(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"



^émKmmmmammammawMmiii^^ 






'///////myÁi/////Ar///jíí^^ 



"fmm^Mmm^ 



;^ííí!^5í<í^k!íá?í5íí<8<»^ííí{^!í«#!í»^ÍS*/^ 



^L~,at^ - JJ^JüJ-JJ'UJJü^WiWHMti< ^l^^ 










ísm^H: 



ti KtEWö '0íW'WNy V K ^ 



.!l^^ll 



s^ 



t^^3^&S8& 



Y^té^^ím^\ 




mj^' 





^^:;^;J^ 





(vBJJtA L.jvift 



Presented to the 

LIBRARIES ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

George Bisztray 




RÉVAI 



NAGY LEXIKONA 



UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



m. KÖTET 

Béke— Bruttó 



A SZÖVEGBEN 108 ÁBRA ; 39 KÜLÖN MELLÉKLET, 
EZEK KÖZÖTT é SZÍNNYOMAT, 11 MŰVÉSZETI 
REPRODUKCIÓ, 4 TÉRKÉP ÉS 1 VÁROSI TERVRAJZ 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 

1911 




A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MŰMELLÉKLETTEL 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN 



B. 



Béke (lat. pax, franc, ^mix, ang. peace), a há- 
borúnak (1. 0.) ellentéte. A háború az államok közt 
nem idézi elö a jognélküliség állapotát, hanem 
csak más jogállapotot teremt, mint amely addig 
uralkodott. A háborús jogállapot ellentéte a békés 
jogállapot V. másként B. A B. eszerint jelentheti 
azt a jogállapotot, amely a háború előtt uralko- 
dott, V. azt a jogállapotot, amely a háború után 
következik be (Postliminium, 1. o.). A háborús jog- 
állapot kétfélekép mehet át a békésbe : B. -kötés- 
sel (1. 0.) vagy anélkül. B.-kötés nélkül előáll a 
B., ha az ellenségeskedéseket megszüntetik az 
államok s így konkludens cselekményekkel kife- 
jezik azt az akaratukat, hogy a háborús jogálla- 
pot megszűnjék. Ily konkludens cselekmény lehet 
pl. a békés érintkezés folytatása is. B.-kötés nél- 
kül szűnik meg a háborús jogállapot akkor is, 
ha a háborúba keveredett államok egyike ellen- 
felét legyőzi, debellatio (1. o.), subjugatio (1. o.), 
hódítás (1. 0.) szűkebb értelemben, mert ilyen 
esetben a győzedelmes féllel szemben állott fél 
nemzetközi jogalanyisága megszűnik s így B.- 
kötésről, szerződésről nem lehet szó. A polgár- 
háború szintén az ellenségeskedések megszűnte- 
tésével, az államellenes mozgalom leverésével 
vagy oly egyezménnyel fejeződik be, amely ál- 
lamalkotó szerződésnek tekinthető. B.-kötés nél- 
kül végződött a spanyol -franci a háború 1792., a 
svéd-lengyel háború 1716., az orosz-perzsa háború 
1891., így végződött Spanyolország és Chile há- 
borúja is. A B. állapotának bekövetkezte nem- 
csak a hadviselő felekkel érezteti hatását, hanem 
befolyással van a háborúban részt nem vevő ál- 
lamoknak magatartására is, mivel megszűnteti 
azt a jogviszonyt, amelyben háború idején a had- 
viselő felek a háborúban ré'szt nem vevő felekkel 
állanak (1. Semlegesség). 

Béke, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, (i9io) 
388 magyar lak. ; félkörű záródású kis régi temp- 
loma van, román tagozású kapuval. Kastélya az 
Apponji grófoké volt, most Welteni Wiener Rezső 
lovagé ; u. p. Csütörtök, u. t. Nagylég. 

Béke-akadémia (Institut international de la 
Paix), I. Albert monacói fejedelem alapította 1903 
febr. Monacóban. Célja a béke és a nemzetközi 
választott bíróságok intézményének tudományos 
tanulmányozása és előmozdítása ; erre vonatkozó 
müvek kiadása. Van múzeuma és könyvtára. A 10 
bel- ós 45 külföldi tagot maga a fejedelem nevezi 

Révai Nagy Lexikona. III. köt. 



ki. Az Utóbbiak sorában van Kemény Ferenc 
budai ^sti reálisk. igazgató. Elnöke Pirhot abbé. 

Békealakulás, békealakzat, a csapatoknak csak 
békében használatos tagozása és formái. L. Hadi- 
alakulás. 

Békealapítványok. Andrew Carnegie, ame- 
rikai milliárdos 1910 dec.-ben 10 millió dolláros 
örökalapítványt tett, melynek évi kb. 2Va millió 
koronára rúgó kamatai az alapító levél szerint 
«a nemzetközi hadviselés kiküszöbölésének siet- 
tetését és a nemzetközi béke előmozdítását)) szol- 
gálják. Az alapítványt egy 24 tagú bizottság ke- 
zeli, melynek elnöke Blihu Root, az Egyesült-Ál- 
lamok volt hadügyminisztere. — Mr. Grinn, egy 
hatalmas amerikai könyvkiadócég feje, évenként 
50,000 dollárt áldoz az általa alapított béke-isko- 
lára (International School of Peace). 

Békealkudozás, a háború végén valamely fél 
ajánlatára megkezdett tárgyalás. 

Békeállomány, a csapattesteknek és azok ré- 
szeinek a béke idejére megállapított létszáma. El- 
lenkezője a hadiállomámj (1. o.). 

Békebíró, 1. Békebíróság. 

Békebíróság, a peres ügyek békés elintézésére 
rendelt hatóság. Eredetileg a legtöbb népnél majd- 
nem kizárólag B.-okra akadunk, melyekben a csa- 
ládatj^ák, a papok vagy különös bizalomban része- 
sülő más személyek a feleket vagy kibékítették, 
vagy kimondották a határozatot, amelynek a felek 
rendszerint alá vetették magukat. A rendes bírósá- 
golcnak is kötelességük a felek között az egyeztetést 
megkísérleni. Emellett azonban a legtöbb nemzet- 
nél tulajdonképi B.-ok is vannak. így Angliában, 
ahol a B. intézményét az honosította meg, hogy a 
rendes bírói és rendőri hatalom a középkorban 
képtelen volt a jog- és vagyonbiztosságot fenntar- 
tani. Ezért III. Eduárd 1360. azt a lényegileg most 
is fennálló intézkedést tette, mely szerint az 
állam a magasabb társadalmi osztályok önkéntes 
közreműködését a személy és a vagyon védelmére 
igénybe veszi. ]VIinden grófság részére egy-egy bi- 
zottság van, melybe minden teljes korú férfi felve- 
hető.Különös jogismeret erre nem szükséges. A bé- 
kebizottságba való felvétel különös politikai jogok 
élvezetével jár. Aki ezzel a tisztelettel meg nem 
elégszik és hiivatalos tevékenységet Mván kifej- 
teni, még különösen az illető békebizottságba beje- 
gj'ezteti magát, hivatalos esküt tesz és oklevelet 
(writ of dedünus potestatem) nyer mint békebíró 



Bekebl ezés — 

(justice of the peace). A csekély jelentőségű polgári 
jogügyeken és bizonyos nemű lendőri ügyek ellá- 
tásán kívül a B. ügykörébe tartozik a biztonsági 
és bírósági rendőrség és nemcsak a rendőri kihá- 
gási ügyek, hanem az oly vétségek fölött való 
ítélkezés is, amelyek az assise-ok elé nem tartoz- 
nak. Angliában újabb időben az intézményt több 
tekintetben reformálták. így különösen 1885 óta 
a legnépesebb városokban és olyan kerületekben, 
ti hol nagy gyáripar van, lassankint külön béke- 
bizottságokat szerveztek nagyflzetésü rendőri (sti- 
pendiary magistrates) és vizsgáló bírákkal. 

A francia B.-ok nagyban eltérnek az ango- 
loktól. Itt az intézményt az 1790 aug. 4-iki tör- 
vcíxy honosította meg. Minden kanton egy béke- 
bírót választott néhány szakértővel (prud'hom- 
mes), kiknek feladata volt csekély jogügyeket, 
birtokháborításokat, becsületsértéseket elintézni, 
egyeztető tárgyalásokat, gyámsági ügyeket ve- 
zetni. A békebírák lassankint a kormány által ki- 
nevezett hivatalnokokká váltak, akik az említett 
teendőkön felül a bírói rendőrség gyakorlatában 
és az önkéntes bíráskodáshoz tartozó némely cse- 
lekményben közremiiködnek. Ezenkívül a B. előtt 
kell az egyezséget megkísórleni, mielőtt a vitás 
ügy a rendes bíróság elé vitetnék. 

Magyarországban a B.-i intézményt az 1877. 
XXII. t.-c. honosította meg, mely szerint a ki- 
sebb polg. peres ügyekben (1. o.) a kir. járás- 
bírón és a szolgabírón kívül a békebírák is ítéltek. 
A békebírákat a közigazgatási bizottság meghall- 
gatása után a Pp. szerint a belügyminiszter (ma 
még a Pp. életbelépte előtt az igazságügymi- 
niszter) nevezi ki. Kinevezhető az, aki jogot vég- 
zett, elméleti vagy jogtudományi államvizsgát 
tett, vagy bírói hivatalt viselt és feddhetetlen jel- 
lemű. A kinevezés előfeltétele, hogy a törvény- 
hatósági joggal felruházott város közvetetlenül, a 
rendezett tanácsú város képviselete, a nagy köz- 
ség vagy a körjegyzőségben szövetkezett több kis 
község elöljárósága pedig a közigazgatási bizott- 
ság útján a kinevezésért folyamodjék és javas- 
latba hozzon olyan egyént, aki a törvényes minő- 
sítéssel bír és a tiszt átvételére késznek nyilat- 
kozik. A bókebíró az 1893. XVIII. t.-c. életbelépte 
óta csak a községi bíráskodást végzi. Rendőri és 
büntető ügyekben a békebírót semmi hatáskör sem 
illeti. L. Községi bíráskodás, Választott hír ás- 
Tiodás, Egyezségi kísérletek, Békekonferenciák. 

Bekeblezés, a nyilvánkönyvi bejegyzésnek (1. 
Bqjegyzés) az a neme, melynél fogva a telek- 
könyvbe bevezetett jogváltozás dologi hatállyal 
közvetlenül létesül anélkül, hogy még vlmely más 
jogcselekmény hozzájárulása szükséges volna. B 
közvetlen hatály által különbözik a B. az előjegy- 
zéstől (1. 0.). A B. alaki előfeltételei ugyanazok, 
amelyek a bejegyzéshez általában kívántatnak. Az 
annak alapjául szolgáló okiratokra nézve azonban 
még különösen szükséges és pedig magánokirat- 
nál : hogy a jogügyletben résztvevő személyek, az 
ingatlanok v. a jogok, amelyekre a B. szándékol- 
tatík, határozottan megjelöltessenek; hogy az ügy- 
let, amelyből a bekeblezendö jog ered, előadassék ; 
hogy abban a B. megengedése (clausula intabn- 
landi)bennfoglaltassék.Terhelő jog kitörlésére elég 
a jogosítottnak abbeli nyilatkozata, hogy a kitör- 



5 — Békecsók 

lésbe beleegyezik. A közokiratok közül csak azok 
szolgálhatnak B. alapjául, amelyek a B. végett a 
magánokiratokra nézve megszabott belső kellékek- 
kel szintén el vannak látva ; továbbá a bíróság v. 
más arra jogosított hatóság által felvett végre- 
hajtható egyezségek, és a bíróilag végrehajtható 
ítélet minőségével bíró okiratok. A B.-t, amely a 
valóságos jogállásnak meg nem felel, az azáltal 
jogaiban sértett fél — az illető végzés ellen való 
felfolyamodáson kívül — megtámadhatja kitörlési 
keresettel eredeti érvénytelenség alapján, amely 
szükség esetén büntető bírósági eljárás előrebo- 
csátásával megállapítandó, és kitörlési kerese- 
tet indíthat annak alapján, hogy a bekebele- 
zett jog elévülés által vagy más módon elenyé- 
szett. Érvénytelenség alapján a megtámadott B. 
előtt volt nyilvánkönyvi állapot visszaállíttatik ; 
és ezen az alapon a kereset harmadik személyek 
sérelmére, akik időközben nyilvánkönyvi jogokat 
nyertek, három éven belül feltótlenül, ezen túl 
csak úgy indítható, ha ezek a személyek a B. ér- 
vényessége tekintetében jóhiszemben nincsenek. 
Az elenyészésnél fogva indított kitörlési kereset 
nem szolgálhat annak sérelmére, aki a kitörlendö 
jogot B. vagy előjegyzés által előzőleg megsze- 
rezte, vagy aki arra ugyanilyen módon további 
jogot szerzett. 

Bekeblezö nyelvek, 1. Amerikai nyelvek. 

Bekecs, az ötvenes és hatvanas években Ma- 
gyarországban nagyon elterjedt felső (téli) kabát, 
kívül gazdagon zsinórozva, prémezve és szőrös 
bőrrel bélelve. Lengyelországban még ma is diva- 
tos és elterjedt. 

Bekecs, Maros-Torda vmegyében a Nyárád- 
melléki hegysor egy jelentékenyebb kiemelkedése, 
főtömege trachit, főgerince Szováta és Mikháza 
közt emelkedik, K.-röl Ny-ra csapva, a Kis- és 
Nagy-Nyárád felső völgye közt fekvő területet 
foglalja el ; szép bükkös fedi, melyet azonban kü- 
lönösen a Ny.-i oldalon a szénégetők már erősen 
letaroltak. Két főcsúesa a B. -tető {1080 m.), mely 
egészen kopár és a Körtvély estető, melynek tisz- 
tásakaszáló. A B.-tetőn a 4 — 6 m. széles Óriásárka 
nevű töltés és árok vonul végig, rajta régente 
B. vára állott, melynek elpusztultával a vár- 
katonák leköltöztek a hegy aljára s ott Selyét ala- 
píták. Hajdan (1600 körül) itt kápolna állott, me- 
lyet búcsujárók sűrűn felkerestek. A várnak nem 
maradt semmi nyoma. A B. csúcsáról gyönyörű 
kilátás nyílik egészen a Ciblesig, Retyezátig és 
Negojig. A Súgó patak meUett fennállott kolos- 
tor egészen eltűnt. 

Bekecs, kisk. Zemplén vm. szerencsi j.-ban, 
(1910) 1830 magyar lak., kis sósfürdővel ; 21 foknyi 
bő langyos forrása az 1713. földtengés alkalmá- 
val keletkezett ; görvélyesek jó sikerrel használ- 
ják, u. p. és u. t. Szerencs. 

Békecsók (osculum pacis), az ős keresztény 
egyházból származó szokás, amely szerint a tel- 
jes kibékülés jeléül a papok s a nép a szt. mise 
alatt, vagy más egyházi szertartásoknál is egy- 
mást megölelték és megcsókolták «az Úr békéje 
veled)), «és a te lelkeddel» szavak kíséretében. 
Minthogy a pogányok emiatt is gyanúba fog- 
ták a keresztényeket, az apostoli szabványok 
(constitutiones apostolicae LVIII. c. 11.) mégha- 



Békéd ÍJ 



— 3 



Békekonferenciák 



tározták, hogy előbb a papok a püspököt, azután 
külön a fórílak és külön a nök csókolják meg 
egymást elkülönített helyeiken. B szokás a XIII. 
sz.-ig állott fenn. Jelenleg a nagymiséknél a 
pontiflcans közvetetlenül az áldozás előtt adja át 
a békét (pax tecum) a diakónusnak, aki azután a 
többi segédkezének közvetíti. 

Békedíj. Nobel Alfréd Bernát (1833—1895) 
31*/2 millió svéd koronára rúgó vagyonát végren- 
delétileg egy alapítványra hagyta, melyből a nor- 
vég storthing évenként díjat ítél oda annak, aki 
a népek testvérisülése, a fegyverkezések csökken- 
tése avagy a békekongresszusok előmozdítása 
körül szerzett legkiválóbb érdemeket. A Nobel- 
féle B.-at, mely kerek 200,000 frank, 1901 óta a 
következők kapták meg, részben megfelezve : Du- 
nant, Passy, Dueommun, Gobat, Cremer, az In- 
stitut de droit International, Suttner báróné, 
Roosevelt, Moneta, Renault, Bajer, Amoldson, 
d'Estournelles báró, Beernaert, a t^mi Bureau 
International de la Paix. 

Békeegyesületek. Az egész világon szétszórs'a 
több száz van. Az első Bostonban alakult 1810 
körül, majd Londonban a Peace Society (1816), 
Genfben (1830), Bécsben az OsterreicMsche Frie- 
densgesellscliatt (1891), Budapesten a, Magyar Szt. 
Korona Országainak Békeegyestílete (1895 dec. 
14.). Ez utóbbinak elnöke : Gieszwein Sándor dr. 
Ezenkívül nálunk említendő a Magyarországi Nő- 
egyesületek Szövetségének kebelében fennálló 
«béke- és választott hirósági szakosztály y^, mely- 
nek elnöke Zipernowsky Károlyné. A B.-ről a 
berni Bureau időnként címtárt ad ki : Anmiaire 
du niOHvement pacifique. 

Békeértekezletek, 1. Békekonferenciák. 

Békefi, 1. Antal, író, szül. Szentesen 1859 szept. 
28.. megh.. Szegeden 1907 okt. 2. Újságírói pá- 
lyáját 1878. kezdte Budapesten, de 1880. Szegedre 
hívták s ott előbb mimkatái-sa, majd 1899. szer- 
kesztője lett a Szegedi Naplónak, melytől csak 
súlyos betegsége miatt vált meg. Mint szépirodalmi 
író első kötetét Biró előtt címen adta ki s ebben 
nagy megfigyelőképességgel, eleven színekkel jel- 
lemezte tősgyökeres magyar alakjait. Ezt követ- 
ték: A kálvárián (1894): A kis regényhösnö 
(1895) ; Az asszony itél (1897) ; Egy kis baftiszf- 
ruha és más történetek (1899) kötetei. Gyógyít- 
hatatlan betegsége dacára is fáradhatatlanul vett 
részt Szeged politikai és irodalmi életében, egyik 
megteremtője és főtitkára volt a Dugonics-társa- 
ságnak, alelnöke a Vidéki hirlapírók szövetsé- 
gének. 

2. B. Rémig, történetíró, ciszterci r. áldozópap, 
egyetemi tanár, szül. Hajmáskéren (Veszprém 
vármegye) 1858 aug. 3. Gimnáziumi tanár volt 
Pécsett. 1896-ban a Magyar Tud. Akadémia 
levelező, 1908. rendes tagja; 1898. a magyar 
művelődéstörténet rendkívtüi, 1900. rendes taná- 
rává nevezték ki a budapesti tud. egyetemen. 
Önálló művei közül említendők: Eethely és 
környékének néprajza (Budapest 1884) ; A pilisi 
apátság törtenete (Pécs 1891 —92, 2 k.) : Apásztói 
apátság története (Budapest 1898, 1902) ; A cí- 
kádori apátság törtenete (Pécs 1894); A cisz- 
terci rend története Magyarországban (Budapest 
1896) ; Széchenyi István gróf, a magyar nemzet 



regenerátora (Pécs 1892) ; A szent korona nemze- 
tünk történetében (u. o. 1892) ; Vallásos és erköl- 
csös élet Magyarországon az Árpádok alatt 
(Budapest 1896); A magyarországi káptalanok 
megalakulása és Szt. Chrodegang regulája (u. o. 
1901) ; Hogyan lettek a ciszterciek ianítörenddé 
(u. 0. 1902); Arpádkori közoktatásügyünk és a 
veszprémi egyetem létkérdése (u. o. 1896) ; Szé- 
kesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban 
(u. 0. 1897) ; Oláh Miklós nagyszombati iskolájá- 
nak szervezete (u. o. 1897) ; A közoktatás törté- 
nete Magyarországon 1000— 1867-ig {n. 0. 1898); 
.-1 ciszterciek középkori iskolázása Parisban 
(Akad. székfogl., 1896) ; A sárospataki ref. fő- 
iskola 1621. évi törvényei (1899) ; A debreczeni 
ref. főiskola XVII. és XVIII. sz. törvényei 
(1899) ; A rabszolgaság története Magyarorszá- 
gon (1901) ; III. Béli és a magyar nemzet mű- 
velődése (1900) ; Szt. István király intelmei (1901) ; 
Az Árpádok, mint a keresztény egyház és műve- 
lődés szervezői (1908); A népoktatás története 
Magyarországon 154Íj-ig (Budapest 1906, Akad. 
pályamű) ; A káptalani iskolák története 1540-ig 
(1910); A pécsi egyetem (Akad. ért., 1910); A Ba- 
laton környékének egyházai és várai a középkor- 
ban (1907, A Balaton tud. tanulmányozásának 
eredményei), megjelent németül is. Emlékbeszéde- 
ket mondott Inczédy Dénes, Kerékgyártó Alajos 
Árpád, Czobor Béla, Pauler Gyula, Mátyás Fló- 
rián felett. Munkatársa e Lexikonnak is. 

Békegyakorlatok, a seregrészek és csapatok 
által béke idején végzett harctéri, harc- és egyéb 
gyakorlatok. Minél hadszorübbek ezek, azaz mi- 
nél jobban közelítik meg a komoly háboini nyúj- 
totta harci és hadi helyzeteket, annál tanulságo- 
sabbak. 

Béke-intézet, 1. Béke-akadémia. 

Béke istennője, 1. Eiréné. 

Békekapn, a várakban a polgári forgalomra 
átengedett, esetleg kényelmes kocsiúttal ellátott 
bejárat a sáncfalon és várárkon keresztül, akár 
híd, akár kereszttöltés közvetítésével. Háború 
esetén a töltést eltávolítják, a kaput bezárják. 

Békekonferenciák (hágai B.) A nemzetközi 
békemozgalomnak legjelentősebb megnyilvánu- 
lásai. Az I. békekonferenciát II. Miklós cárnak 
1898 aug. 24. kelt és a hatalmakhoz intézett kör- 
levele pendítette meg ; ezen 28 állam részéről 26 
kormány vett részt s 1899 máj. 18.— júl. 29-ig 
ülésezett 74 napon át 3 bizottságban : a) műszaki 
katonai és tengerészeti kérdések, fegyverkezések 
csökkentése ; b) a hadi jog fejlesztése a brüsszeli 
deklaráció alapján és a genfi egyezménynek ki- 
terjesztése a tengeri háborúkra ; c) a választott 
bíróságok és bírósági eljárás egységes tervezete. 
Lényegesen előbbre vitte a választott blrósá-gok 
intézményét és a népjogot. Eredményei a követ- 
kezők : 3 egyesség : a) nemzetközi viszályok békés 
elintézése ; b) a szárazföldi hadviselés törvényei 
és szokásai ; c) az 1864 aug. 22. genfi egyezmény 
alkalmazása a tengeri háborúkra. 3 kijelentés 
(deklaráció) : a) lövedékek és robbanó anyagok 
alkalmazása léggömbök eUen ; b) fojtó gázokat 
fejlesztő lövedékek ; c) lövedékek, melyek az em- 
beri testben roncsolásokat idéznek elő. A béke- 
konferencia ezenkívül 6 kívánságot fejezett ki, 



Békekongresszusok 



__ 4 _ 



Békekövet 



melyek főleg a megkezdett békemű folytatását, 
vagyis egy II. békekonferencia összehívását, a 
semleges államok jogait és kötelességeit, a magá- 
nosok tulajdonát és új hadiszerek egyöntetű al- 
kalmazását illették. A leszerelést, mint előre lát- 
ható volt, a békekonferencia nem valósította meg, 
de erre vonatkozólag a következő határozatot 
hozta : «Az emberiség anyagi és erkölcsi jólété- 
nek előmozdítása érdekében felette kívánatos, 
hogy az immár az egész emberiségre nyomasztó- 
lag ható katonai terhek csökkentessenek)), A II. 
békekonferenciát az 1904. St. Louisban megtar- 
tott interparlamentáris konferencia pendítette 
meg és egybehívására Eoosewelt elnököt kérte 
fel. Hosszas diplomáciai tárgyalások után végre 
1907 július 15-én megnyílt és október 18-ig tar- 
tott, 126 napon át ülésezett. A résztvevő álla- 
mok száma negyvenöt volt. A tanácskozások 
eredményeit 13 egyességbe, 2 nyilatkozatba, 
5 kívánságba és 1 ajánlásba foglalták össze, me- 
lyeket 1908 júl. 2. ratifikáltak. Az egyességek a 
következő tárgyakat ölelték fel : nemzetközi vi- 
szályok békés szabályozása, szerződésbeli adóssá- 
gok behajtására irányuló erőszakos eljárásnak 
megszorítása, ellenségeskedések megkezdése, 
szárazföldi hadjáratok törvényei és szokásai, sem- 
leges hatalmak és egyének jogai és kötelességei 
a szárazföldi és a tengeri hadviselésben, elbánás 
az ellenség kereskedelmi hajóival az ellenséges- 
kedés megkezdésekor, kereskedelmi hajóknak 
hadihajókká való átalakítása, tengeralatti auto- 
matikus aknák elhelyezése, hadihajókról folyta- 
tott bombázás, a geníi egyezménynek alkalma- 
zása a tengeri hadviselésre, az elkobzási jog meg- 
szorítása a tengeri hadviselésben, egy nemzetközi 
elkobzási törvényszék felállítása. Egyik nyilatko- 
zat a léghajókból vetett lövedékekre és robbanó 
anyagokra vonatkozott. A leszerelés dolgában a 
következő határozat hozatott : «Tekintettel arra, 
hogy az I. konferencián a fegyverkezések korlá- 
tozására vonatkozó határozat elfogadása óta a 
hadi terhek évről-évre szaporodtak, a il. konfe- 
rencia felette kívánatosnak tartja, hogy az álla- 
mok e kérdésnek komoly tanulmányozását újból 
felvegyék)). A kötelező választott bíróság elvét 
a konferencia elfogadta, de egészen egységes 
megállapodásra nem jutott. A kívánságok vonat- 
koztak : egy választott bíróság tervezetének el- 
fogadására ; arra, hogy a hivatott hatóságok há- 
ború esetén is védjék meg a hadviselő és a sem- 
leges államok kereskedelmi és ipari érintkezését ; 
hogy a szárazföldi hadijog elvei a tengeri had- 
viselésre is alkalmaztassanak ; hogy egy III. béke- 
konferenciának egybehívására irányuló előmun- 
kálatok a megnyitás előtt két évvel induljanak 
meg. Ennek a III. békekonferenciának eszméjé- 
vel és előkészítésével valamennyi érdekelt és hi- 
vatott tényező máris a legnagyobb buzgósággal 
foglalkozik. V. ö. Nippold, Die zwei Haager Prie- 
denskonf . (Leipzig 1908) ; Ranault, Les deux Con- 
férences de la Paix (Paris 1907); Löwenthal, 
Qeschichte der Friedensbewegung etc. (Berlin 
1907, 2. kiad.) ; Nagy Olivér, A hágai két béke- 
konferencia (Kassa 1909). 

Békekongresszusok. A békemozgalomnak leg- 
népszerűbb és legeredményesebb megnyilatko- 



zásai. Londonban már 1843. tartottak B.-t, majd 
Parisban (1849), Genfben (1867., elnök Garibaldi) 
stb. A modern nemzetközi világ-B. 1889. indul- 
tak meg. Eddig 19 volt, a VII. Budapesten 1896. 
Mindegyik B.-ról a berni Bureau részletes jelen- 
tésben (Bulletin Offidel) számol be. 

Békekötés, a háborús jogállapotnak szerződés- 
sel való megszüntetése. Ez a háborús állapot meg- 
szüntetésének rendes formája, ellentétben azzal a 
kivételes móddal, amikor a béke (1. o.) az ellensé- 
geskedések egyszerű beszüntetése vagy debellatio 
(1. 0.) folytán áll elő. A B. vagy békeszerződés 
ehhez képest a hadviselő feleknek olyan meg- 
egyező akaratnyilvánítása, amellyel a háború 
okául szolgáló vitás kérdést (casus belli, 1. o.) v. 
viszályt elintézik s a háborús jogáUapotot meg- 
szüntetik. A B.-re ugyanazok az elvek irányadók, 
mint bármely más nemzetközi szerződésre (1. o.). 
Ki kell azonban emelni, hogy az a B. is kötelező, 
amelyben egyik félként a győzedelmes fél hadi- 
fogságában levő államfő vett részt, feltéve, hogy 
a legyőzött állam joga szerint a hadifogságba ju- 
tás nem szünteti meg az üy államfő képviseleti 
jogosultságát. A B.-t rendesen békeelőzmények, 
békepreliminárék előzik meg. Ilyen békeelőzmé- 
nyek voltak : az 1859 júl. 11-iki villafrancai, az 
1859 nov. 10-iki zürichi béke előtt ; a nikolsburgi 
(1866 júl. 26.), a prágai béke (1866 aug. 22.) előtt ; 
a versaillesi (1871 febr. 26.), a frankfurti béke 
(1871 máj. 10.) előtt ; a sanstefanói (1878 márc. 
3.), a berlini békeszerződés előtt (1878 júl. 13.). A 
békeelőzmények vagy előzetes béke jelentősége 
abban áll, hogy a végleges békeszerződés fő pont- 
jait előzetesen megállapítják, a győző fél az elő- 
zetes béke után újabb követelésekkel nem léphet 
fel s a legyőzött fél álláspontja nem változtatható 
meg. Ha a felek nem kötöttek fegyverszünetet 
(1. 0.), az előzetes béke célja az ellenségeskedések 
beszüntetése. A békeszerződések tartalmukat te- 
kintve lehetnek tiszta békeszerződések (paix pures 
et simples), amelyekben csak a háborús állapot 
megszüntetéséről van szó s olyanok, amelyekbe a 
felek oly rendelkezéseket is vesznek fel, amelyek 
a háborús állapottal érintett tények jogi helyze- 
tét szabályozzák. A békeszerződéseknek ebből a 
tartalmából ki kell emelni azokat a rendelkezé- 
seket, amelyek az államterület átengedésére, a 
hadviselő felek polgárai által a háború tartama 
alatt elkövetett politikai és katonai bűncselekmé- 
nyek tekintetében adott kegyelemre (kegyelmezési 
záradék, 1. o.), a hadíkárpótlásra, hadísarcra (1. o.), 
a határok kiigazítására (határigazítás, 1. o.) vo- 
natkoznak. 

Békekövet (franc, parlementaire). A hágai 
második békeértekezleten (1907., 1. Békekonfe- 
renciák) a szárazföldi háború törvényei és szo- 
kásai tárgyában létrejött egyezmény mellék- 
letének (Réglement concemant les lois et coutu- 
mes de la guerre sur térre) 32—34. cikkei ér- 
telmében B.-nek azt az egyént kell tekinteni, 
akit a hadviselő felek egyike felhatalmaz arra, 
hogy a másik hadviselő féllel tárgyalásokba 
bocsátkozzék s aki e minőségének feltüntetésére 
fehér lobogóval (1. Lobogó) jelenik meg. B.-et, to- 
vábbá az őt kisérő trombitást, kürtöst, dobost és 
tolmácsot, valamint a zászlóvivőt sérthetetlenség 



Békelétszám 



— o — 



Békéltető bizottságok 



(1. 0.) illeti meg. Az a csapatfőnök, akihez a B.-et 
küldik, nem köteles öt minden körülmények kö- 
zött elfogadni s az ily főnök, ha a B.-et fogadja, 
minden olyan rendszabálji; alkalmazhat, amelynek 
célja az, hogy a B.-et megakadályozza abban,hogy 
küldetését tájékozódásra használja fel. Ha a B. 
helyzetével visszaél, a csapatfőnök öt ideiglene- 
sen visszatarthatja. A B. elveszti a sérthetetlen- 
ségre való jogát, ha valósággal és kétségtelenül 
rábizonyul, hogy kiváltságos helyzetét arra hasz- 
nálta fel, hogy árulást idézzen fel vagy köves- 
sen el. 

Békelétszám, 1. Békeállomány. 

Békelevél (litterae commendatitiae, v. paci- 
ficae), levelek, melyeket az egyházból kiközösí- 
tett bűnösök kértek régente egyes hitvallóktól s 
amelyek alapján a hívek közösségébe ismét fel- 
vétettek. Később a püspökök maguknak tartották 
fönn a jogot, hogy a megtért bűnösöknek (lapsi) 
békeleveleket állítsanak ki. 

Békéltetés a házassági bontó- és válóperben, 
1. Házassági per. 

Békéltető bizottságok a legjobb eszközök a 
munkaadók és a munkások között felmerülő viszá- 
lyok kiegyenlítésére és így a munkabeszüntetések 
(sztrájk)elhái*ítására.Már a középkorban is találko- 
zunk itt-ott a mesterek és legények között felme- 
rült küzdelmek alkalmával a B.-ra emlékeztető 
intézményekkel. A B. feladata egyrészt a megkö- 
tendő munkaszerződés feltételeinek megállapítása, 
másrészt a csak fenyegető v. már kitört mimka- 
beszüntetés alkalmával a jövőre nézve kötelező 
megállapodások teremtése. E célból a békéltetés 
céljaira rendszerint a két fél egyenlő számú kép- 
viselőiből bizottság alakul, mely vagy egy eleve 
megállapított vagy eseti'ől esetre választott elnök 
vezetése alatt tárgyal. A békéltetésnél fődolog az, 
hogy mindkét fél a bizottság határozatát, bármi- 
lyen legyen is az, kötelezőnek tekintse s magát an- 
nak alávesse. A B. intézménye Magyarországon 
1872 óta törvényesen ismert. Már az 1872. VIII. 
t.-c. megengedte az iparhizottságok létesítését a 
munkaadó és munkások között keletkezett súrló- 
dások békés kiegyenlítése végett. Azonban ezzel 
az engedéllyel törvényesen csak Miskolcz vá- 
rosa élt, mely e bizottságot megalakította s mű- 
ködését meg is indította. A többi ipartársulatok 
csak magántermészetű B.-at létesítettek, melyek 
ugyan bevett szokássá váltak, határozataikat az 
érdekeltek elfogadták, de tön'ényes háttere ez in- 
tézménynek nem volt. Csak az 1884. XVII. t.- 
cikk, az ipartörvény rendelte el kötelezőleg, 
hogy « minden ipartestület kebelében az iparosok 
és tanoncok vagy a segédek közt fölmerülő súrló- 
dások és vitás kérdések elintézésére iparosokból 
és segédekből áUó külön B. szervezendő*. E bizott- 
ságba a testülethez tartozó segédek évenkint 
választják bizalmi férílakat, a testület elöljáró- 
sági tagjai pedig bizalmi f érflai az önálló iparosok- 
nak. A B. elnöke a testület iparhatósági biztosa, 
aki minden ülésre két mestert és két segédet hív 
meg. B bizottság dönt a munka\'iszonyokból eredt 
minden panasz fölött : szavazategyenlőség esetén 
a biztos dönt. Határozatait az iparhatóság hajtja 
végre : e határozattal meg nem elégedő félnek 
jogában áll a határozat kihirdetésétől számított 



nyolc nap alatt igényeit a törvény rendes útján 
érvényesítem, miáltal a határozat végrehajtása 
nem gátolható. A B. a földm.-, ipar- és keresk. 
miniszter által megállapított minta szerint külön 
szabályzattal bimak. A B. miiködése a gyakorlati 
életben kitűnően bevált, úgy hogy csak kivétele- 
sen keresik az érdekeltek igényeik érvényesítését 
a bíróság rendes útján, mert a szakemberekből 
áUó bizottságok megokolt határozatait a rendes 
bíróság is — kevés kivételtől eltekintve — rend- 
szerint megerősíti. A gyáripari békéltetés ügye 
Magyarországon még mindeddig nem rendoztetett 
törvényesen, az esetről esetre más-más módon 
történik, hol az elsőfokú iparhatóságok, hol a ke- 
rületi iparfelügyelö közvetítésével. Újabban a 
Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár 
által készített új ipartörvény-tervezet (1909) kí- 
vánta szabályozni az egész ipari békéltetés ügyét, 
még pedig a sztrájk kérdésével kapcsolatosan. 
Ezen törvényjavaslat szerint a békéltetés céljára 
külön ipari és kereskedelmi bíróságok szerveztet- 
tek volna a hasonló külföldi intézmények mintá- 
jára. A békéltetés megkísérlése annyiban kötelező 
lett volna eszerint, hogy annak elmulasztása a 
munkaadóra nézve bizonyos joghátrányokkal járt 
volna. A békéltetésnek ez a módja — melyben az 
elnöklő bíró vezetésével egyenlő számú munka- 
adó és alkalmazott vett volna részt — kiterjedt 
volna az ipar és kereskedelem minden ágára. Kü- 
lön eljárás terveztetett az ú. n. közüzemekben 
előforduló vitás ügyekre, nevezetesen döntő bíró- 
ság. (L. Sztrájk.) 

A B. a fejlettebb iparral biró külföldi államok- 
ban régibb keletű. Angliában a Board of arbitra- 
tion végzi e teendőket, még pedig két rendszer 
szerint. Az egyik a Ruppert Kettle-féle, a másik a 
Mundella-féle. Az előbb nevezett rendszere szerint 
alakult bizottság a két fél 6 - 6 képviselőjéből s 
az ezek által választott elnökből áll, a Mundella- 
féle bizottság pedig a két fél által választott húsz 
tagból s az elnökből alakul. Az 1872. alkotott Ar- 
bitration-Act által a kormány előmozdította a bi- 
zottságok alakítását, miután azok üdvös működé- 
séről számos esetben meggyőződött. 1908-ban az 
1896. évi Conciliation Act által létesített béke- 
bírói intézmény kiegészítése gyanánt állandó 
egyeztető bíróság (Court of arbitration) szervez- 
tetett. Ezt a bíróságot a Board of Trade nevezi ki 
és pedig részrehajlatlan egyénekből és egyenlő 
számú munkaadóból és alkalmazottból. Franciaor- 
szágban a Conseils des prud'hommes, melyeket 
már I. Napóleon szervezett, gyakorolják a B. ha- 
táskörét. Németországban 1890 júl. 29. hozott s 
az ipari bíróságokról szóló törvény a B. működését 
is szabályozza. Ugyanezen mintára szerveztettek 
az ipari btróságokAusztriában is. E törvények pari- 
tásos alapon állanak. A Belgiumban 1887 aug. 
17. alkotott «loi instituant le Conseil de l'indus- 
trie et du travaü» kimondja, hogy minden hely- 
ségben, hol célszerűnek látszik, ipari tanács alkot- 
tassék, melynek feladata a munkaadók és mun- 
kások közös érdekei felett tanácskozni és viszá- 
lyokat kiegyenlíteni. Minden iparág számára egy- 
egy, a munkaadók és munkások egyenlő számú 
képviselőiből alkotott osztály állítandó fel. Leg- 
újabban (1910) Spanyolország alkotott törvényt 



Békéltetők 



— 6 - 



Békepárt 



a B.-ról, ugyancsak állandó intézményt létesítve 
e célra bírói elnök vezetésével paritásos alapon. 
Ezenkívül külön békéltető tanácsot is szerveztek. 
A vitás ügyeket a felek kötelesek a sztrájk ki- 
törését megelőzőleg elég nagy pénzbírság terhe 
alatt az illetékes békéltető tanácsnál bejelenteni. 
A törvény szerint nők is választhatók a békebíró- 
ságok tagjaivá. 

Irodalom. Crampton, Industrial concüiation, 1876 : Ruppert 
Kettle, Strikes and arbitrations, London 1866; Mundella, 
Arbitration, Bradíord 1868 ; Morisseaux, Conseils de l'indus- 
trie et du tiavail, Brüsszel 1890; Stieda, Das Gewerbe- 
gericht, Leipzig 1890; K. MöUer u. W. Hirsch, G. u. 
Einigungsamter in Deutschland u. England, Leipzig 1892 ; 
M. V. Schulz und Schalhorn, Das Gewerbegericht, Berlin 
1903 : Baum, Kandbuch f Ur Gewerbegericht, u. o. 1904. 

BékéltetölL (választott bírák, fogott bírák, arbi- 
terék, probi viri), a középkor peres eljárásában oly 
személyek, kik mindenkor az ügy békés megoldá- 
sának voltak közvetítői ; közbenjártak rigy a biin- 
ügyekben, mint a perdöntő bajvívásoknál is, úgy 
a külföldön, valamint hazánkban. A magyar tör- 
vénykezési eljárásban is fontos szerep jutott ne- 
kik ; ha bajvívás folyt, azt egyezkedési javasla- 
taikkal félbeszakítani igyekeztek; egyéb peres 
vagy vitás ügyben is a bíró első sorban hozzájuk 
utasította a feleket, amennyiben a terminus kitű- 
zésénél azt szokta hozzátenni : hogy ha időköz- 
ben ezen perlekedők a B. véleményezése (juxta 
arbitrium et compositionem proljorum virorum) 
folytán meg tudnak egyezni — jól leszen, — más- 
különben a felek okvetetlenül jelenjenek meg a 
törvényszók előtt. í'eladatuk tehát a tételes tör- 
vények megszakítása nélkül a józan vélemény- 
adás volt s abban az esetben, ha a felek viszá- 
lyukat önként eléjük vitték s így magukat az ő 
véleménynyilvánításuknak alávetették, ekkor a B. 

— mint választott, fogott bírák — kijelentett véle- 
ménye jogerős ítélet erejével birt s aki azt be nem 
tartotta, az ügy végrehajtásán felül még büntetés- 
sel is sújtatott. Ha azonban a felek a B. ily itélet- 
erejü véleménynyilvánítását közmegegyezéssel 
nem kívánták s szerepök ilyformán csakis az 
egyezség létrehozatala kérdéséig terjedt — az 
egyezség létre nem jöhetésénél a B. a feleket 
az illetékes bíró elé utalták. Már Szt. István alatt 
(II. törv. könyv 16. fej.) előfordul az «arbiter» mint 
olyan, aki hivatva van — a gyilkosság esetében 

— a békéltető, közbenjáró szerepére. A «váradi 
regestrum» számos adata s utóbb a hazai ok- 
levelek nagy száma szerint a felek rendesen a 
rokonokból, szomszédokból választottak ki né- 
hány (többnyire négy) tiszta jellemű jámbor egyént 
(innét ered aj?ro?^m'n 8 a franciáknál a prud'hom- 
mes) 8 ezek ítéletének vetették alá ügyüket, kettőt 
az egyik, kettőt a másik fél választván e céli'a, akik 
bizonyos határnapon valamely kijelölt káptalan 
vagy prépostság előtt kihallgatták a feleket s 
megtekintvén az előterjesztett okmányokat és 
Istent 8 igazságot szem előtt tartva, legjobb be- 
látásuk szerint döntöttek. Ily egyeztető bírák lehet- 
tek az illető faluból kiszemelt bizalmas egyének ; 
de voltak ú. n. megyések is, kik megyeszerte 
fungáltak ily minőségben s az így gyakrabban 
beléjük helyezett bizalom következtében — mint 
már tekintélyben állók, — a nádori ítélő szék előtt 
i8 hivatva voltak megjelenni. Kétségtelen, hogy a 
középkori perjogban az arbiterek.békéltetö s egyez- 



tető szerepkörükben, számos pert szüntettek meg 
s így segítségére voltak az ország rendes bírái- 
nak üdvös működésük által. 

Békemozgalom. A modem B. (pacifizmus) az 
erőszak alkalmazásának a népek nemzetközi érint- 
kezéséből való kiküszöbölésére irányuló törekvé- 
sek összessége. A B. eredetileg csupán etikai el- 
vekből indult ki ; idővel ennek helyébe a gazda- 
sági és szociológiai alapokon nyugvó politikai 
irány lépett. Célja kettős : a közművelődés révén 
a közszellemet oly magasabb fokra óhajtja emelni, 
hogy a nemzeti önkény helyére a nemzetközi 
igazságosság lépjen ; másrészt oly intézményeket 
és szervezeteket igyekszik létesíteni, melyek a 
közhatalmakat arra kényszerítsék, hogy kormány- 
zati intézkedéseiket ezen új szellem irányával 
megegyeztessék. A modem B. nem törekszik az 
«örök békére», hanem csekélyebb áldozatok révén 
nagyobb mértékben biztosított nemzetközi rende- 
zett állapotokra ; nem követeli a feltétlen lesze- 
relést, hanem a hadügyre fordítandó költségek 
csökkenését a nemzetközi szervezkedés fejlődésé- 
nek természetes eredményeként várja. A modem 
B. mind szélesebb rétegeket ós magasabb köröket 
von magához ós immár a humánus világkultúrá- 
nak szerves része. Eszközei : nemzetközi válasz- 
tott bíróságok, a fegyverkezések korlátozása, 
nemzetközi kultúrintézmények, vallás és interkon- 
fesszionalizmus, a sajtó. Szervei: békeegyesületek, 
békekongresszusok, berni Bureau ; interparlamen- 
táris unió és interparlamentáris konferenciák, a 
hágai békekonferenciák. V. ö. A. H. Fried, Hand- 
buch der Priedensbewegung (Leipzig 1905) ; Die 
moderné Priedensbewegung (u. o. 1907) ; Charles 
Bichet, Die Vergangenheit des lírieges und die 
Zukunft des Priedens (Wien 1909, a francia ere- 
detinek magyar fordítása sajtó alatt) ; ReményFe- 
rene, A békeprobléma megoldásának egyik módja 
(Bpest 1900) ; A világbéke (u. o. 1911) ; A Magyar 
Békeegyesület Évkönyvei. 

Béke-múzeum, Musée international de la 
Guerre et de la Paix, Luzernben van. Bloch 
János orosz államtanácsos alapította 1902. A 
fegyveres béke kárait, a háborúk pusztításait és 
a béke- s választott bíróság fejlődését szemlélteti. 

Békenap. Régebben febr. 22-ét, Washington 
születésenapját, ülték meg világszerte mint 
B.-ot ; ma május 18-át, az I. hágai békekonfe- 
rencia megnyitásának napját.. Az iskolákban 
Olaszországban és az Egyesült-Államokban, újab- 
ban nálunk is megünneplik Apponyi grófnak 1907 
ápr. 29-én 48,431/906. és Zichy grófnak 1910 máj. 
13-án 1829 eln. sz. a. kelt rendeletei értelmében. 

Béke-örhad (ném. Friedensbesatzung), vala- 
mely erődített helynek a béke idejére rendszere- 
sített vódörsóge. L. Hadi örhad. 

Békepalota. Az amerikai Andrew Carnegie 
800,000 dollárt adományozott egy Hágában léte- 
sített B. részére. Carnegie ezenkívül még 2 B.-t 
emeltetett Amerikában: Cartagoban és Wa- 
shingtonban. 

Békepárt. Az 1848 — 49-iki szabadságharc tar- 
tama alatt a magyar országgyűlés kiegyezési 
pártja, mely kész volt bevégzett tény gyanánt 
elfogadni az 1848 dec. 2-iki trónváltozást és az 
új fejedelemmel törvényes megegyezésre lépni. 



Békepipa 



— 7 



Békés 



A harctéri eseményekkel párhuzamosan a közvé- 
leményben állandó hullámzásokat lehetett ész- 
lelni, melyek nem akarták a dinasztiával való 
teljes szakadást és a szélsőséges köztársasági 
áramlatokkal szemben alkotmányos, de szigo- 
rúan monarchikus álláspontot képviseltek. A 
baj az volt, hogy o bizonytalanul lappangó törek- 
vések, a magyar girondisták nem szervezkedtek 
és a megfelelő pártvezetésnek is híjával voltak. 
A kiegyezés felé hajló féi'fiak, mint a magyar 
püspöki kar hazafiasabb része Lonovics egri ér- 
sekkel, részint a kellő politikai bátorság hiányá- 
ban szenvedtek, részben, mint Wesselényi és Szé- 
chenyi, megbetegedtek, részben, mint Batthyány 
és Deák, a magánéletbe vonultak vissza. Számot- 
tevő békés párt alakulását másfelől az osztrák 
tábornokok elutasító viselkedése is megakadá- 
lyozta. Békés hangíjlatokról ismét csak a debre- 
czeni országgjníilés vitáin esett szó, mikor a mind- 
jobban tömörülő kiegyezési ellenzék, az ú. n. 
galambok pártja szembeszállt a debreczeni jako- 
binusokkal, az ú. n. flamingókkal, azzal a túlzó 
és hangos töredékkel, melynek vezére Madarász 
László, a hatalmas rendörminiszter volt. Mérsé- 
kelt férfiak (Kovács Lajos, Almásy Pál, Nyáry 
Pál, Kemény Zsigmond báró, Kazinczy Gábor, 
Zoyk Károly és József, Pálfl János, Mészáros 
Lázár, a Lónyayak, Hunfalvy Pál, Zichy Antal, 
Horváth Boldizsár, Ivánka Zsigmond stb.) a ta- 
vaszi hadjárat fényes sikerei után hittek a ki- 
bontakozásban. Nem akartak mindenáron egyez- 
kedni, mint sokan állították, 'hanem a legitim 
uralmat óhajtották a törvények tiszteletben tar- 
tása mellett. Publicistájuk, Jókai Mór, az Esti 
Lapok hasábjain kemény támadásokkal ostro- 
molta a forradalmárokat, sőt fejüket. Madarász 
Lászlót, a Zichy-fóle gyémántok eltulajdonításá- 
val és a kincstár megkárosításával vádolta. A 
gyémántos miniszternek gúnyolt Madarász meg- 
bukott ugyan, de e kíméletlen támadások alig ár- 
tottak Kossuth tekintélyének. A B. Kossuth meg- 
buktatására összeköttetésbe lépett Görgeivel, ki 
ugyan felhasználta őket terveire, de Monk György 
szerepére nem akart vállalkozni. «Az a szeren- 
csétlen B., — írta később Görgei — semmi békét, 
de nyaktilót,nyaktilót.)) A B. nem volt képes meg- 
akadályozni az április 14-iki detronizálást. Hely- 
zete — bármelyik végletnek diadalra jutásával 
— kétségbeejtő volt. Későbbi életnyilatkozásai 
sem magas elvi szempontokból indultak ki, hanem 
inkább apró, kellemetlen tűszúrásokkal ingerel- 
ték maguk ellen Kossuth harcias többségét. Utóbb 
őket is elsöpörte a vihar. 

Irodalom. Kovács Lajos, A B. a forradalomban; Beksics 
G., Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés ; Ke- 
mény Zs., A forradalom után és Emlékiratai: Irányi Dá- 
nlel, Megjegyzések Kemény Zsigmond emlékirataira, 1883; 
Hunfalvy Pál Megjegyzései, Budapesti Szemle 1883 : Ka- 
zinczy Gábor cikksorozata, Hazánk I. 95 ; Kovács Lajos, 
A debreczeni pártok és az Esti Lapok, u. o. L 196 : Köz- 
löny 18i9 évf.; Kovács Lajos kézirata a debreczeni ország- 
gyűlésről ; Márki S., Az 1848—49. szabadságharc története 
(a Szilágyi-féle Millenniumi Tört. X. 257—266). 

Békepipa (ralumet). Az északamerikai indiá- 
nusoknál a békealkudozások alkalmával a vezér 
jókora hosszú cifra fapipára gyújt és pár szippan- 
tás után átadja a küldötteknek és a törzs többi 
előkelőinek. 



Békepohár, áldomás, melyeket a kibékült hara- 
gosok engesztelődésük s ezutáni barátságuk tartós- 
ságának jeléül isznak. 

Bekérgezés (incrustatio), az ásván>i;anban és 
kőzettanban az a folyamat, midőn valamely oldat- 
ból az oldott anyagok kiválnak és idegen testekre 
rárakódnak. B. történhetik úgy is, hogy vala- 
mely gőzalakú anyag lecsapódik (szublimálódik) 
hidegebb testekre ; pl. a vulkánok gázaiból kén 
szokott lecsapódni és idegen testekot bekérgezni. 

Bekerítés (franc. : investir; ném. : cernieren), 
erődített helyiséget csapatokkal úgy bekerítem, 
hogy az ellenség a várból se ki, se be ne jöhessen. 
Alkalmazzák várak v. erődített városok kiéhez- 
tetésére, vagy annak tervbe vett vívása esetén 
a várvívó szerek megérkezéséig. L. még Körül- 
zárás és Várharc. 

Békés vármegye. Hazánk régi tiszántúli kerü- 
letének egyik vmegyéje, alakja szabálytalan, ha- 
tárai É.-on Jász-Nagykun-Szolnok, K.-en Bi- 
har, D.-en Arad és Csanád, Ny.-on Csongrád vár- 
megye. Területe 3671 km^. Földje végtelen róna, 
melynek tenger feletti magassága 85 és 95 m. 
közt ingadozik s csak egyetlen helyen, Orosházá- 
tól K.-re emelkedik 101 méterig. Ezen, szinte a 
tengerfelület egyenességet mutató rónán csak 
apró halmok (számszerint 300) emelkednek, me- 
lyeket őrhalmoknak v. te- 
metkezési helyeknek tarta- 
nak. B. vm. lapályának É.-i 
és K.-i részét a Körös víz- 
rendszere hálózza be ; a Fe- 
kete- és Fehér-Körös Gyula 
táján lép a vmegye földjére 
s4km.-rel a város alatt egye- 
sül ; innen Kettős-Körös né- 
ven ÉNy.-nak folyva, Körös- 
tarcsa alatt a Berettj'óval ^7! 
egyesült Sebes-Köröst veszi 
fel ; most Egyesült- V. Hár- Békés vmegye címere. 
mas-Körös név alatt Ny .-nak 
fordul s végtelen kanyamlataival B. vm. É.-i részét 
a hatalmába keríti : e folyók azelőtt kiszámítha- 
tatlan károkat okoztak. Ezért mára XIX. sz. 
elején megkezdették szabályozásukat, de tényle- 
ges eredményt csak 1856— 1870-ben értek el; a 
csekély esésű s lomha folyású folyókon 103 átvá- 
gást eszközölvén, előmozdították gyorsabb lefo- 
lyásukat; a Fekete- és Fehér-Köröst 24 km.-nyi 
hosszú csatornával Gyulától és Békéstől elterel- 
ték, a Sebes-Körös Sárrétjét 35 km.-nyi hosszú 
csatornával lecsapolták, ezáltal 17,000 ha. szántó- 
földet nyertek, a Berettyó Sárrétjét nagyrészben 
szintén lecsapolták ; minthogy azonban az árvizek 
lefolyása még nem volt elég gyors, az állam a 
medreket mélyíttette. A Köröstől D.-re B. vmegye 
egész területén nincsen semmiféle folyóvíz, egye- 
diil legdélibb csücskén kanyarog át a Tisza felé 
tartó Szárazér. Álló víz, az említett mocsarakon 
]sí\\ú, csupán a Gyopáros-tó Orosháza mellett. 

Éghajlata az Alf öid tipikus jellemvonásait mu- 
tatja ; a hideg telet forró nyár követi. Az évi köze- 
pes hőmérséklet 11 — 12" C., júliusban és augusz- 
tusban a közepes hőmérséklet 22—23", a legna- 
gyobb meleg 38—39", eUenben télen a legnagyobb 
hideg —24" is szokott lenni. Nyáron rendesen nagy 




Békés — 

a szárazság s rettenetes a por; legkellemesebb az 
ősz. A csapadék évi átlagos mennyisége Gyulán 
597, Gyomán 494 nmi. s így B. vm. hazánk egyik 
legszárazabb vidéke. Sok kárt okoznak a késői 

fagyok- ^, . 

Földje főleg homok és agyag; a negyedkori 
lerakódásokat, melyekből ősemlősök csontjai ke- 
rültek ki, homok, sárga agyag és televényföld 
fedi. Utóbbi igen termékeny, a kitűnő acélos nehéz 
búza termesztésére alkalmas ; helyenkint szikes 
foltok vannak, melyek egy része használhatatlan 
(vakszik), más része célszerű kezelés mellett hasz- 
nálhatóvá válik. Ásványos kincsei nincsenek. 

B. vm. termőterülete 346,562 ha., miből 302,065 
ha. szántóföld, 2020 ha. kert, 23,301 ha. rét és ka- 
száló, 50,467 ha. legelő, 1203 ha. nádas, 1882 ha. 
szőllő és 5447 ha. erdő. A mezőgazdaság fő ága a 
földmívelés; B. vm. búzája a legkitűnőbb, 85 kg. 
súlyú ; a vele bevetett terület 124,706 ha., ter- 
mése (1909) 991,114 q., kevéssé jelentékeny a rozs 
(3329 ha.) és köles (607 ha.), fontosabb az árpa 
(38,616 ha.) és zab (15,895 ha:) termelése. Termel- 
nek még hüvelyes veteményt (495 ha.), burgonyát 
(1429 ha.), cukorrépát (1662 ha.), takarmányrépát 
(4914 ha.), lent (139 ha.), kendert (566 ha.) és 
különféle takarmányt. A dohánytermelés szépen 
halad ; 18 községben 269 termelő 2182 hektáron 
(1909) 26,818 mmázsa dohányt termelt. A kerté- 
szet több figyelmet érdemelne. A szőUészet a ker- 
tekben dívik, de a flUoxera pusztítása óta a szőllő - 
terlUet felére csökkent; Békéscsabán jó csemege- 
szőUőt termelnek. 1909-ben az egész vmegyében 
5459 hektoliter must és 4914 hl. bor termett. Az 
összes szőllőtermékek értéke 200,206 K volt. 
Az erdőgazdaság nem jelentékeny, az erdők na- 
gyobb része tölgyes; régente sokkal több volt 
az erdő, de a mocsarak lecsapolásával a nedves 
erdőket is kiirtották s a termékennyé vált föl- 
det eke alá fogták ; azóta az előbb gyakori mocsár- 
láz megszűnt, de az éghajlat általában melegebbé 
vált. 

Az állattenyésztésnek csak egyes ágai mu- 
tatnak haladást; a lótenyésztés az állami mének, 
illetve a békéscsabai mónteleposztály kedvező 
befolyása folytán emelkedik. A szarvasmarha- 
tenyésztés főleg egyes nagyobb uradalmakban (gr. 
Wenckheim Frigyes, gr. Almásy Kálmán) kitűnő, 
a közlegelők felosztásával a nép híján van a jó 
tenyésztéshez szükséges takarmánynak, azért 
marhatenyésztése is inkább hanyatlik, mintsem 
emelkedik. Hanyatlott a sertés- és juhtenyésztés 
is ; a baromfitenyésztés Csabán és Orosházán len- 
dületet vett. A háziállatok száma volt 1895-ben : 
74,906, túlnyomóan magyar fajta szarvasmarha, 
56,251 ló, 269 szamár és öszvér, 206,570 sertés, 
108,445 juh és birka, 137 kecske és 802,686 drb 
baromfi. Azóta az állatállomány úgy mennyisé- 
gét, mint minőségét tekintve nagyon megapadt 
8 az 1894. évi XII. t.-c. 23. §. által előírt és a 
tavaszi állategészségügyi vizsgálatok alapján 
foganatosított óvenkinti haszonállatszámlálásnak 
1904 óta közölt adatai szerint ez a kedvezőtlen 
állapot évről-évre rosszabbodik. Csupán az utolsó 
két évben észlelhető némi javulás. Az 1895. évi 
adatokkal szembe állítva, az állatlétszám 1908-ig 
a következőképen alakult : 



Békés 



Év 


Searvfts- 
marha 


Ló 


Sza- 
már 


Ösi- 
vér 


Sertés 


Juli 


Kaca- 
ke 


1895 


74,906 


56,251 


264 


5 


206,570 


108,445 


137 


1904 


70,429 


50,529 


137 


12 


119,717 


84,644 


14» 


1905 


70,659 


48,060 


104 


12 


124,949 


74,954 125 


1906 


60,803 


41,839 


124 


1 


100,211 


63,970 127 


1907 


65,164 


42,731 


110 


1 


118,613 


63,538 133 


1908 


70,926 


46,082 


100 


19 


133,599 


69,611 


174 



A vmegye területén 5 vajtermelésre berende- 
zett tejszövetkezet és 22 fogyasztási szövetkezet 
áll fenn. A méhészet erős fejlődésnek indult; van 
(1909) 5900 mozgószerkezetü kaptár és 1985 közön- 
séges köpü, az eladott méhterraékek értéke 49,548 
K. A selyemtenyésztést igen kis mértékben űzik, 
de a Békéscsabán felállított selyemgubóbeváltó 
hivatal behatása alatt s a legközelebbi időben 
elültetett sok szederfa tenyésztése folytán a 
selyemtenyésztós újabban lendületet vett. A halá- 
szat a folyók szabályozása folytán ugyan sokat 
szenvedett, de a Körösben harcsák és pontyok 
most is találhatók. 

Népessége újabban elég gyorsan emelkedik, 
1869-ben 212,973 lakója volt, 1880-ban 229,757, 
1890-ben 258,386, 1900-ban 278,731, miből 997 
katona. Az 1910. évi népszámlálás szerint a lakos- 
ság száma 297.063, illetve a katonaság beszámí- 
tásával 297.808. Egy km^-re 81-0 lélek esik, B. 
vmegye tehát hazánk legsűrűbben lakott vmegyéi 
közé tartozik. A népsűrűség kivált a vmegye D.-i 
részében nagy, ahol a békéscsabai j.-ban 100-nál 
több lélek jut 1 km^-re, míg a szarvasi j.-ban 
30-nál kevesebb. Az 1900. évi népszámlálás sze- 
rint anyanyelvre nézve volt a lakosok között 
201,619 magyar (72-4ö/o), 6191 német, 64,467 tót 
(231 Vo) ós 6069 oláh ; a magj^ar elem előnyomu- 
lása igen lassú. Az egyes járások közül a szeg- 
halmi és gyomai a legmagyarabb (96'19''/o), niíg a 
békéscsabaiban a magyarság 32-6Vo ós a tótság 
66"/o ; a tót elem még az orosházai és szarvasi 
j.-ban igen erős és a nagyobb községek közül Békés- 
csabán, Tótkomlóson és Szarvason többségben 
van. A tótok és németek azonban meglehetősen 
huzzásimultak a magyarokhoz és viseletüket, szo- 
kásaikat, életmódjukat sokban elsajátították. Az 
oláhság Kétegyházán és Gyulán ól nagyobb tö- 
megben. Az idegen ajkú népességből 47,835 egyén 
(62-2«/o) beszéli a magyar nyelvet (1890. csak 
53"8''/o)- Felekezetre nézve van a lakosok között 
66,857 r. k. (24-00/0), 773 gör. kat., 7870 gör. kel., 
98,882 ág. ev. (35-5o/o), 95,548 ref. (34-3Vo), 599 
unit. ós 7358 izr. (2-67o). Ezer lakóra esett 1909. 9-3 
házasságkötés, 38'4 születés és 28' 7 haláleset ; a 
népesség természetes szaporulata 1000 lélekre 97. 
Foglalkozásra nézve a népességnek 69"OVo-a 
őstermelő, iparral 13-4, kereskedelemmel 2*7, köz- 
lekedéssel l"7"/o foglalkozik, a közszolgálathoz és 
a szabad foglalkozásokhoz tartozók aránya 2"8Vo> 
a házi cselédeké 2-4Vo- A tényleg kereső népes- 
ség 112,176, miből őstermelésre 74,465, iparra 
15,334, kereskedelemre és hitelre 2846, közleke- 
désre 1359, értelmiségi keresetekre 2742, napszá- 
mosokra 5663, házi cselédekre 5757 lélek jut ; az 
eltartottak összes száma 166,555. B. vármegye 
túlnyomóan földmíves és állattenyésztő vmegye; 
ipar tekintetében sohasem tűnt ki ; a XVIII. sz.- 
ban a vmegyében csak 5 iparos volt s a legszük- 
ségesebb iparcikkeket máshonnan kellett hozatni ; 



Békés 



— 9 — 



Békés 



ezért Thessedik Sámuel 1780. Szarvason ipari 
tanintézetet létesített. Ipara ma is jelentéktelen, 
Orosháza, Gyula, Békéscsaba, Szarvas, Békés s 
néhány más községre szorítkozik : ott is többnyire 
csak szítviz- és eoetgyárak, gőzmalmok, tégla- 
gyárak, gözfűrészek vannak. Van azonkívül Gyu- 
lán gyujtófagyár, B.-en kosárfonó, Orosházán 
seprőgyár. A háziipar (fonás,* szövés, fehérítés) 
csökken, Békéscsabán szövöiskola van. A ke- 
reskedelemben föfontosságú a gabonaforgalom, 
melynek főpiaca Békéscsaba, mellette azonban 
minden vasúti áUomás száUít gabonát a külföldre. 
Minden nagyobb községnek látogatott (főleg 
marha-)vásárai vannak, de legnagyobbak Gyula 
vásárai: továbbá Békéscsaba, B., Mezőberény 
és Szarvas marhavásái'ai : Orosházának népes heti 
piacai vannak. A vánuegye területén 1 1 ipartes- 
tület és 1 betegsegélyző pénztár áll fenn. Hitel- 
intézetei 3 bank, 23 takarékpénztár és 27 szövet- 
kezet, összesen 44.075,000 K betéttel az 1909. év 
végén. 

Közlekedés tekintetében B. vármegye soká 
elhanyagolt állapotban volt : kő teljes híjában az- 
előtt feneketlenek voltak útjai s csak legújabban 
épült néhány kö-út : állami útja ma már 101'4 km., 
a törvényhatósági utak hossza •í:18'2 km., miből 
179"5 km. kiépített. A községi közlekedési utak 
hossza 6iO km., a dülöutaké 8680 km. Jelen- 
tékeny a vasutak hossza, 373*0 km., miből 1366 
km. államvasút, melyek több irányban szelik a 
vármegyét. Fővonaluk a M. kir. államvasutak 
budapest-aradi vonala, mely Gyoma, Mezőberény 
és Békéscsaba éiintésével a vármegyét egész hosz- 
szában (71 km.) szeU: ezt Csabánál a szeged- 
nagys'áradi vonal metszi, mely Orosházát és Gyu- 
lát érinti : mellék\-onalak továbbá a gyoma-déva- 
ványa-nagj'váradi, a szeghalom-vésztö-hoUódi, a 
békéscsaba-tótkomlósi, a földvár-békési, a kétegy- 
háza-újszentannai és a gyula-simonjifalvai vonal 
(utóbbi keskenJ•^'ágánJ'ú), végül az arad-csanádi 
vasút Kétegyházánál szintén érinti B. vármegye 
földjét. A hajózás az egyesült Körösön nemcsak 
tutajokkal és dereglyékkel, de kisebb gőzhajókkal 
is lehetséges ; a Fehér- és Fekete-Körösön csak 
lóval vontatott dereglyék közlekedhetnek, a Se- 
bes-Körös csak tutajozásra, a Berettj'ó csak esóna- 
kázásra alkalmas. A közlekedés és az üzleti élet 
gócpontjai Békéscsaba, B. és Gyula. A vármegye 
területén 32 posta, 53 távíróhivatal és 480 tele- 
fonállomás van. 

A közművelődés nagy haladást tett ; jelenleg 
(1900) az írni-olvasni tudók aránj'a az össznépes- 
ségből 65-0, a 6 évnél idősebb népesséffből 78'2o o 
(1890-ben 73-Oo/o). Csak 4283 gj^ennek nem jár 
iskolába. A vármegyében összesen 452 iskola 
van, ú. m. 44 kisdedovó 5159 növendékkel, 233 
mindennepi elemi iskola, 181 általános és 11 gaz- 
dasági ismétlő iskola. 13 iparos- és 2 kereskedelmi 
tanonciskola, 9 polgári iskola, összesen 41,738 ta- 
nulóval (ebből 33,810 a mindennapi elemi s 1361 
a polgári iskolákban), 1 ág. ev. tanítóképzőintézet 
(Szarvason) 67 tanulóval, 4 gimnázium (ág. ev. 
főgimnázium Szarvason és Békéscsabán, ref. fő- 
gimnázium B.-en éskat.püsp. gimnázium Gyulán) 
1177 tanulóval és 1 felső leányiskola (Békéscsaba) 
141 tanulóval, 1 állami földmivesiskola (Békés- 



csaba) 24 tanulóval, kosárfonó ipariskola (B.-en) 
32 tanulóval, 1 zenede (Békéscsabán) 52 tanulóval, 
összesen tehát 452 tanintézet 48,390 tanulóval. 

Közigazgatás. B. vármeg>'e 7 járásra oszlik 
s 1 rendezett tanácsú város van benne, ú. m. : 



Járás 



Népes- Anyanyelv szerint volt Lakó- 

*.^^ 1900-ban házak 

. száma 



szama 



(1910) magy. met tót oláh' 



Békési 

Békéscsabai ... 

Gyomai 

Gynlai 

Orosházai 

Szarvasi 

Szegbalmi 

Gyala r. t. v.... 



45,61g 36.854 3057 3,810 

46,227 13,638 285 27.615 

25,164 22.521 742 117 

14,820 9.768 8b\ 773 

59.064 44,464Í 173! 10,428 

46.138 23.510 136121.122 

36,036 33,224 



73 9,315 

237 6,384 

6 4,739 

>887 2,238 

210 9,122 

24 8,554 

24 5,885 



23.996 17,6401658 510 2608 3,619 



Összesen 



27 297,063201,619 6191. 64,767i6069 49,856 



Van a vmegyében összesen 1 r. t. város és 26 
nagyközség, továbbá 290 puszta. A községek igen 
nagyok, 2(300 lakoson alul egy sincs ; 2 — 5000 
lakosú 11, 5—10,000 lakosú 7, 10,000-en felül 
9 ; a legnépesebbek Békéscsaba 42,335, Szarvas 
25,831, B. 26,826, Gyula 24,246, Orosháza 22,164 
lak. A községek határa óriási ; B.-é például 35,018, 
Békéscsabáé 32,601, Szarvasé 25,941 ha. B. vár- 
megye székhelye Gyula. A vármegye az ország- 
gjülésbe 5 kép%lselöt küld. 

Egy h ázi tekintetben B . vm. r. kat. egyházai közül 
1 a Csanádi, 14 a nagj^'áradi s 1 a váczi püspöki 
egyházmegyéhez van beoszt%'a, utóbbi tehát az 
esztergomi, a többi ellenben a kalocsai egyháztar- 
tományhoz, továbbá a 12 gör. kat. üókegyház a 
nagy\'áradi, viszont az 5 gör. kel. anyaegyház 
az aradi püspöki egyházmegyéhez tartozik. 10 ág. 
ev. egyháza a bányai, 17 ref. egyháza a tiszán- 
túli, 2 unit. flókegyháza a kolozsvári egyházkerü- 
let híveit gyarapítja. 

Törvénykezési beosztását ületőlegB. várme- 
gye a nagy\'áradi kir. ítélőtábla s a gjiüai kir. 
törvényszék területéhez tartozik: járásbírósága 
van 6 (Gyula, B., Békéscsaba, Orosháza, Szarvas, 
Szeghalom), az elsőt kivéve mindegyiknek telek- 
könyvi ügyekben is van bírói hatásköre. Kir. fő- 
ügyészsége Debreczenben, bányabírósága Szat- 
márnémetiben, sajtóbírósága Nagy -Váradon, pénz- 
ügyi bírósága Aradon van. B. vm. az aradi köz- 
jegyzői kamarához tartozik ; a vmegye területén 6 
közjegj-zö működik (Gyula, Békéscsaba, B., Oros- 
háza, Szan^as, Szeghalom); ügyvédi kamarája 
Aradon van. 

Hadügyi tekintetben a szeghalmi járás a Nagy- 
Váradon székelő 37., a többi járás és Gyula városa 
a békéscsabai 101. sz. hadkiegészítési, az egész 
vármegye a temesvári hadtestparancsnokság, to- 
vábbá ugyanoly felosztás szerint a debreczeni 3. 
és a gyulai 2. sz. honvéd-gyalogezred alá van ren- 
delve : illetékes állandó vegyes felülvizsgáló bizott- 
sága Aradon és Nagy- Váradon székel. Csendőr- 
szakaszparancsnokság Gyulán van, a debreczeni 
számy|)arancsnokság alá rendelve. 

Pénzügyigazgatósága Gyulán székel; van 
6 adóhivatala (B., Békéscsaba, Gyula, Orosháza, 
Szeghalom és Szarvas) és 2 pénzügyőrsége (Gyula, 
Békéscsaba). Ipari s kereskedelmi ügyeiben az 
aradi kamara dönt, áUamépítészeti hivatala Gyu- 
lán van, közutak, posta és távíró tekintetében el- 



Békés 



10 



Békés 



lenben a nagyváradi kerületi felügyelő, illetve 
igazgatóság kerületéhez tartozik. Erdészeti főha- 
tósága a nagyváradi állami erdőfelügyelöség. 
ÁUami ménteleposztálya Békéscsabán van ; állat- 
egészségügyi dolgokban a nagyváradi felügyelő 
kerületéhez tartozik, állami állatorvosa azonban 
Gyulán van. Gazdasági ügyekben a szolnoki m. 
kir. gazdasági felügyelőség alá tartozik, méhé- 
szeti ügyekben a nagyszalontai vándortanítói ke- 
rület egy részét teszi, selyemtenyésztési főfelügye- 
lősége Baján székel, borászati és szöllószeti te- 
kintetben a szegedi kerülethez van beosztva. B. 
vármegye területe az Aradon székelő 9-ik kultúr- 
mérnöki hivatal s a szegedi m. kir. folyammér- 
nöki hivatal hatásköréhez tartozik. A vármegye 
területén 49 gyógyszertár, 4 kórház, (845 ágy- 
gyal), 83 orvos, 4 sebész és 380 bába van. 

Története. Mikor a magyarok bejöttek, e te- 
rület K.-i részén, az erdős-mocsaras, védett he- 
lyeken pannonszlávok éltek. A Doboz, Csarna, 
Muruly, Kamut, Tarosa, Környe, Nadány, Bal- 
kány helynevek ma is ezek egykori itt lakására 
emlékeztetnek. A Fehér- és Fekete-Körösök össze- 
folyása azonban nagyon alkalmas volt a régi 
magyaroknak, hogy ott erős földvárat építsenek 
és azt e vidék középpontjává tegyék. Itt keletke- 
zett tehát B. vára és Szt. István a Kettős- és 
Hármas- Körösök mentén nyúló vidéket ehhez csa- 
tolta. Eendelt a vár védelmére katonákat (jobbá- 
gyokat) és szolgákat. Az 1046-iki pogány láza- 
dás vezére, Vata e vár megyéjéből származott. 
A vármegye azután nagyon népes lett, úgy hogy 
serege 1229. már 7 századból állott. De a tatá- 
rok 1241. e sík vidéket annyira elpusztították és 
kiélték, hogy még 50 év múlva is lakatlan helyek 
voltak itt (mint pl. a mai B. -szentandrás 1291.) 
B. várát valamennyire helyreállították, de a 
XIV. sz. elején átalakulván a vmegye nemesi, ön- 
önkormányzatú vmegyóvé, elhanyatlott, úgy hogy 
magát B.-t is a gyorsan emelkedő gyulai vár- 
kastély uradalmához csatolták. Mindamellett a 
XIV. és XV. sz.- okban a vmegye nagyobbrészt 
B.-en tartotta gyűléseit és csak a XVI. sz.-ban 
tette át gyíilóseit Berénybe és Kamutra. 1403-ban 
a gyulai uradalmat a hatalmas és gazdag Maróthy 
János macsói bán kapta meg. Ez 1435. Gyulán 
erős kővárat építtetett. Ezzel aztán B. vmegye 
sorsa Gyula várához fűződött, annál is inkább, 
mert a Maróthy-esalád kihaltával I. Mátyás ki- 
rály 1484. B. vármegye főispánságát is a gyulai 
várhoz csatolta. Ez ellen a vmegye nemessége 
erős küzdelmet folytatott, de csak 1491. és 1508. 
tudott győzni. Mivel a XV. sz. elején nagyobb 
részt a biharvmegyei Csákyak voltak főispánjai, 
1433. B. vármegyét az Erdély felé hadakozó se- 
reghez osztották, de 1491. Kinizsi Pál szerezvén 
meg a főispánságát, sokkal helyesebben a délvidé- 
ket védő temesi sereghez csatolták át. A XV. sz. 
végén már megint népes és gazdag vármegye 
volt és 2 mezővárosa, 71 községe volt, mindamel- 
lett, hogy a biharvmegyei nagyurak (Csákyak, Ba- 
jouiak) ós mások 10—11 községet elszakítottak 
töle.l509-ben Il.Ulászló a gyulai uradalmat unoka- 
öccse, Brandenbui-gi György kezére játszotta. Ez 
1527. 1. Ferdinánd pártjára állott. Ezért Szapolyai 
János 1529 a gyulai várat Czibak Imre váradi 



püspök által elfoglaltatta. Ennek halálával unoka- 
öccsei, az Eperjesi Pathóczyak kezére jutott s 
végre 1552. I. Ferdinánd király foglaltatta el. 
Mivel pedig Temesvár éppen ez évben elesett, a 
gyulai vár véghellyó lőn a török ellen s B. vár- 
megye tisztikara is ebben keresett menedéket. 
1558-ban a vmegye lakossága már behódolt és 
fele adóját a töröknek fizette. 1556-ban a vár- 
megye nemessége szeretett volna János Zsig- 
mondnak meghódolni és így a töröknek adófizető 
országhoz csatlakozni, de a gyulai várban levő ki- 
rályi őrség széjjel verte és vezérének, Abránffy Im- 
rének csabai kastélyát lerombolta. Erre a bennszü- 
lött nemesség nagyobbrészt Bihar vmegyébe hú- 
zódott és 1— 2-nek kivételével ki is halt. A gyulai 
várat a törökök 1566 aug. 30. elfoglalták és így 
B. vármegye egészen a török iga alá jutott, tiszti- 
kara is megszűnt. 1598-ban a tatárok rettenete- 
sen elpusztították ós felégették a földmlvelő la- 
kosságot is. Az 1658—60. években is sokat szen- 
vedett, 1670—78 pedig ÉK.-i részének a bujdosó 
(kuruc) magyarokat kellett tartania. 1687-ben a 
keresztény hadvezérek parancsára, hogy az erős 
gyulai várban levő törököket kiéheztessék, az 
összes lakosságnak el kellett költöznie s így a 
vmegye 1695-ig lakatlan volt. Végre 1694 dec. 
24. a törökök feladták a várat. 1699-bon I. Lipót 
király a vmegyét helyreállította és első főispán- 
jává Löwenburg Jánost nevezte ki. 1695—1703 
közt 31 község alakult a vmegye területén, de 
1703. ezek megint lakatlanokká váltak, mert a 
lakosság Eákóczi Ferenc zászlai alá szegődvén, 
a császárpárti rácok elől kénytelen volt mene- 
külni. Rákóczi hadai 1705. Szentandrásnál a rá- 
cokat megverték ugyan, de a gyulai várat nem 
birták megvívni. 1711 után tehát a vármegyét 
újra kellett népesíteni, mert mindössze 9 hely- 
ségnek volt lakosa, még pedig összesen 2520 
ember. Két puszta kivételével az egész vár- 
megye a királyi kincstáré volt ekkor. Ez tele- 
pítette tehát a vmegye K.-i részén levő magyar 
községeket és ez hozatott először tótokat Kis-Hont 
vmegyéből Békéscsabára 1718. 1719-ben kapták 
vissza a Paksy-örökösök a szentandrási uradal- 
mat, a gyulai uradalmat pedig 1720. br. Har- 
ruckem János volt katonai élelmező szerezte 
meg. Ekkor a gyulai uradalom, 2 községet és 6 
pusztát leszámítva, egész B. vmegyét magában 
foglalta (2 mezőváros, 12 falu és 40 puszta) és 
mégis csak 31,948 forintra becsülték. Harruckern 
János azután még telepített Gyulára és Mezö- 
berénybe németeket, ugyancsak Mezőberénybe 
és Szarvasra tótokat, íia, Harruckern Ferenc, Oros- 
házára dunántúli magyarokat, a Paksy-örökösök 
Tótkomlósra tótokat. Harruckern János, 1735-től 
kezdve fia, Ferenc birták B. vmegye főispánságát 
is ós így 1775-ig teljesen ők voltak az urak a 
vmegyében. 1735-ben a Péró-lázadás, 1738—40. 
a pestis okozott még roppant károkat, de azután 
1848-ig a vm. nyugodtan és gyorsan fejlődött. 
A gyulai m'adalom 5 részre való felosztása után 
(1798) számos magyar nemes is költözött ide és 
1825 — 48 közt élénk vmegyei élet virágzott. A 
szabadságharcban a vmegye területén csata nem 
volt, de lakosai közül 3326 harcolt a honvédzász- 
lók alatt. A gyulai kastély látta azt a szomorú je- 



Békés 



— 11 



Békés 



ienetet, midőn az oroszok a honvédtábornokokat 
az osztrákoknak átadták (18-Í9 aug. 23). Az ön- 
kényuralom B. vármegyét Csanáddal egyesítette, 
megindította a folyók szabályozását, az utak ja- 
vítását, de azért a lakosság elégedetlen volt, míg 
1860. rövid időre, 1867. pedig állandóan helyre 
nem állították a vmegyei önkormányzatot. 1867- 
ben a vmegyo egjik jeles szülötte, Tomcsányi Jó- 
zsef lön a főispán. 1876-ban, hogy az eddig Csa- 
nád vmegyével körülvett Tótkomlós területUeg 
is összefüggjön B. vmegyével, hozzácsatolták 
még Pusztaföldvár és B.-sámson községeket, meg 
a szőllüsi pusztát. Ezekkel és a XIX. sz.-ban ala- 
kiilt új falvakkal lett a vmegyében 1 város és 26 
község. 1855-ben, 1881-ben, 1888-ban és 1891-ben 
nagy ár\izek pusztítottak a vmegyében, 1891 — 
1892. pedig nagy munkásmozgalmak törtek ki 
s a féű'evezetett nép lecsendesítése nagy fárad- 
ságba került. 

Irodalom. Karácsonyi János. B. története, Gyula 1896—97, 
3. köt. ; Haan Lajos, Békés vmegye hajdana, Pest 1870 
2 köt.; B. főispánjai, Századok, 1867. 272— 278; A B.-i régé- 
szeti és müvelódés-töiténeti társulat évkönyvei 1875 óta; 
Borbás Vince, B. flórája, 1881 ; Gaál Jenő, B. közgazdasági és 
közművelődési állapota, Nemzetgazd. Szemle, 1892, 414— 
•459: Haan Lajos és Zsilinszky Mihály, B.-i oklevéltár, Buda- 
pest 1877; Zsilinszky Mihály, Békés, kz Osztr.-magy. mon- 
archia Írásban és képben, Magyarország IL k. 429—444. ; 
Oláh György, B. vmegye 1849—49., 2 köt.. Gyula 1893 ; 
Márki Sándor, A Péró-féle összeesküvés. Századok 1893 ; Az 
aradi keresk. és iparkamara jelentései ; .4csády Ignác, B. 
vármegye 1715—20, Közgazd. Szemle 1895 ; Vargha Gyala, 
B. mezőgazdasága, Budapest 1899 ; Palatínus József, B. 
vmegyei nemes családok, I. köt., Harruckernek és örököseik, 
Budapest 1909. 

Békés, nagyk. B. vm. B.-i j.-ban, a Fehér- és 
Fekete-Körös összefolyásánál, (1910) 5542 házzal 
és 26,826 túlnyomólag magyar lakossal. 1900-ban 
csak 191 német és 502 tót anyanyelvű lakos volt 
a magyarságon kívül a községben, míg felekezet 
szerint volt : 20,954 ref ., 2807 r. kat., 413 gör. 
kel., 823 ág. ev. és 446 izr. Lakói az óriási termé- 
keny határon (35,018 ha.) kitűnő földmívelést 
(búza, tengeri, dohány, len), boi-termelést és kert- 
mívelést liznek, marha-, juh- és méhtenyésztésük, 
valamint halászatuk szintén jelentékeny ; barom- 
vásárai híresek. Van ref. főgimnáziuma, polgári 
leányiskolája, állami kosárfonóiskolája, alsófokú 
ipariskolája : járásbírósága telekkönyvi hatóság- 
gal, közjegyzősége, szolgabírói hivatala, adóhiva- 
tala, csendörörse, pénzügyőri szakasza, népbankja, 
takarékpénztára, 2 hitelszövetkezete, tejszövetke- 
zete, jelentékeny téglagyárai és gőzmalmai, ipar- 
testülete ; továbbá sok közhasznú, közművelődési 
és társas egylete és intézete. Vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal és telefonállomás. B. 7 vá- 
rosrészből (Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hatház, 
Újváros, Rózsa tér, Szt. -Miklóstér) áU; hajdan jól 
megerősített vára volt a két Körös összefolyásá- 
nál, meljTiek biztonságát a közelfekvő kamuti 
vár, Földvár és Sámsonvára emelte : a várnak 
ma már nincs nyoma, de helyét ma is kastéljTiak 
nevezik. A magyarok bejövetelekor még nem 
volt meg e vár, de Szt. Ists'án idejében már róla 
vette nevét B. -STnegye : a külső vár némi nyomai 
a B.-i erdőben még most is látszanak. B. vára a 
legrégibb időben a korona birtoka volt és jó vé- 
delmi állapotban tartatott : 1241. a tatárok ostro- 
molták. A Hunyadiak korában a várat mindin- 
kább túlszárnyalni kezdte a gyulai vár, minek 



folytán védelmi tekintetben hanyatlott ; fényben 
vesztett azért is, mert a Jagellók kora óta a fő- 
ispán GjTilán laks'án, a vármegye gyűlései is ott 
tartattak. 1566— 95-ig a törökök tartották meg- 
szállva és hogy ellenségnek többé menedékül ne 
szolgálhasson, Báthory Zsigmond földig rombolá. 
A vár körül, mely várispánság székhelye volt, 
már régebben falu keletkezett, melj-nek lakói a 
várbeli földeket művelték és őrszolgálatot tettek. 
Salamon idejében Géza hercegtói Péter főispánra 
szállt, ki a zástyi apátságra ruházta. A vmegye 
közgyűléseit itt tartá, a XV. sz.-ban mezővá- 
rossá lett. Addig a korona bírta s a vár királyi 
vár volt. A XV. sz. elején a Maróthyak birto- 
kába került, később Corvin Jánosé lett, de utóbb 
ismét királyi vár gyanánt említik. A X\l. sz.-ban 
Ozorai Imre a reformációt terjeszté itt s akkor 
gimnáziuma is volt. 1566-ban a váiTal együtt tö- 
rök kézre került s csak 1715. kebeleztetett vissza 
a vm.-be (ekkor 170 család lakott benne). 1730- 
ban a szabolcsvármegyei Ibránjiak telepedtek le 
benne, ahonnan egyik városrész most is nevöket 
viseli; 1738—39. a pestis, 1831. a kolera pusztí- 
totta. 

Irodalom. Hajnal István. B. város mullja (B. vármegyei 
rég. társ. évk. 1876—77); Karácsonyi JáQOS, B. város tör- 
ténete a XVIII. sz. elejéig {u. 0. 1890—91) ; Göndöcs Be- 
nedek. B. város múltjából. B. -Csaba: Haan Lajos. B. vár- 
tnegj-e hajdana, Pest 1870. I. 121—130; Soralyai Gábor, 
Emlékirat B. városának a legelső megiilésétöl kezdve az 
1893. esztendő végéig, B. 1894 : Szegedi K., A B.-i reform, 
templom története. 1903. 

Békés Gáspár (kornyáti), békésvármegj^ei tör- 
zsökös nemes család sarja, szül. 1520., megh. 
1579 nov. 7-én. Atyja, László, lugosi vicebán volt. 
Pályafutását Petrovich Péter teraesi bán meUett 
kezdte, mint apród. Ö ajánlotta Izabella királynő- 
nek és János Zigmondnak, akiknek 1557. udva- 
varába kerülve, csakhamar bizalmas tanácsosuk 
lett. Az ifjú kü'ályt annyira befolyása alatt tar- 
totta, hogy az 1560-as években ő volt Erdély po- 
litikájának irányítója. 1565-ben a fényes portán 
járt követségben és segítséget eszközölt ki a szul- 
tántól Miksa csá .szár-király eUen. 1566-ban ő ki- 
séri a fejedelmet Zimonyba Szulejmán táborába, 
ahol a szultán biztosít<i levelet (athnamét) adott 
Erdély számára. B. szolgálatai jutalmául nagy 
birtokokat kapott. 1568-ban része volt a felsőma- 
gyarországi Dobó-Balassa-féle összeesküvésben, 
mely Miksa helyett János Zsigmondot kívánta a 
magyar királyságra juttatni. Az összeesküvés 
meghiúsulása után a császár-királlyal való ki- 
egyezés és szövetkezés politikájának lett szószó- 
lója. Követséget vezetett Prágába s megkötötte 
(1570 aug. 16.) az ú. n. speyeri szerződést, mely 
szerint János Zsigmond lemondott a királyi cím- 
ről s a császári családból kapott volna feleséget. 
János Zsigmond elfogadta a szerződést s a meg- 
erősített példányt B. vitte fel Prágába kicserélés 
végett. Azalatt János Zsigmond meghalt (1571 
márc. 14.). Az új fejedelemválasztásnál B. volt a 
császár-király jelöltje, de az erdélyi rendek a szul- 
tán ajánlottat, Báthorj' Istvánt választották meg 
(1571 máj. 25.). B. nem hódolt meg az új fejede- 
lemnek, hanem visszavonult Fogaras várába s a 
császár segélyében bízva, pártot ütött Báthory el- 
len. Ez hadat küldött ellene és kiűzte Erdélyből. 
B. Kassára, majd Bécsbe menekült, fegyveres se- 



Béke-sajtószövetség 



— 12 — 



Békessy 



gítséget kérni. A portára is küldött követet, de 
itt célt nem ért. Miksa segítségével haddal tért 
vissza Erdélybe. Báthory azonban a szentpáli csa- 
tában leverte (1575 júl. 9.) s az elmenekült párt- 
ütőt fö- és jószágvesztésre ítéltette a kolozsvári 
országgyűlésen, B. a vesztett csata után mint 
földönfutó bujdosott Szatmárra, Kassára, majd a 
Szepességen, és Lengyelországban. A lengyel ren- 
dek pedig nemsokára királyukká választották 
Báthoryt. A győzelmes vetélytárs most, a krakói 
vajda közbenjárására, megkegyelmezett a csá- 
szártól elhagyott B.-nek, udvarába fogadta s B, 
nemsokára leghívebb embere, barátja, tanács- 
adója lett. B. hü szolgálataiért lengyel indigená- 
tust nyert. Az oroszok ellen megindított hadjárat- 
ban (1579) B. fényes szerepet játszott, mint a ma- 
gyar segitőhadak fővezére. Polock vára vívása és 
bevétele főként az ő érdeme volt. A diadalmas 
hadjáratból betegen tért vissza Báthoryval a grod- 
nói királyi lakba, ahol nemsokára meghalt s a 
litván főváros, Vilna felett emelkedő hegyormon 
temettetett el, melyet maga választott ki nyugvó- 
helyéül. — öccse, B. Gábor, részt vett bátyja küz- 
delmeiben,mellyel Báthoryt a fejedelemségtől meg- 
fosztani törekedett, ki midőn B. Gáspárt kegyeibe 
fogadta, B. Gábort is udvarába vette, ö is részt 
vett az oroszok ellen vívott hadjáratokban, mint 
a magyar lovasság parancsnoka s Pleskow vára 
ostrománál (1581) az ellenség golyójától homlokon 
találva esett el. V. ö. Szádeczky L., Kornyáti B. 
Gáspár (Tört. Életrajzok 1887. évf.). 

Béke-sajtószövetség. Célja főleg a napi sajtó 
szervezése a békemozgalom érdekében. Az első 
kísérlet : Association Internationale des journa- 
listes amis de la Faix (Paris 1899) nem volt hosszú 
életű. Az 1900. évi párisi interparlamentáris kon- 
ferencián egyhangúlag elfogadták Apponyi Albert 
grófnak egy nemzetközi sajtószövetség (Union 
de la Presse pour la paix et l'arbitrage interna- 
tionále) szervezésére irányuló javaslatát. Az osz- 
trák A. H. Fried ösztönzésére 1909. Brüsszelben 
megalakult az JJnion internationale de la Presse 
pour la Paix. 

Békéscsaba, nagyközség Békés vmegye B.-i 
j.-ban, a Fekete-Körös élövízcsatornája mellett; 
az egykori nagy tót faluból most a vmegye s az 
Alföld egyik legnépesebb smagyarérzelmü városa 
lett. Tágas piacán áll a nagy és díszes ág. ev. 
templom, melyben tót, és egy kisebb, melyben 
magyar nyelven folyik az istentisztelet ; ugyanitt 
van a díszes városháza, a vigadó, a színház, a 
nagyvendéglő és a kaszinó, sok csinos magán- 
ház és Kossuth Lajos szobra (Horvai János müve, 
1905) ; a Körösön túl csinos házsor kertek közt 
nyúlik el, az egykori temetőt szép parkká alakí- 
tották át. Lakói szorgalmas földmívelők, kik a 
szöllő- és gyümölcstermelést is űzik. B.-nak (1910) 
5847 háza és 42,335 lak. van; ezek közt volt 1900- 
ban 9501 magyar, 279 német és 27,488 tót, val- 
lás szerint 8105 r. k., 436 gör. kel., 25,647 ág. 
ev., 1260 ref. és 1772 izr. B. a bányakerületi 
ág. ev. püspök és egyházi törvényszék, nagy- 
várad-gyulai r. k. esperesség, a járási szolga- 
bíróság szókhelye; van járásbírósága telek 
könyvi hatósággal, adóhivatala, köz jegy zösége, 
pónzügyőrbiztosi állomása, csendőrőrse, dohány- 



beváltóhivatala, áll. ménteleposztálya, selyem- 
gubóbeváltó hivatala ; iskolái közül említendő az: 
ág. ev. főgimnázium (1863 óta), a felső leányiskola, 
polgári flúiskola, zenede, az alsófokú ipariskola. 
Közgazdasági viszonyait élénkíti az itteni 2 taka- 
rékpénztár, hitelszövetkezet, az Aradi ipari & 
népbank íiókja s az osztr.-magy. bank mellék- 
helyisége ; van téglagyára, több gőzmalma, gyufa- 
gyára, szövőiskolája, ipartestülete s számos köz- 
hasznú 8 ipari társulata ós egylete. Marha- é& 
gabonavásárai jelentékenyek ; lakói közül számo- 
san fazekasipart űznek ; mint népipar a varratos 
készítése dívik. Van városi villamosmű, termény- 
és árúraktár részv.-társ,, magy. mübútorgyár 
részv.-társ., mezőgazd. gépgyár. B. a M. kir. 
államvasutak budapest-aradi és szeged-nagyvá- 
radi vonalának és az alföldi első gazdasági (mo- 
toros) vasút csomópontja, élénk forgalom közép- 
pontja. Van posta- és táviróhivatala, telefonállo- 
mása. Több lap jelenik meg itt. Termékeny határa 
32,601 ha. B. nevét Csaba birtokostól vette (Csaba 
mezeje); 1235.faluvolt,aXIV.8z.-bana gerlaiÁbra- 
hámffyak tulajdonában volt. 1528-ban Ábrahámffy 
István vagy Péter építtette a csabai kastélyt, 
1556. azonban Ábrahámffy Imre el akarván árulni 
a törököknek, Mágócsi Gáspár gyulai várkapitány 
B.-t rohammal bevette, földig rombolta s Imrét 
megölette. 1566-ban a törökök elfoglalták s azóta 
nagyon eluéptelenedett, magyar lakói nagyobbára 
elpusztultak. 1717-ben 3 felföldi tót család tele- 
pedett itt le, kiket nemsokára számosan követtek ; 
a magyarok elköltöztek s így keletkezett 1718. 
a mostani B., egészen tót lakossággal. Bár a 
tótoknak itt jó dolguk volt, mégis 1732. az egész 
lakosság el akarta B.-t hagyni, de a vmegye szán- 
dékukban megakadályozta. 1735 máj. 1. a Péró 
vezérlete alatt felzendült rácok B.-tmindenébőlki- 
f osztották. 1750. telepedtek le az első katolikusok, 
1753-bau 800 csabai, szarvasi és herényi család 
Vandlik Márton pap vezetése alatt Szabolcs vár- 
megyébe költözött és ott a nyíregyházi egyházat 
alapítá. 1840-ben lett mezővárossá, addig Európa 
legnagyobb faluja volt. V. ö. Haan Lajos, B. 
mezővárosa hajdanáról és mostani állapotáról 
(II. kiad.. Pest 1886); u. a.. Békés vmegye haj- 
dana (Pest 1870). 

Békés-csanádi h. é. vasút, hossza 827 km. 
Fővonala Szarvas-Kísszénás-Orosháza-Mezöhe- 
gyes. Mellékvonala a 6 km. hosszú kisszénás- 
kondor osi elágazás. Rendes nyomtávolságú vasút, 
melyet az 1893. XII. t.-c. engedélyezett. Befekte- 
tési tőkéje 4.680,000 K ; üzemét a Máv. látja el. 

Békésgyula, 1. Gyula. 

Békéssámson, nagyk. Békés vm. orosházi 
j.-ban, (1910) 4353 magyar lak. ; hitelszövetkezet, 
gőzmalom, posta- és telefonállomás. 

Békessy László, állatorvos és oki. gazda, szül. 
Besnyőn, Fehér vmegy ében, 1844., hol atyja gazda- 
tiszt volt. Tanulmányait a budai József-műegye- 
temen 8 a keszthelyi orsz. gazdasági felsőbb tan- 
intézetben végezte, mire a gazd. gyakorlatba lé- 
pett. A debreczeni orsz. gazd. felsőbb intézet tanár- 
segédje, azután segédtanára lett. 1871-ben állami 
ösztöndíjjal külföldre ment, ahonnan visszatérve, 
1873. a debreczeni gazdasági tanintézet rendes 
tanára, majd igazgatója lett. 1876-ban az igaz- 



Békésszentandrás 



— 13 



Bekir 



gatói állásról lemoudván, mint tanár folytatta 
működését 1895-ig, amikor nyugalomba vonult 
és jószágigazgató lett. Müvei : A sertéstenyésztés 
vezérelvei gyakorló gazdák részére (Debreczen 
1871) ; Általános állattenyésztés (u. o. 1884) ; 
A tejgazdaság elméleti és gyakorlati szemponthói 
(Budapest 1885) ; A takarmányszámítások rövid 
ismertetése (Debreczen 1886) ; Az állatgyógyászati 
zsebnaptárt és mint a debreczeni gazd. egylet tit- 
kára, az egyl. közleményeket szerkesztette, a szak- 
lapokba pedig szakmájába vágó sok cikket írt. 

Békésszentandrás, nagyk. Békés vm. szarvasi 
j.-ban, (1910) 1311 házzal és 7134 lak. A lakosok 
köztíl 1900-ban 5795 volt magyar és 1441 tót; 
gyógyszertár, takarékpénztár, hitelszövetkezet, 
gőzmalom, posta- és táviróhivatal, telefonállomás. 

Békés tengerzár, 1. Tengerzár. 

Békés vára, 1. Békés. 

Békésvármegyei h. é. vasút, 1. Mátra-Körös- 
vidéki egyesült h. é. vasút. 

Békésy, l. Károly, c. rk. tanár a kolozsvári egye- 
temen, közgazdasági író, szül. 1850. Kolozsváron. 
Jogi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten 
végezte. Szerkesztője volt Kolozsváron a Kelet 
c. lapnak, majd e lap utódjának, a Kolozsvári 
Közlönynek 1875—86. Egyik alapítója és egy- 
szersmind igazgatója volt az Brdélyrészi Ipar- 
fejlesztő Egyletnek, mely virágzó női ipari isko- 
lát tart fenn. Müvei : Kolozsvár közgazdasági 
múltja és jelene (Kolozsvár 1889) ; A termAszet- 
tudományi felfogás a politikában (u. o. 1893) ; 
A választási reiidszerröl (u. o. 1896) ; A szocioló- 
giáról (u. 0. 1911). 

2. B. Sándor, min. oszt. tanácsos, szül. 1860. 
Kolozsvárott. Egyetemi tanulmányainak befeje- 
zése után Németországban több éven át főleg a 
mezőgazdasági ipar tanulmányozásával foglal- 
kozott. Asszisztense volt Maercker Max világhírű 
agrikulturkémikusnak, haUei egy. tanárnak. Ba- 
ross Gábor meghívására 1891. mint iparfelügyelö 
állami szolgálatba lépett; 1900. gazdasági ós 
kereskedelmi szaktudósító lett előbb Münchenben, 
később Konstantinápolyban és Zíirichben. Ön- 
állóan megjelent munkája : Az ipari munkások 
baleset ellen való biztosítása külföldön (Budapest 
1901). 

Békeszegés, a békekötésnek, a békeszerződés- 
nek megszegése, 1. Békekötés. 

Békeszerződés, 1. Békekötés- 

Béketemplomok voltak azok a templomok, 
amelyeket a vesztfáliai (1648) békekötés alapján 
a svédek közbenjárására a sziléziai fejedelemsé- 
geknek és Glogau, Jauer és Schweidnitz városok- 
nak engedélyeztek s amelyek vályogból és fából 
a városfalakon kívül, torony nélkül, kegyes ado- 
mányokból fel is épültek. A glogauinak neve 
oIstenháza» (Hütto Gottes) ; a schweidnitzié 
«Szentháromságtemplom»(Dreifaltigkeitskirche); 
a jauerié «Szentlélektemplom» (Heiligegeist- 
kirche) volt. E templomokat csakis az altranstádti 
egyezség alapján látták el toronnyal és haranggal. 

Beketfa, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelji 
j.-ban, (1910) 126 magyar lak. ; u. p. Egyházgelle, 
u. t. Patony. Beketfa a Beketfalvi Mórocz-család 
ősi fészke, meljTiek itt megerősített várkastélya 
volt. 



Beketinci, adók. Verőeze vm. diakovári j.-ban, 
(1900) 475 horvát-szerb lak. ; u. p. Vuka, u. t. Vuka- 
Dopsin. 

Beketinec, község Belovár-Körös vm. körösi 
j.-ban, (1900) 146 horvát-szerb lak.; u. p. Raven, 
u. t. Körös. 

Béketörés, a békés állapottal ellenkező cselek- 
mények véghezvitele, 1. Béke. 

Békevár, 1900 júl. 2. magyar kivándorlók ál- 
tal alapított kanadai község Saskechevan állam 
területén, Winnipeg vasúti állomás közelében, 
mintegy 20(X) lakossal, kik földmíveléssel fog- 
lalkoznak. Van Kossuth-schoolja, magyar pappal. 

Békevesztett (friedlos) lett az, aki a germán 
népeknél a törzsélet korában (Kr. u. III— VI. sz.) 
súlyosan megsértette a nép kebelében ui'alkodó 
jogrendet (= békét). A B.-ség tehát büntetés, 
amelynek következtében a sértő ki volt rekesztve a 
nép békéjéből, vagyis a társadalom rendjéből: 
tehát minden jogtól meg volt fosztva. A B. meg- 
szűnt családtag lenni, nem volt többé családja, 
elvesztette vagyonát, megszűnt törzstag lenni, 
így teljesen jognélküli lett, úgy tekintették, mint 
ellenséget, mindenki megölhette őt (vogelfrei). 

Békey István, min. osztálytanácsos, szül. 1829., 
megh. Budapesten 1888 jún. 26. Jogi tanulmányait 
Pesten és Egerben végezte s már 18 éves korában 
megszerezte az ügyvédi oklevelet, 1867. Andrássy 
Gyula gr. a honvédelmi minisztériumban titkárnak, 
később osztálytanácsosnak nevezte ki. Részt vett 
a védőtörvények alkotása ügyében Bécsben tartott 
tanácskozásokban s a magyar törvényhozás elé 
került katonai ügyeket érintő törvényjavaslatokat 
ő fogalmazta. Mint Horváth István egykori tanít- 
ványa, annak szellemében foglalkozott történelem- 
mel is. Munkái : Béla király jegyzőjének személye 
és kora (Budapest 1886) ; Szittyák, pártosok, törö- 
kök (u. 0. 1887). 

Békezálog (ném. Friedensbürgschaft), azon 
Ígéret erősségére letett, vagy kezesekkel, illet, 
más módon biztosított összeg, hogj^ a B.-ot nyújtó 
a letett összeg elvesztésének vagy a biztosított 
összeg leíizetésének terhe alatt nem fog bűncse- 
lekményt elkövetni. A B. ősgermán intézmény ; 
ez idő szerint érvényben van az angol, olasz, dán, 
spanyol és amerikai tételes büntetőjogokban, va- 
lamint felvétetett a svájci javaslatokba. Olasz- 
országban, Dániában s a svájci javaslatokban a 
B. csak mint biztonsági intézkedés szerepel. Ang- 
liában mellékbüntetés, Spanyolországban pedig 
főbüntetés. Angliában s Észak-Amerikában a fel- 
tételes elitélés intézményéhez kapcsolódik, Olasz- 
országban pedig a birói dorgáláshoz fűződik. Az 
újabb irodalomban erős rokonszenvvel találkozik 
a B. intézménye, mint a káros hatású rövid tar- 
tamú s zabadságvesztés-büntetések egyik pótszere . 

Bekezdés (ném. Absatz, Einzug ; lat. a linea, 1. 
0.) A nyomdászatban az ú. n. «behúzás» nagysága 
a betű nagyságától, a sorok ritkított vagy ritkitat- 
lan voltától és azok szélességétől függ. Mennél 
szélesebb formátumra szednek, annál nagyobb- 
nak kell a bekezdésnek lennie. 

Bekir, temesvári pasa volt 1636., midőn I. Rá- 
kóczi György és Bethlen István versengett az 
erdélyi fejedelemségért. A porta Bethlennek fogta 
pártját s támogatására 12 ezer lovassal és 2 ezer 



Bekísérés 



14 



Beksics 



janicsárral Bekir pasát küldte, de Szalontánál 
vereséget szenvedett s midőn az év végén meg- 
kötötték a békét, Bekirt Konstantinápolyban le- 
fejezték. 

Bekísérés, a rendőri hatóság elé állítás. Ez 
történhetik ügyészi, bírói és rendőrhatósági pa- 
rancsra, de önállóan is eljárhat a rendőri őrsze- 
mélyzet. Büntevök bekísérendők, ha tetten érik 
őket, ha szökésben vannak, ha a kijelölt tartóz- 
kodási helyüket elhagyják. Bekísérendők azon- 
kívül a kiutasított ós kitiltott egyének, csavar- 
gók, koldusok, engedély nélkül házalók, utcai ze- 
nészek, alakosok s más hasonló, a közbiztonságra 
gyanús személyek. Bekísérhető azonban bárki, 
ha az előidézett közbotrány, csend- és rendzava- 
rás máskép meg nem szüntethető, ha a kihágást 
elkövető a rendőri figyelmeztetés dacára is foly- 
tatja a kihágást vagy ellenszegül, a rendőrt bán- 
talmazza, végül, aki igazolásnál nevét, lakását 
nem akarja bemondani. Előállítható — határo- 
zattal — az is, aki a rendőrség idézésére nem je- 
lenik meg. Magánszemélyek felhívására csak ak- 
kor foganatosítható a B., ha a bekísérendöre 
nézve a fentebbi okok valamelyike fennforog. 
Közszolgálatban álló egyének B.-e felettes ható- 
ságukkal közlendő. 

Bekjar (magy. betyár), szószerint foglalkozás 
nélküli embert, nőtelent jelent. Perzsa eredetű 
szó. A magyar nyelvbe a délszlávok révén a török 
nyelvből került. 

Bekker, 1. August Emmanuel, német filológus, 
szül. Berlinben 1785 máj. 21., megh. u. o. 1871 
jún. 7., hol 1811 óta akiassz. filológia egyetemi ta- 
nára volt. Kéziratok összehasonlítása ós kiadása 
céljából sokat utazott és több évet töltött Olasz- 
os Franciaországban, valamint Angliában. Első- 
rangú szövegkritikus, kinek kiadásai módszeres 
eljárás tekintetében korszakot alkotnak. Fő kiadá- 
sai: ApoUonii Alexandrini de pronomine liber 
(1811) ; Anecdota graeca (1814—21, 3 köt.) ; Theo- 
gnis (1815) ; Kolluthos és Tzetzés (1816) ; Platón 
(1816-23,10 köt); Thukydides (1821, 3 köt.); 
Az attikai szónokok (1822, 7 köt.) ; Photios (1824, 
2 köt.) ; az Iliász szkolionjai (1825—27, 3 köt.) ; 
Aristophanos (1829, 5 köt.) ; Livius (1829) ; Fes- 
tus (1831) ; Aristoteles (1831, 3 köt.) ; Harpokration 
és Moiris (1833) ; Sextus Empiricus (1842) ; Pol- 
lux (1846) ; Dio Cassius (1849, 2 köt.) ; Homeros 
(1843) stb. A Scriptores históriáé byzantinae-ből25 
kötetet adott ki. Ezenkívül több kiadatlan pro- 
ven^al és ófrancia szöveget (Fierabras, Aspremont, 
Plor és Blancheflor) tett közzé, Utolsó műve : Ho- 
merische Blátter (1863—72, 2 köt.). Életét és jel- 
lemzését 1. M. Haupt emlékbeszédében és Preus- 
sische Jahrbücher (29. köt., 1872). 

2. B., Elisabeth, németalföldi írónő, született 
Vlissingenben 1738 júl. 24., megh. Hágában 1804 
nov. 5. ; férje Wolff Adriaan beemster-i reformá- 
tus pap volt. Kezdetben kisebb szatirikus müvek- 
kel lépett föl. Mindjárt első ily irányú elbeszélésé- 
vel föltűnést keltett. Majd nagyobb költemények, 
eposzok következtek ( Andromache an Agamemnon 
s mások). Férje halála után Déken Agátával, a 
szellemes írónövel szoros baráti viszonyban élt 
s Franciaországba ment vele lakni, hol Trévoux- 
ban telepedett le (1788). Itt irta dalgyűjteményét, 



Wandelungen in Bom'gogne (Vándorlások Bur- 
gundiában). Deken Agátával együtt több regényt 
irt, s ezzel megalapították a németalföldi regény- 
irodalmat. Legnevezetesebb ezek közt : Historie 
van mejuffrouw Sara Burgerhart (Haag 1782). 
1798-ban visszatérve hazájába, Hágában, a fővá- 
rosban töltötte élete alkonyát barátnőjével együtt. 
Életrajzát és válogatott müveit van Vloten 1. 
adta ki : Het leven en de uitgelezen werken von 
E. Wolflf-B. (Schiedam 1866). 

3. B., Ernst Immánuel, német jogtudós, szül, 
Berlinben 1827 aug. 16. 1852-ben Halléban ma- 
gántanár, 1857. Greifswaldban, 1874. mint Wind- 
scheid utóda Heidelbergben rendes egyetemi ta- 
nár lett. Főbb művei : Die Actionen des römischen 
Privatrechts (Berlin 1871—73, 2 köt.); Das Recht 
des Besitzes bei den Eömern (Leipzig 1880) ; Sys- 
tem des heutigenPandektenrechts(Weimar 1886 - 
1889 2 köt.). Th. Muther-rel együtt B. alapította 
meg a Jahrbuch des gemeinen deutschen Rechts 
(Leipzig 1857—63, 6 köt.) c, évkönyvet és egy 
ideig egyik kiadója volt a Kritisehe Vierteljahrs- 
schrif t f ür tíesetzgebung und Rechtswissenschaf t 
c. folyóiratnak. 

Bekkos, Johannes, konstantinápolyi patriárcha, 
a 14. lyoni egyetemes zsinaton 1274. a latin és 
görög egyházak egyesítése mellett szállt síkra, 
mint patriárcha 1275— 82-ig irataiban is sürgette 
az egyesítést. 1283-ban megfosztották méltóságá- 
tól s 1293. a börtönben halt meg. 
Béklyó, 1. Békó. 

Békó, béklyó v. nyűg. Legelésző lovak első lá- 
bait szokás békóba verni, illetőleg istránggal v. 
szíjjal egyik csüdhajlást a másikhoz hozzákötni, 
hogy így a ló első lábait ne használhassa szaba- 
don s ne szaladhasson el. A B. ne legyen rövidebb, 
mint a két első láb egymástóli távola, de hosszabb 
se. Csikókat, fiatal, fejletlen állatokat B.-ba verni 
nem szabad, mert akadályozza a szabad moz- 
gást, ami a csikó fejlődésének rovására megy. így 
nevezik a rabok lábaira vert vasat is. 

Bekölcze, kisk. Heves vm. péter vásári j.-ban, 
(1910) 836 magyar lak. ; u. p. Bgercsehi, u. t. Apát- 
falva. 

Bekötés, bekapcsolás, az építészetben a fa vagy 
vasgerendák végeinek kötő vasakkal a falhoz való 
kekpQsőléLsa.{h.Kötövas.)A kertészek a fiatal fákat, 
hogy azokat legelő állatoktól és a nyulaktól meg- 
óvják, tüskés ágakkal (vadrózsával v. borókával) 
vagy náddal kötözik be; ugyancsak B.-t alkal- 
maznak arra is, hogy a fákat a téli fagy és a nap- 
sütés okozta fagyíoltok ellen védelmezzék; ez 
utóbbi célra szalmát, gyékényt, mohát, száraz ha- 
rasztot stbit lehet használni. 

Beksics Gusztáv, publicista, szül. Gamáson 
(Somogy vmegye) 1847 febr. 9., megh. hirtelenül 
Budapesten 1906 máj. 7. Bölcsészeti ós jogi tanul- 
mányait a budapesti egyetemen végezte. Ezután 
a htrlapírásra adta magát, tagja lett a Pesti Napló 
szerkesztőségének, ahol az akkori szerkesztő, Ke- 
mény Zsigmond báró mellett titkári teendőket is 
végzett. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett és segéd- 
fogalmazó lett a kir. táblán. Később az Ellenőr 
szerkesztőségében a külföldi rovatot vezette, majd 
Toldy István Nemzeti Hírlapjába, a Nemzetbe és 
a Pesti Naplóba vezércikkeket írt. 1884. ország- 



Bektás 



— 15 



Bél 



gyűlési képviselővé választották. Majd a miniszter- 
elnökségnél mint min. tanácsos a közjogi és nem- 
zetközi ügyosztály élére került, de 1896. állásáról 
lemondott ós ismét képviselő lett. Később a Ma- 
gyar Nemzet főszerkesztője volt, 1905-ben pedig a 
Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerkesztője 
lett. B. írói pályáját mint költő, szinmű- és regény- 
író kezdte, azonkívül fordított franciából, olasz- 
ból, spanyolból. A szépirodalom terén főbb művei : 
Barna Arthur (regény, 1880) ; Ködös problémák 
(regény, i90-i) ; Zrínyi a költő c. színműve kézirat- 
ban maradt meg. Fordítások : Egy szív története 
(Emilio Castelar után spanyolból, 1874) ; A szép 
Diego (Moretotói, spanyolból, 1883): Cid, spanyol 
románcok (1886) : Saját becsületének orvosa (Cal- 
deron után spanyolból, 1886). Szépirodalmi műkö- 
désénél azonban fontosabb publicisztikai műkö- 
dése. Eziránjni nevezetesebb munkái : Glaástone 
és a keleti válság (1880); Az egyéni szabadság 
Európában és Magyarországon (1880) ; A demo- 
krácia Magyarországon (1881); J. magyar doktri- 
nairek (1882) ; Kemény Zsigmond, a forradalom 
és a kiegyezés (1883) : Magyarosodás és magyaro- 
sítás {18Sd); Legújabb politikai divat (Timoleon 
álnéva. 18&Í); Társadmmunk és nemzeti hivatá- 
sunk (Censor álnév alatt, 1884) ; JJj korszak és 
politikai programmja {ktticns álnév alatt 1889); 
A dualismus, története, közjogi értelme és törek- 
véseink (1892); A magyar nemzet függetlensége az 
állami és az egyJiázi (külső) kormányzatban, külö- 
nös tekintettel a magyar király apostoli jogaira 
és a kafh. autonómiára (1893). Elete utolsó tíz 
évéből való munkájában fejti ki B. politikai hitval- 
lását, meljmek alapja a magyar fajnak a többi 
nemzetekénél nagyobb szaporodó képessége. Ezzel 
a szaporodással a magyar nemzet eléri a dualiz- 
musban a túlsúlyt, mely végeredményben a per- 
szonál unióhoz vezet. Ebből az időből valók követ- 
kező művei : A román kérdés és a fajok Mrca 
Európában és Magyarországon (1895) ; francia 
nyelven: Laqu€Stionroumaine{íS9A); Laconso- 
lidation intérieure derAutriche-Hongrie {1896); 
A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszoli- 
dációnk (1896) ; A modern Magyarország (Márki 
Sándorral, Bpest 1898, A magyar nemzet törté- 
nete, X. köt.); Magyarország jövője az újabb 
nemzeti elhelyezkedés alapján (1900) ; Közjogunk 
és nemzeti tm-ekvésünk; Mátyás király birodal- 
mi és Magyarország jövője (1905). Hagyatékából 
jelent meg : A szabadelvüpárt törtenete (Bpest 
1906). V. ö. Kalmár Antal, Beksics Gusztáv 
történ, és alkotmányjogi munkái (Budapest 2. 
kiad. 1903). 

Felesége, szül. Bogdanovich Krisztina, írói ál- 
néven Bogdanovich György, megh. 1903 ápr. U, 
Budapesten. Színi pályára "készíüt s mielőtt 1875. 
férjhez ment B. Gusztávhoz, a Nemzeti Színház 
tagja volt. Irt elbeszéléseket, verseket, útirajzo- 
kat különböző lapokba. Önálló müvei : Az én kis 
világom, rajzok (Budapest 1887); A divat {1888); 
A bolondot, gazt nem vetik, mégis terem, elbeszé- 
lések (1889); Egy humánus házi úr élményei 
(1891) ; Álmatlan éjszakák, költemények (1896). 

Bektás, Lykia tartomány (Kis-Ázsia) városi 
eleme, mely a szomszéd népektől testileg és szel- 
lemileg elüt. Némi rokon vonások észlelhetők a 



hegyvidéki taktadzsik-kal. Kül.színre ugyan moha- 
medánok, de vallásuk szabályait éppen nem köve- 
tik. Intelligens gazdag nép, a törökök előtt nagy 
tekintélye van. Némely tudós a görög bevándor- 
lás előtti őslakosság maradványát látja bennük. 

Bektási (tör.), Hadzsi Bektástól (1357) alapított 
és róla nevezett dervisrend, mely a janicsárok- 
kal kapcsolatban állott, poUtikai ügyekbe avat- 
kozott és mindenféle lázadásban nagyon élénk 
része volt. Ezért II. Mahmud szultán a janicsárok 
megsemmisítésével (1826) e dervisrendet is ke- 
ményen üldözte. Azóta a B.-rend számra és te- 
kintélyre nézve nagyon megcsappant és a köz- 
ügyekre való befolyása érezhető módon nem nyil- 
vánul. Zárdáik a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia kü- 
lönféle helységeiben állnak fenn ; Kairóban is van 
egy konventjük. Újabban Jacob György erlangeni 
egyetemi tanár foglalkozott a B.-rend tanulmá- 
nyozásával : Beitráge zur Kenntnis des Derwisch- 
ordens der B. (Berlin 1908, Türkische Bibliothek, 
IX. köt.) ; u. a., Die Bektaschijje in ihrem Ver- 
háltniss zu verwandten Erscheinungen (München, 
akad., 1909). 

Bekohiba-balzsam (Bicuhijba-zsir, növ.), Bra- 
ziliában a Myristica offidnalis, a M. sebifera és 
M. Bicuhyba (Virola Bicuhyba) magjaiból nyert 
zsír, mely hasonló a Myristica fragrans (szere- 
csendiófa) magjaiból készített muskát-vaj (sze- 
recsendióvaj) nevű zsírhoz. Virola-zsimak is ne- 
vezik és orvosilag, valamint a gyertyagyártásban 
is használják. L. Mtjristica. 

Bel, törökül szorost, hegyszorost jelent. A tö- 
rökök nemzeti hősének, ÍLbVo<//?í-nak«Csamli bel* 
volt egyik tartózkodó helye. . 

Bel., állatnevek után Belon P. nevének rövi- 
dítése. 

Bél, 1. Belek. — A növénytanban B. az alap- 
szövetnek az a része, amely a körben elhelyezett 
edénynyalábokon belül, tehát a szár közepén van. 
így hát csak a kétszikűek és nyit\'atermök szárá- 
ban van bél ; a gyökérből v. teljesen hiányzik, v. 
igen gyenge. Sejtjei legtöbbször vékonyfalú pa- 
renchima sejtek, kisebb-nagyobb sejtközökkel. A 
parenchima sejtek között lehetnek néha vastag- 
falu, dúsan gödörkés szklerenchima sejtek is. 
Fiatal korban plazmadúsak, még kloroflUt is tar- 
talmazhatnak. Később vagy levegővel, vagy víz- 
szerűsejtnedvvel telnek meg, vagy pedig az anyag- 
forgalomban, mint raktározó szövet (keményítő, 
csersav, oxalsa vas-mész kristályok) továbbra is 
részt vesznek. Néha a bél egészen eltűnik a szárból ; 
így keletkezik a teljesen csöves szár (Taraxacum 
oöicinale) ; máskor csak a bütykökben marad 
meg (számos emyősvirágzatú szára) vagy pedig 
az egész szár hosszában a tengelyre merőleges 
lemezekre tagolódik (diófa). Ha a bélnek a bélöv- 
vel érintkező sejtjei kisebbek, vastagabb falnak, 
mint a bél többi része, akkor ez a szövet a bél- 
hüvely. Bélnek nevezik még a magkezdemóny 
belső, tömör részét, melyben az embrio-zsák ke- 
letkezik, továbbá a magnak a héjon belül levő 
részét is, amely a csirát és a csírázáskor szüksé- 
ges tartaléktápanyagokat foglalja magában, pl. 
csonthéjas magvuak. — B. továbbá a. m. kanóc. 

Bél (Beél), kisk. Bihar vm. béli j.-ban, (laio) 2212 
oláh és magyar lak., csendörörs; a járás szolgabi- 



Bél 



16 



Béla 



rói székhelye ; vasúti állomás, posta- és táviró- 
hivatal, telefonállomás. A község csinos fekvésű, 
rajta a Mézes patak folyik keresztül ; élénk hely, 
híres vásárokkal; lakói iparszerüen űzik az agyag- 
ipart, melyhez az agyagot Botfej és Boklya köz- 
ségek határából szerzik be. A községtől negyed- 
órányira van az Egyesült magyarhoni üveggyá- 
rak részvénytársaság üveggyára, mely azonban 
most nem működik. 

Bél, a babilóniai Pantheon egyik főalakja, «az 
istenek ura», az «ég és föld ura» volt; sumír 
neve: In-lil. Tiszteletének főhelye a Dél-Babilóniá- 
ban fekvő Nippur volt, ahol az I-kur (a. m. or- 
szágtemplom) nevű temploma állott. L. még Baal. 

Bél, 1. Károly András, a híres B. Mátyás (1. B. 
2.) fia, történetíró, szül. Pozsonyban 1717 júl. 13., 
megh. 1782 ápr. L Tanulmányait hazájában elvé- 
gezvén, az altorfl, jenai és strassburgi egyeteme- 
ket látogatta. 1 740. haza j ött és Mária Ter ézia koro- 
názásakor nagy tetszést keltő beszédet tartott. Egy 
év múlva Lipcsébe ment, s az ottani egyetemen 
1743. a bölcsészet és a költészet rendes tanára, 
majd rövid idő multán az udvari tanács tagja, az 
akadémia és a kir. könyvtár elnöke lett. 1751— 
1781-ig a lipcsei tudományos és szépirodalmi 
kiadványok igazgatója, az Acta Eruditorum-nak 
és a Leipziger gelehrte Zeitungnak szerkesztője 
volt. Életének önmaga vetett véget. Szinnyei 57 
művét sorolja fel, melyek nagyrészt történelmi 
és irodalomtörténeti tárgyúak. 

2. B. (Belius) Mátyás, a XVllI. sz. legjelenté- 
kenyebb földrajzi írója, kora legnagyobb tudósa, 
szül. Ocsován, Zólyom vármegyében, 1684 márc. 
24-én ; atyja mészáros volt. Iskoláit Losonczon, 
Beszterczebányán, Pozsonyban, Veszprémben és 
Pápán végezte nagy küzdelmek között. 1704-ben 
Németországba utazott, HaUeban hittant hallga- 
tott. 1707-ben Beszterczebányán káplán, majd gim- 
náziumi rektor lett, honnan 1714. ment Pozsonyba, 
hol 1719-ig az ág. ev. iskola igazgatója, majd az 
egyház német lelkésze lett. 1742-ben szélütés érte. 
1749-ben nyugalomba vonult, s ez évi aug. 29. 
újabb szélütés következtében meghalt. Számos 
latin, német és magyar müvet írt, többnyire egy- 
házi és iskolai tárgyúak at, külföldi lapokba és 
folyóiratokba cikkeket küldött, ő alapította 1721 
márc. 15. az első rendesen megjelenő magyaror- 
szági hírlapot Nova Posoniensia cím alatt, mely 
azonban csakhamar a jezsuiták kezébe került és 
megszűnt, Legnevezetesebb műve : Notitia Hun- 
gáriáé novae historico-geographica, melyet Straub 
Pál bécsi könyvárus adott ki. A nagy műből, mely 
teljesen a kor színvonalán állott, az első f olio kötet 
1735. jelent meg, Pozsony vmegyét tárgyalja; a 
második kötet (1736) Turócz, Zólyom és Liptó vme- 
gyék leírását, a harmadik (1738) Pest-Pilis- Solt, 
a negyedik (1742) Nógrád, Hont, Bars és Nyitra 
vmegyék leírását ac^a. Halála után megjelent 
még az ötödik kötet első fele Mosón vmegye 
leírásával. Kéziratban maradt munkáit a szerző 
örököseitől Batthyány József gróf, akkor kalocsai 
érsek vette meg, de szállítás közben a kézirat 
egy része a Dunába esett, úgy hogy részben hasz- 
nálhatatlanná vált. B. a cseh-szláv irodalommal 
is foglalkozott. Krman Dániel ev. szuperintendens- 
sel együtt nézték át s adták ki Halléban 1722. a 



cseh testvérek bibliáját ; ugyanehhez írt előszót 
is, továbbá Arndt János után adta ki : Rajská záh- 
rádka (Az édenkert). Bél összes műveinek jegyzékét 
Haan Lajos állította össze Bél Mátyás c. akadé- 
miai értekezésében (Bpest 1879). Újabb életrajza 
Márki Sándortól (Paedagogiai Plutarch I. kötet, 
Pozsony 1886). Pozsony városa egy utcát keresz- 
telt el nevéről, de sírja már nincs meg, miután a 
régi prot. temető helyén házsort építettek. 

Béla, közs. Várasd vm. varasdi j.-ban, (1900) 64 
horvát-szerb lak. 

Béla. Árpádházi királyaink egyik kedvelt neve, 
melyet I. B. király keresztneve után az Adalbert 
(Albert) névvel szoktak egynek venni, de minden 
alap nélkül. Eredetét a szláv «bélu)) (bél, biel a. m. 
fehér) szóra vezetik vissza, a szláv uralkodóhá- 
zaknál azonban, melyekkel összeházasodtak az 
Árpádok, egyáltalában nem fordul elő a B. név 
s azért valószínűbb, hogy a török-bolgár «boilu» 
móltóság névből származott. 

Béla néven az Árpádok családjából négy királya 
s több hercege volt a magyar nemzetnek. 

1. J. Béla (1061—63), Szt. István öccsének. Szár 
Lászlónak második fla, testvéreivel, Andrással és 
Leventével Szt. István tanácsára Péter herceg 
pártja elől Csehországba, majd Lengyelországba 
meneldilt. B. jelentékeny szolgálatot tett Micisz- 
láv lengyelfejedelemnek a pommerániak ellen vi- 
selt háborúban, miért jutalmul a lengyel fejedelem 
leányának, Richezának kezét nyerte. Mikor a ma- 
gyarok Péter király ellen 1046. Andrást hívták 
meg a trónra, András B.-t is visszahívta az országba. 
Utóbb átengedte neki az ország harmadrészét, sőt 
az örökösödésre is kilátást nyitott neki. B. a III. 
Henrik német császár ellen viselt háborúkban fé- 
nyesen kitüntette hadvezéri képességét. A német 
hadak visszaszorítása és a haza függetlenségének 
megóvása az ő érdeme. Visszaszerezte az ország 
déli részeit is, melyek a horvát vagy görög 
felsőbbség alá jutottak. Időközben Andi'ásnak íia 
született (Salamon). B. nem ellenezte, hogy apja ezt 
már hét éves korában megkoronáztassa. Ellenségei 
azonban elhitették Andrással, hogy B. a korona 
után áhítozik. Hűségét s önzetlenségét András 
Várkonyban egy, a költészet által kiszínezett je- 
lenetben tette próbára. B. nem érezvén magát biz- 
tosságban, Lengyelországba menekült és sógorá- 
nak, II. Boleszlávnak seregével 1061. Magyaror- 
szágba tört. András a csatában elesett, s B. a csata- 
térről Székesfehérvárra ment, hol királlyá vá- 
lasztották és megkoronázták. Röviddel ezután or- 
szággyűlést tartott Székesfehérvárott ós szétverte 
a tömeget, mely lármásan követelte az ősi vallás 
visszaállítását. Ez volt hazánkban a pogányság 
utolsó nyílt lázadása. B. sokat tett az ipar, keres- 
kedés és a pénzügy rendezésére, s a közjólét eme- 
lésére. 1063-ban IV. Henrik császár ellen, aki a 
Németországba menekült Salamont támogatta, 
Ausztriába küldötte seregeit, de a szerencse nem 
kedvezett neki. Újabb előkészületei közt Dömösön 
trónjának összeroskadása következtében végezte 
életét. Szekszárdon temették el, amelynek apátsá- 
gát ő alapította. Kemény Zsigmond (Montesquieu 
és I. Béla király. Pesti Hirlap, 1847. 953—6. sz.) 
őt tartotta a magyar képviseleti rendszer meg- 
alapítójának. 



Béla 



— 17 — 



Béla 



2. //. vagy vak Béla (1131—41), Álmos fla volt. 
Kálmán király 1112. mindkettőjüket elfogatta és 
megvakíttatta. II. Ists^án uralkodása alatt Álmos 
Konstantinápolyba menekült, Bélát pedig hívei 
a pécsváradi apáteágba vitték. A nagy beteg és 
gyennektelen II. István öt udvarába hívatta, örö- 
kösének rendelte s elvétette vele Uroz szerb feje- 
delem leányát, Ilonát. Halála után 1131 ápr. 28. 
valóban Béla fejére tették a szent koronát. Egy 
esztendő múlva Kálmán fla, Borics (1. o.), orosz- 
lengj^el csapatokkal tört az országba ; csakhamar 
visszahúzódott ugyan, de összeköttetéseit fenntar- 
totta az elégületíenekkel. Ezért Ilona az aradi or- 
szággjiálésen felhívta a rendeket, hogy büntessék 
meg a kü'ály megvaldttatásának okozóit. Az urak 
azonnal fölkoncoltak 68 főurat, másokat pedig 
halálra, jószágvesztésre ítéltek, vagy számíLztek. 
Borics erre a menekültekkel és lengj-el hadakkal 
erősödve betört, de Visegrádnál megverték. 1137- 
ben húsvétkor Olmützben személyesen találko- 
zott a lengyel fejedelemmel, kibékült vele s Borics 
ekkép veszélytelen lett. Kevéssel felesége halála 
után 1141 febr. 13. B. is meghalt s a székesfehér- 
vári sii'boltba temették. Három fla maradt : Géza, 
László és István. Álmos előtte halt el. Egyik leánya, 
Gertrúd, Miciszláv lengj^el fejedelemhez ment férj- 
hez, a másik, Zsófla, kolostorba vonult. B. alapí- 
totta a dunaföldvári apátságot s az aradi prépost- 
ságot. V. ö. Hannenheim, Ungam unter Béla II. 
und Géza II. in seinen Beziehungen zu Deutsch- 
land (Jena 1884) ; Márki, Arad tört. I. 76—82. 
Pecsétjéről Fejérpataky (Turul 1892, 137—8). 

3. III. Béla (1173—96), II. Géza második fla 
volt. Mánuel görög császár kívánatára bátyja, 
III. István 1161. Konstantinápolyba küldte B.-t, 
kit Mánuel mindjárt eljegyzett Mária hercegnő- 
vel s így nem volt lehetetlen, hogy a trónon örö- 
kösévé teszi. Görög módon neveltette s nevét a 
görögök előtt jobban hangzó Alexiosra változtatta. 
Azonban aSzerémséget és Dalmáciát, mint B. osz- 
tályrészét követelte s el is foglalta. A háború éve- 
ken át folyt s Dalmácia Mánuel kezében maradt. 
Ezalatt Mánuelnek 1170. fla született, minek kö- 
vetkeztében B.-t nem tekintette többé a görög trón 
örökösének s III. Ists'án halálakor (1173) haza- 
küldte, de megfogadtatta vele, hogy Dalmácia 
birtokában nem zavarja. Midőn B. visszatért ha- 
zájába, öccse, Géza pártot ütött ellene, de B. ismé- 
telve elfogatta s 15 évig börtönben tartotta. Má- 
nuel halála (1180) után a Szerémséget s Dalmáciát 
^^8Szacsatolta Magyarországhoz, Alexios császárt 
azonban, Ígéretéhez híven, segítette a belmozgal- 
mak leküzdésében. Utóbb Velence foglalásaival 
szemben Zárát megerősíttette és Calanus pécsi 
püspökben (1. o.) kitűnő kormányzót adott a tarto- 
mánynak, melyet 1194. személyesen is megláto- 
gatott. A közigazgatásba ő hozta be az írásbelisé- 
get, a kancelláriát egészen reformálta, az ipart, 
kereskedelmet és a tudományokat pártolta. Udvar- 
tartása Európában a legfényesebbek közé tartozott. 
Megh. 1196 ápr. 13. Három fla (Imre, András és 
Salamon-Ist\-án) s három leánya maradt antiochiai 
Ágnestől (máskép Annától). A királ>1 pár sírját 
1848. találták meg Székesfehérvárott s őket I. 
Ferenc József király rendeletére 1898. másodszor 
a budapesti Mátyás-templomban temették el. 

Révai Nagy LexHfínuu ül. köt 



Irodalom. Thaly, lII. B. nemzedékrendje, Századok, 1897; 
u. a., III. B., I. Ferenc József egyenes öse, Egyetértés, 
1897 jún. 2. ; Nagy Géza, ÍII. B. mint I. Ferenc József 
öse, Tarul, 1898; Forster Gyula, III. B. magyar király 
emlékezete, Bpest 1900 ; Thallóczy L., III. B. és a magyar 
birodalom, 19p7. Bővebb bibliográfiai jegj'zetek: Csánkl, 
Árpád és az Árpádok, 385. 1. 

4. IV. B., (1235-70) II. András fla 1206. 
született. Már 1208. ifjabb magyar királlyá koro- 
názták s atyja utóbb Szlavónia kormányát is rá- 
bízta. Laskaris Mária görög császár leányát vette 
el. Elhatározó befolyása volt az aranyhulla (I o.) 
megalkotására s a királyi javak visszaszerzésére. 
Atjg'a halála (1235) után a királyi tekintély helyre- 
állításán fáradozott. Újabb törvénji hozatott a fe- 
lesleges adományozások visszavonására, mi a fő- 
urak közt elégületlenséget okozott. A súrlódásokat 
felhasználva. Frigyes császár B.-tól adót követelt, 
de B. visszautasította. Ekkor babenbergi Frigyes 
osztrák herceg a határokra rontott ; de B. és test- 
vére, Kálmán, visszaverte s békére kényszerítette. 
Kevéssel ezután a már Orosz- és Lengyelország- 
ban hódító mongolok elől Kuthen (1. o.) kún vezér 
40,000 fegyveressel Magyarországba menekült. 
A király a kőmonostori országgyűlésen a kunok 
telepedése helyeit akként rendezte, hogy fővezérük 
a hozzá legközelebb állókkal Pest vmegy ének egyik 
részén,a többi pedig más \Tnegyékben telepedjék le, 
s a vármegyék hatósága alatt álljon. A magyarok 
a kúDOk iránt bizalmatlanok voltak még akkor is, 
midőn 1240. híre járt, hogy a mongolok Kijev vá- 
rosátelfoglalták. B. rögtön az ország ÉK.-i hatá- 
rainak megerősítéséhez fogott s kihirdettette, hogy 
a nemesség és vámép készen legyen, a Rómába 
hívott püspökök otthon maradjanak és fegyvere- 
seket gyűjtsenek ; sőt már a véres kardot is körül- 
hordoztatta. Az ország rendjei azonban a tatárok 
közeledését költött hamis hírnek mondották. Batu 
a szomszéd Lengyelországban már Krakót pusztí- 
totta, midőn Héderváry nádor az északi határok- 
hoz sietett, a király pedig 1240. telén Budán ország- 
gyűlést tartott a védelem szervezése végett. 1241 
márc. elején Batu khán roppant seregével már a 
Vereczkei-hágóhoz ért. B. az ország minden fegy- 
veresét a kunokkal együtt Pestre rendelte.Frigyes 
osztrák herceghez pedig követeket küldött segít- 
ségért; IX. Gergely pápa s II. Frigyes császár, kik 
nyílt háborúban állottak egymással, csupán bizta- 
tásokra szorítkoztak. Márc. 12-én vert seregének 
csekély maradványaival a nádor is Budára érke- 
zett. Márc. 15-én a mongolok elöcsapata már csak 
félnapi járásra volt Budától. Kálmán herceg né- 
hány vmegyének és a horvátoknak zászlóaljaival 
őrizte Pestet. Frigyes herceg szintén Pestre sie- 
tett, de csak kevesedmagával. Egy kitörésekor 
egy kunt elfogván, Kuthent a magyarok egész 
családjával együtt felkoncolták, mire Frigyes 
visszatért országába, a kunok pedig részint a ta- 
tárokkal egyesültek, részint Bolgárországba ván- 
doroltak M. Míg Batu Magyarországban dúlt, vezér- 
társa, Kadán, Erdélyt pusztította. B.-nak Pest 
körül 60—65,000 embere volt, ami Európában 
szokatlanul nagy erőt jelentett. A Sajó mellett, a 
borsodvármegyei Mohi mezőváros (most puszta) 
közelében ütötte fel táborát. A mongolok egy 
sötét éjjel átkeltek a Sajón. Kálmán herceg, 
ügolin (Ugrón) kalocsai érsek és a templomos 



Béla 



18 — 



Béla 



vitézek egyik főnöke bátor elszántsággal védték a 
Sajó hídját, de midőn észrevették, hogy az ellen- 
ség már-már körülveszi őket, visszavonultak a 
király védelmére. A tatárok felgyújtották a sze- 
kereket és sátrakat s iszonyú öldöklés után meg- 
szalasztották a magyarokat. Két érsek, több püs- 
pök és más egyházi 8 világi urak maradtak halva 
a csatatéren. Kálmán herceg megsebesültén futott 
Dalmátországba, hol nemsokára meghalt. A király 
Ausztriába menekült. A többit az üldözők nagy 
részben megölték. Pestet a mongolok a polgárok 
hősies védelme után elfoglalták ; elözönlötték az 
alföldet; Nagy-Váradot, Egrest, Pereget, Csa- 
nádot stb. rommá tették, a lakosok nagy részét 
levágták vagy lenyilazták. Hogy a mongolhad ele- 
ségben hiányt ne szenvedjen, Batu khán a Mohinál 
megtalált királyi pecsét felhasználásával a király 
nevében rendeleteket Íratott s felszólította a he- 
gyekbe és erdőkbe futott népet, térjen haza és 
folytassa rendes foglalkozását. Az újra benépesült 
helységeket mongol tisztekre bízta, s a termést 
betakarlttatta. Aratósután azonban ismét borzasz- 
tóan kegyetlenkedett ellenök. Az 1242-iki kemény 
télen a mongolok a Duna jegén átkeltek, Budát 
bevették s Esztergom városát elfoglalták, de a 
várral nem boldogultak. Csak Oktaj főkhán halálá- 
nak híre vetett véget a pusztításoknak. Batu 
igényt tartván a f őhatalomra, Moldván keresztül 
visszasietett Ázsiába, de a magával hurcolt ma- 
gyar foglyokat a határszéleken megölette. Midőn 
B. Ausztriába menekült, Frigyes a hadi költségek 
s a minapi békéért fizetett összeg fejében 10,000 
márka ezüstöt követelt tőle. B. minden megmen- 
tett kincsét átadta ós három dunántúli vmegyét is 
átengedett neki. Mindenétől megfosztva, Spala- 
tóba és Trauba vonult. Kadán, ki hiába igyeke- 
zett öt kézrekeríteni, Bosznián és Szerbián keresz- 
tül Bolgárországba ment és itt egyesült a hazatérő 
Batu khánnal. A mongolok távozása után B. is 
visszasietett. Nagy nyomorúságban találta az or- 
szágot, de nem csüggedett el. Bátor lélekkel fogott 
az ország rendezéséhez, visszaállításához. Az éh- 
ség csillapítása végett külföldről gabonát és iga- 
vonó marhákat szállíttatott, az elesett egyházi és 
világi tisztviselők helyébe újakat nevezett ki. 
A szétszórt és kiköltözött kunokat összegyűjtötte, 
a későbbi Kunságba telepítette s a nádor hatósága 
alá helyezte ; külföldről gyarmatosokat hívott be, 
az elfoglalt jószágokat tulajdonosaiknak vissza- 
adatta s azokét, kik hosszabb ideig sem jelentkez- 
tek, másoknak adományozte. Az elveszett okleve- 
leket megújíttatta s új városokat építtetett. Pest, 
Zólyom, Selmecz, Korpona, Késmárk és több más 
királyi város is neki köszönheti gyarapodását. 
Pesttel szemközt, Budán, várat építtetett. A pol- 
gári rend politikai önáUását előkészítette s kő- 
várak építésére buzdította a főurakat. 

1246-ban már Frigyes osztrák hercegtől vissza- 
foglalta az általános nyomor idején átengedett 
három vmegyét. Még a csata előtt megkoronáz- 
tatta flát, Istvánt s őt Dalmát- és Horvátország 
hercegének nevezte ki. Mikor ismét híre járt a 
mongolok visszatérésének, B. a mai Románia egy 
részét a János- vitézeknek adta hűbérül megvédel- 
mezés végett, s a macsói bánságot is ez idő táj- 
ban alakította. Ezutón Ottokár cseh királlyal ele- 



gyedett háborúba, minthogy Babenberg Frigyes 
halálával mindketten igényt tartottak Ausztriára 
és Stiriára. Végre is megosztoztak a két tartomá- 
nyon. Ottokár Ausztriát, Béla Stiriát kapta s az 
új birtok fejedelméül 15 éves flát, a már megko- 
ronázott Istvánt rendelte. A velenceiektől is visz- 
sza vette Zárát és a dalmát városok nagy részét. 
De a stájer rendek csakhamar elűzték Istvánt és 
Ottokárt hittak meg f ejedelmökül, mi ellen B. nem 
tehetett, mert a tótárok Nogaj khán vezérlete alatt 
ismét betörtek a havasokon át, B. azonban mintegy 
50 ezerét elejtvén, a többit kiűzte országából. 
1262- bon István, ki nem érte be Erdély és a Kun- 
ság kormányzóságával, a stójer birtokokért kár- 
pótlást követelt atyjától ; mit meg nem nyerhet- 
vén, három izben is fegyvert fogott. B. megverte 
Istvánt és Erdélybe űzte, nejét és gyermekeit elfo- 
gatta, őt magát pedig örökösödési jogától is meg- 
fosztóni szándékozott, de végre is megkegyel- 
mezett neki. A folytonos háborúk kimerítették a 
kincstórt. A közjövedelmek ismét a zsidók kezére 
kerültek és a zsidók 1251. sok szabadalomban ré- 
szesültek. A folytonos viszálykodások káros vál- 
tozásokat idéztek elő az alkotmányban és a vé- 
delem rendszerében is, mert a második kibékülés 
alkalmával (1264) kötött szerződés szerint a ne- 
messég akármelyik király pártjára állhatott. így 
mindkét király igyekezvén párthíveit szaporíteni, 
módfelett kedvezett kivált a f őbbrendüeknek, ami 
viszont a köznemesség elnyomását vonta maga 
utón. Az ebből eredt panaszok megszüntetése vé- 
gett B. 1267. országgyűlést tartott. Az ország- 
gyűlés újból biztosítottó a nemességnek II. And- 
rás alatt szerzett jogait s megvetette a képvise- 
leti rendszer alapját, midőn azt rendelte, hogy 
ezentúl az országgyíllésen a nemesség ne fejen- 
ként, hanem vniegyénként választendó képviselői 
útján vegyen részt. Az esztergomi érsek egyházi 
tilalom alá vethette a királyt, az ifjabb királyt 
8 a szlavóniai herceget (B. második flát, Bélát), 
ha a törvényt és Szt. István alkotmányát meg- 
szegnék. Ezután B. az ifjabb királyt a bolgárok 
ellen küldte. István 1268. elfoglalta Viddint s 
Bolgárországnak Trnovóig terjedt részét meghó- 
dítván, magát még atyja életében Bolgárország 
királyának címezte. 1270 májusban halt meg az 
ország második alapítója. Két flán kívül 7 leánya 
volt ; közülök legnevezetesebb Szt. Margit. 

Irodalom. Szalay, A tatárjárás ; Rosty, A tatárjárás IV 
Béla idejében, Pest 1856; Wolf, Gesch. der Mongolén, t872 ; 
Székely, A mongol invasio 1241., Lndovica Akad. Közi., 1884 
Bretschneider, History of the Central and Western Asia., 
Journal of the royal Asiatic Society, új folyam, X. 75 — 
307. 1. ; Rogerius Carmen miserabile és Spalatol Tamás a 
tatárjárásról. Mindkettőt ford. Szabó K., Vertner M., IV. B. 
király története, Temesvár 1893., Bővebb könyvészeti jegy- 
zetek: Hadtörténeti Közi. 1891 , 718—721. 1. és Csánki, Ai-pád 
és az Árpádok, 386. 1. 

5. B. herceg, IV. Béla és Mária negyedik gyer- 
meke, (1262—69 között), egész Szlavónia és Hor- 
vátország vezére. Magyarországban Nyitra, Po- 
zsony, Mosón és Sopron várak és Baranya, So- 
mogy, Zala és Vas vármegyék feje. Neje Bran- 
denburgi Kunigunda volt, kivel együtt Horvátor- 
szágban, Kninben lakott. IV. Orbán pápa vallá- 
sos buzgalma miatt magasztólta. 

6. B., macsói herceg, IV. B. király unokája, 
Rasztiszlav halicsi fejedelem és szlavóniai bán 



Béla 



19 



Bélai apátság 



és Ágnes maesói hercegnő fia, 1271— 72-ig ural- 
kodott Macsóban mint maesói és boszniai herceg 
(dux de Maehow et de Bosna). 1272 végén Güs- 
ingeni Hemik megölte. 

7. B. (BelasjBylas), a flandriai eredetű Nicolas 
de Saint-Omer, egy Balduin császár kisóretében 
Konstantinápoíyba költözött lovag fla III. Béla 
magyar király leányától, Margit thessaloniki 
királynétól, kinek, miután Angolos Izsák velencei 
császár és Montferrati Bonifác özvegyen hagyta, 
harmadik férje volt. E házasságból két fiú szár- 
mazott : B. és a Dalmáciában 1242 ápr. végén el- 
halt Vilmos. B. 1240 körül Thebae ura volt és há- 
rom fla maradt: Miklós, Ottó és János, kik előkelő 
szerepet vittek a Keleten a XIII. sz. második felé- 
ben s a >XIV. sz. elején. (Wertner M., Az Árpá- 
dok családi története.) 

Béla Henrik, orsz. képv., hírlapíró, szül. 1864 
márc. 11. a gácsországi Tarnovban. Néhány éves 
korában árván került Magyarországba s egy elő- 
kelő kassai család nevelte föl. Tanulmányait ma- 
gán úton végezte. Az irodalommal kora ifjúságá- 
tól foglalkozott, előbb szépirodalmi dolgozatokat, 
irodalmi kritikákat írt, később, miután 1889. a 
Budapesti Hirlap szerkesztőségének tagja lett, 
mindinkább a politika felé fordult s különösen a 
nemzeti ellenállás idején fejtett ki jelentékeny 
publicisztikai munkásságot. 1908-ban a trencséni 
kerület orsz. képviselővé választotta alkotmány- 
párti programmal ; 1910-ben egyhangúlag válasz- 
totta meg u. a. a kerület, de ekkor párthoz nem 
csatlakozott. Könyvalakban eddig csupán A kis 
herceg c. gyermekregénye jelent meg. 

Béla, több folyó neve Magyarországon. 1. 5., a 
Liptói havasok egyik legjelentékenyebb folyóvize ; 
eredLiptó vmegye ÉK. -i részében, a Tyeha csúcs- 
tól É.-ra, D.-nek folyik a Tycha völgyében, majd 
a Koprova vizével egyesülve, DNy.-nak veszi út- 
ját, kilép a Vág liptói lapályára s Liptóújvárnál 
a Vágba ömlik ; igen vizdús, rohamos folyó ; hosz- 
sza 35 km. — 2. B., a Magas-Tátra É.-i oldalán, 
Zsgj'ártól DNy.-ra eredő patak ; Zsgyártól kezdve 
DK.-re folyik, Barlangligetnél K.-re fordul s a 
szepesi lapályon kilépve, 30 km.-nyi futás után 
Busócznál a Poprádba ömlik. — 3. B. v. Varinka, a 
Vág jobboldali mellékvize ; ered Trencsén vmegye 
ÉK.-i részében Tyerchovától ÉK. -re; DNy.-i fo- 
lyással Várnának tart, ahol a Vágba ömlik. Hosz- 
sza 22 km. 

Béla, 1. kisk. Eszt<»rgom vm. párkányi j.-ban, 
(i9io) 535 magyar lak. ; u. p. és u. t. Muzsla. A 
XIX. sz. első felében a báró Baldacci-esalád birta ; 
kastélyát br. Baldácsy Antal nagyobbította, szép 
falképekkel látta el ; ma Ullmann Adolf bírja. 
1910 máj. 5. a kastély kigyuladt ós sok műkincs 
porrá égett. — 2. B. (Bélavár), várrom Várasd 
vm.-ben. Várasd közelében hol hajdan IV. Béla 
király a tatárok üldözése elöl menedéket kere- 
sett. — L. még Szepesbéla s a többi összetételeket. 

Béla (belle, hella), kártyamüszó a kalabriász- 
ban és a tartüban. Az átout királyt és felsőt je- 
lenti, s a játékban 20 pontot ér ; ezenkívül még 
a felső húszat, a király négyet számít. Ha B. 
tercben, quartban v. quintben van, akkor terc-B.- 
nak, quart-B.-nak stb. nevezik. Némely helyen 
azonban a tízes és király képezi a B.-t. Ilyenkor 



az egyes kártyák összef üggési sorrendje is meg- 
változik s a következő lesz : disznó, király, tízes, 
felső, alsó, kilences stb. Az egyes kártyák ütőké- 
pessége és értéke azonban megmarad. 

Bélabánya (Dilin, régente : Fehérhány a), az- 
előtt rend. tan. város Hont vmben, Selmeczbánya 
közelében, most ez utóbbival van egyesítve Sel- 
mecz- és Bélabánya néven, (1910) 1394 lak. 1352. 
még Selmeczbánya bányaterületének volt része, 
később Saskő vár birtokosai Selmecztől elvonni 
és Saskő várához csatolni igyekeztek ; de csak a 
husszita mozgalmak alatt vált el Selmeezbányá- 
tól s 1453-ban V. László király megerősítette B. 
városi jogosítványait. Mátyás király 1466. függet- 
lennek nyilvánította s ekkor az előbbi 6 alsóma- 
gyarországi bányaváros közösségébe lépvén, ezek 
egy hét bányavárosból álló szövetséggé alakultak 
(1. Bányavárosok). Később B. bányászata — föld- 
rajzi fekvésénél fogva — Selmeczbányáéval szoro- 
san összefüggött. 1572-ben szab. kir. várossá téte- 
tett ; a XVIII. sz.-ban Selmeczbányával egyesít- 
tetett, 1852. ismét önálló várossá lett, de aztán 
újból egyesíttetett vele. L. Selmecz- és Bélabánya. 

Bélabányit (Dillnit, ásv.), víztartalmú alumí- 
nium-szilikát ; fehér földes, lapos kagylós törésű, 
kaolin külsejű ásvány, mely Selmeczbánya mellett 
Bélabányán (Dilin) a trachit és mészkő érintkezé- 
sénél ereket képez. Az elemezés szerint nagyon 
közel áU a kaolinhoz. Haidúiger írta le (1849) s 
nevezte Dillnit-nek (Bélabánya német neve után). 
Összetétele ingadozó. 

