kiadása: Debreczen. 1582. — 3. kiad. Kolozsvár. 1591. 

Egyetlen példánya a tn. n. Múzeumban (Farkas Lajostól, hiányzik közben 
Cl, C4, Dl és H2 = összesen 4 levele). 

124 Debreczen. 1577. 

Csanádi Demeter. História de Vita, morte vniuersaqve fortunae 
alea lUustris Principis ac D. D. loannis Secundi, Regis Hung. 
Dalm. Croat. Dei Gratia Electi, per Demetrium Chanadium 
in gratiam suae gentis stúdiósé collecta. Debrecini. 1577. 4r. 

ElÓbbi kiadásai: Kolosvár 157 1. és Debreczen 157 1. 

így emliti Seivert^ Siebenb. Quartalschrí/i. VI. köt, 220. /. — Emliti rövid 
magyar czimmel SÁNDOR István is M, könyvesház 6. /. — Én példányát nem 
láttam. — ToLDY-nál M, költ. tört. 2. kiad. 158. /. bizonyosan csak leirási vagy 
nyomdai hibából áll 1576 (1577 helyett). 



125 Debreczen. 1577. 

Csengeri András. História az Jerusalem varasanac veszedelmé- 
ről, Titus Vespasianustol, Az mit meg vetetet az Sidoknak 
nagy romlasokal. Debrecembe. Nyomtattot Komlós Andrasne 
hazában. An. Do. 1577. 4r. 32 lap. 

Elsö kiad. Debreczen 1574. — Ujabb kiad. Kolozsvár 1580. és Debreczen 158:*. 
így emliti, mint Jankovics gyűjteményében lévőt, Burján Pál, Sas. VIII. köt. 
'35* ^- — Példányát nem láttam. 

126 Debreczen. 1577. 

Enyedi György. Igen szép História az Tancredus király leá- 
nyáról Gismundáról és a királynak titkos Tanácsáról Gisquar- 
dusról, kik között fel bonthatatlan szeretet lévén, egymásért 
halálra adták magokat, Olasz nyelvből az BocatiushóX Deákra 
fordittatván Philippus Beroaldus által. Magyar nyelvre pe- 
dig fordittatván G. E. T. által. Debreczen. 1577. 4r. 

Mint a versfejekböl kitetszik, a forditó Georgius Enyedinus TransylVanus 
az akkor .még igen fiatal Envkdi György, a későbbi unitárius püspök, volt. 



69 

A fordítás idejét 1574-re határozhatjuk, Kénosi Tőzsér Jánosnak, ki e munka ép 
példányát látta, ezen szavaiból : In fine Historiolae : 1574. esztendőben. 

Emliti e kiadást SÁNDOR István M, könyvesház 6. /. História Gismundáról 
czim alatt, s U. ott 244. /. História a két szerelmesekről ez. alatt is ; söt harmad- 
szor is fölhozza, mint debreczeni XVI. századi nyomtatványt, melynek megjelenési 
évét nem tudja U, ott 14. /. 

Én, miután ezen kiadás egy példányát sem láttam, a czimet Kénosi Tőzsér 
JÁNOS kézirata után adom Biblwtheca Scriptorum Tra7tsylvano Unitariorum 
13. /. ; megjegyzem azonban, hogy nála a nyomtatás helye, éve s alakja nincs 
megjelelve s a czim után e szavak állanak : In fine historiolae : 1574. esztendő- 
ben. Ebből azt következtetem, hogy Kénosi Tőzsér kezében nem a debreczeni 
1577-diki. hanem egy hely és év nélküli kiadás forgott, mely a Kénosi által leirt 
colophonból következtetve 1574-ben jelent meg.' 

l jabb kiadásai : Kolozsvár. 1582. Monyorokerék 1592. és H. n. (Kolozsvár). 1624. 



127 Debreczen. 1577. 

Ilosvai Péter. Az nagy Szent Pal Apostolnac életiről es halá- 
láról való szép História az Szent irásbol versekbe szerzetet- 
tet: Ilosvai Péter Deac által. Debreceniben Nyomtatattot 
Komlós Andrasne hazában. 1,5,77 esztendőben. 4r. A — E2 = 
4V2 iv = 18 sztlan lev. (ha teljes). 

Első kiadása : Debreczen. 1574. — 3. kiad. Kolozsvár. 1579. 

Eg>'etlen csonka példánya a w. «. Múzeumban (Jankovicstól, hij. A2. 3. és 
végén El. E2. lev.). — Gr. Kemény József Sándor M. könyvesháza 6. lapjához irt 
jeg>'zetében, a czimet a m. n. Múzeum példányáról másolván, a könyv terjedelmét 
36 lapra határozta. 



128 Kolozsvár. 1577. 

Bogáti Fazekas Miklós. Szép História. Az tókelletes Aszszony 
állatokról, melly az Plutarhusból forditatot Magyar nyelwre. 
Ad notam. Gongya kózzul egy fó gongya embernec. etc. Nyom- 
tattot Colosvárat 1.5.77. Esztendőben \x. A — G = 7 iv = 28 
sztlan levél. 

Végső verse: Tudgya neuem ki oluassa gnnekem, 

Irta ezer ót százba, hetuen ótbe, 
Szent Gyórgy hauánac szinte az vegében, 
Szándokom Leányom vala szüuemben. 

FINIS. 

A versfejekben, melyek 5 latin distichont adnak, a 2-dik 
distichon ez : 

Haec FiGULUS nuptis exempla Bogathius aptis 
NicoLEOS, patrys reddidit ipse módis. 



70 

SÁNDOR István M. Könyvesház 4. /. hibásan teszi e köny\^ elsÖ kiadását 
Kolozsvár 1570-re, miután Bogáthi e munkát csak 1575-ben irta. Megjegyzi ugyan 
SÁNDOR e. h, hogy « mások ezt a könyvet 1587-belinek irják» : azonban ez a meg- 
jegyezés sem vonatkozik helyesen ezen munkára, melynek 1587-diki kiadása nem 
létezik, hanem Bogáthi másik munkájára, Aspasia asszony dolgára szólhat, mely 
csakug}'an 1587-ben volt irva, de csak 1591-ben jelent meg. 

M. n. Muz. (Jankovicstól). — M. tud. Akad. — Néhai Fáy Alajos ktárában 
Tibold-Daróczon. 



129 Kolozsvár. 1577. 

Bogáthi Fazekas Miklós. Az ötedic része Mattyas Király dol- 
gainac mint (igy) haláláig. Ad notam. Árpád vala fó az Ka- 
pitanságba. \x. A — K = 10 iv = 40 sztlan lev. 

Colophon : Nyomtattot Colosuárot Heltaj Gaspárne Muhel- 
lyébe 1.5.77. Esztendőben. 

A szerző csak a versfejekben nevezi meg magát igy : 

«Matthiam cecinere alii kané Musa sekventes, 
Matthiae Hutigarikos post fera fata dvces, 
Illa sed Ambrosivs dedit, ista Bogathiws aevo 
NiKOLEOS illis posteriore kanit.i stb. 

Bogáthi munkájának első, illetőleg Mátyás históriájának ötödik részében az 
utolsó versszak ez : 

• Itt vég legyen Mattyas Király dolgában, 
Ezer öt száz hetuen hatban ászt iram. 
Szinte Mattyas Király halála napyán. 
Gondolom tudgyátoc, végezem Thordán.» 

A legutolsó nyolczadik rész, Bogáthi munkájának negyedik része, ezen vers- 
szakkal végződik : 

• Thordán Szaniszlo Sz. Mihály más napyán, 
Ezt iram ezer öt száz hetuen hatban, 
Magyaroc változásit olvastomban, 

Igen koplaloc valék nagy haragban. » 

Bogáthi e munkájának valamint ezen 1577-diki, ugy 1580-diki kiadásában is, 
külön czimlapja nincs és nem volt ; minthogy az mind e két alkalommal mint 
Görcsönyi Mátyás-históriájának folytatása annak függeléke gyanánt, azzal együtt 
s nem önállóan jelent meg. Az általam közlött czim az első lap elejéről van véve 
— Ezen czim egyébiránt csak az ötödik (Bogáthi dolgozatában elsÖ) részre vonat- 
kozik ; az ez után következő 6. 7. 8-dik részben ugyanis a Jagellók, Szapolyaí 
János, I. Ferdinánd és II. János király dolgai vannak tárgyalva. 

TOLDY M. költ. tört. 2. kiad. 144. /. tévedve irja, hogy valamint Görcsönyi 
Mátyás-krónikája, ugy Bogáthi e munkája is 3 kiadást ért (Kolozsvár 1574. 1577 
és 1581.) : mert 1574-ben, mikor a Cancionaléban Görcsönyi munkája megjelent 
Bogáthi munkája még meg sem volt irva. ' 

M. n. Muz. (Horváth Istvántól). — Erd. Muz. (az utolsó iv elsÖ és utolsó lev 
hij.). — Schlauch Lörincz szathtnári püsf. ktárában. — Utolsó levele hij. vagy ezen 
vagy az 1580-diki kiadás megvolt Nagy István ktárában is. Lásd : Catalogue 



i 



71 

iSyo. ^2. /., hol hibásan van állítva, hogy ezen verses krónikának egy teljes pél- 
dánya sem ismeretes. 



130 Kolozsvár. 1577. 

Hunyadi Ferencz. História. De Obsidione Decennali antiqvis- 
simae et excellentissimae vrbis Troianae atqve rvina memo- 
rabili etc. Az regi es hires neves Troia várasánac tiz eszten- 
deig való meg szállásáról, és rettenetes veszedelméről. Az 
Mattyás Király Historiaianak notaiára. Nyomtattot Colosvarot 
Heltaj Gasparné mühellieben, 1.5.77. Esztendőben. 4r. A — M2 
= iiV, iv = 46 sztlan lev. 

A szerző magát az utolsó (6-dik) rész első verseinek fejeiben igy nevezi meg : 
S (=Scripsit) Franxiscws Hwniadinws. A többi versfejeknek sem elébb sem 
hátrább nincs semmi értelme. 

VégsS verse : Mas figl ezer, es az hatuan kilentzben, 

Mikoron imánac ennyi vdóben, 
Az Troiárol való emlékezetben, 
Sok Cronikákból irác észt versekben. 

FINIS. 

SÁNDOR István, M, könyvesház 2^ty. l. ezen munka kolozsvári 1651-diki kiadá- 
sát fölhozván, szerzőjének, nem tudom mily alapon, de minden esetre tévedve, Dal- 
noki Jánost Írja ; s bizonyosan Sándor után indulva mondja hasonlóan tévedve 
ToLDY Ferencz, M. költ, tört 2. kiad. 125. /., hogy az 1569-ben 6 részben irt 
Trója veszedelme szerzője Dalnoki János kolozsvári deák. Sem Sándor István, 
sem Toldy Ferencz, sem tudtomra más senki sem emlékezik e históriás ének va- 
lódi szerzőjéről. Hunyadi Ferenczről, mint magyar versszerzőről. Boi) PnrER, 
Magyar Athénás 113. /. ugy ismerteti Őt, mint elébb Báthori István lengyel ki- 
rály, utóbb Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem nevezetes tudós orvosát, ki Báthori 
István lengyel király halálára jeles latin verseket irt s nyomtattatott Krakkóban. 
Ezek közül néhányat újra kiadott BuDAi Ferencz, M, O. Polg. Lex. /. köt. 
277—279. /. 

Ez az ismert első kiadás. Ujabb kiadásai a xvi. században : Kolozsvár. 1586. 
és Sicz. 1592. — A xvil. és xviii. században számos kiadást ért. 

M. n. Muz. (Horváth Istvántól) ép. — U. ott (Jankovicstól) 3 első ive hij. — 
Néhai Fáy Alajos ktárában Tibold-Darőczon. 



131 Kolozsvár. 1577. 

Ester dolga. Dedicatio et Argumentum in Capitibus versuum. 
Eszes feiedelem aszszony nemzetit segitse. Feiedelmet Wrat 
sokból meg intse. Az nyomorultokhoz szeligitse. Estért kóuesse. 
Nagyságod tóUem io nevén vegye. Ad melódiám Históriát 
hallom igen mondattoc. Nyomtatot Colosvarat. Heltaj Gas- 
parné mühellyebe. 1.5.77. esztendőbe. \x. A — C = 3 iv = 12 
sztlan lev. (az utolsó levél üres). 



72 

Végső verse : Ez éneket az ki versekbe ira, 

Kegyelmes aszszonyanac ászt ayánla, 
Ezer ót száz hetuen hétbe hogy irna, 
Colosuárat szinte az Szent György napba. 

A szerzi neve ismeretlen. 

Cziml. nélkül me^^van m. ?i. Muz. és M, Akad. ktárában. — Teljes példány 
Schlauch Lörincz szathfnári püspök ktárában (Török Jánostól). Ez a példány a 
Fáy-ktárból került Szalay Zsigmondhoz s ettől Török Jánoshoz. — Czimét gr. Ke- 
mény József füljegyzése után adtam, ki azt a Fáy-kön^^vtár ép példányáról vette. 



132 Kolozsvár. 1577. 

Görcsöni Ambrus. Históriás Ének Az Felséges Mattyas Király- 
nac az nagyságos Hunyadi lanos íiánac ieles viselt dolgairól, 
életiről, vitézségiről, végre az ő ez Világból volo ki múlásáról. 
Nyomtatot Colosvarat Heltai Gaspárne muhellyében. I.5.77. 
Esztendőben. \x, A — N = 13 iv = 52 sztlan lev. 

Végén : Kőuetkezic az őttedic része, Mattyás Király haláláról. 

* 

Ez a históriás ének 4 részbÖl áll s csak 1485-ig, Bécs megvételéig terjed ; foly- 
tatását Bogáthi Fazekas Miklós irta meg 1576-ban. Minden rész versfejeiben igy 
nevezi meg magát a szerző : «Ambrosivs literatvs de Gercian dicit croni- 
cam» stb. — Min alapszik Toldy azon állitása, M, költ. tört. 2. kiad. 143. /., 
mely szerint ezen Mátyás-krónika szerzője t Görcsöni Ambrus deák, máskép Gosár- 
vári Ambrúsi, nem tudom ; én annak semmi alapját nem találtam. 

Első kiadása, melyet Heltai röviditve adott, meg\'an az 1574-diki Cancionalé- 
ban. — Ujabb kiadása: Kolozsvár. 1581. 

Aí. n. Muz. — Erd. Muz. — Schlatich Lorincz szathmári püspöknél. 



133 Kolozsvár. 1577. 

Salamon Királynak az Dávid király fiának Markaifai való 
Tréfa beszédeknek rövid könyve. (Következik egy fametszet, mely 
csaknem az egész czimlapot elfoglalja s azt a jelenetet ábrázolja^ 
a mint Salamon király palotája előtt trónján ül s előtte Markalf 
és felesége megjelenik.) Mindenek ez végre irattattanac meg, 
hogj' jot tanollyunk belölle. 4r. A — H = 8 iv = 32 sztlan lev. 

V^égén: Finis libri Markalffi. 

Nyomtattatot Colosvaratt. 

A czimlapon látható fametszet alján a jobb szegletben ez áll: ,í^í' miből teljes 
biztossággal következtethetjük, hogy a könyv 1577-ben jelent meg. 

Ki volt ennek a középkorban igen kedvelt, s valamint latin ugy több európai 
nyelven közkézen forgott népregénynek . magyar fordítója, az élőbeszédből nem 
tűnik ki. Bod Péter a forditást Bornemisza Péternek tulajdonítja ; Toldy Ferencz 
véleménye szerint M. költ. tört. I. köt. 148. /. inkább Heltai Gáspár vagy ennek 
valamely erdélyi társa lehetett a forditó. 



7.3 

Ezen ponyvairodalmunkban máig is szereplő munkának ez tudtunkra legelső 
magyar kiadása, melyet Toldy e, h. hibásan tartott még 1854-ben teljesen elve- 
szettnek. Ezt a kiadást a xvi-dik században három s azontúl a legújabb ideig 
igen számos ujabb kiadás követte. — Sándor M. könyvesház 7. /. fölveszi ugyan 
ezen kiadást 1577 -re, de nyomtatási hely nélkül. 

Egyetlen teljes péld. az erd. Múzeumban, — Elül, közben s végül csonkán, 
összesen 15 lev. hijával, megvan a debreczeni re/, coll. ktárában (az erd. Muz. 
duplumai közül). — Még csonkább töredéke, összesen 11 levél, a M. Akad. 
ktárában. 



134 Kolozsvár. 1577. 

Szakmári Pabricius István. História : Ex Parteny : Nicenensis: 
De Amatorys : affectionibus collecta. Ad Notam : lói lehet nagy 
sokat szóltunc Sándorról etc. Niomtattot Colosvárat Heltaj 
Gaspámé muhellyében, 1.5.77. Esztendőbe. \x. A — C = 3 iv 
= 12 sztlan lev. 

A versfejekben : Stephanvs Fabricics Szakmarin vs de amore 
impvdico co^\X2J)abat (igy). 

Végső verse : nEzer ót százba és az hetuen h^tbe, 

Szerzéc ez Cronikát be az versekbe. 

Colos neue várnak Szamos mentébe, 

Ackor lakik vala ö is Várasba.* 
Ujabb kiadása : Kolozsvár. 1627. 
M. Akad. — Erd. Muz. — Fáy-ktár Tibold-Daróczon. 



436 Kolozsvár. 1577. 

Tinódi Sebestyén. János király testamentoma. Kolozsvár. 1577. 

Említi SÁNDOR István, M. könyvesház 6. /. — Megvolt Nagy István ktárá- 
ban, sajátkezű följegyzése szerint. Lásd Emich Gusztáv közleményét Magyar 
könyvszemle i. évf. 1876. 141. /. — A Nagy István könyvtárának List és Francke 
által 1870-ben kiadott catalogusában nincs emlitve. 



136 Pápa. 1577. 

Az alsó es fölső Baronyaban való Ecclesiaknac Articvlvsi, 

mellyec Hercheg szólósón, irattanáé Negyuen Praedicatoroc 
ielón voltában, nnelyeket mindyaion iouá hattanac. Anno Do- 
mini 1576. 16. Augusti. 4r. A — C = 3 iv = 12 sztlan lev. 
Végén: Papán nyomtatott 1577. esztendóben. 

Ajánlja a kiadó Huszár Dávid 3 latin distichonban : uNicolao Siklosio, Amico 
ac fratri dilecto, Dauid Huszár Pannonius*. 

Ezen herczeg-szÖllÖsi zsinat eredetileg latinul szerkesztett végzéseit Siklósi 
Miklós fordította magyarra. — Tévedésben van Lampe (igazán Ember Pál) Hist. 
Eccl.Ref. in Hung. 282. /. és utána BOD, M. Athénás 124. /., midÖn azt irják, 
hogy ezen Articulusokat Huszár Gál adta ki, ajánlván Lampe szerint a latin szö- 
veget bold. emlékezetű Skaritza Máténak, a magyart pedig a fordítónak Siklósi 



74 

Miklósnak : mert a kiadást nem Huszár Gál, ki 1577-ben már nem élt, hanem 
fia Dávid eszközölte, mint az idézett ajánlásból kitetszik. 

Ezen zsinati végzések latinul és magyarul együtt nyomtatva jelentek meg, s a 
magyar szövegnek külön czimlapja nem volt és nincs. 

Mind a latin mind a magyar szöveg megvan a m. n. Múzeumban (a Szé- 
chenyi -ktárban, a kéziratok közt. Lásd : Catalogus Manuscript. Biblioth. Sze- 
che?iy, Tom, I. 254. I.J, — Csak a magyar szöveg van meg a debreczem ref. 
coll. ktárában (az egykor Sinai Miklós birtokában volt cMiscellanea Hungarica* 
czimü igen érdekes colligatumban). 



137 Pápa. 1577. 

Huszár Dávid. A Kerestyen Hitről Való Tvdomannac Róvid 
Kérdésekben foglaltatott Sommaia, mellyet egész esztendő 
által minden Vr napiara rend szerent magán való részekben 
rendóltűnc. Vgyan ezzenec az végen mingyarton imádkozó 
könyuetis nyomtattunc Psal. 114. Közel vagyon az VR azok- 
hoz a kic ötét igaz hitből segitsegöl hijac. Papán nyomtatott. 
1577. 8r. A — Z = 23 iv = 184 sztlan levél. 

A K iv t'dik levelén: Vége vagyon. Czac az eggy óróc Istennec legyen di- 
czeret es diczóseg. Papán nyomtatott, Bóit első hónak 13 napian Anno M.D.LXXVii. 

A K iv y-dik levelén kezdődik az imádságos könyv ily czimmel : Egynehány 
Kerestyeni Imadsagoc, mellyec kózdl nemelyickel akar kys magán való imádko- 
zásban kónyóróghet az Vr Istennec, nemellyickel kedig a közönséges szent gyü- 
lekezetben élűnc. Szent Mathenal xxvi. részében. Vigyazzatoc es imadkozzatoc 
hogy a kesertetbe ne mennyetec. 

Legelsőben emliti Molnár Ampert, Scultetus Saecularis Conciojában, Oppen- 
heim 1618. 4r., azután Tóth Ferencz, Túl a dunai püspökök élete zy — 29. /. 
és utána Budai Ézsaiás, Magyarorsz, hist. 3. kiad. II. köt. 139. /. — Bon 
PÉTER, Magyar Athenás 114. /. azt irja a Palatina Catechesis ezen legelső ma- 
gyar forditásáról, hogy ipanaszoltak az ellen, hogy Szala vármegyei magyarság- 
gal volna forditva; azért osztán ujjonnan fordittatott 1604-dik észt. Szárászi Fe- 
rencz általi. 

Egyetlen ép példánya Keszthelyen a Festetics- ktárban. — Csonkán (B — K7, 
Li — 8, O — V7, Zi— 6 lev.) a pápai ref. colL ktárában. 



138 Sempte. 1577. 

Bornemisza Péter. Négy kónyvetske a Keresztyéni Hitnec Tu- 
dományáról. I. Az elsó Kónyvetske, kitsin Gyermetskeknec. 
II. A korosb Kóssegnec. III. Az Predikatoroknac róvid tanúsá- 
gokra. IV. Vigaztalo Kónyvetske. Az Magyar Iras olvasasnac 
modgyaval, Es szép imadkozasockal egyetembe. Róndeltetet 
Bornemisza Péter által. Ephes. 6. Atyac á tic magzatitokat 
tanyitasban, es az Wrnac paranczolatiban nevellyetec fel. 
Sempten. 1577. 8r. I. rész 12. — II. 52. — III. 151. lev. 
(Ezen rész colophonja : Sempten. Pinkesd taiaban : Ennyi 



75 

eztendóbe : 1577.) — IV. 73. lev. {itt megszakad). — Elül: 
cziml. ajánlás, summa és a magyar olvasásnak módjáról g 
sztlan lev. 

Az I — III. rész ajánlva van Balassi Menyhárt úrfinak, Ba- 
lassi István és Zrínyi Ilona fiának; a IV. rész pedig Un- 
gnad Anna Mária Asszonnak, Ungnad Kristóf és Losonczi 
Anna leányának. Semptéröl 4. Aug. 1577. 

Egyetlen csonka példánya, melyből a cziml., az ajánlás elsÖ levele és a IV-dik 
rész vége hiányzik, a m. Akad. ktáráhan, — Czimét adja Engel, Gesch. des 
ungr, Reichs. II, Bd. Halle. 1798. 82. /., rövidebben Németh, Memória ly- 
Pogr. 140. /. — Has. Toldy, M. írod, tört, III. 102. /. 



139 H. n. (Sempte). 1577. 
Bornemisza Péter. Fejtegetés 



Ezen munkának, melyet Bornemisza Péter Telegdi Miklós Postillájának Bécsben 
1577-ben nyomtatott első kötete ellen irt, ma egy példánya sem ismeretes. SÁNDOR 
István M, könyvesház 14. /. azon könyvek közt emliti, melyek megjelenési évét 
és helyét nem tudhatta. Minthogy Telegdi, , Postillája második részének élőbeszé- 
dében azt iija, hogy Bornemisza az Ö Postilája első kötete ellen (mely Bécsben 
1577-ben jelent meg), ^nagy sietséggel egy csomózó fejtegetést irti, s azt ugyan- 
csak Telegdi szerint a pozsonyi országgyűlésen, mely 1578. febr. 2-dikán nyilt 
meg, maga osztogatta, a megjelenési évet bizvást merem 1577-re tenni ; azon 
pedig nem kételkedhetünk, hogy Bornemisza e könyvet nem másutt, hanem saját 
nyomdájában Semptén nyomtatta. 



140 (Kolozsvár. 1578.) 

Ilosvai Péter. Soc Fele Neveknec Magyarazattya. H. és év n. 
4r. A — B2 = i'A iv = 6 sztlan levél. 

A versfejekben : Clarissimo viro Pavlo Thvrio Petrvs Ilos- 
VANVS gratitvd mlbms stb. 

Végső verse: « Másfel ezer hetué nyóltzbá ez éneket szerzéc 

Mikor Thuri Pál kis leányát 6k meg kereszteléc, 
Mindeneket kér hogy néki boczánat adasséc, 
Tisztességgel mindé iámbor ma nagy vigan lakyéc. » 

Nyomtatási helye, betűi jelleme után itélve, kétségtelenül Kolozsvár, s minthogy 
alkalomra készült vers, megjelenési idejét bizvást merem az Íratás évére 1578-ra 
tenni. 

Toldy, A magyar költ, tört, i. kiad. I, köt, 190. /. ezt a verset, melyet 
akkor még csak a Lugossy-codexböl ismert, ezen kézirat után 1568-ban Írottnak 
állítja s a • szent körösztségről ■ czim alatt idézi, s ez állítását említett munkája 
2'dik kiad. 171. /. is föntartja, hol ezen alkalmi vers egyetlen fön maradt kiadását, 
mely szerinte is hihetőleg Kolozsvártt 1578. jelent meg, második kiadásnak tartja. 



76 

Én valószínűbbnek tartom, hogy a Lugossy-codexben az iratási év ^kafuan nyolcz* 
hibás s az elsÖ s eddig egyetlennek ismert kiadás év n. 1578-ban látott világot. 

Külön czimlapja nincs és nem volt ; a czim az első levél elejéről van véve. 

Erd. Muz. — PesH re/, coll. — Emlitve van e kiadás Siebenb. Quartal- 
schri/f. VII, köt. 279. /. 



14i Kolozsvár. 1578. 

Melius Péter. Herbarivm Az Faknac Fvveknec nevekről, ter- 
mészetekről, és hasznairól, Magyar nyelwre, és ez rendre 
hoszta az Doctoroc Kőnyueiből az Horhi Melius Péter. 
Nyomtattot Colosuárat Heltai Gaspárne Muhellyébé, 1.5.78. 
Esztendőben. \x. 188 lev. — Elül: Czimlap, előbeszéd, s latin, 
magyar és német Index 19 sztlan lev. 

Az elöljáró beszédben mondja Heltai Gáspámé : «Ezen dologban törte feyét 
az mi idónkbe az bölcz férfiú Melius Péter Dóbrótzeni keresztyén egyház Pásztora, 
Kózónséges betegségekről való orvosságoknac ószve szedegetéssében, és Magyar 
nyelwre való forditassában munkálkodót. Azért az irasa és kűlömb fele bólcz 
Oruosoknak kónyuéból egybe szedése és fáradsága az lámbore volt. Az ki nyom- 
tatásnac munkáya és kólczége enyim. Észt én tóllem illyen szegény ózuegy Asszon- 
tól az Magyar nemzet ió neuen vegye. » — A szöveg első lapján pedig olvasható: 
• Galenosból, Pliniusból és Adámus Lonicerusból szedetettéc ki.» 

A pesti egyetemi könyvtár példányának elejéhez kötött egy levél papiros elő- 
lapján ez a jegyzet olvasható: « Ennek találtatik egy még régibb kiadása, mely 
Debreczenben 1562-dik esztendőben, szinte 4-ed rétben kijött. October Holnap 
23-kán 1833 esztendőben. Biankovich Cancell.i — Min alapszik e jegyzet, vajon 
nem csupán SÁNDOR ISTVÁN M, könyvesháza 2. /. után vin-é irva, hol ezen 
debreczeni 1562-diki 4r. kiadás föl van véve, nem tudom. Én ezen állítólagos első 
kiadás egy példányát sem láttam, és Sándor István gyakran kétségbe vonható 
hitelére, s annál kevésbbé Biankovich emiitett jegyzetére támaszkodva az 1862-diki 
kiadás valódiságát állítani nem merem. 

M, n, Muz, (Jankovicstól 2 péld., egyiknek cziml. és utolsó lev., másiknak 
elül 3, végül 3 lev. hij. ; Horváth Istvántól i péld. elül s végül csonkán ; Farkas 
Lajostól 2 péld.) — Erd, Muz. (czimlapja s néhány levele Benkő József kézírá- 
sával kiegészítve). — M, Akad, — Pesti egyet. — Debreczeni ref. coll. (3 csonka 
péld.). — S. -pataki ref, coll. — Pannonhalmi apátság. — Fáy-ktár Tibold- 
Daróczon. — Szathm, püsp, kt. (Török Jánostól). — Gr, Degenfeld Pálnál 
Erdő-Szádán (igen szép péld.) s magánosoknál több példány. , 



142 Kolozsvár. 1578. 



Misocacus Vilhelm. Prognosticon az wy Cometa felól 
való lóuendűlés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendőben Sz. 
András hauában tetzet meg lóuendőltetót Dantzkába az 
ViLHELMUS MisocAKUs Mester által, És dedicáltatot az Fel- 
séges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyá- 



11 

nac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuárat Heltaj Gaspárne 
Mühellyebe 1.5.78. Esztendőben. \i, A — Di (itt megszakad). 

Egyetlen csonka péld. a M. Akad, ktárában. Hasonl. Toldy értekezését a leg- 
régibb magyar naptárakról, Uj Magyar Muz. 1853. //. köí, 189. /. 

143 Kolozsvár. 1578. 

Szép Históriás ének az Telamon királyról. Colosvár. Ozv. Hel- 
tai Gáspárné műhelyében. 1578. 4r. A — B = 8 sztlan lev. 

Egyetlen példánya Jankovics Miklós hagyatékából megvolt Nagy István ktá- 
rában. Lásd : List et Francke Catalogue, 1870. 98. /. — Has. Toldy, M. költ, 
tort. I. kiad, I. köt. 138. /. és 2. kiad. 126. /. 



144 Kolozsvár. 1578. 

Szegedi Veres Gáspár. Szép roevid História két nemes iffiaknac 
igaz barátságokról. Ad notam Abigail Aszszony Historiayát 
etc. Martialis Vt Praestem Pyladé, aliquis mihi praestet 
Orestem 

Hoc non fit verbis Marce, vt amoris ama. 
Colosvarat. 1.5.78. Esztendónec szinte á végiben. \x. A — Dj 
= 3V4 iv = 13 sztlan lev. 

Végső verse: Ez kis Históriát Irác versekben, 

Désen az nagy Szamos vize mentében, 
Ezer 6t száz hetuen hgt esztendőben, 
Isten legyen vezérünc dolgainkban. 

A versfejekben a szerző neve : Caspar Veres Szegedi. 
Ujabb kiadásai: Kolozsvár. 1580., Lőcse 1629., Lőcse 1676. 
Egyetlen péld. a m. Akad, ktárában. 



146 Nagy-Szombat. 1578. 

Telegdi Miklós. Az Evangeliomoknac, mellyeket vasárnapokon, 
es egyéb innepeken esztendő által, az Anyaszentegyházban 
oluasni es Pr^edicallni szoktanac, Magarazattyanac Masodic 
része. Melly magában foglallya, Hvsvettvl fogva. Adventig 
való vasárnapi evangeliomokat egy nehany egyéb innepeknec, 
(mellyeknec szamát meg találod, ezt é levelet fordetvan) 
Evangeliomiual , egyetembe , Iratot Telegdi MiKLOstul, 
Esztergami praepostul. 2. Corint: 4. Meg nem hamissettyvc az 
Istennec igeiét, hanem az igasságnac ki ielenteséuel, aianlyuc 



78 

magunkat, minden embereknec lelki esmeretinél, az Isten 
elót. Nyomtattatot Nagy Szombatban, az felséges Romai Cha- 
szarnac Kegyelmes engedelmeból, vgyan azon Telegdi Miklós 
hazánál, m.d.xxlviii. Esztendőben. 41. 892. lap. — Elül: cziml. 
s előbeszéd 8, végül : mut. tábla 6 sztlan lev. 

Colophon: «Veg lót e kónyunec nyomtatásában. Mind 
Szent hauánac hetedic napian. Christus Születése vtan 1578. 
esztendőben. » 

A keresztyén olvasóhoz intézett élőbeszédet Telegdi Bornemisza Péter superin- 
tendens ellen intézi, kit egyébiránt nem nevez meg, hanem csak «egy nem igen 
jó szomszédom » néven emlit, «ki minek utánna látta volna, hogy az én Postillám- 
nak első része, melyet tavaly bocsátottam ki, a keresztyéneknek kezekbe forgat- 
tatnéjék, félvén rajta, hogy az ü hasas és potrohos könyveinek kevesebb becsületi 
lenne, és árra alább fogna szállani, mivel hogy volna immár másik, melyet azok 
olvashatnának s olvasnának is, a kik eddig az ü Postilláját nem egyébért, hanem 
azért olvasták, mert talám a mi nyelvűnkön egyebet nem kaphattanak : akará eleit 
venni a kárnak*, és az ö könyve ellen beszédével mindenütt mindent elkövetve «de 
oly helyeken kiváltképpen, a hol feles emberek között forgódik, ugy mint menye- 
közübe és egyéb lakodalmakba, kezdé erősen g}'alázni Írásomat, rágalmazni tané- 
tásomat, szidalmazni ennen magamat. Annak utánna hogy hamarébb ki terjed- 
hetne az a gyalázat, melyet nekem és az én könyvemnek készét vala, nagy siet- 
séggel egy csontozó fej tegést irUy melyet ez el múlt gyűlésbe, a posoni várasba, 
uraknak és nemeseknek, vigan és mosolyogva osztogata, m,intha immár avval 
teljességgel véghez vitte avagy vihette volna az ü szándékát."^ 

Kitetszik ebből, hogy Bornemisza Péter « Fejtegetés* czimü könyve, mely Te- 
legdi Postillájának Bécsben 1577. niegjelent elsŐ része ellen volt irányozva, s melyre 
Telegdi később, mint látni fogjuk, 1580-ban külön könyvben is felelt, hihetőleg 
már 1577-ben ki volt nyomtatva : minthogy azt Bornemisza az 1578-diki pozsony 
országgyűlésen, mely febr. 2-dikán nyilt meg, már ki is osztogatta. 

Az előbeszéd többi részében Telegdi elmésen és ügyesen harczol Bornemisza 
kemény és válogatatlan kifejezései és támadásai ellen, melyekkel nem csak a «Fej- 
tegetés»-ben, hanem különösen Postillája iv-ik kötetének «Az ördögi kisértetek- 
rŐl» czimü részében kíméletlenül ostorozza őt és a róm. cath. egyházi rendet, s 
különösen megrója Bornemiszának e munkájában a fajtalanságokról szóló nagyon 
is meztelen előadását. 

Telegdi ezen munkája tudtomra a legelső magyar könyv, melyet r. cath. iró 
magyar földön nyomtatott. Eddig ugyanis a protestánsok számos állandó és vándor 
nyomdái ellenében, melyekben igen számos hittani s protestáns szellemű munka 
jelent meg, a r. catholicusoknak hazánkban egyetlen egy nyomdájok sem volt, s 
az az egy-két magyar könyv Draskovicstól és Telegditől, mely a protestánsok ellen 
volt irányozva, de azok tömeges munkássága ellenében úgyszólván mit sem nyom- 
hatott, külföldön Bécsben látott világot. Telegdi. Miklós esztergomi prépost állította 
föl a legelső r. cath. magyar nyomdát Nagy- Szombatban, megvásárolván 1577-ben 
1000 forintért a bécsi jesuiták 1563. óta használatlan heverő nyomdáját s azt Nagy- 
Szombatban tulajdon házában állítván föl. 

I. része Bécs. 1577., III. része N. -Szombat 1580. ; a 2-dík kiadás mind három 
kötete N. -Szombat. 1638. jelent meg. 

M. n. Aíuz. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Kolozsvári r. cath. lyc. 



79 

(2 péld.). — Gy.-Fejérvártt Batt hiányt- ktár. — Zágrábi érsekség. — Pannonhalmi 
apátsága — Pesti re/, coll. — Rosnyai franc, zárda (2 péld.). 

146 Sempte. 1578. 

Bornemisza Péter. Negyedic Része Az Evangeliomokbol, es az 
Epistolakbol való Tanvsagoknac. Mellyeket a' Keresztyenek- 
nec Gyülekezetibe szoktac prédikálni minden ünnep nap. Kit 
az Wr Jesvsnac Lelke által, az együgyű Keresztyeneknec 
iduósseges epületyekre ira : Bornemisza Péter. Math. 28. 
Tanyiczatoc minden népeket stb. . . . Kőit Sempteről : 1578. 41. 
930 lev. — Elül: cziml., ajánlás 7 sztlan lev. 

Ajánlva van Enyingi Török Istvánnak, Hunyad vármegye 
főispánjának, néhai Török Ferencz és Guthi Ország Borbála 
(most gr. Eck özvegye) fiának. 

Colophon: Sempten Pinkest tayba. 1578. 

A 647-dik levél hátlapján kezdődnek «Az órdógi kisirtetekról* fölírassál tPredi- 
cacioc Nagy soc czodalatos kisirtetekróh s ezek folynak mind végig 647 — 930 
levelén. 

így adta ki elÖször e kötetet Bornemisza, később azonban az ördögi kísírtetek- 
ről szóló részt külön szakította, s mint maga mondja, megbővitve külön kötetben 
adta ki, postillája negyedik részének az ördögi kisirtetekrŐl szóló predíkáczíókat 
megelőző egy pár levelét pedig (a 645. 646. levelet) újra nyomtatta s e kötetet, 
melynek e szerint kétféle, nagyobb és kisebb, de azon nyomású kiadása van, a 
646-dik levéllel befejezte. 

I. rész. Komjáthi és Sempte. 1573. — II. Sempte. 1574. — III. U. o. 1575. 
— V. Sempte és DetrekŐ. 1579. 

Teljes péld. a pesti egyetem k tárában. — Csonkán (71 — 868 lev.) a s. -pataki 
re/, coll. ktárában. — (i — 307, 352 — 920 lev.) a pesti re/, coll. ktárában. — Cset- 
neken, a gömöriev, esperesség ktárában (i — 872 lev.). — Erd. Muz. (149 — 516 lev.) 



147 Sempte. 1578. 

Bornemisza Péter. Negyedic Része az Evangeliomokbol, es az 
Epistolakbol való Tanvsagoknak. stb. (Ugy mint az előbbi szám 
alatt,) Kőit Sempteról: 1578. 4r. 646 lev. — Elül: cziml., 
ajánlás és az olvasóhoz 8 sztlan lev. 

Colophon: Sempten Pinkest tayba 1578. 

Az utolsó lapon ez áll: «Ercz meg. Oda /el emlékeztem, vala hogy az SrdSgi 
kisirtetekrŐl lenne ez vtan szonc. Azt meg találod ez vtan való irot kSnyuúnk- 
ben. Az ki arról nemelly Postilla mellet vagyon. Azt nyiluabban es mas rend- 
ben wy lobban kellettet ki adnom. De miért hogy bóweb szoual kellet lenni, mas 
kónywbe kálón találod meg. Vege.i 

Világos ebből, hogy Bornemiszának az ördögi kisirtetekrŐl szóló predikácziói 
eredetileg a Postilla negyedik részében jelentek meg, s csak később választotta el 



8o 

azokat s adta ki maga Bornemisza, uj czimlappal, uj élőbeszéddel s némileg bÖ- 
vitve, külön könyv alakban. 

Ép péld. a pesti egyetem k tárában, — A pápai re/, coll, példányából a cziml. 
és az utolsó 6 levél hij. — U, ott van egy igen csonka másik példány is. 

148 Sempte. 1578. 

Bornemisza Péter. Ördögi Kisirtetekról, avagy, Róttenetes 
Vtalatossaga-rol ez meg ferteztetet vilagnac. Es azbol való 
ki tisztogatásáról az mi Vninc lesus Christusnac. Sempte, 
1578. 4r. 

Hogy ezen könyv czimlapján Sempte. 1578. állott, kitetszik Pemeszi András- 
nak Nagy- Szombatban 1579-ben nyomtatott Választétel-éböl, melyet Bornemisza 
Péternek ezen könyve elébe nyomtatott levelére irt, s azért vettem fol a czimbe. 
melyet czimlapos példány hiányában a szöveg elejéről a 646-dik levél folirata sze- 
rint adok, a Sempte. 1578. szavakat. Hogy azonban a czimlapra mind az év, 
1578, mind a hely, Sempte, hamisan volt nyomva, mert ezen könyv czimlapját és 
élőbeszédét Bornemisza nem 1578-ban, hanem 1579-ben, s nem Semptén, honnan 
már 1578-ban el volt kergetve, hanem «titoc helyen» nyomtatta, kitetszik Pemeszi 
emiitett munkájából, melyet láss alább : Nagy-Szombat. 1579. 

Az uj előszó végén is e szerint hamisan áll: «Sempten Pinkósd Tayba. 1578. » 

Minthogy ezen könyv a 647-dik levéllel kezdődik, bizonyosnak tartom, hogy 
ezen kiadás, a czimlapot, előszót s talán egy két első levelet kivéve, nem uj nyo- 
más, hanem a Postilla negyedik részének végéről van a régi nyomtatás elszakitva ; 
külömben, ha az egész könyv újra lett volna nyomtatva, az első levelén bizonyo- 
san nem állana a 647. szám stb. 

Egyetlen csonka példánya, melyben az élőbeszédből egy rongyolt levél, a szö- 
vegből pedig megvan 647—929. levél, a pápai re/, coll, ktárában. 



149^ (Sempte.) 1578. 

(Bornemisza Péter). Igen szép es szükséges prédikáció, az 
Istennec Irgalmasságáról, es az mi egy máshoz való Irgal- 
massaginkrol. Ez Euangeliombol : Lvc. 6. Legyetec Irgalma- 
sok, mint á ti mennyei Atyato kis irgalmas. Ne itellyetec. 
es nem iteltettec. Ne karhoz tassatoc, es tü sem karhoztat- 
tattoc : Meg boczassatoc, es meg boczattatic tü nektec. Ad- 
gyatok, es adatic tü nektec. Es imezból : Matth : xviii. Eckep- 
pen cselekszic az en mennyei Atyamis tü veletec, ha sziue- 
tec szerint meg nem boczattoc az tü fele baratotoknac. Es 
imezból. Matth. v. Barátkozzál meg az te ellenségeddel ha- 
mar, mig 6 vele az vton vagy. Hogy az te ellenséged vala- 
mikor téged az Bironac ne adgyon, es a Biro az hohernac, 
es vettessél az tómlótzbe. Bizony mondom te neked, ki nem 



8i 

i6sz onnan, mind addig is, mig nem mind az vtolso fiUyerig 
meg fizetz. Anno. 1578. 4. Augusti. 41. A — gg = 30 iv = 
120 sztlan levél. — Elül : cziml. i levél. 

A czimlapon vagy a könyv végén nincs kitéve a nyomtatási hely, s minthogy 
e nyomtatványnak ajánló levele sincs, a nyomtatás helyére abból sem következ- 
tethetünk. Minthogy azonban Bornemisza Postillája negyedik részét 1578. pünkösd 
táján Semptén nyomtatta, hihetőnek tartom, hogy ezen 1578. aug. 4-dikén kiadott 
munkája is ott volt nyomtatva. Ha azonban az Ö elüzetése Semptéröl már ez év 
augustusa előtt megtörtént volna, — mire nézve biztos adatom nincs, — ez eset- 
ben a szerző által eltitkolt nyomtatási hely bizonyosan Detrekő lenne, a hol fejezte 
be Bornemisza 1579. ^*^br. 22-dikén Postillája ötödik és utolsó részét, melynek 
nyomtatását még Seniptén kezdette volt. 

Hogy ezen praedicatiók szerzője, ki a czimlapon nincs megnevezve, Bornemisza 
Péter, kitetszik a szöveg azon helyéből (C2 levelén), melyben a szerző taz ördögi 
kisirtetekrÖU irt munkáját emliti. 

Teljes peld.il/. Akad, ktárdban. — Czimlappal, de az A iv s a legutolsó levél 
híjával megvan a m. n. Múzeumban is (Jankovicstól). 

150 Bártfa. 1579. 

Kulcsár György. Postilla, az az : Evangeliomoknak, mellyeket 
eztendó által á Kereztiének gyülekózetibe szoktak oluasni 
es hirdetni, Prgdicatio szerint való magyarázattia, az Réghi 
és Mostani szent Írásbeli Doctoroknak Írásokból : irattatot 
Az KvLCZAR György, Alsó Lynduai Prgdicator által. Bart- 
phan Nyomtattatot, Dauid Guttgesel által, Christus Wrunk 
születése vtán 1579. eztendőben. \x. A — Ss4 = 40V2 quater- 
nio = 324 sztlan lev. — Elül : cziml., ajánlás 4 sztlan lev. 

Az ajánlás az alsó-lindvai 1574-diki első kiadás után szóról szóra van nyomtatva. 

Ez a Bártfán Gutgesell Dávid által fölállitott nyomda első ismert magyar nyom- 
tatványa. Ezen nyomdára nézve még 1870-ben is tévedésben voltam, azt állitván 
Erd. Muz, Evkönyvei V. köt. 60. /. és Vasárnapi Újság 1870. évf. 243. /., hogy 
1579-ben Bártfán még nyomda nem létezett, s Gutgesell bártfai nyomdájának leg- 
első ismert terméke 1580-ból való. — Ezen hibás állításomat helyre igazította 
Eötvös Lajos, kimutatván, hogy Bártfán már 1578-ban jelent meg Stöckel Lénárt 
egy latin munkája, s megismertetvén még két, 1579. és 1580-ban Bártfán nyom- 
tatott könyvet. Vasárnapi UJság 1870. 274. /. — Másik nagyobb tévedésemet 
azonban, mely szerint az Erd, Muz. Évkönyveiben e. h. Kulcsár Postillája most 
leirt bártfai 1579-diki kiadási léteztét kétségbe vontam, s Bod Péter, Sándor István 
és Német János ezen kiadásra vonatkozó adatát tévedésnek hittem, Eötvös Lajos 
sem mutatta ki, mert ezen bártfai 1579-diki kiadás, melyet én csak 1870. után 
láttam, előtte is ismeretlen volt. 

ElsÓ kiadás : Alsó-Lindva 1574. — 3. kiad. Bártfa. 1597. 

M. n. Muz. (cziml. és végén 22 lev. hij.) — Pannonhalmi apátság k tárában 
(utolsó 3 lev. hij.). — S. -Pataki ref. coll. ktárában (utolsó 4 lev. hij.). — Rima- 
Szombaton a kis 'hon ti evang. es peres ség ktárában (ép). 

6 



S2 

161 Debreczen. 1579. 

Énekes Keoniv Melibol szoktanak az Vrnak dicziretet mödani, 
az Aniaszentegyhazban, es keresztieneknek minden gyüleke- 
zetiben, mostan uy óbban, egybe szedegette tet es egy nehani 
szép dicziretekel meg öregbitetet az keresztieneknec vigaszta- 
lasokra emendaltatott : Psaimo cxl. Dicziretet mongyatok 
az Istennec az szenteknek Gyuleközetiben etc. Debreczembe : 
Nyomtatattot m:d:lxxix esztendőben: 4r. 192 lap. — Elül: 
cziml. Index 2 levél. 

A lapszámozás hibás, mert a 49-dik lap hibásan van 50-nel jegyezve e hiba 
folyton tart, a 165-dik lap után pedig nyomdai tévedésből 178. következik, s igy 
megy végig". Valósággal ezen könyv csak 179 lapra terjed. 

Egyetlen péld. a kolozsvári ref. coll. ktárában. Hiányzik közben ^t^ — 36 lap és 
45—48. lap, összesen 4 levél. 



152 Debreczen. 1579. 

Félegyházi Tamás. Az Keresztieni igaz hitnek részeiről való 
tanitas, kérdésekkel es feleletekkel, ellenuetesekkel es azok- 
nak meg feitgsiuel, az hiueknek eppuletekre irattatot Feleg- 
HAzi Thamas Debreczeni Praedicator által. Debreczembe Niom- 
tattatot Rodolphus Hoffhalter által mdlxxix Esztendőben. 4r. 
276 lap. — Elül: cziml. ajánlás (Tököli Sebestyénhez) és 
lajstrom 4 sztlan levél, végül : az kereszt, olvasóknak i sztlan 
levél. 

Colophon: Debreczembe Niomtattatot Rodolphus Hoffhal- 
ter által: Anno D: m:d:lxxix. 

Ez Félegyházi tudtomra öt kiadást ért kátéjának első kiadása. 2. Debreczen. 
1580. 3. U. o. 1583. 4. U. o. 1588. 5. U. o. 1601. 
M, Akad. — Kolozsvári ref. coll. 



153 Detrekő. 1579. 

Bornemisza Péter. Oetoedic es vtolso része. Az Evangelio- 
mokbol, es az epistolakbol való tanvsagoknac, Mellyeket min- 
denic wrnapian szoktanac prédikálni. Kit az Wr lesvs lelke- 
altal, az együgyű Keresztyeneknec iduósseges epuletyekre, Ira 
Bornemisza Péter. Matth. V. Boldogoc kic ehezic es szomiu- 
hozzac az igassagot : Mert meg elegitetnec : Kólt Detrekóból ; 
1579. 4r. A — ZZzz és u — iiiÍ3 = 169V4 iv = 679 sztlan lev. 
Elül: cz\m\.^ ajánlás Ungnad Kristófnak és nejének Losonczi 



33 

Annának és Index 12 sztlan lev. — Az ajánlás végén: Noha 
kezdetet vala Sempten, De midón mint lUesnec iii. Reg: xix. 
lesabel elót meg kellet volna futamodnom : Vegeztetet es kólt. 
Detrekó Varába, xxii. Feb: Anno Salutis m.d.lxxix. 

Végén: Hálaadás: Istennec velem toet czvdairol: es arról, 
hogy az Wr Isten nagy czudakeppen engette végre vinni, 
mind az ót reszet á Postillanac. 7 sztlan levél. 

Colophon: Kezdetet Sempten: de vegeztetet Detrekó Va- 
rába. Az tayba, á mikorra értóttem, hogy születésem napia 
eset, Húszon kettódic napian Boyt elö honac : Kit Szent Pé- 
ter napianac neueznec : xxii Februarij. Istennec czuda gond 
viselési alat: Kiból diczertessec az ó szent Neue, mind 
Órócké Ámen. Az Vr lesus Christus születése vtan, mikor 
imanac imez esztendókben : m.d.lxxix. 

I. rész. Komjáthi és Sempte. 1573. — II. Sempte. 1574. — III. U. o. 1575. 
— IV. U. o. 1578. 

M. n. Muz. — Keszthelyen a Festelics-ktárban, — Megvolt gr. Bethlen Kata 
könyvei közt 2a. enyedi ref, collegiumbany hol 1849-ben elpusztult, valamint Nagy 
István ktárában is. 

i54 Kolozsvár. 1579. 

Gosárvári Mátyás. Az Regi Magyaroknac elsó be ióvésekról 
való História, AttilauaI miképpen telepettenec le Scambria- 
ban, Es melly nagy vérontással fgrkesztenek be Pannóniába. 
Ad Notam : Árpad vala fó az Capitanságba. Nyomtatot Co- 
losvarot Heltaj Gasparne mühellyébe 1.5.7.9. Esztedóben. \x, 
A — F2, = 5'/, iv, 22 sztlan lev. 

A versfejekben: «Mathias Gosarvari Tricesimator Hvniadiensis fecit hanc hi- 
stóriám. Magnificho dominó Stefhanos Bathore de Somlio ivniori comendat, cvo- 
modo gessit bellvm Atila cont ra inimicos svos et mvltos reges et dominos, rógio- 
nes, civitates adegit potastati sve, et sédem habitabilem fecit Scambriam, po- 
strema morte rep. » 

2-dik kiad. Sicz. 1592. 

M, n. Muz. — M, Akad. — Erd. Muz. — M. -vásárhelyi Te le kt-k tárban. 

156 Kolozsvár. 1579. 

Dosvai Péter. Az nagy Szent Pal Apostolnac életéról, es ha- 
láláról szép história a szent irasbol. Versekben szereztetet 
Ilosvai Péter Deác által. Regina Vasti repvdiatvr Hester 
inter alias virgines amabilis piacet Asvero. Aman pendet: 

6* 



Mardocheus subliinatur. Nyomtatot Colosvarot 1.5.7.9. Esz- 
tendőben. 4r. A— Fiij = 23 sztlan levél. 

A versfejekben : Sericeevs Petrvs Iloosvanvs stb. — 
A második részben : Ilosvanvs Sericevs Petrus. 
i^jíf versszak : Ezer ót száz és az hatuan négy Esztendőben, 
Az Hideg leló kis Aszszonnac hauában, 
Ilosuai Péter Deác banattyában, 
Euel vigasztaluán szüuet szomorúságában 
Finis Histori^ Sanctf Pavli. 

F.lsfl kiad. Debreczen 1574. — 2- U. ott. 1577. 
M. Akad. — M.-'j. Teleki-ktárban. 



156 Kolozsvár. 1579, 

Kákonyi Péter. Egy szép História, az nagy erós Sámsonról, 
az Biraknak kÖnywében meg vágyó irua xiii. xiiii. xv. és xvi. 
részeiben. Mit czelekedet az Isten ó általa az Philisteusokon, 
kik az koron biriác vala az Izraeli népeket. Mint szabadí- 
totta Sámson meg ókét az Ellenség kezéből, nagy czuda 
czelekedetteckel, és Sámson húsz esztendeig Itile Izraelt, És 
végre mikgppé czalatkozot meg Sásö egy Aszszöy állattól, 
hogy a Philisteusoc meg fosztác ereiétól, és ki tolác mind á 
ket szemeit. De végre ismét nagy boszszút állót raytoc az 
Philisteusokon, és az ó történt halaiáról. Az Joseph gneke 
Nütaíára el mondhatod. Colosuárat 1.5.79 Esztendőben. 4r. 
A. B iv = 8 sztlan lev. 

A versfejekben : Samsonis História da libro Ivdicvm themate 
í/íisumpt per Aeírum (Petrum) Kakoni n (in) Szeoles Mense 

io facta Veneris. 

kiadása ; Bártfa év n. (xvi. száz.). 

Muz. (Horváth Istvántól). — M.--j. Teleki-btár. — Debreczeni re/. 

B3 lev. híjával). 

Kolozsvár. 1579. 
üspár. Egy szép História az vitéz Franciscoról, és 
íles^géről, és minému czuda szerenczében forgattac 
glen, ismét a Szerenczénec meg ióu^séről és forgas- 
yomtatot Colosvarot I.5-79. Esztendőben. 4r. A — Dij 
= 24 sztlan lev. 



85 

l'egső vers: Christvs Wrunc vtán kit vallunc hitünkben, 

Ezer ötszáz Ótuen és ket Esztendőben, 
Immár hogy irnánac az elsb Linduában, 
Az Ráskai Gáspár szerze észt énekben. 

Elsö kiadása : Debreczen 1574. — 3. kiad. Kolozsvár 160 1. 
Egyetlen péld. a m.-v. Teleki- ktárban (B2, B3 lev. hij., s néhány levele sza- 
kadozott s kissé hiányos). 

i58 Kolozsvár. 1579. 

Temesvári István. Szép históriás ének az jeles gyözedelemröl, 
mint verte meg Mátyás király idejében Bátori István erdélyi 
vajda az Alibéget hatvan ezer törökökkel a Kenyérmezőn. 
Kolosvár. 1579. 4r. 

így adja a czimet a szerző megnevezése nélkül Sándor István M. könyvesház 
7. /. — Ezt a kiadást TOLOY is fölveszi hihetőleg csak Sándor után s az ö hite- 
lére, M. költ. tört, 2. kiad, 143. /., ki még egy kolozsvári évjegynélküli kiadást 
is emlit, mely utóbbi nézetem szerint aligha nem egy a kolozsvári 1574-diki Cancio- 
naléba foglalt példánynyal. — Miután én az 1579-ki kiadást sehol nem találtam, 
kétségem van az iránt, vajon volt-é igazán 1579-diki kiadás, s azt gyanitom, hogy 
Sándor István, vagy tudósitója, a Heltai csonka Cancionalejában látott példány 
után tévedt, hol a czimlapon az esemény éve igy van megjelölve : « Mikoron irná- 
nac I.4.7.9* ^ '^^"^ tartom lehetetlennek, hogy Sándor István tudósitója a czimhez 
tartozó 1479. évszámot vette, 1579-re változtatva, nyomtatási évnek. — Ebben azon- 
ban nem lehetvén bizonyos, ezt a szerintem kétes kiadást még sem tartottam 
mellőzendőnek. 



159 Nagy-Szombat. 1579. 

Pécsi Lukács. Kalendarivm. Es ez mostani m.d.lxxix. Eszten- 
dőben történendő néminemű dolgokrul : Annak fölötte, az idö- 
nec naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot ítélet. Irta 
Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta 
Peechi Lukach. Ez esztendőben, ide mi felénc, á Napba es 
á holdba, semmi fogyatkozás nem leszen. Nyomtattatot nagy 
Szombatba. 1579. 8r. A — F = 6 iv = 44 sztlan levél (mint- 
hogy a D iv kivételesen csak 4 levélből áll). 

M, nemz. Múzeumban, — Ismerteti Mátray Gábor, Uj M. Múzeum 1853. 
//. köt, 180. /. 



160 Nagy-Szombat. 1579. 

Pemeszi Andrasnac válasz tétele, a Bornemisza Peter levelére, 
mellyet az ú ördögi kesertetrül irot könyve eleibe nyomtatot. 
Prouerb. 26. Meg felely á bolondnac, az ü bolondsága sze- 



rent, hogy ne lattassec magánac, bÖIcznek lenni. Nyomtat- 
tatot, Nagy Szombatba 1579. Esztendőben. 4r. A^Diij = 
15 számozatlan lev. 

Szerző az Aa — 4 leveleken sióról szóra közli Bornemiszának "Az ördögi késér- 
tetekröU czimíl munkája elébe nyomtatot! levelét, s arra hasonlóan levél ataklni 
válaszol. A kónyv végén ez áll: .Ez leuel kólt Fólsó Lindua uaraban MindsíMH 
hauanak 23. napian, 1579. esztendőben ■ . 

E könyvben sok érdekes adat olvasható Bornemiszának Semptéröl 1578-baii 
történt elüzetéséröl, valamint bécsi fogságáról s megszabadulásáról. Bomemiszj 
emlilelt könyvéről pedig a Di levelén e szavak állanak: 'e te ördftgi keserteltíl 
való kAnyuednec á kezdetire, im nem rígen azt merted nyomtatni hogy Semftts 
1578. eszfendSben nyomtattad, kiben tudod hogy semmi ninch, mert tauol uoltal 
Semptetöl, midón az vy praeraciokat ki bochatlad oly litoc helyen, kinec igazai 
neuét meg sem merfid neuezni. Ki ch.ac ebbolis meg teczic, hog az én nekem 
iratot leueledbe, á te fogságodra! tesz emlékezetet, mely 1579. esztendShen tSr- 
fént, az vtan, hog Semptérol mind n'omtato szerszamoddal egtembe el pirox- 
kottal volt immar.t 

Egyetlen péld. a kolozsvári r. cath. lyceum ktárában. 

161 H. n. 1579. 

Tholnai Bálint A Szent János látásánac 12. részéből való 
Ének. 1579. 4r. A — E2 = 18 sztían levél. 

Egyetlen szép példánya Nagy István ktárában volt. Lásd: List et Framii ^ 
Catalogite. 1870. 99, /. 1 



162 Bártfa. 1580. 

Balassa Bálint. Beteg Lelkeknek való F*ues Kerteczke ; mely- 
ben sok f^le ioszagu, es egéssgges F^fuek találtatnac ; mely 
f"Jvuek által az Lelkek mindennemó betegségekben, fogyatko- 
zásokban meg eleuenedhetnek, es meg vyulhatnak. Éhez fog- 
laltától egy szép Tudomány, tudni illik: Miképpen kellyen 
embernek magát biztatni, az nyomorusságnak, A^ldózésnek es 
kénnak ideiében. Bock Mihály által szŐröztetÖtt Németíil. 
Melyet Gyarmati Balássy Bálint fordétot NémetbÓl Ma- 
gyarrá, az ö szerelmes Szőleinek háború sságokban való vigaz- 
talására. I2r. A — E = 5 iv = 60 sztlan lev. 

Colophon: (az utolsó levél előlapján): «Bartfan Nyomtat- 
tatott Dauid Guttgesel által. 1580. Esztendőben.* 

Első kiad. Krakkó. 1572. — 3. kiad. Sicz. 1593. 

Egyetlen péld. a M. Akad. ktárában (Fons vitae. Debreczen. 1589. útin 
kötve). 



8; 

i63 Dcbreczen. 1580. 

Félegyházi Tamás. Az keresztieni igaz hitnek rezeiről való 
tanitas kerdeseckel es feleleteckel, ellenueteseckel es azoknak 
meg feitesiuel, az hiueknek eppuletekre irattatot es mostan 
megh öregbittetet : Feleghazi Thamas Debreczeni Praedica- 
tor által. Debreczembe. Niomtattatot Rodolphus Hoffhalter 
által. Anno Domini m.d.l.xxx. 41. 501. lap. — Elül : cziml., 
ajánlás, candido lectori. G. F. Gönczi, és az tanitásnak 
rendi 6, végül: mut. tábla 6 sztlan levél. 

Ajánlva a debreczeni tanácsnak. — A nyomtatást elösegi- 
tette Somogyi Péter báthori lakos. 

Más dik bövitett kiadás. — ElsÖ kiad. 1579. ~ 3- '5^3- — 4- '5^^- ■" 5- 1601. 
mind Debreczenben. 

M, Akad, (cziml. hij.). — S. -pataki ref. coll. (végén 3 lev. hij.); U. ott TCik% 
példány (cziml. és 2 első lev. hij.). — M.-szigethi ref. lyc. (elül csonkán). — 
Rosnyón, a gömöri ev. esp. ktárdhan. 

164 Dcbreczen. 1580. 

Valkai András. Bánk bánnak históriája, miképpen az András 
király felesége, az Bank bán jámbor hites feleségét az öczé- 
vel meg szeplösitette. Debreczen, R. Hoffhalter, 1580. 4r. 
A — B = 2 iv = 8 sztlan levél. 

Elsö kiadása Heltai Cancionaléjában 1574. ~ 2. Debreczen 1574. — Van ko- 
lozsvári 1580-diki kiadása is, melyben, a mint a Cancionaleban is volt, Valkai 
ezen históriás éneke a Nagy- Bánkai Mátyás által irt Hunyadi János históriájával 
együtt van kiadva. 

Egyetlen példánya, melyet nem láttam s igy betühíí czimmást r61a nem adha- 
tok. Nagy István k tárában volt. Lásd: List et Franc ke Cataiogue 1870. 10,5. /. 



165 Kolozsvár. 1580. 

Besenyei Jakab. Az házasságról való szép ének, mellyben az 
Halczon Madárról vót hasonlatosságból mutattatic meg, mi- 
czoda eggyesség, és egymáshoz vala szeretet kéuántasséc ab- 
ban. Ad notam. Mostan emlékezem az Antichristusról, Auagy 
Abigail Aszszony Historiáyát etc. Nyomtattot Colosuárat Hel- 
taj Gaspárne Muhellyébe. 1580. Esztendőben. 4r. A — C iv 
= 12 sztlan lev. 

Versfejekben :. n^'^^^d^v^ Besenei fociebat in lavdem Dei 
omnipotentis tempore svarum nvptiarvm anno domini isas per- 
fecit mensis Jaarii die vigesimo secvndo Thasnadini in schole. » 



Vif^s^ verse: Ezer 6t száz hatuan két esztendőben, 
Esztendönec háború kezdetiben, 
Rendeléc észt bé Tasnádon énekben, 
Akarac az Istent diczirni ezben. 
Finis. 
Csak ezen egy kiadása ismeretes. 
M, n. Muz. (Horváth Istvántól). — M.-v. Teleki-ktárban. 

166 Kolozsvár. 1580. 

Bogáthi Fazekas Miklós. Az Oetoedic Része Mattyas Király 
dolgainac mind haláláig. 4r. A — K = 10 iv = 40 sztlan lev, 

Colophon : Nyomtattot Colosuarat Heltai Gaspárné Múhel- 
lyébe, 1580. Esztendőben. Octobernec, az az Mind Szent 
hauána huszonegyedic napyán. 

Első kiadása: Kolozsvár. 15;;. 

Külön czimlapja nincs és nem volt; mert valamint 1577-bcn, ugy ezen iriso- 
dik kiadásban is, Bogáthi ezen munkája nem önállóan, hanem mini a GörcsÖnii 
Ambrus állal irt Mátyás király históriájának folytatása, annak függeléktűi jekni 
meg. Csakugyan ezen [580-dikí kiadás példányai Görcsönyi Ambrusnak koloisiir 
ifSi-diki kiadásával egy kötetben maradtak fönn. — A czimet az elsö lap tét- 
jéről vettem. 

Ebben a kiadásban ugyanannyi levél van ugyan s minden lapon ugyanannyi 
vers áll, mint az 1577-dikiben: mindamellett a keltő nem azon egy nj-omás, nrir 1 
már a czimsorok szavainak nyomtatásában látható külömbözés is bizonyít. j 

Af. Akad. — M.-v. Teleki-ktárhan (2 péld., a fíistoriás énekek és Magjar | 
versek czimü colligatumokban). — Pesíi re/, coll. — Erd. Múzeumban (csak ii 
A. B iv és Cl s C4, összesen 10 levele van meg). 

167 Kolozsvár. 1580. 

Cisio. (Johannes Regiomontanus = Königsberger János német 
munkájából fordítva). Kolozsvár. 1580. 

Említi Regiomontanus ezen Katenda rí urnát, mely tmagyarra fordillatván Cl.'IO 
név alatt nyomtattatott ki, elílszer ugyan Heltai Gáspár által Colosvárolt i,iSo. 
esztendőben. J* (Jankovics Miklós) Tud. Gyűjt. iBíg. XII. köt. 80. /.. a nélfcül. 
hogy az általa látott példány hol létéi följegyezte volna. — Jankovics ezen állító- 
lag Kolozsvárit 1580-ban nyomtatott Cisio fordítójának Heltai Gáspárt nevezi meg. 
ki, miután az idősb Heltai Gáspár már J574-ben meghalt, s Regiomontanus ka- 
lendáriumának 1475 — J5JJ-ra szóló első kiadása hely és év nélkül csak i-i;4- vagy 
1475-ben jelent meg, csak az ifj. Heltai Gáspár kolozsvári nyomdász lehetett. - 
Valóban ö adta ki az általam ismert legrégibb magyar Cisiót Kolozsvárt 1592-re, 
melynek általa írt ajánlása kell iCoíosuárat 27. May. 1590", conclu sí ójában pfdi; 
Keltáitól ezen szavak olvashatók: lEn is észt a Kónyueczkét az Némei irisbiJ 
szóról szóra. Magyar nyelwre fordítottam. • — Ezek után, mind addig, mig 1580- 
ban nyomtatott példány elő nem kerül, kételkedni merek Jankovics íjSo-diki ki- 
adásának valóságán, s azt gyanítom, hogy Jankovícsnál, — kinek könj^ésifti 



89 

jegyzeteiben, különösen a nyomtatási éveket illetőleg, igen sok pontatlanság talál- 
ható, — 1580 tévedésből áll 1590 helyett, a mikor történt valósággal az ifj. Heltai 
Gáspár forditása. 



168 Kolozsvár. 1580. 

Csengeri András. História. Josephvsbol geszve szedegetet, 
svmma szerént, az Jervsalem Várassánac veszedelméről, Ti- 
tvs Vespasiánvstól, az mint meg vétetet, az Sidóknac nagy 
szórnyü romlássockal. Mi oka legyen az oUyan nagy rölásnac, 
meg találod szép rendel ez énekben, Azért példa legyen 
mindé Kereszttyéneknec. Nyomtattot Colosuárat Ezer, ótt száz, 
nyóltzuan Esztendónec szinten az végében. 4r. A — F2 =22 
sztlan levél. 

A versfejekben : História Jvdai cognmeento Fnvii (Flavii) 
viri cnarissimi hí?storiographe de bnno (bello) Jvdaio commisso 
cvm Roma^íj^ (nis) e (et) eversione vrbis vltima Jerosolimo- 
rum ^nto (Tito) et Vaspasiano inprantibus. E greco in la- 
tinvm pe^* (per) Rvffin^m Akviliens^^^w (sem) int^rpret^m 
tra/nlatum, per Andreem Chegerii facta in Hű^ngaricvm idiim 
.... (idioma) 

Ez a 3-dik kiadás. — i. Debreczen. 1574. — 2. U. o. 1577. — 4. U. o. 1582. 
M. n, Muz. (Horváth Istvántól). — M, Akad. (Görcsönyi Mátyás király histó- 
riája után kötve, cziml, hij.). — M.-v. Teleki-ktárban (2 utolsó lev. hij.). 



169 Kolozsvár. 1580. 

Istvánfí Pál. Szép Roevid Cronica, az iffiv Volter Kirallyrol, 
es az Janicvla leányáról Griseldis Aszszonról, Mint probáltatot 
legyen meg Griseldisnec házasságban való hu tökéletessége. 
Az vitéz Francisco éneke notayára. Nyomtattot Colosuárat 
Heltaj Gáspárné mühellyébe. 1.5.80. Esztendőben. A — Ei 
= 17 sztlan lev. 

Colophon : Nouembernec, az az. Szent András hauánac ti- 
zedic napyán, 1580. 

Elsö ismert kiadása: Debreczen. 1574. — Ujabb kiadása: Lőcse. 1629. 
M. n, Muz, (Horváth Istvántól). — M, Akad. — Pesti ref, coll. 

170 Kolozsvár. 1580. 

Nagy Bányai Mátyás. História Az Jacob Patriarcha fiáról lo- 
sephrol, ki meg vagyon irvan Mosesnec elsó kónyuében. Kit 



az 6 Báttyai az álom magyar ázattyán, kit Joseph ngkic mon- 
duán meg remuluén el adác ötét az Mezőben az Ismaelitái- 
nac, kinec ruhayát vérbe keueréc, és vgy czalác meg az 6 vér 
Attyokat, monduán : igy lelt&c az te fiad ruhayát. De az Isten 
lón Josephel Kit nagy bóczuletbe hozá 6tet Pharao Királynál, 
Ki ótet az 6 álmánac meg magyarazattyaért, és hú szolgai- 
lattyáért nagy Wrrá valaszta. Kinec álma magyarázattyát be 
tölte az Isten raytoc, kihez az Ó Báttyai mentenec Aeg)7^ 
tómba esedezuén n^kie gabonáért, kit nem esmertéc. Mim 
ielenté meg Joseph 6 magát az Báttyainac és Attyánac, Ki- 
ket végre mind hozzá véuén, és vigasztalást hozá ismét az í 
vén Attyánac. Nyomtatot Colosuárot Heltaj Gaspárne Mú- 
hellyében 1.5.80. Esztendőben. 4r. A — D3 = 15 sztlan lev. 
Végső vers : <Ezer őt száz Ótuen hat Esztendő számban, 
Bőytben az beteges Martius hauában, 
Magát vigasztaluán háborúságában 
Nagy Bányai Mattyas szerze beteg agyában. » 

Több kiadását nem ismerem. 

Egy személy-e ezen munka szerzője, ki a végsÖ versben Nagy-BÁXVAI M.Í- 
TvAsnak van nevezve, a Hunyadi János krónikájának írójával, kinek neve az ij;4. 
és 1580-diki kolozsvári kiadásban Nagv BAczai Ma'ITy.ís, a debreczeni 1574-ílili 
kiadásban pedig iNag- Bancai Mathias>, meggyÖzÖ adatok nélkül elhatározni ndt 
merem. Toldy, M. költ. tört. 2. kiad. 14Z. és 167. /. a két munka szenójét cgv 
személynek veszi és szerintem hibásan nevezi BAn'KAI Nagy MArvÁSnak. 

M. Akad. — M.-v. Teleki-ktdr. - Pesti re/, coll. 

171 Kolozsvár. 1580. 

Pécsi János. Oeconomia coniugalis. Az Hazasoc ^letiröl való 
szép ének, mellybe tiszti és kazdagsága meg lattzic. Ad nó- 
tám : Beszéllec Ábrahám Attyánknac dolgáról. Nyomtatot Co- 
losvárat Heltai Gaspárne Mühellyébe, 1580. Esztendőben. 
4r. A — B = 2 iv = 8 sztlan lev. 

A versfejekben : » Epithalamivm pro feliéi svccessv matri- 
monii Thomae Bvdai gratitudinis ergo a Joanne Péchio.> 

Csak ez egy kiadását ismerem. 
Egyetlen péld. a Jíf. Akad. kldrtí/ian. 

172 Kolozsvár. 1580. 

Szegedi Veres Gáspár. Szép rövid história két nemes ifjaknak 
igaz barátságokról. Kolosvár 1580. 4r. 



91 

ElsÖ kiadás : Kolozsvár 1578. — Ujabb kiadások : Lőcse 1629. és 1676. 
Emliti TOLDY, M. költ. tort. 2. kiad. 120. /. — Nem láttam. 



i73 Kolozsvár. 1580. 

Valkai András. História, Enec szerent szerezve, az Longobar- 
dvsoc Tized Királlyokról Andoinusról, és annac fiáról Alboi- 
nusról. Ki mikor Alboinus győzedelmes lót vala az Kuni- 
mundus Király ellen, kinec Alboinus feyét vón, és Pohárt 
czinaltatá á feyéból, Es az Ó Leányát ki ackor fogua eset 
vala vón házasul. Kit mikor rea kunszeri tet vala hogy az 6 
Attya feyéból igyék, szórnyü álnoksággal meg ólete az ó 
Wrát. És az ó tób gonosz czelekedetit mik^ppé büntette 
meg az Isten. Ad Notam, Gongya kózzül egy fó gon: Nyom- 
tatot Colosuárot Heltai Gaspárne mühellyében 1.5.80. Esz- 
tendőben. 4r. A — Cl = 9 sztlan lev. 

Ajánlotta e munkáját Valkai András Kocsárdi Gálfi Jánosnak, mint a vers- 
fejekból kitetszik : « Magniíico dominó Joanni Galfí de Kochiard Andreas de Valko 
servicia sva commendat, iam vale et vive foeliciter.» 

Végső verse: « Ezeket ki be rendele versekben, 

Vigasztalást vón soc gongyai közben, 
Az kinek aiánlá az b szűuében. 
Minden iokat kéuán annak pitében. 

Hetuen kilentzben és Ezer ótt százban, 
Elmeye foroguán nagy soc gondokban, 
Irá például észt historiayában, 
Bonfiniust gyakor oluasasában.n 

Csak ezen egy kiadás ismeretes. 

M. Akad. — Erd. Muz. — M. n. Muz. (utolsó lev. hiányzik). 



174 Kolozsvár. 1580. 

(Valkai András és Nagy-Bánkai Mátyás.) Kgt szép História, 
az elsó az Nagy Wr Bankbanról, miképpen az András Ki- 
rálynac feleségét meg ölte az 6 nagy vétkéért. Mikoron irná- 
nac Christus Wrunknac születése vtán, 1.2.0.1. Esztendőbe. 
Az masodic, az ieles vitéz feiedelemról, az Hvnyadi lanosról, 
Erdéli Vaydáról, és egész Magyar országnac Gubernátorról, 
Annac eredetiről, nemzetségéről, soc ieles hadairól, győzedel- 
miről, és ieles soc vitgz czelekedetiről. Nem Bonfiniusból 
czac. Hanem az igaz Históriából egybe gyűtettet, és egybe 
szőrzettet. Nyomtatot Colosuárat Heltaj Gaspárne Mühellyé- 
ben 1.5.80. Esztendőben. \x. A — F = 6 iv = 24 sztlan lev. 



Bánkbán históriáját irta Valkai AnprAs, Hunyadi Jáoosét NÁnv-BÁNKV 
MÁTYÁS, mint a végső versekből kitetszik. Ez a két históriás ének legelsőben is 
igy együtt jelent meg 1574-ben, Heltai Cancionaléjában. Ezen isSo-diki kiadása 
Cancionale szövege szerint van szóról szóra újra nyomtatva; az utolsó munka vég- 
versében a szerzd neve itt is, mint a Cancionaléban, NAGY BÁCZAl MattváS. 

M. n. Muz. - M. Akad. — Erd. Muz. — Csak 5 első levele a m.-v. Teleh 
ktárhan. 

175 Krakkó. 1580. 

Károlyi András. Ez mostani wisza wonasokrwl ualo kis kon- 
wecke. Zereztetet Caroli András által az hiueknek eppule- 
tekre. Anno 1580. Matth: 3. Ihon az en zerelmes fiam ew-tet 
halgassatok. Cracoba. Matthias Wirzbieth. I2r. A — ^F6 (5", 
iv) = 66 sztlan lev. (az utolsó levél egészen üres). 

A Dio levelén (a 46. levelén) kővetkező külön czintlap áll: 

Zep ekés koniorgesek. Caroli Andrastwl Craccoba Írat- 
tattak 1580. 4 Nouembris. 

Colophon: Cracoban 1580. Szent And. Hauanak 4. Napian. 

Ezen könyvecske szerzőjének J* (Jankovics Miklós) Tud. Gyújt. 1829. VI. tál. 
74. /. tévedve állitja Károlyi Péter na^y-váradi prédikátort, ki már 1576-baii 
meghalt s Krakkóban i58o-ban nem Írhatott s nem nyomathatott. 

Pesti egyetem. — Pesti rff. coll. 

176 Nagy-Szombat. 1580. 

Telegdi Miklós. Az Evangeliomoknac, mellyeket vasárnapokon, 
es egyéb innepeken esztendő altal, az Anyaszentegyházban 
oluasni es praedicallani szoktanac, Magyarazattyánac. Hárma 
dic Része. Mely magába foglallya á Szentec innepire való 
Euangeliomokat. Iratot Telegdi MiKLOstul Peechi Pispóktúl. 
2. Corint: 4. (ugy mint II. rész. N.-Szombat 1578.) Nyom- 
tattatot Nagy Szombatba, vgyan azon Telegdi Miklós hazá- 
nál. A felséges Romai Chaszarnac engedelméból. m.d.lxxx. 
esztendőbe. 4r. 757 (helyesen 758) lap. — EliU : cziml., a 
ker. olvasónak 4, végül: lajstrom 5 sztlan lev. 

1. rész. Bécs. 1577. — II. Nagy-Szombat. 1578, — 2. kiad. N. -Szombat. í6jS- 
M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Pesti re/, coll. — Kolozr^'. r. cath. Ijc- 
(2 péld.). — Zágrábi érs. kt. — Kassai jogakad. — Panniinhalmi apiisií 
(1 ép s I csonka péld.). — Gy.-Fejérvártt Baithiányi-kt. (végül csonkán}. — 
Szathmári püsp. (Török Jánostól). — Erd. Muz. (5—747. 1.) — Kolossvári mi- 
norita zárd. (cziml. hij.). ~ Koluzsv. franc. zárd. (elül s végül csonkán). — 
M. -vásár helyi franc. zárd. (elül s végül csonkán). — Betléren, gr. Nádasdy- 
ktárban. — Rosnyai franc, zárda. 



93 

177 Nagy-Szombat. 1580. 

Telegdi Miklosnac Peechi Pispóknec felelete, Bornemisza Pe- 
temec feitegetés neuú kónyuére. Mellybe főképpen, az io 
chelekedeteknec iutalmárul való igaz keresztyéni tudománt ol- 
talmazza. Jóllehet egyebreis mindenre választ teszen, valami- 
ben Péter az ü vallásat ellenzi. Ecclasiastici 16. Az irgal- 
masság helt szerez, kinec kinec mind az ü chelekedetinec 
erdeme szerent. Nyomtattatot Nagyszombatba m.d.lxxx. esz- 
tendőben. 4r. Cziml. és szöveg 207. lap; végül: latin versek 
Pétsi Lukácstól 2 sztlan lap. 

Ezt a munkát emliti BoD, Athenás 288. /. ily czim alatt: tA jó cselekedet 
jutalmáról Bornemisza Péter ellen. N. -Szombat. 1580. 4r.11 — SÁNDOR István, 
M. kányvesház 8. /., ki e könjrvet valódi czime szerint is közli, mindjárt utána 
fölveszi külön a Bod Péter által adott czimet is, és igy abba a hibába esett, hogy 
egyazon munkából két külön könyvet csinált. 

M. n. Muz. (2 péld.) — M. Akad, — Pesti egyetem. — Pesti re/, coll. — 
Kolozsv. r. cath. lyc. — Zágrábi érsek kt. 



178 Nagy-Szombat. 1580. 

Telegdi Miklós. Róuid írás. Melyben meg bizonyettatic, hogy 
a Papa nem Antichristus : De azoc, á kic ütet annac neue- 
zic, az Antichristusnac tagiai. Irta Telegdi Miklós, Peechi 
puspók. Sz : Judas Apostol. Ezec á Birodalmot meg utállyác, 
es á méltóságot szidalmazzác. Nyomtattatot, Nag Szombatba 
1580. estendóbe. 8r. A — Di = 3V8 iv = 25 sztlan lev. 

Teljes péld. M. Akad. (Lugossy József ajándékából). — Erd. Muz. (2 levele, 
Cl és Dl, az akad. példányáról betúhiven kiegószitve). 



179 Debreczcn. 1581. 

História bipartita ex I regum i. et 3. capitibus desumpta. 
Debrecini. Rod. Hoflfhalter. 1581. \x, A — C = 2'/, iv = 20 
sztlan lev. 

Ezen magyar versekben irt szent históriás ének egyetlen szép példánya megvolt 
Nagy Ist7!án ktárában. Lásd : List et Franc ke Catalogue 1870. 44. /. — Bizo- 
nyosnak tartom, hogy épen ezen szent históriás ének ujabb kiadása az a debre- 
czeni 1619-diki nyomtatvány, mely História a Bölcs Salamon Királynak két ver- 
sengd aszszoni állatok között való igaz Itiletiröl és törvényteteleröl ex I. Reg. 3.* 
czimmel 4r. 16 sztlan levelén jelent meg, s melyet 1581-ben egy névtelen irt. Lásd: 
Debreczen. 1619. 



■180 Kolozsvár. 1581. 

Görcsönyi Ambrus. Szép ieles históriás ének. Az Felséges 
Mattyas királynac, az nagj'ságos Hunnyadi lanos Fiánac His- 
toriáia, teles viselt dolgairól, életiről, vitézségéről, mind Bécií 
meg vételeiglen. Az minémö igékón és Versókón mindeo 
részeknec és pársoknac Versfeiei follyanac és iárj'anac, azok 
szép módon vyonnan rendeltetuén vannac, és hói mi vétkes 
volt mind Verseckel mind Rithmusockal meg ^pitetót es mtg 
corrigaltatot. Nyomtattot Colosuárat Heltaj Gaspame Mühel- 
lyébe, 1.5. 81. Esztendőben. 4r. A — Oi = 13'/* iv = 53 számo- 
zatlan levél. 

Végén: « KóuetkÖzic éz gneknec Ötedic része Mattyás Ki- 
rály haláláról, mellynec hoszszu voltáért kölón vagyon nyom- 
tatva más Kónywben. Colosuárat, 1581. Esztendönec az vé- 
gében.* 

Az első rész versfejeiben a sí 
Ambrosius literátus de Gerci 
mente et origine Johannis Wai' 

Elsö kiadása Heltaí Cancionaiéjában rö 
kiad, Kolozsvár. 1577. 

M. Akad. — M.-v. THeki-ktár (z péld 
czimü colligatumokban). — Erd. Muz. {F 
(7 első ive hij.). — Csonkán Scklauck LSi 



181 Kolozsvár, 

Salánki György. História cladis 
non victorise vngarorum, duce 
Francisco Geszti A. D. 1.5.80. 
vala fó az Kapitánságban. N 
Gáspárné múhellyében. 1.5.81. 
iv = 12 sztlan levél. 

Czimlevele belső lapján 12 si 

Ferenczhez G. S. (Georgius Sa 

Végső verse: Ezer Ót száz és 

Ez dolgokat kic 

TÖrtentenec, nag 

Be foglalac az I 

FINIS 



95 

TOLDY, M. költ, tort. 2. kiad. 160. /. e munkáról beszélvén, ezt a megjegy- 
zést teszi: • Vájjon azon Salánki György ifjúkori munkája legyen-é ez, ki negy- 
venöt évvel utóbb Rotterdami Rézmán Enchiridionát, «azaz a keresztyén vitézséget 
tanitó kézben való könyvecskéjét » Rákóczi Györgynek, még mint borsodi főispán- 
nak, ajánlva 1627. Lugdunumban adta ki ? meg nem határozhatom.* — Hogy e 
két emiitett munka szerzője két külön személy volt, kétségtelenül bizonyos, mint- 
hogy Rotterdami Rézmán emiitett munkájának forditója Salánki György Leyden- 
ben 1627. apr. i-én Rákóczi Györgyhöz irt ajánló levelében, — melyet Toldy ezen 
munka egyetlen példányát nem látván, még 1867-ben nem ismerhetett, — emliti, 
hogy már negyedik esztendeje tanul mint Rákóczi György beneficiariusa a bel- 
giumi akadémiákban. Ezen ifjú tanuló a 47 évvel azelőtt megjelent magyar histó- 
riás ének szerzője nem lehetett. Hasonl. alább : Salánki György. Leyden. 1627. 

Egyetlen péld. M, n, Muz. (Horváth Istvántól). — Ismerteti Eötvös Lajos, 
Budapesti Közlöny 1870. 48. sz. 



182 Kolozsvár. 1581. 

Sztáraí Miklós. Az Viz ezónnec Históriájáról való szép Enec, 
Moisesnec elsó Kónyuénec hatodic, hetedic, nyoltzadic és 
kilentzedic részéből szerzettetet. Az Sodorna veszedelméről 
való énekénec notayára. Melly igy kezdetié el. Beszéllec Áb- 
rahám Attyánknac dolgáról. Nyomtattot Colosuárat, Heltaj 
Gaspárné Mühellyében 1.5. 81. Esztendőben. \x. AB = 2 iv 
= 8 sztlan lev. 

A versfejekben : «NlcoLAVS Starinvs Egregio Dominó Georgio Bagdi patrono 
svo semper colendissimo salvtem dicit et se commendat.i 

Végső verse : iTanólságra nekűnc észt szerzéc versekben, 
lm az Balasfaluán Kikelló mentében, 
Másfél ezer hetuen és hat Esztendőben, 
Kiból diczirtesséc az egy Isten Ámen. Finis. • 

M, n, Muz. (Horváth Istvántól). — M.-v. Teleki- k tárban. — Debreczeni re/, 
coll. — Erd. Muz. (A2, A3 lev. hij.). 

183 Kolozsvár. 1581. 

Vajda - Kamarási Lőrincz. Ighen szép História, az lason ki- 
rallynac házasságáról, Mellyet Énekbe rendelt az Vaida ka- 
marási LŐRINCZ Pap, az Cancellarius ő Nagys: Kouaczoski 
Farkasnac mostani házassagánac Őrömére. Nyomtattot Co- 
losuárat Heltaj Gaspárné Mühellyében. Anno 1.5. 81. lanua- 
rius kezdetibe. 4r. A — B2 = iV, iv = 6 sztlan lev. 

Versfejekben : Lavrencivs Waida Camarasi servvs Dei et 
Jes(v) Christi in spe fecit. 



96 

y^gso vers : Ezeket rendeltem verseknec feyében, 

Ezer, ót száz vtán nyoltzuan esztendőben, 
Szent Mihály hauánac vtólso* hetiben, 
Kiból diczirtesséc az Wr Isten Ámen. 

Több kiadását nem ismerem. 

M, Akad. — M.-v. Teleki-ktár (Magyar versek czimű colligatumban). 



184 Nagy-Szombat. 1581. 

Telegdi Miklós. Egy Nehany Jeles Okai mellyekert Telegdi 
Miklós Pechi Püspóc nem ueheti es nem akaria uenni Lu- 
ter Martonnac es az ü maradekinac tudományát. Ad Ephe- 
sios 4. Tókelletes ferfiuuá legyunc á Christusnac meg alla- 
padot óreg uoltanac merteke szerent. Hogy immár ne legyunc 
testoua habozó gyermekéé : Es a tanetásnac minden szeleitül 
alá fel ne hordoztassunc, az embereknec alnokságoc es cha- 
lardságoc által, mellyel igyekeznec meg chalni. Nyomtattatot 
Nagszombatban 1581. esztendőbe szent Mihály hauaba. 8r. 
A — M6 = 11V4 iv = 94 sztlan lev. 

Egyetlen teljes példánya di pesti egyetem k tárában, — Cziml., A8, Mi — 6 (ösz- 
szesen 8 levél) hijával az erd. Múzeumban. — Mutatványt közöltem ez igen érde- 
kes s még akkor általam egyetlen példányban fönmaradtnak hitt munkából 1869- 
ben, Vasárnapi Újság 1869. 202. /. 



185 Bártfa. 1582. 

Huszti Péter. iEneis, az az : Az Troiai Aeneas Hertzeg dolgai. 
Mellyben Troia vitele es romlása, Troiaiak budosások /Ene- 
assal eggyüt, Hadok Olaz országban, es Roma városnak ere- 
deti, nagy szép dizes verseckel meg iratik. Ezzen Nótára : 
lollehet nagy sokat szóltunk Sándorról, etc. Bartfan Nyom- 
tattatot Dauid Guttgesel által. 1582. Esztendőben. 4r. A — 12 
= .8V2 iv = 34 sztlan lev. 

A versfejek latin hexametereibe be van szőve a szerzÖ Huszti Péter neve. 

Végső verse : Tóbbi közót de iay Sidók országa 

Az égh álat, mint lén onnan romlása, 

Huzti Péter kit magában czudála, 

Isten rá segéluén másszor meg mondgya. 

VEGE. 

Azon évi kiadása : Debreczen. 1582. — Ujabb kiadása : Kolozsvár. 1624. 
Egyetlen példány a bécsi Theresianum k tárában. 



97 

186 Debreczen. 1582. 

Arithmetícay Az az, Az Szamvetesnec Tvdomania mel' fordita- 
tot Gemma Frisius Arithmethicaiabol Magiar Nielure az Cal- 
cularis Szamuetesis ssep röuid értelemmel kiadatatot. (Követ- 
kezik a nyomdai czimer : a zászlós bárány y Debreczen város 
cziniere), Romanorum 16. Ászt akarom, hog az io es hasznos 
dolgokban eszesek légietek, az gonoz es ártalmas dolgokban 
penig egiugiuek. Debreczenbe. Rodolphus Hoffhalter Niom- 
tatta, Anno D: 1582. 8r. A — ^J6 = 70 sztlan levél. — Elül: 
cziml. és ajánlás 4 sztlan levél. 

Ajánlva van Váradi Kalmár Mihály Bihar vármegyei har- 
minczadi inspector fiainak, Istvánnak és Mihálynak, «Debre- 
cini II. Április Ti kegyelmeteknec szolgaia Rodolphus Hoff- 
halter Tigurinus: Debre. Köniniomtato. » 

Az előszóban Hoffhalter csak annyit mond e könyvet illető- 
leg, hogy lueszt (t. i. Frisius Arithmeticáját) mostan Magiar 
nieluen niomtattam ki», de hogy ki volt a forditó, arról 
nem szól. 

A szöveg elején ez a fölirás áll: «Az Szamveteznek rövid 
es hasznos vta avagy modgya, melly az tanuloknac hamarab 
való értelmekre, az Frisiustul iratattot szám vetésből Anno 
1577. röuideden rendeltetet.* 

Kitetszik ebből, hogy a fordítás 1577-ben készült, gyanitásom szerint Laskai 
János akkori debreczeni iskolamester által. 

Első kiadása: Debreczen. 1577. — Ujabb kiadása, ifj. Heltai Gáspár által át- 
dolgozva, Kolozsvár. 1591. 

Teljesen ép péld. a kolozsvári re/, coll, ktárában, (1865. január havában aján- 
dékozta Takács Sándor tanuló). — Másik példánya, melynek hiányát, az ajánlás 
2 elsÖ levelét, közben egy levelét s a czimlevél leszakadt részét betűhű másolattal 
egészíttettem ki, az erd. Múzeumban (1864-ben ajándékozta Torma Károly). — 
Ezen 2-dik kiadás 1864 elÖtt teljesen ismeretlen volt. 



187 Debreczen. 1582. 

Csanádi Demeter. História de vita morte, vniuersaque For- 
tunáé alea lUustris : Principis ac D. D. loannis Secundi Re- 
gis Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae, etc : Dei gratia electi : 
Per Demetrium Chanadium, in gratiam suae gentis stúdiósé 
collecta. Debrecenibe, Nyomtattatot Rodolphus Hoffhalter 
által. 1582. Es?tendeben. 4r. A — B2 = VU iv = 6 sztlan lev. 

7 



98 

A czimlevél hátlapján Kállai János latin distichonai álla- 
nak : ad lectorem. 

W versfejekben: «Chanadi Demeter enekle a nag sok el 
mvlt dolgokról gondolkodván.* 
Végs0 versei: Kt. ki szerze ezeket nem regen versekben, 
Neuet meg ielentete verseknec feieben, 
Sok változásról való emlekezetiben, 
Hogy Ember meg tekencze magát eleteben. 

Nagy sok dolgok foroguan ackor emleieben 
Világ allapattianak változó igieben, 
Tordan létében iria enni esztendőben, 
Az io ezer öt százban es az hetuen hatban. 

Elsfl kiad. Kolozsvár 1571. — 2. Debreczen 1571, — 3, Debreczen. 1577. — 
5- Kolozsvár. 1582. 

Hogy ezen kiadásban az iratás éve, mely valósággal 1571. volt, meg van vál- 
toztatva, kétségtelen. Lásd föntebb 8S. szám. 

Egyetlen példánya a szatkmári pAsp. ktárában (Török Jánostól, ki e példányt 
Nagy István ktárából List és Franckétói vásárolta). 

Debreczen. 1583. 
ri András. História Josephi Judei cognomento Flavii de 
Judaico cum Romanis .... Debrecembe. R. Hoff- 
r. 1582. 4r. 

ribb kiadásai: 1. Debreczen. 1574. — 2. U. o. 1577. —3. Kolozsvár. 1580. 
■ctlen péld. Nagy István ktárában volt. Lásd: Catalogite 1870. 50. /., hol 
i Judei ác bello Judaico czim alatt van emlilve, s hibásan van állitva, hogy 
lagyar költemény ismeretlen maradt. Ezen catalogusban ez a nyomtatvány 
a {18 pages) van téve ; min méltán kételkedhetem, miután a két elsíi debre- 
LÍadás 1574- és 1577. egyenlően 16 levelet, a kolozsvári 1580-diki kiadás pe- 
levelet tesz ; s így nagyon valószínű, hogy ezen 1582-ki nyomás 18 levélből, 
ipból, áll. 

Debreczen. 1582. 
jáspár. Az Vtolso üdöben eginehani regnáló bánókról való 
likatiok, tudni illik, ElsÖ az Bonról. Második az Reszeg- 
1. Harmadik az Paraznasagrol. Negiedik az Tanczrol. Irat- 
: Gaspar Deczi Tolnai Praedicator által. Debreczemben 
itattatot Rodolphus Hotfhalter által m.d.lxxxii. Eszten- 
ti. 4r — Elül: cziml. és az olvasónak 4 sztlan lev. 

sodik kiadása: Várad. [584. 

.'ellen csonka példánya, melyből e kiadás luveleint^k számát meg nem hatá- 



99 

rozhatom, a s, -pataki ref. coll. klárában. Ebben megvan a cziml., az olvasóhoz 
irt előbeszéd és az első 3 iv = A — C. Minthogy a váradi 1584-diki 2-dik kiadás 
9 ivet tesz, bizonyos, hogy ezen csonka példányban az egésznek több mint fele 
hiányzik. 

i90 Debreczen. 1582. 

Dézsi András. Tobiae minoris connubium. Andreas Desi in 
Debreczen Deo volente transscripsit anno D. 1550. Debre- 
cenibe, R. HoflFhalter, 1582. 4r. A — B = 8 sztlan lev. 

Ujabb kiadása : Bártfa. év n. (xví. száz.). 

Egyetlen példánya xíí^^oW. Nagy István ktárában.LÁsáLtstu.Francket Cata- 
logue 1870. 100. /., hol Tobiae Tninoris connubium czim alatt áll, s hibásan van 
irodalomtörténetünkben ismeretlennek állítva. Lásd Toldy, M. költ, tört, 2. kiad, 
166. /. 

191 Debreczen. 1582. 

(Hunyadi Ferencz). História, De obsidione decennali antiquis- 
si'mae et excellentissimae urbis Troianae atque ruina memo- 
rabili etc. Regi es hires neves Troia varasanac tiz Eszten- 
deig való meg Szálasáról, es rettenetes veszedelméről. Az 
Mattyas Király Historiaianak notaiara. Debrecembe, Nyom- 
tattatot Rodolphus HofFhalter által. 1582. Esztendeben. \x. 
A — J = 9 iv = 36 sztlan lev. 

ElsÖ kiadása: Kolozsvár 1577. — 3. Kolozsvár 1586. — 4. Sicz. 1592. 
Egyetlen példánya a keszthelyi gr, Festetics-könyvtárban, Emlitve Magyar 
Könyvszemle 1877. 134. /. 

192 Debreczen. 1582. 

Huszti Péter, Aeneis azaz Troyai Aeneas Hertzeg dolgai. Deb- 
reczembe, R. Hoffhalter. 1582. 4r. A — G2 = y'/^ iv = 30 
sztlan lev. 

Ezen debreczeni s a Toldy által ismert bártfai ugyancsak 1582-diki kiadás közül 
melyik az eredeti kiadás, meg nem határozhatom. — Ujabb kiadása: Kolozsvár. 
1624. 

Egyetlen szép példánya megvolt Nagy István ktárában. Lásd: List et 
Francke^ Catalogue 1870. 48. /. 

193 Debreczen. 1582. 

Idari Péter. História Alexandri Magni partim ex Ivstino His- 
toriographo, partim ex Fragmentis. Q. Curcii diligenter col- 
lecta. (Fajnetszet,) Capita versuum. 

r 



100 



Indicit Grais conuentum elássa profundum, 
Obducit Maré et Adrastinis ponere campis. 

Castra párat pugnat fglici Marté svperbus, 
Fit victor Persas i terűm prosternit ad Isson. 

Debrecenibe, Nyomtattatot Rodolphus Hoffhalter által. 
1582. Esztendeben. 41. A — M2 = iiy, iv = 46 sztlan lev. 

Az utolsó, ^-dik rész versfejeiben a szerző magát igy nevezi meg: Curcius 
hec cecinit transcripsit Petrus in Idar. 

Végső verse : Regi Cronikakbol ki ezt ki szede, 

Énekben hat részre szépen rendele, 
Vtolso részében neuet be szerze. 
Az ezer ót száz negyuen niolcz esztendőbe. 

Egyetlen ma ismert példánya a bécsi Theresianum ktárában, — Megvolt néhai 
Nagy István ktárában is. Lásd: List és Francke, Catalogue Nro 61. Leipzig. 
1870. 25. sz,, hol a szerző megnevezése nélkül Alexandri Magni história czim alatt 
van fölhozva, s hibásan van állitva, hogy Toldy Ferencz ezen históriás éneket nem 
ismerte s a magyar költészet történetében nem emliti ; mert Toldy M, költ, tört. 
2. kiad. Fest. 1867. 128. /. Idari ezen munkájának xvi. századi három kiadását 
s azok közt épen ezt is emliti. 

194 Debreczen. 1582. 

Sztárai Mihály. História Cranmerus Thamas Érseknek az 
igaz hitben való allhatatosságáról. Debreczen. R. Hoffhalter. 
1582. 4r. A — B = 8 sztlan lev. 

Egyetlen példánya Nagy István ktárában volt. Lásd : List et Francke, Cata- 
logue 1870. 92. /., mely szerint ezen verses história 1560-ban volt irva. — Toldy, 
M. költök élete I. köt. 49. /. Jankovics egyetlen példányáról emlékezik. Hihető, 
hogy Jankovics példánya, mely a m. nemz. Múzeumban nem található, került 
Nagy Istvánhoz s az Ö könyvtárával külföldre. 



195 Detrekő. 1582. 

Bornemisza Péter. Enekec haromrendbe : kvlómb kf lomb felec. 
I. Elsőbe Róuid diczeretec vadnac. Kiknec szamoc cxcviii. 
kic kózzul, soc Praedicatioc melle valoc. II. Másikba, Hoszab- 
bac vadnac : az szent Iras intesi es magyarázati szerint. Kic 
Praedikatioc gyarant oktatnac. Kiknec szamok aproual elegy 
LX. III. Harmadikba: Az Biblianac ki válogatót fó fő xviii 
Historiaiabol valoc. Rendeltettec Bornemisza peter által. Psalm. 
103. Algyatoc az Wrat minden ő seregi. Detrekoe varába. 



lOI 

Anno. MDLXXXii. 4r. cccxxxiv. lev. — Elül : cziml. ajánlás 4, 
végén: Regestrom 5 sztlan lev. 

Colophon: Nyomtatot Detrekö varába, Sz. luan hauanac 
xxiiii.-napian: Enyi Esztendőben m.d.l.xxxii. kiból diczer- 
tessec az Wr Istennec Neue Ámen. 

Teljes példánya, itt-ott kézirattal pótolva, a pesti egyetem ktárában, — Cson- 
kán a m. nemz. Múzeumban (megvan xxxv — cccxxxiv. levél). — M. Akad, — 
M.-v. Teleki'ktár (lx— CCCV. lev.). — /*^j-// r^ rö//. (Ráday-ktárból). — Toldy 
Ferencz ktárában (kézirattal pótolva). — A Teleki-ktár csonka példánya előtt 3 
levél áll (ccili), (cciv) és (ccv) levélszámmal és alól Fiij, Fiiij és F5 ivjegygyel 
jelölve. Ezen töredék tartalma : Poenitenciára intoe História (2>/a levelén) s ez- 
után jő a (ccv) számmal jegyzett levél hátlapján : Hala adásra való intés^ mely 
csonkán megszakad. Ezen töredék első lapján álló czim után van Bornemisza 
Énekes könyvének ezen csonka példánya a Teleki-kíár catalogusában hibásan 
Poenitenciára intő história, 4r. czim alatt emlitve. Lásd: Catalogus Biblioth. Sam. 
Com. Teleki. III. köt. 352. /. — Az emiitett levelek tulajdonképen magába az 
énekeskönyvbe tartoznak s Toldy példányában a CCIII, CCIV, ccv. levelek után 
kötve találhatók. 



196 (Galgócz). 1582. 

Iteletec, Az eg forgása szerint : ez mdlxxxii. Esztendőre. Az 
Krakai F6 Academianac Astrologusa slovacivs PETERnec 
Irasabol : Magyarra forditatott. Nihol sliuonius mathe írásá- 
ból meg elegyitetet. — 8r. 

Ajánlja a nyomdász «Mantskouit Bálint Kónyw Nyomtató » 
Nagys. Czobor Pál es Mártonnak, Sasinba lakozóknak. « Költ 
szent Mathe napian .... 158 1. esztendőbe. » 

Egyetlen csonka példánya, melybÖl hiányzik elÖl az A iv (= 8 levél) s mely a 
G'] levél után szakad meg, a m. Akad. ktárában. — A naptár fÖczime hiányozván, 
adtam a 2-dik rész czimét, mely az E iv első levelén áll. — Mint Jankovics által 
látott példányt emliti TOLDY, Uj M. Múzeum 1853. //. kot. 190. /. — Hogy a 
nyomtatási hely Galgócz volt, bizvást következtethetjük abból, hogy Mantskovics 
Bálintot mint nyomdászt 1584. és 1585-ben Galgóczon találjuk. 

197 Kolozsvár. 1582. 

Csanádi Demeter. História Joannis II. Kolozsvár. 1582. 

Ezt akiadást csak ToLDY-nál találom emlitve, M. költ tört. 2. kiad. 158. /. 
s miután Toldy a debreczeni 1582-diki kiadást, mely valóban létezik, nem emliti, 
azt gyanitom, hogy ö a kiadás helyére nézve tévedt, s kolozsvári kiadást irt deb- 
reczeni helyett. 



102 



198 Kolozsvár. 1582. 

Enyedi György. História elegantissima Regis Tancredi filiae 
nec non Secretarii Regis Qisqvardi, amoris vinculo indisso- 
lubili mortem oppetentium, ex lingua Thuscana ex Boccacio 
Latinitate donata per Phillipum Bernaldü. Hungarü verő 
modulamine per G. E. T. concinnata. (Fametszet^ Kolozsvár 
koszorúba foglalt czimerey clavsenbvrg felirattal.) Nyomtattot 
Colosuárat, 1.5.8.2. Esztendőben. \x. A — G = 7 iv = 28 
sztlan lev. 

Versfejekben: Georgivs Eniedi Transilwanvs in gratiam 
Nobilis Francisci Komaromi Thirnaviensis fratris vnice di- 
lecti cecinit Vviennnae miseram mortem duorum amantvm 
ob impatientiam amori(b)s ... (a többi versfejeknek nincs 
értelme) . 

Végső versei: A szép Rosa vala már ki ióttében, 

Piros Pinkósd hauanac kózepiben, 
Másfél e^er hetuen négy Esztendőben, 
Észt éneklé Társához szerelmében. 

Ez éneknec Deákból forditoya, 
Neuét Versec feyébe nem titkoUya, 
Nagy gondolat szüuét szállotta vala, 
Istent kgri illy szeretettől óiya. 

Colophon (a czimlapon is látható fametszet alatt) : Nyom- 
tattot Colosvarat Heltai Gaspárnénál, 1.5.8.2. Esztendőben. 

Régibb kiadása: Debreczen. 1577. — Ujabb kiadásai: Monyorokerék. 1592. 
és H. n. (Kolozsvár). 1624. 

Egyetlen példány a bécsi Theresianum ktárdban, 

199 Német-Ujvár, 1582. 

Beythe István. Köröztyeni Tvdomannak reuid Summaya, az 
tiz parancholatrol, Euangeliomrol, imádságról, Köröztségröl, 
es az Vr vachorayarol, az gyermökchéknek Isteni felelőmben 
való neueködesökert iratot Beythe Istuan Predicator által. 
Nyomtatot velágos varat Manlius lanostul, m.d.lxxxii. 8r. 
A — F = 6 iv = 48 sztlan levél. 

Ajánlva van «Nagsagos iífyvnak Battyani Ferencnek. » 



103 

A nyomtatás helyére Világos z'dr-ra, nézve már NÉMETH JÁNOS megjegyzi 
Memória typogr. Hung. 167 — 169/., hogy ezen vár 1582-ben a törökök birtokában 
volt, és igy hihető, hogy ott az emiitett évben nyomda nem létezett. Kifejti azután 
annak hihetelen voltát, hogy Beythe István német-ujvári prédikátor könyvét az or- 
szág^ másik határszélére az Arad vármegyei Világ^osvárra küldte volna nyomtatni, 
midőn közelebb, péld. Bécsben is, találhatott volna nyomdát. Véleménye szerint a 
czimlapon álló Világosvár nem más mint a külömben is elég mag'os fekvésű Né- 
met-Ujvár, hol szerinte már 1584-ben (valósággal már 1582-ben is, mint maga 
Nkmf.th is kimutatja e. h. iii. /.) létezett nyomda. — Hogy Némethnek nem 
eléggé határozottan kimondott véleménye teljesen igaz, s igy Világosvárt, hol soha 
nyomda nem létezett, a magyarországi nyomdahelyek közül már Némethnek ki 
kellett volna törölni, kétségtelen abból, hogy Beythe Istvánnak legközelebb ismer- 
tetendő másik munkáját ugyancsak 1582-ben ugyancsak Manlius János uGyzzing 
Varasában*, azaz Német- Újvárt, ugyanazon betűkkel ugyanazon papirra nyomtatta 
mint e most leirt munkát s e két könyv ma egyetlen egy ismert példánya, a nyom- 
tatással egykorú kötésben, ma is egybekötve található. 

Ismerteti Fabó András, Beythe István életrajza. Pest. 1866. 44. /. 

Egyetlen péld. a m. -vásár helyi ref. coll. ktárában. 



200 Német-Ujvár. 1582. 

Beythe István. Miképpen a koroztyéni gyeulekózetben az K6- 
róztségót, Vr vachorayat, hazasok eskóttetését, oldozatot, gyon- 
tást, etc. Zolgaltassanak az egy házi tanytok, arról iratot 
Konyuechke, Beythe Istuán Praedicator által. Nyomtattatot 
Gyzzing Varasában Manlius lanostul. Anno. m.d.lxxxii. 8r. 
A — Gij = 6'/^ iv = 50 sztlan levél, (a szövegbe nyomott 6 
fametszvénynyel, melyek felirataikkal egész vagy két sor hiján 
egész lapot foglalnak el). 

Ajánlva «az kóróztyeni gyöleközetben tanijtö hiu zol- 
gaknak. » 

Ismerteti Fabó András, Beythe István életrajza. 42. 43. /. 
Egyetlen péld. a m. -vásár helyi ref, coll. ktárában (Beythe elébb leirt mun- 
kája után kötve). 



201 Bártfa. 1583. 

Ivdicivm, Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgásából, az 
időkre való számtartásual egyetemben ; Christus Wrunk szüle- 
tése vtán 1583. Eztendóre: Slovacivs Péter, az Krackai hires 
neues Academiának fó Astrologusa által, irattatot es szám- 
laltatot f(gl Horára, es az Cassai Délre. Egy szál Ecclypsis 
sem leszen ez Esztendőben az Cassai Horizontban, Bartfan, 



104 



Dauid Gutges(el). i6r. A — D (8 levelenként) =32 sztlan 
levél. 

Teljes példány a m. Akad, ktárában. — Legelőször ismertette TOLDY Uj M. 
Muz, 1853. //. köt, 190. /. 



202 Debreczen. 1583. 

Félegyházi Tamás. Az kereztieni igaz hitnek részeiről való ta- 
nitas kérdésekkel es feleletekkel, ellenvetésekkel es azoknak 
meg feitesiuel, az hiueknek eppúletekre irattatot es mostan 
\'yonnan megóregbittetet : felechazi thamas Debreczeni Prae- 
dicator által. Ez melle adattattot röuid Catechismus. Debre- 
czenbe Niomtattatot Rudolphus Hoffhalter által Anno D. 
M.D.LXxxii. 4r. 540. 1. — Elül: Czimlap és előbeszéd 8 sztlan 
levél. — Hozzá, járul: Catechesis Röuid kérdések es feleletéé 
az kereztieni hitnek agairól, az giermekeknek es az egigw- 
éknek tanitasokra, és Mut. tábla 31. szztlan levél. 

Harmadik ismét bÖvitett kiadás, i. 1579. — ^' ^5^^- ~' 4* ^5^8. — 5. 1601, 
mind Debreczenben. 

M. nemz, Muz, (cziml. hij.). — M. Akad, — Erd, Muz, — M.-v. 73?- 
leki'kt, — Pesti egyetem, — Pesti ref, coll, — Debreczeni ref, coll, — Kolozs- 
vári unitár, coll, — Kecskeméti ref, coll, (csonkán). — Zilahi ref. gymn. 
(elöl csonkán) H.-m., -vásár helyi ref, gymn, — Schlauch Lörincz szathraári püs- 
pöknél. Cziml. hiján megvolt Nagy István ktárában is. 

203 Debreczen. 1583. 

Zombori Antal. História sacra continens praelia ac pugnas 
filiorum Israel, cum gentibus ethnicis pro lege sancta, ac pro 
sanctificatione sabbathorum : et mortem Eleazari cujusdam 
fidelissimi sacerdotis: ac Machabeorum septem fratrum, ab 
una mátre genitorum custodientes legem, patris traditionem, 
non manducantes carnem porcinam, ob hoc ab Antiocho 
rege saevissimo in Antiochia, martirii glória coronati sujit 
cum matre sua. Debrecini. R. Hoffhalter. 1583. 4r. A — D2 
= 31/2 iv = 14 sztlan lev. (az ntolsó levél egészen üres). 

Ezen magyar versekben irt szent történeti ének szerzője, Lugossy József velem 
közlött jegyzete szerint, Zombori Antal. — Emliti Zombori Antal Eleázár his- 
tóriáját 1583-ra ToLDY Ferencz is, M, költ, tört, 2. kiad, 167. /. 

Egyetlen szép péld. Nagy István ktárában volt. Lásd : List et Francke, Ca- 
talogue 1870. 44./. hol a szerző nevének emlitése nélkül « História sacra • stb. czim 
alatt van leírva. 



105 

204 Nagy-Szombat. 1583. 

Agendarivs. Liber continens rítus et caeremonias, quibvs in ad- 
ministrandis Sacramentis, benedictionibus, et alijs quibűsdam 
Ecclesiasticis functionibus, parochi, et alij curati, in Dioecesi 
et prouincia Strigoniensi vtuntur. Quibus additae svnt, Lin- 
gva vernacvla, piae et catholicae aliquot exhortationes, ad 
eos, qui vtuntur Sacramentis, et qui eorum administrationi 
intersunt Quorum omnium Cathalogum uersa pagella inuenies. 
Tirnaviae Anno Domini. m.d.lxxxiii. 41. 219 lap. — Elül: 
cziml., index, Telegdi Miklós pécsi püspök élőbeszéde lati- 
nul, 4 sztlan lev. 

Az előszó kelt: Tirnaviae 3. die Aug. A. D. 1583. 

Ezen könyv szövegének nagy része magyar. 

Második kiadása: Nagy- Szombat. 1596. 

M. Akad. — Pesti egyetem, — Egri érs. lyc, 

205 Antwerp. 1584. 

Beithe István. Stirpivm Nomenclator Pannonicvs. Antwerpiae, 
Ex officina Christophori Plantini. m.d.lxxxiiii. 8r. i iv = 8 
sztlan lev. (az utolsó lap üres). 

Ezen magyar nÖvényn év-jegyzéket Clusius Károly adta ki, kinek Antwerpben 
1583-ban 8r. megjelent Rariorum aliquot stirpium — história ez. munkája után 
függelékül kötve található. — Újra közé tette a magyar nevek kijavításával Czwit- 
tinger. Specimen Hung, liter atae, 52 — 66. /. 

M. n. Muz, — M.-v. Teleki-ktár. 



206 Debreczen. 1584. 

Károli Péter. Az Apostoli Credonak avagy Vallásnak igaz Ma- 
giarazattia Praedicatiok szerint, az Kereztieneknek eppüle- 
tekre irattatot Caroli Petek Varadi Praedicator által. Deb- 
reczenben Nyomtattatot Rodolphus Hoffhalter által. Anno D. 
m.d.lxxxiiii. 4r. 344 lap. — Elül: cziml. ajánlás, epigrammák 
6, végül: Epitaphium i sztlan lev. 

Az ajánlás Váradi Kalmár Mihályhoz, a Bihar vármegyei harminczadosok gond- 
viselőjéhez, Hoffhalter Rudolf nyomdásztól Debrcczenben 1582-ben kelt. 

SÁNDOR István M. könyvesház 12. /. tévedésből teszi ezt a könyvet Debreczen 
1594-re is. — Ujabb kiadása ugyanis Debreczenben 1600. 8r. jelent meg; 1594-diki 
nyomtatás nem létezik. 

BoD, Athenás 133. /. hibásan teszi Károlyi Péter halálát 1586-ra (talán csak 
nyomdahibából) 1576 helyett; mert, mint az e könyv végére nyomtatott epita- 
phiumban föl van jegyezve, 1576. apr. 10. halt meg Váradon t^^í ^^es korában. 



t ■, ^ 



< »« 



r-rt. 









if : 



li'i 

■i-í ii 

' -i : 



.-■ ,Ji 



Mii: 



1 >< 



I . 



>■'■• 







io6 

Af. n, muz. (3 péld. Széchenyitől, Jankovicstól és Horváth Istvántól). — Dth- 

reczeni ref. coll. (2 péld). — M, Akad. (végül csonkán). — Erd. Muz. (elQI s 

végül csonkán). — Pesti egyetem (végül csonkán). — Zilahi ref. gymn. (végtl 

csonkán). — Teljes péld. a s.-pataki ref. coll., csurgói ref gymn. és gr. Ik- 
genfeld Pál k tárában ErdÖ-Szádán. 



207 Detrekő és Rárbok. 1584. 

Bornemisza Péter. Praedikatioc, Egész Esztendő által minden 
vasárnapra rendeltetet Euangeliombol. Iratot Bornemisza 
Péter által. Marci xvi. Menny etec el é szeles világra, pre- 
dikallyatoc az Euangeliomot minden teremtet allatnac: Az 
ki hiszen es meg kereztelkódic, iduóziil : Az ki nem hiszen, el 
karhozic. Nyomtattatot. Detrekoebe, m.d.lxxxiiii. 2r. dccxxiii 
lev. — Elül: Cziml. ajánlás 4 sztlan levél. 

Colophon: Ennec nyomtatása, Kezdetet Detrekoe varába: 
Vegeztetet Rarbokon, hozza tartozó Faluba, xxv. Marti] 
Kin az Vr Christus Fogantatása predikaltatic. m.d.lxxxiiii. 

Ajánlva Gyarmati Balassi István úrfinak. — « Rarbokon 
iratot magam hazába. Kegyelmed Faluiaba: Böjt mas honac 
xxv. napian. Ennyi esztendőbe. 1584. Bornemisza Péter. » 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — S. -pataki ref. coll. (2 péld.. 
egyiknek 6 elsÖ levele hij). — Késmárki evang. lyc. — N.-enyedi tninor. zárda. 
— M. -vásár helyi ref. coll. — Debreczeni ref. coll. (cziml. hij.) — Csonkán a 
kolozsvári ref. coll., az erd. Muzeufn és Csetneken a gömöri ei^ang. esperfssé<^ 
k tárában. 



208 (Galgócz.) 1584. 

Siboltí Demeter. Vigasztaló könyvecske 

A — J8 = 8^/3 iv = 104 sztlan lev. — Elül: cziml. 
sztlan lev. 

Colophona: « Nyomtatta Mantskouit Bálint. » 



. . . . I2r. 
ajánlás 4 



Ajánlja Mancskovics Bálint nyomdász Gyarmati Balassa Istvánnak, Detrekó é? 
Nagy-Tapolcsán várának szabados urának, II. Rudolf császár étekfogójának. — A: 
ajánlás «Kólt Detrekóból, Nagyságod Várából, szent Iván napian: M.D.LXXXiin. 
Nagys: alázatos es engedelmes szolgaia, Mantskouit Bálint: Könyw Nyomtato.» 

Hogy ezen vigasztaló könyvecske Sibolti Demeter munkája, következtetni nif- 
rem Mantskovits Bálintnak a Sibolti Lelki harczához irt s a kegyes olvasóhoz inté- 
zett élőbeszédébe')!, melyben emliti, hogy ^egy nehany ieles vigaztalo tanúságukat 
a' sz. írásnak az Sibolti Demeter wram ószwe szedte y Soos lanos wram kértéro. 
— Hogy a nyomtatás éve 1584. volt, bizonyosnak tartom abból, hogy Sibolti Lelli 
harczának czimlapján, mely munka ezen könyvvel együtt, ugyanazon betűkkel 
azon papirra volt nyomtatva s azzal egy kötetben maradt fönn, 1584. évszám áll 



107 

Egyetlen példánya, cziml. hiján, a m. nemz. Múzeumban (Széchenyi-ktárban), 
egybe volt kötve, s kétségtelenül együtt volt nyomtatva és kiadva, Sibolti Demeter- 
nek az alábbi szám alatt leirt «Lelki harczá»-val, melyet Mantskovics Bálint a 
hely megnevezése nélkül 1584-ben nyomtatott. 



209 ' (Galgócz). i5§4. 

Sibolti Demeter. Lelki Hartz, Az Bwneos Embernek felótte 
igen nehéz lelki Kesertetekról való Vetekedése, és azoknac Is- 
ten Igeiéből való meg gyózese. Iratot, Sibolti Demeter által. 
Az wmac tűzzel meg próbáltatott Igeié, mind azoknac Paisa, 
a' kic 6 benne biznac, Psal: 18. m.d.lxxxiiii. i2r. A — B = 
2 iv = 24 sztlan levél (az utolsó lap üres). 
Colophon : Nyomtatta Mantsk : Bálint. 

Második kiadása : Gyula- Fejérvár. 1632. 

Egyetlen péld. a M, n. Múzeumban, a Széchenyi-ktárban, melynek catalogusá- 
ban Tom. /. SuppL II. 455. /. nyomtatási helyül zárjel közt hibásan van Visoly 
foltéve. — NÉMETH, Memória lypogr. S6. /. zág'el közt nyomtatási helyül Gal- 
góczoi teszi, a hol, mint NÉMETH e. h. kimutatja, Mancskovics még 1585-ben is 
nyomtatott egy latin munkát. Az ö átköltözése Vizsolyba valósággal csak ez után 
történhetett. 

210 Nagy-Szombat. 1584. 

Kalendáríom és az Egeknek s Tsillagoknak forgásából az Idő- 
nek naponként való ítélete m.d.lxxxiv. Esztendőre. Magyarra 
forditatott Slovacius Péter mesternek Krakkai Astrologusnak 
Írásiból. Nyomtatta Otmár Balint. 

így adja a czimet Sándor István M. könyvesház. 10. /., ki Schwartner Sta- 
tistikája nyomán ezt tartotta a legrégibb magyar nyomtatott kalendáriomnak. — 
Említi ezt a szerinte krakkai magyar kalendáriumot Kazinczy Ferencz, Kulcsár 
István, Hazai s külföldi tudós Hasaiban 1808.31. sz., mint egy széles tudományú 
barátja birtokát Debreczenben. Ezen barátját Cserey Farkashoz 1808. apr. 30 dikán 
irt levelében, — mely eredetiben megvan a Kazinczy Cserey Farkashoz irt levelei 
gyűjteményében az erd. Múzeumban, — zárjel közt meg is nevezi, igy : (Nagy 
Gábor). — Nagy Gábor példánya hová lett, nem tudom. 



211 Német-Ujvár. 1584. 

Be5rthe István. Az Evangeliomok magyarázatii kiket az kóróz- 
tyeni gyólekózetben eztendó által zoktak Praedikállani, reui- 
dedón irattanak az Isten féló embóróknek lelkók vigaztalasá- 
ra, Beythe István Praedicator által. Nyomtatot Nymot Vy 
Varat, Manlius lanostul Karáchon hönac 17. napyan 1584. 
Eztendóben. \x, 311 levél. — Elül: cziml., ajánlás 3 sztlan 






i 



.»: -- 



'' *M 



!r - 



i'í' .!' í? 



io8 

lev. (a 4-dik üres); végül: nyomt. hibák 2 lap (a 311-dik 
levél hátlapja és a 312-dik előlapja). 

Ajánlva van latinul Batthyány Boldizsár kir. asztalnok- 
mesternek «Datae Vy Varini i584.» 

Ez a Beythe István ugy nevezett Posti Hajának, mely 4 részben, 4 külön czim- 
lappal jelent meg, I. része. Ezen Postilláról, — melynek négy részét külön külön 
mindjárt ismertetem, — legelsőben emlékezik Szenczi Molnár Albert, a «Postilla 
Scultetica» (Oppenheim 1617. 4r.) ajánló levelében e szavakkal: tMag>'ar Postillit 
négyet láttam ; Kulcsár Györgyét, Beythe Istvánét, Bornemisza Péterét, és Telegdi 
Miklósét. t — Ezen első részt a pápai ref. coll. csonka példánya után legelőször 
ismertette Eötvös Lajos, Budapesti Közlöny, 1870. 3604. 3605. /., ki azonban ab- 
ban tévedt, hogy magát ezen elsŐ részt tartotta Beythe István azon munkájának, 
melyet Bod és utána Klein tPostillai név alatt emlitnek : minthogy ezen Szenczi 
Molnár Albert és Bod által ugy nevezett Postilla a vasárnapi és innepi evangéliumok 
és epistolák magyarázatját képező praedikatiok négy részre osztott gyűjteményé- 
ből áll, mely eredetileg együtt egy kötetben de négy külön czimlappal jelent mitg, 
mely czimlapok egyikén sem olvasható a tPostillat nevezet. — Ezen g>'üjteményes 
kötet bővebb ismertetését adtam iBeythe István postillájáról* czimü értekezésem- 
ben, Budapesti Közlöny 1870. 3762. 3763. /. 

S.'Pataki ref, coll, — Keszthelyen a Festetics-ktárban. — Csonkán (4—311. 
levél) megvan 2i m. n. Múzeum és (9 — 311. levél) a pápai ref, coll. ktárdban. 



212 Német-Ujvár. 1584. 

Beythe István. Eztendó által való Vasárnapi Epistolák, Ma- 
gyarázattyokkal ózue, irattanak Beythe István Praedicator 
által. Nyomtatta Nymot Vy Várat, Manlius lanos Karachon 
hónak 20. napyan. m.d.lxxxiv. 4r. 240 lev. — Elül: cziml. 
és ajánlás 4, végül: imádság és nyom. hibák 2 sztlan lev. 

Az ajánlás latinul szól: «Piis ministris verbi divini ... 
Datae Nimöt Vy Varini 19. Mensis Decembris. Anno 1584.* 
Stephan : Beythe. » 

A czimlapra nézve megjegyezem, hogy az általam látott példányok közül csak 
a sáros-patakiban áll az évszám arab számjegyekkel (1584.), a többiekben római 
számjegyekkel (m.d.lxxxiv.) olvasható ; miből kétségtelen, hogy ezen rész czim- 
lapja kétszer volt nyomtatva. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem, — Pápai ref. coll, (2 péld.) — S, -pataki ref. 
coll. — Soproni evang. lyc. — M. Akad. (cziml. hij.). 



213 Német-UJvár. 1584. 

Beythe István. Az Zentök Fö Innepiiröl való EvangeHomok, 
magyarazattyokkal ózue, eztendó által, az zegeny egy ig}'6 
Kóróztyenóknek értelmére, iratot Beythe Istuan Praedicator 



J 



109 

által. Nyomtatot Manlius lanos által, Nimót Vy Várat 
M.D.Lxxxiv. 4r. 107. lev. — Elül: cziml. és ajánlás 4 sztlan 
lev., végül : Az Hiv Olvasóknak és colophon 3 sztlan lap. 

Ajánlva van magyarul Zrínyi Dorottyának, Batthyányi Boldizsár kir. asztalnok- 
mester és kir. tanácsos nejének, ily kelettel: «Kólt az Nagysagtok varasában 
Nymot Vy Varat. Karachon hauanak elsó napyan. 1584. estendÓben Nagyságod 
Zegeny alázatos zolgaya Beythe Istuan.* Ezen ajánlásból bizonyosnak tarthatjuk, 
hogy a protestáns Batthyányi Boldizsár neje Zrínyi Dorottya, a szigetvári hös 
Zrínyi Miklós leánya, maga is protestáns volt, mint ez testvéreire: Györgyre, 
Krístófra és Miklósra nézve Eötvös Lajos közleménye után (Magyar prot, egyh, 
és isk. Figyelmező 1870. 315. l.) kétségtelen bizonyos. 

Colophona: t Nyomtatot Nimöt Vy Varat, Kis Azzony Havának első napyan 
1584. eztendóben. Az Nagyságos Batthyani Boltisar Vmak segódelméuel, á kinek 
adgyon zantalan iokat érte az Mennyey Vr Isten. Manlius János által. » 

M. n. Muz. — S, -pataki ref. coll. — Pápai re/, coll. (2 teljes s i csonka 
péld., melyből cziml., ajánlás s az elsÖ 12 lev. hij.). — Keszthelyen a Festetics- 
k tárban. 



214 Német-Ujvár. 1584. 

Beythe István. Fö Innep Napocra Való Epistolak magyara- 
zaty, eztendó által, irattanak Beythe István Praedicator által. 
Nyomtatot Nymot Vy Varat, Manlius János által, Karachon 
hónak 17, napyan. m.d.lxxxiv. \x, 113 — 187. lev. — Elül: 
cziml., ajánlás két 6 — 6 soros latin distichon ad pastores 
Dominici Gregis, és ad Magn. D. Balthasarem Battyani 4 
sztlan lev. végül: i sztlan lev. 

Ajánlva van magyarul: «£lö Istennek Zent Fiának. » Az ajánlás kelte: c Iratot 
Nimöt Vy varat. Zent Mihály hauanak 8. napyan ... Az the embörre letödnek, 
1582. eztendeyében. Isteni Fólsegódnek Alázatos es méltatlan zolgaya Beythe 
Istuan Praedicator. • 

£z a rész a megelőző részszel a szentek fö innepeiről való Evangéliumokkal 
együtt nyomtatva jelent meg s azzal nyomdászatilag egy testet alkot. Az adja 
107 számozott s egy sztlan levelén az A— Dd iveket; ennek czimlapja és aján- 
lása képezi az Ee ivet, szövege pedig az Ff — Xx iveket, (= 113 — 187 levelet). 

Teljes péld. a ^esti egyetem ktárában és Keszthelyen a Festetics-ktárban. — 
S.-Patakon{3L teljes Postillában, legutolsó ive hij). — Pá^ai. ref. coll. (3 csonka 
péld., az első 179. a második 173, a harmadik 139 levéllel szakad meg). — M. n. 
Muz. (végűi 4 lev. hij.). 

215 Várad. 1584. 

Decsi Gáspár. Az vtolso údöben eginehani regnáló bűnókról 
való Praedicatioc. tudni illik, Elsó az Bűnről. Második az 
Reszegsegról. Harmadik az Paraznasagról. Negiedik az 
Tanczrol. Irattatot: Gaspar Deczi Tolnai Praedicator által. 



IIO 

Varadon Niomtatatot Rodolphus Hoífhalter által, m.d.lxxxiiii. 
Esztendóben. 41. A — i = 9 iv = 36 sztlan lev. 

Első kiadás : Debreczen. 1582. 