Belacz, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban, (1910) 
552 német lak. ; u. p. Kokasd, u. t. Bonyhád. 

Bélád (hely. bilád, arab, a beled szó többese) 
a. m. kerület. Arab helynevekben gyakori. 

Bélád, kisk. Bars vm. aranyosmaróti j.-ban, 
(1910) 291 tót és magyar lak ; u. p. Nagyherestény, 
u. t. Barstaszár. Szép kastélya a XVIII. sz.-bóí 
való, most Szontiványi Oszkáré ; benne könyvtár 
és híres festők műveit tartalmazó képtár, réz- és 
fametszet-gyűjtemény és müipari tárgyak gyűj- 
teménye van. 

Bélafalva, kisk. Háromszék vm. kezdi j.-ban, 
(i9io) 717 magyar lak. ; u. p. Észtéinek, u. t. Kézdi- 
vásárhely. 

Bélagyertyános (azelőtt: Hrabovka), kisk. 
Trencsén vm. puhói j.-ban, (1910) 154 tót lak.; 
u. p. és u. t. Puhó. 

Bélaház, kisk. Pozsony vm. nagyszombati j.- 
ban, (1910) 1158 tót és magyar lak. ; vasúti állo- 
más, posta- és táviróhivatal. B. régi neve Bala- 
rad volt; IV. Bélától nyerte kiváltságait. Ősi 
temploma áUítólag 1080. épült, 1168. megújítta- 
tott; 1773—86. lerombolták. 

Bélai apátság, Szt. Margitról, Pázmány szerint 
a bold. Szűzről címzett apátság. Kettő volt ha- 
zánkban ily címen és mind a kettőt a Szt. Benedek- 
rend birta. Az egyik Szlavóniában Kőrös vár- 
megyében volt. A török pusztítás idejében a zág- 
rábi nagyprépost vette át és birja ez apátság 
javait és címét máig is. — A másik ilyen nevű 
apátság a Szepességbeu feküdt, az esztergomi 
egyházmegye területén, némelyek szerint Béla 
mezővárosban, mások szerint Strázsa nevű hely- 
ségben, Béla közelében. V. ö. Czinár, Monaete- 
rologia ; Jerney, Hiteles helyek története. Törté- 



Bélai cseppköbarlang 



— 20 



Belaszpur 



nelmi tár II. ; Pázmány, Acta Syn. Dioec. 1629. 
Appendix II. 

Bélai cseppköbarlang, 1. Barlangliget. 

Bélai mészhavasok (Bélai hegység), Szepes 
vmegyében, a Magas-Tátra zömétől EK.-re emel- 
kedő tekintélyes hegység, mely orográflai jellem- 
vonása s geológiai alkatánál fogva attól lényege- 
sen különbözik. A B -ot az elülső és hátulsó Kéz- 
aknák szűk völgye s az azokat összekötő Kopa 
hágó (1773 m.) választja el a Magas-Tátrától, 
melyhez az említett hágó által a Fehértavi csúcs 
gerincén át közvetlenül csatlakozik. D. felé a bé- 
lai lapály, K. és É. felé a Béla-patak völgye, a 
Zsgyári hágóig (1081 m.), mely a szepesi Magu- 
rától választja el, Ny. felé a Javorinka völgye 
határolja. A B. DK.-ÉNy.-i irányban 14km.hosz- 
szúságban s 4—5 km. szélességben terülnek el ; 
főgerincük szabályosan kifejlődött, mélyebb há- 
gók által meg nem szakított, rendesen szélesebb 
hátú, havasi legelökkel fedett s ezáltal a Magas- 
Tátra sziklás, zord gerinceitől lényegileg elütő 
láncolat, melyhez párhuzamos mellékágak csat- 
lakoznak ; a kisebb mélységig ereszkedő D.-i ágak 
rövidek, meredekek, nagyobb völgyek képződé- 
sére nem alkalmasak, az B.-iak jóval hosszab- 
bak, mély, meredek lejtőjű völgyek által elvá- 
lasztvák, bővizű patakoktól öntözöttek. A főge- 
rinc a Barlangliget feletti Kobili heggyel (1097 
m.) kezdődik, melyben a híres bélai cseppkőbar- 
lang van (1. Barlangliget) ; főbb csúcsai : a Faix- 
tisztás (1490 m.). Vaskapu (1603 m.), Homlokos 
(Stirnberg, 1947 m.), Mészárszék (2019 m.). Bolond 
Gerő (Thörichter Gem, 2061 m.), továbbá a Szé- 
lesmező mély behorpadásán túl a Sirató (Greiner, 
2158 m., az egész hegység legmagasabb csúcsa), 
a Havran (2151 m.), Novy (1999 m.), Murán (1827 
m.) és Rogova (1268 m.), mellyel a hegység Ja- 
vorinánál véget ér ; a D.-i rövid mellékágakban 
csücsképződést nem találunk, az É.-i ágakban 
a Javorinka (1464 m.) és a Gaffelsthurm (1631 m.) 
a legmagasabb csúcsok. A B. bővelkednek bar- 
langokban, a bélai cseppkőbarlangon Mvül találjuk 
itt a bélai Alabástrombarlangot, továbbá az ú. n. 
Jégpincét, több kis barlangot a Murán és Novy 
hegyek oldalában s a Javorinka közelében. A B. 
természeti szépségei kiválók, a Magas-Tátra ri- 
degsége és zordsága nélkül, a szelídebb hegy- 
ség szépségeivel hat, habár tetemes magassága, 
mély völgyei s helyenkint hatalmas sziklaképződ- 
ményei tiszteletet parancsolnak. A hegység bel- 
sejében emberi élet nincs ; aljában néhány juh-ól, 
a zsgyári völgyben Zsgyár falu s több kisebb telep, 
tovább Javorina fekszik. Javorina, de különösen 
a K.-i tövében fekvő Barlangliget a B. felkeresé- 
sére a legjobb kiinduló pontok. A Magyarországi 
Kárpátegyesület a Bélai hegység több helyén in- 
tézkedéseket tett a turista-forgalom emelésére, ma 
azonban még igen sok itt a teendő. V. ö. KoWen- 
heyer, üie Hohe Tátra (7. kiad., Tesch. 1890), vala- 
mint a Magas-Tátrát tárgyaló egyéb útikönyveket. 

Belaj, adók. Modrus-Fiume vm. vojnici j-ban, 
(1900) 997 horvát-szerb lak. ; u. p. Barilovic, u. t. 
Károlyváros. Váráról v. ö. Margalits E., Horvát 
tört. repertórium, I. 704. 

Béla király névtelen jegyzője, 1. Anonymus 
Belae Begis Nótárius. 



Bélakorompa (azelőtt : Dunajecz-Krempacli), 
kisk. Szepes vm. szepesófaluí j.-ban, (i9io) 690 tót 
lak. ; u. p. Frigyesvágása, u. t. Szepesófalu. 

Bélakút apátságát a Szerémségben IV. Béla 
1235. alapította 8 a Champagneból behívott cisz- 
tercitáknak adta. Javaihoz tartozott Pétervárad 
egészen s Pestnek két plébániája is. 1282-ben a 
szerzet tagjai elzárták apátjukat s elvették tőle 
a pecsétet. Két apátja ismeretes : 1277. János ós 
1300. Vilmos. 

Bélamiloid, a bél nyálkahártyájában levő erek 
és nyirokutak kötőszövetének amiloid- elfajulása ; 
mint az általános amiloíd-elfajulás részjelensége 
fordul elő, leggyakrabban gümökóros betegek 
vékonybeleiben. Rendszerint súlyos hasmenést 
okoz, kezelése megegyezik a diarrhoea szokásos 
gyógyításával, 1. Amiloid-elf ájulás. 

Belanovo selo (Skulheri), közs. Várasd vm. 
ludbriegi j.-ban, (leoo) 146 horvát-szerb lak. ; u. p. 
és u. t. Rasinja. 

Bélapataka, 87 irtványból álló kisk. Nyitra 
vm. privigyei j.-ban, (1910) 4005 tót lak. ; hitelszö- 
vetkezet, postahivatal, u. t. Nyitranovák. 

Bélapátfalva, nagyk. Borsod vm. szentpéteri 
j.-ban, (1910) 1848 magyar lak. ; posta- és telefon- 
állomás. Újabban kőedénygyára népies stílusú, 
igen szép és kapós majolikát készít ; említésre 
méltó rendkívül gazdag, disz művekre és épület- 
ékítményekre alkalmas márványtelepe ; 1909 óta 
cementgyára is van. 1282-ben itt keletkezett a 
bélháromkuti apátság, melynek első szerzetesei a 
pilisi cisztercita apátságból jöttek s már 1240. IX. 
Gergely megerősítette őket. Az oklevelekben az 
apátság Triumfontium de Bel (néha hozzátéve : 
Cumanorum) vagy Bél-Háromkút és Apátfalva 
néven szerepel. Az apátság temploma románkorú 
építmény. V. ö. Ipolyi Arnold, A kunok bélhárom- 
kuti apátsága. 

Belár. Más változatban Bilar, Biler, Bular. 
Az Azovi-tenger melléki bolgárok neve a hún- 
magyar eredet mondájában, amely szerint B. 
(vagy más változat szerint Bereka) fiainak leányai 
és feleségei, köztük Dula (1. 0.) alán fejedelem 
két leánya férjeik nélkül a kürt ünnepét iüték 
a pusztaságban, midőn Hunor és Mogor testvé- 
rek elrabolták őket, összekeltek velük s ezen 
házasságból származott a hűn és magyar nép. 
Árpád genealógiájában Beler alakban fordul elő 
a név, fia volt Kadar vagyis a hunoknak a Hún 
Krónikában említett «Kadar» (1. 0.) nevű bírája. 
Mindkét monda az óbolgárokkal való etnikus kap- 
csolatra utal. A B. név emlékét a volgavidéki 
orosz Bilar.szk város máig fenntartotta. 

Bela-Radovan, adók. Várasd vm.varasdi j.-ban, 
(1900) 2746 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Cerje- 
Tuzno. 

Bela-Réka, folyócska Krassó-Szörény vmegyé- 
ben, a Csema jobboldali mellékvize ; a Szemenyik- 
hegységben ered s DK. -re tartva, Jablanicánál a 
Csornába ömlik. 

Bélárkos (előbb Árkus), kisk. Bihar vm. béli 
j.-ban, (1910) 543 oláh lak. ; u. p. és u. t. Bél. 

Belaszpur, Elö-India egyik tartománya; a 
Mahanadi felső völgyét foglalja magában. Terü- 
lete körülbelül 22,800 km^ mintegy 800,000 gond 
és egyéb vad néptörzsekhez tartozó lak. Főhelye B. 



Bélátfúródás 



— 21 — 



Bélbolyhok 



Bélátfúródás. A B. okai között első helyen áll 
a bélfalnak fekélyesedés folytán bekövetkező meg- 
vékonyodása (főleg hagymázos, gümős, vérhashoz 
társuló fekélyek). Átfúródik a bélfal akkor is, ha 
vérrel való tápláltsága megszűnik (akár bélcsava- 
rodás, bélbetürődés. akár álhártyák, sérvkapu ál- 
tal történő leszoritáá által). Ép bélfal mellett is 
megrepedhet a bél a hasat érő hirtelen, nagyfokú 
erőbehatás (pl. elgázolás, a hasat érő erős rúgás, 
lökés következtében). Ritkaságszámba megy a B. 
a bélbe került idegen test (pl. műfogsor, szög v. 
más hegyes tárgy) következtében. A fekélyek 
nyomán t<)rténő átfúródás előtt a veszélyeztetett 
hely körül letapadások, összenövések fejlődhetnek, 
amikor a bélből kiömlő fertőző tartalom elhatárolt, 
eltokolt részét fertőzi csak a hasüregnek és a 
nyomán fejlődő hashártyagjniladá.s körülirt ma- 
radhat. A szabad hasüregbe történő átfúródás első 
jelei között említendő: a hasfalnak deszkake- 
ményre való megfeszülése, behúzódása, heves, 
csikaró fájdalom, hányás, ájuláshoz hasonló le- 
romlása a szervezet működésének (szívgjengeség, 
felületes szapora lélegzés, sápadtság). A szemek 
csakhamar beesnek, fekete karikák mutatkoznak 
körülöttük. Majd a kezdetben behúzódó has kezd 
puffadni, a májtompulat eltűnik és kifejlődik az 
általános hashártyagyuladás súlyos, csakhamar 
kimúláshoz vezető képe. A B. egyetlen, célhoz 
vezető kezelése a minél gyorsabban végzett ope- 
ráció, mely a megszakadt bélrészlet felkereséséből 
és elzárásából áll. A korán végzett operáció ered- 
ményei kitűnőek, az elkésetté semmisek. Különö- 
sen fontos a korai operáció ott, ahol vele a B. 
keletkezését megelőzhetjük (bélcsavarodás, betü- 
rüdés v. leszorítás megoldása által). 

Belatincz, Idsk. Zala vm. alsólendvai j.-ban, 
(1910) 1482 vend és magyar lak., takarékpénztár, 
gj'ógyszertár, posta- és tá%-iróhivatal. Jelentékeny 
marhavásárai vannak. 1708-ban Esterházy Antal 
kuruc tábornok megszállotta. 

Bélatonia (bélrenyheség), 1. Bélbénuhts. 

Bélatróüa, 1. Athrepsia. 

Bélaudvarnok, kisk. Nyitra vm. nyitrazsám- 
bokréti j.-ban, (i9io) 557 tót lak. ; postahivatal, 
u. t. Njitranovák. 

Bélavár, 1. kisk. Somogy vm. nagyatádi j.-ban, 
(1910) 901 magyar és horvát lak. : u. p. és u. t. 
Vizvár. — 2. jB., hajdan erősség Bihar vmegyé- 
ben, Belényeshez közel a Kodru hegységből jövő 
s a Fenesi patakon uralkodó ponton ; hibásan 
veszik egynek Bellaraddal vagy Biharral : soha 
sem lehetett Mén Maróthnak és eg>' külön (kazár) 
fejedelemségnek széke. B.-t (hajdan fenesi vár) 
állítólag IV. Béla még mint herceg és a tiszán- 
túli részek ura építteté vadászkastélyul, valószi- 
nübb azonban, hogy II. Béla építteté : Bunyitay 
Vince szerint Vince nagyváradi püspök az 1244. 
év körül építteté a belényesi völgy megvédése cél- 
jából, s bizonyos, hogj' a XIII. sz. végéig a nagy- 
váradi püspökök tulajdona volt. B. védbástyája 
volt a Belényes körül virágzó bányászatiaak, 
azért a püspökök nagj^ súlyt fektettek'fenntartá- 
sára. Lóránt erdélyi vajda 1294. ostrom alá fogta, 
de nem tudta bevenni ; 1531. itt gyűltek össze a 
jobb érzelmű hazaíiak, hogy a polgárháború meg- 
szüntetése végett tanácskozzanak."lő99-ben Nyári 



Pál nagyváradi kapitány ostromát diadalma- 
san kiállotta. A török uralom alatt elpusztult. 
Romjai még ma is nagyszerűek. V. ö. K. Nagy 
Sándor, Biharország (Nagy -Várad 1884, I. 248— 
254.) : Bunyitay Vince, A nagyváradi püspökség 
története (I. 105, II. 313). — 3. B., Belovár-Körös 
vmegyében, 1. Belovár. — 4. B., Toi-da- Aranyos 
vmegyében, 1. Beliora. — 5. B., Várasd ^^negyé- 
ben, 1. Béla. 

Bélavára, Csik vm.-ben a Hargitahegység Bél- 
havas nevű csúcsa egjrik szikláján a néphit szerint 
létezett vár, ahova állítólag a hunok menekültek. 

Bélavézse, kisk. Sáros vm. bártfai j.-ban, (i9io) 
573 rutén lak. ; u. p. és u. t. Bártfa. 

Belavic selo, kisk. Zágráb xm. károlyvárosi 
j.-ban, (1900) 182 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. 
Duga resa. 

Bélbaktériumok, I. Bélrothadás. 

Bélbénulás, midőn a bélmozgások renyhék (bél- 
atonia) vagy teljesen szünetelnek (bélparalysis). 
Ilyenkor kisebl)-nagyobb fokú székrekedést, bél- 
puffadtságot (ílatulentia), néha hányást is látunk. 
A B.-t okozhatják gyuladások, sérülések, erősza- 
kos behatások és idegbajok, eszerint igazodik az 
orvoslás. 

Belbesz (Felbesz), Sarkié tartomány székhelye 
Alsó-Egyiptomban, a Nüus-deltavidék K.-i szélén, 
az Arab-puszta szélén, (i907) 12,375 lak. Régeb- 
ben megerősített hely volt a Szíriába vezető út 
védelmére. 

Bélbetürődés (invaginaiio, intussuscepHo), 
bélrészletnek kifordult keztyüujj módjára való be- 
türődése másik bélrészletbe, ^ndesen a szájhoz 
közelebb fekvő bél tolódik be a vakbél felé eső 
bélrészletbe. A B. az egész bél hosszában elő- 
fordul : az esetek tülyomó részében azonban a leg- 
alsó vékonybélkacs csúszik be a vakbél csúcsá- 
val, mint vezető ponttal a vastagbélbe. A B. ki- 
terjedése igen változó. Néha csak néhány centi- 
métemyire tolódik be az egyik bélkacs a másikba, 
de előfordult, hogy a B. az egész vastagbelet ki- 
töltötte és a betürödött béh-ész csúcsa a végbélen 
át lógott ki. Minthogy a béllel együtt a bélfodor 
is befordul a bélbe, a betürödött bélen csakhamar 
keringési zavarok jelentkeznek, melyek eleinte 
savós, majd véres beivódásban, később a bél üsz- 
kösödésében, elhalásában nyilvánulnak. A véres 
átivódás folytán véres székletétek nem ritkák. 
Az egymásba szorult bélrészek, különösen a betürt 
darab megduzzadása annyira megszűkíti a bél üre- 
gét, hogy rendesen teljes bélelzáródás jelei mu- 
tatkoznak. A B. keletkezésének okai nem ismere- 
tesek. Feltűnő, hogy gyakran a bettirödött bél 
végén polipusszerü vagy egyéb daganatot találni, 
ami — úgy látszik — vezető pontja volt a be- 
türödött béldarabnak A B. majdnem kizárólag a 
csecsemők és kis gyermekek betegsége. Felnőtt- 
ben is előfordul, de aránylag igen ritkán. 

Bélbolyhok {vilii intestinales). A vékony be- 
lek belső felülete finoman bolyhos, bársonyszerű: 
egy-egy boholy átlag */, mm. hosszú és pár tized 
mm. vastag. NégyzetmÜliméterenkint átlag 10- 
15 boholyt találunk, úgy hogy az 5—6 méter 
hosszú vékonybélben számuk több millióra megy. 
E bolyhocskák szívják fel a bél üregéből a tápláló 
anyagokat, 1. Belek és Felszívódás. 



Bélbor — 2 2 

Bélbor (Gyergyó-B.), kisk. Csik vm. gyergyó- 
tölgyesi j.-ban, (1910) 1290 oláh és magyar lak. ; 
csendörörs, postahivatal, u. t. Borszék ; hazánk 
legmagasabb fekvésű községe, 1250 m. magas- 
ságban, a Kelemenhavas (2000 m.) keleti lejtő- 
jén, számos kihasználatlan és meg nem vizsgált 
savanyúforrással, melyek a borszékiekhez hason- 
lítanak. 

Belcastel (ejtsd .- — kasztéi), Jean Baptiste Gas- 
ton Louis de Lacoste de B., francia monarchista 
politikus, szül. Toulouseban 1821 okt. 26., megh. 
1890 jan. hóban. 1876— 79-ig szenátor volt. Mun- 
kái : Iles Canaries et la vallée d'Orotava (1862) ; 
Question romaine (Toulouse 1867) ; Ce que garde 
le Vatican (1871); La Monarehie chrétienne (1885). 

Belchen {Blmte B.), a Fekete -erdőben, e hegy- 
ség második legnagyobb csúcsa (1415 m.) a Müns- 
tervölgy kijáratánál, szép kilátással. 

BqIcYi&s (e.itsA-.'beicser), Edward, sir, angol ten- 
gerész, szül. 1799., megh. Londonban 1877 márc. 
18. 1825-ben Beechey kapitánnyal a Beringszo- 
rosban járt, 1836—42 körülutazta a Földet, 
1843—48. parti térképezést végzett az Indiai- 
óceánban, mely alkalommal borneói kalózok 
veszélyesen megsebesítették, ö vezette 1852— 
1854. a Franklin fölkeresésére küldött expediciót, 
amely nagy vidéket kutatott át eredménytelenül. 
Visszavonulásakor öt hajója közül négyet a jég- 
ben hagyott, amiért hadi törvényszék elé állítot- 
ták. Föímentése után 1864. ellentengernagy, 1866. 
altengernagy lett. Művei : Narrative of a voyage 
round the world (London 1843, 2 köt.) ; Voyage 
of the Samarang to the eastern archipelago (1848, 
2 köt.) ; The last of the arctic voyages (1855, 2 
köt ) ; The great equatorial current, misnamed 
Gulfstream (1871). 

Belchite (ejtsd: beicsite), kerületi székhely Sa- 
ragossa spanyol tartományban, az Aguas-Vivas 
balpartján, (1900) 3334 lak. 1809 jún. 18. Suchet 
francia vezér itt a spanyolokon győzedelmeske- 
dett. 

Beleiéi, község Zágráb vm. jaskai j.-ban, (1900) 
184 horvát-szerb lak. ; u. p. Sveta-Jana, u. t. 
Jaska. 

Belcikovski (Betcikowski) Ádám, lengyel író, 
szül. Krakóban 1839 jún. 24., megh. u. 0. 1909 
jan. 12. 1866-ban a varsói egyetemen a lengyel 
irodalom m. tanára lett, 1868. ugyanilyen minő- 
ségben Krakóba ment át, ahol az egyetemi 
könyvtárban alkalmazást talált. Irt eleinte ver- 
seket, később történeti drámákat: Adam Tarío 
(1869); Hunyadi (1870) stb., vígjátékokat: Nem 
tartozunk egymásnak semmivel sem ; A két Rad- 
zivill (1871); Pártfogoltak és pártfogók (1874) 
stb., egy pár gyenge elbeszélést is. Becsesek iro- 
dalomtörténeti müvei, amelyeket Chmielowski 
Péter összegyűjtött és az Író életrajzával kia- 
dott : Ze studyów nad literaturq. polsk% (Varsó 
1886). 

Belek, Waldemar, német régész és utazó, szül. 
Danzigban 1862 f ebr. 25. Kémiát tanult, 1884. tagja 
volt azon expediciónak, mely Kelet-Afrikában a 
német gyarmatot megalapította. 1888-ban a Sie- 
mens és Halske cég elektrotechnikusa lett, s mint 
ilyen a kaukázusi, kedabergi rézbányákba került. 
Itt prehisztorikus tanulmányokra nyilt alkalma, 



Bélcsavarodás 

8 Örményországot is beutazta. Ez útján számos 
khaldeai emlékre akadt, csatornák és vízvezetékek 
romjaira, számos föliratot is gyűjtött. 1892-ben 
visszatért Németországba, hol a magával hozott 
örmény okiratokat Friedrich Lehmann, a berlini 
egyetemen az ókori tört. docensének társaságá- 
ban földolgozta. 1897-ben aVirehow -alapítványból 
együtt utazták be Örményországot, összehason- 
lítgatva az ismert föliratokat és újakat keresve. 
Toprak Kaién ásatásokat is végeztek, melyek ha- 
talmas sziklaépítmónyeket fedtek föl. Hazatérte 
óta B. megint elektrotechnikus egy frankfurti 
részvénytársaságnál. 

Béleoecidiasis, 1. Baromfibetegségek és Cocci- 
diasis. 

Beleredi, Richárd, gróf, osztrák államférfi, a 
Sistirungsminister jelzővel, szül. 1823 febr. 12., 
megh. Gmundenben 1902 dec. 2. Tanulmányait 
részint Prágában, részint Bécsben végezte, nem- 
sokára azután znaimi kerületi főnök lett. 1860- 
ban a cseh tartományi gyűlésbe, majd a birodalmi 
gyűlésbe választatott, hol a klerikális és feudális 
párt mellett nagy buzgóságot fejtett ki. Schmer- 
ling 1864. Csehország helytartójává nevezte ki. 
Mikor Schmerling bukása után 1865. B. lett a 
belügyminiszter, a feudális párt fővezetőjének, 
Esterházy Móric gr. minisztertársának puszta esz- 
közévé vált. Kezdetét vette a hírhedt alkot- 
mányfelfüggesztő politika, melynek főcélja az 
volt, hogy a magyarok és a szabadelvű német 
elem befolyását elnyomják, az abszolutizmus ós 
konkordátum uralmát helyreállítsák és Ausztriát 
föderalisztikus állammá alakítsák. Az 1866-iki 
háború alatt az ostromállapotot is sietett céljai 
elérésére felhasználni. Miniszteri tárcájához a 
béke megkötése után a közelégedetlenség dacára 
is annyira ragaszkodott, hogy még Beust kiegye- 
zési politikája alatt is megmaradt miniszternek, 
míg végre 1870 febr. kénytelen volt visszalépni. 
Később (1881) Taaffe a legfelsőbb bíróság elnö- 
kévé nevezte ki s ekkor az urakházának is tagja 
lett 8 mint ilyen 1895-ig pártja érdekében műkö- 
dött. A dualizmusnak és mindennemű szabadelvű 
reformnak elszánt ellensége volt. B. feljegyzései 
a bécsi Kultur-ban jelentek meg. Ismertette és 
bírálgatta Wertheimer Ede a Pester Lloyd-ban 
1907 márc. 23. és 27. (V. ö. Századok 1910.) Fel- 
jegyzéseiben szépítgetni igyekszik konnányzását 
és az 1866-iki háború kitöréseért gr. Esterházy 
Móricot, Rechberget ós Mensdorff-Pouillyt teszi 
felelőssé. V. ö. Ludwig Gf. B., Ein österreichi- 
scher Staatsmann (Wien 1905); B. Meyer, Erleb- 
nisse (II. köt., 1875) ; Friedjung, Kampf um die 
Vorherrschaft in Deutschland (I. köt.) ; Seress L., 
B. emlékiratai, P. napló 1905 okt. 24. 

Bélesap, az ácsmunkában valamely gerenda 
végén kifaragott csap (1. 0.) mely a fa belét 
magában foglalja. 

Bélcsatorna a. m. bél, 1. Belek. 

Bélcsavarodás, a bólelzáródás (lo.) egyik alakja. 
A csavarodásnak két alakja ismeretes. Az egysze- 
rűbb formánál valamely bélkacs csavarodik vagy 
hossz- vagy gyakrabban haránttengelj'e körül. A 
bélkacsok közül különösen az S-alakú vastagból 
(colon sigmoideum) szokott hosszú bélfodrán meg- 
csavarodni. Ritkább a B. a vakbélen és a vékony- 



Belcsev 



23 — 



Béldl 



belek egy-egy kacsán. A B. szövevényesebb alakja 
úgy áll elő, hogy több bélkacs alkot egymással 
valóságos bogokat. Rendesen hosszú bélfodrú 
vékony bélkacs csomózódik az S -alakú vastag- 
béllel. A csavarodást vagy csomósodást a bélnek 
erős mozgása (perisztaltikája) hozza létre. A B. 
a bélelzáródásnak legsúlyosabb formái közé so- 
rolandó, mert a csavarodás folj'tán a bélfodorban 
futó, a belet tápláló erek is megcsavarodnak, le- 
füzódnek és ezért a megcsavarodott bélnek táp- 
lálkozása igen gyorsan szenved : a bél üszkösö- 
dik, fala a baktériumok számára átjárhatóvá vá- 
lik, még mielőtt az üszkös bél átfúi'ódott volna. 
E baktériumátvándorlás pedig hashártyagyula- 
dást okoz. A B. jelei egyeznek a lefüzéses bélel- 
záródás tüneteivel. Rendesen jósló jelek nélkül, 
hirtelen, teljes jólétből köszöntenek be és gyorsan 
vezetnek a szervezet leromlására. Ezért fontos, 
hogy a gyors felismerést nyomon kövesse a se- 
bészeti beavatkozás, mely a csomó kellő megol- 
dása után egy csapásra elhárítja a bélelzáródás 
vészes következményeit. 

Belcsev, bolgár pénzügyminiszter, ki 1891 márc. 
28. Szóílában bérelt orgyilkosoknak esett áldo- 
zatul. B. 1890 óta állott a pénzügyminisztérium 
élén, politikai szerepet azonban nem játszott. A 
gyilkosok golyói egyébiránt nem neki, hanem a 
vele sétáló Sztambulov miniszterelnöknek voltak 
szánva, kit azonban a merénylők az esti homály- 
ban elhibáztak. Négy egyént, Idk a merénylet- 
ről tudtak, 1892 júl 27. Szófiában felakasztottak. 
Maguk a gyilkosok azonban Oroszoi-szágba me- 
nekültek, mely őket oltalmába fogadta és ez 
idő óta Koburg Ferdinánd fejedelemmel teljesen 
szakított. A bolgár kormány viszont Hitrovo orosz 
követ titkos leveleiből és jelentéseiből kiderítette, 
hogy Hitrovo maga bérelte fel a gj-ükosokat, mire 
Hittovót a cár Japánba küldte büntetésül. V. ö. 
Leonov, Geheime Dokumente der russischen Poli- 
tik in Bulgarien 1891—92 (Berlin 1893). 

Bélcsira a. m. gastrula, embriológiai kifeje- 
zés, 1. Embrió. 

Bélcsonkolás (resedio intestini), a bél egy ré- 
szének eltávolítása műtét útján. S2rtikségessé vál- 
hatik a B. rosszindulatú béldaganat, bélszűkülés, 
fekélyesedés vagy elhalás miatt. A B.-t úgy kell 
végezni, hogy bélsár a hasüreget ne érje. Ezért 
az eltávolítandó bélkacsot a hasüi'egből lehetőség 
szerint kiemeljük, csírátlanított patyolattörlőkkel 
körüh'akjuk és a szabad hasüregtől elrekesztjük. 
A metszés vonala mellett kétoldalt a belet vagy 
lekötéssel, vagj' megfelelő bélszorítókkal elzár- 
juk és e szorítók között vágjuk át a belet, majd 
a belet a bélfodorról vágjuk le, miközben ereit 
lekötjük. Ugyancsak két szoritócsípő között vág- 
juk át a csonkolandó bélkacs másik végét. A bél- 
nek két csonkját ezután bélvarattaT egyesít- 
jük. Ha a két bélcsonk átmérője nem egyenlő, 
a két csonkot vakon zárjuk és a két bélrész- 
let között kaput, bélszájat készítünk (enteroanas- 
tomosis). A vékonybélből B. útján 2 sőt 3 méter- 
nél hosszabb bélrészlet eltávolítása is sikerrel 
végezhető. 

Bélcső, 1. Belek 

Béld, kisk. Hont \'m. korponai j.-ban, (1910) 481 
tót lak. ; u. p. Berencsfalu, u. t. Szentantal. B. 



első ura a Hunt nemzetség volt, utóbb a Koháryak 
birták, majd Koburg hercegre szállt. 

Béldaganatok kiindulhatnak a bélfal mind- 
három rétegéből : a nyálkahártyából és a nyálka- 
hártya alatti kötőszövetből, az izomrétegből s a 
hashártyából. A nyálkahártya leggyakoribb da- 
ganata, az ú. n. nyálkahártya-polipus, előfordul 
egj'enként és többes számban a bélcsatorna egész 
hosszában, különböző nagyságú, mogyorónyi, sőt 
ökölnyi puha daganat, melynek szöveti szerkezete 
megegyezik a nyáJkahártj'a szövetével. Komo- 
lyabb bajt csak akkor okoz, ha beszorul a bélbe, v. 
ha intussusceptiót Idéz elő, ilyenkor a beteg csak 
műtét útján menekül a halálos bélelzáródástól. A 
polipuá néha rákká alakul át. Ugyanilyen kocsá- 
nyos daganat alakjában fordulnak elő a nyálka- 
hártya kötőszövetéből kiinduló fíbromák (rostos 
daganatok), lipomák (zsírdaganatok), miomák 
(izomdaganatok) is. A nyálkahártya legfontosabb 
daganata a rák, mely a végbélben és a vakbélben 
a leggyakoribb kifekélyesedö daganat alakjában. 
Fájdalmakat, bél vérzést, majd bélkeiingési za- 
varokat okoz, úgy hogy az egész betegséget a 
bélszűkűlet tünetei jellemzik, miközben a beteg 
hiányos táplálkozás miatt mindinkább elgyengiU 
és lesoványodik. A betegséget csakis műtéttel 
lehet meggyógyítani, amely a beteg bélrészlet 
eltávolításában áll ; a végbélrákot alulról távo- 
lítják el (Kraske-műtéttel), a bél ogyéb részein 
levő rákot hasfali seben át. Az esetben, ha a be- 
teg nagyon elgyengtüt, előbb bélsipolyt készíte- 
nek a beteg bélrész fölött s a daganatot egy má- 
sodik operációval távolítják el, ha a beteg vala- 
mennyire megerősödött. Az izomréteg és a has- 
háriya daganatai közül leggj'akrabban izom- 
dagmiatokat és vérérdaganatokat észlelünk. Ezek 
csak ritkán okoznak súlyosabb tüneteket, több- 
njire baj nélkül elviseltetnek. A bél szai'komái 
közül a Peyer-tüszőkből fejlődő limfoszarkomák 
a vékonybeleken fordulnak elő, fiatal egyének- 
ben fejlődnek, sokszor óriási nagyra nőnek és M- 
fekélyesednek. Kezelésük csak operatív lehet, 
mert a gyógyszeres kezelés egészen tehetetlen 
velük szemben. A B.-hoz sorolhatók a bélfodor 
chyhinffiomái (l. 0.), amelyek a bélfodor nyirok- 
útjainak tömlöszerü kitágulásából fejlődnek ki, 
sokszor gyermekfőnyi tömlőt alkotnak, amely 
chylussal van kitöltve. Ezek a tömlők ritkán 
okoznak nehézségeket s azért többnyire nem is 
kórisméztetnek. Ha kellemetlen tünetekkel jár- 
nak, operatív úton távoUttatnak el. 

Béldeszka, a gömbölyű farönkök rácsfürészen 
deszkákra való földarabolásánál az a deszka, mely 
a fa belét tartalmazza. A B. nem vetemedik meg 
és nem aszik annyit, mint a kifelé eső deszkák, 
amiért az íisztalos rajztáblákhoz, asztallapokhoz 
stb. szereti használni. 

Béldezinfekció, 1. Bélrothadás. 

Béldi-család. (JJzoni gróf és nemes.) Régi szé- 
kely család, mely nevét Béld marosmenti helység- 
től vette, előnevét pedig Uzon háromszéki faluról 
írja. A család első ismert őse Benedek, kit a grófi 
diploma mint 1383. élt őst említ, de a családról 
már 1319. is tétetik említés. Unokája Pál 1509. 
Wtézül ^'iselte magát a Moldvába betömi akaró 
zavargók ellen, 1514. pedig Szapolyai mellett a 



Béldi — 2 4 

Dózsa-féle lázadást segítette leverni. Unokája 

I. János a Báthoryak alatt föasztalnoki és ta- 
nácsosi rangot viselt. 1599 nov. 3. a csik- 
szentdomokosi határban Báthory Endre fejedelem 
oldalán esett el. Fiai közül II. Kelemen a XVII. 
sz. elején szerepelt s a fejedelemséget kereső 
Székely Mózes híve volt. Báthory Gábor és Beth- 
len Gábor korában háromszéki főkapitány és ta- 
nácsúr volt s 1625. mint főkapitány a székely se- 
reg élén harcolt Brassónál Radul vajda ellen. Ne- 
jétől, Bánffy Máriától származott III. Pál (1. B. 2.), 

II. Rákóczi György tábornoka. Ennek imokáját, 
B- József fogarasYÍáéM főkapitányt 1770. grófi 
rangra emelték. 

1. B. Ákos gróf, val. belső titk. tan., a magyar 
főrendiház tagja, szül. Kolozsvárott 1846 dec. 19. 
Jósika Samu báró lemondása után (1888) Kolozs 
vármegye és Kolozsvár főispánjává nevezték ki. 
Kiváló érdemei vannak Kolozsvár városának szé- 
pítése, csatornázása, vízvezetéke, egyetemi épít- 
kezései és mentőegyestiletének létesítése körül. 
Egy ideig a kolozsvári nemzeti színház ideig- 
lenes intendánsa volt. Az erdélyi r. k. státus igaz- 
gatótanácsának elnöke. 1897 nov. 14. az Emke 
elnökóvó választották. Kolozsi főispánságáról 
1905. mondott le. 

2. B. Pál, B. Kelemen és Losonczi Bánffy Zsu- 
zsanna fia, született 1621., megh. Jedikulában 
(Törökország) 1679 vége felé. Neveltetését 1. Rá- 
kóczi György udvarában nyerte; 1653. II. Rákóczi 
György főasztalnoka, 1655. háromszélci főkapi- 
tány lett és a fejedelem lengyelországi hadjára- 
tában mint lovassági parancsnok vett részt. Rá- 
kóczi György halála után Apafi Mihálynak egyik 
legbizalmasabb embere és a fejedelmi tanács tagja 
lett, hol Teleki Mihály és Bánffy Dénes között a 
békéltető szerepét játszotta. Bánffy Dénes bukása 
után Teleki fondorkodásai most már B. ellen for- 
dultak. 1676-ban azzal vádolta, hogy a fejedelem 
élete ellen tör és maga akarja elnyerni a fejedelmi 
széket. Ezért Apaíl elfogatta és börtönbe vettette, 
melyből kiszabadulva, Törökországba menekült. 
De egyik kelepcéből a másikba került, mert a 
porta elfogatta és 1678. Jedikulába záratta, 
hol meg is halt. Életét Deák Farkas írta meg : 
üzoni B. Pál (Budapest 1887). Bánffyval neje 
miatt való viszályát tragédiában Szigligeti Ede : 
B. Pál címen dolgozta fel, 

Béldi Izor, ügyvéd és hírlapíró, szül. 1867 
ápr, 23. Budapesten. Előbb a budapesti kereske- 
delmi és váltótörvényszéknél hivataloskodott, 
1891 . ügyvédi irodát nyitott, 1893 óta emellett a 
Pesti Hírlap színház- és zenerovatának vezetője. 
Színházi szakkérdéseki'ől több tanulmánya, ezen- 
kívül számos zeneirodalmi tárcája és cikke je- 
lent meg. Önálló müvei : Elemér gróf, regény 
(Budapest 1885); Bureau Malicorne, operetté 
(Pozsony 1886); Katalin, operetté (Budapest 
1901); Bonaparte, tört. színmű (u. o. 1903); 
RüUelki hercegnő, operetté (u. o. 1905). 

Béldi-kodex, papiroskézirat az egri érseki 
könyvtár birtokában, melynek Toldy Ferenc 
ajándékozta. A többszörösen csonka kézirat, mely 
minden valószínűséggel a XVI. sz. végéről való, 
magában foglalja a Bécsi Képes Krónika egy 
részének másolatát, Hunyadi Jánost és Mátyást 



Belec 

dicsőítő éneket s egy kalendáriumot az 1458—96. 
évekre. Másolata megvan a M. Tud. Akadémia 
könyvtárában Lat. Cod. 4. r. 1. sz. alatt. Elneve- 
zését (II.) Béldi Istvántól kapta. 

Beldiman, Alexander, román politikus, szül. 
1845. Németországban tanult, aztán diplomáciai 
pályára lépett ; 1878-ban Bratiano magával vitte 
a berlini kongresszusra, majd Szófiába került, 
mint ügyvivő. Később a külügyminisztérium ve- 
zértitkára lett Bukurestben, 1886. pedig berlini 
követ. 1899. Romániát a hágai békekonferencián 
képviselte. 

Béldivertikulum v. hélgurdély. A vékonybe- 
lek vége előtt 1 méterrel sok embernél hosszabb- 
rövidebb, vakon végződő oldalágat, tömlőt talá- 
lunk, amelyet finom kötőszöveti zsinór a köldök- 
kel köt össze. Ez a B. kivételes embrionális ma- 
radvány. 

Béláy Mihály, író, szül. Lemesen (Sáros) 1871 
jan. 20. Iskoláit Kassán, Lőcsén és Budapesten 
végezte, azután a m. kir. csendőrség kötelékébe 
lépett, ahol 1897. hadnagy lett. Majd polgári 
államszolgálatba lépvén át, a földmívelósügyi 
minisztériumban számtiszt, számellenőr és 1909. 
számvizsgáló lett. Eredeti és (németből, franciá- 
ból, angolból és olaszból) fordított cikkei és tanul- 
mányai a fővárosi és vidéki lapokban jelentek 
meg. Önálló munkája: A magyar helyesírás és 
a helyes magyarság (Nagykanizsa 1897). E lexi- 
konban a csendőrségről szóló cikkeket írja. 

Bele (Vela, Wele. Wela), így nevezi a Hűn 
Krónika a hunok által választott hét vezér egyi- 
két. Kévével és Kadicsával együtt a Zemein- v. 
Zemerin-nemzetségből való Chele fia, ki a cesi- 
mauri ütközetben esett el testvéreivel együtt. Az 
avarok és Nagy Károly közti harcok emléke ol- 
vadt itt össze a houfoglaláskori hagyományok- 
kal. (L. Hún-magyar monda.) A hét hűn ve- 
zér névsora egész világosan a hót vezér mintá- 
jára készült, azzal a különbséggel, hogy a X. 
sz.-beli hármas fejedelemség emléke is befolyás- 
sal volt a monda alakulására. Chele fiai hárman 
vannak, úgyszintén Bendegúz fiai is ; ezenkívül 
a hét vezér három nemzetséghez tartozik, ú. m. 
a Zemein-, Érd- és Torda-nemzetséghez. Bendegúz 
fiait a hűn hagyományokból vette a magyar 
monda, de már Chele fiai X. sz.-beli személyek 
emlékét őrizték meg. Chele Anonymusuál Hulec, 
Árpádnak a nagybátyja s Kadicsát ő is fiának 
mondja ; ezenkívül Kéve, Keva vagy Keuva neve 
is emlékeztet az Anonymus által említett Huba 
vezérre, ki a Nyitra vidékét Kadicsával együtt 
elfoglalta. 

Belebbezés (bj., confinatio). A szabadságbünte- 
tés egy neme, mely abból áll, hogy az elítélt, a 
haza határain belül, azon a helyen köteles tartóz- 
kodni, melyet a bíróság számára kijelöl (inter- 
dictio omnium locorum praeter certum). A tilalom 
áthágása esetében a B. helyébe a börtönbüntetés 
lép. A magyar btkv. a B.-t nem ismeri. 

Belebej , kerületi székhely Uf a orosz kormányzó- 
ságban, a Belebejka partján, vasút mellett, 5848 
lak., bőrgyártással. 

Belec, adók. Várasd vm. zlatari j.-ban, (i9oo) 
2255 horvát-szerb lakossal ; u. p. és u. t. Budins- 
cina. 



BELEK. 





>Belek. eikkhn. 



RÉVM NAOY LEXIKONA 



Belecska 



— 25 — 



Belek 



Belecska, kisk. Tolna vm. simontornyai j.-ban, 
(1910J liő német és magyar lak. : u. p. és u. t. 
Pinczehely. 

Beled. Régi magyar személynév, mely közép- 
kori okleveleinkben Belud, Belid, Beleud, Beled, 
BeUnd, Beleed stb. alakban fordul elő s a bessenyó- 
kún «bildi», «biltidi», tudós, okos szóból származ- 
tatható. A név főként a nagy valószínűséggel 
bessenyő származású Osl nemzetségnél volt hasz- 
nalatban, melynek öt ilyen nevű tagját ismerjük. 

Beled, nagyk. Sopron vm. kapuvári j.-ban, (1910) 
2703 magyar lak. : gyógyszertár, takarékpénztár, 
önsegélyző szövetkezet, tejszövetkezet, múmalom, 
csendörörs, vasúti állomás, posta- és táviróhi- 
vatal. 

Beled ul Dzserid, oázis D.-i Tuniszban, 1. 
Biled ul Dzserid. 

Beleegyezés a bűncselekménybe akkor forog 
fenn, ha a sértett fél előzetesen megengedi a tet- 
tesnek, hogy ez az ő sérelmére oly cselekményt 
kövessen el, amelyet a törvény bűncselekmény- 
nek minősít. Ez a beleegyezés természetszerűen 
csak a legritkább esetben szokott előfordulni s 
bizonyos bűncselekményeknél (erőszakos nemi 
közösülés, lopás, rablás) fogalmilag ki van zárva. 
A Kvolenti non fit injuria» elve tehát ritkán s csak 
akkor szokott érvényesülni, ha a sértés tárgyát 
tevő jognak vagy érdeknek nincs társadalmi je- 
lentősége s ezért a sértett fél afölött szabadon 
rendelkezhetik. A büntető tör\'ényekben csak el- 
vétve találimk erre vonatkozó kifejezett rendel- 
kezéseket. A magj'ar Btk. 282. §-a szerint 3 évig 
terjedhető börtönnel büntetendő az, aki valakit 
az ö határozott és komoly kívánsága folytán megöl. 
Itt sem elég tehát a sértett puszta beleegyezése, 
hanem az ő részéről történő komoly és határozott 
felhívás és az szükséges, hogy a felhívás legyen 
egyedüli indoka az elkövetett emberölésnek. Pl. 
ha az orvos gyógjithatatlan és nagj' kínokat 
szenvedő betegét az ö hosszas könyörgésére mé- 
reggel megöli. Az üyen esetek közel állnak az 
öngyilkossághoz. A magzatelhajtást is enyhéb- 
ben bünteti a Btk. akkor, ha a teherben levő nő 
beleegyezésével, mintha a nélkül követik el (285. 
§). De itt tulajdonképen nem a teherben levő nő, 
hanem mélrmagzata a törvény által védett jog- 
alany, a sértett fél. 

Beleg, kisk. Somogy vm. nagyatádi j.-ban, (1910) 
694 magyar lak. ; vasúti állomás, posta- és táviró- 
hivatal. 

BelegiS, adók. és politikai község Szerem vm. 
ópazuai j.-ban (igooj 2415 horvát-szerb lak., u. p. 
Stari-Banovci, u. t. Ópazua. 

Bélegregy (azelőtt : Ágris). kisk. Bihar vm. 
béli j.-ban, (i9io) 279 oláh lak. : u. p. és u. t. Bél. 

Belejöcz, kisk. Sáros vm. felsővizközi j.-ban, 
(1910) 160 rutén lak. : u. p. és u. t. Felsővízköz. 

Belélegzés v. bdégzés (inspiratio), a lélegzés 
egjik fázisa, amikor a levegőt beszívjuk, 1. Lé- 
legzés. 

Belélegzés! orvoslás (inhalatio). Gyógyító 
eljárás, melynek lényege, hogy a gyógjitó ténye- 
zők a lélegzet útján hatnak a szervezetre. A B.- 
nak több fajtája van. 1. A lélegzett levegő nyomá- 
sát módosítjuk, ez a pneumatikus kezelés (1. o.). 2. 
A levegő hőmérsékletét módosítjuk. Ilyen volt a 



már idejétmulta Weigert-féle forró levegő (200 <C) 
belélegzés. 3. Különböző gázok (anemopathia) és 
gőzök belélegzése. így oxigén, ózon, ammóniák, 
kéjgáz stb; kloroform, éter stb. gőzeinek beléleg- 
zése (1. Narkózis), amilnitrit, illatszerek, olajok 
belehelése. Ide tartozik a nedves levegő és ligno- 
szulflt belélegzése is. 4. A levegőben lebegő (sus- 
pendált) folyadék vagy porszemecskék belehelése. 
Különböző készülékékkel sikerül folyadékokat, 
oldatokat, porokat oly finom szemcsék alakjában 
a levegőbe szórni, hogy azok köd vagy füst alak- 
jában lebegve maradnak. A legegyszerűbb és leg- 
ismertebbkészülékek: az egyszerű szórófecskendő 
(spray) s ennek tökéletesebb alakjai, a Siegel, Bul- 
ling stb. féle belélegzó készülékek, ugyanez a faja 
a B.-nak használatos sópároló müveknél (Gra- 
dierwerke), melyek környékén a levegő finom sós- 
víz csöppeket tartalmaz. Ugyanígy a tengerpar- 
tok levegője. Ide tartozik a fústbelélegzés is, füs- 
tölők, cigaretták (1. Asztma) stb. alkalmazásával. 
A gázok és gőzök a tüdő minden részébe eljuthat- 
naük : a lebegő alkatrészek legnagyobb része már 
a felső légutakon a falakra rakódik. A B. régi 
keletű, már Celsus (I. száz.) használja garatbajok 
ellen, Beddoes (1754—1808) gázokat lélegeztet be, 
Raspail (1794—1878) használ először gyógjitó 
cigarettákat, Sales-Gison 1858. belélegzö szobákat 
rendez be. Kiváló fejlesztői a B.-nak : Örtel, La- 
zarus, Siegle, Bulling. 

Belek (l. a képmellékletet). A meglett korú em- 
beren kb. 75 m. hosszú csatorna vezet keresztül, 
amely a szájnál kezdődik és a végbélnyilásnál 
végződik. A hosszú csatorna közös neve tápláló 
csatorna (1. 0., apparátus digesterius). E csatorná- 
nak egyetlen, tágasabb tebb literes (átl. 25 L) helye 
a gyonwr (1. 0.). A táplálócsatoma részeinek sor- 
rendje a szájnjilástól a végbélnyílásig a követ- 
kező: szájüreg (O'IO m., 1. 0.), garat (0*12 m., 
1. 0.), nyelőcső y. bárzsíng (0-30m.,l. o.\ gyomor 
(0-30), vékonybél (5-00 m.), vastagbél (1-30 m.), 
végbél (0'20 m.). A tápláló csatornának tehát 6 és 
lg méteres leghosszabb alsó szakasza a B.-re jut. 
Szokás az összes B.-et béksatornának. bélrend- 
szernek, bélhuzamnak, béltraktusnak is nevezni. 
A B. a hastiregnek (1. 0,) kb. alsó kétharmadát töl- 
tik ki, a felső harmadban a máj, gyomor, lép he- 
lyezkedik el. A mellkasíireget, a hasüreget és a 
vele összefüggő medencét kiteltő belső szerveket 
közös néven zsigereknek (viscera) nevezzük. Be- 
szélünk eszerint mellkas-, has- és medencezsige- 
rekről. A B. a gyomorral, májjal, fehérmájjal 
(pankreasz), vesékkel, mellékelésekkel és a léppel 
együtt töltik ki a hastireget, alkotják az ú. n. 
has-zsigereket ■ E különböző szerveknek elhelye- 
zése és megerősítése a hasíü-egben meglehetősen 
bonyolult; e helyen a B.-nek csak egyszerű leírá- 
sára szorítkozimk, a hasüregben való megerősíté- 
süket és helyzetüket 1. Has-zsigerek címszó alatt. 

Az ételek a nyelés után a gyomorba jutnak, 
ahonnan több-kevesebb idő multán, néha percek, 
máskor órák eltöltése után, teljesen más sorrend- 
ben, mint ahogj' megettük azokat, egyenesen a 
vékonybélbe mennek át. A nyílást, amely a gyo- 
morból a vékonybélbe vezet át, pylorusnak, bél- 
kapunak nevezzük : a vékonybélkapu állandóan 
zárva van, csak bizonyos ingerekre nyílik meg rö- 



Belek 



26 



Belek 



vid másodperces időközökre, ismét más ingerekre 
hosszabb időre bezárul. A kapuzárásnak és nyito- 
gatásnak igen bonyolult mechanizmusa (1. Gyo- 
mor) adja biztosítékát annak, hogy a gyomor 
több liter tartalma csak kis kávéskanálnyi ada- 
gokban fokozatosan jut át a vékonybélbe. Néha 
órákig — nagyobb étkezés után 5—6 óráig — tart, 
mlg az ételek lassan, apró részletekben a vékony- 
bélbe átvándorolhatnak. A kapu sajátos mecha- 
nizmusa csak folyékony v. pépes, tejfeles álla- 
potban levő anyagoknak átjutását engedi meg. 
Bámulatos védőberendezés ez, amely az anyagok- 
nak kellő kiválogatásával, az átvándorolható 
mennyiségeknek pontos szabályozásával lehetet- 
lenné teszi egyrészt nem megfelelő, másrészt túl- 
sók anyagnak a vékonybélbe való bejutását. Vé- 
konybelünk nem tud nagy tömegekkel és darabos 
dolgokkal elbánni. A közönség általában tévesen 
azt hiszi, hogy az ételek feldolgozásának, az 
emésztésnek egyedüli helye a gyomor. Emésztés 
két helyen megy bennünk végbe, a gyomorban és 
az 5 m. hosszú vékonybélben. Az előkészítés, az 
emésztési folyamatok kisebb fele megy végbe a 
gyomorban, az emésztési munkálatok nagyobb fe- 
lének, a leglényegesebb átalakulásoknak azonban 
a vékonyból a székhelye. Emésztés alatt a vegyi 
átalakulásoknak egész sorozatát értjük, amelyek 
odavezetnek, hogy az ételek tetemes része fel- 
oldódik. Az emésztést tulajdonkép azok a nedvek, 
váladékok végzik, amelyek a táplálócsatornába 
különböző pontokon beömlenek. Ezeket a váladé- 
kokat mirigyek készítik. Valamint az emlőmi- 
rigy (az állatok tögye) literszám termeli a tejet, 
a könymirigy a könyet és bőrünknek apró mik- 
roszkóppal látható kis mirigyei készítik a homlo- 
kunkon gyöngyöző verejtéket, éppen úgy a nyál- 
mirigyek (1. 0.) készítik a szájnyálat, a gyomor 
mirigyei (1. Gyomor) a gyomomedvet, a máj (1. o.) 
az epét, a fehér má] (1. o.) a pankreasz-nedvet és 
a vékonybél kis mirigyei a bélnedvet. (A mirigy 
és mirigymunka lényegét 1. Mirigy alatt, hogy 
miként dolgoznak a táplálócsatorna mirigyei, az 
elválasztás miként alkalmazkodik a különféle éte- 
lekhez stb. 1. Táplálócsatorna mirigyei alatt.) 
Ezek a különböző mirigynedvek, amelyek deci- 
szám ömlenek be az étkezés alatt és után a táp- 
láló csatornába, végzik az emésztésnek csodála- 
tos kémiai munkáját. A gyomoremésztést végzi 
a szájnyál (1. o.) és gyomornedv (1. o.), a vékony- 
bélemésztést az epe (1. o.), pankreasznedv (1. o.) és 
bélnedv (1. o.). A párhuzamosan egymásmellett le- 
folyó emésztési változások különféle sorai úgy 
egymásba fonódnak, hogy azt másutt közösen kell 
áttekintenünk (1. Emésztés). 

Az emésztés a vékonybélnek csak egyik fontos 
feladatát teszi, másik nem kevésbbé lényeges 
működése a felszívás v. felszívódás (resorptio, 
1. Felszívódás). 

A táplálkozásnak az a végső célja, hogy az 
emésztéssel feloldott, vegyileg teljesen átalakult 
ételek a vérbe átvitessenek — ezt az átvitelt a 
vékonybél bolyhos, bársonyos belső felülete végzi 
— ez az, amit felszívódásnak nevezünk. Az éte- 
leknek az a része, ami nem oldódott, nem emész- 
tődött, nem szívódik fel — szokás az ételeknek 
ezen hasznavehetetlen részét az ételek salaktar- 



talmának nevezni — hanem továbbra is ott ma- 
rad a csatornában, de a B. mozgása tovább viszi ; 
átkerül a vékonybélből a vastagbélbe. A vastag- 
bélben halmozódó salakot a bél baktériumai meg- 
erjesztik és megrothasztják (1. Bélrothadás). 

A salak így bélsárrá (1. o., faeces) alakul át, 
amely megfelelő időközökben a vastagbél és vég- 
bél mozgása révén a testből kiüríttetik (1. Széke- 
lés, a. m. def aecatio). Ha nem volna a vékonybélnek 
felszívó képessége, akkor nemcsak az ételek sa- 
laktartalma, de azok megemésztett, feloldott 
hasznos része is távoznék az alagút másik \égén 
8 az egész táplálkozás hiábavaló volna. Tagad- 
hatatlan, hogy pontos kísérletek kimutatták, hogy 
bizonyos anyagokra vonatkozó korlátolt felszívó- 
képessége gyomrunknak is van ; elég jelentős a 
vastagbél felszívóképessége, de a felszívás mun- 
kájának oroszlánrészét a vékonybél végzi. így 
domborodik ki előttünk, hogy az 5 méteres vé- 
konybél tápláló csatornánknak legfontosabb sza- 
kasza : az emésztés és felszívás munkájának leg- 
fontosabb faktora. Az emberen végzett olyan ope- 
rációk, amidőn hosszabb megbetegedett vékony- 
béldarabot kellett kivágni, szintén azt mutatták, 
hogy az 5 méterből 2 méternek elvesztése nagy- 
fokú lesoványodásra, elégtelen táplálkozásra ve- 
zet ; míg a gyomor nagy részének eltávolítása 
mellett az emberek akár hízásra is képesek. 

Lássuk ezek után a vékonybél (intestinum 
tenue) anatómiai viszonyait (1. a képinellékletet). 
Puha falú cső, amely kezdetén, mikor a gyomor- 
ból elindul, 4—5 cm. átmérőjű, szóval 3 ujjnyi 
széles, az 5 méter vége felé azonban már csak két 
ujjnyi. Kezdete körülbelül 12 ujjnyi hosszúság- 
ban patkóalakú, innen neve patkóbél (duodenum 
V. gyomorvégi bél). A patkó körülveszi a fehér 
máj (pankreasz) fejét, domborusága jobbra, nyi- 
tott része balra néz ; az ágyéki gerincoszlop jobb- 
oldalához van erősítve, odanőve ; részben a jobb 
vese előtt fekszik. Körülbelül a patkóbél közepén 
nyílik bele a májnak és a fehérmájnak kivezető- 
csöve közösen, itt ömlik be az epe és pankreasz- 
nedv (a. m. hasnyál v. bélnyál). A vékonybélnek 
többi része meglehetős szabadon egy hashártya- 
szalagon (ez a bélfodor, mesenterium) szabályta- 
lan félkörös fodrokban (ezek az ú. n. bélhurkok, 
bélkacsok) lóg a hasüregben. A bélfodron lógó 
B. közül a patkóbél után következő 2 méter az 
éhbél (intestinum jejunum), az utána következő 
3 méter a csípőbél (i. ileum). A csípöbelet az kü- 
lönbözteti meg főkép az éhbéltől, hogy csoportos 
nyiroktüszőfelületeket, ü. n. Peyer-plaque-okat 
(1. Felszivódás) találunk a csípőbél egész hosz- 
szában. 

A vékonybél falát háromféle szövetréteg al- 
kotja, legkülső réteg a hashártya (peritoneum), 
máskép savóshártya (tunica serosa), a középső 
legerősebb rész kettős sima izomréteg (t. museu- 
laris), a külsőben hosszában, a belsőben cirkulá- 
risan futnak az izomrostok, az izomréteg adja a 
B. mozgását (1. Bélmozgások). A B. belső rétegét 
egyetlen sor hengerhámmal borított kettős kötő- 
szöveti réteg az ú. n. nyálkahártj^a (t. mucosa et 
submucosa) alkotja. A B. belső felszíne nem sima, 
a nyálkahártya szabad szemmel jól látható, ha- 
ránt redöket, ráncokat (ú. n. Kerkring-ráncok) al- 



Belek 



— 27 



Bélelt szövetek 



kot. A patkóbél elején, a csípöbél végén a rán- 
cok hiányoznak. A redőktöl eltekintve a vékony- 
bél belső felülete bársonyszerű, tele van millió 
meg millió, szabad szemmel alig kivehető nyelv- 
V. levélalakú bolyhocskákkal (hélholyhok, 1. c, 
vilii intestinales), ezek a felszívódás faktorai. Lupe- 
nagyítással a bolyhok között nagyon unom póru- 
sok, nyílások láthatók, amelyek csak mikroszkóp- 
pal vizsgálható kis mirigyekbe (bélmirigyek, 
glandulae intestinales Lieberkühnii) vezetnek, a 
patkóbél fejlettebb mirigyei a Brunner-mirigyek ; 
e különféle mirigyek váladékának keveréke a 
bébiedv, 1. o. (succus entericus). A nyálkahártyá- 
ban közvetlen a henger hám alatt nyiroktüsző- 
rendszereket találunk vagy szétszórt egyes, vagy 
csoportosított csomókban (1. Nyiroktüszök és Fel- 
szívódás). 

A vékonybél belenyílik a vastagbél oldalába 
(1. a mellékletet). B nyílást, az ú. n. vastagbélkaput 
{ostium ileocoecale) cirkuláris izom zárja állan- 
dóan, csak bizonyos időközökben nyílik meg és 
így részletekben jut át a tartalom a vékonybél- 
ből a vastagbélbe. A kapu helyén a vastagbél 
mint egy tölcsér betürődik, úgy hogy a benyílási 
helyet a vastagbélben két l-5cm.-es félholdalakú 
redő, billentyű (valvula üeocoecalis s. Bauhini) 
veszi körül. E redők bizonyos fokig meggátolják 
a tartalomnak visszajutását a vékonybélbe. A 
billentjTitől lefelé eső, vakon végződő tágas bél- 
részlet (körülbelül 8 cm. hosszú, 6 cm. széles), a 
vakbél (intestinum coeeum), tulajdonkép a vastag- 
bél kezdete, a hasüreg jobboldalán alul a csípőnél 
fekszik. A vakbél fenekén nyílik be a féregnyúl- 
vány (processus vermiformis, seu appendix), vál- 
tozó hosszúságú (2 — 20 cm.), 1/2 — 1 cm. vastag, 
vakon végződő csatornácska, amely rendesen 
pörge alakban 2— 3-szor csavarodva lóg le a me- 
dence üregébe. Ez a hely a vakbélgyuladások tá- 
jéka (1. Vakbélgyuladás). 

A vakbélen Idvül a vastagbélnek (v. hurkabél, 
intestinum crassum) még 4: szakasza van : 1. a 
felhágó rész (colon ascendens) a vakbéltől megy 
a májig, itt a vastagbélcső könyököt (flexura) 
alkot a máj alatt ós áthajlik a vízszintesbe ; 2. 
a haránt rész (colon transversum) közvetlen a 
gyomor alatt vízszintesen átmegy a baloldalra a 
léphez, itt újból könyököt alkot és lefelé halad ; 

3. a vastagbél lehágó része (colon descendens) ; 

4. a colon sigmoideum, az Salakú rész, amellyel 
lekanyarodik a vastagbél a medencébe és a közép- 
vonalba. Utána következik a bél utolsó szakasza, 
a végbél (1. 0.). 

A vastagbél rétegei közel hasonlóak a vékony- 
béléhez, csak belső felszíne sima, nem bolyhos ; 
mirigyei olyanok, mint a vékonybélmirigyek. 
Ürege jóval tágasabb a vékonybélénél, oldalain 
három kisujjnyi széles izomszalag fut végig, köz- 
tük a bél fala kiöblösödik ; belül félholdas haránt 
redők láthatók. 

A vastagbél az ételek salaktartalmának gyűj- 
tője, itt képződik a salakból részben baktériu- 
mok, részben vízfelszívódás révén a bélsár. A 
vastagból felülete arra is alkalmas, hogy bizo- 
nyos anyagok azon át kiküszöböltessenek tes- 
tünkből, pl. kalciumsók stb. A vastagbélnek, 
amint említettük, nincs boholy-rendszere, éppen 



ezért felszívóképessége sokkal kisebb, mint a 
vékonybélé, de azért elég jelentékeny, úgy hogy 
olyan egyéneknél, akik rendes úton azaz fölülről 
nem táplálhatok, elég szép eredményt érhetünk el 
folyékony tápanyagoknak a vastagbélbe való jut- 
tatásával (1. Mesterséges táplálás). 

Bélelés, a bányászatban a tárók, folyosók stb. 
és az aknák bányafával való biztosításának 
befejező munkája. — Hajónál a bókony vagy 
borda közeinek burkolása belülről, a hajó hosszá- 
ban párhuzamosan futó lécekkel, deszkákkal v. 
acéllemezekkel, 1. Burkony. 

Belélősködök (növ.), 1. Bennélösködök. 

Bélelt drótkerék, egy kerék, melyet a mecha- 
nikai munkának dróttal való átviteléhez használ- 
nak, A kerék kerületén a koszorúnak mély vá- 
gánya van, amelyben a drótkötél fekszik. Ezt a 
vágányt fával vagy bőrrel kibélelik, hogy egy- 
részt a kötél erösebben súrolódjék, másrészt, hogy 
gyorsan ne kopjék. A fabéléseket a fecskefark 




\M.-\. iá 



alakura kivájt árokba rövid darabokban rakják 
be a kerék koszorú oldalán készített nyilason, me- 
lyet az utolsó záró darab betétele után fedővel 
zárnak el. Egy ily kerékkoszorú keresztmetszete 
a mellékelt ábrán látható, melynek beirt arány- 
számaiból Idszámíthatók a koszorú méretei, kü- 
lönböző vastag drótkötelekben. 

Bélelt szövetek. A szövetek ama csoportja, 
amely egj^ lánc- és két vetülékrendszerből, vagy 
két lánc- és egy vetülékrendszerből áll. (L. Szö- 
vetek.) Az egy lánc- s két vetülék-rendszerü szö- 
vetek 3 alcsoportra oszthatók, ú. m. a) pamutbár- 
sony-ra, (1. Bársony) ; b) tricot-va, mely gyapjú- 
fonalból készül, 8 melynek az a jellemzője, hogy 
két-két felső vetés után barázda látszik r a jta,s hogy 
igen nyúlós ; c) buxkin-va (buckskin), melyet kár- 
tolt gyapjufonalból készítenek s csekély mérték- 
ben kallóznak is. A téli s őszi féríldivatszövetek 
leginkább ebbe a csoportba tartoznak. A szövetek 
ama csoportját, mely két láncból s egy vetülék- 
ből áll, jnké-nek nevezik. Az egjdk láncrendszer 
a vetülókkel együtt képezi az alapszövetet, amely 
rendszerint vászon- vagy sávoly -kötéssel készül 
(1. Alapkötés), míg a másik láncrendszer csak a 
kivánt mintarajz határvonalainak megfelelő he- 



Bélelzáródás 



— 28 



Belényes 



lyein kapcsolódik össze a vetülékkel, a többi he- 
lyen pedig a szövet fonákján lazán lóg. B lazán 
lógó láncfonaldarabok a szövés után összehúzód- 
nak 8 ekkor a fölül levő alapszövet kidomborodik, 
mintha letüzdelték volna. Ha a szövet fonákját 
borzosítják, velezpiké néven nevezik. 

Bélel^áródás, tágabb értelemben azon tünet- 
csoportnak közös neve, melyet a béltartalomnak 
a bélhuzam egy helyén való elrekedése jellemez. 
A B. csoportjából kiválik a bél bénulásán alapuló 
ú. n. bénulásos, paralitikus B. Ennek oka több- 
nyire körülírt vagy általános hashártyagyuladás- 
ban rejlik. A bénult bélrészlet képtelen tartalmá- 
nak továbbítására ; a fölötte levő bélben a bélsár 
megreked, bomlik és a bélsárhányás (1. o.) képe 
fejlődik. A mechanikus okokra visszavezethető B. 
viszont két nagy csoportra osztható aszerint, hogy 
csakis a bélnek ürege szűkült meg (egyszerű el- 
záródás, obturaciósB.) vagy egyúttal a bél táplál- 
kozását közvetítő, ezeket vivő bélfodor is a leszo- 
rítás körébe szorult {lefüzéses, stranguládós B.). 
Az egyszerű elzáródás (obturációs B.) okai köziú 
említendő : a heges és béldaganat okozta szííkület, 
a bélbe került idegen test, különösen nagy epekő, 
a belet kívülről szűkítő lenövés, köteg vagy da- 
ganat. A lefüzéses (strangulációs) B. típusai : a 
bélcsavarodás, a bélnek külső vagy belső sérvka- 
puba való kiszorulása, a bélbetűrődés. Az egy- 
szerű elzáródásnál csakis a bélsárrekedésnek kö- 
vetkezményei fenyegetik az életet, a lefüzéses 
B.-nál ehhez járul még a táplálkozásában súlyo- 
san veszélyeztetett bél üszkösödésének veszélye. 
A két csoport az észlelhető jelenségek szempont- 
jából is mutat eltérést. Az egyszerű elzáródást az 
esetek többségében megelőzik az egyre fokozódó 
bélszűkület jelei (1. o.), míg az akadály legyőzé- 
sére erőlködő bél végre kimerül és beáll a teljes 
B. kórképe : a teljes szél- és székrekedés, majd a 
bélsár-hányás, a has puffadása. A kólikás fájdal- 
mak egyre fokozódó rohamok alakjában jelent- 
keznek. E kórkép kifejlődéséhez néha hetek, ren- 
desen napok szükségesek (krónikus obturációs 
B.), ritkábban néhány órán belül fejlődik a teljes 
B. képe (pl. epeköbeókelödéskor). A lefüzéses 
(strangulációs). B. rendesen hírtelen fejlődik. Tel- 
jes jóérzésből igen heves, kólikaszerű fájdalmak 
lepik meg a beteget. A hányás az első jelek kö- 
zött szerepel. Az erőhanyatlás gyorsan mutatko- 
zik. Szapora lélegzés és érverés, hűvös végtagok, 
a has egyenetlen puffadása, az arc megnyúlása, 
a szemek besüppedése jelzi a nagy veszélyt. E két 
véglet között az átmenetek egész sora lehetséges, 
aszerint, mekkora bólrészlet záródott el, az elzá- 
ródás, különösen pedig a bólfodor lefűződése mily 
fokú. Ha a bélolzáródás idejekor meg nem oldó- 
dik, mindkét alaknál kifejlődik a hashártya fer- 
tőzése, mely általános hashártyagyuladás kópé- 
ben a beteg életét kioltja. Ennek veszélye nagyobb 
a bélfal elhalását gyorsabban okozó lefűzödéses 
B. mellett. Az egyszerű B. a hashártya fertőzése, 
a túlfeszülő bél f ekélyesedése és átfúródása által 
jön létre. Emellett az életet a pangó bélsárból fel- 
szívódó méreganyagok is veszélyeztetik, melyek 
hashártyagyuladás nélkül is béníthatják az agy- 
velőnek lélegzést-érverést szabályozó központjait. 
A B. kezelése annak okai szerint változik. Közös 



elv, hogy hashajtót ne adjunk, mely az amúgy is 
egyre erőlködő belet csak gyorsabb kimerülésre 
kényszerítené. A bénulásos B. kezelésének leg- 
jobb módja, ha a gyuladás fészkét korán kiürít- 
jük, terjedésének gátat vetünk. A mechanikus B. 
lefüzéses csoportjának minél gyorsabb megoldását 
csak az operáció adhatja. Csakis ez előzheti meg 
a bélfal üszkösödését. Az egyszerű B. megoldására 
is az esetek többségében szükség van műtéti be- 
avatkozásra. Csak a lassan fejlődő, krónikus ob- 
turáció megoldására alkalmasak a gyomormosás- 
nak, magas beöntóseknek, az atropus befecsken- 
désnek kísérletei. A B. megoldása után kedve- 
zőbb körülmények között végezhető a bélelzáró- 
dást okozó szűkült vagy daganatos bólrészletnek 
csonkolása. 

Belein, 1. külvárosa Lissabonnak (1. o.). — 2. 
B; fővárosa Pára (1. o.) brazíliai államnak. 

Bélemésztés, 1. Belek és Emésztés. 

Belemnitek (Belemnites Lister.), kövült állat- 
maradványok, amelyek a kétkopoltyús és tízkarú 
fejlábú állatok kihalt csoportjába illeszthetők be. 
A paleontológiái müvekben a Cephalopodák osz- 
tályának Belemnoidea külön rendjében tárgyal- 
ják, amely rendnek legnagyobb génusza a Belem- 
nites-nem. Meszes héjú, kúpos, szivar- vagy csap- 
alakú kövületek, amelyeknek alsó része csúcsos, 
míg felső része tompa, s beöblösödő mélyedést mu- 
tat. Csupánmeszes héjaikat, illetőleg kőmagvaikat 
ismerjük, amelyek a mezozoikumban, s különösen 
a jurában és krétában ép oly jellemző maradvá- 
nyok, mint az ammonitok és mint az egykori 
mezozoós tengerek szabadon úszó állatai, azokkal 
többnyire együtt is találhatók. Nagyságuk az 
ujjnyitól egész a sétapálca nagyságig változik. 
A B. -nemnek mintegy 150 fajtáját ismerjük. Ha- 
zánkban elég gyakran találhatjuk a krassó- 
szörényvmegyei Mehádia liasz-rétegeíben és a 
baranyavmegyei Villány dogger-korú mészkövei- 
ben. A nép istennnyilának, vagy ördögujjának 
nevezi a különös alakú kövületeket. 

Belencze (azelőtt : Bélincz), nagyk. Temes vm. 
temesrékasi j.-ban, (i9io) 2610 oláh lak. ; hitelszö- 
vetkezet^ gőzmalom, vasúti állomás, posta- és 
táviróhivatal. 

Beléndek (nov.), 1. Hyoscyamus. 

Belenik. Régi magyar személynév, melyet a 
XII. sz. vége felé a Csanád-nemzetség egyik tagja, 
a Telegdi és makófalvi Makó-család őse viselt. 

Belenus, 1. Kelta mitológia. 

Belényes, nagyk. Bihar vmegye B.-i j.-ban, a 
í'ekete Körös mellett, (i9io) 4206 magyar és oláh 
lak. ; a járás székhelye, van szolgbirói hivatala, 
járásbíróság, adóhivatal, csendőrőrs, takarék- 
pénztár, takarék- és segélyegylet, koron atakarék- 
és hitelszövetkezet, polgári takarék és hitelegylet, 
ipartestület, Flóra gözhengermalom, gör. kat. fő- 
gimnázium és polgári leányiskola, áll. leányiskola, 
5 felekezeti iskola, több egyesület, vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal, telefonállomás. Tágas pia- 
cán áll a gör. kat. templom és a nagyváradi gör. 
kat. püspök csinos nyárilaka, terjedelmes major- 
sággal nagy uradalom központja. A Kőpince 
nevű vendéglő helyén (a piac szögletén) a fejedel- 
mek korában a fejedelmi kastély állott. B. a nagy- 
várad -belényesi gör. kat. és arad-belényesi gör. 



Belényesi 



— 29 



Beletinec 



kel román esperességek székhelye. B szép temető- 
jében régi kolostor és kéttornyú csúcsíves templom 
romjai vannak. B. régi hely ; 1270 Ladomér püspök 
V. István királj-tól bányászati jogot eszközölt ki, 
a XII. sz. végén nevezetes vas, érc- és ezüstbányá- 
szat folyt itt. A XVI. sz. végén ötvösmüvei és 
takácscéhei ismertek voltak. A törökök 1598., 
1619. és 1660. feldúlták B.-t ; 1682. a rácok pusztí- 
tották, de Thököly emberei szétverték őket. 1691. 
Molnár hajdúi elfoglalták, 1703. pedig Bercsényi 
gyalogsága ostrom alá fogta. A XVI. sz.-ban még 
egészen magj'ar volt, azóta oláhosodott el nagy- 
részt és lett az oláhok egyik szellemi központja. 
A községtől negyedórányira van a Pap kútja nevű 
primitív fürdő, hideg ásványforrással. Nem mesz- 
sze vannak Bélavár (1. o.) romjai. V. ö. Farkas 
Traján, A B.-i gimnázium története 1828—1895. 
(Szamosujár 1896) ; Hegyesi Márton, B. és vidéke 
(Nagy- Várad 1889.). 

Belényesi Gábor, Nagy Péter (1. o.) ref. püs- 
pök írói neve. 

Belényesi rtás (azelőtt: Belényeslázur), kisk. 
Bihar Mn. vaskóhi j.-ban, (i9io) 556 oláh lak., u. p. 
és u. t. Szudrics. 

Belényesörvényes, kisk. Bihar vmegye belé- 
nyesi j.-ban, (1910) 1049 oláh lak., u. p. és u. t. Só- 
lyom. Közelében barlang van. V. ö. K. Nagy 
Sándor. Biharország III. 131 

Belényessonkolyos (azelőtt : Sonkolyos). kisk. 
Bihar vm. belényesi j.-ban, (loio) 894 magyar és 
oláh lak., vasúti megálló, u. p. és u. t. Belényes. 

Belényesszeleste (azelőtt : Belényesszelistye), 
kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, (i9io) 421 oláh 
lak., u. p. és u. t. Budurásza. 

Belényesszentmárton, kisk. Bihar vm. belé- 
nyesi j.-ban, (1910) 421 oláh lak., u. p. és n. t. 
Belényes. 

Belényesszentxniklós, kisk. Bihar vm. belé- 
nyesi j.-ban, (1910) 421 oláh lak., n. p. és u. t. Só- 
lyom. Román izlésü toronjTom és átmeneti korú 
pálosmonostor maradványai, melyek valószínűleg 
a széplaki apátsághoz tartoztak és a XIII. sz.-ra 
vallanak. 

Belényesújlak, kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, 
(1910) 1294 magyar és oláh lak., hitelszövetkezet, 
téglagyár, mészégetés, vasúti állomás, postahiva- 
tal és telefonállomás. Ósi egyházát átalakították. 

Belényesvalány, kisk. Bihar vm. belényesi 
j.-ban, (1910) 431 oláh lak., u. p. és n. t. Belényes- 
újlak. 

Belépés, 1. valamely hadiszolgálatra alkalmas 
egyénnek a had3ereg,honvédség vagy a hadi ten- 
gerészet létszámába való önkéntes jelentkezése és 
felvétele, 1. Önkéntesek. 

2. B. (immersio), az az időpillanat, mikor vala- 
mely állócsillag a Hold vagy valamely bolygó 
korongja mögött eltűnik (csillagfedés), vagy mi- 
dón valamely hold a fő bolygó árnyékába lép 
(holdfogyatkozás, a Jupiter holdjainak fogyatko- 
zásai) ; Merkúr és Venus-elvonulásoknál az a pilla- 
nat, mikor a bolygó korongja először látszik érin- 
teni a Nap korongját. 

Beler, 1. Belár. 

Bélerjedés, 1. Bélrothadás. 

Béles, szerb eredetű (pite néven ismeretes), finom 
rétestésztából készült sütemény. A húsos béles 



abban különbözik az előbbitől, hogy a tölteléket 
vágott sült hússal és tejfellel, sósán készítik. 

Bélés, általában valamely tárgy vagy szerke- 
zet belső burkolata v. az az anyag mely e burko- 
latot alkotja ; jelenti továbbá még azt az anyagot 
is, amellyel valamely külső és belső borítás (vagy 
határolás) között a közt kitöltjük. — A ruhá- 
kat részint, hogy több meleget tartsanak, részint 
hogy jobb állásukat biztosítsák, belülről más szö- 
vettel borítják be. Ezt nevezik B.-nek. Nyári női 
ruhák B.-ére könnyű selyemszöveteket (Maree- 
line, Pongé, Rhadames), avagy oly könnyű pamut- 
szövetet használnak, amelyet telítő anyagokkal 
mérettettek — Az asztalos mesterségben B. aj- 
tóknál a falnyílásnak, ablakoknál a könyöklőfal 
belső beugró részének oldalfalainak és utóbbiak- 
nál az egész könyöklöfalnak burkolására szol- 
gáló rámás faszerkezetek. Keskeny oldalbélések 
egyetlen deszkából készülnek. 

Bél és a sárkány. Apokrif könyv, mely az 
alexandriai zsidó bibliafordításban a bibUai Dá- 
niel könyvéhez csatoltatott. Arról szól, hogy ml- 
képen fedte föl Dániel Bél papjainak ravaszságát 
és hogyan ölte meg a sárkányt Bábelben. 

Bélésdaróc (Frísz), durva gyapjúból készül, 
mindkét oldalán bolyhosítva. Sűrűsége 8/8 prém- 
fonalainak metr. fin. sz. 3-5— 4. Cipőbéléshez oly 
félgyapjúszövetet használnak, amelynek lánca 
pamut (10 ang, sz.) vetése gyapjn (2'5 m. széles). 
Bélésf al,úti v. vasúti bevágásban épült f al,mely- 
nek az a célja, hogy a bevágás oldallejtőit a be- 
omlás ellen megtámassza. A B.-at meg kell kü- 
lönböztetni az ú. n. borító- faltól, melyet szikla- 
bevágásokban abban az esetben építenek, midőn 
az oldalak meredek lejtőikkel támasztás nélkül is 
megállanak ugyan, azonban a kőzet könnyen el- 
málló és hasadékos volta miatt az oldalakat a le- 
tördelés (elmállás) ellen védeni kell ; az ilyen bo- 
rító-falak nem olyan vastagok, mint a bélésfalak, 
minthogy nem támasztásra valók, hanem csak 
burkolásra. — Hogy a hegyoldalból szivárgó víz 
a fal mögött meg ne rekedjen, mind a borítófal- 
ban, mind pedig a B.-ban kellő számú vízlevezető 
rést kell hagyni. 

Bel esprit (franc, ejtsd: beieszprí), többesben 
beaux esprits, a. m. szép elme, költői kedélj^, 
szellemes ember. 

Belesta, kis város Ariége francia département- 
ban, (1906) 2048 lak., alabástrom-, márvány- és 
porflrbányákkal. Negyed óránjira DNy.-ra van a 
fontestorbe-i igen érdekes időszaki forrás ; nagy 
esők után állandó folyású ; rendes időjárásban f öl- 
vált\'a 36 perc 37 mp.-ig folyik, ezután 32 p. ós 
30 mp.-ig szünetel. 

Béléstok, rendesen8—12cm. széles, 8cm. vastag, 
horonnyal ellátott fakeret, melyhez az ablakszár- 
nyakat vasalják. Kettős ablakoknál van egy külső 
és egy belső tok, melyeket bélésdeszka köt össze. 
Bel étage (ö:Bnc., ejtsd: etáss), a lakóháznak 
legszebb, azaz első emelete. 

Beletháza (azelőtt: Belotincz), kisk. Temes 
vm. lippai j.-ban, (i9io) 1152 oláh lak. ; u. p. Ko- 
nop, u. t. Berzova. 

Beletinec, adók. Várasd vm. varasdi j.-ban, 
(1900) 1060 horvát-szerb lak. ; u. p. Varazdinske 
Toplice, u. t. Várasd. 



Belezna 



30 — 



Bélfekélyek 



Belezna, kisk. Somogy vm. csurgói j.-ban, (1910) 
1522 horvát és magyar lak. ; u. p, Surd, u. t. 
Murakeresztúr. 

Beleznay-csaüáíl (pilisi gróf), Somogy várme- 
gye régi családja ; ott fekszik ősi fészkük, Belezna 
község, melyet már a XIV. sz.-ban birtak, s 
melytől nevüket is vették. A család őse András, 
ki II. Ferdinándtól új adományt nyert Pest vár- 
megyében 8 innen ered a család későbbi virág- 
zása. II. Ferdinándtól nyerte a család címeresleve- 
lét is. Unokája II. János (szül. 1673., megh. 1754.) 
II. Rákóczi Ferenc alatt a kuruc seregben szol- 
gált, s a nemzeti ügy bukásával a császáriakhoz 
pártolt. Mint tábornok nagy érdemeket szerzett 
1735-ben a Póró-féle lázadás leverésében. Egyike 
volt azoknak, kik 1741. Pestvmegyében legjobban 
buzgólkodtak a Mária Terézia védelmére gyűjtött 
csapatoknak szervezésében és begyakorlásában. 
Huszárezrede élén az 1742-ikí hadjáratban tüntette 
ki magát, amidőn a porosz sereget annyira nyug- 
talanította, hogy azBrünn alól kénytelen volt elvo- 
nulni. Részt vett a rajnamelléki és belgiumi had- 
járatokban is. Veje volt Grassalkovics Antal per- 
szonálisnak. Unokája I. Sámuel (megh. 1818.) ifjú 
korában katonáskodott, később Pest vmegye tábla- 
bírája lett s mint ilyen 1800 okt. 30. báróságot, 
1805 okt. 25. pedig grófi rangot nyert. Hasonnevű 
fia agyonlőtte, miért ez vérpadra jutott. Barsy 
Zsuzsannától származott gyermekei közül Károly 
(szül. 1804, megh. 1846.) és Ferenc (szül. 1812., 
meghalt 1887.) 1848— 49-iki honvédkapitánytól 
származtatták tovább a családot, mely flágban 
1909. kihalt. 

Beleznay Antal, zeneköltő, szül. Jászberény- 
ben 1859. Elvégezvén gimnáziumi tanulmányait, 
Egerben Zsasskovszky Ferenc székesegyházi kar- 
nagynak volt tanítványa. Majd visszakerülvén 
Jászberénybe, életre keltette az ottani dalegye- 
sületet, melynek első karnagya lett. Később 
Nagy- Váradon főegyházi karnaggyá nevezték ki. 
Számtalan népdala van az országban elterjedve. 
Egyházi szerzeményei is számosak és értékesek, 
ezek közt különösen Schlaueh püspök jubileuma 
alkalmára szerzett Szent Lőrinc c. miséje. 

Belezsény, kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, 
(1910) 340 oláh lak. ; u. p. és u. t. Belényes. 

Bélfa vagy függesztöoszlop, az ácsmimkáknál 
használt, ú. n. függesztő szerkezetek alkotórésze, 
melynek segítségével a vízszintesen fektetett 
kötőgerenda, a behajlás meggátlása céljából kö- 
zépen fel van függesztve. A B. függőlegesen, a 
kötőgerenda közepére van állítva, felső része két 
ferdén áUó dúcra, mintegy manlíókra támasz- 
kodik, alsó részére pedig vaspántok és csavarok 
segítségével a kötőgerenda közepe van felfüg- 
gesztve. Ezen elrendezés folytán a B. húzásra van 
igénybe véve, a ferdén áUó dúcok segítségével 
pedig a kötőgerenda közepére eső terhelést annak 
két végére viszi át. 

Bélfalsérv (lAttré-féle sérv), oly bélsórv, mely- 
ben csak a bélfalnak egy része szorul be a sérv- 
kapuba, 1. Sérv. 

Belfast, 1. külön önálló kormányzattal biró vá- 
ros Ulster ír tartományban a B. Lough nevű szó- 
les ós mély öböl végében a Lagan torkolatánál, 
(1901) 349,180 lak., virágzó leniparral, azonkívül 



vasöntőkkel, hajó-, gép-, kötél-, sörgyártással,, 
szeszógetéssel. Kémiai és pamutiparral ; élénk ke- 
reskedéssel. Saját hajóraja 205 hajóból áll (köz- 
tük 140 gőzös) 222,475 t. tartalommal. Az expor- 
tált árúk értéke (1907) 2.469,818, az importáltaké 
(len, gabona, petróleum, cukor, stb.) 8.136,610 st. 
fontra rúgott. 1908-ban a parti hajózástól elte- 
kintve 1.427,509 t. volt a hajóforgalma. A sza- 
bályosan épült széles, egyenes utcákból áUó vá- 
rost a Lagan túlsó partján épült külvárosával 
Ballymacarret-tel négy híd köti össze. Az É.-i 
része a forgalom és kereskedelem főfészke;, 
a szóles High-, Bridge- ós Donegall-streeten van- 
nak a legfényesebb üzletek. Legszebb épületek a 
King-streeten vannak. Legszebb temploma a Szt. 
Péter-templom. Középületei közül kiválóbbak a 
törvényszéki paloták, a vám- ós postahivatal, a 
városháza, az Ulster HaU (hangverseny-terem) és 
az 1839— 52-ig Vj miUió st. fontért épített dokkok. 
Egy harangtorony Albert hercegnek, Viktória 
királynő férjének emlékét hirdeti. Közművelődési 
intézményei a Queen's college, a presbiteriánus 
teológia, a metodista, a r. k. college és a mű- 
vészeti főiskola. Igen sok a jótékonysági inté- 
zete. 1893-ban központja volt az ír Home rule 
eUeni agitációnak. 

2. B., Waldo county székhelye Maine amerikai 
államban, a Penobscot balpartján, 50 km. -nyíre a 
tengertől, (1900) 4615 lak., széles, jól védett kikötő- 
vel, amely ritkán fagy be, halászattal, hal- ós 
faexporttal. 

Bélfekélyek, a bél nyálkahártyáján levő, eset- 
leg a bélfal többi rétegeire is (nyálkahártya alatti 
kötőszövet, izomrétog) átterjedő hiányok; az egész 
bél hosszában előfordulnak : a patkóbóltől a vég- 
bélig mindenütt. Lehetnek : 1. Sérülés okozta v. 
trauniás B., ritkán fordulnak elő : hegyes, éles ide- 
gen testek (tű, csontszilánk, halszálka) elnyelése 
következtében, ügyetlenül alkalmazott beöntés 
(klisztir) nyomása miatt a végbélben, a legtöbbször 
egészen felületesek, csak kivételesen járnak a bél 
átfúródásával, aminek körülírt, vagy halálosan 
végződő általános hashártyagyuladás a következ- 
ménye. 2. Ép V. elhalt szövet széteséséből szár- 
maznak : a) a kerek v. peptikus B., a patkóbólben 
s az éhbélben fejlődnek ki a savanyú gyomomedv 
hatása alatt éppen úgy, mint a gyomorfekélyek 
(1. 0.) ; h) a sterkorális B., a béltartalom pangása 
következtében bélszűkűletek (pl. heges, rákos) 
fölött a kitágult bél nyálkahártyájának erei ösz- 
szenyomatnak s a hiányos táplálás miatt a nyál- 
kahártya elhal és kifekélyesedik ; c) emboliás B., 
a bél ereinek vagy a bélfodor ereinek véralvadék 
okozta elzáródásából erednek, szívbajosoknál for- 
dulnak elő ; d) diftériás B., a vékony- és vastag- 
bél redőinek tetején támadnak, többnyire baktériu- 
mok megtelepedése következtében. A baktérium- 
mérgek hatására a nyálkahártya elhal, felületén 
és szövetében is rostonya csapódik ki, amely korpa- 
szerű csapadók alakjában fedi a nyálkahártyát, 
utóbb e csapadék leválik s itt különböző nagy fe- 
lületes hiányok keletkeznek. Előfordulnak vér- 
hasnál (1. 0.) és koleránál. Ilyen fekélyedést okoz- 
hatnak mérgek is, miut a szublimát, tov. kóros 
anyagcseretermékek, pl. urémiás B. 3. Gyula- 
dásos szövet szétesése okozza : a) a follikuláris 



BEL 




Emberi orsógiliszta (Asearís 
lumbricoides). Term. nagyság. 
• 1. Hím. — 2. Nőstény. 
3. Pete erősen nagyítva. 





A horgoslejü galand- 
féreg érett íze 



A simafejü galandféreg {Taenia scginaia). Erősen kicsinyítve. 

Átlagos hossza 4 — 10 méter. Észleltek .izonban 36 méter 

hosszú példányt is. 



<íBélférgek> cikkhez. 



={GEK. 






ti 



ill 

Hegyesfarkú giliszta (Oxi/wrís vermim- 
laris); I. nőstény; II. hím: mindkettő 
nagyítva ; O szájnyílás ; A végbélnyí- 
lás; III. petéje 6íO-szeresen nagyítva. 




í galandféreg (TreeníasoZíum) négy borsó- 
•ostuk között (3 borsókája fel van vágva ; 
•ejtözö fej látható); alul egy borsóka 
agféreg) látható kinyomult fejjel. 




A szélesfejü galandféreg 

{DibolhriocephalMS laius) 

érett íze. 



A szélesfejű galandféreg 

{Dibothríocephalus latus), 

kicsinyítve. Természetes 

hossza átlag 9 méter. 






lorgosfejü (A) és simafejü galand- 
féreg (B) feje. 



A simafejü galandféreg petéje (A), 
benne kifejlődött embrió; kifejlődött 
embrió (B) 450-szeresen na;;-yítva. 



A szélesfejű galandféreg 
petéje, nagyítva. 



névAI .lAQY LEXIKONA. 



Bélfenyér 



31 



Belforgalom 



V. tüszös B.-et, melyek a nyálkaháitya alatti kötő- 
szövet nyiroktüszöinek bélhurut okozta elge- 
nyedéséböl és széteséséből származnak ; b) a tí- 
fuszos B. a vékonybél alsó részén az ileumban 
levő Peyer-féle tüszők széteséséből erednek. A 
tifuszbacillusok megtelepedése miatt a tüszők 
eleinte megduzzadnak, majd rossz táplálás miatt 
elhalnak s az így támadt pörk leválása után ke- 
rek V. ovális B. keletkeznek, amelyek szólei néha 
élesek, máskor kissé kirágottak, az alapjukon a 
bél körkörös izomrétege látszik flnom harántcsi- 
kolat alakjában. A fekélyek nem ritkán átfúród- 
nak, amikor hashártyagyuladás következik be. A 
tífuszos B. különben heg hátrahagyása nélkül 
gyógyulnak (1. Tífusz) ; c) lépfenés B. 4. Sarjad- 
zásos szövet széteséséből erednek : a) a gümös B., 
leggyakrabban ezek is a vékonybél alsó részén a 
Peyer-tüszókön fordulnak elő, de a vastagbélben 
s a gyomorban is észlelhetők. A gümőbacillus a 
tüsző szövetében gümös follikulusokat (szemcsé- 
ket) termel, ezek összeolvadnak, majd elsajtosod- 
nak és szétesnek ; az így támadt gümős B. külön- 
böző nagyok, szabálytalan alakúak, többnyire 
körkörösen helyezkednek el, széleik egyenetlenül 
kirágottak, alávájtak, v. letetőzöttek, alapjukon 
sarjadzásos szövetben gümős szemcséket találunk, 
ilyenek vannak a fekély alapjának megfelelő has- 
hártyán is. E fekélyek ritkán gyógyulnak, átfú- 
ródásuk is ritka. A gümőkóros betegekben igen 
gyakori gümös B.-et azok a bacillusok okozzák, 
melyeket a beteg elnyel; b) bujakóros B. leg- 
g^-^akrabban a végbélben fordulnak elő asszonyok- 
ban (prostituáltak betegsége), a végbél 15—20 
cm.-nyi alsó részére terjednek ki, amelyet külön- 
böző nagy, szabálytalan alakú, éles szélű fekélyek 
és terjedelmes heges kötegek hatnak át. A heges 
kötegek zsugorodása bélszükülettel (strikturával) 
jár ; ritkábbak a c) sugárgomba okozta fekélyek. 
5. Daganatok szétesése eredményezi a) a szarko- 
más és b) a rákos fekélyeket, az utóbbiak leggyak- 
rabban a végbélben s a vakbélben fordulnak elő, 
különböző kiterjedésüek, felhányt szélüket és 
egyenetlen dudoros alapjukat daganatszövet al- 
kotja, többnyire bélstenozis tüneteivel járnak. 

A B. tünetei az alapbántalom szerint nagyon 
különbözőek, míg a lobos fekélyek többnyire has- 
menést, fájdalmakat, esetleg átfúródást, vérzést, 
hashártyagyuladást okoznak, a daganatos feké- 
lyek inkább a bélszükület, esetleg a bélelzáródás 
tüneteivel járnak. A B. kezelését az alapbántalom, 
a B. természete szabja meg. 

Bélfenyér, kisk. Bihar vm. tenkei j.-ban, (i9io) 
1526 magyar lak., kik igen jó szekereket készíte- 
nek nagy mennyiségben; u. p. és u. t. Tenke. 
1703-ban itt verte szét Újvárosi Szűcs János, 
Rákóczi vezére a marosmenti határőr-rácokat, 
akik Nagy- Várad fölmentésére vonultak. 

Bélíérgek (Entozoa, Enthelminthes, 1. a kép- 
mellékletet), az állatok és az ember belében élős- 
ködő férgek gyűjtőneve. Eégen a B.-et külön 
állatosztálynak teldntették; a ^^zsgálatokból 
azonban kiderült, hogy az idetartozó férgek csu- 
pán életmódjukban egyeznek meg egymással, 
egyébként szei'vezetüket tekintve a szívóférgek 
(rTematodes), galandférgek (Cestodes),tonéMéj:- 
gek (Netnatodes) és buzogányfejü férgek (Acan- 



thocephali) rendjébe tartoznak. Bár e név ezek 
szerint elvesztette tudományos jogosultságát, 
kényelmes összefoglalás szempontjából ma is 
szerepel a különböző gyakorlati irányú könyvek- 
ben. Képmellékletünk is éppen ezért foglalja össze 
a B. legfontosabbjait ; bővebb ismertetésüket 1. 
az illető címszók alatt. V. ö. Braun, Die tíeri- 
schen Parasiten d. Menschen (Wűrzburg 1908). 

Bélfisztula, a. m. bélsipoly (1. o,). 

Bélflóra, 1. Bélrothadas. 

Bélfodor. A vékony és vastagbelek egyes sza- 
kaszai a hasüreg hátsó falához vannak hozzá- 
nőve, legnagyobb részük azonban erős szalago- 
kon, kettős hashártyalemezeken lóg, e függesztő 
szalagrendszer a B., 1. Belek. 

Bélfodorbetegségek, a bélfodrot alkotó lágy- 
részek, ü. n. hashártya, kötőszövet, erek és nyirok- 
csomók betegségei. Pontosabbak az erek elzáró- 
dása s az ezzel kapcsolatos bélüszkösödés ; az erek 
aneurízmája, mely leggyakrabban fertőzött rö- 
gösödés következménye (ritkán nagyobb diónyi- 
nál). A gyuladások rendszerint az általános has- 
hártyagyuladás részjelenségei gyanánt fordulnak 
elő. A daganatok közül a rák és a szarkoma mint 
a többi hasüri szerviek rákos és szarkomás daga- 
natainak áttétele elég gyakori a bélfodron és a 
nyirokcsomókban. A férgek közül a borsóka (cys- 
tícercus cellulosae) és az eehinococcus (1. o.) tele- 
pednek meg a bélfodron. Legfontosabb a bélfodor 
n járokcsomóinak gümőkór j a, mely társulhat egyéb 
gümös megbetegedésekhez is, de önállóan is előr 
fordul, különösen a csecsemő és gyermekkorban 
(tabes mesaraica) úgy, mint a skrof ulózis, amely- 
lyel teljesen analóg folyamat. A nyirokcsomók 
megnagyobbodnak, bennök gümős szemcsék kép- 
ződnek, ezek összeolvadnak és elsajtosodnak. A 
fertőzés v. a tápcsatomán át a tejjel jön létre v. 
ami sokkal gyakoribb, a nyirokutakon át egyéb 
gümőkóros megbetegedések következtében. Az 
ilyen betegek többnyire nagyon lesoványodnak, 
bár nagyon sokat esznek, csak a hasuk nagyon 
nagy (pókhas), benne a vékony hasfalakon át néha 
a nagy nyirokcsomókat is ki lehet tapintani. A B. 
tünetei és kezelése a betegség természete szerint 
különböző. 

Bélfodri mirigyek a. m. bélfodri nyirokcso- 
mók (1. 0.). 

Bélfodri nyirokcsomók, a bélfodor lemezei 
között elhelyezett nyirokcsomók, amelyeken ke- 
resztül haladnak a béltől a ductus thoracicus felé 
vezető nyirokerek, 1. Belek és Felszívódás. 

Bélfolt (növ , ném. Markflecke). Némely fa (fűz, 
nyír stb.) keresztmetszetén már szabadszemmeí 
is láthatók hosszúkás vagy félholdalakú, söté- 
tebb színű foltok, melyek vékonyfalú parenchima- 
sejtekből állnak. Néha keményítő, máskor cser- 
sav felhalmozására szolgálnak, vagy pedig ro- 
varok szúrása okozza. A fa értékét az üyen fol- 
tok csökkentik. 

Belforgalom. Vasúti szempontokból B.-nak 
tekintetik a Magyarországban, Ausztriában és 
Bosznia-Hercegoviniában fekvő vasutaknak egy- 
más közti személy-, poggyász- és árúforgalma, 
míg ellenben, pl. a m. kir. belügyminisztérium 
vagy földmívelésügyi minisztérium hatáskörébe 
tartozó köz-, illetőleg állategészségügyi rendé- 



Belfort — 3 2 

szeti szempontokból Ausztria is külföldnek tekin- 
tetvén, ez utóbbi szempontokból az Ausztriával 
való forgalom is külföldi forgalom. 

Belfort V. Béfort (ejtsd: befór), várakkal megerő- 
sített hely az egykori Haut-Rhin francia départe- 
mentban, a mai B. Territoireban, a Savoureuse 
partján, a la Miotte és la Justice mészkőhegyek al- 
jában, több igen fontos út keresztező pontján, (1905) 
'M,&Ú lak., bőr-, sörgyártással és vasmüvekkel ; 
jelentékeny transzito -forgalommal. B. a tulaj - 
donképeni városból, Giromagny, Montbéliard és 
Francé külvárosokból áll. Fekvésénél fogva a B.-i 
kapunál (Trouée de B.) Franciaország egyik kul- 
csa ; ezért is már Vauban 1687. jelentékeny várrá 
tette ; erődítményeit azonban 1815., főképen pedig 
1871 óta tetemesen megnagyobbították és meg- 
szaporították ; csupán az utóbb nevezett év óta hét 
új nagyobberödötépítettekésÉ.feléBpinal, D.felé 
Bésangon közelóig terjesztettekké Erődítményei a 
még Vauban által épített citadellán (le Cháteau) 
kívül: La Miotte, La Justice, Les Barres, Denfert- 
Eochereau, Hautes-Perches, Basses-Perches, az 
újabbak : Fort Roppe, F. Bessoncourt, Vózelois, 
Bosmont, Bois d'Oye, F. Mont Vaudois, Salbert, 
Servance, Tété du Milieu. Végül három erődöt 
építenek még Fougeraisnéél, egyet DNy.-on (Haut- 
Bois) és egyet K.-en (Chévremont). A XIV. sz.- 
ban Píirt (Ferette) német grófsághoz, később az 
osztrák Sundgauhoz tartozott. A vesztfáliai bé- 
kekötésben Franciaországhoz csatoltatott. 1633, 
34, 35, 1814., de különösen 1871. véres csa- 
táknak volt színhelye. Ez utóbbi évben Denfert- 
Rochereau ezredes makacsul védelmezte Treskov 
porosz tábornok ellen és csak a francia kormány 
parancsára, febr. 16-án adta át a németeknek olyan 
feltételek alatt, hogy az őrség teljes fölszerelésé- 
vel szabadon elvonulhat. Ugyancsak 1871 jan. 
15, 16 és 17-én heves küzdelem folyt a Werder 
vezérlete alatt álló német és a Bourbaki vezérelte 
franciák között, amelyeket montbéUardi és lisai- 
ne-i csatáknak is neveznek és amelyek a franciák 
vereségével végződtek és Bourbakit arra kény- 
szert tették, hogy svájci területre meneküljön. 

Belfort-territorium, 1. Territoire de Belfort. 

Belföld, 1. a hazai terület összesége, mely poli- 
tikai és közigazgatási tekintetben egy ország kö- 
telékébe tartozik; B.-i minden hazai ember, intéz- 
mény, vállalat, hatóság, törvény, gyártmány stb. 
B. alatt törvényeinkben a magyar szt. korona ösz- 
szes országait (tehát Horvát-Szlavonországot is), 
B.-i alatt pedig a magyar állampolgárt kell érteni. 
(Polg. perr. 790. §.) — 2. B., a kontinenseknek a 
tengerparttól távolabb fekvő részei, amelyek kli- 
matikus, gyakran botanikai és zoológiai tekintet- 
ben is különböznek egymástól. Az északnómet ten- 
gerparti vidéken a B. az a föld, amelyet gátakkal, 
töltésekkel védenek az árvíz ellen, ellentétben a 
Butenlanddal, amely töltések és folyók vize közt 
terül el. 

Belföldi ló, sportkifejezés, az az osztrák vagy 
magyar ló, amely az osztrák-magyar monarchiá- 
ban elletett és a következő óv május l-ig ott ma- 
radt, vagy ellesi évében anyjával együtt vele be- 
hozatott ós a következő óv május l-ig ott nevelte- 
tett, feltéve, hogy a csikó anyja azon év végóig, 
amelyben a csikó behozatott, belföldi tenyésztő 



Belgra lő 

tulajdonában maradt. Versenyeink egy részében 
csak B. futhat. 

Belföldi váltó, az olyan váltó, amely abban az 
országban ílzetendő, ahol kiállíttatott, vagy ahol 
éppen van, 1. Váltó. 

Belga (tájszó) a. m. hebegő, nehezen beszélő. 

Belga hitvallás. Németalföldön, midőn a kál- 
vini vallásjavltás lett uralkodóvá, De-Bres Guidó 
reform, lelkész francia nyelven, valószínűleg 1561. 
több kiváló tudós helybenhagyásával egy hitval- 
lást készített, melyet a következő évben kétség- 
ki\Til kiis nyomattak, 1563. pedig al- és felsönémet 
nyelven is megjelent. Egyelőre ezt csak magán- 
iratként teldntettók, de már az 1566-iki antwer- 
peni zsinat elfogadta azt a rövidebb kiadásban, 
de a bővebb kiadást is magáévá tette több belga 
zsinat s ez vétetett be a Corpus et syntagma (1612) 
című gyűjteménybe ; közben mindkét kiadást la- 
tinra is lefordították. A dortrechti zsinat össze- 
hívásakor Hommius Festus egy új kiadást ren- 
dezett (1618) valószínűleg a bővebb Idadás nyo- 
mán, de amely több tekintetben eltér a syntag- 
mában közölttől. A zsinat 149-ik ülésében 1620 
ápr. 29. a rövidebb kiadást felolvastatta és azt 
helybenhagyta, de a felolvasás előtt többekkel 
átnézette s javíttatta. B szerint jelenleg két alak- 
ban létezik a belga hitvallás, az egyik a javított 
rövidebb kiadás, a zsinat okmányai között, a má- 
sik a Honmiius-f éle a Niemeyer kiadásában. Mind- 
két hitvallásban különben ugyanannyi a cikkek 
száma s eltérés közöttük csak a mellékes tár- 
gyakra nézve van, mindenik határozottan kálvi- 
nista szellemű. Magyarra fordította Szathmári 
Eötvös István ily cím alatt : A keresztyén és igaz 
tudományú BelgyiomiEkhlésiáknák hitekről váló 
vallástétele (Amstelod. 1650). 

Belgák, ókori keverék nép, Galliának É.-i ré- 
szében, a Sequana (Seine) és Matróna (Mame) kö- 
zött. Hihetőleg germán bevándorlókkal elegyedett 
kelták voltak. A számos néptörzset, melyekre 
oszoltak, csak a háború egyesíthette s ez esetben 
1 millió harcost állíthattak síkra. Caesar 7 évig 
viselt ellenök háborút, míg őket legyőzte. Egyró- 
szűk már akkor Britanniába menekült (Sussex, 
Somerset területén és Wight-szigetén) de a többiek 
megmaradtak és sok lázongás után Claudius csá- 
szár alatt meghódoltak, a brit-B.-at pedig az angol- 
szászok hódították meg Kr. u. 527—577. V. ö. 
Schaves, La Belgique et les Pays-Bas avant et 
pendant la domination romaine (Bruxelles 1877) ; 
Moke, La Belgique ancienne et ses originos gau- 
loises, germaniques et franques (Gént 1855). 

Belga-Eongo, 1. Kongó. 

Belga ló. Belgiumban a lovat leginkább gazda- 
sági igás célokra használják, mért is ott csak 
nehezebb lovak vannak elterjedve, főleg a flan- 
driai vagy ílamand és az ardenni ló. A nehezebb 
flamand ló alant fekvő völgyekben és lapályon, a 
könnyebb ardenni ló hegyes vidékeken van elter- 
jedve. A flandriai 176—180 cm. magas, nehéz- 
kes mozgású, lassú, de nagy tehervonó képes- 
séggel bíró igás ló. Az ardenni ló 166—170 cm. 
magas, élénkebb mérsékletü, szabályos mozgású, 
kitartó s különösen kiadó lépésű ló, amely igen jó 
trabbjamiattnemcsakmint gazdasági igás ló, ha- 
nem mint ágyús, vasúti és omnibusz-ló is becses. 



Belga merényletzáradék 



— 33 



Belga művészet 



Hazánkban is teijedóben van. Nálonk tenyésztik 
Kisbéren, Güdöllón, de a Dunán túli állami mén- 
telepeken is nagyobb számú ardenni mén van 
már, melyeket a Dunán túli hidegvérű kancák fe- 
deztetésére használnak. 

Belga merényletzáiadék. Midón a III. Napó- 
leon ellen 1854. elkövetett merényletnek tettese : 
Jaquins Belgiumba menekült, a belga kormány a 
merénylő kiadatását a politikai bűntettesek álta- 
lánosan elfogadott menedékjogára hivatkozással 
megtagadta. Ebből az esetből kifolyólag a francia 
császár befolyása alatt Belgium 1856. évi márc. 
22-én törvényt hozott, mely szerint : «sem politikai 
büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolat- 
ban álló büntetendő cselekménynek nem tekin- 
tendő valamely idegen áUamfö személye vagy 
családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha 
ez a merénylet vagy szándékos emberölés, vagy 
gj-ilkosság, V. mérgezés tényálladékát állapítja 
meg)). Azóta ezt a zái'adékot a belga törvénynek 
megfelelő szövegezéssel a kiadatási szerződésekbe 
— így a magyar kiadatási szerződésekbe is (ma- 
gyar-belga 1881. XIX. t.-c. 111. cikk : magyar- 
román 1902. XI. t.-c. III. cikk stb.) — rendszerint 
felveszik. 

Belga művészet. A mai Belginm területének 
régi művészetét Németalföldi művészet, Flamand 
művészet alatt tárgjaljuk. A B. története tkp. 
Belgium mint önáúó állam történetével (1830) 
kezdődik, kezdete azonban a XVIII. sz.-ra veze- 
tendő vissza, midőn a nemzeti hagyományok tel- 
jes letűnésével Belgium egészen a francia klasszi- 
cizmus befolyása alatt állott. 

Az építészet terén a XVIU. sz. második felében 
a francia Guimard, a brüsszeli St. Jacques sur 
Caudenberg templom és a Palais de la Xation 
építője a legkiválóbb mester : a párisi Louis Da- 
mesme építi 1817— 19-ig a brüsszeli Théatre de la 
Monnaiet, de belga a genti egyetem és igazságügyi 
palota építője, Louis Guimard, I. J. Suys, aki em- 
pire stílusban építi a brüsszeli botanikai kert ér- 
dekes melegházait, de már olasz renaissance stí- 
lusban a brüsszeli Szt. József templomot (Quartier 
Leopold, 1849). A XIX. sz. közepe körül és máso- 
dik felében a kiváló építészek egész sora dolgo- 
zott főleg a főváros szépítésén. Mint egyebütt, 
Belgiumban is a törtéueti stílusok nagy változa- 
tossággal érvényesülnek, többé-kevésbé szabad, 
önálló alkalmazásban. Az olasz renaissance fel- 
élesztésében vezető szerepe voltH.Beyaertnak, a 
brüsszeli nemzeti bank építészének (1864). Jel- 
lemző mű a brüsszeli új tőzsde, Léon Suystól 
(1874), de még inkább az Belgium legegyszerűbb, 
pazar pompájú és sok tekintetben modem szellemű 
épülete, a brüsszeli igazságügji palota, mely 
1866 — 83-ig épült J.Poelaert tervei szerint. Román 
építészeti formákat mutat a brüsszeli Mária-temp- 
lom Louis van Overstraetentól. Klasszicista stílus- 
ban építette J. P. Cluysenaar a brüsszeli híres St. 
Hubertus-Passaget (1846), de majdnem egy idő- 
ben renaissance-stílusban a Marché de la Made- 
leinet. Antwerpenben is a kiváló épületek egész 
sora keletkezik : a flamand színház, M. Deustól 
(1869—72), L. Baekelmans igazságügyi palotája 
(1871—75) és H. Beyaert mesterműve, a nemzeti 
bank antwerpeni palotája (1875—80). A régi ha- 

Révai Nagy Lexikoiw. III. köt. 



gyományok nemzeti iránj-ú megújítására, a régi 
flamand építészet fonnáinak értékesítésére is tör- 
téntek kísérletek. 1878-ban a párisi világkiállítá- 
son nagy sikert aratott Émile Jaulet «belga hom- 
lokzatán : régi hazai formákat egyesített modem 
szerkezettel Jos. Schadde az antwerpeni új tőzsde 
épületén, míg a cureghemi városház szép épületé- 
vel J. J. van Ysendyek az ilynemű régi éptüetek 
festői hatására törekedett. A legtekintélyesebb 
építészek egyike azonban, A. Balat, előkelő, de 
hideg klasszicista szollemben építette a Palais des 
Beaux-Arts-t, a Palais d'Asche-t stb. Brüsszelben. 

A szobrászok közül Mathieu Kessels, Thorwald- 
sen tanítványa, ki életének nagy részét Rómában 
töltötte, volt a klasszicizmu.s legkiválóbb belga kép- 
viselője.A romantikus és nemzeti irányok jefes mű- 
velői a XIX. sz. közepe körül a Geefs testvérek, 
Willem és Joseph. Nemzeti jelentőségű esemény 
volt 1848. Bouillon Gottfried lovasszobrának, 
Eugéne Simonis művének leleplezése Brüsszel- 
ben. Erős realista érzés tüntette ki a fiatalon el- 
hunyt Paul Bouré Prometheusát ; Charles Geerts 
főleg a fafaragást művelte a csúcsíves művek 
szellemében; C. A. Fraikin a flnom, tetszetős, 
néha édeskés szobrok és csoportok hosszú sorát 
alkotta meg. 

A belga állam politikai életét megnyitó nagy 
esemény hatása azonban a festészetben tükröző- 
dik \issza a legerősebben. A század elejét J. L. 
Dávid hatása jellemzi, ki számkivetésben élt Bel- 
giumban.Tanltványai közül Ferdinánd Navez volt 
a legjelesebb és legtekintélyesebb mester. Fiatal, 
kiváló művészek egész sorának meglepő és rend- 
kí^'ül hatásos fellépése vetett végef a klassziciz- 
mus uralmának és indított meg új korszakot a 
belga festészet történetében. Tárgyra és szellemre 
nézve merőben új volt A leydeni polgármester ön- 
feláldozása,GustafWapperstól(l8,30),melyetl833. 
a FoiTadalmi epizód követett. 1836-ban Nicaise de 
Keyser lépett fel Az aranysarkantyuk csatája c. 
óriási képével. Csakhamar nagy sikereket aratott 
Louis Gallait hazafias képeivel és Ed. de Biéfve 
A németalföldi nemesség egyesülése (1841) c. nagy 
képét még több más követte. Egészen külön helyet 
foglal el a nagyratörő, különc Antoine Wiertz, 
míg Hendrik Leys nemes művészete a nemzeti 
hagyományok és a természet mély szeretetén ala- 
puft. Mindez nem történt külső, főleg francia ha- 
tás nélkül, de a nemzeti szellem erősen érvénye- 
sül az immár felülmúlt klasszicizmus fölött. A 
régi flamand mesterek vígságát igyekeznek a 
genrefestök feleleveníteni : Femand de Braeke- 
feer, Jean-Baptiste Madou, Adolf Dillens stb.; 
mély érzésről tanúskodnak Charles de Groux tör- 
téneti és genreképei. Megindul a tájképfestés 
újabb iránya is és vele az állatfestés, melynek 
fő kóp\ásel6i Eugéne Verboeckhoven és Joseph 
Stevens. 

Az 1851. é\T nemzeti kiállításon még Gallait 
aratta a legnagyobb sikert A brüsszeli lövészcéh 
Egmont és Hoom ravatalánál c. képével. Még a 
hazafias irányú történeti festészet uralkodik és 
Courbet Kőtörök c. képe nem kelt nagyobb föl- 
tűnést a kiállításon. Az 1855-iki párisi \ilágki- 
állításon is Leys kiváló műveinek egész sora biz- 
tosítja a B.-nek a legnagyobb sikert. 



Belgra művészet 



34 



Bélgázok 



A század második felében azonban a történeti 
festészet mindinkább háttérbe szorul és erős fran- 
cia hatás alatt modern irányok érvényesülnek. De 
Groux-n kívül, kinek komor hangulatú művészete 
széles körben gyakorolt befolyást, különösen Henri 
de Braekeleer emelendő ki finom, a régi hollandi 
mesterekre emlékeztető interieurjeivel ; de még 
ismertebbé tette nevét Alfréd Stevens, aki, mint 
a XIX. sz. hölgyeinek finom festője, a kor leg- 
kedveltebb művészei közé tartozott. Míg egyfelől 
a hivatalosan támogatott művészet még mindig 
a régi, akadémikus csapáson haladt, a modern 
törekvésű művészek 1868. megalakították a So- 
ciété libre des Beaux-Arts-t, mely főleg francia 
hatás alatt az új eszmék fejlesztését tűzte ki cél- 
jának. Az egyesület legkiválóbb festő-tagjai let- 
tek : Louis Artan tengeri festő, Théodore Báron és 
Louis Dubois, a tájképfestés terén Com'bet sze- 
rencsés követői, Alfréd Verwée, aki Troyon hatása 
alatt erőteljes állatképeket festett. Hozzájuk csat- 
lakozott Félicien Rops is, a B. legszellemesebb, 
legmodernebb képviselőinek egyike. A fiatalon 
elhunyt Hippolyte Boulenger, az ú. n. tervuereni 
iskola alapítója, a barbizoni festők mintájára mű- 
velte a tájképfestés festői, modern irányát. 

A legújabb belga festészet képviselőinek mü- 
veiben híven visszatükröződnek korunk művésze- 
tének áramlatai, főleg a plainair és ünpresszio- 
nizmus. Jan Stobbaerts nagy festői erővel fest 
kivált állatokat, istállókat, Charles Hermans mo- 
dern felfogású, részben igen népszerükké vált 
genreképeket. Fernand Khnopff finom, légies 
hatású képeiben mély eszmei tartalom tükröződik 
vissza. Théodore von Rysselberghe az impresszio- 
nizmus kiváló követője. Henry de Groux meg- 
kapó gondolatokat igyekszik kifejezésre juttatni 
nagy vásznain. Émile Claus, Théodore Verstraete 
finom tájképfestők ; Albert Baertsoeen mélyebb, 
erőteljesebb, Victor Gilsoul modernebb e téren. 
A XIX. sz. leg-végén a liögei művészek egy cso- 
portja képviseli a legújabb, gyakran erősen stili- 
záló irányt. A legkiválóbbak közülök : Armand 
Rassenfosse, Rops követője, Émile Berchmans, 
Henri Maréchal. Bugéne Laermans tragilíus han- 
gulatú képeket szeret festeni. Jef Leempoels mély 
megfigyelő, pszichológus, az allegória kedvelője. 
A B . a XIX. sz. második felében a festészet 
nagy föllendülése mellett is inkább a szobrászat 
terén vívott ki általános jelentőséget, Paul de 
Vigne, Charles van der Stappen, Julién Dillens 
nagy dekoratív erejű, termékeny mesterek, Jef 
Lambeaux, a «flamand Michelangelo », nagy kon- 
cepciójával, mozgalmasságával kap meg, de vala- 
mennyi között a legnagyobb, a XIX. sz. leghatal- 
masabb, legnagyobb befolyású mestereinek egyike 
Constantin Meunier, ki 1885. tért át a festészet- 
ről a szobrászatra és erősen stilizáló, formailag 
és tartalmilag egyaránt tökéletes művészetével 
nagy hatást gyakorolt a modem szobrászat fejlő- 
désére. A legújabb belga szobrászok közül ki- 
emelendők: J. de Lalaing, Thomas Vin90tte, 
Victor Rousseau, Guillaume Charlier, Jules Lagae 
stb. 

Az építészet terén a XIX. sz. utolsó évtizedei- 
ben kisebb-nagyobb leleményességgel, ízléssel ér- 
tékesítették a régi hagyományokat. A legtekin- 



télyesebb mesterek J. Jacques Winders és J. van 
Dijck, az antwerpeni múzeum építői. A modem 
irány csak aránylag lassan, nehezen tört utat 
magának. Legkiválóbb kezdeményezője Henry 
van de Veidén kívül, aki a modern iparművészet 
fejlődésére oly nagy befolyást gyakorolt, Victor 
Horta, aki a 90-es évek kezdete óta a modern 
törekvések előharcosa, továbbá Paul Hankar, 
Octave van Rysselberghe stb. V. ö. Lemonnier, 
L'école belge de peinture 1830— 1905 (Bruxelles 
1906) ; Hynums, Belgische Kunst des XIX. Jahr- 
hunderts (Leipzig 1906); Destrée, The renaissance 
of sculpture in Belgium (London 1895) ; Hesslingr 
La sculpture belge contemporaine (Berlin 1903). 

Bélgangrena a. m. hélüszkösödés (1. o.). 

Belgard, járási székhely Köslin porosz kerület- 
ben, a Leitnitz és Persante összefolyásánál, vasút 
mellett, (i905) 8589 lak., vasöntökkel, gép-, sör- 
gyártással, gyapjúfonással, gőzmalommal és nagy 
lóvásárokkal. 

Belga szótagok, 1. Bobizáció. 

Belgaum, 1. kerület Bombay brit-indiai presi- 
dencyben, Elő-Indiában. Területe: 12,061 km*. 
Nagyobbára róna, amelyet csak egyes, sűrű er- 
dőkkel takart vagy magánosan álló dombsorok 
szakítanak meg ; főfolyói a Krisztna É.-on, a 
Ghatprabha közepén és_a Malprabha D.-en, de 
egyik sem hajózható. Éghajlata forró. Termé- 
kenysége jelentékeny ; főképen rizst, gyapotot és 
búzát terem. Lakói nagyobbára hinduk és moha- 
medánusok ; számuk : 1,013,261 (i9oi), akik túl- 
nyomóan földmíveléssel foglalkoznak. — 2. B., 
fővárosa B. brit-indiai kerületnek, 400 km. -re 
Bombaytól, 26,200 lak. (1901), hindu erőddel, angol 
katonai teleppel és gyapotkelmekészítóssel. 1818 
óta van az angolok birtokában. 

Belga viadortyúk. Valamennyi tyúkfajta kö- 
zött a legnagyobb; a kakas 3V2 — 5 kg.-ot nyom. 
Az angol viadortyúknál sokkal nagyobb, zömö- 
kebb és esetlenebb ; testtartására, taréjára s tekin- 
tetére nézve inkább a maláji viadorra emlékeztet. 
Belgiumban — hol a kakasviadalok még divatban 
vannak — s Franciaországban van elterjedve. 
Mint gazdasági állat tekintetbe nem jöhet. Több 
változata van, legismertebbek a kékesszürke és a 
fekete változatok. 

Bélgázok. A bélcsatorna minden részében, min- 
den időben találunk gázokat ; ezek a bélbeli rot- 
hadásnál és erjedésnél keletkezett gázoknak ke- 
verékei a lenyelt levegővel. A B. mennyisége és 
összetétele változik a táplálkozás szerint. Átlag- 
ban normális viszonyok között embernél a B. 
mennyiségét 1 l.-re teszik ; a legnagyobb gáz- 
mennyiséget lovaknál találjuk; általában nö- 
vényevő állatoknál sokkal nagyobb a bélgázter- 
melés, mint mindent evőknél v. húsevőknél. A 
B.-ban a lenyelt levegő oxigénjét legfeljebb nyo- 
mokban találjuk meg, mert részben felszívódik, 
részben pedig egyes erjedési produktumok kötik 
meg ; van bennük azonban bőven nitrogén — ez 
is a lenyelt levegőből származik — továbbá szén- 
sav, mocsárgáz (methan), hidrogén, kevesebb 
mennyiségben metilmerkaptan, kénhidrogén. Tej- 
diétánál nincsen moesárgáz a B.-ban, ellenben 
sok a hidrogén ; növényi ételekkel való táplálko- 
zásnál sok a mocsárgáz, kevés ahidrogén. A 



Belgern 



— 35 



Belgrium 



metilmerkaptan és kénhidrogén a fehérjék rot- 
hadása folytán keletkezik. Húsevő állatok bélgázá- 
ban mocsárgáz nem fordul elő. A B. egyébként a 
bennük levő hidrogén és mocsárgáz miatt meg- 
gjnijthatók. B.-at már a gj'omorban is talá- 
lunk ; egészséges egyénnél azonban ez a lenyelt 
levegőből áll, amelyhez c-sak a táplálékban fog- 
lalt szénsavas sókból a gj'omomedv sósava által 
szabaddá tett, valamint a gyomor lélegzése révén 
odajutott szénsav csatlakozik. A vékonybélben, 
különösen annak alsóbb szakaszában már erjedési 
termékek is csatlakoznak hozzá, mindamellett 
nem túlnagy mennyiségben ; a fő bélgázképző- 
dés a vastagbélben van, ahol a rothadó mikro- 
organizmusok igen kedvező feltételek mellett mű- 
ködhetnek (1. Bélrothadás). AB. normális meny- 
n\iségben zavart nem okoznak, sőt az emésztés 
mechanizmusát elő is segítik, amennyiben állan- 
dóan nyitva tartják a beleket, a béltartalmat fel- 
lazítják s a bélmozgásokra is kedvező befolyást 
gyakorolnak. A híg béltartalommal összekevere- 
dett bélgázok tovamozgása jellemző zaj, a korgás 
(borbor\-gmus) kíséretében történik. A B. a vég- 
bélnylláson át távoznak (ílatus); a gyomorban 
felgyűlt gázok, főleg a lenyelt levegő, a szájon át 
is távoznak (böfögés), ez ktllönösen ideges egyé- 
neknél fordul elő, akik táplálkozás közben ren- 
geteg levegőt nyelnek. Ha a bélrothadás túlnagj', 
a B. igen nagy mennyiségben képződnek, ami a 
jól ismert kellemetlen tünetekkel jár. 

Belgem, város Merseburg porosz közig, kerü- 
letben, Torgau (ettől 13 km.-n>ire) j.-ban, az Elba 
balpartján. (i905) 2838 lak., szivar- és sörgyárral. 
V. ö. Berfram. Chronik d. StadtB. (Torgau 1861). 

Belgica, pro\incia, 1. Gallia. 

Belgica-expedició, az 1897—99. De Gerlache 
kapitány vezetése mellett a Délisarkvidéken járt 
belga tudományos expedíció, mely a Horn-fok- 
tól délre oceanograflkai munkálatokat végzett 
Ez az expedíció az első, amely a déli sarkvidéken 
telelt. 

Bélgiliszta (Ascaris lionbricoides L.). A fonál- 
férgek osztályába tartozó féreg. Teste gömbölyű, 
előf-hátul kihegjezett, színe szürke, de a vérerek 
a háton és a hason rózsaszínben áttünnek. A test 
elülső végén van a szájnyílás, amelyen 3, igen 
flnom fogakkal ellátott ajak látható, a test hátulsó 
végén van az egész testen keresztül futó bélcsa- 
torna nyílása. A hím 20—25 cm. hosszú és 3—4 
mm. vastag : a végbél előtti nemi résből 2 hajszál- 
vékony spicula (penis) tűnik elő. A 30—40 cm. 
hosszú nőstény nemi része a test elülső harmadá- 
nak a végén van. Egy nőstény 30 — 40 millió pe- 
tét is tojhat. A peték 4—8 hét alatt embrióvá 
fejlődnek. Fejlődésükre a legalkalmasabb a föld 
felületes rétege, mivel az embriónak oxigénre 
van szüksége. Ezen embriók emberbe v. állatba 
jut\'a, férgekké fejlődnek. Ezért főleg oly egyé- 
nekben találhatunk B.-t, akik földdel bánnak és 
kezük tisztaságára nem ügyelnek. Első sorban a 
gyermekek, még pedig inkább a falusi, mint a 
városi g>-ermekek. A falusi gyermekeknek átlag 
50°/o-a gilisztás, a városiaknak alig 5— 6°,'o-a. 
Rendesen a vékonybélben élősködik a giliszta, de 
fölhatolhat a gyomorba, a garatba, sőt a gégecsőbe 
is juthat és fuladást is okozhat. Veszélyes tüne- 



teket csak akkor okoz, ha nagyon felszaporodik 
a bélben, amikor is bélelzáródást is okozhat. A 
széles körben elterjedt nézet, hogy orrviszketést 
okoz, hogy a B. a gyermek orrát turkálja, alap- 
talan föltevés. Elűző szere a santouin. 25 mgmos 
santoninos cukor és csokoládé készen kapható a 
gyógytárakban. 

Belgiojoso (ejtsd: beidzsojóao), város Pavia olasz 
tartományban, a Po és Olona közt, (i9oi) 4776 lak. 
a B. család kastélyával és terjedelmes kertjeivel ; 
az előbbiben volt I. Ferenc francia király fogoly- 
ként a paviai csata után. 

Belgiojoso, császári hadvezér, 1. Barbiano di 
Belgiojoso. 

Belgiojoso (ejtsd: beidasojóao), GrísHna, hercegnő, 
olasz trónó, szül. Milanóban 1808 jún. 28., megh. 
u. 0. 1871 jún. 5. Családi neve Trivulzio. 1824-ben 
férjhez ment Barbiano-B. Emil herceghez, akitől 
azonban csakhamar elvált. Buzgón vett részt a 
politikában és pártolta a politikailag kompromit- 
táltakat. A romagnai felkelés leveretése után Pa- 
risba ment és több hírlapot alapított. 1848 jan. 
visszatért Olaszországba és a saját költségén sza- 
bad csapatot szervezett. Róma elfoglalása után 
1849. Keletre ment és csak 1855. térhetett vissza. 
Souvenirs d exil c. műve óriási feltűnést keltett. 
1858-tól fogva Cavour ten'eit segítette elő és Mila- 
nóban az Itália c. hírlapot alapította, mely később 
Torinóban jelent meg. Egyéb művei : Essai sur la 
formation du dogme catholique (Paris 1842—43, 
4 köt.) ; Emina. Récits tureo-asiatiques (u. o. 1856, 
2 köt.); L'Asie Mineure et SjTÍe (u. o. 1858, 2. kiad. 
1861); Scénes de la vie turque (u. o. 1858); Histoire 
de la maison de Savoie (u. o. 1860). 

Belgium (l. a mellékelt térképet), Nyugat-Eu- 
rópa egjik királysága, Franciaorsz^, Luxembiu-g 
nagyhercegség, a porosz rajnai tartomány, Hol- 
landia és az Északi-tenger közt ; az é. sz. 49" 30'- 
tól az 510 3o'-ig : a k. h. 20 32'-től 6» 7'-ig nyúlik. 
Területe : 29,457 km*. 

Felszíne és vizei :B.É.-i és BNy-i részesík és 
alacsonyan fekvő, tulajdonképeni hegyek itt nin- 
csenek ; e rónavidék hol száraz, hol mocsaras, 
legnagyobb részében i)edig jó termő föld, amelyet 
ott, hol a természetes homokzátonyok nem védik, 
mesterséges gátakkal kell a tenger hullámai elől 
elzárni. A Meuse (Maas) és Ríijna között B. földje 
meredekfalu völgyekkel sokszorosan átszelt fenn- 
sík ; Ardennek-nek (1. o.) hívják. Geológiai szem- 
pontból is nagy a különbség e két rész közt. A 
sík vidék alluvium: a tenger vize ellen védő 
homokzátonyok mögött a vizek üledékéből kelet- 
kezett : az Ardennek paleozoikus maradványa a 
régi variszkus hegységnek (magvuk palás kőzet 
és quarc). Amaz 50, emez 300—400 m. átla- 
gos magasságú; ebben a legnagyobb hegy a 
Baraque Michel, a királyság és a porosz rajnai 
tartomány határán, 680 m. magas. Egykoron a 
maga.sabb vidéket messze be Németország felé 
sűrű erdők takarták ; egyes erdőfoltok máig is 
megmaradtak : köztük némely helyen mocsaras 
tisztások : Fagnes vagy Fanges, terülnek el ; szo- 
morúbb és kietlenebb tájékot ezeknél a Liége, 
Luxembourg és Namur tartományokban elterülő 
vidékeknél alig képzelhetni. Az Ardennek ezen 
nagyobb magassága dacára B. Hollandia és Dánia 

3* 



Belgi um — 3 6 — 

után a legcsekélyebb középmagasságú ország. 
(Leipoldt 163 m.-re, Dewalque 148 m. -re becsüli.) 
A földje majdnem teljesen két f olyó vízkömy éké- 
hez tartozik ; ezek az Escaut (Schelde) és a Meuse ; 
egyik sem ered B.-ban ; mindkettő Hollandiában 
torkol. A Meuse (vallonul: Mouse, flamandul Maes, 
hollandul Maas) itt 180 km. hosszú, vidéke 13,000 
km2 ; balról fölveszi a Sambre-t, jobbról az Am- 
bevevel bővült Ourthe-ot ésVesdret. Az Escaut pe- 
dig, amelynek hossza és vidéke körülbelül ugyan- 
annyi, mint a Meuse-ó, a Lyst, a Dendret vagyis 
Dendert és Ruppelt. Ez utóbbi, az Escaut jobb- 
oldali mellékvize, torkolatától 10—12 km. -re a 
Dyle, a Senne és Nethe egyesüléséből alakul ; az 
utóbbinak szintén két f orrás-f olyója van, a Nagy- 
és a Kis-Nethe. Az Escaut és Meuse medencéje 
közt, Limbourg és Anvers tartományok nagy ré- 
szét foglalva magában, nagy kiterjedésű puszta 
vidék van, amelyet Campine-nak (flamandul : 
Kempenland) neveznek, amelyet azonban az em- 
beri szorgalom és kitartó munka mindig szűkebb 
korlátok közé szorít. A fentemlített két nagyobb 
folyón kiviü van még a 78 km. hosszú, részben 
csatornázott Yser, amely Nord francia départe- 
mentban ered és az Yperlée felvétele után Nieu- 
portnál szakad az Északi-tengerbe. B. folyóvizeit 
számos csatorna köti egymáshoz ; a leghosszab- 
bak : amely a Meuset a Sebeidével, amely Liéget 
Maastrichttal és Ostendét Bruges-zsel meg Gand- 
dal köti össze. A hajózható folyók és csatornák 
hossza : 2205 km. Tava B.-nak nincs ; a mocsár a 
Campineban elég számos. 

Éghajlat és termékek. AMexikói öböl-áram- 
lat közel volta és a nagyobbára DNy. -i szelek B. sík 
vidékének klímáját óceánivá teszik ; az évi közép- 
hőmérséldet ittátlag: 103'' C; az Ardennek vidéke 
hűvösebb (évi átlag: TI") és zord, főképen a gya- 
kori esőzések miatt. A királyságnak K.-i részén 
az esőzések gyakoriabbak, mint a Ny.-in. (Osten- 
deban700mm., Stavelotban 965 mm.) A sok helyen 
kedvezőtlen körülmények dacára a mezőgazdaság 
nagyon virágzó, amit a nép szorgalmán kívül fő- 
képen a mezőgazdasági tanácsnak, a kilenc tar- 
tomány mindegyikében fennálló mezőgazdasági 
bizottságoknak és a mintegy 118 mezőgazdasági 
egyesületnek köszönhet. B. egész területéből 
2.945,589 ha.-ból 1.736,174 ha. áll a mezőgaz- 
daság szolgálatában, 521,495 ha. erdő, 190,444 
ugar vagy meg nem művelhető, a többi út, mo- 
csár, beépített terűlet, víz stb. A főbb mezőgazda- 
sági termékek mennyiségót két évről a következő 
tábla mutatja : 



Belgium 





Terület 
1907 
hektá- 
rokban 


Termés mennyisége 


k«nt 


minősége 


1905 1 1907 


1907 




mázsákban 


Búza 

Ai'pa (téli) 

Zab ._ 

Rozs 

Burgonya 
Répa (cukor-) ... 
« (egyéb) ... 

Dohány _ 

Komló ... _. ... 


158,845 

38,678 

248,423 

259,723 

142,749 

53,322 

62,443 

2,834 

2,341 


8.374,970 

807,126 

4.903,985 

5.482,904 

15.556,119 

21.013,336 

35.224,114 

75,506 

51,172 


4.309,500 

1.003,648 

6.667,793 

5.965,333 

24.001,884 

14.535,180 

32.928,164 

61,529 

30,780 


27-13 

30-81 

26-84 

22-97 

168-14 

272-59 

527-33 

21-71 

1316 



Az erdőtermékek értéke 1907-ben 21.653,482 
frank volt. 



Az állattenyésztésnek kedveznek a gyakori 
esőzések miatt jó és kövér legelők. Az 1907-iki 
állatállomány: ló (főképen Namur ós Luxem- 
bourgban) 249,831 drb., szarvasmarha (legtöbb 
K.-Flandriában és Limbourgban, ahol a limbourgi 
sajtot készítik) 1.817,689 drb. ; sertés (legtöbb K.- 
Flandriában) 1.279,462 drb. ; juh (legtöbb Luxem- 
bourgban) 343,275 drb. Flandriában a házinyúl-, 
a Campineban a méhtenyésztés jelentékeny. A ha- 
lászat is virágzó. 1906-ban 401 halászbárkája 
volt B.-nak 8088 t. tartalommal és 1914 halász- 
szal. Tőkehalat fogtak 58 tonnányit, egyéb ha- 
lat 6.586,282 franknyi értékben. 

Bányászat, B. bányáiban nagy kincsek rejle- 
nek ; ezeket már a XL sz. óta művelik. Legérté- 
kesebbek a szénbányák. A széntelepek D.-i részé- 
ben a K.-i határától csaknem a Ny.-i szólóig ter- 
jednek és több mint 140 km^ terűletet foglalnak 
el; vastagságuk különböző; a bányák főképen 
Mons, Liége ós Charleroi környékén vannak. 
1907-ben a 219 bánya körül 125 állott megmíve- 
lés alatt ; a 142,699 bányász 23.705,000 t. szenet 
produkált 399.657,000 frank értékben. Kőszénen 
kívül bányásznak ólom-, réz- és vasérceket (1907. 
az utóbbiból 316,250 t.-t 1.503,000 frank érték- 
ben), egyéb ásványt (1907. 65.356,710 frank ér- 
tékben), különösen márványt, Dinant és Gochenóe 
mellett, porcellánagyagot (Liége, -Namurban), 
kitűnő köszörűkő veket , (különösen Vielsalmnál), 
magnéziát és timsót. Ásványvízforrásokban ki- 
válóan a Mouse környéke gazdag. Legismerete- 
sebbek Spaa vastartalmú és Chaudf ontain meleg 
forrásai; egyéb vastartalmú vizek Sta velőt, Aubel, 
Japille, Huy mellett, kénes források Ay ville, Gri- 
vegnée és Plorée mellett találhatók. 

Lakosság. B. Európa országai között a leg- 
sűrűbb lakosságú. Az 1900-iki népszámlálás sze- 
rint a lakosok száma 6.693,548, az 1908-iki ki- 
számítás szerint 7.386,444. A népszámlálás által 
kimutatott lakosok közt volt 3.324,834 féríl és 
3.368,714 nő, vagyis 99 férflre jut 100 nő. Val- 
lásra nézve a túlnyomó rész katolikus; 1891., mi- 
dőn utoljára vették még figyelembe a felekeze- 
teket, volt 27,900 protestáns és 13,200 zsidó. 
Anyanyelvre nézve a lakosság két nagy csoportra 
oszlik : a franciául beszélő vallonokra és a hol- 
landival közel rokonnyelven beszélő flamandokra; 
amazok a K.-i ós a Franciaországgal határos ré- 
szeken laknak és 2 nyelvjárás közt oszlanak meg ; 
a honnuyer és léegeois közt ; emezek a Ny.-i és 
É.-i részeken vannak többségben. Akétéven aluli 
gyermekektől eltekintve kizárólag franciául be- 
szélt 2.574,805 (1880: 2.230,000) ; kizárólag flaman- 
dul 2.822,005 (1880: 2.485,000) ; kizárólag németül 
28,314 ; franciául ós flamandul 801,587; franciául 
és németül 66,447, flamandul és németül 7238 ; 
mind a három nyelven pedig 42,889. Az idegenek 
száma volt 206,061, közűlök 63,923 hollandi, 
56,576 francia, 53.578 német birodalmi, 10,417 
luxemburgi, 5748 brit, 3543 olasz, 2991 az 
osztrák-magyar monarchiából való, 2351 orosz, 
2231 svájci és 4523 egyéb. Foglalkozására nézve 
a lakosság következőképen oszlott meg : bányász 
ós fémiparos 385.275 (367,436 féi-fl, 17,839 nő); 
növényi anyagokkal foglalkozó iparos 306,250 
(260,551 férfi, 45,699 nő); állati anyagokkal fog- 



Belgrfum 



37 — 



Belgrium 



lalkozó iparos 58,073 (48,178 fórfl, U,895 nö); 
másféle iparos 622,653(378,363 férfl, 244,290 nő); 
líereskedés és liözlekedés szolgálatában álló 
385,236 (248,336 féríl, 136,900 nö); tisztviselő, 
orvos, tanító stb. 716,558 (546,860 férfi, 169,698 
nű) ; különböző foglalkozású és független 826,103 
(472,039 férfi, 354,064 nö) ; magánzó és foglalko- 
zás nélküli 3.622,247 (1.201,762 féi-fl, 2.420,485 
nö); mezőgazdasággal foglalkozó 449,902 (341.633 
férfi, 108,249 nö). A népmozgalom adatai: 



Ev 



1905 
1906 
1907 



. Tör- : Tör- 

-,y.^ vény te- vény- 
len szü-ltelenek 
ISttek ' p/n-ban 



szülőt 
tek 



187,437 
186,271 
185,138 



12,409 
11,933 
12,004 



6-62 
6-41 
6-48 



Halál- 
esetek 



118,843 

118,884 
115,347 



Házits- 
s&gkö- 
tések 



Beván- 
dorlók 



56,679 36 920 
58,388 37,382 
58,660 1 38,921 



Kiván- 
dorlók 



27,963 
32,858 
32,350 



Válások száma 1906-ban 618; 1907-ben 841. 

Ipar. B. sűrű lakosságát főképen virágzó ipa- 
rának köszönheti ; ennek alapját már a XII. sz.- 
ban vetették meg és a XIII. sz.-ban a flandriai 
posztónak már egész Nyugat-Európában megvolt 
a híre. Ma is a szövő-fonó ipar a legfontosabb iparág. 
A gyajuipar főképen Verviers és környékén vi- 
rágzik ; közel 70 millió kg. nyers gyapjút dolgoz- 
nak föl ; tiszta gyapjúkelmét készít Verviers, Di- 
son, Dinant, Leeuw-St.-Pierre ; félgyapjukelmé- 
ket Renaix és St. Nicolas; gyapjú-takarókat 
Liége, Hérenthals ; szőnyegeket Hamme, Thou- 
rout, Harseux. A pamutipar főfészke Gand és 
mintegy 30 millió kg. nyers anyagot dolgoz föl. 
A lenipar a legrégibb iparág ; közel 400,000 orsót 
foglalkoztat ; Gandon kívül Ruysbroek, Courtrai, 
Turnhout, Alost és Ninoveban található. A csipke- 
készítés is régi foglalkozása a belgáknak ; e té- 
ren Biüsszel vezet, csipkéket készít még Anvers, 
Bruges és Mecheln. A szövö-fonóipar után sora- 
kozik a vasipar. Liégeben van a legfontosabb 
fegy^'ergyár ; Seraingben a legnagyobb gépgyár ; 
Liégeben, Seraingben azonkívül készítenek vas- 
üti felszereléseket ; Angleurben drótot, Liége tar- 
tományban a ccVieille Montagne»-társaság cink- 
tárgyakat, Fontaine l'Evcque-ben szegeket. A ki- 
rályi ágjnigyár és a Manufacture d'armes (kato- 
nai fegj'vergyár) Liégeben és az Arsenal de con- 
struction Anversben a hadügyminisztérium fel- 
ügyelete alatt állanak. Egyéb jelentékenyebb ipar- 
ágak : az ötvös-ipar ÍBrUsszol, Liége és Anversben), 
a kőedény és faience-gyártás(La Louviére, St. Gis- 
lain és Wasmuelben), a kémiai ipar (Namur- és 
Hainaut tartományokban), a papíripar (Brabant- 
ban), a bőripar (Sta velőt, Liége, Toumai és Soig- 
niesban), a cukorgyártás (97 gyárban 1907-ben 
227,015 1. nyers és 23 finomítóban 107,389 t. fino- 
mított cukrot készítettek) különösen Hainaut tarto- 
mányban; a csokoládégyártás(Brüsszelben és Tour- 
naiban),aszeszgyártás(135g>'árban 66,763 kloliter 
alkoholt föztek)Brabant, Anvers és Liége tartomá- 
nyokban ; a sörgyártás ugyanott; a dohánygj^ártás 
Anversban, Gandban és Brugosben. Páratlanul ál- 
lanak B. üveggyárai; ablaküveget Hainautban, 
különösen Charíeroi arrondissementban, tükörüve- 
get Hainaut (Courcelles,Roux) és Namur (Auvelais, 
Floreffe) tartományokban készítenek. 

Kereskedelem. B. külkereskedelme különö- 
sen az Escaut-n szedett vámszedés jogának meg- 



szüntetése után nagy lendületnek indult, amit a 
következő tábla mutat : 



1840 



Behozatal ... | 205-6 

Kivitel ii 139-6 

Transito forg. ' 43 9 



Krték millió frankokban 



1900 



1860 



516-6 
4694 

408-8 



1880 



1908 



1680-9 
1216-7 

1008-4 



2215-8 3327-4 
1924 9 2506-4 
1374-f) 2021 



1908. a behozatal és kivitel főcikkei : 



Behozatal 



Búza és rozs 

Kukorica 

Árpa 

Épületfa 

Gyapjú 

Len 

Pamut 

Kender ._ ._. 
Kémiai cikkek 
Drogéria-árúk 



Érték 
1000 \. 
fran- l| 
kokbanii 



Kivitel 



383 
75 
59 

163, 

163, 
62 
51 
13 

108 
48 



Festékek i 70, 

Szén és koksz 103, 

Gyémánt.- 23, 

Vas és acél 83, 

Vasérc 23. 

Ólom - 22 

Réz ... ... 34, 

EzUst ... 86 

Gépek ... .. 72 

Kaucsuk 67 

Nyers bőrök 110 

Olajos magvak 1 28 

Kávé ... í 65 

Petroleum I 45 



320 

884 
,lf0 
171 
554 
6á0 
492 
165 
325 
850 
637 
.508 
317 
606 
201 
599 
,238 
,792 
,609 
309 
265 
.675 
204 
792 



Szén és koksz 

Lenfonal 

Len ... 

Gyapja 

Gyapjufonalak ... 

Gyapjukelmék 

Panmtkelméx — .. 

Búza és rozs 

Cukor - 

Nyers bőrök 

Kémiai cikkek. 

Drogéria-árúk 

li'estékek 

Üveg _ 

Gépek — .- 

Vas és acél 

Cink 

ólom 

Réz 

Gyémánt 

Kaucsuk - 

Lovak ... 

Trágya 



Ertéií- 
1000 
fran- 
kokban 



113,331 
75,645 
82,1*4 
82,536 
36,069 
13. 698 
54,909 

138,190 
38,190 
82,309 
57,660 
35,865 
36,861 
68,977 

193,567 

197,305 
74.126 
23,081 
20,686 
23,862 
5f.,235 
28,203 
46,624 



Országok szerint a külkereskedelmi forgalmat 
a következő tábla mutatja : 



Az ország neve 



Franciaország — -^ 

.\merikai Egyesült-Államok 
N. -Britannia és Írország ... 

Hollandia ... - _ 

Német-birodalom. 

Brit-India 

Oroszország 

Románia 

Argentina_ — 

Svédország — 

Norvégia 

Brazília 

Olaszország 

Kina 

Ausztrália 

Spanyolország ... — _ ... 

Chile _ 

Egyiptom 

Svájc 

Belga-Kongó 

Ausztria-Magyarország 



Behozatal Kivitel oda 
onnan 



Értéke 1000 frankokban 



516,739 

341,463 

376,640 

289,774 

449,864 

96,068 

202,999 

114,338 

311,007 

29,362 

30,732 

35,162 

44,453 

17,446 

78,564 

45,972 

68,583 

2,974 

12,158 

53,343 

13,310 



464,797 
72,992 
364,293 
281,794 
680.318 
28,513 
38,231 
11,786 
59,609 
9,332 
14,188 
37,304 
60,637 
22,959 
16.402 
35.345 
80,511 
20,765 
37,011 
16,265 
24,340 



Közlekedés. B. a vasutak építésében az euró- 
pai kontinens államait megelőzte. A kormány 
már 1830. mérnököket küldött Angliába a vas- 
utak tanulmányozására és az azok által készített 
tervek alapján 1832. pályázatot hirdetett az an- 
vers-köLni vasút megépítésére. A vasúti hálózat 
kiépítését 1834. kezdték meg és 1835 máj. 5. nyi- 
tották meg a kontinensen az első vasútat Malines- 
től Brüsszelig. A legfontosabb fővonalak az ország 
különböző határáig már 1843. elkészültek. 1842-töl 
kezdőleg magán vasutak is épültek és 1860-ig 



Belgium 



— 38 — 



Bel8:ium 



államsegély mellett 13 magánvasút épült 1870- 
ben 800 km. állami és 2197 km. magán vasút 
volt 50 társaság üzemében. 1880-ban azonban ál- 
lamosítások folytán már a 4120 km. hálózatból 
2500 km. állami s csak 1620 km. volt magán- 
vasút, ma pedig már csak 5 fővasút van magán- 
társaságok birtokában 397 km. kiterjedésben. Az 
1885 jún. 25. törvény gondoskodik a helyiérdekű 
vasutak létesítéséről. Eszerint az állam és tarto- 
mányok segélyezése mellett a községek és magá- 
nosok által létesítendő helyiérdekű vasutak csakis 
kizárólag, a « Helyi érdekű vasutak nemzeti társa- 
ságának Brüsszelben (Sociétó Nationale des che- 
mius de fer vicinaux Bruxelles) engedélyezendők, 
azzal a feltétellel, hogy ez a társaság az ily vas- 
utak üzemét űzlettársaságoknak engedi át, az 
üzleti költségelaiek megfelelő összeg és a nyers- 
bevételek bizonyos hányadának biztosítása mel- 
lett, így keletkezett tehát a legutóbbi időig 150 
helyi érdekű vasút, többnyire keskenyvágánnyal, 
amelyek kűlönféleképen és pedig mint vieinaí 
(helyiérdekű), provinciai (tartományi), régiónál 
(vidéki), intercommunal (szomszédos), economique 
(gazdasági), tramway (közúti) vasutaknak ne- 
veztetnek. A vasutak kiterjedése 1908 végén 8125 
km.-t tett ki, ebből 4648 km. fővasút, 3477 km. 
helyi érdekű vasút volt. 

A hajózható folyók és csatornák hossza (1907) 
2061 km., a telegráfvonalaké 7672 km. A tele- 
fon (1908) 210 városban volt bevezetve. A keres- 
kedelmi flotta 1908. állott 4 vitorlásból (.3038 t.) és 
84 gőzösből (149,287 t. tartalommal). B.-nak két 
nagyobb kikötője van : Ostende és a sokkal jelen- 
tékenyebb Anvers. Az összes belga kikötőkbe 
(1908) érkezett 10,256 hajó 13.409,331 és onnan 
távozott 10,268 hajó 13.441,093 t. tartalommal. 

Szellemi műveltség- Az általános műveltség 
állandóan növekszik. Az 1880-iki népszámlálás 
alkalmával még 33"2'>/oVolt az analfabéták száma ; 
ez 1900-ig 22-lo/o-ra csökkent. Az 1895-iki tör- 
vény az egyháziaknak újra nagy befolyást bizto- 
sított a népnevelésre. A legfőbb ellenőrzést 9—11 
tagból álló conseil de perfectionnement gyako- 
rolja. A népiskola tárgyai közt az első helyet a 
vallástan foglalja el. 1907-ben a nyilvános népis- 
kolák száma 14,277, összesen 1.357,019 tanítvány- 
nyal. A flúközépiskolák száma 88, 17,942 tanít- 
vánnyal, a leányközépiskolák száma 40, 8045 nö- 
vendékkel. Tanítóképző van 58, 5109 hallgatóval. 
Egyetem van négy ; a gandi és liégei állami ; 
a brüsszeli és louvaini ú. n. szabad egyetem, 
az előbbi liberális, az utóbbi katolikus ; ezzel teo- 
lógiai fakultás is össze van kötve ; a gandi egye- 
tem mérnöki ós művészi, a liégei pedig bányá- 
szati főiskolával van kiegészítve. A hallgatók 
száma a 4 egyetem és fakultásaik közt következő- 
képen oszlott meg 1907—08: 



Brüsszel 
Gand — 
Liége — 
Lonvain 



Teoló- 
giai 



125 



Jogi 



188 
147 



Filo- 
zóflai 



128 

71 

176 

310 



Orvosi 



£97 
110 
204 
471 



Tie'ui' Össze- 

dom áuyl 8611 



224 837 

91 419 

856 I 1535 

285 I 1548 



Felsőbb szakiskolák továbbá az állatorvosi fő- 
iskola (Brüsszel), az Institut Agricole (gazda- 



sági akadémia Gemblouxban), kereskedelmi aka- 
démia ( Anversban),hadi iskola (Ixellesben), továbbá 
szakiskolák : egy földmívesiskola (Huy), 3 ker- 
tésziskola, tartományi bányásziskola (Monsban), 
egy iskola katonagyermekek számára (Lierre-ben), 
lovagló iskola (Ypernben), hajóiskolák Ostendó- 
ben, Anversben és Nieuportban, végül 62 iparis- 
kola. Művészeti főiskola van Anversben (1907. 
947 hallgatóval) ; 85 képzőművészeti iskola 15,886 
tanulóval; a különféle zeneiskolákat 1907-ben 
18,800 tanuló látogatta. A tudományosság közép- 
pontja Brüsszel, ahol a tudományos akadémián 
kívül számos egyéb tudományos intézet és egye- 
sület áll fenn. 

Alkotmány és közigazgatás. Az 1881. meg- 
allíotott és 1893. revideált alkotmány szerint B. 
alkotmányos monarchia; a királyi hatalom a 
szász-koburg-gothai család férflágában az első- 
szülöttség rendje szerint örökös. Ha a királynak 
törvényes örököse nincs, a törvényhozás jóvá- 
hagyásával utódját kinevezheti. A törvény előtt 
mindenki egyenlő, vallását mindenki szabadon 
gyakorolhatja ; a sajtó szabad ; a békés gyüleke- 
zés és tái'sulás joga korlátlan. A király a törvény- 
hozás jogát a törvényhozó testülettel osztja meg ; 
a végrehajtó hatalmat felelős mmiszterei által 
gyakorolja ; a szárazföldi és tengeri haderő pa- 
rancsnoka ; a háborúűzenés és békekötés joga őt 
illeti meg ; szövetségeket ós kereskedelmi szerző- 
déseket köthet, ezek azonban, ha az államra vagy 
annak egyes polgáraira terhet rónak, csak akkor 
érvény esek,ha a törvényhozó testűlet jóváhagyja; 
a királynak van kegyeim ezósi joga; nemesi cí- 
met is adományozhat, de ezzel semmiféle kivált- 
ság nem jár. A törvényhozótestület bármely házát 
feloszlathatja, de egy hónapnál hosszabb időre el 
nem napolhatja. A törvényhozó testület két ház- 
ból áll : a szenátusból és a képviselőházból. Az 
1893. megalkotott Code électoral szerint a válasz- 
tói jog általános ; a képviselőválasztás joga a be- 
töltött 25, a szenátorválasztásé a 30 évhez van 
kötve. Kettős szavazati joga van minden család- 
apának vagy törvényes gyermekkel bíró özvegy- 
nek, aki 5 frank fejadót flzet, továbbá minden 
25 éves telektulajdonosnak, ha legalább 48 frank 
földadót fizet, végül annak, aki az államtól lega- 
lább 100 frank fizetést kap. Három szavazata van 
minden 25 éves választónak, akinek főiskolai 
képzettsége van vagy aki magasabb kvalifikáció- 
hoz kötött hivatalt töltött be vagy foglal el. Min- 
denkinek a választásban törvényes büntetés terhe 
mellett részt kell vennie. 1908— 09-ben szenátor- 
választó volt 1.399,482, akik közül egyes szava- 
zati joga volt 746,226-nak, kettős 368,653-nak ós 
hármas 284, 603-nak. A szenátus tagjait 8 évre 
részint közvetve, részint közvetlenül választják. 
Közvetlenül annyit választanak, amennyi a kép- 
viselőház tagjainak fele. Közvetett választók a 
tartományi tanácsok ; 2-őt választ az a tartomány, 
amelynek 500,000-nél kevesebb a lakosa, 3-at az, 
amelynek 500.000—1.000,000 a lakosa és 4-et, 
amelynek 1 milliónál is több a lakossága, A sze- 
nátornak legalább is 40 évesnek kell lennie. A 
király gyermekei és az uralkodóház tagjai 18 
éves koruktól kezdve születési jog alapján tagjai 
a szenátusnak. A szenátus jelenleg 1 10 tagból, a 



Belg:ium 



— 39 — 



Belgrium 



képviselőház 166 tagból áll. Ez utóbbiakat 4 évre 
választják. A képviselő választók száma volt 
1908— 09-ben 1.651,647, akik közül egyes szava- 
zata volt 981,866-nak, kettős 378,264-nek és hár- 
mas 291,517-nek. A végrehajtó hatalmat a király 
felelős miniszterei által gyakorolja ; számuk 10, 
ezek bel- és füldmívelésiigjn, közoktatás-, pénz-, 
közmtmka-, kül-, igazság-, had-, gyarmat-, ipar- 
ügyi és végül posta-, vasút- és telográfügyi. 

Közigazgatíisi szempontból B. tartományokra 
és ezek arrondissementokra vannak felosztva, mi- 
ként az alábbi tábla mutatja : 



A tartomány 
neve 



Ny. -Flandria ; 

.«téi{he!ye : Bru- 

ges 

K.-Flandria ; 
székhelye : Gand 
.\nvers : szék- 
helye : -Aflvers 
Limburg : szék- 
helye: Hasselt 
Brabant ; szék- 
helye : Bruxelles 

Hainant : szék- 
helye : Mons 

NamTír ; szék- 
helye: Namur 
Líége ; szék- 
helye : Líége 

Luxemburg ; 
székhelye : Aríon 



Az arrondissement 
neve 



ÍBruges, Courtrai, Dix- 
{ mude, Furnes, Ostende 
I Roulers, Thielt, Ypres 
í.A.Iost, Audenarde, Eéc- 
•c loo, Gand, Saint-Nico- 

1, las, Termonde 

.\nvers, Malines, Turn- 

hout 

Hasselt, Maeseyck.Ton- 

gres _ .. 

Bruxelles, Louvain,Ni- 

velles 

Ath, Charleroi, Mons, 
Soignies, Thnin, Tonr- 

nay 

Dinant, Namur, Phi- 

lippeville 

Hny, Liége, Verviers, 

Waremme 

.\rlon, Bastogne, 
Mirche, Nenfchatean, 
Virton 



"5 s Lakosok 
:3 % I száma 
S S 1908. 



3235 

3000 
2832 
2414 
3283 

3722 
3660 
2895 

4418 



871,636 

1.111,001 
659,218 
269,442 

1.454,363 

1.229,103 
364,489 
894,938 

232,254 



A tartományok élén a királytól kinevezett kor- 
mányzó és egy i évre választott tartományi ta- 
nács, illetőleg ennek 6 delegáltja áll. Ez nevezi ki 
a közigazgatási tisztviselőket, kiveti a községekre 
az adót, megállapítja a tartományi budget-t és 
kiadja a közigazgatásra meg a belső rend fenntar- 
tására vonatkozó szabályzatokat. Ez utóbbiak, va- 
lamint a pénzügji határozatok királyi jóváha- 
gyásra szorulnak. A tanács, illetőleg delagáltjai- 
nak határozatait a kormányzó hajtja végre ; 
ugyancsak ő rendelkezik a csendőrséggel és requi- 
ráíhatja a fegyveres hatalmat. A főváros Brüsszel. 
Az igazságszolgáltatás 26 első folyamodása bíró- 
ságra, 3 fölebbviteli törvényszékre (Bilisszel, 
Gand és Liége) és egy semmítőszékre van hizva ; 
a 222 canton mindegyikében van egy bókeblró. 
A bírákat a király életfogytiglan nevezi ki. A 
sajtó- és biinügyi perekben esküdtszék ítél. Az 
1910-iki budget szerint az állam bevételei 
633.199,319 (legnagyobb tételek: vasutak 275-2, 
fogj-asztási adók 81-3, vámok 547 millió), kiadá- 
sai 632.752,972 (legnagyobb tételek : államadós- 
ság 185-4, vasút, posta, telegráf 222-5, hadügy 
56-6, igazságügy 30-2 millió) fi'ankra rúgnak. Az 
ország adósságai 2i/2 7o-os 219.959,632, 3»/o-os 
3.436.917,850 frank. Az ország címere : arany- 
színű oroszlán, kinyújtott vörös nyelvs'el, fekete 
alapon, amelyen a jelszó : «L'imion fait la foree». 
Az ország színei : vörös, sárga és fekete, merőle- 
ges irányban : a fekete esik a zászlórúd mellé. 

Haderő. B. védt&rvényei 1870., 1873., 1896. és 
1902. évekből valók ; általános védkötelezettsége 
csak 1909 óta van. A szolgálati idő a 19-től 33-ig. 



öszsze.sen tehát 13 évig tart. Ebből 8 év a sorhad- 
nál, 5 a tartalékban rovandó le. A tényleges szol- 
gálati idő az 1909. tv. szerint a gj^alogságnál 15 
hónap, a lovasságnál 2 óv ; az önként belépőknél 
3 és 5 év között váltakozik ; ennek ellenében utób- 
biak magasabb illetékekben részesülnek és na- 
gyobb igényük is van jobb polgári ellátásra és 
állások elnyerésére. A hadsereg rendszeresített 
békeállománya 3424 tiszt és 41,046 főnyi legény- 
ségben, összesen 44,270 főben van megállapítva. 
A hadi állomány megközelítőleg 165,000 emberre 
tehető. Beosztás sei-egtestekhe : Háború idején a 
sereg áll a hadseregföparancsnokságból, 4 gyalog 
és 2 lovas hadosztályból. A gyalog hadosztályok 
tagozása : a hadosztálytörzsre, 2 tényleges gyalog 
dandárra, melyek mindegyike két 3—3 zászlóal- 
jas ezredből áll, 1 karabélyos zászlóaljra, 1 tarta- 
lék gyalog dandárra két 2—2 zászlóaljas ezred- 
del, 1 tábori tüzérezredre 7— 8 üteggel, 1 csendőr- 
századra, 1 hadmérnök századra, 1 távíró osz- 
tagra és a szükséges intézetekre és vonatokra. A 
gyalog hadosztály állománya 513 tiszt, 22,202 
főnyi legénység, 3210 ló és 450 járómü ; a lovas 
hadosztályoké : 188 tiszt, 3924 lovas, 4186 ló és 
108 járómü. A tábori hadsereg összes létszáma : 
2513 tiszt, 97,555 főnji legénység, 21,541 ló és 
2060 járómü. Az egész sereg áll háborúban 68 
zászlóaljból, 44 lovas századból, .30 kocsizó és 4 
lovagló ütegből, melyeknek harcoló állománya 
80,000 emberre, 7600 lovasra és 204 lövegre te- 
het<3. Az 1. és 2. vonalbeli gyalogság 765 mm, 
űrméretű 1889. évi mintájú Mauser-fégj'verekkel, 
a milic-csapatok részben még 11 mm. űrméretű 
Combiam-fegyverekkel vannak felszerelve ; lő- 
fegyverenként 1 20 töltény. A forof^sój^ részben lán- 
dzsával, részben karddal és Mauser-rendszerű 
karabéllyal \an felszerelve. A tüzérségi anyag: 
1905. évi 75 cm. űrméretű Krupp-löveg védő- 
páncélokkal. Az ország erődítései már békében 3 
erődítési körletre vannak beosztva és pedig az 
anversi, a lüttichl és a namuri körletre. 

Irodnlom. A hivatalos stat. kiadványokon (Statistique 
générales de la Belgiqne, Annnaire statistique, Tableau 
général du commerce stb.) kívül Mourlon, Géologie de la 
Belgiqne, Bruxelles 1880—81; Leroy, Géogr. générale de la 
Belgiqne, Namur 1889 ; Genonceanx, La Belgiqne physique, 
politique, industrielle stb., Mons 1884 ; Penck, Das K5- 
nigreieh Belgien (Kirchhoff-Lánderknnde-jában) 1889; Bá- 
decker, Belgien u. Holland, Leipzig 1905 ; Banning, La Bel- 
giqne .in Point de Vue militaire et international, Brux. 
1901; Bray, La Belgiqne et le Marché Asiatique, u 0.1903: 
Jacquart, Étnde de la Demographie, statique et dynamique, 
des agglomerations urbaines stb., u. o. 1903; Prost, La 
Belgiqne agricole, industrielle et commerciale, Paris és 
Liége 1804; Rossel, La Patrie Belge, Brux. 1905; Vincent, 
Constitntionof Belgium, Philadelphia 1898; Lsart, La B. an 
travail, Paris 1910, Rowutree, Land and Labour, Lessons 
from Belgium, London 1910; Dumont-Wilden, La Belgiqne 
illnstrée. Paris 1910. Térképek (mind hivatalos): Carte topo- 
grapbique de la Belgiqne 1 : 20,000, 1 : 40,000, 1 : 160,000. 
Carte de la Belgiqne (1:500,000). Carte géologiqne de la 
Belgique (1 : 40,000). 

Belgium története. 

B. töHénete 1830-ig. B. nevét régi lakóitól, a 
belgák törzsétől kapta. Július Caesar Kr. e. 57. 
meghódította az országot és Gallia Belgica néven 
Galliához csatolta. A római uralomnak a száli 
frankok betörése vetett véget ; 486 óta B. a fran- 
kok országához tartozott. 870-ben a nyugati, 
879. a keleti frank birodalomhoz került, 925 óta 



Belgrium 



— 40 — 



Belgium 



pedig a Schelde jelezte a két ország közötti ha- 
tárt. P^landria (1. o.) és Artois idővel francia hü- 
bérbirtokká váltak, míg a K.-i részek az alsó- 
lotharingiai hercegséghoz tartoztak. A XV. sz.-ban 
B. területének szine-java a burgundi hercegi csa- 
lád alatt Európa leggazdagabb országává emel- 
kedett (1. Burgund), Merész Károly herceg eleste 
után azonban (14;77) országát a szomszédok fel- 
darabolták; Burgund nagyobb része (a 17 német- 
alföldi tartomány) Károly leányának, Máriának 
hozománya gyanánt Miksa főhercegre, III. Frigyes 
ném.et császár fiára szállt, míg kisebbik, D.-i 
része a francia koronára szállott. 1512-beu Bur- 
gundot a német rendek külön kerületként a biroda- 
lomhoz csatolták. V. Károly, Miksa unokája azon- 
ban B.-ot megint családi birtokának tekintette s 
1555. fiára, 11. Fülöp spanyol királyra hagyta. 

Németalföld (így nevezték ekkor B. java részét) 
a Habsburgok uralma alatt a jólét magas fokára 
emelkedett, de a protestánsok véres üldözése és II. 
Fülöp zsarnoksága végre a németalföldi szabad- 
ságJiarcot (1. o.) szülte, melynek az lett az ered- 
ménye, hogy a hét északi tartomány Utrechti unió 
néven (1579) mint protestáns köztársaság külön- 
vált; a déli kat. tartományok ellenben (a mai B.) 
továbbra is megmaradtak spanyol iga alatt. Spa- 
nyolország hanyatlása B.-ra is káros hatású volt. 
A franciák rendszerint B. földjén támadták meg a 
spanyolokat és békekötéskor B. területéből sok da- 
rabot kiszakítottak. A spanyol örökösödési háború 
végén (1714) az utrecht-rastatti békekötés értel- 
mébenB. Osztrák-Németalföld névvel Ausztriához 
került.. Az 1715. kötött u. n. barriére-szerződés 
értelmében a független Németalföld (Hollandia) 
azonban jogot nyert, hogy a francia határ szom- 
szédságában fekvő belga várakban őrséget tart- 
hasson, a Schelde torkolatát pelig továbbra is 
elzárhassa. VI. Károly alatt B. fegyvert ragadt, az 
osztrákok azonban leverték a felkelést (1719). Az 
osztrák örökösödési háború után B. újra Ausztria 
jogara alá került. 

Mária Terézia szelíd uralma alatt B. jóléte 
újra visszatért. II. József ugyan hatályon kívül 
helyezte a barriére-szerződést (1781), de az a 
terve dugába dőlt, hogy a Sebeidét megnyissa a 
hajózásnak. Mikor aztán József a Joyeuse entrée 
nevű szabadságlevél ellenére kezdett uralkodni, a 
nép Van der Noot ügyvéd vezérlete alatt trón- 
vesztettnek nyilvánította (1788). Az osztrák csa- 
patok veresége (1789) és fegyverletétele csak szí- 
tották a tüzet s dec. 26. a brabanti rendek, 1790 
január 11. pedig az összes belga tartományok 
képviselői Egyesült belga államok néven önálló 
állammá szervezkedtek és a kormányzás teen- 
dőitkongresszusra bízták. De a francia forradalom 
hatása alatt a felkelők maguk is pártokra sza- 
kadtak. Bender osztrák tábornok felhasználván 
az arisztokraták és demokraták versengését, az 
országot könnyű szerrel ismét meghódolásra bírta, 
II. Lipót nevében amnesztiát hirdetett és az alkot- 
mány megtartását megfogadta. 

Az osztrákok diadala nem volt tartós. Az 1792. 
Franciaország és Ausztria között kitört háború 
folyamán B. a franciáknak Jemappes meUett ki- 
vívott diadala folytán utóbbiak kezére került, 
Pichegru-nek Fleurus mellett kivívott diadala 



pedig (1794 jan. 26.) az osztrákok uralmának 
mindenkorra véget vetett. A győzök B.-ot Fran- 
ciaországba kebelezték és 9 départementra osztot- 
ták. Ezóta B, a francia köztársaság és a későbbi 
császárság jó- és balsorsának osztályosa volt. 
Napóleon bukása után a szövetségesek (1814) 
B.-ot és Hollandiát osztrák kormányzóra bízták, 
a bécsi kongresszus pedig e két országból Németal- 
föld névvel önálló Icirályságot alakított, melyek- 
nek koronáját orániai-nassaui Vilmos Frigyes 
hercegnek ítélte oda. így is történt. Vilmos 1815 
márc. 23. felvette a németalföldi királyi címet, 
a londoni kongresszus pedig proklamálta az új 
királyságot. 1815 szept. 27. Vilmos király Brüsz- 
szelben az alkotmányra megesküdött. 

Az 1830-iki szabadságharc. A mind vallásra, 
mind nyelv- és műveltségre egymástól elütő bel- 
gák és hollandok egy jogar alatt való egyesítése 
csak elégületlenséget szült, különösen B.-ban. 
1830 augusztus 25-én a Portici-i néma c, opera 
előadása adta meg a jelt a felkelésre. Új kor- 
mány alakult, mely október 4. kikiáltotta B. 
függetlenségét. E határozatot a nov. 10. Potter 
elnöklete alatt egybegyűlt kongresszus megerősí- 
tette, mely egyúttal az alkotmányos monarchiát 
jelölte ki B. jövendőbeli alkotinányformájául. 
A hollandi király ugyan a nagyhatalmak lon- 
doni kongresszusához felebbezett, amely azonban 
B.-nak új közjogi állását és alkotmányát elis- 
merte. 

jB. mint királyság 1830 óta. A londoni kon- 
gresszussal egyidöbén a Brüsszelben 1831 febr. 3. 
egybegyűlt kongresszus többsége Nemours herce- 
get választotta királynak, de a londoni kongresz- 
szus tiltakozott a választás eUen. Erre a nemzet- 
gyűlés 1831 febr. 23. Anglia ajánlatára Lipót 
szász-koburgi herceget választotta meg, aki a koro- 
nát elfogadta, 1831 július 21. bevomüt Brüsszelbe 
és az alkotmányra megesküdött. A nagyhatalmak 
pedig nov. 15. B.-ot örök időkre semleges ország- 
nak nyilvánították. 

1. Lipót király 1832 aug. 9. az új dinasztia meg- 
szilárdítása érdekében nőül vette Orléansi Lujza 
hercegnőt, Lajos Fülöp francia király legidösb 
leányát, mely házasságból három fiú született. 
Ami a parlamentáris fejlődést illeti : B.-ban kez- 
dettől fogva mind a mai napig a versengő kleri- 
kális és a szabadelvű párt váltakozva vitte a 
kormányt. Ily módon B.-ot forradalmi mozgalmak 
nem bántották. Még az 1848-iki francia februári 
forradalom sem ingatta meg komolyan a trónt. 
Lipót király azonnal késznek nyilatkozott, hogy 
koronáját a nemzet rendelkezésére bocsátja, ha 
ez által a fon'adalmat távol tarthatja B.-tól. Ez 
a nyilatkozat még a radikálisokat is lefegyverezte, 
a kormány pedig önszántából a választási cenzust 
20 frankra szállította le. Midőn a határon átnyo- 
muló francia munkások B.-ban is forradalmi moz- 
galmat akartak támasztani, a belga nép a be- 
tolakodókat kikergette. 1864 dec. lö-én meghalt 
I. Lipót király, az alkotmányos fejedelmek minta- 
képe. Követte öt idősb fia, IL Lipót, kinek egyet- 
len fia azonban, Lipót herceg 1869 jan. 22. meg- 
halt. Ezóta a királyné testvére, a flandriai gróf 
szerepelt mint trónörökös, kinek egy Hohenzol- 
lern-sigmaringeni hercegnővel kötött házassága- 



BELGIUM 




liÉl'AI'LEXnWN' 



LUXEMBURG. 




30" 



lemcríl] l__jBe]ga-kirafys á| L__ILtJxenibur|íia^ercegsé^ 

'0 V'AROS íoii mim 100,0001. e Város tíli múu 50001. 
® VÁROS ., „ WfiOO „ • Vints herescSh , 5000 „ 
e Város , , 20,000 , o Mexöráros « faZtí 

o Város „ , lOflOO » 

ilVar, *erö3., ójeastélj ^vilá^itö torm^ 

Vr.w,',t L TJeinóKs rostit, Cfa/gyrMt 

A tarümui/^yok /orárosai alá vaujtaJz mjLxvw. 
^fagassáqok TnjéXerekhen. 
>Iértel^^ 1: 1^00,000. ^^ ^ 



Jíüotnéter ///j ' / rqr föle 



irubn 






KéydU 
OdilrikiÉcly 







bilscn Jlt T^ikJl 

lastrtcíQff 1^*^^ 

„ í.'iytif/lí oHíf 



,....~-. felire?! Ili t*~, ^ \^rr , 1 



s/?, Erketenz 



' AUai 



Jenz :/ 


5/T^ 




y^ 


ff 


fr\ 


tnich ^^ti/íif27í 


r^ 




]^^u^TuJich 


l 


IfTT^f^S^^ 



51 



^1/is eí$M 



b ^^-y^'e 



Tt*<?r"-"°'™ 






Xíístzn V- 






Vetaa 



A 



1^„ 






icC^H 







*Qj'erriereS l'i'f^ _ 









■£;^*^S?*^^— ^^^ f*^v'\^/'^l- '^^'''' '' ^-'■''''"'^ 






tíerol 

I \\ / 'L-A. 7 '^ sUtn 









oZi^^níi 






*«^ 









^2><A 



IúiJáüh^ 









Éautenia 
Esch, 



WuwerW 




50' 






^Hn 






-'".'/- 



Sauh 



mcrtJíti 



7'oíx _ _ 



E^: 









JJuSSMlM^ff? 



fáUzí/ni- 



mag- 






Ranxí 



ViUer 



'gacr^ gg 









5 Keleti l\osszúsá| 3o' Greenwclv-löl. 6 



RITÍ-AI -KARTOGRÁFIA. 



Belgrium 



— 41 — 



Belgrium 



ból 1869 jún. 3. Balduin herceg született. A kül- 
ügyi politika látóhatára 1867-ig derült maradt. 
Közelebbről érintette azonban B.-ot az 1870—71. 
német- francia? háború. A kamarák 15 millió fran- 
kot szavaztak meg a hadsereg mozgósítására. 
Midőn Mac Mahon aug. végén az Ardennák közé 
vezette hadát, már 80 ezer belga katona őrizte a 
határt, de bár a sedani fegyverletétel után több 
ezer francia katona lépte át a belga határt, nem 
támadt bonyodalom. Kevesebb siker koszoríizta a 
D 'Anethan-minisztériumnak fáradozásait a belügy 
terén. A liberálisok elégületlenségét nagyobbra 
növelték Langrand-Dimionceaii gróf szédelgései 
(1. 0.), aminek az lett a vége, hogy a király 1871 
dec. 7. ÚJ minisztériumot bízott meg az ügyel: ve- 
zetésével, amelynek elnöke de Theux gróf, bel- 
ügyminisztere Malou lett. Az új minisztérium a 
klerikális pártra támaszkodott. Az ellenzék egy- 
előre csak annyit tudott elérni, hogy Malou a vá- 
lasztások terén észlelt botrányos korrupció meg- 
akadályozására (1877) újabb törvényjavaslatot ter- 
jesztett a kamai'a elé, amely a papságot a gyón- 
tatószéknek választási agitációra való felhaszná- 
lásától eltiltotta. 

Az 1878-iki választások meghozták végre a sza- 
badelvűeknek mind a két kamarában a többséget, 
minek folytán a Malou-D'Aspremont-minisztériu- 
mot Fré re- Orbán kabinetje váltotta fel a hata- 
lompolcán, mely mindenekelőtt az iskolának a pap- 
ság kezéből való kiszabadítására törekedett; a 
Vatikánnal való diplomáciai összeköttetést pedig 
megszüntette (1880). 

Nagy politikai izgatottság közepette ülte meg az 
ország 1880 nyarán önállóságának 50. évforduló- 
ját. 1881 máj. 10. pedig Rudolf magyar és osz- 
ti'ák ti'ónörökös eljegj^ezte Stefánia hercegnőt. 
1883-ban vetette fel először Janson radikális kép- 
viselő az általános szavazati jog behozatalát, 
mely indítvány a liberális táborban meghasonlást 
szült. AFrére-Orban-kabinet és pártja az 1884. évi 
választásokon megbukott és jún. 16. Malou elnök- 
lete alatt új, klerikális kormány vette át az ügye- 
ket. Malou mindenekelőtt az áUami felekezetnél- 
küli iskolák megdöntéséhez fogott. Az 1884 szept. 
20. elfogadott új törvény tetszésére bízta a közsé- 
geknek, hogy saját költségükön önálló községi is- 
kolát tartsanak, avagy pedig a barátokra és apá- 
cákra bízott magániskolákba küldjék gyermekei- 
ket. A külügyi helyzet, nevezetesen a ^o^i/o-ó^/am 
(1.0.) fejlődése kedvezett a kormánynak, melynek 
élén 1884 okt. óta BeernaeH (1. o.) állott. 11. Lipót 
felvehette 1885. a Kongó-állam fejedelme címét. 
Az 1886 jún. 10. választások a klerikálisok iijabb 
diadalával végződtek. Az új kamara első sorban 
a gyári munkások nyomorának orvoslására külön 
bizottságot választott, de a radikálisok és munká- 
sok nem érték be ezzel és az általános választási 
jog behozatalát sürgették, továbbá pedig, hogy a 
katonai szolgálat alól pénzzel való megváltás és 
ezzel együtt a helyettes-rendszer eltörültessék. 
1 888. befogadták a flamand nyelvet, minthivatalos 
nyelvet a francia nyelv mellett. Az 1889-iki év 
a vála-sztójogért való küzdelmek között zajlott 
le. 1890. B. 25 milliónyi frankot előlegezett 
a király tulajdonát képező Kongo-államnak, az- 
zal a föltétellel, hogy a kölcsön visszaílzetése 



után B.-nak jogában álland a Kongo-államot 
annektálni. Ez üggyel kapcsolatban Beemaert 
miniszterelnök felolvasta a kamarában Lipót ki- 
rály levelét, melyben a király közhírré tette, 
hogy végrendeletében a Kongo-államban gyako- 
rolt tulajdonjogát és birtokait a belga nemzetre 
fogja ruházni. Az 1891 -ik év elején meghalt az 
55 éves flandriai grófnak 22 éves tta, Balduin 
herceg, a trónörökös, s ezóta a belga monarchisták 
a flandriai gróf ifjabb fiába, Albert hercegbe he- 
lyezték reménységüket. A köztársasági és szocia- 
lista áramlat növekedésével szemben Beemaert 
miniszterelnök márc. 10. a választási reformra 
vonatkozó javaslatot tett a ház asztalára, mely 
azonban egy pártnak sem tetszett. A ház egy kü- 
lön főbizottságra bízta a javaslat megvitatását, 
mely azonban aug. 17. az általános választási jog 
behozatalát elvetette. Ebben a kérdésben ugyanis 
még a liberális párt is két táborra oszlott. 1892. 
máj 14. a király feloszlatta a kamarákat és a 
végleges alkotmány-revizió végett rendkívüli al- 
kotniányozó-kamarát (constituante) hívott össze. 
Kimondták egjnittal, hogy a revízió keresztülvite- 
lére kétharmad többség szükséges. A II. kama- 
rába választottak 60 liberálist és 92 klerikálist, 
az I. kamarába 34 liberálist és 46 klerikálist. A 
klerikális párt nem rendelkezett többé a kéthar- 
mad többséggel. A júl. 13. megnyílt gyűlés főfel- 
adata az volt, hogy az eddig 130,000 polgár mono- 
pol-jogát képező választási jogot a lakosság széles 
rétegeire kiterjessze. A két kamara közös bizottsá- 
got választott, mely elkeseredett viták után elve- 
tette az általános választási jog behozatalát, amint 
elvetette a többi benyújtott javaslatot is, minek 
véres utcai tüntetések voltak a következményei. 

Nyssen képviselő érdeme, hogy közvetítő indít- 
ványával kivezette a kamarát e zíirzavaros hely- 
zetből. Javaslata, mely a plurális rendszerben. 
gyökeredzik, lényegileg ezeket mondja : 1. Minden 
25 éven felüli belga, aki legalább egy év óta 
ugyanazon községben lakik, választó-polgár; 
2. az a polgár, aki 35 évét meghaladta, házas 
ember v. özvegy, gyermekek atyja, továbbá az, 
aki legalább 5 frank évi adót flzet, két szavazat- 
tal rendelkezik. Szintúgy az, akinek 2000 frank 
értékű fekvő birtoka, avagy 100 frank évi rentéje 
van ; nemkülönben, ki az érettségi vizsgát letette. 
Minden szavazó polgár köteles választójogát gya- 
korolni. Nyssen indítványát, mely az értelmiségi 
cenzus szempontjából kettős szavazatot biztosít a 
felsoroltaknak, a kamara 1893 ápr. 18. 119 szava- 
zattal 14 ellenében elfogadta. Kiszámították, hogy 
a választópolgárok száma ezzel 1.900,000-re emel- 
kedett. 

Egy évig csend ült a pártok küzdőterén, míg- 
nem Beemaert miniszterelnök és két társa 1894. 
le nem mondottak. Beernaert t. i. nem tartotta 
a Nyssen-féle «plurális» rendszert elegendő erős- 
nek a kisebbség védelmezésére s azért az ú. n. 
«arányos választási rendszert» hozta javaslatba. 
Ezt a javaslatot azonban az ad hoc szövetkezett 
ultra-klerikálisok (Woeste pártja) s a radikálisok 
megbuktatták, mire Beernaert (és két társa) le- 
mondott. De Burlet lett utóda, aki az új plurális- 
rendszer alapján vezette a választásokat. 1895- 
ben Lipót király kívánságára a hadügyi reform 



Belgrium 



— i2 - 



Belgrium 



került sorra, melyet Brassine tábornok terjesz- 
tett elő. Sarkalatos vonásai: a hadsereg sza- 
porítása 300,000 főre és a személyes szolgálati 
kötelezettség behozatala. Ámde a Woeste-frakció 
most is meghiúsította a reformot. Nagy vitákat 
keltett a Kongo-állam pénzügyi válsága, mely 
Merode külügyminiszter bukását vonta maga után 
és melynek megszüntetése végett a király a 
gyannatországról B. javára (helyesebben terhére) 
lemondott. Midőn a többség 1896. a hadi refor- 
mot újra elnapolta, De Bm'let De Smet de Nayer 
eddigi pénzügyminiszternek engedte át helyét. 

Az 1896-iki őszi ülésszakban Woeste és pártja a 
személyes katonai szolgálati kötelezettséget újra 
ellenezte, Brassine megvált tárcájától. Erre az a 
furcsa helyzet állott elő, hogy egyetlen egy ma- 
gasabb tiszt sem akadt, aki a hadügyminiszteri 
tárcát elvállalta volna. A kormány tehát, hogy 
legalább a nemzetőrséget (garde civique) refor- 
málja, a többség által kimondatta, hogy minden 
fegyverköteles egyén évenkintö napon át fegyver- 
gyakorlatra behívandó (1897 aug.). — 1898-ban 
a kamara és szenátus kimondották, hogy a flamand 
és a francia nyelv ezentúl egyenrangúak legyenek. 
— Az alsóbb néposztályok fokozódó elégületlensóge 
a plurális rendszer alapján egyre szaporodó kor- 
mánypárt politikai irányzatával végre magában 
II. Lipótban is aggodalmakat keltett. Ezért maga 
szólította fel a De Smet-kabinetet, hogy a válasz- 
tási törvényt reformálja, de a kabinet inkább le- 
mondott. Erre (1898 dec.) Van den Peereboom vál- 
lalta magára a miniszterelnökséget, kivel szem- 
ben az elkeseredett liberálisok, radikálisok és szo- 
cialisták (1899 máj. 14;.) szövetséget kötöttek a S. 
U. (suffrage universel) és a R. P. (reprósentation 
proportionnelle) elvei alapján. 

Az új képviselőház még hozzá sem fogott a Van 
den Peereboom-kabinet által elvégre mégis be- 
nyújtott törvényjavaslat tárgyalásához, mely a 
választőreformot a klerikális párt javára volt hí- 
vatva eldönteni, máris Brüsszel utcáin torlaszok 
emelkedtek és forradalmi jelszavak hallatszottak. 
A kamara egy 15-ös bizottságra bizta a javaslatot, 
melyben a kormány 7 nagyobb (liberális érzelmű) 
választókerületben az aránylagos választási rend- 
szertakarta életbeléptetni. Midőn pedig erre nézve 
megegyezés nem jött létre. Van den Peereboom 
lemondott.Most a mérsékelt klerikális De Smet de 
Nayer új kabinetet alakított, mely programm já- 
ban kijelentette, hogy az aránylagos választási 
reformnak híve és hogy a személyes katonai szol- 
gálat behozatalát is fogja indítványozni. ígéretét 
1899 őszén be is váltotta. Az új választási törvény- 
javaslat lényeges pontjai ezek: A szenátus 110, 
a képviselőház pedig 166 tagból áU. Mindazon, leg- 
alább 25 éves polgároknak van szavazati joguk, 
akik legalább egy éven át laktak ugyanabban a köz- 
ségben. Kettős szavazati joga van minden legalább 
35 éves nős v. özvegy polgárnak, aki legalább 5 
frank házadót ílzet, továbbá minden legalább 25 
éves polgárnak, aki legalább 2000 frank értékií 
földbirtokkal v. ily értékű birtok jövedelmével 
rendelkezik. Hármas szavazati jog illeti azokat, 
akik főiskolán szerezték oklevelüket. A szavazati 
jog gyakorlásának megtagadása oly kihágás, 
amely büntethető. A képviselők évenkint 4000 



f ranknyi flzetést húznak. Ezt a javaslatot mindkét 
kamara 1899 nov. és dec. havában elfogadta, míg 
a radikális párt által követelt általános választási 
jogot egyiittal elvetette. De miután az 1900 május- 
ban az arányos választás (suffrage proportionnelle) 
alapján megejtett választásokból kikerült több- 
ség számban megfogyott (a kamarában 20, a 
szenátusban csak 14 szavazattal rendelkezett), a 
kormány válságos napoknak ment elébe. 3 fon- 
tosabb kérdés várt megoldásra. 1. A hadügy 
reformja. Erre nézve Beernaert és csoportja 'ji 
kötelező személyes szolgálatot követelte, Woeste 
és hívei azonban ezt ellenezték. A szenvedélyes vi- 
ták után (1901 dec. és 1902 márc) megszavazott 
katonai reform főbb pontjai : ezentúl is évenkint 
13,300 újonc keríil szolgálatra, kikhez még 1400 
önkéntes járul. A gyalogságnál 22 hónapig tart a 
szolgálati idő, a lovasságnál s a tüzérségnél pedig 
30 hónapig. A legsérelmesebb pontot : a helyette- 
sítési rendszert, a többség továbbra is fenntartotta. 
Jobbmódú flatal ember ezentúl is helyettest állít 
maga helyett. 2. Azután a Kongo-kérdés került 
napirendre. Az 1890 júl. 2. kötött szerződés, mely- 
nek értelmében Belgium a Kongo-állam megszer- 
zésére igényt nyert, lejárófélben volt. De Smet 
miniszter már most (1901) azt javasolta, hogy 
a szerződést 1910 febr, 18-ig meghosszabbítsák, 
B. mondjon le a Kongo-államnak nyújtott 25 
millió franknyi kölcsön kamatjairól, a kölcsönt 
azonban 1910-ig ne mondja fel. A Kongo-állam- 
nak járó évi segélyt ellenben (2.500,000 frank) 
szüntesse be. Végül mindkét kamara a kormány 
előterjesztését 1902 júliusban elfogadta (1. Kongo- 
állam). A 3. vitás pont : az általános választási 
jog megadását a munkások óriási sztrájkok és 
(1902) fegyveres felkelések árán sem tudták ki- 
vívni és így ez a kérdés függőben maradt. 

1902 szeptember 10. megh. Henrietta királyné 
(József nádorunk leánya), Albert hercegnek ellen- 
ben, a kiszemelt trónörökösnek 1901 nov. 3. fiú- 
gyermeke (Lipót) született. 

B. alkotmányos életében 1902 óta a konzerva- 
tív-klerikális többség lassú leapadása a legfonto- 
sabb mozzanat. Létszáma 1908. már csak 87-et 
tett ki, míg a liberálisok 43, a szocialisták 35 s a 
demokraták 1 mandátummal rendelkeztek, ad hoc 
szövetkezve tehát 79 szavazatuk volt. Más baj is 
bénította a többség akcióképességét : a Beernaert 
és Helleputte körül csoportosuló ú. n. ifjúkleri- 
kális párttöredék olykor az ellenzékkel kezet fo- 
gott., mely okból a De Smet-kabinet visszalépett. 
Megelőzőleg azonban rávette II . Lipót királyt, hogy 
a bányákban alkalmazott munkások érdekében ho- 
zott törvényjavaslatot ne szentesítse. Ez az állam- 
csínyre emlékeztető eljárás nagymérvű válságot 
idézett elő, mely az új kormány megalakítását 
egy hónapig késleltette. Csak máj. 12-én sikerült 
az eddigi belügyminiszternek. De Trooz-nak kle- 
rikális kabinetet alakítani, melybe Helleputte-t is 
bevette mint vasúti minisztert. Programmját 
mindamellett csak 9 főnyi többség vette tudomá- 
sul. December 31-én történt hirtelen elhalálozása 
után a kamara elnöke, Schollaert, nyerte el a 
miniszterelnökséget (1908 jan. 8.). 

Azon kérdések közül, melyek emez években a 
kamarát foglalkoztatták, Anvers város újból 



Belgium 



— 4S 



Belgrád 



való megerősítése nexezenáő első sorban. Az ellen- 
zék még elvből is rosszalta a tervet, azt vallván, 
hogy B.-nak nemzetközileg elismert semlegessége 
elegendő biztosíték az ország függetlenségének 
biztosítására. A többség sem lelkesedett az ügyért, 
de 1906 jan. elfogadta a javaslatot. A vezérkar, e 
sikeren felbuzdulva, a Maas-vonalnak a francia 
határ (Givot és Charleville) irányában való meg- 
hosszabbítását tervezte, egyúttal pedig a hadse- 
reg létszámának 250,000 főre való emelését sür- 
gette. E terveket azonban még Woeste és pártja 
is elutasította. Külügyi bonyadalmakat idézett elő 
Anglia, mely a belga hivatalnokoknak a Kongo- 
állam négereivel szemben követett embertelen 
bánásmódja és az angol kereskedők szerződés- 
ellenes háttérbe szorítása eUen keményen óvást 
emelt. Miután a Kongo-kormány több rendbeli 
visszaélést beismerni volt kénytelen, nemzetközi 
bizottság indult a Kongó mellékére, hogy a szín- 
helyen gondoskodjék a bajok orvoslásáról. (Ang- 
lia újabban is többször ismételte panaszait.) Az 
ország közvéleménye egyébiránt elérkezettnek 
látta az időpontot a Kongó- gyarmat 7 év óta va- 
júdó bekebelezésére és e hangulat a kamarának 
1906 dec. 14-én úgyszólván egyhangúlag hozott 
határozatában visszhangra talált. A kormány 
már most be is terjesztett egy terjedelmes javas- 
latot, melynek a királyra nézve fölötte kedvező, 
B.-ra nézve ellenben igen súlyos föltételeit a 
Kongó - bizottság nem találta elfogadhatóknak. 
Csak hosszadalmas alkudozások után sikerült a 
SchoUaert-kormánynak a tetemesen módosított 
javaslatot a kamarával 1908aug. 20. elfogadtatni. 
A szenátus szept. 9. járult a Kongo-állam bekebele- 
zéséhez és ily módon ez a nagyfontosságú gyar- 
mat 1908 nov. 15. átment B. tulajdonába. (A sú- 
lyos föltételekre nézve 1. Kongo-állam.) Az újon- 
nan szervezett gyarmatminisztérium feje, Reiikin 
kilátásba helyezte a korlátlan kereskedelmi sza- 
badságot, az adók leszállítását ós a kényszerszabá- 
lyok eltörlését. Mndezeket Anglia is süi'gette, mely 
e reformok keresztülvitelétől tette függővé a 
Kon go -gyarmat bekebelezésének elismerését 1 909. 

Az 1909. évben újból napirendre tűzték a sze- 
mélyes katonai szolgálat kötelezettség kérdését, 
melyet ez alkalommal Hellobaut hadügyminiszter 
sürgetett, Woeste ós pártja pedig újra ellenez- 
ték. A kamara dec. 2. 78 : 70 szavazattal a javas- 
latot ugyan elvetette, de másrészt az évi ujonc- 
jutalék számát 1.3,300-ra fölemelte. A SchoUaert- 
kabinet nem érte be ezzel a félsikerrel, hanem 
néhány hét multával terjedelmes hadügyi refor- 
mot nyújtott be, melynek alapvető cikkelyét, 
a helyettesek eltörlését és a személyes szolgálati 
kötelezettséget a kamara 1909 nov. 17-én lOO sza- 
vazattal 58 ellenében elfogadta, azzal a föltétellel, 
hogy egy-egy család férfitagjai közül csak egy 
tartozik katonának menni. Említésre méltó, hogy 
a kamara 1908 dec. 19. a nőknek megadta az aktiv 
és passzív választójogot. 

II. Lipót megélte még a hőn óhajtott Kongo- 
kérdés és hadi reform megoldását és 1909 dec. 17. 
megvált az élettől. A lakosság nagy része és kü- 
lönösen a szocialisták által rossz szemmel nézett 
Vaughan bárónőnek csakhamar el kellett hagy- 
nia B.-ot, míg a király végrendeletét saját leá- 



nyai, Stefánia és Lujza hercegnők támadták meg, 
mely pör még nem nyert megoldást. 

Az új király, 1. Albert még 1909 dec. 23. letette 
az alkotmányra az esküt és trónbeszédében külö- 
nösen Angliának szánt szavakkal hangsúlyozta a 
Kongo-államba vetett remények jogosultságát és 
Ígéretet tett, hogy B. elvállalt kötelezettségeinek 
föltétlenül eleget fog tenni. Az ország feszült 
figyelemmel készült az új választásokra, melyek 
1910 máj. 22. a kat. többség újabb leapadásával 
végződtek. A kormánypárt többsége 8, a szenátus- 
ban 17. A kamarák megnyitása napján (1910 
nov. 8.) a szocialisták nemcsak az utcákon, hanem 
a trónbeszéd felolvasása közben az ülésteremben 
is az általános egyenlő választójog érdekében nagy 
tüntetést rendeztek, úgy hogy Albert király alig 
birt szóhoz jutni. Az eílenzék azonban kijelentette, 
hogy a mozgalmak éle nem a királyi pár, hanem 
a gyűlölt kormány ellen irányul. Nov. 19. az egész 
ellenzék feliratot intézett a királyhoz, melyben a 
kamarák iijabb feloszlatását kérte, amiben a tart- 
hatatlan helyzet egyedüli orvosságát látják. 191 1 
márc. egy iskolai reformjavaslat támasztott a 
liberális ellenzéken újabb vihart. 

Irodalom. Pirenne, Bibliographie de 1 histoire de Bel- 
gique, 2. kiad., Gént Í90i; u. a. GescMchte Belgiens, né- 
metre ford. Arnheim, Qotha 1899—1907, eddig 3 köt., ter- 
jed 1567-ig ; Juste Tivadar, Hist. de la Belgique, 2. kiad. 
2. köt. ; Naméclie, Cours d'hist. nationale, 32 köt. ; Vercamer, 
Hist. du peuple beigique et des institutions, 1880 ; E. Poullet, 
Hist. politique interné de la B., 2. köt. 2. kiad.; Wenzel- 
burger, Gescli. der Niederlande, a 2 első kötet. A német- 
alföldiek szabadságharcáról szóló müvek, mint Motley, Kervyn 
van Lettenliove, Gacliard, Prescot, Juste müvei B.-ra is vo- 
natkoznak ; Blok, Qesch. der Niederlande (Gotha 1910-ig 

4 kot., mely 1648-ig ér) ; Juste, Hist. du congrés natio- 
nal ou de la fondation de la monarchie belge, 3. kiad. 2. 
köt., 1880 ; u. a., Les fondateurs de la monarchie belge, 26 
kötet ; u. a. La révolution belge de 1830., 1872. 2 köt. ; 
Nothomb, Essai histor. et polit. sur la révolut. beigique, 
4. kiad., 2. köt. ; Thonissen, La Beigique sous le régne de 
Leopold I., 2. kiad. ; Hymans, Hist. parlamentaire de B., 

5 köt.; u. a., La B. contemporaine, 1880; Wauters, Tables 
chronologiques de chartes et diplomes concernant la B., 
7 köt.; u. a., Libertás communales en B. és Les communes 
belges, 5 köt.; Laveley, La revision de la constitution bei- 
gique 1892, 1893 ; u. a.. La Beigique sons la doraínatiou 
frangaise, 2 köt , 1896; Deploige et Heuvel, Le referendum 
en Suisse et en B., 1892 ; Darcy J., La neutralité de la B., 
1892 ; Vautiei-, Das Staatsrecht des Königreichs Belgien, Prei- 
berg 1891 ; Balau, 70 ans d'histoire contemporaine de la 
B., 1815—85., 4. kiad. 1891 ; Delannoy, Les origines diplo- 
matiques de l'iudépendance belge 1830—31, 1903 ; Descamps 
E., La neutralité de la Beigique, 1902; Bertrand L., Hist. 
de la démocratie et du socialisme en B., 2 köt., 1906—8; 
Wilmotte M., La B. morale et politique, Paris 1902 ; Van 
der Linden, Album historique de la B., L 1910 ; Charriant, 
La B. moderné, 1910. Brants, La Beigique au XVIL sióele, 
Louvain 1910. 

Bélgörcs (colica). A belek erős összehúzódá- 
sával, feszülésével vagy heves mozgásával elő- 
idézett hashártya-vongálódástól eredő intenzív 
fájdalom a hasban. Számos betegségnek, így bél- 
hurut, bélelzáródás, ólommérgezés stb. tünete. 
Könnyen összetéveszthető más görcsös hasfájás- 
sal, így az epehólyag, epeutak, vesemedence, 
húgyvezeték, hólyag, női nemi szervek stb. ha- 
sonló jellegű fájdalmaival. Lásd a megfelelő cím- 
szók alatt. 

Belgrád, adók. Modrus-Fiume vm. cirkvenicai 
j.-ban, (1900) 2168 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. 
Grizane. 

Belgrád (vagy Nándorfehérvár ; szerbül Beo- 
grad a. m. fehér vár ; törökül Dar u( Dzsihad a. 



Belgrrád 



_ 44 - 



Belgrád 



m. vallásháború színhelye). Szerbország fö- és 
székvárosa, a Duna és Száva összefolyásánál, 
azok jobbpartján, Zimonnyal szemben, 73 méter- 
nyire a tenger szine fölött, a budapest-konstanti- 
nápolyi vasút mellett, (1910) 90,000-en fölüli 
lakossal, akik közt SöVo idegen származású. 
A várból és a tulajdonképeni városból áll. A felső 
vár a Száva fölött, 47 méter magas, meredek 
hegyen áll ; benne van a katonai főparancsnok- 
ság épülete, amelyben egykor a török pasa 



nagyobbára Szavojai Jenő idejéből maradtak fenn ; 
bár el vannak ágyukkal látva, a jelenkor had- 
viselő eszközeivel szemben védelmet már nem 
nyújtanak. A vár és a város közt 200 m. széles, 
azelőtt kopár tér feküdt, a Kalimegdan, amelyen 
a törökök azelőtt a szabadságukért harcoló szer- 
beket nyársba húzták ; a 60-as években parkká 
alakították, ma az előkelő társaság sétahelye; 
K.-i részét újabban szerb költők és tudósok bronz- 
mellszobraival ékesítették; nagy lépcső (Veliki 




lakott, néhány kaszárnya, a katonai kórház, 
egy mély kút, amelybe 400 lépcső vezet le, egy 
török szentnek és az itt megfojtott Kara-Muszta- 
fának sírja és egy régi kápolna, a Ruszjica- 
templom, amelyet a törökök puskaportárul hasz- 
náltak; a kazamatákban láncra vert rabokat 
tartanak fogva. Az alsó, úgynevezett vizivár- 
ban nagy árútárak, műhelyek, egy török fürdő, 
a szép, Szavojai Jenő által 1719. épített Károly- 
császár-kapu, a Duna tőszomszédságában pedig 
a hírhedt Nebojsza (Ne féljf) torony, az egye- 
düli ilyen épület áll, amely az egykor számos 
torony közül fennmaradt. A mostani erődítmények 



sztepeni) vezet le a Szávához, illetőleg a rajta 
levő hajóállomáshoz. A város maga, amelyet 
az újabb időben sok szép új épülettel ékesí- 
tettek, 6 kerületre oszlik: 1. a dunavszki kvart 
vagy dorcsol, a török városrész, a vártól keletre 
fekszik ; egykoron, midőn a török volt az úi', ez 
volt a város főrésze ; most már kevés dolog emlé- 
keztet a török uralomra : csakis néhány elhagya- 
tott utca, néhilny török Ízlésű, rendkívül elhagya- 
tott kávéház és a Dzsámija török mecset ; most a 
spanyol zsidók és a dunai halászok lakóhelyéül 
szolgál. A többi török épületet lerombolták és úja- 
kat áUítottak heljükbe, többi közt néhány középü- 



Belgrád 



— 45 



Belgrád 



letet, mint a Szt. Száva tanítóképzőt és néhány 
követségi palotát. Jenő iierceg palotájának cse- 
kély romjai is itt vannak. 2. A városki kvart 
az előbbitől Ny.-ra: ebben van az 1842. épült 
szép, Mihály arkangyalnak szentelt székesegy- 
ház, messze látható tornyával és az Obrenovics- 
család kriptájával : a király -téren (Kraljev Trg) 
áll az egyetem, amelynek két fakultása (jogi és 
bölcsészeti) van, a nemzeti könj-vtár (150,000 kötet) 
és a múzeum, elég gazdag éremgyüjteménnyel, 
értéktelen képtáiTal, szerb és római régiségekkel, 
többi közt Konstantin bronz-fejével. A tér ÉNy.-i 
oldalán látható Pancsicsnak, a szerb természet- 
tudósnak bronz-szobra (Jovanovicstól 1897-ből). 
Ugyanebben a városrészben vaimak még a na- 
gyobb hotelek, kereskedések és az 1871. épített 
színház azon a helyen, ahol 1790. Laudon a Sztam- 
bulkapija nevű kaput építtette; a színház előtt 
áll az 1868. meggyilkolt II. Obrenovics Mihály 
lovagszobra ércből, amelyet 1882. lepleztek le. 

5. Aszávszki kvart a Száva partján, a vár alatt; 
itt van a pályaudvar a Dimagözhajózási társulat ki- 
kötőjével, árutárakkal és fővámházzal. 4. A te- 
raziszki kvart: ebben van a Ivralj Milanova- 
ulioában a királyi kastély, a konak, kétemeletes 
új épület, három kupolával és nagy fogadó termek- 
kel : közelében a kultusz-, a külügy- és hadügy- 
minisztérium és a föposta-palota a Kneza Milosa- 
ulicában a szkupstina háza, végül az etnográfiai 
múzeum. 5. A \Tacsarszki kvart ; itt van a pénz- 
ügyi és a f öldmívelésügyi minisztérium, az osztrák- 
magyar követség háza és számos villaszerű épület. 

6. Á palilulszki kvart a város legrégibb templo- 
mávfil és a temetókkel. A föntebb említett egye- 
temen kí\iil van B. -uak 3 gimnáziuma, 1 reál- 
iskolája, 1 papi szemináriuma, 1 tanítóképzője, 1 
katonai akadémiája és 1 felsőbb leányiskolája. 
Tudományos intézetei : a tudományos akadémia 
(1886) és a tudós társaság (1842 óta). A torna- és 
lövészegyesületen kívül több jótékonysági egyesü- 
let és egy vöröskeresztegyesület is áll fenn. Össze- 
sen 10 politikai, 3 kereskedelmi, több szaklap és 
4 szépirodalmi lap jelenik meg itt. 1893 febr. óta 
villamos világítása és villamos vasútja is van ; 
csatornázása most épül. 

Az ipar még kezdetleges és inkább csak házi- 
ipar. A gyáripar megalapítására még csak az 
első kísérletek tétettek meg : 4 gőzmalom, 1 bőr- 
gyár, 1 posztógyár, 10 könyvnyomda, 6 téglagyiir, 
2 szesz-, 2 sörgyár, 1 ércöntő. 1 kalapgj'ár és 
nagy vágóhíd áll fenn. A kereskedés igen élénk ; 
Szerbia külkereskedelmét nagyobbára B. közvetíti; 
a nyugateurópai iparcikkeket ide hozzák be és a 
nyerstermékek legnagyobb részét innen viszik 
ki. Az iparosok nagyobbára idegenek ; a keres- 
kedelem ellenben jobbára szerbek kezében van : 
a kereskedelem érdekeit szolgálja a kereskedelmi 
és iparkamara, a szerb nemzeti bank és több 
más bank. 

B. lakóinak legkedveltebb kiránduló helye ; 
Topcsider (vasúton V« óra), kedves fetvésü, szép 
parkban épült egyszerű épület, közelében egy 
templommal. A kosutnyákban (szars-as-park) van 
III. Obrenovics Mihálj-nak egy kereszttel meg- 
jelölt kenotaíiuma, ott, ahof orgvilkosok meg- 
ölték. 



B. közigazgatási hatósága egy polgármester- 
ből, 7 tanácsosból, 5 titkárból és 32 flzetés nél- 
küli tanácsosból, illetőleg képviselőből áll. 

Története. B. sztratégiai fontosságát korán 
felismerték. A rómaiak B.-t Singidunum néven 
Felső-Moesiához csatolták. A középkor folyamá- 
ban Álba Bulgarorum-, Belogradum- és Balleg- 
radanak hívták. A VII— IX. sz.-ban az avarok bir- 
tokában volt, azután a bolgárok, majd pedig a 
bizánci császárok hatalmába keiiilt. 1070 körül 
Xiketász volt B. görög parancsnoka, ki szabad 
átjárást engedett a rabló bessenyőknek ; midőn 
ezek a Dunán át hazánkba csaptak, Salamon király 
Géza és László hercegek kíséretében B.-ot kemény 
ostrom alá vette. Niketász derekasan ellentállott, 
de midőn egy magyar leány az alsó várost fel- 
gyújtotta, a magyar sereg a támadt zavar közepette 
a várost elfoglalta, mire Niketász szabad elvonulás 
feltétele alapján a fellegvárt is feladta (1. /. Géza). 
A XII. sz.-ban a város megint bizánci kézre került 
és a görög befolyás korában több csata zajlott le 
a város határában és vidékén. 1182-ben III. Béla 
vezetett B. tájékára hadat, hogy Komnenos And- 
ronikos ellencsászárt megfenjitse, Manuel halála 
utáu pedig B.-ot visszavette. Mióta IV. Béla király 
a macsói bánságot megalapította, B. is a magyar 
fennhatóság hatalmi körébe esett. (V. ö. Szerbia.) 
1426-ban Lázárevics Istv^án szerb fejedelem Zsig- 
mond királlyal oly szerződést kötött, hogy utóda, 
Brankovics György, Zsigmondnak majd hűséget 
fogad, B.-ot pedig és több más fontos szerb várat 
a magyar kormánjTiak fogja átengedni (ami meg 
is történt). 

A XV. század közepe óta a török mind jobban- 
jobban előrenyomult Szerbiában. 1440-ben Murád 
szultán hasztalan ostromolta Belgrádot. Az 1456. 
évben Mohamed szultán roppant sereggel fogott 
Belgrád ostromához. Szilágyi Mihály azonban 
mindaddig derekasan ellenállott, míg Hunyadi 
János és Kapisztrán János lelkes keresztes 
Aátézeikkel a város felmentésére megérkeztek. 
Hunyadi előbb a török gályák során át tört 
magának utat a várba ; azután júl. 21. \ásszaverte 
a szultán rohamát és másnap maga támadta meg 
a törököket, kiket fényesen legyőzött. A belgrádi 
diadal a hadi történetnek egyik legbámulandóbb 
eseménye. A felmentett várban folj't le ugyancsak 
(1456 november 9.) az az izgalmas jelenet, mely- 
nek a cselszövő Ciliéi Ulrik esett áldozatul. Maga 
B. ezóta egészen 1521-ig félelmetes végbástj'ául 
szerepelt a félholddal szemben, melynek be%'étele 
csak II. Szolimán szultánnak sikerült, ki 1521 
nyarán Szabács bevétele után Belgrádot is ostrom 
alá vette. A vár bástyái jó karban voltak és a 700 
főből álló őrség több mint 20 ostromot vert visaza. ; 
midőn azután az alsóváros mégis a szultán 
kezébe keriilt, a megfogyott örs^ a fellegvárba 
vonult vissza. A csapat vezére, Oláh Balázs, maga 
Í9 súlyosan megsebesült, a magyar és szerb lakos- 
ság között pedig viszály támadt. E zavar köze- 
pette az áruló Morgay János hadnagy, az elesett 
Móré Mihály utóda, a törökökhöz szökött, kiknek 
nevében azután Oláhnak kegyelmet biztosított, 
ha a várat a szultánnak átadja. Oláh erre a szerb 
lakosság kívánságára aug. 29. a fellegvárt szabad 
elvonulás feltétete alapján Szolimánnak csak- 



Belgrád 



Bélgümökór 



Ugyan át is adta, de midőn maroknyi esapatjá- 
val Zimony felé vonult, a törökök az adott szó 
ellenére felkoncolták. 

1521—1688. B. török kézben volt. Ez utóbbi 
évben a szövetséges felmentő hadak Miksa bajor 
fejedelem, Scherffenberg, Starhemberg Guidó és 
a fiatal Szavojai Jenő vezérlete alatt hozzá- 
fogtak Belgrádnak visszavívásához, mely Ibra- 
him pasa derék ellentállása dacára célhoz is veze- 
tett. A vár átadása után (szept. 6.) a török lakosok 
a császári parancsnokkal szerződést kötöttek, hogy 
200,000 forint lefizetése után családostul, barmos- 
tul B.-ból hajón elköltözhessenek. Éppen hozzáfog- 
tak a pénz olvasásához, midőn a dologról értesült 
Thököly néhány török lovassal közöttük termett, a 
pénzt lefoglalta, a császári biztosokat pedig és a 
törököket megszalasztotta ; az utóbbiak a készen- 
álló hajókra menekültek, melyek új hazájukba, 
Bolgárországba vitték őket. B. ez években jó- 
formán csak a katonai örségnek volt lakóhelye, 
a többi lakos elszéledt. Köprili Musztafa 1690. 
60 ezer emberrel B. jelent meg előtt, melyet Croy 
herceg 5 ezer katonával védelmezett. Bktor aug. 
8. a lőporraktár levegőbe repült, minek következ- 
tében az őrség legnagyobb része szörnyű halált 
halt, maga a vár és város teljesen romba dölt^ 
Croy herceg pedig kénytelen volt a füstölgő romo- 
kat Köprilinek átengedni. Az 1699-iki karlóczai 
béke értelmében B. török kézben maradt. Csak 
18 év múlva sikerült a császáriaknak a fontos vég- 
várat ismét hatalmukba venni. 

1717-beu ugyanis Szavojai Jenő herceg (ki alatt 
Pálffy János, Starhemberg, Mercy, Nádasdy állot- 
tak) komolyan hozzáfogott B. visszafoglalásához. 
Először is átszállította hadának egy részét a Du- 
nán, minden oldal felől elzárta a várost és csak 
most kezdette a várat erősen lövetni. Musztafa 
várparancsnok 30 ezer emberrel vitézül ellent- 
állott annál is inkább, mert tudta, hogy Chalil 
nagyvezir felmentésére közeleg. Chalil júl. 30. 
csakugyan meg is érkezett és Jenő táborát ugy 
vette körül, hogy ez két tűz közé szorult. Jenő 
ekkor arra határozta el magát, hogy a nagyvezir 
támadását megelőzi. Vékony János egykori kuruc 
vezér, kit Chalil titkon a várba küldött, a Musztafa 
pasának szánt levéllel Pálffy Jánoshoz ment, ki 
a levelet tüstént Jenőnek kézbesítette. A levélből 
megtudták a támadás napját. Ezt megelőzendő, 
Jenő aug. 15. hajnalban, a sürü köd dacára Cha- 
lilnak álomba merült hadát megtámadta, mely 
teljes vereséget szenvedett. A győzelem láttára 
B. parancsnoka, aug. 22., az őrség és lakosság 
kíséretében a városból elvonult. 1717 óta B. tehát 
megint keresztény kézben volt, de csak 1738-ig. 
Ez évben Szukow parancsnok gyávasága, Neip- 
perg császári biztos kétszínű magatartása és 
Wallis tábornok ügyetlensége a várost szept. l.a 
törökök kezébe adta, kik a paszarovici béke értel- 
mében továbbra is megszállva tartották. E kudar- 
cot Laudon tábornok tette jóvá, ki B.-ot 1789 
okt. 9. kemény ostrom után 445 ágyúval kezébe 
kerítette. II. József utóda azonban, II. Lipót^ kény- 
telen volt B.-ot a szisztovai békében 1792. vissza- 
adni a szultánnak. 

A szerb felkelés napjai óta (1. Szerbia) B. fővá- 
rosa volt ugyan az új fejedelemségnek, a felleg- 



várt azonban ekkor is 1806-ig ós 1812— 67-ig tö- 
rök őrség tartotta megszállva, mely körülmény- 
több Ízben vérengzésekre szolgáltatott okot. 1862. 
pl.a fellegvár parancsnoka a várost bombáztatta. 
Ekkor azonban a nagyhatalmak közbeléptek és ne- 
kik köszönhették a szerbek, hogy 1867. a gyűlölt 
török katonaság a fellegvárt átadta és a félhold a 
vár falairól eltűnt. Ekkor a török lakosság zöme 
is otthagyta Belgrádot. Midőn 1882 márc. 6-án 
Milán fejedelem magát szerb királlyá proklamál- 
tatta, B. királyi székhellyé lett. 

Irodalom. Amennyiben B. története sokszorosan összekötte- 
tésben áll hazai történetünkkel, a magy. történeti kéziköny- 
vek és a Hunyadiak korát tárgyaló munkák jönnek tekin- 
tetbe. Továbbá a Szerbiáról és a törökökről szóló munkák. 
(Ujabb mü Jorga, Gesch. des osman. Reiches. eddig 3. köt.). 
Speciális kérdésekre nézve 1. Kiss János, Hunyadi János- 
utolsó hadjárata (Akad. értekezl. 1875); Olchváry, Hunyadi 
János hadjáratai (Ludov. akad. Közlönye 1886): R. Nisbet 
Bain, The siege of Belgrád by Muhammed 11. (English His- 
torical Review 1892. 235 1.); B. története, Századok, 1870.„ 
233. ; Kropf Lajos, Fullár E. jelentése B. ostromáról (Szá- 
zadok 1896); Kupelwieser, Die Kámpfe Ungarns mit den 
Osmanen, Wien 1835 ; Kiss Lajos, Nándorfehérvár bukása 
1521. (Hadtörténeti közlemények H. köt. 1889. (V. ö. Századok 
1876., 697 és 611. és 1869., 236., 415. 1.); Arneth, Gesch. 
des Prinzen Eugen és a bécsi hadügyi minisztéiium által ki- 
adott Peldzüge des Prinzen Eugen c. nagyszabású munka 
(16 és 17. köt); Karácson J., III. Károly hadjárata (Hadt. 
Közi. 1892); Langer, Serbien unterder kais. Regierung. 
(Mitteilungen d. k. u. k. Kriegs-Archivs 1889) és ugyané 
vállalat V. kötetében megj. tárgyilagos leirás az 1716— 18. 
háborúról. Az 1737—1739. háborúról 1. az irod. Krones-nél, 
Handbuch IV. köt. 120—122; Salamon Per., Az 1737. hadjá- 
ratról (Budap. Szemle 1876 23. szám); Wiener, Az 1789-iki 
török hadjárat (Mitteilungen des Kriegsarch. 1885); Schwicker- 
nek a bánságról írt müve, Szentkláray Jenő, A dunai hajó- 
hadak története, 1886. (L. Hunyadi László gr. előadását,, 
melyet 1884. a régészeti tái'sulat jan. ülésén tartott.); Stefa- 
novic-Vilovszky, B. unter d. Regierung Karis VI. 1717 — 39. 
(Wien 1908); Gábor Gyula, A B.-l tud. Akadémia magyar 
oklevelei (Századok 1909, 153. és 773. 1.). 

Belgrand (ejtsd: beigraS), Eugéne, francia mér- 
nök, szül. Evryben 1810 ápr. 23., megh. Parisban 
1878 ápr. 8. Tagja volt az Institut-nek. Az ö veze- 
tésével készültek el Paris városának nagy vízve- 
zetéki ós csatornázási munkálatai. A Szajna ár- 
vizének magasságát Parisban 4—5 nappal a be- 
következés előtt jelezni tudta. Irodabni művei : La 
Seine ; Travaux souterrains de Paris ; Les aque- 
ducs romains, stb. Sok becses értekezése jelent 
meg az Annales des Ponts et Chaussées-ban. 

Belgrano,ilííínweZ, argentínai államférfiú, szül. 
Buenos Aires-ben 1770 jún. 8., megh. u. o. 1820. 
Hazájában a reformeszmók előharcosa volt és a 
fővárost egy ízben az angol flottával szemben 
megvédte. Az 1810-iki felkelés révén a hadsereg 
parancsnoka lett; de Paraguayi nem bírta le- 
igázni és a Felső-Peruban (Bolívia) hadakozó spa- 
nyoloktól végül vereséget szenvedett. 1815-ben 
Madridba küldték, mint követet. V. ö. Mitre, His- 
tória de B. (Buenos Aires 1859, 2 köt). 

Belgravia (ejtsd: beigrevie), 1. London Westend- 
jének D.-i része a Hydepark, Brompton, West- 
minster és Chelsea között, az utóbbi évtizedek 
alatt épült pompás utcákkal és terekkel, (i9oi) 
55,812 lak. — 2. B., Lelcester (1. o.) külvárosa. 

Bélgurdély, 1. Béldivertikulmn. 

Bélgümőkór('P/í/úÍ6' ^nesaraica, enterophtisis, 
tabes mesaraica v. intestbialis) , a B. a bél és a 
fodormirigyek tuberkulózisa. A gümökór ritkán 
kezdődik a bélben akként, hogy valaki a táplálé- 
kával eszi meg a bacillusokat ós ezek megtelep- 



Belgryógryászat 



- 47 



Bélgryuladás 



szenek a bélben Ily esetek (primer B.) úgyszól- 
ván csakis a gyermekkorban fordulnak elö. A 
gyakoribb esetek a másodlagos B. esetei, amidőn 
riidóvészes egyének a lenyelt köpeteikkel vagy a 
vér útján fertőzik önmagukat. A B.-ban a bél 
tüszöi beszűrődnek, majd elsajtosodnak és kifeké- 
lyesednek, e\'vel egyidejűleg megduzzadnak, majd 
elsajtosodnak a bélfodrok nyirokmirigyei. Tüne- 
tiéi : igen makacs hasmenés, amely minden dié- 
tás és gyógyszeres kezeléssel dacol, rendetlen 
lázak és fájdalmasság a hasban. A betegek rövid 
idő alatt csontvázzá soványodnak és a nagy el- 
gyengülés folytán valami közbejött infekció csak- 
hamar véget vet szenvedéseiknek. Máskor a ha- 
lált a bél átlyukadása folytán keletkező hashár- 
tyagyuladás okozza. A kezelés tehetetlen, a has- 
menést alig sikerül csillapítani és a betegek fel- 
táplálása is akadályokba íitközik. 

Belgyógyászat, az embeii test belső szerveinek 
gyógyításával foglalkozik, melynek feltétele a 
betegségi folyamatok ismerete (B.-i kórtan) és a 
betegségeknek az életben való felismerése (B.-i 
diagnosztika). A B. határait szigorúan megvonni 
nehéz, mert a belső szervek megbetegedése igen 
gyaki'an sebészeti beavatkozásokkal gj'ógjitható. 
így pl. már Hippokrates korában is a genyes mell- 
hártj'agjTiladást sebészileg kezelték. Az a nagy 
lendület, amelyet a sebészet fejlődése az utóbbi 
időben vett, a sebészet körét nagy mértekben nö- 
velte és azóta az azelőtt B.-ilag kezelt betegségek 
nagyobb számban kezeltetnek sebészi eljárások- 
kal. De ez a belső betegségek lefolyásáról való 
ismereteket csak mélyítette, pl. a vakbélgyula- 
dás és az epekő betegségek kórtanát és diagnó- 
zisát illetőleg. A B. körét továbbá az idegbeteg- 
ségek elkülönítése által akarták kisebbíteni és 
bár vannak az utóbbi diszciplínának önáUó kép- 
viselői, mégis a B.-i iskolák és tankönyvek min- 
denkor felölelik az ideggyógyászatot is, mely a 
B.-tól elszakítva talaját veszti. Ugj'anez áll a 
felső levegőutak megbetegedéseire nézve is (orr 
és gégebajok), melyek a sebészi eljárások kiépü- 
lésével szintén önállóságra törekszenek. A gyer- 
mekon'oslás elkülönítése csak külső okok miatt 
történt, lényegében módszertana a B.-éval egye- 
zik. A B. köre az utolsó esztendőkben azonban 
más ú'ányban gazdagodott, amennyiben újabb 
vizsgálati eljárások (Röntgen, szerológia, hema- 
tológia, bakteriológia) és új gj-ógjitó eljárások 
(szérum-, organo-, fizikai-, Röntgen-, rádium-, 
fény -terápia és a tudományosan megalapozott ke- 
moterápia) járultak a régi eljárásokhoz. Egyéb- 
ként is a B. megtartja régi vezérszerepét, ameny- 
nyiben a kórboncolástan, a kórszövettan, a fizi- 
kai diagnosztika, a kísérleti kórtan, a gyógyszer- 
tan, a közegészségtan, szóval az orvosi tudomány 
minden szakasza motívumait a B.-ból meríti és 
viszont eredményeivel a B.-ot gazdagítja. A B. 
tanítását a magyar egyetemeken 4 rendes tanszék 
gyakorolja. Ezek élén Budapesten Kétly Károly, 
Jendrassik Ernő és báró Korányi Sándor, Kolozs- 
várott Purjesz Z.sigmond állanak. Ivívülök még 8 
rendkívtlli és 13 magántanár tanítja a B.-t. A B. 
tan- és kézikönyv'ei «Különös kór- és gyógj^tanw 
elnevezés alatt is szerepelnek. A legkiválóbb ma- 
gyar müvek : Purjesz Zsigmond, A B. tankönj've 



(2 kötet. 3. kiadás i8di); Korányi Frigy es, Kétiy 
Károly és Bókay Árpád, A B. kézlkönvve (6 köt., 
1898—99) : Korányi Sándor, B.-i előadásai 1910. 
Eddig 2 köt. (folytatólagosan megjelenő munka). 
Német nyelven : Strümpell, Lehrbuch der speci- 
ellen Path. u. Therapie der inneren Krankheiten 
(1907, XVI. kiadás) ; J/mw^, Lehrbuch der in- 
neren Medizin (V. kiad. 1908, 1. kötet), megjelent 
magj'ar fordításban is (1908). Tanulóknak ajánl- 
ható. Nagyobb gyűjtő- és forrásmunkák : Noth- 
nagel, Specielle Pathologie u. Therapie (1894, 
24 köt.). Francia nyelven: Debove el Achard, 
Manuel de médecine (1892 — 97, 9 köt.). Angol 
nyelven : Aübutt, A System of Médecine (8 köt., 
II. kiad.). Számos folyóü'at szolgálja kizárólag a 
B. haladását. Legfontosabb : Deutsches Archív f . 
Klinische Medizin ; Zeitschrift f. Klinische Medi- 
zin ; Centralblatt f . innero Medizin ; Ergebnisse 
der inneren Medizin ; Archives génerales de Médi- 
cine. Még több folyóirat foglalkozik a B. speciális 
ágaival (szív-, gyomor-, bél betegségek, fertőző 
betegségek, ideggyógyászat, terápia stb., 1. o.). 

Belgyógyászati klinikák. Állami egyetemi in- 
tézetek, amelyek hármas célt szolgálnak : 1. az 
orvostanhallgatók belgyógyászatra való oktatása, 

2. belső betegségben szenvedő betegek gyógyítása, 

3. a belgyógyászati tudomány fejlesztése. A taní- 
tás főleg gyakorlatilag történik, eszközei a bete- 
gekről tartott előadások, betegvizsgálások, labo- 
ratóriumi gyakorlatok. Minden klinika élén egye- 
temi tanár áll, aki a klinikának igazgatója is. Or- 
vosi személyzete több tanársegédből, gyakorno- 
kokból, esetleg adjunktusból áll. A budapesti egye- 
temen három, a kolozsvárin egy belgyógj'ászati 
kUnika van. 

Belgyógyászati kongresszus, időszakonként 
ismétlődő összejövetel a belgyógyászat aktuális 
kérdéseinek a megvitatása és újabb kutatások 
első közlése céljából. A német B. 1883. alakult és 
azóta minden tavasszal három napi tartammal 
ülésezik Wiesbadenben, újabban néha más német 
vagy osztrák tudományos központban. A francia 
és olasz B.-ok vándor-gjTÍlés jellegűek és két 
évenként üléseznek. Több jelentékeny felfedezést, 
pl. tuberkulózisbaeillust (Koch) és a salvarsan- 
kezelést (Ehrlich) ilyen kongresszuson mutatták 
be először. Magyarországon a Magyar orvosok 
és természetvizsgálók vándorgyülésé-nek (1. o.) 
belgyógyászati szakosztálya egyelőre a B.-t he- 
lyettesíti. 

Bélgytüadás (enteritis), a bél különböző ré- 
tegeinek, különböző mértékben való lobosodása. 
Többnyü'e a bél nyálkahártj'ája beteg. Erősen ki- 
pirult, duzzadt, nyákkal fedett, a nyiroktüszők 
szintén duzzadtak, helyenként kifekélyesedtek, 
itt-ott vérzések találhatók. Mikroszkóppal látjuk, 
hogy a bél hámja leválik, az egyes sejtek nyál- 
kásan elfajulnak, a nyákhártya mélyebb rétegei- 
ben sejtes beszűrődés. Idültebb esetekben a nyák- 
hártya esetleg sorvadt. Ha az elváltozások csak 
a nyákhártyára vonatkoznak, akkor bélhurut-Tóly 
azaz katarrusról beszélünk. Súlyosabb esetekben 
a bél izomrétegei, sőt néha a külső savós hártya 
(hashártya) lobosodik. Gyakori ez a vakbél és a 
féregnyúlványgyuladásnál (1. VakhélgyuladáSy 
HasMrtyagyuladás, Tiflitisz, Peritiflitisz). A B. 



Bélgryuladás 



Béigryuiadás 



heveny és idült formában jelentkezik. Ezek közül 
csak a könnyebb formákat nevezzük bólhurutok- 
nak. Mint kórokozók szerepelnek : romlott táp- 
anyagok, esetleg mérgek (arzén, higany, réz), túl- 
ságosan erősen ható hashajtók. Hurutot okoznak 
vérkeringési zavarok (szívbajok, májbajok kisó- 
retóben), a mechanikai nyomás, melyet hosszan- 
tartó régi bólsártömegek tartanak fenn ; továbbá 
fertőzések, melyek vagy magukban lépnek fel, 
mint az úgynevezett nyári hasmenéseidnél (para- 
tifusz fertőzések), vagy pedig általános fertőző 
betegségeknek rószjelenségei (tifusz, dizentéria, 
kanyaró, szepszis, kolera).Daganatokhoz, szűküle- 
tekhez, különböző eredetű fekélyes folyamatok- 
hoz is csatlakozhatik B., néha a gyomor kemiz- 
musának a változásai, sósavhiány a B. elsődle- 
ges okai. A B. tünetei annak székhelye, súlyos- 
sága szerint különbözők. A heveny B. tünetei : 
majdnem állandó hasgörcsök, élénk korgás, puf- 
fadás, hasmenések; a szék nyákos, esetleg sárga, 
változatlan epefestékkel. Szaga intenzív, rot- 
hadt vagy savanykás ; néha már szabadszemmel 
változatlan ételrészeket mutat. Minél erösebb 
a vastagbélnek a hurutban való részesedése, an- 
nál gyakoriabbak és folyékonyabbak az egyes 
székek. A vastag-B.-ra (colitis) jellemző a kínos 
székelési inger (tenesmus, 1. o.), vért szintén több- 
nyire a vastagbélhurutnál találunk. Ahol a B. 
oka fertőzés, ott a láz igen magas, Idilönösen 
gyermekeknél. Ritkább és csak súlyosabb esetek- 
ben jelentkező tünetek a lépduzzadás, a vizelet 
kiválasztásának egészen az eltűnésig való csök- 
kenése, igazi vesegyuladás kifejlődése. A heveny- 
hiu'ut azonban többnyire kedvező lefolyású, né- 
hány napig, legfeljebb 2—3 hétig tart. A súlyos 
fertőző és mérgezési esetek kivételével erőteljes 
felnőtteknél gyógyulással végződik. 

Az idült hurut vagy a hevenyből fejlődik, vagy 
pedig idült módon ható ártalmak (célszerűtlen 
táplálkozás, alkohoUzmus) következménye. Tüne- 
tei bizonytalanabbak : hasmenés és székrekedés 
váltakozva, fájdalmak, korgás, általános bágyadt- 
ság, fejfájás, szédülés, általános lesoványodás. 
Az egyes bélrészek hol petyhüdtek, hol görcsösen 
összehúzódtak. A székben különböző formában 
találunk nyákot, a vastagbélhurut egyes eseteiben 
összefüggő cafatokban (colitis mucosa). A le- 
folyás hosszadalmas, de a gyógyulás lehetséges. 
A B. különös formája az, mely az úgynevezett 
duodenumot (patkóbelet) éri, amennyiben az in- 
kább gyomortűnetekkeí és napokig vagy hetekig 
tartó sárgasággal jár (hurutos sárgaság). A vas- 
tagbél legalsó részének, az S alakú bélnek és a 
végbólnek a hurutjai (sigmoiditis, prokfitis 1. o.) 
szintén speciális tünetekkel járnak. Gyakori a 
fekélyképződés, mely a bél átfúródásához is ve- 
zethet. A bél ezen alsó részén levő elváltozások 
béltűkrözéssel láthatók (rektor omanoskopia, 1. o.). 
A fertőző bélhurutoknak főképen a nyári hóna- 
pokban beálló legsúlyosabb formáit koleranos- 
tras-nak nevezzük (1. o ) Másik speciálisan súlyos 
forma a diftériás B., melynél a nyákhártya szét- 
esése és a fekélyképíödés igen gyors. Okai több- 
nyire súlyos higanymérgezés, síüyos vesegyiila- 
dás, az igazi dizentéria (1. o.). Többnyire csak a 
vastagbóh'e szorítkozik. 



Különös fontosságúak még a csecsemők bél- 
hurutjai. Ezek főképen a nyári hónapokban hal- 
mozódnak és mesterségesen táplált csecsemőknél 
gyakoriabbak, mint a természetesen tápláltaknál. 
A legfőbb oki mozzanat ennélfogva a (;élszerűt- 
len, főképen baktériumokkal fertőzött táplálék. 
Többnyire nemcsak bélhurutról van szó, hanem 
az egész emésztési traktust érő gastro-enteritis- 
röl. A betegség igen hevenyen folyhatik le, a 
csecsemők a nagy vízveszteség következtében igen 
hamar omlanak össze, az arckifejezés aggastyán- 
szerűvé válik, a kutacsok besüppednek, az élet 
vége felé tűdőgyuladások és az agyhártyagyula- 
dáshoz hasonló tünetek lépnek fel (hydrocepha- 
loid). A s.Ték vagy vizes vagy vagdalt kinézésű, 
néha zöld. Más esetekben a betegség kevésbbé he- 
ves lefolyású, hanem inkább idült, közbe-közbe 
heveny rosszabbodásokkal. Nincs betegség, mely 
a csecsemőket annyira sorvasztaná és veszélyez- 
tetné, mint ez. Célszerű gyógykezelés mellett a 
legtöbb csecsemő megmenthető, a legroharaosabb 
lefolyású eseteket kivéve. 

A B. gyógyítása többnyire azzal a feladattal 
kezdődik, hogy az ártalmas béltartalmat eltávo- 
lítjuk (ricinus, calomel) minden táplálékot, mely 
a beleket erőmüvi vagy kémiai úton izgathatná, 
távoltartunk. Gyér, folyékony táplálék adandó, 
nyálkás levesek, húsleves, erősen hígított tej, tea. 
A hasmenés megszűntetésére ópiumot, tannint és 
készítményeit, biszmutot adunk. A bél dezinflciá- 
lására aUíalmas a naftalin, vastagbeleknél a sza- 
licil beöntósek. A has melegen tartandó. Minden 
lázas beteg ágyba kerül. Még javulás esetében is 
hosszabb ideig a diéta igen óvatosan kezelendő. 
Erőhanyatlás mellett adjunk vörösbort. A patkó- 
bél sárgasággal járó hurutjánál szokás rebarbarát 
és kis mennyiségű karlsbadi vizet rendelni. A vég- 
bél, S-alakü bél és a leszálló vastagbél hurutjánál 
tannin-, ezüstnitrát- és enyhébb esetekben kemé- 
nyítő-beöntések használatosak. 

A csecsemők bélhurutjánál nagyon fontos a 
betegeket 1—2 napig éheztetni, illetve csak teá- 
val táplálni, később igen lassan a tej mennyisé- 
gét fokozni. Legjobb az anyatej, de ahol ez nem 
áll rendelkezésre, oktassuk ki az anyákat a tehén- 
tej célszerű használatára. A tej mindenkor hígí- 
tandó és pedig 70/0-os tejcukoroldattal, vagy pe- 
dig zab- vagy rizsfőzettel megfelelő tej- vagy 
malátacukor hozzáadásával. Néha kénytelenek 
vagyunk tejszurrogátumot adni, pl. a Keller-iéle 
malátalevest, a Biedert-féle tejszinvegyüloteket 
(Ramogen) és a célszerűen elkészített gyermek - 
liszteket. Súlyos esetekben szükséges a gyomor - 
és bélmosás, konyhasóoldat beöntése a bór alá 
és izgató szerek adása. Mint gyógyszerek adha- 
tók eleinte kalomel, később bélösszehúzók. Az 
ópiummal nagyon kell vigyáznunk, legjobb egé- 
szen mellőzni. (L. Csecsemő-táplálás.) 

Az idült B. kezelésénél az étrend szabályozása 
a legfontosabb. Megtiltandók az izgató ételek, 
durva, erősen erjedő főzelékek, zsíros húsfélék, 
fűszeres, fekete kenyér, élesztős tészták. Előnyös 
ílnom vagdalt hús, sovány hal, tojás sárgája, ka- 
kaóval vagy hygiamával hígított tej, pirított 
zsemlye, burgonyapiré. Vajat rendesen jól tűrnek. 
Sör ártalmas. Tea, vörös bor, makkakaó ajánla- 



Bélgyümölcs 



— 49 — 



Bélik 



tos. Bélösszehúzó szereket csak okkal-móddal 
adunk. Ivókíu-ák karlsbadi, koritnj'iczai, bikszádi 
xizzel előnyüsek. Néha szükséges a kórházi vagy 
szanatóriumi kezelés. V. ö. Korányi, Kétly, Bó- 
kay, A belgj'ógyászat kézikönyve (Budapest Í897); 
Xofhnageí^'Díe Erkrankungen des Darms (Wien 
1895) ; PeiuoUU-Stintzing, Handbuch der Thera- 
pie (Jena 1896) ; Boas, Diagnose und Therapie 
der Darmkmnkheiten (Leipzig 1898). 

Bélgyűmölcs. A kertészek így nevezik a man- 
dolát, diót. mogyorót és a gesztenyét. 

Belháború, a. m. polgárháború (1. o.). 

Bélhagymás (azelőtt:' Hagymás), kisk. Bihar 
vm. béli j.-ban, (i9io) 851 oláh lak : u. p. és u. t. 
Bél. 

Belhajózás, helyesen : belvízi hajózás (l. c). 

Belhám, l. Bőr. 

Bélháromkúti apátság, 1. Bélapátfalva. 

Bélhavas, Csik vmegyében, a Hargita-hegység- 
ben emelkedő tető. 

Bélhúr, minden fajta vonós és pengető hang- 
szerre alkalmazott húr, melyet különféle minő- 
ségben és \astagságban fizikailag megállapított 
hangok kifejezésére készítenek : a finomabbakat 
juhok, kec-skék, bárányok, a másodrendüeket bor- 
juk, nyulak, macskák beleiből. A belek kidolgozásá- 
nál a húsos, zsíros részek letisztításakor ügyelni 
kell, hogy csakis tiszta rugalm^ szálak maradja- 
nak B.-nak : azután nátronnal s kénsavval ^^lágo- 
sitják, szétvagdalják, kisimítják, s annyi szálat 
sodornak össze, amennyit az előállítandó húr vas- 
tagsága kíván. Jó és tartós B. -ok főleg a havasok- 
ban táplálkozó kecskék és juhok beleiből nyerhe- 
tők. A finomabb ilyen húrokat sebészeti célokra, 
erek lekötésére, sebek bevarrására stb. is hasz- 
nálják. 

Bélhurkok a. m. bélkacsok (1. Bélka^s). 

Bélhumt, 1. Bélkatarrus. 

Bélhuzam (bél traktus) alatt a vékony és vas- 
tagbelek összességét értjük, 1. Belek. 

Bélhüvely (növ.), 1. Bél. 

Beliadák, 1. Danaidák. 

Béliái, zsidó szó ; haszontalan, gonosz lázadó, 
tekmtéljM; nem tűrő embert jelent, sőt általában 
a rosszaság személyesítése, miért is a gonosz 
szellemet is B.-nak nevezik (Szt. Pál Kor. 11. 6, 15). 

Belic Sándor, a szerbek egyik legismertebb 
nyelvésze, szül. Belgrádban 1876. Tanulmányait 
ugj'anott, továbbá 5loszkvában és Lipcsében vé- 
gezte. Visszatérve Szerbiába, a belgrádi főiskolán 
működött s midőn ezt az intézetet egyetemi rangra 
emelték, a szláv nyelvészet rendkiv. tanára lett. 
Irodalmi munkásságának súlypontja a szerb dia- 
lektológia, s e téren kiváló szakembernek bizo- 
nyult Szerbia határain kí\'ül is. 1909 nyarán a 
pestvármegyei szerb falvakban tartózkodott, hogy 
e legészakibb szerb nyehiierület sajátságaival 
megismerkedjék. Xagj'obb művei egyebek között : 
Dialektologiceskaja karta serb. jazika (A szerb 
ny. dialektolog. térképe): Dialekti ist. i juz. 
Srbije (Déli és kel. Szerbia nyelvjárásai 1905). 
Értekezései és kisebb tanulmányai a Jagic-féle 
Arch. f. slav. Phil. c. német, továbbá szerb és 
orosz folyóiratokban jelentek meg. 

Belice (ejtsd lOeiicse), folyó Szicília nyugati részé- 
ben : a B. sinistro (az ó-korban Cremissus) és a 

B«cai Xagy LejsScona. III. köt. 



B. destro (Hypsas) összefolyásából keletkezik és 
80 km. hosszú folyás után Mazzarától DK.-re a 
Földközi-tengerbe torkol. 

Belich, az Eufrátesz egyik mellékfolyója, mely 
az egykori Naharina ország Ny.-i határa volt. 

Béíicz, fürdő, 1, Kisbélicz. 

Belicza, kisk. Zala vm. Csáktornyái j.-ban, (i9io) 
1641 horvát és magyar lak., postahivatal ; u. t. 
Kisszabadka. 

Beliczay, 1. G-yida (beliczi), zeneíró és tanár, 
született Komáromban 1835 aug. 10., megh. 
Budapesten 1893 ápr. 30. A középiskolát Pozsony- 
ban végezte s ugyanott tanulta a zenét is. 16 éves 
korában már egy noetumeja jelent meg (Bécs 
1851). A mérnöki pályával párhuzamosan a zene- 
szerzést Bécsben tanulta. 1858-tól, mint vasúti 
mérnök, 1871-ig Bécsben tartózkodott. Ekkor azon- 
ban a vasúttársaság igazgatósága Budapestre 
tette át székhelyét s így B. is ide költözött. 1872- 
ben mint főmérnök a M. kir. államvasutakhoz 
lépett át. 1886-ban nyugalomba vonult, hogy még 
mindig teljes erejét egészen a zenének szentelje. 
1864-ben B. már nagyobb műveket is alkotott : 
így Jí^-dm' miséjét, melyet Bécs legelső templo- 
maiban adtak elő, így a domonkosoknál Liszt je- 
lenlétében, aki nagyon elismerőleg nyilatkozott fe- 
lőle: Ave y[éc['\éí-}kt Herbeck János az udv. kápol- 
nában adta elő nem egj-szer : ennek ajánlására a 
király arany éremmel tüntette ki a szerzőt. 
1888-ban az orsz. zeneakadémia tanárául hívták 
meg. 1886 óta kizárólag a zenének élt s irta 1887. 
vonós zenekarra írt Serenade-}á.X, 1889. nagy 
zenekarra írt D-moll szimfóniáját, 1890. Suite 
de bcd-\ékt nagy zenekarra, 1892. 2-ik J.-dur 
szimfóniáját, s ugyancsak 1892. Mendelssohn 
D-moM orgona-szonátájának nagy zenekarra való 
átü'ását. Mindezeket a műveket a külföldön ós itt- 
hon is nagj' sikerrel adták elő. Magyar irál5rú 
szerzeményei: Változatok magyarnépdalok felett; 
továbbá 3 magyar irályú darabja (zongorára 4 
kézre) és Magyar dalai. 

2. B. Jónás, ág. hitv. evang. lelkész, az előbbi- 
nek nagyatj'ja, szül. 1764 nov. 10. Kocson, megh. 
1845 dec. 10. Több heljTitt tanítóskodott és lelkész- 
kedett, végre 1831— 42-ig kemenesalji esperes 
volt. Az egyházi énekügy körül kiváló érdemeket 
szerzett. A lapokban közzétett alkalmi versein s 
énekein kívül egy Keresztyén halotti énekes- 
könyvet is adott ki, amely először 1815. s negyed- 
szer 1877. jelent meg. Irt ezenkíxül még néhány 
egyházi beszédet is, jobbára Salzmann után. Élet- 
rajzát megírta Karsay Sándor (Magyar prot. egy- 
háztörténeti monográfiák, Bpest 1881, 25—41. 1.) 

Bélidor, Bemard Fórét de, tudós francia mér- 
nök, a modern aknaharc megteremtője, szül. 1693. 
Kataioniában, megh. Parisban 1761 szept. 8. Mi- 
után több hadjáratban részt vett, 1758. a párisi 
arzenál igazgatójává nevezték ki. Kitűnő had- 
mérnöki és vízépítészeti munkákat írt ; kiválób- 
bak : Architecture hydraulique (1737—53, 4 k.) ; 
Traité des fortifications (1735). 

Béli havasok, 1. Momfi-Kodru-hegység. 

Bélik József (AezseTi), püspök, szül. trencsén 
VTnegyében, Dezser községben 1757 dec. 1., megh. 
1847 márc. 5. Szepeshelyéa Nagyszombatban éa 
a bécsi Pázmány-féle intézetben végezte tanul- 



Belfmarkovié 



50 — 



Belizár 



mányait. 1782-ben áldozópappá szentelték s a po- 
zsonyi papnevelőben mint tanulmányi felügyelő, 
aligazgató, majd mint zsigárdi lelkész műkö- 
dött. 1809-bcn esztergomi kanonokká, 1823. sze- 
pesi püspökké lett. Sokat tett a népnevelés elő- 
mozdítására. Művei közül említendő : Animad- 
versiones in libellum ; de potestate et juribus sta- 
tus in bona ecclesiae et clericorum (Buda 1811). 
V. ö. Zelliger A., Egyh. írók csarnoka. 

Belimarkovic, Jovan, szerb tábornok és ré- 
gens, szül. Belgrádban 1828., megh. u. o. 1906 
aug. 29. Az Obrenovics-család híve, szerb vezér- 
kari főnök ós 1868—7.3. hadügyminiszter. 1877- 
ben a Morava-hadtestet vezényelte. 1889— 1893-ig 
a visszalépő Milán király rendelkezése folytán 
a háromfejű régensség tagja volt. 1893 ápr. 13. 
a kiskorú Sándor lakoma közben mind a há- 
rom régenst Cirié őrnagy és katonái által erő- 
szakosan lemondásra kényszerítette. Tíz év múlva 
az 1903-iki államcsíny után Sándor király az 
újonnan szervezett szenátus elnökévé tette, de 
Sándor megöletésével B. hatalmának is vége 
szakadt. 

Belimbau, ^áoZ/b, olasz szobrász, szül. Kairó- 
ban 1845. Eleinte Livornóban élt és nagy buzga- 
lommal igyekezett az ottani művészeti életet föl- 
lendíteni, utóbb Firenzében telepedett le. Gyári 
leányok munka után c. képével aratta első sike- 
rét és későbbi müvei is — finom, színes, utóbb 
gyakran már édeskés — szalonjelenetek és leány- 
képek reprodukciókban Olaszországon Idvül is 
elterjedtek és népszerükké váltak. 

Belincz, kisk. Nyitra vm. nagytapolcsányi 
j.-ban, (1910) 253 tót lak. ; u. p. Pereszlény, u. t. 
Szomorfa. 

Bélincz, nagyk. Temes vmben, 1. Belencze. 

Belinov, Iván, bolgár politikus, szül. Kotel-ben 
1850., megh. Szófiában 1902 febr. 1. Változatos 
életpályáján mint katona, gőzhajózási ügynök, 
ügyvéd, bankár működött. 1901-ben közmunka- 
ügyi miniszter lettaKaravelov-kabinetben. Becsü« 
letessége és megvesztegethetetlensóge szinte köz- 
mondásossá vált, úgy hogy a nép rajongott érte. 

Belinsko selo, község Zágráb vm. károly városi 
j.-ban, (1800) 47 lak. ; u. p. Ozalj, u. t. Károly- 
város. 

Belinszky, Visszarijon Grigorjevics, 1. Bje- 
linszkij. 

Beliora (Bélavára), Torda-Aranyos vmegye 
toroczkói j.-ban, Felsöpodságához tartozó telep, a 
B.-i szoros nyílásánál, melyben egy órányira por- 
firsziklák környezte katlanban a Szkerisóra hatal- 
mas sziklacsoportozata és a B.-barlang v. Béla- 
vára érdemel említést ; utóbbi régi időktől fogva 
a környék menhelye. 1849-ben a báró Kemény Far- 
kas által üldözött oláh felkelők is ide menekültek. 
V. ö. : E. M. K. B. uti kalauz (Kolozsvár 1891. 
102. 1.). 

Beli-osztrov (a. m. fehér sziget), 1. Szamojéd- 
félsziget. 

BeiiSce (ejtad: beiiscse),Valpóhoz tartozó telep ,Ve- 
rőcze vmegye eszéki j.-ban, (i9oo) 1461 lak.,vasúti és 
gőzhajó-állomás, posta- és táviróhivatal, postata- 
karékpénztár. Itt van a kontinens egyik legna- 
gyobb ipartelepe, a Guttmann Vilmos és Alfréd cég 
fafürészelő-, falepároló- és tanningyára. Maguk a 



telepítvények egész várost alkotnak, templommal, 
iskolával, szállóval, a mimkáslakok hosszú sorai- 
val, posta- és táviróhivatallal s két nagy vasúti 
állomással. Az itteni fürészgyár a tölgy faiparban 
Európa legnagyobb telepe. A Dráva partján van 
a rakodó, ahol a többnyire Angliába, Francia- 
országba és Belgiumba szánt fát a vontatóhajókra 
rakják. A tanningyár termékeit többnyire kül- 
földre szállítják : vele kapcsolatban hordógyár és 
faaprítókészülék is van. A telephez a faanyagot 
egy 14-2 km. hosszú iparvasút szállítja Szlavóniá- 
nak most a Majláth-család birtokát képező (előbb 
Prandau-féle) Európában szinte páratlan ős- 
erdeiből. 

BeliSce-kapelnai h. é. vasút, 1. Szlavóniai- 
drávavidéki h. é. v. 

Bélit, Bél babiloni isten női fele ; sumír neve : 
Nin-lil. 

Bélitili, babiloni asszír istennő, akinek felső tes- 
tét női alakban ábrázolták, az alsót pedig mint 
kígyót, tehát teljesen azonos volt az aszkaloni 
Atargatisz istennővel, aki, PseudoLukianos görög 
író szerint, halfarkú nő volt. 

Beliud. A Márk-féle krónika szerint Gejza fe- 
jedelemnek volt a kortársa és tanácsadója. Az ö 
tanácsára és közbenjárásával vette nőül Gejza az 
erdélyi Gyula leányát, a szép Saroltát. B. neje 
Kulannak a leánya volt, kit azon okból adott 
hozzá Kulan, hogy testvére, Kean, a bolgárok és 
szlávok fejedelme ellen harcoljon. Midőn Kulan 
meghalt, javait B. örökölte. Kulan és Kean bir- 
toka a délvidéken volt s ők maguk a tiszai bol- 
gárok közé tartoztak ; úgy látszik tehát, B. is bol- 
gár volt s egy személy a bulárföldi BiÚával s az 
egyik nagyszentmiklósi aranyedény föliratában 
említett Buéla zoapannal. 

Belius, 1. Bél (Mátyás). 

Belizár, bizánci hadvezér, szül. Germanában 
(Szerbia területén), 505 körül, megh. 565 márc. 
13. 1. Justinianus császár ueki köszönhette dicső- 
ségének nagy részét. Kezdetben a császár testőr- 
csapatában szolgált és csak a perzsák elleni hábo- 
rúban lett fővezér. 529— 530-ban többször le- 
győzte I. Kosru királyt. Azután a Nika-lázadáskor 
(532) mentette meg uralkodója életét és trónját. 
533-ban Afrikában elfoglalta a vandal fővárost, 
Gelimer királyt pedig kincseivel kézrekerítette s 
a vandal birodalomnak véget vetett (534). Egy év- 
vel később Justinianus az itáliai keleti gótok leigá- 
zásával bízta meg. Átkelt Szicíliába, onnan Alsó- 
Itáliába, Nápolyt ostrommal bevette és 536 dec. 10. 
a lakossággal történt összejátszás folytán Rómát 
is elfoglalta. Arra, hogy a gótokkal nyílt csatában 
megküzdjön, gyönge volt ; viszont ezek Vitiges ki- 
rály alatt egy évi ostrom után sem tudták Rómában 
megadásra birni. Később Ravennát foglalta vissza 
csellel a gótoktól (540). A közte és Narses alvezér 
közt kitört egyenetlenségek azonban meghiúsítot- 
ták Milánó felszabadítását. B.-nak a császári ud- 
varban szőtt ármányok ellen is védekeznie kellett. 
Annyit ugyan kivitt, hogy Narsest visszahívták, 
a császár és császárné bizalmatlanságát és félté- 
kenységét azonban már nem birta leküzdeni, da- 
cára annak, hogy a gótoktól neki felajánlott olasz 
koronát visszautasította. Dicsőségének tetőpont- 
ján a gyanakvó Justinianus visszahívta, mire az 



Bellze — 51 

elfogott Vitigest, az előkelőbb gótokat és sok kin- 
cset magával vivén, visszatért Konstantinápolyba. 
541-ben a perzsák ellen vonult, de Justinianus a 
császárné ármányai folytán hazaszólítá (542) és 
méltatlanul mellözre. Midőn a gótok Totilas ve- 
zérlete alatt újból elfoglalták Olaszországot (544), 
mégis B.-ra bízták a vezényletet, de oly csekély 
hadat adtak melléje, hogy B. védelemre volt 
kénytelen szorítkozni. 547-ben végre Rómát újra 
elfoglalta, de cserben hagyatván, 548 elején maga 
kérte visszahívatását. Azontúl mint a testőrség 
vezére Konstantinápolyban időzött. 10 évi pihenő 
után megint megmentette a birodalmat. Amidőn 
a bolgárok ugyanis már magát a fővárost is fenye- 
gették, az ősz hadvezér polgárokból és menekvő 
falusi lakókból gyorsan hadsereget szervezett, 
mellyel az ellenséget teljesen megveite. Vissza- 
térése után irigy ellenei és versenj^rsai össze- 
esküvésben való bűnrészességgel vádolták, mire 
a császár őt 562. méltóságától és vagyonától meg- 
fosztotta. (Hogy meg is vaklttatta volna, mese.) 
Miután ártatlansága kiderült, visszanyerte ugyan 
rangját, de nemsokára ezután meghalt. B. törté- 
netét kortársa és titkára, Prokojnus írta meg. 
Schenk E. költő szomoi-u játék, Marmontel regény, 
Donizetti pedig opera hősévé szemelték Id B.-t. Dá- 
vid és Gérard képíróktól a vak B.-nak híres képét 
birjuk. V. ö. Lord Mohon, Life of Belisarius 
(London 1848) ; Diehl, Justtnien et la civilisation 
byzantine (Paris 1901). 

Bellze, 1. Brit-Hon duras (1. o.) régibb neve. — 
2. B., Brit-Honduras székhelye a folyó torkolatá- 
nak D.-i ágánál mintegy 16,000 lak., 4 m. mély 
kikötőjét a St. George erőd, a nyílt tenger felől pe- 
dig korallzátonyok védik. 

Béljósló, 1. Haruspex. 

Belka, fensík a Jordán alsó folyásától és a Holt- 
tengertől K.-re. É.-on a Vádi Cerkáig (a Szentírás 
Jabokja), D-en pedig a Vádi Modzsebig (a régiek 
Amonja), illetőleg a Vádi Kerakig terjed 80—100 
km. hosszúságban ; számos állandó vizű, illetőleg 
időszakos patak foly rajta keresztül. Földje, ha 
megmívelik, nagyon termékeny, most azonban 
nagj'obbára csak nomád arabok lakják. Egykoron 
mintegj' 300 helység állott rajta, amelyeknek rom- 
jai máig is láthatók. Főhelye : Esz-Szalt, a Jor- 
dántól 12 km.-re, körülbelül 6000 lak., erősséggel. 

Bélkacs v. bélhurok, a bélfodorra felfüggesz- 
tett vékonybeleknek egy-egy félköralakü rész- 
lete, kanyarulata, 1. Belek. 

Bélkalocsa (azelőtt: jKaZócsa^, kisk. Bihar vm. 
Ijéli j.-ban, (i9io) 909 oláh lak., u. p. és u. t. ökrös 

Bélkaroly (azelőtt : Koroj), kisk. Bihar vra. béli 
j.-ban, (1910) 424 oláh lak., u. p. ökrös, u. t. Bél. 

Bélkatarros v. hélhurut, a bélgyuladás azon 
formája, melynél csak a bél nyálkahártyája, ieg- 
bebső rétege beteg. Lefolyása szerint van heveny 
és idült B. Székhelye szerint beszélünk vékony-, 
vastag- és vég-B.-ról, 1. Bélgyuladás. 

Belkeny Péter záloglevele, 1452-ből való ok- 
irat, mely mint nyelvemlék érdekes. Kiadta Döb- 
rentei Gábor a Régi magyar nyelvemlékek II. 
kötetében. 

Belkereskedés, a kereskedésnek az az ága, 
amely a belföldön vásárolt árúkat ugyancsak bel- 
földön adja el. Nemcsak gazdasági fontossága, 



Bélkövek 

hanem az évenként forgatott érték szempontjából 
is meghaladja a külkeroskedést, csakhogy a mai 
forgalom bonyodalmas és sokágú módja követ- 
keztében a B.-ben forgatott érték nagyságát tel- 
jesen lehetetlen pontosan megállapítani. L. Keres- 
kedés. 

Bélkirálymező (azelőtt: Krajova), kisk. Bihar 
ym. béli j.-ban, (i9io) 579 oláh lak., u, p. és u, t. 
Ökrös. 

Bélkismaros (azelőtt: Kismaros), kisk. Bihar 
vm. béli j.-ban, (i9io) 320 oláh lak., u. p. és u. t. 
Ökrös. 

Bélkizáródás v. bélkiszorulás, a sérvek leg- 
veszélyesebb szövődménye. Abból áll, hogy egy 
bélkacs a sziik sérvnyakba úgy beleszorul, hogy 
abból többé nem tud a has felé visszacsúszni. 
Minthogy a bélre szoruló sérvkapu egyúttal a 
bélfodor ereit is összenyomja, a vérkeringés 
a kiszorult bélben elakad. A bél eleinte vizenyő- 
vel, véres savóval beivódik, ami a visszahelye- 
zést még jobban megnehezíti, majd ha a vérke- 
ringés teljesen megszűnik, elhal, üszkösödik. A 
bélelzáródás tünetei mellett (szék- és szélszonilás, 
hányás stb.) a kizáródás helyének fájdalmassága, 
a sérv visszahelyezésének lehetetlen volta vezet 
a helyes kórhatározáshoz. A B. első óráiban óva- 
tos visszahelyezés! kísérletek (taxis) mogenged- 
hetők. Később (vagy a visszahelyezés lehetetlen 
volta után rögtön) csakis operációval segíthetünk 
e szövődményen. Az operáció a kiszorulást okozó 
befűzés megoldásából és a bélnek visszahelyezé- 
séből áU. Ha a bél már az üszkösödés jeleit mu- 
tatja, csak az üszkös bélnek kimetszése, csonkolása 
(1. éefcson/ro/íf's^ vagy mestei-séges bélnyílás készí- 
tése mentheti meg az életet. L. Bélelzáródás. 

Bélkorona (növ.), 1. Bélöv. 

Bélkő, Borsod vármegyében a Bükkhegys^ 
egyik föcsucsa, 784 m. magas. 

Bélköszvény, a bélelzáródásnak és bélsárhá- 
nyásnak régi elavult kifejezése. L. Bélelzárődás. 

Bélkövek (bélsárkövek), a béltartalom pangása 
miatt kicsapódó sókból képződnek, többnyire ide- 
gen testek körül. Emberben leggyakoriabbak a 
féregnyujtványban mint búzaszem, bab nagyságú, 
puha, körömmel karcolható kövek, amelyek be- 
sűrúsüdött nyák, esetleg gyümölcsmagvak vagy 
féregpeték körül válnak ki. Nyomás miatt a fé- 
regnyujtvány üszkös gyuladását okozhatják. Az 
epehólyag áttörése miatt néha epekövek is bejut- 
hatnak a bélbe, amelyek már több izben bélelzá- 
ródást is okoztak. Gyakoriabbak a B. a növény- 
evő állatokban, különösen ha sok foszforsavas 
magnéziát tartalmazó takarmányt, pl. korpát 
kapnak (mint a molnárok lovai). Ezek magja is 
idegen test, pl. kavics, bőr-, fa-, vasdarab, patkó- 
szög stb., néha a mag helyén kis üreget találunk, 
mert a magot képező szerves anyagok tönkre- 
mentek. A B. színe különböző, szennyes, fehér, vi- 
lágosabb vagy sötétebb barna, alakjuk is változó, 
gömbölyű, tedi-aeder vagy kocka alakú, aszerint, 
hogy egy vagy több kő képződik, mert ezek egy- 
más alakját csiszolódás, dörzsölés által befolyá- 
solják. A kövek új sórétegek lerakódása útján 
növekednek s ezért rendszerint rétegzettek. Egyes 
állatokban 400—1000 követ is találtak, némelyik 
emberfő nagyságot is elér, leírtak 12 kg. súlyú 



Belky 



52 



Bell 



B.-et is. Vegyileg főkép foszforsavas ammóniák- 
ból, magnéziából (70— 95Vo)> kovasavból, fosz- 
forsavas és szénsavas mészből, vasból és szerves 
anyagokból állanak. A sima felületű kövek nem 
veszedelmesek, csak a nagyon nagyok okoznak 
esetleg kólikás rohamokat. Az egyenetlen felü- 
letű kövek gyuladást, üszkösödést, bélátfúródást, 
hashártyagyuladást is okozhatnak. A nagy B.-et 
műtéttel távolítják el. Az állatok belében szőrkö- 
vek, bezoárok (1. o.) is előfordulnak. 

Belky János, orvos, kolozsvári egyetemi tanár, 
szül. Miskolczon 1851., megh. Kolozsvárt 1892 
nov. 15. Orvosi tanulmányait a budapesti egye- 
temen végezte és ugyanitt avatták 1873. orvos- 
doktorrá. 1879-ben a gyakorlati törvényszéki or- 
vosi eljárásból magántanári képesítést nyert. 
1881— 83-ig Budapesten a törvényszéki orvostan 
helyettes tanára volt, 1883. Kolozsvárra nevez - 
ték ki ugyanezen tanszék rendes tanárává, ahol 
haláláig működött. Irodalmi dolgozatai főleg a 
törvényszéki orvostan körébe vágnak, magyarul 
ós németül jelentek meg. Legnagyobb munlcája : 
A törvényszéki orvostan alapvonalai, melyet ha- 
lála után Genersich rendezett sajtó alá. 

Bell., növénynevek mellett Bellardi Carlo 
torinói tanár (1741—1826) nevének rövidítése. 
Leginkább Piemont flóráját ismertette. (Obser- 
vazione botaniehe con un saggio d'appendice álla 
Flóra Pedemontana, Torino 1788; Appendix ad 
floram Pedemontanam, u. o. 1792.) V. ö. Allioni. 

Bell, 1. Andreiv, ^ngli\. pap, a kölcsönös tanítási 
módszer egyik feltalálója és terjesztője, szül. St. 
Andrew.sben (Skótország) 1753., megh. Chelten- 
hamben 1832 jan. 28. Előbb Brit- Amerikában, ké- 
sőbb Kelet- Indiában működött, mint anglikán pap. 
1789-ben a madrasi katona-árvaház papja ós igaz- 
gatója lett. Itt jött arra a gondolatra, hogy a hala- 
dottabb tanulókat a kisebbek tanítására felhasz- 
nálja. Később Lancaster Joseph (1. o.) Angliában 
ugyanezzel a móddal tanította a gyermekeket. B 
módszert a két feltalálóról Bell-Lancaster mód- 
szernek nevezik. A laneasteri iskolából a feleke- 
zetiesség ki volt zárva, a vallástanítás a biblia ol- 
vasásából állott, minden magyarázat nélkül; a 
hitcikkeket nem tanították. Ezzel ellenkezőleg 
Bell, ki később kanonokká lett, az anglikán egy- 
ház hittételeinek tanítását tekintette a nevelés 
alapjának. Mindkét irány támogatására társulatok 
alakultak. Bell rendszerét az anglikán egyház is- 
koláiban mindenfelé elfogadták. 120 ezer forintnyi 
vagyonát végrendeletileg jótékony célokra hagyo- 
mányozta. Eendszerét : An experiment in educa- 
tion made in the asylum of Madras (1797) c művé- 
ben fejtette ki. Később ugyané tárgyról közzétette 
Előments of tuition,1812. The wrongs of children 
(1819) c. munkáit. Életrajzát megírták Róbert és 
C. Southey, Life of A. B. (London, 1844, 3 köt.) ; 
An old educational reformer, Dr. A. B. (u. o. 1881). 

2. B., Charles, anatómus, flziológus ós sebész, 
szül. Edinburghban 1774., megh. 1842 ápr. 28. 
Worcestershireben. Orvosi tanulmányait bátyja, 
John (1. B. 5.) vezetése alatt kezdte meg Edin- 
burghban. 1779-ben lett doktorrá; bátyjának: 
Anatomy of the humán body e. munkájába ő írta 
az idegeket, érzékszerveket és zsigereket tárgyaló 
részt. 1804-ben Londonba költözött s itt jelent 



meg: An idea of a new Anatomy of the brain sub- ; 
mitted for the observations of his friends (1811) 
c. müve, mely nevét ismertté tette. B műben ki- 
mutatja, hogy a gerincvelő mellső gyökerei moz- 
gató-, hátsó gyökerei érzőingereket vezető ideg- 
rostokból állanak (Bell- féle törvény). A londoni 
egyetem megnyitásával (1828) ennek élettani tan- 
székét foglalta el Ezen állásában azonban csak 
rövid ideig maradt, gyakorló orvos lett London- 
ban, de utóbb a sebészeti tanszékre Edinburghba 
hivatván meg, oda visszaköltözött. Nagyszámú 
boncolástant, élettant és sebészetet tárgyaló mű 
tanúskodik munkásságáról. 

3. B., Currer, angol írónő, 1. Bronte. 

4. B., Graham Alexander, szül. Edinburghban 
1847 márc. 3., ahol tanulmányait végezte; jelen- 
leg Bostonban a íiziológia tanára. A telefon esz- 
méjével 1872 óta foglalkozott, míg végre 1875. 
oly készüléket tudott szerkeszteni, melyben a 
hang vékony vaslemezt rezzent meg, miáltal egy 
közellevö mágnes segítségével a vezetődrótban 
áram keletkezik, mely áram a másik állomáson 
levő mágnesben a mágnességét oly ritmusban 
erősbíti vagy gyengíti, hogy ez a sarka mellett 
levő másik vékony vaslemezben ugyanoly rezgé- 
seket idéz elő, mint aminők a hangtól megrez- 
zent lemez rezgései voltak, amiért is az a másik 
vaslemez az eredeti hangot érthetően visszaadja. 
Ebben a telefonban tehát battériára nincs szük- 
ség. Miután Edison a jelenleg használatban levő 
telefont feltalálta, mely sokkal erősebben adja 
vissza a hangot, mint a B.-fóle, emez háttérbe 
szorult. 

5. B., John, angol sebész és anatómus, szül. 
Dounban (Skótország) 1762 máj. 12., megh. 1820 
ápr, 15. Rómában. • Tudományos utazásokat tett 
Észak-Európa több egyetemi városába s vissza- 
térvén Edinburghba, előadásokat tartott a bonc- 
tan-, sebészet- ós szülészetből. Munkái : The ana- 
tomy of the humán body ; Discourses on the na- 
túré and cure of wounds ; Principles of surgey stb. 

6. B., John, északamerikai államférfiú, szül. 
Nash vilieben (Tennessee) 1 797 f ebr . 15., megh. 1869 
szept. 10. Jackson elnöksége alatt a demokrata 
párttól a köztársasági párthoz szegődött. Harrison 
alatt hadügyminiszter volt. 1860-ban mint elnök- 
jelölt, Lincolnnal szemben megbukott. 

7. B., Róbert, angol író, szül. Írországban, Cork- 
ban 1800 jan. 10., megh. Londonban 1867 ápr. 19. 
Fiatal korában kezdett a színpad számára írni. 
Majd Londonba költözött, s szerkesztette az Atlas 
című hetilapot. Lardner: Cabinet Cyclopae diájába 
írta következő műveit : A history of Russia (3 köt. 
London 1836—1838) ; Lives of the English poets 
(2 köt. u. 0. 1837) ; Lives of English dramatists (2 
köt. u. 0. 1839). 1840-ben Bulwerrel és Lardnerrel 
együtt alapította a Monthly Chronicle-t, melynek 
később tulajdonosa lett. Sok, tetszéssel fogadott 
színdarabot, balladát és életrajzot írt. 

8. B., Ihomas, angol zoológus, szül. Pooleban 
1792 okt. 11., megh. Dorsetshireben. 1880 márc. 
13. Londonban orvosi pályára készült. 1832-ben 
a londoni Kings-CoUegeban az állattan tanára 
lett ; 1848— 53-ig a Royal Society titkára. 1861-től 
a Linnean Society elnöke volt. Különösen az 
angliai gerinces állatok tanulmányozásával fog- 



Bella 



— 53 



Bella gerant alii, tu felix Austria nube 



lalkozott. Nagyobb munkái: Natural history of 
British qiiadrupeds (London 1837—39); Natural 
iiistorj' of British repülés (1849) és Natural hi3- 
torj' of the British crustacea (1853). 

9. B., William A., angol utazó, 1867. a Kansas- 
vasút-tái'saságtól Palmer W. J. ezredes vezetése 
alatt kiküldött expedícióhoz csatlakozott, amely- 
nek a tervezett új vasútvonal számára kellett a leg- 
kedvezőbb utat fölkeresnie. St. Louisból kiindulva, 
addig ismeretlen vidéken 8000 km.-nyi utat járt 
be, nagyobbrészt a Rio Grandé és a Colorado vidé- 
kén, a vad hegy szorosokat, több indiánus törzsnek 
teriUetét és Uj-Mexikót átkutatv^a, Nebraskán, 
Utahn és Nevadán át tért vissza. Kalandos és tu- 
dományos tekintetben is nevezetes utazását New 
tracks in North- America (2. kiad. London 1870) 
című müvében írta le. Egj'éb dolgozatai közül em- 
litésreméltók : On the basin of the Colorado ete. 
(a londoni f öldr. társ. folyóiratában 1869) ; On the 
native races of New-Mexico (a londoni néprajzi 
társ. folyóiratában 1869). 

Bella (oL), szép; keresztnévnek i6 használják, 
rendszerint mint Izabella rövidítését. — B., kár- 
tj'aműszó, 1. Béla. 

Bella, 1. kisk. Trenesén vm. zsolnai j.-ban, 
(1910) 2533 tót lak., postahivatal, u. t. Várna. — 
2. B., kisk. Turócz vmben, 1. Turőczbéla. 

Bella, város Potenza olasz tartományban, 45 
km.-re Melfitöl, (1901) 4892 lak., 1857. rettentő 
földrengés pusztított a környékén. 

Bella, 1. János Lipót, zeneszerző, szül. Liptó- 
szentmiklóson 1843. Apja, szegény kántor, nem 
taníttatta rendszeresen ; Zábojszky László sze- 
pesi püspök ^'itte Lőcsére gimnáziumba; itt 
Dvorak Lipót tanár, aki a tanulókból zenekart 
szervezett, magához vette és neveltette. Később 
a bécsi Pázmáneum növendéke, majd Besztercze- 
bányán pap lett ; 1869. a papi rendből kilépve, 
Körmöezbányán városi karnagy, majd Nagj'sze- 
benbe költözve, az ev. egyházközség kántora és 
az ev. gimnázium és tanítóképző tanára lett. 
B. dolgozatai a zeneköltészet minden terére ki- 
terjednek, de nyomtatásban csak kevés jelent meg 
közülök: ^lotetták, mise férfikar számára, egy 
offertorium szoprán és zenekar számára, német 
dalok, szonátí'ik stb. Belekeinilvén a szász parti- 
kulárizmusba, a magj'ar zenei élettel keveset 
érintkezik. 

2. B. Lajos, régész, szül. 1859. Pozsonyban. 
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte; 
1876 óta a történelem és földrajz tanára a soproni 
áUami főreáliskolán. Sok őskori és római telepet 
fedezett és tárt fel Sopron vmegyében ; ezeln-ől 
számos cikket irt az Arch. Éitesítőben és külföldi 
lapokban. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban 
és képben számára megírta Sopron vmegyét. 
Külön megjelentek tőle : Paur Iván életrajza ; 
Sopron város földrajzi fekvése és neve. Dolgoza- 
tait 1. felsorolva : Gerecze, Műemlékek II. 730 s 
k. lapjain. 

Bella, Stefano della, (Btienne de la Belle), olasz 
festő és rézmetsző, szül. Firenzében 1610 máj. 
18., megh. 1664 júl. 12. Eleinte ötvösmühelyben 
tanult, azután a festészetre adta magát, végre, 
főleg Callot műveinek hatása alatt" majdnem 
kizárólag rézmetszetek és rézkarcok készítésé- 



vel foglalkozott. Mindenütt, hazájában, majd 
1633 -1639-ig Rómában, 1639- 1650-ig Paris- 
ban, 1647. Amsterdamba tett utazásakor, a moz- 
galmas élet, festői alakok, változatos viseletek, 
fülvonulások, ünnepéljek, vadászatok ragadták 
meg leginkább figyelmét ; ezret meghaladó mü- 
vében (nagyobbára rézkarcok) ezeket örökítette 
meg, Callotra emlékeztető felfogással, finom, 
könnyed, festői technikával. Különösen érdeke- 
sek kortörténeti szempontból is a II. Ferdinánd 
nagyherceg lakodalma alkalmából tartott lovas- 
játékot (1637), II. Ferdinánd császár temetését 
(1637) stb. ábrázoló nagy rézkarc-sorozatok, me- 
lyek közül az a 6 nagy lapból álló sorozat, mely 
a lengyel-magyar követségnek 1633. Rómába 
való bevonulását ábrázolja, azonkívül ehhez ké- 
szített tanulmányok és más egyes lapok a XVII. 
sz.-beli magyar főúri és katonai viseletre nézve 
figyelemreméltó források V. ö. Szoidreí, A ma- 
gyar viselet történeti fejlődése (Budapest 1905). 

Bellaagh Aladár, tanár és író, szül. 1853. 
Budapesten. Középiskolai tanár volt Sümegen, 
Körmöezbányán és Trenesénben. 1905-ben nyuga- 
lomba vonult és Budapestre költözött. Számos ma- 
gyar nyelvészeti, irodalomtörténeti s neveléstani 
értekezése jelent meg különböző lapokban, folyó- 
iratokban és iskolai értesítőkben. Munkatársa az 
Akadémia készülő új nagy szótárának. Beveze- 
téssel és jegyzetekkel kiadta Pázmány Péter vál. 
egyházi beszédeit, válogatott müveit (Képes re- 
mekírók c. sorozatban), Kempis-fordítását, Kalau- 
zának I. és II. részét (Jeles írók iskolai tárában), 
Káldi vál. egyházi beszédeit, Faludi Ferenc Ne- 
mes i'irflját és Szentemberét és Dugonics Arany 
perecek c. regényét (Régi magyar könyvtár). 

Bellac (ejtsd: beiiák), az ugyaníly nevű arron- 
dissement székhelye Haute-Vienne francia dépar- 
tementban, a Basine és Vincon egyesülésénél, 
vasút mellett, (leoe) 4520 lak., posztó-, fianell-, 
takaró-, gazdasági gép- és börgj^ártással ; bor-, 
fa- és marhakereskedéssel : csinos gót temploma 
van. A város a X. sz.-ból való. Egykori vára 
börtönül szolgál. 

Bclladonna (növ.), 1. Atropa és Atropin. 

BeUadonna készítmények, a nadragulya nö- 
vény részeiből előállított kivonatok, tinkturák, 
hatóanyagok. 

Belladonnin, CijHjjNOg összetételű alkaloida. 
Szerkezete szerint atropasavas bellatropin. Az 
atropin előállításánál melléktermékül kapják. 
Színtelen, égető és kissé keserű ízü tömeg. Víz 
alig, szesz, éter, kloroform és benzol bőségesen 
oldja. Oldata lúgos kémhatású. Savakkal sószerű 
vegyületeket alkot. A pupillát, az atropinhoz ha- 
sonlóan, tágítja, miért is az atropin helyettesí- 
tésére ajánlották. Heves méreg. 

Bella gerant alii, ta felix Austria 
nube (lat.) a. m. háborúskodjanak mások, te sze- 
rencsés Ausztria köss házasságokat. Egy epi- 
gramm disztichonjának első része ; a pentameter 
így hangzik : Nam quae Mars aliis, dat tibi regna 
Venus. Eredete bizonytalan ; a Habsburg-ház sze- 
rencsés házasságaira vonatkozik, melyek által 
új országok birtokába jutott ; talán I. Miksa csá- 
szái' esküvőjének es bajos magyar trónörökös el- 
jegyzésének napját örökíti meg, 1515 júl. 22. 



Bellagrgrio 



— 54 



Bellari 



midőn a házassági szerződéseid megvetették a 
Habsburgok uralmának alapját Magyarországon 
is, Csehországban is. Stirling W., Klosterleben 
Kaiser Karls V. eímíl munkájában Mátyás király- 
nak tulajdonítja e verset, ami képtelenség, mert 
erre éppen az Ausztriát meghódított Mátyás ki- 
rálynak nem lehetett tárgyi alapja. 

Bellaggio (ejtsd : — addzso), helység Como olasz tar- 
tományban, a Como-tóD.-i végébe benyúló hegyfo- 
kon, gyönyörű szép fekvéssel, (1901) 35-36 lak., fa- 
faragással és szappankészítéssel, nagyszerű ker- 
tekkel és pompás nyaralókkal. (Melzi-villa, pom- 
pás kerttel, Serbelloni-villa, ma vendéglő, Friz- 
zoni- villa, ma B. -szálló stb.) Vele szemben, a tó 
túlsó partján áll a híres, műkincsekben gazdag 
Carlotta-villa. Közelében van az Orrido di Molina 
nevű vízesés. 

Bellaigue (ejtsd : beiiég), francia zeneszerző, szül. 
1858 máj. 24. Parisban .Jogot tanult, később azon- 
ban zenei tanulmányokra tért át. 1885 óta a Re- 
vuedes Deux-Mondes zenereferense. Zeneirodalmi 
tanulmányai: L'année musicale (Paris 1886—91, 
5 köt.) ; L'année musicale et dramatique (1893) ; Un 
sióele de musique frangaise (1887) ; Psychologie 
musicale (1893^ ; Portraits et silhouettes de musi- 
ciens (1896); Btudes musicales (1898—1907, 3 
köt.) ; Les ópoques de la musique (1909, 2 köt.). 
Megírta Mozart (1906) és Mendelssohn (1907) élet- 
rajzát. 

Bellaire (ejtsd: beiier), város Belmont county- 
ban, Ohio amerikai államban, az Ohio jobbpart- 
ján, (1900) 9912 lak., nagy üveggyárakkal. 

Bellamy, 1. Edward, amerikai író, szül. Chi- 
copee Fallsban 1850 márc. 25., megh. u. 0. 1898 
máj. 22. New Yorkban és Németországban vé- 
gezte jogi tanulmányait, de 1876 óta teljesen az 
irodalomnak élt. Novellái: Six to one, a Nan- 
tucket Idyl (1877); Dr. Heidenhoff's Process 
(1884) és Mi SS Ludington's Sister (1884) csak ak- 
kor kezdették érdekelni az olvasó közönséget, 
amikor Looking Backward (1888) c. regénye egy- 
szerre hírneves íróvá tette őt. B szocialista utópia 
mint irodalmi mű nem éppen mintaszerű, de mint 
társadalom-politikai programm már is nagyjelen- 
tőségű lett és ennek hatása alatt alakult meg 
Amerikában a nacionalisták klubja. Utolsó mun- 
kája : Bquality (1897), a Looking Backward foly- 
tatása, hasonló irányban, de annál kevésbbé sike- 
rült. Magyarul megjelentek: Visszapillantás 
2000—1887. (Looking Backward), fordította 
Csernyei Gyula (Budapest 1892) ; ugyanezt for- 
dította Badványi Dániel (Olcsó Könyvtár, 1898); 
Ida (Miss Ludington's Sister, Athenaeum Olvasó- 
tára, u. 0. 1898). 

2. B; Jacobus, németalföldi költő, szül.Vlissin- 
genben 1757., megh. Utrechtben 1786 márc. 11. 
Mint sütőinas feltűnést keltett szép verseivel. 
Utrechtben Zelandus név alatt adta ki Ifjúkori 
dalait (Gezangen mijner jeugd), majd lelkesedés- 
sel telt Hazafias dalait (Vaterlandsche gezangen) 

1783. és 1785. a többi Gezangen-eit. B. legreme- 
kebb költeményei: Roosje (a Rózsácska), mely 

1784. jelent meg. Műveinek válogatott kiadását 
van Vloten J. rendezte sajtó alá (Middelburg 1878). 
Méltatását 1. J. Dyserinck, Ter nagedachtenis van 
J. B. (n. 0. 1881). 



Bellangé (ejtsd: beiiaazsé), Hippolyte, francia 
festő, szül. Parisban 1800 jan. 17., megh. 1866 ápr. 
10. ; Gros tanítványa volt, de főleg Charlet ha- 
tása alatt a katonaélet ábrázolására adta magát 
s főképen a napóleoni háborúk egyes epizódjait 
örökítette meg. Legismertebb művei : Napóleon 
visszatérése Elba szigetéről ; A wagrami csata ; 
Marengo ; A Waterlooi vértesek ; A gárda meghal 
stb. Sok műve metszetekben is elterjedt ; maga 
is több száz litográfiát készített, nagyobbára ka- 
tonai jeleneteket. 

Bellano, iparos helység Como olasz tartomány- 
ban, a Como-tó partján a Val Sassina kijáratánál, 
vasút mellett, (1901) 3384 lak., selyem-, gyapjú- 
fonókkal, papírgyártással, körülötte szép kertek 
és csinos házak állanak ; közelében van a Pioverna 
folyó, 64 méternyi Orrido di B. nevű vízesése 

Bellano (Vellano), Bartolommeo, olasz szob- 
rász és építész, szül. Padovában a XV. sz. első 
felében, megh. a század végén. Teljesen Donatello 
hatása alatt készítette első szobrászati műveit 
Padovában, majd Firenzében II. Pál pápa a Va- 
tikán és a római Palazzo di S. Marco építésével 
foglalkoztatta, 1467. elkészítette a pápa bronz- 
szobrát, mely a perugiai székesegyház külsején 
volt fölállítva, de a XVIII. sz. végén elpusztult. 
1469-ben visszatért Padovába és a Santo sekres- 
tyéjében levő ereklyeszekrények márvány kereteit 
készítette el, azután Velencébe költözött, 1479. 
Gentile Beílinivel Konstantinápolyba utazott 
II. Mohamed udvarába ; 148 i. ismét Padovában 
találjuk, hol 10 bronz domborművet készített a 
Santo szentélyébe és 1491 — 98-ig elkészítette 
Pietro Roccabonella tanár nagy bronz-síremlékét 
(Padova, S. Francesco), legkitűnőbb monumentá- 
lis míivét, melj^hez még sok más síremlék sora- 
kozott. Kiváló jelentőségűek az olasz iparművé- 
szet történetében B. bronzszobrocskái, melyeket 
Donatello és az antik művészet hatása alatt nagy 
számmal állított elő Padovában, hol ezt a művé- 
szeti ágat utána főleg Andrea Briosco virágoz- 
tatta föl. 

Bellarad néven említi az Anonymus Bihart, 
hol a honfoglaló magyarok ellen Marótot ostrom 
alá fogták. A Névtelennel egykorú Váradi Reges- 
trum 81 esetben Biharnak írja. De az az egyetlen 
egy esetben használt B. név elegendő volt, hogy 
egynek vegyék Bélavárral, holott Bihar várme- 
gyének ezt a Belényes és Jószás közt levő régi 
várat Béla várnak oklevélben először csak az 1549. 
XII. t.-c. nevezi ; a vár neve odáig s már 1290. 
is Fenes volt. Talán nem is vehető egynek Bihar- 
ral, hanem valamiképen a morvaországi WeUe- 
hraddal tévesztették össze, ahol Marót, majd Szva- 
topluk csehekén, morvákon és tótokon uralkodott. 
A helyneveknek ilyes elcserélése a történetben 
nem példátlan. A honfoglalás ennek a részének 
elbeszélése azonban gyanítani engedi, hogy B. 
alattvalóban Bihart kell érteni. (Bővebbet MírArí, 
Arad tört., I. 48-53.) 

Bellardi, Carlo, l. Bell. 

Bellari, az indiai brit Madrasz presidency 
egyik keríilete. Szandur kis benszülött állam- 
mal együtt 25,291 km-t tesz ki ; fátlan sivár 
pusztaság, az indiai centrális plató Ny.-i része, 
számtalan kiszáradt folyómeder szabdalja össze 



Bellarmin 



55 — 



Belleau 



amelyek a tavaszi esőzéskor megtelnek és bor- 
zalmas árvizeket okoznak. Évi közepes hőmér- 
séklete 26"2" C. Földmívelés és állattenyésztés a 
főfoglalkozás, ásványi termékekben gazdag. Fő- 
városa B., 488 m. magasan, vasúti csomópont, 
fontos katonai állomás, 58,000 lak. 

Bellarmin, Bobért, bíboruok, hittudós, szül. 
104:2 okt. 4. Monté -Pulcianóban, megh. 1621 szept. 
17. Rómában. 1560-ban a Jézustársaságába lé- 
pett. Bölcsészeti tanulmányainak befejeztével 
1564—67. Mondoviban szónoklattanár, a hittudo- 
mányi tanfolyam bevégeztével pedig előbb Lö- 
wenben (1570—76), utóbb Rómában (1576—89) 
teol. tanár, ahol híresek voltak felolvasásai : De 
conlroversiis. 1599-ben bíbornok lett, 1602. capuai 
érsek. XI. Leo halála után (1605) pápává válasz- 
tották volna, de megválasztása ellen erélyesen 
tiltakozott. V. Pál nem engedte el többé Rómából ; 
fölmentette a capuai érsekségtől, így azután tel- 
jesen az egyházpolitikának és irodalomnak élhe- 
tett. Korának egyik legnagyobb férüa volt. A Ró- 
mában időző Pázmány Péterre is (1. o.), mint ta- 
nára s mestere, oly nagy hatással volt, hogy jövő 
tevékenységének egész irányát megszabta. Mü- 
vei : De Seriptoribus ecclesiasticis (Roma 1580) ; 
Disputationes de controversiis chr. Üdéi adversus 
hujus temporis haereticos (u. o. 1581) ; a XVII. 
sz.-nak majd minden nevesebb prot. teológusa írt 
ellene ; De translatione imperii Romani a Graecis 
ad Francos (Antwerpen 1589) : De indulgentiis et 
jubiloeo (Colon, 1599); Catechismus (olasz nyel- 
ven, 1598, Olaszországban most is használják) ; 
Responsio ad duos libellos in favorem rei pubUce 
Venetae eonseriptos (Mog. et Col. 1607) : De po- 
testate summi Pontiflcis in rebus temporalibus 
(Roma 1610) ; Admonitio ad episcopum Theaneu- 
sem etc. (Paris 1618) : számos kisebb aszketikus 
értekezés. Müveinek nagy része számtalan ki 
adást ért. Összkiadásuk Paris 1870—74,12 köt.V. 
ö. Önéletrajzát, mely 1613-ig terjed. Megjelent a 
Summarium Positionis super Dubio de virtutibus 
Rob. Card. Bellái-mini (Roma 1676) c. köny\'benés 
DöUinger-Reuseh (1887) ; Fuligatí. Vita del Car- 
dinale B. (1624) stb. Magj-arul megjelent : Rövid 
kereszténv tudomány (Nagyszombat, 1744, Eger, 
1870). 

Bellarmine, a XVI. és XVII. sz.-ban a Rajna 
vidékén gyártott, barna mázú fehér cserépkorsók, 
melyeknek nyakán domború mű\'TÍ emberi arc van, 
ennek szakálla az edény hasáig ér. Németalföldről 
eljutottak Angolországba, ahol Greybeard (ősz 
szakáll) V. B. a nevük. Az utóbbi elnevezés állító- 
lag angol eredetű s a gytüölt és sokat csúfolt, 
hofíszú szakállú Bellarmin kardinálistól (1542— 
1621) vette nevét. 

BélláxTa a. m. gastrula. embriológiai kifejezés, 
1. Embrió. 

Bellas, város Estremadura portugál tartomány- 
ban, Lissabontól 12 km. -re, igen szép völgy be- 
járatánál, (1900) 3612 lak., vasas ásvánj-vízforrá- 
sokkal, szép nyaralók- és kastélyokkal : innen in- 
dul ki a Lissabonba vezető Agoas Li\Tes ne\ü i 
vízvezeték. 

Bellatincz, 1. Belatincz. 

Bellatrix (lat., harcosnő, y Orionis), másod- 
rendű csillag az Orion Ny.-i váUán. Azon ritka 



csillagokhoz tartozik, melyeknek spektrumában 
nincsenek abszorpciós vonalak. 

Bella Vista, kerületi székhely Corrientes ar- 
gentínai tartományban a Parana balpartján, mint- 
egy 4000 lak., gőzhajóállomással, élénk keres- 
kedéssel. 

Bellavitis, Jiistus, gróf, olasz matematikus, 
szül. Bassano-ban 1803., megh. mint paduai ta- 
nár 1880. Hiányos iskolai kiképeztetést nyert, de 
mint egészen ifjú, a matematikával már önállóan 
foglalkozott s 15 éves korában már differenciálni 
és integrálni is tudott. Leginkább a komplex szá- 
mok, az algebrai egyenletek és a quaterniók el- 
méletével foglalkozott, de különösen mint az equi- 
pollenciák módszerének feltalálója vált híressé. 
V. ö. Favaro cikkét a Zeitschrift für Mathematik 
26. köt.. 

Bellay (ejtsd: beué), régi francia nemesi család. 
Louis B. a Langey-oldalágat alapította ; flai híres 
történetírók és diplomaták voltak. így (hdllaume 
du B., 1491 — 1543. Midőn Szapolyai János király 
követei : Statileo püspök és Rincon kapitány I. 
Ferenc francia király udvarába érkeztek (1528), 
hogy vele szövetséget kössenek, B. nagyban útju- 
kat egyengette és segélypénzeket is eszközölt 
ki számukra. Német követsége alkalmával is 
Szapolyai érdekében működött. XII. Lajos olasz 
háborúiban fontos katonai és diplomáciai szolgá- 
latokat teljesített. 1537— 43-ig aMrálya volt a 
milanói hercegségnek. V. ö. Bourüly V. L., Guill. 
du B., Seigneur de Langey (Paris 1905, Ismert. 
Kropf L. a Századokban 1906, 69. l.). — B., Mar- 
tin, az előbbi fitestvére, megh. 1590., yvetoti her- 
ceg volt. Fitestvére emléldrataiból megmentett 
számos könyvet s ö még héttel megtoldotta azo- 
kat : ezek rendkívül értékes történelmi források, 
különösen I. Ferenc hábomiira vonatkozólag. — 
B., Jeaw, az előbbinek öccse, francia diplomata, 
akinek a protestánsokra is befolyása volt, szül. 
1492., megh. Rómában 1560. 1426-ban bayonnei 
püspök lett, 1527. angolországi követ, 1533. bibor- 
nok, 1536. tábornok. Az ő házi orvosa volt Rabe- 
lais, a híres szatirikus.V. ö. Bourüly et Vaissiére, 
Ambassades en Angleterre de Jean du B. 1527— 
1529. (Paris 1905). 

Belle, hazárdjáték, hasonlít némileg a gyerme- 
kek lottó társasjátékához. Franciaországban diva- 
tos, hová a XVII. sz.-ban vitték be Olaszoi"szág- 
ból. Egy tizenhárom oszlopra osztott tábla kell 
hozzá : az oszlopokban 8—8 szám van, összesen 
tehát 104. A bankárnak — ki ellen tetszés szerinti 
számú játékos játszhatík — egy zacskója van a 
táblának megfelelő 104 számmal. A nyertes játé- 
kos tétének 104-szeresét kapja. — B., kártj-a- 
műszó, 1. Béla. 

Belle, Etienne de la, 1. Bella (Stefano). 

Belle- Alliance (ejtsd: beu-áiijánsz), tanya Brabant 
belga tartomány Nivelles járásában, a Brüsszel- 
ből Charleroiba vezető úton : róla nevezik el a po- 
roszok a Waterlooi csatát. 

Belleau (ejtád: beió), Bémi, francia költő, az ú. n. 
iwléiadey> (1. o.) egyik csillaga, sziü. Nogent de 
^trouban 1528-, megh. Parisban 1557. Lotharin- 
giai Károlynak, Élboeuf hercegének nevelője volt. 
Művei: Bergerie; La Reconnue szinmű (1577); 
fordította Anakreont, valamint Aratos Phaeno- 



Belle-Défense 



56 - 



Belle-Isle 



mena című munkáját e c. alatt : Apparences céles- 
tes. Költeményei legutóbb Rouenban jelentek meg 
1604-ben. 

Belle-Défense (ejtsd — defaSsz), Saint-Jean-de- 
Losne francia város (1. o.) mellékneve. 

Belledonne, a Ny.-i Alpok külső kristályos 
zónájának egyik tömege, amelynek legmagasabb 
csúcsa 2981 m. 1889 óta menedékház áll rajta, 
gyönyörű kilátásáért igen sok turista láto- 
gatja. 

Bellefontaine (ejtsd beiitonteü), Logan county 
székhelye Ohio amerikai államban, 88 km.-nyire 
Columbustól, vasút mellett, {i9oo) 66'd;9 lak. 

Bellef onte, Centre county székhelye Pennsylva- 
nia amerikai államban, a Springbreek partján, a 
Bald Bagle hegy Iá bánál, (i9oo) 4216 lak. vasiparral. 

Bellegambe, Jean, németalföldi festő, szül. 
Douaiban 1480 körül, megh. 1533 körül. A XV. 
sz.-i nagy németalföldi festők műveihez csatla- 
kozó festményeit mozgalmas, szikár alakok, har- 
monikus színezés, renaissance-elemek jellemzik ; 
többnyire nagy szárnyas oltárok. Említendők a 
douai Notre Dame templomban, a lillei, douai, 
brüsszeli, párisi, berlini múzeumokban, az arrasi 
székesegyházban levő művei. 

Bellegarde (ejtsd: beigárd), több francia helység 
neve ; köztük jelentékenyebbek : 1. B., Ain dépar- 
tementban, a Valserine és Rhone összefolyásá- 
nál, vasút mellett, (i9o6) 3327 lakossal. Itt kez- 
dődik a Rhone hajózhatósága; a folyóvíz ere- 
jét (6000 lóerőre becsülik) papir- és fürész- 
malmok hajtására használják föl. Ugyancsak 
itt van a Perte du Rhone, hol a folyó alacsony víz- 
álláskor (nagy vízálláskor elfödi a sziklákat) min- 
den lépésnél a mély szakadékokban más és más 
festői látx'^ányt nyújt. Egyes helyeken 25 méternyi 
mélységbe vájta be medrét a meredek mészsziklák 
közé. Egyes helyeken vize egészen elvész a szikla- 
üregben ; ezek közt a Perte de la Valserine 400 lépés 
hosszú. — 2. B., város Loiret départementban, a 
Fessard partján, (i906) 1370 lak., sáfrány-, mész- és 
viaszkereskedéssel ; egykori kastélya Montespan 
és Pompadour asszonyok lakóhelyéül szolgált. — 3. 
iJ.,másodrangú erősség Pyrénées-Orientales dépar- 
tementban, 120 m. magasságban aPyreneusokB.-i 
lábánál, Parthus községnél a Perpignanból Figue- 
rasba vezető utat védi. 

Bellegarde, francia grófi család, mely Szavojá- 
ból vándorolt be Ausztriába. A marquis rangot 
Viktor Amadeus szavojai herceg ajándékozta ne- 
kik, a cseh gróíl rangot pedig Mária Terézia 1741 
szept. 13. adományozta Pozsonyban. B. Hen- 
rik gróf (1. alább) és egyenes leszármazol magyar 
indigenátust nyertek (1830. évi XV. t.-c). A csa- 
lád 1892-ig stájer és cseh-sziléziai ágra oszlott. 
A stájer vonal flága ez évben Ottó grófban kihalt. 
A cseh-sziléziai ág feje Fererw (szül 1833), Ste- 
fánia özv. trónörökösné egykori főudvarmestere. 
Legidösb íia : Ágost (szül. 1858), egy ideig fő- 
konyhamester. Második üa, Budolf (szül. 1862), 
Ferenc Szalvátor főherceg kamarása. Ferenc gróf 
nővére : Paulina grófnő (szül. 1830), számos éven 
át (1857-ig) Erzsébet királyné főudvarmestemője 
volt. 

B. Henrik gróf, osztrák tábornagy, szül. Drez- 
dában 1756 aug. 29., megh. Bécsben 1845 júl. 22. 



Mint ezredes részt vett az 1788-iki hadjáratban 
Törökország ellen ; 1793 — 1794. Wurmser vezér- 
kari főnöke volt; 1796. Károly főherceg alatt 
hadosztályt vezényelt és altábornagy lett ; 1797. 
része volt a leobeni fegyverszünet létrejöttében. 
1799-ben az Alpokban működött, hogy Károly 
főherceg és Szuvarov között az összeköttetést 
biztosítsa. Később azonban Moreau Tortonánál le- 
győzte. 1800-ban a marengói csatavesztés után 
B.-ra bízták az Olaszországban működő osztrák 
hadak vezényletét ; de nagy veszteséggel az Etsch 
mögé kellett vonulnia. 1805-bon a Hof-Kriegsrath 
elnökévé nevezték ki. Még ugyanez évben Col- 
dienónál a jobbszárnyat vezényelte. 1805-ben a ve- 
lencei tartomány, 1806. pedig Galica kormányzó- 
jává ós egyúttal tábornagygyá nevezték ki. 1809. 
B. a Duna É.-i partján vezényelt, de Károly fő- 
herceg seregével együtt visszavonulni kényszerült 
Az asperni, wagrami ós znaimi csatákban az 1. 
hadtest élén állott. 1813-ban a lombard-velencei 
királyság kormányzója lett, azután ismét a Hof- 
kriegsrathba hívták, majd államminiszterré ne- 
vezték ki. 1825-ben nyugdíjba vonult. 

Béllégpróba, 1. Breslaii-féle m-őba. 

Belle-Isle (ejtsd : beii-iii), 1. B. y.Belle-lle-en-Mer, 
sziget Bretagne partjánál, Quiberon félsziget mel- 
lett, melytől 13 km. széles tengercsatorna választja 
el. A sziget, melyet a bretagneiak Guerveurnek 
hívnak, Morbihan département Lorientarrondisse- 
mentjának egyik eanton ját alkotja. Hossza 18, szé- 
lessége 8 km. ; négy községet foglal magában ; ezek: 
Palais, Bangor, Loemaria és Sanzon (1883 óta Port- 
Philippe-nek is hívják). Houat és Haedik kis szige- 
tek Palais községhez tartoznak. A lakosok száma 
(1906) 9903, akik halászaton kívül f öldmlveléssel is 
foglalkoznak és igen ügyes hajósok. Főhelye Pa- 
lais (1. 0.). B.-t a középkorban Guédelnek hív- 
ták ; 1572-ig a bencések birtoka volt ; ekkor csere 
útján Retz marsall birtokába jutott. 1658-ban Retz 
bibomok Fouquet f öintendánsnak adta el ; midőn 
ennek birtokában volt, Vauban megerősítette ; ez 
erőd most börtönül szolgál. 1719-ben a francia ko- 
rona birtokába került. 1761-ben elfoglalták az an- 
golok, de 1763. ismét visszaadták. V. ö. Saint- 
Paris, Hist. de B. (Lorient 1870). — 2. B., Új- 
FouncUandtól és Labradortól egyforma távolság- 
ban fekvő sziget, mentőállomással. — 3. B., ten- 
gercsatorna, amely Új-Foundland É.-i végét Lab- 
radortól választja el és az Atlanti-óceánt a Szt.- 
Lőrinc-öböUel köti össze, hossza 130 km., széles- 
sége 15—42 km. Gyakran jéghegyek veszélyez- 
tetik benne a hajózást. 

Belle-Isle, Charles Louis Augiiste Fouquet,B. 
hercege, francia tábornagy ; a híres Fouquet pénz- 
ügyminiszter unokája, szül. 1684., megh 1761.; 
Catinat alatt részt vett a spanyol örökösödési 
háború olaszországi hadjárataiban. 21 éves korá- 
ban már az egyik lovasezred parancsnoka lett 
és ezredével 1706. Torinónál tüntette ki magát 
1714-ben Hünniugen kormányzója lett. XV. Lajos 
alatt az udvar legbefolyásosabb egyénei közé tar- 
tozott. 1731-ben altábornaggyá lépett elő ; 1735. 
a lengyel örökösödési háborúban Triert vívta meg 
és Szavojai Jenő ellen Philippsburgot védelmezte 
ügyesen és elszántan. 1741-ben az osztrák örökö- 
södési háborúban ö vezette a francia sereget Cseh- 



Bél-lélegzés 



Bellerméinn 



országba, hol a rosszul védelmezett Prágát ro- 
hammal bevette (1741 nov. 26) A magyar-osztrák 
seregek Csehországban v£iló diadalainak hírére 
B. Csehországba sietett, hol a gyenge fran- 
cia hadtestet (a szászok és a poroszok által cser- 
ben hagyva) Mária Teréziának főleg magyar csa- 
patokból alkotott nagy seregével szemben találta. 
B. előbb Prágába vonult vissza s amikor meg- 
győződött, hogy ottmaradása esetén a fegj'ver- 
letétel aligha" lesz elkerülhető, december ha- 
vában a rendkívül hideg időjárás által is gyötört 
seregét szerencsésen ■\isszavezette Németor- 
szágba. Ez az ügyesen végrehajtott i%sszavonulás 
B. nevét örökre nevezetessé tette. 17-i6-ban mint 
a Provenceban volt francia sereg föpai-ancsnoka, 
Brown osztrák tábornokot Antibes ostromlásának 
abbahagyására kényszerítette. Az aacheni béke- 
kötés utáji herceg, 1757. pedig hadügjTniniszter lett 
í- mint ilyen különösen a katonai nevelésügy kifej- 
lesztésére fordította figyelmét. B., kit a francia 
akadémia is tagjává választott, volt a Fouquet 
család utolsó fiivadéka. V. ö. D'Echérai; La jeu- 
nesse du maréchal B. (Paris 1908). — Testvér- 
öccse, Í0i!//5 C/mr/í-s Arií/^wZ Fouquet, B.-igróf, 
francia táboraok volt. ó vezényelte 1746-ban 
a Piemontba nyomuló francia sereget, melynek 
élén a Col de l'Assiette megrohanása közben 
elesett. 

Bél-lélegzés, a levegő oxigénjének a belek út- 
ján való felvétele, B.-e van egyes halaknak, pl. 
a eobitis fossilis-nek, amely a lenyelt levegőt ér- 
tékesíti. A szitakötó-álcák a végbél útján szedik 
fel az oxigént. 

Béllélegzők (Enteropneusia, áiiat), a férgek 
egyik osztálya, melyre jellemző, hogy az ide tai'- 
tozó fajok belének elülső része kopoltyurósekkel 
van eUátva és lélegzésre szolgál. Ide tartozik a 
Bal'iHoglossus-nem, mely kizárólag a tenger- 
ben él. 

Bellemarre, Loais de, francia író, 1809. Gre- 
noble-ban született s 1852. egy hajóégés alkalmá- 
val halt meg. Művei Gábriel Ferry név alatt je- 
lentek meg. Híresebbek : Le eoureur des bois(1851): 
La ehasse aux Cosaques (1853) ; Les Squatters 
(1860). — Fia, Gábriel de B., szül. 1846., atyja 
álneve alatt írta müveit ; többek közt : Les der- 
niéres années d'Alex. Dumas (1883) és Balzac et 
ses anües (1888). 

BeUéme (ajtsd ibeuém), város Orne francia départe- 
mentban a Méme forrásai közelében, vasút mel- 
lett, (1906) 2572 lak. Kalap- és üvegárú-készítéssel : 
jelentékeny bor-, gabona- és fapiac. Közelében van 
a VIL Károly király víziójáról ismeretes B. erdő, 
mely kelta és római emlékekben (dolmen, római 
ut, hái'om római táborhely) gazdag. Ugyancsak 
ezen erdőben van a la Herse ne\'ú, a spaaiboz ha- 
sonló ásvánj-vízforrás. B. már a X sz. elején egy 
grófság székhelye volt : régi erődjének romjai 
máig is láthatók. 