M. Akad. — S. -pataki re/, coll. — Debreczeni ref. coll. (Félegyházi Catechis- 
musa. Debreczen. 1588. után kötve). — Pápai ref. coll. — Megvolt Nagy 
Ishnin ktárában is, (Catalogue. 1870. 25. l.) 

216 Kolozsvár. 1585. 

Salamon Királynac az Dávid Király Fianac Markaifai való 
tréfa beszedeknek róuid Könyve. Colosvar. 1585. \x. 

Elsö kiadása: Kolozsvár 1577. — 3* kiad. Monyorókerék. 159 r. 8r. — 4. H. és 
év n. (XVI, száz). 41. 

Megvolt Cornides Dániel ktárában. Lásd Danielis Cornides Biblioth. Hun- 
garica. 230. /. A Cornides könyvtára a m. tud. Akad. birtokába ment ugyan át a 
gr. Teleki -könyvtárral : de ott ezen kiadás, melyet Sándor István M. kház. 
10. /. 8-rétnek hoz föl, nem létezik, s a czimtárak szerint e könyv oda nem jutott 
be. Más példány léteztéröl nincs tudomásom. 

217 Várad. 1585. 

Kalendáriom. Várad. 1585. 

SÁNDOR ISTV. M.' könyvesház. 243. /. ezt az általam nem látott magyar ka- 
lendáriumot igy emliti: «I585. Várad. Kalendáriom (Krakkai szerént Gyulai mód- 
jára.* — E szavak Toldy szerint «egy eddig ismeretlen gyulai (vagy hihetőbben 
a gyula-fej érvári) nyomdára látszanak mutatni.* Uj M. Muz. 1853. //. 190. /. 
Azonban bizonyos, hogy Sándor István a ^.Gyulai mődj ára it szavaksit Weszprémi 
szavainak félreértése következtében irta, ki Succincta Memória Medic. Hung. 
Centuria II. pars II. ^H' ^* ^^en váradi 1585-diki kalendáriumot igy emliti: 
•Calendarium illud Julianuniy quod A. 1585. Magnó -Varadini excusum fuisse 
cognouimus, ad normám Calendarii Cracouiensis conscriptum.» — Gyulán, mely 
vár 1566. óta török kézben volt, 1585. körül nyomdára gondolnunk sem lehet. 

Egyetlen példánya Weszprémi István debreczeni orvos könyvtárában volt, később 
veje Földi János birtokába jutott, de ennek halála után hova lett, azt már 1803- 
ban sem tudta MiLLER, mint Frag?nenta veteris typogr. M. Varadinensis 30. /. 
emliti. 

218 Debreczen. 1586. 

Félegyházi Tamás. Az mi Vronc lesvs Christvsnac Vy Testa- 
mentoma auuagi frigie, Górógból Magiar nielure fordittatot. 
Es niluan való ertelemvel nemeli nehéz bélieken rövideden 
megh magiaraztatot. Felegihazi Thamas Debreceni Prae- 
dicator atal. (Fantetszet. Debreczen város czimere.) Debre- 
cenibe Niomtattatot Rodolphus Hoífhalter által, Anno 1586. 
4r. (Két részben.) I. rész. 230 lev. II. rész. (Külön czimlap- 



III 



pal). i86. lev. — Elül : cziml., Gönczi György ajánlása a 
debreczeni tanácshoz, uj testam. könyveinek számok és ren- 
dek, Gyulai János debreczeni oskolamester és Félegyházi 
István latin versei Ad lectores 12, végül: 2lZ olvasóknak és 
nyomt. hibák 2 sztlan lev. 

Gönczi György emliti az ajánlásban, hogy a szerzÖ az egész uj testamentom 
fordítását elvégezte, a Júdás Apostol levelén kivül, melyet annak halála után IS 
forditott le ; elősorolja egyszersmind a magyarországi reformatióban munkálkodott 
legnevezetesebb papokat és iskolamestereket. 

M. nemz, Muz, (Jankovicstól, 2 péld.). — M, Akad, — Erd. Muz, — Pesti 
egyetem. — Pesti re/, coll, — M.-v. Teleki-ktár, — Debreczeni re/, coll, — 
S. -pata ki re/, coll. — Lőcsei ev, gymn, 

219 Kolozsvár. 1586. 

Hunyadi Ferencz. História de obsidione decennali antiqvissi- 
mae et excelsissimae vrbis Troianae atque ruina meniorabili. 
Réghi és hires neues Troia varosánac tiz esztendeig való 
meg szallassárol, és rettenetes veszedelméről. (Fametszet.) 
Nyomtattatot Colosuarat Heltai Gáspár muhellyében 1586. 
Esztendőben. \x. A — M2 = 11W2 iv = 46 sztlan lev. 

A szerző magát az utolsó 6-dik rész első verseinek fejeiben igy nevezi meg : 
S (= Scripsit) Franciscvs Hwniadinws. 

Végső verse: Más fél ezer, és az hatuan kilentzben, 

Mikoron imánac ennyi időben, 
Az Troiarol való emlekózetben, 
Soc Cronikákból irác észt Versekben. 

FINIS. 

Régibb kiadásai: Kolozsvár. 1577., és Debreczen. 1582. — xvi. századi ujabb 
kiadása : Sicz. 1592. Bécsi Theresianum. — Pesti re/, coll. 



220 Debreczen. 1587. 

Szíkszai Hellopeus Bálint. Az Egri Keresztien Ania Szent Egi 
Haznac es Azzal Egyetemben az többinekis tanúságára Írat- 
tatott róuid Catnechismus. Szikszaj Hellopoevs Bálint által 
Az Debreczeni Ecclesianak Lelki Pásztora által. Debreczem- 
ben. Nyomtatattot Rodolphus Hoffhalter muhellyében Anno. 
Domini. lxxxvii. \x. A — H = 8 iv = 32 sztlan lev. 

Elsö kiadás : Debreczen. 1574. 
' SÁNDOR István M. Knöyvesház 10. 1. helyesen veszi föl 1587-re, de alább 247. 1. 
hibásan teszi 1687-re. 



112 



M. n, Muz. (Nagy István ktárából, utolsó 4 levele híjával). — M, Akad. — 
Debreczeni re/, coll. — Megvolt a n.-enyedi coll. kf árában is, hol 1849-ben 
elpusztult. 



221 Debreczen. 1588. 

Félegyházi Tamás. Az Kereztieni igaz hitnek részeiről való 
tanitas kérdésekkel es feleleteckel, ellenvetésekkel es azoknak 
meg feitesiuel, az hiueknek eppúletekre irattatot es mostan 
vyonnan meg őregbittetet : Feleghazi Thamas Debreczeni 
Praedicator által. Ez melle adattatot róuid Catechismus. 
• Niomtattatot Debrecembe Anno Domini: lxxxviii. 4r. 540 
lap. — Elül: cziml., előszó stb. 8 sztlan lev. végül: Cate- 
chesis és Mut. tábla 32 sztlan levél. 

A szöveg, a Chatechismust kivéve, az 1583-diki kiadással lapról lapra egyezik 
ugyan, de hogy attól kűlömbözÖ nyomás, a betűk gondos öszszehasonlitása után 
bizonyos. 

Első kiad. 1579. — 2. 1580. — 3. 1583. — 4. 1588. — 5. 1601. mind Debre- 
czenben. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Erd. Muz. (4 első, közben egy s végűi i levele 
hasonmással kiegészítve). — Debreczeni ref. coll. — S. -pataki ref. coll. — 
Erdö-Szádán gr. Dege7tfeld Pálnál. 



222 Kolozsvár. 1588. 

Ilosvai Péter. História Regis Ptolom^i Philadelphi, qvomodo 
Mosis quinque libros per Septuaginta duos interpraetes ex 
H^braico sermone in Graecum transferri curavit. Az az Pto- 
lemeus Királynac Historiaya, miképpen az Moisesnec eot 
keonyvet nagy költséggel, hetven két Tolmácz által Sido 
nyelüból Görögre forditottá. Nyomtattatot Colosvarat, 1.5.88. 
Esztendőben. 4r. A — F2 =5^/2 iv = 22 sztlan lev. 

Végső versei'. Ez Éneket rendelé be Versekben, 

Kinek neue iruán vagyon versfóben, 
Másfélezer felót irtak hetuenben. 
Meg találta Aristeas kónyuében. 

Szerzé élben souány Szilágy országban, 
Kusalkóben az egy Hauas oldalban. 
Egy Cellában az az egy föstós házban. 
El végeszte el fen egy Som bokorban. 

A 2-dik rész versfejében : . . . Ilosvanvs in Kvsal fecit. 

Régibb kiadása: H. és év n. (Debreczen. xvi. száz.) és H. és év n. (xvi. száz.) 

M. Akad. — Pesti ref. coll. 



113 

223 Monyorókerék. 1588. 

Frankovics Gergely. Hasznos Es Fölötte szikseges könyv, az 
Isten fiainak es vtet félő hiueknek lelki vigaztalasokra es 
testi epóletökre szereztetót Frankovith Gergely D.(octor) 
által. Mellyben sok rendbéli betegsegők ellen való orvossá- 
gokis be vannak irua, mellyeket Isten az 6 nagy io voltá- 
bul es aiandekábol, Embóróknek egessegekre rendólt. Eccle- 
siast. 38. Tiszteld az oruost az sziksegert. 1588. Esztendő- 
ben. 4r. 118 számozott levél. — Elül: cziml. és ajánlás 4, 
végül: mutató tábla és nyomtatási hibák 2 sztlan lev. 

Colophon: « Nyomtatot Monyorokereken Manlius János 
által. » 

Ajánlása Nádasdi Ferenczhez , Sopron vármegyéhez és 
annak alispánjához, Megyeri Imréhez, kelt Sopronban július 
i6-án 1588. 

A szövegbe sok apró, szent tárgyakat ábrázoló fametszet van nyomtatva s né- 
hány ily metszet külön 4-rét leveleken is van mellékelve. 

Ezen valódi nyegle kuruzsló, s nem orvos által irt, babonával és képtelenségekkel 
teljes munkát bőven ismerteti s belőle mutatványokat is közöl Sadler József t A nö- 
vénytan tört. honunkban a i6-dik században* czimü értekezésében, A kir, m. ter- 
mészet tud, társulat Evkbnyoei I. köt. 1845. 94 — 99. 1. 

Egyetlen példány néhai Stahly Ignácz orsz. főorvos ajándékából a tn. Akad. 
k tárában. 



224 Nagy-Szombat. 1588. 

Monoszlai András. Apológia a közönséges kerestyen hit aga- 
zatinac : es az anyaszentegyház bizonyos fó vallasinac oltalma, 
Dávid János felelete ellen, ki ellenzetté Telegdi Miklós, Pee- 
chi Pispok irasat, mellyben nem akarta Luthernec vállasat 
venni. Iratot M onoslai ANDRAStol, Posoni Praepostol. Az hiw 
egyigyu keresztyeneknec, igaz hitben való gyarapodásokért, 
az derec sz: irasbol, sz. doctorokbol, es az igasság ellenzók- 
nec vallasokbolis. Rom. i. Halakat adoc erettetec Istennec, 
az lesus Christus által, mert hitetec á szeles világon hirde- 
tetic. Sz: Ágost: lib. 2. contra literas Petii: cap : 51. Mit 
miuelt neked az Romai egyhaznac széki, melyben Péter ült, 
es ugyan azonban most Anastasius ül? Sz: Hieron: Epist: 
ad Pamach: et Oceanum. Valaki vagy te vy tudomannac 
Mestere, kerlec tégedet, az Romaiaknac hagy beket, engedgy 

Saabé K. Régi m. könyvtár. ^ 



114 

az hitnec, mely az Apostol által dichertetet. Nyomtatot Nagy- 
szombatba M.D.Lxxxviii. esztendőbe. 41. 520 lap. — Elül : 
cziml., Praefatio (latinul), ad pium lectorem 10, végűi: 

« 

tartalom és nyomt. hibák 4 sztlan levél. 

Colophon: Nyomtatatot Nagysombatban m.d.lxxxviii. 

Dávid Jánosnak ezen könyv czimében emiitett felelete, melyet Telegdi Miklós 
pécsi püspök emiitett munkája ellen irt, ma egy példányban sem ismeretes. 

M.n. Muz, — M. Akad. — Pesti egyetem, — Gy,-¥eiéT\kTtt Batt hiány t'-ktár, 
— Egri érs, — Zágrábi érs. — Szombathelyi seminar. — Kolozsvári r, cath. lyc, 
(i teljes és 2 csonka péld.). — S. -pataki ref, coll, — Pesti re/, coll, — Sze- 
gedi franc, zárda. — Dézsi franc, zárda. — Betléren gr» Nádasdy-ktárban. 

1 ■ 

225 Debreczen. 1589. 

Fons Vitae. Az életnek kvtfeye. Meliból folinak nag bóuseggel 
bizonyos igiretók, á meg keseritót szomorú szüueknek vigaz- 
talasara. (Debreczen város czimere.) Zacharias. 13. Az üdöben 
Dauid hazának es lerusalembe lakozóknak meg nyilt Kutfeiök 
leszen, á bün es az förtelmsseg ellen. Debrecenbe, m.d.lxxxix : 
I2r. A — L = II iv = 132 sztlan levél. 

Az egész könyv nem egyéb, mint a szent Írásból kiszemelt helyek gyűjteménye. 
Az utolsó másfél ivet különféle alkalmi könyörgések foglalják el. Ki volt e könyv 
szerkesztője, sem az élőbeszédből, sem a szövegből ki nem tűnik. — Van e könyv- 
nek XVI. századi más kiadása is, melynek általam látott czimlaptalan s igen 
csonka példányából a nyomt. hely és év meg nem határozható. Lásd: alább 
Hely és év n. (XVI. századj. 

M, Akad, — Erd. Muz. — S. -pataki ref. coll. 

226 Kolozsvár. 1589. 

Az kopaszsagnac diczireti. 

Gaude calua cohors, capitis nam glória vestri 

Cynthia fulgenti nunc velut őrbe nitet. 
At coma reddebat si quem nutrita superbum, 

Illico tonsoris suadeo tecta petat. 
Perleget hunc crinitus enim quicunque libellum. 
Omnibus á membris optet abesse pilos. 
(Következik egy fametszet , mely a paradicsomi almafát ábrázolja 
a rá tekergőző kigyóval és töve m^ellett a halálfejjel.) 

Nyomtattot Colosvarat 1589. Esztendőben. \x, A — B3 =7 lev. 
Végén: Augustusnac 16. napyán. 



115 

A könyvecske prózában van irva, szerzője ismeretlen. A munka eredetiségéét 
bizonyitja, hogy benne több magyar szokásról van emlékezet, mint például: t Egyéb 
tudós és okos nemzetségök, mikor észnek, sűvegöket az fejekben tartják, az ma- 
g>'arok penig le szokták vetni. Mely szokásra talám az Sz. Pál Írásából (I. Cor. ii.) 
vöttek alkalmatosságot, ki azt irja, hogy szemérem, ha az férfi, mikor könyöreg, 
valamivel be fedi az fejét; Az magyarok penig nem csak az asztal áldáson kez- 
dik gj'akran el az ételt, hanem valamennyiszer isznak, annyiszor emiitik az istent, 
és azoknak, az kikre köszönik poharokat, kit az egyéb nemzetség nem mindenkor 
mivel, sok jó szerencsét és áldomást szoktak kévánni és istentől kérni. Azért azt 
itilték, hogy jobb fel sem tenni, hogy nem mind untalan le vetni az süveget.* 

Egyetlen teljes péld. az erd, Mjízeumban . — Erről vett másolata a m. Akad. 
kfdrában. — Szászvárosi ref. gymn. (czimlapja s utolsó levele általam kézirattal 
pótoltatva). — TOLDY, M. költ. tört, 2. kiad. 176. /. hibásan irja, az én vele köz- 
lött jegyzetemet félre értve, hogy ezen egyetlen példány a székely- keresztúri col- 
leg^um köny\'tárában van ; e példány ugyanis egy székely- keresztúri colligatumból 
való, melyet az erd. Múzeum megvásárolt. 



227 Kolozsvár. 1589. 

M. TuUii Ciceronis ad Lucivm Vetvrivm, Synonimorum Liber. 
E tenebris nvper eífossus. Et ex eiusdem Ciceronis operibus 
locupletior redditus. Impressum Claudiopoli m.lxxxix (1589). 
8r. 106. lap. — Elül: cziml. i levél. 

A könyv szótár alakban van nyomtatva két hasábban; elül áll a latin szó, utána 
a magyar és német jelentés egy-egy sorban, ez után 5, 6, 10 s több latin synony- 
mum ugyanannyi sorban. 

Kolozsvári re/, coll. — Lugossy Józsefnél (cziml. és utolsó ive hijával). 



228 Monyorókerék. 1589. 

Az Evangeliomoc es az Epistolak: Mellyeket Esztédö által 
szokták az Keresztyéneknek Gyülekózetibe oluasni, es hir- 
detni. Nyomtattatot Monyorókereken Manlius lanos által. 
M.D.Lxxxix. I2r. A — LI4 (8 és 4 levelenként) = 202 sztlan 
levél. 

Teljes példány /^j-//' ref. coll. — Pesti egyetem (2 elsÖ és legutolsó lev. hij.). 



229 Nagy-Szombat. 1589. 

Monoszlai András. De Invocatione, et Veneratione Sanctorvm. 
Az Szenteknec hozanc való segetsegekrül hasznos Kónyű, Az 
Keresztyeneknec igaz hitben való epületekért. Most Iratatot, 
MoNosLoi ANDRAStvl Posoni Praepostul. Baruch 3. Israhel- 
nec hatalmas ura Istene, halgasd meg Izrahelból meg hol- 
taknac imadsagit, es az ü fiainac, kic te előtted uetkeztenec 

8* 



ii6 

kónyörgesit. Sz: Ágoston in Psal: 85. Az Martyroc Christusnal 
uannac, esedeznec érettünc, meg sem szünnec errettünc ualo 
esedezesec, hanem midőn meg fogyatkoznac, hozaioc valo 
fohazkodasinc. S. Ambrus : Lib : de viduis. Kérnünc kel az 
Angyalokat érettünc, kic nekünc segetszegunkre adattanac, 
kérnunc kel az Martyrokat, mert esedezhetnec bűneinkért, kic 
magoc uetkeket mosogattac. Nagyszombatba nyomtattatot 
Anno M.D.Lxxxix. 4r. 543 lap. -r- Elül: cziml., ajánlás, ad 
pios Catholicos Pécsi Lukácstól , Monoszlai magyar élőbe- 
széde a — e iv = 20, végül: lajstrom és errata 2 sztlan levél. 

Ajánlva van latinul Fejérkövi István nyitrai püspöknek. 

M. n, Muz. — Erd, Muz, — M, Akad. — Pesti egyetem, — Gy.-fejér\'ári 
Batthiáiiyi'ktár , — Kolozsvári r. cath. lyc. — Kolozsvári Tninor, zárda. — 
Szegedi francisc. zárda. — Szegedi k. rendi ház. — Pozsonyi káptalan (2 péld.). 
— Pozsonyi franc, zárda. — Pesti ref. coll. — Kolozsvári re/, coll. — Toldy 
Ferencz k tárában (elül s végül csonkán). — Kis- kon ti ex'ang. esperesség k tá- 
rában Rima-szombaton (csonkán). 



230 Nagy-Szombat. 1589. 

Monoszlai András. De Cvltv Imaginvm. Az idvóssegre intó 
kepeknec tiszteletiről valo, igaz tvdomany. Iratot, Monoszjloi 
ANDRAStol Posoni Prnspostol. Psal : 98. Magasztallyatoc vrvn- 
kat. Istenünket, es imagyatoc labainac samoliat, mert szent. 
S. Basilius Epistola ad lulianum. Az szentec képit, tisztelem 
es imádom, mert á szent Apostoloc tanetuan, nekünc adtac, 
es sohul nem tiltottac. Nagyszombatba, m.d.lxxxix. 4r. 315 
lap. — Elül : cziml. Epist. Dedicatoria latinul, Pécsi Lukács 
elölj, beszéde a cath. keresztyénekhez magyarul 10 sztlan levél ; 
végül: summaia, errata és egy kép 4 sztlan lap. 

M. 71. Muz. — M. Akad, (3 péld.). — Pesti egyetem. — Erd, Muz, (4 utolsó 
lev. hij.). — Gy.-Fejénártt Batthiányi-ktár , — Szepesi káptalan, — Kolozsvári 
r. cath. lyc. (2 péld.). — Kolozsvári ref. coll. — Zágrábi érs, — Pannonhalmi 
apátság. — Kassai jogakadémia. — Szombathelyi dominic. zá7'da. — S.-pataki 
ref. coll. — Pesti ref, coll. — Pozsonyi franc, zárda. 



231 Basel. 1590. 

Calepinus (Ambrosius). Dictionarivm Vndecim Lingvarvm. lam 
postremo accurata emendatione, atque infinitorum locorum 
augmentatione ... ita exornatum, ut hactenus studiosorum 



"7 

usibus accomodatius non prodierit. Respondent autem Lati- 
nis vocabulis, Hebraica, Gr^ca, Gallica, Germanica, Belgica, 
Hispanica, Polonica, Vngarica, Anglica. Onomasticon verő 
...seorsim adjunximus. Cum gratia et privilegio Imperatorio. 
Basileae, per Sebastianvm Henricpetri. 2r. 1655 ^^P- — 
Onomasticon 316 lap. — Elül: cziml., typographus lectori, 
Calepinus dedicatioja Senatui populoque Bergomensi, s Cale- 
pinus élete 4, végül: Colophon i sztlan levél. 

Colophon : Basilen?, per Sebastianvm Henricpetri : Anno 
Salvtis Hvmanre cId Id xc. Mense Septembri. 

A nyomdász nyilatkozata szerint a lengyel, magyar és an- 
gol nyelv ebbe a kiadásba vétetett föl legelőször. 

J/. //. Muz. — Erd. Muz, — Kolozsvári franc, zárda. — Kassai jogakad. 



232 Debreczen. 1590. 

£nekes könyv 4r. 301. (igazán 300) lap. — 

Elül: ajánlás i, végül: Registruma az Énekeknek i sztlan 
levél. 

Ajánló levele Váradi Kis Gáspárnénak, Nagy Dorko asszon- 
nak «Datum Debrecinj, i. die Augusti : Anno Domini, 1590. 
Czaktornyai János Debreceni Kónyniomtato, Kegyelmeteknek 
szegény szolgaia. » 

Említi ezen 1590-diki debreczeni kiadást Szilvás- Újfalvi Imre a Debreczenben 
1602. 4r. nyomtatott Énekes könyv élőbeszédében, hol az Énekes könyveik rég^ibb 
kiadásait előszámlálja. — Sándor István, M. könyvesház 11./. igy hozza föl : 1590. 
Debreczen. A Psalmusokból valö isteni Ditséretek. 4r. 

Egyetlen elül, közben s végül csonka példánya a kolozsvári ref. coll. ktárá- 
ban (hij. cziml., 172—175. lap (=2 lev.), 184. 185. 1. (i lev). és a Registrum vége). 



233 Debreczen. 1590. 

Szikszai Pabricius Basilius. Nomenclatvra sev Dictionarivm 
Latino-vngaricum, per Clarissimvm virum D. Basilivm Fabri- 
ciUM SziKSZAUiANUM. Debrccini Excudebat loannes Czak- 
tornyaj, Anno Domini. 1590. 8r. 236 lap. — Végül: Index 
2 sztlan levél. 

Ez Szikszai Kovács Vazul iskolai használatra szánt latin-magyar szótárának, mely 
tudtomra 1630-ig 7 kiadást ért, első kiadása, 2. Debreczen. 1592. — 3. U. o. 1593. 
— 4. U. ott. 1597. — 5. Sárvár. 1602. — 6. Debreczen. 16 19. — 7. Bártfa, 1630. 

Egyetlen péld. a késmárki evang. lyc. ktárában. 



ii8 

234 Kolozsvár. 1590. 

lUyefalvi István. lephta sive Tragoedia lepht^, ex Georgio 
Buchanano Vngaricis versibus reddita in gratiam spectabilis 
ac Magnifici D. D. Francisci Kendi de Rhadnot, filiolaeque 
eiusdem festiuissimae Sophiae Kendi. Ad notam Lucretiae. 
Stephano Illyefaluino interprete. (Fametszet,) Nyomtattatot 
Colosuárat 1590, Esztendőben. 4r. A — E = 5 iv = 20 sztlan 
levél. 

utolsóelőtti versszaka : 

Bukananus Gyórgy észt szent Írásból érte bóuebben magyarászta, 
Radnoton laktában Illyefalui Istuan Magyarul monta vala, 
Hogy ezer ót százban es az kilentzuenbé, immáron imac vala. 

Első kiadás. — 2. ki^d. Kolozsvár. 1597. — > ,H. n. (LÖcse) év n. (xvi száz.). 
Egyetlen példány a ^esti re/. colL ktárában. 

235 Nagy-Szombat. 1590. 

A Magyar Udvar által fel állittatott Sz. Háromság Congrega- 
tiójával feltett tzélunkról való beszélgetés. N. Szombat, 
1590. 2r. 

Czimét SÁNDOR István M, könyvesház 11. /. után közlöm. Példányát nem 
láttam. 



236 Vizsoly. 1590. 

Károlyi Gáspár. Szent Biblia az az : Istennec ó es wj testa- 
mentvmanac prophétác es apostoloc által meg Íratott szent 
kónyuei. Magyar nyelwre fordittatott egészlen és wijonnan, 
Az Istennec Magyar országban való Anya szent Egyházánac 
épülésére. Luc. xvi. vers. 29. Vagyon Mosesec és Prophétá- 
ioc, hallgassác, azokat &c. Visolban nyomtattatott Mantskovit 
Balint által. mdxc. Bódog aszszony hauánac 10. napián. 2r. 
686 számozott levél; elül: cziml., elöljáró beszéd, az olvasók- 
nak és Typographus lectori 8 sztlan levél. 

Következik a 2-dik rész czimlapja : 

Az Szent Biblianac Masodic Része. Mellyben vadnac az 
Prophetac irási mind, Az Macchabeusoc kónyuei ; Es az mi 
Wrvnc lesvs Christusnac Wy Testamentuma. Actor : 10. vers: 
43. Erről mind az Prophéták is bizonságot ^tésznec, hogy 
bűne boczánattyát vészi az 6 Neue által, minden az ki hi- 



"9 

szén 6 benne. 2. Pet. i. vers. 21. Mert nem ember akaratyá- 
ból származtac régen az Prophétáknac prophétálásoc, hanem 
szent lélektől inditatuán szóltac az Istennec szent emberei. Anno 
Domini m.d.xc. 2r. 275 szzott levél. Elül: czimlap i lev. 

Következik uj czimlappal : 

Az mi Vrvnc lesvs Christvsnac Wy Testamentoma. Melly- 
nec Elsó Részében, az Euangelistác kónyuei, az Másikban 
az Apastaloc leuelei vadnac. leremias xxxi. Imé napoc iónec 
azt mondgya az Wr, stb. stb. — — Anno m.d.xc. 2r. 236 
számozott levél. 

• Ez a Bibliának első teljes inagyar fordítása, mint a Heltai Bibliájának Ko- 
lozsvárit 1565-ben megjelent második részére tett jegyzetemben kimutattam. — 
Ez egyszersmind a legelső előttem ismeretes terméke a vizsolyi nyomdának, melyet 
itt, mint saját birtokán, Ecsedi Báthori István állitott íol, oda hiván Mantskovics 
Bálint nyomdászt, ki 1584 és 1585-ben Galgóczon nyomtatott. 

Példányai, részint egybekötve, részint két külön kötetben, nagy számmal ma- 
radtak fön. M, «. Muz. — J/. Akad, — Pesti egyet, — Erd, Múzeum, — M.-v. 
Teleki-ktár. — Gy.-Fejérvártt Batthiányi-ktár , — Debreczeni ref. coll. (2 péld.) 
— S, 'pataki ref, coll, (2 péld.). — Pesti ref: coll. — Kecskeméti ref. coll. — 
N.- körösi lyc. — Kolozsvári ref. coll, — Szigeti ref, lyc, — Soproni ev. lyc, — 
Pozsonyi evang. lyc, — Pozsonyi káptalan, — Pozsonyi róm, cath. gymn. — 
Kalocsai érs, — jászai prép. — Kassai jogakad, — Miskolczi minor, rend. 
ktárában, — Nagy István, Toldy Ferencz, gr. Mikó Imre, gr. Lázár Miklós s több 
magánosok ktárában. 



237 Debreczen. 159 1. 

Dicta Graeciae Sapientum, interprete Erasmo Roterodamo, Item 
Mimi Pvbliani. Az Góróg Országbeli bólczeknek szép ieles 
mondasi, melliek az embert életiben es erkólczieben való maga 
viselisere intik es tanittiak. Kikhez, adattatanak az Pvblia- 
nusnakis emlékezetre melto mondasi. Debrecini Excudebat 
loannes Czaktornyaj. 1591. 8r. A — C = 3 iv — 24 sztlan lev. 

M. Akad. — Késmárki ev. lyc, — A m. Akad. akkor még egyetlennek tartott 
példányából újra kiadta ToLDY, Magyar prózaírók a XVI, és XVII, századból. 
Pest. 1858. I. köt. 251-288. /. 



238 Debreczen. 1591. 

Erasmus Rotterodamus. Civilitas Morvm Erasmi, in succin- 
ctas quaestiones digesta et locupletata, per Reinhardum 
Hadamarium. Az erkólcznec tiztesseges (emberséges) volta, 
kire tanit Erasmvs, mely róuid kerdisekre ozlattatot, es meg 
óregbittetet Reinhardus Hadamarius által. Debrecini Excu- 



120 



debat loannes Czaktornyaj. 1591. 8r. A — E = 5 iv = 40 
sztlan lev. 

Ujabb kiadása: Szeben. 1598. 

Teljes példány a késmárki ev, lyc, k tárában. — Csonkán M. Akad. (hij Ei, 
E2, E8 lev.). 



239 Debreczen. 1591. 

Libellvs Elegantissimus, qui inscribitur Cato, de praeceptis vitae 
communis. Az az, Igen szép kónyueczke mely neueztetik 
Catonak, ki tanit ez közönséges életben kinekkinek életit es 
erkölczet hogy hogy kellyen eszessen szabni es hordozni. 
Debrecini Excudebat loannes Czaktornyaj. 1591. 8r. A — ^05 
= 21 sztlan levél. 

Ez ezen később gyakran újra kiadott könyvecskének legelső ismert kiadása. 
Hogy a Jankovics által Kolozsvárra 1580-ra helyezett kiadás valósággal az 1620-ki 
utánnyomat, ToLDY, Magyar prózaírók I. köt. XX. l. alaposan kimutatta, ki e 
könyvecskét az akkor legrégibbnek ismert kolozsvári 1620-diki kiadás után újra 
kiadta e. h. 289—315. /. 

Egyetlen péld. a késmárki ev. lyc. ktárában. 



240 Debreczen. 1591. 

Heyden Sebald. Formvlae Pverilivm Collqviorvm Latinovnga- 
ricorum, pro primis Tyronibus, per Sebaldum Heyden con- 
scriptae. Sebaldus Heyden, ad nasutum Lectorem. 
Consultum pueris volumus, Nasute valeto : 
Quaeritur hic fructus, glória mulla mihi. 
Debrecini Excudebat loannes Czaktornyaj. 1591. 8r. A — C 
= 3 iv = 24 sztlan lev. 

Régibb, latin-német-lengyel-magyar kiadásai: Krakkó. 153 1. és 1552. 

Ki volt ezen, valamint az előbbi három szám alatt leirt iskolai könyvek forditója, 
illetőleg szerkesztője s kiadója, bizonyosan meg nem határozhatjuk, miután e köny- 
vecskékben a fordító vagy kiadó magát meg nem nevezi; azt hiszem azonban, 
hog>' aligha csalódom, midőn ezen tanczélokra szánt könyvecskék kiadásában fá- 
radozónak Laskai János debreczeni iskolamestert gyanitom, ki Debreczenben éppen 
ez időtájban 1592-ben adta ki görögből és latinból forditott ily czimü munkáját : 
«Az Aesopus életéről . . . való história.* 

M. Akad. — Késmárki ev. lyc. 

241 Kolozsvár. 1591. 

(ApoUonius királyfi históriája.) Szép Chronica miképpen az 
ApoUonivs neuö Királyfi, egy Mesénec meg feytéseértt el 



121 



budosuán, Az Tengeren mindeneket el uesztuén, Halász ru- 
hában Altistrates Király vduarában iútá, melynec Leánya 
á szép Lucina aszszony, az Királyfit meg szeretuen, hozzá 
méné. Es miképpen az AppoUonius az Királyságra haza 
menüén, az Tengeren Feleségét és Leányát el veszté, és mi- 
képpen őket soc esztédó múlua nagy örömmel egésségben 
találá. Most vyionnan, az Lucretia notayára Magyar nyelure 
forditatot, és meg nyomtattatot. Colosvárat az óh várban 
1591. Esztendőben. 4r. A — Di = 13 sztlan lev. 

Végső verse: Az ki ez éneket rendelé versekben, ighen bizic Istenben, 
Mint Apollonius Király az Tengeren, budosuán elmeiében. 
Az ezer ót száznac, és az nyoltzuan nyoltznac kétzéges eleiben. 

Vele együtt nyomtatva, D2 — Ez levelén, jelent meg BOGÁTHi Fazekas Miklós 
Éneke ez világi sok nagy zűrzavarról. 

SÁNDOR István M. könyvesház 11. /. hibásan tulajdonitja e munkát, melyeta 
Római Gestákból egy névtelen szerző 1588-ban dolgozott ki, Bogáthi Fazekas 
Miklósnak. TOLDY, M, költ. tört. I. köt. 135. /. és 2. kiad. 124. /. 

Pesti 7'ef. coll. — AI. n. Muz. (Horváth Istvántól, cziml. hij.). — Megvolt 
Fáy Alajos könyotárában is, gr. Kemény Józsefnek Sándor István M. könyves- 
háza 11. lapjához tett jegyzete szerint; ezen példány ma Schlaiick Lbrincz szath- 
mari püsp. ktárában van (Török János könyvtárából). 



242 Kolozsvár. 1591. 

Bogáti Fazekas Miklós. Ez világi nagy soc z^r zavarról való 
Enec. Az Toldi Miklós éneke notayára. 4r. D2 — E2 = 5 
sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem Apollonius királyfi Kolozsvártt 1591. 
nyomtatott históriája után nyomtatva jelent meg. 
Végső verse: Egész világ dolgát minap az tekinté, 

Az ki széckel földen ez éneket szerzé. 
Ezer ötszáz nyoltzuan hatba ki ielenté, 
Ha veszed eszedbe ez világtól el inté. 

A versfejekben: Őrbe quod in totó fit Ladisilae Taratszkai 

Arbitra tanquam obiens, tibi Mvsa Bogathia mostrat(e). 

M. nemz. múzeum (Horváth Istvántól). — Pesti re/, coll. — Schlauch Ló'rincz 
szathmári püsp. k tárába n . 

243 Kolozsvár. 1591. 

Bogáti Fazekas Miklós. Aspasia Aszszony Dolga és az io er- 
kölcz^ Aszszonyoknac Tüköré. Az Lucretia notayára. 



122 



lane, tuae Aspasiam memorari Forró puellae 
Nicoleos Figula de gente Bogathius optat. 

Nyomtattot Colosuárat az ö Várban. 1591. Esztendőben. 
4r. A — B = 2 iv = 8 sztlan lev. 

Végverse : 

Tükerül szepeknec szent Palö észt iram Székel-fólden laktomban. 
Ezer ötszáz vtán az nyoltzuan hetedic vy esztendő hauaban, 
Az kinec észt iram Isten lássa ioual aszszonyommal világban. 

M. Akad, — Pesti ref, coll. 



244 Kolozsvár. 1591. 

Heltai Gáspár (ifj.). Magyar Arithmetica, az az, Számvetes- 
nec tvdomanya. Most viyonnan az Frisiusnac Magyar Arith- 
meticayából sok wy és hasznos példáckal ki adatot. Colos- 
várat Christus Wrunknac születése vtán, az 1591. 8r. A — P4 
= 147, iv = 116 sztlan lev. 

Hogy ezen számtani kézikönyvet Gemma Frisius Arith- 
meticája után iíj. Heltai Gáspár kolozsvári nyomdász dol- 
gozta, kitetszik a könyv végére tett figyelmeztetéséből, mely 
igy szól : « Az Kereztyen Iffiuságnac. Észt az kiczinded Szám- 
uető kőnyueczkét, ved ió neuen. Az mennyire én az Kóny- 
uekból tanulhattam vgy magyaráztam. Hogy ha az Isten vala- 
honnét, oUy embert támaszt, ki bőuebben Magyar nyelure 
fordittya, én kész vagyoc ahoz is fogni, és Nyomtatásban ki 
adni az te tanúságodra. Addéglan észt meg tanulhad, és él- 
hetz vélle. Meg boczás penig az vétkekről ^ Mert én Magyar 
nem. vagyoc. Isten éltessen. Tipographus. Octobernec 31. nap- 
yán. I59i.> 

Nevezetes, hogy az ifj. Heltai Gáspár, ki nevét elhallgatva magát egyszerűen 
typographusnak nevezi, — 1591-ben Ö birta atyja nyomdáját Kolozsvártt, — 
szintúgy nem vallja magát magyarnak, mint atyja a szász eredetű idősb Heltai 
Gáspár, jóllehet munkáikkal s nyomdájokkal mindketten buzgón működtek a ma- 
gyar irodai .m terjesztésén. 

Hogy Heltai Frisius Arithmeticájának debreczeni 1577. és 1582-diki magyar 
kivonatait ismerte és használta, kétségtelen ; mert maga hivatkozik rajok a tör- 
tek számlálásáról szóló czikkben e szavakkal: «Hogy valaki ne mondhassa azt, 
hogy az Debreczenhen nyomtatott Arithmeticáfiak regulái mellett el mentünkig. 
Azonban az 6 munkája majdnem felényivel bÖvebb, mint a debreczeni 1582-diki 
Arithmetica, s attól a kidolgozásban is lényegesen kűlömbözik. 



123 

t 

M, n. Múzeum (Jankovicstól). — M.-v. Teleki-ktár. — Erd,Muz. (cziml. és 
utolsó levele kézirattal pótolva). — M. Akad, (cziml., közben 2 lev. és utolsó 
lev. hij.). 



245 Kolozsvár. 1591. 
Péter. História Alexandri Magni partim ex Ivstino histo- 

riographo, partim ex fragmentis Q. Curtij diligenter coUecta, 
et nunc á plurimis mendis repurgata ac aedita. 1.5. 91. — 
Colosvárat Nyomtattatot Helthaj Gáspár házánál, az Vár- 
ban. 4r. A — M2 = II '4 iv = 46 sztlan levél. 

Végső verse: Réghi Cronikákból ki észt ki szedé, 

Énekben hat részre szépen rendelé, 
Vtólso részében neuét be szedé, 
Az ezer ötszáz negyuen nyólcz Esztendőben. 

FINIS. 

^Az utolsó rész versfejeiben: «Cvrcivs hec cecinit transcrip- 
sit Petrvs in Idar. » 

Régibb kiadása: Debreczen 1574. és Debreczen 1582. 
Egyetlen példány a pesti ref. coll. k tárában, 

" " ■ ■ — " ■ ■■■- ^ ■■ ■■■ . ■■I ■ ■■■» ■■■^■■»*«-^ 11 ■ ' I ■■ ■ ■■■■ ■ M^ I " ^' -" ■ 

246 (Kolozsvár.) 1591. 

Vajda-Kamarási Lörincz. Szép Tanosag. Az ióuendó rettenetes 
itilet napiaról: Elsó Része az hütótlen és kegyetlen Embe- 
reknec fel támadásokról és nagy veszedelmekről: Másodic ré- 
sze az Huueknec és igazaknac düczóséges fel támadásokról, 
és órócké való nagy bodogságokról. Az szent Írásból ki sze- 
detetet Vayda Kamarási Lórintz Predicator által, Minden 
oluaso, és halgato eggyugyü Keresztyén embereknec tanvsá- 
gokra. Az Aeneas Király siralmas éneke notayára. 1591. 4r. 
A iv = 4 levél (a többi hiányzik). 

Nyomdai kiállítása után itélve kolozsvári nyomtatvány. — 2-dik kiadása : Deb- 
reczen. 1596. 

Egyetlen csonka példánya a pesti ref, coll. k tárában. 



247 Monyorókerék. 1591. 

Salamon Királynak, az Dávid Király fiának : Markalífal való tréfa 
beszedeknek róuid VbxvjM^. (Fametszet : Magyarország czimere.) 
Nyomtatot Monyoroköróken Manlius János által 1591. 8r. 
A — D = 4 iv = 32 sztlan lev. 



124 

• 

Első kiadása : Kolozsvár 1577. — 2. U. ott 1585. — Toldy M, költ. töri, 2. 
kiad. 135. 1. ezen 1591-diki monyorókereki utánnyomat előtt az első 1577-diki 
kiadás után még két kolozsvári kiadást emlit, melyek közül nekem csak az 1585- 
dikirŐl van tudomásom. 

Eg>'etlen péld. a m, n. Múzeumban (Széchenyi -ktárban). 



248 Monyorókerék. 1591. 

Dragonis Gáspár. Speculum Theologicum seu Concionatorium. 
Monyorókerék. 1591. 

így említi e könyvet gr. Kemény József, SÁNDOR M. könyvesház 11. lapjához 
tett jegyzetében, — Nem láttam. 

249 Nagy-Szombat. 1591. 

Pécsi Lukács. Szent Ágoston Doctornac, elmélkedő : magán be- 
szellő : es naponkent való imadságit : az keresztyen attyafiák- 
nac épületire, magyarra fordeta, Peechi Lvkach. Psal : CL. 
Minden lelec dicherie az vrat. Nyomtattatot" Nagy szom- 
batba. M.D.xci. 8r. 181 lev. — Elül : cziml. ajánlás 8, végül : 
vers és lajstrom 3 sztlan lev. 

Ajánlva van Kuthasi János pécsi püspöknek és kir. taná- 
csosnak «Nagy szombatban. Boldog aszony hauanac tizen- 
őtódic napian i59i.» 

A m. n. múzeumi Széchenyi -ktár catalogusának szerkesztője e könyv czimlap- 
talan példányát leirva, azt év nélkül emliti s hibásan állitja Bécsben nyomtatott- 
nak. Catal, Bibi. Szech. Tom, I, SuppL I, 9. /. ; e tévedést elfogadja SÁXDOR 
István is M, könyvesház 11. /., ki e könyvet Bécs. 1591-re teszi. 

Teljes péld. Erd, Muz, — M, n, muz, ( Széchenyi -ktárból, cziml. és a lajstrom 
legutolsó levele hij.). — Szombathelyi franc, zárdában (cziml. és ajánlás hij.) 



250 Nagy-Szombat. 1591. 

Pécsi Lukács. Az Keresztyen Szvzeknec Tiszteseges koszoroia. 
Melyben minden u ioszagos erkólchőc, az közönséges viragoc 
által ki ielentetnec, es kepestetnec. Az Idegen nyeluen Író- 
kat kőuetuen. Magyarul ira Peechi Lukach. Apoc. 2. Légy 
hiu mind holtig, es meg adom neked az eletnec coronaiat. 
Nyomtattatot Nagyszombatba; m.d.xci. 8r. 192 számozott 
levél. — Elül : cziml. ajánlás 4 sztlan levél. 

Az ajánlás « Az keresztyen házas embereknec, velec öszve 
iamborul neuelt fioknac , szemermetes leanyoknac » szól s 



«K61t Nagyszombatba, magam hazam mellet ualo uiragos 
füues kertben, szent Mihály Archangyal napian. 1591. » 

A czimlevél hátlapján s a szövegben 3 1 részint eg^sz, részint fél lapot elfoglaló 
fametszet áll, melyek közül 20 növényeket ábrázol. — Az utolsó 192-dik levél 
előlapját Pécsi Lukács nemesi czimere foglalja el L. P. betűkkel és 1591. évszám- 
mal, a CViil. zsoltárból vett jeligével. Ezen levél hátlapja üres. 

Egyetlen teljesen ép példánya a zágrábi érsekség ktárában, — A m. n, Muz, 
példányában, mely egykor Weszprémi Istváné, utóbb Révai Miklósé, majd Virág 
Benedeké s végre Horváth Istváné volt, a czimlap, az ajánlás elsÖ levele és a 4 
utolsó levél hiányzik. — A m. -vásár helyi Teleki-ktárban e\\i\ 10, kQzben3, végül 
25 levél Ijij. — A szombathelyi franc, zárdában elül 11, közben 3, végül 12 
lev. hij. 



251 Debreczen. 1592. 

Cisio Magj^ar nyeluen rent szerint napoknak meg számlálásáról 
igazan rendeltettet. Adattatott ez melle az világ teremtésétől 
foguan való róuid Chronica (fametszet^ Magyarország czimere). 
Debrecenben, 1592. 8r. A — D = i6 sztlan levél (4 levelen- 
ként) . 

M. Akad, — Késmárki evang, lyc. — Schlauch Lörincz szathmári püsp, 
kfárábáfi. 



252 Debreczen. 1592. 

Gönczi György. Énekes könyv Debreczen 1592. 4r. 

164 levél. 

SÁNDOR \si\k'ii M. könyvesház 11./. igj' irja le: 1592. Debreczen. Keresztyéni 
Énekek. 4r. Irta Göntzi Fabricius György. 

Én csak egy elül és közben csonka példányát láttam a kolozs%'ári ref. coll. 
könyvtárában^ melyből hiányzik a cziml., előbeszéd és a szöveg elsÖ levele, s köz- 
ben a 112 — 116. levél. — Minthogy ez a Gönczi által szerkesztett Énekes könyv 
későbbi Debreczenben 161 6, 1620. Bártfán 1640, s Lőcsén 1654-ben megjelent ki- 
adásaival szerkezetre nézve egyezik, hajlandó vagyok a kolozsvári ref. coll. leirt 
csonka példányát a Gönczi-féle szerkesztmény 1592-diki elsŐ kiadásának tartani. 



263 Debreczen. 1592. 

Laskai János. Az Aesopvs eletéről, erkóltseról. Minden fó dolgai- 
ról es haláláról való história, Kit Laskay Ianos az Debre- 
ceni Mester, Górőgból es Deákból Magyar nielure fordittot. 
Debreceniben, Anno 1592. 8r. A — G3 = 6% iv = 51 sztlan 
levél. (Prózában.) 

Egyetlen péld. az erd. Muz, ktárában. — Utánnyomata : Monyorókerék. 1592. 



126 

254 Debreczcn. 1592. 

Szikszai Fabricius Basilius. Nomenclatura seu Dictionarium 
Latino-Hungaricum. Debreczen. 1592. 

2-dik kiadás. — ElsÖ : Debreczen. 1590. — 3. kiad. Debreczen. 1593. 

Példányát nem láttam. — Léteztéröl csak Toldy Ferencz és Lugossy József 
közleményeiből értesültem. — Egy példánya Weigel lipcsei könyvárusnak 1876 
május 22-dikén tartott könyvárverezése alkalmával a Dr. Lotze-féle könyvek közt 
fordult c\ö. Lásd Emich Gusztáv közleményét, Magyar JCönyvszemle \,ézif, 1876. 
141. /. 



255 Kolozsvár. 1592. 

Bogáti Fazekas Miklós. Az nagy Castriot Gyórgynec, kit az 
Tóróc Szkenderbégnec hiuot, ki Hunyadi lánossal két felől 
vít az Törökre, külömb kulömb czoda szerenczéuel, vitézi 
dolgainac historiaya hat részben. Az első négy résznec No- 
táya: Jóllehet nagy sokat szóltunc Sándorról. Oetedic részé- 
nec Notáya : Sok czodác lőttenec io Magyar Országban, Ha- 
todic részénec Notáya : Soc czodác kőzzul hallyátoc egy czo- 
dát. Mostan vyolan, az Authortól által oluastatuán, és meg 
corrigáltatuán , ki Nyomtattatot Colosuárat, 1592. Eszten- 
dőben. 4r. A — H2 = 7'/, iv = 30 sztlan lev. 

Volt-e régibb kiadása, mint a czimböl gyanítható, meg nem határozhatom. 

Végső' verse : Régi io dolgoc forgánac eszemben, 

Tóróc fegyuere mint hatot fóldókben, 
Szent Gál hetében irám észt Tótórben, 
Ezer ót százban és hetuen kilentzben. 

A szerző a versfejekben nevezi meg magát NicoLEOS . . . Bogathius con- 
debat. Ezen versek 6 latin distichonban a czimlap hátára is ki vannak nyomtatva. 
Ajánlja a szerzÓ Szalánczi Lászlónak. 

M, n. Múzeumban (Horváth Istvántól) — Pesti ref, coll. 



256 Kolozsvár. 1592. 

Cisio Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac ku- 
lömb külömb természetinec foUyasából való Practica. Melyből 
gyermekeknec születéseknec természetéé, és az Napoknac 
miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planétás Könyv. 
Invisibilia Dei per ea qu^e facta sünt, intellecta, conspiciun- 
tur Rom: i. vers: 20. Colosvarat Az KÖnywnyomtato által 
Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Christi 1592. 



127 

Esztendőben. 41. A — P = 15 iv = 60 sztlan lev. (a szövegbe 
nyomott számos fametszettel). 

• Az keresztyén olvasonac » szóló ajánlás, melyet «az Co- 
losuari Kónynyomtato Gáspár » (ifj. Heltai Gáspár) irt, kelt 
« Colosuárat 27. May. 1590. » 

Ebből következtetve föltehetjük, hogy ezen Cisio első kiadása már 1590-ben is 
megjelent. — Conclusiójában ifj. Heltai Gáspár írja: «En is észt az Könyueczkét 
az Német Írásból szóról szóra Magyar nyelwre forditottam, es abból, régi Attyáinc 
tartásoc szerént, ki attam». — A benne lévő hexameterek néhányát Horváth István 
közléséből Virág Benedek adta ki ; valamennyit közzé tette Toldy Ferencz, Kts- 
faludy-Társ, Evk. V. köt. 433 — 436. /. — Hasonl. Uj M. Muz. 1853. //. köt. 
190. /. 

Eg)'etlen teljes péld. a M. Akad. k tárában. 

257 Kolozsvár. 1592. 

Csáktornyái Mátyás. leles Szép História. Két Góróg Hertzeg- 
ről, erós Aiaxról, es bólcz Vlissesról : Miképpen vetódtec, és 
perlettec az Táborban, Agamemnon Császár, és mind az tób 
Góróg Királlyoc elót, az erós vitéz Achilles fegyuere, és hadi 
szerszáma felet. (Fametszet.) Heltai Gáspár Mfhellyében, 
Christus Wrunknac születése vtán, az 1592. Esztendóben. 4r. 
A — D2 = 3V, ív = 14 sztlan lev. 

Végső verse: Rend szerént ezeket ki egybe foglalta, 

Neue vers feiben ninczen el titkolna. 
Ezer, ót száz, kilentzuen kettóre fordulna, 
Euel szolgallattyát Wránac aiánlja. 
Soli Deo Glória. 

A versfejekben : Inclito et Generoso Dominó Benedicto Mindszenthi Capitaneo 
arcis Vduarhel ac Arendatori decimarvm Regni Transsilvaniae, necnon Praefecto 
Camarae Sicvlicalis, Dominó svo Matthiaas Csiakthornaevs dedicaabat fide- 
liter. 

M. Akad. — Erd. Muz. — Pesti re/, coll. — Széke ly- keresztúri unitár, 
gymn. (Jakab Elektől, közben 2 lev. hijával). 

258 Kolozsvár. 1592. 

Cserényi Mihály. História. Az Persiai Monarchiabeli Feiedel- 
mekról. Tvdni illic: Cyrusról, Cambisesról, Dariusról, Xer- 
sesról, és á tóbbiról róuideden ki szedetet Xenophonból, He- 
rodotusból, és tób Authorokból. Chiereny MiHALtol. Az 
Nagy Sándor, auagy az Máttyás Király éneke notayára. 



128 

Nyomtattatot Colosvarat m d iixc. Esztendőben, ^v. A — N3 = 
I2V^ iv = 51 sztlan levél. 

Colophon: Nyomtattatot Colosuárat 1592. Esztendőben, 
És el végesztetet Bódog Aszszony hauánac 24. napyán.» 

Bizonyos cbbÖl, ho^y. a czimlapra nyomtatott évszám nerfi 1588-nak, hanem 
1592-nek olvasandó. 

Végső verse : A ki ez Éneket szerzé Versekben, 

El múlt vdóc iaua vala eszóben, 
Karáczon hauánac végsó hetiben. 
Ezer ót száz és az kilentzuen egyben. 

VÉGE. 

Kétségtelen ebből, hogy a TOLDY által M. költ, tört. 2. kiad, 163. /. emiitett 
kolozsvári 1588-diki kiadás nem létezhetett, s az 1588. évszám a czimlapról hi- 
básan volt olvasva. 

M, Akad, — Erd, Muz. — Pesti re/, coll, — Debreczeni ref. coll. (az erd. 
Muz. duplumaiból). 



259 Kolozsvár. 1592. 

Eurialusnac és Lucretiánac szép historiaia, mellyben meg irat- 
tatik egymáshoz való nagy szerelméé, mely szerelemből végre 
Lucretiánac követkózéc szörnyű halála. Ad notam : Időd szép 
virágát, termeted szépséget szüuem miért hiruasztod. Nyomtat- 
tot Colosvarat az ö Várban. 1592. Esztendőben. \x, A — H 
= 8 iv = 32 sztlan lev. 

Végső verse : 
Mikoron irnanac más fgl ezer vtán hetuen hét esztendőben, 
Aeneas Sylvius irássából szerzéc ez éneket versekben, 
Bodrogh vize mellet Patac varosában, az wr gombos kertében. 

Régibb kiadását lásd : 77. és év n, ^xvi. száz.) 

Ki volt a pataki névtelen átdolgozó, nem tudjuk. 

M, Akad. — Töredékei megvannak az erd. Muzetimban. — Cziml. hiján meg- 
volt Szathmári Pap Mihály k tárában is Kolozsvártt (Bod Athenas 194. lap- 
jához mellékelt sajátkezű jegyzete szerint). 



260 Monyorókerék. 1592. 

Laskai János. Az Aesopus Életéről, Erkóltséröl, Minden Fö 
Dolgairól, és Haláláról való História. Kit Laskai János, az 
Debreczen Mester Görögből, és Deákból Magyar Nyelvre 
forditott. Nyomtatot Monyorokereken Manlius János által 
Anno MDXcii. 8r. 

A debreczeni 1592-diki eredeti kiadás utánnyomata. 



129 

Megvolt Szafhmdri Pap Mihály ktárában, Bod Athenás 157. lapjához mel 
lékelt sajátkezű jeg3'zete szerint. Ma egy példánya sem ismeretes. 



261 Monyorókcrék. 1592. 

Enyedi György. Jeles szép História, a Tancredus királynak 
Leányáról, Gismundárol, és Gisquardusrol Király Cancella- 
riusarol, és szerelem miatt mind a kettőnek szörnyű halálá- 
ról. Nyomt. Monyorokereken Manlius János által 1592. esz- 
tendőben. 8r. 

Végső verse: Ez éneknek deákból forditója. 

Nevét versek fejében nem titkolja, 
Nagy gondolat szivét szállotta vala, 
Istent kéri, ily szeretettől ólja. 

Első kiadása: Debreczen. 1577. — Ujabb kiadása: H. n. (Kolozsvár). 1624. 

Megvolt Szathmári Pap Mihály klárában, Bod, Athenás 75. lapjához mel- 
lékelt jegyzete szerint. — Ma egy példánya sem ismeretes. 



262 Monyorókcrék. (1592.) 

Tinódi Sebestyén. Buda várossának veszedelméről és Török 
Bálint fogságáról való História. Nyomtatot Monyorokereken 
Manlius János által. 8r. 

Kétségtelenül egy régibb, ma már ismeretlen, kolozsvári kiadás utánnyomata, 
melyet Sándor István M. könyvesház i. /. az esemény és Íratás éve után hibásan 
helyez 154 1. Kolozsvárra, hol még ekkor nyomda sem létezett. — Sándor István 
közléséhez Nagy István ezt a megjegyzést tette «van». (Lásd Emich Gusztáv köz- 
leményét Magyar könyvszemle /. éi^f, 1876. 141. /.) De Nagy István is tévedt; 
mert kolozsvári 1541-diki kiadás lehetetlenség; Nagy Istvánnál Tinódi ezen verse 
csak Tinódi 1554-diki úgynevezett «Chronicá»-jában lehetett és volt meg. 

Megvolt Szathmári Pap Mihály ktárában, Bod Athenás 200. és 293. lapjához 
mellékelt jegyzete szerint. — Ma egy példánya sem ismeretes. — Ezen év nélkül 
megjelent nyomtatványt azért mertem 1592-re helyezni, mert az Szathmári Pap 
Mihály könyvtárában egy oly colligatumban volt, melybe Manliusnak még két má- 
sik monyorókereki és két siczi utánnyomata volt egybekötve, mind 1592-bÖl. 



263 Sicz (Német-Schützen Vas vm.). 159a. 

Hunyadi Ferencz. História a régi hires Trója városának tiz 
esztendőkig való meg szállásáról és veszedelméről. Nyomtat- 
tatott Siczben Manlius János által 1592. 8r. 

Végső verse: Más fél ezer és az notzvan kilenczben, 

Mikor imának ennyi időben, 
A Trójáról való emlékezetben, 
Sok krónikákból irták ezt versekben. 

SMabó K. Régi m. kbn y vtár. 9 



Régibb kiadásai: Kolozsvár. IS"7. Dcbrcczen. 1582. és Kolozsvár 1586. 

Megvolt Szathmdri Pap Mihály ktárábati, ^oiy Atkenésdnak ig6. lapjához 
tt'tf síjjtltkvzii jegyzete szerint. (Erd. Múzeumban). — A Szathmári Pap Mihály 
AUaI füljcgyíolt ví-gsíl versbö! látjuk, hogy Manlius János, middn ezen históriás 
i'nL'kft SiczbüD utánnyomta, az iratási évet, kétségtelenül azért, ho^^ az ének 
ujabbnak látszassék, megváltoztatta. — A Kolozsvárit év n. Heltai Gáspámé mű- 
helyében megjelent régibb, valamint az ujabb kiadásokban is, az iratási év a végsŐ 
vers szerint 1569. 

264 Sicz. 1592. 

Decsi Gáspár. História a Dávid királynak Uriasnak feleségével 
való vétkeiről, miképpen Dávid Uriast a Hadban Joab által 
Rába várossának vívásakor meg-Öletete: azután Betsabét fele- 
ségül magának el-vötte, Náthán Profetának meg-feddéséröl, e 
mellett szép intésekkel mostanában ujonabban versekben 
szereztetett. Ad notam : Mostan való üdöben. Nyomtatott 
Syczben Manlius János által Anno m.d.xcii. 8r. 

Kétségtelenül ulánnyomata ezen 1579-ben Tulnán irt s hely és év n. 4r. 2 ivcn 
megjelent szeni históriás éneknek. Lásd; H. és év. n. fxvi. szds.J 

Megvolt Szathmári Pap Mihály kiárát/an, Bod Athénás 68. lapjához mellé- 
kelt jegyzete szerint. — Ma egy példánya sem ismeretes. 

265 Sicz. 159a. 

Gosárvári Mátyás. Az régi Magyaroknak első Be-jövésekröl 
való História: Atillával miképpen telepettenek le Scambria- 
I, És melly nagy vérontással férkeztenek be Pannóniában : 
az után sok egyéb országokba. Ad notam : Árpad vala fö 
Kapitányságba. Nyomtatot Syczbe Manlius János által, 
[lo 1592. 8r. 

i\s6 kiadása, melynek ez utánnyomata, Kolozsvár 1579. 

íegvolt Szathmári Pap Mihály ktdrában, Bod Athenas 92. lapjához mellékelt 

zete szerint. — Ma egy példánya sem ismeretes. 



) H. n. 1592. 

ú István. Az Sacramentomokrol in genere. Es kivaldkep- 
1 az Vr Vachoraiarol való kóniuecske melben kerdezkede- 
nek es feleleteknek formaiaban, az keresztyéni tókelletes 
igaz vallás, az Vr Christusnac teste ételének es vére ita- 
ak igaz ertelmeról, be foglaltatik : es minden rendbeli te- 
gyesek ellen, szent irasnak igaz magyarázattal vaio hel- 



leiuel megh eróssittetik. Pathai István, Papai Praedicator 
altal. Anno m.d.xcii. 8r. 153 levél. — Elül : czimlap s ajánló 
levél 16, végül : Admonitio ad Lectorem, és nyomtatási hibák 
3 sztlan levél. — Az egész A — Y4 = 2iV^ iv. 

Ajánlva van Tktes és Nsgos Enyingi Török Istvánnak, 
Hunyad vármegye örökös* főispánjának, Pápa város földes 
urának. 

Az ajánlás «K6]t Papán te N. varosában Christvs vnink születése vtan 1.5.92. 
eztendóben. Mind szent Hauanak ótódik napian. The N. alázatos Praedicatora. 
Pathai Istuan.» 

Érdekes az ajánlás ezen helye: «miulta engemet 'az fölséges Ur Isten ez pápai 
anyaszentegyházba való vigyázásra és szolgálatra az The N. jó akaratjából, Maj- 
thényi László Uramnak, ki az idÖben pápai fö kapitán vala, törekedése és az vi- 
tézlő Huszár Péter Uramnak fáradsága által be hozott, kinek immár im hét esz- 
tendeje vagyon, sok visszavonást láttam akörösztyéni gyüleközetben.» Ez adatsze- 
rint ugyanis Pathai 1585-ben lett pápai praedikátorrá. 

De még érdekesebbek az ajánlás e sorai: «Hogy mi közöttünk az szentírásnak 
mi nyelvünk szerint való magyarázatja ritkábban találtatik, hogy nem egyéb nem- 
zetségnél, ez nem attúl vagyon, hogy az Isten minket nem kedvellene s kegyel- 
mét nem nyujtanája, és világosító ajándokival meg látogatni nem akarna. Hanem 
ez az mi nemzetségünknek restségétül és fösvénységétűi vagyon, mert sem uri renden 
sem polgári renden nem kezdenek találtatni, kik scholákat épétenének és segit- 
tenének, jó nemes erkölcsű és éles elméjű ifiakat válogatva idegen országokban 
taníttatnának ; kiki mind csak ebekre, lovakra, maga torkára visel gondot, az isteni 
tiszteletre rá sem tekintnek, csak az Isten az ű jó voltábúl adogat közinkbe taní- 
tókat, minden érdemünk fölött. • 

E könyvet régibb könyvészeink közül többen Pápán nyomtatottnak írják, azon- 
ban tévedve : mert a betűk és nyomás minőségéből ítélve ezen könyv Manlius Já- 
nos műhelyéből való, ki I5g2-ben, mikor a munka megjelent, vándor nyomdájával 
Vas vármegyében Monyorókereken és Siczen működött, de Pápán legalább tud- 
tunkra soha semmit sem nyomtatott. 

Ezen könyv uj czimlappal, 1593. évszámmal is, megjelent; de ekkor csak a 
cziml. volt újra nyomtatva. Lásd alább: H, n. 1593. 

Második kiadása: Gyula- Fejérvár, 1643. 

M, n. Muz, (Jankovicstól). — Debreczeni re/, coll, — S,-pataki re/, coll. 
(cziml. kézirattal pótolva). — Megvolt Nagy István k tárában is (cziml. és néhány 
lev. híjával). 

267 Bártfa. 1593. 

Énekes könyv Bártfa. 1593. 41. 

Egyetlen, elül, közben és végül csonka péld. a s. -pataki re/, coll. ktárában 
(megvan 183—224, 229—238, 241—244, 247—300, 303—382 és 385—388. lapja). — 
E példányt látta és használta Toldy Ferp:ncz, ki a nyomtatás idejét pontosan 
meg nem határozhatván, azt M. költ. tört. i. kiad. I. , köt. 202. /. 1590-re, de 
később ugyan e munkájában 2. kiad. 184. /. az én tudósításom után 1593-ra tette. 
— Hogy ezen lutheránus énekes könyv Bártfán 1593-ban jelent meg, bizonyos a 
Szilvás- Újfalvi Imre által Debreczenben 1602-ben kiadott Énekes könyv élőbeszé- 
déből, ki tudósítását általa látott ép példány után adta. 

9* 



132 

268 Debreczen. 1593. 

Judicium Magyar Nyeluen, az O es Vy Kalendárium szerint 
Christus Vrunk születése után m.d.xciii. esztendőre : Tena- 
tius lános M. Az Krakai fö Oscolában rendeltetett Astrolo- 
gusnak Írásából Magyarra fordittatott Debrecenben. 

Említi Weszprémi, Succincta Mernorid Medtc. Hung. Cent. II, pars 2. 
Í35- ^M és utána Sándor AI. könyvesház 12, /., kik hibásan tartják ezt a máso- 
dik ismeretes magyarul nyomtatott régi kalendáriumnak. 



269 Debreczen. 1593. 

Szikszai Fabricius Basilius. Nomenclatura seu Dictionarium 
Latino-Hungaricum. — Debrecini excudebat Johannes Czak- 
tornyai Anno Domini 1593. 8r. 178. lap. — Elül: cziml. i, 
végül: Index 2 sztlan lev. — Az egész A — M4 = ii'/, iv. 

Régibb kiadásai: Debreczen 1590 és 1592.; ujabbak: Debr. 1597., Sárvár 
1602., Debr. 16 19. és Bártfa 1630. 

M, n. Muz. — Erd, Muz, (cziml. hij.). 



270 Kolozsvár. 1593. 

Evangeliomoc es Epistolac, kiket esztendőnként minden Vasár- 
napra és Szentec napyára az Anya Szent Egyházba rendeltéé. 
Nyomtattot Colosuárat Anno Christi 1593. I2r. A — R4 = 
16V3 iv = 196 sztlan levél. 

Egyetlen példánya a brassai evang. gymn, k tárában. 



271 Sicz. 1593. 

Heltai Gáspár. Vigazstalo Kőnyvetske Keresztyeny intessél es 
tanitassal, miképpen kellyen az embernek készülni keresz- 
tyéni es bodog é Világból való kimúlásához : Apocal. 14. 
Beati mortui, qui ín Dominó moriuntur. m.d.xciii. I2r. (8 és 
4 levelenként). A — T2 = 110 sztlan levél. 

Colophon : Siczben nyomtatta Manlius lanos. m.d.xciii. 

A czimlap után négy levelet foglal el Manlius János latin ajánlása Czipnik Tamás 
tótországi föharminczadoshoz és Koionghi Benedek harminczadi ellenőrhöz, mint 
pártfogóihoz, ily kelettel : «Actum Syczini die Philippi et Jacobi Anno 1593. » 

Első kiadása : Kolozsvár. 1553. 

M. n. Muz. (Széch. ktárban, i ép és i csonka péld.) — S. -pataki re/, coll. 
(ép péld.). 



^33 

272 Sicz. 1593. 

Szalaszeg^ György. Hetetszaka mindennapra megh irattatot 
Imádságok, kik Ószvő szerzetettenek, Aunearius Ianos Doctor 
által , fordeitattanak pedig , magiarra , Szalaszegi Giórgi 
praedicator által. I. Thess. 5. Szüntelen imádkozzatok, es 
mindenbe az Istennek, halakat adgiatok. m.d.xciii. (tévedésből 
M.D.cxiii. van nyomtatva) I2r. (8 és 4 levelenként), 247 szá- 
mozott levél. — Elül : czimlap, ajánlás 4, végül: különféle 
alkalmi imádságok 69 sztlan levél. 

Colophon : Siczben nyomtatta Manlyus Ianos. m.d.xciii. 

Ajánlva van az Tek. Nemz. és Nagys. Salmis és Neuburgi Groff Magdolna 
aszszonynak, a Tek Nemz. és Nagys. Poppel László, Lobkovicza szabados ura 
stb. házas társának. — Az ajánlásban igéri Szalaszegi, hogy «az Nagysagottul 
Prágából kóldót, három rézbe való Postillat, az Nagysagtok szerelmes fiának Pop- 
pel Adam vramnak h Nagyságának aianlom, asztis mag}'ar nieliíre fordeitván.» — 
Ezen ajánlás «K61t Muraiszombatban, Szent Giórgi napian, Ezór ót száz es kilencz- 
uen shzaromban. (igy) Thi Nagysagtoknak alázatos Lólki szolgaia. Szalaszegi Giórgi 
Praedicator.* 

M. n, Muz, (Széchenyi-ktárból). — Elül 5, közben néhány s végül 12 levél hí- 
jával megvan a gy. -fejérvári Batthiányi-ktárban. 



273 Sicz. 1593. 

Vízaknai Gergely. Az Keresztyéni Tvdomannak eg nehany fó 
Articulusirol való kónyueczke az eggugü keresztieneknek 
eppületekre. Irattatot. Vízaknai Gergel által 1593. Johan. 
17. Ez pedigh az órók elet hog meg ismerienek téged egye- 
dül való Istent, es kit el bochattal az lesus Christust. I2r. 
(8 és 4 levelenként) . A — S4 =108 sztlan lev. (a legutolsó 
levél üres), 

Colophon : Siczben Nyomtatta Manlius Ianos. m.d.xciii. 

Ajánlja Manlius Iváncsi Lukácsnak. 

Kétségtelenül egy régibb, gyanithatólag kolozsvári, most ismeretlen kiadás után- 
nyomata. 

Teljes péld. a s.-pataki ref, coll. ktárdban. — M. n. Múzeum (Széchenyi- 
ktárból, cziml. hij.). 

274 Sicz. 1593. 

(Beteg lelkeknek való füves kertecske. Irta németül Bock Mi- 
hály.) I2r. A — E2 = 4''6 iv = 50 sztlan levél (ha teljes). 



134 

Ezen kiadást azért nem merem határozottan Balassa Bálint fordításának tar- 
tani ; mert irálya a krakkai 1572-diki és bártfai 1580-diki kiadás irályától eltérő, 
s i^' ezen siczi kiadás semmi esetre sem puszta utánnyomata Balassa emiitett 
fordításának. 

A nyomtatás kétségtelenül Manlius Jánosé, s minthog>' e könyvet egybekötve 
találtam a Manlius által Siczben 1593-ban nyomtatott s a 269. és 271. számok alatt 
leirt két munkával, azért bátorkodom azt Siczre 1593-ra helyezni. 

Egj^etlen csonka példánya a s. -pataki ref, coll. kf árában (hij. Ai, 2 és A 11, 
12 = összesen 4 lev.) 



275 Vizsoly. 1593. 

Index Biblicvs, az az : az egez Szent Iras Kónyveinec Kentsere 
vezerló, mutató, es indito Laistroma: Melly által kitsiny 
munkáual az egész Bibliában be foglaltatott szent Írásokat 
Caputon és Versenként az kiuáltképpen való tudtodra szük- 
séges Tzickelekuel egybe, nagy hamarságual meg találhadd, 
az Abece betuinec rendi szerint. Az lelesb Tzickeleket é 
leuél forditua renduel meg találod fel iegyeztetuén. Visolban, 
Németből Magyarrá fordittatott és nyomtattatott : Mants- 
KOuiT Bálint által, 1593. 8r. 164 lap. — Elül : cziml., aján- 
lás stb. 9 sztlan lev. 

Ajánlja a forditó Mantskovics Bálint nyomdász, Vizsolyból jan. 3. 1593. Rá- 
kóczi Zsigmondnak, Torna vármegye főispánjának. 

M. Akad, — Erd, Muz. — S. -pataki re/, coll. — M. n. Muz. (Széch.-ktár- 
ból, utolsó lev. hij.) 



276 H. n. 1593, 

Pathai István. Az Sacramentomokrol in genere. Es kivaldkep- 
pen az Vr vachoraiarol való kóniuechke melben kerdezkede- 
seknek es feleleteknek formaiaban, az keresztyéni tókelletes 
es igaz vallás, az Vr Christusnak teste ételének es vére ita- 
lának igaz értelméről, be foglaltatik : es minden rendbeli 
teuelgesek ellen, szent irasnak igaz magyarázattal való helleiuel 
megh eróssittetik. Pathai István, Papai Praedicator által. 
Anno cIo. lo. xciii. 8r. 153 levél. — Elül: cziml. ajánló 
levél 16, végül : Admonitio ad lectorem, sajtóhibák 3 sztlan lev. 

Azon eg-y nyomás, a czimlapot kivéve, az 1592-diki példánynyal, Manlius nyom- 
dájából. — Ujabb kiadása : Gyula- Fejérvár 1643. 

M. n. Muz. (Széch.-kt.) — Erd. Muz. (2 péld.) — Kolozsvári ref. coll. 



135 

277 H. n. 1594. 

Calepinus (Ambrosíus). Dictionarivm decem lingvarvm^ Nuper 
hac postrema editione .... locupletatum. Vbi latinis Dictio- 
nibus Hebreae, Graecae, Gallicae, Italicae, Germanicae, et 
Hispanicne, itemque nunc primo et Polonicae, Ungaricae^ atque 
Anglicae adiectae sünt. S. 1. 1594. 2r. I. 819. — II. 813. lap. 

Régibb kiadása, rnelyben a magyar nyelv legelőször van folvéve, Basel. 1590. 
M. n. Muz. (Széch.-ktárban). 

278 Német-Ujvár. 1595. 

Beythe András. Fives Kónüv. Fi veknek es faknac ne vökről, 
termezetókról, es hasznokrul irattatot es szóróztetót Magár 
nyeluón az fó Doctoroknak es termeszét tudó orvosoknak 
Dioscoridesnek es Matthiolusnak bólts irasokbul. Beythe 
András által. Ecclesiastic : 38. Istentói vagyon minden orvos- 
sagh, stb. — TiztóUyed az Orvost az szikseghert. 1595. 4r. 
A — Nn = 36 iv=i35 (valóban 136) szzott levél, és elül: 
cziml. ajánlás és Index, 8 sztlan levél (= A. B. iv). 

Colophon: Nyomtatattot Nymet Vivaratt, Manlius János 
által. M.D.xcv. 

Sadler József, A növénytan tört. honunkban ez. értekezésében A m. ktr. ter- 
mesze ttud. társ. Évkönyvei I. kot. Pest 1845. 91. /. Beythe e munkáját ismertet- 
vén, idézi Dr. Földynek egy jegyzetét, melyet Weszprémi Biogr. Mediconim ez. 
munkájába jegyezve talált, s mely szerint ezen munkának második kiadása is lé- 
tezett volna. Földi idézett jegyzete igy hangzik: tZrini Györgynek a nyomtató 
Műhelyében jött ki a Bejthe Herbárium másodszor, Nedeliczen Muraközben Drá- 
vánál, ugyan ezen Zrini Györgynek ajánlva, i — Mire alapitja dr. Földy e tudó- 
sítását, nem tudom : de azon, hogy Nedeliczen, a Muraközben, a Zrínyiek jószá- 
gán 1595 után is létezett volna nyomda, s igy Beythe füveskönyve 2-dik kiadásban 
ott jelent volna meg, erősen kételkedem. Nedeliczen 1574-ben mint nyomdász mű- 
ködött ugyan Hoífhalter Rudolf, ki elébb 1573-ban és 1574-ben Alsó-Lindván, a 
Báníiak jószágában, Kulcsár György néhány munkáját nyomtatta : de hogy a ne- 
dcliczi nyomda Hoífhalter eltávozása után is, kit már 1579-ben Debreczenben ta- 
lálunk, működött volna, annak nyomát nem találtam. 

Teljes péld. a pesti egyetem ktárában, — M, n, Muz, (2 csonka péld. Hor- 
váth Istvántól C— Nn iv, és Jankovicstól F— Hh iv). — M. Akad, (13 — 115 lev.). 
— M. V. Teleki-k tárban (cziml., ajánlás és az Index egy része hijával). 



279 Velenczc. 1595. 

Verantius Paustus. Dictionarivm Qvinqve Nobilissimarvm 
Evropae Lingvarvm, Latináé, Italicne, Germanicx*, Dalmatiae, 



136 

('ryj et Vníjarícae. Cvm Prívilegiís. Venetiis, Apud Nicolaum 
Morcttum. 1595. 4r. 128, lap. — Elül : CzxmX. ajánlás stb. 4 
vztiíjn levél. 

'y-ibb kiad/isa, I>odereckcr Péter által a Ien)a:)'el és cseh nyel\'\'el megtoldva. 
í'rúra. i^/)^. 

M. n. Aíuz, Széch.kt.). — M, Akad. — Erd. J/i/z. — M.- vásárhelyi Teleki- 
fzár. — Pannonhalmi apátság ktárában. 



'S-'/j Dcbrcczcn. 1596. 

^Baúzi András. Jonas Prophetanak Historiaia Ninive, varosáról 
fr^ Jonas prophetanak az Tergerben be Veteseról, az czet 
?,2i]nak el nyeleséről es ki okadasarol, es Istent ül meg feddé- 
séről. Debreceniben, Nyomtatta Lipsai Fal. 1596. 4r. A iv = 
4 sztlan lev. 

y^-nj verse : Ezt Bathizi András szerzetté énekben, 

Az keresztyenekért ü nag}^ szerelmeben, 
Ezer 6tt száz negyven es egy esztendőben 
Kiből dicsirtessek az Mennyei Isten. 

FINIS. 

Egyetlen péld. a debreczeni ref. coll. kf árában (Szárászi Ferencz Catechis- 
musa. Debreczen 1604. után kötve). 



031 Debreczen. 1596. 

Hcyden Sebald. Formulne Pverilivm Colloqviorvm Latino Unga- 
ricorum, pro primis tyronibus, per Sebaldum Heyden con- 
scriptne. Sebaldus Heyden ad nasutum Lectorem. Consultum 
pueris volumus, Nasute valeto : Quaerítur his fructus, glória 
nulla mihi. Debrecini, Excudebat Paulus Lipsensis. 1596. 
8r. A — C6 = 22 sztlan levél (ha teljes). 

Régibb kiadásai: Krakkó 1531, 1532. és Debreczen 1591. 

Egyetlen péld. a s. -pataki ref. coll. ktáráhan. (Szikszai F'abricius Basilius 
Nomenclatura. Debreczen 1597. után kötve.) — Ezen példányban hiányzik A8 és 
B8, összesen 2 levél. 



282 Debreczen. 1596. 

Vajda-Kamarási Lőrincz. Szép Tanvlsag az lövendő Rettene- 
tes Itilet napiarol : Első Része az H^tőtlen es kegyetlen 
Embereknek fel támadásokról es nag}' veszedelmekről : Máso- 
dik része az Hü veknek es igazaknak dicsőséges fel tama- 



dasokrol, es órókke való nagy bodogsagokrol. Az Aeneas 
Király siralmas éneke nótájára. Az Szent írásból ki szede- 
tetet Vajda Kamarasi Lórintz Praedikator által, Minden 
olvasó es halgato együgyű Keresztyen embereknek tanulsá- 
gokra. Debrecenben, 1596. 4r. A iv = 4 sztlan levél. 

Első kiadása: (Kolozsvár) 159 1. 

Af. n. Muz, (Széch. ktárban). — Debreczeni ref. coll, 

283 Kolozsvár. 1596. 

' História Melyben az Felséges Bathori Sigmondnac Erdélyi 
Feiedelemnec 1595 Esztendőben való viselt hadai irattattanac 
megh. Az Kenyérmezői diadalomról való Eneknec notayára, 
Báthori Istuán és Kinisi Pál mikoron Ali-béket 60000 ma- 
gáual meg vertéc. Ad notam. lö Magyar Orszagnac múlt 
állapattyáról. Nyomtattatot Colosuárat Helthaj Gáspár Mu- 
hellyében 1596 Esztendőben. 4r. 

Ezen kiadásban nincs ajánlás, mint az 1635-dikiben, a szerző sem a czim- 
lap n sem a versfejekben nincs megnevezve (hihető hogy az elveszett végsŐ vers- 
ben nevezte meg magát), a munka nincs részekre osztva, mint az 1635-diki újra 
átdolgozott kiadás, mely négy részből áll. — SzőllŐsi István 1635-diki kiadása 
csak a tartalomra nézve egyezik kiadásunkkal, de még az események leirásában 
is külömbözik, s annyira önálló uj átdolgozás, hogy példányunkkal eg>'etlen vers- 
szaka és sora sem egyezik. Azért nem kételkedem határozottan kimondani, 
hogy tévedésnek tartom ezen 1596-ban nyomtatott históriás éneket SzŐllősi István- 
nak tulajdonitni. Még nagyobb tévedésnek tartom SÁNDOR István M. könyves- 
ház 13. /. és Nkmkth, Mentor, lypogr, m. /. után, kik SzőllÖsi István kérdé- 
ses munkáját Német-Ujvárt 1595-ben nyomtatottnak hibásan állitják, azt hinni, 
hogy a német-ujvári 1595-diki kiadás egy azon évi kolozsvári első kiadás után- 
nyomata volna, és ig^' SzŐllősi munkája 1595-ben két kiadást ért volna, mint 
ToLDY M, költ, tört, I. kiad, 179. /. vélte. Miután ugyanis Báthori Zsigmond 
hadjárata Szinán basa ellen az 1595-dik év második felében, nevezetesen giurge- 
vói gj'özedelme oct. 30-dikán történt, miután Jakobinus János e hadjáratról irt la- 
tin munkáját csak visszajövetele után, s igy legfeljebb az év végén Írhatta meg, 
miután arra, hog)' e latin munkából a magyar verses história elkészüljön s ki is 
leg>'en nyomtatva, időt kell számitnunk, nem tartom hihetőnek, hog}' ennek a 
históriás éneknek kolozsvári első kiadása már 1595-ben megjelent volna. Azt pe- 
dig, hogy, mint Toldy vélte, az állitólagos 1595-diki első kolozsvári kiadásnak, 
még azon évben, túl a Dunán Német-Ujvárt utánnyomata készülhetett volna, az 
idő rövidsége s az akkori közlekedési nehézségek mellett teljes lehetetlenségnek 
Ítélem. Meg vag>'ok azért g)'Őződve, hogy ezen munkának állitólagos 1595-diki 
két kiadása nem létezett, és igy Sándor István és Németh János tudósítása a né- 
met-ujvári 1595-diki kiadásról csak tévedésen alapult ; a mi igen könnyen meg- 
történhetett, ha a nem pontos czimező a czimben magában előjövő s a megéne- 
kelt esemény idejére vonatkozó 1595. évszámot a nyomtatás idejének vette. — Igy 
vélekedett később, vele közlött tudósításom nyomán, ToLüV is, M, költ. tört. 2. kiad, 
161. /., ki azonban azt gyanítja, hogy a német-ujvári állitólagos 1595-diki kiadás 



z. Mmtho'j- azonban a kérdéses német-ujvári kiadást egyikünk sem 

icmmi n.-.-, :hat(j tudósilásl nem ismerünk, megjelenési évéről, — 
i.iinnt i-'.ír.r-: clfo^'adjuk is, — határozottan szólanunk nem lehet. 

■■\:'.ú i-'.iis.i prld. az eri/. Muz. ktúrdban (meg\'an A — Bj = 7 levél; 
>-:;k: 1/ :'.i:-diki újra átdolgozott kiadás szerint az egésznek mint- 
na.ia .•■.'^f.'. m.-g, s igj- 4 vagj' 5 lc\él hiányozhatik). 

Nagy-Szombat. 1596. 
w Liiier continens ritvs et caeremonias, qvibvs in 
undis Sacramentis, benedictionibus, et alijs quibus- 
:c:^iasticis functionibus, parochi, et alij curati, in 
ct prouincia Strigoniensi vtuntur. Qvibvs additae 
■:-,í z-crnacula, piae et catholicae aliquot exhortatio- 
;'i^, qui vtuntur Sacramentis, et qui eorum admi- 
i intersunt. Complacentia et expensis, Reuerendis- 
D. loannis Kuttassi , Episcopi lauriensis, ac per 
m Cancellarij : Elimatione uero et relectione Luce 
'iscalis Eccles : Strigontensis, secundario impressus. 
Anno Domini m.d.xcvi. 4r. 227 lap. Elül: cziml. 
ís előszó latinul 4 sztlan levél. 

t, mely az cisö kiadás után van újra nyomva, az esztergomi egyház- 
khoz irta Telegdi Miklós pécsi püspök, Timaviae 3. die Augusti. 
i i.sSj, — E könyv szövegének több mint fele mag>'ar, 
. Aíuz. — M. Akad. — Erd. Muz. — Pesti egyetem, (végül 4 lev. 
iiiíaki ref. coll. — Pannonhalmi apátság. — Kolozsvári r. cath. 
n). — Pozsonyi r. cath. gymn. — Ssent-antali franc, zárda. — 
i dominic. zárda (elül csonkán). 

Német-Ujvár. 1596. 
ipár. Szaz Fabvla, Meilyeket Aesopvsböl és egj'C- 
;;jbe gyvtet, és Ószve szőrzet, á Fabuláknak ertel- 
;\'etembe. Heltai Gaspar. Nyom tattatot Nimet 
lanlius lanos által. 1596. 8r. A — S= 18 iv = 144 
él. 

Ari 1566-diki eredeti kiadás utánnyomata. 

Isivís, M. köny^'eskdz 12. /. bizonyosan csak tévedésbíil teszi e kí- 

-Ujvár. 1593-ra, mikor Manlius János nem Német-Ujvárt, hanem Si- 

, Muz. (Széchenyi-kt árban). 



Szeben. 1596. 
lecsi János. Az Caivs Crispvs Salvstiusnak ket His- 
Iseo. Lvcivs Catilinanac, az Romai birodalom ellen 



139 

valo ország arulasarul. Masodic. Az Nvmidiai Ivgvrta kiraly- 
nac, az Romaiak ellen viselt hadárul : Had viselóknec, es 
minden renbeli embereknec hasznokra, deákból magyarra for- 
dittatot. Baronyai Detsi Ianos által. Cum Gratia et Privi- 
legio Illustrissimi Principis Transyluaniae etc. Ad decennium. 
Nyomtattatot Szebenben, Fabricius Ianos által. 1.5.96. 8r. 
Catilina-5i, lugurtha 97 levél. — Elül: Cziml., ajánlás (lati- 
nul Báthori Zsigmond fejedelemhez), az olvasókhoz magya- 
rul. Dátum die Diui Michaelis Archangeli. 1595. 6 sztlan 
levél. 

Legelsőben ismertette Kazinczy Ferencz, ki e könyv végül csonka példányát 
1814-ben Primóczi Szentmiklósi Alajos erdö-tarcsai könyvtárából kapta, Erd, 
Múzeum, III. köt. 176. 177. /. — Hasonl. Muzarion IV. köt. 185. /. 

M. n. Muz. (Horváth Istvántól, ép). — U. ott (Kazinczy csonka példánya, 
mely Jugurtha 80-diki levelével szakad meg s mely 1828-ban Kazinczy ajándéká- 
ból Jankovicsé lett). — M. Akad. (ép, egykor Jankovicsé volt). — Csonkán Toldy 
Ferencz ktárában (Kulcsár Istvántól, elül 6, végül i lev. hij.). — Sz. -keresztúri 
unitár, gymn. {slz előzmények, Catilina 51-dik és Jugurtha 97-dik lev. hijával). 



287 Szcbcn. 1596. 

Erasmi Roterodamí De civilitate morum puerilium. — Az er- 
kölcsnek tisztességes emberséges voltáról. Szeben. 1596. 

Ezt a kiadást, mint Pesten Jankovics könyvtárában lévőt, emliti gr. Kemény 
József, Sándor István M. könyvesház 13. lapjához irt jeg}'zetében. — Én szebeni 
legrégibb kiadását 1598-ból láttam. 



288 Bártfa. 1597. 

Kulcsár György. Postilla, az az : Evangeliomoknak, mellyeket 
eztendó által á Kereztiének gyulekózetibe szoktak oluasni es 
hirdetni, Predikátio szerint való magyarázattia, az Réghi es 
Mostani szent Írásbeli Doctoroknak Írásokból : irattatot Az 
KvLCZAR György, Alsó Lynduai Prédikátor által. Bartphan 
Nyomtattatot, Dauid Guttgesel által, Christus Wrunk szü- 
letése vtán 1597. eztendóben. 4r. A — SS4 =40^/2 quater- 
nio = 8i iv = 324 sztlan levél. — Blül : czimlap, ajánlás 4 
sztlan lev. 

Ajánlva van Alsó-Lyndvai Bánfi Miklós Zala vármegyei 
főispánnak, Maximilián császár pohárnokjának. «Also Lynd- 
uán irta Pünkösd hauának 12. napián. 1574. eztendöben. 
Nagyság: Prédikátora. Alsó Lynduai Kulczár György. 



140 

Első kiadása : Alsó-Lindva. 1574. — 2. Bártfa. 1579. 

A bártfai 1579-diki kiadásról, Erd, Muz. Evkönyvei v. köt, 60. /., tévedve 
állitottam azt 1870-ben, mikor még az 1579-diki kiadást nem láttam, hog>' régibb 
könyvészeink Bod, Sándor István és Németh János bizonyosan csak tévedésből te- 
szik azt 1579-re 1597. helyett. 

Erd, Muz. — S. -pata ki ref. coll. — M. -vásár h. re/, coll. — Pozsonyi ei>ang. 
lyc. — M, n. Muz. (utolsó lev. hij.) — Kolozsvári ref. coll. (Csonkán.) 



289 Debreczcn, 1597. 

Libellvs elegantissimus, qui inscribitur Cato, de prneceptis vitae 
communis. Az az, Igen szép kónyvetske, mely neveztetik 
Catonak : ki tanit ez közönséges életben kinek-kinek életit es 
erkölcsét , hogy-hogy kellyen eszessen szabni es hordozni. 
Debrecinns Excudebat Paulus Lipsensis, m.diiic. 8r. 

Elstí kiadása: Debreczen 1591. 

Eg}^etlen eddig ismeretlen példánya, melyből csak az első 7 levél (A 1—7) ma- 
radt fon, megN^an a s. -pataki ref. coll. ktárában (Szikszai Fabricius Basilius 
1597-diki Nomenclaturája után kötve). 



290 Debreczcn. 1597. 

Bogátí Fazekas Miklós. Az nagi Szkender beknek kit Castriot 
Giorgi Herczegnek hittak, Epirusnak Nagi Albániának es 
Macedóniának Vranak czudalatos ieles vitézi dolgairól, ket 
Tőrök Czazarral, ki Görög orzag veszte vtan, czak egiedöl 
állotta megh az Törökök ellene Európában, Huniadi János 
ideieben. Negi része vagyon az Sándor éneknek notaiara : 
Jóllehet nagi sokat szóltunk &c. Ötödik részének az Notaia : 
Ennyhani czudak &c. Hatodik részének az Notaia : Sok czu- 
dak közzfil &c. Debreceniben. Anno. xxxxvii. (1597) 4r. 
A — H2 = 7Va iv = 30 sztlan lev. 

Scanderbeg históriájának vége után következik a Hí utó- és H2 előlapján 
Horatius II. könyvének 14-dik éneke rímes versekben forditva Szikszón TasnAdi 
PÉTER által, mely ének, hasonlóan függelékül nyomtatva, megjelent Ilosvai Péter- 
nek hely és év nélkül (Debreczen. xvi. száz.) nyomtatott Sz. Pál ap stol életéről 
és haláláról való .szép históriája mellett is. 

A czimlapon olvasható xxxxvii. évszámot 1547-nek nem vehetvén, mert e 
munka 1579-ben volt irva, s Debreczenben 1547-ben még nyomda nem létezett, 
annyival biztosabban merem (az m.D.l. évszámokat oda gondolva) 1597-re ma- 
gyarázni, mert a nyomdai kiállítás kétségtelenül a xvi. századra mutat. 

Régibb kiadása: Kolozsvár. 1592. 

Egyetlen példánya a bécsi Theresianum ktárában. 



141 

291 Debrcczen. 1597. 

Szikszai Pabricius Basilius. Nomenclatura seu Dictionarium 
Latino-Ungaricum Clarissimi Viri Domini Basilii Fabricii 
ZiKzovii. Editio prioribus limatior et auctior, cum indice 
duplici opera Emerici A. Uyfalvii. Debrecini. Typis Pauli 
Rhedae Lipsensis. m.diiic. 8r. 259 lap. — Elül: cziml. 
praef. (latinul) 4, végül: Index 2 sztlan lev. 

Az élőbeszédben iija Avas-Ujfalvi Imre, hogy Szikszai Fabricius ezelőtt mint- 
egy ^2^ évvel (1574-ben) irta és tanította ezt a Nomenclaturát (S. -Patakon), de 
csak- 16 esztendő múlva (tehát 1590-ben, a mikorról való csakugyan az első debre- 
czeni kiadás) adták azt ki itt (t. i. Debreczenben) Pesti Gáspár tanácsára. A ma- 
gyar iskolákban az előtt semmi efféle könyv nem volt, csak a Bécsben 1568-ban 
kiadott Nomenclatura, melyhez a magyar részt Pesti Gábor adta. Miután ezek ki- 
adásai nagyon elfogytak, adja ő most ez uj javított kiadást. 

I. kiad. Debreczen 1590. — 2. U. o. 1592. — 3. U. o. 1593. — 5- Sárvár 
1602. — 6. Debreczen. 1619. — 7. Bártfa. 1630. 

Teljes péld. kolozsvári ref, coll. — S. -pataki ref. coll. (elül 15 lev. hij.) 



292 Kolozsvár. 1597. 

lUyefalvi István. lephta sive Tragoedia lephtg, ex Georgio 
BucHANANo Vngaricis versibus reddita in gratiam spectabilis 
ac Magnifici D. D. Francisci Kendi de Rhadnot, filiolaeque 
eiusdem festiuissimne Sophine Kendi. Ad notam Lvcretiae. 
Stephano Illyefaluino interprete. (Fametszet.) Nyomtattatot 
Colosuárat, 1597. Esztendőben. 4r. A — E = 5 iv = 20 sztlan lev. 

Első kiadása: Kolozsvár. 1590. — Ujabb kiadása: H. és év. n. (Lőcse. xvn. 
század.) 

M. Akad. — Erd. Muz. 



293 Kolozsvár. 1597. 

Paris, Es Goróg Ilona Hístoríaia, ki miat végre az egész Tro- 
yai birodalom el vésze, Priamus Király meg óletetéc, és az 
erós Hector le vágatéc. Mindeneknec példayúl, mi kóuetkezéc 
az Paráznaságból, ki adatot. 

OVIDIVS. 

Crescit amor prensis, ubi par fortuna duorum est. 

In causam damni perstat uterque sui. 
Fabula narratur totó notissima coelo, 

Mulciberis capti Marsque Venusque dolis. 



(Fametszet: Egy koszorús, czifrán öltözött leány.) 1597. 4r. 
A — E= 5 iv = 20 sztlan levél. (Az utolsó levelén csak eg)- 
férfit ábrázoló fametszet áll.) 

A nyomdai kiállításból itélve kétségtelen, iiogy e kiadás Kolozsvártt ifj. Helui 
Gáspár nyomdájában készült. 

1. kiad. Kolozsvár. 1576. latin czimmel jelent meg. 

M. nems. Muz. (Jankovicstól). — Csonka péld. (melyből B2, Bj és £4 híj.) u 
erd. Múzeumban. 

294 Nagy-Szombat. 1597. 

Pécsi Lukács. Hasznos Orvosság. Minden lelki betegségek 
ellen, ez mostani tantorodasoc, Es Tévelygésekben, az igaz- 
ság szeretóknec hasznokra, es órókce való neuedekensegekre, 
igen röuideden keszettetet. Peechi Lukach Magyarvl Ira. 
Basil : Mag: ad Eccles: Anti: Mellyeket az szent attyaktul 
tanultunc, azokat az kerdezóknec niluán hirdettyuc. Nyom- 
tattatot Nagy Szombatba, m.d.xcvii. 8r. 112 levél. — Elül: 
cziml., ajánlás és lajstrom 8 sztlan levél. 

Ajánlva van T. és -N. Erdödi Tamás hitvesének, Nag)s. 
Vgnoth (Ungnad) Anna Máriának. «KÖlt Nagy-szombatba, 
kis aszony hauanac első napian». 

Egyetlen, általam fölfedezett példánya a szombathelyi francisc. zárdában. 



295 Nagy-Szombat. 1597. 

Pécsi LfUkács. Calendariom é? ez mostani mdxcvii. esztendfi- 
ben történendő néminemű dolgokról. Az Craccai Bemard 
Doctor Írásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. 
Nagy-Szombatba. 

Thurzó György nádor latin és magyar nyelven irt napló- 
jegyzeteivel. 

M. n. Muz. (Farkas Lajos ktárából). — Emlitve Pesti Hirnök 1865. 29. sz. 

296 Szeben. 1597. 

Evangéliumok és Epistolák, mellyeket esztendőnként minden 
vasárnapon szoktak olvasni. Szeben. 1597. 8r. 

Emliti Bon, M. Aikenás. 194. /. és utána SÁNDOR István, M. kÖny,tsház 
ij. /. — Gr. Bethlen Kata könyveinek calalogusa szerint Szebenben 1595- ír. 
jelent meg. — Sem 1595. sem 1597-diki példányt nem láttam. 



M3 

297 H. n. 1597. 

Siderius János. Kisded gyermekeknek való Catechismus, azaz 
a keresztyéni hitnek fö ágazatiról rövid kérdések és feleletek 
által való tanitás. H. n. 1597. I2r. 

Említi SÁNDOR István M, könyvesház 13. /. — Czimét bővebben adja Toldy, 
M, irod, tört, III, köt, 103. /. 

298 Bártía. 1598. 

Baranyai Decsi Csimor János. Adagiorum Graeco-Latino- 
Vngaricorvm Chiliades quinque : ex Des. Erasmo, Hadriano 
lunio, loanne Alexandro, Cognato Gilberto, et aliis optimis 
quibusque Paroemiographis excerptae, ac Vngaricis prouer- 
biis, quoad eius fieri potuit, translatae, studio et opera succi- 
siua JoANNis Decii Baronii. Nemo se eruditum putet, cui 
opus Adagiorum non arrideat. Bartphae Excudebat lacobus 
Klósz. Anno 1598. I2r. 424. lap. — Végül: «In Zoilum» 
latin vers (Balog Jánostól) i sztlan levél. 

Ajánlva van Ngos Varkucz Györgynek. 

Az előszóban, melynek végén sem kelet sem névaláirás 
nincs, azt irja a kiadó (Decsi Csimor János), hogy ö előtte 
boldog emlékezetű Siklósi György s más már elhalt komoly 
férfiak is foglalkoztak a példabeszédek gyűjtésével^ kiknek mun- 
kái ha megvolnának, ez az ö gyűjteménye vagy szükségte- 
lenné vált, vagy jelesebb lett volna. 

A 9 levél előzmény, t. i. a cziml., a latin ajánlás és elő- 
szó, és a szöveg 63 első levele, tehát összesen 72 levél (azaz 
A — F iv) teljességgel nincs lapszámozva ; a G iv némely lap- 
jaira már föl vannak téve a lapszámok, a H ivtől kezdve 
pedig végig a lapszámok 151 — 424. pontosan vannak jegyezve. 
A 424-dik lap alján: Finis Adagiorum^ s következik az «In 
Zoilum» vers. 

Emliti e könyvet BOD, Athenás 69. /., ki szerint Decsi e munkáját íArg-enti- 
nában laktában» adta ki. — Ismerteti I.ugossy József, ki tévedve állitotta e köny- 
vet Bártfán 1583-ban nyomtatottnak, UJ M. Muz. 185 1. /. 304. /. — Szathmári 
Pap Mihály, Bod Athenás 69. lapjához mellékelt jegyzetében a könyvtárában meg 
volt példány czimét pontosan leírván, azt Bartphae. 1588. 12-0 mondja megjelent- 
nek. Azonban Ö is tévedt, a mennyiben az ö példányában, — mely ma a Janko- 
vics könyvei közt a m. n. Múzeumban van, — az évszám tintával van 1588-ra 
hamisitva, mit ö bizonyosan nem vett észre. — Hasonl. Toldy bővebb tudósítását 



144 

e munkáról Monumenta Hung. Hist. írók, xvii. köt. Xlii — xv. /. — Legújab- 
ban ismertette a m. n. Múzeum példánya után, melyet akkor még egyetlen teljes 
példánynak tartott, Eötvös Lajos, Vasárnapi Újság 1869. 39. sz. 

M, n. Muz. (Jankovicstól 2 ép péld., egyik Szathmári Pap Mihályé volt). — 
S.-pataki ref. coll. (csak cziml. hiányzik; a könyvtár catalogusában hibásan van 
téve Argentorati. 1593-ra). — Kolozsvári ref. coll. (Ai, 2 és 12 = 3 lev. s végén 
a vers In Zoilum hij.). — Székely- keresztúri unitár, gyntn. Jakab Elektől (2 elsíJ 
lev. s a végső vers hijával). — Lugossy Józsefnél Debreczenben (csonkán). 

299 Bártfa. 1598. 

Sós Kristóf (Sóvári). Postilla, az az: Epistolaknak, mellyek 
eztendó által minden vasárnap és fófó Innepeken, az Kerez- 
tiének gyülekózetiben szoktanak oluastatni, Prasdikátiók sze- 
rint róuid magyarazatia : Irattatot Sovari Soos Christoff 
által. Bartfan. \x. 504 lap. — Elül: Cziml., elölj, beszéd, 
versek 10, végül: mut. tábla 8 sztlan levél. 

Colophon: Bartphan Nyomtatta Jakab Klóz 1598. Ezten- 
dóben. 

Az előbeszéd kelte: • írtam Sóvárat Karáczon hauának 24. napián, az Wmac 
1*597. Eztendóiében.» Kétségtelenül ezen kelet után teszi SÁNDOR István M. 
könyvesház 13. /. ezen munka megjelenését hibásan 1597-re. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. (elül s végül csonkán). — M. -vásár helyi ref. coll. 
(igen szép péld.). — Pozsonyi ev. lyc. — S. -pataki ref. coll. (cziml. hij.). — 
Kolozsvári ref. coll. (csonkán). — Szemesi káptalan. 



300 Basel. 1598. 

Calepinus (Ambrosius) . Dictionarium Vndecim linguarum 

Basileae. 1598. 2r. 1582 lap. — Onomasticon 302. 1. 

Elsö kiadás, melybe a magyar nyelv is föl van véve, Basel. 1590. — 2. H. n. 
1594. — 4. Basel. 1605. 
Pozsonyi ev. lyc. 



301 Dcbreczen. 1598. 

Gyarmathí Miklós. Keresztyéni Felelet Monozloi András Ves- 
perini Püspök, es Posoni Praepost könyve ellen, az mellyet 
irt. De Invocatione, et Veneratione Sanctorum, az az, az mint 
Ó fordittya, Az Szentek hozzánk való segitsegekrül, valóba 
kedig, az mint egész irasabul megh tetzik, az Szenteknek 
segitsegekrül, segitsegül hivasokrol, érdemes közbenjarasokrul, 
esedezesekrul, es szoszolasokrul, ket részben osztattatot, es 
irattatot Gyarmathí Miklós Helmeczi lelki paztor által, az 



145 

igassaghnak oltalmazására, es az hamis tudomannak rontá- 
sára. Jerem : 17. Atkozot férfi az ki emberben bizik. Deut: 
6. Az te Uradat Istenedet imadgyad, es egyedül csak ö neki 
szolgaly, &c. Johan: 14. Senki nem megyén az Atyahoz, ha- 
nem csak en általam. Debreczenben nyomtattatot, Lipsiai 
Pal által. 1598 eztendóben. 4r. 308 levél. — Elül: cziml., 
ajánlás, versek 8, végül: mut. tábla és errata 9 sztlan lev. 
Ajánlva van Báthori Istvánnak, 11. Rudolf cs. és király 
udvara birájának, Szathmár, Szabolcs és Somogy vármegyék 
örökös ispánjának. 

E könyv hibásan van téve 1589-re. Utigr. Magazin. IV. 448. /. 

M. //. Muz. (JankoVicstól i ép, i csonka péld.). — ^f. Akad. — Erd. Muz. 

— M.-v. Teleki' ktár. — Szathmár i püsp. kt. (Török Jánostól). — Debreczeni 
re/, coll. — Szászvárosi re/, gymn. (1849 előtt a n.-enyedi ref. coll. ktáráé volt). 

— S. 'Pataki re/, coll. [y] utolsó lev. hij.) — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten 
(elül csonkán). 

302 Dcbrcczcn. 1598. 

Újfalvi Imre. Halotti Énekek .... Debreczen. 1598. 

Ez volt az első kiadás, melyet eralit Sándor István, M. könyvesház 13. 1. — 
Én csak ujabb 1602. 1606-diki stb. kiadásait láttam, melyeknek élőbeszéde, az 
első kiadásból utánnyomva, Debreczenben 1598-ban kelt. 



303 . Keresztúr. 1598. 

Agenda, az az szentegyházi Tselekedeteknek avagy szentségek- 
nek és egyéb egyházi szolgálatok kiszolgáltatásának módja. 
Keresztúr. 1598. 

Második kiadása: Keresztár. 161 2. 

Emliti SÁNDOR István, M. könyvesház. 13. /. 

304 Keresztúr (Német-Keresztúr, Sopron vm.) 1598. 

Svmmaia Azoknak az Articvlosoknak kikrevl vetekeodesek 
tamadtanak az Augustana Confessioban való tanettok kózótt, 
es akkik. Ez keovetkeozendeo irasban, (mely az Eggyes- 
segnek kóniuebűl Magyar nieluen Írattatott) Isten igeiének 
tanettasa zerent es az hütnek egienló folyása zerent Isteni 
felelemmel meg magyaraztattanak. Ecclesiastici 4. Mind ha- 
laiig viaskodgyal az igassagert, es az Isten meg gyózi erted 

Szabó K. Régim, könyvtár. 10 



146 

az the ellensegidet. Anno m.d.xcviii. 8r. A — L4 = lo'/a iv = 
84 sztlan levél. 

Colophon: Nyomtattatot Kerezturat Manlius lanos által. 

Az A és B ivén áll az előbeszéd « Minden tisztességes és istenfélő rendeknek, 
kik egész Magyarországban s kiváltképpen Sopron, Vasvar és Zala vármegyékben 
vadnak. » Ebben igen sok adat van Bejthe István superintendensségére. — Az 
utolsó 6 lapon : tSequuntur noraina eorum, qui libro Concordiae, in eodemque con- 
tentae huic Epitomae praemisso solenni iuramento Anno 1596. subscripserunt. » 
(Joannes Reczes, Georgius Tokoitsh, Stephanus Klazekouith, Leonhardus Widos 
seniorok, Georgius Muraközi stb. még ^2^ más név). 

Egyetlen péld. a kassai püsp. ktárában (a könyv fedelére nyomtatva: Egregio 
et vera nobilitate insigni Dominó Michaeli Gallen Spectabilis ac Magnifici Comi- 
tis Francisci de Nadasd familiari etc. Domini suo obseruandissimo. 1598.) 



305 Nagy-Szombat. 1598. 

Pécsi Lukács. A testi hét irgalmasságok Nagy-Szom- 
bat 1598. 8r. 

Élőbeszéde Pécsi Lukácstól «Költ Nagy Szombatba szent 
Mihály hauanac elsó napian 1598. »; miből biztosan követ- 
keztethetjük, hogy e könyv Nagy-Szombatban 1598. jelent 
meg. — Ajánlja Pécsi Lukács Joó Balázs pilisi apáturnak és 
nyitrai esperesnek. 

Egyetlen elején s végén csonka péld. a M. n. Múzeumban (Horváth István- 
tól). Ez a példány még 1803-ban Révay Miklósé volt. Lásd : Rkvay, Antiq. Li- 
ter at, Hung, I. ^2. /. — Ezen csonka példányt emliti Sándor Istv. Af. köny- 
vesház 15. /. h. és év n. (xvi. száz.). — Hiányzik cziml., az Ai levél, s végül a 
96. levél után szakad meg ; az ajánlás elsŐ és utolsó levele szép kézirattal van 
kiegészítve. 

306 Szeben. 1598. 

Krasmus. Civilitas Morvm Erasmi, in succinctas quaestiones 
digesta, ac locupleta per Reinhardum Hadamarium. Az er- 
kólcznec tiszteseges, emberséges volta, kire tanit Erasmvs, 
meli rövid kérdésekre ozlattatot, es meg óregbittetet, Kein- 
HARDUS Hadamarius által. Cú priuilegio Sereniss: Principis 
Tráuaniae. Cibinii, Excudebat loannes Fabricius. 1598. 8r. 
A — E4 = 4V2 iv = 36 sztlan lev. 

Fabricius nyomdász latin ajánlása Bakos Ferencz gyerme- 
keinek, Ferencznek, Bálintnak és Tamásnak, kelt a. d. m.d.xcviii. 
die 28. July. 

Régibb kiadása : Debreczen. 1591. 
M. Akad. 



147 

307 Dcbreczcn. 1599. 

Gyulafi János. Hárfák Hárfája. Az az: Istenhez való oly áhí- 
tatos Foházkodások, melyek minden keresztyén hiv lelkeket 
az Istennek valóságos tiszteletére, és imádására felbuzditt, 
és a mellyeket irtt Gyulafi Janos Nagy Váradi méltatlan 
tanitó. Debreczenben, 1599. 8r. 178 lap. 

Az előszóban irja a szerző , hogy külföldön nevezetesen 
Schweizban is járt. — A könyv végén van « Szentegyházi 
énekek* czim alatt 3 magyar ének, mellyeket Gyulafi irt 
Gy. y. N. V. T. aláirással. 

\^ adja L'zen ma egy példányban sem ismert énekgyüjtemény leirását a 
iL-enyedi ref. coll. ktárában volt példányról, mely 1849-ben pusztult el, gr. Kemény 
József, Lexicon Euruditorum Hung. ez. kéziratában Gytlafi szó alatt. — Gyulafi 
János 1597. lett n. -váradi tanárrá: Wf.szprkmi. Biogr, Medic. Hung. II. 56. /. 



308 Debrcczen. 1599. 

Újfalvi Imre. O es Uy Kalendarivm, Christus Urunk születése 
után 1599. Esztendőre. Uifalui Imre, Debreceni Schola 
Mester által irattatot, es azon délre szamlaltatot. Debrecen- 
ben. 8r. (valósággal i6r.) 

Első ive, Lugossy József ajándékából, az erd. Múzeum ktárában. 



309 Kolozsvár. 1599. 

Ádámi János. Az igaz iambor es teokelletes Barátságról való 
Enec, mely nagy haszna, ereye es beoczvleti légyen annac, 
mind Isten, és Emberec elót : minden igaz barátság szerető 
Embereknec tanúságokra szerzettetet. Autore Anagramma- 
tismo Amans Dei Animo. Ad Notam Históriáé Alexandri 
Magni. Colosvárat. Heltaj Gáspár Műhelyében, a.d.m.d.xcix. 
4r. A — B3 = 7 sztlan lev. 

Végső verse : Ez Éneket szerzéc ió Colosuárban, 

Ezer ötsziz és kilentzuen kilentzben. 
Szent György haua hete huszad napyában. 
Egy iámbor szerzé észt gondolattyában. 

FINIS. 

Ezzel együtt nyomtatva, s egy kötetben jelent meg ugyanezen szerzőtől Minerva 
és Pallas vetekedése. 

10* 



148 

M. n. Muz. (Horváth Istvántól). — M. Akad, — Csekély töredéke (B2, B3 
lev.) az erd, Muz. k tárában. 



310 Kolozsvár. 1599. 

Adámi János. Az ket Mvsac, Minerva és Pallas egymással 
vetekódnec, ez mostani Világ állapattya, és az iö szerencze 
felöl, végre Minerua meg gyözettetic, és Pallast Baráttyánac 
fogadgya : Minden gyámoltalanoknac vigaztalásokra irattatot 
ugyan ezen Autor által. B4 — C3 = 4 sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem Adámi János másik énekével együtt 
külön czimlap nélkül jelent meg. 

Colophon: Finis. Anno Domini 1599. Pűnkóst estin. 

M, n, Muz, — M, Akad, 



311 Kolozsvár. 1599. 

Csáktornyai Mátyás. Régenten az Romai Feo Aszszonyoknac 
cifraság tilalmáról való perlódésec az Tanacz elót. Authore 
anagrammatismo , Sto Athenarum castitas (= Csáktornyai 
Mátyás). Ad notam : Mostan emlékezem az el múlt időkről, 
az el múlt idókról, io Toldi Miklósról. 1599. 4r. A — C2 = 
10 sztlan lev. 

A végső levél előlapján csak két fametszet áll , melyet 
a kolozsvári nyomda szokott használni. 

Végső verse: Az ki ez Éneket igy egyben rendelte, 

Csáktornya hazáya Dráua Mura kózbe, 
Egy egy História minden Vers ezekbe, 
Kic Históriákban vetódtec néktec szedne . 

VÉGE. 
M, nemz, Muz, — M, Akad, 

312 (Kolozsvár). 1599. 

Vásárhelyi Gergely. Az Keresztyéni tudomanynac rövid summai- 
nac részei, ki ügy mint közönséges Keresztyénségnec kiczin 
Catechismussát foglallya magában. I2r. A — Z, a — u = 21 iv 
és 8 levél = 260 sztlan lev. (2 — 2 ivjegy, 8 és 4 levelenként). 

Az Epistola dedicatoria, melyet a kolozsvári jezsuita collegium intéz Nagyságos 
Keresztúri íCtistófhoz, ki e könyvet maga költségén nyomatta ki, kelt : 22. Apr. 



k 



149 

1599- A könyv B ivén kezdődő Calendarium perpetuum is 1599-el kezdődik s megy 
i6i6-ig. Ebből bizonyosnak vehetjük, hogy ezen könyv 1599-ben, nyomdai kiállítása 
után Ítélve Kolozsvárit jelent meg. 

Czí mlap hiányában a czimet a P íven kezdődő szöveg fölött álló föliratból 
vettem. 

Ez Canisius Péter Vásárhelyi Gergely jezsuita által magyarra fordított Cate- 
chismusának eddig ismeretlen elsŐ kiadása. Ujabb kiadásai : Bécs 1604 ^^ 161 7. 

Csonka példánya, melyből hiányzik elül a cziml. és az Epist. dedicatoria eleje, 
közbül u I (= I lev.), és végül az erraták egy kis része (= i lev.), a kolozrMri 
r. cath. lyc. kf árában. — Ennél csonkább példánya, melyben megvan az Epistola 
dedicatoria 2 első és legutolsó levele, de hiányzik a Calendarium legnagyobb 
része, a szöveg eleje az E ivíg, s mely a t ív 6-dik levele után szakad meg, a m. 
n. Múzeumban. 



313 Debreczcn. 1600. ♦ 

Károlyi Péter. Symbolum Apostolicum, Az az, Az Apostoli 
Credonak avagy Vallásnak igaz Magyarazattya, Pr^dikatiok 
szerint, Az keresztyeneknek épületire Irattatot: Karoli Peter, 
Varadi Predicator által. Debreczenben, Nyomtattatot Lipsiai 
Pal által, m.dc. Esztendőben. 8r. 327 számozott levél. — 
Elül: cziml., a k. olvasóhoz, ajánlás 10, végül: mut. tábla 
9 sztlan lev. 

Az olvasóhoz intézett előbeszéd kelte: « Dátum Debrecini 7. 
Januarii, 1600. Hodaszi Lukacz Debreczeni Predicator. » — 
Az ajánlás Váradi Kalmár Mihályhoz, a Bihar vármegyei 
harminczadosok gondviselőjéhez, Hoífhalter Rudolf nyomdász- 
tól, az első kiadásból való, Debreczen 1582. kelettel. 

Elsö kiadása : Debreczen. 1584. 

S. 'pataki ref, coll. — Fáy-ktárban Tibold-Daróczon. — Megvolt 1849-ig az 
enyedi ref. coll. ktárában is, gr. Bethlen Kata könyvei közt. 



314 Nagy-Szombat. 1600. 

Monoszlai András. De Gratia, ac liberó hominis arbitrio, et 
de volvntate Dei. Az Isten malasztyarol, az szabad akarat- 
ról, es az Istennec Akaratjáról való tudomány. Iratot Monoz- 
Loi ANDRAstvl Veszprimi Pispektúl, es Posoni Praepostul. 
Eccl. 15. Ember el6t uagyon az élet, es halai, ualamelliket 
keduelli, meg adatic neki. August : lib : de gratia, et libe : 
arb: cap. 3. Valaki az szabad akaratot tagadgya, az nem 
Catholicus. I. Cor: 3. Istennec segetó társai vagyunc. Nagy 
Szombatba nyomtattatot Anno 1600. 4r. 644 lap. — Elül: 



cziml., ajánlás, Pécsi Lukács latin verse 8, végül: lajstrom 
és errata 2 sztlan lev. 

Ajánlva van latinul Pethe Márton választott kalocsai és bácsi érseknek. 

M. «. Miiz. {i póld., SzLch. ts Jankovicstiii;. ^ Pesti egyetem. — Pestire/. 
coll. — Ztigtiihi ér.-i. kttir. — Szegeili kegyesr. ház. — Kolozs-.'ári r. cath. lyc. 
~ Kolozs-Mri unit.Sr. coll. — Gy.-Fején~árlt Batthi,niyi-ktár (cziml. hij.). 



3i5 Sárvár. 1600. 

Magyari István. (Az iol es bodogul való meghalásnak tudo- 
manyarul irattatot kézbéli kónyuetske). Sárvár. 1600. 8r. 146 
számozott levél (itt megszakad). — £/«/.■ cziml., epistola dedi- 
catoria latinul, Az keresztyen olvasonac, és nyomt. hibák 7 
sztlan lev. 

A latin ajánló levélből kitetszik, hogy e munkát ezelőtt 5t éwe\ (i^gs-bcn) 
Beust Joakhim irta, s Magj'ari István Nádasdi Kerencznek, Fogaras földje, Vas 
és Sopron vármegj-e Örökös főispánjának , kir. föl óvás í mesternek, cs. kir. laná- 
esosnak s a dunántúli részek főkapitányának föl szól Írására és megbízásából fordí- 
totta latinból magyarra. Az ajánló levél kelte : iDatum Sarvarini, in festő necű- 
latíonis Joannis Baptistáé, qui dies lugubri habitu deplorat, míserabiletn Ludovicí 
Regis Hungarorum cladetn. Anno Virginei partus M.iit. Cen. el m.Ií.v. Servitor 
addictissimus Stepbanus Magyarínus. Senior in Ecclesia lüsv Christi véré Ca- 
tholicai. 

• Az Keresztien olvasonao szóló sorokban tigj'elmeztetí Magj-ari István az 
olvasót a nyomtatási hibákra, melyet "az kön y unióm tató» követett el, mint a ki 
nem tud m.igyarul, s adja a nyoml. hibák jegj'zékét. Ezen nyomdász bizonyosan 
Manlius János {Hans Manuel) volt, ki az előbbi két évtizedben mint vándomy, m- 
dász Némeiujvártt, Monyorókerekcn, Siczcn és Keresztáron működött, s kit i6oz. 
ben mint nj'omdászt Sán^áron találunk. 

F. könyv nyomtatási helyét és idejét az ajánló lévé! keltéből következtetve tet- 
tem Sárvárra i6oo-ra. A czimet a szöveg elején olvasható föliratból \ettem. 

Egyetlen csonka példánya a keszthelyi Festefics-könyvtiirban . Hiányzik elül 
cziml. és az Kpistola Ocdicatoria első levele; maga a munka teljes; de a hozzá 
sztett 'Az halalnac ideié elót való köníórges> a 146. levéllel megszakad s 
egy vagy két levél hiányzik. 



Vizsoly. 1600. 
3SZ Szent Bibliára valo Index avagj' Laistrom. Irattatot 
iTSKOvtT Bálint által. K61t Viaolbol Anno D. 1600. 8r. 
lap. — - Elül : cziml., ajánlás és lajstrom g sztlan lev. 

antsküvics ajánlása Rákóczi Zsigmondhoz, az első i5Q3-dikí kiadás szerint, 
Vizsolyból jan. 3. 1593. 

^■etlen példánya, — melyben a czimlap kézirattal van pótolva, — a debre- 
re/, coll. ktárdba7i. — Minthogy ezen példány lapszámai az 1593-diki 
ssal teljesen találnak, kételkedem, vajon létezett-é igazán a vizsolyi 1600-diki 
s, melyet SAsjdOR IsTVÁN-nál is fölvéve találunk M. kőnyvesháe 14. /,, s 



151 

nagyon hihetőnek tartom, hogy az irott czimlapra az 1600. évszám csak gondo- 
lomra van foltéve. 



317 Bártfa. év n. (XVI. száz.). 

Dézsi András. História az ifiv Thobiasnak az Raphael Angyal- 
lal való vtra eredeseról, es az által az nagy haltol való meg 
szabadulásáról, végre az Angyal intéséből 6 neki házasságá- 
ról, es az Raguéi Leanianak el vételéről, melynek hét Vra 
ölettetett meg az órdógtöl, es attul mint menekedet meg az 
líiu Tobias az Angyalnak tanitasa által, végre visza teresé- 
ről az ő ven Attyahoz Feleségénél egyetemben. Ex Capite 
Tobiae 5. 4r. A — B2 = 6 sztlan lev. 
Colophon: Bartfan. 

Végső verse: Ez dolgot énekben az mek ember szerze, ' 

Neuet vers feiekben szépen ki ielente, 
Szelutettől eddik esztendőt meg vete. 
Az mas fel ezernek es ötvennek lele. 

VEGE. 

A versfejekben: Minoris Tobie connvbivm Andreas Desii 
in Debrecen Deo volente transcripsit 

Külön czimlapja nincs s nem volt. 
Régibb kiadása : Debreczen. 1582. 
M. n. Muz. (Széchenyi-ktárban). 



318 Bártfa (XVI. száz.). 

Debreczeni Szűr Gáspár, (Aitatos imádságok) i2r. 

255 lap (hibásan 552. 1.). Elül: cziml., ajánlás 5 sztlan levél. 
Az ajánlás «K61t Szynyen S. Berthalan napian. Az Vrnak 
1599. Esztendeiben. Alazatossagban szolgai örömest Kegyel- 
mednek. Debretzeni Szúr Gaspar Szynyei es Sebesi Prae- 
dicator » . 

Hogy a Sáros vármegyei szinyei és sebesi prédikátor ezen munkája ugyancsak 
Sárosban Bártfán, még pedig az ajánlás keltéből következtetve a xvi. század 
végén jelent meg, nem csak a nyomdai kiállitás jellege, hanem az a körülmény 
is igazolja , hogy ezen irodalomtörténetünkben eddig ismeretlen nyomtatvány 
egyetlen példánya egy bártfai 1603-iki nyomtatvány (Mihálykó Örök élet nyári üdé- 
jéről ez. munkája) után kötve maradt fön. 

Eg>'etlen példánya, melyből a cziml. és az ajánlás első s harmadik levele 
hiányzik, a M. n. Múzeumban (Jankovicstól). Minthogy' az utolsó 255-dik lap 



152 

alján Ámen áll, átviteli öijegy pedig nincs, azt hiszem, hogy a könyv végén 
semmi sem hiányzik. 



319 Bártfa. év n. (XVI. száz.) 

História Abigail vxoris Nabal 4r. Ai — 4 = 4 sztlan 

levél. 

Colophon : Bartfan. 

Irta eg>' névtelen « Erdélyben, az kis Küküllfí mentében*. 1560-ban. 

A hely és év nélkül, de kétségtelenül Debreczenben Komlós András betűivel 
1574. körül nyomtatott első kiadás utánnyomata. 

Egyetlen példánya a debreczeni ref, colL k farában (Kákonyi Péter Eg}' szép 
história Sámsonról, Kolosvár. 1579. 4r. után kötve). 

320 Bártfa. év n. (XVI. száz.) 

Icon vicissitudinis humanae vitae. (Ali basa haláláról.) 4r. 

Szerzője, ki hihetőleg a végsÖ versben nevezte meg magát, ismeretlen. Irta 
TOLDY szerint M, költészet tört. 2. kiad. 160. /. hihetőleg nem sokára 1586 után. 
Szerinte a nyomtatás Bártfára mutat, a XVI. század végére, vagy a következő 
elejére. 

Egyetlen csonka példánya, melynek külön czimlapja nem volt, s melyből csak 
az első A iv van meg, a m. Akad, ktárában. 

321 Bártfa. év n. (XVI. száz.) 

Kákonyi Péter. História az nagy erós Sámsonról, az Biraknak 
könyvében meg vagyon irua 13. 14. 15. és 16. részéiben. 
Mit czelekedet az Isten 6 általa az Philistaeusokon , kik 
azkoron biriak vala az Isráél népét, mint szabaditotta Sám- 
son meg ótet az Ellenség kezéből, nagy czoda czelekedetteckel, 
és miképpen Sámson húsz Eztendeig itile Israélt, Es vggre 
miképpen czalatkozot meg Sámson egy Aszszonyállattol, hog 
á Philisteusok meg foszták ereiétól, és ki-tolyák mind az ket 
szemeit. De vggre ismét nagy boszszut állót raytok az Phi- 
listeusokon, Es 6 raita történt haláláról. Az loseph histo- 
riaiának nótáira. Bartfan. 4r. A — B = 2 iv = 8 sztlan lev. 

A nyomtatás jelleme a xvi. század végére mutat. — Irta Kákonyi Péter 1544-ben. 
— Megjelent a Hofgref-féle énekes könyvben is Kolozsvártt (1553 -1558). Régibb 
önálló kiadása : Kolozsvár. 1579. 

A versfejekben : Samsonis história de libro Ivdicvm themate desvmpto per 
Petrvm Kakoni in Sedles mense Febrvario. Facta Veneris. 
M, n. Muz, (Széchenyi-ktárból). 



153 

322 Bécs. év n. (XVI. száz.) 

Ormpruszt Kristóf. Gonoz azzony embereknek erkelchekroel 
valló Oenek. Kit zerze Zebeni Ormprust Christoff egy kopot 
ebagnenek bozzusagara, kit oztan egy baratia keressere ma- 
gyar nielure fordita. Viennae Austriae excudebat Egidius 
Aquila. év n. 8r. 8 sztlan levél (hangjegyekkel), 

E gúnyverset az első versszak szerint 1550-ben Augsburgban irta németül s 
azután fordította magyarra Ormprust Kristóf (== Armbruster, a 2-dik versszak 
szerint iki neveztetik szegény mellűnek*), ki ekkor ott I. Ferdinánd magyar kísé- 
retével tartózkodott. — Lehoczky Stemmatogr . II. 17. /., s utána Nagy Iván, 
Magyarorsz, családai I. köt. 66. /. s legújabban TOLDY M, költ. tört. 2. kiad. 
175. /. ezen munka megjelenési idejét határozottan 1550-re teszik. SÁNDOR ISTVÁN 
M. könyvesház 15. /. azon xvi. századi nyomtatványok közzé sorozza, melyek 
nyomtatási évét nem tudhatjuk, s hibásan állítja róla Mátray Gábor, Tört. 
bibliai és gunyoros énekek 57. /., hogy ö e könyvet i6oo-ra tette volna. — Miután 
e nyomtatvány Aquila Eg}'ednél készült, ki Bécsben saját műhelyében 1550— 1552. 
nyomdászkodott, csak annyit állithatunk bizonyosnak, hogy e gunyvers az emiitett 
évek valamelyikében jelent meg. — Ormpruszt vagy Armbruster Kristóf családjá- 
ról s személyéről bőven értekezik Mátray Gábor e. ^.'57 — 64. /., ki a részére 
I. Ferdinánd által 1559-ben adott czimeres nemeslevelét s gunyverse dallamának 
megfejtését is közli. 

Egyetlen péld. 2i m. n. Múzeumban (Széchenyi -ktárból). 



323 Dcbreczen. (XVI. száz.) 

História Abigail vxoris Nabal etc. Primi L. Sa. Cap. vige- 
simo quarto. H. és év n. 4r. A — Aiiiii = 5 sztlan lev. 

Végső verse: Kz históriát szerzek illien rendben, 

Erdeibe az kis kükulló menteben, 
Ezer 6t száz es hatuan ezztendóben, 
Kiben diczirtessek az Isten Ámen. 

Szerzője, kit Toldy a végső vers szerint kükiillei névtel^nne\í nevez, ismeretlen. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. Betűi és a végső fametszet után ítélve 
bizonyosan debreczeni nyomtatvány, Komlós Andrástól 1574. körül. — Ujabb 
kiadása : Bártfa év n. (xvi. száz.). 

M. nemz. Muz. (Horváth Istvántól). — M. Akad. 



324 Dcbreczen. (XVI. száz.) 

Batizi András. Isak Pátriárkának Szent Házasságáról való szép 
História. H. és év n. 4r. A iv = 4 sztlan lev. 

Végső verse: Ezt ének be szerze az Batizi András, 

ezer ótt száz negyuen hatodik esztendőben, 



kib51 dicsirtessek az egy órÖk Isten, 

az attya es Fiu es szent Lelek Vr Isten. 

VEGE. 

KOlön cztmiapja nincs és nem volt. 

EKjetlen péld. a Hehreczeni re/, coll. ktárdban (Szárászi Catechismusa Uebr. 
1604. után kölve. Balizinak Debr. 1596. nj'omtatott Jónás Prophétájával és löbb 
szent históriás énekkel egj-fitt). Toi.liY épen ezen körülmény fi jjij-e lembe vételével 
teszi ezen h. és év nélküli, de kétséfítelenül diíbreczeni xvi. századi nyomtatvánjt 
I5i)6.ra, Magyar költÖk élete 17. /. és M. kÓlt. kézikönyve I. köí. 31. /, 



305 (Debreczen). év. n. (XVI. száz.) 

Bornemisza Péter. Cantio de Szent János Latasarol. H. és év 
n. 4r. 2 levél. 

Ezeket szerzek huztnak varában, 
Bornemizza Péter mikor latnaia, 
Ho^ czak az testre gondolna sok ember, 
Istenért kéri hog meniorzagra minden igekezzik. 

HZ. (Horváth Istvántól). - Aí. Akad. — A Páy-kídrbaii Tibold- 



(Debreczen). év n. (XVI. száz.) 
fiü. János. Ighen szép história, Mely az Macha- 
I irt második könyból szeresztetöt vers6kben, Ceg- 
: János által, az Keui Anyaszentegyháznak Lölki 
Ital, Ad notam. Reghi nagy időben vala Assyria- 
H. és év n. 4r. A iv = 4 sztlan lev. 
;zimlapja nincs s nem volt. 
'éjekben: «Gióke Ferencs az bibliában találta.* 

körülményböi bizonyosn.ik tarthatjuk, hog}- a valódi szerííl nem a 
tett Czejílúdi Nytri János, ki a szerzőséget hamisan tulajdonítja 
nem Gvüke Fkrk.vcz. 