Bellény.kisk.Gömörés Kis-Hont vm. rimaszécsi 
j.-ban, (1910) 155 magyar lak. : u. p. Jánosi, u. t. 
Feled. 

Bellenz, város, 1. BelUnzona. 

Belleplaine (ejtsd beiiepien), város Jowa ameri- 
kai állam Benton eountyjában, vasút mellett, (i9oo) 
3283 lak. 



Bellér v. böUér, némely vidéken ígj' nevezik a 
marha- és sertéskereskedöt, valamint a hentest. 
Ily értelemben használják a szláv eredetű kupec 
szót is. Legtöbb heljnitt azonban azokat nevezik 
bölléreknek, akik nem hentesmesterek ugyan, de 
a sertésölésben s annak húsa feldolgozásában ki- 
válóbban ügyesek, gyakorlottak, s egyes házaknál 
a sertésöléssel megbízatnak. 

Bellermann, 1. Cliristian Friedrich, német 
teológus, Johann Joachim B. (1. B. 5.) fia, szül. Er- 
furtban 1793 júl. 8., megh. Bonnban 1863 márc. 
24-én. 1818— 25-ig a lissaboni német evang. hit- 
község lelkésze volt, 1827 — 35-ig a porosz követ- 
ség és a német-francia evang. hitközség lelkésze 
Nápolyban, azután a berlini Szt. Pál templom lel- 
késze lett, 1858. nyugalomba vonult. Több teoló- 
giai ii-aton kívül megjelentek tőle : Über die ál- 
testen christlichen Begrábnisstatten, besonders die 
Katakomben zu Neapel (Hamburg 1839) ; Die al- 
tén Liederbücher der Portngiesen (Berlin 1840) ; 
Erinnenmgen aus Südeuropa (u. o. 1851) ; Por- 
tuíriesische Volksüeder imd Romanzen (Leipzig 
1864). 

2. B., Ferdinánd, német festő, sziU. Erfurt- 
ban 1814 márc. 14., raegh. 1889 aug. 11. Wei- 
marban és Berlinben tanult, beutazta Európát, 
1842. pedig négy évre Venezuelába utazott. Művei 
közül éppen ez utazásán készített, inkább tudomá- 
nj'os, mint művészeti becsű tropikus tájképei ismer- 
tek és színnyomatokban is nagyon elterjedtek. 

3. B; Fnedrich, klasszikus filológus, Johann 
Joachim B. (1. B. 5.) fia, szül. Erfm1;ban 1795 márc. 
8-án, megh. Berlinben 1874 febr. 5-én; itt 1819-től 
tanár, 1847-től igazgató volt egy gimnáziumban. 
Különös érdemeket szerzett magának a görög 
zenéről írt tanulmányaival. Ide tartoznak: Die 
Hymnen des Dionysios und Mesomedes (Berlin 
1840) : Anonymi seriptio de musica et Baehü se- 
nioris introduetio artis musieae (u. o. 1841) és Die 
Touleitem und Musiknoten der Griechen (u. o. 
1847). Irt még egy görög iskolai nyehiant (6. ki- 
adás, Lipcse 1897) és olvasókönj^-et (9. kiad., u. o. 
1896), s kiadta Sophokles Oedipus királyát (Ber- 
lin 1857). 

4. B. Heinrich. ném. zeneszerző és tudós, Fried- 
rich B. (1. B. 3.) fia, szül. BerUnben 1832 márc. 
10., megh. Potsdamban 1903 ápr. 10. Hosszabb 
időn át gimnáziumi énektanár, 1871. királyi zene- 
igazgatóvá, Marx halála után pedig egyetemi 
zenetanárrá nevezték ki Berlinben. 1875 óta az 
akadémia tagja. Fő munkái : Die Mensuralnoten 
und Taktzeiciíen des XV. u. XVI. Jahrhunderts 
(Berlin 1858) ; Kontrapunkt (3. kiad. 1867) és Die 
Grösse der musikalischen IntervaUe als Grundlage 
der Harmonie (u. o. 1873). B. számos egyházi 
kar és dal szerzője, több sophoklesi szomorujáték- 
hoz is írt zenét : jeles énektanár is. 

5. B., Johann Joachim, német teológus és ke- 
leti nyelvtudós, szül. Erfurtban 1754 szept. 23., 
megh. 1842 okt. 25. Ugj'anitt és Göttingenben vé- 
gezte tanulmányait ; 1804. gimnáziumi igazgató 
Berlinben, majd az ottani egyetem megalapítása 
után a teológia rendkívüli tanára és egyházi ta- 
nácsos lett. Művei közül kitűnnek a következők : 
Handbuch der bibUschen Litteratur etc. (H. kiad. 
Erfurt 1796—1804, 4 köt.) ; Geschichtliche Nach- 



Bellerophon 



— 58 



Belley 



richten aus dem Altertum über Essaer und Thera- 
peuten (Berlin 1821) ; Die Úrim und Thummim, 
die altesten Gemmen (u. o. 1824) ; Bemerkungen 
über phönikisehe und punische Münzen (4 Pro- 
gramme, Erfurt 1812—16) ; Über die Gemmen der 
Altén mit dem Abraxasbilde (3 Programme, u. o. 
1817—19). 

Bellerophon (v. Bellerophontes), görög hérosz, 
ki eredetileg hatalmas isten lehetett, s csak a ké- 
sőbbi fejlődés folyamán lett egyszerű «hőssé». 
Tulajdonképeni hazája a Peloponnesosnak ÉK.-i 
része (Korinthos, Sikyon, Troizen, Argos) ; innen 
vándorolt mítosza Kis-Ázsiába, mindenekelőtt 
Lykiába, hol B. a királyok genealógiájában már 
Homerosnál szerepet játszik (fia Hippoloehos, uno- 
kái Glaukos és Sarpedon). A B.-mondában a kö- 
zépponti helyet a Chimairával való küzdelme 
foglalja el, melyben az istenektől ajándékba ka- 
pott Pegasos, a szárnyas ló van nagy segítségére. 




Bellerophon. 

A mondának ezt a részét már a Peloponnesosban 
Ismerhették : a Chimairát és a Pegasost már a 
legrégibb korinthosi pénzeken megtaláljuk. A 
mondaköltószetre folytatólagos alkalmat az az ön- 
ként kínálkozó kérdés nyújtott : hogy került B. 
Lykiába ? Azt regélték, hogy Argos urának, Proi- 
tosnak felesége : Anteia v. Sthenoboia szerette 
meg a daliás B.-t, de miután visszautasításban 
részesült, boszúból vádat emelt eUene férje előtt. 
Ez egy ürias-levóUel apósához, Jobateshez, Lykia 
királyához küldi B.-t, de a gonosz terv nem sike- 
rül, mert B. a veszedelmes feladatokat (Chimaira, 
harc a Solymoi és Amazonok ellen) fényesen oldja 
meg. B. vesztét a monda szerint az a merész kí- 
sérlet okozta, hogy Pegasosával az égbe kívánt 
szállni ; a Zeustól küldött darázs megvadítja a lo- 
vat, s ez ledobja magáról a vakmerő lovast. Ké- 
pünk a római Palazzo Spada egy domborművét, 
a Pegasost itató B.-t mutatja be. 

Bellerophon, a kövült csigák egy neme, több 
fajaapaleozoos rétegekben, különösen a karbonos 



szisztémában fordul elő. Az Alpokban ós A meri - 
kában B. -rétegek. 

Belleropbon volt a neve annak az angol 
sorhajónak, mely I. Napóleont 1815. Szt. -Ilona 
szigetére vitte. 

Belles lettres (franc.) a. m. szépirodalom. 

Bellesz, kisk. Nyitra vm. nagytapolcsányi 
j.-ban, (1910) 280 tót lak., kőfallal kerített régi kat. 
templom ; u. p. Nyitrabajna, u. t. Nagytapolcsány, 

Béllet, 1. Kitöltés. 

Belletrisztika (franc, belles lettres) a. m. szép- 
irodalom (1. 0.), a költői és szépprózai műfajok 
foglalata. Belletrista, szépirodalmi író ; helletrisz- 
tikus, szépirodalmi természetű v. vonatkozású. 

Belleville (ejtsd: beiiviiy), 1. több francia hely 
neve ; legjelentékenyebb : B.-sur-Saone, Rhone dó- 
partementban, a Saőne ós Ardiére összefolyásá- 
nál, vasút meUett, (1906) 2145 lak., selyem- és 
gyapotfonókkal, hordókészítéssel, a beaujolais-1 
borok piaca ; római régiségekkel, szép román íz- 
lésű templommal. — 2. B., Paris (1. 0.) egy része 
a 20. arrodissementban.— 3. B., Saint-Clair county 
székhelye Illinois amerikai államban, 25 km. -re 
Saint Louistól, hullámos síkságon, vasút mellett, 
(1900) 17,484 lak., vasöntőkkel, élénk gabonakeres- 
kedéssel. — 4. B., Hastings grófság székhelye On- 
tario tartományban, Dominion of Canadában, az 
Ontario-tó Quintó nevű kanyargós, keskeny öblé- 
nél, vasút mellett, (i908) 9117 lak., az 1857. alapí- 
tott Albert University-vel, élénk fakereskedéssel. 
A Moira-folyó, amely itt ömlik a tóba, számos 
papír- és fürészmalmot hajt. 

Belle Ville, az ugyanily nevű argentínai de- 
partamento székhelye, a Tercero partján, 4000 
lak., gabona- és marhavásárokkal. 

Bellevue (ejtsd: beiívd, mint az olasz helvedere, 
azt jelenti: szép kilátá8),többfejedelmi kastély neve. 
A legjelentékenyebbek :Í.B. Paris közelében a St. 
Cloud és Meudon közt elhúzódó hegyháton, amelyet 
rendkívüli pompával Pompadour marquise építte- 
tett. - 2. B., porosz kir. kastély Berlin közelében, a 
Spree partján ; 1786—90 közt épült. — 3. B., terje- 
delmes kastély Kasselben, ahol 1811 — 13-ig Je- 
róme király lakott ; most a katonai parancsnok- 
ság és a szépművészetek akadémiája vannak 
benne. — 4. B., kis kastély a Sedanból Donchórybe 
vezető országúton, ahol 1870 szept. 2. a sedani 
kapituláció után III. Napóleon és Vilmos porosz 
király találkoztak. 

Bellew fejtsd: héuyú), Henry Walter, angol orien- 
talista és utazó, szül. 1834 aug. 30-án Indiában, 
megh. 1892 júl. 26-án Buckshire-beu. 1856-bau 
orvosként az indiai hadsereg szolgálatába lépett 
s e tisztében 1857—58. angol küldöttséget kísért 
Kandaharba. Később Pesavarban működött, 1872. 
PoUock-ot kísérte Perzsiába, míg 1873— 74-ben 
Forsyth kíséretével Kasmírba ment. Élete utolsó 
éveiben brit ügynök volt Kabulban. Művei : Jour- 
nal of a political mission to Candahar 1857—58 
(London 1862) ; Report on the Yusufzais (1864) ; 
From the Indus to the Tigris (1874) ; Kaslimii' and 
Kashgar (1875) ; Afghanistan and the Afghans 
(1879) ; The laces of Afghanistan (1880). Megü'ta 
a pustu-nyelv grammatikáját ós lexikonát. 

Belley (ejtsd : beiié), az ugyanily nevű arrondisse- 
ment székhelye Ain francia départementban, szól- 



Bell-féle bénulás 



— 59 — 



Bellingr 



lökkel beültetett kétdomb közöttékm.-rea Rhóne- 
tól és 1 km. -re a Gurantól, (i906) 5707 lak., mousse- 
line- és indieiinekészíté^l, szöllö- és szan'as- 
gombatenyésztéssel ; régiségtárral. Közelében ta- 
lálni a legjobb franciaországi litográfiái köveket. 
Püspöki székhely. B. a rómaiak korából való ; a kö 
zépkorban Belica v. Belliea volt a neve. 1385-ben 
egészen leégett. VIII. Amadeus, Szavoja hereege, 
újra fölépíttette. 1601-ben véglegesen Francia- 
országhoz került. 

Beil-féle bénulás a. m. arcidegbénulás (1. o.). 

Bell-féle törvény, v. Bell-Magendie-törvény, 
Bell Ch. (1. Bell 2.) angol flziológüs által felderí- 
tett törvényszerűség, amely szerint a mozgató 
idegek a gerincvelőt az ú. n elülső gyökökben 
hagyják el, az érző idegek pedig az ú. n. hátsó 
gyökökben térnek oda be. A törvényszerűség igen 
szembeötlően demonsti'álható pl. békán, meljTiek 
egyik oldalán a hátsó végtagjához vezető elülső, 
másik oldalán a hátsó gerincvelői gyököket át- 
metszettük. Az igy operált állatnak azon oldali 
végtagja, amelyiken az elülső gyököket metszet- 
tük át, bénult, de érzése normális ; míg azon az ol- 
dalon, ahol a hátsó gyököket metszettük el, a vég- 
tag ugyan rendesen mozog, de teljesen érzéstelen. 
A B. bizonyos fokig általánosítható is : u. i. 
az elülső gj'ökereken nemcsak mozgató, hanem 
más centiifugális (1. Idegrendszer) rostok is ha- 
ladnak (mirigyekhez menő elválasztó rostok stb.), 
úgy hog>' azt mondhatjuk, hog>' általában azok a 
rostok, amelyek az izgalmat centrif ugálisan, azaz 
a központi idegrendszerből valamely perifériásán 
fekvő testrészhez vezetik, az elülső gyökökben, 
azok pedig, amelyek centripetálisan, azaz a peri- 
fériáról a központi idegrendszerbe vezetnek, a 
hátulsó gj'ökökben haladnak. 

A B. alól azonban vannak kivételek. Ezeknek 
a kivételeknek egy részére Magendie kimutatta, 
hogy csak látszólagosak ; így pl. azt találták, hogy 
az elülső gyököknek is van érzésük : Magendie ki- 
derítette, hogj' ezt az érzést ü. n. visszafutó ros- 
tok okozzák, amelyek a hátsó gyökkel hagyják 
el a gerincvelőt, s csak az elülső és hátsó gyökök 
találkozásánál térnek vissza az elülső gyökre 
(sensibilité recuiTente). A hátsó gyökökben azon- 
ban tényleg futnak centrifugálisan vezető rostok 
is, így az értágító (Stricker) és bélmozgató (Stei- 
naeh) idegek. L. még Gerincvelő. 

Bellheim, község Pfalz bajor kerületben, Grer- 
mersheim (ettőlS km.-nyire), j.-ban, vasút mellett, 
(1900) 2955 lak., földmívesiskolával. 

Belli, 1. Giuseppe Gioacchino, római népies 
költő. szül.Rómában 1791 szept. 10., megh. u. o. 
1863 dee 21-én. 2000-et meghaladó szonettjeiben 
nagy kincs van lerakva ; ő maga nagy drámának 
nevezi azokat s krónikául szolgálnak a pápai ura- 
lom utolsó időszakának, tele szellemmel és szatí- 
rával. Nyomtatásban nem jelent meg mind s közü- 
lök 800 a fla által (1865) Rómában kiadott Poesie 
inéditeben jelent meg, 200 pedig a Morandi által 
kiadott Sonetti satirice in dialetto romanesco c. 
gj-üjteményben. Németre Heyse fordított belőlük. 
1911. Rómában emlékszobrot állítottak neki. 

2. B. Luigi. olasz szobrász, szül. Torinóban 
1848., szülővárosában és Parisban tanult. Ó ké- 
szítette el Pauissera tervei nyomán a Mont Cenis 



átfúrásának emlékére Torinóban emelt nagy em- 
lékmüvet. Egyéb nag5' művei : a Men tanánál el- 
esettek emléke Milanóban (1880) ; Rafael emiélt- 
szobra Urbinóban (1896) : I. ümberto király em- 
léke Alessandriában (1907) : a krimi háborúban 
elesettek emléke Torinóban, stb. 

3. B., Valéria (Vicentino), olasz kőmetsző és 
médaillenr, szül. Vicenzában 1468., megh. 1546. 
Rómában, hol főleg VII. Kelemen ós III. Pál pá- 
pák számára dolgozott, teljesen az antik müvek 
hatása alá került, mi emlékérmein, melyek több- 
nyire görög és római mitológiai és történeti sze- 
mélyek képmásait adják, az antik formák szigorú 
utánzására vezetett. Híres müve az a VII. Kele- 
men számára készített, jelenleg a firenzei Ufflzi- 
képtárban őrzött kaszetta, melyet Krisztus életét 
ábrázoló 20 metszett hegyi kristály díszít. 

Belliard (ejtsd: beiiiár), Augustin Danid, gróf, 
francia tábornok, szül. Fontenayban 1769 raáre. 
23-án, megh. Brüsszelben 1832 jún 28-án. A for- 
radalom alatt mint önkéntes lépett a hadseregbe, 
ahol mint Dumouriez szárnysegéde kitüntette ma- 
gát ; 1795. Hochenak lett főszámysegéde ; 1796. 
pedig Bonaparte Italiában dandárparancsnokká ne- 
vezte ki. 1798-ban az egyiptomi expedícióhoz csat- 
lakozott s Dessaix- vei végigküzdötte a felsőegyip- 
tomi hadjáratot, mire Kairó kormányzója lett. 
1808-ban a császáiTal Spanyolországba indult és 
Madrid kormányzójává neveztetett ki. 1805 — 
1807-ig mint Murát hadsegéde harcolt az oszti'á- 
kok, poroszok és oroszok ellen. Az 1812. évi orosz 
háborúban is részt vett. A lipcsei csatában egy 
golyó karját zúzta szét. Napóleon bukása után 
meghódolt XMII. Lajosnak, ki őt pairré nevezte 
ki, Fülöp Lajos pedig mint követét Bécsbe küldte. 
Mémoires-jait (3 köt.. Paris 1842) Vinet adta ki. 

Bellica colanina, oszlop az ókori Rómá- 
ban, mely Bellona istenasszonynak a Marsmezön 
levő templomához közel állott. Hadüzenetek al- 
kalmával innen történt a jelképes lándzsavetés 
bizonyos helyre, mely az ellenségnek országát 
jelképezte. 

Bellicizmus, a pacifizmus (békemozgalom) ellen- 
téte. Ez a gyengébb jogára támaszkodik és a nem- 
zetközi életben ideális alakulásra törekszik. A bel- 
licisták ellenben szükségesnek, kívánatosnak és az 
emberiség természetéből folyónak vallják a há- 
borút, és az erősebb jogára hivatkoznak. 

Bellicosns (lat.) a. m. harcias. 

Bellincioni (ejtsd : — csóni), Gemma, olasz opera- 
énekesnő, szül. Como-ban 1866 aug. 18. Már 1881. 
fellépett mint koloratúr-szoprán ; utóbb drámai 
primadonna lett. Mascagni Gavalléria rusticana- 
jában ö kreálta Santuzzát. Budapesten is fellépett 
vendégül 1887 óta. Férje, Stagno Bobért (megh. 
Grenuában 1897) kiváló tenorénekes volt. 

Belling, Wilhelm Sebastian, Nagy Frigyes hí- 
res lovastábomoka, szül. Paulsdorfban 1719 febr. 
15., megh. Stolp-ban 1779 nov. 28. Hősiesen har- 
colt Mollwitz, Hohenfriedberg és Kesselsdorf, 1749. 
pedig Prága és KoUin mellett. 1758-ban a híressé 
vált fekete h uszárezred parancsnoka lett. Legszebb 
babérjait azonban 1759— 61-ig Pommerániában 
aratta amidőn 5000 emberével az egész svéd se- 
reget feltartóztatta. V. ö. Lippe-Weissenfeld, 
Husarenbuch (Potsdam 1863i 



Bellingham 



60 



Bellinit 



Bellingham (ejtsd • — gem), város Northumber- 
land angol grófságban, a North Tyne partján, 45 
km.-re Newcastle-upon-Tynetöl 1470 lak., tőle 10 
km. -re van BK.-nek Otterburn (1. o.). 

Bellinghausen, 1. Münch-Bellinghausen. 

Bellingshausen, ii^a&m?? von, orosz tengernagy, 
szül. Ösel szigetén 1778 szept. 21., megli. Kron- 
stadtbanl852 jan. 13. Kinisenstjernnel 1803. körül- 
hajózta a földet, 1809. részt vett a svéd háborúban. 
1819-ben két hajóval a déli sarkvidékre vitorlázott, 
ahol 1820. nyarán ott a 70. sz. fokig előnyomult 
és 1821. Sándor földjét meg a Péter szigetét fe- 
dezte föl. Azután a balti-tengeri hajóhad parancs- 
noka, 1828. (miután Várnánál Id tűnt), tengernagy, 
1839-ben Kronstadt kormányzója lett. Müve: 
Forsehungsf ahrten ún Südlichen Eismeer (oroszul 
1831, németül Leipzig 1902). 

Bellini, 1. Gentile, olasz festő, Jacopo B. (1. 
B. 3.) fla, szül. Velencében 1429. (?), megh. 1507 
febr. 21. Főleg sógorának, Mantegnának hatása 
alatt fejlődött. Fiatalkori müveiből kevés maradt 
fönn. Tekintélyes festő volt, midőn a velencei 
signoria 1479. II. Mohamed szultán kérésére mint 
arcképf estöt Konstantinápolyba laüdte. Keleti tar- 
tózkodásának eredménye a szultán jellegzetes 
festői arcképe (Velence, Layard-képtár) ós azok a 
keleti vonások, melyek több festményén láthatók. 
Hazatérése után nagy, nyilvános megbizásokban 
részesült, de a dogepalota tanácsterme számára 
festett nagy olajképsorozata elpusztult, A velencei 
Scuola di S. Giovanni Evangélista számára fes- 
tett nagy képei, melyek a szent kereszt ereklyé- 
jének csudáit ábrázolják (Velence, Accademia), 
csodálatos hűséggel adják vissza az akkori Velence 
életét és nagy hatással voltak a velencei festészet 
fejlődésére. A Scuola di S. Marco számára festette 
Szt. Márk alexandriai prédikációját ábrázoló ké- 
pét, melyet azonban öccse, B. Giovanni fejezett 
be (Milano, Brera). Jellegzetes, kiváló müve Cate- 
rina Comaro, Ciprus királynőjének rendkívüli 
gonddal ós kérlelhetetlen élethűséggel festett 
arcképe a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 

2. B., Giovanni, olasz festő, az előbbinek öccse, 
szül. 1430 körül, megh. 1516 nov. 19, Atyjának, 
B. Jacopónak volt tanítványa és eleinte főleg só- 
gorának, Mantegnának hatása alatt állott. Hosszú 
életén át nagy, sokoldalú tevékenységet fejtett ki, 
de nagy festménysorozatai, melyeket a dogepa- 
lota és egyes velencei testületek számára festett, 
elpusztultak. Művészetében mindinkább kifejlődik 
az a Velencét jellemző festői irány, mely a régibb, 
szigorú, aprólékos festészetet a XVI. sz. elején 
teljesen felülmulta ós az olajfestós technikájának 
céltudatos alkalmazásán alapult. B tekintetben B. 
döntő jelentőségű mester, kinek tanítványai, Gior- 
gione, Tiziano, Pálma Vecchio tőle örökölték 
művészetök alapját. Még Mantegna hatása alatt 
állanak korai Pietá-képei (Milano, Brera) ós Ma- 
donnái (Velence, Madonna dell'Orto, stb.). Éret- 
tebbek, önállóbbak következő művei: Mária 
megkoronázása (Pesaro, képtár), a Vatikánban 
levő Piet^, majd 1488. a velencei Prari templom 
sekrestyéjében levő híres Madonna-triptychon és 
Agostino Barbarigo dogé Madonnája (Murano, S. 
Pietro), szigorú felfogású, megkapó hatású müvek. 
Egyéb, kisebb műveinekhosszú sora mind festőibb 



fölfogásról tesz tanúságot ; a tájképi elem nagy 
szerephez jut, mind ragyogóbbak, mind tüzeseb- 
bek színei. 1505-ben keletkezik a velencei S. 
Zaccaria templom hatalmas oltárképe (l. a kéi)- 
mellékletet), 1507 a velencei S. Fraucesco della 
Vigna templomban levő Madonna 4 szenttel, B. 
legfestőibb müveinek egyike, majd a milanói 
Brera Madonnája 1510. és 1513. utolsó nagy oltár- 
képe a velencei S. Giovanni Crisostomo templom- 
ban. Vallásos tárgyú képeken kívül arcképeket is 
festett B., de csak Leonardo Loredano dogé arc- 
képe (London, National Gallery) teljesen hiteles 
müve, míg allegóriái-mitológiai festményei közül 
a velencei akadémiában levő 5 kép és a fírenzei 
Ufüzi képtárban levő titokzatos Madonna a tó- 
parton válik ki. V, ö. Gronau G., Die Künstler- 
familie B. (Bielefeld 1909). 

3. B., Jacopo, olasz festő, szül. Velencében 
1400 körül, megh. 1471 körül, Gentile de Fab- 
rianónak volt tanítványa és segédje. Velencén 
kívül Veronában, Ferrarában és Padovában is 
dolgozott, de nagy művei, freskói elpusztultak és 
csak néhány hiteles müve maradt reánk. Kiváló 
a veronai képtárban levő Krisztus a kereszten. 
Igen fontosak a párisi Louvreban és a londoni 
British Museimiban levő vázlatkönyvei, melyek 
rajzai — többnyire szenttörténeti jelenetek — a 
természet f riss,mély megfigyeléséről tanúskodnak, 
V. ö. Ricci, Jacopo Bellini e i suoi libri (Firenze 
1908). 

4. B.,Vincenzo, olasz zeneszerző, szül. Szicíliá- 
nak Catania nevű helységében 1801 nov. 1., megh. 
Puteauxban 1835 szept. 23. 1819 óta a nápolyi 
konzervatórium tanulója és tanulmányait legin- 
kább Tritto és Zingarelli alatt végezte. Első na- 
gyobb szerzeménye az Adelson e Salvina c. opera 
(1824. adták Nápolyban) ; követte Bianca e Fer- 
nando c. operája. Ez utóbbi annyira tetszett, hogy 
B. meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala- 
sziuház számára írjon, mi Olaszországban nehezen 
elérhető megtisztelés. II Pirata (A kalóz) c, dalmű- 
vével 1827. megalapította hírnevét egész Olaszor- 
szágban. Ezt követték gyors egymásutánban dal- 
művei : La Straniera (Az idegen nő, 1829. Milanó- 
ban) ; I Capuletti ed i Montecchi (1830. Velencé- 
ben) ; La Sonnambula (Az alvajáró, Milano 1831 ; 
címszerepében Pasta Giuditta) ; Norma, a nagy 
Malibrannal a címszerepben (u. o. 1831) és Bea- 
trice di Tenda (Venezia 1833), melyek mindenütt 
gyönyörrel tölték el a hallgatókat és nemsokára 
egész Európa visszhangzott a szicíliai zeneszerző 
epedő, édes dallamaitól. B, 1833. Parisban Rossiui- 
val és Cherubiuivel érintkezett, onnan Londonba 
ment, hol fényes fogadtatásban részesült. 1834-ben 
ismét visszatért Parisba, hol a párisi olasz opera 
számára a Puritani c. dalmüvet íi'ta, melyet 1835. 
rendkívüli lelkesedéssel fogadtak, A jeles művészt 
még ifjú korában ragadta el a halál. Életrajzát 
megírta Pougin Artúr (Paris 1868), Percolla, Flo- 
rimo, Amore (Catania 1892), Hüler Férd, — B, mű- 
veit mély, igaz érzés, kevés di'ámaiság, egyszerű 
munka jellemzik, 

Bellinit (bellit), biztonsági robbantó szer, me- 
lyet 1886. Lamm Károly talált fel. 92-5 súlyrész 
metadinitrobenzolból és 7"5 súlyrész ammonsalót- 
romból készül, oly módon, hogy egy gőzzel fűtött 




BeUini eOckhez 



Révai Nagy Lexikona 



BELLINI GIOVANNI 



TRÓNOLÓ MADONNA SZENTEK TÁRSASAGÁBAN 

(VELENCE, S. ZACCARIA TEMPLOM) 



Bellino 



— 6t — 



Bellori 



dobban keverik egymással a két anyagot, midőn 
is a 90" C-nal olvadó metadinitrobenzol az amraon- 
salétrommal bensöleg keveredik. Kihűlés elóttpat- 
onokba préselik, meljiiok fajsúlya 1-25. Nem ve- 
szedelmes, mert ütésre nem robban, csak gj-utecs- 
csal robbantható fel. Erösebb hatása van, mint a 
dinamitnak, azonban inkább repeszt, mint zúz. 
Sárgás szíufl és zsíros tapintású liszt, mely fel- 
robbanás nélkül megömleszthetó. 

Bellino (Imperial noir). Olaszországból szár- 
mazó csemege szöllöfajta, igen nagy, gömböljii, 
kékszínű, ropogós bogyókkal. Középérésű, hosszú 
metszés mellett jól terem. 

Bellinzona (Bellenz), Tieino svájci kanton fő- 
városa 222 m. a tenger szine fölött, (i9oo) 4956 
olasz lak., a Ri\-iera völgyben futó Tieino bal- 
partján, vasúti míüielyekkel. Három vániak a 
i-'^nja van itt, t. i. a Castello di Mezzo v. SNitto, 
: Corbario és a Castello Grandé. A városnak leg- 
tekintélyesebb épülete a Szt. Péterről és Istvánról 
elnevezett főtemplom. A várost hosszú töltés védi 
a Tieino áradása ellen. Vasúti csomópont és fontos 
sztratégiai hely, mert a Szt.-Gotthardon és Szt.- 
Bernhardinon át a Lago Maggiorehoz vezető utak 
itt találkoznak. 

Bellis. 1. Százszorszép. 

Bellit (ásv.), ólomkromát (tisztátalan) hatszöges, 
uyéraánttensni. karmazsinpiros-sárga kristály- 
kák ; lelőhelye Tazmánia. 

Bellit, robbantó szer, 1. Bellinit. 

Bell-Lancaster-iéle oktatás, 1. Bell 1 

Bell-Magendie-féle törvény, 1. Bell-féle tör- 
vény. 

Bellman, Carl Michael, írói álnéven Fred- 
))ian, svéd költő, szül. Stockholmban 1740 febr. 4 , 
megh. u. 0. 1795 febr. 11. Upsalában tanult s 
papi pályára készült, de a tanulást abbahagyta. 
Később víg társaságokba keveredett. Majd a vám- 
hivatalnál szolgált mint tiszt\-iselö, de rendetlen 
életmódja miatt itt sem volt soká maradása. Egy 
ideig III. Gusztáv király kegyéből élt, de ennek 
meggyilkoltatása után nyomorba jutott, s nyomor- 
ban is halt meg. Igazi népköltö volt, kiben a gyer- 
meki természetesség s a kőzve tétlen benyomások 
ereje ritka bájjal szólaltak meg. Joggal Uleti meg 
a «svéd Anakreon» jelző. Dalaihoz majdnem ki- 
vétel nélkül maga komponálta a zenét. Csoda-e, 
ha ennélfogva e dalok a svéd nép vérébe mentek át 
s egyre-másra számtalan kiadást érnek még ma 
is. (Fredman's sanger, 1791 ; Fredman's epistlar, 
1790, stb.) Iit B. még ezenkívül néhány kisebb 
drámát is (A korcsma, A szerencsés hajótörés stb. ) 
és Zions hügtig (Zion lakodalma) c.művében (1789) 
a zsoltárok módjára, az evangélium szövege fölött 
megkapó erejű elmélkedéseket. Kár, hogy Manen 
(A hold) című szatii'ája befejezetlen maradt. Sam- 
lede skiifter-ei (Összegjüjtött munkái) közt kivált 
a Cárién által kiadottak (jegyzetekkel és képekkel, 
Stockholm 1856—61, 5 kötet) tűntek ki. B.-nek 
Byström svéd szobrász által készített óriási mell- 
szobrát a stockholmi Djurgarden (állatkert) nevű 
parkban már 1824 július 26-án leplezték le s itt 
e napot mint nagy népimnepet ülik meg évenkint 
a svédek. V. ö. Erdmann N., Carl Michael B. 
(Stockholm 1899): Gumppenherg, Bellmann-Bre- 
vier (München 1910). 



Bello, 1 . B. (ejtsd : beiyo), Andrés, amerikai spanyol 
író, szül. Caracas-ban (Dél-Amerika) 1780., megh. 
1865 okt. 15. Chilében. Hazája (Venezuela) függet- 
lenségi harcának kitörésekor az ottani spanyol 
helytartó-ságnál hivatalnok volt, azonban szintén 
a felkelők közé állt, sőt Venezuela fölszabadításá- 
ban jelentékeny részt vett Bolivar-ral és Mendez 
Lopez-szel, kikkel hazája érdekében Londonba uta- 
zott, hol 19 évet töltött s egy angol nővel házas- 
ságra is lépett. Visszatérve Amerikába, Santiago- 
ban, Chile fővárosában telepedett le s főleg az ő buz- 
gólkodása folytán keletkezett az ottani egyetem, 
melynek 1843. rektorává választatott. Munkái, 
melyek érdemei elismeréséül Chilében állami 
költségen jelentek meg (Santiago 1881 — 83, 6 
köt.), főleg irodalomtörténetiek és nyelvészetiek 
(a Cid-románcok kommentárjai, továbbá Bojardo 
Orlando-jának értelmezése stb.). De mint költő is 
kiváló, mint jogtudós pedig nemzetközi hírre tett 
szert Principios de dereeho intemacional c. művé- 
vel (A nemzetközi jogelvei) 1832. Chile körül hal- 
hatatlan érdemeket szerzett az ottani polgári tör- 
vénykönj^ (Codigo civil) kidolgozásával, melyet 
a chilei kongresszus 1855. fogadott el. 

2. B; Francesco, 1. Gieco da Ferrara. 

Belloguet (ejtsd: beiiogé), Dominique Irangois 
Lonis, Roget de B. báró, francia történetíró, szül. 
Bergheimban(Elszász) 1796., megh. Nizzában 1872 
aug. 3. Mint lovas tiszt 1814. kitiint. 1834-ben ki- 
lépett a hadseregből. Müvei : Questions bourgui- 
gnonnes (Paris 1847) : Carte du premier royaume 
de Bourgogne (1848) ; Origines dijonnaises (Díjon 
1851) ; Ethnogénie gauloise e. nagy müvét (Paris 
1858—1875, 4 köt., új kiadás 1872 és köv.) a 
Gobart-féle nagy díjjal tüntette ki a francia 
akadémia. 

Bellona (régebbi alakjában Duellona), 1. a ró- 
maiak hadi istennője. Temploma a város eredeti 
határán kívül állt. Itt tárgyalt a szenátus a győz- 
tesen hazatérő hadvezérekkel a diadalmenet dol- 
gában s a külföldi követekkel. A Kr. e. III. sz. óta 
e templom előtt egy oszlop áUt, meiy az ellenség 
területének határkövét jelképezte. Egy lándzsá- 
nak ez oszlop mögötti térre való ünnepélyes be- 
hajítása a hadüzenetet szimbolizálta. — 2. Az I. 
sz.-ban Kr. e. egy soknevü előázsiai istennő tisz- 
telete jutott Rómába. Vérengzésig menő, vad kul- 
tusza miatt őt is B.-nak nevezték s az idegen kul- 
tusz a hazait lassanként háttérbe szorította, ille- 
tőleg magába olvasztotta. 

Bellonion a neve egy Kaufmann és fia drez- 
dai gépészek által szerkesztett zenei gépmúnek, 
mely 24 trombita és 2 üstdob segélyével különböző 
darabokat hangoztat és amelyben a dinamikus 
hatások ritka precizitással érvényesültek. A Bello- 
nionból származott később a Trombitás cím alatt 
híressé vált automata, mely szintén Kaufmann 
találmánya. 

Belloq-cső, kb. 15 cnt-es csö, melyben gombos- 
végű, fokkal ellátott órarugó jár. A rugó fokába 
fűzött fonálon húzzuk be a szájon át a garatüregbe 
a hátsó oiTlyukak elzárására szolgáló vattacsomót 
(tampont) csillapithatatian orrvérzéskor (1. o.) 

Bellori, Giovanni Pietro, olasz festő és művé- 
szeti író, szül. Rómában 1615 körül, megh. 1696. 
Mint festő jelentéktelen, alig maradt fönn tőle 



Bellot-szoros 



— 62 - 



Bel mez 



valami, irodalmi müvei közül a Le vite de' pittori, 
scultori ed architetti moderni (Róma 1672) c. a 
XVII. század olasz művészettörténetének fontos 
forrása. 

Bellot-szoros, 4—5 km. széles tengerszoros, 
amely Boothia-félszigetet,Észak- Amerika legésza- 
kibb részét North-Somersettöl, az Északi- Jegesten- 
ger egyik szigetétől választja el. 1852. Kennedy 
kapitány fedezte fel, midőn Franklint kereste ; 
ugyancsak ö nevezte el Bellot francia tengerész - 
tisztről, aki ezen a helyen fontos parancsainak 
végrehajtása közben elpusztult. 

Bellotto, Bernardo, olasz festő, 1. Canaletto. 

Bellovacum, a bellovákok fővárosa Gallia Bel- 
gicában ; most Beauvais (1. o.). 

Bellovákok (Bellovaci), az ókori belgák egyik 
hatalmas ága, mely a Caesar elleni hadjáratban 
egymaga 100,000 harcost állított. Először Caesar 
győzte le 57. Később a nagy gall felkelés idején 
két ízben szenvedtek nagy vereséget (52 — 46 
Kr. e.), ami erejüket tönkre tette. Fővárosuk volt 
Caesaromagus, (Bellovacum), a mai Beauvais. 

Bellovics Imre, karnagy, énektanár, szül. 
Budafokon 1847 aug. 26. Atyja tanította ; 8 éves 
korában ügyesen zongorázott és rögtönzött orgo- 
nán is. 1865-ben a prágai konzervatórium növen- 
déke lett. 1867-ben Budapestre jött, 1881 végén 
átvette a Budapesti Zenekedvelők Egylete igaz- 
gatását 8 nagyszabású hangversenyek egész soro- 
zatát rendezte mintegy 20 éven át. 1885 óta az 
egylet zeneiskoláját alapította s az ének maga- 
sabb osztályait tanítja. Megjelentek zongora- 
tanulmányai, iskolai énekgyüjteményei. 

Bellows (ejtsd: beiósz), Henry Whittiey, ameri- 
kai lelkész, szül. Bostonban 1814 jan. 10., megh. 
1888 jan. 30. Cambridge-ben (Massachusetts) teo- 
lógiát tanult ; 1838-ban lelkész lett az első kon- 
gregáeionalista templomnál New Yorkban, ahol 
1846—50. a Christian Inquirer c. unitárius lapot 
vezette. B. mint teológus szabadelvű, racionális 
irányban működött. Nemcsak kiváló szónok, de 
egyúttal neves író is, aki különféle vallásos ira- 
tokon kívül számos, nemzetgazdászati és szociáüs 
kérdéseket tárgyaló iratot is hagyott hátra. A 
polgárháború kitörésekor az egészségügyi bizott- 
ság megalapítása körül szerzett érdemeket (1861) 
8 ennek hat éven át elnöke volt. 1866-ban európai 
körútra indult s tapasztalatait The old world in 
its new face (New York 1868, 2 köt.) c. művében 
tette közzé. Sermons and adresses cimen művei- 
nek egy gyűjteménye Bostonban (1892) jelent 
meg. B. az unitáriusok Liberal Christian orgá- 
numának is kiadója volt. Magyar fordítás : Isten 
az Atya (Budapest 1883, Unitárius kis könyvtár 8.); 
Személyes halhatatlanság (u. o. 9.). 

Bellows-Falls (ejtsd : — lósz falsz), 1. Connecticut. 

Belloy (ejtsd: beiioa), Pierre Laurent de, eredeti 
neve Buirette, francia színműíró, szül. 1727, St. 
Flourban, megh. Parisban 1775. Fő művei : Le 
siége de Calais (1765); Gaston et Bayard (1770), 
melyekben a nemzeti hősöket dicsőíti. Tagja lett 
a francia akadémiának. 

Bell Rock, 1. Inch Gape Rock. 

Bellnm (lat.), régiesebb alakban: duellum, 
háború. Bellum omnium contra omnes : mindenki 
harca mindenki ellen, Hobbes angol filozófus ki- 



fejezése, mellyel az emberiségnek a társadalmi 
alakulás előtti természetes állapotát jelölte. Belli 
domique, háborúban és bókében. 

Belltino, 1. tartomány Olaszország É.-i részé- 
ben; Tirol, továbbá Udine, Treviso és Vicenza 
tartományok közt. Területe 3350 km^. A lako- 
sok száma (i909) 216^44. Hét keraletre oszlik,, 
ezek : B., Agordo, Auronzo, Féltre, Fontasa, Lon- 
garone és Pieve di Cadore. — 2. B. tartomány 
fővárosa, püspöki székhely a Piave partján, (i9oi) 
18,747 lak., szép székesegyházzal, és 13 más temp- 
lommal a (Santo Stefanoban Tizian egy oltár- 
képe), kristálytiszta vizet szolgáltató vízvezeték- 
kel, márvány szökőkutakkal, 1815. épült diadal- 
kapuval ; kénes forrással ; selyem- és bőriparral^ 
szalmafonókkal ; bor-, gyümölcs- és élénk f akeres- 
kedéssel B. az ókori Belunum longobard, később 
frank hercegség székhelye volt. 1404—1797. Ve- 
lence uralma alatt állott. 1412. Ozorai Pipo,. 
Zsigmond király hadvezére legyőzte itt a velen- 
ceieket. 1797—1805., azután 1814-59. Ausztriá- 
hoz tartozott. Victor, Napóleon egyik hadvezére^ 
róla kapta a B. hercege címét. 

Belluno hercege, 1. Victor Perrin. 

Bellus, kisk. Trencsén vm. illavai j.-ban, (i9io> 
2515 tót, német és magyar lak. ; hitelszövetkezet, 
vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. Lakói közt 
sok a mesterember, főleg a fazekas. Serfőző je, sok 
jó gyümölcse s jó agyagja van. Szegényes épületei 
köziU a gr. Königsegg-féle kastély váUk ki. Fél 
órányira a hegyek alatt 264 m. magasságban 3 
forrásban sós kénvíz és vasas glaubersós kénes 
savanyúvíz fakad, mely mellett kis fürdő (Szla- 
tina) van. 

BéllYe(Bélye), kisk. Baranya vm. baranyavári 
j.-ban, a Dráva torkolatához közel, (i9io) 1198 ma- 
gyar és német lak. ; postaállomás, u. t. Dárda ; 
Frigyes főhercegnek híres, nagy uradalma van 
itt, melynek terjedelme 62,710 ha. Az uradalom 
kitűnően van berendezve ; a komlótermesztést 1865 
óta szép sikerrel űzik. Az uradalom földje azelőtt 
nagyrészt mocsaras volt, de 1794. a Karasicza fo- 
lyót szabályozták s azóta a mocsarak nagy része 
kiszáradt ; dombvidéke a szőllőtermelésre igen al- 
kalmas. Van itt nagy gulya s jelentékeny tehe- 
nészet. Midőn a törököket kiűzték (1697), I. Lipót 
szavojai Jenő hercegnek adományozta, kinek ha- 
lála után a kir. kamara vette át. II. Vilmos német 
császár több ízben járt itt vadászaton, így 1903. 
és 1910. V. ö. Die Herrschaft B. (Wien 1883). 

Belmajor, Kisszálláshoz tartozó népes puszta 
Bács-Bodrog vm. bácsalmási j.-ban, (i9io) 571 
lak. ; u. p. és u. t. Kisszállás. 

Bélmárkaszék (azelőtt : Márkaszék), kisk. Bi- 
har vm. béli j.-ban, (1910) 568 oláh és német lak. ; 
u. p. és u. t. Bél. 

Bélmetszés (enterotomia), a bél megnyitását 
célzó operáció. Végzése szükséges a bélbe szorult 
idegen test eltávolítására vagy a bél kiürítésére 
(akár ideiglenesen, pl. bélelzáródáskor v. végle- 
gesen mesterséges bélszáj készítésekor). 

Belmez, város Cordova spanyol tartományban, 
a Guadiato balpartján, mór kastély romjaival ko- 
szorúzott, meredek lejtőjű domb alján, vasút mel- 
lett, (1908) 8978 lak., közelében gazdag szénbá- 
nyákkal, réz- és vasércekkel. 



Belmissziö 



- 63 



Bélmozgrások 



Belmisszió név\'el azon keresztény s különösen 
evang. protestáns egyleti tevélcenységet nevezik, 
mely a külső szükség enyhítése mellett egyszers- 
mind a keresztényi és egyházias érzület megerő- 
sítésére és újra felköltésére törekszik az egyház- 
községek veszélyeztetett v. már teljesen elidege- 
nedett tagjai között. A B.-i tevékenység Német- 
országban is csak 1848 óta indult meg különöseb- 
ben, amikor Wittenbergben egy egyházi nagygjni- 
lós (Kirchentag) kimondta, hogy a B. elmiilaszt- 
hatatlan kötelessége az egyháznak, s amikor a 
gyűlés tagjai mindannj'ian kötelezték magukat 
emez egyházi irányú tevékenység szolgálatára, 
így alakult meg a német evangélikus egyház B.- 
ját vezető központi választmány, mely ma, meg- 
hagj'va különben a teljes cselekvési szabadságot, 
eszméltetöleg, irányadólag vezeti és tanáccsal 
látja el a németországi összes, vele érintkezés- 
ben lenni akaró B.-i egyleteket. A B. munkásai 
Németországban részint képzett teológusok, ré- 
szint olyan egyének.kik, mint a diakónusok és dia- 
konisszák, hivatásszerüleg képeztetnek e munka- 
téren való forgolódásra. A diakónusokat 16 tanin- 
tézet képezi Németországon, mely intézetek között 
legnevezetesebb a Hamburg melletti Bauhes Ham. 
E diakónusok, mintegy 2000-en, működnek ma 
közelebbről Németországban s azután a világ min- 
den részein menházakban, árvaházakban stb. A 
diakonisszákat pedig, kik ma körülbelül 5000-en 
vannak, mintegy 53 intézet képezi ki hivatásukra. 
Ez intézetek között legelső és legnevezetesebb a 
kaiserswerthi diakonissza-képző intézet. E diako- 
nisszák mintegy 1500 helyen kórházakban, (ha- 
zánk fővárosában is aBethesda-kórházban),szegé- 
nyek és stnlödők házaiban stb. teljesítik a ker. 
szeretet munkáit. 

Hazánkban ma a Magjí^ar Prot. írod. Társaság, 
a Luther-társaság és az unitáriusok érdekében a 
Dávid Ferenc Egyesület a maguk, főként népies 
kiadványaikkal, mintegy 12 vallásos néplap, 
Budapesten a skót misszió s a prot. országos árva- 
ház, Rozsnyón az ev. árvaház, a kolozsvári s a 
banovczei szeretetházak, Debreczenben a ref . sze- 
gényház, ismét Budapesten a Bethesda prot. kór- 
ház és diakonissza-intézet s a nagypénteki ref. 
társaság által fenntartott Erzsébet-ház, a Tabitha 
jótékony nőegylet s a Lorántffy Zsuzsanna nő- 
egylet, ez utóbbi hazánk különböző részein levő 
ref. egyházakban, végül szintén Budapesten a ref. 
ifjúsági és a Bethania-egylet, melyekhez vidéken 
még számtalan hasonló célú és munkájú, főleg 
ifjúsági egj'esület csatlakozik, képviselik és 
munkálják a protestáns egyházak részéről, a B. 
ügyét. 

A B. munkásai által végzett munkákat ma a kö- 
vetkező nyolc szempont alatt lehet legjobban elő- 
tüntetm -.1. A gyermekekről való gondoskodás ; 
2. a növekvő ifjúságról való gondoskodás ; 3. a 
vándorló és otthonuktól elszakadt egyháztagok- 
ról való gondoskodás ; 4. a keresztény és egyházi 
érzület emelése a gyülekezetek kóréhen ; 5. a szét- 
szórt egyháztagokról való gondoskodás ; 6. bete- 
gek, sínylődök és szegények ápolása; 7. egyes 
külön szükségek ellem küzdelemre alakult egye- 
sületek; 8. keresztény irodalmi ügy. V. ö. Busch, 
Die innere Mission in Deutschland (Gotha 1877) ; 



Schafer, Die innere Mission in Deutschland (Ham- 
burg 1878—83) ; E. Schneider, Die innere Mission 
in Deutschland (Braunschweig 1888) ; ühlhorn, 
Die christliche Liebestátigkeit (Stuttgart 1890); 
A. Jentsch, Wege u. Ziele der innern Mission 
(Leipzig 1901) ; Csizmxidia L., A keresztyén szere- 
tet munkái (Bpest 1906 ; Csiky, Lelkipásztorko- 
dástan (Budapest 1908). 

Bélmocsolya (azelőtt : Mocsirla), kisk. Bihar 
vm. béli j.-ban, (1910) 952 oláh lak. ; u. p. és u. t. 
Bél. 

Belmont, közs. Mssuri északamerikai állam- 
ban, a Mississippi partján, mellette 1861 nov. 7-én 
Grant a Polk és Pillow vezérelte konfederálta- 
kat legyőzte. 

Belmonte, Principe Gennaro Granito di B., 
pápai diplomata, szül. 1851 ápr. 10. a Pignatelli 
hercegi családból. Pappá szenteltetóse után csak- 
hamar kanonok lett Nápolyban. Anélkül, hogy 
az egyházi diplomáciába lépett volna, magas her- 
cegi rangjánál, előkelő modoránál, a különféle 
európai országok ismereténél fogva XIII, Leó 
rendkívüli küldetéseket bízott reá. így résztvett 
1896. a cár koronázásán Moszkvában; 1897.Viktó- 
ria 60 éves uralkodói jubileumán Londonban.Ekkor 
belépett a rendes diplomáciai szolgálatba és a 
párisi nunciaturánál uditore lett. 1899-ben brüsz- 
szeli apostoli nuneius és egyben edessai címzetes 
érsek, 1904. bécsi nuneius lett. Ez állásáról azon- 
ban 1910. lemondott. 

Belmontet (ejtsd: beimonté), Z/oííís, francia költő 
és publicista, szül. Montaubanban 1799 márc. 26., 
mogh. 1879 okt. 14. Jogi tanulmányokat végzett, 
azután az irodalomra tért és 1829. az Odéonban 
előadatta üne féte de Nérón című tragédiáját, 
mely akkor száz előadást ért, de ma már fele- 
désbe ment. Mint publicista, költő és képviselő fá- 
radhatatlanul dicsőítette és támogatta a császár- 
ságot. 

Belmontil-olaj, vöröses-sárga színű, sűi'űn 
folyó folyadék, mely előállítható, hogyha kaucsu- 
kot ásványolajban feloldunk. Vaslapra kenve 
vékonyrétegben, száradás után vizet és levegőt 
át nem eresztő réteget létesít, mely tulajdonsága 
miatt gyakran rozsdaeUeni szernek használják. 

Belmontin névvel jelölik azt a terméket, me- 
lyet Barlow eljárása szerint a birmai naftából 
desztilláció útján a londoni Behnont-Quartien 
gyár állít elő. A B. tiszta parafin, melyet gyertya 
(Belmontin-gyertya) készítésére használnak fel. 

Belmont Stakes (ang.), nagy amerikai ló- 
verseny neve. 

Bélmozgások. A vékonybélmozgásnak fel- 
adata a tartalom továbbítása és alapos elkeverése. 
Az íires belek teljesen nyugalomban vannak, csak 
három órás időközökben lép fel kb. 15 percig tartó 
mozgás epebeömléssel, pankreasz- és bélnedvké- 
szítéssel. Több napig éheztetett állatnál a belek- 
nek ezen periódusokban ismétlődő nyugtalansága 
egyre nagyobb időközökben jelentkezik. Étkezés 
után már kb. V4 órával megkezdődik a belek moz- 
gása, akkorára már átjut valami a gyomorból a 
patkóbél elejére. A vékonybélmozgásnak három- 
féle fajtája ismeretes: 1. Keverő vagy ingamoz- 
gás, amelynél azt látjuk, hogy a folyékony vagy 
pépes tartalom ugyanazon bélszakaszban Vs^ söt 



Bélnagymaros 



— 64 — 



Belo-krobátok 



1 óráig folytonosan ide-oda mozog, ez a cirkuláris 
és hosszirányú izmok sajátos együttműködésének 
az eredménye. Érthető, hogy ilyetén módon a bél- 
tartalom alaposan át meg át lesz forgatva s minden 
parányi részlete a felszívó felülettel ismételten 
üjra meg újra érintkezésbe kerül. Az ingamozgás 
nem viszi előbbre a tartalmat, csak egy helyben 
mozgatja. 2. Perisztaltikus mozgás, ez egy saját- 
ságosan keletkező tovahaladó gyűrűs bef üződése 
a bélnek, amely a tartalmat tovább hajtja. Lassúbb 
és ritkább mozgás az előbbinél, mindig csak lefelé, 
a vastagbél felé halad. A lassan tovább menő 
gyűrűs befüződés alatt levő bélrészlet mindig el- 
ernyed és kitágul. Az összehúzódott gyűrű tolja 
a tartalmat és előtte az elernyedés készíti a he- 
lyet. 3. Hengeredő mozgás, amelynek az az ered- 
ménye, hogy a bélkacsok egymáson eltolódnak ; 
a hosszanti izmok működése révén a belek elhe- 
lyezkedése változik, rendeződik. A vastagbelek 
mozgása nem mindenben egyezik a vékony bele- 
kével. A vékonybélből a vakbélbe jutó tartalmat, 
a felhágó vastagbélnek antiperisztaltikus mozgása 
fogadja, amely újra meg újra visszatolja a tar- 
talmat a vakbélbe. A tartalom kellő átgyúrása és 
a vízfelszivódás következtében bekövetkező besű- 
rűsödése után fordul meg a mozgás s viszi a tar- 
talmat előre. Itt is találunk ingamozgást, perisztal- 
tikus mozgást, de ezenkívül egyes szakaszoknak 
tartós (tonikus) összehúzódását is. A vastagbél és 
a végbél (l. 0.) együttes működése a nagyobb idő- 
közökben bekövetkező székelés (1. o.), defaeeatio. 

Bélnagymaros (azelőtt: Nagymaros), kisk. 
Bihar vm. béli j.-ban, (i9io) 487 oláh lak., u. p. és 
u. t. Ökrös. 

Belnay György Alajos, történetíró, szül. Tren- 
csénben 1765., megh. Pozsonyban 1809. Tanulmá- 
nyait a budai egyetemen végezte; 1788. a böl- 
csészet tanára lett a pécsi, 1792. a történelemé a 
pozsonyi akadémián, hol élete végéig tanított. 
Enciklopédikus tudású, kora színvonalán álló 
történetíró és statisztikus. Főbb művei : História 
litterarum bonarumque artium in Hungária (Po- 
zsony 1799) ; História regni Hungáriáé (u. o. 1804, 
új kiadásban 1808 és 1813) ; halála után jelent 
meg (1811) egy összefoglaló irodalomtörténeti 
kompendiuma szintén latin nyelven. 1805—1809- 
ben kiadta és szerkesztette az Ephemerides statis- 
tico-politicae c. folyóiratot, melyet jobbadán maga 
írt. Kortörténeti följegyzósei Eeílexiones címmel 
1809. jelentek meg szintén Pozsonyban. 

Bélnedv (succus entericus) alatt értjük a vé- 
konybelet kibélelő hámsejtek között sűrűn elhe- 
lyezett kehelysejteknek, a vékonybél-mirigyeknek 
és a patkóbólben található Brunner-mirigyeknek 
váladékát, nedvét (l. Belek). Embernél színtelen, 
nyálkás, 1007 fajsúlyú, alkalikus folyadék, amely 
a nyákos anyagon kívül erjesztöket és egyéb spe- 
cifikus anyagokat tartalmaz.Találunk benne zsír- 
hasító lipázét, keményítőt cukrosító diasztázét, 
kettőseula'okat bontó invertázét, laktázét és mal- 
tázót, ezenkívül fehérjékre és azok bontási pro- 
duktumaira ható erjesztöket; arginázét, nukleázét, 
erepszint stb. Nevezetes ható anyagai még a trip- 
szinogént aktiváló enterokináze és a fehérmáj 
elválasztását szabályozó szekretin. A B. a tápláló 
csatornába ömlő emésztési nedvek között meny- 



nyiségre talán legkevesebb, de hatóanyagokban 
igen gazdag és sok oldalú (l. Erjesztök és Etnész- 
tés). A vastagbél mirigyeinek váladéka erjesztö- 
ket nem igen tartalmaz. 

Bélnézés, 1. Haruspicium és Oltáron nézők. 

Bélnyál, a fehér máj (pankreasz -mirigy) vála- 
déka, máskép hasnyál, 1. Fehérmáj és Belek. 

Belő, adók. Modrus-Piume vm. delnicei j.-ban, 
(1900) 685 horvát-szerb lak. ; u. p. Bród K./m., u. t. 
Skrad. 

Belobreska, kisk. Krassó-Szörény vm. moldo- 
vai j.-ban, (1910) 1041 szerb lak. ; van mellék- 
vámhivatala, m. k. belépő állomása (veszteglő - 
intézet), posta- és táviróhivatala. 

Beloch, Július, német történész, szül. Nieder- 
Petschkendorfban 1854 jan. 21. 1879 óta az ókori 
történelem tanára a római egyetemen. Munkái : 
Campanien, Geschichte und Topographie des anti- 
ken Neapel und seiner Umgebung (1879); Der 
italische Bund unter Eoms Hegemonie (1880); Die 
attische Politik seit Perikies (1884) ; Histor. Bei- 
tráge zur Bevölkerungslehre. I. Teil : Die Bevöl- 
kerung der griech.-röm. Welt (1886); Storia greca. 
Parte I. La Grecia antichissima (1891) ; Studi di 
Storia antiea (1-ső füzet, 1891) ; Griechische Ge- 
schichte (3 köt. 1893—1904 ; még nem teljes). 

Belo-chrobatok, 1. Belo-krobátok- 

Belodon, ásatag állat, a kihalt ősvilági Croco- 
diliák egyik alakja : maradványai a németországi 
és az északamerikai triászban fordulnak elő. 

Beloeil (ejtsd: belölj), közs. Hainaut belga tarto- 
mányban, a Dendrébe szakadó kis patak partján, 
vasút mellett, (i9oo) 2744 lak., Ligne herceg kas- 
télyával, amely ritka gyűjteményeiről, kertjének 
és parkjának szépségéről híres. A kastély egy 
része 1900. leégett. 

Belogradsik, kis városka Viddin (ettől 45 km.- 
nyire) bolgár kerületben 1500 lak., fantasztikus 
alakú, vörös homokkő-sziklák közt fekvő kis 
erőddel. 

Belohorszky Gábor, ág. hitv. ev. esperes, szül. 
Tótprónán 1836. Tanulmányait a bécsi prot. teol. 
fakultáson folytatta. 1864. Újvidéken lett lelkész. 
1871-ben alesperesnek, két évvel később esperes- 
nek választatott. Művei: Conflrmanden-ünterricht 
(Pest 1864, 4. kiad. : Bvangelisches Conflrmanden- 
büchlein c. a. 1889). Szerbül is megjelent (Újvidék 
1869) ; Eine neue evang. Augsb. Conf . Superinten- 
denz für die Königreiche Kroatien u. Slavonien 
(u. 0. 1884); Die königliche Preistadt Neusatz (u. o. 
1886). 

Beloit (ejtsd: biiajt), város Wisconsin amerikai 
államban a Rock folyó partján, Illinois határa kö- 
zelében, vasút mellett, (i9oo) 10,436 lak., élénk ipar- 
ral ; különösen gazdasági eszközöket készít. 

Belo-krobátok (fehér horvátok). Szláv nép- 
törzs, a mai horvátok ősei. A Kárpátok Ny.-i ol- 
dalán, Kis-Lengyelországban és Sziléziában lak- 
tak. Országuk neve «Beloehrobaííia«, Fehér Hor- 
vátország volt. Egyrészük 640 körül valószínűleg 
Heraklios bizánci császár meghívására D.-re ván- 
dorolt s az avarok leverése után a mai Bosznia 
ÉNy.-i részében és Dalmáciában telepedett le _s a 
keresztény hitet vette fel. A fehér horvátok É.-i 
része csakhamar a lengyel és más szláv népekbe 
olvadt. 



Belon 



65 



Belovár-Körös 



Belon (ejtsd : böion), Pierre, francia zoológus, 
szül. a Maine melletti Souleti érében 1517., megh. 
Parisban 1564-ben. 1547 óta beutazta Olasz-, 
Görög- és Törökországot, Palesztinát, Egyip- 
tomot, Kis-Ázsiát. Főbb művei : Les observations 
des plusieurs singularités et choses mémorables 
trouvées en Grece, Asie ete. (Paris 1553) ; Histoire 
naturelle des étranges poissons marins (u. o. 1551); 
L 'histoire de la nature des oiseaux (u. o. 1555). 

Belőne Guv., a csontos halak tüskeparás cso- 
portjának álesuka-félék (Scomberidae) családjába 
tartozó tengeri halnem, melynek hosszú, angolna- 
alakú testét apró pikkelyek fedik, csőrszerüen 
megnyúlt állkapcsait egy sor kúpos fog fegy- 
verzi, amiért csőrös csukának is nevezik. Köriil- 
beliü 50 faja ismeretes. A tenger felületén él, húsa 
élvezhető és nevezetes, hogy minden faj csontja 
— kivált, ha főzik — zöldes színű. Európai ten- 
gerekben gj'akori a közönséges csőrös csuka (Be- 
lőne belőne L.), 1 m. hosszúra is megnő, háta zöl- 
des, hasa ezüstfehér : siilya 1 kg.-nál ritkán több. 

Belonit (ásv.), a \Tilkáni üvegekben, nevezetesen 
az obszidiánban, szurokköben és perlitben, mik- 
roszkópos kicsinységü ásványkiválások vannak, 
az ú. n. mikrolitok és krisztallitok, melyek ha tű- 
alakuak, vagy hegyben végződő pálcikákhoz ha- 
sonlók, belonit a ueNTik (belőné gör. a. m. hegy). 
Sokszor görbültek, villaalakuak vagy csillagala- 
kokká csoportosultak. Ritkán határozható meg, 
hogy milyen ásványfaj kiválásai : legtöbbször víz- 
tiszták, átlátszók, igen vékonyak, a nagyobbak 
gyakran kettős-törőek (1. Krísztallit, Mikrolit és 
Obszidián). A B. a tűére vagy aikinit ásvány szi- 
nonimjaként is szerepel, de kevéssé használatos. 

Belopascok (orosz, bélopascy, egysz. bélopasec), 
szabad parasztok ; így nevezték pl. Szuszanyin 
(1. 0.) utódait, akik a kosztromai kormányzóság- 
ban Korobovo faluban laktak. 

Belopotoczky Kálmán, volt tábori \lkárius, 
nagy\áradi kanonok, szül. 1845 febr. 6. Rózsa- 
hegyen (Liptó 'vm.). Középiskoláit u. itt és Lőcsén, 
a hittudományokat az innsbrucki egyetemen vé- 
gezte. 1868 jún.l4 áldozópappá szentelték.ügyanez 
év folyamán felment Bécsbe a felsőbb papkcpzö 
intézetbe (Augustineumba), ahol 1872. a bécsi 
egyetemen teol. doktorrá avatták. Erre a szepes- 
helyi papnevelőben teol. tanár és egjoittal tanulmá- 
nyi felügyelő lett.Ez állásában egész 1877. műkö- 
dött, amikor is a bpesti központi papnevelő intézet 
tanulmányi felügj-előjévé és az ezen tisztséggel 
egybekapcsolt egyetemi h. tanárságra hívták meg. 
1882 febr. 19. a bécsi Szt. Ágostonról nev. felső 
papképzö tanulmányi igazgatója ; 1890. cs. és kir. 
közös hadseregbeli tábori vikárius, mint ilyent 
tricalai pü.spökké szentelték. 1898. a Ferenc József- 
rend nagykeresztese, 1903. val. b. titkos tanácsos, 
1904. pápai római gróf és tb. trónálló. 1911 máj. 
lemondott vikáriusi tisztéről. 

Belos, eredetileg Bél vagy Baál, bálványisten 
a sémi népeknél. A görög mithoszban Poseidon ós 
Libya üa. 

Belő selo, közs. Modrus-Fimne vm. delnicei 
j.-ban, (1900) 215 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. 
Vrata. 

BeloSici, közs. Zágráb vm. jaskaí j.-ban, (i9oo) 
153 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Vivodina. 

Révai Xagy Lextícona. HL köL 



Beloslavec, közs. Zágráb vm. szentivánzelinai 
j.-ban, (1900) 285 horvát-szerb lak. ; u. p. ós u. p. 
Sveti Iván Zelina. 

Belostenec Iván, horvát nyelvész szül. 1595., 
meghalt 1675-ben. A lepoglavai Pálos-kolostor 
priorja s ugyanennek a rendnek isztriai provin- 
ciálisa. Emhtésre méltó munlcája Gazophylacium 
seu Latino-Illyricum Onomatum aerarium című 
latin-hor\'át és horvát-latin szótára (2 köt., Zág- 
ráb 1740). Esterház}^ József horvát bán támoga- 
tásával jelent meg. Vallásos költeményeket és 
egyházi szónoklatokat is írt, amelyek Grácban 
jelentek meg. 

Belot (ejtsd: beió), Adolplie, francia dráma- és re- 
gényíró, szül. Pointe á Pitreben, Guadeloupe szige- 
ten 1829 nov. 6., megh. 1890 dec. 19. Jogot tanult, 
nagy utazásokat tett Észak-Amerikában, Braziliá- 
ban stb. s ezután mint ügj'véd telepedett meg Nan- 
cy ban. Le testement de César Girodot (Villetard- 
ral 1859) c. 3 felvonásos vígjátékával, mely 200- 
nál többször adatott egymásután, egyszerre nagy 
hírnévre tett szert. Ezt követték a már koránt- 
sem oly szerencsés drámák : Un secret de famille 
(1859): La vengeance du mari (1860); Les parents 
terribles (Journallal 1861); Les maris á systéme 
(1862); Les indiflérents (1863); Le passé du M. 
Jouanne (1865) stb. B. továbbá elbeszéléseket és 
néhány nagyobb tárcaregényt is írt, milyenek: 
La Vénus de Gordes (Daudetval 1867) ; L'article 
47 (1870); Mademoiselle Gii'aud ma femme (1873); 
Les mystéres mondains (1874) stb., melyeknek egy 
részét, mint a 47. cikket (magyarra is lefordí- 
tották) szim-e is alkalmazta. Több regényében egé- 
szen a sikamlósságra, sőt a pornográfiára tévedt. 
Magyar fordításban megjelentek : A szépség ki- 
rálynője, reg., ford. Fehér Marietta (2 k. 1882) ; 
Bűnvirág, reg. (3 k. 1884) ; Egy szépasszony ajkai, 
reg., ford. Kossá Zoltán (1890); A jégasszony, 
reg. (1890) ; Tüzes asszony, reg. , ford. Ilosvai Hugó 
(1891): A rendszeres férjek, vígj., ford. Bérezik 
Árpád és Toldy István (2. kiad. 1891). 

Belotincz, kisk. Temes vm.-ben, 1. Beletháza. 

Belőtte, i^er«ardo, olasz festő, 1. Canaletto. 

Belovár (Bjélovar), 1. B. sz. k. város Belovár- 
Körös vmegyében, a Bjelovacka patak mellett, 
(1900) 661 házzal és 6056 lak. (köztük 264 magyar, 
290 német, 5004 horvát-szerb): a vmegye törvény- 
hatóságának s a B.-i járási szolgabírói hivatalnak 
székhelye : van kegyesrendi kollégiuma, reálgim- 
náziuma : jelentékeny kereskedelme, ipara s bor- 
termelése. Vasútállomás, posta- és tá\'iróhivatal, 
B. 1871 előtt a varasdi végőrvidék szentgj'örgyi 
ezredének katonai székvárosa, utóbb B. vármegye 
székv'árosa volt, 1883 óta Belovár-Körös vár- 
megye székhelye. Eredeti neve Bélavár volt. (Cas- 
trum Belae regis.) 1496— 1591-ben Béla név alatt 
szerepel vára :"l620. Bélavárnak írják. V. ö. Pesty 
Frigyes. Bélavár, nem B. (Századok, 1872. 127.); 
Thaly Kálmán a Századok-ban, 1875. 349. — 2. 
B., község Várasd vm. zlatari j.-ban, (i9oo) 130 
horvát lak. : u. p. Mace, u. t. Zlatar. 

Belovár-Körös, Hqrv'át-Szlavonország egyik 
vármegyéje, melyet É.-on Várasd és Somogy, 
K.-en Verőcze ós Pozsega, D.-en ez utóbbi és Zág- 
ráb, Ny.-on Zágráb és Várasd vármegye határol. 
Területe 5050 m«. Földje túlnyomóan hegyes. 



Belovár-Körös 



66 



Belovár-Körös 




Belovár-Körös vármegye címere. 



de hegyei nem haladják meg a 650 métert. BNy.-i 
részében a Kálnik hegység (643 m.) emelkedik, 
melynek lejtői É. feléaBednya, D.-en aGlogovnica 
völgyére ereszkednek. Ettől K.-re van, csak 192 m. 
magas nyereggel hozzácsatolva, a Biló hegység 
(299 m.), mely mintegy 75 km,, hosszúságban, de 
csak 10—15 km. szélességben ÉNy-ról DK. felé az 
egész megyén végigvonul. 
É.-i lejtői rövidek s hirtelen 
ereszkednek a Dráva ala- 
csony (107—124 m.) lapályá- 
ra, melynek f öiös vizét rész- 
ben a Bisztrarcsatoma 
szállítja a Dráva med- 
rébe. A Bilo hegység- 
hez D. felé alacsony 
dombvidék csatlako- 
zik, melynek számos 
patakjait a Csazma 

veszi magába. Ez 
utóbbi hatalmas fél- 
körben körülfolyja a számos rommal ékeskedő s 
jó szöUöt termő Garics hegységet (Hunka, 489 m.), 
amelyből a K. felé folyó patakok már az Hova 
folyóba jutnak. A Csazma termékeny völgyiapálya 
Belovár táján legtágabb, de helyenként mocsa- 
ras is ; D. felé összeszűkül s csak a folyónak a 
Lonjába való ömlésénél tágul ki ismét. Mellék- 
völgyei közül a Glogovnicáé legnagyobb s leg- 
tágabb. B. folyóvizei az egy Bisztra s néhány je- 
lentéktelen patak kivételével, melyek a Podra- 
vina nevű vidéken a Drávába ömlenek, mind dél- 
nek, a Szávába ömlő Lonja felé veszik útjukat ; 
ilyen a Bilo hegység DK.-i részében eredő Csazma 
és az Hova; maga a Lonja a vmegye DNy.-i hatá- 
rát jelöli, míg a Száva B. földjét nem érinti. 

Éghajlata általában kellemes és egészséges, a 
hegységekben a normálisnál nem sokkal hidegebb, 
a Dráva és Lonja lapályain meleg, egészségtelen ; 
Belovár évi közép hőmérséklete 10"4o C, a jú- 
liusé 210, a januáré — l-e*; a hőmérséldet abszo- 
lút maximuma 34— 36", minimuma — 21—22". A 
csapadék évi átlaga Körösben 842, Belováron 862 
mm., a hegyek közt jóval több. 

Földje általában véve termékeny ; terjedelmes 
völgyiapályait bőven termő szántóföldek borít- 
ják, a dombokon (Garics hegység) jó bor terem, 
a hegységek kiterjedt erdőségei pedig sok és jó 
fát szolgáltatnak. B. vármegye termőterülete 
484,445 hektár, miből szántóföld 192,889 ha., 
kert 5993 ha., rét 63,428 ha., szőUö 7104 ha., 
legelő 28,175 ha., erdő 184,928 ha. ; a nem termő 
terület 19,651 ha. A földmívelés fő cikke a ten- 
geri, mellyel a szántóföld egy ötöde van beültetve 
(termése 766,164 q), továbbá igen jelentékeny a 
búza (31,975 ha.) és rozstermelés (24,877 ha.), míg 
az árpa, köles és zab háttérbe szorul. Művelnek 
továbbá sok burgonyát (941,433 q), hüvelyeseket, 
sok káposztát ós tököt, lent és kendert, s kevés cu- 
korrépát ; a takarmánynövények termelése is tete- 
mes. A gyümölcstermelés fő cikke a szilva, azon- 
kívül sok almát és diót, kevesebb körtót, cseresz- 
nyét, meggyet, barackot és gesztenyét termeszte- 
nek ; a füge csekély mennyiségben szintén meg- 
érik. A szöllők a íllloxera és peronospora pusz- 
tításai után nagyrészt már regenerálva vannak; 



a legjobb bor Moszlavinában terem,aGarics-hegy- 
ség déli lejtőin. A termés (i909) 170,031 hl. bor és 
200 q. eladott szöllő, összesen 3.960,170 K érték- 
ben. Az állattenyésztés mérsékelt, legnagyobb 
mértékben a sertéskereskedést űzik, néhol sikere- 
sen tenyésztenek méhet és selyemhernyót is. 

Az állatlétszám az 1895. évi összeírás szerint 
158,301 drb szarvasmarha, 40,560 ló, 25 öszvér 
és szamár, 97,495 sertés, 8236 juh, 1440 kecske 
és 540,679 drb baromfi. Erdeiből 143,703 ha. bük- 
kös és 40,975 ha tölgyerdő ; az erdők vadban, a 
folyók halakban eléggé bővelkednek. 

Az ásványország leginkább terméskövet, grá- 
nitot, kőszenet (a Bilo hegységben), kevés vasat 
és naftát (Moszlavina mellett) szolgáltat ; ásvány- 
vizei közül az apatovaci (1. o.) égvényes sós sa- 
vanyúvíz említendő. 

Lakóinak száma gyorsan emelkedik; míg 
1869. csak 205,710 és 1880-ban 219,529 volt a 
lakosok száma, addig 1890-ben már 266,210 és 
1900-ban 300,951 lakója volt, mihez még 1258 
katona járult s így 1 km^-re 59'8 lakó esett. Az 
1910. évi népszámlálás szerint a vármegye népes- 
sége 332,333. A lakosok közt volt 1900-ban 
14,047 magyar, 4153 német, 222,902 horvát, 44,654 
szerb és 15,011 egyéb ; vallás szerint 252,656 róm. 
kat., 44,872 gör. kel., 1018 ág. evang., 1114 reform. 
és 2271 izraelita. Foglalkozásra nézve túlnyomó 
az őstermelés (88'97o). iparral 5-8, kereskedelem- 
mel csak l"0"/o foglalkozik, a többi kereseti ágak 
is igen csekély százaléktöredékekkel szerepelnek. 
A tényleg kereső népesség 174,450, miből őster- 
meléssel 157,572, iparral 8140, kereskedéssel 
1472 foglalkozik. Ipara és kereskedelme kezdet- 
leges, csak a faiparban (Ráca, Kriz, Molve, Ku- 
tina, Belovár, Körös) és kőszónbányászatban van- 
nak nagyobb ipartelepek. Forgalmának fő ere a 
Dráva, melyen a hajózás jelentékeny, továbbá a 
gyékényes-zágrábi vasúti vonal, melyből Körösnél 
és Dugoselonál szárnyvonalak ágaznak ki. A vas- 
úti vonalak hossza 2352 km., az áUami utaké 36, a 
törvényhatóságiaké 460*1 km., mind kiépítve. 

Vasútja! : a M.Á.V. budapest—zágráb— fiumei 
vonalán a Gyékényes és Vrbovec állomások kö- 
zötti 68'5 km. vonal ; a Körös — belovár— veröcze 
— barcsi h. é. vasúton a Körös — Pitomaea közötti 
70 km. vonal ; a Lonjavölgyi h. é. vasúton a Dugo- 
selo— Banovajaruga közötti 63'3 km. vonal, ösz- 
szesen 201*8 km. vasúti vonal szeU át a vármegye 
területét. 

Közigazgatás. B.vmegye8 szolgabírói járásra 
oszlik s 3 város van benne, ú. m. : 





Népes- 
ség 

száma 
1900 


Ebből 


Lakó- 


Járás 


ma- 
gyar 


német 


horvát- 
szerb 


házak 
száma 


Belovari ... 

Oazmai _ 

Garesnicai 

Gjurgjevaci 

Grubisnopoljei 

Kapronczai 

Körösi 

Kutinai 

Belovár város — ... 
Kaproncza város ... 
Körös város -. _ ... 


57,804 

31,121 

27,181 

49,687 

21,881 

29,563 

49,617 

17,818 

6,056 

7,078 

4,408 


3,898 

206 

1,972 

1,321 

2,382 

1,835 

388 

1,520 

26i 

187 

77 


810 

75 

1,127 

121 

384 

81 

216 

822 

290 

173 

118 


.50.034 

28,786 

22,173 

47,617 

16,922 

27,032 

47,329 

13.438 

5,004 

6,466 

3,904 


11,415 
6,821 
5,223 
9,332 
8,714 
5,752 
9,154 
3,842 

661 
1,462 

644 


összesen ... 


302,209 


14,050 


4,247 


268,705 


57,620 



Belovár-Körös 



67 



Bélpoklosság 



B. vmogyében van összesen 3 város, 47 poli- 
tikai község és 860 helység. 

Székhelye Belovár. 

Közművelődési tekintetben B. vmegye ugyan 
halad, de még mindig nagj'on kezdetleges állapo- 
tokat tüntet fel ; a népességnek csak 446, a 6 
éven felülieknek is csak 51'9* o-a tud írni-olvasni. 
A vmegye területén 203 elemi, 3 iparostanonc, 2 
polgári, 2 reáliskola, 2 gazdasági és 2 ipar. keresk. 
szakiskola van ; a tanulók összes száma 31,958. 
Kisdedóvó az egész vraegyében nincs. 

Egryházi tekintetben a \Tnegye 70 róm. kat. 
anyaegyháza a zágrábi érseki, az egj'etlen gör. 
kat. egyház a körösi püspöki, a 32 gör. kel. egy- 
ház a pakráci püspöki egyháztartoniányhoz tarto- 
zik ; ágostai és reform, egyház nincs, az izraeli- 
táknak 4 helyen van anyakönyvi hivataluk. 

Törvénykezési szempontból B. \Tnegye a 
zágrábi kir. báni tábla alá tartozik, járásbíróság 
a 8 járási székhelyen van. Főügyészség, bánya-, 
sajtó- és pénzügjá bírósága, ügyvédi kamarája 
Zágrábban székel, 7 közjegyzője (Belovár, Kap- 
roncza. Körös, Garesnica, Kutina, Gjurgjevac, 
Grabisvopolje) a belovári közjegyzői kamarához 
tartozik. 

Hadügyi tekintetben egész B. vmegye a belo- 
vi'uri 16. sz. hadkiegészítő parancsnokság s a 27. sz. 
honvéd gyalogezi-ed alá van rendelve. 

Pénzügyigazgatósága Belováron van, adó- 
hivatala Belovái', Csazma, Kaproneza és Körösön, 
pénzügyőrsége Belovárban. Kereskedelmi és ipari 
kamarája, posta- és távirda-igazgatósága Zágráb- 
ban van. 

Története viszontagságos: a VI. sz. végén 
az avarok áraszták el, nyomukat követték a hor- 
vátok, kik a bizánci császárok felsősége alá tar- 
toztak. Az avar birodalom bukása után a német 
királyok nevében külön bennszülött hercegek 
uralkodtak itt, akik a német uralom eUen gyak- 
ran fellázadtak. A német uralom megszűnt a IX. 
sz. végén, mikor a magyarok elfoglalták Panno- 
niát. Zvoinimir horvát király halála után Horvát- 
orezágban belzavarok ütöttek ki mire öz\'egye 
(Ilona) testvérét, Szt. László magj'ar királyt hívta 
meg a rend helyreállítására, aki 1091. a mai Hor- 
vátországot a Kapella hegységig elfoglalta és Ál- 
mos herceget ezen ország ifjabb királyává tette. 
Az újra fellázadt horvátokat Kálmán király 1097. 
megvervén, Körösön (Krizevcin) a horvát zsupá- 
nokkal a hagyomány szerint olyérteknü egyezsé- 
get kötött, mely szerint a horvátok őt királyuk- 
nak ismerték el (1103). Ezóta Körös mindinkább 
emelkedett jelentó-ségében, 1257. sz. kir. város 
lett, s ezen kiváltságát utóbb IV. Béla, I. Lajos és 
II. Rudolf királyok is megerősítették. 1299-ben itt 
tartották az első horvát országgyűlést, mely Ká- 
1 1 >ly Róbert herceget III. Endre ellenében Magyar- 
éi Horvátország királyává választotta meg. 1526. 
Kapronczán (KoprixTiicán) Frangepán Keresz- 
tély horvát hadvezért az ország kormányzójává 
választották, 1527. pedig Dubraván Szapolyai 
Jánost választották meg királlyá. A törökök a 
vmegye nagyobb részét feldúlták, a nép tömegesen 
elhagjta az elpusztított xidékeket, csak Kaproneza 
és Ivanic tartotta fenn magát, melyek utóbb 
Horvátország legjelentékenyebb végvárai lettek. 



1746-ban állíttatott fel a horvát-szlavón határ- 
őrvidék, melyben Gjurgjevac (Szentgj-örgy) a 
róla elnevezett 16. számú ezred székhelye lett s 
az maradt a határőr\idék feloszlatásáig. A gjurgje- 
vaoi és körösi ezred 1871. polgárosíttatott s Belo- 
vármegye név alatt Horvátországba bekobelez- 
tetett, 1883. pedig ez a megye Körösmegyével 
B. vmegye elnevezéssel egyesíttetett. 

Belovár moravecki, község Zágráb vm. szent- 
ivánzelinai j.-ban, íi9oo) 235 horvát-szerb lak.; 
u. p. és u. t. Sesvete. 

Belovesza-rétegek, a kárpáti homokkő-csoport- 
ban az eocénnek felsőbb tagját képviselik. Szür- 
kés, zöldes palákból állanak, melyekkel vékony 
csUlámos homokkőpadok váltakoznak. Ezek a ré- 
tegek Bélavézse, régebben Belovesza községről 
vannak elnevezve. 

Below, Gewg von, német történetíró, szül. Kö- 
nigsbergben 1858 jan. 19. Egyetemi tanár volt 
Tübiugenben. Munkáiban különösen a középkori 
városok belső életére vonatkozólag érvényesít új 
nézeteket, melyek heves polémiákra szolgáltattak 
okot. Fóbb müvei : Die Entstehung des aus- 
schliesslichen Wahlrechta der Domkapitel (1883) ; 
Die landstándische Verfassung in Jülichund Berg 
(1885-1891,3 köt.); DieEntstehungder deutschen 
Stadtgemeinde (1889); Der Ursprung der deut- 
schen Stadtverfassung (1892) ; Das Duell und der 
germanische Ehrbegriff (1896); Landtags- Aktén 
von JOlich-Berg. 1410-1610. (1 köt., 1895); Zur 
Socialgeschichte von Jülich-Berg (1896); Zur Ent- 
stehuugs-Geschichte des Duells (1896) ; Das Duell 
in Deutschland, Geschichte u. Gegenwart (1896). 
Ausgewáhlte ürkunden zur deutschen Verfas- 
sungsgeschichte(I. köt., 1899) : Das áltere deutsche 
Stadtewesen (1899) és Territórium u. Stadt (1899). 

Bélörvényes, kisk. Bihar vm. béli j.-ban, (i9io) 
284 oláh lak., u. p. és u. t. Bél. 

Bélöv, bélkor ona(tí6\.). A másodlagosan vasta- 
godó növények első nyalábjainak a farésze adja 
a B.-et (Markkrone, corona meduUaris), amely ren- 
desen több ívben nyomul be a bél szövetébe. Ele- 
mei néha egészen mások, mint a fa többi évgyű- 
rűiben : Igj- a fenyők B.-ében levő tracheidák 
csavarosán és gyűrűsen vastagodottak,míg a többi 
részben udvaros gödörkékkel megrakottak ; úgy- 
szintén a kétszikű fák első gyiírüs és csavaros 
edényei sem találhatók a másodlagos fában. 

Belövés, a fegyverek irányzókészülékeinek (I. 
0.) oly módon való szabályozása, hog>- a lövés 
pontos legyen. 

Belpaire, 1. Lokomotivkazán-rendszerek. 

Belpasso, község Catania szicíliai tartomány- 
ban, az Etna D.-i oldalán, vasút mellett, (i9oi) 
9640 lak., 1669. az Etna lávája elpusztította ; az 
újváros ettől É.-ra 5 km. -re fekszik, szöllőkkel, 
len- és gabonaterméssel 

Belper, város Derby (ettől 11*/, km.-nyóre) an- 
gol grófságban, a Derwent balpartján, vasút mel- 
lett, (1901) Í0,934 lak., pamutfonással, harisnya- 
szövéssel, gép- és szeggyártással. 

Bélperioráció a. m. hélátfúródás (1. o.). 

Bélperisztaltika, 1. Bélmozgások. 

Bélpoklosság (Lepra ardbum, Elephaniiasis 
graecorum, Misellus, lazarus, malzig. MaldeSt. 
Mein stb.), valamikor nagyon elterjedt, újabban 

5* 



Bélpoklosságr 



— 68 



Bélpoklosságr 



már ritkuló fertőző megbetegedés, mely nagyobb 
számban még Spanyolországban, Portugáliában, 
ritkábban Boszniában, Déloroszországban, Romá- 
niában, Norvégiában, Izlandban, elvétve az olasz 
és bretagnei partokon, Memelben, Svájcban a 
Rhone völgyében található, hazánkban csak nagy 
ritkán mutatkozik egy-egy behurcolt eset. Igen 
gyakori, de már apadóban van a forró égöv alatt 
mindenütt, különösen a Csendes-óceán szigetein, 
főkép Hawaiban, azonkívül Columbiában, Kíná- 
ban ós Japánban. Sokszor említik a leprát az 
ókori írók, így gyakran szerepel a bibliában (ere- 
deti neve ott cáráth), de már magából a szövegből 
is kitűnik, hogy e szó több különböző betegséget 
jelent, így pl. Jób betegsége nem lehetett lepra, 
hanem valószínűleg rühesség. 

A B. a középkorban, különösen a keresztes há- 
borúk alatt érte el tetőpontját. Mattháus Paris 
szerint a XII. sz.-ban magában Franciaországban 
2000, a többi Európában pedig 19,000 leprakór- 
ház működött (Misellarium, Ladrorie, Lazaretti 
stb.). Ezekben persze mindenféle beteget ápoltak. 
Amikor 1894/. Barthélemy néhány bretagnei lepro- 
sorium temetőjét felásatta, a csontmaradványok- 
ból rák és más betegségek jelenléte is kitűnt. Kü- 
lön hivatalok működtek tehát hajdan (Maledij 
Ampt), hogy a leprásokat felkutassák ; ezeknek 
azután külön zászló alatt, kezükben fehér bottal 
vagy kereplővel kellett járniok. Magyarországon 
is virágzott Szent László szegényei néven egy 
lazarista rend, melynek budai, esztergomi, csur- 
gói, szentéi, kolozsvári, füzitői, szomenyei, borsai 
klastromában a leprát gyógyították. Valószínűleg 
ilyen gyógyhely volt eredetileg a budai Kudas- 
fürdő (Zent ersebet azzonnak ispitalya, zent ge- 
lyert hegye alat, Margit legenda, Nyelvemlkt. 
VIII. 53.) és a Rókus-kórház is. A régi városok- 
ban a Lázár-utca elnevezés szintén hajdani lepra- 
kórházak utolsó emlékéül tekinthető. Az utolsó 
adat, mely Magyarországban a leprára vonatko- 
zik. Bártfáról való 1439-bőI, hol akkor bort vet- 
tek a leprakórház számára. Kapisztránról is fel 
van jegyezve, hogy amikor a törökök ellen prédi- 
kált, mind eléje tolongtak a leprások, hogy órin- 
tósótől meggyógyuljanak. A régi magyar legen- 
dák tele vannak idevágó vonatkozásokkal : Szt. 
Gellért saját ágyába fektetett egy leprást, Szt. 
István és Szt. Imre sírjánál meggyógyultak azok, 
Szt. László elzarándokolt a leprások sírjához a 
veszprémi Szt. Mihály-templomban, Szt. Erzsébet 
és Margit egész életűket a leprások ápolásának 
szánták. A B. ellen mindenütt szigorú óvóintéz- 
kedéseket hoztak, így VII. Gergely pápa decre- 
talisaival 1230. összes jogaitól, sőt családjától is 
megfosztotta a leprás embert. Szelídebb tilalmat 
tartalmaz a magyar Jordánszky kódex : «Vala- 
mely ember te nemzetedből makulás leend, azaz 
kétszínű, ne áldozzék az szent kenyeret ő istené- 
nek, se az oltárra ne járuljon szolgálni, ha vak 
leend, ha csonka, ha sánta, csimpa (orratlan), ha 
kancsal, ha görbe, ha csepölés (csipás), ha riihes 
avagy poklos.» Buda város statútumaiban (1244— 
1421) még a királyt is trónvesztettnek mondja, 
ha leprába esett : kaiser, kunig und ander krönte 
diser welt mag man absetzen ; Item : ob sy mue- 
sel süchtig oder aussetzig wurden. 



Már a XVI. sz. magyar írói, Bornemisza, Me- 
lius, Félegyházi nem ismerték a leprát és ha Pá- 
riz-Pápai és Nedliczi, Vali megint beszélnek róla, 
ezt aligha tették itthoni tapasztalások alapján. 

A B. okozója az Armauer Hansen által 1880-ban 
felfedezett bacillus, mely mesterségesen máig sem 
tenyészthető, állatokra át nem ojtható, könnyen 
festhető és ekkor a bac. tuberculosishoz hasonlít. 
Ez az embert valószínűleg az orr nyálkahártyája 
útján támadja meg, lassankint rengeteg tömeg- 
ben elszaporodik, ellepi főleg a bőrnek mélyét, a 
fehér vérsejteket, az idegek hüvelyeit, később a 
belső szerveket, mindenütt apró daganatokat (le- 
proma) kelt és eközben a jelenségeknek és az 
érzési zavaroknak hosszú és változatos sorát idézi 
elő. A betegek egy részénél főleg az érzési tüne- 
tek lépnek előtérbe : elvész a fájdalom és a hőér- 
zés, a beteg tehát nem veszi észre, ha megvágja, 
megégeti magát (lepra anaesthetica). Nem gon- 
dozza sebeit, folytonosan fekély esek, genyesek 
tagjai, izmai elsorvadnak, csontjai ellágyulnak, 
ujjai elűszkösödnek, leesnek, orra, pillái, ajka, 
szemei elpusztulnak és az egyén elsenyved. Más- 
kor foltok, kiütések, hólyagok, daganatok lepik 
el a bőrt, diónyi lepromák borítják el az arcot 
(facies leontina) és a testet, szóteső üszkös sebek 
keletkeznek, fekélyek a szájban, gégében, az ösz- 
szes belső szervekben, míg a beteg kimerülés v. 
közbejött fertőzés miatt el nem pusztul. Egyes 
országokban a lepra még külön alakokat is ölthe- 
tett ; így a horvát tengerparton skjrlevo, Skóciá- 
ban sibbens, Norvégiában radesyge, Francia- 
országban Morván, Konstantinápolyiján Zam- 
haco-féle he, tegség neve alatt átalakult formákat 
írtak le valószmű azonban, hogy e formák leírá- 
sánál diagnosztikus tévedések is szerepeltek. 

A B. lefolyása rendszerint 10—15 évig tart, de 
sokszor több évtizedre is elhúzódik. A kezelés ke- 
vés sikerrel jár : se a Carrasqidlla-féle sermn, se 
a Deycke-féle nastin, a chaulmoogra-olaj, a gino- 
kardiumsav, a gurjum-balzsam, se a szublimát és 
karbolkezelés igazi és állandó sikerrel nem jár. 
Másrészről bizonyos, hogy a bőr ápolása, a tiszta- 
ság, az egészséges klíma, a jó táplálkozás (halak 
kerülése, Hutc-hinson), izom- és ideggyakorlatok, 
rendszeres ciklusokban végzett dezinficiáló keze- 
lések kitűnő eredménnyel járnak és a beteget tűr- 
hető állapotban tarthatják évtizedekig. Japánban 
a kusat-sui hévforrásokat 'használják a betegek : 
rengeteg kínok között, 45" C. meleg timsós-kén- 
savas vízben fürdenek, évenkint 6 hétig, állítólag 
kitűnő eredménnyel. 

A fertőzés a bőrön át vagy egyszerű érintkezés- 
nél alig bír eséllyel ; az orron és tüdőn át azonban 
elég nagy. Néha bizonyos, hogy egyes leprás be- 
tegek évtizedekig éltek a legbensőbb érintkezés 
mellett másokkal együtt anélkül, hogy tőlük bárki 
is megkapta volna a bajt, a fertőzés veszélyét 
azért mégsem lehet tagadni. Az egyes államok 
ennélfogva vagy kórházba kényszerítik a beteget 
(így nálunk a pozsonyi kórházba vannak bezárva 
a Braziliából visszavándorolt leprások), v. válasz- 
tást engednek az otthoni ós a leprosoriumbeli 
ápolás között, mint pl. Norvégiában, ahol a gon- 
dos és humánus felügyelet mellett a leprások 
száma 1860-tól 1890-ig 3540-ről 954-re csökkent. 



Bélrák 



— 69 — 



Bélrothadás 



AB. irodalma óriási: 1897. Berlinben, 1909. 
Bergenben nemzetközi kongresszus volt e tárgy- 
ban. Külön folyóirata van: Lepra (Leipzig 1900). 
Förténete : Hensler, Gesch. d. abendlánd. Aus- 
<atzes : Nékám, A magyar bőrgyógyászat emlékei- 
ből (Budapest 1908). 

Bélrák, főleg a bélhuzam alsó részeiben gya- 
kori. A vékonybélen ritkaságszámba megy. A vas- 
tagbélen is a hajlatok helyén (vakbélen, a vastag- 
bél máj- és léphajlatán) gyakoribb. Kedvenc helye 
a végbél. Legrosszabb indulatú az a faja, mely az 
egész bélfalat egyenletesen beszűri, míg a gomba- 
alakú, kocsonyás formájú, mely a bélfai egy pont- 
jából indul ki, a jobbindulatu rákokhoz sorolható. 
Növekedése közben a B. a bél üregét szűkíti, ami 
a bélsár továbbítását nehezíti. A daganat felülete 
csakhamar fekélyessé válik, ami bélvérzésekre ad 
alkalmat. A megszilkült bélrészlet mögött meg- 
rekedő bélsár izgató hatása foljián hasmenés- 
szerű székletétek mutatkoznak, melyekhez vér és 
geny keveredik a kifekélyesedett daganat részé- 
ről. A B. felismerésére az említett jelek mellett 
a bélszíikület tünetei, a daganatnak tapinthatóvá 
válása segíthet. A végbélnek tapintás útján el nem 
érhető rákos daganatait megfelelő hosszúságú és 
szerkezetű csövek segítségével (rectoromanosko- 
pium) lehet a szemnek hozzáférhetővé tenni. 

A B. kezelése annak kimetszéséből áll (1. Bél- 
^^onkolás). Csak az esetben, ha ennek végzése a 
ilaganat kiterjedése, más, életfontosságú szer- 
vekbe való benövése miatt már nem lehetséges, 
elégedhetünk meg a bélsár továbbítását lehetet- 
lenné tevő akadály megkerülésével. Ezt vagy úgy 
érjük el, hogy az akadály előtt levő bélen nyílást 
készítünlí a bélsár kiürítése céljából (mesterséges 
bélnyilás, bélsipoly alkotásával), vagy az akadály 
alatt levő belet összekapcsoljuk az akadály mö- 
gött levő béllel (bélszájadzás, entero-enteroanas- 
tomosis alkotásával). Elhanyagolt esetekben a 
fájdalom csillapítására, a bélmüködés serkenté- 
sére kell szorítkozni. Ezen esetekben a halál vagy 
bélátfuródás következtében, gyakrabban a ráknak 
más szervekbe való áttétele folytán bekövetkező 
lassú senyvedés útján jő létre. A korán felismert 
B. korán eszközölt kimetszése az esetek jórészé- 
ben kiújulás nélkül való végleges gyógyulást biz- 
tosított. 

Bélrájicok alatt a belek belső felületének redőit 
értjük, 1. Belek . 

Bélrekedés, 1. Bélelzáródás. 

Bélrendszer alatt a vékony- és vastagbelek 
üsszeségét értjük, 1. Belek. 

Bélrenyheség, 1. Bélbémdás. 

Bélresectio, 1. Bélcsonkolás. 

Bélrogoz, kisk. Bihar vm. béli j.-ban, (i9io) 
Ibb oláh lak. ; u. p. és u. t. Ökrös. 

Bélrothadás, bélerjedés. A táplálékok a bél- 
csatornában az emésztőnedveken kívül annak a 
rengeteg mikroorganizmus hatásának is ki van- 
nak téve. amelyek a bél traktust a szájnyílástól 
kezdve a végbélnjilásig változó síirüséggel el- 
lepik. A baktériumok hatása már a szájban meg- 
kezdődik, ahol a baktériumok az alkalikus közeg- 
ben az ételmaradékokon kedvező életfeltételeket 
találnak s hihetetlenül elszaporodnak (szájflóra). 
Itt azonban a táplálék csak igen kevés ideig idő- 



zik s aztán a rátapadt baktériumokkal együtt a 
gj'omorba jut. Amíg a táplálék a gyomomedvvel 
össze nem keveredik, a baktériumok kifejthetik 
hatásukat; főleg a szénhidrátok tejsavas erje- 
dése jöhet könnyen létre, ezért az emésztés elején 
mindig találunk a gyomortartalomban tejsavat, 
A gyomor sósava a baktériumok nagy részét meg- 
öli, V. legalább is szaporodásában meggátolja; de 
azért nem képes a gyomortartalmat sterilizálni, 
úgy hogj-^ a baktériumok hatása a bélben újból 
megkezdődik. 

A béltraktusnak mennél alacsonyabb szaka- 
szába jut a béltartalom, az erjedési és rothadási 
folyamatok annál nagyobb mérveket öltenek ; a 
vakbélben érik el maximumukat ; innen kezdve 
a vastagbél alsóbb szakaszaiban, a végbélben a 
béltartalom beszáradásával arányosan mindin- 
kább vesztenek élénkségükből. 

A vékonybélben sincs normális körülmények 
közt rothadás, hanem csak erjedés (a rothadás és 
erjedés közti különbséget 1. Erjedés, Rothadás 
alatt). Mikor a béltartalom a vastagbélbe jut, még 
sárga a változatlan bilirubintól, csaknem szagta- 
lan, savanyú az ecetsavtól, tejsavtői, valamint 
egyéb szerves savaktól. A vékonybélben tehát a 
mikroorganizmusok a fehérjét nem támadják 
meg, hanem főleg a szénhidrátokat erjesztik el. 

A vastagbélben a béltartalom ismét alkaliku- 
sabb környezetbe jut, s ez kedvez a fehérjét rot- 
hasztó organizmusoknak. A fehérjék rothadása 
révén itt indol, skatol, parakresol, fenol stb. (l. 
a megfelelő címszók alatt), továbbá illó zsírsavak 
s gázalakú bomlástermékek (szénsav, hidrogén, 
mocsárgáz, metilmerkaptán és szénhidrogén, 1. 
Bélgázok) keletkeznek. Ezek közt főleg azok bír- 
nak fontossággal, amelyek fel is szivóduak s a 
vizelettel kiválasztódnak : egyes oxisavak (1. o.), 
amelyek változatlanul jelennek meg a vizeletben, 
továbbá fenol, indol, skatol (1. o.), amelyek a 
szers'ezetben végeredményben éterkénsavakká 
alakulnak (1. o.) s mint ilyenek kerülnek kiválasz- 
tásra. A vizeletben az éterkénsavak mennyisége 
mintegy mértéke a fehérje bélbeli rothadásának ; 
ha a belet dezinflciáljuk bizonyos gyógyszerekkel, 
az éterkénsavak eltűnnek a vizeletből. 

A felvett táplálékokon kívül az emésztő ned- 
vek alkatrészei is rothadnak a bélben, ennek leg- 
egyszerűbb bizonyítéka az, hogy az éhező ember 
belében is van rothadás. így az epefesték, a bili- 
rubin rothadás által az urobilinnel (1. o.) azonos 
sterkobilinné alakul: az epesavak is, főleg a 
taurokolsav, szintén megrothadnak. 

A bél mikroorganizmusainak összesége, azaz 
a bélflóra igen változatos képet mutat. Mindazon- 
által vannak olyan baktériumalakok, amelyeket 
rendszeresen megtalálunk a bélben, ezek az obligát 
bélbaktériumok, emellett vannak eseti'ől-esetre 
előfordulók, ezek a fakultatív bélbaktériumok. A 
bélflórának továbbá bizonyos típusait lehet fel- 
állítani a különböző táplálkozás szerint. Ennek 
nem az az oka, hogy talán a különböző táplá- 
lékokkal más és más csirákat viszünk be a be- 
lünkbe, hanem hogy a különböző tápanyagok el- 
térő életfeltételeket teremtenek a baktériumok 
számára. Ebben a tekintetben a bélbaktériumok 
oly érzékenyek, hogy pl. egészen más baktérium- 



Bélrothadás 



— 70 — 



Bélsár 



flórája van az anyatejjel táplált csecsemőnek, 
mint a tehéntejjel tápláltnak. A bélflórának ezt a 
sajátságát felhasználhatjuk arra, hogy valamely 
kedvezőtlen baktériumflóra helyébe — amely ta- 
lán a fehérjének túlintenziv rothasztása folytán 
zavarokat okoz — a diétának megváltoztatásá- 
val (szénhidrát koszt, tej-, gyümölesdiéta) ke- 
vésbbé ártalmasat neveljünk. A bélflórát a ból- 
sár bakteriológiai vizsgálatával őrizhetjük ellen ; 
az igaz, hogy ez nem ad hü képet a bélben élő 
baktériumokról, mert hiszen azoknak jó része 
már nem kerül élve a bélsárba, de más mód nem 
áll rendelkezésünkre. 

A bélben élő baktériumok óriási tömegéről fo- 
galmat szerezhetünk, ha figyelembe vesszük, 
hogy 1 mgr. bélsárból 25,000— 2.-300,000 bakté- 
riumkolóniát lehet kitenyészteni s a normális 
táplálkozás mellett 24 óra alatt kiválasztott bak- 
tériumok mennyisége 10 milliárd— 10 billió, kó- 
ros körülmények közt ez még sokkal több lehet. 
Ezek közt rendesen előfordulnak mint a szén- 
hidrátokat erjesztő baktériumok a coli-csoport 
tagjai (Bact. coli commune, bac. lactis aerogenes 
stb.), a fehérjéket rothasztó baktériumok közt pe- 
dig anaerobok, főleg a bac. putriflcus dominálnak. 

A kóros B. ellen más módszerekkel is próbálnak 
küzdeni : így hashajtók bevétele által ; ezzel a 
bélsárral együtt a baktériumok nagy tömegét is 
kiűzzük. Próbálkoztak a bélcsatorna dezinflciálá- 
sával is, ez azonban kev^esebb eredményre vezet, 
mert az ú. n. béldezinflciensek egy része, mint pl. 
a kalomel, kérdés, nem a hashajtás révén hat-e ; 
más része pedig igen problematikus értékű. Újab- 
ban kísérletet tettek (Metsehnikofif) valamely ár- 
talmatlan mikroorganizmusnak (bolgár mája, jog- 
hurt-készítmények) a bélbe vitelével ; ez elszapo- 
rodva elnyomja állítólag a káros baktériumokat, 
8 új, ártalmatlan bólflórát teremt. 

Az újszülött bélcsatornája még mentes a bakté- 
riumoktól, a magzat bélsara, a meeonium(l. o.)még 
steril ; de a legelső nyelő mozgással már a bakté- 
riumok tömege jut belé. Régen foglalkoztak azzal 
a gondolattal, hogy vájjon a bélflóra szüks^es-e 
a normális élethez, vagy kártékony-e? Óriási 
költségen berendezett kísérletek kapcsán — ami- 
dőn tengeri mala(;okat, csirkéket hetekig tartot- 
tak steril táplálékkal, steril környezetben — 
kiderült, hogy ugyan élet lehetséges bélbaktériu- 
mok nélkül is, de ez sokkal silányabb a normális- 
nál. Nem kell azonban azt képzelnünk, hogy a bél- 
baktériumok mind ártatlanok; vannak köztük 
igen veszedelmes kórokozók is. Ezek ugyan nor- 
mális körülmények közt nem fejthetik ki káros 
hatásukat, de ha a körülmények megfelelően ala- 
kulnak, bármikor akcióba léphetnek. 

Már maga a szervezet is gondoskodik arról, 
hogy a bélbaktériumok túlságosan el ne szapo- 
rodjanak. Maguk a baktériumok által termelt anya- 
gok közt is vannak olyanok, amelyek baktérium- 
ölő sajátságúak, pl. a fenol (karból), krezol stb. 
Ehhez járul egyes tápanyagoknak rothadást gátló 
hatása ; ilyen pl. a tej, a tejcukor és a belőle ke- 
letkezett tejsav. Relativ dezinflciáló hatása van 
az epének is : t. i. a bélmozgásokat gyorsítja s a 
felszívódást elősegíti. Már pedig mennél élénkeb- 
bek a bélmozgások s gyorsabb a felszívódás, 



annál inkább háttérbe szorul a B. Azért van az, 
hogy ha az epe nem juthat a béltraktusba (acho- 
lia, pl. sárgaságnál), akkor a bélsár rendkívül 
bűzös s a felszívódás rendkívül rossz. 

Növényevő állatoknál a bélflórának még na- 
gyobb szerepe van : itt az emésztés kiegészítő ré- 
szét képezi, munkája révén hő keletkezik, melyet 
az állat értékesít stb. A kérődzők négy gyomra 
közt csak az utolsóban, az oltóban (abomasus) le- 
het szó igazi emésztésről ; a másik háromban csak 
mikroorganizmusok fenntartotta erjedés van, mely 
a táplálékot preparálja a feldolgozáshoz 

B. növénytani értelemben, 1. Bedvesedés. 

Bélsacar v. Nabonedus (asszírul : Belsavusur 
V. Nabunáid), Babilónia utolsó királya (555 — 538). 
Uralkodása kezdetén csupán kisebb harcokat kel- 
lett vívnia, azontúl uralkodása csak építkezései 
által vált nevezetessé és föliratai is jobbára ilye- 
nekről szólanak. Az ő idejében vált fenyegetővé 
a perzsák hatalma, mely ellen hiába szövetkezett 
B. Elő-Ázsia kisebb államaival. 538. év Tammúz 
(június — júUus) havában Cyrus Szippar városát 
elfoglalta, Gobryas perzsa vezér pedig küzdelem 
nélkül foglalta el Babilont. B. Burszippába me- 
nekült s ott megadta magát, mielőtt Cyrus a vá- 
rost ostrom alá vette volna, amiért Cyrus öt Kar- 
mánia helytartójává tette. Herodotos elbeszélése 
Babilon elfoglalásáról csak mondán alapszik. Dá- 
niel könyvének elbeszélése (5. fej.) szerint B. 
Babilon elfoglalásának előestéjén lakomát adott, 
amely alatt egy kéz fölirta a falra e szavakat : 
«Mené, tekéi, ufarszin», amelyeket Dániel úgy 
magyarázott: «Megszámlált, megmért, elszaka- 
dások)) s amelyekben B. bukása volt megjósolva. 

Bélsár (faeces, scyhala, excrementum) . Úgy 
az ember, mint az állatok bélsara — nem tekintve 
az egyéni ingadozásokat — a táplálék minősége 
és mennyisége szerint igen nagy eltéréseket mu- 
tathat. Összetétele igen bonyolult; alkatrészeit 
származásuk szerint három csoportba oszthatjuk : 

1. Vannak alkatrészek, melyek a felvett táp- 
lálékból származnak. Ezek lehetnek elsősorban 
megemészthetetlen alkatrészek ; ilyen az emberre 
nézve a cellulózé, melyet pedig egyes növényi 
eredetű tápanyagaink igen nagy mennyiségben 
tartalmaznak ; tov. elszarusodott anyagok (köröm, 
haj stb.). Lehetnek tov. megemészthető, de a fel- 
vett táplálék nagy mennyisége v. a bélcsatorna 
indiszpoziciója miatt emésztésre nem került anya- 
gok, pl. porcdarabok, izomrostcafatok, zsir stb. 
Végül lehetnek megemészthető és meg is emész- 
tett, avagy más úton elbomlott tápanyagok, ame- 
lyek azonban elkerülték a felszívódást ; pl. zsír- 
savak, szappanok, aminosavak stb. A B. ezenalkat- 
részeinek mennyisége nyújt felvilágosítást vala- 
mely tápanyag kihasználhatóságáról ; ezértanyag- 
f orgalmi kísérleteknél meghatározása igen fontos. 

2. Vannak olyan alkatrészek, amelyek erede- 
tüket magának a bélnek köszönhetik. Ezek lehet- 
nek az emésztő nedveknek elbomlott, avagy eset- 
leg változatlan alkatrészei (emésztő enzimek, ko- 
leszterin, sterkobilin stb.). tov.a bél nyálkahártyája 
által produkált nyálka, levált hámsejtek tömege 
stb. ; azonkívül egyes sók (kalcium, vas, esetleg 
higany, ólomsók stb.), amelyeket a bél, főleg a 
vastagbél választ ki. 



Bélsárevés 



71 — 



Belső-Ázsia 



3. A B.-nak nagy részét teszik ki a baktériumok, 
amelyek az alsóbb bélszakaszokban, különösen a 
vastagbélben, mérhetetlen mennyiségben tenyész- 
nek. Ezeken az alkatrészeken kívül kóros körül- 
mények között még sok mindenféle fordulhat elő 
a B.-ban, mint vér, epekövek, a bólférgek legkü- 
lönbözőbb fajtái, azok petéi stb. 

Ha a táplálék nem tartalmaz túlsók emészthe- 
tetlen alkatrészt s megfelelő formában fogyaszt- 
juk, úgy a kihasználása a bélcsatornában majd- 
nem teljes, s csak elenyésző kis résszel járul hozzá 
a B. képzéséhez. A B. főtömegét a bél által oda 
kiválasztott anyagok és baktériumok teszik, ügy 
hogy a bélsarat nem úgy kell tekintenünk, mint 
tisztán a táplálék salakját, hanem mint a szer- 
vezeti-e nézve feleslegessé vált, esetleg káros, ál- 
tala tehát kidobott anyagok keverékét. Emellett 
a felfogás mellett szól az is, hogy a B. a méhen 
belüli életben, magzatoknál is képződik (1. Me- 
conium. Magzatszurok). továbbá lekötött bélcsa- 
tornákban is; sőt éhező egyéneknek az éhezés 
3 — 4. hetén is volt bélsarak. 

A B. mennyisége és színe a táplálkozás miként- 
jétől függ. Embernél normális körülmények közt, 
kevert táplálásnál, a 24 órai B. átlagos mennyisége 
100—200 g. (30—50 g. száraz anyag tartalommal). 
Túlnyomó hústáplálásnál a B. mennyisége keve- 
sebb, míg vegetáriánusoknál 300—500 g. is lehet. 
Növényevő állatok bélsara óriási lehet; lóé 24 
óra alatt 15—25 kg., szarvasmarháé hizlaláskor 
egész 50 kg.-ig felmehet. A B. a vastagbélben 
képződik. Kóros körülmények között a B. színe, 
menuyisége,összeállása megváltozik.V.ö. Sclimiát- 
Strasburger, Der Fázes des Menschen (3-ikkiad. 
Berlin 1910): Ledden-Hulsebosch. Diagn. der 
menschl. Exkremente (u. o. 1890). 

Bélsárevés, 1. Koprofágia. 

Bélsárhányás (miserere), akkor fejlődik, ha a 
bélsár továbbítása a bélhuzam egy pontján meg- 
reked. E megrekedés okaira nézve 1. Bélelzá- 
ródás. A B. ezek szerint csak egyik tünete a bél- 
elzáródásnak. A hányással csak a gyomornak és a 
vékonybél felső részének tartalma ürül. A pangás 
folytán ezen főleg epéből, bélnyálkából és a gyötrő 
szomjúság miatt bőven lenyelt folyadékból álló 
hányadék bomlásnak indul. E bomlás okozza 
bélsárra emlékeztető, undorító szagát. Igazi B. csak 
azon igen ritka esetben észlelhető, ha a gyomor 
és a vastagbél között áttörés fejlődik. A B. keze- 
lése egyezik a bélelzáródás okainak eltávolítá- 
sával. Csak az e.setben, ha azok eltávolítása 
lehetetlen, szorítkozunk annak tüneti kezelésére, 
amely minden táplálkozás, folyadékbevitel szi- 
gorú kerüléséből, a nedvveszteségnek pótlásából 
(bőr alá vagy végbélbe való beömlesztések útján), 
a pangó gyomortartalomnak gyomormosással v. 
állandó levezetéssel való eltávolításából és csil- 
lapító szerek adásából áll. 

Bélsárkő, koprolith, 1. Bélkövek. 

Bélseb, 1. Bélsérülés. 

Bélsérülés, bélseb keletkezéséhez nem szük- 
séges, hogy a hasfal is megsérüljön. Nagyfokú, 
tompa erőnek a hasfalon át való behatására is 
megrepedhet a bél (pl. lórugás, elgázolás, szekér- 
rúdnak a hashoz való títödése által). A hasfalon 
ilyenkor csak erős zúzódás jelei látszanak, A 



hasüregbe pedig a megrepedt bélből beomlik 
annak tartalma. A jelekre nézve 1. Bélátfuró- 
dán. Nyitott B. keletkezik, ha a belet megnyitó 
eszköz (kés, kard, golyó) a hasfalat is átjárta. 
Nagy erővel és gyorsasággal történő eróbehatás 
(pl. lövés), éles eszközzel való szúrás elől a belek 
ki nem térhetnek és ezért gyakran több bólkacs 
sérül egyszerre. A B. veszélyessége nő annak szá- 
mával, nagyságával. Kis sérülés a bélfal össze- 
húzódásával, a sebszélek megtapadásával önként 
is gyógyulhat (példa erre az angol- búr háború 
haslövéseinek önként gyógyuló nagy százaléka). 
Minden nagyobb B.. különösen békeidőben, ahol 
megfelelően felszerelt kórház rendesen idejeko- 
rán elérhető, kellő operációs ellátásban részesí- 
tendő. A bél ellátása függ a seb minőségétől és a 
bélfal állapotától. Szúrt és lőtt sebeket rendesen 
gyorsan bevarrással (1. Bélvarrás) el lehet kellő- 
képen zárni. A tompa erő behatására keletkező 
bélsebek körtü a bélfal táplálkozása szenvedhet, 
a zúzás folytán vagy a bélfodorról való leszaka- 
dás által gyorsan üszkösödhetik. Ily esetben a 
sérült bélrészlet csonkolása lehet javalva (1. Bél- 
csonkolás). A B.-ek műtéti kezelése mostoha kö- 
rülmények között (pl. háborúban) oly nehézsé- 
gekbe ütközhetik, hogy beváró kezelés (nyuga- 
lom, táplálékmegvonás, opiumadás) mellett a kis- 
kaliberű lövedék okozta nyitott B.-ek jobb arány- 
ban gyógyulnak, mint operáció mellett (az angol- 
búi- háború tapasztalatai). Békében, kedvező vi- 
szonyok között az operációs eljárás aránytíilanul 
jobb gyógj'ulási eredményt biztosít. 

Bélsérv, az a sérv, melynek tartalma a bél- 
huzamnak egy része. L. Sérv. 

Bélsipoly, a bél üi-egének közlekedése a test 
felszínével vagy a test valamely más, üreges szer- 
vével (húgyhólyaggal, epehólyaggal, gyomorral 
stb.). Mint kóros állapot rendesen úgy fejlődik, 
hogy a bélfalnak valamely fekélyes folyamata 
előzetes összenövés után áttör vagy a bőr felszí- 
nére, vagy az említett szervek valamelyike felé. 
A B.-on át az emésztés ideje alatt bélsár ürül. 
Aránylag gyakran látjuk B. fejlődését féregnyul- 
ványgyuladásból eredő tályogok megnyitása 
után, amikor a féregnjnilvány átfuródásának he- 
lyére vezet a B. Mesterségesen készít a sebész 
B.-t, amikor pangó bélsámak gyors elvezetését 
célozza (bélelzáródás, hashártyagjoiladásból eredő 
bélsárpangás szüntetésére). Ugyancsak mester- 
séges sipolyt készít a sebész olyankor, amikor a 
beteg táplálása a gyomron át lehetetlen. Ilyenkor a 
sipolyt a vékonybél legfelső részén készítik (jeju- 
nostomia). A kóros B.-ok egy része (pl. a féreg- 
nyulványátfuródás után keletkezők többsége) be- 
avatkozás nélktü begyógyulliat. Az egyéb feké- 
lyekből eredők csak nagyobb, rendesen bélcson- 
kolással (1. o.) járó operációval szüntethetők meg. 
Más megítélés alá esnek a végbélen gyaki'an ész- 
lelhető sipolyok, 1. Végbél sipoly. 

Bélsorvadás, 1. Athrepsia. 

Belső-Ausztria, e néven nevezték régebben az 
Ausztriához taitozó Stiria, Karintia, Krajna ós 
Tengermelléki taiix)mányokat, ellentétben Elö- 
Ausztriával (Breisgau) és Csehországgal, 

Belső-Ázsia. Először Ritter, majd Humboldt 
használta Ázsia centrális részeinek meghatáro- 



Belsöböcs 



— 72 



Belső erö 



zására. Ma főbb vonásaiban Eichthofen deflni- 
ciója van elfogadva («China» I. k.), aki B.-nak 
nevezi azt az összefüggő régi szárazföldet, amely- 
nek legfőbb jellemzője a lefolyástalanság. Ter- 
jed a Tibeti magasföldtöl az Altai hegységig, a 
Pamir vízválasztójától a kinai nagy folyók víz- 
választójáig ésa Khingán hegységig ; ehhez csat- 
lakozik Ny.-on az iráni medence. B.-hoz csatla- 
koznak a periferikus területek, ahonnan folyók 
indulnak a tenger felé. Kiterjeszthetjük B. fogal- 
mát az Aral-Kaspi-tavak síkjára is, mert Európa 
éppen olyan periferikus területe Ázsiának, mint 
India vagy Kina. A centrális és periferikus terü- 
letek között legfontosabb különbség az, hogy B.- 
ban a legújabb geológiai idők alatt mindazok az 
anyagok, amelyek a közetek kémiai vagy mecha- 
nikai pusztulása közben keletkeztek, ott marad- 
tak a szárazföldön, tehát ezek szubaerikus lera- 
kodások (han-hai), szemben a periferikus területek 
folyami lerakodásaival. Klimatológiai szempont- 
hói periferikus terület az, amelyet a nyári mon- 
szun elegendő csapadékkal lát el, úgy hogy öntö- 
zés nélkül is lehet földet mívelni ; ahol a nyári 
monszun erre a célra elegendő esőzést nem hoz, 
az centrális vidék, vagyis B. Periferikus tehát 
eszerint Kamcsatka, Mandzsúria, Korea, Szibéria, 
Belső-Kina, Hátsó-India, Blő-India, Kis-Ázsia és 
Európa, B. pedig Arábia, az Iráni magasföld. 
Turáni alföld, Han-hai medence, Kelet-Turkesztán 
(Dzungária, Góbi, Mongol puszták) és Tibet. 

Belsőbőcs, kisk. Borsod vra. miskolczi j.-bau, 
(1910) 1180 magyar lak. ; u.p. Berzék, u. t. Zsolcza. 

Belső ellenállás. így nevezik vm. zárt áram- 
kör ellenállásának magára az árramforrásra 
(elem, dinamó) eső részét, ellentétben az áramkör 
többi részének (lámpa, ellenállástekercs stb., ú. n. 
külső) ellenállásával. Takarékos üzemű az áram- 
forrás, ha a B.-a lehető kicsiny. Galvánelemek 
B.-a annál kisebb, minél közelebb vannak egy- 
máshoz s minél nagyobbak az elektródok s minél 
jobb vezető a folyadék, amellett egy bizonyos 
elemnél is hőmérséklettel, megterheléssel stb. erő- 
sen változik. A szokásos nagyságú 

Daniell elem B.-a 0,3 — 0,6 ohm., 
Bunsen « « 0,1—0,2 « 
Leclanche « « 1 —2 « 
Akkumulátorok B.-a igen kicsiny, 40—50 amper- 
órásoké is csak néhány század ohm., nagyobbaké 
még kisebb. L. még Elemek kapcsolása. 

Belső elválasztás v. szekréció. A testünket fel- 
építő sejtekben, amíg élnek, szakadatlanul bonyo- 
lult vegyi változásoknak egész sorozata megy 
végbe, ezeket az anyagforgalom v. anyagcsere 
gyűjtő szavával foglaljuk össze. A sejteknek 
anyagforgalmukhoz folytonosan új meg új anya- 
gokra — tápláló anyagokra — van szükségük, 
ezt a környező folyékony közegből, a szövetnedv- 
ből, a nyirokból, azaz végeredményben a vémedv- 
böl veszik. Az anyag fogyasztása mellett a sejtek 
folytonosan anyagokat termelnek. A termelt 
anyagok az anyagforgalomnak nevezett bonyo- 
lult vegyi folyamatoknak eredményei. A termelt 
anyagok legnagyobb része a COg, ureum, húgy- 
sav stb. a szervezetre nemcsak fölösleges, de 
káros is és így ezen bontási produktumok szaka- 
datlan eltávolítása szükséges, ezt végzik a tüdők, 



vesék, esetleg a bőr és vastagbél. Ezen végső 
bontási termékeken kívül keletkezhetnek azon- 
ban, akármelyik szövetterületen, olyan anyagok 
is, amelyek a nyirok- ós vérkeringésbe vissza- 
jutva, távoli szerveken tevékenységet fokozó v. 
gátló hatásokat fejthetnek ki, vagy sajátos mű- 
ködéseket hozhatnak létre. Ezen specifikus, sok- 
szor életfontos testeket Starling hormonoknak 
nevezte el. A hormonok révén egymástól távol- 
eső szervek egymásra vegyi úton kölcsönhatá- 
sokat gyakorolnak (kémiai korreláció), a szerve- 
zetnek sajátos vegyi kapcsolatát, összefüggését, 
kémiai harmóniáját hozzák létre. Élesen el kell 
ezt választanunk azon kölcsönhatásoktól, ame- 
Ij^eket az idegrendszer hoz létre. Vannak mirigy- 
szerű sejthalmazokból álló szerveink, amelyek- 
nek, úgy látszik, egyedüli feladatuk a hormonter- 
melés. Ezeket «mirigyek kivezető cső nélküb) 
név alatt foglalták össze és működésüket B.nak, 
belső szekréciónak nevezték el. Lehetséges azon- 
ban, hogy más mirigyek, amelyeknek Idvezetö 
csövük van, s amelyek fontos váladékokat ké- 
szítenek, ezenkívül olyan anyagokat is termel- 
nek, amelyek a mirigyből nem a kivezető csövön 
keresztül a váladékkal távoznak, hanem vissza- 
kerülnek egyenesen a vérkeringésbe, tehát szin- 
tén a belső szekréció szolgálatában állanak. A 
belső szekréció fogalma nagy általánosságban 
minden sejtre kiterjeszthető, amennyiben való- 
színű, hogy testünknek nincs egy olyan sejtje 
sem, amely a többire kémiai úton anyagforgalmi 
termékek révén több-kevesebb befolyást nem gya- 
korolna, de szűkebb értelemben a belső szek- 
réció keretében csak azokat a hatásokat foglaljuk 
össze, amelyek a szervezet kémiai kapcsolatában 
könnyen kimutatható fontos összefüggéseket je- 
lentenek. Kivezető cső nélkül való mirigyek, 
amelyek tehát tisztán a belső szekréciót szolgál- 
ják : a pajzsmirigyek, glandulae thyreoideae, a 
mellékpajzsmirigyek, glandulae parathyreoideae 
(1. Pajzsmirigy), az agy velő-függelék (1. Hypo- 
physis), a mellékvesék (1. o.) glandulae supra- 
renales és a thymus (1. o.). Kivezető csövük van, 
de emellett belső szekréciót végeznek a sexualis 
mirigyek, here, petefészek és a fehér máj (pank- 
reasz). A belső szekréciónak részletes tárgyalását 
az egyes szerveknél fogjuk áttekinteni, de hogy 
annak nagy fontosságát érzékítsük, röviden pár 
példát említünk. A mellékvesék kiirtása után az 
állatok rövid idő alatt elhalnak, azoknak lassú 
pusztulásakor sajátságos betegség, az Addison- 
kór fejlődik. A pajzsmirigyek fejletlenségével 
függnek össze bizonyos veleszületett hülyeségek. 
A pajzsmirigy-betegségekhez tartozik a myxo- 
dema, a Basedow-kór. Fehér máj kiirtására álla- 
toknál cukorbetegség lép fel. E pár példa eléggé 
mutatja, hogy a belső szekréció zavarai mily sú- 
lyos következményelckel járnak, mennyire meg- 
rontják a szervezet kémiai harmóniáját. 

Belső erö. Ha a testek egy csoportját össze- 
foglalva ú. n. anyagi rendszernek tekintjük, ak- 
kor ezen testek között működő erők a rendszer- 
nek B.-i, a rendszerbe nem tartozó testektől szár- 
mazók a külső erők. Pl. a föld vonzása egy kö- 
darabra nézve külső erő, a földből és a kőből álló 
rendszernek azonban B.-je. Nevezetes mechanikai 



Belső érzék 



73 - 



Bélsugár 



tétel, hogy B.-k az egész rendszer súlypontjának 
helyzetét nem változtathatják meg. Ebből követ- 
kezik pl., hog>' amikora kö esik a föld felé, a föld 
is mozog a kö felé, hogy a szétrobbanó gránát 
darabjai úgy mozognak, hogy közös súlj-pontjuk 
ugyanazt a pályái írja le, amit a gránát egészben 
leírna stb. 

Belső érzék, 1. Tudat. 

Belső érzések. Valamikor csak 5 érzékszen'et 
különböztettek meg : az ízlést, szaglást, tapintást, 
hallást és látást. Tagadhatatlan, hogy érző ideg- 
rendszerünknek ezek talán a legfejlettebb részei, 
de ezeken kívül sok más érző végkészüléket talá- 
lunk az emberi testben : inkább azt mondhatnók, 
nincs talán a testnek egj- részecskéje sem, amely- 
nek ne volnának érző idegei. Az újabb hisztoló- 
giai vizsgálatok igen szép érző idegvégződéseket 
találtak az izmokban, inakban, izületekben, csont- 
háityában stb. s majdnem az összes belső szer- 
vekben. Ezek az érző idegek mind izgalmakat 
szállítanak a perifériáról az agy\-elöbe. Ezen 
centripetális izgalmak (1. o.) tekintélyes része 
nem is lesz tudatossá, tehát nem is jár érzéssel, 
de azért nagy szerepet játszanak ezen érzés nél- 
kül való centripetális izgalmak a test különböző 
részeinek harmonikus együttműködésében, fon- 
tos reílexregulációknak egész sorozatát tartják 
fenn. Másik csoportja a centripetális izgaLmák- 
nak tudatunkba jut (vagyis kortikális változással 
jár) s ezek adják érzéseink összegét. Érzéseink 
azonban két nagy csoportra oszthatók : 1. olyanok, 
amelyek mindig a külvilágra vonatkoznak, ezek 
a külső érzések (1. o.), a látás, hallás stb. ilyenek ; 
2. olyanok, amelyek saját magunkra, testünk álla- 
potára vonatkoznak, tehát saját magunkról adnak 
felvilágosítástezek a B .(mások szerint közérzések), 
amennjiben ezen B. összege adja meg a közér- 
zetet. A B. közé tartoznak a test egyensúlyátiak 
érzései, amelyeket a hallószervvel (1. o.) össze- 
kapcsolt ívjáratoknak, az ott található otolit ké- 
szülékeknek köszönünk. Ide soroljuk a test és 
végtagok helyzetének és mozgásainak érzéseit, az 
ú. n. izomérzést (1. o.), amely nem más, mint áz 
izmok, inak, izületek érzéseinek összege. A fájda- 
lom, éhség, szomjúság, jóllakottság, a vizelés és 
székelés szükségének érzései mind ebbe a cso- 
]K>rba tartoznak. Álmatlanság, álmosság, fáradi- 
ág, szívdobogás stb. érzései mind ide tartozók 
!. a megfelelő címszók alatt). 

Belső és külső vonal, hadászati kifejezések. 
A két ellenfél közül az, aki a hadműveleti cél- 
tárgy (1. 0.) felé való előnyomulása közben két v. 
több ellenséges csoport közé jut, arról azt mond- 
ják, hogy a belső vonalon operál a külső vonalon 
működő ellenséggel szemben. A belső vonalon 
való működés előnye főkép az erők egjnittartásá- 
ban nyilvánul, ami főleg az ellenség valamelyik 
csoportja ellen túlerővel való fellépésre képesít : 
viszont a belső vonalon működő igen könnyen a 
két v. több oldalról való bekerítés veszélyének 
lehet kitéve. 

Belsőmezőhegyes, Mezőhegyeshez tartozó né- 
pes puszta Csanád \m. battonyai j.-ban, (loio) 1053 
lak. : u. p. és u. t. Mezőhegyes. 

Belső munka, a belső erők munkája, a höelmé- 
letben a molekulák közti erők munkája. 



Belső rím, máskép középrím, a verssorok bel- 
sejében előforduló rím, mikor ütemek egymással, 
ill. sor közepe és vége egymással rímelnek. Gyak- 
ran él vele Arany, pl. 

Rövid a szó gyorsan hangzó 
Kísérője büszke jelnek, 
De sokallja, meg se hallja. 
Már nyomul a hősi gyermek stb. 

Belsösárd, kisk. Zala xra. alsólendvai j.-ban, 
(1910) 228 mag5'ar lak, ; u. p. Résznek, u. t. Rédics. 

Belsőség, 1. Beltdek. 

Belső súrlódás (fiz), az az erő, amely vm. fo- 
lyadék- vagy gáztömegben fellép, ha különböző 
részei különböző sebességgel mozognak s amely 
a sebességeket kiegyenlíteni törekszik. A B. 
okozza tehát, hogy vm. mozgásba hozott s aztán 
magára hagyott folyadék (gáz) idővel megnyug- 
szik, mozgási energiája hővé alakul át. A kine- 
tikai gázelmélet a B.-t a nagyobb és kisebb sebes- 
ségű molekulák ütközéséből mag>^arázza. 

Belső szekréció, l. Belső elválasztás. 

Belső-Szolnok, azelőtt Erdélyben, a magyarok 
földjének egyik vmegyéje, melynek térfogata (1870) 
3340 km 2, lakóinak száma 138,307 volt: szék- 
helye Deés volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. nagyobb 
részét Doboka vmegyével Szolnok-Doboka név 
alatt új \TQegyévé egyesítette. 

Belső szög. A (közönséges) három-, négy- vagy 
sokszög minden szögpontjában az ott találkozó 
két szomszédos oldal B.-et, az egyik oldal és a 
szomszédjának ama szögponton túl való meghosz- 
szabbítása külső szöget zár be. 

Belső tag, az a : b=c : d aránypárban & és e 
belső, aésd külső tagok. Ha az aránypár helyes, 
akkor a belső tagok szorzata akkora, mint a külső 
tagoké. 

Belső telek. 1. Beltelek. 

Belső titkos tanácsos, 1. Titkos tanácsos. 

Belső vám. Régebben az ország határain belül 
is szedtek vámokat oly árúk után, amelyek az 
egyik vmegye, kerület v. tartomány területéről a 
másiknak területére átmentek. Manapság ilyen 
vámokat csak egyes utak, hidak, városi kövezett 
uteák építési és fenntartási költségeinek fedezése 
végett szednek (ütvám, hídvám, kövezetvám; 1. 0.), 
de különben az árúk az ország területén beliil 
minden illeték fizetése és ellenőrzés nélkül szál- 
líthatók, kivéve mégis az ország határához közel- 
fekvő, rendesen 1—2 mérföld szélességű terüle- 
tet, a B.-vonalat, amely táblákkal van megjelölve 
s amelyeken a vámköteles árúkat a csempészet 
hatékonyabb megakadályozása érdekében csak a 
vámörök ellenőrzése alatt és bizonyos rendszabá- 
lyok betartása mellett (csak nappal, igazolójegy 
birtokában stb.) szabad szállítani. L. Vám. 

Belső váz, 1. Belváz. 

Bélsugár (növ., radii medullares). A kétszikű és 
nyitvatermők körben áUó első edénynyalábjai kö- 
zötti alapszövet, mely a belet az elsődleges ké- 
reggel sugár módjára összeköti, az elsődleges 
vagy hosszú B. Ezzel szemben a kambiumtól 
később létrehozott, magában a fa- és háncsrész- 
ben ugyancsak sugárirányban haladó B.-ak, 
a másodlagos v. rö\-id B.-ak. Ezek szintén a ké- 
regig nyúlnak, de nem érik el a belet, hanem a 
fatestben különböző mélységben végződnek és 



Bel-sund 



— 74 



Belterjes 



annál rövidebbek, minél fiatalabb az az évgyüríi, 
amelyből kiindulnak. Egyes fákban (fűz, nyár) 
néha nemcsak a bél, hanem a kéreg felé is vakon 
végződnek a fatestben, mert a kambium meg- 
szüntette a B.-sejtek lefűzését. A fák kereszt- 
metszetén szabadszemmel vagy kézi nagyító- 
val (lupe) vékonyabb vagy vastagabb sugarak 
módjára haladó vonalaknak tűnnek fel, melyek 
erösebb nagyítással vagy tisztán sugárirányban 
megnyúlt, egyszerűen gödörkés parenchimából 
állanak, vagy ezekhez — különösen a B. szé- 
lén — udvaros gödörkés tracheidák is csatla- 
kozhatnak. Sugárirányú metszeten vagy hasított 
felületen, szélesebb vagy keskenyebb, élére állí- 
tott szalagok, melyek rendesen fényesebbek a fa 
többi részénél (tükörrostok). A vastagsága lehet 
egy vagy több sejtsor. A B. az anyagcserét köz- 
vetíti a bél, az elsődleges fa és kéreg között, ké- 
sőbb, mikor a bél és a környező fatest elhal, a még 
élő évgyűrűk és a háncs között. Sejtjei ősszel és 
télen keményítővel teltek, mely tavasszal a lomb- 
fakadáskor felhasználódik, hogy a nyár folyamán 
újból megteljenek. Keményítőn kívül lehetnek 
még benne csersav, oxálsavas mészkristályok, 
különböző zsírok, sőt egész gyantavezetékek 
(némely fenyőfa). 

Bel-sund, öböl a Spitzbergák Ny.-i partján, az 
é. sz. 77« 40' alatt. 

Bel szeme ónix (Ónix oculus Béli), a régiek 
megnevezése szerint az olyan ónix, illetőleg achát, 
melyben csak egyetlen körforma sáv van. Zay 
Sámuel Magyar Mineralógiájában olyan ónixot 
nevez annak, mely «tsak egy abrontsból áll». 

Bélszén. Az elektromos ívlámpákban használ- 
ják ; üreges szenek, melyeknek belseje finoman 
elosztott szén (korom) keverékével, esetleg még 
különböző fómsókkal van kitöltve. Az ilyen szén 
tehát két részből áll : a keményebb szénből készült 
külső rétegből (burokból) és a belső magból : a 
bélből. A bélanyag növeli a f ényív gázoszlopának 
vezetőképességét ; egyúttal az ívet központosítja 
ügy, hogy az ív a szén közepén marad, nem 
vándorol ide-oda. Egyenáramnál a felső vastagabb 
szén beles, az alsó tömör (homogén). A felső szén 
belében képződött üreg (kráter) növeli a fényha- 
tást lefelé, mert mintegy reflektorként szerepel. 
Váltakozó áramú ívlámpákban mindkét szénnek 
belesnek kell lenni, mert csak ekkor világít nyu- 
godtan a lámpa. A beles szenek másik csoportját 
az efiektusszenek képezik, melyeket lángívlám- 
pákban, hatásos (intenzív) ívlámpákban használ- 
nak. Az ilyen szeneknek a burokhoz viszonyított 
aránylag nagy átmérőjű bélanyaga fémsókkal: 
kalcium-fiuoriddal, bariumsókkal stb. van erősen 
itatva. A fémsók hozzáadása lánggal égő ivet s 
többé-kevésbbé erős színezetű fényt ad, mert a 
kalciumsók sárgára, strontiumsók vörösre, barium- 
sók fehéiTe színezik a lángot. Ilyen szeneket leg- 
először Bremer, Blondel állítottak elő s különféle 
gyári nevek és jelzések alatt hozzák forgalomba. 

Bélszikzsák v. hólyag a. m. szíkhólyag, em- 
briológiai kifejezés, 1. Emhrio. 

Belszög a. m. belső szög (1. o.). 

Bélszűkület, ritkán viíágrahozott rendellenes- 
sége a bélnek. Ilyenkor leginkább a gyomorszájon 
és a végbélen található. Pelnőttön a B. oka vagy 



a bél falában van (amikor fekélyes folyamatok 
gyógyulása közben fejlődő heges zsugorodás 
okozza a szűkületet, vagy a bélfalból fejlődő da- 
ganat szűkíti meg a bélnek üregét), vagy pedig a 
bélen kívül fekvő ok (daganat, köteg) szűkíti a 
bél üregét. A szűkületben rejlő akadály leküzdé- 
sére a szűkület előtt levő bélrészlet a fokozott 
munka folytán túlfejlődik. Ezen túlfejlett bélrész- 
lett fokozott összehúzódásai láthatók a rendesen 
lesoványodott hasfalon át a bélmerevedésnek ne- 
vezett tünetben, ez összehúzódásokat érzi a beteg 
kólikaszerű rohamok alakjában. Szorulással vál- 
takozó hasmenés, a rossz táplálkozás folytán be- 
álló lesoványodás a B. kísérő tünete. Az egyre 
fokozódó szűkülés végül bélelzáródáshoz vezethet 
(1. 0.), másrészt a táplálkozás csökkenése kimerü- 
lést okozhat. Ezért a B. kezelése a szűkület meg- 
oldásában kereshető, amit az okhoz képest vagy 
bélcsonkolással (1. o.) vagy az akadály megkerü- 
lésével (a szűkület alatt és felett levő bélnek bél- 
szájadzással való egyesítésével) érhetílnk el. 

Beit, a dán szigetek közt két tengerszoros neve ; 
az egyik a Nagy-B., a másik a Kis-B. Az előbbi 
Fyen (Pünen) és Zéland közt van ; hossza a Kat- 
tegattól Laalandig, ahol Langelands-Beltnek is 
hívják, 60 km., legnagyobb szélessége 23 km., 
mélysége 10 — 50 m. ; a hajózást rajta a zátonyok 
megnehezítik; télen ritkán fagy be; az átkelő 
hely legkeskenyebb részén (20 km.). Korsör és 
Nyborg közt van. A Kis-B. Fyen és Schleswig 
közt terül el ; az előbbinél jóval keskenyebb ; Prede- 
riciától Arrö szigetig 65 km. hosszú ; szélessége : 
0'6— 15 km. ; a hajózás bennelszintén veszedelmes: 
télen gyakran befagy. Átkelő helyek : Middelfart, 
Assens, Paaborg. 

'RQ\td^q(Komplementar), kereskedő társaságok- 
nak egy vagy több oly tagja, aki a társaság kö- 
telezettségeiért egész vagyonával felelős. Jogaira 
és kötelességeire nézve 1. Betéti társaság. — B. a 
matematikában 1. Belső tag. 

Beitek, 1. Krasznabéltek és Nyirhéltek. 

Beltelekjbelső telek, belsőség v. intra villán, bent 
a helységben, városban fekvő, rendszerint körül- 
kerített terület, házhely, házi kert, major, szérűs- 
kert, megkülönböztetésül a kültelektől ; azonkívül 
a földbirtoknál a majornak szánt terület. 

Beltenger, olyan kisebb tenger, amelyet csak- 
nem egészen körülvesz a szárazföld, úgy hogy 
csak csekély kapcsolatban van az óceánokkal, pl. a 
Földközi-, Fekete- és Vörös-tenger. A nagy tava- 
kat is nevezik néha így, pl. a Kaspi- és Arai-tavat. 

Beltenyésztés az, midőn egy s ugyanazon faj- 
tába tartozó állatok párosíttatnak egymással, pl. 
arab kanca arab csődörrel. A németek e tenyésztő 
eljárást tisztatenyésztósnek (Rein^ucht) nevezik, 
mert ők egészen mást, t. i. azt értik B. (Innzucht) 
alatt, hogy a tenyésztő a saját nyájából veszi a 
tenyészállatokat, még pedig a hímeket és nősté- 
nyeket egyaránt. Magyarban némelyek a két- 
értelmű B. helyett az egy vérben tenyésztés el- 
nevezést is használják. A B. a leggyakrabban s 
általában azon esetekben alkalmazott tenyésztő 
eljárás, midőn a tenyésztő oly tulajdonságokkal 
bíró állatfajtát talál, mely őt kielégíti. 

Belterjes (intensiv), szemben a külterjes (ex- 
tensiv) gazdálkodással, oly gazdálkodási üzem- 



Belt-féle testecskék 



~ 75 



Beltrami 



mód, melynél a termelésnél alkalmazott üzem- 
töke az alaptőkéhez viszonyít\'a, aránylag magas. 
A B. gazdaságnál háttérbe lép a természet, mint 
termelési tényező, előtérbe a mimka és a töke. 
Ha a B.-ség az egész gazdaság kezelésére vonat- 
kozik, a folytatott üzemmódot B.-nek mondjuk, 
minő pl. a váltógazdaság, szemben a külterjes 
hármnnyomásü gazdasággal. Az oly gazdaság 
üzemmódja pedig, mely a külterjesről a B.-re 
átmenetet képez, középterjesnek mondatik ; ilyen 
pl. a javított háromnyomású gazdaság. De bizo- 
nyos üzemen belül lehet egyes termelési ágak ke- 
zelése is kül- V. B., pl. a szan'asmarhatenyésztés 
gulyatartásnál rendszerint külterjes, tehenésze- 
teknél B. A B. gazdaság ménjét közönségesen az 
alap- és üzemtóke között fennforgó arány által 
szokás kifejezni, amidőn pl. azt mondják, hogy 
hazánkban B. gazdaságnál az üzemtöke 40— 
.7(^0 -át teszi az alaptőkének. Helyesebb azonban, 
ha a B. gazdaság mérvét az üzemtöke abszolút 
kitétele által fejezzük ki, midőn pl. azt mondjuk, 
hogj' \iszonyaink között a B. gazdaság folytatá- 
sához kat. holdanként 160—240 K üzemtókére 
van szükség. A B. gazdaság előnye szemben a 
külterjessel abban áll, hogy ugyanazon birtokon 
nagj'obb mennj^ségú termények előállítását és 
nagj-obb jövedelem elérését teszi lehetővé, minél- 
fogva terjedése köz- és magángazdasági szem- 
pontokból kívánatos, azonban felkarolása bizonyos 
feltételekhez van kötve, minők : olcsó töke, ele- 
gendő munkaerő, a környék nagy fogj'asztása, 
könnj-ű közlekedés, a termeivények biztos értéke- 
síthetóse és a gazdasági szakértelemnek maga- 
sabb foka. Csak ahol ezek a feltételek megvannak, 
alkalmazható sikeiTel a B. gazdaság. 

Belt-féle testecskék, a mirmékodomáciumokat 
fejlesztő mirmékofll középamerikai Acacia corni- 
gera és A. sphaerocephala leveleinek felső felé- 
benállólevélkék hegyén fejlődő tojás- vagy körte - 
szerű képletek, amelyeknek mézfejtöjében kiváló 
cukornemű és fehérjenemű anyagokból álló vála- 
dékát a hangyák szorgalmasan gjnijtik és fo- 
gyasztják és amelyeket felfedezőjük, Be/f Th.ntán 
neveztek el. 

Belton, Bell county székhelye Texas amerikai 
államban a Leon-river partján, vasútmellett, (i9oo) 
3700 lak., college-dzsel. 

Beltrafiio, Giovanni Antonio, 1. Boltraffio. 

Beltrame, Giovanni, olasz származású utazó és 
nyelvkutató, szül. 1824 nov. 11-én Valeggióban, 
a Mineio mellett. Mint térítő járt a Nílusnak el- 
addig ismeretlen tájain is. 1862 óta hazájában 
mint veronai apát a nilus\idéki nyelvekkel fog- 
lalkozott és a dinka nyelv szótárát adta ki (Róma 
1881). Útleírásai : Diun viaggio sul íiume bianco 
nellWfrica centrale (\'erona 1861) : II Sennaar e 
lo Sciangallah (u. o. 1879—82, 2 köt.) : II flume 
bianco e i Denka(u. o. 1881). 

Beltrami, 1. Eagenio, olasz matematikus, szül. 
Cremonában 1835 nov. 16., megh. 1900 febr. 18. 
Rómában. 1862-ben a bolognai egj'etemen rend- 
kí\iili, 1863. pedig Pisában rendes tanár lett. 1866 
óta Bolognában, 1873 óta pedig Rómában műkö- 
dött ugyanily minőségben. 1876 óta a paN-iai egye- 
temen, 1891 -tői ismét Rómában a matematika és 
fizika tanára. Értekezései az Acta Mathematícá- 



ban és más tudományos folyóiratokban jelentek 
meg. Opere matematiche c. munkáját a római 
egyetem adta ki. 

2. B, Giovanni, olasz kőmetsző, szül. Cremoná- 
ban 1777., megh. u. o. 1854. Egy öt\'ö3 üa, aki 
önmaga képezte magát s Beauhamais Eugenben 
talált bőkezű pártfogót. Munkái : egy 17 ram. nagy- 
ságú kő mintegy 20 alakkal, Dárius sátra, s egy 
26 mm. nagyságú topáz Lionardo da Vinci ütoLsó 
vacsorájával. Bronz domborműveket is készített. 

3. B., Giulio Cesare, olasz utazó, szül. Berga- 
móban 1779., megh. a Romagnában levő Filo- 
tranóban 1855. A karbonárikkal való összekötte- 
tése miatt 1821. Olaszországból menekülnie kel- 
lett. Észak-Amerikába utazott, ahol elhatározta, 
hogy a Misszisszippi forrásait fölkeresi. Föl- 
fedezéséről 1824. New-Orléansban kiadott La 
découverte des sources du Mississippi e. munkáját 
a tudományos világ nagy tartózkodással fogadta. 
B. még néhány évig beutazta Mexikót, 1827. pedig 
Londonba ment, ahol 1828. A pilgrimageinEurope 
and America leading to the diseovery of the sour- 
ces of the Mississippi c. munkája jelent meg. 1830. 
Parisba költözött és Le Mexique nevű kétkötetes 
munkáját adta ki. Hazája felszabadításának érde- 
keit L'Italie et l'Eiu'ope c. röpiratával szolgálta. 

4. B; Luca, olasz építész, szül. Milanóban 1854 
nov. 13. Szülővárosának művészeti akadémiáján 
és műegyetemén tanult, majd 1876—80. a párisi 
École des Beaux-Artsban Gamier és Pascal alatt 
képezte magát tovább s egyidejűleg részt vett a 
városháza helyreállítási és az 1878-iki \'ilágkiálll- 
tás építési munkálataiban. Hazájába visszatérve, 
1880. a milanói művészeti akad., 1882. pedig a mű- 
egj'etem tanára lett: 1891. a lombardiai műemlék- 
bizottság (Ufflcio Regionale per la conservazione 
dei monumenti di Lombardia) igazgatójává, 1907. 
a milanói székesegyház építészévé nevezték ki : 
1890— 97-ig Milánó orsz. képv-iselője volt, 1905 
óta szenátor. Legnagyobb érdemeit mint restau- 
rátor szerezte, ó restaurálta a sonctnói kast-élyt 
(1882—87), a milanói S. Maria delle Grazié temp- 
lomot (1886—95) és Castello Sforzescót (1884— 
1907), a paviai Certosát (1886—95), a monzai 
székesegyház homlokzatát (1890 -95) stb. ; e mun. 
kálataiban művészi stílérzékét mélyreható mű- 
vészettörténeti kutatásokkal támogatta. Eredeti 
építkezéseiben is merít a történelmi stílusokból, 
elsősorban a renaissanceból ; a legnevezetesebbek 
Milanóban vannak : az állandó műcsarnok (1886), 
az Assicurazoni Grenerali di Venezia (1896 — 99), 
a Corriere della Sera (1903—4), a Banca Com- 
merciale Italiana (1907) palotája : a velencei cam- 
panile újjáépítése is az ő ter\'ei szerint indult meg 
(1903). Legismertebb művészettörténeti munkái: 
II Castello di Milano sotto il dominio degU Sforza 
1450-1535 (Milano 1885, 2. kiad. 1899) ; II Cimi- 
terio monumentale di Milano (u. o. 1889) ; La Cer- 
tosa di Pavia (u. o. 1895, 2. kiad. 1907). A Ras- 
segna d" Arte c. szakfolyóiratnak kezdettől munka- 
társa. Kiadta a Leonardo da Vinci Codex Atlanti- 
cusát (Milano 1891—97) és a Biblioteca Ambro- 
sianatában őrzött s Cristoforo Prédától miniált 
Libro doro Borromeo-t (u. o. 1896) Munkáinak 
nagj- részét saját rajzaival illusztrálta. Ifjúkorá- 
ban több város látképéről készített rézkarcot. 



Beltramo — 76 

Beltraiuo, az olasz népies bohózatok egyik 
állandó alakja, legtöbbnyire az együgyű szolga. 
L. Bohóc. 

Béltuberkulózis, 1. Bélffiimökőr. 

Béltüz, 1. Lépfene. 

Beludzsisztán, brit fenhatóság alatt álló or- 
szág az iráni medencének Ny.-i szögletében. Ha- 
tárai az Arab-tenger, India, Afganisztán ós Per- 
zsia, amellyel a határvillongások 1905. fejeződ- 
tek be. Tengerpartja nagyon egyhangú, száraz, 
forró, az ú. n. Germezirnek egy darabja. Jó ki- 
kötője csak kettő van, Szonmianibai és Gvadar. 
Belseje még részben ismeretlen. B. területén van 
Irán legmélyebb része, a sivatagos környékü 
Hamun mocsár, ahol a medence folyói elvesz- 
nek. D.-i és K.-i részében a B.-i hegység húzódik, 
ez több párhuzamos ív alakjában határolja a me- 
dencét ; B.-on csatlakozik az afganisztáni Szüle j- 
mán hegységhez, D.-en pedig két ágra látszik 
oszolni, az egyik ág a part mentén halad, mint 
Zagrosz hegység, a másik ÉNy.-ra fordulva a 
Koh-Rudban folytatódik. Állandó, nagy folyói 
nincsenek, csak az esőzések idején rohannak le a 
hegyekről a vadvizek, amit öntözésre használnak 
fel. K.-re a Bolan és Mula völgyén át vezet a 
legjobban járható út Indiába. Klímája szélsősé- 
ges, pl. Kelatban — 13 — 1-39 C* között ingado- 
zik, az esőzés bizonytalan ós ritka. Itt-ott a he- 
gyeket erdő borítja, nagyobbára Pistacia cabu- 
lica ; a kultúra oda szorítkozik, ahol elegendő 
vizet lehet kapni. A földmívelés termékei : búza, 
árpa, rizs, köles, kukorica és burgonya. Szöllő, 
barack, dinnye és más gyümölcs bőven terem. 
Pandzsgur datolyáiról híres. Vadon élő állatai a 
vaddisznó, tigris, párduc, sakál, farkas és medve, 
antilop ; házi állatok a teve, ló, ökör, tehén és 
szamár. Ásványi gazdagsága kevéssé ismeretes. 
Vasat és ólmot találnak Khuzdarban, szenet 
Quetta környékén, aszbesztet és kősót Zhob ke- 
rületben. Van azonkívül antimon, alumínium és 
kőolaj, ez utóbbit azonban nem művelik. Területe 
366,800 km3, lakosainak száma (i9oi) 915,000. Je- 
lenleg a következő részekre oszlik : 1. közvetle- 
ntil brit kormányzás alatt álló terület a tarto- 
mány B.-i része, ez 6 kerületre oszlik, úgymint : 
Quetta-Pishin, Szibi, Zhob, Loralai, Bolan, Cha- 
gai ; 2. Kalat és Lasz Béla benszülött államok. 
A kalati khán feje a vezérek szövetségének, de 
hatalma nagyon szűk korlátok közé van szorítva, 
az összes bevitt anyagokról köteles tudósítani a 
B.-i főkormányzó megbízottját, aki egyúttal köz- 
benjáró a khán és a vezérek közt a viszálykodá- 
sokban. A khánnak van rendkívüli serege is, 385 
lovas és tüzér, 29 ágyúval, amelyből 9 használ- 
ható. Lasz Béla uralkodójának címe Jam, aki a 
brit uralom kezdete (1896) előtt a kalati khánnak 
fizetett adót ; 3. a ma-rri és bugti beludzs törzsek 
birtoka a tartomány ÉK.-i részében félig függet- 
len terület. 