:/ ref. coll. (Szárászi Caiechismusa Debr. 1604. után kölve, több 
'omatu s!;ent históriás énekkel egj'utt). 



(Debreczen). év n. (XVI. száz.) 
ének miképpen az Vr Isten meg aldg}'a azokat 
)val , az kik ótet félik, es az Istenteleneket meg 



155 

átkozza : Moises harmadik Könyvének 26. Es Ótódik Köny- 
vének 28 reszeból szereztetet. Hely és év. n. 41. A iv = 
4 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. — Van ugyancsak hely és év nélküli, de 
ettől különböző nyomású kiadása is. Szerzője, kit TOLDV, M. költ, tort. 2. kiad. 
170. /. (bujdosó névtelen »-nek nevez, ismeretlen. 

M. n. Muz, — Debreczeni re/, coll. ktárában (Szárászi Catechismusa Debr. 
1604. után kötve). 

328 (Debreczcn). év n. (XVI. száz.) 

Erdélyi Máté. Az zent lanos Baptistának feie vetelereul való 
Szép ének. H. és év n. 4r. A — Aiii = 3 sztlan lev. 

Végső verse: Tanúságul iria ezt be köniueben, 

Erdeli Mathe deák io kedueben, 
Bamphi Lazlo fiának hiüsegeben, 
Ezer öt szas hatuan io esztendőben, 

ToLDY, M. költ, tört. 2. kiad. 167. /. íratását 1560. előttre teszi. 
M. n. Muz. (Horváth Istvántól). 



329 Dcbreczen. (XVI. száz.) 
Evangéliumok és Epistolák I2r. 

Eg>'etlen elül s közbül csonka péld. a debreczeni ref. coll. ktárában. Meg;\'an 
O2 — II, P2 — 12, Q3 — 10, R2 — II, S— V4 lev.; az utolsó levelén: Finis. — Két- 
ségftelenül debreczeni nyomtatvány a XVI. századból ; betűi u^^yanis tökéletesen 
eg)'eznek Melius «Aran Tamás tévelg"éseirÖl» Debreczenben 1562-ben nyomtatott 
munkájának betűivel. 



330 Dcbreczen. (XVI. száz.) 

Fons Vitae. Életnek kútfeje I2r. (8 és 4 leve- 
lenként) . 

Egyetlen, elül, közben s végül csonka péld. a debreczeni ref. coll. ktárában 
(a XVI. századi debreczeni csonka Evangéliumok és Epistolákkal egybekötve). 
Megvan A2— 7, B — F iv (=34 sztlan lev.). — E könyv első kiadása Debreczen. 
1589. I2r. II ivrc terjed; csonka példányunk az 1589-diki kiadásból csak az 
A — D4 leveleket, és igy az egésznek csak mintegy harmadát foglalja magába. 



331 (Dcbreczen). év n. (XVI. száz.) 

Görcsönyi Ambrus. Históriás Enec, az Felséges nagy " feiede- 
lemröl, Az Mattyas királyról, Ennec eredetiről, életiről, ieles 



156 

czelekedetiról és vitézségiről, végre az 6 ez világból való ki 
múlásáról. H. és év n. ^r. A — M = 12 iv = 48 sztlan levél. 
Betűi után itélve debreczeni Komlósféle nyomás 1574 kö- 
rül. — Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Igen hihető, hogy ez az első eredeti kiadás, melyből röviditve adta ki ezen 
históriás éneket Heltai Gáspár, a Cancionaléban 1574-ben. — Ujabb kiadásai : 
Kolozsvár. 1577. és 1581. 

M. Akad, — M, n. Muz. (hij. A3 lev. és az 5 utolsó iv). 



332 Dcbrcczen. (XVI. száz.) 
Huszár Gál. Énekes könyv 4r. 

Elöl és végül csonka példánya (25—191 lap), a m. Akad, ktáráhan. — Ezen 
csonka énekeskönyvet Toldy Ferencz, még mielőtt Szilvás- Újfalvi Imrének 
Huszár Gál énekeskönyvérÖl szóló adatait ismerte volna, debreczeni nyomtatvány- 
nak ismerte föl Török Mihálytól, vagy ennek utódától Komlós Andrástól, és igy 
megjelenése idejét 1564 — 1576-ra határozta, M, költ, tört. i. kiad, II. köt. 200. 
/. ; e munka 2. kiad. 183. /. pedig, a tőlem vett közlemény alapján, nem kétel- 
kedik azt Huszár Gál Debreczenben 1574. nyomtatott énekeskönyvének tartani, 
melyről Sz. Ujfalvy Imre az általa Debreczenben 1602. 4r. kiadott Keresztyéni 
Énekek élőbeszédében e szavakkal emlékezik : « Huszár Gál az keresztyéni gyüle- 
kezetben való Isteni dicsireteket és imátságokat kibocsátotta, in quarto 2 részben, 
Comjatin laktában 1574. » — Miután Újfalvi ugyanott emliti Huszár Gálnak 1560. 
8r. nyomtatott Isteni dicsireteit és psalmusait is, ezen 1574-diki kiadást, melyben 
1560-nál ujabb keletű énekek is fordulnak elő, Toldy val eg>'ütt ujabb szerkeszt- 
ménynek s bővített kiadásnak kell tartanunk. — Ugyanezen énekes könyv töre- 
déke (5. 6, II, 12, 39—42, 53, 54, 59, 60, 67, 68, ^T, 78, 132, 133, 138, 139, 
148—155, 209—212, 215—218, 221—224, és 241 — 248 lap) megvan az erd. Múzeum 
ktárában. — A legutolsó 248-dik lap alján: FiNis áll, s igy azt hiszem, hogj' 
ezen énekes könyv itt be volt végezve. 



333 Debreczen. év. n. (XVI, száz.) 

Ilosvai Péter. Az nagy Szent Pal Apostolnak életiről, es halá- 
láról való szép História az Szent irasbol versókben szerze- 
tetet, Ilosvay Péter Deák által. H. és év n. 4r. A — D2 = 
37^ iv = 14 sztlan lev. 

Végső verse : Lón ennek irasa az nemes Szakmarban 

Egy jámbor lakat gyártónak hazában, 
Nem csuda ha vetek vagyon az irasban, 
Sok reszelő furo kart tet nekem irasban. 
Ezer őt száz es az hatvan négy esztendőben, 
Hideg lelő Kis Aszzonnak havában, 



157 

Ilosvai Péter Deák banatyaban, 

Ezzel vigaztalvan szivet szomorúságban. 

FINIS. 

Ez után következik a Dr utolsó, és D2 első lapján Hora- 
tius II. könyvének 14-dik ódája Tasnádi Péter forditásában 
10 négy soro's rímes strophában ily czimmel : 

Az Horativs Második verses könyvének tizennegyedik éneke, 
mellyet irt azt Posthumushoz : az életnek róvid voltáról, mely 
Magyar nyelyvre forditatot Sziksson Tasnadi Péter által. Ad 
Notam. Dicsierd az Istent mostan oh en lólkóm. 

Kiadásai : Debreczen. 1574. és 1577., Kolosvár. 1579. 

Debreczeni ref. coll. (Szárászi Catechismusa Debreczen. 1604. után kötve). 



334 (Debreczen). év n. (XVI. száz.) 

Ilosvai Péter. História Regis Ptolomej Philadelphi de septva- 
ginta dvobus Interprgtibus veteris Testamenti, Ex sermone 
Hebraico in Gr^cum : In Cantionem autem edita per Pe- 
TRUM Ilosuaj Sericeum. H. és év n. \x. A — D2 = 37a iv = 
14 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. — Más XVI. századi kiadásai : Kolosvár 
1588. és H. és év n. (xvi. száz.)- 

Egyetlen péld. a M, Akad, k tárában. 

335 H. n. (Debreczen). év n. (XVI. száz.) 

Sztárai Mihály. História az Sido Ahab Királynak balvanyoza- 
saról, az Hiuek kergetésseröl, Sz. Ilyes Prophétának rayta tótt 
czelekódetiról ; és Ahab királynak haláláról : Ez mostani idó- . 
béli igaz Kereztieneknek vigaztalásokra Szent írásból énekbe 
szórzóttetet. 3. Reg: 18. Ezzen nótára : Sokat szóltunk 
immár néktók S. írásból, &c. 4r. A — D2 = 3'/, iv= 14 szt- 
lan lev. 

Sztárai Mihály Akháb király históriája végződik a C3 levél előlapján; ezen 
levél hátlapján kezdődik külön czimlap nélkül Fráter Gáspár Antiochus király 
históriája. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. 

A 15 első vers fejében a szerző magát igy nevezi meg : MiCHAEL SlARlNVS ; 
a többi versfejeknek nincs értelme. 



158 

Végső vense: Ezór vtán ótuen figyj es negyven kilentzben 

Az Ztarj Mihály ezt rendele versekben. 
Az hiuekhóz való nagy szeretetiben, 
Es Istenben való ió reménsegében. 

VEGE. 

Első önálló kiadása: Debreczen. 1574. — Ujabb kiadása, Fráter Gáspár Anti- 
ochus király históriájával együtt nyomtatva : Debreczen. 161 9. 
Egyetlen példány a bécsi Theresianum könyvtárában. 



336 H. n. (Debreczen). év n. (XVI. száz.) 

Fráter Gáspár. História az pogan Antiochvs királynak kegyet- 
lenkódésseról az Sido országban ; es az Istennek rayta lett 
igaz Ítéletiről es^ buntetésseról. Szent írásból énekbe szór- 
zóttetet 2. Machab : 9. Az Cyrus hystoriayának notayára 
mondatik. H. és év n. 4r. 

Sztárai Mihály Akháb király históriájával együtt nyomtatva mint annak függ"e- 
léke C3 — Dz levelén jelent meg. 

Ujabb kiadása, ugyancsak Sztárai emiitett munkájával együtt nyomtatva : 
Debreczen. 16 19. 

Végső verse : Ez Éneket szórze Szombat várossában 

Szegény Fráter Gáspár egy gondolattiában. 
Az halálról való egy gondolattiában, 
Ezör eztendóben öt száz es hatuanban. 

VEGE. 

Egyetlen példány a bécsi Theresianum könyvtárában. 



337 Debreczen. (XVI. száz.) 

Sztárai Mihály. História de Vita beati Athanasy Alexandri?e 
Episcopi fidelissimi. Authore Michaele Starino. Ad notam. 
Róttenetes bun lám volt az fósuenység. Debrecini Excudebat 
Andreas Lupulus. (Komlós András.) 4r. év n. A — Gi = 6'/^ 
iv = 25 sztlan lev. 

Végső verse : Tolna városában a Duna mentében. 

Az ezer ót százban és az ótvenhétben, 
Egy nyomorult ember ezt irá versekben, 
Kiből diczértessék a nagy Isten Ámen. 
Fáy-kiárbafi Tibold-Daróczon. — M, Akad. (utolsó lev. hiján). 



338 H. n. (Debreczen) év n. (XVI. száz.). 

Torkos János. História regis Absolon, íily Dauid. H. és év n. 
4r. A — B5 = 2^/4 iv = 9 sztlan lev. 
Végső verse: Sót az Bibliából ezóket irak, 

Vr születése vtan ha imának, 



159 

Ezer ótt száz hatuan egyben valanak, 
Istennek szén neuet fel magáztalak. 

FINIS. 

A versfejekben: lAd vindictam aduiterii conscriptwm a lOHANNE Tthorkos* 
Egyetlen példány a tn. nemz. Múzeumban (Horváth Istvántól). 



339 H. n. (Debreczen) év n. (XVI. száz.)* 

Túri György halála. Az vitez-Tvri Giórgi haláláról, Az No- 
taia: Laknak vala Régente. H. és év n. \x, A — B2 = 6 szt- 
lan lev. 

Szerzője ismeretlen. Iratási ideje 157 1. Kétségtelenül debreczeni nyomtatvány. 
— Külön czimlapja nincs és nem volt. 
Egyetlen péld. a M. Akad. ktárában. 

340 Kolozsvár, év. n. (XVI. száz.) 

Csáktornyái Mátyás. Grobian verseinec magyar énekbe való 
fordítása, Mellyekben az io tiszteséges erkólcznec Regulái, 
viszsza való értelemmel , vannac meg iratuán. Ad notam 
Hegedósec nektec szólok meg halgassátoc. 

Ad lectorem. 

Nostra legant iuuenes et castae scripta puellae 

Et legát imberbis carmina nostra puer, 
Non Veneris flammas, non foedos tractat amores, 

Sed facit ad móres pagina nostra bonos. 
Humánum est labi, scelus est non surgere velle, 

Qui videt errorem et corripit, ille sápit. 

Clavsvmburgi. év n. 4r. 

A czimlevél második lapján van egy latin vers, melynek 
kezdő betűiből a forditó neve igy jö ki : ^.Matthias vertit 
Tsiacíhornaeus.^ 

Az eredeti munka álnevű szerzője (Grobianus) Dedekind német költő. Lásd : 
Jöcher^ Gelehrten-Lexicon 1750. //. 63. /. 

Mikor forditotta és adta ki e munkát Csáktornyai Mátyás, — kitől 1592. és 
1599-ről két más szintén Kolozsvárit nyomtatott munkát ismerünk, — meg nem 
határozhatjuk, miután az egyetlen ismert példány végsŐ verse és colophonja 
hiányzik. 

Egyetlen, végül csonka példánya, melyből csak A — D3 (az első 15 levél) van 
meg, a /«. n. Múzeumban (Jankovicstól). — Legelsőben ismertette Eötvös Lajos 
Budapesti Közlöny 1870. 48. sz. 



i6o 

341 Kolozsvár, év n. (XVI. száz.). 

Fejes Miklós. Három leles F6 Hadnagyoknac, Az Nagy Sándor- 
nac, Anibalnac, és az Romai Scipionac , az Bodogsagnac 
hellyén az fó helyről való vetélkedéséé. Ad notam : loUehet 
nagy sokat szóltunc Sándorról. 4r. A — B (2 levelenként) =4 
sztlan lev. 

Czimlapja nincs és nem volt. A 4-dik levél utolsó oldalát a kolozsvári Heltai- 
féle nyomda jelvénye, Kolozsvár város koszorúba foglalt czimere foglalja el 
«Clavsembvrg» fölirattal. 

A versfejekben : nikoleos Feles de primo intór se narrat honore dvces. 

Vegsö verse : Szent György napyan iram észt en versekben, 

Ezer ötszáz hetuen hat Esztendőben, 
Király Koronásztam vala örömben, 
Kit Magyar nemzetnec éltessen isten. 

COLOSVARAT. 

Irodalomtörténetünkben eddig ismeretlen. — Egyetlen példánya a bécsi There- 
sianum könyvíárában. 



342 Kolozsvár (XVI. száz. ). 

(Dávid Ferencz.) Isteni dicsiretek, imádságos és vigasztaló 
énekek I2r. 

Unitárius énekes könyv ; betűi Heltai Gáspár nyomdájából valók és sokkal 
régiebbek, mint azok, a melyekkel az ujabb, Kolozsvártt 1607 után megjelent 
unitárius énekes könyv van nyomtatva, mely hasonlóan a Heltai-féle nyomdában 
készült. — Emliti A. Rákosi Székely Sándor ^ Unitária vallás tört. 70. /., ki 
e könyvet Üávid Ferencz és társai által szerkesztettnek s 1570. táján megjelent- 
nek Írja; Várfalvi Nagy János szerint 1575— 1578. jelent meg. Keresztény Mag- 
vétó' VI. köt, 95. 96. /. — Hogy 1575 után kellett megjelennie, bizonyos abból, 
hogy benne van 516 — 520. 1. Nagy-Bánkai Mátyásnak egy éneke, mely a debre- 
czeni 1579-diki Énekes könyvben közlött végső verse szerint 1575 pünköst havá- 
nak első hetében volt irva. — A lapszámok a XCIX. számig római, a loo-tól 
kezdve arab számjegyekkel vannak föltéve. — Toldv, ki ezen unitárius énekes- 
könyvnek csak ujabb, Kolozsvártt az ifj. Heltai Gáspár nyomdájában készült s 
valósággal 1607 ^^^" megjelent kiadását látta, ez énekes könyv szerkesztését 
Dávid Ferencznek és társainak s köztök Heltai Gáspárnak tulajdonítja, s azt 
mondja, hogy az Kolozsvártt évszám nélkül, de 1574 vagy 1575-ben kis 8-rétben 
(valósággal I2r.) nyomatott. M, költ, tört. 2. kiad. 185. /.; ugyanő az általa 
látott s egyetlen példánynak hibásan tartott ujabb kiadást, melyet 1605 vagy 
1607-ben készültnek vél, helyesen irja le M. költ. kézikönyve I. köt. 99. /. (i2r. 
712. /.). 

Egyetlen csonka példánya, — melyben megvan xxv — XCIX, 100—552, 555—560 
lap (= B2 — Z12, ai, 3 — 6 lev.), hiányzik pedig a czimlap, a szöveg i — 24 lapja, 
közben 553, 554. 1. és végül az 560. lap után, — a székely -kereszt úri unitár, 
gymn. ktárában (Jakab Elektől). — Bőven ismerteti V. Nagy János, Ker. Mag- 
vető VI. köt. 94—107. /. 



i6i 



343 (Kolozsvár) év n. (XVI. száz.). 

Az Fortvnatvsról való szép história, énec szerént szerezve : 
miképpen az 6 attyanac szegensege miat ki indulván szol- 
gallatra, Es miképpen á Szerencze á Fortuna egy Erszént ada 
neki egy erdőben, kinec soha Aranyba fogyatkozássá nem 
vala : Az vtán ismét Indiában ollyan Süeget lele az Király- 
nál, kit mikor az feyébe tótte volna, valahoua kéuánkozot 
azon órába oda iútot, és az 6 nagy kazdagsága miat Czá- 
szárrá valasztottác. 4r. A — R= 17 iv = 68 sztlan lev. 

A czimlapon a czim után egy fametszvény áll ; nyomda 
helye s év nincs feltéve ; a versfejekben a szerző nincs meg- 
nevezve. 

A magyar szerző, ki ezen középkori kedvelt népregényt Szebenben németül 
hallotta, s azt szabadon és önállóan dolgozta ki, Toldy Ferencz hozzávetése 
szerint M. költ, tört, 2. kiad, 116. /. Heltai Gáspár volt. — Nyomdai kiállitása 
kétségtelenül Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájára mutat. 

Ujabb fordítása, ugyancsak németből, prózában megjelent Lőcsén 1651-ben. 

Teljes példánya a m, n. Múzeumban (Széchenyi-kt.). — Végül csonkán, az 
utolsó 5 iv hijával, megvan a m.-v. Teleki-ktárban, (Históriás énekek czimü col- 
ligatumban.) — Elül 6 lev. hijával a pesti re/, coll. ktáráhan. 



344 Kolozsvár (XVI . száz.) 

Heltai Gáspár. Agenda (i. kiadás). 

Hogy ezen első, ma ismeretlen kiadásnak 1550— 1553 közt kellett megjelenni, 
bőven kifejtettem a Kolozsvárt 1559-ben megjelent 2-dik kiadásra tett jegyze- 
temben. 



345 Kolozsvár. (XVI. száz.) 

Heltai Gáspár-. Evangeliumoc és Epistolac 8r. A — e7 

= 27^/8 iv = 223 sztlan lev. (ha egész) 

Colophon: Kolosuarba Nyomtatot, Heltaj Gaspar, es György 
Hofgref által. 

Ezen colophon szerint kétségtelen, hogy 1550 — 1552 közt jelent meg, mely 
években kezelte Heltai Hofgreffel közösen a kolozsvári nyomdát. 

Ezen első kiadás egyetlen csonka példánya, melyből hiányzik Ai — 3 (=3 lev.), 
A6— B2 (=5 lev.), B7.8 (=2 lev.), C8 (=1 lev.), Ei (=1 lev.) és M; (= i lev.), 
összesen 13 levél, megvan a kolozsi^dri r. cath. lyc. ktáráhan. — Ujabb kiadása 
Heltaitól Kolozsvártt 1570/ körül, utánnyomata Manliustól Monyorókerék. 1589. 

SmoM K. Régi m. könyvtár. 1 1 



102 

346 Kolozsvár. (XVI. száz.) 
Heltai Gáspár. Evangéliumok és Epistolák lar. 

Egyetlen csonka példánya, melyben csak az L — R ivek vannak meg , még 
pedig oly töredékesen, hogy csak az M iv teljes, a többi 6 ivböl mindössze csak 
25 levél, s igy az egész terjedelmes könyvből csak i^y levél maradt fon, az erd. 
Muz. ktárában, — Ezen töredék tartalma : Háromság után X — xxv. vasárnapra 
Levelek és Evangéliumok és a szenteknek innepeken Levelek és Evangéliumok. 
(Sz. András, Vízkereszt, Sz. Pál fordulása, Sz. Mátyás, Szűz Mária tisztelete, Sz. 
János, Sz. Filep, Sz. Jakab, Sz. Birtalan és Sz. Máté napjára, némely részben 
csonkán). 

Hogy e könyv Heltai Gáspár nyomtatványa , kétségtelen, ha nyomdai kiállitá- 
sát összehasonlitjuk a mindjárt következő szám alatt leirandó Heltai-féle Isteni 
dicséretek és könyörgésekével, mely ezen csonka könyvecske után kötve azzal 
egy kötetben maradt fön. — Ezen bizonyosan együtt, egy idÖben s egy alakban 
nyomtatott két könyv azonban nem képezett nyomdászatilag egymástól elválaszt- 
hatatlan egészet : mert mindegyik külön iyjegyekkel van jelölve , s mig ebben 
minden ivjegy A, B, stb. 12 levélből áll, amabban 8 és 4 levelenként két-két 
ivjegy tesz 12 levelet. 

Első kiadása Kolozsvártt, Heltai és Hofgref műhelyében (1550— 1552) jelent 
meg. — Ezt a kiadást, a vele egybekötött Isteni dicséretek élőbeszédéből követ- 
keztetve, 1570 — 1574-re tehetjük. — A XVI. századi év nélküli könyvek közt emliti 
SÁNDOR István M. könyvesház 14. /. 



347 Kolozsvár. (XVI. száz.) 

Heltai Gáspár. Isteni dicséretek és könyörgések 

I2r. (8 és 4 levelenként). 

Egyetlen elül, közben és végül csonka példánya az erd. Múzeumban, Megvan 
(:) 2 — 7, A — B7, C — G, Hz— Ki, K3 — 08, (összesen 87 sztlan lev.); hiányzik az 
előzményekből a czimlap és a 8-dik levél, a szövegből közben 3 levél, s az O iv 
után néhány iv. 

Tartalma : előbeszéd, az imádkozás szükséges és hasznos voltáról, az egyházbeli 
imádkozásról, mint kelljen imádkozni a keresztyén embernek, midőn az egyházba 
megyén, a kegyelemnek és az imádságnak lelkéért. Hétfőre való dicséretek és 
imádságok (9 ima), keddre (8 ima), szerdára (8 ima,) csütörtökre 1—3 imádság. 
A csütörtöki harmadik imádság az O iv végével megszakad, és igy a csütörtöki 
imák nagyobb része s a péntekiek és szombatiak hiányzanak. 

A három lapot tevő élőbeszédben, melynek nincs keleté, irja Heltai Gáspár, 
hogy ezen általa egybeszedegetett kis könyvecskével tudja hogyan fog járni n.és 
mhit fázetnek énnekem eróttCy kiualfkepen a Colosvari pasquilLároCy es a felette 
igen hólcz kouáczoc, kic minden heten wy Opiniokat es hitnec ágait koualczolnac,^ 
Azután kikel a praedestinatio tana és az ellen a tan ellen, hogy a keresztyén ember- 
nek templom nem szükséges, s igy folytatja : « Innét immár reám kezdnec terni^ 
monduán : lm el bolondult és gyermeké lót az vény Heltai Gáspár : lm esmet 
Pápásá akar lón ni, hogy wy Solosmas Breviart akar szórzeni. I-m a szabad 
Keresztyeneket wy onnan a Pápai kóttreczbe akaria be szoritanin stb. 

Az első czikkben «az imádkozás szükséges voltáról* (az A iv első levelén) iija 
Heltai: « Ezért én is egybe gyötóttem, és egybe szedegóttem ez heti kónyuecsk^t, 
£s minden napra oWy Iste?ii diczireteket, és kónyórgeseket lenábXtQmy T[iéí\y^\i az én 



i63 

ítéletem szerént, az Istennec igeiében fondálua vadnac. >» Bizonyos ebbÖl, hogy e 
könyv Heltai munkája ; nyomtatása kétségtelenül az ö nyomdájából való, még pe- 
dig bizonyosan 1568. utánról, a mikor már Heltai Calvin követőivel szakitván, az 
unitáriusokhoz csatlakozott. Megjelenési idejét biztos hozzávetéssel tehetjük Heltai 
utolsó éveire (1570 — 1574), mikor mint maga irja, igazán veu ember lehetett. 

Az erd. Múzeum példánya egykor BenkÖ József tulajdona volt, s ö ajándé- 
kozta azt az elébe kötött csonka Evangeliomok és Epistolákkal s több más 
ritka könyv\'el egj'ütt az erd. magyar nyelvmivelö társaságnak; mint kitetszik a 
társaság titoknokának Arankának 1797-ben a társaság érdekében tett második 
erdélyi útjáról szóló jelentéséből és a társaságnak Benköhöz intézett köszönő leve- 
léből, melyekben e könyv « Magyar Postillák. Csonka. I2r.» czimen van emlitve. 
Lj M. Múzeum 1854. I. 419 és 422. /. Mint a társaság vagyona jutott az később 
Aranka gyűjteményébe, melyet 1855-ben gr. Mikó Imre megvásárolt. Gr. Mikó 
ajándékozta aztán e példányt, melyet a xvi. századra Sándor István is emlit 
M. könyvesház 14. /., több más ritka nyomtaványnyal együtt az erd. Múzeumnak. 



348 Kolozsvár. (XVI. száz.) 

Hofgref-féle énekes könyv. Kis \x. A — Z, a — z, Aa — Hh = 

54 iv=2i6 sztlan lev. (ha teljes). 

Ezen irodalmunkban előbb ismeretlen kótás énekgyüjteményt, mely csupa 1538 
és 1552 között irt bibliai tárgyú költeményeket foglal magában s legkisebb 4rétben 
a nyomdai kiállitás után Ítélve Kolozsvártt Hoffgreff Györgynél nyomatott, 1855-ben 
ismertette meg TOLDY Ferencz, Magyar nyelv és irod. kézikönyve I. köt i, /. 
az akkor általa egyetlennek tartott csonka példányból az Akad. kMráhan, mely- 
ben a néhány kézirattal pótolt levéllel együtt megvan H2 — Hh iv, tehát elül 
29 levél s közben is több levél hiányzik. — Másik csonkább példánya gr. Kemény 
József saját jegyzetei és levelei szerint az ő könyvtárában volt, ki ezen példányt, 
a mennyiben lehetett, az Akadémia épebb példányából kézirattal kiegészittette. — 
Az e czélból készült másolat (q4 — Cc 4, és Ee — Hh, összesen 14 V* iv) máig is 
megvan az Ő könyvei között az erd. Muz. ktárábah ; maga az ő nyomtatott pél- 
dánya azonban még a gróf életében 1855-ben Vass József kezére került, ki azt 
később használatra a közelebb elhalt Szénfy Gusztáv zeneszerzőnek adta át. — 
Ezen példányt a Szénfi örököseitől 1876-ban vásároltam meg az erd. Múzeum 
számára. Bővebben szól ez énekgyüjteményrŐl MÁTRAY GÁitOR, Tört. bibliai és 
gunyoros magyar énekek dallamai. Pest. i85g. 140. /., ki a szövegbe nyomtatott 
hangjegyek csinos alakjából, a pontosan irt clőjegyekből, a zeneirásmódból, aszöveg 
pontosabb helyesirásából, különösen pedig a nem falemezbe vésett, hanem egyes 
önálló kótabetük használásából azt hajlandó hinni, hogy ezen nyomtatvány 1580 — 
1600 között vagy talán későbben készült. Ebben azonban csalatkozik, mert ezen 
énekgyüjtemény, a nyomdai kiállításból itélve, kétségtelenül a kolozsvári nyomda 
legelső korából való, s nézetem szerint mindjárt 1552. után jelent meg; külöm- 
ben csaknem lehetetlennek tartanám, hogy 54 ivnyi tartalmában egyetlenegy ujabb 
keletű ének se forduljon elŐ. — Minthogy pedig a kolozsvári nyomdát 1550 — 1552. 
Heltai Gáspár és Hofgref György közösen, 1553-ban maga Heltai, 1554 — 1558 maga 
Hofgref, s 1559-tŐl fogva Heltai kezelte mind haláláig 1574-ig, s minthogy lehet- 
séges, hogy ezen gyűjtemény 1553-ban volt nyomtatva, én Hofgrefet határozottan 
annak kiadójául vallani nem merném, sőt hajlandóbb vagyok azt hinni, hogy 
ezen bibliai históriás énekeket maga Heltai gyűjtötte össze és adta ki : azonban 
a Toldy által irodalmunkban meghonosított nevet addig, mig netalán egy előke- 
rülendő teljes példányból a valóság kiderül, megtartandónak véltem. 



164 

349 Kolozsvár, év n. (XVI. száz.) 

Igen hasznos es drága nemes receptum, avagy orvosság, 

mikoron az asszonyi állaton auagy az szolgáló leányon, tu- 
nya, rest, avagy czáczogo szin vagyon : Erról á betegségről 
talaltatot Bodalrius kónyuéból, es Aesculapiusbol, Galenus- 
bol, Hypocrates kónyuéból, Es egygb bánatos Doctoroknac 
kónyuekból : Az Tudós es Bólcz Doctor által, (kinec : neue) 
Nem gondoloc vele : óssze szedóttetet. i levél. 

Egy ivre piacat-alakban nyomtatva megvan Toldy Ferencz ktáráhan. -— 
Ismertette és kiadta ToLDY, Adalékok a régibb tn, irod. történetéhez. Pest, 
1870. 22 — 26. /. 

350 Kolozsvár. (XVI. száz.) 

(Sybillák jövendőlése) 4r. A — N = 13V2 iv = 

54 sztlan levél ; minthogy az utolsó N iv kivételesen 6 levél- 
ból áll (ha teljes). 

Ezen irodalomtörténetünkben eddig nem emiitett költemény egyetlen fenmaradt 
példányának első nagyobb fele, 7 egész ive, hiányzik; a megmaradt kisebb rész 
a 2-dik Sybilla jövendölésének töredékével kezdődik, s az egész munka a 12-dik 
Sybilla jövendölésével végződik. A fonmaradt 10 egész rész elején egy-egy famet- 
szet áll, egy-egy nö alak, mely az illető Sybillát ábrázolja. Ezen fametszetekből, 
melyek némelyikét a Kolozsvártt a xvi. század vége felé megjelent némely his- 
tóriás énekek czimlapjain is láthatjuk, valamint az egész nyomdai kiállitásból 
kétségtelen, hogy ezen munka Kolozsvártt a xvi. század utolsó évtizedeiben látott 
világot. — A fonmaradt töredék tartalmáról megjegyzem, hogy mindegyik Sybilla 
jövendőlése 2ni egymástól vonalokkal elválasztott s folyó számokkal jegyzett négy- 
soros rímes versszakból áll, melyek mind önállók s egymással egybefüggésben 
nincsenek. Bizonyosnak tartom, hogy az elveszett első részben le volt irva az uta- 
sitás, hogy az illető, ki ezen könyvből magának jövendőt akart mondatni, melyik 
Sybilla melyik versszakát keresse ki s olvassa el. — Minthogy a czimlevél, ajánlás 
stb. hiányzik, a könyv megjelenési évét meg nem határozhatjuk, bár az a czim- 
lapon bizonyosan ki volt téve. 

Egyetlen csonka példánya (H— N iv) a m, n. Múzeumban. 

351 Kolozsvár, év n. (XVI. száz.). 

Temesvári István. Históriás Enec, Az ieles gyózedelemról, 
mint verte meg Mattyás Király ideiében, Bathori Istuán, 
Erdeli Wayda, az Király hadáual, és az Erd^li és Magyar 
országi hadáual, az Alibeket, Hatuan ezer Tóróckel. Érdélbe 
a Kenyér Mezóién. Mikoron irnánac 1.4.79. Szent Kálmán 
napyán. Az Cirusnac notaiára. Nyomtatot Colosvárat. 4r. 
A — C2 = 2^U iv = 10 sztlan lev. 



i65 •• 

Ezt tartom az első eredeti kiadásnak, mely után jelent meg ez ének, ugyan- 
csak A — C2 = 10 levelén, Heltai 1574-diki Cancional ójában. 

Egj'etlen péld. a m. -vásárhelyi Telekt-ktárban (Magyar Versek czimü colliga- 
tumban). 

352 Kolozsvár, év n. (XVI. száz.) 

Torkos János. História az Absolonrol, miképpen' támadót az 
6 Atia Dauid király ellen, és országából ki ^zte, és mikép- 
pen lett néki halála. Ezzen Nótára, lm mely szép Históriát 
mostan mondok &c. 4r. A — Ei =4^/4 iv= 17 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Az elsÖ rész versfejeiben : «Ad vindictam Adultery conscriptum , á Johanne 
Thorkos, in gratiam Domini Wolffangi Bornemisza, de Kápolna, Consiliary 
Regiae Maiestatis in Transyluania». 

Végső verse : Sót az Bibliából ezzeket irák, 

WR születése vtán ha irának, 
Ezör ót száz hatuan egyben valának. 
Istennek szent neuet fel magáztalak. 

VEGE. 

Másik, ugyancsak hely és év nélkül megjelent kiadását lásd föntebb (Debre- 
czen : xvi. száz.). 

Egyetlen példány a öécsf Theresianum könyvtárában, 

353 Krakkó, év n. (XVI. száz.) 

Dévai Mátyás. At tiz parantsolatnac, ah hit agazatinac, am 
mi at'áncnac, íEs ah hit petsaetinec röviden való mag'ará- 
zatt'a. Mat AS Dévai. Azt monga szent Péter szent Lucáts- 
nál ótódic részében Euangelománac. Vram te neuedb^n meg 
vetem hálomatt. Tábláiais vag'on az végénn. Hely és év n. 
(Krakkó) 8r. A — O (4 levelenként) = 14 iv = 56 sztlan lev. 

A legutolsó levél előlapját a tábla (mutató tábla), hátlapját pedig a végvacso- 
i'át ábrázoló fametszet foglalja el. 

Hogy ezen könyv Krakkóban Vietor Jeromos nyomdájában nyomatott, a nála 
nyomtatott magj'ar könyvekkel való egybehasonlitás után kétségtelen bizonyos. 
Megjelenési idejét Révész Imre alapos fejtegetése szerint a legbiztosabb való- 
szinüséggel 1543. utánra tehetjük. Dévay Mátyás életrajza, 56. 57. 1., ki e könyv- 
ről u. ott 117— 122. /. bővebb ismertetést ad. 

Dévai ezen hittani magyar munkáját három századon keresztül egyedül kor- 
társa Batizi András emliti Krakkóban 1550-ben nyomtatott Catechismusának 
élőbeszédében, mondván, hogy már Ö előtte is irtak tillyeten kesdet kónivecket, 
egg)'k az en tisztelendő mestirem az Galszecsi Istuá mester ki Immáron istenben 
nyugszik, másik a tyzteletes Deuay Mathias, Christusnak igaz predicatora». — 
A legújabb korban TOLDY Ferencz ismertette meg e könyvet Magyar írod. 
tört. III, köt, 10 1. /., ki az Akadémia könyvtárában lévő elül és közben csonka 



i66 

példányt alapos és szerencsés meghatározással Dévai munkájának ismerte és igy 
mutatta be. 

Egyetlen teljesen ép példánya az erd. Múzeumban (a Cserj'-féle krasznai 
könyvtárból, hol Székely István Kalendáriumával és Heltai 1550-diki Kis Katekhis- 
miisával egy kötetben maradt fön). — A M, Akad. csonka példánya, melyből az 
A— D és F iv hiányzott, ebből van betűhű másolattal kiegészítve. 



354 (Krakkó) év n. (XVI. száz.) 

Székely István. Calendarivm magiar nielwen. Székel' Estvan. 
H. és év n. 8r. A — Bvii =15 számozatlan levél. 

Czimlapjának több mint két harmadát a magyar czimer foglalja el. A korona 
alatti paizs négy mezÖre osztva; a felső bal mezőn a 4 folyó, a felső jobb mezőn 
a hármas halmon álló kettős kereszt ; az alsó jobb mezőn koronát tartó oroszlán, 
az alsó bal mezŐn 3 oroszlánfő (Csehország és Dalmatia czimere) áll ; mely czimer 
látható Székely István Krakkóban 1548-ban nyomtatott zsoltára czimlevelének hátlap- 
ján is. Ezen Calendarium kétségtelenül Vietorjer.im OS krakkai nyomdász által volt 
nyomtatva, mint betűinek az azonkori krakkai mag>'ar nyomtatványok betűivel 
való egyezése bizonyitja. 

A mi a nyomtatás évét illeti, magának Székely Istvánnak élőbeszédéből bizo- 
nyosnak tartom, hogy ezen könyvecske megjelenését 1538-nál későbbre nem tehetjük. 
Ezen előbeszéd, mai Írásmóddal adva, következő: «Mikoron minden nemzetet lát- 
nék, hogy az ü nyelvén Calendariumot szerzene, kiből esztendőnek innepit meg tud- 
hatná, igen jónak vélem én is, hogy az magyar nyelvre az Calendariumot fordíta- 
nám, kiből meg tudhatnák az gyermekek nem csak az innepeket, hanem hány hét 
lenne minden esztendőbe az hus hag>'at, mely nap lenne meg az újság, hány órán 
támadna fel minden napon az nap, mikort kezdetnék el az tavasz, nyár, ősz, tél, kibe 
ennek felette be csenáltam az magyar Cisiot, hog)' könyvnélkülis az innepeket meg 
vethetnék, kivel vélem hogy valamit használnék az magyarul olvasó g>'ennekek- 
nek, kit jő nevén ha veendnek, t'óbre és nagyuhra enfiek utánna igyeközűnk. 
Isten tartson meg bennetek. » Kitetszik az utolsó sorokból, hogy ez a gyermekek 
számára szánt legelső magyar örökös kalendárium Székely István legelső nyomta- 
tott munk«ija, s minthogy tőle Krakkóban már 1538-ban ennél minden esetre fonto- 
sabb és terjedelmesebb két munka jelent meg, u. m. az: nlstenes Énekek* és a 
• Keresztyénség fundamentomáról való tanúság*, teljességgel nem kételkedhetünk 
a felől, hogy ezen kis kalendárium nyomtatási idejét 1538 előttre vagy legalább is 
1538. elejére kell helyeznünk. 

LegelsŐbben ismertette ezen könyvecskét a Kulcsár István által szerkesztett 
Hazai és külföldi tudósitások 1808. éiff. i^i-dik számában Kazinczy Ferencz, ki 
barátja Cserey Farkas krasznai könyvtárából épen azon példányt kapta kezéhez 
megtekintés végett, mely ma az erd. Múzeum tulajdona. Kazinczy az élőbeszédből 
kétségtelennek tartja, hogy ez az első nyomtatott magj^ar naptár, a miben teljesen 
igaza is van : nyomtatási évét azonban csak hozzávetőleg határozza meg e sza- 
vakkal : « a 26-dik lapon álló húshagyat táblájának lineáji elébe tintával irta fel 
az esztendőket egykori birtokosa, nyilván hogy az adott esztendőben előfordulandó 
húshagyat idejét bajos számlálgatás nélkül is egyszerre fellelje a szem. A i2.^somak 
elébe az 1550-t irta, s ig}' méné le tovább, ugy hog}*^ az utolsó (19-dik) sor elébe 
az 1557., a legelső elébe pedig osztán az 1558. esett. A kalendárium tehát már 
i<^^()'ben ki volt adtfa. » Kazinczynak ez a meghatározása, mely éppen nem bizo- 
nyitja azt, hog>' e naptár 1549 előtt tiz s több évvel is meg nem jelenhetett volna, vitte 
Toldyt arra, hog>' ezt az örökös kalendáriumot Krakkóban 1549-ben nyomtatottnak 



167 

állítsa., U/ A/. Afuz. 1853. //. 189. /. Ez állítását azonban, a t^lem vett értesítés alap- 
ján, ö maga helyreigazította A m. n. írod. tört. rövid előadásban Pest. 1864 — 5 
59. /., a hol ezen naptárt h. és év n. (Krakkó, 1538.) megjelentnek írja ; mit én 
az évre nézve, mint föntebb kifejtettem, teljes biztossággal nem mernék állítani. 

Érdekesek e naptárban a minden hónapra irt két soros versek, melyekben a 
rimelésnek csak elvétve akad némi nyoma, hanem a rhythmus ereje érezhető több 
kevesebb sikerrel. Például : 

Boldogasszony (Januarius) havára : 

Vígan lakik | Boldog asszony | hava hö pecsenyével. 

Vígan tartja | az íi vendégét | az meleg házba. 
Szentgyörgy (Április) havára : 

Szentgyergy hava | terömt nekünk | szíp virágokat. 

És meg tiltat | rétet sok jó | szénáért. 
Kisasszony (Augusztus) havára : 

Szénát hordat | házat rakat | kisasszony hava. 

És jól lakik I ért gyümölcscsel | ü jó kedvvel. 
Egyetlen teljes péld. az erd. Múzeumban. Ezen példánkénak is 12-dik levele 
kézirattal van pótolva, mi 1705-ben Szebenben történt; a másoló ugyanis e levél 
aljára följegyezte: cCtbinii Anno Domini mdccv. Ipsís Idíbus Nov. i — A czim- 
levél hátlapján e könyv két régibb birtokosa így jegyezte föl nevét : « Sum ex Lib- 
ris Pauli Schirmerí Cib. Patr. (Cibiniensis Patricii) Anno 1705. die 8. 7-bríst és 
Sum ex Libris Johannis Georgii Ritter Anno Domini 1735. die 8 August. • — E 
szerint Szebenben 1705-ben még más példánynak is kellett lenni, melyből a kiegé- 
szítés történt. Ma több teljes példány nem ismeretes. A M. Akad. csonka példá- 
nyából az Ai — 3 és B5 lev. (összesen 4 lev.) hiányzik. 

355 (XVI. száz.) 
Bejthe István. Énekes könyv (kótákkal) 



Ezen protestáns énekes könyv hihetőleg Német-Ujvárt, hol Beythe Postillája 
1584-ben nyomtattatott, vagy ha másutt is, de bizonyosan Manlius János dunán- 
túli vándomyomdájában látott világot. 

Eg)'etlen ismert példánya, elül és végül csonkán. Nagy Isti*án könyvtárában 
volt,'; onnan hova lett, nem tudhatjuk. List és Francke Catalogusában említve nem 
találjuk. — Csak csekély töredéke van meg Toldy Ferencz ktárában. Lásd: TOLDY 
M. költ. tört. 2. kiad. 184. /. 



356 H. n. (XVI. száz.) 

Bornemisza Miklós. História Miképpen az Szent Eleazar Pap 
Antiochus Király alat, az Istennek törvényének meg tartá- 
sáért Martyromsagot szenvedet, az ú feleségével es het fiai- 
val egyetemben az mint meg Vagyon irvan Machab: 6. és 7. 
részében. Énekbe szóróztetet : Bornemisza Miklós által. H. 
és év n. 4r. A — B2 = i'U iv = 6 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. — A nyomtatásból Ítélve bártfai kiadás a 
XVI. század végéről. — Iratási éve 1568. 
Ujabb kiadása : Debreczen 1605. 
M. n. Muz. (Széchenyi kt.) 



i68 

367 H. n. (XVI. száz.) 

Decsi Gáspár. História az Dávid Királynac Vriásnac feleségé- 
vel való vétkéről, miképpen Dauid Vriást az Hadban loab 
által Rába városánac viuásakor meg óleté : az vtán Bethsa- 
bét feleségül magánac el vótte. Nathá Prophetánac meg fed- 
déséről, é mellet szép intésseckel mostan vyionnan versekben 
szereztetet. Ad notam. Mostan való üdóben etc. H. és év n. 
4r. A — B = 2 iv = 8 sztlan lev. 
Végső verse: Ezer ótszaz hetuenben és kilentz esztendőben. 

Az Seruator hegyénec czac nem szinten tőuében, 
Az io Duna menténec az Tholna varosában észt 

be irác versekben. 
Hogy minden szent életben. Isteni félelemben, 

maradjon igaz hütben. 
Versfejekben : Decsi Gaspar. 

Ezen hely és év nélkül megjelent nyomtatványt, az iratási évet a nyomtatási 
évvel egynek véve, 1579-re mint váradi nyomtatványt veszi föl Miller Fragmenia 
typogr, M. Varadinensis 22. /., nézetem szerint minden alap nélkül. 

Kiadásai: Sicz. 1592. — H. és év n. (xvi. század) más nyomás. 

Egyetlen péld. a M, Akad. k tárában, 

358 H. n. (XVI. száz.) 

Decsi Gáspár. Az Dávid Királynak Bethsabeval való vetkeról, 
es az Uriasnak Dávid által az hadban lót haláláról való 
História. 4r. A — B2 = i'A iv = 6 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. — Az előbbi szám alatt leirttól kúlömbözŐ 
kiadás. 

Egyetlen példány a M, n. Múzeumban. 

359 H. n. (XVI. száz.) 

Egy szép Ének, miképpen az Wr Isten meg aldgya azokat 
minden ioual, az kik ótet félic ; és az Istenteleneket meg 
átkozza : Moises harmadic Kónyuénec 26 és ótódic kónyué- 
nec 28. részéből szórósztetet. Hely és év n. \x. A — B2 = 6 
sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Másik kiadását lásd föntebb : (Debreczen). év. n. (xvi. száz.) 
M. Akad. — Pesti ref. coll. 



lóg 

360 H. n. (XVI. száz.) 

(Euryalus és Lucretia históriája.) Igen szép história Sigmond 
Czaszarnak ideieben lőtt Dolog, Az nemes ket személyről, 
Euriarusrol es Lucrecyarol, es azoknak egi máshoz való Sze- 
relmekről, s-Lucrecyanak haláláról, Euryalushoz való szerelmé- 
nek myatta mint lót halála ? 4r. A — G = 7 iv = 28 sztlan lev. 

Az 1592-diki kolozsvári kiadásnál régibb kiadás. — Az 1592-diki kiadás végső 
verse szerint Aeneas Sylvius (Zsigmond császár titoknoka, később II. Pius néven 
római pápa) latin munkájából magyar versekbe foglalta egy sáros-pataki névtelen 
1577-ben. 

Eg}'etlen ép példánya a bécsi Theresianum könyvtárában, — Négy levélnyi, 
töredéke (Di és 4, Fi és 4), melyet 1850-ben én ajándékoztam Toldy Ferencznek, 
az ö könyvtárából ma a w. /. Akadémia ktárában van. 



361 H. n. (XVI. száz.) 

(Euryalus és Lucretia históriája.) Igen Szép História Sigmond 
Cyaszarnak Idejeben löt Dolog, Az nemes ket személyről, 
Euryalusrol es Lucrecyarol, es azoknak egy máshoz való Szerel- 
mekről, s=Lucretyanak haláláról, Euryalushoz való szerelmé- 
nek myatta mint lót halála ? 4r. A — G = 7 iv = 28 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. 

A fentebbi szám alattitól külömböző kiadás. 

Egyetlen példány a keszthelyi Festetics- ktárban. 



362 H. n. (XVI. száz.) 

Idari Péter. História az világ biro Nagj' Sándornak ez szeles 
világon levó nagy sok Országoknak meg holdoltatasarol. Vitézi 
kózőtt viselt nagy dolgairól es sok hadakozasirul. H. és év 
n. 4r. A — G =7 iv = 28 sztlan lev. 
Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Ezen kiadást, mely a nyomtatásból itélve Bártfán, a XVI. század vége felé 
jelent meg, a Catal, Bibi, Szech. Partis I. Suppl. II. 226. /. leirván, zárjel 
között ezen megjegyzést teszi {Cecinit 1548. Petrus Ilosvai). — Toldy, M, költ. 
tört. 2 kiad. 127. /. Ilosvai ily czimü munkáját végkép elveszettnek mondja, de 
emliti Idari Péternek épen ezen 1548-ban irt Nagy Sándor históriáját, melynek 
első sorában Idari hivatkozik egy ezt megelőzött Sándor-ára e szavakkal: «Jól 
lehet nagy sokat szóltunk SándorrúU. Ilosvai is irja Ptolemaeusa elején: • Sokszor 
szóltunk a régi nagy üdökrÖl, Kiváltképen világ biró Sándorral. » — Ezeket egybe- 
vetve azt hiszem, hog>' Idari Péter, ki Nagy Sándorában a 6-dik rész versfejei- 
ben nevét igy teszi ki : «Curtius hec cecinit, transcripsit Petrüs in Idarc azonegy 
személy Ilosvai PÉTERrel, s az Idari név (Petrus in Idar) Ilosvai Péternek 
csak 1548-diki lakására vonatkozik. 

Régibb kiadásai: i. Debreczen 1574. — 2. U. ott. 1582. 3. Kolozsvár 1591. 

M. n. Muz. (Széchényi-ktárban). 



I70 



363 H. és év n. (XVI. száz.) 

Ilosvai Péter. História Miképpen az Ptolomeus Király, az 
Moysesnek öt k()n}'\'et, nap^y költseggel, fordittatta az Sido 
és Görög nyelvből, az hetvenkét Tolmácsok által. H. és év 
n. 4r. A — D2 = 3V2 iv = 14 sztlan lev. 

Más kiadásai : Kolosvár, 1588. és (Debreczen) év n. (xvi. száz.) 
M, n. Muz. (Széchenyi-ktárban). 



364 (XVI. száz.) 

Kálmáncsehi Márton. Énekes könyv 8r. 

Kmliti ezen énekes könyvet, a nélkül hog>' nyomtatási helyét és idejét fol- 
jeg>'zette volna, Újfalvi Imre, a Debreczenben 1602-ben kiadott Énekes könj'V' élő- 
beszédében e szavakkal : • Kálmáncsehi Márton mester a regg^eli énekeket, melye- 
ket prímáknak hinak, mag^>'arra fordította az Psalmusokkal egyetemben. Vágynak 
ebben Hymnusok, Antiphonák, Responsoriumok, Versiculi seu Collectae et Benedi- 
camus, in 8-0. • — Egyetlen példánya sem ismeretes. 



365 H. és év n. (XVI. száz.) 

Markalfnak Salamon Királlyal való treffa beszediról irott rövid 
Kónyv. H. és év n. 4r. A — D = 4 iv = 16 sztlan lev. 
Külön czimlapja nincs és nem volt. 

I. kiad. Kolozsvár 1577. — 2. U. ott. 1585. — 3. Sicz. 1591. 
Egyetlen példány a m. n. Múzeumban (Széchenyi ktárból). 



366 (XVI. száz.) 

Munkácsi János. Tóbiás élete (versekben) 4r. 

Irta Regéczen, 1600 esztendőben. 

Eg>'etlen csonka példánya, melybcil a czimlevél (Ai), A4 és végül D2 levél 
hiányzik, a debreczeni re/, coll. ktárában (eg>' colligatumban). — A nyomtatás 
helyét és idejét meg nem határozhatom; valószinü, hogy az Íratás idejénél késÓbb, 
a XVII. században volt nyomtatva. 



367 (XVI. száz.) 

Odatis és Zariadres szerelme 4r. A — B = 2 iv = 

8 sztlan levél (ha teljes). 

Végső verset : Ez históriát ki szerze versekbe, 

Deákból fordita Magiar énekben, 
Egi Iffiu Scolai Mesterségében, 
Ezeket enekle egi ió keduében. 

Az ezer öt sza(zb)an és nioczuan hétben, 
Niarba az he Szent Jakabnak hauaban, 
Erdelinek hires neues io földében. 
Czegeben az holdos Tónak fekteben. 



I7X 



Ezen históriás ének fordítóját, ki Erdélyben Czegén volt iskolamester, TOLDY, 
Magyar költ, tört, 2. kiad. 121. /. tévedve nevezi csegei névtelennek. 

Két levélnyi töredéke (Bi és B4) Toldy Ferencz könyvtárából a M. Akadémia 
k tárában. 

368 H. és év n. (XVI. száz.) 

Pólyi István. História. Az lovenianus nevö Romai Császárnak, 
Isten ellen való föl fuvalkodasarol, es az Nagy Ur Istennek 
rayta tótt boszszu állasáról, es előbbi tisztiben való állasá- 
ról, mostan Deákból magyarra fordittatott, 1593. Eztendóben. 
Notaja: Szannya az Ur Isten hiveinek romlását. H. és év n. 

4r. A6 = 6 sztlan lev. 

Végső verse: 

Az ki ez verseket forditotta Magyarra, 

Az Szektső menteben So-Var nevű Faluban 

Az ének szerzőnek nevet meg találod az versek folyásában. 

Az ezer ót százban és kilentzven háromban. 

Ez éneket szerze gondolkodva magában. 

Az nagy kevélységet. Istentelenséget utalván 6 magában. 

VEGE. 

A versfejekben: «Stephanus Poli fecit. » 

Egyetlen péld. a M. n. Múzeumban (Széchenyi-ktárban). — Toldy M, költ, 
tört, 2. kiad. 118. /. ezen h. ós év nélküli kiadást Debreczenben Lipsiai Pálnál 
(tehát 1601 — 1619 közt) nyomtatottnak állitja. Minthogy azonban Lipsiai Páltól 
Debreczenben már 1596-ban nyomtatott eg}'^ pár szent történelmi éneket birunk, 
valószínűnek tartom, hog)' számos hasonló irányú hely és év n. kiadott nyomtatvá- 
nyai s ezek közt Pólyi munkája is 1596 körül, még a xvi. században jelentek 
meg. — Ujabb kiadása : Lőcse. (xvii. száz.) 



369 H. és év n. (XVI. száz.) 

Pólyi István. História, Az lovenianus nevű Romai Császárnak, 
Isten ellen-való fel-fualkodásáról, és az nagy Vr Istennek 
rajta tött boszszú-állásáról, és az elébbi tisztiben való állá- 
sáról. Melly Deákból Magyarrá fordittatott, 1593. esztendő- 
ben. 4r. A — B2 = i'/a iv = 6 sztlan levél. 

A fentebbi szám alattitól külömbözÖ kiadás. 
Egyetlen példánya a keszthelyi Festetics-ktárban. 



370 (XVI. száz.) 

História az Szigetvárnak veszéséről 4r. 

Egyetlen példányának 2 levélnyi töredéke, melyen az i — zy versszak áll, Toldy 
Ferencz könyvtárából, a m. Akadémia k tárában van. — Hiányzik czimlevele, 



172 

s az éneknek, mely 80 versszakból állott, nagyobb része. — Kéziratban fonma- 
radt e históriás ének a Lugossy-codexben, azonban itt is csonkán, mert csak i— 
28 és 48 — 80 versszaka van meg", ily czimmel : « História a Szigetvárnak veszés- 
sérÖl, melyet Zoliman török császár megvévén kezéhöz kopcsola. Not. Szertelen 
vesződsz. » A végső 80-dik vers szerint iratási éve 1566. Szerzője sem a végső vers- 
ben sem a versfejekben nem nevezte meg magát. A Lugossy-codexbeli másolat a 
nyomtatott példánytól számos eltérést mutat, miből Toldy Ferencz egy más ki- 
adás léteztét következteti. Ezen históriás ének tartalmát egy « névtelen Szigeti 
veszedelme* czim alatt ismerteti Toi.\^Y Magyar kőit. tört. 2. kiad. 155 — 157. /. 
— Betűi után Ítélve, a kolozsvári Heltai-féle nyomda termékének látszik. 



371 H. n. (XVI. száz.) 

Szikszai Hellopeus Bálint. Katekhismus 8r. A — 

X4 = 20'/^ iv = 164 sztlan levél (ha teljes). 

Ajánlja a szerző «azt az kyczien elseó Aiandekat* eg>' nag}'ságos asszonynak, 
kinek nevét, minthogy az ajánlás eleje, mely a czimlevél hátlapján kezdődött, nincs 
meg, nem tudhatjuk. Az ajánlás végén a 8-dik lapon a szerző igy nevezi meg ma- 
gát: cValentinus Hellopoeus Egri Pr^dicator. » Minthogy szerzőnk 1574-ben Deb- 
reczenben nyomtatott s 1587-ben második kiadásban is megjelent egri rövid ká- 
téját a czimlap és ajánlás szerint mint debreczeni lelkipásztor irta és adta ki, eb- 
ben a 8-rét nyomtatott Catechismusában pedig magát még egri prédikátornak irja, 
bizonyosnak tartom, hogy ezen catechismusát 1574 előtt, valószínűleg 1573-ban 
adta ki. — Nyomtatási helyét meg nem határozhatjuk, csak annyit állithatunk Eöt- 
vös Lajos gondos összehasonlítása után, hogy nem Debreczenben, se nem Kolozs- 
várt Keltáinál, se nem Hoffhalter alsó-lendvai nyomdájában, se nem Manlius Já- 
nos dunántúli nyomdájában volt nyomtatva. 

Csak két példány ismeretes. A teljesebb példány, melyből csak a czimlevél s 
az annak hátlapján kezdődő ajánlás első lapja hiányzik, megvan a M. n. Mú- 
zeum k tárában (néhai Tóth Ferencz ktárából, Liszkay József pápai ref. paptól 
szereztetett, egy kötetben Kulcsár György 1573-ban Alsó-Lendván nyomtatott két 
munkájával); másik csonkább példánya (A6— V5 lev.) a debreczefiiref. coll. ktá- 
rában. — Ezen Catechismusról Eötvös Lajos és Imre Sándor által s általam irt 
bővebb ismertetést lásd: Magyar Prot. egyh. és isk. Figyelmező 1870. 200., 252 
—255, 312—313. Lés 1871. 284. /. 



372 Bártfa. 1601. 

Soós Kristóf (Sóvári). Az Szent Prophetaknak (kik szám sze- 
rint tizenketten vadnak, és az 6 rövid tanitásokra nézue, 
Minoreseknek szoktanak neveztetni) Írásoknak Predicatiók sze- 
rint való magyarázattiánac Elsó Része. Oseas. loel. Amos. 
Sóvári Soos Christoph által iratot. Bartífan Jakab Klóss 
nyomtatta, 1601. Eztendóben. 4r. 954 lap. — Elül: cziml. 
és elöljáró beszéd 12 sztlan levél; végül: mut. tábla 12 
sztlan lev., latin versek . . lev. 

Az élőbeszédben, mely Sóvártt 1601. május 1 6-dikán kelt, igéri a szerző, hog}' a 
még hátra lévő kilencz próféta magyarázatját három kötetben «nem sok késede- 



^73 

lemmel* ki fogja adni : de igéretét nem váltotta be, níert ezen munkának csak 
első kötete látott világot. 

Teljes péld. Af. n. Muz. — Erd, Muz, (csonkán, hij. cziml., az előbeszéd i. 
2. 6. levele, a mut. tábla 9-dik lev., a latin versekből csak az elsÖ levél van 
meg^). — S,-pataki ref, coll, (végén a versekből csak az első lev. van meg). — 
Debreczeni ref. coll, (231—668 lap van meg). — Betléren, a gr, Nádasdy-ktárban. 

373 Bártfa. 1601. 

Kalendáriom 

Emliti Weszprémi, Biogr, Medicorum Hung, Cent, II. Pars II, 137. /. 

374 Debrcczen. 1601. 

Félegyházi Tamás. Loci Communes Theologici, Az az, Az 
keresztyéni igaz hitnek részeiről valo tanitas, kérdésekkel es 
feleletekkel, ellenvetésekkel es azoknak meg feytesivel, az 
hiveknek epületekre irattatot : Felegyhazi Thamás, Debre- 
ceni Predicator által. Ez melle adattatot rövid Catechismus. 
Debrecenben, Nyomtatta Lipsiai Pal 1601. Esztendőben. 4r. 
559 lap. — Elül: cziml., ajánlás, az olvasónak és lajstr. 14 
sztlan levél. 

Következik külön czimlappal : 

Catechesis Az az. Rövid Kérdések es Feleletek az keresz- 
tyéni hitnek agairól, az gyermekeknek es az egy-igyueknek 
tanitasokra, irattatot Felegyhazi Thamas, Debreceni Prédi- 
kátor által, Debrecenben Nyomtatta Lipsiai Pal, 1601 esz- 
tendőben. 4r. A — D6 (8 levelenként) = 30 sztlan levél. 

5-dik kiadás, i, 1579. 2, 1580. 3. 1583. 4, 1588. mind Debreczenben. 

M. n. Muz. — Erd, Muz, (cziml. hij.). — Kolosvári ref, coll, — Miskolczi 
ref.gymn, — S,-pataki ref, coll, (elÖl czimlap s végén a Catechismus 2 lev. hij.). 
— Betléren gr, Nádasdy-ktárban, 



375 Kolozsvár. 1601. 

Ráskai Gáspár. Egy szép história az vitéz Franciskoról, és 
az ő feleségéről, és minémü czuda szerenczében forgattac 
egy ideiglen, ismét á szerenczénec meg iőuéséről és forgassá- 
ról. (Következik egy fametszet,) Nyomtatot Colosvarot 1601 
Esztendőben. \x, A — D2 = 3'/2 iv = 14 sztlan lev. 

Régibb kiadásai: Debreczen 1574. ^^ ^57^- ^ Kolozsvár 1579. 

Pesti ref, coll, — Erd, Muz. (közben A4 — B3 = 4 lev. és a legutolsó lev. hij.). 



174 

376 Debreczen. 1602. 

Kereszty e (ni) Enek(ek). Mellyek az Gr(adual mellett) s-annel- 
kül is az hol azzal (nem élhetnek, az) Magyar nemzetben 
reform (altatott Ec)clesiakban szoktanak mo(ndattatni.) Mos- 
tan uyonnan, d(e mertekle)tessen, es helyessen, t6bbitte(ttek, 
es illendőb) rendben, hogy nem mi(ntez elótt) ki bocsattatt(ak). 
Ezek melle adattattanak szép (rendel az Halót Énekek). 
Debrecenben, Nyomtatta Lipsiai Pal, 1602. Eztendóben. 4r. 
150. levél (ha teljes). — Elül: cziml. és elöljáró beszéd 6 
sztlan lev. 

A praefatióban, mely kelt € üóbróczenben die 12. Mártii. i6o2». Sz. Újfalvi 
Imre a régi protestáns énekes könyvekre több igen becses adatot hoz föl, melyeket 
az én közlésem után fölhasznált Toldy Ferencz, Magyar költ. tört, 2. kiad. 
182. 183. /. s én is föntebb az illetÖ helyekre beigtattam. Hogy ezen kiadást 
Debreczenben több kiadás elÖzte meg, bizonyitja Újfalvi Imre élőbeszédének ezen 
helye : «Ez ideiglen csak ez it való Typographiaban-is egy-nehanyszor nyomtatta- 
tot ki ez Énekes kónyv, mely az Graduallal az" Templomba szokott vitettetni. 
Találtam olyanra-is, az mely, de csak igen rövideden, ez elöt negyven eszten- 
dővel nyomtattatott*. Ezen szavak után egy debreczeni 1562-diki kiadás léteztét 
k^ll föltennünk, mely ma teljesen ismeretlen. 

Egyetlen példánya, igen megrongált czimlappal, s végén, a 148. levél után, a 
mint nyoma látszik 2 levél híjával, a gyula-fejérvári Batthyány i-ktárban. — A 
czimlap hiányait a debreczeni 1616-diki ujabb kiadás cziméböl pótoltam ki. 

377 Debreczen. 1602. 

Újfalvi Imre. In exequiis defunctorum. Halót temeteskorra 
való Énekek. Azoknak kedvókert kik illyen utolsó szükség- 
ben szolgainak, ószve szedegettettek, es ki bocsatattak. Má- 
sodik editio, böveb az elsőnél, Hebr. 9. 27. El végezet dolog 
hogy az emberek egyszer meg hallyanak, az után itilet leszen. 
Debrecenben Nyomtatta Lipsiai Pal. m.dcii. \x. 

Elöljáró beszéde, az első 1598-diki kiadás után nyomva, 
kelt « Debreczenben Pünkóst hav. 12. napján 1598. Emericus 
Sz. Újfalvi. » 

Harmadik kiadása Debreczen. 1606. 

Egyetlen csonka példánya, melyből megvan A — E3 (a cziml. és 18 szzott levél 
s végül alighanem csak 3 levél hij.) a gyula- fej érvári Batthiáfiyi-ktárban^ az 
Újfalvi által kiadott debreczeni 1602-diki Énekes könyv után kötve. 



378 Sárvár. 1602. 

Kszterházi Tamás. Az Igaz Aniaszentegyhazrol, es ennec feie- 
ról az Christvsrol : Ismeg az Romai Aniaszentegyhazrol, es 



175 

ennec feieról az Romai Papáról való Articulus, kerdeseckel 
es feleleteckel, az Prophetac es Apostoloc irasibol ki szede- 
tet, melyben az regi es mostani Papa székit oltalmazoknac 
hijaban való irasi, es Argumentomi refutaltatnac, es meg ha- 
missitatnac. Irattatot Aegidius Hunnius, az Szent irasnac 
Doctora es Professora által. Nyomtattatot Saruarat, Az Te- 
kentetes es Nagyságos Illyeshazi Istuan Vr költségen. Man- 
livs János által, Anno m.d.cii. 41. 582. lap. — £/üL' czim- 
lap és ajánló levél 29 sztlan levél ; végén Index. 

Ajánlja e könyvet Eszterházi Tamás Pálfi Katalinnak, 
Illésházi István nejének. «Galantan i. Marty Anno Domini 
1601. Nagyságod alázatos szolgaia Eszterhas Thamas» — 
Az ajánló levélben irja Eszterházi, hogy Hunnius e könyvét 
« Kürti Istuan Szeredi Praedicatorral Magiarra forditottam.» 

SÁNDOR István, M. könyvesház 15. /.hibásan teszi i6oi-re, bizonyosan vala- 
mely czimlaptalan példány után, az előszó keltéből következtetve a nyomtatási évre. 

Teljes példánya a szombathelyi seminarium, Keszthelyen a Festetics-ktárban és 
Radványban b. Radvánszky-ktárban. — Elül s végül csonkán a tn. Akad,^ a 
kecsketnéti és pápai re/, coll., a soproni és késmárki evang. lyceum ktárdban. 



379 Sárvár. 1602. 

Magyari István. Az Országokban való soc Romlasoknac okai- 
ról, es azokból való meg szabadolasnac io modgiarol, mostan 
vyonnan irattatot, es soc bólts embereknec Írásokból szerezte- 
tet hasznos kónyuetske. Magyari István Sárvári Praedicator 
által. Psalmo lxxxi. vers xiii. Vaiha az en népem halgatot 
volna engemet, es az Israel az en vtaimban iart volna, nil- 
uan semmié tóttem volna az 6 ellenségeket, és az 6 habor- 
gatoi ellen, felemeltem volna az en kezemet. Niomtattatot 
Sárvárat, az Author kóltsegeuel. Manlius János által, Anno 
M.D.CII. 4r. 190 lap. — Elül : cziml., ajánlás, előbeszéd, ver- 
sek 12, végül: mutató tábla s nyomdai hibák 5 sztlan levél. 

Ajánlva van Nádasdy Ferencz fölovászmestemek, Vas és Sopron vármegye 
főispánjának. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Soproni cik lyc. — Zsibón a b. Wesselényi- 
ktárban. — Keszthelyen a Festet ics-ktárban. 



380 Sárvár. 1602. 

Szikszai Fabricius Basilius. Nomenclatvra. Seu Dictionarivm 
Latino Hungaricvm. Per Clarissimum virum D. Basiuum 



176 

Fabricium Szikszouianum conscriptum. Cvi nunc denvo 
adiecimus idioma Germanicum, in vsum Puerorum. Sarva- 
rini. Excudebat loannes Manlius, Anno m.dcii. 8r. 155 lev. — 
Végül: Index 3 sztlan lev. 

Régibb kiadásai: Debreczen 1590, 1592, 1593, 1597. ujabbak Debreczen 1619. 
és Bártfa 1630. 

Pesíi egyei. — Segesvári ev, gymn. — Megvolt Nagy István ktárában is 
(Lásd : Cataiogue. ^2. l.J. 

381 Bártfa. 1603. 

Mihálykó János. Az órók Életnek szép es gyónyórűseges nyári 
^deieról való kónyueczke, Melyben az Eghnek es az föld- 
nek, Embereknek és Barmoknak, Füueknek és Virágoknak, 
Kerteknek és Mezei terméseknek. Halaknak és Madaraknak 
etc. termeszét szerint való eseti, az Telnek és Nyárnak alla- 
pattia és folyása szerint, ez világi és kóuetkózendó Órók élet- 
hóz hasonlitatnak, Az Szent írásból vót vigaztalásockal meg 
erósitetet és igen haznos példáckal meg irattatot Zadervs 
Iacab által Nemet Nyeluen. Mostan penig az Magyar Nem- 
zetnek vigaztalására Magyar nyelwre forditatot Mihalyko 
Ianos az Epperiesi Magyar Ecclesiának lelki Páztora által. 
Bartphan Nyomtatta lacobus Klóss. 1603. Eztendóben I2r. 
252 levél. — Elül: cziml. ajánlás, üdv. versek latinul 10 
sztlan lev. 

Ajánlva van Homonnai Drugeth Bálintnak. 

S.'Pataki ref, coll. — M. n. Muz. (Jankovicstól, elül, közbül és végül cson- 
kán). — Székely -keresztúri unitár, gymn. (még csonkább péld.). 

382 Debreczen. 1603. 

Derecskéi Ambrus. Az Szent Pal Apostol levele, mellyet irt az 
Romabeli keresztyeneknek. Magyar predikatiokra rendeltetet, 
es az Szent iras szerint meg magyaraztatot. Deretskei Ambrus 
Varadi lelki paztor által. Psal. 8. 3. Matth. 21. 16. Az 
kicsindedeknek es az csecsemóknek az ü szajokbol végezted 
el az dicsiretet. Debrecenben nyomtatta Lipsiai Pal, m.dciii. 
4r. 516 levél. — Elül : cziml. ajánlás, epigrammák 6, végül: 
mutató tábla g sztlan lev. 

Ajánlva van « Varadon apró szentek napján, 1602. » Cseh András váradi fÖhar- 
minczadosnak, ki a nyomtatási költséget viselte. 



^77 

M. n. Muz, — M. Akad. — Erd. Muz. — M. -vásárhelyi Teleki-kfár. — Pesfi\ 
debreczeni, s. -pataki, m, ^vásárhelyi, kolozsvári, székely-udvarhelyi ref. colL — 
Zilahi ref. gymn. — Csetneken a gömöri ev. esp. ktárában. — Máramaros- 
szigethi ref. lyc. (cziml. és mut. tábla hij.) ; magánosoknál több példány. 



383 Keresztúr. 1603. 

HoUósi Gottfried. Ágoston Barát szerzetin való, Hollosi Gode- 
fridvsnak Prágai Barát Praedicatornak Boczulletes tudós em- 
bernek, az kereztiésegre való meg tereséről írattatott Prae- 
dicatio, mellyet 6 maga prnedicallott Wittenbergaban : mely 
Pnnedicatioban bucziut vészen az Rommai Papatol : az bal- 
uaniozasoktol, es Antichristus vtalatossagatol, kiben annak 
elótte volt, es szabad akarattia szerét, közönséges helyen, 
sokaknak hallására, ellene mond: Es vallia magát, az Augus- 
tana Confession való kereztieni giülekezet tagyanak lenni, 
&c. Mastansaggal, minden hiv kereztieneknek követesere ki 
niomtattatott , magyar nieluen az Vittenbergai Szent iras 
tanetto Doctoroknak Elö laro beszedeuel eggyüt. Kereszturat 
Manlius lanos által. Anno m.dciii. \x. A — Li = io'/4 iv = 41 
sztlan levél. 

Ezen könyvre vonatkozva iija Pázmány Péter Magyari István könyvére irt fele- 
letében : t Minap is egy Szent Ágoston szerzetiból szóköt barát irasat nyomtata 
ki az Galgoczi kialto». 

M. n. Muz. — Erd. Muz. (utolsó lev. hij.)- 



384 Keresztúr. 1063. 

Zvonarics Mihály. Papa nem Papa Az az. A Papának, es az 
papa tisztelőéinek, Lvther értelme zerent való vallások, az 
keresztyéni tvdomannak fó rezeirvl kikrul az Euangeliomi 
tudomanibeliek, es az Romaihutbeliec kózótt, vetekódes es 
kulónózes vagyon. Az Papák Toerueniboel, es nemeli ertel- 
mesb Papasok írásiból, egybe szedettetót, es kézbeli kóni- 
ueczke modgyara rendeltetót. Osiander András Doctor es 
Praedicator altal. Magyar nielure penig fordettatot Zuonarich 
MiHAL Cenki praedicator altal. Nyomtattatot Kereztvrat Az 
Tekintetes es Nagyságos Nadasdi Ferencz Wr Kóltsegen, 
Manlivs lanos altal. Anno m.dciii. 4r. 240. lap. — Elül: 
cziml. és előbeszéd 12, végül: az olvasónak és nyomt. hibák 
I. sztlan lev. 

SMobó K. Régi xn. könyvtar. 1 2 



I 



178 

M. n.Muz. — Erd, Muz, — M, Akad, — Debreczeni ref. coll. — Csonkán 
Keszthelyen a Festetics-ktárhan, a ^áj>at ref. coll. és Nagy István ktárában. 



385 Nagy- Szombat. 1603. 

Pázmány Péter. Felelet az Magiari István Sárvári Praedica tor- 
nác, az Ország romlása okairul, irt kőniuere. Iratot Pazmani 
Péter altal. Isai. 30. v. 11. Aperientur portae tuae iugiter, 
die ac nocte non claudétur, vt aíferatur ad te fortitudo 
gentium, et reges earum adducantur: Gens et Regnum, quod 
non servierit tibi, peribit, et gentes solitudine vastabuntur : 
Nagy Szombatba, Anno m.d.ciii. 4t. 295 lap. — Elül : czimi. 
ajánlás, latin anagrammás versek Magyari István ellen, index, 
a ker. olvasónak 8 sztlan lev., végül: Peroratio gr. Nádasdi 
Ferenczhez, latinul, 11 sztlan lap. 

Colophon : « Dátum Tyrnavias ex Typographia Capituli Stri- 
goniensis. Anno 1603. » 

Ajánlva van latinul Ghimesi Forgács Ferencz dunántúli főkapitánynak és sop- 
roni főispánnak «Radosniae Pridie Idus octob. m.dc.II*. 

SÁNDOR István , M. Könyvesház 15. /. hibásan irja a szerzőt Pázmándi 
GÁBOR-nak. 

M. n. Muz. — M.Akad. — Pesti egyet. — Zágrábi érs. — Csonkán Keszthelyen . 

386 . Nagy-Szombat. 1603. 

Halotti beszéd Rákóczi Zsigmond felett, Ecseden. \x, 

így adja a czimet Sándor István, M. könyvesház 15. 1. — Én ezen nyom- 
tatványt nem láttam s a Sándor által adott czim helyességén kételkedem. 

387 Bécs. 1604. 

Vásárhelyi Gergely. Catechismvs. Az az Canisivs PETERteol 
iratot Keresztyéni Tudomannac reouid Summáya. Az igaz 
Romai Anyaszentegyhaznac Caeremoniáinac magyarazatiual, 
Egy nehany kérdésekre való felelettel : Aitatos imadsagockal, 
és elmelkedéseckel : keresztyen embernec üduességes tükóriuel 
egyetembe. lesvitac Rendin Való Vásárhely Gergely pap 
Altal. Teneamus fidei nostrae confessionem indeclinabilem. 
Hebr. 10. Viennae Austriae, Typis Leonhardi Formicte, Anno 
M.DC.iv. I2r. 51. és 294 levél. — Elül: cziml., előbeszéd 
(Sellyén i. January. 1604. Vásárhely Gergely), calendarium. 



"79 

(1582 — 1700-ra), index 24, végül: Epigramma, Ad lectorem 
és errata i sztlan lev. 

Colophon : « Nyomtatot Beczbe, Formica Lenart által, 
M.DC.iv esztendőbe. Romai Czdiszsiv 6 felsége engedelmeból. » 

Mint elsü kiadást hozza föl Sándor István, M. könyvesház. 16. 1., holott ez 
már 2-dik kiadás. Az elsőt lásd föntebb Kolozsvár. 1599. 

M, n, Muz. — Pesti egyetem (hij. cziml. és végén 4 levél). 



388 Bécs. 1604. 

Pázmány Péter. Kempis Tamásnak a Kristus követéséről négy 
könyvei. Bécs. 1604. 4r. 

Említi SÁNDOR István, M. könyvesház. 16. /. mint elsÖ kiadást. — Ujabb 
kiadásai: Bécs. 1624,1638, Pozsony. 1648, H. í?s év. n. (XVH. száz.), Nagy-Szom- 
bat. 1709. stb. 

389 Debreczen. 1604. 

Szárászi Ferencz. Catechesis, Az az, Kerdesók és Feleletök, 
az Keresztyéni tudomannak agairól, az iambor Istenfélő har- 
madik Friderik Hertzek birtokában Palatinatusban levó tudós 
bólts Doctorok által irattatot. Deákból penig Magyar Nyelvre 
fordittatot hogy mind az kisdedóknek az Scholakban, mind 
penig az egyigyüeknek az Ecclesiaban Lelki eppuletókre 
lenne. Szaraszi Ferencz által Debreczeni Anyaszent-egyhaz- 
nak Lelki Pásztora által. Debrecenben Nyomtatta Lipsiai Pal. 
1604. 4r. A — Q6 = i6'/a iv = 66- sztlan lev. — Elül : cziml. és 
ajánlás 3 sztlan lev. 

Ajánlja a szerző Imrefi Jánosnak, Diószeg urának, « Debreczenben Kis aszsz. 
hav. masodic napján, az Vrnik 1604. esztendejében. • 

M. Akad. — Debreczeni re/, coll. (2 péld.) — S.-pataki ref. coll, (cziml., 
ajánlás s utolsó lev. hij.) — M. n. Muz. (Farkas Lajostól, végül csonkán). — 
Betléren, gr. Nádasdy-k tárban (ép). 



390 Keresztúr. 1604. 

Magyari István. Az Tekintetes, Nemzetes, Nevezetes, Vitéz 
Vmac, az Nagyságos Nadasdi Ferentznec, Fogaras Fóldenec 
órókós, Vasuár, es Sopron Vármegyeknec fó Ispannyanac, az 
felséges IL Rvdolphus Romai Czaszarnac, Magyar orszagnac 
Kiralyanac, és io gondviselő édes Attyanac, Lovaz Mestere- 
nec es Tanaczanac, es Dunán innen fó ország Hadnagyánac 



I2» 



i8o 

etc. Kit az Vr Isten ez vilagy nyomorult életből az 6r6c 
diczóssegben magához vót 4. Jan. Anno 1604. Sárvárat Teste 
felet, es temetésekor lót ket Praedicatioia Magyari István- 
nac. — Az Nemes és Vitézlő Madaraz Miklós Kőltsegeuel, 
Niomtattatot Kereszturat Manlius János által. 1604. 4r. 
A — M2 = II '/a iv = 46 sztlan lev. 

Ajánlva Báthori Erzsébetnek, Nádasdi Ferencz özvegyének. 

M, n. Muz. — M, Akad, 

391 Lőcse. 1604. 

Rimái János és Balassa Bálint versei. Lőcse. 1604. i2r. 

Hihetőleg első, ma egy példányban sem ismert , kiadás. Léteztéröl b. Rad- 
vánszky Bélának hozzám 1876. apr. 7-dikén intézett leveléből értesültem, kinek 
tudósitása szerint «Radvánszky László könyvtárának 1750-ben készült catalogusában 
előfordul: Rimay és Balassa versei Lötsén, 1604. duodec. 13. sz. alatt volt akkor 
Radványban a könyvtárban, jelenleg azonban még nem sikerült felfedeznem. » — 
Vajon az itt idézett c^talogusban az évszám (1604) nenl tévedésből áll-é 1704 he- 
lyett, mert Lőcsén 1704-ben I2r. csakugyan megjelentek «Balassa és Rimái Istenes 
Énekei », el nem határozhatom. 

r 

392 Nürnberg. 1604. 

Molnár Albert (Szenczi). Dictionarium Latinovngaricvm. Opys 
nowm et hactenvs nvsqvam editvm, in qvo Omnes Omnivm 
Probatorvm Lingvae Latináé Avctorum dictiones & rerum 
vocabula, quoad fieri potuit, propriissime & exactíssime sünt 
Vngaricé reddita. Nomina -item propria Deorum Gentilium, 
Regionum, Insularum, Marium, Fluviorum, Sylvarum, La- 
cuum, Montium, Pöpulorum, Virorum, Mulierum, Vrbium, 
Vicorum & símilium, cum brevi & perspicua descriptione 
Vngarica sünt interspersa : quae singula ita sünt digesta, ut 
sub initiali sua litera facile reperiantur. — Item vice versa 
Dictionarivm Vngaricolatinvm, in. qvo praeter dictionvm vnga- 
ricarum interpretationem Latinam, adjecta sünt iis vocibus, 
quarum usus in oratione & styli exercitio frequentior est, 
Synonyma quam plurima, quae stúdiósáé juventuti Vngaricae, 
hactenus ista commoditate destitutae, quasi Sylvam quandam 
vocabulorum suppeditabunt. Per Albertvm Molnár Szen- 
ciensem Vngarum. Accedunt ad calcem libri, Difficiles ali- 
quot voces in Jure Vngarico, cum notatione loannis Sambuci. 



i8i 

Ciceroniana item Epitheta, Antitheta & adjuncta. Procurante 
Elia Huttero Germano : Noribergae, Cum Sacrae Caesareae 
Majestatis: &c. nec non Regis Galliarum & Navarrae &c. 
Privilegiis. Anno, cIo lo civ. 8r. 

Cziml., ajánlat II. Rudolf császárhoz, előszó az olvasóhoz, 
versi buzditmányok (mind latinul) ^P és W W = két iv = i6 szzt- 
lan lev. — Szöveg: A — Qq, mely tenne 39 ivet = 312 leve- 
let ; de az Y iv, egyoldali félszeg nyomtatás következtében, 
váltva minden kétkét lapját egészen üresen hagyván, és igy 
egy iv helyett két ivet vévén igénybe : igy lön az ószves 
szöveg 40 iv = 320 szztlan (kéthasábos) levél, melyből a ket- 
tős Y Ívben 16 lap, és a Qq ivben a 3 utolsó lap telje- 
sen üres. 

Az ajánló levél kelt Altorfban 1604 Aug. i., megiratott a 
munka szintén Altortban 1603 (v. ö. a szöveg «Altorfium» 
tételét: «Holot ez Dictionariomot irta Albertus Molnár, 1603. 
esztendőben » .) — Első kiadása ez Molnár Albert szótárának, 
vagjás ezen Szótár Dictionarium név alatti egyetlen kiadása ; 
a következő kiadások már Lexicon czimet viselnek. — Az Y 
ivben levő félszegség minden példányban egyaránt megvan ; — 
valamint mindegyiknek utána van kötve a magyar-latin rész 
is, melynek mint egészen önálló nyomtatványnak czimét kü- 
lön adom. 

M. Akad, (igen szép péld.) Lugossy József ajándékából. — Bécsi esdsz, ktár. 
— M.- vásárhelyi Teleki-ktár, — Lugossy Józsefnél Debreczenben, kézirattal kiegé- 
szitve. 



393 Nürnberg. 1604. 

Molnár Albert (Szenczi). Dictionarivm Vngarico- Latin vm. In 
vsvm et gratiam Vngaricíe pvbis methodo eadem, qua Latino- 
Vngaricum, summa diligentia concinnatum : in qvo praeter 
dictionvm singvlarvm interpretationem propriam, adiecta sünt 
iis vocibus, quarum usus in oratione & styli exercitio fre- 
quentior est; Synonyma quam plurima, quae inventuti Vnga- 
ricae hactenus ista commoditate destitutae, quasi sylvam quan- 
dam vocabulorum suppeditabunt : Auctore Alberto Molnár 
Szenciensi. Noribergae, Cum Sacrae Caesareae Maiestatis : &c. 



l82 

nec non Regis Galliarum & Navarrae, &c. Privilegiis. Anno, 
cId Io civ. 8r. 

Cziml., ajánl., előszó és versi buzditmány (mind latinul) 
)(i — 8 = egy iv = 8 szztlan lev. ; szöveg a — q6 = 126 számo- 
zatlan kéthasábos lev. ; — végre a lat.-magy. rész czimében 
jelzett Ciceronis Epitheta Antitheta & Adjuncta (tisztán latin, 
kéthasábos) és az Errata qy — U4 = 30 .számozatlan lev. — 
Az U4 hátsó lapja üres. 

Az ajánló levél Báthori István szathmári és szabolcsi, 
Rákóczi Zsigmond tornai és munkácsi, Turzó Szaniszló 
szepesi főispánhoz és Tököli Sebestyénhez, valamint a ma- 
gyar és erdélyi tanuló ifjúsághoz intézett fölötte érdekes elő- 
szó, mind latinul, kelt Altorfban 1604. Aug. 

A latin-inag>'ar rész után köive, megvan a föntebbi szám alatt emiitett köny\- 
tárakban. 

Ujabb kiadásai: Hanau 161 1., Heidelberg 1621., Frankfurt 1644. és Nürn- 
berg. 1708. 



394 Várad. 1604. 

Szárászi Ferencz. Catechesis (mint Debreczen. 1604) 

Varad. 1604. 8r. 

Emliti Miller, Fragmenta veteris Ty^ogr. M. Varadiensis 31. 32. /. — 
Létezett-é -valósággal, a debreczeni 1604-diki 4r. kiadás mellett, ezen egyedül 
Miller által emiitett váradi 1604-diki 8r. kiadás, azt a külömben is megbízhatatlan 
Miller hitelére annál kevesbbé merem állítani, mert ö LAMPÉra, (illetőleg Ember 
Pálra) hivatkozik, kinek idézett helyét, Hist, reform, in Hung, 128. /. utánolvasva 
megg>'6zcidhetúnk, hogy Ember Pál Szárászi kátéjának váradi 1604-diki kiadásáról 
mit sem tudott, de még az első debreczeni 1604-diki kiadást sem ismerte. 



395 Basel. 1605. 

Calepinus (Ambrosius) . Dictionarivm Vndecim Lingvarvm, iam 
postremo accurata emendatione, atque infinitorum locorum 

avgmentatione exornatum Respondent autem 

Latinis vocabulis, Hebraica, Graeca, Gallica, Italica, Ger- 
manica, Belgica, Hispanica, Polonica, Vngarica, Anglica. Ono- 

masticon verő seorsim adjunximus. Cvm gratia et 

privilegio Imperatorio. Basile^. (1605). ^r. 1582 lap. — Ono- 
rnasticon 302. lap. — Elül: cziml., typogr. lectori, Calepi- 
nus Senatui populoque Bergomensi, Vita Calepini 4 sztlan 
lev. végül : Colophon i levél. 



i83 

Colophona: «Basileae per Sebastianvm Henricpetri : Anno 
Salvtis nostrae recuperatae cIo lo cv. » 

M. n. Muz, — Erd, Muz. (a colophonhij). — S. -pataki re/, colL — Kassai 
jogakad. — Fáy-ktárban Tibold-Daróczon. 



396 Debreczen. 1605. 

Bornemisza Miklós. História Miképpen az Szent Eleazar Pap 
Antiochus Király alat az Istennek törvényének meg tartá- 
sáért, Martyromsagot szenvedet, az u feleségével es het fiai- 
val egyetemben, az mint meg Vagyon irvan Maccab. 6. es 7. 
részében. Énekbe szórőztetet: Bornemisza Miklós által. 
Nóta : Nagy bánatban Dávid etc. \x. A6 = 6 sztlan levél. 

Colophon: Debrecenben, Nyomtattatot 1605. 
Végső verse: Az ki ez éneket szorze versekben 

Nevet el be ira versek fejeben. 
Az ezer ót százban es hatvan nyoltzban, 
Istennek hivein keserűségben. 
Versfejekben: Martirium Eleasaris et septem filiorum eivs 
cum matre sólo onographice descriptum per Nicolavm Bor- 
NEMissA in lavdem altissimi Ámen. 

Régibb kiadása: H. n. (xvi. száz.). 

Debreczeni ref. coll. (Szárászi Catechismusa Debreczen. 1604. után kötve, több 
szent históriás énekkel). 



397 Debreczen. 1605. 

Debreczeni S. János. M ilitaris Congratulatio Comitatus Bihari- 
ensis ad lUustrissimum Principem et Dominum Stephanum 

Botskai de Kis Maria etc. ob victoriam eidem divinitus 

concessam et felicem reliquarum rerum ab eodem Divino 
Consilio in eliberationem totius Pannóniáé susceptarum Suc- 
cessum etc. hungaricis rhytmis Celebrata et decantata per 
JoANNEM S. Debrecinvm, Requisitorcm Capituli Varadiensis. 
Debrecini . Excudebat Paulus Rhaeda Lipsensis Anno 1605. 
4r. A iv = 4 sztlan lev. 

M. Akad. k tárában. 

398 Grá'tz. 1605. 

Pázmány Péter. Az mostan tamat vy tvdomaniok hamisságá- 
nak Tiiz nilvan való bizonisaga. Es reovid intés a Teoreok 



184 

BirodalomrvI, es vallasrvl. Iratot Pazmani PETERtvl. Lactant. 
lib. 5. Instit. Diuin. cap. I. Si sacrilegis, et proditoribus, et 
veneficis , potestas defendendi sui datur. Nec praedamnari 
quenquam incognita causa licet, Non iniusté petére videmur, 
vt si quis érit ille, qui inciderit in haec, si leget, perlegat : 
si audiet, sententiam diíferat in extremum. Sed noui homi- 
num pertinaciam. Nunquan impetrabimus. Timent enim, ne 
a nobis reuicti, manus dare aliquando cogantur. Graecii Sty- 
riae, per Georgium Widmanstadium, Anno m.dc.v. 4r. 113 
lev. — Elül: cziml. ajánlás (Pethe Márton kalocsai érsek- 
nek, latinul) 4 sztlan levél. 

M, n, Mmz. — M, Akad, — Pesti Egyetem. — Pozsonyi káptalan. 



399 Prága. 1605. 

Loderecker Péter. Dictionarivm septem diversarvm ling\^arum, 
videlicet Latiné, Italice, Dalmatice, Bohemicé, Polonicé, Ger- 
manicé, et Vngaricé, vná cum cuiuslibet Linguae Registro siue 
Repertorio vernaculo, in quo candidus Lector, sui idiomatis 
Vocabulum, facilé innenire poterit. Singulari studio et indu- 
stria collectum a Petro Lodereckero Prageno, Bohemo etc. 
Cum gratia et Priuilegio Imperiali. ker. 4r. A — yyy = 68 
iv = 272 sztlan levél. — Elül: cziml, előszó 7 nyelven, 8 
sztlan lev. 

Colophon : Pragae, E Typogrophaeo Ottmariano. Impensis 
Authoris cId Io cv. 

Tulajdonképen nem más, mint Verantius Faustus Velenczében 1595. nyomta- 
tott öt nyelvű szótárának uj kiadása, megtoldva Loderecker Péter által a lengyel 
és cseh nyelvvel. 

M, n. Muz. — Szombathelyi praemontréi zárd. — Fáy-ktáróan Tibolá-Daró- 
czon. — Szathmári piisp. ktár (cziml. hiján). — Lugossy yőzsefnél. 



400 Tigurum. 1605. 

Frisius Jakab János. Különbbkülönbbféle Elmélkedések és 
Könyörgések. Tigurum. 1605. 8r. 

lg)' adja e könyv czimét, melynek én csak egy czimlaptalan csonka példányát 
láttam, SÁNDOR István, M. könyvesház 16. /. — Ezen példány 8. lapján az 
elöljáró beszéd igy végződik: «Adatott Tigurumból. 1600. esztendőben. Johannes 
Jacobus Frisius S. Theol. Professor.» S ezen kelet után van kétségtelenül e könyv 
Tigurum. i6oo-ra téve a Teleki -könyvtár czimtárában. Biblioth. Sam,. Com. 



i85 

Teleki Pars III. 432. /. Ki volt Frisius e munkájának mag>'arra forditója, nem 
tudhatjuk. — A kön}^' megjelenési helyét és évét csak Sándor István hitelére 
adom. 

A Teleki'ktár egyetlen péld. igen csonka (megvan 5 — 12, 17—242, 245—246 
és 251. 252. lap; a többi hiányzik). 



40d H. n. 1605. 

Hodászi Lukács. Halotti beszéd Báthori István felett. H. n. 
1605. 8r. 

Említi SÁNDOR István, M. könyvesház 16. /. — Nem láttam. 

402 Dcbrcczen. x6o6. 

Újfalvi Imre. Az exequiis defunctorum. Halót temeteskorra 
való Énekek. Azoknak kedvókert kik illyen utolsó szük- 
ségben szolgainak, ószve szedegettettek, es ki bocsáttattak. 
Mastan uyobban Corrigaltatott. Hebr. 9. 27. El végezet 
dolog hogy az emberek egyszer meg hallyanak, az után itilet 
leszen. Debrecenben Nyomtatta Lipsiai Pal, m.dc.vi. \x. 
A — F2 = 5'/, iv = 22 levél. 

Cziml. I. sztlan lev., elölj, beszéd « Debreczenben Pünkóst 
hav. I2» napján. 1598. E. S. U». és szöveg 1 9 szzott levél ; 
végén Dies irae latinul és magyarul, intés, mut. tábla 2 szt- 
lan levél. 

Régibb kiadásai : Debreczen 1598 és 1602. 

Eg>'etlen péld. a ni, -vásár helyi ref. coll. ktárában (Gönczi Györg>' Debreczen- 
ben i6i6-ban nyomtatott énekes könyve után kötve). 



403 Gratz. 1606. 

Pázmány Péter. Keresztyéni Imádságos KeonjT, melybe szép 
aytatos Keoneorgesek, Haladások es Tanusagoc foglaltatnac, 
es reovid tanusagh, mint ismerhesse megh akar mely egy- 
ügyű ember is az igaz hitet. Greczbe 1606. I2r. 268 lev. 
Ajánlva van Kapi Annának, Hethesi Pethe László ne- 

' jenek. 

Első kiadás. Ujabb kiadásai: Pozsony 1610. 1625. 1631, 1650. Bécs 1665., 
I^cse. 1674. Nagy-Szombat 1701. 
M. nemz. Muz. 



404 Bártfa. 1607. 

Biblia Bártfa. 1607. 2V. 

Emiili SÁ-JROR ISTVÁJJ, Af. könyvesház i6. /. Töredékei megvannak a s. -pa- 
taki ref. coll. ktárdhan. I^sd Toi.dv. M. irod. tört. ///. tÖt. gs- és gS. /., 
hol én e csonka bibliát, minthogy ottani kutatásom alkalmával a könyvtárból hasz- 
nálatra ki volt adva, nem láthatCanv 



405 Bécs. 1607. 

Balassa Bálint. Campianvs Edmondnac lesvs neve alat vitez- 
kedet Theologusnak, es nem régen Angliában az kÓzónséghes 
keresztien hitért martyromsaggal koronazotnac, Tiz Magiam! 
irot okai : kikben azt aggia tuttocra az Angliai tudós Aca- 
demicusoknac, my vitte Ötét arra hogy egiedól az eghéz 
Angliában lakozó Cáluinistáknac, ai. Hitnec dolgában bayt 
méért légien küldeni. Balassa BALiNTtol iratot: i. Pet. 3. 
V. 15. Készec légietek mindenkoron minden embernec a ki 
tólletec okát kiuannia, a bennetec lakozó remenséghröl es 
hitről való elégh tételre. Viennae Austriae, Typis Margarethae 
Formicae, Viduae Anno m dc vii. 8r. log lap. — Elül : cziml., 
^•^ "jánlás 8 sztlan levél. 

ánlja Dobokay Sándor Forgách Zsigmond Nógrád vármegyei 

)ánnak, kir. tanácsosnak és pohárnok mesternek, • Bechiben 
Aszszoni hauaban Nagi bodogh Aszszoni napian : Ezer, 

százr hat esztendőben.* — Az előszóból kitetszik, hogy 

issa Bálint ezen munka fordítását nem végezte be telje- 
s halála után a fordítást Dobokay Sándor fejezte be s 
ki. — Dobokay 1594. május 26-án jelen volt a hal- 

ó Balassa Balint mellett, ki a cath. hitben, buzgón meg- 

iva halt el. 

^etlcn péld. a m. nemz. Múzeumban. 



Grátz. 1607. 
iny Péter. Kereztieni Felelet. A Megh DvcsÖvIt Szentek 
;teletirü], Ertünk való könyörghesekrül, es Segítségül 
.sokrul. Iratot Pazmani Péter által. Az Gyarmathi Miklós 
meczi Praedicatornak, A Bodogh emlékezetű Monoszloi 
ras Vesperiny Püspök, es Posoní Praepost könyue ellen 
;sacsogasira, Graecii Styriae, Per Georgivm Widmansta- 



i87 

divm, Anno Domini m.dc.vii. 41. 100 levél. — Elül: cziml., 
ajánlás (Forgács Zsigmond nógrádi főispánnak, ország birá- 
jának, latinul), a ker. olvasónak stb. 10 sztlan lev. 

SÁNDOR IsrvÁN, M. könyt^esház, 16. /. helyesen teszi 1607-re, de tévedésből 
20. /. 161 /-re is fölhozza. 

Pesti egyetem. — Pozsonyi káptalan, 

407 Hcrbom. 1607. 

Molnár Albert (Szenczi). Psalterium Ungaricum. Szent Dávid 
Kiralynac es Prophetanac Száz ótven Soltari az Franciái 
notáknac és verseknec módgyokra most úyonnan Magyar ver- 
sekre fordittattac es rendeltettec. Szenci Molnár Albert 
által. MDcvn. Herbornában Nyomtattatot Hollós Christof 
által. I2r. 425 lap. — Elül : cziml., ajánlás, elöljáró beszéd 
12, végül: regestrom, errata 3 sztlan levél. 

Első kiadás, melyet három századon keresztül igen számos kiadás követett. 

Pesti egyetem. — Pesti re/, coll. — M. n, Muz. (csonkán, cziml. és utolsó 2 
lev. hij.). — Lugossy yózsefnél Debreczenben. — Megvolt Bdrtfai László ktá- 
rában is. Lásd: List et Francke, Catalogue 1871. 4. /. 



408 Herborn. 1607. 

Molnár Albert (Szenczi). Kis Catechismus, avagy az keresz- 
tyén hütnec részeiről rövid kérdésekben es feleletekben fog- 
laltatot tudomány, az mint sok tartományokban való Egy- 
házakban es Iskolákban szoktác tanitani az együgyóéket és á 
gyermekeket. Szent írásbéli mondasokkal, es Imádságokkal 
egj'etemben. ■ Szedetót az Haidelbergai öreg Catekismusból. 
1607. Herbornában Nyomtattatot Hollós Christof által. I2r. 
69 lap. 

Pesti re/, coll. — M. n. Muz. (utolsó lev. hij.). Megvolt Bárt/ai Lászlónál 
is (Catalogue 187 1. 4. 1.), mindenütt Molnár Albert 1607-diki Soltára után kötve 



409 Bártfa. 1608. 

Bocskai István Apológiája Bártfa. (1608). 

Ezen ma egyetlen példányban sem ismert s irodalomtörténeti róink által nem 
emiitett könyv emlékezetét PÁZMÁN V PÉTER-nél találtam az Alvinczi Péterhez in- 
tézett Ot szép leinél első kiadásában. Pozsony 1609. 100. lei*, e szavakkal: «Mi 
az oka, hogy az felfóldi Caluinista kialtoc, abba az Apológiába oltalmazó Írásba, 
meltiet Bartfan nem reghen nyomtatánac, megh akaruán mutatni, hogy az megh 
holt Bocskai Istuán, nem volt Ariánus, anni sok modnekűl való hazughsághokat 
füztec egybe ?» — Pázmány e. h. 100 — 102. lei\ ezen könyv hét állitásának czáfo- 



t Pázmány idézett szavaiból kö- 



.i6d8. 

s Z--''ineciiomoknak, mellyek az Apostalok- 

■ --k:. napiaira rendeltettek, és Eztendó 

■ ^'ckózetben oluastatnak és hirdettet- 
. . -_^.i Postillaiából Magyar nyelwre fordéta- 

, !■-■ nem hallottaké? sót inkáb mind ez 
. ■:..: .iz ó hangosságok, és az földnek kereg- 
. -^ 1 beszédek. Bartphan Klóz lakab nyom- 
.riiúben. 4r. 237 lap. — Elül: cziml, aján- 
..>. ::ak 2 sztlan lev. 

:-ii'uIvi Thurzó Zsuzsannának, Forgács Zsig- 
X;uz lakab. Könyvnyomtató". 
l^.irtphan Nyomtatta Klóz lacab, 1608. Ezten- 

- S.-pataki re/, coll. (3 első és legutolsó levele kéíirattal 



Hanau. 1608. 

(Szenczi). Szent Biblia Az az: Istennec O es 
itomanac Prophetac es Apastaloc által megira- 
nyvei. Magj'ar nyelyvre forditatott egészszen, az 
jyarorszagban való anya szent Egj'házánac epii- 
I Caspar Elölj arobeszéd ével. Ez masodic kinyom- 
itta néhol mégis jobbitotta Szenci Molnár 
noviaban Nyomtattatott Halbejus János 'által, 
zius órókósinek költségével, mdcviii. esztendőben, 
cntom 588. — Propheták 224. — Apocryphus 

(hibásan 186. lap helyett) — Uj Testamentom. 
'ilül : Cziml., ajánlás, Károlyi Gáspár élőbeszéde 
o-diki első kiadáshoz és registrom 12 sztlan lev. 
■íz. Molnár Albert latinul és magj-arúl Móricz 
.•lemnek. 

M. Akad. — Erd. Muz. — Pesti egyelem. — S-pataki ref. 
rlirt-czi-ui ref.Coll.{2 pé\á.) — N.-eiiyedi re/, coll.— Pápai re/ - 

iV.-köríisi re/, lyc. — M.-szigeii re/, lyc. — Szebeni ev. lyc. — 



189 

Pozsonyi et\ lyc. — Sz.-keresztúri unitár, gymn. — Pesti ref. col/, (csonkán). 
— Nagy István, Bártfai László s több magánosok ktárában. 



412 Hanau. 1608. 

Molnár Albert (Szenczi). Szent Davidnac Soltari, az Franciái 
notaknac és verseknec módgyokra Magiar versekre forditattac 
és rendeltettec Az Szenci Molnár Albert által. Hanoviában 
Nyomtattatott 1608 esztendőbe. 4r. 6g lap. és Regestrom i 
szztlan lap. Hozzá járul: Kis Catechismus. 71 — 79. 1. 

Példányai legtőbbnyire egybekötve találhatók a Szenczi Molnár Albert által 
Hanauban 1608 ban kiadott Bibliával. 



413 Hanau. 1608. 
Bocskai István Apológiája Hanau. 1608. 

Ezen ma egy példányban sem ismert könyv emlékezetét Szenczi Molnár Albert 
saját kezével irt Naplójának 533. lapján találtam (a maros-vásárhelyi Teleki- 
könyvtárban) e szavakkal: «i6o8. 12. Junij. recudi curavi Apológiám Ungaricam 
Boczkai». 

Első, egy példányban sem ismert kiadása: Bártfa. (1608.) 

414 Debreczen. 1609. 

Alvinczi Péter. Egy tetetes, neve vesztett Pápista embertói, 
S. T. D. P. P. töl küldetett szines öt Levelekre rend sze- 
rint való Feleleti Alvinczi PÉTERtöl a Kassai M. Ekklesia 
Lelki Pásztorától. 8r. 

így adja e könyv czimét Bon, Athenas 7. /., ki mint előadásából kitetszik, 
Alvinczi ezen munkáját látta és olvasta. írva van Pázmány Péternek Alvinczihez 
irt s 1609-ben nyomtatott öt levele ellen. — Hogy Alvinczi ezen vallásos polemi- 
cus munkáját 1609-ben Debreczenben nyomtatta, kitetszik Mágócsi Ferencz főis- 
pánhoz és főkapitányhoz intézett s Kassán 1609. sept. 29. kelt leveléből, melynek 
eredetije a g}'ula-fej érvári káptalan levéltárában, másolata pedig megvan az erd. 
Múzeumban^ fyos. Com. Kemény Apparátus Epistolaris ad Hist. Trans. [II. 
köt. 387. 388. l.) — Ma egy példány sem ismeretes. — 1849-ig megvolt a nagy- 
enyedi ref. coll. ktárában^ gr. Bethlen Kata könyvei közt. — Bizonyosan tévedt 
SÁNDOR István, ki ezen könyvet a xvii. századi évnélküli könyvek között M. 
könyifeskáz 67. /. emliti s Kassán nyomtatottnak állitja. 



415 Nagy-Szombat. 1609. 

Pázmány Péter. Az Nagi Calvinvs lanosnac hiszec egy Istene 
Az az : Az Calvinvs értelme szerent való igaz magiarazattia 
az Credonac : Mely, az Caluinus tulaidon kónyueiból, hyuen, 



es igazán egybe szedettetet, az Caluinista Atiafiaknac lelki 
eppúletekre, es vigasz tálasokra. S. T. D. P. P. (Sacrae Theo- 
logiae Doctor Petrus Pázmány). Nyomtattatot Nagyszom- 
batba, M.D.c.ix. esztendeben. 8r. A — C, a, b, D, d, (4 leve- 
lenként) c (6 lev.), E — Z, Aa — Nn (4 levelenként) = 152 
sztlan levél. 

Egyetlen példánya, melyből közben j levél [Dá z — 4) hiányzik, a m.'SzigtU 
ref. lyceum ktárában. 

416 H. n. (Pozsony). i6og. 

Pázmány Péter. Egy Keresztien Predikatortvl. S. T. D. P. P. 
Az Cassai nevezetes tanitohoz Alvinczi Péter Vramhoz. Ira- 
tot eot szép levél. I. Az Pápisták Baluaniozasárul. II. Mi- 
nemű szabadsághot aggianak az Pápisták, az Hittel kótót 
foghadásnak fel bontására. III. Mint tanicsak az Pápisták, 
hogy iob az Papnak hazasságh kiúul latorkodni, hogy sem 
házas társhoz kötelezni maghat. IV. Egy Pápista embernek, 
ennihany esztelen dolgokrul való kerdezkedesirül. V. Mely 
méltatlan neuezik Baluaniozoknak, es Eretnekeknek az Luther, 
es Calvinus kÖuetÓyt. Nyomtattatot G. S. P. G. V. T. A. 
M.DC.ix. 8r. 133 levél. — Végül: nyomt. hibák, latin versek 
Alvinczi ellen 3 sztlan lev. 

Nyomdai kiállilása mán itélve kétséglelenQl pozsonyi nyomtatvány. — Eí ellen 
ina Alvinczi Debreczenben lóog-ben kiadott feleletét, mely ellen Pázmány még 
1609-ben megírta és kiadta ezen felelet megrostálását. — Ujabb, Pázmány által 
átdolgozott kiadása megjelent Pázmány Kalauzának eisd kiadása melleit, Po- 
zsony, 1613. 2X. 

Egyetlen példány az erd. Múzeum ktárában (gr. Teleki Domokos gemyesiegi 
ktárából). 

417 (Pozsony). 1609. 

Pázmány Péter. Alvinczi Péternek sok tetovaazo kerenghesek- 
kel, es czeghéres gyalazatokkal fel halmozót feleletinek, röuyd 
és keresztyéni szelidségghel való megh rostálása. Irattatot. 
Pázmány pETERtwl az lesvitak rendin való legh kisseb Ta- 
nitótúl. Nyomtattatot, m.dc.ix. Esztendőben. 8r. 128 lap. 

Betűi után itélve pozsonyi nyomtatvány. 

Egyetlen példánya a m.-szigeti ref. lyceum ktáréban. 



191 

418 Várad. 1609. 

Szegedi Dániel Magyar predikacziói. Várad. 1609. 4^- 

Említi ezen irodalomtörténetünkben ismeretlen könyvet Gyöngyösi Pál 1787-ben 
Benkő Józsefhez irt levelében, mely 1849-ig megvolt a n.-enyedi ref. coll. könyv- 
tárában, Benkő kéziratai közt (Chartophylax III. köt. 57. 1.), mint kitetszik gr. 
Kemény József Lexicon Eruditorum Hung. ez. kéziratából, az erd. Múzeum kéz- 
irattárában. 



419 Debreczen. i6io, 

Lex Politica Dei, Az az, Mindenfele Törvények, íteletek es 
Rend-tartasok, Kik fókepen az külsó Polgári társaságra tar- 
toznak: Melyben meg irattatik, az Isten mit kivannyon es 
mit tiltson az emberektül. Az szent irasbol ózve zedegettet- 
ven, Es nagyob haszonért, az lustinianus Császárnak el ren- 
deltetet, es ki mondattatot tórveninek rendi szerint xliiii. 
Részekre osztattatot. Minden tiszt-viselóknek, tudni illik, mind 
Egy-hazi személyeknek, mind penigh külsó Polgári társaság- 
ban levó Biraknak és Törvénytevőknek kedvókert. Németből 
Magyarra fordittatot. Debrecenben, Nyomtatta Lipsiai Pal, 
161 o. 4r. 74 lap. — Elül: cziml., ajánlás és mut. tábla. 4, 
végül: Index titulorum i sztlan levél. 

Ajánlva van Szerdahelyi Imrefi Jánosnak, Báthori Gábor 
erd. fejedelem fö tanácsosának, Diószegi Urnák stb. 

Az elöljáró beszédben mondja Lipsiai Pál, hogy e német 
könyvet « hasznosnak es méltónak itilem vala lenni, hogy azt 
Magyar nyelven is megirnám, és — kibocsátanám » ; a fordi- 
tást azonban nem mindenestől fogva tulajdonitja magának, 
minthogy derék textusát «mind az Visolyi Bibliának Magyar- 
sága szerént irtam.» 

M, n. Muz. — Késmárki ev. lyc. — Csetneken, a gömdri ev. esp. ktárában. 
— Fáy-ktárban Tibold-Daróczon (végén az Index hij.). — M:-vásárhelyi Teleki- 
ktárban (csonkán, i — 64 lap). 

420 Debreczen. 1610. 

Lex Politica Dei, Az az, Mindenfele Törvények Itiletek ; es 
Rend tartások. Kik fókepen az külsó Polgári társaságra tar- 
toznak. Az Szent Irasbol Ószve szedegettetven, es nagyob 
haszonért, az lustinianus Czaszarnak el rendeltetet es ki 



192 

mondatot tórveninek rendi szerint xliiii Részekre osztatta- 
tot. Minden Tizt-viselóknek, tudni illik, mind Egy-hazi sze- 
mellyeknek mind penig külsd Polgári társaságban levő Bírák- 
nak es Törveny-tevöknek kedvökeft, Németből Magyarra 
forditattatot. Debrecenben Nyomtatta Lipsiai Pál, 1610. I2r. 
122 lev. — Elül: czimlap, Lipsiai Pál ajánlása stb. 10, 
végül: Index titulorum 4 sztlarí levél. 

Pesti egyetem. — S. -pataki ref. coll. — Erd. Muz. (egyetlen lev. A6 hijával, 
melyen Lipsiai Pál ajánlása végződik). 

Ezen i2r. kiadást ismerte és emliti BoD, M. Athends 195. /., mig csak a 4r. 
kiadást hozza föl Sándor István M. könyvesház 17. /. 



421 Grátz. 1610. 

Draskovics János. Horologii Principvm, Az az, Az Feiedelmek 
Oraianak, Második Keonyve. Elsőbe Az bócsülletes Gvevara 
ANTALtvl, Accitaniai Püspöktől, az Eotódik Caroly Császár- 
nak Tanacsatul, Vduari Praedicatoratul, es Historicusatul Spa- 
niol nyeluen irattatot. Mostan pedigh Az Tekintetes es 
Nagysa'gos Draskovith János, az Hatalmas második Rudol- 
phus Romai Császárnak, &c. Magyar országban fó Tárnok 
mestere, Tanácsa es Komornikia által , uyonnan Magyar 
nyelure fordittatot. Mellybe szép es gyónőruseghes históriák, 
es annak fölötte ieles tanúságok, ekés intések foglaltatnak, 
miképpen kellessek az Fejedelmeknek, es fö Vraknak az szent 
házasságba, es az ö magzattyoknak fel neuelesekben magokat 
viselniek. Greczbe nyomtatta Widmanstadivs Giörgy, 161 o. 
esztendőben. 4r. 183 lev. — Elül: Cziml., ajánlás, és Marcus 
Aurelius császár élete 6, végül: errata i szztlan lev. 

Draskovics ajánló levele nejéhez Istvánfi Évához kelt «Co- 
maromban Giümólcs oltó bodog Aszón nap taiban. 1610. esz- 
tendőben. » ' 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — Pesti egyetem. — Pesti colL ref, — M. -vásár- 
helyi ref. coll. — M. Akad. (csonkán). — S. -pataki ref. coll. (elül 7, végül 3 
lev. híj.). — Lugossy Józsefnél (csonkán). 



422 Hanau. 1610. 

Szenczi Molnár Albert. Novae Grammaticae Ungaricae suc- 
cincta methodo comprehensae, et perspicuis exemplaribus 



illustratae Libri Duo. Ad lUustrissimum Principem ac Dn. 
Dn. Mauritium juniorem, Hassiae Landgravium etc. Autore 
Alberto Molnár Szenciensi. Hanoviae, Typis Thomae Vil- 
leriani : impensis verő Conradi Biermanni et consort. cIoIdcx. 
8r. 202 (hibásan 120) lap. 

Ajánlva latinul Móricz hesseni fejedelemnek. 

M. n. Muz. — Schlauch Lörincz szathmdri püsp. ktárában (Török János- 
tól). — Debreczeni ref, coll. — S. -pataki ref. coll. — Lőcsei ev. gytnn. 



423 Kolozsvár. i6ip. 

Petki János. Az Virtvsnak es Volvptasnak egy mással való 
vetekedesek, kit az Erdélyi Nemes Iffiaknak tanúságára, most 
forditottak Magyarul Silius Italicusbol. Nyomtatot Colosva- 
rat 16 10. Esztendőben. 4r. A — C3 = 11 sztlan levél. 

Szerzője az 1607 — 1609-ben erd. cancellárságot viselt Petki 
János a versfejekbe igy jegyzetté be nevét: Joanness Petki. 
Végső verse: Ezer hat zaz és nyoltz bolygó esztendőben, 

Hogy Magyar Corona Németnek feieben, 
Posomban tetetek Magyarok fóldóben, 
Mattias Király lón, ezt ugy irak Erdélyben. 

VEGE. 
M. Akad. — Erd, Muz. — Sz.- kereszt úri unitár, gymn. yakab Elektől 
(cziml. hiján). 



424 Pozsony. 1610. 

Pázmány Péter. Keresztyen Imadsaagos Keonyv, Mellyben szeep 
aitatos keonyeorgesek, es tanvsaagok foglaltatnak. Irattatot Páz- 
mány PETERtwl. Es most Vyonnan másodszor Nyomtattatot : 
Posonban m.dc.x. Esztendeoben. 8r. 732 lap. — Elül : cziml., 
ajánlás, naptár 26, végül: nyom. hibák i sztlan lev. 

Első kiadása: Gratz. 1606. 
M. n. Muz. — Pesti egyetem. 



425 Pozsony. 1610. 

Pázmány Péter. Posonban lót Praedikatio, Pázmány Péter: 
által: Azon az napon, mellyen amaz tündér módra válto- 
zandó alhatatlanságnak tükóre, Thordai János Barát, har- 
madszor ki óltózót az csuklyábol: Punkósd után xii. Vasár- 

SxoM K. Régi m. könyvtár. '3 



194 

nap; Kis aszony havának 22. napján, m.dc.x. esztendőben. 
Egy keresztyen halgatótúl az eleven nyelv után, írásban fog- 
laltatot, és az hivek eppúletire szem eleiben ki bocsáttatot. 
Musiponiba Nyomtattatot, Anno m.dc.x. 4r. A — D = 4 iv = 
16 sztlan lev. 

Hogy a nyomtatási hely Musiponi nem más mint Pisonium ^ Pozsony, a nyom- 
dai kiállílásból is bizonyos. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktárában. 



Debreczen. 1611. 
itván. DecretVm Juris consuetudinary, Inclyti Regni 
z et Transylvanias. Az az, Magyar es Erdely-Orszag- 
^íeny könyve. VerbÖci István által Iratot, 1514- 
lostan Deákul és Magyarul, Egy hasznos Rege- 
gyetemben uyobban ki boczatatot. Cum Gratia et 
. Debrecenben, Nyomtatta Lipsiai Pal, 1 6 1 1 , 4r. 
t és 3 sztlan iap. — Elül: cziml., Verböczi latin aján- 
robatio stb. 8 sztlan lev. ; Prológus A — Gi = 25 lev., 
idex verborum a — C2 = 18 sztlan lev.; Carmina i 
idex seu Enchiridion 92 szzott lap. 
ú latin ajánlásához tett jegyzetből kitetszik, hogy ezen kiadást lij. 
Lr kolozsvári nyomdász és városi jegyző eszközölte, használva a ré- 
forditásokat, melyeken fáradoztak 1565. Veres Balázs, 1571. öreg 
ír és ilsmeg, 1589. Esztend. Lasskai János, Erdélyben, akkori Fejcr- 
n», — Ezen adatra ópitve vette föl S.ÍNDOR lilT.tn M. khd:: ii. /, 
:ását h. n. i58g-re, melyet én, minthogy nyomtatásban soha meg nem 
ztem. 

UZ. — Pesti egyetem. — M.-v. Telcki-ktár. — S.-pafaki re/, coll. — 
lyc. — Késmárki ev. lyc. — Szeheni ci\ gymn. — Miskolczi re/. 
'lesei eíi. gymn. — Szászvárosi re/, gymn. — Fáy-ktdrban Tibold- 
ziml. hij.) 

Hanau. 1611. 
bért (Szenczi). Lexicon Latino-grasco-hungaricum : 
!eligentiá collectum, adauctum & nunc recens excu- 
4U0 & propria nomina pro Studiosis orthographias 
nt expressa, & appellativis synonyma Grreca passim 
iunt non pauca: Vocibus verő positione et diphthon- 
ibus, subjecti sünt versus veterum Poétarum, quan- 
labarum indicantes. Item Dictiones Ungaricíe Sin- 



195 

gulari studio collectae, Latiné conuersne, in alphabeti ordinem 
digestíE, & tertia sui parte adauctae, synonymisq'; Latinis 
locupletatae : Quibus interspersa sünt usitatiora Proverbia 
Ungarica, cum adjectis aequipoUentibus adagiis Latinis : quae 
omnia sub initiali vei praecipua Prouerbii Ungarici voce fa- 
cile reperientur, Auctore Alberto Molnár Szenciensi. Acces- 
sit ad calcem libri, Ioh. Honteri Transylv. Poéma De 
rerum vocabulis. Item Adami Siberi De officiis Scholastico- 
rum ílagaipsoig lambica. (A hanaui nyomda czimere famet- 
szetben.) Hanoviae Typis Thomae Villeriani, Impensis Con- 
radi Biermanni et consort. mdcxi. 8r. 915 lap. — Elül: 
czimlevél, ajánlás (Magyarország és Erdély főurainak, espe- 
reseinek és papjainak Marpurgi. 7. Marty. Anno . . . . 

MDCXI.), üdvözletek Molnárhoz (Scultetus Ábrahám, Lavater 
Joan. Rud., Biermann Conr.), Catalogus auctorum etc. 8 
sztlan lev. 

Elsö kiadása : Hanau. 1604. 

M. n. Muz, — S. -pataki ref. coll. — Kassai jogakad, — Szegedi k. rendi ház. 
— Rima-Szombaton, a kis-honti ev. esperesség klárában. — Erd. Muz. (cziml. 
hij.) — Pannonhalmi apátság (cziml. hij.) — M. -vásár helyi francisc. zárda 
(cziml. és elsö lev. hij.). — Lugossy yózsefnél (cziml. hij.). 



428 Hanau. 161 1. 

Molnár Albert (Szenczi). Dictiones Ungaricae, Summo studio 
collecta3 et Latiné conversre, juxtaque ordinem literarum, 
prout seribi solent, digestae, Nunc denuo diligenter emen- 
datae, plurimis vocibus, formulisque loquendi Latiné redditis 
auctae : & usitatioribus Proverbiis Ungaricis, cum Latinis 
Adagiis cnequipoUentibus locupletatae ; quae ad initialem vei 
prascipuam Adagionis Ungaricae vocem facilé invenientur. 
Auctore Alberto Molnár Szenciensi. (A hanaui nyomda 
czimere.) Hanoviae, Typis Thomae Villeriani, Impensis Conr. 
Biermanni et consort. Anno Domini mdcxi. 8r. 335 lap. 

Példányai, mint a föntebbi szám alatt, s ezeken kivül a debreczeni ref. coll. 
(a latin-görö^-maí^yar szótár heidelbergi 1621-diki kiadása után kötve), nt. -vásár- 
helyi ref. coll, és a sz. -keresztúri unitár, gymn. ktáráhan; ezen utóbbi, vala- 
mint az erd. múzeumi és pannonhalmi példány végül csonka. 



13* 



196 

429 Kassa. 161 1. 

Kürti István. Az eló Istenhez való aietatos imatsagokat magá- 
ban Foglaló Könyvéczke, Deákból Magyarrá fordeítatot, és 
bizonyos részekbe foglaltatot. Kürty István Szeredi Eccle- 
sianak méltatlan lelki Paztora által. Psal. lxxi. Vers. 9. Ne 
vess el engemet az én vénségemnek ideién : mikor el fogyand 
az én erőm, ne hagy el engemet. Cassan Fischer lános 
Nyomtatta, m.dc.xi. I2r. 547 lap. — Elül: cziml., ajánlás 
12 sztlan lev ; végül: Index 8 sztlan lap. 

Ajánlva van Czobor-szentmihályi Czobor Erzsébetnek, 
Bethlenfalvi gr. Thurzó György nejének. «Szeredtbe Nagy- 
ságodnak alázatos szegény szolgaia Kürti István Szeredi Eccle- 
siának meltatlá Paztora. M. P.» 

Egyetlen teljes példánya a pesti ref, coll. ktárában. — Czimlap nélkül s többé- 
kevesbbé csonkán, m. n, Muz, -^ M, Akad, és wí.-z/. Teleki- ktárhan, 

430 Keresztúr. 161 1. 

Kalendáriom. Nyomt. Farkas Imre. Keresztúr. 161 1. 
Ajánlva Nádasdy Tamásnak. 

M, n. Muz. — Ismertette Mátray Gábor, Uj M. Múzeum 1853. //. 182. /. 



431 Pozsony. 161 1. 

Veresmarti Mihály. Tanácskozás, mellyet kelljen a különböző 
vallások közzül választani. Irta Lessius Lénárd. Ford Veres- 
marti Mihály Posonyi Kanonok. Pozsony 161 1. 

Hogy Veresmarti ezen fordításának első kiadása Pozsonyban 161 1. jelent meg, 
ezen munka pozsonyi 1640-diki kiadásából tudjuk, melynek czimlapján emlitve van 
az első és második kiadás, 161 1. és 1612. mind egyik Pozsonyban. Ma az első 
kiadásból egy példány sem ismeretes. — Az első kiadás Homonnai Drugeth 
György országbírónak volt ajánlva. Ipolyi Arnold, Veresmarti Mihály élete 



432 Bártfa. 1612. 

Mihálykó János. Hét Praedicátio, az Isten fiainak órók ele- 
tekről,* Elsőben Barazlóban Német nyelven Pollio Lukacz 
által praedicaltatot. Mostan penig Az sok kerezt alat meg 
kőseredet es szüuőkben meg háborodot Magyar nemzetnek 
víí'aztalására Magyar nyelvre fordítatot és irattatot Mihalyko 



i 



197 

János Az Epperiesy Magyar Gyulekózetnek méltatlan Lelki= 
Paztora által. loan. 17. v. 5. Ez az Órók élet, hogy tégedet, 
egyedül ismerienek lenni igaz Istennek, és az kit el boczát- 
tál az lesus Christust. Bartphan Nyomtattatot Klőz Jacab 
által, 161 2. Eztendóben. 8r. 344 lap. Elül: cziml. ajánlás, 
latin versek és Synopsis 15 sztlan levél. 

Colophon: Bartphan Nyomtattatot Klőz lakab által, m dc xii. 
Eztendóben. 

Ajánlva van Czobor-Szentmihályi Czobor Erzsébetnek, gr. 
Thurzó György nádor nejének. 

Pesti ref, coll, — Kassai jogakad, — Kolozsvári ref. coll. (utolsó lev. hij. 
M. n, Muz, (cziml. hij.) — Erd, Muz. (cziml. és utolsó 3 lev. hij.) — S, -pataki 
ref. coll. (2 csonka péld., egyikben csak a cziml. hij.) — Betléren a gr. Nádasdy- 
ktárban (utolsó lev. hij.) — Pozsonyi ev, lyc, (cziml. hij.). 



433 Keresztúr. 1612. 

Agenda, az az : Szent-egyhazi cselekedeteknek, avagy szentsé- 
geknek, és egyéb egyházi szolgalatok ki szolgáltatásának mod- 
gya. I. Cor. 10. Vagy esztek, vagy isztok, vagy valamit csele- 
kesztek, mind az Istennek ditsóségére tselekedgyetek. Keresz- 
turat nyomtatott Farkas Imre által. 161 2. 8r. A — H = 8 iv = 
64 sztlan levél. 

Ajánlják latinul a Sopron, Vas és Zala vármegyei s szom- 
széd egyházak lelki pásztorainak «Seniores, lohannes Reczes, 
Georgius Tokoych. Leonhardus Widos. Stephanus Klaze- 
kouits » . 

Első kiadása : Keresztúr. 1598. 

Egyetlen példány a m, n. Múzeumban (cziml. és utolsó levele s közben is 
néhány levele kézirattal pótolva). 



434 Oppenheim. x6i2. 

Molnár Albert (Szenczi). Szent Biblia Az az : Istennec O es 
Uy Testamentomaban foglaltatott egész szent írás. Magyar 
nyelyvre forditatott Caroli Gaspar által. Ez kisded formán 
való kinyomtatasnac , az Franciái nótákra rendelt Soltar 
könyvel eggyütt, utánna vettettec egyéb válogattQt Psalmu- 
soc, innepi Enekec, és szokott lelki diczéretec : az Palatina- 
tusi Catechismussal, egyházi kónyórgéseknec é3 Ceremoniak- 
nac formáival egyetembe ; Szenci Molnár Albert által. 



Oppenhemiumban Nyomtattatott Gallér Hieronymus által, 
Levinus Hulszius Özvegyénec költségével, m.dc.xii. 8r. Ó 
testam. 1174 1. — Uj Testam. (külön czimlappal) 303 lap. — 
Elül : cziml., elöljáró beszéd, Károli Gáspár elöljáró beszéde, 
lajstrom 8 sztlan levél. 

Első kiadása : Hanau. 1608. 

Az olvasóhoz intézett elíibeszédben, mely kelt Oppenheimban 161 2. martius 
17-én, irja Molnár Albert, hog-y « ez néhány esztendőben, az Hanoviában (i6o8-ban) 
nyomtatott másfél ezer exemplar többire már mind eladatott •. 

M. n. Muz. — M, Akad. — £rd. Muz. — M.-v. Teleki-ktár. — Gyula-fej én'ári 
Batthiányi'ktár. — S, -pataki ref, colL (2 péld.) — Debreczeni ref. coll, — 
Pápai ref. coll. — Pozsofiyi ev. lyc. — Késmárki ev. lyc. (az előzmények hijá- 
val.) — Szigeti ref. lyc. (cziml. hij.). M.-vásárhelyi ref. coll. (igen csonkán.^ — 

* 

Kalocsai érs. — Pesti ref. coll. — Lugossy yőzsefnél (cziml. hij.) 



435 Oppenheim. 1612. 

Molnár Albert (Szenczi), Szent Davidnac Soltari az Franciái 
notaknac es verseknec módgyokra Magyar versekre forditat- 
tac és rendeltettec Az Szenczi Molnár Albert által. Egyéb 
régi szokott Psalmosockal és válogatott lelki énekeckel : Ca- 
techismussal, közönséges imátságoknac, és Egyházi ceremo- 
niaknac formáival egyetemben. Oppenhemiumban Nyomtat- 
tatott Gallér Hieronymus által, m dc xii. 8r. 190 lap. 

Példányai a föntebbi szám alatt leirt oppenheimi i6i2-dtki bibliával egy kö- 
tetben. 



436 Oppenheim. 1612. 

Szepsi Korocz György. BAIUlKON JSIPON. Az Angliai, 
Scotiai, Franciái, es Hiberniai Első Jacob Kiralynac, az igaz 
hitnec otalmazojanac, &c. Fia tanitasaért irtt. Királyi Aján- 
déka: Mellyet, Az Nemes Magyar, és Erdély Orszaghi, Ke- 
restyén Fejedelmeknec, Uraknac, Nemes rendeknec, &c. ked- 
vókért, Magyar nyelvre forditott, Szepsi Korotz Geórgy. 
Ennec vegében adattanac három rendbéli Epitaphiomoc. 
1612. Oppenhemiumbá Nyomtatta Gallér Hieronymus. I2r. 
307 lap. — Elül: cziml., ajánlás, örv. versek, Epistola 
auctoris,. és Sz. Dávid ci. Soltára M. A. (Molnár Albert) 
forditásában 12 sztlan levél. 

Ajánlva van Drugeth Homonnai Istvánnak, Homonnai 
Bálint egyetlen fiának, Heídelbergában mart. 2. 161 2. 



199 

M. n. Aíuz. — M. Akad, — Erd. Múzeum, — M.-v. Teleki-ktár (cziml. 
hij.) — Pesti re/, coll. — S.-pataki re/, coll. (cziml. és utolsó levelei kézirattal 
pótolva). — Sz.- keresztúri unitár, gymn. (elül s végül néhány lev. hij.). 



437 Pozsony. 1612. 

Veresmarti Mihály. Tanácskozás, melyet kelljen a külömböző 
vallások közzül választani. Leonardus Lessius írásából ford. 
— Pozsony. 16 12. 

Az elsó pozsonyi 1611-diki kiadás utányomata, megtoldva — mint az 1640-diki 
3-dik kiadás czimlapján olvashatjuk, — «az Meiszner roszszalkodasára róvid fele- 
lettel*. 

Én valamint az első ugy ezen 2-dik kiadásból is egy példányt sem láttam ; csak 
Knauz Nándor hozzám 1872. mart. 2-dikán irt leveléből tudom, hog}' ezen utóbbi 
kiadás egy példánya megvan a zágrábi érseki ktárban. 

438 Debreczen. 1613. 

Keserűi Dajka János. Az Tiszteletes es Bócsületes, eszszel, 
erkölcsei es tudománnyal megh ^rt Isten-feló Hodaszi Lu- 
kacs-nak, Debreceni Anyaszent-egyhaznak regi hűséges Lelki 
Pásztorának, az Tiszán innét levó Egy-hazi Szolgáknak penig 
melto Püspökjenek ; Ki az Úrban el alut nagy csendessen, 
mikoron Isteni szolgalatban volna foglalatos, az Isten széki- 
ben, 17. napján Pünkőst havának; hidegh teteme fölótt tótt 
Praedicatio 19. napján az megh nevezet hónak, 161 3. Esz- 
tendőben. Keserűi D. Ianos Varadi Ecclesianak Lelki Pász- 
tora által. Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pal, 1613. Esz- 
tendőben. 4r. A — E2 = 4'/2 iv = 18 sztlan levél. 

S. -pataki re/, coll. — Enyedi re/, coll. — Zilahi re/ gymn. — Erd. Muz. 
(elül 4, végül 2 lev. hij.). — Régi kézirati másolatban a debreczeni re/ coll. 
k tárában. 



439 Debreczen. 1613. 

Kalendariom. Debreczen. 1613. i6r. 

Töredéke, a D iv, melyből kitetszik, hogy e naptár 1613-ra szólott, az Erd. 
Múzeumban. 



440 Kassa. 1613. 

Confessio Christianae Doctrinas quinque Regiarum Liberarvmqve 
Civitatvm in Hungária Superiore, Cassoviae, Leutschoviae, 
Bartphae, Epperiessini , ac Cibinij. Exhibita laudatissimae 



200 



quondam recordationis Regi Ferdinando Anno 1549. In tri- 
bus lingvis, Latina, Germanicá, et Hungaricá impressa Cas- 
soviae Per loannem Fischer. Anno m.dc.xiii. 41. 6 sztlan lev. 

Német czimlappal : Bekanntnvs Christlicher lehr und glau- 
bens der 5. Königl. Freystádte. 6. lev. (a két darab együtt 
A— C = 3 iv). 

Magyar czimlappal : Az 6t szabad Városoknak fólsó Magyar 
Országban, Cassanak, LÓtsenek, Bártphának, Eperiesnek, és 
Szibinnek , Keresztyéni tudományról és hitról való Vallás 
tétele. Mely be adattatot az bodog emlekózetü Ferdinánd 
Királynak, 1549. esztendőben. Es három nyelven, Deákul, 
Németül, és Magyarul ki nyomtattatot. Cassan Fischer lános 
által, 16 13. esztendőben. 4r. A — B =2 iv = 8 sztlan levél. 

M, n, Muz, — Késmárki ev, lyc. 

441 Keresztúr. 1613. 

Göncz Miklós (Pálházi). Az Vr Vachoraiarvl, az igaz Augustana 
Confessio szerint : Melly az boldog emlekőzetó főlsegős ötö- 
dik Carolvs Rom : Chaszarnak, Christus Vrunk születése 
vtan, 1530. esztendőben alazatossan be nyoitatott volt: mos- 
tani nyomorult időre keszitetőtt kézi kőnyuetske. — Az egy- 
ügyű kőrőztieneknek iouakra. Palhazi Göncz Miklós, Leuai 
Praedicator által. Nyomtattatot Kereszturat, Farkas Imre 
által, Anno 1613. 8r. 163 levél. — Elül: cziml., ajánlás, az 
olvasóhoz 16, végül: Index s könyörgés 4 sztlan lev. 

Ajánlva van Kolonits Seifridnek, II. Mátyás király hadi 
tanácsosának és komornyikjának «Leua varabul Sz. Mihály 
hava I. napián i6i2». 

M. Akad, — Pesti egyetem. — Radványban a Radvánszky-ktárban, 

442 N.-Szombat. 1613. 

Kalendariotn 8r. A — E6 = 38 sztlan lev. 

Ajánlják Druget Homonnai Györgynek, Nagy Szombatban, 
Mind szent havának második napján 161 2. esztendőben «Ez 
Kalendariomnak szőrzői » . 

Elül csonka példánya, melyből a czimlap és az A2 lev. hiányzik, a m. Akad. 
k tárában. 



201 



443 Pozsony. 1613. 

Pázmány Péter. Isteni Igazságra vezerleo Kalavz. Mellyet irt 
Pázmány Péter Jesvitak rendin való Tanito. Nyomtattak 
Posonban, m.dc.xiii. 2r. 816 lap. — Cziml., ajánlás, elölj, 
beszéd, lajstrom 12 sztlan levél. 

Appendix. Egy tvdakozó Praedikator nevevei iratot eot 
levél. Lvi lap. — Logi Alogi, quibus Baptae Calamosphactae 
penicvlvm Papporvm Solnensis Conciliabvli — — — velli- 
cant. 126 lap. 

Ajánlva van Istvánfi Miklós kir. föajtónálló- és Draskovics 
János tárnokmesternek íical. febr. i6i3». 

Első kiadás. — 2. Pozsony. 1623. — 3. U. ott 1637. 

M, n, Muz, — Pesti egyetem. — Pesti ref. coll. — Rgri érs. — Pannon- 
halmi apátság. (2 péld.) — Szemesi káptalan (3 péld.) — Kolozs^fári r. cath. 
lyc. (3 péld.) — Kassai seminarium (2 péld.) — Kassai jogakad. — Pozsonyi 
ev. lyc. — Debreczeni ref. coll. — (cziml. hij.) — S. -Pata ki re/, coll. (cziml. hij.) 
— Kolozsvári unitár, coll. — Kolozsz^ári franc, zárda. — M. -vásár h. franc, 
zárda. — Szegedi franc, zárda. — Rosnyai franc, zárda. — Miskolczon a tninor. 
rend ktárában. — Pápai ref. coll. (csonkán). — Késmárki ev. lyc. (elül cson- 
kán.) — Kolozsvári minor. zárda (elül csonkán). — Magánosoknál s plébániák 
könyvtáraiban több példány. 



444 Pozsony. 1613. 

Pázmány Péter. Egy tvdakozó Praedikator nevevei iratot eot 
levél. Pozsony. 1613. 

Ezt mint önállóan megjelent nyomtatványt veszi föl 1613-ra SÁNDOR ISTVÁN, 
M. kház. r8. /., Poühraczky, Pázmány élete 89. /. és Frankl, Pázmány Péter 
és kora 317. /. Ezen állítólag 1613-ban önállóan megjelent kiadásnak ma egy pél- 
dánya sem ismeretes, s bizonyosan nem csalódom, ha azt hiszem, hogy Pázmány 
ezen öt levele Pozsonyban 1613-ban nem jelent meg önállóan, hanem csak úgy 
mint a Kalauz pozsonyi 1613-diki első kiadásának függeléke. Az «öt levéU első 
kiadását lásd föntebb : Pozsony. 1609. 

445 Bécs. 1614. 

(Pázmány Péter). Csepregi Mesterség, Az az. Hafenreffernek 
magyarrá fordítót kónyue eleiben föggesztet leueleknek, eze- 
géres czigánysági, és orcza-^égyenyitó hazugsági. Mellyet az 
Igazságnak otalmára irt Szyl Miklós. Nyomtatták Becsben 
1614. Esztendeoben. 8r. 76 lap. — Elül: cziml. i sztlan lev. 
Ajánlva van gr. Nádasdi Pálnak. 

Hogy ezen munkát Szyl Miklós álnév alatt Pázmány irta, kitetszik a Zvonarics 
Imre és Nagy Benedek által ezen könyv ellen irt s Keresztáron 1615-ben nyomtatott 



• IVizm.in IVlcr pirinsáv'i* cíimébi'íl és siövegetöbb helyéből, valamint Balásfi Ta- 
mAsn.ik Víi/mAn fi-ter <l>raísi}; Jíyözedelmei czimQ, Pozsonyban i6i4.ben nyumtatott 
miink,'ij:'ihii;? fii;,'j,'csztctt levelcbtil. Lásd bővebben Fraskl, Pázmány Péler és 
kora. /. íöt. 149. /, 

Kx'yotlcn prld.iny a m.-szigeti ref. lyceum ktdrában. 

446 Bécs. 1614. 

(Pázmány Péter). Az Calvinista Prédikátorok igyenes erkeol- 
cseu tekelletessegének Tevkeore. Meiiyet az Felfeoldeon nyom- 
tatot Lelki Orvosságnak eleol járó beszedébeol szerzet. Lethe- 
NYEi István. Nyomtattak Becsben, Anno m.dc.xiv. 8r. a — 1 = 
24 sztlan levél (az a áll 4 levélből, a többi fogások, b — I, 2 
levélből). 

Hogy ezen munkát a iljílki orvossági czimti könyv élőbeszéde ellen, melynek 
megnevezetlen szerzőjének Pázmány Alvinczi Pétert tartotta, Lethenyei István álnév 
alatt maga Pázmány irta, magának Pázmánynak 'igazság tüköréi czimü munká- 
jából jelesen bébi zo nyitotta Frankl. Pázmány Péter és kora I. 133. 134. /. 

Eg)'etlen példánya a m.-szigeti ref. lyc. ktárában. 



l^i^'y Debreczen. 1G14. 

itmetica. Az az Szám vető Tábla. Debreczenben 
psiai Pál. 1614. 

kiadást, melynek ma egj' példánya sem ismeretes, említi a gyula- 
diki második kiadás ajánlásában a kiadó, Ligniczei Efmurd Jakab 

Keresztúr. 1614. 
iumok, es az Epistolak : Mellyeket Esztendő által 
: Keresztyeneknek GyülekÖzetibe oluasni, es hir- 
omtatattot Kereszturat Farkas ímre által. Anno 
ím. 8r. A — Q iv= 130 sztlan lev. (minthogy az 
iv kivételesen 10 levélre terjed). 

■k sem bevezetése, sem ajánlása, sem indexe nincs. 
soproni evang. lyc. ktárában. 

Keresztúr. 1614. 

[mre. Az szent írásbéli Hitvnk againak bizonyos 

I rendel, barom könyvekre való osztása, Mellyek az 

;beli dolgoknak Summaiat, az irasnak illendő bi- 

meg erósetetuen róuideden be foglallyak, es azok- 

szoual keresztyéni gyakorlását mutattyak, es az mi 



203 

idónkbeli kiual keppen való ellenkező tudomanyokatis hyú- 
segessen magyarázzak. írattattak Es Magyar nyelure fordet- 
tattak ZvoNARiTs Imre Csepregi fólsó Templomi Praedicator 
által az Tubingai Hafenreffer Matheas irasabol, és Ke- 
resztvrat Nyomtattattak Farkas Imre által m.dc.xiv. Eszten- 
dóben. 4r. 542 lap. — Elül: cziml., ajánlás, üdv. versek 
16 sztlan lev. 
Ajánlva van Nádasdi Pál Vas vármegyei főispánnak. 

M. fi. Muz, — Késmárki ev. lyc, — Radványban a b. Radvánszky-ktárban. 
— Kecskeméti ref. coll. (cziml. hij.). — Keszthelyen a Festetics-ktárban. 



460 Lrőpse. 1614. 

Zólyomi Boldizsár. Manuale az az Kézben hordozó köny- 
vetske, kérdésekkel és Imádságokkal tellyes : az mellyekben 
Idvösséges és igen szükséges elmélkedések is vadnak, mikép- 
pen kellessék az Keresztien embernek kereztiéni módra élni 
és ez világból bódogúl kii múlni. Zólyomi Pesina BoldisAr 
az Sempthei Ecclesiának méltatlan Lelki Páztora által Czeh 
és Német nyelvből Magyarra forditatot és bizonyos részekben 
foglaltatot Psalm. 90. Transitus celer est et avolamus. Löczen 
Klöz Jakab nyomtatta 1614. esztendőben. I2r. 410 lap. — 
Elül : cziml., ajánlás 8, végül: Index 4 sztlan levél. 

Ajánlva van Tek. és Nagys. Czobor-Sz. Mihályi Czobor 
Erzsébetnek, Thurzó György nádor özvegyének. Az ajánlás 
«K61t Sempthe Városában B6yt-más havának húszon ötödik 
napian. . . . Anno Salutis IVDICIVM. (= 1613). Nagysá- 
godnak Alázatos Szolgáiá Zolyomy Bóldisár Sempthei Eccle- 
siának méltatlan lelki Pásztorai. 

Az ajánlásban Zólyomi Boldizsár ezen könyvet «ez én első 
kis munkám »-nak nevezi. 

Teljes péld. a lőcsei ez*, gymn, ktárában. — E1Ö1 cziml., az ajánlás néhány 
lev. s az Index utolsó lev. híjával a soproni ev. lyc, ktárában. 



451 Pozsony. 1614. 

Pázmány Péter. Az, Igazságnak, Gyeozedelme. Mellyet, Az 
Alvinci Péter, Tevkeoreben, meg mutatót. Pázmány Péter. 
Nyomtattak Posomban, m.dc.xiv. Esztendőben. \x. 96 lap. 



Elül: cziml., ajánlás 4, végül: latin anagrammák Ahiaa 
Péter ellen 2 sztlan lev. 

Ajánlotta e könyvet Balásfi Tamás bosniat püspök, a kire bízta a Róoü 
utazott Pázmány munkája kiadását, Forgács Ferencz esztergomi érseknek, l* 
költségén történt a nyomtatás, 1614. nov. havában. Pázmány munkája rsat 
i!Ísö 64 lapot foglalja cl ; azontúl 64 — 96 lapon Balásti Tamás levele tövnta 
Alvinczi Péterhez. — Részletesen ismerteti e könyvet Fkankl, PJzmd 
és kora J. \y] — 141. /. 

Csak 2 példányt láitam : a ^esii egyetem ktúrában {a szöveg első 
híjával) és az egri crs. ktdrban (Pázmány, A szent írásról. Bécs, i( 
kötve); ez utóbbi példányban közben 7 levél (11—24 '^P) hiányzik. 



452 H. n. 1614. 
{Alvinczi Péter). Lelki orvosság. H. n. 1614, 

Hogy ezen németbííi fordított munkát egy magát meg nem nevező calrás 
prédikátora nyomtatási hely megjelölése nélkül adta ki, kitetszik Pázmáay iS 
Calvinista prédikátorok Tökörci ez. munkájának AU'inczi Péterhez intézett etlüi 
leveléből , melyben a •I^lki orvosság' fél ivre terjedő élőbeszéde szwibfii 
Alvínczit gyanítja, s Öt ez ügyben egyenes nyilatkozatra szólítja föl. — Hwt 
közvélemény ezen munka fordítójának Alvínczit tartotta, kitűnik Pázmánynat ft 
zsonyban iéi4-ben kiadott 'Igazság győzedelmet czimü munkájából. lÁsA: Fkivh 
Pázmány Péter és kora I. 133. I. — Ma egy példánya s 

453 H. n. 1614. 

Alvinczi Péter. Tükör. 1614. 

Ezen ma egy példányban sem ismeretes könyvet Alvinczi Pázmány Pí'"^ 
Bécsben 1614-ben megjelent •Calvinista Prédikátorok Tükörc 
'ellen irta ; mint kitetszik Pázmánynak Pozsonyban 1614-ben kiadott ilpsíl 
győzedelmet czimü munkájából, mely az Alvinczi Tükörében foglalt állitásokilfó 
folja. Hasonl. FrAnkl, Pázmány Péter és kora I. köt. IJ5— 137. /. 



454 Debreczen. 1615. 

Pebreczeni János. Christianus suspirans, Az az, Mind ai 
Életben, s mind az Halaiban, fohászkodásokkal meg rakodói 
Nevel es valósággal való igaz Keresztyen. Es ugjan azoc 
keresztyennek sok szép Virágokkal, az az, szent Irasbeii n- 
gasztalasokkal es intésekkel ekesittetett hármas (avagy haroiü- 
rendfi) Coronaia. Az Szent Irasbol Öszve szedegettetell 
irattatot Otho CnASMANtul. Mostan penig iiyjonnau, u 
Istenhez fohászkodó Magyari Keresztyeneknek vigasztalasotu 
Deákból Magyarra fordittatot Debreczeni Ianos Deák alol- 
Nyomtattatot Debreczenben, Lipsiai Pal által, 1615. £^' 



205 

tendöben. 8r. 298 számozott levél. — Elül: cziml., ajánlás 
mut. tábla 10 sztlan lev. 

Ajánlja Csákányos Márton, ki e könyvet a maga költségén 
adta ki, Bethlen Gábor fejedelemnek. Váradon i. Aug. 161 5. 

M. n. Muz. — Erd, Muz. — M. -vásár helyi ref, coll, — Kolozsvári ref, coll. 
(az előzmények és az utolsó 3 lev. híj.). — Kolozsv. r, cath, lyc, (elül 4, végül 4 
lev. hij.) — S.-pataki ref. coll. (elül 6, végül 16 lev. hij.). 

455 Debreczen. 1615. 

Kecskeméti János. Három Fü es nevezetes, Esztendős Inne- 
pekre való Praedikatiok, Ugy-mint: Karacsonra, Húsvétra, Es 
Pünkőstre. Irattattanak, Kecskeméti Ianos Kállai Praedikator 
által. Matth: 25. v. 21. 23. lol vagyon jo es hu szolga: az 
kicsinekben voltai hü, sokakon tégedet rendellek, meny be az 
te Uradnak örömében, v. 20. Az haszontalan szolgát vessetek 
ki amaz kulsö setetsegre, az holott leszen siralom es fogak- 
nak csikorgatása. Debreczenben, Nyomtatta Lipsiai Fal, 1615. 
Esztendőben. 8r. A — E4, a — 04, és Aa — Cc =10 iv = 80 
sztlan lev. — Elül : cziml., ajánlás 4 sztlan lev., végén: Pel- 
söczi B. Miklós verse. 

Ajánlja a szerző Lorántfi Mihálynak « Kallóban Szent Jakab 
havának 15. napján, az 1614. Esztendőben*. 

Elsö kiadás: 2. kiad. 1621. 3, 1624. 4, 1643. mind Debreczenben. 

M. n. Muz. — 1849-ig megvolt N.-Enyeden is, gr. Bethlen Kata könyvei közt. 



456 Keresztúr. 1615. 

Göncz Miklós (Pálházi). A Gyermetskék Credoja. Elsőben Wi- 
tembergaban Rhauus György által nemet nyeluöri öszue sze- 
dógettetótt: mostan pedig az közönsegös körösztieni Anya- 
szentegyháznak épületire magyarra forditatott Palhazi Göncz 
Miklós Szeredi Praedikator által. Bizony mondom tinektek, 
valaki nem veendi az Isten országát mint egy gyermetske, 
semmiképpen abba be nem mehet. Matth : 19. Marc : 10. 
Luc: 18. Nyomtattatot Kereszturat Farkas Imre által. Anno 
MDcxv. 8r. 152 levél. — Elül: cziml., ajánlás 9, végül: mut. 
tábla 2 sztlan levél. 

Az ajánlás, Tek. és Nagys. « Bethlehemfalvai Thurzo Stanislo Umak Szepesuar 
megyének órókós Ispanianak* stb. «Kólt Szered varasában i. Maij Anni salutiferi 



N- m- 



47j lap. 



207 



Colophon : Nyomtatta Prágában Sesius Pal. m.dc.xv. esz- 
tendeoben. 

Egyetlen csonka példánya, melybÖl a cziml. s közben 21^2^ lap hiányzik, a 
PesH egyetem k tárában. 



459 Bártfau 1616. 

Evangeliomok es Epistolak : Mellyeket az Vr napokon es főfó 
Innepeken Esztendő által, az Keresztieni Gyülekezetben szók- 
tanak olvasni es meg magyarázni. Igen rövid, de drága és 
hasznos Summariomochal és tanúlságokcal Ószve, Az Egy- 
üg}'ü Keresztiéneknek és tánúló Gyermeknek az Keresztieni 
tudományban való éppületire, nevekédésere, és meg eróssité- 
sere. M. Georgivs Tilenvs Német Írásából Magyar nyelvbe 
mostan forditatot és kü nyomtatattot, Bartphan, Klóz lakab 
által, 161 6. Esztendőben. I2r. (8 és 4 levelenként). A — Dd5 = 
161 sztlan lev. (a szövegbe nyomott számos fametszettel). 

Ajánlja a nyomtató Klösz Jakab Kassa város fŐbiráinak és tanácsának. 
M, -vásár helyi re/, coll. — M. ti. Muz. (cziml. hij,). 



460 Bártfa. x6x6. 

Zólyomi P. Boldizsár. Ótven Szentséges Elmelkódesek : Mellyek 
az embert az kegyes és szent életre fel serkentik, és az belsó 
emberben hasznos előmenetelt indítnak. Az Zólyomi P. Bol- 
DiSAR Sempthei Ecclesiának méltatlan lelki Pásztora es 
Seniora által, az Haldburgumi D. Gerhard Ian. Deák írá- 
sából Magyarrá forditattak. 3. Reg. 3. 9. Adgy Énnékem 
Istenem Okosságot útaidban. Bartphan Klóz lacab Nyom- 
tatta, 16 16, Esztendőben. I2r. (8 és 4 levelenként). A — Z, 
a — z, Aa — Mm3 = 28 iv és 11 levél = 347 sztlan lev. Elül: 
cziml., ajánlás, üdvözlő versek (Lindvai Gőncz Istvántól 
latinul, Rottay Jakab szeredi iskola rectorától magyarul, 
Joannse Z,,'tiS\ latinul) és Index = A — C3 lev. 

Ajánlotta a forditó Lisztius Anna-Rosina Asszonynak, 
Bethlenfalvi Gróf Thurzó Szaniszló nejének. «Kőlt Sempthé- 
ról, die XV. Februarij, Anni mdcxiv». 

E könyv második részének (qj — Almj) következő külön czim- 
lapja van: 



208 

Ez Második kónyveczke. Kegyes és keresztién életnek négy 
rendbeli gyakorlását szép Isteni imádságokban foglal magá- 
ban. I. Az bűnökről való vallás tételt. II. Halaadásokat. III. 
Kónyörgéseket. IV. Az Istenhóz való esedezéseket. Mostan 
uyonnan az Haldburgumi D. Gerhard Iános Írásából, Ma- 
gyarra fordétatott, Zólyomi P, Boldisár Sempthei Ecclesiának 
méltatlan lelki Pásztora és Seniora által. i. Timoth. 2. Legye- 
nek Könyörgések minden emberekért, {qy — Mm3 lev.) — 
Blül: cziml., ajánlás (Lisztius Frusinának), index stb. 

Colophon: Bartphan Klöz lakab Nyomtatta, 1616. Eszten- 
dőben. 

Második kiadása: Bártfa. 1710. i2r. — Ugyanezen munka később Váradi 
Inczédi József forditásában « Liliomok völgye* czim alatt jelent meg Szeben. 
1745. 8r. 

M. n. Muz, — Pozsonyi ev. lyc. — Elül, közben s végül csonkán a kassai 
jogakad. ktdrában. — Erd. Muz. (csak az elsÖ rész, cziml. és 3 első lev. hij.). 



461 Bécs. 16x6. 

Kopcsányi Pap Márton. Az Evangelivmok és Epistolak, Mel- 
lyeket Esztendő által oluastat az Anyaszentegyház Vasárnapo- 
* kon és az Innepeken ; a Kalendáriumai ; ennehány Karácsonyi 
és Husuéti Énekekkel ; és az igaz keresztyéni es Apostoli hit- 
nek esmeretiröl ualo röuid tanúsággal. IHS. Nyomtattak Bécs- 
ben, M.DC.xvi. esztendőben. 8r. 153 lev. — Elül: cziml., aján- 
lás (latinul), az k. olvasónak, és naptár 23, végül : utasitás a 
falusi praedicatoroknak s nyomdai hibák 3 sztlan lev. 

Ajánlja b. Hethesi Pethe László tornai főispánnak, kir. 
ajtónálló mesternek, kir. tanácsosnak, és a pozsonyi kir. 
kamara elnökének , Inkei Loránth Ferencz, Petröczi Nagy- 
Mihályi Ferencz, Kerekes János és Hermann Fridrik ugyan- 
azon kamara tanácsosainak. Szentkereszti Jakab kam. titkár- 
nak és Schifferer Mátyás kam. pénztárnoknak, «Posony in 
festő s. et Ap. Proto-Regis nostri Stephani Anno 1616. Fr. 
Martinus Pap de Kopcsan. Ordinis Minorum Praedicator » . 

Némelyek e könyv kiadását Pázmány Péternek tulajdonítják; megemlítve lát- 
juk e könyvet csakugyan Pázmány Péter munkái közt, mint a melynek egy példá- 
nya sem ismeretes, Fkankl által Pázmány Péter és kora III. 320. /. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — M. Akad. (czimlapja kézirattal pótolva). — 
Pozsonyi káptalan. 



209 

462 Debreczen. 1616. 

(Alvinczi Péter.) Itinerarium Catholicum Az az : Nevezetes, 
vetélkedés, az felöl: Ha az Evangelicusok tudomanyaje Uy; 
vagy az mostani Romai valláson való Pápistáké ? Es : Az 
Pápisták Ecclesiajaje, vagy az Evangelicusoke igaz, es Vilagh 
vegeigh állandó ? Az Evangelicusokon értetnek azok, az kiket 
gyalázatos nevel, az Pápisták, Calvinistaknak, es Lutheristak- 
nak neveznek. Az mostani Romai valláson való Pápisták 
azok ; az kik az Romai Pápátul, es annak hatalmatul függe- 
nek ; Papok, Barátok, Apátzák, lesuitak, es ezóknek minden 
rendből allo Halgatoji. i. Petri i. vers. 25. Az Vrnak be- 
széde megh marad mind örökké, Ez pedig az beszed az , 
akki tinektök praedicaltatot. Nyomtattatot 1616. Esztendő- 
ben. 8r. 386 lap. — Elül : cziml. és ajánló beszéd 4, végül : 
nyomt. hibák i sztlan lev. 

Hogy ez a könyv debreczoni nyomtatvány, betűinek az azon kori debreczeni 
nyomtatványokkal való összehasonlításából bizonyos. — Valamint a nyomt. hely, 
w^ a szerző neve is el van hallgatva ; azonban bizonyos, hogy ezen Pázmány 
ellen intézett munkát Alvinczi Péter irta; maga Pázmány is öt tartotta szerzőnek. 

SÁNDOR István M, kÖNyvesház 19. /. e könyv czimét helyesen közölvén, azt 
mÍFídjárt utána 20. /. ily czim alatt is fölhozza: «i6i6. A keresztyén evangyélicu- 
soknak és Jésovitáknak két nevezetes kérdés felcíl való vetélkedéseknek elöszám- 
lálása*. Hogy azonban az utóbbi czim alatt leirt munka nem más mint Alvinczi 
Itinerarium Catholicuma, s ezen czim annak valamely csonka példányából volt 
véve, bizonyos abból, hogy éppen ezen czim szavai olvashatók Alvinczi Itinera- 
riuma 5-dik lapján, a szöveg elején. 

Teljes péld. az erd. Muz., pesti egyetem, m. Akad., pesti re/, coll., a szász- 
városi ref, gymti. és m. -vásár helyi ref. coll. ktárában. — M. //. Muz. (cziml. 
hij.) — Debreczeni ref. coll. (cziml. és ajánlás \\\}.) -- S.-pataki re/, coll. (cziml., 
az ajánlás és a szöveg 2 első lev. hij.) — Pápai re/, coll. (cziml., ajánlás 3-dik 
lev. és az utolsó 2 levél hij.). 



463 Debreczen. 1616. 

Keresztyéni Énekek, Mellyek az Gradual mellet, S-annelkul-is 
az hol azzal nem élhetnek, az Magyar nemzetben reformal- 
tatot Ecclesiakban szoktanak mondattatni. Mostan uyonnan, 
de mertekletessen, es helyessen tóbbitettek, es illendób rend- 
ben, hogy nem mint ez előtt, ki bocsáttattak. Ezek melle 
adattattanak szép rendel az Halót Énekek. Debreczenben. 
Nyomtatta Lipsiai Pal, 161 6. Esztendőben. \x. 175 lev. — 
Elül: cziml. előbeszéd, mut. tábla 5 sztlan lev. 

Saahó K. Régi m. könyvtár. 1 4 



210 



A Gönczi György által szerkesztett énekes könyv ujabb kiadása. — Régibb 
kiadásai : Debreczen. 1592. és 1602. 

Egyetlen péld. a m. -vásárhelyi re/, coll. k farában. 



464 Debreczen. 1616. 

Margitai Péter. Az mindennapi kónyórgo imádságnak magya- 
razattya, mellyet rövid Praedikatiokra osztót, az Szent Mathe- 
nak hatodik, es az Szent Lukatsnak tizen eggyedik részeiből, 
Margitai Péter, Az Debreczeni Anyaszent-egyhaznak lelki 
Pásztora. Psal : 51. v. 17. Nyisd megh Uram az en ajakimat, 
es az en szám hirdeti az te dicseretedet etc. Debreczenben, 
Nyomtatta Lipsiai Pal, m.dc.xvi. Esztendőben. 8r. 66 levél. 
Elül: cziml. és ajánlás, 6 sztlan lev. 

Ajánlva van a debreczeni tanácsnak «die 26. Junii Anno 
Christi i6i6.» 

Második kiadása: Debreczen. 1624. 

Debreczetii ref. coll. — S.-;pataki re/, coll. (cziml. hij.). — M. n. AIuz. (cziml. 
és az ajánlás 6-dik lev. hij.). 



465 Debreczen. 1616. 

Szenczi Csene Péter. Confessio et Expositio Fidei Christianae, 
Az az. Az Keresztyéni Igaz Hitről való Vallas-tetel. Mellyet 
elsőben Helvetiaban irtanak es be vettenek: Annak utána 
1567. Esztendőben Magyar országban is javallottanak, be 
vőttenek, es mind ez ideig sok Ecclesiakban megh tartotta- 
nak. Deákból Magyarra forditatot, Szenczi Csene Péter 
által. Mostan pedig uyonnan nagyob haszonért. Deákul es 
Magyarul együvé foglaltatot. Debreczenben, Nyomtatta Lipsiai 
Pál. M.DC.XVI. 8r. ig6 lev. — Elül : cziml., ajánlás, előszó stb. 
16, végül: «a kegyes olvasónak » és Regestrom 6. sztlan lev. 
Ajánlja a kiadó Lipsiai Pál Rhédei Ferencznek, IL Mátyás 
király szentelt vitézének, Bethlen Gábor erd. fejedelem taná- 
csosának, Bihar vármegye főispánjának és Várad kapitányá- 
nak, Debreczenben 1616. aug. lo-dikén. 

Mint a czimből is kitetszik, ez már ujabb kiadás. Az elsÖ kiadás, melyben a 
magyar fordítás egymagára jelent meg, Oppenheim 161 6. 

M. n. AIuz. — Erd. Muz. — M. Akad. — Kolozsvárt re/, coll. — Enyedi 
re/, coll. — Debreczeni re/, coll. (cziml. hij.). — Rozsnyón, a gomöri cv. esp. 
ktárában, — Magánosoknál több példány. 



211 



466 Oppenhcim. 1616. 

Szenczi Csene Péter. Confessio Helvetica, az az, Az Ke- 
r(esz)tyení i(gaz) hitről való (val)lás-tétel, mellyet elsőben 
Helv(etiaban ir)tanac és bévettenec, annakután(na 1567.) 
esztendőben Magyar országbanni(s javai) lottanac, bévóttenec, 
és mind (ez) ideig soc Ecclesiákban megtartottanac. Magya- 
rul fordittatot az együgyüveknec épületekre és javokra. 
SzENci Csene Péter által. I. Pet. 3. v. 15. Legyetec pedig 
készec mindenkoron meg felelni nagy alázatossággal és bőcsü- 
lettel azoknac^ az kik számot akarnac venni az ti bennetec 
való reménségról. m dc xvi. Oppenhemiumban Nyomtatta Gal- 
lér Hieronymus. 8r. 192 lap. — Végül: Regestrom 2 sztlan 
levél. 

Ajánlva a m. országi és erdélyi ecclesiának. «Irám Érsek 
Újvárban Szent György havának 19. napján i6i6.» 

Második kiadása, az eredeti latin szöveggel együtt, Debreczen. 16 16. 
M, n. Muz. — S, -pata ki re/, coll, — Festi ref. coll. (elül i iv , végül a 
regestrom hij.). 



467 Pozsony. 1616. 

Balásfi Tamás. Csepregi Iskola, Kiben, az Lvtheranvs es Cal- 
vinista Praedikatoroknak Tanúságokra , Es Teuelygésekból 
való ki térésekre, az Csepregi szitok szaporító morgó Praedi- 
kátort, az igaz hüt ellen, és Pázmány Péterre való hazug- 
ságiértis , az igazságnak ióra tanitó ostoránál Iskolázza. 
Balasfi Tamás Bosznai Püspök. Nyomtattatot Posonban 
M.DC.xvi. Eszten/óben. 4r. 472 lap. — Elül: cziml., ajánlás, 
a keresztyén olvasóhoz 10 sztlan levél, végül: errata i 
sztlan lap. 

Az ajánlás Eszterházi Miklóshoz latinul, kelt Pozsonyban 1616. decemberben, 
Sz. Miklós ünnepén. 

írva van Zvonarics Imre csepregi evang. pap ellen. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Zágrábi érs. — Kolozsvári r. 
cath. lyc. — Pozsonyi r. cath. gymn. — M. -szigeti r. cath. gymn. — Szegedi 
franc, zárda. — Dézsi franc, zárda. — Rozsnyón a gömöri ev. esp. ktárában. 
— Keszthelyen a Festetics-ktárban. 



468 Pozsony. 1616. 

(Balásfi Tamás). Epinicia Benedicto Nagi, alias, Soce, Lvdi 
Kószeghiensis, sui nescio, sibimet nocenti, vetulo, sed nimium 

14* 



212 

rudi, ignaro, et Diabolari Paedotribae. Cantata. Posonii, In 
Aula Archiepiscopali, Anno m.dc.xvi. 4r. A — F = 6 iv = 24 
sztlan levél. 

A Pethe Györgyhöz intézett latin ajánló levél kelt Pozsonyban 1616. apr. 18. 
ily aláirással : 7)ítomas j^enedictus ^leemosynis -fi'xstitit ^eatus. Az olvasóhoz inté- 
zett magyar levél aláirása pedig : i9ertalan Tiiri ^óre Pusztulását ». — Hogy a 
latin és magyar aláirás kezdőbetűi alatt Balásfi Tamás neve lappang (7%omas 
^alásfi ^lectus Ápiscopus i5osnensis és balásfi Tamás i9oszniai Püspök) és ig}' 
ezen Nagy Benedek kőszegi luther. iskolamester ellen intézett gunyirat szerzője 
kétségtelenül Balásfi Tamás , kimutatta Frankl , Pázmány Péter és kora I. 
158. 159. /, 

A szöveg nagyobb része latin, magyarul van az olvasóhoz intézett levél B— Ci 
(9 lapon) és F 2, 3, 4. levelén egy levél és 9 magyar anagramma versekkel Nagy 
Benedek ellen. 

Teljes péld. a gyula-fej érvári Batthiányi-ktárban. — Elül csonkán, a czimlap 
és latin ajánlás hijával, a m. n. Múzeumban, 



469 Prága. 1616. 

Lépes Bálint. Az halandó es ítéletre menendeo tellyes emberi 
nemzetnek Fényes T^kóró. Melliet Leepes Bálint, Nytray 
Puspók Magyar Orszagy Cancellarius minden üdvössége szom- 
iuhozo hiü keresztyennek szeretettel aianll es dedical. Niom- 
tattatot Prágában Sessius Pal által. Anno m.dc.xvi. 4r. 248 
lap. — Elül : cziml. s a Pázmán Péterhez intézett latin ajánló 
levél 7, végül : lajstrom 4 sztlan levél. Következik külön czim- 
lappal : Második Keonyv Az iteletreol. El ióvendó itylni ele- 
venekét és holtakat : Kinek el ióvetelire, minden emberéknek 
fel kell kelni, az eo testékkel, es szamot kell adny az eo 
tuláydon cselekedetékrul : Es á kik iótt cselekedtek, az órók 
életre mennek, az kik pedigh gonoszt, az örökké való tűzre. 
258 lap. — Elül: cziml. i, végül: rövid summa, errata 6 
sztlan levél. 

M. «. Muz, — Pesti egyetem. — Prágai egyetem. (Lásd: Tud. Gyűjt. 1830. 
VIII. 112. l.) — Zágrábi érs. — Kolozsvári r. cath. lyc. — Szegedi franc, 
zárda. — Pápai franc, zárda. — Kormöczi franc, zárda (cziml. hij.). — 
Privigyci kegy. r. ház. — Pozsonyi r. cath. gymn. (2 péld.) — S.-pataki ref. 
coll. — Erd. Muz. (az epist. dedicatoria, az i. könyv végén 'a lajstrom és az 
egész II. könyv hij.). — Halasi ref. gymn. (csak az I. könyv, az is cziml. és 
ajánlás hiján). — Pesti ref. coll. (csak a 2-dik könyv). 



470 Prága. 1616. 

Pázmány Péter. Csepregi Szegyenvallas. Az az Reovid Felelet, 
melyben az Csepregi hiúságoknak. Kőszegi tóldalékit, verő- 



213 

fényre hozza Pázmány Péter. Nyomtatta Prágában Sessius 
Pal M. DG. XVI. Esztendeoben. 8r. 283 (helyesen 282) lap. — 
Elül : cziml. i sztlan lev. 

írva Zvonarics Imre és Nagy Benedek tPazman Péter pironsági* czimü, Ke- 
reszturon 1615. nyomtatott mnnkája ellen. 

Esztergomi őrs. ktár. — Kassai jogakad, — Kolozsvári ref. coll. — Pozsonyi 
káptalan, — M. -szigeti ref , lyc, (végén 4 lev. hij.). 



471 H. n. 1616. 

Keresztyén Imádságos Könyvecske. Pázmány Péter eszter- 
gomi érsek engedelméböl. 1616. 

A Pottendorfon 1669-ben nyomtatott hasonló czimü imádságos könyv elsÖ ki- 
adása, emlitve ezen kiadás czimlapján. 

472 Bécs. 1617. 

Vásárhelyi Gergely. Keresztien! Tvdomanynak Reovid Sum- 
maia. Canisivs PETERtol, iratatot. Es Jesvitak szerszetibe. 
Vasarheli Gergeli által Megh Magyaraztatot. Niomtattatot 
Beczbe. Formica Mathetol. 1617. I2r. 808 lap. — Elül: 
cziml., az olvasóhoz, calendarium (1582 — 1699-re) stb. 39 
sztlan lev. 

Régibb kiadása : Nagy-Szombat, 1599. és Bécs, 1604. 

AI. n. Múzeum, — M. Akad. — Pesti egyetem. — Kör möczi franc, zárda. — 
M, -vásár helyi fra?ic, zárda. — Pozsonyi r. cath, gymn, (csonkán). — Erd. Muz, 
(végül csonkán). — Háromszéki Cser ey- Muz. — Keszthelyen, a Festetics- ktár ban. 



473 Debreczen. 1617. 

Margitai Péter. Az Isten Törvényének, az Szent Iras szerint 
való magyarazattya ; Mellyet az egyúgyú Hiveknek epüle- 
tekre, RÓvid Pfedikatiokra osztott, es szem eleiben ki bocsá- 
tott, Margitai Péter, az Debreczeni Ecclesianak Tanitoja. 
Rom. 10. vs. 4. Az Tórvennek vege az Christus. Debreczen- 
ben Nyomtatta Lipsiai Pál, 1617. 8r. 377 (helyesen 380) 
levél. — Elül: cziml., ajánlás, a kegyes olvasónak, és latin 
vers 14, végül: mut. tábla és nyomt. hibák 5 sztlan lev. 

Ajánlva van Makai Jánosnak, Bethlen Gábor fejedelem 
váradi perceptorának. 

M. n. Muz. — M,-v, Teleki-ktár, — M,-v, ref. coll. — Kassai jogakad. — 
Rima- Szombaton, a kis-honti ev. esp, k tárában. — Erd, Muz. (cziml. és A2 



s vi'-^l 2 lovúl hij.) — Kiifozsvdri re/, coll. (cziml. hij.) — M. -szigeti r-ef. lyc. 
,iTÍml. hij.) — S.-pataki ref. colt. (2 csonka péld.l — Szilágyi Isti'dniiál 
M.-Sziseten (7 clsíHev. hij.). 

474 Debreczen. 1617. 

Milotaí István. Az mennyei tudomány szerint valo Irtovany, 
Melyből az veszedelmes Tévelygéseknek, es hamis Vélekedé- 
seknek kárhozatos, tóvisses Bokrai, az Istennek szent Igéje 
által ki irtogattatnak, es az Igassagnak üdvösség termÖ Ága- 
zati erós be oltattatásokkal helyben hadgyattatnak, Az Isten- 
nek dicsőségére es az Anyaszentegyháznak idvösseges Tanu- 
sagara irattatot, Milotaí István, Zathmari Lelki Páztor, es 
az Tiszán innen levó Egyházi szolgáknak Superattendense 
aital, leiemiae, 4, vs. 3. Novate vobis novaié, et nolite se- 
rere super spinas. Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pal, 
1617. 4r. 480 lap. — Elül: czimlap, ajánlás, latin versek, 
a kegyes olv., lajstrom 15 sztlan levél, végül: nyomt. hibák 
I sztlan lev. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — M. Akad. — M. -vásárhelyi TeleH-ktdr. — 
Debreczeni ref. coll. — S.-pataki ref. coll. — KolozmÚri ref. coll. — M.-vásdr- 
kelyi ref. coll. — Kolozs^-ári r. cath. lyc. (utolsó 3 Icv. hij.) — M.-szigeti ref. 
lyc. (cziml. és 3 lev. hij.) — Rima -Szombaton, a kis-hnnti ev. esp. ktárában. 

475 Oppenheim. 1617. 

Molnár Albert (Szenczi) . Postilla Scultetica : Az egész esz- 
tendő által valo vasárnapokra es fö innepekre rendeltetet 
euangeliomi textusoknac magyarazattya. Mellyben az igaz 
Tudománnac részei befoglal tatnac, és az ellenkező tévólgésec 
meghamissitatnac. Az egyigyö Keresztyéneknec éppöletekre 
nyomtatásban kiboczáttatott ; Scultetus Ábrahám által ; Az 
Rhenus vize mellékén regnáló Frideric Palatinus Hertzegnec 
Haydelbergaban Udvari fó Prédikátora által. Mellyet Német- 
Magyar nyelvre forditott Szenci Molnár Albeet. Ez 
: adatott azon Autortól egy Uy esztendői prédikátzo, 
s: Históriai Tanitas az Istennec czudálatos dolgairól az 
ya szent Egyházánac reform ál ásában, terjesztésében és 
artásában, ez elmúlt száz esztendőkben. Psal. 119. v. 130, 
1, az te igédnec kinyilatkozása megvilágosit, és értelmet 
z egyigyüeknec. 1617. Oppenhemiumban nyomtatta Ba- 



215 

sileai Gallér Hieronymus maga költségével. 4r. io8g lap. — 
Elül : cziml., a nagyszombati ekklézsiának dedicáló epistola és 
Scultetus Abr. elöljáró beszéde 20 lap. 

M. n.Muz. — M, Akad, — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Debreczeni ref. 
coll, — S.-pataki ref. coll, — Kolozsvári ref, coll, — Szathmári piisp. kt, (Török 
Jánostól). — Szepesi káptalan (csonkán). — Gomöri e7\ esp, ktára Rozsnyón. — 
Pápai ref. coll. (elül s vé^ül csonkán). — N.- körösi ref. lyc, — Gbmöri ref. 
esp, — Lugnssy yőzsefnél Üebreczenben (csonkán). — Keszthelyen (cziml. hij.) 



476 Prága. 1617. 

Lépes Bálint. Pokoltol rettenteo es mennyei bodogsagra edes- 
geteo. T^kór. Melyből világoson ki teczik, hogy az kik lótt 
cselekesznek, az Eorók Életre ménnek ; az kik pedig gonoszt, 
az Eorókké való Tűzre vettetnek. Irattatot. Leepes Bálint, 
Nytray Püspök, es Magyar Országi Cancellarius, által. Nyom- 
táttatot Prágában Séssius Pal által, m.dc.xvii. esztendőben. 
4r. 426 lap. — Elül : cziml. és a Pázmány Péterhez intézett 
latin előbeszéd 7 sztlan levél. — Második keonyv az Meny- 
orszagrol 339 lap. — Elül: cziml. i lev., végül: lajstrom 
13 sztlan lap. 

M. n, Muz. — Pesti egyetem, — Erd. Muz. — Pesti ref. coll. — Pannon- 
halmi apátság. — Kolozsvári franc, zárda, — Szegedi franc, zárda, — Szath- 
mári piisp, (Török Jánostól.) — Pozsonyi káptalan, — Pozsonyi r, cath. gymn, 
(csonkán). — Pozsonyi franc, zárda. — Privigyci kegy, r, ház, — S, -pataki ref . 
coll. (utolsó II Icv. hij.) — Pápai f'anc, zárda. — Szombathelyi franc, zárda 
(csak az I. könyv, elül 4 lev. hij.). — Halasi ref, gymn, (csak a II. könyv.) 



477 Bécs. 1618. 

Vásárhelyi Gergely. Esztendő által Az Anyaszentegyháztól 
rendeltetet Vasárnapokra és Innepekre Evangeliomok • és 
Epistolák. es Ezekre való Lelki elmélkedések. Irattatot 
lesuitak rendin. Maros Vásárheli GERGELYtól. Nyomtatta- 
tot Beczben Gelbhar Gergeli által. 161 8. 8r. 871 lap. — 
Elül: czimlap, ajánló levél, calendarium 24 számozatlan lev. 
végül: az kegyes olvasónak i sztlan lap. 

Ajánlva van Gimesi gr. Forgács Zsigmondnak, Sáros, Sza- 
bolcs és Nógrád várm. főispánjának, római császár felső- 
magyarországi generálisának, tanácsának és országbirájának. 



2l6 

Af, //. Muz. — Erd. Aíuz, — M. Akad. — Gyula-fején'ári Batthiányi-kt, — 
Szebonben fíruckenlhal-kt. — Patt non hal mán (2 péld.). — Egri érs. — Szítni- 
baf helyi franc, zárda (2 péld.). — Szegcdi franc, zárda. — Kolozsvári r. cath. 
iyc. — Kolozs^'ári franc, zárda (cziml. és vége hij.). — Dcbreczeni ref. coll. — 
M. -szigeti ref. Iyc. — M. -vásár helyi ref. coll. — Pozsonyi r. cath. gymn. — 
Pozsonyi franc, zárda. — Kolozsvári ref. coll. (cziml. hij.) 



478 Bécs. 1618. 

Vásárhelyi Gergely. lesvs f Maria. Eztendeo által az ania- 
zentegihaztol rendeltetet vasárnapokra , es innep napokra 
Epistolak, Es Azoknak Svmmaia. Az mi Vrunk lesvs Chris- 
tvsnak.attyá á duczósegnek Istene, adgyon nektek bólczeseg- 
nek lelkét, es ielenesnec az eo ismeretire, mégh világosítva 
az tü züveteknek zémet, hogy tudgyatok mi legyen á tu hi- 
vatalotoknak remensege. Eph. I. v. 17. Jesvitak Rendin 
Vasarheli GERGELitÓl forditatot. Gelbhaar Gergeli által 
Nyomtattot. Beczbe. Anno m.dc.xviii. 8r. 392 lap. — Végül: 
latin versek és nyomt. hibák 3 sztlan lev. 

M. n. Muz. (cziml. hij.). — Pesti egyetem. 



479 Debreczen. 1618. 

Kalendárium. Christus Urunk születése után 161 8. Eszten- 
dőre. Német Nyelvből Magyar nyelvre forditattott. Debre- 
czenben nyomtatta Lipsiai Pal. i6r. Másod czime: Prognos- 
ticon Astrologicum. Az Égnek es csillagoknak forgásából 
való Itilet, ez mostani 161 8. Esztendőben Christus Urunk 
születése után, néminemű történendő dolgokról, es üdőknek 
változásiról. Nemetbői Magyar nyelvre fordíttatott .... 

Csekély töredéke Lugossy József nél Debreczenben. — Az elsÖ rész czimét adja 
Weszprkmi, Biogr. Medic. Cent. II. pars. 2. 136. /. 



480 Kassa. 1618. 

Belleni Zsigmond. Sz. Hieronymus Szaván arolanak Istennek 
fő Martyromnak a Sz. Dávid 51. 31. és 80 Soltáriban való 
— — elmélkedési és magyarázati; és az mindennapi Imád- 
ságban az az: Mi Atyánkban foglaltt kéréseknek magyará- 
zati. Deák nyelvből forditotta Belleni Sigmond Abaujvárme- 
gyének Vice-Ispánnya. Cassán. 1618. 8r. 152 lev. 



217 

Ajánlva Perényi György Abauj vármegyei^ főispánnak. 

Bon, Afhenás 35. /. hibásan teszi e könyv nyomtatását i6i6-ra. 
Aí, n. Muz, — Miskolczi ref, gymn. 



481 Kassa. 1618. 

Kalendarívm, az Időnek es az Innepeknek változásáról való 
itelet, Christus Vrunk születése vtán, 1618. Az Krackai 
Iakobejus Lórintz M. és az Philosiphianak Doctora által irat- 
tatot; és Magyarra forditatot. (Fametszet, mely a napot az 
oroszlány-jegyben ábrázolja.) Cassan Nyomtatta Festus la- 
nos i6r. A — E (8 levelenként) _. 40 sztlan lev. 

Másod czime : Prognosticon, Az Időnek es az Innepeknek 
változásáról való itelet, Christus Wrunk születése vtan 1618 
Esztendőre. 

A Prognosticon czim levelének hátlapján áll az ajánlás a kassai tanácsnak és 
községnek. 

Közben a C iv híjával Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



482 Oppenheim. x6i8. 

Molnár Albert (Szenczi). Secularis Concio Euangelica; az az, 
Jubileus esztendei praedikatóí?/ Mellyben az Euangeliumnac 
ez előtt száz esztendővel, Isten kegyelméből, uyonnan kinyi- 
latkoztatása, terjedése és megtartása örvendetes hálaadással 
elószámláltatic és megdiczirtetik. Németül praedicaltatott 
Haydelbergában, szép innepi szenteletben, az sz. Lélec nevő 
óreg Egyházban, Mindszent Hónac 2. napján, 1617. eszten- 
dőben : ScuLTETus Ábrahám által. (Ez praedikatzo mellé 
adattac azon tanuságrul hat régi énekec.) E Germanico in 
Ungaricum sermonem conversa, et Serenissimo Transsylvaniáé 
Principi ac Dominó, Dn. Gabrieli Bethlen, Siculorum Comiti 
etc. transmissa ; Cvm Appendice Latina, de idolo Lauretano, 
et horribili Papatus Rom. Idolomania, et Tyrannide; quibus 
subjunctne Admonitiones Cl. V. P. P. Vergerii, S. Hulderici, 
et aliorum, Quorum nomina et rerum seriem versa pagina 
indicat ; Per Albertum Molnár Szencziens. Rectorem Scho- 
lae Oppenhemicae. Oppenheimii Typis et arte Hieronymi Gal- 
leri Basileens. 1618. 4r. 103. lap. — Elül: Cziml., Epist. 
Dedic. (latinul, Bethlen Gáborhoz) 4 sztlan lev. 



.%/. Akad. — S.-pataki re/, coll. — M.-vásárhelyi ref. coll. — Miskolczi 
''^f- Xy""- — f-^'g'issy Jőssefnél (Molnár Albert sajátkezű beirSsával). 

483 Szeben. 1618. 

Vásárhelyi Kerekes Ferencz. Entráipioi' xaTnorpnipixoi: Az az 
Szomorvsaghrol, eórómre waltozo versek. írattattak az mi 
kegyelmes Vrunknak Bethlen Gábornak, Isten kegyelmesse- 
gebeöl Erdély orzagnak Fejedelmének, Magyar orzagnak 
egyik rezének Vranak etc. Es az Szekelieknek Ispannyanak 
tisztességére. Nyomtattata Szebenben Pr. St. R. Agrop. (Pá- 
ter Stephanus Rothari Agropolitanus) Anno Domíni, 
M.DC. XVIII. 4r. A — E2 = 4'/, iv = 18 sztlan lev. 

Colophon : Nyomtatta Szebenben lacob Thilo, Anno Del 
hoMInIs ChrIstI Veri Augusti die 5. hóra 3. pomeridiana. 

A versfejekböl a szerző neve igy jö ki : Fater Stephanus 
Rothari de Vasarheli fecit in gráciám Serenissimi Principis 
Gabrielis Bethleni deplorans pátriám svam 

" "'--' jif^ n. Muz. (közben 2 lev. Az, A3 hij.). 



(Bártfa). 1619. 
.János. Fides lesv et lesvitarvm. Az az: Az 
;svs tvdom anyának, az lesuitak tudományává! 
etése, mely Donatus Visartus által, az szent 
:rek es lesuitak kónyveiból szedegettetet, es az 
yos agaira rendeltetet. Ismét : Az Pápistáknak 
k formáia, mely be foglállya az Pápa tudoma- 
I tzikkólit, ugyan azon Trivoniai Donatus Visar- 
meg csaffolassal egyetemben. Magyarra fordit- 
KEMETi C. Ianos Thokai második Pn-cdikátor 
:attot 1619. Esztendőben. 8r. 415 lap. — Elül: 
'., Index, mut. tábla, epigrammák 22 sztlan lev. 
Nyomtattatot, 1619. Esztendőben, 
m Kecskemethi Tibvrtsii Jánosnak, Mátyás ki- 
5 harminczadosának, « Kólt Thokayban Anno. 
e Martij.ii 

litása után Ítélve kétségtelenül bártfai nyomlatvány. 

Ált M. könyvesház, 18. /. H. n. 1613-ra teszi, bizonyosan vala- 



219 

mely csonka példány után, az előbeszéd keltét vévén hibásan nyomtatási évnek. 
Még^ nagyobb tévedésbe esett BOD, M. Athenás 141. /., ki ezen munkát, vala- 
mint az ünnepekre való prédikátziókat is, hibásan tulajdonitja Kecskeméti A. 
(Alexis) Jánosnak, és igy a körülbelül egy korban élt két Kecskeméti Jánost 
tévedve veszi egy személynek. — Kecskeméti C. János ugyanis, mint a most leirt 
könyv ajánlása és czime bizonyítja, 1613-ban tokaji második pap volt; 1614-ben 
kállai papságot viselt. (Lásd a Három fö innepekre való prédikátziók czimlapját 
és ajánlását. Debreczen 1615. és 1624.), 1620 és 1622-ben ungvári pap volt. (Lásd 
Catholicus Reformátusának czimlapját. Debreczen. 1620. és Bártfán 1622-ben 
nyomtatott két munkáját) ; egy harmadik, Bártfán 1622. nyomtatott munkájában 
magát homonnai praedikátornak irja ; 1624-ben pedig mint Lónyai Zsigmond udvari 
papja Vásáros-Naményban szolgált (Lásd Bártfán 1624. nyomtatott imádságos 
könyve ajánlását). — Kecskeméti A. (Alexis) János s. -pataki pap és zemplini 
esperest pedig 1621-ben már nem volt életben; mint kitetszik az ö általam ismert 
egiyetlen munkájának, a Dániel prophéta könyvére irt magyarázatjának, cziméböl, 
melyet özvegye adott ki Debreczenben 1621-ben. 

Második még ritkább kiadása : S. -Patak. 1656. 

Erd. AÍHZ. — S, -pataki ref. coll. — Erdö-Szádán gr. Degenfeld Pálnál. — 
Debreczenben Lugossy Józsefnél (egy ép s egy csonka péld.) — Debreczeni ref. 
coll. (cziml. s végső 3 Icv. hij.) — Dézsi franc, zárda (elül 2 s végül i lev. hij.) 
— Szilágyi Sándornál (csonkán). 



485 Debreczen. i6ig. 

Forró Pál (Háportoni). Quintus Cvrtiusnak Az Nagy Sándor- 
nak Macedónok királyának viseltetet dolgairól irattatot His- 
toriaia, mely most Deákból Magyar nyelvre Haporthoni 
Forró Pal által fordittatot, es Urunk 6 Felsége akarattya- 
bol nyomtattatot Debrecenben Lipsiai Pal órókósi által. 
Anno. 1619. 8r. 748 lap. — Elül: cziml., ajánlás, versek, és 
a kegyes olvasónak 20, végül: errata i sztlan lev. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Erd. Muz. (cziml. hij.) — M. -vásárhelyi Teleki- 
ktár. — Kolozsvári ref. coll. — Pozsonyi e^f. lyc. — Halasi ref. gymn. — Ko- 
lozszuíri ref coll. (az ajánlás 2—7 lev. hij.) — Debreczeni ref . coll. (elül, végül 
csonkán). — M. -szigeti ref. lyc. (igen csonkán). — Fáy-ktárban Tibold-Daró- 
czon (4 első lev. hij.) — Radványban b. Radvánszky-ktárban. — Szilágyi István- 
nál M. -Szigeten (cziml. és 4 lev. hij.). 



486 Debreczen. 16x9. 

Gyulai Márton. Epinicia Az Tekintetes es Nagyságos Vitezló 
ket fó Uraknak, Palíi Miklósnak, es Svarczenburgnak ieles 
diadalmokrol. Mikepen az mi hatalmas Urunk Istenünk, az 
ü kegyelmes jo voltából Gyór Várat, mindeneknek álmelko- 
dasokra, velletlenül, erdemünk fölöt, közönséges örömünkre 
keresztyen kézhez ada : Ugy mint, 1598. Esztendőben. Boyt 



iM'í! 



idiM ■ V-í' ! ; 



220 



mas havának 29 napján virradóra. Irattatot, HistoriakW 
et Poétákból való Metamorphosissal. Gyulai Marton által. 
1599. Esztendőben. — Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pal, 
1619. 4r. 

A m. n. Muzeumhan ép czimlapja és három első levele. Mé^ csekélyebb tör? 
déke, t. i. rongált czimlapja és egy levelének rongA^a, az erd, Muz. ktárában. 

l\Sn Debreczen. 1619. 

História a Bólcs Salamon Királynak ket versengő aszszoni ál- 
latok kőzött való igaz Itiletiről és tőrvény tételéről. Ex I. Reg. 
3. 4r. A — C2 = 2'/^ iv = 10 sztlan lev. 

Colophon: Debreczenben, Nyomtatta Lipsiai Pal, 1619. 
Esztendőben. 

Irta 1581-ben egy névtelen, TOLDY M, költ, tört. 2. kiad. 167. /. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Utánnyomata a « História bipartita ex I. regum i. et 3. capitibus desurnfKi' 
czimü bibliai históriás ének debreczeni 1581-diki elscí kiadásának, mely hasonlcaa 
10 sztlan levélre terjedt. 

Egyetlen péld. M. n. Múzeumban. 



488 Debreczen. 1619. 

Kalenda'ríum. — Prognostipon Astrologicum ... 1619. eszten- 
dőre. Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pál. i6r. 

Ismertette Lugossy József, M. Akad. Értesítő' 1844. 160. 1. és ujabban Mátnv 
Gábor, Uj M. Muz. 1853. ^^- 1^2. 1. 

M. 7t. Muz. (2 csonka péld.) — M. Akad. (csonkán). — Töredéke Z«^7 
Józsefnél Debreczenben . 

489 Debreczen. 1619. 

Szíkszai Fabricius Basilius. Nomenclatura Seu Dictionarium 
Latino - Ungaricum. Clarissimi Viri D. Basilii Fabricii 
SziKzovii. Editio prioribus limatior & multo auctior, cum 
Indice duplici, opera Emerici A. Sz. Uyfalvii. Debrecini, 
Typis Pauli Rhedae Lipsensis, m.dc.xix. I2r. 142 lev. — 
Elül: cziml., ajánlás (latinul) 4, végül : Index 3 sztlan lev. 

Ajánlása Krakkai Demeter erdélyi finak, a pataki isk. rec- 
torának, «Debrecini Nonis Julii, A. Chr. 1597. EmericusA. 
Sz. Uyfalviusw az Újfalvi Imre által javitott 1597-diki kiadás- 
ból van újra nyomtatva. 



221 



Ismertette Lugossy József, Uj Af, Muz. 1855. //. 563. /. 

Régibb kiadásai : Debreczen. 1590. 1592, 1593, 1597. és Sárvár, 1602. ; későbbi 
kiadása: Bártfa. 1630. 

Erd, Muz, — Debreczeni ref. coll. 



490 Debreczen. 1619. 

Sztárai Mihály. História az Sido Ahab Királynak balvanyoza- 
sarol : Az Hivek Kergeteseról : Szent Illyés Prophetanak rayta 
tótt cselekódetiről ; es Ahab Királynak haláláról: Ez mostani 
időbeli igaz Keresztyeneknek vigaztalasokra szent írásból 
énekbe szóróztetet. 

Hozzá kötve s vele együtt nyomtatva : 

Fráter Gáspár. História az Antiochus Királynak kegyetlenkó- 

deseról az Sido országban ; es az • Istennek rayta lett igaz 

Ítéletiről es büntetéséről. Szent Irasbol énekbe szőrzőttetet. 

Colophon: Debreczenben, Nyomtatta Lipsiai Pal, 1619. 

Esztendőben. 

Czimlapja nincs és nem volt. A két ének együtt A — Cl = 2Va iv = 10 sztlan lev. 

Sztárai munkája a végső vers szerint irva volt 1549-ben, a Fráter Gáspáré 
1560-ban. — Sztárai munkájának régibb kiadása : Debreczen, 1574. — E két 
ének együtt nyomtatva megjelent H. n. (Debreczen) év. n. (xvi. száz.). 

M, n, Muz. 



491 Gyula-Fejérvár. 1619. 

Dézsi István. Az igaz Zent Wallasnak az természeti Okosság- 
gal, az melly Philosophianak is neveztetik, való szép Har- 
móniája. Mellyet Magiar Nyelven meg irtt Dési Istwan 
Gyula Feierwari Pap. Nyiomtattatott az Kegielmes Urunk 
6 Felsége költségén. Gyula Feierwarott. 1619. Észt. 8r. 
312 lap. 

így adja e könyv czimét gr. Kemény József, Lexicon Erűd. Hung. ez. kézira- 
tában, Dési szó alatt. — Hasonl. az ö tudósitását ezen könyvről, Uj M. Muz. 
1855. /. 458. /. — Megvolt 1849-ig a n.-enyedi ref. coll. ktárában ; ma egy pél- 
dány sem ismeretes. 



492 Keresztúr. 1619. 

Calendarívm. Az az. Az Ezer Hat Száz Tizen Kilenczedik Esz- 
tendő napianak számlálása, az közönséges Practicaual, Aspec- 
tusokkal. Planétáknak foliasiual, es az Eghi ielekben való be 
lepessekkel egyetembe, mely harmadik Bissextilis vtan. Az 



222 



Crakai Academianak Professora, Alexander Mileius Doctor, 
Philosophus es Mathematicusnak irásabul, magyarra fordita- 
tattot. Keresztvrat nyomtatatot Farkas Imre által. 8r. 

Töredéke, u. m. a czimlap és a 2-dik levél, megvan a pannonhalmi apd/sá(^ 
k farában. 



493 Keresztúr. löig. 

Göncz Miklós (Pálházi). Az Romai Babylonnak Kőfalai. Az 
az: Egy néminemű Jesuvita, ez tegetlen, az Szent Varas 
Kőfalainak Nevezeti alatt magyarázta gondolt xii. F'onda- 
mentomi : Mellyeknek röuid ereősségókben bé foglalt le ron- 
tását, az szent Lélek Istennek segétségébül : Dresdai Meisz- 
ner Boldisar, Szent irás magyarázó Doctornak, és Közönséges 
Tanétönak oltalma alatt, az szent írásbeli Doctorsagra me- 
nendeö igyeközetbül, közönséges oltalmazásra föl vett: Antver- 
piai Rodenborch Janos M. Humanitatis Poeticáé Profess: 
Publ: — Magyarrá forditatott Pálházi Göntz Miklós Prae- 
dikator, és az August : Confession való Magyar Lelki Pász- 
toroknak Dunán innen Superintendenssök által. Keresztvrat, 
Nyomtatatott Farkas Imre által. Anno m.d.cxix. 4r* 196 
lap. — Elül: cziml., ajánlás, lajstrom 6 sztlan lev. 

Az ajánlás Czobor Erzsébethez, g^r. Thurzó György nádor özvegyéhez, «Költ 
Pataházán Győr alatt egy nyomorult falucskában. Mind szent napja estvelin .... 
1618. esztendőben!. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Pannonhalmi apátság. — 
Kassai jogakad. — Keszthelyen a Festetics- ktárba?i. 



494 Kolozsvár. 1619. 

Enyedi György. Az O es Vy Testamentvm - béli helyeknek, 
mellyekböl az Háromságról való tudománt szokták állatni, 
Magyarazattyok. Enyedi Gyeorgy, Erdély országában az Egy 
Atya Isten, es az ö Sz. Fia, az lesus Christus felöl, Sz. 
Lélek által ki adatott tudományban eggyezö Ecclesiáknak Püs- 
pöke által Deák nyelven Íratott. Es annak-utánna Torozkai 
MÁTEtól vgyan azon Ecclesiáknak Püspökétől Magyar nyelvre 
fordittatott. i. Cor. 8. De mi=nékünk Egy Istenünk vagyon 
amaz Atya, az kitől mindenek: Es egy Vrunk az lesus 
Christus, ki által mindenek. Colosvarban i6ig. Nyomtatta- 



223 



tott Makai Nyiró lános által. 4r. 725 lap. — Elül: cziml., 
előbeszéd, lajstrom 14, végül: mut. tábla 26 sztlan lev. 

Enyedi György Explicationes locorum Veteris et Növi Testamenti ez. munká- 
jának fordítása, mely h. és év n. ( Kolozsvárit 1598.) jelent meg. — Ezen magyar 
fordítás több példánya található újra nyomtatott czímlappal, Hely nélkül 162O. ; 
maga azonban a könyv nem volt újra nyomva. 

M. n, Muz — M. Akad. — Erd. Muz. — Pesti re/, coll. — Kolozsvári 
unitár, coll. (2 péld.) — M. -vásár helyi re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — Fáy- 
ktár Tibold- Daróczon . 



495 Német-Ujvár. 1619. 

(Catechismus.) Igaz Beszedeknec Példája avagy Formája, Az 
az, Az Keresztyen Hitnek Részeiről Róvid Kérdéséébe és 
Feleletekbe be foglaltatot. Tudomány Mellyet az Istenfélő 
harmadic Friderik Palatinus Elector, Hertzeg, Heidelberga- 
ban 1563. esztendőben, az 6 birodalmában való Doctorockal 
az sz. Irasbul szódettetőt Deákul és Németül. Melly mostan 
Uyjonnan Magyarul, az egygyü (igy) hiveknec epületekre. 
Nemet Uy varat Ki Nyomtattatot Bernard Mathe által. 
M.Dc.xix. esztendőben. 8r. A — £4 = 4'/^ iv = 36 sztlan levél. 

Ezzel együtt nyomtatva s egy kötetben jelent meg a latin szöveg is : Cateche- 
sis Religionis Christianae, Qvae traditur in Ecclesiis, et Scholis Electoralis Pala- 
tinatus . . . Nemet Uyvarini , Excudebat , Mattheus Bernhardi Anno reparatae 
saliitis. 1619. 8r. A— £7 = 39 sztlan lev. 

Eg}'etlen példány Szilágyi Istvánnál M.- Szigeten. 



496 Bécs. 1620. 

II. Ferdinánd császárnak semmisítő Decretuma, mely által 
Bethlen Gábornak a Magyar országban való hamis, méltatlan 
és törvénytelen királyválasztásának és a Posonyi s Beszter- 
czei Gyülekezetben tett minden Végezéseknek és Tractáknak 
ellene mondott. 4r. 

így adja a czimet Sándor István M. könyvesház 21. /. — Én csak a latin 
kiadást ismerem, mely h. n. 1621. 4r. 2 íven utánnyomatott, melynek czime ez: 
• Edictalis S. C. R. Maiestatis Cassatio iniquac praetensae, et ipso jure nullae Ele- 
ctionis Gabrielis Bethlen in Regno Hung. Necnon Aetorum omnium, Tractatorum et 
Conclusorum ín Conventu Posoniensi et Novisoliensi annullatio*. — Hogy ezen 
nyomtatvány eredetileg Bécsben s magyar nyelven jelent meg, azt nagyon is való- 
színűnek tartom. 



/,()7 Debreczen. 1620, 

Qtfnczi György. Énekes könyv 4r. 164 levél. 

/:/«/,■ czimlap, Gönczi György élőbeszéde és lajstrom 4 
>í7\\.xn levél. 

K.yiWt ki.iil.isai ; Dubreczen. 1592. 1602. 1616. 

1-;;\i'!U-n r.-'..).iny.i, níL'lyMl csak a czimlevói hiányzik, a pozsonyi r. calh. 
<!«;-;, i.'.:' '.:.•■.!•}. — ■ Hogy cícn Éncki'S könyv dcbrL'c;!eni 1620-diki kiadás, biz- 
l.*v.»:» l,-"ii':ki-,-:i'tfm abból, hojfy viile L'gy köttlben, u;,'yaiiaion bjlflkkd, UK-yan- 
.»;,■■• tvi;- :-.i Tiv.mualva, maradt fön Szilvás- Újfalvi Imrt Halotti énckdnu-k di-bn- 
■•;,•-,- ;-.->.; k: kiadása. 



^;^,< Debreczen. 1620. 

U'ííatvi Imre. In exetiuiis defunctorum. Halót temeteskorra 
x;,,-' l-'nekek. Azoknak kedvekert kik illyen utolsó szük- 
s.i.Kn szolgainak, ószve szedegettettek, es ki bocsáttattak. 
\í.-.>i.»n uyjobban Corrigaltatott. Hebr. 9. 27. El végezet 
,".\oí;, bogy az emberek egyszer meg hallyanak, az után itilet 
■;,>roii. Debreczenben Nyomtatta Rheda Péter, m.dc.xx. 4r. 
10 szzott levél. 

K,\i;ibb kiad.-isük: DcbfL'CZL-n 1598. 1602. 1606. 

|-\;vi'(li7n példánya a pozsonyi r. cath. gymii. fctdrában. (Gönczi (Syörjjyntk a 
-.-■iti'libi sz.im alatt leirt Énekes könyve után kötve). 



\\\'C\ Debreczen. 1620. 

Kecskeméti C. János. Catholicvs Keformatvs, Az az, Egj'ne- 
liiuiy vetelködes ala vettetet hitnek ágazatinak magyarázattya, 
mely meg mutattya, az igaz Keresztyen Annyaszentegjhá: 
nak menyben eggyezni kóllyón, az Romai Anyaszentegj-házzal 
nien^'ben tűte kulómbőzni, és menyben soha véle nem eggyezni 
.\dattatot ez melle rövid intés, az Romai valláson lévekhÖz 
melyben meg mutattatik az 6 vallások ellenkózönek lenni, az 
igaz közönséges kereztyeni vallassál, és az hitnek fondameO' 
tornával. Mely irattatot először Angliai nyelven Guilielmus 
pKKKiNsus Anglus által. Az után fordittatot Hispániai nyelvre, 
Guilielmus MASSANUStul. Harmadszor deákul, egy fó, bölcs, 
tudós embertul. Mostan immár Magyarra fordittatot. Kets- 
KEMETi C. János Vngvari Praedikátor által. Nyomtatta 1620. 
"' 415 lap. — Elül: cziml., ajánlás, versek 8 sztlan lev., 
/.■ Revideden való intés 23 sztlan lap. 



225 

S\NDOR IsTVÁx, M, könyvesház. 2\. l, ezt a könyvet helyesen teszi Debreczen 
1620-ra, de mindjárt a következő lapon hibásan hozza föl, mint külön munkát, 
H. n. 1620-ra, tEg>'néhány vetélkedés alá vettetett hitnek ág^azatjai czim alatt. 

M. nemz. Múzeum. — Pesti ref. coll. — S.- pataki re/, coll. — Kolozsvári 
re/, coll. 



500 Kassa. 1620. 

Szepsi Csombor Márton. Evropica Varietas. avagy Szepsi 
CzoMBOR MARTONnak Lengyel, Mazur, Pruz Dánia, Frísia, 
Hollandia, Zelandia, Anglia, Gallia, Nemet es Cheh Orszá- 
gon, viszontag: Az Prussiai, Pomeraniai, Sueciai, Norvégiai, 
Frisiai, Zelandiai, Brittanniai, Tengeren való bujdosásában lá- 
tót, hallót külómb külómb fele dolgoknak róuid le irása. 
Mely minden Olvasónak nem czak gyönyörűségére, sok féle 
hasznára-is szolgálhat. Cassan, Festus János által, 1620. 
I2r. 404 lap. — Elül: cziml., praefatio, latin és magyar üdv. 
versek 8 levél, végül: az olv. és Imprecatio 3 sztlan lap. 

M. n. Muz. (közben 2}^^ — 241. 1. hij.). — Aí. Akad. (cziml. hij.) — Erd. Afuz. 
(cziml. s közben néhány lev. hij.) — M.-v. leleki-ktár. — S.-pataki re/ coll. 
(e^ kézirattal kiegészített és egy végül csonka péld.). — Kolozsvári re/ coll. 
(kézirattal kiegészítve). — Szegedi kegyes rendi ház. (végül csonkán). — Tordai 
unitár, gymn. (csonkán). — Lugossy yózse/nél (cziml. hij.). 

501 Kassa. 2620. 

Melotai Nyilas István. Sz. Dávidnak huzadik Soltaranak rö- 
vid praedicatiok szerint való magyarazattya, mellyben mind 
az Istentfelö igaz jo Fejedelmeknek, mind az keresztyén kö- 
segnek Tisztek meg abrazoltatik es elejékben adatik. Az 
Istennek diczöségere és az egyigyü hiveknek éppületekre. 
Irattatot es ku boczattatot Az Felséges Bethlen Gábornak 
Magyar es Erdély Országnak Istentfelö keresztyén Fejedelmé- 
nek fö Praedicatora. Melotai Nyilas István által. Cassan, 
Festus János által. 1620. 4r. A — P2 = 147, iv = 58 sztlan 
lev. — Elül: cziml; ajánlás Bethlen Gábor fejedelemnek 
(latinul), Sz. Dávid 20-dik soltárának magyar forditása és 
mut. tábla 8 sztlan lev. 

M. Akad. — M. -vásárhelyi Teleki- ktárban. (Halotti Aktziók V-dik kötetében). 



Saahó K. Régi m. könyvtár. 1 5 



226 

502 (Kolozsvár. 1620). 

Apológia. Az az, Mentségre való iras, tudni illik, micsoda el ta- 
voztathatatlan Okokból Kenszeritettenek Cseh Országnak mind 
három Statusi, kik az Ur Vacsoráját mind az ket szin alat 
veszik, magok oltalmáért hadat fogadni. Az Prágai Nemet 
Nyelven (Veleszlavi Sámuel által) nyomtattatot Exemplarbol 
Magyar nyelvre forditatot. H. és év n. 4r. A — C = 3 iv = 
12 sztlan lev. 

Külön czimlapja nincs és nem volt. — Betűi és nyomdai ékitései a kolozsvári 
Heltai-féle nyomdából valók. — 1620-ra h. n. emliti SÁNDOR István, M, köny- 
vesház 22. L 

Egyetlen péld. a s.-pataki re/, coll. ktárában. (Jubileus Academicus. Heidel- 
berg 161 8. után kötve.) — Egy levelének töredéke Lugossy József ajándékából az 
erd. Múzeumban. 



603 (Kolozsvár). 1620. 

Enyedi György. Az O es Vj Testamentvm-beli helyeknek, 
mellyekból az Háromságról való tudománt szokták állatni, 
Magyarazattyok. Enyedi Gyeorgy, Erdély országában az egy 
Atya Isten, es az 6 Sz. Fia, az lesus Christus felől, Sz. 
Lélek által ki adatott tudományban eggyezó Ecclesiáknak 
Püspöke által Deák nyelven Íratott. Es annak utánna 
ToROZKAi MÁTEtól vgj'an azon Ecclesiáknak Püspökétől Ma- 
gyar nyelvre fordittatott. i. Cor. 8. De mi-nékünk Egy Is- 
tenünk vagyon amaz Atya, az kitol mindenek : Es egy Vrunk 
az lesus Christus, ki által mindenek. 1620. ^v. 725. lap. — 
Elül: cziml., előbeszéd stb. 14, végül: Mut. tábla 26. sztlan 
levél. 

Nem uj kiadás; csak az 1619-ben Kolozsvártt megjelent könyv czimlapja volt 
újra nyomva. 

M. n. Muz. - Pesti egyetem. — Teleki-ktár. — Gy.-fejérvári Batthiány i-ktár. 
— Székely-udvarhelyi ref. coll. — Kolozsvári unitár, coll. (3 péld.) — Ko- 
lozs7*ári r. cath. lyc. — S. -pataki ref. coll. — Debreczeni ref. coll. — Székely- 
kereszt liri unitár, gymn. Jakab Elektől s magánosoknál több példány. 

504 Kolozsvár. 1620. 

Lfibellus elegantissimvs, qui inscribitur Cato. Igen szép kóny- 
vetske, mely Catonak neveztetik, az közönséges jó életnek 
oktatásáról. Ein schön Büchlein, welches man Cato nennet, 
von der vnterweisung gemeines lebens. Claudiopoli Typis 



221 

Heltanis, Excudebat loannes R. Makai 1620. 8r. A — E4. = 
4'^^ iv = 36 sztlan lev. 

Régibb kiadásai : Debreczen. 1591. és 1597. 

M. n, Muz, — Pesti egyetem. — Megvolt Szathmári Pap Mihály ktárában 
Bod Athenas 192. lapjához mellékelt jegyzete szerint. 



505 (Posony). 1620. 

(Pázmány Péter). Reovid Felelet Ket Calvinista Keonyvecskere. 
Mellyeknek eggyke. Okát adgya, miért nem felelnek az Cal- 
vinista Praedikátorok az Kalauzra. Másika. Itinerarium Ca- 
tholicumnak neveztetik. Nyomtatot Anno m.dcxx. 4r. 72 lap. 
— Elül: cziml. i sztlan lev. 

SvNDOK I avÁN, M, könyvesház 21. L, valamint Frankl, Pázmány Péter és 
kara Ili. köt. 320. /. Pázmánynak hely n. 1619. ily czimü munkáját is emiitik: 
• Alvinczi Péter könyvére való válasz i6i9» ez utóbbi megjegyezvén, hogy annak 
egy példánya sem ismeretes. — Minthogy én ezen kérdéses 1619-diki nyomtatványt, 
már czime után Ítélve is, egynek tartom az általam most leirt 1620-diki könyvvel, 
s kételkedem, hogy Pázmánynak Sándor és Franki által 1619-re jegyzett munkája 
ettől külömbözö külön könyv volna, azt külön fölveendönek nem tartottam. 

E könyv czimlapján Pázmány mint szerző nem nevezte ugyan meg magát : de 
hogy ö a szerző, bizonyos abból, hogy az némi változtatással Kalauzának 3-dik 
1637-diki kiadása mellett a függelékben újra megjelent. — A calvinista praediká- 
torok nevében irt könyvecske, melyre, valamint Alvinczi Itinerarium Catholicumára, 
Pázmány czáfolólag válaszolt, ma ismeretlen. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Egri érs. ktár. 



506 (Posony), 1620. 

(Pázmány Péter.) Falsae originis motuum Hungáriáé succincta 
refutatio. — Az Magyar országi Támadásoknak hamissan 
költött eredetének rövid velős Hamisitása. Anno Christi 
MDCxx. 4r. A — I = 9 iv = 36 lev. (latin és magyar szöveggel). 

Pázmánynak ezen neve kitétele nélkül irt politicai röpirata, mely á Querela 
Hungáriáét czáfolja, valamint a Querela Hungáriáé is, először csak latinul jelent 
meg. A latin kiadás még azon évben Augsburgban 1620. 4r. újra nyomatott. 

Egyetlen péld. a m. nemz. Múzeumban. 

507 H. n. (1620.) 

Querela Hungáriáé. Magyar Ország Panasza. H. és év n. 4r. 
A — F = 6 iv = 24 sztlan levél (utolsó levele üres). 

Latin és magyar szöveggel. — Külön czimlapja nincs és nem volt. 

Hely és év nélkül, de 1620-ra emliti, hosszasabb czimmel ezen politikai röpira- 

15* 



228 

tot, mely u^ancsak hely és év n. csak latin szövegg-el is megjelent, SXndor 
István, Af. könyvesház. 21. /. — BoD szerint Magyar Athénás 197. /. nyom- 
tattatott Kassán. 1620. 41. 

M. n, Muz. — M. -vásárhelyi leleki-ktár. 



508 feártfa. 1621. 

Kalendárium. Christus Urunk születése után, 1621. Eszten- 
dőre. Az Braszlai Kalendáriumból Magyarul nyomtattatot. 
Bartfan. i6r. A — D8 = 32 sztlan lev. (a többi hij.) 

Ajánlja a nyomdász Mart: Wolfgang. Typ. latinul Szenterzsébeti Pécsi Si- 
monnak. 

M. n. Muz. 



509 Debreczen. 1621. 

Kalendárium. Christus Urunk születése után 1621. Esztendőre. 
Irattatot Hancken Bálint D. által (Fametszet: magyar 
czimer, két felől egy-egy oroszlán által tartva.) Debreczenben. 
— Másod czime: Prognosticon Astrologicum. Az az Az 
Eghi fö csillagoknak forgásából való jövendölés, ez mostani 
1621. Esztendőre, néminemű történendő dolgokról, es az 
üdőknek valtozasirul etc. Nemetbői Magyar nyelvre forditta- 
tot. Debreczenben. Nyomtatta Rheda Péter. i6r. 

Utolsó levde hiján megvolt néhai Hatos Gusztávnál Budapesten. — Csonka 
példánya a m. n. Múzeumban, Lásd : Mátray Gábor értekezését, UJ M. Muz. 
1853. //. 182. /. 



510 Debreczen. 1621. 

Kecskeméti A. János. Az Dániel Propheta Könyvének, az 
Szent iras szerint való igaz magyarazattya, Mellyet rövid 
Praedicatiokban foglalt volt Kecskeméti A. Ianos, az Pa- 
tachi Ecclesianak Lelki Pásztora, es abban az üdőben, Szem- 
plin Varmegyeben levő Ecclesiaknak Seniora, &c. Holta 
vtan peniglen, meg maradót Özvegyetül közönségessé tetet- 
tetven, szem eleiben ki bocsattatot. Mat. 24. vers. 15. Az ki 
olvassa, meg értse, etc. Debreczenben, Nyomtattatot Rheda 
Péter által, m dc xxi. Esztendőben. 4r. 953 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, a Ker. olvasónak 8 sztlan lev. 

Ajánlotta Margitai Péter kállai pap Rákóczi György bor- 
sodi főispánnak, « Kallóban die 20. Mártii Anni i62i.» 



229 

M. «. Muz. — Rrd, Muz, — M. -vásárhelyi Teleki^ ktár. — Pesti re/, coll. {2 
péld.) — S. 'pataki re/, coll. (2 péld.) — Gy. -fejérvári Batthiányi-ktár . — M. -vá- 
sárhelyi re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — Pápai re/, coll. — Sz.-udvar- 
kelyi re/ coll. — Kolozsvári unitár, coll, — Egri érs. ktár, — M, -szigeti re/, 
lyc. — Zilahi re/, gymn. (csonkán). — Kassai jogakad. — Gr. Degen/eld Pál- 
nál Erdő-Szádán. — Lugossy yózse/nél (csonkán). 



611 Debreczen. 1621. 

Kecskeméti C. János. Három sátoros innepre irt praedikátziók. 
Debreczen 1621. 8r. 

Említi SÁNDOR István, M. könyvesház. 22. l, — Én csak az 16 15. 1624. és 
i64,vdiki debreczeni kiadásokat láttam. 



512 Debreczen. 1621. 

Margitai Péter. Az Jonas Propheta Könyvének az Sz. írás 
szerint való igaz magyarazattya, mellyet rövid praedikátiokban 
foglalt, es szem eleiben ki bocsátott Margitai Péter az 
Kállai Ecclesianak lelki Pásztora. Zachar: I. Térjetek en hoz- 
zam, es hozzatok terek. Debreczenben, Nyomtattatot Rheda 
Péter által, m.dc.xxi. Esztendőben. 8r. ig6 levél. — Elül: 
cziml., ajánlás, előbeszéd és Index 8 sztlan lev. 
Ajánlva van Csomaközi Andrásnak. 

M. n, Muz. — Erd. Muz. (8 első lev. hij.) — S. -pata ki re/ coll. — Pápai 
re/, coll. — Szigeti re/ lyc. (kézirattal kiegészítve). — Lugossy yózse/nél 
(csonkán). 



513 Heidelberg. 1621. 

Molnár Albert (Szenczi). Lexicon Latino-Graeco Ungaricum. 
Jam recens tertia cura recognitum, innumeris pene dictionibus, 
ac versibus, Syllabarum quantitates indicantibus adauctum, et 
ita elaboratum, ut ex eo Latinarum dictionum genera, modus 
declinandi & conjugandi, tanquam ex Thesauro depromi pos- 
sint. Item Dictionarium Ungarico-Latinum. Iníinitis vocibus 
loquendique formulis ac proverbiis Vngarico-Latinis locupleta- 
tum. Authore Alberto Molnár Szenciensi. Adjecti sünt ad 
finem libri Indices Chronographici et Chronologici studiosis 
utiles ac necessarii. Item Syllecta Scholastica Clarorvm Vi- 
rorum Quorum catalogum exhibet frontispicium Syllectorum. 
Quí€ et separatim vendi possunt. Anno m.dcxxi. Heidelbergae. 
Typis Viduae Joh. Georgii Geyderi Acad. Typogr. Impensis 



230 

Heredum Wechelianorum, Danielis & Davidis Aubriorum, 
et Clementis Schleichii. 8r. 1030 1. — Dictionarium Unga- 
rico-Latinum 368 1. — Syllecta Scholastica 44 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, üdv. versek 8 sztlan lev. 

I. kiad. Nürnberg. 1604. — 2. Hanau. 1611. 

Az I. rész ajánlása Bethlen Gábor választott királynak és erdélyi fejedelemnek 
kelt «Haydelbergae Calcnd. Mártii. Anno Domini M DCXXI.», a 11. rész ajánlva van 
gr. Bethlen István erd. kormányzónak, Hunyad és Máramaros vármegye főispánjá- 
nak « Haydelbergae g. Mártii. Anno Christi 162 1.» 

M. n. Muz, — Erd. Muz. (cziml. Lugossy József által készitett hasonmással 
pótolva). — Pannonhalmi apátság (2 péld.). — Kolozsvári ref. coll, — S.-pataki 
ref. coll. (cziml. kézirattal pótolva). — Szigeti ref. lyc. — Halasi ref. gymn. — 
M. -vásár helyi ref. coll. — Pozsonyi ez'. lyc. — Szebeni ev. gymn. — Soproni ev. 
lyc. — Csornai prépostság (2 péld.) — Szombathelyi franc, zárda. — Kolozsvári 
unit. coll. (2 első lev. hij.) — Debreczeni ref. coll. (csak az I. rész.) — Lugossy 
Józsefnél. — Liszkay Józsefnél Pápáfi (2 elsÖ lev. híj.). Szilágyi Istvánnál 
M. -Szigeten (csonkán). 



514 Heidelberg. 1621. 

Molnár Albert (Szenczi). Imádságos Könyveczke, Mellyben szép 
Hála adásoc és áhítatos Könyörgések vadnac: Kinec-kiiíec 
akarmelly rendé, mindennemű állapattyában és szükségében, 
naponkint elmondásra hasznosoc és alkolmatosoc. Az igaz 
Religion való Tanitóknac, és Martyroknac, az sz. írás szerint 
szerzett uj és 6 könyveikből szedettec. Mellyet Magyar 
nyelven uyonnan boczátott ki Szenci Molnár Albert. 
Nyomtattác Haydelbergában, Aubrius Dániel es Dávid atya- 
fiaknac, és Schleichius Kelemennec kölczégével m.dc.xxi. 8r. 
400 lap. — Elül: cziml., ajánlás 8 sztlan lev. (a 8-dik 
üres). Minden esztendőre szolgáló öröc Calendarivm és az 
Cisio Janus magyarol, 8 sztlan lev; végül: Registrom és la- 
tin epigrammák 4 sztlan lev. 

Ajánlva van Echi Orsic asszonynak, Mező-Szegedi Gáspár 
nejének (Haydelbergában aug. 10. 1620.) 

Boi>, M. Athenas 183. /. tévedve mondja, hogy e könyv 1621-ben Hanauban 
jelent meg. 

M. Akad. — Pesti ref. coll. — S. -pataki ref. coll. — Rima-Szombaton, a 
kis-honti ev. esp. könyvtárában. — Csetneken a gömöri ev. esp. könyvtárában. 

— M. n. Muz. — (cziml. hij.). — Pesti egyetem (cziml. és kalendárium hij.). — 
Erd. Muz. (cziml., ajánlás és utolsó lev. hij.) — M.-v. Teleki-ktár (cziml. hij.). 

— Debreczeni ref. coll. (2 péld. cziml. és calendarium hij.). — Kolozsttári ref 
coll. (cziml. s az ajánlás 2 elsÖ lev. hij.). 



231 

515 Kolozsvár. 1621. 

Melotai Nyilas István. Agenda az az: Anyaszentegyhazbeli szol- 
gálat szerént való Czelekedet, melyben az Vy Testamentom- 
nak két Sacramentomának, az Szent Keresztsegnek es az Vr 
Vaczorájának ki szolgáltatásának es az Házasulandoknak egybe 
adattatásoknak mogya meg iratik azokhoz illendő hasznos ta- 
núságokkal egyetemben. Az Istennek diczóssggére es az egy- 
igyu Hiveknek epületekre. Irattatot es ki botsatatot az Fel- 
séges Gábriel Királynak, Isten kegjelmeból Magyar ország- 
nak, Dalmatianak &c Királyának: Erdélynek Fejedelmének 
&c. Praedicatora Melotai Nyilas István által. 1621. 8r.397 
(helyesen 399) lap. — Elül: cziml., ajánlás, a ker. olvasó- 
nak 12 sztlan lev., végül: lajstrom g sztlan lap. 

Ajánlva van Károlyi Zsuzsannának, Bethlen Gábor fejede- 
lem nejének, « Gyula-Fejérvárban, Kis-Aszszon havának 23. 
napján. 1621. esztendőben. 

NÉMETH, Memória Typogr, Hung. 34. /., bizonyosan az ajánlás keltéből kö- 
vetkeztetve, tévedve teszi ezen hely nélkül mejelent könyvet Gyula- Fejérvárra : mert 
hogy ez a könyv Kolozsvártt volt nyomtatva, bizonyítja a 383-dik lapján álló fa- 
metszet, mely a Kolozsvártt 1589-ben nyomtatott « Kopaszság dicsérete* czimlapján 
láthatóval azon egy. 

Ujabb kiadásai: H. n. 1622. — Debreczen. 1634. — Várad. 1653. 

M. Akad, — Erd. Muz. — M.-v. Te lékük tár. — Festi re/, coll. — Kolozs- 
vári re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — S.-fataki re/, coll. — M. -vásár helyi 
re/, coll. — Kolozsvári unitár, coll. (elül s végül csonkán). — Pozsonyi ez>. lyc. 
— Gr. Toldalagi Victornál Koronkán (cziml. hij.). 



516 Nagy-Szombat. 1621. 

Calendarivm. Az az : Ez mostani Ezer Hat Száz Húszon 
eggyedik Esztendő napiainak számlálása, az közönséges Practi- 
kaual : Az Planétáknak Aspectusokkal, és az eghi jelekbe való 
be lépesekkel egyetemben: mely esztendő első az Bissextilis 
vtan. Az Crakai Sdakowzki Doctor, es fő Astrologus irasábul 
Magyarra fordittatot es ki Nyomtatot. Nagy Szombatban, 
MoUerus Miklós által. 8r. A — Hí (4 levelenként). 

Eg^'etlen példánya, mely a Hí levél után szakad meg, a tn. Akad. ktárában. 

517 H. n. 1621. 

Magyar Országnak mostani állapotjáról, egy Hazája szerető 
igaz Magyar embernek tanátslása. Vajha eszesek volnának, 



232 

és meg értenék, s utolsó állapotjokra gondot viselnének. Deu- 
teron. 32. v. 29. 1621. 4r. 68 lap. — Elül: cziml. i sztlan 
levél. 

Ezen politikai röpiratot, vagyis hel5'esebben gunyiratot, mely a magyar nem- 
zetet Bethlen Gábor ellen izgatja, a bécsi csász. könyvtár példányából újra kiad- 
ták P. és T. (Piringer és Thewrewk) Pozsonyban 1838. 8r. — Piringer ezen 
kiadás élőbeszédében azt a véleményt nyilvánítja, hogy ezen munkát Eszterházi 
Miklós irta vagy irattá. Ez ellenében Jászay Pál helyes érvekkel bizonyítja, hog>' 
ezen gunyirat szerzője nem Eszterházi Miklós, annál kevesbbé Pázmány Péter, 
hanem a legnagyobb hihetőség szerint Balásfí Miklós bosniai püspök és pozson)i 
prépost, egyszersmind kimutatja P. (Piringer) tévedését, ki, jóllehet a czímlapon 
1621. áll, azt állítja, hogy e munka «az 1622-ben szegődött Nicolsburgi ÍTÍg5'kötés 
után, de az 1627-dik esztendei békesség előtt . . . íródott •. A munka, mint Jászay 
kimutatja, épen a nicolsburgi alkudozások folyama alatt, 162 1 november havában 
volt írva. Lásd: Figyelmező 1839. 21. 22. sz. — A nyomtatás helye kétségtele- 
nül Bécs. 

Egyetlen teljes példánya, melyet nem láthattam, s így róla betűhű czimmást 
nem vehettem, a bécsi csász. ktárban. — hm. Akad, csonka példányából hiány- 
zik Ai — 4 (cziml. és I — 6 lap). B4 (13. 14. lap), Di (23, 24, lap) és Ii (63. 64. lap). 



518 Bártfa. 1622. 

Kecskeméti C. János. Pázmány Péter Kalavzzanak, Tizen Har- 
madik könyvére való Felelet. Mellyet irt De Invocatione 
Sanctorum ; Az szenteknek segitsggól való hivásokról, és ese- 
dezésekról. Keczkemeti j. c. Vngvári Príedicator által. Bart- 
fan, Nyomtattatott Klez lakab által, 1622 Esztendőben. 4r. 
A — Ii = 33 sztlan levél. — Elül: cziml., ajánlás, latin ver- 
sek 4 lev. 

Ajánlva van Gönczi Fejér Istvánnak. 

Egyetlen példánya a miskolczi ref, gymn. ktárában. 



519 Bártfa. 1622. 

Kecskeméti C. János. Az Pápisták kózót es mi közöttünk, ve- 
télkedésre vettetet, három fö Articulusokról. A keresztségről. 
Ur Vaczorájárol, és az Antichristusról való Praedikátiók. Irat- 
tattanak és praedikaltattanak Vngvárat. Anno 1619. Keczke- 
meti c. Ianos Ungvári Praedikator által , Nyomtattatot : 
M.DC.xxii. Esztendőben. 4r. A — X = 21 iv = 84 sztlan lev. — 
Elül: cziml., ajánlás, latin üdv. versek 4 sztlan lev. 

Hogy ezen nyomtatási hely nélkül megjelent munka, melynek egj'etlen példánya 
a miskolczi re/, gymn. ktárában Kecskeméti C. Jánosnak a föntebbi szám 



253 

alatt leirt s Bártfán 1622. nyomtatott munkájával egybekötve maradt fon, Bártfán 
volt nyomtatva, azt a két munka nyomdai kiállításának teljes egyezése kétségte- 
lenné teszi. 



520 Bártfa. 1622. 

Kecskeméti C. János. Az Samvel Propheta második könyvének 
Húszon Negyedik Részének, Praedikatiok szerént való ma- 
giarázattya. ^Melyben Dávid valasztya az dógh halált inkab, 
hogy nem mint ellensegh kezében esnék. Irattáttanak és 
praedikaltáttanak Ketskemeti C. Ianos, Homonnay Praedi- 
kátor által, Homonnan. Bartfan, Nyomtattatot Klóz lakab 
által. M.DC.xxii. 8r. A — L = 11 iv = 88 sztlan lev. — £/ül: 
cziml., ajánlás 8 sztlan lev. (a 8-dik levél üres; a könyv vé- 
gén is az utolsó levél üres, s az utolsó előtti levél 2-dik 
lapján csak a colophon áll). 

Colophon: Nyomtattatot (következik a bártfai nyomda 
czimere). m.dc.xxii. 

Ajánlva van Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Bornemisza Mihálynak, Bethlen Gá- 
bor erd. fejedelem homonnai jószága praefec tusának, « Dátum ex Musaeo Homon- 
nensi, die 22. Febr. Anni 1622. Kegyelmednek szegény alázatos Caplannya Keczke- 
meti Ianos Homonnai Praedikator. » — A kónyv áll 16 praedikatzióból. 

Dr. Kiss Áronnál Budapesten. — Erd. Muz\ (cziml. hij.) 

521 Debreczen. 1622. 

Melotai Nyilas István. ' Speculum Trinitatis, Az az : Szent 
Háromság egy bizony 6r6k Istennek az Bibliában az Sido 
Bölcseknek es az Pátereknek Tanu-bizonysag-tetelekben, az 
nagy világi Conciliomoknak értelmekben es az Példákban 
való tekintetes maga ki mutatása: Mellyekból mint valami 
egyenessen mutató aczel Tükórból ki ismerhetni, es nyilván 
megh lathatni az Szent Háromság egy Istent. Enyedi Gyórgy- 
nek-is káromló Könyve az Elöljaro-beszeddel eggyüt, egesz- 
len minden részeiben meg hamissittatot. Irattatot es szem 
eleiben függesztetet az Fölséges Gábriel Istennek kegyelméből, 
Magyar, Horvát, Thot, &c. Országoknak Kirallyanak, Erdély- 
nek Fejedelmének, &c. fö Praedikatora, Melotai Nyilas 
István által. I. Corinth. 13. vers. 12. Mert latunk mostan 
tükör által, es homályos beszed által. Debreczenben Nyom- 
tatta Rheda Péter, m dc xxii. Esztendőben. 4r. 904 lap. — Elül : 



cziml., elöljáró beszéd, az kegyes olvasónak 14 sztlan levél, 
Enyedi György élőbeszédének megczáfolása 54 szzott lap; laj- 
strom 12 sztlan lev., végül: mut. tábla és erraták g sztlan lev. 

Kzen munkát, melyet a szerző először i6i8-ban latinul irt mcf;, azután pedig 
nci^edfúl hónap után kószílett cl maí^yarul sajtó alá, aí enj'edi zsinat több tudós 
ref. pappal mL'K vizsgál tattá is helybe hagyatta, s a fejedelem Bethlen Gábor, kinek 
a Gyula-Fejírvárt 1622. jan. i;-dikén kell elííbeszéd ajánlva van, saját költségén 
nj'omalta ki. 

M. n. Miiz. — Erd. Muz. — M. -vásárhelyi Tclebi-ktár. — Pesti ref. cull. 

— Ka/ozsi'ári re/, cnll. — Kohzs7<dri r. cath. lyc. — Knlazst-ári unitár, co/t. 

— M.-rásártielyi ref. coll. — Debreczeni ref. adl. — S.-pafati ref. coll. — 
Sz.-udvarhelyi ref. cull. — Kassai jogakad. — Szeheni e:\ gymn. 



522 Kassa. (1632.) 

Alvinczi Péter. Az Vrnak Szent Wacsoraiarol való reovid intés 
az Szent Pal Apostol tanítása szerent. Egy néhány szüksé- 
ges kérdésekkel és feleletekkel egyetemben. Irattatot. Alvinci 
Péter által. Nyomtatta Cassan Nicolaus Mollerus. 4r. 85 
lap. — Elül: cziml. i levél. 

Ajánlva van Bethlen Gábor erd. fejedelemnek • Cassan 26. 
April. Anno 1622. » 

Az ajánlás ezen keltéből következtetve tartom c könyvet 1622-diki nyomtat- 
ványnak. 

Egyetlen péld. a miskolczi ref. gymn. ktáráhan. 

Kassa. 1633. 
eczi T. János. Az Felséges Bethlen Gábornak Magyar 
:aghnak Horváth es Tóth Országnak Dalmatianak, Di- 
etes választót Királlyának, Erdélynek Feiedelmenek, az 
telyek őrókÓs Ispannianak. Eót rendbeli halhatatlan es 
emlékezetre méltó Isten Anya Szenteg}' hazával csele- 
it jo tetemenyeröl minden keresztyén fÓ népeknek tanu- 
kra túkÓrúl irattatot rÖvid könyvetske. Redmeczi T. Ia- 
által Cassan, Festus lanos altal, 1622. 4r. — Elül: 
il,, az olvasónak, summája ez írásnak, latin üdv. vers. 4 
,n levél. 

igen érdekes munkának, melyei Bon Péter, M. Atkénás 231. /. mög általa 
ált 6p példány után ismertet, ma egyetlen végül csonka példányát ismerem 
■jásárhelyiref. coll..Hárdban, mely példány a 70-dik lap után szakad meg. 
zertnt a könyv 5 részre volt osztva s ezekben meg volt in'a i. Az 1619-diki 
izáii. 3 Az elpusztult ecclesiákban helyre álliltatások a tanitáknak. 3. Bethlen 



235 

Istvánnak akadémiákra küldetése. 4. A bibliának oláh nyelvre fordíttatása s az 
oláh papok jó rendbe szedettetések. 5. Az Ariannsok és Szombatosok ellen való dis- 
putátziók. — Minthogy az általam látott egyetlen példányban a 70-dik lapon a 
4-dik rész szakad meg, mely a 68-dik lapon kezdődik, bizonyos, hogy ezen csonka 
példányban a 4-dik rész aligha nem nagyobb része és az egész 5-dik rész hiányzik. 
— SÁNDOR István, M, könyvesház 68. /. bizonyosan Bod után, ki a nyomtatás 
helyét és évét nem emliti, azon xvii. századi könyvek közt emliti, melyek nyomt. 
helyét és évét nem tudhatta. 



524 Kassa. (1622.) 

Velechinus István. Halálról való emlékezet, melly lett az Fel- 
séges Bethlen Gábornak, Isten kegyelmeboel, Magyar, Toot, 
es Horwat etc. Országoknak válaztott Királlyának, Erdély 
Orgnak Fejedelmének, es Székelyek Ispannyának, kedves 
házastársának, az neháj Felséges Caroly Susanna Fejedelem 
Aszonnak temetésének idején, Sz: lacab havának i. napián, 
1622. esztendőben, Cassan. Velechinus István, az Cassaj 
Magyar Ecclesianak második méltatlan Lelki pásztora által. 
Nyomtatta Cassan, Mollerus Miklós, ü Felsége typographusa. 
4r. A — C2 = 10 sztlan levél. 

Ezen alkalmi nyomtatványt, jóllehet czimlapján a nyomtatási év nincs is kitéve, 
bízvást az 1622-dik évre hiszem helyezhetőnek. 

Egyetlen ismert péld. a kassai jogakad. k tárában, 

■ - — - - - ■ — 1 - — - ^ . . 

525 H. n. (Kolozsvár). 1622. 

Melotaí Nyilas István. Agenda az az: Anyaszentegyházbeli 
szolgálat szerént való Czelekedet stb. (mint föntebb, Kolozs- 
vár. 1621.). 1622. 8r. 397 (helyesen 399) lap. — Elül: cziml., 
ajánlás, a k. olvasónak 12 sztlan levél, végül: imádság és 
lajstrom 13 sztlan lap. 

Az 1621-diki kiadástól külömboző, de kétségtelenül kolozsvári nyomás. — Sándor 
István, M. könyvesház 22. L tévedve állítja, hogy Melotai Agendája 1622-ben 
« rövidebben » lett volna kiadva, mint 1621-ben. 

M, n. Muz, — M, Akad, — Erd, Muz. — Debreczeni re/, coll. — Pápai 
re/, coll, — N,-enyedi re/, coll. — Lugossy yózse/nél Debreczenben. 

526 H. n. 1622. 

Keresztyén Imádságos Könyvecske. Pázmány Péter esztergomi 
érsek engedelméböl. 

A Pottendorfon 1669-ben nyomtatott hasonló czimü imádságos könyv második 
kiadása, emlitve a pottendorii 3-dik kiadás czimlapján. 



l 



.0 



m ^ ^^^0^ 






»■ * A ' 



//^A 






' y 



-i -i«». 



*í-'^«t IL 



11- 

. -\. D. 



1623. 4r. Cziml , ajánlás 4 sztlan lev. ; maga a szöveg 706 
lap (bevégzetlen ; több nem jelent meg), végül: lajstrom és 
latin versek 4 sztlan lev. 

Az előszóban mondja a szerző, hogy e könyvet negyedik esztendeje fordul, 
hogy Kassán nyomtattatni kezdette, sok hiba van benne, « mivel hogy az kikre 
bíztam vala correctioiát meg-ólettettettenek catholica religioért. Az nyomtató 
Mester-is haza népevei eggyütt Pestisbe megh holt, nem-ts végezte e/y egynehány 
arcus heaval vagyon^ az magam irt exemplart fel nem találhattak.* 

Kolozsvári r. cath. lyc, (2 péld.) — Gy.-Fejérvártt Batthtdnyi ktdr (i ép és 
I csonka péld.) — Kolozsvári minor. zárda. — Szegedi minor. zárda. — Sz.- 
keresztúri unitár, gymn. (csonkán). — Rosnyai franc, zárda (cziml. hij.) 



529 Kolozsvár. 1623. 

Énekes könyv. (Aytatos Isteni Dicziretek). kis 8r. A — L = ii 
iv = 88 sztlan levél (ha teljes). 

FIgyetlen csonka példánya a sz. -keresztúri unitár, gymn. ktárában, Jakab 
Elektol. Hiányzik ebből elül A-C2 - 18 lev.), közben C7— Di (3 lev.) és 18. (i lev.), 
összesen 22 lev. Minthogy magából az énekek szövegéből, mely i — 147. szzott lapot 
tesz, s melyhez járul végül a mutató tábla 5 sztlan lapon, csak 12 szzott lap = 6 levél 
hiányzik; bizonyos, hogy az előzmények (cziml. előbeszéd stb.) 12 levelet (A — B4) 
foglalt el. — A szöveg lapjai fölött ezen fölirat áll : «Aytatos Isteni Dicziretek. » 

Ezen énekes könyvvel együtt annak toldalékául jelent meg (az M ivén) Vár- 
falvi Kosa János Catechesise, mibÖl kétségtelen, hogy ezen énekes könyv az uni- 
tárius hitfelckezeté. Minthogy pedig az unitáriusoknak a XVII. században, mely- 
nek első felében (1623-ban) nyomtattatott e könyv, egyetlen nyomdájok Kolozsvártt 
volt : kétségtelen, hogy e könyv kolozsvári nyomtatás, a minthogy betűi csakugyan 
a Heltai-féle nyomdából valók. — A könyv megjelenési évét biztosan merem 1623-ra 
tenni, minthogy ezen énekes könyvvel együtt egy kötetben maradt fön, ugyanazon 
papira nyomtatva az t Imádságos kónyveczke», melynek külön czimlapján 1623. 
évszám áll. 

Ismerteti Várfalvi Nagy János, Keresztény Magvető VI. k'ót. 123. 12^. l. — 
Ujabb bővitett kiadása, mely épen ugy mint ezen első kiadás Várfalvi Kosa Já- 
nos Catechesisével es az Imádságos könyvecskével együtt jelent meg, Kolozsvár. 
1700. 



530 Kolozsvár. 1623. 

Kósa János (Várfalvi). Catechesis, az idvessegnek (f)unda- 
mentomarol, rövid kérdésekre szent Iras szerent való feleletek. 
Mely, az Urnák tu(d)ományara, szolgalattyara, feleimere es 
órók életre ügyekezóknek első út. Vár-falvi Kosa Ianos ál- 
tal iratot. H. és év n. Kis 8r. Mi — 8 = i iv = 8 sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem a föntebbi szám alatt leirt t Aytatos Isteni Dicziretek* 
toldaléka gyanánt s azzal együtt nyomtatva jelent meg. 

Egyetlen példánya a sz.- keresztúri unitár, gymn. k tárában Jakab Elektől. 



2^8 
531 Kolozsvár. 1623. 

Imádságos Konyveczke. Mellyet naponkent olvashat minden 
rendbeli Keresztyen ember. A. D. 1623. kis 8r. 

Egybekötve s együtt nyomtatva az előtte álló unitárius énekes könyvvel (az 
Aytatos Isteni Dicsiretekkel) és az ehhez toldott Várfalvi Kosa János-féle uni- 
tárius Catechesissel. Ezen unitárius imakönyv kétségtelennül kolozsvári nyom- 
tatvány, mit betűi is tökéletesen igazolnak. 

Egyetlen csonka példánya, melyből közben egy levél (Cz) hiányzik s mely a H7 
levél után szakad meg, a sz,- ke resztúri unitár, gymn. ktárában Jakab Elektől, 



532 Posóny. 1623. 

Pázmány Péter. Igasságra Vezerló Kalavz Mellyet irt, es most 
sok helyen meg-jobbitván, másodszor ki-bocsátot Pázmány 
Péter Esztergami Érsek. Nyomtattak Posomban, Elószór 
M Dc XIII. Most másodszor, m. dc. xxiii. eztendeóben. 2r. 
1066 lap. — Elül: Cziml., elölj, levél, lajstrom 14 sztlan 
levél. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem, — M.-v. Teleki-ktdr, — Gy. -fej érvári Batt hi- 
ányt ktár. — Egri érs. ktár, — Pozsonyi káptalan (2 péld.) — Pannonhalmán 
(2 péld.). — Gy.'fejérvári seminar, — Kolozsvári róm. cath, lyc, — Kolozsvári 
re/, coll. — M. -vásár helyi re/, coll. — Sz. -udvar helyi re/, coll. — Debreczcni 
re/, coll. (cziml. hij.) — S. -pataki re/ coll. {cz\m\. hij.) — Szegedi /ránc. zárda. 
— Szombathelyi /ránc. zárda. — M. -vásár helyi /ránc. zárda. — Szombathelyi 
domin. zárda. — Rosnyai /ránc. zárda (cziml. hij.). — Pozsonyi /ránc. zárda. — 
Erd. Muz. (cziml. hij.) — Lugossy Józsefnél (Pázmány sajátkezű beirásával). — 
Megvolt iVtf^^V Istvánnál is. -— Számos példány plébániák és magánosok ktáraiban. 



533 Bártfa. 1624. 

Kecskeméti C. János. (Szép Aytatos Könyörgések.) i2r. 

Az ajánlás kelte : « Költ Vásáros Naményban Boldog Asz- 
szony havának 8. napján. Anno 1624. Nagyságodnak aláza- 
tos Caplánnya Keczkemeti C. lanos az Nemzetes es Vitézlő 
Lonyai Sigmondnak Vdvari Praedicatora. » 

A könyv megjelenési évét az ajánlás keltéből következtetve teszem 1624-re ; 
nyomtatási helye, betűi után Ítélve, bizonyosan Bártfa, hol 1622-ben Kecskeméti C. 
János három más munkája is nyomatott. 

Egyetlen csonka példánya, melyben az előzményekből megvan a második ( ) () 
iv I — 7 s II. 12. levele (tehát hiányzik az egész első iv s a másodikból a 8 — 10 
levél), megvan a szövegből is, melynek lapjai fölött «Szép Aytatos Könyörgések* 
folirat áll, i — 254 lap, azontúl pedig a 255 — 366 lap, kézirattal van pótolva, de 
mily hűséggel.^ bizonytalan, Lugossy Jőzse/nél Debreczenben. 



239 

534 Bártfa. 1624. 

Négy szép hallottas Prsedikatiok, Meliyek praedikaltattanak 
Az Tekintetes és Nagyságos Vrfinak Bedegy Nyári Ferencz- 
nek, Az Tekintetes és Nagyságos Bedegy Nyári István 
Vramnak, mostan az Felseghes Betthlen Gábornak Erdély 
Országhanak Fejedelmének, Magyar ország részének bizo- 
nyos Vranak, Székelyeknek fó Ispánnyának, Opuliának és 
Ratiboriának Hertzeghének, Tanátzának Kallay végh Várá- 
nak fó Kapitányának és Zabolcz Vármegyének fó Ispánnyá- 
nak, szerelmes, kedves és egyetlen egy szép virág szál fiának 
szomorú temetésén kulóm külóm helyeken bizonyos, tudós, 
bólcs Praedicatorok által, A. 1622. 9. Oct. Ezekhóz adat- 
tattanak Deák Oratio, Magyar és Deák versek. 8r. A — K4 = 
9'/^ = 40 sztlan lev. 

Colophon: Bartfan, Nyomtattatot, Klósz lakab által, 1624. 
Esztendóben. 

Tartalma : 1. Latin oratio, per paedagogum Iohannkm Gnostium Szuczanensem. 
2. Praedicatio a kis-várdai templomban KovÁszNAl Imkj: szepsii paptól. 3. Praed. 
Helmeczen Kis-Kaposi István helmeczi paptól. 4. Praed. S. MiSKOLCZi János 
újlaki paptól. 5, Praed. Iratosi T. János szentesi paptól. 

S. -pataki ref, coll, — Debreczeni re/, coll. 



535 Bécs. 1624. 

Pázmány Péter. Kempis Tamásnak Christvs kóveteser^l Négy 
kónyuei. Mellyeket magiarra fordított Pázmány Péter Ez- 
tergami Érsek, m dc xxiv. I2r. 485 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás a magyarországi keresztyéneknek 6 sztlan levél ; végül: 
nyomt. hibák és colophon 5 sztlan lap. 

Colophonja (a legutolsó lapon) : Viennae Avstriae, Ex Offi- 
cina Typographicá Matthaei Formicae, in Aula Coloniensi, 
Anno M. DG. XXIV. 

Elsö, most egy példányban sem ismert, kiadása: Bécs. 1604. 

M. n, Muz. — Erd, Muz, — Pesti egyetem (cziml. hij.). — Pozsonyi ev. lyc. 



536 Debreczen. 1624. 

Kecskeméti János. Három fii es nevezetes, esztendős innepekre 
valo Praedikatiok. Ugy-mint : Karacsonra, Húsvétra, Es Pűn- 
kóstre. Irattattanak, Kecskeméti Janos, Kállai Prredikator által. 



240 

Adattattanak ez melle, az mi Vnink lesus Christusnak, fogan- 
tatásáról való Praedikatiok az szent Lukats Euangelista írásá- 
nak, Cap. I. ugyan azon Author által, Vnguarat, Anno 161 7. 
Matth. 25. V. 21. 23. lol vagyon jo es hü szolga: az kicsi- 
nyekben voltai hü, sokakon tégedet rendellek, meny be az 
te Vradnak örömeben. v. 30. Az haszontalan szolgát vesse- 
tek ki amaz külsó setetsegre, az holott leszen siralom es 
fogoknak csikorgatása. Debreczenben, Nyomtatta Rheda Pé- 
ter, 1624. Esztendőben. 8r. A — P3 = 115 sztlan lev. — Elül : 
cziml., ajánlás 4 sztlan lev. 

Ajánlása az első 1615-diki kiadás szerint Lorántíi Mihály- 
nak «K61t Kallóban, Szent lakab havának 15. napján, az 
1 6 1 4. Esztendőben » . 

Elsü kiadása: Debreczen. 1615. — 2-dik (Sándor István szerint). IJ. o. 1621. 
J/. //. Muz, — Erd, Muz, — S,- pataki ref. coU. — Lugossy Józsefnél {vé.ijül 
csonkán). 



537 Debreczen. 1624. 

Margitai Péter. Az apostoli Credonak, az Sz. Iras szerint való 
igaz magyarazattya ; Mellyet rövid Prasdicatiokban foglalván 
az Keresztyeneknek eppületekre ki bocsátót. Margitai Péter, 
az Kállai Ecclesianak Lelki Pásztora. Rom. lo. v. lo. Szi- 
vei hiszünk az igassagra, szayjal teszünk penigh vallást az 
idvössegre etc. Debreczenben Nyomtatta Rheda Péter, 1624 
Esztendőben. 8r. 476 lap. — Elül: cziml., ajánlás 4, végül: 
lajstrom és nyomt. hibák 2 sztlan lev. 

Ajánlva Várdai Kata Asszonynak, Bedegi Nyári Pál 
özvegyének, Kallóban die 15. Decemb. Anni 1622. 

M.- vásárhelyi Teleki-ktár. — M, vásárhelyi ref, coll. — Debreczen i ref, coll. 

— S. -pataki ref. coll. — Lugossy Józsefnél (475. 476. 1. hij.) — M, n, Muz. 

(Jankovicstól, cziml. hij. s a 462. lappal szakad meg). — Kolozsvári nf. coll. 

(elöl, közben s vé.£^ül csonka). — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten (a 316. lappal 

szakad meg). 



538 Debreczen. 1624. 

Margitai Péter. Az mindennapi könyörgő imádságnak magya- 
razattya, mellyet rövid Praedikatiokra osztót, az Szent Math^- 
nak hatodik, es az Szent Lukatsnak tizen eggyedik részeiből, 
Margitai Péter, Az Debreczeni Anyaszent-egyhaznak lelki 



241 

Pásztora. Psal. 51. v. 17. Nyisd megh Vram ez en ajaki- 
mat, es az en szám hirdeti az te dicsiretedet, &c. Debre- 
czenben, Nyomtatta Rheda Péter, 1624. Esztendőben. 8r. 
166 (helyesen 167) lap. — Elül: cziml., ajánlás, az ker. 
olvasónak és latin üdvözlő versek 8 sztlan lev. 

Ajánlása a debreczeni tanácsnak «die 26. lunii. Anno 
Christi. i6i6.» az első debreczeni 1616-diki kiadás szerint 
van utánnyomva. 

SÁNDOR ISTvAx, ki az első kiadást helyesen irta le, ezen második kiadás 
szerzőjéül tévedve irja Kecskeméti Jánost, J/. könyvesház 22. L 
M, «. Muz. — Erd, Muz. — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 

539 Gy.-Fejérvár. 1624. 

Exeqviarvm Caeremonialium Serenissimae Principis ac Do- 
minae Dnae. Svsann^ Caroli, Sacri Romani Imperii Trans- 
sylvaniaeque Principis, partium Regni Hungáriáé Dominae, 
Siculorum Comitissae ac Opoliae Ratiboriaeque Ducissae 
Libelli Dvo. In Quibus Orationes & Carmina eorum, qui 
funebrem Pompám lucubrationibus suis ornarunt, continentur. 
Albne-Ivlae Permissú Sacri Romani Imperij , Transsylva- 
niaeque Principis: Excvsi per Andreám Valaszutium & Mar- 
tinum Mezleninum. Anno Salutis Nostrae m dg xxiv. \x. 167 
lap. — Elül: cziml., Bojthi Gáspár latin ajánlása Bethlen 
Gábor fejedelemhez «Albae-Iulae Idibus Április 1624. » 6 
sztlan lev., végül: Kovacsóczi István cancellár latin levele 
Bethlen Gáborhoz és latin gyászversek 18 sztlan lev. 

Ezen I. könyvben csak Károli Györgynek, ifj. Bethlen István nevelőjének, be- 
széde van magyar nyelven (48 — 56. 1.). 

Következik külön magyar czímlappal a II. könyv. 

ExeqviíE Principales Az az : Halotti Pompa, mellyel az Istenfélő, kegyes 
természetű. Felséges Karolyi Svsannanak Erdély es Magyar- Ország Fejedelem 
Aszonyának; az Felséges Gábornak, Isten kegyelméből Romai Imperiumnak és 
Erdely-országanak Feiedelmenek , Magyar-ország részeinek Vranak , Székelyek 
Ispannyanak , Opoliának penig és Ratiboriának Herczegenek , &c. szerelmes 
házas-társanak le vetkezet és nallunk hagyot testi Sátorának, földben takarittata- 
sakor, utolsó tisztesség tetetet 1622. esztendőben, Maiusban, luniusban, es lulius- 
ban. Ket Classisokban rendelietet, es bodog emlekezetire azon rendel, a mint lőt, 
ki bocsattatot. Feier-varat; Nyomtattak Valasz-uti Andreas, es Mezleni Marton. 
Anno Dn. M I)C XXIV. \c. 263 lap. — Elül: cziml., Keserűi Dajka János erd. ref. 
püspök élőbeszéde az olvasóhoz, anagrammás versek és elenchus 6, végül: mut. 
tábla 4 sztlan lev. 

Ezen Il-dik könyv tartalma: I. osztály, i. Melotai Nyilas István gyula- 

SMobé K. Régi m. könyvtár. 1 



242 

fejérvári udv. föpraedicator beszéde 1622. május 14. a test koporsóba tételekor 
(Kolozsvárt). 2. Gyöngyösi András kolozsvári föpraed. beszéde május 18. a palo- 
tában a test fölött. 3. Keserűi Dajka János fejérvári s udvari praed. és erd. 
püspök beszéde ug^^anott május 19. 4. Melotai Ny. István beszéde ugyanott 
május 20. 5. Keserűi D. János beszéde u. ott május 22. 6. Szilvást Márton 
bánfi-hunyadi préd. beszéde u. ott máj. 22. délest. 7. Gyöngyösi András beszéde 
u. ott május 2^. 8. Melotai Ny. István május 24. a kapuközben, a testnek 
Torda felé Gyula- Fej érvárra indításakor. 9. DÉzsi István dévai praed. beszéde máj. 
25. reggel Tordán, a test Enyed felé indításakor. 10. Gyöngyösi András beszéde 
Enyeden a test Fejérvár felé indításakor máj. 26. 11. Keserűi D. János beszéde 
Fejérvártt május 26. a test letételekor. — II. osztály, i. Czeglédi János ecsedi 
préd. és esperest beszéde Fejérvártt «az levél színek alatt, ad castrum doloris> 
jun. 29. 2. SziKszAi Hellopoeus JÁxVOS nagy-tályai préd. beszéde u. ott jun. 
30. 3. Keserűi D. János beszéde a testnek a boltból az udvar piaczára kihoza- 
tásakor jul. i. 4. GÖNCZI József nagy-bányai préd. s tiszántúli püspök beszéde 
a nagy templom előtt az udvar kapuján kívül július i. 5. Alvinczi Péter kassai 
magyar fö préd. beszéde a nagy templomban a sír fölött jul. i. 6. Keresszegi 
István zilahi préd. és szilágyi esperest beszéde a nagy templom ajtaja előtt az 
abba nem fért néphez jul. i. 7. SzEPSi Mihály szathmári föpréd. búcsúztató 
beszéde a nagy templomban a temetés után másod napon jul. 2-dikán. 8. VÁRADI 
István bodrog- keresztúri préd. beszéde a nagy templomban jul. 3-dikán. 

M. n, Muz, — Erd. Muz. (2 péld.). — M. Akad. — M.-v. Tele ki- k tár, — 
Gy. -Fejérvártt Batthiányi-ktár . — Pesti re/, coll. — Debreczeni ref. colL — 
S.'patakiref. coll. (2 péld.). — ' Kolozsvári ref . coll. — Kolozsvári unitár, coll, — 
M.-v. ref. coll. — Pápai ref. coll. (csonkán). — Sz. -udvar helyi ref. coll. — 
M. -szigeti ref. lyc. — Zilahi ref. gymn. (2 péld.). — Tordai unitár, gymn. — 
Fáy-ktárban Tibold-Daróczon (csak az elsÖ latin rész, csonkán). — Szilágyi 
Sándornál y Véghely Dezsőnél stb. 



540 Hanau. 1624. 

Molnár Albert. Az Keresztyéni Religiora es igaz hitre való 
tanitas. Mellyet Deákul irt Calvinus János. Es osztan Fran- 
ciái, Angliai, Belgiai, Olasz, Német, Czeh és egyéb nyelvekre 
forditottanak : Mostan pedig az Magyar nemzetnek Isteni 
Igassagban való épületire Magyar nyelvre forditott Molnár 
Albert. Hasznos és bóvséges Registromockal egyetemben. 
Nyomtattac Hanoviaban. Aubrius Dániel s' Dávid, és Slei- 
kius Kelemen KÓltsegeckel. m. dc. xxiv. 4r. 1538 lap. — 
Elül: cziml., ajánlás, Calvinus ajánlása, stb. 24, végül: 
Registrum 17 sztlan lev. 

Ajánlva Bethlen Gábor fejedelemnek « Hanoviaban. Bóyt- 
más hónac xiii. napján — 1624. észt. » 

Ezen ajánlásban mondja Molnár Albert, hogy Öt e könyv fordítására Rákóczi 
György és többen intették, s egyszersmind említést tesz tarról az kívánatos hiva- 
talról, mellyet Felséged parancsolatjából Gelei István Uram hivségesen meg-irt az 



243 

el-mult esztendóben Kassán költ levelében*, mi alatt a kassai iskola igazgatósága 
értendő. 

Af. n. Muz. — M. Akad, — Pesti egyetem. — Pesti ref. colt. (csonkán). — 
Erd. Muz. — M.-v. leleki-ktár. — Debreczeni ref, coll. — S. -pataki ref. 
coll. (egy ép s egy csonka péld.) — Pápai ref. coll. (2 péld.) — Kolozsvári ref. 
coll. (2 péld.). — Udvarhelyi ref. coll, — M. -vásár helyi ref. coll. — Kassai 
jogakad. — N. 'körösi ref. lyc. (cziml. hij.) — Szigeti ref. lyc. (czinrjl. és vége 
hij.). — Zilahi ref. gymn. (elöl csonkán). — Fáy-ktárban Tibold-Daróczon. — 
Gr. Mikó Imre, gr. Degenfeld Pál, gr. Toldalagi Victor, Lugossy József s többek 
könyvtárában. 



541 Kolozsvár. 1624. 

Enyedi György. Igen szép História az Tancredus Király 
leányáról Gismondárol, es az Királynac titkos tanátsárol 
Gisquardusrol, kik kózótt fel bomolhatatlan szeretet lévén 
halálra adták magokat. Olasz nyelvből az Boccatiusból deákra 
fordítván Philippus Beroaldus által. Magyar nyelvre pedig 
forditván. G. B. F. által. 4r. A — D2 = 3'/, ív = 14 sztlan lev. 
A versfejekben: «Georgius Enyedi Transylvanus in gra- 
tiam nobilis Francisci Komaromi Thirnaviensis fratris vnice 
dilecti cecinit wienae miseram mortem dvorum amantum ob 
impatientiam amoris etc.» 
Végén: A. Dni : 1624. 

Külön czfmlapja nincs és nem volt. — Kétségtelenül kolozsvári nyomtatás. 
Régibb kiadásai : Debreczen 1577., Kolozsvár 1582. és Monyorókerék. 1592. 
Egyetlen péld. a M. Akad. ktárában. 

542 Kolozsvár. 1624. 

Huszti Péter. Aeneis, Az az, az Troiai Aeneas Herczeg dol- 
gai, melyben Troia vétele es romlása, Troiaiaknak budosa- 
sok Aeneassal edgyűt, hadok Olasz Országban, es Romának 
eredeti, nagy szép diszes versekkel megh iratik. I. Pars. 
Troia vészesének oka, Górógók hada Troiara, es Troia meg 
vétele. Az Nagy Sándor Notaiara el mondhatod, Nyomtatta 
Colosvarat, Heltai Anna aszszony Műhelyében, Szylvasi An- 
drás, 1624. 4^- A — J = 9 iv = 36 sztlan lev. 
Végső verse: Többi kózótt de lay Sidok országa. 

Az Egh alatt mint lón onnan romlása, 

Huszti Péter Idt magában csudála. 

Isten reá segélvén mászszor meg mondgya. 

i6' 



244 

Rég^ibb kiadásai : Bártfa. 1582. és Kolozsvár. 1582. 
M.-Akad. — Erd, Muz. 



643 Pápa. 1624. 

Siderius János. Catechismus. Pápa. 1624. 

Eniliti Léten YEi István, Az Calvinisfac Magyar Harmoniaianac meghami- 
se fása. Csép reg. 1633. 11. /. e szavakkal: tTagadgya Siderivs János az ó Cate- 
chismusában (mely nyomtattatott Papán 1624. esztend6ben)i». Ma egy példány sem 
ismeretes. 



544 Pozsony. 1624. 

(Vásárhelyi Gergely.) Keresztyéni Tvdomany, lesvitak Szer- 
zetibéli Canisivs Péter által irattatot, és képekkel ki-iegyze- 
tetet. Augustaba, 161 8. 8r. 147 lap. — Elül: cziml. i 
levél; végül: Imádságok 2 sztlan lap. 

Colophon: Nyomtatták Posomban, m. dc. xxiv. Esztendőben. 
Az olvasóhoz intézett előbeszéd kelt N. Szombatban Pün- 
kösd havának 28. napján 1624. észt. P. F. S. J. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Ei'd. Muz. — Pesti re/, coll. 