A lakosság legnagyobb részét a hrahui és a 
beludzs népek teszik. A brahui nép, mintegy 
300,000, az uralkodó osztály, dravida eredetű ; a 
beludzs, iráni és tatár keveredés (1. Beludzsok). 
A városlakók és földmívelök perzsák, hinduk és 
más leigázott, kisebb néptörzsek. Vallásuk szun- 
nita mohamedánus, részben hindu. 



Beludzsok 



Története. B. az ókori Gedi'ozia, amelyről az 
első tudósításokat Nagy Sándor hadjáratának tör- 
ténetírói közölték. B. mostani lakóinak hagyo- 
mányai csak az izlám meghonosításának koráig 
terjednek és nagyon homályosak. A kalifák korá- 
ban több hindu dinasztia követte egymást a ke- 
lati trónon, sírjaik mai is láthatók Kelat mellett. 
A X. sz.-ban kezdtek K. felöl terjeszkedni a be- 
ludzsok, de a hatalmat csak 1500 körül tudták 
kezlUcbe keríteni, független királyságot alapítot- 
tak, amely a XVII. sz. közepéig állott fenn, ami- 
kor Akbar sah elfoglalta ós Delliinek alávetette. 
100 év múlva újra függetlenítette magát és gyors 
fellendülésnek indult Naszir khán erélyes uralma 
alatt. Utána a fejetlenség korszakában a perzsák 
nagy területeket foglaltak el. Az angolok 1841. 
hatoltak be az országba, amikor Afganisztánba 
indítottak expedíciót ; a kelati khán 1854. szer- 
ződést kötött az angolokkal, amely szerint ezek- 
nek jogukban áll csapataikkal bármely helyet 
megszállni. A hosszas trónviszályok idején jó al- 
kalom nyílt a beavatkozásra s a khán előbb brit 
kormánytársat volt kénytelen elfogadni, majd 
sorba átadta az egyes tartományokat, 1877. Quet- 
tát, 1878--81. Pishin, Shorarud, Duki és Szibi 
tartományokat, míg végre 1883. britB.-nak nyil- 
vánították. 

Irodnlom. The administration Report of the Baluchistaa 
Agency, Calcutta ; The District Gazetteers of Baluchistan ; 
Floyer, Unexplored Baluchistan, London 1882 : Iloldich, 
The Indián Borderland, u. o. 1901; Hughes, The Country of 
Baluchistan, u. o. 1877 : Mac Gregor, Wandei-ings in Ba- 
luchistan, u. o. 1882; Masson, A Narrative of a Journey to 
Kalat, u. 0. 1843 ; Journeys in Balochistan, Afghanistan 
and the Puujab, u. o. 1842 ; Kehiinger, Belutschistan, 1907; 
Taté, The Prontiers of Baluchistan, London 1909. 

Beludzsisztán-szönyeg. A B. a turkomán sző- 
nyegek fajtájából való. Jó minőségű gyapjúból 
készül, de gyakori, hogy lószőrt, kecskeszőrt és 
teveszőrt is kevernek belé. Rajza geometrikus 
motívumokból van és hasonlít az afghán és bok- 
hara-szönyegekéhez, de nagyobb változatosságot 
mutat. Néha egy-egy növényi motívum is keve- 
redik belé, s vannak kockás, mozaikszerű rajzok 
is. Kötése meglehetős laza, két széle szőve van és 
színes, mint a bokharáké, szép rajzokkal tarkázva. 
Összbenyomása rendesen vagy sötétkék, vagy 
igen szép világos vörös. Ezenfelül 2—3 mellékszín 
is van benne. Nagysága IXl'ő métertől 3X4"5 
méterig váltakozik.^ 

Beludzsok. Az É. és D.-i Beludzsisztán iráni 
eredetű, de tatárvérrel kevert lakói, akik az iráni 
nyelvcsoporthoz tartozó új perzsával rokon nyel- 
vet beszélnek. Három főtörzsre szakadnak, ú. m. 
a nhárui-kra, a rínd-ekre és a maghzi-kra, ame- 
lyek ismét számos apróbb törzsre oszolnak. Álta- 
lában szépen alkotott, tagbaszakadt, kitartó, edzett 
testtel bírnak; bőrük színe meglehetősen sötét 
barna ; marcona arckifejezéssel, dús hajzattal és 
szakállal, feltűnően hosszú lábakkal. Jellemük 
vakmerő, ravasz. Hírhedt rablók, fegyelmezettsé- 
get és alárendeltséget nem ismernek. A vérboszút 
ivadékokon át gyakorolják. Nomád életűek, dro- 
medárjaikon barangolnak szerteszét. A B. moha- 
medánok. (Wundt H., A ride to India across Persia 
and Baluchipan, Lond., 1891). A Ny. és K.-en lakó 
többi B. tulajdonképen dravida brahui-ok (1. o.), 
akik Ny. felöl csak később vándoroltak be. Belu- 



Beluga — 7 7 

dzsisztán összes lakosainak száma alig egy millió. 
Túlnyomólag állattenyésztésből élnek. Mindnyá- 
jan angol alattvalók. 

Beluga (Alut), a fehér delfin (Delphinapterus 
leucas Pali.) régi népies neve, 1. Delfin. 

Belngakő, a viza (Acipenser hiiso L.) kivá- 
lasztó szerveiben előforduló, tojásdadalakú, fehér 
színű, foszforsavas mészből álló konkréeió, melyet 
az oroszok htiziszerként használnak. 

Belus. Délszláv eredetű személjTiév, mely az 
Árpádok korában náhmk is el volt terjedve. Azok 
közt, kik e nevet viselték, legismertebb a horvát 
eredetű B. bán (1. c), egy magj-ar nemzetség ala- 
pítója, melynek tagjai közt foljton használatban 
volt a B. név. 

Belus a. m. Bél, Baal (1. o.). 

Belus, 12 km. hosszú parti folyó Palesztiná- 
ban, amely Akkátől D.-re torkollik a Földközi- 
tengerbe. Áz ókorban híressé lett bíborcsigáiról 
és a torkolata körül található finom homokról, 
amelyet állítólag a föníciaiak az üveg feltalálása- 
kor használtak. Mai neve Nahr Xaaman. 

Belus bán. Uroz szerb vajda fia, Ilonának, II. 
Béla magyar király feleségének bátyja, Iliitől 
a kiskorú II. Géza gyámja és az ország kormány- 
zója volt. Nemcsak mint bölcs államférfiú tűnt ki, 
hanem mint hadvezér is. Henrik osztrák herceg 
ellenében a lechfeldi gj-özelmet (1146 szept. 11.) 
főleg őneki lehet tulajdonítni. Il47-ben Géza ki- 
rály Erdélybe ós a Szepességbe első sorban az ő 
tanácsára fogadta be a bujdosó szászokat és fla- 
mandokat s az ö közbenjárására ösmerte el Csu- 
domil vagy Blachin szerb fejedelem a magyar 
fenható-ságot. Ez utóbbi tény okozta Mánuel elle- 
nében a görög háborút, melyben mint hadvezér, 
B. ismételten kitűnt. 1156-ban ő lett az ország 
nádora. A görögkeleti vallásról időközben, úgy 
látezik, a róm. kat. vallásra tért át ; Báimonostori 
(1. 0.) a bencések részére ö alapította 

Belügyi Közlöny, a belügyminisztérium hiva- 
talos lapja, mely 1896 máj. 1. óta jelenik meg s 
eleinte fő- és melléklapból állt. A főlap minden hó 
1. és 15. jelent meg, melléklapja pedig, a Rend- 
őri Közlöny, mely főleg körözések elrendelését és 
visszavonását foglalja magában, naponkint. Újab- 
ban mindkét lapot külön szerkesztik s a B. K. 
rendszerint minden vasárnap jelenik meg. 

Belügyminisztérium {m. kir.), a m. kir. belügy- 
miniszter a mellette működő és neki köz\'etlenül 
alárendelt, miniszteriális hivatali személyzettel. 
Ügykörébe tartozik az ú. n. közjogi igazgatás, 
vagyis az országgj'űlésre szóló kir. meghívók szét- 
küldése és az orsz. képviselőválasztásokról szóló 
törvények végrehajtásának felügyelete ; az orszá- 
gos határkérdések, a nemzetiségi, állampolgár- 
sági és illetőségi ügyek ; nemesítések és régi ne- 
mességek (grófi, bárói méltóság); az Országos 
Törvénytár és a Rendeletek Tára kiadása. A B. 
közvetlen felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a 
vármegyék és a törvényhatósági városok közigaz- 
gatási működése és háztartása felett és felebb- 
viteli hatósága a vármegjétől hozzá felebbezett 
vagy felterjesztett községi ügyeknek. Központi 
főhatósága az állami anyakönyvvezetésnek; az 
államrendőrségnek, a csendőrség gazdasági ügyei- 
nek s általában a közbiztonság és közrendészet 



Bélvarrás 

ügyének ; a közegészségügynek, a gyámügynek, 
a közjótékonyság, a kivándorlás és az állami 
gyermekvédelem ügyének. Ezen ügyágak szerint 
a B. személyzete ügyosztályokra (jelenleg 12) 
oszlik, melyekhez a számvevőség és a kezelő 
hivatalok csatlakoznak. A B.-nak közvetlenül alá- 
rendelt főbb hivatalok és intézmények : az Orszá- 
gos Levéltár, a földtehermentesítési alap igaz- 
gatósága, az Orsz. Közegészségügyi Tanács, az ál- 
lami kórházak és elmegyógyintézetek, a székes- 
fővárosi államrendőrség, a határrendőrség, a ki- 
vándorlási biztí>si hivatal, a községi közigazga- 
tási tanfolyamok, az áUami gyermekmenhelyek. 

Bélüszkösödés, a bélfal elhalása, a tápláló 
erek elzáródása s a keringés teljes és végleges 
megszűnése következtében. Leggyakoribb az erek 
összenyomása miatt bélelzáródáskor (1. o.) pl. sérv- 
kapuban, belső sérvekben, bélcsavarodáskor (1. o.). 
Ilyenkor a kellő időben végzett műtét s az üszkös 
bél eltávolítása megmentheti a beteget, míg mű- 
tét nélkül majdnem mindig halálos a B., mert az 
üszkös bélfalon átvándorló mikrobák hashártya- 
gyuladást okoznak. Ritkán történik meg, hogy az 
üszkös bél, főleg a külső sérvekben levő, a bőr 
felé fúródik át s a beteg bélsársipoly árán meg- 
menekül. A bélbetürődés (1. o.) miatt elhalt üszkös 
bél természetes úton is kiürülhet. B.-sel jár a bél- 
fodor ereinek eldugulása : trombózisa és embóliája. 

Belvárd, kisk. Baranya vm. pécsi j.-han, (i9io) 
713 magyar és horvát lak. ; postaügynökség, u, t. 
Németbóly. 

Belvárosi takarékpénztár részvénytársaság 
Budapesten, 1892. alakult. Belvárosi tekintélyes 
polgárok alapították s első volt ama takarékpénz- 
tárak sorában, melyek a főváros egyes kerületei- 
ben, első sorban az illető kerületek gazdasági ér- 
dekeinek támogatására alakultak. Ma már a ke- 
rületi kereteken túlterjeszkedve, tekintélyes helyet 
foglal el a fővárosi pénzintézetek sorában. Ala- 
pításától fogva Székely Ferenc áll az élén, előbb 
mint vezérigazgató, később elnök ; kezdetben 2 
millió korona volt az alaptőkéje, melyet ismétel- 
ten, 1894, 1904., 1906. és 1910. emelt; legutóbb 
1911. pedig már 16 miUió koronára emelte. Tarta- 
lékalapja kereken 400,000 K. A B. a takarékpénz- 
tári és banküzletek minden ágával foglalkozik ; 
1891. bevezette a záloglevélüzletet is; 1910 vé- 
gén a fennáUó törlesztéses jelzálogkölcsönök ösz- 
szege meghaladta a 60 mill ió koronát. Befizető 
helye számos részvénj^ársaságnak és ipan'áUa- 
latnak, üzleti nyereségéből évente számottevő 
összeget áldoz közhasznú és jótékonycélokra s 
ilyképen majd minden közintézmén>Tiek alapító 
tagja ; bankárja volt a Jókai- és Mikszáth-jubi- 
leumoknak is, 1911-ben fejezték be a Kigyó-tér és 
Koronaherceg-utca sarkán intézeti székházát, mely 
egyike a főváros legnagyszerűbb épületeinek. 

Bélvarrás, véletlenül támadt bélsebek vagj' 
műtét útján ejtett bélsebek vagy csonkok egyesí- 
tését célzó sebészeti műtét. A B. két vagy három 
rétegben történik. A két réteges B.-t úgy végez- 
zük, hogy az első sorvarrat a bélfal egész vastag- 
ságán áthatolva, egymáshoz fekteti a bélseb szé- 
leit, egyúttal pedig a bélsebból történő vérzést is 
elállítja. A második varratrétegnek célja, hogy a 
belet borító hashártyát hozza minél szélesebb ré- 



Bélvata 



78 



Belvízi hajózás 



tegben összetapadásra. E célból nem a hashártya 
szabad széleit egyesítjülc, hanem a sebszéltöl tár 
volabb szúrunk be a hashártyaborítékba és a seb- 
szél előtt szúrunk ki. Ezáltal két redöt emelünk 
a hashártyából, amelyek a fonál csomózásakor 
vagy megfeszítésekor egymáshoz simulnak és a 
hashártya lapszerű összetapadását biztosítják. A 
B.-nak ezt a módját Lembert ajánlotta. A három 
réteges B. úgy történik, hogy az első varratsor a 
belet kibélelő nyálkahártyát, a másik az izomró- 
teget, a harmadik (Lembert módjára készített) 
varratsor a savóshártyát (hashártyaborítékot) 
egyesíti külön-külön. A B.-nak ezen módjai majd- 
nem teljesen kiszorították a bélegyesítésnek azt a 
sokféle, rendesen igen bonyolódott módját, melyet 
külön készülékekkel a bélsebészet gyermekévei- 
ben kigondoltak és ajánlottak a sebészek. Ezen el- 
járások közül csak a Murphy-gomb segélyével 
végzett B. van ma is használatban. A gombnak 
szétszedhető egy-egy felét bekötjük a két bél- 
csonkba. A gomb egymásba illő két felének össze- 
nyomásával egyesíthető a két csonk. A rugóval 
egymáshoz szoruló két gombfél szélesen egymás- 
hoz préseli a bél savós borítékát, melynek összeta- 
padása biztosítja a bél egyesülését. Az összepréselt 
bél beforduló karimája az állandó nyomás folytán 
elhal. Ezáltal a bél üregébe esik a gomb, mely az- 
után (10 — 12-ed napra) a bélsárral együtt kiürül. 
Egyszerűsége és gyorsasága dacára ez az eljárás 
is mindinkább kiszorul a használatból, mert a var- 
rással történő B. fentebb ismertetett módja bizto- 
sabb ennél. A B. eredményei különösen azóta ja- 
vultak, amióta kellő elrekesztéssel a bél felöl fe- 
nyegető fertőzés veszélyét megtanultuk kizárni (1. 
Bélcsonkolás). 

Bélvata, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban , 
(1910) 359 magyar lak. ; u. p. Illésháza, u. t. Nagy- 
magyar. 

Belváz (állat), belső váz, endoskeleton, a sugárálla- 
tok (1. Badiolaria) s néhány gerinctelen állat (1. Szi- 
vacsok, Korallok) testének belsejében levő chitin- 
szerü anyagból, kovasavból vagy szénsavas mész- 
ből, első sorban pedig a gerinceseknek (1. o.) porco- 
góból vagy csontszövetből álló belső szilárd, majd 
merev, majd rugalmas váza. 

Belvedere (olasz), magasabb helyen emelt, ár- 
kádokkal vagy terasszokkal körülvett épületnek 
a neve, mely szép kilátást nyújt a körülfekvő vi- 
dékre. Hires a Vatikán B.-nek elnevezett szárnya, 
mely jelenleg az összes gyűjteményeket s a könyv- 
tárt tartalmazza. A bécsi B. Savoyai Jenő palotája 
volt és egészen a legutóbbi időkig a császári kép- 
tár volt benne. A prágai B. a Közép-Európában 
található olasz renaissance-emlókelcnek egyik leg- 
kiválóbbika ; I. Ferdinánd építtette nejének mulató- 
helyül 1536—56. L. még Bellevue. 

Belvedere, több község Olaszországban ; leg- 
jelentékenyebb : B. Marittimo, járási székhely 
Cosenza olasz tartományban, pompás környéken 
a Tirreni tenger közelében, vasút mellett, (1901) 
5436 lak., K.-re tőle van a Mondea hegy, ahonnan 
mind az Adriai-, mind a Tirreni-tenger látható. 
B. borai a legjobb calabriai borok 

Belvederei Apollón, 1, Apollón. 

Belvedere-rétegek. Pluviatilis homok és ka- 
vicsrótegek amelyek a bécsi medencében a pan- 



nóniai (congeriás) agyagra rátelepednek. Velük 
záródik a harmadkori lerakodások sora. Fuchs T. 
mint thráciai emeletet különböztette meg őket az 
alattuk levő képződményektől, újabban pedig a 
levantei-emelethez sorozzák. Nálunk Budapesttől 
DK.-re a pusztaszentlőrinczi kavicsok hasonló 
korúak. Ezekből ismételve a Mustodon arver- 
nensis Croiz. et Job. ós M. Borsoni Hays, záp- 
fogai kerültek elő, ami geológiai koruk meg- 
állapítására döntő volt. 

Bélvérzés (enterorrhagia), amidőn a szék tiszta 
vérből vagy vérrel kevert ürülékből áll. Leggya- 
koribb oka a bélfekély, amely előfordul hurutok- 
nál, hastífusznál, vérhasnál és bélráknál ; ide tar- 
toznak a patkóbél emésztési fekélyei is. Vérzésre 
vezethetnek polipusok, bizonyos vérkeringési za- 
varok, általános vérzékenység ; sajátos alakja a 
B.-nek az újszülötteknél előforduló melaena neo- 
natorum. Vékonybélvérzésnól a szék fekete, szu- 
rokszerü, a vastagbélből származó vér sokkal 
inkább megtartja eredeti színét. Kisfokú vérzé- 
seknél a vért látni nem lehet, csak kémiai eljá- 
rásokkal lehet a székben kimutatni. Erős B.-ek 
néha minden előjel nélkül hirtelen állanak be : a 
betegek összeesnek, elsápadnak, vérkeringésük 
erősen gyengül és sokszor csak néhány órával 
később ürül ki a vér. Tífusznál a betegek hőmér- 
séklete hirtelenül esik. Ismétlődő vérzések köny- 
nyen válnak haláltokozóvá. A rákos fekélyek ren- 
desen csekély vérzéssel járnak, ilyenkor azonban 
a vérnek korai kimutatása a székben igen nagy 
fontosságú a beteg operáihatósága szempontjából. 
B.-nél az orvosi tennivaló a következő : teljes 
nyugalom, a táplálkozás beszüntetése, jégtömlö 
a hasra, konyhasó és zselatina belsőleg. Súlyos 
esetekben zselatinát, ergotint vagy lóvérsavót 
fecskendezünk a bőr alá. L. Bélfekélyek, Hastí- 
fusz, Melaena. 

Belvidék, a partvidéknek vagy határszéleknek 
ellentéte. 

Belvidere (ejtsd : beividir), Boono county szók- 
helye Illinois amerikai államban a Rock-riwer 
mellékfolyójának, a Kishwaukeench-nek partján, 
termékeny vidéken, (1900) 6937 lak., gyáriparral. 

Belvíz. B.-nek nevezzünk általában a felszí- 
nen megmaradó vagy fölfakadó, egyes földterü- 
leteket időszakonként elborító vizet. Keletkezé- 
sére a B. háromféle : Csapadékvíz, ha a talaj a 
hó- vagy esőből származott vizet huzamosabb 
idő alatt sem bírja beszívni. Az alföld kötött ta- 
laja kiválóan alkalmas efféle B.-ek keletkezé- 
sére. Talajvíz, a laposabb helyeken szokott elő- 
törni, ha földalatti folyásában a folyó magas víz- 
állása akadályozza. Ott lép föl, hol a jól vezető 
alsó réteget (kavics vagy folyóhomok) csak vé- 
kony agyagréteg borltja. Végre fakadó vagy 
szivárgó víz, mely magasabb árvizek alkalmával 
ott fordul elő, hol a töltés laza talajból van építve 
és ilyenen vezet keresztül. 

Belvízi hajózás, összefoglaló elnevezése a szá- 
razföldi természetes és mesterséges vízi utakon, 
vagyis a folyókon, tavakon ós csatornákon gya- 
korolt hajózásnak. A folyók kétségen kívül a leg- 
ősibb és legtermészetesebb útjai a szabad közle- 
kedésnek és forgalomnak s a hajózás bátran so- 
rozható az ősfoglalkozások közé. Az ősember 



Belvízi hajózás 



— 79 - 



Belvízi hajózás 



nyomai mindenütt a vizek mentén jelentkeznek 
> a műveltség egyetlen közvetítője évezredeken 
át a vízi út volt. A tengerről keletkezett és a be- 
torkoló folyókon a víz mentében fölfelé haladt a 
közművelődés áramlata és sehol se jutott tovább, 
csak odáig, ameddig a hajózás utat talált. A ke- 
reskedelem együtt fejlődött a hajózással. Keres- 
kedő városok nem is keletkezhettek másutt, csak 
hajózható vizek mentén : mert a közúti közleke- 
dés jóval később alakul ki s az ókorban csakis 
hadi célokra épített közutak vannak, melyeken 
nagy nehézségekbe ütközik a szállítás, úgy hogy 
kereskedő nem vállalkozhatott hosszabb száraz- 
tüldi utazásra. A B. fejlődése minden valószínűség 
szerint lépést tartott a tengeri hajózá.s fejlődésé- 
vel. Itt,mint ott, a szálfákból összerótt tutajt és a 
fatörzsből kivájt egyszerű sajkát, melyek világ- 
szerte még ma is élnek, több alkatrészből épített s 
börboritással v. más tömítéssel vízállóvá tett 
hajók váltották föl hosszabb utak céljára. A moz- 
dítást kezdetben és évezredeken át az emberi erő 
látja el evezéssel vagy vontatással. Amint a ha- 
jók méretei nagyobbodtak, csekéljTiek bizonyult 
az emberi munkaerő. Fölszerelik tehát a hajót 
árboccal és vitorlával, mely hosszú időn át kel- 
léke a folyóvizeken is minden gályának. Tengerbe 
ömlő folyók alsóbb szakaszán még ma is járnak 
vitorlás hajók. Másrészt az emberi erőt a vonta- 
tásban igás állatok, leginkább lovak váltják föl. 
Hosszú kötél segélyével főleg a vízfolyás ellen 
sokkal könnyebb továbbítani a tutajt vagy hajót, 
mint evezéssel. A rendszeres hajóvontatás azon- 
ban vontató utakat igényelt. Az államhatalomnak 
gondoskodnia kellett tehát vontatóutak fenntar- 
tásáról s a folyóvizeknek bizonyos mérvű szabá- 
lyozásáról. Ezen teendők és költségek térítménye- 
ként s a biztonságról gondoskodás fejében iUeték- 
szedés honosul meg. Az uralkodó hatalom csak- 
hamar dús jövedelmi forrást ismer föl a hajózás 
kizsákmányolásában s az idők folyamán mind 
általánosabbá lesz a hajózásnak mindennemű 
szolgáltatással, vámokkal és tizedekkel, árúdézs- 
mával, elővásárlási és árúmegállítási kényszer- 
rel való terhelése. A folyóvizeken való illeték- és 
vámszedés nemcsak a középkorban volt általa 
nos, de azt az újkor is az állami felségjogok közé 
sorozta. A gazdasági fejlődés magasabb foka a 
mesterséges vízi utak létesítésének eszméjét is 
megérlelte. Tengerek, tavak és folyók összeköté- 
sére igyekeztek s ahol terepakadályok vagy igen 
nagy távolságok nem állták útját, hozzá is fog- 
tak a hajózó csatornák ásásához. Az első csator- 
nákat államköltségen építették, utóbb az engedé- 
lyezési rendszerre tértek át, ami szintén maga 
után vonta az illetékszedést. 

Új korszakot teremtett a vízi utak forgalmában, 
de egyúttal jogviszonyaiban is a gőzgép alkalma- 
zása. Már a gőzgép feltalálása előtt történtek kí- 
sérletek, különösen a folyami hajózás körében, 
az emberi és állati mimkaerő célszerűbb alkalma- 
zására a hajók mozgatásánál oly gépezet seg'é- 
lyével, amely a hajónak gyorsabb haladást biz- 
tosítana s függetlenítené a hajók közlekedését az 
időjárás befolyásától és a partoktól. Ezeknek a 
kísérleteknek gyakorlati eredményük nem volt, 
csakis a gőzgép vált be s a gőzerővel hajtott hajó- 



kerék és hajócsavar pár év alatt átalakította az 
egész \alágon a hajózást. Amint a gőzhajók ve- 
szik át a vontató lovak szerepét, megkezdődik a 
tömeges szállítás, vagyis több teherhajónak egjüt- 
tes vontatása egy gőzhajó által. A \'ízi közlekedés 
gyors, nagyarányú és olcsó lesz. Gyors, mert a 
gőzhajó sebessége 4— 5- szőr akkora, mint a von- 
tató lovaké ; nagyaránjTí, mert száz ló sem bir 
annjit, mint egyetlen gőzhajó és olcsó is, mert a 
hosszadalmas és lassú lóvontatás sok pénzbe ke- 
rült. A lendületben, melyet a gőzhajó megjelenése 
a forgalomnak adott, a forgalom szabadságának 
nagy eszméje is érvényesül s a kereskedelem le- 
rázza bilincseit a belvízi utakon. A XIX. sz. elején 
megszü.nnek a vámok és tizedek, az árúdézsma, 
elővásárlás, árúmegállítás barbár jogaival együtt, 
melyeket alig száz év előtt még az államon kívül 
mások is, városok, főpapok és főurak korlátlanul 
gyakoroltak. Azonban gyors véget ér a B. fejlő- 
désében az a hatalmas lendület, amelyet a gőz- 
hajó megjelenése idézett elő, mert majd ugyan- 
azon egy időben a gőzhajóval megjelenik a vasút 
is. A vasúti szállítás gyorsasága, nagyobb (víz- 
állástól, időjárástól független) biztonsága, eltereli 
a figyelmet a B. gondozásától. A mesterséges vízi 
utak építését csakhamar mindenütt abbahagyják 
s a B.-nak veszedelmes versenytársa, sőt ellenese 
fejlődik a vasutakban. A verseny fejleményei or- 
szágonként változók.de többé-kevésbbé mindenütt 
a vizi utak közforgalmi jelentőségét rövidebb- 
hosszabb időre háttérbe szorították: mígnem a 
kereskedelmi és ipari viszonyok fejlődöttségéhez 
mérten nyilvánuló nagyobb arányú forgalmi szak- 
ségletek ismét visszaterelték a llgyelmet a B.-ra. 
Fokozatosan terjed annak a belátása, hogj' a vasút 
szállítóképessége korlátolt és drága a n^y árú- 
tömegek mozgósítása céljára ; már pedig az olcsó 
tömegárú, a földolgozásra váró nyers anyag az, 
melyet a hiányok és fölöslegek kiegyenlítésére 
szükségkép és minél kiterjedtebb mérvben kell 
mozgósítani, mert e nélkül nincs nagyobb ipari 
fellendülés a gazdasági életben. Mindenütt ott, 
ahol a forgalom fokozott igényei a vasutak által 
minden iráiiyban már kielégítést nem találnak, a 
B. minél teljesebb és gazdaságosabb kihasználá- 
sára és szükség szerint új %izi utak létesítésére 
utalnak. Napjainkban mind élénkebbé válik az 
érdeklődés a B. kérdései iránt s míg Francia- és 
Németországban állandó napirenden van a vízi 
utak ügye, s Ausztriában az 1901 jún. 11-iki tőr- 
vény oly építkezések kivitelét engedélyezte, me- 
lyeknek költsége az egj- milliárdot is jóval meg- 
haladja, nálunk a Duna-Tisza és a Duna-Száva 
csatorna létesítésének terve foglalkoztatja az 
ületékes hivatalos köröket és a közvéleményt. 

Tulajdonképen Németországban az 1864—1866. 
lezajlott háborúk alatt tett azon tapasztalat terelte 
vissza a figyelmet aB.-ra,hogy a vasutak nem vol- 
tak képesek a forgalom összes igényeit teljesen ki- 
elégíteni. Az ezen észleletből kiindult mozgalom 
folytán jött létre 1869. a Zentralverein für He- 
bung der deutschen Fluss & Kanalschiffahrt s jó- 
részt az általa kifejtett buzgó agitációnak köszön- 
hető, hogy a B. emelésének jelszava nemzetközi 
flg>'elme"t keltett. A mind élénkebbé váló érdek- 
IMés hozza létre a B.-i kongresszus eszméjét. 



Belvízrendezés 



— 80 — 



Belvízrendezés 



Hosszabb előkészítés után az első ily nemzetközi 
kongresszus 1885. Brüsszelben jött össze. Ezt 
1886. Bécsben s azután két, majd 3 és 4 évi idő- 
közökben a Majna melletti Frankfurtban, Man- 
chesterben, Parisban, Hágában, Düsszeldorfban, 
Milanóban, Szent-Pétervárott megtartott kon- 
gresszusok követték. A kongresszusokat foglal- 
koztató kérdések három főcsoportba foglalhatók 
össze, ú. m. 1. a hajózási utak építése és fenntar- 
tása ; 2. a hajózás műszaki üzeme, a célszerű és 
gazdaságos vontatási és szállítási mód ; 3. a ke- 
reskedelmi üzem ós adminisztráció. A fentebb 
említett Zentralvereinnal rokoncélú nálunk a 
Magyar Hajózási Egyesület. Ez a B. általános 
érdekű kérdéseinek tárgyalásában együtt műkö- 
dik a Zentralverein vezetése alatt álló Német- 
Osztrák és Magyar B.-i Szövetség-ben, amely 
2 — 3 éves időközökben a B. szempontjából külö- 
nösen fontos, vagy nagyobb érdeklődést keltő he- 
lyeken tartja gyűléseit. 

Irodaiam. Lagrénó-Kvassay, Hajózás a szárazföldi vize- 
ken, 1885 ; Krisztinkovich Ede, A v:'zi utakról, 1901 ; Ma- 
gyarország vízi utal (földmívelésűgyi minisztérium ki- 
adványa), 1892 ; Eger, Die Binnenschiffahrt in Európa und 
Nordamerika, Berlin 1899. Folyóiratok: Vízügyi és Hajó- 
zási Közlöny, Budapest; Magyar Hajózás, Budapest; Das 
Bchiff, Berlin; Binnenschiffahrts -Statistik, u. o. : Zeit- 
schrift fűr Binnenschiffahrt, n. o. 

Belvízrendezés vagy belvízlevezetés. A belvíz 
műszaki értelmezésben azt a vizet jelenti, mely 
a töltésekkel védett árterületeken a csapadékból, 
szivárgásból vagy fakadó vízből keletkezik. A 
B. az így előálló víz kártételeinek megszünte- 
tése. Ugyanis akkor, midőn valamely folyó kiön- 
tése ellen töltéseket emelünk (1. Ármentesítés), a 
töltések megakadályozzák a védett területen össze- 
gyűlő vizeknek a folyóba természetes úton való 
lehúzódását s a terület, ha a kiöntésektől nem 
szenved is, nagy része a belvíz miatt többé-ke- 
vésbbé hasznavehetetlenné válik. Ezért a belvíz 
levezetéséről mesterségesen kell gondoskodnunk. 
Ha a folyó völgyének, hol a belvíz összegyűl, 
nagy az esése, a belvizet csatornákkal fogjuk 
össze egyetlen gyüjtőmederben s e főgyűjtőt a 
folyónak oly alacsony pontján torkoltatjuk be, 
hol az árvíz magassága kisebb, mint azé a terü- 
leté, melyről a belvizeket levezetjük. Termé- 
szetes, hogy azon a ponton, hol a főgyűjtő a bel- 
vizet a folyóba viszi, az árvízi töltést át kell 
vágnunk ; de hogy az árvíz ki ne öntsön, a fő- 
gyűjtő két oldalán a f olyómenti töltéshez kapcsol- 
kozó töltéseket kell készítenünk addig a pontig, 
ameddig a folyó árvize a főgyűjtőben visszahat. 
Ez a mód a belvizeknek nyilt levezetése. Ha a 
folyó csekély esésű, ezt a módot nem használ- 
hatjuk. Ily esetben először is elkülönítjük a terü- 
letről azokat a vizeket, melyek magasabb helyek- 
ről folynak oda, azoktól, melyek magán a terü- 
leten csapadékból, vagy fölszivárgásból erednek. 
A fensíkról a területre folyó ú. n. külvizeket 
aztán a belvizektől elkülönítve vezetjük le. A kül- 
víz magasabb helyről jővén, rendesen nyilt csa- 
tornával torkoltatható a folyóba; természetes. 



hogy a csatorna mentén ekkor is kétoldali tölté- 
seket kell emelnünk addig a pontig, ameddig 
benne a folyó árvize visszaduzzaszt. Néha a töl- 
tések el is maradhatnak, ha a csatornát a ma- 
gaslat szélén úgy vezetjük, hogy partjai minde- 
nütt magasabbak a folyó árvizénél. A tulajdon- 
képeni belvizeket aztán csatornákkal fogjuk össze 
egyetlen főgyűjtőbe s a töltésbe épített zsilipen 
át vezetjűlc a folyóba. Míg a folyó vize alacsony, 
a nyitva tartott zsilipen a belvíz szabadon lefoly- 
hatik. Mikor a folyóban árvíz van, akkor a zsili- 
pet lezárják s a belvíz a csatornákban vagy az 
erre a célra kijelölt mélyebb fekvésű helyeken 
tározódik. Néha, hogy a töltések folytonosságát 
zsilippel meg ne szakítsák, a töltés tetején szifont 
fektetnek át, melyen keresztül aztán a belvíz a 
folyóba ömölhet, midőn a belvíz szintje a folyóé- 
nál magasabb. Fordított esetben a szifont el kell 
zárni s a belvíz ekkor a csatornákban és mélyebb 
helyeken gyűl össze. Á B.-nek ez a módja a terü- 
letek egy részét hasznavehetetlenné teszi egy 
időre, míg rajta a belvíz összegyűl. Ezért, hogy 
a belvíznek a folyóba jutását minden időben biz- 
tosítsák, szivattyútelepeket létesítenek a belvízi 
zsilip mellett s árvíz idején a szivattyúk emelik át 
a belvizet a folyóba. Néha nem is készítenek zsili- 
pet a töltésben, hanem mindenféle vízálláskor 
szivattyúzással emelik a belvizet a töltésen át. 
Egyes esetekben a belvizet nyelő kutakba veze- 
tik. Ez akkor lehetséges, ha a talaj mélységeiben 
száraz, víznyelő réteg van. Ilyenkor egy vagy 
több kutat nyitnak a rétegig s a csatornákkal 
összefogott belvizet e kutakba vezetik. Néha a 
belvíz a töltések tövében a folyó árvizének nyo- 
mása következtében fölfakadó víztől származik. 
Az ily belvíz ellen rendesen úgy védekeznek, hogy 
a töltéssel párvonalasan, tőle 50 — 100 m.-re 
újabb, alacsonyabb ú. n. szorítótöltést készítenek 
úgy, hogy a fakadó víz a két töltés között gyűl 
föl, de alacsonyabb szintet ér el, mint a folyó 
árvize. Néha két szorítótöltést is készítenek, ha 
a talaj nagyon átbocsátó s ez utóbbi esetben a 
második szorítótöltés mellett még alacsonyabb 
szintet ér el a fakadó víz. Ami a levezetésre ke- 
rülő belvíz mennyiségét illeti, ez a csapadék nagy- 
ságától, a párolgástól, a térszín esésétől, a talaj 
kötöttségétől, mívelésmódjától, növényzettel be- 
nőttségétől stb. függ. Hazai viszonyaink között a 
legnagyobb belvizeket a hóolvadás leve szolgál- 
tatja s 1 km^-ről lefolyó belvíz mennyisége annál 
több, 1. minél kötöttebb a talaj ; 2. minél kisebb 
a terület, melyen a belvíz keletkezik, úgy hogy 
pl. különben egyenlő viszonyokat feltételezve, 
egy 5 km2 területről 5-ször, 8-szor több víz folyik 
le km^-kint, mint egy 1000 km'' kiterjedésű terü- 
letről. A belvíz levezetésre szolgáló árkokat úgy 
kell méretezni, hogy a másodpercenként lefolyó 
maximális belvízmennyiséget levezetni tudja. Ezt 
a másodpercenkénti ós km^-kónti legnagyobb le- 
folyásra kerülő vízmennyiséget Alföldünkön meg- 
közelítően a következő táblázat adja meg : 



A másodpercenkint és km^-kint lefolyó legnagyobb vízmennyiség ra'-ben, ha a terület 

kiterjedése : 



5 km2 



5—10 km» 



10—50 km» I 60—100 km' 1 100-500 km' 1 500-1000 km» 



Vízálló tal»j_ 

Félig vízálló talaj. 



010-0-08 
005—0 04 



008—005 
04—0-03 



0-05— 0-OS 
0-03— 001 



03-0025 
001—0006 



0025— 0-02 
0006—0002 



po. 

I 00 



02-001 
002—00016 



Belvoir 



- 81 



BélyeggryUjtés 



Hazánkban a B.-t nagy arányokban hajtották 
végre s az egyes ármentesitö társulatok rendesen 
a B.-t is munkakörükbe vonták. Ármentesített 
vidékeinken a töltések mögött felgyűlő belvize- 
ket ma már óriási kiterjedésű csatornarendszer 
gj-iijti össze s hatalmas szivattj'útelepek emelik 
át a töltéseken keresztül a folyókba. Ily módon 
az ármentesített területeink a hollandiaiüo/í/e- 
rek-hez (1. o.) váltak hasonlókká. V. ö. Faragó 
Lipót, A l)elvíz levezetése. 

Belvoir (ejtsd: biver) V. BeevcT, község Leices- 
ter angol grófságban, a lincolni határon, Rutland 
herceg pompás kastélyával, amely a XI. sz.-ban 
épült, Wyatt gót stílusban restaurálta, szép kép- 
tárral és Don Quichotot ábrázoló híres tapé- 
tákkal. 

Bély, klsk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, 
1910) 1029 magyar lak. ; vasúti állomás, posta- és 
táviróhivatal. 

Bélyeg, 1. az adó és illeték lerovásának egyik 
módja és általában az a jegj% írás, alak stb., mely- 
lyel a dolgot külön e célra szolgáló eszköz — bé- 
lyegző — segítségével megjelölik. A B.-ek három- 
félék : 1. B.-ek, melyek okiratokra stb. felragaszt- 
hatók ; 2. B.-zett űrlapok, nevezetesen a váltó-, 
igér\'ény-, marhalevél-, továbbá postai szállító- 
levél-, vasúti fuvarlevél-, halászjegy- és útlevél- 
űrlapok : 3. zárjegyek, amelyek adóköteles cik- 
kek, pl. játékkártya becsomagolására szolgálnak. 
A B. az állami-a és a közönségre kényelmes esz- 
köze az illeték és adó lerovásának, amennyiben 
az állam részéről feleslegessé teszi az iUeték vagj' 
adó esetről esetre való külön kivetését és beszedé- 
sét, a közönségre nézve pedig feleslegessé teszi 
az adóhivatal felkeresését s így időt kiméi. Az 
állam szigorú vagyoni büntetéssel sújtja a B.- 
csonkítást, vagyis megleletezi a nem kellő ér- 
tékű, vagy már használt, vagy nem keUően al- 
kalmazott (pl. bizonyos esetekben keresztül nem 
írt) bélyeggel vagy éppen bélyegtelenül kiállított, 
illetve beadott okiratoknál érdekelt bélyegköteles 
felet. Hogy e büntetéssel utóiérhesse a B. -csonki- 
tót, közegeit a B.-ek helyes alkalmazásának meg- 
vizsgálására kötelezi. Hazánkban a vonatkozó ér- 
vényes szabályok nagy része a B.- és illeték- 
ügyet tárgyaló 1850. évi augusztus 2. kelt nyüt- 
parancsban található ; e rendelet honosította meg 
a B. intézményét magyar földön.* Érvényét az 
alkotmányos korszak több törvénye meghosszab- 
bította: legutoljára az 1875. XXV. t.-c. a tör- 
vényhozás további intézkedéséig. Módosításukat, 
valamint a B. -kötelezettség kiterjesztését tartal- 
mazzák az 1869. XVI., 1873. IX.. 1875. XVI. és 
XXV., 1881. XXVI. és XXXVI., 1887. XLV., 
1894. XXVI. t.-c. és néhány rendelet. Ezek sze- 
rint a pénzügyi és postai közegek vagy bizomá- 
nyosok árulják a következő értékű B.-eket : a) 
2, 4, 6, 8, 10, 14, 20, 24, 26, 30, 38. 40, 50, 64, 72 
fiUéres, 1 koronás, 1 K 20 f, 1 K 26 f, 1 K 50 f , 
1 K 80 f, 1 K 88 f, 2 K, 2 K 50 f, 3, 4, 5, 6, 8, 
10, 12, 14, 20, 24, 30 és 40 koronás B.-jegyeket : 

b) 10, 20, 40, 60, 80 flUéres, 1 koronás, 1 K 20 f , 
ÍK40f, IKGOf, lK80f és 2 K-tól páros 
számban 30 I^-ig felmenő B.-zett váltóürlapokat ; 

c) 1 koronás igé^-vényürlapokai • d) 4, 12 és 20 
filléres marhalevélüríapokat ; ej 1 és 4 koronás 

Hévai Nagy LaBÜama. III. köL 



halá.szjegyürlapokat ;f) 10 ^\\éve% postai szállüó- 
levélür lapokat ; g) 2 filléres és 10 flUéres vasúti 
fuvarlevélürlapokat ; h) 30 flUéres és 2 koronás 
útlevélürlapokat. A játékkártuákra játszmán- 
ként 30 és 60 f , illetőleg 60 fillér és 1 K 20 fillé- 
res zárjegyeket alkalmaznak. A magyar állam 
1911. évi költségvetése B. -illeték cimén 475 mil- 
lió korona bevételt irányzott elő. L. még Bélyeg- 
hamisítás, Illeték. 

2. B. Az állatok jelzésénél a bőrbe beégetett 
bizonyos jegyek, betűk és számok, részint hogy 
könnyen megállapítható legyen, kinek a tulajdo- 
nát teszik az állatok, részint hogy ott, ahol az 
állatok törzskönyveztetnek, azonosságuk kimu- 
tatható legyen. Bélyegezni csak a lovat és 
marhát szokták. (L. Állatok jelzése). 

3. B. Hajdanta a gonosztevőket és gályarabo- 
kat is bélyegezték, még pedig a homlokukon vagy 
a vállukon. Innen átvitt értelemben ma is a ((meg- 
bélyegzett embem elnevezés. 

4. B. a művészi ipar termékein levő jegy, mely 
megjelöli a művészt vagy a gj'árat, hol a mü 
készült, továbbá a mű keletkezésének idejét ós 
helyét, és hivatalos ellenőrzésre szolgál. L. Mester- 
jegy, Monogramyn, Kőfaragó- jegy. 

Bélyegadó, l. Bélyeg. 

Bélyegakta, törvény, melyet a Grenvllle-mi- 
nisztériumés az angol parlament 1765 márc. 22-én 
az északamerikai angol gyarmatokra ráerőszakolt 
azon űrügy alatt, hogy a bevétel a gyarmatok 
védelmi céljaira lesz fordítandó. A B. az üzleti 
leveleket vonta bélyegkötelezettség alá. A gyar- 
matok oly erélyesen tiltakoztak ez új adónem el- 
len, hogy 1766 márc. 18-án visszavonták. Mind- 
azonáltal a gyarmatok elszakadását siettette. 

Bélyegcsonkítás, l. Bélyeg. 

Bélyegellenőrzö szemle, a pénzügyigazgató- 
ság kiküldöttjének az az eljárása, mellyel a hely- 
színen megáUapitja azt, hogy a hatóság, bíróság, 
közjegyzői, körjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és 
iparkamarák, vállalatok, egyesületek, iparűzők 
és kereskedők a bélyeg- és iHetéki szabályoknak 
rájuk vonatkozó határozatait megtartják-e. L. még 
Bélyeg és Illeték. 

Bélyegfokozatok. 1. Bélyeg és IUeték. 

Bélyeggyüjtés (füaielia, philateleia). Levélbó- 
Ij'egeket, illetve postaértékjegyeket rendszeresen 
csak a múlt század 50-es éveinek elején kezdet- 
tek gyűjteni. Azóta ez az érdekes szórakoztató 
gjrüjtési ág az egész világon, a társadalom min- 
den rétegében százezreki'e menő híveket szer- 
zett. A legelső gyűjtők az angolok, franciák és 
belgák voltak, őket követték a többi nemzetek. 
Magyarországon a gjrtijtés megkezdése 1860-ra 
vezethető vissza. A világ jelenlegi legnagyobb 
és legértékesebb bélyeggjnijteménye Philippe 
La Renotiére báró (azelőtt de Ferrary nevet 
viselt) tulajdona, melynek értékét több millió 
frankra becsülik. Magánembereken kívül igen 
sok államnak is megvan a saját bélyeggyűjte- 
ménye. Ezek közül a legszámottevőbb és leg- 
teljesebb a londoni British Museumban van. E 
gjüjteménjTiek alapját Tapling angol parlamenti 
tag vetette meg nagy költség (kb. 1 millió ko- 
rona) árán és ajándékozta oda 1892. az államnak. 
A levél-B. fejlesztésére, az egymás közötti csere 



Bélyeghamisítás 



82 



Bélyegző 



előmozdítására és a bélye}?ek olcsón való beszer- 
zésére már kora időkben a bélyeggyűjtők egyesü- 
leteketlétesítettek. Ezek közül a legrégibb a «Phi- 
latelic Society» Londonban, mely már 1869 ápr. 
havában kezdette meg működését. György an- 
gol király, aki szenvedélyes bélyeggyűjtő, szin- 
tén tagja ez egyesületnek. Magyarországon 
1884;. alakult meg a még ma is virágzó «Levél- 
bélyeggyüjtők első hazai egyesülete)). Nagyban 
hozzájárulnak a B. népszerűvé tételéhez az utóbbi 
időkben gyakran rendezett nemzetközi bélyeg- 
kiállítások, bélyeggyűjtő-kongresszusok, továbbá 
a nagyszámban levő szakirodalom. Magyarország 
e tekintetben jelenleg még a külföldre van utalva. 
Úttörő ez irányban Az Újság napilap, mely állandó 
bélyegrovatot tart .A bélyeggyűjtő bélyege Jtcsere, 
de főképen vásárlás útján szerzi be. Időknek fo- 
lyamán tehát virágzó, nagyarányú, többszörö- 
sen milliomos bélyegkereskedőcégek keletkez- 
tek, amelyek a világ összes bélyegeiről árkata- 
lógust adnak ki. Ezek alapján adnak és vesznek, 
de ezeknek árait fogadják el alapul a bélyeg- 
gyűjtők is az egymás közötti csere lebonyolítása- 
kor. Magyarországon leginkább a Gebrüder Senf 
lipcsei és Kohl chemnitzi kereskedők katalógu- 
sait használják, minthogy magyar nincsen. Leg- 
újabban nagyobb külföldi városokban bélyegár- 
veréseket rendeznek, melyeken egyes bélyeg- 
ritkaságok igen magas árakon kelnek el. A leg- 
ritkább és legdrágább bélyegek közé tartoznak 
a két első kibocsátású Mauritius «Post Office» 
felírású bélyegek, darabjának értéke ma negy- 
venezer korona. Pelemlítendők még Hawai és 
Reunion első kibocsátmányai^ Brit- Guyana leg- 
régibb bélyegei és Moldva 27, 81 és 108 paralos 
bélyegei. 

Bélyeghamisítás. Az egyetemes postaegye- 
sület tagjai az 1892. XI. t.-c.-be foglalt egye- 
temes postaszerződésben kötelezettséget vállal- 
tak, hogy az általuk kibocsátott postajegyeket 
(1. Postai értékjegyek) megfelelő védelemben 
részesítik. E kötelezettségnek tesz eleget az 
1897. XXXVII. t.-c, mely szerint az, aki az 
állam által kiadott s forgalomban levő bélye- 
get, pecsétet, valamely edény űrtartalmának v. 
a fémek természetének s béltartalmának bizonyí- 
tására szolgáló jegyet felhasználás vagy forga- 
lomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, 
két évig terjedhető fogházzal, 2000 koronáig ter- 
jedhető pénzbüntetéssel büntethető. Külföldi bé- 
lyegek, pecsétek és jegyek csak viszonosság ese- 
tén részesülnek e védelemben. 

Bélyegilleték, 1. Bélyeg és Illeték. 

Bélyegjelzés, a bélyegiÚeték lerovásának egyik 
módja, mely a játékkártyáknál ós számláknál 
nyer alkalmazást. A B.-t a székesfőváros terüle- 
tén a központi bélyegraktárral egyesített bélyeg- 
jelzőhivatal, más helyen a kir. adóhivatalok tel- 
jesítik. 

Bélyegmetszés, az a mesterség, mely a fémből 
készített bélyegzőkbe kiemelkedett vagy bemélyl- 
tett alakokat és betűket állít elő. A pénz- ós 
éremmetszők leginkább acél bélyegzőket készí- 
tenek. B célra egyenletes szövetű, inkább unom, 
mint durva szemcsés acélt használnak ; nagyon 
llnom szemcsés acél se jó, mert a nyomás követ- 



keztében igen kemény és rideg lesz. Az acélt ki- 
kovácsolják, aztán lassú lehűtéssel megpuhítják, 
végül pedig leesztergályozzák, így kerül az a 
bélyegmetsző kezébe, aki a szükséges alakot előbb 
viaszból készíti el s a kölyű (patrice) készítésekor 
azt használja ; ha odort (matrice) készít, ekkor 
a mintázott alakot gipszbe önti le. Befogván 
az acélt, rákarcolja a minta körvonalait ós el- 
kezdi a vésést. Ha mélyre vés, az emelkedettebb 
részeket vési ki és csak ezután fog a mélyebb 
helyek kivágásához. A munka előhaladását kez- 
detben viasz, később ólom vagy ón nyomatokkal 
bírálja meg. Ha kész a véséssel, a bélyegzőt meg- 
edzi. E célból a vésett felszint olaj és finom szén- 
por vagy lenolaj és lámpakorom keverékével be- 
keni, ezután a vésett résszel lefelé olvasztó té- 
gelybe állítja, szénporral körültömi és vörös- 
izzásig fölhevíti. Ha már eléggé izzik a bélyegző, 
kiveszi a tégelyből, gyorsan hideg vízbe mártja 
és kellő lehűlése után megtisztogatja. Újabban 
az érembélyegzőket másoló gépeken készítik, me- 
lyek a puha fémből, vagy masszából készített és 
az eredetinél 5-ször nagyobb minta után vágják 
ki az eredeti bélyegzőt. Ezeket a gépeket a pan- 
tográfok elve szerint készítik. Az első ilynemű 
gépet 1860 körül Erhard drezdai mechanikus szer- 
kesztette. Blektrolitikai úton is készítenek odo- 
rokat. 

A címer- és pecsétnyomómetszök munkája nagy- 
ban és egészben a leírthoz hasonló, azonban ők 
puhább anyagokban, ú. m. sárgarézben, ezüstben 
és aranyban dolgoznak. Az ipar igen sok ága hasz- 
nálja ma már a bélyegzőket. A fémgombok, csecse- 
becsék (fülönfüggők, násfák, keresztek) és egyéb 
díszmű-tárgyak gyártása terén az odorral, ille- 
tőleg kölyűvel való alakítás igen elterjedt és a 
kézi munkát jórészt kiszorította; a bőr-iparban 
és a könyvkötészetben is tért hódított. L. még 
Pénzverés, Vésés és Betükölyü. 

Bélyegraktárak: a bélyegjegyeket, bélyeges 
igérvényi s egyéb bélyeges űrlapokat, valamint a 
játékkártyákra alkalmazandó zárójegyeket bo- 
csátják forgalomba. B célból a központi bélyeg- 
raktár a szükséges bélyeganyaggal a pénzügy- 
igazgatósági székhelyen felállított kerületi B.-at 
(többnyire kir. adóhivatalokat) látja el, míg ezek 
ismét a kir. adóhivatalok, jövedéki és vámhivata- 
lok, továbbá a kincstári bizományosok, főleg a 
dohányánisok által közvetítik a bélyeganyag for- 
galmát. 

Bélyegszedés, tojásdad vagy köralakú bélye- 
gek és címkék szövegének szedése. A sor rende- 
sen két fémkarika közé kerül, föléje és alája erős 
és sima kartonból való tágítót tesznek. 

Bélyegtörvények, 1. Bélyeg és Illeték. 

Bélyegzés, az érméknél arra szolgál, hogy az 
érvénytelenné vált vertpénznek érvényességét v. 
értékének megváltoztatását jelezze. Ilyen B. már 
az ókori görögöknél és rómaiaknál is előfordult. 
Franciaországban minden trónváltozásnál, a né- 
met középkori tartományokban pedig évente bé- 
lyegezték a pénzdarabokat. L. még Bélyeg és 
Allatok jelzése. 

Bélyegző, az a szerszám, mdy nyomással 
más puhább fémben vagy egyéb anyagban 
kiemelkedett vagy mélyített alakokat hoz létre. 



Bélyegzőfesték 



— 83 - 



Belz 



A kiemelkedő alakokhoz homorú B. kell, ezt 
odornak (matrice) nevezzük, a mélyítésre a kö- 
lyüt (patrice) használjuk, melyen a készítendő 
tárgy relief alakja van meg. L. Lemez-megmun- 
kálás. — B.-vas, mellyel megtüzesítve, a házi- 
állatok (lovak, marhák stb.) valamely testrészére, 
pl. tomporára v. nyakára szoktak bélyeget sütni, 
pl. valamely betűt v. számot. 

Bélyegzőfesték. A bélyegzésre való fekete 
festek 12 rész könyvnyomó festéknek és 2 rész 
lenolajnak a keveréke. A kék festék pedig legin- 
kább párisi kéknek olajjal való eldörzsölésével 
készül. 

Bélyegzőgépek (postaiak). Ezeket a postai 
üzemben nagyobb tömegű levelek, levelezőlapok 
és nyomtatványok lebélyegzésére használják úgj' 
a feladásnál, mint az érkezésnél, mert a kézi 
betüzőkkel való bélyegzés lassú és költséges. 




Nils A. Krag-rendszerC levélbélyegaö gép. 

L'gyes egyén sem képes egy óra alatt 3600 drb 
levélnél többet lebélyegezni, míg ugj^anazon idő 
alatt bélyegzőgéppel a küldemények minősége 
szerint 25,000—50,000 drb, sőt igen gyors jái-ású 
bélyegzőgéppel még ennél is nagyobb tömegű le- 
vélpostai anyagot lehet lebélyegezni. E gépek tel- 
jesítőképessége azonban csak akkor érvényesül 
majd teljes egészében, ha a posta közönsége meg- 
szokja, hogy a frankójegyeket a küldemények 
címoldalának felső szélére ragassza. A B. ugyanis 
a bélyegzőnek egy és ugj-anazon beállítása mel- 
lett csak a boríték felső szélétől számított bizo- 
nyos távolságon belül febagasztott frankójegyet 
bélyegezik le. A kívánatosnak jelzett módon ez 
idő szerint csak az üzleti levelek, körözvények 
szoktak felszerelve lenni. Az első használható 
bélyegzőgép, a Haller és Löffelhardt-rendszerű, 
1881. készült. Ezt követte a J. Brooks Young- 
rendszerű bélyegzőgép 1884., mely tokéletesbí- 
tett szerkezettel Bickerdike Mail Machíne néven 
ismeretes. Újabb fajta B a Columbia Postai 



Supply Co, Nils A. Krag (1. az ábrái), Hey és 
Dolphin-rendszerüek. Mindezeknek a gépeknek 
közös jellemzőjük a forgó hengerfelületen vagy 
annak egy részén kiképezett bélyegző, mely a 
festéket forgó festékhengerről nyeri, továbbá a 
lebélyegzendö küldeményeket szedegető és a bé- 
lyegzöhengerhez továbbító forgó ruggyantako- 
rong vagy korongrészlet. Ezekhez a forgó ko- 
rongokhoz a Haller és Löfielhardt-féle szerkezet- 
nél kézzel kell gj-öngéden hozzányomni a gép 
erre szánt lapjára az élével állított levél- stb. 
csomót ; a Bickerdike-féle gépnél a gép asztalá- 
ról az erre szánt csatornába élével lefelé besöpört 
leveleket a csatorna fenekét képező mozgó vég- 
telen szíj vagy heveder viszi az említett koron- 
gokhoz, a Krag-féle gépnél ferde síkon csúsznak 
oda a levelek; a Columbia Postai Supply Co. 
gépénél pedig szívó légáramlat közvetítésével 
jutnak oda. A Hey és Dolphin-féle gép a lebélyeg- 
zett leveleket meg is számlálja, a Bickerdike, 
Columbia Postai Supply Co. és a Krag-féle gépek 
pedig a lebélyegzett küldeményeket egymásutáni 
sorrendben áUítják fel, mely művelet a levelek 
stb. további kezelését jelentékenyen megkönnyeb- 
bíti. A már csak elvétve használt Haller és Löffel- 
hardt-féle gépeken kívül említett többi gépek 
nemcsak kézi, hanem láb- vagy erőhajtással is 
üzemben tarthatók. Van még egy másik típusa is 
a B.-nek, mely típusnál a gép működése a kézi 
bélyegzővel való bélyegzést utánozza. Ilyen gépek 
a Ch. Gousset, MLx és Genest, Bachrach és Harf- 
ner, és Klassohn (budapesti vésnök) rendszerű 
gépek. Az előbbi két gép levélpostai küldemé- 
nyek, az utóbbi kettő pedig postautalványok le- 
bélyegzésére szolgál. A Klassohn-rendszerű gép- 
nél a gép nyomtatóasztaUiájára kézzel helyezett 
utalványlapot kézi emelőszerkezet nyomja a bé- 
lyegzőhöz, a másik három rendszernél ellenben 
az asztalkára kézzel helyezett utalványra, illetve 
levélre a kézzel mozgatott emelőszerkezet nyomja 
le a bélyegzőt. A postautalványokat bélyegző 
gépek számozó készülékkel is el vannak látva, 
mely készülék a bélyegzéssel egyidejűleg az utal- 
ványbeflzetési napló tételszámát is reá nyomja 
az utalványra. A távíróüzemben is használnak 
itt-ott hely- és időmegjelölésre szánt B.-et. A 
magyar posta főleg villamos hajtású Krag-féle 
levél-B.-et és kézzel hajtott Bachrach ésHarfner 
és Klassohn-rendszerű utalvány-B.-et használ. 

Bélyegzővas, 1. Bélyegző. 

Belz, város Keleti-Galíciában, Sokai kerületi 
kapitányságban (azelőtti zolkiewi kerületben), a 
Soiokia partján, (i9oo) 5075 lak., kik földmíve- 
léssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Már 
a XI. sz.-ban orosz hercegségnek megerősített 
székhelye volt. Erős vára egész Lengyelország 
feloszlásáig külön nádorság székhelye volt, 1350. 
a lengj'elekkel háborúskodó litvánok elfoglal- 
ták. Két évvel utóbb Nagy Lajos magyar ki- 
rály nagj'bátj'jának, Kázmér lengyel királynak 
segítségére menvén, e vár visszavívását tűzte ki 
célul. Miután 6 napig hiába alkudozott Drozge 
vámaggyal a vár feladása iránt, máre. 31. álta- 
lános rohamot rendelt s abban ő maga is részt 
vett. A roham nem sikerült, maga a király is meg- 
sebesült (egy sulyokkal fejbeütötték) s ezért dél- 



Belzebub 



84 - 



Bem 



ben vége szakadt a harcnak. Drozge mindamellett 
a magyarok hősiességén megdöbbenve, másnap 
fegyverszünetet kötött, sőt látszólag meg is hó- 
dolt. Ennek jeléül a litvánok győzelmi jelvényeit, 
a fekete lándzsákra szúrt emberfejeket levétette 
a falakról s a magyar királyi zászlót vonatta föl. 
Ezzel Nagy Lajos megelégedve, visszavonult. 
1377-ben Naruntowycz Györgytől végleg elfog- 
lalta. V. ö. His. Hung. Fontes Domestici. III. 
163—164. 1462-ben Lengyelországhoz és 1772. 
Ausztriához került. 

Belzebub (Beelzebub, Baal-Zebub) a. m. «a 
légy Baal»-ja. Sémi istenség, melyet mint nap- 
istent, aki nyáron a legyeket teremti és ismét 
elpusztítja, különösen Ekron íUiszteus városban 
tiszteltek és akinek orákulumait betegség esetén 
más népek flai is fölkeresték (II. Kir. 1.). A ké- 
sőbbi zsidóknál és az Új-Testamentumban a rossz 
szellemek fejét nevezték így. 

Bélzerénd, kisk. Arad vm. kisjenői j.-ban, 
(1910) 534 magyar lak. : u. p. és u. t. Vadász. 

Belzig, város Potsdam porosz kerületben, vasút 
mellett, (i905) 2888 lak., közelében Eisenhard nevű 
régi kastéllyal. 3 km.-re tőle Hagelberg, amelynél 
1813. a poroszok a franciákat legyőzték. 

Belzoni, Giambattista, híres utazó és régiség- 
gyűjtő, szül. Padovában 1778., megh. Gatóban 
1823. Kalandos ifjúsága után 1815. Egyiptomba 
ment, ahol Salt angol konzul megbízásából az 
abuszimboli pompás templomot tette hozzáférhe- 
tővé. Azután a Biban el Moluk völgyet kutatva 
át, egy nagy királyi sírt fedezett fel. ő fedezte 
föl újra a Vörös-tengernél a régi Berenikét. 
Kairóba visszatérvén, megnyitotta a második 
gizehi piramist. Miután még Fayumot, Arsinoe 
romjait és a Möris-tavat átkutatta, a Libiai 
sivatagon át El Kasszar oázisba jutott. Azután 
(1819) Angliába utazott és ott jelent meg Narra- 
tive of the operations and recent discoveries in 
Egypt and Nubia (1821) című munkája. 1822-ben 
Afrika nyugati partjáról Timbuktun át a Niger 
forrásvidéket akarta megkeresni, de Bénin felé 
utaztában, Gatóban meghalt. 

Bem József, hadvezér, nagynevű szabadsághős, 
szül. Tarnowban, Galíciában, 1794. márc. 14. megh. 
Aleppóban, Szíriában, 1850 dee. 10. A varsói kato- 
nai iskolában tanult akkor, midőn Lengyelorszá- 
got, mint varsói hercegséget Napóleon visszaállí- 
totta. Az 1812-iki nagy orosz hadjáratot, mint 
lengyel lovas tü^ér küzdötte végig s különösen 
kitűnt Danzig védelménél. 1815-ben az orosz fő- 
hatóság alatt megalakított lengyel seregbe lépett, 
1819. kapitány, de hazafias szelleme ós szabad- 
ságszeretete miatt 1825. kénytelen odahagyni a 
szolgálatot. Ekkor kizárólag mennyiségtani, fizi- 
kai ós technikai tanulmányainak szentelte min- 
den erejét. Az 1830 novemberében kitört lengyel 
szabadságharc visszaszólította Varsóba. 1831-ben 
ö vívta ki az iganyei győzelmet és főként neki 
volt köszönhető, hogy az osztrolenkai ütközet vég- 
zetessé nem vált a lengyel ügyre nézve. Miután 
még Varsót, mint a tilzérség főparancsnoka vité- 
zül, bár sikertelenül védelmezte Paskievics ellen, 
Lipcsébe, majd Parisba menekült, hol tudomá- 
nyos tanulmányainak élt. Az 1848. Európa-szerte 
kitört szabadságharcokban elsőrendű szerepet vitt. 



Októberben az ostromlott Bécsben termett s min- 
dent elkövetett, hogy a város tartsa magát, míg 
a magyarok föl nem mentik. De a polgárság kö- 
zönye és katonáinak gyakorlatlansága meghiú- 
sították törekvéseit. A kapituláció után Pozsony- 
ban Kossuthnak ajánlotta föl szolgálatát. Csak 
lengyeleket nem akart vezetni, kikkel pártos szel- 
lemük miatt állandóan feszült viszonyban volt. 
Pesten egy ifjú lengyel, Koladjeszky rá is lőtt, 
de Bem, mint annyi más veszélyből,ebből is csekély 
sebesüléssel megszabadult (nov. 10.). Kossuth Er- 
dély visszafoglalásának nehéz munkájával bíz- 
ván meg, dec. 23. Jablonszki ezredest Désnél vá- 
ratlanul megtámadja s megveri. Halálmegvető 
elszántsága csakhamar új életet öntött a seregbe. 
Az ellenség nyomában karácsony napján bevonul 
Kolozsvárba, majd Urbánt átűzi a borgói szo- 
roson és becsap Bukovinába. Visszafordulva 1849 
jan. 13. Maros-Vásárhelyen terem, hogy a szé- 
kelyek közt újjászervezze hadát. A székelyek, ki- 
ket csak az imént győztek le a császáriak, eleinte 
nem nagyon buzgólkodtak mellette, de aztán éltek- 
haltak «Bem apóért)), kiben valahára méltó vezé- 
rökre találtak. Gyorsan előre hatol Szebenig, de 
onnét csekély seregével Szelindeken, Vízaknán, 
Szerdahelyen, Szászvároson át folytonosan csa- 
tázva kénytelen meghátrálni egész Piskiig, hol 
Magyarországból jövő segédcsapatokra talált. A 
piskii hídnál, hol febr. 9. egész nap végső elkese- 
redéssel harcolt, végtére is kicsikarta a győzel- 
met. Ekkor mondta b. Kemény Farkasnak híressé 
vált szavait : Ist die Brücke verloren, ist Sieben- 
bürgen verloren ! (Ha a híd elvész, elvész Erdély 
is). Márc. 2. Medgyesnél megveri Puchnert , márc. 
11. bevonul Szebenbe s egy hét múlva Brassóba. 
Egész Erdélyben már csak Gyulafehérvárott és 
Déván volt császári őrség. A diadalaival keltett 
bámulatot még növelte Bem emberséges maga- 
viselete az elfoglalt szász városokban, hol köz- 
bocsánatot hirdetett, útját állta a pusztításnak s 
megelégedett a sarccal. A magyar képviselőház 
azzal fejezte ki elismerését a ccnagyszebeni hős»- 
nek, hogy elsőrendű érdemjellel díszító föl s altá- 
bornagyi rangra emelte. S midőn ezt Bemnek 
küldöttségileg tudtára adta, Bem azt üzente vissza 
a képviselőháznak, hogy «bármit tegyen, csak a 
Habsburg-lothringeni házzal ne béküljön ki soha». 
Kossuthnak ekkor az volt a terve, hogy Bem, 
ha Puchnert a Bánságból kiveri, vonuljon a felső 
Duna felé, és vegye át ott a vezérséget. E fel- 
adatnak azonban csak első része sikerült. Bem 
Puchnert megverte és máj 16. Orsováig hatolt, 
de az orosz közbelépése csakhamar visszahívta Er- 
délybe. Ott július 12-től 22-ig folyton csatázott, 
aztán betört Moldvába, hogy ott forradalmat kelt- 
sen. Ezalatt azonban az orosz benyomult a vörös- 
toronyi szoroson és elfoglalta Szebent, mi őt 
visszatérésre kényszerítette. Júl. 31. Segesvár 
közelében Fehéregyházánál vívta a döntő ütköze- 
tet, hol seregének java elveszett s ő maga is csak 
úgy menekült, hogy holtnak tetette magát. Az er- 
délyi magyar seregből, mely alatta csodadolgokat 
művelt, csak kis csapat maradt. Ezzel még egy- 
szer bevonult Szebenbe (aug 5.), még a vörösto- 
ronyi szorosnál is harcolt, de aztán sereg nélkül 
sietett Magyarországba, hogy átvegye az ottani 



Béma 



— 85 



Bemetszés 



hadak vezetését. Temesvárnál találta Dembinski- 
nek bomlófélben levő hadait ; részt vett az ütkö- 
zetben, hol megsebesültén bukott le lováról. Had- 
serege Dobránál tette le a fegyvert ; ömaga Török- 
országba ment át. Itt is hü maradt magához és 
azon esküjéhez, hogy egész életében a muszka 
ellen harcol. Mohamedánussá lett és mint Murád 
Tefvik (Amurát) pasa Aleppo kormányzójának 
neveztetett ki. Itt is halt meg, miután nagy érde- 
meket szerzett egy keresztény-üldözés leverése 
által. 

Kis termetű, vézna, beteges, sebekkel elborított 
ember volt. Csatában, mint valódi hős, mindig 
elöl járt s rettenthetetlenségével lángra gyújtotta 
katonáit is. Különösen a székelyek ragaszkodtak 
hozzá egész babonás tisztelettel, pedig még be- 
szélni sem tudott velők. Mint hadvezért az «ágyú- 
hai'c nagymesterének)) nevezik, melyben minta- 
képének, I. Napóleonnak nyomdokain haladt. A 
szabadságnak önzetlen, tanult és ügyes katonája 
volt. Hatása visszhangzik Petöíi verseiben, ki 
lelke egész erejével csüngött rajta. Kossuth is, 
bár Bem a konnány parancsait nem sokba vette 
és azoktól függetlenül szeretett eljárni, minden- 
kor nagy előszeretettel viseltetett iránta. Maros- 
vásárhelyen szobor hirdeti emlékezetét. V. ö. 
Czetz, Memoiren über Bems Feldzug in Sieben- 
bürgen (Hamburg 1850), magyarra fordította Ko- 
máromy L. Bpest 1868) ; Pataki/, Bem in Sieben- 
bürgen (Leipzig 1850) ; B. levelezése Kossuthtal, 
kiadta Makray A. (Budapest 1870) ; Baue)- ör- 
nagv, Bem táboniok f őhadsegédének hagyománva 
1848— 49-ből (Pest 1871); Jakab Elek, Szabad- 
ságharcunk (Budapest 1881); Várady Gábor, 
Bem diadalútja reggelén (Ország-Világ 1892. 
45—49. sz.). 

Béma (gör.), a gör. egyházban az oltár egyik 
elnevezése, amelyen az Ur Jézus az oltáriszent- 
ségben, mint ítélőszéken állandóan jelen van. 
Ugyancsak ez a neve a püspök trónszékének, a 
többi templomokban az áldozópap székének, hol 
a hivek gyónását fogadja és azok felett a lelki 
bíráskodást gyakorolja. Átvitt értelemben jelenti 
az egész szentélyt is, hol a papság rendszerint 
tartózkodni szokott. 

Bema tiszt (gör.) lépésmérö: hematiszta, aki 
útját lépéseit számlálva megméri. 

Bemba-tó, l. Bangveolo. 

Bembe-tó, a Limpopo mellékfolyójának, az 
Caluisszének tóalakú kiszélesedése a Gaza-földön, 
körülötte lakik a bokota nevű néger néptörzs. 

Bembex (áuat), a kaparódarazsak (Sphegidae) 
családjának egyik neme. Ide tartozik a csőrös 
darázs (B. rostrata), legnagyobb rablódarazsaink 
egyike ; hossza 15*5 — 18 mm., szélessége 6'5 mm. 
Fekete alapszínét a fején, torán és potroha mellső 
részén levő dús halványsárga szőrözet elnyomja, 
mely azután a potrohon a szelvények közepén 
5—6, részben megszakított sávot alkot. Egész 
Európában honos ; a homokban fészkel. Rajta kí- 
vül hazánkban e nemből még 5 faj él. 

Bembo, Pietro, olasz humarüsta, szül. Velencé- 
ben 1470 máj. 20., megh. 1547 jan. 18. A papi 
pályára lépett, de inkább a tudományoknak és 
mint előkelő származású ifjú az udvari élet kelle- 
meinek élt. Ferrarában ismerkedett meg kora 



legjelesebb íróival és költőivel, a többi közt Arios- 
tóval is ; itt mint az udvar kegyeltje, Lukrécia 
Borgiával is szerelmi viszonyt folytatott, később 
3000 arany évi fizetéssel X. Leó udvarához ment 
pápai titkárnak. Itt beleszeretett egy Morosina 
nevű római leányba, akivel mint hűséges, tisztes, 
művelt lelkű élettárssal 1535-ig, a leánynak ha- 
láláig együtt élt. Három gyermeke született tőle. 
Ez idő alatt számos politikai küldetésben is eljárt ; 
1539. ni. Pál pápa kinevezte bibornokká s csak 
ekkor szentelték föl pappá. Mindenki azt hitte, 
hogy a legközelebbi konklávé őt fogja pápának 
megválasztani, de mielőtt ezt megérhette volna, 
meghalt. Számos latin levele és formaszépségre 
kiváló latin verse mellett főkép olasz költemé- 
nyei nevezetesek, melyekkel újra élesztette a 
Petrarca-utánzást és ezzel a nemzeti irányzatot ; 
ezek a költemények kivált nyelvök szabatossá- 
gánál fogva voltak nagy hatá,s8al. Kiválóbb mü- 
vei : Pirosé, mely a toszkánai nyelvet ajánlja iro- 
dalmi nyelvnek a latin helyett ; Gli Asolani, az 
eszményi szerelem dicsőítése és História Veneta, 
melyet latinul írt és maga fordított olaszra. 

Bemelberg, 1. Boyneburg. 

Bementit (ásv.), a piroflllithoz vagy kárfolithoz 
hasonló, szürkés-sárga, csillagalakú, rostos hal- 
mazokban New -Jersey (Franklin meUett Trotter 
bánya) található. A tefroitnakelváltozási terméke. 
Anyaga HjMnSiO^. 

Bemer László (bezdédi és kisbákai báró) nagy- 
váradi püspök, szül. 1784 ápr. 8. Kisbákán (Sza- 
bolcs vm.), megh. 1862 nov. 4. Ungváron. Püspök 
lett 1843. Az 1849-iki függetlenségi nyilatkozatot 
körlevélben tudatta papságával s annak kihirde- 
tésére utasította őket. Emiatt 1849 dec. 24. elfog- 
ták. Pestre az újépületbe szállították. Itt 1850 febr, 
9. püspökségéről lemondott. Erre a hadi törvény- 
szék március elején felségsértés miatt felakasz- 
tásra, iUetóleg kegyelem útján 20 évi várfogságra 
ítélte. E fogságot azonban nem kezdte meg, mert a 
király a fogságot is elengedte neki oly föltétel 
alatt, hogy valamelyik ausztriai kolostorba vo- 
nuljon. Erre 1850 ápr. Mária-Enzersdorfba ment, 
honnan Tirolba, az Innsbruck mellett eső neustifti 
bencés kolostorba költözött. 10 év múlva enge- 
délyt nyert, hogy hazajöjjön. Ettől kezdve Buda- 
pesten, Sátoraljaújhelyen, Perbenyiken, utoljára 
1862. Ungváron tartózkodott. 1911. azt a házat a 
házat, melyben meghalt, emléktáblával jelölték 
meg. Műve : Lelki vezér, vagyis: igaz ájtatosságra 
és erényre buzdító különféle gyakorlatok (Bécs 
1851—53). V. ö. Religio 1850. 32., 151., 245., 
355. ; Lopussnyi, Szaniszló Ferenc élete (129). 

Bemeszelisz, város Palesztinában, 1. Bethome. 

Bemetszés, elemi sebészeti operáció, melyet 
rendszerint késsel, kivételesen ollóval végeznek 
azért, hogy a szöveteket szétválasztva, gyuladt és 
megdagadt részeken a feszülést megszüntessék, 
vagy azért, hogy a bőr szétválasztásával a mé- 
lyebben levő s meggyült genyet, vérömlést és 
izzadmányt kibocsássák. Sokszor ezzel az operá- 
cióval nyitnak utat a műszereknek a mélyebb ré- 
szekhez s néha egybenőtt szöveteket elválaszta- 
nak egymástól. A bőr alatt való (subcutan) B.-t, 
melynek célja meggátolni a külső levegő hozzájá- 
rulását az átmetszendő mélyebb részekhez, Stroh- 



Bemmel 



86 — 



Benacus lacus 



meyer és Dieffenbach ajánlották, s az abban áll, 
hogy az átmetszendő részeket bevonó bőrt az át- 
metszés helyétől távolabb megszúrják, a kést a 
bőr alatt előretolják az átmetszés helyéig 8 itt 
végzik aztán az átmetszést. így operálják a na- 
gyobb inak (AchiUesín, nyakizmok inai stb.) zsu- 
gorodását. 

Bemmel, 1. Eugéne van, báró. belga író, szül. 
Gentben 1824 ápr' 16., megh Brüsszelben 1880 
aug. 19. Brüsszelben a francia irodalom, újkori 
történet és archeológia tanára volt, egyúttal pedig 
részben szerkesztője, részben munkatársa több elő- 
kelő belga lapnak. Munkái : Histoire de la langue 
et de la poésie proven9ales(1846) ; Traité général 
de littérature fran9aise (1880) ; Histoire de Bel- 
gique (1880) ; Patria belgica(1871— 75, 3 k.). 

2. B., Wilhelm van, hollandi tájfestő, szül. Ut- 
rechtben 1630., megh. Wöhrdben, Nürnberg mel- 
lett, 1708. Olaszországi útja után 1662. Nürnberg- 
ben telepedett le. Képei, melyekben főleg az olasz 
mesterek nyomain indult, kiilönösen hű színezé- 
sükkel tűnnek ki. Mint rézmetsző is ismeretes. 
Szintén festő flai közül nevezetesebb : Feter van, 
B. (1665—1754), tájfestő, ki többnyire olasz 
tájakat festett romokkal v. zivatarban. 

Bémol, a franciában a. m. b (leszállító jel), 
pl. mi bémol = el? ^ esz. 

Bevaxit&téis {lat. 2)raesentatio), a váltónak bizo- 
nyos váltójogok femitartása céljából valamely sze- 
mélynek be- vagy előmutatása. Ha a bemutató 
az illető személyt nem találhatja, annak a váltó- 
val való keresése a bemutatással egyenlő jogha- 
tályú. A B. célja szerint különböző. A magyar 
váltótörvény 102. §-a, mint a B. föfajait, az elfo- 
gadás és fizetés végett való bemutatást említi, van 
ezeken kívül még láttamozás, biztosítás, beváltás 
végett való B. is. L. még óvás. — B. (katon.), 
az illetékek élvezete nélkül szabadságolt, nemkü- 
lönben a tartalékba áthelyezett katonáknak vala- 
mely csapat V. intézet élelmezési létszámába való 
felvétele. — B. joga (ogyh. jog), az a jogosítvány, 
amelynél fogva a kegyúr a kegyúri joga alá 
tartozó javadalom megüresedése esetében a ja- 
vadalom betöltésére jogosult egyházi felsöség- 
nek bizonyos személyt v. személyeket oly ha- 
tállyal mutat be, hogy ez a javadalmat a bemu- 
tatottnak vagy a bemutatottak egyikének ado- 
mányozni köteles, ha az illető a szükséges kellé- 
kekkel bir. A bemutatás határideje világi kegyúri 
jognál 4, egyházi kegyúri jognál 6 hónap. Egy- 
szerre több személy is bemutatható, sőt a világi 
kegyúrnak az a joga is megvan, hogy a bemuta- 
tási határidő lejártáig utólag mást v. másokat is 
bemutathat (jus variandi), föltéve, hogy a javada- 
lom még nincs betöltve. 

Bemutató (Fraesentant), elfogadandó vagy 
esedékes váltónak, utalványnak, csekknek vagy 
más okmánynak a felmutatója. 

Bemutatóra szóló papiros (^a^íjoorfewr^ pénz v. 
helyettesíthető ingóság szolgáltatásáról kiállított 
kötelező nyilatkozat, amely a kötelezettség alap- 
jául szolgáló jogügylettől függetlenül bizonyítja 
a kötelezettség fennállását mindazok irányában, 
akik a nyilatkozatot tartalmazó papiros birtoká- 
ban vannak és azt előmutatják. Lényegüeg tehát 
a R. a tartalmát tevő nyilatkozat, illetőleg köte- 



lezettség bizonyítására szolgáló okirat ; a névre 
szóló papirostól eltérő sajátossága az, hogy a papi- 
ros minden birtokosát legitimálja a kötelezettség 
érvényesítésére és a kiállító, a kötelezett viszont 
fel van mentve annak kutatása alól, vájjon a be- 
mutató jogszerű birtokos-e vagy sem. A kötele- 
zettség tehát a B.-ban jut kifejezésre, minek kö- 
vetkeztében az alapul szolgáló jogügyletből folyó - 
lag és a személyek ellen oly kifogásokat, a melyek 
nem magából a papírból tűnnek ki, tenni nem 
lehet. L. Értékpapiros. 

Ben, bene (ol.) annyit tesz, mint jól, vagy 
iiagyon s rendesen csak más zenei műszavakkal 
együtt fordul elő, pl. B. marcato, nagyon kieme- 
lendő, B. tenuto, jól kitartva stb. 

Ben (Bein v. Bhein), gael szó, amely hegy- 
csúcsot jelent. AB.-nelkezdődő legismertebb hegy- 
csúcs-nevek a következők : B. Gruachan Argyll 
grófságban, Skóciában, 1118 m. B. Lawers Perth 
skót grófságban, 1202 m. B. Lomoncl Stirling 
skót grófságban, 974 m. ; ennek Ny.-i lejtőjén van 
a Craigrostan barlang, amely Brucenek és Rob 
Roynek szolgált meneáékhelYül.B.Macdhui Aber- 
deen, Banff és Inverness skót grófságok össze- 
szögellésénél, 1339 m. B. Nevis Inverness skót 
grófságban, 1343 m., Nagy-Britannia legmagasabb 
hegycsúcsa. B. Wyvis Ross skót grófságban, 
1134 m., állandóan hó borítja. Bena'an Aberdeen 
és Banff skót grófságok határán, 1195 m. Bena- 
hourd, az előbbi hegy közelében, 1201 m. Benal- 
der Inverness skót grófságban ; the Cage nevű 
barlangjában keresett Stuart Károly cullodeni 
veresége után menedéket. Benaven Banff és Aber- 
deen grófságok határán, 1200 m. Benmore Perth 
skót grófságban, 1164 m. 

Ben (héber és arab a. m. fiu), keleti tulajdonne- 
vekben valamely személy atyja (vagy anyja) 
neve elé illesztett szócska, az arabban helyesen 
ibn ; pl. Móseben 'Amrám a. ra. Mózes, Amrámnak 
a fia (héb.), Muhammed ibn 'Abdalláh (arab). Arab 
nevek átírásában e szócskát rendesen rövidítjük : 
b.-lbn-höl lettek az arab tulajdonnevek európai 
átírásában gyakori Abeti és Aven. 

Béna az emberi vagy állati test, ha valamelyik 
tagja hiányzik; 1. Bénaság és Bénulás. — B. (ném. 
ránk, ol. abbochevole, ang. crank), a tengeré- 
szetben oly hajó, mely kifeszített vitorlákkal, mi- 
dőn a szél oldalról jön, annyira oldalt dűl, hogy a 
felfordulásnak veszélye beállhat. B.-k az oly ha- 
jók, melyeknek szélessége nincs kellő arányban 
a hajó hosszával, vagyis melyek túlságosan kes- 
kenyek, valamint azok is, melyeknek súlypontja 
hibás szerkezet következtében nem fekszik eléggé 
mélyen. Jól épített hajó is B.-vá válhatik az eset- 
ben, ha ballasztja elégtelen, vagy rakománya a 
súly elosztását illetőleg rosszul van elhelyezve, 
minek következtében a megrakott hajónak súly- 
pontja a metacentrum közelébe kerül. A B.-ság 
ellenkezője a feszesség, midőn a hajó igen sok 
vitorlának kifeszítése mellett oldalt nem dűl és 
így jó vitorlázó képessége csökken, és árbocait 
az eltörés veszélye is fenyegeti. 

Béna, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rimaszécsi 
j.-ban, (1910) 410 magyar lak., u. p. Ragyolcz, u. t. 
Fülek. 

Benacus lacus, a Garda-tó latin neve. 



Benadlr — 

Benadir, Afrika partvidéke az Indiai-óceán 
mellett az é. sz. •4*' 3°' és a Dzsuba (Yuba) folyó tor- 
kolata közt; a parton Mere?. Itala, Warsheik, 
Mogadisho (10,000 lak.), Merka (7000), Brava 
(5000) és Dzsumbo, a szárazföld belsejében Bár- 
déra és Lugh nagyobb községekkel. Jelenleg a 
Szomáli-föld olasz gyarmatnak (1. o.) része. V. ö. 
D'Albertis, In Africa: Victoria Nyanza a B. (Ber- 
gamo 1906) ; Mantegazza II B. (Milano 1908). 

Benai berisz, 1. Bnai Brith. 

Bénája, Jehójádafla, Dávid király testőreinek 
feje, aki ennek halála után Salamon pártjára állott. 
Sfilamon parancsára megölte ennek trónkövetelő 
testvérét, Adónijját és Dávid leghíresebb vezérét, 
Jóábot. (I. Kir. k. 2. f.) 

Ben Akiba, 1. Akíba. 

Benárd Emil, jogász, szül. Budapesten 1874 
ápr. 26-án. 1897-ben bírósági szolgálatba lépett, 
1903. az igazságügyminisztériumba került, ahol 
1908 óta titkár. A magyar általános polgári tör- 
vénykönyv előkészítő bizottságának több éven át 
segédtagja. Sok cikket írt jogi szaklapokba. E 
lexikonnak jogi munkatársa. 

Benaresz, 1. az indiai Ágra and Ondh United 
provinces egyik kerülete, a Gangesz folyónak 
mind a két partján. Jól öntözött, termékeny vi- 
dék, területe 26,971 km*, túlnyomóan hindu lako- 
sainak száma 5.032,502. 

2. B., a hasonló nevii kerületnek fővárosa a 
Gangesz balpartján. Ósi idők óta szent városa a 
hinduknak, igen látogatott búcsújáró hely, belát- 
hatatlan idők óta a bráhma-kultasz középpontja. 
Temérdek zarándok keresi fel évenkint, hogy a 
Gangesz szent vizében megfürödjék vagy korsó- 
ját megtöltse vele, az előkelők B.-be jönnek meg- 
halni is, mert aki a szent városban végzi életét, 
biztosan üdvözül. A város 5 km. hosszan nyúlik 
el a folyó mellett, amelynek magas partjáról szé- 
les lépcsők, gátak vezetnek a vízhez. Maga a vá- 
ros amflteátrumszerüleg épült a Gangesz nagy 
kanyaiTilata körül és messziről csillogó tornyai- 
val, minaretjeivel festői hatást kelt. Van 1454 
apró hindu tomploma, 272 mecsetje, épületei kö- 
zül legkimagaslóbb Aurangzeb mecsetje, karcsú, 
35 m. magas minaretjével. Hatalmas épület az 
1698-ban alapított csillagvizsgáló, óriási műsze- 
reivel. Híres hindu templom a Bisesvar, «arany- 
templom», 1523. épült, a Sziva-kultusz közép- 
pontja, udvai'ában a «Gajan Bapi», bölcsesség 
kútja stb. De a paloták és templomok között apró 
piszkos hindu házikók és szúk. gondozatlan utcák 
húzódnak meg. Egészen európaias külsejű az an- 
gol városnegyed (Sikraul). A lakosok száma 
'1901). 209,331. Ipara a nagy idegenforgalom kö- 
vetkeztében igen fejlett, legkeresettebb iparcik- 
kei az arany- és ezüstbrokát kelmék, selyemszö- 
vetek, sálok. iakktárgyak, élénk kereskedést űznek 
a Gangesz szent vizével is. Elősegítik a forgal- 
mat a Gangeszen járó gőzhajók és a Kalkutta- 
Delhi, meg B.-Lucknov vasútvonalak is. Van 
hindu teológiája, főiskolája, itt van a székhelye 
a Benaresz-társaságnak, amelynek benszülött tu- 
dósok a tagjai : a vedák összes kommentárjait is 
itt őrzik. B.-ben alapította meg a Kr. e. VI. sz.-ban 
Buddha a vallását és annak 8 századon át volt a 
metropolisa. Vallásos építményeinek romjai a 



/ — Bénaság 

szomszédos Szameth falu mellett ma is láthatók. 
Ma a Sziva-kultusz a legélénkebb. A mohamedánus 
invázió koráig független királyság, 1 194. elfoglalta 
Mohamed Ghaznai és 600 éven át a mohamedánu- 
sok birtoka maradt. 1760-ban az oudhi nábob ke- 
zébe került, 1776 ápr. 15. óta pedig angol birtok. 
Bénaság, az embernél 1. Bénulás. — B. (flatal 
állatok B.-a, csikó-, borjú-, bárány-, malac-B.) 
alatt a szó tágasabb értelmében általában oly be- 
tegségeket szokás összefoglalni, melyekben a moz- 
gató szervek (csontok, izületek, izmok, inak) kóros 
elváltozásai a flatal áUatok szabad mozgását ki- 
sebb-nagyobb mértékben korlátozzák. Dy értelem- 
ben ide sorolhatók : az angolkór, a gümőkór, a 
csúzos izom- és izületgyuladás, az izmok zsíros 
elfajulása, a gerincvelő megbetegedése következ- 
tében beálló bénulások stb. A szó szorosabb értel- 
mében és jelenleg majdnem kizárólag a fiatal álla- 
tok B.-a alatt az újszülött, vagy legfeljebb pár na- 
pos állatoknak fertőzéses betegségét szokás érteni, 
mely úgy támad, hogy fertőző hasadó gombák 
(többnyire a genyedés baktériumai) a még nyitott 
köldökön át vagy az emésztöcsatornán keresztül 
a testbe jutva, ezt megfertőzik és egyes helyeken 
jobban elszaporodva, genyesedést és ezután tá- 
lyogokat okoznak. Ha a fertőzés a köldökön át 
történik, akkor mindenekelőtt a köldökzsinór erei- 
ben, nevezetesen vivőereiben, a képződött trom- 
busz evesen szétfolyik, majd a benne levő bakté- 
riumok az általános vérkeringésbe jutnak, mire 
különböző szervekben áttéti tólyogok fejlödnek. 
Igen gyakran megbetegszenek a végtagok izesü- 
lései, melyek ilyenkor a bennök felhalmozódott 
genyes vagy eves izzadmány folytán tetemesen 
megduzzadnak s az illető végtagok behajlítását és 
ezzel a járást tetemesen akadályozzák. Az áUatok 
végül általános fertőzés tünetei között elpusztul- 
nak. Némelykor az állatok már a betegséggel 
jönnek a világra és ilyenkor a fertőzésnek a mé- 
hen belül, az anyaállat valamely betegsége foly- 
tán kellett történnie, míg máskor az újszülöttek 
csak 1 — 2 hét elmultával betegszenek meg, midőn 
a köldök már teljesen el van zárva és ebben kü- 
lönben sem lehet kóros elváltozást megállapí- 
tani. Ez esetekben a fertőző anyag valószínűleg 
az emésztőcsatorna útján jutott a szervezetbe. 
A betegség igen rossz indulatú, mert a betegek- 
nek 70 — 75° o-a szokott elhullani és a megmara- 
dottak is iziileteik merevsége, vagy izületgyula- 
dásokra való hajlamuk miatt mimkára nem igen 
alkalmasak és azért nem érdemlik meg a felne- 
veltetést. A betegség fellépését legbiztosabban az 
istállók, nevezetesen az ellető rekeszek és helyisé- 
gek gondos tisztántartásával és gyakori (2—4 
hetenkint történő) fertőtlenítésével lehet megaka- 
dályozni és ugyaíüly eljárással lehet a valamely 
istállóban már fellépett járványt is elfojtani. Cél- 
szerű lehet továbbá az újszülött állatok köldök- 
zsinórját közvetlenül a születés után tiszta fonál- 
lal alákötni és 1 : 500 szublimátoldattal vagy 
5";o-os karbololdattal fertőtleníteni, közben azon- 
ban gondosan kell ügyelni arra, hogy a kezelő 
egyén keze is tiszta és fertőtlenített legyen. Sok- 
szor az újszülöttek beojtása ú. n. vérhas ellenes 
szérumokkal jól megvé(ü őket a megbetegedéstől. 
A betegek kezelése kevés eredménnyel biztat. 



Benasque — 1 

Benasque, 1. Venasque. 

Bénát (ejtsd : béna), a Földközi-tengerbe nyúló 
hegyfoka Dél-Franciaországnak, amely a Giens- 
félszigettel (Cap d'Esterel) együtt a Hyéresi-öb- 
löt zárja körül. 

Benatek (Neu-B., Nővé Benátky), város Jung- 
bunzlau csehországi kerületi kapitányságban, az 
Izer jobbpartján, (1900) 2330 lak. és szép parktól 
körülvett kastéllyal; vele szemben van Alt-B. 
cukor- és sörgyárral; 1136 lak. 

Benavente, 1. járási széldiely Zamora spanyol 
tartományban, az Orbigo és Bsla összefolyása kö- 
zelében 700 m. magasban, (i9oo) 4959 lak. A város 
közepén állanak a Pimentel hercegi család kas- 
télyának romjai. — 2. B., város Santarem portugál 
kerületben (Estremadura tartományban), a Zatas 
balpartján, királyi kastéllyal, (i9oo) 3559 lak. 

Benbecula, a Hebridák egyike, North és South 
üist között ; Inverness grófsághoz tartozik. Te- 
rülete 65 km2, (1900) 1475 lak., Idk nagyobbára ha- 
lászok. K.-i partján a Loch Uskevagh jó kikötő. 

Ben^áo de Deos (növ.), 1. Abutüon. 

Bence v. Benci. Napjainkban a Benedek név 
becéző alakjának használjuk, valószínűleg azon- 
ban nem ebből származott, hanem a Vince válto- 
zata s ép olyan rövidítése a Bencencnek, mint a 
Vince a Vincentiusnak. 

Bence, püspök, 1. Beneta. 

Bence-Jones-féle fehérje, a vizeletben fordul 
elő némely sarcomás eredetű csontvelő betegség- 
nél (myeloma, 1. 0.), kivételesen kiterjedt lym- 
phatikus megbetegedéseknél és lymphatikus leu- 
kaemiánál is. A B. specifikus, nagyon jellemző 
sajátságokkal biró fehérje, mely nem származik a 
táplálékok fehérjéből. Tipikus reakciója : 55—60"- 
nál koagulál, 60^ fölött azonban ismét oldódik, 
lehűtésnél újra kicsapódik. A koaguláció hőfoka 
változik az oldat (vizelet) savanyúsága és só- 
tartalma szerint. Ammoniumszulfáttal, alkohol- 
lal tisztán is előállítható; ki is kristályosodik. 
Salétromsav is kicsapja, de a csapadék salétrom- 
sav feleslegében, v. melegítésre eltűnik. Egyéb- 
ként sok tekintetben úgy viselkedik, mint az 
albumózok (1. 0.). 

Bencenc. Az Árpád-korban használt magyaro- 
sítása a Vincentius (a. m. győzelmes), vagyis a 
mai Vince névnek. E néven fordul elő többek 
közt Sepsi Akadás fia, a gr. Mikó, Nemes és Kál- 
noky családok őse a XIII. sz. derekán. 

Bencések, 1. Benedek-rendiek. 

Bencli (ang., ejtsd : bencs) a. m.pad, biró, biróság. 
L. Kings-BencJi. 

Benckendorf, orosz főúri család, 1. Benken- 
dorf. 

Bencsik Mihály (györgyei és füzesmegyeri), 
nagyszombati egyetemi jogtanár, szül. Jászberény- 
ben 1670., megh. 1728-ban. 1712. és 1 714—15. 
Nagyszombat város országgyűlési követe volt ; 
különösen a közjogot tárgyalta. Munkái : Conclu- 
siones patrio-juridicae ex consvetudinario jure 
inclyti apostoliéi regni Hungáriáé (1691), mely a 
magyar törvénykezés akkori rendjét rövid kivo- 
natban tárgyalja. Sokkal jelentékenyebb ennél a 
magyar közjogról írt munkája : Novissima diéta 
nobilissima etc. (Nagyszombat 1722), amely al- 
kotmányunknak hű képét adja. 



8 — Benczúr 

Bencze Gyula, orvos, szül. Budapesten 1879. 
Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen vé- 
gezte s 1902. orvosdoktorrá avatták. Aztán gya- 
kornok és tanársegéd volt, majd egy évet Berlin- 
ben töltött tanulmányúton. 1911-ben a belgyógyá- 
szati diagnosztikából magántanári képesítést nyert. 
B. több, a belgyógyászat körébe vágó tudományos 
munkát írt, Klinikai vizsgálatok a vét" viscositá- 
sáról c. dolgozata jutalmat nyert. Munkatársa az 
A. V. Korányi u. Richter-fóle Physikalische Chemie 
und Medizin c. német folyóiratnak. 

Benczéd, kisk. Udvarhely vm. székelykeresz- 
túri j.-ban, (1910) 352 magyar lak. ; u. p. Kobát- 
falva, u. t. Székelyudvarhely. 

Benczencz, kisk. Hunyad vra. szászvárosi j. -ban, 
(1910) 819 oláh és magyar lak., vasúti megálló ; 
u p. Szászváros, u. t. Alkenyér. B. a somkereki 
Erdélyi (1428), majd a vingarti Geréb-család 
(1470) birtoka. Határába esik a Kenyérmező egy 
része s a falu mellett, valamint az alkenyéri állo- 
más felé látható dombokat az itt eltemetett har- 
cosok nyugvóhelyeinek tartják. A XVIIl. sz.-ban 
Tinkovai Matskási és a már nem élő Olasz-család 
birta. Legutóbb Lázár Kálmán gróf tette neveze- 
tessé itt folytatott ornitológiai tanulmányaival s 
kastélyában elhelyezett szép madárgyűjteményé- 
vel. 1848/9-ben itt vezetvén el az országút, a Víz- 
aknától hátráló honvédeket idáig űzték a császá- 
riak. Az idevaló löszben ősmedve (Ursus spelaeus) 
maradványai fordulnak elő. 

Benczúr, 1. Béla, építész, festő és művészeti 
író, szül. 1854 ápr. 6. Kassán. Müegj^etemi tanul- 
mányait Zürichben és Münchenben végezte, 1881. 
műegyetemi tanársegéd lett Budapesten, 1885-től 
fogva pedig az iparművészet tanára. Munkálko- 
dása sokoldalú. Az ő terve szerint épült a festé- 
szeti mesteriskola épülete; akvarelljei, tájképei 
sűrűn szerepeltek a kiállításokon, számos illusz- 
trációt rajzolt az Osztrák-Magyar Monarchia írás- 
ban és képben c. vállalatba, tervezett iparművé- 
szeti tárgyakat, tanította az akvarell-technikát és 
a stílustant, irodalmi munkálkodásának legérté- 
kesebb gyümölcse A művészi ipar és dekoratív 
művészetek stílustana c. könyve (Budapest, 1897). 

2. B. Dénes, orvos, szül. Nyíregyházán 1859., 
megh. Budapesten 1896 jún. 22. Orvosi tanul- 
mányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1881. 
avatták orvosdoktorrá. 1877— 1880-ig az állator- 
vosi akadémia élettani tanszéke mellettvolt eleinte 
preparátor, 1880— 82-ig pedig tanársegéd. 1882-től 
3 éven át Ziemssen tanár klinikáján Münchenben 
dolgozott, onnét visszatérve a belgyógyászati kli- 
nikán lett tanársegéd. Később a székesfővárosi 
államrendőrség orvosává nevezték ki. 1890-ben a 
szív- és tüdőbaj ok kór- és gyógytanából magán- 
tanári képesítést nyert. Nem nagyszámú, de érté- 
kes irodalmi dolgozatai magyarul és németül je- 
lentek meg. Thermopalpatio c. munkáját a buda- 
pesti kir. orvosegyesület a Balassa-díjjal tün- 
tette ki. 

3. B. Gyula, festőművész, a festészeti mester- 
iskola igazgatója, szül. 1844 jan. 28. Nyíregy- 
házán. Már gyermekkorában Kassára került, ahol 
a két Klimkovics oktatta a rajzolás elemeire, mű- 
vészeti tanulmányait azonban csak a reáliskola 
elvégzése után 1861. kezdte meg Münchenben, 




Benczúr eikkhex 



Réini Snyíj Lexíkono 



BENCZÚR GYULA: VAJK MEGKERESZTELÉSE 

IBUDAPEST SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM' 



Benczúr 



— 89 — 



Benda 



ahol Anschütz festőosztályában annyira kivált 
társai közül, hogy Piloty, az akadémia igazgatója 
is szemet vetett rá s 1865. felvette a maga isko- 
lájába. Közvetlenül az iskolába való belépése előtt 
állította ki első két festményét a müncheni Kunst- 
vereinban: Fidler Károly arcképét, amelyet a 
kassai takarékpénztár megrendelésére készített és 
A balatoni halászt, az utóbbira ösztöndijat is adott 
neki a magyai" kormány. 1865— 69-ben Piloty is- 
kolájában maradt, ahol akkor a kitűnő tehetségek 
egész sora tanult : Makart, Max, Defregger, Wag- 
ner S., Liezen-Mayer stb. De valamennyiük közt 
talán B. állott legközelebb Piloty művészi hitval- 
lásához, aki segítségét is igénybe vette a Maxi- 
milianeum falfestményeinek elkészítésénél. Még 
Piloty oldalán készül első történelmi tárgyú képe : 
Hunyadi László búcsúja (1866, Szépművészeti 
Múzeum) s e festmény, valamint az utána követ- 
kező Rákóczi Ferenc elfogatása (1869, a román 
király gyűjteményében) rávall a környezetre, 
amelyben készült. B. is, mint mestere, keresi a 
kompozícióban a dráma forrpontját, az előadásban 
a valószei"üséget, a különböző textúrák anyag- 
szerű megfestését, a színességét. Nem vált hűt- 
lenné ezekhez a vágyakhoz akkor sem, midőn ki- 
lépve Pilotj^ iskolájából (1869), a magyar kultusz- 
minisztérium pályázatán Vajk keresztelésével fel- 
vette a versenyt három kitűnő pályatársával: 
Székely Bertalannal, Lotz-cal, Madarásszal s 1870. 
meg is kapta a megbízást. Mostantól íogva azon- 
ban lassankint érvényesülni kezdenek Tiepoloból 
és Rubensből merített élményei is. A rokokó csil- 
logó dísze, a selymek fénye, a bársonyok tüzes 
melege, amelyeket már a Rákóczi-képen érvényre 
juttatott, még erósebb hangsúlyt kapnak a XVI. 
Lajos és családja a versaillesi kastély megroha- 
násakor c. képén (1871, Londonba került) és 
Du Barry-}án (1874, Manchesterbe került), ame- 
lyeken szinte dúskál a színes, faragott, ornamen- 
tumoktól fülledt tárgyban. Sőt midőn 1875. (amely 
évbe egy párisi útja is esik) befejezi a Vajk ke- 
resztelését, még fokozza ezt a vágyát dús esend- 
életrészekkel, a test inkamációjával, gazdag már- 
ványarchitekturával (LeiképmeUékletet). A követe 
kező évben nagy megtisztelés éri : kinevezik a 
müncheni képzőművészeti akadémia tanárává 
(1883-ig). Jelentékeny hatással volt stílusa fejlő- 
désére 1876-iki velencei útja s az a szíves biza- 
lom is, amely őt Lajos bajor király káprázatos 
udvarában tartotta. Mind e hatások alatt még erő- 
sebbé vált a színre való törekvése: egy Bac- 
cfiansnö-}e (1881, Szépművészeti Múzeum) s A 
mályvák közt (1890) pompás testeket mutatnak, 
színtől ragyogó virágok, állatok közt. Itt kiaknáz- 
hatta azokat a színeket, amelyeket az emberi test 
kínál a festőnek. S bizonyára éppen ezért festi 
most mái nagy kedvvel az arcképek egész sorát 
is, ragyogó díszmagj-arban, a selymek, prémek, 
ötvösművek dekoratív értékesítésével. Ezzel sok 
magyar festőre hatott, akik hasonló értelemben 
igyekeztek aztán a közélet hírességeit reprezen- 
tatív célokra megfesteni («vármegyei arcképek»). 
Kevés kortársának művészetét fogadta a magj^ar 
közönség oly egyértelmű elismertei, mint B.-ét : 
a Baccluinsnö a Műcsarnok kiállításán megsze- 
rezte neki a művészi nagjdíjat (1882), egy évvel 



utóbb pedig a magyar király kinevezte a buda- 
pesti festő-mesteriskola tanárává, amelynek 1901. 
igazgatója is lett. B. 1884. kezdte meg a mag>'ar 
fővárosban tanári működését, s ezzel együtt át- 
plántálódott iskolánkba is az a művészeti felfogás, 
amely a müncheni Piloty-iskola tanítványait jel- 
lemezte s amellyel szemben később, 1896 — 98. 
körül az ifjabb magyar festőnemzedék ugyan- 
olyan polemikus állást foglalt el, mint a külföl- 
dön a ((Szecessziók)) az akadémiákkal szemben. 
B. népszerűségét ez nem érintette. Sőt az állam 
és az ország^ arisztokratái elhalmozták megren- 
delésekkel, így festette meg gr. Károlyi Gyula, 
gr. Andrássy Gyula, b. Eötvös József, gr. Szapáry 
Géza (1884), Trefort, gr. Tisza Lajos, Tisza Kál- 
mán (1885), Rudolf trónörökös (1888), gr. Károlyi 
Gyuláné, (1889), gr. Andrássy Gézáné (1891), Fer- 
dinánd bolgár fejedelem (1895) és még egy sor 
más közéleti férüú arcképét, ismételten Ferenc 
József királyét is. Köztíik Tisza Kálmán arcképe 
egyik gyöngye e kor arcképfestészetének. Ily mű- 
vekre kapott aranyérmet Berlinben (1886), Bécs- 
ben (1887), Münchenben (1888), médaille d'hon- 
neurt Antverpenben(1894) stb. Társadalmi kitün- 
tetések is érték : 1896. megkapta a Szt. István 
rend kiskeresztjét, tíz évvel utóbb pedig a magyar 
főrendiház örökös tagjává nevezte ki a király. 
Most a festészeti mesteriskola igazgatója, s a 
Lotz halálával elárvult freskó-mesteriskola veze- 
tője, a Képzőművészeti Tanács tagja, stb. Leg- 
utóbbi művei : A nemzet hódolata a király előtt az 
ezeredéves fönnállás alkalmából, nagj^méretü fest- 
mény, továbbá Petőfi, arcképe, amelyért a Petőfi- 
Tái-saság 1909. tiszteletbeli tagjává választotta. 
1910. a Magyar Tud. Akadémia is megválasztotta 
tiszteleti tagjává. 

4. B. József, történetíró és publicista, szül. Ja- 
szenován (Árva vm.) 1728 feb. 28., megh. Po- 
zsonyban 1784 aug. 31. Németországi egyeteme- 
ken tanult, 1755. a késmárki, 1760. a pozsonyi, 
majd 1771. újból a késmárki ev. líceum igazga- 
tója lett. Földrajzi, statisztikai, alkotmányjogi és 
történetírói működésének elismeréséül 1776. Po- 
zsony szenátora, 1784. pedig a bécsi császári 
könyvtár igazgatója lett, mielőtt azonban állását 
elfoglalhatta volna, szélütés következtében hir- 
telen elhalt. Főbb művei : Fraetensio Branden- 
burgica in Silesiam (1758) : Compendium Hun- 
gáriáé geographicum (1753. és 1768); Ungaria 
semper libera, suique juris et nunquam vei Prin- 
cipi uelgeníi alicuiexterna€obnoxia{í76i): Com- 
mentatio juridica crüica etc. (1771); Jurium 
Hungáriáé in Bussiani minorem et Podoliametc. 
praeiiae explicatio (1772). Igazi enciklopédikus 
elme, akihez hasonlók a XVÖI. sz.-ban a legne- 
hezebb viszonyok közt is a magyar iskolákban 
számosan terjesztették és művelték konik tudo- 
mányát. V, ö. Szinnyei, Magyar írók élete és 
munkái, I. 

Bendía, súlymérték aranyra Asantiban = 36 
ake = 45-864 g. 

Benda, 1. Franz, német zeneszerző, szül. Alt- 
Benatekben 1709 nov. 25., megh. Potsdamban 
1786 márc. 7. Prágában. Bécsben tanult, majd 
karmester lett ; 1740. a porosz trónörökös fogadta 
szolgálatába. Sok becses és kedvelt szerzeménye 



Bendak 



90 



Bender 



maradt fenn. Játékát Burney angol zenebíráló 
eredetinek mondja ; a hegedűn legfőbb jelessége 
volt az énekszerü, zengő, kifejező előadás. 

2. B., Georg, az előbbinek öccse, szül. Jung- 
bunzlauban 1721 jún. 30., megh. Köstritzben 1795 
nov. 6. Olaszországban tanult ; 1742. hegedűs lett 
a királyi zenekarban Berlinben, 1748. gothai kar- 
mester. 14 operát irt, de becsesebbek egyházi 
zeneművei (a berlini kir. könyvtárban). 

Bendak, magas tetejű sapka, melyet Perzsiá- 
ban a dervisek viselnek. 

Bendarabbasz, 1. Bender Ahhasz. 

Bendavid,i/a2;ar?tó, német filozófus és matema- 
tikus, szül. Berlinben 1762 okt. 18., megh. u. o. 
1832 márc. 28. Először üvegköszörüléssel kereste 
kenyerét.amellett tanult, főkép matematikát. Ber- 
linben nyilvános előadásokat tartott, azután Göt- 
tingenbe ment, ahol fizikával és kémiával foglal- 
kozott. Közben megismerkedett Kant rendszeré- 
vel s Bécsbe ment, hol Kant fllozóflájáról s az esz- 
tétikáról tartott előadásokat. A bécsi kormány 
azonban ezeket betiltotta. B. Harrach gróf házá- 
ban talált menedéket, ahol válogatott közönség 
előtt folytathatta előadásait s irodalmi működését. 
1797-ben visszatért Berlinbe, hol a francia megszál- 
lás idejében a Haude ós Spener-féle politikai lapot 
szerkesztette. Művei : Vorlesungen über die Kritik 
der reinenVemunf t (1795);Vorl.ü.d. Kritik der prak- 
tischen V.(1796) ;Vori. ü. d. Kritik d. ürtheilskraft 
(1796); Versuch einer Geschmackslehre (1798); 
Vers. einer Rechtslehre (1802) ; Philotheos oder 
über den Ursprung unserer Erkenntniss (a berlini 
akadémiától koszorúzott mű 1802) ; Selbstbiogra- 
phie (1804). 

Bende, 1. Imre, teol. doktor, nyitrai püspök, 
szül. Baján 1824 aug. 28., megh. Nyitrán 1911 
márc. 27. A teológiai pályára lépve, mint a bécsi 
Pázmáneum növendéke végezte tanulmányait; 
1847 aug. 29. pappá szentelték Kalocsán ; egyideig 
segédleikészkedett ; 1848-tól a kalocsai papnevelő 
tanulmányi felügyelője volt s egyúttal mint az 
egyházjog és lelkipásztorkodástan tanára műkö- 
dött. 1852-ben érseki levéltárnok, 1853. szentszéki 
jegyző, a következő évben f uttaki plébános, 1864. 
esperes, 1869. Újvidéken plébános és az Isten 
áldásáról címzett apát. 1878-ban Újvidék ország- 
gyűlési képviselője lett és a szabadelvű párthoz 
csatlakozott ; 1884. újra megválasztották. 1886-ban 
kalocsai kanonok, 1886. beszterczei, 1893 nyitrai 
megyés püspök. Pőpásztori szózata a Religióban 
(1887. II. 27. sz.) jelent meg, mely lapnak több évig 
munkatársa volt. Áldozópapságának 50 éves ju- 
bileumát Nyitrán 1897. ülte meg,mely alkalommal 
megkapta a Ferenc-József-rend nagykeresztjét. 
Ugyanekkor Nyitra város tanácsa díszpolgárrá 
választotta. Sokat áldozott jótékony célra. Nyiti'án 
kat. polgári leányiskolát építtetett. Az egyházi 
művészet emelésére pályadíjat tűzött ki. 190 l-ben 
a pápa kinevezte pápai trónállóvá és római gróffá. 
1904-ben v. b. t. tanácsos. Öreg korára való te- 
kintetből 1910. coadjutort kapott gróf Batthyány 
Vilmos személyében. 

2. B. József, teol. doktor, kalocsai kanonok, 
szül. Martonoson, Bács vmegyében, 1823 jan. 30., 
megh. 1894 dec. Kalocsán. 1846 júl. 30. pappá 
szenteltetett ; 1848. a kalocsai papnevelőben tanul- 



mányi felügyelő, 1851. szentszéki iktató s az 
egyházi történet és jog tanára. 1853-ban hittudori 
oklevelet nyert. 1859-ben óbecsei plébános, 1869. 
apát, 1878. kalocsai kanonok ós plébános, 1886. 
tiszakerületi főesperes és a teol. kollégium igaz- 
gatója lett. Papnövendék korában a magyar iskola 
Munkálataiban (1844—46) eredeti s fordított dol- 
gozatokat közölt: értekezéseket írt 1857-től a 
Religióba, a Kat. Néplapba ; a Pázmány-Füzetek- 
ben (1856) egyházi beszéde jelent meg ; munka- 
társa volt az Egyet. M. Enciklopédiának. V. ö. 
Szinnyei, Magyar írók. 

Bendegúz (Bendacuz, Bendekus), a magyar 
mondák szerint Etele, Buda ós Kéve (Kue, Reuva) 
apja. Kétségkívül a históriai Mundzukh (1. o.) név 
magyaros alakja. A Mundzuk vagy Mundu^ug 
név egészen a rendes magyar hangtörvények sze- 
rint vált Bunduzuggá vagy Bunduguzzá s ebből 
a Csunád— Csenádhoz hasonló hangváltozás sze- 
rint Bendakuzzá. Mint ilyen, legfontosabb bizo- 
nyíték arra, hogy a magyaroknak voltak ősrégi, 
magukkal hozott hűn hagyományaik. Egy má- 
sik vélemény szerint a Jordanes-féle Mundzuk 
név elrontása. 

Bendemann, 1. Eduárd, német festő, szül. Ber- 
linben 1811 dec. 3., megh. 1889 dec. 27. A düssel- 
dorfi akadémián W. v. Schadownak volt tanít- 
ványa, azután Rómában tanult. 1832-ben aratta 
első nagy sikerét a Gyászoló zsidók a babiloni 
fogságban c. romantikus-szentimentális kifeje- 
zésű nagy képével (Köln, Wallraf-Richartz Mu- 
seum). 1839— 55-ig a drezdai akadémián volt ta- 
nár és a királyi palotában több nagy képsorozatot 
festett. Hasonló feladatok kínálkoztak számára 
Düsseldorfban is, hol 1859—67. az akadémia ve- 
zetője volt és különösen az ottani reálgimnázium 
dísztermében festett egy nagy képsort. Ismert, 
reprodukciók útján nagyon elterjedt művei : Jere- 
miás Jeruzsálem romjain (Berlin 1836, Bellevue) ; 
A zsidók elhurcolása a babiloni fogságba (u.o. 1872, 
National- Galerié) stb. Arcképeket is festett. 

2. B., Félix Bobért EduardEmil, német ten- 
gernagy, szül. Drezdában 1848 aug. 5. 1864-ben 
lépett be a porosz hadtengerészetbe. Mint hadnagy 
a Meteor nevű ágyunaszádra rendeltetett, mely 
Havana előtt 1870 nov. 9. győztesen megütközött 
a Bouvet nevű francia avizóhajóval. Fokról 
fokra gyorsan emelkedett, több fontos kiküldetés- 
ben vett részt és előkelő parancsnoki állásokat 
töltött be. 1900— 1902-ig a keletázsiai német 
hajóraj parancsnoka volt s mint ilyen a Idnai 
boxer-zendülós folyamán megkísérelte 1900. a kö- 
vetségek felszabadítását, vezette a Taku erődök 
elleni tengeri hadműveleteket, elfoglalt több kínai 
hadi járóművet, megílgyelte a Jang-cé-kiangot, 
a déli kikötőket és parti erődítményeket és meg- 
szállta Sanhaikvant. 1907-ben nyugalomba lépett. 

Bender (perzsa) a. m. kikötő. 

Bender (Benderi), ker. székhely és a Dnyeszter- 
völgytől uralt erőd Besszarábia orosz tartomány- 
ban, a Dnyeszter jobbpartján, vasút mellett, (i897) 
32,851 lak. ; 4 külvárosával együtt alacsony há- 
zakból és kunyhókból áll ; élénk fa-, bor-, gabona-, 
gyapjú- és marhakereskedéssel. 1897-ben beszün- 
tetett erősségét a várostól kis síkság választja el. 
B. a XIII. sz.-ban genovai telep volt ; a törökök II. 



Bender 



— 91 — 



Bene 



Bajazid szultán alatt foglalták el. XII. Károlyt a 
poltavai csata után 1709—11. ide internálták. Az 
oroszok 3-szor (1770, 1789, 1806) foglalták el; 
a törökök mindannyiszor visszaszerezték. Az 
1812-110 bukaresti béke végre véglegesen Orosz- 
ország birtokába juttatta. 

Bender, 1. Johann Blmius, báró, osztrák tá- 
bornok, szül. Gengenbaehban 1713., megh. Prágá- 
ban 1798 nov. 20. Szavójai Jenő alatt harcolt a 
törökök ellen és részt vett a sziléziai hadjáratokban. 
II. József bárói rangra emelte. 1795-ben Luxem- 
burg vára, élete végén pedig Csehország katonai 
parancsnoka volt. 

2. B., Wilhelm, német protestáns teológus, szül. 
Mtinzenbei^ben (Hessen) l&ió jan. 15., megh. 
1901 ápr. 8. Bonnban. Göttingenben és Giessenben 
tanult, majd vallástanár és wormsi segédlelkész, 
1876. pedig Bonnban a teológia rendes tanára 
lett. Iratai közül nevezetesebbek : Der Wunderbe- 
griff des Neuen Testements (Frankfurt 1871); 
Schleiermachers Theologie (Nördlingen 1876—78, 
2 köt.) ; Joh. Konr. Dippel, der Freigeist aus dem 
Pietismus (Bonn 1882). Legnagyobb feltűnést és 
visszahatást keltett az ev. egyházi körökben a 
Luther születésének 400-ados emlékünnepén tar- 
tott s Reformation und Kirchentum c. 1884. meg- 
jelent akad. ünnepi beszéde, amely azóta 7 ki- 
adást ért és Das Wesen der Religion und die 
Grundgesetze der Kirchenbildung (Bonn 1886, 4. 
kiad. 1888), valamint Der Kampf um die Seligkeit 
(u. 0. 1888) c. tanulmánya. Ezek miatt a teológiai 
fakultásról a filozófiaira kellett átmennie. Szintén 
kiváló művei még : Mythologie und Metaphysik 
(1 köt.) és Die Entstehung der Weltanschauungen 
im griechischen Altertum (Stuttgart 1899). 

Bender Abbasz, kikötőváros a perzsa Far- 
zisztán tartományban, a Perzsa-öböl partján, 
szemben Ormuz-szigettel. Lakosainak száma 7000 
(1910). Forró, egészségtelen helyen fekszik s kifej- 
lődésének nagy akadálya, hogy Perzsia belsejétől 
a hágókkal nehezen járható Zagrosz hegység vá- 
lasztja el. Tágas, nagj-obb hajók befogadására is 
alkalmas kikötője 3 km.-re van a várostól. Kivi- 
teli cikkek a gyapjú-, szőnyeg-, gyógyszer- és 
festékárúk, szárított gyümölcs, gyapjúszövet és 
selyem, évenkint 753,800 K értékben, míg a be- 
vitelre kerülő fém- és üvegárúk, cukor és fűszer 
kétszer akkora értéket képviselnek. Hetenkint 
gőzhajó jár innen Karacsiba, Bombayba, Busirba 
és Baszrába. Régi neve Gomron. 

Bender Busir, perzsa város, 1. Busir. 

Bender Eregli, török város, 1. Eregli. 

Bendigo (azelőtt : Sandhurst), város és kat. 
püspök székhelye Victoria brit-ausztráliai ős- 
államban, vasúti csomópont, (i908) 4:i,blO lak., 
agyagárúgyártással, vasöntéssel, nagy sörgyárak- 
kal ; botanikus kerttel, bányásziskolával ; közelé- 
ben aranybányákkal. 

Bendin, kerületi székhely Piotrkov orosz-len- 
gyel kormányzóságban, a Fekete-Przemsza part- 
ján, vasút mellett,(i897) 21,1901ak., császári cink- 
bányával (amely évenként mintegy 100,000 pud 
cinket szolgáltat). 1589-ben Ausztria a B.-i egyez- 
ségben IV. Zsigmondot lengyel királyul elismerte 
és Miksa főherceg a lengyel trónra való igényé- 
ről lemondott. 



Bendis, Trákiában tisztelt istennő, kit a görö- 
gök főként Artemisszel, mellesleg Hekatével is 
azonosítottak s kinek tiszteletét Attikában is meg- 
honosították. Pireusz kikötőjében szentélye volt, 
a Bendideion. A hegyen-völgyön végigszáguldó 
szilaj vadásznőt tombolva és szilaj kedvvel vélték 
legmegfelelőbben tisztelhetni. V. ö. Grimm, Über 
die Göttin B. (Kisebb iratai 5. köt.). 

Bendorf, nagj'k. Szeben \Tn. ú.iegyházi j.-ban, 
(1910) 690 oláh lak. ; u. p. és u. t. Üjegyház. 

Bendorf, város Koblenz porosz kerületben, a 
Rajna jobbpartja és vasút mellett, (1905) 5977 lak., 
vasércbányászattal, ólomfehér-, cikória-, mustár-, 
szivargyártással és üstkészítéssel: hidegvíz- 
gyógyintézettel. Fíözelében Mühlhofen vasmű van. 

Bendő (rumén), a kérődzők összetett gyomrá- 
nak első és legnagyobb részlete, melybe a lege- 
léskor csak felületesen megrágott táplálékalkotó- 
részek jutnak. A belsejét kibélelő nyálkahártj-a 
4—5 mm. hosszúságú, sűrűn álló szemölcsökkel 
van borítva. L. Gyom,or és Kérődzők. 

BendŐ82nírás, az az eljárás, mellyel a szarvas- 
marhák és juhok bendőjében túlságosan meg- 
szaporodott és az áUatot megfúlással fenyegető 
gázokat (1. Dobkór) a has megszúrása útján, mes- 
terségesen eltávolítják. A műtét leghelyesebben 
5—8 mm., ill. 3—5 mm. átmérőjű szúrócsappal, 
szükség esetén egyszerű, hosszúpengéjü késsel 
hajtható végre. Az eszközt 10—15, illetőleg 5— 6 
cm.-nji távolságban a csipőszöglettől, a bal hor- 
paszon, gyors lökéssel beszúrják ; a szúrcicsap tő- 
rének kihúzása, illetőleg a kés pengéjének 900-al 
történt elfordítása után a gázok erő vei kifelé tódul- 
nak. Kinyomulásuk után célszerüahüvelyt parafa- 
dugóval elzárva, még egy ideig bennhagyni, hogy 
a netalán újból meggyűlő gázok később új műtét 
nélkül,egyszerüen a dugó eltávolításával,kibocsát- 
hatók legyenek. Ha a fuíadás veszélye nem nagyon 
fenyeget, utóbajok elkerülése végett tanácsos a 
beszúrás helyét előzetesen fertőtleníteni. A bőr 
előzetes bemetszésé a szúrócsap bevezetését tete- 
mesen megkönnyíti. 

Bene (lat), jól, jól van, jó : B. tibi (te), vobis 
(vos) üdv neked, nektek ; poharazáskor mondott 
üdvözlet. B. vale, valete Isten veled ! veletek ! B. 
qui latuit, B. vixit (Ovid Trist. III. 4, 25.), jól 
élt, ki rejtve élt. Nóta bene (nb.), jegyezd meg jól. 
L. még Ben. 

Bene. Régi magyar személynév, melyet majd 
a Benedek, majd a Benjámin rövidítésének szok- 
tak tekinteni. 1186-ban az ország főurai közt for- 
dul elő Bene ispán, néhai Gergely ispán apja. 

Bene, 1 kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (1910) 
689 magyar lak., vasúti megálló : u. p. és u. t 
Nagymuzsaly. — 2. B., Gyöngyöshöz tartozó 
puszta Heves vmegyében, a Mátra aljában, (1910) 
141 lak. ; a Magj'ar Turista-Egyesület Mátra- 
Osztálya ( Mátra-egylet) megalakulása óta a mátrai 
turistaság középpontja, ahonnan kitűnő utak vezet- 
nek a hegység minden részébe ; felkapott nyaraló- 
hely, hideg fürdővel (Mátrafűred) s kitűnő levegő- 
vel. A Kallók völgye és Csatornavölgy torkolatá- 
hoz közel emelkedik a Várbérc, melyen a monda 
szerint valaha Bene vitéz emelt erődöt; első ismert 
ura a XIII. sz.-ban az Aba királjá családból szár- 
mazó Csobánka, ki valószinüleg a tatárjárás után 



Bene 



— 92 — 



Benedek 



építette B. lovagvárát. 1497-ben már elpusztult. 
A várral szemben állt B. város, melynek puszta 
helyét még 1716. ismerték. V. ö. Kandra Kabos, 
B. vára a múltban (Gyöngyös 1890) ; Márki Sán- 
dor, B. vára a Mátrában (Turisták Lapja, II. 150— 
152). — 3. B., 1. Homoródbene. 

Bene 1. Ferenc, orvos, egyet, tanár, szül. Mind- 
szenten (Csongrád vm.) 1775 okt. 12., megh. 1858 
júl. 2. Orvosi tanulmányait a pesti és bécsi egyete- 
men végezte és 1798. doktorrá avattatott. 1802-ben 
a boncolástan helyettes tanárává, 1803. a különös 
kór- és gyógytan rendes tanárává nevezték öt ki 
a pesti egyetemen. 1806-ban kórházigazgató és 
városi főorvos lett. 1831-ben a M. Tud. Akadémia 
t. tagjává választották s miután 1840. tanári állá- 
sáról lemondott, 1841. az orvosi kar igazgatójává 
nevezték ki. Ismeretei bővítése céljából többszö- 
rösen tett B. nagyobb külföldi tanulmányutat. 
1828-ban Angliában volt, ö hozta be hozzánk és 
terjesztette a védhimlöoÚást, ő volt megalapítója 
a magyar orvosok és természetvizsgálók vándor- 
gyűlésének. B. 2000 arany alapítványt tett, hogy 
tehetséges flatal orvosok külföldön tovább képez- 
hessék magukat. Az orvosi karnak több izben 
dékánja, az 1809—10. tanévben pedig a pesti egye- 
tem rektora volt. Munkái : A himlő veszedelme 
ellen való oktatás ; Elementa policiae medicae ; 
Blementa medicináé forensis; Elementa medicináé 
practicae, utóbbi munkáját Oroszország több egye- 
temén is tankönyvül fogadták el. 

2. B. Géza, bányászati és geológiai író, szül. 
1855. Budapesten. Szakképzettségét a selmeczi 
akadémián szerezte. Előbb az osztr. magy. áll. 
vasúttársaság délmagyarországi birtokán volt 
bányamérnök, majd az aninai szénbányák veze- 
tését vette át, 1900. pedig a Vaskő és Dog- 
nácska vidéki vasércbányászat élére jutott. Jelen- 
leg ismét az aninai központi bányamérnökség fő- 
nöke. Igazgatósága több izben fontos kiküldeté- 
sekkel bizta meg, így 1886. Németország, Bel- 
gium és Franciaország szén- ós rézbányáit, 1888. 
az erdélyi aranybányákat, 1900. a francia cour- 
riéresí nagy bányakatasztrófa színhelyét tanul- 
mányozta. Hazai és kíüföldi bányászati és geoló- 
giai szaklapokban több számottevő értekezése 
jelent meg. 

Benecke, Georg Friedrich, német nyelvész, 
szül. Münchsroth bajor faluban 1762 június 10., 
megh. Göttingenben 1844 augusztus 21-én, hol 
egyetemi tanár s főkönyvtárnok volt. A Grimm 
testvérekkel és Lachmann Károllyal a germanisz- 
tika megalapítója. Több középfelnémet írót és mü- 
vet adott ki ; így Boner meséit (1816) ; Wigaloist 
(1819) ; jegyzeteket és szótárt Hartmann Iwein- 
jéhez (1827, 1832, a harmadik kiadást sajtó alá 
rendezte Borchling, Leipzig 1901). Ezeken kívül 
főműve : Beitráge zur Kenntnis der altdeutschen 
Spracheu. Literatur(1810— 32, 2 köt.). Egy nagy 
középfelnómet szótáron is dolgozott, de ezt már 
nem tudta befejezni. Kitűnő előmunkálatait Mül- 
ler és Zarncke értékesítették híres középfelnémet 
szótárukban. 

Bened., állatneveknél van Beneden P. J. 
(1. 0.) belga zoológus nevének rövidítése. 

Benedek,szentek. I.i^.a2?áí,a róla nevezett világ- 
hírű rend alapítója és a szerzetesi életnek a nyu- 



gati egyházban patriarchája, szül. Nursia-ban 
(Olaszország) 480. előkelő gazdag szülőktől, megh. 
a monteeassinói kolostorban 543. Tanulmányai 
végzésére Rómába küldték, de csakhamar el- 
hagyta Rómát és Subiaco város közelében egy 
barlangban vonult meg. Három évig élt itt, míg 
497. arra barangoló pásztorok felfedezték. Szent 
életének híre oly nagyszámú követőt gyűjtött 
körébe, hogy néhány év lefolyása alatt Subiaco 
vidékén 12 kolostor keletkezett, melyek mindegyi- 
kében 12 szerzetes élt saját apátjok vezetése alatt. 
510-ben B.-et a vicovaroi (Vicus Varronis) kolostor 
szerzetesei apátjokká választották. Miután azon- 
ban szerzetestársai szigorú fegyelemszeretetét és 
buzgóságát ki nem állhatták, elhagyta őket és Is- 
mét subiacoi magányába tért vissza. Subiaco ból 
későbben néjiány szerzetestársával Campaniába 
ment és ennek Monte-Cassino nevű hegyén ve- 
tette meg 528. az ApoUonnak szentelt pogány 
templom romjain a monteeassinói kolostor alapjait 
ós ebben szerkesztette meg ama szabályokat, me- 
lyek alapját alkották nyugaton a szerzetes élet- 
nek. Ez okból méltán nevezte el Szt. B.-et az utó- 
kor a nyugati szerzetesek patriarchájának. A nagy- 
számú életrajzot v. ö. egybegyűjtve Chevaliemél, 
Répertoire des sources historiques. 264—5. 1.; 
Grützmacher, Benedicts von NursiaBedeutung für 
die Gesch. d. Mönchthums (1892) ; Edmund Shmidt, 
Regula St. Benedicti (1892). 

2.B., szent, az anianei kolostor alapítója és apátja 
Franciaországban ; szül. Languedocban 750 körül, 
megh. 821. A maguelonei gróíi családból szárma- 
zott, Kis Pipin pohárnoka volt. 774-ben kolostorba 
lépett, melynek két év múlva apátjává is válasz- 
tották. Minthogy azonban rendtársainak ellenszen- 
vét a fegyelem helyreállítására nézve ismerte, oda- 
hagyta kolostorukat és remeteként kezdett óhü ; 
de miután itt csakhamar sokan felkeresték, kény- 
telen volt ide kolostort építeni, amelytől vania- 
nevt jel^őnevét kölcsönözte. E kolostorban Szt. 
B. szabályait eredeti szigorúságukban léptette 
életbe és azokhoz 80 pontból álló részletes értel- 
mezést írt. Jámbor Lajos király megbízásából az 
összes kolostorokat beutazta, s a szabályok gya- 
korlati megvalósításáról gondoskodott. Megkülön- 
böztetésül ^második Benedek» -nek is nevezték. 

3. B., szent, 1. Benedek 1. (93. old.). 

BexíQá.ok. pápák. I. B. uralkodott 574 jún. 3-tól 
578 júl. 30-ig. — 11. B. uralkodott 684-től 685 máj. 
7-ig. Az anyaszentegyház mint szentet tiszteli. 
— III. B. uralkodott 855 — 858-ig. Ellene Anasta- 
sius bibornok, kit IV. Leó kiközösített, lépett fel 
mint trónkövetelő, azonban hasztalanul. — IV. B. 
uralkodott 900— 904-ig. Egyike a X. sz. jobb 
pápáinak. Lajost, Provence királyát és Berengai' 
ellenesét Olaszország császárjának és kii'ályának 
koronázta meg.— V. i?. 964 óta pápa. Eleinte! Ottó 
császár a laikus Leót tette önhatalmúlag pápává, 
aki VIII. Leó nevet vett föl, de a nép B.-t ismerte 
el. I. Ottó Hamburgba vitette V. B.-t, ahol ez 966. 
meg is halt. - VI. B. 972- 974-ig. Mialatt II. Ottó 
Németországban volt elfoglalva, börtönbe vetet- 
ték s kiéheztetéssel tettékel láb alól, mások szerint 
Crescentius megfojtotta. — VII. B. a Conti grófok 
családjából ; uralkodott 974— 983-ig. Ellenpápája 
volt VII. Bonifác. (V. ö. B. pápa bulláját Panno- 



Benedek 



— 93 — 



Benedek 



niáról, 974. Századok. 1867.) — VIII. B., a Conti 
grófok családjából. Uralkodott 1012—1024. Mind- 
járt uralkodása kezdetén Gergely által, ki ellenpá- 
pája volt, elűzetett. De 1014. védelmére sietett II. 
Henrik, akit VIII. B. ünnepélyesen fogadott, öt 
császárrá avatta és egy aranyalmával ajándékozta 
meg. 1016-ban a Szardínia szigetéről átrontó sza- 
racénokat megverte és Szárdiniát elvette. A görö- 
göktől pedig Apuliát szerezte meg. Alatta kelet- 
kezett a kamaldiili szerzet. — IX. B., az előbbinek 
unokája. 1033-ban, 18 éves korában, megveszte- 
getés útján jutott a pápai trónra. Erkölcstelen 
élete, erőszakoskodásai miatt a rómaiak 1038. 
elűzték s helyükbe Sabtna püspökét III. Szilveszter 
néven választották pápává. Visszahelyeztetvén 
erőszak útján, látta, hogy mily megs'etéssel \i- 
selkedik iránta a római nép, eladta a pápai trónt 
Gratianus Jánosnak, ki VI. Gergely nevet vett 
föl. De megbánta tettét és újból mint pápa lépett 
föl, úgy, hogy három trónkövetelő állott egjinás- 
sal szemben. A sutrii zsinat, III. Henrik császár 
támogatása meUett, mind a hármat letette 1046. 
és hehükbe Sindger bambergi püspököt emelte a 
pápai székbe 1047. II. Kelemen név alatt. B. ismét 
Aisszahelyeztetett, míg végre 1049. IX. Leó 
foglalta el a pápai széket. IX. B. még arról 
nevezetes, hogy ö oldotta fel Kázmér lengyel 
herceget szerzetesi fogadalmai alól. Megh. 1056., 
állítólag bünbánólag a grotta ferrata-i zárdában. 
— X. B. néven Mincius János bibomok jutott 
sztatén megvesztegetés útján a pápai trónra 1058. 
De 8 hónap elteltével letétetett és helyébe Siená- 
ban Gellért firenzei püspököt választották meg 
pápának, ki II. Miklós nevet vett fel. — XI. B., 
Boccassini Miklós, szegény szülők gyermeke Tre- 
visóból : később Domonkosrendű szerzetes, ostiai 
bibomok-püspök és végre 1303 okt. 22. egyhangú- 
lag pápának választatott. Szentéletü férfiú, 1733. 
a szentek közé soroztatott. Az anyaszentegyház 
júl. 7-én üli emlékét. — XII. B., Nouveau, máskép 
FouiTÚer Jakab, szegény szülőktől származott Sa- 
verdune-ben : a cisztercita-rend tagja volt s mint 
ilyent általánosan fehér bibomoknak nevezték. 
Pápává 1334 dec. 23. választották meg s az A%'i- 
gnonban székelő pápák között a harmadik. Szán- 
déka volt a pápai székhelyet ismét visszahelyezni 
Rómába, de ez az olaszok forrongása miatt nem 
sikerült. Mint a nepotizmus és a szimonia ellen- 
sége tűnt ki. Megh. 1.342 áprU 25. — (XIH. B. 
néven szerepel az 1394. Avignonban IX. Bonifác 
ellenében meg\^álasztott Péter de Luna bibomok. 
Szavát, hogy lemond, ha azt tőle a schisma meg- 
szüntetése végett kérik, meg nem tartván. Pisá- 
ban (1409) és Konstanzban (1417) ismételten le- 
tették és Avignonból elűzték. 1424-ben halt meg 
és mindvégig hangoztatta megválasztatásának 
törv'ényes voltát.) — XIII. B., az Orsini-család 
sarja, a Domonkos-szerzet kiváló tagja volt, 1 672 
óta bibomok. Pápává 1724 máj. 29. választották. 
Bár ő maga a jámborság és jóság volt, pápai 
tekintélyének sokat ártott kegyence, Coscia Miklós 
bibomok, aki bizalmával \'isszaélt. XIII. B. többe- 
ket a szentek sorába avatott, köztük Gonzaga 
Alajost, Kostka Szaniszlót, Nepomuki Jánost. 
Meghalt 1730 febraár 21. — XIV. B., a legjele- 
sebb pápák egyike, különösen tudományossága 



miatt. Családi nevén Prosper Lambertini, az ős- 
régi Lambertini-család sarja, született Bologná- 
ban 1675 márc. 31. XII. Kelemen után 1740 aug. 
17. választották meg pápának. Tetteiben és in- 
tézkedéseiben bölcs mérsékletet, lelkiismeretessé- 
get, jámborságot, és felvilágosodottságot tanú- 
sított ; minden töretvése arra irányult, hogy alatt- 
valóinak boldogságát és Isten dicsőségét előmoz- 
dítsa ; az egyházi fegyelem megtartására szigo- 
man vigyázott. Tudományosságának jellemzé- 
sére elég felemlítenünk egy kortársának állítá- 
sát, hogy XIV. B. művei egész kis könyvtárt 
alkotnak. Tanúskodnak erről hátrahagyott mun- 
kái, így pl. De servorum Dei beatiticatione et 
beatorum canonisatione c. műve, amelyet még 
mint bolognai érsek írt 1732. : továbbá Quaes- 
tiones canonicae ; De sacriflcio Missae ; de festis 
D. nostri Jesu Christi et B. M. Virginis munkái. 
Mint pápa adta ki híres munkáját : De SjTiodo 
Dioecesana Fölemlítendő még az a gyűjtemény, 
amely a BuUarium és Constitutiones apostolicae 
címet ^áseli. XIV. B. roppant tudományával és 
szent életével kimeríthetetlen kedélyességét páro- 
sított, amely őt kiválóan jellemzi; e vidám 
kedélyt, amely oly sokszor nyilvánult szelle- 
mes ötletekben, még halálos ágyán is meg- 
őrizte. Utolsó szavai, amelyeket egy szülőföldjé- 
ről jött papnak mondott, ezek voltak: Ecce 
vester Prosper, quam est pauper. Sic transit 
glória mundi ! Meghalt 83 éves korában 1758 máj. 
3-án. Műveit kiadta De Azevedo jezsuita atya 
(1747-51., 12 kötet, 1853.8kötet). 

Benedek, az Árpádok korabeli magyar egyház 
több kitűnőségének neve. 1. Szent B., Szt. István 
király idejét en Szt. Zoérard kedvelt tanítványa és 
a szentségben buzgó követője. Kezdetben a zobori 
kolostorban lakott, azután három esztendeig a 
szkalkai pusztában, egy barlangban remetéske- 
dett, ahol néhány tolvaj abban a reményben, hogy 
sok pénzt találnak nála, 1012-ben reá rontott s 
megölte. Holttestét Nyitrán Szt. Emerán temp- 
lomában Szt. Zoerard mellé temették el. (Legen- 
dáját magyar fordításban 1. Szabó Károly, Emlék- 
iratok a magyar kereszténység első sz.-ról. 103— 
1 09. 1. Az életrajz szerzője Maurus pécsi püspök.) 
— 2. B; az Osl-nemzetség tagja, előbb esztergomi 
olvasó-kanonok, utóbb 1231—1243. váradi, majd 
győri püspök. Az ő idejében pusztították el (1241) 
Váradot a tatárok. Midőn zászlóaljával a király 
seregéhez akart csatlakozni, útközben megvert 
ugyan egy tatárcsapatet, a másik azonban — lo- 
vakra kötözött bábokkal csalván meg őt a maga 
ereje iránt —visszavonulásra kényszerítette. Meg- 
halt 1276.— 3.5., aRajky-családból,1263— 1273. a 
legkiválóbb aradi prépost, V. István híres alkan- 
cellárja, majd budai prépost s választott esztergomi 
érsek. Megh. 1276.— 4. B., előbb fehérvári prépost, 
IV. Béla kancellárja, 1245. kalocsai érsek, 1253. 
Esztergom választott érseke, kinek megerősítése 
ügyében a pápa és a király sokáig nem juthattak 
megegyezésre. A pápa végre is megerősítette. 
(Iheiner, Monum. I. 225.) 1245-től a bogomilek 
ellen küzdve, azon dolgozott, hogy a pápa Bosz- 
niát a kalocsai érsek alá vesse, ami 1247. meg is 
történt. 1253-ban szerémi főispán volt s 1255. Vad- 
kertet kapta. — 5. B. 1273—8. esztergomi válasz- 



Benedek 



94 — 



Benedek 



tott érsek. — 6. B., esztergomi prépost és jogtudo- 
mányi doktor volt 1285. — 7. B., 1291—96. váradi 
püspök, III. András határozott híve, ami miatt 
1294. Lóránt vajda ostromolta is fenesi várát.— 8. 
B., III. András idejében veszprémi püspök volt, s 
1292 máj. 6. mint ilyen az egyházi zsinaton, 1298 
aug. 5. pedig az országgyűlésen vett részt. 

Benedek. Magyar főúr, nádor, erdélyi vajda, 
bihari stb. főispán a XIII. sz, kezdetén. Kor- 
társa a híres Bánk bánnak (1. o.), aki az okleve- 
lekben szintén előfordul B. néven is, s így nem 
mindig lehet egyiket a másiktól megkülönböz- 
tetni. A zavart fokozza, hogy ugyanezen időtájban 
egy harmadik, sőt talán egy negyedik B. nevű fő- 
úrról is van szó ; másfelöl pedig, hogy egy pár 
nyom arra mutat, mintha Bánk bánnal egy időben 
egy másik főúr is viselte volna az utóbbi nevet. 
Bizonyos, hogy a XIII. sz. első negyedében 
legalább is három főurat hívtak B.-nek, mert 
forrásainkban fennmaradt az emléke annak, hogy 
az egyik B., akit «düx»-nak, vagyis Arpádkori 
magyarsággal vajdának, bánnak írnak, Konrád 
V. Korlát íia volt ; a másikat, a kii'álynó kancel- 
lárját, Ega fiának, a harmadikat, a nyitrai és új- 
vári ispánt 8 országbírót, Samud fiának mondják 
a források. Amennyire lehetséges, megkísértjük 
őket egymástól megkülönböztetni. 

1. B. Gertrúd királyné meggyilkolásában a 
Márk-féle krónika és átiratai szerint a Bór nem- 
zetségben Bánk bán vett részt, míg Kún László 
udvari papja, Kézai Simon, az egész dologról hall- 
gat. Márk a véres eseménynél száz évvel később 
szerkesztette össze krónikáját, s ha Kézai hallga- 
tásával Bánk bán későbbi országos szereplését 
összevetjük, szinte hajlandók volnánk kétségbe 
vonni Márk adatának hitelességét. De IV. Béla 
is szól róla egy 1240-ki oklevelében (Haz. 
Ok]. VIII. 36), melyben Bánk bánnak a bolon- 
dóczi várjobbágyok szomszédságában volt egy- 
kori birtokait Greche barsi főispánnak ajándé- 
kozza. Csakis Bánk bán lehetett az a Korlát 
üa B. dux (vajda, bán), kit II. Endi'e egy 1221-iki 
oklevele szerint, valószínűleg az előző évek- 
ben, száműzött és minden jogától megfosztott. 
Ezen oklevél Bánk bán viszonyaira nézve a 
következő adatokat szolgáltatja: a) az 1221. 
számkivetett B. dux Korlátnak volt aü&;b) fe- 
lesége a Konstancia királynéval, Imre nejé- 
vel Arragoniából beköltözött Thota asszony volt, 
Simon ispán és Mihály nőtestvére, akik nem té- 
vesztendők össze a Gertrúd meggyilkolásában 
részt vett Katiz-nembeli Simon bánnal v. testvé- 
rével, Mihály bánnal ; c) midőn B. dux Thotát 
nőül vette, neje részére Imre királytól és Kon- 
stancúától 1202. Martonfalvát, vagyis a mai Nagy- 
Martont és Boioitthot (Bojot) kapta, melyek B. dux 
javainak elkobzása után is Thota asszony birto- 
kában maradnak s evéglxil Endre király átirja ós 
Thota asszony részére megerősíti Imre király 
1202-ki adománylevelét. Mindezen adatokat Kún 
László udvari i)apja, Kézai Simon is említi króni- 
kájában azzal a különbséggel, hogy Martonfalvát 
németesen Meretinsdorfnak nevezi, a Nergodscog 
körüli Boiot falut pedig nem B. dux birtokának, 
hanem a bojoti grófok első szállásának mondja, 
melyet az arragoniai Bojot- várról neveztek el ek- 



képen. Imre király 1202-iki adománylevele (Cod. 
Dipl. III. 1. 318-319) következtében B. nádort 
és vajdát el nem választhatjuk Bánk bántól. 

2. B., nádor és bihari főispán, ezen 1202-iki ado- 
mánylevél tanul közt fordul elő az oklevél zára- 
dékában. Mivel pedig az 1221 körül száműzött B. 
duxot ez az oklevél Woyvoda Benedictusnak ne- 
vezi : semmi kétségünk sem lehet, hogy nem a 
nádor, hanem az erdélyi vajda volt Bánk bán. A 
két B. 1202 második felében váltotta fel Mikát a 
nádorságban és a bihari föispánságban s aztán 
Miklóst az erdélyi vajdaságban. 1202 első felében 
és 1201. ez utóbb említett főurakkal együtt egy 
B. nevű bácsi főispán szokott előfordulni: ez 
talán a nádor volt, míg Bánk bánnal, tekintve 
nevének délszlávos alakját, az a B. azonosítható, 
ki 1199 második felében és 1200. Miklós helyett 
bán és zalai főispán lett. B. nádor és bihari főis- 
pán, meg B. vajda 1203. is együtt fordul elő ugyan- 
azon oklevelekben (Cod. Dipl. II. 415. V. 1. 293), 
amiből még szembetűnőbben kiviláglik, hogy itt 
csakugyan két különböző személyről van szó. B. 
nádor még 1204. is viselte méltóságát (Árp. Uj 
Oki. I. 92), de már a következő 1205. évben IVIik- 
lós váltotta fel őt a nádorságban. Bánk bán helyett 
pedig Smaragd lett az erdélyi vajda, csak azt 
nem tudni, hogy melyik évben ; 1204. és 1205-ből 
nem ismerjük a vajdát; Smaragdot csak 1206. 
említik. Ugyancsak 1206. s a következő évek- 
ben, 1209. első feléig, megint B. volt a vajda ; de 
ez már nem Bánk bán volt, hanem az előbbi ná- 
dor és bihari főispán, mert 1208. és 1209. okleve- 
lek világosan megkülönböztetik Bánk bánt B. 
vajdától, így említvén őket : «Bancone bano et 
Benedicto Woiuoda». «Banc Bano et Benedieto 
Woiuoda» (Cod. Dipl. III. 1. 66.-III. 2. 470. Árp. 
Uj Oki I. 98. VI. 325, 334. XI. 94, 102.) 1209-entúl 
B. nádor nem fordul elő, illetőleg 1217-ig nem ta- 
lálunk egy hasonló nevű főurat, az 1217-től em- 
lített Ega V. Samud íiát pedig nem azonosíthat- 
juk vele. 

3. B., soproni főispán (1206 -1208) sem Bánk 
bánnal, sem B. nádorral nem volt egy személy, 
mert az utóbbi ugyanezen években vajdáskodott. 
Bánktól pedig egyenesen megkülönböztetik az 
oklevelek, így 1206. «Bancone Comite de Nouo 
Castro et Benedicto Comite de Suprun», 1208. 
«Bancone Bano et Benedicto Comite de Suprun». 
(Mon. Strig. 1. 189. Árp. Uj Oki. VI 308, 315. Cod. 
Dipl. III. 2. 467.) Vájjon azonosítható-e az utóbbiak 
valamelyikével : nem tudjuk : Samud ílával kü- 
lönben aligha volt egy személy (l. B. 5.). 

4. B., Ega fia ; említi a Márk-féle krónika, mely 
szerint a királyné kancellárja volt s amíg Endre 
király 1217. a Szentföldön járt, az egyházakból 
kiűzte a papokat. 

5. B., Samud (Sámod) fla. Legelébb 1219. for- 
dul elő, amidőn nyitrai főispán volt ; 1220. Dénes 
tárnokmester után újvári főispán lett ; 1231—32. 
pedig az országbírói méltóságot viselte. Való- 
színű, hogy sokkal korábban kezdett szerepelni ; a 
nyitrai főispánok közt ugyanis már 1198. említe- 
nek egy «Beneduc» nevűt (Mon. Strig. 1. 159. Cod. 
Dipl. ÍI. 326.), akit azért tekinthetünk vele egy 
személynek, mert az apja Samodinus néven 1183. 
ugyancsak nyitrai főispán volt. Úgy látszik, ez a 



Benedek 



95 — 



Benedek 



B. volt az. aki talán szintén viselte a Bánk nevet. 
1220. ugyanis B., Samud fla volt az újvári ispán, 

1222. pedig Bánknak írják (Árp. Uj Oki. VI. 408) ; 
de ugyanezen évból egy másik okmány Bánkot 
országbírónak és bodrogi, majd fehérv'ármegyei 
főispánnak mondja s országbíró meg fehérv'árme- 
gyei főispán volt az előző 1221. és a következő 

1223. évben is. Ebből az tűnnék ki, hogy az ország- 
bíró meg az újvári főispán nem egy személy s 
ilyenformán az a Bánk, aki 1199. ugyancsak Die- 
nes után lett újvári ispán (Haz. Oki. V. 4. Cod. 
Dipl. II. 326., 365.) s 1206. B. soproni ispánnal 
egyidőben szintén viselte e méltóságot (Mon. Strig. 
I. 189. Árp. Uj Oki. VI. 308.), nem Bánk bán volt, 
hanem talán Samud fia, kivel 1209. B. ncvü újvári 
ispán is azonosítható. Bánk újvári föispánságának 
a Váradi Regestrumban is több nyoma maradt ; 
ebből azt látjuk, hogy az újvári várnépségen kívül 
a debrői monostor jobbágyának és az egri job- 
bágyoknak,a pásztói apátnak és a tapolczai monos- 
tornak dolgaiban bíráskodik (Vár. Reg. -iO., 80., 88., 
201., 202.,^221— 224 , 230.), tehát ezen Újvár alatt 
Heves-Újvár, a mai Heves vmegye értendő. Mind- 
ezeket összevetve, Samud fla családi viszonyaira 
is következtethetünk. A meglehetős szokatlan 
Samud névalak a Tomaj nemzetségnél volt hasz- 
nálatban, pl. így nevezték Dénes nádor egyik flát, 
ki a XIII. század derekán élt. Ugyanezen nemzet- 
ségnek hagyományos nevei közé tartozik a Dénes 
név, pl. az említett Dénes nádornak az apját is, 
egyik flát is ekkép hívták. Az újvári főispánság- 
ban Samud flát 1199. is, 1220. is egy Dénes előzte 
meg s a Tomaj -nemzetség ősi birtoka, az abádi 
rév környéke, éppen a régi Heves-Újvárban fe- 
küdt. Ugyancsak e nemzetségnek a Dráván túl is 
voltak birtokai, ahol Samud flát csakugyan Bánk 
vagy Bankó néven emlegethették. Föltehető tehát, 
hogy ez a főúr a Tomaj-nemzetségnek volt egyik 
tagja s talán unokatestvére az említett Dénes fla 
Dénes nádornak, az 1219-iki tárnokmesternek és 
újvári ispánnak. 