545 Bécs. 1625. 

(Nyéki Vörös Mátyás). Dialógus, az az: Egy kárhozatra szál- 
lott gazdag test és léleknek siralommal teljes egymással való 
keserves panaszolkodó beszélgetések, Bécs. 1625. 4^- ^ — E6 
= 5'/, iv = 22 sztlan levél (ha teljes). 

Egyetlen csonka példánya, melyből a czimlap és az utolsó levél hiányzik, a 
m. -vásár helyi re/, coll. ktárában. — E csonka példányban a szöveg folirata 
következő : « Szent Bernhardnak Mutatót rettenetes csuda történt Példa, Egy gaz- 
dag Test és Lélekről, kik egymás ellen keserves panaszolkodások után kárhozatra 
mint szállottanak*. A szerző a versfejekben igy nevezi meg magát: Bornemisza 
Matthias Nieki. — Ezen csonka példányban az A2 levelet a magyar praefatio 
foglalja el prózában ; a szöveg versekben kezdődik az A3 levelén s végződik az 
E5 első lapján ezen verssel : 

Hogy az megtestesült Isten születését 

Vj hálá-adással jót uy esztendejét, 

Ezer hat száz húzban szentelnék szent nevét, 

Nagy-Györ várossában érék ennek végét. 
A czimet a gömöri evang. esperesség rosnyai könyvtárának régi catalogusá- 
ból Írtam ki, hol e könyv, L. 121. számmal jelelve, Sz. Bernárd Dr. neve alatt 
van leirva, minthogy Nyéki Vörös Mátyás neve, mely a versfejekben van elrejtve, 
a czimlapon nem volt olvasható. Magát a kétségtelenül ép példányt azonban, 
melyről volt véve a czim, az emiitett könyvtárban a leggondosabb keresés után 
sem lehetett megtalálni. 



j 



245 

546 Kassa. 1625. 

Consecratío Templi Növi, Az az, Az Vyonnan feleppitetett 
Bekeczi Templumnac Dedicalása es megszentelésekor, sok fó 
népeknec, Nemes Vraknac, Tanitoknac es köz rendeknec 
gyülekezetiben, ez 1625. Esztendónec elsó napján tétetótt 
Praedicatiók ; az Templum falaira es az Székekre feliratott 
Szent írásbéli Kónyórgésec es szép mondásoc ; 'Ezec mellé 
adattac az ott tótt Praedicatiockal egynihány egyenló értelmű 
Príedicatióc. Mellyeknek Registroma ez Levélnec tullyan va- 
gyon. Az Nemzetes es Vitézlő Monaki Miklós Vrnac, es 6 
Kegyelme Istentféló házastarsanac az Nemes es Tiszteletes 
Czitneki Anna Aszszonnac akarattyokból nyomtatásban kibo- 
czattattanac. Cassan, Schultz Dániel által, 1625. Eszten- 
dőbe. 8r. 255 lap. — Elül: cziml., dedicatio, magyar és latin 
versek, Index 16 sztlan lev. — Hozzá járul : Hivs^ges es idvős- 
seges tanácz adás. Az oUy Házasságról, melly két ellenkező 
Religion való Személyéé kózótt leszen. Mellyet Petrus Moli- 
NiEus Fráciai nyelven irott, osztan Németből Magyarra for- 
dított Molnár Albert. 16 lap. 

Nagy István könyvtárának List és Francke által kiadott Catalogusában 1870. 
68. /. bizonyosan ezen könyv csonka példánya van mint egyetlen ismert példány 
bemutatva ily czim alatt: «Molnár Albert. Egyházi beszédek 1625. I2r.» 

M, n. Muz, (2 csonka péld.). — J/. Akad. — Erd. Muz. — Kolozwári ref, 
colL — Debreczeni re/. co/L — S. -pataki re/. colL — M. -vásár helyi re/, coll, 
— Gr. Degen/eld Fáinál Erd/)-Szádán. — Lugossy Józsefnél üebreczenben. 



547 Kassa. 1625. 

Alvinczi Péter. Dedicatio Regii Sacelli Cassoviensis, Per Reve- 
rendum & Clarissimum Virum, Dn. Petrum Alvinci, Vnga- 
ricae Ecclesiae Cassoviensis Antistitem ac Seniorem meritis- 
simum. Az az, Cassan az Királyi Házban való Capolnánac 
az Abususokból Isteni tiszteletre szenteltetésekor tött Pr^e- 
dicatio. Melly mostan az Bekeczi Templum Dedicalasakor 
tétetótt príedicatioc mellé adatott, az Autoránac javallásá- 
ból. Cassan, nyomtatta Schultz Dániel, Anno, 1625. 8r. 
16 lap. 

Ezt az alkalmi beszédet, mely külön czimlappal, de mint a föntebbi sz. alatt 
leirt «Consecratio Templi Növi* ez. könyv melléklete jelent meg, BenkÖ József, 
ki csak czimlaptalan példányt látott, tévedve tartotta Szenczi Molnár Albert mun- 



246 

kajának, Transsilv, II. köt, 340. 1. ; miben követi öt Molnár Albert élet Írásában 
Szathmári Pap Zsigmond is, Erd. Prédikátori Tár vii. füz, xxx. xxxi. 1. 
Példányait lásd a föntebbi szám alatt. 



548 Pozsony. 1625. 

Pázmány Péter. Imádságos könyv. Mellyet irt, és most har- 
madszor ki-nyomtattatot, Pázmány Péter, Esztergami Érsek. 
Nyomtattak Posomban, m. dc. xxiv. Esztendőben. 8r. 571 1. 
— Elül', cziml. , ajánlás, calendarium 24 sztlan lev. ; 
végül: lajstrom 9 sztlan lap. 

Harmadik kiadás. — Régibb kiadásai : Gracz 1606. és Pozsony 1610. 
Egyetlen péld. a szászvárosi ref. gytnn, ktárában. — 1849-ig megvolt a 
n.-enyedi ref. coll. ktárában, gr. Bethlen Kata könyvei közt. 



549 Bártfa. 1626. 

Fűsűs János (Pataki). Királyoknak tüköré. Melyben abrazattyok 
szépen ragyog és tündöklik, az Feiedelmeknek és egyéb Vral- 
kodóknak kedvekért példáiul irattatot és formáitatot. Pataki 
Füsüs Ianos Vngvári Praedikátor által. Az Könyv szerzők- 
nek, és némely emlékezetes dolgoknak és mondásoknak mu- 
tató Tábláiával egyetemben. Dan. 2. 21. Isten meg változ- 
tattya az időket, és az időknek részeit ; le veti az Királyokat, 
és más Királyokat állat, ád bőlczeseget az bőlczeknek, és 
értelmet az tudósoknak. Bartfan, Nyomtattatot, Klösz lakab 
által M. DC. xxyi. Esztend. 8r. 323 lap. — Elül: cziml., aján- 
lás stb. 16, végül: mut. tábla 20 sztlan lev. 

Utolsó, egészen üres levelének előlapján : cBartphan, Nyomtattatot K15sz lakab 
által, 1626. Esztendőben* . 

A Bethlen Gábor fejedelemhez intézett ajánló levél kelte : « Irattatot az utolsó 
idónek cId Idc xxii. esztendejében, Idibus Octobris». 

Az üdvözlő versek közt olvasható Sz. Molnár Albert 10 soros epigrammationja 
a szerzőhöz ezen aláírással : «scripsi Cassoviae vi. Decembr. Anno Christi 1625. 
Albertus Molnar». 

M. n, Muz, — M. Akad. — Erd. Muz. — S. -pataki ref. coli. — Miskolczi 
ref. gymn. (elől 2 lev. hij.). — Sz, -udvar helyi ref. coll. (elŐl 3 lev. hij.). — 
Lugossy Józsefnél (cziml. hij.) 

550 Bártfa. 1626. 

Poenitentianak Tűkóre. Egész elete es poenitentia tartása; 
s-Megh-Terese, Az Szent Maria Magdolnának, és az ő attya- 



24/ 

fiának Marthanak : mely fordittatot Németből Magyarra mos- 
tan elsőben. Irattatot Egy Keresztyéni lélek által. — Nyom- 
tattatot Bartfan. m. dc xxvi. Esztendőben. 8r. A — M3 = gi 
sztlan lev. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktárában, — Ujabb kiadása : Bécs. 1665. 



551 Bécs. 1626. 

Káldi György. Szent Biblia. Az Egész Keresztyénségben bé- 

vőtt Régi Deák bőtüből. Magyarra forditotta A' lesus alatt 

Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap. 

Nyomtatta Béchben a' Kolóniai Udvarban, Formika Máté. 

M.DC.xxvi. Esztendőben. 2r. 11 76 lap. — Végén a Bibliára 

való Laistrom 16 lev.; ez után Oktató intés (Károli Gáspár 

és Szenczi Molnár Albert forditásai ellen) 44 lap; nyomt. 

hibák I levél. — Elül : cziml. és nyomt. engedély, summa 2 

sztlan lev. 

« 

M. n. Muz, — Pesti egyet. — Erd, Muz. — Gy.-Fejérvártt Batthiányi-ktár. 

— Egri érs. ktár, — N.-váradi kápt, — Nyttrai kdpt. — Pozsonyi káptalan 
I {4 péld.). — Pozsonyi ev, lyc. — Pozsonyi r, cath. gymn. — Szepesi káptalan, — 

Zágrábi érs. — Pannonhalmi apátság (2 péld.) — Jászai prép Csornai 

\ prép, (2 péld.) — Gy .'fején^ári seminarium, — Szepesi^ár aljai seminar, — 

Kassai jogakad. — Kolozsi'ári r. cath. lyc. — Kolozsvári ref. coll. — S. -pata ki 
I ref. coll, — Pesti ref. coll. (i ép s egy csonka péld.) — Debreczeni r. cath. 

\ gymn. — Soproni ev. lyc, (2 péld.) — Szegedi kegyes r. ház. — Minor. rend 

ktára Afiskolczon. — Rosnyai fra?ic. zárda (3 péld.). — M.-vásárhelyi minor. 

zárda. — U. ott franc, zárda. — Pápai franc, zárda (egy ép s egy czimlap- 

talan péld.). — Szombathelyi franc, zárda (elÖl csonkán). — N.-enyedi minor. 
' zárda (csonkán). — Dézsi franc, zárda. — Plébániák és magánosok ktáraibao 

számos példány. 



552 Bécs. 1626. 

Pázmány Péter. Az Sz. Irasrvl, es az Anyaszentegyházrul, 
két rövid könyvecskék. Mellyeket irt Pázmány Péter Esz- 
tergami Ersek. Isai. cap. 35. v. 8. Ez lészen néktek igyenes 
út, úgy hogy a' bolondok el ne tévelyedgyenek azon. Nyom- 
tatta Bechben, Gelbhár Gergely m.dc.xxvi. esztendőben. 4r. 
153 lap. — Elül: cziml., ajánló levél Bihar vármegyéhez, a 
ker. olvasóhoz és tartalom 8. sztlan levél. 

M. n. Muz, — M, Akad. — Pesti egyetem. — Egri érs, ktár. — M.-v. Teleki- 
ktár, — Kolosvári r. cath. lyc. (2 péld.) — Kolozsvári ref, coll, — S. -pata ki 
ref. coll. 



248 

553 Csepreg. 1626. 

Calendarívm. Az az: Az Ezer Hat Száz Hvszon Hatodic Esz- 
tendő napianac számlálása : Es abban némely meg leendó 
dolgoknak ióvendólése ; mely az Bissextilis után masodic. Az 
Cracai Academiaban tanitó M. Alexander Mileivs, Rokit- 
nensis Philosophus és Mathematicus Doctor által szereztetet. 
és annac irasábul Magyar nyelure fordittatot. Csepregben 
Nyom tattatot Farkas Imre által. 8r. A — E4 = 4'/^ iv = 36 
sztlan lev. 

M, Akad, 

^— — ■ ■ I ^1 ■■■111 ^— ^ I ■ ■■■!■■■ ^ M I ■■ I I ■ I ^^^— I ■» ■ " ■ - ■ ^ I !■ ■ I I 

554 Csepreg. 1626. 

Zvonarics György. Rövid Felelet Mellyben Pecseli Imrenec, 
Ersec Uyvari Calvinista Praedicatornac Tanácsa meghamis- 
séttatic, és az több Doctoroc irásira-is válasz adatic, im ez 
kérdés felól : Az keresztyén Embernec kellessék e Lutherá- 
nusnak avagy Calvinistánac neveztetni ez végre, hogy az 
igaz tudomány avagy hitnec vallása az hamistul meg külóm- 
böztessec ? Mellyet Isten igéjébül és az szent irás magyarázó 
keresztyén Doctoroknac irásokbúl szedegetet és az egyigyu 
hiveknec eppületty ékre közönségessé tótt Sárvári Zvonarits 
György. Csepregben Farkas Imre nyomtatta 1626. Eszten- 
dőben. 4r. 

Ajánlva van T. és N. Poppel Éva Aszszonynak, T. és N. 
boldog eml. Batthyáni Ferencz özvegyének, «Sáryarat Böyt 
elÖ hóban, 1626. Esztendőben. » — Az ajánlás után követke- 
zik a szerző élőbeszéde a kegyes olvasóhoz magyarul, és 
Letenyei István csepregi praedicator latin és magyar Parae- 
nesise ad Lectorem véré Christiánum. 

Egyetlen csonka példánya, mely a D3 levél után megszakad Schlauch Lo- 
rincz szathtnári j>üsjl>, ktárában (Török János ktárából). — Péczeli Imre mun- 
kája, mely ellen van irva ez a munka, ma egy példányban sem ismeretes. 



555 Gy.-Fejérvár. 1626. 

Kalendaríom Christus Urunk születése után 1626. esztendőre, 
írattatott Herlicius Dávid Doctor által. Fejér-varat Nyom- 
tatta Meszleni Marton. i6r. 

M, n. Muz. — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



249 

556 Kassa. 1626. 

Házi János. Machumet Propheta, Vallásán levó egy fó iras 
túdo Doctomac írásából Torokból Magyarrá forditatot Kónyw, 
mellyet Envarvl Asikinnac hinac. Házi Ianos áltál. Cassan, 
Sultz Dániel áltál, 1626. 4r. 179 lap. — Elül : cziml. i lev., 
végül: Regestrom és vers 4 sztlan lap. 

Ajánlja Bethlen Gábor fejedelemnek. «Felsegednee aláza- 
tos es hüw igaz Vdvari szolgája es Tóróc Deákja, Házi 
Ianos. t • 

SÁNDOR István, M, könyvesház 21./., ezt a könyvet, melyet alább 24./. he- 
lyesen ir le. Török Alkorán czim alatt hibásan teszi Kassára 1620-ra. 

Erd. Muz. — M.-vásárh. Teleki-ktár, — Szebeni Bruckenthal-ktár (végül 
csonkán). 

557 (Pápa. 1626.) 

(Pathaí István.) Amaz Het Fiev es tiz sarw fene bestián uló. 
Bársonnyal S. Draaga Keoveckel fel ruháztatot parázna 
Babillőnak y melly az ó tisztátalan paráznaságának, arany 
pohárba tóltót reszegetó utálatossagával meg részegétótte ez 
fóldnec lakozoit mezételensqgenek túkóre. Nahum 3. v. 5. Ezt 
mondgya az Seregeknec Ura Istene stb. stb. H. és év n. 
i2r. A — Q5 = 185 sztlan lev. 

Emliti PÁZMÁNY PÉTER, A szetitirásrul, Bécs. 1626. 4r. 4. /. e szavakkal: 
^minap név nélkül nyomtatának Pápán egy könyvecskét és Parázna Babylon 
mezitelensége Tükörének nevezek*. — E névtelen munka szerzője a s. -pataki 
példány czimlapjára tett régi jegyzetben igy van megnevezve : • Mellyet ki bocsá- 
tott ez Világ eleibe Pathaí István •. 

Második kiadása h. n. (S. -Patak). 1671. 

M, n. Muz, — M, Akad. — Kassai jogakad. (2 utolsó lev. hij.). — S-fataki 
ref. coll. (czimlapja, eleje s vége kézirattal pótolva). 



558 Bécs. 1627. 

Pázmány Péter. A setét haynal-csilag-utan budoso Luteristak 
Vezetője. Mely útba igazittya a' Vitebergai Academiának 
Fridericus Balduinus-által ki-bocsátot feleletit a' Kalauzra. 
Pázmány Péter Esztergomi Érsek irta. 2. Timoth. 3. vers. 
9. Továb el6 nem mennek: mert az ó esztelenségek nyilván 
lészen mindeneknél. Nyomtatta Bechben a' Kolóniai Vdvar- 
ban. Formica Mate m.dc.xxvii. Esztendőben. \i. 481 lap. — 
Elül : cziml. i lev. ; végül : tartalom 5 sztlan lap. 



L.. 



250 

A pesti egyetemi könyvtár egyik példányában, melyet maga Pázmány saját 
kezű jegyzeteivel és toldásaival második kiadásra sajtó alá készitett, az utolsó 
lapon Pázmány ezen érdekes jegyzete áll: tlmpresserunt 700 exemplaria. Quod- 
libet exemplar habét arcus 62. Pro quolibet arcú dati talleri 5. Facit talleros 
310. Pro accidentibus expositi talleri 151. Lásd : Frankl, Pázmány Péter és 
kora, III. köt. ^2^. l. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem (2 péld.) — Egri érs. — Zágrábi 
érs. ktár. — Szatmári J>üsp. (Török Jánostól). — Pozsonyi káj>talan. — Szepesi 
káptalan. — Pozsonyi ez'. lyc. — Pozsonyi franc, zárda. — Kolos^'ári r. cath. 
lyc. (4 péld.). — Pesti ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. — Nyitrai kápt. — 
Pannonhalmi apátság. — Csornai prép. — Kassai jogakad. — Minor. rend 
ktár a Miskolczon. — Szegedi franc, zárda. — Szombatlfelyi domin. zárda. — 
Kolosvári minor. zárda. — Privigyei kegy. rendi ház. — S. -pataki ref. coll. 
(eltíl 3 lev. hij.). — Csetneken a gömÖri ev. esp. ktárában. 

559 Bécs. 1627. 

Tasi Gáspár. Lelki Kalendariom, Az-az, Tizen-ket Elmélkedés 
Az esztendőnek tizenkét holnapira úgy rendeltetett, hog)' 
minden-nap egy-egy czikkelyról elmélkedhessünk ; a' Vétkek- 
nek ki-irtására, és lelkünkben a' Jószágos erkólchóknek bé- 
oltására, igen szükséges és hasznos. — Nyomtatták Béchben. 
1627. Esztendőben. I2r. 6g lap. — Elül: cziml., ajánlás 6 
sztlan lev. 

Colophon : Nyomtattatott Bechben, Formika Máté-által. 
M.DC. XXVII. Esztendőben. 

Ajánlva van gr. Nyári Krisztinának, gr. Eszterházy Miklós 
nádor nejének. — Mint az ajánlásból kitűnik, Tasi Gáspár 
e munkát németből forditotta. 

Pesti egyetem. 



560 Csepreg. 1627. 

Zvonarics Mihály. Magyar Postilla. Az az Az Vasárnapokra es 
egynehány nevezetes innepekre rendeltetet Evangeliomoknac 
Első részben foglaltatot világos és értelmes Magyarázattya, 
mellyet az fő tudós és nevezetes szent írás Magyarázó Doc- 
toroknac és Profesoroknac Irásokbul irtt és szerzett éltében 
az Istenben el nyugot és idvőzült Zvonarits Mihály Sárvári 
Praedicator, es Dunán innen való keresztyén Ecclesiáknac 
Superintehdense : és holta után Maradéki kinyomtattattanac 
az Keresztyéneknec Isten igéjébül lelki éppülettyekre néző 
és szolgáló igyekezettel. Csepregben Nyomtattatot Farkas 



251 

Imre által, m.dc.xxvii. Esztendőben 41. 934 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, a ker. olvasóhoz és üdv.. latin versek ig szzott 
lap és 4 sztlan lev. 

Ajánlva van gr. Nádasdi Pál Vas vármegyei főispánnak 
stb. és nejének Révai Judithnak. «Költ Csepregben Szent 
Iván havának 9. napján 1627. Lethenyei István, az Csepreghi 
főlsó Ecclesiánac Praedicatora. Zvonarits István, Cenki Prae- 
dicátor. Zvonarits György, Batthyáni Adamnac Praeceptora. » 

Második része : Csepreg. 1628. 

M. n. Muz. — M, Akad. — Pesti egyetem, — Késmárki ev. lyc, — Pozso- 
nyi ev. lyc. (elül csonkán). — Szombathelyi seminar. — Kassa i jogakad, (cziml. 
hij.). — Debreczeni re/, coll. (czimL és utolsó 2 lev. hij.). — Keszthelyen, a 
Festetics- ktárban (cziml. hij.). — Erd. Muz. (elül 6, végül 4 lev. hij.). 



561 Debreczen, 1627. 

Kalendárium. Az 1627. Esztendőre Christus Urunk születése 
után. Az Baraszlai Kalendáriumból Magyarra fordittatott. 
Debreczenben, Nyomtatta Rheda Péter. i6r. 
Hozzájárul : 

Prognosticon Astrologicum. Az az : Az egi csillagoknak forgá- 
sából való itilet az 1627. Esztendőre Christus Urunk szüle- 
tése után, néminemű történendő dolgokról, es az időknec 
változásiról. Nemetbői Magyar nyelvre fordittatot es Nyom- 
tattatott Debreczenben Rheda Péter által. i6r. 

Erd. Muz. (csonkán). 



562 Kolozsvár. 1627. 

Szakmári Pabricius István. História ex Partenii Nicenensis 
De amatorys aífectionibus coUecta. Kolozsvár. 1627. 4r. 

Elsö kiadása: Kolozsvár. 1577. — P^zen 2-dik kiadást emliti SÁNDOR István, 
M. könyvesház 24. /. 



663 Leyden. 1627. 

Salánki György. Rotterodami Rézmannak Az keresztyen vites- 
séget tanito Kézben Viseleo Ko'nyvecskeie Mellyet mostan 
uyonnan Deakbul Magiarra forditot, es hazaiahoz való sze- 
retetibúl közönségessé tót. Salanki Gyo'rgy. Lvgdvnomban 
Nyomtatta Wourdai lanos, 1627. esztendőben. I2r. 314 lap. 



2S2 

— Elül: czimlap, ajánlás, üdv. versek 12, végül: mut. tábla 
és Carmen gratulatorium 3 sztlan levél. 

Ajánlva van Rákóczi Györgynek, Borsod vármegye ispánjának, Makovicza, 
Szerencs, Ónod, Lednicze, S. -Patak, Sáros vár örökös urának, Lugdunumban 
1627. apr. i-én. 

Az ajánlásban irja a forditó : « Háládatossággal tartozom én is Nagyságodnak, 
de olyannal, kit egész életemben voltaképpen meg nem fizethetek. Holott immár 
negyedik esztendeje folyjon, hogy az Nagyságod beneficiariusi lajstromában, mél- 
tatlanságomra képest, nevemet feliratván, ez nevezetes Belgiumi Akadémiákban 
tanulásnak okáért mulatok, és az Nagyságod kegyes gondviselése mellett fogyatko- 
zás nélkül élek». Kitetszik e szavakból, hogy Salánki György 1627-ben mint tanuló 
tartózkodott külföldön, és igy nem lehet egy személy azzal a Salánki Györgygj-el, 
a ki 47 évvel elébb 1580-ban irta « Geszti Ferencz nádudvari gy özedéi mérőit ez. 
verses krónikáját, mely megjelent Kolozsvárit 1581 -ben. — Toldy, ki az általam 
most leirt munkát nem látta, nem határozhatta meg, hogy a kérdéses két munka 
egy, vagy két azon nevű személy munkája-é ? M. költ, tört. 2. kiad, 159. 160. /. 

Erd, Muz. — Pesti ref. coll. 



564 Lőcse. 1627. 

Az Nagy Sándornak Macedonak győzhetetlen Királlyának 
Históriai. Mely mostan Uyyonnan ki Nyomtattatot, LÓcsen 
Brewer LÓrintz által, 1627. Esztendőben. 41. A — R6 = 177, iv 
= 70 sztlan levél. (Prózában). 

Végén: «Az Nagy Sándor Históriájának vége, az bölcs 
Plutarchusnak és egyéb bölcs Íróknak, irások szerént. » 

A czimlevél belső lapján Bocatius János latin verse áll Beth- 
len Gábor dicsöitésére. — A czimlapon levő fametszet men- 
nyezetes trónon ülő királyt ábrázol, koronával fején s pallos- 
sal kezében. A fametszet egyik szegletében paizs áll egyfejü 
sassal, a másikban egy vértezett lovas kivont karddal, paizsán 
a magyar czimer kettős keresztjével. 

Említi e munkát, éppen azon czimlaptalan példány után, mely most az erd. 
Múzeum tulajdona, BoD Péter, Sz. Hilarius élőbeszédében ily czim alatt : « Nagy- 
sándor eredetéről és cselekedeteiről való história, mely bővön s jelesen összeszede- 
gettetett Plutarchusból és más írókból*. — Toldy, ki ezen munka példányát nem 
látta, a Bod által adott czimet idézvén, mint attól különböző munkát irja le, 
Jankovics jegyzetei után, ezen lőcsei 1627-diki példányt, s ig)' ezen egy munká- 
ból tévedve két külömböző Nag>' Sándor-históriát csinál. M. költ, tört. 2. kiad. 
127. 128. /. — Legelsöbben ismertette e ritka nyomtatványt Eötvös Lajos, Buda- 
pesti Közlöny 1870. 48. sz. 

Csak két csonka példánya ismeretes, mely azonban egymást teljesen kiegészíti, 
a m, n. Muzeumba?iy melyből hiányzik Rí és R6 (2 levél), és az erd. Múzeum- 
bafiy mely cziml. híján teljes. 



253 

565 i6a7. 

Kincstartócska a világos Csesztekói Egy-házának. Lengyenböl 
magyarra fordította Fráter Lajos első Remete Pál szerzetin 
lévő Barát. » 

Ajánlva gr. Erdödi Pálífi Kata asszonynak. 

Hmliti e könyvet, melynek ma e^ példánya sem ismeretes, Teitalvi Csiba 
MÁRTON, Romanocategorus 1637. 45. 46. /. e szavakkal . « Fráter Ludov. Csesteho 
Barát, neveneköl kibocsátót kincs tartocska könyve. — Mint már az ö korában is 
igen ritka könyvről emlékezik PósAHÁzi János, Igazság Is tápja. 1669. 369. /. 
Has. M. Akad. Értesito 1844. 161. /. 



566 Bártfa. 1628. 

Prágai András. Feiedelmeknec Serkentő Oraia, Az az, Marcvs 
Avrelivs Csaszarnac eletéről. Az Híres Gvevarai AwTALtol, 
Spaníol Országban Accítana Varassanac Püspökétől, Az Őtő- 
dic Carol Császárnac Tanácsosától, Hístorícussától, Prédíca- 
torától irattatot három kőnyvec. Mellyeket az Fényes es Fel- 
séges F'ríderíc Vílhelmvsnac Saxoníaí Herczegnec parancso- 
lattyara Spaníol nyelvből, hozza adván az Francia es Olasz 
nyelveken való írásokat, Deac nyelvre fordítót, es szamlalha- 
tatlan sok válogatót szép sententíackal, ekés mondasockal, 
tanusagockal, az kőnyvnec leveleínec szelein ertelmeseb olva- 
sasnac okaert meg világosítót Wanckelivs Ianos. Most penig 
ez Serkentő Oranac elsó és harmadíc könyveit Az Tekente- 
tes es Nagyságos Vrnac &c. Felső Wadaszi Rákóczi Győrgy- 
nec parancsolattyara magyar nyelven tolmacslotta Pragay 
András Szerencsi Prédicator. 1628. Bartphan, Nyomtattatot 
Klősz lakab által. 2r. 1055 lap. — Elül: cziml., ajánlás 
stb. 64, végül: mut. tábla stb. 11 sztlan lev. 

Ajánlva van Rákóczi Györgynek, Borsod vármegye főispánjának. 

r 

A munka második könyve, mint a forditó az ajánlásban megjegyzi, Draskovics 
János forditása szerint van adva, mely Prágában 1610. jelent meg. 

M. n, Muz. — M. Akad. — Erd. Muz. — M.-v. leleki-ktár. — Kassát 
püsp. — Pannonhalmi apátság. — Pesti ref. coll. (2 péld.). — S.-pataki ref. 
coll. — Kolozs^Hiri ref. coll. — Kolozsvári unitár, coll. — M. -vásár helyi ref. 
coll. — Sz.-ttdvarhelyi ref. coll. — Knyedi ref coll. — Sz.- keresztúri unitár, 
gymn. — Zilahi ref. gymn. — Lőcsei ev. gyntn. — M.-szigeti ref. lyc. — N.- 
karösi ref. lyc. (csonkán). — Késmárki ev. lyc. (csonkán). — Fáy-ktár Tibold- 
Daróczon. — Csetneken a göm'óri ev. esp. ktárában. — Lugossy Józsefnél s má- 
sokoál több példány. 



254 

567 Csepreg. 1628. 

Zvonarics Mihály. Magyar Postilla, kz2.z\ kz Szent Háromság 
Vasarnaptnl fogva koevetkezendoe Vasárnapi Evangeliomok- 
nac Másodic Részben foglaltatot világos és értelmes Magya- 
rázattya : Mellyet a fó tudós és nevezetes szent írás Magya- 
rázó Doctoroknac és Professoroknac Irásokbul irt és szerzet 
éltében az Istenben el nyugot és idvőzült Zvonarits Mihály 
Sárvári Praedicator, és Dunán innen való keresztyén Eccle- 
siáknac Superintendense : és holta után. Maradéki ki nyom- 
tattattanac az Keresztyéneknec Isten igéjébül lelki éppület- 
tyekre nézó és szolgáló igyekezettel. Csepregben nyomtattatot 
Farkas Imre által m.dc.xxviii. Esztendőben. 4r. 697 lap. (hi- 
básan : 687.) — Elül: cziml., az olv. és Lethenyei István 
latin versei 4 sztlan lev. 

I. részét lásd : Csepreg. 1627. 

M, n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Egri érs. ktár. — Pozsonyi 
ev. lyc. — Pozsonyi r. cath. gymn. (5 elsÖ lev. hij.). 



568 Debreczen. 1628. 

Kalendárium Christus Vrunk születése után 1628. Esztendőre 
az Braszlai Kalendáriumból Magyarra forditatott. Debreczen- 
ben nyomtatta Rheda Péter. i6r. 

Emliti Veszprémi, Biogr. Medic. Hung. Cent. II. pars 2. 136. A és utána 
NÉMKTH, Memor. Typogr. 7^, L 



569 Gy.-Fejérvár. 1628. 

Alvinczi Péter és Czeglédi János, Az néhai Felséges Báthori 
Gábornak, Erdély Országának Fejedelmének, Székelyek Is- 
pánjának, Magyar Ország Részeinek Urának, tizenöt eszten- 
dőkkel egy holnap 's hat nap héán az előtt, áruitató Szol- 
gáitól öldököltetett, és mind ennyi ideigh föld szinén hagya- 
tott testének el-takaritásakor az Báthori templomban Anno 
1628. 21. Sept. Alvinci Péter Cassai, és Czeglédi János 
Ecsedi Prédikátorok által tött intések. Albae Juliae impressit 
Jacobus E. Lignicensis an. 1628. 4r. 

így adja a czimet, mint látszik szóról szóra, Németh, Memória TyPogr. 35. 
/. — SÁNDOR István, M. könyvesház 24. /. ezen gy. -fejérvári 1628-diki nyom- 



2SS 

» ' * • 

tatványt röviden emiitvén, nagyot botlik, midőn ezen két beszédet Bethlen Gábor 
fejedelem fölött tartottnak mondja. — Ma egy példányban sem ismeretes. 



570 Lőcse. 1628. 

Batizi András. Szép rövid História, Miképpen Svsanna a ket 
ven biraktol hamissan el arvltatvan, halaira itiltetet : Es mi- 
képpen az Ur Isten látván, ártatlanságát, Dániel Propheta 
által meg szabaditotta, énekben irattatot B. A. által. 1541. 
Esztendőben. 4r. A iv = 4 sztlan levél. 
Colophon: Löcsen 1628 esztendőben. 

Vcgverse : Dániel Propheta ezt régen meg irta, 
Es az Bibliából fordittá magyarrá, 
Az Batizi András ó betegségében, 
Ezer ótt száz negyven és egy esztendőben. 

Külön rzimlapja nincs és nem volt. 
Egyetlen péld. a M, Akad, ktárában. 



571 Lőcse. 1628. 

Kákonyi Péter. Igen Szép História Cirvs Királyról, miképpen 
akarta el veszteni Astiages király, es mikoron bizta volna 
egy hiv Szóigájára, az Szóiga ki vivén, mivel nem akará az 
ártatlannak vérével magát meg ferteztetni, csak egy Csorda 
Pásztorra bizá, és az Csorda Pásztor haza vivén, miképpen 
tartatta fel, és fel nevekedvén miképpen állót boszszút az 
Astiagesen : énekben irattatot K. P. által. Ad Notam : loseph- 
nek meg mondom az ó Chronikáiát, &c. 4r. A — B2 = 6 szt- 
lan lev. — Végén: Leutschoviae, Anno 1628. 

Első kiadása : Debreczen. 1574. 
M, Akad, — Erd. Afuz. 



572 Pápa. 1628. 

Calendarivm. Vrunc Christus születése után az m. dc. xxviii. 
esztendőre (melly Bissextilis) való Calendarivm, az magyar 
és deák csizióval együtt, mely az krakkai akadémiában tanétó 
M. Hertzius Pál Kurzeloviensis philosophus és mathematicus 
doctor irásábul magyarra fordéttatván, Pápán nyomtattatott 



• I 



, ! 



( 



, 



i 



í 

1; 



J 

r, 

i 



V: 



256 

Bernárd Máté könyvnyomtató által. 8r. A — D4 = 3'/, iv = 28 
sztlan lev. 

Az Eszterházy Miklóshoz intézett ajánlás kelt « Papán az Nagyságtoc Varoa- 
ban. Szent Mihály napján 1627 esztendőben •. 

M. n. Muz. — Említi Mátray Gábor, Uj M, Muz. 1853. //. 182. 183. /.: 
leírását adja Eötvös Lajos, Századok, 1868. 739. /. 



573 Pápa. 1628. 

Samarjai János. Magyar- Harmónia, Az Az, Augustana es az 
Helvetica Confessio Articulussinac eggyezó értelme. Mellyet 
Samaraeus János Superintendens illyen ockal rendőlt őszve: 
hogy az Articulusokban Fundamentomos ellenkózés nem 
lévén : az két Confessiot kóvetó Atyafiakis az szeretet által 
eggyessec legyenek. Ez mellé Paraeus Dávid D. Irenicumjá- 
bol XVIII. rágalmas Articulusokra való feleletéé és az egg)es- 
ségre két féle indito okoc adattanac. — Nyomtattatot Papán, 
Szepes-Várallyai Bernard Máthé által 1628. Esztend. 41. 
274 lap. — Elül: cziml., ajánlás, mut. tábla 8 sztlan lev. 
Ajánlva Ecsy Orsolyának, Szegedi Gáspár nejének. 

M, n. Muz. — M. Akad. — Pesíi egyetem. — Erd. Muz. (elül 6, végül 2 
lev. híj.). — Debreczeni ref. coll. (2 péld.) — Pápai re/, coll. (2 pcld.) — S.'fA- 
laki ref. coll. — Pesti ref. coll. 



674 Bécs. 1628. 

Dictionarivm qvatvor lingvarvm: Latináé, Hvngaricae, Bohc- 
nicíe et Germanicae. Diligenter et accuraté primüm editum. 
Viennae Austriae, Apud Gregorium Gelbhaar Typographum 
Caesareum, Ano m. dc. xxix. I2r. 452 lap. — Elül: czim- 
lap I, végül: Index rerum 7 sztlan lap. 

Második kiadása: Bécs. 1641. 
M. n. Muz. 



575 Bécs. 1629. 

Evangeliomok es Bpistolak (Az) , Mellyeket esztendő-által 
olvastat az Anyaszentegyház Vasárnapokra és az Innepeken; 
a' Kalendariommal ; és Karáchonyi s* Húsvéti Énekekkel A' 
BÓchülletes es Tisztelendő Baranyai Peter Gyóri Kanonok 
és Pápai Esperest költségével. Nyomtatta Bechben, m. dc. xxix. 



257 



Esztendőben. Rictius Mihály. I2r. 284 lap. — Elül: cziml., 
az olv. és naptár 11 sztlan lev. 

Pesti egyetem. — Pozsonyt r. catk. gymn, — Pozsonyi franc, zárda. 



576 Bécs. 1629. 

(Hajnal Mátyás). Az Jesus szivet szerető sziveknek aytatossa- 
gara Szives Kepékkel Ki Formáltatott ; és azokról való El- 
mélkedésekkel és Imádságokkal megh magyaráztátott kóny- 
vechke. Mellyból minden hiv Lélek meg Ósmérheti, mind az 
6 meg igazúlása előtt lévő rút és veszedelmes, mind ez után 
való, szép és gyönyörűséges állapattyát ; és eggyüt az egész 
meg igazulásnak-is módgyát és folyását. Vannak az vege fele 
egynéhány régi és áétatos embereknek Deákból Magyar nyelvre 
fordétott Hymnusok, mellyeknek táblája és rendi ez KŐny- 
vechkének végén találtatik. Nyomtatott Béchben. Rickhes 
Mihály által m. dc. xxix. Esztendőben. 8r. — Elül: cziml., 
ajánlás, elöljáró beszéd stb. 16 sztlan lev. 

Az ajánlás gr. Bedeghi Nyári Christinához, gr. Eszterházy Miklós nádor nejé- 
hez, «iKólt Béchben elsó napján Christvs Vrunk születése után 1629. esztendőnek. 
Nagyságodnak Engedelmes szolgája Ferenczfi Leorincz ó fólségének Udvari Ma- 
gyar Secretariusai. (Ferenczfi czimerével). — Az előljáró beszéd « Kólt Kiss Már- 
tonban ; Boldog aszszony Szűz Mariának .... fogantatása (ugy-mint Karachon 
Havának 8.) napján. M. 1 C. XXVlll. esztendőben*. 

A czimlapon meg nem nevezett szerző a nádor gr. Eszterházi Miklós udvari 
papja (Hajnal Mátyás jésuita) volt, mint kitetszik a 2-dik kiadás elöljáró beszé- 
déből. Lásd: Pozsony. 1642, — 3. kiidis: Bícs. 164^. 

Kgyetlen végül csonka példánya, mely a 206. lap után szakad meg, a nyitrai 
kegyes rendi ház k tárában. 



577 Bécs. 1629. 

Káldi György. Halotti beszédek. Bécs. 1629. 

Bon, M. Athenas 126. /. csak ennyit mond: « Adott világra valami Halotti 
Prédikátziókat is». — Sándor István M. kház 25. /. Bécs. 1629-re teszi, a 
könyv alakját föl nem jegyezve. Min alapszik Sándor István tudósitása, nem tudom. 
Ma egy példány sem ismeretes. 



578 Csepreg. 1629. 
Imádságos könyvecske Csepreg. 1629 

Ennek emlékét találjuk a Csepregen 1630. nyomtatott Imádságos könyv aján- 
lásában, melyben Farkas Imre csepregi nyomdász azt irja, hogy a ki az imádko- 

Saabé K. Régi m. könyvtár. 1 7 



zást jól akaija ^akorolni, ilássa és olvassa az 1629 esztendShen nyomtuttatit 

ímddsdgia könyvecskénec praefatióját, avagy elöl járó beszédét, mellyet LcthriK 
Isi'i'iin az mi Csepregi Pra;dicátor Urunk botsától ki». 



579 Debreczen. 1639. 

Pecs-Varadi Péternek Varadi Lelki Pásztornak Feleleti, Páz- 
mány Péternek, Esztergami Érseknek ket kónyvetskeire, Mel- 
lyeket az Szent Irasrol es az Anyaszent-egyhazrol irt, es 
Bihar Var-megyenek Dedicálván, m dc xxvi. Esztendőben Iá 
bocsátott. 2. Timoth: 3. v. 8. g. Az meg veszett elméjű, es 
az Hitben meg vettetett emberek tovab nem mehetnek: nien 
ezeknek esztelensggek nyilván való leszen mindenek előtt. 
Debreczenben, Nyomtat tattott Rheda Péter által, cla. Id cmíi 
Esztendőben. 4r. 888 lap. — Elül: czimlap, ajánló levél, a ker. 
olvasóhoz, 8, végül: mut. táblák és nyomt hibák 19 sztlaaj 
levél. 

Ajánlva van Fodor Benedeknek * Bethlen Gábor Vrunk Ü Fölsege Eükti* 
lussanakn. 

SÍNI>OR IstvAn M. khdz 25. /. ezen könyvet helyesen irja le, de ugyani ü. 
/. tévedve teszi Debreczen. 1626-ra is. — Még nagyobbat botlik Mll.LER. Fragtí 
'.■ft. lypogr. M. Varad. 32. /., ki ezen könyvet minden alap nélkül Várad. s. 1. I 
8r. emliti. j 

,)/. n. Mu3. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Pesti re/. coll.~ KohLszar. \ 
re/, coll. — Kuluzrí'íSri unitár, coll. — M.-vdsárkelyi re/, coll. [2 péld.' - 
De/ireczeni re/, coll. — S.-ptttaki re/, coll. — M. •szigeti re/, lyc. — Pozíoeti i 
e-.', lyc. ' 1 

580 Debreczen. 1639. 

Váradi K. Mihály. Prodromus Funestus. Qui Mertem inopi- 
nam — — Serenissimi Principis ac Domini Dn. Gabrielis 

Dei Gratia, Sac. Rom. Imp. et Transylvaniae Principis 

denunciat. — — — in hoccg latino-ungarico carmine con- 
clussus et comprehensus per Michaelem K. Varadinvm, Con- 
trascribam Scholns sure Patrix Varadin?e. Debrecini Excvs\-s 
Typis Petri Rhedae Anno Saívatoris Christi 1629. 4r. A — B: 
- 1"/, iv = 6 sztlan lev. 

Kgj'ik lapon latin hexamelerek ; másikon azok fi>rdilá.sa rimes maj^j-ar ver- 

Megvan a Ávlozsz-dri r. cath. lyceum ktdrdbatt (Pázmány Péler Luletisúl 
vezetője. Bécs. 1627. után kótve). , 



259 

581 Lőcse. 1629. 

Ilosvai Péter. Az hires neves Tholdi Miklósnak ieles cseleke- 
detiröl Es baynokságáról való História. írattatott Illosvai 
Péter által.' (Fametszet.) Lócsen , Nyomtattatot Brever 
Lórincz által 1629. 4r. A — B2 = 6 sztlan levél (ha teljes). 

ToLDY Ferkncz, M, költ. tört. i. kiad. I. 117. /. és 2. kiad. 108. /. ezen 
Kiesei kiadást tévedve teszi 1620-ra, 1629 helyett. Lőcsén ugyanis 1620-ban, söt 
még 1622-ben is, Schultz Dániel nyomtatott, s csak ez után működött Brever 
Lőrincz mint nyomdász. Toldy tévedése onnan eredt, hogy az egyetlen ismert pél- 
dány czimlapján az évszám utolsó jegye annyira elkopott; hogy nem 9-nek, hanem 
o-nak látszik. 

Első elveszett kiadása : Kolosvár. 1574. 

Eg}'etlen példánya, melynek közben egy levele (A4) hiányzik, a m. Akad. 
ktárában. 



582 Lőcse. 1629. 

Madarász Márton. Luther Marton Kissebbik Katechismusa : 
mely kis formába öntetett, hogy az Iffiúságnak gyenge elméje 
ne munkálkodnék. Meg Igazitatot Madarász MARTONtol. 
Lőcsén, Nyomtattatot Brewer Lórintz által 1629. ^^r. A — B6 
= 1V2 iv = 18 sztlan lev. 

M. n. Muz. 

583 Lőcse. 1629. 

Madarász Márton. Eperjessi Magyar Ecclesia Minden-napi 
Fel-fegyverkedése. Az az. Minden-napi Imádságos Kónyvecz- 
kéje. Egy néhány szép dolgokkal etc. Mellyet irt D. Mada- 
rász Marton, Eperjessi M. Praedik. Löcsen Nyomtattatot 
Brewer Lórintz által, 1629. ^^r. 432 lap. — Elül: cziml., 
elöljáró beszéd, imádság templomba bemenetelkor, 49 sztlan lev. 



! Az eperjesi tanácshoz intézett előbeszéd «Költ Eperjest Februariusnak elsó 

napján, az Praedikátorok házából. Anno 1629. Kegyelmeteknek alázatos es egy- 
ügyű Academiai Tanitvanya es Fia Damankos Madarász Marton, Magyar Prae- 

! dikátor». 

I Ismertette Lugossy József, M. Akad. Ertesito. 1844. 161. /. 

M. -szigeti ref. lyc. (hij. az elöljáró beszéd első levele s közben egy levél := 
407, 408. lap.) — M. n. Muz. (cziml. nélkül, még csonkábban.) — M. Akad. (elöl 
i3i végül 10 lev. hij.). — Csetneken, a gömöri ev. esp. ktárában (csonkán). 



17* 



200 

584 Lőcse. 1629. 

Mesés Könyvecske. Melly vyonnan meg ekesitetet róvid értel- 
mes Kérdésekkel és Feleletekkel. Mostan Németből Magyarra 
fordétatott. Lőcsén Nyomtattatot 1629. esztendőben. 4T. 
A — G3 = 6^/4 iv = 27 számtalan lev. 

Egyetlen példánya, Az. A3. lev. hiján, a rn. Akad. ktárában. 



685 Pápa. 1629. 

Calendarivm. Vrunk Christvs Születése után Az m. dc. xxix. 
Esztendőre való Calendarivm. (Az Magyar és Deák Cisioval 
eggyüt) Mely az Crackai Akadémiában tanéto M. Alexander 
MiLcus Rokitnen. Philosoptfus és Mathematicus D. irasabul 
magyarra fordéttatván. Papán, Nyomtattatot Szepes-Varallyai 
Bernhard Máthé által. 8r. A — D4 =3^/2 iv = 28 sztlan levél. 

Ajánlja a nyomdász Szepes- Váraljai Bernhard Máté Zichy Pálnak, szentelt 
vitéznek, Veszprém vára főkapitányának, Győr vára és a hozzá tartozó végházak 
vice generális kapitányának, Pápán Sz. -Mihály Archangyal napján. 1628. 

Csornai pré^stság ktárában. 

586 Szeben. 1629. 

Nomenclatvra seu Dictionarivm Latino-Germanicum, ex varys 
probatisque Autoribus collecta. Nunc denvo adiectum idioma 
Hungaricum, in usum discentium. Excusum Cibiny, Per 
Marcvm Pistorium ; reperatae salutis : 1629. 8r. 

Egyetlen végül csonka példánya, melyben megvan A — J2 = 8»/4 iv z= 66 sztlan 
lev., s a többi hiányzik, a M, n. Muz. ktárában Qankovicstól). 

587 Bártfa. 1630. 

Szikszai Fabricius Basilius. Nomenclatvra. Sev Dictionarivm 
Latino=Hungaricum. Per Clarissimum Virum D. Basilivm 
Fabricium Szikszovianum conscriptum. Nunc denuö edita, 
revisa, aucta & diligenter emendata in usum discentium, 
Bartphae, Typis & sumptibus lacobi Klőz, Anno 1630. I2r. 
277 lap. — Elül: cziml. i levél, végül: Index 6 sztlan lap. 

Ez a hetedik s legutolsó ismert kiadás. Régibb kiadásai : Debreczen. 1590. 
1592. 1593. 1597., Sárvár 1602. és Debreczen 1619. 

Egyetlen péld. az erd. Múzeumban. 



201 

588 Bécs. 1630. 

Kopcsányi Márton. Szerzetes rendtartó fenyitö tüköré. Bécs. 
1630. 8r. 

Említi SÁNDOR István, M, kdnyi^esház 25. 1. — Bizonyosan Szent Bonaven- 
tura püspök hasonló czimú munkájának forditása, mely később Szenkviczi Pál 
fordításában is megjelent. I^sd alább : Pozsony. 1677. 



589 Csepreg. 1630. 

Calendarium. Az Ezer Hat Száz Harmiczadic Esztendőre 
való Calendarium, mely másodic Bissextilis után. Szereztet- 
tetet az Crackai Academiában tanito M. Hercius Pal, Phi- 
losophus és Mathematicus Doctor és Professor által. Az er 
vagasrul es kópólózésrul való tanúsággal egyetemben. Csepreg- 
ben Nyomtattatot Farkas Imre által. 8r. A — E3 =35 sztlan 
lev. (vége hiányzik). 

M. n, Muz, 



590 Csepreg. 1630. 

Az egyházi szolgák életének, tisztének, és tisztességes magok 
tartásának Regulái. Irattattanak az Sopron Vármegyebéli 
Ecclesiák Senioritul, Isten tisztességére, és az Anyaszentegy- 
háznak, abban való tanítóknak épületekre . . . Csepregben 
nyomtattatott Farkas Imre által 1630. észt. 

így adja e könyv czimét NÉMETH, Memória Typogr. 152. /. 



591 Csepreg. 1630. 

Mihálykó János. Keresztyéni Istenes és áhítatos Imadsagoc, 
Ez mostani nyomorult és veszedelmes időkben, minden 
keresztyén és Istenfélő embernec fólótte szükségessek és 
hasznosoc. Ezek mellé adattattanac egynehány szép Isteni 
Dicséretéé és Sóltári Enekec, mostan úyjonnan ki-bocsáttat- 
tac, és Csepregben Nyomtattattac Farkas Imre által 1630 
Észten. I2r. (8 és 4 levelenként.) 496 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás 6, végül : lajstrom 4 szztlan lev. 

Ajánlja Révay Judithnak, gr. Nádasdi Pálnónak « Csepregben Kis Asszony 
havánac 8 napján 1630. Esztendőben, Farkas Imre könyvnyomtató.* 

Hogy ezen Imádságoknak a czimlapon meg nem nevezett szerzője Mihálykó 
JÁNOS, kitetszik az ajánlás ezen szavaiból : lez szép Imádságos könyvecskét, 
(mellyet ez elót egy néhány esztendőkkel Mihálykó lános az néhai Epperjesi Ma- 



262 

^-%.ir Praedicator dedicalt volt Thurzo György Groffnó Aszszonyom ö Nag}'ságá- 

nac;, maisam kóltségón az Nag>'ságod neve alat kinyomtattam eg>'ne- 

hany szép Isteni Dicsereteckel és Enekeckel egyetemben.* 

Ujabb kiadásai Bártfa. 1640. és Lőcse. 1642. 

Egyetlen péld. a s. -pataki ref. coll. ktárában. (Gr. Nádasdi Pál Imádságai. 
Csepreg. 1631. után kötve.) 



592 Gy.-Fejérvár. 1630. 

Dengelegi Péter. Roevid Anatómia, mellyel á Nagy Szombati 
Kaldi György Papnak á Szent Biblia felól való Oktató 
intése, mellyet az 6 tólle Magyar nyelvre fordittatot Bibliá- 
jának sarkához biggyesztet, minden részeiben megh visgalta- 
tik, es egj'czersmind Karolyi Gaspar es Szenczi Molnár Albert 
az 6 hasznos munkajokkal edgyüt patvaros nyelvének osto- 
rozása alól fel szabadittatnak, az nagy Istennek segedelméből 
Dengelegi Péter által Nyomtattatot Feier- Varat Lignicei 
Effmurdt lácab által 1630. esztendőben: 8r. 388 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, versek 8, végül: nyomt. hibák i sztlan lev. 

Ajánlva van Igaz Gáspárnak «Colosvárat, Húshagyó kedden, 1628. eszten- 
dóben». 

Erd, Muz. — Pesti ref. coll. — Debreczeni ref. coll. — M. -vásár helyi ref. 
coll. — M. n. Muz. (elül 3, végül 2 lev. hij.). 



593 Kolozsvár. (1630.) 

Kolosi Török István. Az Aszszonyi= Nemnek Nemességéről 
méltóságáról és ditsiretiről való Rythmusok. Az Tékozló Fiu 
Históriája nótájára. Syrak Cap. 36. v. 26. et 27. Az ki jo 
Aszszonnyal bir, örökséget kezd bírni, hozzája hasonló segít- 
sége vagyon, és nyugodalom oszlopa. Az hol sövény nints 
el tékozoltatik az örökség : és az hol Aszszony nints, fohász- 
kodik az szűkölködő. Nyomtattatot Colosv(arat Abru)gi Győrg)^ 
által. 4r. A — Di = 13 sztlan levél (ha teljes). 

A czimlevél hátulsó lapján és a következő egész levelén 
áll az ajánlás «Az Tiszteletes Aszszonyokn^k Nagyságosok- 
nak, Nemeseknek Nevezet szerént penig Nemzetes 

Kemény Kata Aszszonynak» Buni Bethlen Ferencz fő hop- 
mester, Fejér vármegye főispánja és táblai hites assessor 
nejének. Aláírva kelet nélkül: Kolossi Törők István. 



203 

• 

Végső verse : Mikor az hat száz felett ezer el tóit volna, 

Es harmintz azok után változva forgana, 
Az virágzó Iffiusag nékemis szolgálna, 
Ez Verseket rendelem hirül hogy maradna. 

VÉGE. 

Ezután még következik egy levél (Dj), melynek első lapja 
üres, hátulsó lapján pedig ez áll : 
Ad vatem et ledorem Autor. 

Ki vers iro Poéta vagy, 

Ditsirésre kedvedis nagy, 

Bár Férfiúnak jo hirt adgy. 

De jo Aszszonyt hátra ne hadgy. stb. (még 3 vers). 

Ezen nyomtatványt azért mertem az Íratás évére 1630-ra helyezni, mert Abru- 
gyi Györg-y, mint 1632-re szólódé 1631-ben nyomtatott kolosvári naptárának ismer- 
tetéséből látni fogjuk, 1630-ban nyomtatta «elsÖ zsengéjét», és igy igen hihető, 
hogy ezen munka már 1630-ban megjelent. 

Egyetlen példánya, melyből közben a B2 B3 levél hiányzik, az erd. Múzeum ktárá- 
ban, — Erről vett másolata a M, Akad, ktdrdban. — Ujabb kiadása : H. n. 1655. 



594 Lőcse. 1630. 

Molnár Albert (Szenczi). Discvrsvs de svmmo bono, Az legfób 
iorol, mellyre ez világ mindenkoron serényen és valóban vágyó- 
dik. Az Bibliai és Világi sokféle Históriákért és Példákért 
olvasásra kedves és hasznos. Ennekelótte Iosqvinvs Betvlievs 
által Hanoviaban bocsattatot ki. Mellyet mostan némellyek- 
nek kérésekre Magyarrá forditot Sz, M. A. LÓcsen Nyom- 
tattatot, Brewer Lórintz által, 1630. 4r. 405 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, versek 4 sztlan lev. ; végül: Registrom 3 szt- 
lan lap. 

Ajánlva van Darholcz Ferencznek, Finta és Hillyó stb. örökös urának, ezen 
kelettel: tlrtam Colosvarat, lanuariusnak XX. napján, 1630. esztendőben*. — 
Az ajánlásban irja Molnár Albert: «Ez könyvnek azért kedves voltát és keletit 
látván az könyvnyomtatók, hárman is kértek engemet, hogy magyarul forditanám, 
reménlvén azt, hogy az magyar olvasóknál is kedves fogna lenni ez Discursus. 
Midőn azért az lőcsei becsületes Bruno Braier öcscse , az tisztelendő Lörincz 
Brewer könyvnyomtató kérését ujétaná, és munkámnak jutalmát is Ígérné, meg- 
forditám ez elmúlt nyáron, egy keserűség vigasztaló és egy igaz szeretetre oktató 
könyvecskékkel egyetemben, melyekkel vigasztaltam is magamat némelyeknek szo- 
moritó és kártévfí rágalmazások ellen ». — Igen érdekes még Molnár Albert aján- 
lásának pártfogójára Darholcz Ferenczre s a maga szűkölködő állapotjára vonat- 
kozó ezen helye is : «Továbbá dedicálásomnak legnag}'obb oka ez, hogy mennél 



264 

• 

\,'.tiui -' ^ J< hfine, hálaadó szivemet akarnám kegyelmedhöz jelenteni mindenko- 
»/it ■'." '"k toll jótéteményiért, és hogy' ez elmúlt esztendőben szűkölködő állapa- 
t/»ríií.- -tc>*«inván oly segedelmét és annyi költségét nyújtotta táplálásunkra, 
•tM-^ Nvl Cl olött való jobb idÖkben németországi fö akadémiában is egy tanuló 
iM- rwrtességesen tanittathatott volna. Mely kegyelmed kedves ajándékával itt 
\ 10 wulós^ágimból is kimenekedtem, és még mostan is azzal élek az enyimekkel ; 
t'íitaktVlötte jegybe adott leányunkat is ugyan azonból rövid nap kiházasitjuk 
Istennők kegyelme velünk lévén ». 

Az eredeti latin munka álnevű irója Josquinus Betuleius =: Ziegler György. 

Ujabb kiadása : Kolosvár 1701. 

M. «. Muz. — M. Akad, (2 péld.). — Erd. Muz. — Pesti ref, coll. — 
Kolos^'dri ref. coll. — U. ott unitár, coll, — U, ott r. cath. lyc. — Kassai 
jogakad. — N,- körösi ref, lyc. — M. -vásár helyi ref. coll, — S. -pataki ref. 
coll. — Pozsonyi ev. lyc, — Pápán a benczések ktárában. — Pápai franc, zár- 
dába?!. — Lugossy yózsefnél s több magánosoknál. 



695 Pozsony. 1630. 

Sallai István. lo nemes Varadnak gyenge orvoslása. Mellyel 
Sallai István Pap, Püspöki Plébános, Gyógyitgattya, Farkas- 
marásból esett Sebeit Bihar- Vár-megyének. Es oltalmazza A' 
Szent Irásrúl, és Ecclesiarúl írt Könyvét az Esztergami 
Érseknek. Nyomtatták Posomban. m. dc. xxx. Esztendőben. 
4r. 314 lap. — Elül: cziml., előbeszéd 4, végül: Index és 
nyomt. hibák 2 sztlan lev. 

Ezen munkát, mely Pécsváradi Péternek Pázmány Péter «A Szent Írásról és 
anyaszentegyházról* czimű könyve ellen irt s Debreczenben 1629-ben megjelent 
feleletét czáfolja, több bel- és külföldi iró a legújabb korig Pázmánynak tulajdo- 
nította, a Sallai nevet álnévnek vélvén, mely alá Pázmány rejtőzött. Dantelik, 
Magyar irók életrajza 274. /. Sallai István munkája gyanánt veszi föl, kit azon- 
ban tévedve tart jezsuitának. Frankl, Pázmány Péter és kora II, köt. 420. 421. 
/. hasonlóan Sallait, az 1634-ben elhalt püspöki plébánust, tartja e munka szerző- 
jének, ki Pozsonyban 1630-ban három latin hittani munkát adott ki, s épen azért 
ezen könyvet Pázmány Péter munkáinak sorozatából kihagyja : annyit azonban ö 
is kétségtelennek tart, hogy Sallai munkáját Pázmány gondosan átjavította, talán 
egészen átdolgozta. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem, — Pesti ref. 
Egri érs. — Szathmári püsp. (Török Jánostól). — Pannonhalmi apátság 
(2 péld.). — Kolozsvári r. cath. lyc. — Kassai jogakad. — Minorita rend 
ktára Miskolczon. — Debreczeni ref. coll. — Szombathelyi dominic. zárda. — 
Pozsonyi ev. lyc. (cziml. híj.) 



596 Bécs. 1631. 

Kopcsányi Márton. A' Bódog Szűz Maria Élete. Magában 
foglalván az ó hét innepinn tizen három predikatiot, (Elméi- 



205 

kedésekkel, Tanúságokkal) Az 6 hét, órómét, és hét epesé- 
gét; Az 6 tizenkét chillagu koronáját; Nevének 's Neveze- 
tinek, és az olvasónak magyarázattyát ; Az 6 nagy. méltóságát ; 
e' világon való foglalatosságát ; És az 6 segitségul hivását, 
á Litániakkal. Nyomtatta Bechbe Formika Máté m. dc. xxxi. 
Esztendőben. 8r. 446 lap. — Elül: cziml. i, végül: mut. 
tábla 2 sztlan lev. 

Ajánlva van Nyári Krisztinának, gr. Eszterházy Miklós nádor nejének. 

Valamint Sándor István, M. könyvesház 18. /., ki a bécsi 1631-diki kiadást 
is fölhozza, ugy a Catalogus Biblioth. Szecheny, Totn. /. Pars /. 6i6. /. tévedve 
teszi ezen munka megjelenését Bécs. 1613-ra, 1631. helyett. — Sándor István 
e. h. 26. /. mint külön könyvet veszi fol Kopcsányinak a Bold. Asszony innepeire 
való prédikátzióit. Bécs. 1632. 8r., melyet én a most leirt munkával azonegynek 
tartok. 

M. «. Muz, — Pesti egyetem, — Erd, Muz, 



b97 Cseprcg. 1631. 
Evangéliumok és Epistolák Csepreg. 1631. i6r. 

Tartalma ugyanaz a mi a keresztúri 1614-diki kiadásnak, csak hogy ez javitott 
és bővített kiadás. A javitást és pótlást Letenyei István eszközölte, mint kitetszik 
Farkas Imre könyvnyomtató csonka ajánló leveléből (a csepregi gyülekezethez), 
mely «Kólt Csepregben ivbilate Vasárnapon, azaz Pünkösd havánac tizen-egye- 
dic napján, 1631 Esztendőben*. Ezen kelet után tettem ezen kétségtelenül csep- 
regi nyomtatványt 1 631 -re. 

Egyetlen, elŐl, közben több helyt s végül is csonka példánya, a sopronyi eiK 
lyc. ktárában. 



598 Csepreg. 1631. 

Nádasdi Pál. (Áhítatos és Buzgó Imádságoc) 

Csepreg. 1631. lar. 328 lap. — Elül: cziml., ajánlás, Lethe- 
nyei István magyar verse 12 sztlan levél (a 12-dik üres) ; 
végül: mut. tábla 8 sztlan lap. 

Ajánlja gr. Nádasdi Pál, saját iiainak Ferencznek és Tamásnak, c írtam Sár- 
várat Sz. Iván hónac másodic napján 1631. Esztendőben*. 

Hogy ezen imádságok szerzője gr. Nádasdi Pál, kitetszik a czimlap után 
következő levél első lapján álló ezen szavakból : « Egybe szedettetet és irattatot . . . 
Gróff Nádasdi Pal .... által ». — Az ajánló levélben is olvasható : inéktec 
ajánlom szerelmes magzatim, ez idvdsségre vezérló kis munkács kamat i^, 

A nyomtatás, betűiből és nyomdai diszitményeiből Ítélve, kétségtelenül csep- 
reg-i. A megjelenési évet az ajánlás keltéből következtetve tettem 163 1 -re. A czim 
az egyes lapok fölött álló föliratból van véve. 

Csonka példánya, melyből csak a czimlevél s az előzmények 8-dik levele, Lete- 
nyei verseinek eleje, hiányzik, a s,-pataki re/, coli, iitárában. — Pozsonyi r, 
cath. gymn, (elöl 8, végül az Indexből 3 lev. hij.). 



266 

599 Csepreg. 1631. 

Scholtz Jeremiás. A Sopronyi birodalomban lévő Balffi Feredö 
mértékletes állapotú természetinek, munkálódó erejének és 
használatosságának magj'arázó megirása. Csepreg. 1631. 4r. 
iV, iv = 6 sztlan lev. 

I^y adja e ma tudtomra egy példányban sem ismert könyvecske leírását 
Weszprkmi, Biogr, Med. Hutig. Cent. I. 162. 1., megjegyezvén, hogy elébb lati- 
nul s azután jelent meg magyar fordításban. — A latin kiadást, mely ugyancsak 
Csepregen 1631. 8r. jelent meg, ismerteti l^ kmkt H, Memor. Typogr, Hung, 152. /. 



600 Kolozsvár. 1631. 

Hunyadi Ferencz. História. Az regi és hires neves Troia varosá- 
nak tiz esztendeig való meg szállásáról, és rettenetes vesze- 
delméről. Anno Domini 1631. \x, A — G2 = 6V2 iv = 26 lev. 
Végén: Colosvarat, Nyomtatta Abrugi György, 1631. esztend. 

Régibb kiadásai : Kolozsvár 1577. — Debr. 1582. — Kolozsvár 1586. — Sicz. 1592. 
Egyetlen péld. a M, Akad. ktárában. 



601 Pozsony. 1631. 

Káldi György. Az Vasarnapokra=Valo Predikatzioknak Elsó 
Része. Advent elsó Vasarnapiatol -fogva Sz. Háromság Va- 
sárnapjáig. Irta az hivek vigasztalására és Jobbúlasára. Az 
Jesus-alatt vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Kaldi 
György Pap. Nyomtatta Posonyban Rikesz Mihály, m.dc./XXXi. 
Esztendőben. 2r. 743 lap. — Elül: cziml., ajánlás Pázmány 
Péter érseknek, elöljáró beszéd i sztlan levél és i — x lap, 
végül: lajstrom 13 sztlan lev. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. (v — x. lap hij.). — Egri érs. ktár. — Pesti egye- 
tem (2 péld.). — Gy.-Fejérvártt Batt hiány i-k tár. — Pannonhalmán (5 péld.). — 
Szemesi káptalan. — Pozsonyi káptalan. — Kolozsvári r. cath. lyc. — Szegedi 
franc, zárda. — Szombathelyi franc, zárda (6 péld.). — Rosnyai franc, zárda 
(3 péld.) — Pozsonyi r, c. gymn. (6 péld.). — Pozsonyi franc, zárda, — Kolozs- 
vári franc, zárda (3 péld. csonkán). — Kassai seminar. — Kassai jogakad. — 
N.-enyedi minor. zárda (cziml. híj.). — Pesti ref. coll. — Debreczeni ref. coll. — 
S. 'Pataki ref. coll. — Szegedi kegyes r. ház. — Szent- Kereszten beszterczebányai 
püsp. k tárban. — Pápai franc, zárd, — Pápai benczés zárda. — Kormőczi 
franc, zárda (2 ép, i csonka péld.). — Plébániák és magánosok köny\'táraiban 
számos példány. 

602 Pozsony. 1631. 

Káldi György. Az Innepekre-valo Predikatzioknak Elsó Része. 
Sz : András napiatol-fogva Keresztelő Szent János napjáig. 



267 

Irta az Hivek vigasztalására és Jobbúlására, az lesus-alatt 
vitézkedő Társaság-béli Nag}'-Szombati Kaldi György Pap. 
Nyomtatta Posonyban Rikesz Mihály, m. dc. xxxi. Eszten- 
dőben. 2r. 598 lap. — Elül: cziml., ajánló lev. i sztlan 
lev. és I — IV lap, végül: lajstrom 6 sztlan lev. 

Ajánlva van g^r. Eszterházy Miklós nádornak. 

M. n. Muz, — Erd. Muz, (a lajstrom utolsó lev. hij.). — Egri érs. lyc. — 
Pesti egyetem. (2 péld.) — Gyula- Fej érvártt Batt hiány i-k tár, — Pozsonyi kápta- 
lan. — Pozsonyi r. cath. gymn, (6 péld.) — Pannonhalmán (5 péld.) — Szepesi 
káptalan, — Kolozsvári r, cath. lyc. — Szegedi kegyes r. ház. — Szombathelyi 
franc, zárda (6 péld.). — Kolozsvári franc, zárda (3 péld.). — Nyitrai kápta- 
lan. — Kassai seminarium. — Kassai jogakad. — N.-enyedi minor. zárda. — 
Kis-czelli apátság, — Debreczeni ref. coll, — S, -pataki ref, coll. — Pesti ref. 
coll. — Dézsi franc, zárda. — Pozsonyi franc, zárda. — Számos példány plé- 
bániák és magánosok ktáraiban. — Legtöbbnyire egy kötetben az elÖbbi szám 
alatt leirt Vasárnapi Predikátziókkal. 



603 Pozsony. 1631. 

Pázmány Péter. Bizonyos Okok, mellyek erejetf^l viseltetven 
egy fő ember, az uj vallások toréból ki-feslet: es az Romai 
Ecclesianak kebelébe szállót, i. Petri 3. v. 15. Készek min- 
denkor az elég-tételre mindennek valaki Okot kérd tóUetek 
arrúl a' Remenségrul mely bennetek vagyon. Nyomtattak 
Posonban. m. dc. xxxi. Esztendőben. \x. 47 lap. — Elül: 
cziml. I, végül: mut. tábla i sztlan levél. 

Ajánlja Cardinal Pázmány Péter esztergomi érsek Nemz. és Nagys. Poppel Éva 
asszonynak, az Tek. és Nagys. Bottyáni Ferencz özvegyének. 

SÁNDOR István M, kház 26. /. ezen könyv megjelenését hely nélkül 163 1 -re 
teszi. — Ujabb kiadásai : Bécs. 1632. Pozsony. 167 1. 

Egyetlen példány m, n. Múzeumban, 



604 Pozsony. 1631. 

Pázmány Péter. Imádságos Kónyv. Mellyet irt, es most negyed- 
szer ki-nyomtattatott, Pázmány Péter, Cardinal, es Eszter- 
gami Érsek. Nyomtattak Posonyban, m. dc. xxxi. Esztendő- 
ben. 8r. 571 lap. — Elül : cziml., a k. olvasónak, naptár 
24 sztlan lev., végül: mut. tábla és nyomt. hibák 9 sztlan lap. 

Elsö kiadása: Gracz, 1606. — 2. Pozsony, 1610. — 3. Pozsony, 1625. 
M. Akad, 



268 

605 Bártfa. 1632. 

Verbőczi István. Decretvm Latino-Hvngaricvm, sive Triparti- 
tvm opvs ivris consvetudinarii Inclyti Regni Hungáriáé et 
Transylvaniae ac partium eidem subjectarum, uná cum Methodo 
Articulorum Diaetalium, Authore Stephano Werbőczy. Huc 
accesserunt etiam Reguláé Juris Antiqui, Civiles et Canonic?e 
admodüm perutiles et necessariae. Az az : Magyar és Erdély 
Országnak Törvény Könyve, Irattatot Werbőczy István 
által. Mostan ismét uyonnan Deákul es Magyarul egy szép 
hasznos Regestromockal és Reguláckal megh Öregbittetet és 
ki bocsáttatot. Bartphae, Typis et sumptibus lacobi Klósz 
Civis et Typographi, Anno m. dc. xxxii. 4r. 556 lap. — Elül : 
cziml., ajánlás, előszó Klösztöl, approbatio, prológus 29, 
végül: conclusio, index 30 sztlan levél. 

Hozzá járul: Index sev Enchiridion omnium decretorum 
et constitutionum Regni Hungáriáé, ad Annum 1579. usque : 
Per Causarum locos distinctum, memóriáé usibusque fori 
maximé utile. Additis Regulis luris Antiqui, Civilis et Cano- 
nici. Bartphae, Excudebat lacobus Klösz. Anno Domini 1632. 
4r. 8 és 90 és 29 lap. 

M, n. Muz, — Pesti egyetem, -- Rozsnyat r, cath. seininar, — Cziml. és elsÖ 
levelei hiján megholt Nagy István ktárában (Lásd: Catalogue 1870. 109. l,) 



606 Bécs. 1632. 

Pázmány Péter. Nyolcz okok, a mellyekért egy fö ember a 
római hitre tért. Bécs. 1632. (Lessius jezsuita munkájából 
irta Pázmány Péter.) 

így adja e könyv czimét Szathmári Pap Mihály, Bod Athenásának 219. 
lapjához mellékeli jegyzetében. — Ma ezen második kiadásnak, mely 1849-ig 
megvolt a n.-enyedi coll. ktárában, gr. Bethlen Kata könyvei közt, egy példánya 
sem ismeretes. — ElsÖ eredeti kiadása: Pozsony: 163 1. ; ujabb kiadásai : Pozsony 
1671. Győr, 1753. (Kaprinai Istvántól) és Kolozsvár 1764. 



607 Debreczen. 1632. 

Margítai Péter. Temető Praedikatiok, Mellyeket amaz boldog 
emlékezetű Margítai Péter, egyszer-is maszor-is egynehány 
helyben Igvő Ecclesiakban, temetéskor pmedikallot. Mostan 
penig halálának utanna, közönséges haszonra ki bocsáttattak 



269 

Kereszegi István Debreczeni Ecclesianak lelki pásztora, es 
Magyar Országban az Tiszán innen levő Ecclesiaknak Püs- 
pökje által. Debreczenben, Nyomtattatot Fodorik Menyihart 
által, 1632 Esztendőben. 8r. 512 lap. — Elül : cziml., ajánlás, 
versek 6, végül : mut. tábla 6 sztlan lev. 

Ajánlva van gr. Iktári Bethlen Istvánnak, Máramaros és Hunyad vármegye 
főispánjának. 

Tévedve teszi ezen könyvet Halotti praedikacziók czim alatt Várad. 1633. 4-re 
Miller, Fragnienta veteris typogr. M. Varadiensis 34. /., miután Váradon a 
XVII. században 1640 előtt nyomtatott könyv nem létezik. 

Második kiadása : Debreczen. 1644. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. (az ajánlás 4. 5. lev. hij.). — M, -vásár helyi Teleki- 
ktár. — Pesti ref. coll. — S. -pataki re/, coll. (egy ép s egy csonka péld.). — 
Debreczeni ref. coll. — Csurgói ref. gymn. — M. -szigeti ref. lyc. {2 csonka 
péld.). — M. Akad. (elül s végül csonkán). 



608 Debreczen, 1632. 

Medgyesi Pál. Szent Ágoston Vallása. Melyben, ezen tudós 
Doctornak, (ki Luther M. elót majd 1200. esztendőkkel élt) 
írásiból, ez mai Pápistáknak szemtelen csacsogások ellen, az 
kik hamissan azt hirdetik hogy Luther es Calvinus elót nem 
volt az mi Vallásunk, vilagossan megh bizonyittatik, hogy 6 
Pápista nem volt, mint az kiktül sokat külómbózót ; mivelünk 
Protestánsokkal penig az Hitnek minden derekas Agaiban 
egyet ertet. Irattatot elsőben Angliai nyelven : mostan nagyub 
haszonnak okáért, egynehány Istenes Elmélkedésekkel es buzgó 
Imádságokkal eggyütt Magyar nyelvre fordittatot. Medgyesi 
Pal által. Debreczenben, Nyomtatta Fodorik Menyhárt 1632. 
Esztendőben. I2r. 95 lap. — Elül: cziml., ajánlás, elöljáró 
beszéd, epigrammák 18, végül: mut. tábla 3 sztlan lev. 

Ajánlja a debreczeni tanácsnak • Debreczenben Sz. Mihály havának 16. napján. 
Anno Christi 1632. Kegyelmetek alázatos Alumnussa Medgyesi Pal». 

Ezzel együtt jelent meg a Scala Coeh\ ugyancsak Medgyesi Pál által fordítva. 
S. -pataki ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. (cziml. hij.). 



609 Debreczen. 1632. 

Medgyesi Pál. Scala Coeli avagy egynehány, bizonyos időkre 
alkalmasztatot, istenes elmélkedések es buzgó Imádságok, 
mellyek az kegyes Életnek, Angliai nyelven irattatot Praxis- 



270 

sabol, szedegettettek. Medgyesi Pal által. i. Timoth. 4. v. 
8. GyakoroUyad magadot az Isteni szolgálatban, mert az 
Isteni tisztelet (kegyességh) mindenre hasznos, melynek ige- 
reti vagyon ez világon, es az más világon való megh aján- 
dékozásárul. Debreczenben. I2r. 265 lap. — Végül : két zsol- 
tár, mutató tábla, nyomt. hibák 12 sztlan lap. 

Együtt jelent meg", s egy kötetben van kiadva Medgyesi Sz. Ágoston Doctor 
vallásával. Az terjed az A ivtÖl 14-ig; a Scala Coeli az Is levéltől az li iv 5 
leveléig. 

S. 'pataki re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. 



610 Debreczen. 1632. 

Siderius János. Catechismus, Az az : Rövid Kérdések es Fele- 
letek által való Tanitas : Az Keresztyéni Hitnek fó Ágaza- 
tiról. Siderius Ianos, Tarczali Praedikator által Írattatott. 
Debreczenben, Nyomtatta Fodorik Menyihart 1632. Esz- 
tend. I2r. 

Töredéke, t. i. a cziml. és az A2, 3, 4. levél, melyeken Siderius élőbeszéde áll, 
az erd. Múzeum ktárábaii. 

611 Debreczen. 1632. 

Szilvás-Ujfalvi Imre. In exequiis defunctorum. Halót Teme- 
teskorra való Énekek. Azoknak kedvekert kik illyen utolsó 
szükségben szolgainak, ószve szedegettettek, es ki bocsáttat- 
tak. Mostan penig ismét uyjobban Corrigaltattak. Hebr. 9. . 
27. El végezet dolog, hogy az emberek egyszer meg hallya- 
nak, az után itilet leszen. Debrecenben Nyomtattatott Fodo- 
rik Menyihart által, 1632. 4r. 20 lev. 

Elöljáró beszédének kelte az első kiadásból utánnyomva, 
Debreczenben «Pünkóst hav. 12. napján, 1598. E. S. í/.» 
(Emericus- Szilvas Ujfalvinus). 

Régibb kiadásai : Debreczen 1598, 1602, 1606 és 1620. 

Egyetlen péld. a kolozsvári re/ coll. ktárában (a debreczeni 1592-diki csonka 
énekes könyv után kötve). 



612 Debreczen. 1632. 

Temetési Pompa Mely amaz io hirrel nevel tündöklő Nagy- 
ságos Iffiu Groff Iktari Betthlen Istvánnak &c. eggyetlen egy 
magzattyanak, az N. Groff Iktari Betthlen Christina Kis 



271 

Aszszonynak utolsó tisztességének megh adásában , hidegh 
tetemecskejenek felette Kezedben es Bathorban Anno 1631. 
diebus 25. & 26. Novembris, ki szolgáltatót. Es mostan Isten- 
nek tisztességére az Anyaszent-egy háznak eppületire, es az 
megh nevezet idvózűlt kis Aszszonynak boldog emlekezetinek 
meg maradására ki bocsáttatott az temetésben lót Pompának 
rendi szerint. Debreczenben, Nyomtattatott Fodorik Menyi- 
hart által. 4V. A — K = 10 iv = 40 sztlan lev. 

Tartalma: i. Kecskeméti Mihály XSiSXíkdX pap predikatioja Ecseden 1631 nov. 
25. — 2. Debreczeni István bátori pap, nyiri senior pred. Bátorban. — 3. Oratio 
funebris (latinul) Casparis Veresmarthi senioris Scholaj Debrecin<Te. — 4. Rythmi 
Hungarici a yoh. Fileki Alumno Scholae Debr. — 5. Lessus (latin) a Steph. S. 
Vásárhelyi Alumno Scholae Debr. — 6. Pécs-Váradi Péter váradi pap praedika- 
tioja 26. nov. 1631. — 7. Magyar Oratio, Petrus Tartzali Collaborator Scholai Debr. 
— 8. Búcsúztató versek. Joannes Maros- Vásárhelyi, — 9. Keresszegi István 
debr. fö praedikator és tiszántúli püspök praedikatioja. — 10. Oratio a Gaspare 
Thornai Schola; Debr. Rectore (latin). — 11. Rithmi Hungarici. Joannes P, 
Vaczi, 

Debreczeni re/, colL — N.-enyedi re/, coll, — Erd, Muz. (közben 2, végül i 
lev. hij.). 

613 Gy.-Fejérvár. 1632. 

Practica Aritmetíca. Az az Szám vétó Tábla. Melyben min- 
den féle Adásról, és Vételről való bizonyos számoknak sum- 
máját hamar és készen fól találhatni. Az Pythagoras Táblá- 
jából, (kit más nevel Olasz Practicanak-is hinak) számlaltattot 
és uyónan kiniomtattot. Feier-Va(rat Lignicei Efmurd Jakab 
által 1632. esztendőben). I2r. A — R2 (6 levelenként) = 8 iv, 
2 lev. = 98 sztlan lev. — Elül : cziml., ajánlás stb. 6 szt- 
lan lev. 

Ajánlotta Li^fnicei Efmurd Jakab nyomdász ifj. Rákóczi Györgynek és Zsig- 
mondnak. — Az ajánló levélben : tEz kónyvecskeis ... az órókke való feledé- 
kenségnek sarában kevertetet volna be az Magyar nemzet kózót, ha az serény és 
hasznos könyveknek kibocsátásában szorgalmatosan forgolódó, boldogh emlékezetű 
Lipsiai Pál, az Debreceni akkorbéli könyvnyomtató, ennek előtte tizen-nyolcz esz- 
tendői'el oltalma ala ne (vette es) ki ne nyomtatta volna'*, — E szerint ezen kónyv 
első kiadása Debreczenben 1614-ben történt. 

Maga e könyv nem egyéb, mint a számok sokszorozó táblája i-töl loo-ig ; ezen 
táblák használatának módjáról az ajánlás után van utasitás adva. 

Egyetlen példánya, melyben a czimlapnak s néhány első levélnek alsó része le 
van szakasztva, s az utasitás utolsó levele hiányzik, az erd. Múzeumban, — Hogy 
a czimlapon az általam zárjel között közlött évszám állott, bizonyos gr. Kemény 
Józsefnek Sándor István M. könyvesháza 26. lapjához irt jegyzetéből, ki még ép 
példányt látott. 



614 Gy.-Fejérvár, 1632. 

Sibolti Demeter. Lelki Hartz, Az Bönós embernek nehéz lelb 
késirtetiröl való vetélkedése, és azoknak Isten igéjéből vaió 
megh gyózése. Irattatot Sibolti Demeter által. Feier-varal 
Nyomtattatot Lignicei Effmurt Jacab által, mdcxxxii Észt; 
12T. A — D4 =40 sztlan levél. 

A B. II. levelén kezdődik; Az idvÖsstgeii ki múláshoz való készülelnek id 
mánya. Nemeiből forditatot SÁKKÁ.NY GvöKGY által: Es mtg jobitalol \'l\'- 
LknÁro Galgóczi Praedicator által. 

Ezzel együtt nyomtatva s egy kötetben, de külön czimlappal jelent meg \'i!Íc; 
Lénárd Halandó embernek kísirtetirÖl ez. munkája. 

Sibolti Demeter munkájának első kiadása: H. n, (Galgócz.) 1^8^. 

Szdszvdriiíi re/, gymn. — M. n. Muz. (Üi — 4 lev. hij.). 



615 Gy.-Fejérvár. 1633. 

Vidos Lénárd. Halandó embernek kisirtetinM és azzok elleti 
Isten igéjéből való vigasztalásiról, es gyözódelméröl : Eg>*ben 
szedettek. Vidos Lenard által. Eccles. 23. v. 5, Mint ai 
fazekasnak cserepét az kemencze probállya megh, ug)' ai 
igaz embereket az gyötrelemnek kisirtete. Feier-varat eb b 
cxxxii. i2r. 22 sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem Sibolti Demeter Lelki harlzának fejérvári 1632-diki kiadi- 
sával együtt nyomtatva, 1)5 — Fz levelén, jelent meg. 
M. n. Muz. — Szászvárosi rcf. gymn. 



616 Gy.-Fejérvár. 1632. 

Szíkszai Helopoeus Bálint. Az mi keresztyéni hitünknek Harois 
Fö Articuliissárol. I. Az igaz Istenről. II. Az választásról. 
III. Es az Vr vacsorájáról való könyvecske. Szereztetet é> 
irattatot, szép rendel Nyilván való kérdésekkel feleletekkel, 
és io értelemmel. Szykszay Helopoevs Bálint Debreczeoi 
Príedicátor által. Feier-varat Nyomtattatot Ligni : Etfmurt 
Jacab által, 1632. Esztend. i2r. 209 levél. — Elül: cziml., 
ajánlás 6 sztlan tev. 

Ajánlja gr. Iktári öregbik Uelhlen István gróf Illyésházi Kata asisionnak, mi"' 
kedves leányának 1632. 

EIsd kiadása ; Debreczen. 1574. 

Teljes péld. a ssdsz^'drnsi re/, gymn. ktárábaii. — Szepsi-s^rn/gyiirgyi ni 
gymn. (4 utolsó lev. hij.). — M. «. Muz. (csonkán). — £rd. Muz. (kőiben «»■ 
mos lev. h.j.). 



617 Gy.-Fejcrvár. 1632. 

Tolnai István. Az Witebergai Academianak az Evangelika Reli- 
gio-ert számki-vetést szenvedő Csehókhez, és Morvaiakhoz 
küldet vigaztalása. Mellyet az Magyar nemzet üdvösségére 
magyarul fordítót Tolnai István az Tekintetes Es Nagysá- 
gos Rakoci Gyeorgynek Erdélynek dicsiretes Feiedelmének 
udvari Praedicátora. Feier- Varat Niomtatatot Lignicei Effmurt 
lacab, Fejedelem Vrunk Typographusa és Compactora által. 
Anno D. 1632. 4r. 307 lap. — Elül: cziml. s ajánló levél 
(Rákóczi Györgyhöz) 18, végül: nyomt. hibák i sztlan levél. 
Colophon : Feier- varat Nyomtattatot Effmurt Jakab által, 
1632. Esztendőben. 

3/. n. Muz. — M, Akad. — Erd. Muz. — M.-v, Teleki-ktár. — M, -vásár helyi 
re/, coll. — Debreczeni ref. colL — S. -pataki re/, coll. — Kecskeméti re/, coll. — 
Sz.'Udvar helyi re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. (cziml. hij.). — Kassai jogakad. 
— Radványban a b. Radvánszky-ktárban. — Keszthelyen, a Festetics- ktárban. 



618 Kassa. 1632. 

Alvinczi Péter. Qvadragesima Vasárnapra tartozó szent Evan- 
geliomnak magyarazattya hét Praedicatiu szerént, melyből 
megh tezik az kisirtet miben ályon, az Bójtnek igaz értelme 
mi légyen, és az Angyali szolgálatról mit kellyen érteni Rö- 
vid. Tanúságokai tractáltatot Cassán. Alvinczi Péter Pap 
által, A. 1628. Közönségesen kiniomtattatot, A. 1632. Cas- 
soviae. 4r. A — N =13 iv = 52 sztlan lev. — Végül: Az nyom- 
tatásban való fogyatkozások i sztlan levél. 

Ajánlva Tek. és Nagys. Telegdi Anna Asszonnak, Bedeghi Nyári István, sza- 
bados zászlós úr, szentelt vitéz, Szabolcs vármegyei főispán, kir. tanácsos és ko- 
mornik nejének. 

Erd. Muz. (ép). — M. n. Muz. (I3 és Ki lev. hij.). — Kassai jogakad. 



619 Kassa. 1632. 

Alvinczi Péter. Egy Rövid Vti Praedikativ, Viz Kereszt vtan 
Harmadik Dominicából, mely löt Szepes Vármegyében Tepli- 
czén. Alvinczi Péter Pap által, 1632. esztendőben. Melle 
iarvl az Méltóságos Gróf Bethlen Péter Vrnak, Méltóságos 
Gróf lUyésházi Catharina Aszszonyal húttel lót házasságbeli 
frigy Kötése elöt való intés, Trincsin Varában ugyan. Alvinczi 

SzAbó K. Régi m. könyvtár. I o 



Péter Pap altal. Cassoviíe, Anno Domini, 1632. 4r. A — F = 
6 iv = 24 sztlan levél. 

Ajánlva Kapi Andrásnak, az erd. fejed, belső tanácsának, Kolozs várnifKív 
főispánjának, Erdély ország fÖ árendatorának. 

Krd. Mus. (ép). — M. a. Muz. (B4. Ei és F^ lev. hij.). — Kassai jogahi 

620 Kolozsvár. 163a. 

Kis Catechesis. Az gyermekek és az, g] 
számára. Fordíttatott Lengyelből M; 
Anno Domini 1632. I2r. 

így adja ezen ma egy példányban sem ismert 1 
kétségtelenül az unitáriusok akkori egyetlen kolo 
tátva, KÉNosl TÖZSiÍK JÁNOS, Hist. Typogr. Unit 
Unitár. Trans. 57. l. 



621 Kolozsvár. 1632. 
Calendarivm Christvs Vrvnk Sz&letése 

Az melly Bissextilis, Figyelmetessen 
Országi Meridianusra irattatot Habéi 
nanak Doctora által. — — Kolosvar; 
i6r. A — E iv (8 levelenként) = 40 sz 
A Calendarium és Sokadalmak u 
Prognosticon Astrologicum, Az az stí 
Avenarivs lanos Tudós Doctorok álta 
M&helyében Abrugi György Nyomta 
után: Chronica Kr. sz&letésétöl i63i' 

A prognosticon ajánlva van a kolozsvári tanács 
György taz elmúlt esztendőben a Könyv nyomtatá 
Kegyelmeteknek szeretettel offeraltani és ajánlott: 
Abrugyi György, ki ezen kalendáriomot még 16; 
megelőző évben 1630-ban kezdett Kolozsvártt nyon 

Erd. Muz. — Ezen példány a kolozsvári tj 
Tanacze An: 1.6.3.2. — A közbe fűzött tiszta leve 
események vannak magyarul följegyezve. 

622 Kolozsvár. 1633. 
Az Keresztyéni Vallásnak Rövid Tuc 

14. Szents^gnélkül senki nem látty 
Urunk Születése után 1632. 8r. 130 
nyomdai hibák 2, végül: mut. tábla : 



275 

Unitárius catechismus ; szerzője ismeretlen. Kétséí^elenül kolozsvári nyomtat- 
vány Abrugyi Györgytől, a ki a Heltai-féle nyomdát 1630— 1639. birta. 

M, n. Muz. — Erd, Muz, — Kolozsvárt unitár. colL (N. A. Kovács István- 
tól.) — Sz.- keresztúri unitár, gymn. ktárában, Jakab Elektol. — Filep Eleknél 
Mihály falván. 



623 Kolozsvár. 1632. 

Toroczkai Máté. Az Keresztyéni Vdvess^ges Tudománnak a* 
Régi és Uy Testamentom szerént egyben summáitatot értelme, 
az Keresztyéneknek lelki éppuletekre. Toroczkai Mathe 
által. Colosvárat. 1632 Esztendőbe. I2r. A — E2 = a^U ív = 50 
sztlan lev. 

A szöveg kezdődik a B2 levelén. — Ezt megelőzi czimlap (Ai), ajánlás (A2. 3.) 
reggeli és esteli könyörgés (A4 — A9), Epigramma ad lectorem latinul Emer. N. 
Bükfalvinustól, Praefatio magyarul, és egy ének «Mondgyatok dicsiretet» (A 10 — Bi). 

Az ajánló levelet irta Tordai János « Tolnai János Vramnak, az Colosvari 
Respublicanak Király Birájánaki. 

Vele együtt nyomtatva jelent meg: Tordai Máté Éneke ^Az Izraelnek Egy 
Istenéről. • 

Kolozsvári unitár, coll. ktárában (N. Ajtai Kovács Istvántól). — Sz.-keresztúri 
unitár, gymn. ktárában^ Jakab Elektől (cziml., Aii, A12, Bi és Bio lev. hij.). 



624 Kolozsvár. 1632. 

Tordai Máté. Az Izraelnek Egy Istenéről, es annak szent 
Fiáról az iesus Christusrol, és az szent Lélekről való Ének ; 
Melly az szent írásból egybe szedegettetet Thordai Mathe 
által. Hald meg Izrael a' te vrad Istened egy Isten. Mar. 
12. V. 19. Claudiopoli, Typis Heltanis impressit Georgius 
Abrugi. i2r. E3 — F6. = 16 sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem a Thoroczkai Máté Kolozsvártt 1632-ben nyomtatott 
munkájához mellékelve s azzal együtt jelent meg. 

A versfejekben: Tordai Máté. 

Kolozsvári unitár, coll. (N. Ajtai Kovács Istvántól). — M. Akad. (utolsó lev. 
hij. ; Isteni Ditsiretek. Kolozsvár, xvii. sz. után kötve). — Sz.- keresztúri unitár, 
gymn. Jakab Elektől (az 5 utolsó lev. hij.). 



625 Pápa. 1632. 

Kanisai Pálfi János. Arany Temjénezö, Thuribulum Aureum. 
Pápa. 1632. 

Emliti ezen Batthiányi Boldizsár nejének, Poppel-Lobkovicz Évának ajánlott 
imádságos könyvet Tóth Ferencz, A magyar és erdélyorsz. prot. ekil. histo- 

i8* 



276 

riája T. köt. 68. /. (itt hibásan 1622-re), és a pápai ref. esperesség je^zökön>'ve 
után Túl a dunai püspökök élete 97. 98. /. helyesen 163 2 -re téve. — Ezen ma 
egy példányban sem ismert könyvről mint általa ismertről emlékezik Szathmári 
Mihály m. -vásárhelyi tanár Ráday Pálhoz, a Ráday-könyvtár alapitójához, 1724. 
aug. lO-dikén irt levelében. Has. Eötvös Lajos közleményeit Századok 1868. 319. 
320. /. és 1869. 332. ^7^7^. l. 



626 Csepreg. 1633. 

Lethenyei István. Az Calvinistac Magyar Harmoniaianac, az 
az : Az Augustana es Helvetica Confessioc Articulussinac, 
Samarjai János, Calvinista Praedicator, Es Svperintendens által 
lett ószve-hasonlétásánac meg-hamisétása. Mellyec Lethenyei 
István Csepregi Praedicator Es Senior, Az Szent írás-ma- 
gyarázó Luttheránus Doctoroknac közönséges Irásokbúl Ma- 
gyar nyelven világosságra ki-bocsátot. Csepregben Nyomtat- 
tatot Farkas Imre által, 1633. Észt. 4r. 134 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, előbeszéd, lajstrom, 16 sztlan levél. 

Ajánlva Nádasdi Pálnak, a Dunán túli részek főkapitányának. 

SÁNDOR Is IVÁN M, kház 26. /. hibásan teszi 1634-re. 

M. n. Muz. — M. Akad, — S. -pataki ref. coll. — M. -szigeti r. cath. gymn. 
(cziml. kézirattal pótolva). — Pápai ref, coll. (2 csonka péld.). — Pozsonyi ev, 
lyc. — Sopronyi ev, lyc. (cziml. és közben 2 lev. hij.). — Keszthelyen, a Feste- 
tics-ktárban. Meg\'olt Nagy István ktárában is. 



627 Debreczen. 1633. 

Veszelin Pál (Kis-Marjai) . Kegyes es Istenes Beszélgetések, mel- 
lyekben az Ur Christus amaz hivseges es jo pásztor, Ádám- 
nak egy el tévelyedet Fiat meg akarja téríteni, és saját juhai- 
nak aklában viszsza hozni; Meg mutatván, vallásának elvál- 
toztatásában mely igen esztelen és erótelen Okoktul viseltetet 
es indittatot á Romai Synagoganak kebeleben való szállásra. 
Az eggyigyü hiveknek megh erössitésekre, es az el-tévelyed- 
teknek meg térítésekre ki-bocsattattak azon Ur Christusnak 
alázatos szolgája. Kismarjai Veszelin Pal által. Debreczen- 
ben, Nyomtatta Fodorik Menyhárt, 1633. 8r. 304 lap. — 
Elül: Cziml., ajánlás (Debreczeni Aszalós és Miké Istvánnak) 
6 sztlan lev. 

SÁNDOR István M, könyvesház 26. /. helyesen emliti, de elébb 25. /. hibásan 
teszi Debreczen. 1630-ra is. 

M, Akad, — Erd, Muz, — Kolozsvári ref , coll, — Kolozsvári r. cath. lyc, — 
Szebeni ev, gymn, — S,'pataki ref, coll, (cziml. hij.). — Lugossy Józsefnél. 



7/ 



628 Kassa. 1633. 

Alvinczi Péter. Postilla az az: egy mas vtan következő Prae- 
dikativk az vrnapi szent Evangelivmok szerént rövid Magya- 
rázatockal és világos tanúságockal. Mellyek az nemes szabad 
királyi varosban Cassaban Praedikáltattak, Alvinci Péter pap 
által. Es mostan ki Nyomtatták ö maga gondviselése által. 
Cassan, Schvlcz Danielne Tipographiájába. m.dc.xxxiii. 41. 
705 (helyesen 706) lap. — Elül: cziml., ajánlás (gr. Telegdi 
Annának, gr. Bedeghi Nyári István nejének), az ker. olvasó- 
nak, az könyvnek rendiről való intés 1 1 sztlan lev. ; végül: 
nyomt. hibák i sztlan lev. 

Végén : « Ez Postilla elsö részének vege. » — Ez az első rész 
magába foglalja az Adventtől bezárólag Pünköstig való vasár- 
napokat. — A Il-dik részt lásd: Kassa. 16 J4. 

A lapszámozás már a 3-dik lapon kezdve hibás, mely 2-nek van számozva, s 
mind végig egy számmal hátra van maradva. 

M. n, Muz, — M. Akad, — Debreczeni ref. coll. — S, -pataki re/, coll. — 
Kassai jogakad. — Sz.-udvarhelyi ref. coll. (cziml. hij.). — Miskolczi re/, gymn. 
(a 60-dik lappal kezdődik). — Gömöri re/, esperesség ktárába?i (cziml. hij.). — 
Lugossy Józse/nél és Révész Imrénél Debrec zenben. 



629 Kolozsvár. 1633. 

Uy és O Kalendárium, Christus Urunk születése után 1633 
esztendőre calculaltatot. Debreczeni S. Gaspar által. Az 
tudoinánnak nincsen egyéb ellensége ; hanem csak az tudatlan 
ember. Colosvarat Abrugi György. N. i6r. A — E (8 leve- 
lenként) = 40 sztlan lev. 

Tartalma épen oly renddel következik mint az 1632-dikié. Lásd : Kolozsvár 
1632. — A Prognosticon Astrologicumot is, mely külön czimlappal van, Debre- 
czeni S. GÁSPÁR irta. 

A Prognosticont ajánlja a nyomtató «az nemes királyi szabad városnak Abrug- 
bányának fó Birájának Adamosi Thamas Deák Uramnak, és az egész Respubli- 
cának etc.» 

Erd. Muz. (A kolozsvári tanács példánya volt ; közbe fűzött tiszta leveleire a 
várost illeti) 1633. évi események vannak följegyezve). 



630 Lőcse. 1633. 

Poncianus czaszar historíaia. Miképpen az ö Fiának Dioclecia- 
nusnak het bölcs és tudós Mestereket fogada, kik azt tanyi- 
tanák az het es nemes tudományokra. Es minek utánna az 
mostoha annya meg csalta volna az Császárt, hogy hétszer 



az 6 fiát ; az Diocleciánust, ki vitette volna fel akkasztásra, 
miképpen mind az hét úttal az bölcs Mesterek meg szaba- 
ditották azt az 6 bólts beszédekkel, Hogy annak utánna az 6 
attya hellyébe Római császár lón. Lócsen nyomtattatot, Brev- 
ver Lórintz által 1633. 41. A — 0=14 iv = 56 sztlan levél. 

Elsö kiadása: Bécs. 1573. — Ujabb kiadásai: Lőcse. 1653, 1676, 1679. 
Lugossy József f léi Debreczenben. 

631 1633. 

Mískolczi Puah Pál. (Halotti prédikátziók) 4r. 



Tartalma : i . Praedikatio Pongrácz Nagy-Mihályi Lászlóné, Gönczi Asztalos 
Anna felett. — 2. Viliéi Pribék László felett. — 3. Pongrácz Nagy-Mihályi Sándor 
felett Ecsed, febr. 20. 1633. — 4. Ugyan a felett a nagymihályi udvarban febr. 
28. 1633. — 5. Egy közönséges praedicatio. — 6. Halálra menendő emberhez inté- 
sek, kérdezkedések, tanitás, betegeknél való imádságok, áldás. — 7. Honorárium 
in exequialem Libellum Rev. et Clariss. viri D. Pauli Puah de Miskolcz Pastoris 
Eccl. Ungvariensis, Consenioris Dioecesis Ungiensis (ebből csak 4 sor van meg; 
/'// megszakadj, 

A végső latin versből bizonyos, hogy a szerző Mískolczi Puah Pál. — A 
nyomtatási évet a gyászbeszédek keltéből következtetve tettem 1633-ra. 

Egyetlen csonka példánya, melyből megvan B — Ni, s hiányzik elül cziml. és 
ajánlás, végül hihetőleg csak .egy levél, megvan a n^-enyedi ref. colL k tárában 
(több régi predikátziókkal egybekötve). 



632 Bécs. 1634. 

(Kopcsányi Márton). A' Keresztyéni Tókelletes Életre intó tiz 
hétre rendeltetet nyolczuan Elmélkedések; Tanúságokkal, es 
könyörgésekkel ; a Kistus Jesvs szenuedéséröl, és kulömbféle 
üduösséges dolgokról ; A' Szent írásból. — Nyomtatta Bechbe 
Formika Máté, mdc.xxxiv. 8r. 484 lap. — Elül\ cziml. i, 
végül: tartalom, approbatio stb. 4 sztlan levél. 

SÁNDOR István M. könyvesház 27. /. helyesen emliti, de fölhozza hibásan 
26. /. Bécs 1633-ra is. 

M. Akad, — Pesti egyetem, — Nyitrai kegyesrendi ház. 



633 Debreczen. 1634. 

Melotai Nyilas István. Agenda az az: Anyaszentegyhazbeli szol- 
galat szerint való cselekedet. Melyben az Uj Testamentomnak 
két Sacramentomanak, az szent Keresztsegnek es az Ur Va- 



279 

csorajanak ki szolgáltatásának, es az Házasulandoknak egy- 
ben adattatásoknak modgya meg iratik, azokhoz illendő hasz- 
nos tanúságokkal egyetemben. Az Istennek dicsóssegere es 
az egyigyu Hiveknek éppuletekre Írattatott Melotai Nyilas 
István által. Mostan penig uyjobban nyomtatta maga költ- 
ségevei Fodorik Menyhárt. Debrecenben, m.dc.xxxiv. 8r. 
344 (igazán J4J) lap. — Elül: cziml., elöljáró beszéd, az 
kegyes olvasóknak 8 sztlan lev. ; végül: lajstrom 9 sztlan lap. 

Régibb kiadásai: H. n. (Kolozsvár). 1621. és 1622. 

M, nemz. Muz, — Debreczeni ref. coll, — S, -pataki re/, coll, — Kolozsvárt 
re/, coll. (2 utolsó lev. hij.). — Lugossy Jőzse/nél Debreczenben. 



634 Kassa. 1634. 

Alvinczi Péter. (Postilla II. rész.) Következik Az Postillanak 
Második Része, Melyben foglaltatnak az Nyári Praedikátiuk. 
Szent Háromság Vasárnaptúl fogva Advent első Vasárnapig, 
Cassán Nyomtattatot Schulcz Danielne Typographiajaba. 
M.DC.XXXIV. 4r. 549 lap. — Elül: cziml. ajánlás, (gr. Te- 
legdi Annának) 5 sztlan lev. 

Példányait, az első részszel egy kötetben, lásd föntebb : Kassa. 1633. 



635 Kassa. 1634. 

Vallástétele az öt szabad kir. városoknak felső Magyarország- 
ban Cassának, Lőcsének, Bártphának, Eperjesnek, és Sze- 
bennek, mely beadattatott az bódog emlékezetű Ferdinánd 
királynak 1549. esztendőben. Cassán. 1634. 8r. 

Megvolt Nagy Isiván ktárában, (Lásd : Cafalogue, 1870. 104. /.) 



636 Kolozsvár. 1634. 

Csanaki Máté. Az Dóg-Halalrol való Róvid Elmélkedés. Mely- 
ben az dög halálnak mivolta, eredeti, okai, eszközi, tulaidon- 
sági, végei, orvtíssági az szent irásbol, természetnek fóliásából, 
és históriákból, világoson meg magiaráztatnak. Czanaki Mathe 
által. 2. Reg. 20. 7. Esa. 38. 21. És monda Ésaias: Hoz- 
zanak egi kötés száraz figét ide. És hozának, és ászt az 
kelevénre kóték, és meggiogiula. Nyomtatta Abrugyi György 



28o 

1634. 8r. 136 lap. — Elül: cziml., és ajánlás 4 sztlan 
levél. 

Ajánlva van Rákóczi György fejedelem nejének Lorántfi Zsuzsannának. Az 
ajánlás kelte : « írtam 1634. esztendőben Karáczon havának 7. napián Kolosvarat. 
Nagysag^odnak, mint kcgielmes Aszszoniomnak méltatlan szolgája Czanaki Mathe.» 

M. n. Muz, — M. Akad. — S, -pataki re/, coll. — M. -vásár helyi ref. coll, 
— Kolozsvári ref . coll. — Gr. Toldalagi Victornál Koronkán. — Toldy Fe- 
rencz ktárában (cziml. hij.). 

637 (Kolozsvár). 1634. 

Az Háromságnak oltalmazására gondolt legfövebb okoskodás- 
nak meg vizsgálása. — Nyomtattatot a mii Üdvezitönk szü- 
letése után 1634. esztendőben. I2r. 

Ezen ma ismeretlen unitárius könyvet, mely kétségtelenül Kolozsvártt volt nyom- 
tatva, ismerte és leirta KÉNOSi TözsÉR János, Hist. Typogr. Unitár. Trans. 
207. /. és Bibliotheca Ufiitar. Trans. 58. /. (Kézirat az erd. Múzeumban.) 



638 Kolozsvár. 1634. 

Kalendárium. 1634 esztendőre Christus Urunk születése után. 
Az Erdélyi és Magyar országi Éghez szorgalmatoson Íratta- 
tott Dávid Freolik Késm. Ast. által. Colosvarat, Nyomtatta- 
tott Abrugi György által. i6r. A — D (8 levelenként) = 32 
sztlan lev. 

A^ Prognosticont is külön czimlappal Frölich Dávid irta. 

Tartalma épen oly renddel következik mint az 1632. és 1633-dikié. 

Erd. Muz. (A kolozsvári tanácsé volt, üres leveleire a várost érdeklő 1 634-dik i 
események vannak följegyezve). 



639 Lőcse. 1634. 

Evangeliomok es Epistolak, az Evangeliomokbol szórósztetet 
Ahitatos Imádságokkal egyetemben. Az reghi keresztyénektől 
egész Esztendő által levő minden Vasárnapokra intésztetet 
és rendeltetet. Lőcsén Nyomtattatot, Brevver Lőrincz, 1634. 
i6r. A — LI4 = 34'/, iv (8 levelenként) = 276 sztlan lev. 

Pozsonyi franc, zárda ktárában. — Megvolt Nagy István ktárában \s. lAsái 
Catalogue. 1870. 495. sz. 



28l 

640 Lőcse. 1634. 

Relatio (Reovid, De Igen Bizonyos) Arról : Miként ez leien 
való 1634. Esztendőben, Arulo Albertus Wallensteiner . . . . 
II. Ferdinánd Császárnak F6 Generalissimusa, .... megbün- 
tetett. Levtchoviae, m.dc.xxxiiii. 4r. 5 sztlan lev. 

Egyetlen példány a M, Akad, k tárában. 



641 Csepreg. 1635. 

Calendarium. Az mdcxxxv. Esztendőre Való Calendarívm Ki 
az Bisextilis után Harmadic Szereztetet. Az Cracai Acade- 
miában tanito M. Bandorkovecs János. Philosophus és Ma- 
thematicus Doctor és Professor által. Csepregben. Nyomtat- 
tatot Farkas Imre által. 8r. A — D = 4 iv = 32 sztlan 
levél. 

M, n, Muz, 



642 Csepreg. 1635. 

Lethenyei István. Az Szent írásbeli Hitfinc Againac rövid 
öszve-szedese : mely az szent Irasbol, es a' Keresztyéni egyes- 
segről írott Concordia Könyvből, a Masodic Christianus Sa- 
xoniai Elector Fejedelemnec parancsolattyából, az Isten Ec- 
clesiáinac, es á Scholákban váló Tanétoknac és Halgató hi- 
veknec tanúságokra és éppülettyekre szereztetet és iratot 
Lenhard Hvtter Vitebergai Doctor által: Es Deac nyelv- 
ből Magyarrá fordittatot Lethenyei István Csepregi Prae- 
dicator által ; nyomtattatot penig Csepregben Farkas Imre 
által 1635 esztendőben. 4r. 255 lap. (hibásan 235.) — Elül : 
cziml., ajánlás 8 sztlan levél. 

Ajánlva van gr. Révay Judithnak, gr. Nádasdi Pál özvegyének. 

M. nemz. Muz, — M, Akad. (3 péld.) — Debreczeni re/, coll. — Pozsonyi 
ev. lyc. — Soproni ezK lyc. — Betléren a gr, Nádasdy- könyvtárban (elül s végül 
csonkán). — Keszthelyen, a Festetics-ktárban. 

643 Debreczen. 1635. 

Alom konyveczke. Miképpen az Eyjeli Látásokat, jeleneseket 
es Almokat érteni es magyarázni kel : Az régi es mostani uy 
Alom -könyvekből, mellyeket az BŐlcz emberek nagy mester- 
séggel meg irtanak, rövideden ki szedegettetet, es mostan 



u-vy>nn2LD Id Evom tattatot. Debreczenben, Nyomtatta Fodorik 
Memhait. An. clo loc xxxv. 8r. 

Tcire-3r±ri Lc^^ssy József ajándékából a tn. rt. Múzeumban és az erd. Mu- 

} Akad. ÉrtesitS 1844. 161. /. 



t-t4 Debreczen. 1635. 

KoTSSzegi H. István. ' Ex Cap : ad Hebr : 11. Az hitnek es 
jos.ii;os cselekedeteknek tóndőklÓ Példáiról valo praedicatiók ; 
hov:r az Példának kívánsága szerint, köziben alkalmaztattak 
az Isaknak meg aldoztatásárol valo Praedikátiok is, Mellyek 
elsóben Praedicaltattanak az Debreczeni keresztyen Ecclesianak 
lelki eppöletire ; mostan penig az egy-igyu híveknek közön- 
séges hasznokra ki bocsattattanak Keres-Zegi H. IsTVANnak 
Debreczeni Lelki Pásztornak általa. — Debreczenben, Nyom- 
tatta Fodorik Menyhárt 1635. Esztendőben. 8r. 615 lap. — 
Elüt: cziml. ajánlás stb. 5, végül: Index 8 sztlan levél. 

Ajánlva van Petneházi István özvegyének. Király Annának. 

SÁNDOR ISTvAn M. khdz 27. /. helyesen hozza föl, de u. ott 17. /. hibásan 
teszi H. n. 1615-re is. 

M. nemz. Muz. — M. -vásárhelyi Tekki-ktár. — S.-pataki re/, coll. — 
Szássvárosi re/, gymn. — Debreczeni re/, coll. (utolsó lev. híj). — Zilahi re/, 
gymn. (utolsó lev. hij.). — Erd. Muz. (cziml. és ajánlás hij.). 

645 Gyula-Pejérvár. 1635. 

Judtcium Astromanticum az Eghnek és Csillagoknak Forga- 
.sábul Christus Vrunk szöletése után valo m.dc.xxxv. Eszten- 
dőre. Erdély Országra szorgalmatossan alkolmaztatott Dávid 

P'rölich Practicus Astronomus áltál. Fejervarra. . 

i6r. 

Itei Lugossy Jőzse/nél Debreczenben. — Ismertetése M. Akad. ÉrfesiiS 
l., hol azonban hibásan volt e naptár ib^fi-ta. téve. 



(Kolozsvár.) 1635. 
irök István. Az Szent lanos Evangélista és Apostol 
.ia. Miképpen Ephésvs városában lévő Diana templo- 
izött ki egy ördögöt; Es az után Domitianus Romai 
ortol Pathmos szigetiben számkivettetvén Cynopsot 
ngösök Fejedelmét az Tengerben vesztette, és az 
sókét Pathmos szigetiből el özvén, Phora városában 



az Evangeliomot nagy haszonnal hirdette. Authore Stephano 
T. CoLosiNO. Ad notam Troianae Históriáé. Nyomtattatott 
1635 Esztendőben. 4r. A — Dj = 13 sztlan levél. 
A versfejekben: Stephanvs Kolosi Lvdimagister patriae. 

Ajánlja «Az Kolos varosának fó biráiának Gosztoni Péter Deák Vramnak, Ló- 
rintz Deák, Fodor Gergely Vraméknak, és az egész Tanátsnak, ugy mint hazá- 
jának és magának kegjes Patronusinak Kolosi Tórök István*. 

Ezen históriás ének a C}^ levél hátlapján e versszakokkal végződik : 

Ezer hat- szász harmintz egy esztendőben, 
£z éneket Húshagyó kedd hetiben, 
Eletének legh f^nlóbb ideiében, 
Iram húszon edgyedik esztendőmben. 

Az melyett Re&chlin lanos kőn3rvéból, 
Kit 6 irt az csudálatos igéről, 
Forditottam Magyar nyelvre hogy ebből. 
Minden h& keresztyén tanollyon szAből. 

Ezután következik a két utolsó C4 és Di levelén, külön czimlap nélkül : 

Az világi embereknek bolondságán és nyomorúságán való Siralom, Marsilius 
FiCiNUS Írásából. Ad Notam: Ha kérdi Isten Katái te tőlled, etc. 

Ennek versfejeiben : Stvltitia et miseria hominvm defletvr. 

E könyv, mint betűi és fametszetei bizonyítják, a Heltai-féle kolozsvári nyomda 
terméke, melyet ekkor Abrugyi György kezelt. 

M. Akad, — Erd. Muz, 



647 Kolozsvár. 1635. 

SzőUösi István. Rövid História, Melyben meg iratik, Szenan 
Bassanak, TórÓk Császár ereiével, Havasalföldének, és Er- 
dély Országának pusztitásara való ki jövetele, 1595 eszten- 
dőben. És Istennek segitsgge által, annak az sok pogánsag- 
nak, az Magyarok által, meg veretése és szégyen vallása. An- 
nak felette, ugyan akkor, Borbély György Kapitanságában, 
Lyppa Várával egyetemben, Tizen-nyoltz váraknak, és Kas- 
télyoknak az Törököktől való meg vétele. Ad Notam: Tro- 
janae Históriáé, &c. 

Epigramma ad S. Principem. 
Pando Daciacae princeps Sigemunde phalangis, 

Arma, quibus Turcae turpia castra teris, 
Majores majora canant, mihi sufficit, ut te 
Virtutesque tuas corde calente canam. 
Nyomtattatott Abrugi György által. 4r. A — Cj = 9 sztlan lev. 



284 

A czimle-vét hátlapján következik: Argumentum cum dedi- 
catione conjunctum 3 latin distichonban. Ebben a szerző 
(SzöUösi István) magát megnevezi, s e munkáját Harinak 

ajánlja. — Erre jön: Authoris dedicatoria ad 

Michaelem Hari .... magyarul, 5 négysoros rimes vers- 
szakban. 

Végső versei: Ezer ót száz és kilentzven ötben volt, 

lacobinus ezt Deákul irta volt, 
Mikor Tórók uzésból vissza i6t volt. 
Magyarok szerentseién órvendet volt. 

Az után néhány üdóvel Szólóssi, 
Magyarok kedvéiért meg forditani. 
Akart Nemzetének is kedveskedni. 
Mindennek illik az Istent dicsirni. 

Ezer hat száz Harmintz Ót esztendőben, 
Bocsáttatot ki ily ügyekezetben, 
Hogy ne mehessen feledékens^gben, 
lámboroknál légyen emlékezetben. 

Hogy SzőUösi kidolgozása teljesen külömbözik az ugyanezen tárgyról irt s Ko- 
lozsvártt 1596-ban megjelent históriás énektől, s hogy a többek által emiitett 1595- 
diki kiadás soha nem létezett, hanem azt régibb könyvészeink épen ezen 1635-diki 
kiadás czimlapja után tévedve vették föl, az esemény ott emiitett évszámát nyom- 
tatási évnek véve, lásd bővebben kifejtve : Kolozsvár, 1596. 

M, Akad. — Erd, Muz. 



648 Lőcse. 1635. 

Gönczi György, Keresztyéni Isteni Dicseretek. Mellyek az 
Magyar Nemzetben szoktanak mondattatni. Ezek mellé adat- 
tattak szép rendel. Elószór, Az Szent Dávidnak Franciái 
Nótáknak és Verseknek módgyokra rendeltetet Soltari. Má- 
sodszor, Az egész esztendőre tartozandó Hymnusok. Harmad- 
szor, Az Halott temetéskorra való Énekek. Mostan újonná, 
és, (a' mi az els6 s-utolso részt, az-az, a' közönséges és 
Halott Énekeket illeti) bővebben, hogy né mint ennek előtte 
Debrecenben és Bártphán, ki-bocsáttattak. Lőcsén, Brever 
Lőrintz által. 4r. 439 lap. — Elül: cziml., Gönczi György 
elöljáró beszéde, mut. tábla 8 sztlan levél. 

Hozzá járul: a) Psalterium Un^aricum . . . b) Istenes Hymnusok . . . c) Ha- 
lót temeteskorra való Eneklsk (mind külön czimlapokkal). 



285 

Régibb kiadásai: Debreczen 1592. 1602. 1616. és 1620. — A czimlapon emiitett 
bártfai kiadás előttem ismeretlen. 
M. Akad, 



649 Lőcse. 1635. 

Molnár Albert (Szenczí). Psalterium Ungaricum. Az az: Szent 
Dávid Királynak es Prophetanak Száz Ötven Soltari, Az 
Franciái nótáknak és verseknek módgyokra Magyar versekre 
forditattak és rendeltettek. Szenci Molnár Albert által. 
Lőcsén, Brever Lórintz Ty pographiáj ában \x, 194 lap. — 
Elül : cziml., elöljáró beszéd, üdv. versek 4, végül : regestrom 
3 sztlan lev. 

M. Akad, 



650 L6cse. 1635. 

Istenes Hymnusok, Mellyekkel az Magyar Reformaltatot Ec- 
clesiakban élnek. Mostan az együgyüeb Ecclesiak kedve-ért, 
a' mellyekben az Graduálnak szerit nem tehetik, a' Debre- 
czeni Psalterium mellé rövidedé adattattak. — Löcsen Brever 
Lórintz által 4r. 69 lap. — Elül: cziml. i sztlan lev. 

Nem önállóan, hanem Gönczi György LÖcsén 1635. nyomtatott Énekes köny- 
vével együtt nyomtatva jelent meg. 
M. Akad, 



651 Lőcse. 1635. 

In Exequiís Defunctorum. Halót temetes-korra való Énekek. 
Azoknak kedvekért, kik illyé utolsó szükségben szolgálnak, 
ószve szedegettettek és ki bocsáttattak. Mostan pedig úyj óbban 
meg-tóbbittettek. Hebr. 9. v. 27. El-végezet dolog, hogy az 
emberek egyszer meg-hallyanak, az után Ítélet lészen. Ló- 
csen. 4r. 66 lap. — Elül: cziml., elölj, beszéd 2 sztlan lev.; 
végül: mut. tábla i sztlan lap. 

Az elöljáró beszéd kelt iLócsén B6yt-eló hónak 28. napján 1635. Esztendőben. » 
Nem önállóan, hanem a lőcsei 1635-diki Énekes könyv mellett jelent meg. 
M, Akad, 



662 L6cse. 1635. 

Madarász Márton. A' B. E. D. Boldisar Meisner Sz. Elmel- 
kedesinek A Vasárnapi Evangeliomokba Magyar nyelvvel való 



286 

meg-ajándékozása Madarazs MARTONtol, az Eperjessi Magyar 
Ecclesiának Lelki- Pásztorától. Lőcsén, Brever Lórintz Ty- 
pograph. M.DC.xxxv. észten. 4r. 866 1. — Elül: cziml., aján- 
lás (Lokaczi Prépostvári Zsigmondnak), az olvasóhoz stb. 
20, végül: lajstromok és errata i6 sztlan lev. 

SÁNDOR István M. khdz. 2'j. l. Lőcse 1635-re két külömbözö czim alatt hozza 
föl ezen könyvet. 

M. n. Muz. — M, Akad. — Erd. Muz. — Pozsonyt ev. lyc. — Kassai jog- 
akad, — Lőcsei ev. gymn. — Pápai re/, coll. — S. -pataki re/, coll. (elül cson- 
kán). — Pannonhalmán (cziml. hij.). — A veszprémi ágost. hitv. esperestség 
ktárában (2 első lev. hij.). — Soproni ev. lyc. (végül csonkán). — Szombathelyi 
seminar. (elül s végül csonkán). — Betléren, a gr. Nádasdy-k tárban. — Rad- 
ványban b. Radványszky-k tárban. — Néhrén b. Mednyánszkynál. — Kosztolány- 
ban a Kosztolányi-családnál. — Megvolt Nagy István ktárában is. 



653 Lőcse. 1635. 

Péczeli Király Imre. Catechismus, az az: A Keresztyéni tudo- 
mannak Fundamentomirol es agairól való rövid Tanitas. Irat- 
tatot Peczeli Király Imre Uyvári Praedikátor által. Lőcsén 
nyomtattatot Brevver Lórintz Typographiajában. m.dc.xxxv. 
I2r. A — L (6 levelenként) =66 sztlan lev. (az utolsó 3 lap 
egészen üres). 

Ajánlva van az újvári (érsek-ujvári) lovas és gyalog sereg előtt járóknak és az 
egész gyülekezetnek. — Maga a gyermekek számára irt káté végződik a K4 
levelén, következnek (a K5 — L5 levelén) tEgynehany szép Isteni Dicseretek, Mel- 
lyeket á Catechismusnak tanulásakor mondhatni.! 

Egyetlen példánya az Erd. Múzeumban (gr. Teleki Domokos gemyeszegi 
könyvtárából). 

654 Bécs. 1636. 

Nyéki Vörös Mátyás. Dialógus, az az : Egy kárhozatra sza- 
kadt gazdag test és léleknek egymással való beszélgetések. 
Bécs. 1636. 8r. 

Emliti SÁNDOR István M. kház 2'j. l. — Én ezen 8-rét kiadást nem láttam, 
hanem ismerem ugyanezen munkának 4-rétben kiadott régibb czimlaptalan csonka 
példányát, melyben azonban a szerzÖ magát a versek fejében igy nevezi meg : 
BORNEMISZA Matthias Nieki. Lásd föntebb : Bécs. 1625. 

665 Csepreg. 1636. 

Evangelíomok és Epistolák. Csepreg. 1636. 

Emlitve van e kiadás a bártfai 1698-diki Evangeliomok és Epistolák ajánlásá- 
ban. Lásd alább: Bártfa. 1698. 



2«7 

656 Debreczen. 1636. 

Kalendaríom Prognosticon Astrologicum, Az az : Az 

Planétáknak es egyéb fó Csillagoknak forgásiból való jóven- 
dólés, Christus Urunk születése után 1636. esztendőre. Mely 
Bissextilisnek mondatik irattatot. Debreczeni Gaspar által. 
Praetereat, si quid non facit ad stomachum. Debreczenben. 
i6r. A — E = 5 iv (8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

A föczimlap hiányában közöltem a C^ levelén álló második czimlapot. 
Szilágyi Sándornál Budapesten (elül 2, közben 2 s végül i lev. hij.). 



657 Debreczen. 1636. 

Medgyesi Pál. Praxis Pietatis, Az az : Kegyesség- Gyakorlás. 
Melyben be-foglaltatik, mint kellyen az Hivő keresztyén 
embernek, az Isten és a maga igaz ismeretiben nevekedni, 
eletét naponként, Istennek félelmére intézni, tsendes lelki is- 
merettel költeni, és futásának el-tóltese után boldogul végezni. 
Fordittatot Angliai nyelvből, az Magyar Keresztyéneknek, ez 
szomorusagos utolsó időkben, kivaltkeppen-valo vigasztalásokra 
és hasznokra. Medgyesi Pal, Ur Jesus Christus egy-igyü 
Szolgája által. Debreczenben, 1636. I2r. 979 lap. — Elül: 
cziml., ajánló levél, az olvasóhoz, versek, laistrom 18 sztlan 
lev. (ezek utolsóján: «Nyomtí7tta Fodorik Menyhárt*), z/^^7.- 
nyomt. hibák i sztlan lap. 

Az ajánlás Lónyai Zsigmondhoz kelt tSz. Várallyán 20. napján Bóytmas ha- 
vának, 1635. esztendőben.* 

Bayle Lajos munkájának forditása. 

Ez az elsÖ kiadás; miután a SÁNDOR ISTVÁN által M. kház 2'j. /. emiitett 
lőcsei 1635-diki kiadás nem létezett. Ujabb kiadásai: Lőcse 1638., Bártfa, 1640., 
Lőcse, 1641., Várad, 1643., Kolozsvár, 1677. és Lőcse, 1678. 

M. Akad, — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



658 Gy.-Fejérvár. 1636. 

Dajka János (Keserűi) és Katona István (Geleji). Az keresz- 
tyéni udvőzitó hitnek egy nyomban jaro igazságához intézte- 
tett ekés rhythmusu hymnusokkal, prophetai leiektói szeresz- 
tetett szent Sóltárokkal, örvendetes notáju Prosakkal és több 
sok nemű, született nyelvünkre fordittatott Ditséretekkel és esz- 
tendótszakai templumbéli kegyes Caeremoniakkal tókelletesen 
meg töltetett öreg Gradval, melly mind az első fordításban 



288 

vagy ujj onnan való szeresztetésben s-mind penig az egy exem- 
plárbol másban való irattatásban esett fogyatkozásoktol szor- 
galmatoson meg tisztogattatott, és sok hozzá kévántatott 
szükséges részekkel meg óregbittetett. Keservi Dajka jANOsnak 
és Geleji Katona IsxvANnak Erdély Országában levó Magyar 
Keresztyén Reformata Ecclesiáknak Püspökinek és az Gyula- 
feirvarinak Lelki Pásztorinak, fáradtságos munkájok által. 
Es elsőben az boldog emlékezetű Felséges Bethlen Gábor 
Fejedelem Urunknak gondviseléséből, ez itt való Feirvari 
Ecclesiabéli szolgálatra, kézzel nagy öreg bótűkkel le Íratott. 
S-mostan immár Isten kegyelméből, annak székiben ülő 
kegyelmes Urunknak Rakoci György Fejedelmünknek, keresz- 
tyéni szorgalmatoskodásábol, az Istennek ditsöségére, és az 
Christusnak az Magyar nemzetségben lévő Ecclesiáinak közön- 
séges javokra, még az irottnál-is sokkal tellyessebben és tisz- 
tábban ki nyomtattatott. Gyula Feir-Varatt. Az igenek 
megtestesülése után m.dc.xxxvi. esztendőben. 2r. 512 lap. — 
Elül: cziml., Rákóczi György fejedelem nyilatkozata, Geleji 
Katona Istv. ajánló levele Rákóczi Györgynek, mutató tábla 
14 sztlan levél. — Hozzá járul : 

Psaltni Davídis, egyes szentirásbeli énekek, responsalia do- 
minicalia, benedictiones sive vota dominicalia s egyes alkalmi 
énekek, 268 lap. A kegyes olvasóhoz ez Gradualnak nyomta- 
tásában esett vétségek és az igaz magyarán való Írásnak 
módja felöl, 2 sztlan levél. 

I. Rákóczi György fejedelem e könyvet saját nyilatkozata szerint 200 példány- 
ban nyomtatta s a tekintélyesebb reform, egyházaknak ingyen osztotta ki. 

SÁNDOR István M, könyvesház t^^. L tévedve veszi föl Fejérvárra 1653-ra is. 

M. n. Muz, — Debreczeni re/, coll. — N',- korost re/, lyc. — M. -vásár helyi 
re/ egyház. — Felső-bányai re/ egyház. — M. Akad. (csonkán). — Kolozsvári 
re/ coll. (csonkán). 



659 Kolozsvár. 1636. 

Kósa János (Várfalvi). A sok egymással ellenkező értelmek 
kózótt mint kell az együgyű embernek felkeresni az igassá- 
gat. 1636. I2r. 

Említi Kemény József Lexicon Eruditorum Hung. et Trans. czimú kézira- 
tában (erd. Múzeumban) a Kósa szó alatt. Has. Aranyas-Rákosi Székely 



289 

SÁNDOR, Unitár, vallás tort. 119. /. — Unitárius hittani könyv, és igy kolozsvári 
! nyomtatvány. 



660 Kolozsvár. 1636. 

A szent János Evangéliuma kezdetinek rövid Magyarázattya, 
Melly Kérdésekből és Feleletekből áll. A Magyar Nemzet- 
nek épületire, Német Nyelvből egy Igasság szerető Atyafi 
által Magyarra fordittatott. — Nyomtattatott 1636. észt. I2r. 

Leírja KÉNOSi TözsÉR János, Hist. Typogr. Unitár. Trans. lo'j. 208. /. ez. 
kéziratában (erd. Múzeumban). — Unitárius munka és igy kolozsvári nyomás. 



661 Kolozsvár. 1636. 

Szentmártoni Bodó János. Az Tékozló Fiúnak Historiaiai, 
melyben attyatol való el bvcsvzása, nagy szegénységre való 
jutása. Attyához való haza menése, és Attyának hozzá való 
kegyessége, iratik meg. Authore Johanne B. Szentmártoni. 
Ad notam : Oh te Keresztyén Ember, serkeny fel álmodból 
etc. Ez História mellg adatott az Vasról való Enek-is. Anno 
Domini 1636. Claudiopoli, Typis Heltanis imprimebat Geor- 
gius Abrugi. 4r. A — C = 3 iv= 12 sztlan lev. 
A vasról való ének utolsó verse: 

Az ezer hatszáz és az húszon ótben. 

Az kelló Nyárnak szintén kózepiben, 

Arannyas vize gyónyóru mentében. 

Ezeket iram egy hivós Szigetben. 

CoRNiDEs, Biblioth. Hung. 231. /. és utána Sándor István, M. kház. 29. /. 
tévedve teszi ezen könyv megjelenési évét ló^S-ra. 

Teljes példánya a M. Akad. ktárában (Cornides könyvtárából). — Töredéke 
(A4, Bi, B4. Cl és C4) az erd. Muz. ktárában. 