6. B., Bot fla, a haldokló Kálmán király pa- 
rancsára 1114. el akarta fogni Álmos herceget, ki 
azonban az oltárhoz menekült előle. Csak a papok 
ébersége szabadította meg a herceget, ki a dula- 
kodásban meg is sebesült. B. megfutott, a Pilis- 
erdőben azonban lebukott lováról s nyakát szegte. 
Húsát saját kutyái falták föl. (Thuróczy Chron. 
II. r. 52. fej. Képes krónika 67. lap.) 

Benedek, 1. Aladár, családi nevén NáraylvÁn,a. 
hatvanas és hetvenes években igen népszerű költő, 
szül. Aradon 1843 szept. 20. 1873-ban nőül vette 
BUttner Karolina (1. o.) írónőt és jelenleg Buda- 
pesten él. 1864-től kezdve minden Budapesten 
megjelent szépirodalmi lapba dolgozott ; szerkesz- 
tette az üj Világ, Papagáj (humorisztikus), Uj 
Idők, Szépirodalmi Közlöny és Csöndes Órák című 
szépirodalmi lapokat. Költészetét igen eleven fan- 
tázia s gazdag hangulat teszi változatossá, s főleg 
a fájdalom elégikus hangulatát tolmácsolja. 
Művei : Költeniények (1866, 2. köt) : Ujabb költe- 
mények (1867): Legujalb költettiétiyek (1870); 
Hulló levelek (1871); Arnyak, sugarak (1874); Az 
epedés óráiban (S&my Iván néven, 1874); Áldozat- 
lánqok az új évezred hajnalán, hazaflas költemé- 
nyek (1896); Örökzöldek, költemények (1900). 



Versein kívül főbb müvei: Mécsvüágok{\^tS)\ Cecil 
levelei (1872). Irt egy eredeti vígjátékot 3 felv. 
A szerelemféltö címen (1872) és egy eredeti re- 
gényt : A Éomlaky kastély (1886, 2 kötet). Fordí- 
totta Dickens Nickleby Miklós regényét (1875) ; 
Honoró de Balzac A házasság élettana c. híres 
művét (1907). 

2. B. Elek, író, szül. Kisbaconban, Udvarhely 
vmegyében, 1859 szept. 30. Tanulmányait a buda- 
pesti egyetem bölcseleti karán végezte. Azután az 
újságírói pályára lépett, s főként humoros tárcá- 
kat és könyvkritikákat írt Kópé, Székely Huszár, 
Zeke álnevek alatt. 1884-ben segédszerkesztője, 
majd felelős szerkesztője és tulajdonosa lett az 
Ország- Világ képes hetilapnak. Időközben szer- 
kesztette a Magyar Nép c politikai képes lapot 
is, továbbá Az én Újságom c. gyermeklapot Pósa 
Lajossal. Az 1887—1892. ciklusban a nagyajtai 
kerületet képviselte az országgyűlésen. Megalapí- 
tója s tíz évig szerkesztője a Nemzeti Iskola c. 
tanügyi lapnak, közben szerkesztette a Magyar 
Kritika c. folyóiratot, rövid ideig a Magyarság 
és a Magyar Világ e. napilapokat, melyek egyike 
főként a székelység, a másik a tanítóság érdekeit 
szolgálta. Sajtó alá rendezte Apponyi Albert gróf 
beszédeit, szerkesztette (1907—1910) a Néptanítók 
Lapjá-t. Ez idő szerint szerkesztője a Kis Könyv- 
tár c. ifjúsági vállalatnak, melynek eddig meg- 
jelent 130 kötetéből kb. 20-at maga írt. A Kis- 
faludy-társaság 1900. tagjává választotta. Főbb 
munkái : Székely Tündérország, székely népmesék 
és balladák (Budapest 1885) ; A kollektor, regény 
a székely népéletből (1886) ; Testamentum és hat 
levél (Budapest 1894, eddig hat kiadást ért s meg- 
jelent több idegen nyelven is); Huszár Anna 
(regény, u. o. 1895); Magyar mese- és tnonda- 
világ (5 köt., u. o. 1896) ; A magyar népköltés 
gyöngyei (u. o. 1897); Katalin (regény, u. o. 
1897); A magyar nép múltja és jelene (2 köt., 
u. 0. 1897) ; Athenaeum mssekönyvtára (u. o. 1898 
—99, eddig 20 kis köt.) ; Csöndes órák (tárcák, 
u. 0. 1899 és 1902); Falusi bohémek (u. o. 1899); 
Többsincs királyfi (magyar népmese 3 felvonás- 
ban, 1900); Uzo7ii Margit {regény, 1901) ; A mese- 
mondó (1902) : Édes kicsi gazdám (1903) ; Rügy- 
fakadás (1903): Szülőföldem (1904); Grimm 
válogatott meséi (1904) ; Hazánk története (1904): 
Nagy magyarok élete (a 18 kötetre tervezett mű- 
ből eddig megjelent 12 kötet); Bárányfelhők 
(1907) ; Két gazdag ifjú története (1907) ; Hon- 
szerző Árpád (1908) ; Virágos kert (1909) ; loUi 
Miklós {\\i\0)\ Zsuzsika könyve {X.'dí.Q) ; ezeken 
kívül több iskolai könyv. 

3. B. János, ügyvéd, orsz. képviselő, szül. Nyir- 
balkányban 1863. Az egyetemet Budapesten vé- 
gezte. A Vasárnapi Újságba és más fővárosi la- 
pokba több szépirodalmi dolgot írt, melyekből egy 
gj'üjteményt ki is adott. Ügyvédi vizsgálata után 
Debreczenben telepedett lo s egj'szersmind a 
Debreczen c. laix)t szerkesztette. Tábortüzek c. 
alatt 1893. politikai verskötetet adott ki. 1901-ben 
választották képviselővé s azóta szakadatlanul 
orsz. képviselője Hajdúböszörmény városnak. Az 
Egyetértésbe politikai és tárcacikkeket ír. 

4 B- Lajos, osztrák hadvezér, szül. Sopronban 
1804 júl. 14., megh. Grácban 1881 ápr. 27. A becs- 



Benedek 



- 96 



Benedek apátságra 



Újhelyi katonai akadémiából került ki és 184;6-ig, 
amidőn a Krakóban támadt zavarok katonai 
beavatkozást tettek szükségessé, alezredességig 
emelkedett. Ott gyorsan és erélyesen járt el, fel- 
használva a lengyelek ellen a császári érzelmű 
parasztságot is. Mint ezredes 1848. Olaszországba 
jutott, és ott különösen az 1848 márc. 23. vívott 
mortarai diadal kivívásában volt nagy része. A 
Bzárd háború befejezése után mint altábornagy 
Haynau alatt Magyarországon szolgált. Itt a győri 
csatában és Komárom ostrománál vett részt és a 
szőregi csatában (aug. 5.) veszélyesen megsebe- 
sült. 1854-ben lembergi hadosztályparancsnok 
lett, 1859. pedig mint a VIII. hadtest parancs- 
noka működött Olaszországban. Hadtestével a 
solferinói csatában szerzett nagy dicsőséget, ami- 
dőn San-Martinónál egész napon át vitézül har- 
colt a számra túlnyomó szard sereg ellen, és végre 
azt vissza is verte (jún. 24.). E részleges győzelem 
nem változtatott ugyan a csata és hadjárat sor- 
sán, de B.-nek nagy hímevet szerzett, annál is 
inkább, mert a többi császári vezér még annyi 
eredménnyel sem dicsekedhetett. B. táborszer- 
nagy lett és Magyarországnak f őkormányzásával 
bízatott meg, mely tisztségről Albrecht főherceg 
1860 jún.-ban visszalépett. Az egész ország for- 
rongásával szemben erős katonai kézre volt szük- 
ség. B. a hazafias tüntetésekkel szemben a végső 
eszközökhöz nyúlt, de a közérzülettel szemben nem 
ért el semmi eredményt. Kormányzása alatt kü- 
lönösen a nyelv dolgában némileg már enyhítet- 
tek az abszolutizmus rendelkezésein és a protes- 
táns pátens végrehajtását is felfüggesztették. Az 
októberi diploma kibocsátásakor B.-et Velencébe 
helyezték át. 

Mint vitéz és hű katona, kit a legénység szinte 
bálványozott, B. igen nagy tekintélynek örvendett. 
A Poroszország ellen való fővezérséget az északi 
harctéren csak hosszas rábeszélés után, ill. pa- 
rancsra vette át. A hadsereg csak lassan indult a 
cseh határ felé, nem igen akadályozta a poroszo- 
kat a szorosokon való átkelésben, és minden egy- 
séges hadi terv hiján tisztán védelemre szorult. Az 
előretolt hadtestek külön-külön verettek meg ; a 
nachodi, skalitzi és gicsini csaták már megtör- 
ték a vitéz hadsereg erejét, mielőtt döntő ütkö- 
zetre került volna a sor. B. ekkor, július 1., távi- 
ratilag arra kérte őfelségét, kössön okvetetlenül 
békét. A válasz az volt : vigye a dolgot döntő 
csata elé ! B. erre seregét Königgratz vára köze- 
lében erős állásban összpontosította, abban a hit- 
ben, hogy a poroszok ágyukkal megrakott sáncai 
előtt elvérzenek. De a porosz támadók, különösen 
Franseeky hadosztálya, egyre több osztrák csapa- 
tot csaltak ki a védő művekből, éppen azokat, ame- 
lyeket B. a porosz trónörökös seregének várt meg- 
érkezésére tartalékul rendelt. így a III. porosz se- 
reg megérkezésekor el volt döntve a vereség, annál 
is inkább, mert egy porosz ezred szinte észrevétle- 
nül jutott fel az ágyukkal megrakott chlumi ha- 
lomra, az osztrák hadi állás kulcsához. Egyes had- 
testek hősies önfeláldozása, a lovasságnak vitéz- 
sége, a kitűnő tüzérség már nem akadályozhatták 
meg a teljes felbomlást. (L. Königgratzi csata.) 
B. Olmützbe vezette vissza seregé romjait és ott 
felmentetett a főparancsnokság alól. A hadjárat 



után hadi törvényszék elé állították, de az uralkodó 
megszüntette ellene a vizsgálatot. Az egész hadjá- 
ratnak ő lett mintegy a bűnbakja s adott becsület- 
szava által hallgatásra kényszeríttetvén, nem is 
védhette magát. Kisebb körben kitűnően megfe- 
lelt kötelességének, de az egész hadsereg élén oly 
kiváló ellenséggel szemben, mint a porosz, már 
nem volt képes a beléje helyezett bizalomnak és 
várakozásnak megfelelni. Élete végéig nem szűnt 
meg sorsának tragikus fordulatát és megalázta- 
tását fájlalni. Özvegye (megh. Grácban 1895 
szept. 16.) naplófeljegyzéseit, melyek különösen 
az 1866-iki háborúra vethettek volna világot, 
megsemmisítette. Tőle egjéhiréLntFriedjungiho.) 
Harc a német hegemóniáért círuü műve számára 
(magyarul megjelent 1903. az akadémia kiadásá- 
ban, 2 köt.) számos érdekes dolgot tudott meg B. 
életéből 8 az 1866-iki háború történetéről. V. ö. 
Wertheimer Ede, B. in Ungarn (Pester Lloyd 
1901 ápr. 16) ; Sybel, Begründung des Deutschen 
Reiches, V. kötet; Schlichting, Moltke u. B.; 
Schlieffen német tábornok tanulmánya B.-röl 
(P. Napló 1911 ápr. 26.), 

5. B. Lajos, a nemzeti színház korán elhunyt 
művésze, szül. Pesten 1858., megh. u. o. 1890 dec. 
26-án. 1876-ban a Nemzeti Színházhoz szerződ- 
tették kisebb szerepekre. Szerepeinek egy részét 
Halmitól örökölte s főkép a francia vígjátékok- 
ban jeleskedett, de a klasszikus stílű színmüvek- 
ben is kitűnően bevált. 

6. B. Marcell, főgimnáziumi tanár és író, szül. 
1885 szept. 22. Budapesten, B. Elek (1. o.) fia. Köl- 
teményei és tanulmányai mellett több drámai 
művet fordított. Megjelent művei : Don Jüan fel- 
támadása, verses regény (Budapest 1904); Ficíor 
Hugo élete és müvei (u. o. 1911) ; Az erösebh, 
dráma (u. o. 1911). Szinmüf ordításai : Rostand, 
A napkeleti királykisasszony (1904);Wilde, Fló- 
renci tragédia (1908); Shaw Bemhard, Cathel 
Byron mestersége (1911). 

7. B. Mihály, ref. püspök, szül. Nagydorogon, 
Tolna vmegyében, 1748., megh. Debreczenben 1821 
ápr. 23. Tanult Modorban és Debreczenben. Három 
évet a baseli, utrechti, franekeri, oxfordi, haUei és 
göttingeni egyetemeken töltött. Hazajővén, 1777. 
debreczeni lelkész lett, 1791. a tiszántúli egyház- 
kerület aljegyzőjévé, 1798. főjegyzőjévé, 1806. 
pedig püspökévé választotta őt. Munkái : Magyar 
grammatika (Bécs 1795, a híres «debreczeni gram- 
matika », melyet többek közreműködésével szer- 
kesztett); Útmutatás a ker. vallás előadására 
(u. 0. 1804—1808). Szerkesztette továbbá a ma- 
gyarországi négy egyházkerület megbízásából a 
most is használt énekeskönyvet előszóval és imád- 
ságokkal. 

Benedek, kisk. Alsó-Fehér vm., 1. Boros- 
benedek. 

Benedek apátsága (Szf. Benedek apátsága, 
Ahhatia S. Benedicti de juxta Gron [Garam]). 
Alapította I. Géza 1075. temploma eredetileg ro- 
mán stílű volt, de a XIV. sz. gótikussá változtat- 
ták. 1435-ben a templomot és a kolostort a husszi- 
ták, 1442. pedig a hegyi városok gyújtották fel. 
1451-ben ismét a hussziták kezébe került, akiktől 
Hunyadi János visszaszerezte. A templomot újra 
rendbehozták ós 1483. felszentelték. A mohácsi vész 



Benedek de Zolio 



— 97 



Benedek-rendiek 



után 1534. 1. Ferdinánd az apátságot Josephyth 
Ferenc zengi püspöknek adományozta. II. Miksa 
pedig 1665. az egész apátságot javaival együtt 
az esztergomi káptalannak engedte át, amely azt 
még most is birja. Templomát az idö viharai s a 
sokféle javítás annyira elrontották, hogy az esz- 
tergomi káptalan már 1880. elrendelte a javítást. 
A munkát már meg is kezdték, midón 1881 júl. 21. 
éjjel közbejött a tűzvész, mely a templomnak, a 
toronynak és a monostor magtárszámyának tető- 
zetét egészen elhamvasztotta, mire a káptalan a 
templom gyökeres átjavítását határozta el és azt 
Storno Ferenc és fia Kálmán műépítészek tervei 
szerint 1883—1885. régi gót stílusában helyre is 
állították, úgy hogy most hazai műemlékeink 
sorában előkelő helyet foglal el. V. ö. Knauz N., 
A Garam melletti Szt. Benedek apátság (Eszter- 
gom 1890) ; Sohematismus V. Cleri A. D. Stri- 
goniensis (1911). Gerecze, Műemlékek II. 

Benedek de Zolio, 1440. zágrábi püspökké vá- 
lasztatott. IV. Jenő pápa, mindenesetre Ulászló 
király kérelmére, ki attól félt, hogy B. a horvát 
és sziavon rendeket elidegeníti tőle, elrendelte, 
hogy Demeter tinnini püspökkel egyházmegyét 
cseréljen. Ez ellen azonban óvást emelt úgy B., 
mint a káptalan. V. Miklós 1447-ben megbízta 
János bibomokot, magyarországi követét, hogy 
az ügyet vizsgálja meg és ha jónak látja, semmi- 
sítse meg IV. Jenő pápának rendelkezését. Az 
ügy négy éven át függőben maradt. Az újabb 
vizsgálatnak eredménye az lett, hogy V. Miklós 
1451. elrendelte a cserét; de csakhamar észreve- 
vén, hogy tévútra vezették, B.-t visszahelyezte a 
zágrábi püspökségbe. 

Benedekiaiu, kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi 
j.-ban, (1910) 259 tót és magyar lak. ; postahivatal, 
n. t. Lipt őszen tmiklós. 

Benedekíalva, kisk. Szilágy vm. szilágycsehi 
j.-ban, (1910) 546 oláh és magyar lak. ; vasúti állo- 
más, táviróhivatal ; u. p. Bősháza. 

Benedek-féle deklaráció, XIV. Benedek pá- 
pának 1741 nov. 4. kelt az az elhatározása, amely- 
ben kimondja, hogy a hollandiai államokban meg- 
kötött vegyes házasságok, úgyszintén a katoli- 
kusok házasságai érvényesek, ha alattomosan, 
vagjas a tridenti házasságkötési forma ügyeimen 
kívül hagyásával köttettek is meg, ha a házassá- 
got kötök az engedélyezett területen igazi vagy 
látszólagos lakóhellyel bírnak. A pápai dekrétum 
címe: Declaratio cum instructione super dubiis 
respicientibus matrimonia in Hollandia et Belgio 
contracta et eontrahenda. Ez a Benedictina csak 
határozott pápai intézkedés által terjeszthető ki 
más területre. Ki van pedig terjesztve a Bene- 
dictina KonstantinápoljTa, Boszniára, Oroszor- 
szágra, Irlandra, Németország nagy részére, 
Québec-, Canada-, Uj-Orléans-, Malabai* és Bom- 
bayra. 

Benedek-hittéritőtársaságf Conj^rr^a/ío Otti- 
liemis pro missionibus exteris), benedekrendi 
kongregáció külső missziók számára. Alapították 
1884. Fő- és anyaháza St. Ottilienben (Felső- 
Bajorország) van. 1887-ben megkapta Német- 
Keleti-Afrika déli területét apostoli prefektura 
gyanánt, 1902. apostoli vikariátussá emelték. 
Női ágának háza 1904 óta Tutzingban van a 

Révai Nagy Lexgcona, III. T<öt. 



Stambergi-tó mellett. A B.-nak jelenleg 161 férfi 
és 111 női tagja van. 

Benedeki, kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban, 
(1910) 641 rutén és német lak, ; u. p. Beregrákos, 
u. t. Munkács. 

Benedek-rendiapácák, vagyisanursiaiSzt.Be- 
nedek szabálya szerint ólő szerzetesnők. Alapító- 
juknak Szt.Skolasztikát,8zt.Beneáek nővérét tart- 
ják. A nyugati egyház nőkolostorai a VI. ós VII. 
sz.-ban a Benedek-rend szabályaitól részben telje- 
sen elütő, részben pedig azokkal csak elegyített 
szabályok alatt éltek. Csakis aVIII. sz.-ban történt, 
hogy valamennyi nyngategyházi nökolostor a Szt. 
Benedek által adott szabályok szerint való élet- 
módra utasíttatott. Fegyelmök idővel meglazult, 
kolostoraik előkelő családokból származó hölgyek 
eltartó intézeteivé lettek, amelyekben a foga- 
dalmak megtartása egyáltalán nem kívántatott. 
A XVI. sz. vége felé egyes erélyesebb fejedelem- 
asszonyok reformokat hoztak be kolostoraikba, 
melyekhez azután mások is csatlakoztak ós így 
a B. között egyes kisebb testületek (kongregá- 
ciók) keletkeztek ; ilyenek a Kálváriahegyi Mi- 
asszonyunkról nevezett kongregáció és a Leg- 
méltóságosabb Oltári szentség örökös imádásáról 
nevezett kongregáció, mely utóbbit Bar Katalin 
(1. 0.) alapította. 

Benedek-rendiek (henediktinusok, bencések), 
neve a nursiai Szent Benedek (1. Benedek szentek, 
1.) szabályai szerint élő szerzeteseknek. Szt. Bene- 
dek szabályai szerint először is a monte-cassinói 
kolostor szerzetesei, kiknek élén Szt. Benedek mint 
apát állott, kezdtek élni s azért e kolostor lőn anya- 
kolostorává a messze elágazó, világhírű Benedek- 
rendnek, amelynek tagjai a ker. tökéletességre 
való törekvésen és a kézimunkán kívül mindjárt 
kezdetben a tudományok ápolása körül is nagy- 
tevékenységet fejtettek ki. Különösen a fuldai, 
st.-gaUeni, korveii, st.-blasieni, reichenaui stb. 
kolostorok tűntek ki nagyszerű köny^iárak léte- 
sítése, a klasszikus írók termékeinek megőrzése és 
másolása, nemkülönben az akkortájt űzött művé- 
szetek és tudományágak ápolása által. A Mero- 
vingiek m"alkodásának végső éveiben lábrakapott 
egyetemes féktelenség és erkölcsi lazultság a ben- 
cés kolostorok falai közé is beszivárgott és a szer- 
zetesek fegyelmét nagy mértékben meglazította, 
amiről ((tiszteletreméltón (Venerabilis) Péter, vala- 
mint az akkori zsinatok szomorú képet nyújtanak. 
A VIII. sz. végén magából a Szt. Benedek-rend 
kebeléből hatalmas reformátor támadt anianei Szt. 
Benedek (1. Benedek szentek, 2.) személyében, ki 
miután az általa alapított anianei kolostorban (Dél- 
Franciaországban) Szt. Benedek szabályait eredeti 
szigorúságukban életbeléptette, lankadatlan buz- 
galommal azon fáradozott, hogy az üdvös refor- 
mot valamennyi bencés kolostorra kiterjessze. 
A reformra és újjászervezésre irányuló törekvé- 
seknek tulajdonítandók a mind nagyobb számban 
létesült kongregációk, melyek által egyes anyako- 
lostorok a körülöttük fekvő kisebb-nagyobb számú 
kolostorokkal szorosabb viszonyba és összekötte- 
tésbe léptek, velük együtt Szt. Benedek ugyanama 
szabályainak engedelmeskedtek és felettük a fel- 
ügyeletet gyakorolták. így keletkeztek : Francia- 
országban a clugny-i kongregáció (910) : Olaszor- 



Benedek-rendiek 



— 98 — 



Benedek-rendiek 



szagban a canuddolii (1018), valombrosai (1036) 
és monte-olivetói (1319), amely utóbbival 1582. az 
Oltáriszentségről nevezett kongregáció egyestilt ; 
Németországban a kirschaui (lÓ69)8tb. Sőt új szer- 
zetesrendek is támadtak a Benedek-rend életerős 
fáján ; így (1073) a grammontiak, (1119) a m^- 
terciek^ fontévravdiak, guühertinek, humiliátok, 
cölesztmiék, feuillantok, trappisták rendje stb. A 
Benedek-rend ez elágazásai sokban elütöttek a 
törzstől, amelyből kihajtottak, és többen közülök 
önálló rendekké fejlődtek (pl. a ciszterciek, ka- 
malduliak stb ). 

Ez új szerzetesrendeknek, különösen a ciszter- 
cieknek elterjedése, nemkülönben a kolduló szerze- 
tek keletkezése folytán a VIII. sz.-ban a Benedek- 
rend vesztett régi tekintélyéből s befolyásából és 
hanyatlani kezdett. Sikerteleneknek bizonyultak 
a viennei (1311) és valenciai (1322) zsinatoknak a 
Benedek-rend reformálására irányuló határozatai 
és a XII. Benedek pápa által (1366) kiadott JBew€- 
dictina constitutio sem volt foganatosítható. 
Mindezeknél azonban több eredménnyel működtek 
a rendnek javításán egyes lelkes férfiak; így 
Olaszországban Barbo Lajos, padovai apát (a 
XV. sz. elején) és különösen Rode János trieszti 
és Mindeni János clusi és biu-sfeldi apátok (1433 
körül) Németországban. Hatalmas lendületet adott 
e reformtörekvéseknek a trienti zsinatnak az a ha- 
tározata, mely szerint az eddig elszigetelten álló 
kolostorok egymás között kongregációkká ala- 
kuljanak, így keletkezett a VIII. Kelemen pápa 
által 1604 megerősített Szt. Vanne és Hidulf- 
féle kongregáció, melyből nemsokára (1618) a 
még tekintélyesebb és híresebb Szt. Mór-féle 
kongregáció (eongregatio S. Mauri) fejlődött ki. 
A maurinusok főleg papnevelöintézetek és ne- 
mesi iskolák vezetésében, úgyszintén a magasabb 
egyházi tudományosság művelésében tűntek ki. 
Egyes tudományágak, minők a paleográfia, krono- 
lógia, patrológia, egyenesen nekik köszönik tudo- 
mányraugra való emeltetésöket. Mabillon, Mont- 
faucon, Marténe, Iiuinart,Bouquet stb. e nagyhírű 
rendnek voltak tagjai. A XVIII. sz. forradalmi 
vihara e jeles intézményt is elsöpörte. Bevégezet- 
lenül maradt munkáik folytatását az ac^émie 
des inscriptions vette fel. 

Pessler töiiénész számítása szerint a Benedek- 
rendből 13 évszázados fennállása óta kikerült: 
15,700 író, 4000 püspök, 1600 érsek, 200 bíboros, 
24 pápa, 1560 kanonizált és 5000 kanonizációra 
méltó szent ; továbbá ez idő alatt 43 császári és 
44 királyi vérből származott tagja volt a rend- 
nek. Ausztriában a Benedek-rend ez idő szerint 
mintegy 1600 rendtagot számlál; legnevezete- 
sebb kolostoruk pedig a kremsmünsteri, maria- 
zelli, a bécsi úgynevezett skót kolostor stb. 1834 
óta Bajorországban és 1875. Poroszországban is 
újra feléledtek. 

Magyarországba a B. már Géza fejedelem alatt 
jöttekj különösen az I. Ottó császár és Géza kö- 
zött 973. kötött béke alkalmából, melynek egyik 
pontjában az is ki volt kötve, hogy az evan- 
géliumot hirdető papoknak szabad legyen Ma- 
gyarországba jönniök. Ezek azonban, mint hit- 
téritők, szétszórtan éltek és kolostori testületet 
nem alkottak. Géza fejedelem Adalbert prágai püs- 




A pannonhalmi Benedek-rend 
címere. 



pök kérésére a szerzeteseket összegyűjtötte és szá- 
mukra Pannonhalmán Szt.Márton tiszteletére 996. 
kolostort és kápolnát építtetett. Ez volt hazánk- 
ban az első szerzetes testület. A pannonhalmi ko- 
lostor első apátja Asztrik vagy másként Anasztáz 
volt a Ubici nemzetség- 
ből. Géza halála után 
fia, István még szilár- 
dabb alapokra fektette 
a pannonhalmi apátsá- 
got, amennyiben 1002. 
kiadott adományleve- 
lében a pannonhalmi 
kolostornak megadta 
mindazokat a jogokat, 

melyekkel a híres 
monte-cassinói kolostor 
bírt s melyeknek egyik 
kiváló pontját az is te- 
szi, hogy a monostor apátja jóllehet nem püspök,, 
saját területén mégis püspöki joghatalmat gya- 
korol és közvetetlenül a római pápának van alá- 
vetve. Ezenkívül Szent István még négy benedek- 
rendi apátságot alapított ; a pécsváradit, bakony- 
bélit, szalavárit és a Szt. Ipolyról nevezett zobor- 
hegyit. A későbbi királyok és egyes föiu-ak is új 
apátságokat állítottak fel a XI — XIII sz.- okban. 

A kereszténységnek hazánkban való megszi- 
lárdulása után Szt. Benedek fiai nemzetünknek a 
tudomány, művészet, ipar és észszerií f öldmívelés 
terén lettek mestereivé. A tatárjáráskor azonban 
a benedekrendi kolostorokat is gyászos sors érte ; 
csupán három erősség dacolt sikerrel a tatárok 
ellen : Esztergom, Fehérvár és Szentmárton, mely- 
nek apátja, Oros, erélyesen védelmezte várrá 
alakított kolostorát. IV. Béla alatt a nemzettel 
együtt a benedekrendi szerzet is csakhamar új 
életre támadt. A gyakori harcok és a kolostorok 
növekvő gazdagsága azonban meglazította a szer- 
zetesi fegyelmet a magyar B.-nél is. Ennek meg- 
gátlására már a IV. lateráni zsinat (1215) többi 
között azt a határozatot hozta, hogy a benedek- 
rend kolostorai, a ciszterciták példájára, kongre- 
gációlcká alakuljanak s apátjaik három évenkint 
káptalant tartsanak, melyre minden kolostor fő-' 
nöke megjelenni tartozik. Minden ily káptalan 
alkalmával választottak egy elnököt, kinek más 
két alárendelt apát kíséretében joga, sőt köteles- 
sége volt az egyes kolostorokat a fegyelem pontos 
megtartásacéljából meglátogatni. A XV. sz.-ban 
a bencés apátságokra részint világi papokat, részint 
más szerzeteseket neveztek ki (ú. n. kommendatár- 
apátok). II. Ulászló király azonban 1500. e visszás 
és jogtalan eljárást megszüntette és Benedek- 
rendi apátságokra magából a rend kebeléből lép- 
tetett elő arra alkalmas férfiakat. A meglaziüt 
szerzetesi fegyelem helyreállítása végett pedig üd- 
vös intézkedéseket tett, amelyeket II. Gyula pápa 
is helybenhagyott s egyszersmind megerősítette a 
királynak azt a felterjesztését is.mely szerintTolnai 
Mátét szentmártoni főapáttá és a magyarországi 
B. általános káptalanainak örökös elnökévé tette 8 
ezt a kitüntetést utódjaira is kiterjesztette. Ekként 
a magyar koronához tartozó bencés apátságok, 
számra mintegy hetven, mind a pannonhalmi apát- 
ság hatósága alá kerültek s ennek főnöksége alatt 



Benedek-rendiek 



- 99 



Benedetti 



az eddig elszigetelt kolostorok egy egésszé olvad- 
tak össze. 

A mohácsi vész a Benedek-rendet is súlyosan 
érintette. A török hadak elöl menekülő szerzetesek 
kolostoraikat elhagyva, részint a védelmi harc- 
ban estek el, részint pedig a külföldön kerestek 
biztonságot. Az elhagyott apátságok és kolostorok 
birtokait pedig majd egyesek foglalták le, majd 
pedig a nemzet vagyonába olvasztották. Amely 
apáteágot pedig, mint pl. a szentmártonit, még le 
nem foglaltak, ez sem birt többé szerzetesi jelleg- 
gel; javadalmasa rendesen valamely magasabb 
állású egyházi férfiú volt, ki néhány világi papot 
tartott a kolostorban. A magyarhoni B. e szomorú 
haldoklása egész 1638-ig tartott. Ebben az évben 
a pozsonyi országgyűlésen főpapjaink mindent 
elkövettek III. Ferdinándnál, hogy őt a Benedek- 
rend visszaállítására birják. A király hajolván 
kérésükre, a rend felállítását a szentmártoni 
apátsággal meg is kezdette. A törökök kiűzetése 
után 1687-ben Pozsonyban tartott országgj-úlésen 
Simoncsics Gellért, akkori főapátnak sikerült az 
ország rendéinél kieszközölni, hogy az elidegení- 
tett benedekrendi apátságok a rendnek \-issza- 
adassanak. I. Lipót hajlandó volt erre oly föltétel 
mellett, ha a főapát a visszaadandó apátságokért 
bizonyos összeget tesz le ama hadi költségek fe- 
jében, melyek e javadalmaknak a törökök ellen 
való megvédésére igényeltettek. Minthogy azon- 
ban a főapát képtelen volt a kivánt összeget le- 
tenni, csakhogy minél több bencés apátság helyre - 
álUttassék, késznek nyilatkozott a kérdéses apát- 
ságokat az örökös tartományok benedekrendi 
apátjainak kiválthatás végett átengedni abban a 
reményben s egyúttal kikötéssel, hogy kedvezőbb 
körülmények között azokat lassankint visszafogja 
váltani. így jutott Szála vár a göttweihl, a telki 
a bécsi skót és Tihany az alsenburgi apátság 
ideiglenes birtokába, melyek azonban most már 
vissza vannak váltva és flókapátságait teszik a 
pannonhalmi főapátságnak. II. József a többi 
hazai szerzetes rendekhez hasonlóan 1786-ban a 
Benedek-rendet is feloszlatta és elrendelte birto- 
kainak a vallásalaphoz csatolását ; a rend tagjait 
pedig részint egyes püspöki vmegyékben lelki- 
pásztoroknak, részint az ifjúság tanítására alkal- 
mazta. Ferenc király azonban 1802. ismét vissza- 
állította a rendet és a szerzetet arra kötelezte, 
hogy 10 gimnáziumot tanárokkal lásson el. 

Ez idő szerint a B. hazánkban öt fő- (Eszter- 
gom, Győr, Sopron, Komárom, Kőszeg) és egy 
algimnáziumot (Pápa) tart fenn és ezenkívül 23 
helységben lelkipásztori tisztet végeztet tagjai 
által. Az 1802-iki visszaállító oklevél alapján a 
szerzet mindazoknak a jogoknak birtokába jutott, 
melyekkel eltörültetése előtt birt : így a pannon- 
halmi főapát elkülönzött területén most is püspöki 
joghatóságot gyakorol: négj- javadalmas flók- 
apátsággaí, ú. m. tihanyi, bakonybéli, zalaapáti és 
dömölkivel bir, melyeknek apátjait ö nevezi ki és 
csupán megerősítés végett terjeszti fel a király 
elé. A főapáti méltóságra a rend tagjai hármat 
jelölnek, kik közül a felség egjet kinevez. Mos- 
tani főapát Hajdú Tibor (1. o.). V. ö. Studien u. 
Mittheilungen aus d. Benedictiner- u. Cist.-Orden ; 
Srhmieder, Aphorismen zur Geech. des Mönch- 



thums nach der Regei des h. Benedikt (1890— 
1892) : JanauscJiek, Bibliographia Bemardina és 
Xénia Bemardina (Wien 1891, 6 köt); Erdélyi 
L., A pannonhalmi Szt. Benedek-rend története 
(I-X. köt). 

Benedekvágása, kisk. Sáros vm. tapolyij.-ban, 
(1910) 362 tót lak. ; u. p. Sósfüred, u. t. Felsővízköz. 

Beneden, 1. Péter Joseph, belga zoológus, szül 
Mechelnben 1809 dee. 19., megh. Löwenben 1894 
jan. 8. A genti s azután a löweni kat egyetemen 
volt tanár. Különösen az emberben élősködő férgek 
tanulmányozásával foglalkozott s idevonatkozó 
munkája, Iconographie des helmtnthes ou des vers 
parasites de l'homme, 1860. jelent meg. Nevezete- 
sebb nagyobb művei : Ostéographie des cétncés 
vivants et fossLles(Ser\'aÍ8- vei közösen,Parisl868— 
1877) ; La vie animale et ses mystéres (Bmxelles 
1863) ; Les fouilles au trou des Nutons de Furforz 
(u. 0. 1865) : Les chauves-souris de l'époque du 
mammouth et de l'époque actuelle (London 1871). 
— 2. B., Eduárd, az előbbinek fia, szül. 1846 
márc. 5., megh. 1910 ápr. 28. A lüttichi egyete- 
men a zoológia tanára volt. Különösen az alsóbb 
rendű állatok bonc- és fejlődéstani tanulmányo- 
zásával foglalkozott. 

Benedetti, Vinceiit, gróf, francia államférfiú, 
szül. Bastiában, Korzika szigetén, 1817 ápr. 29., 
megh. Parisban 1900 márc. 28-án. 1846 óta fran- 
cia konzul volt Kairóban, 1851. mint követségi 
titkár Konstantinápolyba ment, ahol 1854. ügy- 
vivő lett ; 1855. visszahívták Parisba a külügymi- 
nisztériumba. Az 1856-iki kongresszuson titkári 
minőségben szerepelt. Miután az olasz kérdésről 
Cavour gróffal (1. o.) már korábban értekezelt, III, 
Xapolen császár 1861 aug. 10. Tortnóba nevezte ki 
francia követnek ; 1862 aug.-ban %'isszahí%'ták és 
1864 nov.-ben mint követet Berlinbe küldték. Az 
1866-iki háború alatt a mkolsburgi békealkudo- 
zások alkalmával Mainz és a Pfalz átadását kö- 
vetelte Franciaország részére, de hasztalan. 1867- 
ben pedig Bismarcld:al egy — írásba foglalt — 
tervezetet közölt, mely szerint Dél-Németország 
Poroszországhoz, Belgium pedig Franciaország- 
hoz volna csatolandó. 1869 máj.-ban grófi rangra 
emelték. 1870 július B. megbízása értelmében 
Emsben Vilmos királyt arra a kötelező ígéretre 
akarta rábírni, hogy ez soha sem fogja Lipót ho- 
henzoUerni herceg spanyol jelöltségét támogatni. 
Vilmos király nem volt hajlandó ilyféle kötelezett- 
séget elvállalni, midőn pedig B. ez ügyben júl. 13. 
kevésbbé ildomos módon új kihallgatást kért, a ki- 
rály azt üzen tette neki, hogy nincsen semmi mon- 
danivalója. B. erről jelentést tett Napóleon csá- 
szárnak, ki ezt az incidenst és a Bismarck által 
közzétett «em8itávirat»-ot vévén ürügytil, ahad- 
izenetre határozta el magát. B. júl. 14. visszauta- 
zott Parisba, Bismarck pedig, hogy a kitörő há- 
borúban az angol közvéleményt a németeknek biz- 
tosítsa, a B.-től átadott, Belgium bekeblezésére vo- 
natkozó okiratot közzétette a Timesben. B. Ma 
Mission en Prusse c. műben igazolni iparkodott 
diplomáciai eljárását (Paris 1871). A császárság 
bukásával egyébiránt politikai pályája véget ért. 
Midőn 1893 jan. havában Bismarckra ellenfelei azt 
fogták rá, hogy ő a júl. 13-iki Parisba küldött 
távirat szövegét, Vilmos király tudtán kívül, szán- 



Benedetto 



— 100 — 



Benedict 



dékosan oly sórtöen fogalmazta, hogy a háborút 
kikerülhetetlenné tegye, B. Is még egyszer hozzá- 
szólt a hadizenetkórdé3éhez(B3saisdiplomatiques, 
Paris 1895 és Nouvelle sórie 1897). V. ö. Bothan, 
La Francé eii 1867 (Paris 1886, 2 kötet). 

Beuedetto (ol.) a. m. áldott. B. da Sant' An- 
tonio, együgyű emberek jelzése, Szent Antal ró- 
mai temploma után elnevezve, melyben a szent 
nevenapján (jan. 17.) szaraarakat s egyéb házi álla- 
tokat megáldanak. Bufemisztikusan gyakran ((át- 
kozott)) jelentésben használják. 

Benedetto da Majano, olasz építész és szob- 
rász, szül, Firenzében 14i2., megh. 1497 máj. 27. 
Eleinte bátyjával, Giuliano da Majanóval együtt 
dolgozott annak firenzei műhelyében, utóbb ön- 
állóan készítette szobrászati és építészeti mű- 
voit, A XV. sz.-beli firenzei építész-szobrászok 
közül a legkiválóbbak egyike. Többnyire már- 
ványból faragott művei — síremlékek, oltárok, 
kutak stb. — szép kompozíciójukkal, finom, tet- 
szetős plasztikai díszükkel tűnnek ki. A legneve- 
zetesebb közülök : Szt. Savinus síremléke a faen- 
zai székesegyházban (1470 körül) ; a firenzei Sta 
Croce templom pompás díszű márvány- szószéke, 
B. leghíresebb müve (1480 körül) ; Aragóniái Má- 
ria síremléke és szobrokkal, domborművekkel ékí- 
tett oltár a nápolyi Monté Oliveto templomban ; 
Filippo Strozzi síremléke a firenzei Sta Maria 
Novella templomban; oltárok a sangimignanói 
káptalani templomban, Pietro Mellini mellszobra 
(Firenze, Museo Nazionale) ; Filippo Strozzi mell- 
szobra (Paris, Louvre). Nagy építészeti művei kö- 
zül a firenzei híres Palazzo Strozzi, a kora renais- 
sance leghíresebb épületeinek egyike áll első he- 
lyen. B. tervezte Filippo Strozzi számára, de halála 
után Simoné Cronaca fejezte be. A firenzei palota- 
típusnak finomodott, formailag rendkívül harmo- 
nikus megoldása. Vasari szerint B. Hunyadi 
Mátyás király számára is dolgozott, még pedig 
először intarziákkal díszített pompás bútorokat 
készített, ezek azonban útközben elpusztultak, 
úgy hogy ezután márványból és agyagból alkotta 
műveit, melyek ca kh-álynak nagyon megtetszet- 
tek)). Mindebből azonban misem maradt reánk. 

Benedetto da Rovezzano (tkp. de Grazini), 
olasz építész ós szobrász, szül. Pistojában 1474., 
megh. 1552 után. Valószínűleg Matteo Civitalé- 
nek volt tanítványa, első nagyobb művei Genová- 
ban keletkeztek. 1500 körül Firenzében telepedett 
le. Itt készítette első sorban S. Giovanni Gual- 
berto síremlékét, melynek részei a firenzei S. Tri- 
nitá templomból nagyrészt a Bargellóba kerültek, 
továbbá az Altovitiek síromlókét a SS. Apostoli 
templomban, Piero Sodoriniét a Carmine temp- 
lomban. Oddo Altoviti számára palotát épített a 
SS. Apostoli templom mellett. 15^0 körül Angol- 
országba ment B. és Wolsey bíborosnak nagy- 
szerű síremléket készített. A bíboros bukása után 
VIII. Henrik a maga számára foglalta le, de Crom- 
well alatt megfosztották bronzszobraitól és ma a 
márványszarkofág Nelson hamvait őrzi a londoni 
Szt. Pál templomban. 154.3 előtt B. Firenzébe tért 
vissza. Utolsó műve 1552-böl való pompás oltár 
a S. Trinitá templomban. Ugyanezen évben a val- 
lombrosai kolostorba vonult vissza. B. a firenzei 
építész-szobrászok sorában előkelő helyet foglal 



el. Díszítő érzéke igen finom ; figurális művei 
jelentéktelenebbek harmonikus dekorációinál. Ál- 
talában használatos nevét Rovezzanóban levő bir- 
tokától nyerte. 

Benedicamus Dominó (lat.) a. m. magasz- 
taljuk az Urat ! E szavakat mondja az oltár felé 
fordulva az áldozó-pap a szt. mise végén, a szo- 
kott «Ite missa est)) helyett, valahányszor az egy- 
ház violaszinű miseruha használatát parancsolja. 

Benedicite (lat., ((mondjatok áldásta), ama 
rövid ima kezdete, amelyet különösen kolostorok- 
ban evés előtt szoktak mondani. így kezdődik to- 
vábbá ama hálaima is, amelyet az izzó kemen- 
cébe vetett három ifjú mondott (Dán. 3.). A bre- 
viárium dicséreti részében mindennap elmondják. 

Benedict, 1. Henrik, orvos, szül. Bécsben 
1871. ; orvosi tanulmányait a budapesti egyete- 
temen végezte. 1894. avatták orvos-doktorrá. Már 
tanuló korában nagy szorgalommal foglalko- 
zott fiziológiai és patológiai kémiával, Budapesten 
Klug tanár és Freiburgban Baumann intézetében. 
Miután 10 évig volt tanársegéd, 1908. magánta- 
nári képesítést nyert az alkati betegségek kór- és 
gyógytanából. Nagyszámú irodalmi dolgozatai fő- 
leg az anyagforgalom élettanára és patológiájára, 
másrészt az idegkórtanra, a szív és a vérerek 
megbetegedéseire vonatkoznak. A cystin-kivá- 
lasztásról és kénkiválasztásról készített laborató- 
riumi dolgozatai méltó elismerést szereztek szá- 
mára. 1911 februárban közkórházi főorvossá ne- 
vezték ki. Munkatársa e Lexikonnak is. 

2. B. Móric, orvos-tanár a bécsi egyetemen, 
szül. Vasváron 1835 júl. 6-án. Bécsben tanult ; 
eleinte matematikával és fizikával foglalkozott, 
1854. kezdte orvosi tanulmányait és 1859. avat- 
ták orvos-doktorrá. Rész vett az 1859 és 1866-iki 
háborúkban. 1861-ben az elektrotherapiából ma- 
gántanári képesítést nyert, 1869. rendkívüli, 1899. 
rendes tanárrá lett. Nagyszámú tudományos dol- 
gozatai az idegkór és gyógytan, antropológia, 
szem és fülgyógyászat körébe vágnak. Neveze- 
tesebb művei : Elektrotherapie (1868) ; Nerven- 
pathologie und Elektrotherapie (1874—75) ; Psy- 
chophysik der Morál (1874) ; Kraniometrie und 
Kranioskopie (1888) ; Seelenkunde des Menschens 
(1895) ; Kristallisation und Morphogenesis (1904) ; 
Physiologie und Pathologie der Zirkulation und 
ihrer Organe (1907) ; Aus meinem Lében (1906). 

Benedict, Július, német zongoraművész és ze- 
neszerző, szül. Stuttgartban 1804 dec. 24., megh. 
Londonban 1885 júu. 5. Apja zsidó bankár volt, 
ki fiát gondos nevelésben részesítette. 1822— 25-ig 
Bécsben a Kánitnerthor-szinház karmestere volt, 
azután beutazta Német- és Olaszországot ; Ná- 
polyban, a kat. hitre tért s a San-Carlo színház 
zeneigazgatója lett ; mint zongoraművész is több 
olasz városban tetszést aratott. 1831-ben Parisba 
ment, hol Bóriot-val ós Malibrannal ismerkedett 
meg, kilvnek ösztönzésére Londonba költözött. Egy 
nagyobb hangvereenyutazást kivéve, melyet 1850 
— 1851-igLiud Jennyvel Amerikában tett, állan- 
dóan Londonban maradt és mint zongoraművész, 
zeneszerző és karmester vált híressé. Számos zon- 
goramílvot (szonáták.variációk, fantáziák, szalon- 
és hangversenydarabok), irt, tov. a Rose of Erin, 
Emeato e Giacinta ós Portoghesi a Qoa c. operákat. 



Benedictina 



101 — 



Beneficium Inventarll 



Benedictina t. i. declaratio, 1. Benedek-féle 
deklaráció. 

Benedictina constitatio, 1. Benedek ren- 
diek. 

Benedictio (lat.) a. m. áldás, szentelés. 

Benedíctio nnptlalis, 1. Házasságkötés. 

Benedictis, Jacohus de (Benedetti), 1. Jacopone. 

Benedictsson, Vidoria, szül. Bruzelius, svéd 
írónö (mint ilyen Ahlgren Emst néven ismeretes), 
szül. Trelleborgban 1850 március 6., 1888 júl. 22. 
testben és lélekben megtön'e, megölte magát Ko- 
penhágában. Egyszerű stílus, pompás jellemzés, 
élénk helyzet-rajzolás által tűnt ki. Leghíresebb 
regényei : Pengar (Pénz, 1889) és Marianne (1890), 
az előbbi egy boldogtalan, az utóbbi egy boldog 
házasság mesteri jellemzése. 

Benedictus, 1. Mise. 

Benedictus Levita gyűjteménye, az egyház- 
jogi hamisított források gyűjteményének egyike. 
Három könyvből és négy függelékből áU. A IX. sz. 
közepe táján keletkezett s először 857. használ- 
ták a chiersji birodalmi gyűlésen. Szerzője isme- 
retlen s a Benedictus Levita költött név. Ennek a 
Benedictus Le\itának tulajdonítják az álizidori 
gyűjtemény (1. o.) szerzőségét is. 

Benedikó, kisk. Árva vm. námesztói j.-ban, 
(1910) 372 tót lak. ; u. p. Mutne, u. t. Námesztó. 

Benediktbenern, község Oberbayem bajor ke- 
niletben, vasút mellett, (i905) 1044 lak. : egykoron 
híres apátság állott mellette, amely most rokkan- 
tak házául szolgál. Tőle D.-re van az 1804 m. 
magas, meredek és szép kilátást nyújtó Benedik- 
tenwand. V. ö. Dajfiier, Gresch. des Klosters B. 
(München 1893). 

Benedikt-féle kraniométer, egy hajszálke- 
resztes nagj'ítóval fölszerelt, mikrometrikus pon- 
tosságú koponyamérő, mely a koponya minden 
pontjának helyét, az egymásra merőleges három 
vetületi síkra való viszonyában, azaz a hosszúság, 
szélesség és magasság irányaiban, a legnagyobb 
pontossággal meghatározza. 

Benediktinus, finom francia származású pá- 
linka, mely Fécamp helység B. kolostorából szái"- 
maz^-a kapta nevét, de jelenleg egyéb helyeken 
is gyártják és minden orsz^ban forgalomba 
kertii. 

Benediktinosok, 1. Benedek-rendiek. 

Benediktov (ejtsd : benyegyiktof), Vlodimir, orosz 
lírikus, szül. 1807 nov. 17., megh. 1876 ápr. 26. 
Szt.-Péter%-árott. Pétervár ^j'ik katonaiskolájá- 
ban növekedett, kezdetben mint katonatiszt szol- 
2-ált, később azonban pénzügyi hivatalba lépett. 
Hazafias költeményeit Puskin és Zs5ukovszkij biz- 
tatására először 1835. adta ki, majd 1856. Sticho- 
tvorenija (Költemények) cím alatt összes művei 
jelentek meg, amelyeket 1857. a Kovyja Sticho- 
tforenija (Uj költemények) követtek. Lefordította 
Mickiewicznek Konrád Wallenrod c. elbeszélő 
költeményét is (1863). 

Benedix, Roderich, német színműíró, szül. 1811 
jan. 21. Lipcsében, m^h. u. o. 1873 szept. 26. Szí- 
nész volt, de Das bemooste Haupt c. drámájának 
sikere (1841) foljián kizárólag az irodalomnak 
élt. k kölni, elberfeldi, majd a majna-frankfurti 
színház vezetője volt. Igen sok komoly s víg szín- 
művet irt, melyek köziü említhetők : Dr. Wespe ; 



Eigensinn ; Die Dienstboten ; Die Hochzeitsreise ; 
Die Eifersüchtigen ; Der alté Magister : Der Vet- 
ter ; Die zártlichen Verwandten ; Aschenbrödel. 
Termékeny író volt, kinek darabjai sokáig nagy 
népszerűségnek örvendettek,mert ügyesen vannak 
megszerkesztve, komikai erőben sem szűkölköd- 
nek és párbeszédei sokszor szellemesek ; de köz- 
napiak, laposak, mélyebb fölfogás és költőiség nél- 
líüliek, azért le is szorultak a színről, össze- 
g>iijtött színmüvei 1846—74, 27 kötet. Egyéb 
munkái : Der műndliche Vorixag (3 kötet, 3. ki- 
adás 1871): Das Wesen des deutschen Rhythmus 
(1862) : Katechismus der deutschen Verslehre (2. 
kiad. 1879) ; Katechismus der Redekunst (3. kiad. 
1881). Kitűnő rajzok: Bilder aus dem Schau- 
spielerleben(1851, 2 köt.). Hagyatékából megjelent 
könyve: Die Shakespearomanie (1873) a leg- 
nagyobb drámaköltő bárgyú és botrányos lehor- 
dása. Sok darabja magyarul is szime kertüt. 

Beneficia non obtradnntnr (lat.) a. m. 
a jótéteményt senkire sem erőszakolhatjuk rá. 

Beneficiarins (lat.), javadalmas ; beneficia- 
tus, javadalom. L. Egyház javadalom. 

Beneficiam (lat.) a. m. jótétemény, kedvez- 
mény, privilégium ; a középkori germán jogok- 
ban visszavehető hűbér ; oly javak megjelölésére 
is használják, amelyek haszonélvezetét fizetésül 
átengedik. — 5. az egyházjogban, 1. Egyház- 
javadalom. 

Beneficium abstinendi {\ííX),\. Jus ahsti- 
nendi. 

Beneficium adhaeslonis, a 6p.387.§-ában 
kimondott az az elv, hogj" a felső bíróság a feleb- 
bező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, 
ha az más vádlottra nézve is fennforog, az ítéle- 
tet az utóbbi javára is megváltoztatja, habár fe- 
lebbezéssel nem élt is. A B. megvan a Pp.-ban is, 
arra a pertársra nézve is, aki részére vagy ellen 
a vitás jogot csak egységesen lehet eldönteni. 
ÍPp. 410., 80. §-ok; 1893. XVIII. t.-c. 139, 191. 
íj-ok : 1881. LIX. t.-c. 35. §). 

Beneficium competentiae (lat.), a római 
jogban egyes adósoknak, pl. a hozomány vissza- 
adásában elmarasztalt férjnek adott az a kedvez- 
mény, amelynél fogva hitelezőjétől követelhette, 
hogy tőle csak annyit vegyen el, amennyit nél- 
külözni tud. 

Beneficium deliberandí (lat.), a meggon- 
dolási idő kedvezménye. A római jogban B. illette 
meg az örököst annak a nyilatkozatnak megtéte- 
lére, vájjon az örökséget elfogadja-e. 

Beneficium divisionis (lat.), a római jog- 
ban a kezestársnak adott az a kedvezmény, hogy 
a iütelezőtől a követelésnek a kezestársak között 
való megosztását követelhette. 

Beneficium excussíonis(lat.),l.a klasszikus 
római jogban egyes esetekben a zálogtárgj' bir- 
tokosának, pl. a jóhiszemű vevőnek, adott kedvez- 
mény, mely szerint a hitelezőtől azt követelhette, 
hogy először adósa más vagyonából keresvsen ki- 
elégítést, 2. a justinianusi jogban a B. seu ordi- 
nis a kezesnek adott az a kedvezmény, mely sze- 
rint a hitelezőtől azt követelhette, hogy előbb a 
főadósnál keressen kielégítést. 

Beneficium ínventarii (lat.) a. m. a leltár 
kedvezménye. A római jog és egyes modem jogok. 



Beneficium juris 



102 



Beneta 



pl. az osztrák jog szerint az örökös a hagyaték 
terheiórt egész vagyonával felelős. Ha azonban a 
hagyatékot hiteles leltár mellett veszi át, csak a 
leltári érték erejéig felelős. Ez a kedvezmény a B. 

Beaeflcium juris (lat.), az általános szabályt 
fölállító törvény alól bizonyos személyek, dolgok 
vagy jogviszonyok számára a törvény engedte 
kivétel. Más a kiváltság (privilégium), mely csak 
egyes esetre szól. 

Beueílcium novoruin (lat.), a római jog- 
ban a feleknek biztosított az a kedvezmény, hogy 
a felebbezés alaposságának indokolására új bizo- 
nyítékokat is hozhattak fel. A modern jogokban, 
így a Pp.-ban (221. §.) és mai sommás eljárásunk- 
ban is (1893. XVIII. t.-c. 32. §.) a felek tényállí- 
tásaikat és bizonyítékait a tárgyalás berekeszté- 
séig bármikor felhozhatják, még a felebbezési 
tárgyaláson is (498. §. 1893. XVIII. t.-e. 152. §.), 
de a felülvizsgálati tárgyaláson már szorosan szűk 
körben (535. §. 1893. XVIII. t.-c. 197. §.). A B. 
ellentéte a mai rendes eljárásunkban is irányadó 
eshetöségi elv (1. o.). 

Beneflciuiu ordinis, 1. Beneficium excus- 
sionis. 

Bencfit building societies(ang., ejtsd: be- 
neflt-biiding-szoszájtisz), Angliában fennálló, önsegé- 
lyen alapuló házépítő egyletek, melyek ott igen 
el vannak terjedve s nagyban hozzájárultak a 
nmnkásosztály lakásviszonyainak javításához. 
Hasonló célú szövetkezetek legújabban Magyar- 
országon is egyre nagyobb számmal alakulnak. 

Beneharnum, város a hajdani Aquitaniában, 
most Pau (1. 0.). 

Beneke, Friedrkh Eduárd, német bölcsész, 
szül. Berlinben 1798 febr. 17., 1854 márc. 1. óta 
eltűnt, 1856. jun. 3. holttestét Charlottenbm'g 
mellett a hajózócsatornában találták meg. Szülő- 
városában a gimnáziumot bevégezvén, az 1815-iki 
hadjáratban mint önkéntes vadász vett részt, 1816. 
a hallei egyetemen a hittudományokat hallgatta, 
de már a következő évben Berlinben bölcsé- 
szeti tanulmányokat folytatott. Irányát (empiriz- 
mus) két munkája jellemzi: Erfahrungsseelenlehre 
als Grundlage alles Wissens (Berlin 1820) ós Br- 
kenntnislehre nach dem Bewusstsein der reinen 
Vernunf t (Jena 1820). Nemsokára ezután a berlini 
egyetemen magántanárrá lön, de mivel egy 1820. 
megjelent munkájában : Grundlegung zur Physik 
der Sitten anyagelvi tanokat láttak, az elő- 
adásoktól eltiltották. E vád ellen védekezett: 
Schutzschrift f ür meine Grundlegung zur Physik 
der Sitten (Leipzig 1823) és 1824-ben Göttingenbe 
ment, hol ismét mint magántanár nyert alkalma- 
zást. Ottani tartózkodása alatt megjelentek tőle : 
Beitráge zu einer rein seelenwissenschaftlichen 
Bearbeitung der Seelenkrankheitskunde (Leipzig 
1824) ós Psychologische Skizzen (1827) Ez évben 
jutott ismét Berlinbe, hol Hegel halála után, 1832. 
a bölcsószettan rendkívüli tanára lőn. Az emlí- 
tett műveken kívül még számos munkát tett 
közzé, melyek közül különösen említendők : Lehr- 
buch der Psychologie als Natúr wissen.schaft (Berlin 
1877, 4kiad.); Erziehungs-u. Unterrichtslehre(u o. 
1876, 4 kiad.) ; Grundlinien der Sittenlehre (u. o. 
1837—41); System der Logik als Kunstlehre 
de8Denkens(u. o. 1842), melyek mindegyikében a 



lélektan alapján fejti ki eszméit, mert bizonyos 
tekintetben az képezi egész rendszerének alapját, 
melynek minél alaposabb kifejezésére és feldolgo- 
zására 1851 — 53-ig folyóiratot is adott ki : Archív 
für die pragmatische Psychologie. Nem tagadja, 
miként Herbart, a lelki tehetségeket, de azokat 
csupán a tapasztalásból véli megismerhetőknek és 
négy alapműveletre (Grundprocesse) vezeti vissza. 
Tantételei sok tekintetben Herbart tanaira emlé- 
keztetnek. B. pedagógiai rendszere sok maradandó 
becsüt tartalmaz és mindmáig termékenynek bi- 
zonyult. V. ö. Raue, Die neue Seelenlehre B. (5. 
kiad, 1876); Gramzow, Fr. Ed. B. Lehre und 
Philosophie (Bern 1899). 

Benelli, Sem, olasz író, szül. 1877. FiletoUeban, 
Prato mellett Toszkánában, paraszt szülőktől. 
Mint munkás iratkozott be a fkenzei egyetem 
hallgatójának s nagy nyomorúságban végezte ta- 
nulmányait, de első irodalmi dolgaival hamar 
magára vonta a közönség figyelmét. Firenzeben 
szerkesztője lett a Rassegna internazionalenak, 
majd Milanóban MarineUi F. E. és Ponti V. társa- 
ságában La Poesia, rassegna internazionale poe- 
tica c. folyóiratot alapította. Első önállóan meg- 
jelent műve I nuovi tempi c. verses kötete volt ; 
de további sikereit színmüveivel aratta. Tignola 
c. szatirikus vígjátékkal kezdte meg színpadi 
műveinek sorozatát; további müvei: LassaUe, 
tört. dráma (1902); La terra, parasztdráma (1903); 
La maschera di Bruto (1905); Lacena delleBeffe, 
mely 1909. római bemutatója után egész Olasz- 
országban nagy sikerrel került szinre és francia 
nyelven 1910. Parisban is előadták ; a L'amore 
dei tre re (1910), mely azonban túltengő lírikus 
volta miatt már kevósbbó tetszett. 

Bene uieritus (lat.) a. m. érdemekben dús 
ember. 

Bene niisceatur (lat.), l. B. m. 

Benépesítés, l. Telepítés. — A tógazdaságban 
valamely már kihalászott tóba újabb halivadók be- 
bocsátása. A B. nagysága a tó jóságától, nagysá- 
gától, továbbá a halak korától s attól is függ, hogy 
mennyi ideig maradnak a benépesítendő tóban. 

Bene placito (ol., ejtsd .- piacsito), tetszés : a 
zenében : a b. p. = tetszés szerint (játszandó). 

Benepuszta, 1. Bene 2. 

Bene quicscat (lat.), 1. B. M. 

Bene requieseat (lat.), 1. B. R. 

Beneschau, 1. B. (Benesov), az ugyanily nevű 
kerületi kapitíinyság székhelye Csehországban, 
vasútmellett, (1900) 6788 lak., régi városházával, 
bőrgyártással, gőzmalommal, szesz-, maláta- és 
sörgyártással. Közelében van Konopischt, Ferenc 
Ferdinánd főherceg kastélyával, gözfürósszel, 600 
lak. — 2. Deutsch-B., város KapÜtz kerületi kapi- 
tányságban Csehországban, a Schwarzava mel- 
lett, (1900) 2264 lak., 3 mümalommal és fagyapot- 
gyárral. Közelében nagy vasművekkel. 

Benesháza, kisk. Zólyom vm. brcznóbányai 
j.-bau, (1910) 2327 tót és magyar lak., vasúti állo- 
más, postahivatal ; u. t. Gáspárd. 

Beneta vagy Bence, püspök. Szent Gellérttel s 
Beszteréd és Bőd püspökökkel 1046 őszén a forra- 
dalom által az országba hitt I. András üdvözlésére 
előre sietett ; szept. 24. azonban a pesti révnél (a 
mai budapest-belvárosi templom s a Rudas-fürdő 



Bene tritum 



— las — 



Bengrál 



között) a pogány magyarok reájuk támadván, tár- 
siiit megölték 3 őt is oly súlyosan megsebesítették, 
hogy szept. 26. a halálba követte vértanutársait. 

Bene tritam (lat.), 1. Btr. 

Bene Vagienna (ejtsd: — vádsenná) vagy Citta di 
Bene, város Cimeo olasz tartományban, a Tanaro- 
tól és Sturaiól ^yforma távolságban, (i9oi) 6548 
lak., gyümölcstenneléssel, közelében a régi Ba- 
genna romjaival. 

Bene vale vagy valete ! (lat.), búcsozó üd- 
vözlés : Isten veled, veletek ! minden jót. 

Bene valete (lat.) a. m. éljetek boldogan, 
üdvkivimat levelek stb. v^én. A pápák a XI. sz. 
óta bulláik alá írták, a X. sz.-ban szómonogrammá 
alakult át. L. Bene. 

Benevento (BeneivntJ, 1. taitomány Közép- 
Olaszországban Campobíisso, Foggia, Avellino és 
Caseita tartományok közt. TeilUete 1751 5 km*, 
(1909) 262,992 lak. Három kerületre oszlik, ezek: 
B., Cerreto Sanita ós San Bartolomeo in Galdo. 
— 2. B; az ugyanily nevű tart<Dmány és érsek- 
ség székhelye, dombon, a Calore és Sabota össze- 
fofyásánál, vasút mellett, (i908) 24,647 lak , a XII. 
öZ.-ból való normann-román stílben épült székes- 
egyházzal (igen szépek a bronzajtói és két szószéke) 
és egyéb templomokkal, egjiptomi obeliszkkel, 
élénk gabonakereskedéssel, pergament- és bőrgyá- 
rakkal, Dél-Olaszország legszebb ókori emlékével, 
a 114-ben paroszi márványból épült híres Traján- 
diaűalkapuval. E kapu egy igen jó karban maradt 
ivezetböl áll, még olvasható föliratokkal, mindkét 
oldalán Trajanusra vonatkozó domborművekkel, 
15V',m. magas:most porta aurea néven város-kapu. 
A római időkből való számos épületnek maradvá- 
nyai vannak a városban és városon kíNül. A sam- 
nitáknak állítólag Diomedestől alapított és a ró- 
maiaktól 300-ban Kr. e. elfoglalt Maleventum nevű 
városa a 275 -iki, PjTrrhuson nyert győzelem után 
Beneventum nevet kapott. Hannibál a II. pún há- 
borúban szabad zsákmányolást engedett benne 
katonáinak. Augustus császár korában Colonia Jú- 
lia Augusta Felixnek hívták: Totilas 545-ben le- 
ríjmboíta. Narses újra fölépíttette. A longobard 
uralom alatt önálló hercegséggé lett. 850. B. 
Salemo és Capua territóriumokra oszlott föl. 
Későbben a görögök és szaracénok, Spoleto her- 
cegei és Capua grófjai küzdöttek birtokáért. 
1049-ben III. Hemúk császár IX. Leo pápa bir- 
tokába juttatta. A XI. és XII. sz.-ban négy 
zsinatot taitottak benne. Rövid ideig a norman- 
noknak, II. Frigyes német császárnak és Man- 
frednek is birtokában volt, aki 1266. a falai alatt 
vívott csatában életét veszítette. 1418. aragoniai 
Ferdinánd hatalmába jutott, de ez visszaadta IV. 
Sándor pápának, aki Borgia Juan-nak adta önálló 
herceiTséffként. A nápolyi királyok még későbben 
is tübb.szurtaitották elfoglalva. 1798-ban a franciák 
elfoglalták, de Nápolj-nak újra eladták. 1806-ban 
I. Napóleon Talleyrandnak íidta B.-i hercegi cím- 
mel. 1815-ben a pápának jutott. 1860 óta az olasz 
királysághoz tartozik. V. ö. Meomartini, Bene- 
vento (Bérgamo. 1910) ; Müller B., Die Schlacht 
von B. 1266. (Berl. 1908). 

Beneventói harc. A mag>*arok hősiességének 
egyik dicső emléke. 1350jún. 20. 300 Beneventó- 
nál tanyázó német zsoldos megesküdött, hogy 



I. Lajos királyunkat elfogják és I. Johanna nápolyi 
királ>Tiénak átadják. Ezt hallván Laczkfj' I. Mik- 
lós, titokban magához vett 150 válogatott vitézt, 
június 21-én megelőzte őket és Benevento kapuja 
előtt harcra kelt velők. A küzdelem rettenetes, de 
a magyarok győzelme teljes volt. 150-et a zsoldo- 
sok közül megöltek, 150-et elfogtak s diadaljelül 
az időközben Melflbe érkező Nagy Lajos király elé 
hurcolták. A király csúfságból m^fosztotta őket 
fegyvereiktől s úgy bocsátotta élőket. (Hist. Hung. 
Fontes Dom. III. 157.) 

Bene vixit, qui bene latoit, l.Bene. 

Benevole lector ! (lat.) a. m. kegyes v. nyá- 
jas olvasó. 

Bene«'olens (lat.), jóakaró. 

Benevolentia (lat.) a. m. jóakarat, jótéte- 
mény, kegyesség. 

Benevolns (lat.) a. m. hajlandó, szíves. — 
B. auditor, valamely tantárgynak v. tudomány- 
szaknak önkéntes hallgatója. 

Benield, város Elszász-Lotharingia AJsó-Bl- 
szász kerületében, az lU és vasút mellett, (i905) 
2466 lak. ; hidegvíz-gyógyintézettel és pamutfo- 
nással, cipőgyártással. 

Benfey, Theodor, német szanszkrit- kutató és ösz- 
szehasonlító nyelvész, sziU. 1809 január 28., megh. 
1881 június 26. Göttingenben és Münchenben ta- 
nult. 1834-ben a göttingeni egyetem bölcsészeti 
karán tanán-á nevezték ki. Az összehasonlító 
nyelvószeti"e vonatkozó főbb müvei : Griechisches 
WurzeUexikon (2 kötet, Berlin 1839—1842) és 
Über des Verhaltniss der ágj-pt. Sprache zum 
sémit. Sprachstanun (Leipzig 1844). A szanszkrit 
Hlológiát is jeles müvekkel gazdagította. Ilyenek 
a Száma véda kiadása és a Vollstandige Gramma- 
tik der Sanskrit-Sprache. Szanszkrit-angol szó- 
tára, A Sanskrit-Engüsh Dictionary, a legjobb e 
nemű munkák közé tartozik. Nagy érdemeket szer- 
zett továbbá a mese eredetének és vándorlásának 
kíkutatása körül, amely irányban alapvető mun- 
kája a Pancsatantra(l. o.)német fordításához írt kö- 
tetnyi bevezetése (Leipzig 1859). 1892-ben megje- 
lentek Bezzenherger által összegyűjtött érteke- 
zései Kleine Schriften címen, 2 köt. V. ö. Budenz, 
Emlékbeszéd B. T. fölött. 

Beniieldside (ejtsd : bennflidszajd), város Angol- 
országban, Dm'ham grófságban, a Derwent mel- 
lett, (1901) 7458 lak., kora angol csúcsíves stüusu 
templommal 

Beng (perzsa), a kender (Cannabis indica, hasis) 
és más narkotikus növények leveleiből készült 
kábító szer. B.-i, a törökországi és perzsa hasis- 
szívók neve. A B. leghíresebb fajtája Heratból 
való. 

Benga v. hénga, a temesközi (szajáni) magyar 
néphit szerint fejetlen ember, ló v. szamár képé- 
ben járó kisértet, hazajáró lélek, melyhez nem sza- 
bad szólni, mert aki megszólítja, elveszti az életét ; 
kincset őriz, temetőkben is tartózkodik, furulyázni 
is hallották; keresztjelekkel lehet ellene véde- 
kezni, mint más kisértetek ellen. V. ö. Káimány 
Lajos, Szeged népe II. 

Bengál, Brit- Indiának legnagyobb és legnépe- 
sebb tartománya, a Himalája-államok, Nepál, 
Szikkim és Bhután, továbbá Asszam, Birma, a 
Bengáli-öböl, Madrasz, Central Provinces, Central 



Beng-ál 



— 104 — 



BengrázI 



India States és United Provinces között. Területe 
392,480 km". Legnagyobb része egészen flatal- 
kori,alluviális lapály, amelyet a Gangesz-Brahma- 
putra és a Himalája számos más folyójának delta- 
képzödményei töltöttek fel; tengerszin feletti 
magassága alig 50-60 m., tehát alacsonyabb, 
mint a mi Alföldünk, csak legészakibb darabja 
emelkedik 200 m.-re. A diluviumban még tengerág 
választotta el India félszigetét a kontinenstől. A 
deltaképzödményeket fluviatilis lerakódások bo- 
rítják el, s ez a terület egyike a legszebben mű- 
velteknek a földön. B. tartománynak északi részé- 
ben és általában a Himalája lábánál felszínre ke- 
rülnek a deltaképzödmények, az ú. n. «terai» zó- 
nában, ezen a vizet át nem bocsájtó mocsaras te- 
rületen vannak az őserdők, a dzsungelek. Legala- 
csonyabb s a kultúrára nézve használhatatlan a 
Gangesz deltája, amely forróégövi mocsarakkal 
(sundarban) van teli, egyes helyei azonban igen 
jó kikötőt szolgáltatnak, mert a part a tenger 
nagy mélységeivel szemben hirtelen végződik el. 
A Gangesz síksága DNy.-on érintkezik India ős- 
kontinentális platójának peremével, a Gama Ghats 
és Nelligrin hegységgel, amely erősen lekopott 
terület, nagyobb kiemelkedései aParasnath(1370 
m.), Bharaghai (1050 m.) és a Keundzsur (1060 m.). 
Klímája trópusos, évi közepes hőmérséklete 27C"; 
bőséges csapadékát rendesen megkapja a nyári 
monszun széltől júl.— aug.-ban, s ilyenkor 40—60 
km. széles partszegély kerül víz alá. Az esőzés 
kimaradása nagy csapás a tartományra és feltét- 
lenül éhínséget hoz. Lakossága 1891.49,321,758, 
1901. 50.722,067 lélek volt, a' szaporodás tehát 10 
év alatt 1.400,305. Újabban nagyon nagy a ki- 
vándorlás, főleg a szomszédos Asszamba. Vallásuk 
túlnyomóan hindu (42.500,000), sem a keresztény 
misszonáriusok, sem a buddhista térítők munkája 
nem járt eredménnyel. A nép műveltsége magas, 
van 48 főiskolája, Kalkuttában egyeteme, éven- 
kint 70 újság jelenik meg, túlnyomóan a ben- 
szülött B.-i nyelven. Főfoglalkozás a földmívelés, 
terményei rizs, gabona, hüvelyes vetemények, 
juta, indigó, ópium (monopólium), fűszer, gyapot 
és selyem. Az öntöző- és hajózócsatornák építé- 
sére és fenntartására a kormány különös gondot 
fordít. Bányászata jelentős ; 1901-ben 5.509,431 1. 
szenet termeltek ; a vasat Barakarban, a rezet 
Baragundában dolgozzák fel. Háziiparát, amely 
régebben a híres dakkai muszelint, balaszori 
gyapjúszövetet szolgáltatta, az angol gyártmá- 
nyok egészen kiszorították, míg a gyáripar roha- 
mosan fejlődik. Kereskedelmét csak Bombay 
múlja felül, Kalkutta India második kikötője. 
Hajóforgalma 1901. 5.775,942 1., a kiviteli cikkek 
értéke ugyanakkor 657.818,886, a bevitel 376 
millió 184,298 rúpiát tett ki. Fővárosa Kalkutta. 
A tartomány élén a Lieutenant governor áll, akit 
egy parlament ellenőriz. B. területe régebben sok- 
kal nagyobb kiterjedésű volt.elért egészen Pondzsa- 
big, ide tartozott Asszam is, mai területét 1905. 
nyerte, amikor Lord Curzon alkirály politikai 
okokból két részre osztotta, ú. m. 1. Keleti-B. és 
Asszamra (1. o.), ahol túlnyomóak a mohamedánu- 
sok; 2. B.-ra, ahol leginkább hinduk laknak. Ke- 
rületei: B., Behar, Orissza, Chota, Nagpur és 
Kuch-Behar hűbéres állam. 



Az angolok 1656. kapták meg Dzsehan sahtól 
az engedélyt, hogy kereskedelmi telepet létesít- 
senek, székhelyüket a mai Kalkutta helyére 
építették, s már 1707. önálló presidency lett. 
1765-ben a delhii nagymogul kénytelen volt 
Angliának átengedni B.-t, Beharral és Orisszá- 
val együtt és ezzel az indiai brit birodalom alapja 
meg volt vetve. V. ö, Hunter, Statistical account 
of B. (London 1875); E. Schlagintweit, Indien 
(Leipzig 1889) ; Hill, Indián Recórds Series. Ben- 
gal 1756—57 (London 1905). 

Bengalin, félselyem szövet. Láncfonala se- 
lyem ; vetüléke fésűsgyapju vagy pamut. Sűrű- 
sége 98/40 cni-) kötése vászon, sokszor ábrás szö' 
vésü vagy nyomtatott. 

Bengalin, 1. Indulin- 

Bengáli nyelv és irodalom. A kihalt prakrit- 
ból, a szánszki'it nyelv népies formájából támadt 
tiz árja nyelv egyike. Elő-India Bengália nevű or- 
szágában mintegy 40 millió ember beszéli. Szó- 
kincse tiszta hindu, de a meghódított nem árja 
őslakosság nyelvéből is sokat átvett. A bengáli 
irodalom meglehetős terjedelmes, de csak ke- 
vés eredeti költőt és írót tud felmutatni. Vég- 
telen sok benne a fordítás és az utánzás. A hindu 
vallás követői a szanszkrit, a mohamedánusok a 
perzsa és a hindosztáni költészet befolyása alatt 
áUanak. A Rámájana, Nála és Damajanti, a szent 
Bhagavad-gitá, Kalidásza kedves költeménye, a 
Felhőposta, megannyi remeke az ó-üid irodalom- 
nak, többé-ke vésbbé sikerült átdolgozásokban ben- 
gáli nyelven is olvashatók. Firduszi és Dzsámi 
csaknem oly ismeretesek, mint Iránban. De már 
mindinkább érezhetőbbé válik az angol nyelv és 
irodalom hatása. Az irodalmi élet fellendülését bi- 
zonyítja az a körülmény, hogy Bengáliában jelen- 
leg 40 nyomda működik. V. ö. John Beamnes, 
Grammar of the Bengáli Language (Oxford, 1891). 

Bengáli-öböl (Bay ofBengal), az Indiai-óceán- 
nak egy része. Elő- és Hátsó-India között. Leg- 
nagyobb szigetei az Andamánok és Nikobárok. 
Ide torkollik a Krisna, Godaweri, Mahanadi, Gan- 
gesz-Brahmaputra, Iravaddi és Szalvin. Kikötői 
általában véve nem jók, forgalma mégis igen je- 
lentős, különösen fontosak Madrasz, Kalkutta, 
Rangoon és Fanang. Ez utóbbit Madrasszal kábel 
köti össze. 

Bengalisták, legnagyobbrészt Afrikában ho- 
nos és Európában szobamadárként tartott díszpin- 
tyek kereskedelmi neve. Ilyen pl. a kék bengalista 
(ÍJraeginthus Phaeton Gould.), a pettyezett benga- 
lista vagy tigrispinty (Pytelia minima L.) stb. L. 
Díszpintyek. 

Bengáli tüz, 1. Tűzijáték. 

Bengázi, Barka tartomán>Tiak és B. török 
mutesszerifátnak székhelye, a Szidi'ai-öböl K.-i 
pai'tján egy földnyelven, melyet nyáron kiszáradó 
sós lagúnák szorítanak össze D,-i végében. Az 
erőd, a kaimakámnak és a helyőrségnek székhe- 
h'e, továbbá a Ferenciek kolostora a földnyelv 
E.-i végében van. Kikötője elhomokosodott ; csak 
sekély járatú hajók fordulnak meg benne. B. la- 
kói (35,000) nagyobbára négerekkel keveredett 
arabok, zsidók és közel 2000 európai. Bazárjai lá- 
togatottak. B. Alexandria és Tripolisz közt Afrika 
É.-i partjain a legélénkebb forgalmú város ; gabo- 



Bengre 



— 105 — 



Benicario 



nát, marhákat és bőröket ad el Máltának. 1908- 
ban a kivitel értéke 320,000, a behozatalé 330,000 
st. font volt. Azonkívül Vadai felé is élénk kara- 
vánkereskedést úz. B. a régi Hesperides és a ké- 
sőbbi Berenice helyén áll. amely utóbbinak B.-n 
kívül is meglehetős kiterjedésű romjai láthatók. 

B«nge, kisk. Baranya vm. bai-anyavári j.-ban, 
(1910) bOb horvát, német és magyar lak. ; u. p. 
Baranyavár. n. t. Pélmonostor. 

Benge (növ., Ehamnus L.), a Rhamnaoeae 
(Bengef élek) család génusza, melynek 70 faja van. 
Ezek főkép az É.-i mérsékelt övben vannak el- 
terjedve. Ritkábbak a trópusokon és méginkább 
a D.-i mérsékelt övben. Gyakran tövises cserjék 
vagy fák. Levelük váltakozó vagj- átellenes, bőr- 
nemű, szárnyas erezetű. Viráguk himnős vagy 
poligám és kétalakú : szirmai igénytelenek, porzó 
-4—5, bibeszál i. A termés gömböljni, csonthé- 
jas. A varjútövis B. (Rh. cathartica L., varjú- 
tövis) kisebb fa átellenes levelekkel, tövises ágak- 
kal, 4^s tagú fehér virágokkal, melyek tüő bog- 
ernyőt alkotnak. Termése eleinte zöld, kemény, 
később puha, fekete. Erdőszélen, erdőben, patakok 
mentén gyakori. Termése (fructus rhamni ca- 
harticae v. baccae spinae cervinae) sárga és zöld 
(vert de vessie) festékül szolgál. Mérges hatású 
és erősen hashajtó. A kutya-B. (Rh. frangula 
L., kutyafa) kisebb fa, váltakozó levelekkel, tövis- 
telen ágakkal, piros terméssel. Az előbbinél jó- 
val ritkább. Fája esztergályozásra, továbbá hordó- 
csapnak, cipőszegnek igen alkalmas, szene pedig 
puskaporszénnek a legjobb. Kérge (cortex fran- 
gtüae) az előbbiével együtt hashajtó, valamint 
bogyója is hashajtó. A «ldnai zöld indigó» v. lokao 
a kínaiaktól a Rh. cathaHim kérgéből előállított 
festőanyag. Az északamerikai Rh- Purshianus 
DC. gyógyító kérge az ú. n. cascara sagrada (1. 
o.). Számos Rh.íaj termése B.-szemik néven 
fontos kereskedelmi cikk, mellyel kelmét, papi- 
rost, bőrt, cukorstíteményt stb. festenek. A görö- 
gök orvosságnak használták. 

Bengel, Johann Albrecht, prot. teológus, szül. 
Winnendenben, Württembergben 1687., jun. 24., 
megh. 1752 nov. 2. Egjike a prot. egyház legna- 
gyobb kritikusainak és újtestamentomi exegétái- 
nak. Nevének állandó fennmaradást biztosít az új- 
testamen tómnak általa eszközölt kiadása (Stutt- 
gart 1 7M), melyhez egy Apparátus criticus-tis csa- 
tolt. Leghíresebb műve azonban a Gnomon Növi 
Testameuti c. kommentárja (Tübingen 1742; 5. 
kiadás 1860 : német szövegű, 3 kiad. Basel 1876 ; 
Gotha 1891—94). E művében a grammatiko-histó- 
riai magj'arázó módszer segítségével hámozza ki 
minden egyes tétel értelmét, ámde azért minden 
egyes tételt az egész újtestamentom gondolatvi- 
lága szerves egészébe illeszt. Egyéb müvei : Er- 
kláite Offenbamng St. Johannis (Stuttgart 1740, 
utoljára 1858) és Ordo temporum a principio per 
periodos oeconomiae divinae historicas atque 
propheticas ad flnem etc. (Tübingen 1741). E mű- 
vek alapján tekintik öt a modem kiliazmus aty- 
jának, minthogy megkisérlette a Krisztus újra- 
\'issza jövetelének és ezeréves birodalmának nap- 
ját (szerinte 1836 nyara) kiszámítani. Legújabb 
méltatója Nestlé (B. als Gelehrter, Tübing. 1893). 

Bengeszemek íikív . 1. Benge. 



Bengkalis, sziget a Malakka-szorosban, azonos 
nevű várossal, mely hajdan a kelet-szumatrai 
rezidensség fővárosa volt, de ma jelentéktelen. 

Bengkulen, 1. Benkulen. 

Bengué-balzsam, elterjedt gyógj-szerspeciali- 
tás ; 10 rész mentőiből, 10 rész mentilszalici- 
latból és 12 rész lanolinból áll. Idegzsábák, reu- 
más. köszvényes fájdalmak, fejfájás esetén szok- 
ták bedörzsölni. — B. drogéi is közismert tojás- 
alakú pasztillák 002 mentoUal és 0'2 g. bórsa- 
vas nátronnal. Garat és gégehurut esetén szopo- 
gatják. 

Bengnella (ejtsd: — gveiá), 1. Angola portugál 
gyarmatnak Dél-Afrika nyugati partján elterülő 
egjak kerülete, a Kuanza és Mosszamedesz között. 
Partjainak hossza 850—1000 km. : 250,000 km* 
ter., 55.000 lak. (Felületére stb. nézve 1. Angola.) 
— 2. B. vagy Sao Felipe de B., az ugyanily 
ne^•ű tartomány székhelye, a tenger partján, szép, 
de mocsaras egészségtelen környéken, mintegy 
2000 lak., akik nagyobbára négerek vagy kor- 
csok, és 100 főből álló helyörséggel. Kikötóje ki- 
tűnő, de nehezen hozzáférhető : jelenleg egy 
hosszú vashíd az akadályt némileg elháritja. Egy- 
pár háza régi portugál stílusban épült és emeletes, 
a többi csupa kunyhó : kereskedelme főképen a 
gumi-exportra szorítkozik (évenként közel 2 mil- 
Uó kgramm-ot exportál). V. ö. Magyar L., Dél- 
Afrikai utazások. 

Benguella-áramlat, 1. Atianti-oceán. 

Benha el Asszál (Benha l Asszál), Kaliubie 
alsóegyiptomi tartomány székhelj'e a Nílus dami- 
ettai ága és vasút mellett, 48 km.-nyire Kairótól, 
(1907) 14.718 lakossal, méz- és narancski\itellel ; 
az alkirály kastélyával. 

Benható ige, 1. Tárgyatlan ige. 

Béni (Veni), 1. folyó Bolíviában : La Paztól 
ÉNy.-ra, a Rio Ajopaja és a Rio de la Paz összefo- 
lyásából ered : a Bolíviai- Andok K.-i lejtőjén elő- 
ször termékeny völgyeken és azután puszta vidé- 
ken folyik keresztül : 1500 km. hosszú folyás után 
a Mamore vizeivel egyesül és felveszi a Madeira 
nevet. — 2. El B., a délamerikai Bolívia köz- 
társaság departamentója Peru és Brazília, to- 
vábbá La Paz, Cochabamba és Sta Cruz departa- 
mentók közt. Területe mintegy 765,000 km*, az 
1900-iki népszámlálás szerint .32,180 és az 1908- 
iki becslés szerint 37,330 civilizált lak. : ezeken 
kívül a mojo néven ismeretes indusok barangol- 
nak rajta. DNy -on a Sierra de Apolobamba ágai 
borítják. Jó részében mocsaras és egészségtelen. 
Termékeny részeiben kakaót, muszkátdiót, ana- 
nászt, narancsot, banánát, kukoricát, rizst, vaní- 
liát stb. termelnek. Székhelye : Trinidad de Mojos 
(4810 lak.). 

Béni Amer, 1. Amer. 

Benicanci, adók. Veröcze vm. alsómiholjáczi 
j.-ban, (1900) 1074 horvát-szerb és magj'arlak. ; 
u. p. és u. t. Dolnji Miholjae. 

Benicario (ejtsd : — kário), város Castellon spa- 
nyol tartományban, az Irta-hegyek lábánál, közel 
a tengerhez és a Rambla de Cervera torkolatá- 
hoz, vasút mellett, fi9oo) 7250 lak., szeszgj^ártás- 
sal : a rosszul épült várost falak és árkok veszik 
körül : környékének keresett vörös borait a grao- 
nak nevezett kis kikötőjéből viszik ki. 



Benicia 



106 -^ 



Beniczkyné Bajza 



Benicia (ejtsd : benisia), város Kalifornia ameri- 
kai állam Solano countyjában, a Carquinez-szoros 
É.-i partján, amely a S.-Franciscói nagy öböl- 
nek Suisun ós San-Pablo nevű ágait köti össze, 
(1900) 2751 lak., arzenállal ; a Sacramentón és San 
Joaquin folyókon fölevezö gőzhajók kiinduló 
pontja és a Pacific- vasút áUomása ; hajójavító 
műhelyekkel. 

Béni ez, 1. azelőtt kisk. Liptó vm. liptószent- 
miklósi j.-ban, Andaháza (1. o.) kisközséghez csa- 
tolták. — 2. B., kisk. Turócz vm. szentmárton- 
blatniczai j.-ban, (i9io) 171 tót lak. ; u. p. Pribúcz, 
n. t. Rákópribócz. 

Beniczky-c'saZac? (beniczei és micsinyei), egyike 
a legrégibb felsömagyarországi családoknak. Az 
1235. magtalanul elhalt Radó nádor birtokait 
megkapták és Turócz vmegyében telepedtek meg. 
B. Mérten hadi érdemei elismeréséül Zsigmond 
királytól 1413. Benicz nevű falut kapta és felvette 
a beniczei elönevet. B. Miklós a XVI. sz. második 
felében élt és Znió várának kapitánya, Tm'ócz 
vmegyének alispánja volt. Belgrádnál ós Temes- 
várnál tanúsított vitézségeért Ferdinánd 1562. 
nemesi címerét megújította. B. Péter, jeles költő, 
szül. Váczon 1603. Hadi érdemeiért 1648. több felsö- 
magyarországi falut kapott adományba. Emellett 
olvasta és tanulmányozta a latin klasszikusokat, 
kiknek behatása alatt maga is irni kezdett. Megh. 
1664. Munkája: Magyar ritmusok (Nagyszom- 
bat 1664). B munkáját, mely istenes és világi éne- 
keket és mintegy 250 verses példabeszédet tartal- 
maz, maga rendezte sajtó alá és Bartók István 
esztergomi kanonok adta ki, azóta már sok kiadást 
ért. V. ö. Kovács D., B. P. élete és költeményei 
1606—1664. (Budapest 1907.) B. Gáspár, II. 
Rákóczi Ferenc titkára, ki őt diplomatikai külde- 
tésekre is felhasználta. Rákóczi hadjáratáról naplót 
vezetett. (Kiadta Thaly Kálmán a Rákóczi-Tár 
I. kötetében (Pest 1866). A család Nógrád, Nyitra, 
Zólyom vmegyékben volt és részben jelenleg is 
birtokos. A már említetteken kívül nevezetesebb 
tagjai a családnak : 

1. B. Ferenc, Pest vármegye volt főispánja, 
szül. 1838 jan. 6. Budapesten, megh. u. o. 1905 
máj. 14. Iskolai tanulmányait a szülőházban, a 
jogot a fővárosban végezte. 1854—61. nagyobb 
külföldi útra indult s a nyugati államokban főleg 
a közgazdasági és közigazgatási viszonyokat ta- 
nulmányozta, de érintkezést tartott fenn a ma- 
gyar emigránsokkal is. Nevét országosan egy 
párbaj tette ismertté, melyben egy osztrák va- 
dásztisztet agyonlőtt, mert becsmérlöleg nyilat- 
kozott a magyaroki'ól. 1863-ban nőül vette Bajza 
Lenkét, az ismert írónőt (1. Beniczkyné Bajza 
Lenke). 1868-ban honvódkapitány lett szabadsá- 
golt állományban ; még ez évben próbálkozott a 
képviselőválasztáson, de bátyjával, B. Ödönnel 
szemben kisebbségben maradt. 1869-ben a gödöllői 
koronauradalom igazgatója lett, de 1872. a magán- 
életbe vonult és zsámboki birtokán gazdálkodott. 
1880-ban a gödöllői kerület képviselővé válasz- 
totta egyesült ellenzéki programmal, amelyet 
csakhamar elhagyott s előbb pártonkívüli, majd 
a szabadelvű párt tagja lett. 1882-ben a király 
kinevezte Jász-Nagykún-Szolnok vmegyo főis- 
pánjává, 1884. pedig a belügyminisztérium állam- 



titkárává. 1888-ban az állam által fenntartott szín- 
házak intendánsává lett, mely hivatalában egyéni 
kedvessége és mesterkedés nélküli úri modora 
által nagy népszerűségnek örvendett. 1890-ben 
kinevezték Pest vármegye és Kecskemét város 
főispánjának s az ország első vármegyéjének 
élén 1905 ápr. 12. történt felmentéséig szakadat- 
lan buzgalommal és csendes munkálkodással dol- 
gozott. Az ő elnöklete alatt a vármegyének egyet- 
len viharos közgyíUése volt, mikor az 1903-iki 
obstrukció mellett való feliratról indult vita nyilt 
lángra lobbantotta a hazaílui indulatok zsarátno- 
kát, amely akkor már izzott az egész országban. 
De a vihar villámai akkor sem B. ellen irányul- 
tak s tovább is változatlan tisztelettel vették körül 
minden oldalon. Utóbb megkapta a v. b. t. taná- 
csosi címet s visszalépése alkalmával a Ferenc 
József-rend nagykeresztjét. Visszavonulása után 
neje halála is megtörte, mely után pár héttel ő is 
meghalt. 

2. B. Hermin, 1. Veres Pálné. 

3. B. Irma, szépirodalmi és ifjúsági írónő, szül. 
Alsómicsinyén, Zólyom vmegyében, 1828 szept. 
7., megh. Újpesten 1902 febr. 20. Testvére B. 
Lajos honvédezredesnek, ki miatt az abszolutizmus 
korában az egész család elvesztette vagyonát; 
neje volt Kuliffay Ede (1. o.) költőnek. Az irodalom 
terén 1858. lépett fel apróbb dolgozatokkal s ettől 
kezdve több szépirodalmi és divatlapba dolgozott. 
Munlcái: Lapok egy szép nő naplójából; Egy 
etnancipált nő (regények) ; Regélő gólya ; Kis ko- 
szorú szorgalmas gyermekek számára ; Képes 
családi játékkönyv ; A világ népei ; A tollasok vi- 
lága (ifjúsági olvasmányok); még több idegen 
ilyen irányú müvet is fordított vagy átdolgozott. 

4. B. Imjos, az 1848— 49-iki szabadságharc 
egyik guerilla-vezére, szül. 1813. Micsinyén, 
Zólyom vmegyében, megh. Budapesten 1868. A 
szabadságharcban főleg Húrban tót guerilla-vezér 
ellen működött, kinek gyülevész seregót 1848 dec. 
4. Budetin mellett szétverte. Legvakmerőbb hadi 
ténye 1849 márc. 24. alosonczi támadás volt, mi- 
kor Almásy osztrák ezredes csapatából 213 em- 
bert vágott le s az Ipoly felé kergette. Később, 
mint mozgó-ezredes, Görgei hadseregébe lépett. 
A világosi fegyverletétel után halálra, majd ke- 
gyelemből 20 évi várfogságra ítélték, de 1857. 
már kiszabadult a kufsteini várból. 1861-ben kép- 
viselővé választották, 1864. belekeveredett az 
Almásy-fóle összeesküvésbe, mikor ismét 10 évi 
várfogságra ítélték, de az 1867-iki koronázás előtt 
kegyelmet kapott. Vezérszerepet játszott a hon- 
védegyleti mozgalmakban s a pesti hon védegylet- 
nek ő lett az elnöke. 1868 júliusában gyilkosság- 
nak esett áldozatul. 

Beniczkyné Bajza Lenke, írónő, Bajza József 
költő leánya, szül. Pesten 1840., megh. 1905 ápr. 
2. Gondos nevelésben részesült, s már 1857. kez- 
dett írni regényeket és elbeszéléseket, melyeket 
Heckenast Gusztáv adott ki, akivel házasságra is 
lépett. E frigyet később felbontotta és 1862-ben 
Beniczky Ferenchez (1. o.)ment nőül. lüsebb mun- 
kái különböző lapokban jelentek meg.. Nevezete- 
sebb művei : Beszélyek (Pest 1858) ; Újabb beszé- 
lyek (1862); Két szív harca (1866); Mártha{188i, 
németül is Lipcsében 1890); Tévesztett utak{188'd); 



£eníerni 



107 — 



Benin-öböl 



Fátyol titkai (1884): ö az! (1887, németre és 
angolra is lefordították); A hegység tündére 
(1889—90) ; A házasság titka (1890) ; A miniszter- 
elnök szünideje (vlgj., előadták 1888); Nyoma- 
veszett (regény, 2 köt., Budapest 1893) ; Az anya- 
jegy (u.o. 1893); Delila (u. o. 1893); Egy szegény 
leány története (u. o.) ; Megkésett fecske (1894) ; 
A titok (1894) ; Arany kígyó (1895) ; Felhöbomlás 
(1896) ; Ar és amly (1896) ; Tűzben (1900) ; Késő 
bánat (1900) ; Hanm (1901) ; Régen volt (1902); 
Őrök törvény (regény, 3 köt., 1903); Leányok 
tükre. Nag>' ' magyar nök élete (1904); Az élet 
könyve (regény, 1905) ; Késő szerelem (regény, 
1906). Beniczkyné egjik legtermékenyebb női 
Írónk volt ; regényeit s elbeszéléseit eleven s ér- 
dekes meseszüvésük sokáig a nök kedvelt olvas- 
mányaivá avatták. 

Benigni József, erdélj-i szász történelmi író, 
szül. Béc-sben 1782 jan. 20., megh. 1849 márc. 11., 
1802. tábori fogalmazó lett az erdélyi katonai fő- 
parancsnokságnál, 1813. ugyanott titkár és iroda- 
igazgató, 1834. nj-ugdijazták. Az 1848—49. évek 
mozgalmaiban Szebenben mint a Siebenbürger 
Bot« szerkesztője az udvar érdekeit szolgálta és 
a románok magyarellenes érzelmeit folyton 
apolta. Midőn Bem 1849 március 11. Szebent el- 
foglalta, B. menekülés közben agyonlövetett. Ki- 
válóbb munkái : StaMstische Skizze der siebenb. 
Militar-Grenze (Nagyszeben 1816, 2. kiadás u. o. 
1834) ; Handbuch der Statistik und Geographie des 
Grossfürstenthums Siebenbürgen (u. o. 1837); 
Kurze Geschichte des Grossfürstenthums Sieben- 
bürgen lu. 0. 1840). 

Benignitas (lat.) a. m. kegy, jóság. 

Beuignas (lat.) a. m. kegyes. 

Benignus, szentek. Kett<3t ismerünk e néven : 1. 
akit Burgimdia apostolának is neveznek, áldozár 
volt és Szt. Polykarp taníts'ánya. Aurélián császár 
alatt (sub Aureliano) vértanúi halált szenvedett. 
Tetemei fölött emelkedett később Dij ónban a híres 
Szt. B.-templom és apátsága, melyet 1790. meg- 
szüntettek. Emléknapja nov. 1. — 2. B., Szt. Pat- 
riknak, Irland apostolának volt tanits'ánya és en- 
nek halála után utódja az armaghi érseki széken. 

Béni Hasszán, község Közép-Egyiptomban, 
a Nilus jobbpartján, 279 km -nyire D.-re Kairótól, 
híressé egyiptomi régiségei, még pedig, azon 
sírbarlangok teszik, amelyek a falutól É.-ra 3 
km. -nyire, a Nilus partján levő száklába van- 
nak bevágva. A sírok egyikének hosszú hieroglif - 
fölirata I. Uszerteszen király, a XII. dinasztia ide- 
jéből (2500—3000 Kr. e.) való : a barlangok fa- 
lain látható festmények, illetőleg rajzok az egyip- 
tomiak magánéletéből való jeleneteket ábrázol- 
nak. A barlangok némelyikének bejáratát oszlopok 
(egy protodor oszlop is) ékesítik. 

Béni Hemeil, község Girgeh felsóegyiptomi 
tartomány Bardisz nevű kerületében, (i907) 2456 
lakossal. 

Béni Mzab v. mzabiták, berber törzs az északi 
Szahara oázisain, körülbelül 40 ezerén ; fővárosuk 
Ghardaja. 

Bénin. Krónikáinkban I. Béla király mellék- 
neveként fordult elő, szoros értelemben véve azon- 
ban nem annyira melléknév, mint inkább minden 
valószínűség szerint a Béla név kicsinyítése 



(Belin, Bénin). I. Béla király egyik leányát Lain- 
pert ispán vette nőül s ennek 1135 előtt elhunyt 
flát a nagyapáról szintén Benynnek azaz Bény- 
nek hívták. 

Bénin, egykori néger ország Lagos, Joruba, 
Nupe országok, a Niger és a Guineai-öböl között 
bizonytalan határokkal. Alacsony, kikötőkben 
szűkölködő partjai a tenger zajlása miatt nehe- 
zen hozzáférhetők ; a partokon számos a laguna. 
Belsejében a meglehetősen sík ország, amelyet a 
B. és a Niger deltájának ágai (Escardos, Forca- 
dos stb.) öntöznek, jamszgyökeret, rizst és cukor- 
nádat jól megterem. B. jelenleg az angol Dél- 
Nigeria közép-tartományának része. B. partjait 
1484. Cam Diego és Behaim Martin vezérlete 
alatt portugálok fedezték fel. 1685-ben a portugá- 
lok alapítottak ott gyarmatot ; de azt csakhamar 
elhagyták ; 1786. a franciák léptek nyomukba, de 
a vidék egészségtelen volta miatt ezek is csak- 
hamar elhagyták. A partok hozzáférhetetlensége 
miatt későbben a rabszolgakereskedés virágzott, 
amelyet csak nagy nehezen tudtak elnyomni. A 
néger lakosság máig is vad fetis-imádó, amely az 
angolok tiltó rendeletei dacára még mindig nem 
mondott le az emberáldozatokról. B. v. B.-city 
város, 237 km.-nyire a B. folyó torkolatától, az 
angol uralom alatt gyorsan fejlődik és már több 
mint 10,000 lakosa van ; 1897. az angolok sok 
régiséget (bronztáblákat, fegJ'^■e^eket, esenget>-ü- 
ket stb.) találtak benne; egyéb jelentékenyebb 
hely Forcados és Onicsa. V. ö. Reád és DcUton, 
Antiquities _ from the citj' of B. (London 1899) ; 
D'Albéca, Établissements fran^ais du golfé du B. 
(Paris 1890). 

Beníneasa iSavi (növ.), a Cucurbitaceae (Tök- 
félék) család génusza, melynek 2 faja Ázsia tro- 
pikus részében él. Egyéves, puhaszórü fú, 5 ka- 
rélyú levelekkel, 2—3 ágú kacsokkal. Nagy, ha- 
rangalakú, sárga virága egy lakú. Fel nem nyiló 
nagy, vastag, gömböljni termését kékeszöld viasz 
borítja. A B. hispida (Thunb.) Cogn. fajt ehető 
terméseért kultiválják. Európában még nem sike- 
rült meghonosítani. 

'Remnc2iS9.,\.Graiiosus Andrea, olasz szárma- 
zású, Mátj'ás király szolgálatában álló tudós, ki őt 
olaszországi követségekre használta. A bécsi ud- 
vari könJ'^'tár kézirattárában és a Nemzeti Mú- 
zeumban meg\'an «charta nautica» e. munkája 
kéziratban, melyben a Fekete-tenger, a Földközi- 
tenger, a németországi és a Nagy-oceán tenger- 
partjai vannak lerajzolva. V. ö. gr. Teleki Pál 
cikkét a Földr. Közleményekben 1907. 

2. B; Ursula, a theatinák alapítója, szül. 
1547 okt. 21. Nápolyban, megh. 1618 okt. 20. u. o. 
Előbb magányban ólt St. Elmóban, Nápoly mellett, 
ahol a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentélyt 
is emelt. Rövid római tartózkodás után itt alapí- 
totta 1583. a theatinák rendjét és ennek szigo- 
rúbb iránya, a theatina -remetenők számára sza- 
bályokat állított össze, de az alapítást nem élte 
meg. L. még Theateiek. 

Benin-öböl, a Guineai-öböl egy része a Sao 
Paolo és Formosa fokok közt; 700 km. hosszú 
partjai mindenütt laposak és homokosak ; a ten- 
ger erős zajlása miatt nehezen hozzáférhetők; 
rendkívül egészségtelenek. 



Ben! Szuef 



108 — 



Benko 



Béni Szuef, tartomány és kerület P'első-Bgyip- 
toinban a Nilus mindkét partján, közvetlenül 
Alsó-Egyiptomtól D.-re, 1221 km* megművelhető 
területtel, (i907) 338,714 állandó és 31,838 nomád 
lak. Ugyanily nevű székhelye a Nilus balpartján, 
vasút mellett, termékeny vidéken, (i907) 23,357 
lak., nagy állami pamutgyárral, élénk kereskedést 
tíz különösen Fajúmmal. 

Benitoit (ásv.), báriumtitanátszilikát, zafirkék 
színtelen hats'^öges kristályok, lelőhelye San Be- 
nito (Kalifornia). 

Benjámin (héb., «a szerencse fla», «a jobb kéz v. 
jobb oldal fla», amely a régi népek szerint a szeren- 
csés oldal). Jákob és Ráchel legifjabb gyermeke, 
ősatyja egyik izraelita törzsnek. Földje Palesztina 
középső részén a Jordán felé feküdt. B. földjén 
volt Jeruzsálem, Dávid és Salamon alatt az or- 
szág, későbben Judaország fővárosa. Igen harcias 
törzs volt, amelyből sok vitéz származott (Móz. I. 
49, 27.), így a bírák egyike, Ehud és Izrael első ki- 
rálya, Saul. A birák korában háborúba elegyedett a 
többi törzsekkel, ami által végső pusztiüásához kö- 
zeledett. A birák könyve szerint a megmaradt ben- 
jaminiták csak úgy kaphattak feleséget, hogy nő- 
ket raboltak maguknak. A birodalom kettészaka- 
dása után B. Judaországhoz tartozott. A Kr. e. 
V. sz.-ban még mint külön törzs él, sőt még Pál 
apostol is benjaminitának vallja magát. 

Benjámin ben Jóna, 1. Tudelai Benjámin. 

Benk, kisk. Szabolcs vm. tiszai j.-ban, (1910) 
524 magyar lak., u. p.Tornyospálcza, u. t. Mándok. 

Benk, Johannes, osztrák szobrász, szül. Bécs- 
ben 1844 júl. 27. Eleinte Bécsben tanult, utóbb 
Drezdában Hahnelnél és Rómában. 1872-ben 
Bécsben igen nagy tevékenységet fejtett ki és a 
dekoratív müvek hosszú sorát alkotta meg a múlt 
sz. utolsó évtizedeiben keletkezett nagy építészeti 
művek (udvari múzeumok, Burgtheater, Hof burg, 
stb.) számára. Ezeken és síremlékek nagy számán 
kívül különösen kiemelendők : Amerling festő 
emlékszobra, a Deutschmeister-emlók (1907) Bécs- 
bon, Beethoven emlékszobra Grácban (1909) stb. 

Benke, Benkö. A középkorban használatos 
személynév, melyet rendesen a Benedek kicsinyí- 
tésének szoktak tekinteni. 

Benke, 1. István (laborfalvi), ős székely huszár- 
családból, szül. Brassóban 1849 dec. 7. A teológiát 
Budapesten végezte ; 1873. az utrechti egyetemre 
ment, honnan egy év múlva hazatérvén, először 
a künszentmiklósi, majd a sepsiszentgyörgyi ref . 
gimnáziumban lett tanár. 1904 okt. 1-én 30 évi 
tanári szolgálat után nyugalomba lépett. Jelenleg 
missziói ref. lelkész Rákosszentmihályon. Önálló 
müvei ; Zwingli Ulrik élete és a helvét reformá- 
ció megalapítása (1884) ; Isten országa (I. ós II. 
k. 1888., angol és holland, III. k. 1895. angol for- 
rások után) ; ^özhanComenius Amos János (1892), 
valamennyi Sepsiszentgyörgyön. V. ö. Parádi 
Kálmán, Erdélyi fő-, közép- és elemi iskolák álla- 
potrajza, (1896, 114-115. 1.). 

2. B. József, színigazgató, Jókai Mómé (Labor- 
falvi Róza) apja, szül. Háromszék vmegyében, 
Káinokon 1771 júl. 18., megh. Miskolczon 1855 
aug. 15. Az utóbbi helyen színigazgató volt, majd 
ugyanott leányiskolát nyitott s annak volt igaz- 
gatója. Több színdarabot fordított. 



Benkendorf, l.AlexaMer,gv6í,ovosz tábornok, 
szül. Révaiban 1783., megh. 1844 szept. 23. 1. Pál 
császár meggyilkolása miatt őt is bűnrészesség- 
gel gyanúsították. Ennek dacára I. Sándor cár- 
nakbizalmas embere lett, kit németes francia had- 
járataiban lovassági tábornoki rangban elkísért ; 
később Miklós nagyherceg szárnysegéde lett; 
1832. birodalmi grófi rangot nyervén, a titkos 
rendőrség főparancsnokává nevezték ki és mint a 
császári kabinetiroda hú-hedt III. szakosztályának 
főnöke rettegett nevet szerzett. 

2. B; Koiistantin, orosz tábornok és diplomata, 
az előbbinek testvéröccse, szül. 178o-ben, megh. 
Pravady bolgár városkában 1828 augusztus 6 
1812-ben részt vett a borodinói, szmolenszki stb. 
ütközetekben. 1813-ban egy hadtest élén Kas- 
selig és a Rajnáig nyomult előre. 1814-ben fran- 
cia területen mint vezérőrnagynak része volt 
Reims bevételében. 1820-tól 1826-ig mint rend- 
kívüli követ szerepelt a stuttgarti és karlsruhei 
udvaroknál. A perzsa háborúban győzelmesen har- 
colt Erivan mellett, Araxesznél pedig a jóval erő- 
sebb ellenséget csaknem megsemmisítette. 1828- 
ban a cárt f öhadsegédi minőségben kiséi*te a török 
háborúba és Pravady várost kerítette hatalmába. 
— A két B.-testvér húga volt a diplomáciai világ- 
ban általában ismert Lieven Dorottya hercegné, 
Metternich kedvese. 

3. B., Konstantin, gróf, orosz tábornok és diplo- 
mata, az előbbinek fia, szül. 1817., megh. Parisban 
1858 jan. 28. Katonai pályáját a Kaukázusban 
kezdte, 1855. részt vett a krimi háborúban, 1857. 
meghatalmazottként Spanyolországba került,ma jd 
Stuttgartba. Halála után jelent meg Souvenir in- 
timé d'une campagne au Caucase c. munkája 
Parisban (1858). 

Benkepatony, kisk. Pozsony vm. dunaszerda- 
helyi j.-ban, (1910) 320 magyar lak., u. p. Szent- 
mihályfa, u. t Patony. 

Benkert, 1. Antal^ író, szül. Budán 1794 ápr. 
30., megh. Pesten 1846 okt. 12. Bécsben színésszé 
akart lenni, ezt azonban szülei ellenezték és to- 
vábbi kiképezése végett egy olasz selyemkeres- 
kedésben helyezték el. Később B. korallkereske- 
dést nyitott Bécsben, de nemsokára anyjának 
« A magyar király»-hoz címzett vendéglőjét vette 
át Pesten, s végre midőn családi viszonyok követ- 
keztében vagyonát elvesztette, teljesen az iro- 
dalomnak élt. 1830— 45-ig több színdarabot írt, 
melyek közül nevezetesebbek : Der PostiUon der 
Liebe; Die Seiltánzer in Soroksár; Die falsche 
Fanny Elsler stb. Egyéb müvei : Die Lichtschirm, 
novella (Pest 1832] ; Pester Lebensbilder (u. 0. 
1830—32) ; Wuth des Elementes und Milde des 
Menschenherzens, Gedenkbuch der grossen Donau- 
überschwemmung von Pest und Ofen am 13., 14. 
u. 15. Marz 1838 (Pest 1838) ; Bunte Bilder aus dem 
Lében (u. 0. 1842) ; Erinnenmgsblüten (u. 0. 1844). 

2. B. Imre, 1. Kerfbeny. 

3. B. Károly Mária, 1. Kertheny. 

Benko, 1 . Jerolim báró, osztrák-magyar sor- 
hajókapitány, szül. Prágában 1843 febr. 2., megh. 
Bécsben 1904 nov. 23-án. Főleg írói tevékenysége 
által tűnt ki ; leírta tengerentúli missziókra kikül- 
dött hadihajóink utazásait ; főműve : A cs. és kir. 
hadtengerészet történet© 18-Í8— 49-ig. 



Benkovac 



109 — 



Benkö 



2. B. Károly, építész, szül. 1837 üov4. Torontál 
vármegyében, Xagyszentmiklóson, megh. 1893. 
Rákospalotán. Szülei a papi pályára szánták és 
gimnáziumba adták, de az 1848— 49-iki politikai 
viszonyok következtében a technikai pályára lépett 
és építész lett. 1870-ben a nyergesúj falusi román- 
cement-gyárat alapította s szakítva a régi tradí- 
ciókkal, a cement gyártását tudományos alapra 
fektette. Számos nyilvános épületet épített. 1883- 
ban a vallás- és közöktatásügyi minisztérium az 
állami ipariskola téli tanfolyamán a szaktárgyak- 
ból előadások tartásiíval bízta meg öt. 1892-ben a 
budapesti kir. törvényszék állandó bizottsági szak- 
értőjévé nevezték ki. Mint tanár megírta előadá- 
saihoz a szaktárgyakat : az építőanyagok tanát, 
az építészeti alaktivnt, kőszerkezeteket, költség- 
vetéstant, ezenkívül az e szakmába vágó dolgoki'ól 
számos értekezés és cikk jelent meg tőle. 

Benkovac, adók. Pozsega vm. újgradiskai 
j.-ban, (1900) 310 horvát-szerb lak., u. p. és u. t. 
Okucani. 

Benkovíic, kerületi kapitányság székhelye Dal- 
miiciában, a Zárából Kninbe vezető úton, (igoo) 
l-i.lOO lak. Perussich nevű régi kastéllyal és As- 
sesia római város romjaival. 

Benkovecz, kisk., 1. Zalabenkö. 

Benkovich Ágoston, püspök, szül. Nyitra- 
apátin, Nyitra várra.-ben 1632., megh. 1702 okt. 
28. Húsz éves korában remete Szt. Pál szerzetébe 
lépett és miután a bodendoili kolostorban a foga- 
dalmakat letette, Rómába ment tanulmányainak 
folytatására. 1 658-ban tért vissza Magyarországba 
és itt eleintén a felső \'idékeken hittérítői műkö- 
dést fejtett ki, majd a terebesi kolostor perjelévé, 
1676. pedig az egész rend főnökévé és generáli- 
sává választották. I. Lipót 1682. a nagyváradi 
püspökségre nevezte ki, ezt azonban csak 1691. 
foglalhatta el a Tökölyi-féle mozgalmak miatt. 

Benkő, személjTiév, 1. Bánk és Benke. 

Benkö, 1. Etelka, operaénekesnö, Ambrus Zol- 
tán író neje, 1. Ambrus Zoltán. 

2. B. Ferenc (kisbaczoni), reform, pap és 
tanár, szül. Magyarláposon 1745., megh. Nagy- 
enyeden 1816 dec. 16. Iskoláit Nagyenyeden vé- 
gezte és innen Jenába és Göttingenbe ment, hol 
különösen a természetrajzi tudományokkal foglal- 
kozott. Előbb nagyszebeni lelkész, majd 1790. a 
természetrajz, földleírás és német nyelv tanára 
lett Nagyenyeden, ahol haláláig működött. Mun- 
kái : Magyar mineralögia, azaz a kövek és ércek 
tudománya (Kolozsvár 1786.) Az esztendőnként 
kiadott pamasszusi időtöltés (1790—1800) hatodik 
darabja szintén ásványtani tárgj'ú : Egy kis haza- 
béli utazás ; Magyar geográfia (4 részbén, Kolozs- 
vár 1801—1802). Azonkívül lefordította Wemer 
Ábrahám művét a kövek és ércek ismertető je- 
gyeivel (2. kiad. Kolozsvár 1784). V. ö. Szinnyei, 
Magyar írók. 

3. B. Gyula, könyvkereskedő, szül. Budapesten 
1854. Szakmáját itthon és a külföldön sajátította 
el. A Pallas Nagy Lexikona közrebocsátása idejé- 
ben mint a Pallasr.-társa.ság kiadóhivatali főnöke 
részt vett e munka ters-ezésében és előkészítésében. 
Utóbb a Franklin-Tái-sulat kebelében, később mint 
e társulat ügyvezető igazgatója sikeres könyv- 
kiadói működést fejtett ki éa részt vett azok- 



nak az irodalmi vállalatoknak irányításában, me- 
lyek az 1890— 1905-iki időszakban a Franklin- 
Társulat kiadásában megjelentek. 1905-ben ki- 
lépett a Társulat kebeléből és átvette a GriU-féle 
könyvkereskedést. A Magyar Könj-vkereskedők 
Egylete 1883. titkárává, utóbb alelnökévé, végül 
1905. elnökévé választotta. Irodalmi téren ia 
működött. Jókainak számos novelláját, valamint 
a Szotnorú Napok c. regényt németre fordította, 
szerkesztette Scherr Johannes Világirodalom- 
története magyar kiadását. Mint szakíró sokat 
dolgozott a könyvkereskedők szaklapjaiba és 
megszerkesztette a Magyar könyvkereskedelmi 
szokásjogot (Budapest 1889). 

4. B. Uenrik, zeneszerző és író, szül. Körmen- 
den (Vas várm.) 1858 márc. 16. Budapesten éa 
Bécsben tanult. 1882-ben tért haza s a budapesti 
Nemzeti Színház (illetőleg 1884 óta M. Kir. Opera- 
ház) hegedűse Jett, 1887. pedig baUetkamagya. 
1886 óta négy évig a íilharmóniai társulat titkára 
volt, 1884. pedig a Nemz. Zenede tanárul válasz- 
totta a zeneszerzési tanszakra. Irt egy Összhang- 
zattan-t, azonkívül szimfóniát, zongora- és hegedű- 
szonátákat, vonósnégyeseket, élőkép-melodrámá- 
kat. 1910-ben nyugalomba vonult. 

5. B. József, ref. lelkész és teol. tanár, szül. 
Bardóczon 1740 dec. 20., megh. Középajtán 1814 
dec. 28. Elvégezvén a teológiát, 1765 atyja he- 
lyébe papnak Középajtái'a ment. Az erdővidéki 
egyházmegyének 1785. esperese lett. 1787 elején 
az egyházi főtanács a székelyudvarhelyi kollégium 
teoí. tanárává nevezte ki. 1789-ben középajtai kia 
birtokára vonult. 1793 tavaszán köpeczi lelkész 
lett, de később visszament Középajtára, ahol bota- 
nikus kertje yolt. Ó kezdte Erdély növényeit elő- 
ször ismertetni. Növénytani munkái : Transsil- 
vania sive Magnus Transsilvaniae Principatus 
(Bécs 1778) ; A középajtai szkumpia vagy isme- 
retesebb nevén ecetfa (Kolozsvár 1796, megjelent 
u. 0. németül is). Legnevezetesebb botanikai tekin- 
tetben a Fűszeres bővebb nevezeti és Nomina vege- 
tabilium növényszógyüjteménye {Magyar köny- 
vesházl. 1783). Munkálkodásának főiránya mégis 
a történeti kútfők nyomozása volt. Ezen munkái : 
Bononiai mese, (Nagyenyed 1764, latinból) ; Trans- 
silvania (I.— II. köt.); Vindobonao (1777-78). 
(Harmadik kötetéből 1790. öt ív ki lett nyomtatva, 
de aztán félben maradt.) Milkovia, sive antiqui 
episcopatus Milkoviensis . . . explanatio (I — H. köt. 
u.o. 1781); Imago specuumM. Principatus Trans- 
silvaniae admirandorum hucusque plurima ex 
parte incognitorum (Harlem 1781, a harlemi tudós 
társaság lefordíttatta holland nyelvre is.) Diaetae 
sive reetius comitia Transsüvanica, Cibinii et 
Claudiopoli (1791); Imago inclitae in Transsilva- 
nia nationis siculicae historico-politica, (u. o. 1791, 
magyarra fordította L. S. R.) Az 1784. évi oláh 
zendülésről írt művéből az első ív szmtén meg- 
jelent, a többi kéziratban maradt. Kéziratban ma- 
radt számtalan, főleg történelmi munkája és for- 
rásgyűjteménye. V. ö. Mikó Imre, Benkő József 
élete és munkái (Pest 1868). 

6. B. Kálmán, színész és színműíró, szül. 
Csikdelnén 1824 dec. 11., mejgh. 1890 okt. 25. A 
Nemzeti Színház sokoldalú játékszinésze s később 
könyvtámoka volt. Több népies, hazafias és igen 



Benkőfalva 



— 110 — 



Bennet 



népszerű ezinmüvet írt. Érdemes müve még : Ma- 
gyar színvilág, 1565—1872. Történeti és sta- 
tisztikai almanach a szinmüvészet köréből (Buda- 
pest 1873). 

7. B. Károly (kisbaczoni), történetíró, szül. 
Nagyenyeden 1805 jan. 28, megh. 1863 ápr. 11. 
Jogi és bölcsészeti tanulmányokat végzett, 1825. 
kir. táblai irnok lett Maros-Vásárhelyen, utóbb 
mezőkövesdi birtokán gazdálkodott ; a szabadság- 
harc után azonban újból hivatalokat vállalt. Han- 
gyaszorgalmú adatgyűjtő volt, ki Erdély történe- 
tére mintegy 500 íves kézirati anyagot hordott 
össze, melyből csak egyes monográfiák készültek 
el (Csík- és Marosszék). 1857-ben pályázott a bécsi 
akadémia által kitűzött pályakérdésre az öngyil- 
kosság okairól. 

Benkőfalva, kisk. Zemplén vm. varannói j.-ban, 
(1910) 381 tót lak., u. p. és u. t. Tavama. 

IBenkulen (Bengkulen,ai benszűlöttek nyelvén 
Bangkahulu), 1. németalföldi residentie Szumatra 
DNy.-i partján. Területe 24,760 km^, (i905) 204,269 
nagyobbára maláji lak. A tartomány nagyobbára 
sík és mocsaras ; termékei : rizs, bors, kávé és 
muszkátdió. — 2, ií., az ugyanily nevű residentie 
székhelye a tenger partján, rossz és kevéssé védett 
kikötő mellett, (i905) 6145 lak., közelében Marlbo- 
rough erőddel; 1685. az angolok megszállották 
és fővárossá emelték és sokat tettek kereske- 
delme fölvirágoztatására. 1824-ben elcserélték a 
maiakkai holland birtokokkal ; ez időtől kezdve 
Padangra száU át a szumatrai kereskedelem veze- 
tése. 

Benllinre y Gil, 1. Jósé, spanyol festő, szül. 
Canamelasban 1855 okt. 1. Valenciában, majd 
Rómában tanult. Realista fölfogású, színpompás 
képei tárgyát többnyire a spanyol népéletből me- 
ríti, de olykor fantasztikus, borzalmas tartalmúak. 
Művei közül több Burópaszerte nagy sikert ara- 
tott. A legismertebbek : Katonák ebédje menetelés 
közben(Madrid,szépműv. múzeum);Vértanú víziója 
a római Colosseumban (Valencia, múzeimi) ; Bo- 
szorkánytánc,Mária-ünnepValenciában(München, 
Neue Pinakothek) ; Jozafát völgye (1900), stb. 

2. B.,Mariano, spanyol szobrász és festő, szül. 
Valenciában 1862 szept. 8. Rómában tanult és 
már korán feltűnést keltett rendkívül elevenen 
mintázott mellszobraival ós szobrocskáival, me- 
lyek nagyobbára jellegzetes spanyol típusokat 
ábrázolnak. Festményei közül főleg bikaviadalo- 
kat ábrázoló akvarelljei ismertek. 

Ben Lomond, 1527 m. magas hegy Tasmania 
ausztráliai szigeten, ugyanott egy azonos nevű 
kisváros. 

Ben Macdhui, 1. Ben. 

Benmaradó, helytelen s nem is igen haszná- 
latos íllozóílai műszó az immanens (1. o.) kifeje- 
zésére. 

Ben marcato (ol.), zenei műszó, a. m. «jöl 
kiemelve^-t. 

Benmore Head, 1. Fair Head. 

Benn., állatneveknél Bennett E. T. angol zoo- 
lógus nevének rövidítése. 

Benndorf, Ottó, kiváló osztrák archeológus; 
szül. 1838 szept. 13. Greizben, megh. 1907 jan. 
2. Bécsben. Az archeológia tanára volt a zürichi 
(1869), majd a müncheni és prágai, végül (1877— 



1898) a bécsi egyetemen, később pedig az 1898. 
alapított osztrák archeológiai intézetnek igaz- 
gatója. E két minőségében egész iskoláját alapí- 
totta az osztrák archeológusoknak, kik a tőle 
megindított ausztriai és főleg kisázsiai régészeti 
kutatások terén nagy eredményeket értek el. 
Schöne-vel együtt leírta a lateráni múzeum an- 
tik szoborműveit (Leipzig 1867); kiadta Grie- 
chische u. sizilische Vasenbilder (Berlin 1869— 
1883) ; Metopen von Selimmt (u. o. 1873) ; Bei- 
trágo zur Kenntnis des athenischen Theaters 
(Wien 1875) és Antiké Gesichtshelme u. Se- 
pulkralmasken (u. o. 1878) c. munkáit. 1875-ben 
részt vett az osztrákok 2. samothrakei expedició- 
jában. 1881-ben ő vezetett államköltségen DNy.-i 
Kis-Ázsiában (Lykia) tudományos kutatásokat, 
melyeket Káriára is kiterjesztvén, 1883. megis- 
mételt ; eredményként hazahozta a gjölbasi (az 
antik Trysa helyén) síremlék nagyszerű frízét 
(ma a bécsi udv. múzeumban) és közzétette 
Reisen in Lykien u. Karién (Wien 1884) és Das 
Heroon von Gjölbaschi-Trysa (u. o. 1889) c. 
műveit. Részt vett az Adamklisszi (1. o.) melletti 
emlékmű feltárásában (1882—90), melyről szóló 
munkája (Tocileseuval együtt): Das Monument 
von Adamklissi (Wien 1895). Megindította 1895. 
az osztrákoknak efezusi (1. o.) kutatásait, melynek 
nagysikerű, Bécs gyűjteményeit gazdagító ásatá- 
saiban (1896 — 1908) eleinte maga is részt vett ; 
erre vonatkozó utolsó nagy munkája : Zur Orts- 
kunde u. Stadtgeschichte von Ephesos (Wien 
1906). 1889-ben megindította a Wiener Vorlege- 
blátter fíir archáol. (Jbungen c. becses sorozatot ; 
1877—97. társszerkesztője az Archáol. -epigraph. 
Mittheihmgen aus Österreich-Ungam c. hazánkat 
is közelebbről érdeklő folyóiratnak és az 1898 
óta azt fölváltó Jahreshefte des oesterr. arch. In- 
stituts nevű kitűnő szakközlönynek. 

Benne ckenstein, város Erfurt porosz közig, 
kerületben, 30 km.-nyire Nordhauseutöl a Rapp- 
bode és vasút mellett, (1905) 2815 lak.; faiparral, 
gyufa- és szöggyártással; közelében vasércbá- 
nyával és a Harz-hegység fenyveseiben tüdőbete- 
gek számára szanatóriummal. 

Bennélősködök v. helélösködök (növ.), endoflta 
parazita növények, különösen élősködő gombák, 
amelyek bejutva a gazdanövény testébe, egészen 
azon belül élnek, ott terjesztik ki miceliumjukat, 
sőt sokan közülük bizonyos terméseiket is a 
gazdanövény testén belül fejlesztik ki, pl. a Plas- 
mopara viiicola, a szőllö peronoszporája ; a leg- 
több B. a terméseit a gazdanövéuy felületén fej- 
leszti ki. A virágos növények közül a Raffiesia 
és a Pilostyles hasonló módon tenyésznek és csak 
virágjaik fejlődnek a gazdanövényen kivUl. 

Bennet, Henry, Arlington grófja, angol mi- 
niszter, B. John jogtudósnak íla ; szül. Arling- 
tonban 1618., megh. 1685 júl. 28. A forradalom 
alatt a royalisták táborában harcolt ; 1649. kül- 
földre menekült és Jakab yorki hercegnek lett 
titkára. II. Károly bizalmas tanácsadójául fo- 
gadta maga mellé, ó szerkesztette 1663. az Act of 
indulgence-t ; ugyanekkor kinevezték államtit- 
kárnak. Mint a hírhedt Cabal-minisztériumnak 
tagja XIV. Lajostól évi díjat húzott. 1672 óta Pa- 
risban volt angol követ és elnyerte a grófi rangot. 



Bennett 



111 - 



Bennigrsen 



1675-ben kegj^vesztett lett. Hátrahagyott műve: 
Lettere to William Temple from 1664 to 1674-. 
(Kiadta Babington Thoraas, London 1701., 2 köt. 
Franciára fordították 1701-6. ütrecht.) 

Bennett, í. James Gordon, északamerikai pub- 
licista, szül. Keithban (Skótország) 1795., raegh. 
New Yorkban 1872 jún. 1. 1819-ben kivándorolt 
Amerikába és 1835. megindította a New York 
Herald p. napilapot, mely alvilág legnagyobb és 
legelterjedtebb lapja lett. Ó volt az első, ki az 
európai eseményekről kimerítő tá\-iratokat közölt 
lapjában. Stanley Henriket az évek óta eltűnt 
Livingstone felkeresésére Afrikába küldötte. — 
Fia B. Gordon (szül. 1841 máj. 10) Stanleyt 
újabb afrikai utazásra küldötte, 1879. pedig a 
«Jeanette» -expedíciót indította útnak az északi 
sark felé. Ujabban nagy díjakat tűzött ki auto- 
mobil- és aviatikai versenyekre. 

2. B., John Hughes, angol orvos, szül. London- 
ban 1812 aug. 31., megh. 1875 szept. 25. Norvich- 
ban. Edinburghban tanult, de volt a párisi, berlini 
és heidelbergi egj-etemen is. 1841-ben visszatért 
Edinburghba s előadásokat tartott a szövettanból és 
mikroszkopiából, mint első, ki Angliában e tudo- 
mányágakat ismertette. 1848-ban lett tanár az 
edinburghi egyetemen. A szövettanon és élet- 
tanon kiviü a klinikai orvoslás terén is fog- 
lalkozott s ő ajánlotta először a csukamájolajat 
görvélykórosoknak. A leukoajthaemiának (vérbe- 
tegség) is ő volt első leirója. Nagj^számú munkái 
közül, melyek nagyrésze angol szaklapokban je- 
lent meg, f ontosabbak : On leucocj-thaemia ; The 
patology and treatment of pulmonarj' tuberculosis 
etc. ; On cancerous and caneroid growths, Text- 
book of physiology generál, specíal and practical. 
Több nyelvre lefordították dolgozatait. 

3. B., Sterndale William. egyike a legnagyobb 
angol zeneszerzőknek, szül. Shefíieldben 1816 ápr. 
13., me^h. Londonban 1874 febr. 1. Orgonás csa- 
lád fla. Cambridge-ben a kir. kollégium karában 
énekelt s itt annjira kitűnt tehetségével, hogy 
1826. a londoni kir. zeneakadémiába vették fel 
(tanárai: Crotch, Holmes, Potter). Vizsgálatán, 
1833., saját D-moll versenjTnüvét zongorázva, 
Mendelssohnt is elragadta. 1837. Broadwood kiadó 
költségén Lipcsébe ment ; Mendelssohn és Schu- 
mann barátsága befolj-t művészetére is. 1849-ben 
megalapította a Bach-társaságot Londonban: 1856. 
filharmóniai karnagy és a cambridge-i egyetem 
zenetanára lett, 1866. az akadémia igazgatója, 
1867. Master of árts, 1870. Oxfordban is a zene 
tiszteletbeli doktora, 1871. lovagi rangot nyert. 
Fő müvei : 4 zongora- versenjTnű, Najádok, Erdei 
nimfa. Parisina, A paradicsom és a peri c. meg- 
nyitók, G-moll szimf.. Május királynője kántáté, 
Samáriai asszony oratóriuma : Sophokles Ajaxá- 
nak zenéje, zongoraművek, trió, dalok stb. 

4. B; William Cox, angol költő és nem- 
zetgazda, szül. Greenwich ben 1820 nov. 14., 
megh. Blackheathben 1895 márc. 4. Apja mes- 
terségét, az órásságot folytatta, amellett tevé- 
keny részt vett a közügyek terén is. Iskolát, 
népies irodalmi társaságot, fürdőt alapított. Köl- 
teményei (Poems) 1860. jelentek meg. Prome- 
theus the Fire-Giver c. munkájával Aeschylos 
tiilogiájának első, elveszett részét akarta pótolni. 



Bennettitaceae (növ.), a Gymnospemiák 
(Nyitva termők) fosszilis családja, melynek fajai 
a mai Cycas-félékhez hasonlítottak. E családba 
2 génusz tartozik Bennettites CaiT. és ManteUia 
Bmgt. A B. a mezozoicumban alakult ki; a triász- 
ban kezdődik, de legnagyobb gazdagságát a jurá- 
ban és az alsó krétában éri el. (Anglia, Közép- 
Európa, Észak-Amerika.) 

Bennettites Carr. (növ.), l. Bennettitaceae. 

Ben Nevis, 1. Ben. 

Bennewitz, csillagász, 1. Amanus. 

Bennewitz von Loefen, Kari, német festő, 
szül. Thomban 1826 nov. 15., megh. 1895 aug. 
31. Berlinben és Münchenben tanult. Eleinte, a 
régibb tájképfestők módjára, romantikus hegyes 
tájképeket festett, utóbb modem fölfogással Berlin 
sivár környékéről merítette motívumait. Néhány 
jellemző képe a berlini Nationalgallerieben látható. 

Bennigsen, régi szász nemesi család, mely a 
XIII. sz.-ban Hannoverában (Kahlenberg mellett) 
a B. -várat építé. 

l.B.,Levin Augiist Teofil, gróf, orosz tábornok, 
szül. Braimsehweigban 1745 febr. 10 , megh. Han- 
noverben 1826 okt. 3. Mint hannoverai százados 
részt vett a hétéves háború végső szakában. 1773. 
orosz zászló alatt a törökök (1774), a lengyelek 
(1794) és a perzsák ellen (1796) harcolt és része 
volt az I. Pál cár élete ellen szőtt összeesküvésben 
(1801). I. Sándor cár Litvánia főkormányzójává s 
lovassági tábornokká tette. 1807-ben mint orosz 
fővezér Eylau és Friedland mellett vezényelt a 
franciák ellen. 1812-ben mint Kutuzov táborkari 
főnöke Borodino mellett harcolt, de Kutuzowal 
nem tudván megegyezni, beadta lemondását. 
1813 okt. 18. Lipcse mellett, mint a szövetséges 
hadak jobb szárnyának fővezére, a franciákat meg- 
futamította, mire Sándor cár még a csatatéren 
grófi rangra emelte. 1818 óta Hannoverben élt. 
Művének címe: Gedanken über einige Kennt- 
nisse, dle einem Offizíer der CavaUerie vorzüglich 
nöthíg sind (2. kiadás, Vüna 1805). 

2. B., Alexander Levin, gróf, hannoverai állam- 
férfiú, az előbbinek fia, szül Zakretben, Vilna mel- 
lett, 1809 júl. 21., megh. Bantelnban 1893 febr. 27. 
1841-ben kincst. tan. és az első kamara tagja lett. 
1848 márc. 20-tól 1850 okt.-ig miniszterelnök volt. 
Mint az első (és később a második) kamarának el- 
nöke a kormány reakcionárius politikáját kárhoz- 
tatta, amiért kegjrvesztett lett, sőt a kamarából 
rendeletileg kizáratott (1857 jan. 14.). A főváros 
azonban 1864. újra megválasztotta képviselőnek, 
a kamara pedig ismét elnökké szemelte ki. 1881 — 
1883-ig, mint a Welf-párt híve, tagja volt a né- 
met birodalmi gyűlésnek. 

3. B., Rudolf, német államférfiú, szül. Lüne- 
burgban 1824 júl. 10., megh. Benningsenben 1902 
aug. 7. 1846-ban hannoverai államszolgálatba lé- 
pett s miután 1856. a második kamarába válasz- 
tották, a szabadehii nemzeti ellenzéknek vezérévé 
emelkedett. Az 1866-iki háború küszöbén intve 
óvta Hannoverát az Ausztriával való szövetség- 
től. A német birodalmi gyűlésen 1873—79. az 
elnöki méltóságot viselte. Mint a nemzeti szabad- 
elvű párt nagytekintélyű vezére, sokáig támogatta 
Bismarck politikáját, de később feszültség állott- 
be közöttük. 1883-ban B. mandátumát elégület- 



Bennington 



— 112 



Bensa 



lenségböl letette, de 1887 febr. újra mandátumot 
vállalt, mire megint a nemzeti-szabadelvű párt 
vezérévé lett. II. Vilmos 1888 aug. Hannovera tar- 
tományi föelnökének nevezte ki, mely állásban 
1897-ig működött. Életét megírta Kiepert (2. ki- 
adás 1902) és Schreck (Hannover 1894). B. iro- 
dalmi tiagyatékát Oncken Hermann rendezi sajtó 
alá. Eddig B. levelei jelentek meg a Deutsche 
Revueben (1907). Ez évben Hannoverben szobrot 
is emeltek neki. V. ö. H. Oncken, Rud. v. B. (2 köt. 
1910). 

4. B., Rudolf, az előbbinek fla, szül. 1859 máj. 
12. 1893-ban német gyarmatügyi szolgálatba lé- 
pett s Kelet-Afrikába küldték. 1899-ben kinevez- 
ték német Uj-Guinea, a Marianok ós Karolinák 
kormányzójává, ahol 1902-ig működött. 

Bennington, az ugyanily nevű county szék- 
helye Vermont amerikai államban, a Hoosic egy 
kis mellékvizénél, (i9oo) 8033 lak., szövőiparral. 
A Bourgoyne vezérlete alatt álló angol csapatokat 
az amerikai nemzetőrségnek Green Mountain 
Boys nevű csapata 1777 aug. 16. itt verte meg. 
Bennisch (Bensch), város osztrák Sziléziában, 
Freudeuthal ker. kapitányságban, 24 km. -re Trop- 
pautól, vasút és a Gold-Oppa egyik mellékvize 
mellett, (1900) 4367 lak., vászon- és pamutszövéssel ; 
a környékén levő ezüst- és ólombányák el vannak 
hagyatva. 

Beimo, szent, püspök. Grófi családból született 
Goslar mellett 1010., megh. 1106 jún. 16. III. 
Henrik goslari kanonokká, 1066. pedig meisseni 
püspökké nevezte ki. A IV. Henrik és VII. Gergely 
között való vitából kifolyólag 1085-ben elmozdí- 
tották püspökségétől, de III. Kelemen pápa közben- 
járására 1087, visszahelyezték. Innentől egész ha- 
haláláig főleg a vendek megtérítésén fáradozott. 
1523-ban avattatott szentté VI. Hadrián pápa által, 
mi ellen Luther egy művet adott ki : Wider den 
neuen Abgott und altén Teuf el, der zu Meissen soU 
erhoben werden címmel, melyre Emser, ki már 
előbb (1512) megii'ta B. életrajzát, visszafelelt. B. 
ereklyéinek egy részét 1576. Münchenbe, más 
részét Drezdába vitték. Műve : De dictamine. Szt. 
B. Bajorországnak, főleg Münchennek védőszentje. 
Emléknapja jún. 16. 
Benoid-gáz, 1. Gázgyártás. 
Benőit (ejtsd: bönoá), Fierre Léonard Léopold, 
flamand zeneszerző, szül. a flandriai Harlebeke- 
ben 1834 aug. 17., megh. Antwerpenben 1901 
márc. 8. A brüsszeli konzervatórimnon tanalt, 
később a Park-szinház karnagya lett, melodrá- 
mákat Irt, s 1857-ben Ábel megölése c. kantátá- 
val állami «római díjat» nyert. Brüsszelben misét, 
1863. Te-Deum-ot ós Requiemet, majd fuvola- 
és zongora- versenyműveket, Lucifer (1866) és A 
Schelde c. flém oratóriumokat és flóm operákat 
(Isa) írt ; A küzdő, szenvedő s a diadalmas egyház 
c. vallásos drámát és sok hasonlót komponált. B. 
a német zene híve. 

Benőit de Sainte-More (ejtsd: bönoadö szent mór), 

francia író, a XII. sz. második felében megírta a 
normandiai hercegek ki-ónlkáját (Chronique des 
ducs de Normandie), mely több mint negyvenezer 
verssorban 1135ig öleli fel az anyagot. Ugyan- 
csak ö valószínűleg szerzője a világhírű Román 
de IVoi'e-nak, melyet nem Homérosz, hanem Dyctis 



és Darés egykorúnak vélt, valójában Kr. u. IV — 
VI. sz.-beli feljegyzései nyomán irt. Eredetinek 
tartják ebben Troilus és Brizeis szerelmi epizód- 
ját, melyet később Boccaccio és Chaucer közve- 
títésével Shakespeare is felhasznált. A normandiai 
hercegek krónikája Parisban jelent meg 1836— 
44., 3 köt, A Román de Troie u. 0, (1904—7. 3 k.) 
V, ö, Seltegast, B. (Breslau 1876); Witte, Der 
Einfluss von B. Román de Troi auf die altfranz. 
Literatur (Göttingen 1904). 

Benoitoii(franc.,ejtsd: bönoátóa), szállóigévé vált 
jelzés Sardounak Benoiton-család c. színművének 
hősnője után ; azokra a nőkre illik, akik sohasem 
találhatók otthon. 

Ben-olaj, 1. BeJien-olaj. 

BenoavUIe, Lé(m, francia festő, szül. Parisban 
1821 máre. 30., megh. 1859 febr. 16. Római tar- 
tózkodásának hatása alatt főleg keresztény tár- 
gyak ábrázolására adta magát. Különösen követ- 
kező müvei arattak sikert : Keresztény vértanuk 
a cirkuszban (Paris, Musée du Luxembourg); 
Assisi Szt. Ferenc halála (1853, Paris, Louvre) ; 
Szt. Klára, Ass. Szt. Ferenc holttesténél (1855) ; 
Rafael és Fornarina találkozása (1857) stb. Nagy 
dekoratív képeket is festett a saint germain-en- 
layei templom számára. 

Benozzo Gozzoli (B. di Lese dí Sandro),ola3z 
festő, szül. Firenzében 1420 v. 1424., megh. Pis- 
toiában 1497 okt. 4. Az ötvösségen kezdte és részt 
vett a Ghlberti (1. 0.) második bronzkapujának 
munkálatában. A festészetet Fra AngeUconál ta- 
nulta s ennek római és orvietói munkaiban is se- 
gédkezett. 1452-ben Montefalcóban, 1453.Viterbó- 
ban, 1456. Perugiában dolgozik, 1459. Firenzében 
aMedicieknekaPalazzo-Mediciben(utóbbRiccai'di) 
levő házikápolnáját díszíti a napkeleti bölcsek út- 
ját ós az angyalok imádását ábrázoló falképekkel 
(1. a képmellékletet). 1463— 67-ben a sangimi- 
gnanóí Sant'Agostino szentélyét festi ki, 1468—84. 
legnagyobb művén, a pisai temető (camposanto) 
falfestményein dolgozik (23 jelenet az ó-testamen- 
tomból). Oltárképei közül a legismertebbek a va- 
tikáni képtárban, a perugiai Pinacotecában, a 
Louvreban és a londoni National Galleryban van- 
nak. Művészi fejlődésének első korszakában a Fra 
Angelico modorát követi, s a Pal. Medicibeü fres- 
kókkal mutatkozik be először mint önálló mű- 
vész. Jelenetein sűrűn szerepelnek kortársainak 
képmásai ; aprólékos gonddal ábrázolja a jelene- 
tek szinterét, a szabad természetet is, mindezt 
inkább lírai, tetszetős, vonzó, de éppen nem mély 
fölfogással. B. rendkívüli termékenységgel, fárad- 
hatatlan alkotó erővel használja fel terjedelmes 
falképein a kor vívmányait ; szerencsés és ked- 
ves, de nem úttörő alakja a flrenzei quattrocentó- 
nak, V. ö. Hugh Stockes, B. G. (London 1906). 

Benrath, közs. Düsseldorf (ettől 9 km.-nyire) 
porosz közig, kerületben a Rajna jobbpartján, 
vasút mellett, (1910) 20,446 lak., vasiparral, gőzma- 
lommal ; 1756. Károly Tódor választófejedelem 
által épített kastéllyal, amelyet szép park fog 
körül. 

Bensa, Alexander von, osztrák festő, szül. 
Bécsben 1820 júl. 15., megh. 1902 jan. 1. Csata- 
képei, melyek az osztrák hadjáratok egyes jele- 
neteit ábrázolják, nagy tetszést arattak az udvar 




heno:;o cikkliez 



Hémi Snify Leríkona 



BENOZZO G0Z20LI : A PARADICSOM 

'FIR£NZE, PALAZZO RICCARDlI 



Bensberg 



— 113 



Bentham 



körében. Pettenkofen hatása alatt magyar tár- 
gyú, apró, Unom képeket is festett. Ilyenek : Ök- 
rös szekér ; Vásár ; A pusztán ; Választás Magyar- 
országon, stb. 

Bensberg, község Köln porosz kerületben, 14 
km.-nyire Mühlheimtöl, vasút mellett, (1905) 11,217 
lak., toscanai Ízlésben épült kastéllyal (1840 óta 
kadét-iskola) ; dinamit-, lakk- és kénsavgyártás- 
sal; vas-, ólom- és ezüstércbányászattal. V. ö. 
Xeubourg, B. u. sein Kadettenhaus (Berlin 1890). 

Bensen (csehül Betiesov nad Pulsnici), város 
Tetschen csehországi kerületi kapitányságban, a 
Polzen jobbpartján, (1900) 3426 lak., a Thun grófok 
két kastélyával, pamutf ónokkal, szövőkkel, kelme- 
festéssel és kötöttárúk készítésével. 

Benserade (ejtsd: bensamd), Isaac de, francia 
költő. szül. 1613. Parisban, megh. 1691. Udvari 
költó volt, aki főleg balleteket írt, melyeknek 
szereplói a király és udvaroncai voltak. Híresek 
kisebb epigranimái és ü. n. livrets-i, melyek finom, 
apró kiséró versek hallétjeihez. Nagy irodalmi 
vitát támasztott Job c. szonettje, költőtársának, 
Voiturenek Uranie c. költeményével szemben. 
Kevéssé sikerült Ovidius Metamorplioses-emek. 
rondeaux-hdkO. (1. 0.) való fordítása. Müvei : Oeuv- 
res (1697, 2 köt): Poésies (1875). 

Bensheim, kerületi székhely Starkenburg hes- 
seni tartományban, 19 km.-njlre Darrastadttól, 
(1905) 8269 lak., bőr-, papir-, sör-, szivargyártás- 
sal, szőllőtermeléssel és borkereskedéssel. 

Benső, Giulio, ol. festő, szül. 1601 körül Pieve 
del Teccói)an, megh. u. 0. 1668- Korán Grenuába ke- 
rült, ahol a G. B. Paggi tanítványa lett, A távlati 
rövidülések mestere volt, melyeket festményeinek 
építészeti részletein mei-ész biztossággal alkal- 
mazott. Leginkább fi-eskókat festett : a legneveze- 
tesebbeket a genuai Annunzlata del Guastato, 
S. Spirito, S, Agostino, S. Caterina templomban. 
Kisebb számú olajfestményeinek javát is genuai 
templomokban találjuk, Vorarlberg és Bécs szá- 
mára is dolgozott. 

Benszűlött, az ország határán belől született 
ember, az ország törzsökös lakója, ellentétben a 
jövevényekkel, beköltözöttekkel, i. Állampolgár- 
ság, Indigena, Indigenatus. 

Bent, 1, Johannes van der, hollandi festő, szüL 
Amsterdamban 1650 kör., megh. 1690. Berchem 
hatása alatt olaszos jellegű, pásztorokkal népesített 
tájképeket festett. A b,-pesti Szépműv. Múzeum- 
ban vízesést ábrázoló képpel van képviselve. 

2. B., Theodor, angol archeológus és utazó, 
szül. 1852., megh. 1897. Londonban. Legtöbbet 
kutatott a görög szigeteken, az ősrégi kisázsiai 
városok színhelyén, Abesszíniában és Arábiában. 
1890. a londoni földrajzi társulat azzal a feladat- 
tal bizta meg, hogj' vizsgálja m^ a DK.-i Afri- 
kában, a Masonaföldün, az aranybányák közelében 
fekvő, 1871. Mauch által felfedezett őskori város, 
Zimbambve romjait. Kutatásairól becses munká- 
ban számolt be (The ruined cities of Mashona- 
land, London 1893). Fő müvei : The Cyclades, or 
life among the insular Greeks (1885) ; Three an- 
cient cities on the coast of Asia Minor (Athenaeum 
3161. sz.) ; Sacred citj- of the Ethiopeans (2, kiad. 
1896). Halála Qtán neje kiadta : Southern Arábia 
(1900). 

Rémi Xagy LexSctma. UI. JOL 



Ben tenato (ol.), zenei műszó, a. m. <tjól ki- 
iartvav. Vag>'is a hangok értékét nem szabad 
megrövidíteni. 

Benth^ növénynevek meüettBentham George 
(1. 0.) nevének rövidítése. 

Bentham {ejtaá-. benthem), 1, George, angol bo- 
tanikus, szül. Stoleben, Plymouth mellett, 1800 
szept. 22., megh. 1884 szept. 10. Ifjúságát rész- 
ben Szt.-Pétervárott, részben MontpeUierben élte 
le (1814—26) s itt a Pirenéi hegység flóráját buz- 
gón tanulmányozta. Később Londonban jogot ta- 
nult 8 1832. birói hivatalt \iselt, melyről a követ- 
kező évben leköszönt, hogy kizárólag a nö vénytan- 
nak élhessen.ALinean-Society-nekelnökevolt.Első 
müvét : Catalogue des plantes indigénes des Pyré- 
nées et du Bas-Languedoc (Paris 1826) csakhamar 
követték : Labiatarum ffenera et species (London 
1832- 36) ; Handbook of the British Flóra (u. o. 
1858- C'b, 5. kiad. 1887); Flóra Honkongensis (u. 
0. 1861); Müllerrel egjütt Flóra Australiensis 
(u. o. 1863—70) ; Scrophularineae Indicae (n. o. 
1835) ; Commentationes de Leguminosarum gene- 
ribus(abécsi múzeum évkönyveiben 1837); Plantae 
Hartwegianae (u. o. 1839—58); Outlines of ele- 
mentarj" botany as introductory to local floras (u. 
0. 1860). Martius Flóra Brasiliensis c. nagyszerű 
müvében megírta a PapiUonaceákat, De CandoUe 
Prodromus systematis regni vegetabilis c. munká- 
jában pedig a Labiatae-kat, a Scofnlariaceákat, 
a Polemoniaceákat és Stackhousiaceákat. 

2. B.. Jeremy, angol jogbölcsész, szül. Lon- 
donban 1748 febr. 15., megh. 1832 jún. 6. Már 13 
éves korában az oxfordi eg>'etemet hallgatta, 
majd ügyvédeskedett, de ettől csakhamar vissza- 
lépett és csupán tudományos működésnek élt. 
Mint jogbölcsész, a hasznossági elmélet v, utilita- 
rizmus megalapítója. Tétele az, hogy a morálnak 
és a jognak a kritériuma és egyszersmind egye- 
düli célja : a lehető legtöbb ember számára a le- 
hető legnagyobb boldogságot nyújtani, röviden 
kifejezve : a boldogság maximuma. Ezt a tételét 
fejti ki Introdiidion to the principles of morál 
and legislation (1789) c. müvében. Jogbölcsészeti 
elveivel szorosan összefügg büntetőjogi elmélete : 
a büntetés azért jogosult, mert nélkülözhetetlen. 
Nem is lehet tehát a büntetés célja más, mint a 
megelőzés. A bűntettest avval lehet a bűntől 
visszatartani, ha látja, hogy az a hátrány, amely 
öt a várható büntetésből éri, nagyobb annál az 
előnynél, amelyet a bűncselekményből vár. Pa- 
nopticon, or the inspectionliouse (1791, 3. köt.) c, 
művében a börtönök, munkásházak és más hasonló 
intézetek számára új építési módot ajánl. A bün- 
tető eljárással foglalkoznak a Franciaország szá- 
mára készült PUin for the organisation of the 
judicial establishTnent (1792), valamint Rationale 
ofjudicial endence (1827, 5. köt.) c. munkái. Mint 
nemzetgazda, B. ellensége minden állami beavat- 
kozásnak és állami gondoskodásnak. Szélső in- 
dividualista, elve : a «laisser fairé et laisser pas- 
ser» ; ellensége a birtok megkötöttségének, De- 
fence of usury (1787) c. művében támadja az 
uzsoratörvényeket és kívánja a tőke minden kor- 
látjának eltörlését. Az angol parlament reformját 
sürgeti Plán of parliamentary reform (1817) és 
Badical reform biü (1819) c. munkáiban, B. tanait 



Benthamla fragifera 



114 - 



Bentley 



rendszeresen összeállította tanítványa, Etienne 
Domont Traités de législation civile et pénale 
(Paris 1802, 3 köt.) és Théorie des peines et des 
récompenses (1812, 2 köt.) c. müveiben. Össze- 
gyűjtött müveit kiadta Bowring (Edinburgh 1843, 
11 köt.). B. törekvései a gyakorlatban leginkább 
Amerikában érvényesültek. 

Bentliamia fragifera Lindl. (qöv.), nepáli 
honosságú örökzöld fa (Cornus capitata Wall.) 
somszerü virágzatokkal, április —május hónapok- 
ban virágzik ; bogyói óriás szamócára emlékez- 
tetnek. Szép hidegházi növény. Benthamia japo- 
nica S. et Z. (Cornus japonica Thbg.) edzettebb 
faj az előbbinél, mely Közép-Európában védett 
helyeken a szabadban áttelel. 

Bentheim, kerület ós Steinfurt-Bentheim me- 
diatizált grófság székhelye Osnabrück porosz köz- 
igazgatási kerületben, Osnabrücktől 44 kilométer- 
nyire, vasút mellett, (i905) 2702 lakossal; kő- 
bányákkal, ásványvízforrással, pamutszövéssel, 
szép kastéllyal és parkkal. 