662 Lőcse. 1636. 

Samorjai János. Az Helvetiai valláson levő Ecclesiaknak egy- 
házi ceremoniajokrol, es rend tartásokról való kónyvetske. Az 
eggugyűveknek rövid tanétásokra kóz akaratból Írattatott. 
Samorjai Janos Halászi Predicátor által. Lőcsén nyötatta 
Brever Lórintz, 1636. \x. 224 lap. — Elül: cziml., a kegyes 
olvasónak, és mut. tábla 4 sztlan levél. 

Az olvasóhoz intézett előbeszéd kelte flrtam Halászin, Anno Dn. 1632. die 2'j. 
Maji. Johannes Samaraeus Episcopus.* 

Saabé K. Régi m. könyvtár. 1 9 



290 

M. «. Mtiz, — M. Akad. — Erd, Muz. — Pesti ref, coll. — Dehreczetit 
re/, coll. (2 péld). — S. -pala ki re/, coll. (3 péld.). — Pápai re/ coll, — Pan- 
nonhalmi apátság. — Pozsonyi ev. lyc. — Szebeni ev. gymn. — Székely-tidvar- 
helyire/, coll. (cziml. hij.). — Kolozsvári r, cath. lyc. (elül csonkán). — Szi- 
lágyi IstMnnál M. -Szigeten s többeknél. 



663 Pozsony. 1636. 

Pázmány Péter. A' Romai Anyaszentegyház Szokásából Min- 
den Vasárnapokra Es Egy-nehany Innepekre Rendelt Evan- 
geliomokrúl Predikacziok. Mellyeket eló nyelvének tanitasa- 
utan írásban foglalt Cardinal Pázmány Péter Esztergami 
Érsek. 2. ad Corinth. 4. v. 2. Csalárdsággal nem járunk; 
az Isten Igéjét meg nem ferteztettyuk : hanem, Igazságnak 
ki-jelentésével ajánlyuk magunkat minden emberek lelki-isme- 
retihez, Isten-elót. Nyomtatták Posomban, m.dc.xxxvi. Esz- 
tendőben. 2r. 1248 lap. — Elül: cziml., ajánlás, a ker. olva- 
hoz, lajstrom 15 sztlan levél. 

Második kiadása: N. -Szombat. 1695. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Zágrábi crs. ktár. — Nyitrai káptalan. — 
Pozsonyi kápt. — Pannonhalmi apátság (3 péld.). — Csornai prép. — Kassai 
jogakad. — Kassai seminar. (végül csonkán). — Kolozsvári r. cath. lyc. — Pesti 
re/, coll. — Rima-Szombaton, a kis-honti ev. esp. ktárában. — Pozsonyi ev. lyc. 
— S. -pataki re/, coll. — Sz. -udvar helyi re/, coll. — Szászvárosi re/ gymn. — 
(csonkán). — Pápai /rancisc. zárda, (cziml. hij.) — Minor. rend ktár a 
Miskolczon (cziml. hij.). — Szombathelyi dominic. zárda (csonkán). — Nagy- 
enyedi minor. zárda (2 péld. csonkán) ; egyes plébániák és magánosok könyv- 
táraiban. 



664 Pozsony. 1636. 

(Nyéki Vörös Mátyás.) Tintinnabulum Tripudiantium : az-az, 
A' fóldi részeg szerenchének es dichósegnek alhatatlan lako- 
dalmában Tombolok Jóra-intó Chengettyüje. Mely a' világ 
chalardsagat, az Ember négy utolsó dolgainak zengesevel 
Kinek-kinek eleibe adgya. Deut. 32. v. 29. Tanáts- és okos- 
ság-nélkul-való Nemzetség: vaj ha eszesek volnának, és érte- 
nének, és az Utolsó Dolgokról gondolkodnának. Nyomtatták 
Posonban, 1636. Esztendőben. I2r. 118 lap. — Elül: cziml. 
I sztlan lev. 

Elsö eddig ismeretlen kiadás. — Szerzője a n. -szombati jezsuitákhoz irt ajánlás 
szerint ■ Ugyan-azon Szent Kereszt Társaságából-való Egy Lelki Vitézldt, Toldy 
szerint M. költ. tört. 2. kiad, 212. /. Nyéki Vörös Mátyás pápolczi prépost. 



291 

Tartalma : i. A négy végsÖ dolgokról, 4 részben. 
Utolsó verse : Ezt a' kichiny munkát, vékony értékében, 

Rendelé Magyar szó folyással Versekben, 
Ezer-hat-száz-huszon-kilentz esztendőben, 
Szombat-várasában-valo lételében. (4—83. 1.). 
2. Az Sz. Keresztnek fel-vételére, és a* Kristus kóvetésére-való intés (versben). 
84—89. 1. — 3. Az Boldogságos Száz Mariához Sz. Kasimirusnak Imádságos Éneke. 
89 — loo. 1. — 4. Siralom az halandóságról. loi — 107. 1. — 5. A' véghetetlen örrökké- 
valóságról. 107 — 116. 1. — 6. A' Múlandó Világtól-való búlchúzat. 117. 118. 1. 
Ujabb kiadása: Kolozsvár. 1701. 
Egyetlen péld. a halasi ref, gymn, k tárában. 



665 Bécs. 1637. 

Kopcsányi Márton. Ke (resztyen) Ima(dsagos) kóny(vetske), 

mely, a és ennél nák (az egg 

róvid mag lomb küló ...... gokat 

. . . b A' Bodo(g emléke) zetu, Cardina(lis Pázmány 

Pe)ter Esztergami E(rsek engedelme) ból, elószór 

161 esztendőben ny harmad- 
szor tással . . . Nyomt (attatott Bech)be For- 
rni (ca Mathe által) M.DC,xx(xvii). I2r. 510 lap. — Elül: cziml. 
I, végül: mut. tábla, approbatio stb. 5 sztlan lev. 

A czimlap szerint már harmadik kiadás. Két régibb kiadása előttem ismeretlen. 
— Megjelenési évét azért mertem hozzávetőleg 1637-re tenni, mert utána áll: A 
keresztyéni tudománynak rövid summája. Bécs 1637. I2r. 

Egj'etlen példánya, melyben a czimlap és az ajánlás két elsÖ levele félig el van 
szakadozva, a pesti egyetem ktárában. 



666 Bécs. 1637. 

A' Keresztyéni tudomaninak róvid Sommaia. Nyomtattatot 
Bechbe Gelhaar Gergel által, m.dc.xxxvii. esztendőben. I2r. 

Ujabb kiadásai : H. és év n. (Bécs XVII. száz.). 

Egyetlen csonka példánya, mely a 34-dik lap után szakad meg, a pesti egye- 
tem ktárában. (Kopcsányi Márton Imádságos könyvecskéje Bécs. 1637. után 
kötve.) 



667 Dcbrcczcn. 1637. 

Csiba Márton (Tejfalvi). Romanocategorus az az, Az Apostoli 
vallassál ellenkező, minapi, Romai-Catholicusok, tudományá- 
nak mutató Laistroma. Mellyet az Nemes-Szemely Tey-Falvi 
Chiba Marton egy Pápista vallásra tevelyedet Attyafianak 

19* 



292 



!■■ 



8í 



' 






irt: es Beregszászi Praedicator lévén, hazájának ajánlót. Árpa 
1637. ^2r. 526 lap. — Elül: cziml., ajánlás, mut. tábla 
sztlan levél, végül: k. olvasóhoz és errata 3 szztl. lap. 

Ajánlva van Perényi Gábor Ugocsa és Abauj várm. főispánjának és nfjdö 
Ngos Salgai Kata aszszonynak «Beregszazt 8 Mártii Anno Domini 1636. X'^- 
sagtok Alázatos Alumnussa Teyfalvi Chiba Marton.* 

Nyomdai kiállitása után Ítélve debreczeni nyomtatvány. 

M, Akad. — Erd. Muz. — M.- vásárhelyi Teleki- ktár. — Pesti re f. c<- - 
Kolozsvári re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — Maros-vásár helyi re/, coll - 
S. -pataki ref. coll. (végül csonkán). — Pápai re/, coll. (végül csonkán). - iU* 
gossy Józse/nél Debreczenben. 



668 Debreczen. 1637. 

Medgyesi Pál. Het napoki edgyüt beszélgetések, ket ószre- 
találkozott Embereknek, tudnia-illik edgy Keresztyen es icas 
edgy Pápista Catholicusoknak. Az hitnek edgy nehany \'is- 
szairvl. WiLLiAM Cowper Gallowayi Puspók, Scotiaban An- 
gliai nyelven irta ; Magyar nyelvre Medgyesi Pal, Ur lesas 
Christus edgyigyü Szolgája, forditotta. Aug. de Civit. Dö. 
Lib. 20. c. 19. Qui non credunt veritati, judicati seduceiK 
tur, et seducti judicabuntur. Debrecenben, Nyomtatta Fodo- 
rik Menyhard. I2r. 237 lap. — Elül : cziml., ajánlás, tar- 
talom 8 sztlan lev. 

Ajánlva van Perényi Gábornak és nejének Salgai Katának €Munkátsoni5 í> 
nuarii A. D. 1637. » 

Ujabb kiadása: Debreczen. 1661. 
M. n, Muz, — Pesti egyetem. 



669 Leyden. 1637. 

Debreczeni Péter. Tizenkét Idvósseges Elmelkedesec Mellvet 
ben Szép ahittatos és buzgóságos kónyórgesec vadnak fogiat 
tatvan Minden hiveknec, valakic ez életnec háborúiban azi 
idvóssegeknec czellyara sietnec lelki fegj^verúl adattattac, 
mellyec elsőben Philep Kegelius D. által deákul irattattá^ 
mostan pedig magyar nyelvre fordittattac. Debreceni Petei 
által. Lugdunomban. Nyomtattatot Wilhel. Christianus által 
M.D.c.xxxvii. I2r. 515 lap. — Elül: cziml., elöljáró beszéí 
m. üdv. versek 30, végül: mut. tábla 5 sztlan lev. 

Ajánlva van Gelsei Balling János munkácsi fö kapitánynak és I. R^*f 
György fejedelem hadi tanácsosának. « írtam Lugd. Karácson havánac i^-^ 
jan 1636. esztendőben Kegyelmednec alázatos Alumnusa Debr. Péter. • 



293 

Hlsö kiadás. — Ujabb kiadásai: Bártfa. 1639. és Lőcse. 1639. 
M. n. Muz. — Erd. Muz. (a szöveg utolsó lev. híjával). — Pesti ref. coll. 
(cziml. hij.). 

670 Lőcse. 1637. 

Iratosi T. János. Az ember eletének, bodogul való igazgatásá- 
nak modgyáról. Wilhelmus Perkinsus, Angliai Theologus- 
nak Írásából, Magyar Nyelvre Fordittátot, Iratosi T. János, 
Thoronyai Praedikátor által. Lőcsén, Nyomtattatot Brever 
Lórintz által. 1637. ^^r. 138 lap. — Elül: cziml., ajánlás, 
elöljáró beszéd 19 sztlan lev. 

Ajánlva van Debreczeni Tamás deáknak, I. Rákóczi György erd. fejedelem 
magyarországi jószágai praefec tusának. — Az ajánlásban érdekes adatok olvas- 
hatók a magyarországi reformatio keletkezéséről és elterjedéséről. 

Második kiadás : Lőcse. 1641. 

S. -pataki ref, colL — Lőcsei ev. gymn, —Erd, Muz, (az ajánlásból i lev. (Bi) 
a szövegből egy levél (B12) hiányzik). 

671 Lőcse. 1637. 

Iratosi T. János. Patika szerszamos Bolt. Az az sok-fele halá- 
loknak természetekről, és azoknak nemeiről. Es ismét Az jól 
és bódogúl való meg halásnak modgyáról való tanitás. Ira- 
tot. Wilhelmus Perkinsus, Angliai Theologus által. Magyar 
nyelvre Fordittátot, Iratosi T. Janos, Thoronyai Praediká- 
tor által. I2r. 333 lap. — Elül: cziml. és előbeszéd 2 sztlan 
levél, végül: üdv. vers 2 sztlan lap. 

Nem önállóan, hanem Iratosinak a föntebbi szám alatt leirt munkájával együtt 
nyomtatva jelent meg. Amaz terjed A — H4, ez H5— Y6 levélre. 

Második kiadása: LŐcse, 1641. 

S,'pataki ref, coll, — Lőcsei ev. gymn, — Erd, Muz. (3 utolsó lev. hij.) 



672 Lőcse. 1637. 

Verbőczi István. Decretvm Latino-Hungaricum, Juris consve- 
tudinarij , Inclyti Regni Hungáriáé et Transylvaniis. Az 
az: Magyar es Erdély Országnak Tőrvény könyve. Verbőci 
István által iratot, 1514. Esztend: Mostan Deákul és 
Magyarul, egy szép hasznos Regestrommal egyeteniben uyjob- 
ban ki-bocsatatot. Leutschoviae, Typis et sumptibus Laurentij 
Breveri, Anno 1637. 4^- 55^ 1- — Elül : cziml., Verbőczi 



294 

latin élőbeszéde, Approbatio, Index titulorum, Prológus in 
Tripartitum 43, végül: Conclusio, Index verborum és Car- 
mina 21 sztlan lev. 

Hozzá járul: Index, Seu Enchiridion omnium Decretorum & Constítutionum 
Regni Hungária?, ad Annum 1579. usque Per Causarum locos distinctum, memóriái 
usibusque fori maximé utile. Additis ReguHs Juris Antiqui Civilis et Canonici. Leut- 
schoviae, Excudebat Laurentius Brever, 1637. 4'^- 17 iv z= 68 sztlan lev. 

M. n. Muz, — Erd, Muz. — Festi egyetem (elül 4, s végül i lev. hij.). — 
Pannonhalmi apátság. — S. -pataki re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. (cziml. 
hij.). — Szilágyi Sándornál Budapesten. 



673 Pozsony. 1637. 

Pázmány Péter. Hodoegus. Igazságra Vezerló Kalauz. Mellyet 
irt, es most sok helyen jobbitván ki-bocsatott, Cardinal Páz- 
mány Péter, Esztergami Érsek. Nyomtatták Posonban, Elő- 
ször, M.DC.xiii. Másodszor m.dc.xxiii. Harmadszor, most, 
M.DC.xxxvii. Esztendőben : Találtatik Nagy- Szombatban. 2r. 
1073 lap. — Elül: cziml., elöljáró levél. xii. lap; végül: mut. 
tábla 7 sztlan lap. 

M. n. Muz, — M. Akad. (2 péld.) — Erd. Muz. — Zágrábi érs. — Pesti 
egyetem. — Pesti re/ coll. — Pannonhalmi apátság. (2 péld.). — Pozsonyi káp- 
talan. — Szepesi káptalan (5 péld.). — Rosnyai r. cath. seminar, — Csornai 
prépostság. — Kolozsvári ?ninor, zárda (2 ép, i csonka péld.). — Kolozsvári 
/ránc. zárda (2 péld). — Nyitrai /ránc. zárda (cziml. hij.). — Szegedi /ránc. 
zárda. — Pápai /ránc. zárda. — Pápai r. cath. gymn. — Kolozsvári r. cath. 
lyc. — Kassai jogakad. — M. -szigeti r. cath. gymn. — M. -vásár h. /ránc. zárda. 
— Pozsonyi /ránc. zárda. — Kolozsvári re/ coll. (elül s végül csonkán). — 
Debreczeni re/, coll. — Soproni ev. lyc. — N.-enyedi minor. zárda (3 ép és i 
csonka péld.) — Kassai, homonnai s több parochiák és magánosok ktáraiban. 



674 Bécs. 1638. 

Pázmány Péter. Kempis Tamásnak Christvs követeséről. Négy 
könyvei. Mellyeket magyarrá forditott Pazmany Péter Esz- 
tergami Érsek, mdcxxxviii. I2r. 436 lap. — Elüt: cziml., 
ajánlás 5 sztlan levél. 

Colophon: Viennae Austriae, ex Officina Typographica Gre- 
gorii Gelbhaar. Anno m.dc.xxxviii. 

Régibb kiadásai. Bécs 1604. és 1624. 
M. n. Muz. — Pesti egyetem. 



295 

675 Bécs. 1638. 

Telegdi Miklós. Az Evangeliomoknak, mellyeket vasárnapokon, 
es egyéb innepeken esztendő által, az anyaszentegyházban 
olvasni és Predikállani szoktanak, Magyarázattyának, Elseo 
Része, Melly magába foglallya az Adventteol fogva Húsvétig 
való vasárnapi Evangeliomokat, egynéhány egyéb innepeknek 
(kiknek számát megtalálod ezt é levelet el forditván) Evan- 
geliomival, és az oltári szentségről való három prédikációval 
egyetembe. Mellyet irt Telegdi Miklós, Esztergami prépost. 
Es most Világosb magyarázattal meg-jobbitván másodszor 
ki-bocsátot Telegdi Ianos Kaloczai Érsek. i. Corint. 4. 
Meg nem hamisséttyük az Istennek igéjét, hanem az igas- 
ságnak ki jelentésével, ajánlyuk magúnkat, minden emberek- 
nek lelki ismeretinél, az Isten előtt. Nyomtatta Béchben, A' 
Kolóniai Vdvarban Formika Máté m.dc.xxxviii. Esztendőben. 
4r. 878 lap. — Elül: cziml., dedicatio, a ker. olv., 16, 
végül: lajstrom 14 sztlan lev. 

Első kiadás : Bécs, 1577. 

M, n. Muz, — M. Akad. (2 péld.). — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Kör- 
mbczi fratíc. zárda, — Tordai unitár, gymn. — Rozsnyai seminár. 



676 Bécs. 1638. 

Telegdi Miklós. Az Evangeliomoknak . . Magyarázattyának 
Második Része. Melly magában foglallya, Hvsvettvl fogva, 
Adventig való Vasárnapi Evangeliomokat egy-néhány egyéb 
innepeknek, (mellyeknek számát meg találod, ezt é levelet 
el fordétván) Evangeliomival egyetembe. Mellyet irt Telegdi 
Miklós, Esztergami prépost. Es most Világosb magyará- 
zattal meg-jobbítván másodszor ki-bocsatot Telegdi Ianos 
Kaloczai Érsek. — Nyomtatta Béchben, A' Kolóniai Vdvar- 
ban Formika Máté. m.dc.xxxviii. Esztendőben. 4r. 1014 
lap. — Elül: cziml., a ker. olvasónak 12, végül: lajstrom 8 
sztlan lev. 

HlsÖ kiadás : N. -Szombat. 1578. 

Aí. nemz. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Kolozsvári 
franc, zárda. — Nagy-bányai minor. zárda. — Szathmári püsp. ktár (Török 
Jánostól). — Rosnyai franc, zárda. 



296 

677 Bécs. 1638. 

Telegdi Miklós. Az Evangeliomoknak Magya- 

rázattyának Harmadik Része. Melly magába foglallya a szentek 
innepire való Evangeliomokat. Mellyet irt Telegdi Miklós 
péchi püspök. Es most világosb magyarázattal meg-jobbit- 
ván Másodszor kibocsátót Telegdi Ianos kalocsai érsek. — 
Nyomtatta Béchben , A Kolóniai Vdvarban Formika Máté 
M.DC.xxxviii. esztendőben. 4r. 903 lap. — Elül : cziml., ker. 
olvasónak 4, végül: lajstrom g sztlan lev. 

M, n. Muz. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. (cziml. és végén az Index 3 lev. 
hij.). — Egri érs. — Kolozsr^ári mitior. zárda. — Körmöczi franc, zárda, — 
N.-körösiref, lyc. — Rozsnyai frafic. zárda, -- Keszthelyen, 2i Festetics- ktárbatK 



678 Gy.-Fejérvár. 1638. 

Keresztúri Pál. Csecsemő Keresztyen Mellyet Az Tekintetes 
és Nagyságos Vrak Az Rákóczi György és Sigmond Istennek 
segitsggéból, az egész jelen valóknak nagy órvendezésekkel, 
dicséretesen és igen boldogul el mondottanak, mikor igaz 
vallásokban való szép épületekről abban az próbában bizon- 
ságot tennének, mellyet az Erdély Országnak Kegyelmes 
Fejedelme az Ur Vacsorája előtt kivánt hallani, Kis aszszony 
havának 15 napján, az 1637 Esztendőben, melyre nézve ez 
6 Nagyságok két Fia másod nap az Ur vacsorájához való 
j árulással az Fej ér- Vári templomban legh elsőben hiteket 
megh pecsételték. Keresztúri Pal Az Urak ő Nagyságok 
Mestere által. Fejér- Varat 1638. 4r. 203 lap. — Elül: cziml., 
Rákóczi Zsigmond dedicatioja atyjához, és oratiója (mind 
magyarul) 10 sztlan lev. 

SÁNDOR István, M, könyvesház 29. /. tévedve teszi Kolozsvár 1638-ra, még 
hibásabban teszi 28. /. Kolozsvár 1636-ra is. 

M, n. Muz. — Erd. Muz, — M, -vásár helyi Teleki-ktár, — Pesti ref. coll, — 
M, -vásár helyi ref, coll. — Udvarhelyi ref, coll, — Pápai ref, coll, — Szász- 
városi ref, gytnn, — Lugossy Józsefnél Debreczenben. — Gr, Kemény Istvánnál 
Csombordon. 



679 Gy.-Fejérvár. 1638. 

Tisza-Becsi Tamás. Két Halotti Praedicatziok, Mellyeket prae- 
dikállott Tisza-Betsi Thamas Colosvari egygyik Lelki-Tanitó 



297 

Thúr-Terebest Egygyiket a* Templomban, az üdvözült Urnák 
a' Néhai Tekéntetes Nagyságos Perenyi Gábornak megh 
hidegedett teste felett,, mely vagyon a' jó Magistratusoknak 
Istentói való el vétettetésekról és azoknak hóitok után keövet- 
kezhetendeó szomorú állapatokról, mellyek szokták követni a' 
nagy embereknek halálokot, az Genealógiának eleö sz3.m/dsa- 
val egygyüt. Masikat ugyan azon Thur-Terebesi Castélyban 
léveö nagy Palotában a temetés után, sok nevezetes rendek 
eleött, a' megh keseredett szivü, Eözvegynek, a' Nagyságos 
Salgai Katának, a* Néhai Tekén, Nágos Perényi Gábornak 
szerelmes házas társának vigasztalására, mely vagyon az 
Eöreök életreöl. Fejervaratt 1638. 4r. 40 lap. 

M. -vásár helyi Teleki- ktár, — S, -pataki re/, coll. 



680 Kolozsvár. 1638. 

Radetius Bálint. Reggeli és estveli könyörgések. Kolozsvár. 
1638. 8r. 

Emliti Bon Pkikr, M. Athenás 229. /. és utána Sándor István, M, könyves- 
ház 29. /. — Ma eg>' példány sem isnieretes. 



681 Kolozsvár. 1638. 

Rákosi András. Szép História egy Pharisaevs, és egy Pvbli- 
canvsnak Imádságokról ; melyben mind az Maga hivöknek 
és az Maga meg ismerteknek Könyörgések, rövid válaszszal 
meg iratik. Autore Andrea Rakosino. Ad Notam : Gondol- 
kodgyál Ember az te bűneidről, &c. (Fametszet^ mely lakomát 
ábrázol, zenészekkel.) Nyo(mtattatot 1638 eszt)endÖben. 4r. 
A — C =3 iv = 12 sztlan levél. 

VégsS verse : Székel fólden lakván Szent Pálon ezt iram, 

Az Tizen -háromban Ezer Hat-száz után, 
Istentől jobb űdót, s-egéss§get várván, 
Kit tudom meg-is ád az Imádság után. finis. 

Ezen könyv ma ismert egyetlenegy példányában a czimlap aljának egy része, 
épen ott, hol a nyomtatási év állott, ki van szakadva, hogy azonban ott 1638 év- 
szám állott, kétségtelen. Megvan ugyanis azon gyűjteményes kötetnek, melyből a 
leirt egyetlen példány került, 1848-ban készitett s néhai Kriza Jánossal s általa 
velem közlött lajstroma, melyben ezen könyv röviden igy van czimezve : «Szép 
história a Phariseusról és Publicanusról. Rákosi András. 1638.1 Ezen évszámot a 
lajstrom készitÖje az akkor még ép czimlapról vette, s az nem vonatkozhatik 
másra mint a nyomtatásra, minthogy az íratás ideje az utolsó vers szerint 1613. — 



Hogy pedii? e könyv kolozsvári nyomás, betűinek a régi Heltai-féle betűkkel való 
aíonsá^'án kivül bizonyilja Abrugyi György kolozsvári nyomdásznak a czimlevél 
hátlapján állö ajánlása ís ; tCeneroso Dominó Ladislao Torotzkai de Toroczko- 
Sient-GyúrJii' etc. Dumino et Patrono suo benignissimo Iledicat et offert Typogr. 
(j\ Air. Georgius Abrugyi). — A könyv utolsó levelének hátlapját a világ terem- 
tését ábrázi)ló fametszet foglalja el, mely Sztárai Miklósnak Kolozsvártt i5Si-ban 
nyomtatott Űzönviz históriájában is látható. 

E bibliai alapra épiielt erkölcsi irányú tanköltemény egyetlen példánya megvan 
ai £r<í. Múzeum ktárában. 

682 Lőcse. 1638. 

I^skai János. Citö, Longé, Tardé : Az az : Egy kettős értelmű 
kérdésnek meg-világositása : Ha a Pestis előtt vétek nélkül 
el-mehetünk-é vagy nem ? Nyomt. Lőcsén. 1638. 8r. 

Emliti Boi) PÉTER, Af. Athénas. 156. /. és Sándor István, M. khdz 29. 
/. — SzerzŰje, kinek még egy pár késdbb fordított és nyomtatott munkáját ismer- 
jük s ki Ecsedcn mint gr. Bethlen István udvari papja szolgált, i6z9-ben ment 
németországi eg>'etemekre, és igy nem egy személy azzal a Laskai Jánossal, ki a 
XVl-dik század utolsó tizedeiben mint tanár működött Debreczenben s mint iró is 



\ 



E könyv 1849-1^ megvolt a n.-enyedi coll. ktárában gr. Bethlen Kata köny\'ei 
közt. Ma egy példány sem ismeretes. 

683 Lőcse. 1638. 

Medgyesí Pál. Praxis Pietatis. Az az Kegyesség-Gyakorlás. 
Melyben bé-foglaltatik, mint kellyen az Keresztyén Embernek, 
Isten és a maga igaz ismeretiben nevekedni, életét napon- 
ként az 6 félelmére intézni, tsendes lelki-esmérettel költeni, 
és futásának el-tóltése után, boldogul végezni. Fordittatott 
Angliai nyelvből, az Magyar Keresztyéneknek, ez gonosz és 
szomorú utólso időkben, kiváltképpen-való magok meg-ová- 
sára, vigasztalásokra és boldogságokra : Es most mászodszor 
az nyomtatás szennyeitől tisztán sok hellyen mind szóval 
illendőbbel, s-mind világosb értelemmel úyultann ki-botsátta- 
tott, ugyan Medgyesí Pal, Ur Jesus Christus edgy-úgj'ú 
Szolgája által. Ez kegyességnek szeretetitŐl Indittatván Nyom- 

• tattá az Nemzetes Dobi István Uram költségével. Lótsön. 
I2r. 987 lap. ->— Elül: cziml., ajánlás Lónyai Zsigmondnak 
(Sz. Várallyán 20 napján BÓytmás havának 1635.) a ker. 
olvasóhoz, ajánló versek, lajstrom. Minden esztendőre szolgáló 
Örökös kalendariom 26, végül: imádságok 9 sztlan lev. 
Colophon: Leutsch : typis Breverianis m.dc.xxxviii. 



299 

Első kiadása : Debreczen 1636. 

M.'Vásár helyi Teleki-ktár. — Enyediref, coll. — Szebeni ev, gymn, — Szász- 
városi ref, gymn. — M, -vásár helyi re/, coll. — Erd. Muz. (elül s végül cson- 
kán). — Kolozsvári ref. coll. (elül 5 lev. hij.). -— Kolozsvári r. cath. lyc. (cziral. 
hij.). — S. -pataki ref. coll. (elül 2, végül 7 lev. hij.). — Szilágyi Istvánnál 
M. -Szigeten (elül 3, végül 2 lev. hij.). — Toldy Ferencz ktárában. 



684 Pozsony. 1638. 

Az Igaz Isteni Tiszteletnek Tiszta Tukóre : Melyben világos- 
san és fényessen láthattya ki-ki az Istent, és az Isten Tisz- 
teletinek szükséges-voltát ; és, Hol kellessék ezt Istenessen 
és fidvósségessen követni. íratott Egy Isteni Tiszteletnek 
buzgó terjesztóje-és Predikátora-által. Nyomtattak Fosomban, 
M.DC.xxxviii. Esztendőben. 8r. 237 lap. — Végül : Catalogus 
summonim pontificum 5 sztlan lap. 

Hogy ezen névtelenül kiadott munkát Sándor István, M. könyvesház 29. /. 
tévedve tulajdonította Veresmarti Mihálynak, kimutatta Ipolyi Arnold, Veres- 
marti Mihály élete és munkái 457 — 460. /., kinek gyanitása szerint e könyvet 
Hajnal Mátyás jésuita irta. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Kolozsvári franc, 
zárda. — Dézsi franc, zárda. 

685 Tejfalu. 1638. 

Calendaríum. Urunk Christus Születése után Az m.dc.xxxviii. 
Esztendőre való Calendaríum. Melly Az Crackai Akadémiá- 
ban tanéto M. Zorawsky Miklós Philosophus és Mathema- 
ticus Doctor irasábul magyarra fordéttatván. Tei-falun Nyom- 
tattatot Wechelius Sigmond János által. 8r. A — E4 (A és B 
8, C — E 4 levelenként) = 28 sztlan lev. 

A tejfalvi nyomdának egyetlen ismert terméke. 
M. n. Muz. 



686 Bártfa. 1639. 

Deselvics István. Tizenkét idvösséges elmélkedések. Irta Kege- 
Lius FiLEP. Bártfa. 1639 I2r. 661. lap. — Elül: cziml. aján- 
lás, versek, az régi pátereknek Írásokból szedegetett mondá- 
sok, calendariom perpetuum 3'/, iv = 42 levél (az utolsó 
üres) ; végül : mut. tábla 4 sztlan lev. 

Első kiadása : Leyden. 1637. — Ezen bártfai 1639-diki kiadásban a református 
Debreczeni Péter forditását megjobbitotta az evangelicus Desklvics István. 
Vesd össze alább: Lőcse, 1639. 



30Ü 

Ép példánya megvan Rima- Szombaton, a kis-honti ev. esp. ktárábariy hol 
azonban az idö rövidségbe miatt a teljes czimmás leirására nem érkeztem. — Ezen 
kivül csak czimlaptalan csonka példányokat láttam, a 7n, n. Múzeumban^ az erd. 
Múzeumban és a s. -pataki ref, coll. ktárdban. — Teljes példánya 1849-ig meg- 
volt a n.-enyedi ref. coll. ktárában is, gr. Bethlen Kata könyvei közt. 



687 Bártfa. 1639. 

Tasi Gáspár. Elménknek Istenben fól-menetelérul a' teremtet 
állatok Garádichin Robertus Bellarminus Jésuiták Rendi- 
ból-való Cardinal Kónyvechkéje. Mellyet mostan Magyarul 
irt és ki nyomtattatot Tasi Gáspár Bartfán, Klósz. Jakab 
által, 1639 észt. 8r. 470 lap. — Elül: cziml., ajánlás, elöl- 
járó levél 12, végül: nyomt. hibák, mut. tábla 3 sztlan lev. 

Ajánlva van gr. Eszterházi Miklós nádornak. 

M, n. Muz. — Erd. Muz. — Kolozsi'ári ref. coll, — S. -pataki ref. coll. 
(cziml. hij.). — Szepesi káptalan. 

688 Bécs. 1639. 

Kalendaríom Kristus Urunk születése vtan m.dc.xxxix. Esz- 
endibvQ, való. Melly Embolismalisnak mondatik: á Bissextilis 
vtán harmadik. írattatott Tonski Janos á Krakai Akadé- 
miába Filosofianak Doctora, Geometriának és Astronomianak 
, Professora által, és a' Magyar Országi Horizonra igazittatott. 
Bechben, Nyomtatta Gelbhaar Gergely. 8r. A — D = 4 iv = 
32 sztlan lev. (ha teljes). 

Ajánlja a nyomdász Gelbhaar Gergely Draskovics György gyÖri püspöknek, 
Bécsben Sz. Ferencz Confessor napján 1638. 

Végül csonkán a m. n. Múzeum és a csornai prépostság ktárában. — Első 
ive hiján a m. Akad. ktárában. 

689 Debreczen. 1639. 

lUyésházi Gáspár. Kézben viseló Kónyv. A' io es bodog ki- 
múlásnak mesterségéről. Mellyet, Elószer Beust Joachim 
Deákul irt : Mostan penigh. A' Tekintetes es Nag)^sagos 
Gróf Illyeshazi Gaspar, Threncsen Varának őrókós Ura, 
es azon Vármegyének, Liptonak es Árvának órókős fő- Is- 
panya, etc. szerelmes gyermekinek, Az T. és Nagyságos 
Groff Illyeshazi Gábornak es Györgynek, etc. Lelki készüle- 
tekre Magyar nyelvre forditott es ki- bocsáttatott. Debrecen- 
ben Nyomtatta Fodorik Menyhárt m.dc.xxxix. Esztendőben. 



301 

8r. 195 lap és mut. tábla. — Elül: cziml. és Laskai János 
ajánlása 7 sztlan levél. 

Ajánlva van g^r. lllésházi Gábor és György urfiaknak Laskai János által, 
(Ecedben 1639.)- Laskai csak a kiadást intézte ; a forditás, mind a czimlap mind 
az ajánlás bizonyitása szerint, az öreg Illyésházi Gáspáré. 

S.'pataki ref. coll. (végül csonkán ; a mut. táblának csak elsÖ lapja van 
"^^^)- — Lugossy Józsefnél Debreczenben (a 194. lap után szakad meg). 



690 Dcbrcczen. 1639. 

Verböczi István. Decretvm juris consuetudinarij, Inclyti Regni 
Hungáriáé et Transylvaniae. az az: Magyar es Erdely-Or- 
szagnak Törvény könyve. Mellyet Irt Verböci István, 15 14. 
Esztendőben. Mostann penighlen Nemzetemhez-valo szerete- 
temből, Deákul es Magyarul, Két hasznos Regestrummal es 
Egynehány Regulákkal eggyüt, az elébbeni Nyomtatásoknak 
Vétkeiből Uyjonnan ki tisztitván, illendőbb es vilagosb Magyar 
szókkal, ki nyomtatott, es ki -bocsátott. Fodorik Menyhárt. 
Debreczenben, Anno. m.dc.xxxix. \x. 463 lap. — Elül: cziml., 
ajánló levél, Indextitulorum, Prológus, tabella 39, végül: con- 
clusio, de diversis regulis juris antiqui civilis et canonici. 
Index és Carmina 28 sztlan levél. 

M. n, Muz. — M. Akad, — Erd. Muz. — Gy.-Fejérvártt Batthiányi-ktár . 
— Szebeni Bruckenthal-ktár , — M, -vásár h, ref, coll. (cziml. hij.). — Fáy-ktár- 
han Tibold-Daróczon. 



691 Gy.-Fejérvár. 1639. 

Catechismus Religionis Christianae. — Catechismus Az az ; 
A' Keresztyéni vallásnak és hűtnek rövid kérdésekben és fe- 
leletekben foglaltatott, szent Írásbeli bizonyságokkal meg 
erösittetett summája, avagy veleje. A még szólni nem tudó 
es tsets szopó gyermetskeknek száj okból rendeltett véghez 
vinni a te ditseretedet. Psal. 8. 3. Matth. 21. 16. Fejirvaratt 
M.DC.XXXIX. 8r. (Latin és magyar szöveggel). 

SÁNDOR István M. kház 29. /. hibásan irja e könyvet 12-rétnek. 
Egyetlen példánya, mely a 76. lap után szakad meg, s melybÖl, mint kivehet<^, 
csak az utolsó 4 levél van kiszakadva, a debreczeni ref. coll. ktárában. 



692 Kassa. 1639. 

Darholcz Kristóf. Novissima Tvba, az az. itiletre serkentő 
vtolso Trombita szo. Mely ez kis könyvben keresztyéni hat 



302 

kiváltképpen való Beszélgetésekben Osztatot el. Kellyetek 
fel halottak, jövetek ez itiletre. Deakbul Magyarra fordita- 
tot Darholcz Christoph Által. Cassan 1639. Esztendőben. 
I2r. 147 lap. — Elül: cziml., ajánlás (Darholcz Ferencznek), 
magyar üdv. vers Sélyei Balog Istvántól, Pio Lectori latinul 
ugyanattól 7, végül: utószó, errata 3 sztlan lev. 

Tolnai János latin munkájának fordítása. 
Egyetlen példánya a m, nemz. Múzeumban, 

693 Kolozsvár. 1639. 

Libellvs elegantissimvs, qui inscribitur Cato^ de Praeceptis vitne 
communis. — Igen szép kónyvetske, mely Catonak nevezte- 
tik, az Közönséges jo életnek oktatásáról. — Ein schön Bűch- 
lein, welches man Cato nennet, von der unterweisung gemei- 
nes lebens. — Claudiopoli, Typis Heltanis Excudebat Geor- 
gius Abrugi. 1639. 8r. A — E4 = 4'/^ iv == 36 sztlan lev. 

Mint a czimlap, ugy az egész könyv is három nyelvű. — Az 1659-dikí szebeni 
Disticha de moribus lényegben ettÖl nem különbözik, bár az utóbbi kiadásban 
némi hozzáadások és átalakitások is találhatók. 

Egyetlen példány Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



694 Lőcse. 1639. 

Calendariom. D: Dávid Herlicii, Stargardi Astronomus, Ca- 
lendarioma, Christús Urunk születése után m.dc.xxxix. esz- 
tendőre, szereztetet és Ez Magyar Országhi s- Erdélyi Éghez 
szorgalmatosan alkolmaztatott. Löcsen, Brever Lörincz által. 
i6r. A — F4 = 5'/^ iv (8 levelenként) = 44 sztlan lev. 

M, n. Muz. 

1 

695 Lőcse. 1639. 

Deselvits István. Tizenkét idvóss^ges Elmélkedések, Mellyekben 
Igen szép áhitatos buzgósággal és vigasztalásokkbl tellyes 
könyörgések foglaltatván. Minden Istenfgló hivek idvósségének 
elób mozdéttására, kiváltképpen való Istenes indulatból elsőben 
Philep Kegelius D. által Deákul ószvó szedettetvén együvé 
szórkóztettenek, Annakutánna némely részből Magyar nyelvre 
fordéttattak, Mostan pedig úyjob revisióval az igaz ahétatos 
keresztyéneknek kedvökért az Deákkal egybe vettetvén meg 



jobbéttatak Deselvics IsTvÁNtól. Nyomtattattak pedig Lótsén 
Brever Lórintz által. 1639. 8r. 775 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás, Szentgyörgyi Tzuchius Márton magyar verse, errata, 
értelmes mondások 26 sztlan lev., végül: mut. tábla 17 szt- 
lan lap. 

Ajánlva van Szécsi Györgynének, Homonnai Drugeth Máriának, clrám Murán- 
Várában, Bóyt-más havának 14. napján 1639. esztendóben. . . . Libeny-Szent 
Miklósi Deselvics István ». 

Az ajánló levélból kitetszik, mily viszonyban áll Deselvics ezen kiadása Debre- 
czeni Péter forditásához, mely Leydenben 1637-ben jelent meg. Emiitvén ugyanis 
Deselvics Drugeth Mária kegyes kivánságát, tmely nem egyéb, hanem im ez 

Kegelius Philep Doctor elmelkedésinek és kónyórgésinek uj job revisiojá- 

nak istenes kivánsága», előadását igy folytatja: «Mely elmélkedéseket jóllehet 
ennekelótte az Lugdumi (igy) Academiában tanuló Debreczeni Péter, (a ki nálam 
személyének láttatása val esméretlen, de ez munkájabeli indulattyanak dicsiretes 
voltával nyilván való) némelly részbül Magyar nyelvre fordétot vala, de mivel soka- 
kat ki hagyott, (a mint az elól járó beszédben jelenti) és némelly helyeken hozzá-is 
nyúlt, ezért akarta Nagyságod hogy revideáltassék, és a Deák exemplárral confe- 
ráltassék, eggyuvé hozattassék, s-annak ki bocsáttására kóltséget sem ké- 
melvén, Nagyságod ajánlotta magáti. Elmondja ez után, hogy «más bócsűletes 
személyekkel együtt* mint vetette össze az 161 8. és 1635-diki lipcsei latin kiadá- 
sokkal Debreczeni Péter forditását, melyben nagy fogyatkozások vannak ; a minek 
talán az is lehet oka, hogy • valami más Calvin istáktul meg vesztegette tet Deák 
exemplár volt a fordéttónál t. — Világos ebből, hogy Deselvics kiadásának alapja 
a Debreczeni Péter forditása, mely calvinista szellemben volt tartva, melyet azon- 
ban Deselvics a latin eredetivel összevetvén s abból kipótolván, lutheránus szellem- 
ben adott vissza. 

Deselvics e forditása ugyan csak 1639-ben Bártfán is megjelent. 

M. Akad. — Lőcsei ez*, gymn. — Rimaszombati prot. gymn, — M. n. Muz. 
(2 utolsó lev. hij.). — Erd, Muz. (elül 20, végül 3 lev. hij.). 

696 Lrőcse. 1639. 

Evangelia et Epistolae Domínicorum, ac Festorum dierum, 
Latiné et Hungaricé. Evangeliomok es Epistolak, Egész Esz- 
tendő által levó mindep Vasárnapokra és fó Innepekre intész- 
tetet es rendeltetet Magyarul és Deákul. Leutschoviae Typis 
et sumptibus Laurenty Breveri, Anno 1639. 8r. A — V7 =159 
sztlan lev. 

Egyetlen péld. Koncz József m. -vásárhelyi ref. tanárnál. 



697 Pozsony. 1639. 

Veresmarti Mihály. Intó *s Tanító Levél ; Melyben, a' régi 
keresztyen hitben, a' Bátaiakat erossiti Apáturok ; Fidei, Obe- 
dientia comes est ; Mater Humilitas : Haeresis soror, Contu- 



304 

üHRiia , Mister Superbia est. az az ; A' Hitnek, az Engedel- 
iTittíírit^ ^:i-:ar5a: Ann\-a, az Alázatosság: Az Eretnekségnek 
liúuri. i ''[t-iz-ütalkodás; Annya, a' Kevélység. Veresmarti 
MnALr, ? :»s')ni Canonok, &c. Fosomban, m.dc.xxxix. esz- 
Tüiit*'' -n. ^r. Z'jS. lap. — B/ül: cziml., i lev. ; ajánlás, a 
i<r, ./-..-* inak xxvi lap és 2 sztlan levél, végül: toldalék és 
r/.ir. r^c\x 15 sztlan levél. 

'LT'i^iL ?azmany Péter érsekhez Pozsonyban 1634-ben Szent Gergely pápa 



■• . "- 



v«. •-. 



i t. [ez. — Erd. Muz. — M. akad. — Pesti egyetem. — M.-v. Teleki- 

M r- _ j -...i-X'-r^ári Batthiányi-ktár . — Egri érs. lyc. — Szepesi kápta- 

^ 7.. _ " -: // • <Af talán (24 péld.) — Pesti ref. coll. — Pozsonyi r. cath. 

,'^.n..r. — ' - • '^ '«' franc, zárda. — Kolozsvári ref . coll. — S.-patakiref. coll. — 

//"/v / - '/. *" *- okI. (elöl csonkán). — Kassai jogakad. — Nyitrai kegycsr. 

y,^.^ y::i^''*v franc, zárda. — Körmöczi franc, zárda. — Szombathelyi 

^ i i(, z^^ii£^ — Dézsi franc, zárda. — Csetneken, a gömöri c^. esp. k tárában 



^•.>c: Bártfa. 1640. 

Mereszteni Isteni Dicsiretek, mellyekkel az Magyar Nemzet- 
K"n íviormáltatott Ecclesiákban Esztendő által szoktanak 
clni^ Mostan peniglen uyjonnan, de mértekletessen és hellyes- 
scn meg-6regbittetvén, és illendób rendben hogi nem mint 
ez ol6t az Keresztieneknek éppuletekre ótődszór ki-bocsattat- 
uk- Ezek mellé adattattanak szép rendel a^ Halot-Enekek-is. 
Rirlfan, Nyomtattatot Klósz Jakab által 1640 Esztendőben. 
i^n 809 lap. — Elül: cziml., előbeszéd 5 lev., (itt megsza- 
i:<uih végül: lajstrom 8 sztlan lev. 

A/ előszó betűről betűre Gönczi Györgyé, szerkezete is a Gönczi-féle énekes 
konvv 1592, 1616, 1620, 1635-diki kiadásaival egyezik. 

SÁNDOR István, M. kház 30. /. Lőcsén 1640-ben i2r. megjelentnek ir egy 
íUtala f Könyörgések és Isteni Dicséretek* czimmel emiitett munkát, mely igen 
hihetőleg nem más, mint ezen bártfai 1640-diki énekeskönyv és Mihálykó János- 
nak azzal együtt kiadott imádságos könyve. 

Erd. Muz. (hij. az előbeszéd vége). — Lugossy Józsefnél Debreczenben, cziml. 
hij., az előbeszéd ebben is az 5-dik levéllel szakad meg. 



(399 Bártfa. 1640. 

(Mihálykó János.) Keresztyéni Istenes és aitatos Imádságok, 
ez mostani nyomorult és veszedelmes időkben minden Kérész- 
ién és Istenfélő embernek felette szükségesek és hasznosok, 



A" ré^ Iras ma£r\-ará2Ó Doktoroknak és Szent Atkáknak Írá- 
sokból eír>b€n szedegettetet, és szép rendre helyheztetet- Mos- 
tan penig ismét uijonnan szép Kónvórgéseckel, Hálaadásoc- 
kal es Psalmusockal megh-óregbittetet és nyomtattatott 1640 
Esztend. I2r. 319 lap. — Elül : cziml. és a kiadó Klósz 
Jakab bártfai nyomdász élőbeszéde a ker. oh"asóhoz 3 sztlan 
lev., végül : index. 

Az el-"'bt*>zédben ir^a a kiadó. ho*jv ezt a kis kön\'\*t?cskét •immár eoT^ehánv- 
szór ki-nvrtmtartam ». Ebből. \'alamint macából a köm"\- czimebol is, bizonyos, 
hoo' ezt a kiadást már több bártfai kiadás előzte me^i^, méhek azonban előttem* 
ismeret Itrnek. En ezen kön\'v réínbb kiadásai közül csak azt ismerem , mely 
Csépre ^en ió;o. izr. jeleni me|2r- E^ ^ csépre^ kiadás azonban csak utánnyoroata 
az eredeti bánfai kiadásnak, melyet mint a csépre^ kiadás ajánlásában Farkas 
Imre nyomdász mondja, ^ez előtt eg>-néhány esztendőkkel Mihálykó János az 
néhai ept- ijesi magyar praedicalor dedicait volt Thurzo György Grófné Asszonyom 
Ő Xag^'ságáDak•. 

l jabb kiadása : Lőcse. 1642. 

Eg\-etlen péld. az erd. Múzeumban (a Bárt fán 1040-ben nyomtatott Gönczi - 
féle énekeskón\->' után kötve\ 



700 Bártfa. 1640. 

Medgyesí PáL Praxis Pietatis, az az: Kegyesség-Gyakorlás. 
Melyben bé-foglaltatik, mint kellyen az Keresztyén Ember- 
nek, Isten és a' maga igaz ismeretiben nevekedni, életét 
naponként az 6 felelmére intézni, csendes lelki-ismérettel köl- 
teni, és futásának el-tóltése után, boldogul végezni. Fordit- 
tatott Angliai nyelvből, a' Magjar Keresztyéneknek, ez gonosz 
és szomorú utolsó időkben, kiváltképpen való magok meg- 
óvására, \'igasztalásokra és boldogságokra, Medgyesí Pal Ur 
Jesus Christus edgj'-ügyü szolgája által. Es most harmadszor 
uyjonnan ki-bocsáttatot és nyomtattatot Bartfan, Klósz Jakab 
által, 1640. Esztendőben. I2r. 969 lap. — EltU: cziml., a 
ker. olvasóhoz, üdv. latin és magyar versek, lajstrom 12 szt- 
lan levél (a 1 2-dik levél egészen üres). 

Colophon: Bartfan Nyomtattatott Klősz Jakab által, 1640. 
Esztend. 

Régibb kiadásai : Debreczen. 1636, Lőcse, 1638. 

Erd. Muz. — Gőmöri re/, esperestség, — Kolozsvári re/, colL (cziml., Ai. 
és A12. lev. hij.). 

Skoíó K. Rcsi m. könyvtár. ^^ 



3o6 

704 Gyula-Fejérvár. 1640. 

Medgyesi Pál. Sz. Atyák Órőme. az az: Az Messiás Jesus 
Cristusnak Maria elót személy szerént létének, s órók Isten- 
ségének az O Törvénybeli Jelenésekből, Sz. Jrás, jó okok, 
és a jozanb régi Doctoroknak értelmek szerént-való világos 
meg-mutatása; sok egyéb tudásra idvességes és gyónyóru- 
séges dolgokkal egyetemben: Dániel Vasarhellyi Jesuita Pro- 
fessus Páternek, Amaz Nagyságos Angyal Gen. 32. v. 24. &c. 
és Exod. 3. V. 2. &c. &c. Az Jehovah nev, és az kózólhetetlen 
Isteni tulaydonsagok s munkák felöl samosatenizalo, és abban 
fülig merült tsekély tzikkelyinek meg tzikkelyezesere, íratta- 
tott Es Három Könyvekre oszlattatott, négy szükséges táb- 
lákkal edgyüt. Erdély Országának, ez Sz. Atyák örömével s 
annak terjesztésével gerjedező mostani Kegyelmes Fejedel- 
mének alázatos Udvari Praedicatora Medgyesi Pal által. 
Albae-Juliae, Typis Cels. Principis, An. 1640. 4r. 387 lap. 
— Elül: Czimlap, ajánló levél, lajstrom 14, végül: mut. 
tábla és nyomt. hibák 12 sztlan levél. 

Érdekes ajánlása Lorántfi Zsuzsannának, I. Bákóczi György erd. fejedelem 
nejének, kelt Gyula- Fej érvártt 1640 január 5-dikén. 

M, n. Muz. — M, Akad, — Erd, Muz, — PesH egyetem, — Mv. Teleki- 
ktár, — Kolozsvári ref, coll, — Kolozsvári r, cath, lyc, — M, -vásár helyi ref, 
coll, (2 péld.) — M, -szigeti ref. lyc. — Szászvárosi ref, gymn. — Tor dai unit. 
gymn, — S,-pataki ref, coll. (csonkán). — Lugossy Józsefnél s magánosoknál 
több péld. 



702 Gy.-Fejérvár. 1640. 

Rákóczi Györgynek, a maga fiához való oktató intése. Ford. 
Kis Imre. Gy. Fejérvár. 1640. \x. 

így adja a czimet SÁNDOR István M. Könyvesház, 30. /. — Én e könyvecs- 
kének csak eredeti latin kiadását ismerem, mely az I. Rákóczi György második 
fia Zsigmond iskolai vizsgálatára vonatkozó s. Gy.- Fej érvártt 1640-ben latin nyel- 
ven nyomtatott Pallas Dacica elébe kötve maradt fönn néhai gr. Mikó Imre könyv- 
tárában, s ma az erd. Múzeum tulajdona. A nyomtatvány 4r. 12 számozott lapra 
terjed. Czime : Instructio Quam Celsissimus Princeps ac Dominus, Dominus Geor- 
givs Rakoci, Transylvaniae Princeps , Partium Regni Hungáriáé Dominus, et 
Siculorum Comes, et caet. Tradidit .... Georgio Rakoci filio suo, natu majori, 
non longé post cum ille scholis valedixisset. Albae-Juliae Anno 1638. — Ennek 
kelte : iScripsi manu propriá die vigesimá Junii, in Sede Nostra Principali, Albae 
Juliae Anno 1640. Principatus verő Nostri Mense centesimo decimo quarto, Anno 
veró aetatis NostríE Quadragesimo sexto, Septimaná, et Die quinto. Georgius Ra- 
koci*. — A magyar kiadást nem láttam. 



307 

703 Lőcse. 1640. 

Kecskeméti C. János. Szép és aytatos Imádságos Könyvecske 
az régi írás magyarázó Doctoroknak és Sz. Attyáknak fő- 
képpen penig az sz. Ágoston Doctornak irasaból egyben sze- 
degettetet, és szép rendben helyheztetet. Andreas Musculus- 
tol. Magyarrá penig igéről igére fordittatot. Kecskeméti C. 
Ianos, által. Lócsen, An. 1640. I2r. 338 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás 24, végül: lajstrom 2 sztlan levél. 

Ajánlva Várdai Katának, Bedegi Nyári Pál nejének, nVasaros Naményban 
Holdogh Asz: havának 8. nap. An. 1640. Nagyságodnak alázatos Caplánnya. 
Keczkemeti C. János Az Nemzetes és Vitézlő Lonyai Sigmondnak Udvari Prae- 
dikátorai. 

Pesti ref, colL 



704 Pozsony. 1640. 

(Hajnal Mátyás), Ki-tett Czégér. Melly- Alatt Fel-Talállya akár- 
ki-is, Minémü Poshatt és mérges Tejet fejt Kereszt-úri Pál 
Erdélyben eggy Catechismus-nak Tömlőjébe, néminemű Haj- 
delberga-táján nótt es hizlalt Teheneknek Tölgyéből, a' nem 
régen született Chechemö Keresztyénnek szoptatására, Melly 
meg-orvosoltatik Eggy Keresztyén Orvos-Doctor által. Nyom- 
tatták Posomban m.dc.xl. Esztend: 8r. 252 1. — Elül: 
Cziml. I, végül: laistrom i sztlan lev. 

Hogy ezen munkán Hajnal Mátyás jezsuita, gr. Eszterházy Miklós nádor ud- 
vari papja, Nagy- Szombatban 1640. febr. és martius havában dolgozott, bizonyitja 
a n. -szombati jézsuita-collegium emlékirata, Actuum Academicorum Collegii Soc. 
Jesu Tymaviae. Tom. xviii. ad annum 1640. 4. febr. és 25. mart. (a pesti egye- 
tem könyvtárában). Keresztúri Pál tCsecsemÖ Keresztyén* czimü Fejérvártt 1638-ban 
kiadott munkája ellen van irva. 

M, n, Muz. — Erd. Muz. — Fesít egyet, — Kolozsvári r. cath, lyc, — Ko- 
lozsvári re/, coll. — Kolozsvári unitár, coll. — Kassai jogakad. 

705 Pozsony. 1640. 

Tasi Gáspár. Ót Rövid Predikátzio, Húsz Színes Okokrúl, miért 
nem akarnak most némelly emberek Catholicusokká, vagy (a' 
mint ók szóllanak) Pápistákká lenni. Mellyeket Bambergában 
Sz. Mártonnál predikállott ; most pedig azoknak, kik kétel- 
kednek mellyik Hitre kellessék hajolniok, Lelki hasznokra 
nyomtatásban ki-bochátott, Feuktius Jakab, Sz. írás Doctora, 
és a' Bambergai Puspók Suífraganeussa. Magyarrá pedig 

20* 



3o8 

fordított Tasi Gáspár. Es ki-nyomtattatta Posonban, m.dc.xl. 
Esztendőben. 8r. i8i lap. — Elül: cziml. i . levél, ajánlás 
(Losi Imre eszterg. érseknek) vi. szzott lap; végül: Summa 
stb. 3 sztlan lap. 

M. n, Muz, — Erd, Muz. 

706 Pozsony. 1640. 

Veresmarti Mihály. Tanáchkozás, mellyet kellyen a' kulóm- 
bózó vallások-kózzűl választani: Melly, Leonardus Lessius 
&c. Írásából Magyarrá, Veresmarti Mihály, Baronya várme- 
gyéből; Posoní Canonok &c. által fordíttatott. Es, Először 
magán, 1611. Másodszor, az Meíszner roszszalkodasára rővíd 
felelettel 161 2. Harmadszor, azon Tanáchkozás meg-szerzé- 
senek; és mind háromnak vezető Táblájának hozzá-adásával 
most nyötattatott m.dc.xl. Esztendőben, mindenkor itt Po- 
sonban. 8r. 291 lap. — Elül: cziml., ajánló levél gr. Battyáni 
Ádámhoz 26, végül: mut. tábla loV, sztlan levél. 

M, n, Muz, — M. Akad. — Erd. Muz, (elül 16, végül 3 lev. hij.) - Pesti 
egyetem, — Festi re/, coll, — Gy. -Fejérvári Batthiány i-ktár, — Kassai pOsp. 
— Kolozsvári r. cath, lyc. (4 péld.) — S. -pataki re/, coll. (2 péld.) — Kolozs- 
vári re/ coll. (közben 2 lev. hij.). — Szathmári püsp, (Török Jánostól). — Nyitrai 
kegy.-r, ház, — Szegedi /ránc, zárda. — N. -körösi re/ lyc. — Szombathelyi 
/rancisc. zárda (2 első lev. hij.). — Kassai jogakad. — Pápai /ránc. zárda. 



101 Nagy-Várad. 1640. 

Kecskeméti Miklós. Angyalok Éneke, az az. Az igaz meg nem 
szeplósitett Vallásnak óróme a Keresztyén ember szivében 
Mellyet irtt a Szent írásnak mondásaiból nagy Szorgalommal 
Kecskeméthi Miklós N. V. T. (Nagy Váradi Tanitó). 
Nyomtatt. Nagy Váradon buzgó lelkek költségén. 1640. 8r, 
79 lap. 

Gr. Kemény József, Lexicon Eruditorum Hung. ez. kézirata szerint megvolt a 
n,-enyedi re/, coll, k tárában, hol 1849-ben pusztult el. 



708 Várad. 1640. 

Keres-szegí H. István. Az Keresztyéni Hitnek Ágazatiról való 
Praedicátioknak. Tar-haza, a' Nemet Országi Rhen-Palatina- 
tusbéli Orthodoxa Catechesisnek rendi szerént. Keres-szegi 



309 

H. IsTVANnak munkája által az egyigyüveknek közönséges 
hasznokra ki-bocsáttatott. Varadon Nyomtattatott Fekete 
István Uram költség. Szenei K. Ábrahám által, m.dc.xxxx. ^r. 
loio lap. — Elül: cziml., dedicálás Fekete István debre- 
czeni bírónak, szózat az olvasóhoz, a praedicatioknak mutató 
táblája, s rövid Catechismus 20, végül \ Táblája az emléke- 
zetre méltó dolgoknak, a b. c. rendben 6 sztlan lev. 

BoD PÉTER, M, Athenas 137. /., s utána Sándor István M.-kház 25. /. és 
Miller Fragmenta veteris typogr, M, Varadiensis 35. /. tévedve teszik ezt a 
könjrvet 1630-ra 1640 helyett. — SÁNDOR István és MillEK egyébiránt helyesen 
is közlik a czimet 1640- re. 

M. n. Muz. — M, Akad, — Erd, Muz, — M. -vásárhelyi Teleki ktár. — S. -pa- 
taki re/, coll. — Debreczeni re/, coll. (2 péld., csonkán). — Udvarhelyi re/ 
coll. — Szászvárosi re/ gymn. — Szebeni ev, gytnn. — N. -körösi re/, lyc. — 
Csurgói re/ gymn. — M.-szigeti re/, lyc. (cziml. hij.). — Gömöri re/ esf. 



709 Bártfa. 1641. 

Laskai János. Justus Lipsiusnak a' polgári társaságnak tudomá- 
nyáról irt hat könyvei. Mellyek kivált-képpen a' Fejedelem- 
ségre tartoznak. Mellyeket uijonnan Deákból Magyarrá for- 
ditott Laskai Janos. Bartfan, Nyomtatta Klósz Jakab, mdcxli. 
Esztendőben. 8r. 488 lap. — Elül: cziml., ajánlás, latin 
üdvözlő versek 7 sztlan lev. 

Ajánlotta a forditó Eperjesi Madarász Györgynek c írtam Nyir-Báthoiban 1640. 
esztendőben Kis Aszony havának 29. napján.* 

M. n. Muz. — M. Akad. — Erd. Muz. — S. -pataki re/ coll. — Kolozs- 
vári re/ coll. — M. -vásár helyi re/ coll. — Szilágyi Sándornál (cziml. hij.). 



710 Bécs. 1641. 

Calendariom. 8r. A — D == 4 iv = 32. sztlan lev. (utolsó levele 
üres) . 

Czimlap hiján a M. n. Múzeumban. 

711 Bécs. 1641. 

Dictionarium Quatvor lingvarvm, Latináé, Hungaricae, Bohe- 
micae et Germanicae. Diligenter et accuraté secundüm edi- 
tum. Viennae Austriae, Apud Gregorium Gelbhaar Typogra- 



310 



phum Caesareum, Anno m.dc.xli. I2r. 472 lap. — Végül 
Index 3 sztlan lev. 

Első kiadás : Bécs. 1629. 

Segesvári evang. gymn. — Toldy F. ktárában. 



712 Csepreg. 1641. 

Calendarium. Az m.dc.xxxxi. Esztendőre való Calendarium. Az 
mely Bissextilis után elsó szereztetet az KesmárAon lakozó 
Dávid Frölichius Mathematicus Doctor által, és ez Magyar 
Orszagh es Erdeli Éghez szorgalmatossan alkolmaztatot. Csep- 
regben Nyomtattatot Farkas Imre által. 8r. A — D = 4 iv = 
32 sztlan lev. 

Ajánlva Nádasdi Ferencz Vas vármegyei főispánnak. 
M, n. Muz, 

713 Debreczen. 1641. 

Keres (ztyen Imadsa)g(ok) egy-n(ehany) szép ^E(nekek)kel. 
Debre(czenben) Nyomta (tta Fodorik) Menyha(rt. 1641). I2r. 

E könyvecske nem laponként, hanem levelenként van számozva. A lapok hom- 
lokirata : « Hálaadások es | Dicsiretek.» A szöveg az A iv utolsó levelén kezdődik 
• Reggeli Imadsag»-gal, s imádságokat és énekeket vegyesen foglal magában. 

Csekély töredéke, melyben megvan a czimlevél egy része, az előzményekből s 
a szövegből (az A és B ivből) néhány ép és néhány csonka levél, Lugossy József 
ajándékából 2lz Erd. "Múzeumban. — A nyomtatási évet Lugossy J. hozzávető 
meghatározása szerint vettem föl. 

714 Debreczen. 1641. 

Laskai János. lustus Lipsiusnak az Alhatatossagrol Irt Ket 
könyvei. Kikben fökeppen (Lipsiusnak és Lángiusnak) á kö- 
zönséges nyomorságokban-valo beszélgetések foglaltatik. Mos- 
tan Magyarra fordittattak Laskai Ianos által. Debreczenben, 
Nyomtatta Fodorik Menyhárt, An. 1641. I2r. 315 (helyesen 
314) lap. — Elül: cziml., ajánlás 10, végül: nyomt. hibák l 
sztlan lev. 

Ajánlva van Nemzetes Vai Péter Uramnak. • írtam Nyir^Báthorbá Szent-G)'6rg}' 
napján, 1641. esztendőben.* 

Erd. Muz — Kassai jogakad. (2 utolsó lev. hij.) 



3" 

715 Debreczen. 1641. 

Veszelin Pál, Oktató es Vigaztalo Praedicatiok, mellyek Debre- 
czen varasának mdcxl Esztendőbe tüz miat löt siralmas 
pusztulásában, az iszonyú romlás és kár vallás miat megh 
keseredet, éyjeli és nappali tüztámadások, es tüzes szerszá- 
moknak fel talalása-miat meg rettent, es a' sok vigyázás-miatt 
el-faradot, söt ugyan megh epedet híveknek tanúságokra es 
meg-uyjulasokra az Ur házában el-Praedicaltattak, es mos- 
tan a' maradékoknak örök emlékezetül, az akkori időre ren- 
deltetett szép vallást-tévö könyörgéssel, es siralmas két Éne- 
kekkel ki-bocsattattak. Kis- Mariái Weszelin Pal az Urnák 
alázatos szolgája által. Debreczenben. Nyomtatta Fodorik 
Menyihárt. 8r. 349 lap. — Elül: cziml., ajánlás (Debreczeni 
Fekete István uramnak) és magyar rhytmusok Debreczeni 
Tiszta Jánostól 8, végül: könyörgések, ének, Debr. Tiszta 
János elmélkedése versben, lajstrom stb. 11 sztlan lev. 

A nyomtatási év a czimlapon nincs ugyan kitéve, de biztosan tehetjük azt 
SÁNDOR ISTVÁN-nal M, könyvesház 30. /. 1 641 -re; miután az ajánlás kelte 
• Debreczenben, i. Aug. An. i64i.» 

Pesti egyetem, ^— S,'Pataki ref, coll, (egy ép és egy czimlaptalan péld.). — 
Debreczeni ref. coll, — Pápai re/, coll. — N, -körösi ref, lyc, — Gömöri re/, 
esp. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. 

716 Gy.-Fejérvár. 1641. 

Lorántfi Zsuzsanna. Moses es az Prophetak, az az: Az igaz 
keresztyéni vallásnak negyven 6t ágazatinak szent írásbeli 
győzhetetlen bizonságh-tétele. Mellyek nagy részént az Feje- 
delmi Méltósággal tűndókló Erdélyi Fejedelem Aszszonytul 
LoRANTFFi SusANNAtul másoknak jo példa adásával, az szent 
írásnak gyakor olvasása kózótt ki szedegettettenek, és az 
után megh bóvittetvén, az idvességre ohajtozokhoz való buz- 
goságbol közönségessé téttetenek. Luk. 16. 29. Vagyon Mo- 
sesek és Prophetájok, halgassák azokat. Fejérváratt 1641. 
esztendőben. 4r. 180 lap. — Elül: cziml. tartalom és laj- 
strom 6 sztlan levél. 

M. n. Muz, — Debreczeni re/ coll. — Kecskeméti re/, coll, — Kolozsvári re/, 
coll, — M.'Vásár helyi re/, coll, — Kassai jogakad, — Lugossy J^őzse/nél {cziml, 
hij.). 



717 Kolozsvár. 1641. 

Kalendárium, Christus Urunk Születése után 1641, esztendóre, 
az Bissextilis után, calculáltatot DaviD FRÓLiKtól. Colosvar- 
ban i6r. A — E7 (8 levelenként) =39 sztlan levél. 

A C tv j'ik levelén külön czimlappal : 

Prognostichon Astrologícum. az, az : Az eghnek forgásából, es 
az csillagoknak tekintéléseból való jövendölés, az 1641 esz- 
tendőnek 4. részeire, Christus Urunk születése után. Szorgal- 
matoson irattatot Dávid Frölik, és rész szerint, Lemka 
György Astrologusok által. lupiter ez esztendőnek gubernalo 
Ura, Saturnus és Venus, segitö társa. Nyomtattatot Heltai 
Gáspár Műhelyében. 

A fÖczimlevél hátlapján ajánlja e kalendáriumot latinul Abrugyi György nyom- 
dász Csik-Csicsói Petki Istvánnak, Csik, Gyergyó és Kászon szék főkapitányának. 

Erd. Muz. 

718 Lőcse. 1641. 

Iratosi T. János. Az Ember Eletének Bódogul való Igazga- 
tásának módgyáról. Es ismét Patika Szerzamos Bolt. Mely- 
ben sok-f(gle haláloknak nemei és természeti : Es az Bódo- 
gul való meg-halásnak igaz módgya: világoson tanittatik. 
ViLHELMUs Perkinsus Angliai Theologus által. Deákból Ma- 
gyarra fordittatot Iratosi T. Janos Pap által. Lócsén, Br. 
L. által. 1641. I2r. 136 lap. — Elül: cziml., előbeszéd 22 
sztlan lev. — Patika Szerszámos Bolt 335 lap. — Elül: 
cziml., latin és magyar üdv. versek, tartalom 18 sztlan levél. 

Első kiadása : Lőcse. 1637. 

M. n, Muz. — Pesti egyetem, — Erd, Muz. — M, -vásár helyi re/, coli. — 
Megvolt Nagy István k tárában is (cziml. kézirattal pótolva). 



719 Lőcse. 1641. 

Madarász Márton. A. D. Sz. H. N. Elmélkedések Az az Eszten- 
dőnként való F6b Innepi Evangeliomokba, Mellyekhez hozzá- 
adattatot Kristus Kereszt-fán mondót Het Szavainak magya- 
razattya. írattattak Bóldisar MEiSNERUstól á Sz. Theol. D. 
és á Witteberg. Akad. P. Professorától Az hatalmas Saxó- 



313 

niai Herczeg, kegyel, és Privilegiomából. Most pedig Magyarrá 
forditattak Madarász MARTONtól Anno m.dc.xli. Leutschoviae 
typis & sumptibus Laurentii Breveri. 41. 770 lap. — Elül : 
CzimL, ajánlás, lajstrom 32 sztlan lev. 

Ajánlva Lokacsi Prépostvári Zsigmondnak, III. Ferdinánd tanácsosának és ko- 
mornyikjának, Eperjes jul. 20. 1641. 

SÁNDOR István, M. könyvesház 31. /. tévedve hozza föl ezen könyvet • Ün- 
nepi prédikátziók» czim alatt is, még pedig mint eredeti munkát. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Erd. Muz, — Pozsonyt ev lyc, — S, -pataki 
ref. coll. — Pápai ref. colt. — Tordai unitár, gymn. — Rima-Szombaton, a 
kiS'honti ev. esp. ktárában. — Rosnyón a gömöri ev. esp. ktárdban. 

720 Lőcse. 1641. 

Medgyesi Pál. Praxis Pietatis. Az az : Kegyesség- Gyakorlás. 
Melyben bé-fogláltatik, mint kellyen az Keresztyén Embernek 
Isten és á maga igaz ismeretiben nevekedni, életét napon- 
ként az 6 félelmére intézni, tsendes lelki ismerettel költeni, 
és futásának el-tóltése után, boldogul végezni. Fordittatott 
Angliai nyelvből, az Magyar Keresztyéneknek, ez gonosz és 
szomorú utólso időkben,, kiváltképpen-való magok meg-ová- 
sara, vigasztalasokra és boldogságokra: Es most másodszor 
az nyomtatás szennyeitül tisztán , sok hellyen mind szóval 
illendőbbel, s-mind világosb értelemmel úyultann ki-bocsát- 
tatott, ugyan Medgyesi Pal, Ur Jesus Christus edgy-ügyü 
Szolgája által. Lőcsén, Nyomtatta Brever Lörintz. 1641. I2r. 
978 lap. — Elűl\ Cziml., ajánló levél Lónyai Zsigmondnak, 
a ker. olv., versek, lajstrom 18, végül: Christus kin-szenyv. 
való Imádság 9 sztlan lev. 

Az ajánlás (i-ső kiadásé) kelt tSz. Várallyán 20. napján Boyt más havának 
1635. esztendőben.! 

Régibb kiadásai Debreczen 1636. — Lőcse 1638. — Bártfa 1640. 

M. n. Muz. — Erd. Muz, — Debreczeni ref. coll, — S. -pataki ref. coll. — 
M. -vásár helyi ref, coll. (2. péld.) — Kolozsvári unitár, coll. — N. -körösi ref. 
lyc. — Rimaszombati prot. gymn. — M. Akad, (közben s végül csonkán). 



721 Pozsony. 1641. 

Veresmarti Mihály. Az Eretnekeknek adott hitnek meg-tartá- 
sáról. Es, az Istennek adott hitnek meg-tartásáról. Mellyeket 
Egy Tudós ember Írásából Magyarrá, K J/ B. A. P. C. 



3H 

Sz. L. K. K. O. M. (Veresmarti Mihály, Bátai Apátúr, 
Posonyi Canonok, Szent László Király Kápolnája Oltárának 
Mestere) Fordított. Nyomtatott, K. U. Ó. F. Sz. V. P. 
(Krisztus Urunk O Felsége Születése Vtán Posomban) 1641. 
Esztendőben. 8r. 100 lap. — Elül: cziml. i, végül: nyomt. 
hiba I sztlan lev. 

A munka szerzője Becanus (Van der Beck) Márton jésuita. 

M, n. Muz, — Fesíi egyetem, — M.-vásárh. Teleki ktár, — Pannonhalma, — 
Pesti ref, coll, — Debreczeni re/, coll. — Kolozsvári re/, coll, — Pozsonyi 
káptalan (24 péld.). — Pozsonyi ev. lyc, — Pozsonyi /ránc, zárda, — Kör- 
möczi/ranc. Tuirda. — Szombathelyi /ránc, zárda, — Dézsi /ránc. zárda, — 
Csetneken, a gbfnöri ev. esp, ktárában. 

722 Várad. 1641. 

Keresztúri Pál. Fel-s6rdult Keresztyen, Ki tsetsemő korátul 
fogván, az Isten beszédénec ama' tiszta tején, a' mennyei 
titkoknac tanulásában ditsiretessen nevekedék; Es, Az Istennec 
minden fegyverét fel-óltözvén, ama' Cerberus titkos erejéből 
támadott Hitető Orvos Doctornak pokoli orvossággal meg- 
büsződőtt Patikáját el-rontá, és magát vastagon meg-ostorozá. 
Mellyet az Isten népénec győzedelmessen hirré ad Kereszt- 
úri Pal. Job. 13. 4. Bizonyára ti hazugságnac alkotói vattoc, 
és mindnyájan semmire kellő Orvosoc. Varadon, Nyomtatott, 
M.DC.xxxxi. esztendőben. 4r. 438 lap. — Elül: cziml., előszó 
8 sztlan levél; végül: mut. tábla 3 sztlan lap. 

írva van a Hajnal Mátyás jésuita által Pozsonyban 1640-ben kiadott € Kitett 
Czégéri ellen. 

M. n, Muz, — Erd, Muz, — M. -vásárhelyi Teleki- ktár, — S, -pataki re/, 
coll. — M. -vásár helyi re/ coll, — Kólozs^fári re/ coll, — Kolozsvári unitár, 
coll, (2. péld.) — Kolozsvári r, cath, lyc. — Debreczeni re/, coll, — Gyula-Fe- 
jén^ári seminar, — Szászvárosi re/, gymn, — Rima-Szombaton, a kis-honti ez'. 
esp, ktárában, — Lugossy yózse/tiél. 



723 Várad. 1641. 

Tyukodi Márton. Az tiszta eletü Joseph Patriarcha Eletének, 
szenvedésének, és ditsirettel viselt dolgainak Sz. írás szerént 
való magyarázattya. Mellyben meg-irattatik az-is, mitsoda 
alkalmatossággal ment-bé Jácob Aegyptusban, holott az ő 
maradékinac 400 esztendeig kellet lakni, és az után az Is- 



3>5 

tennék mondása szerént onnan ki-jöni. Mellyeket róvid Pne- 
dikátiokban foglalván, az alázatos szivü hiveknec szemek ele- 
iben terjesztett, Tyukodi Marton, A' Kórósi Keresztyén 
G)*ülekezetnek alázatos Pnedikátora. Nyomtatta Varadon 
Szenei Kertész Ábrahám. m,dc.xxxxi. 8r. 647 lap. — EIhL 
cziml. ajánlás stb. 16, vegü/: Conclusio 3 sztlan lev. 

Ajánlja a szerző Erdős Mihály, Tollas Pál, Tollas János, Oláh Mihály és Zsiroíi 
János n. -körösi tanácsosoknak. 

Miller Fragm. vet, typogr. 2Lf. Varaduiensis 34. /, hibásan iija a szerzőt 
Tinódi Mártonnak. 

M. n. Muz. — J/. Akad, — Pesti egyetem, — Erd, Muz, — M,-v. Teleki 
ktáf . — Pápai ref, coll. — Csurgói ref. gymn, — Szászvárosi re/, gymn, — 
S. -pataki ref. coll, (cziml. hij.). — Pesti ref. coll, (cziml. hij.) — Lugassy yő- 
zsefnél. Debreczenben. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. 

724 Bécs. 164a. 

Kalendariom Az m.dc.xxxxii. Esztendőre. M. Tonski János, 
Filosof: Doktor, és Krakai Akademiay Mathematicus, &c. 
Írásából Magyarul szereztetet. Mely második a Bissextilis 
esztendő után, Az Austriai és Magj'ar országhi Hórizonra 
igazítatot. Nyomtatta Bechben Gelbhaar Gergely. 8r. A — D 
= 4 iv = 32 sztlan lev. 

Ajánlva Losy Imre esztergomi érseknek. 
M, n. Aíuz. 

725 Bécs. 1642. 

Evangeliomok es Epistolak (Az), mellyeket esztendó-által ol- 
vastat Az Anya-szent-egyhaz Romai rend szerént Vasárna- 
pokon, Innepeken és Bóytben minden nap a' Kalendárium- 
mal ; és Karáchonyi s' Húsvéti Énekekkel. Nyomtatta Bech- 
ben, M.DC.XLii. Esztendőben. Gelbhaar Gergely. I2r. 313 
lap. — Elül: cziml., a nyomdász ajánlása és kalendariom 
10 sztlan lev. 

Pozsonyi franc, zárda. 



726 Lőcse. 1642. 

(Gönczi György). Keresztyéni Isterti dicsiretek, Mellyekel az 
Magyar nemzetben reformáltatott Ecclésiákban Esztendő által 



szoktanak élni. Mostan peniglen ujjonan, de mértékletessen és 
helyessen meg-6regbittetvén, és illendób rendben hogy nem mint 
ez elót az Keresztyéneknek éppületekre hatodszor ki-bocsáttat- 
tak. Ezek mellé adattattanak szép rendel az Halót Enekek-is. 
Lócsón, Nyomtattatot Brever Lórincz által, 1642. Esztend: 
i6r. 704 lap. — Elül: cziml. i, végül: lajstrom 7 sztlan lev. 

A Gönczi György által szerkesztett énekes könyv ujabb kiadása. Régibb ki- 
adásai Debreczen 1592. — Debreczen 1616. — Lócse 1635. (a cziml. szerint 3-dik 
kiadás). — Bártfa 1640. (a cziml. szerint 5-dik kiadás). 

M, n, Muz. — S, -pataki ref, colL 

727 Lőcse. 1642. 

Mihálykó János. Keresztyéni Istenes és aitatos Imádságok, Ez 
mostani Nyomorult és veszedelmes időkben minden Keresztyén 
és Isten-feló embernek felette igen szükségesek és hasznosok, 
A regi iras magyarázó Doctoroknak és Szent Atyáknak Írá- 
sokból egyben szedegettetet, es szép rendre helyheztetett. 
Mostan újjonan Manuale helyet tisztábban ki-bocsáttattak, 
Lócsén, Brever Lörincz által, 1642. i6r. 277 1. — Elül: 
cziml., ajánlás 3 ; végül: lajstrom 2 sztlan lev. , 

Ajánlja Brever Lörincz nyomdász Nyári Krisztinának, gróf Thurzó Imre nejé- 
nek. — Az ajánlásban van emlitve, hogy ezen könyv Mihálykó János munkája. 

Ezen 1642-diki kiadás a Gönczi-féle énekes könyv lőcsei 1642-diki kiadásával 
együtt nyomtatva s egybekötve jelent meg. 

Eddig ismert régibb kiadásai : Csepreg. 1630. és Bártfa. 1640. 

M, n, Muz, — S, -pataki ref, coll. (cziml. hij.). 

728 Lőcse. 1642. 

Kalendariom (Uy es O), Christus Urunk születése után, 
M.DC.XLii. esztendőre, Felsó Magyar Országnak és rész-szerint 
Erdélynek is Eghihez figyelmetesen alkalmaztatott Frölich 
Davir Késmarki Astronomus által. Löcsen, Brever Lörincz 
által. i6r. A — G4 = 6'/^ iv (8 levelenként) = 52 sztlan lev. 

M, Akad, 

729 Nagy-Szombat. 1642. 

Evangeliomok és Epistolák Nag)'- 

Szombat. 1642. I2r. 313 (helyesen 312) lap. — Elül : Cziml., 
előszó, calendarium 21 sztlan lap. 

M, n, Muz, (cziml. hij.) 



3^7 

730 Pozsony. 1642. 

(Hajnal Mátyás). A' Jesus Szivet-szeretó Szívek aítatosságára 
Szíves Kepékkel Ki-ábráztatott, Es azokról-valo Elmélkedé- 
sekkel és Imádságokkal meg- magyaráztatott Kónyvetske : 
Melyből minden hív lelek meg-ismérheti, mind az 6 Meg-iga- 
zulása előtt-levó rút és veszedelmes, mind az-után-valo szép 
es üdvösséges állapattyát, es eggyutt az egész Meg-igazulás- 
nak-is módgyát és folyását. A' vége-felé, egy-nehány régi 
szép Himnusok vannak, mellyeket némelly aítatos emberek, 
Deákból Magyarrá forditottak. Nyomtatták Fosomban, 
M.DC.XLii. Esztendőben. I2r. 260 lap (iií megszakad). — Elül: 
cziml., ajánlás, a k. olvasóhoz 6 sztlan lev. 

Ajánlja Kapi Klárának, Bedegi Nyári István kassai generális nejének, Pozsony- 
ban Sz. Jakab havának 13. napján 1642. a pozsonyi könyvnyomtató. -— Az aján- 
lásból kitetszik, hogy ezen elmélkedéseket és imádságokat • Nádor Ispán Uram b 
Nga Udvarában irta egy Lelki Tanitó (Hajnal Mátyás jésuita), s a nádor gr. 
Eszterházy Miklós neje gr. Nyári Krisztina nyomtattatta ki «Béchben kózel tizen- 
két esztendővel ez elótt Ferentzfi Lórintz által. • 

Első kiadása: Bécs. 1629. 

Egyetlen, végül csonka példány a m. Akad, ktárában. 



731 Várad. 1642. 

Canones Ecclesiastici, In Quinque Classes Distributi, quibus 
Ecclesiae H. C. amplexae in Comitatibus Mosoniensi, Poso- 
niensi, Comaromiensi, Nitriensi, Barsiensi, Hontensi, et Neo- 
gradiensi et finitimis Praesidiis á Superioribus reguntur, editi 
communi suffragio Ministrorum Dei in Synodo Comiathina 
congregatorum. Recusi et Ungarica translatione donati, sump- 
tibus et curá Ecclesiarum ejusdem Helveticae Confessionis 
in Comitatibus Pest, Solt, Pilis, Nagy et Kis Heves, Tholna 
Székes-Fej ér- vár &c. Varadini, Apud Abrahamum Kertész 
Szencziensem. m.dc.xxxxh. 8r. 87 lap. 

Következik külön czimlappal: 

Az egyházi jó rend-tartasoknak Irot Törvényi, Mellyek Öt 
Részekben foglaltattak. Magyar nyelven penig, az edgyűgyü 
Praedikátorokért, és azokért-is, kik e' fóldón a' kulsó, vagy 
polgári rendben Patronusi az Ecclesiáknak : hogy értsék 6k- 
is jó rend-tartásunkat és tórvényinket, ki botsáttatott, Pest, 



318 

>.it!. h-*. N-tSy ^s Kis Heves, Tholna &c. Vármegyékbéli 
|'i,»r«likÁlnn>knak költségével. Váradon , Nyomtattatott 
u.m.xxx.xii. 8r. 89 — 180 lap. végül: 2 sztlan levél. 

.(/, n. !Huz. — M. Akad. — M. -vásárhelyi Teleki-ktár. — Gy-Fejérvártl 
H.inhidnyi-klár. — Dehreczeni ref. coll. — Pápai re/, coll. — (közben s végül 
.Minkán). — Keszthelyen, a Festetics-ktdrban. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten 
s Ifibb magánosoknál. 



'^09 Várad. 1642. 

Evanedhimok és Epístolak. A' regi keresztyenektűi egész Esz- 
[eücí által lévó minden Vasárnapokra intésztetett és rendeltetett 
Ev,iT:íe]:i>niok és Epistolak. Az Evangeliomokbol szereztetett 
i>,ita;.'# Imádságokkal egyetemben. Varadon, Szenczi Kertész 
\.-~r.ir.-ini. m.dc.xxxxii. lar. A — Ee 4. = 166 sztlan lev. 

N TV-* hi'/iá semmi előszó, vagy ajánlás, 

••■■/. Min. — Kolozsvári ref. coll. — Zágrábi érs. kiér. 

— ;^; Várad. 1642. 

Stiierius János). Kisded Gyermekeknec való Catechismus, Az 
,ií: K6vid Kérdések, és Feleletek által való Tanítás; A' 
Kea-sztyéni Hitnek fó Ágazatiról. Most újonnan e' szép for- 
!i;áb;in, mint régen a' jó emlékezetű Lipsiai Pal-is nyomtatta, 
(\t>y,nehány tudós Ember javallásábol ki-botsáttatott. Vara- 
don, Szenczi Kertész Ábrahám által, m.dc.xxxxii. izr. A — D 
^o levelenként) = 24 sztlan lev. 

Irta SíDERius JÁNOS tarczali praedikator, mint az á praefatioja biíonyitja. 
Egyetlen példány a ^sti egyetem ktáráhan. 



734 Várad. 1642. 

Nyéki Vörös Mátyás. Dialógus, az az : Egy kárhozatra szakadt 
gazdag test és léleknek egymással való beszélgetések. Várad, 
1642. 8r. 

Emliti SAndor IstvAn M. könyvesház 31. /. — Én e munkának sem ezen 
sem régibb bécsi 1636-diki kiadását nem láttam. 

73B Bártfa. 1642. 

— ^ Verbőczi István. Decretvm Latino-Hungaricum, sive Tripartitvm 
1 consvetudinarii inclyti regni Hungarias & Transyl- 



319 

vaniae, ac partium eidem subjectarum, uná cum Methodo 
Articulorum Diaetalium, Authore Stephano Werbőczy. Huc 
accesserunt etiam Reguláé Juris Antiqui, Civiles et Canoni- 
cae, admodúm perutiles et necessariae. az az : Magyar és Er- 
dély Országnak Törvény könyve, írattatott Werbőczy István 
által. Mostan ismét uij onnan és másodszor, Deákul [s- Ma- 
gyarul, szép hasznos Regestromockal és Réguláckal meg-óreg- 
bittetett és ki-nyomtattatot. Bartphae, Typis et sumptibus 
Jacobi Klószl. Anno C. 1643. 4r. 484 lap. — Elül: cziml., 
approbatio. Indexek, prológus stb. 40, végül: Conclusio, index 
verborum, carmina Hieronymi Balbi 20 sztlan lev. 

Hozzá járul: Index sive Enchiridion stb. Bartphae, Excu- 
debat Jacobus Klósz, Anno Domini 1643. 4r A — P = 15 
iv = 60 sztlan levél. (Elöl: 8 sztlan lap, Enchiridion i — 94 
lap. Reguláé Juris antiqui 18 sztlan lap.) 

M. n. Muz. — Erd. Muz, — Pesti egyetem. — Kassai jogakad, 

736 Bécs. 1643. 

Kalendariom Az m.dc.xxxxiii. Esztendőre. Tonski Ianos Jur: 
Utr: et Medic: Doctor, és Krakkai Akadémiai Mathematicus, 
Írásából Magyaról szereztetet. Melly harmadik á Bissextilis 
esztendő után. Az Austriai és Magyar országi Horizonra iga- 
zitatot. Nyomtatta Béchben. Gelbhaar Gergely. 8r. A — D = 
4 iv = 32 sztlan lev. 

M, n. Muz, 



7Q1 Cseprcg. 1643. 

Evangeliomok és Epistolák. Csepreg. 1643. 

Az Evang. és Epistolák bártfai 1698-diki kiadásának ajánlásában emliti Lővei 
Balázs, hogy «i643. esztend. el-fogyván az 1636. esztend. ki-nyomtattatott Evange- 
liomos könyvnek Exemplari, Csepregi Könyvnyomtató Farkas Imre, maga kóltsé- 
gével újjonnan ki-nyomtatta.» 



738 Dcbreczen. 1643. 

Kecskeméti János. Három fú es nevezetes, esztendős innepekre 
való Praedicatiok. Úgymint: Karacsonra, Húsvétra, es Pün- 
kóstre. Irattattanak, Kecskeméti Janos, Kállai Praedikator 



320 

altal. Adattattanak ez melle, az mi Urunk lesus Christusnak, 
fogantatásáról való Praedikatiok az szent Lukats Evangélista 
Írásának, Cap. I. Ugyan ezen author altal, Egy néhány ha- 
lottas Praedicatiok-is adattattanak, kiket jámbor. Isten fgl6, 
Keresztyén, 6reg, vén, Iffiu Gyermekek temetsegekor, akar 
Firfiu, akar Aszszonyi-allat legyen, Praedicalhatni. Debre- 
czenben. Nyomtatta Fodorik Menyhárt, 1643. Esztendőben. 
8r. A — S = 18 iv = 144 sztlan levél. — Elül: cziml., ajánlás 
(Lorántfi Mihálynak) 4 sztlan lev. 

Régibb kiadásai : Debreczen 161 5. 1621, 1624. 

M. n. Muz. — S, -pataki ref, colL — Keszthelyen, a Festetics-ktárhan, 



739 Gy.-Fejérvár. 1643. 

Catechismus Az az; A' Keresztyéni Vallásnak és Hutnek Rö- 
vid Kérdésekben és feleletekben foglaltatott, szent Írásbeli 
bizonyságokkal megh eróssittetett summája, avagy veleje. A' 
még szólni nem tudó es tsets szopó gyermetskéknek száj ok- 
ból rendelted véghez vinni a' te ditseretedet. Psal. 8. 3. 
Matt. 21. 16. Fejirvaratt m.dc.xxxxiii. 8r. 83 lap. 

Református káté külön latin czimlappal és latin szöveggel is. Ujabb kiadása : 
Gy. -Fejérvár 1647. ^^^ ugyancsak ^t^ lap. 
Egyetlen példány az erd. Múzeumban, 



740 Gy.-Fcjérvár. 1643. 

Pathai István. Az Sacramentvmokrol Kózónségessen : Es kivált- 
képpen az Vr vatsorajarol való Kónyvetske. Melyben Kér- 
déseknek és Feleleteknek formájában, az keresztyéni tókélletes 
és igaz Vallás, az Ur Christusnak Test ételének és Vére 
italának igaz értelme felöl bé-foglaltatik : és minden rendbéli 
tévelygések ellen, Szent irasnak igaz magyarázattal valo-hel- 
lyeivel meg eróssettetik. Pathai István Papai Praedicator 
által. Másodszori nyomtatás. Fejér- varatt Anno 1643. Typis 
& impésis Celsissimi Principis. 8r. 330 lap. — Elül: cziml., 
az olvasóhoz 6 sztlan lev. 

Első kiadása : H. n. 1592. és 1593. 

M, n. Muz, — M. Akad, — Erd, Muz, — Pesti egyet, — Pesti re/, coll, 
— Kolozsvári re/, coll, — Debreczeni re/ coll. — Lőcsei ev, gymn, — Kolozs- 
vári r, cath, lyc, (csonkán). — S. -pataki re/ coll. (elül s végül csonkán). — 
M, -szigeti re/ lyc, (elül s végül csonkán). — Lugossy Jőzse/nél s többeknél. 



321 

741 Gy .-Fejérvár. 1643. 

Szalárdi Miklós. Az Istennek Kereszt-viseló híveit az béke- 
séggel való tűrésre indito kevés számú Vigasztaló Szók es 
Azok mellé adatot Lelki Hartz, melyben az lelkes ember 
kételkedő elmelkedési ellen az lelki ember sz. irásbol v6tt 
feleletekkel gvozódelmeskedik. A' kereszt-viseló, és bunók miatt 
róttógó hiveknek vigasztaltatásokra szem eleiben bocsáttatnak 
SzALARDi Miklós által. Fejervarat 1643. esztendőben. I2r. 
252 lap. — Elül: cziml., ajánlás, 5 sztlan lev. 

Ajánlva Tek. és Nag>'s. Somlyai Bátorí Sophia Aszszonnak Erdély ország^ fejed, 
asszonyának «Nag)'ságod Méltatlan és legh kissebik Udvari szolgája Szalárdi 

MlKLOS.» 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Kolozsvári ref. coll, (közben 10 lev. hij.) 

742 Kolozsvár. 1643. 

Kolosi Török István. Az Eggyes . életnek kedvetlen és káros 
voltáról, az Társai valónak gyónyórüseggel tellyes hasznáról, 
s = az io Gazda aszszonynak ditsiretiról iratot versek. Az 
Fariseus és Fukar Éneke notaiara. Ezek mellé adatott az 
Kakasról vótt Hasonlatosságban á Papok tisztiről való Enekis. 
A Stbphano T. Colossino. Genes. 2. 18. Nem jo embernek 
egj'edul lenni, azokáért segitót teremtek néki, hogj' 6 előtte 
légyen. 4r. AB = 2 iv = 8 lev. ha teljes. 

Az első munka végén (A B2 lev. utolsó lapján) végső 
versszak : 

Mikor ezer hatszáz negj'ven három folyna, % - 

Az zöldellő Május fog}'o fglben volna. 
Az szfp Nyárád vize naponként tisztulna, 
Szerzem ez éneket hirul hogj- maradna. 

A B. j. levelén következik: 

Cantiuncula De natvra et Proprietatibvs Galli, et qvare 
svpra Templum ponatur. Quae quondam Latiné modulata, 
nunc veró in Hungaricum idioma translata, datur & dedica- 
tur fraterné Ministris verbi Dei in sede Marus, veram re- 
ceptam Vnitariam Religionem profitentibus. Dnis, Amicis et 
Fratribus in Dominó charissimis & observandis. A Stephano 
Törők Colossi Ministro verbi Divini in Csikszentmarton. 

Saabé K. R^ m. könyvtár. 2 1 



3" 



Anno D. 1642. die 18. g-br. A Tékozló fiu Historiáia 



f * f 



notaiara. 

Ezen utóbbi versezet csak három lapra terjed. — Az ennek czimében emiitett 
Csik-Szentmárton nem a csikszéki Szentmárton, hol az unitáriusoknak egyházuk 
soha nem volt, hanem a Marosszéken a Nyárád mellett fekvő Csik-Szent- Márton, 
hol az unitáriusoknak ma is virágzó egyházuk van. 

Hogy e munka Kolozsvártt a régi Heltai-féle betűkkel nyomatott, összeha- 
sonlitás után kétségtelen. A nyomtatást az első munka iratási idejére 1643-ra azért 
mertem tenni, mert valószinünek tartom, hogy a szerző e kis munkát, melyet, mint 
maga mondja, egy nÖtelenül élő jóakaró pártfogója számára irt, nem hevertette 
sokáig kiadatlan. Ha a nyomtatási év nem teljesen bizonyos is, annyi kétségtelen, 
hogy ez az elsÖ eredeti kiadás, s a lőcsei 1647-diki kiadás ennek csak utánnyo- 
mata. 

A czimlevél hátlapján e két költemény ajánlása áll Szentmártoni Bodó Jánostól 
3 négysoros versszakban. 

Egyetlen péld. az erd. Múzeumban (közben 2 lev. A2, A3 hijával). 

743 Lőcse. 1643. 

Kalendaríom (Uj és O), Christus Urunk születése után, 1643. 
esztendőre. Felsó Magyar Országnak és rész-szerint Erdély- 
nek-is Eghihez figyelmetesen alkolmaztatott Frólich Dávid, 
Késmarki Astronom : által. Lőcsén, Brever Lörincz által. i6r. 
A — E = 5 iv = 40 sztlan lev. 

M, n. Muz. 

744 Lőcse. 1643. 

Madarász Márton. A D. Sz. H. N. A' Jó, vagy kegyes élet, 
Ej Boldog Halál Módgyá-ról D. Dániel SeisTnert Elmelkedési 
Mellyeket A' keresztyének épületeért Deák nyelv-bői Magyarrá 
fordítót. Eperjessi, Madarász Marton P. Leutschoviae, Typis 
Laurentij Breveri, & Suptibus Authoris. Anno : m.dc.xliii. I2r. 
250 lap. Elül: czimlap, ajánló levél (gróf Drugeth Homon- 
nai Máriának, Szécsi György Gőmör vármegyei főispán öz- 
vegyének) 16 sztlan levél. 

M, n. Muz, — Erd, Muz. — Pesti re/, coll. — S. -pataki ref. coll. — Ko- 
lozsvári ref. coll. (utolsó lev. hij.) — Lőcsei ev. gymn. (elül csonkán). 



745 Pozsony. 1643. 

Officium B. M. Virg, az-az Aszszonyunk Szűz Mariának Há- 
rom külómb idóre-valo Szolosmaja. Melly ki-bocháttatott Ótó- 



3^3 

dik Pius, és Nyólczadik Úrban Pápa parancholattyaból. A' 
Ngos Lippai György Esztergami Érsek Vrunk engedelméból, 
Nyomtattatott Posonban, 1643. 8r. xxxvi és 430 lap — Elül : 
cziml. I levél, végül: lajstrom i levél. 

Ajánlja gr. Eszterházy Juliannának, gr. Eszterházy Miklós nádor gr. Nyári 
Krisztinától született leányának, a pozsonyi könyvnyomtató, Posonban Sz. Juliánná 
napján (febr. 16.) 1643. 

M. n. Muz. (régiségtárban, ezüst tokban). — Egri érs, ktárban. — Pesti 
egyetem (csonkán). — Nyitrai kegyesrendi ház, — Szombathelyi franc, zárda, 
(elül s végül csonkán). — Gr, Eszterházy Jánosnál Kolozsvárit. 



746 Pozsony. 1643. 

Okulár Pozsony. 1643. . . . 

A hely nélkül 1643-ban megjelent Pápisták méltatlan üldözése ez. könyvben 
3/ — 32 lapon mint tminap* megjelent könyv van emlitve e szavakkal: .«*Es csak 
minapAs bocsáta-ki egy Pápista szerzetes Posonban egy kis iráakát (OKULARnak 
nevezi), kiben igen emlegeti az Inquisitiot és az Euangelicusok pelengérezését 
s-perselését.i Ma egy példányban sem ismeretes. 

747 Pozsony. 1643. 

Szentgyörgyi Gergely. Elmélkedések az Órókke -valóságról. 
Mellyeket P. Jeronymus Drexelius a* Jesus Társaságából- 
való Pap. Deák nyelven irt. Es most az eggyugyű Ke- 
resztyén Lelkek üdv9sséges tanúságáért Magyarrá fordított 
Sz. Gy. G. N. J. S. Nyomtatták Posonban, m.dc.xliii. Eszten- 
dőben. I2r. 480 lap. — Elül: cziml. ajánlás, az olvasóhoz, laj- 
strom 24. sztlan lev. 

Ajánlva van Jakussits Annának, gr. Homonnai János országbíró nejének, «Kis- 
Martonban 1643. dec. 8. Szent-Gyórgyi Gergely, Palatinus Uram O Nagysága 
Secretariusa.» 

M, n, Muz, — Pesti egyetem, — Pozsonyi ev, lyc. — Kolozsvári minor. 
zárda, — Kormöczi franc, zárda, — Pannonhalmi apátság (cziml. hij.). — 
Soproni ev. lyc. (elül s végül csonkán). 



748 Várad. 1643. 

Comenius Ámós János. Januae Linguae Latináé Vestibulum, 

Primum, In usum lUustris Paedagogei Albensis Hungaricé red- 

ditum, Deinde Orthodoxarum in Hungária Scholarum Usui ac- 
' commodatum. Varadini, Apud Abrahamum Kertész Szenei. 

M.DC.xxxxiii. 8r. 32 lap. — Elül: cziml., Candido Lectori (Pis- 

catortól)y Informatio 4 sztlan levél. 



2I* 



324 

Az olvasóhoz irt latin figyelmeztetésnek, mely a czimlevél hátlapján áll, keleté: 
cDabam é museo meo Albíe Juliae Calendis Maji Anno M.D.c.XLi. M. Philippus 
Ludovicus Piscator.» 

Kolozsvári re/, coll. — Késmárki ev. lyc. — Lugossy József néL 



749 Várad. 1643. 

Comenius Ámós János. Janua Linguae Latináé reserata aurea. 
Sive, Seminarium Linguae Latinne et Scientiarum omnium. Hoc 
est, Compendiosa Latinam et aliam quamlibet Linguam, uná 
cum Scientiarum et Artium fundamentis, perdiscendi Methodus, 
sub Titulis centum, Periodis mille comprehensa. Et in usum 
Scholae Varadiensis, iuxta Belgarum editionempostremam,ac- 
curatam et auctam, in Hungaricam linguam translata, Per 
Stephanum Beniamin Szilagyi ejusdem Scholae Rectorem. 
— Varadini, Apud Abrahamum Szenei, 1643. 8r. 220 lap. — 
Elül: cziml., Institutio didactica és üdv. latin vers ?>^végül: In- 
dex 6 sztlan levél. 

Kolozsvári re/, coll, — Késmárki ev. lyc. — Lugossy yózse/nél (mind három 
helyt egybekötve Comenius föntebbi szám alatti munkájával). 

750 Várad. 1643. 

Kalendariom. Froelich Dávid Késmárki Astronomus Kalendari- 
oma. Christus Urunk születése után m.dc.xxxxiii. esztendőre; 
Melly harmadik esztendő a' Bissextilis után. Magyar Országra 
és Erdélyre nagy figyelmetességgel alkolmaztatott. Varadon. 
Nyomtatta Szenei K. Ábrahám által. i6r. A — E = 5 iv (8 le- 
velenként) = 40 sztlan lev. 

M, n, Muz. 



751 Várad. 1643. 

Medgyesí Pál. Praxis Pietatis Az az : Keresztyén embert Isten 
tettzése szerént való járásra oktató Kegyesség Gyakorlás. An- 
gliai nyelvből fordittatot ; es most Ötödször legtisztábban ki bo- 
csáttatott. Medgyesí Pal által Varadó nyőtatta Széptzi Ábrahám 
1643 esz. I2r. 908 lap. — Elül: disz és közönséges cziml., a 
forditó ajánlása, élőbeszéde a ker. olvasóhoz, üdvözlő versek, 
a szerző (Bayle Lajos) ajánlása és lajstrom 25 sztlan levél. 



325 

A leirt disz-czimlevél után, mely mint az eredeti angol kiadásban képekkel 
van ékesitve, következik a közönséges czimlevél : 

Praxis Pietatis. az az, Keresztyén embert, Isten tettszése szerént-valo járásra 
igazgató Kegyesség Gyakorlás. Fordéttatott Angliai nyelvből : Es immár ötödször 
az e'kédiekben esett mindennemű hibáktúl meg-tisztultan, söt sok helyeken még- 
is jobbultan : az Authornak szép és igen szükséges Elöl-járó-beszédével edgyűtt, 
ki-botsáttatott ugyan Medgyesi Pal Ur Jesus Christus eágy-ugyu Szolgája által. 
A jobbétások ez ötödik nyomtatásban, a* következendő level-szálon adattatnak előd- 
ben. I. Tim. 4. 8. A* kegyességnek igireti vag>'on. 

Ajánlása, az első kiadás után változatlanul nyomtatva, Lónyai Zsigmondhoz 
kelt • Szinér Várallyán 20. napján Bój'tmás havának, 1635. észt. • — Az ajánlás 
ezen kelte vitte SÁNDOR Istvánt abba a tévedésbe, hogy Medg}'^esi ezen forditá- 
sának első kiadását 1635 -re s Lőcsére tegye, hihetőleg valamely czimlaptalan 
csonka példány után, M. könyvesház zy, l. — Sándor István ezen tévedése után 
teszi ezen 908 lapra terjedő váradi 2643-diki kiadást ugyancsak Lőcse 1635-re a 
Catalogus Bibliot?iecae Szechenyianae Tom. /. Pars. I. *]*]. /., minthogy a m. n. 
múzeumi Széchényi-könyvtár példányában a diszczimlap, melyen a nyomtatási 
hely és év fol van téve, hiányzott és hiányzik. 

Ezt a váradi kiadást helytelenül teszi 1625-re Miller, Fragm, vet. Typogra- 
pkiae. M. Varadiensis 34. /. 

Régibb kiadásai: i, Debreczen 1636. — 2, Lőcse. 1638. — 3, Bártfa. 1640. — 
4, Lőcse.. 1641., mind I2r. 

Teljesen ép péld. az erd. Múzeumban. — A disz-czimlap nélkül megvan a 
m. n. Múzeumban, a festi egyetemben, a kolozsvári, s. -pataki, m. -vásár helyi és 
pápai re/, coll. ktáraiban. 

752 Várad. 1643. 

Az Sacramentumok ki-szolgaltatasanak, az Hazasok és Birák 
Meg-esküttetésének, és az bfinból meg-térteknek Bé-vételének 
bizonyos módgya és rendi ; Melly mellé adattattak reggeli és est- 
véli szokot K6ny6rgések-is, az Ecclesiának közönséges hasznára. 
Nyomtattatott Varadon, Szenczi Kertész Ábrahám által, 1643 
Esztendőben. 4r. 52 lap. — Elül: cziml. éspraefatio («Georgius 
Paxi, Ecclesiastes Petro-P. Ketskeméthini» aláirással) 2 sztlan 
levél. 

M. n. Muz. 



753 H. n. 1643. 

Pápisták méltatlan üldözése a' vallásért. Mely E' Kérdésben 
magyaráztatik-meg : Ha Szabad-é valakit (és nevezet-szerint a' 
Pápistáknak az Euangelicusokat) erőszakkal, Vallásra kénsze- 
riteni ? Kinek alkalmatosságával az-is szem-eleiben adatik : Mi- 
csoda mesterségekkel és kénszergetésekkel szokták (most fő- 
képpen) a Pápisták, az Euangelicusokat a' m^^gok Vallására haj- 



326 

tani. Esaiae lix. v. ív. Nemo est qui clamet pro justitia,etnemo 
qui disceptet pro fide. Anno 1643. I2r. Cziml., olvasóhoz és 
szöveg loi lap. 

Irta egy magát meg nem nevező magyar evangelicus, hitfelei figyelmeztetésére. 
— Czáfolja benne különösen a Veresmarti Mihály pozsonyi kanonok s a II. Fer- 
dinánd alatt szerepei! Carafa munkáiban fejtegetett nretneküidozési elveket. Neve- 
zetes a mit 6. "j. /. a Veresmarii Pozsonyban i64j-ban nyomtatott Intfl és Taniló 
Leveléről mond, hogy t. 1. la mint nyilván mondják, e könyvet a posoni országos 
gyűlésben, minden kérés nélkül, ö maga sakkal hordatván fel az ország házához, 
elöl utói mindeneknek, nevezet szerint penig az Evangelicusoknak nagy bűven 
osztogatta és egész Magyarországot véle be töltötte.' — Ipolyi Arnold, Veres- 
marti Mihály élete és munkái 451. /. e névtelen munka szerzőjének Keresztúri 
Pált, I. Rákóczi György udvari papját, gyanítja. 

Második kiadása: N. -Várad. 1657. 

Pesti ref. coll. — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



754 Bártfa. 1644. 

Kassai András. Centuria Quaestionum duabus minus, degratiosa 
servatoris nostri passione. az az: Kettó-hián Száz Keresztyén 
Kérdések, Róvid és egyűgyö Feleleteckel az mi IdvözitÖ Urunk 
Jesus Christusnak Drágalátos szenvedéséről és haláláról, (utól- 
lyán az szenvedés Históriájának hozzá-adásával: Item, egy Ge- 
nerális Theoria-szerént irot Prasdikátiuval.) Es az Isten Igéje 
s-vigasztalása szeretőinek üdvösséges oktatásokra nyomásban 
készittetet Cassai András Uyfalui Ecclesiának Prsedikátora 
által. ANNO Pro nobis passVsac MortVVs, Istis In angVstlIs 
Defendet nos; az az; KI ml érettVnk szenVedet S-meg-hólt 
tarcsa-meg életVnket. = (1644). Bartfan, Nyomtattatot KlÖsz 
Jakab által, 4r. 115 lap. — Elüt: Cziml., ajánlás, latin és ma- 
gyar versek 6, végül: mut, tábla 2 sztlan levél. 

Az ajánlás Nagy-Tárkányi Tarkányi Istvánnak (Adatot Vyfaluban, Szent 
y Hav. elsfl napján. Rz utolsó fldönek M.Dc.XXXXIV. esztendejében.! 
yetlen példány a M. Akad. ktárában. 

Bártfa. 1644. 
i András. Vigasztalással tellyes praedicatio az özvegység- 

sanyarú allapattyarol, Melyben megtanul hattyak az 6zve- 
. ; kivel es miben blzhattyák magokat ; És mit cselekedet 
Jr Isten gyakorta azokban, és ma-Ís mit akar cselekedni, 

re mehetnek. Irattatot Cassai András Vyfaluy Ecclesiának 



327 

Praedicatora által Anno m.dc.xliiii. Nyomtattatot Bartphan 
Khlósz Jakab által. 8r. 72 lap. — Elül: cziml. ajánlás 6 sztlan lev. 

Egyetlen péld. a soproni ev. lyc. ktárában. 

756 Bécs. 1644. 

Hajnal Mátyás. Jésus szent szive képekkel, énekekkel s imádsá- 
gokkal. Bécs. 1644. I2r. 

így adja e könyv czimét Sándor István M. könyvesház 32. /. 
Első kiadás : Bécs. 1629. — 2. Pozsony. 1642. 

757 Bécs. Z644. 

Kalendariom. 1644. esztendőre Bécs. 8r. A — 

D = 4 iv = 32 sztlan lev. 

Ajánlja a nyomdász Gelbhaar Gergely Szentkirályi Clara Aszszonynak, az Nagy- 
Szombati Sz. Clárá Szerzetiban levó szüzek Abbatissájának, az egész Conventtel. 

Csonkán » 2 első levele hiával, megvan a csornai prépostság ktárában, 

758 Debreczen. 1644. 

Margitai Péter. Temetéskorra való Praedikatiok, Mellyeket Amaz 
Boldogh emlékezetű Margitai Péter, Egyszer is. mászor-is 
Egynehány fó Ecclesiákban temetéskor Praedikállot. Mostan 
penigh halálának utánna Másodszor-is Uyjonnan az híveknek 
éppületekre ki-bocsáttattak. Debreczenben, Nyomtatta Pödö- 
rik Menyhárt, Anno 1644. 8r. 391 lap. — Elül: cziml., elölj, 
beszéd, ad lectorem (Margithai Pétertől) , Thornai Gáspár és 
Medgyesi Pál debreczeni tanitók üdvözlő versei a kiadóhoz, 
Keresszegi István superintendenshez 4 sztlan levél ; végül : mut. 
tábla és index. 9 sztlan lap. 

Első kiadása: Debreczen. 1632. 

M, n. Muz, — Pesti re/, coll. (cziml. hij.). — Pápai re/, coll. (végül az 
index néhány lev. hij.) — Keszthelyen, a Festetics-ktárban. 

759 Frankfurt. 1644. 

Szenczi Molnár Albert. Dictionarivm. Vngarico-Latinum. Innu- 
meris vocibus Ungaricis formvlisque loquendi Latiné redditis, 
Nunc tertium locupletatum ; Cui inspersa sünt vsitatiora Pro- 
verbia Ungarica, cum aequipolle^ntibus Adagiis Latinis : Qvae 



enxniA sub initiali, vei praecipua Adagionis Vngaricae voce faqile 
rxrtnuntur. Authore Alberto Molnár Szenciensi. Franco- 
fvrti, T\'pis Antonii Hvmmii, Sumptibus Wolffgangi Endteri : 
Anno M.DC.XLiv. 8r. 368 lap. — Hozzá járul : Syllecta Scolastica. 
Ni'ril-er^c'e, 1644. 8r. 44 lap. — Institutio Juventutis in paeda- 
^A^x :< IHustribus Inferioris Palatinatus. U. o. u. a. 63 lap. 

x.'íc ^í> kiadásai; Nürnberg. 1604. — Hanau. 161 1. — Heidelberg. 1621. 

Ad. n. A/uz, — N, -körösi ref. lyc. — Lőcsei ev, gymn. — Pozsonyi ev, lyc. 
— Kjssai jogakad, (végül az Institutio Juventutis utolsó lapja hij). — Csornai 
j>/rí>. krdrában (az Institutio a 28-dik lap után szakad meg). — Csetneken a 
^rmo/i eT'. es^. ktárában. — Pozsonyi r. cath. gymn. — Lugossy Józsefnél 
IXbnx zenben. — Mind ezen példányok eg}' kötetben vannak Szenczi Molnár Albert 
Lcxicon Latino-Graeco-Ungaricumjával, melyet láss alább: Frankfurt, 1645. 

760 Kolozsvár. 1644. 

Kósa János (Várfalvi). Catechesis. Az Üdvösségnek Fundamen- 
tomáról rövid kérdezkedés az Szent írás szerént, az kisdedek- 
nek a' Tudományban és az Urnák szolgálattyában és félelmében 
való fel nevelésére. Várfalvi Kosa János által Írattatott. Ko- 
losvárban nyomtattatott Heltai Gáspár Mühellyében 1644. I2r. 
6 lap. 

Leírja KÉNOSi Tőzsér János, Hist, Typogr. Unitár, Trans. ez. kéziratában 
20 1. — Ma eg)' példányban sem ismeretes. 

761 Lőcse. 1644. 

(Biblia). Az mi Urunk Jesus Christusnak Uy Testamentoma : Mel- 
lyben vadnak az Evangélisták könyvei, az Apastalok cseleke- 
deti és Levelei, az Sz. János Jelenésével edgybe. Matth. 17. v. 
5. Ez az én szerelmes fiam, kiben meg-nyugottam, ótet halgas- 
sátok. Lőcsön nyomtattatot Brever Lórincz által. 1644. I2r. 
1067 lap. 

Nincs hozzá semmi előszó, sem index. 

Pesti egyetem. — Kolozsvári ref. coll. — Kolozsvári r. cath, lyc. — Rima- 
Szombaton, a kis- hont i ev. esp, ktárában, — Lugossy Józsefnél. 



762 Pozsony. 1644. 

Bszterházi Miklós (Gróf). A Magyar- Országi Palatinusnak, 
Gróf Eszterhazi Miklósnak, Rákóczi György Erdélyi Fejede- 




329 



lemnek irt egy-nehány Intő Leveleinek igaz Páriája. Posonban 
M.DC.XLiv. Esztendőben. 4r. 44 lap. 

M, n. Muz, — Pesti egyetem (Kaprínai nyomtatott Analectái között). — Sop- 
roni ev. lyc. — Megvolt Nagy István ktárában is. 



763 Pozsony. 1644. 

(Nyéki Vörös Mátyás). Tintinnabulum Tripudiantium, az az, 
A fóldi részeg szerenchenek es dichósegnek alhatatlan lako- 
dalmában Tombolók jóra intó Chengettyüje. Posonban, 1644. 

Első kiadása: Posony. 1636. 

Ezen eddig ^^y példányban sem ismert kiadás megvolt a gömori ev. esperes- 
ség ktárában Rozsnyón, melynek pontosan szerkesztett catalogusából irtam ki a 
czimet ; magát a kön)rvet azonban, melynek könyvtári jegye Aa. 8., ott 1876-ban 
a leggondosabb kutatás után sem sikerült föltalálni. 

764 Várad. 1644. 

Laskai János. Hittül-szakadasnak tellyes meg-orvoslasa. Mellyet 
Az Alhatatosoknak és El-esteknek javokra, három könyvekben 
le-írt Vedeli vs Miklós Genevai Prédikátor és Professor. És 
újonnan Azonoknak hasznokra Deákból Magyarrá forditott 
Laskai Janos. Varadon Nyomtatott Szenei Ábrahám által, 
M.DC.XLIV. I2r. 464 lap. — Elül: cziml., ajánlás, 8 sztlan lev. 

Ajánlva van Gr. Bethlen Istvánnak. 

M, n. Muz. — Erd. Muz. — Debreczeni ref, coll. — S. -pataki ref. coll, — 
Székely-udvarhelyi ref. colL — Kolozsvári ref. coll. (cziml. és az ajánlás néhány 
levele kézirattal pótolva). — Pesti ref. coll. (cziml. hij.). 

765 Várad. 1644. 

Laskai János. Jesus Királysága ; Melynek Idvességes birodalma 
alá, hat-ható erősségekkel intettetnek, ki-vált-képpen az Erdélyi 
Proselyta Sidok. Laskai Janos által Varadon , Nyomtatta 
Szenczi K. Ábrahám. 1644. i^r. 152 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás, az olvasóhoz 12, végül : mut. tábla 2 sztlan levél. 

Ajánlva van Iktárí gróf Bethlen Péternek, Hunyad és Máramaros vármegye 
főispánjának. 

Eg>'etlen példány a m. Akad. ktárában. 



33^ 

769 Bécs. 16454 

Eszterházi Miklós. A' Magyar- Országi Palatínusnak, Gróf Esz- 
terhazi Miklósnak, Lonyai Sigmondhoz, és némelly Vármegyék- 
hez irt egy-nehány Leveleinek igaz Páriája. Nyomtatta Béch- 
ben a' Kolonjai Udvarban Kosmerovius Mate. Anno m.dc.xlv. 
4r. 69 lap. 

A föntebbi számmal egy kötetben megvan a Af. Akad,^ bécsi csász., erd, 
múzeumi f pesti egyetemi és m.-v. Teleki- ktárban. — Ez a darab maga megvolt 
Nagy István ktárában is (Catalogue 1870. 31. /.). 

770 Bécs. 1645. 

Krakai Kalendariom Könyv, a' Béczi látásnak hattározattia sze- 
rint Christus születése vtán. Az m.dc.xxxxv. esztendőre igazita- 
tot. Jablonski Miklós Krakai Mathemáticus álta/. (Magyarország 
czimere.) Niomtatta Béchben Gelbhaar Gergely. 8r. A — D4 = 
28 sztlan levél. 

Csornai prépostság könyvtárában. 



771 G)rula-Fejérvár. 1645. 

Apafi Mihály. Az egész kereztyeni vallásnak rövid Fundamen- 
tomi. Megint Kétségbenesés ellen való egynéhány lelki vigazta- 
lások. Te pedig maragy meg azokban az mellyeket tanultál, és 
hogy gyermekségedtói fogva tudtad a' Szent irást, a' mely téged 
bóltsé tehet az idvósségre, a' Jésus Christusban való hitnek ál- 
tala. 2 Tim. 3. V. 14. & 15. Gyula- Fej irvaratt m.dc.xlv. 8r. 
A — E2 = 34 sztlan levél. — Végül: szent Írásbéli erősségek es 
bizonsagok 10 sztlan lev. 

Ajánlja Petki Borbálának, Apafi György özvegyének, tmint szerelmes Annyának 
Apafi Mihály*. — Az egyögyü kegyes olvasóhoz, kelt « Gyula- Fej irvaratt i. die 
Julij. 1645. Apafi Mihály*. 

Első, eredeti kiadása ezen munkának, mely eddig csak ujabb kiadásában H. n. 
1753. 8r. volt ismeretes. 

Erd, Muz. — Kolozsvári r, cath, lyc, 

772 Gsoila-Fejérvár. 1645. 

Geleji Katona István. Titkok titka. Az az : Az óróktól fogva ma- 
gatol 6-szinte való, és meg-oszladozhatatlan egységű Jehovai 
természetben lévó, és éló, állatval, hatalomval, és méltoságval 



egyenlő Elohim személyeknek, háromi többségek felól való men- 
nyei titkos tudomány. Melly az ov, és uj Testamentumoki két- 
ségtelen igazságú, Isten-ihlette [szent-irásokbol, az üdvösségre 
elégségesen ki-nyilatkoztatik, el-rontathatatUnul meg-erössitte- 
tik, és a' Régiek helyébe' minapéban támadott uj Tévelygőknek, 
s' nevezet szerént Enyedi GvÖROYnek, testi okoskodásitol, agyas 
tsavargásitol, és szines magyarázatitol, s fortélyos ellen-vetésitöl 
vastagon meg-oltalmaztatik, Es, imé, azon egy igaz Jehovah 
Istennek, az Atyának, Fiúnak, és Szent-Leieknek, ditsöségére, 
a' Magyar Keresztyénségnek az igaz Isteni-ismeretben való gya- 
rapodásara, s'az ellen-káromkodoknak pedig szájok-bé-dugatta- 
tására minden olvasni akarokval Istenes kegyességből és atya- 
fiságos szeretetből közöltetik. Geleji Katona Istvántól, Az 
Erdély országi igaz Keresztyén Ekklesiáknak Püspőkjőktöl, és 
a' Gyula- Fej ir- varinak első rendű Tanitoj ától. Ki-nyomtattatott 
Gyula-Fejir-varatt, az igenek meg-testesulesenek m.dc.xlv. esz- 
tendejében. 4r. 1073 lap. — £lüL' Cziml., ajánlás, a kegyes ol- 
vasóhoz, mut. tábla 5 iv = 20 sztlan lev. végül : 11. iii. ív. mut. 
tábla 45'/, lev. = 91 sztlan lap. 

Ajánlva van I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek. 

M. n, Muz. — Erd. Muz. — M. Akad. — M.-v. Teleki- ktár, — Kolozsvári 
re/, coll. — Kolozsvári unitár, coll. (2 péld.). — Debreczeni ref. coll. — S. -pa- 
taki ref. coll. — Sz. -udvar helyi ref. coll. (3 péld.) — - M. -vásár helyi ref. coll. — 
M. -szigeti ref. lyc. — Százvárosi ref. gymn. — Rozsnyón a gömöri eiK esp. ktá- 
rában. — N. -körösi ref. lyc. (végül csonkán). — Kolozsvári ?ninor. zárda. — 
Lugossy Józsefnél Debreczenben. — Megvolt Nagy István ktárában is. 



773 Gyula-Fejérvár. 1645. 

Geleji Katona István. Magyar Gramatikatska AVagy, Az igaz 
magyar írásban, és szollásban kévántato néhány szükséges Ob- 
servatiok. Mellyeket irogatási, és elmélkedési kózótt, egyszer 
másszor eszében szedegetett, meg-jegyzegetett, és Magyar mun- 
kájiban, fóbb-képpen a Titkok-Titkában, követett is, és egy- 
ként a' maga Írásának, és szoUásának mentségére, s más-ként 
pedig a' Magyarságon kapdosó elmés iffjuságnak oktattatására, 
ki-botsátott, Geleji Katona István, Erdélyi Orthodoxus Puspók, 
és egygyik Fejir-vári Lelki Pásztor. Ki-nyomtattatott Gyula- 
^ Fejir-Váratt A. D. m,cd. (igy DC. helyett) xlv. 4r. A — C = 
3 iv = 12 sztlan levél. 



333 

Ezen munka az előbbi szám alattihoz mellékelve s azzal egy kötetben jelent 
meg. Példányai csakugyan a « Titkok Titka »-val egy kötetben találhatók a fön- 
tebbi szám alatt emiitett könyvtárakban, kivéve N. -Köröst és S. -Patakot, hol ezen 
melléklet hiányzik. — Ellenben önállóan megvan a Magyar Gramm atikácska a 
/öcséi evang, gymn. és Schlauch LÖrincz szathmári püspök ktárdban. 



774 Gyula-Fejérvár. 1645. 

Medgyesi Pál. Egó Szövetnek, avagy Edgy nehéz de igen szük- 
séges és hasznos Kérdésnek (mely az Sz. írásnak isteni méltó- 
sága felöl vagyon) világos és róvid meg-fejtése ; Minden hivek- 
nek és kiváltképpen az Catholicusoknak hasznokra. M. P. által. 
Nyomtattatot 1645. Esztend. I2r. 151 lap. 

Betűi összehasonlitása után bizonyos, hogy ez a könyv gyula-fej érvári nyom- 
tatvány. — SÁNDOR István, M, könyvesház. 34. /. fölhozza ezen könyvet H. n. 
1648-ra is, alighanem csak tévedésből ; 1648-diki példányt sehol nem láttam. 

M. n. Muz. — Erd. Mtiz, — M.-vásárhelyi re/, colL — Lugossy yózsefnél. 



775 Gyula-Fejérvár. 1645. 

Medgyesi Pál. Lelki A Be-Ce Az Christus Oskolájában az alsó 
Rendben bé állatandó Tsetsemóknek Kózónségessen ; Kivált- 
képpen penig az méltóságos kegyes Fejedelem-Aszszonynak 
Lorantfi Susannanak, approbb Tseledgyenek, hasznokra. Edgy 
Istenfélő tudós Anglus Tanétónak írásából fordettatott. Fejér- 
varat Anno 1645. Typis et Impésis Celsissimae Principis 8r. 56 
lap ; végül: Könyörgések 2 sztlan levél. 

A Lorántű Susánnának szóló ajánlás végén : cNagyságodnak alázatos lelki 
szolgája Medgyesi Pál.» 

Első eredeti kiadás. Ujabb kiadásai: H. n. 1648. S. -Patak 1652. és Keresd. 
1684. 

Egyetlen példánya a kolozsvári r. cath, lyc. ktárában (Patai István A Sacra- 
mentomokrol Gy. -Fejérvár 1642. csonka példánya után kötve). 

776 Frankfurt. 1645. 

Molnár Albert (Szenczi). Lexicon Latino-Graeco-Ungaricum, 
Jam recens quartá curá recognitum, innumeris pene dictionibus 
ac versibus, Syllabarum quantitates indicantibus adauctum, et 
ita elaboratum, ut ex eo Latinarum dictionum genera, modus 
declinandi et conjugandi, tanquam ex Thesauro depromi pos- 
sint. Item Dictionarium Ungarico Latinum. Infinitis vocibus lo- 
quendique formulis ac proverbiisUngarico-Latinislocupletatum, 



334 

Authore Alberto Molnár Szenciensi. Adjecti sünt ad finem 
libri Indices Chronographici et Chronologici studiosis utiles ac 
necessarii. Item Syllecta scholasticaclarorum Virorum, Quorum 
catalogum exhibet frontispicium Syllectorum. Quae et separa- 
tim vendi possunt. Cum Privilegio Sacrae Caesareae Majestá- 
tis. Francofurti ad Moenum. Typis Antonii Hummii. Impensis 
Wolfgangi Endteri, Civis et Bibliopolae Noribergensis. Anno 
M.DC.XLV. 8r. 1030 lap. — Elül: cziml. s a használt auctorok 
névsora 2 sztlan lev. 

Régibb kiadásai: Nürnberg. 1604. — Hanau. 161 1. — Heidelberg. 1621. 

M, n, Muz, — N, 'körösi ref, lyc, — Pozsonyi ev, lyc, — Lőcsei ev, gymn. 
— Kassai jogakad, (csonkán 49 — 1030 1.). — Csetneken a gömöri ev, esp, ktá- 
rában, — Csornai pr ép, (csonkán 805 — 1030 1.). — Pozsonyi r, cath. gymn, — 
Lugossy yőzsefnél Debreczenben. — Erd, Muz, (elül s végül csonkán). 

777 Lőcse. 1645. 

Kalendariom (Uy és O); Christus Urunk születése után, 1645. 
Esztendőre való, Magyar Országra, Szepessegre és rész szerint 
Erdély Országra-is nagy íigyelmetességgel alkolmaztatott. 
Frólich Dávid, Immár 22. Esztendei Practicus Astronomus 
által. Löcsen, Brever Lörincz által. i6r. A — E = 5 iv = 40 
sztlan lev. 

M, n, Muz. 



778 (Nagy-Szombat). 1645. 

Kerti Fábián. Maria Aetermitatis Beatae Porta Sancta. az az, Maria 
Az Boldog Órőkke -Valóságnak Szent Aitaja Mellyet maga költ- 
ségével Nyomtattatott, és a' Jesus Társasagának gondviselése 
alatt, a' Nagy-Sombati és Gyóri Collegiumban levó Boldog 
Szűz Maria Congregatioinak ajándékozott 1645. esztendőben. 
A* Tisztelendő és Bőcsületes Kerti Fabian. Pap. Weszprémi 
Kanonok, és Szálai Esperest. I2r. 188 lap. — Elül: czimlap, 
ajánlás 4 sztlan lev. 

Vajon azonos-é e könjrv azzal, melyet SÁNDOR István, M, könyvesház 34. /. 
Epitorae Pietatis Marianae czim alatt mint lÖcsei 1647-diki nyomtatványt emlit, s 
melyet Horányi szerint Sámbár Mátyás jésuita irt, meg nem határozhatom. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktdrában. 



335 

779 Várad. 1645. 

Geleji Katona István. Valtsag-Titka. az az: Az örök igenek, a' 
Meg-válto Messiás Christus Jesusnak. a választatott hivekért, 
a' próféciák szerént, az üdónek tellyességében való meg-teste- 
sulése, születése, kórnyul-metéltetése, szenyvedési, halála, el- 
temettetése, fel-támadása, menyben-menése, Attya jobjára-ülése, 
és Sz. Lelket küldése felól való Keresztyéni titkos tudomány. 
Melylynek igazsága az esztendót-szakai Het jeles udnepekre: 
Adventre, Nagy-Karátsonra, Kis-Karátsonra, Nagy-hétre, Hus- 
vétre, Aldozo-Tsetertekre (a' mint ókét hivják) és Pfinkóstre 
való Predicaciokban, a' derék szent Írásokból eróssen meg-bi- 
zonyittatik, és a' Tévelygóknek, ugy-mint Sidoknak, Socinia- 
nusoknak, Blandradistáknak, Pápistáknak, Lutheránus atyafi- 
aknak, és egyebeknek ellenkező vélekedésik meg-czáfoltatnak. 
Es a' Magyar hiveknek, mind az honn-tanult fél-szerü Egy-házi 

. szolgáknak, az Úrban szerelmes attya-fiainak, segedelmekre, s' 
mind az irást olvasni tudó kulsó rendű kegyes embereknek az 
igaz Keresztyéni vallásban való óregbulésekre, és az ellenkezók 
ellen való fel-fegyverkeztettetésekre ki-botsáttatik Geleji 
Katona István, Az Erdély-országi Magyar Református Tani- 
tóknak Püspökjök, és a' Gyula- Fej ir- vári Evangelicus Keresz- 
tyéneknek Lelki Pásztorok, által. Ki-nyomtattatott Varadon, 
Szenei K. Ábrahám által. Az Igének meg-testesülése után 
M.DC.XLV. észt. 4r. 1244 lap. — Elül: cziml., ajánlás, az olvasó- 
hoz és I. mut. tábla 42, végül: 11. iii. mut. tábla 34 sztlan lev. 