Bentheim, azelőtt grófi, 1817 óta német her- 
cegi család, mely 1140. hübérül kapta a bentheimi 
grófságot. Alapítója Ottó, Detre hollandi gróf fia 
volt (1182 körül). Ottó családjának kihalta után 
(1421) a grófság Götterswick-i Eberwyn-VQ szállt, 
B. Bernát gróf nővérének unokájára, ki a stein- 
furti grófságot is megszerezte ; 1495. a család a 
B.-Steinfurt címmel él. Jelenleg a család két ágra 
oszlik, a B.-Tecklenburg és a B.-Steinfurt ágra. 
V, ö. Möller, Geschichte der vormaligen Graf- 
schaft B. (Lingen 1879). 

Bentheim, Wilhelm Belgicus, herceg, osztrák 
táborszernagy, szül. Burgsteinfurtban 1782 ápri- 
lis 17., megh. Villafrancában 1839 október 12. 
Osztrák szolgálatba lépett 1799. Hősiesen harcolt 
Aspem és Wagram mellett, kitűnt továbbá Drezda 
és Kulm mellett (1813). A párisi béke után diplo- 
máciai kiküldetésben járt Londonban és Parisban 
és 1827. Padua parancsnoka lett. 

Bentlios (gör. a. m. mélység, tengerfenék), a 
tenger fenekén élő növények és állatok összesége. 
A helyhez kötött óletü növények és állatok alkot- 
ják a mozdulatlan (sessilis) B.-t, az ide-oda csúszó- 
mászó állatok pedig a mozgékony (vagilis) B.-t. A 
B. ellentéte a plankton (1. o.), 

Bentinck, ősrégi, oklevélileg 1233-ig felvezet- 
hető gelderni nemes család, mely a XIV. sz.-ban 
Angliába és Oldenburgba származott át. Az angol 
ág alapítója B. Joliann WilMm (1645—1709), 
aki mint Orániai III. Vilmos híve és bizalmas ta- 
nácsosa jött Angliába, ahol Portland gróffá lett és 
mint diplomata szerzett különösen Parisban hír- 
nevet. Idősb fia, Henry 1716. nyerte el a Port- 
iandi herceg címét. Ifj. fiának, John Albertnak 
két fia volt : WiUiam (megh. 1818. mint angol 
admirális) ós John. Ettől a kettőtől származik a 
most is virágzó idösh és ifjabb angol ág. 

Az angol ág nevezetesebb tagjai : 

1. Witliam Henry Gavendish-B., lord, szül. 
1774 szept. 14., megh. Parisban 1839 jún. 17. 1803. 
Madrasz kormányzója lett, 1807. mint meghatal- 
mazott miniszter szerepelt a Szicília szigetére 
menekült nápolyi királynál s 1808. átvette az ott 
állomásozó brit hajóhadnak fővezényletét. Gőgös 
és parancsoló modora arra birta Karolina kir^y- 



nőt, hogy 1811. a szigetről távozzék,B. pedig 1812. 
mint a sziget ura az angol alkotmány mintájára 
kidolgozott konstituciót léptetett életbe. 1813-ban 
eredménytelenül harcolt Katalóniában. 1814-ben 
elfoglalta Genovát, aztán egy ideig brit követ volt 
Rómában. 1827— 35-ig Kelet-India főkormányzó- 
ságát viselte, mely állásban számos reformot vitt 
keresztül. (Eltiltotta pl. az özvegyek elégetését.) 
V. ö. Boulger, Lord Will. B. (London 1892). 

2. George Cavendish-B., lord, brit államférfiú, 
az előbbinek unokaöccse, szül. 1802 febr. 27., 
megh. 1848 szept. 21. Mint nagybátyjának, Can- 
ning-nek (1. o.) titkára, 1826. tagja lett a parla- 
mentnek. Sokáig nem méltatták figyelemre, míg^ 
nem boszúból Wellington herceg és Peel Róbert 
ellen, akik Canningnek poUtikai ellenfelei valá- 
nak, Disraelivel az ú. n. protekcionista (védvám)- 
pártot szervezte. A Cavendish Square-n 1851. em- 
lékszobrot állítottak neki. Életét megírta Disraeli 
Benjámin (8. kiad. London 1872 ; német fordítás 

1853. Kassel.). Mint sportsmant Kent méltatta 
(London 1892). 

A német, westfaliai ág alapítója Wühelm Chris- 
tian (1701—1773), B. Johann Wilhelm (1. f.) má- 
sodszülött fia, aki nejének kezével a kihaló alden- 
burgi grófok hitbizományát nyerte. Két fiút ha- 
gyott hátra : Ghristian Friedrich Anton (1734 — 
1768), az id. westfaliai ág alapítója, míg másod- 
szülött fia: Johann Albert (1737—1775) az ifjabb 
westfaliai ágat alapította. — Ghristian Friedrich 
Anton legidősebb fia, Wühelm Gustav Friedrich 
(1762—1835), egy oldenburgi parasztleánnyal kö- 
tött házassága miatt öccsével, Johann Karl-lal 
(1763—1833) elkeseredett örökösödési perbe keve- 
redett. (B.-féle örökösödési per), öccse ugyanis 
azt vitatta, hogy bátyjának e házasságból szüle- 
tett fiai nem emelhetnek igényt a B.-család hitbizo- 
mányára. Az 1829. megindított perben hírneves 
jogtudósok, továbbá a jenai és giesseni egyetem 
jogi kara nyilatkoztak. Az oldenburgi kormány 

1854. végre kiegyezést hozott létre : a vitás bir- 
tokokat Oldenburg vette át két millió tallérért, 
mely összeget meghatározott arányban a perle- 
kedő felek között megosztotta. 

Bentley (ejtsd rbentii), 1. Bichord, angol filológus, 
szül. Yorkshire Ny.-i részének Oulton nevű hely- 
ségében 1662 jan. 27., megh. Cambridgeben 1742 
júl. 14. Miután elnyerte a baccalaureus artium 
címet, egy ideig nevelősködött, majd 28 éves 
korában papnak szentelték és Stilingfleet, a ké- 
sőbbi worcesteri püspök házi káplánja lett. Mint 
ilyen tartotta híres Boyle-előadásait. Boyle Ró- 
bert természettudós ugyanis 50 fontnyi évi jöve- 
delmet biztosított azon teológus számára, ki az 
ateisták, zsidók s mohamedánusok ellen prédikál. 
B. ez előadásaiban a matematika és filozófia fegy- 
vereivel támadt az erkölcsrontó materializmus 
ellen. 1694-ben királyi könyvtárnok, a rákövetke- 
zőben pedig udvari káplán, 1696. a teológia dok- 
tora lett. Ez időben tört ki Boyle Charles-lal való 
vitája, aki azzal vádolta B.-t, hogy egy szükségelt 
kéziratnak használatát tőle megtagadta. E tánia- 
dás ellen B. az 1697. megjelent következő c. hí- 
res munkájában válaszolt : Dissertation upon the 
epistles of Phalaris, Themistocles, Socrates, Euri- 
pides and upon the fables of Aesop (legújabban 



Benton 



— IIB — 



Benue 



kiadta Wagner, Berlin 1874 ; németre lefordította 
Ribbeck Valdemár, Leipzig 1857), melyben főleg a 
Phalaris neve alatt hagyományozott leveleknek 
valódiatlanságát mutatja ki és az ezópusi mesék- 
nek hitelességét egy és mindenkorra megdönti. 
1699-ben a cambridgei Trinity-coUege rektorává 
választották. A filológiai tudományt sok kiváló 
művel gazdagította. 1711-ben adta ki Horatiusát, 
melynek hatásával a TFoí/'Friedrioh Augustüo- 
tneroí-prolegomenáin kívül egyetlen ülológiai 
munka sem mérkőzhetett s melyet azóta is sokszor 
adtak ki. Hozzá írt kritikai jegyzetei telve van- 
nak a költ<5 szövegének javításaival, melyek oly 
erudicióról és divinációról tanúskodnak, minőt 
sem előtte, sem utána ókori író magyarázásánál 
még nem ér\-ényesítettek. Aristophanés, Sophok- 
les, Bion, Moschos, Nikandros, Philostrates, Hie- 
rokles, Plautus, Lucretius, Ovidius, Lucanus, 
Silius, Italicus.L. Annaeus Seneca írók szövegéhez 
is becses észrevételeket hagyott az utókorra. 
1726-ban került ki sajtó alól Terentius-, Phaedrus- 
^ Publilius Syrus-kiadása. Ezekben a latin met- 
rikával is foglalkozott s ö volt az első, ki a szó- 
tagok quantitása mellett tekintetbe vette az aceen- 
tust is. Utolsó filológiai munkája 1739. Manilius- 
kiadása volt, melyben szakítva eddigi konzervati- 
vizmusával a legszélsőbb radikalizmus elveit töre- 
kedett érvényesíteni. B. Wolf F. A. és Scaliger 
mellett a legkiválóbb filológus, egy új filológiai 
korszak megnyitója, ki a szövegkritikai kutatást 
honosította meg ; a XIX. század jeles filológusai, 
Hermann, Lachmann és Ritschl munkáikban az 
ö módszerét követték, mellyel Wolf híres Prole- 
gomenáit is kidolgozta és amellyel Niebuhr 
a római mondák megvizsgálásához fogott. Érte- 
kezéseit kiadta Dyce (1836—38, 3 köt.) ; levele- 
zését Wordsworth (2 köt., London 1842). Munká- 
inak teljes jegyzékét kiadta Bartholomew A. 
(London 1908). 

2. B., Róbert, angol botanikus, szül. Hitchin- 
ben (Hereford) 1821., megh. 1893. A Kings Col- 
lege-ben a növénytan tanára volt. Majd a Phar- 
maoeutieal Soeiety-n az orvostant és növénytant 
adta elő s végre a londoni Institution növénytani 
professzora lett. Leginkább az orvosi növénytant 
művelte. Főbb munkái : Handbook of the British 
flóra (1858, 6. kiad. 1892) ; Manuel of Botany (Lon- 
don 1861, 3. kiad 1873) : Principal plants emplo- 
yed in medecine (u. o. 1875, l}-imen-nel együtt) ; 
Farré-ye\ és Warrington-PereiraseLl Mannái of 
matéria medica and therapeutics (u. o. 1854—55) 
c. könyvét adta ki s tiz éven át volt a Pharma- 
ceutical Journal szerkesztője. 

Benton (ejtsd: bentn), több amerikai község neve ; 
legjelentékenyebb Fort-B. 0- o.). 

Benton (ejt«<i: bentn), 2 homasHart, előkelő süoae- 
rikai államférfiú, szül. Hillsboroughban (Észak- 
Karolina) 1782 márc. 14., megh. Washingtonban 
1858 ápr. 10. 1812-ben Anglia eUen harcolt. A 
háború után megindította St. Louisban a Missouri 
A^se. lapot, és 1820. mint az új állam képvise- 
lője az Unió szenátusába küldetett, meljTiek 
1860-ig tagja maradt. Emlékiratai Thirty years' 
view of the senate (New York 1855—56, 2. köt.) 
címen jelentek meg. V. ö. Roosevelt, Life of 
Thomas H. B (Boston 1887). 



Benton Harbor (ejtsd: bentn harber), város Michi- 
gan amerikai államban, Bernen countyban a Szt. 
József folyó mellett, 3 km.-nyire a Michigan-tótól, 
(1900) 6562 lak., konzerv-gyártással, gyümölcs-, fa- 
és gabonakereskedéssel. 

Bentonville (ejtsd: bentnviji), községNorth.-Caro- 
lina amerikai államban ; Goldsboroughtól Ny.-ra ; 
mellette 1865 márc. 18—25. a Sherman vezérlete 
alatt álló szövetséges csapatok a Johnston vezé- 
relte konfederáltakat legyőzték. 

Bentschen, város Meseritz porosz közigazg. 
kerületben a B.-i tó és vasút mellett, (1905) 3915 
lak., keményítőgyártással, gőzfürésszel és tégla- 
gyárral. 

Bentzel-Steman, 1. Albert, gr., nyng. cs. és kir. 
lovaskapitány, szül. 1806 máj. 25., megh. Inns- 
bruckban 1878 máj. 6. Hosszabb ideig tartózkodott 
Pozsonyban. Botanikával, főként a kriptogámok- 
kal foglalkozott. Munkái : Verzeichniss von bisher 
in der Pressburger Flóra nicht angeführton Pfian- 
zen, a pozsonyi természettudományi társulat Ver- 
handlungen-jában III. (1858) I. Heft, Sitzungsber. 
53— 54 ; Über die neueren Fortschritte der Liche- 
nologie (Pozsony 1859) ; Biatorina Himgariea 
Bentz.-St. Oesterr. Bot. Zeitschr. XIV. 218. 

2. B., Emst Christian, gróf, német író, szül. 
Mainzban 1767 ápr. 9., megh. Mariahaldenben 
1849 aug. 13. B. 1827. a katoUkus egyházból 
kilépett s protestáns lett. Művei: Das goldene 
Kalb (1802—04, 4 köt.) és folj-tatásai : Der stei- 
neme Gast (1808, 4 köt.) és Der alté Mann (1819, 
4 köt.). Nagyobb tetszésben részesültek még: 
Lebensffeister (1804, 4 köt.) : Gesprache im Labv- 
rinth (1805, 3 köt) ; Proteus (1806) ; Titania (1807) ; 
Morpheus (1807, 2 köt.). Színmüvei (Der Geist 
von Canossa ; Die jüngsten Feigenblátter ; Das 
Hoftheater von Barataria stb.) nem arattak sikert. 
A délnémet politikai mozgalmakban Liberális 
szellemű röpiratokkal és munkákkal vett részt. 

Bentaon (ejtsd: bentszoS), Thérése, francia regény- 
írónő (valódi nevén Marié Thérése Blanc, szili. 
de Solms), szül. 1840., megh. 1907. Regényei : 
Un Divorce (1871, Journal des Débats) ; LÍa voca- 
tion de Louise (1873) ; Une vie manquée (1874) ; 
ün remords (1874, akadémiai jutalmat nyert); 
Emancipée (1887) ; Constanco (1891, maffy. ford, 
Barbeü Viktor 189.3); Tchelovek (1900)"stb. Iro- 
dalomtörténeti tanulmányai leginkább a Revue 
des Deux Mondes hasábjain jelentek meg. Később 
ezeket is összegyűjtötte két kötetben. Littérature 
et moeurs étrangéres (1882) ; Nouveaux roman- 
ciers américains (1885). 

Benú (arab), üm (1. Ben) többesszámú alakja, 
a. m. fiak ; az arab törzsnevek elején található 
szó, melyhez a törzs ősének neve van kapcsolva, 
pl. Benú Taghlib a. m. a Taghlib gyermekei, a 
Taghlib törzs. A közkiejtésben bení-nek is hangzik. 

Benue [Binue vagy amint a benszülöttek külön- 
böző részeiben nevezik: Furodzsi, Irihu, Lihu stb.), 
a Niger mellékfolyója Nyugat-Afrikában. Forrása, 
melyet Flegel 1882. fedezett föl, Adamauában, 
Ngaunderét^l É.-ra (é. sz. 8", k. h. 13" 45») alatt 
van. Jobbról Ribagónál fölveszi a Tnburi-mocsa- 
rakból jövő Majo Kebbit, azután a Gongolát és 
Kaderát, balról a Farot, Tarabbat és Bantan- 
dzsit. Lokodzsával szemközt torkoUk. Ribagótól 



8* 



Bénulás 



— 116 — 



Bényei 



kezdve 1100 km. hosszú vonalon hajózható, de 
csak az esős évszakban, máj.-tól jan. elejéig. A B. 
fölfedezője 1851. Barth H. volt, bár már 1833. 
Laird, Allén és Oldfield (Exp. intő the interior of 
Af riea by the river Niger, Lond, 1 837) mintegy 
120 km. -re fölhajóztak rajta. Baikie 1854 és 1857. 
megállapította folyását addig, ameddig hajózható 
volt. Flegel Róbert fedezte föl forrását és ismer- 
tette meg felső folyását. 

Bénulás alatt az izmok összehúzhatóságának 
gyöngülését vagy megszűnését értjük, kivéve, ha 
ezt forradások, merev izületek okozzák. A B.-ok 
kétfélék : psychés eredetűek és szervi B -ok, az 
előbbiek többnyire hisztériás eredetűek és sugal- 
lassál megszüntethetök. A szervi B.-ok rendsze- 
rint az idegrendszer, ritkán magának az izomnak 
megbetegedése folytán keletkeznek. A B. foka 
szerint lehet tökéletes (paralysis, akinesia), midőn 
az izom összehúzhatósága megszűnt és lehet 
tökéletlen (paresis), midőn kisebb-nagyobb mér- 
tékben még összehúzható, de rendes erejét nem 
fejti ki. A B. elterjedése szerint beszélünk teljes 
(totális) B.-ról, ha egy testrész valamennyi izma 
bénult, és részleges B.-ról (paraiysis partiaUs), 
ha csak egyes izmok bénultak. A B. milyensége 
szerint van : feszes B. (paralysis spastica), midőn 
az izmok megfeszültek s a reflexek élénkek; 
petyhüdt B. (paralysis atonica), midőn az izmok 
elernyedtek és a reflexek hiányzanak vagy alig 
mutatkoznak. A B.-t okozó bántalom helye, iUetve 
a mozgató pályának két szakasza (l. Idegrend- 
szer) szerint megkülönböztetünk középponti (cen- 
trális) és környéki (peripheriás) B.-t, az utóbbiban 
az izmok sorvadnak és elfajulnak. A fél testre 
terjedő B.-t hemiplegiá-Tiak; két oldalarányos 
testrész B.-át diplegiá-nak. vagy paraplegiá-nak, 
valamely testrész B.-át magában monoplegiá-nak 
mondjuk. Nem helyes érzósi B.-ról beszélni, ez az 
érzéstelenség (anaesthesia). B.-t okozhat az ideg- 
rendszerben történő vérzés, gyuladás, daganat 
nyomása; lehet méreghatás vagy fertőző baj 
következménye (difteria, vörheny, bujakór után), 
végül lehet hisztériás B. Orvoslása : az első két 
hétben teljes nyugalom, csak azután az alapbaj 
gyógyítása, a szükség szerint kenés, gyúrás, villa- 
mozás, langyos fürdők, mozgási gyakorlatok. 
Gyógyulás esetén a járás hamarább javul, mint a 
kéz mozgathatósága. 

Benú Ozrá (helytelenül Ázrci), arab néptörzs ; 
szerelmeseiről híres ; tiszta szerelmi sóvárgásuk- 
tól meghalnak. Az európai irodalomban Heine 
ismert verse tette őket nevezetessé. 

Benvennto (ol.) a. m. istenhozott; keresztnév. 
E név viselői közül világhírű B. Cellini (1. o.). 

Benwell, város Northumberland angol grófság- 
ban, 3 km.-nyire Nowcastletól, a Tyne és vasút 
mellett, (i9oi) beleszámítva a szomszédos Penhamet 
18,347 lak., Anglia legrégibb szénbányáival. Con- 
dercum római helység B. helyén állott. 

Benwood (ejtsd : bennvúd), város West-Virginia 
amerikai állam Marshall countyjában az Ohio 
közelében, vasút mellett, (looo) 4511 lak., szeg- ós 
üveggyárral. 

Bény, Kis-B. és Nagy-B.-höl egyesített nagyk. 
Esztergom vm. párkányi j.-ban, (loio) 1654 magyar 
lak., vasúti áUomás, posta- ós táviróhivatal. 



Itt nevezetes avargyűrűk vannak. Egy dombon 
kéttornyos prépostsági templom van, mely hazánk 
egyik nevezetes románstílü építészeti emléke. A 
templom 1217. épült. K.-i felén a tizennégyszög 
felével zárt nagy apszis és annak oldalán a tízszög 
felével zárt apszidiol van, mely nagy kiszökésével 
mintegy kereszthajót képez ; az osztatlan hosz- 
szanti hajó főkapuja előtt (Ny. felől) széles elő- 
csarnok van, mely hajdan nyitva volt. A soká 
romokban heverő templomot Scitovszky prímás 
1862. restauráltatta. A kolostor ma is romokban 
hever. A prépostságot Omodegr. (az Amadé grófok 
öse)alapítá ; 1294. a sionhegyi apát, 1516. a sági 
prépostság felügyelete alá helyezték, 1561. 1. Fer- 
dinánd a nagyszombati jezsuitáknak adományozta. 
B. nevét Byntől, Hunt flától kapta. V. ö. Lehoczky 
T., Lévai és bónyi régiségek (sáncok) Arch. Ért. 
18. ; A bényi monostor, Századok, 1867. L. még 
Bényi prépostság. 

Benyák Berned József, kegyesrendi áldozár és 
tanár, szül 1745 dec. 6., megh. Selmeczen 1829 
márc. 1. Félszázadnál tovább mint tanár és igaz- 
gató több helyen tanított ; lelkes magyar volt, ki 
felvilágosultsága miatt sokat szenvedett a felsőbb- 
ség részéről. Buzgó munkása volt a magyar iro- 
dalomnak s főkép a tanügynek. Bölcseleti előadá- 
sait egyetemi tanárok is hallgatták. 1777-ben ő 
tanította először Pesten a fllozóflát magyar nyel- 
ven. Irt magyar, német, latin, görög, francia és 
olasz nyelven. Munkáinak száma felülmúlja a két- 
százat ; nagyobbréS2íüket szegénysége miatt nem 
adhatta ki. Irt magyar bölcselettörténetet, logikát, 
erkölcstant, egy nagyobb munkát a bölcselkedés és 
véleménynyilvánítás szabadságáról, vagy húsz is- 
kolai drámát, magyar és francia nyelvtant, nagy- 
számú magyar és latin politikai és hazafias verset, 
zenedarabokat, két kis müvet II. József védelmére 
stb. Az akadémia tagjának még Révai jelölte ki 
a múlt században. V. ö. Takáts Sándor, B. Bernát 
és a magyar oktatásügy. 

Bénye, kisk. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. pesti 
felső j.-ban, (i9io) 1219 tót és magyar lak., közs. 
hitelszövetkezet. U. p. Gomba, u. t. Monor. A 
török uralom után elhagyott hely volt, 1714. Fáy 
Mihály telepítette be újra tótokkal. A Káva felé eső 
Templomhegyen az 1600 körül elpusztult templom 
alapja látható. 

Benyefalva, (azelőtt Benyesd), kisk. Bihar vm. 
béli j.-ban, (loio) 304 oláh lak. ; u. p. és u. t. Bél. 

Bényei (v. Erdőbényei) Deák János, ref. lel- 
kész, szül. 1609., megh. Mádon 1645. Tanulmá- 
nyait Gyulafehérvárt végezte, 1633 nyaráig Ma- 
ros-Vásárhelyen volt tanár. Ekkor Rákóczi György 
fejedelem két fiának, Györgynek és Zsigmondnak 
lett nevelője, de egy óv múlva már külföldre ment. 
Visszatérvén, 1637. Sárospatakon lett tanár. 
1639-bon tevékeny részt vett az erdőbényei zsina- 
ton ; 1641. Mádra ment lelkésznek s mint ilyet 
az abauji egyházmegye jegyzőjévé választotta. 
Munkái : De concursucausae primae cum secundis, 
Albao Juliae, 1630 (Keserűi Istvánnal együtt); 
Janua lingvarum bilingvis, latina et hungarica... 
(Gyulafehérvár 1634 újabb kiadásai : Lőcse 1641 
és Várad 1654.) ; Praesci'iptiones et antidotagene- 
ralia pro christianismo, adversus socinianos, Ul- 
trajocti 1635. 



Benyék 



117 — 



Benyovszky 



Benyék. kisk. Abauj-Torna \'ra. kassai j.-ban, 
(1910) 296 tót lak., u p. Rozgony, u. t. Kassa. 

Benyíló (szoba), mellékszoba, mely a lakó- v. 
vendégszobából nyílik; mondják oldalszobának is. 

Bényi prépostság. E prépostság, mely az esz- 
tergomi ff)egyházniegye területén feküdt, a pre- 
montreiek birtokában volt. A templom és a kolos- 
tor nem egj- időből valók. A templomot (v.ö. Hetiszl- 
mann, Magyarország I. folyam ; Ipolyi, Archaeo- 
logiai Közlemények II. ; Religio 1862), amely ha- 
zai román stilü templomaink egj-ik legrégebbike 
és legszebbje, az 1755-iki visitatio canonica fel- 
jegyzései szerint Szt. László király ílvére, Lam- 
bert herceg építette volna ; míg a monostort való- 
színűleg Ist%'án mester alapította. A sági konvent- 
nek egy 1273-ról keltezett oklevele szerint u. i. 
ez az IstN'án mester, Omode gr. fiának halála után, 
miután ezt «apud monasterium suum inBen», el- 
temették, végrendeletében Kéménd helységét, va- 
lamint más megnevezett birtokot «monasterio »uo 
de Bén, conflrmando donaverat» {Czinár, Mon- 
asterológia II— 6). 1516-ban a sági prépostságnak 
lett alávetve. I. Ferdinánd a prépostságot 1561. a 
jezsuiták nagyszombati kollégiumának adomá- 
nyozta. A templomot (1. Bény) újabban restaurál- 
ták és 1862. újra felszentelték. A zárda romokban 
hever és Kisbénynél, a Garam partjától nem 
messze látható. V. ö. Schematismus V. C. AD. 
Strigoniensis 1911. 

Benyólehota, kisk. Árvavm. alsókubinij.-ban, 
(1910) 93 tót lak. ; u. p. és u. t. Alsókubin. 

Benyomás. 1. i*Y/ozo^fli múszó. Voltakép azt a 
nyomot jelenti, melyet valamely test a másikkal 
érintkezvén, reá hatván, rajta hagy. A íUozóflában, 
jobban mondva a lélektanban azt a hatást jelezzük 
vele, melyet a külső tárgyak érzékszerv'einkre tesz- 
nek. A közönséges nyelv azonban a szó használatá- 
'an nem tekinti a meghatározás korlátait és sokkal 
Mgabb értelemben él vele. Ez magában véve épen- 
íéggel nem baj, de annál szükségesebb a jelentés 
különböző árnyalatainak megállapítása. A tárgyak 
Lenyomást idéznek elő érzékszerv'einkben. E B. te- 
hát tisztán fiziológiai folyamat, ama változás,mely 
az érzéki szervekben végződő idegszálakbanvégbe- 
megj' s tovább terjed az agy velőig. Az agj'\-elöben 
azután a B. pszichikai ténnyé változik át, érzetté. 
Az érzet tehát lélektani jelenség, a B. szülöttje, 
amint ez a külsó dolognak ránk tett hatásáé. 
Mindazonáltal a közönséges nyelvben az érzetet is 
B.-nak nevezzük, amellyel csak abban egj-ezik 
meg,- hogj- midőn érzünk, látszólag nem cselek- 
szünk, hanem elszenvedjük a testek hatását. Ha- 
sonlóképen és még tágabb értelemben minden 
lélektani jelenséget, mely a dolgoknak nemcsak 
érzékeinkre, hanem egyáltalán lelkünkre tett 
hatásából származik, B.-nak szokás nevezni. így 
beszélünk ama B.-ról, melyet valamely sze- 
mély, valamely esemény idézett bennünk elő, ami 
voltakép nem B., hanem többé-kevésbbé világos 
ítélet e személjTól vagy dologról. A szónak e sok- 
féle használatára az a körülmény ad jogot, hogy 
e különböző lelki jelenségekben egyező vonás van. 

2. B. (észt.), az a hatás, melyet valamely esz- 
tétikai jelenség a szemlélőben kelt. Ennek beható 
elemzó vizsgálata az esztétika legfontosabb fel- 
adatai közé tartozik. Az esztétikai mű vagy 



tárgy minden újabb észrevételénél újabb benyo- 
mások támadnak, de ezek, bár a jelenség, mely 
kelti, ugyanaz is maradt, különbözni fognak ^^- 
mást^il, mert a felfogó alany fogékonysága s a 
külső ingerhez való viszonya megváltozott. Ki- 
vált az első B. nyer a frisseségtöl és közvetlen- 
ségtől, mely később soha \i8sza nem térhet, egé- 
szen sajátos jelleget s kiváló értéket. Már az első 
B. kiváltja a tetszés vagy visszatetszés formájá- 
ban nyilvánuló esztétikai ítéletünket s ez — bár 
a többszöri behatóbb szemlélés az elsőt kiegészít- 
heti, helyesbítheti, mélj-ltheti s így a hatást is 
módosíthatja — határozottan s meglehetősen biz- 
tosan hangzik. Az esztétikai B. időbeli kifejlődé- 
sére vonatkozó vizsgálatok még megbízható ered- 
ményeket nem mutatnak fel. Látás-B.-oknál nyil- 
ván a dolgok érzéki tulajdonságai hatnak először, 
míg a tartalmi jelentőség megismerése későbbi 
dolog. Viszont költemények olvasásával az élve- 
zet csak a tartalom megértésével következhetik 
be. (V. ö. Dessoir idevonatkozó vizsgálatait, Aes- 
thetik, Stuttgart 1906.) Ha a létrehozó művész a 
tiszta benyomás hatása alatt áll s ennek köz\-et- 
lenségét s melegségét akarja \isszaadni, az im- 
presszionizmus (1. 0.) útjain jár. 

BenjovszkY-család. (Benyói és ur bánói gróf 
és nemes.) A család tagjai Róbert Károly idejében, 
mint Zách Felicián merénylőnek rokonai Lengyel- 
országba menekültek, honnan Zsigmond korában 
két testvér, Benjámin és ürbán visszatértek s 1396. 
Nikápolynál vitézkedtek, amiért is Zsigmond által 
újra felvétettek a nemesek közé s a Vág mentén 
kir. adományt nyertek. Az előbbi a B.-, az utóbbi 
az Urbanovszky -család őse lett. A két test\-érl423. 
kapott címeres levelet, amely azonban elveszett. A 
XVI. sz. közepén élt B. Gyöi^y, ki 1566. Miksától 
a benyói és urbanói birtokra, az ürbanovszky-csa- 
lád több tagjával új ^kir. adomány levelet kapott. 
Fiai közül Gábor, Ádám és Burián alapítottak 
ágazatot. Az elsőnek mag^•aszakadt, de a másik 
kettónek ágazatából később számos mellékág sar- 
jadzott ki, melyek napjainkig virágzanak. Burián 
ágazatán élt a múlt század elején Mihály, ki- 
nek fla, Sámuel, a múlt század harcaiban tiint ki 
s tábornokságig emelkedett. Ilyen nevű íia szintén 
a katonai pályán emelkedett fel. Testvére, VII. 
György pozsonji alispán unokáiban s ezek utódai- 
ban él Burián törzsének nemesi ágazata, Zsig- 
mondnak unokáiban pedig a mágnási ág. A csa- 
ládból B. Móric (1. B. 1.) 1 778-ban Mária Teréziától 
grófi rangot nyert. A grófi ág benne kihalván, test- 
vére Emánuel és ennek utódai 1791. grófi rangra 
emeltettek. A család Pest \Tn.-ben birtokos. B. 
Sándor (sz. 1838) grófi rangja 1902 május 14. 
örökbefogadott fiaira: B. Móricra (sz. 1872) és 
Rezsőre (sz, 1874) ruháztatott át. — A már emlí- 
tetteken kí^'ül nevezetesebb tagjai a családnak : 

1 . B. Móric gróf, Madagaszkár királya, a XVIII. 
sz. híres magj-ar utazója és kalandora, szül. a 
njitravármegyei Verbón 1741., megh. Madagasz- 
kár szigetén 1786 jún. 4. Atj^ja B. Sámuel lovas- 
sági tábornok, anyja Révay Rozália volt. 14 
éves korában lépett a császári hadseregbe mint 
hadnagy, s a hétéves háború több csatájában 
(prágai, schweidnitzi stb.) kitüntette magát. Egy 
erőszakos birtokokkupáció következtében Lengj^el- 



Benyovszky 



— 118 — 



Benzaldehid 



országba menekült s 1767. a hazafias konföderá- 
ció szolgálatába lépett. Az oroszokkal való háború 
közben 1769 máj 20., bár hősiesen védte magát 
lovassága ólén, elfogták és mint orosz hadi fog- 
lyot Karacsatkába deportálták. 1771 május hava 
ban kalandos zendülést szított az orosz kor- 
mányzó ellen s 96 társával sikerült elmene- 
külnie, minek végrehajtásában a kormányzó 
leánya, Afanázia is támogatta az összeesküvőket. 
B. az iránta szerelemre gyúlt s hozzászegődött 
Afanáziával hajóra szállt s meglátogatta a még 
ismeretlen Aleuta-szigeteket, Japán, Formosa és 
Makaó -sziget érintésével — hol a szokatlan 
viszontagságok által megviselt Afanázia elhalt 
— Ile de Francé-szigetén kötött ki. Itt Auguü- 
lon herceg francia helytartó megbízta, hogy 
Madagaszkáron francia gyarmatot alapítson. 
Miután 1774. a szigeten Louisbourg várost ala- 
pította s a Tingbelle folyó mellett két erődöt épít- 
tetett, hozzálátott a nép meghódításához. B. ügyes- 
ségével és bátorságával annyira megnyerte a 
benszülötteket, hogy 1776. királyukká választot- 
ták. Hogy hűbéres királyságát elismertesse a 
francia udvarnál, Parisba indult ; s miután XVI. 
Lajos kormányában nem látott elég garanciát 
nagyszabású terveihez, 1777. Mária Teréziához 
fordult kegyelemért s még ez évben visszatért 
hazájába. 1778-ban részt vett a bajor örökösödési 
háborúban, 1779 a tescheni békekötés után ka- 
landvágyó lelke újra madagaszkári hódításával 
foglalkozott. 1778-ban korábbi érdemei elismeré- 
séül megkapta a grófi címet, miután 1775. a fran- 
cia báróságot is elnyerte. Minthogy merész fiumei 
terveihez nem nyerte meg az állam hozzájárulá- 
sát, 1784. Amerikába ment, hol a baltimorei ex- 
portőröket sikerült rávenni egy újabb madagasz- 
kári expedícióra, ezúttal a franciák ellen. 1785- 
ben kalandorokból ós benszülöttekből álló had- 
serege vereséget szenvedett s Agontzy telepnél ő 
maga is elesett. — B a kalandokban gazdag 
XVIII. sz.-nak legmerészebb s legeredetibb alakjai 
közé tartozik, kinek izgága, folyvást hullámzó 
vérmérséklete sem a rendes állami kereteket, sem 
a tervek és tettek állandóságát nem tűrte el. 
Céljainak nag^Tavalósága ós csodálatos lelki 
ereje különböztette meg századának hasonlóve- 
retü alakjaitól (Cagliostro, Trenk stb.) ; egészben 
véve amolyan Saint-Germain-szerü egyéniség, ki 
nagyobb kitartással nagy szolgálatot tehetett 
volna a civilizációnak. 1790-ben Londonban angol 
nyelven jelent meg önéletrajza (Memoirs and tra- 
vels of Mauritius Augustus count de B.), melyet 
csakhamar francia, holland ós német (1790—91, 
2 köt.) nyelvekre is lefordítottak. Németül Stutt- 
gartban 1911. jelent meg uj kiadás. Újangol ki- 
adás Olivértől. Magyarra csak 1888. Jókai for- 
dította le. (Emléktábláját Verbón 1908 nov. 29-én 
ünneplésen leplezték le.) B. felesége, ki mind- 
végig vele utazott viszontagságaiban, Hönsch 
Zsuzsanna ; hü társa ós katonája Rontó Pál volt. 

Irodritom. B. kalandos életi''b'51 van merítve Kotzebne : Die 
Verschwörung ím Kamtschatka c. drámájának tárgya (1791); 
szintúgy Miihlbeck Lujza, Qvadányi József gróf (1793), Gaál 
József, Radó Antal (1889) regényes elbeszélései, Doppler 
Ferenc operája stb. Cultru Prosper, De colonia insulam 
Delphinam vulgo Madagascar a barone M. A. de B. dedncta. 
(Paris, 1901). Életére fényt derített Jankó János, Gr. B., mint 
geográfia! utazó, Századok 26. (1890, Ungarische Revne XI.). 



Kropf Lajos, Századok 28. A nagykiterjedésű B.-irodalomra 
1. a Századok 1891., 1898. évf. 

2. B. Pál, jezsuita tanár, szül. Benyovban, Tren- 
esén vmegyében 1696 jún. 25., megh. 1743szept. 
28. Nagyszombatban tanult, később u. o., Bécs- 
ben és Gráeban tanított, végül a pozsonyi rendház 
főnöke volt. Több kötet panegirikus beszédet és 
elmélkedést adott ki latin nyelven. (Hungária apos- 
toliea, Kassa 1722; Laudatio d. Ivonis, Nagy- 
szombat 1723 ; Oratio de illibato ss. Virginis con- 
ceptu, 1724; Icon amici et adulatoris, 1730; Pa- 
negyrici Mathiae Corvini, 1731 stb.) 

3. B. Zsigmond, gróf, 1832-óta a Magy. Tud. 
Akad. levelező tagja, meghalt solti birtokán 1874. 
Része volt gr. Brunswick Terézzel a kisdedóvó 
egyesület megalapításában. Az 1843. évi btő. 
törv.-könyvi javaslatról írt, «öszinte véleménjrto 
(1844). 

Benyusháza, kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi 
j.-ban, (1910) 132 tót lak. ; u. p. Liptó-Tamócz, u. t. 
Liptószentmiklós. 

Benza Károly, a Nemzeti Színház volt énekmű- 
vésze, szül. 1812., megh. 1872. Ballá színtársu- 
latánál Debreczenben kezdte pályafutását. A 40-es 
években hívták meg a Nemzeti Színházhoz az opera 
komikai és buffo szerepkörébe. Szerdahelyi József 
helyébe. NohaB. vastagabban színezett s élénksé- 
gét nem mérsékelte annyi izlés, mint előde játé- 
kát, mégis mihamar kedveltté lön s megnyerte a 
közönséget. 

Leánya, B. Ida, a Nemzeti Színház volt ének- 
művésznője, szül. JPesten 1846., megh. 1880 márc. 
10. Kezdetben atyja oktatta, azután Bécsben az 
akkori legjelesebb énektanároknál, Proch, Salvi, 
Boehholz-Falconi asszonynál a cs. opera-iskolá- 
ban folytatta tanulmányait. 1865-ben Bécsben lé- 
pett föl először Gounod Faust-jában mint Siebel. 
Tehetsége lassanként tért hódított és rövid időn 
már a legnagyobb szerepeket énekelte. Egyik leg- 
nagyobb alkotása Iphigenia Aulisban volt 1868-ban 
Olaszországba ment s a milanói Scala-színházban 
lépett föl Verdi Don Carlos-ában mint Eboli her- 
cegnő s Marchetti Ruy Blas-ában mint királyné, 
igen jelentékeny sikerrel. Azután körútra indult, 
mely valóságos diadalmenet volt. Rövid idei pesti 
szereplése után Szt.-Pétervárra ment, ós egy év- 
vel utóbb Pestre a Nemzeti Színházhoz szerződött 
mint rendes tag. Nagy terjedelmű szopránja, mes- 
teri technikája és kiváló színjátszó képessége lírai 
és drámai szerepekben egyaránt érvényesült. 
1873-ban Nagy Imrének, a budapesti Nemzeti 
Színház kiváló tagjának nejévé lett s vele halá- 
láig boldog házasóletet ólt. 

Benzál.CgHj .CH= kétvegyértékü aromás gyök. 

Benzaldehid, CgHj.C^g az illó keserű man- 
dulaolaj alkatrésze. A benzolból (C^Hg) származ- 
tatható azáltal, hogy abban az egy^ hidrogén 
helyét az egyvegyórtékú aldehid-csoporttal — 
CHO — pótoljuk. Előállítható a keserű mandulá- 
ban előforduló glukozidából, az amigdalinból egy 
erjesztő enzim, az emuisin segítségével (1. Amig- 
dulin). Az amigdalinból előállított B. kéksav tar- 
talmú ; lúggal való összerázás és újból való le- 
deszti Hálással megtisztítható. Iparilag benzál- 
kloridból, azt mésztejjel melegítve, állítják elő. 
Színtelen, erősen fénytörő, kellemes keserüman- 



Benzaldehidzöld 



119 — 



Benzllvlola 



dula8zagú folyadék. Ps. 150-onl05, fp. 179" C. 
Vízben kevéssé, borszesz és éterben jól oldódik. 
A levegőn való álláskor oxidálódik és a keletkező 
benzoésav kristályokban kiválik belőle. Fontos a 
kéksavval képzett vegyülete, a benzaldehid-cián- 
hidrin vagy mandulasavnüril, CgH5.CH(0H).CN, 
mely a gyógyszerül használt Aqua amygdalarum 
aiyiarum ható anyaga. A B.-t gyógyszerül, to- 
vábbá illatszerek készítésére, likőrök, sütemé- 
nyek zamatosítására és nagymennyiségben festé- 
kek (malachitzöld) előállításra hasznáJják. (Nem 
szabad a szagára nézve hasonló, de nagj'on mér- 
ges nitrobenzollal,azJ5sse«ímifyr6a«i-val össze- 
téveszteni.) 

Benxaldehidzöld, 1. Malachit zöld. 

Benzálklorid, benzüidénklorid CgHj.CHCl,. 
Előállítható forró toluolból, abba hosszabb ideig 
klórgázt vezetve. Színtelen, 206°-on forró folya- 
dék. Benzaldohid előállítására használják (L o.). 

Benzanalgén, 1. Analgén. 

Benzanilid, fenilbenzamid, CgHj.CO.NH.CgHs 
160--on olv:idó kristályok. Képződik benzoilklo- 
ridnak anilinra való hatásakor. 

Benzart, város Tuniszban, 1. Bizerta. 

Benzaurin CgHj— c£^«g*2ío^^*^^°^'^^^*^'^* 
melyet Döbner állított elő először 2 molekula fe- 
nol és 1 molekula benzotrikloridból. A B. kemény, 
fémfényü kérget képez, mely vízben oldhatatlan, 
alkohol, éter és ecetsavban sárga színnel oldható. 
Alkáliák ibolyaszínnel oldják, mely oldatokból a 
savak sárgás pelyhes állapotban a B.-t kivá- 
la.sztják. 

Benzazurin, melyet Duisberg állított elő elő- 
ször, volt az első értékes kék benzidin-festék. 
Fontos szerepe van a gyapotfestésnél. Színtartó- 
sága gj'enge és alkáüák hatására megvörösödik, 
ezeknek elkerülése végett szükséges utólag réz- 
sókkal kezelni. Az így kezelt B.-nal festett szövet 
nagyon fényálló. Ez a festék azon érdekes tu- 
lajdonsággal bír, hogy a vele festett szövet me- 
leg vasaló hatására vörösszínű lesz, de kihűlés 
után ismét visszanyeri eredeti szép kék színét. 

Benzenberg, Johann Friedrich, német fizikus, 
meteorológus és publicista, szül. Schöllerben 1777 
május 5., megh. 1846 jún. 8. Düsseldorf mellett, 
Bükben, ahol 1844. egy Charlottenruhe neve- 
zetű csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehe- 
tős fenntartási összeggel együtt Düsseldorf váro- 
sának hagyományozott. B. a csillagászat mellett 
államtudományokkal s kivált pénzügj-tannal is 
foglalkozott 8 több idevágó, valaímint csillagászati 
8 fizikai munkát s szakfolyóiratokba számos ér- 
tekezést írt. 

Benz-féle gázmotor, l. Motorok. 

Benzi András. Hányatott életű főpap Zsigmond 
királyunk idejében, meghalt 1451. A régi, olasz 
Gualdo családnak Benzi (de Benciis) nevű ágából 
származott. 1388— 1402-ig spalatói érsek volt. 
Midőn 1402. a spalatójak Nápolyi Lászlóhoz pár- 
toltak, B. inkább érsekségét hagyta oda, hogysem 
Zsigmond királyhoz való húségét megszegje' Ma- 
gyarországba jött tehát s itt a száműzött Ludányi 
Tamás helyett 1405—1411. az egri püspökséget 
igazgatta. 1413 elején kalocsai érsek lőn, de nem 
tartózkodott hazánkban, mert előbb követségekbe 



járt, utóbb a konstanzi zsinaton védelmezte a ma- 
gyar püspökök és a király ügyét. 1417. a sitteni 
(Svájcban) püspökség kormányzatát vállalta ma- 
gára, Kalocsán pedig helytartót tartott. E visszás 
állapotnak 1431. lett vége. Ekkor felmenté a pápa 
a kalocsai érsekségtől s végleg sitteni püspökké 
nevezte ki.Kötekedö természetű, állhatatlan ember 
volt (Schem. Cleri Colocensis 1886—87). 

Benzidam a. m. anilin (l. o.). 

Bexizidiii (diamidodifenü), 
CeH,-NH, 

I 

CgH,-NH, 
az ú. n. aromás vegyületek közé tartozik. A B.-t 
úgy készítik, hogy nitrobenzolt nátronlúgos kö- 
zegben cinkporral forralás közben redukálnak, 
amidőn CjH^N 

II 
C,H,N 
azobenzol, a hidrogén további hatására pedig hid- 
razobenzol CjHjNH 

I 

keletkezik, melyet ha savval kezeltüik, molekulá- 
ris áthelyezkedés folytán B. keletkezik. Előállít- 
ható dinitrodifenilből is redukció folytán. Színte- 
len lemezkék, melyek 122" C. olvadnak és légüres 
térben bomlás nélkül desztillálhatok. Jellemző, 
hogy a B. szulfátjai vízben nehezen oldhatók. 
Mangánperoxiddal és kénsawal oxidálva kinon 
keletkezik, mely reakció különben jellemző az 
összes paradiamido vegyületekre. 

Benzidin-festékek (kongó-festékek), tkp. az 
azofestékok csoportjába tartoznak, benzidin és 
hasonló bázisokból salétromsav hatására előálló 
tetrazovegyületek, melyek kombinálva vannak 
fenolokkal és aminekkel. Részben sárga v. vörös, 
részben kék v. ibolya az of estékek, melyek azon 
kiváló tulajdonsággal bírnak, hogy az alkálisók 
pácolatlan növényi rostokon rögzíthetők, minek 
folytán az utóbbi években kiváló technikailag 
fontos szerepre tettek szert. 

Benzil, C^Hj.CH,— összetételű egjrvegyórtékü 
aromás aryök. 

Benzüalkohol, fenilkarbinol, CgHj.CH,.OH. 
Szabad állapotban, valamint észterek alakjában 
némely éteres olajban fordul elő. Mesterségesen 
benzaldehidből alkálUúgok hatására keletkezik. 
Iparilag benzilkloridból állítják elő, melyet ká- 
liumacetáttal, benzilacetáttá alakítanak át és ez 
utóbbit elszappanosííják. Színtelen, gyenge, de 
kellemes szagú folyadék. Fs. 1-062 0»-on, fp. 206o 
C. Vízben kevéssé, alkohol és éterben jól oldódik. 
Oxidációkor előbb benzaldehiddé, majd benzoé- 
savvá alakul. Újabban illatszerek készítésére 
használják. 

Benzilidén a. m. benzál (l. o.). 

Benzilidénklorid, 1. Bemalklorid. 

Benzilklorid, CeHj.CHjCl. ElőaUítására forró 
toluol ba klórgázt vezetnek. Színtelen folyadék ; 
fp.-ja 178". Gőze a nyákhártyákra izgatólag hat. 
Benzilszármazékok előállítására használják (1. 
Benzüalkohol, Benzaldehid). 

Benzilviola (párisi viola, nietilviola 7B., men- 
tilviola 6B.), klórhidrátja a pentametilbenzilpa- 
rarosanilinnek. Trifenümetán festék, melyet 



Benzin 



— 120 



Benzin 



1868-l)an Lauth állított elö először, oly módon, 
hogy rosanilinre vagy metilviolára benzilklori- 
dot hagyott hatni. B. a selymet és a gyapjút 
Ibolyaszínűre festi. 

Benzin, petroleum-henzin. A nyers, természe- 
tes petróleumból frakciós desztillálás útján kapott 
színtelen, igen mozgékony, a petróleuméra emlé- 
keztető szagú folyadék. Nagyon gyúlékony ; gőze 
a levegővel elegyedve a meggyuladáskor vesze- 
delmesen robban. Nem egységes vegyület, hanem 
a parafün-sorozatba tartozó szénhidrogének és 
pedig főképen hexán (CgH,^) és heptan (CjHm) 
elegye. Ps. = 0-68— 072 ; fp. — 60— 120«. Vízben 
oldhatatlan, szeszben meglehetősen oldódik ; éter- 
rel, kloroformmal és zsíros olajokkal minden arány- 
ban elegyíthető. Mint a zsírok és gyanták kitűnő 
oldószerét, az iparban ilyenféle célokra is hasz- 
nálják. Zsírfoltoknak ruhákból B.-nel való eltá- 
volításakor, a B. tűzveszélyes voltánál fogva, 
óvatosan kell eljárnunk ; a folttisztítást tehát ne 
végezzük égő gyertyával v. lámpával világított 
helyiségben. Széntetrakloridos elegye nem ég- 
hető. Alkalmazzák a B.-t motorok hajtására és 
világítási célokra stb., úgyszintén az orvosi gya- 
korlatban is. A kőszénkátrányból előállított ós 
régebben köszén-B.-nek nevezett benzolt ne té- 
vesszük össze a petroleum-B.-nel. B.-magnézia a 
B.-nek és magnéziának folttisztításra használatos 
szilárd keveréke. 

A B. gyűjtő név alá tartozó B. -féleségeket az 
ú, n. nyers B.-ből, mely az ásványolajnak 130" 
C-ig átdesztilláló része, készítjük. Nyers B. az 
ásványolajoknak a legkönnyebben iUó része és a 
fajsúlya 0630 — 0"745 között váltakozik. A nyers 
B.-ből az egyes termékeket rektiflkáció (ismételt 
desztilláció) útján nyerik az ú. n. kolonnkészü- 
lékekben, de a leggondosabb eljárás mellett is az 
egyes termékeknek sajátszerű szaguk van, me- 
lyet könnyen iUó, kellemes szagú olajokkal el- 
tüntethetünk ; a B. -féleségek szagtalanítására ál- 
talánosan a kémiai tisztítást alkalmazzák. A ké- 
miai tisztítás ugyanaz, mint a kőolajnál (vilá- 
gító olaj), t. i. először kénsavval, azután nátron- 
lúggal kezelik és végül vízzel mossák (bővebben 
1. Kőolaj). A B. -féleségek beosztására több- 
féle csoportosítás létezik, általánosítani azonban 
egyet sem lehet, mert az egyes gyárak nagyon 
gyakran ugyanazon néven más és más B.-féle- 
séget hoznak forgalomba. A legcélszerűbb cso- 
portosítás az, amidőn a B.-féleségoket három fő- 
csoportba osztjuk be. Ezen három főcsoport a kö- 
vetkező: Könnyű B., közép B., nehéz B. A könnyű 
B.-eket két alcsoportba osztjuk : a) rigóién és 
gazolin (petroléter) ; b) mótor-B. Rigóién és ga- 
zolin alatt a nyers B.-nok a könnyen illó részét 
értjük és ezeknek tulajdonképen a közép és ne- 
héz B.-töl mentesnek kellene lenni, azonban a 
desztilláció kezdetén feltörő gázáram magával 
ragad nehezen sűrűsödő gázokat is a nyers B.- 
ből. A rigóién fajsúlya OBOO— 0620 között van, 
tartalmaz lö" C. alatt forró szónhidrogéneket, 
azonban nem mentes olyanoktól sem, melyeknek 
forrpontja 150" C. fölött van. A rigolénnek na- 
gyon kis alkalmazási köre van ; oldásra, orvosi 
műtéteknél helyi érzékenyítésre, hűtésre és jég- 
Jiészítésre használják. A gazolin fajsúlya 0'6é0— 



0'660 között van és a legnagyobb részét az ú. n. 
léggáz készítésére használják. Ha levegőt gázo- 
linróteggel hagyunk érintkezni, akkor a levegő 
bizonyos mennyiségű gázolingázt felvesz és egy 
világító gáz keletkezik ; gázerögépekhez, for- 
rasztókészülékekhez stb. nagy kiterjedésben al- 
kalmazzák. A mótor-B.-ek csoportjába tartoznak a 
különféle automobil-B.-ek és a könnyű mótor- 
B.-ek. A mótor-B. a leggondosabban rektiíikált 
B.-gyártmány, ez majdnem teljesen mentes úgy 
a legalacsonyabb, mint a magasabb forrpontú ré- 
szeitől a nyers B.-nek. A mótor-B.-ek rendesen 
nem a f orrpontjuk szerint, mely 60—1200 C. kö- 
zött van, hanem a fajsúlyuk szerint osztályozva 
kerülnek a forgalomba. Itt azonban meg kell kü- 
lönböztetni, hogy etánokban gazdag pl. pennsyl- 
vaniai, vagy nafténokban gazdag pl. indiai ás- 
ványolajokból készült. Az előbbenieknél a faj- 
súly 0-695-0-703, az utóbbiaknál 0705— 0'715 
között váltakozik. A következő fajsúlyú adatok- 
nál P-vel jelöljük a pennsylvaniai és I-vel az in- 
diai ásványolajokhoz hasonló nyerstermékből ké- 
szített B. -féleségek fajsúlyát. A könnyű mótor- 
B.-ek fajsúlya 0700— 0710 Pés 0715—0725 I 
között van. — Közép-B. Ide tartozik a közön-séges 
kereskedelembeli B. (folttisztító), melynek faj- 
súlya 0710—0720 P és 0725—0735 I között 
van; a mosó-B., melynek fajsúlya 0725—0735 P 
és 0740—0750 I között van. Az extrahálásra 
szolgáló B.-t a forrpontja szerint hozzák a for- 
galomba. 

Könnyű extraháló benzin : 



Forrás 
kezdete 
C-ban 



Átdesztillál 



70 



80 



térszázalék 



60 



fvr 



79 



97 



1-2 0-8 



Közép extraháló benzin : 



Forrás kez- 
dete Co-ban 



Átdesztillál 



90 



100 



110 1200 C 






térszázalék 



80 I 37 I 80 I 94 I 98 I 

Nehéz eodraháló benzin . 



12 



0-8 



Forrás 
kezdete 
Co-ban 



100 



Átdesztillál 



110 I 120 I 130 I 140 |l45''c| 



S* É 



térsBásalék 



91 



98 



98 



1-3 0-7 



Természetes, hogy az egyes gyárak nem tart- 
ják be pontosan ezen százalékszámokat, azért 
sokkal célszerűbb azt a kikötést tenni, hogy az 
alsó határszámig csak 1 térszázaléknak, a felsó 
határszámig pedig 97 százaléknak át kell desztil- 
lálni. A bányalámpa-B.-nel szemben sokféle kö- 
vetelményt támasztanak, Broockmann szerint 
azonban teljesen elegendő, ha kikötjük azt, hogy 
a B.-nek nem szabad tartalmaznia oly részletet, 
melynek forrpontja 60" C. alatt van és mentes- 
nek kell lennie magasabb forrponttal biró szén- 
hidrogénektől. Gyakran kikötik még azt is, hogy 
100* C-ig legalább 75 térszázalék átdesztilláljon. 



BenzIn-mótor 



— 121 — 



Benzollklorid 



— Nehéz-B., ide tartoznak a nehéz mótor-B.-ek 
(fajsúly : 0-735— 0-755 P : 0-750-0-770 I) ; a 
lakk-B., melj-nek a fajsúlya megegj'ezik az 
elöbbeniével és a különféle terpentint pótló B.-ek, 
melyeknek fajsúlya 0-800-ig felmehet. A forr- 
ponthatárok ezeknél nagyon messze esnek egy- 
mástól : az alsó határ a lobbanási fokuk, mely 
rendesen 38" C, a felsó határ pedig az, hog>- 
200*' C. fölött forró részlet csak nyomokban le- 
gj'en jelen. 

Benzinmotor, 1. Motorok. 

Benzin-szappan, túlzsírozott, tehát olajdús 
szappanok benzines oldata. 

^nzo, albai püí:pök, szül. 1010 után, megh. 
1086 után. Féktelen védelmezője volt a császári 
párt eszmélnek Olaszországban, II. Honorius el- 
lenpápa pártján volt II. Sándorral szemben, ké- 
sőbb szenvedélyesen ellenállott VII. Gergely tö- 
rets'éseinek, amiért a patarok (1. Pataria) püspök- 
ségéből kiűzték. Könyve : Libri VII. ad Henricum 
IV. (Monumenta Germaniae. Scriptores, XI. köt.) 
tele van hizelgésekkel a császár iránt, gyalázá- 
sokkal az ellenpártra és a sok hazugság és mese 
miatt csak a legnag>'obb óvatossággal használ- 
ható az olasz politikai és kultúrtörténetet üle- 
tóleg. V. ö. Lehmgrübner, B. von Alba (Berlin 
1887). 

Benzochinon, 1. Kinonok. 

Benzoé, 1. Benzoégyania. 

Benzoé-éter, 1. Benzoésav. 

Benzoófa möv.), 1. Styrax. 

Benzoégyanta (Benzoe, Asa dulcis). Bama- 
vorös, törékeny, kellemes vaniliaszagú gyanta, 
melybe tejfehér mandulaszerü darabok vannak be- 
ágyazva (Benzoe amyydaloides) ; 70-80o, o amorf- 
gyanta, továbbá 20''/o szabad benzoésav van benne, 
amit pörkölés és fellengítés útján állítanak elő 
belőle (flores benzoes). A StjTax benzoin Dryander 
nevü-f ának (1 Styrax} kiizzadt s megszáradtnedve. 
A legjobb fajták a sziámi és penangi B. : ellenben 
különösen Sziimatrából gyakran igen rossz szál- 
lítmányok érkeznek, melyekben kevés benzoésav 
és sok fahéjsav van. A B.-t főkép szépítőszerek 
készítéséhez használják : így ha tinkturáját rózsa- 
vízzel keverik, a szüzlánytejet nyerik, melyet mint 
börflnomítót a mosdóvízhez szokás önteni. Kelle- 
mes szaga miatt füstölő szerként is használják 
(füstölő gyertyákba, candeláé fumales), továbbá 
illatos pámácskákba (sachet-k), rekedtség elleni 
cigarettákba használják. 

Benzoésav, fenilhangyasav, CgHj.COOH ösz- 
szetételú, egybázisú aromás sav. Különféle gyan- 
ták és balzsamok alkotórésze. Előállítják a ben- 
zoéfa gyantájából : a benzoégyantából úgy, hogy 
ezt alkalmas készülékben óvatosan hevítik, ami- 
kor is a B. fölszállad. Az így előállított B. (Aá- 
dum henzoicum sublimatum, Flores Benzoes, hen- 
zoé-virág) a gyantából vele egytltt szublimált 
anyagoktól sárgásszínú és kellemes, a vaníliáéra 
enüékeztető szagú kristálytük. Gyógyszerül ez 
használatos. A színtelen és szagtalan kristályos 
B.-at (Acviumhenzoicum crystallisatum) a ben- 
zoég>-antából úgy készítik, hogy ennek porát 
mésztejjel forralják, majd a B.-as kalciumot tar- 
talmazó leszúrt oldatot sósavval megsavanyítják, 
amikor is a B. kristályos csapadék alakjában ki- 



válik. A hippursavból (benzoylaminoecetsav, 16- 
húgj'sav) hígított sósavval történő forralásakor, 
aminoecetsav (glykokoll) mellett keletkező B. 
színtelen, de kissé kellemetlen szagú {Acidum 
henzoicum ex urina). Előállítják még benzilklorid- 
ból híg salétromsavval való forralás, vagy ftal- 
savas kalciumból kalciumhidroxiddal való heví- 
tés útján, továbbá toluolból vagy benzolból is. A 
tiszta B. színtelen és szagtalan kristályokból áll. 
Kb. lOO^-on, úgyszintén vízgőzzel is szublimál ; 
gőze izgató, köhögtető. Op. 120", fp. 250o. Hideg 
víz alig, forró víz meglehetősen, szesz és éter 
bőségesen oldja. Semleges oldatában ferriklorid 
barnás csapadékot okoz. Égetett mésszel hevítve 
benzolra és széndioxidra bomlik: ez utóbbi a 
mésszel kalciumkarbonáttá egyesül. Az állati 
szervezetben hippursawá alakul. Számos, így 
halóid-, nitro-, aminő-, szulfo-származéka stb. is- 
meretes ; szidfimid-származe'kaasaccharin{l. o.). 
Sói, a benzoátok, javarészt oldhatók és színtele- 
nek. A B.-as nátrium gyógyszerül használatos. 
Alkohol-gyökökkel alkotott vegyületei többnyire 
zamatos illatos folyadékok. Ilyen pl. a B.-as etil 
(benzoééter) és a B.-as metil, amelyet Niobe- 
esszencia néven az illatszergyártásnál használnak. 
A B.-at kátrány festékek gyártásánál, kattun-nyo- 
másnál, zsírok konzerválására stb. is használják. 
A tiszta savat konzerváló szernek és enyhe maró 
szernek használják (szememölcsírtásra). Gyenge 
dezinflciens; fogpasztákban, kenőcsökben mint 
ilyen gyakran előfordul. Nátriumsóját toroköblö- 
getőnek, enyhe köptető gyógyszernek használják. 

Benzoésavanhidrid, anhidrobenzoesav, 
(C,H5.C0),0. 
Vízben oldhatatlan, színtelen kristályok. Op. 42°, 
fp. 310°. Vízzel, forraláskor, benzoésawá egye- 
sül. Keletkezik benzoésavból, ha anhidroecetsav- 
val keverve. 220"-on hevítik. 

Benzoésavsznliimid, 1. Saccharin. 

Benzoévirág, 1. Benzoésav. 

Benzoézsír (adeps benzoatus), 99 r. disznózsír 
és 1 r. benzoésav keveréke. Nem avasodé kenőcs- 
alapanyag. 

Benzofenon.DifeniLketon(CgH5),CO. A ketonok 
csoportjába tartozó benzolszármazék. A. B. di- 
morf . Az állandó módosulata 49°-on olvadó rhom- 
bos prizmákban kristályosodik, labilis módosulata 
27<'-on olvadó rhomboéderek. Fp. 307". 

Benzoflavin,3, 6, diaminofenilakridinC,9H,gNj. 
Benzaldehid és metafenilendiamin kondeiiációja 
útján keletkezik. Gyapotot, gj-apjut és seljonet 
szép sárgára fest. 

Benzoil. CgHj.CO, egyvegyértékű aromás gyök, 

Benzoilamidoecetsav (benzoüglikokoll), 1. 
Hippursai: 

Benzoilekgonin. 1. Kokain. 

Benzoilhiperoxid, CjHj.CO.Oj.CO.CgHj. Ben- 
zoükloridból, nátriumhi peroxiddal állítható elő. 
Színtelen, vízben kevéssé, alkoholban jói oldódó, 
szagtalan, 103-5«-on olvadó prizmákban kristályo- 
sodik. Erősen dezinfleiáló hatásánál fogva újab- 
ban mint antiszeptikumot alkalmazzák. 

Benzoilklorid, CgHj.CO.Cl. Benzoésavból fosz- 
forpentaklorid, vagy klór-gáznak benzaldehidre 
való hatása útján állítják elő. Színtelen, kellemet- 
len szagú, könnyezésre ingerlő, 1990-on forró fo- 



Benzoilzöld 



122 



Beócia 



lyadók. Igen gyakran alkalmazzák a kémiában, ha 
valamely vegyületbe benzoll gyököt (1. Benzoü) 
akarnak bevinni. (Schott-Baumann-féle reakció.) 

Benzoilzöld, 1. Malachitzöld. 

Benzoin, benzoilfenilkarbinol 

CjHj.CO.Cfl.OH.CeHj. 
Szín- és szagtalan,137o-on olvadó prizmákban kris- 
tályosodik. Szerkezetének megfelelően részint 
mint keton, részint mint szekundér alkohol visel- 
kedik. 

Benzokinon, 1. Kinonok. 

Benzol, C8Hg.(Szerkezeti képletét 1. Aromás ve- 
gpületek.)¥elíeiezöje Faraday 1825.; a benzoósav 
és mész keverékének száraz ledesztillálása útján 
Müscherlich állította először elö ós 6ew2:iw-nek ne- 
vezte; Liebig a nevet B.-ra változtatta. Jelenté- 
keny mennyiségben van a kőszénkátrányban. A 
köszénkátrány 170<*-ig átdesztilláló részletéből, 
az ú. n. könnyű kátrányolajból készül. Ezt előbb 
kevés tömény kénsavval elegyítik, amely az orga- 
nikus bázisokat kioldja, majd tömény lúggal rázo- 
gatják, amely a savtermészetü vegyületeket tá- 
volítja «1. Az ekként megtisztított olajat frakció- 
san desztillálják és a 80" körül átdesztilláló rész- 
let javarészt tiszta B.-ból áll. Még tisztább úgy 
lesz, ha a nyers B.-t erősen lehűtik, amidőn a 
B. kifagyva kristályosan leválik. A kristályos 
tömeget kipréselik, ami által a meg nem fagyott 
homológjai eltávolodnak. Igen tiszta B.-t kalcium- 
hidroxid és benzoósav elegyének száraz ledesztil- 
lálása révén kaphatunk. Színtelen, mozgékony fo- 
lyadék, szaga nem kellemetlen. Fajsúlya 20 C.^-on 
0-874, fp. 80-40 c. Az olvadó jég hőmérsékére le- 
hűtve kristályos tömeggé mered, mely ö'^o-on meg- 
olvad. Vízben alig oldódik ; vízmentes borszesz ós 
éterrel elegyíthető. Gyantákat, zsírokat, jódot, 
ként és a foszfort jól oldja. Meggyújtva világító és 
kormozó lánggal ég. Tömény kénsav szulf osawá 
alakítja, vörös füstölgő salétromsav pedig nitro- 
B.-lá. Igen nagy számú származékait ismerjük, 
amelyeket aromás vegyületeknek (1. o.) nevezünk. 

Benzolcsoport a. m. aromás vegyiíletek (1. o.). 

Benzolgyürü, 1. Aromás vegyületek. 

Benzolszulfosav, CeHj.HSÖg. Előállítható ben- 
zolból, ha ugyanannyi tömény kénsavval hosszabb 
időn át melegítik. A B. színtelen, 66o-on ol- 
vadó táblákban kristályosodik, vízben és borszesz- 
ben jól oldódik. Elég erős sav, mely bázisokkal 
többnyire jól kristályosodó sókat képez. 

Benzolteória, 1. Aromás vegyületek. 

Benzoni, Giovanni Maria, olasz szobrász, 
szül. 1809 aug. 28. Songavazzoban (Bergamo), 
megh. Rómában, 1873 ápr. 27. Rómában Giuseppe 
Fabrinál, majd az Aecademia di S. Lucán tanult. 
Nagyobb müvein a Canova klasszicizáló modorát 
követte, míg kisebb szobrain a Bemini könnyed 
stíljének hatása érzik. Számos emlékszobrot ós 
síremléket készített, így az I. Ferenc emlékére 
1844. a bergamói könyvtárban felállított allego- 
rikus csoportozatot, V. Pius szobrát a milanói 
Scotti herceg számára és szüleinek síremlékét 
Songavazzoban, mely legsikerültebb mílvo. 

Benzonitril, ciánbenzol, CeHj.CN. Előállítható 
benzolszulfosavas káliumból, azt káliumcianiddal 
desztillálva. Keserümandula szagú, 191«-on forró, 
olajszerű folyadék. 



Benzopurpurinok(B,4B, 6B) C,4H28N60eS,Na,, 
gyapotot közvetlenül festő ú. n. substantiv festé- 
kek. B. B és 4B vörösre, a 6B kékesvörös színűre 
festi a gyapotot. 

Benzotriklorid, CgHj.CCl,, klórgáznak forró 
toluolra való hatásakor keletkezik. 2l3o-on forró 
folyadék. Mésztej jel főzve benzoesavat szolgáltat. 

Benzoyl, 1. Benzoil. 

Benzozól (guajakolhenzoat), 

CeH,.0CH,.C00.CeH5. 
Guajakolkáliumból benzoilklorid hatására kelet- 
kezik. Szín-, szag- és íztelen, 61<*-on olvadó kris- 
tályos por. Vízben nem, alkoholban jól oldódik, 
A gyógyászatban guajakol és kreozot helyett al- 
kalmazzák. 

Benzyl, 1. Benzil. 

Beócia (lat. Boeotia, gör. Boiotia), a régi Gö- 
rögország egyik tartománya, mely körülb. 2580 
km2-nyi területet foglalt el.HatáraíÉ.-rólazopuszi 
Lokrisz, K.-ről az Euboeai-öböl és a Chalkisz és 
Aulisz között elhúzódó Buripusz tengerszoros, 
D.-en Attika, Megarisz és a korintoszi öböl, Ny.-on 
Fokisz.B. mély föld, melyet köröskörül alacsony he- 
gyek vesznek, körül : D.-en a Kithairon, DNy.-on 
a Helikon, ÉNy.-on a Hedyleion és az opuszi 
hegyek D.-i kiágazásai. A Helikon K.-i Mágazá- 
sai B. belsejét két részre osztja, egy a tengerpart 
felé nyíltabb K.-i és egy zártabb Ny.-i részre. A 
hosszúkás K.-i részt hosszában dombláncolat szeli 
át. A tartomány vizei közül nevezetesebbek az 
Attika területére átcsapó és itt az Euboeai-öbölbe 
torkoló Asopos, a Korintoszi öbölbe szakadó kis 
Oéroe, a Ny.-ról jövő és mocsaras Kopais tavába 
ömlő Kephisos (ma Mavronari). Kisebb tavak á 
HyliH (ma Ano-Likeri) és Hárma (ma Kato- 
Likeri). Fővárosa volt TÁe&oi (Thebae ma Thiva), 
egyéb helységei Thespiai, Plataiai (Plataeae), 
Tanagra (ma Grimada), Thisbe (ma Kakószi), 
Lel)adeia (ma Livadia), Chaironeia (ennek köze- 
lében volt Kr. e. 338. az Athénre nézve végzetes 
csata), Órchomsnos, Haliartos- Kikötőhelyei a 
K.-i tengerparton Aulis és Délion. Lakosai a 
boeotok (boiotoi), hagyomány szerint a trójai há- 
ború kora után Thessaliából bevándorolt aeol 
néptörzs ; voltak azonban föníciai és trák jöve- 
vények is, előbbiek a mitikus Kadmos kíséreté- 
ben Thebai vidékén, az utóbbiak a Helikon lej- 
tőin. A tartomány községei szövetséget alkottak 
és Pamboiotia ünnepén ülték meg együvétarto- 
zásukat. Dőzsölni szerető, nehézkes felfogású 
törzs hírében állottak s bár Hesiodos és Pindaros 
boiotiaiak voltak, nem sokra becsülték a lakos- 
ság tehetségét ; inkább a földmívelésben, lóte- 
nyésztésben és agyagiparban váltak ki. Terra- 
kotta szobrászatuk (vörös tanagrai agyagból), 
Kopaiszi angolna-kereskedésük virágzó volt, le- 
badeiai jóshelyük is híres volt a régi időben. A 
perzsa háborúk idején B. a plataiabeliek kivéte- 
lével nem volt hazafias, nem bízott az ellen- 
állás sikerében ; a peloponnesosi háborúban pedig 
Spárta pártján állott. A Kr. e. IV. sz.-ban Epa- 
meinondas (1. o.) és Pelopidas (1. o.) vezetése alatt 
a hegemóniát is megszerezte a többi görög tar- 
tományok felett. A tartomány községeinek szö- 
vetsége a római császárok korában is fennállott. 
A török uralom alatt B.-t Livádia (Lebadeia) fő- 



Beocsin 



— 123 



Beöthy 



helyéről Livadiának hívták. Ma két járásra (epar- 
chiára) oszlik, a K.-nek Thiva, a Ny .-nak Livadia 
(1. ü.) a főhelye. 

Beocsin (Beocin), két adók. Szerem vrn. újlaki 
j.-ban. ú. m. B. monastir, (i9oo) 604 német, ma- 
gyar és horvát-szerb lak. és B. selo, (isoo) 1299 
horvát-szerb lak. ; posta- és táviróhivatallal ; két 
mez<^azd. hitelszövetkezettel. A Fruska-Gora 
hegységet övező márgarétegeknek a Dunára dülö 
oldalán fekszik ; van egy régibb (Csik-féle) ce- 
mentgyára és egy újabb, a modern technika min- 
den eszközeivel rendelkező ugyanilyen ipartelepe 
(a Redlich, Olirenstein és Spitzer-féle), mely rég- 
óta isméit jelentékeny telep. A cementre kitű- 
nően alkalmas márgát legelőször Clark használta 
a budapesti lánchíd építésénél. A Redlich-féle 
gyár évi termelése mintegy félmillió métermázsa 
Román- és V* millió métermázsa Portland-ce- 
ment. A nyers anyagot a gyár felett mintegy 
120 m.-re emelkedő meredek oldalú bányából 
nyerik. A munkások száma 6—700; a telepet a 
Dunával lóvasút kapcsolja össze. 

Beocsini márga, a harmadkor neogén sziszté- 
májának pannóniai emeletébe tartozó márga Beo- 
csinon (Szerem vm.), mely kitűnő anyagot szolgál- 
tat a cement vagy a hidraulikus mész gyártására 
(1. Cement). A lánchíd építésénél is használták. 
Földes, íinom tapintatu és gazdag kö\ületekben. 

Beodra, nagyk.Torontál vm. törökbecsei j.-ban, 
(1910) 4671 szerb,magyar és német lak. ; B.-karlovai 
önsegélyzőegylet, gazdasági hitelszövetkezet.göz- 
és olajmalom, táglavető, szódavízgyár, gyógy- 
szertár, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, 
telefonállomás. Gr. Karátsonyi Jenő-féle birtok. 

Beograd (a. m. feMrvár), Belgrád szerb neve. 

Beojtás, 1. Oitás. 

BqoIco ^Angelo, olasz színész és színműíró, szül. 
Padovában 1502., megh. 1542 márc 17. Padovaí 
nyelvjárásban írt színdarabjai kitűnően festik a 
pómép erkölcseit és emellett eleven, ólces stílusuk- 
nál fogva is nagy kedveltségnek örvendettek. Az 
olasz komédia tipikus alakjainak számát is növelte 
a Ruzzanle-éxsÁ, amely néven azután sokkal 
gyakrabban is emlegették, mint a saját nevén. 
Nyomtatásban nem minden munkája jelent meg. 
A legsikerültebbek : La Fiorina ; L'Anconitana; La 
Moschetta. Irt ezenkívül két dialógust ain lingua 
rusticana)), három beszédet, verseket stb.V.ö. Silvío 
Pieri, Un Commediografo popolare delSecoloXVL 
Nuova Antal. 1881. 

Beoltás, 1. Ojtás. 

Beosztás, német mintára alkotott múszó, a re- 
torikában helyesebben felosztás, illetőleg elrende- 
zés (1. 0.). — B., a sorozásnál, kijelölése annak a 
fegyvernemnek v. intézetnek, ameljiiél a besoro- 
zott egyén köteles szolgálni. 

Beótok, hoeotok, nép, 1. Beócia. 

Beowxüi, régi, angolszász költemény, melynek 
kézirata a X. sz.-ból származik. Legrégibb irott 
emléke a germán népies költészetnek s ép ezért 
nyelvi, múvelődéstörténelmi s esztétikai szem- 
pontból kiváló fontosságú. V. ö. Sarazin G., B.- 
Studien (1888) ; Müllenhoff, B. (1889) ; Bernhard 
ten Brink. B.-Untersuchungen (1888) ; Earle J., 
The deeds of B. (London 1893). A legjobb szöveg- 
kiadást Heyne-Socin rendezte (6. kiad. 1898); Ett- 



müller (1840) ; Simrock (1859) ; Heyne (2 kiad. 
1899) ; Grein (2 kiad 1883); Wolzogen (1873) for- 
dították németre. V. ö. Századok 1892, 419—20. 1. 

Beö, l. Bő. 

Beöntés. Folyadékoknak megfelelő eszközök 
segítségével az emésztőcsatomába való bevitele 
a végbólen keresztül. A B.-nek több célja van. 
Leggyakrabban alkalmazzák a bél kiürítése cél- 
jából széki'ekedésnél. Alkalmazzák a bél hurutos 
megbetegedéseinél, bélf ekélyeknél, bizonyos élös- 
dieknél dezinílciálás, esetleg edzés céljából, vala- 
mint tápanyagoknak vagy víznek a szervezetbe 
való bevitelére, ha ez a táplálkozás rendes útjain 
valami okból keresztíü nem vihető. Végre alkal- 
mazzák gyógyszerek bevitelére is. Az eszköz, 
amellyel a beöntés történik, nagyobb edény, mely- 
nek alsó részén kifolyás van. E kifolyásra hosszú 
gummicsövet illesztenek, amelynek másik végére 
elzárható csappal ellátott kaucsuk vagy üvegcső 
kerül. A beöntés kivitelénél az utóbbit óvatosan 
a végbélbe tolják, a folyadékot tartalmazó edényt 
magasra emelik, majd a végbélben levő cső csap- 
ját kinyitják, mikor is a folyadék magas nyo- 
mással a végbélbe tolul. Bizonyos esetekben e 
vógbélcsö helyett hosszú gummicsövet alkalmaz- 
nak és azt magasan feltolják a vastagbélbe (ma- 
gas beöntés). Kisebb folyadékmennyisógeknól a 
folyadéknak a végbélbe való bevitele fecskendő- 
vel vagy gummiballonnal történik. 

Beöthy-család. (Bessenyői és örvendi gróf és 
nemes.) Bihar vármegye régi családja, melynek 
első ismert őse László 1447. A Hunyadi János kor- 
mányzó alatt tartott országgyűlésen bihari követ 
volt. Ennek a XVIII. sz.-ban élt ivadékai : Mihály 
a virágzó nemesi, Imre a rövid életű grófi ágnak 
lettek törzsei. Az utóbbinak unokája, Imre, 1836. 
grófi rangra emeltetett, mely vele el is enyészett. 
Lósi'/o huszárezredes, majd bihari aUspán és test- 
vérei : Imre szeptemvir és János bihari alispán 
kiUön virágzó ágakat alapítottak s unokáik s ezek 
utódai élnek jelenleg. Jánosnak egjók unokája, 
Lajos (meghalt 1892-ben) hevesi főispán volt, 
unokatestvére György az 1848—1849. szabadság- 
harc egyik bajnoka, a 26-ik honvédzászlóaljnál 
vitézkedett s érdemeiért 1849 március 15. őrnagy, 
majd alezredes lett. A bukás után december 18-án 
az aradi csász. kir. hadi törvényszék által golyó 
általi haláhra ítéltetett, melyet kegyelem útján 
16 évi várfogságra változtattak. A fentemlített 
László huszázezredes, alispánnnak László fiától 
származott unokája Algemon (szül. 1839-ben, 
megh. 1900.) két évtizainél hosszabb időn át 
országgyűlési képviselő s joviális modora és 
elméssége révén a szabadelvűpárt legnépszerűbb 
tagjainak egj'ike volt. — A már említetteken kívtü 
nevezetesebb tagjai a családnak : 

1 . B. Ákos, B. Ödön (l. o.) fia, államférfiú és publi- 
cista, szül. Nagyraarján, Bihar vmegyében, 1838., 
megh. Budapesten 1904 dec. 1. Középiskolai ta- 
nulmányait Nagy- Váradon, az egj-etemieket a fő- 
városban és külföldön végezte. 1861-ben családja 
ősi hazájában, Bihar vmegyében vállalt aljegyzó- 
séget 8 egy évtizednél tovább maradt vármegyéje 
szolgálatában. 1872-ben a kismartoni kerület 
Deái-párti programmal képviselővé választotta ; 
a fúzió után a Sennyei-féle konzervatív töredék- 



Beöthy 



— 124 - 



Beöthy 



hez, majd 1878. a mérsékelt ellenzékhez csatlako- 
zott, mely később teljesen Apponyi Albert veze- 
tése alá kerülvén, a nemzeti párt nevet vette föl. 
1881— 84-lg nem volt tagja az országgyűlésnek, 
ezalatt Angliában utazgatva, több értekezést for- 
dított angolból s adott ki a Budapesti Szemlében. 
1887— 1896-ig a nemzeti párt irányadó tagja volt 
a képviselőházban, melyben nagy tehetsége, ritka 
műveltsége s erősen kidomborodó, markáns egyé- 
nisége miatt nagy tekintélyre tett szert. A hír- 
hedt 1896-iki választásoknál Kassán a kormány- 
párt jelöltjével szemben kisebbségben maradt s 
csak 1901. a Széli-kormány idejében vállalt me- 
gint mandátumot, ezúttal pártonkívüli ellenzéki 
szerepben, minthogy B. nem követte vezérét, 
Apponyit a szabadelvű pártba. A következő par- 
lamenti küzdelmek a közjogi követelésekben 
egyre radikálisabbá váló B.-t a harcvonal élén 
találják s számos történeti reminiszcenciákban 
bővelkedő, hatásos éi-velésü szónoklatot tartott a 
katonai kérdések nemzeti irányú megoldása tár- 
gyában. Kevés politikus lépett akkora készült- 
séggel a nyilvános pályára : felfogásának eredeti- 
ségével, politikai bátorságával és erős, fegyelme- 
zett dialektikájával vált ki kortársai közül. Amaz 
egyre ritkuló alakok közül való, kiknek lelki vi- 
lágát egészen a közérdek, az ország szolgálatá- 
nak ideális kultusza töltötte be. Politikai pályájá- 
nak mintegy bölcseletét és életének sommázatát 
adta 1900 végén megjelent történet-politikai mű- 
vében (A magyar államiság fejlődése, küzdelmei, 
3 köt.), melynek bevégzésében azonban halála 
megakadályozta. E munka a magyar történelmi 
elmélkedések legnagyobb eredményei közé tarto- 
zik, melyért B.-t az akadémia is tagjai közé vá- 
lasztotta. Utolsó kötetét (a szabadságharc prag- 
matikája) Bernáth Dezső rendezte sajtó alá. 

2. B. Leó, társadalomtudományi, nemzetgaz- 
dasági és statisztikai író, szül. Nagy-Váradon 
1839., megh. Budapesten 1886. Autodidakta volt, 
csak három latin iskolát végzett. Beszélyeket írt 
a Hölgyfutárba, ahol Octavia c. regénye is nap- 
világot látott. Később a Hon c. lap közgazdasági 
rovatát vezette. Mindjárt a kiegyezés után az ak- 
kori földmlvelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 
nisztériumba lépett. Ez időtől kezdve Irta társa- 
dalomtudományi és statisztikai tanulmányait. Az 
akadémia lev. tagjává választotta. Önálló művei 
közül a legjelentősebbek: A bankügy elmélete 
(Bpest 1875, az akadémia kitüntette), melyben a 
bankhitel és főleg a jegy bankügy kérdéseivel fog- 
lalkozik; Nemzetlét {ü. o. 1876), mely társadalom- 
tudományi érvekkel a külön vámterület, a vám- 
védelem és a magyar iparfejlesztés mellett foglal 
állást. Legnagyobbszabású müve : A társadalmi 
fejlődés kezdetei (u. o. 1882, az akadémia Marczi- 
bányi-díjában részesült), melyben a darwini ter- 
mészettudomány és a pozitív filozófia hatása alatt, 
sok önállósággal, széles etnográfiai, szociológiai 
és természettudományi prespektivából tárgyalja 
a primitív népek társadalmi életét. V. ö. György 
B., Emlékbeszéd B. Leóról (Emlékbeszédek VII. 3.) 

3 B. Ödön, a reform-országgyűlések szabad- 
elvíí pártjának egyik vezére, szül. Nagy-Váradon 
1796., megh. Hamburgban 1864 dec. 7. Mint a 
bihari inzurgensek tisztje vett részt a Napóleoni 



háborúkban, utóbb mint rendes katonatiszt har- 
colt Lipcsénél. Midőn visszatért a polgári életbe, 
Bihar vmegye 1826. egyik követének választotta. 
Vezérszerepet játszott az 1832— 36-iki ország- 
gyűlés vitáiban s bár a vegyesházasság kérdésé- 
ben az ö liberális állásfoglalása nem járt teljea 
sikerrel, lelkes szónoklatai és bátorsága révén 
neve csakhamar közismert lett az országban. 
1841-ben vmegyéje első alispánjává választotta, 
1843. újból országgyűlési követ lett, még pedig- 
határozott ellenzéki utasítások alapján. 1843 jún. 
20. egy tüzes szónoklatával leleplezte az illyr 
(délszláv) propagandát a társországokban. Az ad- 
minisztrátori rendszer életbeléptetése után, a hír- 
hedt bihari adminisztrátor, Tisza Lajos műkö- 
dése következtében vmegyéjébon elvesztette a ve- 
zéri szerepet, melyet újból csak az 1848 márciusi 
események hatása alatt nyert vissza. Ekkor bihari 
főispán, majd a Részek királyi biztosa, 1848 de- 
cemberében pedig az erdélyi szabadságharc poli- 
tikai szervezője és kormánybiztosa, 1849 január- 
jában a hétszemélyes tábla elnöke lett. Rendíthe- 
tetlen jellemével és határozottságával nagy szol- 
gálatokat tett a szabadságharc ügyének. 1849 
júliusában ismét orsz. képviselő, de a világosi 
fegyverletétel után külföldre emigrált s egy dara- 
big Londonban és Jersey-szigetén élt, Hugó Vic- 
tor táreaságában. A halál Hamburgba utazása 
alkalmával érte el. B. valódi római jellem volt, 
ki kortársaira főleg egyéniségének erkölcsi tar- 
talmával és meggyőződésének komolyságával ha- 
tott. V. ö. Csengeri A., Magyar szónokok és státus- 
férílak és Hegyesi Márton, Biharmegye 1848—49. 
Beöthy, 1. László (szlováni), humorista író, B. 
Zsigmond (1. o.) öccse, szül. Komáromban 1826 
máj. 1., megh. Pesten 1857 máj. 27. Középiskoláit 
szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot pedig Pápán 
és Kecskeméten végezte. A forradalom alatt 
mint önkéntes részt vett a schwechati csatában, 
majd honvéd lett s mint hadbíró-főhadnagy ka- 
pitulált Komáromban. Ezután egy ideig színész- 
kedett, de már 1850 nyarán megvált e bizonyta- 
lan pályától és szüleihez hazatért ; azonban még ez 
év végén Pestre tette át lakását, hol az irodalom- 
nak élt. Első dolgozatai, fordításai, humoros raj- 
zai még a negyvenes évek szépirodalmi lapjaiban, 
a Pesti Divatlapban, Honderűben, Életképekben je- 
lentek meg. Nagyobb figyelmet 1849 végén Miss 
Fanny c. novellája keltett a Hölgyfutárban, mely 
lapnak ettől fogva egész haláláig rendes munka- 
társa volt ; maga is szerkesztett egy Romemlé- 
kek c. albumot 1851. Társaságban és irodalom- 
ban rendkívül élces, humoros temperamentima 
volt, szellemességének mély kedély és ritka sze- 
retetreméltóság volt a forrása ; ö volt az ötvenes 
évek ifjú irodalmának egyik legnépszerűbb alakja. 
Többnyire humoros novellákat, regényeket írt, 
melyek gyors egymásutánban jelentek meg. önálló 
kötetei: Puncs (3 köt., Komárom 1853—55, az 
első kötet második kiad. is ért) ; Nesze semmi J'ogd 
meg jól (Pest 1854) ; Beszélyek (u. o. 1855) ; Laci- 
kmyha (u. o. 1855, többek közreműködésével); 
Beöthy László mint pesti arszlán, vagyis : Dí- 
szes társalkodó (u. o. 1856) ; Comoedia és tra- 
goedia (novella, 1857) ; A puszták fia (regény, 
1857) ; Novellák (2 köt., 1857) ; «A kék macska- 



Beöthy 



— 125 — 



Beöthy 



^oz» GoUbach és comp. füszerkergskedése (regény 
2 köt., 1858 ; új kiadás 1908); Özvegy és prole- 
tár c. vígjátékát a Nemzeti Szinházbán 1856. elő- 
adták. Válogatott müveit a szerző halála után 
bátyja, B. Zsigmond adta ki 3 kötetben, életrajz- 
zal és arcképpel 1859. 

2. B.László (szlováni), B. Zsolt (L o.) és Rákosi 
Szidi tla,szül. Budán 1873ápr.l3.Irt számos cikket 
a heti és időszaki lapokba és folyóiratokba. 1894- 
ben jelent meg Egy legény és két leány c regénye. 
Színmüvei : A három Kázmér bohózat 3 felvo- 
násban ; Béni bácsi ; Arany lakodalom c. hazafias 
látványosság, melyet Rákosi Viktorral írt. Köz- 
ben megjelent egy kötet elbeszélése : Asszonyok 
a kaszárnyában (1897). 1898 júl. a Magyar Szín- 
ház igazgatói állására hívták meg, melyről 1900 
januárjában lemondott. Azután két éven át a 
Nemzeti Színház igazgatója volt. 1902-ben ez ál- 
lásától meg\'ált s a Királyszinházai építtette, 
mely 1903 nov. 6. nyílt meg. Legutóbb a külföld 
nagy színházairól irt tanulmányokat. 1907 októ- 
berében átvette, mint bérlő igazgató, a Magj-ar 
Színház igazgatását is. Azóta két színházban tart 
előadásokat. 

3. B. Zsigmond (szlováni), szépirodalmi és jog- 
tudományi író, szül. Komáromban 1819 febr. 17. 
megh. u. 0. 1896 jan. 20. Középiskoláit szülőhe- 
lyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egj-etemen 
végezte. 1841-ben ügy\"édnek esküdött fel, s 1845. 
szolgabíró vá, 1846. a dunántúli ev. ref. egyház- 
kerület világi főjegyzőjévé, majd az országos 
közalapítványi bizottság elnökévé választották. A 
szabadságharc alatt a közoktatásügyi miniszté- 
riumban volt fogalmazó, később titkár, az 50-es 
évek folyamán Komáromban ügyvédkedett és a 
ref. egjház főgondnoka volt. Később a bírói pá- 
lyára lépett, s 1870. kúriai bíró, 1883. kir. táblai 
tanácselnök lett ; 1888. nyugalomba vonult. A fő- 
rendiház tagjává nevezték ki és számos kitünte- 
tésben részesült. A 40-es és 50-es évek neves írója 
volt ; verseket, elbeszéléseket, társadalmi és poli- 
tikai cikkeket irt az akkori lapokba. Összes,köl- 
teményei arcképével 1851. jelentek meg, JJjaJbb 
költeményei pedig 1880. Beszélyei 1885. jelentek 
meg két kötetben. A drámai téren is tett kísérle- 
tet, de becsesebbek jogtudományi müvei : JE2emi 
magyar közjog (Pest 1846) mely első, mag>-ar nyel- 
ven irt kísérlet volt e szakban ; A magyarországi 
protestáns egyházra vonatkozó összes országos 
törvények, tört., közjogi ós gyakorlati jegyzetek- 
kel (Budapest 1876). 

4. B. Zsolt (szlováni), esztétikus és irodalom- 
történetíró, szül. Budán 1848 szept. 4. Tanulmá- 
nyait Komáromban és Pesten végezte. Előbb 
jogász volt s 1871. s^édfogalmazó lett a pénz- 
ügj-minisztériumban, de 1875. pályát változtatva, 
a pesti állami (V. ker.) reáliskolában vállalt 
tanári állást. Miután 1877. a bölcsészet doktorává 
avatták, 1878. a magyar irodalomtörténet egye- 
temimagántanára lett. Greguss Ágost halála után 
az esztétika tanszékére 1882. helyettes, 1883- 
rendkívüli és 1886. nyilv. rendes tanárnak nevez- 
ték ki, e tanszéket ma is betölti, de az esztétika 
mellett irodalomtörténeti előadásokat is tart ; öt 
Ízben volt a bölcsészeti kar dékánja. 1890 óta 
elnöke az orsz. tanár\'izsgáló bizottságnak, 1883 



óta tagja az orsz. közoktatási tanácsnak, melynek 
egy évtizedig alelnöke is volt s jelenleg előadó taná- 
csosa. A nóképzőegyesület leánygimnáziumának, 
melyet 1895 — 96. mint hazánkban első enemü 
intézményt ő szervezett, hosszabb időn át kurátora 
volt, s ez intézet eg>'ik osztályában tanított is. A 
Kisfaludy-társaság 1876. tagjává, egyszersmind 
másodtítkárává, 1879. első titkárává, 1900., Gyulai 
Pál lemondása után, elnökévé választotta, a M. 
Tud. Akadémia pedig 1877. levelező, 1884. rendes, 
1893. igazgató tagjává, végül 1910. másodelnö- 
kévé. 1896-ban mint egyetemi tanár (elsőül) mi- 
niszteri tanácsosi címet kapott, 1899. a opro litteris 
et artibusM díszjelvényt nyerte, 1900 dec. 2. a fő- 
rendiház tagjává neveztetett ki; 1908 végén a 
Petőfi-társaság tiszt, tagjává választották meg. 
1893-tól 1907-ig elnöke volt az Orsz. Középiskolai 
Tanáregyesületnek. — B. mint tanár és író évtize- 
dek óta a magyar szellemi élet vezéralakjai közé 
tartozik s jelenleg a magyar irodalomnak legelső 
tekintélye. Pályáját mint szépirodalmi író kezdte, 
rajzokkal, elbeszélésekkel, regényekkel. 16 éves 
korában adta ki első kötetét: Elbeszélések az ifjú- 
ság számára (Pest 1865). Ezt követte a többi 
hasonló müve: Elbeszélések, 1871, 5i>o Márton, 
reg. 1875; Kálozdy Béla, reg. 2 k. 1875; s 
utolsó enemü kötete : Bajzok 1879. jelent meg. 
A rajznak utóbb nagj' divatba jött formáját 
angol példák után ő kezdte meg nálunk s Mik- 
száthra is hatással volt. E közben szerkesztette 
1873—74. az Athenaeum c. szépirodalmi és kriti- 
kai lapot. 1876-tól az irodalomtörténetírás terére 
lépett Át Az első magyar politikai szinmíi és kora 
c. tanulmányával. 1877 — 78-ban pedig irodalom- 
történeti kézikönyvét bocsátotta közre : A ma- 
gyar irodaim töiiéneti ismertetése, mely az- 
óta magyar irodalomtörténeti tanításunk leg- 
főbb segédeszköze. A Kisfaludy-társaság 1(X) 
aranyas jutalmát 1879. elnyerte A szépprózai el- 
beszélés a magyar irodalomban c. monográfiájá- 
val (2 első kötete i886. és 1888., befejezve nincs). 
Irodalomtörténeti tanulmányainak visszhangja : 
RáskaiLea c verses elbeszélés (1881, második, 
díszkiadás Vágó Pál rajzaival 1887). A Nemzeti 
Hírlapban és Pesti Naplóban 1878—1881 közt írt 
szinbírálatait 1882. összegjiijt^'e is kiadta; Szin- 
műírók és színészek címmel. Ennek új folyama a 
Színházi esték (Bpest 1895). Esztétikai munkái 
közt a legfontosabb : A tragikum (Budapest 1885), 
melyet az Akadémia utólag a 200 aranyas Kará- 
csonyi-díjjal tüntetett ki. 1883-ban sajtó alá ren- 
dezte és életrajzzal bevezette Csató Pál, szépiro- 
dalmi munkáit. A Kisfaludy-társaság Évlapjait 
1877— 1900-ig szerkesztette. Ugyanő szerkesz- 
tette A magyar irodalom története c. képes dísz- 
munkát 2 nagy kötetben, a jelenkori irodalom- 
történetírók legnagyobb részének közreműködé- 
sével (Bpest 1893—96, 2. kiad. 1899, 3. kiad. 
1906). Az ezredév alkalmával írta A magyar 
irodalom kis tükre c. könyvét (1906). A kormány- 
nak Ezredéves magyar állam c. kiadványában 
magyar, német, angol és francia nyelven meg- 
jelent A magyar szellemi élet fejlődése c. Szer- 
kesztette A művészetek története c vállalatot is 
(Bpest 1905, 4 köt). Résztvesz a Budape.sti Szemle 
szerkesztésében. Nagj'számú irodalomtörténeti, 



Bepácolás 



-- 126 



Bér 



esztétikai, művészeti és oktatásügyi tanulmányt, 
beszédet írt és mondott el s általán mint essay- 
iró és irodalmi szónok nálunk legelső sorban áll. 
Kiválóbb tanulmányai : Munkácsy Krisztusa, Szé- 
chenyi és a magyar költészet (1893), A poétika 
útja és célja (1892), Képegység (1892), Mikolt 
(1893), Vörösmarty Mihály (1900), B. Wesselényi 
Miklós (1902), Jókai emlékezete (1905), Árpád a 
magyar költészetben (1906), A kurucvilág költé- 
szete (1906), Mikes leveleskönyve irodalmunk- 
ban (1906), Ferenczy István, emlékbeszéd (1909), 
Arany János (1910) stb. Egyetemünkön az esz- 
tétika tudományát a régibb spekulatív iránytól 
a modern pszichológiai alapra vezette át. Iro- 
dalomtörténetünkben jeles kutató s még fonto- 
sabb elemző, összehasonlító, értékelő és össze- 
foglaló munkát végzett s e tudományszakot 
Gyulai Pál után ismét tovább fejlesztette. B. mint 
stiliszta a magyar prózának egyik legeredetibb 
képviselője. Irodalmi és oktatásügyi irányelve a 
magyar lélek erejének kifejtése az európai kul- 
túra keretében. Közéleti működésében a szabad- 
elvű nemzeti irány híve. 1908 őszén tanítványai 
és tisztelői és az érdekelt intézmények 60-ik évé- 
nek betöltése alkalmából ünnepet rendeztek tisz- 
teletére s egy nagyterjedelmü B.- Emlékkönyvet 
adtak ki, irodalomtörténeti, esztétikai és íllozóflai 
tárgyú dolgozatokkal. 

Bepácolás, 1. Gsávázás. 

Bepakkolás. Avízzel gyógyítás egyik módszere. 
Lényegében nagy, a fej kivételével az egész testet 
fedő borogatás. Rendesen 12—16° C. vízbe mártott 
lepedőbe gyöngyölik a beteget, majd gyapjutaka- 
rókba csavarják. Kezdetben a hideg hatása érvé- 
nyesül (gyakran váltogatva lázellenes eljárás), a 
pulzus gyérebb lesz, majd 15—20 perc múlva kel- 
lemes melegérzés támad, a bőr kipirosodik s a B. 
mint kitűnő csillapító és álmosító eljárás szerepel. 
Még később izzadás áll be s a hatás ismét megvál- 
tozik. A száraz B.-ok, száraz meleg lepedővel 
(flanel lepedő), főleg melegfürdők után erős izzasztó 
hatásúak. B. után rendesen rövid hidegvízkeze- 
lést (lemosás, zuhany stb.) szokás végezni. 

Bepárologtatás v. hesűrítés. Igen fontos műve- 
let, melyet valahányszor valamely oldatot kon- 
centrálni, nem illékony részeket az illékonyaktól 
elválasztani, vagy folyadékban oldott testeket az 
oldószertől elkülöníteni akarunk, alkalmazzuk. 
A művelet kivitele leggyakrabban akként történik, 
hogy a folyadékot üveg, kvarcz, porcellán vagy 
platinából (esetleg nikkel, vas v. rézből) készült 
lapos csészébe öntik s azt rendszerint vízgőzzel 
melegítik. A csészében lévő folyadék nagy felüle- 
ten egyenletesen melegedvén föl a vízgőztől, elég 
gyorsan elpárolog felfözós nélkül is. A felfözést 
különösen a kémiai elemzésekben kell elkerülni, 
minthogy a forrásban lévő folyadékból eltávozó 
gőzbuborékok magukkal ragadhatnak szilárd al- 
kotórészeket is, ami az elemzésben természetesen 
hibát okozna. Légritkított térben (vákuum-üstök- 
ben) a B. sokkal alacsonyabb hőmérsékleten és 
gyorsabban történik, minthogy az elpárolgást 
gátló gőzréteg a folyadék felületéről szivattyúzás 
által folyton eltávolíttatik. 

Beporzás v. beporzódás, helyesebben megpor- 
zás (növ.), az az időszak, midőn a virágban levő 



teljesen kifejlődött porzók antherái felrepedez- 
nek 8 a pollen v. virágpor a bibére szóródik, vagy 
más, külső hozzájárulás következtében a bibére 
jut, ami által a megtermékenyítést (1. o.) indítja 
meg. Ha a virág kótivarú, vagyis a porzók meg 
a termő ugyanabban a virágban fejlődnek, akkor, 
még pedig ha a bibe lentebb van, mint a por- 
tokok, a virágpor könnyen a bibére juthat. Ha a 
bibe fentebb van, akkor a virág nem ritkán le- 
konyul, s ekkor a virágpor szintén ráhullhat a 
bibére. A B.-nak azonban számos nehézsége van. 
így az egyivarú virágok (1. Egy laki és Kétlaki 
virágok) porzója és termője nem egy virágban 
fejlődik, sőt a virágpor nem ritkán hosszú útról 
jut a bibére. De kétivaru virágok porzója és ter- 
mője sem egyszerre kész és fogékony a termé- 
kenyítésre, pedig enélkOl termékenyülés lehetet- 
len, mert a virágpor olyan bibén nem kezdheti 
meg a termékenyítés folyamatát, amelyen még 
a bibeszemölcsök s a ragadós anyag nincs ké- 
szen, vagy amely már hervadásnak indult. Az 
olyan kétivaru virágokat, amelyeknek a porzója 
és termője ugyanabban a virágban a terméke- 
nyítésre nem egyszerre kész, dichogamoknak 
nevezik. De ha a porzó és tei-mő a B.-ra meg a 
termékenyülésre egy időben kész is, még sok 
más akadályozhatja vagy hiúsíthatja meg az ön- 
megtermékenyitóst. így pl. a termékenyítő ré- 
szek gyakran oly helyzetben lehetnek, hogy a 
virágpor nem hullhat a bibére. A virágban lehet 
továbbá olyan berendezés, mely ott, hol az ön-B. 
különben lehetséges, a virágnak egy más idegen 
virág himporával való termékenyítését nagy 
mértékben megkönnyíti v. bizonyosan létre is 
hozza. A tapasztalás azt is bizonyítja, hogy sok 
kétivaru növény egyes virágának önmegtenné- 
kenyüléséböl kevés vagy kevéssé életre való mag 
lesz, sőt a termékenyülés magtalan is maradhat. 
Nagyobb az eredmény, ha a virágok egymást köl- 
csönösen porozzák. A virágzó növények között 
aránylag ritka az az eset, amidőn egy virágnak 
önmegtermékenyltése (autogamia) az egyedül 
lehetséges mód lenne. A többi esetben két virág- 
nak idegen-B-a (allogamia), illetőleg terméke- 
nyítése szokott megesni. Erre a célra vagy egy- 
ugyanazon növénypéldánynak két virága (geíto- 
nogamia), vagy ugyanannak a fajnak két indi- 
viduumán levő virágok (xenogamia) alkalmato- 
sak. Ez a B. mesterséges is lehet, ha pl. szőr- 
ecsettel vagy más módon a himport a bibére 
viszik. A természetben azonban különböző módon 
és segítséggel a virágokban v. a virágzatban levő 
berendezés révén szokott a B. megtörténni. A 
virágpornak a bibére jutását három természetes 
körülmény segíti elő : a víz, a levegő (szél), meg 
az élő állatok (rovai*. madár, csiga). Eszerint víz- 
porozta (1. 0.) (hydrophilae), szélporozta (1. o.) 
(anemophilae) és állatporozta (1. Rovarporozta. 
Madárporozta, Gsigaporozta virág, zoidiophilae) 
virágokat különböztetnek meg. 

Ber, a Mária-Terézia tallér (1. o.) egyik neve 
Abesszíniában, ahol ez a pénz 4"93 K értékben a 
legfontosabb fizetőeszközül szolgál. 

Bér, pénz vagy pénzértékű szolgáltatás (natu- 
ralia), amelyet dolognak, jognak vagy munkának 
a használatáért fizetnek. KtUönösen bérleti, ha- 



Bér 



— 127 — 



Berakó gép 



szonbérletí, szolgálati szerződésnél fordul elö (l.o.). 
Az egyszerűbb, különösen testi munka ellenszol- 
gál tatását nevezik bérnek ; a szellemi munkáét 
tiszteletdíjnak, hivatalnok állandó díjazását illet- 
ménynek, járandóságnak stb. nevezik. 

Bér, kisk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (i9io) 942 
tót és magyar lak. ; u. p. és u. t. Szirák. 

Bér Dezső, karika túra- rajzoló, szül. 1875 ápr. 
10. Kalocsán. Budapesten megkezdett jogi tanul- 
mányait két év múlva abbahagjta s 1894-töl 
fogva több éven át a Képzöm. Főiskolán tanult, 
de már ez időben is sok karikatúrát rajzolt a 
Borsszem Jankóba, amelynél Faragó József utóda, 
1910. Lipcsey Ádám szerkesztő halála után a lap 
művészeti szerkesztője lett. Politikai karikatúrá- 
kon kívül, amelyek csakhamar népszerűvé tették 
nevét, a budapesti kiállításokon grafikai müvek- 
kel is részt vett. Feleségének, Bér Böskének 
Kis emberekről kis embereknek e. mesegyűjte- 
ményét illusztrálta. 

Bera, Sodomma királya, Móz. I. K. 14. fejez, 
elbeszélése szerint egyike az öt királynak, akik 
Élám királya. Kedorfaómer ellen fellázadtak s aki- 
ket ez azután levert, de miután Ábrám Kedorlaó- 
mert és szövetségeseit legyőzte, elveszett javait 
mind visszanyerte. Nöldeke szerint B. (a go- 
nosz) jelképes neve Sodomma királyának. L. Ke- 
dorlaómer. 

Berábra v. harpbra, núbiai néptörzs a Nilus 
mindkét partján, Ázsia és Vádi Halfa között tö- 
megesen, a Kék Nilus vidékén elszórtan. MiUler 
Fr. szerint a voltaképi núbiaiak saját magukat 
hívják : i^.-knak v. harábrá-knak. A B.-k sem 
négerek, sem hamiták (berberek), hanem való- 
színűleg mindkét fajtából való keverékek. Egyik 
tekintetben a négerekre, másik tekintetben a régi 
egyiptomi retu-kra s a felláhin-okra emlékeztető 
testi sajátságokkal bimak ; középtermetűek, kar- 
csúak, vörösbarna börszinűek, finom göndör ha- 
júak, testtartásuk kecses, járásuk könnyed, hosszú- 
kás arcúak, élénk szeműek, görbült orrnak, ^"kaik 
csak kevéssé duzzadtak, állcsontjaik ki nem állók, 
szakálluk gyenge. A férfiak hajukat lenyírják s fe- 
jűket fehér kendővel kötik be, a nók zsírral bekent 
hajukat több egyenlő hosszú varkocsba fonják : 
bőrűket kékes színre tetoválják. Kezeiket henná- 
val (Lmcsonia inermis leveleinek kiáztatott fes- 
tékével) vörösre festik. Az ó-egyiptomi és kopt 
nyelvvel rokon nyelvük két dialektusra, a kenusi 
•s mahasira oszlik. Szorgalmas fóldmívelők.V. ö. 
Jankó János, Die B., Deutsche Rundschau f. 
Geogr. XIII. 

Béradó, a munka jövedelmére kivetett adó : 
szűkebb értelemben csak a közönséges napszám- 
munkából, tágabb értelemben azonban bármely 
más munkából eredő bérek, illetőleg fliietések, 
tiszteletdíjak esnek a B. alá. Ahol általános jöve- 
delmi adó van, mint Poroszországban és újabban 
nálunk (1909. X. t.-c.), ott külön B. nincsen, ha- 
nem a jövedelmi adóban foglal helyet. L. még 
Házbéradó és Lakásadó. 

Berak, adók. és pollt. közs. Szerem vm. vuko- 
vári j.-ban, (t9ooi,932 német, horvát-szerb és ma- 
gj'ar lak. : u.p. Cakovci, u. t. Gjeletoyci. 

Berakás. Árúk B.-a a vasutaknál. Értik alatta 
a vasúton való fuvarozás végett feladott árúknak 



a vasúti kocsikba való B.-át. A B.-t a vasúti üz- 
letszabályzat és a díjszabások rendelkezéseihez ké- 
pest a vasút vagy a feladó végzi, illetőleg a 
vasúti üzletszabályzatban és a díjszabásokban 
van meghatározva, hogy mely árúkat rakatja be 
a vasút és melyeket köteles a feladó berakatni. 
A B.-ra nézve a vasút a feladóval külön egjez- 
ségre is léphet (pl. az iparvágányoknál). — B. & 
yiyomdászathan: 1. a betüszekrények (1. o.) iy 
betűvel való megtöltése ; 2. a nyomásra kerülő 
papiros-íveknek a gépbe illesztése. 

Berakó gép. Az a gép, meUyel a gyűjtő gyár- 
tásánál, a gyújtókat merőlegesen és egymástól 
egyenlő távolságban a mártórámába beállítják. 
Ezt a munkát azelőtt kézzel végezték, mig Sebold 
durlachi gyáros ezt a gépet föl nem találta. Egy 
ember ezen géppel berakhat naponta 1—1 Vj millió 
gyujtóf ácskát. A mellékelt áhra nyitott helyzetben 
mutatja ezt a gépet. Fölül van egy szekrényes 




Sebold berakó gépe. 

födél, melybe a merőlegesen álló gyujtószálkákat 
berakják. Alatta van egy 30 mm. magas q ráma, 
melynek mezeje egy apró merőleges csövekkel 
ellátott sárgaréz szitával van kitöltve, mely alul 
a (d) tolóval elzárható, (k) szintén fölhajtható ros- 
télyráma, végre a gép asztalán van egy harántos 
rostély. Munkafolyama a következő : A berakó 
rámarostély léceit két, a gép hosszanti irányában 
oldalt fekvő vaspálcára tolják és egy oldalsó elmés 
szerkezettel kitolják, úgy hogy azok kellő távol- 
ságban legyenek. A felső rostélyráma leeresztése 
után most 3 egymást keresztező rostély van, me- 
lyek között a gjnijtószálkák állva ellielyezked- 
nek. A (d) tolót a (q) szitára helyezik. Egy oldalsó 
rázókésziilékkel megrázzák a szekrényt, minek 
következtében egyes gyujtószálkák a szita csö- 
veibe hullanak. Á szekrény fölemelése után kisze- 
dik a szita csöveiből az esetleg odajutott szilánkot, 
kihúzzák alóla a tolót, amidőn is a szitában volt 
szálkák a rostélyok keresztezése által alkotott 
cellákba hullanak. A középső, yag3/lB a tolajdon- 
képeni mártóráma rostélyléoeit moet még öesze- 



Berakó készülék 



— 128 



Béranger 



tolják, hogy a szálkákat jól megtartsák és lezár- 
ják. Ezzel egy ráma a mártásra készen van. 

Berakó készülék (nyomd.), 1. Önberakó készülék. 

Berakott fémmunkák. Az iparmüvészetnek ezt 
az ágát tausirozásnak és damaszcirozásnak is ne- 
vezik. A tausirozás a tausia olasz szótól ered, mely 
rokon a tarsia szóval, mind a kettő berakott mun- 
kát jelent, csakhogy az első fémre, a másik fára 
vonatkozik. A franciák incrustationnak vagy da- 
masquinurenek nevezik. A tausirozás célja az, hogy 
nemtelen fémeket (vasat, acélt vagy bronzot) ne- 
mes fémekkel való berakással értékesebbé tegye- 
nek. Az ötvösségnek ez a külön ága ma is nagy- 
ban divatozik a jakutok között, továbbá Indiában 
és Japánban. Ezt a művészetet már TJieophüus 
Presbyter (élt a XI. sz. első felében) ismerte s róla 
Schedula c. müvében (3. könyv XC. fejezet) meg is 
emlékezik, azonban a müipamak ezt az ágát a 
későbbi századokban elfeledték, míg végre a XVI. 
sz.-ban Benvenuto Cellminek sikerült újra föltá- 
masztani. Különösen jeles tausirozó művészek 
voltak a milanói, müncheni, augsburgi és eibari 
fegyverkovácsok; újabban ez a művészet az arany- 
művesség egyik áigát alkotja. A tausirozó munká- 
kat őseredeti helyükön, Japánban és Indiában úgy 
készítLk,hogy a nemtelen fémet fecskefark alakuan 
kivésik és ebbe a mélyedésbe az arany, illetőleg 
ezüst drótot beverik ; ezek a díszítmények vagy 
egy síkot alkotnak a díszítendő fém felszínével, 
vagy pedig abból reliefszerüen emelkednek ki. 
Más mód szerint a tárgy f ölszinét durván verik, 
ezután fölhevítik és a nemes fémszálakat rákala- 
pálják. Ez a munka könnyebb ugyan, de nem oly 
tartós. Sok esetben a már tausirozott tárgyat sa- 
vakkal étetik, hogy a nemes fém-díszitmény job- 
ban kiemelkedhessek. 

Berakott munka (intarsia), amidőn külön- 
böző színű és rajzi szempontból érdekes anyagok- 
ból készült, rendesen a növény- és az állatvilágból 
vett ékítményeket egy az ékítményekével azonos 
anyagba úgy berakjuk, hogy az egész kép sík- 
ókitmóny legyen. Mértani ékítmény csak ritkán, 
de akkor is mindig a többivel vegyesen szerepel 
a B.-ban. Midőn az idevágó díszítmények kizáró- 
lag mértani elemekből képződtek, a nyert képet 
technikai szempontból rakott munkának (mozaik) 
mondjuk. Franciaországban mindkét díszítő tech- 
nikát «marquetterie» gyűjtőnévvel illetik. B. 
anyag szerint lehet fából (leggyakoribb), készül- 
het kőből, bőrből, elefántcsontból és fémből (tau- 
sia, all'agemina, tarsia, niello stb., 1. Berakott 
fémmunkák). Van aztán vegyes anyagú is, pl. 
fémékítmények fában (Kar-Taschia), gyöngyház, 
kő stb. ékítmény faalapon, fémékítmény szaru- 
ban (BouUe-intarsia). A B. fánál, fémnél, csont- 
nál és szarunál vékony, 1—2 mm. vastag leme- 
zeknek megfelelő kivágása útján készül. Ekkor 
is kétféle technikai eljárás van. Egyik szerint a 
berakandó elemek anyagait szolgáltató lemezeket 
az alapanyag lemezével egybefoglaljuk (8—10 
lemez egy csomóba), egyik fölső lapon fölragaszt- 
juk a rajzot, alul pótlemezt helyezünk el az anyag 
kiszakítása ellen és megfelelő kézifűrésszel (fo- 
nalfürósz elöfúrással) kivágjuk, aztán vonal men- 
tén az ékítményt és egyúttal az alaplemezt is. Az 
alaplemez igazi oldalát bevonjuk szívós gummi- 



zott papirossal és rajz alapján berakjuk aztán 
kellő helyen a színes fákból álló ékítményeket. 
Az így nyert alkotást megfelelő vakfára enyvez- 
zük, a f ölszinen levő papirost leszedjük és az anya- 
got aztán megfelelő technikák szerint kikészítjük 
ós csinozzuk. Szebb B.-t nyerünk, ha az alaple- 
mezeket külön és az azonos fából való elemeket 
egybegyűjtve, az illető fából való lemezcsomón 
és ezeket is külön-külön vágjuk ki. A további el- 
járás azonos az előbb fölemlített technikával. 
Ügyes iparos munkájánál az utóbbi eljárás mel- 
lett ékítmény és alaplemez között nem lesz hézag. 
Elsőbbsége ez eljárásnak még, hogy nem vagyunk 
korlátozva a fafélék és színek számánál. Míg az 
első eljártísnál legfőbb 7—9 szín, rendesen azon- 
ban csak 1 — 2 szín szerepelhet ékítmény elemek- 
ben, addig itt gyakran 20 — 25 féle is fordul elő. 
A B.-nak különös neme a faragott v. relief intarslo, 
midőn a szines anyagokból, kivált fából álló ékít- 
ményeknek a vékony alapból 5—8 mm. kiálla- 
nak. Ezeknek fölény vezése különös fogással tör- 
ténik. Enyvezés után szokták a diszítményeleme- 
ket gyöngéd reliefre kifaragni. A sik-intarsiát 
néha árnyékolják is, mintegy 150o C.-ra hevített 
homokfürdő segélyével vagy vonalozott sgrafltto 
árnyékolásnál a bemélyített vonalaknak barna 
V. fekete festékkel való színezésével. 

Beraktározás. A vasúti fuvarozásnál, ha a 
fuvarozás végett a vasúti állomásra kiszállított 
árút a vasút azonnal nem szállíthatja el, de a tá- 
rolásra megfelelő helyiségek vannak, azt a le- 
hető elszállításig ideiglenesen beraktározza. A 
B.-ért a vasút díjat (fekbért) szed s az árúért a 
díjazott letétre vonatkozó szabályok szerint felel. 
Hasonlókép beraktározza a vasút az állomásaira 
megérkezett azokat az árúkat is, melyek kézbe- 
síthetetlenekké válnak, hacsak azoknak romlandó 
természete miatt azonnali eladása nem szüksé- 
ges. Részletes rendelkezéseket 1. vasúti üzletsza- 
bályzat 64. és 81. §. 

Berán Lajos, plakettművész, szül. Budapesten 
1882. Művészetének elemeit Teles Ede műhelyé- 
ben, azután a bécsi akadémián tanulta meg s 
1902. Budapestre költözve, itt széleskörű mun- 
kálkodást fejt ki. Nevezetesebb plakettjei : Tre- 
fórt (1903); Ferencvárosi Torna-Klub (1905); 
Aranylakodalmi emlékplakett, Semmelweiss^ a 
Vas- és fémipari kiáll, plakett ( 1 906) ; Tlialy Kál- 
mán (1907) ; Fadrusz János, Körösi Csoma Sán- 
d&r (1909) stb. 

Béranger (ejtsd: beraSzsé), Pierre Jean de, francia 
dalköltő, szül. Parisban 1780 aug. 19., megh. u. o. 
1857 júl. 16. Gyermekkorát Peronneban, rokonai- 
nál töltötte, ahol rendszeres nevelésben alig ré- 
szesült s inkább önképzés útján művelte magát. 
1796-ban visszakerült Parisba atyjához, egy szabó- 
mesterhez, hol csakhamar oly nyomorba került, 
hogy 1803. jónak látta néhány költeményét Lucien 
de Bonaparte-nak elküldeni, aki reá ruházta át 
az Institut-től kapott 1000 fr. évi díját s négy év 
múlva az Université ugyancsak 1000 fr.-kal díja- 
zott Írnoki állást is szerzett neki. B., akinek dalai 
kéziratban régóta közkézen forogtak, az első vers- 
gyűjteményt 1815. adta ki Chansons morales 
ot autres cíímon, s minthogy a Bourbonokat nem 
egyszer megcsipkedte bennük, felebbvalóitól meg- 



Berar 



— 129 — 



Bőrbeadó 



rovásban részesül t. Második gyü j teményében( 1 82 1) 
még n>áltabban állást foglalt a szabadelvű törek- 
vések mellett, ami miatt nemcsak állását vesz- 
tette el, hanem 3 hónapi fogságra és 500 fr.-nyi 
birságra is ítélték. 1825., 1828 és 1830. egy- 
egy újabb verskötetkét bocsátott közre s egyre 
öregbítette hímevét. E gyűjtemények másodiká- 
ért (1828) azonban 9 havi fogságra és súlyos pénz- 
birságra (10,000 fr.) ítélték. A júliusi forradalom- 
ban tevékeny részt vett s Lajos Fülöp hálából 
meg akarta jutixlmazni, de ö minden jutalmat 
visszautasított. 1 8-i8-ban óriási szótöbbséggel be- 
választották a törvényhozó testületbe s B. csak 
nehezen szabadulhatott e tisztségtől. Egy ideig 
Passyban élt teljesen Nisszavonultan abból az évi 
3000 fr.-nyi járadékból, melyet művei után 1833 
óta fizetett kiadója. 1852-ben visszatért Parisba, 
8 nemsokára meghalt. Temetését nagy pompával 
maga az állam rendezte. Hagyatékában egy ön- 
életrajzot és 94 kiadatlan chansont találtak. B., 
aki dalaiban a korabeli francia polgársííg átlagá- 
nak érzelmeit fejezi ki, kora legnépszerűbb ver- 
selője volt. Dalaiban, hol a maga egyszerű, de 
epikureusi élefrs'iszonyait énekeli meg (Le grenier, 
Mon habit, Mon vocation. Le dieu des bonnes gens, 
Les hirondelles), hol a politikai viszonyokat bí- 
rálja sokszor maró szatírával (Le roi d'Yvetot, 
Les enfants de Francé, Le marquis de Carabas, 
Les capucins), hol meg a Napóleon alakja köré 
szövődő legendát dolgozza fel (Les souvenirs du 
peuple, Les deux grenadiers, Le cinq mai stb.). 
Verseiben mélyebb erkölcsi felfogást, eredeti esz- 
méket, egj'éni színt és nyelvet hiába keresünk s 
éppen ezért a francia irodalomterténetírók nem 
sokra becsülik. Inkább külföldön van híre. Két- 
ségtelen, hogy B. a chanson-nak, ennek a köny- 
nyed műfajnak legkiválóbb művelője s a báj és 
humor éppen nem hiányzik belőle. A refrainet pe- 
dig senki sem alkalmazta annyi szerencsével, mint 
ő. E jeles tulajdonságainak köszönhető, hogy 
versei java részét majd minden európai nyelvre 
lefordították. Nálunk Petőfi, Szász Károly, Szabó 
Endre, Vargha Gyula stb. fordították. Petőfi köl- 
tészetére főleg formai tekintetben jelentékeny ha- 
tással volt. Önálló kötetekben megjelentek : B. da- 
lai, magyarítják Szász Károljr. lllésfy György és 
mások (Debreezen 1860) ; Önéleti-ajzora, ford. 
KI udik Imre (Szolnok 1881, 2 tvLzet) ; Bodrogh 
Pál, Idegen költők, Heine, B., BjTon és mások 
(Budapest 1906). V. ö. Arnould, B., ses amis, ses 
ennemis et ses critiques (Paris 1864) ; Janin, B. 
et son temps (1866) ; St. Beuve, Causeries du lundí 
II. (1858); E. Delpü, B. (1892); Lecomte, Oeuv- 
res inédites de B. (Paris 1909) ; Imre Sándor, Iro- 
dalmi tanulmánvok II. (Budapest 1897) ; Halász 
G>TÜa, Petőfi és B. (Brassói reálisk. 1897/98-iki 
értesítőjében) ; MVdós Elemér, Petőfi és B. (Bpest 
1904); Kacziány Géza, Petőfi mesterei (u. o. 
Petőfi-könyvtár)'. 
Berar (hivatalos neve : The Hyderábad Assi- 

fned Dlstricts), tartomány India belsejében, a 
)ekan felföld É.-i részében. Területe 46,888 
km«, amelyből 650 km« területet foglal el a Ga- 
wilghar és Adzsanta halomvidék, amely vulkáni 
eredetű takaró. D.-i részét a Purma folyó és an- 
nak számos mellékvize öntözi. Egj'etlen tava a 

Réwi Naty Le«ik(ma. W. kM. 



SÓS vizű Lonar-tó. Klímája forró, évi közepes hő- 
mérséklete 27" C, csapadék közepesen 660 mm., 
maximum Gawilgharban 1200 mm. Lako8.sága 
1891-ben 2.897,491; 1901-ben 2.754,016, ebből 
2.388,016 hindu, 212,040 mohamedánus, 2,375 
keresztény. Főfoglalkozás a földmívelés, különö- 
sen sok gyapotot, rizst, gabonát ós olajmagot ter- 
melnek. A kereskedelmet előmozdítja a tarto- 
mányon áthaladó Bombay-Nagpur vasút ; a ke- 
reskedelem főhelyei Amraoti és Khamgaon. Ke- 
rületei Akola, Buldana, Basim, Amraoti, Ellitspur 
és Vun, s a tartomány közvetlenül az indiai fő- 
kormányzónak van alávetve. — B. királyság a 
legrégibb időben a dekani radzsputana birodalom- 
hoz tartozott. A XV. sz.-ban rövid időre függet- 
len királyság, 1672. 1. Morteda Ahmednagarhoz, 
1594. Aurangzeb a delhii birodalomhoz csatolta. 
1706-ban a haiderabadi nizam foglalta el, majd 
a marathok szállották meg, akik az angolokkal 
1804. vívott szerencsétlen csata után kénytelenek 
voltak visszaadni. 1817-ben az angolok Badzsi Rao 
Bonszla kiskorú fejedelem nevében foglalták el, 
aki, midőn meghalt, az angoloknak hagyta örök- 
ségül. 1861-ig brit hivatalnokok kormányozták, 
de a jövedelem egy részét a haiderabadi nizam 
élvezte, csak 1906. lett teljesen angol birtok. 

Berat, kerületi, görög érseki székhely és meg- 
erősített város Janina török vilajetben (Dél-Al- 
bániában) az Oszum (Ljumi Beratit) partján, a ha- 
talmas Tomor hegy lábánál, olajfaberkek és 
szőllök között, 12,000 lak.: közelében magas szik- 
lán egy romokban heverő török kastély ; B. helyén 
állott valószínűleg a Ptolemaiostól említett Al- 
banopolisz. 

Berát (barát), a török és perzsa nyelvben ú. 
használatos arab szó; a fejedelemtől kiáUltott 
okirat, szabadalomlevél, mely birtokosának bizo- 
nyos jogokat és kiváltságokat biztosít. B.-tal Is- 
meri el a porta a nála hitelesített konzulokat, 
úgymint a nem muszlim egyházak főpapjait. 

Beraon, 1. B. (csehül: Berounka), a Moldva 
legnagj'obb baloldali mellékfolyója Csehország- 
ban; Edelsbach néven a Cseherdőben ered, Tachaun 
alul Miesnek (csehül : Mze) hívják ; Pilsennél egye- 
sül a Radbusával, (az Angellel, csehül: Bradlavka) 
és Uslavával ; Pilsentől kezdve B. a neve ; a Stfe- 
lával és Litawával való egyesülése után König- 
saal alatt a Moldvába torkol ; hossza 223 km. — 
2. B. (csehül: Beroun), város Horzowitz cseh 
kerületi kapitányságban, a B. és Litawa egyesü- 
lésénél, vasút mellett, (i90o) 9693 lak , pamut- 
kelme- és parketkészítéssel, cukor- és sörgyártás- 
sal, mészégetéssel ; a dekanátusi templomban ér- 
tékes festményekkel (Van Dycktől) ; közelében a 
Krusna Horán kitűnő vasérceket bányásznak. 

Beraunitjíííuáííy, víztartalmú vasfoszfát, kris- 
tályai egyhajlásuak és eleonorit néven ismerete- 
sek. Vörösbarna vagy sötét jácintpiros. Előfor- 
dul : St. Benigna (Beraun kerület) Csehországban 
és Scheibenberg Szászországban. 

Beravci, adók. ós polit. község Pozsega vár- 
megj-e bródi járásában, (i9oo) 831 horvát-szerb 
lak., vasúti állomás, u. p. Velika Kopanica, u. t. 
Vrpolje. 

Bérbeadó az, aki a dolog v. jog használatát 
bérért másnak átengedi. L. Bérleti szerződés^ 



Berbécs 



— 130 — 



Berberia 



Haszonbérleti szerződés, Lakbérleti szerződés, 
Bérszerződés. 

Berbécs a. m. ürü; valószínűleg az elavult olasz 
herbice (ejtsd : berbicse) szóból ered. 

Bérbefogadás. Cselédnek, szolgának, munkás- 
nak stb. felfogadása. L. Cseléd, Szolgálati szer- 
ződés. 

Berber, török szó, jelentése : borbély. Főleg az 
utcai borbélyokat értik alatta, akik utcán végzik 
el a beretválást és hajnyirást. Berber-bási, fö- 
borbély, vagyis a szultán borbélya, akinek hiva- 
tala régente nagyobb tisztség számba ment és 
akinek az volt a hivatása, hogy a szultán haját 
rövidre nyírta, szakállát azonban csak gondoz- 
gatta, lévén a szakállvágás a szultánoknál tilos 
dolog. " 

Berber, 1. B. (Dar-B.), Núbia egyik territó- 
riuma, mely nevét lakóitól, a B.-ektől (1. o.) kapta ; 
az Atbara torkolatától a Nilus mentén két napi 
járatra terül el ; fővárosa : B. (1. B. 2.) 1884 óta 
a mahdi híveinek birtokában volt, de 1898 óta 
ismét az egyiptomi Szudánhoz tartozik. 

2. B. (El Mékerif), város Núbiában, a Nilus 
jobbpartján, az ó. sz. l?" 59' ós a k. h. 34« 20' alatt, 
mintegy 10,000 lak., akik a folyómenti sárkuny- 
hóikban laknak. Mióta a Vadi-Hafa — Khartumi 
vasút állomása lett, fontos kereskedelmi hellyé 
vált. Afrika belsejéből az árúkat innen viszik 
Szuakimba a Vörös-tenger mellé. 

Berbera, Brit-Szomáliföld protektorátus fő- 
városa az Adeni-öböl partján, 7 km. hosszú és 
2 km. széles kikötővel, az é. sz, lOo 26'5" ós a k. h. 
45" alatt, rendesen 2000, a nagy vásárok idején 
30,000 lak. Kedvező fekvésénél fogva október 
végétől márciusig nagy vásárok tartatnak benne, 
amelyek igen nagy látogatottságnak örvendenek. 
A kivitol fő cikkei: strucctollak, állati bőrök, 
gummi, elefántcsont, vaj, mirrha és élő állatok ; 
a behozatalé : datolya, rizs, durrha, pamutkelmék, 
liszt és (íukor. B. vásárairól már a XV. sz.-ban 
Conti velencei utazó is tudott. 1875-ben az egyip- 
tomiak, 1884. pedig az angolok foglalták el, akik- 
nek rezidense van a városban. 

Berberek, északafrikai néptörzs, valószínűleg 
az afrikai régi líbiaiak, numidiaiak és gotulok iva- 
dékai. Müller Fr. szerint ők a valódi hamiták (1. o.). 
A B.-ek tkpi neve : amazig vagy tnazik, a. m. 
szabadok, függetlenek. A B.-ek, kik Észak-Afriká- 
ban számos törzsből álló népcsaládot alkotnak, 
maguk közt megkülönböztetik : az ihággárokat 
(szabadokat) és az imorhádokat (meghódítottakat). 
Ez utóbbiak valószínűleg a meghódított idegen 
törzsek ivadékai, akik utóbb B.-ekkó váltak. Leg- 
tisztább vérúB.-ek a marokkói mazigok. Hozzájuk 
számítják a már régóta kihalt guáncsokat (aKanári- 
szigetek őslakóít). Egy ilyen eredetű koponyát a 
budapesti embertani múzeumban őriznek (dr. CMa- 
powski posenl gyakorló orvos ajándéka). A régi 
egyiptomi hieroglif ákon a B.-eket temahu név- 
vel jelölik 8 ezek keresztvonású tetoválásuk által 
tünnok föl. A B.-ek világos bőrszínűek, mint az 
európaiak, azonban itt-ott sötétbarna színűek is, 
arcuk a kaukázusihoz hasonlít, izmosak, de nyú- 
lánk testüek, on'uk erősen görbült, hajuk sima, 
fürtös, többnyire barna, de van szőke komplexum 
is, a férfiak gyérszakálluak, álluk csúcsos. A B.-ok 



mai nap mind mohamedánusok, de mindamellett 
egynejűek s a nő tisztelt állást foglal el náluk a 
családban valamint a közéletben. Földrajzi hely- 
zetük szerint, de etnikailag is a B.-ek 3 főcso- 
portra oszlanak : 1. Imosarat vagy amazik (lásd 
fent) mintegy 2*/, millió tömegben Uad-kuzttól 
Mulujáíg és Atlas É.-i részéig terjednek ; 2. a sel- 
luh mmtegy IV2 millió tömegben az é. sz. 32— 
38" között a partoktól El-Araís-ig ; végre a kabi- 
lok Algériában és Tuniszban, ezeken kívül a sza- 
hararai törzsek: szanhadzsa, tuareg dzsebalíja etb. 
Nyelvük sok tájszólásban él, az arab betűket hasz- 
nálják, kivévén a tuaregeket, kiknek saját betű- 
rendszerűk van. 

Berberia, Afrika ÉNy.-irésze az Atlanti-óceán, 
a Közép-tenger, Egyiptom és a Szahara közt. Terü- 
lete 2.629,000 km^. Ma a következő országok van- 
nak rajta : Marokkó, Algéria, Tunisz és Tripolisz 
Fezzánnal és a Barkával (1. ezeket), óslakói a ber- 
berek (1. 0.). 

Története. A hamíta berberek közt az első 
gyarmatosok a sémita föníciaiak voltak, akik több 
gyarmatot, a többi közt Karthágót is alapították 
és magukat az egész ÉNy.-i partvidék uraivá tet- 
ték, míg a belsőbb részeken a berberek függetle- 
nek maradtak. A rómaiak Karthágó elfoglalása 
után (146 Kr. e.) megalapították az Africa provin- 
ciát, későbben és pedig 46. Kr. e. Numidiát és 42. 
Kr. e. Mauretaniát is meghódították. Konstantinos 
Észak-Afrikát 6 tartományra osztotta, amelyek 
közül csak a legkeletibb, Kyrenaíka, jutott a 
keletrómai birodalomnak. Ez időben terjedt el 
nagy gyorsan a kereszténység ; Cypríanus, Ter- 
tullianus és Augustínus itt hirdették az igét, 
429-ben Észak-Afrika a vandálok zsákmánya lett, 
de Belizár 534. visszahódította ; csakhamar azon- 
ban a keletrómai császárság uralma csak néhány 
parti városra szoríttatott, míg a többi helyeken 
a benszülöttek visszaszerezték fűggetlenségöket. 
648-ban kezdték meg az arabok a támadásaikat, 
míg végre 699. Musza ibn Npszeir elfoglalta Kar- 
thágót és vele együtt egész Észak-Afrikát, amely- 
nek lakói rövid idő alatt valamemiyíen mohame- 
dánusok lettek és a hódítókkal összeolvadtak. A 
bagdadi khalif átus hatalmának elgyöngülése foly- 
tán 800 körül Mauretaniában és Fezben az edri- 
zidák, Kairuanban és Tuniszban pedig az aghla- 
bidák alapítottak önálló khalifátust. Az aghlabi- 
dákat 908. felváltotta a fatemidák dinasztiája, 
amely 986. az edrizidákat is hatalma alá vette. 
1069-ban az almoravida, 1149. pedig az almohada- 
dinasztia lett az uralkodó. Közben a Spanyolor- 
szágban szenvedett vereségek ezt a dinasztiát is 
megdöntötték ; egész Nyugat-Afrika kisebb orszá- 
gokra bomlott és lábra kapott a kalózkodás. B 
miatt a spanyolok több afrikai kikötőt foglaltak 
el (Ceutílt, Melilát, Orant stb.), 1509. azután meg- 
hódították Tripoliszt és Tlemszent, Tuniszt pe- 
dig adófizetővé tették. A szorongatott mohame- 
dánusok Horuk és Khaireddin kalózokat hívták 
segítségül, akik az addig uralkodott dinasztiákat 
megdöntötték (kivéve a Marokkóban 1269 óta 
uralkodó marinidákat) és Algériát, Tuniszt meg 
Tripoliszt a portának vetették alá. (V. Károly 
1535. csak rövid időre ragadta magához Tuniszt.) 
Ez idő óta Algériában török pasák, 1600 óta pe- 



Berberldaceae 



131 



Berchemla 



dig a katonáktól választott dei-ek, Toniszban 
1576-ig pasák, azután dei-ek, 1694 után pedig egy 
bég uralkodott, aki azonban Algériának adót ílze- 
tett. Tuniszból 1551. Dragut szorította ki a ke- 
reeztényeket. A török uralom megalapítása után 
kezdték Afrika ÉNy.-i részét B.nak nevezni. B.- 
nak a központja Algéria volt, amelyet 1830. a 
franciák ejtettek hatalmukba, akik azután 1881. 
Tuniszt is megszállották. Marokkóban 1546 óta a 
Mohamed serif által alapított dinasztia megtar- 
totta függetlenségét. Tripoliszban pedig a török 
uralom áll fenn. V. ö. Mercier, Histoire de l'Af- 
rique septentrionale jusqu'á la conquéte fran^aise 
(Paris 1888-90, 8 köt.). 

Berberidaeeae (Borbolyafélék, n&r.) két- 
szikű növénycsalád a Rarudes sorozatban. 8 gé- 
nusza van 150 fajjal, amelyek főkép az É.-i fél- 
gömb mérsékelt övében vannak elterjedve. Virá- 
guk sugaras, 2 ivarú ; tagjai 2- v. 3-as örvekben 
vannak elhelyezve. A virágtakaró levelek és a 
porzók 2 körben állanak, az előbbiek v. esak le- 
pelt alkotnak v. pedig csészére és pártára külö- 
nültek. A termő rendesen csak 1 termőlevélből 
(monomer) alakult és általában több magkezde- 
ményt zár magába. A termés bogyó. Füvek, cser- 
jék V. fák egyszerű v. összetett levelekkel, magá- 
nos V. fürtben álló virágokkal. 

Berberin, C, jHjgNOj összetételű alkaloida. Szá- 
mos növény gyökerében található. így a berberis 
VMÍgrom-ban 1— 2<»/o, a hydra^iscanadeyisis-hen 
40/0 fordul elő. Sárga tökben kristályosodik. Hi- 
d^ vízben kevésbbé, forró vízben és alkoholban 
jól oldódik. Kémhatása lúgos, optikailag inaktív. 

Berber írás. A berbereknek (1. 0.) már az ókor- 
ban kétféle írásuk volt. A numid írás és a tamaség 
írás. Mind a kettő egyenes-, körvonalak és pontok 
kombinációja. Az első betű-, utóbbi hangírás. A 
berberek mostani írása a numid írásra vezethető 
vissza. Alábbi ábra egv népdal töredéke : 

+ Ho]rt:/|:i 

+ ... nO::n]03+O:rT: 

a banen eaoey tefirt iyet 

(nektek akarok én mondani 8z««t egyet) 

ku d nr temos bábu nrdiq et 

(bogy nem hazugság, én {eleiek érte) 

Berberis Z/.(incl. Mahonia, borbolya, sőskafa, 
növ.), a Berberidaeeae (Borbolyafélék) család génu- 
8za, melynek 107 faja részben az északi mérnkeit 
övben, részben Dél-Amerika Andeseiben van elter- 
jedve. Cserjék. Viráguk sárga, fürtben álló, levelük 
egj'szerö v. szárnyas. Nálunk közönséges a B. vul- 
gáris L. (sóskaborbolya). Vesszős ágain egj'szerű 
ós hármas töviseket visel. Levelei egyszerűek, 
pillásan fürészesek. Fürtje csüngő. Piros, hosszú- 
kás bogyója ehető. Egyes vidékeken kártékony, 
mert ennek levele nyújt talajt a gabonarozsda 
(Puccinia gramhm) egyik alakjának (Aecidium 
berberidis) kifejlődéséhez, mely sárga v. piros 
foltok alakjában jelentkezik rajta. Európában 
dísznövényiŰ kultivált fajok: B. aquifoUum 
Pursh, B. fasdcularis Lmdl., B. repens Lindl., 
B. sinensis Desf. A himalájai B. lydum Royle 



fájából az orvosi «ru8ot» kivonatot nyerik. A 
délamerikai B. flexuosa Ruiz et Pav. finom, ke- 
mény, sárga fáját esztergályozzák v, a bútort bur- 
kolják vele. Fogpiszkálónak is való. Bogyójában 
sok a szabad almasav, ezért ofticinális, cukorral 
befőzik, szirupot, lekvárt, fagylaltot készítenek 
belőle, piros festéket is szolgáltat. Kisajtolt levé- 
ben almasavon kívül borkősav és citromsav is 
van. Magva olajtartalmú. A legtöbb B.-faj kér- 
gét, gyökerét sárgafestésre és cserzésre hasz- 
nálják. 5 fosszilis faja ismeretes a harmadkorból. 

Berber leopárd (áuat), a párducnak (Felis par- 
Jus L.) Észak-Afrikában (Mai'okkó, Alger, Tunisz) 
élő változata (var. paníhera Pali.). 

Berber ló alatt értjük az Afrika É.-i részeiben, 
Marokkóban, Algerban, Tuniszban, Tripoliszban, 
részben a Szaharában stb. tenyésztett lovat. Nyil- 
ván arab eredetű s az arab lótól alig különbözik. 
Kicsi, száraz, élénk, nemes, kisigényű. 

Berber oroszlán (Leo barbarus Gray, áiiat), 
az oroszlánfaj töi-zsalakja. L. Oroszlán. 

Berbice (ejtsd :—bi32),l. folyó Brit-Guayanában; 
az é. szél. 30 körül ered, É.-nak foly és 60 24' alatt 
az Atlanti-óceánba torkol : felső folyásában számos 
a sellő : 7 km. széles deltájában van a Crab-sziget ; 
e folyó a homokpadjai miatt itt sem igen hajóz- 
ható. — 2. B.,keleti gróf Ság Brit-Guayanában aB, 
folyó mindkét partján, termékeny síkság, mintegy 
4<X)0 km* területtel, (1901) 53,746 lak.- 3. B. vagy 
New Amsterdam, város, 1. New Amsterdam. 

Berbir, város, 1. Gradiszka. 

Bérc, 1. Heyy. 

Bercease (franc, ejtsd : bersaóz) a. m. bölcső- 
dal : egyszersmind hintaszéket is jelent. 

Berchem (Berghem), Glaes (Nicolaes), hol- 
landi festő, szül. Haarlemben 1620., megh. 1683 
febr. 18. Valószínűleg Claes Moyaertnak volt ta- 
nítványa, 1642 előtt Olaszországba utazott és 
innen merítette azokat a benyomásokat, melyek 
művészetére döntő hatást gyakoroltak. 1642-ben 
Haarlemben telepedett le, 1647. .Amsterdamba 
költözött. Művei közül azok a legjellegzetesebbek, 
melyek olasz tájképi motívumokat ábrázolnak, 
többnyire állatokkal, pásztorjelenetekkel népe- 
sítve, néha nagy festői erővel előadva. E képei 
igen nagy kedveltségnek ör\'endtek, rendkívül 
sokszor reprodukálták őket és általában B., kinek 
sok tanítványa is volt, erős befolyással volt a 
hollandi festészetre. Szép rézkarcai is nagyrészt 
pásztor- és áUatképek. Müvei nagy számmal ma- 
radtak reánk. Kiemelendők: Vadkanvadászat 
(hágai múzeum) : A gázló (u. 0.) ; A komp (Am- 
sterdam, Rijksmuseum) ; Pásztorok szikla mellett 
(drezdai képtár). Jellemző képei vannak a buda- 
pesti Képzőművészeti Múzeumban is : Itatás : Pi- 
henő ; Pihenő pásztorok (1646). 

Bercbemia Neck (növ.), a Rhanmaoeae (Ben- 
gefélék) család génusza, melynek 10 faja főkép 
Kelet- és Délkelet-Ázsiában honos. Többnyire fel- 
futó cserjék. A B. lineata (L.) DC. gyümölcsét 
Kínában mahmannah-na)/: nevezik, gjüjtik és 
eszik. A B. scandens (Hill.) K. Koch. Virginia mo- 
csaras helyein a fákra magasan felkúszik. Nálunk 
ritka kerti dísz, de alacsony marad. Importált 
mag\-akról és dugványokról szaporítják, de ezek 
lassan nőnek. 



Berchet 



— 132 — 



Berckheyde 



Berchet (ejtsd : — sé), Giovanni, olasz költő, 
szül. Milanóban 1783 dec. 23., megh. 1851 márc. 
28. Költeményeiben a romantikus iskolához csat- 
lakozván, már ifjúkorában Olaszország legtehet- 
ségesebb költőjeként tisztelték; az olasz Tyr- 
taeusnak nevezték. A karbonarizmus gyanújába 
esvén, 1828. hazájából menekülni kényszerült. 
Svájcba, később Londonba ment, ahol egy földi- 
jének kereskedőházában könyvelői tisztet viselt. 
Csak 184'8. tért haza, hol az akkori ideiglenes 
kormány közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. 
Dalai ós románcai Poesie italiane c. alatt jelentek 
meg 1848. Legjobb munkája A pargai menekültek. 

Berchmans, Emilé, belga festő, szül. Liégeben 
1867 nov. 8. A liégei akadémián tanult. Nagy 
dekoratív képeken kívül (mennyezetképek a liégei 
és verviersi színházakban) finom, hangulatos női 
képeket fest. Ilyenek : Ifjúság (liégei múzeum) ; Al- 
kony (brüsszeli képtár) ; Melankólia, stb. A grafikai 
művészet terén is sikerrel működik. 

Berchta a. m. «fénylő», délnémet, frank és 
thüringiai területen a Holda asszonyt (1. o.) helyet- 
tesítő mitológiai alak. Valószínűleg szintén a fel- 
hők istennőjének egyik alakulása ; majd szépnek, 
majd rútnak mondják, sőt más felfogás szerint 
csak elül szép, hátul meg olyan, mint egy teknő, 
tehénfarkkal és lúdtalppal. Az embereknek is hol 
jótevője, hol meg szívtelen üldözője. L. még Berta. 

Berchtesgaden, 1. az egykori B.-i prépostok 
birtoka, a Salzbui'gi Alpok vidéke, Oberbayern 
Bajor kerület DK.-i végében, mintegy 400 km^ 
területtel, (i9oo) 10,046 lak. B. nagyszerű hegyi 
vidék, amely minden oldalról magas hegyektől 
környékezve, mini kolosszális mészkőhegy tömeg a 
Saalach és Salzach közt terül el. D.-i határán a 
Steinernes Meer hatalmas fensíkja fekszik, amely- 
ből É. felé két rendkívül meredek alakú sziklage- 
rincnyúlik be B.-ba ; aK.-i a kétcsúcsú Watzmann- 
ban (a nagy 2714, a kicsi 2404 m.), aNy.-ipediga 
Hochkalterben (2629 m.) éri el a legnagyobb ma- 
gasságát. A két sziklagerinc B.-t 3 f ővölgyre osztja : 
a K.-i hegylánc és a Watzmann közt fekvő See- 
völgyre, az Ober- és Königsseevel, a Watzmann 
ós Hochkalter közt elnyúló kietlen, kopár Wim- 
bach- völgyre és a Hochkalter meg a Ny.-i határ- 
hegység közt elterjedő Hintersee- völgyre, a magá- 
nos Hinterseevel. Mind a_ három völgy egyközüen 
vonul el DDNy. felől ÉBK.-nek ós egy nagyobb 
völggyé egyesül, mely Ramsaunál kezdődik, 
K,-nek B. közepéig ér, ott É.-i irányúvá lesz és a 
Salzach völgyéig nyúlik. Sík vidék egész B.-ben 
nincs. A vidék magas fekvése dacára elég enyhe 
éghajlatú. A sóban és fában gazdag vidék még 
márványt, gipszet és krétát szolgáltat. A lakosság 
főfoglalkozása : állattenyésztés, bányászat, erdő- 
gazdaság és fafaragás, meg a turisták ellátása. 

2. B., közs. B. j.-ban, a Königssee lefolyásá- 
nál, az Achennél vagyis Almnál; Salzburgtól 
19 km. -re, gyönyörű szép vidéken, vasút mellett, 
(1905)2830 lak., 3 kat. templommal, amelyek közt 
a XII. sz.-ból való gót templom a B.-i prépostok 
márványsíremlókeivel ós egyéb régiségeivel a leg- 
érdekesebb ; a királyi család villájával (1850— 52 
II. Miksa építtette), fafaragó iskolával ós egy f ran- 
ciskánus-kórházzal, végül egy szép parkban Luit- 
pold régens-herceg szobrával; a régi prépostok 



palotája most királyi kastély. Sóbányáját a Tuval- 
ban, amely évenkint 50,000 métermázsa sót szol- 
gáltat, rendkívüli változatosságánál fogva nagyon 
látogatják ; sós vizét hatalmas, 120 km. hosszú 
vezetékekben ReichenhaUba, illetőleg ennek fölös 
sósvizével együtt Traunsteinba ós Rosenheimba 
szállítják, hogy ott a sót belőle kifőzzék. B. na- 
gyon látogatott nyári üdülő ós sósfürdőhely. B.-ben 
1100. építettek klastromot; 1122. prépostsággá 
tették; 1156. birodalmi közvetetlenséget nyert. 
1803-ban szekularizálták és Salzburghoz csatolták, 
1805. Ausztriához és 1810. Bajorországhoz került. 
V. ö. B. nebst Pührer durch das B.-er Lándchen 
(Berchtesg. 9. Auíl.) ; Koch-Sternfeld, Gesch. d. 
Fürstentums B. (Münch. 1815, 3 köt.) ; Penck és 
Bichter, Das Land B. (Salzburg 1885). 

Berchtold, német férfinév, 1. Bertold. 

Berchtold (ungarsehitzi), tiroli eredetű grófi 
család, melynek régi nemessége 1564 ápr. 15. 
erősíttetett meg, 1616 jan. 5. birodalmi nemessé- 
gett, B. Jakab pedig 1633 április 25., illetőleg 
máj. 4. osztrák, illetőleg birodalmi báróságot, 
1633 júl. 17. cseh báróságot nyert. Grófi rangra 
a család 1673 júl. 29. emeltetett. Magyarországon 
a családot az 1751. XL. t.-cikkel honflusították. 
A magyarországi ág a honfiusított Antaltól szár- 
mazik le. Nevezetesebb tagjai a családnak : 

1. B. Artúr gróf, főrend, szül. Füleken 1843. 
A főrendiházban a szabadelvű párthoz tartozott. 
1896. afűleki kerület képviselője volt. 1901. nem 
vállalt mandátumot, 1905—06. Nógrád vm. fő- 
ispánja volt. 

2. B. Lipót gv., néhai Zsigmond gr. (megh. 1900 
márc. 19.) egyetlen fia, főrend, szül. Bécsben 1863 
ápr. 18. Tanulmányai végzése után a diplomáciai 
pályára lépett. Örökölte apja morvaországi bir- 
tokait, a Sinzendorff hercegi pénzbeli hitbizo- 
mány haszonélvezeti jogát, a csicsmáni és sav- 
csinai (Trencsón vármegye), valamint a perezs- 
nyei (Sopron vármegye) uradalmat. Cs. és kir. 
kamarás, a szuverén máltai rend díszlovagja. 
A főrendiházba 1901. hívták meg. A párisi, lon- 
doni és pétervári nagykövetségeknél szolgált, 
1907. Ausztria-Magyarország nagykövete lett Szt.- 
Pétervárott, mely állásától 1911 márc. megvált. 

Berckheyde, 1. Gerrit, hollandi festő, szül. 
Haarlemben 1638., megh. 1698 jún. 14. Bátyjá- 
nak, B. Job-nak (1. o.) volt tanítványa, vele járt 
Németországban is, 1660. Haarlemben a festíkíéh 
tagja lett. Festményei legnagyobb részt hollandi 
és német városi részleteket, utcákat, tereket, kas- 
télyokat ábrázolnak. Nagy számmal maradtak 
fönn ; találhatók az amsterdami és anversi mú- 
zeumokban, a kasseli, drezdai, sehwerini képtárak- 
ban, stb. A budapesti Szépmúv. Múzeumban a Kost- 
verlore kastélyt ábrázoló képpel van képviselve. 

2. B., Joh, hollandi festő, az előbbinek bátyja, 
szül. Haarlemben 1630., megh. 1693. Jacob de 
Wetnek volt tanítványa, hosszabb időt töltött 
Németországban, kivált Kölnben, Bonnban, Mann- 
heimban, Heidolbergben. 1654-ben a haarlemi 
festöcóh tagja lett. Épületeket ábrázoló képei a 
hollandi festészet legkiválóbb ilynemű termékei 
közé tartoznak, kivált az amsterdami tőzsde ki- 
tűnő képei (rotterdami, amsterdami, stb. képtá- 
rak), de finom genreképeket is festett. Ilyenek : 



Berck-sur-Mer 



— 133 — 



Bercsényi 



Feetómúterem (1659, Szt. -Pétervár, Eremitage); 
A reggeli (soliwerini képtár) stb. 

Bei^-soT-Mer (esjtsd : — wUr mer), kikötőhely és 
tengeri fürdó Pas-de-Calais francia département- 
ban, vasút mellett (i906) 9636 lak., jelentékeny ha- 
lászattal, kötélgyártással, ^itorlavászon- és ha- 
lászbárka-készítéssel ; 500 skrof ulás gyermek szá- 
mára berendezett szép kórházzal. 

Bérese, klsk. Kolozs vm. aknási j.-ban, (löio) 
524 oláh lak. ; u. p. Nagyalmás, u. t. Magj'ar- 
nagy zsombor. 