Ajánlva van I. Rákóczi György erd. fejedelemnek, 

II. része : Várad. 1647. — ^^^' része: Várad. 1649. 

M,n. Muz. — M. Akad, — Erd. Muz. — M.-v. Teleki- ktár. — Gy. -fejér- 
vári Batthidnyi-ktár (cziml. hij.). — Pesti egyetem. — Egri érs. ktdr. — Pesti 
re/, coll. (csonkán). — Debreczeni ref. coll. (elül csonkán). — S.-pataki ref. 
coll. — Kolozsvári ref. coll. — M. -vásár h. ref. coll. — Sz. -udvar helyi ref. coll. 
(2 péld.) — Kecskeméti ref. coll, — Szebeni ev. gymn. — Csurgói ref. gymn. 
— N.- körösi ref. lyc. (elül csonkán). — M.-szigefi ref. lyc. (végül csonkán). — 
Lugossy Józsefnél (csonkán) s magánosoknál több példány. 



780 Várad. 1645. 

Keresztúri Pál. Lelki Legeltetés, az az: A' Dávid Király xxiii 
Soltaranak róvid magyarázattya, mellyet foglalt-bé tizen-két Pré- 
dikációkban A' Jésus Christusnak alázatos szolgája Keresztúri 



33^ 

Pal. Varadon, Nyomtatta Szenei Kertész Ábrahám, m.dc.xxxxv. 
Észt. 4r. 127 lap. — £/üí: cziml. és ajánlás 2 sztlan levél. 

Ajánlva van Lorántíi Zsuzsanna fejedelemasszonynak. 
Ujabb kiadása : Várad. 1649. 

Jlf. n. Muz, (cziml. és ajánlás hij.). — Erd. Muz. — S,-patakt ref. coll. — 
(utolsó lev. hij.). — Lugossy Józsefnél (elül 5 lev. hij.). 

781 Várad. 1645. 

Keresztúri Pál. A keresztségről egy prédikátzio, mellyet mondott 
el Gyula- Fej érváron Sz. György havának második napján 1645- 
dik észt., mikor Rákótzi Ferencz az i^u Rákótzi György fia, 
meg- kereszteltetnék. Várad. 1645. 4r. 

így emliti BoD Péter, M, Athénds 139. l. s utána Sándor István M. kház 
H, /. és Miller, Fragm, vet. typogr, M. Varadinensis 38. /. 



782 Várad. 1645. 

Triumphus Fidei, az az : a nagy probak es keserteteken az igaz 
hitnek győzedelme. Melly praedikáltatott a' Váradi temető kert- 
ben 3. die Január, horá 10. 1645 esztendőben; Az Nemes és 
szemérmetes Szűznek Varadijudithnak Az, Nemes és Nemzetes 
Varadi Miklósnak, Mostan A' méltóságos Erdélyi Fejedelem- 
nek Váradi Harminczadossának ; egyszer s mind a' Tekintetes 
és Nágos Iktari Bethlen Catharina Aszszonynak, a' Tekintetes 
és Nágos Albési Zólyomi Dávidnak Hites-Társának, minden 
javainak Praefectussának : szerelmes egygyetlen egy leányának 
teste felett. I. Johan. 5. v. 4. Ez a diadalom, melly meg győzte 
e' világot, tudni-illik a' mi Hitünk. Román. 8. v. 37. Sőt inkább 
mind ezekben diadalmasoknál fellyebb valók vagyunk. Nyom- 
tattatott Váradon Szenei Ábrahám által, 1645. 4^* A — B = 2 
iv = 8 sztlan levél. 

Hozzá járul: Váradi Miklósnak Mostan Praefectus- 
sának szerelmes Házas-Társán : Banrevi Ersebeten, Es négy 
szép magzatin, ugy-mint Varadi Annán, Judithon, Ersokon, 

Gáboron való keserves kőnyhuUatása, siralma (Versekben) 

C iv = 4 sztlan levél (az utolsó levél üres) . 

M. n. Muz. — S.-pataki ref. coll. (2 péld., egyikből Ci lev. hij.) — M.-vá- 
sár helyi ref coll. 



783 Amsterdam. 1646. 

Károlyi Gáspár. A mi Urunk Jésus Christvsnak Uy Testamen- 
toma. Magyar Nyelvre fordíttatott Carolj Gáspár által. Es 
mostan Újonnan e' kisded formában ki botsáttatott az Belgiomi 
Academiákban Tanuló Magyaróknak forgolodások által. Am- 
stelodámban, Nyomtattatott Jansonivs János által m.dc.xlvi. 
I2r. 819 lap. 

Gyula-fej érvári Batthiány i-ktár ban (28 első lapja hijányzik ; czimlapja kézirat- 
tal hiven pótolva). 



784 Bécs. 1646. 

Krakai Kalendaríom Kónyv, a' Béczi Prospectus szerént vrunk 
születése vtán, az m.dc.xxxxvi. esztendőre rendeltetet. Jab- 
lonski Miklós Krakai Mathematicus álta^. (Magyarország czi- 
mere.) Nyomtatta Béchben. Gelbhaar Gergely. 8r. A — D3 = 
27 sztlan levél. 

M, n. Muz, — Csornai pr ép. ktárában. 



785 Gy.-Fejérvár. 1646. 

Lelki Temjenezo, Mellyben a' szuv-béli kegyes buzgosagnak 
tüzétől fel gyulasztatott áhitatos könyörgésnek kedves illatú 
füstőletivel az Istennek rettenetesen fel-gerjedt haragja engesz- 
teltetik, és az ő tőle ki-j6vt süruven öldöklő tsapás a' holtak 
és élők között álló hivektől enyhitgettetik. Gyula-Fejir-Varatt 
M.DC.XLVI. dögös esztendőben. 8r. A iv = 8 sztlan lev. 

Erd. Muz. (gr. Teleki Domokos gemyeszegi könyvtárából). 



786 Gy.-Fejérvár. 1646. 

(Wendelinus Marcus Fridericus.) MedvUa priscae purrFíque 
Latinitatis, Quá omnes lingvae Latináé idiotismi é purioribus et 
classicis omnibus scriptoribus, quorum in Scholis admittitur 
autoritás ; plené planéque ; secundü seriem verborum et particu- 
larum omnium, repraesentantur, ita ut copiosior, quam ante 
hác, Phrasiologia exhibeatur, discentium studiis usibusque, 
accommodatissima. Denuö Impressa Albae Juliae Typis Celsis- 
simi Principis. m.dc.xlvi. I2r. 561 lap. — Elül: cziml. prae- 
fatio, benevolo lectori 10, végül : Index 23 sztlan levél. 

S»abó K. Régi m. könyvtár. 22 



33^ 

A latin szavak és kifejezések magyarul vannak benne értelmezve. — Kiadta 
BiSTERFELD JÁNOS HENRIK gy.-fejérvári tanár. 

Debreczeni ref, coll. — Kolozsvári ref, coll. — S. -pataki re/, coll. (cziml. 
hij., a 216. lappal megszakad). 



787 Várad. 1646. 

Temetési Pompa, Melly az Tekintetes es Nagyságos Néhai Groff 
Iktari Bethlen Péternek, Hunyad Es Maramaros Vármegyéknek 
örókós F6 Ispánnyának, 1646 esztendőben, Kis-Aszszony ha- 
vának harmadik napján, Bánban meg-hidegedett testének Lisz- 
kafal várói Ny ir- Bátorban, temetésének helyére való meg-inditá- 
sátol fogva, az földben el-takarittatásáig, celebráltatott. Vara- 
don, Nyomtattatott Szenei Kertész Ábrahám által, m.dc.xlvi. 
esztendőben. 4r. 183 lap. 

Tartalma: i. Halotti predikatio Liszkafalván Liptó vmben 1646. oct. 22. Szath- 
mAri Lázár Miklós szathmári prédikátortól. — 2. Funebris Oratio Stephani 
Benjámin Szilagyi in pago Liszkafalva iuxta Rosenbergam. 21. Oct. I646. — 
3. Szathmári Lázár Miklós 2-dik pred. Liptó vármegyében Lutsinán 24. oct. 1646. 
— 4. SÉLYEI Balog István huszti prédikátor pred. Sáros vármegyében Sz. Mi- 
hályon 1646. 28. oct. — 5. Ugyanattól Szántón oct. 31. — 6. Szathmári L. 
MiKLÓstól Nyiregyházán 2. nov. — 7. DoBRAi BÁLINT ecsedi pred.-tól, Báthorban 
nov. 2. — 8. HoDÁszi MiKLÓstóI u. ott. 1646. nov. 3. — 9. Veréczi Ferencz 
sáros-pataki prédikátortól 4. nov. — 10. CsuLAji GYÖRGY, L Rákóczi György 
fejedelem udv. papjától 4. nov. — 11. Oratio funebris (latinul). — 12. HODÁSZI 
MiKLÓstól Jankafalván 1646. 29. nov. lőtt predikatzió Zólyomi Miklós özvegye 
Daróczi Zsófia felett. 

M. n. Muz. — M. Akad. (3 péld.). — Erd. Muz. (2 péld.). — Pesti egye- 
tem. — M.-vásárh. Teleki-ktár. — Kolozsvári re/, coll. — M. -vásár helyi re/, 
coll. — Kolozsvári unitár, coll. — Debreczeni re/, coll. — S. -pataki re/ coll. 
(3 ép, 2 csonka péld.). — Sz.-tidvar helyi re/ coll. — Szebeni ev. gymn. — Kecs- 
keméti re/, coll. (utolsó lev. hij.). — M. -szigeti re/, lyc. (cziml. hij.). — Enyedi 
re/, coll. (utolsó 5 lev hij.). — Lugossy Józse/nél s magánosoknál több péld. 



788 Bécs. 1647. 

Krakai Kalendaríom Könyv, á Béczi Prospectus szerént urunk 
születése után. Az m.dc.xxxxvii. Esztendőre rendeltetet. Jab- 
LONSKi Miklós krakai Mathematicus által. (Magyarország czi- 
mere.) Nyomtatta Béchben Gelbhaar Gergely. 8r. A — D7 = 
31 sztlan levél. 

Ajánlja latinul Gelbhaar György nyomdász gr. Draskovics János nádornak. 
M. Akad. — Csornai prépostság ktárában. 



339 



789 Debreczen. 1647. 

Halotti beszéd Bocskai Ferencz felett. Debreczen. 1647 

így adja a czimet SÁNDOR István, M, könyvesház i}^. l. 



790 Gyula-Fejérvár. 1647. 

Catechismus Az az; A' Keresztyéni vallásnak és Hütnek Róvid 
Kérdésekben és feleletekben foglaltatott, szent Írásbéli bizony- 
ságokkal meg-eróssittetett summája, avagy veleje. A' még szólni 
nem tudó éstsets szopó gyermetskéknekszájokbol rendelted vég- 
hez vinni a te ditséretedet. Psal. 8. 3. Matt. 21. 16. Fejér Vá- 
ratt M.Dc.xLvii. 8r. 83 lap. (latin-magyar szöveggel). 

Régibb kiadása : Gyula- Fejérvár 1643. 8r. ugyancsak 83 lap. 
Debreczent ref, coll. 



791 Gjrula-Fejérvár. 1647. 

Kászont János. Róvid Igazgatás A* Nemes Magyar Országnak és 
hozzá tartozó Részeknek szokott Teorveny Folyásiról Mellyet 
Nemzetes Veres-Marthi Ciko Mihály Uram Kérésére Deákból 
Magyar nyelvre forditott Kaszoni János Váradgyán. Nyomtatta- 
tott, azon CikoMihályV. költségén, Gyula-Fejér- váratt Brassai 
Major Marthon által. 1647. esztendőben. \x. 302 lap. — Elül: 
Cziml. előbeszéd, az olvasóhoz 4; végül: nyomt. hibák 2 sztlan 
levél. 

Ajánlva van Czikó Mihálynak a fejedelem gy.-fejérvári udvarbi rajának, t írtam 
Váradgyán Szent Philep és Jakab Apastalok napján 1647. esztendőben.* — Az olva- 
sókhoz kelt «Váradgyán Maros s-Sebes vize közt lévó házamnál Sz. Kereszt Ta- 
lálása napján 1647. esztendőben.* A nyomt. hibák végén «Végesztem Isten áldo- 
másából Gyula- Feir- Váratt P&nkósd Havának 8. napján, 1647. esztendóben.» 

Kitonich János «Directio methodica processus judiciarii Regni Hungáriáéi 
czimú munkájának forditása. Az eredeti szerző nevét a forditó ezen első kiadás- 
ban nem emliti: de már a 2-dik latin-magyar szövegű, lőcsei 1650-diki kiadásban 
a szerző Kitonich János a czimlapon meg van nevezve. 

M. n, Muz. — Erd, Muz, — Kolozsvári ref, coll. — Kolozsvárt unitár, 
coll. — Dehreczeni ref. coll. — Szeheni Bruckenthal-ktár. — Szebeni ev. gytnn. 

— M, -vásár helyi ref. coll. (2 péld.). — Szigeti ref. lyc. — Sz. -udvar helyi ref. 
coll. (cziml, hij.) — Gyomron gr. Teleki-ktárban. — Háromszéki Cser ey -múzeum. 

— Kolozsvártt b. Bornemisza Jánosnál, K. Papp Miklósnál s magánosoknál. 

792 G3aila-Fejérvár. 1647. 

Index Vocabvlorum. Index, Januae Lingvarum J. A. Comenii. .. 
Albae Juliae, Typis Celsissimi Transylvaniae Principis; An. 

22* 



340 

-M.Dc.XLVii. Per Martinum Major Coronensem. 8r. 507 (helye- 
sen 508) lap. — Végül: Ad Candidum Lectorem i sztlan lap. 

Comenius Janua Lingvarum angol és belga indexének magyar fordítása. — 
Az I. és 2. lapon álló latia élőbeszédből kitetszik, hogy Csaholczi János és Bi- 
hari Ferencz ezen szótárt az erdélyi iskolák használatára készítették, kik Co- 
menius Janua Lingvarum czimü munkájának több nyelven lévŐ Indexei közzűi az 
angol és belga Indexet magyarra fordították s « Index Vocabvlorum» czim alatt ki- 
adták. Hogy ezen könyv Bisterfeld Henrik gy.-fejervári tanár költségén jelent meg, 
kitetszik a könyv végén olvasható «Ad candidum lectorem* intézett latin versekből, 
melyek alatt a könyv szerkesztői igy nevezik meg magokat : Johannes Pást : 
TsAHOLCi, p. t. Rect. Collegii Albens. et Logicae facult : Magister Ordinaríus, In- 
dicis Latino- Ungarici Interpres. Franciscus Bihari, p. t. Rect. Collegii Alb. et 
Poeticáé facult. Magister Ordinarius, Indicis Latino- Ungarici Translator.» 

M, n, Muz. — Schlatuh Lörincz szathmári fűsp. ktára (Török Jánostól). 



793 Lőcse. 1647. 

Arithmetica (Practica) . Az az : Számvető Tábla, Melyben minden 
féle Adásról és Vételről való bizonyos Számoknak summáját 
hamar és készen fel találhatni. Az Pythagorás Táblájából (kit 
más nevel Olasz Practicának is hinak) számláltatot és Írattatott. 
Lőcsén, Brever Lőrintz által, 1647. Esztend: I2r. 103 sztlan 
levél. 

Hozzá járul : Nyereség osztó Tábla : Melyben az egy tarsa- 
ságban levő kereskedő avagy osztozó személyek kőzött, kinek 
kinek az nyereségből való illendő részét hamar meg-vehetni és 
számlálhatni. Lőcsén Brever Lőrintz által, 1647. Esztendőben. 
I2r. 7 sztlan lev. 

Régibb kiadásai: Debreczen. 1614. és Gy.-Fejérvár. 1632. 

Emliti röviden ezen kiadást Sándor István, M, könyvesház 34. /. — Czimét 
közlöm Gyarmathi Sámuelnek Sándor István emiitett lapjához sajátkezüleg tett 
jegyzéséből (az erd. Múzeum ktárában). — Példányát nem láttam. 



794 Lrőcse. 1647. 

Epitome Pietatis Marianae. Lőcse. 1647. 

Emliti SÁNDOR István, M. kház, 34. /. mint Horányi szerint Sámbár Mátyás 
munkáját. 



795 Lőcse. 1647. 

Kolosi Török István. Az Edgyes Életnek kedvetlen és káros 
voltáról, az Társai valónak gyönyörűséggel tellyes hasznáról, 



341 

s-az jo Gazda aszszonynak ditsiretiról iratot Versek. Az Fari- 
séus és Fukar Éneke nótájára. Ezek mellé adatott az Kakasról 
vótt Hasonlatosságban á Papok tisztiről való Enek-is. á Ste- 
PHANo T. CoLossiNO. Genes. 2. 18. Nem jo embernek egyedül 
lenni, azokáért segitót teremtek néki, hogy 6 elótte légyen. 
Lőcsén, Nyomtattatot 1647. Esztendőben. 4r. A — B = 2 iv = 
8 sztlan lev. 

Első kiadása : H. és év. n. (Kolozsvár 1643). — Ujabb kiadásai : Lőcse. 1688. 
és 1696. 

Pesti egyetem, — Megvolt Nagy István ktárában is (Lásd : List u, Franckey 
Caialogue 1870. loi. /.), hol a szerző hibásan van Kolozsvári Töröknek nevezve. 



796 Lőcse. 1647. 

Szentmártoni Bodó János. Az Sónak Ditsiretiról Való Magyar 
Rythmusok. á Johanne B. Szentmártoni. Nóta: Meg adgya 
még Isten Órómét etc. Ez mellé adatott az Áts Mesterek 
ditsireti-is. Lőcsén, Nyomtattatot 1647. Esztendőben. \x. A — 
B = 2 iv = 8 sztlan levél. 

A 2 — 5 lapon Thuri Mihály üdv. verse magyarul. 

Egyetlen péld. a m, ?i. Múzeumban. 



797 Pozsony. 1647. 

Maria Halaira Valtaknak, es Meg-holtaknak Annya Uj Gyo- 
lekezetinek Rend-tartasa, Fosomban Sz. Márton Egy-házában 
helyheztetett Boldog Aszszonyunk képe-elött ; melly a' Purga- 
torium-béli Lelkek meg-szabadulásokért, aitatossan, és hasz- 
nossan tiszteltetik, kezdetett Felséges iii. Ferdinánd Chászár, 
Magyar, és Cheh-Országi Király kegyelmes jovallásából. Alkot- 
tatott Tekéntetes és Nagyságos Lippai György Esztergami 
Érsek, és Magyar- Országi Primas-által, Mind 6 Felsége Uduari 
sok Tekéntetes, és^ Nagyságos Urak, s-mind más Fejedelmi 
méltosag-béliek, s- Nemzetes személyek aítatos ohaitásokra. 
Nyomtattatott Fosomban 1647. esztendőben Aksamitek Zacha- 
rias által. 8r. 30 lap. — Elül : cziml. i lev. 

Eg>'etlen péld. a ^esti egyetem i tárában, 

798 Utrecht. 1647. 

Páriz Imre (Pápai). Keskeny Ut Mellyet Az embernek elméjébe 
ütköző haboru gondolatoknak köveiből, es sok féle kételkede- 



342 

seknek sűrűjéből, á mennyire lehetett, ki irtott Papai Pariz 
Imre. Mátthe Ev. 7. vers. 14. Szoros kapu és keskeny nt, mely 
viszen az életre, es kevesek kik meg talállyak azt. Nyomtatta- 
tott Vltrajectumban Noortdyck lános által. 1647. ^^r. — Elül: 
cziml., a kegyes olvasónak, üdv. versek és mut. tábla 3 sztlan 
levél. 

Első kiadás. — 2. Gy.-Fejérvár. 1657. — 3- S.-Patak. 1662. — 4. Kolozsvár. 
1671. — 5. Lőcse. 1689. 

Egyetlen példánya, mely a 116. lap után szakad meg, a m. Akad, ktárában. 



799 Várad. 1647. 

Geleji Katona István. A' Váltság- Titkának Második Volumenje, 
forgatékja. Melylyben be-foglaltatnak a' Negyedik, és Ötödik 
Részek, ugy-mint a' Christusnak a' mi váltságunkért való gyalá- 
zatos, és keserves szenyvedései, kereszt-fára feszittetése, halála, 
temetsége,'és a' halálból való dítsóséges fel-támadása, s' az után 
lótt egynéhányszori meg-jelenései, a Negyedikhez ragasztatott 
két Függóleketskekvel egygyütt. Mindenestói fogva lxxvii. 
Prédikációk, i. A' Prédikációknak, és azoknak czéljaiknak; 
2. A' bizonyságra fogatott, vagy meg- magyar áztatott óv és uj 
Testamentumi szent irás béli helyeknek; 3. A' nevezetesb, s' 
meg- jegyeztetendóbb dolgoknak Laistromikval. Isten után, 
azon Geleji Katona IsTVANnak, az Erdélyi Református Taní- 
tóknak Püspókjóknek, munkája által. Ki-nyomtattatott Varadon, 
Szenczi Kertész Ábrahám által, Az Igének meg- testesülése 
után M.DC.XLVii. esztend. \x. 1382 lap. — Elül: cziml., ajánlás, 
az olvasóhoz, i. mut. tábla 48, végül : 11. és iii. mut. tábla 41 
sztlan levél. 

Ajánlva van Lorántfi Zsuzsannának, I. Rákóczi György erd. fejedelem nejének. 

— Az ajánlás kelte: t Irtára Gyula-Fejir-váratt 1647. esztendőben, Pünkóst-havának 
18. napján, életemnek 58-adik esztendejében ». 

I. rész. Várad. 1645. — III. rész. Várad. 1649. 

M, n, Muz. — M, Akad, — Erd, Muz, — Pesti egyetem, — M.-v. Teleki-ktár , 

— Kblozsi'árt ref, coll. — Debreczeni re/, coll, — S, -pataki re/, coll, — Kecs- 
keméti re/, coll. — M. -vásár helyi re/, coll. — Sz. -udvar helyi re/ coll, (2 pél- 
dány). — Csurgói re/ gymn, — Pápai re/, coll, (cziml. és utolsó 4 lev. hij.). 

— Sepsiszentgyörgyi re/, gymn. (elül 5, végül i lev. hij.). — Zilahi re/ gymn. 
(csonkán.). — Betléren g?\ Nddasdy-ktdrba?i, — A7/^;>' István, Lugossy yőzse/\ 
s több magánosok ktárában. 



34.3 

800 Amsterdam. 1648. 

Perkinsus Guilielmus. Ama Szent Iras Feitegetesben hatalmas 
es igen tudós Doctornak G. PERKiNSusnak A' Lelki-ismeret- 
nek akadekirol irott drága szép Tanitásának Első könyvében, 
az akármi okból meg-félemlet és rettegő Lelki esmeretnek 
meg- vigasztalására és gyogitásara (tgy)y le-tőtt Istenes Orvos- 
lási. — Nyomtattatott Amsterodamban, Jansonius János által, 
Tsepregi Turkovitz Mihály költségével 1648 Esztendőben. 
I2r. 249 lap. — Elül: Cziml., a ker. olvasóhoz, Approbatio, 
Lajstrom 4 szzatlan levél. 

Az olvasóhoz irt előszó végén : •Tsepregi Turkovitz Mihály Colosvari Lakos 
AmsteröTödámban 10. Kis-Aszony hav. 1648-ban ». — Kitetszik ez előszóból és a 
Voetius Gisbertus approbati ójából, hogy Csepregi Turkovics Mihály e könyvet nem 
maga forditotta, hanem • némely kegyes férfiakt által fordíttatta ^ s amsterdami 
útjában magával vitte és ott kinyomatta. — Téved e szerint BüD, Athénás 310. 1. és 
utána mások, kik e könyv fordítását Csepregi Turkovics Mihálynak tulajdonítják. 

M, n, Muz. — Erd, Muz, — M, Akad, — Pesti egyetem, — M. -vásárhelyi 
Telekt'ktár, — Pesti ref coll. — Kolozst'ári ref coll. — Udvarhelyi ref coll. 

— Enyedi ref. coll. — Szebeni ei\ gymn. — Miskolczi ref. gymn. — Zilahi ref. 
gymn. — Csurgói ref. gymn. — N.'körbsi ref lyc. (cziml. és 2 utolsó lev. hij.). 

— Nagy Istvánnál, Lugossy Józsefnél stb. 



801 Bécs. 1648. 

Krakai Kalendárium. A' Béczi Prospectus szerént urunk szü- 
letése után. Az M.DC.xxxxviii. Esztendőre rendeltetet. Jab- 
lonski Miklós Krakai mathematicus által. (Magyarország czi- 
mere.) Nyomtatta Béchben, Gelbhaar Gergely. 8r. A — D4 = 
28 sztlan levél. 

Ajánlja Gelbhaar Gergely nyomdász latinul Lippai György esztergomi érseknek 
és b. Lippay Gáspár cs. kir. tanácsosnak, a m. kir. kamara praefectusának. 

Csornai prépostság k tárában. 



802 Debreczen. 1648. 

Szoboszlai Miklós. A szent Dávidnak 6t kóvetskei. Az az : Az 
igaz vallásnak őt részei, Mellyekból minden égy-igyu igaz val- 
lású ember, ez világnak Goliáthi ellen meg-álhat, es gyózö- 
delmet vehet. Az mellyeket minap, Henricus Diestius Ke- 
resztyen Doctor, Deák nyelven bocsátót ki : Most az Isten 
Israelének az ellenközö felek ellen modossab maga meg-ová- 



344 

sára, Anya-nyelvei meg-ajándékozott Szoboszlai Miklós, az 
lesus Christusnak méltatlan szolgája. Debreczenben, Nyom- 
tatta Fodorik Menyhárt, An. 1648. I2r. — Elül: czimlap, 
ajánlás (Wida Miklósnak), előbeszéd 11 sztlan levél. 

Ugyanezen munkának fordításait lásd alább : Uzoni Balázstól Gy.- Fejérvár. 
1658. és Udvarhelyi Pétertől H. n. (Kassa) 1661. 

Egyetlen csonka példánya, mely a 184-dik lap után szakad meg, a m. n. Mú- 
zeum ktárába7i. 



803 G3mla-Fejérvár. 1648. 

Fogarasi István. Catechismus Az az : A Keresztyéni Vallásnak 
és Hutnek Rövid Kérdésekben és feleletekban foglaltatot szent 
Írásbéli bizonysagokval meg-erósittetet summája avagy veleje. 
Mellyet Deák és magyar nyelvből Oláh nyelvre forditot. 
Fogarasi István. Lugosi már az igasságot rész szerint meg- 
i^met Oláh Magyar Ecclesiának lelki Pásztora. 2. Timoth. 
3. V. 15. Es hogy gyermekségedtói fogva tudgyad a' Szent 
Írásokat, mellyek tégedet bóltsé tehetnek az üdvösségre etc. 
Feiervarat Nyomtattatott. Brassai Major Márton által 1648. 
esztendőben. 8r. 48 lap. 

Ajánlva van Barcsai Ákos lugosi s karánsebesi bánnak s Szörény vármegyei 
főispánnak. — Az ajánlásból kitetszik, hogy Lúgoson és Karánsebesen volt ma- 
gyar ref. iskola, és hog}' Fogarasi Sz. Dávid zsoltárit is leforditotta oláhra s Bar- 
csai segitségével ki szándékozott nyomatni. 

Csak az i — 6 lap (a czimlevél és ajánlás) magyar ; a többi (a szöveg) oláh. 

Eg}'etlen példány a 7n. -vásár helyi ref. coll. ktárában. 



804 Kolozsvár. 1648. 

Kalendaríom, Christus Urunk Születése után 1648. esztendőre, 
Frölik Dávid által alkalmaztatott Az Erdély és Magyar 
Országi Pólushoz (Kolozsvár czimerét tartó 3-szögü vért). 
Hel. G. M. i6r. 

Következik külön czimlappal: 

Rövid Jövendölés Az 1648. esztendőre, Christus Vrunk szüle- 
tése után. Mely Bissextilisnek mondatik. Mit kellyen az Egh- 
nek munkálkodása szerint az időnek külőmb kűlőmb fgle 
változásiról, Ecclipsisekröl, Hadakról, betegségekről, főldi ter- 



345 

mésekról, és egyéb történendő dolgokról reménlenünk. Alkal- 
maztatott Frólik Dávid Késmárki Astronomus által. i6r. 

Ajánlja Szamosfalvi Mikola Zsigmondnak Rákóczi György fejedelem főasztal- 
nokának «Georgius Abrugi Typogr.w 
Töredékei az erd, Muzeufnban, 

805 Kolozsvár. 1648. 

Szentmártoni Bodó János. Az tékozló fiúnak históriája. Ko- 
losvár. 1648. 8r. 

Emliti a szerző megnevezése nélkül Sándor István. M, könyvesház 34. /. — 
Példányát nem láttam. 

806 Leyden. 1648. 

Szokolyaí István. Sérelmes lelkeket gyógyitó balzsamom. Lug- 
dunum. 1648. I2r. 143 lap. 

Első kiadás. — Ujabb kiadásai : S. -Patak. 1669. és Kolozsvár 1671. 
Emliti BoD PÉTER, Magyar Athenas 280. /. és Sándor István, M. köny- 
vesház, 34. /. — Példányát nem láttam. 



807 Leyden. 1648. 

Szokolyaí István. Az ó testamentomi Írásokból egybe szede- 
gettetett könyörgések. Ford. Belga nyelvből. Lugdunum. 
1648. I2r. 214 lap és i levél mut. tábla. 

Az előbbi szám alatti munkával együtt nyomtatva s egy kötetben jelent meg. 
Ezen első kiadást ajánlotta Németi Jánosnak, a ki Őt maga költségén küldte 
külföldi egyetemekre. — Ujabb kiadásai Patak. 1669. és Kolozsvár. 1672. 



808 Lőcse. 1648. 

Comenius (Joh. Amos). Januae Lingvarum Reseratae Aureae 
Vestibulum quo primus ad Latinam aditus Tyrunculis pa- 
ratur: cum práposita versioné Gráca Autore alio: Editum 
a JoHAN. Amoso Comenio. nunc quoque adjecta est versio 
Germanica et Hungarica. Leutschoviae Typis Laurentii Bre- 
veri 1648. 8r. 103 lap. 

A lőcsei ev. gymn, ktárábanr 

809 Lőcse. Z648. 

Evangelía et Epistolae Dominicorum ac Festorum dierum, 
Latiné et Hungaricé. Evangeliomok Es Epistolak, Egész 



Esr-íSű.-' iI"-J.i íévÓ minden Vasárnapokra és fó Innepekre 
ji'.t:a:::Zi'ir: és rendeltetett Magyarul és Deákul. Levtschoviae, 
T'Vus- í; íumptibus Laurentii Breveri Anno 1648. 8r. A — R 
r -■- IC', iv = 114 sztlan levél. 

?>:'i.-^i! í.!cpi.=bcn 6. Mednyátiszky ktárábaii. 



ÍlO LScse. 1648. 

Veresegyházi Szentyel János. Myrotechium Spirituálé, az az: 
Lelki Patika. Melyben A' Kereszt Viseló Keresztyének, eny- 
hítő or\'osságul, minden némú lelki, testi háborúk és kis^rte- 
tek ellen, magoknak búsgges oktatást és vigasztalást találnak. 
E" világi életnek fel-háborodott tengerén, k&lómb külómb fgle 
kísérteteknek szél-veszeitól és habjaitól, ide-s-tova hányat- 
tatott hajó töredezéshez el-kÓzelitett keserves lelkeknek vi- 
gasztalasokra írattatott. Veres-egyhazi Szentjel János által. 
Nem tsak ajándékival illet, de egyszer-s mind ostorival és 
tsapásaival is tanít minket az Ur. Greg. in Ezech. hö 19. 
LÓtsén Brever LÖríntz ált. 1648. esz: I2r. 261 lap. — 
Elül: czíml., ajánló lev.. Olvasókhoz, vers 11 sztlan levél. 

Ajánlva 'Tekintetes es Nagyságos Késmárki Tökdlyi István Uramnak A Nagy- 
ságának, Késmárknak és Sawniknak szabados és örökös Urának stb.i A buz- 
ditó magyar verset irta "Mich. Apafi de Apanagyfalva N. T.i (Nobilis Transilva- 
nus) inékem hűséges Praeceptoromhoz . . . hala adó szeretetemnek . . . jeléül. • 

M. n. Muz. — Festi re/, coll. — M.-vásárhelyi re/, coll. — Rosnyón a gö- 
tnöri ev. esp. ktárábati. — Lugossy yözse//iél Debreczenben. 

8-11 Pozsony. 1648. 

(Pázmány Péter) . Kempis Tamásnak Christvs követeséről 
Négy könyu^i. Nyomtattatot Fosomban Aksamitek Zacharias 
által 1648. lar. 485 lap. — Etiil: cziml., ajánlás 4 sztlan 
levél. 

Ajánlja a könyvnyomtató Hédervári János zirczí apátumak s pozsonyi kano- 
noknak. — Régibb kiadásai: Bécs. 1604., B^s 1624.. Bécs 1638. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Kolozsvári re/, coll. — Szom- 
bathelyi premontr. gymn. ktárdban (cziml. -és utolsó lev. hij.). 



\ 



812 Utrecht. 1648. 

"fikolai Hegedűs János. Az mennyei igasságnak tüzes oszlopa, 
nyomorúságos élet kerengÓ pusztájában, az Isten 



347 

szerelmes ellankhadt népének, a' sok tévelygések s eretneksé- 
gek setét éttszakáján, és az ily sok istentelenségek s' megvesztő 
gonosz példák szóvevényi kózótt is, világoson megmutattya, 
melly utón juthatnak bé a' mennyei Canahán nyugodalmába. 
Fordétatott Mikolai Hegedűs János által. Kijöv. lo. 13. Es 
az Ur megyén vala 6 elóttók, nappal felhőnek oszlopában, 
hogy vezérlené ókét az utón; Eyel penig Tűznek Oszlopában, 
hogy világosságot szerzene nekiek, hogy eyel es nappal me- 
hetnének. Vásberg lános által. Nyomtattatott Ultrajectom- 
ban, a Tavaszi Második howban, 1648 esztendőben. I2r. 137 
lap. (a 138. lap nincs számozva). — Elül: cziml., approba- 
tio, ajánlás 4 sztlan levél. 

Ajánlva van Rátóihi Gyulafi Lászlónak, «Ultrajectomban, Április utolsó napján, 
1648. esztendőben. Kegyelmednek alázatos Alumnusa M. J.» 

Fordítva van Grosse Sándor Columna ignea veritatis czimü angol munká- 
jából. 

Ezzel együtt de külön külön czimlappal jelentek meg Mikolai Hegedűs János 
következő fordításai: Biblia Tanúi. — Istenes cselédeknek lelki prebendájok. — 
Szentek napiszáma. — Mind e négy munkának ujabb kiadása: Szeben. 1665. 

M. n. Muz. — M, Akad. — Erd, Muz. — Pesti egyetem. — M. -vásárhelyi 
Teleki-ktár . — Debreczeni re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. — M.-v. re/, coll. 
— Sz. -udvar helyi re/, coll. — Zilahi re/, gymn. — Kassai jogakad. — M. -szi- 
geti re/, lyc. (czíml. híj.) — Zsibón a b. Vesse lény i-k tárban. — Lugossy yózse/nél 
Debreczenben. 



813 Utrecht. 1648. 

Mikolai Hegedűs János. Biblia Tanúi Kiket a* Biblia, állatott 
eló, a' mennyei tudomány tókélletessége mellett, hogy az ó 
áldott Tanubizonságtételeiból, a' gyengék, a' mi igaz Vallásunk 
fejeit, megtudhassák, es ottan, a' Biblia kórülis igazgattassa- 
nak. Ezek Fordétattak Mikolai Hegedűs János által. Solt. 
19. 8. Az Vrnak igaz Tanubizonságtétele bóltseseget ád a* 
kisdedeknek. Ugy hogy azt mondhattyák, végre Dáviddal. 
Solt: 119. 100. A vén embereknél bóltseb vagyok. Lásd a' 
98. 99. V. Vásberg lános által Nyomtattatott Trajectomban, 
B6jt-el6 Howban, 1648. I2r. 94 lap. — Elül: cziml., aján- 
lás és a ker. olvasóhoz 7 sztlan lev. 

Ajánlva van Kaposfalvi Pál erdőbényei papnak és Szentpéterí János pataki 
iskolamesternek. — Az ajánlás, valamint az olvasóhoz intézett előbeszéd a magyar 
tudományosság és nemzeti iskolák üg}'e iránt lángoló lelkesedéssel van irva. 

Példányai mint föntebb. 



348 

814 Utrecht. 1648. 

Míkolai Hegedűs János. Az Istenes Tselédeknek Lelki Preben- 
dájok melyben Az igaz Vallás fejei ugy adattatnak elónkbe, 
hogy ebból az Isten féló Urak, Gazdák, Atyák, Anyák, az 
Istentűi reájok bizattatott, minden tselédgyeket, a szent 
Atyák példája szerént, oktassák az Ur parantsolatira, nevel- 
lyék az igaz Vallásban, és szent életben. Fordétatott Míkolai 
Hegedűs János által. Törvény. 6. 7. Az Isten parantsolatit 
gyakorollyad a* te gyermekid elót, es szolly ezekrül, mikor 
házadban filsz, vagy utón jársz, vagy lefekszel, vagy mikor 
felkelsz. Teremt. 18. 19. Tudom hogy 6 (mint hiw házi Gazda) 
megparantsollya fiainak és háza népének, 6 utánna, hogy 
megőrizzek az Urnák utat, és tselekedgyenek igasságot és 
Ítéletet. Vásberg lános által Nyomtattatott, Ultrajectomban, 
a Nyári első howban, 1648 esztendőben. I2r. 44 lap. — Elül: 
cziml. ajánlás 2 lev. 

Ajánlva van Pataki Szabó István váradi nemesnek és Váradi Szabó Istvánnak, 
I. Rákóczi György fejedelem liszkai tiszttartójának, mint pártfogóinak. fUltrajec- 
tumban 20. Junii. 1648. esztendőben.* 

Példányai, mint föntebb. 



815 Utrecht. 1648. 

Míkolai Hegedűs János. Szentek Napi-Száma, melyben A' 
megnyúlt, szent és kegyes léleknek minden napi tisztei ugy 
irattatnak le, tsak tiz regulátskákban, hogy a melly istenes 
életre vágyódók ezeket, illyen rövid mint pásztákbeli mun- 
kájokat, minden nap véghez viszik, szaporán elómehetnek a' 
szentségben, kivánt boldogságokra. Fordétatott Míkolai He- 
gedűs János által. Teremt. 17. i. Járj én előttem szüntelen 
és légy álhatatos. Solt. 90. 12. Tanéts meg Uram, minket, 
a mi Napink számaira. Nyomtattatott Vásberg lános által. 
Trajectomban, Pönkóst hetiben, 1648 esztendőben. i2r. 20 
lap. — Elül: Cziml., ajánlás 2 sztlan levél. 

Ajánlva van Váczi András pataki és Komáromi István váradi iskolamesternek, 
fl írtam Pűnkósd harmad napján, Belgiomi budosásomban, 1648. M. J.> 

Példányai mint föntebb. — A m. -szigeti ref. lyc. ktárában a Mikolai által eg>' 
kötetben kiadott négy munka közzül ez az utolsó hiányzik. 



349 

816 Várad. 1648. 

Énekes könyv i2r. Hym- 

nusok 84 1. — Dicséretek"372 lap. — Elül: cziml., ajánlás 6, 
végül: mut. tábla 6 sztlan lev. 

Ajánlva Váradi Pálnak, a kassai respublica tagjának, tVáradon Sz. György 
hava 4-dik napján 1642.1 Szenczi Kertész Ábrahám váradi typographus. 
A Gönczi-féle reform, énekeskönjrv ujabb kiadása. 

Hozzá járul külön czimlappal: Sz. Molnár Albert, Sz. Dávid Zsoltári. Várad. 
1648. és Stderius János Kisded gyermekeknek való Catechismus. Várad. 1649. 
Egyetlen példánya, melyből elül a cziml. hij., a pesti egyetem ktárában, 

817 Várad. 1648. 

Molnár Albert (Szenczi). Psalterium Hungaricum. Az az.- 
Szent Dávid Királynak es Prophetának 150 Soltari; A Fran- 
tziai nóták és rhythmusok szerént Magyar versekre fordittat- 
tak és rendeltettek. Szenczi Molnár Albert által. Varadon. 
Nyomtatta Kertész Ábrahám, m.dc.xxxxvih. I2r. 256 lap. 
végül: mut. tábla 4 sztlan lev. 

Pesti egyetem. (Énekes könyv. Várad. 1648. után kötve.) 

8i8 Várad. 1648. 

Soltárok (Egynéhány szép) és Isteni Ditseretek. A' gyengék 
és úton-járók kedvekért e* kisded formában ki-botsáttattak; 
Varadon. Szenczi Ábrahám ált: m.dc.xlvih. 32r. 281 (he- 
lyesen 282) lap. — Végül: Tábla 6 sztlan lap. 

E kicsinké kön)rv ivj egyei Ai — 8 stb. 8-rétet mutatnak ugyan, de a könyv va- 
lósággal közönséges 32-rétnél is kisebb alakú. 
Egyetlen péld. a m. -vásár helyi Tele ki- k tárban. 



819 H. n. 1648. 
Medgyesi Pál. Lelki A — Be — Ce Angolbul másod- 
szor nyomtatott 1648. 8r. 

Elsö kiadás Gy.-Fejérvár. 1645.— Ujabb kiadások: S.-Patak. 1652. és Keresd. 
1684. 

így van emlitve S.-pataki füz. /. évf. 1857— 8 351. /. — Példányát a sáros- 
pataki ref. coll. kön)rvtárában hasztalan kerestem. 



820 Leyden. 1649. 

Diószegi Bónis Mátyás. Az Részegesnek gyűlölséges, Utálatos 
es rettenetes állapottya; mely le rajzoltatot szinten ugy á 



350 

mint vagyon, azoknak kedvekert: Kikben még ez Undok es 
Otsmany részegség (mely minden gonosságnak gyökere, es 
minden jóságnak rothasztója) fészket nem vert, hogy azok, 
ennek éktelen abrazattyat meg tekentven, meg-rettennyenek 
es az halainak utarol viszsza térjenek. Mely: Irattatot, es 
ki-botsattatot amaz Istenes es józan eletet szerető Június 
Florilegus, Anglus által. Es magyar nyelvre fordittatot Dió- 
szegi BoNis Matyas által. Nyomtattatot Lejdában, Leffen 
Péter által. 1649. esztendőben. I2r. 124 lap. — Elül: czival.^ 
ajánló lev. 3 sztlan és i üres levél. 

Ajánlva Beregszász városának Tanátsbeli Férfiainak és Ns. Szálkai Miklósnak, 
• Leydában 1649. esztendőben, Kis Aszszony Havának 2^, napban, kegyelmetek 
egyigyű Alumnusa Diószegi Bonis Mattyas.» 

A szöveglapok állandó homlokirata iFel bonczoltatott részeges. • 

M. n. Muz, — Lugossy Józsefnél Debreczenben. — Ismertetve M. Akad, 
Ertesito 1844. '^2. /. 



821 Lőcse. 1649. 

Gyirwa Venczel. Christus Vrvnknak Szent Péterrel való be- 
szélgetése. Ez mostani világnak el-fordult és gonosz s' vesze- 
delmes állapottyáról. Szerzettetett Nyúl Conradus által. 
Meg-forditotta penig Gyirwa Wentzel, Németből Magyarrá 
az újság kévánóknak kedvekért. LÖtsén, Bréver LÓrintz által, 
An. 1649. észt: \x. A — B. = 2 iv = 8 sztlan lev. 

Gyirwa VenczelrÖl, ki ezen a kor erkölcseit gúnyosan ostorozó költeményt a 
szerző Haase Konrád nevével együtt magyarra fordította, s kiről Toldy Ferencz 
A m. költ. történetében nem emlékezik, Bon Péter, M, Athenas 92. 1. őszintén 
bevallja, hogy nem tudja <i micsoda rendbéli ember volt.» — HorÁnyi, ki róla, 
illetőleg két fordított mnnkájáról, tisztán csak Bod leírása után beszél, Őt Memória 
Hung. I. kot. 54. /. « Hungarus Szathmariensis»-nek mondja; mit utána ír 
Adelung is, Fortsetzung zu yöchers Gelehrten-Lexicon II, Bd, (Leipzig 1787.) 
1698. has. — Én, Horányi állításának alapját nem ismerve, Gyírva Venczel szüle- 
tett magyarságában kételkedem s hajlandó vagyok őt, mind családi mind nálunk 
szokatlan Venczel keresztnevéből következtetve külföldi, szláv eredetűnek tartani. 
Sőt tovább menve azt a gyanitásomat is bátor vagyok kifejezni, hogy Gyirwa 
' Wenczel egy személy azzal a Tesseni VENCZELlel, ki Magyellona históriáját 
prózában németből magyarra fordította épen a lőcsei Brewerféle nyomda számára 
(Lásd: Lőcse, 1676.). Ezt ugyan Toldy M, költ, tört, 2. kiad, 134. /. Tessényi 
Venczelnek nevezi : de azt hiszem, nem tévedek, midőn Toldi ellenére a Tesseni 
nevet nem a Baranya vármegyei Tessény falutól, hanem a schlesieni Teschen 
várostól származtatom. Ha e sejtelmen nem csal, ugy Gyirwa Venczel tescheni 
eredetű, ki hazánkban tanulta meg annyira a magyar nyelvet, hogy Brewer lőcsei 



35^ 

nyomdász részére több oly költeményt fordíthatott németből magyarra, melyek ke- 
lendőségére a magyar közönségnél biztosan lehetett számitani. 

Egyetlen ismert péld. az erd. Múzeumban^ a Benkő Ferencz által ajándéko- 
zott gyűjteményes. kötetből. Ezen kötet eredetileg gr. Gyulai Kata, gr. Teleki 
Imréné tulajdona volt, ki a múlt század második felében számos régi magyar köny- 
vet ajándékozott a sz. -udvarhelyi ref. coll. könyvtárának. Hogy Bod Péter ezen 
kötetet, hihetőleg még gr. Gyulai Kata könyvtárában, ismerte és használta, kétség- 
telen ; Athenásában ugyanis annak minden darabját, kÖztök az unicumokat is, az 
illető helyeken ismerteti. 



822 Lőcse. 1649. 

Gyirwa Wenczel. Az Sybyllanak Jövendöléséről, Es Salamon 
királynak böltsesegeröl. S-tsuda dolgok tételekről, melyek lőt- 
tének: és kik még lejendnek Ítélet nap előtt. Németből Ma- 
gyarrá fordittatott, Gyirwa Wentzel által. Lötsen, Brever 
Lőrintz által, m.dc.xlix. 4r. 

Egyetlen csonka példánya, melyből csak az A 1—4 és B2, B3 lev. van meg, az 
erd. Múzeumban, a Benkő Ferencz által ajándékozott gyűjteményes kötetből. — 
Bod, M, Athenás 63. /, azt irja ezen munkáról: tEz nagy könyv. » Midőn azon- 
ban a Benkőféle colligatum az erd. Múzeumba került, akkor már ezen Bod által 
nagy kön3rvnek jelzett példányból csak az első iv és a második iv két közbülső 
levele volt meg. 



823 Lőcse. 1649. 

Kalendariom (Uj és O), Christus Urunk születése után 1649. 
Esztendőre. Felső Magyar Országra, Szepessggre és rész- 
szerint Erdély Országra is alkalmaztatott Frőlich Dávid 
Késmárki Astronomus által. Lőcsén, Brever Lörincz által. 
i6r. A — E7 (8 levelenként) 39 sztlan lev. 

M. n, Muz, 

824 Lőcse. 1649. 

Madarász Márton (Eperjesi). Sz. Bemard Atyának szép aita- 
tos elmelkedesi, Az emberi állapat ismeretiről. Más-képpen 
A' Lélekről való Könyvecskéje. Mellyet a' Keresztyének kö- 
zönséges épületire meg - magyarázott Eperjessi Madarász 
Marton, azon helyben A' Magyar Ekklesianak Méltatlan 
Lelki-pásztora. Sap. 15. v. 3. Nosse Deum consummata justi- 
tia est. Az Istent ismerni tőkélletes igasság. Nyomtattatott 



352 

Lótsen, An. 1649. I2r. 137 lap. — Elül: Cziml., ajánlás 9 
sztlan lev. 

Ajánlva van Tek. és Nsgos Bedegi Nyári Bernárd kállai főkapitánynak és Sza- 
bolcs vármegyei főispánnak. «Kólt Eperjest, Die 6. Febr. An. 1649. Nagyságodnak 
szegény Káplánya Madarász Marton.* 

M. Akad, — Erd, Muz, — Pesti egyetem, — S, -pata ki ref. coll. 

825 Várad. 1649. 

Síderíus János. Kisded Gyermekeknek való Catechismus stb. 
(mint Várad 1642), Varadon, Szenei Kertész Ábrahám. 
M.DC.xLix. i2r. A — B = 24 sztlan levél. 

Pesti egyetem k tárában (Énekes könyv. Várad. 1648. után kötve). 



826 Várad. 1649. 

Geleji Katona István. A' Valtsag-Titkanak Harmadik Volu- 
menje, egybe-hajtogatékja. Melylyben a' Hatodik, es Hetedik 
Részek, ugy-mint a' Christvsnak győzedelmes menybe-mene- 
tele, s' Atytya-jobbjára való ülése ; és a' Szent-Leieknek mind 
személyje, s' mind el-kuldetése, és ajándékjainak bóvségesen 
való ki-6ntetések, a' hozzájok ragasztatott három illendő Fug- 
gőlekekvel, az Ujvá-Szuletésvel, a' Keresztségvel, és az Ur- 
vatsorájával e'gyutt, a' szent Írásokból igazán meg-magyaráz- 
tatnak, s' az ellenkező értelmek pedig meg-czáfoltatnak. Szám 
szerént lxxvi. Prédikációkban. Mellyek három Mutató-táb- 
lákra szedettenek. i. A Prédikációké, és azoknak czéljaiké. 
2. A' szentrirásokbol bé-hozatott helyeké. 3. A' meg-tartatásra 
méltóbb dolgoké. Isten kegyelméből, ugyan azon Geleji Ka- 
tona István, az Erdély-országi igaz Evangelicus Lelki Pász- 
toroknak méltatlan Püspökjök, által. Ki-nyomattatott Varadon, 
Szenei Kertész Ábrahám által. Az Igének meg-testesülése 
után, M.DC.XLIX. észt: 4r. 1586 lap. — Elül: Cziml., ajánlás, 
az olvasóhoz, i. mut. tábla 30, végül: 11. iii. mut. tábla és 
szemet (= sajtóhibák) 33 sztlan lev. 

Ajánlva II. Rákóczi György fejedelemnek. • írtam Gyula- Fej irváratt Anno 1649 
5. Julii, Eletemnek hatvanodik esztendejében. Nagyságod alázatos Egy-házi hive 
Geleji K. István. » 

I. rész. Várad 1645. — II. rész. U. o. 1647. 

M, n, Muz. — M. Akad, — Erd, Muz, — M.-vásárh. Teleki-ktár, — Pesti 
egyetem, — Pesti ref. coll. — Kolozsvári ref, coll. — Kolozsvári unitár, coll. 



353 

— M.'V. ref. coll. — Dehreczeni ref, coll. — Sz. -udvarhelyi ref. coll. — S.-pa- 
laki ref. coll. — M.-szigeti ref. lyc. (elül s végül csonkán). — ^^o-gy István, 
Lugossy József ktárában stb. 



827 Várad. 1649. 

Keresztúri Pál. Lelki Legeltetés, az az : A' Dávid Király xxiii 
Soltaranak róvid magyarázattya, mellyet foglalt-bé tizen-két 
Prédikációkban A' Jesus Christüsnak alázatos szolgája Ke- 
resztúri Pal. Varadon, Nyomtatta Szenei Kertész Ábrahám, 
M.Dc.xxxxviiii. 4r. 72 lap. 

Ajánlva van Lorántfi Zsuzsannának, Erdély fejedelemasszonyának. 

Klsö kiadása : Várad. 1645. 

M. Akad, — Pesti egyetem (2 péld.). — Erd, Muz. — M.-vásárh. Teleki-ktár. 
— Pesti ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. — Kolozsvári unitár, coll. — M.-v. 
fcf. coll. — S. -pataki ref. coll. (2 ép s egy csonka péld.). — Dehreczeni ref. 
coll. — Sz.- udvarhelyi ref. coll. — M.- szigeti ref, lyc. — Lugossy Józsefnél 
Debrcczenbcn. 



828 Amsterdam. 1650. 

Molnár Albert (Szenczi). Szent- Dávid Királynak es Prophe- 
tanak Száz Ötven Soltari a' Franciái nótáknak es verseknek 
modgyokra Magyar versekre fórditattak es rendeltettek, Szenci 
Molnár Albert által, Amstelodamban, lansonius lanos által 
cId Id cL. I2r. 327 lap. — Végül: mut. tábla és imádságok 
g szzatlan lap. 

M. Akad. — Erd. Muz. 



829 Amsterdam. 1650. 

(Szárászi Ferencz). A' keresztyéni vallásra róvid kérdésekben 
és feleletekben tanito Catechesis. Mely sok keresztyén Refor- 
máta Ecclesiákban es Scholákban tanittatni szokot Es mostan 
ez kisded formában, á feleleteknek róvid értelmekkel, azokban 
be foglaltatot dolgokról való róvid kerdezkedéseknek módjai- 
val, es szentirás béli bizonságoknak egeszszen leirásával az 
Urnák a' Magyar nemzetben le telp^^det Ecclesiájában levó 
kisdedinek, lelki epóletekre újonnan ki botsattatot. Éhez adat- 
tatot a Belgiomi keresztyén Ecclesiáknak hitekről való kózón- 
seges. Vallás-Tétel, Amstelodamban, Jánssonius János költ- 
ségével. M.DC.L. I2r. Catechesis 246 lap. 

SMobó K. Régi m. könyvtár. 2 3 



354 
Hozzá járul (külön ^czimlappal) Belgiomi Ecclesiák vallástétele. Fordította 

SZATHMÁRI ISTVAn. 

M, n, Muz, — Erd. Muz. — Kolozsvári ref. coll. — Szigeti ref, lyc, (elül 
csonkán). — Véghely Dezsőnél Veszprémben. — Knauz Nándornál Esztergomban. 

830 Amsterdam. 1650. 

Szathniári István. Az keresztyen es Igaz tudományú Belgiomi 
Ecclesiáknak hitekről. Valo Vallás Tétele. Mely az Isten, és 
az lelkeknek idvessége felöl valo igaz tudománnak som- 
máját egyedül tsak az szent-Irasnak egyenes es egy nyomon 
járó igaz értelme szerint bizonyos részetskékben rövideden be- 
foglallya. Mostan azoknak kedvekért, kik gyönyörködnek min- 
denkor készen az ö bennek valo meg mozdulhatatlan remen- 
seg felöl bátran az ellenkezőnek meg felelni magyar nyelvre 
fordittatot, es az Catechesis mellé adottatot. Szatthmari 
István által. Hos. 4. 6. Kivágattatik az en népem, mivel 

hogy tudomány nelkul valo stb Amstelodámban. 

M.Dc.L. I2r. 247 — 342 lap. 

Külön czimlappal, de mint az Amsterdamban 1650. megjelent Catechesis mel- 
léklete, azzal együtt nyomtatva jelent meg. 
Példányait lásd a föntebbi szám alatt. 

831 Bártfa. 1650. 

Medgyesi Pál. Dialogvs Politico-Ecclesiasticus. Az az : Két Ke- 
resztyén Embereknek Eggymással-való beszélgetések: kiknek 
eggyike, ugy mint az Kerdezkedö, némelly dolgokban, m^g 
nem szintén elég tanult és eröss, de nem általkodott, hanem 
örömest tanuló; a másik a' Felelő tanultabb és vastagabb. 
Beszélgetések vagyon Eggyházi Igazgató Presby terekről, avagy 
Vénekről, Oeregekröl; és az Presbyteriumrul Eggyházi Ta- 
nátsrol. Bartfan, Nyomtattatott 1650 Esztend. 4r. 224 lap. — 
Elül: cziml., ajánlás, laistrom 12 lev., végül: nyomt. hibák 
I lap. 

Ajánlva Rákóczi Zsigmondnak, II. Rákóczi György fejedelem öcscsének. — 
•Gyula Fejérvaratt, a* Tizenegyedik Hónak vagy András Havának lo-dik napján 
1649-dik esztendőben. Nagyságodnak alázatos hű szolgája élete fogytáig. Medgyesi 
Pál». — Az ajánlás ezen kelte után teszi Révay, Antiquitates liter at. Hung. 
34. /. és Miller, Fragm. veteris typogr. M, Varadiensis 41. /. ezen könyv 
nyomtatását Bártfára 1649-re: a czimlapból azonban bizonyos, hogy a könyv 
1650-ben jelent meg. 

.\z ajánlásban emliti a szerző, hogy erdélyi udvari praedikátorsága előtt «Debre- 



355 

ceni Mesterségben két esztendóket tóhótlem, nagyobb részt Sz, írási tudomány 
tanétásban» s alább mondja : « Praedicatorságot három hellyekben viseltem, Szi- 
nyér-Várallyán, Munkátson és Váradon*. — Említi továbbá, hogy ezen munkáját 
csak hamarjában irta, lugy-mint a kilenczedik Hónak (vagy Mihály havának a', 
mint hiják) 1649-ben kezdetitdl-fogván, kóvetkezendó Tizediknek vagy mintszent- 
nek a* vége feléig*. 

M, n. Muz. — M. Akad. (2 példány ; egyiknek czimlapján a nyomtatási hely 
és év nincs föltéve). — Erd, Muz. — M. v. Teleki-ktár. — Pesti egyetem. — 
Pesti ref. coll. — Debreczeni ref. coll. — S.-fataki re/, coll. — Kecskeméti 
ref. coll. — Kolozsz*ári ref. coll, (cziml. hij.). — M. -vásár helyi ref. coll. — 
Szeheni e7'. gymfi. — Csurgói ref. gymn. — Kassai Jogakad. — Megvolt Nagy 
István ktárában ; magánosoknál több példány. 



832 Bártfa. 1650. 

Medgyesi Pál. Doce nos orare, quin et praedicare etc. az az, 
Imádkozásra és Prnedikatzio Írásra s-tételre, és anak meg- 
tanulására-való mesterséges Tablak. Avagy, Eggynehány-fele 
világos és mindenektói meg-érthetó Ut- mutatások vagy módok: 
Mellyek szerént ki ki magatul-is, mind Magában s-mind Háza- 
nepe kózót, sót Gyülekezetekben-is (melly az Pnxdicátorok 
tiszti) igen kónnyen, rendessen, fontossan s hasznossan az 
szükségekhez képest kónyóróghet, praedicálhat, és az Praedi- 
catiokat Meg-tanulhatya. Medgyesi Pal által. Bartfan, Nyom- 
tattatott 1650 Esztendőben \x, A — P2 = 15 iv = 60 lev., az 
I iv csak 2, a K iv kivételesen 8 levél lévén. — Elül: cziml., 
ajánlás (Lorántfi Zsuzsannának) 10 sztlan lev. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — Gy.-Fejérvári Batt hiány i - ktdr. — M.-v. 
Teleki-tár. — Debreczeni ref. coll. — S.-pataki ref. coll. (2 péld.). — M. -vásár- 
helyi ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. (2 első s 6 utolsó lev. hij.). — Kassai 
Jogakad. — Késmárki ev. lyc. — Csurgói ref gymn. (cziml. hij.). 



833 Bártfa. 1650. 

Medgyesi Pál. (Rendes kónyórgésnek tudománya) 

I2r. 88 lap. — Cziml. és ajánlás 4 sztlan levél. 

Ajánlva van Kemény János erd. fejedelmi tanácsosnak stb. «Zboron, a' Har- 
madik Hónak, vagy Bojt- más Havának 12-dik napján 1 650-ben ». 

Az ajánlásban mondja Megyesi Pál « Engemet e'nek, az Doce 2Vos Orarébol- 
való kölön szakasztására, és igy magán is ki-botsátására, a felóUe-való Ítéletem 
viselt 1. — A lapok felett czimül ez van nyomtatva: •/Rendes kónyórgésnek tudo- 
mánya » . 

Egyetlen példánya, a czimlevél hiján, a kolozsvári unitár, coll. ktárában. — 
Az ajánlásból bizonyosnak tartom, hogy a nyomtatás 1650-ben, igen hihetőleg 
Bártfán, történt. 

23* 



356 

834 Bécs. 1650. 

Magyar Kalendarívm. Az Béczj Prospectussa szerent Christus 
Vrunk születése után. Az m.dc.l. Esztendőre rendeltetet. Vitvs 
Pűchler Mathematicus Romai Czásár és Apóst. Pub. Nótá- 
riusa által. ( Magyarország czimere.) Niomtatta Béczben, Joan- 
nes Jacobus Kürner, uduarj Typographus. 8r. A — D2 = 26 
sztlan levél. 

Csornai convent, — M. n. Muz. (cziml. hij.). 



835 Lőcse. 1650. 

Kászoni János. Directio Methodica Processvs Ivdiciarii Ivris 
Consuetudinarii, Inclyti Regni Hungáriáé. Per M. Joannem 
KiTHONiCH DE KozTANiczA. — Róvid Igazgatas A' Nemes 
Magyar Országnak Es hozzá tartozó Részeknek szokott Tör- 
vény Folyásiról. Mellyet, Deákból Magyar nyelvre forditott 
Kaszoni Janos Varadgyan. Leutschoviae, Typis Laurentii 
Breveri, Anno 1650. \x. 509 lap. — Elül: Cziml., ad tyro- 
nes (latinul), az olvasókhoz (magyarul az 1647-diki kiadásból) 
4 lev. ; végül: Index és Mut. táblácska 15 lap (latin magyar 
szöveggel) . 

A 445—509 lapon csak latin szöveggel Kitonich Centuria certarum contrarieta- 
tum ct dubietatum áll, külön czimlappal. Leutschoviae. An. Domini. m.dc.l. 

ElsÖ kiadása, csak magyar szöveggel : Gy.-Fejérvár. 1647. 

M. n. Muz. — £rd. Muz. — ^grt érs. — Pannonhalmi apátság. — Kassai 

jogakad. (cziml. hij.). — Soproni ev. lyc. — Kolozsvári minor. zárda. — Szath- 

mari püsp. (Török Jánostól). — Csetneken, a gömöri ev. esp. ktárában. — 

Lugossy Józsefnél Debreczenben. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. — Nagy 

István ktárában (2 rongált példány). * 



836 Pozsony. 1650. 

Pázmány Péter. Imádságos Könyv. Mellyet irt, es ennek-elótte 
Négyszer ki-nyomtattatott Pázmány Péter, A' boldog emlé- 
kezetű Cardinal, és Esztergami Érsek. Nyomtattak Posony- 
ban M.DC.L. Esztendőben. 8r. 571 lap. — Elül: cziml., 
ajánlás, naptár 24 sztlan lev.; végül: lajstrom 9 sztlan lap. 

Ajánlja a pozsonyi könyvnyomtató Várkonyi Amadé Ilonának, Nagy-Mihályi j 

Ferencz Özvegyének, ki e könyvet maga költségén újra nyomtatta. 1 

Régibb kiadásai: Gratz. 1606., Pozsony. 1610, 1625. és 1631. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. 



357 

837 Somorja. 1650. 

Agenda Az Az Szent Egyházi Cselekedeteknek, Avagy Szent- 
ségeknek, és egyéb Egyházi szolgálatok ki szolgáltatásának 
modgya. Egyházi Canoninkal Eggyüt. I. Cor. 10. Vagy esz- 
tek, vagy isztok, vagy Valamit Cselekesztek, Mind az Isten- 
nek dicóségere, cselekedgyetek, Samariaban. Nyomtatatot 
Wechelius Andds által. Anno 1650. I2r. A — N = 13 iv (4 
levelenként) 52 sztlan levél. 

M. n. Muz, — M, Akad, (3 péld.) — Schlauch Lörincz szathtnári püsp, 
k tárában. — Pozsonyi ev. lyc. — Veszprémvidéki ev. esperestség ktára Pápán. — 
Lugossy yózsefnél Debreczenben. — Czékus Istvánnál Rozsnyón. 



838 Somorja. 1650. 

Canones. Az Az: Az Egyházi szolgák életnek' Tisztinek es 
tistzesoeges magok tartásának Regulái. Iratattanac Az Sopron 
Var Megyebéli Ecclesiác Senioritvl, Isten tisztességere és az 
Anyaszent Egyháznak abban való tanétoknac epületekre, i. 
Timoth. 3. Haec scribo: ut n scias quomodo oporteat te in 
dominó (igy) Dei conversari, quae est Ecclesia Dei vivi 
columna et firmamentum veritatis. Samariaban, Nyomtattatot 
Wechelius Andars által. 1650. I2r. A — G iv (4 levelenként) 
28 sztlan levél. 

Nem önállóan, hanem mint a Samarján 1650-ben nyomtatott Agenda függeléke 
azzal egy kötetben jelent s példányai is azzal együtt maradtak fon. 



839 Várad. 1650. 

Pankotai Ferencz. S. Hilarius. Avagy, Minden féle Szomorú- 
ságoknak nemei ellen, Sz. igaz és álhatatos órómre vezérlő 
Elmélkedés. Mely elsőben Vedelius Miklós Doctor által 
Franciái nyelven kiadattatott; Annak utánna egy Gallus 
Pareus nevű tudós embertói deákul fordittatott ; Most pedig 
újonnan, a sok külómb kulómb féle kedvetlen alkolmatlansá- 
gok miatt Szomorúságokban forgó együgyű hiveknek kedve- 
kért; Magyar nyelven ki-botsáttatott ; Pankotai Ferencz 
Szalontai Praedikátor által. Varadon, Nyomtatta Szenei Ábra- 
hám. 1650. I2r. 251 lap. 

Ajánlva Jote György szalontai kapitánynak és Miké János főbírónak 12 esküdt 
társaival. Az ajánló levélben Pankotai biographiájára sok adat van. 
Kolozsvári ref. colL 



358 

840 Várad. 1650. 

Sculteti (Abrahami) Grűnebergensis Silesii Axiomata con- 
cionandi practica, Edita Studio et Opera M. Christiani 
Kyferti Goldbergensis Silesii. Varadini, Apud Abrahamum 
Szenciensem. cIo loc L. 8r. 192 lap. 

Ajánlva van latinul a mag>'arországi és erdélyi orthodox (reformált) egyházak 
papjainak, ezen kelettel « Varadini 2 Maji 1650. Typogr». 

A magyar nyomtatványok közé csak annyiban sorozandó, a mennyiben e könj'N' 
utolsó leveleit (156—192 lapon) magyar könyörgések foglalják el : maga a könyv 
szövege latin. 

M, n. Muz. — Erd. Muz, — Kolozsvári ref. coll. (cziml. hij.). 



841 Bécs. 165 1. 

Kalendarívm Mely rendeltetet Christus Urunk Születése után, 
az M.Dc.Li. Esztendőre Nagy szorgalmatossággal Johannes 
Ferdinánd Slabivs, Znoyma Morua, Philosophianak Mes- 
tere, Oruoságnak Candidatusa és Astrophilusa által, Az kö- 
zönséges szokás szerent. Meg többetetet Troianak elsö ueze- 
delmerul, ualo Históriánál rész szerent melynek continualasa 
köuetkezny fog minden iöuendöbeli esztendőkén, öszué szede- 
tetet Phrygiai Daretus es Orestes Irasabul. Nyomtattatot 
Beczben, lanos lakab Kyrner, Alsó Austriai tartománynak 
köniw nyomtattoja által. 8r. A — D4 = j^\^ iv = 28 sztlan 
levél. 

M. //. Muz, — Csornai convent (cziml. hij.). 



842 Bécs. 1651. 

Zrínyi Miklós. Adriai Tengernek Syrenaia, Groff Zrini Miklós. 
Nyomtatta Béchben a' Kolóniai Vduarban Kosmerovi Máté 
Czászár ő Felsége Könyvnyomtatója. Anno m.dc.li. 4r. A — R 
= 40 iv = 160 sztlan lev. (az utolsó levél üres). — Elül: 
cziml., ajánlás a magyar nemességnek, az olvasóhoz, s a 
czimlap előtt egy rézmetszet 4 sztlan lev. 

A czimlapot megelőző rézmetszet eg>' kedvező széllel haladó hajót ábrázol, 
melyen eg-y sisakos pánczélos vitéz ííl. A dagadó vitorlán ezen szavak állanak : 
Adriai Tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós. Alább a szerző jelmondata : Sors 
bona, nihil aliud. 

A könyv legnag}'obb részét, mintegy 35 ivet, « Sziget ostroma* czimű hőskölte- 
mény foglalja el ; a többi rész, mintegj* 5 iv, lyriai költeményekből áll. 



359 

M, n. Muz, — Ad, Akad. — Pesti egyetem. — Erd, Muz. — M.-v. Teleki- 
ktár. — Pesti ref, coil. — Kolozsi'ári re/, coll. — Debreczeni ref. coll. — Szi- 
geti ref. lyc. — Pannonhalmi apátság (cziml. hij.). — Fáy-ktárba7i Tibold- 
Daróc zon. 



843 Debreczen, 1651. 

Laskai János. Szent Dávid százötven Soltári, egynéhány imád- 
ságokkal egyetemben. Debreczen. 1651. I2r. 220 lap. — 
Végül: Regestrom 4 sztlan lev. 

SÁNDOR István, ki szerint adtam a czimet, M. könyvesház 35. /. a fordítást 
I^skai Jánosnak tulajdonítja. 

Egyetlen példány a pesti egyetem ktáráhan (cziml. híj.). 



844 Debreczen. 1651. 

Laskai János. Egy néhány Ahitatos Buzgó Imádságok; Mel- 
lyeket Kegelius Filep Elmelkedesiból szedegetet és Ma- 
gyarra forditott Laskai Janos. Másodszori-Nyomtatás Debre- 
czenben; Fodorik Menyhárt által. 1651. esztendőben. I2r. 
34 lap. — Végül: mut. tábla i sztlan lev. 

Az elsÖ kiadás ismeretlen. 

Nem önállóan, hanem a debreczeni 1651-diki zsoltárral együtt, mint annak füg- 
geléke jelent meg. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktárában. 



845 Debreczen. 1651. 

Nógrádi Mátyás. Lelki Próba-kó, Mellyen Az ember mind magát, 
s-mind Vallását meg-czirkálhattya, sót háza-népének-is szent 
utat mutathat, az egyenesen való-járásra. Éhez járult á könyv- 
nek utóllyán négy emlékezetes dolog. i. Az Ördógi Practi- 
károl, mint kellyen Ítélni é világon á Keresztyén embernek. 
II. A szent Lélek ellen-való vétek mint essgk, és légyen az 
emberekben, iii. A Betegeknek meg-látogatását miképpen 
kellessek el-követni. ív. A Lopásról, mint kellyen Ítélni 
embernek. Ezeket egy csomóban kötvén, ki-bocsátotta, és 
közönségessé tötte Nógrádi Matyas. Debreczenben Nyom- 
tatta Fodorik Menyhárt. A. 1651. I2r. 292 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás, mut. tábla 6 sztlan levél. 

Ajánlva van Kerekes Mihály özvegyének Bagoly Katának. « írtam az én Tanuló 
házamban Anno 1651. die 9. August Az Debreczeni Szent Ecclesianak edg}'ik 
Lelki Pásztora. Nógrádi Matyas*. 



360 

M, -vásár helyi Teleki-ktár. — Sáros-Pataki ref. coll. — Szilágyi Istvánnál 
M. -Szigeten. 



846 Kolozsvár. 1651. 

Hunyadi Ferencz. História az régi és hires neve Troia város- 
sának tiz esztendeig való megszállásáról és rettenetes vesze- 
delméről. Kolozsvár, 1651. 

Emiid SÁNDOR István J/. >é^íf 236. /., hibásan Dalnoki Jánosnak tulajdonítva. 



847 Lőcse. 1651. 

Catechisnivs az az : A' kerestyeni vallásnak es hitnek Róvid 
Kérdésekben és Feleletekben foglaltatott, 's Sz. írásbéli bizony- 
ságokkal meg-eróssittetett summája, avagy veleje. A' még 
szólni nem tudó és tsets szopó gyermetskéknek szájokból ren- 
delted véghez vinni a' te ditsiretedet. Psal. viii. v. iii. Matth. 

' XXI. V. XVI. Lócsen, Brever Lórintz által, 1651. esztendőben. 
I2r. 83 lap. 

M. Akad, -^ Debreczeni ref. coll. — Lőcsei ev. gymn. 



848 Lőcse. 1651. 

Az Fortvnatvsrol Íratott igen szép nyájas beszédű kónyvetske. 
Miképpen az ö Erszényéhez, és kévánt kedves Süvegetskéjéhöz 
jutván, és tóbb történt sok dolgairól. Melly most Németből 
Magyarrá fordittatott az szép Újságokban gyónyórkődőknek 
kedvekért. (Fametszet.) Anno 1651. esztendőben 4r. A — P = 
15 iv = 160 sztlan levél. (Prózában). 

Betűi, papirosa s egész nyomdai kiállitása után Ítélve a lőcsei nyomda ter- 
méke. Czimlapján is ugyanazon fametszet áll, mely a LÖcsén Brewer Sámuel által 
1673-ban nyomtatott « Magyar Aesopusi czimlevelén látható (egy fa alatt alvó 
férfi, ennek lábainál egy térdelő szerzetes, ki a felhők közt lebegő Sz. Máriához 
imádkozik). 

Fortunatus históriájának első magyar fordítása, vagyis inkább önálló földol- 
gozása, már a XVI. században megjelent hely és év nélkül (Kolozsvártt, 1580 
körül). Kttől ezen 1651-diki lŐesei kiadás teljesen független, mely mint a czimla- 
pon is olvashatjuk, egészen uj fordítás. 

Eg)'etlen példány az erd. Múzeumban. 



849 Lőcse. 1651. 

Kalendaríom (Uj és O), Christus Urunk születése után 1651. 
Mellybe a' havak, hetek és Innepek, Planéták járása, Aspec- 



36i 

tusok és idóknek folyási, napnak és éjnek hoszsza, Nap fel- 
támadása és le-nyugovása, meg-találhato, etc. Silésiára és 
Magyar Országra alkalmaz: Neubarth Cristoph. Silesiai Bo- 
leszlaus által. Lótsén, Brever Lórintz által. i6r. A — E (8 
levelenként) = 40 sztlan lev. 

M, n. Muz, 

850 Utrecht. 1651. 

Felső-Bányai S. Mihály. A' Leieknek Uti költsége, az, az, Az 
Ember lelkének, az mennyei Jerusalem fele való bujdosásá- 
ban, mely oda fel az égben vagyon: egész meg' uyittatása, 
Sz: Pál Sidokhoz 12. v. 22. Galatia 4. v. 26. Mostan Ang- 
lusbol Magyar nyelvre fordittátot Felseó- Banyai S. Mihály 
által. Moses. I. KÓnyv. 28. v. 20. 21. Ha az Isten meg' 
őriz engemet ez utón az mellyen én most el megyek, es ha 
ételemre való kenyeret adánd, es öltözetemre való ruhát ; 
es az Ur én Istenem lejend. Niomtattatot Ultrajectomban 
Gisbert Zyll, es Theodorus Ackersdyck által. 1651, I2r. 174 
lap. — Elül: czimlap, ajánlás, a k. olvasóhoz 7 sztlan lev. 

Ajánlva van Szikszó város tanácsának tUltrajectumban 165 1. esztendőben Sz. 
György Havában. Kegyelmetek Alumnusa Felseo- Banyai S. Mihályt. 
Mm n, Muz. — Debreczeni ref, coll. — S. -pataki ref, coll. 



851 Várad. 1651. 

Catechismus. az az: A' keresztyéni Vallásnak es Hitnek Rö- 
vid Kérdésekben és Feleletekben foglaltatott, s' Sz. írásbeli 
bizonyságokkal meg-eróssittetett summája, avagy veleje. A' 
még szólni nem tudó és tsets szopó gyermetskéknek szájok- 
bol rendelted véghez vinni a' te ditséretedet. Ps. viii. v. iii. 
Matth. XXI. V. XVI. Varadon, Szenei Ábrahám Költségével. 
1651. esztend. I2r. 83 lap. 

Pesti ref. coll. (közben 2 levél, A 2 és A 12 hiányzik). 

1 

852 Várad. 165 1. 

(Énekes könyv). Az Sz. Dávid Profetán'ak ékes rytmusu Sol- 
tarival ; Es A' Soltárokbol szereztetett Ditseretekkel ; S' egyéb 
Istenes Énekekkel és Hymnusokkal tellyes Könyv. Ezek után 



vágynak egy néhány áhítatos Imádságok. Mellyeket most 
ujjobban, egynehány Halott Énekekkel meg-bóvitvén, ki-bo- 
tsatot; Varadon, Szenei Ábrahám. 1651. I2r. Hymnusok 84 
— Dicséretek 372 lap. — Elül: cziml., ajánlás (Váradi Pálnak) 
6; végül: mut. tábla 6 sztlan lev. 

A lapszámok teljesen eg>'eznek ugyan a Váradon 1648. nyomtatott Énekes könyv 
lapszámaival, de a nyomás külömbözÖ. 
Pesti egyetem. 



853 Várad. 1651. 

Komáromi István. Mikoron imádkoztok ezt mondgyátok. az az : 
Az Uri Imádságnak a' szent Lukátsnak és szent Máthénak 
le-irások szerént való nyomozása: és tudós embereknek el- 
mélkedésekkel meg-ékesitetett, s rövid Praedicatios formákra 
intéztetett magyarázattya. Ugyan ez Uri Imádságnak hat 
Kérésinek számok, és rendek szerént való, azokkal egy- 
gyezó, és azokról ez irásotskában való tanitásnak folyásából 
szedegettetet édességes buzgó Kónyórgesi róvid Elmélkedé- 
sekkel egyetemben. Komaromi István által. Fsai. 19. v. 
15. Az én szájamnak beszedi, és' az én szivemnek gondolati 
legyenek a te kedved szerént valók Uram. Varadon, 
Nyomtatta Szenczi Kertész Ábrahám, m.dc.li. 8r. 290 
lap. — Elül: cziml., ajánlás stb. 6, végül\ mut. tábla 
I sztlan lev. 

Ajánlva Néhai Nemz. és Vit. Kapronczai István özvegyének, Pataki ludithnak, 
Telegden i. Aug. 1651. 

M. n. Muz, — M. Akad, — Erd. Muz. — Pesti egyetem, — Pesti re/, 
coll. — Debreczeni re/, coll, — S, -pataki re/, coll, — M, -vásár helyi re/, coll, 
— Sz, -udvar helyi re/, coll, — Kolozsvári re/, coll, (elül 10 lev. hij.). — Szath- 
mári püsp. (Török Jánostól). — Toldy Ferencz ktárában. 



854 Várad. 1651. 

Molnár Albert. Szent Dávid Királynak és Prophetanak száz 
ötven Soltari; A' Franciái Nóták szerént Magyar versekre 
fordittattak Molnár Albert által. Varadon, Nyomtatta 
Szenczi K. Ábrahám, m.dc.li. I2r. 223 lap. — Végül: mut. 
tábla 5 sztlan lap.- — Hozzá járul: Buzgó Hálaadások es 
Könyörgések. 46 lap. 

Pesti egyetem, — Kolozsvári r, cath, lyc. 



865 Várad. 1651. 

Nagy-Ari Benedek. Orthodoxus Christianus ; Az az: Igaz Val- 
lású Keresztyen; Mellynek Nevezeti alatt, az igaz, és Isten 
elótt meg-igazito Hit, szerző okaival, tulaj donságival, és azo- 
kat kóvetó szükséges dolgokkal, a' szent írás szerint ugy szem 
eleiben adatik és le-iratik; Hogy: A' sok vélekedések között: 
Az egy keresztyéni vallásnak meg-külumböztetésére ; A' sok 
tettetés keresztyénségek között : Az egy igaz keresztyénségnek 
meg-ismérésére ; A' sok reménségek között: Az egy Istenben 
való reménségben meg-erössűlésre; Akar-melly valláson lévő 
embernek-is nem keveset használhat. Melly, egynehány An- 
glus és Deák Authorokbol, oszve-szedegettetett, e mostani 
jotul el-fajult, és az Isten kegyelmességével gonoszul élö világ 
fiainak serkengetésekre, s kiváltképpen az Isten beszédére 
meg-esö lelkeknek vigasztaltatasokra. Nagy-Ari Benedek A' 
Boros-Jenöi Sz. Gyülekezetnek méltatlan Prjedikátora által. 
Varadon, Nyomtattatot, L. D. B. J. egygyik Patrónus költsé- 
gével. 1651. esztendőben. 8r. 253 lap. — £/ü/: cziml., előljáró 
beszéd 24, végül: mut. tábla 3 sztlan lev. 

M, n. Muz. — Erd, Muz, — M.-v. Teleki- ktár. — Debreczeni ref, coll. 
(2 péld.). — S. -pata ki ref, coll, — Sz. -udvar helyi re/, coll. — Kolozsvári re/, 
coll. (cziml. és utolsó lev. hij.). — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. 

856 H. n. 1651. 

Cantvs Catholici Régi és Uj Deák, és Magyar Ajitatos Egy- 
házi Énekek, es Litaniak: Kikkel a* Keresztyének esztendő 
által való Templomi Solennitasokban, Processiókban, és egyéb 
ajitatosságokban szoktak élni: Most újonnan egybe szedettek, 
és a' Keresztyéneknek Lelki epületekre, és vigasztalásokra, ki- 
botsáttattak. Tellyesedgyetek bé Szent Lélekkel, szólván maga- 
tok között Soltárokkal, és Dicsiretekkel, és lelki Énekekkel, 
énekelvén és dicsiretet mondván, a' ti sziveitekben az Urnák, 
ad Ephes. 5, v. 19. A. M. D. G. B. V. M et O. SS. H. 
A. P. R. Anno m.dc.li. 4r. 269 lap. — Elül: cziml., aján- 
lás latinul és a k. olvasóhoz magyarul 5 sztlan levél, végül: 
mut. tSbla és Errata 8 sztlan lap (az utolsó üres), 

ToLDY, M. költ. tört. 2. kiad. 302. /. ezen r. cath. énekeskönyvet nem ismerte, 
legbelsőnek állítván azt a Cancionalét, mely Szelepcsényi Györg}' esztergomi érsek 
rendeletére Nagy-Szombatban 1672-ben jelent meg. 



3^4 

Ajánlva van Kisdi Benedek egri püspöknek t Dátum in Capitulo Agriensi, die 
4. Oct. Anno M.DC.LI». A kegyes olvasóhoz intézett előbeszéd pedig tKólt Szepesi 
Káptalanban die 4. Octobr. 1651.1 

Pesti egyetem. — Pesti re/, coll. — S. -pataki ref. coll. (utolsó lev. hij.). 



857 Bécs. 165a. 

Kalendariom. Mely rendeltetet Christus Urunk Születése után, 

az M.DC.Lii. Esztendőre (mint föntebb. Bécs. 1651.). 

Nyomtatot Béczben .... 8r. A — D3 = 27 sztlan lev. 

M. n. Muz. 



858 Lőcse. 1652. 

Gönczi György. (Énekes könyv) Lőcse. 1652. \x. 

Hymnusok 94 lap és mut. tábla i levél. — Dicsiretek 339 lap. 
és mut. tábla 6 sztlan lev. 

Hozzájárul, külön czimlappal, MoLNÁR Albert. Zsoltára. U. o. u. a. 
Egyetlen péld. a s. -pataki ref. coll. ktáráhan (cziml. hij.). 



859 Lőcse. 1652. 

Molnár Albert (Szenczi). Szent Dávid Királynak és Propheta- 
nak Száz Eótven Soltari ; Az Franciái nótáknak és verseknek 
módgyokra Magyar versekre fordittattak és rendeltettek, Szenci 
Molnár Albert által. Lócsen, Brever Lórintz által, 1652. 
észt. 4r. 195 lap. — Elül: cziml. és üdv. versek 2 sztlan lev. ; 
végül: mut. tábla 5 sztlan lap. 

A Lőcsén 1652-ben nyomtatott Göncziféle Énekes köny\'vel együtt nyomtatva s 
egy kötetben jelent meg. 

Egyetlen péld. a s. -pataki ref. coll. ktárában (végén a mut. táblából 2 levél 
hiányzik). 



860 S.-Patak. 1652. 

Comenius (Amos Joh.). Eruditionis Scholasticae Pars n. Janua. 
Rerum et Lingvarum Structuram externam exhibens. In usum 
Seholae Patakinae edita. Typis Cels. Princ. expressit Geor- 
gius Renius, Anno. m.dc.lii. 8r. A — Zz2 = 45V4 iv = 362 sztlan 
levél. — Hozzá járul uj lapszámozással, de külön czimlevél 
nélkül: Grammatica Janualis, Continens Residuum -Gramma- 
ticae Vestibularis i — 93 lap. 

Az élőbeszédet, illetőleg utasítást, irta Comenius Kapossi Pálhoz, a s. -pataki 
2-dik classis praeceptorához. Az első rész (szótár) latin-mag>'ar. 



365 

A legutolsó lapon ez áll : tSic emendamus latina, quae nostra sünt. Huiigarica 
quam recte sint adomata, ego quidem judicare non possum : commendet diligentia 
sua interpretes, quos adhtbuimus. Classis hujus ex ordine Praeceptores (unius 
biennii cursu, eheu, trés). P. Ca^ossium^ M. Szántat\ S. Helemhai, Hortor autem, 
si quid aberrationum fuerit animadversum, in melius mutare ne pigeati. 

S.'pataki re/, coll. — Késmárki ev. lyc, (első ive hij.). — Lugossy József nél 
Debreczenben. 



861 S.-Patak. 1652. 

Medgyesi Pál. Lelki A-Be-Ce S. Patak. 1652. 

Ezen kiadásról csak Toldy Ferencz hozzám intézett leveléből értesültem. Régibb 
kiadásai : Gy.-Fejérvár 1645. és h. n. 1648. 

862 Utrecht. 1652. 

Bökényi Filep János. Mennyei Lampas. Melly az örökké-való 
setétségnek méllységétül igazán meg rettent es félemlett akar- 
melly lelkeket meg ujjét, es az órókké való Mennyei világos- 
ságnak méltóságára igyekezóknek Lelki világot szolgáltat. 
Mostan Anglusbol Magyar nyelvre fordétatott Bókenyi Philep 
Janos által. Esa. 62. i. A Sionnak kedvejért nem balgátok, 
es á Jerusálem kedvejért nem nyugszom, mig nem el jó az 
ó igassaga mint á fényesség, és az Ó szabadulása mint a 
Lámpása kképpen tundóklyék. Sol. 119. 105. Az én Lábamnak 

, szövétneke á te igéd : es az én ösvényemnek világa. Nyom- 
tattatott Ultrajectumban Lambert Roeck által. Anno 1652. 
I2r. 213 lap. — Elül: cziml., ajánlás, üdv. versek, summája 
ez könyvetskének 11 sztlan levél; — végül: nyomt. hibák i 
sztlan lap. 

Ajánlva van Ugocsa vármegyének s abban N.-SzŐllős városának. 
SÁNDOR István M, kház 36. /. helyesen veszi föl, de alább 247. /. tévedve 
teszi Utrecht 1648-ra. 

M, «. Afuz. — Kolozsvári ref. coll. — Sz, -udvar helyi re/, coll. 



863 Várad. 1652. 

Catechesis (A' keresztyén vúíllásra róvid kérdésekben és fele- 
letekben tanito), Mely sok Kere^-tyen Reformata Ecclesi- 
ákban és Scholákban tanittatik. Es mostan a' feleleteknek 
róvid értelmekkel azokba bé-foglaltatott dolgokról való róvid 
kérdezkedéseknek módjaival, és Sz. írásbéli bizonyságoknak 
egészszen le-irásával az Urnák 2! Magyar nemzetben le-tele- 



366 

pedett Ecclesiájaban lévó kisdedinek lelki épületekre újonnan 
ki-botsáttatott ; Varadon, Szenei Kertész Ábrahám által m.dc.lii. 
8r. 230 lap. 

J/. n. Muz. — M.-v. Teleki' ktár, — Kolozsvári minor, zárda, — Fáy-k tár- 
ban Tibold-Daróczon. 



864 Várad. 1652. 

Enyedi F. János. Mennyei szó, a' lelki alomból való fel serke- 
nesról. Avagy, vi. Együgyű Praedikátiok, a' bűnnek álmából való 
fel-serkenésről, a' bűnnek halálából való fel-kelésről, és az Ur 
Jésus Christus Szent lelke, s' kegyelme által való mennyei, 
idvességes, lelki meg-világositásrol. Mellyek Iminnen amon- 
nan egybe-szedegettettek, és könnyű formában ki botsáttattak 
Enyedi F. Janos, az Ur Jesus Christus méltatlan együgyű 
szolgája, és mostan a' Kezdi-Vasarhelyi Anyaszentegyházbéli 
gyülekezetnek Lelki- Pásztora által, az Ur Jesus Christus di- 
tsőssegere, és az ő Anyaszentegyházában elő Juhainak, vérével 
meg-váltott hiveinek, lelki épületekre. Rom. 13. 11. Ideje 
immár az álomból fel-serkennűnk. Varadon, Nyomtattatott 
Szenei Kertész Ábrahám által, m.dc.lii. 8r. 253 lap. 

Ajánlva van Basa Tamás háromszéki kapitánynak és Dániel János háromszéki 
királybirónak, Kézdi-Vásárhelyt, Pönkósd havának i. Napján. 1652. Esztendőben. 

BoD PÉTER szerint M. Athenas 75. /. ezen munka nyomtattatott Váradon 
1657., "^it elfogad Sándor István is, ki ezen könyvet mint váradi nyomtatványt 
mind 1652-re mind 1657-re fölhozza, M. könyvesház 36. és 39. /. söt e, h, 40. /. 
váradi 1658-diki kiadást is emlit. — Igen nagyot botlott Miller, Fragmenta vet, 
typogr. M. Varad. 21. /., midÖn e könyvet. Korányira hivatkozva, Várad. 1557-re 
teszi s mint xvi. századi legrégibb váradi nyomtatványt hozza föl: holott HORÁNYI, 
ki az Enyedi Jánosról szóló czikket tisztán Bod Péter után dolgozta, Memória 
Hung. I, 620. /. ezen könyvet nem 1557-re, hanem Boddal egyezöleg MDCLVii-re 
teszi. — A mi a Bod által emiitett 1657-diki kiadást illeti, azt hiszem, hogy az 
nem létezett s Bodnál csak leirási vagy nyomdai hibából áll 1657 a helyes 1652 
helyett. 

M. «. Muz, — Erd, Muz. — Kolozsvári re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — 
S.-pataki re/, coll. — M.-vásárh. re/, coll. — Sz.-udvarh. re/, coll. — Kassai 
püsp. — Sze psi' szent györgyi re/ gymn. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten. 



865 Várad. 1652. 

Imádságok (Isten eleibe fel-botsátando Áhítatos) ; Mennyen-fel 
az én imádságom te elődbe, mint a' jó illatú füst, és az en 
kezeimnek fel-emelése, mint az estveli áldozat. Ps. 141. 2. 



^^7 

Varadon, Kertész Ábrahám, m.dc.lii. 32r. 211 lap. — Elül: 
Cziml. I lev. ; végül: Index 3 sztlan lap. 

M. V. Teleki'kMrban. 

866 Várad. 1652. 

Kalendariom (Uj és O), Christus Urunk születése után, 1652. 
Esztendőre, (melly Bissextilis) írattatott ; Es Magyar-Országra, 
Erdélyre, és azokhoz tartozó tartományokra alkalmaztatott. 
Neubarth Chrisroph Theologus és Astronomus által. Vara- 
don, Nyomtatta Szenczi K. Ábrahám. i6r. A — E (8 levelen- 
ként) = 40 sztlan lev. 

M. n, Muz, 



867 Bécs. 1653. 

Folnai Ferencz. A Nemzetes, es Bóchulletes Folnai Ferentz 
Vás-vári, és Türjei Praepost, Déáki Apátur, és Vas-várme- 
gyei Feó Esperes. Predikatzioia, mellyét Praedikállot Ro- 
honczon. Szent Iván havának g. napján 1653. esztendőben, 
midón Amaz kedves hazánkban fényeskedő Haynal, az Néhai 
Tekéntetes és Nagyságos Groff Aurora Catharina Formontin 
Aszszonynak, az Tekéntetes, Nagyságos, és Méltóságos Groff 
Botthyani Adam Uram kedves Házas-társának teste fól-vitet- 
tetvén, az eő nagy méltóságú Uratul rendeltettet, es épétettet 
temető hellyére, Vas-vár-megyében lévő Német-Vy-vári Ka- 
lastromban, illendő pompával, és bőchullettel késértetett. Es 
ennek dichéretes maga viselése őrök emlékezetire most uy- 
jonnan ki-nyomtattatott. Bécsben : Cosmerovius Mátthé, Chá- 
szár Urunk eő Főlsége Udvari kőnyv-nyomtatojánal 1653. 
esztendőben. 4r. 

Ajánlva gr. Batthiányi Ádámnak ; kiadta Nagy Pál csepregi plébánus. 
A pápai ref, colL ktdrában (csonkán, a 38. lap után megszakad). 



868 Bécs. 1653. 

Hofímann Pál. A Tekéntetes es Nagyságos Hoffmany Pal, Péczi 
Püspök, Esztergami Canonok, és Esztergami Érsek Urunk ő 
Nagysága Generális Vicáriussa, Chászár és Király Urunk Ő 
Fülsege tanátsa Predikaczioia , Mellyet predikállot Nagy 



368 

szombatban, Keresztelő szent János Templomában, Sz. 
András havának 26. napján, 1652. Esztendőben. Midón, Nagy 
Vezekeny mezejen, az TÓrókók-EUen való harczon, kis Asz- 
szony havának 26. napián, hazájokért duczóségessen egy-gyüt 
megh holt, négy vitéz Uri Attiafiak el temettetnének, Ugy 
mint : A' Tekentetes es Nagyságos GroíF Galanthai Eszterhazi 
Laszlo, Frakno Vara órókós Ura, es Soprony Vár-megye fó- 
Ispánnya, Szentelt vitéz, Chászár és Király Urunk 6 Fólsége 
Fó-tanátsa és komornykya. Pápa végh-házának fó-kapitánnya 
&c. A' Tekentetes es Nagyságos Galanthai Eszterhazi Ferencz, 
Chászár és Király Urunk 6 Fólsége, Gyarmathi végh-házának 
fó-kapitánya &c. Galanthai, Eszterhazi Tamás, Chászár és 
Király Urunk 6 Fólsége Lévai végh-házának viczé-kapitá- 
nya &c. Galanthai Eszterhazi Gaspar &c. Es ezeknek diczé- 
retes magok viselésének órók emlekezetire. A' Tekentetes es 
Nagyságos Groff Nadasdi Ferencz, Fogaras földének órókós 
Ura, Vas-vár-megyének fó-Ispánya, Chászár és Király Urunk 
ó Fólsége Fó-tanátsa, és Komornykya, és Magyar Országban 
Királi Udvari Hop - mestere, akarattiabul ki - nyomtattatot. 
Cosmerovius Mátthe, Chászár Urunk ó Fólsége Udvari kóny 
nyomtatoia által, 1653. esztendőben. 2r. 28 lap. — Elül: cziml. 
I sztlan levél. 

A 26 — 28 lapot a bécsi Pázmány-collegium és Nagy Pál által gr. Nádasdy 
dics<Sitésére irt latin versek foglalják el. 

Ezzel együtt, de külön czimlappal, ugyancsak gr. Nádasdi Ferencz költségén 
jelent meg Erdödi Pálfi Tamás báthai apátur és esztergomi örkanonok latin ora- 
tiója, melyet az elesett négy Eszterházi fölött N. -Szombatban 1652. nov. 26. tartott, 
7 sztlan levelén, czimlapja előtt egy külön levelén az ezen alkalommal a jezsuiták 
egyházában fölállitott castrum doloris szép rézmetszetü rajzával. Eze» rajz alatt 
balra e szavak állanak : «Joh. Rudolf Miller delin :§, jobbra pedig: cMauritius Láng 
sculpsit Posonyjí. 

Erd. Muz, (2 péld.) — M. n. Muz. (csonkán). — Radványban a b. Rad- 
vánszky-k tárban . 



869 Bécs. 1653. 

Lisztí László, Magyar Mars avagy Mohách mezején történt 
veszedelemnek emlékezete. Nyomtattatot Béchbén Cozmero- 
vius Máthe, Chászár Urunk eó Fólsége Udvari kónyv-nyom- 
tatoja által, 1653. esztendőben. 2r. 154 lap. — Reges Un- 



3^9 

gariae . . . Ung. Rhythmis descripti. 80 lap. — Elül: Cziml., 
ajánlás 4, végül: mut. tábla 4 sztlan lev. 

M. n. Muz, — Erd. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem, — M.-v. Teleki- 
ktár. — Debreczeni ref. coll, — Pannonhalmi apátság (i ép, 2 csonka péld.). 
— Enyedi ref, coll,— N. -körösi ref, lyc. — Aliskolczi ref. gymn, (csonkán). 



870 Bécs. 1653. 

Malomfalvai Gergely. Belsó-képpen indító Tudomány, Mellyet, 
némely Theologus Doctoroknak diák Írásihoz együgyű elmélke- 
déssel kapcholkodván, s, édes nemzetének üdvösséges lelki 
jókat kívánván. Az örökke-valosagnak gyuru-ébe foglaltt, és 
Magyar nyelven tizen-két Elmélkedésre, s, meg-annyi jmád- 
ságra Osztott. Es utollyára, az tévelygő atyafiaknak-is, igaz 
hitet, s, kovetkezendó-képpen boldog Orókké-valóságot kíván- 
ván: Az igaz hitnek némelly szükséges ágozatiról; Egy-néhány, 
rövid és sommás letzkével meg jóbított. Seraphim Sz. Ferencz 
fiai közüli: Leg-méltatlamb és kissebbik Szerzetes, Malomfal- 
VAY Fr. Gergely. Superiorum Permissu. Nyomtatta, Béchben 
az Coloniai Uduarban Cosmerovius Máté, m.dc.liii. észten- 
döben. 8r. 178 lap. — Elül: cziml., ajánlás Püski János ka- 
locsai érseknek és győri püspöknek s előbeszéd 20 sztlan 
lev. végül: Catechismus 57 lap, és errata 2 sztlan lev. 

SÁNDOR IstvAn, M, kház. 36. /. hibásan nevezi a szerzőt Martonfalvai 
Gergelynek. — Ugyanő alább y^. 1. a szerzőt hasonlóan hibásan nevezve, e mun- 
káját Bécs. 1654-re is fölveszi. 

AI, n, Muz, — M, Akad. — Pesti egyetem. 



871 Kassa. 1653. 

(Váczi András). A' Mi- Atyánknak Avagy Minden-napi Imad- 
saggal való élésnek állatása és meg-oltalmazása E' mostani 
időbeli Tanitóknak ellen-vetések ellen. Melly Idegen nyelv- 
ből Magyarrá fordittatott, és néhol valamenyire meg-bóvétvén, 
közönségesbe tétettetett Daneus Rácai* által. Theodulus 
Anaxius által. Luc. xi. v. 2. Mikor imádkoztok ezt Mond- 
gyátok, Mi- Atyánk ki vagy etc. Ki-nyomtattatott 1653. die 
I. Novembr. 8r. 103 lap. 

• Betücserével Axdreas Vaci. 

Szabó K. Kégi m. könyvtár. 24 



370 

SÁNDOR István M. kház. ^t. L ezen hely nélkül megjelent nyomtatványt 
határozottan Kassára teszi. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktárában. 

872 Lőcse. 1653. 

Poncianvs Tsaszar Historíaia. Miképpen az 6 fiának Diocle- 
cianusnak hét bólts és tudós Mestereket fogada, kik azt ta- 
nitanák az hét Nemes Tudományokra. Es minek-utánna az 
mostoha annya meg-tsalta volna az Tsászárt, hogy hétszer az 
ó fiát, a' Dioclecianust, ki vitette volna fel akasztásra, mikép- 
pen mind az hét úttal a' bólts Mesterek meg-szabaditották 
azt az 6 bólts beszédekkel. Hogy annak utánna az 6 attya he- 
lyet Romai Tsászár lón. Lótsen, Brever Lórintz által, 1653. 
4r. A — O = 14 iv = 56 sztlan levél. 

Régibb kiadásai: Bécs. 1573. és Lócse, 1633. — Ujabb kiadásai: Lőcse 1676. 
és 1679. 

Teljes péld. a m, -vásár helyi re/, coll. ktárában. — Erd. Muz, (közben 2 
lev. kézirattal pótolva). 



873 S.-Patak. 1653. 

Medgyesi Pál. ErdeF s' egész Magarnep egmás után, tsak ha- 
mar érkezett Hármas Jajjá 's siralma. Mellel e* ket kesere- 
dett Hazat, amaz halhatatlan emlékezetű Három Fejedelmi 
Embereknek, néhai Nag Rakoci G'órg;nek, ErdeF Országának 
Fejedelmének, Magár Ország sok Részeinek Vrának, és Szék- 
helek Ispánjának, 1649-ben, az Elsó Hónak vag Januarius- 
nak 10 napján; Es az után tsak hamar, az ó Nága igen 
naé reménségó kedves Fiának, kiben az egész igaz Ma^ar 
Haza-fiak, meg-nugottak és igen meg-vidultak vala, néhai 
Rakoci Sigmondnak, 1652-ben, a* Negedik Hónak vag Apri- 
lisnek 28-dik napján; Ennek-felette az elótt 1648-ben, Har- 
madik Hónak vag Martiusnak 29-dik napján, ritka példáju 
ke^es és isten -féló néhai Eóreg Gróf Betlen Istvánnak 
Gyula- Fej érvári mulandó Friss Házoktul, a Sirban meg-in- 
ditásokkor siratta s' sirattata Medgesi Pal. Nyomtattatott 
Sáros Patakon, az ó Nagsagok Typographiáj okban, m.dc.liii- 
ben. 4r. 84 lap. — Elül: cziml., ajánlás 3 levelén (a 84 
lapba befoglalva). 



371 



A II. Rákóczi Györgyhöz intézett ajánlás kelt Sáros- Patakon 1653. jan. 25. — 
Megjelent ugyanezen évben Váradon is 4r. 

^f. Akad, — S,-pa£akt re/, coll, (i ép s i csonka példány). — Debreczeni 
ref, coll, — Szilágyi Istvánnál M.- Szigeten. 



874 S.-Patak. 1653. 

(Medgyesi Pál). Róvid tanitas az presbyteriumrol avag eghazi 
tanatsrol. MeF az Presbyterialis Dialógusnak Summája. Az 
Méltóságos óregbik Fejedelem Aszszonnak parantsolatjára. 
Patakon az 6 Nagsagok KóAv-nomtato Bótújókkel, es Költ- 
ségekkel. 1653-dik Esztendőben. 8r. A — C4 = 2^\^ iv = 20 
sztlan levél. 

Erd. Muz. — S, 'pata ki ref, coll. 



875 Ulm. 1653. 

Kegelíus Filep. Tizenkét idvösséges Elmélkedések Philep 
Kegelius által. Nyomtattatrak (igy) pedig Ulm. Görlin János 
által. 1653. i6r. 570 lap. — Elül: Értelmes mondások az 
könyörgésrol 11, végül: Laistroma avagy mutató táblája az 
Kónyórgéseknek 6 sztlan levél. 

M. n. Muz, — N,- körős i ref, lyc. 



876 Utrccht. 1653. 

Apáczai Csere János. Magyar Encyclopacdia. Az az, Minden 
igaz es hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása és Ma- 
gyar nyelven világra botsátása, Apatzai Tsere Janos által. 
Ultrajecti, Ex Officina Joannis á Waesberge, cIo loc liii. 
I2r. 412 lap. — Elül: cziml., ajánlás és az olvasóhoz 20 
sztlan lev. 

Ajánlva van Csulai György erd. ref. püspöknek, gy. -fejérvári esperestnek és 
papnak, Bisterfeld Henrik János gy. -fejérvári tanárnak és a gy. -fejérvári isko- 
lának. 

Az olvasóhoz intézett igen érdekes élőbeszédben értesít bennünket a szerző, 
hogy midőn Csulai György püspöktől meghivást és költséget kapott, hogy azon- 
nal térjen vissza hazájába, a telet még Utrechtben töltve, akkor határozta el ma- 
gában, hogy e munkáját sajtó alá készitse és adja, mintegy késlekedése mentsé- 
géül és kárpótlásául. Mint közönségesen tudva van, ő 1653 nov. havában volt beig- 
tatva a gyula-fej érvári collegium igazgatóságába, s mint a leirt czimlapból látható, 
munkája már ez évben Utrechtben sajtó alá volt adva. Hogy azonban nem 1653- 
ban, hanem csak 1655-ben jelent meg ez a könyv, bizonyos abból, hogy a iMagyar 
EncyclopaediaB szövegével, mely a 412. lapon S4 levelén végződik, együtt nyom- 

24* 



tátva (413 — 487 lapon (S5 — X4 levelén) egy kötetben találjuk valamennyi példányban 
szerzőnek «De studio sapientiae » czimü latin oratióját, melyet a gy. -fej érvári col- 
legiumban 1653. nov. havában tartott, s mely még azon évben hely nélkül (G3aila- 
Fejérváratt) 4r. 48 lapon önállóan is megjelent. Ezen melléklet külön czimlapján 
pedig a nyomtatási hely és év igy áll: Ultrajecti ex officina Joannis á Waesberge, 
Anno MDCLV. Kétségtelen ebből, hogy ezen melléklet, valamint a M. Encyclopaedia 
utolsó ive is 1655-ben volt nyomtatva, és igy az 1653-ban nyomtatni kezdett M. 
Encyclopaedia csak 1655-ben látott világot. 

Ez egyike a legtöbb példányban fönmaradt régi magyar könyveknek. 2 — 2 pél- 
dányban van meg, a m. n. Múzeum^ erd. Múzeum^ a debreczeniy s. -patakig pápai 
és n,' körösi ref. főiskolák ktáraiban. — Megvan a m. Akad,^ m.-v. Teleki- ktár, 
szathmári püspökség y pesti y kolozsvári^ sz.-tulvar helyig nt.-vásárkelyi re/, coll., 
kolozsvári unitár. colL, halasi ref. gymn,y Csetneken a gömöri ev. esperestség, 
gr. Mikó Imre, Lugossy József, Szilágyi István, Jakab Elek s számos magánosok 
ktáraiban. 



877 Utrecht. 1653. 

Komáromi Csipkés György. Az Keresztény Isteni-Tudomány- 
nak leles móddal úgy el készíttetett, rövid summaia. Hogy 
légyen, Az sz : Írásoknak olvasására. Az Isteni tudomány 
közönséges ágazatínak el-rendelésére. Az vallásbéli villongá- 
soknak meg értésére, Kezén fogva való vitel. Mellyet irt volt. 
WoLLEBivs Ianos, á Th. Doct., és az Basiléaí Academiában 
rend szerént való Professor. Mostan pedig, Magyar nyelure 
fordított. CoMAROMi Csipkés György. Nyomtattatott Ultra- 
jectomban. Swol János, által, m.dc.liii. Esztendőben. I2r. 
452 lap. — Elül: cziml., ajánlás (Debreczen város tanácsá- 
nak) az kegyes olvasónak, és mut. tábla 10 sztlan levél. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Erd. Mtiz. — M.-v. Teleki- 
htár. — Pesti ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. — S. -pataki ref. coll. — Deb- 
reczeni ref. coll. (elül s végül Csonkán). — M. -vásár helyi ref. coll. (2 péld.) — 
Miskolczi ref. gymn. — Magánosoknál több példány. 



878 Várad. 1653. 

Approbatae Constitutíones Regni Transylvaniae et Partium Hun- 
gáriáé Eidem Annexarum, Ex Articulis ab Anno Millesimo 
Quingentesimo Quadragesimo , ad praesentem huncusque 
Millesímum Sexcentesimum Quinquagesimum tertium con- 
clusis, compilatae; Ac primum quidem per Dominos Consili- 
arios revisae, tandemque in Generáli Dominorum Regnicola- 
rum, ex edicto Celsissimi Principis, D. D. Georgii Rakoci, 
Dei gratia Principis Transylvaniae, Partium regni Hungáriáé 



373 

Dni, et Siculorum Comitis, &c. Dni eorum Clementissimi, 
in Civitatem Albam Juliam ad diem decimumquintum men- 
sis Januarii Anni praesentis congregatorum, conventu, publicé 
relectíE, intermixtis etiam Constitutionibus sub eadem Diaeta 
editis. Varadini, Apud Abrahamum Kertész Szenciensem. 
cIo lo CLiii. 2r. 250 lap. — £/ül: cziml., Praef. et Appro- 
batio 3, végül: Conclusio és Index 13 sztlan lev. 

Csak a cziml., praefatio és conclusio latin, a szöveg egészen magj'ar. 

M, n. muz. — M. Akad. — Erd, Muz. (II. Rákóczi György sajátkezű alá- 
írásával és pecsétjével). — Szebeni Bruckenthal-ktár , — Pesti egyetem. — Pan- 
nonh, apátság. — N.-váradi püsp. — Pesti re/, coll. (apéld.) — Debreczeni re/, 
coll. — Kolozsvári re/, coll. — M. -vásár helyi re/, coll. (3 péld.) — Kolozs7Jári 
unitár, coll. — Kassai jogakad. — Késmárki ev. lyc. — S. -pataki re/, coll. — 
(cziml. hij.). — M.-vásárhelyi minor. zárda. — \Fáy-ktár Tibold-Daróczon. — 
Három széki Cserey-muzeum. — Magánosoknál számos példány. 

879 Várad. 1653. 

Keresztúri Pál. Egyenes Ósveny, A' Sz. életre vágyodoknak ; 
a mellyre Kúlómb külómb féle Locusokat egyben válogatván, 
huszon-két Prédikációkban foglalt-bé Kegyelmes Vrunk 6 
Nagysága Vdvari Prédikátora, Keresztúri Pal. Varadon, 
Nyomtattatot Csepregi Mihály költségével, m.dc.liii. 4r. 
155 lap. 

BoD M. Athenás 139. /. tévedve teszi 1655-re, mely tévedésben követi öt 
SÁNDOR István M. könyvesház 38 /., ki egyébiránt föntebb y]. l. a valódi 1653- 
diki kiadást is fölveszi. — Ujabbkori kiadása: Szeben 1744. 

J/, Akad. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — M.-v. Teleki-ktár. — Kolozs- 
vári re/, coll. — Kolozsvári unitár, coll. — Debreczeni re/, coll. — S. -pata ki re/, 
coll. (2 péld.) — Sz.-udvarh. re/ coll. — M. -szigeti re/ lyc. — Szebeni ev. lyc. 



880 Várad. 1653. 

Medgyesi Pál. Erdély s' egész Magyar nep egymás után tsak 
hamar hamar érkezett Hármas Jajjá s* Siralma, Melylyel e' 
Ket keseredett Hazat, amaz halhatatlan emlékezetű Három 

Fejedelmi Embereknek, néhai Nagy Rakoci Györgynek 

1649-ben Es az után tsak hamar - - kedves Fiának 

néhai Rakoci Sigmondnak. 1652-ben - - Ennek felette az előtt 

e 

1648-ben néhai Öreg Gróf Betlen Istvánnak Gyula-Fe- 
jérvári mulandó Friss Házoktul, a' Sirban meg-inditásokkor 
Siratta s Sirattatta Medgyesi Pal. Varadon, Nyomtatta- 



374 

tott Szenei Ábrahám által, m.d.liii. (helyesen m./>Cliii.) 
4r. 63 lap. 

Az eredeti s. -pataki 1653-diki kiadás utánnyomata. 

M. n, Muz, — M. Akad, (2 péld.) — Erd. Muz, — Pesti egyetem. — M.-v. 
Telekt-ktár, — Sáros-pataki re/, coll. (2 péld.) — M. -vásár helyi re/, coll. — 
Sz. -udvar helyi re/, coll. — Kolozsvári u?iitár. coll. (2 péld.) — Szigeti re/, lyc. 
(utolsó lev. hij.). 



881 Várad. 1653. 

Melotai Nyilas István. Agenda az az: Anyaszentegyhazbeli 
Szolgalat szerint való Tselekedet, Mellyben az Uj Testa- 
mentomnak két Sacramentomának, a' szent Keresztségnek és 
az Ur Vatsorájának ki-szolgáltatásának, és a' Házasulandok- 
nak egyben adattatásoknak modgya meg-irattatik, azokhoz 
illendő hasznos tanúságokkal egyetemben ; Melotai Nyilas 
István által. Es most ezen Anyaszentegyházbéli Ceremóniák- 
nak ki-szolgáltatásának más rövidebb Modgyával meg-bóvit- 
tetvén, és az clébbit-is sok helyeken meg-jobbitván ki-botsá- 
tott Varadon, Szenei Kertefe Ábrahám. 1653. 8r. 278 lap. — 
Elül*, cziml., előbeszéd 8, végül: mutató tábla 4 sztlan lev. 

KlsŐ kiadása: H. n. (Kolozsvár). 162 1. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — Pesti egyetem. — Pesti re/, coll. — Debre- 
czcni re/, coll. — Sz. -udvar helyi re/, coll. (2 péld.) — Miskolczi re/, gymn, — 
Csurgói re/ gymn. 



882 Bécs. 1654. 

Kéri Sámuel. Keresztyen Seneca, Az az Lvcivs Annaevs Se- 
neca, Leveleiből ki-szedetett, Es xxxviii. Részre osztatott, 
Keresztyéni virágok. Mellyek az Tekéntetes és Nagyságos 
Groff Battyani Adam &c. 6 Nagysága akarattyából. Diákból 
magyarra, most elsőben fordíttattak és költségével ki-nyom- 
tattattak. Nyomtatta Béchben, A' Kolóniai Udvarban Cos- 
merovius Máté. m.dc.liv. esztendőben. I2r. i88 lap. — Elül: 
cziml., ajánló levél, elöljáró beszéd 14, végül: lajstrom 5 
szztlan lev. 

Ajánlja a fordító fjr. Battyani Ádámnak, Néraet-L^jvár, Szalonak, Borostyán 
stb. örökös urának, római bir. szentelt vitéznek, III. Ferdinánd tanácsosának s 
komornyikjának, a dunántúli részek fö f>^eneralisának, tViennae Austriae die 2^, 
Április 1654. Na^ysa^jT^odnak Isten imádó szerzetes Káplánnya Fr. Sámuel Kerj.» 

Erd. Muz. — Pesti egyetem. — Keszthelyen, a Festetics- ktárban . 



375 

883 Fejérvár. 1654. 

Apáczai János. Magyar Logicatska mellyet a' kitsindedek szá- 
mára irt Apatzai János, egy a tudomány dolgában meg ki- 
vántatot Tanats-tsal egyetemben. Fejervaratt, Nyomtatta 
Maior Marton, m.dc.liv. 8r. 32 lap. 

A czimlevél hátlapján kezdődik az ajánlás IQu Rákóczi Ferencz választott fe- 
jedelemhez intézve s tart 2 — 6 lapon. Ez után jÖ Magyar Logica 7 — 24. lapon. — 
Következik: Tanáts Mellyei Joachymus Forttus ád, Apáczai János által egy 
Tanulásába el tsúggedt Iffjúnak, 25 — 2^2 lapon. 

BoD, M, Athénás 12. /. és utána SÁNDOR ISTVÁN, M, könyvesház 38. /. e 
könyvecskét Fejérvár 1656-ra teszik. 

Egyetlen péld. a m. -vásár helyi ref. coll. kt árában, 

884 Fejérvár. 1654. 

Fogarasi Ferencz. Kis Keresztyén. Fejérvár. 1654. 8r. 

Ismerteti BOD PÉTER M. Athenas 80. /., ki szerint ezen kis catechismust Fo- 
garasi angolból forditotta s Bogárfalvi Sebesi György kedvéért adta ki. — Utána 
emliti SÁNDOR István, M. kház yj, l, — Megvolt az enyedi ref, coll, ktárában 
gr. Bethlen Kata könyvei közt, hol 1849-ben pusztult el. 



885 Kassa. 1654. 

Kalendariom (Uj és O), Christus Vrunk születése után való 
1654. Esztendőre: Magyar- Országra, s' Erdélyre, és más 
környül-való helyekre alkalmaztatott. Neubarth Christoph 
Theologus és Astronomus által. Cassan Nyomtattatot Gevers 
Balint által. i6r. 

Töredéke Betléren gr, Nádasdy- ktárában. 



886 Kassa. 1654. 

Király Jakab. Mise-nem -mise Az az : A' Miséről való tudo- 
mánynak, Ostromlása, meg-hamissitása, és el rontása. Mellyet 
HuNNius Egyed Doctor Irasabol Magyar nyelvre forditott, 
Király Jakab Osdgyáni Prédikátor. Cassan, Nyomtattatott 
Gevers Balint által, 1654. esztend. I2r. 215 lap. — Elül : cziml., 
ajánlás, latin üdvözlő versek és nyomt. hibák 6 sztlan levél. 

Ajánlja a forditó Osgyáni Bakos Gábornak, Rákóczi György kállai kapitánjá- 
nak, a Szabolcs vármegyei hajdúság generálisának és hadi birájának. «Kólt Kis- 
Aszszony havának 26. napján 1653. Esztendőben.* 

A latin üdvözlő verseket irták Biner Hilarius Erneszt a kassai evang. német 



37^ 

egyház lelkésze és isk. fölügyelője, Osztropataki Mátyás a kassai luther. egyház 
lelkésze és Raduchius György a kassai gymnasium igazgatója. 

Bihar várm. Muz. — N^,-váradt prémo7ttrei gym7i. — S.-j>ataki ref, coll, — 
Rima- Szombaton a kis- honfi eiK esp. ktárában. 



887 Kassa. 1654. 

Király Jakab. Hármas szentirásbeli dolog. 1654. 

Emliti SÁNDOR István M, kház. 37. /. 

888 Kassa. 1654. 

Váczi András. Replica, Az az: Tolnai Dali Jánosnak Csúfos 
és Vádos maga és mások mentésére való Valasz-Tetel Váci 
András által. Mellyben meg-mutattya Elószór; Az ó maga 
Mi-Atyánk felól való igaz értelmét, á tóbb református Doc- 
torokétul nem külónózni. Másodszor ; A' Mi Atyánkról iró 
Authornak (kit 6 magyar nyelven ki adott) á tóbb Docto- 
rokkal rész szerént való eggyezését; s-rész szerint pedig azoktul 
való külónózését. Harmadszor; Az tracta köziben egyelittetett 
két undok vádoknak hamisságát, és azok ellen való igaz maga 
mentségét. Cassan, Nyomtattatott Gevers Balint által, 1654. 
8r. 192 lap. — Végül: nyomt. hibák i sztlan lap. 

írva van Tolnai Dali János S. -Patakon 1654. nyomtatott «Daneus Racai» czimü 
munkája ellen. — A Tolnai Dali Jánoshoz intézett elöljáró levél kelt «Szepsiben 
2^], Martij An. D. i654.» 

Egj'etlen péld. ^ pesti egyetem ktárában. 

889 Kolozsvár. 1654. 

Kosa János (Várfalvi). Catechesis. Az ^dvességnek fvndamen- 
tumárol róvid kérdezkedés, az Szent írás szerént ; az Kisde- 
deknek Tudományában, és az Urnák szolgálattyaban és félel- 
mében való fel nevelésire. Varfalvi- Kosa Ianos által iratot. 
Colosvarban, Nyomtattatot Heltai Gaspar Műhelyében 1654. 
I2r. A — C = 3 iv =-- 36 sztlan lev. 

Eg)'etlen példány a kolozs^'ári unitár, coll. ktárában. (N. -Ajtai Kovács István 
könyvtárából.) 



890 Lőcse. 1654. 

(Gönczi György.) Keresztyéni Isteni Ditsiretek, Mellyek az 
Magyar Nemzetben reformáltatott Ecclesiákban szoktanak 



% 

mondattatni. Ezek mellé adattak szép rendel ElÓszSr, Az 
Szent Dávidnak Franciái Nótáknak és Verseknek módgyokra 
rendeltetett Soltari. Másodszor, Az Egész Esztendőre tarto- 
zandó Hymnusok. Harmadszor, Az Halott temetéskorra való 
Énekek. Mostan ujobban, de leg-kiváltképpen az Hymnusokat 
sokkal szebben és bővebben, az Közönséges és Halott Ene- 
keket-is, az mennyire lehetett meg-jobbitván, (mellyel mint 
edgy kis Graduz^aleval élhetsz,) ki-botsáttattak. Lötsen, Brever 
Lörintz által, 1654. esztendőben. 4r. Hymnusok (kótákkal) 
'94 lap.; mut. tábla i sztlan lev. — Isteni dicsiretek és 
Halotti Énekek (külön czimlappal) 339 lap; mut. tábla 6 
sztlan lev. — Elül: cziml., Gönczi György élőbeszéde, a k. 
olvasóhoz Brever Lörincztöl 4 sztlan lev. 

Hozzájárul: Sz. Dávid Százötven Soltára. Ford. Szenczi Molnár Albert. 4r. 
102 és 7 lap. 

Eg}'etlen példány a kolozs^^ári re/, coll. ktárában. 



891 S. -Patak. i€54. 

Confessio et Expositio Fidei Chrístíanse, Az az Az Keresz- 
tyéni Igaz Hitről való Vallas-tétel. Mellyet elsőben Helve- 
tiában irtanak és bé vettenek: Annak utánna 1567. Eszten- 
dőben Magyar országhban is javallottanak ; be-vőttenek, es 
mind ez ideig sok Ecclesiakban megh tartottanak. Az Mél- 
tóságos őregbik Fejedelem Aszszony parantsolattyaból és 
költségével. Nyomtattatot S. Patakon Renius György által. 
Anno M.DCLiv. 8r. 296 lap. — Végül: Symbolumok és Index 
7 sztlan lev. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — Pesti egyetem. — S. -pataki re/, coll. — Deb- 
reczeni re/, coll. — Gy.- Fej érvárt t B a tt hiány i-k tár. — Sz. -udvar helyi re/, coll. 
— Szebeni e%f. gymn. — Csurgói re/ gymn. — Háromszékf Cser ey- Muz. 



892 S.-Patak. 1654. 

Tolnai Dali János. Dáneus Ráca-J. Az az: A' Mi-atyánk felől 
Igaz Értelmű Tanítóknak Magok Mentsége Vaci-Andrásnak 
Usorás Vádja és Szidalma ellen. Tolnai Dali János mun- 
kája által. — Nyomtattatott Sáros-Patakon a Méltóságos 
^regbik Fejedelem Aszszonynak Parantsolattyaból, ugyan az 



378 

6 Nagysága Könyvnyomtató Bótóivel és Költségével, 1654 
Észt: Renius György által. 8r. 168 lap. — Elül: czimlap, 
előbeszéd 4 sztlan lev. 

írva van Váczi Andrásnak H. n. (Kassán) 1653. nov. i-én nyomtatott munkája 
ellen. — Váczi Andrásnak ezen mentségre adott válaszát lásd : Kassa. 1654. 

Egyetlen péld. a debreczeni ref. coll. ktárában. — Megvolt 1849-ig a nagy- 
enyedi ref. coll. ktárában is, gr. Bethlen Kata kön3rvei közt. 



893 Utrecht. 1654. 

Miskolczi C. Gáspár. Angliai Independentismus avagy Az Ec- 
clesiai fenyitékben, és a külsÖ Isteni tiszteletre tartozó jó 
rendtártasokban , minden Reformata Ecclesiaktól különözö 
fejetlen lábság. Eggynehány szava hihető, túdos, Belgiumi 
Doctoroknak irásokbúl, rövideden öszve szedegettetett, es 
Magyar nyelven ki bocsáttatott Miskolci C. Gaspar által. 
Ultrajectumban Nyomtattatott Vásberg János által, m.dc.liv. 
Esztendőben. I2r. 150 lap. — Elül: Cziml., ajánlás stb. 8, 
végül: Oda és mut. tábla 3 lev. 

Ajánlva van a Zemplén és Abaujvár megyében lévő lelki tanitóknak. «Frane- 
keraban Pünkösd havának, 12 napján 1654. Esztendőben*. 

M. n. Mnz. — M. Akad. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. — Debreczeni 
ref. coll. — S. -pataki ref. coll. — M. -vásár helyi ref. coll. — Kassai jogakad. 
Zilahi ref. gymn. — Kolozsvári ref. coll. — Pozsonyi ev. lyc. — Lugossy József 
s több magánosok ktárában. 



894 Utrecht. 1654. 

Telki-Bányai István. Angliai Puritanismus, Avagy Kiválkép- 
pen való Tudományok azoknak, kik Angliában a Puritanu- 
sok között (a mint közönségesen neveztetnek) legkeményeb- 
beknek tartatnak. Melly ennek előtte Deák nyelven kibo- 
tsáttatott Amesius Willyam Szent irás magyarázó Doctor 
által : mostan pedig Magyar nyelvre fordittatott Telki Banyai 
István által. Ultrajectumban, Nyomtattatott Wasberg János 
által MDCLiv. Esztendőben. I2r. 40 lap. 

Ajánlva van Komáromi János szántai papnak tFranekerában Í054. Esztendőben 
Pünkösd hav : 20 napján. Telki Banyai P. István.* 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — Debreczeni ref. coll. — S. -pataki ref. coll. 
(2 péld.). — Kolozsvári ref. coll. — M. -vásár helyi ref. coll. — Halasi ref. 
gymn. — Zilahi ref, gymn. — Sz. -keresztúri unitár, gymn. (közben 2 lev. 
hij.). — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



379 

895 Várad. 1654. 

(Gönczi György.) A' Sz. Dávid Profetának ékes rytmusu Sol- 
tarival, Es A' Soltárokbol szereztetett Dicseretekkel, S' egyéb 
Istenes Énekekkel, Es Hymnusokkal, tellyes kónyv. Varadon, 
Nyomtattatott Szenei Ábrahám által, 1654. 4r. Hymnusok 
56 1. — Dicséretek 335 lap. — Elül: cziml. és Gönczi Györg)' 
elöljáró beszéde 3, végül: mut. tábla 3 sztlan lev. 

Hozzájárul : Halotti Énekek. U. ott. u. a. — Sz. Dávid Soltári u. ott. u. a. 
M, n. Mtiz, — Erd. Muz. 



896 Várad. 1654. 

Molnár Albert (Szenczi). Psaltérium Ungaricum, Az az: Szent 
Dávid Királynak es Prophetanak száz ötven Soltari, A' Fran- 
ciái nótáknak módgyok szerént Magyar versekre fordittattak 
és rendeltettek. Szenci Molnár Albert által. Varadon, 
Nyomtatta Kertész Ábrahám 1654 észt. 4r. 224 lap, végül: 
mut. tábla 2 sztlan lev. 

Gönczi György énekes könyvének váradi 1654-diki kiadásával együtt nyomtatva 
s egy kötetben. 

M, n Muz, — Erd, Muz. 



897 Várad. 1654. 

Újfalvi Imre. In exeqviis defunctorum. Halót temeteskorra való 
Énekek. Azoknak kedvekért, kik illyen utolsó szükségben szol- 
gainak, őszve-szedegettettek, és ki-bocsáttattak. Hebr. g. v. 23. 
El-végeztetet dolog, hog az emberek egszer meg-hallyanak, 
után Ítélet lészen. Nyomtattatott Varadon, 1654. 4r. 66 lap. 
— Elül: cziml., elölj, beszéd i levél (=1. 2. lap), végül: mut. 
tábla I sztlan levél. 

Az elöljáró beszéd: «K§lt Debreczenben, Pűnköst havának 12 napján, 1508. 
E. S. U». (Emericus Szilvás-Ujfalvinus.) 

Gönczi György Énekes könyvének váradi 1654-diki kiadásával együtt nyomtatva 
s egy kötetben. 

M. n, Afuz. — Erd. Muz, 



898 Várad. 1654. 

Gönczi György. (Énekes könyv.) Várad 1654. i2r. Hymntísok 
84 lap. — Isteni dicséretek és halotti énekek 372 lap. — Elül : 
cziml., ajánlás 6 sztlan levél. 



38o 

Ajánlja «Váradi Pál Uramnak, a Cassai nemes Respublicának e^g)ik neveze- 
tes tagjának* — « Váradon Sz. György havának 4. napján 1654. észt. SzENCi Ker- 
tész Ábrahám Varadi Typographus*. 

SÁNDOR IstvAn ezen váradi i2r. énekes könyvet 1657-re veszi föl: « Szent 
Dávid Zsoltári és egyéb énekek* czim alatt, Magyar kház 39. /. 

Eg}'etlen példánya, metynek czimlapja hiányzik, a kolozsvári r, cath. lyc, 
k tárában. 



899 Várad, 1654. 

lanva lingvarvm bilingvis, Latina et Hungarica. Sive modus ad 
intregitatem Linguarum, Compendio cognoscendam maximé 
accomodatus: ubi sententiarum selectiorum Centenariis duo- 
denis omnia fundamentalia, necessaria, et frequentiora vocabula 
semel, sineque repetitione comprehenduntur: Praecedente Dic- 
tionario. Nunc denuo excusa, et ab infinitis mendis, quibus aliae 
editiones scatebant, repurgata. Varadini, Apud Abrahamum 
Szencinum. mdcliv. 8r. 294 lap. — Elül: cziml., ajánlás, proe- 
mium. Ad lectorem 5 sztlan levél. 

Rákóczi Zsigmond és György ajánlása «Hungaris Latináé, Alienigenis Hun- 
garicae lingvae studiosis* kelt «Albae Juliae A. 1634 d. 3. May.» — Ezen ajánlás- 
ból kitetszik, hogy ök ezen könyvet tanitójukkal ErdÖ-Bényei JÁNOSsal szer- 
kesztették. 

Az olvasóhoz intézett latin értesitést, melyben a könyv szerkesztésében köve- 
tett eljárás van előadva, Erdö-Bényei János irja alá, kelet nélkül. 

Hogy ezen kiadást több kiadás előzte meg, a czimbÖl kétségtelen. Régibb 
kiadásai előttem ismeretlenek. 

Egyetlen teljes péld. a szebeni Bruckenthal-ktárban. — M. Akad. (cziml. és 
utolsó lev. hiányzik). 



900 Bécs. 1655. 

Imádságos Könyvecske. Kiben egy nehany szep ayetatos Imád- 
ságok vadnak foglaltatva. Fordittatott Németből Magyarra 
egy Keresztyén Lélek által. Es ki bocsáttatot mostan elsőben. 
Mellyet úyonnan ki nyomtattatott Tekéntetes és Nagyságos 
Grofne, Pete Hettesy Rosina Aszszony, Tekéntetes és Nagy- 
ságos Gróf, Pázmány Miklós, Uram 6 Nagysága szerelmes 
Házas Társa. Béczben Cosmerovius Máté által 1655. Esz- 
tendő 8r. 356 lap. j— Elül: cziml.. Pete Hettesy Rosina 
czimere s annak magyarázata, és a forditó elöljáró beszéde 

- 4 sztlan leyél, ez után kezdődik a szöveg (az imádságok) az 
..5-dik lappar(5 — 356 lap); végül: mut. tábla 3 sztlan levél. 

Egyetlen péld. Schlauch Lörincz szathmári püsp. ktárában (Török Jánostól). 



901 Lőcse. 1655. 

Kolosi Török István. Az Aszszonyi-nemnek nemességéről, mél- 
tóságáról §s ditsiretiról való Rythmusok. Az Tékozló Fiu 
Históriája nótájára. Syr. Cap. 36. v. 26. et 27. Az ki jó 
Aszszonnyal bir, örökséget kezd birni, hozzája hasonló se- 
gitsége vagyon, és nyugodalom oszlopa. Ismét: Az hol Só- 
vény nints, el tékoztatik az órókség; és az hol Aszszony nints, 
fohászkodik az Szükólkódó. Nyomtattatott 1655. esztendőben. 
4r. A — C =3 iv = 12 sztlan levél. 

I. kiad. Kolozsvár év n. (1630.) — A nyomtatás, a betűk jelleme után ítélve, 
kétségtelenül lőcsei. 

M, n, Muz, — Festi ref, colL — Megvolt Nagy István ktárában is (Cata- 
logue nro 60.). 



902 Lőcse. 1655. 

Kőröspataki János. Lvpvj Vaidarol való Ének. Midón maga 
fel-fuvalkodotságában, Havasalföldi Máthé Vajdára mentébe, 
Isten tsudálatos-képpen meg-buntette, és nagy szégyenbe 
hozta, Mathé Vajda és az Erdélyi Fejedelem által, &c. Esa. 
j^']. 20. Mostan azért Uram, mi Istenünk szabadits-meg minket 
az 6 kezéből, hogy ez földnek minden Országi ismérjék-meg, 
hogy egyedül te vagy az Ur. á Johan. B. Köröspataki, 
Pastor Mező Tsáv: (Fametszet: két kardos és egy lándzsás 
lovag viaskodva.) Nyomtattatott, 1655. esztendőben. (Löcsen). 
4r. I iv = 4 levél. 

Végső verse: Ezer hat száz Ötven három, Mezö-Tsáváson 
ezt irom, mert az hadat igen szánom, hogy haza jött azt 
akarom. Vege. 

Hogy ezen históriás ének lőcsei nyomtatvány, nem csak betűi, papirosa s álta- 
lában nyomdai kiállitása bizonyitja, hanem a czimlapon álló fametszet is kétség- 
telenné teszi, mely Hunyadi Ferencz Trója veszedelméről irt s Lőcsén 1656-ban 
nyomtatott költeménye czimlapján is látható. A nyomtatási hely (Lótsen) a czim- 
levél alján valósággal ki is volt téve, azonban a most ismert egyetlen példány 
alsó része a régi bekötés alkalmával annyira le volt vágva, hogy a nyomtatási 
helynév betűiből csak egy párnak felső része látszik. 

Egyetlen példány az erd. Múzeumban, — Ismertette Mátray Ernő, Reform 
1870. nov. i8-diki sz, és ujabban Figyelő, 1876. 269—300. /. 



382 
903 S.-Patak. 1655. 

Compendium Doctínae Christíanae. Quam omnes Pastores et 
Ministri Ecclesiarum Dei in tota Ungaria et Transylvania, 
quae incorruptum Jesu Christi Evangélium amplexae sünt 
docent ac profi tentur. In publicis Synodis Tartzaliensi ac 
Thordensi editum et publicatum Annis Domini m.d.lxii. et 
M.D.LXiii. — Patakini Typis Celsissimae Principis excudit 
Georgius Renius Anno m.dclv. 8r. 

Magyar czimlapja: 

Az keresztyéni tudománnak, mellyet minden Tanitók, és az 
Isten Ecclesiájinak szolgai egészsz Magyar országban és Er- 
délyben, kik a Christus Jesusnak tiszta Evangeliomát be-v6t- 
ték tanitanak és vallanak. Rövid Stimmája. Közönséges gyű- 
lésekben, úgymint Tartzaliban és Thordaiban irattatot és kö- 
zönségessen ki-adattatot, mdlxii. és mdlxiii. esztendőkben. 

I. Petri III. 14. 15 Mostan penig a Méltóságos 

öregbik Fejedelem Aszszon, parancsolattjából és költségével 
ujjonnan ki-nyomtattatot és ki-bocsáttatot. Sáros Patakon, Re- 
nius György által, mdclv. 8r. 513 lap. — Végül: Symbolum 
Athanasii Episcopi és Index 30 sztlan lap. 

Egyik lapon a latin eredeti, másikon a magyar forditás áll. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Erd. Muz. — Pesti egyet. — M.-v. Telekt-ktár. 
— Pesti re/, coll. — Kolozsvári re/, coll. — Debreczeni re/, coll. — S.-pataki 
re/ coll. — Kecskeméti re/ coll. — Pápai re/ coll. — Szigeti re/ lyc. — Mis- 
kolczi re/.gymn. — Szebeni ev. gym. — Lőcséi ev. gymti. — Lugossy yőzse/nél. 



904 (S.-Patak.) 1655. 

Medgyesi Pál. Isteni és Istenes Synat. Tselek. xv. Rész, i, 2, 
3, 4, 5, és 6 V. S. Paták. 1655. 8r 

A föntebbi czim a szövegförÖl van véve. — Medgyesi ezen munkája 4-rétben 
megjelent a Magyarok Hatodik Jajjá czimü gyűjteményben is (S.-Patak 1660. 
4r.), s minthogy itt e beszéd elmondatásának ideje 1655 -re van jelölve : ezen 8r. 
kiadást teljes biztossággal vehetjük átzon évi elsÖ kiadásnak, s ugyancsak s. -pataki 
nyomtatásnak, mit betűi is igazolnak. 

Egyetlen csonka példánya, melynek czimlapja s végén néhány levele a 62-dik 
lap után hiányzik, Lugossy Józse/nél Debreczenben. 



3^3 

905 Várad. 1655. 

Sélyei Balog István. Temető Kert. Melyben Egynehány Halotti 
alkolmatossággal-valo Praedikatiok vadnak; Mellyeket irt és 
praedikállott kulón kulón helyeken Selyei Balog István, 
Mostan Fejérváratt eggyik Udvari Praedikátor. Joh. 11. v. 
23. Fel-támad a te atyádfia. Varadon, Nyomtatta Szenei K. 
Ábrahám, m. dc.lv. 8r. 195 lap. — Blü/: cziml., ajánlás, az 
olvasóhoz 6 sztlan lev.; végül \ mut. tábla i lap. 

Ajánlva van az Atya Ur Istennek. 

M, n, Muz, — Erd. Muz, — Pesti egyet, — M. v. Teleki- ktár, — Debre- 
czeni ref, coll, — Kolozsvári ref, coll. — M, -vásár helyi re/, coll, — Zilahi ref, 
gymn. — Csurgói ref, gymn. — Nagy István ktárában. 

906 Várad. 1655. 

Sélyei Balog István. Temető Kert. Melyben Egynehány Ha- 
lotti alkalmatossággal-valo Praedikatiok vadnak ; Mellyekat 
irt és praedikállott kfilón külón helyeken Selyei Balog István, 
Mostan Fejérvárat eggyik Udvari Praedikátor. Joh. 11. v. 
23. Fel-támad a te atyádfia. Varadon, Nyomtatta Szenei K. 
Ábrahám, m. dc.lv. 8r. 212 (nyomd, hibából 112) lap. — 
Elül: cziml., ajánlás (a felséges atya úr Istennek), az olva- 
sóhoz 6, végül: mut. tábla i sztlan lev. 

A föntebbi szám alatt leírttól kúlömbőző nyomás. 

M, n, Muz. — Erd, Muz. — Kolozsvári ref . coll. — S. -pataki ref. coll. — 
Szepsi-szentgyörgyi ref, gymn. — Miskolczi ref, gymn. (cziml. hij.) — Szilágyi 
Sándornál Budapesten. 

907 Várad. 1655. 

Neubart Christoph, Theolog. és Astronomus Kalendarioma. Mel- 
lyet irt Christus Urunk születése után 1655 Esztendőre. Es 
Magyar-Országra, Erdélyre, s* azoknak szomszéd tartomá- 
nyira nagy szorgalmatossággal alkalmaztatott. Varadon, Nyom- 
tattatott Szenei Ábrahám által. i6r. A — E7 (8 levelenként) 
= 39 sztlan levél. 

Erd, Muz. — Hogy ezen kalendárium, mint általában a naptáraknál szokás- 
ban volt és van, már az előbbi évben megjelent, bizonyitja a táblájára irt követ- 
kező jegyzet: «Emptus Varadini den. 15. Anno 1654. die. 11. 9-bris A Nicolao 
Nabradi de Phülpös m. p. 



382 
S.-Patak. 1655- 
^=^^^ „„dium Doctínae Christianae. ^ 

"'-^''I^Í Ecclesiarum Dei in tota • 

^^<^nt ac profitentur. In pubh. 
rS^^rdensi editum et pubhcatu,. 
- *^ j_j,„. __ Pataklni Typis ' 
— ".^^rgius Renius Anno m.dci.v 

_jyja-gy<i^ czinUapja: 

Vtctresztyéni tudománnak, 

1^ __^^n Ecclesiájinak szolgai 

«:3_.é:lyben, kik a' Christus 1 

.,_^;lc tanítanak és vállánál 

-j^ .^; sekben, úgymint Tart/ 

-^-^^nségessen ki-adattatr^ 

:t - IPetri m. 14- 15- 

^>jregbik Fejedelem A 

-^^jj onnan ki-nyomtau 

i-iius György által. 

.^^thanasii Episcop 

Egyik lapon a laiii 

M. «. Afuz. — -1 

J'estí ref. coll. 

^e^y. coll. — Kec^k. . 
^olczi ref.gynui. 



^04 

i=dgyesi P:>- 
3. 4. 5, <: 



2> 



385 

905 met Mihálynak az kik rá találnak 

l^jpK- ~ hinak most ZetelSikán, 

alteft'nr^ ' -=g^ -' '^ ez Historia elei mutattya 

Tjgj^^s^jT a. ^z vers fejek tájékán, 

yis:z: ^ j - ^^y ^^ Oroszhegyit kérdezd és meg-találsz 

^ az nagy KükóUó partyán. 

)mtattatott 1656. esztendőben. 

nincs és nem volt. Betűi, papirosa s nyomdai kiállitása után 

'('icsei nyomtatvány. 

iK'k kezében éppen példányunk forgott, a colophont nem véve 

nyomtatási év 1656 adva van, a czimben olvasható iratási évet, 

londja a nyomtatás évének, M. Athenás, 205. /., mit utána 

-^ IVÁN is M, könyvesház 38. /. — Bod e költeményről igy nyilat- 

rp elmés versekkel vagyon irva. Vad erdőnek szelíd élő fája». 

í félreértve adja Toldy Ferencz, A m. költ. tört, 2. kiad. 299. /. 

n munkájának czimét igy : tVad erdőnek szelid élÖfája» vagy a 

's voltáról. (1655.) 

példány az erd. Múzeumban (a Benkö Ferencz által adományozott 

■1). 



S.-Patak. 1656. 

.mus (Keresztyen). Az az: A' keresztyéni Hitnek ága- 
való róvid tanítás, kérdések és feleletek által. Melly 
cin a' kérdéseknek s-feleleteknek tummás értelmekkel, és 
vban foglaltatott dolgokat fel-fejtegetó kérdezkedésekkel, s' 
iiely szükséges magyarázatokkal; az szent Írásbéli bizony- 
foknak egészen való le-irásával, végre a' Catechizálásra 
do ut-mutatással, ujobban meg-jobbitva s' öregbítve ki-bo- 
sáttatott. Ez negyedik illyen formán való nyomtatás mivel 
óregbült, lásd az Olvasóhoz való elöl-járo beszédnek a vége 
felé. S.- Patakon, Nyomtattatott Rosnya(i lanos által) 
M.DC.Lvi. 8r. 356 lap. 

S. -pataki re/, coll. ktárában (a czimlapon emiitett előbeszéd hijával). 



912 S.-Patak. 1656. 

Kecskeméti C. János. Fides Jesv et Jesvitarum. Az az: Az mi 
Urunk Jesus tudományának, az Jesuiták tudományával való 
öszve vetése, mely Donatus Visartus által az szent írásból. 
Páterek és Jesuiták könyveiből szedegettetett és az hitnek bi- 
zonyos ágaira rendeftetett .... S.-Patak. 1656. 

Smoóó K. Régi m. könyvtár. 



386 

ElsÖ kiadása: H. n. (Bártfa) i6ig. 

Emliti e kiadást Sándor István, M. könyvesház 39. /. Elül csonka példá- 
nyát (8r. 386 lap, végül nyomt. hibák i sztlan lap) láttam Rosnyón a gömöri ev. 
esp. ktdrában (Ab. 42. sz. alatt). 



913 S.-Patak. 1656. 

Somosí Petkó János. Igaz és Tökéletes bodogságra Vezérlő Ut. 
Avagy Bé-menetel a* Hitre, mely nélkül lehetetlen dolog hogy 
valaki Isten előtt kedves légyen, mely Kérdések és Feleletek 
által rövideden, de felette igen hasznosan a' Bibliának minden 
Könyveinek és részeinek eleitől fogván utollyáig értelmére vezet. 
Mely mostan azoknak kedvekért a' kik a Magyar Bibliának 
olvasásában gyönyörködnek, és rövideden való értelmére igye- 
keznek, Idegen nyelvből Magyar nyelvre forditatott, Somosi 
Petkó János Sziksz. Predik. által. Patakon, Renius György által. 
1656. 8r. 616 lap. — Elül : cziml., ajánló levél (Mezölaki Ist- 
ván szendrei ref. prédikátorhoz), Praefatio és versek 12 sztlan 
levél. 

Végén: E könyv végeződöt-el 1658-ben, Rosnyai János által, 
ugyan Sáros- Patakon. 

Hogy ezen könyv nyomtatása két évig húzódott, annak oka Renius György 
nyomdász 1657-ben közbe jött halála volt. 

Ajánlva van MezŐlaki István szendrei ref. papnak «Szikszón M.DC.LVi. esztende- 
ben. Sz. Jakab Havának, 3. nap». — A praefatio magyarul kelt «Szikszón Ezer 
hat száz ötven hat esztendőnek Böjteló havának nyólczadik napján •. 

Az ajánlásban elmondja a forditó, hogy Londonban egy vasárnap a Sz. Kris- 
tóf egyházában eg}' mellette ülö tisztes férfiú kezében lévő angol biblia végén akadt 
ezen munkára, s azonnal fogadást tett, hogy azt mag}'arra fordítja, mit tiz vagy 
tizenegy hét alatt végre is hajtott. Fogadása szerint igyekezett fordítását Ley- 
denben vagy Utrechtben kinyomatni, de pénze s pártfogója nem lévén, kénytelen 
volt munkáját haza hozni. Itthon sem volt módja a kinyomtatásban mindaddig, 
mig Mezölaki István 1656-ban házánál lévén, kérelmére meg nem Ígérte, hogy a 
nyomtatásra pártfogót szerez, ki azonban később, gondolkodván a dologról, maga 
vállalta el a nyomtatás költségét. Az eredeti munka szerzőjét a forditó nem ne- 
vezi meg. 

SÁNDOR Isi'VÁN, ki e könyvet M. könyvesház 38. /. helyesen írja le, föntebb 
25. /. tévedve teszi Fejérvár 1630-ra is, a szerzÖ nevét Somosí Péterre ferdítve, 
alább pedig 241. /. ismét hibásan teszi e könyvet Patak 1655-re. 

• 

M, n. Muz, — Erd, Muz. — Pesti egyetem, — Pesti ref. coll, — Egri érs, 

— Dehreczeni ref, coll. (ép és czimlaptalan péld.). — S. -pataki ref, coll, — 
Kassai jogakad. — Miskolczi ref. gymn. — Kecskeméti ref. coll. (cziml. hij.). 

— Pápai ref . coll. (cziml. hij.). — M. -szigeti ref . lyc. (cziml. híj.). — Lugossy 
Józsefnél. — ^agy István ktárában. 



38; 

914 Várad. 1656. 

Borsátí (Franciscus, Papensis). Metamorphosis Illustrissimi 
quondam Herois felicis memóriáé Sigismundi Rakoci; Id est: 
Ejus eruditae vitae, heroicaeque virtutis cum simili morte seu 
vitne termino Poetica descriptio, Latino et Ungarico idiomate 
composita; A Francisco Borsati Papensi. In Illustri Varadi- 
ensi Gymnasio Sacrge Poeseos p. t. Collaboratore. Varadini, 
Apud Abrahamum Kertész Szencinum. Anno m.dc.lvi. ^t. A — 
B = 2 iv = 8 sztlan lev. 

Vele együtt nyomtatva de külön czintlappal: 

Borsáti P. (Pápai) Ferencz. Változása Az Néhai Tekéntetes 
és Nagyságos boldog emlékezetű Rakoci Sigmondnak; az az: 
Az 6 kegyes, és kulómb külómb féle jószágos cselekedetekkel 
tundókló életének, és boldogul e* világból való ki-mulásának 
Poetica inventioval való le-irása Deákul és Magyarul ; Mellyet 
A' Váradi Gymnasiumban Poetica Classisnak ideig való Colla- 
boratora szerzett. Varadon, Nyomtattatott Szenei Kertész Áb- 
rahám által (1656). 4r. A — B = 2 iv == 8 sztlan levél. 

Egyetlen csonka példánya, melyben megvan az egész latin szöveg és a magyar 
szöveg czimlapja, a kolozsvári ref. coll. ktárában, — A magyar czimláp aljáról 
az évszám le van vágva s maga a magyar szöveg azon colligatumból, melyben 
ezen nyomtatvány találtatik, ki van vágva ; minthogy e colligatum lapszámozva 
volt, s belőle az 597 — 610 lap hiányzik, bizonyos, hogy a kivágott magyar szöveg 
7 levelet tett. 



9i5 Várad. 1656. 

Meny ország Ki - nyittatot Egy gy étlen - egy Szoros Kapuja, 

Mellyen A' sok hivatalosok kózzul kevesen mennek-Sé az 
órók életre. Avagy A' sok féle Vallásoknak világos Próba 
Köve. A' mellyen Minden Pápista, Lutheránus, Ariánus, 
Calvinista, Arminianus, Religiójának igaz, avagy meg-csaló 
szép szines és hibás voltát, olly tókélletesen meg-láthattya, 
mint ha azt a régen Istenben boldogult Próféták, Apostolok 
és Evangélisták Sz. Lélekkel szólló szájokból élő-nyelven tulaj- 
don füleivel hallaná. Most újonnan az egygyügyüekért ki- 
bocsáttatott. Varadon Szenei K. Abrah. által. 1656. I2r. 10 
sztlan lev. 



2S* 



388 

Ax egész könyvecske csak a különböző hitczikkekre vonatkozó sz. Írásbeli 
br^vek kijegyzésébÖl áll. 

Eiső kiadása ismeretlen. — Ujabb kiadása Kolozsvár. 1672. 
Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



916 Várad. 1656. 

Veréczi Ferencz. Lelki hartz, Avagy Olly Halotti Praedikácios 
róvid Tanitas ; Mellyben a Keresztyén Léleknek Ellenségivel 
való kemény tusakodása, erre való fegyveri, bajviadallyának 
modgya, és végre minden Ellenkezőin vehetendó igaz győze- 
delme szem eleiben adatik. Mellyet praedikállott Sáros-Pa- 
takon V, F. Varadon, Nyomtattatott m.dc.lvi. esztendőben. 
8r. 61 lap. 

Mondotta Tarjáni Margit, Debreczeni Tamásné fölött. 

Ujabb kiadása: Kolozsvár. 1691. 

S. 'Pataki ref, coll. — Erd. Muz, (cziml. hij.). 

917 H. n. 1656. 

Kőröspataki János. Az havasalföldi hartzrol való história. 

Ez Havasalföldi Ének 
Mellyet nem régen szerzének 
Magyarok emberkédének 
Ellenséget meg-verének, 
Istentől segittetének. 
Prov. 21. V. 31. Az lo el-készittetik az ütközetnek napjára, 
de az Uré a meg- tartás. Author Joannes B. Kőrőspataki, 
Minister Mező-Csavásiensis. Nyomtattatott m.dc.lvi. eszten- 
dőben. 8r. Ai — 8 =1 iv = 8 sztlan lev. 
Végső versei: írtam, munkálkodtam, sokat gondolkodtam 
Havasalföldében noha benn nem voltam 
De kik oda voltak tÖlők tudakoztam 
Mező-Csávás az hol versekben formálttam. 

Ez éneket irák egy fő Ur kedvéjért, 
A' fejedelemnek egyik Ur hivejért, 
Régi jó Urának emlekezetiért, 
Ha mi vetek benne ne vessed meg azért. 

Egyetlen csonka példánya, melyb/íl A2, 3, 6, 7 (összesen 4 levél) hiányzik, 
egy régi könyv táblájából kivéve, a M. n. Múzeumban. — Ismertetve Magyar 
könyvszemle I. évf 1876. 319 320. /. 



339 

918 Bártfa. 1657. 

Hrabovszky, Manuale Latino-Hungarico-Slavonicum. Bartphae 
typis Jacobi Klósz. 1657. I2r. 

Emliti NÉMETH, Memória 7yi>ogr. 39. /. 



919 Bécs. 1657. 

Kalendaríom Krisztus Urunk születése után az m.dc.lvii. Melly 
az Bissextilis esztendő utáw elsó 365. napi, Mellyet rendelt 
nagy szorgalmatosságal az Béchi Meridianumra. Treteri 
Kasimir Matyas, Philosophianak es Mathematikának Doctora, 
mostanságh az Nemes Lengyel Krakkai Akadémiában, azon 
Mathematikának tanito Mesteré, etc. Német Magyar, és ezek 
szomszédságában lévó országok szolgálattjara Az Magyí?r 
Krónika, és sokadalma/kai eggyfit. (Magyarország czimere.) 
Nyomtatta-ki Béchben Kúrner Jakab János, Alsó Austria 
kónyw-nyomtatoja. 8r. A — D4 = 28 sztlan levél. 

Ajánlja latinul Treter Kazimir Rákóczi László Sáros vármegyei főispánnak. 
M, n, Muz. — Csornai convenL 



920 Gyula-Fejérvár. 1657. 

Pápai Páriz Imre. Keskeny Vt Mellyet Az embernek elméjébe 
ütkózó tsuda gondolatoknak akadékibol, háború elmélkedések- 
nek kuveiból, és sok féle kételkedéseknek sűrűjéből, a' men- 
nyire lehetett, most másodszor bővebben ki irtott. Kegyelmes 
Urunk Udvari Praedikátora Pápai P. Imre. Métthe Ev. 7. 
vers. 14. Szoros kapu és keskeny ut, mely viszen az életre, 
és kevesek kik megtalállyák azt. Nyomtattatott Gyula-Fejér- 
varat 1657 Esztendőbe. Major Marton által. 8r. Egy halotti 
énekkel a végén, mely 2 levelet tesz, 272 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás Cserei Miklósnak és tartalom 4 sztlan levél. 

Elsö kiadása: lltrecht. 1647. — 3. kiad. S. -Patak. 1662. — 4. kiad. Kolozs- 
vár. 1671. — 5. Lőcse. 1689. 

Gy.-Fejérvártt Batthiány i-ktár. — Kolozsi^ári unitár, coll, — M, -vásár he- 
lyi re/, coll. — JV.-körösi re/, lyc. 



921 Lőcse. 1657. 

Comenius (Amos Joh.). Eruditionis Scholasticae Pars Prima, 
Vestibvlvm Rerum et linguarum Fundamenta éxhibens. Leüt- 



390 



schoviae, Typis Laurentii Brever, Anno m.dc.lvti. 8r. A — 
C6, és a — i = II és % iv = 94 sztlan lev. — Elül: cziml., 
előbeszéd stb. 8 sztlan lev. 

Lőcsei e%K gynin, (2 péld.). 



922 Patajc. 1657. 

Medgyesi Pál. Igaz Magyar-Nep Negyedik Jajjá s-Siralma ; 
Es annak alkalmatosságával idvességes Serkengettetese. Mel- 
lyet az 6 veszedelmére verhedett dűhóss Lengyelségnek, 
1657-dik Esztendőben, Munkácsnál, a* Hatodik Hónak, vagy 
Jván havának, 1 6-dik, 17-dik napjatói fogva való ki-útese, ége- 
tése, es kegyetlen öldöklése, hozót veletlenól reja, s-ejtet rajta. 
M. Pal által Írattatott, s-praedicaltatott, mindjárt a követ- 
kezendő Ur-napjan, 24 Junii, 1657. a' Sáros Pataki Eccle- 
siában. Patakon, Nyomtatta az ö Nagyságok Könyvnyom- 
tatója, Renius György, 1657. 4^- 23 lap. 

Ez 1657-ben önállóan jelent meg ; később 1658-ban Medg}^esi e prédikátiót a 
«Sok jajok* czimü i^yüj te menyébe befoglalta, s folytatásául (D— G iv = 25 — 53. 1.) 
nyomatta az «Istenhez való igaz megtérés»-t és az lOtödik Jaji»-t, melyeket láss 
alább külön S.-Patak 1658-ra. 

M, 71. Muz. — M, Akad. — Erd, Muz. — Pesti egyetem, — M.-v. Teleki- 
ktár, — S. 'pataki ref, colL (2 péld.). — Debrecze?ii re/, coll. — Sz. -udvar he- 
lyi ref. coll. — Kolozs^oári unitár, coll. — Miskolczi ref. gymii. — Lugossy 
Józsefnél Debreczenben. — Szilágyi Istvánnál M. -Szigeten (mindenütt Medgyesi 
Pál «Sok Jajok« czimü gyűjteményébe fogl^ilva). 



923 S.-Patak. 1657. 

Medgyesi Pál. Rab-Szabadeto Isteni szent Mesterség. Mely 
szerént, Rabságból, s' egyéb ínségekből, keresztyén Feleba- 
rátink kimenekednek. Prnedicáltatott a' Sáros Pataki Eccle- 
siában, 1657-ben 26-dik 7bris, a' Harmadik Böjt napon. 
Medgyesi Fal által. Nyomtattatott Sáros Patakon 1657. 4^- 
16 lap (A— B iv). 

Kűlón uló Keresztyén. Az az, Kegyes szent Elmélkedés 

a' felöl, mint tarthassa az istenes Lélec, a meg-veszett idők- 
ben, megfertezódetlen ónnón magát. Sáros Pataki Ecclesiában 
praedicaltatott 1657-ben 17-dik 8bris celebrált Hatodik Bojt 



391 



napon. Medgyesi Pal által. Nyomtattatott Sáros Patakon 
1657-ben. 4r. 17 — 31 lap (C — D iv). 

Medgyesi Pál. Serva Domine. Avagy, Nagy veszélyekben forgó, 
és veszekedő Híveknek Vigasztalási, s Okai. Praedicáltatott 
a Sáros Pataki Ecclesiában 4 gbris 1657-ben. Medgyesi Pal 
által. Nyomtattatott Sáros Patakon 1657-ben. 4r. i — 26 lap. 
(E— Hl). 

Ezen három prédikátzio egyszerre nyomtatva együtt jelent meg. Példányai 
mint föntebb. 



924 S.-Patak. 1657. 

Medgyesi Pál. Igazak Sorsa e' világon. Melyet A' Tekentetes 
Es Nagyságos Bocskai István Uram, Király Urunk 6 Felsége 
belsó Tanácsa, és Zemplén Vár-megyénec fó Ispánja, szerel- 
mes Hütós-Társának ; Néhai Tekentetes és Nagyságos Lonyai 
Susanna Aszszonyomnak, legutolsóbb tisztességénec meg-adá- 
sában praedicállot, a Temetésnek helyén, ugy-mint a* Szereda- 
hellyi Egy-házban, az utolsó Hónac, vagy Novembemec 12-ik 
napján 1656-ben, Medgyesi Pal. Nyomtattatott Sáros Patakon 
1657-ben. 4r. 25 lap. 

Példányai Medgyesi «Sok Jajok* czimü gyűjteményes kiadásában, mint föntebb. 



925 Utrecht. 1657. 

Gyöngyösi László. A' Keresztyéni Vallásnak Fundamentumi. 
az az, Az Igaz hitnek Kivá/képpen való Ágazatinak, egymás- 
kózótt való beszélgetésnek formájában, róvid, de igen világos 
megmagyarázása. Mellyet elószór Francziai nyelven irt Virel 
Mathe; az után mások, Deák, Angliai és Belgiumi nyelvekre 
forditottak. Mostan pedig Angliai nyelvből Magyar nyelvre. 
Nemzete ha^-náért forditott, Gyöngyösi László. Nyomtatta- 
tott Ultrajectomban Dreunen Meinard által cId Ioc lvii. 
^i'^rendöben. 8r. 423 lap. — Elül: cziml., ajánlás, elöljáró 
beszéd, a k. olvasóhoz 8 lev. ; végül: lajstrom 3 lev. 

Ajánlotta a forditó atyjának Gyöngyösi Jánosnak. 

M, n. Muz, (cziml. hij.). — M. Akad. — M.-v. Teleki-ktár. — S.-pataki ref, 
coll. — Rozsnyón a gömőri et'. esp. ktárábaji. — Szilágyi Istvátinál M. -Szigeten 
(elül s végül csonkán). 



392 

926 Várad. 1657. 

Jesvita Páterek Titkai. A' magok ' írásiból ki-szedegettettek. A' 
mellyekben Tanitnak- az Ignatius Loyola eredetiről, és Men- 
nyei Szenté változtatásáról, a Jesuiták tudományiról, úgy- 
mint a* vak engedelmessségról, a' Pápának a Királyok és 
Fejedelmek Személyin és Méltóságán való hatalmáról: a fo- 
gadásnak bé-tellyesitéséról, a gyónásnak titokban tartásáról, 
a feleletben való tétovázásról etc. Magyarul ki-bocsattattak, 
A' jelen való és következendő időbeli embereknek nagyob 
tanúságokért. Ezek mellé adatott a' Pápisták méltatlan üldö- 
zése 3! Vallásért. Psal. 2. vers. 10. Es most ti Királyok ve- 
gyetek értelmet, tanullyatok kik Ítélitek e' főidet. Nyomtat- 
tatott Magnovárdiában, m.dc.lvii. I2r. 188 lap. — £/ül: 
cziml. és az olvasónak (a czímlevél hátlapján) i sztlan lev. 

Ezzel együtt nyomtatva (I — M ivén) s egy kötetben jelent meg: Pápisták mél- 
tatlan üldözése a vallásért. U. ott. 1657. 

Az olvasóhoz intézett rövid előbeszéd szerint ezt a könyvet egy tudós az előtt 
^^ esztendővel (1624) irta francziául, ki is később azt maga latinra forditva s 
megbŐvitve kiadta. 

Af, n, Muz. — M, Akad, — Erd. Muz, — M.-v. Teleki-ktár, — S.-^ataki 
ref. coll, — M, -vásár helyi ref, coll, — Csurgói ref. gymn, — Kecskeméti ref. 
coll, — Lugossy Józsefnél (utolsó lev. hij.). — Sz, -keresztúri unitár, gymn, 
(Jakab Elektől). — Meg\'olt Nagy Jstr'án ktárában is. 



927 Várad. 1657. 

Pápisták méltatlan üldözése a vallásért. Melly E* Kérdésben 
magyaráztatik-meg: Ha szabadé valakit (és nevezet szerint 
a Pápistáknak az Evangelicusokat) erőszakkal Vallásra kén- 
szeriteni? Melynek alkolmatosságával az is szem eleibe ada- 
tik: Mitsoda álnok mesterségekkel szokták (most főképpen) 
a' Pápisták, az Euangelicusokat a' magok Vallására hajtani. 
Esaiíe 59. V. 4. Nincsen senki ki az igasság mellett szólana, 
senki nincsen ki az igasságért perlene. Anno ConfortaMInl 
VaLDe. Jos. 23 6. (1657.) I2r. 94 (helyesen 95) lap. 

A föntebbi szám alatt leirt «Jesuita páterek titkai »-val eg}'ütt nyomtatva (I — M 
ivén) s egy kötetben jelent meg. 
Első kiadását lásd : H. n. 1643. 
Példányai mint a föntebbi szám alatt. 



393 

928 Várad. 1657. 

Sélyei Balog István. Uti-Tars, Melyben Majd minden alkalma- 
tosságokra tartozó rövid és együgyű Tanítások foglaltatnak-bé. 
Mellyeket irt, és ki-is bocsátott a hiveknek épületekre Selyei 
Balog István, Mostan Fejérváratt eggyik Udvari Prasdikátor. 
Varadon, Nyomtatta Szenczi K. Ábrahám, m.dc.lvii. 8r. 292 
lap, végül: Tábla i lev. 

M. n. Muz. — M. Akad. — Pesíi egyetem. — Erd. Muz. — M.-v. Teleki- 
ktár. — Kolozsvári re/, coll. (2 péld.). — S. -pataki re/, coll. (2péld.). — Debre- 
czeni re/, coll. — Debreczeni r . cath. gymn. — Kolozsvári unitár, coll. — Pápai 
re/, coll. — Csurgói re/, gymn. — Zilahi re/, gymn. — Lugossy yőzse/nél Debre- 
czenben. — Keszthelyen a Festetics- ktár ban. — Sz. -udvar helyi unitár, gymn. 
(csonkán). 



929 Bécs. 1658. 

Megyeri Zsigmond. Lólki Okvlar, Az Miatianknak Értelméről 
Való Elmélkedés. Nyomtattatot Bechbé Cosmerovi Máté ál- 
tal. Anno 1658. I2r. igo lap. 

Irta és Pográni Marianának, Nagys. Johann Emestus Munterszier szabad ur 
nejének, mint atyafiának, ajánlotta tSigis: de Megér Liber Barot. 

Egyetlen péld. a pesti egyetem ktárában. 



930 Gyula-Fejérvár. 1658. 

« • 

Uzoni Balázs. Ot sima kövekkel fel ékesittetett Dávid parit- 
tyája ... Gyula- Fejérvár. 1658. 8r. 221 lap. — Elül: 
cziml .... végül: mut. tábla és imádság 3 sztlan lap. 

Diest Henrik munkájának fordítása, melyet már előbb fordított Szoboszlai 
Miklós. Lásd : Debreczen 1648. — Ugyanezen munka ujabb fordítását Udvarhelyi 
Pétertől lásd alább: H. n. (Kassa) 1661. 

Ajánlva van Nagys. Kemény Simonnak. Az ajánlás kelte: «Irtam Bonyhan, 
1656. esztendőben Pünkösd hovának 20-dik napján. Nagyságodnak méltatlan és 
alázatos, de hűséges Oskola Mestere Uzoni Sz. Balási. 

Említi e kiadást BoD, Athénás. 330. /. és utána Sándor István, M. köny. 
vesház 39. /., ki ugyanezen fordítást hibásan veszi fel ^ejérvár 1653-ra is e. h. ^"j. L 

M. n. Muz. (cziml. híj.). — Megvolt 1849-ig a n.-enyedi re/ coll. ktárában, 
gr. Bethlen Kata könyvei között. 



931 Nagy-Szombat. 1658. 

Kalendaríom Kristvs Urvnk Születése-után való m.dc.lviii. Esz- 
tendőre, Mellyet a' Nemes és Kyrályi Nagy-Szombat Váro- 
sának és Magyar-Országhban más kiváltképpen való hellyeknek 



394 

Meridianomiára a' tudós és nevezetes Astronomusnak Argolvs 
Andrásnak Calculatioia szerént a' Nagy-Szombati Academiá- 
ban való Astrophilus nagy szorgalmatossággal el-rendelt : 
Nyomtatta Nagy-Szombatban az Academiai bótükkel Schne- 
ckenhaus Menyhárt Wenczeslo. 4r. A — F5 = 6V^ iv = 25 
sztlan lev. 

M, n. Muz. 



932 S.-Patak. 1658. 

Catechismus. Az az : A' keresztyéni Hitnek ágazatira való 
rövid tanitás, kérdések és feletek által. Melly mostan a* kér- 
déseknek s-feleleteknek summás értelmekkel, és azokban fog- 
laltatott dolgokat fel-fej tegetó kérdezkedésekkel, s' némely 
szükséges magyarázatokkal; az szent Írásbéli bizonyságoknak 
egészen való lé-irásával, végre a Catechizálásra való ut-muta- 
tással, ujobban, meg-jobbitva s Óregbitve ki-botsáttatott. Ez 
negyedik illyen formán való nyomtatás mivel óregbült, lásd 
az Olvasóhoz való elöljáró beszédnek a' vége felé. S. Patakon, 
Nyomtattatott Rosnyai János által, m.dc.lviii. 8r. 356 lap. 
Elül: cziml., a ker. olvasóhoz és könyörgések 4 sztlan lev. 

M. 71. Muz, 



933 S.-Patak. 1658. 

Liturgia Sacrae Coense. Az az : Ur vacsorájának ki-osztasaban- 
való Rend és Cselekedet. Melyben megegyeztenek, a Tiszánn 
innen-levö Egyházi szent Társaságbeli Tanétók, leg-nagyobb 
részént ; és illyen formán közönséges meg-egyezett végezet- 
ből. Sáros Pataki közönséges Gyűlésekben, 10. Apr. 1658-ben, 
ki-adtanak. Nyomtattatott Patakon, Rosnyai János által, 
1658-ben. 8r. 60 lap. 

Ismerteti Hegedűs László S.-^afakt füz, /. A\ 1857—8. 361 1. Szerkesztették 
Veréczi Ferencz, Medgyesi Pál, Porcsalmi János papok és Tolnai János s. -pataki 
tanár. Az élőbeszédet irta Medgyesi Pál. 

SÁNDOR István M, könyvesMz 40. /. e kiadást helyesen veszi föl, de föntebb 
38. 1. tévedve teszi e könyvet Patak. 1655 -re is. 

M. n. Muz, — S, -pataki ref, coll, (egy ép és egy végül csonka példány). 



395 

934 S.-Patak. 1658. 

Medgyesi Pál. Sok Jajjokban, s' bánatos szivei ejtett kónyhul- 
latásokban merült, és feneklett, szegény igaz Magyaroknak, 
egy-néhány keserö Siralmi. Mellyeket tétettec vélle, ez utói- 
ban el-mult nyolcz, kilencz, de mindenec felett, tavalyi esz- 
tendóbéli s' attul fogva, való megbecsülhetetlen Kárvallási 
s Romlási. Medgyesi Pal irta. Nyomtatta S. -Patakon 1658- 
ben Rosnyai János. 4r. — Elül: Elöljáró beszéd és tartalom 
8 sztlan levél. 

E gyűjtő czim alá foglalta össze Medgyesi Pál több rendbeli alkalmi prédi- 
káczióit, melyek legnagyobb részt 1657. és 1658-ban, söt a Hármas Jaj elébb is, 
jelentek meg, eléjök nyomtatván a gyüjtÖ czimlapot, elöljáró beszédet és tartalmat 
8 sztlan levelén. 

E gyűjtemény tartalma, mint azt maga Medgyesi az elöljáró beszéd után 
mondja, a következő : 

1. Hármas Jaj (hal. beszéd I. Rákóczi György felett 1649-böl, Rákóczi Zsig- 
mond felett 1652-bÖl és Bethlen István felett 1648-ból). Patak. 1653. vagy Várad. 

1653. 

2. Negyedik Jaj, Patak 1657. 4r. 1—23 1. 

3. Istenhez való igaz megtérés. Patak 1658. 4r. 25 — 58 1. 

4. Ötödik Jaj. Patak. 1658. 4r. i — 53 1. 

5. Rabszabaditó Isteni Szent Mesterség. Patak. 1657. 4r. 16 1. 

6. Külön ti lö keresztyén. Patak. 1657. 4r. 17 — ^31 1. 

7. Serva Domine. Avagy . . . Patak. 1657. 4*"* ^ — ^^ ^• 

8. Igazak Sorsa e' világon, — Patak. 1657. 4r. i — 25 1. 

M. n. Muz. — Erd. Muz. — M. Akad. -z- Pesti egyet. — M.-v. Teleki- k tár ^ 
— S. 'pataki re/, coll. (2 péld.) — Debreczeni ref. coll. — Sz. -udvar helyi re/, 
coll. — Kolozs%^ári unitár, coll. — Miskolczi re/ gymn. — Lúgos sy Józse/nél 
Debreczenben — Szilágyi Istvánnál M.SzigQieu. — A pesti egyetem, a miskolczi 
ref. gymn. és a Lugossy példányában a • Hármas Jaj» hiányzik. 



935 S.-Patak. 1658. 

Medgyesi Pál. Istenhez=való igaz Meg- teres, avagy Szent és Isteni 
igaz Mod, Mint kellyen a bűnben heverónek, életét Isten 
kivánsága szerént meg-jobbétani, és Ótet magához engesztelni. 
Praedicáltatott a Sáros Pataki Ecclesiában 5. August. 1657- 
ben. Medgyesi Fal által. Nyomtattatott Sáros Patakon 
1658-ben. 4r. 25 — 53 lap. 

A 2T^ első lapot az 1657-ben megjelent Igaz Magyar Nép Negyedik Jajjá 
teszi, 24-dik lapnak a czimlap van számítva. — A 39 — 53. lapon ugyan ily czimü 
másik prédikáczió van, melyet Medgyesi 1657. aug. 10. VencsellÖn mondott el. 

Példányai a «Sok Jajok* czimü g>'űjteményben, mint föntebb. 



396 

936 S.-Patak. 1658. 

Medgyesi Pál. Ótódik Jaj, Es Siralom. Mellyel Szegény csak 
nem el-fogyott, lelkében el-fojlódott Magyar nemzetet, minapi 
amaz 6 megsirathatatlan s' váratlan nagy Romlásában; midón 
az egész Erdélyi Tábor az Urakkal es Nemességgel, elmúlt 
Juniusnac végén, 1657-ben, Podoliaban, a* szines békeségó 
Szomszédoknac álnokságoc miat, a teméntelen sok csúnya, 
praedával éló tolvai Tatarsagtol véletlenól meg-üttetvén, és 
sokkáig fáraztatván, végtére csalárd meg-bekéllésnec szine alat, 
alattomban kórnyül vétetvén, 's meg-is győzetvén, (oh nagy 
Isten !) nyáj s' csorda módjára, hajtatott-el b! ki-beszélhetetlen 
gyalázatos és kegyetlen rabságra ; siratta s' sirattatta, és már ez 
utánna s* abból ki-jÓv6, jóhetó számtalan veszedelmiért, annyi- 
val is inkább siratja, sirattatja : egyszer s' mind mentől hama- 
rébb-valo igaz Meg-térésre serkengette, serkengeti, Medgyesi 
Pal. Prnedicallotta 2. és 9. 7-br. 1657-ben Sáros Pataki Egy- 
házban, és ez szomorú alkalmatossággal hirdettetett Böjti 
némely Praedicátiokkal, 's könyörgéssel egyetemben ki-bocsá- 
totta. Nyomtattatott S. Patakon, 1658. 4r. 53 1. 

A 49 — 53. lapon: Anno 1657. 31. Julii Tatár országi Chám Rabságában eset, 
és Chrim országbeli lakó helyen, Bekcze Szarán nevű városa felet, kószikla tetején 
épittetett Sido Városban szórnyü fogságra vi tetet Raboknac buzgó Imádságoc. 
Végén-. Nagyobb részre Sz. Dávid és Job szavai kózzűl ki-szedegetet, és Az fellyül 
meg-irt Raboknac állapattyokra alkalmaztatott; Azoknak Rab Attyoc fia Kemény 
János által. 

Példányai a «Sok Jajokt czimü gyűjteményben, mint föntebb. — Ezen eg}- 
darab külön is megvolt Nagy Istoán ktárábafi. 



937 Utrecht. 1658. 

Debreczeni János. Conciliatorium Biblicum, az az Az egész 
Sz. Írásban, ugy mint az Oh és Uj Testamentomban egy 
mással ellenkezni láttató hellyeknek öszve való békéltetések, 
avagy megh egyeztetések; Mellyek sok derekas, kiváltképpen 
való kérdésekkel nagyub épületnek okáért megh bóvittettek, 
gyakor hellyen értelmesebb feleletekkel megh vilagosittat- 
tak, és mostan Romai nyelvből újonnan Magyar nyelvre for- 
díttattak, nemzete hasznáért ki is bocsáttattak. Debrfxzeni 
JAnos Által. Nyomtattatot Ultrájectumban Waesberge János 
által. 1658. esztendőben. I2r. 476 1. — Elül: Cziml, aján- 
lás, az olvasóhoz 6, végül: lajstrom 8 sztlan lev. 



397 

Ajánlva van Debreczen város tanácsának t írtam Ultrajectumban 1658. eszten- 
dóben. Kegyelmeteknek Fiúi alázatossággal szolgálni igyekező Alumnusa Debre- 
czeni János. • 

A munka szerzője Thaddaeus János. 

M. n. Muz, — Erd. Muz. — M.-v. Teleki- kiár, — Pesti re/, coll. — Deb- 
reczeni ref, coll. — S. -pataki re/, coll. — Szigeti re/, lyc. — Rosnyón a gö- 
möri ev. esp. ktárában. — Lugossy yőzse/nél Debreczenben (utolsó lev. hij.). 



938 Várad- 1658. 

Homius György. Szent geneologiaja. Ford. P. J. Várad. 1658. . 

Említi BOD Athénás 194. /. megjegyezvén, hogy Váradon 1658-ban professor 
PÜSPÖKI JÁNOS, pap pedig Pütnoki János volt, s bizonytalan, hogy ezek köz- 
zül melyik forditotta. Bod után emliti Sándor István, M. könyvesház 40. /. 

939 Franequera. 1659. 

Técsi Miklós. Lilium Humilitatis. Az Isten Anya szent-egy- 
háza maga meg aláztatására való keserves Siralma, melylyel 
engesztelte a meg haragudott Istent. Franequera. 1659. I2r. 

Ujabb kiadásai: Kolozsvár. 1673., U, o. 1675. Lőcse. 1679. Kolozsvár. 1679. 
Emliti ez első kiadást Bod, Athenás 292. /. és utána Sándor István M. 
könyvesház 40. /. 

940 Kassa. 1659. 

Baróti Fr. Miklós. A' Sz. Bvlcsv Méltóságának, és hasznainak 
igaz értelmére vezérlő Rövid tanvsag, mellyet e' kis köny- 
vecskében az hivek eleibe ád Sz. Ferencz szerzetiben lévő 
Baroti Fr. Miklós. Cum permissu superiorum. Nyomtatta- 
tott Cassan, Severinus Marcus által. 1659. Esztendőben. 8r. 
331 lap. — Elül: cziml., ajánlás, előszó 8 sztlan lev. ; végül: 
Errata i sztlan lap. 

Ajánlva Kisdi Benedek egri püspöknek, «Sebesi Klastrumban szent Iván ha- 
vának i8-dik napján Fr. Nicolaus Baroti. » 

Kassai jogakad. — M. fi. Muz. (cziml. hij.) — Pápai /ránc. zárda. 

941 Kassa. 1659. 

Czeglédi István. Az országok romlasarvl irot könyvnek Első 
Része. Mellyet Szerelmes Hazájának békeségben való marad- 
hatásáért irt A. C. H. K. G. L. T. CL Cassan Nyomtat- 
tatot, Severinus Marcus által, Anno m.dc.lix. 8r. — Elül: 



398 

czimL, ajánló levél (Lorántfi Susánnához), az olvasóhoz, 
mut* tábla 12 számozatlan levél. 

Ez után következik maga a munka e külön czimlappal : 
Szerelmes édes hazám, kárt vallót Magyar Orszagh ! Ha 
é következendő Regulákat nem csak olvasod ; hanem azokhoz 
rendeled ekkédigh szabados életedet ; im mégh egyszer á te 
megh búsult Istenednek szive Bekesegre hajol ; s' megh-igiri 
á Külsó csendességet-is néked. A. C. K. H. G. L; T. C. 
I. A. Cassan (mint fentebb) 597 lap. 

Az első 22 iv (A — Y) nincs lapszámozva: a számozás kezdődik a Z ivén 351. 
lappal. 

E munka második része, melyről szerző a könyv végén e szavakkal emlékezik : 
« Legyen elég ez eddig az Első Toldalékrul ; a könyvnek igen meg nem nagyobbu- 
lásáért halasztván a másikat a menten ki menendó könyvre*, nem látott világot. 

SÁNDOR István, M, könyvesház 40. /. Czeglédi ezen munkáját a föntebb le- 
irt két külön czim alatt mint két külön munkát hozza föl, BoT> Péter pedig J/. 
Athenás 318. /. megjelenési évét i66o-ra teszi, követve bizonyosan a Czeglédi 
1675-ben megjelent Sión Vára czimü munkájának élőbeszédét, melyben ezen könyv 
i66o-ra van téve. 

M, n, Muz. — M. Akad, — Erd, Muz. — M.-v. Teleki-ktár, — Pesii re/, 
coll, — Debreczeni ref, coll, — S, -pataki ref. coll, (i ép és 2 czimlaptalan péld.) 

— Kolozsvári ref, coll, — Kolozsvári unitár, coll, — M, -vásár helyi ref. coll. — 
Sz, -udvar helyi ref, coll, (cziml. hij.) — Miskolczi ref, gymn, — Szigeti ref. 
lyc, (12 első lev. hij.) 

942 Kassa. 1659. 

Czeglédi István. A' Megh-Tert Bűnösnek a' lelki-hartzban való 
bai-vivasarol irt Könyvnek Első Része, Mely vagyon az Id- 
vességnek fundamentuma, s' annak eszközei felól. A. C. K. 
H. G. L. T. C. I. A. Nyomtattatott Cassan, Severinus Mar- 
cus által. M.DC.Lix. 8r. 562 lap. — Elül: cziml., elöljáró 
beszéd, mut. tábla és vers Köleséri Sámueltől 8 sztlan lev. 

Ezen munka 2-dik része megjelent ugyan 1666 előtt, de a kassai nyomdában 
elsikkasztatván, csak egyetlen példánya maradt meg^ Czeglédinél. Ez is elfogatása- 
kor hihetően zsákmányul esvén, elveszett. (Lugossy József velem közlött értesítése 
szerint.) 

Pesti ref, coll, — S,-pataki ref coll, (2 péld.) — Debreczeni ref coll, — 
Kassai Jogakad, — N.-körösi ref, lyc, — M, n, Muz, (elül 4, végül 5 lev. hij.). 

— Rosnyón a göm'óri ev, esp. k tárában (csonkán). 



943 Lőcse. 1659. 

Kőszegi Gáspár István. Lelki Tfkóre Az Embernek Az Isten 
akarattya felól. Mely áll; az Istennek a Sinai Hegyen két 



399 

kó Táblán ki -adattatott Tiz Parantsolattyaból. Mellyet somma- 
szerint rövideden rendel meg- magyarázott. Kószegi Gaspar 
István Osdgyani Praedikator. Lótsen, Brever Lórintz ált: 
1659. I2r. A — F = 72 sztlan lev. (az utolsó lev. üres.) — 
Elül: cziml., ajánlás, latin üdv. versek. 8 sztlan lev* 

Ajánlva Tek. Nemz. és Vitézlő Bakos Gábor Uraak, II. Rákóczi György Szath- 
mári főkapitányának. «Osdgyanban Pünkösd Havában, 1658. Eszt.n 

M, Akad. — Pesti ref, colL — Kassai püspökség, 

944 Lőcse. 1659. 

Kőszegi Gáspár István. Jo Útra Igazito Könyvetske. Az jól 
élni és járni igyekezjknek kedvekért írattatott Elmélkedés- 
képpen. §. A Szent Pál Apostol tanitásából, az Ephesusban 
írt levelének 5. cap: a 15. verstől fogva mind a' huszon-ket- 
tődik versiglen. Kőszegi Gaspar István, Osdgyani Praedi- 
kator által. Lótsen, 1659. I2r. A — E6 = 4'/^ iv = 54 sztlan 
lev. — Elül: cziml., ajánlás 5 sztlan lev. 

Ajánlva Bakos Borbálának, Máriási Imrénének, Bakos Máriának, Vér Ferencz- 
nének, Bakos Susánnának, és Bakos Mojses ifjú úrfinak. cOsdgyánban Febr. 20. 
n. An. 1659. • 

M. Akad, — Festi re/, coll. — Kassai püspökség k tárában. 

945 Nagy-Szombat. 1659. 

Kalendariom. Kristus Urunk Születése-után való m.dc.lix. 
Esztendőre .... (mint föntebb: N. -Szombat. 1658.). Nagy- 
Szombatban . . . 4r. A — Ki = 974 iv = 37 sztlan levél. 

M. n, Muz. 



946 S.-Patak. 1659. 

Czeglédi István. Siralmas szarándoki járásból, csak nem régen 
haza érkezet Malach Doctornak; Néhai napkor el-hagyot, 
s' kicsinységében véle egygyut oskoláztatott, Melach tudós 
Baráttyával való Paj-társi Szo Beszéde. Melyben, feje haj- 
togatásával sápit azon; hogy az ü tóUe ó idóben el-butsuzott, 
fényes hírt viseló szives Jonathánnya; csekély elmét kezdet 
viselni; egy Calvinistánac, a Nagy- Pénteki ostorozás felöl való 
Castigalasaban. Nyomtattatott 1659-ben. 8r. 301 (igazán 302) 



400 

lap. — £íüL' czimL, ajánló levél 24 szzott lap; mutató 
tábla 3, végül: nyomt. hiba i sztlan lev. 

Ajánlva van Bocskai István Zemplin vármegyei főispánnak. — Az ajánló 
levélben a Bocskai család genealógiájára érdekes adatok vannak. — A szöveg 
első levelén a föntebb leirt czim szóról szóra ismételve van. — Nyomdai kiállitásá- 
ból bizonyos, hogy s. -pataki nyomtatvány. 

SÁNDOR István, M könyvesház 40. 1. ezen munkát külön is fölhozza H. n. 
1659-re «Két Katholicus közt való üstök vonást czim alatt. 

M, n. Muz. — M. Akad. — Erd, Muz, — Pesti egyetem. — Pesti ref. coll. — 
M.-v. Teleki' ktár. — Egri érs. — Kassai püsp. — Pannonh. apátság. — Debre- 
czeni ref. coll. — Kolozsvári ref. coll. — S.-pataki ref. coll. — Pápai 
ref. coll. — Sz. -udvar helyi ref. coll. (2 példány). — M. -vásár helyi ref. coll. — 
N.-enyedi ref. coll. — {2 első lev. hij). — Kecskeméti ref. coll. — Miskolczi 
ref. gymn. — Kassai jogakad. — Pozsonyi ev. lyc. — Fáy-ktárban Tibold-Da- 
róczon. — Lugossy Józsefnél s számos magánosoknál. 



947 S.-Patak. 1659. 

Kemény János. Gilead Balsamuma. Az az, Sz. Dávid Száz 
ótven Soltárinak, czéljok és értelmek szerént egyben szede- 
gettetéseknek, és Kilencz Részekben alkalmasztatásoknak Táb- 
lája. Az Ov és Uj Testamentumbéli Szenteknek-is, külómb 
külómb féle alkolmatosságokkal szerzett, sót az Istennek Sz. 
Könyveiben, azon kivül az Apocryphusokban-is, tanúságunkra 
meg-irattatott nevezetesb buzgó Imádságokéival egygyütt, bé 
summálván s' rekesztvén Idvezitónk maga formálta Könyör- 
géssel. Gyerö Monostori Kemény János irta Tatár Országi 
Rabságában. Saros-Patakon. Nyomtatta Rosnyai János, 1659- 
ben. 4r. 240 lap. 

Ajánlva I. Rákóczi György özvegyének Lorántfi Zsuzsannának. — Az ajánlás 
után: «K61t ez kis munka elószór Anno 1657 ószszel, és ki-is küldetvén, Moldvá- 
ban elveszett, több írásokkal egyútt : mostan penig ujjobban végeztetett-el, 1658. 
Mens. X. bris. Krím országában Tatár Chám lakó helye, Bakcsesszarai várása 
felet lévó kősziklákon épitetett, a mint nevel ugy valóssággal- is Kaloda nevű Sido 
várban .» 

M. n. Muz. — M.Akad. — Pesti egyetem. (8 utolsó lev. hij.). — M.-v. Teleki- 
könyvtár. 



948 S.-Patak. 1659. 

Medgyesi Pál. Joseph Romlása. Avagy Magyar Nemzet 
MDCLViii. Esztendóbeli nagy pusztulásán, annak MDCLix-ben 
nem kicsiny őregbülésén-való Kesergése, az Isten Anyaszent- 
egyházának. Amos 6. V. 6, Nem szánnyátok dJ Josephnek 



401 

romlását. Praedikaltatott, Tekéntetes és Nemzetes néhai bol- 
dogul ki-mult Ibranyi Ferencz teste felet, 29 Julii i65g-ben, 
az Ibrányi Egy-házban. Medgyesi Pal által Sáros Patakon, 
Nyomtattatott Rosnyai János által. 1659. 4T. 27 lap. 

Váraljai Lörincz ugyanezen alkalomra mondott prédikátzi ójával együtt meg- 
van a m. -vásárhelyi Teleki-ktárban és Lugossy József néL — Önállóan megvan 
a m, n. Múzeumban (Horváth Istvántól). — Ezt később Medgyesi befoglalta 
Patakon i66o-ban kiadott « Magyarok Hatodik Jajja» cziuiü gyűjteményébe is. 



949 S.-Patak. 1659. 

(Váraljai Lörincz). Tekintetes es Nemzetes Vaji Ibranyi Fe- 
rencznek Temetése. Melly 16tt Ibranyban, 29=dik Julii, 
i659=ben. Rom. 12. 15. Sirjatok a sirokkal. Sáros Patakon, 
Nyomtattatott Rosnyai János által. 4r. 20 lap. — Elül: 
cziml. és ajánlás (Desöfi Klárának, Ibrányi Ferencz özve- 
gyének) 4. sztlan lev. 

Minthogy az ajánlás véglapján ez olvasható; «Ez Tanétásokat . . . akarta Ke- 
gyelmed . . . emlékezetben hagyni: mellyett mi jó szivvel=is megcselekedtünk. 
Vegye jó nevén kegyelmed*, kétségtelen hogy a többes szám Medgyesi Pálnak 
az ibrányi egyházban ugyanezen alkalomra mondott s ug>'an csak S. -Patakon 
1659-ben nyomtatott prédikácziójára vonatkozik, mely «Joseph Romlását czim 
alatt Váraljai Lörincz ez^n beszédével eg}'ütt, de külön czimlappal jelent meg, 
később pedig Medgyesi Pálnak a^ Magyarok hatodik Jajjat czimü gyűjteményébe 
is, amattól külön választva, beigtattatott. 

Medgyesi Pál «Joseph Romlása n-val együtt megvan Lugossy Józsefnél és a 
m.-v. Teleki-ktárban (ez utóbbi példányban cziml. hij.). — Külön s czimlap 
h Íjával a J/. //. Múzeumban, 



950 Szeben. 1659. 

Disticha de Moribus; Quac vulgo inscribuntur Cato, Studio 
et Opera Erasmi Rotherodami. diligenter á mendis repur- 
gata, Nunc recens denuö in lucem edita 1659. Cibinii, per 
Cristophorum Hildebrandum. 8r. 48 lap. (latin, német és 
magyar szöveggel). 

Segesvári ev. gymn, — Lugossy Józsefnél (V. ö. Toldv, Magyar prózaírók 
a XVI. században I, köt, xxi. /.). 



951 H. n. 1659. 

Czeglédi István. Egy Katolikus Embernek egy más igaz 
Evangyéliom tején felneveltetett Kálvinista Emberrel való 
beszélgetése, 1659. 8r. 

Ssabó K, Régi m. könyvtár. 20 



402 

Erről azt irja Köleséri Sámuel, Czeglédi István Síon Vára ez. munkájához 
irt élőbeszédében 1675-ben, hogy ez ellen a könyv ellen «egy Anonymus irt vala 
egy árkuskára valamit, mellyen fel-indittatván irá amaz igen tudós munkáját, 
A^ Melach Dactort 1059-ben. » — Ugyanő ezt a munkát kicsiny de fontos írás- 
kának nevezi. — Bizonyosan Köleséri ez adata után emliti BoD, Athénás 318. /. 
és utána SÁNDOR IstvAn, M. kÖ7iyvesház 40. /. — Ma egy példánya sem isme- 
retes. 



952 H. n. 1659. 

Sámbár Mátyás, A prédikátor Pápaszemének Próbaköve H. n. 
1659. 

Emliti SÁNDOR István M. köfiyvesház. 41. /. 



953 Bécs. 1660. 

Kalendaríom (Vy és ó) Kristus Urunk születése után m.dc.lx. 
Esztendőre való: melly Intercalaris, az az kózbetétetett Esz- 
tendő, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal 
a' Bechi Meridiánomra rendeltetvén. Kurner Lipold, AA 
LL. et Philos. Baccal. által, és Puchler Vid, Altenburgi 
Mátematicus neve alat világossággra adatott. Német Magyar, 
és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A 
Magyar História, és sokadalmakkal eggyut. Nyomtatta-ki 
Béchben Kurner Jakab János alsó Austrianak kőnyw-nyomta- 
toja. 8r. A — D = 4 iv = 32 sztlan lev. 

M. n, Muz. 



954 Bécs. 1660. 

Kéri Sámuel. A Boldogságos Szűz. Zsoltár-Könyve. Irta deá- 
kul Sz. BoNAVENTURA. Bécs. 1660. 8r. 

így emliti SÁNDOR IstvAn, M, könyvesház, 41. 1. 

Ezen könyvet e szavakkal emliti SzÖLÖsi MiHÁLY Kassán 1668-ban nyomta- 
tott mAz Ur hadait viselő Bajnek Davidkan ez. munkájában 152. /. «a Sera- 
phim S: Ferencz szerzesebeli Bonaventura Doctortul íratott Psalteriuniy melynek 
Titulussá ez : Boldog szűz Maria Soltár könyve ; Kit magyarul ki nyomtattatá- 
nak a Szöz S : Katalin Klastromában l§vó S : Ferencz szerzetesi, B^tsben Riccius 
Math^ által Anno 1660. GrofF Amadé Judith Aszszony költségevei.* 

955 Bécs. 1660. 

Pethő Gergely. Rövid Magyar Cronica sok rendbéli fö históriás 
Könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedegettetet és 



irattatot. Petthó Gergelytúl. Sicut Gentes quas delevit 
Dominus in introitu tuo: ita vos peribitis^ si inobedientes 
fueritis voci Domini Dei vestri. Deut 8. cap. Non fűit qui 
insultaret populo isti, nisi quando recessit a culto Domini 
Dei sui. Judith. 5. cap. Nyomtattatott Bécsben Cosmerovius 
Mátthé, Császár Urunk ö Fölsége Udvarij könyv Nyomtatoia 
által 1660. Esztendőben. 4r. A — Mm2 = 34'/^ iv = 138 
sztlan levél. Elül: cziml. i lev. 

M. n. Muz. — M, Akad, (2 péld.) — Pesti egyetem. — M.-v. Teleki-ktár. 
— Szathmári ptisp. (Török Jánostól.) — Késmárki ev, lyc. — Csetneken, a gö- 
móri ev. esp. ktárában. — Radványban b. Radvánszky-ktár . — Tibold-Daróczon 
Fáy-ktár. — Megvolt Nagy István ktárában is. 



956 Kolozsvár. 1660. 

In exequijs defunctorum canendae. Halott Temetéskorra 
való Énekek. Mostan uyjonnan szgp helyes, es tób, Halotti 
Énekekkel az Abece rendi szerént, megjóbbitatot. Colosvar- 
ban, Nyomtattatot Helthus Gáspár Műhelyében 1660. esz- 
tend. I2r. 102 lap. — Elül: cziml. i., végül: mut. tábla 2 
sztlan lev. 

Colophon : Apud Johannem Ravium impressit Georgius 
Abrugi, 1660. 

Unitáriusok használatára volt kiadva. — Ujabb kiadása : Kolozsvár 1697. — 
Régibb kiadása ismeretlen. 

Kolozsvári unitár, coll. — Sz.- keresztúri unitár, gymn. (Jakab Elektől). 



957 Lőcse. 1660. 

Comenius Ámos János. Januae Lingvarum Reseratae Aureae 
Vestibulum, Quo Primus ad Latinam aditus Tirunculis para- 
tur. Cum versioné interlineari Germanica; Editum a Johan- 
Amos, Comenio. Nunc quoque adjecta est versio Ungaricá 
et Bohemicá. Leutschoviae, Typis Laurentii Breweri, Anno 
M.DC.LX. 8r. 133 lap. — Elül: cziml., és Lectoribus (4.jan. 
1633) 4 sztlan levél; végül: Index quadrilinguis. 

Egyetlen végül csonka példánya a segesvári £v. gymn. ktárában y az Index 
néhány utolsó levele hijával (megvan az Indexből 17b — P6 = 47 V2 lev = 95 sztlan 
lap). 

26* 



' 



404 

958 Lőcse. 1660. 

Verbőczi István. Derectvm Latino-Hungaricum, Juris consuetu- 
dinarij, Jnclyti Regni Hungáriáé & Transylvaniae. Az az: 
Magyar es Erdély Országnak Törvény Könyve. Verbóci Ist- 
ván által Íratott, 15 14. Esztend. Mostan Deákul és Magya- 
rul, egy szép hasznos Regestrommal egyetemben újobban ki- 
botsáttatott. Lőcsén, Brever Lórintz által, 1660. 4r. 551 
lap. — £lü/: cziml., ajánlás, prológus stb. 90 lap. végül: 

conclusio, index 43 lap. — Index, seu Enchiridion 

Leutschoviae, Typis Laurentii Brever, 1660. 4r. 136 lap. 

M.n, Muz. — M, Akad, — Erd, Muz, — Szathmári füsf, (cziml. hij.) — 
Debreczeni ref. colL — Szombathelyi dotninic, zárda. 



959 Nagy-Szombat. 1660. 

Calendariom 4r. 

M, n. Muz, Ismerteti Mátray Gábor UJ M, Muz, 1853. ^^- ^^4- '• 

960 S.-Patak. 1660. 

Medgyesí Pál. Magyarok Hatodik Jajjá. Mellyel e' romlott 
Nép, zokogta, zokogja ma-is mdclviii esztendőbéli, egy felöl 
Tatár Chamnak személje szerént KrimbÓI, számtalan sok 
Ezerekkel, Törőkkel, Tatárral, Kozákkal, és a' két Oláh Vaj- 
dával; más felöl FŐ Vizemé Constantinápolyból, * hasonló 
nagy sokasággal, duhöss indulatból = való réjá ütéseket, ször- 
nyű égetéseket, öldökléseket, sarczoltatásokat, és ^-srfirü sok 
rablásokat. A' mikor Boros-Jenőt = is. Káránsebesei, Lugas- 
sal &c. el-foglalván. Törökkel rakták-meg; Száz ezer Rab- 
nál többet vittenek el; Erdélyt penig hallatlan, és el-visel- 
hetetlen sarcz alá vetették: törvényes Fejedelmétől = is el-re- 
kesztvén. Siralm. 4, v. 4. Felyhöt vetettél elődben, hogy által 
ne mennyen az imádság. Medgyesí Pal irta, és bizonyos 
Praedicatiokban foglalván praedicállotta, . együt-is másut-is ; 
legfőképpen a Sáros-Pataki Ecclesiában 1658, és 1659-dik- 
ben. Nyomtatta S. Patakon i66o-ben Rosnyai János. 4r. 

E könyv Medgyesi Pál 1655 — 1660-ban külön külön kiadott több rendbeli prae- 
dikátioiból áll, melyeket a szerzÖ 1660-ban egy kötetbe foglalt s elül egy közös 
föczimmel, előszóval és lajstrommal megtoldva kiad)tt. 



4^5 

Tartalma: i. Fel=rgerjedt s-pokol fenekéig hsLtáimazott /^o/io£'o Ti/z. — (Prae- 
dicallotta a* Sáros Pataki Ecclesiában 20. 8-bris 1658.) 4r. Az egész g>'üjtemény 
fÖczimlapjával, élőbeszédével és lajstromával együtt 39 lap. 

2. Joseph romlása. (Praed. Ibrányi Ferencz teste felett 29. Julii. 1659. az Ib- 
rányi Egy-házban). — S. -Patakon. 1659. 4r. 27 lap. 

3. Ezechias Kir. hiti, avagy hit ostroma. (Két praed. S. -Patakon 18. 7-bris 
1658. és 22. 7bris 1658.) S. -Patakon, év n. 4r. 53 lap. 

4. Ketseg torkából kihatlo lelek, (Praed. S. -Patakon 25. Aug. 1658) S. -Patak, 
év. n. 4r. 45 lap. 

5. Bánón buskodő lelek kenszergese (Praed. S. -Patakon Pünkösd napján 1669.) 
S. -Patak. 1660. 4r. 44 lap. 

6. GyózkódS Hit a Testen, e Világon, Bflndn, Halálon stb. (Praed. Patakon 
1658. jun. 23.) Patak év. n. t^^ 1. 

7. Isteni és Istenes Synat, (Praed. S. -Patakon 6. Junij 1655.) S. -Patak év. n. 
4r. 38. lap. (Első kiadását 8r. Lásd : S.-Fatak 1655.) 

Az egész könyv végén : nyomt. hibák i sztlan levél. 

M. n. Muz. — M, Akad, — Erd. Muz. — S, -pataki re/, coll. (2 péld). — 
Debreczeni ref, coll. — Kolozsvári ref. coll. — Lúgos sy yőzsefnél Debreczenben. 
— Szilágyi Istvánnál M.- Szigeten. 



961 S.-Patak ev n. (1660.) 

Medgyesi Pál. Fel = gerjedt, s-pokol fenekéig hatalmazott Rö- 
högő Tüz . . . Praedicallotta a Sáros Pataki Ecclesiában 20. 
8-bris 1658. — 4r. 39 1. 

A • Magyarok Hatodik Jajjá>-ban, annak czimlapjával, elöbeázédével és lajstro- 
mával cg>'ütt nyomtatva. Példányai mint a föntebbi sz. alatt. 



962 S.-Patak. 1660. 

Medgyesi Pál. Ezechias Kir. Hiti. Avagy Hit-Ostroma, A' tü- 
zes Nyilaktol. Eph. 6. v. 16. Mindeneknek felette, a hitnek 
paissát fel-vegyétek, mellyel ama' gonosznak tüzes nyilait 
meg = olthassátok. Mellyet két Praedikátiokban foglalt, s-prae- 
dicállot a' Saros-Pataki Ecclesiában: az Elsőt 1 8-dik 7-bris 
i658^dik-ben, Böjti alkalmatossággal; a' Másodikat, mindjárt 
utánna való Ur Napján, az az, azon Hónak 22-dikén, Med- 
gyesi Pál. Sáros Patakon, Nyomtattatott Rosnyai János ál- 
tal. 4r. 53 lap. 

Ajánló levele Báthori Zsófiához, II. Rákóczi György fejedelem nejéhez, kelt 
• Sáros Patakon 15, Decembris 1 659-ben ». Ezen keletből következtetve bátorkod- 
tam ezen év nélkül nyomtatott prédikácziók megjelenési idejét i66o-ra tenni, a 
mikor Medgyesi « Mag)'arok Hatodik Jajjá » czimü gyűjteménye, melynek ez 3-dik 
darabját teszi, megjelent. 

SÁNDOR ISTVÁx, M. könyvesház 39. /. tévedve teszi S. -Patak. 1657-re. 

Példányai a • Magyarok Hatodik Jajjái»-ban és külön, mint annak töredéke, az 
erd. Múzeumban. 



4o6 

963 S.-Patak. 1660. 

Medgyesi Pál. Ketseg torkából ki hatlo lelek. (Praed. S. -Pa- 
takon 25. Aug. 1658.). S.-Patak év n. 41. 53 1. 

SÁNDOR István M. kdnyi^esház 39. 1. tévedve teszi S.-Patak 1657-re. 
Med^esi Mag)'arok Hatodik Jajjában. Példányai mint föntebb. 



964 S.-Patak. 1660. 

Medgyesi Pál. Bfinón buskodo lelek kenszergese. (Praed. S. 
Patakon Punkósd napján 1659). S.-Patak. 1660. \x. 44 1. 

SÁNDOR István, M. könyvesház 39. 1. hibásan teszi S.-Patak 1657-re. 
Példányai Medgyesi Pál « Magyarok Hatodik Jajjá* -ban, mint föntebb. 



965 S.-Patak. 1660. 

Medgyesi Pál. Gyózkódó Hit a Testen, e' Világon, Bűnón, 
Halálon, Poklon és Kárhozaton ; Christusnak Isten jobbjára 
űleseból. Prédikáltatott a' Sáros Pataki Ecclesiában, Sz. 
Marc utolsó Részénec Rend szerént-való magyarázásánac 
alkalmatosságával, 23 Junii 1658-ben. Patakon, Nyomtatta- 
tott Rosnyai János által. 4r. 32 1. 

Példányai a «Mag)'arok Hatodik Jajjá»-ban, kivéve a kolozsvári ref. coll. példa- 
nyát, melyben ez a darab hiányzik. — Önállóan is megvan a m, ti. Múzeumban^ 
a pesti egyetem és csonkán az crd. Muz. ktárábati. 



966 S.-Patak. 1660. 

Medgyesi Pál. Isteni és Istenes Synat. (Praed. S. -Patakon 6. 
Juny 1655). S.-Patak.^ év n. 4r. 38 1. 

Elsö kiadása: S. -Patak. 1655. 8r. 

Példányai Medgyesi « Magyarok Hatodik Jajjá »-ban. 



967 S.-Patak. x66o. 
(Kalendáriom) . Neubarth Christoph Theologus és Astronomus 
Uj es O Kalendarioma, Mellyet irt Christus Urunk születése 
után Ez Szokó 1660 esztendőre, Es nagy serénységgel Ma- 
g)^ar Országra, Erdélyre, s' ezeknec szomszédos tartományira 
intézett. S. -Patakon i6r. 

Ajánlja Bocskai Istvánnak • Rosnyai János » 

Nyolcz levélnyi töredéke, az is alant megcsonkitva, Lugossy Józsefnéi Deb- 
reczenben. 



407 
968 S.-Patak. 1660. 

A' Keresztyéni hitnek fó ágazatinak Fundamentumi ; Mellyek 
az EÓreg Catechismusbol rövid Kérdésekben és Feleletekben 
bé-foglaltattanak, és elsőben Belga nyelven ki-bocsáttattanak. 
Annak-utánna a kisdedeknek éppületekért Magyar nyelvre for- 
déttattanak. Patakon, Nyomtatta Rosnyai János m.dc.lx. 8r. 
A iv = 8 sztlan lev. 

M. n, Muz, — S, -pataki ref. coll. 



969 S.-Patak. i66o, 

Szalóczi Mihály. Az Isten-ember Jésus Christusnak személye 
felól igazán értó Tanitóknak, Valasz-tetelek ; Melyben az igaz 
Keresztyéni tudomány világossan le-tétetik : és az Ellenke- 
zőknek a felől való itiletek, a' Sz. írásnak egyenes mértékére 
vonattatik. Szaloczi Mihály Sajó-Szent-Péteri Szent Gyüle- 
kezet méltatlan Lelki- Pásztora által. Actor. 18. v. 9. Ne 
fély, hanem szolly, és ne halgass. I. Pet. 3. v. 15. Minden- 
koron készek legyetek meg-felelni nagy alázatossággal és be- 
csülettel azoknak, a kik számot akarnak venni, a' ti benne- 
tek való reménségrül. Sáros Patakon, Nyomtatta Rosnyai Já- 
nos MDC.LX. 8r. 115 lap. 

S. 'pataki ref, coll. — M. -vásár helyi ref. coll. 



970 Várad. 1660. 

Károlyi Gáspár. Szent Biblia, Az az : Istennek O es Uj Tes- 
tamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre 
fordittatott Caroli Gaspar által. Mostan pedig ujobban ez öreg 
formában némely nehezeb, és homályossabb forditásu Sz. írás- 
béli Locusoknak értelmes magyarázatival, az Istennek a' Magyar 
nemzetben lévő Anyaszentegyházának hathatós épülésére ki-bo- 
csáttatott. (Fametszetben az Iktári Bethlen család czimere.) Vara- 
don, Kezdettetett nyomtatása a' veszedelem előtt : és el-végez- 
tetett Colosvarat, Szenei K. Ábrahám által, m.dc.lxi. 2r. O 
Testamentom 777 lap. — Uj Testamentom (külön czimlappal) 
273 lap. — Elül : cziml., a nyomdász ajánlása a k. olvasónak, 
tartalom és nyomt. hibák 2 sztlan lev., végül : Index 7 sztlan 
lap. 



4o8 

Az Uj Testamentom külön czimlapja : 

A Mi Urunc Jesus Christusnac Uj Testamentoma. Melyben 
vadnac az Evangelistáknac könyvei, az Apostoloc Cselekedeti, 
és Levelei, a' Szent János Látásával eg>'ben. Math. 17. 5. Ez 
az én szerelmes Fiam, kiben meg-nyugottam, őtet halgassátoc. 
Coloss- 3. 16. A' Christus beszéde lakozzéc ti bennetek bóv- 
séggel, minden bőlcseséggel. Varadon. Nyomtatott Szenczi 
Kertész Ábrahám által m.dc.lx. 

Az olvasóhoz intézett ajánlásban a nyomdász Szenczi Kertész Ábrahám meg"- 
emliti, hog}' a biblia ezen kiadásában pártfoj^ói voltak « kiváltképpen a* b. e. Nag}' 
Groff Bélien István. Rákoci Q\bx^\ Redei Ferencz, Barcsai Ákos Fejedelmek; 
Gyulai Ferencz, Váradi Capitán, és némelly Ecclesiák.s 

Af. TI. Aíuz. — Erd. Muz. — M. Akad. — Pesti egyetem ^cziml. hij.l. — 
M.-v. Teleki'ktár. — G3-. -fejénári Batthiányi-ktár. — Pesti ref. coll. — Kolozs- 
vári ref coll. — N^.-enyedi ref. coll. — M.-vásárh. ref. coll. — Debreczeni ref 
coll. — S. 'Pata ki ref. coll. — Kecskeméti ref. coll. — M.- szigeti ref lyc. — 
Rozsnyóo a gömi/ri e:\ esp. k tárában. — Pozsonyi er. lyc. — Gömöri ref esp . 
ktárában . — Ma>{^ánosoknál számos példány. 



971 Bécs. 1661. 

Az £vangeliomok es Epistolak, Mellyeket esztendő által olvas- 
tat az Anya-szent-eg}'ház Romai rend-szerént Vasárnapokon, 
Innepeken, és Bóytben minden nap a' Kalendáriummal ; és Ka- 
ráchonyi s' Húsvéti Énekekkel. Nyomtatta Becsben, m.dc.lxi. 
Esztendőben, Kumer Jakab János. I2r. 292 lap. — Elül : 
cziml., az olv., naptár 8 sztlan lev. 

l.'g;)'anezen kiadás változtatott czimlappal me^elent Bécsben 1662. is. 
Pesti egyetem. 

m 

972 Debreczcn. 1661. 

Medgyesi Pál. Hét napi egjütt beszélgetés. Debreczen. 1661. I2r. 

Első kiadása: Debreczen év n. (1637.) 

Említi SÁNDOR István M. kház 41. /. ; emlitve van S.-pataki füz. /. éz\ 
1857 — 8 351. /. — Nem láttam. 



973 Debreczen. 1661. 

Püspöki János. Az Keresztyénség Véd-oszlopának Meg-Dulése, 
az az Az Nag}' Váradi nagy Várának Tórókók által való kipusz- 
títása és Elfoglalása. Egj' siralmas elmélkedésben keserves sziv- 



409 

vei által tekintettni, és megfontoltattni kívánta Póspóki János 
Varadról elbujdasott Tanito. Nyomtattatot Debreczenben 
i66i-dik Észt. 4r. g lap. 

Megvolt a n.-enyedi ref. coll. ktárában, Gr, Kemény yózsef Lexicon Erűd, 
Hung, ez. kézirata szerint t Püspöki t szó alatt. 



974 Kassa. 1661. 

Czeglédi István. Ama Ritka példájú, s-á Pogányt természet 
szerént gyűlölő Keresztyének kózót Dicsőséges emlékezetet 
érdemlet, s-érdemelhetó 11. Rakoci GvöRGYnek, Isten kegyelmé- 
bül Erdély-Országának Fejedelmének, M agyar- Országh részei- 
nek Vrának, s Székelyek Ispánnyának, Magyar-Jzrael szóvét- 
nekének el-alvásának megh-emlitése, s-Testének földben tétele 
felet lőtt Praedicatio. Ki-is Midón á Magyarok veszedelmét, 
életének ottan-ottan való szerencséltetésével, mint Paissal á 
Pogány ellen tartoztatná; véghre Gyalu s-Fenes kózót, harmadik 
hartzát kellé azok ellen megh-ujitani ; á Pogányságban nem ke- 
veset el -hullatni; utolszor azoktúl négy sebeket venni; mellyek 
miatt Istenhez is kóltózék lelke Váradon Anno 1660. Die 7. 
Junij. Cassan Nyomtattatot Severinus Marcus által 1661. 4r. 
A — H3 = 31 sztlan lev. — Elül : Cziml. és ajánlás 3 sztlan 
• levél. 

Ajánlja Báthori Zsófiának, II. Rákóczi György erd. fejedelem özvegyének, és 
fiának II. Rákóczi Ferencznek a szerző C. I. (Czeglédi István). 

Erd, Muz. — Pesti ref. coll. — S. -pata ki ref, coll. — Pápai ref. coll. 



975 Kassa. 1661. 

Udvarhelyi Péter. Öt Sima kövekkel el-készitett Dávid Parittyaja, 
az az. A' Keresztyéni Vallás Igasságának meg-állatása, tulajdon 
csak a' Keresztyéni Vallásnak Öt Ágazatiból : Az igaz Anya- 
szentegyházra ingerkedő Góliátok ellen, s' leg-elsóben-is a' 
Pápisták ellen; Kik a' Sz. írásnak méltóságát kétségessé teszik, 
ez öt Ágazatokat penig tagadni nem merik. Mellyet készitett 
DiEST Henric, Sz. írás magyarázó Doctor és Professor Da- 
ventriában. Most penig az együgyű keresztyének kedvekért Ma- 
gyar nyelven tolmátslott Udvarhelyi Péter. Nyomtattatott 
Udvarhelyi György Uram költségével. 1661. I2r. 191 lap. — 
végűi: tábla i lap. 



410 

Az előszóban elmondja Udvarhelyi Györg}', hog>' boldogult atyjafia még^ 1646- 
ban lefordította e munkát, de elhalván, kinyomtatása elmaradt ; mi közben Szo> 
boszlai Miklós 1648-ban kinyomatta Debreczenben, hasonlóképpen Uzoni Balázs 
is Fejérváratt (1658-ban) ; de miután ezek példányai már elfogytak, ő kiadja Ud- 
varhelyi Péter fordítását. Ezen előbeszéd kelt Kassán 4. Apr. 1660. 

J/. //. Muz, — M.'Vásárhelyi ref, coll. — Kolozsi'ári r. cath. lyc. 



976 Kolozsvár. 1661. 

Károlyi Gáspár. Szent Biblia. Várad. 1660 — Kolozsvár. 
1661. 2r. 

Leírását lásd föntebb: Várad. 1660. 

977 Lőcse. 1661. 

Comenius Joh. Amos. Janva Lingvae Latináé reserata aurea. 
Sive Seminarium Lingvae Latináé et Scientiarum omnium. Hoc 
est, Compendiosa Latinam et aliam quamlibet Linguam, uná 
cum Sciétiarum et Artium fundamentis, perdiscendi Methodus, 
sub Titulis centum, Periodis mille comprehensa. Et in usum 
Scholae Varadiensis, juxta Belgarum editionem postremam, 
accuratam et auctam, in Hungaricam Linguam translata, Per 
Stephanum Benjámin Szilagyi, ejusdem Scholae Rectorem. 
Aestimat ut sapiens pretio non pondere gemmas : Utilitate pró- 
bát sic quoque mentis opus. Leutschoviae, Typis Laurentii Bre- 
ver, 1661. 8r. 220 lap. — Elül: cziml., latin üdv. vers Come- 
niushoz G. V. S.-töl, Institutio didactica 6 ; végül: Indexek 8 
sztlan lev. 



978 Lőcse. 1661. 

Tolnai István. A magános tselédek közt lévő ahitatossagnak meg- 
aluvo tüzetskének felgerjesztésére való Prédikálló székbéli Szik- 
rák, avag)' edg^Tiéhán}' tudós egj'-házi Tanitóknak Prédikatzio 
előtt való Könyörgéseknek külömb külömb formái. Mellyeket a 
könyörgésben buzgó lelkeknek hasznára Anglus nyelvből Ma- 
gj-arra forditott és kibotsátott Tolnai István. Lötsén 1661. 
i6r. 6 iv. 

I^ adja e köny\' czimét Weszprémi, Btogr, líedic. líun^. Cent. II. pars 
I. 195. /. — Ig^en röxiden említi SÁNDOR István J/l könyvesház 41. /. Lőcse. 



411 

i66i-re, ki azonban ezen egy munkából kettőt csinál « Könyörgések* és «Prédi- 
kalló- székbéli szikráki czimek alatt. 



979 Nagy-Szombat. 1661. 

(Sámbár Mátyás). Három idvósseges kerdes. Elsó: A' Lutterá- 
nosok es Calvinistak igaz hitben vadnake? Második: Csak az 
Egy Pápista Hité igaz? Harmadik: A' Pápisták ellenkeznek-é 
á Sz. írással, avagy inkáb a' Lutterek, és Calvinistak? 1661 
Nyomtattatott Nagy-Szombatban az Academiai bótükkel 
Schneckenhaus Menyhárt Venceszló által. 100 lap. — Elül: 
cziml., ajánlás 8, végül 2 sztlan lev. 

Ajánlja a magát meg nem nevező szerző gr. Nádasdy Ferencz országbírónak, 
Vas vármegye főispánjának, stb. 

Ez az első kiadás, melyet Sándor István, M, könyifesház 41. /. hely nélkül 
166 l-re hoz föl. — Második kiadása előttem ismeretlen, a 3-dik kiadás Kassa. 
1672. 4-dik: N. -Szombat. 1690. 

Egyetlen példány a körmöczi franc . zárda k tárában. 



980 S.-Patak. 1661. 

Komáromi Cs. György. Szomorv Esetek Tfkóre. Az az Olly te- 
metési róvid tanitás, melyben, honnan legyenek, fugjenek és kö- 
vetkezzenek főképpen, az naponként való szomorú esetek, sze- 
rencsétlenségek, és egyéb történetek, világossan meg tettzik. 
Mellyet Tett a' Debreczeni nagy Temetőben, a' boldog emlé- 
kezetű, néhai Nemzetes és Vitézlő, Váradi Racz János Uram, 
seb miatt meg-hidegedett teste felett, ezerhatszáz hatvanadik 
(siralommal emlitendő) Esztendőben, Kis Aszszony havának 
harmincz eggyedik napján, két órakor dellyest. Comáromi C. 
György. S. I. M. D. E. D. P. Sáros Patakon, Nyomtattatott 
Rosnyai János által, m.dc.lxi. 4r. A — B = 8 sztlan lev. 

Ajánlva van özv. Rácz Jánosnénak, Pribék Sára Asszonynak, t Debreczenben 
1660. Esztend. i. Novemb.» 

M. n, Muz. — S, 'pataki ref. colL 



981 S.-Patak. 1661. 

ff 

Tarpai Szilágyi András. Pápisták kerengője, mellyet mostan 
Magyar nyelven az igasság szeretőknek kedvekért ki-ád T. Sz. 



412 



I, 



I 1 



A. U. R. E. L. P. (Tarpai Szilágyi András, Ungvári Ref. Eccl. 
Lelki Pásztora). Nyomtattatott 1661. 8r. 48 lap. 

Nyomdai kiállítása után Ítélve s. -pataki nyomtatvány. 
Egj'etlen példány a n. -körösi ref. lyc. ktárában. 



982 H. n. 1661. 

Pestis kész Orvossága, Az az, A' Mirigy halálról való r6\id 
Tracta, mellyben egy Megszomorodott ember maga vigasztalá- 
sára, a' mennyire lehetet felvisgálta a' Pestisnek ábrázolását, 
szerző és érdemlő okait, végeit, ereit, orvosságit, és másokkalis 
szeretetből együgyüven kőzlőtte. Habakuk 3. v. 5. Az ö (Isteni) 
ortzájánál jár a' dőg-halál, és az Ő lábainál mégyenki a' pokol- 
var, (vagy tuzes-kelés). m.dc.lxi. 8r. 64 lap. 

Eg}'etlen péld. Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



983 
Eleven kútfő. Bécs. 1662. 



Bécs. 1662. 



Emliti SzÖLÖsi IÁihAly, Bajnok Davidka, Kassa, 1668. 442. /. e szavakkal: 
Kiássad erról az 1662. esztendőben Becsben nyomtattatott Eleven Kut Fó ne\ií 
kónyvetskeben a' Miseról a* Chrístusnak el áruitatását. » 



984 Bécs. Z662. 

Az Evangelíomok es Epistolak, Mellyeket esztendő által olvas- 
tat az Anya-szent-egyház Romai rend-szerént Vasárnapokon, 
Innepeken, és Bőytben minden nap a' Kalendáriummal, és Ka- 
ráchonyi s' Húsvéti Énekekkel. Nyomtatta Becsben, m.dc.lxii. 
Esztendőben, Kürner Jakab János. I2r. 292 lap. Elül: czimlap, 
az olvasóhoz, naptár 8 sztlan levél. 

Azoneg}"^ nyomás a bécsi 1661-diki kiadással. 
J/. n, Muz. — Kor möczi franc, zárda. 



985 Bécs. 1662. 

Kalendariom (Vy és ö) Kristus Urunk születése után m.dc.lxii. 
Esztendőre való : melly az Intercalaris, az az kőzbetétetett esz- 
tendő, után második, 365. napot foglal magában. Nagy szorgal- 
matoságal 2! Béchi Meridiánomra rendeltetett. Korner Lipold 
és Mate, AA. LL. et Philos. Baccal. által. Német, Mag)'ar 



413 

és ezek .szomszédságában levő országok szolgálattjára. A' Ma- 
gyar História és sokadalmakkal eggyut. Nyomtatta-ki Béchben 
Kürner Jakab János, alsó Austrianak kónyw-nyomtatoja. 8r. 
A — E2 = 4'/, iv = 34 sztl3.n lev. 

M, n, Muz. 



986 Debreczen. 1662. 

Debreczení János. Szivnek meg-keményedése. Debreczen. 
1662. 4r. 

Emiili BoD, Athenás 62. /. és utána Sándor István, M, könyvesház 42. /. 

987 Debreczen. 1662. 

Komáromi Cs. György. Bekeseges T^res Ósztóne. Avagy Olly 
temetési rövid tanitás, melyben, hogy minden néznél nevezendő 
keserves állapatokban, sziv bagygyaszto szomorúságokban, és ter- 
hes nyomorúságokban, minden keresztyénnek békeséges türónek 
kellessék lenni, rövideden, vilagossan, és hathatoképpen a' szent 
Írásból meg mutogattatik. Mellyet tött Az BecsuUetes, Kegyes, 
Istenfélő Férfiúnak, Beszermenyi Mihály Deák Uramnak, sze- 
relmes házas társának, BÖr Kata Asszonnak, meg-hidegedett 
teste el takarításakor, a' Debreczeni nagy Temetőben, Ezer 
hat száz hatvan eggyedik esztendőben. Boldog Asszony havá- 
nak, To. napján, Comaromi C. György. S. I. M. D. E. D. P. 
Nyomtattatott Karancsi R. P. György által m.dc.lxii. 4r. A — 
B2 = 6 sztlan lev. 

Végén: Anno. Christi. 1662. Aug. 15. aeta. 36. 

M. n, Muz, — S, -pataki re/, coll, 

988 Debreczen. 1662. 

Komáromi Csipkés György. Angliai Puritanismus. Irta Amesius 
Vilmos. Debreczen. 1662. 

Hmliti maga Komáromi Cs. György saját munkáiról 1675-ben irt catalogusában 
Századok 1873. 139. /. — Ma egy példányát sem ismerjük. 



989 Kassa. 1662. 

Czeglédi István. A jo emlékezetű ; igyenes lelki-isméretü : Néhai 
Nemzetes Vd varhelyi György Vramnak; A szép hirrel néznél 



414 

ckcs, s-Tekintetes, Nemes Aba-Vjvar megyének Kegyes életű 
Vice-Ispanyanak; igaz Hrfza Fiának; a' Cassai Keresztyén 
Reformata Ecclesiának édes Attya hellyet való Fu Inspectorá- 
nak &c. özvegy gyé maradót Szerelmes Házas Társának ; 
Istent-tisztel6-s-keresó Nemzetes Kvn Maria Aszonyomnak ; 
A Vigasztalásnak Istenétül erős lelket, bánatos szivének lelki 
örömet; még ez életben Istentül hagyatot két szép Gyerme- 
kinek, a' nagy Vr akarattya szerént való életet ; végre penig 
mind ezeknek mennyei szép Eget ; kér, s kivan Istentül ; mint 
Istenes Patrona Aszonyának, édeseivel eggyüt. Cl. (Czeglédi 
István). Cassan. Nyomtattatott Severinus Marcus által 1662. 
észt. 4r. A — Ei = 4'/^ iv = 17 sztlan levél. 

M, //. Mhz, — S. -pataki re/, coll. — M, -vásár helyi re/, coll. 



990 Kassa. 1662. 

Énekes könjrv Kassa 1662.. i2r. Hymnusok 81 lap. 

Isteni dicsiretek és Halotti énekek 479 1. — Végül: mut. tábla 
7 sztlan lev. — Hozzájárul : Buzgó hálaadások és könyörgések 
57 lap. 

A Gönczi György által szerkesztett Énekes könyv ujabb kiadása. 

Egyetlen példánya, melyből a czimlevél hiányzik, a debreczeni re/, colL ktárá- 
bafiy egybekötve Sz. Molnár Albert ugyancsak czimlaptalan zsoltárforditásával és 
Siderius János Kassán 1662-ben nyomtatott Kis Catechismusával, melynek nyom- 
dai kiállítása a csonka Énekeskönyvvel és Zsoltárral teljesen egyezik. 

991 Kassa. 1662. 

Molnár Albert (Szenczi). Szent Dávid Zsoltári Kassa. 

1662. I2r. 348 lap, végül : lajstrom és könyörgés 6 sztlan lev. 

Egyetlen péld., melyből a cziml. és a szöveg első lev. hiányzik, a debreczeni 
re/ coll. ktárában, egybekötve a Gönczi-féle csonka énekeskönywel és Siderius 
János Kassán 1662. nyomtatott Kis Catechismusával. 



992 Kassa. 1662. 

Siderius János. Kisded gyermekeknek való Catechismvs. Az az: 
Róvid Kérdésec és Feleletéé által való tanitas. A' Keresztyéni 
Hitnek fó Ágazatiról. Melly Írattatott Siderius Ianos által. 
Most penig ujobban szép formában ki-botsáttatott. Cassan. 
Nyomtatta. Severinus Marcus. Anno. m.dc.lxii. I2r. 



415 

Egyetlen végül csonka példánya, mely a C5 levéllel szakad meg, a debreczeni 
re/, col/, ktárában, a csonka Énekes könyv és csonka Zsoltár után kötve. 



993 • L6cse. 1662. 

Sideríus János. Kisded Gyermekeknek való Catechismus, Az az : 
Róvid Kérdések és Feleletek által való Tanitas ; A' Keresztyéni 
Hitnek fó Ágazatiról. Melly Írattatott Siderivs Ianos által. 
Most pedig újobban e' szép formában ki-botsáttatott. Lótsen, 
Sámuel Brewer által. Anno, 1662. I2r. A — B = 2 iv = 24 
sztlan lev. 

Egyetlen példánya a pesti egyetem ktárában. 

9^4 Nagy-Szombat. 2662. 

Officium. Az az, Aszszonyunk Sz^z Mariának három kúlómb idóre- 
valoSzolosmaja; Melly ki-bocsáttatottÓtódik Pius, és Nyolcza- 
dik Úrban Papa parancholattyából. Nyomtattatott Nagy-Szom- 
batban az Akadémiai bótükkel, Schneckenhaus Menyhárt Ven- 
czeszlo által 1662. 8r. 351 lap. — Elül: cziml., ajánlás, naptár 
16 sztlan levél. 

Ajánlva van Báthori Zsófia- Anna-Kata fejedelemasszonynak , II. Rákóczi 
György fejedelem özvegyének. 

M. n. Muz. — Pesti egyetem. — Erd. Muz. (cziml. és 2 utolsó leji^. hij.). 



995 Nagy-Szombat. 1662. 

Lippai János. Calendarium Oeconomicum Perpetuum, Az az 
Esztergami Érsek Urunk ó Nagysága Posoni Gondviselőjének 
Majorságrúl irt Laistroma, minden Esztendőre, kibül minden 
Major Gazda hórúl hóra egész Esztendő által mit munkálottas- 
son az Majorság körül, meg tudhattya. Most újjonnan Magyar 
nyelven ki bocsáttatott. (Fametszet.) Nyomtattatott Nagy-Szom- 
batba az Akadémiai bőtökkel Schneckenhaus Menyhárt Ven- 
ceszló által 1662. \x. 72 lap. — Elül : cziml., ajánlás (Lippai 
György esztergomi érseknek), a kegyes olvasóhoz 5 sztlan lev, 
végül: Index 4 sztlan lev. 

BoD PÉTER, M. Athenás 162. /. és utána Sándor István M. kház 42. /. 
ezen i662-diki kiadást Pozsonyban megjelentnek irják, s a nagy-szombati ezen 
évi kiadásról hallgatnak. — Minthogy pozsonyi kiadást teljességgel nem, ellenben 



4t6 

na;í^y-5,7ombatit láttam, hajlandó VRgyok hinni, ho^' a nyomtatási helyre nézve 
Bod Péter tévedt, s í^ a pozsonyi kiadást nem mertem fölvenni. 

Ujabb kiadása : Lőcse. 1674. 

J/. n. J/u2. — Kassai jogakad. — Szathmári püsp. (Török Jánostól). — 
Lugo%sy J&zsefnél {slz Index utolsó lev. h Íjával). • 



996 S.-Patak. 1662. 

Comenius Amos Joan. Emditionis Scholasticne pars prima. Ves- 
tibulum, Renim et Linguarum fundamenta exhibens, in usum 
Scholae Patakinae editum: Editio Tertia, Nova ac meliori forma 
donata, caeterisque omnibus longé correctius emissa. Patachini. 
Apud Johannem Rosnyai, 1662. 8r. A — M4 = ii^, iv = 92 
sztlan lev. 

I.at in- magyar szöveggel. 
A/, n. Muz. 



997 S.-Patak. 1662. 

Pápai Páiiz Imre. Keskeny Vt, Mellyet Az embernek elméjébe 
űtkőzó tsuda gondolatoknak akadékibol, háború elmélkedé- 
seknek köveiből, és sok féle kételkedéseknek sűrűjéből, a 
mennyire lehetett, ki-irtott. Kegyelmes Urunk Néhai Udvari 
Praedikátora Papai P. Imre, Mely mostan harmadszor ki- 
botsáttatott. Mátthe Ev. 7. vers. 14. Szoros ^apu és keskeny 
ut, mely viszen az életre, és kevesek kik meg-talállyák azt. 
Patakon, nyomtattatott Rosnyai János által. Anno m.dc.lxii. 
I2r. 382 lap. — Elül: cziml., ajánlás 5 sztlan lev., végül: 
lajstrom 2 sztlan lev. 

Ajánlva van Kamarás Ambrusnak • Ketskeméten .... 1662. észt. Debreceni 
K. (Kalocsa) János M. E. Kt. 

Hozzájárul : Szent Dávidnak Hét Poenitentia-tarto Soltarí. Meg ne emlékez- 
zél Uram vétkeinkről, sem a mi Atyánk vétkeiről, és boszszut ne ály rajtunk, 
bűneinkért. Patakon, Nyomtattatott Rosnyai János által. Anno M.L>c.LXll. I2r. 13 
sztlan lev. 

Első kiadása Utrecht. 1647. — 2-dik Gy.-Fejérvár. 1657. — 4-dik Kolozs- 
vár. 167 1. — 5-dik Lőcse. 1689. 

M, n. Múzeum, — S,- pataki ref, coll. — Lúgos sy Józsefnél (elül s végül 
csonkán). 



998 S.-Patak. 1662. 

Szepsi András. Döghalál ellen Orvosság. Az az : A' Pestises 
időkben, s' helyekben való s' lakó embereknek ki-adatott Szent 



417 

Elmélkedés; Melyben mind a' Pestisnek nehézsége ki-fejeztetik, 
s' mind a' minémü karban helyheztetett emberek találtatnak, 
azok orvosoltatnak meg. Praedikáltatott Sz.A, S. P. E. E. P. A. 
Sáros- Patakon, Nyomtattatott Rosnyai János által. Anno 1662. 
4r. 68 lap. Ajánlva van Baxi Istvánnak, Kazinczi Péternek és 
Gáspár Pálnak. 

A czimlapon lévő betűk jelentése : Szepsi András Sáros Pataki Ecclésiának 
Egyik Prédikátora Által. A Szepsi András név egyébiránt az ajánlás alatt ki 
van téve. 

SÁNDOR István, M. könyvesház 42. /. helyesen veszi föl, de alább e. h, 52. /. 
tévedve teszi Patak. i68i-re is. 

Erd. Muz. — S, -pataki ref, coll. (2 péld.). — Pesti ref. coll. 



999 H. n. 1662. 

Szent Erzsébet Aszszonynak példája, avagy halotti beszéd Ho- 
monnai Druget Erzsébet, Révai László házas társa felett. H. 
n. 1662. 

így adja a czimet Sándor István, M. könyvesház 42. /. 



1000 Debreczen. 1663. 

Debreczeni János. Idvessegnek Vta. Avagy Edgyügyü róvid Ta- 
nitás, mely azt adgya elődben, mint kellyen neked, az Istenek 
szent lelkének újjá szűló kegyelmét meg-nyerned, es az által a 
Meny-orszagba jutnod. Praedikaltatot, a Debreceni szent Gyü- 
lekezetben, 1663 esztendőben, Pünkösd havának 14-napjan. 
Debreceni Janos, akkori Debreceni Scholának, Igazgatója 
által. (Fametszet 166 1 évszámmal.) Debrecenben Nyomtattatot 
R. P. Kárantsi György által. \x. A — B = 2 iv = 8 sztlan lev. 

Ajánlva van Dobozi Jánosnak és Posgai Gáspárnak. 
Debreczeni ref. coll. — M. n. Muz. (2. és 3-dik lev. hij.). 



1001 Debreczen. 1663. 

Martonfalvi György. Keresztényi Inneples, Avagy Lelki Szent 
Mesterség ; Mely azt adgya elódben mint kellyen néked az Ec- 
clesiáktol rendeltetett és már bévótt innepeket, Karácsont, Hús- 
vétot, Pünkósdót a tób fiók innepekkel együtt megullened, és 
azok felöl józanon értened: Mellyet predikallott A Debreceni 
Ecclesiában 1663-b^n Mart. 26. Martonfalvi György. Debre- 

Suahé K. Régim, könyrtár. ^7 



4i8 

cenben, Nyomtattatott R. P : Karancsi György által. 41. A — B 
= 2 iv = 8 sztlan lev. (az utolsó lap üres). 

Ajánlva van Vigkedvü Pálnak és Kondorosi Jánosnak. 

Újra megjelent Debreczeni Ember Pál Szent Siklusához mellékelve, Kolozsvár. 
1700. 4r. 

Pesti ref. coll. 



1002 Kassa. 1663. 

Czeglédi István. Baratsaghi Dorgálás. Az az: Az igaz Calvinista 
(mert igy neveztetik ma) vallásbul ki csapont, s-hogy már á Sz. 
Péter Hajójában mezitelen bé-ugrot, egy Pápistává lótt Ember- 
nek meg-szoUitása. Ki is, Nyolcz Okait adván egykor Hiti vál- 
toztatásának, Calvinista Baráttyához küldőt levelében : ortzázza 
régi Paj-társa, hogy oly el-huUámodot, s-férges okokért kellet 
meg-vetni az Izraelnek tiszta forrását, s-bé omlott kútra ment 
meríteni. Nyomtattatot 1663-ben. 8r. 523 lap. — Elül: 
czimlap, ajánló levél, mut. tábla, a ker. olvasóhoz 20 szztlan 
levél. 

Az ajánló levél alatt, mely a magyar reform, nemes urakhoz van intézve, a 
szerző igy nevezi meg magát i Nagyságtoknak s- Kegyelmeteknek alázatos kész 
szolgája. A* c. H. K. G. L. T. c. i.» (A* Cassai Helvetica Keresztyén Gyülekezet 
Lelki Tanítója Czeglédi István^. 

A nyomdai kiállitásból Ítélve kétségtelenül kassai nyomtatvány. 

M. «. Muz. — M, Akad, — Erd, Muz. — yí,'\, Teleki-ktár, — Gy.-Fejérvártt 
Batthiányi ktár, — Pesti ref, coll, — Kolozsvári ref, coll, — Kolozsvári r, 
cath. lyc. — Enyedi ref. coll, — Debreczeni ref, coll, — S, -pataki ref, coll, 
(i ép s I csonka péld). — Sz.-tídvar helyi ref, coll, — M, -szigeti ref, lyc, — 
Szászvárosi ref, gymn, — M, -vásár helyi ref, coll, (2 péld). — Páfai ref, coll, 
— Gömöri ref, esp, — Rosnyón a götnöri ev, esp, ktárában, — Fáy-ktárban 
Tibold-Daróczon. — Lugossy Józsefnél s magánosoknál több példány. 



1003 Kassa. 1663. 

Evangelia et Epistolae Dominicorum, ac Festorum dierum, La- 
tiné et Hungaricé. Evangeliomok Es Epistolak, Egész Esztendő 
által lévő minden Vasárnapokra és fó ünnepekre intesztetett és 
rendeltetett. Magyarul és Deákul. Cassoviae, Typis et sum- 
ptibus Davidis Türsch, Anno 1663. 8r. A — O = 14 iv= 112 
sztlan levél (az utolsó levél üres), 

M, n, Muz, — Debreczeni ref, coll. 



419 

i004 Lőcse. 1^63. 

Evangelíomok és Epistolák, Az Evangeliomokból szereztetett áhí- 
tatos Imádságokkal egyetemben. A' Régi Keresztyénektói egész 
Esztendő által való minden Vasárnapokra intéztetett és rendel- 
tetett. Lotsen, Brever Lórintz által, 1663. i6r. A — Hh = 31 
iv (8 levelenként) = 248 sztlan lev. 

Pesti egyetem. 



1005 Szeben. 1663. 

Aelii Donáti viri clarissimi de octo partibus orationis Methodus, 
quaestiunculis puerilibus undique coUectis illustrata per Leon- 
HARDUM CuLMANNUM Creylshcjlmensem, et nunc plurimis 
quaestionibus insertis, ac quarundam vocum in hungaricum idi- 
oma versioné aucta, et a plurimis mendis expurgata. Cibinii 
apud Abrahamum K. Szencziensem. 1663. 8r. 6 iv = 48 sztlan 
levél. 

így adja e könyv czimét Gr. Kemény József, Lexicon Erudit. Hung. czimü 
kéziratában (Szenczi Kertész Ábrahám név alatt). 

i006 Szeben. 1663. 

Gyulai Pál. Tanácsi Tükör, az az, N. Gyulai Pálnak eszes, okos, 
tanácsos. Oktató Levele, Mellyet Ama' nagy emlékezetű Mél- 
tóságos Erdélyi Fejedelem és Felséges Lengyel Király Bathori 
Istvánnak szeginy leginyból lótt belső Tanács hive irt. Tanácsi 
Tükörül, Sibrik Györgynek, Varadi Fö Kapitannak, Lengyel- 
országi Nipoloinczröl, tisztiben hiven és dicséretesen való el-já- 
rására. An 1585. die 29. Aug. Prov. 12. v. 15. Qvi auscultat 
consilio, sapiens est. Prov. 27. v. 9. Miképpen a' kenet és jó 
illat meg-vidámittya az elmét ; ugy mindent az Ö baráttyának 
édes Tanácsa inkáb meg-vidámit, hogy nem mint az ó tulajdon 
tanácsa. Nyomtattatott Szebenben, m.dc.lxiii. 4r. A — C = 
3 iv = 12 sztlan lev. 

Az előbeszéd kelte: tlrtam Szebenben 3. Augusti. Anno 1663. A' te romlásod- 
ban hiven tanácslo hazád tagja. Csepregi Tur kavics Mihály, % 

Gyulai Pálnak ezt az eredetileg latinul irt levelét, melyet oly nevezetesnek tar- 
tottak, hogy az erdélyi fejedelmek a váradi kapitányok előtt hivatalukba igtatásuk 
alkalmával egész i66o-ig, Várad elestéig, föl szokták olvastatni, Csepregi Turkovics 
Mihály fordította magyarra, mint az élőbeszédből kitetszik. — SÁNDOR István ezen 

27* 



420 

szebeni 1663-diki kiadáson kivül ismét felveszi e könyvet Szebenre az év nélküli 
XVII. századi nyomtatványok közt. M. könyvesház 68. /. 

Erd, Muz, — Kblozs2'ári unitár, coll. — Koncz József tanárnál M.- Vásár- 
helyt. 



1007 (Szeben.) 1663. 

Paskó Kristóf. A' Nemes, és régenten hires Erdély Országá- 
nak keserves és szomorú Pusztításáról Irt Siralom, Mellyet 
1658, 9, és 60, esztendőkben Az igaz Isten isméretiri kivül 
való Pogány Tatár Hám, sok kóborló Kozáksággal, s Erdély 
végső romlására régen igyekező Törők Nemzettel, Havasal- 
földi és Moldvai sok Kurtány hadakkal kegyetlenül minden 
irgalmasság nélkül el-kővettenek ; Ezek után tőrtént válto- 
zásit Erdélynek rövideden meg-mondgya, Rákóczi György a' 
Tőrökkel tött két hartzaival, egynehány Váraknak Erdély- 
tül el-esésekkel eggyütt; Végtére ama* dicsiretes nagy emlé- 
kezetű szép Váradnak kegyetlen viadalok által lőtt Pogány 
kézbe való esését irja-le, Édes Hazáján s Nemzetén szive- 
sen szánakazo Bihar vármegyebéli Nemzetes Székelyhídi 
Pasko Christoph, A' mint láthatta s' tudhatta, igazán szí- 
nezés nélkül, meg ennyi változásokban meg-maratt kevés 
Magyar Nemzetnek emlekezetire. Nyomtattatott m.dclxiii. 
Esztendőben. \x. A— Gij = 6V2 ív = 26 sztlan lev. (versekben). 

Végső verse : írtam ezt Erdélyben ezer hatszáz ötvenkettódik esztendőben, 

Mikor édes hazám sok képpen forgana utolsó veszéllyében, 
E* kis Írásomat a* ki meg- tekinted tólem vegyed jo nevén. 

" Itten czifra irást avagy hizelkedést Írásomban ne szemlély, 
Szerencsében forgó te szegény hazádnak romlására tekintély, 
S' kérjed a' nagy Istent tóbbé nemzetedre ne essék veszély, téis ély.» 

Ezen versekben irt munka költői becse tekintetbe nem jöhet történelmi értéke 
mellett. Az ország dolgaiban forgott, török követségekben járt Paskó Kristóf ezen 
munkája az emiitett évek eseményeire nézve valódi történelmi forrásul használható ; 
miért is azt BenkŐ József az általa kiadni tervezett erdélyi történelmi források 
között újra kiadni szándékozott. Lásd tudósítását cAz Erdély históriája Íróinak ma- 
gyar nyelven találtató kézírásaikról! Uj M. Múzeum 1853. /. köt, 231. /. Szándéka 
azonban mai napig teljesítetlen maradt. — A végsÖ versben 1652 kétségtelenül 
nyomdai hiba 1662 helyett. 

Nyomdai kiállítása után kétségtelenül szebeni nyomtatvány. 

M, n. Muz, — Erd, Muz. — M.-v. Teleki-ktár. (3 első s 3 utolsó lev. kéz- 
irattal pótolva). — Megvolt a gömori ev, esperes tség rosnyai ktárában is (Miscel- 
laneorum Tom. 68.) ; hol azonban e kötetet 1876-ban meg nem találhattam. 



421 

1008 Bécs. 1664. 

Kalendariom (Uj éz O) Kristus Urunk. Születése után való 
M.DC.LXiv. esztendőre. Melly Bissextilis (az az kózbetetett 
avagy ugró) esztendő, kinek hosza, 366 napot foglal magá- 
ban. Nagy szorgalmatossággal á Bechi Meridiánomra rendel- 
tetett KORNER Leopold és Mate AA. LL. et Philos. Eme- 
rit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő or- 
szágok szolgálattjára. A Magyar História, és sokaldalmakkal 
együt. Nyomtatta-ki Béchben Kurner Jakab János, alsó 
Austriának kőnyw- nyomtatója. 8r. A — D7 = 31 sztlan lev. 

M, Akad, 



1009 Bécs. 1664. 

Lippai János. Posoni Kert. Il-dik könyv. Veteményes Kert. 
Bécs. 1664. 4r. 

Leírását lásd alább az I. könyvvel együtt. N. -Szombat 1664. 



iOlO Dcbreczcn. 1664. 

Báthori Mihály. Hangos Trombita az az OUyan Prédikációk, 
mellyekben Erdély és Magyar Ország romlásának és pusztu- 
lásának okait a' Száz Meggyesi Gyűlésben, az Ország Há- 
rom Nemzetből való fó fó Rendéi elótt közönséges helyen 
predikállott ^s ki jelentet Az akkori Méltóságos valasztatot 
Fejedelemnek Udvari prédikátora, ^s Mostan a* Debreczeni 
Ecclesiának Tanitoja közönségessé tött s' ki bocsáttatott. 
Töb alkalmatosság szerint való Prédikációkkal. Bathori 
Mihály. Debreczenben Nyomtattatott Karancsi György által. 
1664. S^- ^08 lap. — Elül: cziml., ajánlás, mut. tábla 8 
sztlan lev. 

Ajánlása gr. Rhédei Ferencz Máraraaros vármegye örökös főispánjának, •Költ 
Debreczenben 4-dik Április A. 1664. Nagyságodnak Alázatos szolgája, Alumnusa 
Bathori Mihály D. E. M. P.» 

Ezzel együtt nyomtatva jelent meg, külön czimlappal, de folyó lapszám zással 
Báthori Mihály halotti predikátziója gr. Rédey László fölött. 

M. n, Muz. — Erd. Muz. — M.- vásárhelyi Teleki- k tár, — Pesti re/, coll. 
— Debreczeni re/, coll. (2 péld.). — S.-pataki re/ coll, — M, -vásár helyi re/ 
coll, — Kolozsvári re/ coll. — Sz.-keresztúri unitár, gymn. — Magánosoknál 
több példány. 



422 

1011 Debreczen. 1664. 

Báthori Mihály. Halotti Prédikáció, Mellyet a Néhai Méltósá- 
gos Groff Redei Lászlónak, Az Erdélyi Méltóságos Fejede- 
lemnek eggyik Tanacsanak, Maramaros Varmegyének Órókós 
fő Isp«ű:nyanak, Sepsi Kezcdi es Orbai Széknek f6 Kapitan- 
nyanak, meg hidegedet teste felet predikállot. Bathori Mi- 
hály D. E. M. P. A. 1663 D. 22. Julii. Debreczenben 
Nyomtattatot A. m.dc.lxiv. 8r. 

Külön czimlappal, de nem önállóan, hanem Báthori Mihály « Hangos Trombitá*- 
jával együtt jelent meg, annak 163 — 208. lapján. — A 163-dik lap előtt áll a külön 
czimlap és ajánlás 4 sztlan levelén. 

Ajánlva van Bethlen Drusiánnának, gr. Rhédey Ferencznének, ugyanazon kelet- 
tel, mint a Hangos Trombita. 

Példányai mint a föntebbi szám alatt. 

. .. 1. -I- ' - -- 

1012 Debreczen. 1664. 

Komáromi Csipkés György. Pestis Pestise, az az. OUy eggjné- 
hány együgyű tanitasok, mellyekben; á Pestisnek természete, 
okai, tulaidonsági, minémuségi, munkai &c. az sz. irásbol 
meg mutogatta tván, gs felőle indult, mais fen forgó vilongások 
el igazittatván, az kőz vélekedés szerént való rettenetessgge, 
meg kissebbittetik, és nem olly szörnyűnek lenni, mint, az mint 
ez világ alittya, egyugyűk^ppen meg taníttatik. Mellyeket tett 
M.DC.LXi. esztendőben, az Debreczeni élö hivek épületire, azon 
Debreczeni Templomban és nagy temetőben, mostan pedig 
azonoknak és egyéb helybéli Magyar Reformátusoknak lelki 
hasznára ki eresztett. Comaromi C. György. S. I. M. D. E. 
D. P. Debreczenben Nyomtattatott Karancsi György által. 
1664. 8r. 138 lap. — Elül\ cziml., ajánlás, elöljáró beszéd 8, 
végül*, mut. tábla 3 sztlan lev. 

Ajánlja Karancsi György nyomdász Naláczi Istvánnak, Apafi Mihály erd. fe- 
jedelem udvarmesterének, Debreczenben 1664. febr. 13-dikán. ^ A szerzÖ elŐIjáró 
beszéde kelt ugyanott 1664. febr. 12-dikén. — Komáromi Cs. György saját mun- 
káiról 1675-ben irt latin catalogusában hibásan teszi ezen könyv nyomtatási évét 
1663-ra. 

M, n. Muz. — M. Akad. — Erd, Muz. — Pesti egyetem. — M.-v. Teleki- 
ktár. — Debreczeni ref. coll. — S. -pataki re/, coll, — Pesti re/, coll. — Nagy- 
kőrösi re/ lyc. (kézirattal pótolva). — Lugossy yózse/nél. — Szilágyi Isvánnál 
M. -Szigeten. 



423 

1013 Kassa. (1664.) 

Czeglédi István. Idós Noe becsuletit oltalmazó Japhetke. Az 
az : Édes Attya becstelenitéseért, olly Ki-kel6 Szerelmes Gyer- 
mek; Ki, el-szaggathatatlan, s meg-oszolhatatlan palástokkal 
takarja-bé, nevelő Kedves attyának, csintalan Chamtul fel-ta- 
kart mezitelenségét. Neve a' Gyermeknek Ceglédi Palkó, Idós 
Ceglédi Istvánnak egygyetlen egy Kedves Fia. H. és év n. 
8r. A — G3 = 51 sztlan lev. 

A legutolsó levelén (G^) áll Czeglédi István ajánlása Csege-Kátai Kátai Fe- 
rencz, Abauj vármegyei assessorhoz. 

Kitetszik ezen ajánlásból, hogy ezt a könyvecskét maga Czeglédi István irta 
valamely munka czáfolására, mely az ö 1663-ban h. n. (Kassán) megjelent t Barát- 
sági dorgálási-a ellen volt irva. Magából a szövegből pedig bizonyos, hogy Czeg- 
lédi azon könyvecskét czáfolja, mely névtelenül lEgy vén bial orrára való vas karika* 
ez. alatt h. n. 1664. jelent meg, s melyet Sámbár Mátyás jésuita irt. Ha tudjuk, 
mily gyorsan készültek s jelentek meg e korban az efféle vitairatok, biztosan tehet- 
jük Czeglédi könyvecskéjének megjelenési évét 1664-re. — Nyomtatási helye, betűi 
után Ítélve, bizonyosan Kassa. 

Gy.-Fejérvártt Batihiányi-ktdr. — Kolozsvári ref, coll. — S, -pataki ref. coll. 
— Erd. Muz. (cziml. és első lev. hij.). 



1014 Kassa. 1664. 

Gyöngyösi István. Marsai Társalkodó Murányi Venvs. Avagy 
annak emlékezete. Miképpen az Méltóságos Groff Hadádi 
Wesseleni Ferencz, Magyar Ország Palatínussá akkor Füleki 
fb Kapitány, az Tékéntetes, és Nagyságos Groff Rima-Szécsi, 
Szecsi Maria Aszszonyal, jóvendó-beli hazasságokrul való tit- 
kos végezése által csudálatos képen meg-vette az hires Mv- 
rany varat. Iratot ugyan az 6 Nágok. Komornikja Gyóngóssi 
István által. Nyomtatták Kassán, 1664 Esztendőben. 4r. 
A — Y2 = 2iV^ iv = 86 sztlan levél. 

Az ajánlás gr. Hadadi Vesselényi Ferencznek és nejének gr. Szécsi Máriának 
cKölt az Stubnyai hév vizben Boldog Aszszony havának 2^. napján 1664. eszten- 
dőben. » 

Ezen első kiadást emliti Verseghi Ferencz, Mi a magyar poézis ? 29. /. és 
utána SÁNDOR István, M. könyvesház 43. /. 

Pesti ref. coll. — M.-v. ref. coll. ktárában. 



4^4 

1015 Nagy-Szombat. 1664. 

Beniczky Péter. Magyar Rithmusok. Nagy-Szombat. 1664. 

A kolozsvári 1670-diki kiadás Bartók István esztergomi vicariusnak tNag^'- 
Szombatban 1664-diki esztendőben* kelt élőbeszédével jelent meg, miből bízvást 
megállapithatjuk ezen nagy-szombati 1664-diki kiadást, mely ma egy példányban 
sem ismeretes. 



1016 Nagy-Szombat. 1664. 

Lippai János. Posoni Kert. Kiben minden kerti Munkák, Ren- 
delések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel 
és Kerti Csómótékkel való baimolódások: azoknak Nemek, 
hasznok, bé-csinálások bóvségessen Magyar* nyelven le-irat- 
tattanak, kivált-képpen azok, az kik Esztergami Érsek Urunk 
6 Nagysága Posoni Kerteben találtatnak. Az Nemes Magyar 
Nemzetnek közönséges hasznára. Jesuiták rendin-való P. LiP- 
PAY jANOS-által. Kinek elsó könyve nyomtattatott Nagy 
Szombatba, az Academiai bötfikkel. Az többi Bécsbe Cos- 
merovius Máthe Császár Urunk 6 Fölsége könyv- nyomtató- 
jának bötuijvel. Anno 1664. 4r. I. Könyv. Virágos kert. 148 1. 
— II. könyv. Veteményes Kert. 244 lap. — Elül: cziml., 
ajánló levél Lippay György esztergomi érseknek, a szerző 
testvérének, és Az kegyes olvasóhoz 8 sztlan lev. 

Az I. rész, mint a czimlapon is áll, Nagy- Szombatban, a II. Rész Bécsben volt 
nyomtatva. — A III. rész (Gyümölcsös kert) a szerzÖ halála után 1667-ben Bécsben 
jelent meg. 

M, n. Muz, — Erd. Muz. — Pesti ref, colL — M. -vásárhelyi Teleki-ktár , 
— Kassai jogakad, — Gömöri ref, esp, — Lugossy yózsefnél Debreczenben. — 
Gr, Toldalagi Vidor nál Koronkán. — Csak az elsÖ könyv a n.- körösi ref. lyc. 
ktárában, — Csak a II. könyv Pannonhalmán, 

1017 Szeben. 1664. 

Tolnai F. István. Haza Bekesege, Avagy Egyenes Osveny, 
Mely minden igaz Haza fiát, kiváltképpen a' nagy rendeket, 
mind Hazájok békeségének meg-szerzésére és meg-marasztá- 
sára; mind peniglen Istennek Hazájokban le-telepedett lelki 
Sionának meg-romladozott és fel-égetett kőfalainak fel-épité- 
sére, vezérel. Prédikáltatott Radnoton Udvarnál, 1663. Június- 
nak 6 napján. Tolnai F. István által. Mostan bővebben ki- 
bocsáttatott. Szebenben nyomtatta Szenei Ábrahám. 1664. 
\x. 32 lap. 



425 

Ajánlja a szerző, ki ekkor kézdi-vásárhelyi pap volt, Uzoni Béldi Pálnak, BelsŐ 
Szolnok vármegye íö ispánjának, Háromszék fő ki rálybi rajának, a fejedelmi hadak 
fŐgeneralisának és fejedelmi tanácsosnak, Osdolai Kún István Hunyad és Zaránd 
vármegyei főispánnak, Csepregi Turkovits Mihálynak a fejedelem egyik udvari hí- 
vének, Zabolai Basa Tamás fejedelmi tanácsosnak. Szent iványi Gi lányi Gergelynek 
az erd. kincstári jövedelmek fő haszonbérlőjének, és Belényesi Ferencz kassai fő 
hai minczadosnak. 

Af. n. Muz. — JSrd. Afuz, — S, -pataki re/, coll. 



1018 H. n, 1664. 

(Sámbár Mátyás). Egy Vén Bial orrára való Karika. Mellyet 
Szent Isaias c. 37. v. 29. igy csinált neki: Mikor ellenem 
dühÓskódnél, kevélységed fel-j6tt füleimbe az okáért Karikát 
vetek orrodba, és zabolát ajakidra, és vissza viszlek téged az 
útra, a mellyen jöttél, a mikor az Nyolcz okokat dorgáltad, 
mellyekert egy okos ember Pápistává lótt vala. 1640. Esz- 
tendőben. Nyomtattatott 1664-ben. 8r. 8 levél = i iv. 

A czimlevél hátlapján. Azon Vén Bialnak a' nevét ha kévá- 
nod tudni; 6 maga igy jedzette fel: A. C. K. H. G. L. T. 
C J. (azaz CzEGLÉDi István). 

Azt hiszem, hogy ez egyazon munka aizzal, melyet Sándor István, M. köny- 
vesház 43. /. hasonlóan hely nélkül 1664-re hoz fol il/czim alatt : fA káromkodó 
Prédikátornak szájára való vas karika. Irta Sámbár Mátyás.» 

Egyetlen példánya Gy.-Fejérvártt a Batthiányi-ktárhan (Czeglédi István Ba- 
rátsági dorgálása. H. n. 1663. után kötve). 

1019 H. n. 1664. 

(Sámbár Mátyás.) Orvosló Ispitaly. Melyben egy o-kos prae- 
dicans Az Igaz Romai Pápista Hitre, Calvinista vallásbul 
meg-tért Embernek erós Nyolcz Okai ellen ok nélkül való 
haszontalan fitkózetiben. Feje falban-veréstól orvosoltatik. Egy 
Fráter Misericordiae által. Rom. i. v. i8. et 21. Elmélke- 
désekben hivságosokká váltak, meg-setétedet az 6 esztelen 
szivók, és bölcseknek álitván magokat. Bolondokká lőttek. 
Isa. 19. V. 14. Az Ur közikbe elegyitette a' Széditó lelket és 
ugy tántorodnak s-csavarognak minden munkájokban, mint etc. 
H. és év n. 8r. A — G = 7 iv = 56 sztlan lev. 

írva van Czeglédi Istvánnak 1663-ban megjelent • Barátsági Dorgálás* -a ellen, 
még pedig 1664-ben, mint kitetszik az élőbeszédből, melyben tez elmúlt 1663. 
esztendót-ről van emlités téve. — Hogy ezen névtelen kiadott munka szerzője 



426 

Sámbár Mátyás jésuita, kitetszik a Czeglédi István által irt s h. n. (Kassán) 
j 669-ben megjelent Redivivus Japh étkéből. 

Második kiadása: H. n. 1697. 

M, n. Muz, 



1020 Bécs. 1665. 

Kalendaríom (Uy és O) Kristus Urunk. Születése után való 
M.DC.LXV. Esztendőre Mely a-Bissextilis (az az, a-kózbeté- 
tetett avagy ugró) Esztendő után elsó, kinek hoszsza, 365. 
napot foglal magában, nagy szorgalmatossággal a-Posony, és 
annak kór nyúl való helyeknek Meridiánomra rendeltetett. 
KORNER Leopold és Mate, AA, LL. et Philos. Baccal. által. 
Német Magyar, és ezek szomszédságában levó országok szol- 
gálattjára. A Magyar História, és sokaldalmakkal együt. Nyom- 
tattatott Béchben, Kurner János és Jakab, alsó Austriának 
kónyw-nyomtatojánál. 8r. A — E = 5 iv = 40 sztlan lev. 

M. n, Muz. 

1021 Bécs. 1665. 

Pázmány Péter. Cardinal Pázmány Péter Imádságos Kónyve, 
Mellyet, Az Méltóságos Magyar Országi Palatinvsne Teken- 
tetes, es Nagyságos, Groff, Rima Szeczy Anna Maria Asz- 
szony, Tób aitatos imádságokkal és Maria Magdolna életéuel 
meg jobbitvan, maga kóltségén uyonnan ki boczatott. Nyom- 
tattak Beczben, Eózvegy Rikesin Susanna bótúivel. m.dc.lxv. 
Esztendőben. 4r. 740 lap. — Elül: cziml., a ker. hivekhez, 
naptár 22, végül: lajstrom 6 sztlan lev. 

Hozzájárul külön czimlappal : Poenitentiának Tűköre. Bécs. 1665. 4r. 

Régibb kiadásai i. Grácz. 1606. — 2. Pozsony 1616. — 3. U.o. 1625. — 4. U. o. 
163 1. — 5. Pozsony. 1650. 

A Rakovszky-könyvtár catalogusában Pozsonyban Rakovszky Istvánnál ezen 
kiadást igy találtam emlitve : t Pázmány Péter Imádságos könyve. Kiadta gr. 
Széchy Mária. Bécs.