BéTcse.(Clematis L, növ.), a Ranunculaceae ibog- 
lárkafélék) család génusza, melynek 170 faja 
ügyszólván a föld minden vidékét népesíti. Kórós 
növények vagy felfutó cserjék, levelük áteUenes, 
többnyire hármas v. többször szárnyas viráguk- 
nak csak sziromszerú csészelevelei vannak, pár- 
tája nincs, virágzatuk bogas v.elsó elágazásában 
fürtös. Termésük egj'magvú s tetején hosszú, 
pelyhes bibeszálat viseL Nálunk legközönsége- 
sebb a Clematis vitaiba L. (iszalag- B.), levele pá- 
ratanul szárnyas, virágjának csészelevelei be- 
lül fehérek, kivUl zöldek. Erdöszélen, gyepükön 
gj'akori az egész országban. Leveleivel cserjékre 
és fákra felfutván, egészen el is ölheti őket. 
Valamennyi része, kivált levele égetően csípős, 
a bőrön hólyagot v. sebet okoz. Háncsa kötöző- 
nek jó. A Cletnatis recia Ali., felálló kóró, lótorma 
és palack fíl a népies neve. Égető, csípős, gyak- 
ran hólyaghúzó nedve van ; zöld részei és virágai 
offlcinálisak. Számos külföldi Clematisfaj igen 
szép, felfutó dísznövény. A Linné-féle Atragene 
génusz fajai most a Clematisba vannak sorolva. 
V. ö. Kuntze 0., Monographie der Gattung Cle- 
matis (Berlin 1885). 

Bercsény, kisk. Trencsén vm báni j.-ban, 
(1910) 725 tot és német lak. ; vasúti állomás, posta- 
és táviróhivatal. 

Bercsényi-c5a/á^ (székesi gróf). Egyike törté- 
nelmi nevezetességű kihalt családainknak ; nevét 
ősi fészkéről, a veszprém\Tiiegyei Bercheny-ről 
vette, mely hajdan virágzó helységet az 1526. 
pusztító török hadjárat elseperte. Első ismert tagja 
a családnak László, II. Lajosnak udvamoka, kitől 
1525. adományul kapta Hont és Bars várme- 
gj-ékben Eicsewdet egészen, Nagy-Malonyán és 
Kalachnán részbirtokokat. Fia Imre Erdélybe köl- 
tözött, hol mint Báthorj' István és Kristóf kedvelt 
híve és udvamoka szerepelt. 1577-ben ez utóbbi- 
tól nyeré örökadományul Székest, mely után elő- 
nevüket írják, és Kendeőt. Közvetlen utódja : 



László (megh. 1656 táján), 1641—47. damasdi 
főkapitány, ezen várat léhasága miatt a törö- 
kök elfoglalták, amiért az 1647. országgjTllée 
a nádor által felelősségre vonását rendelte el, mire 
II. Rákóczi Györgj- szolgálatába lépett. Miklós 
1657-ben mint ifjú II. Rákóczi György fejedelem- 
nek a szerencsétlen kimenetelű lengj'elországi 
hadjáratban kísérője volt. A fejedelemnek 1660 
júl. 7. történt eleste után III. Ferdinánd szolgála- 
tába állott, 8 1663. Érsekújvár védelmére külde- 
dett. 1683. év nyarán a morva határokig előrenyo- 
mult Thököly Imre fejedelemnek meghódolt fiával, 
mely kényszerű hódolás nem sokáig tartott. 1686- 
bankir. tábornokká, 1687 szept.l4. Lipót által gróíi 
rangra emeltetett. Lászlónak (szül. 1689., megh. 
1778., 1. B. 2.) íla, Miklós (szül. 1736., megh. 1762.) 
Szaniszló király kamarása, Lotharingia és Du 
Bar fólovászmestere s a B. -huszárok ezredese 
volt és hősi halált halt Hannoverben. Testvére, 
Ferenc, bátj'ja eleste után a B. -huszárok ezre- 
dese, 1768. Lotharingia és Du Bar fölovászmee- 
tere volt, 17&4. lovastábomok lett. 1789-ben mint 
hű royalista, XVI. Lajosnak s nejének bizalmas 
embere, a király öccsével, Artois gróffal Bécsbe 
küldetett. Fia, V. László volt a család végső tagja. 
Tanulmányait a bécsi Tereziánumban befejezvén, 
a sűrűn egymást felváltó hadjáratokban szerepelt. 
Ig>' 1799 szept. 17. Rivolinál mint hadnagy, az 
1809 ápr. 19., 21., 22. és 23-iki ütközetekben mint 
százados a bajor földön, máj. 21., 22. Aspemnél, 
júl. 5—12. Wagramnál, 13-án Austerlitznél, 1813. 
pedig Olaszországban harcolt s a következő évben 
őrnaggyá léptették elő. 1815-ben a nápolyi al- 
király ellen harcolt s ápr. 10. Pistojánál s Firenze 
alatt vitézkedett, 1823. okt. 11. alezredessé nevez- 
tetett ki s mint ilyen nyugalomba vonult. Megh. 
1835 november 28. Kassán. Nővére Valentiné 
Madeleine 1796. gr. d'Hennezel Emánuelhez ment 
nőül. Ennek utódai a Chastenet-Puységur őr- 
grófi, a Pélissier, Longueil, Maupern és még más 
családokba házasodván be, a B. vért női ligon egész 
a jelen időkig leszármaztatták. V. ö. Tfialy Kál- 
mán, A B. -család (Turul 1890). — Az említette- 
ken kívül nevezetesebb tagjai a családnak : 

1. B. Imre {székesi báró), született 1590-ben, 
megh. 1639. Tanulmányait külföldi egyeteme- 
ken befejezvén, visszatért s nőül vévé Lugoesy 
János lippai főkapitány leányát kivel Hódmező- 
vásárhelyt, Sólymos várát s több nagy pusz- 
tát kapott hozománjTÜ. 1616— 17-ben Rómába, 
majd a Szentföldre a Megváltó sírjához zarán- 



Lásalő, saörényi bán. 
Neje: Baládly Borb. 



Margit Imre (I.B.Í.)sz.lő90;tl639., Borbála. Féi:je: Zsófia. Férje: Zsuzsanna. Férje: 
báit5eágot nyert. Neje: Ma- Láxár János. Knn János. Ghyczy György. 

gyar-Peterdi Lngossy Borb. 



Lánló, 1641—1647 da- 
masdi fökap., később II. 
Rákócai György híve. 



Imre, 1641. Érsek- 
újvárt végbeli tiszt. 



Erasébet, 1671. a po- 
zsonyi klarissaák 
fejedelemasaioBya. 



Miklós (83. 1633; f i689), baja- 
vidék alkapitánya, aranysarkan- 
tyús vités, b. t tanácsos, 1687. 
grófi rangot nyert. Neje: Sech- 
berg-Rothenlöwen Mária grófnő. 



Miklós (1 B. 5., SS. 1665; 1 1725). Cng vármegye fö- 

ispánjaJI. Rákócai Fer. fötábomoka. Nejei: l.DrDgetta 

Krisitina grófnő (f 1691). 8. Csaky Krisztina grófnő 

(t 1783). 3. Kőssegfay Zsuzsanna. 



Lásiló (1. B.2.,a. 1689; f 1778) 

francia bassártábomagy. Neje : 

Weit-Qirard Anna. (f 1766 ang. 24.) 



Zsnasánna. Férje: 
gróf Zichy Péter. 



Bercsényi 



134 — 



Bérezik 



dokolt, mely vallásos buzgóságáért a jeruzsá- 
lemi patriárcha a aszent sír lovagja» címmel 
tisztelte meg és megengedte neki, hogy Jeru- 
zsálem címerét saját címerébe felvehesse. Visz- 
szatérve Erdélybe, Bethlen Gábor szolgálatába 
állott s 1625 szept. 25. az ö megbízásából követ- 
ségben járt a budai vezémél.Késöbb összeütközésbe 
jött a protestáns fejedelemmel, II. Ferdinándnak 
ajánlotta fel szolgálatát s a magyar kir. udvari ka- 
mara tanácsosa lett. 1634-ben mint követ I. Rá- 
kóczi György fejedelemnél járt; 1638. Nógrád 
vár főkapitánya s a következő év második fe- 
lében, midőn Banner svéd csapatai Prágát ostro- 
molták, a fejedelemnek egy tekintélyes huszárcsa- 
patot toborzott, melyért júl. havában bárói mél- 
tóságot s tábornoki rangot nyert. Ugyanez év szept. 
24. és 25. a prágai táborban fekvő huszárság élén 
keményen összecsapott a svéd nehéz lovassággal 
s a csatában hösileg esett el. 

2. B. László (székesi gróf), szül. 1689 aug. 3., 
megh. 1778., eltemettetett Lusancyban. Tanul- 
mányait Ungváron és Kassán befejezvén, Rá- 
kóczi udvarába került. 1708-ban a nemesi test- 
őrségben százados és kométás s ez év aug. 3. 
rettenthetetlen bátorsággal harcolt a trencséni 
ütközetben. 1710 jan. 22. jelen volt Romhány- 
nál 8 a következő év jan. elején családi várát, 
Ungvárt szerelte fel ellenállásra, a következő hó- 
ban pedig a fejedelemmel Lengyelországba távo- 
zott. 1712-ben Rákóczi Franciaországba küldé s 
ajánlatára XIV. Lajos király testőrgránátosainak 
századosává nevezte ki. 1719. már a francia had- 
seregben ezredes lett s mint ilyen Rodostóba ment 
8 ott szervezte a magyar menekültekből a B. -hu- 
szárezredet a francia szolgálatban. 1738-ban tá- 
bornok, s 1744—47. Flandiiában mint lovassági 
főparancsnok működött. 1758 márc. 19. Francia- 
ország marsalljává neveztetett ki. V. ö. Ballagi 
A., B.-huszárok (M. o. és a nagyv. 1873); Ihaly 
K., B,-ivadékok Franciaországban (Turul 1889). ; 
Tfialy K., B. L. leveleiből, Hadt. Közi. 3. évf. ; 
Lendvai K., B. L. lusancyi kastélyában. (Vas. 
Ujs. 1910.) 

3. B. Miklós (székesi gróf), szül. 1665. Temet- 
vény várában, megh. 1725 nov. 6. Rodostóban, 
Tanulmányait a nagyszombati egyetemen befe- 
jezvén, Esterházy Pál nádor udvarába került. 
1686-ban annyii'a kitüntette magát Budavár os- 
trománál, hogy ezredesi rangot nyert s Szeged 
és a hozzátartozó végholyek főkapitányává nevez- 
tetett ki. 1687 szept. 14. atyjával együtt gróf- 
ságot nyert s aranysarkantyús vitézzé üttetett. 
Nemsokára kir. kamarás, tanácsos, Ung vmegye 
örökös főispánja, s Felső-Magyarország fő hadi 
biztosa ; 1696. pedig, midőn Lipót a vmegyók pa- 
naszait orvoslandó, Eperjesre egy vegyes bírósá- 
got nevezett ki, annak polgári fő hadi biztosa 
B. lett. Ekkor ismerkedett meg II. Rákóczi Fe- 
renccel, kinek ez időtől fogva leghűbb barátja 
volt, 8 midőn Rákóczit 1701 május 29. Solari 
gróf császári tábornok Sáros várában elfogta, B. 
Lengyelországba menekült, s ott elökészíté a fel- 
kelés művét. Í703-ban Rákóczi kitűzvén a szabad- 
ság zászlóját, B. iengyel csapatok ólén jött segít- 
ségére, s ettől fogva ő vezeti a szabadságharcot. 
1706 szept. 20., midőn a szécsényi mezőn a nem- 



zeti konfederáció megalakult, ennek országos fő- 
tábornoka s a kormánytanács első szenátora B. 
lett. 1707-ben fejedelmi helytartó lett s Varsóban 
Nagy Péter cár ós Rákóczi közt véd- és dacszövet- 
séget kötött. A trencséni szerencsétlen kimenetelű 
ütközet után Szécsénynól szedte össze a kuruc ha- 
dak szétvert lovasságát, s a további hadjáratok- 
ban vitézül harcolt, míg végre elborult a nemzeti 
ügy napja s a győzőkből legyőzöttek lettek. B. már 
előbb, 1710.Lengyelországba indult az orosz segély 
szorgalmazása végett, de sikertelenül. A szatmári 
béke kedvezményeit nem fogadta el s 1711 — 16. 
Lengyelországban Brzan várában élt. 1716-ban 
a szultán meghívására a bujdosókkal Chotzinba s 
az Al-Dunához a nagyvezir táborába utazik, vele 
szövetkezik s 1717-ben 20,000 törökkel beüt Or- 
sovánál s Facsetig nyomul, de visszavonulni kény- 
telen. E hadjárat után, midőn 1718. III. Károly 
a törökkel békealkudozásba bocsátkozott, a csá- 
szári biztosok Rákóczi s B. kiadását követelték, 
mit megtudván a szultán, kijelenté, hogy inkább 
elveszti fővárosát, mintsem magát a vendégszere- 
tet megsértése által ekkép meggyalázza. Ham- 
vait Rákócziéval együtt hazahozták s 1906 okt. 
30. a kassai székesegyházban temették el. Leve- 
leit és más emlékezetre méltó iratait Thaly Kál- 
mán adta ki hét kötetben 1868. és 1875—82. 

Bercsényi Béla, a Nemzeti Színház és a Petőfi- 
társaság tagja, szül. Miskolczon 1844 máj. 25., 
megh. 1901 okt. 16. Irt több költeményt, novel- 
lát s színművet s éveken át tanára s igazgatója 
volt az Országos Színművészeti Akadémiának. 

BercsényifalTa (azelőtt : Dubrinics^, kiak. Ung 
vm. perecsenyi j.-ban, (i9io) 1512 rutén, német 
és magyar lak. ; vasúti állomás, posta- ós távíró- 
hivatal. 

Bercy (ejtsd: berszi), azelőtt nagy falu 15,000 lak., 
1859 óta Paris (1. o.) 12. arrondissementjának része. 

Bérczalja, kisk. Sáros vm. szekcsői j.-ban, (i9io) 
302 tót lak. ; u. p. és u. t. Magyarraszlavicza. 

Berezel, kisk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (i9io) 
2054 magyar lak. ; postahivatal, u. t. Galgaguta. 
L. még Tiszaberczel és Czeglédberczel. 

Berczelly Jenő (berezeli), ítélőtáblai ehiök és 
író, szül. Berczelen (Nógrád vm.) 1842 ápr. 19., 
ősrégi nemesi családból. Az igazságügyminisz- 
tórium szervezésétől kezdve ott működött és mi- 
niszteri tanácsos lett. 1885-ben budapesti kir. 
ítélőtáblai tanácselnöknek, 1891. a kolozsvári, 
1894. a kassai kir. Ítélőtábla elnökének nevezték 
ki, 1905. belső titkos tanácsos lett. Szépirodalom- 
mal is foglalkozott ós többnyire Jenőké álnév 
alatt a Hölgyfutárba írt tárcacikkeket, majd fő- 
munkatársa volt a Pesti Hölgydivatlapnak és a 
Nemzeti Képes Újságnak. Munkái: Egy nyomó- 
ruU története (regény. Pest 1863) ; Effy szeren- 
csétlen család (beszély, Hugó Károly után fran- 
ciából, u. 0. 1863). 

Bérezés (azelőtt : Alsóporiiba), kisk. Trencsén 
vm. illával j.-ban, (i9io) 868 tót lak. ; u. p. Felsö- 
tölgyes, u. t. Trencsénteplicz. 

Bérezik Árpád (j aszói) író, szül. Temesvárott 
1842 júl. 8. A budapesti egyetemen jogot végez- 
vén, 1864. tisztviselői pályára lépett a helytartó- 
tanácsnál. Az alkotmány helyreállta utána sajtó- 
osztályban alkalmazták, melynek később vezetője 



Bérczy 



— 135 — 



Berdicsev 



lőtt. Utóbb címzetes és 1898. valóságos min. taná- 
csos lett. A sajtóosztály ólén több mint 30 éven 
át sikeresen működött. Hivatali emelkedésén kí- 
Nülkülönbözökirályi kitüntetésbenrészesült. 1904. 
nyugalomba vonult. A Kisfal udy-társaság 1873., 
az Akadémia 1888. levelező, 1907. rendes, a Petóü- 
társaság pedig 1907. végén tiszteletbeli tagjául vá- 
lasztotta. Első szépirodalmi munkáival, versekkel 
1859. lépett föl, majd tárcákat, elbeszéléseket írt 
az akkori szépirodalmi és politikai lapokba. Állan- 
dóbb kedvvel és nagj'obb sikerrel működött a no- 
vella és a vígjáték terén ; 1862 óta 20 darabját 
mutatták be, többnyire a Nemzeti Színházban. 
Nevezetesebb darabjai: Ádám és Eva (1862); 
Fertálymágnások (1867) ; Bach-huszárok(l867) ; 
A ,'''}).<:' rüség (1868); A közügyek (187 í, németül 
i- nifiTj'Ment); A házasítok (3 felv.); Jótékony 
ttlra UiS77): A kék szoba (1878); Nézd meg az 
anyját (1883); A bálkirálynő (1885) ; A protekció 
(1885): A svihákok{i889) ; Apeterdicsata (1891); 
Mai divat (1892), A papa (1893, akadémiai Te- 
leki-dijat nyert) : Himfy dalai (1898) : Kurucok 
Parisban (1902); Miniszterváhág (1905); Az ud- 
vari tanácsos (1905) ; A pozsonyi diéta (1907) ; 
-1 művész felesége (3 felv., 1910). Irt több bohóza- 
tot is Aesop álnéven. Népszínművei : A székelyföl- 
dön (a Nemz. Szinh. 1874. 100 arannyal jutáim.) ; 
Az igmándi kispap (1881) ; A parasztkisasszony 
(1886) ; Postás Klári (1891). Elbeszéléseiben is a 
víg elemnek hódol, s itt is többnyire a magyar 
úri társadalommal foglalkozik. Gyűjteményei: 
Víg árííA-(lS88) és őszi hajtás (1907, Kisf.-Társ. 
kiadása) : A figyelmes férj és más elbeszélések 
(1906); Nyári feleség (1909).Több novellája néme- 
tül a Reclam-féle üniversal-Bibliothek-ben, fran- 
ciiiul a Figaróban jelent meg, vígjátékai közül 
is többet fordítottak németre. B. magyarra fordí- 
totta Belot-tól A rendszeres férjek c. vígjátékot 
(Toldy Ist^'ánnal, 1864) és Moliéretöl A' képzelt 
beteg-ei (1884): továbbá Dickens Barnaby Rudge 
c. r^ényét (3 köt. 1872) és Laboulaye Edouard 
Abdallah c. munkáját. Irodalmi emlékbeszédeket 
és magyar nyelvtisztasági cikkeket is írt. Eg>- 
kötet ilyen irányú dolgozata Magyar tárcák 
címmel az Olcsó köny\'tárban látott napvilágot. 
(1910.) B. műveit derült, meleg humor, szeretetre- 
méltó szatíra, egj'szerü, magj^aros levegő, józan 
és vidám életfelfogás teszik népszerűekké, f ó ereje 
a hangban és az ötletekben van. 

Bérczy Károly, író, szül. Balassagyarmaton 
1821 máre. 2-, megh. Peeten 1867 dec. 11. Tanul- 
mányait Balassagyarmaton, Váczon és Pesten el- 
végezvén, ügyvédi vizsgálatot tett s 1842 tavaszán 
a helytartótanácshoz nevezték ki. Súlyos betegség 
után 1849. lemondott hivataláról és egészen az 
irtídalomnak élt. Ifjabbkori dolgozatai, versek és 
elbeszélések, már a 40-e8 évek szépirodalmi lapjai- 
ban fölkeltették a közönség figyelmét, az 50-08 i 
évek alatt még több eredeti és fordított novellát írt 
a lapokba. Fordításait leginkább angol novellis- \ 
ták, Dickens és Washington Ir\ing műveiből vá- | 
lógatta, eredeti beszélyein is ezek hatása látezik. ' 
Elbeszéléseiből két gyűjteményt adott ki : Elet és 
ábránd (Pest 1852. 2 köt.) ós Fitóo folyása (u. o. 
1853, 3 köt.) ; legjobb elbeszélése öyógyult seb (a 
Részvét könyvében 1864 és az Olcsó Könyvtár- i 



ban 1880). Puskin kedvéért megtanult oroszul a 
lefordította igen jól az Anyegint (Pest 1866). 1857- 
ben megalapította a Lapok a vadászat és lovászat 
köréből c. sportlapot, mely a következő évben Va- 
dász- ós Versenylap címet vett föl ; e lapot haláláig 
szerkesztette s vele a magyar sportnyelv terén út- 
törő lett. Ó áUította össze az első Magyar Ménes- 
könyvet a 60-a8 években, mely a magyarhoni ösz- 
szes telivér lovak nevét és leszármazását tartal- 
mazza. Kiadott egy Magyar-tmnet és német-ma- 
gyar vadász-müszótárt is (1860). Az akadémia 
1859.,a Kisfaludy-társaság 1862.választotta tagjai 
közé, a koronázás után pedig magyar nemességet 
kapott. 

Berdan-f egyverekjkétfélék: Berdanl.és Berdan 
II. ; Berdan első rendszere szeiint a spanyol had- 
sereg fegy^'ereit alakították át, a második rend- 
szer szerint pedig Oroszország gyártotta feg>^e- 
reit ; a Berdan (amerikai tábornok) rendszereihez 
(gyujtószöggel) tartozó töltényt a német hadser^ 
is elfogadta a Mauser-féle puskák számára. 

Berdárka, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rozs- 
nyói j.-ban, (1910) 203 tót lak., u. p. Felsősajó u. t. 
Alsósaj ó. 

Berde, l.Áron (laborfal^i), kolozsvári egyetemi 
tanár, a M.Tud. Akad. 1. tagja, szül. 1819 márc. 8. 
Laborfalván (Háromszék vmegye), megh. 1891 
márc. 8. Tanulmányait Székelykeresztúron s a 
kolozsvári unitárius főiskolában fejezte be.Kezdet- 
ben a selmeczi bányászakadémiáha készült,de 1841- 
a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választatván 
meg tanárul, bővebb kiképzés végett 1842. Ber- 
linbe ment, hol két év lefolyása alatt minden igye- 
kezetét a természettudományokra fordította ; fel- 
kereste a híresebb egj^etemeket, majd Franciaor- 
szág és a Svájc egy részét utazta be.l844-benhaza- 
térve, elfoglalta tanszékét, hol 1863-ig a természet- 
tudományokat adta elő. Ekkor szerveztetvén a ko- 
lozsvári jogakadémia, ott rendes tanszéket nyert 
mint a nemzetgazdaság és politika tanára. Művei 
közül kiemelendők : Légtüneménytan s a két Ma- 
gyarhon égalfi viszonyai (Kolozsvár 1847) ; Mit 
tegyen az erdélyi gazda, hogy jó létre jusson? 
(u. 0. 1859); A levegői nyirkosság némely ég- 
alji befolyása (1860) ; A kémia iskolája (Stök- 
hard után, Kolozsvár 1848). Több műve kézirat- 
ban maradt. 

2. B. Mózes (laborfalvi), szül. Laborfalván 1815., 
megh. Budapesten 1893 szept. 22. Részt vett az 
1848. erdélj-i unió-mozgalmakban, később Három- 
székben (1848 nov.) a honvédelmi bizottmány meg- 
bízásából szervezte a székelyek ellenállását. Vilá- 
gos utánhalálra, majd kegyelemből 8 évi várfog- 
ságra ítélték. Az új alkotmányos minisztériom a 
belügyi kormány kebelében az erdélyi ügyek 
előadójává és min. osztálj'tanácsossá nevezte ki. 
Később kolozsvári magányába vonult, élete vége 
felé elmebeteg lett s egy fővárosi szanatórium- 
ban halt el. 1888-ban kelt végrendeletével álta- 
lános örökösévé az unitárius ^yházat tette, mely 
ebből az alapítványból építtette a kolozsvári unit. 
kollégium új palotáját 

Berdera, 1. Bárdéra- 

BerdicseT, kerületi székhely Kiev orosz kor- 
mányzóságban a Teterevnek egyik mellékvizénél, 
a Gnilopjatnál, vasút mellett, 53,728 lak., nagy 



Berdjanszk 



136 



Bereczki hegrységr 



karmelita-kolostorral, kékfestőkkel, dohánygyá- 
rakkal és igen élénk kereskedéssel; évenként 
3 országos vására nagyon látogatott ; f ö kiviteli 
cikkei : gabona, állatok és állati termékek. 1793 
óta tartozik Oroszországhoz. 

Berdjanszk, kerületi szék- és kikötőhely Tauria 
orosz kormányzóságban, az Azovi-tenger partján, 
a B.-i földnyelv belső végén, a Bardjanka torko- 
latánál, vasút mellett, (i897) 27,24'9 lak., osztrák- 
magyar konzuli ügyvivővel. Mesterségesen meg- 
javított kikötője a legjobb az Azovi-tenger partján; 
kereskedelmének fő cikkei : gabona, gyapjú, bőrök, 
len és repcemag, besózott halak. 1855-ben az an- 
golok és franciák csaknem egészen földúlták. 
Berduráni, a keleti afgánok gyűjtőneve. 
Bére, a magvas kender feje dunántúli tájszólás 
szerint, másként buga. 

Bére, kisk. Szatmár vm. nagykárolyi j.-ban, 
(1910) 523 magyar lak. ; u. p. Csomaköz, u. t. 
Szaniszló. 

Berecz, 1. Antal, tanár, szül. Boldogon (Pest 
VM.) 1836 aug. 16., megh. Budapesten 1908 szept. 
14. A kegyestanítórend tagja volt 1853 — 71-ig, 
1860-tól tanára a rend lévai, kolozsvári, buda- 
pesti gimnáziumainak; közben nevelősködött. 
A rendből kilépve, a budapesti evang. gimná- 
zium tanára, 1875-ben az új állami felső leány- 
iskola tanára, 1877. ennek igazgatója lett. 1894-töl 
kezdve a vallás- és közokt. minisztériumban tett 
szolgálatot, végül az áll. felső leányiskolák mi- 
niszteri biztosa volt. Huzamosan elnöke volt az 
Or3z. Középiskolai Tanáregyesületnek ; titkára a 
Természettud. Társ.-nak ós alakulásától (1872) a 
Magyar Földrajzi Társ.-nak, mely 1904. tisztelet- 
beli főtitkárrá választotta. Részt vett tantervek 
átdolgozásában s működése kivált a felső leány- 
iskolákra volt hatással. Magyarország képvise- 
lője volt sok nemzetközi kongresszuson. Szer- 
kesztette (1868-78) a Természet, (1871—72) a 
Nők Lapja, (1872—1904) a Földrajzi Közlemé- 
nyek c. folyóiratot. Szaklapokban s önállóan is 
megjelent dolgozatai a természettudományokat 
népszerűsítették.V. ö. Földr. Közi. 1909, id. Far- 
kasfalvi Imre, B. A. emlékezete. 

2. B. Károly, szépirodalmi író, szül. Rima- 
szombatban 1821., megh. Miskolczon 1901 dec. 
26. Sárospatakon tanult, 1844. ügyvédi vizsgát 
tett, 1845. gr. Zichy Manó titkára lett. Mint író 
versekkel és tanulmányokkal lépett föl az Athe- 
naeumban. Regélőben ós Társalkodóban, munka- 
társa volt 2 évig a Honderűnek és 4 évig az Élet- 
képeknek, a szabadságharc idején a Közlöny hív. 
lap segédszerkesztöje.&a&oíí^rj^oArc. lirai kötete 
1&48. az első cenzurázatlan könyv volt nálunk. 
1850-ben állandóan Pesten telepedett le s a la- 
pokba verseket, tárcákat, elbeszéléseket, uti raj- 
zokat, bírálatokat írt ; írásaiban a francia tárca- 
irodalom könnyed és szellemes modorát követte. 
1854-ben Nagy Ignác halála után a Hölgyfutárt is 
átvette és két éven át szerkesztette. A 60-a8 évek- 
től kevesebbet dolgozott. 1874 óta az akadémia 
tisztviselője volt. Utolsó müve : A régi ((Fiatal 
Magyarországa (emlékezések) vázlatok (Bpest 
1898). 

8. B. Sándor, tanár és író, szül. 1861. Nyitrán. 
Budapesten teológiai ós bölcseleti tanulmányo- 



kat végzett, 1886— 90-ig Nyitrán, 1890— 1906-ig 
Szentesen gimn. tanár volt. 1906-tól a budapesti 
Erzsébet nőiskola, polgári isk. tanítónőképző inté- 
zet tanára. Művei : Zsinataink I. Károly korában 
(1887) ; A Szentes városi közs. főgimnázium tör- 
ténete (Szentes 1896) ; Latin synonimák és kife- 
jezések (u. 0. 1900) ; A képzőművészetek története 
(u. 0. 1904) ; Magyarország művelődésének tör- 
ténete (u. 0. 1905) ; Magyarország oknyomozó tör- 
ténete (Budapest 1909). 

Bereczk, előbb r. t. város, 1889 óta nagyközség 
Háromszék vm. kezdi j.-ban az Ojtozi-szoros előtt, 
(1910) 3144 magyar (székely) és oláh lak. ; jelenté- 
keny forgalma van Románia felé. 15,525 ha. erdő- 
területe dacára sem vagyonos a község s intézmé- 
nyekben igen szegóny.Van gyógyszertára, tűzoltó- 
sága, posta- és táviróhivatala. A földbirtok székely 
kezekben van, az oláhok többnyire pásztorkodnak, 
nyáron a havasokon, télen Törökországban ; a la- 
kókközt nagy juhnyájtulajdonosok vannak. Temp- 
lomát földrengések többször megrongálták. B. 
régi telep, Zsigmond király 1426. mezővárossá 
emelte s számos jelentékeny szabadalommal és ki- 
váltsággal látta el. Itt született Gábor Áron, a sza- 
badságharc egyik legnagyobb hőse. B. közelében a 
Leányvár nevű sűvegalakú hegy mint prehiszto- 
rikus őrhely él a hagyományban. É.-ra a B.-patak 
mellett van Benetumé vára, római castrum ma- 
radványaival. Hozzátartozik az Ojtoztelep. 

Bereczk (Briccius) György (vízaknai), orvos, 
szül. Vízaknán 1668., megh." 1720. Odera-Frank- 
furtban és Leidenben tanult és hazatérve, Kolozs- 
váron gyakorló orvos, majd városi tanácsos, ké- 
sőbb törvényszéki alelnök lett. Latin nyelven írt 
orvosi munkáin kívül érdekes naplót hagyott 
hátra, melyben híven festi az akkori kurucvilág 
viszontagságait. 

Bereczki Máté, szül. Romhányban,Nógrád vár- 
megyében 1824 szept. 24., hol atyja köfaragómes- 
ter volt, megh. 1895 dec. 9. Iskoláit Budapes- 
ten nagy nélkülözésekkel végezte. Részt vett az 
1848— 49-iki szabadságharcban, mely után két 
évig álnév alatt bujdosott, miközben a kertészke- 
dést gyakorolta. 1864-ben körjegyző lett, később 
aztán Mezőkováesházán 6 holdas kertet alapított 
és egész odaadással a gyümölcsészettel foglalko- 
zott. Kertjében nagyszámú fája és gyümölcsfaj- 
tája volt, az ezekről szóló jegyzéket 1875. közzé 
tette. Több szaklapban számos dolgozata jelent 
meg. Fő műve : Gyümölcsészeti vázlatok (4 kötet, 
Arad 1877—87). Ebben 312 alma-, 364 körte- ós 
116 szilvafajta van pontosan leírva. 

Bereczki hegység, Háromszék vmegyében, az 
Erdélyi K.-i határláncolatnak, illetóleg a föhom- 
lokvonulatnak egyik tagja, É.-onaz Ojtozi-szoros- 
tól D. felé a Bodzái-szorosig terjed, Ny. felől a 
Feketeügy lapálya, illetve a Bodza vize határolja, 
míg K.-en Romániába csap át. Főgerince É.-ról 
D.-re csap ; az egész hegység hossza ÉD.-i irány- 
ban mintegy 70 km., szélessége a romániai hatá- 
rig 15—25 km. Főcsúcsai a magas Kasinüluj 
(1365 m.), Mosat (1505 m.), Nagy Bonyó (1540 m.), 
Zemye (1605 m.), Lakocza (az egész hegység leg- 
magasabb csúcsa, 1778 m.), Fekotehalom (1414 
m.), Mónesbérc (1414 m.), Csilyános (1605 m.) 
és Hosszühavas (1462 m.),apapolczi mellékágban 



Beréd 



137 



Berear 



a Papolczaköz (1321 m.) és Ebhát (1246 m.) A hegy- 
ség Ny.-i lejtóin eredő \Tzek; mind a Feketeügybe 
folynak : a hosszanti völgyekben folyó Ojtoz, a 
Nagy- és Kis-Baszka s a Putna patak, vmint maga 
a Boidza Moldvába lépnek át s a Szerétbe ömlenek. 
A víz^'álasztó eszerint nem országhatár, hanem 
egészen Magyarországba esik. A hegység belsejé- 
ben nincs község s kocsiút sem vezet át rajta ; az 
Ojtozi- és Bodzái-szoros É. és D. felöl határolja a 
hegycsoportot, mely leginkább régebb homokkö- 
böl áll s ásványokban és ásványos forrásokban 
(Kovászna) gazdag. 

Beréd (azelőtt : Bréd), kisk. Szilágy vm. zilahi 
j.-ban, (1910) 1222 oláh lak., u. p. és u. t Nyírsid. 
Bereda, arab város, 1. Bereida. 
Bereg vármegije Magyarország régi tiszánin- 
neni kerületének, az új földrajzi beosztás szerint a 
Tisza jobbpartjának egyik vmegyéje, az ország 
ÉK.-i határszélén; határai É.-on Galícia, K.-en 
Máramaros- és Ugocsa vmegye, D.-en Szatmár-, 
Ny.-on Szabolcs és üng vmegye ; É.-on az ÉK.-i 
Kárpátok Beszkid csoportjának gerince, K.-en 
és Ny.-on különböző hegj'csoportok természetes 
határait képezik. D.-en és Ny.-on a Tisza, helyen- 
ként a Borsóvá és Sztara 
patak határolja. Területe 
3783 km*. É.-i fele he- 
L'-yes, D. felé ellenben 
ayhén ereszkedő dom- 
(jkkal az Alföldbe megy 
át A K.-i Beszkidek fő- 
gerince meredek bástya 
gyanánt emelkedik B . leg- 
északibb részében, főbb 
csúcsaival (Starostvna 
1230 m., Ruszkiput 1311 
m., Pekuj 1405 m.) az or- 
szág határát jelölve ; a fő- 
gerinc az 1 205 m. magas Mencsellel D.-nek kanya- 
rodván, hozzá K. felé alacsonyabb (905 m.) s mene- 
dékesebb hegysor csatlakozik, melyet a vereczkei 
hágó 74-5 m.-nyire bevág ; odább ÉK. felé ismét 
magasabbra emelkedik (Javomik 1123 m.). Ez a 
kárpáti homokkőből felépült hegysége N.-Pinye, 
Latorcza és Vicsa közébe bocsátja meredek s magas 
mellékágait (Schönbom 1097 m. ), melyek aVercho - 
vinazord vidékét behálózzák. A Latorczától Ny.-ra 
eső hegytömeg (Ménesei 1104 m , Virliscse 1052 m.) 
már a Polonina Rúna, a Vicsától K.-re égnek me- 
redő hatalmas ormok (Szrenyova 1367 m., Sztoj 
1679 m., Nagyhegy 1598 m., Zsid-Magnra 1519 m.) 
a Szolyvai havasok csoportjához tartoznak. E je- 
lentékeny hegységek elé a Nagy-Pinye és Dusina 
völgye által elválasztva a Vihorlat-Gutin trachit- 
h^ylánc két csoportja települ : a Latorcza és Sztara 
patak közt a Szinyák hegység, mely a Dimanká- 
ban (1014 ) kulminál, a Latorczától és Dusinától 
D.-re a Borló-Gyil szélesre terülő tömege (Buzsora 
1086 m., Szinyák 1040 m., Bumbuska 1022 m.), 
mely D.-re mindinkább alátörpülő végső ágaivsíl 
(Hosszúhát) a Borsóvá partjáig ereszkedik. Ettől 
Ny.-ra az alföld rónája terül eí, melyből csak Be- 
regszásznál (1. Beregszászi hegy) és Mezőkászony- 
nál emelkednek ki különálló apróbb, túlnyo- 
móan bortermő h^yek, mint a Kárpátoknak a 
Tisza felé bocsátott végső előőrsei. A hegyekből 




Bereg vármegye címere. 



alárohanó folyók vizét egyfelől a vmegj'ét EK.- 
DNy-i irányban átfutóLatorcza, másfelől a Borsóvá 
gyűjti magába : amaz a Zdenyova, Kis- és Nagy- 
Pinye, Dusina, Viznicze és Sztara vizét veszi ma- 
gába, ez a Szinyanka és Ilosva vizével egyesülve 
Kövesd, Komlós és Remete vidékén terjedelmes 
mocsarakat alkot, melyekből a Borzovától Mező- 
váriig ásott átmetszésen jut a Tiszába. Egy másik 
még nagyob bmocsár Beregszász meg Ardó, Jánosi, 
Gát, Dere zen, Fomos, Bárdháza,Makarja,B. -újfalu 
és Nag>'.-B községek közt terül el : ez a Szemye, 
melynek vize rendetlen medrekben (Feketevlz), 
Gáton alul aVérkével egyesülve a Csarosdába, in- 
nen a Latorczába szivárgott ; jelenleg nagyrészt 
le van csapolva. Maga a Tisza Csetfalvától Kis- 
Lónyáig B. határát alkotja, számos kanyarulatát 
több átvágás rö\idl ti, de folyása mindamellett ren- 
detlen, partjai meredekek, s mert talajuk iszap- 
hordalék, a víz ereje által folyton szaggattatnak ; 
az árvizektől a már rendszeresen épített gátak óv- 
ják a mély fekvésű (101—110 m.) rónát. 

Éghajlata az orográflai viszonyoknak meg- 
felelöleg az alföldi forró klímától egészen a hava- 
sok zord éghajlatáig minden fokozatot mutat ; az 
évi hőmérséklet a lapályon (Munkács) 11-7° C, a 
hegyek közt fekvő Szolj"ván már csak 86, Alsó- 
vereczkén 70° s a Beszkidekben alig több 5° C.-nál. 
A január közepes hőmérséklete Munkácson — 12, 
Szolyván —36, Alsó-Vereczkén —50, a júliusé 
20-9, 201, és 16-80. A hőmérséklet szélsőségei Mun- 
kácson 324 és — 19-90, Szolyván 372 és — 2720, 
Alsó- Vereczkén 340 és 2440, az atezolut ingado- 
zás tehát 52-3-tól 64 4o-ig terjed. A magas hegysé- 
gek közelléte folj'tán B. alföldi része sem szűköl- 
ködik csapadékban ; évi átlagos mennyisége Be- 
regszászon 854 mm., Szolyván már 966 és Verecz- 
kén 993 mm. 

Ásványos kincsekben B. hegyei szegények ; 
jelentősége csak a munkácsi gr. Schönbom-féle 
vasbányáknak van ; a beregszászi aranyerek nem 
műveltetnek ; előfordul tov. a hegyeken mészkő, 
márvány, jáspis, opál és hegji jegec, a lapályo- 
sabb hegyeken porcellánföld és agyag. Annál gaz- 
dagabb a vmegye ásványos forrásokban s gyógj'- 
fürdőkben ; legismertebb a hársf alvaí savanyuvíz, 
továbbá a szinyáki kénfürdő : de jó ásványos for- 
rások fakadnak még Szolj^'án, Királyflszállá- 
son, Polenán, Paulován, Ploszkán, Szarvaskúton, 
Zánykán és Iványiban, a jelentéktelen források 
száma pedig meghaladja a 30-at. 

Földje a lapályon igen termékeny. É. felé a zord 
klímánál s a magas hegj'eknél fogva terméketle- 
nebb, leginkább csak erdőművelésre alkalmas. B. 
összes termő területe 352,048 sebből bevett szántó- 
föld 111,997 ha. ugar 18,434 ha. A déli gazdag 
rónán sok és jó búza terem (összesen 1909-ben 
29,573 ha. 254,884 q. terméssel), É. felé ellenben 
a zab (18,421 ha.), kukorica (22,865 ha. tertüeten, 
290,609 q termés) és burgonya (11,753 ha. terüle- 
ten 828,912 q termés) a népnek legkedveltebb ele- 
dele (kivált a ruténok közt). Ezeken kívül ter- 
mesztenek rozsot (8618 ha.), árpát (2646 ha.), ke- 
vés kölest, sok hüvelyes veteménjrt, takarmány- 
répát, dohánj-t (29 községben 1128 ha. területen 
12,904 q.-t) stb. A kertek területe 2773 ha. ; a 
gyümölestenyéeztée jelentékeny, különösen sok a 



Beregr 



— 138 — 



Béres 



szilva, alma és körte, melyet Galíciába ás a Ti- 
szán nagy mennyiségben szállítanak tutajokon az 
Alföldre. A szöUök területe 2324 ha., miből 256 
ha. van immúnis homoktalajon és 2240 ha. ame- 
rikai szöllövesszővel beültetve. A szőUőtenyész- 
tés régóta igen jeles s kivált Beregszász és Nagy- 
muzsaly fehér asztali borai igen jók ; azonkívül 
aszút is készítenek itt és a nyers szöllö kivitele 
is jelentékeny ; a szüret eredménye volt (1909) 
15,684 hl. bor, melynek értéke az eladott szöUö- 
vel (1052 q.) együtt 570,682 K. A íUloxéra pusztí- 
tásai a most már majdnem kizárólagos amerikai 
ültetések folytán már nagyobbára helyre vannak 
hozva. A rét és kaszáló területe 41,937, a lege- 
löké 44,211 ha. ; ezek kivált a hegyes vidéken 
nagy kiterjedést érnek el s a marhatenyésztést 
segítik eló. Igen jelentékeny (148,824 ha.) az er- 
dők területe, melyek kivált a vármegye hegy- 
ségeit borítják; az erdőknek jó két harmadát 
bükk- és más lombfák alkotják, a tölgyesek terü- 
lete 38,127, a fenyveseké csak 10,389 ha. A leg- 
szebb erdők gróf Schönborn uradalmaiban talál- 
tatnak, ahonnan nagymennyiségű fát szállítanak 
le. Ezenkívül van a vármegyében 164 ha. nádas 
és 16,280 ha. nem termő terület. 

Állatállománya az 1895. évi állatösszeirás 
szerint 92,331 drb szarvasmarha, 14,780 ló, 63 
öszvér és szamár, 66,848 sertés, 45,354 juh, 2886 
kecske és 240,800 baromü. Az állattenyésztés 
újabb időben fejlődésnek indult, marhahizlalással 
azonban jobbára csak a tehetősebb birtokosok és 
a szeszgyárosok foglalkoznak. Az állattenyésztés 
legjobban fejlett gr. Schönborn uradalmaiban, 
amelyekben a tej-, vaj- és sajtgazdaságot is 
üzlk.Újabban a hegyvidéki rutén nép felsegítésére 
kezdeményezett akció is üdvös eredményekre ve- 
zetett. A lótenyésztés főleg a lapályon honosodott 
meg, a ruténok csak szükségből tartanak lovat s 
apró fajt nevelnek; a juhászatot szakszerűen 
csak a nagyobb uradalmak űzik. A juhtenyész- 
tés főleg a hegyes vidéken lakó ruténoknál dívik, 
míg a magyar vidékek vizenyős legelői a szarvas- 
marhatenyésztésnek kedveznek.Vad is bőven van ; 
a hegységekben medve, farkas, vaddisznó, őz,hiúz, 
róka, borz, nyest, húros- és császármadár, nyírfajd, 
sas tanyázik. Kiválóan szépek az itt nagy számmal 
tenyésző szarvasok (a Vicsa völgyében, a Szinyák 
hegységben és Szarvasháza vidékén). A Tiszában 
sokféle hal, a Latorczában és mellékvizeiben rák 
fordul elő. A vármegye 237 községében méhte- 
nyésztéssel foglalkoznak, a méhcsaládok száma 
6906 s a termelt méhtermékek értéke 1909-ben 
41,180 K. 

Népessége az utolsó évtizedekben meglehe- 
tősen gyorsan emelkedett; míg 1869. csak 159,250 
lakosa volt, mely 1880. (az 1872—73. évi kolera- 
járvány pusztításai miatt) 153,377 lakosra apadt 
le. addig 1890. már 180,146, 1900-ban 208,589 és 
1910-ben 234,943 lakója volt, miből (1910) 740 ka- 
tona. Egy km»-re 62-1 lélek jut, úgy hogy B. né- 
pessége kb. megfelel az országos átlagnak. Ez a 
gyors emelkedése a népességnek, kivált a Galí- 
cia ós Oroszország felöl észlelhető nagy beván- 
dorlástól ered, mely a vánnegyéből Amerika felé 
való elég jelentékeny kivándorlást is t^íljesen el- 
lensúlyozza. Népsűrűség tekintetében nagy elté- 



rések mutatkoznak ; a nagyon gyéren népesített 
szolyvai járás (261 lélek 1 km*-re) a vármegye 
többi részétől teljesen elüt, mert egyebütt a vi- 
szonylagos népeaség mindenütt több, mint ennek 
kétszerese, legnagyobb a munkácsi (73'4) és fel- 
vidéki járásban (61"3). Anyanyelvre nézve van a 
lakosok között (1900) 93,198 magyar (447»/o), 
18,639 német (8-90/0), 991 tót, 72 oláh, 95,398 
rutén (45-70/0), 20 hoi-vát és 361 egyéb ; a magyar 
elem erősen gyarapszik (1890-ben 42"4o/o), kivált 
a németség rovására, míg a ruténok aránya vál- 
tozatlan. A magyarság a tiszaháti és mezőká- 
szonyi járásban majdnem kizárólagos, a latorczai 
és munkácsi járásban még tekintélyes kisebbsé- 
get alkot, a többiekben egészen háttérbe szorul ; 
Beregszász azonban tiszta magyar és Munkács is 
6lo/o-ig magyar. Az idegen ajkú népességből 2 1 ,936 
(vagyis 19"17o) beszéli a magyar nyelvet, míg 
1880. csak 7"87o. Felekezetre nézve van a lako- 
sok között 19,128 r. k. (9-27o), 103,261 gör. kat. 
(49-50/,) 44 gör. kel., 780 ág. ev., 56,289 ref. 
(27-0«/o),26unitárius, 29,052 izr.(13-9Vo) és 9 egyéb 
vallású. Ezer lakóra esett (1909) 79 házasság- 
kötés, 42"4 születés és 23" 6 haláleset ; a népesség 
természetes szaporulata 1000 lélekre 18"8, ami 
igen sok. 

Foglalkozásra nézve a lakosságnak három- 
negyedrésze (750/0) őstermeléssel foglalkozik, 
iparral 96, kereskedelemmel és hitellel 3'2., köz- 
lekedéssel 2"2o/o, a közszolgálathoz és a szabad 
foglalkozásokhoz tartozók aránya 3*0, a napszá- 
mosoké 320/0. A tényleg keresők száma 83,523, 
miből őstermelésre 63,200, iparra 7435, keres- 
kedelemre és hitelre 2025, közlekedésre 1197, 
közszolgálatra ós szabad foglalkozásokra 1958, 
véderöre 942, napszámosokra 2670, tőkésekre és 
nyugdijasokra 695, házi cselédekre 3064 esik ; az 
eltartottak száma 125,066. A lakosság főfoglal- 
kozása a föld-, erdő és szőllömívelés ; az ipar fej- 
letlen, nagyobb ipartelepek vannak a faipar kö- 
réből (fürészárúgyárak Szarv^asházán és Volóczon, 
mogyorófaháncs- és hordódugógyár Alsógerebe- 
nen), továbbá van dohánygyár Munkácson, üveg- 
gyár Felsögerebenen, szeszgyár Frigyesfalván, 
sörgyár Őrhegyalján, téglagyárak, szeszgyárak 
stb. A kisipar sem jelentékeny, a régebben elter- 
jedt háziipar újabban hanyatlik. A vármegyében 
van 2 ipartestület és 2 betegsegélyzöpénztár. 
Hitelintézetei: 16 bank, 9 takarókpénztár és 44 
szövetkezet, összesen 19.393,000 K betéttel az 
1909-ik év végén. A kézizálogkölcsönüzletek 
száma 3. 

Közlekedési hálózata 188 km. állami Út, 
304 km. törvényhatósági út (mind kiépítve) és 
441 km. községi közlekedési út, melyből azonban 
csak 201 km. vau kiépítve, végül 771 km. köz- 
ségi közdülöút és 66 km. vasúti hozzájáróút. Vas- 
utai: A Máv. budapest— beszkidi országhatár 
vonalának Eszénytöl a be-szkidi országhatárig 
terjedő 95-9 km és Bátyútól Tiszaújlakig 46*7 
km. hosszú vonalai és a borzsavölgyi gazdasági 
vasútnak Beregszásztól Lukováig 58 km., Kom- 
lóstól Salánkig 3 km. és Ilonczától Szajkófalváig 
13 km. vonalai, összesen 2176 km. Folyétnzei 
közül csak a Tisza hajózható. A forgalom góc- 
pontjai Munkács, Beregszász és Bátyú. A vraegyó- 



Beregr 



— 139 — 



Beregr 



ben van 41 posta- ós 32 tá\'iróhivatal, távbeszélő- 
hivatal nincs. 

Közművoiödós tekintelében B.-ben még na- 
gyon sok a teendő ; az írni-olvasni tudók száma 
<78,259) az összes népességnek (isoo) csak 37*4, 
a 6 évnél idősebb népességnek is csak i6'2° o-ht 
(1890. 37o''/o) teszik s Így jóval alatta maradnak 
az országos átlagnak (61'2o/o). 7970 tanköteles 
gyermek nem jár iskolába. A vmegjében össze- 
sen 592 iskola van, ú. m. 81 kisdedóvó 5840 la- 
kóval, 272 mindennapi elemi iskola, 151 általá- 
nos és 77 gazdasági ismétló iskola, 3 iparosinas- 
iskola és 2 polgári áll. leányiskola (Beregszász és 
Munkács, összesen 35,522 tanulóval (ebből 26,545 
a mindennapi elemi és 481 a polgári iskolákban), 
továbbá 1 gazdasági tanintézet (az alsóvereezkei 
m. kir. hegj-vidéki tejmunkásképző-iskola), 1 bör- 
töniskola, 2. emberbaráti jellegű intézet (áll. gyer- 
mekmenhely Munkácson) és 2 áll. főginmázirmi 
(Monkács ós Beregszász, összesen 814 tanulóval), 
összesen tehát 592 különböző iskola 42,387 tanu- 
lóval. 

Közlerazgratás. A vmegj'e 7 szolgabírói járásra 
oszlik és két rend. tan. város van benne, ú. m. : 



- » N S I -^ 1900. évi népszámlálás '. , ^ a 
' ^' o. Si" I ^aarint volt a vmegyében rh S 6 




ttugy.j németi tót mtén^'^ " 



Összesen 



24.-234.20^ 93,198 18,639 



241 

28 

502 

18 

23 




95,30» 33,323 



A \Tnegyében van összesen 2 rend. tan. város 
(Beregszász és Munkács), 7 nagj'község és 236 
kisközség (46 körjegyzőség), végűi 207 puszta és 
telep. A községek általában kicsinyek, kivált a 
hegyes ÉK.-i részeken : 2000-nél több lakója csak 
11 köz.'^gnek van, legnépesebbek Munkács 16,618, 
Beregszász 12,954, Nagylucska 4522 és Bilke4675, 
Iloncza 4.307, Szolyva 3792, Mezőtarpa 3901 lak. 
Székhelye Beregszász. Az országgyűlésbe B vm. 
4 képviselőt küld. 

Egryházi konnányzat tekintetében B. 9 róm. 
kat. anyaegj'háza a szatmári püspöki, 4 flókegy- 
háza, az egri érseki, 80 gör. kat. anyaegj'háza a 
munkácsi püspöki egj'házmegyéhez, 1 ág. evang. 
<^'gj-háza a tiszai és 66 helv. hitv. anyaegj'háza a 
tiszántúli (3 kivételével, mely a tiszáninneni) egy- 
házkerülethez tartozik ; az izraelitáknak 7 helyen 
van anyakönyvvezetöségük. 

Törvénykezési szempontból egész B. a kas- 
sai kir. ítélőtábla és a beregszászi kir. törvény- 
szék kerületéhez tartozik ; járásbíróság van Be- 
regszászon, Alsóvereczkén, Ilosván, Mezőkászony- 
ban és Munkácson, az utóbbi kettő telekkönyVi 
ügyekben bírói hatáskörrel felruházva. B. a ka.ssai 
főügyészség és a sajtóbiróság, a szatmár-németi 
bányabiróság, a beregszászi pénzügj-i bíróság, a 
kassai közjegyzői kamara és a mármarosszigeti 
ügj-védi kamara területéhez tartozik, közjegyzője 
Ber^szászon és Munkácson van. 



HadUgryi tekintetben egész B. a munkácsi 65. sz. 
hadkiegészítő és a kassai hadtestparancsnokság, 
a munkácsi 11. sz. honvédgjalogezred, a kassai 
5. honvédhuszárezred I. osztályához van beosztva ; 
állandó vegj^es felülvizsgáló bizottsága Szatmár- 
Néraetibenvan.Csendörségiszárnj'parancsnokság 
Beregszászon székel, u. o. és Munkácson vannak 
szakaszparancsnokságok, melyek mind a kassai 
törzsparancsnokság alá vannak rendelve. 

Pénzügyi főhatósága a beregszászi pénzügy- 
igazgatóság ; adóhivatal Beregszászon és Mimká- 
cson van, pénzügj'örség u. o. és Alsóvereczkén, 
dohányárúraktár Beregszászon. Ipari és kereske- 
delmi ügyekben a debreczeni kamara kerületéhez 
tartozik: államépítészeti hivatala Beregszászon 
van, közutak tekintetében ellenben az ungvári 
kerületi felügj'elő, posta- és távirda-ügyekben a 
kassai igazgatóság alá van rendelve.ÁUami mén- 
telep -osztály B. területén nincs, hanem a szomszé- 
dos Ung vmegyében (Turjaremete) ; állategészség- 
ügyi tekintetben a kassai felügj-elői kerülethez tar- 
tozik, állami állatorv'osa Beregszászon van. B., az 
ung\'ári m. kir gazdasági felügj'előséghez, a 
beregszászi borászati és szőllöszeti kerülethez, a 
sátoraljaújhelyi kultúrmérnöki hivatal, a szat- 
márnémeti m. k. folyammérnöki hivatal működési 
területéhez tartozik. A vármegj-e területén 17 
gyógyszertár, 3 kórház (273 ággyal), 33 orvos és 
113 bába van. 

Története. B. már a kőkorban lakott volt, mint 
en'ől számos neolitkorbeli kőeszköz tanúskodik. 
A magyarok a Vereczkei szorosan átszállva, ké- 
sőbb a honfoglalás után felépítek Munkácsot, itt 
Intézték el az ország némely ügyeit, ami arról 
tanúskodik, hogj- B.-nek már azon időben fon- 
tossága volt ; B. hazánk első szervezésekor ki- 
ráhi birtok s később azon hercegségnek volt 
része, melyet I. Endre király öccsének, Bélá- 
nak, és Salamon király unokatestvéreinek, Gréza, 
László és Lambertnek átengedett. B. konfigurá- 
ciója azonban a tatárjárásnál nem régibb s közéle- 
tének sülj^pontja Borsóvá várában volt, melynek 
nevéta vmegye is viselte, s melyet csak 1621. cse- 
rélt fel B. névvel. Maga a B. név eredetileg nem 
törvényhatósági kerületre, hanem egy nagy erdő- 
ségre (SUvia Beregu, a nagyváradi regestrumban) 
vonatkozott, mely azonban már I. Béla idejében 
megnépesült. 1214-ben már rendezett községi 
élet volt ott s 12.33. II. Endre a B. erdőben az 
elhatalmasodott zsidóság elnyomása végett or- 
szágos konzisztóriumot is tartott. Minthogy pe- 
dig 1271-től fogva már a B. vármeg>-ei főis- 
pánoknak sorozatát ismerjük, feltehető, hogy B. 
akkor már hazánk egyik rendezett vármegyéje 
volt, amelynek virágzásáról a IV. Béla királytól 
Beregszásznak 1247. adott privilégium tanús- 
kodik. Kún László király alatt azonban B. politikai 
meghasonlás és társadalmi viszály színhelye lett, 
halála után pedig Omodé nádor pártoskodása ál- 
tal új zavarokba jutott, míg végre Róbert Ká- 
roly alatt megszilárdulván, jelentősége ugyanazon 
mértékben emelkedett, melyben az Anjou-ház poli- 
tikája Lengyelország és az orosz fejedelemének 
irányában határozottabban érvényesült. Az új fej- 
lődésnek középpontja és alapja Munkács vára lett, 
melyet Róbert Károly az ellenpártnak legyőzetéee 



Bereg 



140 — 



Beregmegyei vízsz. és árm. társ- 



után megerősíttetett s az ország ÉK.-i részeire 
nézve védelmi támponttá szereltetett föl. Fia, Nagy 
Lajos király alatt történt a vidéknek oroszokkal 
(ruténokká) való benépesítése,kiknek vezére Koria- 
tovich Tivadar podóliai fejedelem volt; Koriato- 
vichot 1404-ben mint B. főispánját és Munkács 
urát (dux) említik s családja Zsigmond alatt is 
szerepelt. Zsigmond azonban Munkácsot 1427-ben 
Brankovics György deszpotának adományozta; 
az 1514. III. t.-c. koronái jószágnak nyilvání- 
totta. János király halála után (1540-ben) Erdély 
Magyarországtól külön alakulván, kezdetben a 
magyar királyok ezt a vidéket az erdélyi feje- 
delmek eUen győztesen védelmezték, de az 1606. 
bécsi békében B. Bocskai Istvánnak engedvén 
át, azóta a többi felsőmagyarországi vármegyék 
kel együtt folyton a magyar király és az erdélyi 
fejedelem közt ingadozott; így jutott Munkács 
vára is a Rákóczi-család birtokába, mely azt buká- 
sáig megtartotta; I. Rákóczi Ferenc özvegye, 
Zrinyi Ilona Munkácsot 3 évig védelmezte I. Lipót 
serege ellen, de a várat 1688 jan. 17. kénytelen 
volt átadni; II. Rákóczi Ferenc ugyan később 
Beregvmegyóvel együtt visszafoglalta, de a szat- 
mári békekötés (1711) után visszaesett a király 
birtokába. III. Károly király a munkácsi és szent- 
miklósi uradalmakat, a munkácsi vár kivételével, 
1726. gr. Schönborn Lotár Ferenc mainzi érsek 
választó fejedelemnek adományozta, ki azonban 2 
évvel rá meghalván, az 1728 szept. 29-iki adomány- 
levél által megállapított örökösödési rend szerint a 
két uradalom a gróf Schönborn-család birtokába 
jutott, mely később a beregvmegyei főispánságot 
is örökösen megnyerte. A királyi ügyek igazgatója 
1767. a mimkácsi, mint a kir. koronát illető urada- 
lom végett a családot perbe vonta, de az 1791. 
VII. t.-e. a gr. Schönbom-esalád tulajdonjogát 
érvényesnek ismerte el s az kicserélés folytán 
az uradalom birtokában mai napig megmaradt. 

Irodalom. Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye monográfiája 
3 liötet Ungvár 1881—82 ; Képeli a beregi havasoltról. Magy. 
Kárpátegyl. évii. VII. 1880; 502—514; B. vm. keletkezése, 
Századok 1872 455—466; B. vm.-i főispánok, u. o. 1871.649, 
719; B vm.-i helynevek származtatása, u. o. 187S. 65 — 68; 
A munkácsi püspökök a XVIII. sz.-ban, Tört. Tár 1887. Ve- 
gyes cikkek a Hazánk 1887. folyamában. — Pesty Frigyes, 
B. vm. alispánjai, Századok 1878. 648 ; Siegmeth Károly, 
üti vázlatok a munkácsi Beszkidekböl, Magy. Kárpátegyl. 
évk. VII. 1880. 134—173 ; Fekete Lajos, B. vm. erdötenyé- 
szeti viszonyairól, Erd. Lapok XXIX. 1890 94—121 ; Fischer 
Ferenc, B. vm. 1877—78. évi tanügyi áUapota, 1878 ; A Schön- 
born-Buchheim-féle munkácsi uradalom, Gazd. Lapok 1881. 
175 ; A debreczeni ipar- és keresk. kamara jelentései ; 
Lehoczky T., B. vmegye és a munkácsi vár 1848— 49-ben, 
Munkács, 1899. 

Béreg, nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ban, 
(1910) 2779 dalmát, német és magyar lak. ; posta- 
hivatal, u. t. Bezdán. 

Beregardó (azelőtt : Beregszász- Végardó), kis- 
közs. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (1910) 811 magyar 
lak. ; u. p. és u. t. Beregszász. 

Beregbárdos (azelőtt : Bukócz), kisk. Bereg 
vra. alsóvoreczkoi j.-ban, (1910) 560 rutén lak.; 
u. p. Szarvasháza, u. t. Alsóvereczke. 

Beregbükkös (azelőtt : Bukovinka), kisk. Be- 
reg vm. inunká(!si j.-ban, (1910) 448 rutén ós né- 
met lak. ; u. p. és u. t. Munkács. 

Beregdarócz (azelőtt: Darócz), kisk. Bereg 
vm. tiszaháti j.-ban, <i9io) 1081 magyarlak. ; u. p. 
és u t. Beregszász. 



Beregdéda (azelőtt : Déda), kisk. Bereg vm. 
tiszaháti j.-ban, (1910) 901 magyar lak. ; postaügy- 
nökség, u. t. Beregszász. 

Bereg-erdei szerződés 1233 aug. 12-én kelt. 
Ebben az egyházi kiközösítés szégyenétől és ká- 
ros következéseitől szabadulni vágyó II. András a 
papsággal szemben arra kötelezte magát, hogy 
zsidókat és izmaelitákat nem alkalmaz a pénz- 
ügyek kezelésében ; nem engedi meg, hogy keresz- 
tény rabszolgákat vegyenek, az ellenük támadt 
panaszokat pedig a nádor által évenkint megvizs- 
gáltatja ; továbbá, hogy az egyházak szabadon él- 
hessenek só-javadalmaikkal, a múltban szenve- 
dett káraikért pedig 5 év alatt 10,000 girát kap- 
janak ; a hitbéri és házassági pöröket s a papok 
ügyeit nem engedi világi bíróság elé vinni s végre- 
hogy a papságot megoltalmazza minden adózás 
ellen. 

Beregfogaras (azelőtt : Fogaras), kisk. Bereg 
vm. munkácsi j.-ban, (1910) 351 rutén és magyar 
lak. ; u. p. Beregkisalmás, u. t. Munkács. 

Beregforrás (azelőtt : Szoor), kisk. Bereg vm. 
szolyvai j.-ban, (1910) 503 rutén lak. ; u. p. és u. t. 
Polena. 

Bereghalmos, kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban^ 
(1910) 193 rutén lak. ; u. p. Beregsárrét, u. t. Sze- 
rednye. 

Beregi Oszkár, színész, szül. Budapesten 1876- 
jan. 24. Színpadra az országos színművészeti aka- 
démián készült s már a vizsgálati előadások so- 
rán feltűnést keltett néhány szerepben. Színészi 
pályáját Krecsányi Ignác társulatánál kezdte, 
majd Kolozsvárra szerződött, ahonnan 1896. töb- 
bekkel együtt őt is meghívták az alakuló Vígszín- 
ház új gárdájába. A Nemzeti Színházban 1899 
szept. 8. lépett föl először mint szerződött tag. 
1907— 1910-íg mint német színész működött 
Reinhardt berlini színházaiban. t9l0-ben vissza- 
szerződött a Nemzeti Színházhoz. Kiválóbb sze- 
repei .• Romeo, Ferdinánd (Ármány és Szerelem), 
Marcus Antonius, Endre, Konstantin (Bizánc). 

Beregkisalmás (azelőtt : Kisahnás), kisk. Be- 
reg vm. munkácsi j.-ban, (1910) 724 rutén és ma- 
gyar lak., postahivatal ; u. t. Munkács. 

Beregkisfalud (azelőtt : Kisfalud), kisk. Bereg 
vm. felvidéki j.-ban, (1910) 1533 rutén és magyar 
lak. ; u. p. Beregkövesd, u. t. Ilosva. 

Beregkö vesd (azelőtt : Kövesd), kisk. Bereg vm. 
felvidéki j.-ban, (1910) 1165 rutén, német és ma- 
gyar lak., postahivatal ; u. t. Ilosva. 

Beregleányfalva (azelőtt : Ijeány falva), kisk. 
Bereg vm. munkácsi j.-ban, (1910) 774 rutén és 
német lak., postahivatal ; u. t. Munkács. 

Beregmegyei vizszabályozó és ármente- 
BÍtö társulat. Alakult 1846. oly célból, hogy Be- 
reg és Szabolcs vármegyékbon a Tisza jobbpart- 
ján a Tisza, Borsa és Latorcza kiöntéseinek kitett 
vidéket ármontesítse. 1867-bon a terület belső 
vizeinek levezetését is munkálatai közé vette. 
1898-ban árterületének egy része kivált a társu- 
latból és «Szemyei vízrendező, ármentesltö ós 
bolvízszabályozó társulat* címen (1. 0.) külön tár- 
sulattá alakult. Jelenlegi árterülete 148,189 kat. 
hold 492 négyszögöl; védőtöltéseinek hossza 
108-359 km. Belvízi ártere 62,787 kat. hold 368 
négyszögöl. A belvizeket 288-489 km. hosszú csa- 



Beregrna^yaimás 



141 — 



Beregszászi Nagry 



toraahálózat, M belvízcsatornái zsilip, a tölté- 
sekbe épített -i nyilt zsilip ós 1 csözsilip vezeti le. 
Telefonhálózatának hossza 1573H km. A tölté- 
sekre i gátfelvigi'ázó és 15 gátőr ügyel föl, a bel- 
vízi csatornáira 20 csatornaör. Munkálatai közül 
említést érdemel a Borsa folyóba épített Poirée- 
gát, raelj-nek segítségével csatornahálózatának 
«gy részébe élővíz vezethető. 1905 végéig a töl- 
tSezésbe 3.436,13415 K, a belvízlevezetésbe 
2 516,931-66 K. összesen 5.953,065-81 K összeget 
fektetett be. Székhelye : Beregszász. 

Beregnagy almás (azelótt : Aá^j/-.<4/má.s^, kisk. 
Bereg vm. munkácsi j.-ban, (i9io) 561 rutén lak. ; 
n. p. Boreirkisalmás, u. t. Munkács. 

Beregpálfalva, kisk. Bereg vm. felvidéki j.-ban, 
<i9io) 214 rutén és német lak. ; u. p. Beregkövesd, 
u. t. Beregszász. 

Beregpapialva (azelőtt : Papfalva), kisk Be- 
reg vm. felvidéki j.-ban, (i9io) 441 rutén lak. ; u. 
p. Hátraeg. u. t. Szentmiklós. 

Beregrákos (azelőtt : Rákos), kisk. Bereg vm. 
latorczai j.-ban, (1910) 2702 magj'ar ós rutén lak., 
postahivatal : u. t. Munkács. 

Beregsárrét, kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban, 
(1910) 1263 rutén, német ós magj-ar lak., postahi- 
vatal ; u. t. Szerednye. 

Beregsom (azelőtt: Som), kisk. Bereg vm. 
mezőkászonyi j.-ban, (1910) 1074 magyar lak., 
vasúti állomás, posta- és tá^'iróhivatal. 

Beregszász, r. t. város Bereg vm.-ben, a Vérke 
patak mellett, a \Tnegye törvényhatóságának, kir. 
törvényszéknek, kir. ügyészségnek, járásbiróság- 
nak, pénztlgyigazgatóságnak és pénzügyi bíróság- 
nak, adófelügyelőségnek, 
kir. tanfeltigyelőségnek, 
csendörszámy- és szakasz- 
parancsnokságnak és a tisza- 
háti szolgabírói j.-nak szék- 
helye ; van pénzügyörbiztosi 
állomása, közjegyzősóge, 
államépítészeti és illetéksza- 
bási hivatala, adóhivatala, 
állami állatorvosa, dohány- 
árúraktára, borászati és szől- 
lószeti felügyelője; áll. fő- 
BeregBiáa viros címere, gimnáziuma, áll. polg. leány- 
iskolája és iparostanoncisko- 
lája : ipartestülete; központi gazdasági bankja, köz- 
ponti takarékpénztára, keresk. és iparbankja, íll- 
lér bankja. Vasúti állomás, posta- és tá\áróhivatal. 
Jelentékeny bortermelést és szőllőkereskedést űz. 
Nevezetes nyers timsókö (alunit) és porcellánföld 
(kaolin) előfordulásáról is. Hitelintézete, gőzma- 
lom és áruraktár-részvénj-társulata, számos egy- 
lete és társulata. Lakóinak száma (1910) 12,954, 
tehát 33ő0-el több, mint 1900-ban (9629) ; anya- 
nyelv szerint volt köztük (1900-ban) 9377 magyar, 
117 rutén: hitfelekezet szerint 2163 róm. kat., 
1289 gör. kat., 3341 helvét és 2770 izrael., házai- 
nak száma 1315, határa 4427 ha. B. régi neve 
Lampert v. Luprechtháza volt, a II. Géza által e 
vidékre telepített .szász gyarmatosok alapították, 
kik aranybányákat és szőUöt műveltek, de a tatá- 
rok 1241. végkép elpusztították, miért is IV. Béla 
1247. az oda ismét letelepedett idegeneknek külön- 
féle szabadalmakat engedélyezett, melyeket V. 




István 1271. 8 L Károly 1320. megerősített; ké- 
sőbb a város más jogokat I. Lajostól (pallosjogot 
1342), Máriától, Zsigmondtól, I. Ferdinándtól 
(1555), I. Miksától, Rudolftól (1588) és III. Ferdi- 
nándtól (1655) nyert. I. Lajos 1359. Koriato\ich 
Tivadar hercegnek adományozta ; e család birto- 
kában 1484-ig maradt. Ekkor I. Mátyás király 
íiának Korvin Jánosnak, 1529. pedig János király 
Báthorj- Istvánnak adta. 1574-ben dalnoki Székely 
Antal fiainak adományozták, utóbb sokszor cserélt 
urat. Ferdinánd király 1635. Rákóczy Györgynek 
ajándékozta ; 1726. gr. Schönbom Lotár Ferenc 
mainzi érsek kapta meg. 1552-ben a katolikusok 
és kálvinisták itt vallási gyíilést tartottak, mely 
után egymástól végkép elváltak. 1657., midőn II. 
Rákóczy Gyöi^y X. Károly svéd királlyal egj'ütt 
Lengyelországot pusztítá, egy lengyel csapat 
bosszúból Magyarországba tört, B.-t felgyújtotta 
s a templomba menekült lakosokat is leölte. V. ö. 
Lehoczky Tivadar, Bereg vm. monográfiája (Ung- 
vár 1882, III. 88-150). 

Beregszászi hegy, a síkságból egész elszigetel- 
ten emelkedik ki s a Beregardótól DK.-re a Bor- 
sóvá partján fekvő Benéig terjed. Egj'ike azok- 
nak a sziget vulkánoknak, amelyek innen sorban 
emelkednek ki s a királyhelmeczi sziget\Tilkánon 
át a sátoraljaújhelyi hegynek tart sorozatuk. 
D.-en és K.-en a Borsóvá, Ny.-on a Vérke, É.-on 
a Szemye mocsár határolja. É. felé Nagyberegen 
túl alacsony dombsor csatlakozik hozzá vulkanikus 
kőzetekből. Legmagasabb csúcsa Beregszásztól 
K,-re a Nagyhegy (369 m.). A B. leginkább rioli- 
tokból áll, melyek üledékes közetekkel váltakoz- 
nak ; alapja zöldkő-trachit. Hajdan nemes féme- 
ket bányásztak itt, most timsókövet, porcellán- 
földet és kitűnő malomköveket fejtenek (utóbbit 
a Nagyhegj'en). Kitűnő bor is terem rajta. 

Beregszászi Nagy Pál, korának elsőrendű 
nyeh^tudósa, a bölcsészet doktora, több éven át az 
erlangeni egj'etemen a keleti nyelvek tanára, sá- 
rospataki tanár (éveken át Kulcsár mellett mtikö- 
dött és a Hazai Tudósításokat segédi minőségben 
szerkesztette), szül. Nagymuzsalyban, Bereg vár- 
megyében, 1750., megh. Beregszász-Végardón (Pe- 
rénji br. udvarában) 1828- Iskoláit Sárospatakon 
végezte, külföldi egyetemeket látogatott, Sárospa- 
takra 1796. tanárnak választották, de állását erlan- 
geni tanársága miatt csak 1798 foglaltáéi. Sáros- 
patakon a teológiát és a keleti nyelveket tanította 
1803-ig, amikor állásáról lemondott. Több vmegye 
megválasztotta táblabirájának, s tagja volt agöt- 
tingeni tudós társaságnak is. A nyelvészetben az or- 
tológusokhoztartozott, a Kazinczy-féle nyelvújítás- 
nak nagj' ellensége volt s latin és német nyelvű érte- 
kezéseiben a sémi rokonságot \itatta, oly készült- 
séggel és alapossággal, mint korában senki. Latin 
alkalmi versein és egy szintén latin nyelvű filo- 
lógiai értekezésén kívül szorosabban a magyar 
nyelvészet körébe vágó nevezetesebb munkái: 
Parallelen inter linguam persicam et magj-aricam 
dictum (Erlangen 1794); Comparatio linguae 
turcicae fum hungarica (u. o. 1794); Ober die 
Aehnlichkeit der hungarischen Sprache mit den 
Morgenlándischen (Ijeipzig 1797) : Versuch einer 
magyarischen Sprachlehre mit eioiger Hinsicht 
auf die türkische und andere morgenlándische 



Beregrszász-Végardó 



142 — 



Beremendí csontUregr 



Sprachen (Erlangen 1797) ; Dissertatio philologica 
de vocabulorum derivatione ao formatione in lin- 
gua magyarica (Pest 1815, e munlcát Szatmár 
vármegye 1000 frttal jutalmazta) ; Pennaháború 
(Sárospatak 1820) ; Dissertatio de natm-a, indole et 
qualitate linguae magyaricae (Pest 1828). V. ö. 
Itnre Sándor, B. Pál élete és munkái (Budapest 
1880) ; Szombathi János, A sárospataki ref. kol- 
légium története és História Scholae Sáros- 
patakiensis ; Zsoldos B., B. Pál élete és külföldi 
működése (Egyet. Phil. Közi. 1896). 

Beregszász-Végardó, 1. Beregardó. 

Beregszászy Lajos, zongoragyáros, szül. Bé- 
késen 1817., megh. Budapesten 1891 ápr. 4-én. 
Aradon, majd Temesváron tanulta a zongoraké- 
Bzítést ; 5 év múlva Pestre, 2 év múlva Bécsbe, 
majd 1839. gyalog Hamburgba ment ; itt 8 hó- 
napig, azután Londonban 2 évnél tovább élt, s 
Parison át 1844. visszatért Bécsbe, hol 1845. már 
kiállítási érmet nyert. 1846-ban Pesten telepedett 
le és sok nevezetes találmányával jelentékenyen 
tökéletesítette iparágát, amiért számos kitünte- 
tésben részesült. 

Beregszeg, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban, 
(1910) 18B3 tót és magyarlak. ; szesz- és téglagyár ; 
u. p. Lipótvár, u. t. Galgócz. 

Beregsziklás, kisk. Bereg vm. alsóvereczkei 
j.-ban, (1910) 385 rutén lak. ; u. p. Szarvasháza, 
u. t. Alsóvereczke. 

Beregszilvás, kisk. Bereg vm.latorczai j.-ban, 
(1910) 523 rutén ós német lak. ; u. p. Beregsárrét, 
u. t. Szerednye. 

Beregszó, a Béga folyó jobboldali mellékvize, 
Temes vármegye lippai j.-ban, Komját község kö- 
zelében ered, Ny., majd DNy. felé folyik az ú. n. 
római sáncokicai párhuzamosan, Csemegyházá- 
nál két ágra szakad, melyek azonban Szakáiházá- 
nál újra egyesülnek s a torontálvármegyei Papd 
közelében a Bégalecsapoló csatornába ömlik. Jobb 
felöl a Mátka és Jercsiczi patakot veszi fel. A 
Bégával együtt szabályozták (1. Béga). Partvidé- 
kének megvédésére a B. és Béga közt 75 km. 
töltés épült. V. ö. Adda K., A temesmegyei B. 
völgye és a Béga-folyó közötti teriUet földtani 
viszonyairól. 

Beregszó, nagyközs. Temes vm. központi j.-ban, 
(1910) 2303 oláh lak. ; Beregsana takarékpénztár, 
hitelszövetkezet, vasúti állomás, posta és táviró, 
telefonállomás 

Beregszöllős, kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban, 
(1910) 751 rutén ós német lak. ; u. p. Oroszvég, u. t. 
Munkács. 

Btregújfalu, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, 
(1910) 1305 magyar lak. ; u. p. Nagybereg, u. t. 
Beregszász. 

Bereida (Bereda, Boreda, Breda, Breide), 
város El-Kaszimban, Közép-Arábiában Oneiza 
után a legnagyobb, 10—20,000 lak., híres lóvá- 
sái'olíkal. 

Berek, folyók mentén elterülő, mély fekvésű, 
vizenyős, mocsaras talajú, fák- és cserjékből álló 
sűi'ü erdő. B.-bon csak oly fanemek díszlenek, 
melyek a nedves talajt és a nem ritkán előforduló 
vízáradásokat megtűrik, ilyenek a fekete s a fehér 
égerfa, ez a B.-re különösen jellemző, s azért sok 
helyen berekfá-nak is nevezik, továbbá a fűzfa. 



nyárfa, kőrisf a, nyirf a, kocsányos tölgy, szilfa stb. 
B.-nek nevezik Somogyban a fekete tőzegü mocsa- 
rakat is. 

Berek, adók. Belovár-Körös vm. garesnicai 
j.-ban, (1900) 676 horvát-szerb lak. ; u. p. Ivanska, 
u. t. Belovár. 

Berekalja (azelőtt : Dobó-B), kisk. Bars vm. 
lévai j.-ban, (i9io) 793 tót és magyar lak. ; u. p. 
Garamújfalu, u. t. Léva. 

Berekalja-Tompaháza, kisk,, 1. Berektompa- 
háza. 

Berekböszörmény, nagyk. Bihar vm. mező- 
keresztesi j.-ban, (1910) 3307 magyarlak. ; fogyasz- 
tási és értékesítő szövetkezet, posta- és telefon- 
állomás. 

Berekeresztúr, kisk. Maros-Torda vm. nyárád- 
szeredai j.-ban, (i9io) 328 magyar lak. ; u. p. 
Nyárádmagyaros, u. t. Nyárádszereda. 

Berekfa, 1. Berek. 

Berekíalu (azelőtt: Olesna), kisk. Trencsén 
vm. csaczai j.-ban, (i9io) 1916 tót lak. ; u. p. Sza- 
niszlófalva, u. t. Turzófalva. 

Bereklak, volt kisk. Hont vm ipolynyékij -ban, 
Alsófehérkút kisközséghez csatoltáJk. 

Berekszó, kisk. Hunyad vm. dévai j.-ban, (i9io) 
861 oláh lak. ; u. p és u. t. Marossolymos. 1453-bán 
Déva várossal Hunyadi János kezére jutott, 1459. 
Mátyás Hederfáji István és Szentiványi Mihály 
beszterczei vámagy oknak zálogosította el kétezer 
írtért s 1479. a Nádasd, Felsőkalántelke és Oklos 
helységekkel megbővített zálogos jószágokkal 12 
ezer írtért nádasdi Ongor Jánosnak jutott. A 
XVin. sz. elején a törökök elöl BoroBJenőről be- 
szakadt Tisza-család bírta. 

Berek tompaháza {azelőtt: Berekalja- Tompa- 
háza), kisk. Sopron vmegye csepregi járásában, 
(1910) 390 magyar lakossal ; u. p. Pórládony, u. t. 
Sajtoskál. 

Berekutcza, kisk. Temes vm, dettai j.-ban 
(1910) 302 oláh lak, ; u. p. és u. t. Birda. 

Bérelt ló, versenysport kifejezés. Bérelni lehet 
lovat egy meghatározott versenyre, amikor is az 
rendszerint mint egy másik ló vezetőlova fut, de 
lehet bérelni egy versenykarriér egész tartamára 
is. A B. a bérlő színeiben fut és nagyobbára a bérlő 
tulajdonának tekintik. 

Beremend, kisk. Baranya vm. siklósi j.-ban, 
(1910) 2571 német, magyar, szerb ós horvát lak. ; 
gyógyszertár, segélyzőegylet, postahivatal, u. t. 
Magyarbóly. Schaumburg-Lippe lierceg uradalma, 
cementgyárral. Kövületekben gazdag magános 
hegyéről is nevezetes, mely ílatal mészkőből áll. 

Beremendí csontüreg, a beremendi (1. Bere- 
mend) szőUőhegy tetején levő, ma már felhagyott 
mészkőbányában Peténji a múlt század közepén 
gazdag emlős faunát gyűjtött a mészkő repMé- 
seit kitöltő vörös agyagból. Ma már tudjuk, hogy 
ez a lelőhely, mely különösen a benne előforduló 
Dolomys és Prospalax nemek révén nevezetes, 
flata.1 pliocón korú, holott azelőtt a pleisztocénbe 
sorozták. V. ö. Peténtji S., Hátrahagyott munkái, 
n. A beremendi mészkőbánya ; Nehring A., Über 
Dolomys n. g. foss. (Zool. Anzeig. No. 549, 1898) ; 
Méhely L., Prospalax priscus (Nhrg), die pliocáne 
Stammform der heutigen Spalax-Arten. (Ann. 
nat. mus. hung. VI.) 



Berencs 



— 143 — 



BerengAr 



Berencs, kisk. Nyitra vm. nyitrai j.-ban, (i9io) 
910 inagy. lak. : u. p. Ivánka, u. t. Nyitraivánka. 

Berencsialn, kisk. Hont vm. korponai j.-ban, 
1910) 758 tót lak. ; postahivatal, u t. Szentantal. 

Berencsváralja (Podzamek), kisk. Nyitra vm. 
szeniczi j.-ban, (1910) 1 175 tót lak. ; u. p. Szobotiszt, 
u. t. Szenicz. — B. vára egj' magában álló, meg- 
lehetős magasságú hegy tetején romjaiban he- 
ver. A vár már 1335. okiratilag említtetik, 1401. 
királyi vár, 1447. Szentmiklósi Pongrác pusztítja 
innét a nyitra- és pozsonyvármegyei részeket. 
Nevezetes szerepe volt 1674., amikor is apozsonji 
rendkívüli törvényszék elé idézett protestáns pa- 
pok jelentékeny része, gályarabságra hurcoltatása 
előtt, e vár börtöneibe vettetett. Utolsó birtokosa a 
várnak a múlt században az Amadé-család volt. 

Berencze, kisk., 1. Kővárherencze. 

Berend, 1. kisk. Kolozs vm. nádasmenti j.-ban, 
(1910) 810 oláh lak. : u. p. Magyamádas, u. t. Ma- 
gyarüjfalu. — 2. B., kisk. Szatmár vm. szatmári 
j.-ban, (1910) 522 magj'ar és oláh lak. ; u. p. Szat- 
mámdvari, u. t. Udvari. 

Berend. Ősmagyar név, mely nyilván a kún- tö- 
rök obeiindi)) azaz a megadott vagy ajándék szónak 
felel meg. Árpád genealógiájában Kadicha apját 
és Zulta fiát találjuk B. néven. — B.fia Márton 
egyike volt azon vitézeknek, akik 1330. 1. Károly 
királyt a havaselvi hadjáratban megmentették. 
1329—43. Békés vmegje főispánja volt. (Hist. 
Hung. Fontes Dom. Békésmegjei oklevéltár.) 

Berend Miklós, orvos, szül. Nagykálióban 
1870. Orvosi tanulmányait a budapesti egyete- 
men végezte, 1891. orvosdoktorrá avatták. 2 évet 
töltött mint gyakornok Scheuthauer tanár kór- 
bonctani intézetében. 1893-tól a Stefánia gyer- 
mekkórházban segédorvos, utóbb egj-etemi tanár- 
segéd 8 éven át. 1896-ban állami ösztöndíjjal kül- 
földi tanulmányutat tett és a berUni, lipcsei és 
prágai egyetemeken önálló dolgozatokat készített. 
Parisban főleg a csecsemő-védelmet tanulmá- 
nyozta. 1903-ban a gyermekgyógyászatból ma- 
gántanári képesítést nyert. 1908 óta a Fehér- 
kereszt gyennekkórház főorvosa. B. főleg az új- 
szülöttek és csecsemők kórtanával foglalkozik 
munkáiban ; ezek közt nevezetesebbek : A csecse- 
mők mesterséges táplálásáról ; A csecsemők gas- 
troenieritisérol ; Preisich-hel : A gyermekgyó- 
gyászat compendiuma ; A gyermekkorbeli jdia- 
anosztikus tuberkulin-kiséríetekről {1899); Újabb 
kutatások és alapelvek a csecsemőtáplálás te- 
rén: Az újszülöttek táplálásáról (1903); Cse- 
csemők védelme a tuberkulózissal szemben (1903) ; 
Magyarország csecsemőhalálozási statisztikája 
és a gyermekvédelem jövője és Magyarország 
csecsemővédelmi institutiói ; ez a kettő önálló 
k' " 'ent meg; továbbá tankönyvei: Agyer- 
)i 'k therapiája (1900) és A csecsemők 

éa ■íjs^uvÁiek betegségei és therapiája (1906). 
Munkatársa e Lexikonnak is. 

Berendt, Kari Hermann, etnológus, szül. 
Danzigban 1817 nov. 12., megh. 1878 ápr. 12. 
Guatemalában. Orvosi tanulmányokat végzett, 
1851. kivándorolt Közép-Amerikába s tudomá- 
nyos hivatása mellett sokat foglalkozott etnoló- 
giai, földrajzi, természettudomáiiyi kutatásokkal. 
1853-ig Nikaraguában élt, 1864-ig Orizaba, Vera- 



cruz és Tabasco mexikói városokban, majd Gua- 
temalában élve, a berlini múzeum megbízásából 
ásatásokat végzett s e mocsárlázas vidéken érte 
a halál. Számos értekezésén kívül két önálló 
müve : Remarks of the centres of ancient civili- 
sation in Central- Amerika (New York 1876) és 
Rockstroh-val együtt : Los indigenas de la Ame- 
rika central y sus idiomas (Guatemala 1878). 

Berengár. 1. I. B., Itália királya, Eberhard 
friauli hercegnek fia. Atyja halála után Friaul 
őrgrófja lett 874 kör. 888-ban Anzelm milanói 
érsek Paviában Itália királyává koronázta, de 
midőn Arnulf német király seregestül közelgett, 
B. meghódolt előtte. Arnulf távozása után Guido 
spoletói herceg, ki hasonlóan magának követelte 
Itáliát, a Trebia partján megverte s magát Rómá- 
ban Olaszország császárjává koronáztatta (891). 
E hírre Arnulf újra Olaszországban termett (894) 
s bevette Rómát (895), de távozása után B. Lam- 
berttel, Guido fiával, a Felső- és Közép-Itália 
fölötti hatalomban megosztozkodott. Lambert ha- 
lála után már most az egész longobard örökséget 
szerette volna hatalmába keríteiü : midőn várat- 
lanul a magyarok zavarták meg hcidítási mámo- 
rát, akik 899. a Brenta folyó mellett, midőn fel 
akarta őket tartóztatni, megverték és seregéből 
20,000 embert levágtak. Az elégületlen olasz fő- 
urak élvén az alkalommal, Lajosnak, Provence ki- 
rályának ajánlották fel Felső- Olaszország trónját. 
Lajos csakugyan eljött, de B. őt Veronában el- 
fogta és megs'akíttatta (905). 915. végre X. János 
pápa Rómában császárrá koronázta. Ellenfelei 
919. II. Rudolfnak, Felső-Burgundia királyának 
ajánlották fel az olasz koronát, ki Piaeenza mellett 
B. hadait tönkre verte (923 júl. 29), mire ez két- 
ségbeesetten a magj-arokhoz fordult segítségért. 
Nemsokára Veronában orvul megölték (924), mire 
a magyarok boszuból Paviát felgyújtották. V. ö. : 
Dümmler, Gesta Berengarü imperatoris (Berlin 
1871): Rautenberg, B. von Friaul (u. o. 1871); 
Hirsch P., Die Érhebung B.-s I. zum König v. 
Italien. iStrassb. 1910).Amagyarok betörését Sala- 
mon Ferenc tárgyalta : A magyar hadi történet- 
hez a vezérek korában (Századok 1876). A többi 
irod. 1. M. Hadtört. Közi. 1888, 667. 1. 

2. II. B., Itália királya, Adalbert, Ivrea őr- 
grófja és Gizella I. B. leányának fia volt. 925- 
ben nőül vette Willát, arlesi Hugó, Itália királyá- 
nak imokahugát. Miután Hugót 946. lemondat- 
ták s ennek fia, Lothár hirtelen meghalt, Lom- 
bardia nagj'jai B.-t és fiát, Adelbertet válasz- 
tották királjTiknak (950). Adalbert Lothár szép 
özvegyét, Adelheidot akarta nőül venni, de Adel- 
heid ettől vonakodott, amiért B. a Garda-tó mel- 
letti várba záratta (951 ápr.). Erre Adelheid I. 
Ottót hívta segélyül, aki kiszabadította és nőül 
vette. B. ekkor kénytelen volt Ottónak hűbéri es- 
küt tenni, minek fejében az olasz koronát vissza- 
kapta (952), melj-től azonban Ottó Friault és a 
veronai őrgrófságot elszakította. B.-t kegyetlen- 
kedése miatt Ottó fia Liudolf foglyul ejtette (957). 
Liudolf halála után B. ismét magához ragadta 
a hatalmat, de a zsarnoksága miatt zúgolódó fő- 
urak harmadízben fordultak a német királyhoz 
segítségért. I. Ottó személyesen kelt át az Alpo- 
kon, a paviai orszá^yűlésen trónvesztettnek nyil- 



Berengár 



144. _ 



Berenlke fürtjet 



vánította B.-t és magát koronáztatta meg Mila- 
nóban olasz királynak (961). B.-t, miután 964. 
megadta magát, OttóBambergbe küldte fogságba, 
hol 966. meg is halt. V. ö. Fietz, Geschichte B.-s 
IL, Königs V. Italien (Leipz. 1879). 

Berengár (Toursból), skolasztikus bölcsész, szül. 
Tours városában 1000., megh. 1088-ban. Fulbert, 
Chartres püspökének iskolájában tanult, 1031. a 
tours-i iskola elöljárója, 104Ö. Angers városidnak 
f öesperese. A skolasztika körén belül B. a fölvilá- 
gosodásnak egyik legelső bajnoka. Midőn raciona- 
üsztikus gondolkodását az úrvacsora tanára alkal- 
mazza, Ratramnus nyomán azt tanítván, hogy a 
kenyér s a bor csak jele és záloga Krisztus testé- 
nek és vérének, de lényegében nem változik : 
összeütközésbe került barátjával, az ortodox Lan- 
/Vawc-kal, aldvel e nézeteit először levélben kö- 
zölte volt. Lanfranc bevádolta B.-t Rómában s az 
1050. ott és Vercelli-ben tartott zsinatokon elítél- 
ték B.-t, akit, midőn nézetéhez ragaszkodott s ki- 
fejtette, hogy az igazság keresésében inkább az 
észre kell támaszkodni, mint a tekintélyein-e, egy 
időre el is csuktak. Hildebrand bíboros (a későbbi 
VII. Gergely) közbenjárására a tours-i zsinat 1054. 
beérte B.-nak egy kevéssé határozott nyilatkoza- 
tával s egy darabig B. békében maradt. Midőn 
azonban B. Hildebrandban bízván, egy Rómában 
1059. tartott zsinaton nézeteit újból fejtegette, arra 
kényszerítették, hogy eretnekségét elátkozza és 
kinyilvánítsa, hogy az úrvacsorában a kenyér s 
bor Krisztus igazi teste és vére. Mihelyt visszatért, 
B. kinyilatkoztatta, hogy megbánta hamis esküjét, 
melyet csak a halál félelme erőszakolt ki tőle. Újra 
kiátkozták több zsinaton, Rómában VII. Gergely 
rábeszélésére visszavont mindent s hallgatást fo- 
gadott. Most St.-Cóme szigetére vonult vissza, 
ahol egyházi felügyelet alatt élt 1088-ig. Lessing 
találta meg De coena e. főművét a wolfenbütteli 
könyvtárban s írt róla egy kis művet : B. Tu- 
ronensis. Műveit kiadta Vischer A. F. és F. Th. 
(Berlin 1834). B. mindenesetre üdvös mozgalmat 
keltett a skolasztika világában, melynek legköze- 
lebbi folytatója Abelard. V. ö. : Ampere, Histoire 
littéraire de Francé avant le XII. siöcle ; Schwabe, 
Studien zur Geschichte d. zweiten Abendmahl- 
8treits(1887); Schyiitzer,B.y. Tours. (Münch. 1891). 

Berengelit (ásv.), feketebama,gyantanemü,asz- 
falthoz hasonló hidrokarbonos ásvány Peruból. 
Leihelye : St. Jüan de Berengela tartomány. 

Bérenger (ejtsd: beraSzsé), 1. Alphonse Marié 
Marcellin Thomas, francia jogtudós, szül. Valen- 
ceban 1785 máj. 31., megh. Parisban 1866 máj. 
15. Több Ízben volt képviselő ós élénk részt vett 
a politikai mozgalmakban. 1831-ben semmítöszéki 
bíró, 1832. a Code pénal revideálására kiküldött 
bizottság tagja lett. Művei : De la justice erimi- 
nelle en Francé (Paris 1818) ; De la répression 
pénale (u. o. 1855, 2 köt.). Lefordította franciára 
Justinianus Novelláit is. 

2. B., Henry, francia kritikus és regényíró, 
szül. Ruglesbon (Eure dóp.) 1867. ápr. 23. Szépiro- 
dalmiművei: L'ame modemé (költemények, 1892); 
L'effort (regény, 1893) ; Laproie (regény, 1897). 
Az akadémia jutalomdljjal tüntette ki L'aristocra- 
tie intellectuelle c. szabadszellomű kritikai tanul- 
mányait (1895). Egyéb ilynemű művei : La cons- 



cience nationale (1898) ; La Francé inteUeetuelle 
(1899), mely utóbbiban a szellemi élet proletárjai- 
ról szól. Többedmagával (Pottier, Marcel stb.) részt 
vett Les prolétairesintelleetuels en Francé c. tanul- 
mány megírásában. Tevékeny részt vett a párisi 
népakadémia megalapításában. 

3, B., Bené, francia politikus, B. Alphonse 
(1. B. 1.) jogtudós íla, szül. Valenceban 1830 ápr. 
22. Szülővárosában ügyvédi irodát nyitott, majd 
1862. Grenobleban, később pedig Lyonban fő- 
ügyész lett. Miután 1870. a lyoni forradalmi bizott- 
ság letette, mint önkéntes harcolt a poroszok 
ellen. 1871-ben beválasztották a nemzetgyűlésbe, 
hol a balközéphoz csatlakozott. 1873-ban rövid 
ideig közmunkaminiszter volt. 1876 óta a sze- 
nátus tagja és a mérsékelt köztársasági párt 
híve. A feltételes elítélés intézményét B. hozta 
javaslatba a francia szenátus elé 1884. beterjesz- 
tett törvényjavaslatában, mely módosított for- 
mában 1891. törvénnyé lett ^ioí jB.^. Sokat fog- 
lalkozott a büntető rendszer reformjával, a ki- 
szabadult elítéltek javításával, mely célra külön 
egyesületet alapított, és a közerkölcsiség javítá- 
sával. 1890 óta az Institut tagja. 

Berenlke (a. m. győzelemhozó), több egyiptomi 
királyné neve. l.B , Lagos leánya s Magos, Kyrene 
későbbi uralkodójának anyja. Kr. e. 321. mint 
özvegyasszony Egyiptomba jött, hol mostohatest- 
vére, I. Ptolemaios belészeretett s nőül vévén, az 
ezen házasságból származó fiát, Ptolemaios Phüa- 
delphost, utódának nevezte ki. Kiváló, szellemes 
asszony hírében állott, a költők, nevezetesen Theo- 
kritos, magasztalással szólnak róla. — 2. B., Magos 
leánya, Kr. e. 250. összeesküdött anyja, Arsinoe 
uralma ellen, mert vőlegényét, Demetriost, Deme- 
trios Poliorketes íiát, elcsábította. Ennek meggyil- 
koltatása után 246. III. Ptolemaios Buergeteshez 
ment nőül. 220-ban fiának, IV. Ptolemaios kegyen- 
cének, Sosibiosnak felbujtására meggyilkolták. 
Szép hajáról az északi égen egy csillagzatot ne- 
veztek el (1. Berenlke fürtjei). — 3. B., II. Ptole- 
maios Philadelphos, Egyiptom királyának leánya 
és II. Antiochos, Szíria királyának felesége. 

Berenlke, I. Heródes Agrippának, Júdea kirá- 
lyának leánya, a chalkiszi Heródes neje, ennek 
halála után sokáig abban a hírben élt, hogy fivé- 
rének, II. Agrippának kedvese. A júdeai hadjárat 
alkalmával megszerette Titus és Rómába, palotá- 
jába hozta. Nőül nem vehette, mert szándéka a 
római nép ellenszenvével találkozott. 

Berenlke, több ókori város neve ; jelentékenyeb- 
bek : i.B. Troglodytike, kereskedőváros a Vörös- 
tenger partján, a Koptoszból a sivatagon keresz- 
tül oda vezető út végében, körülbelül ugyanazon 
szól. fok alatt, mint a mai Asszuán. 225 körül 
Kr. e. II. Ptolemaios Philadelphos alapította; sokáig 
jelentékeny kikötőhelye volt az India, Arábia és 
Etiópia felé vezető kereskedelemnek. — 2. B., 
város Kyrenaikában, a mai Bengházi helyén ; e 
városkörnyékén volt a mitikus Hesperidák kertje ; 
nevét III. Ptolemaios nejéről kapta. 

Berenlke taTtiei(GomaBereni<i,s), B., III. Pto- 
lemaios Euergotes egyiptomi király nejének haj- 
fürtjeiről elnevezett csillagkép az északi égen, 
az oroszlán farkának közelében, 1700—203' rek- 
taszcenzió és 14«— 32" északi deklináoió között, 



Berent 



145 — 



Berényí 



70, szabad szemmel látható esillagból áll. A csil- 
lagképnek, mely már Hipparchosnál előfordul, 
Konon görög csillagász adta e nevet, melyet Ty- 
cho de Brahe elevenített fel. 

Berent, járási székhely Danzig porosz kerü- 
letben, vasút mellett, (i905) 6207 lak., sör-, bumót- 
gyártással, göz- és fürészmalommal. 

Berente, kisk. Borsod vm. szentpéteri j.-ban, 
(1910) 716 mag>-ar lak. ; u. p. és u. t Sajószent- 
péter. A kihalt Berentei -család ettól vette nevét. 

Berény, 1 . kisk. Hunyad vm. szászvárosi j.-ban, 
(1910) 739 oláh lak. ; u. p. és u. t. Szászváros. — 
2. B., kisk. Temes vm. csákovári j.-ban, (i9io) 
1154 oláh lak. ; u. p. Románsztamora, u. t. Vég- 
vár. — L. még az összetételek alatt. 

Berény. Régi magyar személynév, mely az ok- 
levelekben Berin alakban fordul elö, Így 1253. 
Bereyn «maior praecorum jobbagionum» vagjis 
a várjobbágyok fóadószedöje voit (Arp. uj oki. II. 
243), 1255, pedig likai BerejTi pozsonyi vár job- 
bágyról van említés téve. 

Berény Rezső, Parisban élő magyar festő, szül. 
1869 jan. 29. Miskolczon. Münchenben egj'ideig 
Lenbach tanítványa volt, ahol már feltűnt arc- 
képeivel. Ezután Parisba mént s ott állandóan 
megtelepedett. Arcképek mellett sok finom, bájos 
pastell-rajza is van. Müveiből külön kiállítást ren- 
dezett Berlinben (1893), Frankfurtban (1901), Pa- 
risban (1907). Nevezetesebb arcképei : Henrik po- 
rosz herceg, Hans Thoma festő, Moltke gróf, 
Brunetiére Ferdinánd, Radolin herceg, Jules Le- 
maitre képmásai. Főleg az arcok jellemzésére 
törekszik, azért rendszerint sötét háttérbe állítja 
alakjait, hogy annál erősebben koncentrálhassa a 
fényt az arcra. 

BeTénji-csaldd (karancsberényi gróf). Régi ma- 
gyar család, melynek ősei várjobbágj'ok voltak. 
Illetőleg mini magukat nevezték «a szent király 
jobbágyain, kik már a régibb időkben is hűbéri kö- 
telmek teljesítése mellett némileg szabad emberek 
voltak 8 elkülönítették magukat másrendú jobbá- 
gyoktól. Első ismert őse e nemzetségnek Bertalan 
nógrádi jobbágj-, ki Kémesed és Job fiaival 1266. 
V. István által hadi érdemekért nemesi rangra 
emeltetett. A harmadik testvér, Ders, a Palaiologos 
görög császár ellen folj-tatott hadjáratban mint hős 
esett el : fia András Győr várának visszavételénél 
tüntette ki magát, melyért 1274. Kún László ne- 
mesi ranggal jutalmazta. Kakasnak János fia 1341 . 
Zsigmondtííl hűséges szolgálatai jutalmául testvé- 
reivel Balázzsal és Ists'án budai kanonokkal egye- 
temben azt a címert nyerték, melyet napjainkig 
használ a család. Ezen ősök közül nem tudjuk, 
melyiknek ivadéka a XV. sz. végén élt Ferenc, 
kinek fia András a mohácsi vész után előbb a 
nemzeti párthoz szegődött, majd I. Ferdinándot 
segíti a magj'ar trónra, mely miatt Szapolyai javait 
lefoglaltatja, de Ferdinánd ezért bőven jutalmazta. 
1558 jan. 18. Pelini Mihállyal és Muraközi Má- 
tyással Kézi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tar- 
nóc nógrádi helységeket kapta adományul. 1560 
nov. 15. több helységet nyert Hontban,' második 
nejével, Onory Katával pedig Bodokot kapta hozo- 
mányul. B. Ferenc a XVII. sz. elején élt, s midőn 
Bocék&Y István a nemzeti párt élére állott s fegy- 
verre szólította az elégedetlen magyarokat, ö 

Révai .Vo^ LejeSama. UI. JOL 



mint buzgó katolikus, az uralkodóház feltétlen 
híve, bodoki kastélyába vonult vissza a forradalmi 
mozgalmak elől. 1606 márc. 1. Karancsberény, Kis- 
Bárkány s Tench ős jószágaira új adományt nyert. 
B. György (1. B. 1.) 1655. bárói rangot nyert. A 
grófi rangot a család idősebb ága részére báró B. 
Imre szerezte meg, hogy mikor, nem tudjuk ; az 
ifjabb ág báró B. György (1. B. 2.) személyében 
1720. kapott grófi rangot. B. Györgj', a grófi ran- 
got nyert Györg>' atyja, és testvére, Pál, a család 
két ágának megalapítói : Györgytől a bodoki és 
karancsberényi, Páltól a beczkói v. trencséni ág 
származik le. A bodoki és karancsberényi ág B. 
Ferencben 1888. flágon kihalt ; a beczkói ágnak 
jelenleg csak egy fitagja él : B- János gróf (szül. 
1873). — Nevezetesebb tagjai a családnak : 

1. B. György báró, szül. 1601 aug. 21. :megh. 
1677. Korának nevezetes politikai szerepet játszott 
férfia. Tanulmányait a körmöczi kolostorban be- 
f ejezvén,előbb Forgách Zsigmondné.majd a Thurzó- 
család szolgálatában találjuk, mmt Sempte ós Te- 
metvény várak főkapitányát. Az 1634. és 1637-iki 
orezággyiUésen Nyitra vmegj'e egyik követe volt 
s ez időből maradt ránk érdekes, történeti becsű 
naplója, melyet az országgyűlés lefolyásáról ve- 
zetett. 1639 okt. 4. Njitra vmegye alispánja, 1641- 
ben pedig a felkelt nemesség kapitánya lett, 
1646—48. 1. Rákóczi Györgynek és nejének, Lo- 
rántffj' Zsuzsannának szolgálatában volt, de e rö- 
vid időköz után ismét III. Ferdinánd hűségére tért s 
érdemeiért 1655 jan. 24. királyi adománj-ul nyerte 
a két Koros, valamint Kis- és Nagy-Hölben nyitra- 
vmegyei helységeket s ugj^anez év febr. 24. bá- 
róságra emeltetett. 1659. Lipót követségbe küldé 
n. Rákóczi Györg>' és ellenfele Barcsay Ákos feje- 
delemhez, hogy ezeket kibékülésre birja, de siker- 
telenül, mert Rákóczi szerencsecsillagában, Bar- 
csay pedig a törökben bízott. Az 1662. évi nagy- 
hírű országgj^űlésen B. nevezetes szerepet játszott, 
s nag>' népszerűségére mutat az a körülmény, hogy 
a protestáns rendek őt, a katolikus főurat válasz- 
tották közbenjárójukul, s mint maga írja : «ő fel- 
sége előtt háromszor, Porcia herceg előtt ötször 
voltam szószólójukw. V. ö. Komáromy Andr., B. 
Gy. élete és politikai működése (Budapest 1884). 

2. B. György, előbb báró, majd gróf. II. Rá- 
kóczi Ferenc alatt a nemzeti párton találjuk s 
1705 szept. 20. a szécsényi mezőn hozott orszá- 
gos szövetséglevelet mint követ irta alá. Utóbb 
III. Károly híve lett, aki 1720 április 5-én grófi 
rangra emelte. Fia Zsigmond (megh. 1748 szept. 
25.) az egyházi pályára lépvén, előbb poroszlói 
apát, 1740-ben pécsi püspök és b. t. tanácsos lett 
1740-től Baranya és Tolna vmegyék főispánságát 
viselte. TesU'ére Tamás {szúi. 1689. : megh. 1747.) 
zempléni főispán, szeptemvir, cs. és kir. kamarás 
és V. b. t. tanácsos volt. 

8. B. János gróf, a beczkói ágból, szül. Bodok 
várában Nyitra vm. 1794 ápr. 14., megh. Beczkón 
1868 jün. 25. 1814— 1829-ben a katonai pályán 
szolgált s részt vett az 1814-iki hadjáratban. 1840 
—61-ben mint a főrendiház tagja mindenik ország- 
gyűlésen jelen volt. Német nyelven irott történelmi 
munkái közül megemlítendő : Das grosse Zeitalter 
Franz I. Kaisers v. Österreich. (I. része Pest 1831, 
IL, III. része Székesfehérvár 1833.) 

10 



Berényl 



146 



Berethalom 



Berényi László, hírlapíró, szül. 1851 szept. 7. 
Pakson, Tolna vm. Ifjúkorában szépirodalommal 
ós képzőművészeti kritikával foglalkozott. 1869- 
ben jelentek meg első költeményei, 1874. mü- 
birálatai. Később egészen a politikai ós közgaz- 
dasági tanulmányokra tért át. 1875-ben Parisban 
a Pesti Napló levelezője volt, hazatérve Toldy 
István Nemzeti Hirlap-jának munkatársa lett; 
1880. megindította a Magyar Föld c. közgazda- 
sági (agrárius) napilapot. Később a Pesti Hirlap 
szerkesztőségébe lépett s midőn ez 1881. egy- 
szerre testületileg elhagyta a lapot s megindította 
a Budapesti Hírlapot, ő is ennek szerkesztőségi 
kötelékébe lépett s azóta állandóan tagja, jelen- 
leg közgazdasági rovatának vezetője. Időközben, 
mint a lap politikai levelezője, néhány évig Bécs- 
ben működött. 

Béres, a mezőgazdaságban az igavonó ökrök 
gondozója s ezekkel dolgozó évi szegődmónyes 
cseléd. Öreg B., a régi s a többi B.-re felügyelő 
B., kis B. pedig a B. segítségére felfogadott 
legény, más néven ostoros. Gyalog B. a munkás- 
kézben szűkölködő gazdaságokban a nyári munka- 
időre felfogadott ideiglenes cseléd, faragó B. a 
szerszámok készítésére s javítására felfogadott 
szegődmónyes cseléd. 

Beresíord, 1. Charles William De La Foer, 
lord, angol tengernagy és politikus, szül. 1846 febr. 
10. 1859— 1909-ig szolgált a flottán, közben pedig 
1885—95., 1898—1900 és 1902— 3-ig tagja volt 
az alsóháznak, mint a konzervativpárt nagy te- 
kintélyű tengerész-szakféríla. 1875-ben a walesi 
hereeget kísérte Indiába, 1882. részt vett Alexan- 
dria bombáztatásában, 1884—5. Wolseley alatt 
Khartumig nyomult. Megelőzőleg 1886— 88-ig, 
mint a tengerészeti hivatal első lordja, tagja volt 
a Salisburykabinetnek, mellyel azonban csakha- 
mar meghasonlott. 1903-ban kinevezték a Föld- 
közi-tengeri flotta parancsnokává, 1907. pedig ten- 
gernagyi rangban a Csatornában elhelyezett flotta 
élére helyezték. Ebben az áUásban viszályba keve- 
redett az Asquith-kabinet tengerészeti vezérfér- 
fiával, sir Fisher John-nal. 1908 júl. ugyanis 
rideg szavakban bejelentette főnökének, hogy a 
silány állapotban levő csatornái hajóhaddal nem 
volna képes Anglia partjait ellenséges (első sor- 
ban német) támadással szemben megvédelmezni 
és ezért nagyszámú új hadihajó építését süi-geti. 
Fisher és a B.-nak alárendelt Scott admirális, nem- 
különben az Asquith-kabinet nem osztoztak B. 
aggodalmában ós egy külön e célra összehívott 
bizottság B. vádjait indokolatlanoknak, a hajóhad 
harcképességét pedig kielégítőnek találta. E vi- 
szály következményeként B.-ot 1909 márc. 24. 
visszahívták, azonban a Cityben jún. 30. mondott 
beszédében állítását fenntartotta ós az 1910— 1914. 
években 10 dreadnought, 60 cirkáló hajó ós tor- 
pedó-romboló építését föltétlenül szükségesnek 
mondotta. Az 1910 jan. választásokban erélyesen 
támadta a kormányt és Portsmouth-ban képvise- 
lőnek választották. 

2. B., Wiüiam Garr, viscouni of B., dvasi 
herceg, George de la Poer waterfordi marquis 
.természetes fia, szül. 1768 okt. 2., megh. Beg- 
debury-Park jószágán 1854 jan. 8. 178ö-ben lé- 
pett az angol hadBoregbe, részt vett több kelet- és 



nyugatindiai hadjáratban, küzdött Egyiptomban 
és 1806. a Fokföld elfoglalásával szerzett érdeme- 
ket. Dél-Amerikában azonban Buenos Ayres elfog- 
lalása után kénytelen volt magát megadni. A fog- 
ságból megszökvén, visszatért Angliába. 1808-ban 
elfoglalta azután Madeirát, melynek kormányzója 
is lett. 1809-ben mint fővezér lépett a portugál 
hadsereg élére és megverte a franciákat, 1812. 
Wellington alatt vezérelt Spanyolországban egy 
hadcsapatot Soult eUen. 1814 máj. 6. a király ki- 
nevezte báróvá és mint meghatalmazottját Rio 
de Janeiróba küldte. 1815-ben a portugál hadsereg 
fővezére lett, de szigorával gyűlöletessé tett© ma- 
gát a portugál katonák előtt. Ép Rio de Janeiróba 
készült a f ökormányzói szék elfoglalására, midőn 
az 1820-íld forradalom hivatalától m^fosztá. 
1828-ban az angol tüzérség főfelügyelőjévé nevez- 
ték ki, 1810 óta tagja volt az alsóháznak, 1828— 
1830-ig pedig hadügyminiszter volt a Wellington- 
kabinetben. 

Beresit, kőzet, 1. Berezit. 

Berestyénialva (azelőtt : Brjesztya), kisk. Tu- 
rócz vm. stubnyafűrdöi j.-ban, (i9io)352 német lak.; 
u. p. Tótpróna, u. t. Znióváralja. 

Beresztelke, kisk. Maros-Torda vm. rógeni 
alsó j.-ban, {i9io) 1174 magyar és oláh lak. ; bái-ó 
Bánffy-féle kastély, postaügynökség, u. t. Szász- 
régen. 

Beresztény (azelőtt : Briesztennye), kisk. Tren- 
csén vm. illával j.-ban, (i9io) 85 t<it lak. ; u. p. Ba- 
rossháza, u. t. Bellus. 

Beresztócz, nagyk. Torontál vm. pancsovai 
j.-ban (1910) 3735 német és szerb lak. ; hitelszö- 
vetkezet, gőzmalom, mézkivitel, csendőrőrs, posta- 
ós telefonállomás. 

Beret, kisk. Abauj-Toma vm. szikszói j.-ban, 
(1910) 373 magyar lak. ; u. p. Bakta, u. t. Forró-Bncs. 

Berethalom (BirthaLm, Bertanu), nagyközség 
Nagykűküllő vmegye medgyesi j.-ban, a Nagy- 
Küküllő folyó balpartján, az ú. n. szász bor- 
föld közepén, szép hegyektől övezett völgyben, 
erdők, szőllők és szántóföldektől környezve, mere- 
dek szöUőhegy aljában fekszik. Terjedelmes szép 
piaca közepén árúcsarnok áll, köröskörül csinos 
emeletes kőházak. A piac felett emelkedő hegyen, 
háromszoros faltól és 7 bástyától övezve áll az 
1500—24. épült gót ízlésű nagy evang. templom, 
melyhez hosszú fedett lépcső s meredek kocsiút 
visz fel; a templom szárnyas oltára 1524-ből 
való ; sekrestyéjében 7 püspök síremléke látható. 
A templomi várkastély valóságos vár volt. B.-nak 
(1910) 2252 német (szász) és oláh lakosa van, túl- 
nyomóan ág. evang. Van itt tűzoltóegylet, gyógy- 
szertár, takarék- és előlegező részv.-társ., posta- 
és táviróhivatal. B. hajdan jelentékeny iparos 
város volt, Nagy Lajos és Zsigmond királyok 
kiváltságokkal látták el ; 1572— 1850-ig a szász 
evang. püspökök székhelye s az erdélyi szá- 
szok egyházi középpontja volt; első püspöke 
Unglerus Lukács volt. 1850 óta a püspök Nagy- 
szebenben székel. B. a XVII. ós XVIII. sz. harcai- 
ban sokat szenvedett; 1605. Bocskay katonái pusz- 
tították. 1704-bon Rákóczi hadai az ellenük mű- 
ködő szászságon a kastély feldúlásával álltak 
boszút. V. ö. Salzer, Der k. Freimarkt Bii-tháLm 
(Wien 1881) 



Beretlnec 



U7 - 



Berezlna 



Beretinec, adók. V^ arasd vm. varasdi j.-ban, 
1900) 950 horvát-szerb lakossal; u. p. és u. t. 
Várasd. 

Beretke, klsk. Gömör és Kis-Hont vra. tor- 
naijai j.-ban, (1910) -401 magyar lak.; u. p. Gömör- 
panyit, u. t. Özörény. 

Berettini, Pietro, olasz építész és festő, 1. 
Cortona. 

Berettino- majolika (a berettino vagy sopra 
azuro), a XM. sz.-ban Faenzában, a Casapirotá- 
ban és Forliban készítették : a máza nem fehér, 
mint a többi majolikának, hanem szürkéskék. 
Színezése alakos ábrázolásoknál úgy történt, hogy 
a kékes alapot árnyalatai visszaadásánál hasz- 
nálták, míg a világos részeket fehér festék fel- 
használásával érték el. 

Berettő,kisk. Zemplén vm. nagymihályi j.-ban, 
(1910) 862 tót és magyar lakossal; a. p. és u. t. 
Bánócz. 

Berettyó, az Egj-esiilt-Körös legnagyobb mel- 
lékvize, ered a Szilágy-hegység D.-i határán a 
Réz-hegység Ponor csúcsa alatt, ÉNy.-ra fol\ik, 
Xagyfalunál Ny.-ra fordul s folyton táguló völgy- 
ben Széplaknál Bihar vmegyébe lép át ; itt É. felé 
kanyarodván. Margittától kezdve az Érmeilék 
mentén DNy.-nak tart, Szalárdnál az Alföld síkját 
éri el. Innen Berett\'óújfaluig Ny.-nak tart, majd 
a Sárrét terjedelmes posványain óriási kanyargá- 
sokkal széjjelterülve, miután a Hortobágyot ma- 
gába felvette. Mezőtúron alul az Egyesült-Körösbe 
ömlik. Egész hossza 364 km., a forrása és torko- 
lata közti távolság 144 km. Egész esése forrásától 
kezdve 553 m., de Szalárdtól kezdve (230 km.) 
csak 34 m. Vízkömyéke 5180 km*. Kacskaringós 
folyásánál s csekély esésénél fogva vize előbb a 
Sárréten terült el, azért az öt\-enes években Ba- 
konszegtól Szeghalomig 19 km. hosszú csatorna 
épült, mely a B. vizét a Sárrétben való széjjel- 
teriilése előtt a Sebes-Körösbe vezeti le. Azonkívül 
Szalárd és Kis-Marja közt 15 km. hosszú csatornát 
ástak. A Sárrét lecsapolása ezáltal nem sikerült 
teljesen. A B. hossza most Szalárdtól Szeghalomig 
91 km., folyása a szabályozás által 178 km.-rel 
megrövidült. Váncsod alatt az ú. n. Kis- Körös 
ömlik a B.-ba, mely Nagj'- Váradon alul a Sebes- 
Körösből szakad ki. A B. mellékvizei jobbfelöl 
az Ér {l. 0.) és a Hortobágy (1. o.), balfelől a 
Kösmő. V. ö. Pethö Gy., A három Körös ée B. 
környékének geográfiai és geológiai alkotása. 

Berettyócsohaj (azelőtt: Csohaj), Idsk. Bihar 
vm. szalárdi j.-ban, (i9io) 721 lak. ; u. p. ée u. t. 
Szentjobb. 

Berettyódéda (azelőtt: Déda), klsk. Bihar 
vm. raai^ittai j.-ban, (1910) 343 oláh lak. ; u. p. 
Margitta, u t. Szoldobágy. 

Berettyófarmos (azelőtt : Famos), kisk. Bihar 
vm szalárdi j.-ban. (i9io) 330 oláh és magyar lak. ; 
u. p. és u. t. Szentjobb. 

Berettyói apátság, így nevezi a váradi Re- 
gestrum a szent jobbi (1. 0.) apátságot 

Berettyókirilyi (azelőtt : Királyi), kisk. Bihar 
vm mai^ittai j.-ban, (i9io) 601 oláh és magyar 
lak : u. p. és u t. Mioske. 

Berettyókohány (azelőtt : Kohány), kiak. Bi- 
har vm. margittai j.-ban, (i»io) 308 oláh és magyar 
lak. ; u. p. Margitta, u. t. Felsőábrány. 



Berettyószentmárton, nagyk. Bihar vm. be- 
rettyóújfalui j.-ban, (1910) 1536 magyarlak. ; u. p. 
és u. t. Berettyóújfalu. 

Berettyóújfalu, nagyk. Bihar vm. B.-i j.-ban, 
1400 házzal ée (1910) 8520 magyar lak., kik túl- 
nyomóan ref . hitvallásuak ; a járási szolgabírói 
hivatal, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, 
csendőrőrs széke ; Sárréti népbank. Sárréti taka- 
rékpénztár, mezőgazdasági takarékpénztar és ta- 
karókegylet, 2 gőzmalom, többféle egylet, vasúti 
áUomás, posta- és táviró-hivatal és telefonállo- 
más. Hideg ásványforrás. B. a Sárrét legnépesebb 
s legiparosabb községe, csinos városias épiiletek- 
kel. Keleti végén a 15 m. magas és 3 m. széles 
Csonka-torony omladéka a XII. v. XIII. sz.-ból ; 
hajdan itt pálos kolostor volt. Közelében arany 
pajzsdudort s különböző bronz, ezüst és vas régi- 
ségeket ástak ki. 

Berettyó vízszabályozó és ármentesítő tár- 
sulat. Alakult 1895. oly célból, hogy a Berettj'ó 
mentén, Bihar, Békés, Hajdú és Jász- Nagykun- 
Szolnok vmegyékben fekvő 340,575 kat. hold 531 
négyszögölnyi területet ármentesítsen és e terü- 
letről a belső vizeket levezesse. A B. megalaku- 
lása tulajdonképen 1853-ig nyúlik vissza, de szá- 
mos átalakulás után 1895. vette föl mai szerve- 
zetét és kiterjedését. Védőtöltéseinek hossza 
157*775 km. A belső vizeket 586680 km. hosszú 
csatomaháló, 3 szivattyútelep és a töltésekbe épí- 
tett 39 csőzsilip vezeti le. Van 19 gátőre, 2 gát- 
felvigyázója, 15 csatomaőre, 1 csatomafelvigyá- 
zója. A társulati telefon hossza 138 km. 1905 
végéig a töltésekbe 8.177,837*21 K-t, a belvízren- 
dezésbe 2.478,467*23 K-t, összesen 10,656.304-44 
K-t fektetett be. A társulat székhelye Nagy- 
Várad. 

Beretva, 1. Borotva. 

Berezin Illés, orosz utazó és orientalista, szül. 
1818 júl. 19. a permi kormányzóságban, megh. 
1896 ápr. 3. Beutazta Asztrakánt és a kalmük 
pusztákat 8 1842—45. a kormány megbízásából 
Keletre ment, miközben Perzsián, Mezopotámián, 
Kis-Ázsián, Szírián és Egjiptomon keresztül 
Konstantinápolyba jutott, ahol egy évet töltött. 
Visszatérte után előbb a kazáni, majd a szent- 
pétervári eg>-etemen a török nyelvek tanára lett. 
O szerkesztette a nagy orosz enciklopédiának a 
Keletet tárgyaló részét. Tanulmányaiban főké- 
pen a törökséggel és a mongolok történeté- 
vel foglalkozik. Főbb művei orosz nyelven : Pót- 
lék Kazem Bég török grammatikájához (Szt.- 
Péter\'árl847: németül : Zenkertől, Leipzig 1848); 
Keleti írók könyvtára (Kazán 1849-1854, 2 kö- 
tet) : Utazás Daghesztánba és Transzkaukázusba 
(u. 0. 1850) ; Perzsa nyelvtan (u. 0. 1853) ; Recher- 
chee SUT lee díalects musulmans (u. 0. 1848—53, 
2 köt): Utazás északi Perzsiába (u. 0. 1852); 
A Volga melletti Bulgár (1853) ; A mongolok be- 
törése Oroszországba (Szt. -Pétervár 1842—1854, 
2 köt.); A mohamedán vallás a civilizációhoz 
való viszonyában (u. 1855) : A török fajú népek 
közmondásai (u. o. 1856). Kiadta Rasid Eddinnek 
A mongolok története c. munkáját is oroszul (Szt.- 
Pétervár 1858—66). 

Berezina, 4 folyó Oroszországban, amelyek kö- 
zül a leghíresebb az, amely Minszk kormányzőság- 



10* 



Berezina-csatornarendszer 



- 148 - 



Bergr 



ban folyik ; forrása is itt, a Vitebszk felöli határon 
Doksicinál van. Nagyobbára DK.-nek folyik ; Bo- 
riszovnál válik hajózhatóvá ; már f ölebb csatorna 
szakad ki belőle a Duna felé ; nagyobb mellék- 
vizei : a Plissza, Szviszlocs és 01a. Körülbelül 500 
km. hosszú folyás után Rezsica fölött a Dnye- 
perbe szakad ; partjai mindenütt alacsonyak és 
sok helyen mocsarasak. Világtörténelmi hírnévre 
a franciáknak 1812 nov. 26. és 28. közt végbe- 
ment átvonulásáról tett szert. Miután I. Napóleon 
1812 nov. 13-án Szmolenszket elhagyta, Sztu- 
djanka mellett, 3 órányira Boriszovtól B.-ra, Ebié 
generális által a B.-n két hidat veretett. Nov. 26. 
e két híd készen volt ; Oudinot a 2. hadtest élén 
az egyiken át is kelt és egy orosz csapatot Bori- 
8Z0V felé visszaszorított ; másnap Napóleon maga 
is átment a gárdacsapatokkal a hídon ; este felé 
azonban, midőn az egyik híd már ismételten le- 
szakadt, rettenetes tolongás kezdődött ; ez 28-án, 
midőn az oroszok a hidakat ágyúkkal lövetni kezd- 
ték, még fokozódott és közben több ezer ember 
tönkre ment. Victor maréchal azonban az ötszörö- 
sen nagyobb számú, hátulról előnyomuló oroszok 
ellen a hidat megvédte ; ugyanekkor Csicsagov 
orosz tábornok Oudinot és Ney csapatait élűiről 
rohanta meg, de visszaveretett. 28. esti 9 órakor 
végre Victor maréchal is megkezdte az átkelést ; 
csak csekély őrséget, de nagyszámú beteget és se- 
besültet hagyván hátra, akik, midőn nov. 29. reg- 
gel a kozákok megjelentek és Ebié a hidakat f öl- 
gyujtatta, az oroszok hatalmába kerültek. 70,000 
franciából 40,000 kelt át a B.-n, de a következő 
napokon ezek közül is számosan pusztultak el. 

Berezina-csatornarendszer az, amely 1797. 
készült és a Fekete-tengert a Keleti-tengerrel köti 
össze. A Berezina folyóból kiindulván, a Szergu- 
tot, a Szparlya-, a Beresto-tavat, az Essza-folyót 
és Lepel-tavat köti össze. Ez utóbbiból az Ulla a 
Dunába folyik. Egész hossza, a folyókat is bele- 
számítva, 2114 km., főkép fausztatásra szolgál. 

Berezit (beresit), muszkovitgránit (aplit), mely 
gyakran sok piritet is tartalmaz és aranytartalmú 
kvarctelérekkel van átjárva; előfordul Bere- 
zovszk környékén az Uraiban. 

Berezna, kisk. Máramaros vm. huszti j.-ban, 
(1910) 2207 rutén lak., csendörőrs, posta és távíró. 
Hozzátartozik a B.-i fürésztelep és Kuzi vadász- 
kastély, melyben hajdan Rudolf trónörökös vadá- 
szatok alkalmával gyakran időzött. 

Berezna, város Oroszország csernigovi kor- 
mányzóságban, 9921 lak., 4 templommal és zsina- 
gógával. 

Béreznek (azelőtt : Berezmk), kisk. Márama- 
ros vm. dolhai j.-ban, (i9io) 1846 rutén lak. ; u.p. 
Kereozke, u. t. Dolha. 

Berezócz (azelőtt : Brezovecz), kisk. Zemplén 
vm. szinnai j.-ban,' (igio) 165 rutén lak. ; u. p. Ke- 
len, u. t. Kisberezna. 

Berezóka (azelőtt: Brezufka), kisk. Sáros 
vm. tapolyi j.-ban, (igio) 101 rutón ós tót lak., u. p. 
Kurima, u. t. Bártfa. 

Berezov, az orosz szibériai Tobolszk kormány- 
zóságnak egyik kerülete a Jeges-tenger partján, 
690,789 km» területtel. Lakosainak száma 20,700, 
nagyobbrészben osztjákok és szamojédok. Az Ob 
folyik keresztül rajta, mellékén törpe nyír- ós 



fűzfák, E.-on pedig tundrák vannak, csak a leg- 
délibb részében terem meg az árpa ós rozs. Fő- 
városa, B., sivár pusztán épült, az Ob egyik mel- 
lékvize, a Sosva torkolatától 42 km.-nyire. Évi 
közepes hőmérséklete —4-2oC., a leghidegebb hó- 
napban — 204, a legmelegebbikben pedig 18"6<' C. 
a közepes hőmérséklet. 1200 lakója halászattal 
ós vadászattal foglalkozik, azonkívül kereskednek 
prémekkel és mammut-csontokkal. A XVIIL sz. 
közepe óta az oroszok száműző hellyé tették, itt 
végezte be életét Mencsikov herceg (1729) ós Os- 
termann gróf (1747). 

Berezovoj Proliv, Björneborg (1. o.) finn város 
orosz neve. 

Berezovszk, helység az orosz Perm kormányzó- 
ságban, az Uraiban, 17km.-nyire Jekaterinenburg- 
tól, 5645 lak., középpontja az 1744 óta ismere- 
tes B.-ij Zavodnak vagyis aranybánya-kerület- 
nek, mely a Pisma, Silovka, Kalinovka folyók és 
a két Sartas-tó között 75 km. hosszú és 4*3 km. 
szóles, még csak csekély részében kiaknázott te- 
rület. 1887-ben öt bánya volt művelve. A Bere- 
zovka menti aranymosók is igen gazdagok. 

Bérfizetés. A munkás-osztály törvényes vé- 
delmének egyik eszköze a B. szabályozása. Célja 
a munkások kiuzsoráztatásának lehető megaka- 
dályozása. Alig van állam, melynek ipari-, illető- 
leg munkásügyi törvényhozása ez iránt megfelelő 
rendelkezéseket ne tartalmazna. A leggyakoribb 
rendelkezések ez irányban az ú. n. trück-rendszer 
(1. 0.) elleni védekezésben jutnak kifejezésre, ne- 
vezetesen, hogy a munkások bérét ne lehessen 
ételekben, italokban vagy árúkban átszámítani 
és ezzel a munkásokat a munkaadók javára káro- 
sítani. A legtöbb állam törvényhozása evégből 
szigorúan tilalmazza, hogy a munkások bére más- 
képen, mint készpénzben fizettessék ki, előírja a 
megengedett levonásokat taxatíve, sőt azt is, 
hogy a levonások csak bizonyos meghatározott 
időn belül eszközölhetők ; eltiltja továbbá a kifi- 
zetéseknek korcsmákban való eszközlését is, ne- 
hogy ezzel visszaélésekre adjon alkalmat. A ma- 
gyar ipartörvény (1884. XVII.) 118. §-ában szabá- 
lyozza a B.-t, kimondva, hogy a gyáros köteles 
munkása bérét készpénzben és pedig — ha máské- 
pen nem egyezkedett — hetenként kifizetni ; árú- 
katés egyes italokatmunkásainaknem hitelezhet; 
lakással, tűzifával, földhaszonélvezettel, rendes 
élelmezéssel, orvossággal, orvosi segéllyel azon- 
ban a munkást — ha az beleegyezik — elláthatja 
és az értük járó összegeket a B. alkalmával béré- 
ből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja 
el a gyáros a munkást a gyárában készülő cikkek 
előállítására szükséges szerszámokkal ós anya- 
gokkal is, ha ezeket szerződés szerint a munkás 
sajátjából tartozik megszerezni. Az orvosságokra 
ós orvosi segélyre vonatkozó rendelkezés a mun- 
kásbiztosítás törvényes szabályozása következté- 
ben természetesen tárgytalanná vált. Az új ipar- 
törvény-tervezet a legfejlettebb külföldi munkás- 
védelmi törvényhozáshoz hasonlóan, a kérdésnek 
szélesebb alapokon való rendezését tervezte. 

Bérföldek, 1. (Jensualis földek. 

Berg, 1. egykori hercegség (Ducatus Montensis) 
a régi német birodalom vesztfáliai kerületében, a 
Rajna jobbpartján, Köln választó-, Nassau-Sie- 



Bersr 



149 — 



Bergramasco juh 



gen fejedelemség, Vesztfália hercegség. Mark 
grófság, Kleve hercegség és Mörs fejedelemség 
közt. Területe : 2975 km* volt 262,000 lak. A nép- 
vándorlás után a ripuári frankok telepedtek meg e 
helyen. A kereszténység 700 körül honosodott meg. 
B. grófjainak elődjei Deutz és Werden apátságok 
vámagyai voltak. IV. Henrik császár idejében 
(1101) B. urai már a grófi címet viselik; az 
első B.-i gróf I. Adolf volt. Ennek féi-fl- 
ága 1225. kihalván, B.-et Limburgi Henrik, Hl. 
Adolf B.-i gróf veje kapta meg. 1348-ban Henrik f ér- 
flága is kihalt ; ekkor Gerhard, Jülich hercegének 
íla örökölte ; ennek 11a II. Vilmos 1380. Vencel ki- 
rálj-tól megkapta a hercegi címet és ezóta B. her- 
cegség. 1423. I. Adolf Jühlich hercegséget sze- 
rezte meg : ez idótól kezdve a XIX. sz. elejéig 
a két hercegség egj'esülve maradt. 1511-ben III. 
János, KJeve ura örökli ókét. 1609-ben János Vil- 
mos gyermektelenül halván el, B. hercegséget II. 
Rudolf Habsburg-birtokká akarta tenni, de egy 
koalíció ezt meghiúsította : Brandenburg és Pf alz- 
Neuburg urai, az elhimyt herceg legközelebbi ro- 
konai kapták B.-et ; de köztük is csakhamar kitört 
a \iszály, amelyet az 1614. xanteni egyezség szün- 
tetett meg : eszerint B. és Jülich Pfalz-Neuburg- 
nak jutott. 1742-ben B.-et Károly Tódor választó 
a sulzbachi ágból, 1799-ben pedig pfalz-z\veibrü- 
ckeni Miksa József kapta meg. 1806-ban elfoglalta 
I. Napóleon, nagyhercegséggé tette és Mnratnak 
adta : 1807. tetemesen megnagyobbította : 1808. 
négy départementba (Rajna, Sieg, Ruhr és Ems) 
osztotta fel (ter. ekkor 17,350 km* volt 878,1571.). 
Murát a nápolyi királyi székbe emelteti'én, B. 
nagj'hercegséget Hollandia királyának fia, Bona- 
parte Lajos kapta meg. A bécsi kongresszus Po- 
roszországnak ítélte oda. Ma B. területe Düsseldorf 
és Köln közigazgatási kerületek közt oszlik meg. 
V. ö. Koernkke Artúr, Gesch. d. B.-sehen Amts- 
verf assung ; Hengstenberg. Das ehemalige Her- 
zogthum B. (Blberfeld 1897). — 2. B., azelőtt falu, 
ma Stuttgart (1. o.) külvárosa. — 3. B., falu Ober- 
bayem bajor kerületben a Stambergi-tó K.-i part- 
ján, (1900) 349 lak., királji kastéllyal : ez II. Lajos 
bajor királynak volt kedvelt tartózkodási helye, 
aki 1886 június 3. itt ölte magát a Starnbergi- 
tóba : a királyi kastély parkjában szienitszobor 
(jelenleg emlékkápolna) jelöli meg ezt a helyet. 

Berg, 1. Fjodorovics Fjodor, orosz tábornok, 
szül. Sagnicz várban, Livoniában, 1790 máj. 
•26., megh. Szt.-Pétervárott 1874 jan. 18. Részt 
. ett az 1828 -29-iki török és 1831-iki lengyel há- 
borúban. 1849. Bécsben tárgyalásokat folytatott, 
mikor az osztrák császár az orosz cár segítségéért 
folyamodott a magj-ar szabadságharc leverése cél- 
jából. Jutalmul osztrák gi'óíl méltóságot kapott. 
1854rben Esztóniát védelmezte. Ezután Finnor- 
szág főkormányzójává nevezték ki. II. Sándor cár 
finn grófi címet adományozott neki. Finnország- 
ban különben nagyon népszerűtlen volt, mert 
ellenezte a finnek szabad fejlődését s a cár kény- 
telen volt ót 1861 végén állásától felmenteni. Az 
1863-iki lengjél forradalom kitörése után azon- 
ban B. megint befolyásos hatáskörhöz jutott : ad- 
látusa lett Konstantin nagyherceg helytartónak s 
tényleg minden hatalom az ö kezében volt, any- 
nyira, hogy a nagyherceg nemsokára el is hagyta 



Lengyelországot, mire B. lépett a helyére. Állásá- 
ban mindvégig rendkívüli szigorúságot fejtett ki. 
Kegyetlenségének sikerült a Varsóban székelő 
nemzeti kormányt elnyomni s a felkelést vér- 
özönbe fojtani. 1867-ben tábornaggyá és a biro- 
dalmi tanács tagjává nevezték ki, hanem azért a 
lengyelországi helytartóságot megtartotta s Var 
sóban maradt haláláig. V. ö. Neue Bilder aus der 
Petersburger Gesellschaft (3. kiad. Leipzig 1881). 

2. B., Leo, német író, szül. 1862. ápr. 29. Zem- 
pelburgban (Poroszország), megh. 1908. júl. 13, 
Berlinben. Az új irodalmi mozgalomnak a 80-as 
években egyik előharcosa. Irt : Ibsenről (1887), 
Wildenbruchról (1888), KeUer Gottfriedről (1889). 
Egyéb, számos politikai és irodalomtörténeti dol- 
gozatai közül a fontosabbak : Das sexuelle E^rob- 
lem in der modemen Literatur (5. kiad., 1900) ; 
Der Naturalismus (1892); Der Übermensch in 
der modemen Literatur (1897) ; Essays (1905) ; 
Heine, Nietzsche, Ibsen (1908). Kezdetben dr. Pas- 
cal és Ludwig Gorel álnevek alatt írt. 

3. B., 0. F, álnév, 1. Ebersberg. 

Berga, járási székhely Barcelona spanyol tar- 
tományban, hegyek közt, a Llobregat egy mel- 
lékvizénél, vasút mellett, (i9oo) 5465 lak., gyapot- 
fonással és szövéssel, régi várral, 12í)0. alapí- 
tott kórházzal. A karlista háborúkban szerepet 
játszott. 

Bergaigne, J^&eZ,kiváló francia szanszkrit tudós, 
szül, 1838. Vimyben (Pas-de-Calais), megh. 1888 
aug. 6. Előbb a szanszkrit nyelv repetitora volt az 
Ecole pratique des hautes études-ben. Parisban ; 
később ugyanazon intézetnek igazgatója, és a 
Paculté des Lettres-ben a szanszkrit nyelvnek, meg 
az összehasonlító nyelvészetnek tanára lett. Fő- 
munkássága a Rigveda körüli nyomozásokra ter- 
jed. Legfontosabb muükája La reiigion védiqne 
(Paris 1878—1883, 3. köt.). Sokat köszön neki a 
tudomány a védák szókincsének rendezése, tudo- 
mányos megállapítása, valamint a védai felfogás- 
nak egyszerűsítése körül. Más fontos dolgozatai : 
Quelques observations surles flgures de rhétorique 
dans le Rig-veda (1880) ; Manuel pour étudier la 
langue sanscrite (1884) ; Manuel pour étudier le 
sanscrit védique (1890). Ez utóbbi V. Henry tár- 
ságában jelent meg, már halála után. 

Bergama, város Szmirna vagy Aídin kisázsiai 
török vilajetben, Szmirnától É.-ra, közel a Föld- 
közi-tenger partjához, 18,000, felében görög lak, 
A város szomszáiságában vannak a régi Perga- 
men romjai (1. o.). 

Bergamasca, Bergamo olasz tartomány É.-i he- 
gyekkel takart része, amelyet a Bergamói Alpok 
választanak el a Valtellinától. A Brembo, Serio 
és Dezzo öntözik, amelyeknek természeti szépsé- 
gekben gazdag völgyeik vannak; ezek: a Val 
Brembana, Val Seriana és a Val di Scalve. Az 
első kettőben a havasi hegyvidék szépségei a Po- 
sikság termékenységével egyesülnek, a Val di 
Scalve ridegebb. 

Bergamasca, már Shakespeare Szentíván- 
éji álmá-ban emlegetett régi olasz tánc. Bergamo 
vidékéről való. Mint énekes és mint hangszeres 
darab is szerepel. 

Bergamasco jnh, Lombardiában honos, nagy 
testű juhfajta, 82 cm. magassággal ; nagy fülei 



Bersramo 



150 — 



Bergen 



lelógnak, miért lelógó fülű juhnak is nevezik. 
Szarvtalan, 60-75 kg. élő súllyal. Gyapja 10-15 
cm. hosszú, durva; fejenként 2V3— ■* kg. gyapjút 
ad. Gyakran szül kettős bárányt. Ausztriában is 
igen el van terjedve, gyakran merino kereszte- 
zésére használják. 

Bergamo, 1. a hajdani Lombardia 8 tartományá- 
nak egyike Sondrio, Brescia, Cremona, Milano ós 
Como tartományok közt, 2816 km* területtel ós 
(1909) 519,720 lak. D.-i része sik, É-i részét az ügy- 
nevezett B ergamascát a B . -i mész- és dolomit-alpok 
takarják, amelyekben a Val Brembana, Val Se- 
riana és Val di Scalve gyönyörű völgyek terülnek 
el. Az említett völgyek vizein kívül B.-t még az 
Adda, az Oglio öntözi ; K.-i részében fekszik az 
Iseo. A magasabb részeken a lakosok főfoglal- 
kozása az állattenyésztés ; a sík részek gabonát, 
szöllőt, déligyümölcsöket és rizst teremnek; a 
hegyekben vasércek, márvány és szén található ; 
az alacsonyabb helyeken virágzó a selyem- és 
pamutfonó meg szövő-ipar. Ásványvizek Tres- 
core, San Pellegrino stb. meUett vannak. B. há- 
rom kerületre oszlik ; ezek : B., Clusone és Tre- 
viglio. 

2. B., tartomány és püspökség székhelye a 
Brembo és Serio között levő dombokon, 50 km.- 
nyire Milánótól, vasút mellett, (i908) 47,772 lak. ; 
selyem-, posztó-, pamut-iparral, fém-, cement-, fa- 
és téglagyártással ; festő- és szobrász-akadémiá- 
val, jelentékeny közkönyvtárral. Felső (citta) és 
alsó (i borghi) városra oszlik ; amazt kis erőssé- 
gekkel ellátott falak környékezik ; mindkettőt a 
Strada Vittorio Emmanuele köti össze, amelyben 
sikló vezet fel a magasabb részekre. 65 temploma 
között kiválóbbak a dóm (igen régi épület, 1689. 
Fontana vezetése mellett restauráltatott), a Sta 
Maria Maggiore a pompás Colleoni kápolnával, 
Donizetti síremlékével; egyéb kiváló épületek: 
a Palazzo Vecchio (della Ragione), az Accademia 
Can'ara értékes képtárral, a színház, a városháza, 
Viktor Emánuel, Garibaldi, Donizetti és Torquato 
Tasso emlékszobrai, végre az úgynevezett Fiera, 
nagy kőépület 540 bolthelyiséggel és minden sar- 
kán egy nagy teremmel, amelyben azelőtt híres 
vásárokat tartottak. B. Donizetti születése helye. 
B. alkalmasint a rómaiak Bergomuma, a közép- 
korban többször cserélt urat; 1428. Velence hatal- 
mába került; 1797-ben a Cisalpin köztársaság- 
nak volt része ós Serio département szókhelye, 
1814—59. Ausztriához tartozott. V. ö. Bonchetti, 
Memorie storiche della cittá e chiesa di B. (B. 
1805-39). 

Bergamói Alpok néven foglalják össze a Ke- 
leti Alpok kristályos zónájának azt a részét, amely 
a Como-tó, a Valtellina, az Oglio-völgy és az Iseo 
tó között van. Legmagasabb csúcsai : a Pizzo di 
Coca (3052 m.), Pizzo del Diavolo (2927 ra.), Monté 
Redorta (3037 m.) és Monté Gleno (2883 m.). Dél- 
ről Lombardiai Alpok néven mezozoosz-kori réte- 
gek simulnak hozzá. V. ö. Guida-Itinerario allé 
Prealpi Bergaraasche (Milano 1900). 

Bergamotta v. bergamott-íitrom (»«▼.), ke- 
mónyhéjú citromfaj (Citrus hergamea Risso), po- 
gácsa- v. körtealaku, a tetején köldökös vékony- 
héjú, aranyszínű gyümölccsel. Belőle lesz a herga- 
mott-olaj (1 0.). 



Bergamott-körték (növ.), 1. Körtefa. 

Bergamott-olaj, a citrus Bergamia Risso 
gyümölcse kérgének borsárga illó olaja, ami 
gyakran zölden kerül kereskedésbe (rézedények- 
től). Kellemes illatú, sok likőrnek, illatszernek 
(kölni víz) alkatrésze. 

Bergamott-szőllő (Muscat Bergamotte). Cse- 
mege szőllőfajta ; bogyói nagyok, egyenetlen f ej- 
lődésüek, gömbölyűek, húsosak, vastag héjjal és 
sajátságos tuja-muskotályillat-féle zamattal. Kö- 
zépérésű ; hosszú metszést kíván, 

Bergara, város, 1. Vergara- 

Bergdama, a hererók egyik ága, 1. Hererák. 

Bergedorf, 1. Hamburg szabad városhoz tartozó 
kerület 85-4 km* területtel, 23,728 1. B. városon 
(1. alább) kívül magában foglalja az úgynevezett 
Vierlande-t, négy községet. B. vagy Landherren- 
schaft B. sík és nagyon termékeny föld, amelyen a 
gabonanemüeken kívül sok gyümölcsöt ós zöldséget 
termesztenek és sok szarvasmarhát tenyésztenek. 
— 2. B., város a Bille mellett Hamburgtól 15 km.- 
nyire, (1905) 12,384 lak., régi kastéllyal, tégla-, sör-, 
kefe-, gomb-, bőrgyártással, üveghutákkal. 1868 
óta tartozik Hamburghoz. 

Bergell ( Val Bregaglia vagy Pregala), a sebes 
vizű Maira vagy Mera 25 km.-nyi hosszú völgye 
Graubünden svájci kantonban és Sondrio olasz tar- 
tományban, (1900) 1780 lak. B.-i része a magas 
hegységek jellegével bir, D.-i részében már jóval 
melegebb; amott a havasi gazdálkodás, emitt a 
földmívelés az olasz nyelvű lakosság főfoglalko- 
zása. V. ö. Lechner, Das Tal B. (Leipzig^l874). 

Bergen, 1. stift vagyis tartomány Norvégiában 
Trondhjem, Kristiania, Kristiansund és az Északi- 
tenger közt, amely keskeny öblökben, fjordokban 
nyúlik be a szárazföldbe és ott számos szigetet al- 
kot. Földje hegyes és kevésbbé termékeny. Terü- 
lete : 39,330 km*, (1900) 342,688 lak. A tartomány 
magában foglalja B. várost (1910: 76,917 lak.), 
Nordre (É.-i, 88,948) és Söndre (D.-i) Bergenhuus 
(135,337) kerületeket és Romsdal Söndmör járását 
(46,224). — 2. B., B. stift fővárosa, Kristiania után 
Norvégia legjelentékenyebb városa, püspökség 
és Söndre-Bergenhuus ker. szókhelye, a Byfjord 
Vaagen-öblónek partján, amely a város mögött 
szép medencét alkot ; eimek partjai szép fasorok- 
kal vannak beültetve, vasút mellett ; (1910) 76,917 
lak. A városnak nagyobbára szűk utcái a partok 
mentét követik, de villák és cottage-ok minden 
irányban el vannak szórva. B. három részből áll : 
a tulajdonképeni városból, Sandvigenböl és Nös- 
tetből; a házak majdnem mind fából épültek; 
éppen ezért monumentális épületei nincsenek. Te- 
reinek száma 6 ; legszebb és legélénkebb a Torvet 
vagyis halpiac és a városháztér. A kikötő bejáratá- 
nál áll a Bergenhuus citadella, amelyet B. alapí- 
tója, Olaf K jTre építtetett és amelyben Norvégia és 
Dánia egyesítése előtt gyakran laktak a norvég 
királyok. Templomai (5) közül a legérdekesebb és 
legszebb a Mária-templom, amely a XII sz.-ból 
való ; egyedül ennek van két tornya ; szép épülete 
még a városháza, a Bergenhuus nevű, XIII. sz.-ból 
való és újabban restaurált kir. kastély ; a börtöne, 
a régiségekben és különösen az ország természeti 
viszonyait teljesen feltüntető tárgyakban gazdag 
múzeum. B. ipara nem jelentékeny ; csupán hajó- 



Bergeng^ócla 



151 



Berger 



építésre, szappanfőzésre és keztyükészltésre szo- 
rítkozik. A lakosság fö kereseti forrása a kereske- 
delem ; a partvidékekről a norvégek nagj'obbára 
ide hozzák, évenkint kétszer tartott vásár. «stavne» 
idején főképen a halászat termékeit és itt cserélik 
be azokat pálinkáért, dohányért, gabonáért, liszt- 
ért, posztóért, gyarmat-ái-íúcért stb. Jelentékeny 
kereskedelmi cikk még a fa. 1907-ben B. kikötőjé- 
ben 1482 hajó fordult meg több mint 800,000 
tonnatartalommal. A kivitel föcikkei: hering, 
tőkehal, tengeri rák, egyéb halászati termékek 
és fa. B.-ben az Osztrák-magyar monarchiának 
konzula székel. B. 1070. alapíttatott; a német 
hanza-városok itteni ügyvivőségei IMő. nyertek 
megerősítést, de 1559. a norvégek elűzték őket. 
Szülővárosa Ole Bull hegedűművésznek, Dahl 
festőnek és Lassen orientalistának. 

3. B., község Kassel porosz kerületben, (i905) 
4793 lak., szőUőmüveléssel. 1759 ápr. 13-án a har- 
madik sziléziai háborúban a franciák Broglie ve- 
zérlete mellett a porosz-hannoverai csapatokat, 
akiket Braunschweigi Ferdinánd vezérelt, itt meg- 
verték. — 4. B., város Belgiumban, 1. Mons. — 5. 
B; község B. -Holland hollandi tartományban Alk- 
maar közelében, ismeretes az 1799 szept. 19-ón 
itt vívott ütközetről, amelyben a francia-hollandi 
csapatok Brune és Daendels vezérlete alatt a Yorki 
herceg vezérelte angol-orosz had egy részét meg- 
verték, aminek következménye okt. 10-én az 
alkmaari egyezség és az orosz-angol csapatoknak 
elvonulása volt. — 6. B., járási székhely Stral- 
sund (ettől 26 km.-nyire) porosz közig, kerület- 
ben, vasút mellett, (1900) 404ő lak., bőr- és pástétom- 
gyártással ; a mellette emelkedő Rugardon (91 m. 
magas) az egj'kori rügeni hercegek kastélyának 
romjai és eg>' 27 m. magas kilátótorony van. 

Bergengócia, 1. Óperencia. 

Bergenhuus, kastély, 1. Bergen 2. 

Ber§^euia Mönch (növ.), a Saxifragaceae (Kő- 
rontófélék) család génusza, meljTiek fajai Közép- 
Ázsia hegyeiben honosak. Évelő, rhizomás, kórós 
növények. A himalájai B. cüiata (Royle) A. Br. 
nagy, szép virága miatt több változatban kulti- 
vált kerti növény. Kedvelt kerti fajok még ezek : 
B. cordifolia A. Br., az Altai-hegységben honos, 
a B. purpurasceus Engl. szintén, himalájai ho- 
nosságú. 

Bergen-op-Zoomiv. Berg-op-Zoom ,^«d : — íóm), 
megerősített város Észak-Brabant hollandi tarto- 
mányban, a csatomázott Zoom partján, közel ama 
helyhez, ahol az Escaut keleti ágába torkollik, 
vasút mellett, (1900) 13,663 lak. ; mocsarakkal kör- 
nyékezett, 1699—1700. Coehom mérnöktől épí- 
tett egykori várát sokáig bevehetetlennek tar- 
tották. Anvers-rel szemben kereskedelmi je- 
lentősége nagyon megcsökkent. Főbb iparágai 
a tégla- és a sörgyártás meg a cserépedényké- 
szitós; újabb időben az osztriga tenyésztése is 
jelentőssé vált. A németalföldi szabadságharcban 
1577. a fölkelők elfoglalták és a spanyolok több 
táraadását{1588. 1597, 1605 és 1622) visszaverték. 
A franciák azonban 1747. LöwendahI marsall ve- 
zérlete mel lett elfoglalták ; az aacheni béke a hollan- 
diaknak visszaadta. 1795. Pichegru ismét elfog- 
lalta a franciák részére ; az angolok 1813. ostrom 
alá fogták a francia (k'séget, de a várat elfoglalni 



nem tudták ; csak a párisi béke szolgáltatta ki. 
Falait 1867. lerombolták. 

Bergenroth, Gustav, német történetíró, szül. 
Oletzkóban 1813 febr. 26., megh. Madridban 1869 
febr. 13. Kalandos vándorélet után 1857. Angliá- 
ban levéltári kutatá